A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI 85. szám Szerkeszti: JAKAB LÁSZLÓ 85.

szám

VÖRÖS ÉVA

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK TÖRTÉNETI-ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA

Debrecen, 2008

Ez a kötet készült az OTKA (nyilvántartási szám: T 047384) támogatásával a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén.

Lektorálta: Jakab László

© Vörös Éva, 2007.

ISBN 978-963-473-084-2 ISSN 1588-6433

Felel s kiadó: Dr. Hoffmann István Készült a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának sokszorosító üzemében

BEVEZETÉS

A füvekkel, gyógynövényekkel való gyógyítás egyid s az emberiség történetével. Az emberiség igen sokáig nem is ismert más orvosságot, mint növényi eredet gyógyszereket. Ma, a korszer gyógymódok mellett, mikor a gyógynövények hatóanyagainak jó részét vegyiparunk állítja el , a növények szerepe a gyógyászatban természetesen lecsökkent, jelent ségüket azonban mégsem szabad lebecsülnünk. E munka a Magyarországon hivatalos, közhasználatban lév , valamint a régi, népies gyógynövények elnevezéseit dolgozza fel. A magyar etimológiai szótárakban megtalálhatjuk néhány növénynevünk etimológiáját, azonban ez a feldolgozott névmennyiség elenyész a herbáriumokban, füveskönyvekben, korai szakácskönyvekben stb.-ben el forduló nevek mennyiségéhez képest. Mindmáig híjával vagyunk egy összefoglaló, szintézis jelleg munkának, egy az egész magyar növénynévállományt átfogó történeti-etimológiai szótárnak. A hatalmas anyag feldolgozása meghaladja egy ember erejét, ezért kisebb egységenként igyekszem a munkát elvégezni. A magyar növénynevek szótárának a gondolata a 80-as évek végén, a 90-es évek elején vet dött fel. A gy jtést egyetemi hallgatóként kezdtem Jakab László irányításával, ennek els állomásaként jelent meg az Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1996). 1997-ben Priszter Szaniszlóval közösen feldolgoztuk és megjelentettük Márton József Természethistóriai Képeskönyvének növényneveit (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai. 69. szám. Debrecen). Ezt követ en egy Adattár elkészítését terveztük Priszter Szaniszlóval, a legjelent sebb 18. és 19. századi m vek növényneveit kívántuk feldolgozni 1775-t l (Csapó József, Új füves és virágos magyar kert... Posonban) 1813-ig (Diószegi Sámuel, Orvosi f vész könyv mint a’ magyar f vész könyv’ praktika része. Debreczenbenn). Az Adattár anyagán évekig dolgoztunk, a növényneveket Priszter Szaniszló azonosította, nagy része el is készült, de megjelenésére nem került sor. Most egy újabb, jól körülhatárolható rész (a gyógynövények) feldolgozásának a végéhez értem. Arra törekedtem, hogy a feldolgozott gyógynövénynevek eredetét, létrejöttének okát lehet ség szerint megmagyarázzam, hogy bemutassam szótörténetüket, és hogy dokumentáljam a magyar növénytani nómenklatúra (nevezéktan) alakulását, fejl dését. Szótárainkban sokszor tévesen azonosított növénynevekkel találkozhatunk, az adatok ellen rzését, pontosítását, valamint az újonnan feldolgozott

4

növények régi és nyelvjárási elnevezéseit botanikus szakember, Priszter Szaniszló azonosította. A kézirat könyvvé formálásában sokat köszönhetek Jakab Lászlónak, aki tanácsaival, részletekbe men kritikai megjegyzéseivel mind a gy jtött anyag feldolgozása során, mind pedig a szótár szerkesztési elveinek és módszereinek kialakításában segítette munkámat. Külön köszönettel tartozom Priszter Szaniszlónak, aki a 90-es évek óta óriási türelemmel támogatta munkámat, azonosította és ellen rizte a történeti anyagban el forduló növényeket. Köszönet illeti Papp Gábort, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának könyvtárosát, aki lehet vé tette számomra a nehezen hozzáférhet történeti anyag átnézését.

5

AZ ANYAG KÖRÜLHATÁROLÁSA, A FORRÁSOK ÉS AZ ANYAGGY JTÉS

1. A gyógynövény fogalma. — Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, legyen az fa, cserje, f , gomba vagy moszat, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy más részét a benne lev hatóanyagáért a gyógyászatban alkalmazzák. A gyógynövényeket ritkán használják friss, természetes állapotban, hanem rendszerint megszárítva. A gyógynövények hatóanyagtartalmú megszárított részét drognak nevezzük. A növényi eredet drog tehát nem más, mint a növénynek hatóanyagtartalmú része megszárítva. A drogot hazai, vadon term vagy itthon termesztett, vagy pedig külföldön term gyógynövényekb l nyerik (MagyGyógyn. 13). A népies gyógyászat igen sok növényt tart számon, melyeket ma is többkevesebb sikerrel használ, de amelyek ma már a közhasználatban nem játszanak szerepet. Ezért a régi népies gyógyszerül használt növények százait mell zik ma, részint kétes és bizonytalan hatóanyagaik miatt, részint mert a korszer gyógyászat mellett teljesen feleslegesekké váltak. A gyógynövényi alkalmazásmódok, javallatok között érthet en nagyon sok teljesen megalapozatlan, ellen rizetlen, babonás jelleg és sok a veszedelmes is; a korai receptek, javallatok, középkori gyógymódok, teljességgel alkalmatlanok arra, hogy segítségükkel ma bárki bármilyen bajt meggyógyíthasson. A növényi hatóanyagokról a korai szerz knek, pl. Meliusnak nincs még tudomása, a növények „természetér l” alkotott elképzelése a köré a minden tudományos alapot nélkülöz ókori humorális elmélet köré épül, mely szerint a négy alapelemnek (t z, föld, víz, leveg ) és a négy alaptulajdonságnak (száraz, hideg, nedves, meleg) megvannak a megfelel i a négy testnedv (vér, fekete epe, nyálka, sárga epe) között. A betegséget az egyensúly megbomlása okozza, és ezt az egyensúlyt kell száraztó, hidegít , melegít vagy nedvesít hatású gyógynövényekkel helyreállítani (Szabó, Melius 44–45). Feldolgoztam az ún. „hivatalosan elismert” gyógynövényeket, valamint számos ún. „nem hivatalosan elismert” gyógynövényt, amelyeket els sorban a népi gyógyászat használ. A „hivatalosan elismert” gyógynövények kiválasztásához: a Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopaea Hungarica) VII. kiadását (Bp., 1986.), az 1961 óta érvényes hazai drogszabványokat, az engedélyezett gyógynövénydrogok jegyzékét (6/1990. KeM. rendelet) használtam. A „hivatalosan elismert” min sítés kritériuma a gyógyszerkönyvekben való szereplés — ez országról országra és id r l id re változó. A hivatalos gyógyszerkönyvek

6

gyógynövényei mellett a régi herbáriumok, füveskönyvek jelent sebb gyógynövényeit is feldolgoztam: pl. Melius Herbáriumának, a XVI. századi magyar orvosi könyvnek, valamint a XVII–XIX. századi orvosbotanikusok (pl. Csapó, Benk ) m veinek nem hivatalos gyógynövényeit. A gyógynövényekkel foglalkozó szakirodalom b séges, a gyógynövények listáját (jellemzésüket és felhasználásukat) els sorban a következ m vek alapján állítottam össze: Jávorka Sándor, Magyar Flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980.; Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó. Holló és Társa Könyvkiadó. é. n.; Zdenka Podhajská, Európa vadvirágai. Madách Könyv és Lapkiadó, Pozsony–Bratislava, 1991.; D. Aichele–M. Golte-Bechtle, Mi virít itt? Virágkalauz. Ciceró Könyvstúdió Kft. Bp., 1991.; Lesley Bremness, F szer- és gyógynövények. Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 1995.; Grau–Jung– Münker, Bogyósok, vadon term zöldségnövények, gyógynövények. Természetkalauz. Magyar Könyvklub, Bp., 1996.; Bolliger–Erben–Grau–Heubl, Cserjék. Magyar Könyvklub, Bp., 1998.; Gyógynövényesek kézikönyve. Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Bp., 2004.; Nico Vermeulen, Gyógynövények enciklopédiája. Több száz különböz faj pompás fotói és részletes leírása. Ventus Libro Kiadó, Bp., 2005. Egzotikus gyógynövényeket kis számban dolgoztam fel, mivel nagy részük (pl. gránátalma, füge, citrom) megtalálható az 1996-ban megjelent Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára c. munkámban. 2. A növénynevek azonosítása. — A munkát els sorban nemzetségnevek és fajnevek vizsgálatára korlátoztam. A történeti növénynévanyag azonosítását Priszter Szaniszló végezte, ill. ellen rizte. Ha az azonosítás bizonytalan, akkor ezt a szótárban jeleztem, illetve feltüntettem azt, hogy ki azonosította a növényt. A növénynevek vizsgálatához a botanikusok teremtették meg az alapot azzal, hogy meghatározták a növényeket, a növénynevek szövevényes rengetegében az azonosításaik nélkül lehetetlen lenne eligazodni. A nyelvtörténeti anyaggal különösen sok gond volt: ahogy haladunk a mától a múlt felé, úgy szaporodnak azonosítási gondjaink (ez természetesen valamennyi növény- és állatnévre vonatkozik). Err l a problémáról más szótárírók is írtak: „Bizonyos tekintetben külön probléma a növény- és állatnevek jelentéseinek a kérdése. ... Nem tudtam pl. mindig eldönteni, hogy a régi középkori latin nevek milyen mai növényekre (és állatokra) vonatkoznak” (Kniezsa, SzlJsz. 8). Az RMGl. szerz i így vélekedtek a kérdésr l: „A szó jelentésének a pontos rögzítése különösen nehéz a növénynevek és a kevésbé ismert állatnevek területén, mivel itt az elnevezés a valóságban is sokféle. E neveket gyakran összecserélik” (RMGl. 14). Egyes forrásanyagok növényneveinek azonosítása megjelent nyomtatásban,

7

ezeket az azonosításokat — Priszter Szaniszlóval — általában fenntartás nélkül elfogadtuk. Melius növényneveinek tisztázásával többen (Fialowski L., Gombocz E., Szabó A.) foglalkoztak; Szabó Attila munkájának Összehasonlító növényjegyzékében találunk részleges hivatkozásokat és azonosításokat a XVI. sz.-i OrvK. növényneveire (és más korai m vekre, szójegyzékekre stb.) vonatkozóan. Gombocz Endre azonosította Clusius, Carolus–Beythe István, Stirpium nomenclator Pannonicus (1583) cím m vének növényneveit (Gombocz, BotTört. 126–133). Szintén Gombocz azonosított még részeket különböz korai m vekb l pl. Lippai Posoni kertjéb l (Gombocz, BotTört. 141–142) stb., ezeket az azonosításokat szintén elfogadtuk. 3. A szótár tartalma. — A szótár gyógynövények magyar elnevezéseit tartalmazza. Növénynevekkel számtalan forrásban (tudományos, szépirodalmi, ismeretterjeszt munkákban, újságcikkekben, tankönyvekben stb.) találkozhatunk. Négy típusba tartozó forrásm veket dolgoztam fel: 1. növénytani és orvosi munkákat; 2. gasztronómiai munkákat; 3. útleírásokat; 4. nyelvészeti anyagokat. A négy típus közül legnagyobb mennyiségben növénytani forrásokkal foglalkoztam. Ez a négy forrástípus lehet vé teszi a növénynevek igen széles kör — nyelvészeti és m vel déstörténeti — vizsgálatát. Ezeket a teljesség igényével egy ember aligha tudná belátható id n belül feldolgozni. Szükségszer en válogatnom kellett tehát a sok forrás között. Azokat a m veket dolgoztam fel, amelyek a növénynevek szótörténetének és szóföldrajzának megállapításához elengedhetetlenül szükségesek. De a feldolgozott források növénynevei közül is sok kimaradt: pl. kimaradtak a teljesen azonosíthatatlan növénynevek; a téves nevek zöme; a kerti, termesztett növények, ill. ezeket részletesen nem elemzem (pl. borsó, alma, cukorrépa, körte, szilva stb.). Els sorban növénytani és orvosi forrásokat dolgoztam fel. Az orvosi könyvek, pontosabban herbáriumok, füves könyvek a saját korukban valóban orvosi célokat szolgáltak, de ma már legkevésbé sem sorolnánk ket a szoros értelemben vett orvosi könyvek közé. Szabó Attila Mélius Herbáriumához írt bevezet tanulmányában így fogalmaz: „választ kell keresnünk arra a gyakran vitatott kérdésre, hogy melyik tudományterülethez tartoznak a füveskönyvek: a botanikához-e vagy az orvostudományhoz? A kérdés ebben a formájában nyilvánvalóan hibás: a füveskönyvek a növényismeret leghatásosabb el mozdítói, a növénymorfológia és a növényrendszertan megjelenésének el készít i és el feltételei voltak, tudományos-társadalmi alapokat teremtettek a botanika kialakulásához. Arról azonban, amit ma általános botanika néven foglalunk össze ezekben a könyvekben ... alig esett szó” (Szabó, Melius 20). A herbáriumok a népnek készült egyszer , orvosi tanácsadók voltak, céljuk a gyógyászatban használatos növények összeállítása és leírása volt. A szorosabb értelemben vett növénytani munkák között, amelyeket forrásnak tekintettem, szerepelnek

8

növényhatározók, növényszótárak, természettudományi szójegyzékek, kertészeti könyvek, dísznövény enciklopédiák, természethistóriák és természethistóriai képeskönyvek, amelyek gyerekeknek készültek, valamint kertészeti és természettudományos folyóiratok. Feldolgoztam a jelent sebb növénytani szakirodalmat a kezdetekt l egészen napjaink fontos és összefoglaló növénytani munkáiig. Érdemes megnéznünk a herbáriumok modern változatait, a gyógynövényekr l írt mai tudományos és népszer sít m veket (pl. Augustin Béla–Jávorka Sándor–Giovanni Rudolf–Rom Pál, Magyar gyógynövények. Bp., 1948.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980. stb.), ugyanis olyan részleteket tudhatunk meg a növények gyógynövényként való felhasználásáról, amelyek forrásainkban esetleg nem szerepeltek, viszont az elnevezések motiválásában szerepük lehet. A növénynevek egyik legfontosabb motivációja az lehet, hogy minek a gyógyításásra használják: pl. májf , lépf , tüd f stb. Nem elég tisztában lennünk egy növény neveivel, ismernünk kell magát a növényt, mivel az elnevezéseket általában a növény külseje, term helye is motiválta. A növénytani kézikönyvek legkülönböz bb adatai segíthetnek egy növénynév magyarázatában, sok érdekességet közölhetnek a növények felépítésér l, levelér l, virágjáról, termésér l, régi és mai felhasználásáról, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekr l. Pl. Soó Rezs munkái (Soó Rezs , A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1964–1985.; Soó Rezs , A magyar növényvilág kézikönyve. Bp., 1951. stb). Az idegen nyelvi analógiák és a növénynevek lehetséges motivációi szempontjából igen értékes Marzell német növénynévszótára (Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen... Bearb. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. I–V. Fünfter band. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Leipzig, 1943–1958). Marzell flóram ve leírást ad a növényekr l, részletezi a növények el fordulási helyét. A m botanikai értékén túl azért rendkívül tanulságos számunkra, mert magyarázza a növény latin és görög neveinek eredetét, ezenkívül felsorolja a növény összes német elnevezését, a népies neveket minden változatukkal, pontos helymegjelöléssel, s t magyarázza a motivációt és közli a növénnyel kapcsolatos hiedelmet. A gasztronómiai források között egyrészt régi magyar szakácskönyveket, másrészt néhány újabb szakácskönyvet vizsgáltam. Egyre nagyobb az érdekl dés a különféle nemzetek ételei iránt, és az ételekkel együtt, ezek alapanyagaként természetesen különféle f szernövények is a szakácskönyvekbe kerültek, pl. kapri, oregánó. A szakácskönyvekben sok olyan f szernövényt találunk, amelyeket gyógynövényként is használnak: pl. bazsalikom, metél hagyma, majoránna stb. Az útleírások mint források feldolgozott száma nagyon kevés. Gondos válogatás után bizonyos útleírásokat, naplókat, leveleket néztem át, csak olyan

9

felfedez k munkáit vizsgáltam forrásként, akiknek m veiben felbukkanhatnak gyógynövények. Ilyenek pl. Kitaibel útinaplói, amelyek több száz magyar (valamint német, szlovák, ruszin stb.) népi növénynevet is tartalmaznak. Kitaibel útinaplói Gombocz posztumusz munkájában jelentek meg: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. I–II. Bp., 1945–46. A nyelvészeti források között els sorban nyelvtörténeti anyagot dolgoztam fel: lexikonokat, szótárakat (értelmez , történeti, etimológiai, kétnyelv szótárakat, tájszótárakat), nyelvtudományi folyóiratokat stb. A teljesség igénye nélkül dolgoztam fel összefoglaló növénytani munkákat, amelyek népi növényneveket is tartalmaznak: pl. Péntek–Szabó erdélyi gy jtéseit, két etnobotanikai útmutatójukat: Szabó Attila–Péntek János, Ezerjóf . Etnobotanikai útmutató. Bukarest, 1976.; Péntek János–Szabó Attila, Ember és növényvilág. Bukarest, 1985; Hoffmann, Karl–Wagner János, Magyarország virágos növényei (Atheneum. Bp., 1903.) cím m vét, ebben a Mágocsy-Dietz Sándor gy jtötte nevekr l van szó, amint ez az el szóból kiderül; Jávorka Sándor, Magyar Flóráját (Flora Hungarica) (Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.), ebben Gombocz Endre és Mágocsy-Dietz Sándor gy jtésér l van szó, amint ez a munka el szavából kit nik stb. Az adatok összegy jtését és a növénynevek vizsgálatát számos körülmény nehezíti. Nagy zavart okoz, hogy egy növénynek több, gyakran 10–20 neve is lehet, és ugyanakkor egy név több, akár 5–6 növényhez is kapcsolódhat. Érvényes ez mind a magyar, mind a forrásokban a magyar mellett található latin, görög, német nevekre, és általában minden nyelv növényneveire. Nem tekinthetjük ezt a feldolgozást véglegesnek, lezártnak, az eddig nem vizsgált források tanulmányozásával újabb adatok kerülhetnek el . A növénynevekkel foglalkozó vagy a növénynevek vizsgálatához felhasználható irodalom igen b séges, a kérdés irodalma szinte kimeríthetetlen. Azért sem tekinthetjük a témát befejezettnek, mert a f szernövények, dísznövények, gombák stb. a témakör b vítésére késztetnek.

10

A MAGYAR NÖVÉNYNÉVADÁS VÁZLATOS TÖRTÉNETE

A tudományos növényismeret történetileg a népi növényismeretb l sarjadt ki. A következ áttekintés id beli sorrendben a magyar növénynévszókincs múltját kísérli meg vázlatosan bemutatni. A magyarság els évszázadaiból származó növénynevekr l igen hézagosak az ismereteink. A könyvnyomtatás el tti id kben az oklevelek, kódexek, szójegyzékek és kéziratos szótártöredékek azok a források, amelyekb l az akkori növénytani ismeretekr l tudomást szerezhetünk. Összefügg botanikai vagy rokon tárgyú (orvosi, gyógyszerészeti) szöveget ezekben sajnos nem találunk. A magyar növénynevek nyomtatásban való rögzítése és terjesztése a 16. században kezd dött. Ekkor a növénynevek már nem elszigetelten (mint pl. a szójegyzékekben), hanem szövegkörnyezetben fordulnak el . A 16. század végén készült az erdélyi Lencsés György Ars medica (1577 k.) cím munkája, 1578ban pedig Kolozsvárott Melius Juhász Péter Herbariuma. 1. A XVI. sz.-i magyar füveskönyvek; receptek, javallatok a XVI. sz.-i füveskönyvekben. — A növények gyógyító ereje sid k óta ismert az egész világon, és alkalmazásuk egymástól függetlenül alakult ki a különböz kultúrákban. A népi ismereteknek, a népi tudásnak és a népi hitvilág egészének a mindennapi lét gyakorlati kérdéseire kellett választ adnia. S mivel az ember mindennapi létét éppen a testi bajok, a betegségek keserítik meg leginkább, nem véletlen, hogy a XVI. században a gyógyítás számít a népi tudás és a tudomány els területének. A növények alkalmazására vonatkozó ismereteket az ún. füves- vagy füvészkönyvekben gy jtötték össze. Az els ilyen jelleg , magyar nyelv munka Melius Juhász Péter Herbáriuma, 1578-ban jelent meg, a másik kéziratos m , amely közel ugyanabból az id b l származik (1577 k.): a XVI. századi magyar orvosi könyv. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár, 1943. [Els kéz: 1577 k., második kéz: 18. sz. e.]. Ennek öszszeállítója Lencsés György, gyulafehérvári f udvarmester volt. A két m jelent sége, hogy összefügg magyar nyelven növényleírásokat, gyógyjavallatokat tartalmaznak. Melius Herbáriumában részletesen jellemzi a növényeket, majd különféle gyógyító eljárásokat ismertet. A XVI. századi magyar orvosi könyv tartalmában eltér a Herbáriumtól, az OrvK. részletes növényismertetéseket nem tartalmaz (így a növénynevek botanikai azonosítása sokkal nehezebb), az orvoslás tudományának szakszer , tudományos összefoglalása volt, szerz je gyakran hivatkozik híres külföldi orvosokra, de a népi gyógyítás módszereit is említi, sok testrész-, betegség-, tünet- és gyógyszer-, illetve gyógymódnevet ad.

Gutta ºtxknec. a füge. a gránátalma stb. tüd vész. illetve (szárított) növényi részek.). az olajfa. sz. gyógyítására szolgálnak. csuklás stb. „hagymáz”. SÅepÅqlqt. de ma már ismert gyógynövények. A XVI. A fert z betegségek közül gyakori a „hideglelés”. a kálmos. borban iſÅod gyakorta. pestis gyógyítására . részben pedig akkor még nem különítették el ket más fajoktól. spinosa’. hideg lelxknec. a szenna ’Senna’. a kapricserje ’Capparis spinosa subsp. bélbetegségek.) a legtöbb javallat belgyógyászati jelleg : daganatok. el álmelkodóknac igen iò meg innya” (Melius 187). sz. hertelen meg gyogyittya” (Melius 155). pokol varra kxtxd. El fordulhattak a patikákban olyan mediterrán növények.-i OrvK. és az Fekete hunyor poraban egy arany nyomonit iſÅol. hurutos betegségek. orbánc.-i munkákban el forduló egzotikus gyógynövények: egy részük a Bibliából volt ismert az egykorú olvasó el tt (pl. rüh. à gyomorból nyalat ki ºz. a guajakfa ’Guajacum officinale’ stb. vęrt tiſÅtit. Has fayáſſoknac. 293/11): „Fekete gÿopart. Kórſágoſnac. es egÿ napon kecchqris aÅÅal parolÿad” (OrvK. A két legjelent sebb XVI. f szerek: a maszlag. XVI. századi füveskönyvben (Melius 1578. részben csak kés bb kerültek Európába. mert néhányat közülük a mai kor embere is többé-kevésbé ugyanarra a célra használ. de vannak különféle javallatok himl . Az ismertebbek közül több ezer év óta használt gyógyszerek. csömörlés. aszú kórságról ’tüd vész’: „Ha az leuelét porrá téſÅed. a nyúlsaláta ’Ranunculus ficaria subsp. „torokgyík”.11 Külön figyelmet érdemelnek a XVI. aſÅſÅu korságot gyogyit” (Melius 45a. fonnÿaÅ megh vÿÅben. a krétai szurokf ’Origanum dictamnus’. a ricinus. századi népi táplálkozásban is megjelent a gyógynövények egy része: pl. emésztési zavarok. Az olasz egyetemeken tanult orvosok maguk is hoztak haza mediterránban gy jtött gyógynövényeket. bolondozóknac. A XVI. Mindazonáltal a legtöbb növény felhasználási javallata és alkalmazási módja az évszázadok folyamán gyakran lényegesen változott. mellfájás. a magas szarkaláb ’Delphinium staphisagria’. a csókalábú útif ’Plantago coronopus’. számos drog pedig vándorpatikáriusok útján jutott el a Kárpát-medencébe: pl. „Ha borban meg áztatod az Hunyort. 293/17). Azok a növények. A középkori köztisztasági állapotok következményeként a b rbetegségek (kelések. amelyek az egykori könyvekben még nem szerepelnek. sárgaság. Pl.). ficaria’. égés. mint az aloé ’Alo(’. a bábakalács ’Carlina acaulis’. T×dxt Mellyet. sz. a másik részét drogként a korabeli patikaszerek között tartották számon. lépfene. a fényl gamandor ’Teucrium lucidum’. és à kęléſre. szemölcs) kezelésére vonatkozó receptek is gyakoriak. a sáfrány stb. hasfájás. SÅeękfwet. a beléndek. Pl. „Ha az yrdxg harapta f×uet zxld korában meg txrxd.-i embereknek gyakran már helyes fogalmuk volt a gyógynövények hatásáról. a réti bakszakáll ’Tragopogon pratensis’ tápláléknövényként való felhasználásáról tudósítanak korai herbáriumaink. „Gÿermqkchenek haſa dagadaſarol” (OrvK.

Pl. sebbe tört nyilak. Az idegbetegségek közül fejfájás. tökösség ’heresérv’. reszketegség t nik fel. csepeg vagy nem csepeg vizelet. 92). az AſÅſÅonyállat mehét melegiti. fájó fogak. születésszabályozásra. 41). a n gyógyászati jelleg gyógymódok pedig sok esetben hátborzongatóan primitívek és életveszélyesek (Szabó. méh-. A XVI. A vize penig Póknak. A meg hólt gyermeket. köszvény. awagÿ BaraÅk fa lewelenek aÅ leweth tqlch melegqn bele ſkÿ hoÅÅa aÅ fęrgeketh” (OrvK. „Ha meg txrxd à maguát és olayba meg fxzed. Közülük sok a mai olvasó számára gyakran megmosolyogtató. görcsös állapotok. békák. A XVI. ritkábban el kerülnek hallásjavításra szolgáló javallatok is. században — a köztisztaság hiánya miatt — komoly gondot jelentettek a paraziták: bolha. századi füveskönyvekben makacsul kísért az a hiedelem. gyakran iſÅod. csonttörések. tet . és a XVI. toroknak. lidérces betegség. Ðem lelqkÅetqth nem veÅqn” (OrvK. Ezen haſÅna à vizénec” (Melius 161a). 470): „Repa magoth tqrÿ porra. farzsába. koſÅt az emberbe barombais el rontya” (Melius 156a). torokgyíkról: „Feÿer wrmqth Saletrommal. „Hÿmlqrql” (OrvK. es takard aÅonnal be melegh Scarlath poÅtoban” (OrvK. sebes szájak. a szeméremtest betegségei. mérges állatot el ºz. szédülés. MęÅÅel teorÿ eoÅwe. reÅelÿ aranÿat kqÅÿben keweſeth. elmérgesedett sebek kezelése. Pl. aÅ Melÿ embqrth aÅ Gqrch fogh” (OrvK. Melius 55). Scorpióknac Kigyónac harapaſſat meg gyogyittya” (Melius 160a). kelések. bogarak okozzák (Szabó. 471). 129).és n i hiúságot legyez- . „Ha à Varadiczot. à Tet×t. ad megh ÿnnÿa. a gutaütésr l: „AÅ Guta wteÐben mÿkor aÅ Embqr vgÿ fekwÅÿk mÿnth egÿ holt Ðem keÅe Ðem laba nem moÅogh. serkentését. kqſd aÅ Torok gÿkra” (OrvK. Magas a n gyógyászati esetekkel. Pl. méhben meghalt magzat eltávolítására. darázs-. kígyóharapás. rüh és bélférgek irtása.12 is. megjelennek a nemi vágy szabályozását. hogy a fejen lév nyílások betegségeit az alvás közben oda bejutott állatok. csökkentését célzó javallatok. vagy à nagy Varadiczot borba SÅereczen dio virággal meg fxzed. eml betegségekre. Pl. gégének a betegségei is els sorban gennyes fert zések. vęrét ki tiſÅtittya. álmatlanság. kígyók. 51). vagy à gyermec tarto burokot ki hozza. Melius 55). Az orrnak. francu ’vérbaj’ kezelésére vonatkozó gyógymódok. századi Orvosi könyv: „Feÿer wrqmnek kÿ fachÿart leweth. Találunk javallatot menstruációs zavarokra. a görcsr l: „Æarwas Bogarath vÿÐelÿqn nala. A „Fwlben valo Fergekrql” így ír a XVI. pókcsípés kezelése. Pl. megmérgezett emberek védelme. század közegészségügyi körképének elmaradhatatlan részletei: fekélyek. nehéz vizelés. n i és férfimagtalanság gyógyítására. „Az Iſten faya f×ſti Kigyót. tövisek eltávolítása. fülnek. A sok súlyos nyavalya mellett felbukkannak a férfi. születésszabályozással és általában a nemi felvilágosítással kapcsolatos receptek száma. vasak. gyíkok.

A megoldásra egészen a XVIII. — A XVII. hajfest szerek. a többi pedig Matthiolustól vett fordítás (BotTört. bábák látták el. a rendszertani kategóriák határozatlansága és a nómenklatúra bizonytalansága miatt — a legnagyobb nehézségekkel jár. a Stirpium Nomenclator Pannonicus. de els sorban nem magukért a növényekért. század végén jelent meg két. A XVI. Ez a munka nemcsak a magyar kertészeti irodalom alapvetése. 1595) cím m ve. Hasznos és fölötte szikseges könyv (Monyorókerék. kezdetleges szójegyzékekkel.13 get egykori „kozmetika” receptjei és javallatai is. Fiveskönyv (Németújvár. . Itt találkozott össze Beythe István protestáns prédikátorral és természettudóssal. A pozsonyi kert növényeit az érsek öccse három kötetes nagy munkában mutatta be: Lippay János. de szerepel az arcb r finomítása. és közölte vele a növények magyar neveit (Kádár–Priszter 17). A neves németalföldi botanikus. A gyógyító munkában részt vettek még különféle kuruzslók is. Beythe András munkájának egy része Melius Herbáriumának szó szerinti átvétele. amely 1590-ben jelent meg Debrecenben. Carolus Clusius — 1574 és 1586 között gr. borbélyok. szemöldökirtás és a sz rnevelés módja is. 1664–1667. század közepéig kell várnunk. Lippay azonban a vadon term növényekre aránylag ritkán hivatkozik (BotTört. Ugyanennek a kornak a terméke Clusius és Beythe közös munkája. akik ismerték és gy jtötték a növényeket. javasasszonyok. amely 1583-ban Németújváron jelent meg. hanem azért. sérvmetsz k. A 17. 63). századbeli orvosbotanikusoknak. pl. I–III. 1588) és Beythe András. kisebb orvosbotanikai munka: Frankovith Gergely. század leghíresebb magyar kertje Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje volt. Növénynévadás a XVII. 2. arcszínesítés. ekkor jelenik meg Linné korszakalkotó munkája. Szemben a korábbi. hanem egyben az akkori hazai virágkultúra és a korabeli magyar növénynevek forrásm ve is. ezek egy része vándorló (gyakran külföldi) kuruzsló volt. Batthyány Boldizsár vendégeként — tartózkodott Nyugat-Magyarországon. Frankovith és Beythe István egymással tudományos érintkezésben állhattak. a Species plantarum (1753). A XVI. kiemelked jelent ség Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar jegyzéke. sz. Ebben a csoportban leggyakoribbak a hajnevel . aki elkísérte t növénygy jt útjain. Szikszai Nomenclatúrája csaknem 500 növénynevet közöl. akik a betegek gyógyításához és a varázsláshoz használatos gyökereket és orvosi növényeket gy jtögették. Frankovith egyike lehetett azoknak a XVI. Nagyszombat. hogy gyógyászati gyakorlatukban felhasználják. vándorsebészek stb. elejét l. [kés bb] Bécs. század botanikai munkáiban eligazodni — a növényrendszer kiforratlansága. Posoni Kert. 138–41). században ezeket az orvosi feladatokat nagyrészt tudós asszonyok.

és nem a flórakutatás. francia) ad 1000 fajról (kb. az állatok országa (Földi János. bár rendszere. A Linné-féle rendszerben négy nyelven (latin. lelkészek és más foglalkozásúak is. Benk József eredményei a korában nem váltak ismertté. A XVIII. tehetséges debreceni orvos és természettudós. század vége felé a fiatalon elhunyt. érdeme a népnyelvi növénynevek felkutatása. az Új füves és virágos magyar kert (1775). A hazai flórakutatás szempontjából jelent s még Veszelszki Antalnak az 1798-ban megjelent „A’ növevény plánták’ országából való erdei. német. 2500 magyar névvel) névjegyzéket (BotTört. gyógyító erejének ismertetése. Bizonyítja ezt a XVIII. és ezekkel a magyar növénytani szaknyelv gazdagítása. Bár Földi Természeti históriájának növénytani része nem készült el. A 18. és tévedezés vagyon ma a’ Magyar F vésztudomány- . I. A bevezetésben így ír: „A’ miném z rzavar vólt hajdan a’ Deák F vésztudományban. 1791-ben jelent meg Lumnitzer István pozsonyi flóram ve. század második felének rejtélyes alakja. A Linné systémája szerint. amelyek szerz i az „utolsó orvosbotanikusok” (BotTört. század vége felé megjelen néhány növénytani (orvosbotanikai) kiadvány. Benk József (erdélyi református lelkész). Számos — f leg népi — növénynevet ölel fel Csapó József debreceni f orvos els sorban gyógyászati célt szolgáló füveskönyve. akiknek szeme el tt a növény orvosi felhasználása. Pozsonban. Veszelszki Antal. Voltak közöttük gyakorló orvosok. magyar.14 A 17–18. a’ Linné Rendbeszedése. valamint a XVIII. a Flora Posoniensis (1791). fogyatkozás. összeállítás jelenik meg. A népi növényismeret is egyre fejlettebbé válik. A Lumnitzer-féle pozsonyi flóra jelent s számú (közel 700) magyar népi növénynevet is tartalmaz. és Elnevezési el tt: szinte olyan z rzavar. Justi Joannis Torkos (az els magyar gyógyszerészkönyv szerz je). gyógyító ereje lebegett és nem a florisztika vagy a növényföldrajzi flórakutatás. ill. 195). nómenklatúrája már a maga korában is elavult volt. Természeti história. munkája hazánkban els ként mutatta be Linné rendszerét és nómenklatúráját a pozsonyi Magyar Könyvház 1783. század vége felé — elég hosszú szünet után — a magyar növénynévszókincs gyarapodását is rögzít több fontos könyv. Földi János tervezte els ként a magyar flóra megírását Linné rendszere alapján. de a botanika f célja még mindig a növény orvosi felhasználásának. 1801) készült el. Közülük a legjelent sebbek: Páriz-Pápai Ferenc (a Pax corporis szerz je). tanárok. Természeti históriájának azonban csak az els része. és mezei gy jtemény. Csapó József (debreceni városi f orvos). vagy-is fa. 200–5). 1793-ban. Az állatok országa. századból szintén kiváló magyar füveskönyvek származnak. Az erdélyi református lelkész.és f szeres könyv” cím m ve. Az orvosbotanikusok olyan személyek voltak. Bécsben megjelent a szerz t l egy kis füzetecske Rövid krítika és rajzolat A’ magyar f vésztudományról címmel. évi kötetében.

részben ezek. továbbá Tóthfalusi Miklós 3 kötetes kertészeti m vében (A magyar gazda mint kertész.. gyom. Ugyanerre az id szakra esnek a kor legnagyobb magyar botanikusának. melly Törvényeket és Régulákat adjon a’ Növevényeknek elnevezésekben. különösen a természettudományok és az orvostudomány magyar nyelven való m velésének célja a botanikát sem kerülte el. Földi János munkája az els olyan növénytani munka. Orvosi. század kezdetét l jelennek meg Bécsben Márton József szótárai... Krítikát. aki latin nyelv munkájában (Enumeratio stirpium Magno Transsilvaniae Principatui. [1. Szádler József. melynek függelékeként a magyar növényneveknek els szinonimaszótára olvasható. hogy közel két évszázad elmúltával az általuk alkotott sok száz magyar szakkifejezés és növénynév jelent s hányadával még ma is találkozunk. 1816) hat nyelven teszi közzé a gazdag flórájú Erdély 2500-nál is több növényfajának neveit. Nem sokkal ezután lát napvilágot (1833–36) Kassai József Származtató ’s gyökerész magyar-diák szó-könyve. melly minden Tudománynak tökélletességre vitele. Kit n nyelvérzékkel alkotott új szavaikat a 19. Kitabeil útinaplói több száz népi növénynevet is tartalmaznak. Baumgarten az els . A két szerz (Diószegi Sámuel prédikátor és Fazekas Mihály f hadnagy) egyike sem volt képzett botanikus. melly ki mutassa a’ rossz Neveknek hibáit.. század egész folyamán használták.] Konyhaker- . már megjelenésekor sem volt korszer . Számos új magyar növénynév található Barra István Növénytanában (1841)... amely kb.” (Földi 3–5). Kitaibel Pálnak (1757–1817) a magyar flórát feltáró utazásai. 1823 és 1830 között megjelent kiadványainak „Magyarázat”-aiban közli 350 faj magyar és német népi neveit is (MNy. benne a szerz értékes népi gy jtésével. és azokat meg jobbítsa. Dudva és Burján lepte el. Mit kell tehát tselekedni? Krítikát kell írni. és Gazdaság író Könyveinket.. 840 növénynevet vizsgálva a magyar növénynevek részletes kritikáját tartalmazza. A reformkori nyelvújítás. ugyanakkor munkájuk a magyar terminológia és nómenklatúra alapvetése.. Ekkor lát napvilágot Debrecenben a magyar nyelvújításnak a botanika terén legnagyobb hatású m ve. Az 1840-es évekt l egymás után megjelen növénytani munkákban merész újításokat találunk. [2. Vindobonae. A 19. legtöbbjük azonban igen rövid élet volt. gaz.] Gyümölcsbarát.. Külön ki kell még emelni az Orvosi f vész könyvet (1813). könyvük mint növényhatározó. de még inkább Bertuch-fordításai (1805–13) az általa alkotott új magyar növényneveknek jelent s mennyiségét tartalmazzák. 79: 116–121). nem vert gyökeret nyelvünkben. A szász nemzetiség botanikus. Minden eddig nevezhet Lexiconainkat (Szótárjainkat) F vész. Jelzi ezt az. a pesti egyetem professzora els ként adott ki hazánkban szárított növénygy jteményt.15 ban. a szaktudományok. exsiccatumot.

Fialowski Lajos is.. Csapody István. A reformkori nyelvújítás — nem mindig sikeres növényneveivel találkozhatunk Bugát Pál és Kováts Mihály (1845) könyveiben. Pest. Nyr. M szótár V–VI. Rapaics Raymund nevét említhetjük még. A század els felében Wagner János munkássága kiemelked : Hoffmann német növényatlaszának teljes átdolgozása során csaknem 6000 magyar növénynevet sorolt fel könyvében (1903).). század második felében látott napvilágot A magyar növényvilág kézi- . Borbás Vincének munkásságát. háromnyelv fejt növénynév m szótára. akárcsak kortársa. 1843-ban az er szakos szócsinálmányairól híres orvosprofesszor Bugát Pál. A szerz ezt írja az el szóban: „Ezen munkában van 5921 Magyar növénynév. Wagner János. A 20. amely sok más tudományág új szava mellett növényneveket is tartalmaz. Mindezek jelent s számban tartalmaztak növényneveket is. A szerz k még mindig a hiányzó magyar növényneveket igyekeznek pótolni.) indította meg munkatársával Csapody Verával. A 19. A XX. közel egyszerre jelentek meg Graumann (1909) és Cserey (1911) növényszótárai.16 tész. 1924–1925.) említhet k. . de írta a Pallas Nagy Lexikonának (1893–1897) összes botanikai címszavát. Mágocsy-Dietz Sándor. Sok cikkben foglalkozik a népi növénynevekkel. Bp. id. Gombocz Endre. A botanikai nyelvújítás csúcsa alighanem Kováts Mihály Növénybölcsesség a’vagy. 117: 563).] Virágkedvel . században a szervezett növénynévgy jtést a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára számára Jávorka Sándor (Dr. legfeljebb Gönczi tankönyvei (Vezérkönyv a növénytan tanítására és tanulására. [3. 1847). Magyar Flóra (Flora Hungarica). század kutatói közül Fialowski Lajos. az addig csak latin nyelv genusok és az új fajok számára próbálnak „hivatalos” magyar neveket alkotni (vö. 1852. Simonkai Lajos (1882) és Cserey Adolf (1887) határozói. Természettudományi szóhalmaza lát napvilágot.. valamint a tervezett (de csak töredékesen ismert) Brassai–Kováts-féle Új Magyar Füvészkönyv (1858). 1872). Én magam csináltam 4860 új magyar növénynevet” (Kováts. – 18592. A XX. Ugyancsak ekkor jelentek meg az els magyar növényhatározók: Hazslinszky Frigyes (1864. aki ugyan nem adott közre külön nómenklatúrai összeállítást.. megjelent a 3 kötetes Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékekt l a nyelvújításig (Szarvas Gábor–Simonyi Zsigmond 1890–1893) és a Magyar tájszótár is (Szinnyei József 1893–1901). Jelent sen fellendült a magyar szótárirodalom: kiadták A magyar nyelv szótárát 6 kötetben (Czuczor Gergely–Fogarasi János 1862–74). Jávorka Sándor. Jávorka Sándor flóram vében a régi és a népi növénynévanyagnak az addig legteljesebb gy jteménye rejt zik. Külön ki kell emelni a századforduló egyik legnagyobb magyar botanikusának. század második felének elején nem sok újítással találkozunk. Ugyancsak a század kezdetén.

Magyar növénynevek szótára.). A sok évtized óta bizonytalan növénynévi helyesírás alapelveit az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás rögzítette.). Csapody Vera több évtizeden át gy jtötte a hazai fajok népi neveit. a nyitva.17 könyve (Soó Rezs –Jávorka Sándor 1951). ezek a nevek kerültek azután a kés bbi növényhatározókba. Bp. a kétkötetes kézikönyv magyar növényneveit bizottság bírálta felül és korszer sítette. Bp. valamint a mohok magyar és latin neveit tartalmazza. 1966. Növényneveink. . A magyar és tudományos növénynevek szótára. 1998.. amelyeket egy kisebb terjedelm szótárban jelentetett meg (Csapody Vera–Priszter Szaniszló. Ennek alapján készült a magyar és a tudományos növénynevek szótára.és a zárvaterm k). fontosabb társneveikkel együtt (Priszter Szaniszló. amely a hazai és külföldi edényes növények (tehát a harasztok..

A névrészek névelemekb l (lexémák és toldalékmorfémák) állnak. vö. megjelöli a növény fajtáját (fa. A növénynevek funkcionális névrészekb l állnak. kifejezi a növény valamely sajátosságát 2. f . Figyelembe vettem a növénynevek elemzésére vonatkozó rendszereket. Moldvai csángó növénynevek (CsopNyelvDolg. Hoffmann István. feny . Debrecen. Adatok a Baranya megyei Nagyváty. hogy a névadásnak mi volt az indítéka. 36) Bp.. 1987. de a különböz m vek különböz szemléletet tükröznek. Fünfter band.1. Heinrich Marzell hasonló rendszert alkalmaz a német növényekre vonatkozóan. Helynevek nyelvi elemzése. termetes medvetalp. bokor. Bearb. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. Halászné Zelnik Katalin. vö..1. tehát milyen szemlélet szülte ket.) igazolva azt. szulák) 2. különféle részelemzések jelentek meg. 1985. — A feldolgozott növényneveket vizsgálva azokat a tényez ket veszem számba. 1943–1958. Bukarest. A népi elnevezések kit n vizsgálatát végezte el Péntek János (Péntek János–Szabó Attila.18 A NÖVÉNYNEVEK SZERKEZETI ELEMZÉSE Növénynevek szerkezeti elemzésér l átfogó módszer nem készült. A növénynevek névrészeinek funkciói az alábbi rendszerben elemezhet k: A névrész 1.. stb. 173–195). A fölsorolt típusok egyetemes jelleg ek. Funkcionális-szemantikai elemzés. 1943.. 1. Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen. Register: Alphabetisches Verzeichnis. nagy nyárfa) . Leipzig. hogy a helynevek és a növénynevek elemzése sok tekintetben hasonlóságot mutat.. mérete a név az egész növény méretére vonatkozik (apróbojtorján. a növény tulajdonságát 2.1. amelyek alapján a növénynevek létrejöttek. funkcionális névrésznek tekinthet a növénynév hangsorának minden olyan egysége. Ember és növényvilág. amely a névkeletkezés szituációjában a megjelölt denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai jegyet kifejez. ennek bemutatása a növénynévelemzés lexikális-morfológiai szintjén történhet. I–V. illetve nemzetségnevek: alma. és alkalmaztam Hoffmann István „többszint ” helynévtipológiáját (vö.. Nagy Rózsa. 1993. azt tekintem át. Kolozsvár.

a virágzási id (tavaszi szironták. mezei sülyf ) 3. egyéb a név jelölheti a növénynek valamely speciális. ahol a növény él. kifejezi a növény el fordulási helyét 3. csattogó szamóca) a név a növény leveleinek mozgására vonatkozik (rezg nyárfa. nyári hérics. a mag. keser f ) 2. gumós boglárka).2. a gyümölcs méretére utal (kicsinynadályvirág) 2.1. ahol a növény rendszerint él (ház helyén termett torma. a gyökerére (hézaggyökér. a levelére (szilvalevel f . nehézszagú pipitér) a név a növény jellegzetes szagára utal (hagymaszagúf ) 2. fekete nyárfa) a név a növény virágának.1. a virág.1. a term id (egyéves vadárvácska) 4.4. illata a név a növény jó. magjára (egymagvú galagonya) 2. id höz kötött tu- . harangvirág).5.1.19 a név a levél. vagy ahonnan hazánkba érkezik (olasz kapor. kifejezi a növény valamely speciális idejét 4.6.1. íze (édesgyökér. a növény által kiváltott hang a név a növényt l hallatott. szagára utal (illatos ábelf . búzalevel f ). virágzatának színére utal (kékvirágú-ökörfark. kiváltott hangra utal (cseng f . kékibolya) a név a növény magtermésének színére utal (fekete mák) a név a növény gyümölcsének színére utal (fehér gyümölcs eperfa.3. reszketeges nyárfa) 3. az országra utal. ill. a helyre utal.1. alakjára utal: pl. rossz illatára. fehérhúsvét) 4. színe a név a növény egészének színére utal (fehér nyárfa. büdös pipitér. a virágjára (bojtvirág.3. alakja a név az egész növény alakjára utal (harangláb) a név a növény valamely részének formájára.2. gyökerének. hagymájának színére utal (sárgahagyma. veressz l ) a név a növény gumójának.1. németgyömbér) 4.2. vöröshagyma) 2.

télizöld. I. csabaíre. egyéb 10. méhek füve. Az egyrészes neveknek két típusát különböztetem meg: a. Boldogasszony palástja. virágzási ideje ( szibánat). kifejezi a növény felhasználását 7. fekélyf . Egyrészes a tejaltató. mert egyetlen funkció fejez dik ki benne. kifejezi a növény gyógyászati hatását (köszvényf . a növény használója azért vált névadóvá.2. pl. zamatos turbolya’ 12. kerti angyélika) 5. paponya. híd r.1. a növény speciális életmódja. vadrózsa. torokf ) 11. A magyar növénynévállomány dönt en egy. lúdfiak étke. egyéb 6. kakastaréj. megnevezi a növény felhasználóját 8.2. a növény vadon terem vagy termesztett (vadarticsóka. bizonytalan (a névadás oka nem világos: nézsitf ). fehérhúsvét. a növény haszna (fest f . tyúkhúr) egyéb 8. a növényt képzelt lényr l nevezték el (ördögszekér) 9. a növény a nap után fordul (napraforgóvirág) 5. Boldogasszony tenyere. tálmosóf ) a növény állatok eledele (lúdfiak étke. 13. . a növénynévvé válás jelentés-. bolondítóf .3. amikor a növényt személyr l nevezik el (Kitaibel-mályva ). Ezek a nevek denotátumokról csupán egyetlen információt közölnek.és kétrészes nevekb l áll. pl. egérfül. a virág alakja (oroszlánszáj). kunok paréja) 8. kerti ádáz. árvalányhaj.1. pl.. a termés alakja (halálfejecske). sülyf . felhasználása (tejaltató). prüsszent f ) 7. Szent Barbara füve) 9. a növényt bizonyos szentekr l nevezték el (Boldogasszony palástja. télen is zöld (télizöld) 5. kifejezi a növény hatását (tet rontóf .20 lajdonságát.1. krisztustenyere. salamonpecsét stb. kifejezi a növénnyel kapcsolatos hiedelmet 9. kutyatej. kifejezi valamely másik növényhez való hasonlóságát (bizonyos növényeket hasonlóság alapján egy másik növényr l neveztek el: articsóka ’Anthriscus cerefolium. macskatalp. egyéb: ide sorolhatjuk a mesterséges névadás tulajdonnévi típusát. kisasszonypapucs. mert a hagyomány szerint (mintegy felfedez ként) els ül vette hasznát (csabaíre. a denotátum alakja (paponya). Boldogasszony tenyere. sebf . a növény használata jellegzetesen valamilyen embercsoporthoz vagy mesterséghez köt dik (vargák füve. Gencius király füve) 9.2. kifejezi a növény életmódját 5.1.3.

hogy növénynévr l van szó. amely a névben téves. általánosabb vagy speciális jelentés növénynévi közszót felhasználhatunk (helynevek esetében ezeket földrajzi köznévnek nevezik). összefoglaló jelentés nemzetségnév (pl. fajnévként használ: pl. virág stb. virág. növénytani köznévnek (a földrajzi köznév analógiájára) tekinthet gy jt névi jelleg elem: fa. cseresznye. szulák. Ezekben a nevekben mindig kifejezésre jut. perje növényneveket konkrét növényrendszertani jelentéssel nem rendelkez gy jt nevek közé sorolja. szulák) kifejezése. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. orchidea. II. bolondítóf . és a nevek közül sokat a köznyelv is használ nem növénynévi jelentéssel (pl. bokor. bolondítóf ’f (1). amely vadon terem (2)’. vadrózsa. páfrány. amely bolonddá tesz (2)’. Priszter 15). nyári hérics ’hérics (1). oroszlánszáj ’Antirrhinum’. pálma. vö. Közülük néhányat a hivatalos magyar növénynévadás nemzetségnévként. az elemek (általában az utótag) valamelyikének növénynév vagy növényféle jelentése van. A kétrészes növénynevekben a név fajtájának megjelölésére bármilyen. bambusz. A kétrészes nevek keletkezhettek szintagmatikus úton vagy jelentésbeli névalkotással vagy lehetnek névátvéte- . el tag) a búza. f . feny . nyári hérics stb. összefoglaló jelentés nemzetségnév: bürök. azt fejezi ki. Ezen nevek egy része morfematikai szerkesztéssel alakult (boglárka). lián. gyöngyvirág). kóró. farkasöl sisakvirág’. (Priszter a hínár. amely nem babféle. amely nyáron virágzik (2)’.21 valamint szerkezeti változás útján következett be. vagy nemzetségnév. pl. A kétrészes nevek névszerkezeti típusai tehát a következ képpen alakulnak: az alaprész funkciója a növény fajtájának (ez lehet a gy jt névi jelleg fa. moha. hérics. erdeigyöngyvirág ’Polygonatum’. ezért a bab utótagot kapta. bokor. mert két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el benne: köszvényf ’köszvény gyógyítására való (1) f (2)’. Utótagként állhat: 1. ill. hogy ’a növény a búza között él’. kaktusz stb. vadrózsa ’rózsa (1). feny . bab. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. Pl. hogy növénynévr l van szó. f . A kétrészes nevekhez sorolom a köszvényf . kaktusz. Az egyrészes nevek másik csoportját az egyelem növénynevek alkotják (rózsa. más részük kihalt (sikkantyú) vagy megmaradt nyelvjárási szinten (sikár). elnevezéseket. 2. Egy részük hivatalos növénynévvé vált (zsurló). vagyis a növény másik génuszhoz tartozik (ebben a használatban a jelz t egybeírjuk az utótaggal): a farkasbab ’Aconitum vulparia. boglárka. ez a típusú névalkotás a nyelv közszói rétegét érinti. disznó). b. 3. Ezen növénynevek sajátossága. az el . más része pedig névátvétel (rózsa). a b vítményrészé pedig a növény valamely sajátosságának megnevezése.és utótag közötti viszony elemezhet (részletesen a Szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben ismertetem). kosbor. búzavirág: az alaprész (v. a b vítményrész (v. elefántormánya). Ezek az egyrészes nevek általában kéttagúak. utótag) a virág. oroszlánfog ’Leontodon’.

A kétrészes növénynevek egy része hivatalos növénynév lett. mas). vitézvirág) c) rokonsági viszony. veresgy r som. amely napjainkban már nem használatos. a második pedig a faji jelz (pl. köznév 1.1. anyaf ) d) állatnév háziállat (bárányvirág. Ugyanannak a nemzetségnek más fajai másféle jelz ket kapnak: Cornus sanguinea.1.2. árvalányhaj. tyúkvirág) vadon él állat (békavirág. vadrózsa. a húsos somot. 2. öss zetett köznév 1. paponya.2. nem (leánykökörcsin.2. farkascseresznye) madár (kakukkvirág. egérfül. kutyakapor. a kétrészes nevek létrejöttét a hivatalos növénynévadás is el segíti. A faj tudományos megnevezésének formája. több (vagy sok) szóból álló leíró frázisokat. egyrészes növénynevek: tejaltató. krisztustenyere. ebsz l . kutyatej 1.2. papsajt. E kett együtt alkotja egy-egy faj általánosan elismert nevét. valamely csoportok kedvelik) (kunok paréja. szaporaf a) népnév eredet. pipef . kanálka) 1. kétrés zes növénynevek: köszvényf . hanem két latin szóval jelölt minden növényfajt. címet. kisasszonypapucs. bolondítóf . Lexikális-morfológiai elemzés. Linné (1707–1778) hatására terjedt el. tótok és barátok salátája) b) foglalkozást. farkasalma. kakukksaláta) . hérics. 1. esetünkben a Cornus mast. nemesítés helye (francia mustár) etnikai preferencia (pl. egyszer köznév (rózsa. leányeper. más része népi név vagy olyan név. a Species plantarumban (1753) Linné már nem vette át a korabeli botanikusok és orvosgyógyszerészek által általánosan használt. amelyek a növénynevek. kígyóf . társadalmi szerepet jelöl szó (paptök. Az els ezek közül a nemzetség (genus) neve (pl. kett s nevezéktan (kett s nómenklatúra. század híres svéd botanikusa. boglárka. macskagyökér) háziszárnyas (kotlóvirág. — A következ kben a lexikális elemek azon típusait kívánom számba venni. Cornus). Korszakalkotó munkájában. A növénynevek nagyobb része kétrészes. illetve a névrészek felépítésében megjelennek: a névrészekbe foglalt szavak és a névalkotásban szerepet játszó morfémákat vizsgálom. binominális nómenklatúra) a XVIII.22 lek. a manapság használatban lév ún.

1. keresztnév (Áron szakálla) becenév (Katika-répa) 2.1.4. bocérkata. tésztalapu. ökörfarkf ) e) anyagnév (vasf . folyamatos melléknévi igenév (n sz f . szappanf . befejezett melléknévi igenév (türtszirom.1. párlóf . üresgyökér) szószerkezetek 5.7. zsurló.1. méhf ) állatok testrésze (bikatök f . Ez a típus a vizsgált anyagban nem fordul el .3. rántóf ) 3. földrajzi név (Bermuda-f ) melléknévi jelleg szó 3. visszafordultsz l ) származékszavak 4. kecskerágó) 5. rovar (dongóvirág. képzett melléknév (bécsikömény. túróf ) i) emberi testrész.5.1. lyukasgyöker f ).1. többelem személynév (jóhenrikfüve. tejesf 3. határozós szószerkezet (naprajáró) 5.2. tölcsérvirág.3.1. pongráccseresznye). ábrahámfa) 2. tavaszif . szervetlen szókapcsolat (nefelejcs) .3. családnév (Kitaibel-mályva. keltike.1. egyéb személynév 2.2.23 2. egérfarkf . kenyérmorzsa. kisasszonypapucs) h) élelmiszer (kásaf . illatos ábelf . kétrés zes képzett növénynév (tetvesf . dísz (sisakvirág. bársonyparéj) f) eszköz.1.4.1.2. 5. személynév 2. kékilonka) 2.6. köznevesült személynév (salamonpecsét. pászkamorzsa. szegf ) g) öltözet. képzetlen melléknév (földfüst) 3. mózespecsenye. egyrészes képzett növénynév (boglárka. 2. pinavirág) j) természeti elem (t zf ) g) égitest (csillagvirág) h) egyéb tulajdonnév 2. kultikus név (Krisztus-pálma) 2.2. tárgy (harangvirág. gerézdes) 4. szentnév (szentgyörgyvirág) 2.1.1. bibliai.1. bels szerv (májvirág. igenévi szószerkezet (légyfogó.8. fogan tt. 4. 3.

szervetlen (engemnefelejcs) 1.1.3.2. tapadással (angyalédes. bojtorjánka.2. A szóalkotás problémái: MNyj.1. mellérendel (élekhalok) 1. üresgyökér) 3.1. névutóval (naputánforgóf . redukcióval (Szent Barbara füve) 4. névszóképz vel (boglárka. Növénynevek az alábbi rendszerben elemezhet k: A. csabaíre) 1.3. 1. szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek 1. sarkantyúka.1.2. napraforgó) 4. jelentésb vüléssel vagy -sz küléssel (oroszlánszáj) 3. szinekdoché (akácfa) 4.24 KELETKEZÉSTÖRTÉNETI VIZSGÁLAT A növénynevek keletkezéstörténeti vizsgálatában Papp István rendszerét alkalmaztam (Papp István. naputánnéz f ) 3. cigánypicsa. tejaltató) 1. 9: 3–31). sz rösf ) 2.2.2. szerkezeti változással alakult nevek 4.4. tárgyas (tökösséggyógyító. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. a küls és a bels szóalkotást különbözteti meg. sikkantyú.1.5. metonimikus névátvitel (disznócska.3. cickafark. jelz s (vénuszhaj.1. egyrészes nevek (agármony. amely a szóalkotásnak két szintjét. valamint figyelembe vettem Hoffmann István helynévtipológiai osztályait is (Hoffmann 57–58). szóképzés stb. metaforikus névátvitel (híd r.2. határozós (fülbecseppent ) 1.1.).1. jelentés beli névalkotással keletkezett nevek 3. mogyoróaljaf ) . bárányka) 2. kanálf . cickafark) 1.1. sebforrasztóf . harangláb) 3.2. BELS NÉVALKOTÁS A bels szóalkotás történhet a meglév nyelvi elemek jelentésének átértékelésével (jelentésbeli szóalkotás) vagy alaki eszközökkel (szóösszetétel. jelentéstömörít (kankós) 1.1.1. kiegészüléssel (macskatalpf . macskatalp. névátvitellel 3.2.6.2.1. kétrészes nevek (sípf .

illetve fehér liliom-típus. a hivatalos jelz s fajnév. (A növénynevek helyesírására vonatkozó tudnivalókat A magyar növénynevek helyesírása c. Akácfa-típus (rutafa. jövevényszavak (menta. bükkfa. A tömörebb (egybeírt) névtípusban az utótag nem nemzetségnév vagy nem annak a nemzetségnek a neve.) E tekintetben elfogadhatjuk Hoffmann István nézetét. A szóösszetételek 271– 328) m ve alapján transzformációk segítségével állapítja meg a viszonyt az összetétel tagjai között. Sokszor a szóösszetétel és a jelz s szószerkezet csupán helyesírás kérdése (pl. KÜLS NÉVALKOTÁS A küls szóalkotás idegen elemek felhasználásával történik. népetimológiával (kacsanyak. atlaszér) B. az utótag általános jelentés . Ember és növényvilág 177) Károly Sándor (Károly. fejezetben foglaltam össze. b vüléssel (barátfej f . így a lazább szerkezetek min sítését is lehet vé teszi.3. f zfa.4. névátvétel 5. Péntek János 35 összetételtípust állít fel: 1. ezüstfeny . 5. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. Ezekben a növénynevekben az utótag (fa.25 4. juharfa. tükörfordítások (salamonpecsét. a szintagmatikus szerkesztettséget mutató nevek névrészeinek alaki-funkcionális viszonyának megítélését nem befolyásolja az. Péntek János az összetett növénynevekr l azt írja: „a sz kebb értelemben vett öszszetételek és a lazább szerkezetek részletesebb vizsgálatát együtt végezzük” (Péntek–Szabó. amely megfelel a latin nómenklatúra jelz s fajneveinek. kálomistagyökér. de ezüst hárs). Péntek János összetett növénynevekre vonatkozó rendszere (Péntek–Szabó. Szintagmatikus szerkesztés sel alkotott nevek A szintagmák és a szóösszetételek között nehéz pontos határt vonni.2. muharf ). benedikta) 5. Birsalma-típus (birskörte). hogy összetételnek vagy szintagmának fogjuk-e föl ket” (Hoffmann 59– 60). kökörcsin. 2. mivel a növénynevek írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. pásztortarsoly) 1. 3. cserfalevel f ) 4. megkönnyíti az el tag értelmezését. porcsf . Ember és növényvilág 177). az egybeírásos forma a jelentésváltozást fejezi ki: pl. miszerint „a szintagmák és a szóösszetételek tagjainak szemantikai kapcsolattípusait azonos grammatikai eszközök fejezik ki.5. idegen szavak (nigella. Sárgadinnye.1. atracél) 5. Ez a leggyakoribb növénynévtípus. a kékliliom nem a Lilium. tujafa. f ) mindig általánosabb fogalmi kört jelöl. amelyhez az illet faj tartozik (sár- .

amely csüng’. amelyben egy-egy összetétel létrejön. Tyúkvirág-típus. Kígyóugorka-típus. fehér hunyor). Az egyrészes nevek (agármony. itt az igenévi el tag állítmány.1. cickafark. 11. 1. jelentéstömörít : bolhahalál ’a bolhák halálát okozó növény’. 7. 14. További összetételtípusok: 6. 22. 18. Napraforgó-típus. Hadiburján-típus. Vérfa-típus. 23.és utótagjának viszonya lehet: 1. 4.26 gadinnye).). szarkaláb. 35. Útif -típus. 29. Karós paszuly-típus. Odúsfa-típus.1. sajátosságuk. 8. Sírvirág-típus. 19. 10. Járomiharfa-típus. Az alapmondat: A fukszia csüng ’olyan fukszia. Kecskerágó-típus. elefántormánya stb. 9. ebb l alakulhatott ki a kecskerágó-bokor. a melléknévi jelz pedig fajjelöl (fehér liliom. Kanadai nyárfa-típus. Légyfogó-típus. kiaszszonypapucs) jelölt (papmonya. fehér zászpa. 24. Oltott eper-típus. A történeti növénynévanyag egy. 32. sárkánynyelv. Téli retek-típus. földikenyér  birtokos jelz s összetett növénynevek jelöletlen (vénuszhaj. 25. ropogós f zfa. Ennek a szemléletnek az el nye. 20. hogy növénynévr l van szó. 34. Síposkörte-típus. Pokolvarf -típus.és kétrészes nevekb l áll. 15. Galagonyakert-típus. 5. 13.2. hasindító ’hasat indító’ 1. 26.4. 17. cickafark. vérehullóf ). hogy rekonstruálni lehet azt a kommunikációs helyzetet. 12. 33. Bonyavirág-típus. Gyászvirág-típus. 31. bagzóf . 30. Büröksíp-típus. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. Barackfa-típus. naprajáró 1. kankós ’kankó gyógyítására szolgáló növény’ .1.1. azaz a 35 típusban világosan kimutathatók a növénynévadás indítékai. cigánypicsa. amelyet a kecske rág’. 16. szószerkezetek. Az egyrészes nevek el . határozós  jelölt: fülbecseppent . Disznótök-típus. Arannyalverseng típus. Csipkebogyó-típus. csabaíre) valójában közszói összetételek. elefántormánya) 1. tejaltató ’tejet altató’. 28. a lazább (különírt) névtípus utótagja nemzetségnév.3. agármony. amelyb l tapadással lett a kecskerágó. Kákabutyóka-típus.1. rezg nyárfa. Sóvirág-típus. tárgyas  jelöletlen: tökösséggyógyító ’tökösséget gyógyító’. de a 35 típusba sok népi növénynév nem sorolható be (pl. jelz s  min ségjelz s összetett növénynevek: vereshólyag. Csüng fukszia-típus (álló rózsa. 21. F z tök-típus. Délignyíló-típus. Az alapmondat: A kecske rágja a bokrot ’olyan bokor. zörg virág. Szálkás búza-típus. Gyógykaktusz-típus.1. 27.

hogy növényr l van szó: pl.6. további szemantikai. Hoffmann 61).]. csoportosítás növénynevek elemzéséhez nem elegend (helynevek elemzéséhez sem.5. tavaszi hérics ’hérics (1).2. A hagyományos min ségjelz i kategóriákba nem fér bele a sebforrasztóf .).]. valamivel ellátott. Hoffmann 60–61). vö. útif ’növény (1). 265). említhetjük még a kijelöl jelz t.27 1. amely az út mellett n (2)’. valakihez vagy valamihez való tartozását. valamivel el nem látott vagy valamit l megfosztott voltát. Ezekben a nevekben az utótag (különféle növénytani közszó és nemzetségnév) kifejezi. de a korábbiakban ismertetett rendszerekben jól elemezhet k ezek a növénynevek (szögletes zárójelben a névadási típus. hanem kiemelésére szolgál”) (MMNyR.)” (MMNyR. tyúkvirág ’a vi- . funkcionális szempontokra van szükség. vízililiom ’vízben él (1) liliom (2)’. II. a funkcionális-szemantikai elemzés részben). különféle tulajdonságszer körülményeit (állapotát. kígyónyelvf ’a kígyó nyelvéhez hasonló level (1) növény (2)’. A növénynevek névrészeinek funkcionális viszonyait a korábban ismertetett funkcionális-szemantikai elemzés kategóriái összetettebben. ezeknek a szerkezeteknek mindkét tagja információt nyújt a növénynév denotátumáról. hogy kifejezi a jelzett dolog küls vagy bels tulajdonságait (színét. Az Akadémiai nyelvtan a min ségjelz t így definiálja: „a jelzett szó jelentését azáltal teszi teljesebbé. szemléletesebben képesek bemutatni (részletesen l.1. amely tavasszal virágzik (2)’. ízét. alakját. varf ’a f vel varat gyógyítanak’ [10. tet f ’tet irtására való (1) a növény (2)’. tehát funkcionális jegyet kifejez névrésznek tekinthet .1. 266–267). mellérendel (élekhalok) szervetlen (engemnefelejcs. 1. helyzetét. anyagát stb. Az Akadémiai nyelvtan a min sít jelz két típusát különíti el: a megkülönböztet jelz t („a jelz a jelzett szó értelemkörét valamilyen tartalmas jegy hozzáadásával sz kíti”) és a kiemel jelz t (a „jelz a jelzett szónak nem megkülönböztetésére. II. farkasöl f ’farkas elpusztítására való (1) növény (2)’. sepr f . típus (definiálásukra és jellemzésükre Péntek János külön csoportokat alkotott). Ez a meghatározás. amely annyira lesz kíti a jelzett szó jelentéskörét. nagyságát. Problémát okoz a min sít jelz típusainak elkülönítése. A kétrészes nevekben jelentkez jelz s viszonyt a névrészek mint szerkezeti egységek közti kapcsolatot értelmezhetjük. pontosabbá. tyúkvirág. A kétrészes nevekben két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el. temondád) 1. imádságbokor stb. ahová besorolható): sebforrasztóf ’a f vel sebeket gyógyítanak’ [10. a sorban elfoglalt helyét stb. hogy csupán egy egyedre korlátozza. ahogyan a helynevek sem (vö. A sajátos jelentésszerkezettel bíró növénynevek ugyanúgy nem sorolhatók be a min ségjelz i kategória felosztásai alá.

Más képz kkel alkotott nevek: -vány/-vény: gyujtovány.melléknévi igenévképz s növénynevekben az összetett növénynév jelz el tagja f nevesült: pl. angyalédes (< angyalédesgyökér). az -ó/. angyalicska. árvácska. daróci (< daróci szilva) stb. ezt a módszert els sorban a XV–XVI. (Részletesen l. bársonyka. -sdi: sósdi. töviseslapu. borsocska. kutyócska. boglárka. sarkantyúka. a tapadással keletkezett növénynevek c. lyukasgyöker f . barátfej f . fúvóka. században alkalmazták. párlóf . kontyosf . a tapadással keletkezett növénynevek c.. -ka.1. fogan tt. (Részletesen l.]. A magyar növénynévrendszer kiforratlanságát és hiányait körülírásos növénynevekkel pótolták: hamis fekete magú nigellaf . likasf . névszóképz vel A névszóképz vel történ növénynévalkotás megtalálható egyrészes és kétrészes növénynevekben is. -ár: folyondár. mérges vad harapást gyógyító f stb.) -t/-tt (befejezett melléknévi igenév képz je): türtszirom. Péntek—Szabó. -s: gerezdes. -r: csucsor stb. csábítóf . kankós. -i: katibolha. rántóf . Melléknévi igenevek képz i: -ó/. besztercei (< besztercei szilva). Kicsinyít -becéz képz k: -cska. búzalevel f . Az -i/-s képz s melléknévi jelz f nevesülhetett: tengeri (< tengeri kukorica). cserfalevel f .képz s növénynevek esetében ráértéses tapadásról is beszélhetünk. földitök. részben. Melléknévképz k: -i: tavaszif . égivirág. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. -cske: disznócska. bojtorjánka. tátogó (< tátogóvirág).(folyamatos melléknévi igenév képz je): borongóf . szopókavirág. részben. .) -ú/. ragadvány. 2. Ember és növényvilág 176. jövötény. bolondító (< bolondító beléndek). A jelz s szerkezetb l létrejött növénynevek sajátos típusát alkotják a körülírásos növénynevek. n sz f . vö. Az -ó/.] stb.28 rágnak rontó hatása van a tyúkra’ [9. ebfej f . napraforgó (< napraforgóvirág) stb. angyalka.: borjúfej f . -ke: kutyóka. tálmosóf ’a növényt tálak mosására használják’ [7. er sf .

29 2. a metonímiát és a szinekdochét. 3. közel áll a hasonlóságon alapuló névátvitelhez. naputánnéz f . A jelentésbeli névalkotás a növénynevek körében is igen gyakori. névutóval Névutóval keletkezett növényneveink száma nagyon kevés: pl. 9: 3–31) a közszavak keletkezését vizsgálva a jelentésbeli szóalkotást a küls és az alaki eszközökkel történ bels szóalkotási módok mellé állította. névátvitel Károly Sándor (Károly. jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek Papp István tanulmányában (A szóalkotás problémái: MNyj. és ezek azonos fogalmi osztályba osztályba tartozó denotátumokra vonatkoznak (Hoffmann 99). A jelentésbeli szóalkotás a szókincs gyarapodásának gyakori módja. Maga a növény szó is a növevény ’növ ben lev . a következ képpen végezhet el a magyar növénynevek osztályozása: 3. amelyek során az új jelentés kialakulása az alaki szerkezet változása nélkül történik. azaz hasonlóságon alapuló. vasf ’ növénynév a ’Verbena. olyan típusok tartoznak ide. azaz érintkezésen alapuló (a jelentések között helyi. A metaforát a stilisztikai szakiro- . Jelentéstan 164) a névátvitel típusának három jelenségét különíti el. metaforikus névátvitel A metaforikus jelentésfejl dés a hasonlóságra épül. a jelentésbeli növénynévalkotás körében az alábbi típusokat említhetjük: 3. jelentésb vülés vagy -sz külés A jelentésb vülés. esetleg szinekdoché (nem–faj viszony). vagyis a jelentésviszony min sége lehet metaforikus. a leveg szervetlen anyagaival táplálkozó él lény’ jelentést kapott. Ezen az alapon a növénynevekben is fellelhet típusokat említve. amelynek során egy növénynévnek a meglev mellé újabb jelentése is kialakul. naputánforgóf . de nem azonos vele. ez utóbbinál teljesen idegen fogalmak kerülhetnek egymás mellé (Hadrovics. 3. két képzet hasonlósága alapján az egyik nevet átruházzuk a másikra. verbéna’ nemzetség elnevezése lett. a víz. fiatal’ melléknévb l szófajváltással és jelentéssz küléssel ’a talaj. jelentésük b vült: az oroszlánszáj ’Antirrhinum majus’ a teljes Antirrhinum nemzetség.1. Egyes növénynevek nemzetségnévvé váltak.2. Tehát olyan névalkotási folyamat. metonimikus. vagy rész–egész viszony). ok–okozati kapcsolat van.1. illet leg sz külés lényegében egymással rokon fogalmak.2.2. nyelvi gazdaságosságra törekvés nyilvánul meg benne. a galamboc(f ) ’Verbena officinalis. Történeti jelentéstan 150). a metaforát. id beli.

kutyatej. emberi cselekvés: tátingó. személy → növény (híd r → híd r) 2.30 dalom olyan névátvitelnek tekinti. libaláb. dísz: kisasszonypapucs. A hasonlóság alapja az állatnak. a nevek . Növénynevek hasonlóságán alapuló névátvitel. 1. kakastaréj. színét. és ezek közül az egyiket. hangulati hatása ezért er sebb): madárkenyér. személynek valamely jellemz tulajdonsága. tárgyakhoz hasonlítja. emberi testrész → növény ( árvalányhaj → árvalányhaj) 3. hogy a növényt ki vagy mi használja. er sf . tartalmi hasonlóságon alapuló névátvitelr l van szó: a növényeket néha állatokhoz. emberre jellemz állapot: árvácska. — A species pro specie metafora esetében nagy szerepe van a tévesztésnek. paptök. illet leg azokkal azonosítja. nehézszagú zeller. A metaforák másik nagy csoportját a zoomorf terminusok alkotják. élelem neve: kenyérmorzsa. de szintagmatikus szerkesztéssel alakult kétrészes nevek között találunk. A f nevek metaforikus kapcsolatait vizsgálva. állatnak tulajdonított termék. személyekhez. alakját stb. szellemi. macskatalp → macskatalp) 4. öltözet. pásztortáska. mitológiai személynek tuladonított tárgyak: ördögbocskor. papsajt. az emberre vonatkozó terminusokat növénynévként használta föl a nyelv. testrész: árvalányhaj. A metafora a jelentésváltozásnak igen elterjedt típusa.). oroszlánszáj. Növénynevek esetében metaforának tekintjük azt. Nagy számban szerepelnek növénynévként állatnevek: koldustet . Az antropomorf metaforáknak számtalan tartalmi típusa mutatható ki: emberi szerv. tárgy (az el tag és az utótag szemantikailag összeférhetetlen. névcsere. állatok testrészének neve: galambbegy. tárgy → növény (harangláb → harangláb) A melléknevek metaforikus kapcsolataira példát els sorban a metaforikus szemléleten alapuló. tárgyak: sepr . 2. id járási jelenség: aranyes stb. császárszakáll. a legfontosabbat választják ki a megnevezéshez: oroszlánszáj ’a virág az oroszlán szájához hasonlít’. sarkantyú. anyagnév: aranyka. mint pl. társadalmi helyzet: vasúr stb. a következ típusok állapíthatók meg: 1. istenszakálla. illetve annak milyen hatása van. életkor. vallási asszociációkat tükröz emberi testrész: krisztustenyere. néha funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul” (Fábián–Szathmári–Terestyéni 90). fizikai tulajdonság → növényi tulajdonság: er sszagú zeller. lelki tulajdonság → növényi tulajdonság: mérgesparaj. állati testrész → növény (kakastaréj → kakastaréj. foglalkozás. A tartalmi típusok közül felt n ek az antropomorfikus elemek. madármorzsa. vagy az. ördögborda. amely „két fogalom közt fennálló tartalmi (küls vagy bels . amikor a névadó személyek ismerik a megnevezend denotátum sokféleségét (méretét.

jelentésben is használták. gomba. ahol a két képzet között érintkezési asszociáció áll fenn. jelentésváltozása meglehet sen gyakori. amelyek valamely más növényhez való hasonlóság alapján kapták nevüket (itt fel sem merül. mivel a növényismeret bizonytalan. ezek azok a terminusok. az útszéli bogáncsot ’Carduus’. amelyek jelz s fajnevek ugyan. névtévesztést tükröz (ezek a nevek általában történetileg minimális számú adattal szemléltethet k. mindegyik növénynek tüskés termése van: a mácsonyát ’Dipsacus’. szi margitvirág’. kerek repkény ’Glechoma hederacea’. hogy a névadás tévesztés eredménye lenne): vadgyöngyvirág ’Polygonatum odoratum’. Egyelem nevek esetében is beszélhetünk hasonlóságon alapuló névátvitelr l: sok olyan egyelem növénynevet ismerünk. ezért ezeknek az elnevezéseknek az átvihet sége. a nevek összecserélése: pl. .31 összecserélésének. ezért ebben a metaforikus használatban a jelz s növénynév egybeírandó. génuszokat. kis meténg ’Vinca minor’. a szerbtövist ’Xanthium’ és a szamárbogáncsot ’Onopordum’ stb. a petrezselyemvirág a tavaszi hérics ’Adonis vernalis’ neve. de az utótag más génusznak a neve. Az ismeretek bizonytalanságának a következ okai lehetnek: — Vannak növények. a borostyán ’Hedera helix’ növénynevet közönséges babér ’Laurus nobilis’. ezért gyakori a tévesztés. sokszor nyomon követhet . virág stb. 3.2. a petrezselyem el tag azonban ’Petroselinum’ jelentés els sorban. a növény nagyon hasonló a gyöngyvirághoz ’Convallaria majalis’. Jelentéstan 244). amely több növényt jelöl. Az analitikus species pro specie metafora esetében az el tag vagy az utótag másik növénynek a neve: — Az el tagot más növény neveként ismerik. orvosi salamonpecsét ’Polygonatum odoratum’ stb. hanem az azonos tulajdonság miatt (ez a tulajdonság a tejnedv) a pitypang ’Taraxacum officinale’ és a tavasz hérics ’Adonis vernalis’ neve is. — Bizonyos esetekben a névadás bizonytalan ismeretet. A bogáncs több nemzetség egy-egy faját jelöli.): pl. A kutyatej nemcsak az Euphorbia neve. nem gyöngyvirág az erdeigyöngyvirág ’Polygonatum odoratum. és ennek alapján egyik nevét átvisszük a másikra. metonimikus névátvitel A jelentésváltozás azon típusa. az utótag lehet általános jelentés növénynév (f . ahogy a téves növénynév egyik forrásból a másikba jut). Ez a gyakoribb típus. a bábakalácsot ’Carlina’.2. A tipikus vonások ugyanis nem kizárólag bizonyos fajokra jellemz ek. nem mindenki ismeri (vagy nem egyformán ismeri) a fajokat. — Az utótag használata metaforikus (Károly. orvosi salamonpecsét’. fölcserélhet sége. Az ilyen nevek többségében az el tag melléknévi jelz : pl. nem boglár a fehérboglár ’Tanacetum parthenium.

szinekdoché A tautologikus sz küléses szinekdoché típushoz tartozik pl. a kevésbé ismert növényt az általánosabb jelentés utótag mintegy „értelmezi”. tapadás A növénynévb l egy funkcionális-szemantikai egység. azaz az egyik névrész elt nik.32 Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: — növény része (gyökér) → növény (üresgyökér ’Corydalis cava. odvas keltike’) — termés (bariska. besorolja az el tagot. perszonifikáló jelz k és a színnevek. Ember és növényvilág 188).3. 3. ahol az utótag mintegy értelmezi. fehér liliom). emberre jellemz állapotra: árvacsalán. a termés (mag. emberre jellemz küls vonásra. az ilyen nevekben a jelz k sz kítik az alaptag fogalmi körét. sokkal inkább a legfelt n bb tulajdonság megnevezésével történik (Károly. miközben a denotatív jelentés változatlan marad. 4.1. amelyekben a jelz i el tag f nevesült: kecskerágó. pl.2. disznócska ’csattanó maszlag. A legfontosabbak az antropomorfizáló. általánosan ismert növények esetében az utótag a rövid (rendszerint egytagú) név használatának esetleges kommunikációs zavarait. napraforgó. A növénynevekben el forduló színnevek els sorban a virág (sárga boglárka. Ez a növények elnevezésében több okból is szükséges lehet: az újonnan megismert növényeknek a már meglev ismeretrendszerbe való besorolását teszi lehet vé. . emberre jellemz lelki tulajdonságra: mérgesparaj. testi tulajdonságra: kövérf stb. disznócska) → növény (bariska. gumó) színére utalnak. A név funkcionális névrésszel való csökkenését tapadásnak nevezzük. szerkezeti változással alakult nevek E névtípus egységét az adja. hogy a növénynév alakját érint változás megy végbe. a megszemélyesít el tag utalhat emberre jellemz cselekvésre: vérehullóf . Az analitikus sz küléses szinekdoché esetében a jelz s növénynevek dominálnak. de nagyon gyakran a levelek. az akácfa. Jelentéstan 238). Els sorban fajnevekr l van szó. Pl. szilfa (Péntek–Szabó. félreérthet ségét küszöböli ki. 4. f zfa. A sz küléses metonímiához sorolják a tapadással keletkezett növényneveket. cserfa. Részletesen a funkcionális-szemantikai elemzés részben vizsgáltam ezeket a típusokat. Datura stramonium’). a kétrészes növénynév egyrészessé válik. Ezeket a szerkezeti változással alakult nevek cím részben tárgyalom. a megkülönböztetés általában nem a leglényegesebb.

végér l és belsejéb l is kieshet: macskanádraf > macskanádra. pl. amelyben a névrészek funkciója a megnevezés és a növény fajtájának (gy jt névvel vagy nemzetségnévvel) a megjelölése: mogyoróalja > mogyoróaljaf . cserfás.2.33 Tapadás megy végbe akkor is. A névelemváltozás f leg lexéma. A ráértett alaptag ebben az esetben nyilván a hely.4. redukció A redukció egy. bodzás. Növénynevek b vülhetnek különféle lexikális elemekkel. így a négy típus alakulásmódjának szemléltetéséhez pontos történeti adatolásra van szükségünk. Névelem a szó elejér l. egy vagy több névelem kiesik a növénynévb l. 4. gólyahúgytartóf > gólyahúgy. napraforgó (< napraforgóvirág) kecsekerágó (< kecskerágóbokor) stb. f nevesült: pl. Ebbe a csoportba tartoznak a földrajzinév-adásban jelent s szerepet játszó. besztercei (< besztercei szilva) stb. b vülés A növénynévnek lexikális elemmel vagy kötött morfémával (képz vel) való megtoldását b vülésnek nevezzük. erd stb. (Péntek—Szabó. Ezek a jelz i tagok is f nevesülhettek. gímnyelv > gímnyelv f . növénytársulást jelöl terminusok: akácos. Kiegészüléssel olyan kétrészes nevek jönnek létre. de morféma (képz . égeres. domb. az így alakult növénynevek általában fajtanevek: tengeri (< tengeri kukorica).melléknévi igenévképz s növénynevekben az eredetileg összetett növénynév jelz el tagja állandósult vagy alkalmilag használt növénynévvé vált. valamint képz vel is: galambf > galambosf > galambocf . Ember és növényvilág 176). gyertyános stb. kiegészülés Kiegészülés során egy meglév növénynevet osztályjelöl növénytani köznévvel toldanak meg. a tapadással átalakuló név el tagja gyakran -i vagy -ó képz t tartalmaz: i.) Az -i/-s képz s melléknévi jelz az összetett nevekben rendszerint azt a helyet jelöli.és kétrészes neveket is érinthet. redukció) ellentétes irányú szerkezeti változások (kiegészülés. ii.) Az -ó/. bolondító (< bolondító beléndek). A nevek rövidülési folyamataival (tapadás. cserlevel f > cserfalevel f . angyalédes (< angyalédesgyökér).3. vagy ahol leginkább elterjedt. méhf > méhek füve. fenyves. b vülés) is zajlanak a növénynévrendszerben.: barátf > barátfej f . gamandorf > gamandor. amikor a szószerkezet egyik tagjához hozzátapad a másiknak az értelme. tátogó (< tátogóvirág). . 4. amikor önállóvá vált. a melléknévi igenév. ahonnan a növény ered. 4. rag) kiesését is jelentheti.

vándorszó a kömény. búza. len. A népetimológiás változás oka a növénynév közszói értelmezhet ségének a hiánya. a német eredet kapornya. juhar. a szlovák eredet atracél. A közszói jelentésvonatkozás eleve hiányzik az idegen eredet növénynevekben. sárkerék (< sárkerep). kökény. idegen szavaknak min sítjük ket” (Bárczi: Szók. mint a bels növénynévalkotás formáival áll szemben. kapotnyak. Névátvétel Az átvett nevek csoportja rendszertanilag az el z négy kategóriával. amelyek meghonosodtak az átvev nyelv szókincsében. mandula.. menta. A civilizáció kialakulása és terjedése folytán a népek állandóan érintkeznek egymással. lencse. ruta. a bolgár eredet pemet. 5. galagonya. csalán. melyek már annyira meghonosodtak. hogy senki sem érzi ket idegeneknek”. narancs. ciprus. sáfrány és az ismeretlen. kopottnyak (< kapotnyak). 265). ezért ezek között gyakori a népetimológiás átalakulás.34 4. cikória. belénd. sz l . peszerce. üröm. A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. repce. a török eredet alma. ezért elferdítve. a szláv eredet bab. cseresznye. borsó. som. „Ha ellenben még érezzük rajtuk az idegenszer séget. porcsin. káposzta.. majoránna. berkenye. jegenye. lednek. valamely másik szóval hozta kapcsolatba. A jövevényszavak. cser. petrezselyem.2 45). polaj. idegen voltukat nem érzékeli. kapor. kökörcsin. rozmaring. ennek megfelel en valamennyi nyelv több-kevesebb küls hatásnak van kitéve. bodza. népetimológia A népetimológiával létrejött növénynevekben névszerkezeti változás történik. barack. rebarbara. gyopár. bors. ösztör. citrom. de értelmetlennek találta. jövevényszavak „Az idegen nyelvb l már régebben átkerült. saláta. az olasz eredet füge. A jövevényszavak és az idegen szavak között igen nehéz határt vonni: „Általában jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvb l jött szavakat nevezzük. 5. Ezekre a jövevényszó elnevezést szokás használni” (MNytört. Ezeket az idegen növényneveket a nép átvette. raponc.1.5. cékla. „értelmesítette”: jutka (< Yucca). mustár. dió. a nyelvérzék a számára homályos jelentéstartalmat nélkülöz szavakat „értelmesítette”. a bajor-osztrák eredet gesztenye. a magyar nyelvérzék már-már szokványos magyar szavaknak tekinti. répa. . csipke. mályva. lapu. kender. a növénynév alakszerkezete megváltozik. gyömbér. konkoly. a mi nyelvünkben is már viszonylag hosszú életre visszatekint szavakat . liliom. illet leg bizonytalan eredet bürök. tehát olyan idegen lexikális elemek. a latin eredet cédrus.

benedikta. A mai. ill. Benk József vagy Márton József. földi laurusf stb. A morfémahelyettesítés lehet részleges.2. diptamus ~ diktamus. Grossinger. szótára.. napjainkban pedig angol mintára is keletkeznek tükörfordítások. German. Hasznos forrás volt a tükörfordítások vizsgálatában Heinrich Marzell.. Fünfter band. 265). Bp. Sok herbáriumban. tudatos névadásra volt szükség. Ezek az idegen növénynevek a XV–XVI. Elsevier’s Dictionary of Botany. nigella. — melyek között természetesen nagyon sok a modern nemzetközi kultúrszó — idegen szavakként szokás emlegetni” (MNytört. . Register: Alphabetisches Verzeichnis. 1979. többnyelv szótárakra támaszkodhatunk: pl.. amikor az átvev nyelv nem az idegen nyelvi hangalakban veszi át a szót. században gyakran körülírásos szerkezetben fordulnak el : hamis fekete magú nigellaf . a teljes tükörfordítás eredményeként az átadó nyelvi modell elemeit az átvev nyelv saját nyelvi elemeivel adja vissza morfémahelyettesítéssel anélkül. frissebb tükörfordítások elemzésekor els sorban újabb. Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. hogy bármilyen idegen morféma kerülne az átvev nyelvbe (ebszem. néha francia neveket is feltüntették a szerz k: pl. a latin mintára történ tükörfordítás els sorban a régiségben volt jellemz .. amely a régi német növényneveket gy jtötte össze a XX. A szótörténeti anyag alapján megállapíthatjuk. Macura. 1943–1958) c. Wörterbuch der deutschen Pflanzennamen (I–V. Latin and Russian compiled by P. Amsterdam–Oxford–New York. A tükörfordítások vizsgálatát csak a botanikai forrásokra. nem teljesen meghonosultaknak t n szavakat . az ezt követ id szakban a német nyelv jut jelent s szerephez. A tükörszavak megteremtésében az átadó és az átvev nyelv speciális szóalkotó szerepe egyaránt érvényesül. ezzel párhuzamosan. elejéig. herbáriumokra támaszkodva lehet elvégezni. kicsinytövis).. Melius. idegen szavak „Az újabban nyelvünkbe került. Gareth Williams and Károly Hunyadi. sz. A tükörfordítások lehetnek teljesek vagy részlegesek. aki a Bertuch-féle Természethistóriai Képeskönyvet fordította magyarra.3. tükörfordítások „Tükörszavaknak nevezzük az olyan szókölcsönzéseket. növénynévszótárban a magyar név mellett a latin és német. hanem az átadó nyelvi tartalmát saját nyelvi elemeivel tükrözteti vissza. 305) — írja Benk Loránd. 1987.35 5. 5. in English. mintegy szóról szóra lefordítja” (MNytört.. els sorban latin növénynevek tartoznak: pl.–II. a laikus nyelvérzék számára is még idegeneknek. Átvételüket a szükségszer ség szülte. laurus. French. ha az átadó és átvev nyelvi modell a tagok közötti . Leipzig. Dictionary of Weeds of Eastern Europe. I. az idegenb l megismert új fogalmak megnevezésére nyelvünkben új szót kellett teremteni.

1. Az átvétel és a helyettesítés kombinálódásának eredményeképpen a részfordítás létrejöhet az összetétel el tagjának átvételével és utótagjának fordításával (alantgyökér). Sigillum Salomonis ’Salamon pecsétje’). scabiosa. Nardus agrestis). a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). Stechapfel).2. Alantwurz). lúdláb (< Pes Anserinus ’lúd lába’). salamonpecsét. Paternoster-Erbse). részben pedig helyettesítése révén jön létre. vagy ha a növénynevet a magyar nyelvben valamiféle magyarázó elemmel látják el (csillagf . páternoszterborsó (< ném. vagy fordítva. A tükörfordítások a következ rendszerben elemezhet k: 1. Krisztus tenyere (< lat. Sternkraut).36 mondattani viszony alaki jelölésében kis mértékben eltér (pásztortarsoly. teljesek. salamonpecsét (< lat. Palma Christi). Teljes tükörfordítások 1. 2. Részfordítások A nevet alkotó szóelemek közül egyiket nem fordítják le: alantgyökér (< ném. galambbogyó (< ang. parasztápium (< lat. Apium rusticum). a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). részlegesek. varf (< lat. pigeonberry). digitális. Parua spina). 2. . — a magyarázó elem tér el: ujjf (< lat. az összetétel el tagjának szó szerinti fordításával és utótagjának átvételével (mezei nárdus). lúdláb). tövisalma (< ném. 1.1. Az indukáló és indukált a tagok között némiképp eltér: — mondattani viszony alaki jelölésében tér el: latinból: pásztortarsoly (< Bursa pastoris ’pásztor tarsolya’). Az indukáló és az indukált teljesen megfelel egymásnak: kicsinytövis (< lat. mezei nárdus (< lat. csillagf (< ném. A részfordítás az átadó nyelvi modellnek részben morfemikus átvétele. véresf ).

— A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek valamilyen szóalkotási mód vagy jelentésváltozás eredményei. A népi elnevezéseket vizsgálva Péntek János (Péntek–Szabó. . három f réteget különíthetünk el: az alapnyelvi eredet növényneveket. Egyszer növénynevek. szószerkezetek: 23.3%) (i. 173–195). összetétel) és az ún. m. 1. botanikatörténeti és nyelvtörténeti jelent sége van. m. a magyar nyelv külön életében keletkezett. idegen szavak). hiszen így különíthet el az ún bels névalkotás (a magyar fejlemények. szóképzés. küls névalkotás (pl. 173–195). a hárs. pl. a finnugor vagy az ugor korból származnak: pl. IV. bár százalékos megoszlásukat mégis kimutatja a vizsgált anyagon (összetételek: 50. Összetett növénynevek. ezért itt csak utalni kívánok a növénynévszókincs eredetbeli rétegeire. találunk jövevényszavakat és nemzetközi szavakat is. III. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak). Az itt említett típusok jelent s részét a Keletkezéstörténeti vizsgálat cím fejezetben ismertetem részletesen. A növénynevek eredet szerinti rétegz désének feltárására szoros kapcsolatban áll a növénynevek alakrendszerének leírásával. a finnugor korból származik a feny . III. szil.37 A NÖVÉNYNEVEK SZÓKÉSZLETÉNEK EREDET SZERINTI CSOPORTJAI A magyar gyógynövénynevek vizsgálatának m vel déstörténeti. Szószerkezetek. Ha a feldolgozott növénynevek eredetét vizsgáljuk. Eredetüket tekintve arra a megállapításra jut. Az alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) az uráli.3%. az összetett növényneveket és a szószerkezeteket együtt vizsgálja: „a továbbiakban a sz kebb értelemben vett összetételek és a lazább szerkezetek vizsgálatát együtt végezzük” (i. Összetett növénynevek. A tényleges elemzés során azonban már csak három csoportot ismertet a szerz : I. valamint az idegen nyelvekb l átvett növényneveket. Képzett növénynevek. Képzett növénynevek. a köles stb. II. az ugor korból pedig az eper. Egyszer növénynevek. 2. Ember és növényvilág 173–195) négy szerkezeti típust különít el a növénynevek alaki felépítése szempontjából: I. ez a legnépesebb csoport. hogy az egyszer nevek kis része si eredet . uráli eredet a nyár. II. a nyír. nagyobb része kölcsönelem.

amelynek segítségével két szót egyetlen új szóvá illesztünk össze: agármony. kisebbik földi sülyf . Ezt a típust részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. hamis fekete magú nigellaf . pattog. Részletesen a morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. Szóalkotással keletkezett alakulatok. sarkantyúka. a szónál rendesen alkalmibb egysége” (MMNyR. hangutánzó-hangulatfest eredet . — A szószerkezet „legalább két. angyalka. s beletartozik egyfel l a pattint. amelyek a nyelv önálló életében jöttek létre a szóalkotás különböz módjaival jöttek létre a nyelvben már meglev vagy oda bekerült elemekb l. II. -cska: kutyócska. Elvonással (tapadással) alakult nevek: bolondító (< bolondító beléndek).38 A. 66). Részletesen a szerkezeti változással alakult nevek és a jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek részben tárgyalom. köszvényt gyógyító f stb. — Elvonással (tapadással). árvácska.). A utótag a nemzetségnév és ehhez hozzáillesztik az el tagot. bizonyos általános viszonyt is kifejez . népetimológiával: kopottnyak (< kapotnyak). napraforgó (< napraforgóvirág). vénuszhaj. metaforizációval stb. Pl. pukkantó. Szóképzéssel létrejött növénynevek. B. — Azok a szavak tartoznak ide. szóvegyüléssel. boglárka. paskol szavak rokonságába. -vány/-vény: gyujtovány. amely a tát igéb l származik. hogy a növényneveket két szóval jelölik. az el tag jelöli a nemen belüli egyedet. iii. erdei nagyobb lépf . sárkerék (< sárkerep). — -ka: bársonyka. — Szóteremtéssel keletkezett pl. nem viszonyszói érték szónak nyelvtanilag megformált. Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. mérges vad harapást gyógyító f . kanálf . -i: tengeri. tiltó igealak f nevesülésével (nefelejcs). tulajdonnév köznevesülésével (salamonpecsét. Egyéb példák: pitypang. amely hangutánzó eredet . szóvegyüléssel: citrancs. csabaíre. — A szóösszetétel a növénynévalkotásnak az a gyakori módja. i. szóhasadással: viola ~ ibolya. A növénytani nómenklatúra alapelve. -di: sósdi. Szószerkezetté válással létrejött növénynevek. C. fagyöker paptöke. cickafark. Szóösszetétellel létrejött növénynevek. hangfest szavak stb. . tátogó (< tátogóvirág). bojtorjánka. valamint a tátika. sípf . kékvirágúökörfark. A szóalkotás ritkább módjaival létrejött nevek. sebforrasztóf stb. más-fel l a pacskol. a fajt. -r: csucsor stb. bozsor stb. ii. ábelf ). borsocska. Részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. -s: gerezdes. népetimológiával stb. is jöttek létre növénynevek. a pipancs. kecsekerágó (< kecskerágóbokor). szóhasadással.

disznóorja stb. ebszem (< ném. hogy az si. hiszen az új földrajzi-növényzeti. Szarvas Gábor úgy vélte. más része pedig kihalt. benedikta. hogy az azonos szemlélet szülte bels keletkezés növényneveknek egy részét elfogadták hivatalos megnevezésként (hollóláb. — A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. belénd. Sigillum Salomonis). oroszlánfog. 22: 151).39 3. benedikta). az újonnan megismert növényfajták megnevezésére új szavakra volt szükség. Megállapíthatjuk. az idegen szavak és a tükörfordítások. s t gazdasági körülmények között természetes. a) A jövevényszavak. nigella. c) A tükörfordítások. mintegy szóról szóra lefordítja: szarvasnyelv (< ném. Az idegen nyelvekb l átvett növénynevek rétegén belül beszélhetünk jövevényszavakról. Legtöbb növénynevünk a magyar nyelv külön életében keletkezett. salamonpecsét (< lat. Megfigyelhetjük továbbá azt is. A tükörfordítások egy részét befogadta a nyelv. kakastaréj. Összegezve a vizsgálat eredményeit (és táblázatban összefoglalva).). tyúkhúr. ebszem). kömény. hogy a növényvilág magyar nevei „az egész nomenclatura alig egynehány számot tev kivétellel idegen népek ajándéka” (Nyr. más része nyelvjárási szintre került vagy kihalt (kicsinytövis. — A tükörfordítások keletkezésének módja az. Hirschzunge). tyúkharaptaf stb. mérges vad harapást gyógyító f ) szemben a mai növénynevekre a tömörség. kiderül. els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. az általa tett megállapítás els sorban egyszavas nemzetségneveink egy részére igaz. hivatalos szintre emelte (salamonpecsét. kapotnyak. A korai (XV–XVI. hogy a vizsgált növénynevek között a legtöbb a bels keletkezés növénynév. tyúktaréj stb. hogy a régi körülírásos növénynevekkel (hamis fekete magú nigellaf . citrom. gyopár. valamint a jövevényszavak (kapotnyak. fajneveink többsége bels fejlemény. saláta stb. hogy az átvev nyelv az átadó nyelvi tartalmat saját nyelvi elemeivel tükrözteti. hogy az si eredet növénynevek száma kevésnek bizonyult.). vagy teljesen kihalt (ebfej f . a latin eredet cedrus. Pes Anserinus). Ezt a típust részletesen a névátvétel cím részben tárgyalom. hárs). más része viszont tájszóként él tovább (borjúorrúf . idegen szavakról és tükörfordításokról. lúdláb (< lat. rövidség jellemz (örvény- .). a szláv eredet bab. ezt követik a jövevényszavak. századi) idegen növényneveknek jó része kihalt (nigella. kökörcsin. — Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. alapnyelvi eredet növénynevek (nyár. Érdekes megfigyelni. a legkisebb pedig az si örökség növénynevek száma. csalán) ma is tovább élnek mint hivatalos növénynevek. b) Az idegen szavak. gyömbér. a török eredet csalán. A bels keletkezés növénynevek egy része hivatalos elnevezésként vagy tájszóként él. pásztortáska). Ez nem véletlen. Hundsaugen). az olasz eredet porcsin. Tévedett.

1. növénynevek (küls gyömbér. gerezdes ii) Szóösszetétellel papmonya. a nevek f leg a növény alakjára. A növénynevek nagy többségében a névadás indítéka nem homályosult el a köztudatban. hatására utalnak (nehézszagú pipitér. orbáncf . erdei nagyobb lépf 3. ezen belül azok.40 gyökér. Alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) 2. tátika boglárka. létrejött bolondítóf növénynevek iii) A szóalkotás kopottnyak ritkább módjai C) Szószerkezetté válással létrejött kisebbik földi növénynevek sülyf . a jelentésváltozás típusai közül a leggyakoribbak a metaforikus megnevezések. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak) Uráli Finnugor Ugor A) Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. cseng f . Ezek a növénynevek általában szóképszer ek. varf . nyír hárs. szil eper pipacs. salamonpecsét . nyári hérics). szarvasnyelv. amelyek valamely testrész és növény. hölgymál). term helyére. illetve tárgy és növény között teremtenek kapcsolatot.) B) Szóalkotással i) Szóképzéssel keletkezett létrejött alakulatok növénynevek nyár. nyelvekb l átvett kapotnyak. benedikta c) A tükörfordítások medveköröm. keletkezés szavak) citrom b) Az idegen szavak nigella. Az idegen a) A jövevényszavak bodza. hangfest szavak stb.

majd az etimológiai megjegyzések.) szerint. a magyar fajnevek kisebb része egyszer vagy öszszetett f név. A szótár tagolódása. Tudományos igény növénynévhasználatról csak Benk óta beszélhetünk.41 A SZÓTÁR SZERKEZETE 1. A problémát az okozza. Nemzetségnév pl. a mai magyar tudományos elnevezések a latin kétszavas nevezéktant követik (vö. genusnevek) mindig egyszavasak és mindig egyes számú f nevek (pl. Priszter 14–24). és az EWUng. amelynek rendez elve az ábécérend. A XVIII. A címszavak megválasztása — mint nyelvtörténeti szótárakban általában — nem könny feladat. „hivatalos” formájuk sokáig nem volt. felépítését követtem: a magyar szótörténet (szóalakok. Egy növénynévi történeti-etimológiai szótárnak ezt figyelembe véve kellett új szerkesztési elveket alkotnia. faji jelz vel ellátott nemzetségnév. Technikailag a TESz. vagyis a szótár címszavainak nagy része kételem növénynév. illet leg értelmezték a növényneveket. 2. aggóf . Munkája megjelenése után a botanikusok és a szótárírók egyaránt az általa meghonosított Linné-féle rendszer szerint közölték. legnagyobb része azonban faji jelz vel ellátott nemzetségnév (vö. tudatosan — Linné rendszeréhez igazodva — kételem növényneveket alkottak. A magyar növénynevek kialakulása és írásmódja szoros kapcsolatban áll a Linné által 1753-ban bevezetett és azóta általánosan elfogadott kétszavas nevezéktannal (binominális nómenklatúra). A címszók. A tudományos (latin) növénynevek közül a fajnevek kétszavasak: a nagy kezd bet s nemzetségnévb l (nemi név. tölgy). hogy a magyar növényneveknek. a jelentés). a szócikket pedig rövid bibliográfia zárja. században Benk József els ként rendszerezte a magyar növényneveket a Linné-féle binominális nómenklatúra (1783: NclB. A magyar nemzetségnevek (nemi nevek. genusnév) és a kis kezd bet s faji névb l állnak. Priszter 6–7). — A szótár természetes közlési egysége az egy-egy szóra vonatkozó tudnivalókat összefoglaló szócikk. a Ranunculus (boglárka). fajnév pedig a Ranunculus bulbosus (gumós boglárka). A magyar növényneveknek a latinhoz hasonló kétszavas. Azonban régi jelz s és összetett növénynevek (hasonlóan az állatnevek!) már jóval korábban is — a Linné-féle . A szócikkek szerkezetét a történeti-etimológiai szótárak szerkesztési elveinek megfelel en alakítottam ki. — A szótár a hazai és a jelent sebb külföldi gyógynövények magyar neveit és társneveit (régi növényneveket és tudományos magyar elnevezéseket) tartalmazza: nemzetségneveket és fajneveket. alakváltozatok.

24). vagy nemzetségnév. élelem. általános érték szónak tekinteni? . hogy növénynévr l van szó. utaló szócikkek és az alcímszók. Külön szócikkben dolgoztam fel az önálló f névi el tagú növényne- . a vadgalamb meg a vad címszónál kerülnének el . elefántormánya). a TESz. akár nem). hanem a hétköznapi gyakorlat szükségessége. ha mondjuk az szi galamb csinált szó. Azokat a növényneveket. embergyógyászat.42 binominális nómenklatúra el tt — nagy számban el fordulnak. szulák. illetve el forduló növényekkel való foglalkozás (gy jtögetés. a dinnyefajták elnevezései. valamint értelmez szótárainkat): egy szócikkbe került a címszó (pl. Az önálló szócikket a kövér bet kkel szedett címszó vezeti be. virág stb. tudományos elkülönítés és megnevezés szándéka.. Bizonyos. A korábbi. Önálló címszóként kezelem: a. d. botanikus szakíróink munkájának eredménye. Alapelvnek a következ t tekintettem (figyelembe véve az RMGl.. f . tudniillik a nálunk honos. ill. Az egyelem növényneveket (rózsa. Egységesítésük. állatgyógyászat) eredményezte. illet leg a növénynevek helyesírási szabályzatának felel meg (Priszter 14). az önálló fogalmak megállapítása dolgában következetlenségeket is találni szótáramban” (OklSz. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. cseresznye. normatívvá tételük természettudós. hogy a szóban forgó elem melyik önálló szócikkben van feldolgozva. Hasonlóan gondolkodnak az RMGl. szi galamb kifejezések a galamb címszónál. boglárka.-t. A címszó írásmódja az akadémiai helyesírási szabályzat el írásainak. illet leg jelz i kifejezések vagy összetételes elnevezések közül külön. amelyek valójában közszói összetételek. akár nem” (RMGl. csabaíre. az önálló szócikk a lehet séghez képest a címszóra vonatkozó valamennyi tudnivalót magában foglalja.-t. hogy a külön címszók. — Az önálló szócikkek lehet leg minden tájékoztatást megadnak a címszóról. akár összetételnek veszem egyiket vagy másikat. Azokat a növényneveket (agármony. az EWUng.-nak el szavában így ír (idézi az RMGl. a csillagnevek stb. 3.. XV– XVI. sajátosságuk. feldolgozásuk a legtöbb történeti és etimológiai szótárban kérdéses pontként jelenik meg. ha a gatyás galamb. az utaló szócikkek csak azt jelzik. önálló fogalomnak. disznócska). papmonya. egységes használatukról azonban nem beszélhetünk. szerz i is: „Ezért nem tartanók helyesnek. lednek. Az önálló. cickafark. c. pl. amelyekben az utótag lehet gy jt névi jelleg fa. b.). jegenye) és összes jelz s elnevezése (akár a jegenye ’Populus’ nemzetséghez tartozik. növénynevekr l Zolnai Gyula OklSz.-ot. kételem növénynevek használatát még nem a pontos. A kételem állat. cigánypicsa. szószerkezetek. bokor. még akkor sem. hérics. is): „mit lehet a régi jelz s. Legyenek együtt a galambfajták.

disznóbab. Az utaló szócikk vezérszava a kövér bet kkel szedett utalószó. e. — amely egyenérték a címszóval. A címszó (pl. eper) dokumentálása után a címszó adataitól gondolatjellel elválasztva következnek a címszó jelz s szerkezetei (pl. farkasbab. de utalásként az idegen nyelvi alakváltozat is szerepel.43 veket (pl. Bizonyos esetekben az utalószó valamely részét zárójelbe tettem. Az idegen eredet vagy a köznyelvben idegen írásmódú szavakat kiejtésük szerint írom a szótárban. farkasbab. és N. A f névi el tagú növényneveket (pl. disznóbab) önálló címszóként kezelem. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. Egyéb példák: kutyakapor (nem kapor). cickóró nevekkel. Mivel szótáram történeti-etimológiai szótár. A névadás magyarázatára l. ennek alakváltozatait követik a hozzátartozó jelz s nevek (földi eperf ). A szótár adatainak összefüggéseire utalásokkal hívom fel a figyelmet az önálló szócikkek második. Ezeket kett s vonallal (||) tagolom annyi részre. hanem l. ahol a szerkezetet tárgyalom pl. a név után jelölöm azt a szócikket. (Vö. amely nem babféle. Amennyiben jelz s szerkezetre vagy összetételre hivatkozom. fejezettel. etimológiai bekezdésében: pl. kutyakapor. a cickafark címszón belül foglalkozom a cicfark. ezután újabb gondolatjellel bevezetve a címszó összetelei (pl. A magyar növénynevek helyesírása c. A jelz s szerkezetek és összetételek közlésében az ábécé-rend a f rendez elv. Alcímszóként. eperf ). célszer egy szócikken belül tárgyalni: pl. ezekkel f leg etimológiai összefüggésekre. a -bab utótagra l. kutyapetrezselyem (nem petrezselyem).vagy többelem szerkezetek is önálló szócikkekbe kerültek: pl. ebzeller. amelyek nem sorolhatók be az említett mai tudományos névadásba és tudományos rendszerbe. Ezekben az összefoglaló jelentés nemzetségnév általában téves. A jelz s el tagú növényneveket tehát az utótagnál tárgyalom függetlenül attól. kutyapetrezselyem. valamint az etimológiailag összetartozó szavakat.) Alcímszóként kezelem az elvonással létrejött növényneveket. (= lásd) jelzés után csak azt közli. és az utótagnál (— Ö: . mérges vad harapást gyógyító f . Mária gyertyája. ezért a bab utótagot kapta. ebzeller. csattogó eper) jelentésükkel együtt. Használok bels utalásokat is a szótárban. ritkábban az alaki és jelentésbeli párhuzamokra hívom fel a figyelmet. ez azt jelzi. ez érdemi tájékoztatást a címszóról nem nyújt. babf . hogy a részletes felvilágosítást melyik önálló szócikkben kell keresni (ez utóbbi szintén kövérrel szedve). farkasöl sisakvirág’). kezelem a címszó jelz s szerkezeteit és az összetételeket. agármony(~). hogy helyesírás tekintetében egybeírjuk vagy külön. növénynevet is. formát is használom. farkasöl f . a farkasbab ’Aconitum vulparia. Ezek a két. amelyeket az el tagok hasonlósága miatt vagy kialakulásuk miatt. hogy az agármonyf összetétel az agármony címszó alatt fordul el : f l. vagyis a növény másik génuszhoz tartozik. ahány szót adatolok. feldolgoztam számtalan R. fekete nyár (→ nyár). Boldogasszony dinnyéje. Utalásra a Vö.

adatok mellett szerepl latin növényneveket használtuk.. hogy ki végezte az azonosítást. A címszóra vonatkozó abszolút els adat évszámát kövér szedéssel emelem ki. ill. bibliográfiai rész. Számos magyar nemzetségnévnek van tágabb és sz kebb értelme. Bp. — Az önálló szócikkekben a címszó után következnek a szótörténeti adatok: az alakváltozatok. a jelz s szerkezetek és az összetételek. A jelentések. növénynév pontosabban nem is azonosítható). J: ’Achillea ptarmica. Ha a forrás nem teszi lehet vé a jelentés teljesen egyértelm meghatározását. Amennyiben szükséges (ha többféleképpen azonosították a növényt). jelzés. az etimológiai részt. Ilyenkor a név (pl. amelyeknek eredetével a szófejt irodalomban eddig nem foglalkoztak. akkor azt is megadom. Pl. etimológiai rész. sisakvirág’ (pontosan nem azonosítható faj).) megjelölés választja el az évszámmal idézett adatoktól. A harmadik olykor hiányzik. hogy az idézett alaknak valamilyen nyelvtani viszonyítást kifejez végz dése van (rag vagy jel). akkor a latin nevek sorát a nemzetségnév megadásával kezdem. illetve három bekezdésre tagolódnak: szótörténeti rész. Az adatokat bet híven közlöm. ahol ez lehetséges volt.. A szócikk szótörténeti része. Ha a magyar név tágabb értelemben egy nemzetséget jelent (sok esetben a R. akkor erre a bizonytalanságra a jelentés elé tett kérd jellel hívom fel a figyelmet. Növényneveink. — A címszó alakváltozatait dokumentáló adatokat toldalékával együtt d lten (boglárka) kiemelem. ennek megfelel en nyomtatásban kett . farkas~. kenyérbél-cickafark’. A jelentések megállapításához els sorban az eredeti szövegben az adat. illetve az adatok szövegkörnyezetéb l indultunk ki. 1998. és ez befolyásolja a szótörténetet. cím munkája alapján): pl. Pl. mivel vannak olyan címszavaink is. Nem tüntetem fel az évszámot a nyelvjárási adatok el tt. Katika-sisakvirág’ vagy ’Aconitum sp. Az adat után tett ! írásjellel [ ]-ben a nyomtatási hibát jelzem. sisakvirág) tágabb értelemben egy növénynemzetséget ’Aconitum’ je- . A szövegkörnyezet nélkül idézett adatok után szerepel még néha a gr. a nemzetségnév: ’Aconitum. melyeknél az említett név más növénynév utótagjaként szerepel. jelzés után) megtalálhatók azok a címszavak... ez azt jelenti. ill. a bab címszó végén ott találjuk az utalást: — Ö: disznó~. ezt követi a fajnév. Az önálló szócikkek legalább kett . de gyakrabban három f részre oszlanak. 4. Az alakváltozatok. sisakvirág’. napellus.44 . A magyar népi neveknek csak a legfontosabbjai kerülhettek ebbe az összeállításba. és a helynevekben el forduló növényneveket sem vizsgáltam. — Az alakváltozatok felsorolása után J: jelzéssel bevezetve következik a címszó jelentésének vagy jelentéseinek megadása a latin tudományos névvel és a hivatalos magyar névvel (Priszter. Az ilyen alakváltozatokat gondolatjel és népnyelvi (— N. a fajnév: ’Aconitum napellus subsp. id rendben. a jelentések.

A jelentéseket id rendben adom meg (amennyiben ez lehetséges). összetett szó. amennyiben az adatok egyértelm en szétválaszthatók. akkor ezt évszámmal is jelzem és | vonallal választom el: pl. A többjelentés címszó jelentéseit id rendben közlöm. pontosan nem meghatározható jelentése lehetséges. 380).. tükörfordítás. 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). a latin neveket közös jelentésjelbe (’. Az idegen nyelvi adatokat és megfelel ket nem állandó forrásból idézem. Ez tartalmazza a nyelvi eredetre (a szó.). csuklyaf 1. ’Abies alba. Ennek megfelel en felhasználtam régebbi. ábelf J: 1843: ’Abelmoschus moschatus. a névhasználat okának min sítésekor bizonyos kifejezések ne ismétl djenek gyakran. 1911: csuklyaf (Cserey. . 1783: Tsuklya-fü (NclB. ábelf ’. vagy tájékoztathat csak a keletkezés módjáról (származékszó. — Minden önálló szócikk második bekezdése az etimológiával foglalkozik. a névadás alapja. hangutánzó eredet stb. Katika-sisakvirág’. ▌ 2.. méregöl sisakvirág’. rendszerint igen elterjedt faját ’Aconitum napellus subsp. Ha szükséges zárójelben megadom az idegen nyelvi név fordítását. ha a nemzetségnév és a fajnév elkülöníthet . következetességre törekvése és a szinonimák véges száma következtében nem kerülhettem el. napellus’. mivel bizonyos növénynevek. Ha valamely növénynévnek többféle. idegen mintát követ névadás). A névmagyarázatokban igen gyakran visszatérnek ugyanazok a névadási és eredetbeli típusok (pl. a kövér arab számot az adatok elé teszem.. 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). hogy a nevek eredetének. Pl. A tudományos megnevezés pontosságra. Növényszótár 4). illatos ábelf ’. stb. szócsalád eredetére) vonatkozó információt. ma már kihaltak mind a magyarból. többnyelv botanikai szótárakat. utalhat csupán a szó idegen nyelvekbeli megfelel inek elterjedésére (vándorszó. 5. ahonnan az idegen nyelvi megfelel k származnak. ill. mind az idegen nyelvb l. a jelentéseket arab számokkal (1. sz kebb értelemben pedig ugyanannak a nemzetségnek egy közismert. A szócikken belül említett idegen nyelvi példák jelentését csak akkor tüntetem fel.’) foglalom. A ▌ jel a jelentések elkülönítésére szolgál. közönséges lucfeny ’. ha ez a magyar növénynév jelentését l eltér. 2.45 löl. A többjelentés címszó dokumentálása megegyezik az egyjelentés címszóéval. | 1998: ’Abelmoschus. A szócikk bibliográfiai vagy etimológiai részében a legtöbb esetben közlöm azt az irodalmat is. amelyek valamikor tükörfordítással kerültek a magyar nyelvbe. J: ’Aconitum napellus subsp. ahol a név megértéséhez szükséges tudnivalók megtalálhatók. Magyarázat helyett gyakran csupán utalok egy-egy szócikkre. J: ’Aconitum anthora. A szócikk etimológiai része. növénynévre. közönséges jegenyefeny | Picea abies. napellus. nemzetközi szó).) tagolom. és függ leges vékony vonallal választom el egymástól: pl.

TESz.) címszavával. 36–47 és TESz. akkor a szócikk végén található hivatkozásban nem ismétlem meg a címszót. amennyiben a szótár címszava azonos a forrás (SzófSz. A régi magyar szójegyzékek. 1600-ig (kivéve Calepinust) adatait az RMGl. — A szótár végén található Latin név szerinti mutatóban a szótárban feldolgozott növények összes elnevezése megtalálható a növény rövid jellemzésével és orvosi felhasználásával együtt. és EWUng. A szótárban a Latin név szerinti mutatóban kövér d lt bet típussal kiemelt hivatalos magyar és a latin névvel adom meg a növények jelentését (J: jelzéssel bevezetve). — Az önálló szócikkek harmadik bekezdése az etimológiai és szótörténeti irodalom adatait tartalmazza. . a források jegyzékét hátul!). a forrásokra vonatkozó részletes szakirodalmat l. A felhasznált irodalom. szótárak és glosszák kb. még RMGl. 7. Helykímélés végett a forrásokat rövidítettem (L..46 6. A latin név szerinti mutató.-b l dolgoztam fel.

amely szintén nem a Lilium. A növénynevek helyesírásának alapszabályai a következ k (a szabályok fajnevek. A növénynevek helyesírása a növénynévi összetételék és a lazább szószerkezetek elkülönítésére is hatással van. 1986. Ennek alapján készült a mintegy 16000 címszót tartalmazó magyar–latin szógy jtemény (Priszter Szaniszló.és utalószót tartalmazó magyar és a tudományos növénynevek szótára (Priszter Szaniszló. 1998. ezüstfeny — ezüst hárs.47 A MAGYAR NÖVÉNYNEVEK HELYESÍRÁSA Sok nehézséget okoz a szótárban az összetett növénynevek egybe. hogy a név írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. A növénynevek helyesírására vonatkozó részletes szabályzatot (az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás példaanyagában átdolgozott szövegét) Priszter Szaniszló közli Növényneveink cím m vében (Priszter 14–24). ezért külön kell írnunk. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. Vö. ez az egybeírásos forma a jelentésváltozást és a rendszertani önállóságot kívánja kifejezésre juttatni. A kékliliom (Iris germanica) nem a Lilium.. Priszter 18). illet leg különírása bizonyos esetekben következetlennek t nhet (vö. Növényneveink. Magyar–latin szógy jtemény. a növénynevek több alkalommal tapasztalható látszólagos következetlen írásmódjának (mint pl. Növényneveink. . A sok évtized óta bizonytalan és következetlen növénynévi helyesírást 1983-ban az MTA szabályzata egységesítette. és rögzítette az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállításban. Bp. törökparadicsom — török búza) általában botanikai névhasználati okai vannak. ha az utótag nem annak a nemzetségnek a neve. Egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. A magyar és tudományos növénynevek szótára.. majd az 50000 cím. A növénynevek helyesírásának egyik legfontosabb alapszabálya. hasonlóan a sárgaliliom (Iris pseudoacorus) növénynevet. valamint nemzetségnevek helyesírására vonatkoznak.és különírása. pontos határt vonni a legtöbb esetben nagyon nehéz. mivel szótárunkban címszóként els sorban ezek szerepelhetnek): 1. a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott növénynevek c.). ezért a szótárban címszóként szerepl növénynevek egybe-.). résszel. A fehér liliom (Lilium candidum) ugyanakkor a Lilium nemzetséghez tartozik. tehát egybe kell írnunk. Bp. amelyhez a faj tartozik.

4. ebnyelv f . és köt jellel kapcsoljuk össze. pongyola pitypang. krisztustövis.melléknévi jelz t mindig egybeírjuk az utótaggal. 8. Azokat az összetett nemzetségneveket és fajneveket. 5. ezüst hárs. családnév vagy mitológiai stb. valamint a f névi értelm faji jelz t (pl. 201. Júlia-borbolya. -feny . Ennek megfelel en Szent László-f és Szent László füve ’Szent Lászlóról elnevezett f ’ stb. fest rezeda. erdeifeny (Pinus sylvestris). báránypirosító. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. Áron szakálla) sem. nagyezerjóf . Az AkH. A történeti adatok azt mutatják. A dísz-. 168. Egybeírjuk a tömbösödött összetételeket: pl. -kaktusz. -f . nagy kezd bet vel írjuk. -páfrány. Az Isten.). 3. ezek a növénynevek ugyanis sohasem váltak széles körben ismertté. oroszlánszáj. AkH. -fa. pl.48 2. -perje stb. 9. hogy ha a növénynév köz- .és vad. ha ez nem egy növénynemzetségnek a jelöl je. Ebben a típusban az AkH. libapimpó. -hínár. 7. Szent István-szegf . ezüstfeny (Picea pungens f. martilapu. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s.) (kiemelés t lem). torzsikaboglárka. Atlasz-ciprus. borbálaf . magyarosan írt közszói formák között. amelyek a hozzá kapcsolódó utótaggal köznevesültek. futó. -orchidea. Egybeírjuk az utótaggal a f névi faji jelz t (pl.vagy többbelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. A tudományos (latin) nómenklatúra mintájára különírjuk az összetett fajnevekben a melléknévi vagy melléknévi igenévi faji jelz t a név alaptagjaként szerepl nemzetségnévt l: pl. barátszegf ). cigánymeggy). amelyeknek el tagja földrajzi név vagy személynév. Pl. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta)”. Boldogasszony stb. Egybeírjuk az összetett nemzetségneveket (pl. -pálma. hogy a személynévi el tagú növénynevek nagyobb része nem köznevesült. A személynévi el tagú (keresztnév. 201. szerint: „A köznevesülés lassú folyamat. sebforrasztóf ) és a faji jelz nélküli összetett fajneveket (pl. nefelejcs. -moha. szerint írtuk a növényneveket: „Egy. egybe és kis kezd bet vel írjuk (vö. mitológiai tulajdonnevek növénynevekben történ el fordulásakor úgy jártam el. salamonpecsét. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement” (AkH. muskotályzsálya. Pl. futóbab. Akkor is egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. Ezek a növénynevek nem köznevesültek. pl. hanem gy jt névi jelleg vagy bizonytalan értelm szó. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. Krisztus. glauca). Waldstein-pimpó. név) növényneveket. vadkörte. Az összes feny faj — gy jt névi volta miatt — a faji jelz vel egybeírtan szerepel: feketefeny (Pinus nigra). Nem tekinthet k köznevesültnek a könyvnevek (Katika-répa. -bambusz. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Szent László-tárnics. nenyúljhozzám. csabaíre. gólyahír). 6. vénuszfodorka.

49 nevesült kiskezd bet vel írtuk (pl. Az ilyen alakulatok tagjait különírjuk egymástól”. krisztustövis). pontja szerint „A népi növénynevek között vannak olyanok is. Ez a szabálypont átgondolásra szorul. nagy kezd bet vel írtam (pl. mint az el tag és az utótag jelentésének összege. A növénynevek helyesírási szabályzata még nagyon sok pontosítást kíván. szamárgyönyör sége. istennyila. mindent gyógyító f . szemnek gyönyör sége. amelyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. Három növénynév (gyep rózsa. b) pontja szerint egybeírtuk az ördögbordája. szakadást gyógyító f . ezekben a növénynevekben sokszor raggal ellátott elemek szerepelnek. sennyedék ellen való f . ziliz) írásában az AkH. Problémát okoznak az olyan népi növénynevek. ha nem köznevesült. Az AkH. rüh ellen való füröszt f . istennyila ’villám’. szamár gyönyör sége. 128. A magyar növénynevek helyesírási szabályzatának 13. mely szerint „A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. mérges vad harapást gyógyító f . . mennyországkulcsa. b) pontjával. mivel ellentétben áll az AkH. 128. növényneveket. gyújtoványf és zilíz írásmódot javasolja. pl. barátfüle ’tésztaféle’. 10. gyujtoványf .-t követtük. melyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. Pl. mint az el tag és az utótag jelentésének összege”. Különírtuk a nehézkes. kígyómarást gyógyító f . méhf nek árnyéka stb. és nem a növénynevek helyesírási szabályzatát. amely a gyepürózsa. hosszú körülírásos szerkezeteket. Krisztus-pálma). Ezek tagjainak együttes jelentése más. vásárfia ’ajándék’. egybeírásuk zavaró lenne pl. els sorban a népi növénynevek írását illet en a szabályzat kiegészítése még a jöv feladata. mivel ezek tagjainak együttes jelentése más (’növénynév’). mennyország kulcsa. toroköröme stb.

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK SZÓTÁRA .

1911: Ábelf (Cserey. ang. J: ’Artemisia absinthium. Az abszint nemzetközi szó. J: 1843. 1998: ábelf (Priszter 27). 1998: abszintüröm (Priszter 306). árongyökér (→ Áron szakálla). Idegen nyelvi megfelel kre vö. Abrahamstrauch ’Ábrahám bokor’ személynévi el tagjának átvételével jött létre. 465). 19). fr. Növényszótár 1). Az ábelf és az Ábel füve jelölt birtokos szerkezet személynévi eleme a latin szakny. moschatellínus a. Ábrahám gyükere ’a foltos kontyvirág gyökere’ (ÚMTsz. moschátus ’pézsma’ < újgör. Ábrahám) kötötték. az utótagra l. szakny. valamint a magok hasonló szagára utal. ném. — N.-i Abelmoschus (< lat. Szóhalm. ol. F vészk. *abruta átvétele. J: ’Vitex agnus-castus. 1966: ábrahámfa (Csapody– Priszter. Az ábrahámfa elnevezés a ném. illatos ábelf ’. Diószegi–Fazekas abrutüröm elnevezése a növény hivatalos neve lett. abroszkája l. A növény lat. ürömcserje’. Az illatos jelz a növény jellegzetes pézsmaillatú illóolajára. abrotano.. ábelf ’. vö. szakny. sz zfa. lat. sp. Az ábrahámgyökér ’foltos konty- virág’ egyedi adat. F vészk. 2. Az abrutüröm összetett szó.-i absinthium (< . barátcserje. lat. | 1998: ’Abelmoschus. Absinth. J: ’Artemisia abrotanum. ehhez a fa magyarázó utótagot illesztették. 1911: ’Abelmoschus moschatus. Az abruta talán egy k. ábrahámfa 1798: Ábrahám’ fája (Veszelszki 29). 1998: abrutüröm (Priszter 306). abszint’. A növényt szent élet személyekhez (barátok. 373) nevet javasolja az ürömcserjének a R. 1841: abrut üröm (Barra 207). abelmosch ’Abelmoschus moschatus’) el tagjának értelmesítésével keletkezett. abrutüröm 1807: Abrut Üröm (Magy. 1783: Abruta (NclB. F vészk. J: ’Arum maculatum. Orvosi f vészkönyvük is az Abrut Üröm (Magy.-i ruta hatása alatt keletkezett. foltos kontyvirág’.. a magyar nyelvbe valószín leg németb l került. vö. 1807: Abruta (Magy. EtSz. MNövSz. illatos ábelf ’. Genaust abrótanum a. absinthe ’fehér üröm. J: ’Abelmoschus moschatus. MNövSz. szüzességét megtarthatja. az el tagra l. abrótano. abszintüröm’. 107). abszintüröm 1966: abszint-üröm (Csapody–Priszter. köznevesült: ábelf .). 1). üröm.A. A személynév (Ábel) és a köznév (f ) összeforrt. vö. a növény egyéb neveiben el forduló Áron személynevet helyettesítették az Ábrahám tulajdonnévvel. móschos ’pézsma’). 414). sepr ruta és abruta helyett. J: ’Artemisia abrotanum. barátbors.-i abrotanum (< gör. isten~ abruta 1775: Abruta (Csapó 242). hogy aki a mag porát fogyasztja. amely a lat. szakny. habrótanon ’ürömcserje’) és a lat. Marzell Vitex agnus-castus a. mivel azt tartották. Ábel füve (Bugát. 28). absinth(e). ürömcserje’. barátcserje’. Á ábelf 1843: Ábelf . — illatos ~ 1998: illatos ábelf (Priszter 287). istenfa. MNövSz. abruta. || ábrahámgyökér 1966: ábrahámgyökér (Csapody–Priszter. 465). Genaust abelmóschus a. a növény egyéb elnevezései is utalnak erre a hiedelemre: sz zbárány. Az abszintüröm összetett szó.

J: ’Petasites hybridus. 198). 1798. üröm.. Schwarzbeere ’fekete bogyó’. abszint a. ném.) termésének színére utal: „bogyója a’ fekete áfonyajénál nagyobb. 1792: ’dühít’). 2. TESz.. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a szár pikkelylevei emlékeztethetnek a rovarra.. | 1783. áfonya’. ádázóbürök l. Blaubeere ’kék bogyó’.. J: ’Vaccinium myrtillus. fanyar íze. A lat. Orvosi f vészkönyvük is ezt javasolja a R. acsa a.). — vörös ~ 1783: Veres Áfonnya (NclB. keser lapu a. áfonya. 362). Afonya” (PP. F vészk. ill. Ember és növényvilág 263). J: ’Vaccinium vitis-idaea. apsínthion. ac#t#sus ’savanyú’) átvétele. áfin ’fekete áfonyacserje’. 1998: áfonya (Priszter 532). A vörös jelz a Vaccinium vitis-idaea (2.). háfina ’Vaccinium sp. áfinyála (Péntek–Szabó. acetosa 1583: acetosa (Clusius–Beythe 6: BotTört. EWUng. EtSz. 367) nevet javasolja a növénynek a R. áfinya. Az ádáz növénynévként való alkalmazása mesterséges. TESz. áfinya. — hajas ~ 1841: hajas ádáznak gr.. EWUng.’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a mérges Ádáz (Magy. Acsalapu (Kovászna 176). áfonya’. 2. F vészk. A hajas jelz s változat Barra alkotása. a szót régebben f leg a kutyák veszettségével kapcsolatosan használták. és N. Az acsalapu összetett szó. áfin%. 1763: Affonya (TESz.. mezei sóska’. Diószegi–(Fazekas) fekete Áfonya (Magy.: Adáz (Julow 257). (Barra 163). 380) (a növény mai hivatalos elnevezése) nevet ajánlja a R. 2. A vörös jelz magyarázata. 362). ▌ 2. Ember és növényvilág 300). az acsa eredete kétes. — N. 1998: ’Vaccinium myrtillus. J: ’ua. Afinya ’Vaccinium myrtillus.: ’Aethusa. TESz. acsa-lapi (MTsz. ádáz’. | mérges ~ 1807: mérges Adáz (Magy. ádázóbürök helyett. 1754: ’vad’) feltehet leg elvonással keletkezett a R. | 1998: ’Aethusa cynapium. acsalapu XVI. és megalkotta az ádáz nemzetségnevet. SzófSz. 1798: Afonya (Veszelszki 456). F vészk. 52 áfonya hogy a növény kissé sz rös. Az utótagra l.) bogyóinak színére vonatkozik. áfonya’. J: ’ua. EWUng. sz. Myrtillus a. — közönséges ~ 1998: közönséges acsalapu (Priszter 451). vö. 1783: Áfonnya (NclB. 132). — Ö: .’. ádáz’. bürök áfonya 1. ang. 374) elnevezése a növény ’Vaccinium myrtillus’ hivatalos neve lett. | kerti ~ 1903: kerti ádáz (Hoffmann–Wagner 57). megbolondítja az embert. Az ádáz melléknév (1604: ’dühödt’. — N. havasimeggy (→ meggy) helyett. 208). áfinnya. hogy a virág színe bíborvörös. F vészk.acetosa gör. J: ’ua. Genaust absínthium a. piros szinü” (Barra 252). J: ’Aethusa cynapium. acsalapu (Péntek– Szabó. Veszelszki ezt írta a termésr l: „a’ fekete ſzínÍ vagy-is inkább kékes bogyóit Auguſtus elein ſzedtem” (319). afín% ’áfonyabogyó’. Az áfonya román eredet . 1998: vörös áfonya (Priszter 532).). Diószegi–(Fazekas) a veres Áfonya (Magy. vörös áfonya’. 1763: ’Vaccinium sp.). 249). J: 1807 e. talán ’szitaköt ’ jelentés .). 198). TESz. ádázóbürök (→ bürök) (els megjelenése: 1780) névb l vonta el. abszint a. szakny. arra utal... hogy a növény nagyon mérgez . blueberry ’kék bogyó’. 1998: fekete áfonya (Priszter 532).). EtSz. J: ’ua. Afonnya (PP. 1753: ’kegyetlen’. — fekete ~ 1807: fekete Áfonya (Magy. EtSz. J: ’Rumex acetosa. áfonya’ (MagyGyógyn. áfonya’ (ÚMTsz.. a jelz s fajnevet: mérges ádáz. 1798: veres Afonya (Veszelszki 455).: Acha Lapu (SzegSz. Diózsegi–Fazekas a R. acsa a. ápsinthos) neve azért ment át az ital megnevezésére. A lapu utótag szláv eredet . EWUng. ádáz 1807 e. Genaust acetósa a. A fekete és vörös jelz k fajokat különítenek el. a névadás alapja a levelek savanykás.. Az ádáz nemzetségnév ’Aethusa’ hivatalos növénynév. A névadás alapja nyilvánvalóan az. mert ezt a pálinkafajtát ürömmel ízesítették. 1998: ádáz (Priszter 292).’. az erdélyi nyelvjárásokból került a magyar köznyelvbe. 1807: Adáz (Magy. rom. közönséges acsalapu’. J: 1708. ádáz’.-i acetosa (< lat. 1708: „Havasi tsereſznye. | vörös ~ 1998: vörös acsalapu (Priszter 451).’. F vészk. vadkukojsza (→ kokojsza) és ivolya (→ ibolya) helyett. F vészk. ádázik vagy ádázkodik igéb l (1533: ? ’dühöng’. A fekete jelz a Vaccinium myrtillus (1.

J: ’Agrimonia eupatoria. magyarázatát l. 421). Növ. agármony. a név a növény gumóira utal. J: ’Orchis sp. J: ’Orchis morio. neve. latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. kinézetére utal). Nyr. órchis) is ’here’ jelentés .: „testic[u]lus: mon” (SchlSzj. 1941: agármony (Varró 77). Ezek alakja a heréhez hasonlít. agacska. Az agármony elnevezés átvitt értelm .) összetett szó. 285. 124: 118–123. egyik fris. a mony szót tartalmazó elnevezéseivel: ebmonyf . | közönséges ~ 1998: közönséges agáve (Priszter 293). 1998: agáve. 1998: agárkosbor (Priszter 440). mony a.). a latin szakny. 1708: agár mony ’Orchis. hogy a növény ikergumói állati heréhez. Az agárf névadás alapja. közönséges agávé’. agácka. agárf 1604: agarfü (MA. közönséges agávé’. Diószegi– Fazekas alkotása. ang. a’ máſik pedig meg-hervadt forma. A tudományos névben szerepl lat. akácia 53 agávé kan a magyar írásbeliségben: 1405 k. n sz f . a kosbor utótag szintén a növény R. valamint a növény egyéb. UEWb. és kékek.agárf medve~. agacsi. 26).. és f magyarázó utótaggal látták el. Az agárkosbor összetett szó. agávé 1911: agavé (Cserey. Veszelszki ezt írja a gumók hasznáról: „a’ virágok ajakasok.’. Az emberev jelz az emberer elferdítésével keletkezett. Az amerikai jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik (vö. agaca. agárkosbor’. J: ’ua. 1643: agár mony (Com.: TESz.: RMGl. Agaue ’a mitológiában Kadmosz lánya. agávé (Priszter 293). 124: 118–123. agave < gör. kosmonyn sz . orchis (< gör. 1798: Agár-fÍ (Veszelszki 329).’. amelyek az agár ivarszervére. 1708: agár fü ’Orchis. agárkosbor 1807: Agár Kosbor (Magy. agárkosbor’. uráli eredet ’tojás. fr. Genaust Orchidántha a. Növényszótár 7). Vö. 1872: 400). 1783: Agár-fü (NclB. agagyín. heréjére hasonlítanak. 2. uag. Agave. — ~f 1775: Agár-mony-fü (Csapó 297). agáci. 1604: agarrmony (MA. agárf és agármony elnevezéséb l vonták el. 1590: Orchis: Vitez f×. agárkosbor’. 421). 494). 2). hogy a’ férjfiúság megerfsödjön. emberer . a’ hervadttal pedig …. J: ’Orchis morio. J: ’Agave americana. here’ jelentés mony utótagja ’here’ jelentésben már korán fölbuk- . sz. hogy a következ évben hasonló szerepet töltsön be. agar mony (SzikszF. 1948: agármonif (Halmai 6). emberer . 5: 2). 124: 118– 122.. Kassai (1833) így jellemzi a gumókat: „gyökere hasonló a’ kett s tojományhozz. 257). Diószegi–(Fazekas) az Agár Kosbor (Magy. Az agármony ’agárkosbor’ (1. 1783: Agár mony-fü (NclB. Az agár el tagot valószín leg a növény agármony elnevezéséb l vonták el. J: ’Agave americana. J: ’ua. 1990: agármonynak gr. mony a. agauós. iker petéhezz” (Kassai 1: 125). ném. a nemes.). A’ kettfs gyökérnek kettfs a’ haſzna: mert a’ friſsel élünk. ▌ 2.’. agárci l. óriási méretére. Satyrion’ (PP. fenséges. kosbor’.). J: ’ua. XVI. J: ’Orchis morio. agave. Nyr. EWUng. Az agár el tagot a növény R. a’ gyökere kettfs tökforma. a másik pedig el készül arra.) nevet népetimológia hozta létre.. Növényszótár 7). Az agávé latin eredet (lat. LI. — emberev ~ 1911: emberev agárf (Cserey. F vészk. Nyr. — ~f 1911: Agármonyf (Cserey.).. rókamony. agárf . F vészk. hogy a’ bujaságot el-óltsuk magunkban” (Veszelszki 330). Az agármony ’közönséges párlóf ’ (2. 1935: 182). TESz. (Egészség Isten patikájából 9). aghár moni (NépNyelv. 1775: Agár-fü (Csapó 297). a dics séges’ < gör. név a növény tekintélyes. azután elpusztul. 363) nevet (ma is a növény hivatalos elnevezése) javasolja a R. agárheréhez hasonlóak. veresellfk. Satyrion’ (MA.-i Agrimonia értelmesítésével keletkezett. — amerikai ~ 1805–13: „Más és az Aloestfl éppen külömbözf nemÍ plánta az Amérikai Agave…” (Márton. sz l ~. második fele: agar mony (TermTudKözl. agármony 1. vitézf helyett. Jan. agács. 1998: amerikai agáve (Priszter 293). Az agárkosbor két gömböly vagy hosszúkás gumója közül az egyik a virágzó növényt táplálja. Agave. Növényszótár 93). a növény két régi elnevezését kapcsolták össze. közönséges párlóf ’. vö. a lat.

(OrvK. ang. 1818: ákáz (TESz. ogáco (Nyatl. Marzell Althaea officinalis a. 416). nagyon öreg’) ó folyamatos melléknévi igenévképz s alakja. agacsi. ezeket a növényi kivonatokat vándorpatikusok szállíthatták hazánkba. J: 1577 k. Növényszótár 11).).: Acacia (OrvK. fehér akác’.-i Acacia senegal el tagjának átvételével. ágóck™. katechu akácia’. ákácka.aggóf ném. A katekhu akácia (2. A latin Acacia a Robinia pseudacacia neveként számos nyelvben elterjedt. agātßa ’(fehér) akác’). 1998: közönséges aggóf (Priszter 502). J: ’Robinia pseudacacia. szakny.: ’Acacia sp. gumiakácia nedve’. catechu ’az Acacia catechu nedve’) el tagja megkülönböztet szerep . de f leg az agáci ~ akáci változat a nyelvatlasz alapján nyugati nyelvjárásaink sajátja. 448. 291/13.. 132). acacia. 1948: Aibis (MagyGyógyn. Az akác ~ akácfa ’Robinia pseudacacia’ latin eredet . (TESz. F vészk. 1775: Aggo-fü (Csapó 229). amelyeket gyógyításra használtak. Genaust Senécio a.). бéлая акáция ’fehér akác’. ▌ 2. ák™c. agagyín-fa (MTsz. vö. akácia akácia 1. orvosi ziliz’ átvétele. A névadásra a ném. 1787: akatz-fa (Zavira 5). — N. Baldgreis ’kopasz agg(astyán)’ is hatással lehetett.). J: ’ua. 1783: Aggó-fü (NclB.).). els sorban A. a névátvitel alapja a Robiniának az egyiptomi akácéra emlékeztet tüskéje. fr. (OrvK. eb~. hazai lat. — közönséges ~ 1948: Közönséges aggóf (MagyGyógyn. szárnyas levele és fehér virágja.’) átvétele.-ben szerepl adatok bizonyos Acacia-fajok nedvére vonatkozhatnak. Akazie. Az ájbis idegen szó. nyak~ ajak l. Az akácia (1. 1801/1910: Akászt gr. acacia. A szenegáli akácia (1. akácfa 1783: Ákátz-fa (NclB. 424). ™gác (MTsz. Genaust Agáve a. J: ’Acacia catechu. agócka l. 68/19). || akác 1788: ákkátzot gr. agárci.) a lat.’. MagyGyógyn. ákantha ’ua. ▌ 3. senecio ’agg(astyán)’ < senex ’agg(astyán). 1998: fehér akác (Priszter 482). Eibisch ’Althaea officinalis. — katekhu ~ 1841: katek ákász (Barra 105).). Acaciat gr. agács-fa. aggóf 1583: aggo fiu (Clusius–Beythe 7a: BotTört.’.) a lat. katekhu (lat. ájbis (Halmai 7). ném. öreg’) hatására alkották. 1998: akácia (Priszter 288). senegal. szakny. ak³zi.’. a lat. agaca. akácfa l. acacia ’egyiptomi akác és a nedve’) kerülhetett. J: ’Acacia senegal.-osztr. agaci-fa.. 370/34).-i senecio (< lat. baj. Az aggó(f ) növénynév a finnugor eredet agg (1372 u. 1854: Ágiczafa (TESz. Akátzfa (NomVeg. utótagjának fordításával jött létre. akác. Amerikanische Aloe ’amerikai aloé’).. hogy a növény virágaiból fehér bóbitájú kaszattermések fejl dnek. szakny. a számos alakváltozat a magyarban népi átvételre mutat.-i Acacia (< gör.-i Acacia catechu mintájára alakult tudományos név. a fehér gömböcskék miatt a növény elaggottnak. a magyarba közvetlenül a latinból (vö. 404). 416). akakía ’egyiptomi akác’ < gör. 169). a szenegáli jelz a növény el fordulási helyére utal (Észak-Afrikában honos).’.) tudományos név.). ákárc. Az aggóf elnevezést a lat. akácia agyar l. catechu < hind. J: ’Althaea officinalis. ákica (ÚMTsz. Farkas szerint az alakváltozatok némelyike bajor-osztrák eredet (vö. a ném. — fehér ~ 1807: fejér Ákász (Magy. ágācs-fa. — szenegáli ~ 1998: szenegáli akácia (Priszter 288). ágácka. Acatiat gr.).). | 1998: ’Acacia. amellett a bajor-osztráknak megfelel . Diószegi–Fazekas fehér akác elnevezése a Robinia pseudacacia hivatalos neve lett. öregnek t nik. | közönséges ~ 1841: közönséges ákász (Barra 101). akácia’. ogáci. 171. hogy a latin szó els sorban a Robinia pseudacacia neveként terjedt el. s kiindulópontnak tekinthet akáca ~ agáca. 1798: Ákátz-fa (Veszelszki 17). 1577 k. J: ’Senecio vulgaris. á g ámfa (Nyatl. BaldgreiſÅ (Melius 82). 321). orvosi ziliz’.). gyöngy~ 54 o o akácia (ÚMTsz. 1998: katechu akácia (Priszter 288). Orvosi f - ájbis 1911: ájbís (Cserey./1448 k. a névadás magyarázata. J: ’ua.). közönséges aggóf ’. or. gumiakácia’. J: ’ua.: ’öreg. J: ’ua. agácka. agaricafa . UEWb. — N. ™gācsk™. ™gácsa. az Acacia nemzetségnév. 1804: agátzi (TESz. 325/36). szakny. az OrvK. (TESz. Az adatok azt mutatják.

. lat. avagy Acantha (Lippay I: 107). a névadás alapja a kora tavaszi szélben hajlongó. vévén f e’ fÍvet. akantusz’).: Acanthus. ákica l. acanto. medvetalp helyett. J: ’Pulsatilla grandis. 1798: Áldott-fÍ (Veszelszki 131).: RMGl. Népi név. J: ’ua. lila virág. akanta l. GeÐeegnete DiÐtel ’áldott tövis. Marzell Inula helenium a. ném. TESz. 1783: Áldott tövis (NclB. a díszes jelz a növény szépségére vonatkozik. a növény R. közönséges kígyószisz’.i acanthus (mollis) ’medveköröm. Alantwurz ’alantgyökér’ részfordítása. nyugati medveköröm’. Marzell Acacia a. Az áldottf Melius alkotása. akantusz 55 áldottf Alcibius-f 1798: Alcibius fÍve (Veszelszki 196). lat. EWUng. meg-rágá. 380) nevet javasolja a R. Görög 46. a lat.. || áldott-tövis 1578: áldot txuis (Melius 45). bogáncs’. eke~ akánt. áldott bárcs’. 376) nevet javasolja a növénynek a R. F vészk. carduus ’bogáncs’ elemet Melius f magyarázó utótaggal helyettesítette. F vészk. carduus ’tövis. A névadás alapja az a monda. F vészk. 2. Marzell Echium vulgare a. és ez az Echis Viperát teÐz a’ Görögök’ nyelvén. 1807: Akánt (Magy. Az áldott a növény gyógyító hatására utal. si e Acanha: Medwe Talp (GyöngySzt. koronafa helyett. sp. acanthe. 365).. 420). 1807: áldottf (Magy. 1998: akantusz (Priszter 288). örvénygyökér’. lat. 1948: Áldottf (MagyGyógyn. 675). 1998: ’Acanthus.. Az áldott jelz a lat. 1664: ’Acanthus mollis. Idegen nyelvi megfelel kre vö. acànto. akácia akadály l. 328). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a díszes akánt (Magy. Az áldott-tövis és a kicsinytövis szintén Melius alkotása. mivel ez a’ fÍ mérges harapáÐt külsf belsfképpen gyógyít. Az akánt elvonással keletkezett az akantuszból. áldott haloványka (→ haloványka). szakny. Veszelszki így magyarázza: „A’ fÍ magvai a’ kígyó’ fejéhez igen hasonlítnak. | 1807. hogy a közönséges kígyósziszt els ként Alcibius használta. 2. J: ’Inula helenium. a lat. || kicsinytövis 1578: Kiczin txuis (Melius 45). blessed thistle ’áldott tövis’.’. áldottf 1578: Aldot f× (Melius 45). Carduus benedictus (Melius 45) részleges fordításával keletkezett. A lat. 1841: diszes Ákánt (Barra 323). alamuszivirág (Csapody–Priszter. név tükörfordításával keletkezett: „Deakul Carduus benedictus. acanthus forrása a gör. J: ’ua. harang alakú. ákász. F vészk. F vészk. Genaust Acácia a. vö. ol. Parua . mérges harapások. Görög 44–5. a’ nyálát le-nyelvén. MNövSz. Genaust Acánthus a. 365). — díszes akánt 1807: díszes Akánt (Magy. bogáncs’ (Veszelszki 131). A kicsinytövis a lat. akácia akta l. Az akantusz latin eredet (vö. alantgyökér 1841: alant gyökér (Barra 203). lat. holy thistle. meg-gyógyúla” (Veszelszki 196). J: 1560 k. ákanthos ’Acanthus mollis: medveköröm. ákárc.. leánykökörcsin’. vö. J: ’Echium vulgare. akantusz 1560 k.. F vészk. Akanthus. Az Alcibius-f Veszelszki alkotása. Marzell Acanthus mollis a.akantusz vészkönyvük is a fejér Akász (Magy. a’ mint az öreg Nikander Alcibion. akantuszlevél-díszítés oszlopf n’. a’ rágott leveleit pedig a’ Ðebre kötvén. Alcibiadonnak nevezi: hogy midfn Alcibius’ térdét a’ kígyó megmarta vólna. takta alamuszivirág N. J: ’Acanthus mollis.’. 363). benedictus ’áldott’. els sorban kígyóharapás gyógyítására. Az áldott-tövis a lat. 2. Farkas. ang. medveköröm’. acanthus. az alant el tag átvételével és az utótag fordításával jött létre. 1664: Acanthus.. ákácka l. a növény több elnevezésében megtalálható: áldott csüküll (→ csüküll ). nyugati medveköröm’. 490). áldot txuis neue” (Melius 45). 1813: Álcibiusf (Magy. 1775: Áldott-fü (Csapó 213). ang. J: ’Cnicus benedictus. cátechu a. Farkas. akác a. alcibiacum nevéhez a f magyarázó utótagot f zte. benedictus fordítása. 116). fr. a’ honnét a’ nevét vette. ném. akác a. — Ö: gumi~. A ném. a növénynév latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. bókoló. áldott bárcs (→ bárcs).

lat. egyedi adat. a növénynek szintén óriási varázser t tulajdonítottak. lat. F vészk.. 617. alleluja f (ÚMTsz. jövevényszó. EWUng..: RMGl. kicsiny’. Genaust Alísma a. szakny.’. almaformájú. a fürtben ér . 2. 1783: Alléluja fü (NclB. Melius 45. szakny. 1813: Allélujaf (Magy. || alleluja 1948: alleluja (Halmai 7).-i Physalis alkekengi (forrása az arab al-kākan. alma 1. sz l szer termésre utal. alquermes ’bíbortet felhasználásával készített orvosság’. 2. benedíctus a. mérgez termés.. a bel le készített festék’. Az allelujaf a növény R. alkermes a. 1998: alkörmös (Priszter 455). erdei madársóska’. elma. Az alkörmössz l összetett szó. nyír~ alkekengi 1813: Alkekengi (Magy. alja l. thorn apple ’tüske alma’. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. 279). Heil alle Wunden ’minden sebet gyógyító. J: ’Alo( sp. vö. álisma ’valamiféle vízinövény’) átvétele. áldott-tövis l. Vö. R. A névadás magyarázata nyilván az. Az alleluja ’aloé’ az allelujaf t l függetlenül alakult ki. 363). f magyarázó utótagot illesztettek hozzá. vö. F vészk. alma. TESz. F vészk. áldottf 56 alma amerikai alkörmösr l ’Phytolacca americana’ kapta nevét hasonlóság alapján: mindkett t piros fest anyagként használták. J: ’Alkanna tinctoria. amelyb l si id k óta gyártanak kármin szín festéket. 1798: Álkermes (Veszelszki 159).. 1335: „pomi. úgy iszod” (MNy. Stechapfel tükörfordítása. A tövisalma a ném. ’zsidócseresznye’) utótagjának átvétele. 1690: „ha ezekben alkermest vagy kaláris sirupot el-olvasztasz. alisma < gör. alleluja. alleluja a. csuv. alma. | tízporzós ~ 1998: tízporzós alkörmös (Priszter 455). álkörmös (Péntek– Szabó. Az alkermes a ném.). amerikai alkörmös’. árkelmes (EtSz. J: ’Arnica montana. zsidócseresznye’. Genaust alkekéngi a. 1807: Alkermes (Magy. vér~f alisma 1578: Aliſma (Melius 138). alkermès ’ua. J: ’Datura stramonium. arab al-qirmiz ’a bíbortet . J: ’Phytolacca americana. az el tagra l. sóska a.) ’halleluja’ nevének átvétele.alisma ſpina (Melius 45) tükörfordításával jött létre.’. Kermes (Veszelszki 159). A szó végs soron valószín leg az óind krmib l ’féregb l készített vörös festék’ (< óind k‘mih ’féreg’) származik. Aleluya (CasGl. sóska a. kirg. alkermes l. lat. minden sebet meggyógyít. Marzell Cnicus benedictus a. J: ’Malus sp. oszm. mint a bíbortet b l. mert bizonyos növényekb l (pl. áll l. J: ’Oxalis acetosella. — Ö: far- . amerikai alkörmös’. Melius 425. — N. aloé’. spina ’tövis’. Marzell Aloe a. Az alisma a lat.. a sz l utótag csuvasos típusú ótör. 1948: álkermes (Halmai 6). 363). ulma.. Növénynévvé azért válhatott. — amerikai ~ 1998: amerikai alkörmös (Priszter 455). polajszigor~. hogy a növénnyel sokféle betegséget gyógyítottak.-i Alisma (Melius 137a) (< lat. Az alkörmös vándorszó. vö. halleluja isz. Az alkekengi a lat. szigor~ állató l. csag. alkörmös alkörmös 1. Alkermes átvétele. — N. TESz.). ▌ 2. 369). talán téves. alleluja a. ’dicsérjétek az urat’. hegyi árnika’. J: ’ua. Az alma ótörök eredet . J: ’Physalis alkekengi. 1775: Alleluja-fü (Csapó 267). EWUng. sp.. Az alkörmös (2. alma. báránypirosító’. lat. aloé’ .’. 131). Ember és növényvilág 268). — tövis~ 1903: tövisalma (Hoffmann– Wagner 39). Genaust Cárduus a.). vö. Phytolacca americana) ugyanolyan vörös festékanyag állítható el .) az allelujaf 1583: Alleluia fiu (Clusius– Beythe 6: BotTört. J: ’Phytolacca americana. alma’. 369). a névadás alapja a tüskés. 264).). Marzell Datura stramonium a. b): RMGl. tövisalma (MagyGyógyn. — N. a kermes (1798) szintén németb l került a magyarba. que wlgo ponica alma dicitur” (TESz. Alleluya (Növ. vö ném. alkörmössz l 1783: Álkermes Szölö (NclB. J: ’Phytolacca americana. mogyoró~. ▌ 2. kipcs. ném. fr. amerikai alkörmös’.. alkörmös. || körmös 1798: Kermes (Veszelszki 159). 37: 64). Heilallerwundenkraut. 617. álkörmös (ÚMTsz. Szabó. csattanó maszlag’. e. ang. deréceszigor~. parvus ’kis.).

elalutó szépsz l (→ sz l ) ’Atropa bella-donna’ stb. J: ’Alo( ferox. bolondító beléndek’. alutó. maszlagos nadragulya’. J: ’ua. ebsz l Rápóti–Romváry 86. 358). 1775: Alom-hozó-fü (Csa- amaránt 1807: Amaránt (Magy. nemzetségnév.’. EWUng áloé a. 1595: Aloe (Beythe 65). J: ’ua. az orvosi a növény gyógyászati hasznát jelzi. A névadás magyarázatára l. 234). (MünchK. szerelemf és bársonyvirágf helyett. F vészk.’. 1841: álomf (Barra 344). F vészk. aloès. Az s-vég alak alapja a lat. 1903: Álomhozó f (Hoffmann– Wagner 40). 1783: Alóé (NclB. Farkas. 1577 k. ang. Az alraun idegen szó. szakny. Melius 406–7. álomhozóf 1.. 1841: álomfü (Barra 335). — szúrós ~ 1998: szúrós aloé (Priszter 296). áloé (Priszter 296). orvosi aloé’. A latinon keresztül idegen nyelvekben is elterjedt. 1948: Álomhozóf (MagyGyógyn. vö.) elnevezés magyarázata. tavaszi mandragóra’. ill.. Genaust Amarántus a. | tövises ~ 1998: tövises aloé (Priszter 296). aluja ’hashajtó. bársonyparéj.-i aloe (gen. 2. 2.’. amaránt’. 1416 u. 37/41). F vészk./1466: aloèſnèc gr. ▌ 2. A névadás magyarázatára l. 1998: aloé. mérgez növényeknek adta ezt a nevet. álszíkf l. még álomf . — bókoló ~ 1998: bókoló amaránt (Priszter 297).. J: ’Amaranthus. 1578.’. F vészk. A névadásra egyéb mérgez . Többféle fajtát használnak gyógyászati célra.). ™lo(sz. Görög 51.. a csüng . A bókoló. szintén bódító hatású növény. a középkorban boszorkányken csöt és bájitalt készítettek els sorban a beléndekb l és a nadragulyából. Szabó. a szúrós. a lat. J: 1416 u. aloé 1. J: ’Mandragora officinarum. a lat. 1807: Álomhozó f (Magy. maszlagos nadragulya’. J: ’Mandragora officinarum. — ~fa 1798: Alo(-fa (Veszelszki 39).’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bókoló amaránt’. 212: TESz. | orvosi ~ 1998: orvosi aloé (Priszter 296). ▌ 2. hogy „nem tanátsos ez füvel vagy gyökerével élni. tavaszi mandragóra’. Szabó. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csákós amaránt (Magy. J: ’ua. (OrvK. 514). szúrós aloé’. 389) nevet javasolja a R. J: ’Alo( vera. J: ’ua. ez is bódító hatású. UEWb. alraun 1998: alraun (Priszter 424). valódi jelz k megkülönböztet szerep ek. Az amaránt Diószegi–Fazekas alkotása. székf altató l. lignum aloes ’aloéfa’ lehetett. 1998: ’Alo(. | 1807. szakny.aloé kas~. 1577 k. aloe. ném.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Az álomf ’tavaszi mandragóra’ (3. 1578: Aloes (Melius 57). | csákós ~ 1807: tsákós Amaránt (Magy. népi orvosság’ (ÚMTsz. a ném.’. mivel halálos álmot okoz” (Csapó 200). farkas~gégevirág. ambretta 1998: ambretta (Priszter 287). | valódi ~ 1998: valódi aloé (Priszter 296). F vészk. áloé a.’. Az álomhozóf ’tavaszi mandragóra’ (1. J: ’Mandragora officinarum. . TESz. aloé’. 340). még álomhozóf . állóes. ▌ 3. amelyet Diószegi–Fazekas így jellemez: „bugája … letsügg … ſzára bókoló” (Magy. Alraun (Veszelszki 305) átvétele. | csüng ~ 1998: csüng amaránt (Priszter 297). álomf 1.-i Amaranthus (< gör. 513). J: ’ua. tavaszi mandragóra’.). 253). 1783: Álomhozó-fü (NclB. Az aloé latin eredet . a nyugat-indiai a növény el fordulási helyére vonatkozik. F vészk. J: ’ua. Az álomhozóf ’maszlagos nadragulya’ (2. J: ’Hyoscyamus niger. 1948: álomf (Halmai 52). álszékf . A finnugor eredet álom el tag magyarázata a növény bódító hatása. bogyós termés burgonyafélék hasonló elnevezései is hatással lehettek: pl. csákós jelz k a lehajló növényre. tej~ (→ tejzsugorítóf ) alutóebsz l l./1466. amárantos) -us végz désének elvonásával keletkezett. Aloe. 175).és bolondítóebsz l (→ ebsz l ). aloé’. áloes. J: ’Atropa belladonna.: aloeſt gr. 514). kakas~. Az álomf (1.) Barra István alkotása. ▌ 2. Melius 394. csüng . aloes) átvétele. — nyugat-indiai ~ 1998: nyugat-indiai aloé (Priszter 296). áloé a. hosszú virágzatra utalnak. J: ’ua. 1595: ’Alo( sp. fr. 1807: Áloes (Magy. J: ’Atropa belladonna. 57 ambretta pó 200). J: ’Amaranthus caudatus. — N. 335.

’ < ággelos ’angyal’) fordításával keletkezett. angyalbocskor 1948: Angyalbocskor (MagyGyógyn. angyalicska gyökér.’. 1807: Angyalf (Magy. Az angyalitalgyökér valószín leg Barra alkotása.’. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’.’. 1998: angyalf (Priszter 300). lat. idegen nyelvi megfelel re vö. a névadás magyarázata az. ol. | 1998: ’Angelica. fr. J: ’ua. 1998: ’Angelica archangelica. szakny. angelica [herba ’f . angyalgyökér’. Marzell Abelmoschus moschatus a. közönséges édesgyöker -páfrány’. A N. J: ’ua. J: 1775. orvosi angyalgyökér’. | vízparti ~ 1998: vízparti angyalgyökér (Priszter 300). 1595: Angyal fiju (Beythe 117a). amelyek a virágot szintén emberi lábbelihez hasonlítják: kisasszonypapucs. 1798: Angyal-gyökér (Veszelszki 56). angyalgyökér 1. J: ’Angelica sylvestris. 1783: Angyal-fü (NclB.. J: ’ua. Az erdei. ném. valamint idegen nyelvi megfelel k is. ▌ 2. az orvosi angyalgyökér nagyobb méret . a névadás magyarázatára l. 202). angyalicska képz cserével keletkezhetett. A kisebb ~ nagyobb jelz k a két fajt különítik el méretük alapján: az erdei angyalgyökér kisebb. amely a növény virágját emberi papucshoz. 1948: angyalgyökér (MagyGyógyn. — nagyobb ~ 1595: na ob [Angyal fiju] (Beythe 117a). angyalf 1. angelicus ’angyali’ < gör. 97). Az angyalgyökér a ném. | kisebb ~ 1595: kijſſeb [Angyal fiju] (Beythe 117a). borsika’. — N. 1998: orvosi angyalgyökér (Priszter 300). ambrette. erdei angyalgyökér’.’. hogy a növény gyökerét többféle betegség gyógyítására használták. — erdei ~ 1998: erdei angyalgyökér (Priszter 300). — erdei ~ 1948: erdei v. napellus. angyélika. a ném. angyalikomgyökér l. 1998: angyalgyökér (Priszter 300). aggelikós ’ua. ehhez f magyarázó utótagot f ztek. F vészk. Genaust Angélica a. J: ’Angelica sylvestris. 1903: angyalgyökér (Hoffmann–Wagner 56).’. J: ’Angelica archangelica. A magyarba valószín leg az ang. fr. J: ’ua. Engelsüſs (Veszelszki 355) szó szerinti fordítása. ambretta. a gyökér magyarázó utótag a növény föld alatti édes részére utal. angyalicskagyökér. patikai angyalf (Halmai 8). erdei angyalgyökér’. kígyószer testéhez hasonlítható.’. A névadás alapja a növény hosszú szára. Pantoufes de Marie.: ang. — orvosi ~ 1948: orvosi angyalgyökér (Halmai 9). || angyalitalf 1948: Angyalitalf (MagyGyógyn. J: ’Satureja hortensis. vö. angyélika. | patikai ~ 1903: Patikai angyalf (Hoffmann–Wagner 56). 36). Katika-sisakvirág’. J: ’ua. elérheti a 2 m-es magasságot is. vö. J: 58 angyalitalgyökér ’ua. — ~f 1911: angyal bocskorf (Cserey.’. Marzell Aconitum napellus a. ambretta. J: ’ua. 200). a f utótag magyarázó szerep .). 1775: Angyal-fü (Csapó 9).-i Angelica (< k. 348). illatos ábelf ’. J: ’Polypodium vulgare. J: ’ua. Az angyalbocskor metaforikus elnevezés. anygyalikom-gyökér (ÚMTsz. 318). angyalgyökér angyalitalf l. ambretta került be. Az angolnaf összetett növénynév. ném. az el tag halnév. bocskorhoz hasonlítja. Bremness 228. növény’] < lat.’. angyalitalgyökér angyalitalgyökér 1841: angyalital gyökér (Barra 209). || angyalédes 1948: Angyalédes (MagyGyógyn. az angyalikom valószín leg a bazsalikom hatására jött létre. ▌ 2. Az angyalbocskor elnevezés kialakulására hatással lehettek a növény társnevei. J: ’Arnica montana. Marzell Angelica silvestris a. Növényszótár 4). Nemzetközi szó. Az angyalf a lat. Az angyalédes tükörfordítás. hegyi árnika’. . J: ’ua. orvosi angyalgyökér’. 1948: angyalbocskorf (Halmai 5). vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. Ambrette(körner).’. amely az angolna hosszú.’. 1948: angyal édesgyökér (Halmai 66). J: ’ua. J: ’Aconitum napellus subsp. angyalédesgyökér 1775: Angyal édes gyökér (Csapó 10). angolnaf 1948: angolnaf (Halmai 73). a névadás magyarázatára l. Engelwurz szó szerinti fordítása. sarkantyúvirág.angolnaf J: ’Abelmoschus moschatus.

orvosi angyalgyökér’. orvosi angyalgyökér’. eredet . a f el tag magyarázata. de vizelethajtó. F vészk. J: ’ua. | orvosi ~ 1948: Orvosi angyélika (MagyGyógyn. angyalgyökér’. 1948: angyalrúgtaf (Halmai 50). angyalgyökér. fr.’. 202). Gyógynövények enciklopédiája 44. F vészk. 84). angyalka 1. J: ’Pimpinella anisum. 14/12). F vészk.. 348). ónejz (ÚMTsz. (OrvK. 84). 348).: Aniſumoth gr. 336). 1775: Anis (Csapó 144). 84). angyalrúgtaf 1911: angyalrugta f (Cserey. ▌ 2. angyalgyökér’. | 1998: ’Angelica archangelica. Marzell Angelica silvestris a. EWUng. 1783: Angyélika (NclB. 1807: kerti Angyélika (Magy. angelika. Az angyélika lat.: Sisimbrium: menta: n a glica (Növ. 1520 k. 1590: ’Angelica sp.). 1807 e. ol. görcsoldó.: RMGl. A szó latin közvetítéssel számos európai nyelvbe bekerült. J: ’ua. 1807: Angyélika (Magy. ámnis. angélique. 202). J: ? ’Mentha sp. (OrvK. édeskömény’. 1998: illatos ánizs (Priszter 456). részben a növény egyéb angyal el tagú neveinek (angyalf . ▌ 2. vagy Angyal-gyökér (Veszelszki 56).: Angelica fweth gr. a lat. — erdei ~ 1807: erdei Angyélika (Magy.. 1583: anis Anisum (Clusius–Beythe 2a: BotTört. ▌ 2. 200). Az erdei.: Angyélika (Julow 257). — N. Engelkraut ’angyalf ’. fert tlenít és gombaöl hatásai révén hasznos gyógynövény. Az angyalka az angyal -ka kicsinyít képz s alakja. — illatos ~ 1948: Illatos ánizs (MagyGyógyn. F vészk.. A névadás alapja a növény szinte minden betegséget gyógyító ereje (vö. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. ném.). erdei angyalgyökér’. Engelwurz ’angyalgyökér’. J: ’ua. vö. J: ’Angelica sylvestris. angyalka. — erdei ~ 1841: erdei angyalkának gr. J: ’ua. növény’] alakja a középkorban növénynévként f nevesült. orvosi angyalgyökér’.. mindent gyógyító f ). 609/31).angyalka ném. angyélika 1. a): RMGl. menta | ? Sisymbrium officinale. hogy Mihály arkangyal ajánlotta a szerzeteseknek az angyélika gyökerének rágását. ányizs. J: ’Foeniculum vulgare. angelicus ’angyali’ melléknév n nem angelica [herba ’f . Wasserangelika ’vízi angyélika’.. Az angyalrúgtaf talán magyar alkotás. angelica. Wald-Engelwurz ’erdei angyalgyökér’. 33/23). 193). ánizs 1. — ~gyökér 1798: Angyélika-. 1998: angyélika (Priszter 300). angyélika) hatására jött létre. 1998: ánizs (Priszter 456).: RMGl. Növényszótár 180). angyalf helyett. 198). ang. hogy Barra többféle angyalf közül kívánta kiemelni a leghasznosabbat. (OrvK. A név keletkezésének indítéka. 202). 2. Bár nem védte meg a középkori embert a fekete haláltól. 1807: Angyélika (Magy. 202). ánis. még angyalgyökér. | 1807 e. álnizs. pl. hogy a növény valamely része rúgások nyomaira emlékeztet. 351). erdei angyalgyökér’. szlk.’.’..’.: Angelicath gr. 363) (a növény hivatalos elnevezése ma) nevet javasolja a R.-i Angelica. (Barra 164). | vízparti ~ 1948: Vizparti angyélika (MagyGyógyn. 1783: Anis (NclB. valamint az a monda..’. közönséges ánizs’. J: ’Angelica sylvestris. szakny. 1807: ’Angelica. — magyar~ 1948: magyar ánizs (MagyGyógyn. Genaust Angélica a. — kerti ~ 1783: Kerti Angyélika (NclB. Aniſommal gr. F vészk. J: ’Angelica archangelica. Az anglika keletkezhetett a két nyíltszótagos tendencia alapján vagy íráshibával. Idegen nyelvi megfelel kre vö. részben a lat. Marzell Arnica montana a. J: 1577 k. J: ’Linaria vulgaris. TESz. közönséges gyujtoványf ’. a vaskos gyöktörzsön lév szaporítórügyek. (OrvK. a névadás magyarázata az lehet. (Barra 164). 1577 k. 131). angèlica. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az Angyélika (Magy. A névadás magyarázatára l. . — orvosi f ~ 1841: orvosi f angyalkának gr. J: ’Angelica archangelica.’. J: ’ua. ▌ 3. 1903: Erdei angyélika (Hoffmann–Wagner 59 ánizs 56). 1590: Angelica: Angelica (SzikszF. — ~f 1577 k. 1577 k. szapora zsombor’. hogy a gyökeret nagyon sok betegség gyógyítására használták. J: ’ua.: Anisum: Anis (CasGl. 1470 k. 569/31).. wilde Engelwurz ’vad angyalgyökér’. J: ’ua. ányizs (MTsz.’. hogy megvédje ket a pestist l. | közönséges ~ 1998: közönséges ánizs (Priszter 456).

-osztr. de hasonlóság alapján a többi ürömfaj. a f utótag magyarázó szerep . 418). lat. 210). A f nek anyja ’ szi margitvirág’ (2. ánéson ’kömény’ < gör. 60 anyaméhf nyaf (Priszter 518). 1948: Anyaf (MagyGyógyn. 2.. 1998: a- anyagyökér 1841: anyagyökér (Barra 209). 1903: Anyaf (Hoffmann–Wagner 163). 1948: anyagyökér (MagyGyógyn. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával jött létre. Az ánizs az európai nyelvekbe a k. század elején a füvek anyja ’fekete üröm’ (4. F vészk. 418). hegyi árnika’. 363) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R. ném. közönséges ánizs’. 520). 1775: Anya-méh-fü (Csapó . 1798: Anya-fÍ (Veszelszki 155). mindkett t f szerként használják. A névadás magyarázatára l. J: ’Tanacetum parthenium. Diószegi–Fazekas alkotása. szi margitvirág’. 1590: Dracunculus maior: Anya fé (SzikszF. hv. án#son ’kömény’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk.) elnevezés is.ánizskapor Az ánizs vándorszó. fr.’. ezt nyilván a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján kapta a növény. anyaméhf . Az ánizs el tag megkülönböztet szerep . a növény azon részére utal. Az anyagyökér a ném. J: ’Artemisia vulgaris. még anyaf . kapor~. ▌ 3. pl. || f nek anyja 1578: F×nec Annya (Melius 161). Mutterkraut (Melius 161) ’ szi margitvirág’. a N. 2. a lat. Diószegi és (Fazekas) az Anis Kaport (Magy. ▌ 2. 3. anis. gör. az ánizs el tag megkülönböztet szerep . 314). Vö. ámmi ’mag’) végs forrása ismeretlen. F vészk. Az anyaf elnevezés növényeket mind n i betegségek kezelésére használták. idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Arnica montana.: RMGl. anise. Az ánizs ’édeskömény’ (2... mater herbarum fordítása. Az anyaf (1. 1807: Anyaf (Magy.) a közönséges ánizs nevének átvétele hasonlóság alapján. J: ’ua.) Melius alkotása. ném. J: ’Artemisia absinthium. Mutterkraut. 1948: anyaf (Halmai 10). a gyökér utótag magyarázó szerep . Boldog~ mentája (→ Boldogasszony mentája) anyaf 1. an#sum ’ánizs’ < gör. J: ’Pimpinella anisum. bécsikömény (→ kömény) és olaszkapor (→ kapor) helyett. — Ö: méh~ (→ anyaméhf ). Genaust Matricária a. a növény fontosságát. ▌ 4. lat. ang. Anis. 2. anisum közvetítésével terjedt el. 1948: füvek anyja (MagyGyógyn. EWUng. fekete üröm’. ▌ 5. ánizs helyett. Marzell Arnica montana a. 257). abszintüröm’. J: ’Dracunculus vulgaris. J: ’Foeniculum vulgare. án#thon . Genaust Anísum a.. aniš. 1783: Fünek anynya (NclB. TESz.. valószín leg a lat. Mutterkraut tükörfordítása. az orvosi székfüvet már az ókorban is alkalmazták. Mutterkraut részfordítása. aneìss szóból jött létre. F vészk. Matricaria (< lat. ol. A pimpinella nemzetségnév. — Ö: f szer~. ízük hasonló. a növényt tévesen a kapor ’Anethum’ nemzetségbe sorolták. Matronenkraut ’orvosi székf ’. édeskömény’.) a lat. Az ánizskapor összetett szó. Marzell Artemisia vulgaris a. anya l. 1775: Anya-fü (Csapó 170). ánizskapor 1807: Anis Kapor (Magy. Az ánizs esetében az átadó nyelv bizonytalan. om vég magyar alak. ánizspimpinella 1807: Ánizs Pimpinella (Magy. ebb l származik az um. a lat. Pimpinella átvétele. gyógyító erejét így fejezték ki.) a ném. A nevet els sorban a fekete ürömre használták. 1775: Anya-fü (Csapó 137). talán a növény hasznosságát kívánta kiemelni a jelentéktelen füvek közül. 209). az abszintüröm (5. Matricaria felhasználásával hozta létre. 1783: Anya-fü (NclB. anésum. Hasonló módon keletkezett a XX. ónejz a baj. a fajt jelöli ki. àniso. 318).) is megkapta. anyaméhf 1. J: ’Artemisia vulgaris. F vészk. 314). J: ’Matricaria chamomilla. édeskömény (→ kömény). közönséges sárkánykontyvirág’. fekete üröm’. az el tagot lefordították. orvosi székf ’. Diószegi és Fazekas az Ánis Pimpinellát (Magy. anisum (< lat. amelyet els sorban n i betegségek gyógyításra használtak. Az anyaf ’fekete üröm’ (4. || füvek anyja 1903: füvek anyja (Hoffmann–Wagner 163). 363) (a nevet nem fogadta el a botanikai szaknyelv) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R. kaporánizs. Az ánizspimpinella Diószegi–Fazekas alkotása. A k.

bojtorján arábikum l. Genaust Ápium a. Anyaméhf (MagyGyógyn. valamint az. anyarozs 1790: anya ro’s (TESz. Az arabmézga a lat. moederkoren. 86). (Barra 104).. || méhanyaf 1798: Méh-anya-fÍ (Veszelszki 155). TESz. ném.: „Alburnus… adeps arboris: az fanak meghszeyę” (GyöngySzt.) Veszelszki alkotása. hogy „Szülés után történö belsö fájdalmakat megtsillapitja ez fü”. graveolens. Hasonló szemlélet névadásra l. mézga ’mézga.. Genaust Matricária a. hogy a . arabischer Gummibaum ’arab gumifa’. a lat. 1798: ro’s Annya (Veszelszki 403). Növ.). anyaf . dán moderkorn. orvosi székf ’. A névadás magyarázata. Az aranyf a ném. ▌ 2. 1533: Apium: Merck ader epth: Apium (Murm. 127). J: ’Chelidonium majus. A rozsanya a ném. 1998: arabmézgafa (Priszter 288).). mézga a. ▌ 2. Idegen nyelvi megfelel re vö. 234). 1595: Apiom (Beythe 80a). 1948: Anyarozs (MagyGyógyn. 1948: arabmézga (MagyGyógyn. J: ’Tanacetum parthenium. 86). áprilisivirág 1903: Áprilisi vagy berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). || rozsanya 1762: „Tsuda dolgot beszélnek… a’ ro’snak meg-veszett gombás-szeméröl. Vö. szb. LXXXIV. gummi ’nyúlós anyag. Gummi arabicum mintájára alakult. anyaméhf (2.). Vö. nyirok. 7: 50. A mézga els megjelenése: 1560 k. gumiarábikum. a víziápium hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. ném. ném. ném. mátraf . utótagjának pedig ’gabona. — vízi~ aranyf 1578: Arany f× (Melius 178a). jelentése: ’nyúlékony. orvosi citromf ’. mézga a. GebÀrmutterkraut. anyarozs’.: RMGl. EWUng.) Csapó. GebÀrmutter ’anyaméh’. er sszagú zeller’. mindkett a lat. apium átvétele. hogy a rozson él sköd gombából nyert gyógyhatású anyag segíti a méhizomzat öszszehúzódását. 1775: Arany-fü (Csapó 91). az elnevezés szemléleti háttere. Mutterkorn tükörfordítása. J: ’Acacia senegal. a citromfüvet szintén használták n i betegségek kezelésére. (Veszelszki 404).anyarozs 170). apróbojtorján l. mellyet némellyek ro’sanyjának-is hívnak (TESz. Az anyaméhf ’ szi margitvirág’ (1. gumi~ arabmézga 1841: arabi mézgát gr. Matricaria (< lat. vagy beka fé.) talán hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. EWUng. gumi’ el tag értelmezésével (mézga) és a lat. anyja l. Az ápium a lat. holl. N. A mézga szláv eredet . J: ’Matricaria chamomilla. J: ’Anemone nemorosa.. pinty ápium 1. Az anyarozs a ném. még parasztápium. a méhanyaf ’orvosi székf ’ (2.-hv. 349). aranyev pinty l. 1583: apiom (Clusius–Beythe 4: BotTört. Mutterkraut ’orvosi citromf ’ is hatással lehetett a névadásra. Márton. ro’s-annyát gr. J: ’Apium graveolens var. f nek ~ (→ anyaf ). a ném. „A’ méhet meg-tiſztitja” (Csapó 170).: TESz. sárgás gumiszer váladék’. J: ’ua. Aprilblume tükörfordításával keletkezett. az összetett német szó el tagjának jelentése valószín leg ’anyaméh’ (vö. arábiai facsipa (→ facsipa). a R. Idegen nyelvi megfelel kre vö. mézga’. Marzell Anemone nemorosa a. | 1948: ’Acacia senegal. 418). vizi apium (SzikszF. a névadás alapja. TESz. boglárka’. füvek ~ (→ anyaf ) 61 aranyf 1590: Ranunculus: Sômôr fé. Az áprilisi jelz a növény korai virágzási idejére vonatkozik. 28). мъзгá ’a fakéreg alatti növénynedv. arabicum utótag fordításával (arab) jött létre. R. Marzell Chrysanthemum parthenium a. vérehulló fecskef ’. J: 1841: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. Mutterkuchen ’méhlepény’). J: ’Melissa officinalis. növényi nedv’). Idegen nyelvi megfelel re vö. A N. Kornmutter tükörszava. gumiakácia’. Goldkraut tükörfordítása. berki szell rózsa’. Hasonló szemlélet névadásra l. hogy a növény virágai sárgák. hunior fé. 1783: Anya méh-fü (NclB. macskaméz. J: ’Claviceps purpurea. vö. szi margitvirág’. els sorban rozs’ jelentése van. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával keletkezett. blg. talán a levelek hasonlósága alapján.’. Aprillenblumen. gumiakácia’. ill. — ~fa 1948: Arab mézgafa (Halmai 5).: RMGl.. J: ’Ranunculus sp.

chrûsanthe- . 1807: Aranvirág (Magy. Az szi jelz a virágzás idejére utal. szakny. || aranyversel N. Az aranyvirágúf a lat. ▌ 3. aranyvirág’. J: ’Ranunculus acris. 1998: aranyvessz (Priszter 507). nyugati salátaboglárka’. goudkruid ’arany f ’. aranyvessz 1798: aranyos veÐzÐzf (Veszelszki 170). mocsári gólyahír’. hogy a növény virágja sárga szín : „arány ſzinü virága vagyon” (NclB. 382). Az aranyvirágúf ’mocsári gólyahír’ (1. Ember és növényvilág 278). — réti ~ 1578: Réti arany virág (70a). sárga nedveſség folyki belölök” (Csapó 91). J: ’ua.) hasonlóság alapján kapta nevét. J: ’ua. kelta ruoho ’sárga f ’. amely szintén Melius alkotása. vö. 1948: Aranyvessz (MagyGyógyn. a név a virágot jellemzi: „mint egy arany ackora à virága” (Melius 137). Goldwurz ’arany gyökér’. aranyvirág 1. Ember és növényvilág 278). | mezei ~ 1583: mezei aranios vezzo Virga aurea (Clusius–Beythe 8: BotTört. 1783: Arannya[l] verÐengö-fü (NclB. ha bárhol megtörik: „ha a’ levelek vagy ſzárai megſzakaſztattnak. Genaust Chrysánthemum a. ▌ 2. ficaria. Melius névalkotására a ném. chrysós ’arany’. — szi ~ 1998: szi aranyvirág (Priszter 518). Az szi margitvirág (3. mocsári gólyahír’. — N. 1783: Mezei arannyas veÐzÐzö (NclB.). J: ’ua. 416).’. vérehulló fecskef ’. hogy a növény virágai sárgák. arannyal verseng f 1775: Arannya[l] verÐengö-fü (Csapó 91). keltajuuri ’sárga gyökér’. virga ’vessz ’. A harangverseng . aranyvessz ’.’. réti salátaboglárka’. ánthemon ’virág. fi. ▌ 4. f ’) tükörfordítása.arannyal verseng f növényb l sárga szín tejnedv folyik. chrûsanthemum < gör. 293). || arannyal verseng 1783: Arannyal verÐengö (NclB. az aranyos el tag -s eleme melléknévképz . aranyvirágúf . — Ö: ökörszem~. — balzsamos ~ 1998: balzsamos aranyvirág (Priszter 518). szakny. lat. 132). ſarga viragu f× (Melius 137). A névadás magyarázata a tömött fürtökben álló aranysárga virágzat. J: ’ua. szakny. J: ’ua. aranyos l. F vészk. | közönséges ~ 1998: közönséges aranyvessz (Priszter 507). ha bárhol letörik. 1578: arany virágu f× (70a). 1998: aranyvirág (Priszter 336). Gold wiſenblum (Melius 70a) is hatással lehetett.) Melius alkotása. aurea < aureus ’arany’) fordítása. J: ’Ranunculus ficaria subsp. arany verseng (ÚMTsz. 377). szi margitvirág’. a névadás magyarázata.). száz~f (→ százforintosf ) aranyszín virág l. J: ’ua. 382). 1578: arany virágu.’. J: ’Chelidonium majus. mivel az adatokból kimutatható. || aranyszín virág 1578: Arany ſÅin× virág (71). az aranyvirág a Chrysanthemum nemzetség hivatalos neve.). zlatni korin ’arany gyökér’.’. aranyvirág (ÚMTSz. holl. J: ’Caltha palustris.-i virgaaurea (< lat. hogy az arannyal verseng f nevet Benk is használja ’vérehulló fecskef ’ jelentésben. J: ’Chrysanthemum. népetimológiával keletkeztek. — erdei ~ 1998: erdei aranyvessz (Priszter 507). a virágzatokban a széls nyelves virágok fehérek. 4: 30). hv. aranyverseng (Péntek–Szabó. aranyvirágúf 1. Vö. Az arannyal verseng f ’vérehulló fecskef ’ Csapó alkotása. aranyvirág 62 aranyvirágúf 1775: Mezei aranyos veÐzÐzö (Csapó 13). || harangverseng N. gör.’. réti margitvirág’.’. Az aranyvessz a lat.-i Chrysanthemum (< lat. A növénynév a korai adatokban aranyosvessz alakban fordul el . J: ’Tanacetum parthenium. Boldogasszony tenyere’. A névadás magyarázatára l.). aranyversel (ÚMTsz. a középs . Az aranyvirág a lat. 481). A nyugati salátaboglárka arannyal verseng elnevezését Benk alkotta. aranyversel (MNy. Nemzetségnévvé (2. J: ’Caltha palustris. Genaust virgátus a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. és a növényb l sárga szín nedv folyik.) és a Boldogasszony tenyere (4. még aranyf .-i Chrysanthemum (< lat.) Diószegi–Fazekas tette. ’réti margitvirág’ (2. N. harangverseng (Péntek–Szabó. Marzell Chelidonium maius a. csöves virágok aranysárgák. ▌ 2. valószín leg a vérehulló fecskef nevét vette át hasonlóság alapján. J: ’Leucanthemum vulgare. aranyversel népi nevek. J: ’Tanacetum balsamita. Benk névadásának alapja. chrysánthemon < gör. arannyal verseng f . J: ’Solidago virgaurea.

Idegen nyelvi megfelel kre vö. 389). Nyr. közönséges ebnyelv f ’. 391. 422). nemzetségnév. J: ’Arnica montana. Genaust Chrysánthemum a. hegyi árnika’. 389). Áron-vessz l. árszer . Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében az orvosi Árn (Magy. 1903: Árnyékszeret f (Hoffmann– Wagner 92). ebnyelv f ’. gémorr’. J: ’ua. арника. árorr 1807: árorr (Magy. szakny. Marzell Arum maculatum a. 318). méhf nek ~a (→ méhf ). 1948: árnyékf (MagyGyógyn. árnyékszéktet f 1911: árnyékszéktet f (Cserey. tehát az árorr a termés hosszú. berek. álsos ’liget.). Az árorr Diószegi–Fazekas alkotása. az az arany virágu f×” (137). a névadás alapja az árként kiemelked anyaszár: „Mag. Aaronsbart tükörfordítása. F vészk. a latin név is a növény el fordulási helyére utal. a hegyi árnika az árnyékos helyeket kedveli. közönséges Áron szakálla 1775: Áron Ðzakálla (Csapó 40). J: ’Arum maculatum. F vészk. chrysánthemon < chrysós ’arany’. aronsbard. 1948: Árorr (MagyGyógyn. 1775: Árnyék Ðzeretö-fü (Csapó 286).’. Melius így magyarázza: „Chryſanthemos. Az Áron szakálla a ném. „Anyaszára kin árformára” (Magy. 364). Magy. erd s részeket kedveli. 153). hegyi árnika’. az Áron-vessz a ném. ném. J: ’Arnica montana. || Áron-vessz 1903: Áron-vessz (Hoffmann–Wagner 185). Melius névalkotására a tyúkhúr R. 153). 152). J: ’Stellaria media. 1998: hegyi árnika (Priszter 306). J: ’Erodium. Aronowa broda. Az árnyékszeret f elnevezést Melius hozta létre. 47). Arnika. ánthemon ’virág. Idegen nyelvi megfelel kre vö. nyúl~ 63 árorr tyúkhúr’. nemzetséget a XIX. foltos kontyvirág’. sárgavirág. orrhoz hasonló alakjára utal (ugyanezen az elven alapul a gémorr név). sz. or. közönséges tyúkhúr’. J: ’Stellaria media.-i Arum (maculatum) értelmesítésével jött létre. rom. 1783: Áron ſzakálla (NclB. méhek ~a (→ méhf ). nagy buroklevél. F vészk. Aronstab tükörfordítása. || Áron-gyökér 1783: Áron gyökér (NclB. — N. áron szakálla (ÚMTsz.’. 318). a névadást az Erodium és a Geranium nemzetség tárgyalásakor így magyarázzák: „Anyasz. Növényszótár 285). nagy levele között vastag egyenes t kocsány n föl. Áron szakálla árnyékf 1813: Árnyékf (Magy. F vészk. hogy az érdekes külsej növény két. 2. f ’) fordítása. F vészk. Alsine (< gör. árn 1807: Árnf (Magy. 391).-i Arnica (ismeretlen eredet ) átvétele. Vö. kerti atracél (→ atracél) és ebnyelv helyett. lat. eggy eggy lapos durva korſzovátbann” (Magy. 1948: árnyékszék tet f (Halmai 77). Genaust Árnica a. le. mindenik lelapúlva van a’ mer nn álló anyaſzár’ tövéhez ragadva. ezen helyezkedik el a meglehet sen nagyméret torzsavirágzat.[ára] kin nyársformára” (Magy. szakny. az orvosi árn azonban nem vált a botanikai szaknyelv részévé. 2. holl. 1798: Áron’ Ðzakálja (Veszelszki 73). Az árnyékf elnevezés a növény el fordulási helyére vonatkozik. J: ’Cynoglossum officinale. barba lui Aron. 153). 4. Vö.árnika mum < gör. Az árn Diószegi–Fazekas alkotása. 153. — orvosi ~ 1807: orvosi Árn (Magy. erd ’) elnevezése is hatással lehetett. J: ’Cynoglossum.’. A névadás alapja. árnyék l. 389. amely szakállhoz hasonlít. 1948: Áronszakálla (MagyGyógyn. árnyékszeret f 1578: Arnyéc ſÅeretx f× (Melius 181a). 368) nevet javasolja az ebnyelv f nek a R. F vészk. Genaust Álsine a. jellegzetes alakú. ennek alsó részét teljesen körülöleli egy zöldesfehér szín . 1998: árnika (Priszter 306). árnyékszéktet f . 1798: Áron-gyökér (Veszelszki 73). J: ’ua. 422). — hegyi ~ 1903: Hegyi árnika (Hoffmann–Wagner 176). aranyvirág. nemzetségnév. a német szó el tagja a lat. hogy a növény az árnyékos. F vészk. Az árnyékszéktet f valószín leg népetimológiás alakulat az árnyékszeret f névb l. F vészk. névadásának alapja. árnika 1948: Árnika (MagyGyógyn. Az Erodium W. F vészk.-i botanikusok nem egyértelm en különítették el. 124: 477– . Aronwurz. F vészk. Az Árongyökér a ném. és a Geranium L. Magy. J: ’ua. Az árnika a lat. Áron-gyökér.

1783: Árva Tsalán (NclB.). cseh sirotka. sir"tka. — fekete~ 1813: fekete árva Ts[alán] (Magy. | egyéves vad~ 1998: egyéves vadárvácska (Priszter 538). aranyos fodorka’. hogy virágzata az articsókáéhoz hasonlóan ehet . J: ’Anthriscus cerefolium. 392). vö. vrtica megfelel je a m. J: ’Adiantum capillus-veneris. J: ’ua. sir$tica. amelyek hasonlítanak 64 árvalányhaj a csalánhoz (Urtica sp. F vészk. 2. ▌ 2. A fehér jelz a virág színére utal. ▌ 3. J: ’ua. Az árva (1416 u. 1903: Articsóka (Hoffmann– Wagner 61). articiocco. az apró csalán (1. — igaz ~ 1745: Igaz Arva leány haja (Torkos 6). csalán növénynév. árvalányhaj 1. 1948: Articsóka (MagyGyógyn. EWUng.) ’zamatos turbolya’ a kerti articsóka ’Cynara scolymus’ (els megjelenése: 1585: „scolymos: Artitsiok” (Cal.’. Az árvacsalán ’apró csalán’ (1. ▌ 4. Stiefmütterchen ’mostohaanyácska’. tricolor. 230). J: ’Ballota nigra. EWUng. ném. szlk. a lat.. 423). zamatos turbolya’. orphana vrtica (Clusius–Beythe 31) orphana elemének fordítása. árvacsalán 1. A kétlaki csalán porzós és term s virágai külön egyeden fejl dnek ki. 1783: Árva Tsalyán (NclB. artichaut. 1903: árvaleány haja (Hoffmann–Wagner 213). 4. 2. | 1798: ’Adiantum capillus-veneris. 1585: Arua leány hay (Cal. a lat. szb. Növénynévként való alkalmazása valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. 1775: Arvaleány-haja (Csapó 12).) | ? Adiantum capillus-veneris. árv`csillyán (MNy. J: ’Urtica urens. árvácska (MNy. TESz. J: 1577 k. Növényszótár 22). J: ’ua. 2. 1911: árvaleányhaja (Cserey.’. articsóka 1. ang. vadárvácska’.articsóka 478. J: .) porzós és term s virágai egy növényen fejl dnek ki. — Ö: bürök~.: „Arwa leanÿ haÿanak melÿ fwet hÿnak” (OrvK.. fekete peszterce’. alcachofa. ném. — háromszín ~ 1948: Háromszín árvácska (MagyGyógyn. J: ’Carlina acaulis. szártalan bábakalács’. árvácska 1824: Árvátska (Szabó. — N. ol. — vad~ 1903: vad articsóka (Hoffmann–Wagner 166).) nevet olyan növények kapták. Artischocke. 364). 162/14).: RMGl./1466: ’magányos’) el tag valószín leg a kétlaki csalántól ’Urtica dioica’ különbözteti meg az apró csalánt (1. 1948: árva leány haja (Halmai 6). A névadás alapja a vadon tenyész növény kicsinysége lehet. fr. vénuszhaj’. artichoke. 290). | vad~ 1948: Vadárvácska (MagyGyógyn.. Csalhatatlan kert 277–8). Az árvácska a f névként használt árva szóból alakult -cska kicsinyít képz vel. 138).. | háromszín vad~ 1998: háromszín vadárvácska (Priszter 538). ▌ 3. vadárvácska’.-hv. A kés bbiekben az árvacsalán (2. 3.). 1813: Árvalyányhaja (Magy. Lamium album utótagjának fordítása.) árva el tagja a lat. J: ’Scrophularia nodosa. 1791: Árva Leany-haja (Lumnitzer 463). 1583: arua chalan Vrtica minor siue crispa (Clusius–Beythe 8: BotTört. 23).) nevének átvétele hasonlóság alapján. 29: 249). a névadás alapja.. 392). ezért a b rön nem okoznak éget . bújdosó~ 1813: bujdosó árva Ts[alán] (Magy. 1798: Árva-Tsalyán (Veszelszki 449). 1584: arua chalan Vrtica minor ſiue criſpa (Clusius–Beythe 31). Az articsóka vándorszó. Az articsóka (1. ▌ 2. vénuszhaj’. EWUng. tricolor. Marzell Carlina acaulis a. 181). | 1585: ’bizonyos fajta páfrány’. Wilde Artischocke részfordításával keletkezett. 1998: fehér árvacsalán (Priszter 410). 184). vénuszhaj’. de csalánsz reik nincsenek. J: ’Viola tricolor subsp. 955: TESz. 4: 30).. 386). Feldstiefmütterchen. viszket érzést.’. 181). J: ’ua. göcsös görvélyf ’. árva a. alcarchofa. 1798: Árva-leány’ haja (Veszelszki 26). 1745: Capillorum Veneris Arva leány haj (Torkos 46). Stiefkind ’mostohagyermek’. 1577 k. árvalányhaj a. F vészk. vö. 1590: Capillus veneris: Arua leany haia (SzikszF. J: ’Lamium album. árva a. 133). TESz. apró csalán’. A vadarticsóka (2. J: ’Viola tricolor subsp. — fehér ~ 1948: Fehér árvacsalán (MagyGyógyn.) a ném. 1998: vadárvácska (Priszter 538). TESz.: ’bizonyos fajta gyógynövény (TESz. F vészk.’. sp. — N. fehér árvacsalán’. 1590: Vrtica mortua: Arua czallyan (SzikszF. J: ’Asplenium trichomanes. ▌ 2.: RMGl. 1998: háromszín árvácska (Priszter 538).

Asplenium rutamuraria. a névadás magyarázata. — N. F vészk. ▌ 2. — fehér ~ 1998: fehér aszfodélusz (Priszter 308). zászpa asszony l. Az aszfodélusz a lat. J: ’ua. fekete fodorka (→ fodorka). valószín leg a ném. istenátkoztafa átkozta l. árva a. 2. J: ’Cynoglossum officinale. Az árvalányhaj magyar fejlemény. hogy a növényt n i bajok gyógyítására használták: „kxnnyebiti à ſÅ×léſt”.). J: ’ua. még a patikákban is együttesen árulták ket mint hajnövel szereket.aszfodélusz ’Asplenium adiantum-nigrum. Boldog~ csipkéje. A névadás magyarázatára l. átkozott-tövis l.’. „AſÅſÅonyember le ſÅállot Matrayát fel viſÅi ha rea kxtxd” (Melius 184a). Régen a patikákban 5 „hajnövel páfrányféle” volt. capillus veneris nevet mind az 5 növényre (Adiantum capillus-veneris. isten~tövis (→ istenátkoztafa) BotTört. asszonylen 1841: aszszonylen (Barra 353). Marienflochs ’Mária lenje’ hatására hozta létre. leng szálkájú. és azért fordították árva leány-nyal. közönséges gyujtoványf ’. vén~citrus.. A pázsitfüvek közé tartozó.. Vénusz ~ haja asszonyembertestef 1578: AſÅſÅonyember teſte f× (Melius 184a). A név Melius alkotása. „minden be reket vért. fekete fodorka’. kxuet ki indit. Asphodelus (< gör. Mária lenje. atracé (ÚMTsz. aszfodélusz aszfodélusz 1. boldog~lapu. . Hosszú ideig több délvidéki páfrányféleség neveként élt. TESz. kifejezés Venus szavát valószín leg Venus vulgivagá-nak ’olcsó szerelmet áruló leány’-nak értették. Boldog~ mentája. | feketéll ~ 1783: Feketéllö Arva leány haja (NclB. aszfodéla l. Frauenhaar ’asszonyhaj’. Asphodelus és a német Asphodill változata. hogy a növény levelei hasonlóak a len leveléhez. atlasér (ÚMTsz. A fehér jelz a virág színére vonatkozik. selymes. Boldog~ tövise. Az árvalányhaj ’aranyos fodorka’ (2. capillus Veneris ’Vénusz haja’ mintájára jött létre. 1998: aszfodélusz. valamint a növény gyakorta fordul el lenvetésekben. J: ’Ruscus hypoglossum. lónyelv csodabogyó’. pusztai árvalányhaj’. Marzell Adiantum capillus veneris a. ezek is páfrányfélék. ágas aszfodélusz’. még lenlevel f . lenszín . akárcsak a vénuszhaj (1. 364). Asplenium ceterach) használták. ászpa l. EWUng.) és ’fekete fodorka’ (3. J: ’Asphodelus albus. Szent Barbara ~ füve (→ Szent Barbara füve). közönséges ebnyelv f ’. nincs folytatása a magyar nyelvben. Az árva leány haja szerkezet. hogy a vénuszhaj finom levélkéinek végálló levélcimpái hajszálvékonyak. J: ’Asphodelus ramosus. ▌ 2. amelyb l az árvalányhaj alakult. A névadás magyarázata. A ’páfrány’ jelentés árvalányhaj és vénuszhaj nevet Veszelszki így magyarázza: „Azért nevezik így: mert ha lúgban élnek vele ſzép vaſtag hajat nevel” (Veszelszki 26).’. Asplenium trichomanes. 357). 364). ang.) elnevezések hasonlóság alapján jöttek létre. 430). — atlaszér 1. N. J: ’ua. atlacér. szép~sz l . 1807: Ásfodéla (Magy. A lat. Az asszonylen Barra alkotása. — fekete ~ 1813: Fekete Árv[alyányhaja] (Magy. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1903: atlaszér (Hoffmann– Wagner 31). felhasználásuk is hasonló volt. J: ’ua. orvosi atracél’. 1783: Ásfódéla (NclB. fehér aszfodélusz’. magyarázatát l. királyné ~ káposztája.). atlacér. Vénusz ~ füve (→ Vénusz asszony haja). asphódelos) átvétele. aszfodélosz (Priszter 308). az ásfodéla a lat. 326) ’Stipa pennata.’.. J: ’Cynoglossum officinale. királyné ~ dinnyéje (→ királydinnye). maidenhair fern ’leányhaj páfrány’. haui kórſágot. 1813: Ásfodéla (Magy. 65 atlaszér ágas ~ 1998: ágas aszfodélusz (Priszter 308). A névadás alapja azonban valószín leg az. 112–3. hazánkban is honos Stipa növénynem megnevezésére Benk József foglalta le: 1783: Fejér árva leány haj (NclB. F vészk. Boldog~ rózsája. ném. J: ’Linaria vulgaris. a ’délvidéki páfrányfaj’ jelentés lat. és a lat. Vénusz ~ fürd je. A fekete és feketéll jelz k megkülönböztet szerep ek. tudatos alkotásnak látszik.). F vészk. Boldog~ oldala. isten~fa. || atlaszf 1903: atlaszf (Hoffmann–Wagner 31). 2. ki hoz”. SzófSz. J: ’Anchusa officinalis. 231). közönséges ebnyelv f ’.’. Genaust Asphódelus a.

153). EWUng. és a népi gyógyászatban mindkett t alkalmazzák köhögés ellen. A giliszta z varádics (1. levelükb l készítettek salátát. ▌ 5. ſÅára” (Melius 151). atlaszf l.). 1525 k. N. . Marzell Calluna vulgaris a. — kerti~ 1775: Kertiatratzél (Csapó 27). a növény leveleit régen konzerválószerként (húst csomagoltak bele) használták. txuiſſes ſÅxrxs à leuele. jatrocel. J: ’ua. 1807: kerti Atratzél (Magy.’.) jelentések kifejl dését felhasználásbeli hasonlóság. ill. cseh jitrocel. F vészk. J: ’Calluna vulgaris. J: ’ua. 95). avarhanga 1903: avarhanga (Hoffmann– Wagner 79). EtSz. Hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a közönséges kígyószisz atracél (5. indás ínf ’.’.).) és az orvosi atracél (4. 1578: Atratzęl (Melius 150). J: ’ua. | 1807. ▌ 3. | mezei~ 1798: Mezei Arratzel [! atracél] (Veszelszki 187). | orvosi ~ 1903: Orvosi atraczél (Hoffmann–Wagner 32).’.) neve. 1998: atracél (Priszter 299). J: ’Symphytum officinale. a növény gyökerében található vörös festékanyagra vonatkozik. J: ’Alkanna tinctoria. | töviskés~ 1783: Töviskés Atratzél (NclB. ▌ 8. 1775: Atratzél (Csapó 77). A ’giliszta z varádics’ (1. ▌ 2. a levélzet és virágzat közti azonosság magyarázza. F vészk. hanga. közönséges ebnyelv f (2. Az atracél ma az Anchusa (+ Cynoglottis) nemzetség hivatalos elnevezése. J: ’Borago officinalis. 1998: ’Anchusa. jitrocil ’ua’. vö. kerti borágó’. amelynek az atracél a hivatalos neve lett. J: ’ua. ~f 1590: Borago: Atraczel fé (SzikszF.) érdes level növények. TESz. — fest ~ 1807: fest Atratzél (Magy. A báránypirosítót (6. 2. SzlJsz. az érdeslevel ek (Boraginaceae) családjába tartoznak. 364). J: ’ua. atracéllapu (Péntek–Szabó. orvosi atracél (4. hogy „Haſonlo az AtratzAlhxz. J: ’Calluna vulgaris. Az avarhanga összetett szó.’.atracél Az atlaszér és atlaszf népetimológiás alakulat az atracél növénynévb l. atracél’.: RMGl. atracél atracél 1. F vészk. J: ’Echium vulgare. 1807: mezei Atratzél (Magy. 152) nevet ajánlja az Anchusa nemzetségnek. csarab’. útilapu’. A szlovák szó a magyarba R.’. így télen az avar alól is kilátszanak a bokrok.) való hasonlóság: mindkét növény virágai kékeslila szín ek. atracél (ÚMTsz. avarf 1903: Avarf (Hoffmann–Wagner 79). csarab’.). J: ’Tanacetum vulgare. 129). a növény hasonlít az orvosi atracélhoz. 152). már Melius leírja. köptet t f ztek bel lük..’. kerti borágó (3. 334). — kerti~ 1813: kerti Atratzél (Magy. 1998: orvosi atracél (Priszter 299).: Tanacetum: Atracel (Ortus: RMGl. F vészk.) Diószegi–Fazekas az atracél ’Anchusa’ nemzetséghez sorolja tévesen (ma az Alkanna nemzetséghez tartozik). és köhögés kezelésére használták mindhárom növényt.) és fekete nadályt (8.’.). Ember és növényvilág 199). J: ’Ajuga reptans. zaklacér (ÚMTsz. 155). J: ’ua. avarf . a fest jelz megkülönböztet szerep . 256). az el tag magyarázatára l.’. virágzatuk kékes-lilás-pirosas. J: ’ua. báránypirosító’. 1583: atracel (Clusius–Beythe 4: BotTört. 1807: Atratzél (Magy. atlaszér 66 avarhanga F vészk. ▌ 4. atracéllapu l. Kniezsa. az utótagra l. J: 1775.) névadás alapja nyilván az orvosi atracélhoz (4. 1775: Atratzél (Csapó 204). atracél (MNy. — tövises~ 1807: tövisses vagy vad Atratzél (Magy. giliszta z varádics’. 67.) jelentés egyetlen adattal szemléltethet . orvosi atracél’. 153).). a kerti borágó (3. közönséges kígyószisz’. — mezei ~ 1775: mezei atratzél (Csapó 204). — N. N. hogy a növény örökzöld.. közönséges ebnyelv f ’. ▌ 6. jitrocel ’útif . 157). akárcsak az orvosi atracél (4. a szókezd j a magyarban maradt el. A közönséges ebnyelv f (2. J: ’ua. F vészk. szlk. fekete nadályt ’. 334). — ~lapu N. 1998: ’Anchusa officinalis. atracél (Péntek–Szabó. A névadás alapja az. J: ’Cynoglossum officinale.). A népi atracél ’indás ínf ’ (7.) leveleit. Ember és növényvilág 199). 29: 249). ▌ 7. | vad~ 1783: Vad-Atratzél (NclB. F vészk. kéc à virága. Az atracél szlovák eredet . Diószegi–Fazekas az Atratzél (Magy. jatrocěl alakban kerülhetett át.

N. Magy. F vészk. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. bábafog (ÚMTsz.) jelz je a lat. közönséges bab’ (TESz. bòb) kapcsolatából létrejött növénynevek mind hasonlóság alapján keletkeztek. bablevel varjúháj (→ varjúháj). A megkülönböztet jelz és a szláv eredet bab (vö. lóbab’. hogy ezeket a kevésbé ismert növényeket a közönséges babhoz hasonlították. TESz. Genaust fába a. szln. bábafon l. bábabéles l. blg. ill.. F vészk. lat. J: ’Eryngium campestre. bábafog (ÚMTsz. farkasöl sisakvirág’.. 182).. Szabó. A bábafonal ’boszorkány. 317). rossz fogakra. varjúbab. a szláv eredet bába el tag ’vénasszony’ jelentésben (?) 1111-t l. vulgaris. farkasöl ~ 1807: farkasöl -bab (Magy. fekete foghoz hasonlítható. gyarázatára l. görögszéna’. Graecus ’görög’) utótagjának fordításával jött létre. virágja a babhoz hasonló: „mint à Babnac ollyan maguai vannac” (Melius 96a). vö. A varjúháj.) Diószegi–Fazekas Magy. boszorkány foga’ népi név. A bábafan ~ bábafon népi . J: ’Trigonella foenum-graecum. 29: 249). bába a. ▌ 2. f##numgr##cum a. A görögbab (2. a’ Bab-virághoz haſonló” (Csapó 108). Az elszáradt növénynek ezt a mozgását a mezei iringó más nevei is kifejezik: boszorkánykerék. anyarozs’. A farkasöl bab (3. farkasöl f . mezei zsurló’.) rossz. a földi királydinnye (2. — Ö: csoda~ (→ csodamag).-i foenum-graecum (< lat.). 1783: Görög bab (NclB. hogy a növény levele a lóbab ’Vicia faba’ levelére hasonlít. disznó~.). EWUng. az anyarozs (1. 28). A görögbab (2. bába a. a tüskés növényt a szél görgeti a mez kön. mezei iringó’. vad~ 1578: Vad babnac (Melius 11a). a névadás ma- bábafonal N. боб. farkas~. varjú~. Melius 370. J: ’Claviceps purpurea. J: ’Equisetum arvense. a bab utótagra l. ill. J: ’Aconitum vulparia. görög~ 1775: Görög bab (Csapó 108). F vészk. ördögszekér. Fabaria (Csapó 19) (< lat. földi királydinnye’. A vadbab (1. J: ’Sedum telephinum subsp. bábakalács bábafog 1.. || bábafan N. TESz. A névadás szemléleti háttere. a görögszéna és a sisakvirág valamely része (pl.B bab — 1. Bábafog (MagyGyógyn. kerti babhoz. a névadás alapja. bábafonál (MagyGyógyn. báb`fon (ÚMTsz. a névadás alapja. a bábafonál elnevezés ezt a görget mozzanatot a fonal feltekeréséhez. 1585: ’Phaseolus vulgaris subsp. a növény bab elemet tartalmazó neveivel: bablevel f . bablevel szaka (→ szaka). virágja) hasonló a közönséges. 1527-tól adatolható. ▌ 2. A névadási szemlélet magyarázata.. hogy a növény termése. ▌ 3. EWUNg. ördögrokolya. A bábafog ’vénasszony foga.).) a növény R. a fonó eszköz orsójának körkörös mozgásához hasonlítja. babf . 317. vö. levele. 1–2 cm hosszú gomba. 407). ördögkering .) termése szúrós. vénasszony fonala’ népi név. ’boszorkány’ jelentése 1568-ban t nt fel. bablevel varjúháj’. „fehér a’ virága. faba ’bab’) elnevezése alapján keletkezett. valószín leg ez emlékeztet szúrós. báb`fon (MNy.-ében t nik fel.). maximum. hogy a rozson él sköd fekete. a bab els megjelenése: 1211: ’Vicia faba. J: ’Tribulus terrestris. bábafonal szakny.) névadás magyarázata.

ném. bábafonal. hogy bels fészekpikkelyei ezüstfehérek és a napfényben sugarasan kiterülnek. 175). J: ’Pimpinella saxifraga. F vészk. mintára keletkezett. bábaguzsalyt gr. mezei zsurló’. hogy a növény tavasszal látványos. a fan utótag finnugor eredet . A bába el tag magyarázatára l. szártalan bábakalács’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. kerek termésre utalnak. 413).’.. a körfény nemzetségnév. A bábakalácskörfény összetett szó. ném. J: ’ua. Diószegi–Fazekas alkotása. szerint a fan utótag ’n i szeméremtest sz rzete’ jelentés . a guzsaly utótag szláv eredet . EWUng. Marzell Carlina acaulis a. F vészk. a név kialakulására nyilván hatással voltak az egyéb bába el tagú növénynevek. orsószer szárba szökik’. lepénye’ növénynevek ’tésztaféle’ jelentés utótagjai a növényekben átvitt értelm ek. TESz. 461). vö. nevének átvétele.). Semmeln ’zsemle’. guzsaly a. Steinbrötchen ’k kenyérke’. 1577 k.: Küll fény (Julow 265). Bábaguzsaly (MagyGyógyn. Malva silvestris a. Taubenrocken. mind a növény ehet . fon a. de ehet termésekre utalnak. béles a. fényesek” (Magy. | szártalan ~ 1948: Szártalan bábakalács (MagyGyógyn. 175).. A szártalan jelz lat.). — ~f 1577 k. A bábaíre a csabaíre név népetimológiás változata. békarokka) azonban inkább a fonás tevékenységéhez kötik a növényt. bábakalács stb. 461). bábafog. 337). F vészk. a bába el tag magyarázatára l.. a Magy.’. papsajtmályva’. TESz. Idegen nyelvi megfelel re vö. barna spóraterm hajtást fejleszt. vö. A névadás alapja.’.. bá- 68 bábakalácskörfény bakalács (MagyGyógyn. A papsajtmályva (2. bábafog. fan a. bábabéles (MagyGyógyn.szóból alakult -s melléknévképz vel. ▌ 2. és f nevesült... bábaguzsaly.bábaguzsaly név. amelyet Diószegi–Fazekas alkotott. a mezei zsurló örvösen elágazó rövid oldalágai magyarázhatják is ezt. praslička ’zsurló’ (< praslica ’guzsaly’). J: ’Equisetum arvense. b"b™guzs™ly. bábabéles.: baba kalacchÿa fwnek gr. 1998: szártalan bábakalács (Priszter 327). nem . 37). bábaguzsaly. Milchbrötchen ’tejkenyérke’. 1783: Bába kaláts (NclB. 351).. || bábabéles N.). Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Fészke’ bels pikkelyi kinyúltak. Hasonló típusú nevek a növény német elnevezései között is megtalálhatóak: Jägerbrot ’vadászkenyér’. bábakalácskörfény 1807: Bábakaláts Körfény (Magy. bábafog. még bélekenyér. A béles ’lepényféle. a bábakalács el tag a növény R. bábaguzsaly. bábaguzsaly N. bábakalács 1. szlk. szártalan bábakalács’. béles a. J: ’ua. kalács a. 2. 297/5–6). A bábaguzsaly ’boszorkány. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. bábafonal.. UEWb. báb`béles (ÚMTsz. a névadás szemléleti háttere. fan a. EWUng. rokkája’ népi név. kalácsféle’ utótag a bél.) legkorábbi adata jelölt birtokos szerkezet (1577 k. a bába el tag magyarázatára l. lat. Distelbrötchen ’bogáncskenyérke’. Genaust acāūlis a. A bábakalács és a bábabéles ’öregasszony kalácsa. jelentéktelen.. hasznos földitömjén’. 1783: Bába-íre-fü (NclB. TESz. (OrvK. 1775: Babakaláts (Csapó 17). J: ’Carlina acaulis.. fon a. J: ’ua. Melius 386. 402. J: ’Carlina acaulis. Ennek alapján a bábafon utótagja valószín leg inkább az uráli eredet fon igéb l magyarázható. bábabéles elnevezései népi nevek. F vészk. bábaíre 1813: Bábaíre (Magy. J: ’Malva neglecta. MNy. pl..’.: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK. A név valószín leg magyar alkotás. — ~f 1775: Bába-ire-fü (Csapó 18). hogy a növény virágzata ehet . 364). kalács a. Diószegi–Fazekas eredetileg a küll fény nevet javasolta a Carlina nemzetségnévnek: 1807 e. guzsaly a. Marzell Equisetum arvense a.-ben már a körfény nemzetségnevet ajánlják. hoſzſzúdadok ſzínesek. vénasszony fonó eszköze. bábafog. J: ’ua. apró.) bábakalács. Spindeln ’orsóz. N. A körfény nemzetségnév. A bábakalács (1. 1578: Bába kalácz (Melius 43a). a névadás magyarázatára l. a szláv eredet kalács utótag magyarázata. acāūlis ’szár nélküli’. bab™-guzs™ly (ÚMTsz. Szabó. 609/21). az ÚMTsz. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. 29: 249.. Melius (1578) már jelöletlen birtokos szerkezetben említi a növénynevet: bábakalács. EWUng..

a virágoknak babhoz hasonló formájuk van. bábarokka N. a névadás magyarázatára l. anyaf . sz. TESz. ismeretlen eredet . Vö. le. J: ’ua. magját gyógyszerként. de valószín leg összefügg a ném. | közönséges ~fa 1998: közönséges babérfa (Priszter 411). A R. ennek levelére valóban hasonlít a varjúháj levele. fehér vajvirág’. rocke. pl. Méreg fÍ (Veszelszki 23).’. J: ’ua. közönséges babérfa’. — ~fa 1998: babérfa (Priszter 411).. a növény R.). boszorkány rokkája’ népi név. azt f zd meg vizben. kfn. wawrzyn. EWUng rokka a. 44: 23). és áztazd meg abban” (Nyr. babér a. A babkalevél ’a babér levele’ összetett szó. EWUng. sp. Marzell Aconitum napellus subsp. vö. el tagja szlovák eredet . az Orvosi f vészkönyv a Bábakaláts Körfény (Magy. J: ’Orobanche alba. ófn. babkalevél a. piros. N. babkalevél l. ezért a közönséges babér leveleihez hasonlóak. Rocken. a rokka ’fonáshoz használt eszköz’ utótag vándorszó (vö. leánder’. J: ’ua. A bablevel jelz a növénynek nem a mai értelemben vett közönséges babhoz ’Phaseolus vulgaris subsp. vö. a névadás szemléleti háttere. J: ’Laurus nobilis.. farkasöl sisakvirág’. napellus a. vö. 1998: babér (Priszter 411). a leánder hivatalos magyar elnevezése. kemények. bobok (gen. rock. Faba alba (Melius 155a) (< lat. rose laurel. farkasöl bab (→ bab). A bábarokka ’öregasszony. fehér stb. J: ’Equisetum arvense. faba ’bab’) elnevezése. Hazánkba el ször a növény különböz részei jutottak el. J: ’ua. maximum. F vészk. J: ’Matricaria chamomilla.’. | nemes ~fa 1998: nemes babérfa (Priszter 411). laurier. J: ’Aconitum vulparia. rose bay ’rózsababér’. 72: 127). vulgaris’.’. bablevel varjúháj’. || babka 17. ang. Fabaria (Csapó 19) (< lat.. Rosenlorbeer ’rózsababér’. 368). minta hatására jött létre. laur (< lat. lauro. babf 1798: Bab-. bobka. babgyilkolóf 1841: babgyilkolóf (Barra 354). farkasbab. hogy a leánder levelei örökzöldek. l#rber.). Hasonló szemléleten alapul a növény vadbab (→ bab) elnevezése is. mezei zsurló’. ill. bába a. cseh vavřín. A babf a növény R. orvosi székf ’. szülés utáni fájdalmakat kezeltek. disznótövis. ném. bábavirág N. rokka a. J: ’ua. . babka. Lorbeere. J: ’ua. borsófojtóf . A bablevel f lat. — babkalevél 1886: „babkalevél: babérlevél” (Nyr. A névadás szemléleti háttere többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. Vö. rocko. 2. b<bavir<g (ÚMTsz. 1798: BablevelÍ-fÍ (Veszelszki 178). borostyán’. rózsára emlékeztet virágjára utal. 391) nevet javasolja a növénynek a R. 1783: Bab levelü fü (NclB. a bába el tag jelentése ’szülészn ’ (els megjelenése: 1395 k. A névadás magyarázatára l. | közönséges ~ 1998: közönséges babér (Priszter 411).’. hanem a lóbabhoz ’Vicia faba’ való hasonlóságára vonatkozik. A babér el tag magyarázata. A bábavirág népi név. J: ’Sedum telephinum subsp. méhanyaf (→ anyaméhf ). ném. laurus ’babér’) szavakkal. TESz.. levelét pedig f szerként használták. ang. | nemes ~ 1998: nemes babér (Priszter 411). A babér vándorszó. J: ’Nerium oleander.: „Végy a kalmártul két pinz ára bobkát. ezért els sorban a bábák ’szülészn ’ használták. laurusfalevel -rózsa (→ rózsa). a rózsa utótag a leánder sárga. faba ’bab’) elnevezése alapján jött létre. bábarokka (ÚMTsz. az egész növény felépítése a lóbabhoz (Vicia faba) hasonló. minták hatására is létrejöhetett. Vö.. 1775: Bablevelü-fü (Csapó 19). babér a. A babérrózsa összetett szó. rueca).’. babérrózsa 1998: babérrózsa (Priszter 435). bába a. 15: 517).). békarokka. hogy a növénnyel f leg n i betegségeket. a név ang. szlk. babér 1552: Babyr (MNy.bábarokka maradt fenn. ol. babér bablevel f 1578: Bab leuel× f× (Melius 35). fr. bábakalács helyett. J: ’Laurus nobilis. a közönséges babérfa levele’. kfn. bábafonál. EWUng. Genaust fába a. a többes szám alanyesetben bobky) ’babér. ném. bablevel f jelz je a növény hivatalos magyar nevében is megtalálható: bablevel varjúháj (→ varjúháj).’. lat. lat. 69 bablevel f TESz.

közönséges babérfa’. Vögelbeer ’madárbogyó’. bagolyeper 70 bájf gyes libatop’. 147).-ben el forduló „bay phÿw”. madárkenyér (→ kenyérmorzsa).).-ben el forduló bay phÿw ’növény’ jelentés . 836. tat. és a kit n költ knek és katonáknak babérkoszo- bagolyeper N. dúsvirágú ökörfarkkóró’. vö. 344). ▌ 4. J: ’Verbascum densiflorum. varázslat’ jelentésben került át a magyarba. J: ’Robinia pseudacacia. Zauberei’ jelentést tulajdonít. erd ben gy jthet növényekre. 1590: Laurus Alexandrina: Baÿ fé (SzikszF. J: 1395 k. Amikor Daphné könyörgött az isteneknek. megjegyzi. bagolyeper (ÚMTsz. fehér akác’. szalag. 126: 299.). 428). ▌ 3. közönséges babérfa’. A bagrena népi név. 1578: Bayf×nec gr. Melius leírásából az is kiderül. bagrena bájf 1. bagóep(r. vö. bagrinca l. 125).-hv. A török szó ’mágikus kötés. és az EWUng. eper utótagja ugor eredet . idegen szó. ba=la-. bogyókra. baÛ és származékai kimutathatók varázslásra vonatkozó jelentésben. UEWb. 1841: bájfü (Barra 322). A R. a névadás szemléleti háttere. J: ’Fragaria vesca. még madárpogácsa.). virág vadon term . esetleg a kerti változatnál csúnyább vagy kisebb. bagrena N. J: ’ua. hogy a XVI. els sorban a babérmagot (baccae lauri).). a növényb l készült olajat és a levelet használták gyógyításra. A különféle madár és madárféle el tagú neveket a népnyelv gyakran használja a vadon term . bagrena ’fehér akácfa. miri- . csuv. J: ’Verbena officinalis. bodza bagóeper l. a görög gyógyászat istenének köszönhetjük. A bájf (1. a madárféle el tagot (bagoly) a népnyelv gyakran használja. a szb. oszm.: RMGl. báj. de a nimfa nem viszonozta érzelmeit. bagrena ’fehér akácfa’ (MagyGyógyn. (Melius 51). J: ’Laurus nobilis.bagolyeper Genaust fába a.: granobacca: bay phÿw (BesztSzj.-féle laurus Alexandrina. A reménytelenül szerelmes Apolló a fát szentnek nyilvánította. században a babérfának csupán különböz részeit. bagrina. 99). szegf . 1775: Baj-fü (Csapó 20). baÛ ’kötelék. hogy ez a növény az „MA. vö. Nyr. J: ’Ruscus hypoglossum. ba=i ’varázslás. 1783: Baj-fü (NclB. bau ’kötél’. bilincs’. b): RMGl. báj el tagjának a TESz. 1395 k. bagolyszegf N. az oszmán-törökb l a tör. | 1590: ’Laurus nobilis. A BesztSzj. a ’varázslat’ jelentés el tagot az is magyarázhatja. lónyelv csodabogyó’. azok babérfává változtatták. bagóeper. azt jelzi. A báj el tag ótörök eredet . vö. A bájf ’babér’ név báj el tagja a növény varázslatos gyógyító erejére utal. 1578: Bayf× fa (Melius 7a). J: ’Chenopodium botrys. Apolló beleszeretett egy csodálatos nimfába. hogy szabadítsák meg szerelmes üldöz jét l. — ~fa 1500 k. maga a növény valószín leg jóval kés bb vált ismertté. erdei szamóca’. A kötés a varázslás általános módja volt. 99). baÛï birtokos személyragos alakja b™Û™ > b™™ > b™ja > m. bagrena. bagrinca ’fehér akác virága’ (ÚMTSz. madármorzsa (→ kenyérmorzsa).: ? ’Laurus nobilis. p« ’csomagolás. baddza l. Daphnéba. ujg. bájf ma már csak a népnyelvben használatos. vasf ’. fehér akácfa virága’ átvétele. bajf mag ’babérmag’ (ÚMTsz. bagr(na ’fehér akácfa’. az RMGl. 257). 1783: Báj-fü (NclB. hogy a babért a legenda szerint Apollónak. kötél’. is bizonytalan ’varázslat. bagr(na. vö. ▌ 2. — ~fa bagrenafa (ÚMTsz.) els megjelenése a BesztSzj. kötés’. A névadás magyarázatára l. 212). ném.’elvarázsol’. „Az Laurea baccánac à maguánac vond le az heiát és txrd meg Mézzel” (Melius 7a). 1798: Baj-fÍ (Veszelszki 47). összetett szó. Az utótag magyarázatára l. bagó(p(r. ba= ’mágikus. ba= et.: RMGl. közönséges babérfa’. A bagolyeper népi név. Nyr. bogojszekfü (Kótyuk 76). 126: 299.: Laurus: baÿfwfaya (CasGl. varázser ’. tör. A bagolyszegf népi név. bagolyeper (MagyGyógyn. amelynek magvát Páriz-Papai baccae lauri-nak mondja” (RMGl. hogy a virágzat szegf höz hasonlít.’. bagrina. Szabó Attila Melius Herbáriumának növénynevei között ezt a növényt közönséges babérfának azonosítja. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a növény.

A bajnóca nemzetségnevet a szerb-horvát eredet bajnok szóból alkották a kicsinyít képz vel (vö.’.. a névadás alapja nem világos. Rácz szerint a Betonica „bakf nevét alighanem a növény szaga motiválta” (Nyr. a névadást Melius így indokolja: „Tragopogon. ▌ 2. J: ’ua. 1775: Bak-fü (Csapó 22). bakszakáll bakakalács 1798: Baka-kaláts (Veszelszki 135).). — legyez ~ 1807: legyez Bajnótza (Magy. népetimológiával keletkezett a bábakalács szóból. réti bakszakáll’. EWUng. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Legyez Bajnótza (Magy.) hasonlóság alapján kapta a bájf nevet. J: ’Filipendula ulmaria. 408). A bakakalács el tagja ’gyalogos katona’ bakszakáll 1. A névadás szemléleti háttere a növény nagy mérete és szépséges. 301). J: ’Tragopogon pratensis.’. A névadás alapja. N. A bájf ’mirigyes libatop’ (2. 1578: Bakf×nec gr. Marzell Filipendula ulmaria a. id eſt. J: ’Lycopodium clavatum. A bakakalács név arra utal. báj a. 1470 k. A réti bakszakáll (2. A bakf (1. Coma: bak zakal’ (De Herbis: RMGl. 300)..). 408). a): RMGl. N. a növény a babérhoz hasonlóan örökzöld.) elnevezése szintén hasonlóságon alapul.) a lat.). F vészk. bajnok a. F vészk. J: ’Betonica officinalis. (Melius 80a). 408). ▌ 3. EWUng. legyez (f ). 4: 30). bajnóca’. — N. herba ’f ’) fordításával keletkezett. 1998: bakf (Priszter 512). TESz. réti bakszakáll’. amely a réti legyez füvet kiemeli a rét egyszer növényei közül. strucctollakra emlékeztet virágzata. ill.: Bakfw (OrvK. — réti ~ 1998: réti bakszakáll (Priszter 525). 1783: Bak-fü (NclB. ▌ 2. 1775: Bakszakáll (Csapó 23). bakszaka l. bájos a. A legyez el tag a növény R. A bakszakáll (1. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A lónyelv csodabogyó (3. J: ’Spiraea. alexandriai laurus (→ laurus) elnevezése is. herba hirci (Melius 80a) tükörfordításával keletkezett. 1578: Bak ſÅakál (Melius 80a). Tragopogon (< gör. hogy a növény ehet virágzata egyszer ember kalácsa. herba hirci. 29/8). lat. gör.: Betonica: Bakfw (CasGl. bakszakál (MNy. A néva- . Castleman 71. bakszakáll (ÚMTsz. J: ’ua. 255). 378) nevet javasolja a R. F vészk.) eredetét Melius említi: „Bayf×nec is hyiac Német×l” (Melius 51). Melius a ném. hogy a réti bakszakáll termése sz rbóbitával díszített. — orvosi ~ 1998: orvosi bakf (Priszter 512).) a lat. ugyanezen a szemléleten alapul a csodabogyó laurus. sz. trágos ’kecskebak’. 1595: Bak fiju (Beythe 95a). ennivalója. v.bajnóca rút adományozott. bakszakáll. lat.. bakb z gerely l. 130: 303. szártalan bábakalács’.: Barba hirci. mint amuletumot. F vészk. névadásukhoz talán felhasználták a növény R. ma Filipendula). bajnóca 1807: Bajnótza (Magy. bakszaka (ÚMTsz. A bajnóca nemzetségnév (a nemzetség R. à Baknak à ſÅakála mint à Ketske baknac vgyan ſÅxrxs. neve Spiraea. kapcsos korpaf ’. queen of the meadow ’a rét királyn je’. réti legyez f ’.) bakf neve szintén a lat. 130: 303). Wiesenkönigin ’réti királyn ’. 1783: Bak-fü (NclB. hirci herba (Clusius– Beythe 9) (< hircus ’bakkecske’. 1998: legyez bajnóca (Priszter 377). 627). TESz. bojtorján 71 bakszakáll jelentés . Barbula hirci (Melius 80a) és a lat. borvirág. a növény varázslatos erejét Barra így magyarázza: „A’ babonások. 1798: Bak-fÍ (Veszelszki 94). J: ’Carlina acaulis. legyez nevének átvétele. cica). szilfalevel (→ szilfalevel f ) helyett. | sárga ~ 1783: Sárga Bak Ðzakáll (NclB. Beyfuss (Melius 50a) elferdítésével hozta létre a mirigyes libatop bájf elnevezését. ném. Nyr.. és bájszert nyakokban hordozzák” (Barra 322). J: ’Viola tricolor. bajnok a. 1775: Bak-fü (Csapó 23). 1807: Bakf (Magy. 2. pëgōn ’szakáll’) tükörfordításával keletkezett. pride-of-the-meadow ’a rét büszkesége’. ennek gyökerét. 387). J: ’Tragopogon pratensis. Diószegi– Fazekas alkotása. gerely bakf 1. A vasf bájf (4. regina prati ’a rét királyn je’ nevét. 348). R. vadárvácska’. 1577 k.’. 1783: Bak-Ðzakáll (NclB. orvosi bakf ’. feyér és ſárga à virága” (Melius 80a). ang. bajtergyán l. a névadás magyarázatára l. XVI. bakszakáll (ÚMTsz.

TESz. bak a. (TESz. macskagyökér gyökere’. 182). ném. EWUng. bige a.. podagraf ’.). goat’s beard. 1798: Baldrián-fÍ (Veszelszki 436). Genaust Aegopódium a. bolg.) és a vadárvácska (3. 1998: ’Valeriana officinalis subsp. A ballangó népi név. gör. | 1798. F vészk. J: 1745: ’Valeriana officinalis subsp. lat. Baldrian (Veszelszki 436) átvétele. a f utótag magyarázó szerep .). görögszéna’. a ballag melléknévi igenevének f nevesült változata. officinalis. ballang. topog a. bakszarvúf 1577 k.). baktop (a nemzetségnév csak a Magy. Nyr. ang. Bockshorn. Növényszótár 6). tüskés balangó (MagyGyógyn. bonzalgó (MagyGyógyn. a névadás magyarázata. 124: 123. EWUng. ballankóró (ÚMTsz. — bigecsi ~ 1807: bigetsi Baktopp (Magy.’. F vészk. bucerius.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. 1864: barangkórót gr. ördögszekér. (TESz. Bocksbart. Buceras foenum graecum el tagjának fordításával jött létre. J: ’ua. pódion < poús ’láb’) figyelembevételével alkothatták: a bak ’kecskebak’ + topp ’lábbal 72 ballangókóró toppan’ összetétele. balzsamf . barbe de bouc. balha l. (OrvK 324/3). 210). J: ’ua. szakny.). F vészk. 258). J: ’ua. topog a. officinalis. 130: 304.. bádian alakváltozatok a mássalhangzó-torlódás feloldásával jöttek létre. barlangó (MTsz. Bádian-fü. hogy a növény „mag-tartó hÍvelyei hoſſzúkasok mint a’ bak-ſzarvai” (Veszelszki 225). A bakszarvúf a lat. d): RMGl. ballangókóró (MTsz. 1948. bak a. a ném. kozjabrada. tehát a növény ballag. 1783: Bak Ðzarvú-fü (NclB. A báldrián idegen szó. 2.-hv.. bucerus ’ökörszarvú’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy az elszáradt növényt görgeti a szél sszel. Az rl-es és részben az ng-s alakváltozatok a barlang népetimológiás hatását tükrözik.-ben. ballangó a.bakszarvúf dás magyarázatára l. vö.: Baktopp (Julow 257). J: ’Trigonella foenum-graecum. — ~f 1775: Baldian-fü. barba di becco. A baktop ’Aegopodium’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesíti a Magy. barba caprei. TESz. Nyr. a lat. 62) szóból hozta létre Diószegi és Fazekas utalva a növény bokros növekedésére. Genaust tragophýllus a.’. Báldrián-fü (Csapó 166). 1841: bigecsi baktop (Barra 161).). 1813: bigetsi Baktopp (Magy. mezei iringó’. Hasonló névadási szemléleten alapulnak a növény egyéb elnevezései is: boszorkánykerék. 1807: Baktopp (Magy. cseh kozi brada. vagy az el tag jelentéstapadás útján kiválhatott a ballangókóró összetételb l. A ballangókóróból rövidüléssel. A névadás magyarázata.-i Aegopodium (< gör. A sárga jelz a virág színére utal. fr. 182). ném. 1911: baktop (Cserey. 1610 k.-ben fordul el )’..). Ballagó-kórót gr. kozibród. A baktop a Magy. a vadárvácska bakszakáll neve talán a virágzat formáján alapul. Nyr. rom.’. ballanó l. F vészk.. F vészk. bige a. 1783: Báldián-fü (NclB.. egyszerejtéssel magyarázható a ballangkóró. J: ’ua. 323). A f nevesülés történhetett önállóan. báldrián báldrián 1745: Baldián gyökér (Torkos 10). F vészk. J: ’Eryngium campestre. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között is megtalálható. A kapcsos korpaf (2. vö. 379). — N. F vészk. ezt hasonlítja a népnyelv az állat szakállához.) bakszakáll neve népi név. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a kapcsos korpaf spóraterm füzére kissé sz rös. — tüskés ~ N. 1948: Baldrián (MagyGyógyn. kozja brada. ballangókóró ballangókóró 1792: Barlang-kóró (TESz. 1798: Báldián (Veszelszki 436). A bigecsi jelz t talán a bige ’cserje’ (Magy.’. 289). kecskeszarvúf . J: ’Aegopodium. || bakszarv 1578: Back ſÅaru (Melius 96a). ballankóró. ol. 407). báldián l. 1775: BakÐzaru-fü (Csapó 108). J: ’Aegopodium podagraria. 130: 305. 1798: „a Ballagó vagy Ballangkóróról”. szb. ballag a. baktop 1807 e.: BakÅarwo fweth gr. || ballangó N. a baktop nem került be a botanikai szaknyelvbe. szerz inek alkotása. macskagyökér’. még bakf . le. 210).. Bockshornkraut. aigós ’kecske’. 1998: baldrián (Priszter 532). ballangókóró balsamf l. kozobrad. Idegen nyelvi megfelel re vö.. bolha ballagókóró l. A baldián.

balzsamfa l.-i Ailanthus ’istenfa’ mintájára jött létre. 389). muskáta a. 521). banyómuszkáté (Szabó–Péntek. ném. a gólyaorr hasonló a muskátlihoz. balzsamokat készítettek. istenfa’.-i Abies canadensis elnevezés utótagjának fordításával keletkezett. 1783: BalÐam-fü (NclB. Marzell Ailanthus glandulosa a. balsamum ’ua. ang. A balzsamf el tagja (balzsam) vándorszó. J: ’Ailanthus altissima. magyarázatára l. || balzsam-jegenyefeny 1998: balzsam-jegenyefeny (Priszter 287). sp. mirigyes bálványfa’. hogy a „levélkék tojásdadlándzsásak. fert tlenít és görcsoldó forrázatokat. bálsamo. J: ’ua. J: ’Thymus serpyllum. közepét l adatolható. összetett szó. 1948: Balzsamf (MagyGyógyn.) összetétele. tavaszi hérics’. Ember és növényvilág 198).). Halmai 5. balzsam-jegenyefeny l. Balsambaum ’balzsamfa’. — büdös ~ N. balzsam-jegenyefeny ’. és szívesen szagolgatták a virágot. balzsamfeny ) balzsamel tagja a fa természetes balzsamtartalmára utal. balsam. F vészk. Idegen nyelvi megfelel re vö. Balsam átvétele. amikor tavasszal a hérics virágzik. a banga ’bamba. A balzsamf növénynév magyarázata. még Boldogasszony oldala. A növénynévben szerepl bal(z)sam változat a 18. büdözsbanka (Péntek– Szabó. J: ’Thymus vulgaris. A balzsamfeny összetett szó.’. vö. banka a. 2. J: ’ua. magyarázatát l. J: ’ua. kakas~ (→ kakasmandikó) banka N. J: ’Populus balsamifera.bálványfa bálványfa 1998: bálványfa (Priszter 293). Götterbaum ’bálványfa. — ~fa 1998: balzsamnyárfa (Priszter 463). hosszan kihegyezettek. Ember és növényvilág 198). A mirigyes jelz arra utal.. lat. jegenyefeny .és utótag magyarázatát l. J: ’Geranium macrorrhizum. valószín leg a ném. hogy a madár akkor énekel. balzsamolaj néven árulták. vö.. balzsamfeny fa 73 banyómuszkáté zsam’ közvetítésével terjedet el. feltehet leg a ném. F vészk. J: ’ua. hogy az illatos gólyaorr is illatos „vénasszonyvirág”.’. bal- balzsamnyár 1998: balzsamnyár (Priszter 463).) és a muszkáta ’muskátli’ (ÚMTsz. 243). mivel a madarat butának tartják. banka a. valószín leg a búbosbanka (madár) nevének átvételei. A névadás szemléleti háttere. 74/1). 1841: balzsamf (Barra 314). a R. Marzell Populus balsamifera a. . — mirigyes ~ 1998: mirigyes bálványfa (Priszter 293). Balſamum olaÿth gr. balzsamfeny fa balzsamfeny fa 1807: balzsam Fenyffa (Magy. szakny. vö. vö. A névalkotásra idegen nyelvi példák is hatással lehettek. lat. || balzsamfa — kanadai balzsamfa 1948: kanadai balzsamfa (Halmai 5).’. 1775: BalÐam-fü (Csapó 123).’. Genaust Ailánthus a. A bálványfa a lat. A banyómuszkáté népi név. banka (Péntek–Szabó. vadkakukkf ’. (OrvK. a névadás alapja a növény óriási mérete. balzsamos nyár (→ nyár). banyómuszkáté N. büdözs banka ’búbos banka’ (ÚMTsz. Balsampappel ’balzsamnyár’.’. ném. bandikó l.’. ezeket a patikákban balzsam v. A szaknyelvi balzsamnyár összetett szó. EWUng. A balzsam-jegenyefeny és társneveinek (balzsamfa. J: ’ua. Balsam. buta’ jelentés szó azért vált a madár nevévé. βάλσαµον ’balzsamcserje. a jegenyefeny utótag nemzetségnév ’Abies’. || balzsamfeny 1998: balzsamfeny (Priszter 287). gyógyszerészeti elnevezése is erre utal: Balsamum canadense. balzsamnyár(fa)’. A banka szóhasadás eredménye. az utótag a német eredet muskátli alakváltozata. A kanadai jelz a fa el fordulási helyére utal. A banka és a büdös banka népi nevek. latin szakny. ném. A névadás magyarázata az lehet.’. a fából kivont balzsam R. Marzell Abies balsamea a. 364). TESz. az el . J: ’Abies balsamea. Ezerjóf 21). hogy a kakukkf b l gyógyító hatású köptet . J: ’ua. amelyet az id s asszonyok a ház közelébe ültettek. A balzsam Európában a gör. illatos gólyaorr’. a banyó ’banya’ (ÚMTsz. Balsamtanne ’balzsamfeny ’ mintájára jött létre. ▌ 2. N. balzsamf 1. vö. alapjuknál 2–4 mirigyes fog található” (Schönfelder 146). 1813: Bal’samf (Magy. J: ’Adonis vernalis. sz. balsamum. kerti kakukkf ’.

még csicsiskoma. dúsvirágú ökörfarkkóró’. bárányiröm l. szi kikerics. amely állati farokra emlékeztet.). A bárányfej f népi név. vö. — báránycsecs 1813: Bárány tsets (Magy. nagy útif ’. els sorban a tavaszi levelek’. J: ’ua. F vészk.baraboly baraboly — borsos~ 1903: borsos baraboly (Hoffmann–Wagner 185). báránfarok (ÚMTsz. jelentése ’az erny sök rendjébe tartozó gumós növény’.: Arnaglossos que a latinis plantago dicitur. — Ö: turbolya~. barangkóró l. agni lingua est herba nota. Persicaria (< Prunus persica ’barack’) fordításával jött létre.’. bárányfark (ÚMTsz. J: ’ua. J: ’Amaranthus caudatus. A bókoló amaránt hivatalos magyar bárányfarok (1. 1845: Báránynyelvf (Kováts. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény egércsecsf elnevezése. | 1783: ’Plantago major. TESz. baracklevel f 1578: BarakſÅk leuelx f× (Melius 174a). rom. 1847: báránynyelv (Peregriny 354). a növény tavasszal (a kisbárányokkal egy id ben) megjelen leveleire vonatkozik. N. J: ’Verbascum thapsus.: Arnoglossa: Barany nielu (Herb. A báránycsecsf Benk alkotása. 1783: Báránynyelv (NclB. A borsosbaraboly hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.). bárányfej f N. bókoló amaránt’. барабóй. borsos keser f ’. d): RMGl. 1998: bárányfarok (Priszter 297). bárányka (Péntek–Szabó. ▌ 2. Báránynyelv (MagyGyógyn. 155). báránylábvirág l. a borsos jelz talán a növény illatára utal. molyhos. bárányüröm báránycsecsf 1783: Bárány-tsets-fü (NclB. 528). virágos hajtása mirigysz rös. N. F vészk. A báránynyelv (1. M szótár 441). Lämmerschwanz ’bárányfarok’. J: ’Persicaria hydropiper. ▌ 2. de a név utalhat a Plantago mediára is’. barabói ’baraboly. J: 1578: ’Plantago major. J: ’Arum maculatum. N. — ~f 1775: Bárány-nyelv-fü (Csapó 27). 330). szintén a növény hosszú virágzata hasonlít állati farokhoz. 1610 k.’. Vtty f alias Baraanj nyelu (GyöngySzt. EWUng. bárányfark (MNy. ▌ 3. 4: 30). J: ’Plantago lanceolata. ami a bárány bundájára emlékeztet. bárányfarok bárányka N. 47). bárányf (ÚMTsz. A bárányka erdélyi népi elnevezés. vö. 1560 k. 364). 528). ballangókóró bárány l. A baraboly vándorszó. hogy a növény levele a baracklevélhez hasonló. 1807: Báránynyelv f (Magy. 368). barabúla ’burgonya’. a névadás magyarázata. pitypang’. bárányf N. ukr. 1578: Barány nyelw (Melius 149).).). borsos varjúháj’. 1948: báránynyelv (Halmai 15). pihéinek elfújása után pedig kopasz. blg. hogy a sz rkoronás termések sz rös állati fejhez hasonlóak. molyhos ökörfark’. A bárányf népi név.).: RMGl. foltos kontyvirág’. A növény fejl désére vonatkozóan l. a névadás alapja.’. A bárányfarok báránynyelv 1. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. sszel t nnek fel a virágok. a névadás szemléleti háttere. A névadás alapja a növény csüng . 1948: borsos baraboly (MagyGyógyn. N. bárányfej f (ÚMTsz. — N. bárányvirág bárányfarok 1.) elnevezése valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. ném. hosszúkás. szintén Benk alkotása. A magyarba a baraboly a románból vagy az ukránból kerülhetett. J: ’Sedum acre. hogy a növény t levelei gyapjasak. A baraboly els megjelenése: 1588: baraboly (TESz. J: ’Colchicum autumnale.. burgonya’. hosszú virágzata. amelyek aztán elszáradnak. J: ’Verbascum densiflorum.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.) tükörszó. a latin arno- . kerti borágó’. 1798: Bárány nyelv-fÍ (Veszelszki 106). барабóля ’ua. 1783: Bárány nyelv-fü (NclB. Ember és növényvilág 221). a level és a f magyarázó elemek a növénynévben. pozsgás levélkék állati csecshez hasonlíthatók. sz z~ 74 báránynyelv ’dúsvirágú ökörfarkkóró’ (2. a foltos kontyvirág is gumós növény. b"r"nf™rk. 279). 334). N. Genaust Perséa a. A baracklevel f a lat. bárányfark l. i. J: ’Borago officinalis. ezt követ en. hogy az apró. J: ’Taraxacum officinale. mivel a névadás alapja. 2. lándzsás útif ’. Marzell Amarantus caudatus a.

) népi név. a ném. 128: 181). hogy a’ ki ezen magnak porát estve reggel késhegyenként szedi. lat. gömbös virág.). J: ’Alkanna tinctoria.’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták az azonos elnevezést. birka’. az barátf 1578: Barát fxnec gr. A különböz Artemisia-fajok. 1798: Bárány. a lat. azért is ezt a’ Németek és Magyarok mái napig is barátborsnak hivják” (Barra 322). akkor hajtják legel re az állatokat” (Péntek– Szabó. az utótagot a növény R. Az elnevezés alapja. így a bárányüröm ’abszintüröm’ (2. hogy a növény levelei magas C-vitamin tartalmúak. ökörnyelv) került a névbe. J: ’Vitex agnus-castus. 312). a f magyarázó utótag. J: ’Vitex agnus-castus. Melius 429. || barátcserje 1998: barátcserje (Priszter 538). 1903: Bárányvirág (Hoffmann–Wagner 143).’. Glossopétalon a. | 1590: ’Artemisia pontica. ▌ 2. A báránylábvirág metaforikus elnevezés. J: ’Primula veris subsp. J: ’ua. Nyr. pirosítógyökér nevéb l vonták el. aren. A bors utótagot az indokolja.. 1948: báránylábvirág (MagyGyógyn. Melius 433. pitypang’.. lingua ’nyelv’. bárányüröm’. a növény levelei vékonyak. Idegen nyelvi megfelel re vö. apró. Szabó. — illatos ~ 1998: illatos barátcserje (Priszter 538). az az. báránypirosító’. SchaffÅung (Melius 149) ’birkanyelv’.báránypirosító glossus (< gör. barátf bárányüröm 1.) népi név. ▌ 2. üröm. Szabó. 209).) a lat. J: ’Taraxacum officinale. ovis ’juh. bors izü és csipösségü” (Barra 322). Barány nyelw” (Melius 149). (Melius 75a). hosszúak. báránylábvirág (ÚMTsz. A báránynyelv ’nagy útif ’ (2. amelyek báránybundára emlékeztetnek. ném. gör. glôssa ’nyelv’) fordítása. 1948: Báránypirosító (MagyGyógyn. || . hogy a leírásokban szerepl bárányürmöt Melius az Artemisia absinthiumra vonatkoztatta.. veris. Bárány Irem (NclB. 1998: báránypirosító (Priszter 294). lingua ovis. állatnyelvhez hasonlítanak. összetett szó. magyar alkotásnak t nik. a névadási szemlélet háttere. báránypirosító 1903: Báránypirosító (Hoffmann–Wagner 32). 415). A barátbors a ném. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. sz zbárány 75 barátf utótagra l. barátcserje’. 4: 30). 1998: bárány-üröm (Priszter 306). J: ’Artemisia absinthium. barátbors 1841: barátbors (Barra 322). 220). még ökörnyelv. darabos. 128: 181). Marzell Artemisa vulgaris a. aries ’kos’) fordításával jött létre. Ember és növényvilág 273). vagy puÐztai üröm (Veszelszki 16). szüzességét megtarthatja. A bárány el tag magyarázata talán a sok. barátcserje’. gen. a barát el tag magyarázata az a hiedelem. ujjas keltike’. báránylábvirág (MNy. Goatbart ’kecskeszakáll’. termése éget .. a névadás személeti háttere. A báránynyelv ’lándzsás útif ’ (3. Lämmerblume fordítása. hogy „a’ régiek azt hitték. A báránypirosító elnevezés a növény mai hivatalos magyar elnevezése. Genaust Arnóseris a. A névadás magyarázatára l. régen borspótlónak használták: „magva . báránysz zfa l. 1841: bárány üröm (Barra 209). A bárányvirág ’ujjas keltike’ (2. hogy a növény csüng . arnós ’bárány’. 1948: Bárányüröm (MagyGyógyn.: RMGl. Lingua arietina. J: ’ua. sárga virágja hosszú száron található. tavaszi kankalin’. bárányvirág 1. Melius névalkotását így magyarázza: „Lingua ouis. Mönchspfeffer tükörfordítása. lingua arietina (< lat. Nem kizárt azonban. 1783: Bárány üröm. 734). barátcserje l. ném. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1590: Absynthium Ponticum: Barany érôm (SzikszF. || báránylábvirág 1908: báránylábvirág (Nyr. hogy „Mikor virágzik (Szentgyörgy-nap tájékán). J: ’Corydalis solida. bárányüröm’. — N. 1775: Bárány üröm (Csapó 299). csíp s. barátbors barátfej f l. A bárányüröm valószín leg magyar alkotás. J: 1578: ’Artemisia pontica. ill. 1903: bárányvirág (Nyr. 128: 181. abszintüröm’. amely a növény egyéb neveinek keveredésével jött létre: a bárány el tag valószín leg a növény másik elnevezésében el forduló ökör állatnév megfelel jeként (vö. A bárányvirág tükörszó. 1578: barány Irxm (Melius 158a). hogy a fehér szín virágok báránybundához hasonlóak.

a növény el fordulási helyére utal. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. bárkavirág N. J: ’ua. 1628/1793: Barts (EtSz.. 1807: Bárts (Magy. SzlJsz. Melius így magyarázza: „mert vgyan monya vagyon à txuénec mint egy piliſſes Papnac” (Melius 89).. J: ’Datura stramonium.) jelz je a növény régi elnevezéseib l került az újonnan alkotott bárcs nemzetségnév elé. A bárcs megvan a német nyelvben is: 1654-t l adatolva: Bartsch.barátmonyúf barátfej f 1775: Barát-fejü-fü (Csapó 208). Pfaffenrxrlin (Melius 75a) [Pfaffenöhrlein] (< ném. szúrós. vö. Melius 387. a szláv eredet bárány becéz rövidítéssel létrejött bari alakjából keletkezett -s és -ka képz kkel. J: ’Cnicus benedictus. a termésnek a nevét vitte át a népnyelv a növényre.’. bárány a. bariska. farkasöl sisakvirág’. — ~kóró 1862: bárcsakóró (TESz. Melius névadását így magyarázza: „Barát fxnec hyiác. áldottf . A nyugati medveköröm (2. fehéres buroklevél alján egy dudor v. Ember és növényvilág 198). 44: 29. bršť. s t R. csattanó maszlag’. A bariska népi név. italienische Bärenklau ’olasz medveköröm’. bárcskóró l. nyugati medveköröm) nagy. EWUng. amelyet a népnyelv bariskának nevez. bárcs’. szem’) is hatással lehetett névalkotására. 410). céklaleves’. K *baršč ’medvetalpf ’ került át. TESz. Szabó. Nyr. vö. áldott bárcs’. Az olaszországi jelz megkülönböztet szerep .’. le. pap + mony ’here’ szerkezet nevet a zsidócseresznye megnevezésére is használja. cseh bršľ ’ua. J: 1628/1793: ’Heracleum sphondylium. J: ’Aconitum vulparia. 81. N. 410). Növényszótár 64). bršč ’medvetalp’. hogy a tölcsérszer . — áldott ~ 1911: áldott bárcs (Cserey. Pfaffe ’pap. ill. áldott bárcs’. 1948: Áldottbárcs (MagyGyógyn. A magyarba talán egy ki nem mutatott. Mönchskopf tükörfordítása.). a növény nagy level és felt n en sz rös. N. 458). barát. b‘šč. amely a szláv Bar(t)sch értelmesítésével keletkezett. barcs a. barátok l. N. szb. bariska N. az áldott bárcs és a nyugati medveköröm sz rös növények. idegen nyelvi megfelel kre vö.). — olaszországi~ 1805–13: „Az Olaszországi Barts kitelelf növevény…” (Márton. — Ö: sz z~ (→ sz zbárány). борщ ’káposztaleves céklával. | 1807: ’Cnicus. || barátf 1783: Barát-fü (NclB. ▌ 2. egyedi adat. szlk. tótok és ~ salátája bárcs 1. vö..). barszcz ’medvetalp.. 1783: Barát fejü fü (NclB. | 1998: ’Cnicus benedictus. 328). J: ’ua.’. valószín leg a ném. a mony ’here’ magyarázatára l. barátf 76 bárkavirág A bárcs szláv eredet . ahol Marzell szerint az el tag bär. áldott bárcs. 11] a. szln. Heracleum sphondylium [1. TESz. bárkavirág (Péntek–Szabó. ÚMTsz. közönséges medvetalp | Cnicus benedictus. Marzell Cnicus benedictus a. Melius a barát. 1998: áldott bárcs (Priszter 340). Bariska (MagyGyógyn. A bárcs nevet visel növények mindegyikének (közönséges medvetalp. agármony. b™risk™ ’Datura stramonium termése’ (ÚMTsz. CV. nyugati medveköröm’. or. mint az áldott bárcs (1. A névadás szemléleti háttere. szúrósak. J: ’Acanthus mollis. ami heréhez hasonlítható. paponya. foltos kontyvirág’. szerzetes’. 1998: bárcs (Priszter 340). A barátf Melius alkotása. csomó található. . Növ. a szláv eredet barát el tag ’szerzetes’ jelentés . de feltehet szlk.’.). a levelek fogazottak. barátf l.) bárcs elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. karéjos levelei vannak. bárcs barátmonyúf 1578: Barát monyu f× (Melius 89).. barcsa. bari a. baracsika (ÚMTsz. F vészk. Kniezsa... A névadás alapja. Öhr ’fül. bariska. EtSz.. 11: 6). J: ’Arum maculatum. A barátmonyúf ’barátheréj f ’ Melius alkotása. 1798: BarátfejÍ-fÍ (Veszelszki 127). A névadás alapja a tüskés toktermés.).. Mert ki kelletkor vgyan ſÅxrxs à feie à virága vtán mint egy koſÅorús Czerifakónac” (Melius 75a). a ném. Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: a növény részének. és a növény pihéinek elfújása után kopasz. — Ö: pápaf ~. Barschklo. medvetalp’. Az áldott bárcs (1. vö. J: ’ua. 264). hogy a sz rkoronás termések fejhez hasonlítanak. áldott bárcs’.-hv.

Marzell Aconitum napellus a. 103). bársonyvirágf 1577 k. — N. barkócafa ’vadberkenyefajta.barkóca A bárkavirág népi elnevezés. *brěkavica olyan szláv népcsoport nyelvében élt. 1783: Barkótza (NclB. a levelek nem bársonyosak. paraj a. 1350: Barkolchafa (OklSz. a bársony el tagot a növény R.). barkolca l. az utótagra l. bókoló amaránt’.). J: ’Amaranthus caudatus. varjúmogyoró. 1590: ’Sorbus sp. || barnagyök 1841: barnagyök (Barra 354). b#rsom b•rjan (MNy. a korai adatok ugyanis els sorban a Dráva–Száva közér l származnak. Szabó. J: ’Scrophularia nodosa. barkóca ’vadberkenyefajta. Melius 409. A tejoltó galaj virága sárga.2: RMGl. hogy a *brěkovica. J: 1257. Lehet. fojtós berkenye’. bársonyvirágf . ez az ótörök eredet bársony el tag magyarázata.). J: ’ua. A bársonyka az ótör. a névadás alapja a virág. R. valószín leg délszláv eredet .: Barſon vÿragh fwet gr. 1813: Bársony virág (Magy. XVI..). bársonyszép. fojtós berkenye’. J: ’Amaranthus caudatus. viszont a növény gyöktörzse vörös fest anyagot ad. R. berkenye’.: De zezulo: Barkocza (StrassbGl. bársonyvirág (→ bársonyvirágf ) stb. 1500 k. TESz. gyomnövény’. kiemelve azt. vö. szln. barnagyökér 77 bársonyvirágf mós gyökérzet. vö. amely bárkához hasonlítható. bókoló amaránt’. bársonyparéj 1813: bársony Paréj (Magy.). sz. BraunwurÅ tükörfordítása. J: ’Galium verum. 364). 1577: ’Sorbus sp. a paréj (→ paraj) utótag jelentése ’f zeléknövény. 383). gyökér a. Amaranthus: barson virag. UEWb. 374). 1379. ballangókóró barnagyök l. barnagyökér 1903: Barnagyökér (Hoffmann–Wagner 127). bársonyos virág. eredet bársony -ka kicsinyít képz s alakja. 2. J: ’Amaranthus caudatus. 1813: Barkótzafa (Magy. 29: 249).’. ném. hogy a növény bíborszín virágai mutatósak. Bársony Virág (De Herbis: RMGl. 2. berkenye’. göcsös görvélyf ’. barlangó l. valószín leg Diószegi–Fazekas alkotása. 423). ebb l való a berkenye. A bársonyparéj összetett szó. A barkóca szláv. barkóca 1257: „Usque ad arborem Burcolcha” (OklSz. — ~fa 1325: Borkouchafa (OklSz.. — N. barkóca barlangkóró. F vészk. vö. berkenye’.. 1783: Bárſony virág (NclB. 1500 k.). tejoltó galaj’. | 1783: ’Sorbus domestica. napellus. a névadás alapja a bíborszín .: RMGl. 1590: Sorbus torminalis: Barkocza fa (SzikszF. v. Sorbus torminalis’ (ÚMTsz. TESz. és a szép utótagot illesztette hozzá. 1350. 2. A gyök elvonás az ugor eredet gyökér szóból. Ember és növényvilág 291). bronkovec ’barkóca’. göcsgyök. bársonyvirágf nevéb l vették át. 1379: Barkochafa (OklSz.: RMGl. paraj a. A bársony el tagot az adatok alapján els sorban a bókoló amarántra használja a növénytani szaknyelv és a népnyelv is. F vészk.. bókoló amaránt’. Noah’s ark. EWUng. még bársonyvirágf . barkócafa (Péntek–Szabó. brokovec. Hasonló típusú névadásra vö. TESz. 365). bókoló amaránt’. összetett szó. (Melius 92). bársonyburján N. szépek. burján. A névadás magyarázatára l. ezek alapszava azonos a ’berkenye’ jelentés *brěkynja alapszavával. 1527: Bacolcza ffara (TESz. 1577: sorbus: barkocza (KolGl. vö. 344/22). a névadás magyarázata a barna. Sorbus torminalis’ (ÚMTSz. 514). 103). F vészk. ang.). amely kés bb beleolvadt a magyarságba.. cso- . A magyarba egy feltehet déli szl. (OrvK. *brěkovica vagy *brěkavica ’barkóca’ kerülhetett át a magyar–délszláv határon. || bársonyvirág 1578: Bárſon virágnac gr. A barnagyökér a ném. EWUng. gyökér a. valószín leg a bársonyvirágf elnevezés el tagját vette át...: Flos amoris. F vészk. J: ’Amaranthus caudatus. 1527. | 1813: ’Sorbus domestica. 775). A bársonyburján népi név. Arche Noah’s ’Noé bárkája’ ’Aconitum napellus subsp. Katikasisakvirág’. 214). bársonyszép 1578: Bárſon ſÅép (Melius 92).. J: 1325. bársonyka 1807: Bársonyka (Magy. A bársonyszép Melius alkotása. EWUng. — N. | ’Sorbus sp.

TESz. a): RMGl. 1583: basi rosa Paeonia (Clusius–Beythe 6: BotTört. a R. bazsajékum l. 1610 k. XVI. bazsarózsa helyett. szl. 1798: Baſalikom (Veszelszki 328). A nagyezerjóf (2. vö. J: ’ua. 1595: Baſij Roſa (Beythe 92a). ang. basilicum l. 1595: Baſalicum (Beythe 44). bársonyos virágokból álló bugavirágzat. 105). 29: 249). Melius 409. Diószegi–Fazekas a rózsabazsál nevet javasolja a R. BaÐiroÐa (Csapó 30). бoжýp ’bazsarózsa’. 1807: Bazsa-rózsa (Magy. Ocymum odoratum: Basalicum (SzikszF. J: ’Paeonia officinalis subsp. — hím~rózsa 1578: Him baſaroſánac gr. Baſalicomot gr. bazsarózsa a.) hímbazsarózsa neve latin mintára keletkezett. J: ’Dictamnus albus. szb. lat. TESz. officinalis. J: ’Ocimum basilicum. J: ’ua. (Melius 108a). 1742: basilika-f× (EtSz. 1948: Bazsár rózsa (MagyGyógyn. 379). b™zs™licsk™. neve paeonia mascula. esetleg torzítással (rosszul megértett ritka szó torzulása) alakulhattak ki. 1998: piros bazsarózsa (Priszter 445). — kerti ~rózsa 1998: kerti bazsarózsa (Priszter 445). || bazsalikom 1577 k. || rózsabazsal 1807: rózsa Bazsál (Magy. mindkét növényt. 1590: Basilicon Ocymum: Basalicum. bodza basalrózsa. basarúzsa (MTsz. A nagyezerjóf (2. busarózsa. bazsalika. buzsarózsa (ÚMTsz. (Beythe 92a). a növény R. božurъ ’sáfrány. 80/27). 1775: BaÐa-roÐa. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1783: BaÐal-ró’sa (NclB. F vészk.bazsa bárszony-virág ’Galium verum. d): RMGl.: Baſa roſat gr. ▌ 2. masculus ’hím’. 92). Melius a lat. bozsarózsa. 1583: bosolicom Ocymum (Clusius– Beythe 6: BotTört. 171/30). 1998: bazsalikom (Priszter 437). 105). 1783: BaÐa-ró’sa (NclB.. bazsarúzsa.: RMGl. 1540 k. lat.) bazsarózsa neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. a ném. A különféle alakváltozatok népetimológiával (busarózsa). 105).’. (OrvK. barza l. A bársony el tag ótör. Melius így magyarázza a névadást: „Bárſon ſÅin× à virága.). paeonia nevet a megfelel magyar növénynévvel helyettesítette (vö. 1841: bazsalyikom (Barra 315). 1578: Braſiliom. bazsarózsa a. bazsajka.: Baſalicom (OrvK. c): RMGl. bažur ’ua.). Szabó. 92). Bárſon virágnac is hiyác eſÅt” (Melius 92). N. J: ’ua. bazsalikomf bazsal l.) is használták epilepszia gyógyítására. | piros ~rózsa 1948: Piros bazsarózsa (MagyGyógyn. BraÐiliom (NclB. J: ’ua.’) ’bazsarózsa’ jelentésben került át a magyar nyelvbe. bòžūr. . ▌ 1. A rózsabazsal Diószegi–Fazekas alkotása. 1595: basalnak gr.’. EWUng. F vészk. rózsa~ (→ bazsa) bazsa 1470 k. 131). 316). kerti bazsalikom’.’. 105). 316).). Baſilicum (Melius 109a). A névadásra l. bazsajikum.: Peonia: busir rosa (De Herbis: RMGl. EWUng bársony a. nagyezerjóf ’.’.’. bodza 78 bazsalikomf A bazsa déli szláv eredet (vö. 1578: Baſilicum f× (Melius 109a). bazsalikomf 1.) és kerti bazsarózsát (1. a nagyezerjófüvet (2. új növénynevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. Him baſaroſánac hiyác” (Melius 108a). bazsalikomf basilikumbojtor l. (OrvK. bojtorján bazza l.: Peonia: Bosÿr vel Zenth Georgh Rosaÿa (Ortus: RMGl.’. bazsa basilica. 390). az utótagot pedig lefordította. — N. Melius így magyarázza a nevet: „EſÅt à Paticariuſoc Pœnia maſcula..: Pionia: Baza rosa (Herb. bazsalicska. az az.-hv. J: ’ua. bazsarózsa. 1. sz. eredet (els megjelenése: 1395 k. F vészk.: RMGl. Samatblumen tükörfordítása. 131).: Peoniaca: bazar (CasGl. blg.). bársonyvirág ’tejoltó galaj’ magyarázatára l. még bársonyka. — ~rózsa 1577 k. még bársonyburján. e.). bársony a. A N. tejoltó galaj’ (MNy. 1525 k. — N. || bazsalrózsa 1775: Basal-rosa (Csapó 30).: ’bíborszín bársony’). 105). A bársonyvirág összetett szó. bazsajékom. velwet-flower ’bársonyvirág’. bazsarózsa elnevezés ma is a növény hivatalos neve. 316). 1590: Malua Romana: Basa rosa (SzikszF. a Bazsál ’Paeonia’ nemzetségnév (Magy. 105). v. 38/17). bazsalik (MTsz. 1783: Ba’salicom. 105). 379). és a kés bbiekben kiegészült a rózsa magyarázó utótaggal. J: ’ua. kerti bazsarózsa’. bársonyszép.: Baselicon: basyl[i]k[um] fw (Herb. a névadás magyarázata a bíborszín . basarózsa l.

1798: ſzelíd Ba’salikom (Veszelszki 328). J: ’Ranunculus flammula. bazsaÇikom. amely kés bb f nevesült. indás ínf ’. fr. A szóbelseji k. ang. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész könyve említi békaboglár nevet. a k. a kerti bazsalikomhoz hasonlítja a csomborpereszlényt. de nagyobbak. nagy víziboglárka’. bazsilikumot gr. az ’indás ínf ’ vadbisziók (→ bisziókf ) nevét. lat. J: ’Actaea. Benk alkotása. bazsalrózsa. a szóvégi k. szappanf ’. J: ’Ranunculus aquatilis.’. 2. 1998: békaboglárka (Priszter 477). A csomborpereszlénynek a német és az angol nyelvben is hasonló elnevezései voltak. galamb~. amely Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. — kerti bazsalikom 1813: kerti Ba’salyikom (Magy. 1578: „harmadic” Baſilicum f× (Melius 109a). békaboglárka 1. ▌ 3.’. basilicum végs forrása a gör. A korai adatok f magyarázó utótaggal adatolhatók. a növény sekély.. Melius elnevezése hasonlóságon alapul. békabogyó’. boglárka. A bazsalikomf ’csomborpereszlény’ (2. R. 1783: Béka Boglárka (NclB. F vészk. J: ’Ranunculus aquatilis. mivel a két növény hasonló. -um ~ m. uzsora stb. ném. fekete békabogyó. J: ’Ajuga reptans. hv. basilikón. muzsika. bazsalyikom. TESz. virágzata) a kerti bazsalikomhoz hasonló. nagy víziboglárka’. bazsalikom a. boglárka~virág békaboglár l. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a kerti Ba’salyikom (Magy. J: ’ua. A békaboglárka összetett szó. tyúk~ béka l. vö. J: ’ua.). J: ? ’Saponaria officinalis. ▌ 4. базилúк. wild basil ’vad bazsalikom’.és vadbazsalikom ’szappanf ’ (3. békabogyó 1911: békabogyó (Cserey. hortenzia. 383). vö. | vadbazsalikom 1775: Vad BaÐalyikom (Csapó 30). 365).. Basilikum. bazsarózsa. — vadbazsalikom N. 1948: békabogyó (Halmai 6). Melius 416. Növényszótár 5). || békaboglár 1813: Béka boglár (Magy. basilje. amelyet a békaboglárkából vontak el. EWUng. A bazsalik. bazsajikom.) Melius alkotása.. 129: 187. bazsárrózsa bazsa begy l. bazsaikom. J: ’Acinos arvensis. templom. Hasonló névadási szemléletre l. Basilienkraut. Wilde Basilien ’vad bazsalikom’. Basilie. 52. 368). zs megfelésre vö. -om megfelelésre vö.) a ném. békaf nevéb l vette át. vonták el a ké- . (ÚMTsz. — erdeibazsalikom 1775: Erdei baÐalyikom (Csapó 30). vadbòrzsalík (Péntek– Szabó. 1998: békabogyó (Priszter 291). basilic. ▌ 2. az utótagra l. Az erdei. basileús ’király’ szónak eredetileg ’királyi.’. basìlico. Bergbasilien ’hegyi bazsali- 79 békabogyó kom’. basil. 1998: kerti bazsalikom (Priszter 437). | szelíd bazsalikom 1783: Szelid Ba’salyikom (NclB. szappanf ’.békaboglárka bazsalik. ol. csomborpereszlény’. basilicum [remedium] ’királyi orvosság’ < gör. wilde Baſilien (Veszelszki 328) fordításával keletkezett. bisziók (→ bisziókf ) helyett. békaboglárka l. or. lat. 1911: fekete békabogyó (Cserey. paradicsom. 365) nevet javasolja a R. J: ’ua. bazsalikom a. békaboglárka’. Ember és növényvilág 199). A bazsalikom latin eredet . ▌ 2. mindkett illatos. Marzell Calamintha acinos a. ang. s ~ m. a növény hasonlít a bazsalikomhoz: „Leveleivel hasonlít a’ kertihez [a kerti bazsalikomhoz]. Nyr. ném. A vadbazsalikom ’indás ínf ’ (4. Szabó. basilikón [phármakon] < gör. lat. a’ virági fejérek” (Veszelszki 328). a bazsalikaf változatok valószín leg más latinból átvett növénynevek végz déséhez igazodtak: pl. feltehet leg a békabogyótakta (1807) elnevezésb l. basileús ’király’. Bottört. bosiljak. angyélika. A szó a latin közvetítésével bekerült a legtöbb európai nyelvbe. 368). 2. Genaust basílicum a. vö. J: ? ’Saponaria officinalis. A békabogyó összetett szó. 1998: fekete békabogyó (Priszter 291). múzsa. J: ’Actaea spicata. 365). — fekete ~ 1903: Fekete békabogyó (Hoffmann–Wagner 110). a névadás alapja hasonlóság. 390). lat. 1783: Erdei BaÐalikom (NclB. Benk a béka el tagot a növény R. Ez a gör. 1783: Vad BaÐalikom (NclB. 2. királyhoz méltó’ jelentés melléknévi származéka.. mocsaras területeken fordul el . F vészk. R. Növényszótár 5). amely szintén a kerti bazsalikom nevének átvétele.) elnevezés szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény felépítése (levele.

levele a házi len ’Linum usitatissimum’ leveleihez hasonló. Krötenbeere tükörfordítása. 1783. Marzell Actaea spicata a. hogy a növény vízben él. Növényszótár 9). rāna ’béka’ kicsinyít képz s alakja) fordításával alkotta.: Beka lenchÿeth gr. J: XVI. J: 1583. szakny. Nyr. . 129: 191. medd szárára utal. a névadás magyarázata. A béka el tagú összetett szavak olyan növényeket jelölnek. A békaf Melius alkotása..: ? ’Linaria vulgaris. A békabogyótakta Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Equisetum arvense. Az utótag (bogyó) magyarázó szerep . Nyr. lenlevel f . — N.). | 1604. Nyr. kanál a. 391).a. hogy a növény vadon. amit a békák kedvelnek. vízi híd r’. 1577 k. békaláb (ÚMTsz. 1948: békakanál (Halmai 6).a. 1775: Béka-fü (Csapó 34). EWUng. sz. J: ’Linaria vulgaris. 1798. 1583: béka fiu (Nyr. békaláb (ÚMTsz.. 391) tükörfordítása. a lat. névadását magyarázza is: „Ranunculus. A névadás magyarázatára l. békaf . a név magyarázata. békaf 1. békalencse 1. mezei zsurló’. J: ’Alisma plantago-aquatica. A névadás alapja. szakny.) jelentés békaf a ném. f.: béka len (NéNy.). közönséges gyujtoványf ’. azaz a békák tartózkodási helyén el fordulnak. még békakanál. F vészk. | 1775. 1783: Béka Len (NclB. 1903: Béka-len (Hoffmann–Wagner 128). A ’vízi híd r’ (2.) is vizeny s helyen tenyész növények. 312).: RMGl. közönséges gyujtoványf ’. békaláb (MagyGyógyn. hogy a boglárka-fajok és a vízi híd r is iszapos. N. a békabogyó el tag talán a ném. kanál a.). a kicsinyít képz t a kis melléknévvel helyettesítette. Marzell Alisma plantago a. A békakanál a ném. J: ’Actaea spicata. J: ’Alisma plantago-aquatica. mint a békák. 1590: Ranunculus: Sômôr fé. békaláb a. mivel a takta utótag értelmetlennek t nt számukra. 1590: ’Ranunculus sp. békabogyótakta 1807: békabogyó Takta (Magy.. J: ’Ranunculus sp. vö. Nyr. takta. vízi híd r’. m. sz..). békakanál 1831: béka-kalán (Kreszn. TESz. A békaláb népi név. — kis ~ 1578: Kis Bekaiu f× (Melius 175).-i Actaea nigra utótagjának fordítása. 129: 188). A fekete jelz a bogyók színére vonatkozik.: els sorban a Ranunculus repens. 1604: bekalen (MA..-i Ranunculus ’békácska’ (< lat. 1798: Beka-len (Veszelszki 278). A 80 békalencse névadásra l. békaf (ÚMTsz. hogy a növény mocsaras helyeken terem. az az. 1935: 182). 1911: béka-kalór v. 1395 k. 1903: Békaf (Hoffmann–Wagner 76). 1948: békaf (Halmai 6). a fekete tojásdad bogyókra utal.. békaláb 1. A takta ’Actaea’ nemzetségnév. barázdált. 129: 187. kanál (Cserey. ami a békák tartózkodási helye. zöld. hosszú nyel ek. vagy beka fé. a békabogyó viszont az ’Actaea’ nemzetség hivatalos neve lett.) négy-öt helyen behasadt száraz levele hasonlítható a béka lábfejéhez. a lat. Vö.el tag magyarázata. amely hosszú békalábhoz hasonlít. a köznyelv is rendkívül kés n állapodott meg a kanál változat mellett. 1: 39).) összetételben az utótag a növény hosszú. békalen XVI. vizi apium (SzikszF. sekély vízben fordul el . hogy a mezei zsurló (1. EWUng. boglárka’. m. Froschlöffel tükörfordítása. mocsaras helyen. 1903: ’Linaria vulgaris. béka. Froschkraut tükörfordítása. amelyek álló. 37). ▌ 2. kanálhoz hasonlóak. valamint levelei tojás formájúak. 86). béka. A békaláb (1. 1841: békabogyó takta (Barra 8). a béka. a békaláb (2. hunior fé. békabogyótakta. 129: 187. Szóhalm. f. közönséges gyujtoványf ’. nedvesebb területeken fordul el . 30). ÚMTsz. magyarázatára l. A névadás alapja. kúszó boglárka’. 1903: béka-kalór v.) és a közönséges gyujtoványf (2.). fekete békabogyó’. TESz. Növényszótár 9). 1911: békaf (Cserey. Diószegi–Fazekas takta nemzetségneve nem maradt fenn. kanál (Hoffmann–Wagner 76).vagy folyóvizekben. Kis Bekaiu f×” (Melius 175). Krötenflachs (NclB. 1843: Békakalán (Bugát. békaboglárka’. 1798: ’Ranunculus flammula. Az utótag kanál ~ kalán váltakozása a szó köznyelvb l is kimutatható ingadozását követi. 129: 191. A békalen a ném. ▌ 2. 1798: Béka-fÍ (Veszelszki 374).békabogyótakta s bbi szerz k. vö..: kalan (BesztSzj.

) emlékeztet buzogány alakú fellevelekkel borított virágzata van.. a növénynek a mezei zsurlóéra (1.: RMGl. és vérzés elállítására sem használható. Nyr. is. A béka el tag a szárazföldön él növények (1. de a’ Béka-lentse vizben terem” (Csapó 215). által idézett adatok azonban nem a vízi békalencsére ’Lemna sp. 99*/ 4.a. ▌ 2. Marzell Equisetum arvense a. 99*/ 4. ezt követi a ’mezei tarsóka’ (2. békasaláta N.) vonatkoznak.) neve nyilván a ’pásztortáska’ jelentés békalencse nevének átvétele hasonlóság alapján. vö.’ vízilencse néven említik el ször. 455).-b l adatolják. ha kÿnek orra vere ÿar. sz.békarokka (OrvK. Nyr. EWUng.: RMGl. béka. 129: 194.).) jelentésben t nt fel: 1577 k. J: ’Thlaspi arvense. hogy a békalencse három különböz jelentése közel azonos id b l. békalencse’. vö. els el fordulása: 1395 k. béka. Wasserlinse”. a XVI. epane: Vizi lencze (SzikszF. Lenticula palustris: Beka lencze (SzikszF. tqd aÅ feÿeben vgÿ hogÿ aÅ orrath erÿe ala. A béka el tag magyarázata. 6). béka. békatarsoly 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. foltos kontyvirág’.. A kis békalencse ’Thlaspi arvense’ (2. — kis~ 1578: kis Béka lencze (Melius 145a). ebbql chÿnalÿ koÅoruth. 1775: Béka rokka (Csapó 270). végén felt nik a növény békalencse elnevezése is: 1590: Lens palustris: Beka lencze (SzikszF. — N. a XVI. vel. békarokka.-nek — a TESz.címszó alatt tárgyalja a békalencse növénynevet. bábafonal) is a fonás m veletéhez kapcsolják a mezei zsurlót. Az adatok azt mutatják. mezei tarsóka’.) esetében keletkezhetett a lencseszer termések élénkzöld. Åqggÿed aÅ Beka lenchÿeth. 128: 58. a növénynek szintén apró kerek lencseszer termése van. 129: 194. J: ’Capsella bursa-pastoris..) jelentés 1578-ból. közönséges pásztortáska’. bábarokka. hogy a növény friss leveleit tavasszal salátaként fogyasztották. végér l adatolható. tqd aÅth aÅ Newetlęn vÿaban. 117). Chÿnalÿ gÿwrwth is aÅon Beka lenchÿebql. mÿndqn ketſegh nekwl megh aal” (OrvK. 1798: Béka rokka (Veszelszki 205). békához hasonló színe alapján. ugyanezt a jelentést átveszi az EWUng. a névadás magyarázata. hogy a békalencse el ször ’pásztortáska’ (1. 1610 k. apró békalencséb l lehetetlen koszorút fonni. békarokka 1. ▌ 2. 1590: Equapium. békasaláta (ÚMTsz. 1948: Békalencse (MagyGyógyn.a. a szó els megjelenését az OrvK. és az EWUng. Nyr. ’Lemna’ (TESz. mezei zsurló’. hogy a növény nedves helyeken fordul el . jelentése: „poshadt állóvíz színét ellep apró level vízi növény.). A vízt l csöpög . biékarokka bi@karokka (ÚMTsz.-ben és az EWUng. 1578: Béka lencze (Melius 145a). a névadás szemléleti háttere.). 129: 191. sz.. A TESz. Az OrvK.ban — idézett adata szövegkörnyezettel együtt a következ : „SÅenth gÿeorgÿ Napÿanak vagÿ elqtte vagÿ mÿngÿaraſth vthanna. A békasaláta népi név. 455). 597). Szabó.’. 455). szakny. — nagy~ 1578: nagy Béka lencze (Melius 145a). és a földön terül el: „A maſic kis Béka lencze à kinec el ter×l à fxlden à leuele. hogy a növény tavasszal barna spóraterm hajtást fejleszt. A vízben él békalencsét ’Lemna sp.a. így ír a pásztortáskáról: „a’ Régiek helytelenül Béka lentsének nevezték. Nyr. a növényt a népi gyógyászat vérzés elállítására használja.: RMGl. vadsaláta (→ saláta). A megjelenési id pontok egyértelm en jelzik.: RMGl. J: ’Equisetum arvense. . 1595: Beka rokka (Beythe 104). és a ’vízi békalencse’ jelentés 81 békatarsoly 1590-b l. és az EWUng. A TESz. a rokka utótagra l. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg.: RMGl. Isten taskaia (SzikszF. A növény egyéb népi nevei (bábarokka.: cefatica: vizi lenche (BesztSzj. A pásztortáskából viszont lehet koszorút fonni.. pitypang’. virága mint egy Czillag: Mint egy Lencze lapis Dinnye mag ollyan à magua” (Melius 145a). TESz. A békarokka ’foltos kontyvirág’ hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Melius 428. disznókék. 6). bábaguzsaly. Csapó (1775) egyértelm en jelzi a névkeveredést. J: ’Arum maculatum. a növény vérállatóf elnevezése. J: ’Taraxacum officinale. 455). 2..: Aaron: Beka rok[ka] (Herb. hanem a közönséges pásztortáskára (1. béka. J: ’ua. d): RMGl.

bikavirágat (ÚMTsz. J: ’Hieracium pilosella. 390). réti boglárka’ (Magy. papsajtmályva’. 1775: Béka virág (Csapó 34). béka a. belekenyer. | vízi ~ 1798: Vízi Béka-virág-is (Veszelszki 374). 410). J: ’Taraxacum officinale. erszényesf . békaboglárka’. J: ’ua. sárga virágúak.) elnevezése alapján jöhetett létre. J: ’Tussilago farfara. békavirág 1. hogy éppen a közönséges pásztortáskának adta volna Szikszai a kúszó boglárka németb l fordított nevét. Ranunculus acer a. idegen nyelvi megfelel re vö. Nyr.. 122). martilapu’.. bele- . békavirág. Ranunculus sp. talán Szikszai Fabricius Balázs hozta létre. boglárka’. — réti ~ 1783: Réti Békavirág (NclB. sebek) utal. Az ezüstös hölgymál békavirág (2. els sorban különböz Ranunculus-fajok megnevezésére használták a német növénynevet is. a latin név szerinti mutatóval). 1798: Béka-var-fÍ (Veszelszki 358). 2.). A parlagi macskatalp (4. N.) békavirág neve népi elnevezés. 129: 196. rüh’ (1405 k.’. kÿth Bekanak hÿnak” (OrvK. ▌ 4. közönséges gyíkf ’. Bruchkohl ’mocsárkáposzta’. J: ’Hieracium murorum. | 1775. A békavirág (1. 1762: béka virág (PP..). a növény egyéb tarsoly. 365). paptarsoly. a réti boglárka és a nyugati salátaboglárka salátanövények).) békavirág elnevezése hasonlóságon alapul. A békavarf növénynév béka és var eleme is azokra a betegségekre (dagadások. Nyr. pásztortarsoly stb. 761). 129: 198. istentáskája.) és a pitypang (6. némelyik vízben él. Rácz szerint „a német Froschtäschen ’Ranunculus repens’ (M. béka a. Ember és növényvilág 278). ▌ 2. vizeny s helyeken tenyészik. TESz. ▌ 2. F vészk. parlagi macskatalp’. 1783: Béka virág (NclB. J: 1742: ’kerti virágfajta. békavirág (Péntek–Szabó. 1775: Béka-tarÐoly (Csapó 214).). Marzell Hieracium murorum a. berekenyér (MTsz. talán téves név. erdei hölgymál’.. 4: 31). ▌ 7. amelyeknek gyógyítására a növényt használták: pl.) a ném. 129: 196). Az el tag talán a növény másik. — Ö: boglárka~.: „dagadas leÅqn. ▌ 5. var a. béka el tagú békalencse (els megjelenése: 1577 k. valószín tlen. 1798: ’Ranunculus flammula. J: ’Prunella vulgaris. ▌ 3. 1775: Béka virág (Csapó 81). — N. 1813: Béka varf (Magy. belekenyér (ÚMTsz. 393). nagy víziboglárka’. J: ’Ranunculus repens. ezüstös hölgymál’. var a. Ezerjóf 74). ▌ 6. vagy a növény kúszó indái emlékeztetnek a kúszó boglárkára ’Ranunculus repens (5. erszény. EWUng. de megjegyzi. Bruchlattich ’mocsári saláta’. salátaként fogyasztják ket a Ranunculus-fajokhoz hasonlóan (pl. J: ’Malva neglecta. 1577 k. A martilapu (7. N. 1742: béka virág (Nyr. bursa pastoris ’pásztor táskája’. 175). a kúszó boglárka nevei között nem jelenik meg a békatarsoly (vö. 1783: Béka TarÐoly (NclB.) nevét Csapó felveszi ugyan. 5. belekenyer l.. A békavarf ótör. természetesen ez sem zárható ki. 1783: Béka virág (NclB. bélekenyér (MagyGyógyn.).) békavirág elnevezése Benk alkotása. közönséges pásztortáska’. belek(nye. 139) mintájára” jött létre (Nyr. ill. békavirág (ÚMTsz. „nyelwnec dagadaſſat meg gyogyittya” (Melius 88a). 383). varf . vö.). bíkavirág.).békavarf 683).) jelentése van. N. erre utal a vízi jelz is. a növény nedves. 1798: Béka virág (Veszelszki 248). vö. eredet béka el tagjának jelentése ’dagadás’. kúszó boglárka’. a boglárkafélék kedvelik a nedves helyeket. Az erdei hölgymál (3. de a kúszó boglárka ’Ranunculus repens’ és a közönséges pásztortáska ’Capsella bursa-pastoris’ egymástól nagyon különböz növények. 2. 365). belekenyér (MNy. 129: 198). vö. J: ’Ranunculus aquatilis. békavarf 1783: Béka var-fü (NclB. Krötenblume tükörfordítása. békavirág (Szabó–Péntek..). Waldspinat ’erdei spenót’. 1775: Béka-virág 82 bélekenyér (Csapó 207). J: ’Antennaria dioica. A varf utótag var elemének ’sebekkel járó betegség. N. Froschblume. 1798: Béka virág (Veszelszki 458). 415). J: ’Capsella bursapastoris. hogy helytelen név. az utótag a lat. F vészk. bélekenyér bélekenyér 1. 1798: Réti Béka-virág (Veszelszki 459).. Nyr. benek(nyér (EtSz. 1813: Béka virág ’Ranunculus acris. pitypang’. táska elemeket tartalmazó elnevezéseinek hatására alakulhatott ki. békavirág (ÚMTsz. pl. A békatarsoly valószín leg magyar alkotás. 129: 196.

ábránd’. 1694: bilindnek gr. elemet tartalmazó neveivel: istenkecipója. J: ’ua. a): RMGl. J: ’Hyoscyamus niger. vö. bilind (Jávorka 973).. állat is-Alces. szlk. szb. 259). apró. belén l. 1609 u.: RMGl. 1791: belende (TESz. bellény. belekenyé r. belénd ’bölény’ állatnév is hatással lehetett. benekenyér. TESz.: Coriandrvm: belend fÿ[w]. 1792: belindnek gr.) kerek. a belénd d-je inetimologikus járulék.: Iusquianus: Belend fy (Növ.). A bélekenyér összetett szó. — N. 108). a bél’bels ’ birtokos személyragos alakja és a kenyér ( smagyar kori jövevényszó) összetétele. 1595: Belen fiju (Beythe 108a). bellény. 1610 k. blen.’. — ~f 1470 k: Iusganius grece.).: RMGl.). blěnъ ’beléndek’ szava került át. Növényhatározó 154). bél a. J: ’Coriandrum sativum. vö.: Ivsqviamvs: belend fÿ[w] (Herb.: Belend fwr†l gr. 258). 255). A nagy számú alakváltozat a legrégibbnek látszó belénb l keletkezett.) kenyér. bél a. A belénd szláv eredet . böling (CzF. or.). XVI. (Nedeliczi 45).: bellend f veth gr. Meg vagyon ez a’ hiba a’ Magyarokban is.: Jusquiamus: Belendh (Ortus: RMGl. Belén. bár a belénd-nél esetleg a R. | fekete ~f 1798: Fekete belénd-fÍ (Veszelszki 459). 108). 1578: Belén f× (Melius 64).. 146). 1525 k. szln. 617/29). belek(nyé r. blén ’beléndek’. beléndnek gr.. 1948: bilinf (MagyGyógyn.). 255). De iusquiamo: Belendfyw (StrassbGl. 1792: Belind fÍnek gr. belim. блян ’beléndek. még a mályvafélék (Malva sp. R. 1798: Belénd-fÍ (Veszelszki 252). beléndf > beléntf (zöngésség szerinti részleges hasonulással keletkezett). fÍ is-Hyosciamus… Az illyen Nevek a’ melly Országában a’ természetnek régibbek. d): RMGl. vége: Hyoscyamus: Beleynd (De Herbis: RMGl. J: ’ua. apró gyümölcsét.). kenyér a. (TESz. vö. belénd i i 83 belénd deliczi 45). Bellény (MagyGyógyn.). A berkenye (2. kerti koriander’. 1500 k. Belind (TESz. Földi a belénd növénynév helyett a beléndfüvet javasolja: „A’ Növevényeknek Nemi Nevei az Állatoknak ’s Köveknek neveikkel ne eggyezzenek. A belénd elnevezés a XX.: Ivsqviamvs: Hÿoscÿamus vulgaris: Belend fÿu (Herb. (Melius 64). Ezerjóf 88–9). 24: 480). másként ezek zavarodást okoznak. 185). a): RMGl. — N. (TESz. 259). Beléndf (MagyGyógyn. 1585: belénd fÖ (Cal. a): RMGl.: RMGl. EWUng. J: ’ua. bxlénd. beléndes ’parázna’ vagy a bolond hatásával is számolni lehet. беленá ’beléndek’.. Földi Kritikája alapján felvethetjük. blen ’beléndek’. (OrvK. A beléndre és a beléndf re vonatkozó adatok alapján megállapíthatjuk. N. 1948: Belind. bilin (Nyr. 108). hogy a belénd növénynév kialakulására a bölény állatnév régi alakváltozatai is hatással lehettek. 1816: Fekete belendfÍ (Baumgarten I: 166). mint: Belénd. belekeny(r (ÚMTsz. sz. bilin. ▌ 2. Belind. maradjanak abban.’. Földi munkája alapján a belénd alakváltozat kialakulására a R. a növény bölény elnevezése. bolondító beléndek’. madárpogácsa.) bélekenyér elnevezése népetimológiával keletkezett.). A bélekenyér népi szó. a belén ~ belént csupán a beléndf összetételben jelent meg: beléndf > belénf (a középs mássalhangzó kiesésével jött létre). Hasonló névadási szemléleten alapul a növény bábabéles (→ bábakalács) neve.’. 255). bölény a. latine calicularis: [belentfw] (CasGl. — bolondító ~f 1911: Bolondító beléndf (Cserey. belénd 1.). 1395 k. bl\n ’beléndek’. J: ’Sorbus sp. bilind (Rápóti–Romváry 85). vö. 259). pogácsa stb. a papsajtmályva (1. 255).. berkenye’. Vagy ollyankor mindenkor utánnok tétessék e’ szótska: fÍ…” (Földi 13). blg. — erdei ~ 1578: Erdei belénd (Melius 64). blem ’beléndek’. bilin (Halmai 40). 1577 k. belek(nyer. belénd (Szabó–Péntek.-hv.: Iuscianum: belend (BesztSzj. kalács. hogy a belén ~ belént ~ belénd alakváltozatok közül csak a belénd mutatható ki önállóan. pl. 1647: bxlénd f× (TESz. ehet termését és a berkenye (2.’. bilind (MagyGyógyn. B ling (Tsz. J: ’ua. balha [fÿw] (Herb. bilind (MTsz. belind. 1520 k. a növény bolondítóf elnevezésével. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. a jelentéktelen terméseket az értékes kenyérbélhez hasonlítja. (Ne- .) almaformájú. cseh blín. 1578: Beléndnec gr. kenyér a.belénd kenyér. — ~f 1500 k. 255).

belénd a. J: ’ua. maszlagos nadragulya’. lednek növénynév mintájára kaphatta szóvégi toldalékját. J: ’Datura stramonium. Benedicta luxatiuat (OrvK. Marzell Atropa belladonna a.). bilíndëk. hogy a növénynek pupillatágító hatása van. EWUng.) beléndf elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bella donna ’szép aszszony’ < ol. csimázillatúf . MNyj. a fekete jelz a latin tudományos név Hyosciamus niger utótagjának fordításával jött létre. bilin (Nyr. vö.). | tölcséres~ 1903: tölcséres bilindek (Hoffmann–Wagner 39). a névadás azzal függ össze. 259).’. szépn nyenadragulya. A maszlagos nadragulya (2. Melius 398. beléndf l. kakas~ (→ kakasmandikó) benedekf 1. J: ’ua. J: 1798. 1948: Benedekf (MagyGyógyn. Szabó. A fehér és a tölcséres (3. 1966. szerint a viszonylag kései beléndek 84 benedekf talán a retek. 1783: Benédikta gyökér (NclB. 1835.’... azonban a név már korábban is el fordul (1798). halált okoznak. szerint az a feltevés. bilindök. 1798: Beléndek (Veszelszki 252). 1800. donna ’asszony’). | 1807 e. ▌ 2. bába~ (→ bábakalács) belindek l. N.. bilind(k (ÚMTsz. belénd béles l.). csattanó maszlag’.. 1835: Belendek (Kováts. ▌ 2. | csalmás ~ 1903: csalmás beléndek (Hoffmann–Wagner 39). bilindëk. 1998: benedekf (Priszter 340). A bolondító beléndek elnevezés el tagja a növény mérgez hatására utal.: ’Hyoscyamus. (Barra 345). a TESz. 1903. 29). 328). — erdei~ 1841: erdei bilindek (Barra 344). beléndek’. bolondító beléndek’. században t nt fel a magyar nyelvben. 22: 23. bölény a. süveg’ szóból -s képz vel alkották.beléndek században már csak nyelvjárási szinten él. csalma a. 1998: bolondító beléndek (Priszter 398). szerint Márton szótára (1800). bello ’szép’. bilindek.) jelz k a virágra utalnak. vö. A kerti koriander (2. ném.. 1966: beléndek. tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehet. bëlëndëk. 86. Szabó. és az EWUng. beléndek 1. a köznyelvben a beléndeket használják. belladonna ’szép asszony’ < ol. Genaust belladónna a. csak a XX. J: ’Hyoscyamus niger. MNyj. 24: 480). A beléndek els megjelenése a TESz. böléndök (SzegSz.) beléndek neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bilindek (Csapody–Priszter.’. J: ’ua. 38: 465– 474. vö..). 1903: belindek (Hoffmann–Wagner 39). TESz. bilindök. böléndekkel gr.). nem meggy z . a TESz. 44/4). amely szerint az -ek kicsinyít képz volna. — benediktagyökér 1578: Benedicta gyxkęr (Melius 131a).: Beléndek (Julow 256). MNövSz. Kniezsa a beléndek változat felépítését homályosnak tartja. Melius 398. a bolondító jelz a növény mérgez hatására utal. bölöndök (ÚMTsz. A beléndf megkülönböztet jelz i: a bolondító és a fekete. A csalmás beléndek elnevezés kés n. bolondító beléndek’. 1948: csalmás beléndek (MagyGyógyn. beléndek belladonna 1841: belladonnának gr. 42/12).. belénd a. csalmatok. név utótagjának (belladonna) átvétele (< lat. a hasonlóság alapja. bilindek. áldott bárcs’. hogy ezek a növények er sen mérgez ek. amelyet az atropin nev alkaloid idéz el .. maszlagos nadragulya’. csalmás. belindek. belindek (Márton: TESz. 1998: beléndek (Priszter 398). A tudományos lat. beléndek a. J: ’Atropa bella-donna. csalma a. 264). beléndek a. 1807 e. bellény l. Nyr. SzlJsz. bilindek. 38: 465–474. 127: 331. bölênd(k (MTsz. TESz. Kniezsa. MNy. A beléndek a szláv eredet belénd szóból származik.. J: ’ua. 127: 331. Schöne Frau. || benedikta 1577 k. — N. EWUng. 1998: ’Hyoscyamus niger.). A jelz magyarázata a növény korsó alakú. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1841: . 376). SzlJsz.’. bilindök. A beléndek megkülönböztet jelz i: bolondító. Nyr.) és a csattanó maszlag (3. Magyar patika 26). bxléndxk (CzF. Kniezsa.. J: ’ua. — bolondító ~ 1841: bolonditó beléndek (Barra 335).’. bölindök. belénd benderó l.: Benedicta laxatiuat (OrvK. 86. J: ’Atropa bella-donna. a csalmás jelz t az oszmán-török eredet csalma ’turbán. ▌ 3. 1800: beléndek. — fehér~ 1948: fehér beléndek (MagyGyógyn. EWUng.. a kerti koriander is b zös illatú. bölény a. J: ’Cnicus benedictus.

bélekenyér 85 berg burján mése van. ber(kfa. a N.). bereginye. J: ’Geum urbanum. berg burján beregfa l. Az áldott bárcs (1. fr. 2. A benediktagyökér Melius alkotása. berekenyér. Benedek f ve (Magy. berkenye berekvirág 1813: Bereki virág (Magy. Benedic:wurtÅ [Benedictwurz] (Melius 131a) fordításával hozta létre. beng -burján (MagyGyógyn. Bennet’s herb. ▌ 3. a névadás magyarázata. berekvirág. hogy a növény gyökeret márciusban szedik. vö. 28: 42). ang. J: ’Tussilago farfara. berekfa berekfa 1948: beregfa (Halmai 7). erdei gyömbérgyökér’. utótagja a burján szláv eredet .).).benge benedekf (Barra 119).’. a növény Erdélyben használatos elnevezése. St. a névadás alapja. — Ö: kutya~. A névadás alapja az a monda. hogy egy Benedek-rendi apát gyakran használta gyógyszerként a növényt. a névadás alapja valószín leg a növény gyógyító ereje. Vö.. hogy a növény jótékony hatású. gaz’ a jelentése. ingoványos. — N. a drog neve Herba Cardui benedicti. ber(gvirág ’erdei virágfajta’ (ÚMTsz. A benedikta a R. berki szell rózsa (→ szell rózsa).) átvétele. benedicta (< lat. hierba de San Benito.) jelentése népi adat. varjútövis~. J: ’ua. J: ’Anemone nemorosa.. kis sz l fürt’ (ÚMTsz. Cnicus benedictus a. bërrëg. Vö. 1911: fekete beregfa (Cserey. black alder ’fekete éger’. ÚMTsz. ném.. benedekf benekenyér l. J: ’Orchis sp.). mézgás éger(fa)’. sp. bereg. 1783: Szent Benedek füve (NclB. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1795: ’láp’. J: ’Alnus glutinosa.).. Benediktenkraut mintájára jött létre. lat. kosborfélék’. — N. berki szell rózsa’. lat. neve Cnicus benedictus. 1791: Fejér Bereg virág (Lumnitzer 224). bönge a. 1798: Szent Benedek’ fÍve (Veszelszki 138). Benedictenkraut ’benedekf ’. benge 1807: Benge (Magy. F vészk. vö. a nemzetségnek néhány szemb l álló fürtszer ter- berg burján N.) jelentése ’vizeny s vagy vízzel borított. 59). A benedekf ’martilapu’ (3. a mai szakny. szakny. || Szent Benedek füve 1775: Szent Benedek füve (Csapó 257). benedikta l. a növénynek els sorban a gyökerét használják gyógyításra. Diószegi–Fazekas alkotása. bereg. ritkás ligetekben. amely az erdei gyömbérgyökér és az áldott bárcs gyógyító erejéhez hasonlítható. vö. A név- . 1813: Sz. nedves területek szélén alkot erd ket. ló~. 1798: Fejér berekvirág (Veszelszki 459). A benge nemzetségnév. ’dudva. sással ben tt terület. berg burján (Nyr. berekinnye l. F vészk. bönge. holl. A berek el tag a növény el fordulási helyére utal: nyirkos lomberd kben. 381). a berek jelentései: 1395 k: ’liget’. A fekete jelz t a kéreg színér l kapta. a ném.’. Marzell Geum urbanum a. beng burján l. F vészk. berg burján (ÚMTsz. benedictus ’áldott’ < lat. 2. a berek 1795-t l adatolható ’láp’ jelentésben. TESz. martilapu’. J: ’Rhamnus. folyók árterében fordul el . b(nge ’néhány szemb l álló. Moos-Erle ’mocsári éger’. neve Centaurea benedicta. berökfa (ÚMTsz. Genaust benedíctus a. benge’. áldott gyógyító erej . 1903: berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). A berg burján népi név. 376). beden(kfüÇ. berök (ÚMTsz. — fekete ~ 1903: Fekete beregfa (Hoffmann–Wagner 191). Benediktenwortel. J: ’ua. Az erdei gyömbérgyökér (2. lapály’. Szent Benedek napjával. ang. Marzell Alnus glutinosa a.’. EWUng. 178). Herba benedicta és a ném. börrög ige. amely a székelyeknél ’párosodik (juh)’ (MTsz. berreg. berekfa. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a fa lápos. a N. ber(kfa (MTsz.) benedekf neve a lat. berek a. A népnyelvi berekfa magyarázata. — fehér ~ 1783: Fejér Berek-virág (NclB. Növényszótár 11). 21ével. beregfa.-i lat. 388). bened(kfüjj (ÚMTsz. A fehér jelz a virág színét jelzi. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. berekfa. 365). berek a.) jelentés . N.) benedekf és Szent Benedek füve elnevezése a lat. A berg burján el tagja a N. herbe de Saint-Beno¢t.. benedécere ’áld’) átvétele. ezt kötötte össze a népi képzelet márc.-i elnevezések utótagjának fordításával jött létre: a növény R.

1793: börvely (TESz.: sorbellus: berkenÿe fa (BesztSzj.). 298).’. 211)..). 374).’.berkenye adás szemléleti háttere. Bervéng (NclB. 1798: Börvény-fÍ (Veszelszki 165). 1772: „Bervéng vagy szász f×vet” (TESz. A névadás alapja. J: ’ua. vincapervinca második fele önállósult). berekinye. brekínja ’ua. 110). szb. 110). berekfa bervéng 1. 366).). vö. 1998: veres berkenye.’. kis meténg’. blg. — N. 1647: pervingh (TESz. fonásra használják. 1055: „deinde ultra fyzeg adbrokinarea” (TA. szlk. ukr.: RMGl. kutyacseresznye helyett. — ~fa 1578: Berkenye fa (Melius 26).’. 214). 1998: fojtós berkenye (Priszter 508). bervinc. 110). bereginyefa. XVI. berkenyi l. 110). A berkenye a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával.’. R. ang. berekenye-fa. — vad ~ 1798: VadBerkenye (Veszelszki 416).: RMGl. 214). брякúня ’galagonya’. F vészk. közönséges csillagpázsit’. sz. (Melius 183a). A berkenye szláv eredet . J: ’Sorbus sp.: Sorbes: Berkenÿe (Ortus: RMGl.).: Sorba: Berkenÿe fa (De Medicinali: RMGl. F vészk.’. 1405 k. A bervéng feltehet leg német eredet . 1595: Sorbus: Ein-speür-baum: Berkenye-fa (Ver. Marzell Cynodon dactylon a. berkenye Bermuda-f 1998: Bermuda-f (Priszter 351). 1525 k. 393) nevet javasolja a R. | házi ~ 1998: házi berkenye (Priszter 508). 1841: bervéng (Barra 269). | vörös ~ 1584: Vxrxs berkinye (Clusius–Beythe 29). | k rislevel ~ 1783: Köris levelü Berekenye (NclB. és azonos a barkóca szláv 86 bervéng eredetijének alapszavával. megszárították és porrá törték.: RMGl. szln.). fehér virágaiból narancsvörös almácskák fejl dnek. 1783: Börvény. J: ’ua. 1775: Börvei-fü. berökfa l. ném. A Bermuda-f tükörfordítás. börvzng (ÚMTsz. hogy a kosborok ikergumóját kiásták. 1500 k.: RMGl. 1470 k. bereknye (ÚMTsz.). berek(nye. A magyarba egy déli szláv vagy szlovák *brěkynja ’berkenye’ kerülhetett át. berekinnye. ami a fa hivatalos elnevezése lett. — N. A fojtós berkenye (3. 124: 122. N. bereginye.) vörös jelz je arra utal. 1798: Berkenye-fa (Veszelszki 416). 1590: Sorbus: Berkenie fa (SzikszF. N. A lat. erdei borostyán’.: sorbellum: berkenÿe (BesztSzj. hogy a növény tavasz végén nagy bogerny kben nyíló. Bervén (Magy. — fojtós ~ 1807: fojtós Berekenye (Magy.: RMGl.) fojtós jelz jére l. ▌ 2. fojtós berkenye’. J: ’Sorbus domestica. Bervén-fü (Csapó 45). ném. brèkinja ’ua.: Berveng (TESz. — ~fa 1252: Berekenefa (OklSz. 214).’. Bermudagras. брeкúнa ’barkóca’. — N. J: ’ua. 1590: peruinca: Beruingh (SzikszF. brekyňa ’ua. 374). berginyefa (ÚMTsz.. vö. F vészk. 2. 110). A berkenye nevet Sorbus-fajok ’berkenye’ kapták. beerwinck ’kis meténg’. J: ’ua.’. berekenye. 1595: bxrvengh (Beythe 97). J: ’Cynodon dactylon. 1395 k.). . — Ö: madár~.: RMGl. vörös berkenye (Priszter 508). v. valamint i > ë > e változással jött létre. | kerti ~ 1998: kerti berkenye (Priszter 508). 110).: TESz. J: ’Sorbus aucuparia. a pornak nemi izgató hatást tulajdonítottak. Nyr. b): RMGl. Ezek alapszava minden szláv nyelvben megvan. 1813: Börvény. J: ’ua.: Pervinca: berwing (CasGl. madárberkenye’. 110). vö. pervincaból származnak (< a lat. fojtóska. 1595: Sorbum: Sporbyrn: Berkenye (Ver. a fojtós berkenyének a fojtós Berekenye (Magy. 377) nevet. berkenye’.: sorbellus: berekene fa (SchlSzj. EWUng. 343). Sorbellum: Berkenye (SzikszF. 374).).: RMGl.-hv. 1798: VeresBerkenye (Veszelszki 416). TESz. J: ’Vinca minor. ▌ 2.). 110). 1590: Sorbum. J: ’ua. J: ’ua.: sorbellum: berekine (SchlSzj. 16. 2.: RMGl. F vészk. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a madárberkenyének (2. — ~f 1578: Bxruei f× (Melius 183a). A madárberkenye (2. 1578: Bxrueit gr. J: ’Hedera helix. ▌ 3.’. брéкúня ’madárberkenye’. sz. N. amelyeket megkülönböztet jelz kkel láttak el. 1775: Börvény (Csapó 45). b rving (ÚMTsz.). 110). 211). hogy Észak-Amerika déli részein a növényt hasznosítják. 1577: sorbum: berekenÿe (K2: RMGl.’. 2. 1783: Berkenye-fa (NclB.: RMGl.: Sorba: Berekenye (CasGl. a): RMGl. 1783: Veres Berkenye (NclB.) a veres Berekenye (Magy. Ezek a lat. Bermuda grass. berkenye 1. 1405 k. 1395 k.

Herba vaccæ. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Börvény Meténg (Magy. Ember és növényvilág 221).-i Betonica átvétele. ol. A bikásf népi elnevezés. télizöld helyett. (Barra 312). N. Ember és növényvilág 199). bika a. 1841: orvosi betónikának gr. földiborostyán (→ borostyán). . csattanó maszlag’. Marzell Datura stramonium a. szakny. csipke bigecsi baktop l. 125: 68–73). bervéngmeténg. bakf helyett. bikatök f l. A kis meténg (1.) örökzöld növények. nevének átvétele. 1775: Betonica (Csapó 22). 2. bikatök 1775: Bikatök (Csapó 212). | 1807 e. a névadás magyarázata: „Herba tauri. 1783: Bikatök (NclB. így indokolja: „A’ levele sötét zöld. folyóf . bika a. Bockstaud’n ’bakbokor’. R. TESz. 1798: Bika-tök (Veszelszki 341). innét börvény a’ neve” (Csapó 45). J: ’Potentilla reptans. martilapu’. vö. F vészk. a meténg utótag nemzetségnév ’Vinca’. bakf ’. 1998: Betonica. hogy mihelytt a’ tehenek e’ fÍbfl eſznek. azonnal a’ bikák utánn ſzaglódnak” (Veszelszki 332). betonika 87 bikavirág det gyermeknyelvi szó. a tök az szi kikerics gumójára. szb. 1813: Bikatök (Magy. 365). a b r népetimológiás hatása itt mindenképpen érvényesülhetett.. szászf . tök a. a névadás alapja. F vészk. A bikavirág népi név. agármony. vö. hogy a növény leveleit küls leg sebek gyógyítására használják. bibi a. jelentése ’kis seb’. levelük kemény. 1798: Betonika (Veszelszki 94). J: ’Datura stramonium. bibilevél N. 376). a név valószín leg a növény büdös illatát jelzi. bikatök bikavirág 1784–1788: bikavirág (Teleki Domokos-herbárium: Nyr. EWUng. bibi a. J: ’Colchicum autumnale. Bikavirág (MagyGyógyn. szi kikerics. privinka.-hv. F vészk.bervéngmeténg pervinca számos nyelvben megtalálható: fr. 387). fulák (→ szulák).: Betonica (Julow 263). 1783. (Melius 37). J: ’Ajuga reptans. 2. A bikatök összetett szó. az ótör. amelyb l a tavaszi levelek kihajtanak. kis meténg’. 1807. indás pimpó’. 315). orvosi bakf ’. mint a mony ’here’ más növénynevekben. eredet bika -s képz s alakja. Diószegi– Fazekas alkotása. F vészk. orvosi bakf ’. szlk. fehér vajvirág’. 1998: ’Betonica officinalis. A bikaf a lat. ebb l b(rving fejl dött. J: ’Betonica officinalis. 1807. A bikatök f erdélyi népi név. 1798. A betonika a lat. pervinca. bikásf (MagyGyógyn. pervenche.) és az erdei borostyán (2. a börvény (→ bervéng) el tag megkülönböztet szerep . 348). TESz. 1807: Bétónika ’Betonica’. ném. kemény ’s vaſtag mint a’ bör. els sorban a tavaszi levelek’. A bibilevél bibi el tagja hangfest ere- bikaf 1798: Bika fÍnek gr. barwinek. R. bibilevél (Péntek–Szabó. — orvosi ~ 1807: orvosi Bétónika (Magy. indás ínf levele’. A börvénymeténg összetett szó.. bicske l. 369) nevet javasolja a kis meténgnek a R. 264). A magyarba a ném. bikásf N. J: ’Vinca minor. A bikatök és a bikatök f nevekben a tök szó ugyanolyan jelentés (gumó vagy valamilyen dudor a növényen). Bika fÍnek. J: 1578. gömb alakú termés lehet. tehénf . a növény R. cseh barvínek. Vö. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az orvosi Betónika (Magy. Az alakváltozatok részben hangtani úton. részben pedig népetimológiával keletkeztek. J: ’Tussilago farfara. prvinka. bervéngmeténg 1807: Börvén Meténg (Magy. 1783: Bétonika (NclB.. barvienok. 1775. || ~ f N. herba tauri fordítása. — N. F vészk. bervinc kerülhetett át. A bikatök névadás alapja a kicsi.. tök a. Vö. 364) nevet javasolja az orvosi bakf nek a R. EWUng. 1998: betonika (Priszter 512). (Veszelszki 332). b rszer . betonia l. az ótörök eredet bika és a szláv eredet tök ’herezacskó a herével együtt’ összetétele. tehén-fÍnek-is hívják: mert a’ páſztorok’ tapaſztalása be-bizonyitotta azt. 183). 1807 e. le. F vészk. baktop betonika 1578: Betoniánac gr. pl. hagymájára utal. bikatöküf (Péntek–Szabó. a névadás magyarázata. a börvény nevet Csapó pl. 348). J: ’Orobanche alba. 2. Betónika ’Betonica officinalis’ (Magy.

J: ’Ocimum basilicum. valamint az. A bocér ném. 4: 425).) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. J: ’Ajuga reptans. a bodorka talán smagyar szóhasadás eredménye. J: ’Asplenium ruta-muraria. biszió (Nyr.) vadbisziók elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. rom. TESz. buszujóka (NyF. patájára emlékeztetnek. az indás ínf ’Ajuga reptans’ vadbazsalikom (→ bazsalikom) elnevezését. A bisziók román eredet . — fekete ~ 1911: fekete bodorka (Cserey. 1813: Bisziok (Magy. indás ínf ’. Genaust basílicum a. biszjók. J: ’Asplenium trichomanes. . bolond~. bilin. bisziókf bocca l. Bocérkata (MagyGyógyn. A bodorka nevet Wagner valószín leg a R. buszijok (MNy.. Hasonló típusú névadásra l. fekete fodorka’. J: ’Asplenium adiantumnigrum. 2. || bisziók 1783: BiÐziók (NclB. vö. bodza bocskor l. 365). 1708: „Barſalikom. Nyr. ▌ 2. Báccifer a. hogy a növény levele. Az indás ínf (2. a névadás magyarázatára l. ▌ 4. szamár. 129: 118. bilind l. bozsor bisziókf 1. fodorka nyomán alkotta. buszujog (MNy. hogy az egész növény tüskés. buszujog a. 1841: biszijók (Barra 315). TESz. de kisebb változások a magyar nyelvben is végbementek: pl. sz.bimbóf hogy a levelek szamár. EWUng. kerti bazsalikom’. buszujok (ÚMTsz. — csipkés ~ 1903: Csipkés bodorka (Hoffmann–Wagner 213). beléndek bilinty l. buszujog a. a büziók -ü. A kövi bodorka (1. gömbszer termésére utal. jelentése ’kócos’. J: ’ua. végs forrása a gör.). A bimbó el tag valószín leg a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. ördög~ bocsorvirág l. Növényszótár 22). fekete fodorka (→ fodorka). bodza bimbóf 1813: Bimbóf (Magy.’.) jelz re l. még k fal. busióc. a névadás alapjára l. mezei iringó’. N. buszujóval gr. pikkelypáfrány’.. 2. még szamárköröm. csipkés fodorka (→ fodorka). lóköröm. a bodorka 1. — vadbisziók 1903: vadbuszsziók (Hoffmann–Wagner 119). a buszujóka -ka eleme becéz -kicsinyít képz . bisióc. 1876: bosziók.eleme esetleg a növény er s illatára utaló b z szó népetimológiás hatásával magyarázható. Növényszótár 22). J: ’Taraxacum officinale. bimbó a. 182).. EWUng. 1798: Biſziok (Veszelszki 328).). még a békavirág népi bikavirág elnevezésével. F vészk. Buziók (MNy. a bocérkata ’kócos kata’ népi név. busziók (NyK. 29: 250). bingó l. bisziók > bissziók. biszió l. — kövi ~ 1911: kövi bodorka (Cserey. a többesjelnek felfogott k elhagyásával alakult a biszió és a buszujó. 4: 425). 365). fog~ 88 bodorka névadás magyarázata. BiſziókfÍ” (PP. basileús ’király’. Vö. 1911: csipkés bodorka (Cserey. Növényszótár 22). băsîióc. bocfa l. buszujók > buszujog. a névadás alapja a növény kissé fodros levele. *p) megfelelés alapján létrejött változata.) jelz re l.. varjú~ bipenella l.). Ōc¥mum a.). 1948: kövi bodorka (Halmai 10). EWUng. Bissziok. J: ’Asplenium ceterach. J: ’Eryngium campestre. A csipkés (2. bócér kata (ÚMTsz.) Wagner alkotása. bocér a. A román szó valamelyik délszláv nyelvb l való. — N. virágzata a kerti bazsalikomhoz hasonló. mindkét növény k falakon fordul el . TESz. bisziókf bocérkata N. — kövi ~ 1903: Kövi bodorka (Hoffmann–Wagner 213). eredet . busuióc ’bazsalikom’. 1948: csipkés bodorka (Halmai 10). szúrós gömbalakú virágfej. a bodorka az ’Asplenium’ nemzetség elnevezése. bika. busziók > buziók. buszijok. a fodornak szókezd f ~ b (< fgr. ló körmére. ▌ 3. 29). nagyf ~. a nevet a kövi fodorkához való hasonlóság alapján kapta. bürök biszijók.. 34: 262). a fekete (3. belénd bilindek l. 1604: bimbó ’bogyó’ (MA. 12: 97). bimbó a. apró. A kövi bodorka (4. bocér a. a névadás alapja a növényen található sok. buszujok. ▌ 2. angyal~. bosióc. 6: 201). vö. biszjók l. 390). pimpinella bireg l. pitypang’. 1787: Büziók (MNy. F vészk. 29. aranyos fodorka’. kövi fodorka’. A magyar változatok külön-külön átvételek.

1783: ’Sambucus nigra. bodza-fa a. 118). TESz. bèz. bodza a.. boszf™.’.: RMGl. ▌ 2. N.). bozda ’visszércsomó’ (TESz.: Sambucus: faÿ boßa. a névadás alapja.)..).. bodza a. ▌ 3.. 1550 e. bozdafa. bocfa. J: ’Scrophularia nodosa. 115). vö. bócf™.. EWUng. a): RMGl.). 363).’. bodza a. EWUng. — fái ~ 1500 k. 132). 132). 1798: Bodz-fa (Nyr. 1538: ’Sambucus sp. A bodza szláv eredet . hogy a termést festésre használják. 352).: bozafa (CasGl. bodza’. A magyarba egy közvetlenül meg nem határozható szláv nyelv -ьjе gy jt névképz s *bъzье szava kerülhetett át. A fekete bodza (1. XVI. baz. bocca. Borza-fa. göcsös görvélyf ’. 57: 357). | fest ~ 1998: fest bodza (Priszter 491). vö.). feketecseresznye (→ cseresznye).. bodzacseresznye. csomós’. hogy a növénynek kicsi. borzeg. göcsös görvélyf ’. fest jelz i a termés színére utalnak.).. 29: 251). bócfa (ÚMTsz.bodza TESz. ebulum: bozia (SchlSzj. bozzafa (ÚMTsz. N. vö.: borsa (MNy. bodor a. J: ’ua. F vészk. v.: RMGl. arra.: TESz.: Ebullus: feldybossÿa (CasGl. bodzatákajak 1807: bodza Tákajak (Magy. bez. bodza’.) földi jelz je a lágyszárú. borzék. 1517: bozzanak gr.: edulum: feldy bozÿa (BesztSzj.).-hv.’.. (Szattmáry Király Gy. borzég. (DomK. — földi ~ 1395 k. 1578: Bódza (Melius 24a). 1583: bozza fa Sambucus (Clusius–Beythe 7a: BotTört. bócfa.: De sambuco: fay Bozya (StrassbGl. bocfa ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. 1430 k. 118). bodza’... sz. 119). alacsonyan növ növényt jelzi. N. or. 1783: Fekete bodza (NclB. A gyalogbodza (2. bodza’. XVI. 1578: Fay Bódza (Melius 25). bnz. a bodza el tag és a cseresznye utótag szláv eredet . vagy a szóvégi g lehet járulékhang is. б^зе. 4: 31).). N. Vö. бъзье. A bodza el tag jelentése ’göcsös. Méhes kert. 286). borzing ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. 118). sz. bojzing. feketebodza (→ bodza).. 118).). borzing (MTsz. göcsös görvélyf ’. бъзие. 119). szb. levele. ill. bodza a. 62: 24).: De ebulo: feldi Boza (StrassbGl. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. — fekete~ 1583: 89 bodzatákajak fekete bozza (Clusius–Beythe 7a: BotTört. a bodza terméséhez hasonlítanak. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl.) bodza elnevezése hasonlóság alapján jött létre. Ezek a ’bodza’ jelentés sszláv *бъзъ származékai. XVI. J: ’Scrophularia nodosa.). bodzacseresznye 1903: bodzacseresznye (Hoffmann–Wagner 127). 118). N.) fekete. borzafa. | ~fa 1470 k. borzáng.) hasonló. J: ’Sambucus ebulus. barza.). bojza ’fekete bodza’ (MNy. — ~bokor 1337: „Vnum Rubum Sambucy uulgo Bozyabukur nominatum” (OklSz.: ebulus: feldi bozia (SchlGl. fekete bodza’. sz. J: ’ua. 1838: Borzag.. J: ’Scrophularia nodosa. J: ’ua. hogy a növény . ill.). blg.: Sambucus: faÿ boßa. 1500 k. burzá (ÚMTsz. 1998: földi bodza (Priszter 491). blg. virágzata a bodzáéhoz (1. bójzafa. a névadás szemléleti háttere. vö. 1838. 1550 e. Bozza fa (NclB.) különbözteti meg a bodzát (1. v. bezjè. gyep ~. Borzang (Tsz. N. J: 1517. J: ’Sambucus sp. 1759: Bocz-fárúl gr. bojza. a): RMGl. 1839: botcza (TESz.).. bodza 1. | 1578: ’Sambucus nigra. bodzfa a. 1405 k. 1783: Bodza-fa. kerek. 118). || bodzfa 1257: „Ad aliam metam sub arbore buzfa” (OklSz. bodor a. bodzfa. szln. 286). amelyek az apró szem cseresznye. — N. Bojza. fekete bodza’. A bodzacseresznye összetett szó. боз. — Ö: gyalog~.). J: ’ua. bojzik. бьз. a): RMGl. fab(dza (MNy. 1538: boocÅafa (TESz. ebb l a bozja.: RMGl. 1470 k. boszf™ (Nyatl. bozafa. 160). A fa magyarázó utótag a gyalogbodzától (2. borza fejl dött. A bodzfa el tagja szláv eredet . v. TESz. bójza. | 1583. 1839: ’Sambucus sp.’. — N. mac. A göcsös görvélyf (4. cseresznye a. TESz. — N. J: ’Sambucus sp. EWUng. bodzfa a.. bocf™. gyalogbodza’. fekete termései vannak. cseresznye a. bodza a. 1578: Fxldi Bódza (Melius 24a). бoзе. szln. A magyarba valamelyik szláv nyelv R. baddza (Nyatl. J: 1470 k. | fekete ~ 1948: Fekete bodza (MagyGyógyn. bazza. b&zje. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. bъzъ szava kerülhetett át. 286).. barzafa. cseh bez. a kis fekete termések hasonlóak a bodza terméséhez. 392). A magyar alakváltozatok közül a buzja az eredeti. bozza. A palócsági g vég alakok esetleg egy szláv *bъzъgъ átvételei lehetnek. majd bozza és elhasonulással bodza.

bogáncs gyökerén csomók találhatók; az utótagra l. tákajak. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bodza Tákajak (Magy. F vészk. 2. 391) nevet javasolja a R. feketebodza (→ bodza), feketecseresznye (→ cseresznye), torokgyíkf , varjúmogyoró helyett.

90

bogáncslapu bogáncskóró 1. 1500 k.: De virga pastoris: Bogach koro (StrassbGl.: RMGl. 420 ); 1520 k.: Uirga pastoris: Bogach koro (Növ.: RMGl. 420); 1578: Bogáts koro (Melius 42a); 1775: Bogáts koró (töviÐÐes) (Csapó 35). J: 1500 k., 1520 k.: Dipsacus sativus; takácsmácsonya’. | 1578, 1775: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. — tövises~ 1775: TöviÐÐes bogáts kóró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. ▌ 2. — fehér ~ 1775: Fejér bogáts koró (Csapó 36); 1783: Fejér Bogáts-kóró (NclB. 412–3); 1813: fejér, szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365); — N. bog#dzsg<r?, bogáncskóré ’bogáncs’ (ÚMTSz.). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. | szöszös ~ 1775: SzöÐzös bogáts koró (Csapó 36); 1783: SzöÐzös Bogáts-kóró (NclB. 412); 1798: SzöÐzös bogáts-kórónak gr. (Veszelszki 19); 1813: szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 3. N. Bodácskóró (MagyGyógyn. 330). J: ’Cichorium intybus; mezei katáng’. A bogáncskóró összetett szó, az el tagra l. bogáncs. A korai adatok között a bogáncs csak bogáncskóró összetételben jelenik meg, a bogáncskóró nevet tüskés, szúrós, kórószer növények kapták: els megjelenése ’takácsmácsonya’ jelentés , amelynek levele lándzsa alakú, termése 3–8 cm-es tojás alakú, szúrós termés, tüskés növény, a népi gyógyászatban betöltött szerepe nem jelent s. A szamárbogáncs (2.) tüskés, szúrós növény, a fehér, szöszös jelz k a növény szúrós, finom, fehér sz rrel borított leveleire utalnak. A mezei katáng (3.) népi név, kóróformájáról hasonlóságon alapuló névátvitellel kaphatta a bogáncs nevet. Marzell Cnicus benedictus a.; TESz. bogáncs a.; EWUng. bogáncs a. — Ö: takács~. bogáncslapu N. bogáncslapu (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 204). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncslapu összetett szó; az el tag magyarázatára l. bogáncs, az utótagra l. lapu. A névadás magyarázata, hogy a növény termése bogáncsszer , szúrós, ruhához tapad, levelei nagyok, a lapuhoz hasonlítanak.

TESz. bodza a,; EWUng bodza a.
bogác, bogács l. bogáncs

bogáncs 1. 1690: bogáncsnak gr. (TESz.); — N. bógács, bógáncs, bógécs, bugáncs ’különféle szúrós tüskés növények neve’ (ÚMTSz.). J: ’szúrós level , virágú és termés növény neve’. ▌ 2. — keser ~ 1909: keserübogácz (Graumann 17). J: ’Cnicus benedictus; áldott bárcs’. ▌ 3. 1948: Bozogámos, bozogáncs, bogács (MagyGyógyn. 324); — N. bogáncs (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 204); bog#cs, bóg#cs, bóg8cs, bógáncs, bóg<ncs, bóg#ncs ’bojtorján’ (ÚMTSz.). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncs korai adatai a bogáncskóró öszszetételb l mutathatók ki, a bogáncs származékszó; a bog ’kis csomó’ f névb l -cs kicsinyít képz vel jött létre. A második szótagban magánhangzó-nyúlás történt, az n kés bbi járulékhang. A névadás alapja a növény tüskés, szúrós termése, amely ruhához, sz rhöz tapad: „Az egész fészek könnyen kapaszkodik a ruhába vagy állatok sz rébe” (Hoffmann– Wagner 166). Az áldott bárcs (2.) jelentés keser bogáncs a ném. Bitterdistel tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény keser anyagot (cnicin) tartalmaz. A nagy bojtorján (3.) bogáncs elnevezése népi név, magyarázata, hogy a levelek és a termés szúrós. A bogáncs ma a Carduus nemzetség hivatalos megnevezése, az ide tartozó növények gyógynövényként nem jelent sek. Régen ehhez a nemzetséghez sorolták az áldott bárcsot (2.) (Cnicus benedictus; R. Carduus benedictus) és a máriatövist (Silybum marianum, R. Carduus marianum), ezen növények egyes elnevezéseinek utótagja ma is rzi a bogáncs nemzetséghez való tartozásukat, pl. máriabogáncs(→ máriatövis), tarkabogáncs.

Marzell Cnicus benedictus a.; TESz.; EWUng. — Ö: máriabogáncs (→ máriatövis),
szamárbogáncs, tarkabogáncs.

bogáncssáfrány bogáncssáfrány 1903: Bogács sáfrány (Hoffmann–Wagner 162); 1948: Bogácssáfrány (MagyGyógyn. 327). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A bogáncssáfrány összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótagra l. sáfrány. A névadás alapja, hogy a növény felépítése hasonló a bogáncséhoz, a levelek tüskésen fogasak, a szárak végén egy-egy jókora fészek fejl dik, a fészket fészekpikkelyek körítik, virága sárga, narancssárga szín , termése fehéres. bogáncsvakaró 1775: Bogánts vakaró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. A bogáncsvakaró összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótag az ismeretlen eredet vakar ’kaparva tisztogat’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka. A bogáncs el tag magyarázata, hogy a növénynek tüskés, szúrós bogáncsszer termése van, a vakaró utótagot a takácsvakaró összetételb l vonhatták el, magyarázatát l. ott. boglár 1. 1708: boglár (PP.); 1998: boglár (Priszter 476). J: 1708: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1998: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Achillea ptarmica; kenyérbél-cickafark’. — fehér~ N. fehér boglár, fehír boglár, fejír boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’ua.’. ▌ 3. 1903: Boglár (Hoffmann–Wagner 174); — N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. — szi~ N. sziboglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’ua.’. A boglár ’Ranunculus sp.’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a középnémet eredet boglár ’ékköves, gyöngyös gombalakú ékítmény’ szóból. A névadás alapja, hogy a növény virága aranysárga. A névadásra feltehet leg hatással volt a növény ném. Goldknöpfchen ’aranygomb’ elnevezése. A boglár, fehérboglár ’kenyérbél-cickafark’ (2.) nyelvjárási szó, a növény virágfészkei hasonlóak a boglárkafélék virágjának formájához. A vadszázszorszép (3.) boglár elnevezése szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. Vö. boglárka,
boglárvirág.

91

boglárkabékavirág Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö: békaboglár (→ békaboglárka).

boglárka 1. 1643: boglárka (Radv., Csal. 2: 282); 1793: Boglárka (Földi 25); 1807 e.: boglárka (Julow 259). J: 1643, 1793: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1807 e.: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglárka (MagyGyógyn. 294); boglárka (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. ▌ 3. — kúszó ~ 1998: kúszó boglárka (Priszter 477). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. | sárga ~ 1775: sárga boglárkának gr. (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 4. — ázsiai ~ 1998: ázsiai boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus asiaticus; ázsiai boglárka’. ▌ 5. — gumós ~ 1998: gumós boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus bulbosus; gumós boglárka’. ▌ 6. — réti ~ 1998: réti boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus acris; réti boglárka’. ▌ 7. — sisakvirág-level ~ 1998: sisakvirág-level boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aconitifolius; sisakvirág-level boglárka’. ▌ 8. — nagy vízi~ 1998: nagy víziboglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aquatilis; nagy víziboglárka’. A boglár változatból -ka kicsinyít képz vel alakult a boglárka. A vadszázszorszép (2.) boglárka elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. A 3–8. jelentések különböz boglárfajokat különítenek el megkülönböztet jelz kkel: az ázsiai jelz (4.) a lat. szakny.-i asiaticus, a gumós jelz (5.) a lat. szakny.-i bulbosus, a kúszó jelz (3.) a lat. szakny.-i repens fordítása, arra utal, hogy a növény szára föld feletti, kúszó indákkal gyökerezik le, ezek a nevek tudományos elnevezések. A réti (6.) és a vízi (8.) jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik, a sisakvirág-level jelz (7.) a sisakvirág ’Aconitum’ leveléhez való hasonlóság alapján keletkezett. Vö. boglár,
boglárvirág.

Éder, Benk 63; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö:
béka~, saláta~, torzsika~.

boglárkabékavirág 1793: Boglárka Bé-

boglárkaszironták kavirág (Földi 26). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkabékavirág összetett szó; az el tag magyarázatára l. boglárka, az utótagra l. békavirág. boglárkaszironták 1807: Boglárka Szironták (Magy. F vészk. 326). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkaszironták összetett szó; az el tagra l. boglárka, az utótagra l. szironták. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a boglárkaszironták nevet javasolja a R. kakasláb, hollóláb helyett. boglárvirág 1. 1775: Boglár virág (Csapó 34). J: ’Ranunculus flammula; békaboglárka’. — éget ~ 1798: Égetf Bolgár-virág [! Boglárvirág] (Veszelszki 374); 1813: éget Boglárvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 2. 1783: Boglár-virág (NclB. 383). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. — sárga ~ 1775: sárga Boglár virág (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 3. 1798: Boglár virágoknak gr. (Veszelszki 374). J: ’Ranunculus sp.; boglárka’. ▌ 4. — fehér~ 1903: fehér boglárvirág (Hoffmann–Wagner 115). J: ’Anemone nemorosa; berki szell rózsa’. A boglárvirág összetett szó, az el tagra l. boglár, a virág utótag magyarázó szerep . Az éget jelz (1.) a lat. szakny.-i flammula fordítása (l. még lángosf ), a sárga jelz (2.) a virág színére vonatkozik. A berki szell rózsa (4.) fehér boglárvirág neve a Ranunculus-fajok nevének átvétele a virágok hasonlósága alapján. Vö. boglárka. Nyr. 127: 177–182.
bogyó l. béka~, béka~takta, csésze~, csoda~, enyves~, farkas~, fenyves~, galamb~, gönye(~), kék~, kutya~, medve~, ördög~, pikkely~ (→ bogyópikk), tinta~, varjú~, vas~

92

bojtorján A bogyópikk és a pikkelybogyó névadás alapja a növény termése, a vessz s cserje magját éréskor veres burok veszi körül, és az egész bogyószer vé válik, éretten piros, húsos tobozbogyót alkot, a növénynek hengeres vessz s szára van, az átellenesenen álló levelek szintén pikkelyszer ek, a pikkelybogyó név a növény hivatalos elnevezése. A bogyópikk Diószegi–Fazekas alkotása, az ’Ephedra; csikófark’ nemzetség neve. A bogyópikk elnevezés bogyó el tagja a termés formájára utal, a pikk utótagot a bizonytalan eredet pikkely [1807: ’a növény vagy termés „hal pikkely’ módjára eggymást hátaló pikkelyekb l vagy levelekb l áll” (Magy. F vészk. 17)] szóból vonták el. Diószegi–Fazekas így magyarázza a pikk utótagot: barkája „kevés pikkely ; pikkelyi 1-virágúak, kerekdedek” (Magy. F vészk. 546). TESz. bogyó a., pikkely a.; EWUng. bogyó a., pikkely a.
boj l. hím~ bojtika l. bojtocska

bogyópikk 1807: Bogyópikk (Magy. F vészk. 546); 1903: Bogyópikk (Hoffmann– Wagner 206). J: 1807: ’Ephedra; csikófark’. | 1903: ’Ephedra distachya; közönséges csikófark’. — európai ~ 1841: europai bogyópikknek gr. (Barra 423). J: ’ua.’. || pikkelybogyó 1903: pikkelybogyó (Hoffmann– Wagner 206); 1911: pikkelybogyó (Cserey, Növényszótár 94); 1998: pikkelybogyó (Priszter 367). J: ’ua.’.

bojtocska N. bojtocska (MagyGyógyn. 294); bojtocska (ÚMTsz.). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. || bojtika 1948: bojtika (MagyGyógyn. 294). J: ’ua.’. A bojtocska, bojtika nevek a virág formájára utalnak, idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Bürstli ’kefécske’, ang. sweeps. Marzell Bellis perennis a. bojtorján 1. N. bojtorján (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 199). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. — apró~ 1405 k.: agrimonium: aprobaytorian (SchlSzj.: RMGl. 120); 1500 k.: Aurimonia: Aproboÿtorÿan (CasGl. b): RMGl. 120); Agrimonia: Approboy[...] (Herb. a): RMGl. 120); 1520 k.: Agrimonia: apro boythoryan (Növ.: RMGl. 120); 1525 k.: Agrimonia: Apro Boÿtorÿan (Ortus: RMGl. 120); 1560 k.: Agrimonia: Apro boytoryan (GyöngySzt.: RMGl. 120); 1578: Az Eupatoriomot, az az, Agrimoniát, az apro Boytoriánt... (Melius 74a–75), apro Boytoriánnal gr. (Melius 137a); 1583: apro buytoryan (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 126); 1590 k.: Agrimonia, vel Eupatorium: Apro boytorian, Eupatorium, Tragus dicit vulgo vocari agrimoniam: Apro boitorian (SzikszF.:

bojtorjánka RMGl. 120); 1807: apró Bojtorján (Magy. F vészk. 283); 1983: Apróbojtorján (Rápóti– Romváry 79); — N. apróbojtorján (Kovászna 151), apró²b#Çt#rjáág (SzamSz. I. 45); apró bujtorgyán, 6pr#b•jtorjDón (MTsz.); apróbojtorján, apró-bujtorgyán (ÚMTSz.). J: ’ua.’. | kis~ 1395 k.: agrimonia: kis boÿtorian (BesztSzj.: RMGl. 119). J: ’ua.’. || apróbasilikumbojtor 1706: Apró basilicum bojtor: Basilicum minus. Agrimonia (Nyr. 29: 363). J: ’ua.’. ▌ 2. 1590: Lappa minor seu Xanthium: Boytorian (SzikszF.: RMGl. 120). J: ’Arctium minus; kis bojtorján’. — kis ~ 1998: kis bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. ▌ 3. 1590: Tribulus: Boytorian, vagy, szamar tôuis (SzikszF.: RMGl. 716). J: ’Tribulus terrestris; földi királydinnye’. ▌ 4. 1775: Bojtorján (Csapó 151); 1807 e.: Bojtorján (Julow 265); 1807: Bojtorján (Magy. F vészk. 455); — N. bójtergyán, bojtoráng, bojtorváng, bujt(rgyán (MTsz.); bujtorgyán (OrmSz.); bajtarján, bajtergyán, bajtorgyán, bojt(rgyán, bótorján, bujtorgya, bútorvány (ÚMTsz.). J: 1775: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. | 1807 e., 1807: ’Arctium; bojtorján’. — közönséges ~ 1948: Közönséges (nagy) bojtorján (MagyGyógyn. 324); 1998: közönséges bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. | nagy ~ 1783: Nagy Bojtorján (NclB. 412); 1998: nagy bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. A bojtorján ótör. eredet ; vö. csag. baldïrÛan; oszm. baldιran. A magyarba az ótör. baltïrÛan kerülhetett, az lt hangkapcsolatból èt, majd jt fejl dött. Az apróbojtorján (1.) bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre; az ótör. eredet bojtorján megkülönböztet jelz je: apró, amely bojtorjánfajoktól (Arctium sp.; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja, hogy a közönséges párlóf termése a bojtorjánéhoz hasonló: „melyet horgas tüskéj , emberen, állaton megtapadó termésér l apróbojtorjánnak is hívnak” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 93); „mint az kendxrnek ollyan leuelei vannak, mikor meg erik az magua, ruhahoz ragad” (Beythe 102). A R. apróbojtorján elnevezést a népnyelv és a köznyelv máig rzi. A kisbojtorján egyedi adat, bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre. A kis jelz nek meg-

93

bojtosf különböztet szerepe van (hasonlóan az apró jelz höz). Az apróbasilikumbojtor Pápai Páriz Ferenc alkotása, a névnek nincs folytatása a magyar nyelvben. Pápai Páriz Ferenc a lat. Basilicum minus (Nyr. 29: 363) részfordításával hozta létre az apróbasilikumbojtort, a név a lat. minus ’kicsi’ fordítása, és a basilikum elem átvétele, a növény kiemelked gyógyító hatására utalhatott: vö. lat. basilicum ’königliches, királyi, királyhoz méltó’; a bojtor elvonással keletkezett a bojtorjánból. A kis bojtorján (2.), a földi királydinnye (3.), a nagy bojtorján (4.) bojtorján elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, mindegyik növénynek szúrós, ruhába kapaszkodó termése van. Vö. az Agrimonia eupatoria ’közönséges párlóf ’ egyéb neveivel, amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka, katibolha, koldustet , sz rféreg.

TESz.; EWUng.; NÉ. 21: 341–346. — Ö:
keser lapu~.

bojtorjánka 1816: Bojtorjánka (Baumgarten II. 8). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánka nevet Baumgarten alkotta, a név a bojtorján f név -ka kicsinyít képz s alakja. A bojtorjánka névben a kicsinyít képz hasonló szerepet tölt be, mint a korai elnevezésekben az apró (1405 k.: apróbojtorján) és a kis jelz (1395 k.: kisbojtorján); vö. bojtorján (1.). A kicsinyít képz a bojtorjánfajoktól (Arctium; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja a bojtorjánhoz hasonló termés: „Érett termései horgas sertéikkel ruhára, állatok sz rére kapaszkodnak” (Rápóti–Romváry 79). bojtorjánpárlóf 1911: Bojtorján párlóf (Cserey, Növényszótár 579). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánpárlóf összetett szó; a nevet Cserey Adolf alkotta, a név nem maradt fenn. Az el tag magyarázatára l. bojtorján (1.), az utótag magyarázatára l. párlóf . bojtosf 1813: Bojtos f (Magy. F vészk. 2. 366); 1903: bojtos f (Hoffmann–Wagner 213); 1911: bojtosf (Cserey, Növényszótár 22); 1948: bojtos f (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. — egy~ 1775: Egy bojtos-fü (Csapó 12). J:

bojtvirág ’ua.’. A bojtosf , egybojtosf ’páfrányfajta’ az ismeretlen eredet bojt -s melléknévképz s származéka, a névadás magyarázata, a növény csipkés, rojtos levélzete; vö. a bojt 1585-t l adatolható ’rojt’ jelentésben. TESz. bojt a.; EWUng. bojt a. bojtvirág N. bojtvirág (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 202). J: ’Amaranthus caudatus; bókoló amaránt’. A bojtvirág népi elnevezés, az ismeretlen eredet bojt és a virág összetétele, a névadás magyarázata a piros, bojtos, csüng virágzat.
bojza, bójza, bojzik, bojzing l. bodza

94

boldogasszonyf d ben, bokrok alatt, árnyékos helyeken fordul el . A név talán német hatásra jött létre, vö. R. ném. Staudenguckerl (< ném. Staude ’bokor’, guckerl ’szem, kukucska’). Marzell Anemone hepatica a.
bokor alatt kunkorgó l. bokor alatt kucorgó

bokál 1807: Bokál (Magy. F vészk. 133). J: ’Alchemilla; palástf ’. — karéjos ~ 1807: karélyos Bokál (Magy. F vészk. 134); 1841: karélyos Bokál (Barra 128). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. | taréjos ~ 1813: taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382). J: ’ua.’. A bokál az Alchemilla nemzetség megnevezése, Diószegi–Fazekas alkotása; a bokál szót a kelyhbokál nemzetségnévb l vonták el. Az ol. eredet bokály jelentése ’pohár’; a névadás magyarázata, hogy a növény levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. Hajnalhasadtával gyöngyszer harmatcseppek jelennek meg a levelek peremén, a cseppek vagy a pohárba kerülnek vagy kicsordulnak. A növény ezen tulajdonságának már a középkori alkimisták is varázser t tulajdonítottak. A karéjos, taréjos jelz k a levelek formáját jelzik. Diószegi Orvosi f vészkönyve a karélyos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) és a taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) nevet javasolja a R. oroszlántalp, palástf , Boldogaszszony palástja, Boldogasszony tenyere helyett. Gyógynövények enciklopédiája 33; TESz. bokály a.; EWUng. bokály a. — Ö: kelyh~.
bokor l. borbolya(~), csipke~, imádság~, kaporna(~), kazuár~, k ris(~), szederín~, szenna(~), tintabogyó~

bokrétafa 1807: Bokrétafa (Magy. F vészk. 243); 1948: Bokrétafa (MagyGyógyn. 161); 1998: bokrétafa (Priszter 292). J: 1807: ’Aesculus; vadgesztenye(fa)’. | 1948: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér ~ 1903: Fehér bokrétafa (Hoffmann–Wagner 76); 1948: Fehér bokrétafa (MagyGyógyn. 161). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. A bokrétafa Diószegi–Fazekas alkotása, a név az Aesculus nemzetség elnevezése; a bokréta el tag származékszó, az ismeretlen eredet bokor alapszóból alakult -éta több elem kicsinyít képz vel, 1585-t l adatolható ’virágfüzér’ jelentésben. A növénynévben a bokréta a gesztenyefa tömött, füzéres, felálló bugavirágzatára vonatkozik, a fehér jelz a virág színére utal. TESz. bokréta a.; EWUng. bokréta a. — Ö: gesztenye~.
Boldoganya mentája l. Boldogasszony mentája

Boldogasszony csipkéje 1775: Bóldogaszszony tsipkéje (Csapó 37); 1783: BóldogAÐzÐzony tsipkéje (NclB. 375); 1798: B[oldog] Aſſzony tsipkéje (Veszelszki 385); 1813: B[óldog] A[szszony] tsipkéje (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Rubus idaeus subsp. idaeus; málna’. A Boldogasszony csipkéje jelölt birtokos szerkezet, a csipke utótag valószín leg szláv eredet , ’tövis’ jelentés , a málna tüskés szárára utal. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

bokor alatt kucorgó 1903: Bokor alatt kuczorgó (Hoffmann–Wagner 116); 1948: Bokor alatt kunkorgó (MagyGyógyn. 101). J: ’Hepatica nobilis; nemes májvirág’. A bokor alatt kucorgó, bokor alatt kunkorgó elnevezések alapja, hogy a növény er-

TESz. csipke a.; EWUng. csipke a. boldogasszonyf N. boldogasszonyf (ÚMTSz.). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A boldogasszonyf népi név, nyilván a növény egyéb boldogasszony el tagú neveinek hatására jött létre, vö. Boldogasszony mentája,
Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere, boldogasszonylapu.

boldogasszonylapu boldogasszonylapu 1841: boldog aszszony lapu (Barra 209). J: ’Tanacetum parthenium; szi margitvirág’. A boldogasszonylapu Barra alkotása, valószín leg a Boldogasszony tenyere ’Tanacetum balsamita’ elnevezései (boldogasszonyf ,
Boldogasszony mentája, Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere) alapján hozta létre a nevet, a lapu utótag a növény hasznos leve-

95

Boldogasszony tenyere virágot, az illatáért szeretik. Ha a kapuban ültek, vagy a templomba mentek, ebb l törtek egy szárat és szagolgatták” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). A bizonytalan eredet oldal jelentése a növénynévben ’valakinek a közele, valaki mellett lev hely’ lehet, mivel ezeket az illatos növényeket az asszonyok közvetlenül a ház mellett termesztették vagy tartották felakasztva. A boldogasszony el tagra l. még
Boldogasszony tenyere.

leire utalhat, ezek azonban nem igazán nagy méret ek. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony mentája 1533: Anetum: Dille: Bodog azzon mentaia (Murm.: RMGl. 486); 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ Mentaÿanak fachÿard kÿ aÅ leweth” (OrvK. 315/23); 1578: Bodog aſÅſÅony Méntáya (Melius 104a); 1583: Bodog Azzony mentaya Mentha graeca Costus hortensis vulgo (Clusius–Beythe 6: BotTört. 128); 1775: Bóldog-AÐzÐzony Mentája (Csapó 186); 1783: Bóldog AÐzÐzony Mentája (NclB. 414); 1798: Bóldog Aſſzony méntája (Veszelszki 308); 1998: Boldogasszony mentája (Priszter 518). J: 1533: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1577 k., 1578, 1583, 1775, 1783, 1798: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. || Boldoganya mentája XVI. sz. e.: Herba sancte Marie: Bodog anya metaya (CasGl. c): RMGl. 485). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony mentája és a Boldoganya mentája jelölt birtokos szerkezetek, a lat. Herba sancte Marie (CasGl. c): RMGl. 485) és a Beatæ virginis mentha (Clusius–Beythe 1584. 21) fordításával keletkeztek, a növény menta illatú. Idegen nyelvi megfelel re vö. Frauenminze ’asszonymenta’, Marien-kraut ’Máriaf ’. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

TESz. oldal a.; EWUng oldal a. Boldogasszony palástja 1775: BóldogAÐzÐzony palástja (Csapó 208); 1783: BóldogAÐzÐzony paláÐtya (NclB. 332); 1798: Bóldog AÐzÐzony’ paláÐtja (Veszelszki 33); 1813: B[óldog] A[szszony] palástja (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony palástja jelölt birtokos szerkezet, a ném. Unſerfrauen Mantel (Csapó 208); Frauenmantel, unſerer lieben Frauenmantel (NclB. 332) tükörfordítása. A névadás alapja a levelek palástszer formája. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Marzell Alchemilla vulgaris a. Boldogasszony rózsája 1783: Bóldog AÐzÐzony rósája (NclB. 371); — N. bódogasszonrózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A Boldogasszony rózsája jelölt birtokos szerkezet, a latin eredet rózsa a kövirózsa húsos, csillagszer en álló leveleire vonatkozik. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony oldala N. Boldogasszony oldala (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony oldala népi név, jelölt birtokos szerkezet, ahol a boldogasszony el tag a vényasszonyokra utal, akik a „A virágos szárát vízbe is teszik vagy kézben tartva szagolgatják. Ezt is, mint a többi vénasszony-

Boldogasszony tenyere 1. 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek, kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. 592/5); 1998: Boldogasszony tenyere (Priszter 518). J: 1577 k.: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1998: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. ▌ 2. 1813: B[óldog] A[szszony] palástja, tenyere (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony tenyere (1.) jelölt birtokos szerkezet, nevét a kéz ujjaira emlékeztet levelekr l kapta. A Boldogasszony el tag magyarázata, hogy a növény menta illatú, ugyanis Máriáról, Boldogasszonyról általában az illatos, hasznos növényeket nevezték el,

Boldogasszony tövise vö. lat. Herba sancte Mariae; ném. Marienwurzel, Mariawürzkraut. A hegyeskaréjú palástf (2.) Boldogasszony tenyere elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek karéjosak. Boldogasszony tövise 1578: Bo:[ldog] aſÅ: [szony] txuiſſe (Melius 46a). J: ’Silybum marianum; máriatövis’. A Boldogasszony tövise Melius alkotása, jelölt birtokos szerkezet, a lat. Carduus S[ancti] Marię (Melius 46a) tükörfordítása. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Vö. máriatövis.

96

bolhaöl f tása, a növény a rovarokat és az egyéb kártev ket el zi: „a’ harmatos leveleivel balhákat Íznek, és ha a’ lovak e’ fÍ’ nedvével megkenetnek, a’ férgek (legyek) meg nem lepik. A’ húſt ha meg-ſózzák, és e’ fÍ’ leveleivel bétakarják, a’ legyek bé-nem pökig. Vizben fftt magva vizével jó a’ házat, és az ágyat öntözni: mert a’ balhákat és egyébb férgeket elÍz” (Veszelszki 344). A erdei peremizs (3.) bolhaf neve szintén német mintára jött létre, vö. ném. Flöhkraut, ill. Flöhpflanze. A bolhahalál Melius alkotása, összetett szó az utótag az uráli eredet hal ’megsz nik mozogni, megdermed’ -l képz s változata, Melius találó neve azt fejezi ki, hogy a növény ’a bolha halálát okozza’. A névadás alapja, hogy a növényt bolha ki zésére használták: „Balhat, pokot, rut ferget, kigyot, el ×z: vala hol el himtik” (Beythe 89). A névadás magyarázatára l. még bolhaöl f . Marzell Coriandrum sativum a.; Genaust Coriándrum a. bolhaöl f 1. 1578: Balha xlx f× (Melius 113a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. ▌ 2. 1578: Balha xlx f× (Melius 138a). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolha z f 1578: Balha ºzx f×nec gr. (Melius 138a). J: ’ua.’. A csombormenta (1.) bolhaöl f elnevezésének alapja, hogy a növény „füſtje balhákat Íz” (Veszelszki 363). Melius így magyarázza a név keletkezését: „Pulegium, az az, Balha xlx f×, mert ha à Pulegium virágos f×uét meg gyutod az Balhákat meg xli à f×ſti: Az mely ágyra, Paplanra rakyác balha ott nem lakic” (Melius 113a). Melius az ismeretlen eredet lat. szakny.-i pulegium szót a lat. pūlex ’bolha’ szóból származtatja. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Flohkraut ’bolhaf ’. Az erdei peremizs (2.) bolha z f és bolhaöl f elnevezése Melius alkotása, a névadás magyarázata, hogy a növényt férgek, bolha, csimáz ki zésére használták. Melius azonban másféle magyarázatot is f z névadásához: „ſÅélesb à leuele mint az Iuollyánac, de fekete ſÅobáſu, vgyan mint ha Balha volna rayta, à leuelét à Balha igen ęſÅi mint az KapoſÅtát à kertben: Azért hiyác Czimáz f×nec, Balha ºzx f×nec” (Melius 138a). A néva-

TESz. tövik a.; tövis a.; EWUng. tövik a., tövis a.; UEWb. 520 a.
bolha l. kati~

bolhaf 1. 1500 k.: Coriandrvm: belend fÿ[w]; balha [fÿw] (Herb. a): RMGl. 255); — N. bolhaf (MagyGyógyn. 185). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. ▌ 2. 1578: Balha f× (Melius 174a); 1775: Balha-fü (Csapó 26); 1783: Balha-fü (NclB. 363); 1798: Balha-fÍ (Veszelszki 343); 1813: Balhaf (Magy. F vészk. 2. 364); — N. bolhaf (ÚMTsz.). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1783: Balha-fü (NclB. 415). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolhahalál 1578: Balha halál (Melius 138a); 1595: balha halal (Beythe 88a); 1775: Balhahalál (Csapó 248); 1783: Balha halál (NclB. 415). J: ’ua.’. A bolhaf ’kerti koriander’ (1.) szláv eredet bolha el tagjának magyarázata, hogy a növény büdös illatú, és a büdös növényeket bolhairtásra használták, ill. a névadásra hatással lehetett a lat. szakny.-i coriandrum és a német elnevezések, bár ezekben poloska állatnév szerepel; a lat. coriandrum név a növény b zös, poloskaszagára utal (< gör. koríandron, koríannon, koríanon ’koriander’ < gör. kóris ’poloska’ < gör. káron ’kömény’, kár ’tet ’); ném. Wanzendill ’poloskakapor’, Wanzenkraut ’poloskaf ’. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény csimázillatúf elnevezése. A borsos keser f (2.) bolhaf neve a ném. Flxhekraut (Melius 174a) tükörfordí-

bolhasepr dás magyarázatára l. még bolhaf . Genaust pulégium a.; Pulicária a. bolhasepr N. bàlhasöprü (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A bolhasepr népi név, a szláv eredet bolha és az ótörök eredet sepr összetétele. A névadás alapja, hogy a növényt „Sepr nek, bolhasepr nek használják, tüszejt sepernek vele” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205.
bolha z f l. bolhaöl f

97

bolyhosvirág 2. bolondító² (ÚMTsz.). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. ▌ 3. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. ▌ 4. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum nigrum; fekete csucsor’. A bolondító a bolondítóf névb l elvonással keletkezett, a névadás magyarázatára l. bolondítóf . A bolondító elnevezés Márton Természethistóriai képeskönyvében t nt fel. A névadás magyarázata, hogy mind a négy növény mérgez , halált okoz, és megbolondítja az embert. bolondítóf 1. 1578: bolondito f×nec gr. (Melius 85a). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. ▌ 2. 1585: Bolondito fÖ (Cal. 146); 1775: Bolondító-fü (Csapó 33); 1783: Bolonditó-fü (NclB. 339); 1798: Bolondító-fÍ (Veszelszki 252); 1807: bolondítóf (Magy. F vészk. 174); 1852: Bolonditófü (Gönczi 61). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A bolondítóf a lat. Morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius így magyarázza: „eſÅt Morianac, az az, bolondito f×nec mongyác” (Melius 85a). A bolondító beléndek (2.) bolondítóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a növény hatására utal: „emberre nézve... minden része ... halálos, mérges” (Barra 336), „felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42), „mérges, bódító, kábító” (Magy. F vészk. 2. 169). A XVI. századi Orvosi könyv ezt írja a bolondító beléndekr l: „AÅ kÿ eÅth megh eÐÅÿ vagÿ megh ÿÐÐÅa, Åÿnthe olÿanna chÿnalÿa mÿnemw aÅ (OrvK. 617/32–33) reņgh emb†r, Elmeÿeth el veÅÿ, es haÐonlowa teÅÿ aÅ el aÿulthoÅ, Såeme megh veor†ÐІdik, vÿÅketh aÅ teÐte es reÅketh” (OrvK. 618/1–2), „A’ ki tudatlanságból a’ Belénd-magtól meg-bolondúlt, annak ketske-tejet, mézes vízet, tökmagot, és diót, jól öſzve-törve, adjanak néki be italban, megint eſzére jön” (Veszelszki 252). Genaust mório a. bolyhosvirág N. bolyhosvirág (MagyGyógyn. 216). J: ’Menyanthes trifoliata; vidraf ’.

bolondbingó 1903: bolonbingó (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bolond bingó (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondbingó ’bolondbogyó’ szláv eredet bolond el tagja arra utal, hogy a növény mérgezést okoz, a bingó ’gubó alakú termés’ a bogyó alakváltozata, a fekete termésre vonatkozik. Vö. bolondf , bolondítóf . TESz. bigyó a., bogyó a.; EWUng. bigyó a., bogyó a.; ÚMTsz. bimbó a. bolondf 1. 1578: Bolond f× (Melius 52); 1783: Bolond-fü (NclB. 340); 1798: Bolond fÍ (Veszelszki 305); 1807: Bolondf (Magy. F vészk. 175). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’. ▌ 2. 1791: Bolond-fü (Lumnitzer 90); 1948: bolondf (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondf a lat. morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius ezt írja: „ennec Morion neue, az az, Bolond f× neue”, „végre vgyan bolonda tenne” (Melius 52). A névadás magyarázata, hogy a növény súlyos mérgezést okoz. A bolondf ’maszlagos nadragulya’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, ugyancsak mérgezést okoz, fogyasztása bolonddá teszi az embert. Genaust mório a.; Nyr. 127: 331. bolondító 1. 1805–13: „A’ bolondító felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42); — N. bolondító (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9); bolondító (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌

borágó A bolyhosvirág népi név, az ismeretlen eredet bolyhos ’rojtos, szálakkal borított’ el tag magyarázata a növény gyönyör fehér és rózsaszín rojtos virágja. TESz. bolyhos a.; EWUng. bolyhos a. borágó 1. 1533: Est et satiua buglossus, quam Boraginem triuiales uocant: Burritsch: Borag (Murm.: RMGl. 123); 1578: Borágo (Melius 152), Boragonac gr. (Melius 152a); 1595: Borrago (Beythe 119); 1664: Borrago, Borago (Lippay 86); 1775: Borágo (Csapó 27); 1783: Borrágó (NclB. 334); 1791: Borrák (Lumnitzer 76); 1792: Borrágó dinnye Ðzagú fÍvet (Nedeliczi 51); 1798: Borágo (Veszelszki 106); 1807: Borrágó (Magy. F vészk. 155); 1847: borágo (Peregriny 354). J: ’Borago officinalis; kerti borágó’. — kerti ~ 1807: kerti Borágó (Magy. F vészk. 155); 1843: kerti Borágó (Bugát, Szóhalm. 42); 1998: kerti borágó (Priszter 50). J: ’ua.’. | orvosi ~ 1872: Orvosi Borágó (Hazslinszky, MagyarhonEdényes. 226). J: ’ua.’. — ~f 1745: Borágo-fü (Torkos 6); 1792: borrágó fÍnek (Nedeliczi 51); 1833: Borrágóf (PallasLex. 537). J: ’ua.’. ▌ 2. — mezei~ 1578: mezei Boragonac gr. (Melius 151). J: ’Echium vulgare; közönséges kígyószisz’. A borágó a középlatin borr#go, borago alak átvétele, amely talán az arab abū ‘araq ’izzasztószer’ szóból származik. A borrágó, borágó alakváltozatok feltehet leg latin hatásra alakultak ki. A borágó megkülönböztet jelz i: orvosi és kerti. Diószegi m ve, az Orvosi f vészkönyv a kerti Borágó (Magy. F vészk. 2. 162) nevet javasolja a R. kerti atracél (→ atracél) helyett. A kígyószisz (2.) borágó neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, Melius leírja, hogy azért adta a kígyószisznek a borágó nevet, mert hasonlít a kerti borágóhoz, a mezei jelz célja, hogy megkülönböztesse a kertit l: „Haſonlo az AtratzAlhxz [kerti borágó], kéc à virága, txuiſſes ſÅxrxs à leuele, ſÅára” (Melius 151). EtSz. I: 476; Nyr. 12: 349; MNyj. 39: 127–133; Genaust Borágo a. borbélycsombor 1578: Barbęly Czombornac gr. (Melius 110a). J: ’Mentha
bonzalgó l. ballangókóró

98

borbolya pulegium; csombormenta’. || borbélyf mosócsombor 1578: Barbély fx moſo Czomborra (Melius 113). J: ’ua.’. A borbélycsombor és a borbélyf mosócsombor nevek Melius alkotásai, összetett szavak. A borbély és a borbélyf mosó nevek borbély ’haj és szakáll ápolásával foglalkozó szakember’ el tagja német, valószín leg bajor-osztrák eredet , a f ’fej’ jelentés , a névadás szemléleti háttere, hogy a borbélyok ebb l a növényb l készült f zetben mosták a fejet, Melius így magyarázza: a „Barbęllyoc, ebben moſſac à feyet” (Melius 107). Az utótagra l. csombor. TESz. borbély a.; EWUng. borbély a.
borbélyf mosócsombor l. borbélycsombor

borbélypolaj 1578: Barbęly polay (Melius 108a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. A borbélypolaj nevet Melius alkotta, a névnek nincs folytatása. A borbély el tag magyarázatára l. borbélycsombor, az utótagra l.
polaj.

Szabó, Melius 415. borbolya 1. 1793: borboja (EtSz.); 1948: Borbolya (MagyGyógyn. 103); 1998: borbolya (Priszter 314); — N. burbolya, burbora (ÚMTsz.). J: ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. — közönséges ~ 1998: közönséges borbolya (Priszter 314). J: ’ua.’. — ~bokor 1998: borbolyabokor (Priszter 314). J: ’ua.’. ▌ 2. N. borbolya (Jávorka 266); Borbolya (MagyGyógyn. 300). J: ’Achillea millefolium subsp. millefolium; közönséges cickafark’. A borbolya bizonytalan eredet , a R. barbara, borbala (l. még ürömborbolya) alakok alapján egy k. lat. *barbara ’sóskafa’ átvételét tehetjük fel, ez azonban nem mutatható ki, csupán egy k. lat. barbaris. A borbolya a korai adatokban csak az ürömborbolya (els megjelenése: 1583) összetételben t nik fel, a borbolya önálló megjelenése: 1793. A borbolya növénynév népetimológiás alakulat is lehet, a Barbara, Borbála személynevek hatással lehettek létrejöttére. A közönséges cickafark (2.) borbolya neve népi elnevezés; az elnevezést hasonlóság alapján kapta, több kicsi részb l álló, illatos virágzata van. Jávorka 266; TESz.; EWUng. — Ö: sós-

bordalap
ka~, üröm~. borda l. ördög~

99

borjúfej f l. fekete fodorka (→ fodorka). A kacskaringós (4.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása, a jelz t azzal magyarázzák, hogy „lombjai ſzárnyasonn kikanyargattak” (Magy. F vészk. 557). A k rutabordalap (5.) Diószegi–Fazekas alkotása; az el tag a növény R. k ruta nevének átvétele. bordon 1807: Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum; szamárbogáncs’. — fehérhátú ~ 1807: Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. A bordon a szamárbogáncs ’Onopordum’ nemzetségnév neve, Diószegi–Fazekas alkotása, a lat. Onopordum nemzetségnév végéb l vonták el a bordon nevet. A fehérhátú jelz arra utal, hogy a levelek fehéresek, „molyhosok” (Magy. F vészk. 460). Diószegi Orvosi f vészkönyve a Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 2. 365) nevet javasolja a R. fehér
bogáncskóró (→ bogáncskóró), fehérhátúlapu (→ lapu) és a töviseslapu (→ lapu) helyett.

bordalap 1. 1807: Bordalap (Magy. F vészk. 557). J: ’Asplenium; fodorka’. — szarvasnyelv ~ 1807: Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1843: szarvasnyelv Bordalap (Bugát, Szóhalm. 43). J: ’Asplenium scolopendrium; szarvasnyelvpáfrány’. — ~f 1948: Bordalapf (MagyGyógyn. 35). J: ’ua.’. ▌ 2. — csipkés ~ 1807: tsipkés Bordalap (Magy. F vészk. 388); 1903: csipkés bordalap (Hoffmann– Wagner 213); 1948: csipkés bordalap (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | zilálthajú ~ 1903: zilálthaju bordalap (Hoffmann–Wagner 213); 1911: zilálthajú bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’ua.’. ▌ 3. — feketéll ~ 1807: feketéll Bordalap (Magy. F vészk. 558). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 4. 1903: Bordalap (Hoffmann–Wagner 211); 1911: bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’Asplenium ceterach; pikkelypáfrány’. — kacskaringós ~ 1807: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1813: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 2. 378). J: ’ua.’. ▌ 5. — k ruta~ 1807: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 558); 1813: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 2. 386). J: ’Asplenium rutamuraria; kövi fodorka’. A bordalap Diószegi–Fazekas alkotása; az Asplenium nemzetség elnevezése. A bordalap összetett szó, a szláv eredet borda ’bordára emlékeztet kiemelkedés’ és a lap ’valaminek a lapos fele’ összetétele, a nemzetség a bordalap nevet a levelek hátoldalán látható, bordaszer en elhelyezked spóratokokról kapta; a szarvasnyelvpáfrány (1.) szarvasnyelv jelz je megkülönböztet szerep , magyarázatát l. szarvasnyelv f . Diószegi Orvosi f vészkönyve a Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 2. 388) nevet javasolja a R. szarvasnyelv f és címnyelv f (→ gímnyelv) helyett. A különféle jelz k (2– 5.) az Asplenium nemzetséghez tartozó páfrányfajokat különítenek el. A csipkés (2.) jelz re l. csipkés fodorka (→ fodorka); a növény zilálthajú jelz je Cserey alkotása, a laza, csipkés levélzetre utal. A feketéll (3.) jelz re

borfest 1798: Bor-feÐtf (Veszelszki 159); 1813: Borfest (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A borfest összetett szó, a bor el tag ótörök eredet , a fest utótag jelentése ’megszínesít’; a névadás magyarázata, hogy a bíborvörös bogyókkal a silány min ség borokat festették: „némelly gazdák a’ boraikat feÐtegetik véle, a’ honnét a’ bor-feÐtf nevet viseli” (Veszelszki 159). Vö. fest sz l (→ sz l ). borjúfark 1578: Boriu fark (Melius 146a). J: ’Verbascum sp.; ökörfarkkóró’. — ~f 1903: Borjúfark-f (Hoffmann–Wagner 38). J: ’Verbascum thapsus; molyhos ökörfarkkóró’. A borjúfark összetett szó, a borjú el tag csuvasos jelleg ótörök jövevényszó, az elnevezés magyarázata, hogy a hosszú, sárga szín virágzatot borjú farkához hasonlónak találták. Vö. ökörfark. borjúfej f 1578: Boriu feyx f× (Melius 165a). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúfej f Melius alkotása, valószín leg a felsorolt R. latin nevek hatására alkotta;

borjúfül

100

borjúpázsit

vö. Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. ký#n, genitív kynós ’kutya’; gör. kephale ’fej’), Bucranion (Melius 165a) (< gör. boûs ’ökör’). Melius így magyarázza a névadást: „mint egy Ebnec, vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a), a növény magháza borjúfejhez hasonló. Vö. a növény egyéb metaforikus elnevezéseivel: borjúorrúf , ahol a növény magházát nem fejhez, hanem orrhoz hasonlítják, valamint l. még ebfej f . Genaust Cephalándra a., bucéphalus a. borjúfül 1595: Boriu fijl (Beythe 79a); 1783: Borju fül (NclB. 410); 1798: Borjú-fÍl (Veszelszki 248); 1813: Borjúfül (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Hieracium murorum; erdei hölgymál’. — ~f 1798: Borjú-fÍl-fÍnek gr. (Veszelszki 248). J: ’ua.’. A borjúfül Beythe alkotásának t nik, Beythe m ve pedig Melius Herbáriumának vette át nagy részét. Melius a növényt egérfül néven említi, lehetséges, hogy Beythe ezt vette át borjú el taggal, vagy névadására hatással lehetett a számtalan borjú el tagú növénynév, amely Melius Herbáriumában el fordul, pl. borjúlábf , borjúfej f , borjúorrúf . A névadás szemléleti háttere, hogy az apró, szürkés, sz rös levelek állatfülhöz hasonlóak. Az erdei hölgymálnak a magyarban nincs borjú állatnévvel alkotott elnevezése, a német nyelvben ökör el tagú elnevezése van, pl. Ochsenzung ’ökörnyelv’; vö. a latin név szerinti mutatóval. Marzell Hieracium murorum a.; Kádár– Priszter 21. borjúlábf 1. 1578: Boriu labu f× (Melius 89); 1775: Borju láb-fü (Csapó 40); 1783: Borjú láb-fü (NclB. 422); 1807: Borjúlábf (Magy. F vészk. 520); 1948: borjúlábf (MagyGyógyn. 47). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. || borjúláb 1798: Borjúláb (Veszelszki 73); 1813: Borjuláb (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. ▌ 2. 1595: borui labu fiju (Beythe 51a). J: ’Dracunculus vulgaris; közönséges sárkánykontyvirág’. A foltos kontyvirág (1.) borjúlábúf neve Melius alkotása, a lat. Pes vituli (Melius 89) (< lat. pes ’láb’, lat. vitulus ’borjú’) fordításá-

val alkotta. A növény nevét a borjúlábra emlékeztet levelekr l kapta. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Kalbsfuß; ang. calf’s-foot ’borjúláb’. A közönséges sárkánykontyvirág (2.) borjúlábúf neve a levelek hasonlósága alapján keletkezett. Marzell Arum maculatum a. borjúorrúf 1578: Boryu orru f× (Melius 165); 1595: Boryu orru fiju Antirrhinum, Bucranion, Cynocephaloea (Beythe 120a); 1775: Borjú orrú-fü (Csapó 39); 1783: Borju orru fü (NclB. 391); 1807: borjú orrú f (Magy. F vészk. 362). J: 1578, 1595, 1775: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1783, 1807: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorr 1792: bornyú orra (Nedeliczi 183), 1813: Borjúorr (Magy. F vészk. 2. 366). J: 1792: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1813: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorrú 1798: Borjúorrú (Veszelszki 61). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúorrúf Melius alkotása, a ném. R. Kalbsnaße (Melius 165) tükörfordítása. Melius leírása magyarázza a névadási motivációt: „A magua à leuele kxzxt mint egy Boriunac az orra, Boryuorru f×nec hiyác” (Melius 165a). Melius valószín leg a vad változatot (vetési oroszlánszáj) nevezte el, ezt a nevet a kés bbiekben a kerti változatra (kerti oroszlánszáj) is alkalmazták. A borjúorr és a borjúorrú elvonással keletkezett a borjúorrúf elnevezésb l. Vö. orrosfej f . Nyr. 127: 478. borjúpázsit 1783: Borju páÐit (páÐint) (NclB. 322); 1807 e.: Borjúpásit (Julow 255); 1807: Borjú-pázsit (Magy. F vészk. 96); 1998: borjúpázsit (Priszter 301). J: 1807 e., 1998: ’Anthoxanthum; borjúpázsit’. | 1783, 1807, 1998: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. — illatos ~ 1998: illatos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. | szagos ~ 1903: Szagos borjupázsit (Hoffmann–Wagner 16); 1998: szagos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’ua.’.

boróka

101

borostyán

A borjúpázsit feltehet leg Benk alkotása; a névadás alapja az lehet, hogy a borjakkal legeltették ezt a füvet. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a szagos Kéthímpá’sit (Magy. F vészk. 2. 366) nevet javasolja a borjúpázsit helyett; a kéthímpázsit azonban nem maradt fenn, helyette a borjúpázsit a növény hivatalos magyar elnevezése lett. Az illatos, szagos jelz a növény finom illatát jelzi, a lat. szakny.-i odoratum (< odor ’illat’) fordítása, magyarázata, hogy a növény „Er s cumarin-szagával a szénának kellemes, úgynevezett szénaillatot kölcsönöz” (Hoffmann– Wagner 92). Genaust odoratíssimus a. boróka 1791: „A’ Gyalog-feny … gyüm ltsét a’ Nógrád-varmegeiek Borókának nevezik” (MNy. 32: 316); 1798: Boróka (Veszelszki 265); 1808: Borók (Sándor I., Sokféle 12: 20); 1816: Borok (Gyarmathi, Voc.); 1998: boróka (Priszter 405). J: 1791: ’Juniperus communis; a közönséges boróka bogyója’. | 1798: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. — közönséges ~ 1998: közönséges boróka (Priszter 405). J: ’ua.’. A boróka szlovák eredet ; vö. szlk. N. borovka, bor&vka, ir. borievka; cseh borůvka ’fekete áfonya’; le. borówka ’áfonya’; or. борóвка ’áfonya’. A szlovák szó a szlk. bor, b&r ’feny fa’ származéka. TESz. boróka a.; EWUng. boróka a. — Ö: gyalogfeny ~. boronafa 1903: Boronafa (Hoffmann– Wagner 99). J: ’Prunus spinosa; kökény’. || boronatüske N. boronatüske (Jávorka 592). J: ’Prunus spinosa; kökény’. A névadás magyarázata, hogy az egész növény tüskés, ezért a déli szláv vagy szlovák eredet borona ’a felszántott föld porhanyósítására használatos mez gazdasági eszköz’ tüskéihez hasonlítható. A tüske utótagra l. borostyántüske. Vö. ekeakadály, ekegúzs. TESz. borona a.; EWUng. borona a.
boronatüske l. boronafa

virág N. Borongóvirág (MagyGyógyn. 322). J: ’ua.’. A borongóf növénynév borongó el tagja ótörök eredet szócsalád származéka, a borong ’sötétlik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka; vö. még ború ’sötét felh ’. A névadás magyarázata, hogy a virágok borongós, es s id ben nem nyílnak ki. TESz. borít a.; EWUng. borít a.
borongóvirág l. borongóf

borongóf 1775: Burongó-fü (Csapó 291); 1783: Búrongó-fü (NclB. 420); 1798: Burongó-fÍ (Veszelszki 119); 1813: Burongóf (Magy. F vészk. 2. 367). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || borongó-

borostyán 1. 1282: „in Pethna potoka, vbi commetatur terre Burstian” (TESz.); 1500 k.: De lauro: Borostyan (StrassbGl.: RMGl. 124); 1595: Boroſtyan (Beythe 55); 1998: borostyán (Priszter 390); — N. barisnya, bruscsin, burusnyán (MTsz.); barastyány, barastyi™ny, boroscsány, boroscsián, borosnyán (ÚMTsz.). J: 1282, 1500 k.: ’Hedera helix; erdei borostyán | Laurus nobilis; közönséges babérfa’. | 1595, 1998: ’Hedera helix; erdei borostyán’. — erdei ~ 1998: erdei borostyán (Priszter 390). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. | fái ~ 1510 k.: radix hedere: faj borosti [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera arborea: Faÿ borosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1775: Fai-borostyán (Csapó 44); 1783: Fai BoroÐtyán (NclB. 343); 1798: Fái Boroſtyán (Veszelszki 243). J: ’ua.’. | fára-futó ~ 1775: Fárafutó-borostyán (Csapó 44); 1783: Fára fútó BoroÐtyán (NclB. 343). J: ’ua.’. | folyó ~ 1583: folyo boros tyan (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130); XVI. sz. v.: Hedera: Folyo borostyan (De Medicinali: RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi ~ 1510 k.: terrestis: foldj boros [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera terrestris: Fewldÿborosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1540 k.: Edera Terrestris: fewldÿ borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1998: közönséges borostyán (Priszter 390). J: ’ua.’. — ~fa 1395 k.: eginus: borostian fa (BesztSzj.: RMGl.); 1540 k.: Edera Arborea: fa borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi folyó ~f 1583: fody folyo borostian fiu (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130). J: ’ua.’. ▌ 2. — kis földi~ 1578: „EſÅt hiyác Laureolanac, az az, Vékony leuel× kis fxldi Boroſtyánnac” (Melius 185a). J: ’Polygonatum odoratum; orvosi salamonpecsét’. — földi~f

borostyánlevel f

102

borostyánrózsa

1578: Fxldi boroſtyán f× (Melius 185a). J: ’ua.’. | laurus~f 1578: Laurus boroſtyánf× (Melius 185a). J: ’ua.’. ▌ 3. — földi~ 1813: f ldi Borostyán (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Ruscus hypoglossum; lónyelv csodabogyó’. — ~f 1798: Borostyán-, Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). J: ’ua.’. | földi~f 1578: fxldi Boroſtyán f× (Melius 184); 1775: Földiborostyán-fü (Csapó 20). J: ’ua.’. ▌ 4. — földi~ 1775: Földi-borostyán (Csapó 45); 1783: Földi-boroÐtyán (NclB. 343). J: ’Vinca minor; kis meténg’. | földi mászó~ 1841: földimászó borostyán (Barra 269). J: ’ua.’. ▌ 5. 1841: borostyán (Barra 311). ). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. — apró földi~ 1948: Apró földi folyóborostyán (MagyGyógyn. 228). J: ’ua.’. | földi~ 1775: Földiborostyán (Csapó 43); 1783: Földi BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. | földön futó~ 1775: Földön futó borostyán (Csapó 43); 1783: Földön fútó BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. ▌ 6. — erdei~ N. erdeji borostyán (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | mezei~ N. mezeji borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | piros~ piros borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | vad~ 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32. Boroſtyán a.). J: ’ua.’. A borostyán szláv, valószín leg szerbhorvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. b”ščan, b‘šcan, b‘štan ’borostyán, repkény’; szln. brščnl; szlovák bečtan; le. R. brzeszczan ’ua.’. A magyar alakváltozatok részben a magyarban alakultak ki, részben pedig többszörös átvétel eredményei. A borostyán forrása a szb.-hv. R. brьšcan, a boroscsán forrása a szb.-hv. R. brьščanъ lehetett. Az adatok azt mutatják, hogy a borostyán növénynévnek számtalan jelentése van, ezeket a jelentéseket a jelz k különítik el; a legtöbb hasonlóság alapján létrejött elnevezés a növény örökzöld tulajdonsága és b rszer levele alapján alakult ki. A borostyán eredeti jelentése a erdei borostyán (1.) lehetett, a közönséges babérfa (1.) jelentés hasonlóság alapján alakult ki, mivel mindkét növény levele sötétzöld, b rnem , örökzöld. Az erdei, fái, fárafutó, folyó,

földi, közönséges, földi folyó (1.) magyarázata, hogy a növény vadon, erd ben n , „a’ fákra, kf-falakra, és egyéb ſzomſzéd támaſzakra tekervényesen fel-fút” (Veszelszki 244). Az orvosi salamonpecsét (2.) kis földiborostyán, földiborostyánf és laurusborostyánf elnevezései Melius alkotásai; Melius az orvosi salamonpecsétet az erdei borostyánhoz, ill. a közönséges babérhoz hasonlítja, megkülönböztet jelz i: kis és földi. A laurusborostyánf el tagja a lat. laurus ’babér’ átvétele; vö még laurusf . A lónyelv csodabogyó (3.) levélszer ágacskái b rnem ek, örökzöldek, a kis meténg (4.) szintén örökzöld, földön kúszó növény, mindkett hasonlóság alapján kapta borostyán nevét. A kerek repkény (5.) földi, apró földi és földön futó jelz inek magyarázata, hogy a növény „a’ ffld-ſzint hamar el-terjed mint a’ perje” (Veszelszki 243); a kerek repkény borostyán neve a lat. szakny.-i Glechoma hederacea utótagjának fordítása, vö. lat. heder#ceus ’borostyánszer , borostyánzöld’. A borostyán ’farkashárs’ (6.) jelentésben egyetlen adattal jelenik meg a történeti forrásokban (1801), els sorban a növény népi neve. A név nyilván a farkashárs boroszlán elnevezése mellett jött létre (lehet két külön átvétel is a szerb-horvátból), s t a növény ’babér’ jelentés latin neve is hathatott rá; vö. lat. szakny.-i Daphne (< lat. daphn# ’babér’). Hasonló szemlélet névadásra a farkashárs német nevei között is találunk példát, pl. R. ném. Lorbeerkraut ’babérf ’; R. ang. dwarf bay ’törpebabér’. Vö.
boroszlán.

Marzell Polygonatum odoratum a.; TESz.; EWUNg.; Genaust lauréola a., Hédera a. — Ö: farkas~, kutya~, repkény~. borostyánlevel f 1775: Borostyán levelü-fü (Csapó 242); 1783: Borostyán levelü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. A széleslevel zsázsa borostyánlevel f elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, Csapó alkotása, a növény levelei az erdei borostyánéhoz hasonlóak. borostyánrózsa 1841: borostyánrózsa (Barra 268). J: ’Nerium oleander; leánder’. A borostyánrózsa összetett szó, az el tag-

borostyántüske

103 Kniezsa, SzlJsz. 104; Éder, Benk TESz.; EWUng. — Ö: farkas~.
borovicska l. borovnyica

bors 64;

ra l. borostyán, az utótagra l. rózsa. A névadás magyarázata, hogy a leánder levelei „mindég z ldek, b rformák” (Magy. F vészk. 183), örökzöldek, mint az erdei borostyán levelei, a leánder rózsaszer virágjára utal a rózsa utótag . borostyántüske N. borostyántüske (MagyGyógyn. 41); borostyántüske (ÚMTsz.). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borostyántüske népi név, a borostyán el tag arra vonatkozik, hogy a közönséges boróka is örökzöld, az utótag arra utal, hogy feny szer tüskéi vannak a növénynek. A tüske utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogaszszony tenyere.

TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520. boroszlán 1. — vad~ 1783: Vad BoroÐzlán (NclB. 362). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. || boroszlán 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32 Boroſtyán a.); 1807 e.: Boroszlán (Julow 258); 1807: Boroszlán (Magy. F vészk. 252). J: 1801: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | 1807 e.: ’Daphne; boroszlán’. ▌ 2. 1784: boroszlán (SzD. 14). J: ’Laurus nobilis; közönséges babérfa’. A boroszlán szerb-horvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. brstan, brstran, bersljan ’borostyán, repkény’. Megtalálható több más szláv nyelvben is: blg. бръшл_н; szln. bršlj&n; cseh R. brziestan; le. R. brzestan, brzostan. A magyarba feltehet leg a szb.-hv. brstan került. A boroszlán 1783-ban t nik fel Benk József m vében: boroszlán ’Syringa vulgaris; orgona’ [1783: BoroÐzlán (NclB. 320)] és vadboroszlán ’Daphne mezereum; farkashárs’ (2.) jelentésben. A név megterheltsége nagy, már megjelenésekor több növényre használták, nyilván hasonlóságon alapuló névátvitellel (hasonló a virágzat, a termés). A boroszlán nevet 1807ben Diószegi és Fazekas a ’Daphne’ nemzetség megnevezésére foglalta le, ez ma is érvényes. Vö. borostyán.

borovnyica N. borovnyica (MagyGyógyn. 208); borovnyica, borovnyic™ (ÚMTsz.). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. || borovicska 1841: borovicska (Barra 417). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borovnyica a szlovák borovnyica ’fekete áfonya’ átvétele. A borovicska szintén szlovák eredet ; vö. szlk. borovička ’borókapálinka’; cseh borovička; le. borowiczka. A szlovák szó a szlk. borievka, N. borovka, bor&vka ’borókabogyó’, borovica ’erdei feny ’, N. borovnica ’fekete áfonya’ családjába tartozik. A borovicska növénynév magyarázata, hogy a közönséges boróka bogyójából f zik a pálinkát. TESz. borovicska a.; EWUng. borovicska a. bors 1. 1395 k.: píper: bors (BesztSzj.: TESz.); 1595: Bors (Beythe 50); 1783: Bors (NclB. 322); 1998: bors (Priszter 458); — N. bos, bros (ÚMTsz.). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. — fekete ~ 1948: fekete bors (MagyGyógyn. 351); 1998: fekete bors (Priszter 458). J: ’ua.’. | közönséges fekete ~ 1783: közönséges fekete Bors (NclB. 322). J: ’ua.’. — ~cserje 1998: borscserje (Priszter 458). J: ’ua.’. | ~fa 1595: bors fanak gr. (Beythe 50). J: ’ua.’. ▌ 2. — vízi~ 1578: Vizi bors (Melius 174a); 1775: Vizi-bors (Csapó 26); 1783: Vizi bors (NclB. 363). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1584: bors (TESz. bors a.); — N. bors, boss (ÚMTsz.). J: ’Capsicum annuum; termesztett paprika’. — kerti~ 1775: Kerti-bors (Csapó 283); 1783: Kerti bors (NclB. 341). J: ’ua.’. | magyar~ 1841: magyar bors (Barra 348). J: ’ua.’. | spanyol~ 1841: spanyol bors (Barra 348). J: ’ua.’. | török~ 1775: Török-bors (Csapó 283); 1783: Török-bors (NclB. 341). J: ’ua.’. ▌ 4. — kerti~ 1813: kerti Bors (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. A bors ótörök erdet ; vö. Kāšγ. murč; CC. burč; kirg. murč. A borsos keser f (2.) vízibors neve a lat. hydropiper (< gör. hydro’víz’, gör. péperi ’bors’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény csíp s,

borscsombor

104
borsfa l. bors

borsika

a borshoz hasonló, és nedves helyeken fordul el . Melius így magyarázza: „Hydropiper Gxrxg×l, az az, Vizi bors Bors ſÅagu” (Melius 174a). Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. water-pepper; ném. Wasserpfeffer ’vízi bors’. A termesztett paprika (3.) bors nevét els sorban spanyol, török megkülönböztet jelz kkel használták. A törökbors és spanyolbors tükörfordítás, a R. ném. TürkiÐcke Pfeffer (Veszelszki 126), Spaniſcher Pfeffer (Csapó 284) fordításai. A paprikát a 17–18. században borsként használták, Csapó így ír a paprikáról: „Ezt kertekben termeſztik, és a’ piros hoſzſzú gyümöltseit a’ paraſzt emberek porrá törik, és eledeleiket avval borſozzák” (Csapó 284). A termesztett paprika amerikai eredet növény, a növény neve a ’bors’ jelentés szóból alakult több nyelvben, vö. ang. red pepper ’vörös bors’; ném. spanischer Pfeffer ’spanyol bors’; or. перец ’bors’. A kerti koriander (4.) szintén f szernövény, bors neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Vö.
borserej f .

TESz.; EWUng.; Genaust Hydrangéa a. — Ö: barát~, farkas~, f szer~.
borsa l. bodza borscserje l. bors

borscsombor 1911: bors csombor (Cserey, Növényszótár 272). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borscsombor összetett szó; az el tag bors ’Piper’ arra utal, hogy a növény a borshoz hasonlóan f szerként használható, az utótagra l. csombor. Vö. borsika. borserej f 1578: Bors erey× f× (Melius 174); 1775: Bors-erejü-fü (Csapó 241); 1783: Bors erejü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. || borsosf 1775: BorÐos-fü (Csapó 241); 1783: BorÐos fü (NclB. 393). J: ’ua.’. A borserej f Melius alkotása, a borserej f és a borsosf a növény R. lat. nevének mintájára jött létre; vö. R. lat. Piperitis (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’). Veszelszki így magyarázza a nevet: „A’ levelei nagyok, retzések ſetét-zfldek, tsipfſsek, a’ honnét a’ Deák neve piperitis” (Veszelszki 272). Vö.
bors.

Genaust Píper a.

borsfeny 1783: Bors-fenyö (NclB. 427); 1798: Bors-fenyf (Veszelszki 265); 1813: bors F[eny ] (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borsfeny az ótörök eredet bors és a feny összetétele, a névadás alapja a növény kerek borsszer termése: „mint egy egy bors ſÅem à gy×mxlcze” (Melius 9a). A feny magyarázó utótag arra vonatkozik, hogy a növény tüskés, feny höz hasonlít. Marzell Juniperus communis a. borsf 1. 1578: Borsf× (Melius 120); 1583: bors fiu (Clusius– Beythe 7a: BotTört. 132); 1590: Satureia: Bors fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1595: Bors fiju (Beythe 73); 1745: Bors-fü (Torkos 8); 1798: Bors-fÍ (Veszelszki 398); — N. borsfível, borsfü, borsf , borsf nek, borsfüjj (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. — kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” Borsf× (Melius 120). J: ’ua.’. ▌ 2. — hím~ 1578: him Borsf×nec gr. (Melius 125). J: ’Rosmarinus officinalis; rozmaring’. ▌ 3. 1911: borsf (Cserey, Növényszótár 272); 1998: borsf (Priszter 339); — N. b#rsf , brosfü (ÚMTsz.). J: ’Clinopodium vulgare; borsf ’. A borsf ’borsika’ (1.) Melius alkotása, az ótörök eredet bors ’Piper nigrum’ -f magyarázó utótaggal ellátott alakja. F szernövény, mint a bors ’Piper nigrum’, a kerti jelz a lat. hortensis fordítása. A rozmaring (2.) borsf nevét szintén Melius hozta létre, hasonlóság alapján: „him Borsf×nec hiyác mert igen haſonlo à Borsf×hxz (Melius 125). A borsf (2., 3.) elnevezések magyarázata az, hogy a rozmaring (2.) és a borsf (3.) a borshoz ’Piper nigrum’ hasonlóan f szerként használatos. Vö. borsika. Szabó, Melius 418. borsika 1911: borsika (Cserey, Növényszótár 272); 1948: borsika (MagyGyógyn. 237); 1998: borsika (Priszter 493); — N. borsika (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borsika a bors ’Piper’ kicsinyít képz s alakja, a névadás magyarázata, hogy a növény f szerként használható, ill. illatos, mint a valódi bors: „jó illatú, tsipfs ízÍ, étkekben alkal-

borsmenta

105

borsóka

matos, étel-kivánásra indít” (Veszelszki 398). A növényt régi id kt l fogva használják f szerként, amire a német elnevezések is utalnak: Wurstkraut ’kolbászf ’, Bohnenkraut ’babf ’, az utóbbi nevet az magyarázza, hogy amennyiben babételekhez f szerként használják, úgy a bab nem okoz felfúvódást. Vö. a növény egyéb, a bors ’Piper’ növényhez hasonlító elnevezéseivel: borscsombor, borsf ,
borsos szátorja (→ szátorja).

sou, majd bursó > borsó. A jeneszter (1.) sárgaborsó elnevezésének szemléleti háttere, hogy a növény hüvelytermése a borsóhoz hasonlít, virágzata sárga szín . A nyári hérics (2.) vadborsó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, valószín leg a bimbók emlékeztetnek borsószemre. TESz. borsó a.; EWUng. borsó a. — Ö:
miatyánk~, páternoszter~, sepr ~.

MagyGyógyn. 238; Marzell Satureja hortensis a. borsmenta 1948: borsmenta (MagyGyógyn. 246); 1998: borsmenta (Priszter 427); — N. borsminta (MNy. 4: 31); borsminta (ÚMTsz.). J: ’Mentha x piperita; borsmenta’. A borsmenta összetett szó, a lat. szakny.-i Mentha piperita mintájára jött létre. A borsmenta el tagja a lat. szakny.-i piperita (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’) fordítása, utótagja pedig a lat. szakny.-i Mentha > m. menta átvétele. A borsmenta növénynév kialakulására idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek; vö. ang. peppermint, ném. Pfefferminze ’borsmenta’. Vö. borsos menta
(→ menta).

borsocska 1. — nagy ~f 1775: Nagy BorÐotska-fü (Csapó 42). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. || nagy ~ 1813: nagy Borsotska (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’ua.’. ▌ 2. — nagy ~f 1798: Nagy borotska-fÍ [! borsotska] (Veszelszki 424). J: ’Lepidium campestre; mezei zsázsa’. A borsocska az ótörök eredet bors -cska kicsinyít képz s változata. A mezei tarsóka (1.) borsocska elnevezésének magyarázata, hogy a növény hófehér virágaiból apró, kerek borsocskára emlékeztet termések fejl dnek. A mezei zsázsa (2.) borsocska neve azon alapul, hogy f szerként használták, er s íz , vö. ang. pepperwort.
borsocskaf l. borsocska

Genaust Píper a. borsmustár 1998: borsmustár (Priszter 370). J: ’Eruca vesicaria subsp. sativa; vetési borsmustár’. — vetési ~ 1948: vetési borsmustár (Halmai 28); 1998: vetési borsmustár (Priszter 370). J: ’ua.’. A borsmustár összetett szó; az el tagra l. bors, az utótagra l. mustár. A névadás alapja, hogy vetési borsmustár magja a borshoz ’Piper’ hasonlóan csíp s: „a’ virágja-fejér, a’ magva tsipfs” (Veszelszki 207). borsó 1. — sárga~ 1813: sárga B[orsó] (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. ▌ 2. — vad~ N. vadborsó (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Adonis aestivalis; nyári hérics’. A borsó ótörök eredet ; ujg. burčaq ’borsó’; oszm. burçak ’ua.’; tat. borčak, burčak ’ua.’; csuv. pçrźa ’ua.’. A borsó ’veteményborsó’ els megjelenése: 1395 k.: píſſa: borſo (BesztSzj.: TESz.). A magyarba a török *burčaÛ kerülhetett, ebb l *burcsou ~ bur-

borsófojtóf 1841: borsófojtóf (Barra 354). J: ’Orobanche alba; fehér vajvirág’. A borsófojtóf a lat. Orobanche név (< gör. órobos ’csicseriborsó’, ágchein ’fojt’) mintájára jött létre. A névadás alapja a növény „gonoszsága”, él sdi mivolta: „Puha földben ſzeret tanyáſzni; a’ hol a’ ſzomſzéd növevényeket el-nyomja” (Veszelszki 332), „népszerü nevét onnan vehette, mivel többnyire a’ kender- len- és a’ hüvelyes vetemények közt lakik” (Barra 354). Idegen nyelvi megfelel kre vö. R. ném. Ervenwürger ’borsófojtó’, N. Würger ’fojtó’, Böse Blume ’gonosz virág’, Höllenbrand ’pokolt z’ (mert a rét, ahol ez az el sdi növény elszaporodott, úgy fest, mintha kiégett volna); ang. hell-root ’pokolgyökér’; fr. herbe de feu ’t zf ’. Vö.
babgyilkolóf .

Marzell Orobanche alba a.; Mollay, Növénynevek 85–88; Genaust Orobánche a. borsóka — kerti sárga ~fa 1783: Kerti sárga Borsóka fa (NclB. 401). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. A borsóka az ótörök eredet borsó -ka

borsóvirág

106

boszorkánytüske

kicsinyít képz s változata, a névadás magyarázatára l. sárgaborsó (→ borsó).
borsosbaraboly l. baraboly borsosf l. borserej f

borsóvirág 1903: borsóvirág (Hoffmann– Wagner 143). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. A borsóvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet borsó, a névadás szemléleti háttere, hogy a növény termése a borsóéhoz hasonló hüvelytermés. borszeder N. Borszeder (MagyGyógyn. 73). J: ’Morus nigra; fekete eperfa’. A borszeder összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor, utótagja az ismeretlen eredet szeder. A névadás alapja, hogy a termésb l bort készítettek, ill. a fekete szín termést bor színezésére használták. borvirág 1798: Bor-virág (Veszelszki 220); 1813: Borvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Filipendula ulmaria; réti legyez f ’. A borvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor. A névadás alapja valószín leg a fehér szín , fürtszer (sz l termésre emlékeztet ) virágzat.
borz l. menyét~a borza, borzag, borzang, borzáng l. bodza borzas porcika l. porcika borzeg, borzég, borzék, borzing, borzing l. bodza borzsalik l. bazsalikomf borzsalék l. bozsor boszfa l. bodza

A boszorkánygyökér a ném. Hexenkraut részfordításával keletkezett, az el tagot lefordították, a ném. kraut ’f ’ utótagot gyökér magyarázó elemmel helyettesítették, amely a tavaszi mandragóra varázserej részére utal. A névadás magyarázatára l. még embergyökér.

boszorkánykerék 1948: boszorkánykerék (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A boszorkánykerék összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a kerék utótag szóhasadás eredménye, a kerek szó elkülönült változata. A névadás szemléleti háttere, hogy a mezei iringó elszáradt, gömb alakú száraz kóróját összel görgeti a szél a mez kön, réteken. A névadás magyarázatára l. még ördögszekér.

1. 1841: boszorkányf boszorkányf (Barra 312). J: ’Stachys recta; hasznos tisztesf ’. ▌ 2. N. boszorkányf (MagyGyógyn. 259); boszorkányf (Jávorka 973). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A boszorkányf összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet . A tisztesf (1.) boszorkányf elnevezésének magyarázata, hogy a növényt rontás el zésére használták. Hasonló szemlélet névadásra l. még rontást gyógyító f . A bolondító beléndek (2.) boszorkányf neve a növény gyógyhatására utal, a növényb l boszorkányken csöt is készítettek. boszorkánygyökér 1948: boszorkánygyökér (Halmai 52). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’.

TESz. boszorkány a., kerék a.; EWUng. boszorkány a., kerék a. boszorkányléptef 1841: boszorkányléptefü (Barra 211); — N. boszorkányléptef ’a néphit szerint rontás ellen használható gyógynövény’ (ÚMTsz.). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkányléptef összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a lép ’a járás egy mozdulatát végzi’ talán si örökség az ugor korból; a növénynév jelentése ’boszorkány megtaposta f ’. A névadás magyarázata, hogy a növény levelei szeldeltek, emberi lábujjakhoz hasonlítanak, és a néphit szerint a közönséges aggóf rontás ellen használható. Hasonló szemlélet névadásra l. még a növény rontóf és boszorkánytalp elnevezését. boszorkányliszt N. boszorkányliszt (MagyGyógyn. 38). J: ’Lycopodium clavatum; kapcsos korpaf ’. A boszorkányliszt a ném. Hexenmehl tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény pora t zbe hintve nagy lánggal fellobban, és füst nélkül, t zveszélyt nem okozva ég el; tüzijátékoknál is alkalmazták. boszorkánytalp N. boszorkánytalp (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkánytalp népi név, összetett szó, a névadás alapjára l. boszorkányléptef . boszorkánytüske 1. N. boszorkánytüske

boszorkányvirág

107

bölénymag

(ÚMTsz.). J: ’Rosa canina; gyep rózsa’. ▌ 2. N. boszorkánytüsök (ÚMTsz.). J: ’Ruscus aculeatus; szúrós csodabogyó’. A boszorkánytüske ’gyep rózsa’ és a boszorkánytüsök ’csodabogyó’ népi nevek, a gyep rózsa tüskés növény, a szúrós csodabogyónak pedig a levelei hegyesek, szúrósak. A tüske és alaktani változata, a tüsök ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520.
boszorkánytüsök l. boszorkánytüske

növényt a szamár fogyasztja, és a szamarat böfögteti. TESz. böfög a.; EWUng. böfög a.
bölénd, böléndek, bölöndök l. belénd

boszorkányvirág 1948: N. boszorkányvirág (MagyGyógyn. 59). J: ’Orchis sp.; kosbor’. A boszorkányvirág népi név, összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a névadás alapja, hogy a növény gyökerét varázslatos erej nek tartották, nemi izgató hatást tulajdonítottak neki, úgy gondolták, hogy a növény hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést, és er t adnak a férfiaknak. MagyGyógyn. 59.
botca l. bodza bozogáncs l. bogáncs bozza l. bodza

bölény N. bölénd, böllény (MTsz.); bölén, bölény (ÚMTsz.); bölin (MNy. 4: 43); bölín (NyF. 34. sz. 72); bölöny (Hoffmann–Wagner 39); bölöny (Halmai 40). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. — ~lapu N. bölénlapi (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’ua.’. | ~virág N. bölényvirág (Szabó–Péntek, Ezerjóf 169). J: ’ua.’. A bölény, bölénylapu, bölényvirág ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynevek, a bölény el tag a belén ~ belénd értelmesítésével keletkezett. A TESz. szerint a bölény állatnév ótör. eredet , els megjelenése azonos a növénynév els megjelenésével: 1395 k.: belÿn ’bölény’ (BesztSzj.: TESz.), a R. belénd ’bölény’ alakváltozat szóvégi -d-je járulékhang. A bolondító beléndek népi elnevezései között szerepel a bölömbika (el tagja a bölény alakváltozata) is. Vö. belénd, beléndek, bölényf , bölénymag.

bozsor N. Bozsor (MagyGyógyn. 59); bozsor (ÚMTsz.). J: ’Orchis sp.; kosbor’. — ~virág N. bocsor virág (ÚMTsz.). J: ’ua.’. || borzsalék N. borzsalék (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A bozsor népi szó, a hangutánzó-hangfest eredet bizsereg (~ bozsog) családjába tartozik. A növénynevet a bozsog ’bizseg, rajzik, hemzseg, nyüzsög’, bozsorog ’pezseg, nyugtalankodik’ (MTsz. bozsog a., ÚMTsz. bozsorog a.) szóból képezték, a névadás alapja, hogy a növény gumóit szerelmi vágy pezsdítésére használják. TESz. bizsereg a.; EWUng. bizsereg a.; ÚMTsz.
bödök l. bürök

böfögtet N. böfögtet (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A böfögtet népi név, a hangutánzó eredet böfög származéka, a gyomorban keletkez gáznak a szájon át való távozását kísér hangjelenséget utánozza. A név arra utal, hogy a

TESz. bölény a.; EWUng. bölény a.; MNyj. 38: 465–474; Nyr. 127: 331; ÚMTsz. bölényf 1. N. bölényf (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. N. bölin- […] füjj, böllénfüjj (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A bölényf ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölényf ’kövirózsa’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek húsosak. bölénymag 1. N. bölénmag (Jávorka 973); 1948: bölénmag (MagyGyógyn. 259); bölénmag (MNy. 4: 31); bölénymag (Csapody– Priszter, MNövSz. 29); bilinmaggal gr., bölémmagot gr., bölénmaggal gr., bölémmag, bölénmag, bölénymag (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. 1903: bölénymag (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bölénymag (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bölénymag ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölénymag ’maszlagos nadragulya’ jelenté-

burusztoj lapi. ricinus’. buruzdujlapi. EWUng. 1783: Bösvény (NclB. brezil. brîndúşă ’ua. amerikai alkörmös’.. pitypang’. mivel kereskedelmi cikk volt. újlat. bötk l. lapu utótagja szláv eredet . amelyb l salátát készítenek’ (ÚMTsz. 187). börzsönyvérfürt 1807: berzsen Vérfürt (Magy. J: ’Colchicum autumnale. A ricinus (1. brésil ’börzsöny’. az amerikai alkörmös (2. 2. ▌ 2. foltos bürök’. bösvény 1. ▌ 2.) börzsöny neve a növény pirosas színe és élénkpiros termése alapján alakulhatott ki.’. b ling l. bresillum ’ua. brîndúşă (Péntek– Szabó. bösövény (ÚMTsz. börög l. Brustujlapi. 1775: Bösvény (Csapó 49). a bölömbika állatnév összetett szó. J: ’Ricinus communis. Ha mindezek az arabból származnak.). J: ’Petasites hybridus. az el tagra l. brustur ’ua. bugolya a. a névadás magyarázatára l. amely arab eredet (vö.’ átvétele. borozdojjlapi. A börzsöny (els megjelenése: 1552: „Berson libras duas” (TESz. purusztojlapi (ÚMTsz. A bösvény talán a börvény (→ bervéng) népetimológiás változata. J: ’ua. akkor a magyarság valószín leg a honfoglalás tájékán vagy a honfoglalás el tt megismerte a szót. prov. gyöngy~ bucsfeny l. bösövény ’a sima bürök mogyorónyi gyökere. szürkésfehér gömböcskéire. izmaelita keresked k közvetítésére gondolhatunk. — ~f 1798: Bösvény-fü (Veszelszki 162). — ~virág N. A brindus erdélyi népi elnevezés. J: ’Taraxacum officinale. 279). belénd kapta nevét. még vérfürt.bölömbika 108 buglyosvirág se hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. száz~j f (→ százbütyk f ) börzsöny 1. 425).’. bölényvirág l. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- bölömbika 1948: bölönbika (MagyGyógyn. jelentése: ’egy fajta festék’ valószín leg összefügg az ol. börzsöny. brindus. 1807: Berzsen (Magy. A bölömbika népetimológiás elnevezés. TESz. brindusavirág (Péntek– Szabó. 1783: Kerti Berſeny (NclB. nagy bojtorján’.. arab wars ’a szezámhoz hasonló sárga növény’) lehet. fest sz l (→ sz l ). bölömbika (Jávorka 973).). F vészk. brasil. a növény termésének sötétvörös nedvét festésre használják. . Az ol. borfest helyett. A buglyosvirág Barra alkotása a bugolya ’bóbita’ szóból. fr. 363) nevet javasolja a R. Ember és növényvilág 221). bölénylapu. szi kikerics. utal a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. burdujlapi (MagyGyógyn. vö. 259). bölömbika a. J: ’Phytolacca americana. — N. bugolya a. borsf brusztujlapu 1. A brusztujlapu összetett szó.). bölénylapi.) szintén hasonlóság alapján kapta nevét. verzino nyilván összefügg az újlatin adatokkal: sp. EWUng. bölömbika a. börzsöny. F vészk. brindus brosf l. blowball. J: ’Arctium lappa. a rom. Péntek–Szabó. — kerti ~ 1775: Kerti berÐeny (Csapó 237). N. lucfeny bucskóró l. N. 317). Idegen nyelvi megfelel re vö. burusztujlapi. dutkóró buglyosvirág 1841: buglyosvirág (Barra 216). az szi virág’. bölény bölindök.’ átvétele. 347). bürök könyve a Ber’sen Vérfürt (Magy. A börzsönyvérfürt Diószegi–Fazekas alkotása. N. Ez származékszó a bog ’csomó’ alapszóból (a -la > -lya képz bokor). a bíborvörös fürtszer termésr l brindus N. alkörmös. J: ’Hyoscyamus niger.’. ▌ 2. kialakulására hatással lehetett a növény népnyelvi bölény elnevezése. amerikai alkörmös’. J: ’ua. zamatos turbolya’. 1798: Kerti-börsöny (Veszelszki 140). J: ’Anthriscus cerefolium. verzino ’berzsenyfa.. TESz. F vészk. TESz. buckó l. létrejöttére a börzsöny is hatással lehetett. festékanyag’.). közönséges acsalapu’. Ember és növényvilág 221. Ember és növényvilág 221). el tagja a bölény alakváltozata. az el tag a rom. brindusavirág l. az utótag nemzetségnév. bolondító beléndek’. bruzdújlapi. EWUng. — N. 279). J: ’Conium maculatum. 1948: bösvény (MagyGyógyn. J: ’Phytolacca americana.

burgonyahagyma (Csapody–Priszter. a Linné-féle rendszerben a növény lat. burgonyahagyma N. régen a búzafélékhez (lat. 1903: burecs (Hoffmann–Wagner 31). J: ’Borago officinalis. 427). бýрян ’burján. 1807: Búzalevel f (Magy. konkoly burecs 1775: Burets (Csapó 27). 1783: Búza virág (NclB. ▌ 2. Weitzengras ’búzaf ’.’. a gabonatáblára utal. általánosan burján-oknak nevezik ket. 132). J: ’Allium ascalonicum. | vetési ~ 1998: vetési búzavirág (Priszter 330). ▌ 4. — erdei ~ 1578: erdei Buza virág (Melius 146a).) vadon növ . N. neve: Triticum repens. — illatos ~ 1998: illatos búzavirág (Priszter 298). sz. el tagja a virág közönséges tenyész helyére. berg ~. vö. J: ’ua. burzá l. — piros~ N. bujtorgyán l. A burján ’gaz’ jelentése a népnyelvben ma is használatos: „A növények százai észrevétlenül maradnak. ▌ 2. gaz’. бýрен. J: ’ua. or. igénytelenségük miatt nem jutnak külön névhez. borbolya 109 búzavirág bútorvány l. búzavirág 1. korenbloem. gabonavirág. köszvény~. hegyi imola’. gaz’ szláv eredet . J: ’ua. holl. 113: 349. tarack~ búzakék l. buszujok. || búzakék N. ilyen a növény mai szakny.burecs bujtorgya.2: RMGl.’.) búzavirág neve öszszetett szó. MNyj. búzavirág (Szabó– Péntek. A kék búzavirág (1. mezei pipacs’. … Az szemükben a burján a növényország szemetje” (MNy. 1998: kék búzavirág (Priszter 330). A burgonyahagyma népi név. Kornblume. — tejes ~ N. kék búzavirág’. — fehér ~ 1903: fehér búrján (Hoffmann–Wagner 197). A burecs a német BuretÐch (Csapó 27) átvétele. Triticum) sorolták. kalásza) hasonló a búzáéhoz. A növényeket igen gyakran nevezik el el fordulási helyükr l. burján (MNy. F vészk. J: ’Chelidonium majus.) és a libatop-félék (3. büdös gönye’. közönséges tarackbúza’. bazsa búskóró l. bisziókf búzalevel f 1783: Búza-levelü-fü (NclB. J: ’Centaurea montana. 4: 29). — Ö: bársony~. 4: 31). cigány~ (→ cigányf ). F vészk. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 115). A búzalevel f elnevezés magyarázata. lucfeny busirózsa l. J: ’Bryonia alba. csóka~ burbora l. 2. a vérehulló fecskef (2. 1948: fehérburján (MagyGyógyn. dutkóró buszujó. J: ’Chenopodium sp. a névadás magyarázata. jelentéktelen gazok. F vészk. J: ’ua. gyógynövény’. Ezerjóf 71). XVI. dán kornblomst. Ezerjóf 71). J: ’Amberboa moschata.’. a burgonyagumókhoz hasonló hagyma. kerti borágó’. 291). buszujóka l. J: ’ua. 775). bojtorján búza l. bojtorján buk l. mogyoróhagyma’. N. szlk. burina ’burján. v. бурь_н ’burján. a növényen található több. A kék . pézsmabúzavirág’. tövisdisznó~ (→ disznó). blg. 1998: búzavirág (Priszter 330). ném. gaz. 1798: Búza-levelÍ-fÍ (Veszelszki 240). buza virag (KolGl. 367). ▌ 3. ang. buszujog. bodza búsfeny l. — kék ~ 1783: Kék Búza virág (NomVeg.’. A névadás alapja. Nyr. 489). ném. Marzell Agriopyrum repens a. burján 1. || búzalevel 1813: Búzalevel (Magy. búzavirág búza között term konkoly l.’. 1577: Cyanus: Kek szinyé virag. cornflower. gaz’. Ezerjóf 69).). 775). 1775: Buza-virág (Csapó 47).. vérehulló fecskef ’. piros búzavirág (Szabó–Péntek. J: ’Papaver rhoeas. 1798: Búza-virág (Veszelszki 185).-i elnevezésének (vetési búzavirág) vetési jelz je is. J: ’Elymus repens. ▌ 3. kisebb. Ember és növényvilág 218). 328). 420). nyilván az. 39: 127–133. 1807: Búzavirág (Magy. hogy a növény felépítése (levele. MNövSz. auagy. a burgonya és a hagyma növénynevek összetétele. tejesbúrján (Péntek–Szabó. A burján ’dudva. A tejes jelz a növényben található nedvre utal. libatop’. 1798: Burets (Veszelszki 106). N. sepr ~ (→ sepr f ). hogy a büdög gönye (1. 1847: burecs (Peregriny 354).: Flos frumenti: [b]uza virag (De Herbis: RMGl. búzakék (Szabó–Péntek. Hasonló szemlélet névadásra l. Idegen nyelvi megfelel kre l. svéd kornblomma. J: ’Centaurea cyanus.

a bozsér (1799) Gyarmathy alkotása.’. J: ’ua.’.) virágja hasonlít a kék búzavirágéhoz. Marzell Centaurea cyanus a. pirosító jelz k a növény azon tulajdonságára utalnak. — Ö: pézsma~. Faulbaum tükörfordítása. búzavirág a.. J: ’Anthemis cotula. 2. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Búzavirág Tsüküll (Magy. a pézsmabúzavirág (3. a búzavirág el tag fajnév. Róbia a.. hogy a buzér szó eredetére is hasonló jelentés . Marzell Frangula alnus a. forrása ismeretlen.. 330). F vészk. Növénynevek 49–52. J: ’Centaurea cyanus.) pedig búzatáblákban fordul el .’. 1775: Buzér-fü (Csapó 47). A virág búzakék neve.. J: ’Sorbus aucuparia. a latin név szerinti mutatót) a növény jellegzetes fest tulajdonságára utal: farbálóf . buzér a. 1783: Buzér-fü (NclB. büdös szagot áraszt. átható. Buzér fü” (PP.). 419). ez a jellemz kék szín a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben is megtalálható: ang. búzavirágcsüküll 1807: Búzavirág TsÍkÍllf (Magy. A buzér ismeretlen eredet . kék búzavirág’. F vészk. fest gyökér. kék szín virág (→ kékvirág). J: ’Rubia tinctorum.) pontos fordítása a Lonicernél megtalálható német névnek: Wald Kornblum. A buzér összes elnevezése (l. 119–120. legno puzzolente. 132). és egyéb elnevezései is utalnak a jellegzetes kék színre. buzér’. dögszagú és mérgez . az utótagra l. 1813: Puzsér (Magy. 1798: Buzér-fÍ (Veszelszki 384). büdöske 1775: Büdöske (Csapó 254). TESz. plavcek. ennek alapján elképzelhet . A névadás magyarázata.. || buzér 1799: Bo’sér (TESz. TESz. Mollay. F vészk. veresf .. festéssel kapcsolatos szót kell feltételezni. 330). a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). madárberkenye’. buzérf 1708: „Feſtf fü. bükkfeny (Péntek–Szabó. feny .búzavirágcsüküll 110 bükkfeny jelz a virág színére vonatkozik. Magy. csipke büdös banka l. 489. banka büdösfa 1. EWUng. a névadás alapja. a büdös melléknévb l (a vitatott eredet b z származéka) -ke kicsinyít képz vel keletkezett. Centaurea cyanus (< gör. bücske l. A pézsmabúzavirág (3. 1783: Büdös-fa (NclB. J: ’ua. EWUng. 489).) búzavirág neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’ua. kýanos ’kék’) utótagjának fordítása. 1841: buzavirág cs küll (Barra 212). 1783: Büdöske (NclB. Pirosító. a virág színe azonban eltér . ném.). hogy a növény friss kérge kellemetlen. A névadás alapja az. J: ’Abies alba. bükkfeny N. TESz. — puzsérf 1798: Pu’sér-fÍ (Veszelszki 384). 2.) büdösfa neve hasonlóság alapján keletkezett. 1583: bidös fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. búzavirág a. a lat. pirítóf . az illata szintén kellemetlen.’. ezért kapta a piros megkülönböztet jelz t. 384). közönséges jegenyefeny ’. A bükkfeny népi név. F vészk. J: ’ua. 120). büdös pipitér’.. kékkonkoly (→ konkoly). buzér a. CzF. || puzsér 1783: Pusér (NclB.. EWUng. A erdei búzavirág ’hegyi imola’ (2. erdeimester. A madárberkenye (2. Erdxn teremnec ezec” (Melius 146a). bluebottle. hogy a feny a bükkfákkal keveredve fordul el : „a . A büdösfa a ném. közönséges kutyabenge’. büdös a. 1841: buzérf (Barra 189). 1948: büdösfa (MagyGyógyn. a mezei pipacs (4. 1798: Pusér (Veszelszki 384). | pirosító ~ 1807: pirósító Buzér (Magy. ol. b z a. Stinken Holz. b z a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. cseh sinokvět. Genaust Cyanánthus a. 384) nevet javasolja a régi sukollat helyett. vö. J: ’Frangula alnus. 1798: Büdös-fa (Veszelszki 41). A büdöske származékszó. Csapó 254. blaue Kornblume. Ember és növényvilág 197). szlovén plavica. összetett szó. a bükk el tag jövevényszó.) és a mezei pipacs (4.. — fest ~ 1998: fest buzér (Priszter 485). hogy a növény megdörzsölve undorító. bluecaps. J: ’ua. büdöske a. büdös a. 1998: buzér (Priszter 485).) ugyancsak el fordulási helyér l kapta erdei jelz jét: „hegyen. A búzavirágcsüküll Diószegi–(Fazekas) alkotása: az utótag (csüküll ) nemzetségnév. A hegyi imola (2.’.. F vészk. 342). ▌ 2. A fest . Stinkbaum. 129). büdöske a. hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták.

J: ’ua.’. J: ’ua. bürök (Péntek–Szabó. ádáz’. ▌ 2. felhasználását jelzi. a kés bbiekben az apró jelz t inkább az ádáz (2. a jelz nyilván megkülönböztet szerep . Genaust Eródium a. 1584: Beurök (Clusius– Beythe 12). Béreggel gr. magyarázatára l. de a TESz. F vészk. — N. Wutschierling (< ném. J: ’ua. 152). TESz. Török jövevényszóként (vö. ném. | közönséges ~ 1775: Közönséges bürök (Csapó 49). 1791: Adázó Bürök (Lumnitzer 116). 1807: adázó Bürök (Magy. talán a ném.. arra utal. 61: 18).’. A bürök eredeti jelentése (els megjelenése: 1405 k. 1783: Bürög. vö. 1807 e. szerint ez nem meggy z . 187). A bürökgémorr összetett szó. maculatum (< lat. a megkülönböztetés a méretekre utal. 1998: bürökgémorr (Priszter 370). bürökgémorr 1948: Bürök gémorr (MagyGyógyn.). J: ’ua. a növény levele hasonló a bürökéhez..’.’. A bürökárorr összetett szó. 1998: foltos bürök (Priszter 342). A patikai jelz a növény R. az utótagra l. 1998: büdös bürök (Priszter 342). 1798: közönséges Bürök (Veszelszki 162). bükk a. a bürök el tag a lat. egérszagú növény” (Schönfelder 84). b ring (ÚMTsz.).) kapta. düh’) is hatással lehetett. Marzell Aethusa cynapium a. bürük ’kúszó növénnyel befuttatott fa. R.: „cicota: berwk” (SchlSzj. bükör (MTsz. | patikai ~ 1948: patikai bürök (MagyGyógyn. EWUng. ang. bürök a. Genaust maculátus a. A foltos bürök (1.: RMGl. J: 1405 k.: Bürök (Julow 257).. mocskos bürök (ÚMTsz. bükk a. — ádázó~ 1780: adázó bürök (Nyr. (OrvK. ádáz (2. 349). bürök’.: Cicuta: bereg (CasGl. 1470 k. mint a foltos bürök (1. büröklevel gémorr (→ gémorr).). szakny. macul#tus ’foltos’) fordítása.: ’Conium maculatum. Az apró bürök elnevezés kétes azonosítású.) megkülönböztet jelz i a büdös. cic•ta ’bürök’) fordítása.’. | mocskos ~ 1903: mocskos-. Bödök (MagyGyógyn. Diószegi–Fazekas alkotása. 347). (Melius 115a). 133). J: ’ua. vörös-barnás foltok láthatók.).. szerint a bürök is- meretlen eredet .: RMGl. — N. 1998: bürök (Priszter 342). 187). bürökgémorr’. J: ’ua. A büdös jelz arra vonatkozik. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1793: Bürök (Földi 19). 1798: Adázó Börög (Veszelszki 458). hogy a növény szárának alsóbb részén hosszúkás. EWUng. 1595: B×rxk Cicuta (Beythe 110). 389).). foltos bürök’. 414/15).) foltos bürök (1. 1577 k: Bqrqkrql (OrvK.: Bwdqs Bqrqk (OrvK. bérök. A TESz. bireg. bürökgémorr. b röng. — apró ~ 1577 k. bükör l. spotted hemlock ’foltos bürök’.. 1583: bevrök Cicuta (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 1405 k. 1948: Bürök. | 1807 e. (Veszelszki 163). 1500 k. patikai bürök (Hoffmann–Wagner 62).. J: ’Erodium cicutarium. Wut ’méreg. 1841: nagy bürök (Barra 167).’. — N.) ádázóbürök neve összetett szó. hogy „Kellemetlen. 2. a): RMGl. és az EWUng. 1578: bxrkxt gr. Vö. Apotheker-Schierling ’ua.). 1775: Bödök.bürök 111 bürökgémorr Pányiki-szorosban.133). foltos bürök’. Ember és növényvilág 22). ennek korrelatív párja a nagy jelz s foltos bürök (1.. Ember és növényvilág 197). J: ’Erodium cicutarium. Bürköt gr. 347). patikai. el tagja a növény mérgez voltára utal. sz l levél’) magyarázza az EtSz.: Apro bwrkqth gr. ádáz.: Bÿwrewk (MNy 11: 38). | foltos ~ 1948: foltosbürök (MagyGyógyn. F vészk. ádáz a. J: ’ua. 387). 616/1). 129). gefleckter Schierling ’foltos bürök’. oszm.’.: De cicuta: Bwrek (StrassbGl.v. 1841: bürök Arorr (Barra 81). 187). ném.).: ’Conium. ádáz a. . 1783: Adázó Bürög (NclB. J: ’Aethusa cynapium.) jelentése kés bb (els megjelenése: 1780) alakult ki. 616/2). 1525 k. 198). | kicsiny~ 1903: kicsiny bürök (Hoffmann–Wagner 57). bürök a. F vészk. Börög (Csapó 49). 1813: büdös Bürök (Magy. bürökárorr 1807: bürök Árorr (Magy. bürökgémorr’. a foltos jelz a lat. Az ádáz (2. foltosbürök (ÚMTsz. TESz. | büdös ~ 1577 k. Bötök (NclB. bürök. foltos.’. bükkel vegyesen” (Péntek–Szabó. 133).-i cicutarium (< lat. a bürök utótag hasonlóság alapján került a névbe: a növény ugyanolyan mérgez . | nagy ~ 1783: Nagy Bürök (NclB. árorr. 1841: büdös bürök (Barra 167). 1798: Börög (Veszelszki 162). Börög. nagy. J: ? ’Conium maculatum. A névalkotásra talán a ném. — Ö: csemege~. bürök bürök 1..

bütyök l. gémorr bütyk . büröklevel gémorr (→ gémorr). A bürök el tagra l. vö. százbütyk f bürök Schierlings-Reiherschnabel mintájára jött létre. büröklevel gémorr l. bürökárorr. . bürök.bürök 112 gémorr. Az utótagra l.

serr#tus ’f részformájú’ < lat. — kis ~ 1583: kis centaurea (Clusius– Beythe 3a: BotTört. Genaust sérra a.’. vö. a név eredete ismeretlen. harangláb | Aquilegia vulgaris. 345). a név nem maradt fenn. centum ’száz’. A kis centaurea a lat. minus ’kis’) és a k. kentaurí# < gör. lat. Cintorja (Nyr. 583/2). cic™f™rok (SzlavSz. lat. cickafark (SzegSz. 128). mert a monda szerint kentaur fedezte fel a növény gyógyhatását. cicaf`rka. A centinodia a lat.C cámolyf 1578: Czamoly f× (Melius 65). réti harangláb’. ’ezerjóf ’ (ÚMTsz. (Melius 67a). 1578: Centaureánac gr. — közönséges ~ 1948: Közönséges cickafark (MagyGyógyn. kis ezerjóf ’. 1948: Cintoria (MagyGyógyn. százbütyk f . 51: 14). centaurea szót centum aureī-ként ’100 arany’ értelmezte. — Ö: harangcámoly. lat. cickefark. közönséges cickafark’. 1826: „jó ha czíczka-fark helyett vagdalt ruta-levelekkel vegyíted” (TESz. a növény R. centinodia. cickefarkf . F vészk. F vészk. J: ’Aquilegia vulgaris.. cickefark. kentaúrion.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. 2. vö. — közönséges ~ 1903: Közönséges czámoly (Hoffmann–Wagner 111). Genaust centifólia a. 1830: cziczka farka (Nyr. cintória ’ezerjóf ’. réti harangláb’. Diószegi–Fazekas a cámolyf b l a cámoly alakot vonta el. n#dus ’csomó’. madárporcsin’. Campania ’sík tartomány Közép-Itáliában. centaurium. 1807: ’Aquilegia. — N. A campaniakoszorú Melius alkotása. serr#tula (< lat. centaurea átvételével jött létre. vö. cintorja ’ezerjóf ’. réti harangláb’. 1775: Czamoly-fü (Csapó 57). .: Czámoly (Julow 259). Sertula [Serratula] campana (Melius 95) nevének fordításával hozta létre.). százforintosf . 37: 376).). J: ’ua. 393). centauria. Genaust Centauréa a. cicfarkkóró l. cintoria. cich™-f™rók (ÚMTsz. 1783: Kis Centuria (NclB. A cámolyf valószín leg Melius alkotása. cickafarok. Centaurium minus (Clusius–Beythe 3a: BotTört. lat. cickafark cickafark 1. centinodia 1583: centinodia Polygonum (Clusius–Beythe 6a: BotTört. 1807: Tzámoly (Magy. || cámoly 1807 e. centória.). a lat. A népetimológia a lat. k. cic™f™rokv(r™og. cintórium. lat. 212). Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. cicafarok. J: ’Aquilegia vulgaris. campaniakoszorú 1578: Campaniai koſÅoro (Melius 95). lat. serta ’koszorú’ szóból eredezteti.). J: ’Melilotus officinalis. 128) utótagjának fordításával (< lat. Kentaúreios ’kentaur-’ < gör. J: ’Polygonum aviculare. cickefarok. cicafarok. — N. centaur#um. orvosi somkóró’. Centaur#us ’kentaur-’ < gör. 39: 333. Melius azonban a lat. centaur#a [herba] ’kentaurf ’ < lat. Melius 63. 131). cickafarka ’Achillea nobilis’ (MTsz.. centum nodia átvétele.). J: 1807 e. — N. nodiflórus a. 1998: cickafark (Priszter 290). kentaúreion. 1813: Tzentauria (Magy. lat. J: ’Achillea millefolium. és f vészkönyvükben a harangláb nemzetség neve.).). serra ’f rész’) a f rész formájú virágra utal. vö. cicfark. cámoj (ÚMTsz. Vö. cintori™. cintórionnak gr. J: ’Centaurium erythraea. 318). centaurea 1577 k. tehát száz aranyat ér növény a gyógyító hatása miatt.

’. J: ’Achillea pannonica. Diószegi és Fazekas a cickóró nemzetségnév elé a növény R. — N. millefolium. F vészk.’. a latin név mintájára keletkezett (vö. || cicfarkkóró 1775: Czitzfarkkóró (Csapó 82). magyar cickafark’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ebb l a magyarázó kóró utótag elhagyásával keletkezett a cicfark és cickafark. A név el tagja a cica. — N. 1775: Tzigány petreÐelyem (Csapó 141).’. 1998: közönséges cickafark (Priszter 290). Vö.). — magyar ~ 1998: magyar cickafark (Priszter 290). cicufark-ezerlevel f (→ ezerlevel f ). egymásra halmozott szirmu virággal” (CzF. F vészk. millefolium. — N. I: 1125). cicfarkóró. 1862: cziczfark „Növényfaj a cziczkórók neméb l. ang. F vészk. a fark elemet hagyták ki a növénynévb l. vízi peszérce’. | 1948: ’Achillea millefolium subsp. kenyérbél-~ (→ kenyérbél-cickafark) cicufark-ezerlevel f l. sok. 300). A mezei cickafark jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. a névadás magyarázata: „a’ babonás czigány aszszonyok pedig a’ tehenek téjapadását szokták általa eszközleni. A cickórót Diószegi és Fazekas hozta létre. rókafark ’parlagi macskatalp’ stb. cicfark állatnév + fark. vö. millefolium. Marzell Lycopus europaeus a.). hengerded. cickefarok l. J: ’Achillea millefolium subsp. hosszukás. cicfarkufü ’közönséges cickafark’ (ÚMTsz. cigánypetrezselyem 1578: Cigán petreſeliem (Melius 58). J: 1807. J: ’Achillea collina. J: 1807: ’Achillea. közönséges cickafark’. közönséges cickafark’. 1841: ’Achillea millefolium subsp. 1948: cickóró (MagyGyógyn. || cigányburján 1841: czigányburjány (Barra 305).. cickafark. gipsy wort.). cicfarku korró (ÚMTsz. Ugyan- ezen a szemléleten alapul a növény egérfark elnevezése. || cicfark 1807: tzitzfark (Magy. cic-kóró (ÚMTsz. ill. — ezerlevel cicfarkkóró 1703: ezerlevelÍ Cziczfarkóró (Földi 32). J: ’Lycopus europaeus. J: ’ua. ökörfark ’dúsvirágú ökörfarkkóró’. J: ’ua. — egérfarkú cickóró 1807: egérfarkú Tzitzkóró (Magy. Mollay. cicfark. cicfarok (ÚMTsz. millefolium). cigányf cigányf 1841: czigányfü (Barra 305). ▌ 3.’. — cicfarkf N. A cickafark összetett szó. 486). az alakváltozatok között el fordul jelöletlen birtokos jelz s (cickafark) és jelölt birtokos jelz s (cicka farka) szerkezet is. Magy. — mezei ~ 1998: mezei cickafark (Priszter 290). cickara. Marzell Achillea millefolium a. cicfarkkóró. EWUng. farok összetétel növénynév. millefolium. cickefarkf . Földi 20. millefolium. J: ’Achillea millefolium subsp. szintén megkülönböztet szerep . lat. szakny. 419). A cigányf talán népnyelvi elnevezés.). ezen okból a’ köznép czigányf nek nevezi” (Barra 306). 484). cicfarku-fí ’magyar cickafark’ (ÚMTsz. A magyar cickafark megkülönböztet jelz je a lat. | 1862: ’Achillea. cickórót. J: ’Achillea millefolium subsp. ▌ 2. A cickafark. ez a típus igen gyakori a növénynévadásban.). 1841: egérfarku cziczkóró (Barra 206). vénasszonycitrus cigányburján l. F vészk. 394. Az elnevezés alapja a növény puha. 349). elnevezéséb l (egérfark) megkülönböztet jelz t (egérfarkú) illesztett. — Ö: kenyérbél-~. magyar cickafark’.cigányf 114 cigánypetrezselyem 300). Magy. közönséges cickafark’. Az ezerlevel jelz a növény jellegzetesen szeldelt leveleire utal. Növénynevek 57–60. a növény hivatalos neve ma: cickafark. 484. || cickóró 1807: Tzitzkóró (Magy.. közönséges cickafark’. és az Achillea nemzetség megnevezésére a Tzitzkóró (1807) nevet javasolják. közönséges cickafark’. sz rös leveleinek a macska farkához való hasonlósága. cickefarkf . 1841: cziczfark (Barra 206).). cicf™rk.’. cickafarok cickóró l. J: ’ua. cicafarkúfüjj (ÚMTsz. 1783: Czitzfarkkoró (NclB. J: ’ua. ennek játszi képz s módosulata. cicfarok. | ’Achillea pannonica. 1783: Tzigány petre’selyem (NclB. cickafark’. | ~f N. A növénynév el ször cicfarkkóró (1775) formában t nt fel. 1903: Czigány-f (Hoffmann–Wagner 6). bárányfarok ’bókoló amaránt’. J: ’ua. cickafark’. 2. 1998: cigánypetrezselyem . TESz. F vészk. mezei cickafark’.-i név utótagjának (pannonica) fordításával jött létre. ezerlevel f cifrus l. 486). — cicfarkkóróf 1798: Tzitz-fark-kóró-fÍ (Veszelszki 313).

A cikkszár ’Polygonum’ nemzetségnév. N.. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. TESz. cikk a.cigánypicsa 115 cikkszár (Priszter 343). cigánypicsa 1. a felépítésük is azonos: „mint a’ petreſelyem olly magasra nö” (Csapó 141). A cigányvalag népi név. F vészk.) és a pettyegetett tüd f (2. szár a. A latin eredet petrezselyem utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. feketés szín virág.) cigányvirág elnevezésének alapja a sötétlila.. A cikkszár összetett szó.). cigória l. EWUng.) nyilván a növény feketés. 253).). cigány a. ebgyömbér helyett. virágot. bolhaf . cigányvirág (ÚMTsz. virág magyarázó utótag összetétele. ▌ 2. N.) borsos jelz jére l. cikk a. kígyógyökér. cigánypicsa (ÚMTsz. EWUng. vízibors (→ bors). EWUng. cigánypicsa (Péntek–Szabó. összetett szó. fekete kökörcsin’. A cigánypetrezselyem Melius alkotása. F vészk. összetett szó. hogy sokszor cigány emberek gy jtik a növényt. 253). a két növény (petrezselyem és koriander) felhasználása hasonló: f szernövények.. — borsos ~ 1807: borsos Tzikszár (Magy. N. cigánypicsa (Péntek– Szabó. nigricans. fekete nadályt ’.. darabos. cigány a. az egész növény felépítése (pl. ▌ 2. cigóri.. kígyógyöker keser f ’.. hogy a nemzetséghez tartozó növények szára vagy gyökere csomós. a szár ’a növénynek vékonyan felnyúló része. A névadás alapja. tavaszi hérics’. Diószegi– (Fazekas) Orvosi f vészkönyve a borsos cikkszár nevet javasolja a R. J: ’Adonis vernalis. az értékes petrezselymet helyettesítették vele. petrezselyem a. a tavaszi hérics (2. légyf . A kígyógyöker keser f (2. cigánypicsa. cigány a. Ember és növényvilág 198). A névadás magyarázata a fekete nadályt feketés szín virágja. cigányvalag N. cigXvirág (ÚMTsz. cigány a.) tekert jelz jét a növény R. cigányvalag. Hasonló szemlélet névadásra l. picsa a. kerti koriander’. 1841: tekert czikszár (Barra 378). A fekete nadályt (1. cigányvalog (ÚMTsz.. Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Symphytum officinale. Vö. cigánypicsa. borsos keser f ’. bár virága élénksárga. cikória TESz. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a szláv eredet picsa ’n i szeméremtest’ öszszetétele. 1807: Tzikszár (Magy. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a cikkszár 1.). EWUng. J: ’Persicaria hydropiper.) cigányvirág nevét valószín leg az magyarázza. vízihunyor (→ hunyor). J: ’Calendula officinalis. TESz. fekete nadályt ’. J: ’Pulmonaria officinalis. .) és a fekete nadályt (3. a déli szláv eredet cigány el tag magyarázata. levelei) nagyon hasonlóak a fekete kökörcsinéhez. cigányvirág 1. 1841: borsos czikszár (Barra 378). cigányvirág (ÚMTsz. TESz. termést tartja’ utótag ugor eredet . J: ’Polygonum. J: ’Coriandrum sativum. Ember és növényvilág 240). valag a.) cigánypicsa neve valószín leg hasonlóság alapján keletkezett. keser f . A borsos keser f (1. összetett szó. kígyótrankf .. ▌ 3. A fekete kökörcsin (1. lilás szín virágja alapján kapta a nevet. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) nevéb l vette át Diószegi–Fazekas. J: ’Symphytum officinale. J: ’Persicaria bistorta. vízibors (→ bors).. cigány a. A fekete kökörcsin (1. fekete nadályt ’.. ▌ 3. Vö. A fekete nadályt (3. fenék’ összetétele. Orvosi f vészkönyvük a tekert cikkszár nevet javasolja a R. TESz. valag a. — tekert ~ 1807: tekert Tzikszár (Magy.. A cigányvirág népi név. a tavaszi hérics (2. orvosi körömvirág’. EWUng. amely a levelet. ízekre tagolt. N. cigány a. pettyegetett tüd f ’.).). picsa a.) virágja szintén sötétlila szín . a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és az ismeretlen eredet valag ’n i szeméremtest. 254). A cigánypicsa összetett szó. F vészk. N. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) helyett. cigány a. J: ’Symphytum officinale. el tagja cikk ’gerezd’ jelentés (1795-t l adatolható). cigány a.).. hogy a növényt egyszer bb emberek használták f szerként.) cigánypicsa elnevezése népi név. N. az orvosi körömvirág (3.. ▌ 2. Vö. petrezselyem a. cigóré. keser f ’. még a növény sobraborif ’szegény emberek borsa’ elnevezése. cigányvirág.

— törpe sárga~ 1841: törpe — sárga czikória (Barra 216). 73: 396). 70). tzikkelyes kaláſz” (Magy. N. lat. cykoriat” (OklSz. cyclamen. — erdei ~ 1998: erdei ciklámen (Priszter 351). cenedonia (< lat.’. chelidónion ’fecske-’ melléknév < gör. A latin szó a gör. 1610 k. F vészk. — N. J: ’ua. sziklament gr. A latin szavak a legtöbb európai nyelvbe bekerültek. cigori (ÚMTsz. 411). ▌ 3.). a magyarba a lat. cinodonia (ÚMTsz. A cinadónia latin eredet . — N. cinaduna (Nyr. fr.). 1590: Chelidonia: Czinadonia (SzikszF. cikória virág (ÚMTsz. ciclamino. A szegf szagú jelz t Diószegi–Fazekas a növény R. 1998: ciklámen (Priszter 351).) cikória elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a felhasználás alapján. cigóré. 104). h. ciklam(nt gr. 307). erdei ciklámen’.’. chelidën ’fecske’). kichória). J: ’Cichorium endivia. κυκλάµινον ’ua. ang. a nevet a cikkelyes kalász (Magy..). csalán címer l. ciklász 1807: Tziklász (Magy. 61)..). c): RMGl.). gyógynövényként használták: „Ha ket fele haſitod es faio fog irant kiuxl az orczadra tezxd. F vészk. J: ’Hieracium murorum.. fr.). Diószegi–Fazekas ciklász nemzetségneve a gyömbérgyökér (→ gyömbéresgyökér) név mellett ma is a Geum nemzetség hivatalos neve. A cikória latin eredet . cyclaminum. cigóri (NyF. cikória. kíchora. bötykös v.-i cyclamen került. Cicoria (Lippay II: 90). J: ’ua.: RMGl. F vészk.: Celidonia: cenodonÿa fw (Herb.’ átvétele. J: ’ua. kichërion. — N. J: ’ua. Zyklamen. cinadona. 1783: Czinedónia (NclB. hedipnois (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 307). ▌ 2. — szegf szagú ~ 1807: szegf szagú Tziklász (Magy.). TESz. — Ö: porcsin~. amely a gör. — ~virág N. mezei katáng’. cinagna. (ÚMTsz. A növény „Arnyekos helyxkxn es fak alat terxm”.). cinadória. 1583: Cicoria Cichorium sil. J: ’ua. 455). 1775: Tzikoria (Csapó 207). 256). — ~f 1540 k. cinadó (MTsz. A mezei katáng (2.).: Cicoreath gr. chelidonius ’fecske-’ melléknév < gör. ▌ 4. 1794: tzikorja (TESz. 1583: cynadonya (Clusius–Beythe 3a: BotTört. cichoreum. 307). cicorea (< gör. 127: 47. 135). J: ’ua. ang. cinaduna. 16). 1783: Vad Czikória (NclB. 48. gyömbérgyökér’. vö. Ezek forrása a latin cyclaminos. 1578: Chelidonia (Melius 178a). cyclamen. ném.’. cichorea. 1664: Cichorium Katankóró. k. vö.). A ciklász nemzetségnév. mindegyik növény friss leveleit salátaként fogyasztották. cigória (NyF. 129). J: ’Cichorium intybus. lat.ciklámen 116 cinadónia szár a. cikórija (ÚMTsz. erdei hölgymál’.’. 10.: RMGl. 1998: ciklász (Priszter 384). lat. 411).’. J: ’Geum urbanum. cinadóna. (MNy.’.’. többes szám: kichóreia. szekf szagúf nevéb l vonta el. цикламен. J: ’Chelidonium majus. A cikória eredeti jelentése ’salátakatáng’ (1. lat. EWUng. vö. 307) jelz s szerkezetb l alkották összevonással: cikkelyes kalász. cinnadónia. F vészk. | vad~ 1578: Vad cichoria (Melius 77a). EWUng. vö. Marzell Hieracium murorum a. cikoria. 1775: Vadcikoria (Csapó 132). vérehulló fecskef ’. cilján l.). 1893: cyclamen (TESz. vö. cinedória. chicory.) és a pitypang (4. (OrvK. Diószegi–Fazekas alkotása.. J: ’Taraxacum officinale. sz. chicorée. κυκλάµινος. cicoria. ném. salátakatáng’. J: ’Geum. — mezei~ 1783: Mezei Czikória (NclB. pitypang’. Nyr.. cicoria. [herba] . ol. Nyr. az erdei hölgymál (3. 1544: „Vöttem soskat. 128: 184. Cinadó (MagyGyógyn. 1807: Tzikória (Magy. kichër#. szakny. 128). κύκλος ’kör’ kicsinyít képz s származéka. erdei gyömbérgyökér’. J: ’ua. k.. pareyt. minden merget es faidalmat ki ſzijvia” (Beythe 51a). 135). 1775: Czinadonia (Csapó 91). ol. Zichorie. gímnyelv cinadó l. Névadásukat így magyarázzák: a növény magva „sok. cinadónia cinadónia 1533: Chelidonia: Schelwurtzel: Cynedonia (Murm. 1763: Czikória (TESz. Genaust Cichórium a. ciklámen 1877: „Pihenés után elmentünk cyclámákat szedni” (TESz. 11: 132). TESz. cichorium.). J: ’Cyclamen purpurascens.. 1577 k. 377).). — kerti~ 1798: Tzikória kerti (Veszelszki 161). A ciklámen nemzetközi szó. F vészk. kakas~ címnyelv f l. sz. cikória 1.: Cichoriana(k) gr. or. lat.

2.). Diószegi Orvosi f vészkönyve a Méregöl Tzinka (Magy. 1903: ’Vincetoxicum hirundinaria. 1903: czindrót (Hoffmann– Wagner 206). lat.). cupressus. kalincaínf ’. 37). mezei zsurló’. cintorion. cintorium. méreggyilok’. cintorja l. ez a latin szó a magyarba is bekerült. cinaduna. cinagna l. N.’. cingrát (MagyGyógyn. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 171). ónf . els megjelenése: 1395 k. 312).. fecskef . új nevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. cinmosóf (→ mosóf ). idegen nyelvi megfelel re vö. a gódirc utótag nemzetségnév.eleme a ném. Növényszótár 94). cinadónia cintori. J: ’ua.).. 37). lat. Putzkraut ’tisztítóf ’. F vészk.: TESz. istenke~ cipor l.) cindrót nevének szemléleti háttere. Scheuerkraut ’súrolóf ’. csarab’. A növény R. kynós ’kutya’. EWUng. A ciprus latin eredet . cinadória. és a növényt edények tisztítására használták. a cinadona hangkieséssel. A magyar alakváltozatok közül a cinadó szórövidítés eredménye. a név Diószegi–Fazekas alkotása. ▌ 2. 1775: Vadcyprus (Csapó 125). Diószegi–Fazekas alkotása. Marzell Equisetum arvense a. mezei üröm’. cinadónia Vincetoxicum) nemzetség neve. R. J: ’Equisetum arvense. vö. Zinngras ’cinf ’ átvétele. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. 184). *Zinndrot növénynév is.: cÿpreſſus: cipreſſus fa (BesztSzj. a cinadória hangcserével keletkezett. Vö. Mezei Cypros” (Melius 170a). 1841: czinka (Barra 272).’. J: ’ua. cyparissus ’ciprus (Cupressus sp. || cingrát N. A kalincaínf (1. Zinnkraut ’cinf ’. — nyíri~ 1578: nyiri Cypruſnac gr. A közönséges csikófark (1. cyprus ’henna(gyökér). 1948: cinadogódirc (MagyGyógyn. TESz.cinadóniagódirc 117 ciprus chelidonia ’fecskef ’. cindrót cinka 1807: Tzinka (Magy. J: ’Ajuga chamaepitys. a neveket Melius alkotta. 384). 104). Szent L rinc füve helyett. közönséges méreggyilok’. F vészk. ▌ 2. és ezt kicsinyít képz vel (-ka) láttak el.’. ném. Nyr. a csarab (2. 184).-i Cynanchum (< gör. 128: 56. feltehet egy ném. gen. F vészk. 1903: czipor (Hoffmann–Wagner 79). ▌ 3. Genaust Chelidónium a. 1508: „almafanak: gxmxlčevel Cipros nardoſval” (TESz.). hogy a növény vessz szer szára dróthoz hasonló. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 20). A magyar ciprus a lat. közönséges csikófark’. mosóf cinnadónia l. A mezei zsurló (2. 1911: cindrót (Cserey. 1903: czinka (Hoffmann–Wagner 51). cindrót (MagyGyógyn. Genaust Cynánchum a. cinadóniagódirc 1807: Tzinadónia Gódirtz (Magy. A cingrát a ném. — mezei~ 1775: Mezei tzipros (Csapó 125). J: ’Ajuga chamaepitys. 1783: Mezei Czipros (NclB. 362). ágchein ’fojtani’) elnevezésének el tagját vették (cin-) át. a drót utótag szintén német eredet . J: ’Artemisia campestris. centaurea cipke l.. | mezei vad~ 1798: Mezei vad-tzipros (Veszelszki 261). csipke cipója l. — méregöl ~ 1807: méregöl Tzinka (Magy. A cinadóniagódirc összetett szó. közönséges méreggyilok’. cinadónia cingrát l. N.. J: ’Calluna vulgaris. 369) nevet javasolja a R. Zinngras ’cinf ’ el tagjának átvétele. J: ’ua. a cinaduna talán népetimológiával jött létre. mezei cziprus (Hoffmann–Wagner 163). J: ’ua. (Melius 20). | mezei~ 1578: mezei Cyproſnac gr. A cinka nemzetségnév. szakny.’. ciprus cindrót 1. méregöl f . | 1841. cinmosóf l. tövistelen fagyalfajta’ (< gör. J: 1807: ’Vincetoxicum. cintória. els sorban örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens)’ jelentését vette fel.) szára szintén dróthoz hasonló.) és a mezei üröm (3. kalincaínf ’. — homoki~ 1903: Homoki v. A cindrót cin. J: ’Chelidonium majus. J: ’Ephedra distachya. a Cynanchum (ma: ciprus 1. a cinadónia el tag a régi és a nyelvjárásokban meg rzött cinadónia név átvétele. vérehulló fecskef ’. ký#n. A kalinca- . cinedória l. F vészk. kýpros). cypressus.) ciprus neve megkülönböztet jelz kkel el ször 1578-ban t nik fel. cinadona.’. A méregöl jelz magyarázatára l. J: ’ua. 1783: Vad Cypros (NclB. méregöl f .

bajor-osztrák eredet cucli ’cumi’ hatására jött létre.) citromf neve a ném. czitrom szagu. hogy a levelek megdörzsölve citromillatúak. Feldcypreſſen (Melius 171) fordításával keletkezett. ang. J: ’ua. Cucik (MagyGyógyn.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. vö. a név talán a német. citrago (< citrus ’citromfa’) elnevezése alapján jött létre. 1998: orvosi citromf (Priszter 427). amely cuclihoz hasonlít. alaczon faczka” (Melius 20). 1998: citromf (Priszter 427). a ném. A citromverbéna összetett szó. Zitronenkraut tükörfordítása. lat. szakny.) nyíriciprus és vadciprus elnevezéseit szintén Melius alkotta hasonlóság alapján. a névadás alapja. 1998: cukorjuhar (Priszter 289). J: ’Melissa officinalis. ha megdörzsölik ket. Melius 437.. citraria. a növény egyéb citrom el tagú neveivel: citromf . életfa’. cukorjuhar 1966: cukorjuhar (Csapody– Priszter. és hasonló az orvosi citromf höz. A háromlevel jelz a lat. 40).’csavar. a német eredet cukor el tag a fa törzséb l megcsapolással . 234). citromf 1. Marzell Aloysia citriodora a. 1798: Tzitrom-fÍ (Veszelszki 63). teker’ t b l) átvétele. citrum ’citromfa.’. háromlevel citromverbéna’. A nyíri jelz a növény el fordulási helyére utal. TESz. többes szám verb#nae ’kultikus célra szedett szent f . lemon. koriander cucik N. ▌ 3. A citromf (1. a lat.’. mert a levelek citromillatúak. A névadás alapja a növény „nyers füve . mezei pipacs’. J: ’Acer saccharum. || vadcitrom 1798: vad-tzitrom (Veszelszki 63). citromverbéna 1998: citromverbéna (Priszter 297). Citronenkraut. a névadás magyarázatára l. citromcserje. citrum ’citromfa. ág’ < indogermán *²erb. tri’három’. A verbéna utótag latin eredet .).. Szabó. tríphyllos ’háromlevel ’ < gör.’. 111). citromf . A ciprus ’mezei üröm’ (3.. J: ’Melittis melissophyllum. ném. Az orvosi cit- romf (1. a f utótag magyarázó szerep . a növény a verbénafélék családjába tartozik. A cukorjuhar összetett szó. Genaust Verbéna a. holl. olajfa. az el tag a lat. a latin eredet citrom el tagot azért kapta. k.. Citronenmelisse. nyír3 a. — vad~ 1775: Vad tzitrom-fü (Csapó 184). — háromlevel ~ 1998: háromlevel citromverbéna (Priszter 297). a hasonlóságot így magyarázza: „mint az Fxnny× fánac à leuele ollyan. EWUng. A déli méhf (2. déli méhf ’.) összetett szó. nyír3 a. J: ’Aloysia triphylla. Marzell Calluna vulgaris a.. — orvosi ~ 1948: Orvosi citromf (MagyGyógyn. a növény citromillatú. J: ’ua. háromlevel citromverbéna’. J: ’Aloysia triphylla. 1911: citromf (Cserey. tujafa.stb. J: ’ua. a névadás alapja. vizeny s rét’ els megjelenése 1578. vö. triphylla (< gör. lat. Idegen nyelvi megfelel re vö.citromcserje 118 cukorjuhar ínf (1. EWUng. verb#na. Citronella. — ~fa 1998: cukorjuharfa (Priszter 289). phýllon ’levél’) fordítása. hazánkban csak a nyugati határszéleken. A cucik népi név. 1783: Czitrom-fü (NclB.. melly szag száraz állapotban er ssebb” (Barra 315). mirtusz-. — N. MNövSz. a növény bokorszer .-i Verbena (< lat. Zitronenstrauch tükörfordítása.) citromf neve hasonlóság alapján keletkezett. coriandrum l. levél. Genaust citrátus a. nedves talajon él meg. A háromlevel citromverbéna (3. TESz. hogy a levelek hármas örvökben állnak. 390). J: ’ua. de nem txuiſſes. citromcserje. verbéna a. citroenkruid. J: ’Papaver rhoeas. — Ö: feny ~. ennek gyümölcse’ átvétele. orvosi citromf ’. a névadás alapja a kerek pipacsgubó lehet. a nyír ’mocsár. ciprushoz hasonló felépítés . citromcserje — háromlevel ~ 1998: Háromlevel citromcserje (Bremness 93). 1783: Vad Czitrom-fü (NclB. Melissa officinalis a. 1775: Czitrom-fü (Csapó 183).) citromf neve a növény R. A citromcserje a ném. A háromlevel magyarázatára l. babér-. Növényszótár 11). a növény els sorban savanyú. ▌ 2. verbéna a. 389). Genaust Tripetália a.. háromlevel citromverbéna’..) vadciprus neve tükörfordítás. megkülönböztet jelz ket illesztett a ciprus elé. A csarab (2. citromf (ÚMTsz. cukorjuhar(fa)’.’. J: ’Aloysia triphylla. ill.

édesgyökér. ném. Cukorkóró (MagyGyógyn. vö. Marzell Acer saccharum a. minden bizonnyal a növény egyéb. édeslevel f . 148). cukorkóró N. vö. A névadás alapja a növény édes gyökere. édes el tagú neveinek hatására jött létre.cukorkóró 119 cukorkóró nyerhet cukortartalomra utal. J: ’Glycyrrhiza glabra. Az összetétel idegen nyelvi minták alapján jött létre. sugar maple. A cukorkóró népi név. juhar. . igazi édesgyökér’. ang. Zuckerahorn. az utótagra l. édesfa.

1775-t l a csabaíre ’Sanguisorba officinalis’ megjelenési adatai. 331). a növénynév megjelenik jelöletlen birtokos szerkezetben is Chabaÿr. ezeren ſebbe eſtek.: Pipinella: chobaÿer fw (Herb c): RMGl. csabaíre-vérf 1998: csabaíre-vérf (Priszter 491). a’ fiai a’ birodalmon meg-nem eggyezhetvén. így kelet- kezett csabaíre nevük.). 356). ▌ 2. a növények megjelenése nagyon hasonló. els sorban Sanguisorba minor (csabaíre) és Sanguisorba officinalis (vérf )’. A vérfej jelz magyarázata a gömb alakú pirosló virágzat. J: ’ua. csabaíre’. A csabaíre jelölt birtokos szerkezet. J: ’Sanguisorba minor. hasonló gyógyító er t tulajdonítottak a növénynek. a fajokat nem lehet pontosan elkülöníteni. A csabaíre ma a Sanguisorba minor hivatalos neve.) korai adatai a Pimpinella ’földitömjén’ és a Sanguisorba ’vérf ’ nemzetségekre vonatkoznak. A csabaíre csaba el tagja valószín leg azonos a mondai Csaba személynévvel. J: ’Pimpinella saxifraga. (régen a két nemzetséget gyakran keverték). a TESz. 1525 k. 1610 k. | 1807: ’Poterium. F vészk. Diószegi–Fazekas f vészkönyvében a jelöletlen birtokos szerkezetet teszi meg nemzetségnek: Tsábaír.). 1775: Csába ire (Csapó 51).: „Pimpinella: Chabaÿr” (TESz. A csabaíre ’hasznos földitömjén’ (2.) hasonlóság alapján keletkezett. | 1775. A mondai névadásról a legtöbb szótárszerz megemlékezik: „A’ Magyar nevét honnét vette. de els sorban valószín leg a vérf ’Sanguisorba officinalis’ és a csabaíre ’Sanguisorba minor’ adatai. csabaíre’. F vészk. 515). hasznos földitömjén’. J: 1500 k. — vad ~ 1813: vad Tsábaíre (Magy. tudják azt az Istóriákban jártos ’s költös Hazánkfiai. és akkor ezen fÍvel magok magokat ki-gyógyították. A csabaíre (1. ill. 1783: Csába-íre (NclB. 1540 k. ezért latin hatással is számolhatunk. „melly nevezetét. — vérfej ~ 1807: vérfej Tsábaír (Magy. 1540 k. ki meg-nyillozott katonáinak sebeit evvel gyógyitotta” (Barra 121). 2.. ill. szerint magyar fejlemény. 1584-t l elkülöníthet ek a vérf ’Sanguisorba officinalis’. 256). TESz. 1798: ’Sanguisorba minor. Az ír utótag jelentése ’ken cs’. . 1783: Csába-ire (NclB. 392). 1525 k. 1500 k. | 1584: ’Sanguisorba officinalis. F vészk. Az adatok között azonban felt nik a lat. a’ Chaba-íre nevét a’ Csabától vette” (Veszelszki 349–350). csabaíre’. hogy az Át’illa régi Magyar király’ halála után. az Attila fiának. EWUng.. a’ honnét ez életben meg-maradt leg-kiſsebbik fijától. 1807: Tsábaír (Magy. 1798: Csaba-íre (Veszelszki 349).. 351).. ma ilyen nemzetség nincs’. és Sz.’. 1807: ’Pimpinella és Sanguisorba sp. Ó Buda. 1610 k.: „Isop salluia obruta czyabaire” (TESz. vérf ’.: Pipinella: Pimpinella: Chÿaba ire (Herb d): RMGl. Csabának nevét l vette. 515). J: ’Sanguisorba minor.CS csabaíre 1. 1584: Chaba ire „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). Endre között majd 15. „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). Ma a vérf és a csabaíre növények egy nemzetséghez tartoznak. könnyen kaphattak azonos nevet.. 1525 k.

Csanál. — N. csinál. álomf . 1775: Apró-csallán (Csapó 53). J: ’Lamium sp. 1998: nagy csalán (Priszter 531). Vö. csójján. 1807: bujdosó Tsalán (Magy.: RMGl./1450 k. | kis ~ 1841: kis csalán (Barra 394). 138). Paritaria: Holth chalan (Ortus: RMGl. J: ’Hyoscyamus niger. — bújdosó~ 1590: Ballote: Budoso czallyan (SzikszF. csabaíre a. vérf . csinár. | szelíd~ 1783: Szelid Tsalán (NclB.: Vrtica mortua: Hot cÿlan (De Herbis: RMGl. 1775: Bujdosó tsallán (Csapó 221). J: ’ua. csalám. 388).’. csona.). J: 1775: ’Ballota nigra. árvacsalán’. 1998: kis csalán (Priszter 531). üröm a. cs™n". 1405 k. EWUng. 1798: Nagy Tsallan (Veszelszki 448). csabaíre. az utótagra l. 394). 1798: Égetf-Tsallán (Veszelszki 448). ▌ 4. fekete peszterce’. csinált. J: ’ua. | kétlaki ~ 1841: kétlaki csalán (Barra 393). csolláng. peszterce | Ballota nigra. nagyobb mennyiségben halált okoz. A csábítóf öszszetétel magyarázata. 138). csabaíre’. 1783: Apró Tsalyán (NclB. J: ’ua.). | éget ~ 1578: Égetx czalán (Melius 99).’.’. csaláng. csojánt. J: ’Urtica sp.: vrtica: chalan (BesztSzj. 29: 364). csujány. csabaüröm 1602: „Pimpinella:… Chaba×rxm” (TESz.’.).). 259).csabaüröm 121 csalán A csabaíre-vérf többszörös összetétel. csollán. Vö.: RMGl. cs(n"l. csojjany. az ír ~ íre utótagot az üröm növénynévvel (els megjelenése 1395 k. kábító hatású. cs™n™l. — N. MNövSz. J: ’ua. J: ’Glycyrrhiza glabra.’. cs(lánt. — apró ~ 1525 k.). sillyán (ÚMTsz. csohán. csián. 1583: chalan Vrtica maior vulgaris (Clusius–Beythe 8: BotTört.: RMGl. 423). 1966: csábítóf (Csapody–Priszter. csujáng. cs(lány. csójány.. J: ’Sanguisorba minor. v. csabaíre. Tsolyán: Tsilány (De Herbis: RMGl. 423). csajánt l. 138). F vészk. 1783: Bújdosó Tsalán (NclB. J: ’Urtica urens. 138). | csíp s ~ 1998: csíp s csalán (Priszter 531). 1983: csábítóf (Rápóti–Romváry 85). — holt~ 1525 k. csalánt. csonál. csonár. — éget ~ 1775: Égetö Csallán (Csapó 53). 1813: Csaba Üröm (Magy. 423). 1998: apró csalán (Priszter 531). nagy csalán’. csabaüröm ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. A csabaüröm összetett szó. csolán..) helyettesítették. csoján. Lamium (Clusius– Beythe 8: BotTört. 77). 1903: csábítóf (Hoffmann– Wagner 39). csohán. TESz.’. fehér árvacsalán’. EWUng. 148). a növény régi neveib l alkotott hivatalos magyar növénynév. csábítóf (MagyGyógyn. F vészk. csilánt. 2. silyán.: vrtica: chalan (SchlSzj. fekete peszterce’. csajka a. üröm a. csajka a. ▌ 3. 1395 k. 1578: Hólt czalán (Melius 100). csanál. csilánk.t -ít és -ó melléknévi igenenévképz s származéka. de az utótag kialakulására hatással lehetett a szó ’keser ség. 138). 1775: Csába üröm (Csapó 51). csanáj.’. A névadás alapja a növény virágjának formája.. EWUng. TESz. csábítóf 1706: Csábító f : Hyosciamus (Nyr. csih›nt. csani. csovány (MagyGyógyn. eszét megzavarja’ jelentéssel. 138). 1595: Eghetx chyalan (Beythe 113). | kisebb éget ~ 1783: Kiſſebb égetö Tsalyán . Az el tag magyarázatára l.. J: ’ua. J: ’ua. csilly›ny. J: ’Urtica dioica. 138). sz. 1775: Chyallán (Csapó 53). csijány. A csábító a hangfest eredet csáb. J: ’Lamium album..: Vrtica: Chynal’.. szenvedés’ jelentése is (els megjelenése: 1416 u. hogy a növény mérgez . TESz. cilján. igazi édesgyökér’. csalán | Urtica dioica. csián. XVI. csollánt. csalám l. 1948: csábító f (Halmai 40). csojjant. az el tag a csabaíre összetételb l elvonással jött létre. A csajkavirág népi név. v. nagy csalán’. csanal. csábul a. szillán (MTsz. 386). 133). J: ’ua. jelentése ’csésze’. 1583: hot chàlan Vrtica labeo. sz. | közönséges nagy ~ 1841: közönséges nagy csalán (Barra 393). cs(lán. csalán csajkavirág N. csanár. 130). | nagyobb éget ~ 1783: Nagyobb égetö Tsalyán (NclB. | 1998: ’Ballota. XVI.. csoh#ny (Nyatl. silány. csillyán. csábul a. csajánt. csona. csajkavirág (MagyGyógyn. ▌ 2. a csábít 1611-t l adatolható ’kábulatba ejt. 1783: Nagy Tsalyán (NclB. csabaíre a. apró csalán’. bolondító beléndek’.). Urtica minor: arwa chalan (Ortus: RMGl. 1925: csábítóf (Jávorka 973). csuhány. 350). 29). csalán csalán 1. | nagy ~ 1775: Nagy-Csallan (Csapó 53). a csajka el tag szlovák eredet .

Növ. A bújdosó jelz magyarázata valószín leg az. alt. idegen nyelvi megfelel re vö.) bújdosócsalán neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. csalán csap l. 1807: Hyoscyamus Tsalmatok (Magy. grosse Brennessel ’nagy éget csalán’. halálos. a jószagú jelz a finom illatára vonatkozik. hogy az elhomályosult felépítés csalmatok szóvégi -k-ját többesjelnek fogták fel.. a lat. tartó’ összetétele. kleine Brennessel ’kis éget csalán’. csalmatok a. ang.’). csíp s jelz k arra utalnak. TESz. bolondítóf . 2. A névadás magyarázata. eredet (vö. 1805–13: bolondító Tsalmatok (Márton. 1783: JóÐzagu Csallán (NclB. 1863: csalmatot gr. pl. A fekete peszterce (3. 174).). csalánt l. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére. ném. csalmatok a. déli méhf ’. — Ö: árva~.. F vészk. a növény egyéb bolondító jelz s neveivel.. a lat. A bolondító jelz a növény mérges voltára utal: „emberre nézve. A név Diószegi és Fazekas alkotása. •rere ’égni’) fordításával keletkezett. 1783: Nyak Tsap-fü (NclB. 1798: Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). great nettle ’nagy csalán’. a növény kétlaki.: Tsalmatok (Julow 267). hogy ha a növény a testhez ér. — erdei~ 1775: Erdei-csallán (Csapó 55). J: ’Hyoscyamus.’. TESz. A csalán növénynév általában Urtica-fajok (1. süveg’ és a tok ’burok. Az éget . 1966: csalmatok (Csapody–Priszter. EWUng. 6: 42). idegen nyelvi megfelel kre vö. csanáj. A különféle alakváltozatok szabályos hangváltozással keletkeztek. ang. a lat. 428). dwarf nettle ’törpecsalán’. 428). és elhagyták. A nagy csalán (1. A csalmatok megkülönböztet jelz je: bolondító.) levelei szintén a csalánéhoz hasonlóak: „Ollyan a’ levele mint a’ Csalláné” (Csapó 56). ūvula . A csalán ótör. 392). csag. 174). J: ’Melittis melissophyllum. F vészk. 1595: Tſap fiju (Beythe 124a).) megjelölésére szolgál. A déli méhf felépítése hasonló a csalánéhoz.) csalán elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. ném. hogy a növénynek nincsenek tüskéi. 423). J: ’ua. nyak~ (→ csapf ) csapf 1578: Czap f× (Melius 184). — fekete~ 1775: Fekete-csallán (Csapó 56). ném. F vészk. čalkančak ’ua. Urtica el tagnak a magyar csalán növénynév felel meg. J: ’Scrophularia nodosa. 1783: Fekete Tsalyán (NclB. csanár. belénd csalmatok 1807 e. a lat.csalmatok 122 csapf (NclB. — bolondító ~ 1807: bolonditó Tsalmatok (Magy. — nyak~ 1775: Nyaktsap-fü (Csapó 20). A nyelvújítási csalmatok a csalma ’turbán. A TESz. A déli méhf (5. 29). 1783: Erdei Csallán (NclB.. csani l. viszket fájdalmat okoz. Urtica minor fordításával jöttek létre. 4. mérges” (Barra 336). ▌ 5. EWUng. A kétlaki jelz a lat. J: ’Ruscus hypoglossum. lat. nem okoz éget érzést. Az apró csalán (4. MNövSz. J: ’ua. čalaÛan vagy čalïÛan kerülhetett. hogy a csalánsz rök — amennyiben a b rhöz érnek—. 382). éget . A göcsös görvélyf (6. hogy a növény érintésre nem okoz viszket fájdalmat. 169). Vö. viszketést okoznak. 1783: Tsap-fü (NclB. els adata 1807-b l van. az elnevezés alapja a növény korsó alakú. disznó~. minden része .. čalkan. F vészk. bolondító beléndek’.’. mortua (< mortuus ’halott’) utótagot lefordították. a magyarba a tör. Az éget jelz arra utal. 390).’. bolondító. 1798: Fekete Tsalán (Veszelszki 402). idegen nyelvi megfelel re vö. csanál. Urtica mortua fordítása.) a lat. göcsös görvélyf ’. lónyelv csodabogyó’. (TESz. csalán csalmás beléndek l. J: ’Hyoscyamus niger. dioica fordítása.. A csalmatok nyelvújítási szó. A holtcsalán (2. J: ’ua. ▌ 6. és az EWUng.) apró ~ kis ~ kisebb jelz i megkülönböztet szerep ek. A tárgyragos csalmatot úgy keletkezett. LXXI. || nyakcsap 1813: Nyaktsap (Magy. J: ’ua.) és a göcsös görvélyf (6. small nettle ’kis csalán’. 2. čalaÛan ’csalán’. Waldneſſel (Veszelszki 450).. tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehetett. Uvularia (< k. | jószagú ~ 1775: JóÐzagu-csallán (Csapó 55). a Hyosciamus növénynemzetség neve.’. Urtica (< lat. 1775: Tsap-fü (Csapó 20). A csapf a lat. a fekete jelz a kis termések színére utal. a csalmatok név azonban már ennél valamivel korábban megjelent a F vészkönyv el készít munkálataihoz tartozó Toldalékban. 1808: Tsalmatok (Magy. beléndek’. 390).) nagy jelz je megkülönböztet szerep .

esetleg termése nyílásával el idézett hangra utal.). 1783: CsáÐzár-virág (NclB. (Calluna vulgaris). 420). 1798: Tsattanto (Veszelszki 419).csarab 123 csattogógaz ’nyakcsap’) fordítása. Vö. Kleschenstaud’n. — N.). sászársz(káll (ÚMTsz. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. hogy „Nyaktsap és mondolák dagadását eloſzlatja. amelyek éréskor pukkanó hanggal 4 kopácsra repednek. egér~f . 204). szappanf ’. csattantó 1783: Tsattantó (NclB. Marzell Datura stramonium a.. 339). Marzell Astrantia maior a. J: ’Calluna vulgaris. csorbóka császárvirág 1664: Flos Trinitatis Cáſzár virág (Lippay I: 76). R. A császárvirág nevet Lippay alkotta. 420). csattogó a. csarak (Nyr.) császárszakáll neve hasonlóság alapján keletkezett. J: ’Heracleum sphondylium. csattan a. császárszakáll. és azt a’ vizet a’ Beteg gyakran ſzájában forgatja” (Csapó 20). 1775: TsáÐzár Virág (Csapó 296). 1948: Császárgyökér (MagyGyógyn. másik nagyon hasonló felépítés növény. a névadás magyarázata. majd hirtelen mozdulattal csapnak velük. Genaust úvifer a. csarab 1892: „Csarap. csattogó N. csattogó szamóca (→ szamóca). a -t. csarak (ÚMTsz. csarap. csattangõ (ÚMTsz. csattangó a. vö. a növény fehér virágja szakállhoz hasonlít. — ~f N. Kaiserwurz ’Astrantia maior.’. csattogógaz N. TESz. szálka~ cselán. A csarab ismeretlen eredet . Hasonló szemlélet névadásra l.. 91). császárszakáll 1. Vö. csalán csemege l. 73: 396). J: ’Taraxacum officinale. 1: 865 csarap a. Téli sirkoszorukra használják” (Ethn. csattan a. 1998: csarab (Priszter 322). tricolor. Somogym. tehén~ csék l. 1783: CsáÐzár-Ðzakáll (NclB. ▌ 2. a Fiú és a Szentlélek egysége’ szót a m.).. 3: 56: TESz. A névadás magyarázatára l. 427) tükörfordítása. csattangóra.és -ó képz elemek. A gaz ’gyomnövény’ utótag ismeretlen eredet . csattogó (ÚMTsz. sólyom~ TESz.). császárszakáll (MagyGyógyn. EWUng. a növény szintén hangutánzó eredet pitypang nevét. a növénytani szaknyelvbe a nyugat-dunántúli nyelvjárásokból kerülhetett. csarab’. csarak l. A császárgyökér tükörszó. Marzell azzal magyarázza a névadást. A csattan hangutánzó eredet szó. csattanó maszlag’. császárvirág. Vö. a rom. csarab csarbóka l. midön Leveleit vizben fözik. ném. A szappanf (2.). J: ’Fragaria vesca. a nagy völgycsillag német nevének fordításával alkotta a közönséges medvetalp császárgyökér nevét. mestergyökér. csarab. nagy völgycsillag’. akkor pukkantó hang hallatszik. cselány l. pukkantó. a lat.). erdei szamóca’. ném. császárszakáll. a növény ezeken a területeken shonos. A császárgyökér Wagner alkotása. a csattogó jelz magyarázatára l. Flos Trinitatis (Lippay I: 76) fordításával. Idegen nyelvi megfelel re vö. tricolor.). Zäpfleinkraut (Veszelszki 335). még csattogó szamóca (→ szamóca). vadárvácska’. vadárvácska’. A császárszakáll az erdélyi Benk József alkotása. A névadásra hatással lehettek a tojásdad. a névadás alapja a virágok formája. császárszakáll (ÚMTsz. J: ’Datura stramonium. csarapf (ÚMTsz. hangalakja a növény virágjával. 1798: Tsáſzár-ſzakáll (Veszelszki 254). pitypang’.. Vö. császárszakál. a csattogó el tag a virág szárának leszakításakor hallható csattanós hangra utal. J: ’Viola tricolor subsp. TESz. csattogógaz (Nyatl.’. maszlag császárgyökér 1903: Császárgyökér (Hoffmann–Wagner 58). Lippay a lat. A csattogógaz összetett szó. Trinitatis ’szent(háromság): az Atya.).EWUng. — N. felálló. bárány~f . hogy a trombita alakú virágok tetejét ha összefogják. J: ’Saponaria officinalis. EWUng. J: ’ua. — ~f 1909: czattantófü (Graumann 144).). Barba imperataluj (NomVeg. szúrós tüskékkel borított toktermések. N. császár szóval helyettesítette. . közönséges medvetalp’. csattanó maszlag l. csarab (EtSz. csecs l. ném. J: ’Viola tricolor subsp.

J: ’Atropa belladonna. 408). magyarázatára l. J: ’Hypericum perforatum. J: ’Frangula alnus. A maszlagos nadragulya (2. — fekete~ 1903: fekete cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). csámcsog igéb l és -e folyamatos melléknévi igenévképz b l áll. hártyás toktermést a szél fújja. hogy a növény ehet f szer. črYšnja. A növénynévben az el tag arra utal. F vészk.) havasicseresznye nevének alapja. or.. vö.csemegebürök 124 cseresznye csemegebürök 1948: csemege bürök (Halmai 8). črěšьnja kerülhetett. 1775: Csengö virág (Csapó 58). 296).melléknévi igenévképz s alakja. 1595: Chyengx viragh (Beythe 94a). J: ’ua. — gerezdes ~ 1783: Gerezdes TsereÐznye (NclB. 392). F vészk. A cseresznye szláv eredet . J: ’Prunus sp. cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. maszlagos nadragulya’. 1578: Czengx f× (Melius 134). a zelnicemeggy (5. valamint ha az érett. J: ’Anthriscus cerefolium. J: ’Scrophularia nodosa. csemegemandula 1903: csemegemandula (Hoffmann–Wagner 98). mandula. 258). gerézdes .’. az áfonya (3. a virágok kis sárga cseng khöz hasonlítanak. J: ’ua.). galagonya cseresznye 1. — ~fa 1256: „Sub arbore Cheresnafa” (TESz. de a névadásra hatással lehetettek a ném. J: ’Prunus dulcis var.) megkülönböztet jelz kkel ellátott cseresznye elnevezése azon alapul. cseng a. — vad ~fa 1783: Vad TsereÐznye-fa (NclB.’. hogy ez a mandula édes (szemben a keser mandulával) és finom. — havasi~ 1708: „Havasi tsereſznye. és a termés cseresznyéhez hasonló bogyó. J: ’ua. A névadás magyarázata. csemege a. чeрéшa. 342). Afonya” (PP. sativa. 373). J: ’Hypericum perforatum. A magyarba egy szláv R.. a csemege el tag jelzi.’.: Perfoliata: czengo f„ (De Herbis: RMGl. fülbe~ cserbóka l. A csemegemandula összetett szó.: Ypericon vel scopa regia: Chengew fÿw (Ortus: RMGl. havasimeggy (→ meggy). szln. 1783: Kis Csengö-fü (NclB. A cseng f talán magyar alkotás. EWUng. cseng a. TESz. čerešňa.: RMGl. szlk. ▌ 6. чeрéшнa. Teufelskirsche ’ördögcseresznye’ stb.). 257). A maszlagos nadragulya (2. közönséges kutyabenge’. zelnicemeggy’. 164). чрéшня.) büdös jelz jére l. hogy mindegyik növénynek bogyószer . göcsös görvélyf ’.’. mérges cseresznye elnevezéseinek magyarázata a növény sötétvörös. Myrtillus a. Nyr.). ▌ 4. | vad ~ 1807: vad – v. Wolfskirsche ’farkascseresznye’. 175).. A jelz s elnevezések kialakulhattak a magyar nyelvben is. 373). áfonya’. a cseresznyefa els megjelenése: 1256. J: ’ua. A kutyabenge (4. még csemegemandula. ▌ 2. ir. zamatos turbolya’. cseng hangot ad. a csemege a hangutánzó eredet csemcseg ~ csamcsog. | mérges~ 1807: mérges tseresznye (Magy. 130). F vészk. 408). 2. hogy a növény magas hegységekben fordul el . A zelni- . csorbóka cseregalagonya l. cseppent l. ▌ 5. чeрéшня. | mérges fekete~ 1775: Mérges fekete tsereszne (Csapó 188). blg.’. — fekete~ 1813: fekete Tseresznye (Magy. Az utótag a bürök növénynév átvétele.. — kis ~ 1578: kis Czengx f× (Melius 135a). J: ’ua. sz. A csemegebürök összetett szó. J: ’ua. vö. közönséges orbáncf ’. || cseng virág 1583: chengö verág Hypericum (Clusius–Beythe 5: BotTört. — büdös~ 1783: Büdös tsereÐznye (NclB. feketés. édes mandula’. 127: 329–330. hogy a növény virágzata sárga bogerny .). csemegesulyom l. az utótagra l.: RMGl. közönséges orbáncf ’. a hangutánzó eredet cseng . 1775: Kis-csengö-fü (Csapó 58). amely veszedelmes. sólyomcsemege csemete l.) és a göcsös görvélyf (6. k rislevel -~ (→ k risfalevel f ) cseng f 1525 k.Tseresznye (Magy.’. cseresznyefa’. XVI. J: ’Vaccinium sp.) fekete cseresznye. 256). a közönséges kutyabenge (4. cseresznye utótagú elnevezések: Giftkirsche ’méregcseresznye’. igen mérgez . a növény termése cseresznyéhez hasonló. büdösfa. Az áfonya (3. f nevesült. чeрéшня. EWUng.). ▌ 3. Perforata: Czengô fé (SzikszF. 1590: Hypericum: Czengô fé (SzikszF. 1783: Csengö-fü (NclB. cseresznyeszemekhez hasonló termése van. | vad~ 1948: vadcseresznye (MagyGyógyn. v. 257). a növények felépítésének hasonlósága alapján. J: ’Prunus padus. blg.

zsidó~.: RMGl. ▌ 2.. a -z és képz k. ▌ 2. N. Péntek–Szabó. az adatok azt mutatják. pl. A cserlevel f és a kis cserlevel f a lat. ott. szemerke cser 1. A gerezdes jelz a laza. csAtA. cserfalevel f l. Ember és növényvilág 201). csetenyefa (Péntek–Szabó. cserszömörce (→ szemerke). cserlevel f cserge N. 1862: csete (CzF. TESz. a növénynév els sorban a farkascserge összetételben jelenik meg. J: ’Abies alba. hogy a növény kérge a b rkikészítés anyaga. hólyag~. hogy a növény levelei a cserfáéhoz hasonlítanak: „Ez fünek levelei ollyak mint a’ Cserfa levelei” (Csapó 60). hogy lehet a bodza. Ezerjóf 175. cserszömörce (→ szemerke). J: ’ua.. цер. hogy ezek a fafajták a b rkikészítés fontos nyersanyagai. hogy a gömböly . citrom~.) termése kicsi. csete (MagyGyógyn.) feketecseresznye elnevezésének alapja. csèrfa (Péntek–Szabó.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj. A csete ismeretlen eredet . Vö. román eredet . EWUng. || cserfalevel f 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé. csätä ’bodza’. kutya~. mézgás éger(fa)’. J: ’Alnus glutinosa. gyalogbodza’.’. közönséges jegenyefeny | Picea abies. csete 1. csészebogyó 1807 e. rom. fürtökben fejl d termésre utal. kisebb’) fordításával keletkezett. Vö. húsos tobozbogyót alkot. mac. TESz. ill. J: ’Sambucus nigra. kaporna(~). цер. J: ’ua. 1798: Kis-tser-levelÍ-fÍ (Veszelszki 152). ill. cserz fa. A csetenyefa népi elnevezés. csete ’bodzavirág’. A névadás alapja a növény termése. csipke ’növény. A cserz fa el tagjára l.. — kis ~ 1775: Kis cser-levelü-fü (Csapó 60).’. J: ’ua. a névadás alapja. EWUng. J: ’Dryopteris filix-mas. A névadás alapja. jelentése: ’sz l fürt’. Marzell Atropa belladonna a. A cser déli szláv eredet . Szabó–Péntek. Ember és növényvilág 229).: Tsészebogyó (Julow 266). termés. — Ö: bodza~. A szláv szavak forrása a lat. csormolya cserszömörce l. hánytató~ (→ hánytatófa). A cserfa ’mézgás éger(fa)’ (2.). cétin% ’feny ág.) erdélyi szó. virágjának vagy bogyójának népi megnevezése. fekete bodza’. gerezd a.-e. és ebb l a téve- . vö. 393). csete. 257). alii fést fé (SzikszF. csete. szl. F vészk. sárga cserszömörce’. apró cseresznyére emlékeztet. A cserge erdélyi népnyelvi szó.). azon. blg.). Querculus minor (Melius 37) (< lat. 1193: „Prima meta incipit a cher” (TESz. cserje l. magyarázatát l. és éretten piros.cser 125 csetenyefa cemeggy (5. sztrichninfa-~ (→ sztrichninfa). A göcsös görvélyf (6. kérgéb l cserlét készítenek. csete (MagyGyógyn. gerezd a. minor ’kis. Ember és növényvilág 197. Hasonló szemlélet névadásra vö. J: ’Ephedra. erdei pajzsika’. bogyószer vé válik. || kis cser- cserz fa 1998: cserz fa (Priszter 345). szln. csermulya l. fekete termések szintén cseresznyéhez hasonlóak. Ember és növényvilág 229. cerrus ’ua. — N. vö.: TESz. — Ö: farkas~. J: ’Sambucus ebulus. cerь. TESz.’ szóban. — ~fa N. A névadás a fafajták téves ismeretén alapul.’. eb~. Az is lehetséges. a gerezd els megjelenése: 1395 k. az erdei pajzsikát nevezték így. cèr ’cserfa’. cs(te ’bodzabogyó’ (ÚMTsz. ez él tovább a rom. quercus ’cser’. kicsi csomókban. csikófark’. gerezd a. 272. A csészebogyó Diószegi– Fazekas els kísérlete a csikófark ’Ephedra’ nemzetség megnevezésére. 269). valamely részének. J: ’Cotinus coggygria. a vessz s cserje magját éréskor a veres burok csészeszer en veszi körül. J: ’Quercus cerris csertölgy’. cer ’ua. kazuár~ (→ kazuárbokor). 285). F vészkönyvükben a bogyópikk nevet véglegesítették. feny vessz ’.’.). csetenyefa N. csermoglya. 286). cser. sarlós gamandor’. kapri(~). barát~ (→ barátbors). farkas~. különféle páfrányfajokat. 316. cetiníş ’fiatal feny erd ’. közönséges lucfeny ’. szb. A csészebogyó a szláv eredet csésze és a bogyó összetétele. virág’. hogy a rom. J: ’Teucrium chamaedrys. cetiníş ’fiatal feny erd ’ szót vettük át *csetenyés alakban. 276. 2. level 1813: kis Tserlevel (Magy. üröm(~) cserlevel f 1578: Czer leuelx f× (Melius 36a). vö. cserge (Péntek–Szabó.

37). lófarkhoz hasonlítanak. csirkedögleszt (Gyógysz. equus ’ló’. csibehúr 1807: Tsibehúr (Magy. 124: 239–247. mert megdöglenek t le. a mezei zsurló népi neve könnyen keletkezhetett hasonlóságon alapuló névátvitellel. Nyr. Gänseblümchen ’libavirágocska’. csibe a. pikkelypáfrány’. — európai ~ 1841: europai Csikófark (Barra 426). és a tokokat visel rövid szárak. csibevirág N. seta ’állati sz r. egyenes szárain ül apró levélkéit. A közönséges csikófark (1. hogy a magtokok a talajban szszel képz dnek (télen „alszanak”). A névadás magyarázatára l. J: ’Colchicum autumnale. csibehúr’. hogy a növény vessz s cserje. csalán csibedögleszt N. amikor a csibék kelnek” (Kovács 18). csikófark (MagyGyógyn. shrubby horse tail elnevezés is utal.) csikófark elnevezése összetett szó. Az ókori természettudósok. TESz. kanyargós szárára utal. ang. csibe a.’ el tag gyermeknyelvi eredet ikerszó. Marzell Ephedra distachya a. J: ’ua. motivációja egy téves hiedelem: azt tartják a növényr l. amely a növény hosszú. TESz. réti boglárka’. A mezei zsurló (2. a csicsis ’kisgyermek elaltatására használt isz. Nyr. a koma ’pajtás. A csibehúr összetett szó. a névadás magyarázatára l. EWUng. valószín leg a ném. Az ismeretlen eredet csík el tag feltehet leg a vékony. csicskenye. TESz. 126: 48–71. csík2 a. csiggenye l. A név arra vonatkozik. hogy nem szabad csirkék és baromfi közelébe vinni. valamint a R. a toktermések májusban érnek be. cimbora’ utótag szláv eredet . 126: 48–71. Marzell Colchicum autumnale a.) vessz s. A mezei zsurló (1. 33: 244). A növény német elnevezése hasonló a csibevirághoz. Vö. equisetum quartum (< lat. Csicsiskoma (MagyGyógyn. még lófarkf . J: ’Ranunculus acris.’. 87). J: ’ua. közönséges csikófark’. saeta. 377). 1998: csikófark (Priszter 367). A csibedögleszt és csirkedögleszt népi elnevezések. szi kikerics’. csikorgóf 1783: Csíkorgó-fü (NclB. | közönséges ~ 1998: közönséges csikófark (Priszter 367). Növényszótár 94). hogy a háziszárnyasok szívesen fogyasztják a növényt. csík a. a névadás magyarázata. J: ’Ranunculus ficaria subsp. a névadás alapja. csicskenyefa. csalán csíkharaszt 1903: csíkharaszt (Hoffmann–Wagner 211). csicsiskoma N. ezt a jelenséget filius ante patrem (el bb a fia. a jellegtelen.. J: ’Bellis perennis. mely a csibe beléhez hasonlítható. 1948: csibehúr (MagyGyógyn. N. csetenye a. J: 1807: ’Spergula. | törpe ~ 1911: törpe csikófark (Cserey. J: ’Ephedra distachya. nyugati salátaboglárka’.) és a mezei zsurló (2. A haraszt utótag arra utal. 1925: Csikófark (Jávorka 35).) csikófark neve népi név. Diószegi–Fazekas alkotása. .’. sörte’) név. A csicsiskoma népi elnevezés. abban a hiszemben. hogy a növény a virágnál hamarabb érlel termést.csibedögleszt 126 csikorgóf sen magyar képz nek vélt -s elvonásával jött létre a csetenye. J: ’Equisetum arvense. A húr ’bél’ jelentés utótag a növény gyakran messze kúszó.. 128: 57. bojtszer formáját írja le. közönséges tyúkhúr’. háziszárnyas nevével képzett: Gänseblume ’libavirág’. aztán az apja) kifejezéssel jellemezték. ▌ 2. 126: 48–71. Nyr.’. F vészk. csibevirág (Kovács 18). Nyr. vadszázszorszép’. mezei zsurló’. 279). csikófark 1. prücsökkoma. az el tag arra vonatkozik. zöld hajtásai hasonlóak. J: ’ua. hogy „Akkor virágzik.. A növénynek erre a jellegzetes felépítésére a R. pikkelyszer levelekkel a kis bokrok csikófarkhoz. Roßschwanz tükörfordítása. csibedögleszt (NéprÉrt. equisetum < lat. lat. A csibe ’tyúkfélék pelyhes kicsinye’ hangutánzó eredet állathívogató szó. csián l. Nyr. EWUNg. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. || csirkedögleszt N. J: ’Asplenium ceterach. | 1948: ’Stellaria media. még tyúkhúr.. a Spergula nemzetség neveként használják. keskeny levelekre vonatkozik. ficaria. 50). csipke csihant l. bel lük csak a következ tavasszal bújnak el levelek. A csibevirág népi elnevezés.

Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Stellaria media. 2. négylevel farkassz l ’. csillagmáj l. A pázsit ’f ’ utótag arra utal. istenharagja. istenkegyelme. 1807: ’Stellaria. közönséges tyúkhúr’. csikorgóf lett. lat. ném. tyúkhúr. EWUng.csillagf 127 csillagszék 321). pūrgāre ’tisztít’ < lat. hogy a növény kúszó gyökeréb l tavasszal egyetlen szár emelkedik ki. hogy a növény f féle. J: ’ua. 364). szakny. J: ’ua. J: ’ua. csikorgóf csilánt l. || csikorka 1807: Tsikorka (Magy. 1798: Tsillag-fÍ (Veszelszki 245–6). 272). összetett szó. magyarázatára l. dáktylos ’ujj’). J: ’Gratiola officinalis. csillaghúr. Diószegi–Fazekas a csillaghúr el tagját a tudományos szakny. 272). a csikorka -ka kicsinyít képz vel jött létre. csikorka l. A csillaglevel f és a csillagosf a lat. A csillag el tag a növény virágjára utal. TESz. st#lla ’csillag’. Sternkraut (Veszelszki 245–6) tükörfordításával keletkezett.-i Cynodon dactylon (< gör. 257). pūrus ’tiszta’) és a R.. Genaust médius a. Diószegi Orvosi f vészkönyve a réti Tsikorka (Magy. A növény hivatalos elnevezése a csikorka (Diószegi–Fazekas alkotása) és a R. a névadás magyarázata a növény hashajtó hatása: „nyálat. 45). purisago (< lat. J: ’ua. 1948: Csikorka (MagyGyógyn.’. F vészk. általában négy levéllel a csúcsán. Marzell Cynodon dactylon a. 272). 357). || csillagosf XVI. csikorog a. tyúkhúr’. 357). csillaghúr 1807 e. 393) nevet javasolja a R. a névadás magyarázata. ang. valamint a csillagszer virágzat. a névadásra l. 258). J: ’ua.: Csillaghúr (Julow 402). dáktylon < gör. A csillag el tag magyarázata. A csillagf a ném. vö. vö. közönséges csillagpázsit’. ínnyújtóf és csikorgóf helyett. szirmai sugarasan szétállnak.’. alólrúl ki-hajt” (Veszelszki 241). 1864. májf csillagosf l.’. UEWb. bels ség’ jelentés húr a növény vékony. — orvosi csikorka 1948: orvosi csikorka (MagyGyógyn. még disznópázsit.). 1998: csikorgóf (Priszter 386). 1: 997). csillagszék 1706: csillag szék (PPNomH. Sternmiere. lat. 1948: ’Stellaria media. A csikorgóf a R.: közép tsillaghúr (Diószegi 272).-i Stellaria media utótagjának fordítása. 1798: Tsikorgó-fÍ (Veszelszki 241). 1948: csillaghúr (MagyGyógyn. J: ’Cynodon dactylon. — orvosi ~ 1998: orvosi csikorgóf (Priszter 386). közönséges tyúkhúr’. csillaglevel f csillagf 1775: Csillag-fü (Csapó 65). Purgierkraut hatására alakulhatott ki. epét.-i Stellaria (< lat. v. Stellaria (< lat.: RMGl. Marzell Gratiola officinalis a.. közönséges tyúkhúr’. a névadás alapja a növény csillag formájú levele. a lat. A csillag el tag a növény virágjára vonatkozik. star wort. F vészk. — Ö: liba~. 1864: csillaghúr (Gönczi 243). — közönséges ~ 1998: közönséges csillagpázsit (Priszter 351). orvosi csikorgóf ’. ném. lat. 1783: Tsillag-fü (NclB. F vészk. 87). F vészk. st#ll#ris ’csillag alakú’) mintájára jöttek létre. | közép~ 1807 u. közönséges tyúkhúr’. | réti csikorka 1807: réti Tsikorka (Magy. sz. — kö- csillagpázsit 1948: csillagpázsit (MagyGyógyn. még csillaglevel f . J: ’ua. orvosi csikorgóf ’. Genaust Stellária a. | 1862. J: 1807 e. baromfibélhez hasonló szárára utal. csillaglevel f 1590: Stellaria: Czillag leuelô fé (SzikszF. st#ll#ris ’csillag alakú’) fordításával hozta létre.’. csalán zönséges ~ 1903: Közönséges csillaghúr (Hoffmann–Wagner 92).. csikorog a. ſárt. A csillaghúr Diószegi–Fazekas alkotása.’. az utótag a ’bél.. 1862: csillaghúr (CzF. hogy a 3-as vagy 5-ös osztású kalászok csillagra vagy ujjakra emlékeztetnek. A csikorgó a hangutánzó eredet csikar ’itt: hasat csikar’ szóból -ó melléknévképz vel alakult. J: ’Stellaria media. a . st#lla ’csillag’. A közép el tag a lat. … tsillag-formán állanak” (Veszelszki 245–6). J: ’Paris quadrifolia. 1807: Tsillaghúr (Magy. amely csillag alakú. Genaust dactýlifer a. J: ’Stellaria media.. szakny.’. Vö.: Herba stellaris: chillagos ffe„ (De Herbis: RMGl. amelyek máltai keresztet formálnak: „tetején négy ſzép zfld levelek. 1998: csillagpázsit (Priszter 351). J: ’Gratiola officinalis.

A csill. A csimázf a lat. szlk. gelegenye ’galagonya’ (→ galagonya). A csitkenye. mac. csillár a. és a szagos mügét gyógynövényként a szív meger sítésére használták.). 256). EWUng. csimázilla- csipke 1305: Chypka (OklSz. csipke1 a. vö. farkassz l . A csipke el ször csipkebokor összetételben jelent meg (1246/1408-tól adatolható). J: ’Ranunculus sp. Sípk™ (Nyr. csinár l. F vészk. шuпка ’csipkebokor. A csillagszívf Benk alkotása. csillagvirág — sárga ~ 1664: sárga cſillag virág (Lippay I: 78). csalán csinge l. st#lla ’csillag’) fordítása. 2. Ezek a szláv šipь ’tövis. koríanon ’koriander’ < gör. székf . lat. berkenye. csitke. TESz.) ki zésére használták. 1783: Tzillár-fü (NclB. Diószegi Orvosi f vészkönyvében a Négylevel Tzillár (Magy. EWUng. csillagf . a szék utótagra l. boglárka’. f. (Melius 138a).. 255). 1578: Czipke (Melius 23a). csipkebogyó’.t jelentése ’csillag formájú’. négylevel farkassz l ’. csillagszívf 1783: Tsillag-Ðzív-fü (NclB. csillyany l. gen. cibál). galagonya~.). „Ha az maguát etzetben meg áztatod. J: ’Rosa canina. cimicaria (lat. 255). A csimázillatúf a lat. csipke1 a.. — ~f 1775: Czillár-f× (Csapó 65). Genaust Cimicífuga a. hogy a levelek csillagszer en helyezkednek el a növényen.). 46. magyarázatára l.-i Rubus (< *reub.. a név a növény csúcsán látható négy levélre utal. csipke csimázf 1578: Czimáz f×nec gr. Sternleberkraut ’csillagmájf ’. nyíl’ származékai.. csipkéje l. koríandron.-szorb šypka ’csipkebogyó’. csipkefa. Czimáz f×nec hiyác” (Melius 138a). szakny. Vö. шúпка. sem a köznyelv. A névadás alapja a növény b zös illata: „czimáz b×z× à leuele” (Melius 58). csillár a. a csipke szó forrása a bolgár vagy a szlovák lehetett. csillag a. és az húſt meg ſózod. tüske. gesztenye növénynevek hatására jött létre. Wanzenkraut ’poloskaf ’.’. Lippay alkotása. A névadás magyarázata. csillár 1807: Tzillár (Magy. meg nem fęrgeſedic” (Melius 59). ném.-szorb šípka. J: ’ua. fa~ csipcse l. J: ’Galium odoratum. koríannon. és az Coriandrumos etzetben meg áztatod. cibál. A csipke valószín leg szláv eredet . csimázillatúf 1525 k. csillyán. 393) nevet javasolja a R. cipke. csitkenye. Herzfreund ’szívbarát’. csipkebokor lat. még csillaglevel f . Stellaria (< lat. kerti koriander’.. EWUng. 1831: csiggenye (TESz. 1246/1408: „ab vna dvmo. 1863: Csüpke (TESz. 375).. 255). ném. csipcse (ÚMTsz).-i coriandrum fordítása (< gör. csinált. szakny. csimázf . J: ’Coriandrum sativum. Stinkdill ’büdösf ’. — N. 4-ſzirmú” (Magy. A csillár nyelvújítási származékszó: a csillog ige tövéb l képezték -ár képz vel. — Ö: eb~. 1783: Tsipke-bokor (NclB. Hasonló szemléleten alapul a növény bolhaf elnevezése. a négylevel csillár növénynevet azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. blg. 1836: Tsipkenye (TESz. csütke (MTsz. F vészk. UEWb. a növényt csimázok ’poloska’ (a csimáz els megjelenése 1525 k. A csillagvirág egyedi adat.csillagszívf 128 túf .).. vö. cémex. Boldogasszony ~ csipkebokor 1. csicskenye a N. 43: 142).). káron ’kömény’. cémicis ’poloska’) fordításával keletkezett: „EſÅt à Báboc Cimicaria. bicske. F vészk. erdei peremizs’. gyep rózsa’. Idegen nyelvi megfelel re vö. vö. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Tsész. farkas~ csipa l. 329). Marzell Asperula odorata a. csimasz a. csimasz a. Vö. F vészk. farkassz l ’. Marzell Coriandrum sativum a.. csillag a. Páris-f helyett. que wlgariter chipkebokor appellatur” (TESz.: Coriandrum: chÿmazillathofÿw (Ortus: RMGl. 364). szagos müge’. a. a névadás alapja nyilván a virág sárga színe és csillag formája. bücske. Wanzendill ’poloskakapor’. Vö. .). šípka. négylevel f . J: ’Inula conyzae. kár ’tet ’). — négylevel ~ 1807: négylevel Tzillár (Magy. 4-level : Bokr. kóris ’poloska’ < gör. csicskenye. valószín leg német minták alapján hozta létre a nevet.szaggat. J: ’Paris. az az. csalán TESz. TESz. J: ’Paris quadrifolia.

375). hypó ’alatt’. 1783: Tsuda-fa (NclB. hypógl#sson < gör.: Chÿoda farol gr. v. hasonlóság alapján azonban egyéb tüskés növények. 135). piros virágú. csipke. seggvakaró és csipkefa helyett.’. Nyr. csipkepitty 1807: Tsipkepitty (Magy. idaeus. gl"ssa ’nyelv’) fordítása. Növényszótár 262). 303). hanem bokor. málna’. 1998: „csipkerózsa” (Priszter 483). csipke a.) a lat. 256). 387) nevet javasolja a R. sz.) is átvették a nevet. csodafa 1. gyep rózsa’. J: ’Rosa canina. gör. 339). 335). Mora Baccae. J: ’Pulmonaria officinalis.) neve.) a lat. 1577 k. Szederj-in-bokor (De Herbis: RMGl. J: ’Datura stramonium. apró. csitnyebokor (MTsz.).) ’gyep rózsa’ jelentése azonban kés bb jelenik meg. 375). — szúrós ~ 1998: szúrós csodabogyó (Priszter 487). az el tagra l. csodamag csodabogyó 1. — lónyelv ~ 1998: lónyelv csodabogyó (Priszter 487). A csodabogyó ’Ruscus’ nemzetségnév. a Rubusfajok ’tüskés szeder. aculeátus (< lat. acule#tus ’tüskés’) fordítása. 1998: „csodafa” (Priszter 481). csipkerózsa 1783: Tsipke Ró’sa (NclB. A szúrós jelz (1. A csipkefa összetétel eredetileg tüskés növények. a csipkebokor eredetileg a gyep rózsa (1. Wunderbaum (Melius 82a) tükörfordításával keletkezett. J: ’Ricinus communis. EWUng. — N. szúrós csodabogyó’. a növény nem fa. | 1775: ’Rubus idaeus subsp. 2. hypoglóssum a. hogy a növény megvakíthatja a csirkéket. Vö. a pitty ’lebiggyesztett ajak’ összetétele. 1584: clypke fa (Clusius– Beythe 27).: Rubus. J: ’ua. az utótagra l. csuda bogyó (Cserey. ~f csodabab l. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Tsipke Ró’sa (Magy. 1948: Csodabogyó (MagyGyógyn. lónyelv csodabogyó’. hogy a karéjos level . ▌ 2. csirkevakító (MTsz. rózsa. 1664: Csuda fát gr. 1578: Czoda fa (Melius 82a). vakuló~ csirkedögleszt l. A csipkepitty összetett szó. a’ középs tsipkés” (Magy. F vészk. J: ’Rosa canina. Genaust aculeátus a. 1525 k. 126: 48–71. Diószegi–Fazekas alkotása. XVI. hypogl#ssa < gör.. A ricinus (1. málna’. ▌ 2.. 1595: Chyuda fa (Beythe 127). F vészk. F vészk. (Lippay II: 223). J: ’Nepeta. csipnyebokor l. csitkenye l. | 1948: ’Ruscus aculeatus. 1813: Tsipkefa (Magy. J: 1911: ’Ruscus sp. a csipke ’cakkos’. — N. Csirkevakító (MagyGyógyn. a növény ágaira és leveleire utal. csipkebokor csirkevakító N. A névadást az magyarázza. — Ö: macska~. Csicskenyefa (MagyGyógyn.. csipkefa 1. gyep rózsa’. 1775: Tsuda-fa (Csapó 237). csipke csitnyebokor l. szeder. 1798: Tsuda-fa (Veszelszki 419). 1911: csoda v. csodabogyó’. faszer növényt sokféle betegség gyógyí- . Az összetétel el tagjára l. A lónyelv jelz (2. A csipkerózsa összetett szó. 343). a Rubus-fajok ’tüskés szeder. csipke a.csipkefa 129 csirke l. 1783: Tsipke-fa (NclB. csipke. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Bokr[étája] ásító a’ torkolatnál ſzegett ſzél : alsó ajakának két ſzéls metſzései hátra hajólnak.) megnevezésére szolgált. J: ’Ruscus hypoglossum. J: ’Rosa canina.). hogy a virágzat csészéje lehajol és csipkés. 2. Mora Rubi: cipche bokor. 120). csitke. inkább népi megnevezés. csattanó maszlag’. 222).és málnafajok’ (1. A csirkevakító népi név. szeder’. 393). a csipkefa összetétel (2. pittyed a. F vészk. pettyegetett tüd f ’. TESz.. a névadás alapja. ricinus’. 343).. csipkebokor csoda l. pittyed a. J: 1584: ’Rubus sp. 1807: Tsipke Rózsa (Magy. macskamenta’. gyep rózsa’. a névadás alapja az ide tartozó növények fényes.és málnafajok’ (2. ▌ 2. ▌ 2.. tyúkvakító.: Catapucia: Chodafa et Saarfÿw (Ortus: RMGl. piros termése. Jávorka 848). Az el tagra l. A névadás magyarázata. csibedögleszt csodafa 1863: Csipnyebokor (TESz. A csipkepitty nemzetségnév. A csipke csipkebokor összetételben (1246/1408-tól adatolható) ’gyep rózsa’ jelentés . (632/9).) csodafa neve a ném. szépséges. csipke. a valódi levelek alatt kicsi nyelvhez hasonló levélkék találhatók. F vészk. hypoglossum (< lat... 1775: Tsipkefa (Csapó 37). J: ’Rubus sp.

csodamag N. J: ’ua.csodafamaszlag 130 csókaláb tására használták. MNövSz.: ’Primula sp. értelmezése található meg. 1775: Tsuda-fü (Csapó 180). és N. kankalin’. vulneraria. 1783: Tsuda-fü (NclB. szi kikerics. a névadás alapja az. csojánt. . Wundklee tükörfordítása. ill. 2.’. csodaf . amely madárlábhoz is hasonlítható. tavaszi kankalin’. 128: 180.) csókaláb elnevezésének alapja lehet a virágok szára. A buk utótag valószín leg névszó. J: ’Datura stramonium. maszlag. csohany. de idekapcsolható a bukfenc is. réti nyúlhere’. A csodafamaszlag Márton alkotása. F vészk. A csodahere a ném. Nyr. 1783: Csóka-láb (NclB. Nyr. 126: 302. 393). csohán. bukfencezik’ fogalmának másféle R. csojjant. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Ketskere Gálga (Magy. 4: 24). Csapó megjegyzi a ricinus ismertetése közben: „Némellyek a’ Maſzlagot (Stramoneum) tsuda-fának nevezik” (Csapó 180). els sorban a tavaszi levelek és a hagyma’. bolondító beléndek’. még lóhere. vékony termés. hogy a növényt sokféle betegség gyógyítására használták: köhögés csillapítására. kecskebuka ’bukfencezik’ (ÚMTsz. Magy. csoján. F vészk. 126: 301. 1813: Tsókaláb (Magy. Nyr.: czioka lab (NéNy. 2. bukfenc a. Növ. az el tagra l. az utótagra l. J: ’Anthyllis vulneraria subsp. vö. csókaláb 1. TESz. mérgez termésre utalnak. a név nem maradt fenn. 209). Marzell Anthyllis vulneraria a. Vö. a hangutánzó eredet csóka madárnév és a buk összetétele. hogy a növény levelei kora tavasszal hajtanak ki a hagymából. A csókabuk talán népi elnevezés lehet. orvosi kecskeruta’. 1948: csókaláb (MagyGyógyn. csodamag (MagyGyógyn. A csattanó maszlag (2. veris. csodabab (Csapody–Priszter. F vészk.) csókaláb neve metaforikus elnevezés. hogy mindkét növény mérgez . A kankalin (1. ▌ 2. J: ’Datura stramonium. illetve az. A névadás magyarázatára l. 425). 259). csojjany l. maszlag’. J: ’Galega officinalis. népi elnevezés. csodahere 1903: Csodahere (Hoffmann– Wagner 92). amely magyar fejlemény lehet. 1590: palma Christi: Czyuda fé (SzikszF. sz. 1911: csodahere (Cserey. A piros gólyaorr (2. J: ’Hyoscyamus niger. ricinus’. F vészk. Hasonló szemléleten alapul a növény báránylábvirág (→ bárányvirág) elnevezése is.: Tsúda (Julow 256). varjúláb. 1775: Tsuda-fü (Csapó 237). Ember és növényvilág 221). a növény csodafa és csodaf neveib l keletkeztek elvonással. csókahagyma (Péntek– Szabó. | 1948: ’Primula veris subsp. csalán csodafamaszlag 1805–13: „Tsudafa MaÐzlag” (Márton. A csodamag és a csodabab népi elnevezések..). a csoda Diószegi–Fazekas els kísérlete volt a maszlag nemzetség megnevezésére. a csoda elvonással keletkezett a csodafa ~ csodaf növénynevekb l. vö. 393) (→ gálga) nevet javasolja a régi csókabuk név helyett. 2. sz. 393. J: ’Geranium sanguineum. csattanó maszlag’.. J: ’Datura. a hosszúkás. csókabuk 1813: Tsókabukk (Magy. méregtelenít hatású. csodafa. A csókaláb elnevezés valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. 393). a bukik igéb l alakulhatott ki. || csoda 1807 e. ▌ 2. 1935: 178). a névadás alapja feltehet leg a hosszú száron álló virág. csókahagyma N. XLIV. csodamag (Jávorka 973).) csodafa neve hasonlóság alapján keletkezett. EWUng. A here utótag magyarázatára l. a névadás magyarázata talán az. csodaf 1. a névadás magyarázata. 126: 302. csattanó maszlag’. hogy a növény furcsa. J: ’Colchicum autumnale.. 2. A csodafa utótagját f magyarázó utótaggal helyettesítették. tüskés termése hasonló a ricinus terméséhez. N. piros gólyaorr’. A csókabuk összetett szó. J: ’Ricinus communis. amikor a madarak is ébrednek.: RMGl. 29). sebekre hámosodás gyorsítására. bukfenc a. csodafa. 257). XVI. 399). A csókahagyma erdélyi. A növénynévi utótagban valószín leg a ’bukfenc. J: XVI. Rápóti–Romváry 86. || csodabab N. Növényszótár 15). a bab alakú.

a névadásra nyilván hatással volt a növény hasonló madárféle + orrú + f szerkezet neve: esztragorrúf (→ esztragorr). mac. bors~.) vadcsombor neve Csapó alkotása: „Vad-tsombornak-is lehetne nevezni az én itéletem Ðzerént” (Csapó 267). nyári hérics’. az alakváltozatok nem vezethet k vissza egységes alapalakra.. borsika’. 1395 k. čubrь. Chyombor (Csapó 69). SzlJsz. A csókaorrúf Melius alkotása. bürökgémorr | Geranium sp. az el tagra l. köszvénymenta.) kerti jelz je megkülönböztet szerep . A csömbör alakváltozat hangrendi átcsapás eredménye. č_ber. 393). 150). J: ’Acinos arvensis. 1775: Csombor (Csapó 69). csomb#rd. fajnév. csomborszátorja 1807: Tsombor Szátorja (Magy. F vészk. hortensis fordítása. vö. vö. J: ’Clinopodium vulgare. J: 1395 k. 1583: Chombor (Clusius–Beythe 7: BotTört. Nyr. az utótagra l. kakukkvirág.) csombor neve hasonlóság alapján jött létre.: RMGl. F vészk.). cseh R. 1783: Erdei Tsombor (NclB. 343). or. 1861: csömbör (TESz. csombor a. csókavirág (SzegSz. A csombormenta összetett szó. Etimológiája vitatott. illatos macskamenta’. Tudatos névadással alkotott növénynév. kakasvirág. arra utal. | 1783: ’Satureja hortensis. az illatos macskamenta (4. borsika’. 1435 k.).: RMGl. чумбрика sz. A csombor szláv. borsika’. ▌ 4.). 150). J: ’Satureja hortensis. N.: „staturna: chombor”. 1405 k. közelebbr l talán déli szláv eredet . ördög~ csolán. 1783: Csombor (NclB. ▌ 5. TESz. 150). A csomborpereszlény összetett szó. — Ö: borbély~. csombor helyett. J: ’Mentha pulegium. 1948: Csombord. J: ’Satureja hortensis. a csombormenta (2. csalán csombor 1. polaj. csolláng l. čúbar. csombord’. csombormenta’. N. Magy. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csombormenta nevet javasolja a R. A növény eredeti jelentése borsika (1. Szabó.’. csombor csombormenta 1807: Tsombor Ménta (Magy. 1998: csombor(d) (Priszter 493). amelynek „hegyes à hegye mint à Czokánac az orra” (Melius 162). hogy a növényt termesztik.-e. — vad 1783: Vad Tsombor (NclB. 1578: Czombor (Melius 107). a név a növény egyéb madár el tagú nevei nyomán jöhetett létre. EtSz. gólyaorr’. 139. Kniezsa. el tagja a csombor.: RMGl. pereszlény | Satureja hortensis. csókavirág N. vadkakukkf ’.). csokor l. чýбрица sz. чабёр: ’borsf . — vad~ 1841: vadcsombor (Barra 311). 1590: Satureia: Czombor (SzikszF.. 1798: Tsombor (Veszelszki 363). ▌ 2. N. csombord (Péntek–Szabó. 1798: Tsombor (Veszelszki 398).. borsf ’. ▌ 3. F vészk. 346). 130). 237). 389). szb. csombord l. A borsf (3. 346. 126: 302. F vészk. 389).: staturnea: chombor (SchlSzj. vadkakukkf (5. A borsika (1. menta. combor (MTsz. N... — erdei ~ 1775: Erdei tsombor (Csapó 167). 1998: csombormenta (Priszter 427). megfelel szó más szláv nyelvekben is. szl..). a lat. J: ’ua. Diószegi–Fazekas alkotása.. csombor a. csombormenta’. 1798: Vad Tsombor (Veszelszki 409). J: ’Erodium cicutarium. — kerti ~ 1998: kerti csombor(d) (Priszter 493). köszvényf . EWUng. A csókavirág népnyelvi elnevezés. A névadás alapja a növény termése. .-hv. szb. A köznévi csombord stb. 126: 303. szln.).. čibr. illatos f szernövények. csombôrd (ÚMTsz. A magyarba egy (déli) szláv R. čYbrъ ’borsf ’ kerülhetett át. d-je inetimologikus járulékhang. csollán. csombord. J: ’Adonis aestivalis. Nyr. a vad jelz megkülönböztet szerep . — N. čubr. чýбрика sz.: ’Satureja sp. — vad~ 1775: Vad-tsombornak gr.csókaorrúf 131 csomborszátorja csókaorrúf 1578: Czoka orru f× (Melius 162a). „bolembica: idem chombor” (BesztSzj. 386).: blg. csomborpereszlény 1998: csomborpereszlény (Priszter 290).: staturna: combar (SoprSzj. J: ’Mentha pulegium. csombor a. J: ’Thymus serpyllum. 2. csomborpereszlény’. ÚMTsz. Ember és növényvilág 286). 1813: vad Ts[ombor] (Magy. 150). (Csapó 267). utótagja a pereszlény nemzetségnév ’Acinos’. Melius 434. csombor. R. 385). csombor (MagyGyógyn.: RMGl.). 1783: Tsombor (NclB.. J: ’Nepeta cataria.

1578: Czorbaka. 1783: ’Sonchus oleraceus. A szelíd csorbóka (1. hogy a gyökere göcsörtös. štrpka. az utótag a Magyar f vészkönyv szerz i (Diószegi–Fazekas) által alkotott nemzetségnév. 29: 17).). — N. A csorbóka szláv. 1577 k. szlk. ščrbák. 268/1). TESz.) a csorbóka ’Sonchus’ nemzetséghez tartozik. hasonló képzésmódra l. ▌ 2. hogy a növény levelein mély bevágások láthatók.-hv. kalincaínf ’. csermulya (Nyr.). 444). csontba faragták: „Achillea millefolium [cickafark]. J: 1577 k. szláv jövevényszó lehet. csorbánka. | 1807: ’Sonchus. lat. *ščьrbъka ’katáng’ kerülhetett *csirbuka > csorboka alakban. csorbánka l. csorbóka csorbóka 1. csorbuka. vetési konkoly’. csonár l. J: ’Sonchus asper. hogy a virágot bizonyos területeken fába. or. ščerbák.. 1793: ’Sonchus sp. az el tag a növény régi nevének átvétele (csombor). valamint az. 1911: csermoglya. a lat. N. A növény elnevezésének indítéka virág- . | 1578. A csontvirág népi elnevezés. ▌ 2. J: ’Ranunculus sceleratus. EWUng. 1793: Tsorbáka (Földi 58). A csomorika a finnugor eredet csom. csorbuka l.) és a szúrós csorbóka (2.. 151). csorbóka’. csorbóka csormolya 1. csontvirág N. közelebbr l szerb-horvát eredet . csorbaság’ származéka. Czarbakánac gr. 1775: Csomorika (Csapó 70). Myagros (PP. Genaust Scrophulária a.)”. Jávorka 266. Scrophularia (< scr#fulae ’torokdagadás. nyúlkék~. csona. — Ö: dudva~. es vgÿ leweſqn kend be aÅÅal” (OrvK. щербáк más képz vel alakult. 1807: dudva Tsorbóka (Magy. A magyarba egy szláv R. szátorja. A növény R. 1903: Csermulya (Hoffmann–Wagner 119).: „Nÿers chÿorbakat tqrÿ megh ÿol erqſſen.). (ÚMTsz.). le.). UEWb. fehéres virágzat. J: ’Agrostemma githago.. A csomborszátorja összetett szó. szelíd csorbóka’.). a cseh šterbák. csontvirág (Jávorka 266. csomós. 1783: Csomorika (NclB. MagyGyógyn. csalán csontfa 1841: csontfa (Barra 263). F vészk. 1590: Lagopus. A csomorika név a növény azon alaki sajátságára utal. torokduzzanat’) elnevezés szemléleti háttere. csorbóka a. A csormolya eredete bizonytalan. 300. N. kinövés. 343. 1783: Csorbaka (NclB. közönséges cickafark’. J: ’Ajuga chamaepitys. — szelíd ~ 1998: szelíd csorbóka (Priszter 507). csorbóka’. — N. torzsika. mely a pásztorfaragásokon is kedvelt virágdísz” (ÚMTsz.csomorika 132 csormolya borsika’. A csomó legkorábbi jelentései ’görcs <növényben>. hogy a növény fája nagyon kemény. ném. eredeti jelentése ’különféle gyomnövények: Melampyron sp.. štrbák. A csontfa névadás magyarázata. Melandrium (habszegf ). Magy. 382). Marzell Ligustrum vulgare a. (csormolya). szúrós csorbóka’. bütyök’. csorbóka a. közönséges fagyal’. A csormolya els megjelenése: 1708: „Tsormolya: Melandryum. 1791: Tsorbókáktól gr. — szúrós ~ 1998: szúrós csorbóka (Priszter 507). A névadás magyarázata. neve Scrophularia minor (Melius 179). Myagrum (légyfogó)’. J: ’Achillea millefolium subsp. Härtern. 1590. Hartröhrle. szb. csormolya (ÚMTsz. szczerbak. štrbka. csarbókának gr. F vészk. torzsikaboglárka’. ’torzsikaboglárka’ jelentésben használja. csomorika 1578: Czomorika (Melius 175a). csermulya (ÚMTSz. Mindez a szláv *ščьrba ’kicsorbult rész. ÚMTsz. magyarázatára l. 38.). 1798: Tsomorika (Veszelszki 373). a névadás alapja valószín leg a csontszín . vö. szelíd csorbóka’. a szláv čьrmъlja vagy čьrmulja (< szláv čьrmъ ’vörös festéket szolgáltató pajzstet ’) növénynév átvétele. hogy gyökércsomókat a dagadt mirigyekhez hasonlították. (TESz. Melampyron. cs(rbók™. 409)..: RMGl. a szóvégi -ó és -ika kicsinyít képz k. és ezért torokdagadás ellen használták a torzsikaboglárkát. lactuca leporina: Czorbaka (SzikszF. N. millefolium. vö.t b l származik. még borsika. A csomorika valószín leg Melius alkotása. J: ’Ligustrum vulgare. cserbóka (MTsz. (Melius 76a). J: ’Sonchus oleraceus. Nyilván a latin Scrophularia mintájára alkotta Melius a csomorika nevet. csurbókát gr.

) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába. hogy a korábbi háromszótagú alakok egy részének vegyeshangrend sége részben különböz irányban kiegyenlít dött. Katikasisakvirág’. 1998: kesernyés csucsor (Priszter 348). kesernyés csucsor’.). J: ’Solanum tuberosum. 16: 8). F vészk. ▌ 2. 16: 8). 176). 71). részben pedig megmaradt. || kuklásf 1775: Kuklás-fü (Csapó 264). — fekete ~ 1807: fekete Tsutsór (Magy. J: ’Solanum nigrum. keserédes. ezekb l alakultak ki napjaink tudományos elnevezései is: keser csucsor. J: ’ua.. J: ’Solanum dulcamara. — Ö: ebsz l ~. és a gyökerén dudorok talalhatók. 1798: Kuklás vagy Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). EWUng. egyedi elnevezés. farkascsinge csucsorka 1. A magánhangzóknak az alakváltozatokban jelentkez gazdagságát az okozza. 128: 58–9. A csucsor nevet valószín leg a csucsorka növénynévb l vonták el. 82). sárga. 1807: kuklás v. sömör). A csucsorka nyelvújítási alkotás. 380). kesernyés csucsor. tsuklyás f (Magy. keser . ▌ 2. a fejfed höz hasonló virágforma számta- . csalán csuklyaf 1. napellus. t nt fel jelz s szerkezetben (keserédes csucsor). 176). A fekete csucsor (2. J: ’ua. 317). A csuklyaf elnevezés magyarázata az. F vészk. EWUng. Nyr. 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). EWUng. | kesernyés ~ 1980: kesernyés csucsor (Erd -mez növ. hogy a növény virágai fejfed höz hasonló formájúak. 1925: csucsor (RévaiLex. A kesernyés. TESz. ném. 1843: Csucsor (Bugát. A magyarban gyomnövény jelentésben terjedt el.’. — keser édes ~ 1893: keserüédes Csucsorka (PallasLex. R. A nyelvújítás korában az újonnan alkotott csucsor ’Solanum’ nemzetségnév elé különféle megkülönböztet jelz ket illesztettek. | édeskeser ~ 1925: édeskeser csucsor (RévaiLex. méregöl sisakvirág’.). édeskeser jelz k magyarázatára l. 1798: Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). J: ’Aconitum anthora. a csúcs ’dudor’ f névb l -r kicsinyít képz vel (vö. csujány l. 263). A kesernyés csucsor (1. A burgonya csucsorka elnevezését dudoros gumója és bogyótermése alapján kaphatta. F vészk. TESz.) és a fekete csucsor (2. 1807: keserédes Tsutsór (Magy. 1783: Kuklás-fü (NclB. keser édessz l (→ sz l ). Növ. jelentése ’kesernyés csucsor’ (1. J: ’Solanum dulcamara. odor.csucsor 133 csuklyaf jának élénkvörös színe lehetett (eredeti jelentése: Melampyron). vö. amelynek els megjelenése 1787. J: ’ua. A piros csucsor a termés vörös színére utal.. csupán legújabb növényszótárunkban található meg. 6: 43). J: ’Solanum.’. A keser édes jelz magyarázatára l. A cserjés csucsor elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. A csuklyaf elnevezés német mintára keletkezett. keser édessz l (→ sz l ). méregöl sisakvirág’. A kesernyés csucsor csucsorka neve hasonlóság alapján keletkezett. F vészk. 1: 198). csucsor’. 1868–73: Csucsor (Ball. a csucsor f név -ka kicsinyít képz s származéka.’. csuhány.: Keserédes csucsor (Nyr. 1911: csuklyaf (Cserey. J: ’Aconitum anthora. 1948: Édeskeser csucsor (MagyGyógyn. 1787: „De hát a’ tsutsorkámról mit mond? nem szépen nfnek é” (TESz. J: ’ua.) csucsor nevének szemléleti háttere. csönge l. csujáng. bogyótermése van. 380). J: ’ua. a csucsor ’Solanum’ nemzetséghez tartozik. csombor csucsor 1. 177). | keserédes ~ 1790 k. 1807: Tsutsór (Magy. A szaknyelvi csucsor ’Solanum’ szóképzéssel keletkezett. Növényszótár 4). 1998: fekete csucsor (Priszter 506).) fekete jelz je is a termés színére vonatkozik. XVI: 8). | keser ~ 1998: keser csucsor (Priszter 348). vö. csovány l. 4: 789). 1805–13: Keserédes Tsutsór (Márton. Kappenblume. burgonya’.’. J: ’Aconitum napellus subsp. csucsorka a. hogy a növénynek dudoros részei vannak: bogyótermés és csomós gyökérzet. TESz. nyelvújítási alkotás. 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). az eredeti virágszínt l függetlenül: a kalincaínf virágja pl. csucsor a. csalán csömbör l. kesernyés csucsor’..’. | piros ~ 1998: piros csucsor (Priszter 348). 1790 k. 85: 211). 1783: Tsuklya-fü (NclB. — cserjés ~ 1998: cserjés csucsor (Priszter 348). LXXII. A kesernyés csucsor (1. fekete csucsor’. ▌ 2. Szóhalm.

a gabonatáblára utalnak (vö. a küll k.) égivetési és vetési jelz i a virág el fordulási helyére. J: ’Centaurea. R. a név tehát a virág felépítése alapján keletkezett. EtSz. Ez utóbbi jelen- ség érvényes a Centaurea (ma búzavirág) nemzetségre: „súgárvirági töltséresek.csüküll 134 csüng belénd lan német elnevezésben kimutatható. J: ’Centaurea cyanus. Az EtSz. | vetési ~ 1903: vetési cs küll (Wagner 169). J: ’Scopolia carniolica. ▌ 2.’. a déli szláv eredet cs és az ótörök küll összetétele. F vészk. — áldott ~ 1807: áldott TsÍkÍllf (Magy.). a csöves virágok nagyobbra n nek. eredet (< lat. J: ’Cnicus benedictus. búzavirág). Narrenkappe ’bohócsipka’. A csüküll nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. Mönchkappe ’szerzetescsuklya’. csorbóka csüküll 1. kapucni’). búzavirág’. Sturmhut ’rohamsisak’. csipke . Ezeket az anyagokat a középkorban a boszorkányok is használták. J: ’ua. amelyek a beléndekben ’Hyoscyamus niger’ is megtalálhatók. — Ö: búzavirág~. még sisakvirág. ’s a’ bels ts veseket kiſzorítják…. m.. csuklya a. 258). Csüng belénd (MagyGyógyn. A névadás magyarázatára l. — égivetési ~ 1948: égivetési csüküll (Halmai 19). (Barra 212). A kukla a csuklya alakváltozata. F vészk. nyilván a növény R. TESz. kuklya). 488). 20). cuculla ’fejlepel. F vészk. Diószegi–Fazekas F vészkönyvének Bévezetésében Megjegyezni valók alatt a következ t írja: „Az elegyes vagy súgáros virágúk vagy úgy tellyesednek. 488). vö. 1841: áldott cs küll nek gr. 1807: TsÍkÍllf (Magy. Eisenhut ’vaskalap’. csipke csütke l. szerint „cs + küll ?” összetétele. 20. hogy a’ bels ts ves virágok nagyobbra n nek. az -s melléknévképz . A csüng jelz a harangalakú sárgászöld lógó virágokra utal. mint a sugárvirágok. EtSz. hogy a növény gyökerében halucinogén anyagok találhatók. pézsma~. áldott bárcs’. a’ bels knél többnyire hoſzſzabbak” (Magy. A belénd utótag hasonlóság alapján keletkezett. ném. Magy. tévesen a Centaurea nemzetséghez sorolja az áldott bárcsot ’Cnicus benedictus’ (2. 490). F vészk. farkasbogyó’. az EtSz. Diószegi–Fazekas csüküll nemzetségnevét azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. a névadás magyarázata. a cs-s szókezdet a csuha szó hatására keletkezett elhasonulással. csuklya a. latin Centaurea benedicta neve alapján. csuklya a. Diószegi–Fazekas leírása alapján a csüküll összetett szó. feltételezése valószín leg helyes. sem a köznyelv. EWUng. A kék búzavirág (1. egyenetlen metſzés k. ’s a’ félſzer súgárokat vagy küll ket kiſzorítják” [kiemelés t lem] (Magy. F vészk. csurbóka l. A Magy. F vészk.. kék búzavirág’. hogy a’ félſzer virágok ſzaporodnak meg. vagy úgy. kukla. Az áldott jelz t a növény áldottf nevéb l vették át. csüng belénd N. A csuklya lat. a csuklya a m.-ban keletkezett alak (< R. csüpke l.

. danisarkantyu (NyIrK. szakny. | jószagú ~ 1813: jószagú Daruorr (Magy.: AÅ hatodÿk fele daru orru fwnek gÿeokerebeol” (OrvK. 126: 304– 305.). ▌ 2. encián. sárga tárnics’. daruláb (MagyGyógyn. || daruorrúvirág 1664: Darú orrú virág (Lippay I: 76). mezei szarkaláb’. 2. — ~gyökér 1775: Dantzia gyökér (Csapó 260). els megjelenése: 1798: daru-láb ’Chondrilla juncea’ (Kitaibel 164).D dancia 1. Vö. danckai-gyökér (Tsz. A névadásra hatással lehetett még a gyógynövényként nem használatos közönséges nyúlparéj ’Chondrilla juncea’ daruláb neve is. közönséges csillagpázsit’. 2. a kés bbi adatok létrejöhettek elvonással a daruorrúf névb l is. 1708: Dantzia (PP. A jószagú és illatozó jelz k a növény kellemes illatára utalnak. Jávorka 848). Dani-sarkantyú N.. gólyaorr’. Delphinium elnevezésének népetimológiás változata lehet. (ÚMTsz.’.’.). J: ’ua. J: ’Gentiana lutea. daruorr 1807: Daruorr (Magy.-i odoratissimum (< lat. J: ’Consolida regalis. lat.). tárnics’. vö. összetett szó. odor ’illat’). 1767. dárda l. N.). galamblábgólyaorr’. J: ’Geranium sp. citromillatú muskátli’. J: ’Gentiana cruciata. sarkantyúvirág.’ | 1590: ’Geranium sp. Gentiāna a.). 222. A dancia feltehet leg népi változat a gyenciánának ejtett lat. 34: 40). itt a névadás alapja a növény gyökerén lev . | 1775: ’Geranium columbinum. — illatozó ~ 1780: illatozó daru-órr (Phytologicon 99). 1948: Dancia (MagyGyógyn. 390). 326/ 34). 126: 304. 1590: daru orru fé (SzikszF.: ? ’Geranium sp. 257). Dani sarkantyú (Péntek– Szabó. 214). Növénynevek 25–30. encián a. lat.. gólyaorr’.. 367). . madárlábhoz hasonló gyenge csírahajtás. Ember és növényvilág 222). darázsvirág (MagyGyógyn. A Dani személynévi el tag talán a növény R. gencián.-i gentianaból. J: ’Cynodon dactylon. darázsvirág N. Nyr. király~ dárdácskája l. amelyb l tavasszal salátát készítenek. Nyr. A Dani-sarkantyú népi név. A névadás magyarázatára l. 1775: Darú orru-fü (Csapó 107).: RMGl. A darázsvirág népi elnevezés. J: ’ua. F vészk. J: ’Pelargonium odoratissimum. daruorrúf 1577 k. 367). vö. sehr wohlriechender ſtorchen ſchnabel (Phytologicon 99) fordítása.. 45). J: ’Pulmonaria officinalis. darulábból gr.’. F vészk. A metaforikus elnevezés alapja a hosszú száron álló kalász. EWUng. a név valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. encián a. A daruláb népi név. TESz. — N. 1767: Dantzia (PPB. az utótag magyarázatára l. Marzell Pulmonaria officinalis a. Az illatozó daruorr (1780) a ném. Genaust odoratíssimus a. J: ’Gentiana. összetett szó. király~ (→ királydárda) daruláb N. F vészk. — ~gyökér 1767: Dantzia gyökér (PPB. dongóvirág. kígyótárnics’. pettyegetett tüd f ’. J: ’ua. 1813: Dántzia (Magy. Mollay. J: 1577 k. szakny.

. (573/2). . dics ségesf dics ségesf 1578: D×czxſéges f× (Melius 38a). J: 1775. A névadást a Geranium-fajok egyéb madárféle + cs r típusú elnevezései is befolyásolhatták: gólyaorr.: Dictamuſt gr. 321). Genaust Geránium a. Diptamuſnak gr. a lat. démutka a. használták mint görcsoldót és idegnyugtatószert. az el tagra l. daruorrúvirág l. трuцu [többes sz. 1798: Ditsfsséges fÍ (Veszelszki 440). victorialia (Melius 184) (< lat. (141/4). TESz. A deréceveronika a növény összetett szó. deréceveronika 1948: Deréce veroníka (MagyGyógyn.démutka 136 diktamus A daruorrúf és daruorrúvirág valószín leg magyar alkotások. J: ’Veronica beccabunga. A diadalmasf a lat. — kerti ~ 1807: kerti Démutka (Magy... eredet .’. derce a. 1813: Diktamos (Magy. 273). szlk. csombord. A deréceszigoráll összetett szó. F vészk. amely *terice. J: ’ua. borsf ’. démutka származhat közvetlenül a németb l. gémorr. esztragorr. EWUng. EWUng. nagyezerjóf ’. diktamus 1. трúцu [többes sz. csókaorrúf . 1841: demutka (Barra 314). F vészk.: Feÿer Dictamnuſth gr. dymutka ’ua. diadalmasf 1578: Diadalmas f× (Melius 184). A deréce talán a déli szláv (vö. 353). TESz. 428). (OrvK. || dics f 1948: Dics f (MagyGyógyn. az el tagra l. vö. | fehér ~ 1577 k. démutka a. démut ’kakukkf ’. 1807: Démutka (Magy.] ’ua. télisaláta (→ saláta) és a deréce helyett. 1775: Ditsöséges-fü (Csapó 294). amely a gy zelem jelképe. demutka. victoria ’gy zelem’) fordítása. 2. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Derétze Szigoráll (Magy. esetleg szlovák közvetítéssel.’. ném. (Melius 108a). magyarázatára l. 367). hogy a növény egykor nagy becsben tartott gyógynövény volt. | 1841: ’Thymus serpyllum. daruorrúf démutka 1775: Demutka (Csapó 123). az utótag nemzetségnév. F vészk. 65). blg. vö. (265/39). az utótag nemzetségnév.’) eredet derce (els megjelenése 1763: ’különféle termények hüvelye’) szóból származik. — erdei ~ 1578: Erdei Diptamuſnac gr. Dictamuſnak gr. ártéri veronika’. deréceszigoráll 1807: Derétze Szigorall (Magy. *tьricę ’korpa’ kerülhetett át. demut ’kakukkf . szigoráll. 367) nevet javasolja a vízi pólé (→ polaj). J: ’ua. A magyarba egy déli szláv R. 337). illet leg szó eleji zöngésüléssel *derice formát vett fel. 1775: Diadalmas-fü (Csapó 20). Diószegi–Fazekas a növény R. veronika. 1783: Ditsöséges-fü (NclB. hogy a növénynek a termése kerekded. kócsagorr. orvosi veronika’. 1783: Diadalmas-fü (NclB. deréce. a névadás magyarázata. F vészk. lónyelv csodabogyó’. 1783. deréce 1775: Derétze (Csapó 71). hasonlít a babérhoz. vízisaláta (→ saláta). N. a névadás magyarázata. hogy a növény örökzöld. J: ’Veronica beccabunga. J: ’ua. A m. Diószegi– Fazekas alkotása. 1783: Derétze (NclB. 1998: deréceveronika (Priszter 534). | 1807: ’Thymus sp. J: ’Ruscus hypoglossum. ErenpreiſÅ (Melius 38a) [Ehrenpreis] fordítása.’. 1798: Derétze (Veszelszki 49). 1798: Diktamos (Veszelszki 190). ártéri veronika’. fölfúvódott. magyarázatára l. 1775: Diktamos. 353). derce a. A dics f elvonással keletkezett a dics ségesf növénynévb l. J: ’Veronica beccabunga. a nemzetség hivatalos neve ma kakukkf . de kialakulásukra nyilván hatással volt a növény tudományos neve. 1783: Demutka (NclB. kerti kakukkf ’. J: ’Veronica officinalis. géranos ’daru’) célozva a növény madárcs rszer termésére. 321). és N. valamint a légutak hurutus betegségeinél is alkalmazták. dics f l. a -ka pedig képz . — Ö: kakukk~. démutka nevét a Thymus nemzetség megnevezésére foglalta le. Ditamos (Csapó 86). mac. Geranium (< gör. deréce. Diptamuſth gr. 1664: Dictamos (Lippay I: 76).’. boglárka. A démutka ném. vadkakukkf ’. A dics ségesf a ném. 2. 389). (572/22). 1798: Demutka (Veszelszki 424). J: ’Dictamnus albus. cseh N.] ’korpa’. N. ártéri veronika’. F vészk. 1577 k. a névadás magyarázata. kakukkf ’. 1798: ’Thymus vulgaris.

A hamis diptamus (1. 1595: dinnye zagu fijv (Beythe 99). A krétai szurokf (2. XVI.’.: Borago: [Di]nnie izex fÿ (De Herbis: RMGl. A sulyom (1. ▌ 2. A dinnye lat. A hasznos földitömjén (2. mivel: „Levelei gömbölyüek. a kalincaínf R. | vízi~ 1775: Vizi dió (Csapó 268). A diptamus a lat. J: ’Borago officinalis. cucurbita ’tök’) nevének fordítása. nyilván a szegényebb népréteg (jezsuiták) fogyasztotta a közönséges dióhoz (Juglans regia) hasonló. cucurbitalis nevét fordíthatták a dinnye növénynévvel. J: ? ’Aesculus hippocastanum termése. A dinnyef valószín leg a növény R. 1948: jezsuita dió (Halmai 87).) diószer termésére utal. 258). 1783: Vizi-dió (NclB.dinnyef 137 dió 609/23). — krétai ~ 1578: „Eggyic Cretai” [Diptamus] (Melius 108). 1798: Vízi-dió (Veszelszki 427).) magyardió neve Melius alkotása.: De boragine: dynÿaÿzwfyw (Herb. J: ’ua. 159). A kerti borágó (1. szakny. 1833: dinnyeszagu f (PallasLex. értéktelen. Waſſernuſs ’ua. ▌ 2. a Pseudodiptamus (Melius 108) részfordításával alkotta.) és csabaíre (3. egy 1610 k. 1783: Dinnye-fü (NclB. ▌ 2. illetve íze. szakny. 1903: dinnyeszagú f (Hoffmann–Wagner 31). díktamnos. || dinnyeszagúf 1. ném. yaγaq. 1540 k.’ tükörfordítása. diptamnusnak a hatására jött létre. hasznos földitömjén’. a lat. Diptam. 331). feljegyzésben pedig ezt találjuk: „kek uiraga: szagos minth az dinnie” (Herb. hogy a szöveg szerint a növény termései „az gyomorban ſárt és hurutot czinálnac” (Melius 14) — . 537). A vízidió a ném. krétai szurokf ’. lat.’. Beythe András Fiveskönyvében így ír: „szagos mint az dinnye. žaáak). J: ’ua. cucurbitalis (< lat. valóságos Ugorkát illatoznak. királyné asszony dinnyéje (→ királydinnye) ’Pimpinella saxifraga. els megjelenése 1264: ’Juglans sp. csabaíre’. dictamnum < gör. kerti borágó’. 2.) és a gesztenyefa termése (2. F vészk. J: dió 1.) dinnyeíz f és dinnyeszagúf elnevezéseinek magyarázata a növény dinnyéhez hasonló illata.’. a növények illatosak. 384). c): RMGl. mellyeket valaki tenyerei között dörsöli. 1903: dinnyef (Hoffmann–Wagner 119).-i Dictamnus (< lat. kek viraga vagyon…” (Beythe 119). a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik. A krétai jelz magyarázata.’. a fehér jelz a virág színére utal. 29: 364). a termés a dióhoz hasonló. žaáak.) diptamus neve ismételten latin átvétel. A dió csuvasos jelleg ótörök jövevényszó (vö. kerek termésük van. hogy a növény Kréta szigetén shonos: „Ez czac Creta ſÅigetben terem” (Melius 108). dictamnus. 256). J: ’Ajuga chamaepitys.) Melius alkotása. még vízigesztenye (→ gesztenye). — jezsuita~ 1903: jezsuita dió (Hoffmann–Wagner 23). ▌ 3. A diktamus idegen szó. J: ’Trapa natans. (Melius 108a).) hasonlóság alapján kapta dió nevét. — magyar~ 1578: Magyar dióc (Melius 14). a hamis jelz megkülönböztet szerep . század folya- . A vadgesztenye termésének (2. dinnyeíz f dinnyef 1775: Dinnye-fü (Csapó 125). lat. díktamnon) átvétele. hogy a nálunk a XVI. dinnyeszagúf l. a): RMGl. Genaust Cucúrbita a. Majdnem 200 évvel kés bb Csapó József már tévesnek ítéli a dinnyeszagúf elnevezést. ehet . de az adat kétes azonosítású. lat. Natter-Nád Miksa feltételezi — abból kiindulva. a névadás magyarázatára l. J: ’ua. neve Cucurbita citrullus. A jezsuitadió a csemegesulyom (1.: Borago: buglossa minor: dÿne sago fw (Herb. 367). d): RMGl. és így Dinnye-Ðzagu fünek nem jól nevezik” (Csapó 27). 1775: DinnyeÐzagu-fü (Csapó 51). kalincaínf ’. | hamis ~ 1578: hamis Diptamuſnac gr. J: ’Sanguisorba minor. Idegen nyelvi megfelel re vö.) dinnyeszagúf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. dinnyeíz f 1500 k. diktamus diptamnus alakváltozatának átvétele. a lat. dinnye l. J: ’ua. a növény indás töve pedig a dinnye terjeszkedésére emlékeztet. 255). kirg. J: ’Origanum dictamnus. Genaust Dictámnus a. sz. 1706: Dinnye szagú f : Borago (Nyr. közönséges vadgesztenye(fa) termése’. csemegesulyom’. weisser Diptam. 1813: Dinnyeszagúf (Magy. K#šγ. v.-i Origanum dictamnus utótagjának és a R. király~. apró termést. kemények és ÐzöröÐÐek.’.

1775: DiÐznó-bab (Csapó 33). F vészk. az elnevezés alapja. aminek a gyógyítására használják. Marzell Datura stramonium a. csattanó maszlag termése’.. babja mérgez . csattanó maszlag’. tüvisdisznó (Péntek– Szabó. a spárgát kerti díszf ként is ültetik szépséges. bolondító beléndek’. M szótár 138). tövises. midön köztök a’ Dög uralkodik. Melius ezt írja a kígyótárnicsról: „A tehen. tövises disznó (MagyGyógyn. 174). mikor a’ csürhék e’nek a’ babját megeszik. J: ’ua. kýamos ’bab’. A bolondító beléndek termése babhoz hasonló. 1783: DiÐznóbab (NclB. tüvisdisznó-búrján (Péntek– Szabó. töviskés jelz s elnevezések népi nevek. disznócska l. A szúrós. magas szaponintartalmú. 1807: disznó Bab (Magy. hyoscyamus. eredet disznó -cska kicsinyít képz s származéka a disznócska. Igen iò à ſebes louakat ſanta túros Louakat vęle moſni à vizéuel” (Melius 157a). Az ótör. de a szerz k. a gyógynövényekre jellemz . kecske~ díszf N. 264). Ember és növényvilág 206). EWUng. szúrós disznó (MagyGyógyn. A disznógyógyítóf név a kés bbi herbáriumokban már nem jelenik meg.’. J: ’Datura stramonium. hogy a növényt „diſÅno gyogyito f×nec is hiyác” (Melius 157). Hyoscyamus tükörfordítása. A díszf népi elnevezés.. hyoskýamos ’disznóbab’ < gör. mert meg-öriztettnek az által a’ Dögtöl’ (Csa- . keresztesf ) ismertetése után megjegyzi. J: ’Hyoscyamus niger. Saunuß ’disznódió’ tükörfordítása. lat. | tövises ~ N. A tövisdisznóburján utótagjára l. A disznógyógyítóf valószín leg nem tükörfordítás. mivel. || tövis~ N. burján. még a disznónak is árt.’. J: ’ua. — tövis~burján N. Sau ’disznó’. hŷs ’disznó’ (gen. tövisdisznó ’sündisznó’ növénynév kiemeli. a névadás alapja. Benk körülírásos disznó ételére való csalán elnevezéséb l a kés bbiekben a magyarázó ételére való részt elhagyták. 1798: Diſznó-bab (Veszelszki 252).. Ember és növényvilág 227). 1903: disznóbab (Hoffmann– Wagner 39). 382). — N. Szabó. 1798: Diſznó-Tsallyán (Veszelszki 448). — szúrós ~ N. disznóbab). J: ’ua. J: ’Asparagus officinalis. A disznó ’a csattanó maszlag tüskés termése’ a R. A disznócsalán összetett szó. Melius a kígyótárnics egyéb neveinek (vö. és lúh. ném. (Melius 157). J: ’Gentiana cruciata. t szer levélzetéért. hogy arról nevezik el ket. csalán. A disznógyógyítóf Melius alkotása. kígyótárnics’. Természettört. || disznócska N. disznóbab 1578: DiÐÅno bab (Melius 64). J: ’Datura stramonium termése. A N. A disznó el tagú termésnevek általában mérgez ek (vö. Genaust Hyophórbe a. hogy a termés szúrós. vö. | töviskés ~ 1903: töviskés disznó (Hoffmann–Wagner 39). Kováts Mihály m szótárában így magyarázza a disznóbab elnevezést: „Mert e’nek a’ gyümfcse bab képÍ. 339). hogy a növényt a disznók etetésére használták. és diſÅno páſÅtoroc igen adgyac enni à diſÅno és Iuh baromnac à dxg ellen”. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. pl. nagy csalán’. disznócsalán 1783: Diſznó (ételére való) Tsalyán (NclB. hogy a zöldségnövényt. disznó (Péntek–Szabó. dió a. 264). diptamus l. J: ’ua. a növény tüskés toktermésére vonatkoznak. hyoscyamos < gör. disznó 1852: disznó (Peregriny. Ember és növényvilág 227). közönséges spárga’. a csattanó maszlag termése is er sen mérgez . dió a.’. A disznóbab Melius alkotása a lat. A nevet valószín leg Benk hozta létre. az utótagra l. disznócska (Magy-Gyógyn. díszf (Péntek–Szabó.díszf 138 disznógyógyítóf mán már ismert. diktamus dísz l. a’tól mindjárt rángatodzást kapnak” (Kováts. TESz. J: ’Urtica dioica. 423). disznó disznógyógyítóf 1578: diſÅno gyogyito f×nec gr. Melius 371. mérgez termés közönséges vadgesztenye(fa) termése lehet. 264). Csapó ismerik a növény disznógyógyító hatását: „A’ kereſzt-fü [kígyótárnics] gyökerét haſznos meg-etettni a’ Diſznókkal. disznóbab helyett. hyós). Ember és növényvilág 227).’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bolondító csalmatok (→ csalmatok) nevet javasolja a R.

valamint a „A’ gyökere fekete vaſtag. fiatal leveleikb l salátát készítettek. A disznókörte az ótörök eredet disznó állatnév és a körte gyümölcsnév összetétele. erdei ciklámen’. 2. J: ’Sonchus asper. Saudistel. disznókömény 1578: DiſÅno kemény (Melius 49a). káposzta’) fordításaként. 128: 184).) és a szelíd csorbóka (2.) és a pitypang (4. ang. 1578: DiſÅnokéc (Melius 76). A disznókenyér a ném. Nyr. 2. friss leveleib l salátát készítettek. 1813: disznó. 1520 k. A disznó el tag megkülönböztet szerep . 1783: DiÐznó-kenyér (NclB. A disznó el tag arra utal. holer#ceus ’f nem ’ < lat. de belfl fejér. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. 1783: DiÐznó kék (NclB. vagy-is Diſznó-serték állanak” (Veszelszki 345). hv. A disznókáposzta összetett szó. a disznókörte növénynévben jelzi. 410).). J: ’Cyclamen purpurascens. 335). azt jelzi. a szelíd csorbóka (3. disznókenyér 1588: dizno kenyer (Nyr. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja. szúrós csorbóka’. disznókáposzta 1. a disznók szívesen fogyasztják. ▌ 4. 409). — sima ~ 1578: Sima DiſÅnokéknec gr. disznókörte N. svinjak. J: ’Sonchus oleraceus. Növénynevek 42. hogy a gyümölcs vadon terem és kicsi. 367). disznókék 1. Mollay. ’s annak a’ fejébfl körös-körÍl ſürÍ haj-ſzálok.: RMGl. 1664: „Cyclamen. Sew Fenchel (Melius 49a). 128: 184.). 1783: DiÐznó Kömény (NclB. lat. hasonló felépítés növények. 1775: Disznókömény (Csapó 72). disznóorja 1578: DiſÅno oria (Melius 33a). 1775: DiÐznó kenyér (Csapó 73). ▌ 2. Marzell Sonchus asper a. pitypang’. az utótagra l. 121). sv. 1798: DiÐznó-kenyér (Veszelszki 185). disznókék. Disznókörte (MagyGyógyn.’. orvosi kocsord’.) így ír: „Mikor gyenge ez fü. J: ’Sonchus oleraceus. porcus ’disznó’) neveinek fordításával jött létre. A disznókáposzta a szúrós csorbóka (1. kék ’saláta’. és a vaddisznók is szívesen túrják ki. A disznó el tag gyakori megkülönböztet elem. hogy ezek az állatok szívesen fogyasztják. Vö. svinbröd. oler#ceus. ▌ 3. szakny. porcinum < lat. A névadás magyarázata. ill. ▌ 2. swinebread. hogy a megf zött gumókkal etették a sertéseket.) a Sonchus nemzetséghez tartozó.’. a szúrós csorbóka (2. 370). az utótag létrejöhetett a lat. ſzint úgy lehet kéſzitteni és enni mint a’ Salátát” (Csapó 208).-i oleraceus (< lat.) olyan növények. foeniculum < lat. Saubrot fordítása. cseregalagonya’. porcinus < lat.). J: ’Crataegus laevigata. (Melius 76a). — kemény erdei ~ 1578: kemény Erdei diſÅnokéc (Melius 76a). J: ’ua. ném.: RMGl.. Sonchus oleraceus a. F vészk. helus ’zöldség. foeniculáceus a.disznókáposzta 139 disznóorja pó 261). azt is jelezheti. Schweinbrot. hogy ezek vadon term káposztafélék (szemben a termesztett káposztával). 1775: DiÐznókék (Csapó 208). 409). Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Taraxacum officinale. 347). 1783: DiÐznó kápoÐzta (NclB. Csapó a pitypangról (4. hogy a disznók szívesen fogyasztják. és fogyasztják a növény gumóit. J: ’Cichorium endivia. Fœniculū [Foeniculum] porcinum. 1783: DiÐznó kék (NclB. friss. J: ’Sonchus asper. a cseregalagonya ehet termésére utal. 375). szúrós csorbóka’. 1813: Disznó kék (Magy. J: ’ua.. 1590: peucedanon: Diszno kômeny (SzikszF. kit az Németek diſznó kenyérnek neveznek” (Lippay I: 64). f#niculum ’kömény’ < lat. A szelíd csorbóka (2. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. 428). ném. A disznókék összetett szó. Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (< lat. 1798: Diſznó-órja . Genaust porcínus a.) idegen nyelvi megfelel ire vö. nyúl Káposzta (Magy. disznókörti. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. F vészk. amelyeknek fiatal. szelíd csorbóka’. sow thistle ’disznóbogáncs’. 388). A disznókömény a növény R. salátakatáng’. A növény termése a köményhez hasonlít. szelíd csorbóka’. 1783: DiÐznó orja (NclB. J: ’Peucedanum officinale.: Endiuia: dizno keek (Növ. hog’s bread. 1595: Dizno kxmeny (Beythe 81a). 1775: DiÐznó orja (Csapó 225). disznu6körti (ÚMTsz. A salátakatáng (1.

J: ’Portulaca oleracea. orja a. 1595: Dizno repa (Beythe 51). TESz.. lat. Szabó. disznórépa 1577 k. disznóparéj 1911: disznóparéj (Cserey. még varjútövis. amaránt’. orja a. Melius 386. kövér porcsin’. hogy a disznók szívesen eszik a gumókat. Eber ’vadkan’). eredet disznó állatnév. J: ’Cyclamen purpurascens.. A disznórépa a lat. 1783: DiÐznó tövis (NclB. portula ’kis ajtó’ szóból származik. Portulaca szót a lat. Az el tag az ótör. 390). pórtula a. A disznóparéj összetett szó. 1798: Dobrónika (Veszelszki 64).. hogy az amaránt nemzetséghez tartozó növények szinte gyomnövényként terjednek. A dobronika idegen szó. Portulaca szót (tévesen) feltehet leg a lat. Az el tag magyarázata. a név magyarázata. A disznóporcsin Melius alkotása. A disznótüsfa egyedi adat. ▌ 2. TESz. 2. (OrvK. TESz tüske a. ezenkívül a disznók szívesen fogyasztják a növényt.’. disznó köhögése) is használták. disznóporc l. Saudistel tükörfordítása. J: ’Rhamnus cathartica. Nyr.: DÿÅno Repanak gr. az ótörök eredet disznó és az orja ’állati gerinc’ összetétele. Cserey nemzetségnévként használja. disznóporcsin. hogy a szártalan bábakalácsot a disznók tekn jébe tették azért. J: ’ua. J: ’Amaranthus. 1783: DiÐznórépa (NclB. disznótövis 1578: DiſÅno txuis (Melius 43a). rápa a. porcsin. Genaust porcínus a.disznóparéj 140 dobronika (Veszelszki 357).. valamint a kerekded. Vö. 363). F vészk. 367). az erdélyi Benk . EWUng.. A disznóparéj összetétel arra utal. magaslat’ elemeknek más testrész jelölésére való alkalmazásával jött létre). 1775: DiÐzno-portsin (Csapó 225). disznótüsfa 1798: Diſznó-tÍs-fa (Veszelszki 335). Genaust porcínus a. EWUng. hogy a disznók ették a növényt. 1578: DiſÅno porczin (Melius 183). 1775: DiÐznó tövis (Csapó 17). 1813: D[isznó] orja (Magy. Erdrübe ’földirépa’. Növényszótár 12). az utótagra l. Waldrübe ’erdeirépa’ (Veszelszki 185). J: ’Polygonum aviculare. madárporcsin’. Marzell Cyclamen europaeum a.. a lat. dobronika 1783: Dobrónika (NclB. 629). 1775: Disznórépa (Csapó 73). r#pa. hogy els sorban a disznók fogyasztották. Genaust porcínus a. Szabó. különféle disznóbetegségekben (pl. pázsit a. 1783: DiÐznó pá’sit (NclB. 413). 335). Az orja utótag szóhasadás eredeménye (az orr testrésznév el zményének.. 1584: dizno répa (Clusius– Beythe 13). Idegen nyelvi megfelel re vö. az utótag. 1798: DiÐznó-tövis (Veszelszki 135). közülük némelyiket f zeléknövényként fogyasztották. amelyek répához hasonlóak. kövér porcsin’. a ném. A disznóorja Melius alkotása. hogy a kövér porcsint a disznók szívesen túrják és fogyasztják.. disznóporcsin disznóporcsin 1. 1791: Disznó Tövis (Lumnitzer 361). A tövis utótagra l. déli méhf ’. 127: 48. EWUng tüske a. pázsit a. J: ’Carlina acaulis. a paréj (→ paraj) ’ehet f zeléknövény. Nyr. A disznóorja összetett szó. A disznópázsit el tagja arra utal. Melius valószín leg a lat. A disznótövis Melius alkotása. r#pum ’répa’) tükörfordítása. madárporcsin’. a szláv eredet pázsit utótag ’f ’ jelentés . A név arra utalhat. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. 1798: Diſznó-pázsit (Veszelszki 354). valójában a lat. az ur ~ or ’domb. J: ’Portulaca oleracea. rapum porcinum (< lat. hogy megvédje az állatokat a marhavészt l. pórtula a. Melius 381. J: ’Melittis melissophyllum. Eberdistel (ném. gyomnövény’ jelentés .. A névadás magyarázata. 128: 184. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. J: ’Polygonum aviculare. disznópázsit 1595: Dizno paſit (Beythe 96). porcénus ’disznó-’ melléknév.. Genaust pórtula a. 1775: DiÐznó-páÐit (Csapó 226).. mert a növény ágvégei tövisesek. A tüs utótag a tövisnek régi tüs változata. varjútövis’. || disznóporc 1798: Diſznó-portz (Veszelszki 357). szártalan bábakalács’. erdei ciklámen’. ném. pozsgás level növény hasonlíható állati gerinchez. valószín leg a növény szarvastövis elnevezésének hatására jött létre. Marzell Carlina acaulis a.

dudkóró . 1841: dongóf (Barra 302). Honigblume ’mézvirág’. orvosi veronika’. A dongóvirág népi elnevezés. dragollub. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. J: ’ua. Marzell Datura stramonium a.: BotTört. A borzas jelz (2. bokor’..) dongóf elnevezése Barra alkotása. kígyótrankf .) és a fekete nadályt (2. d dike N. Marzell Centaurea jacea a. Vö. a dudva el tag jelentése valószín leg ’burjánzó’ (vö.) magyarázata. Vö. drót l. 415). ▌ 2. A drágajó népi elnevezés. nyúlsaláta helyett. dongóf l. J: ’Artemisia dracunculus. dohány l. hogy a növény gyorsan szaporodik. darázsvirág. dédike a). d dike (ÚMTsz. J: ’Datura stramonium. J: ’Pulmonaria officinalis. Marzell Pulmonaria officinalis a. lat. ill. „Dobrónike” (NclB. ném.. — N. dutkóró 1578: Dutkorónac gr. solanum foetidum pomo spinoso (< lat. ismeretlen eredet . TESz. dutkóró József a rom. szopókavirág. A dohányvirág népi név. tárkönyüröm’. darazsak. méhvirág. J: ’Antennaria dioica. Marzell Melilotus officinalis a. A dögf elnevezés alapja. dohányvirág (MagyGyógyn. drágajó (MagyGyógyn. pakulár~ dohányvirág N. Pilosella minor purpureo flore.). A drágolub idegen szó. ném. ang. 145). a R. dracunculus ’kicsi sárkány’ < lat. tárkony. A d dike népi elnevezés. — N. szelíd csorbóka’. Idegen nyelvi megfelel re vö.). csirke~ (→ csibedögleszt ). Dragon (< lat. csorbóka nevet Diószegi–Fazekas tette nemzetségnévvé. 1783: Dutkóró (NclB. disznókáposzta. a déli szláv vagy szlovák eredet drága ’értékes’ és a jó ’hasznos dolog’ összetétele. 1948: dudkóró (MagyGyógyn. 127). Ehrenpreis hatására jött létre. Gazdag méztartalma miatt a méhek. utalva arra. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. R. kígyó’) átvétele. 406). 222). valószín leg a ném. EWUng. 1798: Drágulob (Veszelszki 238). dongóvirág (MagyGyógyn. dédnagymama’ népetimológiás változata. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a dudvacsorbóka nevet javasolja a R. 1783: Drágulob (NclB. a névadás magyarázata. hogy a növény megszárított virágját dohányhoz szokták adni. hogy a növénynek érdesen sz rös szára és levele van. Tabaksklee. drágolub 1583: Pilosella minor albo flore. A dragontárkony összetett szó. 1903: drágulob (Hoffmann–Wagner 165). Vö. D dike (MagyGyógyn. J: ’Symphytum officinale. Genaust dráco a. J: ’Veronica officinalis. dong a. Idegen nyelvi megfelel re vö. kutya~f . dongók gyakran keresik fel a petytyegetett tüd füvet. dong a. dögf (MagyGyógyn. drák#n ’sárkány. J: ’Centaurea cyanus. nyúlkáposzta.’. fekete nadályt ’. 422) ’ua. darazsak.dohányvirág 141 l ’). (Melius 95). F vészk. 264). dongóvirág dögleszt l. dögf 1903: dögf (Hoffmann–Wagner 39). dídike (ÚMTsz. dungó-virág (MTsz. 1723: ’burjánzik’). 444). parlagi macskatalp’. pettyegetett tüd f ’. 326). dragontárkony 1583: Dragon tarkony Tarco (Clusius–Beythe 7a: BotTört. dracónis a. drac# < gör. A pettyegetett tüd f (1. a dongó ’rovar’ el tag dong töve hangutánzó eredet . hogy az orvosi veronika a népi gyógyászatban nagyon fontos és hasznos gyógyszer volt. ném. kígyóharapás ellen használták a növényt. kakics. J: ’Melilotus officinalis. R. tyúk~ dongóvirág N. csattanó maszlag’.. kék búzavirág’. 273). hangalakja a rovar tompa. — borzas ~ 1841: borzas dongófü (Barra 302). cin~ dudvacsorbóka 1807: dudva Tsorbóka (Magy. orvosi somkóró’. dics ségesf . Dongovirág (Jávorka 848). ismeretlen eredet . 126). Idegen nyelvi megfelel kre vö. csibe~. A névadás alapja. mindkét növény lila virágait kedvelik a méhek. liba~. stink-weed. nyúlkék. 145).’ növénynevet vette át. az el tag a ném. az utótagra l. J: ’Sonchus oleraceus. A dudvacsorbóka Diószegi–Fazekas alkotása. Bockstaud’n ’bakszagú növény. Talán a dédike ’dédszül . zúgó hangját jeleníti meg. hogy az egész növény büdös. foetidus ’b z- drágajó N. A névadás szemléleti háttere. || dongóf 1.

A dutkóró Melius alkotása. .).dutkóró 142 dutkóró (MTsz. gaz’ származéka. EWUng dudva a.’. Bucskóró. J: ’ua. || búskóró N.. dudva a. orvosi somkóró’. búskóró (MagyGyógyn. a növénynév el tagja az ismeretlen eredet dudva ’gyom. J: ’Melilotus officinalis. 145). TESz. A búskóró el tagja népetimológiával keletkezett. a kóró utótag magyarázata: „mert igen magas mint egy ember” (Melius 95).

Nyr. TESz. a lat. Nyr. a csipke eredeti jelentése ’Rosa canina. ▌ 2. ebes a. gen. Az ében vándorszó. 1264: „spina. szakny. Ebenbaum. É ebagyar 1843: Ebagyar (Bugát. ol. heben. Az ugor eredet eb ’kutya’ el tag magyarázatára l. Genaust Cýnodon a. gyep rózsa’. forró égövi fafajta’ els megjelenése: 1551: „Sz×ntelen neuekedem mint az Eb…us fa” (TESz. UEWb. ébenos ’ébenfa’). ébenfa 1841: ijbenfa (Barra 423). Eibenbaum. még csipke. gen. az utótagra l. Az ebfa az ugor eredet eb ’kutya’ és a fa összetétele. Hundskirsche tükörfordítása. Nyr. vö. Genaust ebenacánthus a. fekete’ el tag a tiszafa mérgez hatására utal. ebony (tree). sem a szaknyelv nem fogadta be. lat. kynód#n. A tiszafa ébenfa elnevezése Barra alkotása. 125: 420. a cseresznyéhez hasonlóak. vö. — büdös ~ 1578: b×dxs Ebfánac gr. Az elnevezés motivációja. hogy fogszer rügyek találhatók a növény gyökérzetén. hogy a büdös gönye apró bogyói feketék. éberfa l. égerfa Marzell Bryonia a. J: ’Cynodon. cseresznyeszer termés. Az ebagyar növénynevet a reformkori nyelvújítás idején Bugát Pál alkotta valószín leg a lat. odóntos ’fog’) fordításával. Ibenbaum (Veszelszki 422) részfordításával jött létre.E. Az ében ’ébenfekete. eb’) utótagot lefordították. ebcseresznye 1903: ebcseresznye (Hoffmann–Wagner 197). lat. ébène. a névadás alapja itt is a jellegzetes apró. Marzell Cynodon dactylon a.’. mérgez . 93). èbano ’ébenfa’. gyep rózsa’. J: ’Taxus baccata. J: ’ua. „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). canina (< canis ebfa 1. farkashárs’... 117: 562. halálfa. 291). 1578: Ebfa „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). (h)ebanus. Barra a német el tagot átvette. J: ’Daphne mezereum.). que Ebfa dicitur” (TESz. ném. az eb ’kutya’ el tag azt jelzi. EWUng ében a.. (h)ebanum ’ébenfa’ (< gör.). kynódous < gör. Az ebcseresznye a ném.. J: ’Rosa canina.. 1775: Eb-csipke (Csapó 76).-i Cynodon (< gör. 1397/1416: „arbor wlgo ebefa” (TESz. kutyacseresznye. Szóhalm. Ebenholz. varjútövis’. csillagpázsit’. h. эбéновый ’ében-’. Nyr. 125: 420. ang. ký#n. tiszafa’. kynós ’kutya’. A névadás magyarázata. A varjútövis (1. J: ’Rhamnus cathartica. 1783: Eb-tsipke (NclB. A valódi ébenfa ’Diospyros ebenum. 132). ebes a.. 1583: eb chypke (Clusius–Beythe 7: BotTört. Az ebcsipke összetett szó. még kutyarózsa. Vö.) elnevezésének eb el tagja a növény jelentéktelenségét és bü- . odoús.. a latin Rosa canina részfordítása. a baum magyarázó utótagot lefordította. Az ükörke ’Lonicera xylosteum’ növény (nem gyógynövény) neveként már 1833-ban felbukkan az eb-tseresznye (Kassai 2: 15). J: ’Bryonia alba.. Barra ebagyar elnevezését sem a köznyelv. 125: 420. ebcsipke 1578: Eb cypke (Melius 11a). ’kutya. a ném. büdös gönye’. ében a. fr.). or. R. 375). hogy a termés nem ehet . 1948: ebcseresznye (MagyGyógyn.

1595: Eb feix fiju Antirrhinum. ném. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. kephale ’fej’) mintájára. vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a). ágchein ’fojtogat. a kés bbi adatokban már a kerti fajtát jelöli. 391). Marzell Erythronium dens-canis a. szakny. A bizonytalanság okára l. Marzell Daphne mezereum a. . A név valószín leg a lat. a korai adatokban vadon növ ’vetési oroszlánszáj’ jelentés . Cynocephaloea (Beythe 120a). ker- ti oroszlánszáj’. ebfáj. Az ebfoga Pápai Páriz Ferenc alkotása.) eb el tagja minden bizonnyal a növény egészének mérgez voltát magyarázza. lóbenge ebfej f 1578: Eb feyx f× (Melius 165a). hogy a növényt torokgyík (a betegség tünete a nehéz nyelés.: ebfáj (Nyr. Nyr. Idegen nyelvi megfelel re vö.. még tet fa. Vö. A magyar ebfáj növénynévben a ’fojtogat. európai kakasmandikó’. | 1775: ’Misopates orontium. Melius 435. Erythronium denscanis. Szabó Attila szerint Melius Herbáriumának ebben a szakaszában az el forduló növénynevek azonosítása bizonytalan. A ném. eb + fog jelentés elemet. mert mint egy Ebnec. nehezen nyel’) szóból ered. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. 125: 421. Melius így magyarázza a névadást: „Eb feyx f×. TESz fáj a. 125: 421. nehezen nyel’ jelentés gör. kynós ’kutya’. kerti oroszlánszáj’. A névadás magyarázata. 1775: Ebfejüfü (Csapó 39). Vö. J: ’ua. ebfáj XVIII. UEWb. J: 1578.. 1783: Eb fejü fü (NclB. J: ’Vincetoxicum hirundinaria.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. Cýnodon a.. F vészk. valószín leg Dankovszky alkotta a nevet. ebfojtóf . kynós ’kutya’. hivatalos lat. Hundswürger tükörfordítása.. gyakori megnevezés mérgez bogyótermésre. Marzell Antirrhinum orontium a. ágchein ’fojtogat. vö. cynanchum (< gör. lat. Az eb el tag a farkashárs német elnevezéseiben is megtalálható: Hundsbeere ’ebbogyó’. gör. kínoz’ az összetétele. 125: 420. fulladásos betegség ellenszereként használták. A növény mai. ký#n. lat. genitív kynós ’kutya’. 1595: ’Misopates orontium. közönséges méreggyilok’.i elnevezése szintén tartalmazza a R.’. canis ’kutya’) tükörfordítása.ebfáj 144 ebfojtóf dös szagát jelzi: „roszsz. Bucranion. méregöl f .. 1903: ebfojtó f (Hoffmann–Wagner 51). Az ebfáj az eb ’kutya’ és a bizonytalan eredet (talán finnugor kori örökség) fáj utótagnak ’fájdalomgyötör. Nyr. fulladás) kezelésére használták. Melius a latinból fordított ebfej növénynevet . Szabó. Az ebfej f Melius alkotása a R. ebfojtóf 1833: eb-fojtó-f (Dankovszky 276). Nyr. Hundskopf (Melius 165a). fáj. A növény magháza ebfejhez hasonló. J: ? ’Erythronium dens-canis. 125: 421. A farkashárs (2. nem állapítható meg világosan. Az ebfa és a büdös ebfa Melius alkotásai. hegyes hagymája. még a növény R. a latin tudományos Denticula canis (< lat. dens ’fog’.. Genaust Cynánchum a. ang. hogy régen a növényt torokgyík. dens caninus. vetési oroszlánszáj + Antirrhinum majus. a büdös jelz t azzal magyarázza. gen.. magyarázata. büdös. Genaust Cephalándra a. Hundszahn ’kutyafog’. a növény egyéb metaforikus elnevezésével: borjúorrúf . 85: 210). 1807: ebfej f (Magy. gen. EWUng. dog’s tooth. sz. A német szó a lat. ký#n. kerti oroszlánszáj’. Nyr. Az ebfej f az oroszlánszáj elnevezése.. 389. Genaust Cynánchum a. cynanchum (< gör. — méregöl ~ 1841: méregöl ebfáj (Barra 272). vö. Melius 375. Vö. hogy Melius milyen általa ismert növénnyel vélte azonosnak a jelzett fajokat. Idegen nyelvi megfelel re vö. Szabó.. nevei dens canis. ebtövis. 125: 421. hogy „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). A névadás alapja a növény felül fogszer . A méregöl jelz re l. semmirevaló tör fa” (Kassai 2: 15). lat. | 1783. nehezen nyel’) hatására jött létre. 362). a farkashárs népi kutyaborostyán neve. ebfoga 1706: eb foga ’Denticula canis’ (PPNomH. közönséges méreggyilok’. 1807: ’Antirrhinum majus. Vö.). ágchein szót az általánosabb jelentés fáj ’fájdalom gyötör’ szóval fejezték ki. ebfakép lóbenge l. ký#n. gör. latin Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. vö. ném. Nyr.

Az ebgyógyító elvonással keletkezett az ebgyógyítóf névb l. Genaust canínus a. 1583: eb kapor Cotula (Clusius–Beythe 4: BotTört. 333). ném. (OrvK. Hundshoden ’kutyahere’. 328). de mirígyes foltoktól tarka. 528). kutyatej’. ezek dörzsölésre undorító szagot kölcsönöznek a növénynek” (Hoffmann–Wagner 171). Az ebmonyf a R. 29: 362). dog’s grass ’ua. A büdös pipitér levelei a f szerkapor ’Anethum graveolens’ leveleihez hasonlóak. eb’.’. 1595: Eb kapor (Beythe 95). testiculi’ (Nyr. Az ebmonyf összetételben az összefoglaló jelentés eb ’kutya’ az agármony szerkezetben el forduló agár ’kutyafajta’ megfelel je. || ebgyógyítóf 1807: Ebgyógyító f (Magy. Marzell Anthemis cotula a.: Eb kaproth gr. 403/ 6). közönséges ebnyelv f ’. 126). canénus ’kutya-’ melléknév) fordítása. J: ’ua. pázsit’. ill. J: ’Cynoglossum officinale. 29: 51. 1783: Eb-gyógyító páÐint (NclB. hogy hitvány.: RMGl. Marzell Agriopyrum repens a. Hundsdill tükörfordításával keletkezett. Cynosorchis (Csapó 298) (< gör. közönséges tarackbúza’. Nyr. F vészk. az eb-. J: ’Euphorbia sp. íze a gyömbérre emlékeztet. disznógyógyítóf . lat. J: ’Anthemis cotula. ha a gyomra beteg. Gramen caninum (NclB. 2. 528). silány min ség f szer. A név valószín leg latin hatásra jött létre. J: ’ua. 1775: Eb-nyelv (Csapó 77). még gyömbér. gramen ’f . rókamony. A névadás szemléleti háttere.ebgyógyítópázsit 145 ebnyelv ebgyógyítópázsit 1780: eb-gyógyitó pázint (Phytologicon 86). 1578: Eb nyelw (Melius 150). hogy a borsos keser füvet régen f szerként használták.. J: ’ua. az utótag magyarázatára l. 1577: chiroglossa [a. ebnyelv 1525 k. 129). lat. borsíz növény. 1783: Eb-nyelv (NclB. ang. magyarázatára l. 1583: eb nyelw (Clusius– Beythe 4: BotTört. 419). ebgyógyítóf . 1533: Cynoglossa: Hundstzung: Eb nyelue (Murm. vargyógyítóf (→ varf ) stb. 1775: Eb kapor (Csapó 254). büdös pipitér’. az eb. 1775: Ebgyömbér (Csapó 26). borsos keser f ’. mint az agármony növénynév. 1798: Eb-gyógyító Pázsit (Veszelszki 240). . Nyr. ill. J: ’Elymus repens.el tag jelzi. társneve a kutyakapor a R. a növény ebtej és kutyatej elnevezéseib l hozta létre a szinonim el tagokat (eb ~ kutya) tartalmazó növénynevet. lat.. ebgyógyítógyökér l. 1578: Harmad fęle Eb kapor (Melius 72). vö. gyökér (Hoffmann–Wagner 11).. ebmonyf 1601–16: eb mony fi ’Orchides. ebgyógyítópázsit ebgyömbér 1578: Eb gyxmbęr (Melius 174a).’. 528). 1783: Eb Kapor (NclB. Idegen nyelvi megfelel kre vö.el tag a növény büdös illatára utal: „Szára kopasz.2: RMGl. ebkapor 1577 k. 1798: Eb-gyömbér (Veszelszki 343). a név a kutyaheréhez hasonlítható ikergyökérgumókra vonatkozik. Genaust Cýnodon a. szln.’. 368). J: ’Orchis morio. 1798: Eb-kapor (Veszelszki 177). A gyógyító magyarázó elem egyéb hasonló szerkezet növénynevek hatására kerülhetett a névbe. || ebgyógyító 1813: Ebgyógyító (Magy. Vö. kutya. — ~ f 1578: Eb nyelu× f×nec gr. még agármony. és a növény kitisztítja az állat gyomrát. a R. agárkosbor’. Hunds-Pfeffer (Veszelszki 343) ’kutyabors’.. pásja jájca ’kutyahere’.: Cinoglossa: eb nÿelw (Ortus: RMGl. ném. m. F vészk. gör. 125: 423. Az ebkutyatej Veszelszki alkotása. A mony ’here’ jelentés . 115). zingiber ’gyömbér’. canénus ’kutya-’ melléknév) tükörfordítása. ký#n ’kutya. Az ebmony hasonló névadási szemléleten alapul. hogy a növényt a kutya gyógyírként eszi. Zinziber caninum (Melius 174a) (< lat. ném. Idegen nyelvi megfelel re vö. ebkutyatej 1798: Eb-kutya-tej (Veszelszki 459). a lat. Nyr.’. Hundshödlein ’kutyaherécske’. 125: 422. Az ebgyömbér Melius alkotása. 1948: Ebgyógyítóf (MagyGyógyn. lat. 1783: Eb gyömbér (NclB. 328) (< lat. csíp s. 363). Az ebgyógyítópázsit elnevezés magyarázata. 51: 18. — ebgyógyítógyökér 1903: ebgyógyító pázsit v. 44). Hundsgras ’kutyaf ’. Az ebkapor. Nyr. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Persicaria hydropiper. órchis ’here’) tükörfordítása. cynoglossa]: eb nyelÔ (KolGl. 125: 422. MNy. gyep.

Melius 431. | vízi ~ 1775: Vizi eb-Ðzölö (Csapó 79). J: ’Atropa belladonna. J: ’ua. erdei peremizs’. ebszem 1578: Eb ſÅem (Melius 138a). 664). — alutó.’. kutyát mérgeztek. J: ’ua. XVI. 1595: Eb Ðzxlx (Beythe 110). ebsz l (Nyr. Marzell Inula conyza a. vizivagy veres ebsz l (Hoffmann–Wagner 40). tondēre ’nyes. 1533-ban már említik a növény német nevét: „Cynoglossa: Hundstzung” (l. 1798: Veres eb-Ðzflf (Veszelszki 45). 664).. ném. | vad ~ 1903: vad-. 258). hogy a virágfejecskék állatszemhez hasonlóak. ebnyelv f (SzegSz. J: ’Aconitum vulparia. XVI. Ember és növényvilág 290).’. | piros ~ 1903: Piros ebsz l (Hoffmann– Wagner 40). ebnyelvü f (Nyárádi 85). Genaust Cýnodon a.’. lingua canina ’kutyanyelv’.’. hogy a növénnyel farkast. | kertekben term ~ 1578: kertekben termx Eb ſÅxlx (Melius 86). tónsus a. 379). Lingua Canis.’. a ném. 1590: Solanum hortense: Ebszôlô vag. J: ’Inula conyzae. gyötör’) mintájára hozta létre. — közönséges ~ f 1998: közönséges ebnyelv f (Priszter 351). ký#n ’kutya’. Péntek–Szabó.: solatum: eb zele (SchlSzj. 1578: Eb Ðzxlx (Melius 85). 1595: Eb ſzxm (Beythe 88a). J: ’ua. 125: 424. | kerti ~ 1578: kerti Eb ſÅxlxnec gr. Az ebsefa az eb ’kutya’ és a se nyomatékosító elemb l tömbösö- dött összetétel. veres. — N. 1775: Eb-szölö (Csapó 78). 389).: Solanum hortense. 1525 k. J: ’ua. Ebet xl. Nyr. J: ’ua. közönséges kutyabenge’. 164).’. J: ’ua.ebrontóf 146 ebsz l (Melius 150). A névadás alapja a növény keskeny. ▌ 2. Hundsaugen (Melius 138a) tükörfordítása.’. Cynoctonon (Melius 155a) (< gör. 2. (Melius 11a). ebrózsa l. cynogl#ssus < gör. 664). I: 307). | veres ~ 1783: Veres Eb-Ðzölö (NclB. vízi. 1775: Eb-nyelvü-fü (Csapó 77). 1911: ebrontóf (Cserey. Genaust Cýnodon a. J: ’ua. Melius a latinból fordított ebnyelv növénynevet . J: ’Frangula alnus. Az ebrontóf sisakvirág-fajokat ’Aconitum sp. A növénynek ezt a tulajdonságát már Melius említi: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. fent). Lingua canina: ebnyelxe fÿw (De Herbis: RMGl. J: ’ua. Solatrum: Eb zewlew (Növ. kutyafa.’ nevez meg. Hundszunge ’kutyanyelv’ is hatással lehetett. — fekete ~ 1998: fekete ebsz l (Priszter 506). J: ’ua. 1520 k. A névadás alapja talán az. — N.: RMGl. Idegen nyelvi megfelel re vö. Növényszótár 4). 1903: ebrontóf (Hoffmann–Wagner 109). kutyarózsa ebsefa N. Szabó. J: ’ua. 415). J: ’Solanum nigrum. 125: 424. sz. Nachtschatt: eb Zoeloe (SzegSz. és a lat. 664). ebsefa (MagyGyógyn. Hundstod ’kutyahalál’.: RMGl. a névadás alapja a fa használhatatlansága. szep szôlô (SzikszF. (Melius 86a). Nyr. A névadásra a ném. J: ’ua. gör. 1500 k. farkasöl sisakvirág’. Nyr. (Melius 86).melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. | orvosi ~ f 1998: orvosi ebnyelv f (Priszter 351). 1783: Eb rontó-fü (NclB.: RMGl. lat. J: ’ua.’. fekete csucsor’. kesernyés csucsor’. 664). ebnyelv ebrontóf 1. 340).és bolondító~ 1578: aluto és bolondito Eb ſÅxlxuel gr. napellus. 664). 125: 424. ▌ 2. J: ’Solanum dulcamara. 1: 307). — halálos bolondító~ 1578: Halálos bolondito Eb . glôssa ’nyelv’) tükörfordításával keletkezett. Melius a lat. eb Sz[ l ] (Magy.: Solatrvm: Eb zewlew (Herb. ▌ 4. 1578: Eb ÐÅxlxt gr. … hertelen embert. J: ’Aconitum napellus subsp.’. 340). | felfutó ~ 1775: Fel-futó ebÐzölö (Csapó 79). ebnyelv f l.: Cyglassa. R.’.: RMGl. nyelv formájú levele. 1998: ebnyelv f (Priszter 351). ▌ 3. 1578: Eb ronto f× (Melius 155a). Farkaſt. ebsz l 1.. 1775: EbÐzem (Csapó 248). kýōn. minden állatot meg xl” (Melius 156). 1783: Vizi Eb-Ðzölö (NclB.’. kynós ’kutya’. — erdei ~ 1813: erdei.. 43: 311. 1577: solatrum: eb szxlex (KolGl. kynoglôssos. 1405 k.’. kynoglôsson < gör. 664).. Az ebszem Melius alkotása. b): RMGl. 1533: Solatrum: Nachtschadt: Eb sxlx (Murm. A névadás alapja az. 664). v. Cynoglóssum (lat. maszlagos nadragulya’. F vészk. Az ebsefa népi elnevezés. 1783: Eb-Ðzem (NclB. jelentése ’a kutyának se jó’.: Solatrum: eb zewlew (Ortus: RMGl.2: RMGl. Vö. Katikasisakvirág’.: RMGl. Az ebnyelv a lat.: De strigio siue solatro: Ebzewle (StrassbGl.

): „EÅ Bolondÿto es halalhoÅo Eb Åxlxt ha kÿ megh ÿÅÅa. sz. pasje mliče. Az ebsz l ’kesernyés csucsor’ (1. MNy.’. J: ’Euphorbia lathyris. 1577 k. J: ’Datura metel. 8). hasindító kutyatej’. ebtej 1. 129). erd ben. Åÿnthe olÿan aÅ ÿÅÿ mÿnth aÅ Teÿnek. ebsz l csucsor 1948: Ebsz l csucsor (MagyGyógyn.: Esula: ebtheÿ (Ortus: RMGl. A piros. és onnan esetleg „Patica- riuſoc” útján hozzánk is: „EſÅt hiyac à Paticariuſoc Cuculus de leuante. így ír a csucsorról (1. 263). rom.) név elé a kés bbiekben a kesernyés.-i OrvK. hogy Melius 1578-ban mind a négy növényt ebsz l néven említi.) fekete jelz je a termés színére utal.) srégi ázsiai kultúrnövény. kutyatej. pejoratív érték eb el tagja pedig a nedv csíp s. A felfutó ebsz l . hogy a kesernyés csucsor (1. az ebsz l el tag a növény R. Hundsdill). 631/13)]. Ezeknek a növényeknek közös tulajdonsága. mételmaszlag’. vad és vízi jelz k. A növény vadon. nyirkos területeken él. 1583: eb tey (Clusius–Beythe 4: BotTört. 1775: Eb-téj (Csapó 80). J: ’Solanum dulcamara. Idegen nyelvi megfelel kre vö. | nagyobb ~ 1583: nagyob eb teij (Clusius– Beythe 5a: BotTört.’. a XVI. Szabó. 631/12). csucsor. | naptámadatról hozott ~ 1578: Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx (Melius 86). 406–7. neve. amelyek fontos szerepet töltöttek be a középkori patikákban. veres jelz k a termés vörös színét jelzik. Hundmilch). Az ebtej elnevezés valószín leg a ném. XVI. a sz l utótag a fürtös. Marzell Solanum dulcamara a. Az alutó. 1783: Eb-téj (NclB. 371). Az összetétel ebel tagja azt jelzi.). psie mleko. hogy az egész növény. 1395 k. is összefoglalóan jellemzi azokat a növényeket [„AZ Eb Teÿ fwek is igqn artalmaſok” (OrvK. kutyatej’.’. psi mlecz. J: ’ua. . A mételmaszlag (4. Hundesbeere ’ebbogyó’ mintájára jött létre. 687). sz l szer termésre utal. laptele-c"nelui. a kertekben term pedig azt mutatja. A fekete csucsor (2. EÅ gÿakor chÿoklaÐth hoÅ” (OrvK. keser vagy az édeskeser jelz t illesztették. Az ebsz l a ném..-hv.) elnevezések hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkeztek: mindegyik növény mérgez és bogyós termése van. ▌ 2. farkas-kutyatej’. a növény és neve a német patikusokkal terjedt el az országban. 1783: Nagyobb Ebtej (NclB. Nyr. Hundsmilch tükörfordítása.: RMGl. ebsz l . kesernyés csucsor’. halált okoz. Cataputia maior utótagjának fordítása. 125: 425. bogyós termés növény’ jelentéssel használja. Az adatok mutatják.. 631/13). erre utalnak az erdei. cserjés ebsz l elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex.). a maszlagos nadragulya (3. szb. 1525 k. Növényneveinknek ez a csoportja olyan gyógynövényeket foglal magában mint az ebtej (< ném. (OrvK. és a növénynevet összefoglaló ’különféle mérgez . A korai adatokban az ebtej elnevezés a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó tejnedvet tartalmazó növényekre vonatkozik. Az ebtej összetett szó.) gyümölcse. A hasindító kutyatej (1) nagy ~ nagyobb jelz je a lat. a növény értéktelenségére vonatkozik. J: ’Euphorbia sp. magyarázatára l. 612/34). J: ’ua. A XVI. 687). ezek a növény ízére utalnak. és bogyójuk is mérgez . Vö. A XVI. utótagja a növény szárában lév tejszer nedvre utal. J: ’Euphorbia cyparissias.: „Eb Teÿ fwek” (OrvK. bogyója ehetetlen.: Agrimonium: eb teÿ (BesztSzj. Melius 370.ebsz l csucsor 147 ebtej ſÅxlx (Melius 85a). Az ebsz l a németb l fordított igen régi növényneveink közé tartozik. 29: 51–2. ebkapor (< ném. mely valószín leg Egyiptomon keresztül jutott el a mediterrán területekre. az az Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx” (Melius 85a–86). melyeknek közös jellemz jük.: Eb Teyrql gr. le. élvezhetetlen ízére. a fekete csucsor (2. — nagy ~ 1775: nagy eb-téj (Csapó 81). J: ’ua. a csucsor utótag a Solanum nemzetség neve. Az ebsz l csucsor összetett szó. 371).és bolondítóebsz l ’maszlagos nadragulya’ (3. hogy a növény a kertekben is el fordult. 129). magyarázatára l.) és a mételmaszlag (4. század végét l a megkülönböztet jelz k segítségével fajokat is el lehet különíteni. hogy tejszer ragacsos anyagot tartalmaznak: „a’ belflök ki-ſzivárgó téjrfl mindeneknél esméretesek” (Veszelszki 211). századi OrvK. — ~f 1577 k.

Az ebzeller valószín leg ném. J: ’ua.’. 148. echium 1798: Echium (Veszelszki 196). — igazi ~ 1948: Igazi édesgyökér (MagyGyógyn. ebvirág (MagyGyógyn. EWUng kutyatej a. sztrichninfa’. macskák elpusztítására: „mellyel p. 2. 125: 426. ebvész 1830: ebvész (Nyr. mintára jött létre. édes l. o. 371). Édes gyökérfü (Csapó 259). 1181). ký#n ’kutya’. édesgyökér. 2: 36).. échis ’kígyó’ < óind.’. 130). ebtövis 1584: eb töuisk. Az ebvész összetett szó. 148). kutyatej a. áhiA ’kígyó’) átvétele. 148).. Az édesfa népi név.’. — N.’. 342). ebvészmag l.ebtövis 148 édesgyökér Marzell Euphorbia a. a’ kutyákat és matskákat meg lehet ölni” (Márton.: Edqs gÿqker (OrvK. J: ’ua. 836. échidna ’kígyó’ < gör. angyal~ (→ angyalédesgyökér) ebvirág 1833: eb-virág (Dankovszky 176). J: ’Echium vulgare. szi kikerics’. közönséges édesgyöker -páfrány’. 1583: edös gyoker Glycyrrhiza (Clusius–Beythe 5: BotTört. édesgyökér. 1998: ebvészmag (Priszter 514). Marzell Colchicum autumnale a. magyarázatára l. MagyGyógyn. az szi kikerics kutyadögleszt f elnevezésével. 1595: edxs gyxkernek gr. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . apium ’petrezselyem’) is. Nyr. ami szintén azon a névadási szemléleten alapul. J: ’ua. szakny. Benk 63. az ugor kori eb és a bizonytalan. igazi édesgyökér’. 1708: éd(s-gyökér (PPBl. Nyr. Nyr.). 430). A névalkotásra hatással lehetett a lat. ádáz’. 430).’. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel.-i Echium (< lat. 1903: Ebvirág (Hoffmann–Wagner 73). Nyr. UEWb. J: ’Verbena officinalis. 404). még varjútövis. Az ebvészmag mag utótagja a növény termésére utal. mérgez tulajdonságát fejezi ki. J: ’Glycyrrhiza glabra. Az ebvirág a ném. || édes páfránygyökér 1775: Édes paprágy gyökér (Csapó 11). Ecetf (MagyGyógyn. a névadás alapja a növény édes íz gyökere. Vö. 1783: Erdei édes gyökér (NclB.. Vö. XVI. varjútövis’. Vö. 1577 k.’. hogy a növény magva alkalmas kutyák. Az ecetf népi elnevezés. F vészk. 125: 425–6. hogy a vasf vel és gyökerével ecetes uborkát ízesítenek. 50).: RMGl. (Beythe 60a).: Polypadium: edes gÿöker (De Medicinali: RMGl. | édesgyöker f 1775: Édes gyökerü-fü. J: ’ua. J: ’Strychnos nux-vomica. 520.-i cynapium (< édesfa N. „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27) (< lat. ném. hogy a növény még a kutyának is mérgez . J: ’Rhamnus cathartica. ebfa. v. 1783: Eb-tövisk (NclB. 178). Vö. igazi édesgyökér’. | vad ~ 1775: Vad édes Gyökér (Csapó 10). sz. közönséges kígyószisz’. 280). canis ’kutya’. J: ’ua. az eb el tag a növény haszontalanságát. || ~mag 1948: ebvészmag (MagyGyógyn.: NySz. 1783: Édes Paprágy gyökér . ecetf N. íd(sgyökér (ÚMTSz. UEWb. 351). 1783: Vad édes gyökér (NclB. J: ’Colchicum autumnale. Marzell Aethusa cynapium a. ill.. 42/9). | erdei vad ~ 1813: erdei. Nyr. A lat. 125: 426. szakny. talán finnugor kori vész ’pusztulás’ összetétele. vö. édesfa (MagyGyógyn.. spina ’tövis’) tükörfordítása. 1998: igazi édesgyökér (Priszter 386). J: ’ua. az eb el tag a varjútövis jelentéktelenségét jelzi. 223). 125: 426). Hundsblume tükörfordítása. J: ’Glycyrrhiza glabra. TESz. lat. 280). „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27). Növ. 125: 426. ebzeller 1903: ebzeller (Hoffmann–Wagner 57). ▌ 2. I. 404). — N. 1783: Édes-gyökér (NclB. Hunds-Eppich. ebvész gör. vad édes Gy[ökér] (Magy. echidna ’kígyó’ < gör. J: ’ua. vasf ’. 125: 426–7. 520. | édesgyöker fa 1783: Édes gyökerü fa (NclB. — erdei ~ 1775: Erdei édes gyökér (Csapó 10). F vészk. ágai tüskések: „ágai tövissen végz dnek” (Magy. Az ebtövis a lat. kutyapetrezselyem. J: ’Aethusa cynapium. 1590: Glyceriza: Edes gyôker (SzikszF. XVI. Éder.’. 1798: Eb-tövis (Veszelszki 335). magyarázata. J: ’Polypodium vulgare. a növénynév szláv eredet ecet el tagjának magyarázata. 1998: édesgyökér (Priszter 386). édesgyökér 1. 1798: Édes gyökerÍ-fa (Veszelszki 237).

glycyrrhiza.) édesgyökér neve a lat. égerfa a.. 2. ném. 36). Vö. az éger ismeretlen eredet .: erulus: eger fa (SchlSzj. 430). Kleb-erle ’ragasztóéger’. hosszúkás pozsgás levélkék csecshez hasonlíthatók. 1583: egör fa Alnus (Clusius–Beythe 2a. Genaust glutinósus a. euforbium efrasia l. J: ’Glycyrrhiza glabra. hogy a páfrány gyökere „a cukornál többszázszorosan édesebb” (MagyGyógyn. Marzell Alnus glutinosa a.’. A névadás alapja. ▌ 2. 1405 k. glykýrrhiza < gör. 1595: Egxr fa (Beythe 10a). mézgás éger(fa)’. 368).: Egqr fanak gr. 1560 k. || éger — enyves éger 1998: enyves éger (Priszter 296). éger(fa)’.2: RMGl. F vészk. J: ’ua. 168). jég(rfa. éger a. éger a.) édesgyökér neve feltehet leg a ném. 423). 1234: „Arbor que Hungarice dicitur egurfa” (OklSz. 213). szaknyelvi elnevezés is: Alnus glutinosa (< lat. 219). égerfa 1. 511). 368). a vad jelz arra utal. b): RMGl. jégörfa) feltehet leg népetimológiával keletkeztek. a levelek nagyon hasonlóak a mézgás éger(fa) leveléhez. égerfa (Péntek–Szabó. égörfa. Idegen nyelvi megfelel re vö. ragadós jelz ket. égerfa. J: ’Alnus sp. A friss rügyek ragacsosak. a névadás alapja.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 211).’. 620). egérfark 1395 k. glykýs ’édes’. eg rfa.: RMGl. Az édesgyökér növénynév . J: ’Alnus glutinosa. J: ’Sedum acre. 219). erre utal a lat. J: ’ua.: Alnus: ni: arbor: Eger faa (GyöngySzt.: RMGl. rhíza ’gyökér’) tükörfordítása. Az igazi édesgyökér (1. a szókezd magánhangzó rövid volt. Ember és növényvilág 201). klebrige Erle ’ragacsos éger’. EWUng. a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. hogy az apró. eufrasia egércsecsf 1783: Egér-tsets-fü (NclB. Valószín leg a lat.: Millefolium: eger fark (BesztSzj. . mézgás. Az édes páfránygyökér jelz s el tagja ném. gör.: Millefolivm: Egherfark (Herb.. 1841: egerfa. egyedi adat. (gerfa. egerfa. glycyrriza ’édesgyökér’ hatására keletkezett. báránycsecsf . radix dulcis ’édesgyökér’ és a lat.: TESz. 1783: Egerfa (NclB. | mézgás éger 1841: mezgés Éger (Barra 413). R. Az egércsecs elvonással keletkezett az egércsecsf névb l. éb(rfa.’.: erulus: eger fa (BesztSzj. Az égerfa ’közönséges kutyabenge’ (2. hogy a növény vadon terem. Az egércsecsf Benk alkotása.melléknévképz vel és f ~ fa magyarázó utótaggal is megjelenik. Jágerfa (Herman. 1405 k. A gyökér és a gyöktörzs édes nedvével ételt. — fekete~ 1798: Fekete Éger-fa (Veszelszki 41). jégerfa (Barra 403). a gyökér magyarázó utótag. italt ízesítenek. J: ’ua.’. A közönséges édesgyöker -páfrány (2. | ragadós éger 1998: ragadós éger (Priszter 296). Süſsfarn (Veszelszki 355) tükörfordítása. közönséges kutyabenge’. | mézgás ~ 1807: mezgés Égerfa (Magy. Genaust Glycéria a. — N. 668).. Az éger kezdetben az égerfa (1.’. Az igazi jelz más édes íz gyökerekt l különíti el a növényt. 256)..’. jég(rfa. — enyves ~ 1998: enyves égerfa (Priszter 296). 1998: mézgás égerfa (Priszter 296). J: ’ua. 1395 k.: BotTört. 1577 k. mivel a növény föld alatti része édes. Pászt. 1520 k. eforbium l.: RMGl. kömény édeslevel f 1577: gliciriza: edes leuelw fÔ (KolGl. J: ’ua. a t eredetileg eger ~ egres váltakozást mutatott. jégörfa (Nyatl. 126). — egércsecs 1813: Egértsets (Magy. borsos varjúháj’. édesgyökér.édeslevel f 149 egérfark (NclB. glycyrriza (< gör. J: ’ua.: RMGl. F vészk. igazi édesgyökér’. Vö. TESz.).: milifolium eger farc (SchlSzj. csucsor édeskömény l. Vö. páfrány édeskeser csucsor l. édesgyöker -páfrány l.) összetételb l adatolható. 1998: mézgás éger (Priszter 296). | ragadós ~ 1998: ragadós égerfa (Priszter 296). a fa innen kapta az enyves. Az egér és a j kezdet változatok (jágerfa. nem a levele.) édesgyökér nevének hatására alakult ki. Marzell Polypodium vulgare a. (OrvK. Süſsfarn (Veszelszki 355) ’édes páfrány’ és az igazi édesgyökér (1.. glycyrrhiza. J: ’Frangula alnus.). édesgyöker -páfrány (→ páfrány). glūtinōsus ’ragadós’). 1578: Eger fa (Melius 11a). a növénynek a gyökere édes.’.: RMGl. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik. J: ’ua.

— ~f 1775: Egérfül-fü (Csapó 81). myos#tis. kóró) magyarázó szerep ek. mez kön fordul el (ahol egerek. myos#ta ’egérfülecske’). Az elnevezés alapja a növény puha. 220). ang. a lat.’. — N. egérfarkófüj. 295). ▌ 2. egérfarkkóró. A libapimpó (1. egérfarkúfüvet gr. Marzell szerint az egér el tag talán a növény jelentéktelen voltára is utal. egérf . a finnugor eredet egér és a far f névb l -k névszóképz vel létrejött fark összetétele. 1798: „kisſebb és’ nagyobb Egér-fÍl-fÍ” (Veszelszki 348). illetve.). egérfarku f nek gr. 1798: Egér-fark-kóró (Veszelszki 460). F vészk. egérfarkúf .’. 1595: Eger fark (Beythe 114). egérfark. közönséges cickafark’. ezüstös hölgymál’. 126). 1690: „Fxzz Vizet.: „Eoregbÿk Egerfark fweth tqrÿ eoÅwe borral. F vészk. ill.’. lat. J: ’Potentilla anserina. egérorrú f (ÚMTsz. A közönséges cickafark (2. hogy „A’ levelei akkorák és ollyan ſzöröſſek. közönséges cickafark’. Egér-fark f×vel…. 410). egérf (ÚMTsz. F vészk. TálmoÐó f×vel. ▌ 2. 1578: Egér f×l (Melius 181a). 220). Marzell Achillea millefolium a. N. s-azt igya” (PaxCorp. J: ’Antennaria dioica. nevei is hatással lehettek. egér farku f vet gr. J: ’Stellaria media.. cickafark. — ~f 1577 k. egérfarkú cickóró l. — kis ~ 1807: kis egérfül (Magy. A közönséges tyúkhúr (3. | ~kóró XVI. egérf#rk. 1595: Eger fijl (Beythe 97a).. egérfarak. a lat. hamu ſzinüek” (Csapó 81). útszéleken. 1590: Eger fark (SzikszF. 1798: Kis egérfÍl-fÍ (Veszelszki 238). F vészk.) és a közönséges cickafark (2.’. J: ’ua. parlagi macskatalp’. fonákjuk ezüstös. egérfarok (ÚMTsz. egérfarkkóré. vö. Vö. egerfarggó²r~. egérfarku-fí. Auricula muris (Melius 181a) . 126). egérfül 1. Millefoliu : Egerfark (Növ. hogy a növény puha. 1578: Egęr f×l („magas à ſÅára”) Melius 79a). UEWb. egérfarkú kóró (ÚMTsz. J: ’ua. XVI.). v. egerfargóró. Vö. egérfarkú virág (ÚMTsz.) egérf neve azon alapul. 1578: „ſÅxrxs leuel× Egęr f×l” (Melius 79–80). pil#sus ’sz rös’ kicsinyít képz s alakja). sz rös leveleinek az egér farkához való hasonlósága. a névadásra a növény egyéb R. ▌ 4. — N. A libapimpó (1. 1745: Egér-fark-fü (Torkos 7). egérfark. Mausöhrlein (NclB. 468).) egérf elnevezése népi név. 219). ném. erdei hölgymál’. J: ’Antennaria dioica. J: ’ua.’. egérfarkvirág. sz. mouse-ear-hawkweed. egerfarkkóró.). auris ’fül’ kicsinyít képz s alakja). annak aÅ leweth aggÿad ÿnnÿa melegqn” (OrvK 189/1). Ugyanezen a szemléleten alapul a növény mai hivatalos elnevezése: cickafark. J: ’ua. J: ’Hieracium pilosella. sz rös levelei az egér farkához.) egérfül neve Melius alkotása.: RMGl.) és az erdei hölgymál (2. J: ’ua.. millefolium. millefolium. Auricula (Melius 79a) (< lat. egérfarku f . lat. J: ’ua. 220). cickafark egérf 1. egérfarkúfüjj. || egérorrúf N. — kis ~ 1813: kis Egérfül (Magy.: Millefolium: egeerfark (Ortus: RMGl. 410). || egérfülecske 1948: Egérfülecske (MagyGyógyn. egerf . egérfarkufüjj. 415).’.: Millefolium: [Eg]er fark (De Herbis: RMGl. 1583: egher fark (Clusius– Beythe: BotTört.) egérf és egérorrúf elnevezéseinek alapja.). hogy a levelek kicsi állatfülhöz hasonlóak. — kis ~f 1783: Kis Egér fül-fü (NclB. J: ’ua. 1525 k. 171).). Egérf (MagyGyógyn. J: ’Achillea millefolium subsp. ▌ 3. pilosella (< lat. 1948: egérfül (MagyGyógyn. egérfarkú f vet gr. Mausohr. — kisebb ~f 1783: KiÐÐebb Egér fül-fü (NclB. eger-fark (MTsz. 500. parlagi macskatalp’. J: ’Hieracium murorum. 2. 213). Marzell Achillea millefolium a. 1807: Egérfül (Magy. orrához hasonlítanak.). libapimpó’. hogy száraz árokpartokon. Az egérfarkf és egérfarkkóró összetételben az utótagok (f . 486). 368).: RMGl. N. egérf#rkDórDó. J: ’Achillea mille- folium subsp.. 1807: egérfark (Magy. sz. A névadás magyarázata.egérf m 150 egérfül 219).. bogarak is megtalálhatóak). Az ezüstös hölgymál (1. | ~virág N.) egérfül neve szintén Melius alkotása. egérfarkóró. egérfarku-fi. — N. Tormentilla gy×kérrel.’. J: ’ua. mint az egér füle.. Myosotis fordítása (< lat. Az egérfark összetetett növénynév. közönséges tyúkhúr’. egerfarkú füvet gr. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1775: Egérfül (Csapó 286). 87).). vége: Egér fark-kóró (De Herbis: RMGl.’. 219). egirfarkó fü (ÚMTsz.

hogy a növény büdös: „Illatja kedvetlen. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az egérfülhölgymál nevet javasolja a R. Marzell Antennaria dioica a. Himmelschlüssel ’égi kulcs’ elnevezés hatására jött létre. Növényszótár 32). szúrós csodabogyó’. agrasl. de ezekben Melius az z igéb l képzett folyamatos melléknévi igenévvel pontosítja. a névadás magyarázatára l. UEWb. egres’.. hölgymál. vadon term . TESz. mŷs ’egér’. egres a. Diószegi–Fazekas alkotása. agrestum. az egértövis növénynév is. egönye l. agresta ’éretlen sz l bogyó. Az egérfülhölgymál összetett szó. az el tagra l. agresto. A növény egér z hatásáról szinte minden szerz megemlékezik: „ha fel f×ggeſÅted az házban. J: ’Primula veris subsp. egérorrúf l. Acánthus a. J: ’ua. egértövis 1578: Egér txuis (Melius 56a). vö. 52). Szabó. 428). MNövSz. kfn.. a névadás magyarázatára l. Genaust aurícula a. A veresegres ’sóskaborbolya’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 435. . veris. talán a ném. Az egres a magyarba olaszból. az elnevezés a virág kék színére utal.-osztr. Az éjjelilámpa népi név. ég a. k. Myacantha (< gör. ég a. A név keletkezésének indítéka. Melius 394. kék búzavirág’. baj. az egreshez hasonlóak. egérfülecske l. ném. Vö. A parlagi macskatalp (4. az TESz. Mäusdorn (Veszelszki 388). bojtosf éjjelilámpa N. J: ’Ruscus aculeatus.. egres. a névadás magyarázata. J: ’ua. lámpavirág. EWUng. 1775: Egértövis (Csapó 83). éretlen sz l leve’. Szent Péter kulcsa. pilosélla a. vagy f× (Melius 56a). || egér z f 1578: Egér ºz× txvisk. Az égikincs népi név. Az egres vándorszó. a finnugor eredet ég ’égbolt’ -i melléknévképz s származéka. Egereket ki ºzi” (Melius 57a). közönséges ebnyelv f ’. 415) fordításával keletkezett. égi virág (MagyGyógyn. melynek bogyói nem érnek meg teljesen’. 449). sóskaborbolya’. egérfül. tavaszi kankalin’. Végs forrása a lat. 1595: Eger txuis (Beythe 124).. hogy az apró. „a’ házban felakaſztják. ezüstös hölgymál’.’.. Az egértövis. gör. egértövis egérfülhölgymál 1807: Egérfül Holgyomál (Magy. EWUng. hogy az egerek eltávozzanak” (Veszelszki 388). egérszagu”.egérfülhölgymál 151 éjjelilámpa (< lat. els megjelenése: 1395 k. egér z tövis l. sz rös levelek egérfülhöz hasonlóak.) egérfül ~ egérfülecske elnevezése a ném. agres. 209). az egér z f és egérz tövis is a latin név hatására jött létre.. az utótagra l. égerfa egres — veres~ 1903: veres egres (Hoffmann–Wagner 65). J: ’Centaurea cyanus. pitypang’. agr#Å ’egy fajta savanyú lé’. || egér z tövis 1578: Egér ºz× txvisk (Melius 56a). J: ’Taraxacum officinale. esetleg a bajor-osztrákból kerülhetett át. F vészk. ol. az egértövis növénynév a lat. kékvirág.). Hasonló szemléleten alapul pl. piros szín ek. 326. ákantha ’tüske’) tükörfordítása. 1783: Egér-tövis (NclB. MÀusedarm ’egérbél’. szürkés. hogy a növény kis levelei egérfülhöz hasonlóak. J: ’Cynoglossum officinale. éjjelilámpa (Csapody– Priszter. J: ’Hieracium pilosella. egérfül Pupteneuert. MeuſÅdorn (Melius 56a). bogyói savanykásak. muris ’egér’) fordításával hozta létre. agresta ’olyan sz l fajta.’. Genaust Mýagrum a. Az égivirág népi név. 4: 31).: Agreſtum: egreÅ (TESz. Idegen nyelvi megfelel re vö. auricula ’fülecske’. égivirág N. égikincs (MagyGyógyn. ogrosl ’köszméte. Mausöhrlein (NclB. egérf égikincs N. Az egérszagúf névadás alapja. sz rösf és kis egérfül (→ egérfül) helyett. „B zit l minden bogarak elszélednek” (Barra 301). lat. magyarázza a növény hatását. MNy. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1998: egértövis (Priszter 487). egér z f . vad’. J: ’Berberis vulgaris. jegenye égörfa l. 1911: veres egres (Cserey. egér z f és egér z tövis Melius alkotása. ném. egérszagúf 1841: egérszagufü (Barra 301). egybojtosf l. agrestis ’mezei.

elefántormánya (Péntek–Szabó. — Ö: vidra~. 216). J: ’Prunus spinosa. 263). ▌ 2. F vészk. 1798: El-alutó-fÍ (Veszelszki 305). eke a.. „Remora aratri” (< remor#men ’akadály’. ném. 1578: el aluto f× (Melius 51a). hogy a növény mérgez . kesernyés csucsor’. a növény szintén tüskés.. TESz. 126). eleven a. gyorsan szaporodik a vízben. ekegúzs. || ekeny g 1783: Eke-nyüg (NclB. A vízi jelz arra utal. ehhez pedig Diószegi–Fazekas kicsinyít képz t illesztett. J: ’Potentilla . hogy a növény vízben él. J: ’Ononis spinosa.) elnevezés alapja. 1948: Ekeakadály (MagyGyógyn. ▌ 2. az alutó az alu. 1578: Éke akadaly (Melius 48). tövises iglice’. J: ’Prunus spinosa. 1775: Ekeakadály (Csapó 120).. kökény’. 216). hogy az er sen tüskés kökényen fennakad az eke szántás közben. még álomhozóf . „Remora aratri” (Melius 48) (< remor#men ’akadály’. N. élek-halok (MagyGyógyn.) növénynév ’elaltatóf ’ jelentés . elefánt a. ekeny g l.’él . 1841: eleczke (Barra 294). piros virágzata. 1783: Élek-halok (NclB. hogy a tüskés növény a szántást akadályozza. Az elalutóf ’Atropa bella-donna’ (1. fürge’ tövéb l. elefánt a. J: ’Mandragora elefántormánya N.. Ember és növényvilág 202). A névadás alapja a bókoló amaránt hosszú. elalutóf 1. ormány a. ▌ 3.. ar#trum ’eke’) fordításával hozta létre. 142). tövises iglice’. Mollay.. eke a. EWUng. bókoló amaránt’. gúzs a. tövises iglice’. Waſſerklee (Veszelszki 454) ’vízihere’. élek-halok (Jávorka 978). Melius ekeakadály növénynevével. Az elefántormánya népnyelvi elnevezés. 1783: Eke-tartó-fü (NclB. 401). J: ’Menyanthes. vízielecke (MagyGyógyn. 160). elalutó szépsz l l. TESz. Az ekeny g Benk alkotása. J: ’Capsella bursa-pastoris. — N.). Az ekeakadály ’tövises iglice’ (1. elecske (ÚMTsz. élekhalok 1.’.(szik) ige -t igeképz s és -ó igenévképz s származéka. J: ’Amaranthus caudatus. a lat. J: ’Ononis spinosa. 1775: Eketartó-fü (Csapó 120). 1595: Eke akadaly (Beythe 64a). Az elecke hasonlót fejezhet ki. a ny g ’lósz rb l vagy kötélb l font béklyó’ utótag Melius akadály és tartó elemeinek (az ekeakadály és eketartóf növénynévben) szinonimája. 1783: El-alutó-fü (NclB. A névadás magyarázata. ▌ 2. de talán származhat a név az eleven megszilárdult ragos alakulat ele. 1903: ekeakadály (Hoffmann–Wagner 99). 340). tavaszi mandragóra’. 393). 1578: el aluto f× (Melius 51a). Vö. boronafa. hogy a növény szintén mérgez . — vízi ~ 1841: vizi eleczkének gr. Schlaffkraut (Melius 85) is hatással lehetett. eke a. ekegúzs 1903: ekegúzs (Hoffmann–Wagner 99). kökény’. ar#trum ’eke’) (Melius 48) fordításával hozta létre. vö. A kökény (2. elecke 1807: Eletzke (Magy. ekeakadály. ormányhoz hasonló. eleven a.) ekeakadály neve hasonlóság alapján keletkezett. összetett szó. Diószegi–Fazekas alkotása. A névadásra talán a ném. a növénynév arra utal. vidraf ’. N. 401). (Barra 294). J: ’Solanum dulcamara. élekhalok (MagyGyógyn. sz l officinarum. Az elalutóf ’Mandragora officinarum’ (2. a latin eredet elefánt és az ormány nyelvújítási származékszó (orr + -mány f névképz ) összetétele. EWUng. a névadás oka ismeretlen. közönséges pásztortáska’. az eke ’mez gazdasági eszköz’ és a gúzs ’béklyó’ összetétele. magyarázatára l. J: ’Ononis spinosa. pogány~ eketartóf 1578: Éke tartó f× (Melius 48). J: ’Atropa bella-donna. Az elecke nemzetségnév. eke a. 142). Az ekegúzs összetett szó. Az eketartóf Melius alkotása.ekeakadály 152 élekhalok ekeakadály 1. — N.) Melius alkotása. TESz. 1775: Élek halok (Csapó 214). EWUng. EWUng. jelölt birtokos szerkezet. mint a vidra el tag a vidraelecke vagy vidraf elnevezésben: a növény er sen. Vö. TESz. vidraf | Menyanthes trifoliata. 1948: elecske (MagyGyógyn. Az ótörök eke ’szántásra használatos mez gazdasági eszköz’ el tag magyarázata. a lat. ormány a. 1948: ekenyüg (MagyGyógyn. maszlagos nadragulya’. Növénynevek 28. J: ’ua.. boronafa.. halált okoz. vö. eketartóf ékesség l. gúzs a.

J: ’ua. farkasöl sisakvirág’. Az emberkép f népi név. azt fejezi ki. A mandragóra sokszor emberi alakhoz hasonló gyökerének a középkorban varázser t tulajdonítottak. Idegen nyelvi megfelel re vö. közönséges torma’. J: ’ua. J: ’Armoracia rusticana. az agárkosbor hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést. Veszelszki bolondf néven említi a növényt. — ~f 1798: Ember-erffÍ (Veszelszki 329). a névadás magyarázata. J: ’Aconitum vulparia. hogy a növénynek er s gyógyító ereje van. 61. mellérendel szókapcsolat.melléknévképz s származékának összetétele. Az elfordultf Melius alkotása. | elfordult gyöker f 1903: elfordult gyöker f (Hoffmann–Wagner 110). sz. sz l elfordult gyöker f l. rossz szellemet távol tarthat magától. el fordúlt f×” (Melius 155a). valószín leg a növény gyógyító hatására utal. Az elfordult gyöker f elnevezés a XX. A kesernyés csucsor (2. a jelz a lat. A névadás szemléleti háttere lehet a növény gyökérzete. az ember ’férfi’ és az er ’szexuális hatalom’ összetétele. Az él halóf népi név.) élekhalok népi neve a növény gyógyító és egyúttal mérgez hatására utal: „Ha vizet vezxd az kerti Eb Ðzxlxnek az viraganak. Melius alkotása. A libapimpó (3. 1783: Ember-erö (NclB. emberkép f (Jávorka 848). torqu#re ’csavar’) nyomán jött létre. martilapu’. hasonmás’ . elharapott gyöker f l. úgy hitték. A név . viſÅſÅa fordúlt ſÅxlx. libapimpó’. kivágott gyöker f elmeindító házi menta l. n#sus ’orr’. MagyGyógyn. elfordulósz l l. 1948: elfordult gyöker f (Halmai 5). er t adnak a férfiaknak. emberkép f (MagyGyógyn. Nasturtium (< lat. n#sturtium. mérgesf morio. Az élekhalok ’Capsella bursa-pastoris’ (1. J: ’Orchis embergyökér 1998: embergyökér (Bremness 187). leuelenek es gyxmxlchyenek pinkxÐd hauabá. agárf elfordultf 1578: el fordúlt f× (Melius 155a). belÐx kilÐx dagadaÐt gyogit. Knabenkraut ’fiúf ’ (Veszelszki 329). hogy a növény hosszú szára miatt ide-oda hajladozik. elfordultf elfordult mérges f l. elején keletkezett. a f utótag magyarázó szerep . Az emberer névadás magyarázata az. a tüd f virágai tavasszal vörös szín r l kékre változnak. ember l. mert bolonda tezxn” (Beythe 110). hogy a növény bizonyos részei emberi testrészekre emlékeztetnek: pl. ezért a virág színei a tüd színéhez hasonlóak. J: ’Tussilago farfara. Vö. ném. él -halóf (MagyGyógyn. élekhalok. 1775: Gyökere elfordúlt-fü (Csapó 88). a lat. es keueÐet izol henne. agárkosbor’. 315). a növény értékes gyógyító erejére utal: „minden belſx betegſéget gyogyit” (Melius 145a). és így jellemzi: „mivel a’ két ágú gyökere igen hasonlít az ember testének a’ küldökön alólvaló réſzéhez” (Veszelszki 306). illetve az.elfordultf 153 embernek orra teker anserina.’. embernek orra teker 1578: Embernek orra tekerx (Melius 172). J: ’ua. manroot tükörfordítása. az újkor elejéig természetfeletti er vel rendelkez csodaszerként tartották számon a növényt szerte Európában. Az embergyökér az ang. egészséges nemi életet. mindenkor~ él halóf N. n#sturcium < lat. vua versa fordítása: „Vua verſa.) neve hasonlóság alapján keletkezett. menta él l. tavaszi mandragóra’. hogy régen úgy gondolták. pettyegetett tüd f ’. Az emberer összetett szó. J: ’Pulmonaria officinalis.) a magyar nyelvben keletkezett. A névadás alapja talán az. többszörös összetétel. de keueÐet igyal benne. hogy a növény gyökere emberi alakhoz hasonló. asszony~testef emberer 1775: Embererö (Csapó 297). 421). emberkép f N. Vö. | gyökere elfordult f 1578: gyxkere el fordúlt f× (Melius 155a). s így el segítik az er teljes. hogy a gyökér birtokosa minden bajt. az ember ’a legmagasabb rend él lény’ és a kép ’hasonlóság.’.’. J: ’Mandragora officinarum. elfordulósz l (→ sz l ). emberev agárf l. nyilván Melius növényneveib l hozták létre. a gyökér magyarázó elem a növény mérgez részére utal. Az embernek orra teker körülírásos növénynév. A gyökere elfordult f szintén Melius alkotása. 222).

368). Növénynevek 25–30. 129)..). endíviakatáng 1807: Endivia Katáng (Magy. 1578: Endiuiánac gr. 1405 k. endívia. 1775: Endivia (Csapó 84). encián a. epere. J: ’Centaurium erythraea. a -bogyó utótag a fagyöngy apró. Vö. A nefelejcs ’Myosotis sp. Az él sköd fagyöngyöt ragadós bogyóiról nevezték el: „bogyói fejérek. 297). csattoguó-ep(r. enyvesbogyó 1998: enyvesbogyó (Priszter 538). b): RMGl. Diószegi– Fazekas alkotása. Mollay. Az enula a növény R.: fragum: eper (BesztSzj. Gallenkraut tükörfordítása. a névadás magyarázatára l. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az endíviakatáng nevet javasolja a R. engemnefelejcs N. lat. kígyótárnics’.) endívia neve hasonlóságon alapul. encia l. Az engemnefelejcs nyelvjárási szó. — N. gencián. enula 1948: Enula (MagyGyógyn. a saláta magyarázó utótag. 1998: endívia (Priszter 337). F vészk.: RMGl. forrása a lat. és azonos családba (a tárnicsfélék családja) tartoznak. encián a. Az endíviasaláta Benk alkotása. télisaláta (→ saláta). ep(rgye.: RMGl. ▌ 2.) német mintára alkotott tükörszó. örvénygyökér’. a katáng nemzetségnév. b): RMGl. endívia és cikória helyett.. Marzell Gratiola officinalis a. 2.. Az epef a ném. 455). Endivia (Melius 77a) (< gör. fagyöngy’.) encián neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre: a tárnics (1. | 1583: ’Fragaria vesca. J: 1395 k. Vergißmeinnicht ’ne felejcs el engem’. Enzian átvétele. 192). tárnics’. album. vö. orvosi csikorgóf ’.. az el tag az enyv ’ragasztószer’ -s melléknévképz s származéka. 1798: Eper (Veszelszki 226). tárnics’. 1783: Eperj (NclB. Az encián idegen szó. MagyGyógyn. eper 1. 1807: Endivia (Magy. 78. 1500 k.. ep(rnye. 1775: Entziana (Csapó 260). 258). 411). | 1767: ’Gentiana sp. az el tagra l. salátakatáng’. encián encián 1. A mezei katáng (2. 78). 540). F vészk. J: ’Viscum album subsp. hogy a növény er s illata az orrot csavarja. encián (MagyGyógyn. kígyótárnics’. J: ’ua. Az endívia a lat. 1595: Epergy (Beythe 103a). mindkét növény virágzata sok apró virágocskából áll. salátakatáng’. J: 1520 k.: fragum: eper (SchlSzj. 272). 212). endívia 1. kis ezerjóf ’. engem nefelèjcs (Péntek–Szabó. | 1708: ’Gentiana sp. J: ’Cichorium intybus. F vészk.encián 154 eper arra utal. J: ’Gratiola officinalis. Az enyvesbogyó összetett szó. Gentiána a. epe l. (Melius 77a).: ’Fragaria sp. helenium ’örvénygyökér’) nevének átvétele. enyves bél k” (Magy. az el tagra l. a ném. J: ’Inula helenium. TESz. csattogóep(r. a kenyérbél-cickafarkat a nefelejcsfélékhez (Myosotis) való hasonlósága alapján nevezték el. 188).. kenyérbél-cickafark’. — ~f 1604: Encian f× (MA. Az endíviakatáng összetett szó. N.) és az ezerjóf is keser . kerek termésére utal. EWUng. J: 1604. — N. föld~. Enyvesbogyó (MagyGyógyn. entýbion többes száma < éntybon ’endívia’) átvétele. mezei katáng’. szamóca’. felépítése hasonló. 192). ném. erdei szamóca’. J: ’Cichorium endivia. vagy az enciánból keletkezett a határozóragnak felfogott szóvégi n elhagyásával. Marzell Inula helenium a.). J: ’Cichorium endivia. 1775: ’Gentiana cruciata. a növényt salátaként fogyasztották. salátakatáng’. 1708: entzián fu (PP. 1578: Endiuia à kit vetnec (Melius 77a). 1583: epöry Frage (Clusius– Beythe 4: BotTört. J: ’Cichorium endivia. enula (< lat.). Genaust Nastúrtium a. . endíviasaláta 1783: Endivia-Saláta (NclB. 455).’ (els megjelenése: 1790 k. összetett szó. a gör. 1767: Enzian (PPB. a növények felhasználása. entýbia.: Fragula: Eperÿ (CasGl. 1610 k: Gentiana: Encian f… (Herb d): RMGl. földepe. endívia.’. — mezei~ 1813: mezei Endivia (Magy.. Ember és növényvilág 198). A kis ezerjóf (2. — csattogó ~ N. csattogó eper.). 1610 k. Genaust Helénium a. epörnye (MTsz. Az encia alakváltozat esetleg íráshiba. 1520 k: Genciana: Encia (Herb. ▌ 2. J: ’Achillea ptarmica. 192). dancia. gentiana. F vészk. 376). 1395 k.: ’Gentiana cruciata. föld~tárnics epef 1948: epef (MagyGyógyn.

▌ 2. 256). — ~f 1520 k. 193). eperfa’. 1775: Erdei meÐter (Csapó 172). | 1998: ’Morus alba. 73). | csúcsos ~ N. bár a termések színe eltér : a maszlagos nadragulyáé fekete. Áp r è. 1490 k. kerek ep(r (Péntek–Szabó. Az 1490 k. Àp rj è ’földieper’.: RMGl. — Ö: bagoly~. ▌ 3.’. 1798: Fejér gyümfltsÍ Eper. hogy a fekete eperfáról ’Morus nigra’ vagy a fehér eperfáról ’Morus alba’ ír-e a szerz . 511). ÀprÀ. ny lett a j-b l. | fehér gyümölcs ~fa 1783: Fejér gyümöltsü Eperj-(Szederj-) fa (NclB. 257). mint az eper ’Fragaria vesca’ termését. A szerz knek teljesen igazuk van.). a harmadik szótag magánhangzója kiesett. szerz i ezt a megjegyzést f zi hozzá: „Az els szó talán csak íráshibás változata a másodiknak. maamansikka.’. csattogatottepörgye.’. erdei vadmester 1798: Erdei Vad-Meſter (Veszelszki 457). Az eperillatúf körülírásos növénynév. Az erdei sza- móca (1. A f utótag magyarázó szerep . csattogó szamóca (→ szamóca). J: ’Fragaria sp. Ember és növényvilág 235). J: ’ua. 1595: epergy fivnek gr. 1998: fekete eperfa (Priszter 430). Az ugor alapalak äpp"r"k" lehetett. 423). Ember és növényvilág 235). eper. pumi ep(r (Péntek–Szabó. Bottört. AL. az eper elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel kerülhetett a natragula mellé. eper ér l.).eperillatúf 155 erdeimester csattogó epör.’. az RMGl. J: ’ua. eperillatúf 1533: Fragaria: Ertberkraut: Eperillato fy (Murm. erdeji ep(r (Péntek–Szabó. (Szeder-) fa (Veszelszki 315). fi. szamóca’. 2. ném. J: 1416. Az eper si örökség az uráli korból. Erdbeer. idegen nyelvi megfelel kre vö. a növénynév illatú és f eleme magyarázó szerep ek. J: ’ua. J: ’Fragaria vesca. ezért a fajig men azonosítás nem indokolt. J: ’Rubia tinctorum.-i adatban felt nik az eper elnevezés. J: ’ua.) jelentések a földi eper ’erdei szamóca’ (1. | erdei ~ N. hogy a növény a földhöz közel terem.: RMGl.: TESz. j-vé vált az e utáni hang. — ~fa 1416: Iuxta arborem Eperfa nuncupatam (Oklsz. csattantó eper (ÚMTsz. fekete eperfa’. a savanyú jelz a termés ízére vonatkozik: „Gyüm ltse fekete. 836. epörnye l. Àprij è . 512). — földi ~f 1775: Földi eperj-fü (Csapó 84). | kerek ~ N. erdei eper. . mivel a nadragulya bogyóját csillag alakban körülveszik a csészelevelek pontosan úgy. epernye. valamint gy. T. Fragaria” (MA. atlasz~ erdeimester 1. F vészk. A magyar növénynév nem felel meg a latinnak” (RMGl. nyilván a termések hasonlósága alapján. vö. fehér eperfa’. J: ’Morus alba. A szóvégi rj nyelvjárásokban e hanggal b vült. 1590: Fragaria: eper illato fé (SzikszF. 1998: eperfa (Priszter 430). F vészk.: RMGl. a jelz a rom. 368).: Egressus … in agrum repperit mandaroras.’. az eperé piros. | földi ~ 1813: f ldi Eperj (Magy.) földi jelz jének magyarázata. Melius szövege alapján nem dönthet el. csúcsos eper (Péntek–Szabó. J: ? ’Atropa bella-donna. | fekete ~fa 1783: Fekete Eperj-fa (NclB.. A maszlagos nadragulya (3. EWUng. majd mássalhangzós toldalékok el tt kiesett. 1783: Erdei-meÐter (NclB. savanyú” (Magy. | savanyú ~fa 1948: Savanyú eperfa (MagyGyógyn. J: ’ua. 48. (Beythe 103a).: RMGl.. A csattogó jelz re l..).’. ném. szeder~fa. 1578: Epery fa (Melius 1a). csattogó-epörgye. Az epret illatával jellemzi a név. Erdbeer-Kraut (Veszelszki 226). J: ’ua. A fekete jelz ’fekete eperfa’ a termés színére. Ember és növényvilág 235). Gombocz. vog.’. J: ’ua. ▌ 2. J: ’Galium odoratum. fehér eperfa’. — fái ~ 1841: fái eper (Barra 397). kerek eper. Àpr è. 1998: savanyú eperfa (Priszter 430).’. 1595: Epery fa (Beythe 27). 423). natragula vel epeÿ eperÿ (NagyvGl. Az eperfa (fekete eperfa és fehér eperfa) (2. cs™ttogós ep(r. buzér’. A pumi eper erdélyi nyelvjárási szó. P. UEWb. 255). epergye. pomí e átvétele. leány~. erdei szamóca’.) jelentésb l fejl dtek ki. 329). maszlagos nadragulya’. 1775: Eperjfü (Csapó 84)..) jelentés eper kétes. | pumi ~ N. szagos müge’. 1604: „Szimolcza: Epery illatuf×. J: ’ua. J: ’ua. magyarázatára l. selyem~fa. 1578: ’Morus sp. | fehér ~fa 1998: fehér eperfa (Priszter 430). idegen nyelvi megfelel re vö..: fragaria: eper fy (Növ. Ember és növényvilág 235). J: ’ua.’. TESz.’. Marzell Fragaria vesca a. J: ’Morus nigra. 1998: földi eper (Priszter 378).

) a ném. J: ’Pelargonium. társneve: Erica vulgaris. 184). pásztortarsoly. a név vonatkozhat Geranium fajokra is (Geranium sp. Vö. szagos müge’. száj’. váltóláz és hasmenés ellen is használták. déli szláv eredet . Askl#piós ’az orvostudomány istene’) nevének átvétele. 1998: erika (Priszter 322). J: ’Capsella bursa-pastoris. Bvrsa Pastoris (Herb. c): RMGl. Erica (Melius 20) átvétele. 336). vö. rostrum ciconiae (< rōstrum ’cs r. lapos. az el tagot lefordították. hogy a vadon el forduló növényt posztó és kelmék festésére használták. csarab’. a nagyezerjóf (1. közönséges méreggyilok’. hogy a növény gyöktörzsét mérgezések. a névadás magyarázata. ember~ Eszkulápiusz füve 1775: Æskulapius füve (Csapó 261). 256). szívgyógyító erszény l. bürökgémorr’. || esztragorrúf 1578: EſÅtrag orru f× (Melius 162). 390). 1807: Eskuláp’ füve (Magy. sebkezel szer. erej l. er sf (MagyGyógyn. er l. ▌ 3.)’. eredet er ’valamely hatás el idézésre alkalmas képesség’ -s melléknévképz s származéka.) vizelethajtó. 212). 390). Arnica elferdítésével keletkezett. Az esztragorra. illatos gólyaorr’. Waldmeister (Csapó 172) tükörfordítása. Asperula (< lat. Növényszótár 19). A névadás alapja. muskátli’. F vészk. 544). emésztésjavító. . askl#piás < gör. ▌ 2. Az Eszkulápiusz füve jelölt birtokos szerkezet. vékony gólyacs rhöz hasonló termés. ernikef 1911: ernikef (Cserey.érdeske 156 esztragorr Az erdeimester ’szagos müge’ (1. a lat.: Rostrum ciconiae: Estrág orra (De Herbis: RMGl. ▌ 2. Marzell Rubia tinctorum a. lat. A névadás magyarázata. J: ’Galium odoratum. Az er sf elnevezés a ’nagyezerjóf ’ (1. ösztörparaj er sf 1. érdeske 1948: érdeske (MagyGyógyn. erika 1578: Ericanac gr. | ’Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre. J: ’Erodium cicutarium. A név a lat. Az er sf az ótör.’. 1998: er sf (Priszter 359). fülbe~f ka’. ném. de ’nagyezerjóf ’ jelentésben a növény hivatalos neve lett. 256) részfordítása.) izzasztószer.) sokféle hasznára. eszterparaj l. asper ’érdes’) fordításával keletkezett. 398). közönséges pásztortás- esztragorr 1. Az ernikef a lat. A névadás szemléleti háttere a hosszú. hogy a növény erd kben él. 1783: Eskulápius füve (NclB. F vészk. v.) és a ’kis ezerjóf ’ (2. Asclepias (< gör. Az er sf eredetileg népi név. A lat. bors~f ereszt l. cicōnia ’gólya’) fordításával jöttek létre. — N. XVI. — havasi illatozó ~ 1783: HavaÐi illatozó EÐztrag-orr (NclB. citromillatú muskátli’. esztragorrúf Melius alkotásai. N. a növény mai lat. J: ’Pelargonium odoratissimum. J: ’Arnica montana. hogy a növény termése erszényre emlékeztet. és az erszény szót -s melléknévképz vel látták el.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. Ernika. az el tag a növény R. Idegen nyelvi megfelel re vö. Melius a latinból fordított esztragorr növénynevet . 1798: Aeskulapius’ fÍve (Veszelszki 76). A névadás alapja. kis ezerjóf ’. a névadás magyarázata. jellegzetes. F vészk. Az erdei vadmester valószín leg hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.: Bvrsa Pastoris: erzÿnos fw (Herb. az orr utótag ’cs r’ jelentés . hegyi árnika’. 1807: Isztragor (Magy. háromszög alakú. J: ’Centaurium erythraea. Genaust Asclépias a. J: ’Geranium macrorrhizum. nagyezerjóf ’. er sf (MagyGyógyn. 1578: EſÅtrag orra. a lat. — szagos ~ 1807: szagos Isztragór (Magy. vö. paptarsoly. (Melius 20). sz. gyógyító erejére utal. orr. EſÅtragorra (Melius 162). 284). az eszterág el tag ’gólya’ jelentés . J: ’ua. a kis ezerjóf (2. pap~e (→ paptarsoly) erszényesf 1540 k. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. els sorban kígyómarás ellenszeréül használták. J: ’Dictamnus albus. R. Az esztragorra jelölt birtokos szerkezet. Az erszényesf egyedi adat. 344). c): RMGl. hogy az egész növény felülete érdes. -ke kicsinyít képz t illesztettek hozzá. Marzell Arnica montana a. er sít f l. a f magyarázó utótag. J: ’Calluna vulgaris.

krétai szurokf (3. auagi. TESz. etet.: RMGl. euphrasía ’öröm’ < gör. kutyatej’. Euphraſia (Beythe 104).’. J: ’ua. 1783: EffráÐia (NclB. J: ’Euphrasia officinalis.’..: RMGl. magyarázata. || ezerjó 1807 e. a): RMGl.) neveként jelöli ki. 1813: Éforbium (Magy.). örvendezik’) átvétele. F vészk. Az ezerjóf (1. 256). 1798: Euforbiom (Veszelszki 459).’. Szabó. 358).) azonos neve a termések hasonlóság alapján keletkezett.: „Euforbiomot roſa olaÿal elegÿch eoÅwe” (OrvK. nagyezerjóf ’.: Eufraſianak gr. F vészk.: RMGl.: RMGl. Euphorbia gyakrabban használt tárgyesete (Euphorbium) került. krétai szurokf ’. csókaorrúf . — kis ~ 1775: Kis ezerjó-fü (Csapó 85).. eszterág a. paliurus (SchlSzj.: paburus: ezerÿo fiu (BesztSzj. A név szemléleti háttere: „Igazán hívattatik ezer jó fÍnek. étetés ellen való f 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. az ezerjó el tagban az ezer fokozó szerep . 57/24). Diószegi–Fazekas az esztragorr nevet a Pelargonium nemzetség (3. euphorbia (herba) < gör.). gólyaorr. Euphrásia (< gör. ▌ 2. mert ember ennek haſznait. hogy a növény étetés ’mérgezés’ (vö.). Vö.-i latin neve Euphorbia (< lat. A nagyezerjóf (2. egykor mindegyik varázserej gyógynövény volt. 2. Az étetés ellen való f körülírásos név.: paliurus: euphrasia l. ▌ 3. 1525 k. paliūrus ’krisztustövis’ (Genaust Paliúrus a. A lat. apró. k ris~ ezer io fiw (SchlSzj. eufrasia ezerjó l.: RMGl. vö. 1813: nagy Ezerjóf (Magy. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. kis ezerjóf ’. eszik a. alysma vel calceolus Mariae: Ezerio fô (SzikszF. 129). elegendfképpen elf nem ſzámlálhatja” (Nedeliczki 68). a magyarba a lat. 366). amely tüskés növény. 255). 1590: Dictamnus. 128). 210). euphórbion ’tüskés afrikai növény gumiszer tejnedvvel’). EWUng. 1595: Euphragia. 255). 1578: Ezer ió f× (Melius 108). J: ’Euphorbia sp. a névadás alapja. J: ’Dictamnus albus. ha ezeret ſzámlál-is.. a): RMGl. J: ’Centaurium erythraea. TESz. | kisebbik ~ 1595: Kisſebbik ezxr io fiju (Beythe 61a).: Ezerjó (Julow 258).: Diptamum: ezerÿofÿw (Ortus: RMGl. Az ezerjóf összetett szó. százf (százf f ). 1798: Kis ezer-jó-fÍ (Veszelszki 143). a lat. 345). J: ’ua. | k rislevel -~ 1998: k rislevel -ezerjóf (Priszter 359). 1470 k. étet: 1470: ’megmérgez’) ellen való f . 257). 210). 1807: Éfrázsia (Magy. ▌ 4. 1405 k. A névadásra a lat. euphraínein ’örül. (OrvK. 1775: EffraÐia (Csapó 255). közönséges méreggyilok’. méregöl f . | ? ’Paliurus. gólyaorr’ (Melius 162). 1998: nagyezerjóf (Priszter 359).: Diptamus vt Dictamum: ezew Io fyw (Növ. 1470 k. eufrasia 1577 k. lúdfiak ~ euforbium 1577 k. 368). F vészk. tüskés virágfej. szamártövis’ (TESz. Feczke fé (SzikszF. J: ’Origanum dictamnus. 1395 k. J: ? ’Carduus sp. centaur#um téves értelmezése hathatott: centum aureī ’100 arany’ szókapcsolatból származtatták (Genaust) tévesen.étetés ellen való f 157 ezerjóf ném. ahol a névadás alapja szintén a sok. 1798: Nagy-ezer jó fÍ (Veszelszki 190). 1583: ezörio fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 1520 k. Melius 434.) és kis ezerjóf (4. 1948: Kis ezerjóf (MagyGyógyn. aptó tüskéjét. — nagy~ 1775: nagy ezer jó-fü (Csapó 86). ezerjóf ’. J: ’ua. 212). 368).: Diptamus: eserÿofw (CasGl. Vö. 1583: effrasia Euphrasia (Clusius– Beythe 4: BotTört.: Diptamus eserÿofw (CasGl. tövisfa’. Storchen ſchnabel ’gólyacs r. 390). 256). Genaust Euphórbia a. 210) alapján esetleg feltehet a lat. hogy a növényt mérgezés ellenszereként használták. eszik a. tehát száz .) jelentés ezerjóf hasonlóságon alapuló névátvétellel jöttek létre. a név nem maradt fenn. EWUng eszterág a.’.. Az illatos gólyaorr (2. ezerjóf 1. tehát a növény a szemre gyakorolt gyógyító hatásával jó érzést kelt. 1783: Kis ezer jó fü (NclB. J: ’ua. Genaust Euphrásia a. 255). 9/15).) korai adatainak azonosítása kétséges. orvosi szemvidító(f )’. étke l. J: ’Dictamnus. A növény szakny.: RMGl.) és a muskátli (3. Ebben az esetben az ezer el tag jelezheti a növény rengeteg. 2. 1783: Ezerjó-fü (NclB.

az ezerlevel f elnevezés ezekre a jellegzetesen szeldelt levelekre utal. Az ezerlevel elvonással keletkezett az ezerlevel f névb l. Az ezüstöshátúf magyarázata. 300). cickafark. ez(rlevel f . Idegen nyelvi megfelel kre vö. Marzell Achillea millefolium a. libapimpó’. ang.). Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. Idegen nyelvi megfelel re vö. ezerlevel f (ÚMTsz.’. F vészk. százforintosf . ezüstöshátúf 1775: EzüÐtös hátu-fü (Csapó 164). mintára jött létre. Genaust Paliúrus a. lat. ang. A névadásra hatással lehetett a ném. 1775: Ezer levelü-fü (Csapó 82). Silberkraut ’ezüstf ’ (Csapó 164). Vö. золототысячник ’nagyezerjóf ’. vö. 258). Tausendblatt.: ném. hogy a növény levelei szárnyaltak. Ulrich 2. sz.’. . Idegen nyelvi megfelel re vö. folium ’levél’). 1783: Ezer levelü-fü (NclB. ezerlevel cicfarkkóró l.. Barra István hozta létre. a cicufarkezerlevel f egyedi névalkotás. — N. ném. az el tagra l. fr. Vö. Vö. cickafark ezerlevel f XVI. fehérhátúf . ezüstös fonákúak. EWUng.) elvonással keletkezett az ezerjóf b l. Melius 415. 1807: ezerlevel f (Magy. Az ezerjó ’nagyezerjóf ’ (2. common centaury. egérfark. silverweed. 376). 419). — cicufark-~ 1841: cziczufark ezer levelüfü (Barra 206). TESz. 1783: EzüÐtös-hátu-fü (NclB. 1798: Ezüstös-hátú-fÍ (Veszelszki 60). 486). || patikai ezerlevel 1948: patikai ezerlevel (MagyGyógyn. millefeuille.. vége: Ezer-level f (De Herbis: RMGl. ezerlevelü f . Az ezerlevel f lat. közönséges cickafark’. J: ’ua. Tausendgüldenkraut. A növény „sz rös halványzöld szára mint- egy másfél lábnyi magas. thousend-leaf.. kétszeresen tollazott levelekkel” (Peregriny 359). Genaust milleflórus a. J: ’Potentilla anserina.ezerlevel f 158 ezüstöshátúf aranyat ér növény. centaur#um a gör. millefolium (< mélle ’ezer’. J: ’ua. or. J: ’Achillea millefolium subsp. ang. Szabó. millefolium. Helyesen a lat. gyógyító hatása miatt.

babér(~). laur~ (→ laurus). mimóza(~). farkashárs(fa).’. LXXXIV. paróka~. kökény(~). f z(~). tövis~. kaporna(~). fagyal~. baď ’f zfa’. leánysóskafa. bokréta~. olvasó~. Növ. halál~. lürbör~. balzsamfeny ~. szarvastüs~ (→ szarvastövis). sztrichnin~.’. A finnugor . 320). barkóca(~). szil~level f . A fagyal az uráli eredet fagy. berek~. szenna(~). istenátkozta~. Gummi arabicum utótagjának fordításával (arab) és el tagjának értelmezésével (facsipa) alakult ki. Növ. vö. J: ’ua. 1783: Fagyal-fa (NclB. 62).alapszóból származik. fagyal’. seb~. közönséges fagyal’.: abies: fagal fa (BesztSzj.: ? ’áfonyaféle’. balzsamnyár(~). (OklSz. farkasalma(fa). fi.: RMGl. szurok~. borostyán(~). terny ~. csarab’. luc(~). gesztenye(~). 1807: Fagyal (Magy. 7: 50). ▌ 2. a’melly termi a’ hires Arabiai fatsipát” (Márton. 210). | 1578: ’Ligustrum vulgare.). hársszódok~. mandula(~). kutya~. 210). fülbe~ Az arábiai facsipa a lat. || fagyal 1578: Fagyol (Melius 25a). sz z~. gesztenyebokréta~. baď-pu ’f zfa’. jegenyefeny (~). 1998: fagyal (Priszter 415). Sz. bálvány~. tet ~. J: ’Calluna vulgaris. kokojsza(~). J: 1578: ’Ligustrum vulgare. a csipa ’gyanta’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1395 k. akác~ (→ akácia). 1998: közönséges fagyal (Priszter 415). gyalogfeny (~). — közönséges ~ 1841: közönséges fagyalnak gr. 62). ében~. szedereper~. mannak ris(~). isten~. eper(~). büdös~. málna(~). hárs(~). közönséges fagyal’. szódok(~). sóska(~). gumiarábikum. vakondok~ (→ vakondokf ). cser(~). éger~. facsipa — arábiai ~ 1805–13: „A’ Mimosa fa az. május~. (Barra 263). zürj. 1583: fagyal fa (Clusius–Beythe 5a: BotTört. galagonya(~). J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. 1998: vessz s fagyal (Priszter 415). sz zbárány(~). kecskerágó~. 130). cseresznye(~). hanga(~). — parlagifagyal 1903: parlagi fagyal (Hoffmann–Wagner 79). aloé(~). szemerke(~). A csipa ótör. csoda~maszlag. TESz. jegenyenyár(~). repkény(~). szömörce~ (→ szemerke). csipa a. tisza~. | ? ’feny féle’. V.. eb~. ürü~. nyír(~). gálna(~). gyalogolajfa. selyemeper~. hánytatófa (→ hánytatócserje). arabmézga. 1798: Fagyal-fa (Veszelszki 274). csetenye~. nyár(~). Márton. csont~. cukorjuhar(fa). nyúlsóska~. J: 1395 k. berkenye(~). tüske~. ábrahám~. terny tisza~. rekettye(~).: vaccinium: fagal fa (SchlSzj. lógesztenye(~). szeder(~). édesgyöker ~ (→ édesgyökér). cserz ~. zelnice~ facsaró l. paju ’f zfa’. csoda~. olaj~. csipke~. ~gyöngy. EWUng. 1405 k.F fa l. | vessz s ~ 1807: veszsz s Fagyal (Magy. bodza(~). lucfeny (~). | 1807: ’Ligustrum.: TESz. pápel~. k ris(~). bájf (~). eredet (< tör. F vészk.: RMGl. édes~. topolya(~). bagrena(~).) használja el ször. pimpó(~). közönséges fagyal’. LXXXIV. bors(~). disznótüs~. J: ’ua. ebse~. F vészk. fagyalfa 1. korona~. *čapaγ). votj. Márton (1803: TESz. borsóka(~). kutyacseresznye(~).: ’Ligustrum vulgare. Márton alkotása. 1578: Fagyol fa (Melius 25). borona~. arabmézga(~). Vö. k ris~level f . csipa a. 7: 50. els megjelenése: 1211: ? „Isti sunt serui Zombot Chypa Vocu Voci” szn. eredeti jelentése: ’a szem sárgás váladéka’. | 1405 k. feny (~). vasbogyó(~). juhar(~).

: RMGl.fagyöker f 160 farkasalma (uráli) alapalak *paj‹ lehetett. a finnugor megfelel k tanúsága szerint eredetileg f zfaféle jelentése volt. 43: 253. a névadás magyarázata. az el tag ném. album. közönséges gyujtoványf ’. | fehér ~ 1783: Fejér Fa-gyöngy (NclB.: Rubea tinctorum: farbalo fy (Növ. 422).. UEWb. falf fali l.: RMGl. J: ’Linaria vulgaris. Figyelmet érdemel.. || falgyom 1998: falgyom (Priszter 447). 80). aki[bôl] Madarfog[o] [le]peth czinal[nak] (Herb. 1610 k.: De aristologia: farkasalma (StrassbGl. ném. ? ’feny féle’. a magyar nyelvbeli közönséges fagyal (1. F vészk. A farbálóf egyedi adat. 1500 k. tehát a ’feny féle’. fagyal a. fagyöngy 1525 k. fagyöker paptöke l.-i Parietária (< lat. rák~f . Wandkraut. 1470 k. k ~ruta (→ k ruta) fárafolyóf l. cicka~. siue lõga vulgaris (Clusius–Beythe 3: BotTört. k ~ fagyöker f 1578: Fa gyxker× f×nec gr. hogy a növény lombhullató. J: ’Rubia tinctorum. istenlova~a. farba a. EWUng fagyöngy a. TESz. TESz. EWUng. fagyöngy a. A fagyal -l (~ r) eleme képz .’. 281). 540). ló~f . F vészk. 127).). felfutó farbálóf 1520 k. 376. J: ’ua.) jelentése egyes f zfafajtákhoz való hasonlóság alapján jöhetett létre. d): RMGl.’. 391). J: ’ua.) sajátossága. 1998: farkasalma (Priszter 305). 410. a fa ’fakeménység ’. 374). J: ’Viscum album subsp. F vészk. mint másutt válaſztotta” (Veszelszki 339). róka~. parietis ’fal’) fordítása. J: ’ua. A névadás magya- falf 1775: Fal-fü (Csapó 89).: Uiscus: Gÿôngh. 426). juh~. közönséges falgyom’. valamint a SchlSzj. szakny.: Viscum quercinum: gÿongh (De Medicinali: RMGl. buzér’. falgyom l. ir. 540). a): RMGl. fark l. MNy. pari#s. 256).’.’. A fagyöker f valószín leg Melius alkotása.).. 1783: Farkas-alma (NclB. kakas~f . 1998: fagyöngy (Priszter 538). hogy a fákon él sköd növény termése gyöngy alakú. egér~. J: ’ua. fül~ó fal l. hogy a növény falakon n : „Fali-FÍnek-is igazán nevezték: mert állandó tanyáját az ó és új kf-falak mellett inkább. J: ’ua. 1590: Viscus: Fa gyôngy (SzikszF. vaccinium ’áfonyaféle’ „értelmezése tévedésen alapul” (TESz. sz. vö. bárány~ (→ bárányfarok). borjú~.: RMGl. Ember és növényvilág 205). (Melius 164a).’. ökör~. Szent György lova ~a farkasalma 1. 1998: fehér fagyöngy (Priszter 538).: Uiscus: Faÿ Gewngh (Ortus: RMGl. A fagyöngy az uráli eredet fa ’a növény törzse’ és az ótörök eredet gyöngy ’kis gömböcske’ összetétele. fagyal a. oroszlán~. J: ’ua. ’csarab’ (2. J: ’Parietaria officinalis. eredet . hogy örökzöld növények. (Melius 30). a gyökér ’a növénynek a földben szétágazó része’ . Az él di jelz magyarázata. v. . A névadás magyarázata. A gyöngy elvonással keletkezett a fagyöngy szóból. 1583: farkasalma Aristolochia clematitis.. macska~.: Aristologia longa farkasalma (CasGl. TESz. illetve t level fákon él sködik: „Leginkább a’ gyüm ltsfákonn él dik” (Magy. hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták.’. ang. A TESz. — közönséges ~ 1998: közönséges falgyom (Priszter 447). 1578: Farkas alma (Melius 143). festék’. pellitory of the wall. fáy gyxngyet gr.: 281). Maurkraut. ném. ? ’áfonyaféle’. 1807: Fagyöngy (Magy. — él di ~ 1807: él di Fagyöngy (Magy. — N. 1783: Falfü (NclB. UEWb. gen. 349. 281). eb~. fàrkasàlma (Péntek–Szabó. || fái gyöngy 1578: Fay gyxngy.melléknévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. fagyöngy’. abies ’feny féle’. csikó~. 1783: Fa gyökerü-fü (NclB. fáj l. Farbe ’szín. J: ’ua. 80). farba a. fagyal a. — orvosi ~ 1813: orvosi Falf (Magy. A falf a lat. hogy a magyar nyelvben megjelen jelentések: ’közönséges fagyal’ (1. paptök rázata. || gyöngy XVI.’. 281). Az elnevezés alapja. ’áfonyaféle’ jelentések kialakulhattak hasonlóságon alapuló névátvitellel is. 1903: fagyöker f (Hoffmann–Wagner 128). 2. Idegen nyelvi megfelel kre vö.. F vészk. szerint a BesztSzj. EWUng. hogy a növénynek vaskos gyöktörzse van szaporítórügyekkel. 539). 1584: faij gyöngy (Clusius–Beythe 31). 428).

Az alma utótag egyfel l az almaszer termésre utal. a növény mérgez . de hasonló felhasználású növényt különített el. | n stény ~ 1783: Nöſttény Farkasalma (NclB. f™rk™s™lm™. ▌ 3. Genaust Lupínus a. 421–2). ſeu pomum” (Clusius–Beythe 8). részben a kerek gyökérgumóra vonatkozik. — kerekalmájú~ 1783: Kerek almáju Farkas-alma (NclB. században még igen kezdetleges volt az. ujjas keltike’.) név valószín leg lat. a növény bab elemet tartalmazó neveit: farkasöl bab (→ bab). farkasu óma (ÚMTsz.farkasalmagégevirág 161 farkasbab farkasalma. | kerekded ~ 1998: kerekded farkasalma (Priszter 305). ▌ 2. A farkasalma ’odvas keltike’ (3.’. A XVI. 1783: Hím Farkas-alma (NclB. 421). fekete békabogyó’.’. ▌ 2.) szintén a közönséges farkasalma (1. 400). farkasalmát gr. odvas keltike’. a gégevirág utótag nemzetségnév. fārkasālma. A farkasbab ’fekete békabogyó’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’Corydalis solida. másfel l pedig az almaszer gyökérgumóra. aristolochia longa) elnevezéseivel. J: ’ua. pl. 1998: közönséges farkasalma (Priszter 305).’.) nevének átvétele a gyökérgumók hasonlósága alapján. (Melius 180). szlk.) jelz a lat. Wolfsapfel. — hím ~ 1595: hijm Farkas alma (Beythe 59a). ennek oka a gumók hasonló formája és felhasználása volt. Melius a lat. 379).’. nevei aristolochia rotunda. A kerekalmájú ’ujjas keltike’ (2.’. ol.) és a kerekded farkasalma (4. | kerekalmájú ~ 1783: Kerek almájú Farkasalma (NclB. 422). J: ’Aristolochia clematitis. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. farkas. 422). — kerekalmájú~ 1578: keréc almayu Farkas almánac gr.’. Nyr. J: ’ua. J: ’Actaea spicata. a virágoknak is babhoz hasonló formájuk van. 377). fàrkasàlmafa (Péntek–Szabó. J: ’Aconitum vulparia.’. Marzell felhívja a figyelmet. 1775: Farkas bab (Csapó 88). neve malum terrae) és a Corydalis cava (R. az el tag a növény R. a hím és n stény jelz t valamilyen küls tulajdonságra alkalmazták. A hím és n stény megkülönböztetés két különböz . vö. ▌ 4. 421). A bab utótagra l. J: ’ua.). Weeds 162. Ember és növényvilág 205). 1841: farkasalma (Barra 387).) régi nevei gyakran keverednek a Cyclamen europaeum (R.) jelz a növény gumójára utal. Katika-sisakvirág’. Növénynevek 54–55.’. 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 110). A farkasbab Melius alkotása: „Más neue Luparia: Faba alba. J: ’Aconitum napellus subsp. A farkasalmagégevirág Barra alkotása.). J: ’ua. babf . Marzell Aristolochia clematitis a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A farkas el tag a növény mérgez voltát fejezi ki. amelyet gyógyszerként használnak. | közönséges ~ 1903: Közönséges farkasalma (Hoffmann–Wagner 183). A bab utótag magyarázata többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. mint a farkasöl sisakvirág (1. Mollay. ném. 1783: Farkas bab (NclB.. Nxſtin farkas alma (Melius 143–143a). ném. | n stény ~ 1595: nxſten Farkas alma (Beythe 59a). 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 109). farkasbab 1. közönséges farkasalma’. Farkas f×. napellus. J: ’Aristolochia rotunda. 500). TESz.a.. farkasóma. lat. Wolfsbohne. — gömböly gyöker ~ 1783: Gömbölyü gyökerü Farkasalma (NclB. közönséges farkasalma’. különféle gumós növények megkülönböztetésére használták. a kerek (4. . Farkas bab” (Melius 155a). „Lupinum malum. rotunda fordításával jött létre. J: ’ua. J: ’ua. 1798: Farkas bab (Veszelszki 455). J: ’ua. 1783: Farkas-bab (NclB.’. mintára jött létre. lat.’. J: ’ua. 1807: n stény Farkasalma (Magy. valamint az egész növény a lóbabhoz ’Vicia faba’ hasonlít. vlkovec obyčajný. A farkasalma (1. J: ’ua. — ~fa N. farkasalmagégevirág 1841: farkasalma Gégevirág (Barra 387). hogy a közönséges farkasalma (1. J: ’Corydalis cava. részben az almaszer termésre.. ▌ 3. szb-hv. vučja stopa. | kerek ~ 1783: Kerek Farkas-alma (NclB. amit ma morfológiai leírásnak nevezünk. J: ’Aristolochia clematitis. fava di lupo. farkasöl sisakvirág’. kerekded farkasalma’. | kerekalmájú n stény ~ 1578: keréc almaiu.. az ehhez szükséges terminológia is hiányzott. farkasalma nevének átvétele. 1578: Farkas bab (Melius 155a). Luparia (< lupus ’farkas’) és faba ’bab’ összekapcsolásával hozta létre a növénynevet. F vészk.

252).vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). 362) részfordítása: az utótagot lefordította. J: ’Daphne mezereum.’. krainer Tollkraut. N. A növény mérgez voltára utal a farkas el tag. J: ’Daphne mezereum. innen a pejoratív értelm farkas el tag az összetételben. farkasbors 1780: farkas bors (Phytologicon 89).) a ném. — krajnai ~ 1998: krajnai farkasbogyó (Priszter 497). A cserge utótag önállóan is felt nik ’páf- . Marzell Atropa belladonna a. ▌ 2. a névadás alapja a növény sötétvörös.) a ném. J: ’Daphne mezereum. vö. kutyaborostyán. 1998: farkasbogyó (Priszter 497). a növény bogyószer . Ember és növényvilág 229).) jelz Scopoli Antal (1723–1788) el bb selmecbányai. J: ’ua. maszlagos nadragulya’.). farkasborostyán. A fekete csucsor (2. farkascseresznye (ÚMTsz. Bergpfeffer ’hegyibors’ (NclB. J: ’Dryopteris filix-mas. a növény egyéb farkas el tagú neveivel: farkashárs. farkasborostyán. a ném. maró érzést okoznak a szájban. utótagja a borostyán ’Hedera helix’ nevének átvétele. a Flora carniolica szerz jének m ve alapján keletkezett.) farkascseresznye neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. igen mérgez . J: ’Scopolia carniolica. 2: 280). mely veszedelmes. vö. Wolfskirsche tükörfordítása. 362). | kend z ~ 1903: fekete. 340). Ember és növényvilág 207). 175). J: ’Solanum nigrum. A farkasborostyán valószín leg népetimológiával jött létre a farkasboroszlán szóból. ném. N. J: ’ua. A farkascserge erdélyi népnyelvi szó. farkascserg . a farkas el tag a növény mérgez voltára utal. neve piper montanum. Marzell Atropa belladonna a. a növény R. mérges bogyótermése. — N. fàrkascserge fàrkascs(rge. vö. A névadás alapja. ’páfrányféle’ jelentés : ’erdei pajzsika’ (1. 1948: farkasbogyó (MagyGyógyn. farkasbogyó 1. 1775: Farkas tsereÐzne (Csapó 188). 125: 187–202. farkashárs’. N.. Márton alkotása.’. 253). F vészk. 7: 7). J: ’Atropa bella-donna. ▌ 2. farkascseresznye 1. majd páviai tanár.’. cseresznyéhez hasonlító. 1903: farkasbogyó (Hoffmann–Wagner 40). Ember és növényvilág 227). F vészk. farkascsërg (ÚMTsz. farkasboroszlán (ÚMTSz. Vö. 1807: Farkas-tseresznye (Magy. farkas csërësnye (ÚMTsz. magyarázatára l. A farkasbogyó (2. wild pepper ’vadbors’. közönséges édesgyöker -páfrány’. Nyr. A farkasborostyán összetett szó. Wolfsbeere tükörfordítása. farkasboroszlán.).farkasbogyó 162 farkascserge 125: 187–202. farkashárs’. farkasborostyán (ÚMTsz. ném. boroszlán. Az utótag magyarázatára l.).). farkasborostyán N. Marzell Daphne mezereum a. cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. ▌ 2. farkascserësnye. még farkashárs. feketés. Wilder Pfeffer ’vadbors’. fekete csucsor’.) és ’közönséges édesgyöker -páfrány’ (2. J: ’Atropa bella-donna. — N. farkashárs’. ang. 1807: farkas Boroszlán (Magy. farkasboroszlán 1805–13: „A’ farkas BoroÐzlán (vagy Farkashárs) sok környékeken terem MagyarorÑzágban is az árnyékos erdfkben” (Márton. A krajnai ’farkasbogyó’ (2. A farkasboroszlán összetett szó. erdei pajzsika’. J: ’Polypodium vulgare. lat. farkascseresnye (Péntek– Szabó. R. hogy a bogyók éget . mérges termését juttatja kifejezésre az elnevezés. 1783: Farkas bors (NclB. Ember és növényvilág 272). A farkascseresznye (1. a névadás alapja a növény feketés. Idegen nyelvi megfelel kre vö. farkasborostyán (Péntek–Szabó. Növ. fàrkascs(rg (Péntek–Szabó. a növénynek zöld mérgez bogyói vannak. — fekete ~ 1903: fekete. farkascserge 1. farkashárs. A farkasbors valószín leg Benk alkotása. fàrkascs(rg (Péntek– Szabó. A farkasbogyó ’maszlagos nadragulya’ (1. 1783: Farkas-csereÐznye (NclB. farkasbors. 2: 280). LXXVI.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. maszlagos nadragulya’. Marzell Daphne mezereum a. J: ’ua.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). az el tag létrejöhetett a növény egyéb farkas el tagú elnevezései alapján. farkasbogyó’. Falscher Pfeffer ’hamisbors’.

takaró’ jelentés . 1578: Farkas f×. J: ’Consolida regalis.). Ember és növényvilág 229. A farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. luparia < lat. farkas. Wolfskraut tükörfordítása. Genaust Lupínus a. fassang. ha megetetik a növénnyel: „Az kÿth Deakul Aconitumnak mondanak Vagÿon ſok fele. fàrkascsèrge. ’Aconitum’ (ÚMTsz. lat. azzal magyarázza a névadást. 97). 3. 1841: farkas gégevirág (Barra 387). Ezerjóf 175.). 1470 k. 272. csinge a. 1903: farkasf (Hoffmann– Wagner 109). napellus. Ember és növényvilág 175) kifejezéssel hozzák kapcsolatba a növénynevet. farkashárs’. vö. közönséges farkasalma’. ném. és gör. farkashásfa (ÚMTsz. A farkasf elnevezés (1. farkasalma nevéb l vették át. 1577 k. mérgez magjaira utal. farkashárs 1. J: ’ua. farkasf 1. A farkasleped növénynév alapján feltételezhet . farkasöl sisakvirág’.). sz. Katika-sisakvirág’. farkascs(rg (Péntek–Szabó. J: ’Aristolochia clematitis. farkascserge farkascsinge N. neveinek (Aconitum vulparia. WolffswurtÅ ’farkasgyökér’ (Melius 155a) is hatással lehetett. az utótag magyarázatára l. Wolfskraut ’farkasf ’.: Farkas Haaſrol gr. farkascsönge (OrmSz. Ember és növényvilág 276). ang. Vö. Melius 155a . 1783: Farkas hárs (NclB.a. inetimologikus elem. A farkasgyökér a ném. 1998: farkashárs (Priszter 355). Marzell Delphinium staphisagria a. fásáng. TESz.farkascsinge 163 farkashárs rányféle’ jelentéssel.). F vészk. lycoctonum < gör.: Agnus castus: farkas haas (Növ. vö. hogy a farkascserge összetételben a cserge utótag ’pokróc. farkascserg l. ÚMTsz. Szabó–Péntek. tue-loup.’. farkas. A farkas el tagot valószín leg a növény R. ném. hogy a farkas elpusztul. farkasboroszlán. amely nyilván az almaszer termésre utal. A saspáfránynak felt nik a farkasleped (Péntek–Szabó. EWUng. ▌ 2. farkasf . birsalma ~ bisalma.: Laureola: Cholafa Farkashas (Ortus: RMGl.: RMGl.: Laureola: farkashas (CasGl. . J: ’Daphne mezereum. 613).) a növény lat. A farkasf ’mezei szarkaláb’ (2. utótagja nyelvjárási szó: csinge ’labda’ (ÚMTsz. cserge a. Aconitum lycoctonum) hatására jött létre. közönséges farkasalma’. Diószegi–(Fazeka alkotása. WolffswurtÅ (Melius 155a) tükörfordítása. J: ’Aconitum napellus subsp. 1583: farkas fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört.) a ném.. Farkasf× (Melius 155a). A hárs korai adataiban az r nem fordul el . J: ’Aristolochia clematitis. közönséges farkasalma’. 305). merth aÅ Farkaſth megh qlÿ ha megh aggÿak huſban qnnÿ” (OrvK. gégevirág. farkasöl sisakvirág’. a név a növény fekete. farsang ~ fasang.a. 1948: farkasf (MagyGyógyn. J: ’Aconitum vulparia. farkasveszedelem’. a): RMGl. 362). A farkascsinge összetett szó. fàrkascs(rge. 379). farkashásfa (NéprÉrt. — ~fa N. TESz. J: ’Aristolochia clematitis.. 1525 k. fr. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A növénynevekben a farkas elem els sorban a növény mérgez voltát vagy egyszer en csak hasznavehetetlenségét fejezi ki. — N. farkashárs (ÚMTsz.). EÅ kÿth Magÿarul Farkas haaſnak hÿnak aÅert NeweÅÿk annak. — ~fa N. 806). Péntek–Szabó. A névadásra a ném. cserge a. A névadás magyarázatára l. A XVI. lycóctonum a. (OrvK. wolf’s-bane ’farkasbaj. valamint szálkás termésével egyaránt. 1520 k. szintén mérgez . bisóma. Menſchen mxrder (Melius 20a). farkasgyükeret gr. 371). 35: 79). de mÿndqnÿk mergqs. lupus ’farkas’. 129). farkasgyökér 1762: farkas gyökér (PP... ▌ 3. A saspáfrány ’Pteridium aquilinum’ erdélyi népi nevei: fàrkascs(r(. 305). A farkasgégevirág összetett szó. A farkashárs ’közönséges farkasalma’ (2. 316... Ember és növényvilág 276) neve is. 613). farkasgégevirág 1807: farkas gégevirág (Magy. 1775: Farkas gyökér (Csapó 88).-i OrvK. — N. olu lupului ’Polypodium vulgare’ (Péntek–Szabó. Idegen nyelvi megfelel re vö.. TESz. lykos ’farkas’. mezei szarkaláb’.) név hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 276. Péntek–Szabó a rom. J: ’Aconitum vulparia. A jelentés kapcsolatban lehetett a növény fogazott. ▌ 2. 305). 1783: Farkas-fü (NclB. a hárs utótag talán a növény er s háncsrostjaira utal. f részes leveleivel.

J: ’ua. farkasöl sisakvirág’. méhek nevetése. az az. J: ’Aconitum vulparia. közönséges farkasalma’. farkas-kutyatej’. lat. 1998: farkasmaszlag (Priszter 514). A névadás magyarázata az. 1902: farkasköröm (Nyr. 369). A farkasköröm a farkas állatnév és az ismeretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. farkastalp. szakny. farkastalpú’). ▌ 2. 164 farkasnyom TESz. a farkas állatnév és a nyelv ’a hangok képzésében és az ízlelésben szerepet játszó szerv’ összetétele. Nyr. Növ. 382). lykópous ’farkasláb. farkasláb 1841: farkasláb (Barra 305). 1793: Farkas méreg (Földi 15). a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. Idegen nyelvi megfelel re vö. A farkas-kutyatej többszörösen összetett szó. a farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. Farkaſt. hézaggyökér. mintára jött létre: „Sardonius riſus. A lat. de ez nem igaz. J: ’Strychnos nux-vomica. A névadás magyarázatára l. J: ’Ranunculus sceleratus. || farkasnevet 1813: F[arkas] nevet (Magy. Genaust Lýcopus a. valamint arra. hogy a sz rös hajtások. A farkasméreg elnevezéshez hasonló társnevek: a farkasöl f és a farkasf a növény mérgez voltára utal. J: ’Euphorbia cyparissias. | 1902: ’Lycopodium clavatum.’. A farkashézaggyökér többszörösen összetett szó. 125: 187–202. minden állatot meg xl” (Melius 156). 281). lykóktonon ’farkasméreg’) tükörfordítása. 1805–13: „A’ FarkasmaÐzlag.. 144). nagy útif ’. farkasnyom 1908: farkasnyom (Zelenyák . Farkasnyelv (MagyGyógyn. J: ’Aristolochia clematitis. A farkasnevet f Melius alkotása. kutyatej. farkasköröm 1833: farkas-köröm (Kassai 2: 151). A farkasmaszlag összetett szó. hogy ezekkel a növényekkel mérgezték a farkasokat: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. farkasméreg 1. 2: 609). 81). amely karomhoz hasonló alakú. ▌ 2. a farkas el tagra l. ill. Vö. az utótagra l. torzsikaboglárka’. J: ’ua. görögszéna’. a farkas el tag magyarázata. J: ’Aconitum napellus subsp. farkas-kutyatej 1998: farkas-kutyatej (Priszter 372). hogy a növény nedve mérgez . az utótagra l. lycóctonum (< gör. korpaf ’. — ~f 1903: farkasláb-f (Hoffmann–Wagner 6). F vészk. 341).’. kapcsos korpaf ’. Ebet xl. Veszelszki így magyarázza a farkasnevet f elnevezést: „Azt mondják. 1948: Farkas hézaggyökér (MagyGyógyn. ném. farkastalp. A névadás alapja a növény termése. 1775: Farkashézaggyökér (Csapó 86). hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. hogy a’ golyvát elveſztené [az ember]. J: ’Lycopus europaeus.’. 1864: farkasköröm (CzF. 2: 36). farkasmaszlag 1783: Farkas MaÐzlag (NclB. J: ’Plantago major. Veszelszki 374. odvas keltike’. farkashárs.) magyarázata. A farkasnyelv népi név. J: ’ua. farkasnyelv N.farkashézaggyökér farkasbors. Genaust lycóctonum a. farkasnevet f 1578: Farkas neuetx f× (Melius 175a). napellus. A farkasnyelv szemléleti háttere. 422). vagy Vasbogyó egy napkeleti Indiai fának magva” (Márton. Wolfsgift ’farkasméreg’. — ~f 1. maszlag. farkashézaggyökér 1. 1775: Farkas nevetö-fü (Csapó 70). farkasborostyán.-i Lýcopus fordítása (< gör. az utótagra l. 1948: farkasköröm (MagyGyógyn. Melius alkotása. farkaslábú. 1798: Farkas-Héza[g]-gyökér (Veszelszki 68). — ~f 1903: farkasméregf (Hoffmann–Wagner 109). ha reá kötik. J: 1864: ’Lycopodium. vízi peszérce’. a növény hivatalos elnevezése. 1948: farkasméregf (Halmai 5). J: ’Corydalis cava. 1783: Farkas hézag gyökér (NclB. sztrichninfa’. Farkas neuetx f× ” (Melius 175a). ▌ 2. A farkasméreg a lat. … hertelen embert. A farkasköröm ’kapcsos korpaf ’ (2.a. XVI. farkas. de az illyen gyanús ki-menetelÍ próbáknak jobb békét hagyni. 1783: Farkas nevetö-fü (NclB. hogy Farkas módra meg-ne nevetteſse az embert” (Veszelszki 374). Katika-sisakvirág’. 1578: Farkas hézac gyxkęr (Melius 143). 1775: Farkas méreg-fü (Csapó 88). hogy a néphit szerint a golyvát eloszlatja a növény. 2. vö. J: ’Trigonella foenum-graecum. R. 31: 138).

farkasöl sisakvirág’. ha meg-eſzi. F vészk. 1783: Farkas-Ðzölö (NclB. A négylevel jelz re l. közönséges medvetalp’. 1903: farkasöl f (Hoffmann–Wagner 109). R. mintára (Aconitum napellus) jött létre (lat. 1588: farkastalp (Nyr. A farkasöl gyökér Diószegi–Fazekas alkotása. R. J: ’Lycopodium clavatum.. hogy „egy kis ſzölö ſzem nagyságú gyümölts vagy bogyó vagyon” (Csapó 65) a növényen. A farkas el tag a növény mérgez voltára utal. J: ’Paris farkassz l quadrifolia. ▌ 3. 379). 1843: Farkasrépa (Bugát. J: ’Aconitum vulparia. Vö.) tükörfordítás. A farkasnyom a lat. farkastalp. a növény egyéb farkasöl jelz s neveivel: farkasöl bab (→ bab). ném. farkasöl gyökér. gör. 1708: Farkas répa. — ~f 1903: far- . Növényszótár 5).’. farkasöl f . raisin de loup ’farkassz l ’ tükörszava. PPB. Farkasnyom (MagyGyógyn. de nyilván hatással voltak rá a növény egyéb farkas el tagú nevei: farkasöl f . lat. Wolfswurz ’farkasgyökér’ hatására jött létre. 385). kteínein ’ölni’). F vészk. bab Genaust lycóctonum a. — négylevel ~ 1998: négylevel farkassz l (Priszter 447). 1791: Farkas Szölö (Lumnitzer 216). F vészk. répaszer gyökereire utal. 317). Rácz szerint a fr. répa farkasrépa 1. a sz l utótag magyarázó szerep : „Igen haſonlo à leuele à Vad ſÅxlx leueléhxz” (Melius 155a). farkasöl sisakvirág’. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1783: Farkas répa (NclB. a sz l utótag a növény fekete. kapcsos korpaf ’. A farkassz l ’négylevel farkassz l ’ (1. 1783: Farkas ölö fü (NclB. vö. farkasöl bab l. 2. ▌ 2. farkasöl bab (→ bab). kicsi. Szóhalm. lykóktonos ’farkasöl ’ < lýkos ’farkas’. 1807: farkasöl -f (Magy. A farkassz l ’farkasöl sisakvirág’ (3.. A gyökér utótag lat. ▌ 2.) névadási szemlélet magyarázatára l. gyökér’) hatására is. 1813: farkas R[épa] (Magy. A farkasöl f Melius alkotása a növény régi lat. Wolffsbeer ’farkasbogyó’ (Melius 155a). A farkassz l ’fekete békabogyó’ (2.) elnevezés növényneve is hatással lehetett kialakulására. 1578: Farkas xlx f×nec gr.). hogy a növény er sen mérgez . farkasöl sisakvirág’. 1998: (Priszter 447). lycóctonum (< gör. farkasöl répa (→ répa). mérgez részére vonatkozik: „Ez a’ mérges fÍvek köztt leg-mérgeſsebb. — N. Magy. J: ’Heracleum sphondylium. napellus < n#pus ’répa. 1903: farkassz l (Hoffmann–Wagner 110). 317. farkasöl gyökér 1807: farkasöl -gyökér (Magy. a növény föld alatti. J: ’Aconitum vulparia. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1911: farkassz l (Cserey. a farkasöl el tagra l. R. napellus < n#pus ’répa. napellus. 1911: farkasöl f (Cserey. a növény földalatti. 38). Növényszótár 5). 1775: Farkas Ðzölö (Csapó 65). ▌ 2. embert. farkastalp 1. a sz l utótag arra utal. A farkasrépa elnevezése valószín leg a ném. 377). J: ’Actaea spicata. J: ’ua. 1783: Farkas Ðzölö (NclB. TESz. Nyr. ▌ 2. Katika-sisakvirág’. J: ’Aconitum vulparia. J: ’Aconitum napellus subsp. Karika répa. 12. 12. farkasf . 364). 317).) a ném. Lycopodium (< gör. Katika-sisakvirág’. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Aconitum napellus subsp. Fuchsbeere ’rókasz l ’. farkasöl sisakvirág’. négylevel farkassz l ’. ang. Vö. 379). barmot. Wolffsbeer részfordítása. A farkas el tag azt jelzi. 125: 198). lykópous ’farkaslábú’) hatására jöhetett létre. 1903: farkasrépa (Hoffmann– Wagner 109). Wolfsbeeren ’farkasbogyó’. A névadás magyarázatára l. mérgez . farkassz l 1. farkas. de nyilván a magyar nyelv egyéb mérgez farkassz l (1. farkasöl répa l. 1775: Farkas répa (Csapó 88). 125: 187–202. A névadás magyarázatára l. fekete. gyökér’). nevének (Aconitum lycoctonum) fordításával keletkezett.farkasöl f 165 farkastalp 91). fox grape ’rókasz l ’. R. farkasöl répa (→ répa). (PP. Marzell Aconitum napellus a. 123–124). 13. napellus. Aconitum napellus (< lat. PPE. ném. ném. tojásdad bogyóira vonatkozik. (Melius 156). Nyr. pódion ’kis láb’. J: ’Aconitum vulparia. A répa utótag létrejöhetett a lat. egyeránt el-öl” (Veszelszki 319). fekete békabogyó. lýkos ’farkas’. 125: 187–202. négylevel f .a. Farkas xl× f× (Melius 155a). gör. farkasöl f 1. F vészk.

mélyen bevágott levelek farkasmancshoz hasonlítanak. hogy a fehér. A farkastop valószín leg Ballagi alkotása. 263). | vérehulló ~ 1998: vérehulló fecskef (Priszter 335). vérehulló fecskef ’. — N. a magyar nyelvben keletkezett összetétel. kapcsos korpaf ’. — N. 1583: fechke fiu Asclepias (Clusius–Beythe 3: BotTört. 1583: fechke fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 129). Genaust Lýcopus a. vízi peszérce’.). auagi. szakny. 2. bastard saffron ’fattyúsáfrány’. J: ’Lycopus europaeus. J: ’Ranunculus ficaria subsp. hajszálvékony sz rben végz d hajtások.: „Fechke fweth de aÅ gÿeokereth. hogy a növény nem igazi sáfrány. mint a közönséges medvetalp (1. 1775: Kis fetske-fü (Csapó 92). hogy a sz rös.farkastej 166 fecskef kastalp-f (Hoffmann–Wagner 6). a fattyú el tag arra utal. Feczke fé (SzikszF. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 371). ficaria.’. 1: 352).) medvetalp és medveköröm elnevezése. mely genusnév.’. a névadás magyarázatára l. Bastard-Saffran tükörfordítása. 327). ▌ 3. J: ’Lycopodium clavatum.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. farkastalpfü (FöldrKözl. farkastalpf (MagyGyógyn. ném. ném. fecske l.) a lat. J: ’Carthamus tinctorius. az utótag a jóféle sáfrányhoz ’Crocus sativus’ való hasonlóságot jelzi. lýkos ’farkas’. Genaust Euphorbia a. 1775: Nagy fetske-fü (Csapó 91). 1798: Fetske fÍ (Veszelszki 157). Marzell Carthamus tinctorius a. A farkastej a ném.’. lapos. — kis ~ 1578: Kis fetske f× (Melius 179). a libatop mintájára hozta létre. A farkastalp ’vízi peszérce’ (2. teod aÅ fakadekra” (OrvK. 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. 22: 74). KolbenbÀrlapp. fecskefüvet gr.. 1783: Farkas-téj (NclB. Marzell Heracleum sphondylium a. 175/26). 1948: farkastalp (Halmai 6). Idegen nyelvi megfelel re vö. ökörfark farok l. hegyeskaréjú palástf ’. 1813: F[arkas] téj (Magy. J: ’Chelidonium majus. farkastej 1775: Farkas-téj (Csapó 80). Volfsfuss ’farkasláb’. J: ’ua. A fattyúsáfrány a ném. A farkasvirág népies elnevezés. 1775: .. farkasvirág 1948: farkasvirág (MagyGyógyn. farkastalpú’) tükörfordítása. Wolfsmilch tükörfordítása. ugyanazon a névadási szemléleten alapul. gör. | nagyobbik ~ 1595: nagyobbik fetske fivnek gr. nyelvújítási tükörszó latin mintára. 256).) és ’martilapu’ (5. nyugati salátaboglárka’. farkkóró l. Bärlapp. J: ’ua. lykópous ’farkasláb. a növények levelei állati talphoz hasonlóak. sáfrányszeklice’. A farkastalp ’kapcsos korpaf ’ (3. ▌ 5. kÿth merqgh gÿqÅeo fwnek is hÿnak.: RMGl. J: ’ua. — ~f N. állati talphoz hasonló levele. Lycopodium (< gör. 38). A farkas el tag a növény mérgez hatására utal. (ÚMTsz. vérenhulló~ (→ vérehullóf ) fecskef 1. farkas-kutyatej’. 1595: Kis Fetske fiju (Beythe 56). 125: 187–202. J: ’Solanum dulcamara.) lat. 1998: fecskef (Priszter 335). J: ’ua. (Beythe 55a). J: ’Euphorbia cyparissias. A top utótag magyarázatára l. ném. Wolfsklauen. farkaslépés’. ▌ 2. 1577 k. J: ’Tussilago farfara. kesernyés csucsor’. gör. 1908: farkastalp (Zelenyák 91). J: ’Lycopodium clavatum. F vészk. pódion ’kis láb’. ▌ 3. farkastalp.. farkastalp (MagyGyógyn. lycóctonum a. 1798: KiÐseb fetske-fÍ (Veszelszki 158). ebtej. 128). teord megh. A farkastalp valószín leg a R. A farkas el tag magyarázatára l. bárány~ fattyúsáfrány 1903: fattyú sáfrány (Hoffmann–Wagner 162). KeulenbÀrlapp. farkasvirág (Jávorka 978). Wolfsklau ’farkasköröm’ hatására jött létre. A névadás magyarázata. mintára jött létre. ▌ 4. 369). kapcsos korpaf ’. farkaslábú. farkastop 1868: farkas-topp (Ball. Idegen nyelvi megfelel kre vö. valamint a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. Nyr. 315). 1948: fattyúsáfrány (MagyGyógyn. A névadás magyarázata. A névadás alapja a növény húsos.-i Lýcopus (< gör. lykópous ’farkaslábú’) tükörfordítása.’. — nagy ~ 1595: nagy fetske fiju (Beythe 55a). gemeiner Wolfstrapp ’farkasnyom. 1578: Fetske f× (Melius 178a). martilapu’. a lat. | kisebb ~ 1578: Kiſſeb fetske f× (Melius 179a). ang. libatop. — N. A farkastalp ’hegyeskaréjú palástf ’ (4. J: ’Alchemilla acutiloba.

A névadás alapja a növény korai virágzása. A középkorban a vérehulló fecskef nedvét vízzel vegyítve sikeresen használták szemfert zések és más szembetegségek gyógyítására (Melius 178a). ném. chelidoine grande. a ném. ang. Chelidonium (< gör. 1775: Fetske gyökér (Csapó 261). a madárféle el tag arra utal. 1775: Fejér-tövisk (Csapó 165). Melius 439–40). erdei madársóska’. calidonia. great celandine. Schwalbenkraut. az utótagra l. ill. 1783: Fejér-hátu-fü (NclB. mikor elmégyenpenig akkor ſzokott hervadni” (Nadányi 398). vagy az. vö. A fecskesósdi Benk alkotása. ▌ 2. gyenge. hogy a növény virágzásának ideje egybeesik a fecskék megérkezésével. ol. fecskesóska 1813: fetske. 1783: Fejér gyökerü fü (NclB. fr.’. ném. F vészk. 1578: feiér txuisknec (Melius 47). J: ’ua. Kováts Mihály M szótárában másképp fejti meg a fecskef nevet: „a fecskef hegyes és kinyílt fejér gyapjas töml cskéi csaknem hasonlók a repül fecskéhez” (200). közönséges méreggyilok’. sóska. Idegen nyelvi megfelel re vö. széles magvacskák vannak. lat. F vészk. A növény neve más nyelvekben is a fecske állatnévvel képzett. teljes vakság lehet — jegyzi meg Szabó Attila (Szabó. fehérgyökér 1578: Feyér gyxkęr (Melius 185). madársósdi. fecskesóska. 387).: RMGl. mezei iringó’. fecskef fecskesósdi 1783: Fetske-Sósdi (NclB. fecskegyökér l. calandine. J: ’Potentilla anserina. WeiÐswurz (Melius 185) tükörfordítása. | mezei fehér~ . a lat. аптечный. 1903: fecskegyökér (Hoffmann–Wagner 51). A vérehulló jelz magyarázata. swallows wort. J: ’Polygonatum odoratum. Schöllkraut. máriatövis’. J: ’Silybum marianum. cinerognolle. A fecskef elnevezés magyarázatára az is elfogadható. a füsti fecskéhez hasonlítanak. fehérhátúf 1775: Fehérhátu-fü (Csapó 164). a R. hogy bárhol megsértve a növényt. A fehérgyökér és fehérgyöker f elnevezések a növény gyökerének színére utalnak: „A’ gyökere fejér. A név magyarázata Melius szerint az.: Celidonia: hirundinina herba (GyöngySzt. 2. Vö. hogy à Fetskéc à fioc ſÅemét ezzel gyogyittyác” (Melius 178a). ném. 1813: Fejér. A fecskesóska magyarázatára l. A névadás magyarázatára l. hogy „Azért hiyác Fetske f×nec. 369). az utótagra l. ластовен. Schwalbenkraut ’fecskef ’ (Melius 178a) is. Osterblume ’húsvéti virág’. A fecskegyökér ’közönséges méreggyilok’ (3. 1903: fecskef (Hoffmann–Wagner 51). a növény egyéb madár el tagú neveit: madársóska. J: ’ua. gyenge Gy[ökér] (Magy. fecskesósdi. Schwalben- wurtz tükörfordítása. fehértövis 1. berki szell rózsa’. vö. A fehérgyökér Melius alkotása. J: ’Oxalis acetosella. hirundina elnevezésének fordításával jött létre. a Melius-szövegben idézett Chelidonia-vizes kezelés következménye végzetes szembetegség. 2. hogy a hosszan elkeskenyed levél a fecske farkához hasonlítható. 1560 k. amelyek. ang. 256). chelidón ’fecske’). A fehérhúsvét valószín leg német mintára alakult ki. ezüstöshátúf . erdei madársóska’. 376). Nadányi másképp vélekedik „akkor virágzik zöldellik mikor a’ fecske meg-j . „A’ gyökere hoÐzÐzú fejér” (Csapó 237). A névalkotásra mindenképpen hatással lehetett a ném. hogy a növény hüvelyes termésében gyapjas. A kis és kisebb fecskef ’nyugati salátaboglárka’ (2. A névadás szemléleti háttere az. or.) nevet Melius hozta létre. hoÐÐzúkas” (Veszelszki 354).fecskesósdi 167 fehértövis Fetske-fü (Csapó 261).) a német Schwalben-wurtÅel (Torkos 10). 357). orvosi salamonpecsét’. ha megérnek. Chelidoniū minus (Melius 179) tükörfordítása. J: ’Anemone nemorosa. || fecskegyökér 1745: Fetske gyökér (Torkos 10). A névadás magyarázatára l. 1584: „hirundinum herba” (Clusius–Beythe 11). A fecskef elnevezés a lat. fehérhúsvét 1903: fehér húsvét (Hoffmann–Wagner 115). J: ’Eryngium campestre.’. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. sósdi. weisse Scwalbenwurz. 1595: Feier txuisk (Beythe 13). narancssárga szín tejnedvet ereszt. madár Sóska (Magy. Schwalbenwurz. — fehérgyöker f 1775: Fehér gyökerü-fü (Csapó 236). J: ’Oxalis acetosella. libapimpó’. hogy a növény apró sóskaféle. 371). vö.

520. ▌ 4. J: ’ua. ágas. fent 1 a. J: ’Succisa pratensis. hogy a növényt edények dörzsölésére. Csapó így magyarázza: „ſzöſzös fehér levelei vagynak” (Csapó 90). var’) fordítása. feketegyökér N.). 1798: Fentf-fÍ (Veszelszki 205). A fent bizonytalan eredet . száz~f (→ százf ) fekélyf 1577 k. hogy a növényt „Házi kertekben az ablakokra fel-futatják” (Csapó 280). kosz. N. hogy a növény szúrósan fogazott. leveleit finom. fenugrec. 1783: Sárga fel-fútó (NclB. A névadás magyarázata. feny 1. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. A szamárbogáncs (3. 1775: Fekély-fü (Csapó 292). A fekélyf ’ördögharaptaf ’ (1.fekélyf 168 feny 1798: Mezei fejér-tövisk (Veszelszki 143). magyarázata. J: ’Rhamnus cathartica. Milchdistel. UEWb. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1578: Fxnny× (Melius 18a).: Fqkelÿ fweth kÿth Eordqgh harapta fwnek is hÿnak (OrvK. Ember és növényvilág 197). 1578: Fekęlyf×nec gr. J: ’ua.’.’. haſonló à Scabioſahoz à varf×hxz” (Melius 155). 1578: fekély f× (Melius 155). orros~f . A fent f elnevezés magyarázata az. fen grék 1783: Fenögrék (NclB. valamint fehéres. nemezes sz r borítja. A felfutó és fárafolyóf a fut ’növény kúszik’ és a folyik ’növény kúszik’ -ó melléknévi igenévképz s származéka. A névadás alapja a fekete karógyökér. bárány~f . 1783: Fejér hátú Tövis (NclB. 218). 233). halál~ fej l. kelések gyógyítására használták mindkét növényt. varjútövis. 1775: Fekélyfü (Csapó 210). kivül fekete” (Barra 302). J: Abies alba. amely kálciumban. A két növény felépítése hasonló. szamárbogáncs’. pirosak. J: ’Symphytum officinale.: RMGl. 361). Fenugrek (NclB. Spina alba (Melius 46a) tükörfordítása. felfutó — sárga ~ 1775: Sárga fel-futó (Csapó 279). foenum-graecum ’görög széna’) átvétele. J: ’Onopordum acanthium. J: 1075/†1124/†1217: ’Pinus. a tövis utótagra l. hogy a növény levele fehér foltos. fehér. káliumban. Silberdistel. 407) (< lat. horzsol’) ige mozzanatos -t képz s származékának a f nevesült igeneve a fent . — fehérhátú~ 1775: Fehér hátutövis (Csapó 90). narancssárgák. A feketegyökér a ném. szürkés szín . A fehértövis ’varjútövis’ (4. a fen elemre népetimológia is hatással lehetett. a lat. Benk 66. scabiōsus ’durva. fehértövis (MagyGyógyn. Schwarzwurz tü- körfordítása. fejecske l. hogy a virágok nagyok. Melius ezt írja: „Ez yrdxg harapta f× virága.’. Éder. 258). (Melius 154). Idegen nyelvi megfelel re vö. ótvar. (Beythe 6a).) magyarázata. || fárafolyóf 1798: fára folyó-fÍ (Veszelszki 323). tálmosóf . Vö.) Melius alkotása. fent f 1783: Fentö-fü (NclB.) és ’mezei varf ’ (2. mezei varf ’.) népi név. scabiosa (< lat. | ezüstlevel ~ N. J: ’Equisetum arvense. nyers’ < scabiēs ’rüh. ezüstlevelü-feny . ▌ 3.: abies: fene (SchlSzj. foszforban gazdag: „gyökere nagy. holy thistle. || királyszín felfutó 1807: Királyszín-felfutó (Magy. A fen grék a ném. ang. ezüstfeny (Péntek–Szabó. EWUNg.) fehérhátútövis elnevezésének szemléleti háttere. királyszín virág. 1405 k. eb~f . A fehértövis ’máriatövis’ (1. | 1578: ’Abies. varjútövis’. fr. fekélyek. 1595: fenyxnek gr.: Fekély f (De Herbis: RMGl. sárgák. F vészk. súrolására használták. 429). A királyszín arra utal. J: ’Tropaeolum majus. nomine feniosaunicza” (TESz. fekete nadályt ’. hogy a növény tüskés. 247). nagy sarkantyúka’. 163). ördögharaptaf ’. 369). 1998: fen grék (Priszter 526). Vö. feny ’. közönséges jegenyefeny ’. ném. v. — ezüst~ N. J: ’Trigonella foenum-graecum. XVI. ſzára. borjú~f . TESz. 407). jegenyefeny | Abies alba. J: ’ua.. 1813: Fen grék (Magy. ▌ 2. 548/3). görögszéna’. 2. 412). varf . vö. valószín leg a fen (eredeti jelentése ’dörzsöl.) a lat. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . feketegyökér (MagyGyógyn. F vészk. blessed thistle. közönséges jegenyefeny ’. fent 1 a. sz. barát~f (→ barátf ). fennugreek. J: ’Knautia arvensis. 1075/†1124/†1217: „caput est riuuli. A fehértövis ’mezei iringó’ (2. mezei zsurló’.

J: ’ua. talán kicsinyít funkciójú.’. 521). A magyar szó ny hangja feltehet leg az eredeti *n folytatója lehet. vö.). J: ’Juniperus communis. 427). 1783: Földi-fenyö (NclB. 1578: „A SÅxmxrkénec vagy Fxnny×fánac dioi. KorÑzikában és felsf OlaÑzorÑzágban terem a’ leg magasabb bértzeken…” (Márton. J: ’ua. vö. — fürtös~ 1903: fürtös feny (Hoffmann–Wagner 186). 1525 k. 1783: Apró-fenyö (NclB. | szurkos~fa 1783: Szurkos Fenyö-fa (NclB. LX. 130).’. | kontyos~ 1948: kontosfeny (Halmai 64). glauca) is szerepet játszhatott. J: ’ua. Ud.’. (Melius 9a). — ~f 1903: feny f (Hoffmann–Wagner 119). -é) képz elem lehet. körösztös feny (ÚMTSz. valamint lapos t levelei fonákján két világos csík van. fiatal fa’. — apró~ 1395 k. A névadásban hasonlóságon alapuló névátvitel (az ezüstfeny egy másik feny faj elnevezése: Picea pungens f.alapszava si örökség a finnugor korból. | közönséges~ 1841: közönséges feny (Barra 420).).: juniperus: apro fenÿe (BesztSzj. J: ’ua. J: ’Abies alba. 211). A szó eredeti jelentése ’fiatal feny fa’ lehetett. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. Ember és növényvilág 269). 1583: apro fenyö (Clusius– Beythe 5: BotTört.… hegyük kicsípett. 173/20). 214).: RMGl.).: fè‚v fa[t] gr. A sz ke jelz megkülönböztet szerep . — földi~ 1775: Földi fenyö (Csapó 125). pomeľ ’feny ’.’.’. 1578: Fxldi fxnny× f× (Melius 171). feny -fa a. kalincaínf ’.’.: „Feoldÿ fenÿw fweth teorÿ eoÅwe MeÅÅel” (OrvK. tükörfordítás. F vészk.’. — ~fa 1231: „ubi iuxta arbores feneufa est meta” (MNy. Weißtanne. valószín azonban.’. ? votj. 22: 67). J: ’ua. 384). J: ’ua. A fés s jelz a tüskékre vonatkozik: „Levelei rövidek. J: ’Picea abies. ▌ 5. 1552: fxny×fa (TESz. | gyantás~ 1948: gyantás feny (Halmai 5). hogy a fa kérge szürkésfehér. közönséges boróka’. ném. k(r(szt(sfenyü. közönséges jegenyefeny ’. 427). és az fa heya hurut ellen jó”.: abies: fenÿefa (SchlGl.: RMGl.: ’Ajuga chamaepitys. 1595: Abies: Ein Thannbaum: Fenyü-fá (Ver.).: RMGl.: Juniperus: Fenÿew (Ortus: RMGl. 130). — földönfolyó~ 1783: Földön folyó fenyö (NclB. feny. fènèfa (TESz. J: ’ua. 233). kapcsos korpaf ’. | veres~ 1805–13: „A’ veresfenyf ffképpen Tirolisban. 214). Ember és növényvilág 197). F vészk. MagyarorÑzágban. hogy a feny féléket a népi növényismeret nem különíti el igazán. ? zürj. 430). Idegen nyelvi megfelel kre l. V. két sorban. közönséges jegenyefeny ’. ill. feny ’. | szurkos~ 1807: szurkos Fenyf (Magy. 1783: Kereſztes fenyö (NclB. 369). A finnugor alapalak *p"n‹ lehetett. | paraszt~ N. | ’Abies alba. 5: 34). az. kalincaínf ’. J: ’ua. Weiß . J: ’ua. J: ’Lycopodium clavatum.’. 1430 k. A fehér csíkú jelz arra vonatkozik. azt jelzi. a névadás alapja a feny tüskék ezüstös színe. | fés s~ 1948: fés s feny (Halmai 5). A feny származékszó. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal. Weißfichte. (Melius 18a). A szóvégi . ▌ 4. | töviskés~ 1583: teuiskes fenyo (Clusius–Beythe 5: BotTört. jegenyefeny ’. J: 1231: ’Pinus. közönséges jegenyefeny ’. 2. J: ’ua.. ▌ 3. 233). — N. Fxnny× fa (Melius 18). | 1578: ’Picea abies./1450 k. 425). kalincaínf ’.. a gyantás jelz a fa gyantatartalmára vonatkozik. ponAľ ’fiatal feny fa’. Fenyxfa (Beythe 6a). J: ’Abies. J: ’ua. közönséges lucfeny ’. 1578: Fxnny×nec gr. 1783: Töviskes-fenyö (NclB.’. hogy más növényekre. | 1578: ’Ajuga chamaepitys.’. 1250/1392: „In arbore qui wlgo dicitur fenywfa” (OklSz. Kreuztanne ’keresztesfeny ’. | fehércsíkú~ 1948: fehér csiku feny (Halmai 5). ▌ 2. J: 1577 k. пумель ’fiatal hajtás. J: ’ua. Az ezüstlevel jelz Erdélyben használatos. J: ’Ajuga chamaepitys. J: ’Abies alba. fésüsen állók” (Hoffmann–Wagner 186). Ember és növényvilág 269).feny 169 feny (Péntek–Szabó. keresztesfeny . hogy a feny lapos t leveleinek fonákján két világos csík van. J: ’ua. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. | keresztes~ 1584: Köröztös fenyo (Clusius– Beythe 23). 1813: f ldönnfolyó F[eny ] (Magy. Növ. parasztfeny (Péntek– Szabó.: RMGl. 425). | sz ke~ 1578: ÐÅxke Fxnny×bxl gr.(~ . havasi feny (Péntek–Szabó. | havasi~ N. közönséges lucfeny ’. — földi ~f 1577 k.’. Pinus: Fiechten baum: Fenyeu-fa (Ver. 1416 u.’.

feny ciprus

170

fest f

Thannenbaum. A szurkos jelz a fa sötét kérgére, er sen gyantás tobozára, ill. gyantatartalmára vonatkozik: „Fenÿw Åurkoth kÿwel aÅ haÿokat kenÿk” (OrvK. 325/35). A fa sötét kérgére és gyantatartalmára utaló szurkosfeny , szurokfeny els sorban a közönséges luc ’Picea abies’ elnevezései, ennek korrelatív párja a fehérfeny ’Abies alba; közönséges jegenyefeny ’ elnevezés, mivel ennek a kérge szürkésfehér. A két fajt a köznyelvben gyakran összekeverik. A veres jelz ’Abies alba’ téves, feny félék összekeveréséb l keletkezett. A feny ’közönséges boróka’ (2.) hasonlóság alapján jött létre, az apró és töviskés jelz k nyilván a lat. „ſpinoſa, & minor” (Clusius–Beythe 18) fordításával keletkeztek, az apró jelz re l. még gyalogfeny . A földifeny f ’kalincaínf ’ (3.) Melius alkotása, a név a gör. chamaepitys (< gör. chamaí ’a földön’, pítys ’feny ’) fordítása: „Chamæpitys Gxrxg×l, az az, Fxldi fxnny× f×, mert à leuele ollyan ſÅagu mint à Fxnny×nec” (Melius 171). A névadás alapja, hogy a növény felépítése a kicsi feny éhez hasonló. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Erdpin ’földifeny ’ (Veszelszki 261), Erdkiefer, ang. ground pine. A fürtös, kontyos jelz ’közönséges lucfeny ’ (4.) a fa kúp alakú koronájára utal, a puha, síma jelz k a növény fájára, ill. kérgére vonatkoznak. A havasifeny (a havasi jelz a fa el fordulási helyét jelzi) és a parasztfeny (a paraszt jelz a feny fa közismertségére vonatkozik) elnevezések Erdélyben fordulnak el . A keresztes jelz a keresztszer en álló ágakat jelzi. A kapcsos korpaf (5.) örökzöld, ezért hasonlóság alapján kapta a feny elnevezést. A földönfolyó jelz re l. földönfolyómoh (→ moh).

rus communis; közönséges boróka’. A feny ciprus összetett szó, az el tagra l. feny , az utótagra l. ciprus. A névadás magyarázata, hogy a növény feny fára emlékeztet. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. R. Feldcypresse. Marzell Juniperus communis a. fenyvesbogyó N. fenyvesbogyó (MagyGyógyn. 208). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. A fenyvesbogyó összetett szó, a feny -s melléknévképz s származékának és a bogyó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény savanyú talajokon, így pl. fenyves erd kben fordul el els sorban, termése fekete bogyó.
féreg l. sz r~

féregmag 1903: féregmag (Hoffmann– Wagner 163); 1948: féregmag (MagyGyógyn. 314). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A féregmag valószín leg a ném. Wurmkraut ’féregf ’ részfordításával keletkezett, a mag magyarázó szerep , a növény magját és levelét használták féreg zésre.
fest l. bor~

EtSz.; Marzell Abies alba a., Ajuga chamaepitys a., Picea abies a.; MSzFE.; Szabó: Melius 374, 437; TESz.; EWUng; UEWb. 416. Genaust Chamaeálo( a. — Ö:
balzsam~fa, balzsam-jegenye~ (→ balzsamfeny fa), bors~, bükk~, bús~ (→ lucfeny ), gyalog~, gyalog~boróka, jegenye~, luc~, szemerke~, szurok~ (→ szurokfa), tisza~.

feny ciprus — mez n term magas ~ 1578: keÐer×b am az mezxn termx magas fxnny× Cyproſnál (Melius 8–8a). J: ’Junipe-

fest f 1. 1775: feÐtö fünek gr. (Csapó 229). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. — sárga ~ 1578: Sárga feſtx f× (Melius 98); 1775: Sárga feÐtö-fü (Csapó 228); 1783: Sárga feÐtö fü (NclB. 401). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. || fest virág 1775: FeÐtö virág (Csapó 228); 1783: FeÐtö virág (NclB. 401). J: ’ua.’. — sárga fest virág 1578: Sárga feſtx virág (Melius 98). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Feſtx f× (Melius 54); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 245). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. || summa~ 1578: Summa feſtx f× (Melius 54a). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. ▌ 3. 1708: „Feſtf fü, Pirosító, Buzér fü” (PP. Róbia a.); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 47); 1998: fest f (Priszter 485). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. — veres ~ 1775: VeresfeÐtö-fü (Csapó 47). J: ’ua.’. | veresre ~ 1813: veresre Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. ▌ 4. — sárgára ~ 1813: sárgára Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A fest rekettye sárga fest f neve Melius

fest gyökér

171

fodorka

alkotása, a lat. Tinctorius flos (Melius 98) fordítása, a névadásra hatással lehetett a ném. Ferbblumen (Melius 98) is. A névadás magyarázata, hogy a növényt festésre használják, a sárga jelz a virág színére utal: „ſárga virága, à leuele mint à SÅanotnac, Sárgát feſtenec vęle” (Melius 98). A név megfelel i megvannak más európai nyelvekben is; vö.: R. ném. Färberginſter, gelbe Färberblumme (Veszelszki 233); ang. dyer’s weed. A fest f ’szappanf ’ (2.) nevet hasonlóságon alapuló névátvitellel hozta létre Melius. A summafest f (vö. lat. summa ’f hely, els hely’) jelentése valószín leg ’az els helyen lév fest f ’, szintén Melius alkotása, egyedi adat. A fest f ’buzér’ (3.) névadás magyarázata, hogy a növény gyökeréb l kivont vörös festéket posztó festésére használták, vö. fest gyökér. A sárgára fest f ’sáfrányszeklice’ (4.) elnevezés magyarázata, hogy a növény virágai vízben oldódó narancsvörös festékanyagot (carthamin) tartalmaznak, ezért a hatóanyagért mint konyhai fest növényt és drogot is számon tartották. fest gyökér — veres ~ XVI. sz. v.: Rubia tinctorum. Lappa minor: Pyritho ffw. Veress fest gy kér. Pirossító gy kér (De Herbis: RMGl. 258); 1783: Veres feÐtö gyökér (NclB. 330). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. A veres fest jelz k a lat. szakny.-i Rubia tinctorum (< lat. Rubia ’piros’, lat. tingere ’festeni’) fordításával jöttek létre, a gyökér magyarázata, hogy a növény vöröses-barna gyökeréb l piros festéket nyernek. Vö. fest f .

össze az új növénykéket, a fiakat: „T levelei közül n ki egyenes, …, és a közeli növényeket összeköt , olykor félméteres leveles indája” (Európa vadvirágai 111).
ficfa l. f z

fest rekettye 1998: fest rekettye (Priszter 383). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. A fest rekettye összetett szó, a növény tudományos neve, az el tagra l. fest f , az utótagra l. rekettye.
fiak l. lúd~ étke

fiasf 1783: Fias-fü (NclB. 384); 1791: Fias-fü (Lumnitzer 235). J: ’Ajuga reptans; indás ínf ’. A fiasf Benk alkotása; a fiú ’utód, új növényhajtás’ -s melléknévképz s származékának és a f magyarázó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény indás, indákkal szaporodik, az indák kötik

fodorka 1. 1578: Fodorka (Melius 37); 1775: Fodorka (Csapó 60). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. ▌ 2. 1783: Fodorka (NclB. 344); 1813: Fodorka (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. || fodorkás 1798: Fodorkás (Veszelszki 47). J: ’ua.’. ▌ 3. 1793: Fodorka (Földi 27); 1807: Fodorka (Magy. F vészk. 559). J: 1793, 1807: ’Adiantum; vénuszfodorka’. | ’Adiantum capillus-veneris; vénuszhaj’. — ~f 1843: Fodorkafü (Bugát, Szóhalm. 133–134). J: ’ua.’. ▌ 4. — kövi ~ 1998: kövi fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium ruta-muraria; kövi fodorka’. ▌ 5. — fekete ~ 1998: fekete fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 6. — aranyos ~ 1998: aranyos fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | csipkés ~ 1998: csipkés fodorka (Priszter 308). J: ’ua.’. A fodorka ’sarlós gamandor’ (1.) Melius alkotása, a fodor -ka kicsinyít képz s alakja; vö. boglárka stb. A névadás alapja, hogy a sarlós gamandor levelei csipkések. A fodorka ’mirigyes libatop’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A fodorka ’vénuszfodorka; páfrányféle’ (3.) Földi alkotása, a névadás alapja az, hogy a finom levélkék fels széle rendszertelenül bemetszett és kissé fodros. A kövi fodorka (4.) elnevezés szakny.-i név, a kövi megkülönböztet jelz a lat. Asplenium ruta-muraria (< lat. muraria < lat mūrus ’fal’) utótagjának fordítása; vö. k ruta. A fekete ’fekete fodorka’ (5.) jelz a lat. szakny.-i Asplenium adiantum-nigrum utótagjának fordítása, a névadás alapja, hogy a növény levelei barnásfeketék. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Schwarzes Frauenhaar ’fekete lányhaj’. Az aranyos ’aranyos fodorka’ (6.) jelz re l. aranyos páfrány (→ páfrány). A csipkés (6.) jelz arra utal, hogy a szárnyasan összetett apró levélkék csipkéhez hasonlítanak: a növény „levélkéi kerekdedek, tsipkések” (Magy. F vészk. 577).

foenum-graecum

172

fokhagyma

Marzell Asplenium adiantum-nigrum a.; Genaust rúta-murária a. — Ö: vénusz~.
fodorkás l. fodorka

foenum-graecum 1577 k.: „Fenumgrecom lÿÅtÿth” (OrvK 324/11), Fenumgrecomoth (590/7). J: ’Trigonella foenumgraecum; görögszéna’. A foenum-graecum a lat. foenum-graecum ’görög széna’ átvétele, a névadás magyarázatára l. görögszéna. Vö. fen grék.
fog l. bába~, eb~a, oroszlán~

fogan tt 1807 e.: Foganött (Julow 263); 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’Galeopsis ladanum; piros kenderkef ’. — veres ~ 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’ua.’. | ~f 1948: Fogan ttf (MagyGyógyn. 229). J: ’ua.’. A fogan tt Diószegi–Fazekas alkotása, a fog ’rágásra használt szerv’ birtokos személyragos alakjának és a n ige -tt ’kifejl dött’ befejezett melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a virágokon, az alsó ajkakon sárga folt és két fogszer kinövés látható: „fels ajaka bóltos, tsipkés vég ; az alsónn az inyénél két kitsutsorodás v. fog” (Magy. F vészk. 348). A piros jelz a virágok színére utal. fogbilinty N. fogbilinty (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A fogbilinty népi név, a fog ’rágásra használt szerv’ és a belénd összetétele. A bilinty utótagot népetimológia (bilincs) hozta létre, a név a növény fogfájást csillapító hatására utal: „A kinek a foga fáj, füstölje meg bilinmaggal” (ÚMTsz.). Az Orvosi f vész könyv (1813) ezt írja: a beléndek „melj útonn útfélenn terem… mérges, bódító, kábító… nehéz és f szédít szagával hírt ád, és az embert magától el zi. A’ hasogató tüzes daganatokat fonnyasztott levelével borogatni szokták; magvaival pedig a fájós fogat füstölni” (Magy. F vészk. 2. 169). fogolyf 1775: Fogoly-fü (Csapó 89); 1783: Fogoly-fü (NclB. 428). J: ’Parietaria officinalis; közönséges falgyom’. A fogolyf a fogoly madárnév és f magyarázó utótag összetétele, a fogoly madárnév az uráli eredet fog- -ly denominalis névszó-

képz s származéka. A névadás alapja, hogy a növényt a madarak fogyasztják: „A’ fogolyfÍ’ neve-is reá illik: mert azoknak kedves eledele” (Veszelszki 339). TESz. fogoly a.; EWUng. fogoly a.; UEWb. 383. fogpiszkálóf 1998: fogpiszkálóf (Priszter 298). J: ’Ammi visnaga; fogpiszkálóf ’. A fogpiszkálóf a ném. Zahnstocherkraut tükörfordítása. A névadás alapja, hogy Törökországban, Spanyolországban a növény szárított erny virágzatát fogpiszkálónak használják. Marzell Ammi visnaga a.
fojtó l. borsó~f , eb~f

fojtóska 1998: fojtóska (Priszter 508). J: ’Sorbus domestica; fojtós berkenye’. A fojtóska a fojtós (1618: ’fanyar’) kicsinyít képz s alakja, a névadás alapja a termés íze. fokhagyma 1. 1395 k.: Alium: fog hagma (BesztSzj.: RMGl. 244); 1405 k.: aleum: fog hagma (SchlSzj.: RMGl. 244); 1430 k.: Alium: foghagÿma (SchlGl.: RMGl. 244); 1520 k.: Allevm: foghagÿma (Herb b): RMGl.: 244); 1583: fok hágyma (Clusius– Beythe 2a.: BotTört. 126); 1664: Allium Foghagyma (Lippay II: 132); 1783: Foghagyma, Fokhagyma (NclB. 354); 1998: fokhagyma (Priszter 295). J: ’Allium sativum; fokhagyma’. — török ~ N. törökfokhagyma (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 200). J: ’ua.’. ▌ 2. — vad mezei~ 1578: Vad mezei foghagyma (Melius 173a). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. | vad~ 1578: vad Foghagyma (Melius 173a). J: ’ua.’. — ~f 1998: fokhagymaf (Bremness 228). J: ’ua.’. ▌ 3. — vad~ 1590: Asphodelus: Vad saphrany, auag vad fog hagma (SzikszF.: RMGl. 604); 1664: „vad-foghagymának neveznek, avagy Haſtula Regia, Király dárdácskának” (Lippay I: 75). J: ’Asphodelus ramosus; ágas aszfodélusz’. ▌ 4. — török~ 1798: Török Fok-hagyma (Veszelszki 401); 1807: török Fokhagyma (Magy. F vészk. 226). J: ’Allium scorodoprasum; kígyóhagyma’. | vad~ 1590: „Scorodaprassum: Vad foghagyma” (SzikszF.: RMGl. 244); 1998: vadfokhagyma (Priszter 295). J: ’ua.’. ▌ 5. — vad~

fokhagymakányaf

173

folyondár

1783: Vad Fokhagyma (NclB. 355). J: ’Allium ursinum; medvehagyma’. A fokhagyma összetett szó; az el tag az ’ízecske, rész, gerezd’ jelentés fok f névvel azonos, az utótagra l. hagyma. A vad mezeifokhagyma, vadfokhagyma ’hagymaszagú kányazsombor’ (2.) Melius alkotása. Melius lat. mintára hozta létre a neveket; vö. lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’), és vad, mezei megkülönböztet jelz ket illesztett a fokhagyma elé. A névadás alapja, hogy a növény megdörzsölésekor fokhagymaillat érezhet . A fokhagyma ’ágas aszfodélusz’ (3.) névadás alapja, hogy a gyökér a fokhagymáéhoz hasonló: „A’ gyökér ſok-felé terjedez a’ ffldben a’ makk-forma tsomós botkókkal, a’ mellyek kivÍl barnák belfl világos zfldek, ízekre ímelygfsek és tsípfsek” (Veszelszki 79). A kígyóhagyma (4.) szintén a fokhagymához hasonló felépítés és illatú, a vad jelz mutatja, hogy a növény erd ben, réteken fordul el . A török el tagra l. törökhagyma (→ hagyma). A vadfokhagyma a ném. Waldknoblauch (NclB. 355) ’erdei fokhagyma’ mintájára keletkezett. A fokhagyma ’medvehagyma’ (5.) névadás magyarázata, hogy a növénynek jellegzetes, átható, fokhagymaszer illata van. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Wilder Knoblauch; ang. wild garlick. Vö. fokhagymaszagúf . Szabó Attila, Melius 437; TESz. fokhagyma a.; EWUng. fokhagyma a. fokhagymakányaf 1903: Foghagymakányaf (Hoffmann–Wagner 138). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. A fokhagymakányaf többszörösen összetett szó; a fokhagyma el tag magyarázatára l. fokhagymaszagúf , az utótagra l. kányaf . fokhagymaszagúf 1595: Fok hagyma zagu fiju Alliaria (Beythe 87); 1775: Fokhagyma-szagú-fü (Csapó 93). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. — mezei ~ 1775: Mezei fokhagyma-Ðzagú-fü (Csapó 93). J: ’ua.’. A fokhagymaszagúf magyar alkotás; a névadásra hatással lehetett a lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’). A névadás alapja, hogy a zsenge növényi részek megdörzsölve

fokhagymaillatúak, Melius így jellemzi: „ollyan à ſÅaga à leuelénec, viragánac mint a Foghagymanac” (Melius 173a). Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Knoblauchkraut ’fokhagymaf ’.
folyó l. földön~feny (→ feny ), földön~moh (→ moh), vére~f (→ vérejáróf )

folyóf 1. 1500 k.: De volubili: folÿo fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Conuoluulus: Folyo fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Convolvulus sp.; szulák’. ▌ 2. 1578: Follyo f× (Melius 183a); 1590: Vinca: Folio fé uag szederyin (SzikszF.: RMGl. 636); 1775: Folyó-fü (Csapó 45). J: ’Vinca minor; kis meténg’. ▌ 3. 1595: folyo fiju (Beythe 55). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. ▌ 4. 1775: Folyó-fü (Csapó 43); 1783: Folyó-fü (NclB. 386). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. ▌ 5. 1783: Folyó-fü (NclB. 336); 1807: Fojóf (Magy. F vészk. 162); 1998: folyóf (Priszter 342). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’. || folyóka 1903: folyóka (Hoffmann–Wagner 37). J: ’ua.’. A folyóf az ugor eredet foly- ’felkúszik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele, a folyóka -ka eleme kicsinyít képz . A folyóf ’kis meténg’ (2.) Melius alkotása, a lat. Clematis (Melius 183a) fordításával hozta létre; vö. lat. cl#matis, gen. cl#matidis ’futónövény’. A folyóf növénynév magyarázata, hogy a szulák (1.), az erdei borostyán (3.), a kerek repkény (4.) és az apró szulák (5.) mindenre felkúszik; vö. az apró szulák „sövény kertekre és egyéb ſzomſzéd növevényekre támaſzkodván fel-folynak, ’s kapaſzkodnak” (Veszelszki 454), „igen ártalmas kivált az által, a’ folyófü a’ többi növényeknek, hogy szárokra kanyargózik, és azoknak nevekedhetését akadályoztatja” (Barra 297). Vö. fárafolyóf (→ felfutó), vérefolyóf
(→ vérejáróf ).

TESz. folyó a.; EWUng folyó a.; UEWb. 881; Genaust Clematáquila a., Genaust volúbilis a.
folyóka l. folyóf

folyondár 1793: „Folyondár. Nép közt” (Földi 52); 1800: Folyandár (Márton). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’.

fordulóf

174
f angyalka l. angyalka

földfüst

A folyondár a folyik igének *folyond származékából jött létre -ár deverbális névszóképz vel. A névadás magyarázatára l. folyóf . TESz. folyondár a.; EWUng. folyondár a.
fon l. bába~ (→ bábafonal) fonal l. bába~ forduló l. napra~ (→ naputánforgóf ), négylevel ~f (→ négylevel f )

fordulóf 1525 k.: Valeriana: fordwlo fÿw (Ortus: RMGl. 256); 1577 k.: Fordulo fw (OrvK. 609/12); XVI. sz. v.: Valeriana. Herba Benedicta: Fordulo ffw (De Herbis: RMGl. 258), Phu: fordulo fx (De Medicinali: RMGl. 258); 1775: Forduló-fü (Csapó 166). J: ’Valeriana officinalis subsp. officinalis; macskagyökér’. A forduló az si hangutánzó-hangfest finnugor, esetleg uráli for- t származéka, a névadás magyarázata, valószín leg a növény csavarodó gyökere. Vö. négylevel ~f (→
négylevel f ).

UEWb. 414.
forgó l. napután~f , napra~ (→ naputánforgóf ) forint l. száz~, száz~osf formájú l. kereszt~f (→ keresztesf ) forrástorma l. torma

forrasztóf 1. N. Forrasztóf (MagyGyógyn. 151). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. ▌ 2. N. f#rasztóf (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Helleborus purpurascens; pirosló hunyor’. ▌ 3. N. forrasztóf (MagyGyógyn. 293). J: ’Solidago virgaurea; aranyvessz ’. ▌ 4. 1813: Forrasztóf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Symphytum officinale; fekete nadályt ’. A forrasztóf a forr- -szt m veltet képz s ’<sebet> begyógyít, hegeszt’ és -ó melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. A forrasztóf elnevezés a növények gyógyító hatására utal, bels leg összehúzószerként, küls leg pedig vérzés csillapítására használatos. Beythe így ír a Geranium-fajokról: „Sebxt xzue forraztanij es ver allatnij igxn haznos” (Beythe 88). A forrasztóf ’fekete nadályt ’ (4.) magyarázatára l. összeforrasztóf . MagyGyógyn. 293. — Ö: seb~, össze~.
f l. barát~, száz~f (→ százf )

földepe 1. 1578: fxld Épeiénec gr. (Melius 67a); XVI. sz. v.: Centaurium. Chironia: feìld epeíe (De Herbis: RMGl. 192); 1775: Földiepe (Csapó 85); 1798: ffld’ epéje (Veszelszki 143). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. — kis ~ 1577 k.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. 583/2); 1578: Kis fxldi ępe (Melius 67a); 1783: Kis földi epe (NclB. 345). J: ’ua.’. — ~f 1775: Föld-epéje-fü (Csapó 85); 1783: Föld-epe-fü (NclB. 345). J: ’ua.’. || epef 1948: epef (MagyGyógyn. 212). J: ’ua.’. ▌ 2. 1841: földepe (Barra 352). J: ’Gratiola officinalis; orvosi csikorgóf ’. ▌ 3. 1864: földepe (CzF.). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 4. 1948: Föld epéje (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis; orvosi füsike’. A földepe ’kis ezerjóf ’ (1.) a ném. Erdgall (Veszelszki 143) tükörfordítása. A névadás alapja a növény keser íze, a virágos szár keser anyagokat tartalmaz. A földepe ’orvosi csikorgóf ’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, a névadás magyarázata, hogy az „egéſz fÍ keserÍ” (Veszelszki 241). A földepe eredetileg és els sorban a kis ezerjóf (1.) neve, de mivel a sárga tárnics (3.) és a kis ezerjóf is keser (azonos családba is tartoznak), könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. Az orvosi füsike (4.) földepe nevének alapja szintén a növény keser íze. Idegen nyelvi megfelel kre vö. svéd Gallgräs; fi. maasappi. Vö. keser f , keser gyökér. Marzell Gratiola officinalis a. Mollay, Növénynevek 47. földepetárnics 1807: F ldepe Tarnits (Magy. F vészk. 192). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. A földepetárnics összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása. Az el tagra l. földepe, az utótagra l. tárnics. Mivel a tárnics ’Gentiana’ és az ezerjóf ’Centaurium’ is keser , azonos családba is tartoznak, könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. földfüst 1500 k.: De fumoterre: feld fÿsth (StrassbGl.: RMGl. 261); 1540 k.: Fvmvsterre: fÕldÿ fist (Herb. c): RMGl. 261); 1578: Fxldi f×ſt (Melius 180); 1948: földi füst (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis;

földikenyér

175

fúvóka

orvosi füstike’. — ~f 1783: Föld-füÐt-fü (NclB. 400). J: ’ua.’. || földfüsti 1. 1577 k.: „Fqldfwſtÿnek vÿÅeben ſokÅor moſd megh” (OrvK. 95/15); 1578: Fxld f×ſti (Melius 180); 1595: fxld f×ſti (Beythe 116a); 1775: Föld füsti (Csapó 96). J: ’ua.’. || földfüstike 1807: f ld Füstike (Magy. F vészk. 448); 1841: föld Füstike (Barra 26). J: ’ua.’. || füstike 1806: „Füstike: Fumaria” (TESz.); 1807: Füstike (Magy. F vészk. 448); — N. füstike (MagyGyógyn. 113). J: 1806: ’Fumaria officinalis; orvosi füstike’. | 1807: ’Fumaria; füstike’. — orvosi füstike 1948: Orvosi füstike (MagyGyógyn. 113); 1998: orvosi füstike (Priszter 379). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Fxld f×ſtinec gr. (Melius 180). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. — hüvelykes földfüsti 1578: H×uelykes fxld f×ſti (Melius 180). J: ’ua.’. ▌ 3. — hüvelykes földfüsti 1783: Hüvelykes FöldfüÐti (NclB. 400). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. A földfüst a lat. fumus terrae (Melius 180) tükörfordítása. A névadás szemléleti háttere, hogy a növény nedve könnyeztet, mint a füst. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Erdrauch ’földfüst’ (Melius 180). A füstike nyelvújítási származékszó, a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) mintájára hozták létre -ike ~ -ika képz bokorral; Diószegi–Fazekas nemzetségnévvé tette. A növény hasonló típusú elnevezései más nyelvekben is megtalálhatók: ang. fumatory, fumory; fr. fiel de terre, fumeter; ol. fumaria, fumoterra. A földfüsti ’ujjas keltike’ (2.) Melius alkotása, a lat. Fumus terræ (Melius 180) fordításával hozta létre. A hüvelykes jelz t Melius így magyarázza: „h×uelykec vannac à ſÅarán mint à vad Borſónac” (Melius 180). Az odvas keltike ’odvas keltike’ (3.) hasonlóság alapján kapta nevét. Marzell Fumaria officinalis a.
földfüstike l. földfüst

fúvóka N. fuvóka (MagyGyógyn. 264). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. A fúvóka az uráli eredet fúj eredetibb v hiátustölt s fúv alakjának -ó melléknév és -ka kicsinyít képz s származéka, népi név. A névadás alapja, hogy a gyerekek fúvókának használták a növényt: „Belefújtak a tölcsérébe, l ttek vele a gyerekek” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). MagyGyógyn. 264; UEWb. 411.; TESz. fúj a.; EWUng. fúj a.
f l. ábel~, agár~, agármony(~), aggó~, Alcibius-~, áldott~, alleluja~, álom~, álomhozó~, angolna~, angyalbocskor(~), angyal~, angyalital~ (→ angyalitalgyökér), angyalrúgta~, angyélika(~), anya~, anyaméh~, arany~, arannyal verseng ~, aranyvirágú~, árnyék~, árnyékszéktet ~, árnyékszeret ~, asszonyemberteste~, atlasz~ (→ atlaszér), atracél(~), avar~, bábaíre(~), bábakalács(~), bab~, babgyilkoló~, bablevel ~, báj~, bak~, bakszarvú~, báldrián(~), balzsam~, baracklevel ~, báránycsecs~, bárányfej ~, bárány~, báránynyelv(~), barátfej ~ (→ barátf ), barát~ (→ barátf ), barátmonyú~, bársonyvirág~, bazsalikom~, béka~, békavar~, belénd(~), benedek~, Bermuda-~, bervéng(~), bika~, bikás~, bikatök( ~), bimbó~, bisziók~, bojtorjánpárló~, bojtos~, boldogasszony~, bolha~, bolhaöl ~, bolond~, bolondító~, borágó(~), bordalap(~), borjúfark(~), borjúfej ~, borjúláb~, borjúorrú~, borostyán(~), borostyánlevel ~, borserej ~, bors~, borsocska(~), borsófojtó~, boszorkány~, boszorkánylépte~, bölény~, bösvény(~), búzalevel ~, buzér~, cámoly~, cickafark(~), cigány~, cinadónia(~), citrom~, csabaíre-vér~, csábító~, csap~, csarab(~), csattantó(~), cseng ~, cserlevel ~, csikorgó~, csillag~, csillaglevel ~, csillagszív~, csillár(~), csimáz~, csimázillatú~, csoda~, csókaorrú~, csuklya~, daruorrú~, diadalmas~, dics séges~, dinnye~, dinnyeíz ~, dinnyeszagú~ (→ dinnyeíz ~), dísz~, disznógyógyító~, dongó~ (→ dongóvirág), dög~, ebfej ~, ebfojtó~, ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit), ebmony~, ebnyelv( ~), ebrontó~, ecet~, édesgyöker ~ (→ édesgyökér), édeslevel ~, egércsecs~, egérfark(~), egér~, egérfül(~), egérszagú~, egér z ~ (→ egértövis), eketartó~, elalutó~, elfordult~, él haló~, emberer (~), emberkép ~, encián(~), epe~, eper(~), eperillatú~, er-

földikenyér 1775: Földi kenyér (Csapó 73); 1783: Földi-kenyér (NclB. 335). J: ’Cyclamen purpurascens; erdei ciklámen’. A földikenyér a ném. Erdbrod (Veszelszki 185) tükörfordítása. A névadás alapja, hogy a földben található gumókat fogyasztották. Marzell Cyclamen europaeum a.
fulák l. szulák

f

176

f

nike~, er s~, erszényes~, esztragorr(ú~), étetés ellen való ~, ezerjó~, ezerlevel ~, ezüstöshátú~, fagyöker ~, fal~, fárafolyó~ (→ felfutó), farbáló~, farkas~, farkasláb(~), farkasméreg(~), farkasnevet ~, farkasöl ~, farkastalp(~), fecske~, fehérgyöker ~ (→ fehérgyökér), fehérhátú~, fekély~, fent ~, feny (~), fest ~, fias~, fodorka(~), fogan tt(~), fogoly~, fogpiszkáló~, fokhagyma(~), fokhagymakánya~, fokhagymaszagú~, folyó~, forduló~, forrasztó~, földepe(~), fülbeereszt ~, fülbemászóf , fülemüle~, fülfájó(~), fül~, fürtös~, füst~, galagonya~, galamb~, galamboc~ (→ galamb~), gálna(~), gamandor(~), gelyva~, gémorr(ú~), gerent~, giliszta~, gímnyelv( ~), gólya~, gólyahúgytartó~, gólyaorr(ú~), golyvarontó~, görvély~, gyapjas~, gyapjú~, gyermeklánc~, gyík~, gyíklevel ~, gyopár(~), gyujtovány~, gy r ~, gy sz ~, habzó~, hagymás~, hagymaszagú~, hagymáz~, hajas~, háló~, hályog~, hanga(~), harag~, harangláb(~), harmat~, háromlevel ~, hasindító(~), haslágyító~, házon term zöld ~ (→ télizöld), héja~, hetvenhétlyukú~, hideglelés ellen való ~, hollóláb(ú~), húgyos~, hunyor(~), ín~, ínnyújtó~, istáp(~), istenkegyelme(~), istennyila(~), iszap(~), izsóphoz hasonlatos ~, kakasfark~, kakasláb(~), kakastaréj(~), kakukk~, kakukk~-vajvirág, kalap~, kaláris~, kalinca(~), kalincaín~, kanál~, kannamosó~, kánya~, kapor(~), kapotnyak(~), kása~, kavkáz~, kecske~, kecskeszakállú~, kecskeszarvú~, kegyelem~, kele~, kelés~, kéménytisztító~, kender(~), ken ~, keresztes~, kereszt~, kesely ~, keser ~, keser gyöker ~ (→ keser gyökér), keser magú~, kígyó~, kígyógyökér(~), kígyólevel ~, kígyómarást gyógyító ~ (→ mérges vad harapást gyógyító f ), kígyónyelv(~), kígyótrank~, kikeleti~, kína~, király~, kivágott gyöker ~, kontyos~, kopottnyak(~), korpa~, kosbor(~), kosz~, köcsög~, kökörcsin(~), köldök~, k risfalevel ~, k rontó~, köszvény~, kövér~, kristóf~, kút~, kutyadögleszt ~, kutyanyelv ~, lábmosó~, lakat~, lánc~ (→ gyermeklánc~), lángos~, lator koldus lába sebesít ~, laurus(~), legyez (~), légy~, lenlevel ~, lenvirágú~, lép~, lépkisebbít ~, lestyán(~), létra~, levestikon(~), libaláb(ú~), likas~, lófark~, lóköröm(~), lonc(~), lónyelv ~, lucián~, lúdláb(~), lúdnyelv ~, lúg~, lyukasgyöker ~, lyukaslevel ~, macska~, macskaméz(~), macs-

kanádra(~), macskatalp(~), madárkeser ~, máj~, május~, mák(~), málna(~), mályva(~), mária~, mátra~, medve~, medvetalp(~), méhekszeret ~, méh~, melissza(~), mell~, mennydörg ~, méreg~, méreggy z ~, méregnyomó~, méregöl ~, mereszt ~, mérges~, mérges vad harapást gyógyító ~, meténg(~), metter~, méz~, mindent gyógyító ~, minden zárt feltör ~, mirha~, mirigy~, misegyertya(~), mogyoróalja(~), moly~, mosó~, mustár(~), nadály(~), nádra~ (→ mátra~), nadragulya(~), nagy~, nagy~bingó, nagy~szilva, nagyszagú~, Nándor-~, naputánforgó~, nárdus(~), nátha~, nézsit~, n sz ~, nyelves~, nyúlárnyék(~), nyúl~, nyúlhere~, ny ~, ny öl ~, ón~, óra~, orbánc~, oroszlánfog(~), oroszlántalp(~), orrosfej ~, ökörfark(~), ökörnyelv(~), ökörszem( ~), ölyv~, ördögbordája~ (→ ördögborda), ördög~, ördögharapta~, örvény~, összeforrasztó~, összeplántáló~, ötlevel ~, ötujjú~, palacka~, palást~, pamut~, pápa~, pápa~bárcs, paponya(~), Páris-~, parlagi~, párló~, pásztortarsoly(~), pecsétes~, pemete~, pénzlevel ~, péra(~), pere~virág (→ péra ), pereszlény(~), perje(~), peszérce(~), pézsma(~), piliske~, pipe~, pipi~, pirító~, pirosító~ (→ pirosítógyökér), pityer~, poca~, podagra~, polaj(~), porcing~, porcinkula~ (→ porcing~), porcogó~, porcs~, porcsin(~), porcsinkeser ~, pörg ~, prüsszent ~, pukkantó(~), pulyka~, putnok~, ragadó~, rákfark~, rántó~, repcsény(~), rontást gyógyító ~, rontó~, rüh~, sár ellen való ~, sár~, sarkantyú~, sárkány~, sarkas~, sarló~, sas~, saskesely ~, sebesít ~, sebforrasztó~, seb~, sennyedék~, sepr ~, sikkantyú~, sikló(~), simító~, síp~, sír~, sisak~, skarlát~, skorbut~, sobrabori~, soktérd ~ (→ soktérd -gyökeres~), somkóró(~), sömör~, spárga~, süly~, szaka(~), szakadást gyógyító ~, szamárkörm ~ (→ szamárköröm), szapora~, szappan~, száraz~, szárcsa~, szár~, szarkaláb(~), szarvasgyökér~, szarvasnyelv ~, szász~, százbütyk ~, százforintos~, száz~, szeg~szagú~, szék~, széleslevel ~, szél~, szélhordta~, szem~ (→ szemnek gyönyör sége), Szent Antal ~ (→ Szent Antal tüze f ), Szent Antal tüze ~, Szent Iván ~ (→ Szent Iván virága), szépít ~, szerelem~, szilfalevel ~, szilvalevel ~, sziszeg ~, szíver sít ~ (→ szívgyógyító), szív~, szívkés~, sz l ~, sz rös~, szöszke~ (→ sz röske), szöszös~, szú~, szurok~, tajtékzó~, tálmosó~, ta-

fügelevel f

177

fülbemászóf

rack(~), tarló~ (→ tarlóvirág), tarsoly~, tavaszhozó~, tavaszi~, tea~, tehén~, tejes~, tejzsugorító~, tekertgyöker ~, temondád~, térdköt ~, terjék~, tetemtoldó~, tet ~, tisztes~, torma(~), torok~, torokgyík~, toroktisztító~, tökösség ellen való ~ (→ tökösséggygógyító), tömjén~, túró~, tüd ~, t z~, tyúkharapta~, tyúkláb(~), tyúkszem(~), uborka~, uborkaszagú~, ujjas~, úti~, üveg~, vakondok~, var~, varjúláb(~), vas~, vérállató~, vérehulló~, vérejáró~, veresell ~, veres~, vér~, vérhozó~, veronika(~), vérontó~, vidra~, vitéz~, vizeletindító~, víz~, víziméreg(~), zöld~, zsázsa(~), zsurló~ fücfa l. f z füdz rózsa l. rózsa

fügelevel f 1775: Füge levelü-fü (Csapó 92); 1783: Füge levelü fü (NclB. 382). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A fügelevel f Csapó alkotása; a lat. ficaria (< lat. ficus ’füge’) (Csapó 92) alapján hozta létre. Csapó a növény leveleit a füge leveléhez hasonlítja. Valójában azonban a névadás alapja, hogy a növény gyökércsomói hasonlítanak az aranyeres csomókhoz, golyvához, szemölcshöz (= lat. ficus) stb., ezért a növényt ezek gyógyítására használták. A lat. szakny.-i ficaria < lat. ficus jelentése kett s: 1. ’füge’; 2. ’vmi golyvaféle. Csapó nyilván nem ismerte az utóbbi, ’golyvaféle’ jelentést, ezért hasonlította a leveleket a füge leveleihez. Idegen nyelvi megfelel kre vö. FeigwarÅenkraut ’golyvaf ’, Feigwurz ’fügegyökér’. Genaust Ficária a.
fül l. borjú~, egér~, egér~hölgymál, nyúl~e

fülbecseppent N. fülbecseppent , fülcsöptetü (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbecseppent jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a cseppent (a csepeg ’cseppenként folyik’ származéka) összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik. A névadás magyarázatára l. még fülf . UEWb. 370. fülbeereszt f 1. 1583: filbe erezto fiu

Sedum maius vulgare (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 132). J: ’Sedum telephinum subsp. maximum; bablevel varjúháj’. ▌ 2. 1595: Filben ereztx fiju (Beythe 112); 1610 k: Semper Viva: Semper uiuum. Sydum maius: Filben ereztheô fÔ (Herb d): RMGl. 258); 1775: Fülben ereÐztö-fü (Csapó 97); — N. fübe ereszt t, fülbeereszt f , fülereszt (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbeereszt rózsa N. fülbeereszt rózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbeereszt f jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és az ereszt ’csurgat, folyat’ - folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növényt kipréselt levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. A fülbeereszt rózsa rózsa elemének magyarázatára l. fülf . UEWb. 370. fülbefacsaró 1775: Fülben fatsaró (Csapó 97); 1783: Fülbe-fatsaró (NclB. 371); 1798: FÍlben fatsaró (Veszelszki 404); — N. fülbecsavarító, fülbecsavaró, fülbecsavaru, fülbe facsaró (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbefacsaró jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a facsar ’nedvességet, levet kisajtol’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezést az indokolja, hogy a növény kifacsart levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. Vö. fülf . UEWb. 370. fülbemászóf 1775: Fülben máÐzo-fü (Csapó 97); 1798: FÍlben máſzó-fÍ (Veszelszki 404). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbemászó N. filbemászó, fülbemászó (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülbenmászó jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a mászik ’kúszik, lassan halad’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származé-

fülemülef

178

f szerkapor

kának az összetétele. A fülbemászóf elnevezés magyarázata, hogy a kövirózsa húsos levelének nedvét kifacsarják, és a levet a fájós fülbe csepegtetik. Vö. fülf . UEWb. 370. fülemülef 1775: Fülemüle-fü (Csapó 291); 1948: fülemülef (MagyGyógyn. 322); — N. fülemüle, fül ke, fül Ýke, fül jke (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 211); fülemülef (ÚMTSz.). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || fülemülevirág 1783: Fülemile virág (NclB. 420). J: ’ua.’. A fülemülef a latin eredet fülemüle és a f összetétele, a név arra utalhat, hogy a növény akkor virágzik, amikor a fülemüle madár szól. fülemülesárgavirág 1519: fülemile sarga virág (SzT. 4: 463). J: ’Calendula sp.; körömvirág’. A fülemülesárgavirág többszörösen összetett szó, az el tagra l. fülemülef , az utótagra l.
sárgavirág.

zsához hasonló formájára utal, a házi jelz arra vonatkozik, hogy a kövirózsa sokszor a házak tetején fordul el . Vö. fülbecseppent , fülbeereszt f , fülbefacsaró, fülbemászóf , fülfájó.

Szabó, Melius 381.
f nek anyja l. anyaf fürd je l. Vénusz asszony ~ füröszt l. rüh ellen való ~ f (→ rühf ), var ellen való ~ f (→ varf ) fürt l. börzsönyvér~, tündér~, vér~

fülfájó N. fülfáju (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — ~f N. fülfájó fü, fülfáju6füÇ fülfájófüjj, fülfájófüjjet gr., fülfáju-füjj (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülfájó a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a fáj ’fájónak érez’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés magyarázata, hogy a növényt gyulladt fül gyógyítására használják. Vö. fülf . fülf 1. 1578: F×l f× (Melius 32); 1590: Semper viua: Teli zôld, fél fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1775: Fül-fü (Csapó 97); 1998: fülf (Priszter 501); — N. fílf , fülf , fülfüvet gr., fülf t gr., fülf r l gr., fülfü, fülfüjj, füfüjj, f lf l (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — házi ~ 1948: Házi fülf (MagyGyógyn. 336). J: ’ua.’. | rózsás ~ 1813: rózsás Fülf (Magy. F vészk. 2. 385). J: ’ua.’. ▌ 2. — kicsiny ~ 1783: Kitsin Fülfü (NclB. 369). J: ’Sedum album; fehér varjúháj’. A fülf a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a f összetétele, az elnevezés magyarázata, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik, a népi gyógyászatban ma is használják. A rózsás jelz a növénynek a ró-

fürtösf 1578: F×rtes f× (Melius 50a); 1783: Fürtös-fü (NclB. 344). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. A fürtösf valószín leg a gör. Botrys ’sz l ’ (Melius 50a) és a ném. Traubenkraut (Melius 50a) hatására alakult ki, a név magyarázata a fürtszer virágzat. Vö. sz l f . füstf 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé, alii fést fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. A füstf valószín leg a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény aromás illatú félcserje. Vö. földfüst.
füsti l. földfüst füstike l. földfüst, likasír~

f szeránizs 1998: f szeránizs (Priszter 456). J: ’Pimpinella anisum; közönséges ánizs’. A f szeránizs összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. ánizs. A név arra utal, hogy a növényt f szerként használják. f szerbors 1998: f szerbors (Priszter 458). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. A f szerbors összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. bors. Az elnevezés magyarázata az, hogy a termést f szerként használják. f szerkapor 1998: f szerkapor (Priszter 300). J: ’Anethum graveolens (convar. hortorum); f szerkapor’. A f szerkapor összetett szó, a növény mai hivatalos magyar elnevezése. A f szer (< f ’növény, növényféle’ + szer ’valamihez szükséges kellék’) el tag azt jelzi, hogy a növényt f szerként használják, az utótagra l. kapor. TESz. f szer a.; EWUng. f szer a.

f szerkömény

179

f z

f szerkömény 1998: f szerkömény (Priszter 328). J: ’Carum carvi; f szerkömény’. A f szerkömény összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. kömény. A névadás magyarázata, hogy a növényt f szerként használják. f szersáfrány 1998: f szersáfrány (Priszter 348). J: ’Crocus sativus; jóféle sáfrány’. A f szersáfrány összetett szó, a ném. Gewürzsafran tükörfordítása. A f szer el tagra l. még f szerkapor, az utótagra l. sáfrány. A f szer el tag magyarázata, hogy a növényt régóta használják ételek ízesítésére. A monda szerint Zeusz a sáfrány illatától ittasult meg, amikor Ida hegyén Hérával (a házasság és születés istenn jével) nászt tartott. Gaea, a föld istenn je a nász színhelyén —szerelmük tiszteletére és dics ítésére — sáfrányt növesztett körülöttük. MagyGyógyn. 55.
füve l. Eszkulápiusz ~, Gencius király ~, görögpap~, jézus~, jóhenrik~, méhek ~ (→ méhf ), ölyv madár ~ (→ ölyvf ), Szent Barbara ~, Szent Benedek ~ (→ benedekf ), Szent Gellért ~, Szent György ~, Szent Ilona asszony ~, Szent Jakab ~, Szent János ~, Szent László király ~, Szent L rinc ~, Szent Magdolna ~, Szent Róbert ~, Szent Simeon ~, szeret k ~, vargák ~, Vénusz asszony ~ (→ Vénusz asszony haja)

f z — ~fa 1500 k.: De salice: fÿzfa (StrassbGl.: RMGl. 211); 1520 k.: Salix: fÿzfa (Herb. b): RMGl. 212); 1533: Salix: Eyn weydenbom: Fiz fa (Murm.: RMGl. 212);

1578: F×ÐÅ fa (Melius 10a); 1595: Fijſz fa (Beythe 17), fijz fanak gr. (Beythe 16a); 1998: f zfa (Priszter 489); — N. füc-fa (MTsz.); fícfa (Nyatl.). J: ’Salix sp.; f z’. — ezüstös ~ 1948: ezüstf z (MagyGyógyn. 63); 1998: ezüstös f z (Priszter 489); — N. f c (ÚMTsz.). J: ’Salix alba; ezüstös f z’. | fehér ~ 1948: Fehér f z (MagyGyógyn. 63); 1998: fehér f z (Priszter 489). J: ’ua.’. | ezüstös ~fa 1998: ezüstös f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. | fehér ~fa 1783: Fejér Füz-fa (NclB. 426); 1798: Fejér fÍz-fa (Veszelszki 391); 1998: fehér f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. A f z valószín leg si örökség a finnugor korból, a megfelelések vitatottak. 1. A legvalószín bb, hogy azonos a f z igével, az alapnyelvi igenévszó ’fon’ és ’f zfa’ jelentés lehetett, jelentésfejl dése: ’fonadék’ → ’fonásra, kötözésre szolgáló vessz ’ → ’f zfavessz ’ → ’f zfa’. Idegen nyelvi megfelel re vö. white willow ’fehér f z’; ném. Silberweide ’ezüst f z’, Weissweide ’fehér f z’. 2. A finnugor alapalak *peć‹ lehetett. Vö. zürj. I. pača ’a f zfa ágai, f zfa’; votj. Sz. pučê ’rügy, bimbó, fakadó barkavirágzat’, pučÏ ’kecskef z, bimbó’. 3. Összefügghet a lp. N. b#ssud"k ’sodrott f zfavessz vagy nyírfaágból készült kötél’ szóval; a lapp szóban szóbelseji korábbi *s vagy ** tehet fel, a magyar szóval csak az eredeti *s esetében tartozhat össze. TESz. f z2 a; EWUng. f z2 a.; UEWb. 367. — Ö: sár~.
füzéres akta, füzéres takta l. takta

G
gabonavirág 1948: gabonavirág (MagyGyógyn. 326). J: ’Centaurea cyanus; kék búzavirág’. A gabonavirág összetett szó; virág el tagja a növény közönséges tenyész helyére, a gabonatáblára utal. A gabonavirág a búzavirág szinonímája, azzal azonos szerkezet név. Idegen nyelvi megfelel kre l. ang. cornflower; ném. Kornblume; holl. korenbloem; dán kornblomst; svéd kornblomma. Marzell Centaurea cyanus a.; TESz. búzavirág a.; Genaust Cyanánthus a.; EWUng. búzavirág a. galagonya 1. 1327/1410: „Sub arbore Galagynya” (OklSz.); 1369: Galganya (OklSz.); XVI. sz. e. f.: Gelegonÿa (TESz.); 1541: ghelegheńenek gr. (TESz.); 1566: galogonya, galagannyáról gr. (TESz.); 1578: Galagonya (Melius 23); 1595: Geleginye (Beythe 13); 1798: Gelegenye (Veszelszki 25); 1807 e.: Galagonya (Julow 259); — N. galegenye, geleg(nye, gereginye (MTsz.); gelagunya (TESz.); geleginya (OrmSz.); gelegenye, geregenye, giligán (MagyGyógyn. 121); galaginnya, g™l™guny™, g(legonyát gr., gelegunya, gereg(nye (ÚMTsz.). J: 1327/1410: ’Crataegus sp.; galagonya’. | 1807 e.: ’Crataegus; galagonya’. — ~fa 1379: Galagonyafa (TESZ.); 1499: Gelyegenyeffa (TESz.). J: ’Crataegus sp.; galagonya’. ▌ 2. — csere~ 1807: tsere Galagonya (Magy. F vészk. 297); 1998: cseregalagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’. | kétbibés ~ 1998: kétbibés galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1841: közönséges galagonyának gr. (Barra 121). J: ’ua.’. — ~fa 1584:

gal.ginya fa (!) (Clusius–Beythe 23); 1783: Galagonya-fa (NclB. 373). J: ’ua.’. ▌ 3. — egybibés ~ 1998: egybibés galagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus monogyna; egybibés galagonya’. | egymagvú ~ 1998: egymagvú galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. — ~fa 1583: galaginya fa (Clusius–Beythe 6: BotTört. 129). J: ’ua.’. A galagonya valószín leg déli szláv eredet , vö. blg. глогúна, N. глогúня ’galagonyacserje és a gyümölcse’; mac. глогuна ’ua.’; szb.-hv. glòginja ’a galagonya gyümölcse és a cserje’; szln. glogínja ’a galagonya gyümölcse’. A magyarba a déli szláv R. glogynja ’galagonya gyümölcse’ került át *gloginya alakban. A szó eleji mássalhangzótorlódást feloldották, a galagonya és gelegenye két irányú hangrendi kiegyenít déssel jött létre, a magas hangrend alakváltozatok az elhasonulásos g(l(gonya-félékb l is kialakulhattak. A csere, kétbibés (2.) és az egymagvú, egybibés (3.) jelz k két galagonyafajt különítenek el. A csere, kétbibés (2.) jelz ket az indokolja, hogy a termésben két mag található, a cseregalagonya Diószegi– Fazekas alkotása, a csere jelentése ’pár’, az el tag a bibék számára utal, Diószegi–Fazekas így magyarázza: „anyaſz[ára] 2–4” (Magy. F vészk. 297). Az egymagvú, egybibés jelz magyarázata, hogy a termésben egyetlen mag található. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. single-seed hawthorn; ném. Einkern-Weissdorn. TESz.; EWUng. galagonyacsipke N. geligán-csüpke (MagyGyógyn. 121). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’.

galagonyaf

181

galambf

A galagonyacsipke összetett szó; az el tagra l. galagonya, a csipke utótag eredeti jelentése gyep rózsa ’Rosa canina’, a galagonyacsipke növénynévben ’szúrós, tüskés növény’ jelentése van. galagonyaf 1578: Galagonnya f× (Melius 11a) J: ? ’Rosa canina; gyep rózsa’. A galagonyaf egyedi adat, Melius alkotása, az el tagra l. galagonya. A szövegkörnyezet alapján az ebcsipke és a galagonyaf azonos növények: „Eb cypke az az, Galagonnya f×” (Melius 11a). A gyep rózsa ’Rosa canina’ és a galagonya ’Crataegus sp.’ adatai mutatják, hogy a két növény szúrós, tüskés felépítése miatt — hasonlóságon alapuló névátvitellel — kaphatott azonos neveket; vö. a gyep rózsa és a galagonya egyéb azonos csipke és tüskefa elnevezéseivel, amelyek szintén a növények szúrósságára utalnak. Szabó Attila, Melius 370.
galagonyagyökér l. galanga

galaj 1. 1807 e.: Galaj (Julow 255); 1807: Galaj (Magy. F vészk. 126). J: ’Galium; galaj’. — ragadós ~ 1807: ragadó Galaj (Magy. F vészk. 127); 1948: Ragadós galaj (MagyGyógyn. 337); 1998: ragadós galaj (Priszter 381). J: ’Galium aparine; ragadós galaj’. ▌ 2. — tejoltó ~ 1807: Téjóltó Galaj (Magy. F vészk. 126); 1998: tejoltó galaj (Priszter 381). J: ’Galium verum; tejoltó galaj’. ▌ 3. — illatos ~ 1998: illatos galaj (Priszter 381). J: ’Galium odoratum; szagos müge’. A galaj Diószegi–Fazekas alkotása, a Galium nemzetség megnevezése. Valószín leg a F vészkönyvben az utána található Valaj ’Valantia’ (Magy. F vészk. 127) nemzetségnévvel állítható párhuzamba, mindkét növénynevet a latin név el tagjából képezték: Galium + aj > galaj, Valantia + aj > valaj. A ragadós galaj (1.), tejoltó galaj (2.) és a müge (3.) mind Galium-fajok, a növények felépítése hasonló. A ragadós jelz magyarázatára l. ragadóf . A tejoltó jelz magyarázatára l.
tejzsugorítóf .

galambbegy 1525 k.: Dragantum vel dragagantum: Galamb Bewgh (Ortus: RMGl. 106); 1578: Galamb bégynec gr. (Melius 179a); 1775: Galambbegy (Csapó 92); 1783:

Galambbegy (NclB. 382); — N. galambbegy (ÚMTsz.; SzlavSz.; SzegSz.). J: 1525 k.: ’salátanövény, talán Ranunculus sp.; boglárka’. | 1578: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambbegy összetett szó, a galamb el tag szláv eredet , az ismeretlen eredet begy ’a madár nyel csövének kiöblösöd része’ az els megjelenési adatban növénynév része (1525 k., l. fent), az ilyen alkalmazásnak feltétele, hogy a begy ’madárbegy’ jelentésben már korábban is közkelet volt. Azoknak a növényeknek adták a galambbegy nevet, amelyeket saláta gyanánt fogyasztottak. A névadási motiváció talán az, hogy a madarak, els sorban a tyúkok és galambok szívesen csipegetik a növény levelét. Szabó, Melius 440; TESz. begy a.; EWUng. begy a.; Nyr. 126: 59. galambbogyó 1998: galambbogyó (Priszter 455). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A galambbogyó az ang. pigeon-berry tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a madarak eszik a piros bogyókat. galambf 1. 1578: Galamb f× (Melius 144a); 1775: Galamb-fü (Csapó 246); 1783: Galamb-fü (NclB. 322). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. ▌ 2. 1775: Galamb-fü (Csapó 107). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. || galambosf 1578: Galambosf× (Melius 144a). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. || galambocf 1590: Verbenaca: Galambucz f× (SzikszF.: RMGl. 263); 1604: Galambotzf× (MA.: TESz.); 1775: Galambotz-fü (Csapó 246); 1783: Galambotz-fü (NclB. 322); 1798: Galambotz-fÍ (Veszelszki 439). J: ’ua.’. || galamboc 1807: Galambotz (Magy. F vészk. 338). J: ’Verbena; verbéna’. A galambf (1.) ~ galambosf Melius alkotása, lat. mintára jött létre, vö. lat. Columbaria, Columbaris (Melius 144a) (< lat. columba ’galamb’, columb#rius columbénus melléknév ’galamb-’). A galambos és galamboc származékszavak, a galambos -s melléknévképz vel, a galamboc -c kicsinyít képz vel keletkezett a galamb f névb l. A névadás alapja, hogy a galambok kedvelik a növényt, így ha pl. galambdúcba te-

galambgerely

182

galanga

szik, akkor az ismer s galambok visszatalálnak. A galamboc növénynevet nemzetségnévvé Diószegi–Fazekas tette, a galambocf névb l elvonással alkották. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. pigeon’s grass; ném. Taubenkraut; le. gołębie ziele; or. N. голубúнец. A galambf (2.) magyarázata, hogy a termések hosszú galamblábhoz hasonlóak, a növénynév Csapó alkotása, talán a növény galambláb nevéb l elvonással hozta létre a galambf nevet. Marzell Verbena officinalis a.; TESz. galambóc a.; EWUng. galambóc a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 60, 62. — Ö: szaporagalamboc. galambgerely 1807: galamb Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambgerely összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása, a gerely ’Geranium’ nemzetségnév, az el tag magyarázatára l. galambf . Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a galambgerely nevet javasolja a R. vérállatóf , gólyaköröm, galambláb helyett. Nyr. 126: 61. galambláb 1. 1578: Galamb láb (Melius 162). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr. Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre, a név vonatkozhat Geranium-fajokra is: gólyaorr’. ▌ 2. 1775: Galambláb (Csapó 107); 1783: Galamb-láb (NclB. 398). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambláb (1.) Melius alkotása, a lat. Pes Columbinus tükörfordításával hozta létre: „Mas neue, Pes Columbinus, Galamb láb” (Melius 162). A galambláb (2.) Csapó alkotása, a ném. Taubenfuß tükörfordítása. A névadás alapja mindkét esetben a növény hosszú szára, ill. a kapcsolódó szárnyas levelek, amelyek madárlábra emlékeztetnek, de a termések hosszú, lábhoz hasonló formája is hatással lehetett a névadásra. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. long-stalked cranesbill; cseh kakost holubiči; le. bodziszek gołębi; or. герань голубиная. Szabó, Melius 434; Weeds Geranium columbinum a.; Nyr. 126: 62. galamblábgólyaorr 1998: galamblábgó-

lyaorr (Priszter 384). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galamblábgólyaorr összetett szó, tudományos név, az el tagra l. galambláb, az utótagra l. gólyaorr.
galamboc(f ), galambosf l. galambf

galambsaláta 1911: galambsaláta (Cserey, Növényszótár 120); — N. galambsaláta (Nyr. 12: 477; Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 278; ÚMTsz.). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambsaláta összetett szó, a szláv eredet galamb és a saláta ’salátanövény’ összetétele, els sorban népi elnevezés. A névadás magyarázata, hogy a növényb l tavasszal kit n zöldsalátát készítenek, fiatal, zsenge, csíp s íz levele salátaként fogyasztható. Nyr. 126: 62. galambvirág 1798: Galamb-virág (Veszelszki 67); 1903: galambvirág (Hoffmann– Wagner 111); — N. galambvirág (ÚMTsz.). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. A galambvirág a réti harangláb R. lat. columbina (< lat. columba ’galamb’, columb#rius, columbénus melléknév ’galamb-’) nevének fordításával és a virág magyarázó utótag öszszetételével jött létre. A név magyarázata, hogy a növény szárán nem egy, hanem 4–6 apróbb virág nyílik, ezek emlékeztetnek az ágakon ül madarakra. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Vogelkraut ’madárf ’; ang. dove’s foot ’galambláb’. Marzell Aquilegia vulgaris a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 63. galanga 1577 k.: galangath gr. (OrvK. 197/27); 1600 k.: galgantot gr. (Magyary– Kossa, OrvEml. 2: 256); 1998: galangál (Priszter 297). J: ’Alpinia galanga; sziámi gyömbér’. — ~-havasika 1805–13: „A’ Galanga Havasika néhány eÑztendfkig tartó plánta a’ melly Déli Indiában és Kínában vadon nf…” (Márton, Növ. XCI, 9: 8). J: ’ua.’. | ~gyökér 1783: Galánga gyökér (NclB. 319); — N. galagonyagyökér, Gálántgyökér (EtSz. 2: 835 galagonyagyökér a.; 2: 866 galang a.). J: ’ua.’. — jávai ~gyökér 1948: jávai galanga gyökér (Halmai 7). J: ’ua.’. A galanga latin eredet ; vö. k. lat. galan-

gálga

183

gálna

ga, galgana, galganum; az alakváltozatok közül a galgant németb l származik. Nemzetközi szó; vö. ang. galingale; ném. Galgant; sp. Galanga; fr. galanga; ol. galanga. A galagonyagyökér és a gálántgyökér népetimológiával keletkezett. A galanga-havasika Márton alkotása, a havasika utótag az uráli eredet hó szóból keletkezett -s melléknévképz vel és -ika kicsinyít képz vel; a névadás magyarázata, hogy a növény Indiában és Kínában, a magas hegyekben fordul el . A jávai jelz szintén a növény el fordulási helyét jelzi. Vö.
galagonya.

EtSz. galang a., galanga a., TESz.; EWUng.; UEWb. 204.
gálántgyökér l. galanga

gálga 1807 e.: Gálga (Julow 264). J: ’Galega; kecskeruta’. — kecskere ~ 1807: ketskere Gálga (Magy. F vészk. 420); 1841: kecskere Galga (Barra 109). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálga a lat. szakny.-i Galega szó belseji e-jének kiejtésével keletkezett, nemzetségnév. A kecskere gálga Diószegi–Fazekas tudatos alkotása, az el tag a növény egyéb kecske (kecskehere, kecskeruta) el tagú neveib l származik, talán a kecskehere szó belseji -heszótagjának kiejtésével keletkezett, a névadás magyarázatára l. még kecskehere. Vö. gálya.
galganya l. galagonya

gálna 1. — ~bokor 1425: „Penes locum Kalnabokor sub arbore Ilicea” (OklSz.). J: 1425: ? ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. | ~fa 1998: gálnafa (Priszter 508). J: ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. ▌ 2. — ~fa 1500 k.: De genestra: rekethýefa, De genestra: Rekethÿeffa alias ý zalagh galnaffa (StrassbGl.: RMGl. 212). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. | ~fabokor 1595: Genista: Ginsteren: Ganya fa bokor (Ver.: RMGl. 120). J: ’ua.’. ▌ 3. — ~fa 1520 k.: Agnvscastvs: galÿna fa (Herb b): RMGl. 212). J: ’Euonymus sp.; kecskerágó ’. ▌ 4. 1590: Ribes: Galna (SzikszF.: RMGl. 263). J: ’Ribes sp.; ribizli’. ▌ 5. — ~f 1590: Galna fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1604: Gálnafü (MA.: MNy. 31: 248); 1745: Gálna fü (Torkos 8); 1775: Galna-fü (Csapó 289); 1783: Gálna-fü (NclB. 334); 1798: Gálna-fÍ

(Veszelszki 364). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. || gálna 1793: Gálna (Földi 52); 1807 e.: Gálna (Julow 256); 1807: Gálna (Magy. F vészk. 154); 1867: gálna „Növénynem az öthímesek seregéb l és egyanyások rendéb l, mely tüd bajok ellen gyógyszerül használtatik” (CzF. 2: 1021). J: ’Pulmonaria; tüd f ’. — orvosi ~ 1841: orvosi, vagy pettegetett gálnának gr. (Barra 302). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. | pettyegetett ~ 1807: Pettegetett Gálna (Magy. F vészk. 154); 1841: pettegetett gálnának gr. (Barra 302), petytyegetett Gálna (uo. 304). J: ’ua.’. ▌ 6. — ~f 1775: Gálna-fü (Csapó 102); 1783: Gálna-fü (NclB. 383); 1813: Gálnaf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Helleborus foetidus; büdös hunyor’. ▌ 7. N. gány6 (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ? ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. ▌ 8. N. gálna (ÚMTSz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. A gálna els ként gálnabokor (1425), majd gálnafa (1500 k.) és 1590-ben gálnaf összetételben t nt fel. A magyarázó utótag (bokor, fa, f ) nélküli gálna csak 1590-b l adatolható, és a nyelvújítás korában 1793-tól válik általánosan használt növénynévvé. A gálna szláv eredet ; vö. blg. калина ’kányabangita, Punica granatum, Sorbus aucuparia, Paeonia officinalis’; szb.-hv. kàlina ’fagyal; N. kányabangita’; szln. kalína ’kányabangita; fagyal’; szlk. kalina ’kányabangita’; or. калúна ’kányabangita’. Az sszláv *kalina etimológiája nincs teljesen tisztázva; talán az sszláv *kalъ ’sár’ származéka, és arra utal, hogy ezek a növények a lápos, nyirkos talajt kedvelik. A magyar alakváltozatok többszörös átvétel eredményei. Az újabb kalina közvetlen forrása a szlovák, a régebbi kálna ~ gálna stb.-féléké azonban nem állapítható meg közelebbr l. A fejl dés a málna, pálca stb. típusú szavakhoz hasonlóan ment végbe; a második nyílt szótag rövid magánhangzója kiesett: gálna (< or. калина; szb.-hv. kàlina), málna (< or. malína; szb.-hv. màlina; szlovén malína; cseh malína). A hangfejl dést a kánya madárnév népetimológiás hatása is befolyásolhatta. A gálna ’madárberkenye’ (1), ’fest rekettye’ (2.), ’kecskerágó’ (3.), ’ribizli’ (4.) jelentései

gálya

184

gégevirág

nagyobb bokor vagy kisebb faszer növényekre vonatkoznak. A gálna növénynév számtalan jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, valószín leg a jellegzetes piros szín jelenik meg mindegyik növényen, els sorban a termések színe pirosas, némelyiké barnáspiros. 1590-t l felt nnek a kisebb, f félékre vonatkozó adatok: a gálnaf ’pettyegetett tüd f ’ (5.) és a ’büdös hunyor’ (6.). Ezek a jelentések is hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre, mindegyik növény valamely részét piros szín jellemzi, a ’pettyegetett tüd f ’ (5.) virágja el ször pirosas-lilás, majd kék színbe vált át, a ’büdös hunyor’ (6.) zöld szín , de a csüng , harang alakú virágok széle piros. A ’büdös hunyor’ (6.) R. lat. nevei között szerepel a pulmonaria Vegetii (< lat. Pulmonaria < lat. pulmō, gen. pulmōnis ’tüd ’; lat. vegetus ’vidám, élénk’ < lat. vegeto ’élénkít, serkent’), ennek alapján is alkalmazhatták a gálnaf nevet a növényre, amely els sorban a pettyegetett tüd f (5.) megnevezése, lat. neve szintén Pulmonaria. A gálnaf legelterjedtebb jelentése a ’pettyegetett tüd f ’. A pettyegetett gálna Diószegi és Fazekas névalkotó munkájának eredménye; a Magyar f vészkönyv szerz i nemzetségnévként ’Pulmonaria’ a szláv eredet gálna elnevezést javasolják, a gálna nemzetségnév elé a növény levelén látható, jellegzetes foltokra utaló pettyegetett megkülönböztet jelz t illesztették. A pettegetett (’pettyes, foltos’) jelz hangutánzó-hangfest eredet , Gönczi Pál növénytanában a pettegetett mint a növénytani szakszó szerepel: „pettegetett, punctatum, mikor valamely szerv mintegy be van szurkálva, mint a Csillagcsín, Galatella levele; vagy átszurkáltnak látszik, mint a Cseng Linka, Hypericum perforatum levele, vagy mikor színesen van pontozva, mint a Pettegetett Gálna, Pulmonaria officinalis levele” (Gönczi, PestmegyeVir. 322). Ugyanezen a szemléleten alapul a pettyegetett gy sz virág (→ gy sz virág), pártája piros, belül piros pettyes; a jelz re l. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). A pettyegetett gálna nem maradt fenn, a növénytani irodalom csak a jelz t rizte meg; a Pulmonaria officionalis mai hivatalos elnevezése pettyegetett tüd f . A gálná-

ra vonatkozó népi adatok megjelennek f , fa magyarázó utótag nélkül is: ’sóskaborbolya’ (7.) és ’kesernyés csucsor’. (8.) jelentéssel, mindkét növény neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: jellegzetes piros termésük van. Marzell Helleborus foetidus a.; EtSz.; Kniezsa, SzlJsz. 178; NyK. 66: 60; TESz. gálna a.; EWUng. gálna a. gálya 1911: gálya (Cserey, Növényszótár 120). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálya a kecskegálya összetételb l elvonással jött létre, az utótag a gálga ’Galega’ nemzetségnév népetimológiás változata. Ö: kecske~. gamandor 1807: Gamandor (Magy. F vészk. 342). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. | nemes ~ 1841: nemes kamandor (Barra 308). J: ’ua.’. | sarlós ~ 1998: sarlós gamandor (Priszter 520). J: ’ua.’. — ~f 1775: Gamandor-fü (Csapó 60); 1798: Kamandor-fÍ (Veszelszki 152). J: ’ua.’. A gamandor idegen szó, a ném. Gamander átvétele. A sarlós jelz re l. sarlósf .

Csapó 60. — Ö: gamandor~ (→ tarorja). gamó 1903: gamó (Hoffmann–Wagner 111). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. — ~virág 1783: Galamo-virág (!) (NclB. 380); 1813: Gamóvirág (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’ua.’. A gamó talán hangfest eredet , jelentése ’kampó, ág-bog’, a névadás magyarázata, hogy a növény hosszú szárain bókoló virágok vannak kampó alakban görbült sarkantyúval. TESz. gamó a.; EWUng. gamó a.
gánya l. gálna gaz l. csattogó~ gége l. farkas~virág, farkasalma~virág gegenye l. jegenye

gégevirág 1807 e.: Gégevirág! (Julow 265); 1813: Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363). J: ’Aristolochia; farkasalma’. — kerek ~ 1807: kerek Gégevirág (Magy. F vészk. 500); 1841: kerek gégevirág (Barra 387). J: ’Aristolochia rotunda; kerekded farkasalma’. A gégevirág nemzetségnév, Diószegi–Fazekas alkotása. A gégevirág összetett szó, a

gelyvaf

185
orr.

Gencius király füve

hangutánzó eredet gége ’légcs , cs ’ és a virág összetétele, a név nyilván a növény ideoda hajló szárára utal. Diószegi—(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363) nevet javasolja a R. farkasalma helyett. A gégevirág nevet nem fogadta be sem a köznyelv, sem a szaknyelv, a növény hivatalos neve ma a farkasalma, amelyet Diószegi–Fazekas elutasított. A kerek jelz megkülönböztet szerep , az almaszer termésre és a kerek gyökérgumóra utal, a lat. rotunda fordításával jött létre. TESz. gége a.; EWUng. gége a. — Ö: farkas~, farkasalma~. gelegenye, gelegunya l. galagonya geligáncsüpke l. galagonyacsipke

származéka -f magyarázó utótaggal. Vö. árGenaust Eródium a.; Weeds Erodium cicutarium a.; Nyr. 124: 480, 126: 311. — Ö:
bürök~.

gelyvaf N. gelyvaf (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A gelyvaf népi név, el tagja a szerb-horvát eredet gelyva arra utal, hogy a „dagadáſt … [a növény] ki-nyomott levével tiſztittani és gyógyíttani lehet” (Csapó 230). TESz. golyva a.; EWUng. golyva a. gémorr 1894: gémorr (PallasLex. 7: 890); 1998: gémorr (Priszter 370). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr’. — büröklevel ~ 1903: Büröklevel gémorr (Hoffmann–Wagner 141). J: ’ua.’. | ~úf 1911: Gémorru f (Cserey, Növényszótár 122). J: ’Erodium; gémorr’. A gémorr növénynév csak a XIX. század végén jelent meg, kései felbukkanása valószín síti, hogy németb l való tükörfordítás; vö. ném. Reiherschnabel. Végs soron a lat. Erodium (gör. erōdiós ’szürkegém, kócsag’) ~ lat. herōdius, herōdio ’szürkegém, kócsag’ szóra vezethet vissza, a név a termés madárcs r alakjára céloz. Az elnevezés szemléleti alapja — csakúgy, mint a daruorr, gólyaorr, csókaorrúf esetében — a jellegzetes, 3–5 cm hosszú, a gém orrához hasonlatos, hasadó termés, melyb l csavarszer en megtekeredett függelékben végz d részterméskék válnak ki. A büröklevel jelz a lat. cicutarium (< lat. cic•ta ’bürök’) hatására jött létre, vö. bürökgémorr. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. common stork’s-bill. A gémorrúf Cserey alkotása, a gémorr -ú melléknévképz s

gencián 1. 1577 k.: gencianat gr. (OrvK. 343/27), „Genciananak kÿ fachÿarth leweth” (OrvK. 591/34); 1775: Gentiana (Csapó 260). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. ▌ 2. 1578: Gentiana (Melius 142); 1783: Gentziána (NclB. 345). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. — ~gyökér 1577 k.: Genciana gÿeokereth gr. (OrvK. 591/2); — N. gencián gyökér (ÚMTsz.). J: ’Gentiana sp.; tárnics’. A kígyótárnics (1.) és a sárga tárnics (2.) a tárnicsfélék családjába tartozó, azonos felépítés növények. A gencián a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’) átvétele. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. gentian; sp. genciana; fr. gentiane; ol. genziana. Melius adta a sárga tárnicsnak a genciána nevet, valószín leg nem ismert a növényre magyar népi elnevezést, így a lat. gentiana nevet vette át, amely a növényb l származó gyógyszertári nyersanyagot, a drogot jelentette. Melius így magyarázza a nevet: „Magyarúl is Gentiana neue” (Melius 142). Vö. encián, dancia, Gencius király füve. Mollay, Növénynevek 25–30.; TESz. encián a.; EWUng. encián a.; Marzell Gentiána a. Gencius király füve 1. 1578: Gentius Király f×ue (Melius 142); 1783: Gentius Király füve (NclB. 345); 1948: Gencius király füve (MagyGyógyn. 214). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 2. XVII. sz.: „Cruciata: Madelgeer: Keresztes fÔ, Likas ir, Gentius király fÔve, Szent László király fÔve” (NéNy. 1935. 172). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. A Gencius király füve elnevezés alapja a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’). A Gencius király füve Melius alkotása, a lat. szakny.-i Gentiana értelmezésével hozta létre, Melius így magyarázza: „Gentiana Gxrxg×l és Deákúl neue, az az, Gentius Király f×ue, mert Gentius Király lelte leg elxſÅer haſÅnát” (Melius 142). A növény „A nevét Dioskurides szerint Gentiustól

geny te

186

gerezdes

vagy Gentis-t l, Illiria királyától (élt Kr. e. a II. században) kapta, aki a pestis gyógyítására ajánlotta” (MagyGyógyn. 214). Melius a lat. szakny.-i Gentiana nevet lefordítja, s t értelmezi a latinul nem tudó és iskolázatlan, a mondát nem ismer olvasó számára. A magyar nép azonban nem fogadta be a Gencius királyról szóló mondát, a magyar nyelvben a Szent László királyról szóló legenda terjedt el, vö. a növény Szent László király füve elnevezésével. Mindkét uralkodó a pestis ellen egy Gentius-fajt ajánlott. A kígyótárnics (2.) Gencius király füve neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, hasonló felépítés növények, azonos családba (tárnicsfélék) tartoznak. Vö. gencián. Mollay, Növénynevek 29–30, 39. geny te 1998: geny te (Priszter 308); — N. H le, geny te, Asphodelus albus (Nyr. 30: 529); geny te, genyéte, geny te (Tsz.); kenyéte (Bot.Közl. 35: 278–83). J: ’Asphodelus sp.; aszfodélusz | Asphodelus albus; fehér aszfodélusz’. A geny te ismeretlen eredet , Rapaics szerint a növény a gumója nyálkatartalmáról — amit a cipészek, nyergesek, könyvköt k ragasztószerként használtak — kapta a geny te vagyis gennyeske nevet (Természet 1937. 67). Mollay Erzsébet szerint a növénynévnek a bizonytalan eredet gennyett melléknévb l való származtatása valószín tlen, mivel a növény szépséges. Kassai a geny tét a ken szóból magyarázza (Kassai 2: 273–274). Ez jelentéstanilag esetleg elképzelhet , hisz a ragasztóanyag általában valami kencefice. A kenyéte alak esetleg a német anyanyelv Kitaibel „svábos” átírásának köszönhet . Mollay, Növénynevek 69; TESz. genny a.; EWUng. genny a.
gereginye l. galagonya

gerely 1806: gerely (TESz. 232); 1807 e.: Gerely (Julow 264); 1807: Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium; gólyaorr’. — bakb z ~ 1807: bakb z Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. | rózsás ~ 1807: rózsás Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium sanguineum; piros gólyaorr’. A gerely ’Geranium’ nemzetségnév Dió-

szegi–Fazekas alkotása, a lat. Geranium szó eleji ger- részét -ly elemmel „értelmesítették”; a gerely valószín leg német eredet ; vö. kfn. gêrel ’hajítódárda’ (< az ófn., kfn. gêr(e) kicsinyít képz s származéka), a termések hosszú alakjára utal a név. A gerely növénynév nem lett köznyelvivé, a nemzetség hivatalos neve gólyaorr. A bakb z jelz magyarázata, hogy az egész növénynek kellemetlen szaga van. A rózsás jelz magyarázata, hogy a virág „szirmai nagyszép pirosak” (Magy. F vészk. 391). TESz. gerely a.; EWUng gerely a.; Nyr. 126: 304. — Ö: galamb~. gerentf 1. 1500 k.: De scabiosa: warfyw vel gerennth fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Scabiosa maior Matthioli: Var, vag, réh ellen valo fôrôztô fé, alii pesma, alii gerint fé, vocant (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Knautia arvensis; mezei varf ’. ▌ 2. 1500 k.: Celidonia: gerent f[ÿw] (Herb. a): RMGl. 255). J: ’Chelidonium majus; vérehulló fecskef ’. ▌ 3. 1792: „A májnak és lépnek keménysége ellen a gerény vagy gerents füvet szarvas nyelvel együtt f zd-meg borban” (Nedeliczi 86: NySz. I. 1082, 1083). J: ? ’Antirrhinum sp.; oroszlánszáj’. A gerentf ’mezei varf ’ (1.) mindkét adatának a szövegében a gerentf szinonimája a varf , ill. a var vagy rüh ellen való füröszt f (→ varf , → rühf ) (l. fent). Ennek a két adatnak az alapján feltehetjük, hogy a gerént ’var, fakadék’ jelentés , a ném. R. grint ~ grindt ~ grind ’ótvar, var, kosz’ átvétele, a szó eleji mássalhangzó-torlódást feloldották; vö. ném. R. grintwrtze, grindtkrut (Marzell Knautia arvensis [7] a.), Grindkraut (Melius 154). A vérehulló fecskef (2.) és az oroszlánszáj (3.) gerentf neve hasonlóság alapján keletkezhetett, a vérehulló fecskefüvet sebek gyógyítására használták, az oroszlánszáj azonosítása kétes. gerezdes 1. — piros ~ 1783: Piros Gerezdes (NclB. 391); 1791: Piros Gerezdes (Lumnitzer 265); 1807: piros gerézdes (Magy. F vészk. 362). J: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. ▌ 2. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Gerézdes (Magy. F vészk. 403). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. || tavaszi gerezdeske

gesztenye

187

gesztenye

Ö: ~tátika (→ tátika).

1783: TavaÐzi Gerezdeske (NclB. 400). J: ’ua.’. A gerezdes a laza fürtökben fejl d virágokra utal; vö. a szláv eredet gerezd els megjelenése: 1395 k.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj.: TESz. gerezd a.), jelentése: ’sz l fürt’. A gerézdeske a gerézd f névb l jött létre -s melléknévképz vel és -ke kicsinyít képz vel. A kerti oroszlánszáj (1.) és az odvas keltike (2.) gerezdes neve Benk alkotása, mindkét növénynek fürtszer virágzata van. A tavaszi jelz a növény virágzási idejére utal, a piros jelz a virág színére. TESz. gerézd a.; EWUng. gerézd a. —
gerezdeske l. gerezdes gerlice l. iglice

gesztenye 1. 1533: Geztxne (Murm.: TESz.); 1577 k.: GeÅtÿne (OrvK. 237); 1578: GeÐÅtenye (Melius 15); 1583: göztynye (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 128); 1595: Geztinye (Beythe 18); 1600 e.: geszt nye (TESz.); 1796: geszténye (TESz.); 1805: g(szt(nye (TESz.); 1948: Gesztenye, geszkinye (MagyGyógyn. 68); 1998: gesztenye (Priszter 328); — N. g(szk(nye, geszk(nye (MTsz.); gesztene, gesztinye, gesztinnye, kesztene (ÚMTSz.). J: ’Castanea sativa; szelíd gesztenye(fa)’. — édes ~ 1998: édes gesztenye (Priszter 328). J: ’ua.’. | jóféle ~ 1903: Jóféle gesztenye (Hoffmann–Wagner 195). J: ’ua.’. | szelíd ~ 1798: Ðzelid geÐztenye (Veszelszki 139); 1807: szelíd gesztenye (Magy. F vészk. 243). J: ’ua.’. | ~fa 1364: „Veniret ad duas arbores vnam videlicet Geztenyefa et aliam Rakatyafa” (OklSz.); 1595: geztinye fanak gr. (Beythe 18); 1783: Geſztenye fa (NclB. 424); 1998: gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. — édes ~fa 1998: édes gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. | szelíd ~ fa 1998: szelídgesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. ▌ 2. — ágas~ 1590: Thlaspi, Thlaspidion, Thlaspe: Agas gesztyene, vag, palacka fu (SzikszF.: RMGl.: 267). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. ▌ 3. — vízi~ 1595: vizi geztinye (Beythe 98a); 1775: Vizi geÐztenye (Csapó 268); 1783: Vizi-geÐztenye (NclB. 331). J: ’Trapa natans; csemegesulyom’. ▌ 4. 1807 e.: Gesztenye (Julow 258). J: ’Aesculus; vad-

gesztenye(fa)’. — vad~ 1783: Vad GeÐztenye (NclB. 361); 1791: Vad Gesztenye (Lumnitzer 156); 1998: vadgesztenye (Priszter 292). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér vad~ 1998: fehér vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~ 1998: közönséges vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. — vad~fa 1813: vad Gesztenyefa (Magy. F vészk. 2. 370); 1998: vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. — fehér vad~fa 1998: fehér vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~fa 1998: közönséges vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. A gesztenye bajor-osztrák eredet ; vö. baj.-osztr. R. kestene ’szelídgesztenye’; h. baj.-osztr. kesten ’szelíd- és vadgesztenye’. Az európai nyelvekben a gör. κάστανον ’gesztenyefa’, lat. castanea ’ua.’ révén terjedt el; vö. fr. châtaigne; ol. castagna; le. kasztan ’ua.’. Az idegen földr l származó, nálunk csak a XVI. századtól meghonosított közönséges vadgesztenye(fa) (4.) a nevét a nálunk shonos szelíd gesztenyér l (1.) kapta, termésének, levelének hasonlósága alapján; rendszertanilag pedig igen távol állnak egymástól. Diószegi–Fazekas ezt írja a vadgesztenyefáról: „Magvát nem jó megenni: a’ szelíd gesztenye más nem fánn terem” (Magy. F vészk. 243). A vad jelz a hazánkban shonos szelíd gesztenyét l különbözteti meg; a vadgesztenye Benk alkotása, a ném. Wildcaſtanie (NclB. 361) fordításával hozta létre, a növény mai hivatalos magyar elnevezése lett. A fehér jelz a virágok színére vonatkozik. A jóféle jelz valószín leg német hatásra keletkezett; vö. ném. Edelkastanie. Az édes jelz ang. mintára jött létre; vö. ang. sweet chestnut. Az ágas gesztenye ’mezei tarsóka’ (2.) névadás alapja hasonlóság, a mezei tarsóka felépítése a gesztenye virágjához hasonló, a növényen apró ágacskák találhatók, a végükön kerek lencseszer terméssel, mint a gesztenyén. A csemegesulyom (3.) vízigesztenye neve a ném. Waſſercaſtanie tükörfordítása. A névadás magyarázata, hogy a növény vízben él, a termések diószer ek, ízük pedig a gesztenye ízéhez hasonlít: „A’ levelei közÍl Juniusban holmi apró fejér virágotskák nfnek ki, a’

1664: Aquilegia Harang virág. a névadás alapja. 33). Növénynevek 74..: ’egyfajta vérzést elállító f . 2. gilice l. 1798: GeleÐzta-fü (Veszelszki 67). gesztenyebokrétafa 1807: Gesztenye Bokrétafa (Magy. 256). Éder. 267). szarvasnyelvpáfrány’. J: 1500 k. A névalkotásra hatással lehetett a ném. sz. 1798: Geleſzta (ellen-való) virág (Veszelszki 422). J: ’Aesculus hippocastanum. giliceökörgúzs 1798: Gelitze ökör-gú’s (Veszelszki 59). A giliszta z elnevezés kialakulására hatással lehetett a R. 1911: éplevelü gímharaszt (Cserey. melynek a jelentését az RMGl. iglice. mivel a növény vérzéscsillapító hatású. — Ö: ló~.gesztenyebokrétafa 188 gímharaszt mellyek helyén három ſzarú vízi fekete-diók következnek. alapja talán a geze-guza ’gizgaz’ (MTsz. A giliszta z népi név. J: ’Aquilegia vulgaris. azokat kiÍzi” (Veszelszki 422). giliszta z varádics’. a gilice el tagra l. A gilisztaf a ném. F vészk. ökörgúzs. gilisztavirág helyett. ott. 1775: GeleÐzta-fü (Csapó 57). Vö. v. Wurmfarren. gilisztavirág 1783: GeleÐzta (ellen való) virág (NclB. Az adatok azonban egyértelm en azt mutatják. J: ’ua. Wurmkraut tükörfordítása. Melius 372. A réti haranglábat gyógynövényként bélférgek. végér l származó adatban. A giliceökörgúzs összetett szó. Szabó. A bokrétafa utótag az Aesculus nemzetség elnevezése. vadgesztenyefa (→ gesztenye) és lógesztenye(fa) helyett. A gilisztavarádics összetett szó. giliszta ki zésére is használták. nevének átvétele. 1998: gilisztavirág (Priszter 518). 370) nevet javasolja a R. Diószegi– Fazekas alkotása. 1948: éplevel gímharaszt (Halmai 74). gilisztaf 1590: Aquilegia: Gilizta fé gímharaszt 1948: Gimharaszt (MagyGyógyn. 465). sz. lat. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gesztenye Bokrétafa (Magy. 370) nevet javasolja a R. Növényszótár 274). — éplevel ~ 1903: Éplevel gímharaszt (Hoffmann–Wagner 20). így határozza meg: ’egyfajta vérzést elállító f ’ (267). 267). a gesztenye el tag a növény R. gilisztavarádics. varádics. b): RMGl. 35). TESz. közönséges pásztortáska’. gímnyelv . hogy a növényt bélférgek ki zésére használták. a gezemice valószín leg szintén ’pásztortáska’ jelentés . J: ’Dryopteris filix-mas.: RMGl. giliszta z varádics’. a név Diószegi–Fazekas alkotása. réti harangláb’. Benk 70. A XVI.’. vagy téjben fftt leveleinek levét ha a’ geleſztásokkal gyakran itatják. szerint. EWUng. Mollay. A gesztenyebokrétafa összetett szó. iglice (SzikszF. neve sanguinaria. J: ’Ononis spinosa. F vészk. közönséges vadgesztenye(fa)’. mint pl. J: ’Tanacetum vulgare. tövises iglice’. giliszta z N. A gímharaszt gím eleme a R. erdei pajzsika’. Wurmfarn ’féregpáfrány’ . XVI. Genaust hippocástanum a. 243). Giliszta z (MagyGyógyn. EWUng. Marzell Aquilegia vulgaris a. J: ’Tanacetum vulgare. magyarázatára l. A névadás alapja. az el tagra l. közönséges pásztortáska’. ném. A gilisztavirág korai adatai körülírásos nevek. Wurmkraut ’féregf ’. gezemice 1500 k. Vö. a Capsella bursa-pastoris. v. J: ’Asplenium scolopendrium. a növény hasonló szemléleten alapuló vérállatóf nevével.: ’Capsella bursapastoris.: Sanguinaria: gezemiche (De Herbis: RMGl. az utótag nemzetségnév. hogy az 1500-as években a pásztortáska nagyon hasznos gyógynövény volt. geleſzta-f× (Lippay I: 74). Marzell Aspidium filix-mas a. giliszta z lúdláb l. az utótagra l. ízekre a’ geſztenyékkel igen meg-eggyezfk” (Veszelszki 427). hogy a pásztortáska hasznavehetetlen. és R. TESz. 2. hogy a növényt bélférgek ellen használták: „Borban.) lehet. magyarázatát l.: Bursa pastoris: gezemicze (CasGl. | XVI. a növény felhasználását magyarázzák: giliszta ellen való virág. A gezemice valószín leg ikerszó. és arra utal a TESz.. F vészk. gilisztavirág.. 414). lúdláb gilisztavarádics 1807: giliszta Varádits (Magy. sz. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a giliszta Varádits (Magy. F vészk.

elnevezés szarvasnyelv f . gímnyelv el tagjának átvétele. vérehulló fecskef ’. a héjakútmácsonya (4. Nyr. N. HirſchÅung (Csapó 249). A gímnyelv tükörfordítás. — jószagú ~ 1948: Jószagú gólyaf (MagyGyógyn. hogy a növényt tavasszal. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. sz. 1807: Gódirtz (Magy. 126: 314.’. 8: 415). J: ’Asplenium scolopendrium. F vészk. Hirschzunge tükörfordítása. gólya l. 1998: mocsári gólyahír (Priszter 322).: Gólyahír (Julow 259). gólyahír 1807 e. mocsári gólyahír’. A névadás alapja az.’. daruorrúf . a névadás magyarázatára l. A gímpáfrány a növény mai tudományos elnevezése. géranos ’daru’). gólyahagyma N. — jószagú ~ 1775: JóÐzagú golya-fü (Csapó 263).. 296/38). A haraszt utótag arra vonatkozik. 1807: Gólyahír (Magy. 124: 480. a gím a R. a névadás alapja. J: ’Caltha palustris. J: ’Chelidonium majus. ▌ 4. Gem nÿelwq fweth gr. gólyahír’. esztragorr.: Gÿm nÿelw (Ortus: RMGl. nyelv alakú leveleire utal (a páfrányok levelei általában nem ép szél ek. 328). 1807: ’Caltha. A gólyacs r kialakulására a növény lat. — gímnyelv f 1577 k. J: ’ua. talán a növény ném. 430). J: ’Geranium. (OrvK. szarvasnyelvpáfrány’. a növény páfrányféle. Goldwurz ’arany gyökér’ nevének elferdítésével keletkezett. vö. Ö: cinadónia~. a R. ném. citromillatú muskátli’. gímpáfrány 1998: gímpáfrány (Priszter 308). J: 1807 e.) gólyaf nevét valószín leg a gólyaorr ~ gólyaorrúf névb l vonták el.). F vészk. a gólyák érkezésekor gy jtik.’. J: ’Allium scorodoprasum. gímnyelv 1525 k.: Gódirtz (Julow 267). ▌ 2. (OrvK. J: ’Chelidonium. gódirc gódirc 1807 e. nehézszagú gólyaorr’. kócsagorr. mocsári gólyahír’.) gólyaf neve népi név. J: ’Geranium robertianum. csókaorrúf . MNövSz. A mocsári gólyahír (2.’. — mocsári ~ 1807: motsári Gólyahír (Magy. J: ’Asplenium scolopendrium. 151). hogy a növény levele lándzsás. galambláb~orr gólyabors l. F vészk. glicoricia l. J: ’ua. a Geranium-fajok egyéb madár + orr ’cs r’ összetétel neveit: gólyaorr. 1783: Gym nyelvü fü (NclB. 528). gólyaorr.) és a nehézszagú gólyaorr (3. gémorr. J: ’Dipsacus laciniatus. higviric gódavére l.) gólyaf neve nyilván a növény mocsaras el fordulási helyére utal. 312). gliceriza. ép szél . magyarázata. 8: 95).. a gódavére népetimológiával jött létre. lat. XVI. || gódavére N. vö. gólyavirág gólyacs r 1894: gólyacs r (PallasLex. Genaust Geránium a. 1879: gólyaf (Nyr. J: ’Caltha palustris. 126: 313. 2: 653). ma nincs ilyen nemzetségnév’. héjakútmácsonya’. ebb l a gólyák kiszedegetik az apró él lényeket. hogy a levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. A gódirc Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’ua. amelyben az es víz összegy lik.: gymnielw (De Herbis: RMGl. is hatással lehetett. A gólyacs r név magyarázata. 68).gímnyelv 189 gólyahír el tagjának átvétele. a páfrány utótag magyarázó szerep . 394). || címnyelv f 1813: Tzímnyelv f (Magy. . J: ’Pelargonium odoratissimum. Gódavére (MagyGyógyn. | 1998: ’Caltha palustris. Geranium (< gör. hogy a bibeszálak a virágban terméscs rré n nek ösz- sze. gólahíradú (Csapody–Priszter. 528). — éplevel ~ 1998: éplevel gímpáfrány (Priszter 308). tudományos neve — amely szintén hosszú cs r madárról kapta nevét —. ▌ 3. 328). 104). A címnyelv f népetimológiával jött létre. 2. hanem mélyen hasadtak). ez jut kifejezésre a hosszú cs r madarak nevével képzett növénynevekben. J: ’ua. Az éplevel jelz a növény ép szél . 1798: Gym nyelvÍ-fÍ (Veszelszki 400).: Gem Nÿelw fwet gr. gólya f (ÚMTsz. Nyr. gólyaorr’. F vészk. mocsári gólyahír’. 1998: gólyahír (Priszter 322). A gólyahagyma népi név. vö. 12/4). szarvasnyelvpáfrány’. gólyahagyma (ÚMTsz. A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó citromillatú muskátli (1. kígyóhagyma’. v. || gólyahíradó N. nyelv alakú. gólyaf 1.

héjakút. F vészk. az utótag a köröm -ke kicsinyít képz s származéka. piros gólyaorr’. összetett szó. gólyahúgytartóf 1706: gólyahúgytartóf (MNy./1448 k. — N. Idegen nyelvi megfelel re vö. . 34: 37). J: ’Dipsacus sylvestris. 126: 314.. 1998: nehézszagú gólyaorr (Priszter 384). NyIrK. ném. galamblábgólyaorr’. nehézszagú gólyaorr’. Veszelszki alkotása. és követ hajt” (Veszelszki 79). A gólyahír összetett szó. gólyakút (Jávorka 1057). magyarázata. a növény virágzása megel zi a gólya tavaszi érkezését. Nyr. ▌ 3. a névadás alapja a fehér virágok körömre emlékeztet formája. amiben összegy lik a víz’ összetétele. J: ’ua. a névadás magyarázata. | 1813: ’Geranium columbinum. gólyaköröm 1583: golya koröm (Nyr. 126: 314). gólya. fehér akác’. J: ’Geranium robertianum. hogy a növény tavasszal a legkorábban nyílik a víz partján. 1813: G[ólya] köröm (Magy. Nyr. || gólyakörömke N. J: 1583. gójahúgy. || gólyahúgy 1807: Gólyahúgy (Magy. Vö. erdei mácsonya’. 126: 313. Nyr. J: ’Geranium. A névadás magyarázata.’. 398). vizeletindításra használták: „Borban fftt gyökere’ leve vizelletet. gólyacs r. de a névalkotásra az idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek. A gólyaorr a R. vagy a R. gólyahír a. J: ’Dipsacus sylvestris. 151). 122). berki szell rózsa’. gólyaorr’. 1775: Golya köröm (Csapó 107). gólyaorrúf névb l elvonással. gólyakút N. hogy a növény gyökerét vesek elhajtásra.a. a gólya el tag magyarázata talán az. hogy a levelek által alkotott kis tekn ben összegy lik a víz. A mai tudományos gólyaorr ’Geranium’ nemzetségnév létrejöhetett az esztragorr kihalt esztrag el tagjának helyettesítésével. nemzetségnév. hogy a növény magasra nö: „Más-fél réfnyire fel-nf” (Veszelszki 79). A gólyahíradó ugyanezt a szemléletet tükrözi. TESz. ÚMTsz. amelyek általában madárcs rhöz hasonlítják a termést. (Veszelszki 79). a végén enyhén meghajló formájára utal. a bizonytalan eredet gólya madárnév és az ismeretlen eredet hír ’friss értesülés valamir l’ összetétele. 126: 314. gólyaláb (Gyógysz. ’gólyavirág’.t l adatolható) jelentés . A gólyaláb népi név. erdei mácsonya’.. gó²jahugy ’Dipsacus fullonum. héjakútmácsonya’. amiben gyakran sok rovar. gólyakörömke (MagyGyógyn. gólyahúgynak gr. gólyaorr’.). gólyaláb N. ▌ 2. a növénynévben az orr utótag ’cs r’ (1372 u. a gólya madárnév és a kút ’gödör. 1783: Gólya-köröm (NclB. ’Dipsacus laciniatus. melyben az es víz összegy lik. a névadás szemléleti alapja ennél az elnevezésnél a jelölt növények hosszú szára. A gólyahúgy elvonással keletkezett a gólyahúgytartóf névb l. 147). — nehézszagú ~ 1948: Nehézszagú gólyaorr (MagyGyógyn. A gólyahúgyf ’fehér aszfodélusz’ többszörösen összetett szó. gólyaorr 1. J: ’Asphodelus albus. Nyr. 373. — piros ~ 1998: piros gólyaorr (Priszter 384). A gólyaköröm a gólya madárnév és az is- meretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. 1595: ’Geranium. A gólyahúgytartóf ’erdei mácsonya’ Aachs (Ács) Mihály alkotása (MNy. 370). || gólyahúgyf 1798: Gólya-húgy-fÍnek gr. a húgyf névadás alapja pedig az.. kányaköröm. 2: 322). — illatos ~ 1998: illatos gólyaorr (Priszter 384). pl. ezt a gólya gy jtögetés közben gondosan kiszedegeti. Storchsblume. takácsmácsonya + erdei mácsonya’ (ÚMTSz. EWUng. hó-ſzámot. Vö. esztragorr ’gólyaorr’ (els megjelenése: 1578) megfelel je. apró csiga van. A galamblábgólyaorr gólyaköröm elnevezése a termések hosszúkás. J: ’Geranium sanguineum. 126: 313. 2. és rendszerint a gólyamadár megérkezését hirdeti. 1595: Golya kxrxm (Beythe 88). J: ’Anemone nemorosa. hogy az ellentétes állású levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. 1998: gólyaorr (Priszter 383). J: ’Geranium macrorrhizum. vö. A gólyakörömke népi név. 2: 322). F vészk. J: ’Robinia pseudacacia. a Geranium-fajok társneveivel. hernyó. fehér aszfodélusz’.gólyahúgytartóf 190 gólyaorr A gólyahír Diószegi–Fazekas alkotása. vö. népi név. A gólyakút összetett szó. illatos gólyaorr’. Storchblume R.

guzsaly.: RMGl.gólyaorrúf 191 göcsgyök ang. Storchsschnabel. Melius a névadást így indokolja: „A gyxkere. a német Storchenſchnabel (Csapó 263) fordítása. gorzyczka. az az. vö. Stinkender Storchschnabel.. mohar. || gordon 1590: Arractylis vel cartamus: Gordon: alii. Gelyua ronto f×” (Melius 179a).: „colligunt (zednek) … de tribulis ficus i. 382).) piros jelz jének magyarázata. sanguineus (< lat. mocsári gólyahír’. ol. scr#fulae ’torokdagadás. gárdo.. Genaust orr a. golyvarontóf 1578: Gelyua ronto f× (Melius 179a). Növénynevek 31–35. 270. ▌ 3. 1798: Gordon (Veszelszki 136). tárnics’. 151). A névadás magyarázata.. Mariſcas. goryczka. vadarticsóka’. még gólyahír. — szagos ~ 1775: Szagos golya orru-fü (Csapó 263). A névadás magyarázatára l. mohar (SzikszF. Strumas. — N. az nagy Gelyuákat.) gólyavirág nevének magyarázata. de herbis spinosis: boÿtorÿanokrol (gordonkorokrol figheket)” (SermDom. moſod gyakran.. A névadás magyarázatára l. A golyvarontóf Melius alkotása lat. k > g zöngésülésre vö. gólyaorr. orr a. 1775: Golyva-rontó-fü (Csapó 92). Nyr. gójavirág (ÚMTsz. TESz. hogy a növénynek er s illata van. A gorika a Gentiana lutea ’sárga tárnics’ le. cardo. nyugati salátaboglárka’. gorika 1533: Gentiana: Gentzion: Goryka (Murm. 398). gácsér. F vészk. A golyva a lat. hogy a növény kora tavasszal virágzik. ▌ 2. ném. cardon. vel attractilis: Gordon. 1948: szagos gólyaorrf (MagyGyógyn. mert a növénynek nem volt megfelel magyar neve. Marzell Geranium robertianum a.. 1783: Gordon (NclB.: RMGl. J: ’Pelargonium odoratissimum. Kiſſebbic fxldi S×lf×nec” (Melius 179a–180).. 398). még esztragorr. bogáncshoz hasonló terméssel. J: . még csicsiskoma. galamblábgólyaorr’. szi kikerics’. S×lxket el ronttya ha vęle kxtxzed. az az. cardone ’bogáncs. J: ’Ranunculus ficaria subsp. vérvörös’ < lat. sülyf . mintára: „Scrophularia minor. ſuccuſſa. Csapó így magyarázza: „A’ gyümöltsei ollyak mint egy hoſzſzú Darú vagy Golya orra” (Csapó 263). a rontó magyarázó elem Melius növénynevében. nyilván ezek is hatással lehettek névadására. carduus ’bogáncs. J: ’Geranium columbinum. daruorrúf . gαrdún. 1775: Golya oru-fü (Csapó 107). cardo. J: ’Caltha palustris. ficaria.) gólyavirág neve a ném. Cartamus syluestis [!]. Marzell Colchicum autumnale a. gólyaorrúf 1. 124: 480. leuele. hogy a termés tavasszal jelenik meg. a f magyarázó utótag. J: ’Colchicum autumnale. Melius 179a–180. pora. l. A mocsári gólyahír (1. J: ’ua. storks-bill. 1783: Gólya-orru-fü (NclB. 1948: gólyavirág (MagyGyógyn. vadarticsóka’.). nehézszagú gólyaorr’. J: ’Geranium robertianum. nyelvjárási gardXá. az az. 50).e. — szagos ~ 1783: Szagos Gólya-orru-fü (NclB. 270). sanguineus ’véres.’. J: ’Gentiana sp. || golyvarontó 1798: Golyvarontó (Veszelszki 158). — Ö: galambláb~. vö. sáfrányszeklice’. a névadás magyarázatára l. TESz. ▌ 2. A névadás alapja a hosszú termés. A nehézszagú gólyaorr (1. 270). els sorban vadsáfrány (Carthamus tinctorius)’. amikor a gólyák. — N.. 413). gordon1 a. 270).) nehézszagú és szagos jelz inek magyarázata. Végs forrása a lat. 1903: gólyavirág (Hoffmann–Wagner 73). Scrophularia (< lat. gordon — ~kóró 1456 k. J: ’gyomnövények fészekvirágzattal. Csapó említi még a növény Eſzterag orra és Darú orru-fü (Csapó 263) neveit. Storksblume tükörfordítása. Ezért hiyác Scrophularia minornac. Mollay. A szó eleji m. ném. EWUng gordon1 a. citromillatú muskátli’. lat. RMGl. 328).). gójavirág (ÚMTsz. Talán azért került ide. A piros gólyaorr (2. hogy golyvákat gyógyítottak a növénnyel. Vö. esztragorr. goryza nevének átvétele. A gordon valószín leg olasz jövevényszó. német mintára jöttek létre. vize. 1783: Golyva rontó fü (NclB. A gólyaorrúf Csapó alkotása. gólyavirág 1. hogy a virág színe élénkpiros. Az szi kikerics (2. torokduzzanat’) fordítása. sanguis ’vér’). 1813: Gólya virág (Magy. göcsgyök 1841: göcsgyök (Barra 354). J: ’Carthamus tinctorius. vö. arra utal. ol. Genaust sanguinális a.: RMGl.

179). görbeszuka N. 1998: büdös gönye (Priszter 319). vö. 1775: Görög széna (Csapó 108). | fekete ~ 1948: Fekete gönye (MagyGyógyn. görvély a.’. görögpapfüve 1525 k. A görögpapfüve egyedi elnevezés. barnagyökér. göcsös görvélyf ’. göcsös görvélyf ’. A büdös jelz a növény szagára. görög pap’-ként értelmeztek. helyette a büdös G nye (Magy. n#d#sus ’csomós’ < lat. 258). földitök (→ tök). amelyet valószín leg ’görög ember. szakny. Vö. amely állatfejhez hasonlítható. gönye — büdös ~ 1807: büdös Gfnye (Magy. EWUng. szerint „kérdéses a ’földitök’ jelentés növénynév idetartozása” „a növény esetleg kapaszkodó. büdös gönye’. bodza a.’. görögszéna 1578: Gxrxg ſÅéna (Melius 96a). n személy’ jelentés . J: ’Bryonia. vadszázszorszép’. görvélyf — csomós ~ 1998: csomós görvélyf (Priszter 497). görvély a. A gönye másik régi elnevezése a földitök (els megjelenése 1525 k.. griechisch Heu. amelynek alapján úgy vélték. J: ’Trigonella foenum-graecum. acacia átvétele. nodiflórus a. A névadás alapja. — ~bogyó 1807 e. Diószegi Orvosi f vészkönyve a R. A görbeszuka népi név. kunkorodó száráról kaphatta nevét” (TESz. A névadás alapja talán a virág. daganat. A TESz. 1998: göcsös görvélyf (Priszter 497). amelynek a göngyölít és családja is tagjai.gömböst virág 192 gumiakácia ’Scrophularia nodosa. gumiakácia’. 525). 1610 k. nodosa < lat. J: ’Bellis perennis. lat. földitök nevet elutasítja. A görögszéna a lat. Diószegi–Fazekas alkotása. n#dus ’csomó’ fordításával jött létre. A növénynév f eleme magyarázó szerep . graecum l. F vészk. az utótagra l. a szirmok t szer elhelyezkedése. A görvély ’duzzanat. A göcsgyök Barra alkotása.. gömböst virág N. Knodenkraut (Veszelszki 402). 1998: görögszéna (Priszter 526). a nyaki nyirokmirigyek megduzzadással járó güm kóros megbetegedés’ el tag a lat. ’kutya n sténye. Idegen nyelvi megfelel re vö. 525). varjúmogyoró. F vészk.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. | göcsös ~ 1948: Göcsös görvélyf (MagyGyógyn. görögszéna’. 391) elnevezést javasolja. 1595: Gxrxg zena (Beythe 28a). ill. a lat.: Fenumgrecum: Gewreghpapfÿwe (Ortus: RMGl. J: ’ua. Genaust f##num-gr##cum a.). görbeszuka (MagyGyógyn. hogy a növény és apró fekete bogyótermése a tökhöz hasonlítva nevetségesen kicsi. a növény gyökerén található csomókra utal.-i Scrophularia (< lat. foenum-graecum (< lat. Vö. a névadás magyarázatára l. gönye’. ném. A gyök utótag elvonás a gyökér szóból. torokgyíkf . A gumiakácia összetett szó. A göcsös jelz a lat. 2. esetleg abba a hangfest eredet szócsaládba tartozik. bodza a. J: ’Viola odorata. az utótag a nemzetségnév. satnya’ utalva arra.. J: ’ua. J: ’Trigonella foenum-graecum.. görögszéna’. scr#fulae ’torokdagadás.). foenum-~ gumiakácia 1998: gumiakácia (Priszter 288). hogy a növény a nyaki nyirokcsomók tuberkolózisának (torokgyík) gyógyítására alkalmazható. f#num ’széna’. és Görögországban állatok etetésére használják. az el tag a göcs ’csomós’ f név. a szuka utótag északi szláv eredet . 291). torokduzzanat’) fordítása. 337). akácia. a névadás alapja a virág formája. F vészk. A gönye bizonytalan eredet . A gönye jelentése valószín leg ’sovány. Graecus ’görög’. lat. TESz. A gönye nemzetségnév ’Bryonia’. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Bryonia alba. gönye a. J: ’Scrophularia nodosa. a fekete jelz a bogyók színére utal. A gömböst virág népi név. gömböst virág (MagyGyógyn. J: ’Acacia senegal. foenum-graecum fordításával jött létre.. Genaust Scrophulária a. Vö. 294). . 256). d): RMGl. TESz. ibolya’. a görög el tag a lat. hogy a növény széna illatú. Diószegi–Fazekas meg is jegyzi „A’ Tökt l és Ugorkától abbann külömböz. hogy gyüm ltse gömböly ded bogyó” (Magy.. A névadás alapja a növény gumósan megvastagodott gyökértörzsének alakja. Graecus ’görög’) fordítása. gumi el tagja a fa sebzett törzséb l szivárgó gumiszer nyálkára utal. EWUng.: Gönyebogyó (Julow 266).

J: ’ua. 70*/2). Vö. TESz. guzsalyül ném. EWUng. 50). J: ’Colchicum autumnale. J: ’ua. Görög akácia a. mintára jöttek létre. 360). Növ. || guzsalyül 1948: guzsalyül (MagyGyógyn. 1578: Gummi Arabicummal gr. (Melius 181). arabmézga. 1948: guzsalyvirág (MagyGyógyn. akác a. gúzs l. 1948: Gummi arabicum (MagyGyógyn. gumiarábikum 1577 k. arábiai facsipa (→ facsipa). giliceökör~. vö. 50).: „elegÿch eoÅwe gummi arabicommal” gr. guzsalyvirág l.. akácia a. Marzell Colchicum autumnale a. 1798: Gúsály-ülf virág (Veszelszki 168). || guzsalyvirág 1903: guzsalyvirág (Hoffmann–Wagner 73). guzsalyvirág. A névadás magyarázata. 349). Gummi arabicum átvétele. a lat. A gumiarábikum összetett szó. LXXXIV. ökör~ guzsaly l. fonni. A guzsalyül virág. 7: 50. ném.gumiarábikum 193 guzsalyül virág Farkas. eke~.. bába~ (NclB. Márton. Spinnblumme ’guzsalyvirág’ (Veszelszki 168).’. hogy a növény virágzásával (kés sszel) kezd dnek a hosszú téli esték. (OrvK. J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. guzsalyül virág guzsalyül virág 1783: Gu’sály-ülö virág . amikor az emberek leülnek sz ni. szi kikerics’.’.

GY gyalogbodza 1783: Gyalog Bozza (NclB.fÍ (Veszelszki 238). EWUng. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. az utótag nemzetségnév. boróka. J: ’Juniperus communis. 545). Feldcypresse ’földi ciprus’. A növény idegen nyelvi elnevezései a babérhoz való hasonlóság alapján keletkeztek. Genaust Chamaeálo( a. szöszös ökörfarkkóró’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- TESz. hogy a növény bogyói és keskeny levelei emlékeztetnek az olajfára. gyalogolajfa 1578: Gyalog olay fa (Melius 20a). ang. eredet gyapjú -s melléknévképz s származéka. gyalog. A gyapjasf el tagja az ótör. 339). 352).) gyapjúf neve a ném. magyarázatára l. TESz. 61: 486). alacsonyabb’. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. gyalogfeny . Wullkraut (Melius 146. 1783: Gyalog Olaj-fa (NclB. 1798: Gyalog-Bozza (Veszelszki 194). Idegen nyelvi megfelel re vö. A gyalog származékszó. J: ’Sambucus ebulus. . borsfeny helyett. gyalogfeny . EWUng. laurus ’babér’) név alapján jött létre a ném. Lorbeerkraut. 1807: Gyapjúf (Magy. A növény hasonló szemléleten alapuló elnevezése a földibodza (→ bodza). Vö. chamae. a bodzafától ’Sambucus nigra’ (bodza) különbözteti meg ezt a kisebb bodzafajtát. A gyalogolajfa Melius alkotása. jelentése ’földhöz közeli’.a. a gyalog el tag a lat. ▌ 2. gyalogfeny boróka 1807: gyalogfeny Boróka (Magy. J: ’Juniperus communis. 1798: Gyalog-fenyf (Veszelszki 265). 1578: Gyaptyu f× (Melius 146). ve. a névadás alapja. F vészk. chamelea < lat. 1798: Gyapjas. gyalogbodza. gyalogbodza’. az el tag megkülönböztet szerep . F vészk. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. 415).. dwarf bay. 172).) és a molyhos ökörfarkkóró (2. parlagi macskatalp’. lat.< gör. 1998: gyalogbodza (Priszter 491). 362). a gyalogfeny el tag a növény R. Vö. közönséges boróka’.’. Csapó 203) tükörfordítása. R. gyal.a. A szöszös ökörfarkkóró (1. ne- könyve a gyalogfeny boróka nevet javasolja a R. molyhos ökörfarkkóró’. 1948: gyapjasf (Halmai 8). gyalog. 1775: Gyapju-fü (Csapó 203). gyapjúf 1. alacsonyabb’.alapszava si örökség a finnugor korból. A gyalog el tag azt fejezi ki. gyalogfeny 1450: „inter rubeta Gyalogfenyew vocata” (MNy. földiolajfa (→ olajfa). Chamelæa (Melius 20a) (< lat. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. A növénynek ugyanerre a tulajdonságára utal az aprófeny (→ feny ) elnevezés is. szokásosnál kisebb. 1783: Gyalog-fenyö (NclB. J: ’ua. || ~fa 1578: Gyalog fxnny× fa (Melius 9a). J: ’Verbascum thapsus. közönséges boróka’. az olajfa magyarázata talán az. laureola (< lat.. gyalog. farkashárs’. 1783: Gyapjú-fü (NclB. vö. J: ’Daphne mezereum. Vö. 1903: gyapjasf (Hoffmann–Wagner 165). gyapjasf 1783: Gyapjas-fü (NclB. hogy a közönséges boróka ’a rendes feny fajtáknál kisebb. ’a rendesnél. J: ’Antennaria dioica.a. ném. A gyalogfeny boróka Diószegi–Fazekas alkotása. chamaí ’földön’) fordítása. J: ’Verbascum phlomoides.a. a R. 427). hogy a növény apró levélkéi molyhosak. gyalog.

gyimbor 1948: gyimbor (MagyGyógyn. A gyíklevel f népi név. gyenge a. J: ’Rosa canina. 1998: gyepürózsa (Priszter 483). vö.gyengegyökér 195 gyimbor mindkét növény molyhos. torokgyík a. pitypang’. zsenge’ jelentés . gyep a. vag. 410). 135).. gyíklevel f N. A növény felhasználásán alapul a toroköröme és a t zf elnevezés is. gyenge el tagja ’fiatal. J: ’ua. 1775: Gyik-fü (Csapó 281). egy újnyi temérdek. gyomború (MagyGyógyn. A gyengegyökér összetett szó. hogy a növény kora tavasszal bontja ki aprócska. J: ’ua. A gyep rózsa összetett szó. J: 1577 k. MNövSz. hogy a növényt a torok betegségeinek. laciniata). 1775: Gyenge gyökér (Csapó 236). 1578: ’Prunella sp. gyenge a. A gyengevirág népi név.. és erfs ſzagú” (Veszelszki 354). A gyíkf a torokgyík (1489: ’Diphterie’) betegségnévb l elvonással keletkezett. még gyep bodza. J: ’Taraxacum officinale. a növény más elnevezésében is megjelenik állatnév betegség megnevezésére: békavarf . hogy a tüskés vadrózsa eleven sövényt alkotott. 257).’. soktérd -gyökeresf . TESz. 154). gyomború. akadály’. bodza. Az utótag magyarázatára l. gyenge el tagja ’zsenge. orvosi salamonpecsét’. 78). gyep 1225: ’sövény. század elején elt nt nyelvünkb l.’. lila virágait. mise~ gyík l. 179). A gyík el tag azonos az állatnévvel. (Melius 88a). gyapjaſſak” (Csapó 203). vagy Gyenge gy×kér vizzel” (PaxCorp. J: ’Sambucus nigra. Az utótagra l. A gyermeklánc és a láncf elvonással keletkezett a gyermekláncf névb l. bútzkós. torokgyík a. J: ’Viola odorata. gyegenye. pl. gyíklevelüf (MagyGyógyn. TESz. gyertya l. árokpartokon. (P. ibolya’. a név magyarázata.). torok~f gyep bodza 1911: gyepü bodza (Cserey. a névadás alapja. jegenye gyengegyökér 1690: „Az Himlxrxl … Az harmadik állapatban mikor varaÐodni kezd és Ðzárad:… s-moÐsák penig Bab-virág vizzel. J: ’ua. gyíkf 1577 k. gyimbór (ÚMTSz. hoſſzúkas. MagyGyógyn. Veszelszki is kiemeli a gyökér gyengeségét: „A’ gyökere fejér. A névadás alapja. TESz. magyarázatára l. gyíkf ’. gyöngevirág (MagyGyógyn. 390). hogy a növényb l láncot fonnak a gyerekek.: RMGl. 1590: prunella: szilua fé. EWUng. gyopár gyermekláncf 1783: Gyermek lántz-fü (NclB. 179.. gyepár l. torokgyík gyógyítására használták. || láncf N. . 1998: gyep bodza (Priszter 491). gyenge. A gyep bodza összetett szó. Csapó így jellemzi a molyhos ökörfarkkórót: „Levelei nagyok puhák. J: ’Plantago lanceolata. gyep a. J: ’Polygonatum odoratum. az el tagot az indokolja. gyep rózsa’. gyilkoló l. fagyöngy’. s t neveltek is bel le sövényt. Melius alkotása. gyep rózsa 1948: Gyep rózsa (MagyGyógyn.. J: ’Viscum album subsp. | 1775. vulgaris + P. 1783: Gyék-fü (NclB. 331/13). 1998: gyíkf (Priszter 467). közönséges gyíkf ’. er tlen’ jelentés . || gyermeklánc 1798: Gyermek-lántz (Veszelszki 127). gyomboló. fekete bodza’. 291. A gyengegyökér növénynév a XIX. J: ’ua. hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. vö. az el tag magyarázata valószín leg az.’. a gyermek és a lánc ’egymásba kapcsolt karikákból álló eszköz’ összetétele.’. EWUng. gyombolló. hogy a bodza eleven sövényt alkotott vadon. 295). gyomboru. amelyen csomók találhatók. gyapjas. EWUng. || gyomború N. gyoŒboru (ÚMTSz. a gyökér utótag a növény felhasználható részére utal. gek fé (SzikszF. bab~f gyilok l. 78). Növényszótár 266). 1998: gyermekláncf (Priszter 518). EWUng. méreg~ TESz. 279). láncf (Csapody–Priszter.: „Gÿkfwnek es SÅakat feÿw fwnek leweth fachÿard kÿ” (OrvK.. gyengevirág N. lándzsás útif ’. A névadás alapja. „Az egész növény csillagsz rökt l sárgásan vagy szürkén molyhos” (Hoffmann–Wagner 38). 1783: ’Prunella vulgaris. 1578: gyekf×nec gr. gyombolyú. A gyermekláncf összetett szó.). rózsa. király~. — közönséges ~ 1998: közönséges gyíkf (Priszter 467). gyegönye l. album.

N. (OrvK. illat’. gyimbor gyopár 1. (Lippay 166). közönséges szurokf ’. J: ’Bellis perennis. hogy a fagyöngy kidudorodás a fákon. 279). J: ’ua. ipar ’mosusz’).’. szem~f (→ szemnek gyönyör sége). gyimbor gyógyító l. mint a gyopárnak ’Gnaphalium-fajok’. hosszú száron ül virágjai emlékeztetnek a gyopár és a havasigyopár levelére.: RMGl. J: ’Antennaria dioica. sz rös levelei. J: ’ua. ▌ 3. parlagi macskatalp’.: Origanum: Fekethe giopar (Herb. a gyomború ’domború’ ennek továbbképzett alakja. A gyopár ’parlagi macskatalp’ (3. A névadás alapja. a termése gyöngy alakú. gyoboru l. A közönséges szurokf (1. fekete jelz jének megkülönböztet szerepe van. 1500 k. F vészk. 279). — fekete~ N. disznó~f . 1807: parlagi Gyopár (Magy.2: RMGl. var~f (→ varf ). gyepárvirág (Péntek–Szabó. világ~ gyom l. Ember és növényvilág 199).: De origano: fekethe gyopar (StrassbGl. | 1577.). 1525 k. — ~virág N. a növény sárga. CC. supinum’ stb. J: ’ua.: RMGl. esetleg a növényben található fekete fest anyagra utal: „Ennek Lugjával a’ gyapjat ’s fonalat feketés Ðzinre változtattni lehet” (Csapó 106).) már nem adatolható herbáriumokból.) gyopár neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a virágok hasonlóak. 415). mert a gyopár elnevezést már más jelentésben használták: Gnaphalium + Pseudognaphalium (erdei gyopár ’G. | parlagi~ 1783: Parlagi Gyopár (NclB. ▌ 4. „A’ gyapjat feketére feſtik vele” (Veszelszki 330). 468). 279). ▌ 5. J: ’Symphytum officinale.).: Origanum: fekethew gypaar (Növ. szív~. 279). gyapár (Péntek– Szabó.’. 1578: ’Origanum vulgare. a): RMGl. — sárga~ 1583: sarga gyopar Sedum minus causticum (Clusius–Beythe 7a: BotTört. gyombolyú. | hegyi~ 1903: hegyi gyopár (Hoffmann–Wagner 165). 1807: fekete Gyopár (Magy. 279). Wilder Edelweiß ’vadgyopár’. hogy a növény szürkés.. vadszázszorszép’. yïpar ’mosusz. borsos varjúháj’. A 17. J: 1395 k. 1520 k. eb~f (→ eb~pázsit).’. 1577: origanum: giapar (KolGl. kígyómarást ~ f (→ mérges vad harapást ~ f ). macskatalp. rontást ~ f . 1395 k. századtól a gyopár közönséges szurokf (1. gyomború l. J: ’ua. gyopár | ? Origanum vulgare. közönséges szurokf ’. ? gyapár (Péntek–Szabó. Origanum: fekethe [gio]-par (Herb. hosszú szára és levele van. 279). Ember és növényvilág 208). — N.: TESz. J: ’Sedum acre. J: ’ua.: Fekete gÿoparth gr. ▌ 2. | kétlaki~ 1807: kétlaki Gyopár (Magy. N.). nyilvánvalóan azért. sárga gyopár ’Helichrysum arenarium’ a sárga szín virágról). virágjára. eredet (vö. A borsos varjúháj (2.) gyopár elnevezése népi név. — fekete~f 1664: „Fekete gyopár f×vet” gr.) név hasonlóság alapján jött létre. A gyimbor a dombor ’kidudorodás’ (a domb f név -r képz s alakja) alakváltozata. fekete nadályt ’. a vad- . Idegen nyelvi megfelel re vö. eredeti jelentése ’különféle er s szagú f szernövény’. a növény különféle fafajtákon él sködik. F vészk.) er s szagú f szernövény. A névadás alapja. hideglelést ~ f (→ hideglelés ellen való f ). gyapárvirág. 279). sok apró gömböcske. a fekete nadályt nek érdesen sz rös. türk yïpar.: RMGl. 1783: Sárga Gyopár (NclB. ujg.’. 1578: Gyopár (Melius 115).: Origanum: Fekethe Gÿopar (Ortus: RMGl.’. sylvaticum’. J: ’ua. a): RMGl. havasi gyopár (Péntek–Szabó. 1577 k. tökösség~.: ’Gnaphalium sp.’.gyopár 196 gyopár A gyimbor és a gyombolyú népi nevek. a növény felépítése a gyopárra ’Gnaphalium-fajok’ és a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztet.: Origanum: feketegyopar (CasGl. Falsches Edelweiß ’hamisgyopár’. d): RMGl. orminium: Fekete gyopar (SzikszF.: secat[us]: gyopar (BesztSzj. henye gyopár ’G. feltehet leg a növény lilás/kékes virágaira (vö.’. A fekete nadályt (4. 468). köszvényt ~ f (→ köszvényf ). F vészk. 218). 368). J: ’ua. mindent ~ f . oszm. fal~ (→ falf ) gyomboló. yïpar. — havasi~ N. A kétlaki és a parlagi jelz k magyarázatára l. — fekete~ 1470 k. Ember és növényvilág 203).) és a vadszázszorszép (5. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 352). szakadást ~ f . csillag alakú virágai nyáron bogerny kben nyílnak. Ember és növényvilág 199). 279). 1590: Origanum. 132). fekete gyopár (ÚMTSz. Feketegyopár (MagyGyógyn. A gyopár ótör. 1610 k. 42/17).

: TESz. 77). vérhas~. foltos kontyvirág’. fehér~f (→ fehérgyökér). szegf ~ (→ szegf szagúf ). F vészk. 1783: Német gyömbér (NclB. A macskagyökönke macska el tagját a macskagyökér névb l vonták el. k rontó~f (→ k rontóf ).. sokszorosan elágazott’ jelentés . Áron-~ (→ Áron szakálla). A foltos kontyvirág (1. kígyó~ keser f (→ keser f ). 77) igéb l elvonta a gyököntövet. az ismeretlen eredet gyök. lyukacsos~ (→ lyukasgyöker f ). F vészk. k. EWUng. fekete~. F vészk. édes~fa (→ édesgyökér). menny~. lat. gyenge~. kereszt~ (→ keresztf ). A névadás alapja.: zinziberíuÅ: genber” (BesztSzj. pirító~ (→ pirítóf ). elharapott ~ f (→ kivágott gyöker f ). pirosító~. vad gyömbér (Jávorka 266). szerencse~. tajték~ (→ tajtékzóf ). gálánt~ (→ galanga). hasonlóan az ázsiai eredet f szergyömbér . ▌ 3. kapotnyak(~). kereklevel kapotnyak’. A gyömbér ’Zingiber officinale. fecske~ (→ fecskef ). 79). gyopár a. a gyökkent ige ’fejét le-leejtve bóbiskol. farkasöl ~.. keresztes~ (→ keresztesf ). göcs~ gyökér l. — német~ 1775: Németgyömbér (Csapó 40). J: ’Alpinia galanga. madár~. macskagyökér’. hogy a növény gyökerét gyomorpanaszok gyógyítására használták. kálmos(~). dancia(~).). örmény~ (→ örvényf ).. J: ’Asarum europaeum. 77). kígyó~. EWUng. Diószegi–Fazekas így magyarázza a névadást: „tövönn eggyfelöl dútzos. k ~. keser ~. ▌ 2. kígyóf (~). J: ’Arum maculatum. els megjelenése: 1395 k. kígyó~f (→ kígyógyökér). gyömbér 1. és ehhez illesztette a -ke kicsinyít képz t. farkas~. gyökint a. 65: 136. Diószegi–Fazekas a „meggyökönt” ’meghajlítgatott. pecsétes~ (→ pecsétesf ). 47). sokszorosan elágazott’ (Magy. gencián(~). A foltos kontyvirág (1. fa~ paptöke (→ paptök). TESz. zingiberi ’gyömbér’). || macskagyökönke 1807: matska Gyökönke (Magy. benedikta~ (→ benedekf ). szappan~ (→ szappanf ). tekert~f gyökönke 1807: Gyökönke (Magy. Szent János ~e. 77) valószín leg ’meghajlítgatott. gyökint a. fehér~. ördögborda(~). gyopár a. kivágott ~ f . barna~. A kés bbi herbáriumszerz k is a növény jellegzetesen elágazó gyökerét emelik ki.t b l származik.. tekert~ (→ tekertgyöker f ). galagonya~ (→ galanga). ugró~. bécsisás~ (→ sás). szegf szagú~f (→ szegf szagúf ). kaporna(~). k méz(~). vadgyömbér (MagyGyógyn. mogyoró~. elfordultf gyöker l. lat. derékszögben meghajlítgat’ (ÚMTsz. vörös~ gyökere elfordult f l.). vagy macska gyökönkének gr. méreg~ (→ méregöl f ). F vészk. angyalital~. farkashézag~. a’ matska szeret vele játszani” (Magy. SzófSz. ábrahám~ (→ ábrahámfa). karácsony~. lyukacsos~f (→ lyukas~f ). de ſok apró óldal ágai vannak” (Veszelszki 436). gyök l. 1948: németgyömbér (MagyGyógyn. a névadás magyarázata. hogy „Gyökere szagos.’. fest ~.) és a kereklevel kapotnyak (3. alant~. boszorkány~. császár~. 422).gyökönke 197 gyömbér százszorszép t rózsájából kiemelked kis levelek és virágok a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztetnek. 39: 359. 77). J: ’Valeriana. gingiber ’gyömbér’. vér~. a sziámi gyömbér (2. angyalédes~. F vészk. J: ’ua. keser ~f (→ keser gyökér). üres~. macskagyökér’. a névadás alapja. örvény~ (→ örvényf ). Marzell Antennaria dioica a. sokszorosan elágazó. MNy. A „meggyökönt” (Magy. hogy a növény gyökere s r . gömböly ~ farkasalma (→ farkasalma). galanga(~). officinalis. angyal~. mester~. ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit). kénköves~. anya~. Veszelszki ezt írja a növényr l: „a’ gyökere egy újnyi vaſtag. nadály(~). elfordult gyöker f (→ elfordultf ). — sziámi ~ 1998: sziámi gyömbér (Priszter 297). (Barra 192). szarvas~f .) gyömbér neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. gyömbér~ (→ gyömbéresgyökér).) németgyömbér neve a ném. angyélika(~). fa~f . macska~. — vad~ 1948: N. sok~f (→ soktérd -gyökeresf ). gyopár a. gyökkent a. így pl. DeutÐcher Ingwer tükörfordítása. sárkány~. barna~ (→ barnagyökér).. — orvosi ~ 1841: orvosi. vagy meggyökönt” (Magy. ember~. hézag~. édes~. J: ’Valeriana officinalis subsp. zingiber. vö. kirágott ~ f (→ kivágott ~ f ). TESz. F vészk.) jelentésével. lat. 211–215.. MNy. pecsét~ (→ pecsétesf ). sziámi gyömbér’. f szergyömbér’ latin eredet (vö. 77). h. A gyökönke ’Valeriana’ nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása.

A gyöngyhím nemzetségnév. J: 1545. 351). A gyömbéresgyökér magyar alkotás. gyöngyajak. gyöngyvirág 1..). A gyöngyajak valószín leg Diószegi–Fa- TESz. — szúrós ~ 1807: szúrós Gyöngyhím (Magy.) vadgyömbér elnevezését a növénytani szakirodalom népi névként említi. 1807 e. A R. az ótörök eredet gyöngy és az ugor eredet köles összetétele. erdei gyömbérgyökér’. a növény illatos gyökerére utal az elnevezés. caryophyllon ’f szernövény: szegf szeg’) nevének mintájára jött létre. névadásuk alapja. 1775. 1998: gyöngyvirág (Priszter 342). 1578: Gyxngy virágnac gr. gyengevirág gyöngy l. hogy a növény „Porhonjainn üvegenn által ſzép apró gyöngyök látszanak” (Magy. F vészk. gyöngybuckó N. az ajak az uráli eredet aj ’nyílás’ szóból -k kicsinyít képz vel jött létre.: Gyöngyvirág (Julow 258). hogy „tséſzéje ſzúrós” (Magy.) a gyömbérfélékhez tartozik. gyöngybuckó (MagyGyógyn. a buckó ’csomó. 232). J: ’Viscum album subsp. (Melius 138). J: ’ua. kidudorodás’ magyarázata. UEWb. caryophyllata (< lat. hím utótagot ajakra cserélték. hogy a szegf szeg és a gyömbér is nagyon illatos. J: ’ua. A szúrós jelz re l. J: ’Leonurus. 775). gyömbéresgyökér 1783: Gyömbéres-gyökér (NclB. gyöngyköles N. lat. gyöngyajak’. TESz. — N. 1998: . 376). erdei gyömbérgyökér’. A gyömbéresgyökér latin eredet . fekete nadályt ’. f szergyömbér’ -s melléknévképz s származéka. A sziámi gyömbér (2. caryophyllata ’f szernövény: szegf szeg’ jelentését más f szernövénnyel. fa~ zekas gyöngyhím nemzetségnevének mintájára jött létre. buckó a. Növényszótár 132). gyömbér a. 1578. az ótörök eredet gyöngy és a hím ’hímzés. az el tag a gyömbér ’Zingiber officinale. 351). A kereklevel kapotnyak (3. a gyömbérrel adták vissza. el tagja a termés formájára utal. összetett szó. Vö. a gyöktörzs a f szergyömbér ’Zingiber officinale’ gyökeréhez hasonlóan hasznosítható. az elnevezés valószín leg a lila gyöngyszer virágokra utal. 1590: Lilium conuallium: Gyôngy virag (SzikszF. f szeres illata. 861. Marzell Geum urbanum a. | 1807 e. a gyömbérgyökér elvonással keletkezett a gyömbéresgyökérb l. || gyömbérgyökér 1841: gyömbér gyökér (Barra 119). A szúrós jelz magyarázata. F vészk. gyöngybuckuó (ÚMTsz). 1998: ’Convallaria majalis. 1545: Uöttem göng uiragot mind fazekastol” (TESz.. a név magyarázata. 129). gyömbér a.. hím2. | közönséges gyömbérgyökér 1948: Közönséges gyömbérgyökér (MagyGyógyn.). EWUng. 1998: szúrós gyöngyajak (Priszter 412). fagyöngy’.. lat. Diószegi– Fazekas alkotása. 1798: Gyömbéres gyökér (Veszelszki 138). album. 1807. J: ’Geum urbanum.’. 78). a névadás alapja a növény er s. gyöngyajak 1911: Gyöngyajak (Cserey. F vészk. 351). 1775: Gyöngy virág (Csapó 108). 218). 1998: közönséges gyömbérgyökér (Priszter 384). F vészk. buckó a. gy(ngyvirág (MTsz. gyöngyköles (MagyGyógyn. — szúrós ~ 1903: Szúrós gyöngyajak (Hoffmann–Wagner 119). szúrós gyöngyajak’. UEWb. A gyöngybuckó ’gyöngycsomó’ népi név. gyöngyhím 1807: Gyöngyhím (Magy. Genaust Caryophýllus a. J: ’Leonurus cardiaca. a R. F vészk. szúrós gyöngyhím (→ gyöngyajak). Ember és növényvilág 222). a sziámi jelz arra vonatkozik. J: ’Symphytum officinale. hogy a fagyöngy a fákon él sködik. hogy a gyöktörzs gumói összen nek. 1998: gyömbérgyökér (Priszter 384). gyömbéresgyökér gyöngevirág l. 11. gyömbérgyökér l.: RMGl. TESz. gyöngyvirág (Péntek–Szabó. J: ’Geum urbanum. A névalkotás talán a növény R. 1807: Gyöngyvirág (Magy. gyöngyajak’. 1590. A gyöngyköles népi név. EWUng. gyönggyel kivarrt minta’ öszszetétele.’. májusi gyöngyvirág’. — Ö: eb~. 351). J: ’Leonurus.gyömbéresgyökér 198 gyöngyvirág ’Zingiber officinale’ gyökeréhez. szúrós gyöngyajak’. J: ’Leonurus cardiaca. — erdei gyömbérgyökér 1998: erdei gyömbérgyökér (Priszter 384).

aranyvessz ’. ▌ 2. ném. 1998: májusi gyöngyvirág (Priszter 342). J: ’Polygonatum odoratum. || gyujtovány 1793: Gyulytovány (Földi 52). gyujtoványlen 1841: gyujtovány lenünek gr. fehér ~ eperfa (→ eper). fajnév. J: ’Linaria vulgaris. az utótagra l. 1998: közönséges gyújtoványf (Priszter 416). A gy r f hasonlóságon alapuló . — sokbütyk -~ 1807: sokbötykÍ Gyöngyvirág (Magy. | veres ~ 1775: Veres gyürü-fü (Csapó 13). J: ’ua. 391). J: ’Linaria vulgaris. A gy r f hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Diószegi– Fazekas a Gyöngyvirág nemzetségnév elé a növény gyökerén található jellegzetes csomókra utaló sokbötykÍ megkülönböztet jelz t illesztette. EWUng. Az orvosi salamonpecsét (2. A névadás magyarázata. a’ mellyekbfl egy borsónyi fekete bogyók leſznek” (Veszelszki 354). gyujtovány. May lily.-i Polygonatum (< lat. a gy r el tag csuvasos török eredet . Maiglöckchen. magyarázatára l. 232). Vö. a magyarba *Qürük alakban kerülhetett. de a salamonpecsét elnevezés. gyujtoványf 1649: Gyujtovány f (MNy. ang. szamár~. F vészk. méreg~f gy r f ’Convallaria.’. A sokbötyk gyöngyvirág — Diószegi és Fazekas alkotása — nem maradt fenn. közönséges gyujtoványf ’. A Magyar f vészkönyv szerz i — hasonlóság alapján — nemzetségnévként a Gyöngyvirág ’Convallaria’ (Magy. A gyöngyvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1.’. jelentése ’hideglelés. J: ’ua. eredet gyöngy el tagja illatos. gyönyör sége l.). 271). gyövötény l. a gyujtovány a gyújt ige -vány képz s származéka. lázas betegség’ (1531-t l adatolható). Ember és növényvilág 222). J: ’Convallaria majalis. Maiblume. Az utótag nemzetségnév.) sokbötyk gyöngyvirág elnevezése Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk. fehér ~ szederfa (→ szeder). közönséges gyujtoványf ’. (Barra 353). szent~ (→ szentgyörgyvirág) gy tény. 282) elnevezést javasolják. ótör. gyöngyvirág a. polygonatos ’sok csomós’) mintájára alkották. 1998: gyújtoványf (Priszter 416).gyujtoványf 199 gy z l. magyarázatára l. gyöngyvirág a. 1807: Gyújtován (Magy. isten~ TESz. gyujtoványf a. A májusi jelz a növény virágzási idejére vonatkozik. J: ’Solidago virgaurea. 53). A gyujtoványpinty Diószegi–Fazekas alkotása. fehér gyöngyvirág (Péntek–Szabó. pinty . A növény gyöngyvirághoz hasonlatos levelér l és virágjáról Veszelszki is megemlékezik: „a’ levelei majd igen olIyak mint a’ gyöngyvirágé. F vészk. mivel a növény a gyöngyvirághoz hasonlít. J: ’Linaria vulgaris. gy jtény. a gyujtovány el tag a gyujtoványf növénynévb l elvonással jött létre. gyujtoványf a. A gy r (bokor) ’f ként juhar vagy somcserje’ els megjelenése 1268: Gyrowbukur (OklSz. 282). közönséges gyujtoványf ’. J: ’ua. 416)..’. gy jtvény l. gyujtoványpinty 1807: Gyújtován Pintyf (Magy. | májusi ~ 1807: májusi Gyöngyvirág (Magy.’. TESz. jövötény gyümölcs l. 1798: Gyújtovány-fÍ (Veszelszki 278). szemnek ~ györgyike l. soktérd salamonpecsét (→ salamonpecsét).’. F vészk. F vészk. 1783: Gyujtován-fü (NclB. A gyujtoványf összetett szó. a’ levelek a’ ſzárokon egy más utánn állanak és azok’ elején két-két tfltsér-forma fejér virágok függnek.. len. a növény ma is használatos hivatalos elnevezése lett.) összetett szó. 1783: Veres gyürüfü (NclB. fehér gyöngyhöz hasonló virágaira utal. jövötény gy r f — mezei veres ~ 1798: Mezei veres gyürÍ-fÍ (Veszelszki 170). J: ’ua. gyöngyvirág’. orvosi salamonpecsét’. gyujtoványf . májusi gyöngyvirág’. soktérd -gyökeresf . 362). kaláris forma ~ f (→ kalárisf ) gyümölcse l. amelyet Diószegi és Fazekas rossznak ítélt. — közönséges ~ (Magy1948: Közönséges gyujtoványf Gyógyn. és elutasított. 1791: Gyujtován-fü (Lumnitzer 265). J: ’ua. 33: 178). EWUng. szakny. | vad~ 1948: vadgyöngyvirág (MagyGyógyn. gyöv f . Barra alkotása. 1903: gyujtoványpinty (Hoffmann–Wagner 128). Maililie. — fehér ~ N. ezt a lat. 362). az el tagra l. hogy a növényt lázcsillapításra használták.

gy r virág 1578: Gy×rx virág (Melius 71a). A névadás alapja a gy r szer termés.’. 1783: Gyürü (magú) virág (NclB. 363). 1590: Digitalis: Vii fé.) Digitalis-fajok. ujjasf helyett. 1998: ’Digita- lis.. Digitalis lanata a. EWUng. A piros gy sz virág (1. 1775: Gyürü virág (Csapó 291). lat. J: 1664. gy sz virág’. digit#le ’gy sz ’ < lat. gyapjas gy sz virág’.. Marzell Digitalis purpurea a. és virág magyarázó utótaggal látta el. vel gyézô fé (SzikszF. Ringelblumen tükörfordítása. A gy sz növénynevet Barra a gy sz virág névb l vonta el. 1775: ’Digitalis sp.gy r virág 200 gy sz virág névátvitellel keletkezett. digitális (vulg. gy r 1 a. F vészk. woolly ’gyapjas’ foxglove. digit#le ’gy sz ’ < lat.) piros jelz je a virág színére utal. a pettyegetett jelz pedig a virág belsejében lév pettyes pártatorokra. Fingerhut. 257). 277). Genaust Digitális a. orvosi körömvirág’. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ).: RMGl. piros gy sz virág’. gy sz virág’. 1998: gyapjas gy sz virág (Priszter 359). 1998: piros gy sz virág (Priszter 359). J: ’Digitalis lanata. ang. 1807: GyÍszÍvirág (Magy. azonos nemzetséghez tartoznak. A jelz valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. — kerti ~ 1841: kerti gyüszüvirág (Barra 354). 1998: gy sz virág (Priszter 359). 1775: ’Digitalis sp. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a gy sz virág nevet javasolja a R.’. ▌ 2.) és a gyapjas gy sz virág (2. ném. A névadás alapja. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával keletkezett. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76). A gy sz virág Lippay alkotása a lat.. piros gy sz virág’. 1775: GyüÐzü-fü (Csapó 110). Genaust Digitális a. | piros ~ 1841: piros gyüszüvirág (Barra 354). Névadására nyilván hatással volt a növény gy sz f elnevezése. A gyapjas gy sz virág (2. 1664: Digítalis „Gy×ſz× virág. gy sz virág 1. A gy sz f a lat. a ném. gy sz f 1578: Gy×ſÅx f× „à ſarga és verhenyegxs virági” (Melius 51). J: ’ua. — gyapjas ~ 1948: Gyapjas gy sz virág (MagyGyógyn. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76).. J: ’Calendula officinalis. 420). wolliger Fingerhut. hogy a virágok kocsánya és csészéje fehéren sz rözött. . valószín leg az aranyvessz hosszú szára és a sárgás virágzat emlékeztet a somcserjére. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. TESz. J: ’Digitalis purpurea. J: 1578: ’Digitalis purpurea. | 1590. 1807 e. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával hozta létre.. | 1807 e. lat. tehát a növények felépítése hasonló. || gy sz — piros ~ 1841: piros Gyüsz (Barra 357). | pettyegetett ~ 1998: pettyegetett gy sz virág (Priszter 359). vö. gy r 1 a. A gy r virág Melius alkotása.) gyapjas jelz jének magyarázata.’. 1807. A pettyegetett jelz magyarázatára l. A piros gy sz virág (1. digitális (vulg. gy sz virág’. J: ’ua.: Gy sz virág (Julow 263). 1775: Gyüszü virág (Csapó 110).. ném. hogy a virágok gy sz höz hasonlítanak: „Gy×ſz× virág.

. sás~. 1405 k.: RMGl. 1911: pázsit hagyma (Cserey. TESz. 1590: Hastula regia alias asphodelus: Vad saphrany.’. UEWb. UEWb. az igen korai pir ~ p(r ~ pör ~ por t b l származik. J: ’Allium scorodoprasum. Ember és növényvilág 200).) lat.: RMGl. ném. — N.) vadhagyma nevének alapja. A habzóf a R. 1540 k. J: ’ua. sárgahagyma (Péntek–Szabó. | metél ~ 1590: porrum sectiuum: Metelô hagyma (SzikszF. lat. kígyó~. sectilis ’metszett’). piros a. — Ö: burgonya~. Marzell Allium schoenoprasum a. salotta~. fok~. eredetileg a sülés folyamatát kísér pattogás hangját elevenítette meg.) vörös és sárga jelz jét a gumó küls száraz vöröses-barnás hagymaleveleir l kapta. 1807: metél Hagyma (Magy. Ember és növényvilág 200). 604).: weres hagma (Herb c): RMGl. 91). 226). — vad~ 1525 k. 203. — magvas ~ 1807: magvas Hagyma (Magy. 289). F vészk. tajtékzóf . 1998: metél hagyma (Priszter 295). pirít a. 1395 k. hogy a gyökér a hagymáéhoz hasonló. 1595: vxrxs hagymanak gr. neve porrum sectile (< lat. vagy pázsíthagyma (Hoffmann–Wagner 70). medve~. A pázsithagyma elnevezés alapja nyilván a növény f szer levele. gólya~. esetleg nomenverbum t lehetett. mintára jött létre. F vészk. a hagymt finnugor kori örökség.’. A kígyóhagyma (4. | vörös~ 1525 k. J: ’Saponaria officinalis. 289).’. csóka~. A metél hagyma (3. 1583: hagyma (Clusius–Beythe 3a: BotTört. hagyma a. piros a.: cepe: hagma (BesztSzj. ▌ 4. hágó l. A pirihagyma el tagja (piri-) szintén a pirosas-barnás hagymalevelekre utal. | török~ 1813: Török H[agyma] (Magy. A ágas aszfodélusz (2. v9r9shagyma..’. 225). J: ’Asphodelus ramosus. vöröshagyma’. ▌ 3.H habzóf 1948: habzóf (MagyGyógyn.: Cepe: weres hagÿma (Ortus: RMGl. 1664: Porrum ſectile Metélló-hagyma (Lippay II: 146). A névadás magyarázatára l. kígyóhagyma’. F vészk. 289). J: ’ua. még vadfokhagyma (→ fokhagyma). 1998: vöröshagyma (Priszter 295).(Beythe 47). v(r(shagyma.’. A vöröshagyma (1.: RMGl. varjú~ hagyma 1. pár~. J: ’Allium schoenoprasum. a növény R. vöröshagyma (Pén9 tek–Szabó.’.. A hagyma származékszó lehet. idegen nyelvi megfelel re vö. metél hagyma’. tajtékzóf mintájára jött létre. Növényszótár 10). vad hagyma (SzikszF. 2. Ember és növényvilág 200). posz~. a finnugor alapalak *koćm‹ vagy kaćm‹ lehetett. Graslauch (Veszelszki 147) ’f hagyma’. végs soron a piros.. F vészk. 289).. pirít a. J: ’ua. J: ’ua. pirihagyma (Péntek– Szabó. — piri~ N. a szóvégi a valószín leg képz .) magvas jelz je a fokhagymaszer gerezdekre utal: „Gerézdjeir l a’ héjja könnyenn lekoppad” (Magy. pirít is idetartozik. J: ’Allium cepa. 226). szappanf ’. 126).. póré~. 289). mogyoró~. 164. EWUng. 372). A keser jelz megkülönböztet szerep . ▌ 2.. J: ’ua. — keser ~ 1903: Keser -. A habzóf az uráli eredet hab -z igeképz s és -ó melléknévképz s alakja. | sárga~ N. l. hagyma a.: RMGl. ágas aszfodélusz’. 1998: hagyma (Priszter 295). 289). 1998: habzóf (Priszter 492).: Affodillus: wadhagÿma (Ortus: RMGl. | pázsit~ 1903: pázsíthagyma (Hoffmann– Wagner 70). pirul.: cepe: hagma (SchlSzj. J: ’ua.

Vénusz asszony vénusz~. fokhagymaszagúf . a háló uráli örökség. J: ’Alliaria petiolata. haj l. 1775: Hájas-fü (Csapó 229). 279). EWUng. A névadás magyarázata. hálóf (MagyGyógyn. ném.’megsz nik élni’ igéb l vány-. áldottf . hajtó l. a névadás alapja. bolha~ (→ bolhaf ) halálfa 1841: halálfának gr. a névadás magyarázatára l. a lapuk megdörzsölve fokhagymaillatúak. hogy a növény jellegzetesen hosszanti erezet . 119. A hajasf Melius alkotása. Marzell Calendula officinalis a. 1783: Hajas-fü (NclB. Wagner . él ~f hajasf 1578: haias f× (Melius 82). Todtenköpfel fordítása. vö. szöszösTESz. A hagymaszagú kányazsombor hagymázf neve származhat a hagymáz ’lázas betegség’ betegségnévb l. 120. Mollay. J: ’Alliaria petiolata. A halálfa összetett szó. UEWb. az el tagra l. J: ’Calendula officinalis. alapja a növény kés i virágzási ideje. élek~ haloványka — áldott ~ 1903: Áldott haloványka (Hoffmann–Wagner 170). halálfejecske 1998: halálfejecske (Priszter 429). haloványka hagymalapu 1903: hagymalapú (Hoffmann–Wagner 138). hal a. hagyma. a’ mellynek ágos-bogas tetején a’ sárga gombos virágok Ílnek. hagymaszagú kányazsombor’. A halálvirág népi elnevezés.. a halottak napján is virágzik. lapu. a név magyarázata. de a hagyma népetimológiás hatása is érvényesülhetett létrejöttében: a növénynek hagymaszaga van. hagymásf 1948: hagymásf (Halmai 7). (Barra 424). halálvirág N. Az elnevezés magyarázata. J: ’Senecio vulgaris. tiszafa’. még novemberben. 416). fokhagymaszagúf . jeken a’ hajak” (Veszelszki 407). hogy a termés halálfejre emlékeztet. J: ’Cnicus benedictus. J: ’Taxus baccata. Ember és növényvilág 200). Totenblume. fleur de mort. üres. benedictus fordítása. az el tag az uráli eredet hal -ál képz s származéka. A hálóf népi név. fokhagymaszagúf . 322). 1948: hagymalapu (Halmai 7). mellyek fſz-felé ſzínte úgy meg-fſzÍlnek mint a’ meg-aggott öreg fe- hálóf N. hogy a tiszafa minden növényi része mérgez anyagot tartalmaz. -ván névszóképz -bokorral és -ka kicsinyít képz vel jött létre. TESz. amely a melegvér állatok szívm ködését és légzését bénítja: „a’ tiszafát mérges hatása miatt halálfának nevezték” (Barra 424). has~kökényfa (→ kökény) halál l. vetési oroszlánszáj’. Növénynevek 80. lándzsás útif ’. 1903: hagymázf (Hoffmann– Wagner 138).. A hagymalapu összetett szó. a nagyobb levelek. orvosi körömvirág’. A haloványka valószín leg Wagner alkotása. az el tag az ugor eredet haj ’a koponya sz rzete’ -s melléknévképz s származéka. J: ’Alliaria petiolata. haj a. hogy a növénynek hagymára emlékeztet illata van. J: ’Alliaria petiolata. vénusz~páfrány ~a. barnás. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hagymaszagu-f (Péntek–Szabó. Priszter 429. A névadás szemléleti háttere. közönséges aggóf ’. Veszelszki így magyarázza: „a’ korója gömbölyÍ. de lázcsillapításra is használtak. A hagymás el tag a hagyma -s melléknévképz s származéka. fokhagymaszagúf .. haló l. A halálfejecske tükörfordítás.hagymalapu 202 f . hagymaszagúf N. hagymázf 1798: Hagymáz-fÍ (Veszelszki 36). a ném. A haloványka az uráli eredet hal. fr. Az áldott jelz a lat. halok l. UEWb. EWUng haj a. hagymaszagú kányazsombor’. A hagymaszagúf népi név. UEWb. árvalány~. halálvirág (MagyGyógyn. Vö. A hagymaszagú kányazsomborral els sorban sebeket kezeltek. J: ’Plantago lanceolata. az utótagra l. hogy a zsenge növényi részek. Vö. J: ’Misopates orontium. hagymaszagú kányazsombor’. 854. egyedi adat.. hal a. hogy a növénynek fehér bóbitájú kaszattermése van. A névadás magyarázata. hagymaszagú kányazsombor’. Vö. Vö. áldott bárcs’.

hogy a bokor vagy kisebb fa nagyságú növényt hánytatásra használták. az el tagra l. csarab’.. nux ’dió’.halyag 203 harangcámoly alkotta talán utalva arra.. A hályogf népi elnevezés.’. a ganga mássalhangzó-hasonulással keletkezett. Az utótag mezetségnév. hangarepcsény 1903: hangarepcsény (Hoffmann–Wagner 139).szóból származik.. Csapó hangaf ’vadrepce’ (2.) hólyag utótagja szintén ismeretlen eredet . a névadás magyarázatára l. haragf 1590: Volubilis. halyag a. lat. ▌ 2. — N. sz. fr. | 1998: ’Calluna vulgaris. 183). A harangcámoly összetett szó. EWUng. hogy a lampionszer vagy hólyagszer termésr l van szó. J: ’Physalis alkekengi. vel. J: ’Aquilegia vulgaris. hólyag a. a -g névszóképz . 1783: Hanga-fü (NclB. a termés hólyagszer burkára utal.: TESz. J: ’ua. — Ö: avar~. Idegen nyelvi megfelel re vö. bolondító beléndek’.: RMGl. vö.) halyag eleme a TESz. conuoluulus: Harag fé.. halvány a. a cserje. A névadásra esetleg hatással lehetett a lat. halyag 1.: ’Calluna sp. MNövSz. hályogf N. 30). Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a harangcámoly nevet javasolja a R. Besewinde ’böse Winde’. ném. ill. gamóvirág . 259. — ~f 1775: Hanga-fü (Csapó 194). TESz. J: ’ua. 119. F vészk. 1807 e. 74. cámoly. 299)... hogy a növény rácsavarodik más növényekre. A névadás alapja. vö. A vereshólyag ’bolondító beléndek’ (2. ördög~f (→ ördögharaptaf ) harang l. és az EWUng. sztrichninfa’. 1798: Hanga-fa (Veszelszki 206). magyarázatára l. csarab’. Brechnuß. 362).. Hályogf (MagyGyógyn.) hanga elnevezése ismeretlen eredet . Heydekraut ’hangaf ’. haragja l. Marzell Convolvulus arvensis a. harangvirág elnevezéséb l vonták el. J: ’Strychnos nux-vomica. J: ’Sinapis arvensis.’. A haragf a finnugor eredet har. 121. Növ. — vereshólyag N. hanga.. erre utal a veres jelz . 1460 k. 2: 36). J: ’Geum urbanum. hanga 1. Noix vomiques (Márton. A vereshalyag ’zsidócseresznye’ (1. . hólyag a. szerint ismeretlen eredet . zsidócseresznye’. volubilis (< lat. még csodamag. amely éréskor narancspirosra színez dik. réti harangláb’. veres hólyag (MagyGyógyn. a hályog ’különféle szembetegségek neve’ el tag a finnugor eredet hály -g kicsinyít képz s származéka. Genaust volúbilis a. a névadás magyarázata valószín leg az. az utótagra l. 1807 e.).: maledict[us] homo. hogy az erdei gyömbérgyökeret különféle szembetegségek gyógyítására használták. vag folyo fé (SzikszF. A csarab (1. szakny.: Hanga (Julow 258). hánytatófa 1966: hánytatófa (Csapody– Priszter. erdei gyömbérgyökér’.) neve német mintára jött létre. Idegen nyelvi megfelel re vö. rep-csény~. halyag a. UEWb. 257). vadrepce’. 318). A vadrepce bokros felépítése. TESz. ganga (MNyTK. 397). vadrepce’. halvány a. szulák’. isten~. — ~fa 1783: Hanga-fa (NclB. UEWb. J: ’Convolvulus sp. A névadás magyarázata. Jávorka 973).. TESz. volūbilis ’változékony’ < lat. 1998: hanga (Priszter 322). ▌ 2. J: ’Strychnos nuxvomica. J: 1460 k. 220. sztrichninfa’. || hánytatócserje 1998: hánytatócserje (Priszter 514).. kakas~ harangcámoly 1807: harang Tzámoly (Magy. A hánytatófa ~ hánytatócserje idegen nyelvi minták alapján jött létre. 129). volvere ’csavar’). lat. Diószegi– Fazekas alkotása.: Alkekengi: wereshalyag vel papmonya (Ortus: RMGl. fa magyarázó utótag. vomere ’hányni’). ném. J: ’Sinapis arvensis.. repcsény. XVI. ném. — veres~ 1525 k. és szinte megfojtja azokat. EWUng.-i nux-vomica (lat. vékony levélkéi emlékeztetnek a csa- rabra.. erit eni[m] qu[asi] mirice in deferto: hanga (JászGl. A hangarepcsény összetett szó. az el tagot a növény R.. UEWb. Genaust nux-vómica a. Ebben a növénynévben valószín síthet . EWUng. J: ’Hyoscyamus niger. hogy a növény fészkének bels pikkelyei pókhálósak.

A magyarba a déli és nyugati szláv *ch(v)rastъ ( sszl. hogy a növény hosszú szárán nagy harangszer . A harangláb a török eredet harang ’hangadó eszköz’ és a láb ’a harangozó eszköz talpa’ összetétele. hr&st [n nem ] ’r zse’. arannyal verseng f A haraszt szláv eredet . A harangvirág a ném. mérges vad ~ harapta l. Genaust Drosánthemum a.). zöldségféle levele’.. chrast ’cserjés.harangláb 204 háromlevel f (→ gamó). 217). haraszt a. Sonnentau ’harmat’ (Csapó 111) is.’. tyúk~f haraszt 1. gilisztaf . kampó alakban görbült sarkantyúval. N. Idegen nyelvi megfelel re vö. nyeles.. chriašt ’kifejletlen. 335). 1998: ’Drosera rotundifolia. 1807: ’Drosera.) harangláb elnevezésének alapja. hogy a virágok kis cseng kre emlékeztetnek. — ~f N. harangláb 1. ördög~f .’. harmatf 1775: Harmat-fü (Csapó 111). Drosera (< gör. ▌ 2. háromlevel f — keser ~ 1775: KeÐerü három levelü-fü (Csapó 295). N. | ~virág N. r zse. harangvirág. J: 1775. EWUng. réti harangláb’. Glockenblume tükörfordítása. harang a. harangláb | Aquilegia vulgaris. 1807: HarmatfÍ (Magy. hogy a növénynek kis kékeslila. J: ’Frangula alnus. a páfrány (2. N. храст ’bokor. szln. a növény hosszú. хвóрост ’száraz gally. 1998: harangláb (Priszter 303). harang a. 1903: harangvirág (Hoffmann–Wagner 111).) haraszt elnevezésének magyarázata.-hv. hrást [hímnem ] ’ua. 1838: haraszt (Tzs. kerek lemez leveleit mirigysz rök borítják. — N. Diószegi–Fazekas Harang Tzá- moly (Magy. 1783. F vészk.. A névadás alapja a növény levele: nyeles. 2. cserjéseket. láb a. droserós ’harmatos’) fordítása. A harmatf valószín leg a lat. 370) nevét sem a köznyelv. TESz. Az égerfa (1. MagyGyógyn.). a névadás magyarázata..). rotundifolia fordításával keletkezett. tyúk~ harapást gyógyító f l. J: ’páfrány’. 164).és n nem ] ’ua. qui vocatur harast” (OklSz. J: ’ua. 1783: Harmat-fü (NclB. haranglábf (MagyGyógyn. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. harangverseng l. közönséges kutyabenge’. sundew. és a rovarokat arra késztetik.’. J: ’Symphytum officinale. J: ’ua.’. tenger~ harangvirág 1664: Aquilegia Harang virág. *chvorstъ) került át többszörös átvétellel. bozót’. N. harasztfa (Csapody– Priszter. F vészk. hím~. harangszer virágja van. haranglábvirág (ÚMTsz. ▌ 3.’. bókoló virágok találhatók. haraszt a.) és a közönséges kutyabenge (3. a névadásra hatással lehetett a ném. kereklevel harmatf ’. fekete nadályt ’. J: ’ua. ▌ 2. gím~. olyanok mintha harmatcseppek lennének. chřást ’répa. kanálszer leveleire utal. réti harangláb’. J: ’Alnus sp. ÚMTsz..). — Ö: csík~. hogy ezek a növények kedvelik a nedves talajú berkeket. or. 1775: Harangvirág (Csapó 57). A kereklevel jelz a lat. éger(fa)’. 1998: kereklevel harmatf (Priszter 362). ang. cserjés. | 1807 e. 1903: harangláb (Hoffmann–Wagner 111). EWUng. F vészk. Ember és növényvilág 204. | 1998: ’Aquilegia. 1813: keser . kesely f . vö. harmatf ’. N. TESz..). harapás l. храс ’magas tölgy’. puha káposztafej levelei’. cserje’. sem a szaknyelv nem fogadta be. lép~. J: ’Aquilegia vulgaris. 217).. hárs harmat l. A réti harangláb (1. r&st ’tölgy’. J: ’ua. sasf helyett. J: 1903: ’Aquilegia vulgaris. MNövSz. cseh chrast [hím. éger a. szb. harangvirág (Péntek–Szabó. melyek ragadós váladékcsöppeket bocsátanak ki. hölgy~. ÚMTSz. — közönséges ~ 1998: közönséges harangláb (Priszter 303). — kereklevel ~ 1807: kereklevel HarmatfÍ (Magy. hogy a növény leveleire telepedjenek.’. Ezek a csöppek a napfényben csábítóan csillognak. 1807 e. | réti ~ 1998: réti harangláb (Priszter 303). chrast ’egy fajta tölgy: Quercus aegilops’. — ~fa N. hr&st. réti harangláb’.). blg. 218. szlk. A fekete nadályt (2. a névadás magyarázata.) haranglábf neve népi név. geleſzta-f× (Lippay I: 74). bozót’.: Harmatf (Julow 257). 1232: In summitate montis est arbor. láb a. 1783: KeÐerü Három levelü-fü (NclB.’. harcsfa l. 1998: harmatf (Priszter 362). 353). рас ’ua. vessz . chrást.

de idegen nyelvi példa is hatással lehetett névalkotására: „Gxrxg×l Malache.’három’. Diószegi–Fazekas alkotása. ném. et Hasfa et Kurtuelfa” (TESz. ang. A hasindító ’a növény. kaťśka ’fakéreg’. J: ’ Tilia sp. P.’.’.’. hárs — ~fa 1158 e. A névadás alapja a növény orvosi haszna: „Hasfa- . A finnugor (uráli ?) alapalak * końćk‹ ~*koćk‹ lehetett. — Ö: farkas~. — N. UEWb.hárs 205 haslágyítóf Háromlevel f (Magy. broad-leaved lime ’széleslevel hárs’. hogy a növénynév el ször hársfa összetételben t nt fel. a nyelvjárásokban ma is hásfa (Erd vidék). folium ’levél’) fordítása. ném.: Tilia: Hars (De Herbis: RMGl. 305).). ▌ 2. h#rsof™ (ÚMTsz.: RMGl. J: ’ua. vér~gyökér hasindító 1578: Has indito (Melius 83a).). hás volt. Harsfa (Melius 17). large-leaved lime ’nagylevel hárs’. h™s.). 1998: hárs (Priszter 523). 211).). Aruk et Owut. szódok. | széleslevel ~fa 1948: széleslevel hársfa (MagyGyógyn. fajnév. mint a farsang ~ fasang. 314). v. 1998: széleslevel hársfa (Priszter 523). háromlevel -keser f (→ keser f ). ill. ill.1: RMGl.).. az az. hasindító haslágyítóf 1. észt kosk ’hosszú csíkokban lehántott lucfeny kéreg’. magyarázatára l. 1578: Hárs fa.’. J: ’Malva sylvestris. J: ’Alcea rosea. J: ’Menyanthes trifoliata. Szilágy m. J: ’ua. nagylevel hárs(fa)’. sz. EWUng.: RMGl. fásáng. | széleslevel ~ 1998: széleslevel hárs (Priszter 523). purgo ’tisztít. Genaust trifasciátus a.. TESz. szakny. zürj. talán a növény R.) (MTsz. 1583: hárs fa Tilia (Clusius–Beythe 8: BotTört.: RMGl. fi. A hasindítómag mag eleme arra utal. 1801: hárts (TESz. 213)... J: ’ua. hárs(fa)’./1158/1323/1403: „Tricesima Belyz que ab oriente terminatur in Dedteluke. az utótag nemzetségnév. kaťś ’a feny fa kérgének bels rétege’.). A haslágyítóf ’a növény a kemény hasat lágyítja’ Melius alkotása. A hársszódok összetett szó. 371). nyírfa) kérge alatti nyálkás réteg’. kÏńť: Ç–[Ïńť ’a fa (feny . || hárs XVI. Euphorbia lathyris a. vö. 1783: Has’ lágyíttó-fü (NclB. fassang vagy a birsalma ~ bisalma. hasindító kutyatej’. magja a hasat m ködésbe hozza’ Melius alkotása. Tilia: Lindenbaum: Haas-fa (Ver. 1578: has lagyito f× (Melius 166a). kutyatej hasindítómag l. J: ’Tilia platyphyllos. | ~mag 1775: Has indittó mag (Csapó 238). 212). Treibkern ’hashajtó mag’. 373). lat. A növény er s hashajtószer: „A ſárt. 1335: hassufo (MNy. puha’. J: ’ua. vö.: ’Tilia sp. 174).: tilia: hasffa (KolGl. A hárs si örökség a finnugor. harcsfa. takarít’) nevének. malacus ’lágy. haslágyító 1948: haslágyító (MagyGyógyn. A háromlevel f a lat. grossblÀttrige Linde ’nagylevel hárs’. lat. hárs. háss (MTsz. 211). J: ’ua. 32: 106). J: ’ua. 179. V. osztj. J: ’Euphorbia lathyris. ▌ 3. has lagyito f×”(Melius 166a). hogy els sorban a növény magját használták hashajtóként. ki hányattya” (Melius 84). has l. purgatoria (< lat. Treibkraut ’hashajtó f ’. Grosslinde ’nagy hárs’.’. hogy a növény a víz színén lebeg hármas leveleivel.-i trifoliata (< lat. || hársszódok 1841: hárs Szódok (Barra 68). J: ’ua. vö. koskus ’vastag fakéreg’.: tilia: has fa (BesztSzj. Idegen nyelvi megfelel kre hársszódokfa 1807: Hárs Szódokfa (Magy. 214). bigleaf lime ’nagylevel hárs’.: Tilia: Haasfa (Ortus: RMGl. 1595: Has fa (Beythe 15). 1550 k. Az el tagra l. a ném. 1525 k.’. esetleg az uráli korból. 1841: hasinditóf (Barra 389). Az el tag eredetibb alakja has. — N. — nagylevel ~fa 1998: nagylevel hársfa (Priszter 523). kosku. hasindító kutyatej l. tri. hasso-fa (MTsz. 133). 399). Trj. J: 1158 e. a névadás magyarázata. erdei mályva’. Az adatok azt mutatják. papsajtmályva’. ganéj’) hatására hozta létre Melius. 166). Marzell Euphorbia a. 1798: has indíttó-mag (Veszelszki 141). háss (Göcsej. 1395 k.: tilia: has fa (SchlSzj. F vészk.’. hárs(fa)’. kerti mályvarózsa’. vidraf ’. 1998: hársfa (Priszter 523). ScheiÅe ’szar. — nagylevel ~ 1948: Nagylevel hárs (MagyGyógyn. F vészk. ScheiſÅkraut (Melius 83a) (< ném. J: ’Malva neglecta. — ~f 1783: Has indító fü (NclB. Vö. vö.. 1998: nagylevel hárs (Priszter 523). 1405 k. nyalat. bisóma esetében. 166). 2.

fehér~ bordon (→ bordon). 1807: Héjakút (Magy..) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó. EWUng. dipsacus: Hea kut. A tavaszi hérics (1.: RMGl. ▌ 2. a kesernyés csucsor bolondító és felfutó ebsz l (→ ebsz l ) elnevezésével. a levelek által felfogott vízb l a madarak isznak. Diószegi–Fazekas alkotása. vö. A héjakút a héja madárnév és a kút ’gödör. J: ’Aristolochia clematitis. sz. hogy a növény er sen mérgez .. havas ’bolondos. F vészk. 3. Habichtskraut. A tavaszi jelz a lat. összetett szó. hetvenhétlikúf (MagyGyógyn. lehetséges.. gólyavíznek. télizöld héjaf 1966: héjaf (Csapody–Priszter. A névadás magyarázatára l. 177). TESz. hó2 a. J: ’Hypericum perforatum. ▌ 2. F vészk. hárs hátú l. 1998: nyári hérics (Priszter 292). Ember és növényvilág 198). fehér~tövis (→ fehértövis) havasika l. TESz. héjakútmácsonya 1807: héjakút Mátsonya (Magy. hassofa l. — N. A névadás magyarázatára l. Az OrmSz. Genaust Hierácium a. a név talán a ném. Veſénec. MNyTK. 1595: hezagh gyxker (Beythe 59a). J: 1784: ’Adonis sp. F vészk. hiérax ’héja. bolondos’ jelentés . azonos felépítés növények. 371). kacs a. mácsonya. A héjaf a lat. házon term zöld f l. Nyr. hézaggyökér 1. — nyári ~ 1807: nyári Hérits (Magy. nyúl~f . gólyavíz a. kesernyés csucsor’. kacs a. még lyukaslevel f . a növény kora tavasszal virágzik. F vészk. A kacs ’a növény kapaszkodója’ utótag hangfest eredet .). J: ’Adonis vernalis. A hérics ismeretlen eredet . vel. 81). fehér~f . alii.) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozik. herincs ’egy fajta gomba’ növénynévvel. J: ’Adonis aestivalis. Az elnevezés motivációja. ném. héjakút 1590: Carduus fullonum. 440). 323). 2. herencs.. 1813: hézag Gy[ökér] (Magy. hogy a növény átellenes két levelének összenövéséb l víztartó keletkezik. A hetvenhétlyukúf népi név. 323). az utótag nemzetségnév. J: ’Dipsacus laciniatus. az el tagra l. 122). vernalis fordítása. — N.). 1775: Hézag- . ami a levelekben megáll: „a babakóró v. J: ’Dipsacus laciniatus. seb~.) és a nyári hérics (2. héjakútmácsonya’. nyári hérics’. magyarázata. hetvenhétlyukúf N. k ~. csoda~. 1998: hérics (Priszter 292). tavaszi hérics’. 1998: tavaszi hérics (Priszter 292). felhasználásuk is azonos volt. Hieracium (< gör. ház helyén termett torma l. tavaszi hérics’. galanga-~ (→ galanga) valószín leg népi megfigyelésen alapszik. fehér~lapu (→ lapu). Vö. A havas el tag ’holdkóros. ölyvf . 1784: hérits (TESz. héjakút. A havaskacs Barra alkotása. bogacz koro (SzikszF. J: ’Solanum dulcamara. hogy összefüggésben van a R. 122). 126: 316–7. A héjakútmácsonya összetett szó. hérics (Péntek–Szabó.) és az erdei mályva (3. kecske~. közönséges farkasalma’. ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. somkóróló~ havaskacs 1841: havaskacs (Barra 330). 2. hölgymál’. burjánkóró levelei által fölfogott es víz” (OrmSz. egyedi adat. torma házizöld. 1807: Hérits (Magy. hérics’. 22. és viztarto hoyagnac fayáſſát meg gyogyittya” (Melius 167). helyakupnak gr. A névadás hérics 1. hóbortos ember’ (ÚMTsz. F vészk. J: ’Hieracium sp. magyarázatára l. a nyári jelz a másik faj (nyári hérics) virágzási idejére vonatkozik. sólyom’) fordításával keletkezett. | 1807: ’Adonis. here l. 1998: héjakút (Priszter 360). F vészk. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Hérits (Magy.havaskacs 206 hézaggyökér yáſt. TESz. héjakútnak nevezi az es vizet. amiben összegy lik a víz’ összetétele.). a növény sz l szer en kapaszkodik. héjakútmácsonya’. ezüstös~f .. 1998: héjakútmácsonya (Priszter 360). | 1998: ’Adonis vernalis. 10.. Siebenundsiebziglöcherkraut mintájára jött létre. A papsajtmályva (2. Idegen nyelvi megfelel re vö. EWUng. ill.. ló~. Marzell Hypericum perforatum a. a növény virágain és levelein apró lyukacskák vannak.) haslágyító elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.). közönséges orbáncf ’. hérics’. MNövSz. a három növény (1. héjakút a. 323).

r a. F vészk. || likviricia 1470 k. 404).’. a): RMGl. A likoricium és a likviricia a lat.. hideglelés a. || hideglelésf 1. A higviric létrejöttében népetimológia is szerepet játszhatott. | 1807: ’Glycyrrhiza.. 345). igazi édesgyökér’. A higviric a híg ’folyékony anyag. 241). ill. A hideglelés a hideg leli ’láza van’ szókapcsolat -és képz s származéka. idegen nyelvi megfelel re vö. A név nyilván azt jelzi. 1783: Hideglelés ellen való fü (NclB. likrize. híd a. glycyrrhiza. a növények gyökere hiányos.: „Liquiricianak kÿ fachÿart leweth igÿa” (OrvK. Csapó 86. le. EWUng.. glycyrrhiza. J: ’ua. 1798: Higviritz (Veszelszki 237). 1841: hideglelésf (Barra 294). a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. 1807: Hidfr (Magy.’. víziútif (→ útif ) helyett. Süszholz. F vészk. F vészk. a nehezen értelmezhet latin szavak (likviricia. Fieberkraut (Melius 67a) ’lázf ’ körülírásos fordításával keletkezett.. 1841: édes higviricz (Barra 102). láz csillapítására használták a növényt: „A’ régi orvosok még a’ lobbos természetü lázokban is használták” (Barra 274). J: 1807 e. (Melius 67a). ill. a névadás alapja. 1783: Higviricz (NclB. hogy a növényt szintén lázcsillapítóként használták: „az idült félbenhagyó lázban .: Liquiricia: Likoricium (CasGl. liquiricium és liquiritia ’édesgyökér’ (< a lat.’. A névadás magyarázata.. 1775: Higviritz (Csapó 259). . hogy nedves területeken.: Liquericia vulgariter dicitur Ricolicia alio nomine glicoricia (TemGl. hideglelésf (MagyGyógyn. édesgyökér’. 1807: Higviritz (Magy. — édes likviricia 1813: Édes Likritz (Magy..: RMGl.. hogy hideglelés ’hidegrázás’. Marzell Glycyrrhiza glabra a. vízi híd r’. hideglelés a. hogy a növény gyökerének édes nedve van. lukrecja. J: ’Menyanthes trifoliata. Marzell Menyanthes trifoliata a. 345). 308). Glycyrrhiza. 417). F vészk. 2. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’ua. A hézaggyökér ’közönséges farkasalma’ összetett szó. ol. gliceriza) értelmesítésével hozták létre a higviric növénynevet. ném. || gliceriza 1500 k. A hézaggyökér ’odvas keltike’ (2.) hideglelelés ellen való f neve a ném. R. (Melius 21). sz. hideglelés ellen való f híd r 1807 e. HolwurtÅ (Melius 180) tükörfordítása. „Liquiriciat magÿarul Edqs gÿeokernek hÿiak” (OrvK. 1998: híd r (Priszter 294). italt ízesítenek vele. | 1998: ’Alisma plantago-aquatica. híd a. EWUng. 1998: vízi híd r (Priszter 294). 394) nevet javasolja a R. ▌ 2. F vészk. Lakritze. higviric XVII. 212). J: ’ua. a név farkashézaggyökér összetételben jelenik meg el ször. 1783.hideglelés ellen való f 207 higviric gyökér (Csapó 86). vidraf ’. A híd r az alán eredet híd ’folyó feletti áthaladást biztosító létesítmény’ és az r ’vigyázó személy’ összetétele. J: ’ua. J: ’Glycyrrhiza glabra. TESz. A kis ezerjóf (1. r a. 241). glycyrriza (< gör.. 1783: HidegleléÐt gyógyittó fü (NclB. Hig viries (SzegSz. gör. J: ’ua. 1577 k. igen nagy hasznu” (Barra 294).’. 163/11). legorizia. J: 1775. — édes ~ 1807: édes Higviritz (Magy. igazi édesgyökér’. 2. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a vizi Híd r (Magy. J: ’Corydalis cava. 373). F vészk. hideglelés ellen való f 1578: hideglelés ellen valo f×nec gr.: Hid r (Julow 258).’. glykýrrhiza < gör. 2. Fieberklee ’lázhere’. hídr’. glykýs ’édes’. A híd r Diószegi–Fazekas alkotása. liquor ’folyadék’ szóból) átvétele.’. növényi nedv’ összetétele. TESz.’. F vészk. — hideglelést gyógyító 1813: Hidegleléstgyógyító (Magy. rhíza ’gyökér’) átvétele. ang. || hideglelést gyógyító f 1775: Hideglelést gyógyíttó-fü (Csapó 85). I. az ’Alisma’ nemzetség elnevezése. 1578: Glicerizáual gr. alacsony vízben fordul el a növény. liquorice. folyadék’ és a német eredet virics ’meglékelt fából kifolyó nedv. 267). A vidraf (2. ételt. ném. 417). N. J: ’ua. 1798: ’Glycyrrhiza glabra. 1807: ’Alisma. odvas keltike’. hideglelésf l. odvas. A gliceriza a lat. hidak lábánál.: Edes Gioker. 14/12).) a közönséges farkasalma nevének átvétele hasonlóság alapján. 371). Melius alkotása. — vízi ~ 1807: vízi Hidfr (Magy. J: ’Centaurium erythraea. a ném. kis ezerjóf ’. — Ö: farkas~. 459).) hideglelésf nevének alapja.

523). K. A berki szell rózsa (2. Sanddorn tükörfordítása. Ember és növényvilág 203). Melius a latinból fordított hollóláb növénynevet -ú melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. 1783: Holló-láb (NclB. ang. és a hóvirághoz hasonlóan nagyon korán virágzik. — ~úf 1578: Hollo lábuf× (Melius 175). hóvirág (Péntek–Szabó. impZr˜. — N. idaeus. berki szell rózsa’. ricinus’. Vö. hártyával bé-vont bogyói következnek a’ fejér virágok’ helyén” (Veszelszki 242). J: ’Anemone nemorosa. öszszetett szó. A névadás magyarázata. Növényszótár 24). 17: 244). J: ’Galanthus nivalis.: els sorban a Ranunculus repens. A hóvirág összetett szó.). F vészk. erdei pajzsika’. hölgyharaszt. A himpér bajor-osztrák eredet . 354). halyag.). a növény virágai fürtösek. hollóláb (KertLap. gólya~ híradó l. A hím el tagra l. porzós virágai a term virágok alatt fejl dnek ki. hangyaboly’ összetétele. 1775: Hollóláb (Csapó 35). A név magyarázata az. hímpáfrány l. az utótag magyarázó szerep . hír l. Meerdorn. veres~ himpér 1878: „himpér: himbeer” (Nyr. hogy a cseresznyeszer termést hólyagszer burok borítja: „Szép piros. málna’. csalán hólyag l. A hímboj a hím (term ) virágok sokaságára utal: „Hím. a hólyag ’a termés hólyagszer burka’ és a szláv eredet cseresznye összetétele. himpYir. zsidócseresznye’. | 1775. himper. A kárpáti jelz a lat. 1783: ’Ranunculus repens. kúszó boglárka’. izsóp hollóláb 1578: Hollo láb (Melius 175). Himbeere. h¢n˜pZre. kúszó boglárka’. kúszó boglárka’. hölgyharaszt — erdei ~ 1911: erdei hölgyharaszt (Cserey. ném. sallow-thorn. T. Marzell Hippophaë rhamnoides a.) gyógynövényként jelentéktelen. a hó ’jégkristályokból álló csapadék’ és a virág összetétele. pl. az utótagra l. J: 1578: ’Ranunculus sp. F vészk. kárpáti homoktövis’. J: . tüskés. himpör. Krähenfuss. villa~ 208 hölgyharaszt hímboj — reped ~ 1807: reped Hímboj (Magy. A hollóláb és hollólábúf Melius alkotása. A név magyarázata.hímboj hím l. 523). Seedorn. Rabenfuß. TESz. himpér és alakváltozatai f képpen a hazai bajor-osztrák nyelvjárásokból származnak. J: ’Ranunculus sp.) hóvirág elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény virágja fehér szín . tseresnye nagyságú. hímpáfrány (→ páfrány). két~pázsit. N. Schneeglöckchen ’berki szell rózsa’. szintén a hóvirág nevének átvétele. 1783: Hó-virág (NclB. A hímharaszt tudományos szaknyelvi szó. himper. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A hímboj Diószegi–Fazekas alkotása. Melius 438. páfrány szárnyasok lábára emlékeztetnek. J: ’Rubus idaeus subsp. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Hippophaë rhamnoides subsp.: els sorban a Ranunculus repens. 1948: himpér (MagyGyógyn. Vö. a hollóláb a lat. Vö. a növény a harasztfélékhez tartozik. gyöngy~. A hóvirág ’Galanthus nivalis’ (1. 383). impör (ÚMTsz. vö. A hólyagcseresznye összetett szó. haraszt. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy a növény tövises. pied de corneille (NclB. J: ’Dryopteris filix-mas. a név magyarázata. 1798: Hólyag tseresnye (Veszelszki 242). J: ’Ricinus communis. A homoktövis a ném. gólyahíradó (→ gólyahír) hisop l. carpatica fordítása. hímharaszt 1998: hímharaszt (Priszter 362). ném. himp9r (MTsz. [Hímje] Igen sok” (Magy. hogy a növény szeldelt levelei hólyagcseresznye 1783: Hólyag-tsereÐznye (NclB. 331). A m. 340). holtcsalán l.. carpatica. sea buckthorn. hóvirág’. hogy a növény már a hó alatt virágzik. 122). 7: 105). fr. kakasláb. a hím ’term virág’ és a boly ’valaminek a sokasága. Marzell Anemone nemorosa a. ▌2. impr ’málna’. „Pes Coruinus” (Melius 175) tükörfordítása. homokos helyeken fordul el leginkább. Szabó. hóvirág 1. — N. ném. EWUng. homoktövis — kárpáti ~ 1988: kárpáti homoktövis (Priszter 395). ném. J: ’Physalis alkekengi.

hogy idegen nyelvekben is számtalan neve van a növénynek. 391) ’húgyf ’. hölgy a. a mál finnugor kori örökség. vizeletindítóf .. 340). *m!lj‹ vagy *m!lk‹ lehetett. közönséges gyujtoványf ’. J: ’ua. ▌ 2. — ezüstös ~ 1998: ezüstös hölgymál (Priszter 395). A húgyosf Melius alkotása. huny a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták hölgymál nevüket. hunyászkodik a. fekete hunyor’. az erdei hölgymál (3. az el tag jelentése ’n . UEWb. 1807: ’Stachys. hasznos tisztesf ’. 1903: Tiszteshunyász (Hoffmann–Wagner 122). akár a n stény madár begye. felt n en sz rösek.. 1807: Holgyomál (Magy. d): RMGl. Hazai Tud. — tisztes ~ 1807: Tisztes Hunnyász (Magy. ném. hunyor’. a hölgy el tagra l. J: 1525 k. Pilosella minor purpureo flore. 1590: Helleborus albus: Feier hunyor (SzikszF. az utótagra l. Az ezüstös hölgymál (2. a tisztes jelz t a növény R. — erdei ~ 1998: erdei hölgymál (Priszter 394). n stény’. hasznos tisztesf ’. ném. hogy a növénnyel vizelési problémákat kezeltek: „a’ nehezen vizellfknek eſtve reggel haſznos ital. Marzell Antennaria dioica a. 340).: polipodia: humior (BesztSzj. 1395 k. fekete hunyor’. haraszt. J: 1806: ’Stachys recta.. vö. J: ’Linaria vulgaris.: BotTört. EWUng.: Elleborus albus: Feÿer Hwnÿor (Ortus: RMGl. 340). 349). n stény páfrány (→ páfrány). hölgy a. Katzenpratzel ’macskapracli’.: pelipodia: himur (SoprSzj. 116. az utótag magyarázó szerep . Vö. J: ’Hieracium pilosella. J: ’Antennaria dioica. 349).. humor l. A hunnyász az uráli eredet huny igéb l -ász gyakorítóképz vel keletkezett. 224). fehér zászpa | ? Helleborus niger. 1520: Elleborus: hwnyor (Növ. 340). 340). a növény a harasztfélékhez tartozik. A hölgy si finnugor örökség. hogy a növény sz rös. 1435 k. gólya~tartóf 1783: Húgyos-fü (NclB. 126). A hölgymál mint növénynév talán arra utal. kánya~ (→ kányahunyor) húgyosf 1578: Hugyos f× (Melius 164a). 1807 e. hunyászkodik a. Polypodium vulgare. a finnugor alapalak *m!l‹.. az utótag jelentése itt a ’madár begye. J: ’Helleborus sp. 1798: Hölgymal (Veszelszki 238). J: ’páfrányfélék. 1583: Pilosella minor albo flore. 1500 k. A névadás magyarázata. tisztesf ’.: RMGl. közönséges édesgyöker -páfrány’. Katzenpfötchen ’macskatalpacska’.: De polipodio: hwnÿor (StrassbGl.: RMGl. huny a. F vészk. UEWb.: Holgyomál (Julow 265). 415). mūrus ’fal’) fordítása. a’ honnét húgyos-fÍ a’ neve” (Veszelszki 279). 1807: Hunnyász (Magy.’. 391). Diószegi–Fazekas a hölgymál nevet a Hieracium növénynemzetség neveként rögzíti. hunnyász 1806: Hunnyász (Kultsár. Mausöhrlein ’egérfülecske’.: RMGl.: Veratrum album. murorum (< lat.) k fali jelz je a lat. | fekete ~ 1525 k. lekonyúlnak” (Magy. urina ’vizelet. Az ezüstös hölgymál (2. mál a. F vészk. névadásukat így magyarázzák: „két nagyobb himſzálai a’ tenyéſzés utánn a’ virágból kétfelé kifordúlnak. 1807: ’Hieracium. F vészk. — fehér ~ 1525 k. ▌ 3. Hasenpfötlin ’nyuszitalpacska’. tisztesf nevéb l vették át. ezüstös hölgymál’. 340).) és az erdei hölgymál (3.: Elleborvs Albvs: Feÿer hunior (Herb. 289–290.) ezüstös jelz je a levelek színére utal. hölgymál 1. | k fali ~ 1807: k fali Holgyomál (Magy.. 1610 k. 448). Diószegi–Fazekas emelte nemzetségnévvé a növénynevet. 1998: fehér hunyor (Priszter 392). — Ö: egérfül~.: RMGl. Bärnpratzl ’medvepracli’. 340).: Hunnyász (Julow 263). EWUng. TESz. névadásuk ma is érvényes.. 340). J: ’Hieracium murorum. dragollub. Harnkraut (NclB.: RMGl. | 1998: ’Helleborus niger. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. A hölgyharaszt összetett szó. a finnugor alapalak *kaδ’ßa vagy *kaδ’ß‹ lehetetett.: Elleborus niger: er ÿr vel fe- . 450). erdei pajzsika’. pl. 208–9.. A tisztes hunnyász fajnév Diószegi–Fazekas alkotása. TESz. 1783: Hölgymal (NclB. mál a. „Herba vrinalis” (Melius 164a) (< lat. húgy’) tükörfordítása. F vészk. Idegen nyelv megfelel re vö. a lat..: poliandrum: hunior (SchlSzj. ▌ 2. hölgymál’. hunyor 1. amely állattal kapcsolatos. az állat hasi része’. húgy l. 349).: RMGl.hölgymál 209 hunyor ’Dryopteris filix-mas. erdei hölgymál’. 1405 k. J: ’Stachys recta. 1807 e. F vészk. J: 1807 e. A névadást magyarázhatjuk azzal... parlagi macskatalp’. | 1807 e.

’. J: ’Polygonatum odoratum. | télizöld ~ 1998: télizöld hunyor (Priszter 392). ez a két jelentés ’páfrányféle. J: ’Veratrum album.: Veratrum album: feÿer hunyor: Földi borostyan és Zazpa (De Medicinali: RMGl.’. századi Orvosi könyv részletesen ismerteti ezeket a növényeket (vö. dumetorum. (Melius 187). zászpa. Kialakulására hatással lehetett a sömör (magyarázatára l. F vészk. vizi apium (SzikszF. t nik fel ’páfrányféle. J: ’Veratrum nigrum. v. Laurus fa lewelw roſa. 603/24).) hunyor neve 1783-ban t nt . | zöld ~ 1807: z ld Húnyor (Magy. | hegyi fekete~ 1578: hegyi fekete Hunyor. fekete zászpa (5.v. hérics stb. ▌ 10. | juhoktisztító~ 1578: Iuhoc tiſÅtito Hunyor (Melius 186a). sömörf . J: ’Helleborus purpurascens. A növénynév 1395 k.) jelentéssel. ▌ 9. 340). 1520-tól kezdve az adatok a következ mérgez növényekre vonatkoznak: hunyor. boglárka’. ▌ 3.) vonatkozó adat van. zöld hunyor’. — berki ~ 1998: berki hunyor (Priszter 392). Polypodium vulgare. 49). J: ’Helleborus viridis. F vészk. 1783: Vizi hunyor (NclB. ▌ 5. 1577-ben pedig egyetlen ’mohára’ (3. | pirosló ~ 1998: pirosló hunyor (Priszter 392). aÅ Eledelnek termeÅetÿwel ellenkqÅnek telÿeſſeggel ees vÿaſkodnak mÿnd aÅok.’. közönséges édesgyöker -páfrány’ (1. Bqrqk. | kisvirágú ~ 1903: Kisvirágú hunyor (Hoffmann–Wagner 112).: Elleborvs Niger: Fekete hwnor (Herb.: Húnyor (Julow 259). F vészk. fehér zászpa (6. | piros ~ 1903: Piros hunyor (Hoffmann–Wagner 111). 1520-tól kezdve a hunyor ’különféle mérgez növény’ jelentés . — vízi~ 1578: Vizi hunyor (Melius 174a). J: ’ua. a könyvben külön fejezetet kapnak a mérgez növények: „AÅ Fwek keoÅÅwl. páfrányféle. 86). el is t nik.’. fekete hunyor (2.’. c): RMGl. Sqth aÅ ÿol taplalth Teſtqth is. ezekre a növényekre az jellemz . 1841: zöld húnyor (Barra 7). ▌ 11. — fehér~ 1948: fehérhunyor (MagyGyógyn. hogy „aÅ [ember] SÅqmeÿ annÿra be hunÿodnak hogÿ NeheÅen nÿlÿk fql” (OrvK. fekete hunyor’. fekete zászpa’. J: ’ua. fekete hunyor’. kisvirágú hunyor’.. vagy beka fé. tavaszi hérics’. A hunyor magyar fejlemény: beletartozik a huny ige családjába. J: ’ua. ▌ 13. 1948: Hunyor (MagyGyógyn. XVI. 328). veratrum: Hunyor (SzikszF. 1948: Fehérhunyor (MagyGyógyn. pl. J: ’ua. magyar hunyor (Halmai 38). Farkas haas. a hunyorral együtt is el fordul). J: ’Helleborus foetidus. huniar (KolGl. 340). 1998: zöld hunyor (Priszter 392). 1841: büd s húnyornak gr. aÅ melÿek ha megh Etethnek nem hogÿ taplalnak es Eltetnek aÅ Teſtôth. borsos keser f ’. orvosi salamonpecsét’. 382).: RMGl. mÿnth aÅ Feÿer hunÿor. aÅ magok mergqs termeÅętÿre valtoÅtattÿak. 618/33) [kiemelés t lem]. 1948: Kisvirágú hunyor (MagyGyógyn. 93). ▌ 8. J: ’ua.’. 1540 k. 340). ez a jelentés 1500 k. 1775: Vizi-hunyor (Csapó 26). boglárka (7). moha’ abban azonos.2: RMGl.’. | hamis fekete~ 1578: hamis fekete Hunyorral gr. J: ’Adonis vernalis.: Veratrum nigrum: fekete hunÿor (De Medicinali: RMGl. 1590-t l (!) adatolható növénynévként. J: ’moha’. 1998: fekete hunyor (Priszter 392). 1775: Fehér hunyor (Csapó 118). sz. — ~f 1590: Ranunculus: Sômôr fé. 1590: Elleborus. pirosló hunyor’. es tqbbek effelek” (OrvK. büdös hunyor (Priszter 392). 363).). borsos keser f (4). 328). hunyor. — fekete~ 1595: Fekete hunyor (Beythe 125a).) kaphatták meg. 1948: piros v. sz. 1595: feier hunyornak gr. J: ’Helleborus niger. J: ’Helleborus. A tavaszi hérics (8. 340). | hegyi fekete ~ 1578: hegyi fekete Hunyor (Melius 186a). 340). (Beythe 125). XVI. a XVI. J: ’Ranunculus sp.). — sárga~ 1783: Sárga Húnyor (NclB. „ſÅęles leuel×” (Melius 186a). hunyor’. 1807: Húnyor (Magy. hogy virágtalan növényekre vonatkozik. A hunyor nevet különféle növények (vö. 328). 1807 e. 53). ▌ 7. J: ’Helleborus niger. az OrvKM. — nyugati ~ 1998: nyugati hunyor (Priszter 392). J: ’ua.: RMGl. 1998. — büdös ~ 1807: büdös Húnyor (Magy. J: ’ua. 1577: muscus: fa moha. ▌ 4. ▌ 6. valószín leg -r névszóképz vel létrejött származék. (Barra 7). J: ’Persicaria hydropiper. 93). J: ’ua.). — magyar ~ 1948: magyar hunyor (Halmai 38). 1998: kisvirágú hunyor (Priszter 392). hunior fé.’. — fehér~ 1578: Feyér hunyor (Melius 187a). 240).hunyor 210 hunyor kethe hwnÿor (Ortus: RMGl. büdös hunyor’. 340). ▌ 12. fehér zászpa’. J: ’Helleborus dumetorum subsp.

szakny. a lat. libacsillag~. kisvirágú hunyor (12. Melius 443. foetidus ’b zl ’) fordítása. innét kapta a juhoktisztítóhunyor nevet.) Diószegi–Fazekas alkotása. Az orvosi salamonpecsét (13. ez a név a virágok hasonlósága alapján jött létre.). idegen nyelvi megfelel kre vö. A borsos keser f (4. R. ném.). — Ö: kánya~.. hogy ez nem az igazi hunyor.. Idegen nyelvi megfelel kre vö.) hunyor neve népi név. a hunyor utótag nemzetségnév. A fehér hunyor (2. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.) piros..). Szabó. feltehet leg az el fordulási helyet jelöli.-i niger (5. Diószegi–Fazekas a Helleborus nemzetséget nevezi így.) kisvirágú jelz je a virág méretét jelzi: „Virága kicsiny” (Hoffmann–Wagner 112). erba fétida. EWUng.-i foetidus (< lat. pipe~. vö. szakny. hasonló szemlélet nevek idegen nyelvekben is megtalálhatók. Helleborus foetidus a. ném. pipa~ (→ pipehúr). a „hamis fekete Hunyorral az Iuházoc à Iuhoc dxgét oruoſſollyác” (Melius 187). madár~. Wintergrün ’örökzöld’. a büdös jelz a lat. weisse Hellebore. 1807-t l a hunyor nemzetségnév lesz. hasonlóság alapján jött létre. 6. falsche. A fekete zászpa (5. A télizöld a növény örökzöld leveleit jelzi. harangszer formája emlékeztet a Helleborusra. TESz. ang.). ang. pirosló jelz i a virágok színét jelzik. csillag~. húr l..) fordítása. csibe~. Benk alkotása. Elleborum album (Veratrum album) utótagjának fordítása.. a kisvirágú hunyor (12. A pirosló hunyor (11.hunyor 211 hunyor fel. ett l kezdve a hunyor nevet Helleborus-fajok kapják megkülönböztet jelz kkel: büdös hunyor (9. ném.) vízi jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. A tavaszi hérics (8. A zöld hunyor (10. Marzell Helleborus niger a. a virág csüng . böhmische Nieswurz ’hamis hunyor’.) jelz je a R. lat. white hellebore. pirosló hunyor (11. A fekete jelz a gyökér színére utal. A nyugati jelz tudományos szakny. ném. zöld hunyor (10. Genaust foetidus a.) hamis fekete jelz je arra utal. Adonis vernalis a.. lúd~.) zöld jelz je a virág színére vonatkozik: „zxld virágja vagyon” (Lippay I: 77). fehér~ . Idegen nyelvi megfelel kre vö. A büdös hunyor (9.-i jelz . R. false hellebore ’hamis hunyor’. fr. tyúk~ húsvét l. Stinkkraut ’büdös f ’.

| kék ~ 1813: kék Ibolya (Magy. ivola ~ ivolya változat v-je hiátustölt .) elnevezés növény csak 1775ben t nt fel. — illatos ~ 1948: Illatos ibolya (MagyGyógyn. moschátus (< gör. J: ’ua. J: ’ua. A mezei sz rösivolya és vad mezeiivolya kalincaínf (2. Az ibolya szóhasadás eredménye. 1578-ban az ibolya jelz je sárga. J: ’Vaccinium myrtillus. 1783: Ivolya. 1590: Vaccinium: Iuolya (SzikszF. A mézesszagú. 1998: ibolya (Priszter 538). ▌ 2.: RMGl.’. 1775: Vadmezei ibolya (Csapó 125). J: ’Viola odorata.’. áfonya’. R. (Melius 72). Ember és növényvilág 240). a szerecsendiószagú jelz t nyilván a lat. erdejiibója (Péntek–Szabó. erdejiiboja. | 1798: ’Ajuga chamaepitys.) sárga virágú növény. ▌ 5. ▌ 3. A szerecsendiószagúivolya szintén Melius alkotása. az illatos jelz a lat. | jószagú sárga~ 1578: iò ſÅagu ſárga Iuolya (Melius 71a). nemes májvirág’. Vacínium a. 1903: szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann–Wagner 119). N. Ember és növényvilág 240). tricolor. A mai hivatalos ibolya ’Viola odorata’ (4.’. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. A leírást Gombocz teljes egészében az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. A növénynév el ször Meliusnál jelent meg orvosi körömvirág’ (1. hogy más növényekre. kalincaínf ’. | mézesszagú~ 1903: mézesvagy szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann– Wagner 119). 1998: márciusi ibolya (Priszter 538). móschos ’pézsma’) alapján alkotta: „Iuamoſchata. orvosi körömvirág’. 2.’.’. J: ’ua. SÅereczen dio ſÅágu Iuollya” (Melius 171). 1604: Ivolyva (MA. ▌ 6. 1798: Ibolya. névadását Melius így indokolja: „A virága óllyan mint à kerti Iuollyánac. hogy az „egész növény gyapjas” (Hoffmann– . ibolya’. 1783: Vad mezei ibolya (NclB. Ivolya (Veszelszki 443). (Melius 171). hogy az ibolya növénynév jelentése a korai adatokban illatos virág. amelynek a színe általában kék. az az. többek között az Ajuga reptansra vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. A fenti adatok alapján kimutatható.) jelentésben. | kék~ N. Í ibolya 1. 344). 373). vadárvácska’. 362). — mezei sz rös~ 1578: Mezei ſÅxrxs Iuollya (Melius 171). kalincaínf ’. J: ’ua.). Azért hiyác vad mezei Iuollyánac” (Melius 171). J: ’Ajuga chamaepitys.’. Ibolya (NclB. odorata fordítása. 1798: vad mezei Ibolya (Veszelszki 261). kékiboja (Péntek–Szabó.I. a sz rös jelz arra. | szerecsendiószagú~ 1578: SÅereczen dio ſÅágu Iuollya (Melius 171). kalincaínf ’. b-vé válását egykori bilabiális ejtése (ß) magyarázza. Ember és növényvilág 240). J: ’ua. szintén Melius alkotásai. a növénynek kékeslilás virágja van. szerecsendiószagú jelz k a növény er s illatára utal. 384). A szókezd v elmaradására vö. — sárga~ 1578: ſárga Iuollyánac gr. J: ’ua.) körülírásos nevek. a névadás magyarázatára l. J: ’ua. a latin eredet viola elkülönült változata. — erdei~ N. 1783: Ivolya (NclB.’. | vad mezei~ 1578: vad mezei Iuollyánac gr. J: ’ua.’. 420). ▌ 4. F vészk. 1775: Ibolya (Csapó 296). A R. még sárgavirág. vimád > imád. Az ’orvosi körömvirág’ (1. | márciusi ~ 1948: márciusi ibolya (MagyGyógyn. J: ’Calendula officinalis. J: ’Hepatica nobilis. iboja (Péntek–Szabó. 179).) és kalincaínf (2. — háromszín ~ 1998: háromszín ibolya (Priszter 538). valószín azonban. 179). 1998: illatos ibolya (Priszter 538). J: ’Viola tricolor subsp.

tövises iglice’. J: ’Centaurea montana. ìglica ’kis t .). Az imádságbokor szaknyelvi elnevezés. 2. a virág és a növény felépítése is hasonló az ibolyáéhoz. N. iglice | Ononis spinosa. a lat. 126: 311–2.-hv. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: 1783.: „Himulus vulgo komlo vel inula” (TemGl. v. a nemes májvirágot (4. a növények felépítése hasonló.’. ▌ 2. imola (MagyGyógyn. 83). 1998: imola (Priszter 330). szln. imádságbokor’. Az imola valószín leg Benk alkotása. J: ’ua. ▌ 4. — hegyi ~ 1998: hegyi imola (Priszter 330).’. tövises iglice’. 349). szegf ~.. — Ö: kakukk~. — illatos ~ 1998: illatos imola (Priszter 298). Bizonytalan.iglice 213 imola Wagner 119). Imola (NomVeg. J: XV. 1998: iglicetövis. Az imola ismeretlen eredet . a tövises jelz magyarázata. az imola a Centaurea nemzetség hivatalos . A vadárvácska (6. háromszín viola (→ viola). 490). 142). a réti imolának ’Centauria jacea’ adta: 1807: Imola TsÍkÍllf (Magy. tövis utótagok. igrictüske (MagyGyógyn. a szláv szavak az sszláv *igla ’t ’ folytatójának kicsinyít képz s származékai. Imoja (Tsz.). igar l. igric l. | 1998: ’Ononis. 1775: Iglitze-tövisk (Csapó 120). — tövises ~ 1813: tövisses Iglitz (Magy.-i Abrus precatorius név átvétele. a gilice ~ gelice alakváltozatok a madárnév hatására alakultak. ahol a névadás alapja ugyanez. szb. Az áfonya (3. az ſzarabul zederies viraga nx kxver zanto fxldxn terxm” (Beythe 64a). blg. Vö. Paternosterabrus ’páternoszter. 1998: ’Centaurea cyanus. ill. imolya (MagyGyógyn. A tövistelen iglice ’fest rekettye’ (2. F vészk.: Rannus: irglicze (CasGl. Genaust moschatellínus a. b): RMGl. Az iglice szláv eredet . feltehet leg idegen nyelvi minták alapján hozták létre. 401). 1783: Gelitze-tüske (NclB. 1500 k. Vö. A tüske.. A magyarba egy déli szláv vagy szlk. fest rekettye’. juhar iglice 1.. 427). gilicetüske. sz. gólyaorr. MNövSz. iklic™. 355). spinosa (spéna ’tövis’) fordításával keletkezett. imola 1. gilicetövis (Priszter 438). 1578: Iglitze txvisk (Melius 48). iglíca ’kis t . 1775: Iglitze (Csapó 120). iglic™. 349).) ibolya neve feltehet leg a kék termés hatására jött létre. 1775: Iglitze-tövisk vagy tüske (Csapó 120). v. — tövistelen ~ 1578: txuiſetlen Iglitzénec gr. 1583. 368).). eper~f (→ eper) ilonka l. 1998: tövises iglice (Priszter 438). iglice’. 1783: Imola (NclB. miatyánk abrus’. 131). juhar illatú l.) ibolya neve szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. tövises iglice’. 1583: iglicze Anonis (Clusius–Beythe 2a: BotTört. N. csimáz~f . iglice ihar l. 1998: iglice. kék~ Marzell Anemone hepatica a. R. hegyi imola’. hogy a növény korallpiros magvaiból rózsafüzért készítettek. giliceökörgúzs. 126: 311). vö. 533). J: ’ua. иглúци ’egy fajta szúrós növény’. imola (ÚMTsz. A névadás alapja az. az imádság ’ima’ és a bokor összetétele. gólyaorr’. 297). Melius 437. — N. Nyr.) Melius alkotása. örvénygyökér’. pézsmabúzavirág’. hogy a növény tüskés: „he xs mint imádságbokor 1966: imádságbokor (Csapody–Priszter. — N. F vészk. (Melius 98a). imola’. | 1998: ’Centaurea. J: ’ua. Szabó. a tövistelen jelz arra utal. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az imola nevet náluk egy másik Centaureafajnak. a háromszín jelz magyarázatára l. — ~tövis 1577 k.: RMGl. a növény egyéb elnevezéseivel. | ~tüske 1706: Girlicze tüske (TESz. J: ’Genista tinctoria. iglic(.: RMGl.) a virág kék színe és korai virágzása és felépítése alapján hasonlította a népnyelv az ibolyához. sz. XV. Marzell Abrus precatorius a. 1590: Anonis vel ononis: Iglicze (SzikszF. — N. 1500 k. Vö. egy nijl az txuiſſe. iglica ’iglice’ kerülhetett. iglic (Priszter 438). 1775: ’Ononis spinosa. J: ’Abrus precatorius. hogy a növénynek nincsenek tüskéi. J: ’Amberboa moschata. ahol az abrus a lat. | 1590: ’Onopordum acanthium. ▌ 2.: IglÿcÅe Tqwÿs (OrvK. ném. 1775: Gelitze tüske (Csapó 120). J: ’Inula helenium. 326). ▌ 3. 1998: imádságbokor (Priszter 288). hogy ide tartozik-e a következ adat: 1500 k. 420). kék búzavirág’. szakny.: gilice (Nyr.’. szamárbogáncs | Ononis spinosa.

aranyistápf (ÚMTsz.).’. Genaust intybus a. Az indás és a mászó jelz magyarázata. elhalt növényt sszel a szél görgeti. hogy a növény tüskés. 373). ném. és az elszáradt. F vészk. 1841: mezei iringó (Barra 158). Marzell Centaurea montana a.) szintén az Ajuga nemzetséghez tartozik. Az si uráli eredet ín szavunk 1405 k. valamint a lat.). hogy a növényt reuma. ízületi fájdalmak. — erdei ~ 1578: Erdei Intubus (Melius 78). hogy a növénynek „Gyökerez indái vannak” (Hoffmann–Wagner 119).. orvosi csikorgóf ’. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. mezei katáng’. Idegen nyelvi megfelel re vö. idegen nyelvi megfelel re vö. Marzell Gratiola officinalis a. Melius ínf növénynevében az ín el tagnak ’ideg’ jelentése van. Az iringál ir. Az örvénygyökér (4. — N. F vészk. — Ö: kalinca~. EWUng. eryngos ’kecskeszakáll’) nemzetségnévb l alkották. zsába a. 1783: ’Ajuga chamaepitys. Marzell Eryngium campestre a. iringál a. kalincaínf ’. A névadásra valószín leg az iringál ’korcsolyázik’ is hatással volt. az ín ’lábszárín. J: ’Eryngium. Az ínf valószín leg Melius alkotása. ▌ 2. 321). Melius ezzel magyarázza a névadást: „Farſabáſt à ki nem iárhat igyeneſen meg gyogyirtya” (Melius 171a). Intubus. 193).. istáp — aranyos ~f 1775: Aranyos istáp-fü (Csapó 13). ▌ 2. A névadás magyarázata.alapszava ’fut’ jelentés . lat. — másik féle ~ 1578: maſic fęle Intybus (Melius 77a). kalinca~f . TESz.) és a pézsmabúzavirág (3. Az indás ínf (2. . J: ’ua. J: ’ua.-i Eryngium (< lat. a két fajt erdei és másik féle jelz kkel különíti el. a növény R.’. a növény lat.. csaba~e. Az iringó nemzetségnév. 1998: ínf (Priszter 293). mezei iringó’. 441. neve Inula nevének értelmesítésével jött létre. Intybus (< gör. A hegyi imola (2. 1775: Infü (Csapó 125). éntybon ’endívia’) (Melius 77a) átvétele. || arany~ 1813: arany Istáp (Magy. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. 1798: Ín-nyújtó-fÍ (Veszelszki 241). bába~e. 194). likas~füstike. eringius. hogy a növényt heves idegfájdalom gyógyítására használták. aranyvessz ’. iringion. iringál a. F vészk. ín l. 1578: In f× (Melius 171). Gichtkraut ’köszvényf ’. Berg-Flockenblume. ín a. UEWb. szeder~ ínf 1.. zsába a. TESz. | 1998: ’Ajuga. köszvény kezelésére használják. taps~ iringó 1807: Iringó (Magy. — N.ínf 214 istáp neve ma. futtatja a mez kön. intubus 1. iringó’. 2. J: ’Cichorium intybus. salátakatáng’. mezei iringó’ (ÚMTsz. indás ínf ’. 2.’. A nevek katángfélékre vonatkoznak. Az intubus Melius alkotása. EWUng. — mezei ~ 1807: mezei Iringó (Magy. 416). 364).) Centaurea nemzetséghez tartozó fajok. 384). ír l. 1783: Arannyas IÐtáp-fü (NclB. az izmot a csonthoz er sít képz dmény’.. ín a. J: ’Ajuga reptans. J: ’Eryngium campestre.-t l mutatható ki ’ideg’ jelentésben. J: ’Cichorium endivia. 1998: mezei iringó (Priszter 370). ínf ’. F vészk. Az ínnyújtóf magyar alkotás. J: ’Solidago virgaurea. A hegyi (2) jelz a növény el fordulási helyére utal. | mászó ~ 1903: mászó inf (Hoffmann–Wagner 119). a lat.) imola neve népetimológiás alakulat. 1783: In-fü (NclB. ez magyarázza imola nevüket. a mezei iringónak érdekes sajátossága. az indás ínf a növény hivatalos magyar neve. a nyújt ’kiegyenesít’ és a magyarázó f utótag összetétele. Diószegi–Fazekas hosszúnak t n ostorindás (→ kacskanyak) jelz jéb l vonták el az indás jelz t. a névadás alapja. || aranyos ~ 1813: Aranyos istáp (Magy. Diószegi–Fazekas alkotása. yringus elnevezéseib l. Az aranyos istáp elnevezés a lat.. irringó ’Eryngium campestre. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. a nevek nem maradtak fenn. szakny. valószín azonban. | 1775. hogy más növényekre. 1998: aranyos istápf (Priszter 507). J: ’Gratiola officinalis. ínnyújtóf 1783: In-nyújtó-fü (NclB. kalincaínf ’. 1998: iringó (Priszter 370). likas~. — Ö: mósusz~. J: ’ua. — indás ~ 1998: indás ínf (Priszter 294).

374). isteni’) is hatással lehetett. istenharagja 1813: I[sten] kegyelme. a jelölt birtokos szerkezet kalap ’fejfed ’ utótagja a virág formája alapján jött létre. 126). 1793: Istárj (Földi 25). réti harangláb’. mezei iringó’. 346). ill. 1783: IÐten átkozta tövisk (NclB. a lat. 212). — mezei ~ 1578: Iſten fáya. 1525 k. Az istengyümölcse népi név. Hergottsbrot ’Isten kenyere’. hogy a növény a természet által felkínált élelem f leg a szárnyasok számára. papsajtmályva’.’. az istáp jelentése ’vessz . Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a növényt felszentelésekkor használták. J: ’Gratiola officinalis. kisebb kenyér’ a növény ehet . J: ’Eryngium campestre. J: ’Ranunculus sceleratus. istenabroszkája N. a cipó ’kerek. bábakalács. 1783: átkozott tövisk (NclB. 1798: Iſtárj (Veszelszki 373). lat. Isten gyümölcse (MagyGyógyn. ném. lignum Dei tükörfordítása. 1372 u. amelyek szívesen fogyasztják a libapimpót. J: ’ua. || átkozott-tövis 1775: Atkozott tövisk (Csapó 165). torzsikaboglárka’. 427/14). J: ’Malva neglecta. 135). hogy a galagonya piros termését a természet felkínálja. bot’ (1356: ? ’vessz ’. ném. (OrvK. talán a növény istenkegyelme elnevezésének mintájára jött létre.istárj 215 istenkecipója szakny. kerek termésére utal. J: ’Crataegus laevigata. jelölt birtokos szerkezet. vö. 1577 k. istenátkoztatövis növénynevek átkoz eleme ’átkot mond’ jelentés . a növény szintén ürömféle. ezek a „megátkozott növények” er sen tüskések. . Az istárj ismeretlen eredet . Az istenkecipója népi elnevezés. F vészk. vö. J: ’Potentilla anserina. Isten kalapja (Csapody– Priszter. ürömcserje’. Gottes bäumchen. 76). J: ’ua. Az istenkalapja népi elnevezés. Genaust abrótanum a. istenátkozta jelz ket az indokolja. || istenátkoztatövis 1583: Isten atkozta touisk (Clusius–Beythe 4: BotTört. 346). Az istenabroszkája népi név. a jelölt birtokos szerkezet gyümölcs ’termés’ utótagja ótörök eredet . Az istenfa elnevezés alapja a növény gyógyító ereje. N. aranyvessz . A névadás magyarázatára l. J: ’Artemisia campestris. jelölt birtokos szerkezet. 1783: IÐtárj (NclB. 2. 382).: Abrotanum: Isthenfaÿa (Ortus: RMGl. átkozott-tövis. nagyon hasonló az ürömcserjéhez (1). 1578: Iſtáry (Melius 86). mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a „Régi Nevek” közt említi. ördögszekér. J: ’Artemisia abrotanum.: Iſthen faÿath gr. Isten abroszkája (MagyGyógyn. J: ’valamiféle mérgez növény. A névadásra a növény lat. abrotanum nevének téves eredeztetése (< ábrotos ’halhatatlan. 1595: Iſten faia (Beythe 67). tüskés iringót a szél görgeti sszel a mez kön. 1998: istenfa (Priszter 306). mételmaszlag’. istenfa 1. J: ’Aquilegia vulgaris. Ember és növényvilág 205). 1578: Iſten fáya (Melius 160a).: ’vessz ’). 1584: Iſten faya „Iſten faya hoc eſt. Istenke cipója (MagyGyógyn. „Maſic à mezei” (Melius 160a). istenfa (Péntek–Szabó. istenátkoztafa N. A névadás szemléleti háttere. istenfa. lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. orvosi csikorgóf ’. libapimpó’. 1798: IÐten-fája Abrotanum mas (Veszelszki 15). 121). istárj 1. virga ’vessz ’. és a gyümölcs ehet . — N. a mezei iringó növénynévben az átkozott. szúrósak. Istenátkoztafa (MagyGyógyn. lignum Dei” Abrotonum (Clusius–Beythe 7). istánfa (Péntek–Szabó. MNövSz. ▌ 2. cseregalagonya’./1448 k. Az istenfa ’mezei üröm’ (2.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 175). J: ’Rosa canina. mezei üröm’. a növény R. az. istengyümölcse N. mind a két jelentés er sen mérgez növényre vonatkozik. Abrotanum mas (Veszelszki 15) elnevezésével. haragja (Magy. 129). hogy az elszáradt. gyep rózsa’. az utótag a szláv eredet abrosz ’terít ’ -ka kicsinyít képz s származéka. istenkalapja N. Ember és növényvilág 205). Az istenátkoztafa ’gyep rózsa’ tüskés növény.-i vírga-aurea (< lat. Az istenabroszkája növénynév jelentése. Az istenátkoztafa. ▌ 2. aurea < aureus ’arany’) fordítása. Vö. Az istenharagja valószín leg népi név. talán Datura metel. istenkecipója N.’.

321). a névadás magyarázata a növény papucsra emlékeztet virágja. J: ’Orobanche alba. hogy a növény fogyasztható és finom. A névadás szemléleti háttere. Melius a bunkószer torzsavirágzatot nevezi isten nyilának. Mollay. — ~f 1783: IÐten nyila fü (NclB. a lat. 317.) név Melius alkotása. Melius a növénynevet egyértelm en nem az egész növényre. hogy a régiek a növény gyógyhatását nagyra tartották.) népi elnevezés. J: ’ua. A névadás alapja. 374). 1590: Hippuris minor: Isten nyla (SzikszF. || istenkegyelme 1813: I[sten] kegyelme (Magy. Csapó kés bb az istenlovafarka nevet megbotránkoztatónak tartotta. J: ’Arum maculatum virágzata. hogy mezei zsurló tavaszi. fehér vajvirág’. 219). és földbe fúródott nyílvessz . a növény különféle betegségekre utaló neveivel: ínnyújtóf .: RMGl. hogy a növény a szárakon t szer bokros levélzetet fejleszt. A réti harangláb (2. 1590: Asparagus: Nyul arnyek. J: ’Aquilegia vulgaris. vajvirág’. réti harangláb’. spórafüzéres szára nyílvessz höz hasonlítható. Jávorka 749). UEWb. Ambroſiam ’Istenek eledele’ (Melius 50a) fordításával hozta létre. hogy a növény olyan. terméses kocsányára érti: „Kettx à leuele. a névadás alapja. Vö. J: ’Gratiola officinalis. lat. istennyila 1. Az istennyila ’mezei zsurló’ (2. 529).). hanem annak virágos. istenkulcsa 1813: I[sten] nyilaf . A fehér vajvirág (3. a füzérvirágzat képviseli a nyíl tollát. ▌ 4. kerti oroszlánszáj’. A névadás alapja valószín leg az. J: ’Orobanche sp. J: ’Orobanche alba. de lehet a mezei zsurló lófarkf nevének hatására létrejött elnevezés is. ném. Misegyertya. . a nyíl uráli eredet . Az istennyila (1. N. istenkeszty l. 1604: „Orobanche: Isten nyíla. fehér vajvirág’. MNövSz. Marzell Gratiola officinalis a. TESz. 220). mirigyes libatop’. F vészk. foltos kontyvirág virágzata’. az ezt körülvev fehér burkot pedig a kés bbiekben istenszakállának nevezték. 141). 1798: Iſten’ kegyelme-fÍ (Veszelszki 241). 1578: Iſten nyilánac gr. ▌ 2. J: ’Asparagus officinalis. mezei zsurló’. MNövSz. 392). ▌ 3. az utótag a szláv eredet kulcs. Balaton 52). keszty virág istenkenyere 1578: Iſten kenyere (Melius 50a).) név motivációja az. 107. 344). 374). kúltsa (Magy. Isten papucsa (Csapody–Priszter. vö. mise gertya (SzikszF.: Sparagus: Istenloafarka (CasGl.. sár ellen való f . 1590: Orobanche: Isten nila. J: ’Antirrhinum majus. istennyila (Csapody–Priszter: MNövSz. Isten papucsa (Csapody–Priszter. Iſten nyilánac hyiác à ki kxzép aránt terem benne” (Melius 89). ▌ 2. csemegesulyom’. nyíl a. reumát.) istennyila elnevezésének alapja. Istennyila: Orobanche” (MA. közönséges spárga’. b): RMGl. 1783: IÐÐten-kenyere (NclB. N. Növénynevek 100–101. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében a Régi Nevek között t nik fel. EWUng. alii Isten loua farka (SzikszF. orvosi csikorgóf ’. Az istenkulcsa jelölt birtokos szerkezet. J: ’Trapa natans. a füzérvirágzat képviseli a kulcs tollát..) istenpapucsa szintén népi elnevezés. Az istenpapucsa ’kerti oroszlánszáj’ (1. A csemegesulyom (4. a virágok papucshoz hasonlóak.: RMGl. J: ’Equisetum arvense. „A kis Balatonban el forduló sulyom nev növény ehet termését nevezik igy” (Borbás. és a kés bbiekben már nem adatolható. istenlovafarka 1500 k. istenkegyelme — ~f 1783: IÐten kegyelme-fü (NclB.. 76). gratia dei nevének tükörfordítása. sparga. J: ’Chenopodium botrys. F vészk. Az istenkegyelme a növény R.: RMGl. (Melius 89). 2. hasonló szemlélet névadásra vö. jelölt birtokos szerkezet. Muttergottesschüchelchen ’miasszonyunk papucsa’. N.istenkegyelme 216 istenpapucsa Marzell Malva silvestris a. Az istenkenyere Melius alkotása. nyíl a. hogy a növény felépítése kulcshoz hasonlítható..) istennyila neve népi név. sokféle betegséget gyógyítottak vele: pl. er s hashajtószer. 1798: Iſten’ nyíla-fÍ (Veszelszki 332). istenpapucsa 1. alii. ami lófarokhoz hasonlítható. mint valami égb l l tt. ill. valószín leg népi név. 2. helyette létrehozta a Szent György lova farka elnevezést. Az istenlovafarka népi név. köszvényt. 529).’. köszvényburján.

hogy a növények valamely része fehér. (Csapó 41). istentáskája 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. 1841: iszalag (Barra 330). krisztustenyere Marzell Asplenium trichomanes a. hiſopoth (OrvK.-hv. tricolor. Növ. Sandwinde ’homokszulák’. 1903: juszalag (Hoffmann– Wagner 40). kövi fodorka’. F vészk. J: ’Solanum. táskához hasonlóak.) istenszakálla neve valószín leg magyar alkotás. vadárvácska’. || kisjézustáskája N.-hv. laza páfránylevelek tömege. Diószegi–(Fazekas) Orvosi könyvének „Igazító Laistrom”-ában a „Régi Nevek” között az iszalag szerepel. J: ’Convolvulus arvensis. 364). TESz. az Áron szakálla elnevezés mintájára jöhetett létre.: RMGl. Marzell Convolvulus arvensis a. 1813: I[sten] szakálla (Magy. iszap 1783: IÐzap (NclB. svl&k. 374). 1577 k. vagy a laza levelek sokasága emlékeztet szakállra. Az iszalag alakváltozata a juhszalag ~ juszalag els sorban a juh ~ N.. szerb-horvát vagy szlovén eredet .) névadás alapja.: Iszalag (Julow 256). talán Asplenium rutamuraria. MNy. 1948: juhszalag (Halmai 76). Csapó azt írja az istentáskája névr l: „Némelly Magyar Dictionariumokban ez fü Isten táskájának neveztetik de vétkeſſen” (Csapó 215). paptarsoly. — ~f 1807: Iszapf (Magy. R. istentenyere l.: ’Solanum. istáp. farkasmaszlag~ ivolya l. A magyarba egy szb. a névadásra hatással lehetett a növény lat. J: 1807 e. 1435 k. bakszakáll. F vészk. 11: 221. Az istentáskája valószín leg magyar alkotás. a növény egyéb. Isten taskaia (SzikszF. papszakáll. szakáll a. apró szulák’. 1813: I[sten] szakálla (Magy. kesernyés csucsor’. 1816: Iszalag (Baumgarten I: 169). Az iszalag szláv átvétel. A névadás alapja.’. Nyr. istenszakálla 1. hasonló szemlélet nevei alapján alakult ki. A kövi fodorka (1.: RMGl. Az istenszakálla ’hasznos földitömjén’ (3. slak ’szulák’ kerülhetett át. hogy a szárat egy szakállhoz hasonlítható zöldesfehér szín nagy buroklevél öleli körül. 603).: ÿſopus: ÿſíp (BesztSzj. isztrák l. 1525 k.) istenszakálla elnevezése talán tudatos magyar szóalkotás. 1948: Isten táskája (MagyGyógyn. ju és a szalag népetimológiás beleértésének következménye. LXXII. 1405 k. 374). F vészk. szakáll a. EWUng. J: ’ua. Marzell Aquilegia vulgaris a. 10: 13. 6: 43).istenszakálla 217 izsóp ném. ném. J: ’ua.: RMGl. Kis Jézus táskája (MagyGyógyn. szb.’. vö. A mássalhangzó-torlódásos szókezdetnek i-vel való feloldására vö. a „Megállított Nevek” között már a keserédes csucsor-t (→ csucsor) olvashatjuk. | ’Solanum dulcamara. J: ’Capsella bursa-pastoris. bursa pastoris ’pásztor táskája’ elnevezése.: ysopus: ysop (SchlSzj. a szakáll ’állon növ sz rzet’ ótörök eredet . vö. vö.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. 1807: Iszalag (Magy. békatarsoly..) istenszakálla neve valószín leg a növény hasonló szemlélet elnevezései alapján keletkezett. közönséges pásztortáska’. 45: 219). 336). 683). csucsor’. A névadás oka. szln. 176). 364). ▌ 2. 364). A szláv eredet iszap név magyarázata valószín leg az. 2. hogy a fehér virágzat szakállhoz hasonlít. 2.. Unser Lieben Frau Handschuh ’miaszszonyunk papucsa’. ispotály. istráng. — ~f 1775: Iſten-ſzakála-fünek gr. J: ’Arum maculatum. 117). pásztortarsoly. | 1807: ’Solanum dulcamara. 162). iskola. J: ’páfrányfaj. hogy a termések kis iszalag 1807 e. A vadárvácska (4. A foltos kontyvirág (2.: Hiſſop. ibolya izsóp 1395 k. foltos kontyvirág’. Az istenszakálla jelölt birtokos szerkezet. Vénusz asszony haja). 1940–43: juszalag (MNy. A névadás alapja. ▌ 4. hogy a növény gyakran fordul el homokos. csucsor’. vagy szln. vel. J: ’Viola tricolor subsp. hasznos földitömjén’. 1805–13: IÐzalag (Márton. császárszakáll. A névadás alapja a szakállra emlékeztet lecsüng . F vészk. ▌ 3. kesernyés csucsor’. mivel a patikákban régen több páfrányfajt együtt hajnövel szerként árultak. de a névadásra hatással lehetett más páfrányfaj elnevezése is (vö. iszapos területeken.: RMGl. sl&k ’szulák’. 117). A kisjézustáskája népi név.: Isopus: isop (SoprSzj. isztár. sl&k. . TESz. J: ’Pimpinella saxifraga. — juhszalag 1816: Juszalag (Baumgarten I: 169). vö.

Az egyházi és klastromi jelz k Melius alkotásai. | erdei ~ 1798: erdei izsóp (Veszelszki 250). es aÅÅal moÐÐad aÅ torkoth” (OrvK. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt a subsp.’. Kloſter Iſop fordításával alkotta: „eſÅt Nemet×l Kloſter Iſop. J: ’Hyssopus officinalis.. hyss#pus.).izsóphoz hasonlatos f 218 izsóphoz hasonlatos f 14.-i hyssopus (< lat. 1578: Iſop (Melius 121). Csapó József így ír az izsópról: „Toroknak belsö dagadását. Ysop. Mind az izsóp. 1583: Isôp (Clusius–Beythe 5: BotTört. kerti izsóp’. J: ’Hyssopus officinalis. ſÅomiuſág. 1595: Iſop (Beythe 67a). kerti izsóp’. íz l. fert tlenít . vö. izsóphoz hasonlatos f 1533: Origanum: Wolgemut: Isophoz hasonlatus fy (Murm. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt az subsp. Mindkett hasznos torok dagadása ellen. izsóp a. Isop. | klastromi ~ 1578: Kalaſtromi. 256).: RMGl. aristatus jöhet számításba. Szabó. lat. izsóf (OrmSz.. Genaust Hyssópus a. Az izsóphoz hasonlatos f körülírásos forma. J: ’ua. Mindkét növény használható ütés vagy esés miatt megdagadt. 131/20). A latin szó els sorban a bibliafordításokon keresztül bekerült az európai nyelvekbe: ang. 385). századi orvosi könyvben ezt olvashatjuk az szurokf r l: „Torok dagadasrol” (OrvK. hýss#pos < héb. a ném. szakny. Melius 418–9. Melius leírásaiban a kerti változat els sorban a subsp. 1841: kerti izsóp (Barra 309). megkékült testrészek borogatására stb. dinnye~f . az az. ol. (Melius 121a). hys#pus < gör. | kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” [Iſop] (Melius 121). Egyházi Hyſopnac hiyác (Melius 121–121a). hyssope. a XVI.és f szernövény. köptet hatású. az izsóp gyógyító ereje hasonlít a szurokf hatásához. 1783: I’sóp (NclB. Hyſop (Melius 121a). sipan. jó ezen fünek fött vizével gyakran öblögetni” (Csapó 121). Az izsóp latin eredet . alkalmazása légcs hurut esetén javallott. | mezei ~ 1578: mezei Hyſop (Melius 121). kerti izsóp’. hysope. J: ’ua. — egyházi ~ 1578: Egyházi Hyſopnac gr. | réti ~ 1798: réti izsóp (Veszelszki 250). ném. hyss#pum.oder Klosterysop. officinalisra vonatkozhat. J: ’Hyssopus officinalis. Kalaſtromi. fr. — N.. #z#b ’izsóp’). issopo. EWUng. kerti izsóp’. Melly fayás ellen” (Melius 122a). (Melius 121). fuladás. Ilyen értelemben szerepel a Herbáriumban is: „Igen jò hurutás. J: ’Hyssopus officinalis. kerti izsóp’. kerti izsóp’. közönséges szurokf ’. 46). 130). hv. Egyházi Hyſopnac gr.). hyssop. aristatus jöhet számításba. hogy a szurokf „fuladaÐt gogit. a közönséges szurokfüvet az izsóphoz ’Hyssopus officinalis’ hasonlítják: az izsóp és a szurokf illatos gyógy. 1798: mezei izsóp (Veszelszki 250). Kirchen. J: ’Origanum vulgare. J: ’Hyssopus officinalis. kerti izsóp’.. Csapó szerint: „Fulladozó Ember meg-épül tsak fözzön-meg egy Lót IÐopot egy ittze vizben ’s igya ezt a’ vizet” (Csapó 121).’. 1798: Isóp (Veszelszki 250). | hegyi ~ 1578: hegyi Hyſopnac gr. J: ’Hyssopus officinalis. A növény görcsoldó. J: ’Hyssopus officinalis. izsóp a. | kertbeli ~ 1798: kertbéli izsóp (Veszelszki 250).” (Beythe 69). is. 1775: Isop (Csapó 121). 131/8) „kÿ fachÿart leweth veogÿed. (Melius 121a). izsó (ÚMTsz. Beythe András azt írja. mind a szurokf hasznos fulladás ellen. TESz.

).: De populo et albaro: yegene (StrassbGl. — fekete ~ 1583: fekete iégnye (Clusius–Beythe 6a: BotTört.. jajkóró (MagyGyógyn.). 315/40). 214).).. — ~fa 1590: Populus nigra: Iegenie fa (SzikszF. 212). jàgnjēd.: abies: Jegenÿe fa (BrassSzt. | magos ~ 1903: magos jegenye (Hoffmann– Wagner 186).: ’Abies alba. reg(nyefa. 1550 k. jegényefí (Nyatl.). d): RMGl. 1583: iegnye fa (Clusius– Beythe 6a: BotTört. J: ’Populus nigra.: RMGl. „Igqnÿe fan termqth Enÿwnek (OrvK. regönyét gr. közönséges lucfeny ’. 1453: Penes arborem platani wlgo Jegenye vocati (OklSz. Ebb l a magyar változatok hangrendi kiegyenlít déssel és a kicsinyít képz nek felfogott szóvégi d elha- jábor. juhar jegenye 1. 131). 1610: Popvlvs: Populus alba: Jeghenie fa (Herb. jeginye. 1865: jeg nyé-t gr. 330). gyeg(nye. kemény szára’ magyarázó elem. (ÚMTSz. szb. geg(nye. 367). leginyefa. — fekete ~fa 1798: Fekete Jegenye-fa (Veszelszki 31).: „Terpentinat de ÿegqnÿe faÿeth” (OrvK. ▌ 3.: RMGl.-hv. fekete nyárfa’. nyár(fa) | Populus alba. CsángSz. c): RMGl. letörik. hogy a mezei katáng 1. 1533: Abies: Eyn tann: Jegxnefa (Murm. közönséges lucfeny ’.). J: ’Cichorium intybus. 1577 k. 1470 k. jagnjed ’nyárfa’ kerülhetett át *jagnyéd alakban. A névadás a nyárfák bolyhos. 131).-hv. J: 1500 k. jágned ’ua. . | 1453: ? ’Platanus. egönye-fa.: RMGl. J: ’ua. jágnjed ’ua.: Abies vulgo nominatur Jeghenefa (TemGl.: RMGl.: jeg(nye a.: Populus: yegynyefa (CasGl.’.). 211). 1783: Jegenye-fa (NclB. szln. 1499: Jegenyewffa (UjMMúz.. 1500 k.). jáger. 214). 212). platán’. szln. J: ’ua. — N.: abies: Jegheneffa (KolGl. jámbor. jàgnjeda ’rezg nyárfa. 1578: Iegene fa (Melius 11). jεgenε-fa (SzamSz.’. 213).: Populvs: Jegine fa (Herb. 1590: Abies: Iegenie.’.). — ~fa 1500 k.). jagned. jávor l. fehér nyár(fa)’. fehér nyár(fa)’. közönséges jegenyefeny | Picea abies. a kóró ’a növény szára. jeg(nye-fa a. gyegönye. reg(nye. jaj a.). 464/32). jeg(nye a. A jegenye szerb-horvát vagy szlovén eredet . Mindezek az sszl. 214). 1948: Jegenyefa (MagyGyógyn.). fekete nyár(fa)’. N. AgAnyAfa. az útszéleken gyakran letiporják. N. 61). ▌ 2. ▌ 4. 427). a): RMGl. 1239: „Uadit ad arborem que uulgo dicitur Jeguna” (OklSz. jágor. EWUng. jáhor l. A jajkóró népi név. bársonyos virágzatával függ össze.: TESz). A magyarba egy szb. vö. luczfeniô fa (SzikszF. 1584: fekete iégnye „ki-böllezön az Populeum ir” (Clusius– Beythe 25). — bemagos ~ 1903: bemagos-jegenye (Hoffmann–Wagner 186). (TESz. egönye. 1255: jegnye (TESz.1: RMGl. a jaj ’érzelmet kifejez felkiáltás’ el tag önkéntelen hangkitörésb l keletkezett indulatszó f nevesülése. uag. 1540 k. mezei katáng’. 1600 k. A névadás magyarázata az.: RMGl. jegnye (Nyatl. juhar jajkóró N. — ~fa 1247: „Ad vnum arborem Jegeniefa wlgariter nominatum” (OklSz. 1783: Fekete Jegenye (NclB.: TESz. gegenyefa.’. 1248: jegune (TESz. TESz. nyár(fa) | Populus alba. 213). *agnę ’bárány’ származékai. J: 1239: ? ’Populus. 213). regönyefa (ÚMTSz. J: ’Picea abies. jaj a. legénye-fa (MTsz. J: ’ua. 427).2 m magasra is megn . 1533: Jegxne fa (Murm.J J: ’Populus.).’. jagnjet ’fekete nyárfa’. — N. geg(nye-fa.).: RMGl.

közönséges jegenyefeny ’. J: 1425: ’Populus sp. jegenyenyár 1425: „In medio duarum arborum Jegenyenyar vocatarum” (OklSz. geg(nye-fa változatokra vö. 1783: JéniÐzter (NclB. F vészk. EWUng. ▌ 2.. közönséges jegenyefeny ’.) és ’közönséges jegenyefeny ’ (2. TESz. SzófSz.) összetett szó. a fehér nyárfa ’Populus alba’ korrelatív párja. 1578: Iegene Nyárnac gr. 1783: Jegenye fenyö (NclB. Marzell Abies balsamea a. 401). J: ’Cytisus scoparius. közönséges jegenyefeny ’. utótagja -fa vagy -feny . N. TESz. jeg(nye-nyár a. A feny félék (Pinaceae) családjába tartozó t levelel fákat. J: ’Picea abies. SzófSz.. A jegenyenyár összetétel a fehér nyárfa két különböz eredet nevének összekapcsolásával keletkezett: el tagja a szláv eredet jegenye. Picea abies a. — Ö: balzsam-~feny (→ balzsamfeny fa). a ném. ▌ 2. 232.. J: ’ua..’. 1998: ’Abies alba.). fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. EWUng. szakny. jegenyenyárfa ’Populus nigra’ (Péntek–Szabó. a közönséges lucfeny t (1. 232. tükörfordítás.. jegenyefeny | Abies alba. legénye-fa népetimológia eredménye. SzegSz. közönséges lucfeny ’. SzlJsz. utótagja az si. genesta alakokra vezethe- .. Abies alba a. (Csapody–Priszter. sepr zanót’.’. J: ’Populus alba. Némelyik alakváltozat. ennek kérge szürkésfehér. Kreuztanne fordítása. genista. jeneszter’. Ember és növényvilág 272). 1998: jegenyefeny (Priszter 287). a be. fehér nyár(fa)’. 1903: jeneszter (Hoffmann– Wagner 145). A jegenyefeny összetett szó. 1813: Jegenye Feny (Magy.) jelz je megkülönböztet szerep . Populus nigra) különbözteti meg ezeket a feny fajtákat (Picea abies. jegenyenyár (Szamsz. A bemagos ~ magos jelz k a feny hatalmas méretére utalnak. 1948: keresztes jegenye feny (Halmai 64).. J: ’Abies alba. az el tagra l. Kniezsa. — ~fa 1807: Jegenye Fenyffa (Magy F vészk. így pl. 1911: jegenyefeny (Cserey. égerfa jeneszter 1. Marzell Abies alba a. 324. egönye-fa. a f zfafélék (Salicaceae) családjába tartozó jegenyékt l (pl. nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon (valószín leg a fák magassága) alapuló névátvitellel fejl dött.. A N. gérce. A fekete jegenye (3. Picea abies a. MNövSz. jegenyefeny 1. (Melius 11a). Ginſter (NclB. Növényszótár 1). hasonlóképpen korai neveik is keveredtek.jegenyefeny 220 jeneszter gyásával alakultak ki.. 405). tehát magyarázó utótaggal jelenik meg. 1807: Jeneszter (Magy. Abies alba). de nyelvjárásokban is megtalálható a jegenye fa (SzamSz. feny ... A ’platán’ az eredeti ’Populus.-i Populus nigra utótagjának fordításával jött létre. Populus alba. jegenye a. a nemzetségnév ma nem létezik’. A feny utótag magyarázó és megkülönböztet szerep . F vészk. A jeneszter növénynevet Benk alkotta. érce ~ N. jegenye. J: ’ua. NyTan. jegenye fa a. Genſter. — közönséges ~ 1998: közönséges jegenyefeny (Priszter 287). igenyes nyár sz. uráli eredet nyár. jégerfa l. a fa sötét szín kérgére utal.)... Kniezsa. amelyek végs fokon az ismeretlen eredet lat. A jegenyefeny ’közönséges lucfeny ’ (1. F vészk. 2.) a köznyelvben ma is gyakran összekeverik.nyomatékosító szó. — keresztes ~ 1903: keresztes jegenyefeny (Hoffmann–Wagner 186).). J: 1783: ’Spartium junceum. 1/1: 48. 521). | 1807: ’Spartium. — szagos ~ 1807: szagos Jeneszter (Magy.. | 1578: ’Populus alba. — ~fa N. A feny féle (Pinaceae) jelentés jegenye csak összetételben. nyeg(nye nyárfa (ÚMTSz. Az 1453ból adatolt ’platán’ jelentés jegenyefa alak kétes. J: 1911. 4. | 1998: ’Abies. jegenye a. a névátvitel alapja valószín leg a fák óriási mérete. 405). Populus alba a. keresztesfeny (→ feny ). az eredeti ’Populus. 394).) az eredeti ’Populus. fehér nyár(fa)’. jérce ~ N. nyár(fa)’. — Ö: balzsam-~ (→ balzsamfeny fa). 401) neveket vette át. UEWb. a lat. J: ’ua. feny a.) ’platán’ jelentéssel. — N. 425). A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal.’. az utótagra l. vö. a ném. A jegenyefa ’feny féle’ (2. 88). fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. 1998: jeneszter (Priszter 510).) és a közönséges jegenyefeny t (2. SzlJsz.

ez teremti meg aztán az asszociációt a keresztfáról lecsepeg vérrel. 250). jövötény jövötény 1735: „Vinca: Folyóf . 1998: juhar (Priszter 289). johar (ÚMTsz. J: ’ua.). gyövötény. juhar(fa)’. — N. kis meténg | Convolvulus arvensis. EWUng. Súlák. Benk a ném. apró szulák’. Az elnevezés magyarázata a növény gyógyító ereje. — ~fa 1232: „ad arborem ihor-fa. jávor a.). joh$r (CsángSz. Vas-Vármegy. juhar a. a növény felépítése hasonló a jeneszterhez (1.). Gyövötény: mert a’ vetemények köztt nfttön-nf (a’ mint fk ſzóllnak) alkalmatlankodik” (Veszelszki 454). jezsuitadió l. Növényszótár 4). gyütény (ÚMTsz. gy tény” (MNy. Az elnevezés alapja. — N. 1903: Jókori juhar (Hoffmann–Wagner 77).jézusfüve 221 juhar t k vissza.). burjánzó gyomnövény’. 1279: jawar (TESz. Harang.. jövötényszulák 1841: jöv tiny Szulák (Barra 299). Marzell Hypericum perforatum a. a f magyarázó utótag. | kis ~ 1841: kis gyüv tény (Barra 297). és eldörzsölve pirosra festi az ember kezét. Kiſseb.).). 1255: jaurfa (TESz. burjánzó növekedése: „Növötény. ném.). J: ’ua. Marzell Chenopodium bonus-henricus a. Marzell Genista a. drága~ johor l. 1257: Ihar (OklSz. — hegyeslevel ~ 1903: hegyeslevel juhar (Hoffmann–Wagner 77).). ihar. | korai ~ 1998: korai juhar (Priszter 289).). MNövSz. a szó elején g > j változás érvényesült. gy jtény.’. A sepr zanót (2. A jézusfüve népi név.) jeneszter neve hasonlóság alapján jött létre. juhar a. tökjuh6r (Péntek–Szabó. J: ’ua. 1903: gy tény (Hoffmann–Wagner 37). gyöv tény. juhar a. Jézus füve (Csapody–Priszter.. növény a.’. 1330: Johor (OklSz. | jókori ~ 1807: jókori Jávor (Magy. 31: 245). 1807: Jávor (Magy. közönséges orbáncf ’. terjed . jelölt birtokos szerkezet. TESz. | töklevel ~ 1911: töklevel jávor (Cserey. összetett szó.). 1236: ihorfa (OklSz. 1411: Jawor (OklSz. gyüjtvény. — kicsiny. gyövötin. gyövötény ’kúszó terjed gyomnövény’ a jön ige származéka -tény képz bokorral (a képz bokor t eleme deverbális nomenképz ..). juhar a.). pl. J: ’Hypericum perforatum. Növötény. tökjohàr. 1233/1345: Arbor que uocatur Jhor (OklSz.’. piros Fulak.’. Növényszótár 4).’. juhar 1233: Arbor que uulgo dicitur yhor (OklSz. gyövötiny. hogy a levél felületén lév fekete mirigypontsorban hipericin nev vörös festékanyag van. 1484: Ihar (OklSz. A jóhenrikfüve a ném. parajlibatop’. Fel futó. A jövötényszulák Barra alkotása. gyüöti(ny. tökjuhàr. bonus-henricus elnevezésre vezethet vissza. J: ’Convolvulus arvensis. gy tin. cruce signatam (NyK. jézus füve (ÚMTsz. 1397: Iavor (OklSz. gy tiny. Guter Heinrich tükörfordítása. Idegen nyelvi megfelel kre vö. gy tény. F vészk. J: ’Acer platanoides. A gy tény változat a növevény > növény mintájára alakult ki. Kristuskräut. Az el és utótag jelentése azonos: ’kúszó. J: 1735: ? ’Vinca minor. jövötény. 251). Fejér. Genaust Genísta a. Mollay. korai juhar(fa)’. J: ’Chenopodium bonus-henricus. gy tiny. apró szulák’. jó l. gy jtín. az utótagra l. dió jóhenrikfüve 1903: jó Henrikf ve (Hoffmann–Wagner 49). Iſzap. J: ’ua. jáhor. juhar-fa a. az n > ny kicsinyít képz ). A növötény ~ jövötény ~ gyövötény nyelvújítási alkotások. apró szulák’. kisebb ~ 1798: „Kitsiny. jövötény a. 1325: Jaurfa (OklSz. — Ö: sepr ~. a jövötény. juhar a. 1: 362). jávor-fa . jábor. A névadás alapja a növény gyors. jézusfüve N. gyöv tin. | platánlevel ~ 1911: platánlevel jávor (Cserey.). a svéd mondavilág szerint szent Henrik a növényb l minden sebet meggyógyító gyógyírt készített.). Növénynevek 285.). növény a. J: 1233: ’Acer. gyövü tín (MTsz. Kristus-blaume. gyütvény. F vészk.). jövötény a.’.. — N. Herrgottskraut. Ginster szóbelseji mássalhangzó-torlódását feloldotta. jöv tin. juhar j tény l. jávor a. TsengetyÍ-virág. szulák. Gyövötény (Veszelszki 454). 1841: jöv tiny (Barra 297). 331. A növötény a n ige származéka. A német név végs soron a lat. J: ’ua. J: ’ua. gyöv tény. gy tén. Ember és növényvilág 197). ih™r. az el tagra l. 88). | 1841: ’Convolvulus arvensis.

N. valamint a juhar változat. Spitzahorn. R. néhol meg népetimológia (jámborfa. 1414: Jaworfa (OklSz. szlk. Breitlaub.’. Iauor fa (SzikszF. a széleslevel és hegyeslevel jelz k a fa hatalmas.). egy rövid ™-s szláv javor-ból v > h és ju > i változással fejl dött ki az ihar. MNövSz.). hasonló szemlélet elnevezésre vö. TESz. 1590: Ihar fa. Weinblatt ’sz l levél’.: hyhar fa (BesztSzj. Az alakváltozatok kés bb összekeveredtek. jámbor-fa (MTsz. A magyarba feltehet leg többszörös átvétellel került. iharfa. Juhar-fa (Veszelszki 19). illet leg alakváltozatainak. Marzell Acer platanoides a.: blg. a juh állatnév és a fark ’az állati test hátul kinyúló része’ összetétele. 394). A jávor a hosszú á-jával talán a szlovénb l való. jahor ’hegyi juhar’. juhar(fa)’. 1337: jwharfa. szb.: RMGl. hogy a fa tavasszal korán kezd hajtani. Erre mutat a juharnak. 1405 k. 211). égerfa a. 1366: Juharfa (OklSz. a. J: ’Acer platanoides.’. hogy a növény tömött virágbugája 30–60 cm hosszú.). iszalag . idegen nyelvi megfelel kre vö. javor ’ua.). jaor. jág rfácska (ÚMTsz. 232. A korai és jókori jelz arra vonatkozik. A juhfark népi név. iharfa (SzlavSz. ném. явор ’hegyi juhar’. 1813: Juharfa (Magy.juhfark 222 juhfark a. jágorfa. szln. 213). a. népnyelvi változatainak szórványos ’égerfa’ értelmezése is: 1395 k. juhar-fa a. jágerfa. jáborfa. 89).).: RMGl. juhar-fa. 49). jágerfa ~ igarfa) játszhatott közre. J: ’Veratrum album.). 211). SzófSz. | széleslevel ~fa 1798: Széles levelÍ Jávor-. Breitblatt ’széleslevel ’. hunyor juhszalag l. J: ’Acer. jágerfa (ÚMTsz. jámborfa.). igarfa (Csapody–Priszter. A névadás magyarázata. — N. 1791: Iuhárfa (Lumnitzer 457).. ném. F vészk.. großer spitzblÀttriger Ahorn ’nagyobb hegyeslevel juhar’. A szó- középi g-t tartalmazó alakok az égerfa név hatásával is magyarázhatók. összetett szó. széles. jágérfának. vö. — korai ~fa 1998: korai juharfa (Priszter 289). A juhar szláv eredet .. 1998: juharfa (Priszter 289). EWUng. A töklevel és platánlevel jelz k szintén a fa karéjos levélformáját jellemzik. joharfa (OklSz. jávor ’juhar’. явор ’hegyi juhar’. SzlJsz. fehér zászpa’. jávor-fa a. jaharfa. jámborfa (SzegSz. Kniezsa. — Ö: cukor~. J: ’ua.’. Ihar-. juhfark (MagyGyógyn. iharfa (OrmSz. korai juhar(fa)’. hegyes leveleire utanak.). R.: RMGl. ih6rf6. or. ih#rfa. juhoktisztítóhunyor l.). juhfark N. jávor 1. juhorfa.: jauor fa (SchlSzj. jáh#rfából. juhfarkhoz hasonlítható. j<borfa. javōr ’ua.-hv.). színe a fehérest l a zöldesig változó. 2.

Az ostorindás ’indás ínf ’ (2. A N. ▌ 2. ÚMTsz. Criſta gallinacea” (Melius 144a) (< crista ’taréj’. kakasharang N. — vad~ N. J: ’Sisymbrium officinale. a fark ’a madár hátul kiálló tollainak öszszessége’ és a f magyarázó utótag összetétele. szapora zsombor’. J: ? ’Polygonatum odoratum. kokasharang (Csapody– Priszter. J: ’Antirrhinum majus. kácsaszáj (MNy. J: ’Linaria vulgaris. közönséges gyujtoványf ’. F vészk. kakasmandikó kacs l. kakics kakarics l.: Katskanyak (Julow 263). A névadás alapja a növények virágja. kakasalma (ÚMTsz.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása. 357). gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. 3: 14). cseregalagonya piros szín bogyója’. 3: 27). a kacskanyak nem vált köznyelvi szóvá. A kakascímer ’vasf ’ (2. kacsanyak (Herman. Pászt. a szláv eredet kakas és az ótörök eredet alma összetétele. arra utal. A kakasharang népi név. kakasbandikó. 678. N. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között megtalálható. Csapó azt írta róla: „Kakas-tzimernek pedig helytelenül neveztetik” (Csapó 246). kakasbenderó l. kakasfarkf 1783: Kakas-fark-fü (NclB. 1798: Kakas-fark-fÍ (Veszelszki 354). 341). || kacsanyak N. kacskanyak 1. a lat. F vészk. J: ’Verbena officinalis. J: ’Ajuga chamaepitys. 1: 442). hogy a növény „gyökerér l ostorindákat botsát” (Magy. kokasalma (SzamSz. mint egy görbe nyak. kakalics l. ÚMTsz. 39: 161. J: ’Pulsatilla grandis. magyarázata. F vészk. UEWb. — ostorindás ~ 1807: ostorindás Katskanyak (Magy. 341). kacskanyak kacsaszáj 1. kalincaínf ’. ínf ’. A kakasalma népi név. F vészk. kerti oroszlánszáj’. hogy a növény olyan.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre (szintén elágazó növény). ▌ 2. 1841: ostorindás Kacskanyak (Barra 317). J: ’Ajuga reptans. állat fejének elüls részén lév nyílás’ összetétele. a névadás alapja a szétállóan elágazó növény. havas~ kacsanyak l. indás ínf ’. a szláv eredet . vasf ’. 39: 161: 155). A kacskanyak ’ínf ’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesítik a Magy. MNövSz. J: ’Crataegus laevigata. ▌ 2. 341). 322). 492. orvosi salamonpecsét | Polygonatum verticillatum. A kakasfarkf a szláv eredet kakas állatnév. J: ’Ajuga. A kakascímer Melius alkotása. kökörcsin kakascímer 1. Ö: kalinca~. A névadás alapja a piros szín termés. A név alakleíró elnevezés.K kakasalma N. leánykökörcsin’. vatkácsaszáj (MNy. 1798: Kakas-tzimer (Veszelszki 439). 1807 e.ben. 3: 13). 1807: katskanyak (Magy. amelynek formája szájhoz hasonló. kacsaszáj növénynév a szlovák eredet kacsa és az uráli eredet száj ’ember. A kakasfarkf nevet a növény kiálló virágzata motiválta. 116). pávafarkú salamonpecsét’ (azonosította Priszter Szaniszló). 1578: Kakas cimer (Melius 144a). 1783: Kakas-tzimer (NclB. A kacsanyak népetimológiával keletkezett.

J: ’ua. A kakasláb ’ujjas keltike’ nevet Melius így magyarázza: „EſÅt hiyac Kakas lábnac. tyúkláb. ujjas keltike’. ▌ 3. kankós. N. || kakasbandikó N. J: ’Corydalis cava. és a szélben ide-oda ing. 1578: Kakas lábnac gr. Melius alkotása. ▌ 3. a leánykökörcsin harangszer virága motiválhatta az elnevezést. ujjas keltike’. kúszó boglárka’. J: ’Amaranthus caudatus. 1578: kakas ſoroc (Melius 180). kakas mándikó (NövTanKözl. J: ’Ranunculus repens. Hanenſporn (Melius 180) tükörfordítása. Szabó. ÚMTsz.: els sorban a Ranunculus repens. | 1783: ’Ranunculus repens. 1578: Kakas taré (Melius 180). szapora zsombor’. Vö. A kakasmandikó. hollóláb. a bec termések a szárhoz simulnak. a kakas állatnév szláv eredet . J: ’Erythronium dens-canis. ujjas keltike’. szi kokasmandikó (Péntek–Szabó. ujjas keltike’. 1783: Kakas-lab (NclB. ▌ 2. az utótagok a benderészik ’bögyörészni’ igéb l származnak. 3: 27). pulsatus ’csapás. európai kakasmandikó’. 400). 2: 22. ▌ 2. a növényeket szintén nemi betegségek gyógyítására használták. 1783: Kakas-láb (NclB. — szi~ N. (Melius 180). J: ’Corydalis solida. J: ’Ranunculus flammula. kakasbenderó (MNy. kakastaréj 1. mivel a növény virágja harangformájú. ▌ 4. ütés’) elnevezés is ugyanezen a szemléleten alapul.) és az szi kikerics (3. (OrvK. J: ’Salvia sclarea. 1578: Kakas láb (Melius 175). valószín leg ennek alapján kapta nevét. A kakastaréj ’muskotályzsálya’ (3.. ▌ 3. piros virágzat.-i Pulsatilla (< lat. kakastaréj (Péntek–Szabó. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. kakasbenderó összetett szó. 1903: kakas bandikó (Hoffmann–Wagner 143). ▌ 2. 4: 32. els sorban az szi virág’. odvas keltike’. J: ’Sisymbrium officinale.’.. A névadás magyarázata. J: 1578: ’Ranunculus sp. kakassarok 1. odvas keltike’. kúszó boglárka’. A fehér kakasláb ’sisakvirág-level boglárka’ (3. — ~f 1775: Kakastaréj-fü (Csapó 234). 614/ 5). J: ’Corydalis solida. a névadás alapja a fürtös.) nemi betegségek kezelésére használták. — ~f 1577 k. harangütés jelentés . 1775: Kakas-láb (Csapó 34). A MTsz. 2. 50). egyszerre használták Ranunculus ’boglárka’ és Corydalis ’keltike’ fajok megnevezésére hasonlóság alapján. sisakvirág-level boglárka’. 383). bëndërëzzik (Székelyföld). békaboglárka’. bókoló amaránt’. hogy az európai kakasmandikót (1.kakasláb 224 kakastaréj kakas állatnév és a török eredet harang öszszetétele. || kakasbenderó N. szakny. muskotályzsálya’. 1838–45: kakasmandika (Nyr. más képzéssel bëndérezik (Udvarhely m. J: ’Colchicum autumnale.) és . J: ’Corydalis solida. az az. A kakastaréj ’ujjas keltike’ (2. kúszó boglárka’. A lat. kakasmandikó 1.’. A kakasláb ~ kakaslábf a ném. ▌ 4. A kakastaréj ’szapora zsombor’ (1. ▌ 2. kakas bandikó (Nyr. kakasbandikó. A kakasbenderó ’kakas pénisze’ jelentés . Ember és növényvilág 202). szi kikerics’. J: ’ua.: Kakas Lab fwrql gr. szi kikerics. a növénynevet már Melius is három jelentésben (1. A névadás magyarázatára a sarkantyúszer virágzat.’.) Melius tükörfordítása: „Német×l neue Weis Hanen f×s. a Háromszék megyei Uzonból meger síti ezt az adatot: „a kakas megbenderészi a tyúkot: meghágja”. szétállóan elágazó növény. J: ’Corydalis cava. Genaust Pulsatílla a. J: ’Corydalis solida. — fehér ~ 1578: Feyér Kakas láb (Melius 175a).) szintén Melius alkotása. a lat. J: ’Colchicum autumnale. 1578: Kakas tare (Melius 144a). 1948: kakasmandikó (MagyGyógyn.) Melius alkotása. kakasláb 1. Melius 438. A kakassarok a ném. — N. Criſta gallinacea (Melius 144a) (< crista ’taréj’. 1783: Kakas ſorok (NclB. Vö. Az ujjas keltike (2. 3: 28). J: ’ua. 400). sarkantyúszer . harangmozgást végez. J: ’Ranunculus aconitifolius.) használja.) kakasmandikó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. — európai ~ 1998: európai kakasmandikó (Priszter 371). 126: 67). 126: 67). Hanen f×s (Melius 175) tükörfordítása. 1998: kakasmandikó (Priszter 371). Feyér Kakas láb” (Melius 175a). Mert hogy ki ix à fxldbxl ollyan mint à Kakaſnac à farka” (Melius 180). ÚMTsz. 3. Erd vidék). Ember és növényvilág 221).

N. vö. kakukkf ’.: ’Thymus sp. kákics a. 1405 k. . salátanövény’ jelentés . 1998: kerti kakukkf (Priszter 522).’. J: ’ua. 1783: Kakits (NclB. kakukkvirág. Diószegi– Fazekas alkotása. szúrós csorbóka’.’. 1998: kakukkf (Priszter 522). TESz. amikor a kakukk szól. 1813: Kakits (Magy. | kerti ~ 1841: kertikukukf (Barra 314). J: ’Thymus vulgaris. 1775: Kakits (Csapó 122). J: ’ua. 255). A névadás alapja talán az. Veszelszki így magyarázza a kakukkf nevet (tévesen): „Színérfl. | olasz ~ 1578: OlaſÅ Kakuc f×nec gr..’. J: ’ua. J: ’ua. A kerti kakukkf (2. EWUng. ▌ 2. 381).’. cuculi herba (Clusius–Beythe 28) tükörfordítása.. kakukkf 1. a kakukkf el tag magyarázata. 323). 2. kakukkf -vajvirág 1998: kakukkf -vajvirág (Priszter 441). 1578: Kakuc f× (Melius 116a). a muskotályzsálya (3. a bókoló amaránt (4. azért a’ ki ſok kakuk ſzót akar érni. F vészk. 1998: ’Thymus serpyllum. 1775: OlaÐz kakuk-fü (Csapó 123). 389). szelíd csorbóka’. mivel a’ virága a’ fü ſzárainak tetején meg-hajlott kaláſz formában állanak” (Csapó 234).) bordó szín virágzata a kakastaréj színéhez hasonló. 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). | római ~ 1578: Romai Kakuc f× (Melius 118a).: sarphileum: kakuk fiw (SchlSzj.. F vészk. 1783: Kerti Kakuk-fü (NclB. | 1775. fehér vajvirág’. idegen nyelvi megfelel k alapján jött létre. 50). … setét veresek” (Magy. | olasz ~ 1841: olasz kukukf (Barra 314). | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel kakukkf (Priszter 521). kakukkf a. szi kikerics’. hogy a növény ott fordul el .’.’. 1395 k.: RMGl. J: ’ua. J: ’Thymus serpyllum. vagy OlaſÅ Kakuc f×nec hiyác” (Melius 118). || kakalics 1775: Kakalitz (Csapó 122). Colchicum autumnale a. A kakasvirág ’ szi kikerics’ (2. A kakukkf -vajvirág összetett szó.’. F vészk. 1813: Kakalits (Magy. vö. 1791: Kakas-virág (Lumnitzer 227). J: ’ua. ill. ízérfl az esméretes fÍvek közÍl való. | mezei ~ 1775: Mezei kakuk-fü (Csapó 123).) jelz i megkülönböztet szerep ek: „EſÅt Romai. 2. J: ’ua.. a növény akkor virágzik. nyári hérics’. || kakalics 1783: Kakalits (NclB. a nevet valószín leg a ném. 1998: vadkakukkf (Priszter 521). Hahnenblume mintájára hozta létre. 1583: kakich (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 374). hogy a levelek közül hosszú száron kikucskáló termést tyúkhoz. ném. hogy a növény klorofillhiányos. ott terem. ’szúrós csorbóka. 389). TESz. kakasvirág 1. vadkakukkf ’. Marzell Adonis aestivalis a. hogy a piros szín virágok kakastaréjhoz hasonlóak: „vir. 1798: kokas virág (Veszelszki 27).kakasvirág 225 kakukkf -vajvirág ’bókoló amaránt’ (4. Az utótagra l.’. Vö. | magas ~ 1578: magos Kakuc f×hxz (Melius 118a). — északi ~ 1998: északi kakukkf (Priszter 521). kakasvirág (MagyGyógyn. J: ’Orobanche alba. kerti kakukkf ’. kakashoz hasonlítják. | vad~ 1948: vadkakukf (MagyGyógyn. kakukkf a. 374). 409). Kock ’kakas’. kákics a. ▌ 2. EWUng. más növények. A névadás alapja. ▌ 2. ſzagáról.) népi elnevezés. F vészk. a démutka utótag nemzetségnév. 1998: mezei kakukkf (Priszter 521). 255). J: ’Sonchus oleraceus. a növénynév el tagja azonos a hangutánzó eredet kakukk madárnévvel.’. 1595: Kakijch (Beythe 38). az a’ kakuk-fÍvel így éljen: Ételben ſzinte olly jó mint a’ petré’selyem: mert az eméſztéſt ſegítti” (Veszelszki 409).’. kakukkf elnevezéséb l vonták el. 1775: Kakuk-fü (Csapó 123).’. J: 1395 k. J: ’ua. J: ’Thymus serpyllum. A kakukkdémutka összetett szó. ném. A kakics ismeretlen eredet . A kakukkf valószín leg a lat. vadkakukkf ’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 243). 353). kakukkdémutka 1807: Kakuk Démutka (Magy. vadkakukkf ’. (Melius 118a).) kakastaréj nevének alapja: „nevezték kakastaréj fünek. a névadás magyarázata.: RMGl. ahol a kakukk jár. J: ’ua.: sarpileum: kakuc fiu (BesztSzj. 1783: Kakas virág (NclB. J: ’Colchicum autumnale. A kakasvirág növénynév Benk alkotása. olasz kakukkf ’. 409). J: ’ua. 1783: Mezei Kakukfü (NclB. gyakran a kakukkf gyökerén él sködik. J: ’ua. 132). römischer (welscher) Quendel ’római. Az el tagot a növény R. kakics 1. J: ’Adonis aestivalis. — kerti ~ 1775: Kerti kakuk-fü (Csapó 123). J: ’Sonchus asper.

’. Ember és növényvilág 198). májusi gyöngyvirág’. réti bakszakáll’. berki szell rózsa’. 3: 33). 1783: Kakuk pogátsa (NclB. 357). kanálf kalántorma l. kakukvirág (Péntek–Szabó. kalapf 1775: Kalap-fü (Csapó 190). 1783: Kalap-fü (NclB. kukuksaláta. N. N. 3: 340). Gouch ’kakukk’. nyugati salátaboglárka’. cuckooflower ’berki szell rózsa’. mezei tikszem’. ▌ 4. kakukkvirág (Péntek–Szabó. TESz. A kalapf valószín leg a lat. ficaria. 1783: Kakuk virág (NclB. 1841: kakukterjék (Barra 261). hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. kalánlevel f l. A kakukkvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. fehér kukukvirág. Idegen nyelvi megfelel re vö. ▌ 2. EWUng terjék a. N. a hangutánzó eredet kakukk madárnév és az ibolya összetétele. theriac. amikor a kakukk szól. A réti bakszakáll tápláléknövény volt.). ném. bába~. Gauchbrot (Melius 80a) tükörfordítása. 226 kalapf kakukkibolya N. 408). J: ’Ranunculus ficaria subsp. tavaszi virágzása motiválja. ▌ 5. kakukksaláta 1. A kakukkpogácsa Melius alkotása.) és nyugati salátaboglárka (5. 1783: Kakuk Saláta (NclB. hogy a növényt táplálékként használták. J: ’ua. hogy a növény virágzásakor. triaca. A névadás alapja a virág kék színe. J: ’Anemone nemorosa. A terjék (els megjelenése: 1529. a ném Gauchheyl (Melius 182). kakukkterjék 1578: Kakuc terięc „veres virágu” (Melius 182). amely az ibolya színéhez hasonló.) kakukk el tagja a ném. ▌ 3. 1775: Kakuk-Ðaláta (Csapó 23). tavasszal szól a kakukk. Marzell Anagallis arvensis a. J: ’Ranunculus ficaria subsp. Mélius a ném. kakukkpogácsa. Kuckucksblume tükörfordítása. baka~. a ném. réti boglárka’. kalács l.) a ném.. fehír kukuvirág (Péntek–Szabó. gauch < kfn. 97: 333). 336).) és ’berki szell rózsa’ (3. kakukvirág (Péntek–Szabó. J: ’Tragopogon pratensis. közönséges acsalapu’. N. A réti boglárka (4. kakukkibolya (Nyr.kakukkibolya vajvirág. kukukvirág.) kakukk el tagját a növény korai. ném. Ember és növényvilág 277–8). Ember és növényvilág 278). fr. nemes májvirág’. — N. Marzell Anemone nemorosa a. 1783: Kakuk-terjék (NclB. nyerſen is enni etzettel Saláta módra” (Melius 81). kakukkpogácsa 1578: Kakoc pogácza (Melius 80a). J: ’Adonis vernalis. kakuksaláta. 1775: Kakuk virág (Csapó 108). kanáltorma heil(mittel) ’gyógyszer’) mintájára hozta létre. A névadás szemléleti háttere az. ezek a növények szintén kora tavasszal virítanak. ’tavaszi hérics’ (2. kálmos kalánf . Brot ’kenyér’ utótagot a pogácsa ’kenyérféle’ megfelel vel fordítja. 390). már Melius is els sorban mint tápláléknövényt ismerteti: „Igen iò fxve is. petasítēs ’kalapformájú’) hatására jött létre. — fehér ~ 1903: fehér kukukvirág (Hoffmann– Wagner 115). 161). A kakukkibolya összetett szó. a névadás alapja a növények kora tavaszi virágzása.. Ember és növényvilág 203). Petasítes (< gör. ol. J: ’Ranunculus acris. ökör~ kalamus l. hogy a levelek kalap formájúak: „levelei kalaphoz vagy lókörömhöz hasonló alakot képeznek” (CzF. 2. thériaque. és a salátaboglárkát salátaként fogyasztották. J: ’Tragopogon pratensis. A kakukksaláta ’réti bakszakáll’ (1. J: ’Anagallis arvensis.) kakukkvirág elnevezése népi név. . F vészk. amikor a kakukk szól. ▌ 2. akkor virágoznak. J: ’Petasites hybridus. 1798: Kakuk-terjék (Veszelszki 50). még kakukkvirág. Theriak. kakukkvirág 1. A saláta utótag magyarázata. vö. a sárga virágok akkor nyílnak. N. nyugati salátaboglárka’. 416). ang. a névadás magyarázatára l. Gauchbrot ’kakukk-kenyér’ (Melius 80a) átvétele. ficaria. F vészk. A kakukksaláta ’nyugati salátaboglárka’ (2. 1775: Kakuk terjék (Csapó 288). Ember és növényvilág 203). bába~körfény. 1807: Kakuk-terjék (Magy. kakukkvirág (ÚMTsz. kukuksajáta (Péntek–Szabó. 1813: kakuk T[erjék] (Magy. ang. jelentése: ’gyógyszer’) utótag vándorszó. terjék a. 408). tavaszi hérics’. J: ’Hepatica nobilis. J: ’Convallaria majalis. réti bakszakáll’. vö. az. ill. A kakukkterjék Melius alkotása. Gauchheil (< ném.

: „Aloeſt. 93). szlk. Vö. 1813: Kalintza Katskanyak (Magy. a kalárisf nevet „a’ piros gyümöltseiröl” (Csapó 270) kapta.’. kalina kálmos 1577 k. EWUng. 1807: Kalintza (Magy. érdekes. 609/42). sz. 384).: Asparagus: Nÿwl’ arnik.’. 619). kalinca.. Calamus aromaticust … tqrd erqſſen megh eÅqketh” (OrvK. glosszánkban nem t nik fel (az RMGl. A kalinca valószín leg szláv eredet szó. J: ’ua. kálomistagyökér N.’. amely a növény két régi nevéb l jött létre. A névadás alapja a növény piros bogyója. koraalkruid. kalinca 1590: Chamaepitys: Kalincza (SzikszF. galangath. hogy a kalinca növénynév egyéb korai szótárunkban. 235). A kalárisf Melius alkotása. 197/28). 1948: kalina. Spárga f . kalina 1903: kalina. || kaláris 1798: Kaláris (Veszelszki 77). gálna a.). kalincaínf ’. A kalincaínf összetett szó. a név a ném. kalina. kalinca a. || kaláris forma gyümölcs f XVI. kalinka (ÚMTsz. J: ’Ajuga chamaepitys. összetett szó.: ’Acorus calamus. | 1807: ’Acorus. 1745: Kálmuſz (Torkos 9). kalína ’kányabangita. J: ’Ajuga chamaepitys. 1807: Klárisf (Magy. Melius 437. Kaláris forma gy m lcsts f . 359). szln. J: ’Calendula officinalis. 367). 341). F vészk.’. kalina ’kányabangita’. J: 1577 k. J: ’Solanum dulcamara. kálmos | Acorus calamus. közönséges spárga’. orvosi kálmos’. J: ’Asparagus officinalis. 1787: kálmos (TESz. || N. — ~f 1775: Kalintza-fü (Csapó 125).). J: ’ua. калина ’kányabangita’) kicsinyít képz s származéka.kalárisf Genaust petasátus a. gálna. J: ’ua. kalincakacskanyak 1807: Kalintza Katskanyak (Magy. (TESz. holl. 64: 14. — N. kalincaínf 1903: Kalincza inf (Hoffmann–Wagner 119). Idegen nyelvi megfelel kre vö. A kaláris forma gyümölcs f körülírásos alak. kalmos-gyxkeret gr.-hv. F vészk. szójegyzékünkben. orvosi körömvirág’. kalyinka (Hoffmann– Wagner 40). népetimológiás változat.’. kalinca a. sv. isten~ kaláris forma gyümölcs f l. Marzell Asparagus officinalis a. kalinca nevét. ka- linica ’fagyal’. Nyr. kalinca. az el tag magyarázatára l. kalincaínf ) jelentést az 1590-es adat esetében. — N. a gálna szláv eredetijének (< vö. orvosi kálmos’. 357)..). 341). gálna a.’. J: ’ua.). — orvosi ~ 1807: orvos Kálmos (Magy. szerz i kétesnek vélik a ’gelber Günsel’ (Ajuga chamaepitys. jelentésmegadásuk azonban pontos. A kalincakacskanyak Diószegi–Fazekas alkotása. kalmusgyökér. a kacskanyak nemzetségnév. F vészk. 1608: „Jó illatú calamus” (TESz. kalina. F vészk. 1783: Kalintza-fü (NclB. kalendula 1783: Kalendula (NclB. Vö. a személynévre való utalással keletkezett. kalina (Jávorka 978). 1775: Kálmos (Csapó 126). Nyúl árnyék f . kalina. kalinca a szláv kalinica második nyílt szótagjának kiesésével keletkezett. szakny. szb. 232). . 1903: Orvosi kálmos (Hoffmann–Wagner 73). ínf . kalincaínf ’. kalincaínf ’. N. F vészk. 2. F vészk. Calamus odoratus (OrvK. katyinka (Halmai 76). A m. J: ’ua. kalinka l. v. ehhez megkülönböztet elemként illesztették a növény R. J: ’ua. Genaust Caléndula a. kaljinka (MagyGyógyn. kálomistagyökér (Csapody–Priszter. 1775: Kaláris-fü (Csapó 270). — ~gyökér 1708: Kalmuß Kálmuß gyökér (TESz. corallört. Kálmus ’Acorus calamus’ (Magy. kesernyés csucsor’.-i Calendula átvétele. Koralkraut fordítása. kalárisf 227 kálmos kalárisf 1578: Kalaris f× (Melius 148). 377). 420). 1783: Kalárisfü (NclB. bizonytalan eredet . or. kalinka átvétele. kalmus gyökeret (ÚMTsz. 1998: orvosi kálmos (Priszter 291). 1998: kalincaínf (Priszter 293). 1998: kálmos (Priszter 291). az utótagra l.. kalapja l.: RMGl. kalyinka. 1807: Kálmos ’Acorus’ (Magy. 1798: Kálmus gyökér (Veszelszki 24). 1290-t l 1604-ig dolgozta fel nyelvemlékeinket). A növény népies elnevezései közül a katyinka valószín leg a szláv növénynevek értelmesítésével. MNövSz. A kalendula a lat. 1783: Kálmus (NclB. Sparga (De Herbis: RMGl. fagyal’.). Az RMGl. 235). vö. TESz. A kalina a szláv kalina. F vészk. 263). 235).). Szabó. Kalyinka. J: ’Ajuga chamaepitys.

a kanál el tag magyarázatára l. lat. 302). kanálf . orvosi székf ’. 393). 117). 1775: Kalan-fü (Csapó 124). vö.) rómaikamilla neve német mintára jött létre. kálmusz l. ném. 299). A névadás alapja. 1798: Kanál-levelÍ-fÍ (Veszelszki 167). A görög szó a lat. 1998: rómaikamilla (Priszter 334). c(h)amomilla közvetítésével jutott az európai nyelvekbe. A névadásra hatással lehetett a ném. ném. a torma utótag arra utal. kanállevel f l. kamillapipitér N.). az ismeretlen eredet kanál ’étel. A kanáltorma összetett szó.-i Cochlearia (< lat. J: ’Chamaemelum nobile. — N. béka~ kálvinistatapló 1903: kálvinista tapló (Hoffmann–Wagner 163). 1998: kamilla (Priszter 425). calamo (aromātico). J: ’Cochlearia officinalis. kalina kamilla 1. Genaust Cochleánthus a. J: ’Artemisia vulgaris. Marzell Matricaria chamomilla a. camomille. chamaím#lon < gör. 302). Patikaiszer ’s kristilybe is veszik. m"lon kanálf 1664: Kalán-f× Cochlearia (Lippay II: 32). a földre’. kankaj l. vö. 1948: kamilla (MagyGyógyn. — kis ~ 1841: kis kamilla (Barra 207).. — orvosi ~ 1998: orvosi kanálf (Priszter 340). J: ’Cochlearia officinalis. a kamilla szó vége latinosítás eredménye. camomilla és kamomilla a latinból való. nádsíp. fogyasztották a növényt. 1813/1900: „Székf . Különféle úton-módon bekerült számos európai nyelvbe. hogy a növény „levelei öblöÐsek mint a’ Kanál” (Veszelszki 167).. römische Kamille. kamilla. A kálomistagyökér el tagja népetimológia eredménye. kalamus a.’. taplóüröm. a szárított növényt t zgyújtóként használták. A s-sel hangzó magyar alakváltozatok a latinból. Kamille (< lat. J: ’ua. J: ’ua. magyarázatára l. h. írónád. az sz-szel hangzók pedig a németb l származnak. J: ’Capsella bursa-pastoris. A kanálf a lat. calmus ’bozót’. F vészk.. 93). Genaust Chamaeálo( a. fr.: ang. vö. || ~virág 1948: kamillavirág (MagyGyógyn. kanálka N. lat. A m. A névadás alapja a termés. 1584: fiue Camomilla (Clusius–Beythe 11). amely kanalakhoz hasonlít. chamaí ’a földön. MNövSz. ol. EWUng. chamomílla a. orvosi kanálf ’. kálmus.’.). pipitér. cochlear ’kanál’) fordítása. || kálomistatapló 1903: kálomista tapló (Hoffmann–Wagner 163). camomillo. (sweet) calamus. úfn. a f magyarázó utótag.’. A rómaiszékf (2. J: ’Cochlearia officinalis. rómaiszékf ’. chamomilla.-i Acorus calamus utótagjának átvétele. k. J: ’Matricaria chamomilla. orvosi kanálf ’. J: ’Chamaemelum nobile. vö. konkoly . orvosi székf ’. Az elnevezés magyarázata a kamillavirágnak az almáéhoz hasonló illata. Talán Camill” (TESz.). a magyar nyelvbe kerülhetett a latinból vagy a németb l is. camomile. 1948: kálvinista tapló (MagyGyógyn.. szakny. kanálf kanáltorma 1807: kalán Torma (Magy. A kálmos kett s átvétel. ▌ 2. kálmosnád’. hogy ahhoz hasonló módon használták. — római~ 1948: Római kamilla (MagyGyógyn. kálvinistatapló ’alma’). ang. Kalmus ’kál mos(gyökér)’. 1797: [végy] római szegfüvet vagy Kamomillát két marokkal” (TESz. a lat. J: ’Matricaria chamomilla. kálmos kálomistatapló l. 312). chamaem#lon ’kamilla’ < gör. Kalmuß. gálna kálomistagyökér l. szakny. 374). camomilla < lat. TESz.kálvinistatapló 228 kanáltorma A kalamus (1577 k. fekete üröm’. ol. ital keverésére szolgáló nyeles eszköz’ -ka kicsinyít képz s alakja. orvosi kanálf ’. közönséges pásztortáska’.. 1783: Kalán levelü fü (NclB. vö. 1608) latin eredet . J: ’ua. a gyökér utótag magyarázó szerep . kálmos kálnabokor l. gör. A kanálka népi név. kam(lla (ÚMTsz. kalyinka l. kanálka (MagyGyógyn. J: ’Artemisia absinthium. || kanállevel f 1775: Kalán-levelüfü (Csapó 124). kamillapipitér (Csapody–Priszter. A kálvinistatapló ~ kálomistatapló népi elnevezés. cseh kalmus. Löffelkraut ’kanálf ’ (Veszelszki 167) is. calamus ’nád. NySz. az utótagra l. abszintüröm’. az el tagra l. rómaiszékf ’. A kamilla német eredet . kanál l. ném. A kamillapipitér összetett szó.

J: ’Descurainia sophia. F vészk. hogy a növényt edények tisztítására használták. J: ’ua. — tavaszi ~ 1813: tavaszi Kankalin (Magy. a névadás magyarázata. és formája a hunyoréhoz hasonló. J: ’Primula veris subsp. szártalan kankalin + Primula veris subsp. görbül. ugyanezen a szemléleten alapul a növény kaszavirág elnevezése. európai kakasmandikó’. hajlik’ jelentés lehetett. hogy a növényt nemi betegségek kezelésére használták. Benk ezt írja a növényr l: „mellynek neve Közép-Ajtánn: Veres Kankós” (NclB. hogy a kankalin virágja a száron mintegy kampószer en meghajolva függ. — közönséges ~ 1998: közönséges kankalin (Priszter 467). amelynek a kacs.’. veris. mezei zsurló’. 45). 1775: Kankalin. 335). jelölt birto- . kankuska N. Vö. Kankalék (NclB. Az elnevezés alapja az lehetett. Kankalék (Csapó 148). 1998: tavaszi kankalin (Priszter 466). alapszavuk eredetileg ’görbe. Ember és növényvilág 221). kankalin (ÚMTsz. N. kányaf 1583: kányá fiu (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 257). kannamosóf 1590: Equisetum. A kannamosóf a ném. kunkorodik szavak is a tagjai. J: ’Colchicum autumnale. hogy a virág színe feketés.) erdélyi népi elnevezés. A névadás magyarázata. tavaszi kankalin’. kankó N.kankalin kankalék l.’.: RMGl.’. hajlék). kankó a. tálmosóf . Kankalék (Veszelszki 72). A kányahunyor összetett szó. 356). Marzell Equisetum arvense a. — szi ~ N. 49). a kankalin végz dése talán szintén kicsinyít szerep képz elem. 2. A kankalin. EWUng. 1798: Kankalin. A kankuska ’közönséges csillagpázsit’ (3. J: ’ua.) a kankó (1808: ’fert z nemi betegség’) -s kép- kányahunyor N. A kankó ’ szi kikerics’ (2. J: ’Primula vulgaris. kankalék származékszavak. EWUng. kankalinkó. ölyvf .’. kányakörme (MagyGyógyn. J: ’Veratrum nigrum. ▌ 2. kányahumor l.). szikankó (Péntek–Szabó.’. 1584: Kanya fiu (Clusius– Beythe 7). | orvosi ~ 1948: Orvosi kankalin (MagyGyógyn. f zelék. közönséges csillagpázsit’. kankoj l. A kányahumor népetimológiával keletkezett a kányahunyorból. J: ’Equisetum arvense. kányaköröm N. J: ’ua. kányahunyor kankós 1. 1807: veres K[ankós] (Magy. kankalin 229 kányaköröm kankalin 1. — N. konkoly z s származéka. de létrejöttében a kökörcsin analógiás szerepe is közrejátszhatott. A kányaf feltehet leg a ném. A szártalan ’szártalan kankalin’ jelz arra utal. Habichtkraut (< ném. kánya humor (Ethn. A kányakörme népi elnevezés.. 152).) népi név. J: ’Primula vulgaris. kányahunyor (ÚMTsz. tavaszi kankalin’. veris. Erdélyben alkalmazhatták a kankó ’fert z nemi betegség’ kezelésére is. J: ’ua. 375). F vészk. 1783: Kankalin. ▌ 3. 1775: Kánna mosó-fü (Csapó 270). bürökgémorr’. 5: 37). szi kikerics. 132). Kan(n)tenkraut. els sorban az az szi virág’. kankó a. kányahumor (MagyGyógyn. ▌ 2. Hippuris: Kanna moso fô (SzikszF. sebforrasztóf ’. szártalan kankalin’. a névadás magyarázatára l. hajlott. Ember és növényvilág 221). J: ’Erodium cicutarium. 228). kankalíkf . a kánya madárnév és a hunyor növénynév összetétele. 1775: Kánya-fü (Csapó 126). TESz. || kannamosó 1798: Kanna-mosó (Veszelszki 205). kankuska (MagyGyógyn. Ö: fokhagyma~. — veres ~ 1783: Veres Kankós (NclB.). a kankó -s és -ka kicsinyít képz s alakja. A kankós ’európai kakasmandikó’ (1. fehér zászpa’. J: ’Veratrum album. mivel a növénnyel szintén nemi betegségeket gyógyítottak. a veres jelz a virág színére utal. a kankalék végz dése képz (vö. A kankós valószín leg erdélyi népi név. a növényt els sorban bizonyos gyulladásos b rbetegségek gyógyítására használták. hogy a növény szára nagyon rövid. kuncsorog. fekete zászpa’. J: ’Erythronium dens-canis. 209). és abba a nem egészen tisztázott. valószín leg hangfest eredet szócsaládba tartozik. Kannenkraut tükörfordítása.. kankó (Péntek–Szabó. J: ’Cynodon dactylon. A kankalin ~ kankalék alaktanilag azonos felépítés ek. Habicht ’ölyv’) mintájára jött létre. TESz. 356). A névadás alapja. | szártalan ~ 1998: szártalan kankalin (Priszter 467). ▌ 2. J: ’ua.

54). A kányazsombor összetett szó. J: . sebforrasztó zsombor’ névb l keletkezett elvonással. Növényszótár 50). J: 1790 k. | 1948. a kánya madárnév és köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele.: kapornyath (MNy. vö. — Ö: ánizs~.’.’. 1577 k. spinosa. J: ’ua. 198).) jelz arra utal. A f szeres ’f szerkapor’ (1. — fokhagymaszagú ~ 1948: foghagyma szagú kánya zsombor (Halmai 7). kaporna 1516: Kaporna (OklSz. J: 1516: ’Capparis spinosa subsp.: RMGl. J: ’Asarum europaeum. óe. 370). kapotnyak kapli l. az utótagra l. | olasz~ 1775: OlaÐz kapor (Csapó 128). 1783: Kapor (NclB. A magyarba egy déli szláv. f szerkapor’. koprъ. — N. 1948: Kányazsombor (MagyGyógyn. A kapor ’büdös pipitér’ (3. 1590: Kaporna (SzikszF. mert a Sisymbrium ’zsombor’ nemzetséghez sorolták régebben.). f szerkapor’. *koprъ kerülhetett át *kopr alakban. 2. kapor. A kapor szláv eredet . kapar.: RMGl. 375).).: coaltum: capor (SchlSzj.). 1583: kapor Anethum (Clusius–Beythe 2a. — ~f 1791: Kapor-fü (Lumnitzer 121). 351). ▌ 3. esetleg szlovák R. — bécsi~ 1948: Bécsikapor (MagyGyógyn.) a f szerkaporhoz (1. 351). kapri kaponyák l.: ’Descurainia sophia. 1948: kerek kapor (MagyGyógyn.: anetum: capor (SchlGl. kaporánizs 1841: kapor Ánizs (Barra 174).kányazsombor 230 kaporna kos szerkezet. kopar. szl. 1585: Káporna (Cal. kaperli. 1813: olasz K[apor] (Magy. ▌ 2. | olasz ~ 1841: olasz kapor (Barra 163).: kaporna (OrvK 205/7). 1543: kapornath (MNy.’. 380). 198). tövises kapri’. kereklevel kapotnyak’. kapÀr. J: ’ua. Ember és növényvilág 203). J: ’ua. ezt követ en a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldódott. J: ’ua. J: ’ua. kerek kapor (Jávorka 266).: RMGl. Vö. 1998: kapor (Priszter 300). hortorum). kapri kapiknyak. vö. 1590: Anethum: Kapor (SzikszF. 377).: BotTört. — mezei~ 1798: mezei kapor (Veszelszki 155). szlk. kopòr. 1798: Kerek-kapor (Veszelszki 75). kôpor. a kánya el tag valószín leg a R. 1570 k. — N. 250. A név a termések hosszú alakjára utal. TESz. 312). A kapor ’kereklevel kapotnyak’ (2. kapri’. sebforrasztóf ’.’. J: ’ua. f szer~.) és ’édeskömény’ (4.’. kapor (Péntek–Szabó. 1783: Kaporna (NclB.) jelz a növény idegen eredetét jelzi. 1998: kerti kapor (Priszter 300). A kaporánizs összetett szó. 1998: hagymaszagú kányazsombor (Priszter 294). | hagymaszagú ~ 1903: Hagymaszagú kányazsombor (Hoffmann–Wagner 138). ▌ 4. 1798: OlaÐz-kaportól gr. | kerti ~ 1783: Kerti Kapor (NclB. kaperlin l. 351). Sophienkraut. büdös pipitér’. Kányaf … Kánya zsombor” (Nyr. J: ’ua. F vészk. gémorr. Barra a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján alkotta meg a növény nevét: mindkét növény f szer. | római~ 1948: római kapor (MagyGyógyn. J: ’Foeniculum vulgare. a zsombor utótagot azért kapta a növény. EWUng. a kerek jelz a növény kerek levelére utal. blg. Kniezsa. édeskömény’. az olasz ’édeskömény’ (4. hortorum). 1783: OlaÐz Kapor (NclB. F vészk. 56: 117). | 1807: ’Capparis. 380). ánizs. eb~. 380). hagymaszagú kányazsombor’. 1998: ’Alliaria petiolata.) névadás alapja valószín leg a növény kaporhoz hasonló. kapotnyak kapor 1. 1998: kányazsombor (Priszter 294). a növények er s illata) alapján kapta nevét. J: ’Anethum graveolens (convar. er s illata: „A’ leveleknek és a’ vékony hoſzſzú botkos gyökerének mint a’ borsnak olly erös ſzagok és izek vagyon” (Csapó 130).’. кóпър. — tüskés ~ 1911: tüskés kaporna (Cserey. J: ’Anethum graveolens (convar. 335). — f szeres ~ 1903: F szeres kapor (Hoffmann– Wagner 58). az el tagra l. a növény társnevei madárcs rhöz hasonlítva alakultak.’. 79).: „Sophia Chirurgorum. kányazsombor 1790 k. 126). kányaf ’Descurainia sophia. hogy konyhai f szernövényként használják. 85: 211). kopór (ÚMTsz. 56: 117). 1405 k.(Veszelszki 55). J: ’ua. 1798: Kerti-kapor (Veszelszki 55). 13). J: ’Anthemis cotula. SzlJsz. ánizskapor. 1807: Kaporna (Magy. felépítésük is hasonló. 1578: Kapornya (Melius 22a). 1430 k..) való hasonlósága (vékony szeldelt levelek.’. — kerek~ 1783: Kerek kapor (NclB. kutya~. 1645: Kaporna (MA. kapitnyák l.

J: ’ua. ném. kereklevel kapotnyak’. ném. szálasak. 1798: Kapornya-fa (Veszelszki 123). vö. Perpénfa a. nyúl~ kapotnyak 1520 k. Etimológiailag összefügg a m. kereklevel kapotnyak’. 1: 163: TESz. 1590: Asarum: Kapotnyak (SzikszF. kopotnyikot (ÚMTSz.). Marzell Adonis vernalis a. Kniezsa szerint az n-es és ny-es változat két . káposzta l. A cserje.: RMGl. J: ’ua. kopyten. 380). A névadás alapja. 127). 344/41). (OrvK. *kopytьnjakъ-ból. (OrvK. (OrvK.). (OrvK. 282). 2: 260: TESz. Melius így jellemzi a növényt: „à leuele mint egy Kxménnec” (Melius 62a). J: ’ua. kapitnyák. Kapotnyik (MagyGyógyn. A magyar nyelvbe a ném. 3/16. A virág a rózsához hasonlítható.). 433).). 343/9. 1903: Kaporrózsa (Hoffmann–Wagner 112). A névadást az magyarázza.’. — N. gappern. disznó~.kaporrózsa 231 kapotnyak ’Capparis spinosa subsp. „Ki az urát nem szereti. J: ’ua. Kappernstaude. 380). 1797: kaput-nyak-füvet gr. sz. sz.’. копúтняк. 26. 1540 k.: CzF. 79). kopytnik. | ~fa 1787–1793: Kapornya-fa (Mátyus I. J: ’Adonis vernalis. | mogyoróalj ~ 1841: mogyoréaly Kapotnyak (Barra 387). ném. 100. J: ’ua. Adonisröschen ’Adonis-rózsácska’. 16. Kaper ’kápri’..: Kapothnakot gr. bokor.). 217/22). 1577 k. úfn.’. hogy a kapotnyak kerekded vese alakú levele a lópata lenyomatára emlékeztet. 1525 k. vö.’. EWUng. 282). kappern. kopotnyak.: RMGl. kapotnyak-féle alakváltozatok egy déli szláv R. A kapotnyak a ’lópata’ jelentés szláv kopyto származéka. kapornya l.: TESz.). Kapotnaknak gr. kapotnyak’. | ~bokor 1843: kapornabokor (Ballagi 174). A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. tavaszi hérics’. blg. F vészk. 1807: Kapotnyak (Magy. 1583: kapatnok (Clusius–Beythe 3: BotTört.: Asarum: kapothnak (Növ. kaporna kaporrózsa 1783: Kapor-ró’sa (NclB. kapta szláv eredetijével. kопuтн_к. FenchelblÀtterige ſchwarze Nieswurz ’kaporlevel fekete hunyor’ (NclB. J: ’ua.: TESz. 1578: Kapotnyac (Melius 130a). — Ö: kapri~. — ~cserje 1843: kapornacserje (Ballagi 174). ukr. szb. spinosa. A m. 226/31. (OrvK. Kapotnakoth gr. (TESz. 1676: kopotnyikot gr. Kapothnakoth gr. Kapotnakot gr. amely hangrendi kiegyenlít déssel és a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldásával nyerte el a kaporna alakot. valószín leg a növény német nevének felhasználásával hozta létre. J: ’ua. J: ’Asarum europaeum. (TESz.’. Mollay 342. királyné asszony káposztája.). J: ’ua. XVI. Ó és Új Diaet. vége: Asarum: Kaponyak (De Medicinali: RMGl. 206/23). kòpitnjāk. a kapor és a rózsa növénynevek összetétele.-hv. OrvEml. | ~gyökér 1733: Kaponyák gyökeri (Magyary-Kossa. amelynek ’pata’ az els dleges jelentése. — ~f 1604: Kapotnyik f× (MA. Kappernstrauch. II. A kaporrózsa összetett szó. 305/18. cseh kopytnik. kòpitnīk. J: 1520 k. kopîtnik. — kerek ~ 1807: kerek Kapotnyak (Magy. vö. A kapotnyak szláv eredet . N. A kaporrózsa Benk alkotása. tövises kapri’.).: Kaponyak (StUnBB. illetve a kerti édeskömény ’Foeniculum vulgare’ leveleihez hasonlóak. 1787: kapotnyák (Zavira 11: NSz. 382).: Asarvm: kapothnÿak (Herb. Horváth.). NémEl. 380). kopytník. 1760: kapotnya gy×kér (TESz. 1775: Kapotnyak (Csapó 130). копúтник. c): RMGl. 1958. idegen nyelvi megfelel re vö. vö. 336/34). 382). F vészk.: RMGl. | kereklevel ~ 1998: kereklevel kapotnyak (Priszter 307).. fa utótagú nevek német mintára jöttek létre.: Asarum: Kapothnak (Ortus: RMGl. | ~gyökér 1745: Kaporna Gyökér (Torkos 2).: ’Asarum europaeum. Mollay Károly szerint a kaporna szó újfelnémet eredet . 399/17). Vö. Vulgago: Kapotniak (SzikszF. hogy a növény levelei hoszszúak. kapiknyak. a f szerkömény ’Carum carvi’. | 1807: ’Asarum.’. Kaper szó Kapern többes számú alakja került. vö. 1791: Kapor róÐa (Lumnitzer 228). a kapotnyik-félék pedig egy déli szláv vagy szlovák R. keskenyek. TESz. 1948: Kapotnyak. ném. 380). a kerti kapor ’Anethum graveolens’. 380). szlk. kappren.’. kapotnyak.’. or. 380). kapotnyakot f zzön neki” (Népd. 1841: kerek kapotnyak (Barra 387). kapri. *kopytьnikъ-ból származnak. копúтник. szln. A kaporna német eredet .

Szóhalm. kaporna. 1807: Kápri (Magy. 1793: Kápri (Grossinger 345). ill. A karácsonygyökér könyvszó. — ~cserje 1925: Kápri-cserje (Jávorka 448). amely a lat. 1617: Kaperli (uo. F vészk. 251. Kappernstrauch. A névadás magyarázata. a stekli. (uo. Kaper. kaprikaporna 1807: Kápri Kaporna (Magy. a kerek kapotnyak. spinosa. 2. tövises kapri’. Kniezsa. 60). hogy az árnika „Herélt hímszálai ritkánn látszanak a’ súgáronn” „Virágibann legtöbbſzör 5-hímſzál porhon nélk l” (Magy. karácsonygyökér 1578: „neuezéc Német×l. TESz. Melius alkotása a ném.. vö. hegyi árnika’. a botanikai szaknyelvbe nem került be. J: ’Capparis spinosa subsp. árnika’. F vészk. A mogyoróalj kapotnyak növénynév Barra István alkotása. vö. SzlJsz. | tüskés ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). 1841: kápri Káporna (Barra 48).). amelyet f szernek gy jtenek’ révén terjedt el. 1483– 1490: kappry (SoprOkl. de létrejöhetett a kapellib l is. kapri 1548: kapri (OklSz. J: 1548: ’Capparis spinosa subsp. fekete hunyor’. J: ’ua. spinosa. vaniliát. кáпeрсы (többes sz.’. 312). capperi vagy a lat. cáppero. sampanelt. csak f szer jelentésben kerültek a nyelvünkbe: ’a növény bogyója’. szerint a magyarba esetleg az ol. J: ’ua. herélt férfi’ és az r f név ’megfigyel ’ összetétele. Vö. or. | 1807: ’Capparis. Vö.’. Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. Diószegi–Fazekas alkotása. f szer’. 1841: hegyi kappan r (Barra 209). fr. a ném. (uo. SzófSz. cappelit gr. 65). kopottnyak. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. a ragozhatatlan lat. Weihnachtswurz tükörfordítása. ang. câpre. A növény kerek levelére utaló jelz s elnevezés. az el tag magyarázatára l. 61). mogyoróalja elnevezéséb l hozta létre. kapri’. A kapiknyak közbüls k-ja hasonulás eredménye. 375). A kapitnyák újabb. egyéb efféléket a’ mellyek- hez én külsö országon hozzá szoktam. Kappernstaude. 479). III: 57). Vö. valamint a növény gyökerét használták: „Azt mondják az ott Lakosok. cappari közvetítésével kerülhetett. kapri. a nevet a növény R. hazai bajor-osztrák eredet .’. tövises kapri’. ném.: Kappan r (Julow 265). I: 689. || kapli 1799: „Külsö országi sago darát. caper. Csokonai színm veiben is el fordul pl. 1948: kappan r (MagyGyógyn. A kaprikaporna összetett szó. A kappan r összetett szó. átvételre mutatnak.). kapotnyik l. cappari ’a káprinövény még ki nem nyílt bimbója. J: ’ua.. A folyamatot el segíthette a ném.kappan r 232 karácsonygyökér külön átvétel: az ny-es változatok a kopytnjakból. A névadás motivációja az volt. hogy a fekete hunyor karácsony tájékán virágzik. J: 1807 e. kaporna. J: ’ua. Krisztusvirág. 1807: Kappanfr (Magy.’. kaplit. 1612: Kappelit gr. II/6: 262). . — tövises ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). F vészk. 479). kapparis). J: ’ua. az utótagra l. 479). EWUng. az n-esek a kopytnik-b l valók.: ’Arnica. A kapli kialakulhatott a kapriból r ~ l cserével. A kapotnya korábbi kapotnyák-ból keletkezett a többesjelnek felfogott szóvégi k elhagyásával. | 1948: ’Arnica montana. 1843: Kápri (Bugát. — hegyi ~ 1807: hegyi Kappanfr (Magy. A TESz. J: ’Capparis spinosa subsp. kivált tavaſſzal” (Veszelszki 201). F vészk. hol kapna azok között ottan az ember az originalis magyarok között” (Csokonai Vitéz Mihály. || kapelli 1603: kaperlin (Radv. A kapri vándorszó. strimfli. capparis. 318). F vészk. Karáczon gyxkęr neue” (Melius 187). jövevény -li vég szók analógiája. külön átvétel a szerbhorvátból. Mindezek végs forrása az sperzsa käbär (> gör. hogy a’ Páſztor emberek meſſze ffldrfl-is el-jönnek oda gyökeret ásni. Csokonai-szókincstár 255. A kappan r a nyelvújítás korában keletkezett. vö. a középs szótag kiesésével. J: ’Helleborus niger. NémEl. eredet kappan ’herélt kakas. milanoi tzukkerpakkerait. Horváth. spinosa. Mollay Károly szerint a kapri korai úfn. ném. 227). Csal. ol. Cultura in: Csokonai Színm vek 167). A kápricserje tükörfordítás. tövises kapri bogyója. 100. A kapelli ~ kapli alakváltozatok közvetlen ném. kapotnyak kappan r 1807 e.’.

475).). J: ’Melilotus officinalis.’. kásaf . A katáng valószín leg török eredet . naputám forgo fÖ (Cal.kásaf Marzell Helleborus niger a. kottángkóré (ÚMTsz. J: ’Cichorium endivia. salátakatáng’. kipcs. A salátakatáng (2. veris. amely beleakad a ruhába: „Gyaluban minden növényt katibolhának neveznek. répa 233 katibolha kásaf 1775: KáÐa-fü (Csapó 256). 411). | vad~ 1783: Vad Katáng (NclB. Cicoria (Lippay II: 90). J: ’ua. bojtorjánka. bocér~ 1998: mezei katáng (Priszter 337). (Beythe 39). 1998: katáng (Priszter 337). — ~kóró 1578: Kotangkorónac gr. A kaszavirág szláv eredet kasza ’szálas termények levágására használatos hajlított él kézi szerszám’ el tagjának magyarázata. qataÛan ’vadcikória. akácia katáng 1. J: ’ua. katting kóré.) katáng elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. a tejet megaltatja. sz rféreg.). 1783: Katlan-kóró (NclB.). — Ö: endívia~. F vészk. J: ’ua.: kattangh (GyöngySzt.: RMGl. a kati személynév és a bolha ’apró vérszívó rovar’ köznév öszszeforrt. szártalan kankalin + Primula veris subsp. 411). Vö. 1590: Heliotropium. auag katang (SzikszF. A kásaf Csapó alkotása. — tavaszi ~ 1798: TavaÐzi kása-virág (Veszelszki 72).. 330). 1783: Kotáng-kóró (NclB. 411). A szóvégi g magyar fejlemény (vö.’. | ~kóróf XVI. kasszia l. — N. a szláv eredet kása ’pépszer étel’ el tag magyarázata. és köznevesült. A sárga jelz a virág színére utal. J: ’Galium verum. . hogy a növényt tápláléknövényként használták. kaszavirág 1584: kaſa verag (Clusius– Beythe 25). hogy „Száraz virága az orbánczos daganatot eloszlatja” (Barra 190). salátakatáng’. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésükr l kapták nevüket: apróbojtorján (→ bojtorján). katakóró. quod milii contrici. TESz. (Melius 77a). J: ’ua. 1664: Cichorium Katankóró. vö. 1560 k. A kásaorbánc összetett szó. az orbánc magyarázata. — ~kóró 1595: katang koronak gr. mezei katáng’. szintén a napra érzékeny növények. a kása el tagra l. tavaszi kankalin’. J: ’ua. | kerti ~ 1783: Kerti Katáng (NclB. bojtorján > N.’. 1783: Apró Katang (NclB. J: ’Cichorium intybus. J: ’Primula vulgaris. 1585: heliotropium: Katung koro.’.) és az orvosi somkóró (3. kattankóró (MagyGyógyn. || katlankóró 1775: Katlan-koro (Csapó 132). 57: 357). 406). Clusius–Beythe m vében így magyarázzák a névadást: „kása virág. csalán > N. orvosi somkóró’. colorem referat” (Clusius–Beythe 25). ▌ 2.: kathang (BesztSzj.’. — sárga~ 1783: Fejér és Sárga Kotang (NclB.: RMGl. Ember és növényvilág 199). hogy a virág színe olyan. Vö. J: ’ua. a növény egyéb neveivel. J: ’Agrimonia eupatoria. 1998: katángkóró (Priszter 337). Ember és növényvilág 199). J: ’Primula veris subsp. 330). Katika-répa kárórépa l. amely beleakad a ruhába” (Péntek–Szabó. amely egy qata. hoc est milii contriti flos. tejoltó galaj’. A névadás alapja a termés. A kásavirág ’kankalin’ elnevezés alapja. 1775: Kattang-koro (Csapó 132). kása. ▌ 3. J: ’Primula veris subsp. A katibolha népi név. 1395 k.: RMGl. veris. Hasonló szemléleten alapul a növény kankalin elnevezése.’. karikarépa l. J: ’Galium verum. veris. sz. 1841: kattan (Barra 215). — apró ~ 1775: Apró katang (Csapó 84).: kathan koro fw (MNy. solsequium: Napra nezô fé. közönséges párlóf ’. 411). — mezei ~ 1807: mezei Katáng (Magy. kávé~. 411). csaláng). A nyelvjárási alakváltozatokat népetimológia hozta létre. tejoltó galaj’. ab ungaris appellati. orbáncf . EWUng. 455). katibolha N. 1948: kattangóré. koldustet . tavaszi els virág. 1783: Katáng (NclB. katekhu akácia l.alapszó származéka -Ûan képz vel. saláta~. 411). J: ’ua. katibòlha (Péntek–Szabó. bojtorjáng. kásaorbánc 1841: kása-orbáncz (Barra 189). mint a köleskásáé. tavaszi kankalin’. tavaszi kankalin’.’. 257). a növény pl. hogy a kankalin virágja a száron kaszaszer en meghajolva függ. szenna~ kata l. kásavirág 1584: kása virág (Clusius– Beythe 25). 1775: KáÐa virág (Csapó 148). 1783: KáÐa-fü (NclB. a virágok követik a nap járását.

a növény hasonlít a kazuármadár szétálló tollazatához. Rácz János szerint Borbás Vincének „Annál is inkább igaza volt. 10: 302). 443). réti bakszakáll’. és ekkor szent Katalin segítségét kérték. J: ’Glechoma hederacea. innen vette a’ katona petrezselyem nevezetet” (Barra 312). bakszakáll’. J: ’ua. Magy. PallasLex. 1843: katika Sisakvirág (Bugát. sisakvirág. J: ’Tragopogon. A katóka népi név. F vészk. || Katika-sisakvirág 1807: Katika Sisakvirág (Magy. J: ’ua. Katika-sisakvirág’. ). TermTudKözl. Nyr. vö. A Katikarépa és a Katika répája f elnevezések utótagjai magyarázó szerep ek. 375). 12. Éder.). Rapaics. 302). kecskedísz 1807: Ketskedísz (Magy. PPE. 1948: katonapetrezselyem (Halmai 6). 379–380). || Katika 1813: Katika (Magy. mivel a Pápai-Páriz-szótár latin–magyar részében ez található: karikarépa. Borbás Vince szerint a Katika el tag a patika szó elírásával keletkezett: „a Katika jelz ebben az esetben minden bizonnyal sajtóhiba. 1783: Katika répája fü (NclB. F vészk. hogy a növényb l pótkávét készítettek. kalina kávékatáng N. 170). 13. kazuárbokor 1895: kazuárbokor (PallasLex. sz. Kathreinenbläume. || karikarépa 1708: Farkas répa. 12. 443). . Növényszótár 94). 58: 352). 330). 317. J: ’Aconitum napellus subsp. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Aconitum napellus < n#pus ’répa. katonapetrezselyem 1. kávé katáng (MagyGyógyn. ▌ 2. a Katika el tagú név els ként Pápai-Páriz-szótárban jelenik meg: Katika-répa alakban. J: ’ua.: Cavcáz [vagy Caucáz] f (De Herbis: RMGl. 125: 187– 202). 58: 352. 2. Rapenblumen ’répavirág’. PPB. 163. 1998: Katika-sisakvirág (Priszter 291). a répa utótag lat. indás ínf ’. F vészk.Katika-répa 234 kecskedísz Katika-répa 1708: Katika répa (PP. J: ’Tragopogon pratensis. mivel a növénynek kicsi fekete répaszer gyökerei vannak. A katonapetrezselyem összetett szó. katáng katóka N. Marzell Aconitum napellus a. || kazuárcserje 1903: kazuárcserje (Hoffmann–Wagner 206). tehát szó szerinti megfelel je nem lehet!) Éder szerint a Katikarépa alakban valóban sajtóhiba van. katlankóró l. hogy „Tavaszszal gyenge levelét salátának. (PP. 1911: kazuár cserje (Cserey. A névadás szemléleti háttere.. J: ’Matricaria chamomilla.’. közönséges csikófark’. Szóhalm. — réti ~ 1807: réti Ketskedísz (Magy. 379). Katika-sisakvirág’. vö. lat. napellus. J: ’Ajuga reptans. mert ez a növény német Apotheken-Eisenhut nevének szó szerinti megfelel je” (Nyr. a Katalin személynév becéz Kató változatának -ka kicsinyít képz s alakja. tehát növényünk helyes neve patika sisakvirág lehet” (TermTudKözl. 1903: Katika répája (Hoffmann–Wagner 109). 317). mintára jött létre. ami azonban nem a patika elírása. J: ’Aconitum napellus subsp. A kávékatáng népi név. 125: 187–202. A névadás magyarázata. hogy a közönséges csikófark gallya elágazó. mezei katáng’. 317). és petrezselyem helyett levesbe szokták tenni a’ francz.’. összetett szó. 1807: katona – Petrezselyem (Magy. katyinka l. PPE. A Katika-sisakvirág utótagjának magyarázatára l. J: ’Knautia arvensis. 10: 302. (Megjegyzem a sisakvirág szó csupán 1807-t l adatolható. ném. az oszmán-török eredet kávé ’italféle’ és a katáng összetétele. A kazuárbokor ~ kazuárcserje magyarázata. gyökér’. J: ’Ephedra distachya. 1798: Katika-répája (Veszelszki 319).’.’. ném. mezei varf ’. || Katika répája f 1775: Katika-répája-fü (Csapó 133). a katona ’fegyveres’ és a latin eredet petrezselyem összetétele. PPB. A névadás oka ismeretlen. F vészk. J: ’ua. Genaust Anthemis nobilis a. F vészk. orvosi székf ’. katóka (MagyGyógyn. v. Benk 61. F vészk. kerek repkény’. 106. J: ’Cichorium intybus. hogy az orvosi székfüvet szüléseknél is használták. A magyarság virágai 115. hanem a karika szóé. és angoly katonák. 1807: Katika répa (Magy. 258). napellus. R. Karika répa. 346). kavkázf XVI. A névadás alapja talán az. F vészk. A Katika el tagú növénynevek alapja feltehet leg sajtóhiba.

kecskerágó’. A kecskehere a ném. 97). Ziegenklee tükörfordítása. lóhere. Szabó Attila feltételezi. 584). 392. Geissfuss ’kecskeláb’. viszont nem ismerte a barátcserjét ’Vitex agnus-castus’. goutweed ’kecskegyom’. nemzetségnév.’ neveznek. Marzell Galega officinalis a. A növénynév jelentése: ’a kecske rágja a fát/bokrot’. ruta kozja. orvosi kecskeruta’. 212). J: ’Galega officinalis.-i Aegopodium (< aigós ’kecske’. Idegen nyelvi megfelel re vö. N..) kecskef elnevezése népi név. a kecskekörömre emlékeztetnek. A réti jelz a lat. goat’s rue. a kecskerágó ’barátcserje’ (1578) megnevezés mindenképpen hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’Galega officinalis. 1578: Ketske rago fa (Melius 10). J: ’ua. fehér termésekre utal. 2. Melius 370. gálga kecskeruta 1775: Ketske-ruta (Csapó 134). A kecskef a lat. A névadás alapja. J: ’Consolida regalis.. 373). ill. a dísz ’ékesség’ utótagot Diószegi–Fazekas illesztette a névhez. szb.’. A kecskerágó megnevezés a XIV. ol. A ruta utótag magyarázata. kecskef (Péntek–Szabó. Geißkraut ’kecskef ’ — ezek a nevek a magyar nyelvben is megtalálhatók) el sorban nem arra utalnak. Geißklee. kecskehere 1813: ketske Here (Magy. 212). 1783: Ketske Ruta (NclB. adat a m. 1783: Ketske rágó-fa (NclB. ang. melyet magyarul kecskerágónak ’Euonymus sp. hanem a valódi. lúdlábf (Hoffmann–Wagner 55). a f magyarázó utótag. századtól már használatos volt. | 1550 k. Marzell Galega officinalis a.: Caprificus: [. Geißraute ’kecskeruta’. ném. kecskef 1. 1550 k. pratensis fordítása. Szabó. | orvosi ~ 1998: orvosi kecskeruta (Priszter 380). Marzell Aegopodium podagraria a.1: RMGl.’. A kecske el tag a lat. kecskegálya 1909: kecskegálya (Graumann 88). Genaust tragophyllus a. UEWb. kecskehere. kecskerágófa lehet. az utótagra l. A mezei szarkaláb (2.: Agnus castus: Kechkeragofa (Ortus: RMGl. Geißklee ’kecskehere’. tiszafa’.: De fusano: kechkeragoffa (StrassbGl. ▌ 2. a névadás magyarázatára l.]rago fa (BesztSzj. orvosi kecskeruta’. Delphinium consolida a.. 1500 k. podagraf ’. kerti rutától (Ruta graveolens) különbözteti meg az orvosi kecskerutát.-hv. pódion < poús ’láb’) részfordítása. talán a kecskeszarv alakú magokról kapta a nevet. ang. J: ’Galega officinalis.: ? ’Taxus baccata. J: ’Vitex agnus-castus. 1903: Kecske . A kecskeruta a ném. 213). barátcserje’.. 392). barátcserje’. pontos jelentéstartalmát ma már nehéz megállapítani. 214). Geißraute tükörfordítása. 1525 k. a sz rkoronás. J: 1395 k. kecskehere.: taxus: kechkerago ffa (KolGl. . kecskerágófa 1395 k. | ’Vitex agnuscastus. 1590: Vitex: Keczkerago fa (SzikszF. 1998: kecskeruta (Priszter 380). TESz.: RMGl. A kecskegálya összetett szó. J: ’Aegopodium podagraria. hogy a növény a kerti rutához ’Ruta graveolens’ hasonlít.: ’Euonymus sp. orvosi kecskeruta’. hogy a növény kecskék tápláléka (bár részben növeli a kecskék tejhozamát). Az 1395 k.v. Ember és növényvilág 222). EWUng.kecskef 235 kecskeruta A kecskedísz Diószegi–Fazekas alkotása. ruta capraria. hogy a növény kecske el tagú nevei (pl. a mai Euonymus fajokhoz hasonló vagy azzal azonos cserjék megjelölésére használták. ném. — gyógyító ~ 1998: gyógyító kecskeruta (Priszter 380). 1966: kecskegálya (Csapody– Priszter.. bár az el tag hiányzik. J: ’ua. A kecskerágó a török eredet kecske és a rág ’fogaival apró darabokra röl’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. 1595: Kechke ragho (Beythe 16). szakny. 1948: kecskef (Halmai 6). Idegen nyelvi megfelel kre vö. gálya. MNövSz. ném.: RMGl. Tragopogon (< trágos ’kecske’) részfordítása. F vészk. hogy Melius ismerte azt a fát. Graumann 88.: RMGl. 405). NclB. A here utótag magyarázatára l. néha kéthasábúak. 168. kecskere gálga l.. hogy a levelek tojásdadok. az el tag magyarázatára l. || kecskerágó 1578: Ketske rago maguát (Melius 10). Hornkümmel ’szarvkömény’. mezei szarkaláb’. vö. Marzell kiemeli.

kecskeszakállúf 1578: Ketske ſÅakálu f× (Melius 81). A kékilonka népetimológiás alakulat az ibolya. 1500 k. Az ótörök eredet kék. saláta’. kelef Ö: disznó~. ném. auagy.kecskeszakállúf 236 széna~. gratiola (< lat. kékicske (MagyGyógyn. J: ’Centaurea cyanus. 1783: Vadkék (NclB. a bogyó ’apró gyümölcs’ jelentés . hogy a virág színe kék. kelef 1540 k. 388).: . a bakszarvúf mintájára jött létre. mezei csorbóka’.. salátakatáng’. 1798: Kék-virág (Veszelszki 185). cyanus (< gör.: vad kekkel gr. A névadás szemléleti háttere.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb. 1775: Kék-virág (Csapó 47). erdei hölgymál’. ném. szl. J: ’Hieracium murorum.) és az erdei hölgymál (3. A salátakatáng (2. A kékicske népi név.: RMGl. J: ’Trigonella foenum-graecum. J: ’Gratiola officinalis. flos frumenti (Clusius–Beythe: BotTört. — erdei~ 1520 k. bluecaps. görögszéna’. 256). Marzell Anemone hepatica a. Vö. ▌ 2.. 388). nemes májvirág’. réti legyez f ’. 179).: Endivia: vadkek (CasGl. a lat. kýanos ’kék’) fordítása. 775). kék szín jelz a virág égszínkék színére utal.: RMGl.: RMGl. A kecskeszakállú elvonással keletkezett a kecskeszakállúf névb l. magyarázata. 1395 k. J: ’Viola odorata. plavcek. Barba caprina (Melius 81) (< lat. — vad~ 1578: Vad kéc (Melius 75). eredet kék ’saláta’ jelentése 1395 k. búzavirág a. J: ’Sonchus arvensis.: RMGl. Genaust Cyanánthus a. Ember és növényvilág 240). kékilonka N. a): RMGl. barbula caprina. EWUng. 1775: Ketske Ðzarvu-fü (Csapó 108). | vad~ 1470 k. cseh sinokvět. 410). a névadás alapja a virág kék színe. 1577 k. kökény kékicske N. bluebottle.: De endiuia: vad kyk (StrassbGl. A névadás magyarázata. Kékbogyó (MagyGyógyn.) Barra alkotása. J: ’Cichorium intybus. hogy a régiek nagy gyógyhatásokat tulajdonítottak a növénynek. (OrvK.) kék elnevezése hasonlóság alapján jött létre. nyúl~. a növény R. 1841: kegyelemf (Barra kegyelemf 352).’. ibolya’. A virág jellemz kék színe a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben megtalálható: ang.. — útféli ~ 1841: útféli kékvirág (Barra 215). hogy a kék virágú növény útszéleken fordul el . ang. capra ’kecske’) fordítása. kegyelme l. lat. kecskeszarvúf 1590: Foenum graecum: Keczke szaruu fé (SzikszF. J: ’Filipendula ulmaria.-t l adatolható. || kék szín virág 1577: „Cyanus: Kek szinyé virag. J: ’Lactuca sp. kekény l. 123). 201/14). kékilonka (Péntek–Szabó.2: RMGl. 1775: Ketske-szakállu-fü (Csapó 134). lat. 128). ném. kékvirág 1. ill. kekiny l. A kecskeszarvúf magyar alkotás. A névadás magyarázata a fehér hoszszú álerny kben elhelyezked virágzat. ▌ 4. kékkonkoly (→ konkoly).. TESz. lat. ▌ 2. Genaust Gratíola a. J: ’Cichorium endivia. J: ’Hepatica nobilis. a növényeket salátakánt fogyasztották. viola növénynévb l. J: ’ua. kökény kék 1.’. orvosi csikorgóf ’. ▌ 3. 1583: kek verág Cyanus. Marzell Centaurea cyanus a. vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. Az ótör. pie~. 388). — vad~ 1595: Vad kek (Beythe 79a). A kékbogyó elnevezés kék jelz je a szederfajta termésének színére utal. ill. Idegen nyelvi megfelel kre vö. nyúl~csorbóka. kék búzavirág’. J: 1540 k.: lactuca: kek (BesztSzj. GeiſÅbart (Melius 81). Gnadenkraut. a kékicske a kék színnév -cske kicsinyít képz s származéka. J: ’ua. 256). nevei: barba caprae. a lat. goat’s beard. kék búzavirág (→ búzavirág). A kecskeszakállúf Melius alkotása. kekín. 1783: Kék virág (NclB. plavica. amely szakállhoz hasonlít. mezei katáng’. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). barba szakáll. blaue Kornblume. c): RMGl. búzavirág a. A kegyelemf a növény R. Az útféli kékvirág ’mezei katáng’ (2. 420). Marzell Filipendula ulmaria a. gr#tia ’kegy’) elnevezésének alapján jött létre. hamvas szeder’.: Endiuia siluestris: erdeÿ keek (Növ. J: ’Rubus caesius. isten~ kékbogyó N. 388). buza virag” (KolGl.

— veres ~f 1783: Veres Kender-fü (NclB. tat. bask. 1998: piros kenderkef (Priszter 380). parlagi macskatalp’. a kender el tag arra utal. üzb.. 1775: Kelés-fü (Csapó 292). egykor gyomorer sít és skorbutellenes szer volt. Az odvas ’odvas keltike’ (1. hogy a páfrány a hajnövekedést el segítette. AH. Hanfwürger ’kenderfojtó’ (NclB. kelésf 1578: Kelés f× (Melius 154). a név mintájául nyilván a növény egyéb nevei szolgáltak: varf . A kénköves jelz magyarázata. — ujjas ~ 1998: ujjas keltike (Priszter 344). mind az utótag a növény azon jellemz jére utal. CC. A piros. a kelyh ~ kehely el tag ném. ▌ 3. 347). bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. A névadás magyarázata. ▌ 2. Schwebel WurÅl (Melius 49a) tükörfordítása. alt. kéménytisztítóf 1578: kemény tisſÅtito f× (Melius 56a). piros kenderkef ’. — odvas ~ 1998: odvas keltike (Priszter 344). A kel f név magyarázata talán az. A magyarba egy török kändir ’kender. Diószegi–Fazekas a bokál ’palástf ’ nemzetségnevet véglegesítette a Magyar f vészkönyvben.. vö. szüle stb. mezei varf ’. a kel igéb l t befejezett melléknévi igenévképz vel és kicsinyít képz bokorral. Wilder Hanf ’vad kender’. 1775: Kénköves gyökér (Csapó 72). mod. veres jelz a virágok színére utal. 392). kender’. jelentése ’pohár’.. ném. a növényt kelések gyógyítására használják. vénuszhaj’. J: ’Peucedanum officinale.’. || kenderikef 1783: Kenderike-fü (NclB. 387). A kelef egyedi adat.. senyved a. ujjas keltike’. J: ’Corydalis cava.. ném. J: ’Corydalis solida. rühf . hogy a növény gyökere keser . len’. èendir ’kender. senyved a. A kender ótörök eredet . A keltike növénynév szóképzéssel keletkezett. szúrós csodabogyó’. eredet ... J: ’Alchemilla. Az ujjas ’ujjas keltike’ (2.. orvosi kocsord’. 387).’. a kelef alapszava valószín leg az si eredet kel ige. 392). kenderkef l. A név magyarázatára és eredetére l. || kenderkef — piros ~ 1948: Piros kenderkef (MagyGyógyn. EWUng kel a.kelésf 237 kénkövesgyökér ’bizonyos fajta gyógynövény. 1948: kenderikef (MagyGyógyn. jelentése: ’talpas ivóedény’ és „z ld boríték. A bokál utótag olasz eredet . melly a’ bokréta’ tövét kör lveſzi” (Magy. nog. hogy a növényb l sepr t készítenek.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. kendir. Marzell Galeopsis speciosa a.) jelz arra utal. öszszetett szó. a ném. odvas keltike’. még olaszok sepr je. 1395 k. kinder. J: ’Galeopsis ladanum. A névadás magyarázata. fekélyf stb.). kel a. J: ’Knautia arvensis. TESz. A növény keser . palástf ’. kender 1. keltike 1. a kökörcsin utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.: Canapus: kender (TESz. 229). Idegen nyelvi megfelel re vö. tuv. kender kenderkökörcsin 1783: Kender Kökörtsin (NclB. -e végz dése melléknévi igenévképz (hasonlóan alakult a kerge. J: ’Orobanche alba. A kénkövesgyökér Melius alkotása. J: ’Ruscus aculeatus.) és a rétikender ’parlagi macskatalp’ (3. 1798: Réti Kender (Veszelszki 238). 415). kändir. J: ’Antennaria dioica. A kéménytisztítóf a szláv eredet kémény ’kandallószer t zhely’ és a szláv eredet tiszta ’piszoktól mentes’ -ít és -ó képz s származékának az összetétele. J: ’ua. 1783: Kénköves gyökér (NclB. Mind az el -. hogy levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. A kenderkökörcsin Benk alkotása. kénkövesgyökér 1578: Kénkxues gyxkér (Melius 49a). 229). hogy a növény gyakran a kender gyökerén él sködik. A kenderf és kenderikef (a kender -ike képz bokorral létrejött származéka) ’piros kenderkef ’ (2.: Kelyhbokáll (Julow 267). TESz. kenderikef ..). a névadás magyarázatára l. kelyhbokál 1807 e. oszm. A kelésf Melius alkotása. ▌ 2. varf . J: ’ua.. 16). ujg. kirg. fehér vajvirág’. len’ kerülhetett át. A kelyhbokál összetétel.) jelz magyarázata: „murvái ujjasan hasadtak” (Hoffmann–Wagner 143). hogy a növény kora tavasszal „kel”. — réti~ 1783: Réti kender (NclB. J: ’Cannabis sp. F vészk. hogy a növény gumója belül odvas. EWUng.

1813: Ken f (Magy. Marzell Achillea millefolium 15a. J: ’Chenopodium bonus-henricus. 1998: kenyérbélvirág (Priszter 322). részben a növény gyökerének keresztmetszete. J: ’Calendula officinalis. „apró sziromleveleir l nevezték el” (Péntek–Szabó. kenyérbélcickafark’. boszorkány~. kenyérbél-cickafark’. 2. [! kenyér] (Lippay II: 23). Növényszótár 4). ném. a madár el tag jelentése ’kicsi. gen. cickafark. J: ’ua. kígyótárnics’. az ’apró törmelék’. a névadás alapja a bimbós virág. 420). kenyérbél-cickóró.’. 1775: kenyérbél virág (Csapó 291).-i Peucedanum (Melius 49a) (< gör. KereſÅtesf× (Melius 157). küls tulajdonságából a növény varázserejére következtettek. kenyérbélvirág l. valamint az. Schmer ’ken cs’) hatására keletkezett. Talá- . vö. vö. ném. 1798: Kereſztes gyökér (Veszelszki 235). Genaust Peucédanum a. J: ’ua. F vészk. 533). illetve ’könnyen morzsálodó rész’ jelentés utótagot a növény levele motiválja. J: ’ua. kenyér l. A gyógyítás szempontjából legfontosabb növényi résznek. hogy a szétmorzsált levél libák. || keresztformájúf 1578: KereſÅt formáyu f× (Melius 157). A madármorzsa összetett szó. a cickafark utótag nemzetségnév. 484). || kenyérbélvirág 1. béle~. 1783: Kenyér-bél virág (NclB. Calendula officinalis a. Ember és növényvilág 198) kenyérmorzsának a növényt. Schneeballen ’hógolyó’. 346). Cruciata (< lat. amely az edénynyalábok elrendez déséb l adódóan szintén keresztformát mutat A régiek képzeletét különösen ez utóbbi ragadta meg. ▌ 2. A kenyérbélcickóró összetetett növénynév. az átlagosnál apróbb’. 344).’. ken f 1783: Kenö-fü (NclB. fácánok. ném. Diószegi és Fazekas alkotása. J: ’ua. A kenyérmorzsa a kenyér ’gabonalisztb l sütött ennivaló’ és a morzsa ’apró törmelék.’. kenyérbél-cickafark’. kerék l. J: ’Achillea ptarmica. a kenyérbél el tag feltehet leg a növény apró kenyérbélhez. 484). gusinnik ’ua. 1578: KereſÅtes f×. magyarázatára l. || madármorzsa N. orvosi körömvirág’. kenyérbél-cickafark kenyere l. madarak tápláléka. k(nyérmòrzsa. A kenyérbél-cickafark összetett növénynév.’.’. A ken f növénynév a ném. fácánok.’.ken f 238 keresztesf gyökerére utal lat. amely szétmorzsálva libák. szakny. KereſÅt formáyu f×” (Melius 157). barna. ill. méz~. Fasankraut ’fácánf ’. isten~. madarak tápláléka. F vészk. 1807: Kenyérbél virág (Magy. Péntek–Szabó. sár~ kenyérmorzsa N. Brotkrümmelche ’kenyérmorzsa’. gusinaja grečka. A névadás magyarázata részben a kereszt formát mutató levélállás: „Levelei kettöſſek egymás ellenébe állok” (Csapó 260). GÀnsegras. J: ’Gentiana cruciata. kenyérmorzsához hasonló hófehér virágára utal (vö. J: ’Achillea ptarmica. a gyökérnek ebb l a különös. ma- keresztesf 1577 k: „KereÅtes fwnek gÿqkeret Nÿerſet tqrÿ megh” (OrvK. amely szétmorzsálható. Ganselkraut ’libaf ’.. crux. 375). 1664: Kenyár-bél-virágot gr. || keresztesgyökér 1783: KereÐztes gyökér (NclB. Ember és növényvilág 198). || madárkenyér N. parajlibatop’. F vészk. a név a ragadós levelekre utal. Staurotypos (< gör. a cickóró ’Achillea’ (1807) utótagot Diószegi és Fazekas nemzetségnévként használja. staurós ’kereszt’) felhasználásával jöttek létre: „Cruciata Staurotypos: az az. sár~ (→ sárkerep) kerep l. kenyérmorzsa. || kenyérbélcickóró 1807: Kenyérbél Tzitzkóró (Magy.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Szent János ~ dárkenyir (Péntek–Szabó. földi~. or. A keresztesf és keresztformájúf elnevezések a lat. J: ’ua. Weckbröselchen. könnyen morzsálodó rész’ összetétele. Marzell Achillea ptarmica a. 1998: kenyérbél-cickafark (Priszter 290). Käsblume ’túróvirág’). k(nyírmorzsa (Péntek–Szabó. madár~ (→ kenyérmorzsa) kenyérbél-cickafark 1911: kenyérbél cickafark (Cserey. peukedanós ’keser ’) elnevezés is. Ember és növényvilág 198). J: ’Achillea ptarmica. Ember és növényvilág 198.. cipó alakú termése. Schmerbel (< ném. madármorzsa (Péntek–Szabó. Ember és növényvilág 198). A madárkenyér névadás alapja a növény kicsi. disznó~. crucis ’kereszt’) és a gör. A kenyérbélvirág ’orvosi körömvirág’ (2.

A keser f keser. háromlevel f . aquilegia (< lat. A kereszttövis a ném. szb. vízibors (→ bors). 1783: keÐerü-fü (NclB. 335). A keser f ’vasf ’ (1. 1578: Keſelx f× (Melius 63). 416). Cre×tÅzwurtÅ (Melius 82). 346).’. még földepe. ném. J: ’ua. nagyon öblöſſek. Kreuzdorn tükörfordítása.) Csapó alkotása. fr.: „Keſelÿw fwnek. de a ném. a névadást azzal indokolja. J: ’ua. réti harangláb’. 2. 1783: KereÐzt gyökér (NclB. ▌ 5.’. UEWb. hogy a növények valamely része kesernyés íz . varjútövis. 345). kÿth deakul Aquilegianak hÿnak” (OrvK. magyarázatára l. közönséges aggóf ’. 1998: kígyógyöker keser f (Priszter 450). ▌ 3. vasf ’. J: ’Verbena officinalis. A borsos ’borsos keser f ’ (3. ▌ 4. Kreuzblum stb. a keser f elnevezés növények névadásának alapja. ▌ 2. || keser gyöker f 1775: KeÐerü gyökerü-fü (Csapó 260).alapszava ugor kori. A névadás magyarázatára l. J: ’Alo( sp. križatica.’. keresztesgyökér. — Ö: madár~. kígyógyökér. vö. 564/ 28). kis ezerjóf ’. orvosi pemetef ’. erythrocentaurin) és glikozidokat (pl. eritaurin) tartalmaz. a hatóanyagok kivonata étvágyjavító hatású: „Igenkeserü. ol.) jelz t az indokolja. keser f 1. 1798: KeserÍ-fÍ (Veszelszki 439). keser gyökér 1. 1783: KereÐzt-fü (NclB. (Melius 57). keser gyökér. 375).-hv.) a ném. A kígyógyöker keser f ’kígyógyöker keser f ’ (7. ke- keresztf 1. A névadás magyarázatára l. ’az epe ízéhez hasonló íz ’ jelentés . J: ’ua. J: ’Marrubium vulgare. de szagtalan növény” (Barra 274). Növénynevek 37–38. 1578: Keſer×gyxkeret gr. 280).) jelz magyarázata. Ö: sas~. ▌ 6. Növénynevek 36–40.) a növény levelének ízére utal: „levele keserü izü” (Barra 313). keresztf kereszttövis — római ~ 1948: római kereszttövis (MagyGyógyn. J: ’Menyanthes trifoliata. A névadás szemléleti háttere a kereszt formát mutató (keresztben átellenes) levélállás. varjútövis’. a háromlevel jelz re l. 1775: KereÐzt-fü (Csapó 260). || keresztgyökér 1775: KereÐzt gyökér (Csapó 229). aquila ’sas’) fordítása. keresztgyökér ’közönséges aggóf ’ (1.).. 1783: KeÐerü-fü (NclB. A keser ’vidraf ’ (2. a kígyógyöker jelz magyarázatára l. 363). sasf . A keresztesgyökér a ném. hogy a növény „levele igen keserü” (Barra 294). 346) tükörfordítása. A keresztf . J: ’Senecio vulgaris. Mollay. porcsin~. J: ’Aquilegia vulgaris. kering l. Creuzwurz (NclB. 1775: KeÐerü-fü (Csapó 246). 1775: Ke- serü-fü (Csapó 26). Mollay. 322). 346) is hatással lehetett a névalkotásra. szapora zsombor’. tövis utótagra l. A ’kis ezerjóf ’ (5. 82). — N. ▌ 7. borsos keser f ’. keresztgyökér l. J: ’Centaurium erythraea. 1813: Keser f (Magy. Marzell Gentiana cruciata a. vidraf ’. kígyótárnics’. keresztformájúf resztesf l. — háromlevel -~ 1798: Három levelÍ keserÍ-fÍ (Veszelszki 454). ▌ 2. 1998: borsos keser f (Priszter 450).: Genciana: Kesserw Gÿewker (Ortus: RMGl.keresztf 239 keser gyökér lunk a keresztesf névre analógiát más európai nyelvekben. — borsos ~ 1948: Borsos keser f (MagyGyógyn. J: ’Persicaria hydropiper. J: ’Sisymbrium officinale. J: ’Gentiana cruciata. Creuzwurz (NclB.) valószín leg a lat. hogy a növény „Levelei hoſzſzak. 1775: KereÐzt-fü (Csapó 229). croisette. a keser f utótag nemzetségnév ’Persicaria’. — kígyógyöker ~ 1948: Kígyógyöker keser f (MagyGyógyn. 1578: Keſer× gyxkér (Melius 142). hogy a növény csíp s íz . Cruciata fordítása. . 1783: keÐerü gyökér (NclB. keresztesf . vö. J: ’Gentiana lutea. J: ’Rhamnus cathartica. 1783: KereÐzt-fü (NclB.. F vészk. 1525 k.) keser f nevének alapja. keſerü kedvetlen izüek” (Csapó 246). A keser f ’orvosi pemetef ’ (6. sárga tárnics’. ▌ 2. 861. Kreutzwurz (Veszelszki 407) fordítása. keser gyükér (ÚMTsz. kígyógyöker keser f ’. 416). J: ’Persicaria bistorta.) a növény mai hivatalos elnevezése. hogy a virágos szár keser anyagokat (pl. 163). ördög~ kesely f 1577 k. A kesely f a lat. 1775: KeÐelö-fü (Csapó 57). 1841: keserüf (Barra 274). 1841: keserüf (Barra 313). A keresztf ’kígyótárnics’ (2. crusada.

nagy bojtorján’. J: ’Helleborus purpurascens. ▌ 4. || istenkeszty N. 861. Hele Better ’heilig Bitter’.) elnevezés valószín leg a növény régi lat. az ſÅára czepegtetxt ſÅin×” (Melius 89a). A fekete hunyor (2. Csapó azt írja: „A’ fekete hunyort kigyó-fünek helytelenül nevezik. keser gyöker f l. A névadás alapja.) kígyóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A keser magúf egyedi adat. Bitterwurz tükörfordítása. J: ’Glycyrrhiza glabra. repkény keze l. serpentis) fordításával jött létre. a név arra utal. a név Diószegi–Fazekas alkotása..’. Ember és növényvilág 198). kéthímpázsit 1807 e. 1948: kígyóf (Halmai 38). igazi édesgyökér’. veris. kígyóf gyükér (Péntek–Szabó. J: ’Anthoxanthum. basiliskos ’kígyó’) alapján jött létre. F vészk. Marzell Glycyrrhiza glabra a. fekete hunyor’.). hogy mikor kihajt a növény. kígyóf gyökér. krisztus~ (→ krisztustenyere) keser lapubojtorján 1807: keser lapu Bojtorján (Magy. hogy a növény hatóanyaga többek között az aloin nev keser anyag. oly hegyes. veris. J: ’Dracunculus vulgaris. serpentaria (lat. Mikor ki iò à fxldbxl ollyan mint à Kigyo nyelw. ném. tavaszi kankalin’. 96). A névadás alapja. — ~gyökér N. hogy a növény pázsitf féle. melynek keser. 1798: KeÐztyÍ-virág (Veszelszki 72). A kéthím el tag magyarázata. hogy a növény gyökere keser íz . Marzell Aloe a.keser lapubojtorján 240 kígyógyökér aloé’.: RMGl. közönséges sárkánykontyvirág’. mert más fü az” (Csapó 117).: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. 346). hegyes: „Kigyó f×nec is hiyác. A névadásra a lat. A névadás alapja talán a növény hüvelytermésének jelentéktelen magja. dracō ’sárkány. kígyónyelv. basilisca (< gör. R. J: ’Gentiana cruciata. SchlangwurÅ ’kígyóf ’. pirosló hunyor’. ▌ 2. A kígyóf a lat. kígyótárnics’. 1783: KeÐztyü-virág (NclB. hogy a kankalin virágzata keszty höz hasonló. 1783: Kigyó-fü (NclB. 455). 1775: Kigyó-fü (Csapó 116).) a ném. 255). hogy véd a kígyócsípést l: „Ha pedig valaki a’ kezét e’ gyökérrel meg-dörsöli.’. J: 1775: ’Primula veris subsp. 2-hím ” (Magy. dracunculus (< lat.: RMGl. ami megízlelve igen keser . ▌ 3. A keser lapubojtorján összetett szó. tekert Gy[ökér] . kígyóf (Péntek–Szabó. az el tagra l. 96). 1578: Kigyó f×nec gr. Veszelszki még azt is hozzáteszi. Mélius azzal magyarázza. keser gyökér A kéthímpázsit Diószegi–Fazekas alkotása. istenkesztyüje (ÚMTsz. lapu. a bojtorján utótag nemzetségnév. 1520 k. gen. — N. Idegen nyelvi megfelel re vö. 256). J: ’ua. kígyóf . serpēns ’kígyó’. és a népi gyógyászat els sorban a növény gyökerét használja: „Chak az gyxkerenek vagyon hazna” (Beythe 58a). A keser gyökér ’aloé’ (2. kígyóf 1500 k. illatos borjúpázsit’. ném. J: ’Helleborus niger. 255). — szagos ~ 1807: szagos Kéthímpázsit (Magy. kígyógyökér 1813: kígyó. J: ’Arctium lappa. F vészk. A keszty virág elnevezést az indokolja. tavaszi kankalin’. 1590: Serpentina: Kegyo fé (SzikszF. 1903: Kígyóf (Hoffmann–Wagner 111). J: ’ua. b): RMGl. hogy „Vir. kétiksz repkény l. J: ’Anthoxanthum odoratum. a pázsit utótag szláv eredet . magyarázata. a keser . Ember és növényvilág 198). a névadás magyarázatára l. szártalan kankalin + Primula veris subsp. A keser gyökér ’sárga tárnics’ (1.) Melius alkotása. Csapó így magyarázza: „Ez egy araſzni fünek keſztyü-forma virágai vagynak” (Csapó 148). 335). kígyó’ kicsinyít képz s alakja) is hatással lehetett.) és pirosló hunyor (4. | 1798: ’Primula vulgaris. keszty virág 1775: KeÐztyü-virág (Csapó 148).’az epe ízéhez hasonló íz ’ alapszava ugor kori és a mag ’termés’ -ú melléknév képz s származékának az összetétele. borjúpázsit’. (Melius 89a).: Kéthímpásit (Julow 266). UEWb. az nap nem félhet a’ kígyó-tsipéÐtfl” (Veszelszki 194). F vészk. 257).: Serpentaria: kegÿo fÿw (Herb.: RMGl. NaterwurÅ. hogy a növény gyökere tekerg s. vö. A kígyóf ’kígyótárnics’ (3. keser magúf 1533: Glycyrrhica uuglo liquiricia: Sießholcz: kxsserx mago fy (Murm.

F vészk. 346).) vadon növ hagymafajok. medvehagyma’. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. F vészk. Natterwurz tükörfordítása. óphios ’kígyó’. 1998: egylevel kígyónyelv (Priszter 439). 1783: Ki- gyó nyelv (NclB. J: ’ua. Diószegi– Fazekas így magyarázza a nevét: „ſzára virágzás el tt kígyósonn öſzvetekeredik” (Magy. A kígyólevel f népi név. 1998: kígyóhagyma (Priszter 295). lándzsás útif ’. Kigyo nyelw” (Melius 90). Ember és növényvilág 221). 82). A növényt kígyóharapás ellen használták (sikertelenül). J: ’Gentiana cruciata. neve is: Echium (< lat. basilisca (< gör. közönséges kígyószisz’.) és ’kígyóhagyma’ (2. id eſt Lingua Serpentis. 1783: Kigyó nyelvü-fü (NclB. óphis. keser f kígyóhagyma 1. Idegen nyelvi megfelel re vö. ▌ 2. J: ’ua. 1807: ’Echium. „Ennek az egygyes kövér levele ollyan mint az úti-fÍvé. kígyóf . J: ’ua. 1783: Kigyó-gyökerü-fü (NclB. 2. A névadás magyarázata a lomblevél nyeléb l kiágazó term füzér. F vészk. Kigyo nyelue (Melius 90). J: ’Ophioglossum vulgatum. J: ’ua. egy leuele. Marzell Gentiana cruciata a. || ~f 1948: Kígyógyökérf (MagyGyógyn. Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. ang. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. Veszelszki ezt írja: „A’ fokhagyma’ mondérja van rajta.’. ſzaga. erre utal a lat. A kígyószisz nemzetségnév. vö. kígyólevelüf (MagyGyógyn. Növénynevek 46–47. 279). ill. kígyógyöker keser f ’. J: ’Allium ursinum. Schlangenwurtz. Naterzunglin (Melius 90). 1590: Ophioglosson: Kegyo nyelé (SzikszF.’. 372). 1783: Kigyó nyelvü fü (NclB. snake root ’kígyógyökér’. kígyóhagyma’. Melius még a név ném. basiliskos ’kígyó’) hatására jöhetett létre. kígyószisz 1807 e.. | 1998: ’Echium vulgare.’. ▌ 3. échis ’kígyó’ < óind. — egylevel ~ 1813: Eggylevel Kígyónyelv (Magy. N. Mollay. kígyótárnics’. J: ’ua.) névadás alapja részben a hosszú kígyószer levél. F vészk. A kígyóhagyma ’ szi kikerics’ (3. els sorban a növény tavaszi levelei’. Genaust ophiocárpus a. 372). 156). Melius és Veszelszki így magyarázza: „egy koroya vagyon.) elnevezés valószín leg a növény régi lat. A névadás magyarázata részben a növény képzelt erejével kapcsolatos. Echium fordítá- . kígyómarást gyógyító f l. snake weed ’kígyóf . J: 1807 e. Es az egy leuélbxl mint egy Kigyo nyelw ollyan ix ki” (Melius 90). közönséges kígyónyelv’. Ophioglossum (< gör. A névadás magyarázata. échidna ’kígyó’ < gör.’. ereje mind egy bordából valók” (Veszelszki 401). két-felfl ravatos ſzáratska magát ki-tolja” (Veszelszki 280).. A kígyóhagyma a ném. A kígyónyelv f ’kígyótárnics’ (2. a névadás magyarázata. a lat. A kígyóhagyma ’medvehagyma’ (1. A kígyónyelv(f ) Melius alkotása a lat. 1595: Kigyo hagyma (Beythe 48a). hogy a levelek vékonyak. 429). J: ’ua. || kígyógyöker f 1775: Kigyó-gyökerü-fü (Csapó 274).’. 363). vö. kígyószisz’. mellybfl egy kígyó-nyelvhez haſonló fúrkós. 1807: Kígyószisz (Magy. gen. glôssa ’nyelv’). || ~f 1. részben pedig a kígyószer gyökérre utalhat. ném.: RMGl. || kígyós hagyma 1813: kígyós Hagyma (Magy. J: ’Plantago lanceolata. 354). mérges vad harapást gyógyító f kígyónyelv 1578: Kigyo nyelw. 1998: kígyónyelv (Priszter 439). — közönséges ~ 1998: közönséges kígyószisz (Priszter 365). részben a kígyóhagymához való hasonlóság.’. J: ’Allium scorodoprasum. 1998: kígyószisz (Priszter 365). a kígyó el tag a lat. kígyógyom’. 429). 1578: Kigyo nyelw f×uet gr. J: ’Colchicum autumnale. J: ’ua. Schlangenknoblauch ’kígyófokhagyma’ részfordítása. 2. 528). hosszúak. (Melius 90a). 388). kígyóhoz hasonlíthatóak. J: ’Persicaria bistorta. áhiA ’kígyó’). kígyógyöker keser f l.: Kígyószisz (Julow 256). 2. 1775: Kigyo-nyelvü-fü (Csapó 139).’. megfelel jét is megemlíti. kígyóhagyma (Péntek–Szabó. echidna ’kígyó’ < gör. azert íze. 226). valamint a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. A kígyógyökér ~ kígyógyöker f a ném. szi kikerics. 355). ▌ 2. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. Lingua Serpentis ’kígyónyelv’ mintájára jött létre: „Opiogloſſon. | közönséges ~ 1998: közönséges kígyónyelv (Priszter 439). 1775: Kigyó-hagyma (Csapó 115). kígyólevel f N.kígyóhagyma 241 kígyószisz (Magy.

A kígyótárnics összetett szó. 1903: kikeleti f (Hoffmann–Wagner 115). TESz. ang. kikarics l. Marzell Anemone nemorosa a. | 1783: ’Dracunculus vulgaris. J: ’Artemisia dracunculus.. mint a valódi kínafa (Cinchona sp. J: ’Anemone nemorosa. hajlott porzói. 1798: Kígyó-trank (Veszelszki 193). ▌ 3. Serpentaria (< lat. F vészk. Märzenblume ’márciusi virág’. 1813: Kígyótráng (Magy. 1577 k. 1998: kígyótárnics (Priszter 383). ném. kígyóf . A kikelet ’tavasz’ a kikel igéb l keletkezett -et képz vel. tárnics.: RMGl. holl. EWUng.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. kígyógyöker keser f ’. közönséges sárkánykontyvirág’. Marzell Lycopus europaeus a. Genaust dracónis a. ▌ 2. közönséges sárkánykontyvirág’. égi~ kininfa l. serpēns ’kígyó’) (Melius 89) fordítása. el zménye talán a lat. illet leg a tövet. amelyek nyíláskor pirosak.. kikeri. 127). 1948: kígyótrank (MagyGyógyn. 1807: Kígyotráng (Magy. Idegen nyelvi megfelel re vö. kökény kirágott gyöker f l. 47). Osterblume ’húsvéti virág’. kígyógyöker keser f | ? Dracunculus vulgaris. 1775: Kigyotrang (Csapó 137). Gencius ~ füve. MNövSz. J: ’Persicaria bistorta. 1807: Királydárda (Magy. 363). 255). a névadás alapja a növény korai virágzása. 381). — N. 103). viper’s herb ’viperaf ’. hogy „Hasonlít a’ kígyó’ sziszeg szájához” (Magy. kikerics. J: ’Arum maculatum. mérges vad harapást gyógyító f . 422). 1578: Kigyo tranck (Melius 89). F vészk. az utótag a hangutánzó eredet szisz. Natterkraut ’kígyóf ’. J: ’Gentiana cruciata. kígyótárnics’. 310). 1948: Kígyótrank (MagyGyógyn. J: ? ’Persicaria bistorta. 231). J: ’Lycopus europaeus. valamint az. kígyószisz l. — Ö: terj ke~. J: ’Asphodelus ramosus. hogy a ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3.: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. a név magyarázata.. F vészk. Vö. 1948: kígyótráng (MagyGyógyn. A kígyótrank összetett szó. 112/18).: Kegÿo Trangoth gr. || kígyótrank 1. kés bb megkékülnek. ▌ 4. Échium a. 156). Szent László ~ füve (→ Szent László füve) királydárda 1. kikerincs.) és ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. terj ke~ kígyótárnics 1966: kígyótárnics Csapody–Priszter. kökörcsin kikeletif — fehér virágú ~ 1783: Fejér virágu kikeleti-fü (NclB. közönséges sárkánykontyvirág’. Schlangenkraut ’kígyóf ’ (< lat. 2. J: 1583: ? ’Dracunculus vulgaris. A névadás alapja. dracunculus ’kis sárkány’) részfordítása. viper’s grass ’viperaf ’. Az elvont szóalak n járulékhang betoldásával (barlang. Chinakraut tükörfordítása.. Genaust echídne a. az el tag a lat. 1590: Dracunculus: kigyotrangh (SzikszF. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. 716). MNövSz. A kígyótrank ’foltos kontyvirág’ (2. terj ke (→ terjékf ). 1583: kygyo trank Dracunculus (Clusius–Beythe 7: BotTört. Diószegi–Fazekas névadását azzal indokolja. hogy a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. F vészk.) gyökere tekerg s. A növény virágzata kék virágokból áll. 1783: Kigyó-trank (NclB. hogy a növényt els sorban lázcsillapításra használták. az utótagra l. amib l a latinul jól tudó orvosbotanikusok elvonhatták az unculus képz t. 520). kígyótrankf 1500 k. kikirics. kikín. snake flower ’kígyóvirág’. (OrvK. kökörcsin kínaf 1903: kina-f (Hoffmann–Wagner 6). 82). a virágokból emelkednek különböz hosszúságú. az el tagra l. a tráng utótag bizonytalan eredet . Natternkopf ’kígyófej’. kígyótráng (Csapody–Priszter. szorong) és zöngétlenüléssel fejl dött tovább a magyarban. vö.: RMGl.kígyótárnics 242 királydárda sa. tárkönyüröm’. 1783: Kigyó trang (NclB. 376). vízi peszérce’. berki szell rózsa’. kivágott gyöker f király l. kikirincs l. dracunculus szó volt. kincs l. ezek a kígyószájból kinyúló kígyónyelvre emlékeztetnek.). — királydárdácskája 1664: „vad-foghagymának neveznek. ágas aszfodélusz’. A kígyótrank ’tárkonyüröm’ (4. slangenkruid ’kígyóf ’.) kérgét. A kínaf a ném. Marzell Echium vulgare a. avagy Haſtula . a névadás alapja. foltos kontyvirág’. 1595: Kigyo trank (Beythe 51a).) valószín leg a ném.

339). A királydinnye és királyné asszony dinynyéje valószín leg magyar alkotások. hogy a növény és gömböly termése jelentéktelen. Melius alkotása. amely alulról felfelé elkeskenyed . (Veszelszki 144). szöszös ökörfarkkóró’. 380). 159).) királydárda neve a R. A királyf a R. ang. J: ’Verbascum phlomoides.’. F vészk. 1783: Király-fü- ve (NclB. — földi ~ 1998: földi királydinnye (Priszter 525) J: ’ua. 1775: Király-fü (Csapó 239). a növények dárdaként állnak a réteken. Az elnevezést a növény küls megjelenése motiválja: méternyire is megnöv egyenes szára. — N.’. ezért kapta a jelentéktelenséggel ellentétes királydinnye és királyné asszony dinnyéje nevet. a termése gömböly .’. A földi jelz magyarázata. király nyila (Nyr. 280). „ſzára f ldreter lt” (Magy.’.). királyf 1578: Király f×ue (Melius 95). és azért a királyé. 40: 104). 159).’. | király káposztája 1525 k. (Egészség Isten patikájából 9). 1783: Király dárdátskája (NclB. mezei iringó’. a névadás magyarázata. 1783: Király-gyertya (gyortya) (NclB. Kxnigs kerÅen (Melius 146). hogy ezeknek a növényeknek a hosszú. a királydinnye a szláv eredet király ’uralkodó’ és a szláv eredet dinnye összetétele. tüskés. Mollay. J: ’Agrimonia eupatoria. A királynyila a királydárdácska hatására keletkezett. A királygyertya a lat. királydárda királydinnye 1807: Királydinnye (Magy. orvosi somkóró’. 1903: királyné asszony káposztája (Hoffmann–Wagner 97). F vészk. királydinnye királyné asszony káposztája 1. virágos szára gyertyaszer en kiemelkedik a réteken. 1775: Királyné AÐzÐzony kápoÐztája (Csapó 239). közönséges párlóf ’. felt n . 357).: RMGl. J: ’Melilotus officinalis. hogy a növény homokos mez kön fordul el . királynéasszony káposztája (Varró 77). MagyGyógyn. ▌ 2. Idegen nyelvi megfelel re vö. királygyertya 1.: Batis genus herbe aculeate sponte nasientis: kyralne azzony dinnye: vel: szamar tówys (GyöngySzt. . 132). Növénynevek 75–77. Mollay.: Eupatorium: Keral kapozthaÿa (Ortus: RMGl. királyné káposztája (MagyGyógyn. J: ’ua. királynéaszszony káposztájának gr.: RMGl. J: ’Verbascum phlomoides. Király dárdácskának” (Lippay I: 75). 406). 182). Marzell Tribulus terrestris a. fehér aszfodélusz’. J: ’Asphodelus albus. ▌ 3. királyné káposztája (Jávorka 536. ▌ 2. 1520 k. király káposztája l. ▌ 3. J: ’ua. J: ’Verbascum thapsus. szöszös ökörfark-kóró’. 172). kiráj-gyertya (Nyr. 268). lat. földi királydinynye’. 1775: Király dárdátskája (Csapó 139). || királynyila N.: Tribulosa: keralne azzon dÿnÿeÿe (Ortus: RMGl. (Melius 95). ▌ 2. J: ’Eryngium campestre. 159). J: ’Melilotus officinalis. molyhos ökörfarkkóró’. ſzáraz fövenyes utakon el-fut (Csapó 268). 380). Növénynevek 65. 1998: királydinnye (Priszter 525). 1775: Király-gyertya (Csapó 203).’. J: ’ua. | királyné tüskés káposztája 1798: Királyné tüskés kápoÐztájának gr.: RMGl. 268). 1578: Király gyortya (Melius 146). 1578: Királyné aſÅſÅony kapoſÅtayánac gr.: Eupatorium: keralne azzon kapozthaya (Növ. J: ’ua. királygyertya alapján jöhetett létre. J: ’ua. 1590: Tribulus syluestris: Kiralyne aszony dinnyeie (SzikszF. — N.’. 1807: Királygyertya (Magy. Candela Regia (Melius 146) tükörfordítása. — ~tartó 1841: királygyertya tartó (Barra 332). messzir l dárdához hasonlító formát mutat. 7: 381). királydárdácskája l. king’s clover. királyné asszony káposztája királyné asszony dinnyéje l. Királydárda (MagyGyógyn. a név nem maradt fenn. pompás virágzata. Idegen nyelvi megfelel re vö. mert a nagy. 1948: királygyertya (MagyGyógyn. királygyertya (Szegsz. J: ’ua. Herba Regia (Melius 95) tükörfordítása. N. a névadás magyarázata.’. 1560 k. 84). királyné gyertyája 1998: királyné gyertyája (Priszter 308). orvosi somkóró’. ném. A szöszös ökörfarkkóró (2.királydinnye 243 királyné asszony káposztája Regia. A királydárdácskája ~ királydárda a latin hastula regia tükörfordítása. | királyné káposztája N. F vészk. || királyné asszony dinnyéje 1525 k. pompázatos dolgok gyakran kapják még a királyi jelz t. királyné káposztája N. a hastula regia szabad fordítása. J: ’Tribulus terrestris. J: ’ua.

kökörcsin kivágott gyöker f 1578: ki vágot gyxkere f× (Melius 155). F vészk. J: ’Tropaeolum majus. 96). J: ’ua. Hasonló típusú névadásra l. 1783: Kukojza (NclB. medvesz l ’. kisasszonypapucs (Péntek–Szabó. 1807 e. hogy a ’mezei iringó’ (3. hogy a virágok formája szintén cipell kre emlékeztet. J: ’Arctostaphylos. de a névadásra hatással lehetett a lat. J: ’Consolida regalis. 200). Marzell Aconitum anthora a. király káposztája. ▌ 2. 1807: Kotsord (Magy. a tüskés jelz magyarázata. 329). J: ’ua. || elharapottf 1578: El harapot f× (Melius 155). J: ’Aconitum vulparia. Aconitum napellus a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Storchen ſchnabel ’gólyaorr’. succisa (< lat. ném. J: ’Succisa pratensis.. TeuffelſbiſÅ ’ördögharapása’ (Melius 155). királydárda királyszín virág 1775: Király Ðzinü virág (Csapó 279). királyné káposztája valószín leg magyar alkotások. a név a virág formájára utal. 35). EWUng. sarkantyúvirág. F vészk. hogy a virágok színe sárga. 200). — fanyal ~ 1807: fanyal Kukojtza (Magy.királyszín virág 244 kokojsza A királyné asszony káposztája. N. 1775: El-harapott-fü (Csapó 210). Genaust Succísa a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. || elharapott gyöker f 1783: El-harapott gyökerü fü (NclB.. Eupator király füve’ elnevezés is. pirosas. 152). ördögharaptaf . bürökgémorr’. kokojsza 1. Ember és növényvilág 198). A királyszín virág szláv eredet király ’uralkodó’ elemének magyarázata. A kisasszonypapucs ’farkasöl sisakvirág’ (1. Marzell Agrimonia eupatoria [6] a. J: ’Peucedanum officinale. ördögharaptaf ’. kocsord’. mintha kiharapták volna vagy egy darabot kivágtak volna bel le. a növény társneveit: angyalbocskor. F vészk.-i nevek (kivágott gyöker f . farkasöl sisakvirág’. 1798: El-harapott gyökerÍ-fÍ (Veszelszki 314–5). A kócsagorr valószín leg a ném.) népi elnevezés. királyné asszony káposztája királynyila l. — vad~ 1813: vad Kukojtza (Magy. J: ’ua. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. narancssárga. 262). 1783: Ki-vágott gyökerü-fü (NclB. Pantoufes de Marie. a királyi színnek felel meg. orvosi kocsord’. mezei szarkaláb’. F vészk. ang. sz. N. J: ’Peucedanum. 329). Melius 410. elharapottf ) mintájára keletkeztek.-i eupatoria. kocsord a. A kirágott gyöker f és elharapott gyöker f a korai XVI.’. 2. hogy a gyöktörzs vége olyan. Vö. Szabó. Ulrich 7. J: ’Vaccinium myrtillus. | sziki ~ 1998: sziki kocsord (Priszter 451). kocsord 1577 k. Marzell Erodium cicutarium a. J: ’Arctostaphylos uva-ursi. Muttergottesschucherl.) szúrós. nagy sarkantyúka’. Reiherschnabel tükörfordítása. ill. F vészk.) és ’mezei iringó’ (3. Kisasszony papucsa (MagyGyógyn. 1807: Kukojtza (Magy. A kivágott gyöker f és az elharapottf nevek a lat.: Kukojtza (Julow 258). 1783: Király Ðzinü virág (NclB.. ördögharaptaf ’. a kénköves jelz re l. ném. ném. — kénköves ~ 1807: kénköves Kotsord (Magy. Idegen nyelvi megfelel re vö. kivirics l. Herrgottsschühli. kisebbít f l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Königskraut ’király füve.’. ang. J: ’Erodium cicutarium. fr. ▌ 2. lép~ Ki-rágott gyökerü-fü (Csapó 210).: Kochÿordot ecÅettel es roſa olaÿal teorÿ eoÅwe” (OrvK. 377). 263). J: ’ua. 361). || kirágott gyöker f 1775: kócsagorr 1948: kócsagorr (MagyGyógyn.. A királyné káposztája ’orvosi somkóró’ (2. amelyek szépsége királyi. eupatorium (< talán VI. stork’s-bill ’gólyaorr’. Genaust eupatória a.’. áfonya’. AbbiſÅ. 362). J: ’Succisa pratensis. devil’s bit ’ördög harapása’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Eupator király nevéb l) név. Delphinium consolida a. királyné káposztája l. kocsord a. szakny. a névadás magyarázata. A kocsord ismeretlen eredet . kisasszonypapucs 1. succésus ’alul elvágni’ < succédere) mintájára jöttek létre. TESz. A mezei szarkaláb (2.) kisasszonypapucs nevének magyarázata. s t esetleg a ném. kénkövesgyökér. | orvosi ~ 1998: orvosi kocsord (Priszter 451).’. orvosi medve- .

A koldustet ’nagy bojtorján’ (3. beggar lice. hogy a növény fészekpikkelyei felállók: „féſzke’ pikkelyi berzedtek” (Magy.’. 326). konkáj. J: ’Conyza. 280). F vészk. 1583: konkoly (Clusius–Beythe 7: BotTört. 126). Pracherläuse. N. A berzedt jelz (berzed 1796: ’borzasan felmered’) arra utal. ang. kókolj. coácă ă ’alacsony ribizli. egres. berzenkedik a. katibolha. ▌ 2. | 1578: ’Agrostemma githago. TESz. J: ’ua.. ilyen nemzetség ma nincs’. kolandran l. F vészk. F vészk.. J: ’Arctium lappa. Bettelläus tükörfordítása.) név keletkezésének indítéka a bojtorján tüskés. J: ’Tribulus terrestris. A kokojsza román eredet . 1578: Konkoly (Melius 63). A koldustet ’közönséges párlóf ’ (4. konkáj (Nyatl 1: 15). N. к]клица sz.). 276). J: ’Agrimonia eupatoria. 470). hogy a növény „levele fanyar keserü izü er sit ” (Barra 254). or.-i conyza (Magy.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. blg. vö. — búza között term ~ 1578: Buza kxzxt termx Konkoli (Melius 63). 1948: koldustet (MagyGyógyn. piros terméssel. 1998: konkoly (Priszter 293). A konkoly szláv eredet . konka. 1998: vetési konkoly (Priszter 293). Bubeläuse ’gazfickótet ’. coácăză.’. 1807: Konkoly (Magy. 1903: kódistet (Hoffmann–Wagner 31). 470). áfonya’.) koldustet elnevezésének magyarázata szintén a növény tapadós termése. a közönséges párlóf egyéb elnevezéseivel. — berzedt ~ 1807: berzedt Kónizs (Magy. J: ’Cynoglossum officinale. a közönséges ebnyelv f (2.’.: ’vetésekben gyakori gyomnövények (pl. vö. konko. F vészk. | 1807: ’Agrostemma. J: ’ua. ném. földi királydinnye’. örökzöld törpecserje bogyószer . berzenkedik a. ▌ 2. Melius 395). ang. nagy bojtorján’. κόγκολη ’egy fajta gyomnövény a gabonában’ a déli szláv nyelvekb l való. a lat. kokojsza a. EWUng. 367). 276. kúkoľ. kék búzavirág’. konkoj (Péntek–Szabó. vetési konkoly’. sz rös virágfeje. F vészk. vetési konkoly | a gabonát megrontó gyommag’ (Szabó. F vészk. vadóc) neve’. ang. idegen nyelvi megfelel kre vö. *kYkoljь . 1775: Konkoly (Csapó 141). szb. Agrimonia eupatoria a. | vetési ~ 1807: vetési Konkoly (Magy. J: ’Centaurea cyanus. — kék~ 1948: kék konkoly (MagyGyógyn.. 1405 k. kúkolj. 324).. 17). sz rféreg. szakny. Ember és növényvilág 199). számtalan bojtorjánhoz hasonló termésnek adták a tet elnevezést. EWUng.: ÅiÅania: concol (SchlSzj. 470) névb l hozták létre. lator~ (→ lator koldus lába sebesít f ) koldustet 1. konka (MTsz. a név valószín leg a ném. koldustet (MagyGyógyn. 1775: Koldus tetü (Csapó 268). szln. ruhához ragadó termés.). TESz. 132).).). közönséges ebnyelv f ’. J: 1405 k. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka. kunkoj (ÚMTsz. 470). ▌ 4. beggar’s buttons ’koldus gombja’. F vészk. N. közönséges párlóf ’. A kónizs Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Agrostemma githago. kokojsza a. megfelel szó megtalálható a többi szláv nyelvben is. A kokojsza ’orvosi medvesz l ’ hasonlóság alapján kapta nevét: alacsony. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. N. konkoly konkoly 1. konkoly | Agrostemma githago. 277). kankaj. ▌ 3. Idegen nyelvi megfelel kre vö. | fanyar ~ 1841: fanyar kukojczának gr. N. csicsis~. A földi királydinnye (1. Az újgör. J: ’ua.: ném. konkoj l. harvest lice. Vö. к]кьл. koriander koldus l.: TESz. kankoj. erdei peremizs’.hv. 1807: Kóldústet (Magy. Marzell Arctium lappa a. Diószegi–Fazekas így magyarázza a berzedt jelz t: „Berzedtt (Squarrosus) mikor az eggymást hátaló pikkelyek’ végei kihajolnak. Koldustet (Jávorka 536).koldustet 245 konkoly sz l ’. nemzetségnév. 1783: Kóldus tetü (NclB. vetési konkoly’. кýколь ’konkoly’. Ðzéllyelberzednek” (Magy. J: ’Inula conyzae. (Barra 254). — ~fa 1903: kukojczafa (Hoffmann–Wagner 86). A konkoly a vetésekben gyakori különféle gyomnövényeknek a neve.) koldustet elnevezésének alapja a tüskés. rom. Idegen nyelvi megfelel re vö. A fanyal ~ fanyar jelz k magyarázata. — N. prücsök~ kónizs 1807: Kónizs (Magy. F vészk. konkó (OrmSz. szlk. koma l.

J: ’Carum carvi. J: ’Arum maculatum’. 349). zeller. 1807: ’Arum. konyhakömény 1841: konyha köménynek gr. magyarázata. fejl dött. konyhazeller 1841: konyha Zeller (Barra 170). foltos kontyvirág’. kontyvirág’.. (Barra 161). Ö: sárkány~. XVI. hoſzſzú gyenge ſzárakon állanak a’ virágok” (Csapó 131). 1798: kopott-nyak (Veszelszki 75). 419). és amelyben megtalálható a torzsavirágzat. A konyhakömény összetett szó. 1872: kopotnyákot gr. kopar. ebb l egyfel l konkol > konkó > konkõ > konku. érthet bb.) jelz je (kék) megkülönböztet szerep . másfel l pedig konkoj stb. 1577 k. 91). Perpenia a. Coriander (Lippay II: 20). 1578: Colandran Coriandrum. 1807: Kontyvirág (Magy. kapor koporsóvirág N. A foltos/mocskos jelz a lat. kékvirág. EWUng. (Melius 58). 191). 520). 1673: kopottnyák (Com. ill.. A koporsóvirág az ótörök eredet koporsó ’ládaféle. Diószegi–Fazekas alkotása. de van fejér vagy fekete fólttal jegyes level is” (Magy. a növény el fordulási helyére utal.). zeller a. 1948: Konyhakömény (MagyGyógyn. Csapó József indokolja is a névadást azzal. EWUng. a konyha el tag jelzi. kopotnyik l. 85). 520). konkoly’ szava került át még a 10. A konty el tag magyarázata a virág tölcsérszer . J: 1807 e. — foltos ~ 1998: foltos kontyvirág (Priszter 307). foltos kontyvirág’. tiszta z ldek. v. hogy a virág fehér. vége el tt. vö. az utótagra l. 1841: kopottnyak (Barra 387). 1998: koriander.. kontyosf 1807: Kontyosf (Magy. a búzavirág jellemz kék szín virágjára utal. amelybe a halottat eltemetik’ és a virág összetétele. er sszagú zeller’. f szerkömény’. A kontyosf magyarázatára l. hogy a búzavirág vetésekben gyakori gyomnövény. hasonlóan a vetési jelz . kontyvirág 1807 e. 1683: Kopottnyak (Nyr.). hogy a növény f szerként használatos. J: ’ua. így adja meg a növény nevét: „Kapotnyak. 520).: Coriandrum (OrvK. sz. és szívesen ültetik temet kbe. TESz. kopor l. koporsóvirág (MagyGyógyn. 25: TESz. kereklevel kapotnyak’. Kniezsa. a növény levele néha fehér foltos: „Lev. J: ’Saponaria officinalis. 1775: Kopottnyak-fü (Csapó 130). vagy inkább kopott-nyak” (75). TESz. kömény. foltos kontyvirág’. (TESz. a búzavirág egyéb kék jelz s neveivel: kék búzavirág (→ búzavirág). F vészk. 1798: Koriánder (Veszelszki 172). hogy a növényt f szerként használják. graveolens. kontyvirág. maculatum ’foltos’ fordítása. F vészk. — ~f 1708: Kapott-nyak fÍ (PP. A kékkonkoly ’kék búzavirág’ (2. A búza között term körülírás Melius alkotása. F vészk. hogy a tölcsérszer buroklevelet belül lilás foltok díszítik.és fÍszeres könyvében”. 1998: kontyvirág (Priszter 307). F vészk.. amely kontyszer en véd. A kopottnyak-féle változatok népetimológiás alakulatok. J: ’Arum maculatum. 278. EWUng. Jan. | 1998: ’Arum maculatum. A kontyvirág nemzetségnév. kapotnyak kopottnyak 1578: Kopot nyaknac gr. A legrégebbi alakváltozat a konkoly. a konkoly pedig arra vonatkozik. sz. SzlJsz. az utótagra l. hogy a kopott-nyak elnevezés jobb. Kolandran (NclB. hogy a levelek kopasz szárakon állanak: „Mogyoró-fák alatt és nedves Erdökben terem: A’ ſetét zöld veſe forma és hoſzſzú kopaſz ſzárakon álló (az honnét a’ kopottnyak-fü neve-is eredhetett) leveleknek tövében.: Coriandrum: Coriander (De Herbis: RMGl. J: ’Asarum europaeum. zeller a. J: ’Arum maculatum. | mocskos ~ 1807: motskos Kontyvirág (Magy. koriander 1533: Coriandrum: Coriander: koriander (Murm. valószín leg az idegen eredet kapotnyak helyett az értelmesített kopott nyak jobban hangzott.: RMGl. szappanf ’. 1948: kontyosf (MagyGyógyn. Veszelszki Antal is érezteti „fa. 47).: TESz. A konyhazeller összetett szó. J: ’Apium graveolens var.). az el tag arra utal. 1783: Kóriándrom (NclB.kontyosf 246 koriander ’gyomnövény. (Melius 89a). 349). 419). TESz. koriánder (Priszter .: Kontyvirág (Julow. 265). 1664: Coriander (Lippay II: 18). 1595: Coriander (Beythe 79). fehéres buroklevele. 40: 111).’. 520). a névadás alapja.

mely szerint a növénynek rontó hatása van a kotlóra. ol. szamár~ (→ szamártövis). Ember és növényvilág 198). J: ’Orchis. TESz. sokáig egy helyben ül’ melléknévi igeneve. kapocs a. kenyérbél-cic~ (→ kenyérbélcickafark). κορίανδρον. agárkosbor’. κορίαννον. katáng(~). korpaf ’. agárkosbor’.’) átvétele. a névadásnak mágikus hiedelem az alapja. — Vö. (ÚMTsz. F vészk. Bockhode ’bakhere’. Geschröt a. scabiōsus ’durva. 267). F vészk. coliandrum (< gör. kosbor’. A kapcsos jelz az ívesen felálló oldalhajtásokra (vö. cicfark~ (→ cickafark). és elhomályosult összetételként való magyarázata nem meggy z . — Ö: agár~. cukor~. koleándert gr. coriandro. kosbor’. A koronafa a latin eredet korona ’a fa terebélyes része’ el tagjának magyarázata a növény nagy. or. J: ’Lycopodium clavatum. és az EWUng. lencse~. 556). a . Az 1621-t l kezdve szótárból szótárba vándorló kosb r nyomdahiba eredménye. mezei varf ’. ökörfark(~). J: ’Knautia arvensis.) megrövidült változatával.koronafa 247 kotlóvirág 343). J: ’Lycopodium. a TESz. a n sz f névben). gordon(~). Nxßxf× a. 1783: Kosborfü (NclB. 1807: Kosbor (Magy.. fehér akác’. jaj~. Értekezések a Nyelv. második fele: kosmonjnözö ’Satyrion trifolium. a kosbor névben) + mony ’here’ (l. A kosbor a TESz. koszorú l. coriandrum. a név magyarázatára l. látványos koronája. 26/8: 16. ném. EWUng korpa a. kóró l. F vészk. som~. puncs~. кориáндр.). 1798: Kerti Koriándrom (Veszelszki 172). az utótag pedig a borral vagy a ’herezacskó’ jelentés borék (1835: Tzs. A korpaf szláv eredet korpa (vö. MNövSz. vö. F vészk. — N. varádics(~) koronafa 1783: Korona-fa (NclB.. dut~. ballangó~.: ’a b rr l lehámló apró fehér pikkely’) el tagjának magyarázata a növény pikkelyekkel borított termése: „Termése hoſzſzúdad F zér. kosbor 1585: crataegonon: Kosbor (Cal. var’) fordítása. 556). kapocs a. az agármony névben) + n sz ’növel . ótvar. 494). J: ’Orchis morio. pézsma(~). J: ’Robinia pseudacacia. 404). Koriander. fr. A koszf a lat. kosbor kosmonyn sz XVI. szerint az el tag esetleg kapcsolatba hozható a kossal. egérfark(~). Stendelwurtz’ (NéNy. varf .. EWUNg. A kotló ’költ tyúk’ a kotlik ’költ. 1798: Korona-fa (Veszelszki 17). UEWb. korpa a. korpaf 1807: KorpafÍ (Magy. 1998: kerti koriander (Priszter 343).. A kosmonyn sz elnevezésben a növény különböz elnevezései keverednek: a kos ’állatnév’ (l. ném. 1998: kapcsos korpaf (Priszter 421).’. 107). 1935: 184). ang. kerti koriander’. som~lóhere. 1775: KoÐz-fü (Csapó 292). EWUng. A koriánder vándorszó. scabiosa (< lat. koszf 1578: koſÅ f×nec gr. 1516: ’horgas vég eszköz’) vonatkozik.. szerelmi vágyat gerjeszt ’ (l. szerint ismeretlen eredet .: Kosbor (Julow 265). nyers’ < scabiēs ’rüh. 1577 k. — ~f 1775: Kosbor-fü (Csapó 297).’. 556). tavaszi hérics’. J: ’ua. fedelékes pikkelyekb l” (Magy. szenna(~). kosb r l. sz.). kotlòvirág (Péntek–Szabó. coriander. kolandrán (Csapody–Priszter. — ~f 1834: kos-b r-f (Kassai 3: 202). || kosb r 1621: kosbxr (MA. kapcsos korpaf ’. J: ’ua. 1998: kosbor (Priszter 440). a szerelmi bájitalok és gyógyborok egyik fontos serkent növénye volt a kosbor. — kerti ~ 1775: Kerti koriandrom (Csapó 141). kosz.’. J: ’Adonis vernalis. sepr ~ (→ sepr f ). campania~ kotlóvirág N.és Széptud. J: ’Orchis. 421). J: ’Orchis morio. (Melius 154). hiszen a szerelmi alkímiában nem csupán a nemi vágyat serkent növényeknek. A kosbornak az ótörök eredet kos állatnévvel való összefüggése nagyon valószín . TESz. — kapcsos ~ 1807: kaptsos KorpafÍ (Magy. | vetési ~ 1841: vetési koriándrom (Barra 168). Az utótag valószín leg az ótörök eredet bor ’sz l b l készült ital’ szó. 869. kosmonyn sz . J: ’ua. bogáncs~. J: ’Coriandrum sativum. TESz. Idegen nyelvi megfelel re vö. hanem az állati eredet kivonatoknak is fontos szerepük volt. A lat. coriandre. κολίανδρον ’ua. 1807 e. Bocksbeutel ’bakzacskó’.

(ÚMTsz. 426). k here 1948: k here (MagyGyógyn. A névalkotás idegen nyelvi megfelel k alapján jöhetett létre. vö.: cinis: keken fa (BesztSzj. a növény sziklákon fordul el . 1405 k. k méz. 110). k gyökér (MagyGyógyn. kum. J: ’Melilotus officinalis. — fest ~ 1783: FeÐtö-kökény (NclB. A köcsögf ’öblös szájú edény’ jelentés köcsög el tagjának magyarázata.. | hastisztító~ 1783: Has’ tiÐztitó kökény (NclB. J: ’ua. mert nem lesz csirkéje vagy nem tojik. A török szó a kök ’ég. k(kín. kotor a. 1395 k. stone fern. 213). kininfa (Csapody–Priszter. Steinwurze (NclB. 1583: Kökény fa Prunus sil.: RMGl. 426). 1470 k.’. megszárított szára k keménység . hashajtó K[ökényfa] (Magy. 1430 k. A magyarba került török alak *kükän lehetett. az elnevezés szemléleti háttere az. sepr zanót’. A kotronc a hangutánzó eredet kotor származéka. hogy tojjanak” (Péntek–Szabó. kökän ’szilva’. 163. tyúkszem. hogy a növény f zetével a tejes edényeket forrázták ki.. Marzell Polypodium vulgare a. k gyökér N. — fest ~ 1948: fest kökény (MagyGyógyn. J: ’Frangula alnus. meggy’. kikin-fa (MTsz. 213). kipcs. kotor 1902: ’söpör’). J: ’Orobanche sp. köcsögf N. a): RMGl.. 1255/1261: „Dumus qui uulgo kuken dicitur” (OklSz. — fest ~fa 1813: fest . varjútövis’. 1798: Feſtf-kökény (Veszelszki 335). kükény. J: ’Asplenium ceterach. kökény Péntek–Szabó. kék’ szóból származhat. J: ’Rhamnus cathartica. 2. AH. közönséges kutyabenge’. „A tyúkok közé dobták. — N. — ~fa 1395 k.: Acacia: kekyn (CasGl. 342). vajvirág’. J: ’ua.: RMGl. kökönye (Csapody–Priszter. 1: 112). 426). „A következ hiedelmek élnek: a kotlóvirágot nem szabad leszedni. gö=em ’kökény’. 1590: Prunus syluestris: Kôkeny fa (SzikszF.). (Clusius–Beythe 7: BotTört. J: ’Prunus spinosa. közönséges édesgyöker -páfrány’. 1590: Acacia: Kôkkeny (SzikszF. hogy a növényb l söpr t készítettek. jelentése ’söpr ’ (vö. 373). 132). | hashajtó~fa 1813: hashajtó K[ökényfa] (Magy. 342). köcsögf .’. oszm.).: RMGl. kükíny (Nyatl. ang. Steinklee tükörfordítása. k fal 1911: k fal (Cserey. mert nem lesz kotló.: cinum: keken (BesztSzj. Steinfarn ’k páfrány’. kotronc 1903: Kotroncz (Hoffmann– Wagner 145). Marzell Melilotus officinalis a. MNövSz. Ember és növényvilág 198. Vö. hogy ez a páfrányfaj a sziklákon.. A k here a ném. 376). annak ezen füböl és Virágaiból fördöt kell kéſzitteni” (Csapó 240). ▌ 2. A kökény ótörök eredet . kekiny. 1783: Kökény-tövis (NclB. F vészk. hogy a növény köves területeken fordul el . hv. köcsögfüvet gr. a név magyarázata. kökäm ’kökény’. J: ’Cytisus scoparius.’. k kény. kökén. Növényszótár 22).: RMGl. A k gyökér a ném. TESz. paprat od kamena. UEWb. J: ’ua. 36). ném. | ~tövis 1578: Kxkény txuis (Melius 26).: cirius: keken fa (SchlSzj. J: ’ua. gogan ’kökény’. 430) tükörfordítása. 110). steenkloover.kotronc 248 kökény növényt nem szabad leszedni. pikkelypáfrány’. kökönye (MTsz. A tövis ma- . — N.1: RMGl. 347. 1578: Kxkény fa (Melius 26a). 2. kökönnye.’. 426). valamint a növény kökény 1.: cirium: kwten (SchlSzj. Vö. vö. kökény’. Ember és növényvilág 198). 1798: Hastiſztító kökény (Veszelszki 335). köcsögf nek gr. 211). kövek között n : „Terem a’ kfſziklák’ repedéseiben mint a’ kf-fali ruta” (Veszelszki 80). 145). Idegen nyelvi példára vö. cinus: kekenffa (KolGl. s t a növény orvosi hasznára is utalhat a név: „Holyagban lévö kö miatt melly ember kinlodik. J: ’Polypodium vulgare. k kiny. 376). kükin (ÚMTsz. szibarack. a névadás magyarázata.” „Ne vigyük be. 164). Marzell Ceterach officinarum a. J: ’ua. me megláttya a tyúk. a névadás magyarázata a termés kék színe.: RMGl. F vészk. holl. MNövSz. kikín. 1798: Kökeny-fa (Veszelszki 361).: RMGl. A k fal a finnugor eredet k és a finnugor eredet fal összetétele. kökén l.’. kökän ’szilva. kökinye. csag. ▌ 3.). nem tojik”. tyúkvirág. 211).).). 1998: kökény (Priszter 470). orvosi somkóró’. k(kény. EWUng kotor a.

1578: Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”.: RMGl. kükörics (Csapody-Priszter. ▌ 4. EWUng. kökörcsin’. ▌ 7. kökény gyarázó utótag arra utal. ▌ 5. 426). molyhos ökörfarkkóró’. Purgierwegdorn. J: ’ua. MNövSz. F vészk. szártalan kankalin + Primula veris. hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). — N. kökény a. J: ’Prunus spinosa. hogy a növény tüskés.’. J: ’Primula veris subsp. ▌ 2. cathartica (< gör. leánykökörcsin’. Ember és növényvilág 198). kikerics. 295). 1783: Sárga Kükörits (NclB. 1783: Fekete Kükörits (NclB.: RMGl.. az el tagra l. 426). 335).: ’Pulsatilla sp. MNövSz. | 1578: ’Pulsatilla grandis. agárkosbor’. hogy a fekete bogyótermés. ▌ kikerics 3. a hashajtó jelz a lat.) kökény nevének magyarázata az.’. 426). 1798: kükirtz (Veszelszki 168). berki szell rózsa’. k(kercsin. J: ’Adonis aestivalis. A fest kökény ’közönséges kutyabenge’ (3. ▌ 8. Pulsatilla: Kôkercz (SzikszF. 1395 k. — sárga~ 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann– Wagner 38). az éretten hamvas kékesfekete kökénytermések színe emlékeztet a szilvára. J: 1405 k. J: ’Orchis morio. tavaszi kankalin’. kökiny. veris. J: ’Anemone nemorosa. N. kikirics (Péntek–Szabó.: titipus: kwtwrchv (SchlSzj.. TESz. kükerc. J: ’ua. veris. kikirics.kökényszilva 249 kökörcsin kökércse. | szélindító~ 1578: ſÅél indito Kxkerczin (Melius 62a). | 1798: ’Primula vulgaris. kökényszilva 1807: Kökény Szilva (Magy. amely hasonlít a kökény termésére. | 1807 e. 50). 426). 1578: Kxkerczin „veres virága vagyon” (Me- lius 62a). J: ’ua. J: ’Adonis vernalis. 126). 380). kikerics 1525 k. Färbeerbeere (Veszelszki 335) ’fest bogyó’..: Premula veris: Kÿwkerchw (Ortus: RMGl. Idegen nyelvi megfelel re vö. kökercsin (ÚMTSz. 426). ▌ 2. A fest jelz t az indokolja. kökörcsin’. 320). 1405 k. 1470 k. 1948: kivisics. 1903: Berki kökörcsin (Hoffmann–Wagner 115). Kükertz (Csapó 146). 360). || kikerics 1. hashajtó’) szóból származik: „purgáló ſirupot tzukorral. a varjútövis termése is októberben érik. — piros ~ 1966: piros kökörcsin (Csapody–Priszter. A varjútövis (2. ha megcsípte a dér: „bogyóit Octoberben a’ fagyas derek érlelikmeg” (Veszelszki 336). J: 1775: ’Primula veris subsp. Ember és . pulsatilla: Kékôrcz. nyári hérics’. hogy a „kártya-feſtfk timsóval timporalva ſzép kellemetes zöld feſtéket kéſzítnek belfle” (uo. 1798: Sárga-kökörtsént gr. „kiczin. (Veszelszki 366). a fa fekete bogyói er sen fognak. kivirics (Csapody–Priszter. 380). 1783: Sárga Kükörtsin (NclB. 1807 e. ném.. kukerc (MagyGyógyn.: RMGl.. kökörcsin’.: Kökörtsin (Julow 259). a szilva utótag a Prunus ’szilva’ nemzetség megnevezése. és festésre alkalmasak.: ’Pulsatilla. — szi~ 1783: ÖÐzi Kükörtsin (NclB.). MNövSz. kukerc. kathartikós ’tisztító. Kökörtyén (Csapó 146). 382). J: ’Pulsatilla sp.: ’Pulsatilla sp. tavaszi hérics’. | szederjes ~ 1783: Szederjes Kükörtsin (NclB.).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. — N.. 1798: kökörtsény (Veszelszki 168). nagykökörcsin (Péntek–Szabó. ▌ 6. — nagy~ N. kökörcsin’. J: 1798: ’Pulsatilla sp. kökény a. 1775: Kükirtz. 103). 1798: ſzederjes kökörtsin (Veszelszki 365).’. ▌ 3. J: ’ua. A kökényszilva Diószegi–Fazekas alkotása. 19). kökörcsiny. J: 1395 k. kikirics. 1595: kxkxrchin (Beythe 54). scilicet latine primule veris (CasGl.titipus: kikerchen” (BesztSzj. kökércse (Péntek–Szabó.. vagy mézzel keſzítnek belfle” (Veszelszki 336). — berki~ 1807: berki Kökörtsín (Magy. kökörcsin’.: ad comedendum debent eis dare radicem kekerczin vulgariter. Ember és növényvilág 198). — N. F vészk. J: ’Pulsatilla sp. 1998: kikerics (Priszter 340). veris. tavaszi kankalin’. 103). — fekete ~ 1798: Fekete kökörtsin (Veszelszki 365). szi kikerics’. a): RMGl. 1775: KökörtÐin.: . J: ’Primula veris subsp. 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann–Wagner 112). 1590: Anemone. kökinye. J: ’Verbascum thapsus. kökörcsin 1. — sárgakikerics 1775: Sárga kükörits (Csapó 148). | sárga~ 1583: sarga kökörchin Helleborine Matthioli (Clusius– Beythe 5: BotTört. J: ’Colchicum autumnale. kökönye l. kökörcsin’. tavaszi kankalin’. kökény.’. — fekete kikerics 1775: Fekete kükörits (Csapó 146). tavaszi kankalin’. 1584: kökörchijn Colchium (Clusius–Beythe 12). összetett szó. kökény’.

1998: szi kikerics (Priszter 340). vagy esetleg kökörcs > kökörcsin képzéssel. ▌ 4. ▌ 5. lat. MNövSz. 5. 3. Vénusz ~ köldökf 1578: Kxldxc f× (Melius 35). 1584: Komeny (Clusius–Beythe 14). kukurics. zászpakikerics. 428). a török szó a kök ’kék’ melléknév származéka. J: ’Adonis vernalis. hérics a. A kikerics eredeti jelentése szintén ’Pulsatilla sp.’.) jelz Melius alkotása. amely abban különbözik a lila virágú. A kökörcsinre ’Pulsatilla sp. Ýszi kikirics (Péntek–Szabó. Melius 397. ’nyári hérics’. fehér zászpa’. kikirícs. a lat.) lett. J: ’ua. — béköles l..). | szi kék kikerics 1783: ÖÐzi kék Kükerits (NclB. autumnālis ’ szi’). kukurícs (ÚMTsz. 7. 1783: Köldök-fü (NclB. 368).) növénynévnek a virágok hasonlósága alapján számtalan jelentése alakult ki: 2. ’agárkosbor’. hogy a virágok a tavaszi szél kezdetekor (kora tavasszal) nyílnak. A szélindító ’tavaszi hérics’ (4. tavaszi hérics’.’ és a szell rózsát ’Anemone sp.) jelz a növény virág- zási idejét jelzi. голубóй ’égszínkék. Az szi ’ szi kikerics’ (5. lókökörcsin. Anemóne a. A kikerics ~ kökörcsin viszony többféleképpen is magyarázható. A köldökf a ném. — sárgakikerics 1784: „sárga kükörts. TESz. 427). kakarics. 1533: Feniculum: Fenchel: kxmen (Murm.). F vészk.: fenicullinum: kemen (SchlSzj. „kiczin. szi kikerics.’ vonatkozó 1578-as adatot Szabó Attila azonosította. kökörcsin a. — kék kikerics 1775: Kék-kükörits (Csapó 146). J: ’ua. kömény 1.: RMGl. kikirincs. гóлубь ’galamb’. bablevel varjúháj’. kikeri. virágzata halvány lilás. EWUng. A kivirics változat népetimológia eredménye a kivirít hatására. de ennek lehet sége a kökörcsin lilás-kékes virága alapján mindenképpen megvolt. mintára jött létre (< lat. a szederjes és fekete jelz a virág színét jelzi. 6. pipacskökörcsin. igazolhatja ezt az. világoskék’. A kék színnév és a galamb madárnév kapcsolatára vö. Nabelkraut (Melius 35) tükörfordítása. hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). A kökörcsin török megfelel i csak ’galamb’ jelentésben mutathatók ki. hogy a régi botanikusok. Szabó. A kökörcsin török eredet . — kikericsf N. Anemone (< ánemos ’szél’) fordítása.: RMGl. A TESz. Ember és növényvilág 221). kökörcsin’ (1. kökörcsin a. pl. Melius körülírása jól mutatja a növény jellemz it: „Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”. 8. A kökörcsin ’Pulsatilla sp. or. a kés bbiekben els dleges jelentése azonban az ’ szi kikerics’ (3. 1405 k.) jelz re l.. a két szóalak (kikerics ~ kökörcsin) elkülönülése a magyarban ment végbe valószín leg az ómagyar -n ~ -ny képz alapján vagy kökörcsin > kökörcs elvonással.).. Diószegi–Fazekas egy nemzetséghez sorolták a kökörcsint (Pulsatilla sp. kikarics.’. szerint a kökörcsin és a kikerics egymáshoz való alaki viszonya nem világos. Marzell Adonis vernalis a. 2. J: ’Foeniculum vulgare. kenderkökörcsin.köldökf 250 kömény növényvilág 221). a név magyarázata. 4. kikirics. leánykökörcsin. és az EWUng. szi kikerics’. | szi kikerics 1813: szi K[ükörits] (Magy. J: ’ua. *kükürč ’kékes’ átvétele.’. maximum. ’molyhos ökörfarkkóró’. 427).).: RMGl. J: ’Veratrum album. a névadás magyarázata. A jelentésfejl dés egyértelm en a virágok hasonlósága alapján ment végbe. Genaust Cotylédon a. 360). kökörics l. szi kikirics. kökörcsf (Csapody-Priszter. 103). Növénynévi alkalmazásban a szó a törökségb l nem mutatható ki. tavasszal virágzó kökörcsint l. — Ö: varjúkikerics. kik(rincs. kökörics. gyöngy~ . ’tavaszi hérics’. édeskömény’. szell rózsa.. J: ’ua. kökörcsin köldöke l. küköritsvirág.. A berki ’berki szell rózsa’ (7. — sárgakikerics 1775: Sárga kükerts (Csapó 118). Genaust autumnális a. J: ’Colchicum autumnale.. 376).’ (1. a héricset ’Adonis sp. A kikerics lehet egy feltett török *kükerč.’. török jövevényszavaink ótörök vagy kun-beseny rétegéb l. 1948: sárga kükercs (Halmai 90). — N. hogy a levelek közepén köldökszer mélyedés található. hogy sszel virágzik. J: ’Sedum telephinum subsp. rózsaszínes. 1430: feniculum: kwmen (SchlGl.’. ’ szi kikerics’. kükörtsin. ’berki szell rózsa’. ’tavaszi kankalin. kükörtsén” (TESz. szártalan kankalin’.

J: ’ua. ném. ir. 1998: édeskömény (Priszter 377). ném. — édes~ 1841: Édes kömény (Barra 163). J: ’ua.). | kerti ~ 1775: Kerti-kömény (Csapó 144). vagy réti-kömény (Veszelszki 133). 2. kümin. 198). J: ’ua. — Ö: disznó~. Italienischer Kümmel ’itáliai kömény’. — N. κύµίνον. 198).’. 198). EWUng.). Feldkümmel. közönséges édesgyöker -páfrány’. ném. Marzell Polypodium vulgare a. | réti ~ 1783: Réti Kömény (NclB. Növényszótár 245). F vészk. 351). Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (foeniculum < lat.’. ’orvosi kocsord’ (3. 2. TESz. 1783: Kömény (NclB. k mézpáfrány 1903: k méz páprágy (Hoffmann–Wagner 211). J: ’Cuminum cyminum. — hasznos ~ 1948: hasznos kömény (MagyGyógyn. vö.’. kumin. J: ’Cuminum cyminum.: ’Carum. J: ’ua. közönséges ánizs’. J: ’ua. — borsos~ 1998: borsoskömény (Priszter 349).’. 1798: kerti-kömény (Veszelszki 58). A szó a latin és a görög révén terjedt el az európai nyelvekben. J: ’ua.’. a k el tag talán a ném. Kümmel. | mezei ~ 1798: Mezei. A réti. a méz utótag finnugor eredet .: semlinum: kemin (SoprSzj.). UEWb.) kömény neve a R. borsoskömény’. 427). kumīn. 1783: Bétsi Kömény (NclB. gör. 351). 351). 1583: kömeny (Clusius–Beythe 4: BotTört.k méz 251 k mézpáfrány csi~ 1813: Bétsi K[ömény] (Magy. J: ’Polypodium vulgare.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre: a növények felépítése. 1435 k. — bécsi ~ 1595: Bechij Kxmeny (Beythe 78). 558). — erdei~ 1813: erdei Kömény (Magy. 351). ▌ 5. 128). valamint a borshoz hasonlóan használták a növényt. kemímmag. lat. ▌ 3. cuminum. Idegen nyelvi megfelel kre vö. k méz 1783: Kö-méz (NclB. WieÐen oder Mattenkümmel (Veszelszki 133). mint a méz. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja) fordítása. 377). ▌ 6. Römischer Kümmel ’római kömény’.’. Vö. 1775: Erdei vad-kömény (Csapó 72). 430). konyha~.’.’. k gyökér. | egyiptomi~ 1998: egyiptomikömény (Priszter 349). 1948: Édeskömény (MagyGyógyn. 347). | olasz~ 1948: olaszkömény (MagyGyógyn. f szerkömény’.’. kömény’. A borsoskömény ’borsoskömény’ (4. 1798: Kf-méz (Veszelszki 355). 1783: Erdei vad Kömény (NclB. hogy a növény íze a borshoz hasonló. | 1807 e. тмин. (Melius 49a). R. J: ’ua. J: ’ua.’. | nagy~ 1948: nagykömény (MagyGyógyn. mezei jelz k létrejöhettek ném. borsoskömény’. 36). Marzell Cuminum cyminum a. 273. F vészk. ▌ 2. | római~ 1998: rómaikömény (Priszter 349). J: ’ua. | német~ 1948: németkömény (MagyGyógyn.: ’Carum carvi. 198). keminym™g.’.: RMGl. J: ’ua. A növény termése a köményhez hasonlít.’. 377). 349). J: ’ua. 1807: K méz (Magy. 351). 1998: kömény (Priszter 328). Steinwurze (Veszelszki 355) ’k gyökér’ hatására jött létre. 1584: Kömeny (Clusius–Beythe 13). J: ’Peucedanum officinale. J: 1435 k..’. J: ’ua. A k méz összetett szó. ’borsoskömény’ (4. | konyhakerti ~ 1998: konyhakerti kömény (Priszter 328). . termése.’. A magyar nyelvbe feltehet leg egy kfn. Fœniculū [Foeniculum] porcinum. A kömény vándorszó. hortorum). *kъminъ kerülhetett be. 191). felhasználása (f szernövények) hasonló.: Kömény (Julow 257).’.’.. kemínym™g.’. — ~gyökér 1948: k mézgyökér (MagyGyógyn. J: ’ua. J: ’ua. J: ’ua. 1664: Kxmény (Lippay II: 98). hogy a növény sziklákon fordul el . f szerkapor’. J: ’ua. A névadás magyarázata. 351). | olasz~ 1783: OlaÐz-kömény (NclB. f#niculum ’kömény’ < lat. | vad~ 1783: Vad Kömény (NclB. mintára.). ófn. gyökere édes. római és olasz jelz k a növény külföldi eredetére utalnak. ’közönséges ánizs’ (5. kumil. J: ’ua. J: ’Pimpinella anisum. | erdei vad ~ 1578: Erdei vad kemény (Melius 49a).’. F vészk. Genaust foeniculáceus a.). esetleg egy nyugati szláv R. 1775: Bötsi-kömény (Csapó 144). | vad~ 1578: vad keménnec gr. f szer~. 1911: k miz páprágy (Cserey. Ägyptischer Kümmel ’egyiptomi kömény’. J: ’Anethum graveolens (convar.). kimimmag (ÚMTsz.’.. J: ’ua. or. A kömény ’f szerkömény’ (2. hv. névadás alapja. vö. orvosi kocsord’. 1807 e. | édes~ 1783: Édes Kömény (NclB. ▌ 4. erny s virágzata. szln. Az egyiptomi. kúmina. A orvosi kocsord (3. ’f szerkapor’ (6. | kerti~ 1783: Kerti Kömény (NclB. lat. 1998: vadkömény (Priszter 451). J: ’ua.

Saxifraga (< lat. 31: 380: TESz. J: ’Dictamnus albus. k rontóf A k mézpáfrány összetett szó.’. szamár~f (→ szamárköröm) k ris 1. F vészk. A néva- . a lat. — vad~ 1998: vadk ris (Priszter 378). J: ’Tragopogon pratensis. 429). — veres~ 1798: veres kfrontó-fÍ (Veszelszki 220). hogy a növény levelei a k ris leveleihez hasonlítanak: „A’ levelei a’ Kfrös leveleihez igen közelítenek. k rislevel f l. J: ’ua. ▌ 6. bask. páfrány. 63). EWUng.: ’Fraxinus sp. — büdös ~ 1841: büdös k r s (Barra 264). 1998: magas k ris (Priszter 378).’. | magas ~ 1948: Magas k ris (MagyGyógyn. 1578: Kxrxs fa (Melius 25a). ezerjóf . 1775: Körontó-fü (Csapó 144). közönséges falgyom’. fraxinella (< lat.’. 1783: körontó gyökerü-fü (NclB. — vad~fa 1998: vadk risfa (Priszter 378). 367). 1783: Kö-rontó fü (NclB.’. Marzell Dictamnus albus a.: fraxinus: keres fa (SchlSzj. 1590: parietaria: Kô ronto fé (SzikszF. közönséges aggóf ’. körfény l.. 1807: Kfrisfa (Magy. réti legyez f ’. flowering ash. k ris(fa)’. J: ’ua. ang. 75/37).: RMGl. 1783: Köris-fa. magas k ris(fa)’. karacs. 1405 k. || k ris 1807 e. || k rislevel f 1807: K rislevel f (Magy. J: ’Fraxinus sp. k ris(fa)’.: ’Saxifraga sp. | virágos ~ 1998: virágos k ris (Priszter 378).’. — ~bokor 1193: „Inde ad Keureſ bocor” (TESz. az utótagra l. 340). 1578: Kx ronto f×nec gr. 367). J: ’Fraxinus excelsior. 366). ▌ 3. az utótagra l. A névadás magyarázata. k ris(fa)’. ▌ 2. saxifragus ’követ tör ’ < lat. 1775: Köronto-fü (Csapó 89). k tör f ’. J: ’Dictamnus albus.’. k méz.: RMGl. 129). k k risfalevel f 1775: Körös-fa levelü-fü (Csapó 86).. Diószegi–Fa- k rontóf 1. 1577 k.: Fraxinvs: Kerisfa (Herb. J: ’ua. | virágos ~fa 1841: virágos K risfa (Barra 266). zsidócseresznye’. 261). 1583: köris fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. — büdös ~fa 1807: büdös Kfrisfa (Magy.: Kq rontho fweth kÿt parietarianak hÿnak (OrvK.k ris 252 risfalevel f . k Ýricsfárol (ÚMTSz. csuv. Escherwurtz ’k risgyökér’. a): RMGl.: K ris (Julow 266). 1783: Körös-fa levelü-fü (NclB. kürüč ’ua.’. | 1807: ’Fraxinus. Körös-fa (NclB. 1775: Körontó-fü (Csapó 215). A k ris ótörök eredet . 366). az el tag magyarázatára l. 1998: virágos k risfa (Priszter 378). 1783: Kö-rontó-fü (NclB. A virágos k ris idegen minták alapján jött létre. ló~ szattyú (→ szattyú). fraxinus ’k ris’) fordítása. az el tagra l. 416).: RMGl. kérisfa (NyK. J: ’ua. ném. — mezei~ 1841: mezei k rontóf (Barra 348).: fraxinus: kewres fa (BesztSzj. J: ’ua. qoros aγas ’ua. | nagyobb ~fa 1798: „A nagyobb Körös-fa’ héja” (Veszelszki 456). J: ’Filipendula ulmaria. J: ’Fraxinus ornus. J: 1807 e.. 1775: Kö-rontó-fü (Csapó 229). k risezerjó 1807: k ris Ezerjó (Magy. 261). qorïčagač ’k risfa’. tat. J: ’ua. J: ’Physalis alkekengi. | hegyi ~ 1998: hegyi k ris (Priszter 378). 1500 k. | magyarországi ~fa 1841: magyarországi K risfa (Barra 266). 212). F vészk. kevriš vagy küirüč kerülhetett. | 1775: ’Saxifraga granulata. al~. J: ’ua. 1577 k. J: 1577 k.’. 63). vö.’. J: 1395 k. al~sz l körm l.). F vészk. 211). 210). J: ’Saxifraga granulata. ▌ 5.). ▌ 4. kavrçś ’ua. — Ö: manna~. J: ’Senecio vulgaris. Idegen nyelvi megfelel kre vö.’. | magas ~fa 1998: magas k risfa (Priszter 378).’. bábakalács~ zekas alkotása. | ~fa 1395 k.: ’Fraxinus.’. k rüs-fa (MTsz.). mintára jött létre. a’ honnét a’ neve” (Veszelszki 190).’. k risfalevel f körmös l. 1783: Körontó-fü (NclB. F vészk. J: ’ua. | hegyi ~fa 1998: hegyi k risfa (Priszter 378). ló~lapu (→ lapu). göris. a magyarba a tör. A k rontóf a lat. nagyezerjóf ’. 336).’). — N. kavçrçś. mannak ris(fa)’. frangere ’törik’) mintájára jött létre. A k risfalevel f lat. k ris(fa)’. 284/26). vö. || k rislevel -csemete 1783: Köris levelü tsemete (NclB. bibircses k tör f ’. J: ’ua. ném.’. J: ’ua. réti bakszakáll’.). J: ’Parietaria officinalis. europÀische Blütenesche.’. saxum ’k ’. J: ’ua. TESz. A k risezerjó összetett szó. 257). bibircses k tör f ’.: „MaÐfele kq ronto fwet kÿt Saxifragianak hÿnak deakul” (OrvK. ▌ 2. (Melius 80a). || k rontógyöker f 1775: Körontó gyökerü-fü (Csapó 144). J: ’ua.. nagyezerjóf ’. J: ’ua.

köviruta elnevezéséb l került a növénynévbe. körömke (MagyGyógyn. illóolaj készül bel le).’. J: ’ua. szakny.) veresk rontóf neve a ném. A körömvirág a Calendula szaknyelvi neve. J: ’ua. k rontóf köröm l. F vészk. holl. sziklarepedésekben terem: „Azert hijuiak k× fali Rutanak mert k× falok mellet zokot termenij” (Beythe 121a). körömvirág 1998: körömvirág (Priszter 322). pikkelypáfrány’. k ruta 1. stonerue. Melius ezt írja a réti bakszakállról (3. a növény sugárvirág része (sárga festék. disznó~. köszvényf 1. orvosi körömvirág’. ezért azt tartják róla. 384). Steinraute részfordítása. süvöltény~ (→ süvölténykörte) dás magyarázata. és a növény kedveli a köves.) orvosi haszna hasonló: „Fövént a’ vesékböl és követskéket a’ Holyagból ki-hajthatni ez Gyümöltsel” (Csapó 215). Növényszótár 22). ▌ 2. a névadás magyarázatára l. mert levelei hasogatottak. „Emberben termett kö ellen lenni mondatik” (Csapó 144). Marzell Asplenium ruta-muraria a. J: ’Vaccinium vitis-idaea. Genaust saxícolus a. A ruta utótagot azért kapta a növény. Ruta muraria vulgo nuncupatum (Clusius–Beythe: BotTört. A köszvényburján a ném. szamár~. körömvirág. orvosi körömvirág’. ném. bordalap k sz l 1841: k sz ll (Barra 252). idegen nyelvi megfelel kre vö. köviruta valószín leg a ném. rontóf . „A’ nevét igazán hordozza: mert a’ kf. a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ el tag a növény valamely részét jellemzi: a sas karmaihoz hasonló lehet pl. varjú~ körömke N.’. 1783: Köfali Rúta (NclB. || köviruta 1525 k. 1745: Kö fal Rutha (Torkos 6). a sz l magyarázó utótagra l. 1911: k ruta (Cserey. Ö: gólya~ (→ gólyaköröm). Gichtkraut fordítása.. J: ’Gratiola officinalis. — kerti ~ 1948: Kerti körömvirág (MagyGyógyn. Genaust Rúta a. hogy ezeket a növényt vesek szétoszlatására használták. A névadás magyarázata. J: ’Asplenium ruta-muraria. ſegít rajtok” (Veszelszki 220). k rontógyöker f l. steenruit. medve~. k fal. kánya~. rúta-murária a. J: ’ua. a k el tag valószín leg a növény R. 1948: k ruta (Halmai 10). süvöltény~ körtvély l.’. J: ’Calendula officinalis. A k ruta. Idegen nyelvi megfelel re vö.. A növény k falakon. Marzell Gratiola officinalis a. J: ’Asplenium ceterach. 322). orvosi csikorgóf ’. kövi fodorka’. Rother Steinbruch [brech] (Veszelszki 220) tükörfordítása. 1998: kerti körömvirág (Priszter 322). Az utótagra l. J: ’ua. 128). | orvosi ~ 1998: orvosi körömvirág (Priszter 322). A k ruta ’Asplenium ceterach’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.körömke 253 köszvényf körte l. 491).’. A népnyelvi körömke a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ kicsinyít képz s alakja. || k faliruta 1583: Keu fali ruta Adianthi genus illud. A bibircses k tör f (2. a névadás alapjára l. 430). borban igyák. 1775: Közvény-fü (Csapó 125). Vö. sziklás helyeket.-i ruta-muraria (< lat mūrus ’fal’) részfordítása. macska~. gólya~. 1595: K× fali Ruta (Beythe 121a). A k faliruta a lat. esetleg a növény görbe termése: „magvai tsónakos görbék” (Magy. k tör. ló~. hogy „a’ gyökere verhenyeges hoſſzú” (Veszelszki 220) és „A’ kiknek vizelletek tseppeg. hogy vesek ellen hasznos:. és fövény ellen nagy Principalis. 603).): „az kxuet ronttya” (Melius 81). 1775: Köfali ruta (Csapó 231). 1903: k ruta (Hoffmann–Wagner 213). vörös áfonya’. a zsidócseresznye (4. és a’ vese-kf miatt fanyalognak. Steinbrech (NclB. burján. A k sz l a ném. J: ’Calendula officinalis. 1783: Kövi rúta (NclB. ang. a kerti ruta (Ruta graveolens) leveleihez hasonlóak. farkas~. 367). köszvényburján 1841: köszvény burján (Barra 352). 430). 1798: . 322). ha e’ fÍvet borban ffve iſſzák” (Veszelszki 399). A réti legyez f (6.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. a növényt köszvény gyógyítására használták.) t levélrózsájának leveleinek hónaljában kis kövecskeszer sarjhagymák fejl dnek. Steinbeere ’k bogyó’ mintájára jött létre. feketesz l (→ sz l ). k rutabordalap l. 1783: KöÐzvény-fü (NclB. a ruta el tagot változatlanul átvették.

tavaszi kankalin’. Saxifraga (< lat. 209). TESz. J: ’ua. arra utal. A k tör nemzetségnév. bibircsók a. A kristóff a ném. 1948: köszvényt gyógyító f (Halmai 6). vö. || bibircses ~ f 1998: bibircses k tör f (Prisz- kres 1664: Kreſt. kalincaínf ’. J: ’Mentha pulegium. bibircsók a. 371).’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. nadály közökörnyelvf l. Diószegi–Fazekas alkotása. (Lippay II: 26). — fali ~ 1998: fali kövirózsa (Priszter 501). A kres a ném. 1998: köszvényf (Priszter 292). köves l. podagra ’lábköszvény’) fordításával jött létre.’. jichtkruid. 386). Kristóf a pestises betegek véd szentje . nagy haſzonnal ihatjak ezen füröl fött vizet” (Csapó 125). k tör kövérf 1775: Kövér-fü (Csapó 19).. fehér vajvirág’. köszvényf ter 493). — bibircses ~ 1807: bibirtsós Kftör (Magy. köszvénymenta 1583: kxzuény ménta Pulegium (Clusius–Beythe 7: BotTört. J: ’Aegopodium podagraria. 1998: kövirózsa (Priszter 501). 377). J: ’ua. csombormenta’. A kövirózsa a ném. podagraf ’.. J: ’Orobanche alba. a rózsa utótag magyarázata. hogy a növényen kis bibircsókok. a kalincaínfüvet (1. hogy a növényt szintén köszvény gyógyítására használták. ▌ 5. 1911: Kristóff (Cserey. Kresse ’zsázsa’ átvétele. köszvényf (Péntek–Szabó. hogy a tavaszi kankalinnal is gyógyítottak köszvényt. A köszvényf a ném. kristóff 1903: kristóff (Hoffmann– Wagner 110). ang. J: ’Actaea spicata. J: ’ua. F vészk. bablevel varjúháj’. A bibircses ’daganat’ jelz a lat. goutwort. 2.) is köszvényt gyógyítottak. kövirózsa’. Növényszótár 5).-i podagraria (< lat. J: ’Primula veris subsp. N. F vészk. a f magyarázó utótag. veris.’. Ember és növényvilág 199). 1813: Köszvényf (Magy. Gichtkraut. R. ▌ 4. saxifragus ’követ tör ’ < lat. Kristofeleskraut tükörfordítása. hogy a növény felépítése rózsaszer .köszvénymenta 254 kristóff KöÐzvény-fÍ (Veszelszki 154). a növényt köszvény gyógyítására használták. a csombormenta magyarázatára l. maximum. 265). A csombormentával (2. bibircses k tör f ’. ném. k tör f l. lat. és Szt. hogy a növényt a pestis ellenszereként használták. k ruta középcsillaghúr l. podagrica mentha (Clusius–Beythe 26) fordítása. ökörnyelv k tör 1807: Kftör (Magy. ném. Brunnenkresse. Genaust podagrária a. 1948: köszvényf (MagyGyógyn. köszvényt gyógyító f l. A köszvénymenta a lat. goutweed. J: ’Saxifraga. J: ’ua. szakny. Craſſula (< lat. a névadás oka. ▌ 3. Christophskraut. F vészk. crassus ’kövér’) (Csapó 19) fordítása. vízitorma’. 130). avagy ſáſa-f×vet gr. F vészk. szem’) mintájára jött létre. 1783: Kövér fü (NclB. frangere ’törik’) tükörfordítása. A névadás magyarázata.) és a fehér vajvirággal (5. csillaghúr középnadályf l. Genaust crássus a.) a ném. Marzell Aegopodium podagraria a. J: ’Mentha pulegium. fekete békabogyó’. J: ’Ajuga chamaepitys. A kövérf a növény R.) a lat. J: ’Saxifraga granulata. saxum ’k ’. k rontóf . Marzell Sempervivum tectorum a. A köszvényf ’tavaszi kankalin’ (4. EWUng. Vö. herbe aux goutteux. köszvénymenta. grānum ’mag. 341). Gichtkraut tükörfordítása. köviruta l. BrunkreſÅ (Melius 107) ’forrás zsázsa’. 1783: Kövi ró’sa (NclB. A névadás magyarázata. Gichtkraut tükörfordítása. 1775: KöÐzvény-menta (Csapó 69). a lat. Kres.’. ▌ 2. 263). k tör f ’. holl. J: ’Sedum telephinum subsp. 1807: Köszvényf (Magy.) köszvény gyógyítására használták: „Kösvény fájdalmai miatt ſinlödök. Steinrose tükörfordítása. || köszvényt gyógyító f 1903: köszvényt gyógyító f (Hoffmann– Wagner 56). sarjhagymák fejl dnek. Christoffelskraut. csombormenta’. kén~gyökér kövirózsa 1775: KöviroÐa (Csapó 97). 368). 1783: KöÐzvény Menta (NclB. fr. R. A köszvényf és köszvényt gyógyító f ’podagraf ’ (2. J: ’Rorippa nasturtiumaquaticum. granulata (< lat. | házi ~ 1998: házi kövirózsa (Priszter 501). J: ’Sempervivum tectorum.

— N. 1775: KriÐztus tenyere (Csapó 237). A kunrépa ’erdei ciklámen’ valaha az Alföldön is elterjedt növény volt. A Krisztus-pálma a lat. szi kikerics’. Idegen nyelvi megfelel re vö. Palma Chriſti (Melius 82a) mintájára jött létre. krisztustenyere. régi.: ’bizonyos fajta gyógynövény. 147.). kunrépa 1798: Kún-répának gr. (Veszelszki 185).. Krisztuspálma. palma Christi ’Krisztus pálma mag’. A kunok paréja Melius elnevezése. A névadás magyarázata. veris. c): RMGl. 256). J: ’Portulaca oleracea. A névadásra hatással lehetett a kunok paréja ’kövér porcsin’ elnevezés is. || krisztuskeze 1578: Chriſt’ keze (Melius 82a). Christuspalme ’Krisztuspálma’. fekete hunyor’. a kút ’forrás’ el tag magyarázata talán az. A kukucska ’fehér akác’ (2. Melius alkotásai (Melius 82a). vö. TESz. kövér porcsin’. kukucskál a. kukucska (MagyGyógyn. Vö. J: ’Helleborus niger. N. hogy a növény Krisztus napján. J: ’Colchicum autumnale. kukicska (ÚMTsz. kukicska a. bokor alatt ~ kukerc l. ang. Melius 381. 1948: Krisztus virág (Halmai 38). kökörcsin kuklásf l. kakukkvirág kulcsa l. 425). A kútf egyedi adat. ném. Szent Péter ~ krisztustenyere 1578: Chriſtus tenyere (Melius 82a). héja~. J: ’Frangula alnus. a kunok sütötték és fogyasztották gumóit. csuklyaf kukojsza l. ricinus’. kucorgó l. kéz’ elemet a pálma növénynévvel helyettesítették.). isten~. kulcsvirág (ÚMTsz. F vészk. A Krisztus-virág a ném.’. újra emlékeztet karéj látható. az utótagra l. ang. kút l. fehér akác’. J: ’Ricinus communis. közönséges kutyabenge’. Szabó. kukucsk™ (ÚMTsz. 2.). kunrépa. a névadás magyarázatára l. J: ’ua. A névadás alapja.’. hogy a növény gumóiból kora tavasszal csak levelek kútf 1540 k. kukucskál a. a névadás magyarázata nyilván az. illatos virágfejl dés lehet. bokor alatt ~ (→ bokor alatt kucorgó) Krisztus-virág 1903: Krisztus-virág (Hoffmann–Wagner 112). tavaszi kankalin’. 178). a névadás magyarázata a korai.) talán a bizonytalan eredet kukucskál családjába tartozik. Vö. mohos források oldalán fordul el . 385). Marzell Helleborus niger a. EWUng. Christblume tükörfordítása. karácsony táján már virágzik. 1813: kún R[épa] (Magy. — N. A népnyelvi kukucska ’ szi kikerics’ (1. N.) valószín leg hasonló szemléleten alapul. Idegen nyelvi megfelel kre vö. héja~mácsonya kukucska 1. F vészk. kukucskálnak ki. Schlüsselblumen tükörfordítása. F vészk. 1783: Kriſtus tenyere (NclB. kukukvirág l. || istentenyere 1813: I[sten] tenyere (Magy. karácsonygyökér. hogy a növény nedves helyeken. ricinus’. — közönséges ~ 1998: közönséges kutyaben- . hogy a leveleken 5 nagyobb.). ötujjúf . 209). kutyabenge 1807: kutya Benge (Magy. Palma Chriſti (Melius 82a) tükörfordítása. Christmas-flower. kokojsza kunok paréja 1578: Kunoc paréya (Melius 33a). Marzell Actaea spicata a. Vö. kulcsvirág 1948: kulcsvirág (MagyGyógyn. a lat. J: ’ua. A névadás magyarázata. palma ’tenyér.Krisztus-pálma 255 kutyabenge volt. még csicsiskoma. 374). 2. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. J: ’Primula veris subsp. Marzell Colchicum autumnale [8] a. kutyabenge (SzegSz. Szent Péter kulcsa. J: ’Cyclamen purpurascens. ÚMTsz. A kulcsvirág a ném.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb. J: ’Ricinus communis. pl. ▌ 2. paraj. disznórépa. krisztustenyere és istentenyere a lat.. A répa utótagra l. vénuszhaj’. A krisztuskeze. kunkoj l.). konkoly kunkorgó l. 1903: Krisztus pálma (Hoffmann–Wagner 197). J: 1540 k. kés sszel pedig csak nagy rózsaszín virág fejl dik. hogy a kunok salátaként fogyasztották a növényt. Vö. J: ’Robinia pseudacacia. erdei ciklámen’. Krisztus-pálma 1841: kristus pálma (Barra 390).

1813: Kutyabogyó (Magy. farkasbors. Marzell Daphne mezereum a. kutya bojó (ÚMTsz. 296). farkashárs).kutyabogyó 256 kutyapázsit ge (Priszter 378). Marzell Colchicum autumnale a. ’madárberkenye’ (2. J: ’ua. F vészk. azt. dogwood. farkashárs’. gramen ’f . — piros ~ 1783: Piros Kutya tsereÐznye (NclB. Idegen nyelvi megfelel re vö. gerézdes . A kutyanyelv f ’nagy útif ’ (2. ném. A kutyalánc a ném. vad – v. ang. 419).). az utótagra l. 377). nyári hérics’. Ember és növényvilág 198). Elymus repens’ a lat. A kutyabogyó a német Hundsbeere tükörfordítása. Diószegi–Fazekas alkotása. kutyalánc (MagyGyógyn. 2. 328) (< lat. | 1813: ’Solanum nigrum. Ember és növényvilág 227). 50). A névadás alapja a növény értéktelen.’. a nevek a termések ’zelnicemeggy’ (1.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Hunds-Elſebeere részfordítása. 178).) az ebnyelv mintájára jött létre. 281). F vészk. kutyanyelv f (MagyGyógyn. kutyakapor 1. hogy mérgez . holl. A kutyafa a ném. ▌ 2. F vészk.) jelentéktelenségére utal. szi kikerics’. R. A kutyacseresznye a ném.Tseresznye (Magy.). Hundsblume ’kutyavirág’ hatására alakult ki. fekete csucsor | Solanum. 1807: Kutyafa (Magy.) magyarázatára l. büdös pipitér’. A kutyadögleszt f a ném. J: ’ua. idegen nyelvi megfelel kre vö.). J: ’Colchicum autumnale. kutyaborostyán (ÚMTSz. J: ’ua. az utótag magyarázatára l. idegen nyelvi megfelel re vö. közönséges ebnyelv f ’. — ~fa 1783: Kutya TsereÐznye-fa (NclB. J: ’Cynodon dactylon. földön szétfutó jellege. J: ’Cynoglossum officinale. J: ’Prunus padus. — N. J: ’Lycopodium clavatum. A kutyakapor ’nyári hérics’ magyarázata. J: ’Daphne mezereum. A névadás magyarázata. 125: 428). közönséges csillagpázsit’. ▌ 2. A kutyanyelv f ’közönséges ebnyelv f ’ (1. kutyacseresznye 1. madárberkenye’. J: ’Sorbus aucuparia. a cseresznye utótag magyarázata a növények kerek. J: ’Anthemis cotula. mérgez bogyótermése. ÚMTsz. 374). lat. A kutyabenge összetett szó. Marzell Frangula alnus a. kutyapázsit 1824: kutyapázsit (MNy. kutyabogyó 1798: Kutya-bogyó (Veszelszki 414). Gramen caninum (NclB. F vészk. a növény R. 1798: kutya-kapor (Veszelszki 155). kapcsos korpaf ’. J: 1798: ’Solanum nigrum. vö. J: ’Plantago major. 38). 45). ha szétmorzsoljuk: „Azt hiszik. kutyabogyó. kutyanyelv f 1. közönséges kutyabenge’. Hundsbaum tükörfordítása. borostyán. hogy a fa hitvány. . 1798: Piros kutya-tseresnye (Veszelszki 416). — N. 373). J: ’Adonis aestivalis. törékeny. hound’s berry ’kutyabogyó’. kutyadögleszt f N. kutyafa (SzegSz. kutyalánc 1908: kutyalánc (Zelenyák 91). Ember és növényvilág 198. N. Gürtelkraut (Veszelszki 317) fordítása. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal (hasonlóan a növény farkas el tagú nevei is: farkasboroszlán. Hundsbeere ’kutyabogyó’. kutyafa 1754: kutja fa (Nyr. hogy a növény illata büdös. ▌ 2. 1807: kutya –v.’. 1903: kutyanyelv f (Hoffmann–Wagner 31). A kutyapázsit feltehet leg ’közönséges tarackbúza. kutyafa. nagy útif ’.). kutyakapor (Péntek–Szabó. neve frangula (< frangere ’törni’). zelnicemeggy’. ill. ÚMTsz. gyep. benge. — N. az el tagra l. 1813: kutya Ts[eresznye] (Magy. kutyapázsit (MagyGyógyn. hogy jéges után büdös t le a határ” (Péntek–Szabó.). 7: 679). kutyadögleszt f (MagyGyógyn. kutyaborostyán N. 79: 116–121). — N. kutyaborostyán (Péntek–Szabó. piros termése. hondjeshout. Ember és növényvilág 198. 393). J: ’Frangula alnus. 1758: kutyafa (SzT. csucsor’. Péntek–Szabó. ang. fekete csucsor’.. Az elnevezés szemléleti alapja a növény alacsony. ebkapor. A kutyaborostyán összetett szó. a név a növény haszontalanságát jelzi.’. 2. a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. 1783: Kutya Kapor (NclB. A kutyakapor ’büdös pipitér’ (1. N.

J: ’Euphorbia lathyris. — hasindító ~ 1998: hasindító kutyatej (Priszter 373). 328). ezek a növények szintén fehér. — Ö: eb~. 1998: kutyatej (Priszter 372). Ember és növényvilág 198). MNövSz..’. Ember és növényvilág). 1841: kutyasz l (Barra 331). J: ’Adonis vernalis. J: ’ua. apium ’petrezselyem’). Ember és növényvilág 218). 375). sárgakutyatej (Péntek–Szabó. ▌ 2. ádáz’. a névadás magyarázatára l. J: ’Rosa canina. lat. 1783: Eb ró’sa (NclB. odóntos ’fog’) is hatással lehetett. A kutyarózsa a kés lat. Ember és növényvilág 218). hitványságát jelzi. J: 1798: ’Euphorbia sp. ebagyar). „A’ petrezselyemt l és turbojától alól fényes levele külömbözteti” (Magy. canis ’kutya’) fordítása. 349). gen. sz l a. mindkét növény szárából nedv folyik. és kés bb tapadhatott hozzá a ’sz l ’ jelentés. TESz. ký#n. vérehulló fecskef ’. A kutyapetrezselyem valószín leg a ném. 1: 860. 1948: kutyaperje (MagyGyógyn. lat. . canis ’kutya’) tükörfordítása. a lat. J: ’Taraxacum officinale. | 1998: ’Euphorbia. kutyatéÇ (Péntek–Szabó. tejesf . SzamSz. tavaszi hérics’. kutyabogyó. jövevényszavunk. kutyaszöllö (ÚMTsz. — sárga~ N. J: ’Elymus repens. kutyatej — ~f 1761: A’ Kutya Tej f×nek a’ txvit” (TESz. fekete csucsor’. mérgez bogyótermése: „mírges a bogyója” (Nyr. J: ’ua. Nyr. odoús. gramen ’f . perje. Hundspeterlein (NclB. vö. pázsit’. a névadás alapja hasonlóság: a növények f félék. Hundswein tükörfordítása. A növénynek egyéb tájnyelvi elnevezése is kialakult a kutya állatnévvel. 2: 126. a virágok a gyep rózsa virágjára emlékeztetnek. F vészk.) kutyarózsa neve hasonlóság alapján jött létre. 1903: kutya petrezselyem (Hoffmann–Wagner 57). kutyatej (Csapody–Priszter. J: ’Aethusa cynapium. vö. N.kutyaperje 257 kutyatej pázsit’. ▌ 2. farkaskutyatej’. ebgyógyítópázsit. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal. 328) (< lat. Hunds-Petersilie tükörfordítása. A kutya el tagra a növény egyéb kutya el tagú nevei (vö. lat. ký#n. eredetileg valamilyen bogyótermést jelölhetett. TESz. canénus ’kutya-’ melléknév.).). Vö. rosa ’rózsa’. kutyatej (MagyGyógyn. ill. kutyatej | Euphorbia cyparissias. A tavaszi hérics (2. kutyaté. Gramen caninum (NclB. Péntek–Szabó.’. | keresztes ~ 1998: keresztes kutyatej (Priszter 373). gyep rózsa’. SzegSz. 349). J: ’Solanum nigrum. de nem zárható ki a lat. 1798: Kutya-perje (Veszelszki 240). A névadás alapja a növény haszontalan. kutyasz l 1834: kutyasz l (Kassai 3: 220). 114). J: ’ua. A levelek formája a névadás motívuma: „F ként a levele. Az utótagra l. kutyaperje 1783: Kutya-perje (NclB. 86: 441). kutyatej’. ebzeller. Genaust cynápium a. | kerti ~ 1841: kerti kutyatéj (Barra 389). veszedelmesen hasonlít a petrezselyemre” (Európa vadvirágai 176). farkas-~. Hundrose. rosa canina (< lat. J: ’ua. 125: 424. közönséges tarackbúza’. N. kutyapetrezselyem 1783: Kutya Petre’selyem (NclB. A kutyaperje valószín leg a lat.’. ném. — N. canénus ’kutya-’ melléknév. kynós ’kutya’. J: ’Chelidonium majus.’. kutyarózsa 1. hogy a növény tejnedvet tartalmaz. || ebrózsa 1578: EbroſÅa (Melius 23a). 1998: kutyarózsa (Priszter 483). || kutyatej 1798: Kutya-tej (Veszelszki 211). ha leszakítják.’. gen. gen. gyep. Marzell Aethusa cynapium a.-i cynapium (< gör. keser tejnedvet tartalmaznak. dog-rose. a tej utótag magyarázata.. szakny. ang. kynós ’kutya’. lat. canis ’kutya’) fordítása.. hasindító kutyatej’.. Cynodon (< gör. kutyarózsa (Péntek–Szabó. lat. A kutyatej a német Hundsmilch tükörfordítása. Vö. a kutya el tag a növény értéktelenségét. Genaust canínus a. | keresztlevel ~ 1841: keresztlevelü kutyatéj (Barra 389). 104). 1: 571. kutyatej’. Idegen nyelvi megfelel re vö.) és ’vérehulló fecskef ’ (3. A sz l utótag csuvasos jelleg ótör.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 198). ▌ 3. pitypang’. A kutyasz l a ném. kutyasz l (SzlavSz. 44). N. Marzell Solanum nigrum a. A kutyatej ’pitypang’ (2. A f ként nyelvjárási alakváltozatokban meglév l > ll (szöll ) kett s mássalhangzó hangzóközi geminálódás eredménye.. 1791: Kutya Petre’elyem (Lumnitzer 116). J: ’Euphorbia sp. nyelv hatása sem. J: ’ua.

ebfej f . kutyóka l. az utótagra l. kerti oroszlánszáj’. 23: 423). Nyr. Marzell Bryonia a. F vészk. Nyr. A kutyatök a ném. kutyazelnice 1813: kutya Zelnitze (Magy. kökény . cucurbita canina. A kutyócska ~ kutyóka a kutya f név -cska ~ -ka kicsinyít képz s alakja.kutyatök 258 kutyócska kutyatök N. 31: 139. zelnicefa. || kutyóka 1903: kutyóka (Hoffmann–Wagner 128). J: ’Bryonia alba. 51: 15. kutyatök (Nyr. valószín leg a kutyacseresznye mintájára jött létre. kükiny l. hogy a növény magháza ebfejhez hasonló. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Misopates orontium. kökény kükerc l. Vö. kutyócska 1903: kutyócska (Hoffmann– Wagner 127). A kutyazelnice összetett szó. kutyócska kükény l. lat. zelnicemeggy’. 16. büdös gönye’. kökörcsin kükin. 2.. J: ’Prunus padus. J: ’Antirrhinum majus. vetési oroszlánszáj’. a névadás magyarázata. 394). Hundskürbis tükörfordítása.

majd 1807-t l els sorban a Chenopodium-félék elnevezése különféle megkülönböztet jelz kkel: a büdös jelz a növény átható szagára. лóбода ’libatop’. 115). F vészk. szb-hv. labogya. A lakatf népi név. blg. has~f lajtorjatüske N. 1798: Büdös laboda (Veszelszki 82). or. bojtorján elnevezése’. 223. szappanf ’. vö még tüskefa. oroszlán~.: bleta: laboda (BesztSzj. 1807: ’Chenopodium. a f magyarázó utótag. A lámpavirág népi név. labogya l. vö. — tajtékzó ~ 1578: Taytékozo láb moſo f× (Melius 54). holló~. loboda (ÚMTsz. 2. libatop’. F vészk. nagy bojtorján’. a láb ’végtag’ és a mos -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. MNövSz. ▌ 2. J: ’Chenopodium rubrum.). a növénynek is nagy levelei vannak. lámpa l. tyúk~. lakat a. | 1807 e. 1775: Láb-mosó-fü (Csapó 245). 1590: Hemerocalles: Labmoso fé (SzikszF. éjjeli~ lámpavirág N. a névadás magyará- . els sorban a libatop. A tajtékzó jelz re l.: RMGl.). liba~. lajtorja tüsök (MagyGyógyn.: Laboda (Julow 256). N. A lábmosóf magyar alkotás. lobodo (CsángSz. J: ’Saponaria officinalis. A laboda ’bojtorján’ (2. 1807: büdös Laboda (Magy. лoбoдá ’ua. 1807 e. ugyanezen a szemléleten alapul a növény ördögszekér elnevezése. — vörös~ 1813: veres L[aboda] (Magy. 2: 702). lakatf (MagyGyógyn. csóka~. harang~. (OrvK. 1395 k. MNövSz. lúd~. 377). лебедá. gólya~.’ (TESz. a vörös a növény vöröses szárára és levelére utal. kakas~.L láb l. J: ’Eryngium campestre. lámpavirág (Csapody– Priszter. 345).). loboda. lakat a. pitypang’. tajtékzóf . 257). lator koldus ~a sebesít f . hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A név valószín leg a tálmosóf növénynévvel párhuzamosan alakult ki. a német eredet lajtorja ’létraszer szekéroldal’ és a tüske ’tüskés növény’ összetétele.: lab moſo fweth gr. szarka~. A laboda szláv jövevényszó.. az ófrancia eredet lakat ’levehet függ zár’ és a f összetétele. a lámpa ’világítótest’ és a f összetétele.’. büdös libatop’. — N. EWUng. J: ’Verbena officinalis. 377).. mezei iringó’. J: ’Taraxacum officinale. A névadás magyarázata. Csapody–Priszter. réteken át. N. TESz. — büdös ~ 1783: Büdös Laboda (NclB.. J: ’ua. szlk.: TESz. A lajtorjatüske népi név. 115). A névadás magyarázata. daru~. bárány~virág (→ bárányvirág). galamb~. ▌ 3. spenót. A laboda eredetileg ’különféle nagy level növény’ jelentés . borjú~f . 182). J: ’Chenopodium vulvaria. lobòda ’Atriplex’. 2. 324). a növény a népmesék minden lakatot nyitó füve. J: ’Arctium lappa. galamb~gólyaorr. vasf ’. TESz. hogy a növény gyökerét szappanként használták. lakatf N. EWUng. béka~. laboda (MagyGyógyn. gömb alakú föld feletti száraz kóróját a szél sodorja a mez kön. laboda lágyító l.: ’különféle nagy level növények neve. J: 1395 k. laboda 1. vörös libatop’. varjú~ lábmosóf 1577 k. 405/12–13).) népi név. hogy a növény szszel elszárad. farkas~.

| keser széles~ 1813: keser . ▌ 6. 1775: Nagy lapu (Csapó 151). | parti~ 1841: partilapu (Barra 202). éjjelilámpa. hólyagszer . J: ’Ranunculus flammula. 448). 412). J: ’Silybum marianum.’.-i flammula ’éget ’ felhasználásával alkotta: „Flamula.’. J: ’ua. vö. J: ’ua. 1405 k. égetfk. | szomjúhozó~ 1775: Szomjúhozó Lapu (Csapó 35). F vészk. amelyek lámpásokhoz hasonlítanak.: RMGl.: RMGl.’. kutya~ lángosf — éget ~ 1578: Égetx langas f× (Melius 175). | nagy~ 1578: Nagy Lapu (Melius 40a). 1395 k. borda~ lapi l. ▌ 3.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek. nagy Lapunac gr. J: ’Dipsacus fullonum. kis bojtorján’.’. Az éget lángosf Melius alkotása.’. J: ’Carlina acaulis. piros csészék veszik körül. széles L[apu] (Magy. 609/21). hogy a növényen a bogyókat felfúvódott.: lappa: lapow (BesztSzj. — nagy édes~ 1783: Nagy édes Lapu (NclB. bojtorján’. békaboglárka’. nádralapu lapu 1. (Melius 11a).’.’.’.: RMGl. || lángosf 1813: Lángosf (Magy. — fehér tövises~ 1577 k.’. 1998: martilapu (Priszter 529). J: ’ua. J: ’Physalis alke-kengi. MNövSz. J: ? ’Tanacetum balsamita. Boldogasszony tenyere’. — fehér kerti~ 1578: Feiér kerti lapu (Melius 46a). | kisebb~ 1841: kissebb Lapu (Barra 238).: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK. Égetf langas-fÍ” (Veszelszki 374). | keser ~ .: keſerw lapu (OrvK. — mindenkor szomjúhozó tövises~ 1578: Mindenkor ſÅomiuhozo txuiſſes Lapu (Melius 43). J: ’ua. 448). — apró~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. J: ’ua. 378). 448). | kis édes~ 1783: Kis édes Lapu (NclB. lanternplant. az az.’. | keser ~ 1577 k. J: ’ua. 416). | széles~ 1583: zélos lapu (Clusius–Beythe 5a: BotTört. J: ’ua. ▌ 4. J: ’ua.’. F vészk. szakny. 115). | tövises~ 1775: TöviÐÐes Lapu (Csapó 35). | apró bojtorjános~ 1798: Apró bojtorjános lapú (Veszelszki 88). 377). 288/8). mostoha lapu (SzikszF. lánc l. 1783: Édes Lapu (NclB. vel. kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. J: ’ua. J: ’ua. A névadást Veszelszki azzal indokolja.’. 2. 455). 1578: Keſer× Lapu (Melius 40a). 448). 416). brusztujlapu. ang. ▌ 8. és ſzárítók. 127). | keser nagy~ 1798: keserÍ nagy lapú (Veszelszki 87). J: ’Arctium lappa. J: ’Tussilago farfara. a lat. J: ’ua.: RMGl.’. ▌ 2. J: ’Arctium minus. 416). 448).’. ném. J: ’ua. A névadás alapja. 1590: Lappa maior: Szeles lapu (SzikszF.. J: ’ua. ▌ 5. Melius 438.: RMGl. | marti~ 1775: Marti-lapu (Csapó 164).’. szártalan bábakalács’. Vö. 2. J: ’ua. lány l. 1775: Égetö lángas-fü (Csapó 34). 1096). J: ’ua. Laternenpflanze. (Csapó 190). J: ’Petasites hybridus. 1998: lampionnövény (Priszter 454). 1775: Édes lapu (Csapó 164). közönséges acsalapu’. | fehér kerti tövises~ 1578: Feyér kerti txuiſſes lapu (Melius 46a). | sima~ 1585: „tussilago: Zamar lapu sima lapu zamar kxrxm” (Cal. J: ’Arctium sp. 448). nagy bojtorján’. zsidócseresznye’. hogy a növény csíp s: „mindnyájan a’ nedves helyeken ſzeretnek tanyázni. és mindnyájan tsipfsek.’. F vészk. a’ mint a’ Magyar neveik-is ezt bizonyítják: Égetf Bolgár-virág. — tejes~ 1577 k. J: ’ua.’.lampionnövény 260 lapu zata a lámpához hasonló bóbitás kaszattermésekb l álló gömbszer termés. — édes~ 1590: Tussilago. | fehérhátú~ 1775: Fehérhátulapunak gr. idegen nyelvi példák mintájára jött létre. Égetx langas f×” (Melius 175). | mezei tövises~ 1578: „Mezei txuiſſes lapu” (Melius 43a).: lappa: lapho (SchlSzj. à ki az Lò farkaban ragad” (Melius 40a). gyermek~f . J: ’ua. 1807: keser Lapu (Magy. J: ’ua. máriatövis’. takácsmácsonya + erdei mácsonya’. lampionnövény 1966: lámpionnövény (Csapody–Priszter.’. J: ’ua. 1783: Marti Lapu (NclB. Szabó. 1798: édes lápú (Veszelszki 87). bölénylapu (→ bölény). | tövises~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. | lókörm ~ 1775: Ló-körmülapu (Csapó 164).’. A lampionnövény a zsidócseresznye hivatalos magyar elnevezése. | igen széles level keser ~ 1578: „igen ſÅeles leuel× Keſer× Lapu.’. J: ’ua. 592/5). vngula caballina: Edes lapu.: RMGl. vag. martilapu’. ▌ 7. árva~haj lap l. — édes~ 1775: Édes lapu (Csapó 151).

tüskés. A lapu 1395 k. kis. sebesít f . tüskés level növény.. mezei iringó’. A közönséges acsalapu (8. útilapu’. a lator jelentése ’gonosz. sz. vö. amely állandó szomjúsággal jár’ < gör. — Ö: acsa~. J: ’ua. a levelek sokszor tüskések. t nt fel ’nagy bojtorján’ (1. vaj~ lator koldus lába sebesít f 1578: Lator Kuldús laba ſebeſitx f× (Melius 175). bogáncs~. dipsakós ’cukorbetegség. szlk. A fehérhátú. — N.). J: ’Onopordum acanthium. szln. A mezei iringó (9. torzsikaboglárka’. hogy a növénynek tüskés. mintára jöhetett létre.lator koldus lába sebesít f 261 lator koldus lába sebesít f XVI. vö. vagyis parti” (Veszelszki 216). átkozott-tövis (→ istenátkoztafa).) igen széles level keser . A máriatövis (4. gömb alakú bokrot nevel növény. töviskéslapu neve a lat. 1783: Mezei töviÐes lapu (NclB. J: ’Eryngium campestre. lator koldus lába sebesít f körülírásos nevek. ill. A szamárbogáncs (10. ízére vonatkoznak. | tövises~ 1813: tövisses L[apu] (Magy. szamárbogáncs’. sz rös termése van. szamár~. 378).) fehér kertilapu és fehér kerti töviseslapu elnevezése Melius alkotása. J: ’ua.) tejes jelz je arra vonatkozik. fehér tövises jelz i a szúrós levelekre és az ezüstös. J: ’Ranunculus sceleratus. töviskés magyarázatára l. || latorkoldus 1. Szent Ilona ~. bogáncsszer termésük van. 382). A szártalan bábakalács (2. atracél(~). a névadás magyarázata. mart a. dipsacus (< gör. A latorkoldus. Spinoſa lappa (Clusius–Beythe 22) fordítása. keser . medve~.’. szamárköröm. lapu a. apró jelz je a lat. brusztuj~. bölény(~). a növény t levelei nagyok. A è-val.) bogáncsra emlékeztet .) fehérhátú jelz jének magyarázata. 131). 378). Genaust Dípsacus a. F vészk. Ezerjóf 82).. levelének átmér je a 90 cm-t is elérheti.’. keser széles jelz i a levél formájára. J: ’ua. | töviskés~ 1583: töuiskes lapu Acanthium (Clusius– Beythe 2a: BotTört. hogy „Nedves partos helyeken ſzeret tanyázni források mellett a’ honnét-is leg-igazabb neve a’ Marti Lapu. keser lapu (Szabó–Péntek. bojtorjánszer termése van. ▌ 9. lapúh ’martilapu’. mart a. a ném. bogáncsra emlékeztet termése van. dípsa ’szomjúság’) fordítása. erny s fürtben álló akaszkodó. friss tejes leveleit salátaként fogyasztják. a mart 1395 k. Weis Garten distel (Melius 46a) fordításával hozta létre. keser nagy. 1783: Lator koldus lábu ÐebeÐitö-fü (NclB. J: ’ua. lator a. tüskések. J: ’Ranunculus flammula. A Boldogasszony tenyere (3. A nagy bojtorján (1.) parti jelz je a növény el fordulási helyére utal. hagyma~. a nagy jelz lat. nádra~. boldogasszony~. A martilapu (7. a mezei tövises jelz k magyarázata.: Keserw lapu (SzegSz. A további jelentések hasonlóság alapján fejl dtek ki.. I. keser ~bojtorján. EWUng. dípsakos. A névadás magyarázata: „A’ világ tsaló kólduſok e’ fÍvel hólyagot ſzívatnak a’ teſteken. fehéres fészekpikkelyekkel övezett virágzatra utalnak. A lator koldus lába sebesít f Melius alkotása. elvetemült’ (els megjelenése: 1575).. 2. ▌ 2. magyarázata. hogy a növény leveleiben megáll a víz.) nagy. A lator koldus lába sebesít f névb l elvonással keletkezett a latorkoldus. — fehérhátú~ 1813: fejérhátú.) korrelatív párja a kis bojtorján (6.-t l adatolható ’vízpart’ jelentésben. vö. békaboglárka’. Vö. a lator jövevényszó. sulyom~. F vészk. lat.) mindenkor szomjúhozó jelz je a lat.. A takácsmácsonya és az erdei mácsonya (5. a növényeknek általában nagy méret levelük. EWUng. 2. hogy a’ kegyes embereket az alamisnálkodásra felindíttsák” (Veszelszki 374). a névadást Melius így indokolja: „Lator Kuldús laba ſebeſitx f×. Csapó alkotása. lapu a. tövises. A növény levelei fehéren márványosak. lator a. tészta~. . ill. — mezei tövises~ 1775: Mezei töviÐÐes lapu (Csapó 165). TESz. 1775: Lator-koldus (Csapó 34). ▌ 10. h-val hangzó régi adatok a szláv származás kétségtelen bizonyítékai. az átadó nyelv vitatott. marti~szattyú. tövisses L[apu] (Magy.’. mert à lator Kuldúſoc eſÅt è f×uet kxtic à lábokra azzal turoſittyác lábokat (Melius 175–175a). fehértövis.’. a lókörm jelz magyará- zatára l. hogy a növény csipkés. 733). hogy a levelek hátulja molyhosan fehéres-sz rös. A nagy bojtorján (1. úti~. 346). A lapu szláv eredet . Lappa minor utótagjának fordítása. 1798: Lator kóldus (Veszelszki 373).) jelentésben. A martilapu ’vízparti lapu’. lopúch ’nagy bojtorján. selyem~. TESz. Lappa maior (Melius 40a).) mezei tövises.

sóskaborbolya’. fekete kökörcsin’. még eper. J: ’Adonis vernalis. a földi jelz megkülönböztet szerep . a leány el tag valószín leg a piros termésre utal. Az európai nyelvekb l egyrészt a k. TESz. 1590: pulsatilla saturatior.’. A sárga leánykökörcsin ’tavaszi hérics’ (3. J: ’Nerium oleander. 1798: Leány-Ðom (Veszelszki 92). A fekete kökörcsin (2. 1867: leánder (TESz. leánykökörcsin’. fiatal n ’ és az ótörök eredet som összetétele. orvosi salamonpecsét’. a névadás alapja valószín leg a termés piros színe. J: ’ua. J: ’ua. lat. A leánder bécsi német eredet . — sárga~ 1903: sárga leánykökörcsin (Hoffmann– Wagner 112). ▌ 3. Genaust lauréola a. a lat. leányeper (ÚMTsz. Pulsatilla növénynevet a török eredet kökörcsin (els megjelenése 1395 k. rózsa leánder 1857: „szeretem a leander csoportozatokat” (TESz. J: ’Polygonatum odoratum. laurus 262 leánysom laurus 1. || laurfa 1783: Laur-fa (NclB. nigricans. babér’ (< gör. Növényszótár 5). oleander átvételeként mutatható ki. vö. — kisebb ~ 1783: KiÐÐebb Leány Kükörtsin (NclB. A lat. vagy Oleander. J: ’ua. fr. hogy „haſonlo à Laurushoz” (Melius 56a). Oleander.. laurus ’orvosi salamonpecsét’ nevének átvétele. laurus ’babérfa. leander a.) szintén a Pulsatilla nemzetséghez tartozó kökörcsinféle. A leánykökörcsin 1584-ben t nt fel. ▌ 3.). 4. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal. a növény bókoló virágja hasonló a leánykökörcsinhez. leander ’leander’ átvétele. fiatal n ’ és az uráli eredet eper összetétele.). erdei szamóca’. A leányeper népi név.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 426). 1578: Lauruſnac gr. leandro.. a név latin mintára jött létre. B. Az alexandriai laurus ’lónyelv csodabogyó’ (3. szúrós csodabogyó’. 359).’. A szúrós csodabogyó (4. l(jáneper.) földi laurus nevének magyarázata szintén az. EWUng. a leány ’hajadon. 1775: Leány-kökörtsin (Csapó 146). lejányeper. laurusborostyánf l. oleander (< gör. a ném. l(jány9per. virgo ’sz z. (Melius 7a).). 1998: leánykökörcsin (Priszter 472). leánysom 1783: Leány-Ðom (NclB. lorandrum ’ua. 364). Ember és növényvilág 235). borostyán laurusfalevel -rózsa l. lat. l9jányeper. — fekete ~ 1903: fekete leánykökörcsin (Hoffmann–Wagner 116). Az utótagra l. J: ’Fragaria vesca. A földi laurusf ’orvosi salamonpecsét’ (2. leánder (Priszter 435). — N.laurus laurfa l. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. 381). de az olasz nyelvnek is lehetett közvetít szerepe. 1911: sárga leánykökörcsin (Cserey. vagy a levél formája hasonlít a babér leveléhez (2). lányeper. J: ’Laurus nobilis. oleandro ’leánder’. 1584: leyan Kökxrchyn „Virginis” Pulſatilla ſaturatior ſerotina (Clusius–Beythe 26). J: ’ua. 836.) növénynévvel helyettesítették. Olaſz-Orſzágban termx cſemete” (Lippay I: 107). lónyelv csodabogyó’. Melius a lat. J: ’Ruscus aculeatus. tavaszi hérics’. 1998: leander. || oleánder 1664: „Nerion. — földi ~f 1578: Fxldi Laurus f× (Melius 185a).’. ▌ 4.’. laurus növénynevet 4 jelentésben használja. ▌ 2. J: ’Ruscus hypoglossum. hajadon’) elemet lefordították. a lat. — földi ~ 1578: Fxldi Laurus (Melius 56a).) a R. A laurus a lat. a f utótag magyarázó. A leánysom a leány ’hajadon. a laurus eredeti jelentése ’közönséges babérfa’ (1. lejányep9r. l(ánder (SzegSz. ném. l(jányeper.’ változat továbbéléseként. leánder’. a növények felépítése azonos.). leányeper N. oléandre.). Laurus Alexandrina (Melius 184) fordításával hozta létre. J: ’Pulsatilla grandis. ▌ 2.: RMGl. leánykökörcsin 1. | kisebb ~ 1791: KiÐÐeb Leány-KükörtÐin (Lumnitzer 223). amely fiatal lányok színe. az oleánder a lat. másrészt a lat. közönséges babérfa’. l(jányep(r (Péntek–Szabó. a laurfa el tagja elvonással keletkezett a laurusból. dáphn# ’babér’) átvétele. — alexandriai ~ 1578: Alexandriai Laurus (Melius 184). rhodódendron) átvétele. a . a további jelentések hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dtek ki: a növények általában örökzöldek (3. ol.). Virginis (Clusius–Beythe 26) (< lat. leander a. serotina: Lean kôkôrcz (SzikszF. J: ’Berberis vulgaris. UEWb. — Ö: ~borostyánf (→ borostyán). 1595: fxldi Laurus (Beythe 124).) Melius alkotása.

len a. vad len (SzikszF. elnevezésének átvétele (a fái sóska els megjelenése 1525 k. — mezei vad~ 1578: lencsekóró — vad~ 1578: Vad Lencze koro (Melius 21a). A len ’közönséges gyujtoványf ’ (1.) és ’vetési oroszlánszáj + kerti oroszlánszáj’ (2. leánysom. házi len) els megjelenése: 1395 k. gyujtovány~. Vö. J: ’Filipendula ulmaria. J: ’ua. vad len (SzikszF. mezei szarkaláb’. — Ö: asszony~. J: ’Linaria vulgaris. lenféle’ < lat. A len szláv eredet .) jelentésben a lat. 130). 391).: TESz.-hv. ▌ 2. pillangós virágú hüvelyes növény’ (els megjelenése: 1395 k.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre. az utótagra l. leánysóskafa N. sóskaborbolya’. J: ’Linaria vulgaris. lán. . J: ? ’Misopates orontium. sepr zanót’. 1584: Vad len (Clusius– Beythe 19). legyez bajnóca l. M×ckenkraut (Melius 174a) tükörfordítása. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). réti legyez f ’.’. 2. hosszú szárú növények szálas levelekkel. és nem háborgatják” (Barra 378–9). hogy a növény vadon n . Marzell Filipendula ulmaria a. J: ’Berberis vulgaris. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. vagy. A réti legyez a ném. 103).: „lens: lenche”) és a kóró ’a növény száraz. egyenes. 1590: Linaria: Len leuelô fé. — ~f 1813: Legyez f (Magy. a ném. — Ö: nap~.. Idegen nyelvi megfelel re vö. Melius a len növénynévhez level és f magyarázó utótagot f zött. a leány el tag magyarázatára l. Vö. béka~. 1595: vad Lennek gr. Melius 435. ném. A leánysóskafa népi név. 401). J: ’Consolida regalis. 1783: Vad lentse kóró (NclB.-i Linaria (< lat. 1948: réti legyez (MagyGyógyn. hogy „Ha az ember ezen nyersf vel a’ ló testét jól megdörgöli a’ legyek és más bogarak nem szálnak rá. || 1813: Lentsekóró (Magy. leginye l. 375). ▌ 2.: RMGl. A lenlevel f ’közönséges gyujtoványf ’ (1. közönséges gyujtoványf ’. szln. J: ’ua.’.’ hasonlóak. 1775: Légy-fü (Csapó 26). len 1. A névadás magyarázata. leánysóskafa (MagyGyógyn. a déli szláv eredet lencse ’Lens sp. lénum ’len’) fordítása. 1783: Légy fü (NclB.leánysóskafa 263 lenlevel f bogyók a somhoz ’Cornus sp. J: ’Persicaria hydropiper. 257). jegenye legyez — réti ~ 1783: Réti Legyezö (NclB. A len (Linum sp. lencsekóró helyett. l‚n. lencse l.: línu[m]: len (BesztSzj. lenje l. a névadás alapja a virágzat legyez formája. béka~. 1583: vad len Linaria (Clusius–Beythe 5a: BotTört. magyarázatára l. szlk. len a. sóska. — réti ~f 1948: Réti legyez f (MagyGyógyn. A lencsekóró összetett szó. — vad~ 1578: Vad len (Melius 164a). Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a sepr jeneszter nevet javasolja a R. 363). lan.) és ’mezei szarkaláb’ (2.: RMGl. a sóskafa a növény R. még som. A borsos keser f légyf nevét Melius hozta létre. 1998: réti legyez f (Priszter 377).). 378).) vad jelz je arra utal. F vészk. A lencsekóró ’sepr zanót’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1783: Vad Len (NclB. többszörösen összetett szó. Fraue(n)laub ’lánylomb’. magyarázatára l. a sepr zanót hüvelytermése emlékeztet a lencse termésére. hogy a a határban csatangoló gyermekek a piros bogyókat eszegetik. J: ’Cytisus scoparius. 257). A névadás magyarázata. bajnóca Mezei vad Len (Melius 165a). 1783: Len levelü fü (NclB. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). A közönséges gyujtoványf (1. szakny. EWUng. kemény szára’ összetétele. lén#rius ’len-. F vészk. Diószegi–Fazekas f magyarázó utótaggal látta el a növénynevet. 1590: Linaria: Len leuelô fé. Mária ~ lenlevel f 1. Wieſenwedel (NclB. 2. hogy a . vagy. kerti oroszlánszáj’. Szabó. vö. szb. amelyek a házi lenre emlékeztetnek. 130).. Linum usitatissimum. J: ’ua. 375) tükörfordítása. 378). közönséges gyujtoványf ’. leánysóskafa. lenlevel f . bolhaf . 130). (Beythe 122a).’. borsos keser f ’. ördög~ légyf 1578: Légy f× (Melius 174a). 391). Marzell Berberis vulgaris a. 1595: Len leuelx fiju (Beythe 122a). A névadás magyarázata.). TESz.

asplenios.’.-i foenum-graecum utótagjának fordításával jött létre. arra vonatkozik. A névadás alapja. görögszéna’. auag szem gyogito (SzikszF. haraszt. — kis ~ 1783: Kis Lép-fü (NclB. Vö. szintén páfrányfaj. Genaust Linánthus a. Szabó. vö. hogy a növény „Lépnek dagadtságát oſzlatja” (Csapó 249).: „Lepfwbqlis kÿt Scolopendriának hÿnak deakul” (OrvK. ▌ 2. lépharaszt — kacskaringós ~ 1903: Kacskaringós lépharaszt (Hoffmann–Wagner 211). A görög magyarázatára l. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a kacskaringós bordalap (→ bordalap) nevet javasolja a R. J: ’Asplenium ceterach. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. Trigonélla a. szarvasnyelvpáfrány’. A lepkeszeg nemzetségnév.). a haraszt utótag arra utal. szakny. 427).-i Asplenium (< gör. J: ’ua. madár~ lépf 1. 144). az erdei nagyobb jelz megkülönböztet szerep . a level és a f magyarázó elemek összetétele. a kis lépf ’pikkelypáfrány’ (2. A lépf ’Dryopteris filix-mas’ (3.) szintén lépbetegségek gyógyítására használták: „A’ leveleit meg-törvén ha borral megvegyítik. A kacskaringós jelz magyarázatára l. ſoc mag vagyon benne mint à Lenben” (Melius 91a). Genaust Asplénium a. Genaust f##num-gr##cum a. a görög jelz a lat. a szláv eredet len. Graecus ’görög’. bakszarvúf . szarvasnyelvpáfrány’. hogy a növény hasonló a lenhez: „feyér à virága. J: ’ua. mivel a növény levelei méteresre is megn nek. 427). A nagy lépf (1. ásplēnos ’lép nélkül. J: ’Asplenium ceterach. a lat.) nyilvánvalóan a tudós könyvekb l ismert lat. — bakszarvú ~ 1807: bakszarvú Lepkeszeg (Magy. kacskaringós bordalap (→ bordalap). lat. erdei pajzsika’. J: ’Asplenium scolopendrium. A pikkelypáfrányt (2. F vészk. csillapít’. Melius 435. 314/25). lenvirágúf 1590: Euphrasia: Len virago fé. vadlen (→ len). splen ’lép’) és a ném. A névadás alapja. 391) ’ua. | görög ~ 1948: Görög lepkeszeg (MagyGyógyn. | 1775: ’Asplenium scolopendrium. ▌ 3. 1775: Lép-fü (Csapó 157). valamint a növények gyakorta fordulnak el lenvetésekben. feye. már Melius (1578) leírja. Vö. hogy a virágzat háromszöget formál. J: ’Trigonella. J: ’Trigonella foenumgraecum. — kis ~ 1745: Kis Lép-fü (Torkos 8). szakny. még foenum-graecum.). J: 1745: ? ’Asplenium ceterach. magyarázatára l. J: ’ua. „kéc à virága” (Melius 164a) ’mezei szarkaláb’ (2. Növénynevek 66. pikkelypáfrány’. A lepke el tag a növény pillangóhoz hasonló virágaira utal (a pillangósvirágúak családjába tartozik). 257). azt el-oſzlatja” (Veszelszki 80). 430). A bakszarvú jelz re l. lépf helyett.) korrelatív párja. Gemeines gelbes Flachskraut (NclB.: RMGl. Diószegi–Fazekas alkotása. 1577 k.’. szakny. J: ’Dryopteris filix-mas.’. — erdei nagyobb ~ 1798: Erdei nagyobb Lép-fÍ (Veszelszki 80). orvosi szemvidító(f )’. A lenvirágúf többszörösen összetett szó. A lépf ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. 1775: Nagy lép-fü (Csapó 249). 1783: Nagy Lép-fü (NclB. Melius a két növényt a virág színe alapján különíti el: „ſárga à virága” (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’ (1. pikkelypáfrány’. lepkeszeg 1807: Lepkeszeg (Magy. a szeg utótagot a lat. F vészk. | nagy ~ 1745: Nagy Lép-fü (Torkos 8).’. gímharaszt.lenvirágúf 264 lepkeszeg növények levelei hasonlóak a len leveléhez. hogy a növényt lépbetegségek gyógyítására használták.) jelz je megkülönböztet szerep . pikkelypáfrány’. Leinkraut (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’. . trig#nus ’háromszög ’ magyarázata. Milzkraut ’lépf ’ fordításával jött létre.-i Trigonella (< lat. J: ’Euphrasia officinalis. 1798: Lép-fÍ (Veszelszki 80). Idegen nyelvi megfelel kre vö. trig#nium ’háromszög’) hatására alkothatták.. Mollay. A lép el tag a növény régi nevének átvétele (lépf ).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. úgy a’ dagadt lépre köti. lép l. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. ném. görögszéna’. lépet enyhít. 430). A lépharaszt elnevezés Wagner alkotása. A név a virágok hasonlósága alapján jött létre. SÅent Gyxrgy hóban mint à Lennec vgyan gubás à viraga. 1998: görög lepkeszeg (Priszter 526).

Levostyán. k risfa~f . leostyán. öt~f . levestikon helyett...). szakny. 126).. az -ít képz . Mollay. lestyán a. 1998: levendula (Priszter 411). létraf (MagyGyógyn. A levendula latin eredet . l(styánf (ÚMTsz.’..’. 348). csillapít’ az ótörök eredet kis származéka. Leveſtikom. 1604: Asplenum: Lép kissebitó fü (MA. 1775: Lestyán-fü (Csapó 158). F vészk. Genaust Asplénium a. A létraf népi név. lostyán alakváltozatok a szomszédos magánhangzók egyikének kiesésével jöttek létre.’. J: ’Asphodelus ramosus. lăuşteán. lostyán < leoşteán. vö. asplenios. | orvosi ~ 1998: orvosi levendula (Priszter 411). bibi~. ▌ 2. így a lestyán voltaképpen visszakölcsönzés. 6: 283). 202). leauşteán. EWUng. | szagos ~ 1841: szagos levendulának gr. madár~ (→ madárgyökér) level l. EWUNg. léscsihán. | n stény ~ 1595: Nxſten Lauendula (Beythe 3). (Barra 309). 1783: LéÐtyán (NclB. Kettenkraut ’láncf ’. bab~f . 1584: Lauendula (Clusius–Beythe 19). J: ’Asplenium scolopendrium. splen ’lép’) mintájára jött létre. csihány változatainak analógiájára jött létre a lescsián. — orvosi ~ 1841: orvosi lestyán (Barra 163). || lépkisebbít 1813: Lépkissebbít (Magy. lyukas~f .p. levél l. ném. lat.). léscsánt gr. leoşteán. Ez talán a m.). — széleslevel ~ 1998: széleslevel levendula (Priszter 411). pénz~f . A lestyán a lestyánf összetételben jelent meg el ször. 1798: Levendula (Veszelszki 270). Növénynevek 66. füge~f . A csalán székely csián. a lestyán valószín leg román eredet . 85: 213). négy~f . lat. J: ’ua.: RMGl. lóstya (NyIrK. barack~f . gyík~f . J: ’ua. 2. — N. Vö. orvosi levendula’. lioşcán. borostyán~f . ásplēnos ’lép nélkül.. léscsihán l. 1775: Levendula (Csapó 158). A névadás alapja. Léſtyán-fÍ (PP. L. cser~f . lesten változatának az átvétele. nevendula (ÚMTsz. kis a. 1783: Lép kiÐÐebbitö-fü (NclB. J: ’Lavandula sp.: RMGl. 1948: Orvosi lestyán (MagyGyógyn. levindola. 1708: Asplenum: Lép küssebitö fü (PP. léstyihán l. TESz. 378). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a lestyán nevet javasolja a R. lavandula. löböstök. liuşteán.). spica p. lav#re ’mosni’). TESz. || lestyán 1760 u.’. szilfa~f . hogy a növény a dagadt lépet kisebbíti. k. léstyihán (MTsz.’. Lóstyán (ÚMTsz. J: ’Lavandula angustifolia.. — N. kanál~f (→ kanálf ). Marzell Potentilla anserina a.-i Asplenium (< gör. leuştén. rom. N. búza~f . léscsán. ágas aszfodélusz’. A nagyszámú alakváltozat többszörös átvételre mutat: pl. lioşteán. A lestyán. 1533: Lauendula: Lauendel: Leuendula (Murm. J: ’Levisticum officinale. három~f . lavanda ’levendula’ kicsinyít képz s alakja < lat. kis a. kígyó~f . TESz. lestyán’. hiátustölt v beiktatásával keletkezett a levostyán. vö. J: ’ua. ▌ 2. édes~f . Idegen nyelvi megfelel re vö.: lestyán (Nyr. csillag~f . lestyán léscsihán és a léstyihán. szakny. 385).). leuşteán. szarvasnyelvpáfrány’. — N. lostyán. hogy a növény indáit a gyerekek összef zik. ezer~f . F vészk. | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel levendula (Priszter 411). J: ’Potentilla anserina... | valódi ~ 1998: valódi levendula (Priszter 411). J: ’ua. a kisebbít ’kisebbé tesz. len~f .’. széles~f .’.). 459). a névadás alapja valószín leg az... széleslevel levendula’. 1783: Levendula (NclB.) a lat. 1807: lépkissebbít f (Magy. még lépf . 357). EWUng. lépet enyhít. sisakvirág-~ boglárka (→ boglárka). J: ’ua. J: ’ua. lescsián. szilva~f lestyán — ~f 1708: L¥guſt¥cum:. lestyán a.i lavandula (< ol. J: ’ua.lépkisebbít f 265 levendula lépkisebbít f 1. levedulla (MTsz.’. J: ’ua. babka~ (→ babér). A lépkisebbít f ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. — angol ~ 1998: angol levendula (Priszter 411). levestikon R. magyarázatára l.). . J: ’ua. 231).). lavendula. J: ’ua. csillapít’.) lépkisebbít f neve hasonlóság alapján keletkezett.’. | kisebb igaz ~ 1578: „maſic kiſſeb … igaz Lauendula” (Melius 128). levendula 1. lestyán < leuşteán. a -bb középfokjel. Az ágas aszfodélusz (2. 1590: Lauendula: Leuendula (SzikszF. 1798: nfſtény levendula (Veszelszki 270).’. 1998: lestyán (Priszter 414). 459). a növényt szintén a dagadt lép csillapítására használták. lestyán létraf N. libapimpó’.

1610 k. 1435 k. levestikon a.) erdélyi népi elnevezés. — ~f 1540 k. 459). libapimpó 1807: liba Pimpó (Magy. XVI. közönséges medvetalp’. 126: 171. löböstök. levestikon a. magyarázata. mocsári gólyahír’. erdei angyalgyökér’. 378). J: ’ua. N. olvasó~ (→ olvasófa) liba l. h. hogy a növényt mosdóvíz és fehérnem illatosítására használták. J: ’Angelica sylvestris. az utótagra l. nevendula hasonulással keletkezett. lat. 30: 100). GÀnserich. v. lavander. 126: 171–2. libaláb (Péntek–Szabó. 1775: Levestikon (Csapó 158). amely a Ligusticus ’liguriai’ melléknév f nevesült formája. ludak szívesen fogyasztják a növényt: „a’ Ludak kedvellik ez füvet” (Csapó 165). a liba el tag a lat. pimpó. F vészk. J: ’Ranunculus sceleratus. 34: 28). libadögleszt MNövSz. c): RMGl. J: ’Heracleum sphondylium. A libadögleszt népi név. 30: 100). magyarázatára l.’. — ~úf N. arra utal. echter Lavendel. Vö.: Levisticvs: Ligusticum. lúdláb. libaszáj (NyIrK. — N. ▌ (Csapody–Priszter. Leuesticum. lestyán’.) másik levendula-faj. A libapimpó összetett szó. Vö. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy a libák. EWUng. 459). lubisticum ’lestyán’. levisticum. F vészk. ang.: RMGl. Idegen nyelvi megfelel re vö. libalábhoz hasonló lapuszer levele. szakny. Marcaliban pedig azt mondják. 1590: Leuisticum vulgare: Leuesticum.-i Anserina (< lat. 130). a levelek lúdlábhoz hasonlítanak. N. Genaust Lavándula a. tyúkhúr. lat. ▌ 2. hogy a ’torzsikaboglárka’ (1. N. Lavendel. 459). J: ’Stellaria media. libalábuf (Péntek–Szabó. a széleslevel jelz magyarázata a levél formája. lat. 459). Vö.: leusticum: leusticum (Herb. sz. 1998: libapimpó (Priszter 465). libaláb (Péntek–Szabó. 1583: leuesticon (Clusius–Beythe 5a: BotTört. levescsík (MTsz. libadögleszt (Csapody–Priszter. ném. 1783: LeveÐticon (NclB. libaláb 1.. #nser ’liba’) fordítása. csillaghúr. levostyán l. ném. 272). Csöglén a libák halálát okozza a néphit szerint (Nyr. J: ’Potentilla anserina.). az utótag nemzetségnév. 1595: Leueſtikon (Beythe 77). Libÿsticum (Herb. libapimpó’. Ember és növényvilág 240). d): RMGl. Ligusticum: Leuesticum (SzikszF. annyi liba döglik meg” (Beke 5). kerti oroszlánszáj’. A névadás magyarázata.: RMGl. 68).) mérgez növény. hengeres szára alapján jött létre. 2. c): RMGl. Idegen nyelvi megfelel re vö. levestikon 1405 k. ill. 1813: Levestikon (Magy.). J: ’Levisticum officinale. N. k. Vas megyei adat szerint: „ahányat a gyerekek bel le letépnek. medvetalp. 2. lestyán. szárnyasok elpusztulhatnak t le. levendula a. TESz.. GÀnsefingerkraut. 191). Ember és növényvilág 240).) és a ’mocsári gólyahír’ (2. A N. F vészk. levendula a. ném.. common lavender.: Levisticvs: lewestikon fw (Herb. 256). lestyán lián l. A libaláb ’erdei angyalgyökér’ (1.levestikon 266 libaszáj livendola. Breitblätterichter Lavendel (Veszelszki 270). 348). 305). Szabó. A széleslevel levendula (2. libadögleszt (Nyr. Nyr. EWUng. torzsikaboglárka’. A libaláb ~ libalábúf ’közönséges medvetalp’ (2. J: ’Caltha palustris. Melius 422.: Legusticum: Leuestocum (De Herbis: RMGl. 1798: Leviſtikon (Veszelszki 273). A libaláb összetett szó. schmalblÀttriger Lavendel. Nyr.) a növény magas.: l