gyogynovenyszotar

A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI 85. szám Szerkeszti: JAKAB LÁSZLÓ 85.

szám

VÖRÖS ÉVA

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK TÖRTÉNETI-ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA

Debrecen, 2008

Ez a kötet készült az OTKA (nyilvántartási szám: T 047384) támogatásával a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén.

Lektorálta: Jakab László

© Vörös Éva, 2007.

ISBN 978-963-473-084-2 ISSN 1588-6433

Felel s kiadó: Dr. Hoffmann István Készült a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának sokszorosító üzemében

BEVEZETÉS

A füvekkel, gyógynövényekkel való gyógyítás egyid s az emberiség történetével. Az emberiség igen sokáig nem is ismert más orvosságot, mint növényi eredet gyógyszereket. Ma, a korszer gyógymódok mellett, mikor a gyógynövények hatóanyagainak jó részét vegyiparunk állítja el , a növények szerepe a gyógyászatban természetesen lecsökkent, jelent ségüket azonban mégsem szabad lebecsülnünk. E munka a Magyarországon hivatalos, közhasználatban lév , valamint a régi, népies gyógynövények elnevezéseit dolgozza fel. A magyar etimológiai szótárakban megtalálhatjuk néhány növénynevünk etimológiáját, azonban ez a feldolgozott névmennyiség elenyész a herbáriumokban, füveskönyvekben, korai szakácskönyvekben stb.-ben el forduló nevek mennyiségéhez képest. Mindmáig híjával vagyunk egy összefoglaló, szintézis jelleg munkának, egy az egész magyar növénynévállományt átfogó történeti-etimológiai szótárnak. A hatalmas anyag feldolgozása meghaladja egy ember erejét, ezért kisebb egységenként igyekszem a munkát elvégezni. A magyar növénynevek szótárának a gondolata a 80-as évek végén, a 90-es évek elején vet dött fel. A gy jtést egyetemi hallgatóként kezdtem Jakab László irányításával, ennek els állomásaként jelent meg az Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1996). 1997-ben Priszter Szaniszlóval közösen feldolgoztuk és megjelentettük Márton József Természethistóriai Képeskönyvének növényneveit (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai. 69. szám. Debrecen). Ezt követ en egy Adattár elkészítését terveztük Priszter Szaniszlóval, a legjelent sebb 18. és 19. századi m vek növényneveit kívántuk feldolgozni 1775-t l (Csapó József, Új füves és virágos magyar kert... Posonban) 1813-ig (Diószegi Sámuel, Orvosi f vész könyv mint a’ magyar f vész könyv’ praktika része. Debreczenbenn). Az Adattár anyagán évekig dolgoztunk, a növényneveket Priszter Szaniszló azonosította, nagy része el is készült, de megjelenésére nem került sor. Most egy újabb, jól körülhatárolható rész (a gyógynövények) feldolgozásának a végéhez értem. Arra törekedtem, hogy a feldolgozott gyógynövénynevek eredetét, létrejöttének okát lehet ség szerint megmagyarázzam, hogy bemutassam szótörténetüket, és hogy dokumentáljam a magyar növénytani nómenklatúra (nevezéktan) alakulását, fejl dését. Szótárainkban sokszor tévesen azonosított növénynevekkel találkozhatunk, az adatok ellen rzését, pontosítását, valamint az újonnan feldolgozott

4

növények régi és nyelvjárási elnevezéseit botanikus szakember, Priszter Szaniszló azonosította. A kézirat könyvvé formálásában sokat köszönhetek Jakab Lászlónak, aki tanácsaival, részletekbe men kritikai megjegyzéseivel mind a gy jtött anyag feldolgozása során, mind pedig a szótár szerkesztési elveinek és módszereinek kialakításában segítette munkámat. Külön köszönettel tartozom Priszter Szaniszlónak, aki a 90-es évek óta óriási türelemmel támogatta munkámat, azonosította és ellen rizte a történeti anyagban el forduló növényeket. Köszönet illeti Papp Gábort, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának könyvtárosát, aki lehet vé tette számomra a nehezen hozzáférhet történeti anyag átnézését.

5

AZ ANYAG KÖRÜLHATÁROLÁSA, A FORRÁSOK ÉS AZ ANYAGGY JTÉS

1. A gyógynövény fogalma. — Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, legyen az fa, cserje, f , gomba vagy moszat, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy más részét a benne lev hatóanyagáért a gyógyászatban alkalmazzák. A gyógynövényeket ritkán használják friss, természetes állapotban, hanem rendszerint megszárítva. A gyógynövények hatóanyagtartalmú megszárított részét drognak nevezzük. A növényi eredet drog tehát nem más, mint a növénynek hatóanyagtartalmú része megszárítva. A drogot hazai, vadon term vagy itthon termesztett, vagy pedig külföldön term gyógynövényekb l nyerik (MagyGyógyn. 13). A népies gyógyászat igen sok növényt tart számon, melyeket ma is többkevesebb sikerrel használ, de amelyek ma már a közhasználatban nem játszanak szerepet. Ezért a régi népies gyógyszerül használt növények százait mell zik ma, részint kétes és bizonytalan hatóanyagaik miatt, részint mert a korszer gyógyászat mellett teljesen feleslegesekké váltak. A gyógynövényi alkalmazásmódok, javallatok között érthet en nagyon sok teljesen megalapozatlan, ellen rizetlen, babonás jelleg és sok a veszedelmes is; a korai receptek, javallatok, középkori gyógymódok, teljességgel alkalmatlanok arra, hogy segítségükkel ma bárki bármilyen bajt meggyógyíthasson. A növényi hatóanyagokról a korai szerz knek, pl. Meliusnak nincs még tudomása, a növények „természetér l” alkotott elképzelése a köré a minden tudományos alapot nélkülöz ókori humorális elmélet köré épül, mely szerint a négy alapelemnek (t z, föld, víz, leveg ) és a négy alaptulajdonságnak (száraz, hideg, nedves, meleg) megvannak a megfelel i a négy testnedv (vér, fekete epe, nyálka, sárga epe) között. A betegséget az egyensúly megbomlása okozza, és ezt az egyensúlyt kell száraztó, hidegít , melegít vagy nedvesít hatású gyógynövényekkel helyreállítani (Szabó, Melius 44–45). Feldolgoztam az ún. „hivatalosan elismert” gyógynövényeket, valamint számos ún. „nem hivatalosan elismert” gyógynövényt, amelyeket els sorban a népi gyógyászat használ. A „hivatalosan elismert” gyógynövények kiválasztásához: a Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopaea Hungarica) VII. kiadását (Bp., 1986.), az 1961 óta érvényes hazai drogszabványokat, az engedélyezett gyógynövénydrogok jegyzékét (6/1990. KeM. rendelet) használtam. A „hivatalosan elismert” min sítés kritériuma a gyógyszerkönyvekben való szereplés — ez országról országra és id r l id re változó. A hivatalos gyógyszerkönyvek

6

gyógynövényei mellett a régi herbáriumok, füveskönyvek jelent sebb gyógynövényeit is feldolgoztam: pl. Melius Herbáriumának, a XVI. századi magyar orvosi könyvnek, valamint a XVII–XIX. századi orvosbotanikusok (pl. Csapó, Benk ) m veinek nem hivatalos gyógynövényeit. A gyógynövényekkel foglalkozó szakirodalom b séges, a gyógynövények listáját (jellemzésüket és felhasználásukat) els sorban a következ m vek alapján állítottam össze: Jávorka Sándor, Magyar Flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980.; Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó. Holló és Társa Könyvkiadó. é. n.; Zdenka Podhajská, Európa vadvirágai. Madách Könyv és Lapkiadó, Pozsony–Bratislava, 1991.; D. Aichele–M. Golte-Bechtle, Mi virít itt? Virágkalauz. Ciceró Könyvstúdió Kft. Bp., 1991.; Lesley Bremness, F szer- és gyógynövények. Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 1995.; Grau–Jung– Münker, Bogyósok, vadon term zöldségnövények, gyógynövények. Természetkalauz. Magyar Könyvklub, Bp., 1996.; Bolliger–Erben–Grau–Heubl, Cserjék. Magyar Könyvklub, Bp., 1998.; Gyógynövényesek kézikönyve. Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Bp., 2004.; Nico Vermeulen, Gyógynövények enciklopédiája. Több száz különböz faj pompás fotói és részletes leírása. Ventus Libro Kiadó, Bp., 2005. Egzotikus gyógynövényeket kis számban dolgoztam fel, mivel nagy részük (pl. gránátalma, füge, citrom) megtalálható az 1996-ban megjelent Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára c. munkámban. 2. A növénynevek azonosítása. — A munkát els sorban nemzetségnevek és fajnevek vizsgálatára korlátoztam. A történeti növénynévanyag azonosítását Priszter Szaniszló végezte, ill. ellen rizte. Ha az azonosítás bizonytalan, akkor ezt a szótárban jeleztem, illetve feltüntettem azt, hogy ki azonosította a növényt. A növénynevek vizsgálatához a botanikusok teremtették meg az alapot azzal, hogy meghatározták a növényeket, a növénynevek szövevényes rengetegében az azonosításaik nélkül lehetetlen lenne eligazodni. A nyelvtörténeti anyaggal különösen sok gond volt: ahogy haladunk a mától a múlt felé, úgy szaporodnak azonosítási gondjaink (ez természetesen valamennyi növény- és állatnévre vonatkozik). Err l a problémáról más szótárírók is írtak: „Bizonyos tekintetben külön probléma a növény- és állatnevek jelentéseinek a kérdése. ... Nem tudtam pl. mindig eldönteni, hogy a régi középkori latin nevek milyen mai növényekre (és állatokra) vonatkoznak” (Kniezsa, SzlJsz. 8). Az RMGl. szerz i így vélekedtek a kérdésr l: „A szó jelentésének a pontos rögzítése különösen nehéz a növénynevek és a kevésbé ismert állatnevek területén, mivel itt az elnevezés a valóságban is sokféle. E neveket gyakran összecserélik” (RMGl. 14). Egyes forrásanyagok növényneveinek azonosítása megjelent nyomtatásban,

7

ezeket az azonosításokat — Priszter Szaniszlóval — általában fenntartás nélkül elfogadtuk. Melius növényneveinek tisztázásával többen (Fialowski L., Gombocz E., Szabó A.) foglalkoztak; Szabó Attila munkájának Összehasonlító növényjegyzékében találunk részleges hivatkozásokat és azonosításokat a XVI. sz.-i OrvK. növényneveire (és más korai m vekre, szójegyzékekre stb.) vonatkozóan. Gombocz Endre azonosította Clusius, Carolus–Beythe István, Stirpium nomenclator Pannonicus (1583) cím m vének növényneveit (Gombocz, BotTört. 126–133). Szintén Gombocz azonosított még részeket különböz korai m vekb l pl. Lippai Posoni kertjéb l (Gombocz, BotTört. 141–142) stb., ezeket az azonosításokat szintén elfogadtuk. 3. A szótár tartalma. — A szótár gyógynövények magyar elnevezéseit tartalmazza. Növénynevekkel számtalan forrásban (tudományos, szépirodalmi, ismeretterjeszt munkákban, újságcikkekben, tankönyvekben stb.) találkozhatunk. Négy típusba tartozó forrásm veket dolgoztam fel: 1. növénytani és orvosi munkákat; 2. gasztronómiai munkákat; 3. útleírásokat; 4. nyelvészeti anyagokat. A négy típus közül legnagyobb mennyiségben növénytani forrásokkal foglalkoztam. Ez a négy forrástípus lehet vé teszi a növénynevek igen széles kör — nyelvészeti és m vel déstörténeti — vizsgálatát. Ezeket a teljesség igényével egy ember aligha tudná belátható id n belül feldolgozni. Szükségszer en válogatnom kellett tehát a sok forrás között. Azokat a m veket dolgoztam fel, amelyek a növénynevek szótörténetének és szóföldrajzának megállapításához elengedhetetlenül szükségesek. De a feldolgozott források növénynevei közül is sok kimaradt: pl. kimaradtak a teljesen azonosíthatatlan növénynevek; a téves nevek zöme; a kerti, termesztett növények, ill. ezeket részletesen nem elemzem (pl. borsó, alma, cukorrépa, körte, szilva stb.). Els sorban növénytani és orvosi forrásokat dolgoztam fel. Az orvosi könyvek, pontosabban herbáriumok, füves könyvek a saját korukban valóban orvosi célokat szolgáltak, de ma már legkevésbé sem sorolnánk ket a szoros értelemben vett orvosi könyvek közé. Szabó Attila Mélius Herbáriumához írt bevezet tanulmányában így fogalmaz: „választ kell keresnünk arra a gyakran vitatott kérdésre, hogy melyik tudományterülethez tartoznak a füveskönyvek: a botanikához-e vagy az orvostudományhoz? A kérdés ebben a formájában nyilvánvalóan hibás: a füveskönyvek a növényismeret leghatásosabb el mozdítói, a növénymorfológia és a növényrendszertan megjelenésének el készít i és el feltételei voltak, tudományos-társadalmi alapokat teremtettek a botanika kialakulásához. Arról azonban, amit ma általános botanika néven foglalunk össze ezekben a könyvekben ... alig esett szó” (Szabó, Melius 20). A herbáriumok a népnek készült egyszer , orvosi tanácsadók voltak, céljuk a gyógyászatban használatos növények összeállítása és leírása volt. A szorosabb értelemben vett növénytani munkák között, amelyeket forrásnak tekintettem, szerepelnek

8

növényhatározók, növényszótárak, természettudományi szójegyzékek, kertészeti könyvek, dísznövény enciklopédiák, természethistóriák és természethistóriai képeskönyvek, amelyek gyerekeknek készültek, valamint kertészeti és természettudományos folyóiratok. Feldolgoztam a jelent sebb növénytani szakirodalmat a kezdetekt l egészen napjaink fontos és összefoglaló növénytani munkáiig. Érdemes megnéznünk a herbáriumok modern változatait, a gyógynövényekr l írt mai tudományos és népszer sít m veket (pl. Augustin Béla–Jávorka Sándor–Giovanni Rudolf–Rom Pál, Magyar gyógynövények. Bp., 1948.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980. stb.), ugyanis olyan részleteket tudhatunk meg a növények gyógynövényként való felhasználásáról, amelyek forrásainkban esetleg nem szerepeltek, viszont az elnevezések motiválásában szerepük lehet. A növénynevek egyik legfontosabb motivációja az lehet, hogy minek a gyógyításásra használják: pl. májf , lépf , tüd f stb. Nem elég tisztában lennünk egy növény neveivel, ismernünk kell magát a növényt, mivel az elnevezéseket általában a növény külseje, term helye is motiválta. A növénytani kézikönyvek legkülönböz bb adatai segíthetnek egy növénynév magyarázatában, sok érdekességet közölhetnek a növények felépítésér l, levelér l, virágjáról, termésér l, régi és mai felhasználásáról, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekr l. Pl. Soó Rezs munkái (Soó Rezs , A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1964–1985.; Soó Rezs , A magyar növényvilág kézikönyve. Bp., 1951. stb). Az idegen nyelvi analógiák és a növénynevek lehetséges motivációi szempontjából igen értékes Marzell német növénynévszótára (Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen... Bearb. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. I–V. Fünfter band. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Leipzig, 1943–1958). Marzell flóram ve leírást ad a növényekr l, részletezi a növények el fordulási helyét. A m botanikai értékén túl azért rendkívül tanulságos számunkra, mert magyarázza a növény latin és görög neveinek eredetét, ezenkívül felsorolja a növény összes német elnevezését, a népies neveket minden változatukkal, pontos helymegjelöléssel, s t magyarázza a motivációt és közli a növénnyel kapcsolatos hiedelmet. A gasztronómiai források között egyrészt régi magyar szakácskönyveket, másrészt néhány újabb szakácskönyvet vizsgáltam. Egyre nagyobb az érdekl dés a különféle nemzetek ételei iránt, és az ételekkel együtt, ezek alapanyagaként természetesen különféle f szernövények is a szakácskönyvekbe kerültek, pl. kapri, oregánó. A szakácskönyvekben sok olyan f szernövényt találunk, amelyeket gyógynövényként is használnak: pl. bazsalikom, metél hagyma, majoránna stb. Az útleírások mint források feldolgozott száma nagyon kevés. Gondos válogatás után bizonyos útleírásokat, naplókat, leveleket néztem át, csak olyan

9

felfedez k munkáit vizsgáltam forrásként, akiknek m veiben felbukkanhatnak gyógynövények. Ilyenek pl. Kitaibel útinaplói, amelyek több száz magyar (valamint német, szlovák, ruszin stb.) népi növénynevet is tartalmaznak. Kitaibel útinaplói Gombocz posztumusz munkájában jelentek meg: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. I–II. Bp., 1945–46. A nyelvészeti források között els sorban nyelvtörténeti anyagot dolgoztam fel: lexikonokat, szótárakat (értelmez , történeti, etimológiai, kétnyelv szótárakat, tájszótárakat), nyelvtudományi folyóiratokat stb. A teljesség igénye nélkül dolgoztam fel összefoglaló növénytani munkákat, amelyek népi növényneveket is tartalmaznak: pl. Péntek–Szabó erdélyi gy jtéseit, két etnobotanikai útmutatójukat: Szabó Attila–Péntek János, Ezerjóf . Etnobotanikai útmutató. Bukarest, 1976.; Péntek János–Szabó Attila, Ember és növényvilág. Bukarest, 1985; Hoffmann, Karl–Wagner János, Magyarország virágos növényei (Atheneum. Bp., 1903.) cím m vét, ebben a Mágocsy-Dietz Sándor gy jtötte nevekr l van szó, amint ez az el szóból kiderül; Jávorka Sándor, Magyar Flóráját (Flora Hungarica) (Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.), ebben Gombocz Endre és Mágocsy-Dietz Sándor gy jtésér l van szó, amint ez a munka el szavából kit nik stb. Az adatok összegy jtését és a növénynevek vizsgálatát számos körülmény nehezíti. Nagy zavart okoz, hogy egy növénynek több, gyakran 10–20 neve is lehet, és ugyanakkor egy név több, akár 5–6 növényhez is kapcsolódhat. Érvényes ez mind a magyar, mind a forrásokban a magyar mellett található latin, görög, német nevekre, és általában minden nyelv növényneveire. Nem tekinthetjük ezt a feldolgozást véglegesnek, lezártnak, az eddig nem vizsgált források tanulmányozásával újabb adatok kerülhetnek el . A növénynevekkel foglalkozó vagy a növénynevek vizsgálatához felhasználható irodalom igen b séges, a kérdés irodalma szinte kimeríthetetlen. Azért sem tekinthetjük a témát befejezettnek, mert a f szernövények, dísznövények, gombák stb. a témakör b vítésére késztetnek.

10

A MAGYAR NÖVÉNYNÉVADÁS VÁZLATOS TÖRTÉNETE

A tudományos növényismeret történetileg a népi növényismeretb l sarjadt ki. A következ áttekintés id beli sorrendben a magyar növénynévszókincs múltját kísérli meg vázlatosan bemutatni. A magyarság els évszázadaiból származó növénynevekr l igen hézagosak az ismereteink. A könyvnyomtatás el tti id kben az oklevelek, kódexek, szójegyzékek és kéziratos szótártöredékek azok a források, amelyekb l az akkori növénytani ismeretekr l tudomást szerezhetünk. Összefügg botanikai vagy rokon tárgyú (orvosi, gyógyszerészeti) szöveget ezekben sajnos nem találunk. A magyar növénynevek nyomtatásban való rögzítése és terjesztése a 16. században kezd dött. Ekkor a növénynevek már nem elszigetelten (mint pl. a szójegyzékekben), hanem szövegkörnyezetben fordulnak el . A 16. század végén készült az erdélyi Lencsés György Ars medica (1577 k.) cím munkája, 1578ban pedig Kolozsvárott Melius Juhász Péter Herbariuma. 1. A XVI. sz.-i magyar füveskönyvek; receptek, javallatok a XVI. sz.-i füveskönyvekben. — A növények gyógyító ereje sid k óta ismert az egész világon, és alkalmazásuk egymástól függetlenül alakult ki a különböz kultúrákban. A népi ismereteknek, a népi tudásnak és a népi hitvilág egészének a mindennapi lét gyakorlati kérdéseire kellett választ adnia. S mivel az ember mindennapi létét éppen a testi bajok, a betegségek keserítik meg leginkább, nem véletlen, hogy a XVI. században a gyógyítás számít a népi tudás és a tudomány els területének. A növények alkalmazására vonatkozó ismereteket az ún. füves- vagy füvészkönyvekben gy jtötték össze. Az els ilyen jelleg , magyar nyelv munka Melius Juhász Péter Herbáriuma, 1578-ban jelent meg, a másik kéziratos m , amely közel ugyanabból az id b l származik (1577 k.): a XVI. századi magyar orvosi könyv. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár, 1943. [Els kéz: 1577 k., második kéz: 18. sz. e.]. Ennek öszszeállítója Lencsés György, gyulafehérvári f udvarmester volt. A két m jelent sége, hogy összefügg magyar nyelven növényleírásokat, gyógyjavallatokat tartalmaznak. Melius Herbáriumában részletesen jellemzi a növényeket, majd különféle gyógyító eljárásokat ismertet. A XVI. századi magyar orvosi könyv tartalmában eltér a Herbáriumtól, az OrvK. részletes növényismertetéseket nem tartalmaz (így a növénynevek botanikai azonosítása sokkal nehezebb), az orvoslás tudományának szakszer , tudományos összefoglalása volt, szerz je gyakran hivatkozik híres külföldi orvosokra, de a népi gyógyítás módszereit is említi, sok testrész-, betegség-, tünet- és gyógyszer-, illetve gyógymódnevet ad.

ficaria’. mint az aloé ’Alo(’. fonnÿaÅ megh vÿÅben. a gránátalma stb. pestis gyógyítására . emésztési zavarok. a másik részét drogként a korabeli patikaszerek között tartották számon. A középkori köztisztasági állapotok következményeként a b rbetegségek (kelések. f szerek: a maszlag. hasfájás.). és az Fekete hunyor poraban egy arany nyomonit iſÅol. és à kęléſre. szemölcs) kezelésére vonatkozó receptek is gyakoriak. illetve (szárított) növényi részek. hideg lelxknec. vęrt tiſÅtit. bolondozóknac. részben csak kés bb kerültek Európába. a kálmos. a nyúlsaláta ’Ranunculus ficaria subsp. El fordulhattak a patikákban olyan mediterrán növények. Pl. SÅeękfwet. sz.-i munkákban el forduló egzotikus gyógynövények: egy részük a Bibliából volt ismert az egykorú olvasó el tt (pl.) a legtöbb javallat belgyógyászati jelleg : daganatok. orbánc. számos drog pedig vándorpatikáriusok útján jutott el a Kárpát-medencébe: pl. „Ha az yrdxg harapta f×uet zxld korában meg txrxd. századi népi táplálkozásban is megjelent a gyógynövények egy része: pl. a magas szarkaláb ’Delphinium staphisagria’. „Gÿermqkchenek haſa dagadaſarol” (OrvK. részben pedig akkor még nem különítették el ket más fajoktól. sz. amelyek az egykori könyvekben még nem szerepelnek. T×dxt Mellyet. Azok a növények. aſÅſÅu korságot gyogyit” (Melius 45a. Gutta ºtxknec. égés. a füge. a csókalábú útif ’Plantago coronopus’. 293/11): „Fekete gÿopart. rüh. es egÿ napon kecchqris aÅÅal parolÿad” (OrvK.-i embereknek gyakran már helyes fogalmuk volt a gyógynövények hatásáról. 293/17). „Ha borban meg áztatod az Hunyort. de ma már ismert gyógynövények. a bábakalács ’Carlina acaulis’. sárgaság. csuklás stb. „torokgyík”. csömörlés. a krétai szurokf ’Origanum dictamnus’. a beléndek. sz. borban iſÅod gyakorta. a ricinus.-i OrvK. tüd vész. „hagymáz”. mert néhányat közülük a mai kor embere is többé-kevésbé ugyanarra a célra használ. el álmelkodóknac igen iò meg innya” (Melius 187). A két legjelent sebb XVI. Has fayáſſoknac. A XVI. Mindazonáltal a legtöbb növény felhasználási javallata és alkalmazási módja az évszázadok folyamán gyakran lényegesen változott. hertelen meg gyogyittya” (Melius 155). a réti bakszakáll ’Tragopogon pratensis’ tápláléknövényként való felhasználásáról tudósítanak korai herbáriumaink. Az olasz egyetemeken tanult orvosok maguk is hoztak haza mediterránban gy jtött gyógynövényeket. mellfájás. gyógyítására szolgálnak. az olajfa. Pl.). a kapricserje ’Capparis spinosa subsp. hurutos betegségek. à gyomorból nyalat ki ºz. aszú kórságról ’tüd vész’: „Ha az leuelét porrá téſÅed. spinosa’. Az ismertebbek közül több ezer év óta használt gyógyszerek. a sáfrány stb. A fert z betegségek közül gyakori a „hideglelés”.11 Külön figyelmet érdemelnek a XVI. századi füveskönyvben (Melius 1578. bélbetegségek. de vannak különféle javallatok himl . XVI. a szenna ’Senna’. a fényl gamandor ’Teucrium lucidum’. pokol varra kxtxd. A XVI. Kórſágoſnac. a guajakfa ’Guajacum officinale’ stb. lépfene. SÅepÅqlqt.

köszvény. „Hÿmlqrql” (OrvK. mérges állatot el ºz. hogy a fejen lév nyílások betegségeit az alvás közben oda bejutott állatok. bogarak okozzák (Szabó. 470): „Repa magoth tqrÿ porra. az AſÅſÅonyállat mehét melegiti. reszketegség t nik fel. Találunk javallatot menstruációs zavarokra. a n gyógyászati jelleg gyógymódok pedig sok esetben hátborzongatóan primitívek és életveszélyesek (Szabó. gégének a betegségei is els sorban gennyes fert zések. vęrét ki tiſÅtittya. csonttörések. sebbe tört nyilak. kqſd aÅ Torok gÿkra” (OrvK. Pl. görcsös állapotok. méh-. Pl. Melius 55). fülnek. farzsába. megmérgezett emberek védelme. A meg hólt gyermeket. születésszabályozással és általában a nemi felvilágosítással kapcsolatos receptek száma. francu ’vérbaj’ kezelésére vonatkozó gyógymódok. század közegészségügyi körképének elmaradhatatlan részletei: fekélyek. álmatlanság. vasak. torokgyíkról: „Feÿer wrmqth Saletrommal. awagÿ BaraÅk fa lewelenek aÅ leweth tqlch melegqn bele ſkÿ hoÅÅa aÅ fęrgeketh” (OrvK. lidérces betegség. tet . es takard aÅonnal be melegh Scarlath poÅtoban” (OrvK. Az orrnak. à Tet×t. megjelennek a nemi vágy szabályozását. reÅelÿ aranÿat kqÅÿben keweſeth. kelések. MęÅÅel teorÿ eoÅwe. vagy à nagy Varadiczot borba SÅereczen dio virággal meg fxzed. 41). 471). a szeméremtest betegségei. századi füveskönyvekben makacsul kísért az a hiedelem. méhben meghalt magzat eltávolítására. Melius 55). kígyók. tökösség ’heresérv’. 92). születésszabályozásra. „Az Iſten faya f×ſti Kigyót. elmérgesedett sebek kezelése. eml betegségekre. és a XVI. pókcsípés kezelése. Scorpióknac Kigyónac harapaſſat meg gyogyittya” (Melius 160a). A sok súlyos nyavalya mellett felbukkannak a férfi. kígyóharapás. nehéz vizelés. A XVI. Ðem lelqkÅetqth nem veÅqn” (OrvK. Pl. 129). ritkábban el kerülnek hallásjavításra szolgáló javallatok is. rüh és bélférgek irtása. 51). ad megh ÿnnÿa. gyíkok.12 is. koſÅt az emberbe barombais el rontya” (Melius 156a). „Ha à Varadiczot. Az idegbetegségek közül fejfájás. fájó fogak. szédülés. A XVI. tövisek eltávolítása. toroknak. Pl. Pl. békák. Közülük sok a mai olvasó számára gyakran megmosolyogtató. Magas a n gyógyászati esetekkel. A vize penig Póknak. n i és férfimagtalanság gyógyítására. a gutaütésr l: „AÅ Guta wteÐben mÿkor aÅ Embqr vgÿ fekwÅÿk mÿnth egÿ holt Ðem keÅe Ðem laba nem moÅogh. csepeg vagy nem csepeg vizelet. darázs-. aÅ Melÿ embqrth aÅ Gqrch fogh” (OrvK. századi Orvosi könyv: „Feÿer wrqmnek kÿ fachÿart leweth.és n i hiúságot legyez- . a görcsr l: „Æarwas Bogarath vÿÐelÿqn nala. Ezen haſÅna à vizénec” (Melius 161a). „Ha meg txrxd à maguát és olayba meg fxzed. csökkentését célzó javallatok. serkentését. A „Fwlben valo Fergekrql” így ír a XVI. sebes szájak. században — a köztisztaság hiánya miatt — komoly gondot jelentettek a paraziták: bolha. vagy à gyermec tarto burokot ki hozza. gyakran iſÅod.

Ugyanennek a kornak a terméke Clusius és Beythe közös munkája. század közepéig kell várnunk. 1595) cím m ve. századbeli orvosbotanikusoknak. sz. Ez a munka nemcsak a magyar kertészeti irodalom alapvetése. század végén jelent meg két. akik ismerték és gy jtötték a növényeket. hanem egyben az akkori hazai virágkultúra és a korabeli magyar növénynevek forrásm ve is. Növénynévadás a XVII. a Stirpium Nomenclator Pannonicus. szemöldökirtás és a sz rnevelés módja is. kiemelked jelent ség Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar jegyzéke. Itt találkozott össze Beythe István protestáns prédikátorral és természettudóssal. [kés bb] Bécs. 138–41). A megoldásra egészen a XVIII. de els sorban nem magukért a növényekért. Frankovith és Beythe István egymással tudományos érintkezésben állhattak. aki elkísérte t növénygy jt útjain. . Nagyszombat. Lippay azonban a vadon term növényekre aránylag ritkán hivatkozik (BotTört. I–III. A gyógyító munkában részt vettek még különféle kuruzslók is. 1664–1667. 2. Posoni Kert. arcszínesítés. 1588) és Beythe András. amely 1583-ban Németújváron jelent meg. Hasznos és fölötte szikseges könyv (Monyorókerék. amely 1590-ben jelent meg Debrecenben. Fiveskönyv (Németújvár. Beythe András munkájának egy része Melius Herbáriumának szó szerinti átvétele. Carolus Clusius — 1574 és 1586 között gr. kezdetleges szójegyzékekkel. borbélyok. ekkor jelenik meg Linné korszakalkotó munkája. A XVI. hajfest szerek. hanem azért. és közölte vele a növények magyar neveit (Kádár–Priszter 17).13 get egykori „kozmetika” receptjei és javallatai is. század leghíresebb magyar kertje Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje volt. a Species plantarum (1753). Szikszai Nomenclatúrája csaknem 500 növénynevet közöl. — A XVII. század botanikai munkáiban eligazodni — a növényrendszer kiforratlansága. Ebben a csoportban leggyakoribbak a hajnevel . A XVI. Szemben a korábbi. Batthyány Boldizsár vendégeként — tartózkodott Nyugat-Magyarországon. pl. Frankovith egyike lehetett azoknak a XVI. a többi pedig Matthiolustól vett fordítás (BotTört. sérvmetsz k. 63). javasasszonyok. a rendszertani kategóriák határozatlansága és a nómenklatúra bizonytalansága miatt — a legnagyobb nehézségekkel jár. bábák látták el. akik a betegek gyógyításához és a varázsláshoz használatos gyökereket és orvosi növényeket gy jtögették. kisebb orvosbotanikai munka: Frankovith Gergely. ezek egy része vándorló (gyakran külföldi) kuruzsló volt. században ezeket az orvosi feladatokat nagyrészt tudós asszonyok. de szerepel az arcb r finomítása. vándorsebészek stb. A neves németalföldi botanikus. A pozsonyi kert növényeit az érsek öccse három kötetes nagy munkában mutatta be: Lippay János. hogy gyógyászati gyakorlatukban felhasználják. elejét l. A 17.

századból szintén kiváló magyar füveskönyvek származnak. A hazai flórakutatás szempontjából jelent s még Veszelszki Antalnak az 1798-ban megjelent „A’ növevény plánták’ országából való erdei. Voltak közöttük gyakorló orvosok. A 18. I. magyar. német. Természeti históriájának azonban csak az els része. század második felének rejtélyes alakja. az állatok országa (Földi János. tehetséges debreceni orvos és természettudós. 195). Az állatok országa. és ezekkel a magyar növénytani szaknyelv gazdagítása. francia) ad 1000 fajról (kb. Bécsben megjelent a szerz t l egy kis füzetecske Rövid krítika és rajzolat A’ magyar f vésztudományról címmel. Benk József (erdélyi református lelkész). Veszelszki Antal. évi kötetében. összeállítás jelenik meg. 200–5). gyógyító erejének ismertetése. század vége felé a fiatalon elhunyt. Az orvosbotanikusok olyan személyek voltak. 1801) készült el. Pozsonban. akiknek szeme el tt a növény orvosi felhasználása. gyógyító ereje lebegett és nem a florisztika vagy a növényföldrajzi flórakutatás. 1793-ban. Földi János tervezte els ként a magyar flóra megírását Linné rendszere alapján. a’ Linné Rendbeszedése.és f szeres könyv” cím m ve. 2500 magyar névvel) névjegyzéket (BotTört. lelkészek és más foglalkozásúak is. tanárok. Csapó József (debreceni városi f orvos). Justi Joannis Torkos (az els magyar gyógyszerészkönyv szerz je). A Lumnitzer-féle pozsonyi flóra jelent s számú (közel 700) magyar népi növénynevet is tartalmaz. A Linné-féle rendszerben négy nyelven (latin. század vége felé — elég hosszú szünet után — a magyar növénynévszókincs gyarapodását is rögzít több fontos könyv. amelyek szerz i az „utolsó orvosbotanikusok” (BotTört. fogyatkozás. 1791-ben jelent meg Lumnitzer István pozsonyi flóram ve. a Flora Posoniensis (1791). valamint a XVIII. és mezei gy jtemény. és Elnevezési el tt: szinte olyan z rzavar. Az erdélyi református lelkész. Benk József eredményei a korában nem váltak ismertté. Bár Földi Természeti históriájának növénytani része nem készült el. nómenklatúrája már a maga korában is elavult volt. A Linné systémája szerint. és tévedezés vagyon ma a’ Magyar F vésztudomány- . vagy-is fa. ill. Természeti história.14 A 17–18. és nem a flórakutatás. század vége felé megjelen néhány növénytani (orvosbotanikai) kiadvány. az Új füves és virágos magyar kert (1775). A XVIII. Számos — f leg népi — növénynevet ölel fel Csapó József debreceni f orvos els sorban gyógyászati célt szolgáló füveskönyve. bár rendszere. Közülük a legjelent sebbek: Páriz-Pápai Ferenc (a Pax corporis szerz je). érdeme a népnyelvi növénynevek felkutatása. munkája hazánkban els ként mutatta be Linné rendszerét és nómenklatúráját a pozsonyi Magyar Könyvház 1783. Bizonyítja ezt a XVIII. A népi növényismeret is egyre fejlettebbé válik. de a botanika f célja még mindig a növény orvosi felhasználásának. A bevezetésben így ír: „A’ miném z rzavar vólt hajdan a’ Deák F vésztudományban.

Szádler József. továbbá Tóthfalusi Miklós 3 kötetes kertészeti m vében (A magyar gazda mint kertész. Mit kell tehát tselekedni? Krítikát kell írni. aki latin nyelv munkájában (Enumeratio stirpium Magno Transsilvaniae Principatui. Ekkor lát napvilágot Debrecenben a magyar nyelvújításnak a botanika terén legnagyobb hatású m ve.15 ban.. nem vert gyökeret nyelvünkben.. hogy közel két évszázad elmúltával az általuk alkotott sok száz magyar szakkifejezés és növénynév jelent s hányadával még ma is találkozunk.” (Földi 3–5). a szaktudományok. benne a szerz értékes népi gy jtésével.] Gyümölcsbarát.. és Gazdaság író Könyveinket. [2. ugyanakkor munkájuk a magyar terminológia és nómenklatúra alapvetése. gyom. Jelzi ezt az. század kezdetét l jelennek meg Bécsben Márton József szótárai. Krítikát. melynek függelékeként a magyar növényneveknek els szinonimaszótára olvasható. A két szerz (Diószegi Sámuel prédikátor és Fazekas Mihály f hadnagy) egyike sem volt képzett botanikus. melly Törvényeket és Régulákat adjon a’ Növevényeknek elnevezésekben. már megjelenésekor sem volt korszer . különösen a természettudományok és az orvostudomány magyar nyelven való m velésének célja a botanikát sem kerülte el. Nem sokkal ezután lát napvilágot (1833–36) Kassai József Származtató ’s gyökerész magyar-diák szó-könyve. részben ezek. Kit n nyelvérzékkel alkotott új szavaikat a 19. amely kb. Vindobonae.. gaz. A reformkori nyelvújítás.. Földi János munkája az els olyan növénytani munka. [1. 840 növénynevet vizsgálva a magyar növénynevek részletes kritikáját tartalmazza.. A szász nemzetiség botanikus. 1823 és 1830 között megjelent kiadványainak „Magyarázat”-aiban közli 350 faj magyar és német népi neveit is (MNy. Orvosi. Számos új magyar növénynév található Barra István Növénytanában (1841). Az 1840-es évekt l egymás után megjelen növénytani munkákban merész újításokat találunk.. a pesti egyetem professzora els ként adott ki hazánkban szárított növénygy jteményt. de még inkább Bertuch-fordításai (1805–13) az általa alkotott új magyar növényneveknek jelent s mennyiségét tartalmazzák. Külön ki kell még emelni az Orvosi f vész könyvet (1813). könyvük mint növényhatározó. melly ki mutassa a’ rossz Neveknek hibáit. Kitaibel Pálnak (1757–1817) a magyar flórát feltáró utazásai. 79: 116–121). legtöbbjük azonban igen rövid élet volt.. Dudva és Burján lepte el.. 1816) hat nyelven teszi közzé a gazdag flórájú Erdély 2500-nál is több növényfajának neveit. és azokat meg jobbítsa. század egész folyamán használták. Kitabeil útinaplói több száz népi növénynevet is tartalmaznak. A 19. Baumgarten az els . melly minden Tudománynak tökélletességre vitele. Minden eddig nevezhet Lexiconainkat (Szótárjainkat) F vész. Ugyanerre az id szakra esnek a kor legnagyobb magyar botanikusának.] Konyhaker- . exsiccatumot.

Jelent sen fellendült a magyar szótárirodalom: kiadták A magyar nyelv szótárát 6 kötetben (Czuczor Gergely–Fogarasi János 1862–74). 1847). 1852. akárcsak kortársa. 1924–1925. közel egyszerre jelentek meg Graumann (1909) és Cserey (1911) növényszótárai. Jávorka Sándor flóram vében a régi és a népi növénynévanyagnak az addig legteljesebb gy jteménye rejt zik. Csapody István. Simonkai Lajos (1882) és Cserey Adolf (1887) határozói. Külön ki kell emelni a századforduló egyik legnagyobb magyar botanikusának. Természettudományi szóhalmaza lát napvilágot. A botanikai nyelvújítás csúcsa alighanem Kováts Mihály Növénybölcsesség a’vagy. 1843-ban az er szakos szócsinálmányairól híres orvosprofesszor Bugát Pál.] Virágkedvel . század kutatói közül Fialowski Lajos. Fialowski Lajos is. Wagner János. amely sok más tudományág új szava mellett növényneveket is tartalmaz. A 20. – 18592. század második felében látott napvilágot A magyar növényvilág kézi- . Nyr. Gombocz Endre. háromnyelv fejt növénynév m szótára. . de írta a Pallas Nagy Lexikonának (1893–1897) összes botanikai címszavát. A 19. legfeljebb Gönczi tankönyvei (Vezérkönyv a növénytan tanítására és tanulására. Sok cikkben foglalkozik a népi növénynevekkel..) indította meg munkatársával Csapody Verával.. A XX. 117: 563). Magyar Flóra (Flora Hungarica). Rapaics Raymund nevét említhetjük még.16 tész. A XX. A szerz k még mindig a hiányzó magyar növényneveket igyekeznek pótolni.. században a szervezett növénynévgy jtést a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára számára Jávorka Sándor (Dr. A reformkori nyelvújítás — nem mindig sikeres növényneveivel találkozhatunk Bugát Pál és Kováts Mihály (1845) könyveiben. valamint a tervezett (de csak töredékesen ismert) Brassai–Kováts-féle Új Magyar Füvészkönyv (1858). az addig csak latin nyelv genusok és az új fajok számára próbálnak „hivatalos” magyar neveket alkotni (vö. Jávorka Sándor. Ugyancsak ekkor jelentek meg az els magyar növényhatározók: Hazslinszky Frigyes (1864. Mindezek jelent s számban tartalmaztak növényneveket is. A század els felében Wagner János munkássága kiemelked : Hoffmann német növényatlaszának teljes átdolgozása során csaknem 6000 magyar növénynevet sorolt fel könyvében (1903). megjelent a 3 kötetes Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékekt l a nyelvújításig (Szarvas Gábor–Simonyi Zsigmond 1890–1893) és a Magyar tájszótár is (Szinnyei József 1893–1901). Borbás Vincének munkásságát. aki ugyan nem adott közre külön nómenklatúrai összeállítást. M szótár V–VI. [3.) említhet k. Bp. Pest. 1872). Mágocsy-Dietz Sándor. Én magam csináltam 4860 új magyar növénynevet” (Kováts. Ugyancsak a század kezdetén. század második felének elején nem sok újítással találkozunk.). id. A szerz ezt írja az el szóban: „Ezen munkában van 5921 Magyar növénynév.

Ennek alapján készült a magyar és a tudományos növénynevek szótára. a kétkötetes kézikönyv magyar növényneveit bizottság bírálta felül és korszer sítette. Magyar növénynevek szótára. 1966.17 könyve (Soó Rezs –Jávorka Sándor 1951). amely a hazai és külföldi edényes növények (tehát a harasztok. ezek a nevek kerültek azután a kés bbi növényhatározókba.és a zárvaterm k). Csapody Vera több évtizeden át gy jtötte a hazai fajok népi neveit. amelyeket egy kisebb terjedelm szótárban jelentetett meg (Csapody Vera–Priszter Szaniszló.. .). fontosabb társneveikkel együtt (Priszter Szaniszló. Növényneveink. Bp.. a nyitva. Bp. valamint a mohok magyar és latin neveit tartalmazza. 1998. A magyar és tudományos növénynevek szótára. A sok évtized óta bizonytalan növénynévi helyesírás alapelveit az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás rögzítette.).

Debrecen.) igazolva azt. 36) Bp. A népi elnevezések kit n vizsgálatát végezte el Péntek János (Péntek János–Szabó Attila. Hoffmann István. hogy a helynevek és a növénynevek elemzése sok tekintetben hasonlóságot mutat. Funkcionális-szemantikai elemzés. stb. Adatok a Baranya megyei Nagyváty.. Bukarest. termetes medvetalp. amelyek alapján a növénynevek létrejöttek. 1987. A növénynevek névrészeinek funkciói az alábbi rendszerben elemezhet k: A névrész 1. 1.. megjelöli a növény fajtáját (fa.1. 1943–1958. funkcionális névrésznek tekinthet a növénynév hangsorának minden olyan egysége.. Nagy Rózsa. A névrészek névelemekb l (lexémák és toldalékmorfémák) állnak. feny . szulák) 2. I–V. Kolozsvár. 1943. a növény tulajdonságát 2. A növénynevek funkcionális névrészekb l állnak. Figyelembe vettem a növénynevek elemzésére vonatkozó rendszereket. Halászné Zelnik Katalin. 1993.. Register: Alphabetisches Verzeichnis. amely a névkeletkezés szituációjában a megjelölt denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai jegyet kifejez. mérete a név az egész növény méretére vonatkozik (apróbojtorján. bokor. Moldvai csángó növénynevek (CsopNyelvDolg. Leipzig.1.. — A feldolgozott növényneveket vizsgálva azokat a tényez ket veszem számba. Helynevek nyelvi elemzése. 173–195). illetve nemzetségnevek: alma. A fölsorolt típusok egyetemes jelleg ek. hogy a névadásnak mi volt az indítéka. Fünfter band.. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. f . azt tekintem át.1. Ember és növényvilág.18 A NÖVÉNYNEVEK SZERKEZETI ELEMZÉSE Növénynevek szerkezeti elemzésér l átfogó módszer nem készült. és alkalmaztam Hoffmann István „többszint ” helynévtipológiáját (vö. vö. vö. tehát milyen szemlélet szülte ket. Bearb. ennek bemutatása a növénynévelemzés lexikális-morfológiai szintjén történhet. Heinrich Marzell hasonló rendszert alkalmaz a német növényekre vonatkozóan. nagy nyárfa) . 1985. különféle részelemzések jelentek meg. Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen. kifejezi a növény valamely sajátosságát 2. de a különböz m vek különböz szemléletet tükröznek.

rossz illatára.1.2. az országra utal. magjára (egymagvú galagonya) 2.3. alakja a név az egész növény alakjára utal (harangláb) a név a növény valamely részének formájára. egyéb a név jelölheti a növénynek valamely speciális.3. fehérhúsvét) 4. a virágzási id (tavaszi szironták. a levelére (szilvalevel f . nyári hérics.5. kiváltott hangra utal (cseng f .1. színe a név a növény egészének színére utal (fehér nyárfa. mezei sülyf ) 3. a virág.2. csattogó szamóca) a név a növény leveleinek mozgására vonatkozik (rezg nyárfa. kékibolya) a név a növény magtermésének színére utal (fekete mák) a név a növény gyümölcsének színére utal (fehér gyümölcs eperfa. ahol a növény él. a term id (egyéves vadárvácska) 4. veressz l ) a név a növény gumójának. a növény által kiváltott hang a név a növényt l hallatott. vagy ahonnan hazánkba érkezik (olasz kapor. a mag. keser f ) 2. gyökerének. reszketeges nyárfa) 3. íze (édesgyökér. illata a név a növény jó. a virágjára (bojtvirág. harangvirág). fekete nyárfa) a név a növény virágának. alakjára utal: pl.2. vöröshagyma) 2.1. a helyre utal.1. a gyümölcs méretére utal (kicsinynadályvirág) 2. kifejezi a növény el fordulási helyét 3.19 a név a levél. nehézszagú pipitér) a név a növény jellegzetes szagára utal (hagymaszagúf ) 2.1. büdös pipitér.1. hagymájának színére utal (sárgahagyma. a gyökerére (hézaggyökér. németgyömbér) 4.6.1. gumós boglárka). kifejezi a növény valamely speciális idejét 4. szagára utal (illatos ábelf . id höz kötött tu- . ill. virágzatának színére utal (kékvirágú-ökörfark. ahol a növény rendszerint él (ház helyén termett torma. búzalevel f ).4.

árvalányhaj. kunok paréja) 8. virágzási ideje ( szibánat).3. a virág alakja (oroszlánszáj). kerti angyélika) 5. csabaíre. kisasszonypapucs. lúdfiak étke. Boldogasszony tenyere. salamonpecsét stb. pl. a növény használója azért vált névadóvá. mert egyetlen funkció fejez dik ki benne. a növény haszna (fest f . 13. kakastaréj.és kétrészes nevekb l áll. bizonytalan (a névadás oka nem világos: nézsitf ). a denotátum alakja (paponya). kerti ádáz. I. kifejezi valamely másik növényhez való hasonlóságát (bizonyos növényeket hasonlóság alapján egy másik növényr l neveztek el: articsóka ’Anthriscus cerefolium. torokf ) 11. Egyrészes a tejaltató. a növény vadon terem vagy termesztett (vadarticsóka. prüsszent f ) 7. zamatos turbolya’ 12. egyéb: ide sorolhatjuk a mesterséges névadás tulajdonnévi típusát. a növénynévvé válás jelentés-. pl. Boldogasszony tenyere. télen is zöld (télizöld) 5. kutyatej.1. kifejezi a növény gyógyászati hatását (köszvényf . kifejezi a növény felhasználását 7. a növényt képzelt lényr l nevezték el (ördögszekér) 9. a növény a nap után fordul (napraforgóvirág) 5. krisztustenyere.2. sülyf . kifejezi a növény hatását (tet rontóf . megnevezi a növény felhasználóját 8. tyúkhúr) egyéb 8. mert a hagyomány szerint (mintegy felfedez ként) els ül vette hasznát (csabaíre. kifejezi a növénnyel kapcsolatos hiedelmet 9. kifejezi a növény életmódját 5.2. amikor a növényt személyr l nevezik el (Kitaibel-mályva ). vadrózsa. Ezek a nevek denotátumokról csupán egyetlen információt közölnek. Boldogasszony palástja. télizöld.3. pl.20 lajdonságát. a növényt bizonyos szentekr l nevezték el (Boldogasszony palástja. sebf . méhek füve. a növény használata jellegzetesen valamilyen embercsoporthoz vagy mesterséghez köt dik (vargák füve.1. fehérhúsvét. Az egyrészes neveknek két típusát különböztetem meg: a. A magyar növénynévállomány dönt en egy. tálmosóf ) a növény állatok eledele (lúdfiak étke. . felhasználása (tejaltató).1. fekélyf . egyéb 6.. a növény speciális életmódja. a termés alakja (halálfejecske).2. Gencius király füve) 9. egyéb 10. egérfül.1. macskatalp. bolondítóf . híd r. paponya. Szent Barbara füve) 9.

erdeigyöngyvirág ’Polygonatum’. cseresznye. amely bolonddá tesz (2)’. b. amely vadon terem (2)’. A kétrészes nevek névszerkezeti típusai tehát a következ képpen alakulnak: az alaprész funkciója a növény fajtájának (ez lehet a gy jt névi jelleg fa. az elemek (általában az utótag) valamelyikének növénynév vagy növényféle jelentése van. amely nyáron virágzik (2)’.és utótag közötti viszony elemezhet (részletesen a Szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben ismertetem). nyári hérics stb. vadrózsa. boglárka. A kétrészes nevekhez sorolom a köszvényf . 3. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. ill. hogy növénynévr l van szó. gyöngyvirág). bokor. feny . Az egyrészes nevek másik csoportját az egyelem növénynevek alkotják (rózsa. A kétrészes növénynevekben a név fajtájának megjelölésére bármilyen. bokor. általánosabb vagy speciális jelentés növénynévi közszót felhasználhatunk (helynevek esetében ezeket földrajzi köznévnek nevezik). fajnévként használ: pl. el tag) a búza. bambusz. hogy ’a növény a búza között él’. kóró. szulák) kifejezése. utótag) a virág. oroszlánfog ’Leontodon’. orchidea. farkasöl sisakvirág’. Pl. elnevezéseket. bab.21 valamint szerkezeti változás útján következett be. és a nevek közül sokat a köznyelv is használ nem növénynévi jelentéssel (pl. 2. pl. ez a típusú névalkotás a nyelv közszói rétegét érinti. amely nem babféle. a b vítményrészé pedig a növény valamely sajátosságának megnevezése. páfrány. vagy nemzetségnév. moha. f . virág stb. ezért a bab utótagot kapta. kaktusz. Utótagként állhat: 1. más része pedig névátvétel (rózsa). a b vítményrész (v. Ezen nevek egy része morfematikai szerkesztéssel alakult (boglárka). vö. vadrózsa ’rózsa (1). A kétrészes nevek keletkezhettek szintagmatikus úton vagy jelentésbeli névalkotással vagy lehetnek névátvéte- . az el . növénytani köznévnek (a földrajzi köznév analógiájára) tekinthet gy jt névi jelleg elem: fa. hérics. szulák. Ezek az egyrészes nevek általában kéttagúak. összefoglaló jelentés nemzetségnév (pl. nyári hérics ’hérics (1). Ezekben a nevekben mindig kifejezésre jut. más részük kihalt (sikkantyú) vagy megmaradt nyelvjárási szinten (sikár). bolondítóf . bolondítóf ’f (1). összefoglaló jelentés nemzetségnév: bürök. feny . elefántormánya). vagyis a növény másik génuszhoz tartozik (ebben a használatban a jelz t egybeírjuk az utótaggal): a farkasbab ’Aconitum vulparia. lián. azt fejezi ki. búzavirág: az alaprész (v. oroszlánszáj ’Antirrhinum’. (Priszter a hínár. disznó). kosbor. Ezen növénynevek sajátossága. amely a névben téves. Egy részük hivatalos növénynévvé vált (zsurló). de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. mert két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el benne: köszvényf ’köszvény gyógyítására való (1) f (2)’. pálma. virág. perje növényneveket konkrét növényrendszertani jelentéssel nem rendelkez gy jt nevek közé sorolja. II. f . Priszter 15). kaktusz stb. hogy növénynévr l van szó. Közülük néhányat a hivatalos magyar növénynévadás nemzetségnévként.

amelyek a növénynevek. paponya. kutyakapor.1. Ugyanannak a nemzetségnek más fajai másféle jelz ket kapnak: Cornus sanguinea. boglárka.1. társadalmi szerepet jelöl szó (paptök. A kétrészes növénynevek egy része hivatalos növénynév lett. esetünkben a Cornus mast. farkascseresznye) madár (kakukkvirág. század híres svéd botanikusa. amely napjainkban már nem használatos. 2. — A következ kben a lexikális elemek azon típusait kívánom számba venni. öss zetett köznév 1. a Species plantarumban (1753) Linné már nem vette át a korabeli botanikusok és orvosgyógyszerészek által általánosan használt. macskagyökér) háziszárnyas (kotlóvirág. anyaf ) d) állatnév háziállat (bárányvirág. kisasszonypapucs. szaporaf a) népnév eredet. nemesítés helye (francia mustár) etnikai preferencia (pl. a kétrészes nevek létrejöttét a hivatalos növénynévadás is el segíti. Linné (1707–1778) hatására terjedt el. más része népi név vagy olyan név. E kett együtt alkotja egy-egy faj általánosan elismert nevét. valamely csoportok kedvelik) (kunok paréja. tyúkvirág) vadon él állat (békavirág. tótok és barátok salátája) b) foglalkozást. pipef .2. nem (leánykökörcsin. kígyóf . 1. vadrózsa. A növénynevek nagyobb része kétrészes. egérfül. címet. bolondítóf . kakukksaláta) . leányeper. Korszakalkotó munkájában.22 lek. kett s nevezéktan (kett s nómenklatúra. több (vagy sok) szóból álló leíró frázisokat. a második pedig a faji jelz (pl. egyszer köznév (rózsa. köznév 1.2. veresgy r som. vitézvirág) c) rokonsági viszony.2. hérics. farkasalma. kutyatej 1. Cornus). a húsos somot. papsajt. kétrés zes növénynevek: köszvényf . ebsz l . binominális nómenklatúra) a XVIII. egyrészes növénynevek: tejaltató. krisztustenyere. a manapság használatban lév ún. A faj tudományos megnevezésének formája. hanem két latin szóval jelölt minden növényfajt. Az els ezek közül a nemzetség (genus) neve (pl. kanálka) 1. illetve a névrészek felépítésében megjelennek: a névrészekbe foglalt szavak és a névalkotásban szerepet játszó morfémákat vizsgálom.2. mas). Lexikális-morfológiai elemzés. árvalányhaj.

3.4. tölcsérvirág. szegf ) g) öltözet. többelem személynév (jóhenrikfüve. személynév 2. túróf ) i) emberi testrész.5.3.1.1.8. keltike.1. rántóf ) 3. visszafordultsz l ) származékszavak 4. dísz (sisakvirág. kékilonka) 2.1. keresztnév (Áron szakálla) becenév (Katika-répa) 2. határozós szószerkezet (naprajáró) 5. kenyérmorzsa. gerézdes) 4.1. földrajzi név (Bermuda-f ) melléknévi jelleg szó 3. szentnév (szentgyörgyvirág) 2. képzett melléknév (bécsikömény. ökörfarkf ) e) anyagnév (vasf .2. fogan tt. ábrahámfa) 2.1. pongráccseresznye). illatos ábelf . rovar (dongóvirág.23 2.3. Ez a típus a vizsgált anyagban nem fordul el . bibliai. befejezett melléknévi igenév (türtszirom. pinavirág) j) természeti elem (t zf ) g) égitest (csillagvirág) h) egyéb tulajdonnév 2. igenévi szószerkezet (légyfogó. bársonyparéj) f) eszköz.1. egérfarkf . kisasszonypapucs) h) élelmiszer (kásaf . tavaszif .6.1.1. kecskerágó) 5. képzetlen melléknév (földfüst) 3. pászkamorzsa.1. 3.1. szappanf . köznevesült személynév (salamonpecsét. méhf ) állatok testrésze (bikatök f .2. üresgyökér) szószerkezetek 5. lyukasgyöker f ).1. bels szerv (májvirág. tárgy (harangvirág.2. 5.2. bocérkata. egyrészes képzett növénynév (boglárka. tejesf 3. 2. szervetlen szókapcsolat (nefelejcs) . mózespecsenye. családnév (Kitaibel-mályva. kultikus név (Krisztus-pálma) 2. zsurló. egyéb személynév 2. párlóf . folyamatos melléknévi igenév (n sz f . 4. tésztalapu.4. kétrés zes képzett növénynév (tetvesf .1.7.

1.1. cickafark. valamint figyelembe vettem Hoffmann István helynévtipológiai osztályait is (Hoffmann 57–58). jelentés beli névalkotással keletkezett nevek 3. kanálf .1. névutóval (naputánforgóf .1. naputánnéz f ) 3. csabaíre) 1. tejaltató) 1. tapadással (angyalédes.2.3.1. bárányka) 2. névszóképz vel (boglárka. metaforikus névátvitel (híd r. harangláb) 3.2.2. üresgyökér) 3.1. macskatalp.2. jelentésb vüléssel vagy -sz küléssel (oroszlánszáj) 3. BELS NÉVALKOTÁS A bels szóalkotás történhet a meglév nyelvi elemek jelentésének átértékelésével (jelentésbeli szóalkotás) vagy alaki eszközökkel (szóösszetétel.2.1. jelz s (vénuszhaj. amely a szóalkotásnak két szintjét. sz rösf ) 2.2. kétrészes nevek (sípf .1.4. Növénynevek az alábbi rendszerben elemezhet k: A. mellérendel (élekhalok) 1.1. sikkantyú. kiegészüléssel (macskatalpf .). szinekdoché (akácfa) 4. 1. névátvitellel 3. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek 1. szerkezeti változással alakult nevek 4.3. egyrészes nevek (agármony. napraforgó) 4.3. 9: 3–31). redukcióval (Szent Barbara füve) 4. metonimikus névátvitel (disznócska. szóképzés stb. bojtorjánka.2.2. határozós (fülbecseppent ) 1. cigánypicsa.2. a küls és a bels szóalkotást különbözteti meg. szervetlen (engemnefelejcs) 1. mogyoróaljaf ) . sebforrasztóf .1. cickafark) 1.5. tárgyas (tökösséggyógyító. A szóalkotás problémái: MNyj.1.24 KELETKEZÉSTÖRTÉNETI VIZSGÁLAT A növénynevek keletkezéstörténeti vizsgálatában Papp István rendszerét alkalmaztam (Papp István. jelentéstömörít (kankós) 1.6. sarkantyúka.1.

) E tekintetben elfogadhatjuk Hoffmann István nézetét. KÜLS NÉVALKOTÁS A küls szóalkotás idegen elemek felhasználásával történik. Ember és növényvilág 177). 5. A tömörebb (egybeírt) névtípusban az utótag nem nemzetségnév vagy nem annak a nemzetségnek a neve. Ember és növényvilág 177) Károly Sándor (Károly. kökörcsin. Sokszor a szóösszetétel és a jelz s szószerkezet csupán helyesírás kérdése (pl. Péntek János 35 összetételtípust állít fel: 1. megkönnyíti az el tag értelmezését.1. az utótag általános jelentés . de ezüst hárs).3. névátvétel 5. népetimológiával (kacsanyak. bükkfa.2. tükörfordítások (salamonpecsét. pásztortarsoly) 1. miszerint „a szintagmák és a szóösszetételek tagjainak szemantikai kapcsolattípusait azonos grammatikai eszközök fejezik ki. benedikta) 5. kálomistagyökér. idegen szavak (nigella. porcsf . fejezetben foglaltam össze. Sárgadinnye. mivel a növénynevek írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. jövevényszavak (menta. (A növénynevek helyesírására vonatkozó tudnivalókat A magyar növénynevek helyesírása c. f ) mindig általánosabb fogalmi kört jelöl. Péntek János az összetett növénynevekr l azt írja: „a sz kebb értelemben vett öszszetételek és a lazább szerkezetek részletesebb vizsgálatát együtt végezzük” (Péntek–Szabó.5.25 4. Akácfa-típus (rutafa. így a lazább szerkezetek min sítését is lehet vé teszi. az egybeírásos forma a jelentésváltozást fejezi ki: pl. muharf ). illetve fehér liliom-típus. hogy összetételnek vagy szintagmának fogjuk-e föl ket” (Hoffmann 59– 60). juharfa. a hivatalos jelz s fajnév. atracél) 5. Péntek János összetett növénynevekre vonatkozó rendszere (Péntek–Szabó. a kékliliom nem a Lilium. Szintagmatikus szerkesztés sel alkotott nevek A szintagmák és a szóösszetételek között nehéz pontos határt vonni. ezüstfeny . amely megfelel a latin nómenklatúra jelz s fajneveinek. A szóösszetételek 271– 328) m ve alapján transzformációk segítségével állapítja meg a viszonyt az összetétel tagjai között. Birsalma-típus (birskörte). tujafa. f zfa. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. cserfalevel f ) 4.4. a szintagmatikus szerkesztettséget mutató nevek névrészeinek alaki-funkcionális viszonyának megítélését nem befolyásolja az. 2. Ez a leggyakoribb növénynévtípus. b vüléssel (barátfej f . atlaszér) B. 3. amelyhez az illet faj tartozik (sár- . Ezekben a növénynevekben az utótag (fa.

33. 13. bagzóf . Kígyóugorka-típus. hogy rekonstruálni lehet azt a kommunikációs helyzetet. cickafark. sajátosságuk. fehér zászpa. Az egyrészes nevek el . naprajáró 1. amely csüng’. 17. itt az igenévi el tag állítmány. 16. a lazább (különírt) névtípus utótagja nemzetségnév. 30. 18. amelyben egy-egy összetétel létrejön. elefántormánya stb. 19. amelyet a kecske rág’. Bonyavirág-típus. elefántormánya) 1. 35. F z tök-típus. 20. Sóvirág-típus. 29. 27.és utótagjának viszonya lehet: 1. rezg nyárfa. zörg virág. Hadiburján-típus. 22. hogy növénynévr l van szó. hasindító ’hasat indító’ 1. További összetételtípusok: 6. Járomiharfa-típus. 7. Napraforgó-típus. Az egyrészes nevek (agármony. Délignyíló-típus. de a 35 típusba sok népi növénynév nem sorolható be (pl. Téli retek-típus. Büröksíp-típus. fehér hunyor). 1. Kecskerágó-típus. sárkánynyelv. 21. 15. 23.1. határozós  jelölt: fülbecseppent . Kanadai nyárfa-típus. ropogós f zfa. 24. cickafark. Szálkás búza-típus. Karós paszuly-típus. amelyb l tapadással lett a kecskerágó. Barackfa-típus.1. vérehullóf ). Odúsfa-típus. 25. agármony. 9.26 gadinnye). Galagonyakert-típus. 8. jelentéstömörít : bolhahalál ’a bolhák halálát okozó növény’. A történeti növénynévanyag egy.1. Vérfa-típus. Kákabutyóka-típus. a melléknévi jelz pedig fajjelöl (fehér liliom. cigánypicsa.1. 4. 34. Ennek a szemléletnek az el nye.4. Csipkebogyó-típus.és kétrészes nevekb l áll. Az alapmondat: A kecske rágja a bokrot ’olyan bokor. 31. Oltott eper-típus. szarkaláb. 28. Csüng fukszia-típus (álló rózsa. azaz a 35 típusban világosan kimutathatók a növénynévadás indítékai. 11. 14. 32. Gyógykaktusz-típus. Gyászvirág-típus. Pokolvarf -típus.3. szószerkezetek. 12. kiaszszonypapucs) jelölt (papmonya.). tárgyas  jelöletlen: tökösséggyógyító ’tökösséget gyógyító’. kankós ’kankó gyógyítására szolgáló növény’ .1.2. 10. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. jelz s  min ségjelz s összetett növénynevek: vereshólyag. földikenyér  birtokos jelz s összetett növénynevek jelöletlen (vénuszhaj. Légyfogó-típus. Útif -típus. Sírvirág-típus. Az alapmondat: A fukszia csüng ’olyan fukszia. Disznótök-típus.1. Tyúkvirág-típus. csabaíre) valójában közszói összetételek. ebb l alakulhatott ki a kecskerágó-bokor. Arannyalverseng típus. tejaltató ’tejet altató’. Síposkörte-típus. 26. 5.

5. Problémát okoz a min sít jelz típusainak elkülönítése. vízililiom ’vízben él (1) liliom (2)’. kígyónyelvf ’a kígyó nyelvéhez hasonló level (1) növény (2)’. amely tavasszal virágzik (2)’.]. szemléletesebben képesek bemutatni (részletesen l. anyagát stb. Hoffmann 61). tavaszi hérics ’hérics (1). nagyságát. amely az út mellett n (2)’.1. helyzetét. ahogyan a helynevek sem (vö. csoportosítás növénynevek elemzéséhez nem elegend (helynevek elemzéséhez sem.6. vö. funkcionális szempontokra van szükség. mellérendel (élekhalok) szervetlen (engemnefelejcs. II. pontosabbá. tehát funkcionális jegyet kifejez névrésznek tekinthet . imádságbokor stb.2. 1. Ez a meghatározás. valamivel el nem látott vagy valamit l megfosztott voltát. tyúkvirág ’a vi- . típus (definiálásukra és jellemzésükre Péntek János külön csoportokat alkotott). valakihez vagy valamihez való tartozását. tyúkvirág. Az Akadémiai nyelvtan a min sít jelz két típusát különíti el: a megkülönböztet jelz t („a jelz a jelzett szó értelemkörét valamilyen tartalmas jegy hozzáadásával sz kíti”) és a kiemel jelz t (a „jelz a jelzett szónak nem megkülönböztetésére. Az Akadémiai nyelvtan a min ségjelz t így definiálja: „a jelzett szó jelentését azáltal teszi teljesebbé. de a korábbiakban ismertetett rendszerekben jól elemezhet k ezek a növénynevek (szögletes zárójelben a névadási típus. tet f ’tet irtására való (1) a növény (2)’. A hagyományos min ségjelz i kategóriákba nem fér bele a sebforrasztóf . A kétrészes nevekben jelentkez jelz s viszonyt a névrészek mint szerkezeti egységek közti kapcsolatot értelmezhetjük. hogy kifejezi a jelzett dolog küls vagy bels tulajdonságait (színét.). 266–267). amely annyira lesz kíti a jelzett szó jelentéskörét. ahová besorolható): sebforrasztóf ’a f vel sebeket gyógyítanak’ [10. 265). valamivel ellátott. A sajátos jelentésszerkezettel bíró növénynevek ugyanúgy nem sorolhatók be a min ségjelz i kategória felosztásai alá. további szemantikai.]. ízét. hanem kiemelésére szolgál”) (MMNyR. hogy növényr l van szó: pl. a sorban elfoglalt helyét stb. különféle tulajdonságszer körülményeit (állapotát. alakját. varf ’a f vel varat gyógyítanak’ [10.)” (MMNyR.1. temondád) 1. említhetjük még a kijelöl jelz t.27 1. farkasöl f ’farkas elpusztítására való (1) növény (2)’. ezeknek a szerkezeteknek mindkét tagja információt nyújt a növénynév denotátumáról. hogy csupán egy egyedre korlátozza. A növénynevek névrészeinek funkcionális viszonyait a korábban ismertetett funkcionális-szemantikai elemzés kategóriái összetettebben. A kétrészes nevekben két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el. sepr f . a funkcionális-szemantikai elemzés részben). Hoffmann 60–61). II. Ezekben a nevekben az utótag (különféle növénytani közszó és nemzetségnév) kifejezi. útif ’növény (1).

névszóképz vel A névszóképz vel történ növénynévalkotás megtalálható egyrészes és kétrészes növénynevekben is. tátogó (< tátogóvirág). Az -ó/. cserfalevel f . A magyar növénynévrendszer kiforratlanságát és hiányait körülírásos növénynevekkel pótolták: hamis fekete magú nigellaf .1. vö. angyalka. Az -i/-s képz s melléknévi jelz f nevesülhetett: tengeri (< tengeri kukorica).: borjúfej f . -sdi: sósdi. besztercei (< besztercei szilva).) -ú/. n sz f . bojtorjánka. likasf . angyalicska. fúvóka. -ke: kutyóka. rántóf . boglárka. ragadvány.28 rágnak rontó hatása van a tyúkra’ [9. Melléknévi igenevek képz i: -ó/.(folyamatos melléknévi igenév képz je): borongóf . bolondító (< bolondító beléndek). csábítóf . morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. . Más képz kkel alkotott nevek: -vány/-vény: gyujtovány. lyukasgyöker f . -r: csucsor stb.melléknévi igenévképz s növénynevekben az összetett növénynév jelz el tagja f nevesült: pl. az -ó/. a tapadással keletkezett növénynevek c. -s: gerezdes. a tapadással keletkezett növénynevek c. kutyócska. részben. ezt a módszert els sorban a XV–XVI. A jelz s szerkezetb l létrejött növénynevek sajátos típusát alkotják a körülírásos növénynevek. daróci (< daróci szilva) stb. tálmosóf ’a növényt tálak mosására használják’ [7. párlóf . ebfej f . borsocska. -ka.) -t/-tt (befejezett melléknévi igenév képz je): türtszirom.] stb. (Részletesen l.]. fogan tt. búzalevel f . sarkantyúka. -i: katibolha. földitök. égivirág. Kicsinyít -becéz képz k: -cska. -ár: folyondár. -cske: disznócska. angyalédes (< angyalédesgyökér).. Melléknévképz k: -i: tavaszif .képz s növénynevek esetében ráértéses tapadásról is beszélhetünk. (Részletesen l. töviseslapu. 2. napraforgó (< napraforgóvirág) stb. Ember és növényvilág 176. er sf . mérges vad harapást gyógyító f stb. barátfej f . szopókavirág. árvácska. bársonyka. kontyosf . században alkalmazták. Péntek—Szabó. kankós. jövötény. részben.

a galamboc(f ) ’Verbena officinalis. Történeti jelentéstan 150). vagyis a jelentésviszony min sége lehet metaforikus. Tehát olyan névalkotási folyamat. a metaforát. amelynek során egy növénynévnek a meglev mellé újabb jelentése is kialakul. esetleg szinekdoché (nem–faj viszony). a leveg szervetlen anyagaival táplálkozó él lény’ jelentést kapott.1. olyan típusok tartoznak ide. 3. Ezen az alapon a növénynevekben is fellelhet típusokat említve. naputánnéz f . Maga a növény szó is a növevény ’növ ben lev . a jelentésbeli növénynévalkotás körében az alábbi típusokat említhetjük: 3.1. azaz hasonlóságon alapuló. és ezek azonos fogalmi osztályba osztályba tartozó denotátumokra vonatkoznak (Hoffmann 99). amelyek során az új jelentés kialakulása az alaki szerkezet változása nélkül történik. jelentésb vülés vagy -sz külés A jelentésb vülés. de nem azonos vele.2. közel áll a hasonlóságon alapuló névátvitelhez. verbéna’ nemzetség elnevezése lett. naputánforgóf . a metonímiát és a szinekdochét. fiatal’ melléknévb l szófajváltással és jelentéssz küléssel ’a talaj. A metaforát a stilisztikai szakiro- . névátvitel Károly Sándor (Károly. nyelvi gazdaságosságra törekvés nyilvánul meg benne. ez utóbbinál teljesen idegen fogalmak kerülhetnek egymás mellé (Hadrovics. Egyes növénynevek nemzetségnévvé váltak. 3. két képzet hasonlósága alapján az egyik nevet átruházzuk a másikra. a víz. metonimikus.29 2. 9: 3–31) a közszavak keletkezését vizsgálva a jelentésbeli szóalkotást a küls és az alaki eszközökkel történ bels szóalkotási módok mellé állította. vagy rész–egész viszony). jelentésük b vült: az oroszlánszáj ’Antirrhinum majus’ a teljes Antirrhinum nemzetség. ok–okozati kapcsolat van. azaz érintkezésen alapuló (a jelentések között helyi. metaforikus névátvitel A metaforikus jelentésfejl dés a hasonlóságra épül. jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek Papp István tanulmányában (A szóalkotás problémái: MNyj.2. a következ képpen végezhet el a magyar növénynevek osztályozása: 3. id beli.2. Jelentéstan 164) a névátvitel típusának három jelenségét különíti el. vasf ’ növénynév a ’Verbena. A jelentésbeli névalkotás a növénynevek körében is igen gyakori. A jelentésbeli szóalkotás a szókincs gyarapodásának gyakori módja. névutóval Névutóval keletkezett növényneveink száma nagyon kevés: pl. illet leg sz külés lényegében egymással rokon fogalmak.

libaláb. lelki tulajdonság → növényi tulajdonság: mérgesparaj. illetve annak milyen hatása van. színét. a nevek . alakját stb. de szintagmatikus szerkesztéssel alakult kétrészes nevek között találunk. emberre jellemz állapot: árvácska. személynek valamely jellemz tulajdonsága. er sf . az emberre vonatkozó terminusokat növénynévként használta föl a nyelv. hogy a növényt ki vagy mi használja. társadalmi helyzet: vasúr stb. macskatalp → macskatalp) 4. a következ típusok állapíthatók meg: 1. császárszakáll. élelem neve: kenyérmorzsa. testrész: árvalányhaj. A hasonlóság alapja az állatnak. tartalmi hasonlóságon alapuló névátvitelr l van szó: a növényeket néha állatokhoz. 1. 2. — A species pro specie metafora esetében nagy szerepe van a tévesztésnek. id járási jelenség: aranyes stb. papsajt.30 dalom olyan névátvitelnek tekinti. állatok testrészének neve: galambbegy. Az antropomorf metaforáknak számtalan tartalmi típusa mutatható ki: emberi szerv. vagy az. A f nevek metaforikus kapcsolatait vizsgálva. tárgy → növény (harangláb → harangláb) A melléknevek metaforikus kapcsolataira példát els sorban a metaforikus szemléleten alapuló. mint pl. paptök. illet leg azokkal azonosítja. foglalkozás. madármorzsa.). a legfontosabbat választják ki a megnevezéshez: oroszlánszáj ’a virág az oroszlán szájához hasonlít’. személy → növény (híd r → híd r) 2. A metafora a jelentésváltozásnak igen elterjedt típusa. Nagy számban szerepelnek növénynévként állatnevek: koldustet . emberi testrész → növény ( árvalányhaj → árvalányhaj) 3. sarkantyú. A tartalmi típusok közül felt n ek az antropomorfikus elemek. vallási asszociációkat tükröz emberi testrész: krisztustenyere. amikor a névadó személyek ismerik a megnevezend denotátum sokféleségét (méretét. oroszlánszáj. állatnak tulajdonított termék. életkor. szellemi. nehézszagú zeller. Növénynevek hasonlóságán alapuló névátvitel. névcsere. hangulati hatása ezért er sebb): madárkenyér. tárgy (az el tag és az utótag szemantikailag összeférhetetlen. fizikai tulajdonság → növényi tulajdonság: er sszagú zeller. anyagnév: aranyka. tárgyakhoz hasonlítja. dísz: kisasszonypapucs. A metaforák másik nagy csoportját a zoomorf terminusok alkotják. istenszakálla. személyekhez. Növénynevek esetében metaforának tekintjük azt. ördögborda. amely „két fogalom közt fennálló tartalmi (küls vagy bels . pásztortáska. kakastaréj. tárgyak: sepr . kutyatej. néha funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul” (Fábián–Szathmári–Terestyéni 90). öltözet. állati testrész → növény (kakastaréj → kakastaréj. és ezek közül az egyiket. emberi cselekvés: tátingó. mitológiai személynek tuladonított tárgyak: ördögbocskor.

jelentésváltozása meglehet sen gyakori. Az analitikus species pro specie metafora esetében az el tag vagy az utótag másik növénynek a neve: — Az el tagot más növény neveként ismerik. — Bizonyos esetekben a névadás bizonytalan ismeretet. ezért ezeknek az elnevezéseknek az átvihet sége. az utótag lehet általános jelentés növénynév (f . a borostyán ’Hedera helix’ növénynevet közönséges babér ’Laurus nobilis’.31 összecserélésének.): pl.2. Az ismeretek bizonytalanságának a következ okai lehetnek: — Vannak növények. ahol a két képzet között érintkezési asszociáció áll fenn. a nevek összecserélése: pl. mindegyik növénynek tüskés termése van: a mácsonyát ’Dipsacus’. génuszokat. nem gyöngyvirág az erdeigyöngyvirág ’Polygonatum odoratum. kerek repkény ’Glechoma hederacea’. és ennek alapján egyik nevét átvisszük a másikra. gomba. névtévesztést tükröz (ezek a nevek általában történetileg minimális számú adattal szemléltethet k. virág stb. — Az utótag használata metaforikus (Károly. a bábakalácsot ’Carlina’. 3. A tipikus vonások ugyanis nem kizárólag bizonyos fajokra jellemz ek. sokszor nyomon követhet . orvosi salamonpecsét’.2. a petrezselyemvirág a tavaszi hérics ’Adonis vernalis’ neve. de az utótag más génusznak a neve. mivel a növényismeret bizonytalan. metonimikus névátvitel A jelentésváltozás azon típusa. A kutyatej nemcsak az Euphorbia neve. ezért ebben a metaforikus használatban a jelz s növénynév egybeírandó. hanem az azonos tulajdonság miatt (ez a tulajdonság a tejnedv) a pitypang ’Taraxacum officinale’ és a tavasz hérics ’Adonis vernalis’ neve is. A bogáncs több nemzetség egy-egy faját jelöli. amelyek jelz s fajnevek ugyan. . amely több növényt jelöl. Egyelem nevek esetében is beszélhetünk hasonlóságon alapuló névátvitelr l: sok olyan egyelem növénynevet ismerünk. nem boglár a fehérboglár ’Tanacetum parthenium. az útszéli bogáncsot ’Carduus’. jelentésben is használták. kis meténg ’Vinca minor’. Ez a gyakoribb típus. fölcserélhet sége. szi margitvirág’. amelyek valamely más növényhez való hasonlóság alapján kapták nevüket (itt fel sem merül. Jelentéstan 244). a petrezselyem el tag azonban ’Petroselinum’ jelentés els sorban. hogy a névadás tévesztés eredménye lenne): vadgyöngyvirág ’Polygonatum odoratum’. ezért gyakori a tévesztés. ezek azok a terminusok. ahogy a téves növénynév egyik forrásból a másikba jut). a szerbtövist ’Xanthium’ és a szamárbogáncsot ’Onopordum’ stb. orvosi salamonpecsét ’Polygonatum odoratum’ stb. nem mindenki ismeri (vagy nem egyformán ismeri) a fajokat. a növény nagyon hasonló a gyöngyvirághoz ’Convallaria majalis’. Az ilyen nevek többségében az el tag melléknévi jelz : pl.

1. emberre jellemz küls vonásra. Datura stramonium’). odvas keltike’) — termés (bariska. f zfa. A sz küléses metonímiához sorolják a tapadással keletkezett növényneveket. testi tulajdonságra: kövérf stb.2. A legfontosabbak az antropomorfizáló. sokkal inkább a legfelt n bb tulajdonság megnevezésével történik (Károly. általánosan ismert növények esetében az utótag a rövid (rendszerint egytagú) név használatának esetleges kommunikációs zavarait. A növénynevekben el forduló színnevek els sorban a virág (sárga boglárka. cserfa. emberre jellemz lelki tulajdonságra: mérgesparaj. szilfa (Péntek–Szabó.3. tapadás A növénynévb l egy funkcionális-szemantikai egység. a kétrészes növénynév egyrészessé válik. Részletesen a funkcionális-szemantikai elemzés részben vizsgáltam ezeket a típusokat. besorolja az el tagot. fehér liliom). Els sorban fajnevekr l van szó. 3. miközben a denotatív jelentés változatlan marad. az ilyen nevekben a jelz k sz kítik az alaptag fogalmi körét. ahol az utótag mintegy értelmezi. szerkezeti változással alakult nevek E névtípus egységét az adja. 4. azaz az egyik névrész elt nik. az akácfa. a kevésbé ismert növényt az általánosabb jelentés utótag mintegy „értelmezi”. a megszemélyesít el tag utalhat emberre jellemz cselekvésre: vérehullóf . pl. félreérthet ségét küszöböli ki. Pl. Az analitikus sz küléses szinekdoché esetében a jelz s növénynevek dominálnak. Ezeket a szerkezeti változással alakult nevek cím részben tárgyalom. hogy a növénynév alakját érint változás megy végbe. 4. Ez a növények elnevezésében több okból is szükséges lehet: az újonnan megismert növényeknek a már meglev ismeretrendszerbe való besorolását teszi lehet vé. . perszonifikáló jelz k és a színnevek. disznócska) → növény (bariska. amelyekben a jelz i el tag f nevesült: kecskerágó. disznócska ’csattanó maszlag. napraforgó. Ember és növényvilág 188). A név funkcionális névrésszel való csökkenését tapadásnak nevezzük. szinekdoché A tautologikus sz küléses szinekdoché típushoz tartozik pl. emberre jellemz állapotra: árvacsalán.32 Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: — növény része (gyökér) → növény (üresgyökér ’Corydalis cava. de nagyon gyakran a levelek. Jelentéstan 238). a megkülönböztetés általában nem a leglényegesebb. gumó) színére utalnak. a termés (mag.

tátogó (< tátogóvirág). angyalédes (< angyalédesgyökér).3. növénytársulást jelöl terminusok: akácos. az így alakult növénynevek általában fajtanevek: tengeri (< tengeri kukorica). Ember és növényvilág 176). de morféma (képz . pl. kiegészülés Kiegészülés során egy meglév növénynevet osztályjelöl növénytani köznévvel toldanak meg. ii.4.és kétrészes neveket is érinthet.33 Tapadás megy végbe akkor is. cserfás. Ezek a jelz i tagok is f nevesülhettek. redukció A redukció egy. gamandorf > gamandor. amelyben a névrészek funkciója a megnevezés és a növény fajtájának (gy jt névvel vagy nemzetségnévvel) a megjelölése: mogyoróalja > mogyoróaljaf . valamint képz vel is: galambf > galambosf > galambocf .melléknévi igenévképz s növénynevekben az eredetileg összetett növénynév jelz el tagja állandósult vagy alkalmilag használt növénynévvé vált. ahonnan a növény ered. vagy ahol leginkább elterjedt. 4. bolondító (< bolondító beléndek). Ebbe a csoportba tartoznak a földrajzinév-adásban jelent s szerepet játszó. b vülés A növénynévnek lexikális elemmel vagy kötött morfémával (képz vel) való megtoldását b vülésnek nevezzük. . amikor a szószerkezet egyik tagjához hozzátapad a másiknak az értelme. 4. gólyahúgytartóf > gólyahúgy. domb. méhf > méhek füve. bodzás. a tapadással átalakuló név el tagja gyakran -i vagy -ó képz t tartalmaz: i. (Péntek—Szabó. gyertyános stb. égeres.) Az -ó/. egy vagy több névelem kiesik a növénynévb l. erd stb. fenyves. így a négy típus alakulásmódjának szemléltetéséhez pontos történeti adatolásra van szükségünk. végér l és belsejéb l is kieshet: macskanádraf > macskanádra. f nevesült: pl. A ráértett alaptag ebben az esetben nyilván a hely. A névelemváltozás f leg lexéma. A nevek rövidülési folyamataival (tapadás. Növénynevek b vülhetnek különféle lexikális elemekkel. cserlevel f > cserfalevel f . besztercei (< besztercei szilva) stb. rag) kiesését is jelentheti. b vülés) is zajlanak a növénynévrendszerben. gímnyelv > gímnyelv f . napraforgó (< napraforgóvirág) kecsekerágó (< kecskerágóbokor) stb. Kiegészüléssel olyan kétrészes nevek jönnek létre. Névelem a szó elejér l.: barátf > barátfej f . a melléknévi igenév.2. redukció) ellentétes irányú szerkezeti változások (kiegészülés.) Az -i/-s képz s melléknévi jelz az összetett nevekben rendszerint azt a helyet jelöli. 4. amikor önállóvá vált.

a török eredet alma. rebarbara. „értelmesítette”: jutka (< Yucca). belénd. Ezeket az idegen növényneveket a nép átvette. konkoly. illet leg bizonytalan eredet bürök. juhar. liliom. gyömbér.2 45). a bolgár eredet pemet. raponc. ezért ezek között gyakori a népetimológiás átalakulás. dió. népetimológia A népetimológiával létrejött növénynevekben névszerkezeti változás történik.1. kopottnyak (< kapotnyak). peszerce. saláta. a szláv eredet bab. melyek már annyira meghonosodtak. A népetimológiás változás oka a növénynév közszói értelmezhet ségének a hiánya. mint a bels növénynévalkotás formáival áll szemben. káposzta. galagonya. A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. porcsin. A jövevényszavak. kender. valamely másik szóval hozta kapcsolatba. som. A civilizáció kialakulása és terjedése folytán a népek állandóan érintkeznek egymással. mustár.. kökény. hogy senki sem érzi ket idegeneknek”. Névátvétel Az átvett nevek csoportja rendszertanilag az el z négy kategóriával. a nyelvérzék a számára homályos jelentéstartalmat nélkülöz szavakat „értelmesítette”. 5. borsó. a latin eredet cédrus.5. a növénynév alakszerkezete megváltozik. üröm. ösztör. a mi nyelvünkben is már viszonylag hosszú életre visszatekint szavakat . lednek. cser. polaj. vándorszó a kömény. kapotnyak. petrezselyem. idegen szavaknak min sítjük ket” (Bárczi: Szók. a bajor-osztrák eredet gesztenye. a szlovák eredet atracél. berkenye. ruta. kapor. mandula. A jövevényszavak és az idegen szavak között igen nehéz határt vonni: „Általában jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvb l jött szavakat nevezzük. barack. a magyar nyelvérzék már-már szokványos magyar szavaknak tekinti. narancs. idegen voltukat nem érzékeli. gyopár. de értelmetlennek találta. bodza. repce. rozmaring. A közszói jelentésvonatkozás eleve hiányzik az idegen eredet növénynevekben. 265). ennek megfelel en valamennyi nyelv több-kevesebb küls hatásnak van kitéve. az olasz eredet füge. Ezekre a jövevényszó elnevezést szokás használni” (MNytört. „Ha ellenben még érezzük rajtuk az idegenszer séget. citrom. len.34 4. ciprus. sárkerék (< sárkerep). csipke. . bors. csalán. cikória. lencse. mályva. sáfrány és az ismeretlen. búza. cseresznye. répa. kökörcsin. menta. amelyek meghonosodtak az átvev nyelv szókincsében. ezért elferdítve.. sz l . cékla. lapu. jövevényszavak „Az idegen nyelvb l már régebben átkerült. 5. majoránna. tehát olyan idegen lexikális elemek. jegenye. a német eredet kapornya.

Átvételüket a szükségszer ség szülte.. a laikus nyelvérzék számára is még idegeneknek. 1979. French.. Gareth Williams and Károly Hunyadi. 305) — írja Benk Loránd.3. Amsterdam–Oxford–New York. herbáriumokra támaszkodva lehet elvégezni. A mai. diptamus ~ diktamus. sz. idegen szavak „Az újabban nyelvünkbe került. A tükörfordítások lehetnek teljesek vagy részlegesek. aki a Bertuch-féle Természethistóriai Képeskönyvet fordította magyarra. frissebb tükörfordítások elemzésekor els sorban újabb. ill. hanem az átadó nyelvi tartalmát saját nyelvi elemeivel tükrözteti vissza..35 5. Bp. elejéig. néha francia neveket is feltüntették a szerz k: pl. 265). els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. Benk József vagy Márton József.. A tükörfordítások vizsgálatát csak a botanikai forrásokra. földi laurusf stb. tükörfordítások „Tükörszavaknak nevezzük az olyan szókölcsönzéseket. napjainkban pedig angol mintára is keletkeznek tükörfordítások. Hasznos forrás volt a tükörfordítások vizsgálatában Heinrich Marzell. a teljes tükörfordítás eredményeként az átadó nyelvi modell elemeit az átvev nyelv saját nyelvi elemeivel adja vissza morfémahelyettesítéssel anélkül. mintegy szóról szóra lefordítja” (MNytört. Dictionary of Weeds of Eastern Europe. Melius.. Macura. Grossinger. A tükörszavak megteremtésében az átadó és az átvev nyelv speciális szóalkotó szerepe egyaránt érvényesül. — melyek között természetesen nagyon sok a modern nemzetközi kultúrszó — idegen szavakként szokás emlegetni” (MNytört. 5. Sok herbáriumban. a latin mintára történ tükörfordítás els sorban a régiségben volt jellemz . ezzel párhuzamosan. nem teljesen meghonosultaknak t n szavakat . szótára. laurus. Elsevier’s Dictionary of Botany. az idegenb l megismert új fogalmak megnevezésére nyelvünkben új szót kellett teremteni. nigella. 1987. Fünfter band. German. Ezek az idegen növénynevek a XV–XVI. . A szótörténeti anyag alapján megállapíthatjuk. amely a régi német növényneveket gy jtötte össze a XX. Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. tudatos névadásra volt szükség. benedikta. többnyelv szótárakra támaszkodhatunk: pl. Register: Alphabetisches Verzeichnis.–II. az ezt követ id szakban a német nyelv jut jelent s szerephez. amikor az átvev nyelv nem az idegen nyelvi hangalakban veszi át a szót. növénynévszótárban a magyar név mellett a latin és német. Latin and Russian compiled by P. 1943–1958) c. A morfémahelyettesítés lehet részleges. in English.2. hogy bármilyen idegen morféma kerülne az átvev nyelvbe (ebszem. században gyakran körülírásos szerkezetben fordulnak el : hamis fekete magú nigellaf .. kicsinytövis). ha az átadó és átvev nyelvi modell a tagok közötti . Leipzig. I. Wörterbuch der deutschen Pflanzennamen (I–V.

pigeonberry). 1. tövisalma (< ném. véresf ). Sigillum Salomonis ’Salamon pecsétje’). Az átvétel és a helyettesítés kombinálódásának eredményeképpen a részfordítás létrejöhet az összetétel el tagjának átvételével és utótagjának fordításával (alantgyökér). varf (< lat. vagy fordítva. Krisztus tenyere (< lat. Paternoster-Erbse). páternoszterborsó (< ném. az összetétel el tagjának szó szerinti fordításával és utótagjának átvételével (mezei nárdus). Nardus agrestis). Alantwurz). részben pedig helyettesítése révén jön létre. scabiosa. csillagf (< ném. a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). Az indukáló és indukált a tagok között némiképp eltér: — mondattani viszony alaki jelölésében tér el: latinból: pásztortarsoly (< Bursa pastoris ’pásztor tarsolya’). Az indukáló és az indukált teljesen megfelel egymásnak: kicsinytövis (< lat. Apium rusticum). — a magyarázó elem tér el: ujjf (< lat. Teljes tükörfordítások 1. lúdláb (< Pes Anserinus ’lúd lába’). parasztápium (< lat. A részfordítás az átadó nyelvi modellnek részben morfemikus átvétele. vagy ha a növénynevet a magyar nyelvben valamiféle magyarázó elemmel látják el (csillagf . galambbogyó (< ang.1. digitális. teljesek. salamonpecsét. 2. lúdláb).2. . 1. A tükörfordítások a következ rendszerben elemezhet k: 1. Parua spina). Részfordítások A nevet alkotó szóelemek közül egyiket nem fordítják le: alantgyökér (< ném. Stechapfel). mezei nárdus (< lat. salamonpecsét (< lat. Palma Christi). 2.36 mondattani viszony alaki jelölésében kis mértékben eltér (pásztortarsoly. részlegesek. Sternkraut). a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe).

Az itt említett típusok jelent s részét a Keletkezéstörténeti vizsgálat cím fejezetben ismertetem részletesen. pl. a hárs. ez a legnépesebb csoport. III. Eredetüket tekintve arra a megállapításra jut. 173–195). ezért itt csak utalni kívánok a növénynévszókincs eredetbeli rétegeire. botanikatörténeti és nyelvtörténeti jelent sége van. a köles stb. Képzett növénynevek. A növénynevek eredet szerinti rétegz désének feltárására szoros kapcsolatban áll a növénynevek alakrendszerének leírásával. 173–195). .3%. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak). II. találunk jövevényszavakat és nemzetközi szavakat is. szószerkezetek: 23. uráli eredet a nyár. összetétel) és az ún. Egyszer növénynevek. A népi elnevezéseket vizsgálva Péntek János (Péntek–Szabó. Az alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) az uráli. Összetett növénynevek. idegen szavak). Ember és növényvilág 173–195) négy szerkezeti típust különít el a növénynevek alaki felépítése szempontjából: I. szóképzés. három f réteget különíthetünk el: az alapnyelvi eredet növényneveket. m. Összetett növénynevek. 2. valamint az idegen nyelvekb l átvett növényneveket. — A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek valamilyen szóalkotási mód vagy jelentésváltozás eredményei. hiszen így különíthet el az ún bels névalkotás (a magyar fejlemények. a finnugor vagy az ugor korból származnak: pl. az ugor korból pedig az eper.37 A NÖVÉNYNEVEK SZÓKÉSZLETÉNEK EREDET SZERINTI CSOPORTJAI A magyar gyógynövénynevek vizsgálatának m vel déstörténeti. bár százalékos megoszlásukat mégis kimutatja a vizsgált anyagon (összetételek: 50. küls névalkotás (pl. Képzett növénynevek. III. m. a finnugor korból származik a feny . az összetett növényneveket és a szószerkezeteket együtt vizsgálja: „a továbbiakban a sz kebb értelemben vett összetételek és a lazább szerkezetek vizsgálatát együtt végezzük” (i. 1. A tényleges elemzés során azonban már csak három csoportot ismertet a szerz : I. hogy az egyszer nevek kis része si eredet . Ha a feldolgozott növénynevek eredetét vizsgáljuk. nagyobb része kölcsönelem. a nyír. a magyar nyelv külön életében keletkezett.3%) (i. szil. Szószerkezetek. IV. II. Egyszer növénynevek.

népetimológiával stb. a fajt. tiltó igealak f nevesülésével (nefelejcs). kanálf . — Elvonással (tapadással). szóhasadással: viola ~ ibolya. hamis fekete magú nigellaf . angyalka. bozsor stb. — A szóösszetétel a növénynévalkotásnak az a gyakori módja. más-fel l a pacskol. metaforizációval stb. hogy a növényneveket két szóval jelölik. boglárka. A utótag a nemzetségnév és ehhez hozzáillesztik az el tagot. szóvegyüléssel: citrancs. borsocska. Részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. ábelf ). -i: tengeri. ii. tátogó (< tátogóvirág). valamint a tátika. köszvényt gyógyító f stb. a szónál rendesen alkalmibb egysége” (MMNyR. sebforrasztóf stb. A szóalkotás ritkább módjaival létrejött nevek. hangfest szavak stb. is jöttek létre növénynevek. amely a tát igéb l származik. sárkerék (< sárkerep). — A szószerkezet „legalább két. amelynek segítségével két szót egyetlen új szóvá illesztünk össze: agármony. kecsekerágó (< kecskerágóbokor). sarkantyúka. . népetimológiával: kopottnyak (< kapotnyak). szóvegyüléssel. napraforgó (< napraforgóvirág). C.). s beletartozik egyfel l a pattint. kékvirágúökörfark. — Szóteremtéssel keletkezett pl. -di: sósdi. -s: gerezdes. -vány/-vény: gyujtovány. Részletesen a szerkezeti változással alakult nevek és a jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek részben tárgyalom. Pl. Szószerkezetté válással létrejött növénynevek. sípf . árvácska. Elvonással (tapadással) alakult nevek: bolondító (< bolondító beléndek). fagyöker paptöke. bizonyos általános viszonyt is kifejez .38 A. bojtorjánka. hangutánzó-hangulatfest eredet . Ezt a típust részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. -cska: kutyócska. amely hangutánzó eredet . csabaíre. cickafark. Szóalkotással keletkezett alakulatok. az el tag jelöli a nemen belüli egyedet. -r: csucsor stb. Szóösszetétellel létrejött növénynevek. pukkantó. a pipancs. Egyéb példák: pitypang. Szóképzéssel létrejött növénynevek. paskol szavak rokonságába. B. A növénytani nómenklatúra alapelve. II. erdei nagyobb lépf . i. vénuszhaj. 66). pattog. Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. amelyek a nyelv önálló életében jöttek létre a szóalkotás különböz módjaival jöttek létre a nyelvben már meglev vagy oda bekerült elemekb l. mérges vad harapást gyógyító f . — -ka: bársonyka. kisebbik földi sülyf . — Azok a szavak tartoznak ide. tulajdonnév köznevesülésével (salamonpecsét. nem viszonyszói érték szónak nyelvtanilag megformált. Részletesen a morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. szóhasadással. iii.

A bels keletkezés növénynevek egy része hivatalos elnevezésként vagy tájszóként él. hogy az átvev nyelv az átadó nyelvi tartalmat saját nyelvi elemeivel tükrözteti. Legtöbb növénynevünk a magyar nyelv külön életében keletkezett. — A tükörfordítások keletkezésének módja az. Megállapíthatjuk. kakastaréj. c) A tükörfordítások. vagy teljesen kihalt (ebfej f . Összegezve a vizsgálat eredményeit (és táblázatban összefoglalva). idegen szavakról és tükörfordításokról. nigella. hogy a növényvilág magyar nevei „az egész nomenclatura alig egynehány számot tev kivétellel idegen népek ajándéka” (Nyr. Szarvas Gábor úgy vélte. alapnyelvi eredet növénynevek (nyár. Tévedett. A tükörfordítások egy részét befogadta a nyelv. benedikta). a latin eredet cedrus. a legkisebb pedig az si örökség növénynevek száma. s t gazdasági körülmények között természetes. A korai (XV–XVI. más része pedig kihalt. gyopár. más része nyelvjárási szintre került vagy kihalt (kicsinytövis. a török eredet csalán. valamint a jövevényszavak (kapotnyak. salamonpecsét (< lat. belénd. lúdláb (< lat. Hirschzunge). pásztortáska). hogy az azonos szemlélet szülte bels keletkezés növényneveknek egy részét elfogadták hivatalos megnevezésként (hollóláb. ebszem). rövidség jellemz (örvény- . az általa tett megállapítás els sorban egyszavas nemzetségneveink egy részére igaz. kapotnyak. az újonnan megismert növényfajták megnevezésére új szavakra volt szükség. az olasz eredet porcsin. az idegen szavak és a tükörfordítások. benedikta. Pes Anserinus). hogy a vizsgált növénynevek között a legtöbb a bels keletkezés növénynév. tyúkharaptaf stb. gyömbér. ezt követik a jövevényszavak. oroszlánfog. Ezt a típust részletesen a névátvétel cím részben tárgyalom. citrom.). mintegy szóról szóra lefordítja: szarvasnyelv (< ném. Megfigyelhetjük továbbá azt is. csalán) ma is tovább élnek mint hivatalos növénynevek. tyúkhúr. hogy az si. fajneveink többsége bels fejlemény. hogy az si eredet növénynevek száma kevésnek bizonyult. Hundsaugen). — Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. hiszen az új földrajzi-növényzeti. kiderül. b) Az idegen szavak. kökörcsin. kömény. Ez nem véletlen. — A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. a) A jövevényszavak. Az idegen nyelvekb l átvett növénynevek rétegén belül beszélhetünk jövevényszavakról. hivatalos szintre emelte (salamonpecsét. századi) idegen növényneveknek jó része kihalt (nigella. más része viszont tájszóként él tovább (borjúorrúf . hárs). els sorban latin növénynevek tartoznak: pl.).39 3.). 22: 151). disznóorja stb. saláta stb. mérges vad harapást gyógyító f ) szemben a mai növénynevekre a tömörség. hogy a régi körülírásos növénynevekkel (hamis fekete magú nigellaf . Sigillum Salomonis). Érdekes megfigyelni. ebszem (< ném. a szláv eredet bab. tyúktaréj stb.

Ezek a növénynevek általában szóképszer ek. hölgymál). illetve tárgy és növény között teremtenek kapcsolatot. salamonpecsét . erdei nagyobb lépf 3. szarvasnyelv. nyír hárs. Az idegen a) A jövevényszavak bodza. szil eper pipacs. amelyek valamely testrész és növény. gerezdes ii) Szóösszetétellel papmonya. hangfest szavak stb. a nevek f leg a növény alakjára. varf . A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak) Uráli Finnugor Ugor A) Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. növénynevek (küls gyömbér. benedikta c) A tükörfordítások medveköröm.40 gyökér. Alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) 2. ezen belül azok. létrejött bolondítóf növénynevek iii) A szóalkotás kopottnyak ritkább módjai C) Szószerkezetté válással létrejött kisebbik földi növénynevek sülyf . cseng f . 1. a jelentésváltozás típusai közül a leggyakoribbak a metaforikus megnevezések. hatására utalnak (nehézszagú pipitér. term helyére. keletkezés szavak) citrom b) Az idegen szavak nigella.) B) Szóalkotással i) Szóképzéssel keletkezett létrejött alakulatok növénynevek nyár. A növénynevek nagy többségében a névadás indítéka nem homályosult el a köztudatban. orbáncf . nyelvekb l átvett kapotnyak. tátika boglárka. nyári hérics).

a szócikket pedig rövid bibliográfia zárja. A szócikkek szerkezetét a történeti-etimológiai szótárak szerkesztési elveinek megfelel en alakítottam ki. A problémát az okozza. 2. A XVIII. és az EWUng. Egy növénynévi történeti-etimológiai szótárnak ezt figyelembe véve kellett új szerkesztési elveket alkotnia. Nemzetségnév pl.41 A SZÓTÁR SZERKEZETE 1. hogy a magyar növényneveknek. a Ranunculus (boglárka). alakváltozatok. felépítését követtem: a magyar szótörténet (szóalakok. Munkája megjelenése után a botanikusok és a szótárírók egyaránt az általa meghonosított Linné-féle rendszer szerint közölték. fajnév pedig a Ranunculus bulbosus (gumós boglárka). Technikailag a TESz. a mai magyar tudományos elnevezések a latin kétszavas nevezéktant követik (vö. A címszavak megválasztása — mint nyelvtörténeti szótárakban általában — nem könny feladat. vagyis a szótár címszavainak nagy része kételem növénynév. Priszter 6–7). genusnév) és a kis kezd bet s faji névb l állnak. A szótár tagolódása. — A szótár természetes közlési egysége az egy-egy szóra vonatkozó tudnivalókat összefoglaló szócikk. amelynek rendez elve az ábécérend.) szerint. aggóf . majd az etimológiai megjegyzések. — A szótár a hazai és a jelent sebb külföldi gyógynövények magyar neveit és társneveit (régi növényneveket és tudományos magyar elnevezéseket) tartalmazza: nemzetségneveket és fajneveket. tölgy). A magyar nemzetségnevek (nemi nevek. faji jelz vel ellátott nemzetségnév. legnagyobb része azonban faji jelz vel ellátott nemzetségnév (vö. Tudományos igény növénynévhasználatról csak Benk óta beszélhetünk. A tudományos (latin) növénynevek közül a fajnevek kétszavasak: a nagy kezd bet s nemzetségnévb l (nemi név. Azonban régi jelz s és összetett növénynevek (hasonlóan az állatnevek!) már jóval korábban is — a Linné-féle . A címszók. században Benk József els ként rendszerezte a magyar növényneveket a Linné-féle binominális nómenklatúra (1783: NclB. A magyar növényneveknek a latinhoz hasonló kétszavas. illet leg értelmezték a növényneveket. a jelentés). „hivatalos” formájuk sokáig nem volt. genusnevek) mindig egyszavasak és mindig egyes számú f nevek (pl. Priszter 14–24). A magyar növénynevek kialakulása és írásmódja szoros kapcsolatban áll a Linné által 1753-ban bevezetett és azóta általánosan elfogadott kétszavas nevezéktannal (binominális nómenklatúra). a magyar fajnevek kisebb része egyszer vagy öszszetett f név. tudatosan — Linné rendszeréhez igazodva — kételem növényneveket alkottak.

A kételem állat. botanikus szakíróink munkájának eredménye. Az egyelem növényneveket (rózsa. a csillagnevek stb. Külön szócikkben dolgoztam fel az önálló f névi el tagú növényne- . A korábbi. cigánypicsa. jegenye) és összes jelz s elnevezése (akár a jegenye ’Populus’ nemzetséghez tartozik. Legyenek együtt a galambfajták. d. 24). pl. illetve el forduló növényekkel való foglalkozás (gy jtögetés. kételem növénynevek használatát még nem a pontos. Egységesítésük. valamint értelmez szótárainkat): egy szócikkbe került a címszó (pl. utaló szócikkek és az alcímszók. a TESz.-t. f . tudományos elkülönítés és megnevezés szándéka. növénynevekr l Zolnai Gyula OklSz.-nak el szavában így ír (idézi az RMGl. cickafark. egységes használatukról azonban nem beszélhetünk. még akkor sem. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. hogy a külön címszók. vagy nemzetségnév. hogy növénynévr l van szó. disznócska). papmonya. általános érték szónak tekinteni? . élelem. szerz i is: „Ezért nem tartanók helyesnek. A címszó írásmódja az akadémiai helyesírási szabályzat el írásainak. Bizonyos. az önálló fogalmak megállapítása dolgában következetlenségeket is találni szótáramban” (OklSz. az utaló szócikkek csak azt jelzik. c.. az EWUng.42 binominális nómenklatúra el tt — nagy számban el fordulnak. ha a gatyás galamb. normatívvá tételük természettudós.). b. akár összetételnek veszem egyiket vagy másikat. amelyek valójában közszói összetételek. is): „mit lehet a régi jelz s. hanem a hétköznapi gyakorlat szükségessége. akár nem” (RMGl. sajátosságuk. illet leg a növénynevek helyesírási szabályzatának felel meg (Priszter 14). lednek. szószerkezetek. szi galamb kifejezések a galamb címszónál. ha mondjuk az szi galamb csinált szó. embergyógyászat. hérics. akár nem). boglárka. amelyekben az utótag lehet gy jt névi jelleg fa. 3. Önálló címszóként kezelem: a. az önálló szócikk a lehet séghez képest a címszóra vonatkozó valamennyi tudnivalót magában foglalja.. tudniillik a nálunk honos. Alapelvnek a következ t tekintettem (figyelembe véve az RMGl. Hasonlóan gondolkodnak az RMGl. Azokat a növényneveket (agármony. XV– XVI. állatgyógyászat) eredményezte. — Az önálló szócikkek lehet leg minden tájékoztatást megadnak a címszóról.-t. a vadgalamb meg a vad címszónál kerülnének el . a dinnyefajták elnevezései.. szulák. bokor. Az önálló. Az önálló szócikket a kövér bet kkel szedett címszó vezeti be. virág stb. Azokat a növényneveket. csabaíre. önálló fogalomnak. feldolgozásuk a legtöbb történeti és etimológiai szótárban kérdéses pontként jelenik meg. ill.-ot. hogy a szóban forgó elem melyik önálló szócikkben van feldolgozva. illet leg jelz i kifejezések vagy összetételes elnevezések közül külön. cseresznye. elefántormánya).

fejezettel. ez azt jelzi. amelyeket az el tagok hasonlósága miatt vagy kialakulásuk miatt. kutyapetrezselyem. Egyéb példák: kutyakapor (nem kapor). ezekkel f leg etimológiai összefüggésekre. farkasöl sisakvirág’). Használok bels utalásokat is a szótárban.43 veket (pl. és az utótagnál (— Ö: . ennek alakváltozatait követik a hozzátartozó jelz s nevek (földi eperf ). A magyar növénynevek helyesírása c. ahány szót adatolok. disznóbab. ritkábban az alaki és jelentésbeli párhuzamokra hívom fel a figyelmet. a -bab utótagra l. A jelz s szerkezetek és összetételek közlésében az ábécé-rend a f rendez elv. disznóbab) önálló címszóként kezelem.vagy többelem szerkezetek is önálló szócikkekbe kerültek: pl. ez érdemi tájékoztatást a címszóról nem nyújt. A névadás magyarázatára l. babf . Ezek a két. farkasbab. ezután újabb gondolatjellel bevezetve a címszó összetelei (pl. és N. mérges vad harapást gyógyító f . e. a név után jelölöm azt a szócikket.) Alcímszóként kezelem az elvonással létrejött növényneveket. kutyapetrezselyem (nem petrezselyem). formát is használom. növénynevet is. Ezeket kett s vonallal (||) tagolom annyi részre. — amely egyenérték a címszóval. hogy az agármonyf összetétel az agármony címszó alatt fordul el : f l. Bizonyos esetekben az utalószó valamely részét zárójelbe tettem. (Vö. fekete nyár (→ nyár). Mária gyertyája. kezelem a címszó jelz s szerkezeteit és az összetételeket. eper) dokumentálása után a címszó adataitól gondolatjellel elválasztva következnek a címszó jelz s szerkezetei (pl. a cickafark címszón belül foglalkozom a cicfark. célszer egy szócikken belül tárgyalni: pl. Az utaló szócikk vezérszava a kövér bet kkel szedett utalószó. feldolgoztam számtalan R. cickóró nevekkel. farkasbab. amely nem babféle. ebzeller. valamint az etimológiailag összetartozó szavakat. eperf ). ebzeller. Az idegen eredet vagy a köznyelvben idegen írásmódú szavakat kiejtésük szerint írom a szótárban. Ezekben az összefoglaló jelentés nemzetségnév általában téves. Alcímszóként. Utalásra a Vö. a farkasbab ’Aconitum vulparia. A f névi el tagú növényneveket (pl. (= lásd) jelzés után csak azt közli. Mivel szótáram történeti-etimológiai szótár. ezért a bab utótagot kapta. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. A jelz s el tagú növényneveket tehát az utótagnál tárgyalom függetlenül attól. A címszó (pl. de utalásként az idegen nyelvi alakváltozat is szerepel. hanem l. agármony(~). hogy helyesírás tekintetében egybeírjuk vagy külön. farkasöl f . Boldogasszony dinnyéje. ahol a szerkezetet tárgyalom pl. kutyakapor. Amennyiben jelz s szerkezetre vagy összetételre hivatkozom. etimológiai bekezdésében: pl. A szótár adatainak összefüggéseire utalásokkal hívom fel a figyelmet az önálló szócikkek második. csattogó eper) jelentésükkel együtt. vagyis a növény másik génuszhoz tartozik. amelyek nem sorolhatók be az említett mai tudományos névadásba és tudományos rendszerbe. hogy a részletes felvilágosítást melyik önálló szócikkben kell keresni (ez utóbbi szintén kövérrel szedve).

A szövegkörnyezet nélkül idézett adatok után szerepel még néha a gr. hogy ki végezte az azonosítást. kenyérbél-cickafark’. napellus. Ha a forrás nem teszi lehet vé a jelentés teljesen egyértelm meghatározását. Az önálló szócikkek legalább kett . ahol ez lehetséges volt. Ilyenkor a név (pl. A jelentések. Pl.. ezt követi a fajnév. melyeknél az említett név más növénynév utótagjaként szerepel. A szócikk szótörténeti része. akkor azt is megadom. Pl. 1998. az etimológiai részt. sisakvirág’ (pontosan nem azonosítható faj).. illetve az adatok szövegkörnyezetéb l indultunk ki.44 . a jelz s szerkezetek és az összetételek. id rendben. A harmadik olykor hiányzik. cím munkája alapján): pl. Az ilyen alakváltozatokat gondolatjel és népnyelvi (— N. jelzés után) megtalálhatók azok a címszavak. növénynév pontosabban nem is azonosítható). Ha a magyar név tágabb értelemben egy nemzetséget jelent (sok esetben a R. — Az önálló szócikkekben a címszó után következnek a szótörténeti adatok: az alakváltozatok. — A címszó alakváltozatait dokumentáló adatokat toldalékával együtt d lten (boglárka) kiemelem. a jelentések. de gyakrabban három f részre oszlanak. és a helynevekben el forduló növényneveket sem vizsgáltam. akkor a latin nevek sorát a nemzetségnév megadásával kezdem. a fajnév: ’Aconitum napellus subsp. ill. farkas~. a nemzetségnév: ’Aconitum. akkor erre a bizonytalanságra a jelentés elé tett kérd jellel hívom fel a figyelmet. bibliográfiai rész. adatok mellett szerepl latin növényneveket használtuk. sisakvirág’. amelyeknek eredetével a szófejt irodalomban eddig nem foglalkoztak. Az adat után tett ! írásjellel [ ]-ben a nyomtatási hibát jelzem. Amennyiben szükséges (ha többféleképpen azonosították a növényt). és ez befolyásolja a szótörténetet. Számos magyar nemzetségnévnek van tágabb és sz kebb értelme. A jelentések megállapításához els sorban az eredeti szövegben az adat. — Az alakváltozatok felsorolása után J: jelzéssel bevezetve következik a címszó jelentésének vagy jelentéseinek megadása a latin tudományos névvel és a hivatalos magyar névvel (Priszter.) megjelölés választja el az évszámmal idézett adatoktól. 4. A magyar népi neveknek csak a legfontosabbjai kerülhettek ebbe az összeállításba. Az adatokat bet híven közlöm. ez azt jelenti. A címszóra vonatkozó abszolút els adat évszámát kövér szedéssel emelem ki. ill. sisakvirág) tágabb értelemben egy növénynemzetséget ’Aconitum’ je- . illetve három bekezdésre tagolódnak: szótörténeti rész.. hogy az idézett alaknak valamilyen nyelvtani viszonyítást kifejez végz dése van (rag vagy jel). a bab címszó végén ott találjuk az utalást: — Ö: disznó~. etimológiai rész. jelzés. mivel vannak olyan címszavaink is. Katika-sisakvirág’ vagy ’Aconitum sp. Bp.. Az alakváltozatok. Növényneveink. ennek megfelel en nyomtatásban kett . Nem tüntetem fel az évszámot a nyelvjárási adatok el tt. J: ’Achillea ptarmica.

sz kebb értelemben pedig ugyanannak a nemzetségnek egy közismert. Ha szükséges zárójelben megadom az idegen nyelvi név fordítását. következetességre törekvése és a szinonimák véges száma következtében nem kerülhettem el. 380). Ez tartalmazza a nyelvi eredetre (a szó. akkor ezt évszámmal is jelzem és | vonallal választom el: pl. mivel bizonyos növénynevek. A jelentéseket id rendben adom meg (amennyiben ez lehetséges). 5. napellus. a névadás alapja. a latin neveket közös jelentésjelbe (’. mind az idegen nyelvb l. J: ’Aconitum napellus subsp. 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). A névmagyarázatokban igen gyakran visszatérnek ugyanazok a névadási és eredetbeli típusok (pl. a névhasználat okának min sítésekor bizonyos kifejezések ne ismétl djenek gyakran. nemzetközi szó). A szócikk bibliográfiai vagy etimológiai részében a legtöbb esetben közlöm azt az irodalmat is.. ’Abies alba. vagy tájékoztathat csak a keletkezés módjáról (származékszó. ▌ 2. tükörfordítás. rendszerint igen elterjedt faját ’Aconitum napellus subsp. | 1998: ’Abelmoschus. Magyarázat helyett gyakran csupán utalok egy-egy szócikkre. növénynévre.. A szócikk etimológiai része. összetett szó. hogy a nevek eredetének. a kövér arab számot az adatok elé teszem. illatos ábelf ’. szócsalád eredetére) vonatkozó információt. A tudományos megnevezés pontosságra. napellus’. ábelf ’. Ha valamely növénynévnek többféle. J: ’Aconitum anthora.45 löl. többnyelv botanikai szótárakat. pontosan nem meghatározható jelentése lehetséges. . közönséges lucfeny ’. A többjelentés címszó jelentéseit id rendben közlöm. utalhat csupán a szó idegen nyelvekbeli megfelel inek elterjedésére (vándorszó. ma már kihaltak mind a magyarból. — Minden önálló szócikk második bekezdése az etimológiával foglalkozik. ill. A szócikken belül említett idegen nyelvi példák jelentését csak akkor tüntetem fel.’) foglalom. ha a nemzetségnév és a fajnév elkülöníthet . 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). Növényszótár 4). amennyiben az adatok egyértelm en szétválaszthatók. Az idegen nyelvi adatokat és megfelel ket nem állandó forrásból idézem..). 1911: csuklyaf (Cserey.) tagolom. Katika-sisakvirág’. stb. csuklyaf 1. 2. amelyek valamikor tükörfordítással kerültek a magyar nyelvbe. és függ leges vékony vonallal választom el egymástól: pl. ábelf J: 1843: ’Abelmoschus moschatus. a jelentéseket arab számokkal (1. Ennek megfelel en felhasználtam régebbi. ha ez a magyar növénynév jelentését l eltér. méregöl sisakvirág’. 1783: Tsuklya-fü (NclB. A ▌ jel a jelentések elkülönítésére szolgál. idegen mintát követ névadás). ahonnan az idegen nyelvi megfelel k származnak. A többjelentés címszó dokumentálása megegyezik az egyjelentés címszóéval. hangutánzó eredet stb. közönséges jegenyefeny | Picea abies. ahol a név megértéséhez szükséges tudnivalók megtalálhatók. Pl.

a források jegyzékét hátul!). Helykímélés végett a forrásokat rövidítettem (L. A latin név szerinti mutató. A felhasznált irodalom. még RMGl. A régi magyar szójegyzékek. TESz. — A szótár végén található Latin név szerinti mutatóban a szótárban feldolgozott növények összes elnevezése megtalálható a növény rövid jellemzésével és orvosi felhasználásával együtt. 7. a forrásokra vonatkozó részletes szakirodalmat l. 1600-ig (kivéve Calepinust) adatait az RMGl. 36–47 és TESz.46 6. és EWUng.-b l dolgoztam fel.. . szótárak és glosszák kb. A szótárban a Latin név szerinti mutatóban kövér d lt bet típussal kiemelt hivatalos magyar és a latin névvel adom meg a növények jelentését (J: jelzéssel bevezetve). amennyiben a szótár címszava azonos a forrás (SzófSz. akkor a szócikk végén található hivatkozásban nem ismétlem meg a címszót. — Az önálló szócikkek harmadik bekezdése az etimológiai és szótörténeti irodalom adatait tartalmazza.) címszavával.

hogy a név írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását.. illet leg különírása bizonyos esetekben következetlennek t nhet (vö. mivel szótárunkban címszóként els sorban ezek szerepelhetnek): 1. Ennek alapján készült a mintegy 16000 címszót tartalmazó magyar–latin szógy jtemény (Priszter Szaniszló. Növényneveink. a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott növénynevek c. törökparadicsom — török búza) általában botanikai névhasználati okai vannak. amelyhez a faj tartozik.47 A MAGYAR NÖVÉNYNEVEK HELYESÍRÁSA Sok nehézséget okoz a szótárban az összetett növénynevek egybe. A kékliliom (Iris germanica) nem a Lilium. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. ezért a szótárban címszóként szerepl növénynevek egybe-. . pontos határt vonni a legtöbb esetben nagyon nehéz.és utalószót tartalmazó magyar és a tudományos növénynevek szótára (Priszter Szaniszló. A sok évtized óta bizonytalan és következetlen növénynévi helyesírást 1983-ban az MTA szabályzata egységesítette. Magyar–latin szógy jtemény. ezért külön kell írnunk. a növénynevek több alkalommal tapasztalható látszólagos következetlen írásmódjának (mint pl. Priszter 18). A növénynevek helyesírásának egyik legfontosabb alapszabálya. ez az egybeírásos forma a jelentésváltozást és a rendszertani önállóságot kívánja kifejezésre juttatni. Növényneveink. majd az 50000 cím. ezüstfeny — ezüst hárs.és különírása. Vö.. Bp. amely szintén nem a Lilium. A növénynevek helyesírására vonatkozó részletes szabályzatot (az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás példaanyagában átdolgozott szövegét) Priszter Szaniszló közli Növényneveink cím m vében (Priszter 14–24). hasonlóan a sárgaliliom (Iris pseudoacorus) növénynevet. tehát egybe kell írnunk. 1986. hanem az Iris nemzetséghez tartozik.). Bp. ha az utótag nem annak a nemzetségnek a neve. A magyar és tudományos növénynevek szótára. A növénynevek helyesírásának alapszabályai a következ k (a szabályok fajnevek. A növénynevek helyesírása a növénynévi összetételék és a lazább szószerkezetek elkülönítésére is hatással van.). valamint nemzetségnevek helyesírására vonatkoznak. A fehér liliom (Lilium candidum) ugyanakkor a Lilium nemzetséghez tartozik. 1998. résszel. Egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. és rögzítette az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállításban.

ezek a növénynevek ugyanis sohasem váltak széles körben ismertté. libapimpó.48 2. 5. A dísz-.vagy többbelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta)”. 4. pongyola pitypang. A történeti adatok azt mutatják. Egybeírjuk a tömbösödött összetételeket: pl. -f . gólyahír). idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. -hínár. ezüst hárs.).és vad. -bambusz. 201. Szent László-tárnics. Atlasz-ciprus. 6. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement” (AkH. szerint: „A köznevesülés lassú folyamat. hanem gy jt névi jelleg vagy bizonytalan értelm szó. családnév vagy mitológiai stb. barátszegf ). csabaíre. muskotályzsálya. vadkörte. A személynévi el tagú (keresztnév. Az AkH. hogy ha a növénynév köz- . borbálaf . 168. Ezek a növénynevek nem köznevesültek. futó. -pálma. -kaktusz. futóbab. egybe és kis kezd bet vel írjuk (vö. Pl. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. sebforrasztóf ) és a faji jelz nélküli összetett fajneveket (pl. torzsikaboglárka. Az Isten. -páfrány. vénuszfodorka. Áron szakálla) sem. Boldogasszony stb. ezüstfeny (Picea pungens f. Az összes feny faj — gy jt névi volta miatt — a faji jelz vel egybeírtan szerepel: feketefeny (Pinus nigra). amelyeknek el tagja földrajzi név vagy személynév. Ebben a típusban az AkH. Egybeírjuk az összetett nemzetségneveket (pl. erdeifeny (Pinus sylvestris). 7. 8. nenyúljhozzám. báránypirosító. ha ez nem egy növénynemzetségnek a jelöl je. -feny . -perje stb. glauca). A tudományos (latin) nómenklatúra mintájára különírjuk az összetett fajnevekben a melléknévi vagy melléknévi igenévi faji jelz t a név alaptagjaként szerepl nemzetségnévt l: pl. magyarosan írt közszói formák között. 9. 3. Waldstein-pimpó. amelyek a hozzá kapcsolódó utótaggal köznevesültek. mitológiai tulajdonnevek növénynevekben történ el fordulásakor úgy jártam el. Ennek megfelel en Szent László-f és Szent László füve ’Szent Lászlóról elnevezett f ’ stb. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. cigánymeggy). Nem tekinthet k köznevesültnek a könyvnevek (Katika-répa. Egybeírjuk az utótaggal a f névi faji jelz t (pl. Júlia-borbolya. -orchidea. név) növényneveket. martilapu. Azokat az összetett nemzetségneveket és fajneveket. Krisztus. ebnyelv f . fest rezeda. krisztustövis.) (kiemelés t lem). pl. Pl. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. valamint a f névi értelm faji jelz t (pl. 201. pl. -fa. -moha. salamonpecsét. oroszlánszáj. nagy kezd bet vel írjuk.melléknévi jelz t mindig egybeírjuk az utótaggal. Szent István-szegf . nefelejcs. és köt jellel kapcsoljuk össze. hogy a személynévi el tagú növénynevek nagyobb része nem köznevesült. szerint írtuk a növényneveket: „Egy. nagyezerjóf . AkH. Akkor is egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal.

10. mint az el tag és az utótag jelentésének összege. hosszú körülírásos szerkezeteket. 128. istennyila ’villám’. els sorban a népi növénynevek írását illet en a szabályzat kiegészítése még a jöv feladata. méhf nek árnyéka stb. barátfüle ’tésztaféle’. mivel ezek tagjainak együttes jelentése más (’növénynév’). és nem a növénynevek helyesírási szabályzatát. gyújtoványf és zilíz írásmódot javasolja. Pl. rüh ellen való füröszt f . Három növénynév (gyep rózsa. toroköröme stb. egybeírásuk zavaró lenne pl. mérges vad harapást gyógyító f . mindent gyógyító f .49 nevesült kiskezd bet vel írtuk (pl. 128. Problémát okoznak az olyan népi növénynevek. Ez a szabálypont átgondolásra szorul. amelyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. b) pontja szerint egybeírtuk az ördögbordája. mennyország kulcsa. szemnek gyönyör sége. ziliz) írásában az AkH. Krisztus-pálma). amely a gyepürózsa. . mivel ellentétben áll az AkH. vásárfia ’ajándék’. mint az el tag és az utótag jelentésének összege”. istennyila. melyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. Az AkH. A növénynevek helyesírási szabályzata még nagyon sok pontosítást kíván. szamárgyönyör sége. ha nem köznevesült. pl. mely szerint „A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. pontja szerint „A népi növénynevek között vannak olyanok is. sennyedék ellen való f . Az ilyen alakulatok tagjait különírjuk egymástól”. b) pontjával. ezekben a növénynevekben sokszor raggal ellátott elemek szerepelnek. Különírtuk a nehézkes. növényneveket. szakadást gyógyító f . nagy kezd bet vel írtam (pl. A magyar növénynevek helyesírási szabályzatának 13. mennyországkulcsa. Ezek tagjainak együttes jelentése más. krisztustövis).-t követtük. kígyómarást gyógyító f . szamár gyönyör sége. gyujtoványf .

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK SZÓTÁRA .

414). Az abrutüröm összetett szó. 1998: abszintüröm (Priszter 306). 19). Növényszótár 1). ang. F vészk. isten~ abruta 1775: Abruta (Csapó 242). abruta. Diószegi–Fazekas abrutüröm elnevezése a növény hivatalos neve lett. ürömcserje’. 2. valamint a magok hasonló szagára utal. Az abruta talán egy k. abszintüröm 1966: abszint-üröm (Csapody–Priszter. abrutüröm 1807: Abrut Üröm (Magy. Marzell Vitex agnus-castus a. a növény egyéb neveiben el forduló Áron személynevet helyettesítették az Ábrahám tulajdonnévvel. Ábrahám) kötötték. az el tagra l. barátcserje. A növényt szent élet személyekhez (barátok. sp. hogy aki a mag porát fogyasztja. 1911: Ábelf (Cserey. | 1998: ’Abelmoschus.). 1998: abrutüröm (Priszter 306). 28). absinth(e). 1). foltos kontyvirág’. Az ábrahámfa elnevezés a ném. ábelf ’. 1998: ábelf (Priszter 27). vö. Az illatos jelz a növény jellegzetes pézsmaillatú illóolajára.A. abroszkája l. abrótano. szakny. szakny. szakny. 1783: Abruta (NclB. 1841: abrut üröm (Barra 207). Az abszintüröm összetett szó. fr... J: ’Abelmoschus moschatus. abrotano. || ábrahámgyökér 1966: ábrahámgyökér (Csapody–Priszter. J: ’Artemisia abrotanum. sz zfa. A növény lat. Az ábrahámgyökér ’foltos konty- virág’ egyedi adat. vö. lat. köznevesült: ábelf . — N. 1966: ábrahámfa (Csapody– Priszter. 373) nevet javasolja az ürömcserjének a R. F vészk. lat.-i ruta hatása alatt keletkezett. Idegen nyelvi megfelel kre vö. moschátus ’pézsma’ < újgör. J: 1843. ol. Genaust abelmóschus a.-i Abelmoschus (< lat. sepr ruta és abruta helyett. Az abszint nemzetközi szó. Szóhalm. amely a lat. Abrahamstrauch ’Ábrahám bokor’ személynévi el tagjának átvételével jött létre. szüzességét megtarthatja. ném. MNövSz. az utótagra l. MNövSz. F vészk. vö. habrótanon ’ürömcserje’) és a lat. Ábrahám gyükere ’a foltos kontyvirág gyökere’ (ÚMTsz. a magyar nyelvbe valószín leg németb l került. illatos ábelf ’. — illatos ~ 1998: illatos ábelf (Priszter 287). abelmosch ’Abelmoschus moschatus’) el tagjának értelmesítésével keletkezett. abszintüröm’. ehhez a fa magyarázó utótagot illesztették. Az ábelf és az Ábel füve jelölt birtokos szerkezet személynévi eleme a latin szakny. abszint’. Á ábelf 1843: Ábelf . Ábel füve (Bugát. J: ’Artemisia abrotanum. illatos ábelf ’. A személynév (Ábel) és a köznév (f ) összeforrt. Orvosi f vészkönyvük is az Abrut Üröm (Magy.-i abrotanum (< gör. 465). J: ’Artemisia absinthium. 465). Absinth.-i absinthium (< . J: ’Vitex agnus-castus. 1807: Abruta (Magy. moschatellínus a. absinthe ’fehér üröm. móschos ’pézsma’). barátbors. a növény egyéb elnevezései is utalnak erre a hiedelemre: sz zbárány. ürömcserje’. *abruta átvétele. árongyökér (→ Áron szakálla). üröm. EtSz. 1911: ’Abelmoschus moschatus. barátcserje’. mivel azt tartották. 107). Genaust abrótanum a. MNövSz. ábrahámfa 1798: Ábrahám’ fája (Veszelszki 29). J: ’Arum maculatum. istenfa.

ádáz’.). Afonya” (PP. 198). Schwarzbeere ’fekete bogyó’. A lat. 2. 1798: veres Afonya (Veszelszki 455).. áfinnya. abszint a. Diószegi–(Fazekas) a veres Áfonya (Magy. 362).). 1998: fekete áfonya (Priszter 532). J: ’ua. a jelz s fajnevet: mérges ádáz.. áfonya’ (MagyGyógyn. 1763: ’Vaccinium sp. hogy a növény nagyon mérgez . vö.: Adáz (Julow 257). TESz. és megalkotta az ádáz nemzetségnevet. ádáz’.: Acha Lapu (SzegSz.). Afinya ’Vaccinium myrtillus.). üröm. — fekete ~ 1807: fekete Áfonya (Magy. Az ádáz melléknév (1604: ’dühödt’. 132). piros szinü” (Barra 252). áfin ’fekete áfonyacserje’. a szót régebben f leg a kutyák veszettségével kapcsolatosan használták. F vészk. 1998: vörös áfonya (Priszter 532). afín% ’áfonyabogyó’. J: ’Rumex acetosa. háfina ’Vaccinium sp. Afonnya (PP. | vörös ~ 1998: vörös acsalapu (Priszter 451). az acsa eredete kétes. | 1783. sz. ádázik vagy ádázkodik igéb l (1533: ? ’dühöng’. F vészk. áfonya. F vészk. EtSz. ápsinthos) neve azért ment át az ital megnevezésére. 380) (a növény mai hivatalos elnevezése) nevet ajánlja a R. keser lapu a. TESz.’. Az acsalapu összetett szó. abszint a. A vörös jelz magyarázata. 1798. J: 1807 e. | 1998: ’Aethusa cynapium. ádáz 1807 e. ádázóbürök helyett. szakny. mert ezt a pálinkafajtát ürömmel ízesítették. A vörös jelz a Vaccinium vitis-idaea (2. acsa a. A lapu utótag szláv eredet . A fekete jelz a Vaccinium myrtillus (1. J: ’Aethusa cynapium. 1807: Adáz (Magy.. áfin%. ádázóbürök l. — N. 374) elnevezése a növény ’Vaccinium myrtillus’ hivatalos neve lett. — hajas ~ 1841: hajas ádáznak gr. ac#t#sus ’savanyú’) átvétele. — N. áfinyála (Péntek–Szabó. — vörös ~ 1783: Veres Áfonnya (NclB..) termésének színére utal: „bogyója a’ fekete áfonyajénál nagyobb. Ember és növényvilág 263). Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Petasites hybridus. 2. 208). Myrtillus a. — közönséges ~ 1998: közönséges acsalapu (Priszter 451). 1998: áfonya (Priszter 532). apsínthion. 2. megbolondítja az embert. (Barra 163). arra utal. F vészk. ▌ 2. vadkukojsza (→ kokojsza) és ivolya (→ ibolya) helyett. J: ’Vaccinium vitis-idaea. ádázóbürök (→ bürök) (els megjelenése: 1780) névb l vonta el.) bogyóinak színére vonatkozik. J: 1708. | mérges ~ 1807: mérges Adáz (Magy. 1998: ’Vaccinium myrtillus. 1763: Affonya (TESz.. rom. áfinya. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a mérges Ádáz (Magy. EWUng. acetosa 1583: acetosa (Clusius–Beythe 6: BotTört. a névadás alapja a levelek savanykás. 1753: ’kegyetlen’. EtSz. Genaust absínthium a.acetosa gör. J: ’ua.’. Ember és növényvilág 300). J: ’ua. Orvosi f vészkönyvük is ezt javasolja a R. 1783: Áfonnya (NclB. Genaust acetósa a. TESz. ang. közönséges acsalapu’. bürök áfonya 1. 1798: Afonya (Veszelszki 456). J: ’Vaccinium myrtillus. acsalapu XVI. 249). F vészk.’. áfonya’. 198). havasimeggy (→ meggy) helyett.’. 1708: „Havasi tsereſznye. A hajas jelz s változat Barra alkotása.. a szár pikkelylevei emlékeztethetnek a rovarra. EtSz.. TESz. fanyar íze. Blaubeere ’kék bogyó’. 52 áfonya hogy a növény kissé sz rös.. acsalapu (Péntek– Szabó. A fekete és vörös jelz k fajokat különítenek el. EWUng. áfinya. J: ’ua.). Veszelszki ezt írta a termésr l: „a’ fekete ſzínÍ vagy-is inkább kékes bogyóit Auguſtus elein ſzedtem” (319). áfonya’. Diószegi–(Fazekas) fekete Áfonya (Magy. ném. Az áfonya román eredet . 367) nevet javasolja a növénynek a R. Az ádáz növénynévként való alkalmazása mesterséges.. mezei sóska’. ill. ádáz’. 362). EWUng. Acsalapu (Kovászna 176). Az utótagra l. az erdélyi nyelvjárásokból került a magyar köznyelvbe. 1998: ádáz (Priszter 292). SzófSz. hogy a virág színe bíborvörös. A névadás alapja nyilvánvalóan az. | kerti ~ 1903: kerti ádáz (Hoffmann–Wagner 57). talán ’szitaköt ’ jelentés . vörös áfonya’. F vészk. áfonya’ (ÚMTsz. 1754: ’vad’) feltehet leg elvonással keletkezett a R. blueberry ’kék bogyó’. 1792: ’dühít’).-i acetosa (< lat. és N.. acsa a. áfonya’.: ’Aethusa. acsa-lapi (MTsz.). Diózsegi–Fazekas a R. EWUng. Az ádáz nemzetségnév ’Aethusa’ hivatalos növénynév. — Ö: .

agávé 1911: agavé (Cserey. Az agávé latin eredet (lat. Az agármony ’agárkosbor’ (1. — ~f 1775: Agár-mony-fü (Csapó 297). veresellfk. agárkosbor’. 124: 118–123. Agave. a név a növény gumóira utal.). F vészk. Diószegi– Fazekas alkotása.. agárkosbor’. 2. kosbor’. F vészk. agárkosbor 1807: Agár Kosbor (Magy. óriási méretére. LI. 1590: Orchis: Vitez f×. kinézetére utal). egyik fris. UEWb. A tudományos névben szerepl lat. 5: 2). J: ’ua. | közönséges ~ 1998: közönséges agáve (Priszter 293).: „testic[u]lus: mon” (SchlSzj. a’ gyökere kettfs tökforma. Agave. (Egészség Isten patikájából 9). J: ’Orchis morio. hogy a növény ikergumói állati heréhez.). iker petéhezz” (Kassai 1: 125). amelyek az agár ivarszervére.’. vö. 1643: agár mony (Com. Veszelszki ezt írja a gumók hasznáról: „a’ virágok ajakasok. Satyrion’ (MA. a’ hervadttal pedig …. 363) nevet (ma is a növény hivatalos elnevezése) javasolja a R. hogy a következ évben hasonló szerepet töltsön be. ang.). vitézf helyett. órchis) is ’here’ jelentés . Az agármony ’közönséges párlóf ’ (2. here’ jelentés mony utótagja ’here’ jelentésben már korán fölbuk- . emberer . Az emberev jelz az emberer elferdítésével keletkezett. a nemes. 1948: agármonif (Halmai 6).. agármony.. Az agármony elnevezés átvitt értelm . 2). 285. Diószegi–(Fazekas) az Agár Kosbor (Magy. emberer . 1872: 400). agave. Növényszótár 7). 1990: agármonynak gr.: RMGl. agáci.agárf medve~.). Nyr. a lat.: TESz.. 1783: Agár-fü (NclB. fr. Jan. — amerikai ~ 1805–13: „Más és az Aloestfl éppen külömbözf nemÍ plánta az Amérikai Agave…” (Márton. 1998: agárkosbor (Priszter 440). 1998: amerikai agáve (Priszter 293).-i Agrimonia értelmesítésével keletkezett. agagyín. 26). 257). a kosbor utótag szintén a növény R. 421).) nevet népetimológia hozta létre. sz. ▌ 2. agárf és agármony elnevezéséb l vonták el. Az amerikai jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik (vö. és kékek. 124: 118–123. hogy a’ bujaságot el-óltsuk magunkban” (Veszelszki 330). J: ’Orchis sp. Az agár el tagot a növény R. agács. latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. 1935: 182). Növ. XVI. Az agárkosbor két gömböly vagy hosszúkás gumója közül az egyik a virágzó növényt táplálja. rókamony. A’ kettfs gyökérnek kettfs a’ haſzna: mert a’ friſsel élünk. agárkosbor’. akácia 53 agávé kan a magyar írásbeliségben: 1405 k. agárf . J: ’Agave americana. agacsi. ném. — ~f 1911: Agármonyf (Cserey. név a növény tekintélyes. aghár moni (NépNyelv. Vö. agave < gör. J: ’Orchis morio. agármony 1. agacska. Genaust Orchidántha a. a másik pedig el készül arra. agácka.) összetett szó. heréjére hasonlítanak. J: ’Agrimonia eupatoria. 1775: Agár-fü (Csapó 297). a latin szakny. J: ’ua. 1708: agár mony ’Orchis. azután elpusztul. 1798: Agár-fÍ (Veszelszki 329). J: ’Agave americana. 1604: agarrmony (MA. 1708: agár fü ’Orchis.’. Növényszótár 93). közönséges agávé’. EWUng. közönséges párlóf ’. agaca. fenséges. magyarázatát l. uráli eredet ’tojás. 124: 118– 122. 1998: agáve. 421). J: ’ua. Kassai (1833) így jellemzi a gumókat: „gyökere hasonló a’ kett s tojományhozz. agauós. második fele: agar mony (TermTudKözl. hogy a’ férjfiúság megerfsödjön. a mony szót tartalmazó elnevezéseivel: ebmonyf . neve. Nyr. és f magyarázó utótaggal látták el. mony a. J: ’Orchis morio. a növény két régi elnevezését kapcsolták össze. 494). agar mony (SzikszF. Az agárf névadás alapja. TESz.’. Ezek alakja a heréhez hasonlít. agávé (Priszter 293). 1941: agármony (Varró 77). Az agár el tagot valószín leg a növény agármony elnevezéséb l vonták el. a’ máſik pedig meg-hervadt forma. agárf 1604: agarfü (MA. Satyrion’ (PP. Nyr. kosmonyn sz . Az agárkosbor összetett szó. Agaue ’a mitológiában Kadmosz lánya. orchis (< gör. agárheréhez hasonlóak. Növényszótár 7). valamint a növény egyéb. n sz f . sz l ~. közönséges agávé’. — emberev ~ 1911: emberev agárf (Cserey. 1783: Agár mony-fü (NclB. agárci l. a dics séges’ < gör. uag. mony a.

1804: agátzi (TESz. 171. agócka l. Acaciat gr. Akazie.-i Acacia catechu mintájára alakult tudományos név. a névátvitel alapja a Robiniának az egyiptomi akácéra emlékeztet tüskéje. 169). gumiakácia nedve’. a névadás magyarázata. UEWb. (OrvK. szakny.aggóf ném. utótagjának fordításával jött létre. ▌ 2. 416). agagyín-fa (MTsz. MagyGyógyn.).-i Acacia (< gör. 370/34).). Genaust Agáve a. J: ’Althaea officinalis./1448 k. de f leg az agáci ~ akáci változat a nyelvatlasz alapján nyugati nyelvjárásaink sajátja. senecio ’agg(astyán)’ < senex ’agg(astyán). Az aggóf elnevezést a lat. ak³zi. 321). a szenegáli jelz a növény el fordulási helyére utal (Észak-Afrikában honos). Amerikanische Aloe ’amerikai aloé’). 1775: Aggo-fü (Csapó 229). — fehér ~ 1807: fejér Ákász (Magy. agács-fa. | közönséges ~ 1841: közönséges ákász (Barra 101). agātßa ’(fehér) akác’). közönséges aggóf ’. Növényszótár 11). | 1998: ’Acacia. or. szakny. ágácka.. Orvosi f - ájbis 1911: ájbís (Cserey.’. amelyeket gyógyításra használtak. 1818: ákáz (TESz. J: ’Robinia pseudacacia. acacia. a ném. 1577 k. catechu < hind. 1998: fehér akác (Priszter 482). ák™c. Genaust Senécio a. hazai lat. 448. aggóf 1583: aggo fiu (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 1783: Aggó-fü (NclB. agárci.-osztr.). katechu akácia’. fr. J: ’ua. — közönséges ~ 1948: Közönséges aggóf (MagyGyógyn. acacia ’egyiptomi akác és a nedve’) kerülhetett.). Az aggó(f ) növénynév a finnugor eredet agg (1372 u. agacsi. akácia’. J: ’Acacia senegal. amellett a bajor-osztráknak megfelel . öregnek t nik. a magyarba közvetlenül a latinból (vö. ákácka. a lat. Az adatok azt mutatják. 1801/1910: Akászt gr.) a lat.-ben szerepl adatok bizonyos Acacia-fajok nedvére vonatkozhatnak. 1948: Aibis (MagyGyógyn. A katekhu akácia (2. acacia. ang.). 424). akác. á g ámfa (Nyatl. akakía ’egyiptomi akác’ < gör. ogáci. 1998: katechu akácia (Priszter 288). A névadásra a ném. hogy a latin szó els sorban a Robinia pseudacacia neveként terjedt el. eb~. J: 1577 k. J: ’ua.-i Acacia senegal el tagjának átvételével. hogy a növény virágaiból fehér bóbitájú kaszattermések fejl dnek.). Eibisch ’Althaea officinalis. J: ’ua. a fehér gömböcskék miatt a növény elaggottnak. — N. az OrvK. az Acacia nemzetségnév. 404). agácka. baj. gumiakácia’.).’. бéлая акáция ’fehér akác’. 68/19). catechu ’az Acacia catechu nedve’) el tagja megkülönböztet szerep .’. agaricafa . J: ’ua. — N. ákárc.: ’Acacia sp. — katekhu ~ 1841: katek ákász (Barra 105). 1787: akatz-fa (Zavira 5). — szenegáli ~ 1998: szenegáli akácia (Priszter 288).: ’öreg. vö. Az akác ~ akácfa ’Robinia pseudacacia’ latin eredet . gyöngy~ 54 o o akácia (ÚMTsz.). BaldgreiſÅ (Melius 82). ágóck™. 132). akácia agyar l. 1998: közönséges aggóf (Priszter 502). öreg’) hatására alkották. ákantha ’ua. ™gác (MTsz. 416). Az akácia (1. ™gācsk™. 1854: Ágiczafa (TESz. orvosi ziliz’ átvétele. s kiindulópontnak tekinthet akáca ~ agáca. nyak~ ajak l.) a lat. Baldgreis ’kopasz agg(astyán)’ is hatással lehetett. ném. A szenegáli akácia (1. 1798: Ákátz-fa (Veszelszki 17). || akác 1788: ákkátzot gr. J: ’Senecio vulgaris. 1998: akácia (Priszter 288). ákica (ÚMTsz. nagyon öreg’) ó folyamatos melléknévi igenévképz s alakja. szakny. ▌ 3. szakny. akácfa 1783: Ákátz-fa (NclB. szárnyas levele és fehér virágja.-i senecio (< lat.: Acacia (OrvK. Az ájbis idegen szó. Farkas szerint az alakváltozatok némelyike bajor-osztrák eredet (vö. Acatiat gr. agaci-fa. akácia akácia 1. A latin Acacia a Robinia pseudacacia neveként számos nyelvben elterjedt. senegal. ezeket a növényi kivonatokat vándorpatikusok szállíthatták hazánkba. ™gácsa. ájbis (Halmai 7). (TESz. (TESz.). agaca. (OrvK. Akátzfa (NomVeg. Diószegi–Fazekas fehér akác elnevezése a Robinia pseudacacia hivatalos neve lett. F vészk.. 325/36). 291/13.’. a számos alakváltozat a magyarban népi átvételre mutat. katekhu (lat. Marzell Althaea officinalis a.) tudományos név. orvosi ziliz’. J: ’Acacia catechu. ogáco (Nyatl.). fehér akác’. els sorban A.). ágācs-fa.’) átvétele. akácfa l..

benedictus fordítása.’. hogy a közönséges kígyósziszt els ként Alcibius használta. bogáncs’ (Veszelszki 131). akác a. lat. nyugati medveköröm’. lat.. Az áldott jelz a lat. TESz. 1813: Álcibiusf (Magy. Az akantusz latin eredet (vö.. — Ö: gumi~. 490). 1998: akantusz (Priszter 288). J: 1560 k. bókoló. 420). J: ’Echium vulgare. ákanthos ’Acanthus mollis: medveköröm. Alantwurz ’alantgyökér’ részfordítása. a növény R. Marzell Inula helenium a. A lat. áldott haloványka (→ haloványka). 376) nevet javasolja a növénynek a R. sp. ol. Carduus benedictus (Melius 45) részleges fordításával keletkezett. meg-rágá. J: ’Pulsatilla grandis. akácia akta l. a díszes jelz a növény szépségére vonatkozik. akác a. vö.. medvetalp helyett. ang. mérges harapások. 116). A ném. Farkas. áldott bárcs (→ bárcs).: RMGl. Az áldott-tövis a lat. A névadás alapja az a monda. ném. J: ’Acanthus mollis. J: ’Cnicus benedictus. 365). mivel ez a’ fÍ mérges harapáÐt külsf belsfképpen gyógyít.. alantgyökér 1841: alant gyökér (Barra 203). közönséges kígyószisz’.. || áldott-tövis 1578: áldot txuis (Melius 45). az alant el tag átvételével és az utótag fordításával jött létre. 380) nevet javasolja a R. bogáncs’. F vészk. a névadás alapja a kora tavaszi szélben hajlongó. Farkas. 1798: Áldott-fÍ (Veszelszki 131). benedictus ’áldott’. áldot txuis neue” (Melius 45). Marzell Acanthus mollis a. Parua . fr. ném. medveköröm’. J: ’Inula helenium. GeÐeegnete DiÐtel ’áldott tövis. 1664: Acanthus. a lat. harang alakú.. si e Acanha: Medwe Talp (GyöngySzt. 1783: Áldott tövis (NclB. 365). Akanthus. akantuszlevél-díszítés oszlopf n’. akantusz’). a’ rágott leveleit pedig a’ Ðebre kötvén. lat.. Az áldottf Melius alkotása. F vészk. 675). || kicsinytövis 1578: Kiczin txuis (Melius 45). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a díszes akánt (Magy. lat. 1807: Akánt (Magy. acànto. Marzell Acacia a. Népi név. eke~ akánt. lila virág. J: ’ua. és ez az Echis Viperát teÐz a’ Görögök’ nyelvén. els sorban kígyóharapás gyógyítására. akantusz 1560 k. holy thistle. akácia akadály l. ákárc. 2. Az áldott a növény gyógyító hatására utal. F vészk. 363). EWUng. név tükörfordításával keletkezett: „Deakul Carduus benedictus. leánykökörcsin’. Alcibiadonnak nevezi: hogy midfn Alcibius’ térdét a’ kígyó megmarta vólna. meg-gyógyúla” (Veszelszki 196).i acanthus (mollis) ’medveköröm. ákácka l. carduus ’bogáncs’ elemet Melius f magyarázó utótaggal helyettesítette. a lat. Idegen nyelvi megfelel kre vö. áldottf 1578: Aldot f× (Melius 45). 1841: diszes Ákánt (Barra 323). áldott bárcs’. alamuszivirág (Csapody–Priszter.akantusz vészkönyvük is a fejér Akász (Magy. vévén f e’ fÍvet. koronafa helyett. 1775: Áldott-fü (Csapó 213). nyugati medveköröm’. örvénygyökér’.: Acanthus. — díszes akánt 1807: díszes Akánt (Magy.’. Veszelszki így magyarázza: „A’ fÍ magvai a’ kígyó’ fejéhez igen hasonlítnak. 1664: ’Acanthus mollis. alcibiacum nevéhez a f magyarázó utótagot f zte. a’ mint az öreg Nikander Alcibion. Görög 46. F vészk. F vészk. 1998: ’Acanthus. Az Alcibius-f Veszelszki alkotása. a’ nyálát le-nyelvén. Az áldott-tövis és a kicsinytövis szintén Melius alkotása. vö. a növénynév latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. | 1807. 2. akantusz 55 áldottf Alcibius-f 1798: Alcibius fÍve (Veszelszki 196). Genaust Acácia a. acanto. acanthus forrása a gör. a’ honnét a’ nevét vette. acanthus. F vészk. 2. A kicsinytövis a lat. Az akánt elvonással keletkezett az akantuszból. Genaust Acánthus a. Görög 44–5. szakny. ákász. cátechu a. 328). J: ’ua. 1807: áldottf (Magy. carduus ’tövis. 1948: Áldottf (MagyGyógyn. avagy Acantha (Lippay I: 107). ákica l. MNövSz. takta alamuszivirág N. a növény több elnevezésében megtalálható: áldott csüküll (→ csüküll ). acanthe. blessed thistle ’áldott tövis’. akanta l. ang. Marzell Echium vulgare a.

álisma ’valamiféle vízinövény’) átvétele. kipcs. Kermes (Veszelszki 159). | tízporzós ~ 1998: tízporzós alkörmös (Priszter 455). — Ö: far- . Az allelujaf a növény R. alleluja f (ÚMTsz. F vészk. nyír~ alkekengi 1813: Alkekengi (Magy. álkörmös (Péntek– Szabó. Genaust Cárduus a. Melius 45. vö. aloé’. alma 1. J: ’Phytolacca americana. F vészk. R. 369). oszm. a kermes (1798) szintén németb l került a magyarba. Szabó. Aleluya (CasGl. Marzell Aloe a. 363). alma. — amerikai ~ 1998: amerikai alkörmös (Priszter 455).).) az allelujaf 1583: Alleluia fiu (Clusius– Beythe 6: BotTört. 1798: Álkermes (Veszelszki 159). alma. a fürtben ér . A tövisalma a ném. TESz. álkörmös (ÚMTsz. Alkermes átvétele.alisma ſpina (Melius 45) tükörfordításával jött létre. alleluja. Genaust alkekéngi a. árkelmes (EtSz. lat. áll l.’. polajszigor~. J: ’Oxalis acetosella. alkermes l.. sóska a. alma’. a bel le készített festék’. arab al-qirmiz ’a bíbortet . mert bizonyos növényekb l (pl. Phytolacca americana) ugyanolyan vörös festékanyag állítható el . Az alkörmössz l összetett szó. J: ’Alo( sp. almaformájú. mérgez termés. Az alma ótörök eredet .. alkörmössz l 1783: Álkermes Szölö (NclB. amelyb l si id k óta gyártanak kármin szín festéket. Az alkörmös (2. szakny. J: ’Malus sp. b): RMGl. J: ’Phytolacca americana. egyedi adat. Melius 425. vö. 2.). ’dicsérjétek az urat’. áldott-tövis l. alkörmös. ulma. 363). a névadás alapja a tüskés. A szó végs soron valószín leg az óind krmib l ’féregb l készített vörös festék’ (< óind k‘mih ’féreg’) származik. lat. ’zsidócseresznye’) utótagjának átvétele. 37: 64). 1783: Alléluja fü (NclB. szakny.’. EWUng. J: ’ua. parvus ’kis.). sz l szer termésre utal. 369). hogy a növénnyel sokféle betegséget gyógyítottak. Idegen nyelvi megfelel re vö. kirg. spina ’tövis’. Heil alle Wunden ’minden sebet gyógyító. alleluja a. — N. — tövis~ 1903: tövisalma (Hoffmann– Wagner 39). Növénynévvé azért válhatott. 2.. vér~f alisma 1578: Aliſma (Melius 138). alma. e. Ember és növényvilág 268). lat. áldottf 56 alma amerikai alkörmösr l ’Phytolacca americana’ kapta nevét hasonlóság alapján: mindkett t piros fest anyagként használták.-i Alisma (Melius 137a) (< lat. sp.. J: ’Physalis alkekengi.). fr. A névadás magyarázata nyilván az. báránypirosító’. — N. a sz l utótag csuvasos típusú ótör. Stechapfel tükörfordítása. erdei madársóska’. Alleluya (Növ. TESz. aloé’ . 617. szigor~ állató l.’. vö ném. 279). 1998: alkörmös (Priszter 455). F vészk. 1813: Allélujaf (Magy. EWUng. Marzell Cnicus benedictus a. — N. amerikai alkörmös’. f magyarázó utótagot illesztettek hozzá. J: ’ua. || körmös 1798: Kermes (Veszelszki 159). 1775: Alleluja-fü (Csapó 267). kicsiny’. Az alkermes a ném. alquermes ’bíbortet felhasználásával készített orvosság’. csuv. ▌ 2. lat. || alleluja 1948: alleluja (Halmai 7). ném. thorn apple ’tüske alma’. sóska a. J: ’Alkanna tinctoria. minden sebet meggyógyít. Genaust Alísma a. az el tagra l. Vö. úgy iszod” (MNy. que wlgo ponica alma dicitur” (TESz. alkermes a. alkörmös alkörmös 1. benedíctus a. csattanó maszlag’. hegyi árnika’. amerikai alkörmös’. 1690: „ha ezekben alkermest vagy kaláris sirupot el-olvasztasz. vö. ang. a növénynek szintén óriási varázser t tulajdonítottak.. 131). alleluja a. alisma < gör. amerikai alkörmös’.. tövisalma (MagyGyógyn. Az alisma a lat. halleluja isz. Heilallerwundenkraut. Marzell Datura stramonium a. jövevényszó. elma. alkermès ’ua. talán téves. alja l. 617.. Az alkekengi a lat.) ’halleluja’ nevének átvétele.-i Physalis alkekengi (forrása az arab al-kākan. ▌ 2. 1948: álkermes (Halmai 6).). vö. J: ’Phytolacca americana. J: ’Datura stramonium. 1335: „pomi.: RMGl. 1807: Alkermes (Magy. J: ’Arnica montana. Az alkörmös vándorszó.. deréceszigor~. Az alleluja ’aloé’ az allelujaf t l függetlenül alakult ki. 264). mogyoró~. mint a bíbortet b l. zsidócseresznye’. csag.

bolondító beléndek’. A latinon keresztül idegen nyelvekben is elterjedt. J: ’ua. Aloe. Többféle fajtát használnak gyógyászati célra.’.) elnevezés magyarázata. 340). ebsz l Rápóti–Romváry 86. aloes) átvétele. a ném. J: 1416 u. Melius 394.. Az amaránt Diószegi–Fazekas alkotása. a szúrós.és bolondítóebsz l (→ ebsz l ).) Barra István alkotása. 1841: álomfü (Barra 335). 37/41). csüng . 1903: Álomhozó f (Hoffmann– Wagner 40). hosszú virágzatra utalnak. aloe. EWUng áloé a. | csákós ~ 1807: tsákós Amaránt (Magy. álszíkf l. tavaszi mandragóra’. J: ’Atropa belladonna. szakny. F vészk. Az álomf ’tavaszi mandragóra’ (3. 57 ambretta pó 200). F vészk. Szabó. 1595: Aloe (Beythe 65). 1595: ’Alo( sp. (MünchK.). valódi jelz k megkülönböztet szerep ek. — szúrós ~ 1998: szúrós aloé (Priszter 296). J: ’ua. 1775: Alom-hozó-fü (Csa- amaránt 1807: Amaránt (Magy. A névadásra egyéb mérgez . 514). 1578: Aloes (Melius 57). — N. állóes. a lat. ™lo(sz. A névadás magyarázatára l. szúrós aloé’. — nyugat-indiai ~ 1998: nyugat-indiai aloé (Priszter 296). Az s-vég alak alapja a lat. a csüng . J: ’ua. . 1807: Áloes (Magy. 212: TESz. kakas~. áloé a. még álomf . lignum aloes ’aloéfa’ lehetett. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csákós amaránt (Magy. J: ’Mandragora officinarum. 358). hogy „nem tanátsos ez füvel vagy gyökerével élni. amelyet Diószegi–Fazekas így jellemez: „bugája … letsügg … ſzára bókoló” (Magy. aluja ’hashajtó. mérgez növényeknek adta ezt a nevet. ez is bódító hatású. Az aloé latin eredet . A finnugor eredet álom el tag magyarázata a növény bódító hatása. F vészk. 2. 175). áloes. aloé’. J: ’Alo( vera. Szabó. 1998: aloé. még álomhozóf . Genaust Amarántus a. szintén bódító hatású növény. J: ’Hyoscyamus niger. (OrvK. tavaszi mandragóra’. 1807: Álomhozó f (Magy. J: ’ua. ▌ 3. 1416 u. Az álomhozóf ’tavaszi mandragóra’ (1. J: ’Mandragora officinarum. 389) nevet javasolja a R.. J: ’Atropa belladonna. alutó. maszlagos nadragulya’. 1577 k. TESz. álomhozóf 1. 2.. vö./1466. ill.aloé kas~.’. a lat. Az alraun idegen szó. UEWb. ném. székf altató l. | valódi ~ 1998: valódi aloé (Priszter 296). alraun 1998: alraun (Priszter 424). A bókoló. áloé a. ang. J: ’Amaranthus. J: ’Alo( ferox. aloès. aloé’. F vészk. 514). ▌ 2. J: ’ua. 1841: álomf (Barra 344). 234). bársonyparéj.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 253). F vészk.’. A névadás magyarázatára l. amárantos) -us végz désének elvonásával keletkezett. 1998: ’Alo(. ambretta 1998: ambretta (Priszter 287). elalutó szépsz l (→ sz l ) ’Atropa bella-donna’ stb. Az álomhozóf ’maszlagos nadragulya’ (2. 1783: Álomhozó-fü (NclB. Alraun (Veszelszki 305) átvétele. | tövises ~ 1998: tövises aloé (Priszter 296).. 1577 k. | csüng ~ 1998: csüng amaránt (Priszter 297). ▌ 2. J: ’ua. álszékf . — ~fa 1798: Alo(-fa (Veszelszki 39). | 1807. a középkorban boszorkányken csöt és bájitalt készítettek els sorban a beléndekb l és a nadragulyából. Görög 51. Farkas. | orvosi ~ 1998: orvosi aloé (Priszter 296). amaránt’.’. 335. 1783: Alóé (NclB.’. 1948: álomf (Halmai 52). bogyós termés burgonyafélék hasonló elnevezései is hatással lehettek: pl. Az álomf (1.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.)./1466: aloèſnèc gr. — bókoló ~ 1998: bókoló amaránt (Priszter 297). 1948: Álomhozóf (MagyGyógyn.-i aloe (gen. az orvosi a növény gyógyászati hasznát jelzi. nemzetségnév. tavaszi mandragóra’. Melius 406–7. F vészk. szerelemf és bársonyvirágf helyett. J: ’Amaranthus caudatus. maszlagos nadragulya’. J: ’Mandragora officinarum. csákós jelz k a lehajló növényre. farkas~gégevirág. a nyugat-indiai a növény el fordulási helyére vonatkozik. népi orvosság’ (ÚMTsz.-i Amaranthus (< gör. áloé (Priszter 296). fr.: aloeſt gr.’. ▌ 2. mivel halálos álmot okoz” (Csapó 200). bókoló amaránt’. J: ’ua. szakny. 513). aloé 1. álomf 1. orvosi aloé’.’. 1578. tej~ (→ tejzsugorítóf ) alutóebsz l l.

1903: angyalgyökér (Hoffmann–Wagner 56). ambretta. J: 58 angyalitalgyökér ’ua. Engelwurz szó szerinti fordítása. Genaust Angélica a. Az angyalbocskor metaforikus elnevezés.’. angyalgyökér’. erdei angyalgyökér’. Engelsüſs (Veszelszki 355) szó szerinti fordítása. || angyalitalf 1948: Angyalitalf (MagyGyógyn.’. Az angyalf a lat. elérheti a 2 m-es magasságot is. Katika-sisakvirág’. angyalicska gyökér.’. J: ’ua. angyélika.’. közönséges édesgyöker -páfrány’. a gyökér magyarázó utótag a növény föld alatti édes részére utal. orvosi angyalgyökér’. Növényszótár 4). vö. hogy a növény gyökerét többféle betegség gyógyítására használták. 97). 1948: angyal édesgyökér (Halmai 66). valamint idegen nyelvi megfelel k is.’. bocskorhoz hasonlítja. J: ’Angelica sylvestris. J: ’ua. angyalf 1. ném. — N. — erdei ~ 1948: erdei v. az el tag halnév. ambrette. fr. J: ’ua. Pantoufes de Marie. angyalgyökér 1. angyélika. a névadás magyarázatára l. amelyek a virágot szintén emberi lábbelihez hasonlítják: kisasszonypapucs. A N. a ném. lat. anygyalikom-gyökér (ÚMTsz.-i Angelica (< k. angyalicskagyökér. 1595: Angyal fiju (Beythe 117a). az orvosi angyalgyökér nagyobb méret . J: ’Satureja hortensis. 1998: ’Angelica archangelica. az angyalikom valószín leg a bazsalikom hatására jött létre. amely a növény virágját emberi papucshoz. angyalitalgyökér angyalitalgyökér 1841: angyalital gyökér (Barra 209). ▌ 2.’. J: ’Angelica sylvestris. J: ’Angelica archangelica. 1807: Angyalf (Magy.. 1998: angyalgyökér (Priszter 300). erdei angyalgyökér’. J: ’Polypodium vulgare. | 1998: ’Angelica. Az angyalitalgyökér valószín leg Barra alkotása. ambretta. 1998: angyalf (Priszter 300). Marzell Aconitum napellus a. 1948: angyalgyökér (MagyGyógyn.’. napellus. J: ’Aconitum napellus subsp. 348). J: ’ua. — erdei ~ 1998: erdei angyalgyökér (Priszter 300). J: ’ua. . J: ’ua. | vízparti ~ 1998: vízparti angyalgyökér (Priszter 300). — ~f 1911: angyal bocskorf (Cserey.). idegen nyelvi megfelel re vö. 1998: orvosi angyalgyökér (Priszter 300). szakny. 1798: Angyal-gyökér (Veszelszki 56). hegyi árnika’. a névadás magyarázata az. A névadás alapja a növény hosszú szára. — orvosi ~ 1948: orvosi angyalgyökér (Halmai 9). Bremness 228. F vészk.angolnaf J: ’Abelmoschus moschatus. | kisebb ~ 1595: kijſſeb [Angyal fiju] (Beythe 117a). 202). angolnaf 1948: angolnaf (Halmai 73). patikai angyalf (Halmai 8). Az angyalgyökér a ném. fr. Marzell Angelica silvestris a. Az angyalédes tükörfordítás.’. 1775: Angyal-fü (Csapó 9). angyalgyökér angyalitalf l. J: ’ua. J: ’ua.’. 1783: Angyal-fü (NclB. || angyalédes 1948: Angyalédes (MagyGyógyn.: ang. ▌ 2. Az angyalbocskor elnevezés kialakulására hatással lehettek a növény társnevei. angelicus ’angyali’ < gör. ol.’. 200). 36). Nemzetközi szó. angyalbocskor 1948: Angyalbocskor (MagyGyógyn. amely az angolna hosszú. kígyószer testéhez hasonlítható. növény’] < lat. angelica [herba ’f . illatos ábelf ’. | patikai ~ 1903: Patikai angyalf (Hoffmann–Wagner 56). 318). J: 1775. angyalédesgyökér 1775: Angyal édes gyökér (Csapó 10). a névadás magyarázatára l. angyalicska képz cserével keletkezhetett. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. Ambrette(körner). sarkantyúvirág. orvosi angyalgyökér’. vö. a f utótag magyarázó szerep . Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. Az erdei. angyalikomgyökér l. ehhez f magyarázó utótagot f ztek. aggelikós ’ua. Marzell Abelmoschus moschatus a.’ < ággelos ’angyal’) fordításával keletkezett. borsika’. J: ’Arnica montana. A magyarba valószín leg az ang. — nagyobb ~ 1595: na ob [Angyal fiju] (Beythe 117a). ambretta került be. A kisebb ~ nagyobb jelz k a két fajt különítik el méretük alapján: az erdei angyalgyökér kisebb. 1948: angyalbocskorf (Halmai 5). Az angolnaf összetett növénynév. ném. J: ’ua.

ném. 2. — magyar~ 1948: magyar ánizs (MagyGyógyn. még angyalgyökér.. ▌ 2. hogy Barra többféle angyalf közül kívánta kiemelni a leghasznosabbat. a vaskos gyöktörzsön lév szaporítórügyek. angelika. 1783: Angyélika (NclB. J: ’Angelica archangelica. 1520 k. — illatos ~ 1948: Illatos ánizs (MagyGyógyn.: RMGl. 1577 k. J: ’Angelica archangelica. 198). | vízparti ~ 1948: Vizparti angyélika (MagyGyógyn. hogy Mihály arkangyal ajánlotta a szerzeteseknek az angyélika gyökerének rágását.: Anisum: Anis (CasGl. 1470 k. részben a növény egyéb angyal el tagú neveinek (angyalf . hogy a gyökeret nagyon sok betegség gyógyítására használták. J: ’Angelica sylvestris. — erdei ~ 1807: erdei Angyélika (Magy.). J: ? ’Mentha sp. ánizs 1. — ~f 1577 k. J: ’Foeniculum vulgare. F vészk. ▌ 2. Wald-Engelwurz ’erdei angyalgyökér’. görcsoldó.: RMGl. 33/23). EWUng.’. 1998: angyélika (Priszter 300). eredet . 1998: ánizs (Priszter 456). | orvosi ~ 1948: Orvosi angyélika (MagyGyógyn. vagy Angyal-gyökér (Veszelszki 56). szapora zsombor’. 1903: Erdei angyélika (Hoffmann–Wagner 59 ánizs 56).angyalka ném. angyalka 1. Az angyalka az angyal -ka kicsinyít képz s alakja.. ánis. — orvosi f ~ 1841: orvosi f angyalkának gr. (Barra 164). Az anglika keletkezhetett a két nyíltszótagos tendencia alapján vagy íráshibával. J: ’ua.’. J: ’Angelica sylvestris. közönséges ánizs’. F vészk. | 1807 e. Az angyélika lat. J: ’Linaria vulgaris. J: ’ua. A névadás alapja a növény szinte minden betegséget gyógyító ereje (vö.). 84). 131). ámnis. 336). édeskömény’.’. 1583: anis Anisum (Clusius–Beythe 2a: BotTört. szlk. 348). ▌ 2. angyalgyökér. — N. fert tlenít és gombaöl hatásai révén hasznos gyógynövény. erdei angyalgyökér’. 1807: Angyélika (Magy. J: ’ua.’. 1807: Angyélika (Magy. menta | ? Sisymbrium officinale. 202). 351). 1807: ’Angelica. Az erdei. 202). 84).’. wilde Engelwurz ’vad angyalgyökér’. angyalf helyett. Marzell Angelica silvestris a. ang. szakny. — ~gyökér 1798: Angyélika-. angèlica. | 1998: ’Angelica archangelica. növény’] alakja a középkorban növénynévként f nevesült.-i Angelica. angyalrúgtaf 1911: angyalrugta f (Cserey. közönséges gyujtoványf ’. ol. F vészk. — erdei ~ 1841: erdei angyalkának gr. 569/31). A névadás magyarázatára l. F vészk. 609/31). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az Angyélika (Magy. angélique. 202). angyélika 1. Aniſommal gr. 363) (a növény hivatalos elnevezése ma) nevet javasolja a R. ányizs (MTsz. 84). vö. Wasserangelika ’vízi angyélika’. 14/12). . 1807 e. Marzell Arnica montana a. 1998: illatos ánizs (Priszter 456). erdei angyalgyökér’. J: ’ua. a lat. a): RMGl. 1590: Angelica: Angelica (SzikszF. 193). A név keletkezésének indítéka. Növényszótár 180). 1948: angyalrúgtaf (Halmai 50). (OrvK. angyalka. valamint az a monda. angyélika) hatására jött létre. J: ’ua. 1775: Anis (Csapó 144). J: 1577 k. J: ’Pimpinella anisum.. Gyógynövények enciklopédiája 44.: Angelicath gr.’. 1590: ’Angelica sp. (OrvK. ónejz (ÚMTsz. 348). ▌ 3. mindent gyógyító f ). 1807: kerti Angyélika (Magy. J: ’ua.. álnizs. Engelkraut ’angyalf ’. angyalgyökér’. 202). (OrvK. pl. részben a lat. F vészk. (Barra 164). TESz. angelica. hogy megvédje ket a pestist l. orvosi angyalgyökér’. (OrvK. angyalgyökér’. 1577 k.: Angelica fweth gr.. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. fr. a névadás magyarázata az lehet. A szó latin közvetítéssel számos európai nyelvbe bekerült.. ányizs. Engelwurz ’angyalgyökér’. — kerti ~ 1783: Kerti Angyélika (NclB.: Sisimbrium: menta: n a glica (Növ. | közönséges ~ 1998: közönséges ánizs (Priszter 456). Idegen nyelvi megfelel kre vö.: Aniſumoth gr. orvosi angyalgyökér’.. hogy a növény valamely része rúgások nyomaira emlékeztet. Az angyalrúgtaf talán magyar alkotás.. Genaust Angélica a. a f el tag magyarázata. J: ’ua.’. orvosi angyalgyökér’. 1783: Anis (NclB. Bár nem védte meg a középkori embert a fekete haláltól. 200). angelicus ’angyali’ melléknév n nem angelica [herba ’f .: Angyélika (Julow 257). de vizelethajtó.

a lat. az ánizs el tag megkülönböztet szerep . J: ’ua. abszintüröm’. ▌ 3. Marzell Artemisia vulgaris a. aniš. Pimpinella átvétele. Az ánizspimpinella Diószegi–Fazekas alkotása. ▌ 4.ánizskapor Az ánizs vándorszó. anis. || f nek anyja 1578: F×nec Annya (Melius 161). de hasonlóság alapján a többi ürömfaj. orvosi székf ’. Az anyaf ’fekete üröm’ (4. || füvek anyja 1903: füvek anyja (Hoffmann–Wagner 163). 2. anyaméhf 1. 257). 1783: Anya-fü (NclB. az el tagot lefordították. Az anyaf elnevezés növényeket mind n i betegségek kezelésére használták. Az ánizs el tag megkülönböztet szerep . Az anyaf (1. 418). 520). hv. ánizs helyett. ezt nyilván a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján kapta a növény.) is megkapta. ▌ 2. Diószegi–Fazekas alkotása. aneìss szóból jött létre. 314). 418). ánéson ’kömény’ < gör. az orvosi székfüvet már az ókorban is alkalmazták. Az ánizskapor összetett szó.) elnevezés is. om vég magyar alak. Az ánizs esetében az átadó nyelv bizonytalan. an#sum ’ánizs’ < gör. gyógyító erejét így fejezték ki. 2. édeskömény (→ kömény). lat. J: ’Arnica montana. 363) (a nevet nem fogadta el a botanikai szaknyelv) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R. A nevet els sorban a fekete ürömre használták. Matricaria (< lat. F vészk. a növény fontosságát. a gyökér utótag magyarázó szerep . mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával jött létre. TESz. a N. 60 anyaméhf nyaf (Priszter 518). anya l. Mutterkraut (Melius 161) ’ szi margitvirág’. A k. ném. lat. 1948: füvek anyja (MagyGyógyn. 1590: Dracunculus maior: Anya fé (SzikszF. 1948: anyaf (Halmai 10). Az ánizs ’édeskömény’ (2. század elején a füvek anyja ’fekete üröm’ (4. pl. ebb l származik az um. J: ’Pimpinella anisum. 210). 1807: Anyaf (Magy. idegen nyelvi megfelel kre vö. Mutterkraut részfordítása.) a ném. 1948: anyagyökér (MagyGyógyn. anisum közvetítésével terjedt el. édeskömény’. fekete üröm’. 1775: Anya-fü (Csapó 170). 1948: Anyaf (MagyGyógyn. Matricaria felhasználásával hozta létre. ánizspimpinella 1807: Ánizs Pimpinella (Magy.-osztr.) a lat. még anyaf . fekete üröm’. kaporánizs. J: ’Foeniculum vulgare. talán a növény hasznosságát kívánta kiemelni a jelentéktelen füvek közül. — Ö: méh~ (→ anyaméhf ). közönséges ánizs’. kapor~. az abszintüröm (5. 1775: Anya-méh-fü (Csapó . EWUng. 2. ánizskapor 1807: Anis Kapor (Magy. Genaust Matricária a. 314). szi margitvirág’. J: ’Artemisia vulgaris. valószín leg a lat.) Melius alkotása. anésum. 3.) a közönséges ánizs nevének átvétele hasonlóság alapján. ném. ol. 1783: Fünek anynya (NclB. 1775: Anya-fü (Csapó 137). Az ánizs az európai nyelvekbe a k. F vészk. Diószegi és Fazekas az Ánis Pimpinellát (Magy. — Ö: f szer~. amelyet els sorban n i betegségek gyógyításra használtak. mater herbarum fordítása. Anis. Marzell Arnica montana a. bécsikömény (→ kömény) és olaszkapor (→ kapor) helyett. Vö. Matronenkraut ’orvosi székf ’. közönséges sárkánykontyvirág’. 1903: Anyaf (Hoffmann–Wagner 163). J: ’Artemisia absinthium. a növény azon részére utal. ónejz a baj. J: ’Dracunculus vulgaris. án#thon . J: ’Matricaria chamomilla.. Diószegi és (Fazekas) az Anis Kaport (Magy. 209). anise. anisum (< lat. anyaméhf .: RMGl.’. A névadás magyarázatára l. fr. 363) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a fajt jelöli ki. Genaust Anísum a. Boldog~ mentája (→ Boldogasszony mentája) anyaf 1. àniso. a növényt tévesen a kapor ’Anethum’ nemzetségbe sorolták. 1998: a- anyagyökér 1841: anyagyökér (Barra 209). Hasonló módon keletkezett a XX.. Az anyagyökér a ném. ang. ízük hasonló. hegyi árnika’. 318). mindkett t f szerként használják.. ▌ 5.. F vészk. F vészk. gör. J: ’Tanacetum parthenium. ámmi ’mag’) végs forrása ismeretlen. A f nek anyja ’ szi margitvirág’ (2. Mutterkraut tükörfordítása. F vészk. án#son ’kömény’. Mutterkraut.. a f utótag magyarázó szerep . 1798: Anya-fÍ (Veszelszki 155). J: ’Artemisia vulgaris. A pimpinella nemzetségnév. a lat.

: RMGl. R. Az ápium a lat. hogy a növény virágai sárgák.-hv. ném. mézga’. anyaf . mézga a. ill. ném. 1948: arabmézga (MagyGyógyn. J: ’Tanacetum parthenium. a víziápium hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. J: ’Acacia senegal. hunior fé. gumiarábikum. mézga ’mézga. TESz. a R. hogy a rozson él sköd gombából nyert gyógyhatású anyag segíti a méhizomzat öszszehúzódását. növényi nedv’). J: ’Anemone nemorosa. els sorban rozs’ jelentése van. szi margitvirág’. gumi’ el tag értelmezésével (mézga) és a lat. || méhanyaf 1798: Méh-anya-fÍ (Veszelszki 155). er sszagú zeller’. Mutterkraut ’orvosi citromf ’ is hatással lehetett a névadásra. vérehulló fecskef ’. az összetett német szó el tagjának jelentése valószín leg ’anyaméh’ (vö. Az anyaméhf ’ szi margitvirág’ (1. мъзгá ’a fakéreg alatti növénynedv. arabischer Gummibaum ’arab gumifa’. áprilisivirág 1903: Áprilisi vagy berekvirág (Hoffmann–Wagner 115).) talán hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. (Veszelszki 404). anyaméhf (2. 7: 50. macskaméz. A mézga szláv eredet . A N. gumiakácia’. Az áprilisi jelz a növény korai virágzási idejére vonatkozik. Anyaméhf (MagyGyógyn. Mutterkorn tükörfordítása. 1783: Anya méh-fü (NclB. Vö. még parasztápium. 418). GebÀrmutterkraut.. N. arábiai facsipa (→ facsipa). a névadás alapja.: TESz. pinty ápium 1. a ném. ném. Márton. mátraf . 349). Genaust Matricária a. mellyet némellyek ro’sanyjának-is hívnak (TESz. vö.) Veszelszki alkotása. ▌ 2. Mutterkuchen ’méhlepény’).).: RMGl. vizi apium (SzikszF. EWUng. 234). a méhanyaf ’orvosi székf ’ (2. Marzell Anemone nemorosa a. apróbojtorján l. J: ’Ranunculus sp. 1998: arabmézgafa (Priszter 288).’. Növ. TESz.. ▌ 2. J: ’ua. Gummi arabicum mintájára alakult. mindkett a lat. A mézga els megjelenése: 1560 k. J: ’Apium graveolens var. f nek ~ (→ anyaf ). J: ’Matricaria chamomilla. valamint az. anyarozs’. 86).. (Barra 104). 86). szb. graveolens. orvosi citromf ’. a lat. 1775: Arany-fü (Csapó 91). 1798: ro’s Annya (Veszelszki 403). A névadás magyarázata. || rozsanya 1762: „Tsuda dolgot beszélnek… a’ ro’snak meg-veszett gombás-szeméröl. hogy a . EWUng. J: 1841: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. anyarozs 1790: anya ro’s (TESz. gumi~ arabmézga 1841: arabi mézgát gr. ném. Idegen nyelvi megfelel re vö. Az arabmézga a lat. arabicum utótag fordításával (arab) jött létre. 28). 127). A rozsanya a ném. Hasonló szemlélet névadásra l. | 1948: ’Acacia senegal. orvosi székf ’. Marzell Chrysanthemum parthenium a. Vö. Matricaria (< lat.. hogy „Szülés után történö belsö fájdalmakat megtsillapitja ez fü”. dán moderkorn. LXXXIV. Az aranyf a ném. nyirok. berki szell rózsa’. Aprilblume tükörfordításával keletkezett. sárgás gumiszer váladék’. gumiakácia’. bojtorján arábikum l. „A’ méhet meg-tiſztitja” (Csapó 170). az elnevezés szemléleti háttere. talán a levelek hasonlósága alapján. Kornmutter tükörszava. vagy beka fé. Genaust Ápium a.). mézga a. moederkoren. GebÀrmutter ’anyaméh’. anyja l. — ~fa 1948: Arab mézgafa (Halmai 5). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1595: Apiom (Beythe 80a). — vízi~ aranyf 1578: Arany f× (Melius 178a). ro’s-annyát gr.) Csapó. a citromfüvet szintén használták n i betegségek kezelésére. 1948: Anyarozs (MagyGyógyn. füvek ~ (→ anyaf ) 61 aranyf 1590: Ranunculus: Sômôr fé. utótagjának pedig ’gabona.: „Alburnus… adeps arboris: az fanak meghszeyę” (GyöngySzt. J: ’Chelidonium majus. Goldkraut tükörfordítása. Az anyarozs a ném. jelentése: ’nyúlékony. Aprillenblumen. J: ’Claviceps purpurea. boglárka’. apium átvétele. blg. Hasonló szemlélet névadásra l.). holl. J: ’Melissa officinalis. Idegen nyelvi megfelel re vö. gummi ’nyúlós anyag.anyarozs 170). 1533: Apium: Merck ader epth: Apium (Murm. 1583: apiom (Clusius–Beythe 4: BotTört. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával keletkezett. aranyev pinty l.

aranyverseng (Péntek–Szabó. szi margitvirág’. Az aranyvirágúf a lat. ficaria. népetimológiával keletkeztek. 1948: Aranyvessz (MagyGyógyn. Goldwurz ’arany gyökér’. 1998: aranyvessz (Priszter 507). mivel az adatokból kimutatható. szakny. Az arannyal verseng f ’vérehulló fecskef ’ Csapó alkotása. aranyversel (ÚMTsz. holl. || aranyszín virág 1578: Arany ſÅin× virág (71). keltajuuri ’sárga gyökér’. J: ’Ranunculus acris. — szi ~ 1998: szi aranyvirág (Priszter 518).arannyal verseng f növényb l sárga szín tejnedv folyik.’. chrysós ’arany’. réti salátaboglárka’. vö. — erdei ~ 1998: erdei aranyvessz (Priszter 507). Ember és növényvilág 278). gör. ▌ 2. || aranyversel N. a névadás magyarázata. aranyversel népi nevek. A nyugati salátaboglárka arannyal verseng elnevezését Benk alkotta. ▌ 2. 1578: arany virágu. J: ’Chrysanthemum.) Melius alkotása. arany verseng (ÚMTsz. 293). amely szintén Melius alkotása. N. az aranyos el tag -s eleme melléknévképz . aranyvessz 1798: aranyos veÐzÐzf (Veszelszki 170). 382). Idegen nyelvi megfelel kre vö. A névadás magyarázatára l. hogy az arannyal verseng f nevet Benk is használja ’vérehulló fecskef ’ jelentésben. 382). — réti ~ 1578: Réti arany virág (70a). J: ’Leucanthemum vulgare. aurea < aureus ’arany’) fordítása.) hasonlóság alapján kapta nevét. — Ö: ökörszem~. szakny.’. aranyos l. Az szi margitvirág (3.). lat. — balzsamos ~ 1998: balzsamos aranyvirág (Priszter 518).-i Chrysanthemum (< lat. goudkruid ’arany f ’. csöves virágok aranysárgák. hogy a növény virágja sárga szín : „arány ſzinü virága vagyon” (NclB. J: ’ua. — N. Ember és növényvilág 278).). Melius névalkotására a ném. J: ’Solidago virgaurea. 1807: Aranvirág (Magy. Az aranyvirágúf ’mocsári gólyahír’ (1. A növénynév a korai adatokban aranyosvessz alakban fordul el . aranyvirág’. arannyal verseng f . még aranyf . vérehulló fecskef ’. a név a virágot jellemzi: „mint egy arany ackora à virága” (Melius 137).) és a Boldogasszony tenyere (4. aranyversel (MNy. J: ’ua. F vészk.’. fi. ’réti margitvirág’ (2. A névadás magyarázata a tömött fürtökben álló aranysárga virágzat. | közönséges ~ 1998: közönséges aranyvessz (Priszter 507). Nemzetségnévvé (2.’. | mezei ~ 1583: mezei aranios vezzo Virga aurea (Clusius–Beythe 8: BotTört. aranyvirág (ÚMTSz. aranyvirágúf 1. chrûsanthe- .-i Chrysanthemum (< lat. 416). Az aranyvirág a lat. ha bárhol megtörik: „ha a’ levelek vagy ſzárai megſzakaſztattnak. Genaust virgátus a. J: ’ua. ánthemon ’virág. J: ’Tanacetum balsamita. || harangverseng N. J: ’Tanacetum parthenium. réti margitvirág’. aranyvirág 1. ha bárhol letörik. harangverseng (Péntek–Szabó. mocsári gólyahír’. || arannyal verseng 1783: Arannyal verÐengö (NclB. aranyvirágúf . virga ’vessz ’. ſarga viragu f× (Melius 137). J: ’ua.’.). hv.). arannyal verseng f 1775: Arannya[l] verÐengö-fü (Csapó 91). 1783: Mezei arannyas veÐzÐzö (NclB. 481).-i virgaaurea (< lat. ▌ 3. kelta ruoho ’sárga f ’. 1998: aranyvirág (Priszter 336). száz~f (→ százforintosf ) aranyszín virág l. aranyvirág 62 aranyvirágúf 1775: Mezei aranyos veÐzÐzö (Csapó 13). Benk névadásának alapja.) Diószegi–Fazekas tette. Marzell Chelidonium maius a.’. J: ’Chelidonium majus. Boldogasszony tenyere’. A harangverseng . Gold wiſenblum (Melius 70a) is hatással lehetett. 1578: arany virágu f× (70a). J: ’ua. 4: 30). valószín leg a vérehulló fecskef nevét vette át hasonlóság alapján. f ’) tükörfordítása. a középs . chrûsanthemum < gör. nyugati salátaboglárka’. J: ’Caltha palustris. és a növényb l sárga szín nedv folyik. zlatni korin ’arany gyökér’. ▌ 4. hogy a növény virágai sárgák. Az aranyvessz a lat. J: ’Ranunculus ficaria subsp. Az szi jelz a virágzás idejére utal. mocsári gólyahír’. 1783: Arannya[l] verÐengö-fü (NclB. aranyvessz ’. 377). a virágzatokban a széls nyelves virágok fehérek. Vö. chrysánthemon < gör. J: ’ua. 132). Genaust Chrysánthemum a. J: ’Caltha palustris. szakny. az aranyvirág a Chrysanthemum nemzetség hivatalos neve. sárga nedveſség folyki belölök” (Csapó 91).

Idegen nyelvi megfelel kre vö. Az árorr Diószegi–Fazekas alkotása. A névadás alapja. álsos ’liget. hogy a növény az árnyékos. nemzetségnév.’. Arnika. J: ’ua. Aronstab tükörfordítása. J: ’Arnica montana. J: ’Erodium. árszer . gémorr’. árnyék l. F vészk. 422). 47). 1998: hegyi árnika (Priszter 306). Áron szakálla árnyékf 1813: Árnyékf (Magy. Aaronsbart tükörfordítása. „Anyaszára kin árformára” (Magy. nemzetségnév. jellegzetes alakú. holl. a névadást az Erodium és a Geranium nemzetség tárgyalásakor így magyarázzák: „Anyasz. árnyékszéktet f 1911: árnyékszéktet f (Cserey. árnika 1948: Árnika (MagyGyógyn. Genaust Chrysánthemum a. Aronowa broda. a német szó el tagja a lat. mindenik lelapúlva van a’ mer nn álló anyaſzár’ tövéhez ragadva.-i botanikusok nem egyértelm en különítették el. foltos kontyvirág’. 1903: Árnyékszeret f (Hoffmann– Wagner 92). Az árn Diószegi–Fazekas alkotása. kerti atracél (→ atracél) és ebnyelv helyett. 153). a latin név is a növény el fordulási helyére utal. aronsbard. 364). 368) nevet javasolja az ebnyelv f nek a R. J: ’Cynoglossum. 4. árorr 1807: árorr (Magy. арника. or. Az árnyékszeret f elnevezést Melius hozta létre. névadásának alapja. közönséges ebnyelv f ’. Marzell Arum maculatum a. árn 1807: Árnf (Magy. 318). Genaust Árnica a. J: ’Stellaria media. nagy buroklevél. 1775: Árnyék Ðzeretö-fü (Csapó 286). F vészk. nagy levele között vastag egyenes t kocsány n föl. lat. chrysánthemon < chrysós ’arany’. Áron-gyökér. f ’) fordítása. sz. Vö. szakny. 2. 153). F vészk. F vészk. közönséges tyúkhúr’. 1798: Áron-gyökér (Veszelszki 73). ebnyelv f ’. barba lui Aron. F vészk. áron szakálla (ÚMTsz. 152). Nyr.). Genaust Álsine a.árnika mum < gör. J: ’Stellaria media. 391. 2. J: ’Arum maculatum. árnyékszéktet f . F vészk. J: ’Arnica montana. a hegyi árnika az árnyékos helyeket kedveli. Az árnyékf elnevezés a növény el fordulási helyére vonatkozik. 1948: árnyékf (MagyGyógyn. orrhoz hasonló alakjára utal (ugyanezen az elven alapul a gémorr név). 391). 153. || Áron-vessz 1903: Áron-vessz (Hoffmann–Wagner 185). Alsine (< gör. közönséges Áron szakálla 1775: Áron Ðzakálla (Csapó 40).’. az orvosi árn azonban nem vált a botanikai szaknyelv részévé. sárgavirág. az az arany virágu f×” (137). Az árnika a lat. hegyi árnika’. eggy eggy lapos durva korſzovátbann” (Magy. Növényszótár 285). árnyékszeret f 1578: Arnyéc ſÅeretx f× (Melius 181a). 1998: árnika (Priszter 306). — orvosi ~ 1807: orvosi Árn (Magy. méhek ~a (→ méhf ). aranyvirág. szakny.’.-i Arum (maculatum) értelmesítésével jött létre. nyúl~ 63 árorr tyúkhúr’. 422). F vészk. rom. 1948: Áronszakálla (MagyGyógyn. || Áron-gyökér 1783: Áron gyökér (NclB. ezen helyezkedik el a meglehet sen nagyméret torzsavirágzat.[ára] kin nyársformára” (Magy. 124: 477– . J: ’ua. és a Geranium L. 153). erd ’) elnevezése is hatással lehetett. Az árnyékszéktet f valószín leg népetimológiás alakulat az árnyékszeret f névb l. amely szakállhoz hasonlít. 1798: Áron’ Ðzakálja (Veszelszki 73). J: ’Cynoglossum officinale. erd s részeket kedveli. Melius névalkotására a tyúkhúr R. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében az orvosi Árn (Magy. ánthemon ’virág. Magy. 318). 1948: árnyékszék tet f (Halmai 77). Az Áron szakálla a ném. F vészk. az Áron-vessz a ném. Az Árongyökér a ném. F vészk. méhf nek ~a (→ méhf ). Aronwurz. Az Erodium W. 389). hegyi árnika’. — N. tehát az árorr a termés hosszú. 1948: Árorr (MagyGyógyn. hogy az érdekes külsej növény két. le. 389. Vö. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1783: Áron ſzakálla (NclB. 389). ennek alsó részét teljesen körülöleli egy zöldesfehér szín . a névadás alapja az árként kiemelked anyaszár: „Mag. Magy. Melius így magyarázza: „Chryſanthemos. Áron-vessz l.-i Arnica (ismeretlen eredet ) átvétele. ném. nemzetséget a XIX. berek. — hegyi ~ 1903: Hegyi árnika (Hoffmann–Wagner 176). F vészk. J: ’ua.

Növényszótár 22). ▌ 2. göcsös görvélyf ’. ném.-hv. 4: 30). | 1798: ’Adiantum capillus-veneris. 364). aranyos fodorka’. csalán növénynév. EWUng. A kés bbiekben az árvacsalán (2. 1775: Arvaleány-haja (Csapó 12).articsóka 478. cseh sirotka.) porzós és term s virágai egy növényen fejl dnek ki. 1813: Árvalyányhaja (Magy. J: ’Ballota nigra. 1584: arua chalan Vrtica minor ſiue criſpa (Clusius–Beythe 31). 2. F vészk.) nevet olyan növények kapták. artichoke. tricolor. 1791: Árva Leany-haja (Lumnitzer 463). ▌ 3. articsóka 1. J: ’Lamium album.’. Wilde Artischocke részfordításával keletkezett. az apró csalán (1. J: ’Viola tricolor subsp. — vad~ 1903: vad articsóka (Hoffmann–Wagner 166). Lamium album utótagjának fordítása. 133).) árva el tagja a lat.). Az árvácska a f névként használt árva szóból alakult -cska kicsinyít képz vel. Stiefkind ’mostohagyermek’. sp. ném. J: ’ua.) | ? Adiantum capillus-veneris.. — fekete~ 1813: fekete árva Ts[alán] (Magy. ezért a b rön nem okoznak éget . vö. árvácska (MNy. tricolor. 181). 23). — igaz ~ 1745: Igaz Arva leány haja (Torkos 6). 955: TESz. 1903: Articsóka (Hoffmann– Wagner 61). TESz. 4. Stiefmütterchen ’mostohaanyácska’. a lat. J: 1577 k. bújdosó~ 1813: bujdosó árva Ts[alán] (Magy. 29: 249). | vad~ 1948: Vadárvácska (MagyGyógyn. ▌ 2. J: ’Viola tricolor subsp. 1590: Capillus veneris: Arua leany haia (SzikszF. sir$tica. 1745: Capillorum Veneris Arva leány haj (Torkos 46). 1783: Árva Tsalyán (NclB. 1998: háromszín árvácska (Priszter 538). 1783: Árva Tsalán (NclB. — Ö: bürök~. — N. | egyéves vad~ 1998: egyéves vadárvácska (Priszter 538). árvalányhaj a. 1590: Vrtica mortua: Arua czallyan (SzikszF.: ’bizonyos fajta gyógynövény (TESz. vö.. 162/14). J: ’Scrophularia nodosa.. EWUng. 1948: Articsóka (MagyGyógyn. árvacsalán 1. J: ’Anthriscus cerefolium. A fehér jelz a virág színére utal. Artischocke. J: ’Carlina acaulis.: RMGl. zamatos turbolya’. TESz. 1903: árvaleány haja (Hoffmann–Wagner 213). vénuszhaj’. A vadarticsóka (2. 2. sir"tka. Csalhatatlan kert 277–8). 423).). 1585: Arua leány hay (Cal. hogy virágzata az articsókáéhoz hasonlóan ehet .’. fr. articiocco. Marzell Carlina acaulis a. J: ’Urtica urens. ang. 392). ▌ 4. ▌ 3. árva a. orphana vrtica (Clusius–Beythe 31) orphana elemének fordítása. viszket érzést. 138). de csalánsz reik nincsenek. apró csalán’.’. árva a. alcarchofa. Növénynévként való alkalmazása valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. Az articsóka (1. 1577 k. 1948: árva leány haja (Halmai 6). a lat.: RMGl.: „Arwa leanÿ haÿanak melÿ fwet hÿnak” (OrvK. 290). J: ’ua.’. árvalányhaj 1. 2.) a ném. 184).. J: ’ua. TESz. 1798: Árva-leány’ haja (Veszelszki 26). | 1585: ’bizonyos fajta páfrány’. — háromszín ~ 1948: Háromszín árvácska (MagyGyógyn. J: ’Asplenium trichomanes. Az árva (1416 u. F vészk. 392).) nevének átvétele hasonlóság alapján. 1798: Árva-Tsalyán (Veszelszki 449). J: ’ua. szb. F vészk. 181). Feldstiefmütterchen. vadárvácska’. J: ’Adiantum capillus-veneris. szártalan bábakalács’. 386).. ▌ 2. amelyek hasonlítanak 64 árvalányhaj a csalánhoz (Urtica sp. fekete peszterce’. A névadás alapja a vadon tenyész növény kicsinysége lehet. 3. J: . alcachofa. A kétlaki csalán porzós és term s virágai külön egyeden fejl dnek ki. 1911: árvaleányhaja (Cserey. vénuszhaj’. Az articsóka vándorszó. szlk. fehér árvacsalán’. | háromszín vad~ 1998: háromszín vadárvácska (Priszter 538). vrtica megfelel je a m. a névadás alapja./1466: ’magányos’) el tag valószín leg a kétlaki csalántól ’Urtica dioica’ különbözteti meg az apró csalánt (1. 230).. árvácska 1824: Árvátska (Szabó. EWUng. — N. vadárvácska’. 1998: fehér árvacsalán (Priszter 410). — fehér ~ 1948: Fehér árvacsalán (MagyGyógyn. artichaut. Az árvacsalán ’apró csalán’ (1. vénuszhaj’. 1583: arua chalan Vrtica minor siue crispa (Clusius–Beythe 8: BotTört. 1998: vadárvácska (Priszter 538). árv`csillyán (MNy.) ’zamatos turbolya’ a kerti articsóka ’Cynara scolymus’ (els megjelenése: 1585: „scolymos: Artitsiok” (Cal. ol.

maidenhair fern ’leányhaj páfrány’. orvosi atracél’. 326) ’Stipa pennata. A névadás alapja azonban valószín leg az. ang. akárcsak a vénuszhaj (1. árva a. . Vénusz ~ fürd je. Asplenium ceterach) használták. isten~tövis (→ istenátkoztafa) BotTört. Boldog~ mentája. felhasználásuk is hasonló volt. J: ’Anchusa officinalis. A fekete és feketéll jelz k megkülönböztet szerep ek. Marzell Adiantum capillus veneris a. aszfodélusz aszfodélusz 1.’. hogy a vénuszhaj finom levélkéinek végálló levélcimpái hajszálvékonyak. Az árvalányhaj ’aranyos fodorka’ (2. ágas aszfodélusz’. Genaust Asphódelus a. J: ’ua. 231). Frauenhaar ’asszonyhaj’. közönséges ebnyelv f ’. | feketéll ~ 1783: Feketéllö Arva leány haja (NclB. A pázsitfüvek közé tartozó. Szent Barbara ~ füve (→ Szent Barbara füve). tudatos alkotásnak látszik. J: ’Asphodelus ramosus. Asphodelus (< gör. Az asszonylen Barra alkotása.. — N. 364).). J: ’Ruscus hypoglossum. „AſÅſÅonyember le ſÅállot Matrayát fel viſÅi ha rea kxtxd” (Melius 184a). F vészk.) elnevezések hasonlóság alapján jöttek létre. capillus veneris nevet mind az 5 növényre (Adiantum capillus-veneris. lenszín . az ásfodéla a lat.’. pusztai árvalányhaj’. — fekete ~ 1813: Fekete Árv[alyányhaja] (Magy. Idegen nyelvi megfelel kre vö. lónyelv csodabogyó’. N. boldog~lapu. — atlaszér 1. Asplenium trichomanes. hazánkban is honos Stipa növénynem megnevezésére Benk József foglalta le: 1783: Fejér árva leány haj (NclB. SzófSz. J: ’Cynoglossum officinale. Asphodelus és a német Asphodill változata. Boldog~ rózsája. Mária lenje. magyarázatát l. szép~sz l . 364). ném. aszfodéla l. 65 atlaszér ágas ~ 1998: ágas aszfodélusz (Priszter 308). J: ’Asphodelus albus. A névadás magyarázatára l.’. atracé (ÚMTsz. ▌ 2. asphódelos) átvétele. közönséges gyujtoványf ’. „minden be reket vért. J: ’Linaria vulgaris. capillus Veneris ’Vénusz haja’ mintájára jött létre. 1807: Ásfodéla (Magy. Marienflochs ’Mária lenje’ hatására hozta létre. zászpa asszony l. fekete fodorka (→ fodorka). Boldog~ oldala. ▌ 2. ki hoz”. J: ’ua. ászpa l. 2. Boldog~ tövise. valamint a növény gyakorta fordul el lenvetésekben. J: ’ua. F vészk. Vénusz ~ haja asszonyembertestef 1578: AſÅſÅonyember teſte f× (Melius 184a). fehér aszfodélusz’. 1998: aszfodélusz. valószín leg a ném. vén~citrus. királyné ~ dinnyéje (→ királydinnye). J: ’ua. kifejezés Venus szavát valószín leg Venus vulgivagá-nak ’olcsó szerelmet áruló leány’-nak értették. fekete fodorka’. a névadás magyarázata. a ’délvidéki páfrányfaj’ jelentés lat. és a lat. 1783: Ásfódéla (NclB. aszfodélosz (Priszter 308). 1813: Ásfodéla (Magy. 1903: atlaszér (Hoffmann– Wagner 31). Hosszú ideig több délvidéki páfrányféleség neveként élt. leng szálkájú. kxuet ki indit. 112–3. amelyb l az árvalányhaj alakult. A ’páfrány’ jelentés árvalányhaj és vénuszhaj nevet Veszelszki így magyarázza: „Azért nevezik így: mert ha lúgban élnek vele ſzép vaſtag hajat nevel” (Veszelszki 26). A névadás magyarázata.). haui kórſágot. nincs folytatása a magyar nyelvben. istenátkoztafa átkozta l. EWUng. közönséges ebnyelv f ’. hogy a növényt n i bajok gyógyítására használták: „kxnnyebiti à ſÅ×léſt”. selymes. atlacér. A fehér jelz a virág színére vonatkozik. atlasér (ÚMTsz. atlacér. Asplenium rutamuraria. királyné ~ káposztája. J: ’Cynoglossum officinale. TESz. átkozott-tövis l. A lat. asszonylen 1841: aszszonylen (Barra 353). isten~fa. Az aszfodélusz a lat. 357). F vészk. 2. Vénusz ~ füve (→ Vénusz asszony haja).. még a patikákban is együttesen árulták ket mint hajnövel szereket. Az árva leány haja szerkezet. — fehér ~ 1998: fehér aszfodélusz (Priszter 308). 430). és azért fordították árva leány-nyal.aszfodélusz ’Asplenium adiantum-nigrum.’. A név Melius alkotása. Régen a patikákban 5 „hajnövel páfrányféle” volt.. ezek is páfrányfélék. Az árvalányhaj magyar fejlemény.).) és ’fekete fodorka’ (3. még lenlevel f . Boldog~ csipkéje. || atlaszf 1903: atlaszf (Hoffmann–Wagner 31). hogy a növény levelei hasonlóak a len leveléhez.

— N. SzlJsz. vö. .) és fekete nadályt (8. csarab’. A közönséges ebnyelv f (2. 1807: kerti Atratzél (Magy. fekete nadályt ’. az utótagra l. 1775: Atratzél (Csapó 204). ill. akárcsak az orvosi atracél (4. A népi atracél ’indás ínf ’ (7. F vészk. J: ’ua. 153). — mezei ~ 1775: mezei atratzél (Csapó 204). 334). N.) érdes level növények. J: ’Symphytum officinale. orvosi atracél (4. TESz.’. a növény leveleit régen konzerválószerként (húst csomagoltak bele) használták. — tövises~ 1807: tövisses vagy vad Atratzél (Magy. közönséges ebnyelv f ’. 2. kerti borágó’. | 1807. F vészk. kerti borágó (3.) és az orvosi atracél (4. hanga. 1998: atracél (Priszter 299).’. a szókezd j a magyarban maradt el. J: ’Borago officinalis. jatrocel. már Melius leírja.) való hasonlóság: mindkét növény virágai kékeslila szín ek. ▌ 7. txuiſſes ſÅxrxs à leuele. Diószegi–Fazekas az Atratzél (Magy. 334). avarhanga 1903: avarhanga (Hoffmann– Wagner 79).). — fest ~ 1807: fest Atratzél (Magy. — kerti~ 1813: kerti Atratzél (Magy. J: ’ua. 152). atracél (ÚMTsz. J: 1775. Az atracél ma az Anchusa (+ Cynoglottis) nemzetség hivatalos elnevezése. az érdeslevel ek (Boraginaceae) családjába tartoznak. így télen az avar alól is kilátszanak a bokrok. atracél’. indás ínf ’. jitrocel ’útif . báránypirosító’. 1807: mezei Atratzél (Magy. J: ’Echium vulgare. | mezei~ 1798: Mezei Arratzel [! atracél] (Veszelszki 187). 1998: orvosi atracél (Priszter 299). atlaszf l. ▌ 5. 157). 153).). F vészk. jatrocěl alakban kerülhetett át. és a népi gyógyászatban mindkett t alkalmazzák köhögés ellen. EWUng. a kerti borágó (3. 29: 249). 1775: Atratzél (Csapó 77). kéc à virága. J: ’ua. amelynek az atracél a hivatalos neve lett. J: ’ua. orvosi atracél’. hogy a növény örökzöld.). atracél atracél 1. jitrocil ’ua’. köptet t f ztek bel lük. J: ’ua.: Tanacetum: Atracel (Ortus: RMGl. J: ’Cynoglossum officinale.) jelentések kifejl dését felhasználásbeli hasonlóság. a növény hasonlít az orvosi atracélhoz. EtSz. Az atracél szlovák eredet . atlaszér 66 avarhanga F vészk. ~f 1590: Borago: Atraczel fé (SzikszF. Kniezsa. J: ’ua. J: ’ua. a növény gyökerében található vörös festékanyagra vonatkozik. A giliszta z varádics (1.) Diószegi–Fazekas az atracél ’Anchusa’ nemzetséghez sorolja tévesen (ma az Alkanna nemzetséghez tartozik). ▌ 3.).: RMGl. a levélzet és virágzat közti azonosság magyarázza.) neve.).. csarab’. zaklacér (ÚMTsz. Ember és növényvilág 199).’. Marzell Calluna vulgaris a. közönséges kígyószisz’. A névadás alapja az.’. | töviskés~ 1783: Töviskés Atratzél (NclB. 364).atracél Az atlaszér és atlaszf népetimológiás alakulat az atracél növénynévb l. 1998: ’Anchusa officinalis. J: ’Alkanna tinctoria. virágzatuk kékes-lilás-pirosas. útilapu’. A báránypirosítót (6. levelükb l készítettek salátát. ▌ 8. N. F vészk. Az avarhanga összetett szó. F vészk..’.’. 256). szlk. 155).’. az el tag magyarázatára l. — kerti~ 1775: Kertiatratzél (Csapó 27). J: ’Calluna vulgaris. hogy „Haſonlo az AtratzAlhxz. 1807: Atratzél (Magy. atracéllapu (Péntek–Szabó. cseh jitrocel. J: ’Ajuga reptans. a fest jelz megkülönböztet szerep . 1578: Atratzęl (Melius 150). J: ’ua. A ’giliszta z varádics’ (1. 1525 k. avarf . 1998: ’Anchusa. ſÅára” (Melius 151). 1583: atracel (Clusius–Beythe 4: BotTört. | orvosi ~ 1903: Orvosi atraczél (Hoffmann–Wagner 32). J: ’Tanacetum vulgare.’. Ember és növényvilág 199). ▌ 4. — ~lapu N. ▌ 2. giliszta z varádics’. avarf 1903: Avarf (Hoffmann–Wagner 79).) jelentés egyetlen adattal szemléltethet .) leveleit. 95). atracél (MNy. ▌ 6. közönséges ebnyelv f (2. atracél (Péntek–Szabó. Hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a közönséges kígyószisz atracél (5.). atracéllapu l. J: ’Calluna vulgaris. A szlovák szó a magyarba R. 152) nevet ajánlja az Anchusa nemzetségnek. | vad~ 1783: Vad-Atratzél (NclB. F vészk. 129).) névadás alapja nyilván az orvosi atracélhoz (4. és köhögés kezelésére használták mindhárom növényt. 67.

bába a. bábafonál (MagyGyógyn. kerti babhoz. f##numgr##cum a. A bábafonal ’boszorkány. bablevel varjúháj’. J: ’Tribulus terrestris. a szláv eredet bába el tag ’vénasszony’ jelentésben (?) 1111-t l.-i foenum-graecum (< lat. szln. vad~ 1578: Vad babnac (Melius 11a). ördögkering . hogy ezeket a kevésbé ismert növényeket a közönséges babhoz hasonlították. Szabó.B bab — 1. boszorkány foga’ népi név. 1585: ’Phaseolus vulgaris subsp. bábafog (ÚMTsz. hogy a növény termése. a tüskés növényt a szél görgeti a mez kön. mezei zsurló’.).) jelz je a lat. disznó~. lóbab’. a névadás alapja. 317). A varjúháj. a bábafonál elnevezés ezt a görget mozzanatot a fonal feltekeréséhez. 1–2 cm hosszú gomba. maximum. báb`fon (MNy. mezei iringó’. Fabaria (Csapó 19) (< lat. N. Az elszáradt növénynek ezt a mozgását a mezei iringó más nevei is kifejezik: boszorkánykerék. EWUng. „fehér a’ virága. varjú~. ördögrokolya. — Ö: csoda~ (→ csodamag).) termése szúrós. a’ Bab-virághoz haſonló” (Csapó 108). 317. 1527-tól adatolható. virágja) hasonló a közönséges. A névadás szemléleti háttere. Bábafog (MagyGyógyn. ill.). F vészk. Graecus ’görög’) utótagjának fordításával jött létre. 28). hogy a rozson él sköd fekete.) rossz. J: ’Trigonella foenum-graecum. az anyarozs (1. bábafonal szakny. Genaust fába a. ’boszorkány’ jelentése 1568-ban t nt fel. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. TESz. Melius 370. vulgaris. a fonó eszköz orsójának körkörös mozgásához hasonlítja. valószín leg ez emlékeztet szúrós. J: ’Equisetum arvense. virágja a babhoz hasonló: „mint à Babnac ollyan maguai vannac” (Melius 96a). A görögbab (2. bábabéles l. ▌ 2. боб. görögszéna’. levele. A farkasöl bab (3. a görögszéna és a sisakvirág valamely része (pl. || bábafan N.). A vadbab (1. bábakalács bábafog 1.) Diószegi–Fazekas Magy. a földi királydinnye (2. J: ’Claviceps purpurea. báb`fon (ÚMTsz. A megkülönböztet jelz és a szláv eredet bab (vö. bablevel szaka (→ szaka). fekete foghoz hasonlítható. ▌ 3.. 182). farkas~. ördögszekér. a bab utótagra l.. faba ’bab’) elnevezése alapján keletkezett. hogy a növény levele a lóbab ’Vicia faba’ levelére hasonlít. vö.. F vészk. 407).) a növény R. farkasöl f . közönséges bab’ (TESz. F vészk. 29: 249). a névadás alapja. vénasszony fonala’ népi név. bòb) kapcsolatából létrejött növénynevek mind hasonlóság alapján keletkeztek. babf . bablevel varjúháj (→ varjúháj). TESz. J: ’Sedum telephinum subsp. A görögbab (2. a névadás ma- bábafonal N. A bábafan ~ bábafon népi . Magy. rossz fogakra. EWUNg. vö.. anyarozs’.) névadás magyarázata. ill.. a növény bab elemet tartalmazó neveivel: bablevel f . J: ’Aconitum vulparia. ▌ 2. gyarázatára l. bábafon l. bábafog (ÚMTsz. földi királydinnye’. varjúbab. blg. farkasöl sisakvirág’. A bábafog ’vénasszony foga. bába a. A névadási szemlélet magyarázata. farkasöl ~ 1807: farkasöl -bab (Magy. görög~ 1775: Görög bab (Csapó 108). J: ’Eryngium campestre.-ében t nik fel. lat.). 1783: Görög bab (NclB. a bab els megjelenése: 1211: ’Vicia faba.

J: ’ua. Distelbrötchen ’bogáncskenyérke’. béles a. Bábaguzsaly (MagyGyógyn. — ~f 1577 k. kerek termésre utalnak. jelentéktelen. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Malva neglecta. J: ’ua. praslička ’zsurló’ (< praslica ’guzsaly’). bábabéles elnevezései népi nevek. Diószegi–Fazekas eredetileg a küll fény nevet javasolta a Carlina nemzetségnévnek: 1807 e.: Küll fény (Julow 265). fon a. 1783: Bába-íre-fü (NclB. J: ’Carlina acaulis. békarokka) azonban inkább a fonás tevékenységéhez kötik a növényt. bábabéles (MagyGyógyn. TESz. 364).. a fan utótag finnugor eredet . Malva silvestris a. szártalan bábakalács’. A bábaíre a csabaíre név népetimológiás változata. F vészk. az ÚMTsz. bábakalács stb. Szabó. A szártalan jelz lat.szóból alakult -s melléknévképz vel. bábakalács 1. 175).bábaguzsaly név. A bábaguzsaly ’boszorkány. A bába el tag magyarázatára l... A névadás alapja. ▌ 2. bábakalácskörfény 1807: Bábakaláts Körfény (Magy. hogy a növény tavasszal látványos.: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK. bábafog.. vénasszony fonó eszköze. F vészk. bábafonal. vö. J: ’Carlina acaulis. Hasonló típusú nevek a növény német elnevezései között is megtalálhatóak: Jägerbrot ’vadászkenyér’. a körfény nemzetségnév. apró. szlk. 337). bábabéles. 29: 249. fan a. A név valószín leg magyar alkotás.’. Semmeln ’zsemle’.). | szártalan ~ 1948: Szártalan bábakalács (MagyGyógyn. a guzsaly utótag szláv eredet .. 461). 402. MNy. bábaguzsaly. EWUng. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. F vészk. ném. A béles ’lepényféle. bábaguzsaly N. bábaguzsalyt gr. Ennek alapján a bábafon utótagja valószín leg inkább az uráli eredet fon igéb l magyarázható. b"b™guzs™ly.-ben már a körfény nemzetségnevet ajánlják. nevének átvétele. TESz. mintára keletkezett. még bélekenyér. vö. lepénye’ növénynevek ’tésztaféle’ jelentés utótagjai a növényekben átvitt értelm ek. Melius (1578) már jelöletlen birtokos szerkezetben említi a növénynevet: bábakalács.. fon a.. barna spóraterm hajtást fejleszt. a mezei zsurló örvösen elágazó rövid oldalágai magyarázhatják is ezt. 1577 k. a bába el tag magyarázatára l. guzsaly a. ném.’. a névadás magyarázatára l. a névadás szemléleti háttere.. lat. mezei zsurló’. hogy bels fészekpikkelyei ezüstfehérek és a napfényben sugarasan kiterülnek. Taubenrocken. — ~f 1775: Bába-ire-fü (Csapó 18).) bábakalács. 609/21). a bába el tag magyarázatára l. Steinbrötchen ’k kenyérke’. pl. N.. A bábakalácskörfény összetett szó. bab™-guzs™ly (ÚMTsz. guzsaly a. fan a. EWUng. kalácsféle’ utótag a bél.) legkorábbi adata jelölt birtokos szerkezet (1577 k. rokkája’ népi név. UEWb. Milchbrötchen ’tejkenyérke’. TESz. amelyet Diószegi–Fazekas alkotott. A bábakalács és a bábabéles ’öregasszony kalácsa. acāūlis ’szár nélküli’. A bábakalács (1. papsajtmályva’. orsószer szárba szökik’. nem . de ehet termésekre utalnak. 1998: szártalan bábakalács (Priszter 327).’. hogy a növény virágzata ehet . Genaust acāūlis a. mind a növény ehet . 37). amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. J: ’ua. a bábakalács el tag a növény R. bá- 68 bábakalácskörfény bakalács (MagyGyógyn. hasznos földitömjén’. báb`béles (ÚMTsz. Marzell Carlina acaulis a. 1783: Bába kaláts (NclB. szerint a fan utótag ’n i szeméremtest sz rzete’ jelentés . Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Fészke’ bels pikkelyi kinyúltak. F vészk. bábafonal. Idegen nyelvi megfelel kre vö.’.: baba kalacchÿa fwnek gr.. bábaíre 1813: Bábaíre (Magy. a név kialakulására nyilván hatással voltak az egyéb bába el tagú növénynevek.. Diószegi–Fazekas alkotása. 175). J: ’ua. szártalan bábakalács’. Melius 386. bábaguzsaly. 413). A papsajtmályva (2. és f nevesült. 461).. 297/5–6). kalács a. 1775: Babakaláts (Csapó 17). a szláv eredet kalács utótag magyarázata. 351). bábafog. bábafog..). fényesek” (Magy. bábaguzsaly. bábafog. hoſzſzúdadok ſzínesek. J: ’Equisetum arvense. kalács a. béles a. A körfény nemzetségnév. (OrvK. Marzell Equisetum arvense a. 2. Spindeln ’orsóz. 1578: Bába kalácz (Melius 43a). a Magy.). || bábabéles N. J: ’Pimpinella saxifraga. EWUng.

1783: Bab levelü fü (NclB. szlk. A babf a növény R. J: ’Equisetum arvense. Fabaria (Csapó 19) (< lat. .. bábafonál. pl. maximum.’. Lorbeere. minta hatására jött létre. vö. Marzell Aconitum napellus subsp. kemények. J: ’ua. fr. J: ’Laurus nobilis. Rosenlorbeer ’rózsababér’. disznótövis.). magját gyógyszerként. a leánder hivatalos magyar elnevezése. kfn. TESz. békarokka. bábakalács helyett. ill. lat. A bablevel jelz a növénynek nem a mai értelemben vett közönséges babhoz ’Phaseolus vulgaris subsp. A névadás magyarázatára l. — ~fa 1998: babérfa (Priszter 411). anyaf . babkalevél l. ang. babér 1552: Babyr (MNy. babérrózsa 1998: babérrózsa (Priszter 435). a rokka ’fonáshoz használt eszköz’ utótag vándorszó (vö. laurusfalevel -rózsa (→ rózsa). wawrzyn. sp. rueca). J: ’Matricaria chamomilla.. 44: 23). babér a. EWUng. A névadás szemléleti háttere többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. leánder’. J: ’ua. rokka a. rose laurel.bábarokka maradt fenn. vö. a névadás szemléleti háttere. ol. 15: 517). orvosi székf ’. rose bay ’rózsababér’. fehér stb. bobka. Hazánkba el ször a növény különböz részei jutottak el. bablevel varjúháj’. J: ’Orobanche alba. | nemes ~fa 1998: nemes babérfa (Priszter 411). laurus ’babér’) szavakkal.’. 1798: BablevelÍ-fÍ (Veszelszki 178). Rocken. ezért a közönséges babér leveleihez hasonlóak. faba ’bab’) elnevezése alapján jött létre. lauro. ném. J: ’Sedum telephinum subsp. Vö. Faba alba (Melius 155a) (< lat. ang. bába a. bobok (gen. borsófojtóf . közönséges babérfa’. le. — babkalevél 1886: „babkalevél: babérlevél” (Nyr. vö. az Orvosi f vészkönyv a Bábakaláts Körfény (Magy. J: ’ua. ném.: „Végy a kalmártul két pinz ára bobkát. | nemes ~ 1998: nemes babér (Priszter 411). babér a.. 1998: babér (Priszter 411). babka. el tagja szlovák eredet . ófn. Vö. kfn. Méreg fÍ (Veszelszki 23). 391) nevet javasolja a növénynek a R. EWUng rokka a. a név ang. babf 1798: Bab-. ném. b<bavir<g (ÚMTsz. A babér el tag magyarázata. 1775: Bablevelü-fü (Csapó 19). azt f zd meg vizben. hogy a növénnyel f leg n i betegségeket. piros. A babkalevél ’a babér levele’ összetett szó. F vészk. a virágoknak babhoz hasonló formájuk van.).’. boszorkány rokkája’ népi név. ennek levelére valóban hasonlít a varjúháj levele. cseh vavřín. farkasöl sisakvirág’. bablevel f jelz je a növény hivatalos magyar nevében is megtalálható: bablevel varjúháj (→ varjúháj). levelét pedig f szerként használták. bábavirág N. bába a.. A bábarokka ’öregasszony. hanem a lóbabhoz ’Vicia faba’ való hasonlóságára vonatkozik. rocko. J: ’ua. J: ’ua.’. a rózsa utótag a leánder sárga. A R. mezei zsurló’. 72: 127). 69 bablevel f TESz. A babérrózsa összetett szó. az egész növény felépítése a lóbabhoz (Vicia faba) hasonló. minták hatására is létrejöhetett.’. J: ’Laurus nobilis.. || babka 17. bábarokka (ÚMTsz. laur (< lat. 368). laurier. és áztazd meg abban” (Nyr. Vö. ismeretlen eredet . | közönséges ~fa 1998: közönséges babérfa (Priszter 411). a névadás magyarázatára l. J: ’ua. sz. méhanyaf (→ anyaméhf ). l#rber. de valószín leg összefügg a ném. A babér vándorszó. 2. EWUng. hogy a leánder levelei örökzöldek. J: ’Aconitum vulparia. babér bablevel f 1578: Bab leuel× f× (Melius 35). | közönséges ~ 1998: közönséges babér (Priszter 411). babgyilkolóf 1841: babgyilkolóf (Barra 354). vulgaris’. a növény R. farkasöl bab (→ bab). J: ’Nerium oleander. napellus a. rock. ezért els sorban a bábák ’szülészn ’ használták. Genaust fába a. farkasbab. lat. a közönséges babérfa levele’. A bábavirág népi név. faba ’bab’) elnevezése. borostyán’.). N. a többes szám alanyesetben bobky) ’babér.’. fehér vajvirág’. rózsára emlékeztet virágjára utal. a bába el tag jelentése ’szülészn ’ (els megjelenése: 1395 k. TESz. rocke. A bablevel f lat. Hasonló szemléleten alapul a növény vadbab (→ bab) elnevezése is. babkalevél a. bábarokka N. szülés utáni fájdalmakat kezeltek.

bagr(na. A reménytelenül szerelmes Apolló a fát szentnek nyilvánította. hogy a növény.: ? ’Laurus nobilis. J: ’Chenopodium botrys. Vögelbeer ’madárbogyó’.). században a babérfának csupán különböz részeit. 836. bagrena ’fehér akácfa’ (MagyGyógyn. a szb. 1578: Bayf×nec gr.’elvarázsol’. J: 1395 k.-ben el forduló bay phÿw ’növény’ jelentés . bagolyeper (ÚMTsz. A bájf ’babér’ név báj el tagja a növény varázslatos gyógyító erejére utal. tör.: Laurus: baÿfwfaya (CasGl. 126: 299. erdei szamóca’. ba= et. Idegen nyelvi megfelel re vö. bagrena ’fehér akácfa. A török szó ’mágikus kötés. bagolyeper (MagyGyógyn. báj. azt jelzi. p« ’csomagolás. varázser ’. ujg. 1395 k. közönséges babérfa’. vö. bagolyszegf N. szegf . bagóeper. bodza bagóeper l. 1578: Bayf× fa (Melius 7a). ba= ’mágikus. Apolló beleszeretett egy csodálatos nimfába. — ~fa bagrenafa (ÚMTsz. lónyelv csodabogyó’. esetleg a kerti változatnál csúnyább vagy kisebb. bajf mag ’babérmag’ (ÚMTsz. els sorban a babérmagot (baccae lauri).). ném. A bagolyszegf népi név. A kötés a varázslás általános módja volt. de a nimfa nem viszonozta érzelmeit. tat. Daphnéba. fehér akác’. bagrina. kötés’. 1798: Baj-fÍ (Veszelszki 47). 1590: Laurus Alexandrina: Baÿ fé (SzikszF. ba=la-. bau ’kötél’. 257). bagrinca ’fehér akác virága’ (ÚMTSz. bagó(p(r. virág vadon term . csuv. A bájf (1.’. az oszmán-törökb l a tör. fehér akácfa virága’ átvétele. Melius leírásából az is kiderül. A bagrena népi név. madármorzsa (→ kenyérmorzsa). baÛ ’kötelék.: granobacca: bay phÿw (BesztSzj. 212). ▌ 2.-féle laurus Alexandrina. baÛ és származékai kimutathatók varázslásra vonatkozó jelentésben. hogy a babért a legenda szerint Apollónak. madárkenyér (→ kenyérmorzsa). még madárpogácsa. közönséges babérfa’. bogyókra. b): RMGl. eper utótagja ugor eredet . A BesztSzj. ba=i ’varázslás.: RMGl. amelynek magvát Páriz-Papai baccae lauri-nak mondja” (RMGl. A R. a névadás szemléleti háttere. ▌ 3. 125). bagrinca l. Nyr. bagr(na ’fehér akácfa’. szalag. 1783: Baj-fü (NclB. J: ’ua. bagrina. hogy ez a növény az „MA. (Melius 51).-ben el forduló „bay phÿw”. 126: 299. A báj el tag ótörök eredet . A különféle madár és madárféle el tagú neveket a népnyelv gyakran használja a vadon term . Nyr. az RMGl. 1783: Báj-fü (NclB. bagrena bájf 1. vö. idegen szó. és az EWUng. vasf ’. 1841: bájfü (Barra 322). közönséges babérfa’. vö.-hv. 428). A bagolyeper népi név. — ~fa 1500 k. Amikor Daphné könyörgött az isteneknek. J: ’Verbascum densiflorum. összetett szó. megjegyzi. kötél’. baÛï birtokos személyragos alakja b™Û™ > b™™ > b™ja > m. J: ’Ruscus hypoglossum. 99). erd ben gy jthet növényekre. báj el tagjának a TESz. vö. bagrena. 344). maga a növény valószín leg jóval kés bb vált ismertté. bagolyeper 70 bájf gyes libatop’. bilincs’. dúsvirágú ökörfarkkóró’. „Az Laurea baccánac à maguánac vond le az heiát és txrd meg Mézzel” (Melius 7a). baddza l. 1775: Baj-fü (Csapó 20). oszm. ▌ 4. varázslat’ jelentésben került át a magyarba. Szabó Attila Melius Herbáriumának növénynevei között ezt a növényt közönséges babérfának azonosítja. | 1590: ’Laurus nobilis. azok babérfává változtatták. a ’varázslat’ jelentés el tagot az is magyarázhatja.bagolyeper Genaust fába a. bogojszekfü (Kótyuk 76).). 99). hogy a XVI. bagrena N. is bizonytalan ’varázslat. 147). J: ’Fragaria vesca. Az utótag magyarázatára l. Zauberei’ jelentést tulajdonít.: RMGl. J: ’Verbena officinalis. hogy szabadítsák meg szerelmes üldöz jét l. vö. a madárféle el tagot (bagoly) a népnyelv gyakran használja. a növényb l készült olajat és a levelet használták gyógyításra. hogy a virágzat szegf höz hasonlít. J: ’Laurus nobilis.) els megjelenése a BesztSzj. és a kit n költ knek és katonáknak babérkoszo- bagolyeper N. J: ’Robinia pseudacacia. bájf ma már csak a népnyelvben használatos. a görög gyógyászat istenének köszönhetjük.). bagóep(r. UEWb. A névadás magyarázatára l. miri- .

300). J: ’Spiraea. 348). — legyez ~ 1807: legyez Bajnótza (Magy. A legyez el tag a növény R. J: ’Carlina acaulis. A bakakalács el tagja ’gyalogos katona’ bakszakáll 1.. és bájszert nyakokban hordozzák” (Barra 322). 408). pride-of-the-meadow ’a rét büszkesége’. bojtorján 71 bakszakáll jelentés .’. ennek gyökerét. hogy a réti bakszakáll termése sz rbóbitával díszített. Coma: bak zakal’ (De Herbis: RMGl. népetimológiával keletkezett a bábakalács szóból. 1807: Bakf (Magy. 378) nevet javasolja a R. ném. 1783: Bak-Ðzakáll (NclB. 130: 303). F vészk.) elnevezése szintén hasonlóságon alapul. Melius a ném. 408). borvirág. pëgōn ’szakáll’) tükörfordításával keletkezett. 1775: Bakszakáll (Csapó 23). J: ’Filipendula ulmaria.: Barba hirci.). bakb z gerely l. 1775: Bak-fü (Csapó 23). a növény a babérhoz hasonlóan örökzöld. Wiesenkönigin ’réti királyn ’.) bakf neve szintén a lat.: Betonica: Bakfw (CasGl. A vasf bájf (4. herba hirci (Melius 80a) tükörfordításával keletkezett. a növény varázslatos erejét Barra így magyarázza: „A’ babonások. A bakakalács név arra utal. a névadás alapja nem világos. báj a.) a lat. 1578: Bakf×nec gr. ▌ 2. szilfalevel (→ szilfalevel f ) helyett.) hasonlóság alapján kapta a bájf nevet. ugyanezen a szemléleten alapul a csodabogyó laurus. 1783: Bak-fü (NclB. Tragopogon (< gör. Diószegi– Fazekas alkotása. à Baknak à ſÅakála mint à Ketske baknac vgyan ſÅxrxs. bakszakáll. Castleman 71. bajnóca’. hirci herba (Clusius– Beythe 9) (< hircus ’bakkecske’. hogy a növény ehet virágzata egyszer ember kalácsa. 408). A néva- . A réti bakszakáll (2. ma Filipendula).’. A névadás alapja.. herba ’f ’) fordításával keletkezett. J: ’Betonica officinalis. 1470 k. bakszaka l. gerely bakf 1. F vészk. réti bakszakáll’. ill. 1578: Bak ſÅakál (Melius 80a). 130: 303. Barbula hirci (Melius 80a) és a lat. id eſt. bajnóca 1807: Bajnótza (Magy.bajnóca rút adományozott. 301). Marzell Filipendula ulmaria a.: Bakfw (OrvK. ▌ 3. v. 387). 1998: legyez bajnóca (Priszter 377). N. réti legyez f ’. queen of the meadow ’a rét királyn je’. F vészk. J: ’Viola tricolor. A lónyelv csodabogyó (3. bajtergyán l. herba hirci. TESz. regina prati ’a rét királyn je’ nevét. bakszaka (ÚMTsz. orvosi bakf ’. bakszakál (MNy. TESz. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Legyez Bajnótza (Magy. sz. 2. névadásukhoz talán felhasználták a növény R. EWUng. 255). J: ’ua. feyér és ſárga à virága” (Melius 80a). bajnok a.) eredetét Melius említi: „Bayf×nec is hyiac Német×l” (Melius 51). A névadás szemléleti háttere a növény nagy mérete és szépséges. XVI.) a lat. A bajnóca nemzetségnevet a szerb-horvát eredet bajnok szóból alkották a kicsinyít képz vel (vö. ▌ 2. Beyfuss (Melius 50a) elferdítésével hozta létre a mirigyes libatop bájf elnevezését. — réti ~ 1998: réti bakszakáll (Priszter 525). J: ’Tragopogon pratensis. 1798: Bak-fÍ (Veszelszki 94). — N. | sárga ~ 1783: Sárga Bak Ðzakáll (NclB. N.. bájos a. szártalan bábakalács’. 1775: Bak-fü (Csapó 22). cica). J: ’ua. 1577 k. R. legyez nevének átvétele. vadárvácska’. J: ’Lycopodium clavatum. alexandriai laurus (→ laurus) elnevezése is. bakszakáll (ÚMTsz. a): RMGl. 4: 30). neve Spiraea.’. ang. F vészk. A bakf (1. lat. kapcsos korpaf ’. 1595: Bak fiju (Beythe 95a). bajnok a. legyez (f ). J: ’ua. a névadást Melius így indokolja: „Tragopogon. mint amuletumot. trágos ’kecskebak’. EWUng.). A bájf ’mirigyes libatop’ (2. lat. 1783: Bak-fü (NclB. ennivalója. bakszakáll (ÚMTsz. a névadás magyarázatára l. Rácz szerint a Betonica „bakf nevét alighanem a növény szaga motiválta” (Nyr. amely a réti legyez füvet kiemeli a rét egyszer növényei közül. — orvosi ~ 1998: orvosi bakf (Priszter 512). réti bakszakáll’. 627). J: ’Tragopogon pratensis. 1998: bakf (Priszter 512).). gör. strucctollakra emlékeztet virágzata. 29/8).. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Nyr. (Melius 80a). bakszakáll bakakalács 1798: Baka-kaláts (Veszelszki 135). A bakszakáll (1. A bajnóca nemzetségnév (a nemzetség R.

vö. mezei iringó’. szb. a névadás magyarázata. 1911: baktop (Cserey. Idegen nyelvi megfelel re vö. (TESz. || ballangó N. F vészk.). (OrvK 324/3). még bakf . 379). kozjabrada. 289). 1783: Báldián-fü (NclB. Hasonló névadási szemléleten alapulnak a növény egyéb elnevezései is: boszorkánykerék. ballang. ördögszekér.. (TESz. 258). pódion < poús ’láb’) figyelembevételével alkothatták: a bak ’kecskebak’ + topp ’lábbal 72 ballangókóró toppan’ összetétele. 1798: „a Ballagó vagy Ballangkóróról”. F vészk. görögszéna’. bonzalgó (MagyGyógyn.. 1948: Baldrián (MagyGyógyn.). barbe de bouc. A baktop ’Aegopodium’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesíti a Magy. bige a. baktop (a nemzetségnév csak a Magy. A bigecsi jelz t talán a bige ’cserje’ (Magy.). a ném. tehát a növény ballag. ballangókóró (MTsz. hogy a növény „mag-tartó hÍvelyei hoſſzúkasok mint a’ bak-ſzarvai” (Veszelszki 225). 1610 k. balzsamf . — tüskés ~ N. J: ’Eryngium campestre. A baktop a Magy. 130: 305. Az rl-es és részben az ng-s alakváltozatok a barlang népetimológiás hatását tükrözik. — N. kozobrad. 62) szóból hozta létre Diószegi és Fazekas utalva a növény bokros növekedésére. Növényszótár 6). 1807: Baktopp (Magy. topog a. Bádian-fü. ballankóró (ÚMTsz. bak a. 1813: bigetsi Baktopp (Magy. vö.) és a vadárvácska (3. J: 1745: ’Valeriana officinalis subsp. 407).’. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a kapcsos korpaf spóraterm füzére kissé sz rös. ballag a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk..-ben. Nyr. ballangókóró ballangókóró 1792: Barlang-kóró (TESz. baktop 1807 e. ballanó l. F vészk.). szakny. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között is megtalálható. szerz inek alkotása. 182). macskagyökér gyökere’. A ballangó népi név. 182).: BakÅarwo fweth gr.). bige a. officinalis.-i Aegopodium (< gör. gör. barba di becco. ang.-hv. ballangókóró balsamf l. J: ’ua. 1998: ’Valeriana officinalis subsp. A kapcsos korpaf (2. TESz.bakszarvúf dás magyarázatára l. Baldrian (Veszelszki 436) átvétele. báldrián báldrián 1745: Baldián gyökér (Torkos 10).. bucerus ’ökörszarvú’. 1783: Bak Ðzarvú-fü (NclB. podagraf ’. goat’s beard. A névadás magyarázata. ballangó a. Nyr. fr. hogy az elszáradt növényt görgeti a szél sszel. | 1798. Nyr. bakszarvúf 1577 k. ném. bolg. topog a. 1775: BakÐzaru-fü (Csapó 108). a ballag melléknévi igenevének f nevesült változata. || bakszarv 1578: Back ſÅaru (Melius 96a). Bocksbart. A ballangókóróból rövidüléssel. ballankóró.) bakszakáll neve népi név. J: ’ua. J: ’ua. Bockshorn. kozibród. F vészk. 124: 123. F vészk. F vészk. J: ’ua. 1864: barangkórót gr. 323).. bak a. Genaust Aegopódium a. 1798: Baldrián-fÍ (Veszelszki 436). TESz. Ballagó-kórót gr. 2. — ~f 1775: Baldian-fü. bádian alakváltozatok a mássalhangzó-torlódás feloldásával jöttek létre. 1841: bigecsi baktop (Barra 161).: Baktopp (Julow 257). 1948. barba caprei. 1998: baldrián (Priszter 532).’. Genaust tragophýllus a.).. A bakszarvúf a lat. kecskeszarvúf .-ben fordul el )’. le. officinalis. barlangó (MTsz. a lat. ezt hasonlítja a népnyelv az állat szakállához. macskagyökér’. EWUng. balha l.. J: ’Aegopodium. vagy az el tag jelentéstapadás útján kiválhatott a ballangókóró összetételb l. A f nevesülés történhetett önállóan. A sárga jelz a virág színére utal. bolha ballagókóró l. kozja brada. a f utótag magyarázó szerep . 210). Bockshornkraut. báldián l. lat.. d): RMGl. Báldrián-fü (Csapó 166). bucerius. — bigecsi ~ 1807: bigetsi Baktopp (Magy. J: ’Trigonella foenum-graecum. tüskés balangó (MagyGyógyn.’. 210). Buceras foenum graecum el tagjának fordításával jött létre. J: ’Aegopodium podagraria. A baldián. aigós ’kecske’. A báldrián idegen szó. EWUng. ol. ném. 1798: Báldián (Veszelszki 436).’. a baktop nem került be a botanikai szaknyelvbe. cseh kozi brada. rom. egyszerejtéssel magyarázható a ballangkóró. a vadárvácska bakszakáll neve talán a virágzat formáján alapul.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. 130: 304.

a banga ’bamba. bálsamo. lat. — mirigyes ~ 1998: mirigyes bálványfa (Priszter 293). ném. J: ’Thymus vulgaris. balzsam-jegenyefeny l. Ember és növényvilág 198). 243). balzsamf 1. balzsamfeny fa 73 banyómuszkáté zsam’ közvetítésével terjedet el. lat. feltehet leg a ném. Marzell Populus balsamifera a. mirigyes bálványfa’. hogy a madár akkor énekel. || balzsamfeny 1998: balzsamfeny (Priszter 287). muskáta a. βάλσαµον ’balzsamcserje. Halmai 5. J: ’Ailanthus altissima. balzsamfeny fa balzsamfeny fa 1807: balzsam Fenyffa (Magy. ném. magyarázatára l. jegenyefeny . A banyómuszkáté népi név. amikor tavasszal a hérics virágzik.. közepét l adatolható. A balzsam-jegenyefeny és társneveinek (balzsamfa. . hogy az illatos gólyaorr is illatos „vénasszonyvirág”. gyógyszerészeti elnevezése is erre utal: Balsamum canadense. hogy a „levélkék tojásdadlándzsásak. A banka és a büdös banka népi nevek. Balsampappel ’balzsamnyár’.. banka a. 1948: Balzsamf (MagyGyógyn. 74/1). Balsamtanne ’balzsamfeny ’ mintájára jött létre. vö. ezeket a patikákban balzsam v. valószín leg a búbosbanka (madár) nevének átvételei. ném. vö. F vészk.’.’. ang. J: ’ua.) és a muszkáta ’muskátli’ (ÚMTsz. sp. EWUng. (OrvK.) összetétele. Genaust Ailánthus a. J: ’Geranium macrorrhizum. balsamum. az utótag a német eredet muskátli alakváltozata. amelyet az id s asszonyok a ház közelébe ültettek. F vészk. 521). J: ’ua. sz. latin szakny. a R. Balſamum olaÿth gr. Götterbaum ’bálványfa. A banka szóhasadás eredménye.-i Abies canadensis elnevezés utótagjának fordításával keletkezett. || balzsamfa — kanadai balzsamfa 1948: kanadai balzsamfa (Halmai 5). 1783: BalÐam-fü (NclB. balsamum ’ua. A balzsam Európában a gör. Ezerjóf 21). balzsamokat készítettek. büdözsbanka (Péntek– Szabó.’. a fából kivont balzsam R. kakas~ (→ kakasmandikó) banka N. — ~fa 1998: balzsamnyárfa (Priszter 463). banka a. 1813: Bal’samf (Magy. A szaknyelvi balzsamnyár összetett szó. a gólyaorr hasonló a muskátlihoz. az el . istenfa’. Balsambaum ’balzsamfa’.’.’. és szívesen szagolgatták a virágot. bal- balzsamnyár 1998: balzsamnyár (Priszter 463). A balzsamf el tagja (balzsam) vándorszó. balzsamfa l.bálványfa bálványfa 1998: bálványfa (Priszter 293). illatos gólyaorr’. összetett szó. banyómuszkáté N. J: ’ua. vadkakukkf ’. A balzsamfeny összetett szó. A névadás magyarázata az lehet. J: ’ua. 1775: BalÐam-fü (Csapó 123). Marzell Abies balsamea a.-i Ailanthus ’istenfa’ mintájára jött létre. 364). a banyó ’banya’ (ÚMTsz. J: ’ua. balzsamnyár(fa)’. J: ’Thymus serpyllum. kerti kakukkf ’. valószín leg a ném. — büdös ~ N. TESz. banka (Péntek–Szabó.’. balzsamolaj néven árulták. mivel a madarat butának tartják. 1841: balzsamf (Barra 314). vö. J: ’ua. még Boldogasszony oldala. vö. J: ’Adonis vernalis. Marzell Ailanthus glandulosa a.). N. balsam. büdözs banka ’búbos banka’ (ÚMTsz. A névalkotásra idegen nyelvi példák is hatással lehettek. A növénynévben szerepl bal(z)sam változat a 18. || balzsam-jegenyefeny 1998: balzsam-jegenyefeny (Priszter 287).és utótag magyarázatát l. hosszan kihegyezettek. fert tlenít és görcsoldó forrázatokat. A névadás szemléleti háttere. Ember és növényvilág 198). J: ’Populus balsamifera. a jegenyefeny utótag nemzetségnév ’Abies’. banyómuszkáté (Szabó–Péntek. balzsam-jegenyefeny ’. szakny. ▌ 2. magyarázatát l. bandikó l. 389). Balsam. a névadás alapja a növény óriási mérete. vö. balzsamos nyár (→ nyár). A kanadai jelz a fa el fordulási helyére utal. A balzsamf növénynév magyarázata. balzsamfeny ) balzsamel tagja a fa természetes balzsamtartalmára utal. 2. J: ’Abies balsamea. hogy a kakukkf b l gyógyító hatású köptet . alapjuknál 2–4 mirigyes fog található” (Schönfelder 146). tavaszi hérics’. A bálványfa a lat. buta’ jelentés szó azért vált a madár nevévé. A mirigyes jelz arra utal.’. Balsam átvétele. Idegen nyelvi megfelel re vö.

J: ’Amaranthus caudatus. 528). A bárányfej f népi név. 1578: Barány nyelw (Melius 149). barabúla ’burgonya’. vö. F vészk. — báránycsecs 1813: Bárány tsets (Magy. hogy az apró.baraboly baraboly — borsos~ 1903: borsos baraboly (Hoffmann–Wagner 185). bárányka (Péntek–Szabó. A bókoló amaránt hivatalos magyar bárányfarok (1. Marzell Amarantus caudatus a.). 1610 k. 528). Genaust Perséa a. borsos varjúháj’. mivel a névadás alapja. 1807: Báránynyelv f (Magy. hogy a növény levele a baracklevélhez hasonló. ▌ 3. ezt követ en. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény egércsecsf elnevezése. bárányfark (ÚMTsz. a növény tavasszal (a kisbárányokkal egy id ben) megjelen leveleire vonatkozik.’. báránylábvirág l. 330). hosszúkás. szi kikerics. J: ’Sedum acre. burgonya’. J: ’Verbascum densiflorum. A bárányka erdélyi népi elnevezés. bárányf N. J: ’Borago officinalis.: RMGl. A baraboly vándorszó. pozsgás levélkék állati csecshez hasonlíthatók. Lämmerschwanz ’bárányfarok’. barabói ’baraboly. A borsosbaraboly hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a névadás alapja.: Arnaglossos que a latinis plantago dicitur. J: ’Taraxacum officinale. 47). d): RMGl. bárányiröm l. 1798: Bárány nyelv-fÍ (Veszelszki 106). de a név utalhat a Plantago mediára is’. | 1783: ’Plantago major. A báránycsecsf Benk alkotása. foltos kontyvirág’. sz z~ 74 báránynyelv ’dúsvirágú ökörfarkkóró’ (2. bókoló amaránt’. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. A báránynyelv (1. A magyarba a baraboly a románból vagy az ukránból kerülhetett. ▌ 2. a level és a f magyarázó elemek a növénynévben. 1845: Báránynyelvf (Kováts.). dúsvirágú ökörfarkkóró’. ballangókóró bárány l. a névadás szemléleti háttere. még csicsiskoma. Ember és növényvilág 221). sszel t nnek fel a virágok. báránfarok (ÚMTsz. jelentése ’az erny sök rendjébe tartozó gumós növény’. 1783: Bárány nyelv-fü (NclB.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. a borsos jelz talán a növény illatára utal. a foltos kontyvirág is gumós növény. 1948: báránynyelv (Halmai 15). A növény fejl désére vonatkozóan l. EWUng. барабóй. J: ’Arum maculatum. virágos hajtása mirigysz rös. A baracklevel f a lat.’. agni lingua est herba nota. rom. 364). bárányfark l.’. bárányfark (MNy. ami a bárány bundájára emlékeztet. ▌ 2. hogy a növény t levelei gyapjasak. hosszú virágzata. A bárányfarok báránynyelv 1. bárányüröm báránycsecsf 1783: Bárány-tsets-fü (NclB. Vtty f alias Baraanj nyelu (GyöngySzt. N. b"r"nf™rk. bárányf (ÚMTsz. TESz. pitypang’. J: ’ua. szintén Benk alkotása. bárányfej f (ÚMTsz. 1847: báránynyelv (Peregriny 354). N. a latin arno- . blg. 334).). els sorban a tavaszi levelek’. N. A baraboly els megjelenése: 1588: baraboly (TESz. a névadás magyarázata. J: ’Persicaria hydropiper. ukr. 2. Persicaria (< Prunus persica ’barack’) fordításával jött létre. J: ’Verbascum thapsus. 1998: bárányfarok (Priszter 297). — ~f 1775: Bárány-nyelv-fü (Csapó 27). 1560 k. amely állati farokra emlékeztet. molyhos ökörfark’. N. J: ’ua. ném.) tükörszó. i. A névadás alapja a növény csüng . 1783: Báránynyelv (NclB. 279). molyhos.). 155).: Arnoglossa: Barany nielu (Herb. N. 1948: borsos baraboly (MagyGyógyn. 4: 30). borsos keser f ’. — N. szintén a növény hosszú virágzata hasonlít állati farokhoz. A bárányf népi név. — Ö: turbolya~. J: ’Colchicum autumnale. 368). hogy a sz rkoronás termések sz rös állati fejhez hasonlóak. bárányfej f N. lándzsás útif ’. J: ’Plantago lanceolata.). bárányfarok bárányka N. vö.) elnevezése valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. барабóля ’ua. barangkóró l.. J: 1578: ’Plantago major. baracklevel f 1578: BarakſÅk leuelx f× (Melius 174a). F vészk. pihéinek elfújása után pedig kopasz. kerti borágó’. Báránynyelv (MagyGyógyn. amelyek aztán elszáradnak. M szótár 441). bárányvirág bárányfarok 1. nagy útif ’.

J: ’Corydalis solida. A barátbors a ném.báránypirosító glossus (< gör. glôssa ’nyelv’) fordítása. Goatbart ’kecskeszakáll’. báránysz zfa l. apró. a lat. Nyr. barátf bárányüröm 1. birka’. 220). amelyek báránybundára emlékeztetnek. A báránynyelv ’nagy útif ’ (2. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. ökörnyelv) került a névbe. barátbors 1841: barátbors (Barra 322). magyar alkotásnak t nik. ném. Melius névalkotását így magyarázza: „Lingua ouis. hogy a leírásokban szerepl bárányürmöt Melius az Artemisia absinthiumra vonatkoztatta. a barát el tag magyarázata az a hiedelem. hogy a’ ki ezen magnak porát estve reggel késhegyenként szedi. Barány nyelw” (Melius 149). J: ’ua. összetett szó. 1590: Absynthium Ponticum: Barany érôm (SzikszF. 1578: barány Irxm (Melius 158a). abszintüröm’. lingua ’nyelv’. még ökörnyelv. 1998: bárány-üröm (Priszter 306). || .. 1798: Bárány.. Mönchspfeffer tükörfordítása. Melius 429. Melius 433. barátcserje’. 4: 30).) népi név. báránypirosító’.. A bárányvirág tükörszó. SchaffÅung (Melius 149) ’birkanyelv’. A báránylábvirág metaforikus elnevezés. báránylábvirág (ÚMTsz. J: ’Taraxacum officinale. 1948: Bárányüröm (MagyGyógyn. akkor hajtják legel re az állatokat” (Péntek– Szabó. Idegen nyelvi megfelel re vö. pitypang’. a f magyarázó utótag. Genaust Arnóseris a. barátcserje’. 1783: Bárány üröm. ovis ’juh. J: ’Alkanna tinctoria. bárányvirág 1. aries ’kos’) fordításával jött létre. J: ’ua. a névadási szemlélet háttere. az barátf 1578: Barát fxnec gr. veris. pirosítógyökér nevéb l vonták el. Glossopétalon a. lat. sárga virágja hosszú száron található. termése éget . 1903: Bárányvirág (Hoffmann–Wagner 143). barátcserje l. gömbös virág. 312). A bárány el tag magyarázata talán a sok.). 128: 181). — N. bors izü és csipösségü” (Barra 322). tavaszi kankalin’. üröm. gen. vagy puÐztai üröm (Veszelszki 16). szüzességét megtarthatja. 1841: bárány üröm (Barra 209).: RMGl. az utótagot a növény R.’. 1948: báránylábvirág (MagyGyógyn. 415).. ujjas keltike’. A névadás magyarázatára l. ill. Nem kizárt azonban. hogy a fehér szín virágok báránybundához hasonlóak. 1948: Báránypirosító (MagyGyógyn. ▌ 2. || báránylábvirág 1908: báránylábvirág (Nyr. A bors utótagot az indokolja. 734). Az elnevezés alapja. Ember és növényvilág 273). a ném. || barátcserje 1998: barátcserje (Priszter 538). Lämmerblume fordítása. gör. J: ’Vitex agnus-castus. azért is ezt a’ Németek és Magyarok mái napig is barátborsnak hivják” (Barra 322). 128: 181. ném. darabos. hogy a növény levelei magas C-vitamin tartalmúak. báránypirosító 1903: Báránypirosító (Hoffmann–Wagner 32). amely a növény egyéb neveinek keveredésével jött létre: a bárány el tag valószín leg a növény másik elnevezésében el forduló ökör állatnév megfelel jeként (vö. 209). így a bárányüröm ’abszintüröm’ (2. lingua ovis. 1903: bárányvirág (Nyr. barátbors barátfej f l. bárányüröm’. bárányüröm’. Idegen nyelvi megfelel re vö. régen borspótlónak használták: „magva . lingua arietina (< lat. 1998: báránypirosító (Priszter 294). Szabó.’. Marzell Artemisa vulgaris a. Lingua arietina. Bárány Irem (NclB. A bárányvirág ’ujjas keltike’ (2. hogy „Mikor virágzik (Szentgyörgy-nap tájékán). sz zbárány 75 barátf utótagra l.) népi név. J: ’Artemisia absinthium. — illatos ~ 1998: illatos barátcserje (Priszter 538).) a lat. csíp s. J: ’Primula veris subsp. A bárányüröm valószín leg magyar alkotás. J: ’Vitex agnus-castus. 1775: Bárány üröm (Csapó 299). Szabó.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták az azonos elnevezést. báránylábvirág (MNy. hogy „a’ régiek azt hitték. | 1590: ’Artemisia pontica. állatnyelvhez hasonlítanak. hogy a növény csüng . (Melius 75a). A báránypirosító elnevezés a növény mai hivatalos magyar elnevezése. a névadás személeti háttere. A báránynyelv ’lándzsás útif ’ (3. J: 1578: ’Artemisia pontica. arnós ’bárány’. a növény levelei vékonyak. 128: 181). ▌ 2. A különböz Artemisia-fajok. aren. az az. hosszúak.

Mönchskopf tükörfordítása. 1807: Bárts (Magy. paponya. Az áldott bárcs (1. az áldott bárcs és a nyugati medveköröm sz rös növények. vö. szúrós. vö. Az olaszországi jelz megkülönböztet szerep . 410). A bariska népi név. a termésnek a nevét vitte át a népnyelv a növényre. Kniezsa. idegen nyelvi megfelel kre vö. Barschklo. 1628/1793: Barts (EtSz. áldott bárcs’. A névadás szemléleti háttere. bari a. a ném. N. — áldott ~ 1911: áldott bárcs (Cserey. SzlJsz. hogy a sz rkoronás termések fejhez hasonlítanak. — Ö: sz z~ (→ sz zbárány).). szúrósak. barcs a.. . nyugati medveköröm’. ▌ 2.). EWUng. mint az áldott bárcs (1. bariska. J: ’ua. J: ’ua. bršč ’medvetalp’. bršť. a szláv eredet barát el tag ’szerzetes’ jelentés . bárkavirág (Péntek–Szabó. Bariska (MagyGyógyn. J: ’ua. ami heréhez hasonlítható. Ember és növényvilág 198). 11] a. italienische Bärenklau ’olasz medveköröm’. fehéres buroklevél alján egy dudor v. Melius a barát. le. szln. szerzetes’. A bárcs nevet visel növények mindegyikének (közönséges medvetalp. N. bárcs barátmonyúf 1578: Barát monyu f× (Melius 89). a növény nagy level és felt n en sz rös. 264). Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: a növény részének. közönséges medvetalp | Cnicus benedictus. csomó található. vö. Melius így magyarázza: „mert vgyan monya vagyon à txuénec mint egy piliſſes Papnac” (Melius 89). TESz.barátmonyúf barátfej f 1775: Barát-fejü-fü (Csapó 208).. hogy a tölcsérszer . A nyugati medveköröm (2. szlk. szb. Melius névadását így magyarázza: „Barát fxnec hyiác. Pfaffe ’pap. barszcz ’medvetalp. áldott bárcs’. or. céklaleves’. J: ’Cnicus benedictus. áldott bárcs. || barátf 1783: Barát-fü (NclB. борщ ’káposztaleves céklával. Pfaffenrxrlin (Melius 75a) [Pfaffenöhrlein] (< ném. EtSz. 81. 11: 6).). A bárcs megvan a német nyelvben is: 1654-t l adatolva: Bartsch. ahol Marzell szerint az el tag bär. A barátmonyúf ’barátheréj f ’ Melius alkotása. 44: 29. Marzell Cnicus benedictus a. A névadás alapja a tüskés toktermés. a mony ’here’ magyarázatára l. bárcskóró l. 328).’. 410). Melius 387. farkasöl sisakvirág’. K *baršč ’medvetalpf ’ került át. Heracleum sphondylium [1. J: ’Arum maculatum. b‘šč. de feltehet szlk. ill. bárány a. 1998: áldott bárcs (Priszter 340). áldottf . karéjos levelei vannak. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. barcsa. A barátf Melius alkotása.’. baracsika (ÚMTsz. 458).. Növényszótár 64). vö. tótok és ~ salátája bárcs 1. Öhr ’fül. csattanó maszlag’. 1948: Áldottbárcs (MagyGyógyn. agármony. Növ. J: ’Acanthus mollis. | 1998: ’Cnicus benedictus. a levelek fogazottak.. 1998: bárcs (Priszter 340). J: 1628/1793: ’Heracleum sphondylium. szem’) is hatással lehetett névalkotására. A magyarba talán egy ki nem mutatott. b™risk™ ’Datura stramonium termése’ (ÚMTsz. A névadás alapja.).. J: ’Aconitum vulparia. áldott bárcs’. CV. nyugati medveköröm) nagy. a szláv eredet bárány becéz rövidítéssel létrejött bari alakjából keletkezett -s és -ka képz kkel. foltos kontyvirág’. egyedi adat. 1798: BarátfejÍ-fÍ (Veszelszki 127). valószín leg a ném. bárkavirág N.) jelz je a növény régi elnevezéseib l került az újonnan alkotott bárcs nemzetségnév elé. — olaszországi~ 1805–13: „Az Olaszországi Barts kitelelf növevény…” (Márton.-hv. bariska N. amely a szláv Bar(t)sch értelmesítésével keletkezett. pap + mony ’here’ szerkezet nevet a zsidócseresznye megnevezésére is használja. barátf 76 bárkavirág A bárcs szláv eredet . cseh bršľ ’ua.).’. amelyet a népnyelv bariskának nevez. J: ’Datura stramonium. és a növény pihéinek elfújása után kopasz. Mert ki kelletkor vgyan ſÅxrxs à feie à virága vtán mint egy koſÅorús Czerifakónac” (Melius 75a). bárcs’.. barátok l.) bárcs elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. TESz. F vészk. medvetalp’. 1783: Barát fejü fü (NclB. a növény el fordulási helyére utal. bariska. ÚMTsz. — Ö: pápaf ~. N. — ~kóró 1862: bárcsakóró (TESz. s t R.’.. Szabó. | 1807: ’Cnicus. Nyr... barát. barátf l.

(OrvK. ebb l való a berkenye. 1813: Barkótzafa (Magy. 374). v. Sorbus torminalis’ (ÚMTSz. 29: 249).: RMGl. J: ’ua. valószín leg délszláv eredet . 423). Hasonló típusú névadásra vö. göcsös görvélyf ’. valószín leg a bársonyvirágf elnevezés el tagját vette át. szépek. 103). A bársonyka az ótör.). bókoló amaránt’. || bársonyvirág 1578: Bárſon virágnac gr. A barkóca szláv. göcsgyök. bársonyszép. 1500 k. 1379. ez az ótörök eredet bársony el tag magyarázata. ballangókóró barnagyök l. bársonyburján N. Katikasisakvirág’. varjúmogyoró. F vészk. berkenye’. | 1783: ’Sorbus domestica. — N. ezek alapszava azonos a ’berkenye’ jelentés *brěkynja alapszavával. hogy a növény bíborszín virágai mutatósak. ang. J: ’Amaranthus caudatus. összetett szó. 2. 1577: sorbus: barkocza (KolGl. Szabó. bronkovec ’barkóca’. *brěkavica olyan szláv népcsoport nyelvében élt. Ember és növényvilág 291). F vészk. 2. kiemelve azt. ném. 103). hogy a *brěkovica. A bársonyszép Melius alkotása.). 1577: ’Sorbus sp. 344/22)..: De zezulo: Barkocza (StrassbGl.. 214). 2. berkenye’. vö. (Melius 92). — ~fa 1325: Borkouchafa (OklSz.. Melius 409.. vö. EWUng. || barnagyök 1841: barnagyök (Barra 354). fojtós berkenye’. 514). BraunwurÅ tükörfordítása. amely kés bb beleolvadt a magyarságba. Bársony Virág (De Herbis: RMGl. | 1813: ’Sorbus domestica. bársonyvirágf . amely bárkához hasonlítható. A tejoltó galaj virága sárga. TESz. bársonyvirág (→ bársonyvirágf ) stb. barkolca l. az utótagra l. a korai adatok ugyanis els sorban a Dráva–Száva közér l származnak. bársonyparéj 1813: bársony Paréj (Magy. paraj a.). bársonyos virág. J: 1257. R.). burján.. 364). 1813: Bársony virág (Magy. | ’Sorbus sp.). 1350: Barkolchafa (OklSz. bársonyka 1807: Bársonyka (Magy. cso- .. 1590: Sorbus torminalis: Barkocza fa (SzikszF. Noah’s ark.. Sorbus torminalis’ (ÚMTsz. F vészk.: Flos amoris. XVI. Marzell Aconitum napellus a. 1590: ’Sorbus sp. barkócafa (Péntek–Szabó. barlangó l. barkócafa ’vadberkenyefajta.). viszont a növény gyöktörzse vörös fest anyagot ad. 1783: Bárſony virág (NclB. EWUng. Arche Noah’s ’Noé bárkája’ ’Aconitum napellus subsp. 383). fojtós berkenye’. — N. gyökér a. F vészk.’. Amaranthus: barson virag. *brěkovica vagy *brěkavica ’barkóca’ kerülhetett át a magyar–délszláv határon. szln. még bársonyvirágf . J: ’Amaranthus caudatus. sz. A bársonyburján népi név. A magyarba egy feltehet déli szl. a névadás alapja a virág. vö. a névadás magyarázata a barna. bársonyvirágf nevéb l vették át. A barnagyökér a ném. A bársonyparéj összetett szó. bókoló amaránt’. vö. 775).. barkóca barlangkóró. — N. J: ’Amaranthus caudatus. J: ’Scrophularia nodosa.: Barſon vÿragh fwet gr.2: RMGl. 1500 k. 365). barnagyökér 77 bársonyvirágf mós gyökérzet. bókoló amaránt’. a névadás alapja a bíborszín . eredet bársony -ka kicsinyít képz s alakja. bókoló amaránt’. gyomnövény’. UEWb. berkenye’. A bársony el tagot az adatok alapján els sorban a bókoló amarántra használja a növénytani szaknyelv és a népnyelv is.: RMGl. TESz. TESz. 1783: Barkótza (NclB. a levelek nem bársonyosak. a bársony el tagot a növény R. paraj a. EWUng. J: 1325. 1350. A névadás magyarázatára l. 1379: Barkochafa (OklSz.barkóca A bárkavirág népi elnevezés. valószín leg Diószegi–Fazekas alkotása. napellus. J: ’Galium verum. barkóca ’vadberkenyefajta. 1527: Bacolcza ffara (TESz. gyökér a. tejoltó galaj’. Lehet. 1527. bársonyszép 1578: Bárſon ſÅép (Melius 92). a paréj (→ paraj) utótag jelentése ’f zeléknövény. brokovec. J: ’Amaranthus caudatus. bársonyvirágf 1577 k. R. A gyök elvonás az ugor eredet gyökér szóból. barkóca 1257: „Usque ad arborem Burcolcha” (OklSz.). barnagyökér 1903: Barnagyökér (Hoffmann–Wagner 127). és a szép utótagot illesztette hozzá. b#rsom b•rjan (MNy.

1783: BaÐa-ró’sa (NclB. Him baſaroſánac hiyác” (Melius 108a). bársonyos virágokból álló bugavirágzat. bazsalicska. 1807: Bazsa-rózsa (Magy. a R. b™zs™licsk™. új növénynevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv.: Baſa roſat gr. 1. A N. bazsarózsa. ▌ 2. tejoltó galaj’ (MNy. bazsalikomf 1. bažur ’ua. 1841: bazsalyikom (Barra 315). Idegen nyelvi megfelel re vö. 1998: bazsalikom (Priszter 437). Baſalicomot gr..bazsa bárszony-virág ’Galium verum. Szabó. (OrvK.. masculus ’hím’. BraÐiliom (NclB.). Melius így magyarázza a nevet: „EſÅt à Paticariuſoc Pœnia maſcula. 38/17). velwet-flower ’bársonyvirág’. a névadás magyarázata a bíborszín . F vészk. a ném. XVI. bozsarózsa.’. 1578: Braſiliom. bazsajka. szb. busarózsa. bazsarózsa elnevezés ma is a növény hivatalos neve. Samatblumen tükörfordítása. lat. (Beythe 92a). bojtorján bazza l. EWUng. božurъ ’sáfrány. 1798: Baſalikom (Veszelszki 328). — N. 1783: Ba’salicom. 1783: BaÐal-ró’sa (NclB. az az. bodza 78 bazsalikomf A bazsa déli szláv eredet (vö. bazsajékum l. a növény R.). 1583: bosolicom Ocymum (Clusius– Beythe 6: BotTört. 1595: Baſij Roſa (Beythe 92a). 1590: Malua Romana: Basa rosa (SzikszF. sz. 379). v. 1742: basilika-f× (EtSz. bársony a. bazsalikomf basilikumbojtor l.: RMGl. J: ’ua.’. 80/27). bársonyvirág ’tejoltó galaj’ magyarázatára l. — kerti ~rózsa 1998: kerti bazsarózsa (Priszter 445). Ocymum odoratum: Basalicum (SzikszF. N. a Bazsál ’Paeonia’ nemzetségnév (Magy.: Baſalicom (OrvK. bazsarózsa helyett. Melius 409. 1595: Baſalicum (Beythe 44). J: ’Dictamnus albus. rózsa~ (→ bazsa) bazsa 1470 k. Melius a lat. || rózsabazsal 1807: rózsa Bazsál (Magy. 1578: Baſilicum f× (Melius 109a).) és kerti bazsarózsát (1. 1775: BaÐa-roÐa.). a): RMGl. | piros ~rózsa 1948: Piros bazsarózsa (MagyGyógyn. — N. nagyezerjóf ’.’. 105). 1610 k. 1540 k. TESz. EWUng bársony a.) hímbazsarózsa neve latin mintára keletkezett. 131). (OrvK.: Peonia: busir rosa (De Herbis: RMGl. lat. 105). 131). bazsarózsa a. eredet (els megjelenése: 1395 k. J: ’Ocimum basilicum.: RMGl. kerti bazsalikom’. BaÐiroÐa (Csapó 30). F vészk. 92). 1583: basi rosa Paeonia (Clusius–Beythe 6: BotTört. 105). paeonia nevet a megfelel magyar növénynévvel helyettesítette (vö. 316). bársonyszép. 1948: Bazsár rózsa (MagyGyógyn. e. ▌ 1. bazsajékom. basilicum l. vö. officinalis. bazsarózsa a. 92). bazsalikomf bazsal l. A különféle alakváltozatok népetimológiával (busarózsa). 1595: basalnak gr. J: ’ua. szl. A névadásra l. A rózsabazsal Diószegi–Fazekas alkotása. bazsalika. esetleg torzítással (rosszul megértett ritka szó torzulása) alakulhattak ki.’) ’bazsarózsa’ jelentésben került át a magyar nyelvbe.: ’bíborszín bársony’). Melius így magyarázza a névadást: „Bárſon ſÅin× à virága. — hím~rózsa 1578: Him baſaroſánac gr. basarózsa l. 105). A nagyezerjóf (2. (Melius 108a). 105).).: Pionia: Baza rosa (Herb. bodza basalrózsa. 316). mindkét növényt.’. neve paeonia mascula.). J: ’ua.’. Diószegi–Fazekas a rózsabazsál nevet javasolja a R. Bárſon virágnac is hiyác eſÅt” (Melius 92). 1590: Basilicon Ocymum: Basalicum. bòžūr. barza l. buzsarózsa (ÚMTsz. бoжýp ’bazsarózsa’. || bazsalikom 1577 k. TESz.’.-hv. d): RMGl. blg. bazsalik (MTsz. 105). bazsarúzsa. J: ’ua. és a kés bbiekben kiegészült a rózsa magyarázó utótaggal.: Peonia: Bosÿr vel Zenth Georgh Rosaÿa (Ortus: RMGl. J: ’Paeonia officinalis subsp. 316).: Baselicon: basyl[i]k[um] fw (Herb. A nagyezerjóf (2. 29: 249). kerti bazsarózsa’. . még bársonyka. Baſilicum (Melius 109a).) bazsarózsa neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. 105). 379). bazsajikum.: Peoniaca: bazar (CasGl.) is használták epilepszia gyógyítására. 1998: piros bazsarózsa (Priszter 445). — ~rózsa 1577 k. az utótagot pedig lefordította. 1525 k. ang. A bársonyvirág összetett szó. F vészk. még bársonyburján. A bársony el tag ótör. a nagyezerjófüvet (2. 390). basarúzsa (MTsz. bazsa basilica. J: ’ua. 171/30). c): RMGl. || bazsalrózsa 1775: Basal-rosa (Csapó 30). J: ’ua.

A bazsalikom latin eredet . vö. 1798: ſzelíd Ba’salikom (Veszelszki 328). (ÚMTsz. 1998: békabogyó (Priszter 291).. lat. Basilikum. J: ’Ajuga reptans. lat. A békaboglárka összetett szó. amely szintén a kerti bazsalikom nevének átvétele. amely kés bb f nevesült. ang. J: ’Acinos arvensis. hv. templom. bazsaikom. R. J: ’ua. 1998: kerti bazsalikom (Priszter 437). indás ínf ’. boglárka. amelyet a békaboglárkából vontak el. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a kerti Ba’salyikom (Magy. 1948: békabogyó (Halmai 6). bazsárrózsa bazsa begy l. ▌ 2.. bazsalyikom. — fekete ~ 1903: Fekete békabogyó (Hoffmann–Wagner 110). Genaust basílicum a. 368). 1911: fekete békabogyó (Cserey. J: ’Ranunculus aquatilis. A vadbazsalikom ’indás ínf ’ (4. ném. a névadás alapja hasonlóság. A szó a latin közvetítésével bekerült a legtöbb európai nyelvbe. ▌ 2. mindkett illatos. csomborpereszlény’. mivel a két növény hasonló. s ~ m.) Melius alkotása. bosiljak. 1998: fekete békabogyó (Priszter 291). angyélika.’. 1578: „harmadic” Baſilicum f× (Melius 109a). vö. -om megfelelésre vö. fekete békabogyó. basìlico. F vészk. békabogyó’. szappanf ’. — kerti bazsalikom 1813: kerti Ba’salyikom (Magy. basilic. ol. ▌ 3. 383). vonták el a ké- . 2. a’ virági fejérek” (Veszelszki 328). békaboglárka’. békaboglárka l. || békaboglár 1813: Béka boglár (Magy. a k. 1783: Vad BaÐalikom (NclB. ném. basilicum végs forrása a gör. EWUng. uzsora stb. nagy víziboglárka’. vö. A szóbelseji k. fr. szappanf ’. ang. F vészk. 1783: Erdei BaÐalikom (NclB. nagy víziboglárka’. lat. ▌ 4. vadbòrzsalík (Péntek– Szabó. Bottört. mocsaras területeken fordul el . — erdeibazsalikom 1775: Erdei baÐalyikom (Csapó 30). J: ? ’Saponaria officinalis.). basilje. Ember és növényvilág 199).) a ném. Basilienkraut.’. paradicsom. a kerti bazsalikomhoz hasonlítja a csomborpereszlényt. Marzell Calamintha acinos a. 365) nevet javasolja a R. J: ’Actaea spicata. amely Diószegi–Fazekas alkotása. basileús ’király’ szónak eredetileg ’királyi. Ez a gör. Szabó. -um ~ m. feltehet leg a békabogyótakta (1807) elnevezésb l. basil.) elnevezés szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény felépítése (levele. Basilie. basileús ’király’. Az erdei. basilikón [phármakon] < gör. A bazsalik. lat. bazsarózsa.és vadbazsalikom ’szappanf ’ (3. R. TESz.békaboglárka bazsalik. A korai adatok f magyarázó utótaggal adatolhatók.. A békabogyó összetett szó. A csomborpereszlénynek a német és az angol nyelvben is hasonló elnevezései voltak. wild basil ’vad bazsalikom’. a bazsalikaf változatok valószín leg más latinból átvett növénynevek végz déséhez igazodtak: pl. 1783: Béka Boglárka (NclB. Benk alkotása. | vadbazsalikom 1775: Vad BaÐalyikom (Csapó 30). Hasonló névadási szemléletre l. J: ’ua. bisziók (→ bisziókf ) helyett. bazsilikumot gr. Növényszótár 5). basilicum [remedium] ’királyi orvosság’ < gör. 129: 187. boglárka~virág békaboglár l. bazsalikom a. a szóvégi k. Melius 416. A bazsalikomf ’csomborpereszlény’ (2. 365). Nyr. wilde Baſilien (Veszelszki 328) fordításával keletkezett. J: ’Ranunculus flammula.’. базилúк. | szelíd bazsalikom 1783: Szelid Ba’salyikom (NclB. Növényszótár 5). muzsika. 368). basilikón. J: ’Ranunculus aquatilis. J: ’ua. a növény hasonlít a bazsalikomhoz: „Leveleivel hasonlít a’ kertihez [a kerti bazsalikomhoz]. hortenzia. békaboglárka 1. Wilde Basilien ’vad bazsalikom’. F vészk. J: ? ’Saponaria officinalis. de nagyobbak. — vadbazsalikom N. 365). bazsajikom. or. galamb~. zs megfelésre vö. virágzata) a kerti bazsalikomhoz hasonló. a növény sekély. az utótagra l. bazsaÇikom. békaf nevéb l vette át. múzsa. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész könyve említi békaboglár nevet. békabogyó 1911: békabogyó (Cserey. Benk a béka el tagot a növény R. 52.. az ’indás ínf ’ vadbisziók (→ bisziókf ) nevét. bazsalrózsa. Bergbasilien ’hegyi bazsali- 79 békabogyó kom’. bazsalikom a. J: ’Actaea. királyhoz méltó’ jelentés melléknévi származéka. 390). 2. 2. Melius elnevezése hasonlóságon alapul. tyúk~ béka l. 1998: békaboglárka (Priszter 477).

Nyr. vízi híd r’. 1783. boglárka’. békaláb (MagyGyógyn. 1911: békaf (Cserey. az az. hogy a növény vadon.) négy-öt helyen behasadt száraz levele hasonlítható a béka lábfejéhez.a. rāna ’béka’ kicsinyít képz s alakja) fordításával alkotta. vizi apium (SzikszF. békabogyótakta 1807: békabogyó Takta (Magy. békaláb a. m. J: ’Equisetum arvense. N. békaf . 1903: Békaf (Hoffmann–Wagner 76). A névadás alapja. takta. ami a békák tartózkodási helye. 86). A békabogyótakta Diószegi–Fazekas alkotása. névadását magyarázza is: „Ranunculus. mocsaras helyen. a békabogyó el tag talán a ném. 312). amit a békák kedvelnek. vízi híd r’. EWUng. Froschlöffel tükörfordítása. 1798: Beka-len (Veszelszki 278).: Beka lenchÿeth gr. sekély vízben fordul el . 1911: béka-kalór v. hogy a boglárka-fajok és a vízi híd r is iszapos. sz. 1903: Béka-len (Hoffmann–Wagner 128). A fekete jelz a bogyók színére vonatkozik. azaz a békák tartózkodási helyén el fordulnak. 1604: bekalen (MA. A békakanál a ném. A békaláb (1. Nyr. 129: 191. 1948: békaf (Halmai 6). A békaláb népi név. hunior fé. 1843: Békakalán (Bugát.vagy folyóvizekben. közönséges gyujtoványf ’.). a béka. békaboglárka’. nedvesebb területeken fordul el . a békaláb (2. 129: 187. 1775: Béka-fü (Csapó 34). Krötenbeere tükörfordítása. J: 1583. békabogyótakta. Az utótag kanál ~ kalán váltakozása a szó köznyelvb l is kimutatható ingadozását követi. ▌ 2. TESz. béka. f. békaláb (ÚMTsz.)..: ? ’Linaria vulgaris..-i Actaea nigra utótagjának fordítása. A 80 békalencse névadásra l. Krötenflachs (NclB. ÚMTsz. 1395 k. lenlevel f . békakanál 1831: béka-kalán (Kreszn. A ’vízi híd r’ (2. kanálhoz hasonlóak. 1903: béka-kalór v. | 1775. amelyek álló. zöld. a lat. ▌ 2. hosszú nyel ek. békaláb 1. kanál a. f. valamint levelei tojás formájúak. J: ’Alisma plantago-aquatica.) is vizeny s helyen tenyész növények. fekete békabogyó’. közönséges gyujtoványf ’. 1590: Ranunculus: Sômôr fé. medd szárára utal. békaf 1. Vö. amely hosszú békalábhoz hasonlít. 129: 191. A béka el tagú összetett szavak olyan növényeket jelölnek. Diószegi–Fazekas takta nemzetségneve nem maradt fenn. A békalen a ném. Froschkraut tükörfordítása. — N. a kicsinyít képz t a kis melléknévvel helyettesítette. a lat. hogy a növény vízben él. 1798: Béka-fÍ (Veszelszki 374). 129: 187. Nyr. Nyr.). EWUng. A takta ’Actaea’ nemzetségnév. mint a békák. 1935: 182). mezei zsurló’. A békaf Melius alkotása. 1583: béka fiu (Nyr. — kis ~ 1578: Kis Bekaiu f× (Melius 175).) és a közönséges gyujtoványf (2. Szóhalm.a. barázdált. a békabogyó viszont az ’Actaea’ nemzetség hivatalos neve lett.) összetételben az utótag a növény hosszú.. vö.. 129: 188). J: ’Ranunculus sp. levele a házi len ’Linum usitatissimum’ leveleihez hasonló.el tag magyarázata. kanál (Cserey. 1798. J: ’Alisma plantago-aquatica. 1903: ’Linaria vulgaris. a fekete tojásdad bogyókra utal. .: RMGl. békaláb (ÚMTsz. szakny.. A névadás alapja. Növényszótár 9). 30).: béka len (NéNy. 391). 1783: Béka Len (NclB. a név magyarázata. sz. 391) tükörfordítása. 1577 k. J: ’Actaea spicata. kúszó boglárka’. szakny. békalen XVI.. 1841: békabogyó takta (Barra 8). hogy a növény mocsaras helyeken terem. közönséges gyujtoványf ’. F vészk.).. TESz. 1590: ’Ranunculus sp. békaf (ÚMTsz. béka. kanál (Hoffmann–Wagner 76). mivel a takta utótag értelmetlennek t nt számukra. Kis Bekaiu f×” (Melius 175). Marzell Alisma plantago a. magyarázatára l. vagy beka fé. Marzell Actaea spicata a. 37).: els sorban a Ranunculus repens.) jelentés békaf a ném. 1798: ’Ranunculus flammula. A névadás magyarázatára l. a köznyelv is rendkívül kés n állapodott meg a kanál változat mellett.békabogyótakta s bbi szerz k. hogy a mezei zsurló (1. vö. J: XVI. Az utótag (bogyó) magyarázó szerep . a névadás magyarázata. m. Növényszótár 9). J: ’Linaria vulgaris.: kalan (BesztSzj. 1: 39). békalencse 1. kanál a.). még békakanál.-i Ranunculus ’békácska’ (< lat. 1948: békakanál (Halmai 6). | 1604.

Az OrvK.. békasaláta N. és az EWUng. A békarokka ’foltos kontyvirág’ hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. hogy a növény friss leveleit tavasszal salátaként fogyasztották. A békasaláta népi név.-nek — a TESz. hogy a békalencse el ször ’pásztortáska’ (1. 129: 194..) esetében keletkezhetett a lencseszer termések élénkzöld. a névadás magyarázata. közönséges pásztortáska’. ezt követi a ’mezei tarsóka’ (2.). 455). A TESz. a növénynek a mezei zsurlóéra (1.címszó alatt tárgyalja a békalencse növénynevet. 455). mÿndqn ketſegh nekwl megh aal” (OrvK. béka. A pásztortáskából viszont lehet koszorút fonni. így ír a pásztortáskáról: „a’ Régiek helytelenül Béka lentsének nevezték. 455). Nyr. Chÿnalÿ gÿwrwth is aÅon Beka lenchÿebql. jelentése: „poshadt állóvíz színét ellep apró level vízi növény.) neve nyilván a ’pásztortáska’ jelentés békalencse nevének átvétele hasonlóság alapján. a rokka utótagra l. hanem a közönséges pásztortáskára (1. 117). 1798: Béka rokka (Veszelszki 205). békatarsoly 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. a növénynek szintén apró kerek lencseszer termése van. Csapó (1775) egyértelm en jelzi a névkeveredést. J: ’ua. békához hasonló színe alapján. 129: 191. A béka el tag magyarázata.’ vízilencse néven említik el ször. A vízben él békalencsét ’Lemna sp.ban — idézett adata szövegkörnyezettel együtt a következ : „SÅenth gÿeorgÿ Napÿanak vagÿ elqtte vagÿ mÿngÿaraſth vthanna. sz. ebbql chÿnalÿ koÅoruth.. J: ’Arum maculatum. 2. ▌ 2. béka. — kis~ 1578: kis Béka lencze (Melius 145a).: RMGl. epane: Vizi lencze (SzikszF. Nyr. ’Lemna’ (TESz. és a földön terül el: „A maſic kis Béka lencze à kinec el ter×l à fxlden à leuele.) vonatkoznak. és az EWUng. szakny. ▌ 2.. vadsaláta (→ saláta). Lenticula palustris: Beka lencze (SzikszF.’.békarokka (OrvK. 1948: Békalencse (MagyGyógyn. Marzell Equisetum arvense a. vel.) jelentés 1578-ból. bábafonal) is a fonás m veletéhez kapcsolják a mezei zsurlót. A béka el tag a szárazföldön él növények (1. hogy a növény nedves helyeken fordul el . Wasserlinse”. 1775: Béka rokka (Csapó 270). Szabó. J: ’Taraxacum officinale.: Aaron: Beka rok[ka] (Herb.a. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. — nagy~ 1578: nagy Béka lencze (Melius 145a).: RMGl. 99*/ 4.: RMGl.: RMGl. a XVI. tqd aÅ feÿeben vgÿ hogÿ aÅ orrath erÿe ala. 6).) jelentésben t nt fel: 1577 k. a növény vérállatóf elnevezése.). a névadás szemléleti háttere. békalencse’. biékarokka bi@karokka (ÚMTsz. J: ’Capsella bursa-pastoris. 129: 194. bábaguzsaly.. 1610 k.-ben és az EWUng. d): RMGl. 128: 58. ugyanezt a jelentést átveszi az EWUng. A kis békalencse ’Thlaspi arvense’ (2.-b l adatolják. de a’ Béka-lentse vizben terem” (Csapó 215). által idézett adatok azonban nem a vízi békalencsére ’Lemna sp. is. pitypang’. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. békarokka 1. sz. Åqggÿed aÅ Beka lenchÿeth.a. 1590: Equapium. Nyr. 597)..). els el fordulása: 1395 k.a. . hogy a békalencse három különböz jelentése közel azonos id b l. a növényt a népi gyógyászat vérzés elállítására használja. Nyr. és a ’vízi békalencse’ jelentés 81 békatarsoly 1590-b l.: cefatica: vizi lenche (BesztSzj. hogy a növény tavasszal barna spóraterm hajtást fejleszt. béka. 455). béka. 1595: Beka rokka (Beythe 104). vö. békarokka. ha kÿnek orra vere ÿar. A TESz. tqd aÅth aÅ Newetlęn vÿaban. Isten taskaia (SzikszF. A megjelenési id pontok egyértelm en jelzik.: RMGl. TESz. J: ’Thlaspi arvense. disznókék. békasaláta (ÚMTsz. foltos kontyvirág’.) emlékeztet buzogány alakú fellevelekkel borított virágzata van. A vízt l csöpög . 6). apró békalencséb l lehetetlen koszorút fonni. vö. — N. 99*/ 4. J: ’Equisetum arvense. és vérzés elállítására sem használható. a szó els megjelenését az OrvK. végén felt nik a növény békalencse elnevezése is: 1590: Lens palustris: Beka lencze (SzikszF. virága mint egy Czillag: Mint egy Lencze lapis Dinnye mag ollyan à magua” (Melius 145a). EWUng. bábarokka. Az adatok azt mutatják. a XVI. 1578: Béka lencze (Melius 145a). Melius 428. végér l adatolható. mezei zsurló’. mezei tarsóka’.

erdei hölgymál’. 1775: Béka virág (Csapó 81). Ezerjóf 74). némelyik vízben él. 129: 196).).). 1783: Béka virág (NclB.) jelentése van. Waldspinat ’erdei spenót’. rüh’ (1405 k. 761). de megjegyzi. bélekenyér (MagyGyógyn. erszény. | 1775. „nyelwnec dagadaſſat meg gyogyittya” (Melius 88a). J: ’Prunella vulgaris. salátaként fogyasztják ket a Ranunculus-fajokhoz hasonlóan (pl. Az ezüstös hölgymál békavirág (2. Nyr. — N. 1798: ’Ranunculus flammula. a réti boglárka és a nyugati salátaboglárka salátanövények). ▌ 5. 2. J: 1742: ’kerti virágfajta. 1813: Béka varf (Magy. A békavarf ótör. vö. Ember és növényvilág 278). N. sárga virágúak. Nyr.. pásztortarsoly stb. erre utal a vízi jelz is. 1762: béka virág (PP. a latin név szerinti mutatóval). A parlagi macskatalp (4. benek(nyér (EtSz. J: ’Capsella bursapastoris. martilapu’. hogy helytelen név. J: ’Antennaria dioica. kúszó boglárka’. 390). pitypang’.: „dagadas leÅqn. belek(nye.) a ném. ezüstös hölgymál’. vö. 175). Bruchlattich ’mocsári saláta’. parlagi macskatalp’. Az erdei hölgymál (3. 1577 k. Krötenblume tükörfordítása. 1798: Béka virág (Veszelszki 248). belekenyér (ÚMTsz. Az el tag talán a növény másik. J: ’Ranunculus repens. 383). Froschblume. 139) mintájára” jött létre (Nyr. paptarsoly.békavarf 683). 129: 196. bikavirágat (ÚMTsz.). N. N. a kúszó boglárka nevei között nem jelenik meg a békatarsoly (vö. idegen nyelvi megfelel re vö. N. békavirág (Szabó–Péntek. Ranunculus acer a. 410). A békavirág (1.).). vagy a növény kúszó indái emlékeztetnek a kúszó boglárkára ’Ranunculus repens (5. sebek) utal.. de a kúszó boglárka ’Ranunculus repens’ és a közönséges pásztortáska ’Capsella bursa-pastoris’ egymástól nagyon különböz növények. ill. békaboglárka’. bele- . papsajtmályva’. varf . var a. béka el tagú békalencse (els megjelenése: 1577 k. békavirág (ÚMTsz. 122). ▌ 2. 129: 198.) békavirág neve népi elnevezés. a növény nedves. 1798: Réti Béka-virág (Veszelszki 459). 5. ▌ 2. a boglárkafélék kedvelik a nedves helyeket. 1798: Béka virág (Veszelszki 458). berekenyér (MTsz. bíkavirág. J: ’ua. 1775: Béka-tarÐoly (Csapó 214). J: ’Tussilago farfara. J: ’Taraxacum officinale. — réti ~ 1783: Réti Békavirág (NclB. 415). békavirág (Péntek–Szabó. a növény egyéb tarsoly. J: ’Malva neglecta. 393). békavirág. J: ’Hieracium pilosella. amelyeknek gyógyítására a növényt használták: pl. belekenyer l. 1783: Béka TarÐoly (NclB. ▌ 4. 1813: Béka virág ’Ranunculus acris. EWUng. eredet béka el tagjának jelentése ’dagadás’. békavarf 1783: Béka var-fü (NclB.) békavirág elnevezése hasonlóságon alapul. réti boglárka’ (Magy.’. talán téves név. Rácz szerint „a német Froschtäschen ’Ranunculus repens’ (M.. békavirág (ÚMTsz. talán Szikszai Fabricius Balázs hozta létre. 365). kÿth Bekanak hÿnak” (OrvK.. Bruchkohl ’mocsárkáposzta’. | vízi ~ 1798: Vízi Béka-virág-is (Veszelszki 374). bélekenyér bélekenyér 1. békavirág 1.) és a pitypang (6. béka a. 4: 31). 1775: Béka virág (Csapó 34)..) békavirág elnevezése Benk alkotása. közönséges pásztortáska’.). belekenyer.. nagy víziboglárka’. Marzell Hieracium murorum a. 2. A békavarf növénynév béka és var eleme is azokra a betegségekre (dagadások. els sorban különböz Ranunculus-fajok megnevezésére használták a német növénynevet is. J: ’Ranunculus aquatilis. valószín tlen. 1783: Béka virág (NclB. 365). A békatarsoly valószín leg magyar alkotás.. az utótag a lat. hogy éppen a közönséges pásztortáskának adta volna Szikszai a kúszó boglárka németb l fordított nevét. Nyr. belekenyér (MNy. 1742: béka virág (Nyr. erszényesf .). 129: 198). Ranunculus sp. A martilapu (7. ▌ 7. bursa pastoris ’pásztor táskája’. 129: 196. boglárka’. F vészk. vö. istentáskája.) elnevezése alapján jöhetett létre. 1798: Béka-var-fÍ (Veszelszki 358). béka a. J: ’Hieracium murorum. ▌ 6. — Ö: boglárka~. közönséges gyíkf ’. ▌ 3. 1775: Béka-virág 82 bélekenyér (Csapó 207). vizeny s helyeken tenyészik. TESz. var a. F vészk. természetesen ez sem zárható ki. A varf utótag var elemének ’sebekkel járó betegség. táska elemeket tartalmazó elnevezéseinek hatására alakulhatott ki.) nevét Csapó felveszi ugyan. pl.

bilin (Halmai 40). blen ’beléndek’. cseh blín.. belek(nyé r. belénd i i 83 belénd deliczi 45). | fekete ~f 1798: Fekete belénd-fÍ (Veszelszki 459). blěnъ ’beléndek’ szava került át. vö. 1816: Fekete belendfÍ (Baumgarten I: 166). maradjanak abban. apró. a jelentéktelen terméseket az értékes kenyérbélhez hasonlítja. 1578: Belén f× (Melius 64).’. — ~f 1470 k: Iusganius grece. 259). latine calicularis: [belentfw] (CasGl. bár a belénd-nél esetleg a R. szln. Meg vagyon ez a’ hiba a’ Magyarokban is. J: ’ua.: Ivsqviamvs: belend fÿ[w] (Herb. bxlénd. — N. kenyér a. 1578: Beléndnec gr. — bolondító ~f 1911: Bolondító beléndf (Cserey. berkenye’. a): RMGl.). (Melius 64). Belén. 1798: Belénd-fÍ (Veszelszki 252). 1585: belénd fÖ (Cal. hogy a belénd növénynév kialakulására a bölény állatnév régi alakváltozatai is hatással lehettek. sz.). a papsajtmályva (1. 1577 k. Vagy ollyankor mindenkor utánnok tétessék e’ szótska: fÍ…” (Földi 13). or. 617/29). 108). elemet tartalmazó neveivel: istenkecipója. kalács. (Nedeliczi 45). vö. J: ’Hyoscyamus niger. Beléndf (MagyGyógyn. J: ’ua. balha [fÿw] (Herb. a növény bolondítóf elnevezésével. J: ’ua.). szb. 255). belénd ’bölény’ állatnév is hatással lehetett.: Belend fwr†l gr. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. 1694: bilindnek gr.. 24: 480). bellény. — N. beléndf > beléntf (zöngésség szerinti részleges hasonulással keletkezett). bolondító beléndek’. 1791: belende (TESz. 255).. (TESz. vö. Bellény (MagyGyógyn. a belén ~ belént csupán a beléndf összetételben jelent meg: beléndf > belénf (a középs mássalhangzó kiesésével jött létre). böling (CzF. 1609 u.: bellend f veth gr. J: ’Sorbus sp. Földi munkája alapján a belénd alakváltozat kialakulására a R. apró gyümölcsét. A beléndre és a beléndf re vonatkozó adatok alapján megállapíthatjuk. 255). 1647: bxlénd f× (TESz. 1520 k. N. vége: Hyoscyamus: Beleynd (De Herbis: RMGl.). bilin (Nyr.: RMGl. 258).: RMGl..) bélekenyér elnevezése népetimológiával keletkezett. беленá ’beléndek’. blén ’beléndek’. bilin. mint: Belénd. még a mályvafélék (Malva sp.: RMGl. Földi a belénd növénynév helyett a beléndfüvet javasolja: „A’ Növevényeknek Nemi Nevei az Állatoknak ’s Köveknek neveikkel ne eggyezzenek. bölény a. belénd 1.). XVI. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény bábabéles (→ bábakalács) neve.-hv. beléndnek gr. bél a. belénd (Szabó–Péntek.). madárpogácsa. benekenyér. kerti koriander’. — erdei ~ 1578: Erdei belénd (Melius 64). (TESz. A berkenye (2. Növényhatározó 154). belekenyé r. B ling (Tsz. Ezerjóf 88–9).: Iuscianum: belend (BesztSzj.: Jusquiamus: Belendh (Ortus: RMGl. 255). belim. 1525 k. vö. beléndes ’parázna’ vagy a bolond hatásával is számolni lehet. 1792: Belind fÍnek gr. ehet termését és a berkenye (2. blg. belind. kenyér a. TESz.. A bélekenyér összetett szó. pl. R. bl\n ’beléndek’.’. blen. blem ’beléndek’. 1792: belindnek gr. a bél’bels ’ birtokos személyragos alakja és a kenyér ( smagyar kori jövevényszó) összetétele.) almaformájú. belek(nyer. d): RMGl. J: ’ua. (Ne- .). J: ’Coriandrum sativum.). 259). bilind (Jávorka 973). a belénd d-je inetimologikus járulék. ▌ 2.) kenyér.’. 1610 k. 1948: Belind. De iusquiamo: Belendfyw (StrassbGl.: Ivsqviamvs: Hÿoscÿamus vulgaris: Belend fÿu (Herb. 146). A nagy számú alakváltozat a legrégibbnek látszó belénb l keletkezett. (OrvK. belekeny(r (ÚMTsz. állat is-Alces. Földi Kritikája alapján felvethetjük. 185). — ~f 1500 k. bilind (Rápóti–Romváry 85).: Iusquianus: Belend fy (Növ. 1395 k.’. ábránd’. másként ezek zavarodást okoznak. a növény bölény elnevezése. A bélekenyér népi szó. bilind (MTsz. Belind (TESz. 1948: bilinf (MagyGyógyn. Belind. belén l. A belénd elnevezés a XX. 255).). EWUng. блян ’beléndek.: Coriandrvm: belend fÿ[w].belénd kenyér. 1500 k.) kerek. hogy a belén ~ belént ~ belénd alakváltozatok közül csak a belénd mutatható ki önállóan. pogácsa stb. 108). a): RMGl. 259). bellény. a): RMGl. A belénd szláv eredet . 1595: Belen fiju (Beythe 108a). szlk. fÍ is-Hyosciamus… Az illyen Nevek a’ melly Országában a’ természetnek régibbek. bél a. bilind (MagyGyógyn. 108).

86. Magyar patika 26). TESz. böléndök (SzegSz. 1998: ’Hyoscyamus niger.. belénd benderó l. Genaust belladónna a. J: ’ua. süveg’ szóból -s képz vel alkották.’. bello ’szép’.’.). 1966.. a TESz. N. || benedikta 1577 k. amely szerint az -ek kicsinyít képz volna. csak a XX.). 38: 465–474. bölény a. beléndek’. A jelz magyarázata a növény korsó alakú. 29). Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. 1807 e. bolondító beléndek’. bilíndëk. beléndek a.. 1903: belindek (Hoffmann–Wagner 39). bolondító beléndek’. maszlagos nadragulya’. Nyr. 1800.beléndek században már csak nyelvjárási szinten él. belénd béles l. 42/12).). 1800: beléndek. vö. 38: 465– 474. áldott bárcs’. bellény l. A beléndek a szláv eredet belénd szóból származik.: Benedicta laxatiuat (OrvK. | tölcséres~ 1903: tölcséres bilindek (Hoffmann–Wagner 39). J: ’Datura stramonium. a csalmás jelz t az oszmán-török eredet csalma ’turbán.. Szabó. a kerti koriander is b zös illatú.. A csalmás beléndek elnevezés kés n. belindek (Márton: TESz. SzlJsz. 127: 331. beléndek a. Nyr. a hasonlóság alapja. bilindök. Benedicta luxatiuat (OrvK. TESz. EWUng. maszlagos nadragulya’. nem meggy z .’. A tudományos lat. a TESz. 1783: Benédikta gyökér (NclB. 1841: . bölênd(k (MTsz.). A kerti koriander (2. Kniezsa a beléndek változat felépítését homályosnak tartja. bilindek. lednek növénynév mintájára kaphatta szóvégi toldalékját. J: ’Atropa bella-donna. csalma a.) beléndek neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. A beléndf megkülönböztet jelz i: a bolondító és a fekete. belladonna ’szép asszony’ < ol. a névadás azzal függ össze. bëlëndëk. J: ’Cnicus benedictus.). csalma a. csimázillatúf . csattanó maszlag’. — N. a bolondító jelz a növény mérgez hatására utal. vö. beléndf l.’. J: ’Hyoscyamus niger. bilindök. név utótagjának (belladonna) átvétele (< lat. Kniezsa. MNy.). J: ’ua. A beléndek megkülönböztet jelz i: bolondító. J: ’ua. 1966: beléndek. — bolondító ~ 1841: bolonditó beléndek (Barra 335). 127: 331. szerint az a feltevés. 1948: csalmás beléndek (MagyGyógyn. MNyj. 376). bölény a. 1998: beléndek (Priszter 398). 1835. belénd a. A fehér és a tölcséres (3.) beléndf elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bilind(k (ÚMTsz. donna ’asszony’). hogy ezek a növények er sen mérgez ek. MNövSz. SzlJsz. csalmás. 1948: Benedekf (MagyGyógyn.. bilindek (Csapody–Priszter.. 1903.: Beléndek (Julow 256). J: ’Atropa bella-donna. ▌ 2. 86. bxléndxk (CzF. a fekete jelz a latin tudományos név Hyosciamus niger utótagjának fordításával jött létre. amelyet az atropin nev alkaloid idéz el .’.. | 1807 e. bilin (Nyr. a köznyelvben a beléndeket használják. ném. bilindëk. beléndek 1. (Barra 345). Melius 398. böléndekkel gr. bilindök. tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehet.. EWUng. bölöndök (ÚMTsz. 1998: bolondító beléndek (Priszter 398). 1835: Belendek (Kováts. EWUng. kakas~ (→ kakasmandikó) benedekf 1. J: ’ua. halált okoznak. azonban a név már korábban is el fordul (1798). J: 1798. és az EWUng.) és a csattanó maszlag (3. Kniezsa. bilindek. bölindök. Szabó.. ▌ 3. A maszlagos nadragulya (2. 22: 23. A bolondító beléndek elnevezés el tagja a növény mérgez hatására utal. 264). szerint a viszonylag kései beléndek 84 benedekf talán a retek. belindek. ▌ 2. szerint Márton szótára (1800). vö. 328). 24: 480). 44/4). században t nt fel a magyar nyelvben. — benediktagyökér 1578: Benedicta gyxkęr (Melius 131a). 1998: benedekf (Priszter 340). Schöne Frau. szépn nyenadragulya. A beléndek els megjelenése a TESz. 1798: Beléndek (Veszelszki 252).) jelz k a virágra utalnak. Melius 398. | csalmás ~ 1903: csalmás beléndek (Hoffmann–Wagner 39).: ’Hyoscyamus. — erdei~ 1841: erdei bilindek (Barra 344). csalmatok. bába~ (→ bábakalács) belindek l.. hogy a növénynek pupillatágító hatása van. bilindek. MNyj. Marzell Atropa belladonna a. beléndek belladonna 1841: belladonnának gr. bella donna ’szép aszszony’ < ol. belénd a. — fehér~ 1948: fehér beléndek (MagyGyógyn. 259).

hogy a növény jótékony hatású. vö. áldott gyógyító erej . 21ével. A név- . a N. lat. herbe de Saint-Beno¢t.. Benediktenwortel. gaz’ a jelentése. a növény Erdélyben használatos elnevezése.) benedekf és Szent Benedek füve elnevezése a lat.) átvétele. A berg burján el tagja a N.’. fr. 1903: berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). bönge.). a nemzetségnek néhány szemb l álló fürtszer ter- berg burján N. J: ’Alnus glutinosa. ang. Bennet’s herb.. a névadás magyarázata. ritkás ligetekben. sással ben tt terület. — fehér ~ 1783: Fejér Berek-virág (NclB. 178). berekfa. kis sz l fürt’ (ÚMTsz. berekvirág. berökfa (ÚMTsz. a N. varjútövis~. hogy a fa lápos. J: ’Geum urbanum. a ném. ang. a drog neve Herba Cardui benedicti. J: ’Anemone nemorosa. 1798: Fejér berekvirág (Veszelszki 459). J: ’Tussilago farfara. hogy a növény gyökeret márciusban szedik. bërrëg. F vészk. Szent Benedek napjával. mézgás éger(fa)’. hogy egy Benedek-rendi apát gyakran használta gyógyszerként a növényt.. a berek 1795-t l adatolható ’láp’ jelentésben. beng -burján (MagyGyógyn. benedécere ’áld’) átvétele. Marzell Geum urbanum a. a névadás alapja. J: ’ua. — fekete ~ 1903: Fekete beregfa (Hoffmann–Wagner 191). Idegen nyelvi megfelel kre vö. neve Cnicus benedictus. N. berekinnye l. — N. berg burján (ÚMTsz. ingoványos. berg burján (Nyr. berki szell rózsa (→ szell rózsa).’. ÚMTsz.). berekfa berekfa 1948: beregfa (Halmai 7). 1795: ’láp’. benedekf benekenyér l.. 2.) jelentése ’vizeny s vagy vízzel borított. Cnicus benedictus a. neve Centaurea benedicta. berki szell rózsa’. 1783: Szent Benedek füve (NclB. beregfa. börrög ige. berkenye berekvirág 1813: Bereki virág (Magy. TESz. — N.’. 1911: fekete beregfa (Cserey. a névadás alapja valószín leg a növény gyógyító ereje. A benedikta a R. 1798: Szent Benedek’ fÍve (Veszelszki 138). ber(gvirág ’erdei virágfajta’ (ÚMTsz.-i elnevezések utótagjának fordításával jött létre: a növény R. ▌ 3. ’dudva. 365). 381). St. 376).). black alder ’fekete éger’.). Idegen nyelvi megfelel re vö. ezt kötötte össze a népi képzelet márc. berekfa. utótagja a burján szláv eredet . lapály’. bereg. Benediktenkraut mintájára jött létre. Genaust benedíctus a. 28: 42). Benedictenkraut ’benedekf ’. berekenyér. Az erdei gyömbérgyökér (2. Benedek f ve (Magy. amely az erdei gyömbérgyökér és az áldott bárcs gyógyító erejéhez hasonlítható. b(nge ’néhány szemb l álló. A fehér jelz a virág színét jelzi. Moos-Erle ’mocsári éger’. A népnyelvi berekfa magyarázata. Vö. holl. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 388). amely a székelyeknél ’párosodik (juh)’ (MTsz. ló~.) jelentés . A benge nemzetségnév. berreg. kosborfélék’. EWUng. A berg burján népi név. a berek jelentései: 1395 k: ’liget’. F vészk. benge 1807: Benge (Magy. A berek el tag a növény el fordulási helyére utal: nyirkos lomberd kben. 1813: Sz. J: ’ua. bönge a. vö. erdei gyömbérgyökér’. Benedic:wurtÅ [Benedictwurz] (Melius 131a) fordításával hozta létre. || Szent Benedek füve 1775: Szent Benedek füve (Csapó 257). nedves területek szélén alkot erd ket. 59). F vészk. — Ö: kutya~. ber(kfa (MTsz. A névadás alapja az a monda.-i lat. Az áldott bárcs (1. berek a.. beng burján l. bereginye. martilapu’. 2. ber(kfa. berök (ÚMTsz. berg burján beregfa l. bened(kfüjj (ÚMTsz. benedikta l. szakny. berek a. benedictus ’áldott’ < lat. Herba benedicta és a ném. J: ’ua. J: ’Rhamnus. Marzell Alnus glutinosa a.benge benedekf (Barra 119). Növényszótár 11).). A fekete jelz t a kéreg színér l kapta. A benedekf ’martilapu’ (3. lat. ném. beden(kfüÇ. A benediktagyökér Melius alkotása. a mai szakny.) jelentése népi adat. sp. bélekenyér 85 berg burján mése van. bereg. a növénynek els sorban a gyökerét használják gyógyításra. Diószegi–Fazekas alkotása. benedicta (< lat. hierba de San Benito.) benedekf neve a lat. vö. benge’. 1791: Fejér Bereg virág (Lumnitzer 224). Vö. J: ’Orchis sp. folyók árterében fordul el .

1595: bxrvengh (Beythe 97). berkenye Bermuda-f 1998: Bermuda-f (Priszter 351). Bervéng (NclB. J: ’Sorbus sp.’. N. F vészk. ném. N. hogy a kosborok ikergumóját kiásták.’.: RMGl.’. — ~f 1578: Bxruei f× (Melius 183a). erdei borostyán’. Bermuda grass.’.: sorbellum: berkenÿe (BesztSzj. berekenye-fa. — ~fa 1578: Berkenye fa (Melius 26). berkenyi l.: RMGl. A berkenye nevet Sorbus-fajok ’berkenye’ kapták. beerwinck ’kis meténg’. A fojtós berkenye (3.: RMGl.). J: ’Hedera helix.’. berekinye. 374).: RMGl. 1783: Veres Berkenye (NclB. . N. 393) nevet javasolja a R. A lat.: Sorba: Berkenÿe fa (De Medicinali: RMGl.. 214). 298). R. berginyefa (ÚMTsz. b rving (ÚMTsz. sz. 1525 k. és azonos a barkóca szláv 86 bervéng eredetijének alapszavával.) vörös jelz je arra utal.: sorbellum: berekine (SchlSzj. brekínja ’ua. 211). ami a fa hivatalos elnevezése lett. 1783: Berkenye-fa (NclB. vörös berkenye (Priszter 508). | k rislevel ~ 1783: Köris levelü Berekenye (NclB. J: ’Sorbus domestica.’. J: ’Vinca minor. 1405 k. Sorbellum: Berkenye (SzikszF. berek(nye. 374). 1595: Sorbus: Ein-speür-baum: Berkenye-fa (Ver.: Sorba: Berekenye (CasGl. F vészk. J: ’ua. J: ’ua. | vörös ~ 1584: Vxrxs berkinye (Clusius–Beythe 29). 1772: „Bervéng vagy szász f×vet” (TESz. 1775: Börvei-fü. J: ’ua. berökfa l.).: RMGl.: RMGl. 2. brekyňa ’ua. 377) nevet. | kerti ~ 1998: kerti berkenye (Priszter 508). Bervén-fü (Csapó 45). ném. szlk. 1595: Sorbum: Sporbyrn: Berkenye (Ver. 1998: veres berkenye. — N. — N. hogy Észak-Amerika déli részein a növényt hasznosítják. — ~fa 1252: Berekenefa (OklSz.: sorbellus: berkenÿe fa (BesztSzj. — vad ~ 1798: VadBerkenye (Veszelszki 416). 110). 2.-hv. bereknye (ÚMTsz.. TESz. 1395 k.: Berveng (TESz. (Melius 183a). 1798: VeresBerkenye (Veszelszki 416). 110). 1813: Börvény. 1775: Börvény (Csapó 45). v. 1590: Sorbum. J: ’ua. sz. — fojtós ~ 1807: fojtós Berekenye (Magy.’. madárberkenye’. 1647: pervingh (TESz. XVI. bervinc. 1055: „deinde ultra fyzeg adbrokinarea” (TA.’. J: ’Cynodon dactylon.). fehér virágaiból narancsvörös almácskák fejl dnek. vincapervinca második fele önállósult).: Pervinca: berwing (CasGl. vö. ang. Marzell Cynodon dactylon a. vö.: TESz.: RMGl. брéкúня ’madárberkenye’. 1998: fojtós berkenye (Priszter 508). 1577: sorbum: berekenÿe (K2: RMGl. berkenye’. közönséges csillagpázsit’. ukr. a pornak nemi izgató hatást tulajdonítottak. 1470 k. 110). b): RMGl. Bervén (Magy. fonásra használják. berekinnye. Bermudagras. 110). Ezek alapszava minden szláv nyelvben megvan.).berkenye adás szemléleti háttere.: RMGl. 1793: börvely (TESz.’.). 110).). 1590: Sorbus: Berkenie fa (SzikszF.: sorbellus: berekene fa (SchlSzj. A bervéng feltehet leg német eredet . 1578: Bxrueit gr. брeкúнa ’barkóca’. ▌ 3. berkenye 1. J: ’ua. F vészk. 1590: peruinca: Beruingh (SzikszF. 110). bereginyefa.). 16. 366). megszárították és porrá törték. брякúня ’galagonya’. Ezek a lat. F vészk. blg. A berkenye a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával. 124: 122. 1798: Berkenye-fa (Veszelszki 416).). 1405 k. | házi ~ 1998: házi berkenye (Priszter 508).: RMGl. pervincaból származnak (< a lat. J: ’ua. ▌ 2. berekfa bervéng 1. bereginye. fojtóska.) a veres Berekenye (Magy. 110). hogy a növény tavasz végén nagy bogerny kben nyíló. a): RMGl. 214). — Ö: madár~.’. 2. kis meténg’. 214). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a madárberkenyének (2. berekenye. a fojtós berkenyének a fojtós Berekenye (Magy. szb. 211). 110). kutyacseresznye helyett.).) fojtós jelz jére l. A Bermuda-f tükörfordítás. J: ’Sorbus aucuparia. A madárberkenye (2. valamint i > ë > e változással jött létre. A berkenye szláv eredet . 1798: Börvény-fÍ (Veszelszki 165). amelyeket megkülönböztet jelz kkel láttak el. szln.: Sorbes: Berkenÿe (Ortus: RMGl. 1500 k. 110). 374). fojtós berkenye’. brèkinja ’ua. J: ’ua. EWUng. börvzng (ÚMTsz. vö. 1395 k. 1783: Börvény. — N. 1841: bervéng (Barra 269). ▌ 2. A névadás alapja. Nyr. A magyarba egy déli szláv vagy szlovák *brěkynja ’berkenye’ kerülhetett át. 343).).

vö. hagymájára utal. A bikatök összetett szó. A bikásf népi elnevezés.: Betonica (Julow 263). bikatök bikavirág 1784–1788: bikavirág (Teleki Domokos-herbárium: Nyr. 1775. 1798. pervenche. 376). herba tauri fordítása. Herba vaccæ. 1807. szi kikerics. b rszer . innét börvény a’ neve” (Csapó 45). TESz. hogy mihelytt a’ tehenek e’ fÍbfl eſznek. az ótör. amelyb l a tavaszi levelek kihajtanak.-i Betonica átvétele.bervéngmeténg pervinca számos nyelvben megtalálható: fr. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Börvény Meténg (Magy. barwinek. els sorban a tavaszi levelek’.. 365). 1783. martilapu’. prvinka. J: 1578. hogy a növény leveleit küls leg sebek gyógyítására használják.) örökzöld növények. nevének átvétele. Vö. indás pimpó’. 2. 1998: Betonica. bika a. bakf ’. J: ’Betonica officinalis. télizöld helyett. csipke bigecsi baktop l. barvienok. az ótörök eredet bika és a szláv eredet tök ’herezacskó a herével együtt’ összetétele. TESz.-hv. a névadás alapja. (Barra 312). A bibilevél bibi el tagja hangfest ere- bikaf 1798: Bika fÍnek gr. bikásf (MagyGyógyn. F vészk. szlk. bika a. 125: 68–73). J: ’Vinca minor. betonika 87 bikavirág det gyermeknyelvi szó. kemény ’s vaſtag mint a’ bör. ebb l b(rving fejl dött. F vészk. részben pedig népetimológiával keletkeztek. tök a. a börvény (→ bervéng) el tag megkülönböztet szerep . jelentése ’kis seb’.. Ember és növényvilág 199). bervéngmeténg 1807: Börvén Meténg (Magy. pl. fehér vajvirág’. pervinca. F vészk. J: ’Tussilago farfara. Diószegi– Fazekas alkotása. szászf . A börvénymeténg összetett szó. 364) nevet javasolja az orvosi bakf nek a R. Vö. a börvény nevet Csapó pl. így indokolja: „A’ levele sötét zöld. bikásf N. indás ínf levele’. A bikatök és a bikatök f nevekben a tök szó ugyanolyan jelentés (gumó vagy valamilyen dudor a növényen). vö. a növény R. R. EWUng. levelük kemény. 2. kis meténg’. betonia l. A bikatök f erdélyi népi név. A bikaf a lat. a névadás magyarázata. Bika fÍnek. 1807: Bétónika ’Betonica’. szakny. (Veszelszki 332). A betonika a lat. 1783: Bétonika (NclB. baktop betonika 1578: Betoniánac gr. a tök az szi kikerics gumójára. N.. 183). orvosi bakf ’. 348). 1998: ’Betonica officinalis. csattanó maszlag’. EWUng. 1783: Bikatök (NclB. Betónika ’Betonica officinalis’ (Magy. 1775: Betonica (Csapó 22). a b r népetimológiás hatása itt mindenképpen érvényesülhetett. földiborostyán (→ borostyán). Az alakváltozatok részben hangtani úton. bikatök 1775: Bikatök (Csapó 212). J: ’Datura stramonium. bakf helyett.. fulák (→ szulák). — N. mint a mony ’here’ más növénynevekben. Bikavirág (MagyGyógyn. || ~ f N. J: ’Ajuga reptans. a meténg utótag nemzetségnév ’Vinca’. Bockstaud’n ’bakbokor’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az orvosi Betónika (Magy. bibi a. tök a. J: ’Colchicum autumnale. agármony. 1841: orvosi betónikának gr. A bikatök névadás alapja a kicsi. 1798: Betonika (Veszelszki 94). 387). 1807. a név valószín leg a növény büdös illatát jelzi. Ember és növényvilág 221).) és az erdei borostyán (2. 369) nevet javasolja a kis meténgnek a R. . tehénf . J: ’Orobanche alba. bicske l. R. bibi a. bibilevél N. ném. Marzell Datura stramonium a. bervinc kerülhetett át. F vészk. | 1807 e. (Melius 37). folyóf . — orvosi ~ 1807: orvosi Bétónika (Magy. szb. bikatöküf (Péntek–Szabó. 1798: Bika-tök (Veszelszki 341). bibilevél (Péntek–Szabó. a névadás magyarázata: „Herba tauri. bikatök f l. A kis meténg (1. eredet bika -s képz s alakja. 1813: Bikatök (Magy. 348). privinka. A magyarba a ném. ol. azonnal a’ bikák utánn ſzaglódnak” (Veszelszki 332). 315). F vészk. 1807 e. 2. J: ’Potentilla reptans. cseh barvínek. le. 264). orvosi bakf ’. gömb alakú termés lehet. A bikavirág népi név. tehén-fÍnek-is hívják: mert a’ páſztorok’ tapaſztalása be-bizonyitotta azt. bervéngmeténg. F vészk. 1998: betonika (Priszter 512).

busziók (NyK. 29: 250). lóköröm. 1813: Bisziok (Magy. fekete fodorka (→ fodorka). gömbszer termésére utal. a buszujóka -ka eleme becéz -kicsinyít képz . bocér a. 29. J: ’Asplenium ceterach. buszujog (MNy. bocér a. A kövi bodorka (4. 29). a büziók -ü.) Wagner alkotása. 1948: csipkés bodorka (Halmai 10). J: ’ua.. 1787: Büziók (MNy. aranyos fodorka’. . EWUng. — csipkés ~ 1903: Csipkés bodorka (Hoffmann–Wagner 213). eredet . a bocérkata ’kócos kata’ népi név. F vészk.. 1911: csipkés bodorka (Cserey. még a békavirág népi bikavirág elnevezésével. TESz. bilind l. 129: 118. csipkés fodorka (→ fodorka).) jelz re l. Báccifer a. Növényszótár 22). biszió (Nyr. — N. a bodorka az ’Asplenium’ nemzetség elnevezése. beléndek bilinty l. bodza bimbóf 1813: Bimbóf (Magy. buszujog a. A magyar változatok külön-külön átvételek. Az indás ínf (2. belénd bilindek l. ló körmére. a bodorka 1. — vadbisziók 1903: vadbuszsziók (Hoffmann–Wagner 119).) vadbisziók elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. mezei iringó’.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. bodza bocskor l. hogy az egész növény tüskés. J: ’Asplenium trichomanes. bócér kata (ÚMTsz. szúrós gömbalakú virágfej. Buziók (MNy.. a névadás alapja a növényen található sok. TESz. biszjók. bozsor bisziókf 1. bisióc. bimbó a. virágzata a kerti bazsalikomhoz hasonló.. 1841: biszijók (Barra 315). végs forrása a gör. bingó l. sz. N. varjú~ bipenella l. fodorka nyomán alkotta. busuióc ’bazsalikom’. A bisziók román eredet . valamint az. bisziók > bissziók. — kövi ~ 1903: Kövi bodorka (Hoffmann–Wagner 213). 1948: kövi bodorka (Halmai 10). EWUng. 4: 425).). kövi fodorka’. még k fal. még szamárköröm. a bodorka talán smagyar szóhasadás eredménye. A román szó valamelyik délszláv nyelvb l való. a névadás alapja a növény kissé fodros levele. bolond~.bimbóf hogy a levelek szamár. a névadás magyarázatára l. BiſziókfÍ” (PP. || bisziók 1783: BiÐziók (NclB. 1876: bosziók.. jelentése ’kócos’. J: ’Eryngium campestre. ▌ 2. bürök biszijók. Növényszótár 22). apró. fekete fodorka’. A kövi bodorka (1. Bissziok. 365). A bodorka nevet Wagner valószín leg a R. 1604: bimbó ’bogyó’ (MA. ▌ 3. 2.eleme esetleg a növény er s illatára utaló b z szó népetimológiás hatásával magyarázható. pimpinella bireg l. EWUng. vö.’. buszijok. bisziókf bocérkata N. 2. Genaust basílicum a. Hasonló típusú névadásra l. 6: 201). buszujók > buszujog. ördög~ bocsorvirág l. J: ’Asplenium ruta-muraria. 365). J: ’Ajuga reptans. biszjók l. 182). buszujok. buszijok (MNy. indás ínf ’. — kövi ~ 1911: kövi bodorka (Cserey. szamár. buszujog a. busziók > buziók. bilin. bisziókf bocca l. A bocér ném. Nyr.). J: ’Ocimum basilicum. 1708: „Barſalikom. buszujóka (NyF. a fodornak szókezd f ~ b (< fgr. A bimbó el tag valószín leg a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. az indás ínf ’Ajuga reptans’ vadbazsalikom (→ bazsalikom) elnevezését. Ōc¥mum a. Növényszótár 22). 12: 97). hogy a növény levele.). bosióc. bika. pikkelypáfrány’. 34: 262).). ▌ 4. nagyf ~. A csipkés (2. kerti bazsalikom’. angyal~. ▌ 2. 4: 425). Bocérkata (MagyGyógyn. — fekete ~ 1911: fekete bodorka (Cserey. 1798: Biſziok (Veszelszki 328). J: ’Taraxacum officinale.) jelz re l. rom. buszujok (ÚMTsz. băsîióc. buszujóval gr. a többesjelnek felfogott k elhagyásával alakult a biszió és a buszujó. patájára emlékeztetnek. J: ’Asplenium adiantumnigrum. de kisebb változások a magyar nyelvben is végbementek: pl. a fekete (3. fog~ 88 bodorka névadás magyarázata. biszió l. TESz. bimbó a. a nevet a kövi fodorkához való hasonlóság alapján kapta. vö. a névadás alapjára l. Vö. mindkét növény k falakon fordul el . 390). F vészk. busióc. *p) megfelelés alapján létrejött változata. bocfa l. basileús ’király’. pitypang’.

). 1583: bozza fa Sambucus (Clusius–Beythe 7a: BotTört. Ezek a ’bodza’ jelentés sszláv *бъзъ származékai.). Bozza fa (NclB. 1550 e. 1783: ’Sambucus nigra.bodza TESz. A bodza el tag jelentése ’göcsös. barza. J: ’ua.). borzáng. gyep ~. feketecseresznye (→ cseresznye). fab(dza (MNy. a névadás alapja. 1500 k. bozda ’visszércsomó’ (TESz. bodor a.’. 118). hogy a növény .: RMGl. N.. bodza 1. Borzang (Tsz. bócfa. bèz. bojzing. A palócsági g vég alakok esetleg egy szláv *bъzъgъ átvételei lehetnek. hogy a növénynek kicsi.-hv. csomós’. hogy a termést festésre használják. szln. EWUng. fekete bodza’. 118). burzá (ÚMTsz.). bodzacseresznye. ▌ 3. J: 1470 k. bodza a. a névadás szemléleti háttere. bodzatákajak 1807: bodza Tákajak (Magy. N.. levele. TESz. bez. J: ’Sambucus sp.). 1538: boocÅafa (TESz.: TESz.: Ebullus: feldybossÿa (CasGl. | 1583. J: ’Sambucus sp. боз. baddza (Nyatl.. 1578: Fxldi Bódza (Melius 24a). 1550 e. — N.) fekete. 1839: ’Sambucus sp. szln. N. TESz. J: ’Sambucus ebulus. 57: 357). sz.) bodza elnevezése hasonlóság alapján jött létre. bodza-fa a. sz.. F vészk. 1538: ’Sambucus sp.). boszf™.. XVI. 1798: Bodz-fa (Nyr. 286).). cseh bez. bozdafa. fekete termései vannak. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. göcsös görvélyf ’. cseresznye a. a kis fekete termések hasonlóak a bodza terméséhez. 119).: RMGl.’.. ebulum: bozia (SchlSzj..). 352).) földi jelz je a lágyszárú. borzafa. vö. a): RMGl. bodor a. A magyarba valamelyik szláv nyelv R. (Szattmáry Király Gy.). bocfa. bócf™. ill.: De sambuco: fay Bozya (StrassbGl. 392). bodza’. borzing ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. blg. 132). 1998: földi bodza (Priszter 491). vö. N. XVI. | fest ~ 1998: fest bodza (Priszter 491). bojza ’fekete bodza’ (MNy. J: ’ua. J: 1517. bocca. EWUng. 1839: botcza (TESz. TESz..). vö.. or. 115). 118). vagy a szóvégi g lehet járulékhang is.: RMGl. b&zje. bodza’. Méhes kert.). fekete bodza’. A fa magyarázó utótag a gyalogbodzától (2. bodzfa a.: borsa (MNy. bodza a. Vö. EWUng.’. бъзие. bodza a. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. A bodza szláv eredet . 1759: Bocz-fárúl gr. bodza a. 160). bodzfa. бьз. borzeg. 119). bodza’. sz. J: ’ua.: Sambucus: faÿ boßa. XVI. 4: 31).: bozafa (CasGl. — Ö: gyalog~.: edulum: feldy bozÿa (BesztSzj.). bozzafa (ÚMTsz. ill. — földi ~ 1395 k. bojzik. a bodza el tag és a cseresznye utótag szláv eredet . A bodzfa el tagja szláv eredet . 1578: Fay Bódza (Melius 25).) hasonló. v. ▌ 2. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bozafa. göcsös görvélyf ’. 62: 24). a): RMGl. borzing (MTsz.’. бъзье. barzafa. 1517: bozzanak gr. borzég. bocfa ’fekete bodza’ (MagyGyógyn.).: ebulus: feldi bozia (SchlGl. 1838: Borzag. boszf™ (Nyatl. vö. 118). bójza. 363). 1405 k. kerek.. — fái ~ 1500 k. 1783: Fekete bodza (NclB. N. arra. Bojza. v. bezjè. 1578: Bódza (Melius 24a). alacsonyan növ növényt jelzi. — ~bokor 1337: „Vnum Rubum Sambucy uulgo Bozyabukur nominatum” (OklSz. J: ’Scrophularia nodosa.. 29: 251). 132). bodzfa a. bócfa (ÚMTsz. N. borza fejl dött. bodzacseresznye 1903: bodzacseresznye (Hoffmann–Wagner 127). majd bozza és elhasonulással bodza.: De ebulo: feldi Boza (StrassbGl. A bodzacseresznye összetett szó. (DomK. A magyarba egy közvetlenül meg nem határozható szláv nyelv -ьjе gy jt névképz s *bъzье szava kerülhetett át. gyalogbodza’. bozza. v. bocf™. 1838. Borza-fa. bodza’. a): RMGl.). || bodzfa 1257: „Ad aliam metam sub arbore buzfa” (OklSz. ebb l a bozja. göcsös görvélyf ’. A göcsös görvélyf (4. J: ’ua. б^зе. fest jelz i a termés színére utalnak. borzék. bъzъ szava kerülhetett át. 286). szb. — N. bójzafa. mac. 118). | ~fa 1470 k. 1783: Bodza-fa. blg. 286). | fekete ~ 1948: Fekete bodza (MagyGyógyn. feketebodza (→ bodza). cseresznye a. 118). A gyalogbodza (2. A magyar alakváltozatok közül a buzja az eredeti.. J: ’Scrophularia nodosa. a bodza terméséhez hasonlítanak. — fekete~ 1583: 89 bodzatákajak fekete bozza (Clusius–Beythe 7a: BotTört.... 1430 k. bojza. бoзе. baz. — N. J: ’Scrophularia nodosa. | 1578: ’Sambucus nigra. bodza a.) különbözteti meg a bodzát (1. amelyek az apró szem cseresznye. bazza. 1470 k. virágzata a bodzáéhoz (1. A fekete bodza (1.: Sambucus: faÿ boßa. bnz.

bogáncs gyökerén csomók találhatók; az utótagra l. tákajak. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bodza Tákajak (Magy. F vészk. 2. 391) nevet javasolja a R. feketebodza (→ bodza), feketecseresznye (→ cseresznye), torokgyíkf , varjúmogyoró helyett.

90

bogáncslapu bogáncskóró 1. 1500 k.: De virga pastoris: Bogach koro (StrassbGl.: RMGl. 420 ); 1520 k.: Uirga pastoris: Bogach koro (Növ.: RMGl. 420); 1578: Bogáts koro (Melius 42a); 1775: Bogáts koró (töviÐÐes) (Csapó 35). J: 1500 k., 1520 k.: Dipsacus sativus; takácsmácsonya’. | 1578, 1775: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. — tövises~ 1775: TöviÐÐes bogáts kóró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. ▌ 2. — fehér ~ 1775: Fejér bogáts koró (Csapó 36); 1783: Fejér Bogáts-kóró (NclB. 412–3); 1813: fejér, szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365); — N. bog#dzsg<r?, bogáncskóré ’bogáncs’ (ÚMTSz.). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. | szöszös ~ 1775: SzöÐzös bogáts koró (Csapó 36); 1783: SzöÐzös Bogáts-kóró (NclB. 412); 1798: SzöÐzös bogáts-kórónak gr. (Veszelszki 19); 1813: szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 3. N. Bodácskóró (MagyGyógyn. 330). J: ’Cichorium intybus; mezei katáng’. A bogáncskóró összetett szó, az el tagra l. bogáncs. A korai adatok között a bogáncs csak bogáncskóró összetételben jelenik meg, a bogáncskóró nevet tüskés, szúrós, kórószer növények kapták: els megjelenése ’takácsmácsonya’ jelentés , amelynek levele lándzsa alakú, termése 3–8 cm-es tojás alakú, szúrós termés, tüskés növény, a népi gyógyászatban betöltött szerepe nem jelent s. A szamárbogáncs (2.) tüskés, szúrós növény, a fehér, szöszös jelz k a növény szúrós, finom, fehér sz rrel borított leveleire utalnak. A mezei katáng (3.) népi név, kóróformájáról hasonlóságon alapuló névátvitellel kaphatta a bogáncs nevet. Marzell Cnicus benedictus a.; TESz. bogáncs a.; EWUng. bogáncs a. — Ö: takács~. bogáncslapu N. bogáncslapu (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 204). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncslapu összetett szó; az el tag magyarázatára l. bogáncs, az utótagra l. lapu. A névadás magyarázata, hogy a növény termése bogáncsszer , szúrós, ruhához tapad, levelei nagyok, a lapuhoz hasonlítanak.

TESz. bodza a,; EWUng bodza a.
bogác, bogács l. bogáncs

bogáncs 1. 1690: bogáncsnak gr. (TESz.); — N. bógács, bógáncs, bógécs, bugáncs ’különféle szúrós tüskés növények neve’ (ÚMTSz.). J: ’szúrós level , virágú és termés növény neve’. ▌ 2. — keser ~ 1909: keserübogácz (Graumann 17). J: ’Cnicus benedictus; áldott bárcs’. ▌ 3. 1948: Bozogámos, bozogáncs, bogács (MagyGyógyn. 324); — N. bogáncs (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 204); bog#cs, bóg#cs, bóg8cs, bógáncs, bóg<ncs, bóg#ncs ’bojtorján’ (ÚMTSz.). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncs korai adatai a bogáncskóró öszszetételb l mutathatók ki, a bogáncs származékszó; a bog ’kis csomó’ f névb l -cs kicsinyít képz vel jött létre. A második szótagban magánhangzó-nyúlás történt, az n kés bbi járulékhang. A névadás alapja a növény tüskés, szúrós termése, amely ruhához, sz rhöz tapad: „Az egész fészek könnyen kapaszkodik a ruhába vagy állatok sz rébe” (Hoffmann– Wagner 166). Az áldott bárcs (2.) jelentés keser bogáncs a ném. Bitterdistel tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény keser anyagot (cnicin) tartalmaz. A nagy bojtorján (3.) bogáncs elnevezése népi név, magyarázata, hogy a levelek és a termés szúrós. A bogáncs ma a Carduus nemzetség hivatalos megnevezése, az ide tartozó növények gyógynövényként nem jelent sek. Régen ehhez a nemzetséghez sorolták az áldott bárcsot (2.) (Cnicus benedictus; R. Carduus benedictus) és a máriatövist (Silybum marianum, R. Carduus marianum), ezen növények egyes elnevezéseinek utótagja ma is rzi a bogáncs nemzetséghez való tartozásukat, pl. máriabogáncs(→ máriatövis), tarkabogáncs.

Marzell Cnicus benedictus a.; TESz.; EWUng. — Ö: máriabogáncs (→ máriatövis),
szamárbogáncs, tarkabogáncs.

bogáncssáfrány bogáncssáfrány 1903: Bogács sáfrány (Hoffmann–Wagner 162); 1948: Bogácssáfrány (MagyGyógyn. 327). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A bogáncssáfrány összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótagra l. sáfrány. A névadás alapja, hogy a növény felépítése hasonló a bogáncséhoz, a levelek tüskésen fogasak, a szárak végén egy-egy jókora fészek fejl dik, a fészket fészekpikkelyek körítik, virága sárga, narancssárga szín , termése fehéres. bogáncsvakaró 1775: Bogánts vakaró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. A bogáncsvakaró összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótag az ismeretlen eredet vakar ’kaparva tisztogat’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka. A bogáncs el tag magyarázata, hogy a növénynek tüskés, szúrós bogáncsszer termése van, a vakaró utótagot a takácsvakaró összetételb l vonhatták el, magyarázatát l. ott. boglár 1. 1708: boglár (PP.); 1998: boglár (Priszter 476). J: 1708: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1998: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Achillea ptarmica; kenyérbél-cickafark’. — fehér~ N. fehér boglár, fehír boglár, fejír boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’ua.’. ▌ 3. 1903: Boglár (Hoffmann–Wagner 174); — N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. — szi~ N. sziboglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’ua.’. A boglár ’Ranunculus sp.’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a középnémet eredet boglár ’ékköves, gyöngyös gombalakú ékítmény’ szóból. A névadás alapja, hogy a növény virága aranysárga. A névadásra feltehet leg hatással volt a növény ném. Goldknöpfchen ’aranygomb’ elnevezése. A boglár, fehérboglár ’kenyérbél-cickafark’ (2.) nyelvjárási szó, a növény virágfészkei hasonlóak a boglárkafélék virágjának formájához. A vadszázszorszép (3.) boglár elnevezése szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. Vö. boglárka,
boglárvirág.

91

boglárkabékavirág Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö: békaboglár (→ békaboglárka).

boglárka 1. 1643: boglárka (Radv., Csal. 2: 282); 1793: Boglárka (Földi 25); 1807 e.: boglárka (Julow 259). J: 1643, 1793: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1807 e.: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglárka (MagyGyógyn. 294); boglárka (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. ▌ 3. — kúszó ~ 1998: kúszó boglárka (Priszter 477). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. | sárga ~ 1775: sárga boglárkának gr. (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 4. — ázsiai ~ 1998: ázsiai boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus asiaticus; ázsiai boglárka’. ▌ 5. — gumós ~ 1998: gumós boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus bulbosus; gumós boglárka’. ▌ 6. — réti ~ 1998: réti boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus acris; réti boglárka’. ▌ 7. — sisakvirág-level ~ 1998: sisakvirág-level boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aconitifolius; sisakvirág-level boglárka’. ▌ 8. — nagy vízi~ 1998: nagy víziboglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aquatilis; nagy víziboglárka’. A boglár változatból -ka kicsinyít képz vel alakult a boglárka. A vadszázszorszép (2.) boglárka elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. A 3–8. jelentések különböz boglárfajokat különítenek el megkülönböztet jelz kkel: az ázsiai jelz (4.) a lat. szakny.-i asiaticus, a gumós jelz (5.) a lat. szakny.-i bulbosus, a kúszó jelz (3.) a lat. szakny.-i repens fordítása, arra utal, hogy a növény szára föld feletti, kúszó indákkal gyökerezik le, ezek a nevek tudományos elnevezések. A réti (6.) és a vízi (8.) jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik, a sisakvirág-level jelz (7.) a sisakvirág ’Aconitum’ leveléhez való hasonlóság alapján keletkezett. Vö. boglár,
boglárvirág.

Éder, Benk 63; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö:
béka~, saláta~, torzsika~.

boglárkabékavirág 1793: Boglárka Bé-

boglárkaszironták kavirág (Földi 26). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkabékavirág összetett szó; az el tag magyarázatára l. boglárka, az utótagra l. békavirág. boglárkaszironták 1807: Boglárka Szironták (Magy. F vészk. 326). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkaszironták összetett szó; az el tagra l. boglárka, az utótagra l. szironták. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a boglárkaszironták nevet javasolja a R. kakasláb, hollóláb helyett. boglárvirág 1. 1775: Boglár virág (Csapó 34). J: ’Ranunculus flammula; békaboglárka’. — éget ~ 1798: Égetf Bolgár-virág [! Boglárvirág] (Veszelszki 374); 1813: éget Boglárvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 2. 1783: Boglár-virág (NclB. 383). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. — sárga ~ 1775: sárga Boglár virág (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 3. 1798: Boglár virágoknak gr. (Veszelszki 374). J: ’Ranunculus sp.; boglárka’. ▌ 4. — fehér~ 1903: fehér boglárvirág (Hoffmann–Wagner 115). J: ’Anemone nemorosa; berki szell rózsa’. A boglárvirág összetett szó, az el tagra l. boglár, a virág utótag magyarázó szerep . Az éget jelz (1.) a lat. szakny.-i flammula fordítása (l. még lángosf ), a sárga jelz (2.) a virág színére vonatkozik. A berki szell rózsa (4.) fehér boglárvirág neve a Ranunculus-fajok nevének átvétele a virágok hasonlósága alapján. Vö. boglárka. Nyr. 127: 177–182.
bogyó l. béka~, béka~takta, csésze~, csoda~, enyves~, farkas~, fenyves~, galamb~, gönye(~), kék~, kutya~, medve~, ördög~, pikkely~ (→ bogyópikk), tinta~, varjú~, vas~

92

bojtorján A bogyópikk és a pikkelybogyó névadás alapja a növény termése, a vessz s cserje magját éréskor veres burok veszi körül, és az egész bogyószer vé válik, éretten piros, húsos tobozbogyót alkot, a növénynek hengeres vessz s szára van, az átellenesenen álló levelek szintén pikkelyszer ek, a pikkelybogyó név a növény hivatalos elnevezése. A bogyópikk Diószegi–Fazekas alkotása, az ’Ephedra; csikófark’ nemzetség neve. A bogyópikk elnevezés bogyó el tagja a termés formájára utal, a pikk utótagot a bizonytalan eredet pikkely [1807: ’a növény vagy termés „hal pikkely’ módjára eggymást hátaló pikkelyekb l vagy levelekb l áll” (Magy. F vészk. 17)] szóból vonták el. Diószegi–Fazekas így magyarázza a pikk utótagot: barkája „kevés pikkely ; pikkelyi 1-virágúak, kerekdedek” (Magy. F vészk. 546). TESz. bogyó a., pikkely a.; EWUng. bogyó a., pikkely a.
boj l. hím~ bojtika l. bojtocska

bogyópikk 1807: Bogyópikk (Magy. F vészk. 546); 1903: Bogyópikk (Hoffmann– Wagner 206). J: 1807: ’Ephedra; csikófark’. | 1903: ’Ephedra distachya; közönséges csikófark’. — európai ~ 1841: europai bogyópikknek gr. (Barra 423). J: ’ua.’. || pikkelybogyó 1903: pikkelybogyó (Hoffmann– Wagner 206); 1911: pikkelybogyó (Cserey, Növényszótár 94); 1998: pikkelybogyó (Priszter 367). J: ’ua.’.

bojtocska N. bojtocska (MagyGyógyn. 294); bojtocska (ÚMTsz.). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. || bojtika 1948: bojtika (MagyGyógyn. 294). J: ’ua.’. A bojtocska, bojtika nevek a virág formájára utalnak, idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Bürstli ’kefécske’, ang. sweeps. Marzell Bellis perennis a. bojtorján 1. N. bojtorján (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 199). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. — apró~ 1405 k.: agrimonium: aprobaytorian (SchlSzj.: RMGl. 120); 1500 k.: Aurimonia: Aproboÿtorÿan (CasGl. b): RMGl. 120); Agrimonia: Approboy[...] (Herb. a): RMGl. 120); 1520 k.: Agrimonia: apro boythoryan (Növ.: RMGl. 120); 1525 k.: Agrimonia: Apro Boÿtorÿan (Ortus: RMGl. 120); 1560 k.: Agrimonia: Apro boytoryan (GyöngySzt.: RMGl. 120); 1578: Az Eupatoriomot, az az, Agrimoniát, az apro Boytoriánt... (Melius 74a–75), apro Boytoriánnal gr. (Melius 137a); 1583: apro buytoryan (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 126); 1590 k.: Agrimonia, vel Eupatorium: Apro boytorian, Eupatorium, Tragus dicit vulgo vocari agrimoniam: Apro boitorian (SzikszF.:

bojtorjánka RMGl. 120); 1807: apró Bojtorján (Magy. F vészk. 283); 1983: Apróbojtorján (Rápóti– Romváry 79); — N. apróbojtorján (Kovászna 151), apró²b#Çt#rjáág (SzamSz. I. 45); apró bujtorgyán, 6pr#b•jtorjDón (MTsz.); apróbojtorján, apró-bujtorgyán (ÚMTSz.). J: ’ua.’. | kis~ 1395 k.: agrimonia: kis boÿtorian (BesztSzj.: RMGl. 119). J: ’ua.’. || apróbasilikumbojtor 1706: Apró basilicum bojtor: Basilicum minus. Agrimonia (Nyr. 29: 363). J: ’ua.’. ▌ 2. 1590: Lappa minor seu Xanthium: Boytorian (SzikszF.: RMGl. 120). J: ’Arctium minus; kis bojtorján’. — kis ~ 1998: kis bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. ▌ 3. 1590: Tribulus: Boytorian, vagy, szamar tôuis (SzikszF.: RMGl. 716). J: ’Tribulus terrestris; földi királydinnye’. ▌ 4. 1775: Bojtorján (Csapó 151); 1807 e.: Bojtorján (Julow 265); 1807: Bojtorján (Magy. F vészk. 455); — N. bójtergyán, bojtoráng, bojtorváng, bujt(rgyán (MTsz.); bujtorgyán (OrmSz.); bajtarján, bajtergyán, bajtorgyán, bojt(rgyán, bótorján, bujtorgya, bútorvány (ÚMTsz.). J: 1775: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. | 1807 e., 1807: ’Arctium; bojtorján’. — közönséges ~ 1948: Közönséges (nagy) bojtorján (MagyGyógyn. 324); 1998: közönséges bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. | nagy ~ 1783: Nagy Bojtorján (NclB. 412); 1998: nagy bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. A bojtorján ótör. eredet ; vö. csag. baldïrÛan; oszm. baldιran. A magyarba az ótör. baltïrÛan kerülhetett, az lt hangkapcsolatból èt, majd jt fejl dött. Az apróbojtorján (1.) bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre; az ótör. eredet bojtorján megkülönböztet jelz je: apró, amely bojtorjánfajoktól (Arctium sp.; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja, hogy a közönséges párlóf termése a bojtorjánéhoz hasonló: „melyet horgas tüskéj , emberen, állaton megtapadó termésér l apróbojtorjánnak is hívnak” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 93); „mint az kendxrnek ollyan leuelei vannak, mikor meg erik az magua, ruhahoz ragad” (Beythe 102). A R. apróbojtorján elnevezést a népnyelv és a köznyelv máig rzi. A kisbojtorján egyedi adat, bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre. A kis jelz nek meg-

93

bojtosf különböztet szerepe van (hasonlóan az apró jelz höz). Az apróbasilikumbojtor Pápai Páriz Ferenc alkotása, a névnek nincs folytatása a magyar nyelvben. Pápai Páriz Ferenc a lat. Basilicum minus (Nyr. 29: 363) részfordításával hozta létre az apróbasilikumbojtort, a név a lat. minus ’kicsi’ fordítása, és a basilikum elem átvétele, a növény kiemelked gyógyító hatására utalhatott: vö. lat. basilicum ’königliches, királyi, királyhoz méltó’; a bojtor elvonással keletkezett a bojtorjánból. A kis bojtorján (2.), a földi királydinnye (3.), a nagy bojtorján (4.) bojtorján elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, mindegyik növénynek szúrós, ruhába kapaszkodó termése van. Vö. az Agrimonia eupatoria ’közönséges párlóf ’ egyéb neveivel, amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka, katibolha, koldustet , sz rféreg.

TESz.; EWUng.; NÉ. 21: 341–346. — Ö:
keser lapu~.

bojtorjánka 1816: Bojtorjánka (Baumgarten II. 8). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánka nevet Baumgarten alkotta, a név a bojtorján f név -ka kicsinyít képz s alakja. A bojtorjánka névben a kicsinyít képz hasonló szerepet tölt be, mint a korai elnevezésekben az apró (1405 k.: apróbojtorján) és a kis jelz (1395 k.: kisbojtorján); vö. bojtorján (1.). A kicsinyít képz a bojtorjánfajoktól (Arctium; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja a bojtorjánhoz hasonló termés: „Érett termései horgas sertéikkel ruhára, állatok sz rére kapaszkodnak” (Rápóti–Romváry 79). bojtorjánpárlóf 1911: Bojtorján párlóf (Cserey, Növényszótár 579). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánpárlóf összetett szó; a nevet Cserey Adolf alkotta, a név nem maradt fenn. Az el tag magyarázatára l. bojtorján (1.), az utótag magyarázatára l. párlóf . bojtosf 1813: Bojtos f (Magy. F vészk. 2. 366); 1903: bojtos f (Hoffmann–Wagner 213); 1911: bojtosf (Cserey, Növényszótár 22); 1948: bojtos f (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. — egy~ 1775: Egy bojtos-fü (Csapó 12). J:

bojtvirág ’ua.’. A bojtosf , egybojtosf ’páfrányfajta’ az ismeretlen eredet bojt -s melléknévképz s származéka, a névadás magyarázata, a növény csipkés, rojtos levélzete; vö. a bojt 1585-t l adatolható ’rojt’ jelentésben. TESz. bojt a.; EWUng. bojt a. bojtvirág N. bojtvirág (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 202). J: ’Amaranthus caudatus; bókoló amaránt’. A bojtvirág népi elnevezés, az ismeretlen eredet bojt és a virág összetétele, a névadás magyarázata a piros, bojtos, csüng virágzat.
bojza, bójza, bojzik, bojzing l. bodza

94

boldogasszonyf d ben, bokrok alatt, árnyékos helyeken fordul el . A név talán német hatásra jött létre, vö. R. ném. Staudenguckerl (< ném. Staude ’bokor’, guckerl ’szem, kukucska’). Marzell Anemone hepatica a.
bokor alatt kunkorgó l. bokor alatt kucorgó

bokál 1807: Bokál (Magy. F vészk. 133). J: ’Alchemilla; palástf ’. — karéjos ~ 1807: karélyos Bokál (Magy. F vészk. 134); 1841: karélyos Bokál (Barra 128). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. | taréjos ~ 1813: taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382). J: ’ua.’. A bokál az Alchemilla nemzetség megnevezése, Diószegi–Fazekas alkotása; a bokál szót a kelyhbokál nemzetségnévb l vonták el. Az ol. eredet bokály jelentése ’pohár’; a névadás magyarázata, hogy a növény levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. Hajnalhasadtával gyöngyszer harmatcseppek jelennek meg a levelek peremén, a cseppek vagy a pohárba kerülnek vagy kicsordulnak. A növény ezen tulajdonságának már a középkori alkimisták is varázser t tulajdonítottak. A karéjos, taréjos jelz k a levelek formáját jelzik. Diószegi Orvosi f vészkönyve a karélyos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) és a taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) nevet javasolja a R. oroszlántalp, palástf , Boldogaszszony palástja, Boldogasszony tenyere helyett. Gyógynövények enciklopédiája 33; TESz. bokály a.; EWUng. bokály a. — Ö: kelyh~.
bokor l. borbolya(~), csipke~, imádság~, kaporna(~), kazuár~, k ris(~), szederín~, szenna(~), tintabogyó~

bokrétafa 1807: Bokrétafa (Magy. F vészk. 243); 1948: Bokrétafa (MagyGyógyn. 161); 1998: bokrétafa (Priszter 292). J: 1807: ’Aesculus; vadgesztenye(fa)’. | 1948: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér ~ 1903: Fehér bokrétafa (Hoffmann–Wagner 76); 1948: Fehér bokrétafa (MagyGyógyn. 161). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. A bokrétafa Diószegi–Fazekas alkotása, a név az Aesculus nemzetség elnevezése; a bokréta el tag származékszó, az ismeretlen eredet bokor alapszóból alakult -éta több elem kicsinyít képz vel, 1585-t l adatolható ’virágfüzér’ jelentésben. A növénynévben a bokréta a gesztenyefa tömött, füzéres, felálló bugavirágzatára vonatkozik, a fehér jelz a virág színére utal. TESz. bokréta a.; EWUng. bokréta a. — Ö: gesztenye~.
Boldoganya mentája l. Boldogasszony mentája

Boldogasszony csipkéje 1775: Bóldogaszszony tsipkéje (Csapó 37); 1783: BóldogAÐzÐzony tsipkéje (NclB. 375); 1798: B[oldog] Aſſzony tsipkéje (Veszelszki 385); 1813: B[óldog] A[szszony] tsipkéje (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Rubus idaeus subsp. idaeus; málna’. A Boldogasszony csipkéje jelölt birtokos szerkezet, a csipke utótag valószín leg szláv eredet , ’tövis’ jelentés , a málna tüskés szárára utal. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

bokor alatt kucorgó 1903: Bokor alatt kuczorgó (Hoffmann–Wagner 116); 1948: Bokor alatt kunkorgó (MagyGyógyn. 101). J: ’Hepatica nobilis; nemes májvirág’. A bokor alatt kucorgó, bokor alatt kunkorgó elnevezések alapja, hogy a növény er-

TESz. csipke a.; EWUng. csipke a. boldogasszonyf N. boldogasszonyf (ÚMTSz.). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A boldogasszonyf népi név, nyilván a növény egyéb boldogasszony el tagú neveinek hatására jött létre, vö. Boldogasszony mentája,
Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere, boldogasszonylapu.

boldogasszonylapu boldogasszonylapu 1841: boldog aszszony lapu (Barra 209). J: ’Tanacetum parthenium; szi margitvirág’. A boldogasszonylapu Barra alkotása, valószín leg a Boldogasszony tenyere ’Tanacetum balsamita’ elnevezései (boldogasszonyf ,
Boldogasszony mentája, Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere) alapján hozta létre a nevet, a lapu utótag a növény hasznos leve-

95

Boldogasszony tenyere virágot, az illatáért szeretik. Ha a kapuban ültek, vagy a templomba mentek, ebb l törtek egy szárat és szagolgatták” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). A bizonytalan eredet oldal jelentése a növénynévben ’valakinek a közele, valaki mellett lev hely’ lehet, mivel ezeket az illatos növényeket az asszonyok közvetlenül a ház mellett termesztették vagy tartották felakasztva. A boldogasszony el tagra l. még
Boldogasszony tenyere.

leire utalhat, ezek azonban nem igazán nagy méret ek. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony mentája 1533: Anetum: Dille: Bodog azzon mentaia (Murm.: RMGl. 486); 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ Mentaÿanak fachÿard kÿ aÅ leweth” (OrvK. 315/23); 1578: Bodog aſÅſÅony Méntáya (Melius 104a); 1583: Bodog Azzony mentaya Mentha graeca Costus hortensis vulgo (Clusius–Beythe 6: BotTört. 128); 1775: Bóldog-AÐzÐzony Mentája (Csapó 186); 1783: Bóldog AÐzÐzony Mentája (NclB. 414); 1798: Bóldog Aſſzony méntája (Veszelszki 308); 1998: Boldogasszony mentája (Priszter 518). J: 1533: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1577 k., 1578, 1583, 1775, 1783, 1798: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. || Boldoganya mentája XVI. sz. e.: Herba sancte Marie: Bodog anya metaya (CasGl. c): RMGl. 485). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony mentája és a Boldoganya mentája jelölt birtokos szerkezetek, a lat. Herba sancte Marie (CasGl. c): RMGl. 485) és a Beatæ virginis mentha (Clusius–Beythe 1584. 21) fordításával keletkeztek, a növény menta illatú. Idegen nyelvi megfelel re vö. Frauenminze ’asszonymenta’, Marien-kraut ’Máriaf ’. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

TESz. oldal a.; EWUng oldal a. Boldogasszony palástja 1775: BóldogAÐzÐzony palástja (Csapó 208); 1783: BóldogAÐzÐzony paláÐtya (NclB. 332); 1798: Bóldog AÐzÐzony’ paláÐtja (Veszelszki 33); 1813: B[óldog] A[szszony] palástja (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony palástja jelölt birtokos szerkezet, a ném. Unſerfrauen Mantel (Csapó 208); Frauenmantel, unſerer lieben Frauenmantel (NclB. 332) tükörfordítása. A névadás alapja a levelek palástszer formája. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Marzell Alchemilla vulgaris a. Boldogasszony rózsája 1783: Bóldog AÐzÐzony rósája (NclB. 371); — N. bódogasszonrózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A Boldogasszony rózsája jelölt birtokos szerkezet, a latin eredet rózsa a kövirózsa húsos, csillagszer en álló leveleire vonatkozik. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony oldala N. Boldogasszony oldala (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony oldala népi név, jelölt birtokos szerkezet, ahol a boldogasszony el tag a vényasszonyokra utal, akik a „A virágos szárát vízbe is teszik vagy kézben tartva szagolgatják. Ezt is, mint a többi vénasszony-

Boldogasszony tenyere 1. 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek, kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. 592/5); 1998: Boldogasszony tenyere (Priszter 518). J: 1577 k.: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1998: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. ▌ 2. 1813: B[óldog] A[szszony] palástja, tenyere (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony tenyere (1.) jelölt birtokos szerkezet, nevét a kéz ujjaira emlékeztet levelekr l kapta. A Boldogasszony el tag magyarázata, hogy a növény menta illatú, ugyanis Máriáról, Boldogasszonyról általában az illatos, hasznos növényeket nevezték el,

Boldogasszony tövise vö. lat. Herba sancte Mariae; ném. Marienwurzel, Mariawürzkraut. A hegyeskaréjú palástf (2.) Boldogasszony tenyere elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek karéjosak. Boldogasszony tövise 1578: Bo:[ldog] aſÅ: [szony] txuiſſe (Melius 46a). J: ’Silybum marianum; máriatövis’. A Boldogasszony tövise Melius alkotása, jelölt birtokos szerkezet, a lat. Carduus S[ancti] Marię (Melius 46a) tükörfordítása. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Vö. máriatövis.

96

bolhaöl f tása, a növény a rovarokat és az egyéb kártev ket el zi: „a’ harmatos leveleivel balhákat Íznek, és ha a’ lovak e’ fÍ’ nedvével megkenetnek, a’ férgek (legyek) meg nem lepik. A’ húſt ha meg-ſózzák, és e’ fÍ’ leveleivel bétakarják, a’ legyek bé-nem pökig. Vizben fftt magva vizével jó a’ házat, és az ágyat öntözni: mert a’ balhákat és egyébb férgeket elÍz” (Veszelszki 344). A erdei peremizs (3.) bolhaf neve szintén német mintára jött létre, vö. ném. Flöhkraut, ill. Flöhpflanze. A bolhahalál Melius alkotása, összetett szó az utótag az uráli eredet hal ’megsz nik mozogni, megdermed’ -l képz s változata, Melius találó neve azt fejezi ki, hogy a növény ’a bolha halálát okozza’. A névadás alapja, hogy a növényt bolha ki zésére használták: „Balhat, pokot, rut ferget, kigyot, el ×z: vala hol el himtik” (Beythe 89). A névadás magyarázatára l. még bolhaöl f . Marzell Coriandrum sativum a.; Genaust Coriándrum a. bolhaöl f 1. 1578: Balha xlx f× (Melius 113a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. ▌ 2. 1578: Balha xlx f× (Melius 138a). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolha z f 1578: Balha ºzx f×nec gr. (Melius 138a). J: ’ua.’. A csombormenta (1.) bolhaöl f elnevezésének alapja, hogy a növény „füſtje balhákat Íz” (Veszelszki 363). Melius így magyarázza a név keletkezését: „Pulegium, az az, Balha xlx f×, mert ha à Pulegium virágos f×uét meg gyutod az Balhákat meg xli à f×ſti: Az mely ágyra, Paplanra rakyác balha ott nem lakic” (Melius 113a). Melius az ismeretlen eredet lat. szakny.-i pulegium szót a lat. pūlex ’bolha’ szóból származtatja. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Flohkraut ’bolhaf ’. Az erdei peremizs (2.) bolha z f és bolhaöl f elnevezése Melius alkotása, a névadás magyarázata, hogy a növényt férgek, bolha, csimáz ki zésére használták. Melius azonban másféle magyarázatot is f z névadásához: „ſÅélesb à leuele mint az Iuollyánac, de fekete ſÅobáſu, vgyan mint ha Balha volna rayta, à leuelét à Balha igen ęſÅi mint az KapoſÅtát à kertben: Azért hiyác Czimáz f×nec, Balha ºzx f×nec” (Melius 138a). A néva-

TESz. tövik a.; tövis a.; EWUng. tövik a., tövis a.; UEWb. 520 a.
bolha l. kati~

bolhaf 1. 1500 k.: Coriandrvm: belend fÿ[w]; balha [fÿw] (Herb. a): RMGl. 255); — N. bolhaf (MagyGyógyn. 185). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. ▌ 2. 1578: Balha f× (Melius 174a); 1775: Balha-fü (Csapó 26); 1783: Balha-fü (NclB. 363); 1798: Balha-fÍ (Veszelszki 343); 1813: Balhaf (Magy. F vészk. 2. 364); — N. bolhaf (ÚMTsz.). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1783: Balha-fü (NclB. 415). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolhahalál 1578: Balha halál (Melius 138a); 1595: balha halal (Beythe 88a); 1775: Balhahalál (Csapó 248); 1783: Balha halál (NclB. 415). J: ’ua.’. A bolhaf ’kerti koriander’ (1.) szláv eredet bolha el tagjának magyarázata, hogy a növény büdös illatú, és a büdös növényeket bolhairtásra használták, ill. a névadásra hatással lehetett a lat. szakny.-i coriandrum és a német elnevezések, bár ezekben poloska állatnév szerepel; a lat. coriandrum név a növény b zös, poloskaszagára utal (< gör. koríandron, koríannon, koríanon ’koriander’ < gör. kóris ’poloska’ < gör. káron ’kömény’, kár ’tet ’); ném. Wanzendill ’poloskakapor’, Wanzenkraut ’poloskaf ’. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény csimázillatúf elnevezése. A borsos keser f (2.) bolhaf neve a ném. Flxhekraut (Melius 174a) tükörfordí-

bolhasepr dás magyarázatára l. még bolhaf . Genaust pulégium a.; Pulicária a. bolhasepr N. bàlhasöprü (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A bolhasepr népi név, a szláv eredet bolha és az ótörök eredet sepr összetétele. A névadás alapja, hogy a növényt „Sepr nek, bolhasepr nek használják, tüszejt sepernek vele” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205.
bolha z f l. bolhaöl f

97

bolyhosvirág 2. bolondító² (ÚMTsz.). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. ▌ 3. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. ▌ 4. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum nigrum; fekete csucsor’. A bolondító a bolondítóf névb l elvonással keletkezett, a névadás magyarázatára l. bolondítóf . A bolondító elnevezés Márton Természethistóriai képeskönyvében t nt fel. A névadás magyarázata, hogy mind a négy növény mérgez , halált okoz, és megbolondítja az embert. bolondítóf 1. 1578: bolondito f×nec gr. (Melius 85a). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. ▌ 2. 1585: Bolondito fÖ (Cal. 146); 1775: Bolondító-fü (Csapó 33); 1783: Bolonditó-fü (NclB. 339); 1798: Bolondító-fÍ (Veszelszki 252); 1807: bolondítóf (Magy. F vészk. 174); 1852: Bolonditófü (Gönczi 61). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A bolondítóf a lat. Morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius így magyarázza: „eſÅt Morianac, az az, bolondito f×nec mongyác” (Melius 85a). A bolondító beléndek (2.) bolondítóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a növény hatására utal: „emberre nézve... minden része ... halálos, mérges” (Barra 336), „felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42), „mérges, bódító, kábító” (Magy. F vészk. 2. 169). A XVI. századi Orvosi könyv ezt írja a bolondító beléndekr l: „AÅ kÿ eÅth megh eÐÅÿ vagÿ megh ÿÐÐÅa, Åÿnthe olÿanna chÿnalÿa mÿnemw aÅ (OrvK. 617/32–33) reņgh emb†r, Elmeÿeth el veÅÿ, es haÐonlowa teÅÿ aÅ el aÿulthoÅ, Såeme megh veor†ÐІdik, vÿÅketh aÅ teÐte es reÅketh” (OrvK. 618/1–2), „A’ ki tudatlanságból a’ Belénd-magtól meg-bolondúlt, annak ketske-tejet, mézes vízet, tökmagot, és diót, jól öſzve-törve, adjanak néki be italban, megint eſzére jön” (Veszelszki 252). Genaust mório a. bolyhosvirág N. bolyhosvirág (MagyGyógyn. 216). J: ’Menyanthes trifoliata; vidraf ’.

bolondbingó 1903: bolonbingó (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bolond bingó (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondbingó ’bolondbogyó’ szláv eredet bolond el tagja arra utal, hogy a növény mérgezést okoz, a bingó ’gubó alakú termés’ a bogyó alakváltozata, a fekete termésre vonatkozik. Vö. bolondf , bolondítóf . TESz. bigyó a., bogyó a.; EWUng. bigyó a., bogyó a.; ÚMTsz. bimbó a. bolondf 1. 1578: Bolond f× (Melius 52); 1783: Bolond-fü (NclB. 340); 1798: Bolond fÍ (Veszelszki 305); 1807: Bolondf (Magy. F vészk. 175). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’. ▌ 2. 1791: Bolond-fü (Lumnitzer 90); 1948: bolondf (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondf a lat. morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius ezt írja: „ennec Morion neue, az az, Bolond f× neue”, „végre vgyan bolonda tenne” (Melius 52). A névadás magyarázata, hogy a növény súlyos mérgezést okoz. A bolondf ’maszlagos nadragulya’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, ugyancsak mérgezést okoz, fogyasztása bolonddá teszi az embert. Genaust mório a.; Nyr. 127: 331. bolondító 1. 1805–13: „A’ bolondító felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42); — N. bolondító (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9); bolondító (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌

borágó A bolyhosvirág népi név, az ismeretlen eredet bolyhos ’rojtos, szálakkal borított’ el tag magyarázata a növény gyönyör fehér és rózsaszín rojtos virágja. TESz. bolyhos a.; EWUng. bolyhos a. borágó 1. 1533: Est et satiua buglossus, quam Boraginem triuiales uocant: Burritsch: Borag (Murm.: RMGl. 123); 1578: Borágo (Melius 152), Boragonac gr. (Melius 152a); 1595: Borrago (Beythe 119); 1664: Borrago, Borago (Lippay 86); 1775: Borágo (Csapó 27); 1783: Borrágó (NclB. 334); 1791: Borrák (Lumnitzer 76); 1792: Borrágó dinnye Ðzagú fÍvet (Nedeliczi 51); 1798: Borágo (Veszelszki 106); 1807: Borrágó (Magy. F vészk. 155); 1847: borágo (Peregriny 354). J: ’Borago officinalis; kerti borágó’. — kerti ~ 1807: kerti Borágó (Magy. F vészk. 155); 1843: kerti Borágó (Bugát, Szóhalm. 42); 1998: kerti borágó (Priszter 50). J: ’ua.’. | orvosi ~ 1872: Orvosi Borágó (Hazslinszky, MagyarhonEdényes. 226). J: ’ua.’. — ~f 1745: Borágo-fü (Torkos 6); 1792: borrágó fÍnek (Nedeliczi 51); 1833: Borrágóf (PallasLex. 537). J: ’ua.’. ▌ 2. — mezei~ 1578: mezei Boragonac gr. (Melius 151). J: ’Echium vulgare; közönséges kígyószisz’. A borágó a középlatin borr#go, borago alak átvétele, amely talán az arab abū ‘araq ’izzasztószer’ szóból származik. A borrágó, borágó alakváltozatok feltehet leg latin hatásra alakultak ki. A borágó megkülönböztet jelz i: orvosi és kerti. Diószegi m ve, az Orvosi f vészkönyv a kerti Borágó (Magy. F vészk. 2. 162) nevet javasolja a R. kerti atracél (→ atracél) helyett. A kígyószisz (2.) borágó neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, Melius leírja, hogy azért adta a kígyószisznek a borágó nevet, mert hasonlít a kerti borágóhoz, a mezei jelz célja, hogy megkülönböztesse a kertit l: „Haſonlo az AtratzAlhxz [kerti borágó], kéc à virága, txuiſſes ſÅxrxs à leuele, ſÅára” (Melius 151). EtSz. I: 476; Nyr. 12: 349; MNyj. 39: 127–133; Genaust Borágo a. borbélycsombor 1578: Barbęly Czombornac gr. (Melius 110a). J: ’Mentha
bonzalgó l. ballangókóró

98

borbolya pulegium; csombormenta’. || borbélyf mosócsombor 1578: Barbély fx moſo Czomborra (Melius 113). J: ’ua.’. A borbélycsombor és a borbélyf mosócsombor nevek Melius alkotásai, összetett szavak. A borbély és a borbélyf mosó nevek borbély ’haj és szakáll ápolásával foglalkozó szakember’ el tagja német, valószín leg bajor-osztrák eredet , a f ’fej’ jelentés , a névadás szemléleti háttere, hogy a borbélyok ebb l a növényb l készült f zetben mosták a fejet, Melius így magyarázza: a „Barbęllyoc, ebben moſſac à feyet” (Melius 107). Az utótagra l. csombor. TESz. borbély a.; EWUng. borbély a.
borbélyf mosócsombor l. borbélycsombor

borbélypolaj 1578: Barbęly polay (Melius 108a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. A borbélypolaj nevet Melius alkotta, a névnek nincs folytatása. A borbély el tag magyarázatára l. borbélycsombor, az utótagra l.
polaj.

Szabó, Melius 415. borbolya 1. 1793: borboja (EtSz.); 1948: Borbolya (MagyGyógyn. 103); 1998: borbolya (Priszter 314); — N. burbolya, burbora (ÚMTsz.). J: ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. — közönséges ~ 1998: közönséges borbolya (Priszter 314). J: ’ua.’. — ~bokor 1998: borbolyabokor (Priszter 314). J: ’ua.’. ▌ 2. N. borbolya (Jávorka 266); Borbolya (MagyGyógyn. 300). J: ’Achillea millefolium subsp. millefolium; közönséges cickafark’. A borbolya bizonytalan eredet , a R. barbara, borbala (l. még ürömborbolya) alakok alapján egy k. lat. *barbara ’sóskafa’ átvételét tehetjük fel, ez azonban nem mutatható ki, csupán egy k. lat. barbaris. A borbolya a korai adatokban csak az ürömborbolya (els megjelenése: 1583) összetételben t nik fel, a borbolya önálló megjelenése: 1793. A borbolya növénynév népetimológiás alakulat is lehet, a Barbara, Borbála személynevek hatással lehettek létrejöttére. A közönséges cickafark (2.) borbolya neve népi elnevezés; az elnevezést hasonlóság alapján kapta, több kicsi részb l álló, illatos virágzata van. Jávorka 266; TESz.; EWUng. — Ö: sós-

bordalap
ka~, üröm~. borda l. ördög~

99

borjúfej f l. fekete fodorka (→ fodorka). A kacskaringós (4.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása, a jelz t azzal magyarázzák, hogy „lombjai ſzárnyasonn kikanyargattak” (Magy. F vészk. 557). A k rutabordalap (5.) Diószegi–Fazekas alkotása; az el tag a növény R. k ruta nevének átvétele. bordon 1807: Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum; szamárbogáncs’. — fehérhátú ~ 1807: Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. A bordon a szamárbogáncs ’Onopordum’ nemzetségnév neve, Diószegi–Fazekas alkotása, a lat. Onopordum nemzetségnév végéb l vonták el a bordon nevet. A fehérhátú jelz arra utal, hogy a levelek fehéresek, „molyhosok” (Magy. F vészk. 460). Diószegi Orvosi f vészkönyve a Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 2. 365) nevet javasolja a R. fehér
bogáncskóró (→ bogáncskóró), fehérhátúlapu (→ lapu) és a töviseslapu (→ lapu) helyett.

bordalap 1. 1807: Bordalap (Magy. F vészk. 557). J: ’Asplenium; fodorka’. — szarvasnyelv ~ 1807: Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1843: szarvasnyelv Bordalap (Bugát, Szóhalm. 43). J: ’Asplenium scolopendrium; szarvasnyelvpáfrány’. — ~f 1948: Bordalapf (MagyGyógyn. 35). J: ’ua.’. ▌ 2. — csipkés ~ 1807: tsipkés Bordalap (Magy. F vészk. 388); 1903: csipkés bordalap (Hoffmann– Wagner 213); 1948: csipkés bordalap (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | zilálthajú ~ 1903: zilálthaju bordalap (Hoffmann–Wagner 213); 1911: zilálthajú bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’ua.’. ▌ 3. — feketéll ~ 1807: feketéll Bordalap (Magy. F vészk. 558). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 4. 1903: Bordalap (Hoffmann–Wagner 211); 1911: bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’Asplenium ceterach; pikkelypáfrány’. — kacskaringós ~ 1807: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1813: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 2. 378). J: ’ua.’. ▌ 5. — k ruta~ 1807: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 558); 1813: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 2. 386). J: ’Asplenium rutamuraria; kövi fodorka’. A bordalap Diószegi–Fazekas alkotása; az Asplenium nemzetség elnevezése. A bordalap összetett szó, a szláv eredet borda ’bordára emlékeztet kiemelkedés’ és a lap ’valaminek a lapos fele’ összetétele, a nemzetség a bordalap nevet a levelek hátoldalán látható, bordaszer en elhelyezked spóratokokról kapta; a szarvasnyelvpáfrány (1.) szarvasnyelv jelz je megkülönböztet szerep , magyarázatát l. szarvasnyelv f . Diószegi Orvosi f vészkönyve a Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 2. 388) nevet javasolja a R. szarvasnyelv f és címnyelv f (→ gímnyelv) helyett. A különféle jelz k (2– 5.) az Asplenium nemzetséghez tartozó páfrányfajokat különítenek el. A csipkés (2.) jelz re l. csipkés fodorka (→ fodorka); a növény zilálthajú jelz je Cserey alkotása, a laza, csipkés levélzetre utal. A feketéll (3.) jelz re

borfest 1798: Bor-feÐtf (Veszelszki 159); 1813: Borfest (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A borfest összetett szó, a bor el tag ótörök eredet , a fest utótag jelentése ’megszínesít’; a névadás magyarázata, hogy a bíborvörös bogyókkal a silány min ség borokat festették: „némelly gazdák a’ boraikat feÐtegetik véle, a’ honnét a’ bor-feÐtf nevet viseli” (Veszelszki 159). Vö. fest sz l (→ sz l ). borjúfark 1578: Boriu fark (Melius 146a). J: ’Verbascum sp.; ökörfarkkóró’. — ~f 1903: Borjúfark-f (Hoffmann–Wagner 38). J: ’Verbascum thapsus; molyhos ökörfarkkóró’. A borjúfark összetett szó, a borjú el tag csuvasos jelleg ótörök jövevényszó, az elnevezés magyarázata, hogy a hosszú, sárga szín virágzatot borjú farkához hasonlónak találták. Vö. ökörfark. borjúfej f 1578: Boriu feyx f× (Melius 165a). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúfej f Melius alkotása, valószín leg a felsorolt R. latin nevek hatására alkotta;

borjúfül

100

borjúpázsit

vö. Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. ký#n, genitív kynós ’kutya’; gör. kephale ’fej’), Bucranion (Melius 165a) (< gör. boûs ’ökör’). Melius így magyarázza a névadást: „mint egy Ebnec, vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a), a növény magháza borjúfejhez hasonló. Vö. a növény egyéb metaforikus elnevezéseivel: borjúorrúf , ahol a növény magházát nem fejhez, hanem orrhoz hasonlítják, valamint l. még ebfej f . Genaust Cephalándra a., bucéphalus a. borjúfül 1595: Boriu fijl (Beythe 79a); 1783: Borju fül (NclB. 410); 1798: Borjú-fÍl (Veszelszki 248); 1813: Borjúfül (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Hieracium murorum; erdei hölgymál’. — ~f 1798: Borjú-fÍl-fÍnek gr. (Veszelszki 248). J: ’ua.’. A borjúfül Beythe alkotásának t nik, Beythe m ve pedig Melius Herbáriumának vette át nagy részét. Melius a növényt egérfül néven említi, lehetséges, hogy Beythe ezt vette át borjú el taggal, vagy névadására hatással lehetett a számtalan borjú el tagú növénynév, amely Melius Herbáriumában el fordul, pl. borjúlábf , borjúfej f , borjúorrúf . A névadás szemléleti háttere, hogy az apró, szürkés, sz rös levelek állatfülhöz hasonlóak. Az erdei hölgymálnak a magyarban nincs borjú állatnévvel alkotott elnevezése, a német nyelvben ökör el tagú elnevezése van, pl. Ochsenzung ’ökörnyelv’; vö. a latin név szerinti mutatóval. Marzell Hieracium murorum a.; Kádár– Priszter 21. borjúlábf 1. 1578: Boriu labu f× (Melius 89); 1775: Borju láb-fü (Csapó 40); 1783: Borjú láb-fü (NclB. 422); 1807: Borjúlábf (Magy. F vészk. 520); 1948: borjúlábf (MagyGyógyn. 47). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. || borjúláb 1798: Borjúláb (Veszelszki 73); 1813: Borjuláb (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. ▌ 2. 1595: borui labu fiju (Beythe 51a). J: ’Dracunculus vulgaris; közönséges sárkánykontyvirág’. A foltos kontyvirág (1.) borjúlábúf neve Melius alkotása, a lat. Pes vituli (Melius 89) (< lat. pes ’láb’, lat. vitulus ’borjú’) fordításá-

val alkotta. A növény nevét a borjúlábra emlékeztet levelekr l kapta. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Kalbsfuß; ang. calf’s-foot ’borjúláb’. A közönséges sárkánykontyvirág (2.) borjúlábúf neve a levelek hasonlósága alapján keletkezett. Marzell Arum maculatum a. borjúorrúf 1578: Boryu orru f× (Melius 165); 1595: Boryu orru fiju Antirrhinum, Bucranion, Cynocephaloea (Beythe 120a); 1775: Borjú orrú-fü (Csapó 39); 1783: Borju orru fü (NclB. 391); 1807: borjú orrú f (Magy. F vészk. 362). J: 1578, 1595, 1775: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1783, 1807: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorr 1792: bornyú orra (Nedeliczi 183), 1813: Borjúorr (Magy. F vészk. 2. 366). J: 1792: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1813: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorrú 1798: Borjúorrú (Veszelszki 61). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúorrúf Melius alkotása, a ném. R. Kalbsnaße (Melius 165) tükörfordítása. Melius leírása magyarázza a névadási motivációt: „A magua à leuele kxzxt mint egy Boriunac az orra, Boryuorru f×nec hiyác” (Melius 165a). Melius valószín leg a vad változatot (vetési oroszlánszáj) nevezte el, ezt a nevet a kés bbiekben a kerti változatra (kerti oroszlánszáj) is alkalmazták. A borjúorr és a borjúorrú elvonással keletkezett a borjúorrúf elnevezésb l. Vö. orrosfej f . Nyr. 127: 478. borjúpázsit 1783: Borju páÐit (páÐint) (NclB. 322); 1807 e.: Borjúpásit (Julow 255); 1807: Borjú-pázsit (Magy. F vészk. 96); 1998: borjúpázsit (Priszter 301). J: 1807 e., 1998: ’Anthoxanthum; borjúpázsit’. | 1783, 1807, 1998: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. — illatos ~ 1998: illatos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. | szagos ~ 1903: Szagos borjupázsit (Hoffmann–Wagner 16); 1998: szagos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’ua.’.

boróka

101

borostyán

A borjúpázsit feltehet leg Benk alkotása; a névadás alapja az lehet, hogy a borjakkal legeltették ezt a füvet. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a szagos Kéthímpá’sit (Magy. F vészk. 2. 366) nevet javasolja a borjúpázsit helyett; a kéthímpázsit azonban nem maradt fenn, helyette a borjúpázsit a növény hivatalos magyar elnevezése lett. Az illatos, szagos jelz a növény finom illatát jelzi, a lat. szakny.-i odoratum (< odor ’illat’) fordítása, magyarázata, hogy a növény „Er s cumarin-szagával a szénának kellemes, úgynevezett szénaillatot kölcsönöz” (Hoffmann– Wagner 92). Genaust odoratíssimus a. boróka 1791: „A’ Gyalog-feny … gyüm ltsét a’ Nógrád-varmegeiek Borókának nevezik” (MNy. 32: 316); 1798: Boróka (Veszelszki 265); 1808: Borók (Sándor I., Sokféle 12: 20); 1816: Borok (Gyarmathi, Voc.); 1998: boróka (Priszter 405). J: 1791: ’Juniperus communis; a közönséges boróka bogyója’. | 1798: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. — közönséges ~ 1998: közönséges boróka (Priszter 405). J: ’ua.’. A boróka szlovák eredet ; vö. szlk. N. borovka, bor&vka, ir. borievka; cseh borůvka ’fekete áfonya’; le. borówka ’áfonya’; or. борóвка ’áfonya’. A szlovák szó a szlk. bor, b&r ’feny fa’ származéka. TESz. boróka a.; EWUng. boróka a. — Ö: gyalogfeny ~. boronafa 1903: Boronafa (Hoffmann– Wagner 99). J: ’Prunus spinosa; kökény’. || boronatüske N. boronatüske (Jávorka 592). J: ’Prunus spinosa; kökény’. A névadás magyarázata, hogy az egész növény tüskés, ezért a déli szláv vagy szlovák eredet borona ’a felszántott föld porhanyósítására használatos mez gazdasági eszköz’ tüskéihez hasonlítható. A tüske utótagra l. borostyántüske. Vö. ekeakadály, ekegúzs. TESz. borona a.; EWUng. borona a.
boronatüske l. boronafa

virág N. Borongóvirág (MagyGyógyn. 322). J: ’ua.’. A borongóf növénynév borongó el tagja ótörök eredet szócsalád származéka, a borong ’sötétlik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka; vö. még ború ’sötét felh ’. A névadás magyarázata, hogy a virágok borongós, es s id ben nem nyílnak ki. TESz. borít a.; EWUng. borít a.
borongóvirág l. borongóf

borongóf 1775: Burongó-fü (Csapó 291); 1783: Búrongó-fü (NclB. 420); 1798: Burongó-fÍ (Veszelszki 119); 1813: Burongóf (Magy. F vészk. 2. 367). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || borongó-

borostyán 1. 1282: „in Pethna potoka, vbi commetatur terre Burstian” (TESz.); 1500 k.: De lauro: Borostyan (StrassbGl.: RMGl. 124); 1595: Boroſtyan (Beythe 55); 1998: borostyán (Priszter 390); — N. barisnya, bruscsin, burusnyán (MTsz.); barastyány, barastyi™ny, boroscsány, boroscsián, borosnyán (ÚMTsz.). J: 1282, 1500 k.: ’Hedera helix; erdei borostyán | Laurus nobilis; közönséges babérfa’. | 1595, 1998: ’Hedera helix; erdei borostyán’. — erdei ~ 1998: erdei borostyán (Priszter 390). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. | fái ~ 1510 k.: radix hedere: faj borosti [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera arborea: Faÿ borosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1775: Fai-borostyán (Csapó 44); 1783: Fai BoroÐtyán (NclB. 343); 1798: Fái Boroſtyán (Veszelszki 243). J: ’ua.’. | fára-futó ~ 1775: Fárafutó-borostyán (Csapó 44); 1783: Fára fútó BoroÐtyán (NclB. 343). J: ’ua.’. | folyó ~ 1583: folyo boros tyan (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130); XVI. sz. v.: Hedera: Folyo borostyan (De Medicinali: RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi ~ 1510 k.: terrestis: foldj boros [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera terrestris: Fewldÿborosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1540 k.: Edera Terrestris: fewldÿ borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1998: közönséges borostyán (Priszter 390). J: ’ua.’. — ~fa 1395 k.: eginus: borostian fa (BesztSzj.: RMGl.); 1540 k.: Edera Arborea: fa borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi folyó ~f 1583: fody folyo borostian fiu (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130). J: ’ua.’. ▌ 2. — kis földi~ 1578: „EſÅt hiyác Laureolanac, az az, Vékony leuel× kis fxldi Boroſtyánnac” (Melius 185a). J: ’Polygonatum odoratum; orvosi salamonpecsét’. — földi~f

borostyánlevel f

102

borostyánrózsa

1578: Fxldi boroſtyán f× (Melius 185a). J: ’ua.’. | laurus~f 1578: Laurus boroſtyánf× (Melius 185a). J: ’ua.’. ▌ 3. — földi~ 1813: f ldi Borostyán (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Ruscus hypoglossum; lónyelv csodabogyó’. — ~f 1798: Borostyán-, Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). J: ’ua.’. | földi~f 1578: fxldi Boroſtyán f× (Melius 184); 1775: Földiborostyán-fü (Csapó 20). J: ’ua.’. ▌ 4. — földi~ 1775: Földi-borostyán (Csapó 45); 1783: Földi-boroÐtyán (NclB. 343). J: ’Vinca minor; kis meténg’. | földi mászó~ 1841: földimászó borostyán (Barra 269). J: ’ua.’. ▌ 5. 1841: borostyán (Barra 311). ). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. — apró földi~ 1948: Apró földi folyóborostyán (MagyGyógyn. 228). J: ’ua.’. | földi~ 1775: Földiborostyán (Csapó 43); 1783: Földi BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. | földön futó~ 1775: Földön futó borostyán (Csapó 43); 1783: Földön fútó BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. ▌ 6. — erdei~ N. erdeji borostyán (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | mezei~ N. mezeji borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | piros~ piros borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | vad~ 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32. Boroſtyán a.). J: ’ua.’. A borostyán szláv, valószín leg szerbhorvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. b”ščan, b‘šcan, b‘štan ’borostyán, repkény’; szln. brščnl; szlovák bečtan; le. R. brzeszczan ’ua.’. A magyar alakváltozatok részben a magyarban alakultak ki, részben pedig többszörös átvétel eredményei. A borostyán forrása a szb.-hv. R. brьšcan, a boroscsán forrása a szb.-hv. R. brьščanъ lehetett. Az adatok azt mutatják, hogy a borostyán növénynévnek számtalan jelentése van, ezeket a jelentéseket a jelz k különítik el; a legtöbb hasonlóság alapján létrejött elnevezés a növény örökzöld tulajdonsága és b rszer levele alapján alakult ki. A borostyán eredeti jelentése a erdei borostyán (1.) lehetett, a közönséges babérfa (1.) jelentés hasonlóság alapján alakult ki, mivel mindkét növény levele sötétzöld, b rnem , örökzöld. Az erdei, fái, fárafutó, folyó,

földi, közönséges, földi folyó (1.) magyarázata, hogy a növény vadon, erd ben n , „a’ fákra, kf-falakra, és egyéb ſzomſzéd támaſzakra tekervényesen fel-fút” (Veszelszki 244). Az orvosi salamonpecsét (2.) kis földiborostyán, földiborostyánf és laurusborostyánf elnevezései Melius alkotásai; Melius az orvosi salamonpecsétet az erdei borostyánhoz, ill. a közönséges babérhoz hasonlítja, megkülönböztet jelz i: kis és földi. A laurusborostyánf el tagja a lat. laurus ’babér’ átvétele; vö még laurusf . A lónyelv csodabogyó (3.) levélszer ágacskái b rnem ek, örökzöldek, a kis meténg (4.) szintén örökzöld, földön kúszó növény, mindkett hasonlóság alapján kapta borostyán nevét. A kerek repkény (5.) földi, apró földi és földön futó jelz inek magyarázata, hogy a növény „a’ ffld-ſzint hamar el-terjed mint a’ perje” (Veszelszki 243); a kerek repkény borostyán neve a lat. szakny.-i Glechoma hederacea utótagjának fordítása, vö. lat. heder#ceus ’borostyánszer , borostyánzöld’. A borostyán ’farkashárs’ (6.) jelentésben egyetlen adattal jelenik meg a történeti forrásokban (1801), els sorban a növény népi neve. A név nyilván a farkashárs boroszlán elnevezése mellett jött létre (lehet két külön átvétel is a szerb-horvátból), s t a növény ’babér’ jelentés latin neve is hathatott rá; vö. lat. szakny.-i Daphne (< lat. daphn# ’babér’). Hasonló szemlélet névadásra a farkashárs német nevei között is találunk példát, pl. R. ném. Lorbeerkraut ’babérf ’; R. ang. dwarf bay ’törpebabér’. Vö.
boroszlán.

Marzell Polygonatum odoratum a.; TESz.; EWUNg.; Genaust lauréola a., Hédera a. — Ö: farkas~, kutya~, repkény~. borostyánlevel f 1775: Borostyán levelü-fü (Csapó 242); 1783: Borostyán levelü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. A széleslevel zsázsa borostyánlevel f elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, Csapó alkotása, a növény levelei az erdei borostyánéhoz hasonlóak. borostyánrózsa 1841: borostyánrózsa (Barra 268). J: ’Nerium oleander; leánder’. A borostyánrózsa összetett szó, az el tag-

borostyántüske

103 Kniezsa, SzlJsz. 104; Éder, Benk TESz.; EWUng. — Ö: farkas~.
borovicska l. borovnyica

bors 64;

ra l. borostyán, az utótagra l. rózsa. A névadás magyarázata, hogy a leánder levelei „mindég z ldek, b rformák” (Magy. F vészk. 183), örökzöldek, mint az erdei borostyán levelei, a leánder rózsaszer virágjára utal a rózsa utótag . borostyántüske N. borostyántüske (MagyGyógyn. 41); borostyántüske (ÚMTsz.). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borostyántüske népi név, a borostyán el tag arra vonatkozik, hogy a közönséges boróka is örökzöld, az utótag arra utal, hogy feny szer tüskéi vannak a növénynek. A tüske utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogaszszony tenyere.

TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520. boroszlán 1. — vad~ 1783: Vad BoroÐzlán (NclB. 362). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. || boroszlán 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32 Boroſtyán a.); 1807 e.: Boroszlán (Julow 258); 1807: Boroszlán (Magy. F vészk. 252). J: 1801: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | 1807 e.: ’Daphne; boroszlán’. ▌ 2. 1784: boroszlán (SzD. 14). J: ’Laurus nobilis; közönséges babérfa’. A boroszlán szerb-horvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. brstan, brstran, bersljan ’borostyán, repkény’. Megtalálható több más szláv nyelvben is: blg. бръшл_н; szln. bršlj&n; cseh R. brziestan; le. R. brzestan, brzostan. A magyarba feltehet leg a szb.-hv. brstan került. A boroszlán 1783-ban t nik fel Benk József m vében: boroszlán ’Syringa vulgaris; orgona’ [1783: BoroÐzlán (NclB. 320)] és vadboroszlán ’Daphne mezereum; farkashárs’ (2.) jelentésben. A név megterheltsége nagy, már megjelenésekor több növényre használták, nyilván hasonlóságon alapuló névátvitellel (hasonló a virágzat, a termés). A boroszlán nevet 1807ben Diószegi és Fazekas a ’Daphne’ nemzetség megnevezésére foglalta le, ez ma is érvényes. Vö. borostyán.

borovnyica N. borovnyica (MagyGyógyn. 208); borovnyica, borovnyic™ (ÚMTsz.). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. || borovicska 1841: borovicska (Barra 417). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borovnyica a szlovák borovnyica ’fekete áfonya’ átvétele. A borovicska szintén szlovák eredet ; vö. szlk. borovička ’borókapálinka’; cseh borovička; le. borowiczka. A szlovák szó a szlk. borievka, N. borovka, bor&vka ’borókabogyó’, borovica ’erdei feny ’, N. borovnica ’fekete áfonya’ családjába tartozik. A borovicska növénynév magyarázata, hogy a közönséges boróka bogyójából f zik a pálinkát. TESz. borovicska a.; EWUng. borovicska a. bors 1. 1395 k.: píper: bors (BesztSzj.: TESz.); 1595: Bors (Beythe 50); 1783: Bors (NclB. 322); 1998: bors (Priszter 458); — N. bos, bros (ÚMTsz.). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. — fekete ~ 1948: fekete bors (MagyGyógyn. 351); 1998: fekete bors (Priszter 458). J: ’ua.’. | közönséges fekete ~ 1783: közönséges fekete Bors (NclB. 322). J: ’ua.’. — ~cserje 1998: borscserje (Priszter 458). J: ’ua.’. | ~fa 1595: bors fanak gr. (Beythe 50). J: ’ua.’. ▌ 2. — vízi~ 1578: Vizi bors (Melius 174a); 1775: Vizi-bors (Csapó 26); 1783: Vizi bors (NclB. 363). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1584: bors (TESz. bors a.); — N. bors, boss (ÚMTsz.). J: ’Capsicum annuum; termesztett paprika’. — kerti~ 1775: Kerti-bors (Csapó 283); 1783: Kerti bors (NclB. 341). J: ’ua.’. | magyar~ 1841: magyar bors (Barra 348). J: ’ua.’. | spanyol~ 1841: spanyol bors (Barra 348). J: ’ua.’. | török~ 1775: Török-bors (Csapó 283); 1783: Török-bors (NclB. 341). J: ’ua.’. ▌ 4. — kerti~ 1813: kerti Bors (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. A bors ótörök erdet ; vö. Kāšγ. murč; CC. burč; kirg. murč. A borsos keser f (2.) vízibors neve a lat. hydropiper (< gör. hydro’víz’, gör. péperi ’bors’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény csíp s,

borscsombor

104
borsfa l. bors

borsika

a borshoz hasonló, és nedves helyeken fordul el . Melius így magyarázza: „Hydropiper Gxrxg×l, az az, Vizi bors Bors ſÅagu” (Melius 174a). Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. water-pepper; ném. Wasserpfeffer ’vízi bors’. A termesztett paprika (3.) bors nevét els sorban spanyol, török megkülönböztet jelz kkel használták. A törökbors és spanyolbors tükörfordítás, a R. ném. TürkiÐcke Pfeffer (Veszelszki 126), Spaniſcher Pfeffer (Csapó 284) fordításai. A paprikát a 17–18. században borsként használták, Csapó így ír a paprikáról: „Ezt kertekben termeſztik, és a’ piros hoſzſzú gyümöltseit a’ paraſzt emberek porrá törik, és eledeleiket avval borſozzák” (Csapó 284). A termesztett paprika amerikai eredet növény, a növény neve a ’bors’ jelentés szóból alakult több nyelvben, vö. ang. red pepper ’vörös bors’; ném. spanischer Pfeffer ’spanyol bors’; or. перец ’bors’. A kerti koriander (4.) szintén f szernövény, bors neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Vö.
borserej f .

TESz.; EWUng.; Genaust Hydrangéa a. — Ö: barát~, farkas~, f szer~.
borsa l. bodza borscserje l. bors

borscsombor 1911: bors csombor (Cserey, Növényszótár 272). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borscsombor összetett szó; az el tag bors ’Piper’ arra utal, hogy a növény a borshoz hasonlóan f szerként használható, az utótagra l. csombor. Vö. borsika. borserej f 1578: Bors erey× f× (Melius 174); 1775: Bors-erejü-fü (Csapó 241); 1783: Bors erejü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. || borsosf 1775: BorÐos-fü (Csapó 241); 1783: BorÐos fü (NclB. 393). J: ’ua.’. A borserej f Melius alkotása, a borserej f és a borsosf a növény R. lat. nevének mintájára jött létre; vö. R. lat. Piperitis (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’). Veszelszki így magyarázza a nevet: „A’ levelei nagyok, retzések ſetét-zfldek, tsipfſsek, a’ honnét a’ Deák neve piperitis” (Veszelszki 272). Vö.
bors.

Genaust Píper a.

borsfeny 1783: Bors-fenyö (NclB. 427); 1798: Bors-fenyf (Veszelszki 265); 1813: bors F[eny ] (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borsfeny az ótörök eredet bors és a feny összetétele, a névadás alapja a növény kerek borsszer termése: „mint egy egy bors ſÅem à gy×mxlcze” (Melius 9a). A feny magyarázó utótag arra vonatkozik, hogy a növény tüskés, feny höz hasonlít. Marzell Juniperus communis a. borsf 1. 1578: Borsf× (Melius 120); 1583: bors fiu (Clusius– Beythe 7a: BotTört. 132); 1590: Satureia: Bors fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1595: Bors fiju (Beythe 73); 1745: Bors-fü (Torkos 8); 1798: Bors-fÍ (Veszelszki 398); — N. borsfível, borsfü, borsf , borsf nek, borsfüjj (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. — kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” Borsf× (Melius 120). J: ’ua.’. ▌ 2. — hím~ 1578: him Borsf×nec gr. (Melius 125). J: ’Rosmarinus officinalis; rozmaring’. ▌ 3. 1911: borsf (Cserey, Növényszótár 272); 1998: borsf (Priszter 339); — N. b#rsf , brosfü (ÚMTsz.). J: ’Clinopodium vulgare; borsf ’. A borsf ’borsika’ (1.) Melius alkotása, az ótörök eredet bors ’Piper nigrum’ -f magyarázó utótaggal ellátott alakja. F szernövény, mint a bors ’Piper nigrum’, a kerti jelz a lat. hortensis fordítása. A rozmaring (2.) borsf nevét szintén Melius hozta létre, hasonlóság alapján: „him Borsf×nec hiyác mert igen haſonlo à Borsf×hxz (Melius 125). A borsf (2., 3.) elnevezések magyarázata az, hogy a rozmaring (2.) és a borsf (3.) a borshoz ’Piper nigrum’ hasonlóan f szerként használatos. Vö. borsika. Szabó, Melius 418. borsika 1911: borsika (Cserey, Növényszótár 272); 1948: borsika (MagyGyógyn. 237); 1998: borsika (Priszter 493); — N. borsika (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borsika a bors ’Piper’ kicsinyít képz s alakja, a névadás magyarázata, hogy a növény f szerként használható, ill. illatos, mint a valódi bors: „jó illatú, tsipfs ízÍ, étkekben alkal-

borsmenta

105

borsóka

matos, étel-kivánásra indít” (Veszelszki 398). A növényt régi id kt l fogva használják f szerként, amire a német elnevezések is utalnak: Wurstkraut ’kolbászf ’, Bohnenkraut ’babf ’, az utóbbi nevet az magyarázza, hogy amennyiben babételekhez f szerként használják, úgy a bab nem okoz felfúvódást. Vö. a növény egyéb, a bors ’Piper’ növényhez hasonlító elnevezéseivel: borscsombor, borsf ,
borsos szátorja (→ szátorja).

sou, majd bursó > borsó. A jeneszter (1.) sárgaborsó elnevezésének szemléleti háttere, hogy a növény hüvelytermése a borsóhoz hasonlít, virágzata sárga szín . A nyári hérics (2.) vadborsó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, valószín leg a bimbók emlékeztetnek borsószemre. TESz. borsó a.; EWUng. borsó a. — Ö:
miatyánk~, páternoszter~, sepr ~.

MagyGyógyn. 238; Marzell Satureja hortensis a. borsmenta 1948: borsmenta (MagyGyógyn. 246); 1998: borsmenta (Priszter 427); — N. borsminta (MNy. 4: 31); borsminta (ÚMTsz.). J: ’Mentha x piperita; borsmenta’. A borsmenta összetett szó, a lat. szakny.-i Mentha piperita mintájára jött létre. A borsmenta el tagja a lat. szakny.-i piperita (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’) fordítása, utótagja pedig a lat. szakny.-i Mentha > m. menta átvétele. A borsmenta növénynév kialakulására idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek; vö. ang. peppermint, ném. Pfefferminze ’borsmenta’. Vö. borsos menta
(→ menta).

borsocska 1. — nagy ~f 1775: Nagy BorÐotska-fü (Csapó 42). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. || nagy ~ 1813: nagy Borsotska (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’ua.’. ▌ 2. — nagy ~f 1798: Nagy borotska-fÍ [! borsotska] (Veszelszki 424). J: ’Lepidium campestre; mezei zsázsa’. A borsocska az ótörök eredet bors -cska kicsinyít képz s változata. A mezei tarsóka (1.) borsocska elnevezésének magyarázata, hogy a növény hófehér virágaiból apró, kerek borsocskára emlékeztet termések fejl dnek. A mezei zsázsa (2.) borsocska neve azon alapul, hogy f szerként használták, er s íz , vö. ang. pepperwort.
borsocskaf l. borsocska

Genaust Píper a. borsmustár 1998: borsmustár (Priszter 370). J: ’Eruca vesicaria subsp. sativa; vetési borsmustár’. — vetési ~ 1948: vetési borsmustár (Halmai 28); 1998: vetési borsmustár (Priszter 370). J: ’ua.’. A borsmustár összetett szó; az el tagra l. bors, az utótagra l. mustár. A névadás alapja, hogy vetési borsmustár magja a borshoz ’Piper’ hasonlóan csíp s: „a’ virágja-fejér, a’ magva tsipfs” (Veszelszki 207). borsó 1. — sárga~ 1813: sárga B[orsó] (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. ▌ 2. — vad~ N. vadborsó (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Adonis aestivalis; nyári hérics’. A borsó ótörök eredet ; ujg. burčaq ’borsó’; oszm. burçak ’ua.’; tat. borčak, burčak ’ua.’; csuv. pçrźa ’ua.’. A borsó ’veteményborsó’ els megjelenése: 1395 k.: píſſa: borſo (BesztSzj.: TESz.). A magyarba a török *burčaÛ kerülhetett, ebb l *burcsou ~ bur-

borsófojtóf 1841: borsófojtóf (Barra 354). J: ’Orobanche alba; fehér vajvirág’. A borsófojtóf a lat. Orobanche név (< gör. órobos ’csicseriborsó’, ágchein ’fojt’) mintájára jött létre. A névadás alapja a növény „gonoszsága”, él sdi mivolta: „Puha földben ſzeret tanyáſzni; a’ hol a’ ſzomſzéd növevényeket el-nyomja” (Veszelszki 332), „népszerü nevét onnan vehette, mivel többnyire a’ kender- len- és a’ hüvelyes vetemények közt lakik” (Barra 354). Idegen nyelvi megfelel kre vö. R. ném. Ervenwürger ’borsófojtó’, N. Würger ’fojtó’, Böse Blume ’gonosz virág’, Höllenbrand ’pokolt z’ (mert a rét, ahol ez az el sdi növény elszaporodott, úgy fest, mintha kiégett volna); ang. hell-root ’pokolgyökér’; fr. herbe de feu ’t zf ’. Vö.
babgyilkolóf .

Marzell Orobanche alba a.; Mollay, Növénynevek 85–88; Genaust Orobánche a. borsóka — kerti sárga ~fa 1783: Kerti sárga Borsóka fa (NclB. 401). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. A borsóka az ótörök eredet borsó -ka

borsóvirág

106

boszorkánytüske

kicsinyít képz s változata, a névadás magyarázatára l. sárgaborsó (→ borsó).
borsosbaraboly l. baraboly borsosf l. borserej f

borsóvirág 1903: borsóvirág (Hoffmann– Wagner 143). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. A borsóvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet borsó, a névadás szemléleti háttere, hogy a növény termése a borsóéhoz hasonló hüvelytermés. borszeder N. Borszeder (MagyGyógyn. 73). J: ’Morus nigra; fekete eperfa’. A borszeder összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor, utótagja az ismeretlen eredet szeder. A névadás alapja, hogy a termésb l bort készítettek, ill. a fekete szín termést bor színezésére használták. borvirág 1798: Bor-virág (Veszelszki 220); 1813: Borvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Filipendula ulmaria; réti legyez f ’. A borvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor. A névadás alapja valószín leg a fehér szín , fürtszer (sz l termésre emlékeztet ) virágzat.
borz l. menyét~a borza, borzag, borzang, borzáng l. bodza borzas porcika l. porcika borzeg, borzég, borzék, borzing, borzing l. bodza borzsalik l. bazsalikomf borzsalék l. bozsor boszfa l. bodza

A boszorkánygyökér a ném. Hexenkraut részfordításával keletkezett, az el tagot lefordították, a ném. kraut ’f ’ utótagot gyökér magyarázó elemmel helyettesítették, amely a tavaszi mandragóra varázserej részére utal. A névadás magyarázatára l. még embergyökér.

boszorkánykerék 1948: boszorkánykerék (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A boszorkánykerék összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a kerék utótag szóhasadás eredménye, a kerek szó elkülönült változata. A névadás szemléleti háttere, hogy a mezei iringó elszáradt, gömb alakú száraz kóróját összel görgeti a szél a mez kön, réteken. A névadás magyarázatára l. még ördögszekér.

1. 1841: boszorkányf boszorkányf (Barra 312). J: ’Stachys recta; hasznos tisztesf ’. ▌ 2. N. boszorkányf (MagyGyógyn. 259); boszorkányf (Jávorka 973). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A boszorkányf összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet . A tisztesf (1.) boszorkányf elnevezésének magyarázata, hogy a növényt rontás el zésére használták. Hasonló szemlélet névadásra l. még rontást gyógyító f . A bolondító beléndek (2.) boszorkányf neve a növény gyógyhatására utal, a növényb l boszorkányken csöt is készítettek. boszorkánygyökér 1948: boszorkánygyökér (Halmai 52). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’.

TESz. boszorkány a., kerék a.; EWUng. boszorkány a., kerék a. boszorkányléptef 1841: boszorkányléptefü (Barra 211); — N. boszorkányléptef ’a néphit szerint rontás ellen használható gyógynövény’ (ÚMTsz.). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkányléptef összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a lép ’a járás egy mozdulatát végzi’ talán si örökség az ugor korból; a növénynév jelentése ’boszorkány megtaposta f ’. A névadás magyarázata, hogy a növény levelei szeldeltek, emberi lábujjakhoz hasonlítanak, és a néphit szerint a közönséges aggóf rontás ellen használható. Hasonló szemlélet névadásra l. még a növény rontóf és boszorkánytalp elnevezését. boszorkányliszt N. boszorkányliszt (MagyGyógyn. 38). J: ’Lycopodium clavatum; kapcsos korpaf ’. A boszorkányliszt a ném. Hexenmehl tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény pora t zbe hintve nagy lánggal fellobban, és füst nélkül, t zveszélyt nem okozva ég el; tüzijátékoknál is alkalmazták. boszorkánytalp N. boszorkánytalp (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkánytalp népi név, összetett szó, a névadás alapjára l. boszorkányléptef . boszorkánytüske 1. N. boszorkánytüske

boszorkányvirág

107

bölénymag

(ÚMTsz.). J: ’Rosa canina; gyep rózsa’. ▌ 2. N. boszorkánytüsök (ÚMTsz.). J: ’Ruscus aculeatus; szúrós csodabogyó’. A boszorkánytüske ’gyep rózsa’ és a boszorkánytüsök ’csodabogyó’ népi nevek, a gyep rózsa tüskés növény, a szúrós csodabogyónak pedig a levelei hegyesek, szúrósak. A tüske és alaktani változata, a tüsök ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520.
boszorkánytüsök l. boszorkánytüske

növényt a szamár fogyasztja, és a szamarat böfögteti. TESz. böfög a.; EWUng. böfög a.
bölénd, böléndek, bölöndök l. belénd

boszorkányvirág 1948: N. boszorkányvirág (MagyGyógyn. 59). J: ’Orchis sp.; kosbor’. A boszorkányvirág népi név, összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a névadás alapja, hogy a növény gyökerét varázslatos erej nek tartották, nemi izgató hatást tulajdonítottak neki, úgy gondolták, hogy a növény hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést, és er t adnak a férfiaknak. MagyGyógyn. 59.
botca l. bodza bozogáncs l. bogáncs bozza l. bodza

bölény N. bölénd, böllény (MTsz.); bölén, bölény (ÚMTsz.); bölin (MNy. 4: 43); bölín (NyF. 34. sz. 72); bölöny (Hoffmann–Wagner 39); bölöny (Halmai 40). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. — ~lapu N. bölénlapi (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’ua.’. | ~virág N. bölényvirág (Szabó–Péntek, Ezerjóf 169). J: ’ua.’. A bölény, bölénylapu, bölényvirág ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynevek, a bölény el tag a belén ~ belénd értelmesítésével keletkezett. A TESz. szerint a bölény állatnév ótör. eredet , els megjelenése azonos a növénynév els megjelenésével: 1395 k.: belÿn ’bölény’ (BesztSzj.: TESz.), a R. belénd ’bölény’ alakváltozat szóvégi -d-je járulékhang. A bolondító beléndek népi elnevezései között szerepel a bölömbika (el tagja a bölény alakváltozata) is. Vö. belénd, beléndek, bölényf , bölénymag.

bozsor N. Bozsor (MagyGyógyn. 59); bozsor (ÚMTsz.). J: ’Orchis sp.; kosbor’. — ~virág N. bocsor virág (ÚMTsz.). J: ’ua.’. || borzsalék N. borzsalék (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A bozsor népi szó, a hangutánzó-hangfest eredet bizsereg (~ bozsog) családjába tartozik. A növénynevet a bozsog ’bizseg, rajzik, hemzseg, nyüzsög’, bozsorog ’pezseg, nyugtalankodik’ (MTsz. bozsog a., ÚMTsz. bozsorog a.) szóból képezték, a névadás alapja, hogy a növény gumóit szerelmi vágy pezsdítésére használják. TESz. bizsereg a.; EWUng. bizsereg a.; ÚMTsz.
bödök l. bürök

böfögtet N. böfögtet (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A böfögtet népi név, a hangutánzó eredet böfög származéka, a gyomorban keletkez gáznak a szájon át való távozását kísér hangjelenséget utánozza. A név arra utal, hogy a

TESz. bölény a.; EWUng. bölény a.; MNyj. 38: 465–474; Nyr. 127: 331; ÚMTsz. bölényf 1. N. bölényf (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. N. bölin- […] füjj, böllénfüjj (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A bölényf ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölényf ’kövirózsa’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek húsosak. bölénymag 1. N. bölénmag (Jávorka 973); 1948: bölénmag (MagyGyógyn. 259); bölénmag (MNy. 4: 31); bölénymag (Csapody– Priszter, MNövSz. 29); bilinmaggal gr., bölémmagot gr., bölénmaggal gr., bölémmag, bölénmag, bölénymag (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. 1903: bölénymag (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bölénymag (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bölénymag ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölénymag ’maszlagos nadragulya’ jelenté-

a rom.) börzsöny neve a növény pirosas színe és élénkpiros termése alapján alakulhatott ki. TESz. 1775: Bösvény (Csapó 49). jelentése: ’egy fajta festék’ valószín leg összefügg az ol. amelyb l salátát készítenek’ (ÚMTsz. 1948: bösvény (MagyGyógyn. újlat. börzsönyvérfürt 1807: berzsen Vérfürt (Magy. brindusavirág l. az amerikai alkörmös (2. fr. J: ’Anthriscus cerefolium.) szintén hasonlóság alapján kapta nevét. lapu utótagja szláv eredet .bölömbika 108 buglyosvirág se hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. amely arab eredet (vö. mivel kereskedelmi cikk volt. N.. bösvény 1. J: ’Taraxacum officinale. amerikai alkörmös’. F vészk. brindusavirág (Péntek– Szabó. Ember és növényvilág 221). A brindus erdélyi népi elnevezés. vö. — N. az utótag nemzetségnév. borsf brusztujlapu 1. bugolya a. 259). foltos bürök’. a névadás magyarázatára l. EWUng. 2. szi kikerics. borfest helyett. közönséges acsalapu’. festékanyag’. — N. burdujlapi (MagyGyógyn. a bölömbika állatnév összetett szó.). bösövény ’a sima bürök mogyorónyi gyökere. fest sz l (→ sz l ). ricinus’. bölömbika a. a bíborvörös fürtszer termésr l brindus N. brezil.’ átvétele. brindus. az szi virág’.’. bötk l. J: ’ua. pitypang’. brustur ’ua. arab wars ’a szezámhoz hasonló sárga növény’) lehet. akkor a magyarság valószín leg a honfoglalás tájékán vagy a honfoglalás el tt megismerte a szót. börzsöny. J: ’Ricinus communis. 347). Ha mindezek az arabból származnak. Péntek–Szabó. bürök könyve a Ber’sen Vérfürt (Magy. bölömbika a. száz~j f (→ százbütyk f ) börzsöny 1. 187). A börzsöny (els megjelenése: 1552: „Berson libras duas” (TESz. A brusztujlapu összetett szó. J: ’ua. ▌ 2. Brustujlapi. Ember és növényvilág 221. még vérfürt. F vészk. ▌ 2. bölény bölindök. blowball. bölénylapu. J: ’Phytolacca americana. brasil. — ~virág N. 425). a növény termésének sötétvörös nedvét festésre használják. el tagja a bölény alakváltozata. EWUng. TESz. kialakulására hatással lehetett a növény népnyelvi bölény elnevezése. bugolya a. A ricinus (1. b ling l. .). 1807: Berzsen (Magy. purusztojlapi (ÚMTsz. borozdojjlapi. dutkóró buglyosvirág 1841: buglyosvirág (Barra 216). börög l. A bölömbika népetimológiás elnevezés.’. 1798: Kerti-börsöny (Veszelszki 140). A buglyosvirág Barra alkotása a bugolya ’bóbita’ szóból. J: ’Arctium lappa. szürkésfehér gömböcskéire. Az ol. Ez származékszó a bog ’csomó’ alapszóból (a -la > -lya képz bokor). Ember és növényvilág 221). brésil ’börzsöny’. burusztoj lapi.. bösövény (ÚMTsz. létrejöttére a börzsöny is hatással lehetett. 317). A börzsönyvérfürt Diószegi–Fazekas alkotása. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- bölömbika 1948: bölönbika (MagyGyógyn. bruzdújlapi. verzino nyilván összefügg az újlatin adatokkal: sp. N. F vészk. bölényvirág l. J: ’Phytolacca americana. brîndúşă ’ua. 363) nevet javasolja a R. burusztujlapi. bölömbika (Jávorka 973). lucfeny bucskóró l. EWUng.). buckó l.’. — ~f 1798: Bösvény-fü (Veszelszki 162). bresillum ’ua. 279). börzsöny. 1783: Kerti Berſeny (NclB. bölénylapi. nagy bojtorján’. Idegen nyelvi megfelel re vö. TESz. 279). J: ’Conium maculatum. 1783: Bösvény (NclB. verzino ’berzsenyfa. prov. brindus brosf l. bolondító beléndek’. amerikai alkörmös’. alkörmös. — kerti ~ 1775: Kerti berÐeny (Csapó 237). izmaelita keresked k közvetítésére gondolhatunk. A bösvény talán a börvény (→ bervéng) népetimológiás változata.. J: ’Colchicum autumnale. zamatos turbolya’.’ átvétele. buruzdujlapi. az el tagra l. brîndúşă (Péntek– Szabó. J: ’Petasites hybridus.). ▌ 2. belénd kapta nevét. az el tag a rom. N. J: ’Hyoscyamus niger. utal a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. gyöngy~ bucsfeny l.

J: ’Bryonia alba. korenbloem. vö. berg ~. burzá l.) vadon növ .). 115). a Linné-féle rendszerben a növény lat. F vészk. burján (MNy. 1783: Búza virág (NclB. 1798: Búza-levelÍ-fÍ (Veszelszki 240). — piros~ N. gabonavirág.-i elnevezésének (vetési búzavirág) vetési jelz je is. burgonyahagyma N. — tejes ~ N. ilyen a növény mai szakny. hegyi imola’. ▌ 3. ném. tarack~ búzakék l. hogy a növény felépítése (levele. Ezerjóf 71). ang. burina ’burján. ném. F vészk. A névadás alapja. buza virag (KolGl. 1798: Burets (Veszelszki 106). a gabonatáblára utal. N. 1807: Búzalevel f (Magy. pézsmabúzavirág’. бýрян ’burján. 427).burecs bujtorgya. A burján ’gaz’ jelentése a népnyelvben ma is használatos: „A növények százai észrevétlenül maradnak. mezei pipacs’.’. bisziókf búzalevel f 1783: Búza-levelü-fü (NclB.2: RMGl. || búzakék N. kerti borágó’.’.: Flos frumenti: [b]uza virag (De Herbis: RMGl. 291).’. kalásza) hasonló a búzáéhoz. Nyr. N. a burgonyagumókhoz hasonló hagyma. ▌ 3. J: ’Papaver rhoeas. a burgonya és a hagyma növénynevek összetétele. libatop’. gaz’. Ember és növényvilág 218). ▌ 2. 367). búzavirág (Szabó– Péntek. … Az szemükben a burján a növényország szemetje” (MNy. 1807: Búzavirág (Magy. borbolya 109 búzavirág bútorvány l. J: ’Allium ascalonicum. bodza búsfeny l. 132). Hasonló szemlélet névadásra l. 489). A burgonyahagyma népi név. A búzalevel f elnevezés magyarázata. J: ’Centaurea cyanus. v. gaz’ szláv eredet . or. búzavirág 1. burgonyahagyma (Csapody–Priszter.) búzavirág neve öszszetett szó.’. Ezerjóf 71). — illatos ~ 1998: illatos búzavirág (Priszter 298). konkoly burecs 1775: Burets (Csapó 27). 4: 31). bojtorján búza l. 775). A tejes jelz a növényben található nedvre utal. a növényen található több. nyilván az. Kornblume. piros búzavirág (Szabó–Péntek. bojtorján buk l. dutkóró buszujó. J: ’Amberboa moschata. A burecs a német BuretÐch (Csapó 27) átvétele. 775). vérehulló fecskef ’. A kék . mogyoróhagyma’. — Ö: bársony~. J: ’Chelidonium majus. a névadás magyarázata. jelentéktelen gazok. J: ’Borago officinalis. 113: 349. 1798: Búza-virág (Veszelszki 185). cigány~ (→ cigányf ). J: ’Chenopodium sp. búzakék (Szabó–Péntek. — fehér ~ 1903: fehér búrján (Hoffmann–Wagner 197). a vérehulló fecskef (2. burján 1. 420). sz. 1998: búzavirág (Priszter 330). бýрен. N. hogy a büdög gönye (1. tövisdisznó~ (→ disznó). 39: 127–133. Weitzengras ’búzaf ’. Ezerjóf 69). szlk. gaz’. cornflower. köszvény~. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Triticum) sorolták. kisebb. — erdei ~ 1578: erdei Buza virág (Melius 146a). tejesbúrján (Péntek–Szabó.’. lucfeny busirózsa l. igénytelenségük miatt nem jutnak külön névhez. J: ’ua. buszujóka l. holl. büdös gönye’. bujtorgyán l. F vészk. általánosan burján-oknak nevezik ket. közönséges tarackbúza’. 1903: burecs (Hoffmann–Wagner 31). Marzell Agriopyrum repens a. бурь_н ’burján. dán kornblomst. gyógynövény’. 1948: fehérburján (MagyGyógyn. kék búzavirág’. Idegen nyelvi megfelel kre l. — kék ~ 1783: Kék Búza virág (NomVeg. 328). XVI. J: ’Centaurea montana. neve: Triticum repens. MNövSz. búzavirág búza között term konkoly l. A növényeket igen gyakran nevezik el el fordulási helyükr l. gaz. A kék búzavirág (1. sepr ~ (→ sepr f ). ▌ 2. bazsa búskóró l. auagy.. ▌ 4. || búzalevel 1813: Búzalevel (Magy. blg. 1998: kék búzavirág (Priszter 330). 1577: Cyanus: Kek szinyé virag. J: ’ua. buszujok. 1847: burecs (Peregriny 354).) és a libatop-félék (3. MNyj. | vetési ~ 1998: vetési búzavirág (Priszter 330). A burján ’dudva. csóka~ burbora l. svéd kornblomma. 2. 4: 29). el tagja a virág közönséges tenyész helyére. J: ’Elymus repens. régen a búzafélékhez (lat. 1775: Buza-virág (Csapó 47). J: ’ua. J: ’ua. buszujog.

’. Buzér fü” (PP. a búzavirág el tag fajnév. büdös pipitér’. bluecaps. plavcek. J: ’ua.búzavirágcsüküll 110 bükkfeny jelz a virág színére vonatkozik. 1798: Buzér-fÍ (Veszelszki 384). 129). búzavirág a.. A búzavirágcsüküll Diószegi–(Fazekas) alkotása: az utótag (csüküll ) nemzetségnév. 384) nevet javasolja a régi sukollat helyett. forrása ismeretlen. összetett szó. ▌ 2. TESz. A pézsmabúzavirág (3. buzér a. 2. az illata szintén kellemetlen. a lat. J: ’Anthemis cotula. csipke büdös banka l. feny .. kékkonkoly (→ konkoly). b z a. J: ’ua. buzérf 1708: „Feſtf fü. J: ’Frangula alnus.’. Pirosító. banka büdösfa 1. a virág színe azonban eltér .) virágja hasonlít a kék búzavirágéhoz. erdeimester. Magy. a mezei pipacs (4. vö. és egyéb elnevezései is utalnak a jellegzetes kék színre.. bükkfeny N. J: ’ua. büdöske a. 489). Marzell Centaurea cyanus a. búzavirág a. 1948: büdösfa (MagyGyógyn. buzér a.. bücske l.. ez a jellemz kék szín a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben is megtalálható: ang. Genaust Cyanánthus a. A erdei búzavirág ’hegyi imola’ (2. Róbia a. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). 1583: bidös fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. A buzér összes elnevezése (l. || puzsér 1783: Pusér (NclB. A névadás magyarázata.’. büdös szagot áraszt. ol. pirosító jelz k a növény azon tulajdonságára utalnak.. Stinkbaum. bükkfeny (Péntek–Szabó. fest gyökér. F vészk. 1775: Buzér-fü (Csapó 47). búzavirágcsüküll 1807: Búzavirág TsÍkÍllf (Magy. A fest . kék búzavirág’.) büdösfa neve hasonlóság alapján keletkezett.). J: ’ua. Csapó 254.). A buzér ismeretlen eredet . hogy a növény friss kérge kellemetlen. J: ’Centaurea cyanus. Marzell Frangula alnus a. Ember és növényvilág 197). hogy a növény megdörzsölve undorító. pirítóf . A virág búzakék neve. | pirosító ~ 1807: pirósító Buzér (Magy. EWUng.) búzavirág neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1841: buzavirág cs küll (Barra 212). A madárberkenye (2. a bükk el tag jövevényszó. kék szín virág (→ kékvirág). Mollay. a büdös melléknévb l (a vitatott eredet b z származéka) -ke kicsinyít képz vel keletkezett. 132). 1813: Puzsér (Magy. A büdösfa a ném. 330). ném. 330). az utótagra l. Stinken Holz. kýanos ’kék’) utótagjának fordítása. F vészk. 1798: Büdös-fa (Veszelszki 41). Növénynevek 49–52. közönséges jegenyefeny ’. 1783: Buzér-fü (NclB.) pedig búzatáblákban fordul el . a latin név szerinti mutatót) a növény jellegzetes fest tulajdonságára utal: farbálóf . dögszagú és mérgez . EWUng. ennek alapján elképzelhet . 1798: Pusér (Veszelszki 384). J: ’Abies alba. || buzér 1799: Bo’sér (TESz. 419). hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták.. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Búzavirág Tsüküll (Magy. F vészk. EWUng. 489. a névadás alapja. madárberkenye’. A névadás alapja az. 119–120.’.) ugyancsak el fordulási helyér l kapta erdei jelz jét: „hegyen. a pézsmabúzavirág (3. A hegyi imola (2.) és a mezei pipacs (4. 1783: Büdöske (NclB.) pontos fordítása a Lonicernél megtalálható német névnek: Wald Kornblum. átható. Faulbaum tükörfordítása. J: ’ua. F vészk.’. 120).. 342). bluebottle. 1998: buzér (Priszter 485). Centaurea cyanus (< gör. büdöske 1775: Büdöske (Csapó 254). b z a. — fest ~ 1998: fest buzér (Priszter 485). F vészk. hogy a buzér szó eredetére is hasonló jelentés . CzF. a bozsér (1799) Gyarmathy alkotása. büdös a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. TESz. festéssel kapcsolatos szót kell feltételezni. 1783: Büdös-fa (NclB. A bükkfeny népi név. hogy a feny a bükkfákkal keveredve fordul el : „a .. veresf . buzér’. J: ’Rubia tinctorum. 2. — Ö: pézsma~.. A büdöske származékszó. cseh sinokvět. TESz. legno puzzolente. ezért kapta a piros megkülönböztet jelz t. 1841: buzérf (Barra 189). közönséges kutyabenge’. blaue Kornblume. J: ’Sorbus aucuparia. Erdxn teremnec ezec” (Melius 146a). büdöske a. szlovén plavica. 384). — puzsérf 1798: Pu’sér-fÍ (Veszelszki 384). büdös a.

bürökgémorr. Béreggel gr. 1783: Adázó Bürög (NclB. .’. patikai bürök (Hoffmann–Wagner 62). patikai. Ember és növényvilág 197). ném.. 616/1). J: ’ua. Marzell Aethusa cynapium a. bérök.bürök 111 bürökgémorr Pányiki-szorosban. a növény levele hasonló a bürökéhez. 133). 1813: büdös Bürök (Magy. a bürök utótag hasonlóság alapján került a névbe: a növény ugyanolyan mérgez ..: Bürök (Julow 257). foltosbürök (ÚMTsz. bükkel vegyesen” (Péntek–Szabó. a megkülönböztetés a méretekre utal. 61: 18). 349). 1793: Bürök (Földi 19). bürök (Péntek–Szabó. EWUng. J: ? ’Conium maculatum. J: ’ua.) foltos bürök (1. bürökgémorr’. A foltos bürök (1. Diószegi–Fazekas alkotása. A büdös jelz arra vonatkozik.: Apro bwrkqth gr. A TESz. düh’) is hatással lehetett.’.: ’Conium maculatum. el tagja a növény mérgez voltára utal. Genaust Eródium a.133).). Börög. ang. 389).). foltos bürök’. foltos. J: 1405 k. bükör l. 129). A bürökgémorr összetett szó. 1578: bxrkxt gr. felhasználását jelzi. nagy.: RMGl. hogy a növény szárának alsóbb részén hosszúkás. cic•ta ’bürök’) fordítása. | 1807 e. ádáz (2. bürök. arra utal. a foltos jelz a lat. 1998: bürök (Priszter 342). macul#tus ’foltos’) fordítása. 1775: Bödök. | patikai ~ 1948: patikai bürök (MagyGyógyn. 187).. ádáz’. a bürök el tag a lat. magyarázatára l.: Bÿwrewk (MNy 11: 38). 187).: „cicota: berwk” (SchlSzj. Genaust maculátus a. Az apró bürök elnevezés kétes azonosítású. bürökgémorr 1948: Bürök gémorr (MagyGyógyn. maculatum (< lat. sz l levél’) magyarázza az EtSz. (Melius 115a).’.. J: ’ua. ▌ 2. bükk a.) kapta.’. a kés bbiekben az apró jelz t inkább az ádáz (2. F vészk. ádáz a. bürök bürök 1.). 1405 k. spotted hemlock ’foltos bürök’. — ádázó~ 1780: adázó bürök (Nyr.-i cicutarium (< lat. bireg. 347). 616/2). Vö. talán a ném.). J: ’ua. bürökárorr 1807: bürök Árorr (Magy. R. (Veszelszki 163). ádáz a. gefleckter Schierling ’foltos bürök’. | közönséges ~ 1775: Közönséges bürök (Csapó 49). 198). bürök’. bükk a. az utótagra l. ném. (OrvK. F vészk. — N. bürök a.’. bürökgémorr’. foltos bürök’. 1584: Beurök (Clusius– Beythe 12). mint a foltos bürök (1. 1841: nagy bürök (Barra 167). 1807 e. TESz. szerint a bürök is- meretlen eredet . 133).). 1791: Adázó Bürök (Lumnitzer 116). vörös-barnás foltok láthatók. — N. | kicsiny~ 1903: kicsiny bürök (Hoffmann–Wagner 57). 1798: közönséges Bürök (Veszelszki 162). F vészk.). vö. 1998: bürökgémorr (Priszter 370).: ’Conium. ádáz. Az ádáz (2. | foltos ~ 1948: foltosbürök (MagyGyógyn. ennek korrelatív párja a nagy jelz s foltos bürök (1..’. bürük ’kúszó növénnyel befuttatott fa. 1998: foltos bürök (Priszter 342). 187). J: ’Erodium cicutarium. b röng. 1798: Börög (Veszelszki 162). de a TESz. 1583: bevrök Cicuta (Clusius–Beythe 3a: BotTört. Bötök (NclB. J: ’Erodium cicutarium. oszm. 2. A bürök eredeti jelentése (els megjelenése: 1405 k. 1798: Adázó Börög (Veszelszki 458). Ember és növényvilág 22). 414/15).: RMGl. J: ’ua. 1948: Bürök.. Wutschierling (< ném. 1807: adázó Bürök (Magy.) jelentése kés bb (els megjelenése: 1780) alakult ki. 1783: Bürög. EWUng. | mocskos ~ 1903: mocskos-.: Bwdqs Bqrqk (OrvK. hogy „Kellemetlen. Bürköt gr.: De cicuta: Bwrek (StrassbGl.. A patikai jelz a növény R. 1525 k. szerint ez nem meggy z . 152). árorr. J: ’Aethusa cynapium. 1841: büdös bürök (Barra 167). 1841: bürök Arorr (Barra 81). 347). TESz. 1998: büdös bürök (Priszter 342).. szakny. Bödök (MagyGyógyn. — N. Apotheker-Schierling ’ua. — apró ~ 1577 k. 1595: B×rxk Cicuta (Beythe 110). Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’ua. bükör (MTsz. Török jövevényszóként (vö. a jelz nyilván megkülönböztet szerep .’. 1470 k. Börög (Csapó 49).v. A bürökárorr összetett szó.). egérszagú növény” (Schönfelder 84). J: ’ua.) ádázóbürök neve összetett szó.) megkülönböztet jelz i a büdös. mocskos bürök (ÚMTsz. Wut ’méreg. büröklevel gémorr (→ gémorr). és az EWUng. bürök a. 1500 k. b ring (ÚMTsz. | nagy ~ 1783: Nagy Bürök (NclB. | büdös ~ 1577 k. — Ö: csemege~. A névalkotásra talán a ném.’. 387).: Cicuta: bereg (CasGl. 1577 k: Bqrqkrql (OrvK. a): RMGl.

bütyök l. bürök. A bürök el tagra l. büröklevel gémorr (→ gémorr). százbütyk f bürök Schierlings-Reiherschnabel mintájára jött létre. Az utótagra l. .bürök 112 gémorr. vö. büröklevel gémorr l. gémorr bütyk . bürökárorr.

Vö. Cintorja (Nyr. kentaúreion. Centaurium minus (Clusius–Beythe 3a: BotTört. ’ezerjóf ’ (ÚMTsz. J: ’Achillea millefolium. F vészk. (Melius 67a). centaurea szót centum aureī-ként ’100 arany’ értelmezte. réti harangláb’. cicafarok. Genaust centifólia a. réti harangláb’. vö. százbütyk f . cickefark. 128) utótagjának fordításával (< lat. 51: 14). — N.). 1998: cickafark (Priszter 290). cintórium. vö. centauria. J: ’Melilotus officinalis. Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. a növény R. 1807: Tzámoly (Magy. lat. cintori™. a név eredete ismeretlen. 2.. mert a monda szerint kentaur fedezte fel a növény gyógyhatását. lat. 1578: Centaureánac gr. Campania ’sík tartomány Közép-Itáliában. serr#tus ’f részformájú’ < lat. cintorja ’ezerjóf ’. minus ’kis’) és a k. A kis centaurea a lat. nodiflórus a. lat. J: 1807 e. centinodia 1583: centinodia Polygonum (Clusius–Beythe 6a: BotTört. 39: 333. cickafarka ’Achillea nobilis’ (MTsz. J: ’ua. J: ’Aquilegia vulgaris. lat. cicfarkkóró l. centum ’száz’. serr#tula (< lat. kis ezerjóf ’. cickafark (SzegSz. cickefarok. Diószegi–Fazekas a cámolyf b l a cámoly alakot vonta el. cic™f™rok (SzlavSz. lat. centinodia. cintória ’ezerjóf ’. Genaust Centauréa a. cic™f™rokv(r™og. Melius azonban a lat. centum nodia átvétele. kentaúrion.’. lat. — kis ~ 1583: kis centaurea (Clusius– Beythe 3a: BotTört. || cámoly 1807 e.). közönséges cickafark’. lat. centória. cicfark.. réti harangláb’. 318).: Czámoly (Julow 259). centaur#a [herba] ’kentaurf ’ < lat. vö. Genaust sérra a. és f vészkönyvükben a harangláb nemzetség neve.). n#dus ’csomó’. 1807: ’Aquilegia. J: ’Centaurium erythraea. 128). — közönséges ~ 1903: Közönséges czámoly (Hoffmann–Wagner 111). — N. 583/2). cámoj (ÚMTsz. Kentaúreios ’kentaur-’ < gör.). k. cickafark cickafark 1. Sertula [Serratula] campana (Melius 95) nevének fordításával hozta létre. Centaur#us ’kentaur-’ < gör. orvosi somkóró’. madárporcsin’. százforintosf . serta ’koszorú’ szóból eredezteti. cicafarok. vö. 1783: Kis Centuria (NclB. cich™-f™rók (ÚMTsz. cintoria. kentaurí# < gör. campaniakoszorú 1578: Campaniai koſÅoro (Melius 95). A cámolyf valószín leg Melius alkotása. Melius 63.). — Ö: harangcámoly. centaurium. A centinodia a lat.). cickefark. cintórionnak gr. A népetimológia a lat. 1775: Czamoly-fü (Csapó 57). cicaf`rka. J: ’Polygonum aviculare. F vészk. . — N. serra ’f rész’) a f rész formájú virágra utal. a lat. 1948: Cintoria (MagyGyógyn. 1826: „jó ha czíczka-fark helyett vagdalt ruta-levelekkel vegyíted” (TESz. 1813: Tzentauria (Magy. — közönséges ~ 1948: Közönséges cickafark (MagyGyógyn. cickefarkf . J: ’Aquilegia vulgaris. 37: 376). 1830: cziczka farka (Nyr.). tehát száz aranyat ér növény a gyógyító hatása miatt. cickafarok. 212). 393). a név nem maradt fenn.C cámolyf 1578: Czamoly f× (Melius 65).: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. centaur#um. centaurea 1577 k. A campaniakoszorú Melius alkotása. harangláb | Aquilegia vulgaris. 345). 131). centaurea átvételével jött létre.

szakny. 1903: Czigány-f (Hoffmann–Wagner 6). J: ’Achillea millefolium subsp. || cigányburján 1841: czigányburjány (Barra 305).). 394. 1862: cziczfark „Növényfaj a cziczkórók neméb l. J: ’Achillea pannonica. cickefarkf . közönséges cickafark’. farok összetétel növénynév. magyar cickafark’. F vészk. 486). Marzell Lycopus europaeus a.’. a növény hivatalos neve ma: cickafark. 2. cickafark. 1998: közönséges cickafark (Priszter 290). kenyérbél-~ (→ kenyérbél-cickafark) cicufark-ezerlevel f l. 1841: egérfarku cziczkóró (Barra 206). J: ’Achillea millefolium subsp.).’. 1783: Czitzfarkkoró (NclB. Mollay. 1948: cickóró (MagyGyógyn. és az Achillea nemzetség megnevezésére a Tzitzkóró (1807) nevet javasolják.). ▌ 2. F vészk. cicfark állatnév + fark. 484). vízi peszérce’.’. millefolium. ez a típus igen gyakori a növénynévadásban. 1783: Tzigány petre’selyem (NclB. millefolium). J: ’Achillea collina. J: ’ua. millefolium. hengerded. közönséges cickafark’. J: ’Lycopus europaeus. cicafarkúfüjj (ÚMTsz. 419). hosszukás. ▌ 3. cigánypetrezselyem 1578: Cigán petreſeliem (Melius 58). ökörfark ’dúsvirágú ökörfarkkóró’. — cicfarkkóróf 1798: Tzitz-fark-kóró-fÍ (Veszelszki 313). cicfark. millefolium. Marzell Achillea millefolium a. cickafark’. ezen okból a’ köznép czigányf nek nevezi” (Barra 306). millefolium. — mezei ~ 1998: mezei cickafark (Priszter 290). A név el tagja a cica. bárányfarok ’bókoló amaránt’. J: ’ua. millefolium. 1998: cigánypetrezselyem . cic-kóró (ÚMTsz. — Ö: kenyérbél-~. A cickórót Diószegi és Fazekas hozta létre. cickefarkf . egymásra halmozott szirmu virággal” (CzF. cickefarok l. cicfarkufü ’közönséges cickafark’ (ÚMTsz. cicfarkóró. J: ’ua. — ezerlevel cicfarkkóró 1703: ezerlevelÍ Cziczfarkóró (Földi 32).cigányf 114 cigánypetrezselyem 300). a fark elemet hagyták ki a növénynévb l. Ugyan- ezen a szemléleten alapul a növény egérfark elnevezése. magyar cickafark’.). cicf™rk. | 1948: ’Achillea millefolium subsp. vö. 1841: cziczfark (Barra 206). cicfarku korró (ÚMTsz. A cickafark összetett szó. ill. cickara. cicfarku-fí ’magyar cickafark’ (ÚMTsz.). A cigányf talán népnyelvi elnevezés. Az ezerlevel jelz a növény jellegzetesen szeldelt leveleire utal. közönséges cickafark’. sz rös leveleinek a macska farkához való hasonlósága. cickafark’. az alakváltozatok között el fordul jelöletlen birtokos jelz s (cickafark) és jelölt birtokos jelz s (cicka farka) szerkezet is. | ’Achillea pannonica. szintén megkülönböztet szerep . ezerlevel f cifrus l. Diószegi és Fazekas a cickóró nemzetségnév elé a növény R. — N. elnevezéséb l (egérfark) megkülönböztet jelz t (egérfarkú) illesztett. || cickóró 1807: Tzitzkóró (Magy. F vészk. Magy. mezei cickafark’. | 1862: ’Achillea. || cicfarkkóró 1775: Czitzfarkkóró (Csapó 82). lat. ennek játszi képz s módosulata. — magyar ~ 1998: magyar cickafark (Priszter 290). J: 1807. ebb l a magyarázó kóró utótag elhagyásával keletkezett a cicfark és cickafark. cickafarok cickóró l. TESz. cickórót. Az elnevezés alapja a növény puha. a latin név mintájára keletkezett (vö. 484.). J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö.. közönséges cickafark’. — cicfarkf N. 300). Magy. cicfarkkóró. F vészk. Földi 20. — N. EWUng. közönséges cickafark’.-i név utótagjának (pannonica) fordításával jött létre. A magyar cickafark megkülönböztet jelz je a lat. vénasszonycitrus cigányburján l. J: ’ua. 1775: Tzigány petreÐelyem (Csapó 141). sok. — N. | ~f N.’.. cicfarok (ÚMTsz. F vészk. a névadás magyarázata: „a’ babonás czigány aszszonyok pedig a’ tehenek téjapadását szokták általa eszközleni. A mezei cickafark jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. 486). 1841: ’Achillea millefolium subsp. J: ’Achillea millefolium subsp. J: 1807: ’Achillea. rókafark ’parlagi macskatalp’ stb. Növénynevek 57–60. ang. cicufark-ezerlevel f (→ ezerlevel f ).’. Vö. I: 1125). — egérfarkú cickóró 1807: egérfarkú Tzitzkóró (Magy. 349). || cicfark 1807: tzitzfark (Magy. cicfarok. A növénynév el ször cicfarkkóró (1775) formában t nt fel. A cickafark. gipsy wort. cigányf cigányf 1841: czigányfü (Barra 305).

szár a. cigányvalag. TESz.. cigánypicsa 1. az értékes petrezselymet helyettesítették vele. A fekete nadályt (1. a szár ’a növénynek vékonyan felnyúló része.). fekete nadályt ’. cigányvirág. A cigánypicsa összetett szó. — tekert ~ 1807: tekert Tzikszár (Magy. összetett szó. cigánypicsa (Péntek– Szabó. cigánypicsa. fekete nadályt ’. picsa a. a déli szláv eredet cigány el tag magyarázata. cigória l. J: ’Symphytum officinale. N.. Diószegi–Fazekas alkotása. N.. A cigányvirág népi név. cigány a. F vészk. Vö. petrezselyem a. J: ’Polygonum. kígyógyöker keser f ’. Vö. összetett szó. összetett szó.) cigánypicsa elnevezése népi név. cigány a. vízihunyor (→ hunyor). feketés szín virág. A cigánypetrezselyem Melius alkotása. cigányvalag N.. F vészk.) borsos jelz jére l. virág magyarázó utótag összetétele.) és a fekete nadályt (3.. levelei) nagyon hasonlóak a fekete kökörcsinéhez. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és az ismeretlen eredet valag ’n i szeméremtest.. fenék’ összetétele. termést tartja’ utótag ugor eredet . a két növény (petrezselyem és koriander) felhasználása hasonló: f szernövények. Orvosi f vészkönyvük a tekert cikkszár nevet javasolja a R. bár virága élénksárga. valag a. N.) cigánypicsa neve valószín leg hasonlóság alapján keletkezett. cigány a. EWUng. 253). tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) helyett. 1807: Tzikszár (Magy. a felépítésük is azonos: „mint a’ petreſelyem olly magasra nö” (Csapó 141). cigányvirág (ÚMTsz. TESz. hogy sokszor cigány emberek gy jtik a növényt. virágot. — borsos ~ 1807: borsos Tzikszár (Magy. cigányvirág (ÚMTsz.. F vészk. J: ’Symphytum officinale. amely a levelet. az egész növény felépítése (pl. 1841: borsos czikszár (Barra 378). darabos. 254). keser f . a tavaszi hérics (2. ▌ 3. J: ’Calendula officinalis. légyf .) cigányvirág nevét valószín leg az magyarázza. bolhaf . cigányvalog (ÚMTsz. cigányvirág 1. . borsos keser f ’. A fekete nadályt (3. Vö.). J: ’Persicaria hydropiper. ízekre tagolt. cigány a. lilás szín virágja alapján kapta a nevet. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a szláv eredet picsa ’n i szeméremtest’ öszszetétele. A borsos keser f (1.).. kerti koriander’. vízibors (→ bors). cigánypicsa (Péntek–Szabó. EWUng.). cigány a. kígyógyökér.. fekete nadályt ’. EWUng. ▌ 2. cikória TESz. J: ’Symphytum officinale. J: ’Adonis vernalis. nigricans. Hasonló szemlélet névadásra l. A névadás alapja. A cikkszár ’Polygonum’ nemzetségnév. TESz.) cigányvirág elnevezésének alapja a sötétlila. hogy a nemzetséghez tartozó növények szára vagy gyökere csomós. Diószegi– (Fazekas) Orvosi f vészkönyve a borsos cikkszár nevet javasolja a R. ▌ 2. kígyótrankf . cigóré. 253). valag a. J: ’Persicaria bistorta. J: ’Pulmonaria officinalis.. Ember és növényvilág 198). Ember és növényvilág 240). EWUng. TESz. A latin eredet petrezselyem utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. hogy a növényt egyszer bb emberek használták f szerként. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) nevéb l vette át Diószegi–Fazekas. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. tavaszi hérics’. pettyegetett tüd f ’.. A cigányvalag népi név. cikk a. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a cikkszár 1. ▌ 3. cikk a. még a növény sobraborif ’szegény emberek borsa’ elnevezése..cigánypicsa 115 cikkszár (Priszter 343).) nyilván a növény feketés.) virágja szintén sötétlila szín . A cikkszár összetett szó. A kígyógyöker keser f (2. vízibors (→ bors).. N. orvosi körömvirág’. cigány a. N. cigánypicsa. J: ’Coriandrum sativum. cigány a. keser f ’.). A fekete kökörcsin (1. az orvosi körömvirág (3.) tekert jelz jét a növény R. fekete kökörcsin’. cigány a. ▌ 2. A névadás magyarázata a fekete nadályt feketés szín virágja. EWUng.) és a pettyegetett tüd f (2. A fekete kökörcsin (1. cigXvirág (ÚMTsz. petrezselyem a. picsa a. N. cigánypicsa (ÚMTsz. cigóri. el tagja cikk ’gerezd’ jelentés (1795-t l adatolható). a tavaszi hérics (2. ebgyömbér helyett. 1841: tekert czikszár (Barra 378).).

— N.: Cichoriana(k) gr. 1998: ciklámen (Priszter 351). N. gyógynövényként használták: „Ha ket fele haſitod es faio fog irant kiuxl az orczadra tezxd.). fr. 11: 132). vö. cicoria. 128: 184. amely a gör. Nyr. lat.. F vészk. 256). 127: 47. TESz.. Marzell Hieracium murorum a. A szegf szagú jelz t Diószegi–Fazekas a növény R. J: ’Geum urbanum. κυκλάµινον ’ua. gímnyelv cinadó l. cinnadónia. c): RMGl. lat. chelidónion ’fecske-’ melléknév < gör. csalán címer l. Genaust Cichórium a. 1590: Chelidonia: Czinadonia (SzikszF. ang. 1783: Vad Czikória (NclB. 1783: Czinedónia (NclB. 135). 1577 k.’. 128). 129). fr. 411). ol. J: ’Cichorium endivia. 48. cichoreum. 1664: Cichorium Katankóró.’. 307) jelz s szerkezetb l alkották összevonással: cikkelyes kalász.) és a pitypang (4. cikoria. salátakatáng’. 61). — Ö: porcsin~. a nevet a cikkelyes kalász (Magy. 1763: Czikória (TESz. 1775: Vadcikoria (Csapó 132).’. J: ’Cichorium intybus. ▌ 4. — törpe sárga~ 1841: törpe — sárga czikória (Barra 216). — N. A ciklász nemzetségnév. — ~virág N. 1583: Cicoria Cichorium sil. 307).. A mezei katáng (2. mezei katáng’. cigóré. kíchora. 1775: Tzikoria (Csapó 207). 1583: cynadonya (Clusius–Beythe 3a: BotTört. | vad~ 1578: Vad cichoria (Melius 77a). J: ’ua. (MNy.: RMGl.. chicorée.). ciclamino. cinadória. erdei hölgymál’. tzikkelyes kaláſz” (Magy. ▌ 3. Névadásukat így magyarázzák: a növény magva „sok. A növény „Arnyekos helyxkxn es fak alat terxm”. cinedória. sziklament gr. chelidonius ’fecske-’ melléknév < gör. cinadó (MTsz. cicoria. 1893: cyclamen (TESz. 1544: „Vöttem soskat.’ átvétele. A cinadónia latin eredet . J: ’Taraxacum officinale. bötykös v. 1578: Chelidonia (Melius 178a). or. cinagna. TESz. — erdei ~ 1998: erdei ciklámen (Priszter 351). cichorium. J: ’Cyclamen purpurascens. (OrvK. ang. κυκλάµινος. A latin szavak a legtöbb európai nyelvbe bekerültek.ciklámen 116 cinadónia szár a. J: ’ua. cyclaminum. Zyklamen. F vészk.. J: ’ua.’. kichër#. pareyt. F vészk. Nyr. erdei gyömbérgyökér’. Zichorie. cinaduna (Nyr. chelidën ’fecske’). 377). cyclamen. J: ’ua. ▌ 2. — szegf szagú ~ 1807: szegf szagú Tziklász (Magy. EWUng. sz. J: ’ua. Ezek forrása a latin cyclaminos.. sz. 135).). A ciklámen nemzetközi szó. k. 104). A latin szó a gör. cinadónia cinadónia 1533: Chelidonia: Schelwurtzel: Cynedonia (Murm. gyömbérgyökér’.). h.).). szakny. 455). szekf szagúf nevéb l vonta el. cigóri (NyF. F vészk. [herba] . vö. mindegyik növény friss leveleit salátaként fogyasztották. vö.) cikória elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a felhasználás alapján.: Cicoreath gr. J: ’Geum. κύκλος ’kör’ kicsinyít képz s származéka. lat. cichorea.-i cyclamen került.). cikória virág (ÚMTsz.).). Cicoria (Lippay II: 90)..’. cikórija (ÚMTsz. cicorea (< gör. 411). cyclamen. ciklámen 1877: „Pihenés után elmentünk cyclámákat szedni” (TESz. EWUng. 1794: tzikorja (TESz.: RMGl. ciklász 1807: Tziklász (Magy. — N. J: ’Chelidonium majus. 1807: Tzikória (Magy. lat. J: ’Hieracium murorum. cigori (ÚMTsz. vö. Diószegi–Fazekas alkotása.). Diószegi–Fazekas ciklász nemzetségneve a gyömbérgyökér (→ gyömbéresgyökér) név mellett ma is a Geum nemzetség hivatalos neve. chicory.). kakas~ címnyelv f l. hedipnois (Clusius–Beythe 3a: BotTört. cinadona. erdei ciklámen’. (ÚMTsz. ném. 1775: Czinadonia (Csapó 91). ném. 70). cinaduna. 10. A cikória latin eredet . cilján l. kichërion.). cykoriat” (OklSz. ol. ciklam(nt gr. többes szám: kichóreia. cikória. a magyarba a lat. 307). az erdei hölgymál (3.’. cenedonia (< lat.’. — mezei~ 1783: Mezei Czikória (NclB. F vészk. vö. minden merget es faidalmat ki ſzijvia” (Beythe 51a). 1998: ciklász (Priszter 384). cinodonia (ÚMTsz. 73: 396). — kerti~ 1798: Tzikória kerti (Veszelszki 161). 1610 k. A cikória eredeti jelentése ’salátakatáng’ (1. cigória (NyF. vérehulló fecskef ’. cikória 1. — ~f 1540 k. k. Cinadó (MagyGyógyn. J: ’ua. pitypang’.). 16). J: ’ua. kichória). 307). цикламен.: Celidonia: cenodonÿa fw (Herb. cinadóna. lat.

eleme a ném. ónf . a cinaduna talán népetimológiával jött létre.’. és ezt kicsinyít képz vel (-ka) láttak el. cinadória. 184).-i Cynanchum (< gör. 1783: Mezei Czipros (NclB. cupressus. a csarab (2. cinedória l. R. N. cinadóniagódirc 1807: Tzinadónia Gódirtz (Magy. ▌ 3. TESz.’. els sorban örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens)’ jelentését vette fel. ágchein ’fojtani’) elnevezésének el tagját vették (cin-) át. Zinngras ’cinf ’ átvétele. mezei üröm’. | 1841. 1903: czipor (Hoffmann–Wagner 79). — nyíri~ 1578: nyiri Cypruſnac gr. ▌ 2. csipke cipója l. | mezei vad~ 1798: Mezei vad-tzipros (Veszelszki 261). 384). a Cynanchum (ma: ciprus 1. cintorja l. || cingrát N. cintorium.. 1841: czinka (Barra 272). cinaduna. mezei zsurló’. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 20). cintorion.) szára szintén dróthoz hasonló. — méregöl ~ 1807: méregöl Tzinka (Magy.. és a növényt edények tisztítására használták. cinadónia cintori. cinadona. lat. cyparissus ’ciprus (Cupressus sp. 1903: ’Vincetoxicum hirundinaria. a név Diószegi–Fazekas alkotása. ciprus cindrót 1. J: ’Chelidonium majus. J: 1807: ’Vincetoxicum. lat. szakny. Mezei Cypros” (Melius 170a). J: ’ua. J: ’Vincetoxicum hirundinaria.’. vérehulló fecskef ’. 37). Vö. Diószegi–Fazekas alkotása. mezei cziprus (Hoffmann–Wagner 163). cinadónia Vincetoxicum) nemzetség neve. a cinadónia el tag a régi és a nyelvjárásokban meg rzött cinadónia név átvétele. Zinnkraut ’cinf ’. 1775: Vadcyprus (Csapó 125). A kalincaínf (1.’.’. J: ’Ajuga chamaepitys. centaurea cipke l. Nyr. kalincaínf ’. cinmosóf l. A magyar ciprus a lat. gen. cintória. 1903: czindrót (Hoffmann– Wagner 206). J: ’ua. — mezei~ 1775: Mezei tzipros (Csapó 125). F vészk. A cindrót cin. méregöl f . cinadónia cingrát l. J: ’Artemisia campestris. istenke~ cipor l. ký#n. J: ’Ephedra distachya.. A kalinca- . 1903: czinka (Hoffmann–Wagner 51). Genaust Cynánchum a. cindrót cinka 1807: Tzinka (Magy. A magyar alakváltozatok közül a cinadó szórövidítés eredménye. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 171).) ciprus neve megkülönböztet jelz kkel el ször 1578-ban t nik fel.) cindrót nevének szemléleti háttere. 37).). cyprus ’henna(gyökér). a neveket Melius alkotta. F vészk.). 104). 1948: cinadogódirc (MagyGyógyn. 362). (Melius 20). cindrót (MagyGyógyn. Szent L rinc füve helyett. F vészk. N. — homoki~ 1903: Homoki v.) és a mezei üröm (3. 184).cinadóniagódirc 117 ciprus chelidonia ’fecskef ’. EWUng. F vészk. 2. ▌ 2. feltehet egy ném. kýpros). 1911: cindrót (Cserey. közönséges méreggyilok’. | mezei~ 1578: mezei Cyproſnac gr.: cÿpreſſus: cipreſſus fa (BesztSzj. A mezei zsurló (2. a cinadona hangkieséssel. J: ’Ajuga chamaepitys. cingrát (MagyGyógyn. els megjelenése: 1395 k. a cinadória hangcserével keletkezett. A cinadóniagódirc összetett szó. ez a latin szó a magyarba is bekerült. közönséges csikófark’. 128: 56. A méregöl jelz magyarázatára l.). Putzkraut ’tisztítóf ’. A növény R.). a gódirc utótag nemzetségnév. 1783: Vad Cypros (NclB. Marzell Equisetum arvense a. fecskef .: TESz. A ciprus latin eredet . cinagna l. tövistelen fagyalfajta’ (< gör. Növényszótár 94). J: ’Calluna vulgaris. a drót utótag szintén német eredet . idegen nyelvi megfelel re vö. kynós ’kutya’. 369) nevet javasolja a R. J: ’ua. méreggyilok’. J: ’ua. Zinngras ’cinf ’ el tagjának átvétele. 1508: „almafanak: gxmxlčevel Cipros nardoſval” (TESz. Genaust Chelidónium a. Scheuerkraut ’súrolóf ’. hogy a növény vessz szer szára dróthoz hasonló. ném. új nevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. kalincaínf ’. cinmosóf (→ mosóf ). A közönséges csikófark (1. 312). J: ’ua. *Zinndrot növénynév is. cypressus. közönséges méreggyilok’. A cinka nemzetségnév. J: ’Equisetum arvense.. méregöl f . csarab’. A cingrát a ném. mosóf cinnadónia l. Diószegi Orvosi f vészkönyve a Méregöl Tzinka (Magy. vö.

mezei pipacs’. A nyíri jelz a növény el fordulási helyére utal. hogy a levelek hármas örvökben állnak. tri’három’. coriandrum l. holl.stb. nyír3 a. 1998: citromf (Priszter 427). A citromverbéna összetett szó. 1911: citromf (Cserey. 1798: Tzitrom-fÍ (Veszelszki 63). ▌ 2. a növény a verbénafélék családjába tartozik. tríphyllos ’háromlevel ’ < gör.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.. cukorjuhar(fa)’.) vadciprus neve tükörfordítás. citrago (< citrus ’citromfa’) elnevezése alapján jött létre. A névadás alapja a növény „nyers füve .-i Verbena (< lat. citromf . J: ’ua.’. déli méhf ’. EWUng.). citroenkruid. ha megdörzsölik ket. bajor-osztrák eredet cucli ’cumi’ hatására jött létre. citromverbéna 1998: citromverbéna (Priszter 297). 1783: Czitrom-fü (NclB. — N. citromf 1. babér-... és hasonló az orvosi citromf höz. A cukorjuhar összetett szó. A ciprus ’mezei üröm’ (3. Feldcypreſſen (Melius 171) fordításával keletkezett. lemon. A háromlevel jelz a lat. a hasonlóságot így magyarázza: „mint az Fxnny× fánac à leuele ollyan. a névadás magyarázatára l.’. citraria.. a névadás alapja. hazánkban csak a nyugati határszéleken. J: ’Melittis melissophyllum. Idegen nyelvi megfelel re vö. melly szag száraz állapotban er ssebb” (Barra 315). olajfa. a német eredet cukor el tag a fa törzséb l megcsapolással . citromcserje.citromcserje 118 cukorjuhar ínf (1. 1998: orvosi citromf (Priszter 427). verbéna a. Citronenkraut. triphylla (< gör. A citromcserje a ném. cukorjuhar 1966: cukorjuhar (Csapody– Priszter. || vadcitrom 1798: vad-tzitrom (Veszelszki 63). ang. Zitronenstrauch tükörfordítása. — háromlevel ~ 1998: háromlevel citromverbéna (Priszter 297). de nem txuiſſes. A citromf (1. A háromlevel citromverbéna (3. phýllon ’levél’) fordítása.. mirtusz-. — Ö: feny ~. J: ’ua. a latin eredet citrom el tagot azért kapta. verbéna a. ciprushoz hasonló felépítés . nyír3 a. a lat. A cucik népi név. MNövSz. háromlevel citromverbéna’. orvosi citromf ’. citrum ’citromfa. 111).. Marzell Aloysia citriodora a. Cucik (MagyGyógyn. Genaust citrátus a. szakny. vö. J: ’Melissa officinalis. J: ’Acer saccharum. — ~fa 1998: cukorjuharfa (Priszter 289). Az orvosi cit- romf (1. a növény bokorszer . citromf (ÚMTsz.’csavar. nedves talajon él meg. teker’ t b l) átvétele. ág’ < indogermán *²erb. 1783: Vad Czitrom-fü (NclB. lat. TESz. J: ’ua.. verb#na. megkülönböztet jelz ket illesztett a ciprus elé.’. életfa’. Melissa officinalis a. többes szám verb#nae ’kultikus célra szedett szent f . alaczon faczka” (Melius 20). Melius 437. levél. k. J: ’Aloysia triphylla. a f utótag magyarázó szerep . A verbéna utótag latin eredet . hogy a levelek megdörzsölve citromillatúak. tujafa. a növény egyéb citrom el tagú neveivel: citromf . a ném. 389). Citronenmelisse. EWUng. amely cuclihoz hasonlít. ennek gyümölcse’ átvétele. J: ’ua. 390). citromcserje — háromlevel ~ 1998: Háromlevel citromcserje (Bremness 93). lat. a névadás alapja a kerek pipacsgubó lehet.. a nyír ’mocsár.’. A csarab (2. citrum ’citromfa. a növény citromillatú. TESz. háromlevel citromverbéna’. — vad~ 1775: Vad tzitrom-fü (Csapó 184). Genaust Tripetália a.) citromf neve hasonlóság alapján keletkezett. citromcserje. mert a levelek citromillatúak. ném. Szabó. az el tag a lat. 234). A déli méhf (2. J: ’Papaver rhoeas. a növény els sorban savanyú. J: ’Aloysia triphylla. 1775: Czitrom-fü (Csapó 183). A háromlevel magyarázatára l. háromlevel citromverbéna’.) összetett szó. Genaust Verbéna a. — orvosi ~ 1948: Orvosi citromf (MagyGyógyn. Zitronenkraut tükörfordítása. ill. 40). ▌ 3. koriander cucik N. a név talán a német. Citronella.) citromf neve a növény R. vizeny s rét’ els megjelenése 1578.) citromf neve a ném. vö. 1998: cukorjuhar (Priszter 289). J: ’Aloysia triphylla.) nyíriciprus és vadciprus elnevezéseit szintén Melius alkotta hasonlóság alapján. czitrom szagu. Növényszótár 11). Marzell Calluna vulgaris a. a névadás alapja.

Zuckerahorn. sugar maple. A névadás alapja a növény édes gyökere. vö. . Marzell Acer saccharum a. A cukorkóró népi név. édesfa. édesgyökér. édeslevel f . cukorkóró N. Az összetétel idegen nyelvi minták alapján jött létre. édes el tagú neveinek hatására jött létre. 148). ném.cukorkóró 119 cukorkóró nyerhet cukortartalomra utal. igazi édesgyökér’. Cukorkóró (MagyGyógyn. J: ’Glycyrrhiza glabra. az utótagra l. ang. minden bizonnyal a növény egyéb. vö. juhar.

| 1775. hasznos földitömjén’. ▌ 2. 1500 k. csabaíre’. 515). TESz. F vészk. hogy az Át’illa régi Magyar király’ halála után. A csabaíre jelölt birtokos szerkezet. hasonló gyógyító er t tulajdonítottak a növénynek. a TESz. els sorban Sanguisorba minor (csabaíre) és Sanguisorba officinalis (vérf )’. A csabaíre csaba el tagja valószín leg azonos a mondai Csaba személynévvel. — vad ~ 1813: vad Tsábaíre (Magy.. vérf ’. a’ Chaba-íre nevét a’ Csabától vette” (Veszelszki 349–350). és Sz. 1540 k.’.. J: ’Sanguisorba minor. 1525 k.CS csabaíre 1. Ma a vérf és a csabaíre növények egy nemzetséghez tartoznak. 1610 k. A vérfej jelz magyarázata a gömb alakú pirosló virágzat. ki meg-nyillozott katonáinak sebeit evvel gyógyitotta” (Barra 121). J: ’ua. ill. J: ’Sanguisorba minor. így kelet- kezett csabaíre nevük. „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). A csabaíre ma a Sanguisorba minor hivatalos neve. (régen a két nemzetséget gyakran keverték). ill. az Attila fiának. 1525 k. a fajokat nem lehet pontosan elkülöníteni. Az adatok között azonban felt nik a lat. 331). könnyen kaphattak azonos nevet. 1807: ’Pimpinella és Sanguisorba sp. J: ’Pimpinella saxifraga.: Pipinella: Pimpinella: Chÿaba ire (Herb d): RMGl. 392).. | 1584: ’Sanguisorba officinalis.). Csabának nevét l vette.: „Pimpinella: Chabaÿr” (TESz. 2. 1798: ’Sanguisorba minor. de els sorban valószín leg a vérf ’Sanguisorba officinalis’ és a csabaíre ’Sanguisorba minor’ adatai. 1775: Csába ire (Csapó 51). — vérfej ~ 1807: vérfej Tsábaír (Magy.. a’ honnét ez életben meg-maradt leg-kiſsebbik fijától. 515). a’ fiai a’ birodalmon meg-nem eggyezhetvén. . 1610 k.: Pipinella: chobaÿer fw (Herb c): RMGl. csabaíre’. Az ír utótag jelentése ’ken cs’. A csabaíre ’hasznos földitömjén’ (2. 1807: Tsábaír (Magy. 351). a növénynév megjelenik jelöletlen birtokos szerkezetben is Chabaÿr. 1584: Chaba ire „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24).). J: 1500 k. csabaíre-vérf 1998: csabaíre-vérf (Priszter 491).) korai adatai a Pimpinella ’földitömjén’ és a Sanguisorba ’vérf ’ nemzetségekre vonatkoznak. 256). Endre között majd 15. tudják azt az Istóriákban jártos ’s költös Hazánkfiai. „melly nevezetét.. ezért latin hatással is számolhatunk. A csabaíre (1. csabaíre’. | 1807: ’Poterium.: „Isop salluia obruta czyabaire” (TESz. 1540 k. ma ilyen nemzetség nincs’. F vészk. 1584-t l elkülöníthet ek a vérf ’Sanguisorba officinalis’. 1783: Csába-ire (NclB. F vészk. és akkor ezen fÍvel magok magokat ki-gyógyították. a növények megjelenése nagyon hasonló. 1783: Csába-íre (NclB. szerint magyar fejlemény. 1798: Csaba-íre (Veszelszki 349). A mondai névadásról a legtöbb szótárszerz megemlékezik: „A’ Magyar nevét honnét vette. 1525 k. Ó Buda. 1775-t l a csabaíre ’Sanguisorba officinalis’ megjelenési adatai. Diószegi–Fazekas f vészkönyvében a jelöletlen birtokos szerkezetet teszi meg nemzetségnek: Tsábaír.) hasonlóság alapján keletkezett. EWUng. 356). ezeren ſebbe eſtek.

1798: Nagy Tsallan (Veszelszki 448). csaláng. XVI. cs(lán. XVI. igazi édesgyökér’. csián. csabaíre a. álomf .). 138). 1783: Nagy Tsalyán (NclB. csinár. árvacsalán’.: RMGl. | nagyobb éget ~ 1783: Nagyobb égetö Tsalyán (NclB. Tsolyán: Tsilány (De Herbis: RMGl. a csajka el tag szlovák eredet . 386). TESz. 138).’. ▌ 3. EWUng. a növény régi neveib l alkotott hivatalos magyar növénynév. csolláng. csonál. 423). kábító hatású. 29).: RMGl. | kis ~ 1841: kis csalán (Barra 394). A csabaüröm összetett szó. cilján. J: ’ua. A csajkavirág népi név.: vrtica: chalan (BesztSzj. csuhány. | szelíd~ 1783: Szelid Tsalán (NclB. fekete peszterce’.t -ít és -ó melléknévi igenenévképz s származéka. J: ’ua. csollán. v. csalán | Urtica dioica. de az utótag kialakulására hatással lehetett a szó ’keser ség. — holt~ 1525 k. 138).’.). csih›nt.: Vrtica: Chynal’. csalánt./1450 k. fekete peszterce’. csójján. csajánt l. 77). 423).: RMGl. csábítóf 1706: Csábító f : Hyosciamus (Nyr. Urtica minor: arwa chalan (Ortus: RMGl. csábul a. csona. csajánt. 1948: csábító f (Halmai 40). csojjany. jelentése ’csésze’. J: ’ua. csajka a. 388). 2. 138).’. 138).. csilly›ny. Az el tag magyarázatára l. v. csabaüröm 1602: „Pimpinella:… Chaba×rxm” (TESz. J: ’Glycyrrhiza glabra. TESz. eszét megzavarja’ jelentéssel.: Vrtica mortua: Hot cÿlan (De Herbis: RMGl. MNövSz. A csábítóf öszszetétel magyarázata. cs(lánt. csonár.. a csábít 1611-t l adatolható ’kábulatba ejt. 1813: Csaba Üröm (Magy. J: ’ua.) helyettesítették. csijány. | kisebb éget ~ 1783: Kiſſebb égetö Tsalyán . csani. 1395 k. csabaíre. csalán csalán 1. csinált. üröm a. 1998: kis csalán (Priszter 531). 259). 1405 k. csoh#ny (Nyatl. | kétlaki ~ 1841: kétlaki csalán (Barra 393). 394). 1583: hot chàlan Vrtica labeo. csajka a. 1807: bujdosó Tsalán (Magy. csanáj. J: ’Lamium sp. csojánt. az ír ~ íre utótagot az üröm növénynévvel (els megjelenése 1395 k. csalán csajkavirág N. J: ’Lamium album. J: ’ua. csábul a. Vö. fehér árvacsalán’. csabaüröm ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz.’. az utótagra l. 423). 130)... 138). F vészk. sz. cs™n™l. 133). vérf . 1583: chalan Vrtica maior vulgaris (Clusius–Beythe 8: BotTört.). 350). csujány. ▌ 4. 1783: Bújdosó Tsalán (NclB. J: ’Hyoscyamus niger. J: ’Sanguisorba minor. csójány. | közönséges nagy ~ 1841: közönséges nagy csalán (Barra 393). 1783: Apró Tsalyán (NclB. 1903: csábítóf (Hoffmann– Wagner 39). J: 1775: ’Ballota nigra. — N. csoján. | nagy ~ 1775: Nagy-Csallan (Csapó 53). A névadás alapja a növény virágjának formája. 1775: Bujdosó tsallán (Csapó 221). cs(lány. csovány (MagyGyógyn. | éget ~ 1578: Égetx czalán (Melius 99). 1775: Apró-csallán (Csapó 53). J: ’ua.). 1798: Égetf-Tsallán (Veszelszki 448). 148). 1983: csábítóf (Rápóti–Romváry 85). csilánk. csolán.csabaüröm 121 csalán A csabaíre-vérf többszörös összetétel. silyán. csanal. EWUng. nagy csalán’. apró csalán’. 138). szillán (MTsz. bolondító beléndek’. csohán. J: ’Urtica urens. Vö. 1998: nagy csalán (Priszter 531). nagyobb mennyiségben halált okoz. csujáng. | 1998: ’Ballota. 1775: Csába üröm (Csapó 51). TESz.’. J: ’ua.. peszterce | Ballota nigra. 1578: Hólt czalán (Melius 100). J: ’Urtica sp. 1925: csábítóf (Jávorka 973). csabaíre. csajkavirág (MagyGyógyn. 1966: csábítóf (Csapody–Priszter. csojjant.: vrtica: chalan (SchlSzj. — bújdosó~ 1590: Ballote: Budoso czallyan (SzikszF. szenvedés’ jelentése is (els megjelenése: 1416 u. 1998: apró csalán (Priszter 531). cs(n"l. az el tag a csabaíre összetételb l elvonással jött létre. csián. — apró ~ 1525 k. cs™n". csabaíre’. silány. Paritaria: Holth chalan (Ortus: RMGl. csanál. F vészk.’. csalám. csollánt. ▌ 2. csalám l. csona. Lamium (Clusius– Beythe 8: BotTört. EWUng. A csábító a hangfest eredet csáb. csohán.). üröm a. csinál.. nagy csalán’. hogy a növény mérgez .’. Csanál. csábítóf (MagyGyógyn. csillyán. — éget ~ 1775: Égetö Csallán (Csapó 53). csilánt.). csabaíre a. J: ’Urtica dioica. sz. 1595: Eghetx chyalan (Beythe 113). 1775: Chyallán (Csapó 53). | csíp s ~ 1998: csíp s csalán (Priszter 531).. 29: 364). sillyán (ÚMTsz. — N. csanár.

éget . small nettle ’kis csalán’. čalkančak ’ua. ném. idegen nyelvi megfelel re vö. 1595: Tſap fiju (Beythe 124a). — nyak~ 1775: Nyaktsap-fü (Csapó 20). eredet (vö.) bújdosócsalán neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. A holtcsalán (2. A csapf a lat. MNövSz. belénd csalmatok 1807 e. A csalmatok nyelvújítási szó. ūvula . A nyelvújítási csalmatok a csalma ’turbán. 390). EWUng. 390). els adata 1807-b l van. csíp s jelz k arra utalnak. — erdei~ 1775: Erdei-csallán (Csapó 55). 428). a Hyosciamus növénynemzetség neve. 4. csalmatok a. — Ö: árva~. ▌ 5. 1783: Erdei Csallán (NclB. A bújdosó jelz magyarázata valószín leg az. csalmatok a.) apró ~ kis ~ kisebb jelz i megkülönböztet szerep ek. Az éget jelz arra utal. csanár. J: ’ua. hogy ha a növény a testhez ér. göcsös görvélyf ’. lat. F vészk. ▌ 6. csalánt l.. A TESz. dwarf nettle ’törpecsalán’. A csalán ótör. a lat. EWUng. A tárgyragos csalmatot úgy keletkezett. halálos. a magyarba a tör. A kétlaki jelz a lat. Vö. Urtica (< lat. F vészk. dioica fordítása. 169). Növ. tartó’ összetétele. J: ’Scrophularia nodosa. J: ’Hyoscyamus niger. viszket fájdalmat okoz. great nettle ’nagy csalán’. süveg’ és a tok ’burok. csalán csalmás beléndek l.) a lat.’. alt. 1783: JóÐzagu Csallán (NclB. TESz.. •rere ’égni’) fordításával keletkezett. A göcsös görvélyf (6. LXXI. bolondító beléndek’. 428). és elhagyták. lónyelv csodabogyó’. čalaÛan ’csalán’. Uvularia (< k.. a növény egyéb bolondító jelz s neveivel. 1863: csalmatot gr. bolondító. 1805–13: bolondító Tsalmatok (Márton. 29). csanál. nem okoz éget érzést. J: ’Ruscus hypoglossum..) levelei szintén a csalánéhoz hasonlóak: „Ollyan a’ levele mint a’ Csalláné” (Csapó 56). csag. csanáj. a lat.: Tsalmatok (Julow 267). 2. Az éget . A csalmatok megkülönböztet jelz je: bolondító. mortua (< mortuus ’halott’) utótagot lefordították. 1966: csalmatok (Csapody–Priszter. — fekete~ 1775: Fekete-csallán (Csapó 56). a lat.’.’. Az apró csalán (4. A fekete peszterce (3. ang. A csalán növénynév általában Urtica-fajok (1. A különféle alakváltozatok szabályos hangváltozással keletkeztek. 6: 42). — bolondító ~ 1807: bolonditó Tsalmatok (Magy. 1783: Fekete Tsalyán (NclB. J: ’ua. 174). A bolondító jelz a növény mérges voltára utal: „emberre nézve. 1798: Fekete Tsalán (Veszelszki 402). čalaÛan vagy čalïÛan kerülhetett. hogy a növény érintésre nem okoz viszket fájdalmat. ném. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére.. idegen nyelvi megfelel re vö. A névadás magyarázata. A név Diószegi és Fazekas alkotása. ném. 1807: Hyoscyamus Tsalmatok (Magy. J: ’ua. bolondítóf . | jószagú ~ 1775: JóÐzagu-csallán (Csapó 55). hogy a csalánsz rök — amennyiben a b rhöz érnek—. J: ’Hyoscyamus. 382). 1808: Tsalmatok (Magy. A nagy csalán (1. a fekete jelz a kis termések színére utal. J: ’ua. ang. 174).) és a göcsös görvélyf (6. tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehetett. hogy a növénynek nincsenek tüskéi. 1783: Tsap-fü (NclB.’). viszketést okoznak. a növény kétlaki. TESz. a csalmatok név azonban már ennél valamivel korábban megjelent a F vészkönyv el készít munkálataihoz tartozó Toldalékban. grosse Brennessel ’nagy éget csalán’. csani l. az elnevezés alapja a növény korsó alakú. 423).) csalán elnevezése hasonlóság alapján keletkezett.csalmatok 122 csapf (NclB. mérges” (Barra 336). minden része . a lat.’. 392). J: ’Melittis melissophyllum... 1783: Nyak Tsap-fü (NclB. Urtica minor fordításával jöttek létre. (TESz. 1775: Tsap-fü (Csapó 20). 2.) megjelölésére szolgál. csalán csap l. beléndek’.). pl. F vészk. 1798: Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). hogy az elhomályosult felépítés csalmatok szóvégi -k-ját többesjelnek fogták fel. Urtica mortua fordítása. čalkan. A déli méhf (5. déli méhf ’. Urtica el tagnak a magyar csalán növénynév felel meg. idegen nyelvi megfelel kre vö. kleine Brennessel ’kis éget csalán’. A déli méhf felépítése hasonló a csalánéhoz. F vészk. a jószagú jelz a finom illatára vonatkozik.) nagy jelz je megkülönböztet szerep . Waldneſſel (Veszelszki 450). és az EWUng. disznó~. nyak~ (→ csapf ) csapf 1578: Czap f× (Melius 184). || nyakcsap 1813: Nyaktsap (Magy.

csattantó 1783: Tsattantó (NclB. A császárgyökér Wagner alkotása.EWUng. Genaust úvifer a. csarab’. másik nagyon hasonló felépítés növény.). TESz.).). csattangóra. hogy „Nyaktsap és mondolák dagadását eloſzlatja. J: ’ua. császárszakáll (ÚMTsz. császár szóval helyettesítette. hangalakja a növény virágjával. 1783: CsáÐzár-virág (NclB.’. csarap. majd hirtelen mozdulattal csapnak velük. csattangó a. 91). 3: 56: TESz. a nagy völgycsillag német nevének fordításával alkotta a közönséges medvetalp császárgyökér nevét. erdei szamóca’. ném. csorbóka császárvirág 1664: Flos Trinitatis Cáſzár virág (Lippay I: 76). csarak l. esetleg termése nyílásával el idézett hangra utal. J: ’Viola tricolor subsp. J: ’Datura stramonium. J: ’Saponaria officinalis. TESz.. csarab (EtSz. felálló. — N. Vö. csarab 1892: „Csarap. A császárgyökér tükörszó. 420). közönséges medvetalp’. a növény szintén hangutánzó eredet pitypang nevét. A szappanf (2. csattogógaz (Nyatl. 204). A névadás magyarázatára l. J: ’Fragaria vesca. 1798: Tsáſzár-ſzakáll (Veszelszki 254). sászársz(káll (ÚMTsz.). J: ’Heracleum sphondylium. tricolor. Kaiserwurz ’Astrantia maior.). A csattogógaz összetett szó.) császárszakáll neve hasonlóság alapján keletkezett.. — ~f 1909: czattantófü (Graumann 144).’. csattangõ (ÚMTsz. tehén~ csék l. a -t.). bárány~f . Téli sirkoszorukra használják” (Ethn. csarak (ÚMTsz. ▌ 2. 1998: csarab (Priszter 322). cselány l. maszlag császárgyökér 1903: Császárgyökér (Hoffmann–Wagner 58). még csattogó szamóca (→ szamóca). nagy völgycsillag’. Barba imperataluj (NomVeg. EWUng. a névadás alapja a virágok formája. A császárvirág nevet Lippay alkotta. 1783: CsáÐzár-Ðzakáll (NclB. J: ’Viola tricolor subsp. Marzell Datura stramonium a. J: ’Calluna vulgaris. császárszakál. Marzell Astrantia maior a. a Fiú és a Szentlélek egysége’ szót a m. csarab csarbóka l. midön Leveleit vizben fözik. J: ’Taraxacum officinale. sólyom~ TESz. csattogó a. csarak (Nyr. vadárvácska’. . Kleschenstaud’n. A névadásra hatással lehettek a tojásdad. csalán csemege l. a rom. Zäpfleinkraut (Veszelszki 335). és azt a’ vizet a’ Beteg gyakran ſzájában forgatja” (Csapó 20). J: ’ua.). 339). a növény ezeken a területeken shonos. Idegen nyelvi megfelel re vö. csarapf (ÚMTsz. csarab. csattanó maszlag’. tricolor. szappanf ’. pitypang’. 1: 865 csarap a. A császárszakáll az erdélyi Benk József alkotása.). N.. a lat. vadárvácska’. csattogó N. vö. csattan a. a növénytani szaknyelvbe a nyugat-dunántúli nyelvjárásokból kerülhetett. Trinitatis ’szent(háromság): az Atya. csecs l. amelyek éréskor pukkanó hanggal 4 kopácsra repednek. a csattogó el tag a virág szárának leszakításakor hallható csattanós hangra utal. császárszakáll 1. ném. Idegen nyelvi megfelel re vö. Vö. mestergyökér. csattanó maszlag l. akkor pukkantó hang hallatszik. a névadás magyarázata. 73: 396). a csattogó jelz magyarázatára l. csattogó (ÚMTsz. hogy a trombita alakú virágok tetejét ha összefogják. A gaz ’gyomnövény’ utótag ismeretlen eredet .. a növény fehér virágja szakállhoz hasonlít. császárszakáll. pukkantó. 1948: Császárgyökér (MagyGyógyn. Marzell azzal magyarázza a névadást. 420). 427) tükörfordítása. — ~f N. EWUng.). császárszakáll. csattan a. R. egér~f . csattogógaz N. császárvirág.csarab 123 csattogógaz ’nyakcsap’) fordítása.és -ó képz elemek. szúrós tüskékkel borított toktermések. — N. Vö. császárszakáll (MagyGyógyn. Lippay a lat. szálka~ cselán. csattogó szamóca (→ szamóca). (Calluna vulgaris). Hasonló szemlélet névadásra l. ném. Flos Trinitatis (Lippay I: 76) fordításával. A csattan hangutánzó eredet szó. Vö. 1775: TsáÐzár Virág (Csapó 296). Somogym. 1798: Tsattanto (Veszelszki 419). A csarab ismeretlen eredet .

чeрéшнa. a virágok kis sárga cseng khöz hasonlítanak. csámcsog igéb l és -e folyamatos melléknévi igenévképz b l áll.’. szlk.. Afonya” (PP.csemegebürök 124 cseresznye csemegebürök 1948: csemege bürök (Halmai 8). 258). Az áfonya (3. cseng a. A jelz s elnevezések kialakulhattak a magyar nyelvben is. J: ’Prunus padus.: RMGl. — fekete~ 1903: fekete cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). sólyomcsemege csemete l. Nyr. 1783: Kis Csengö-fü (NclB.). 1783: Csengö-fü (NclB. | vad ~ 1807: vad – v. A csemegebürök összetett szó. blg. 1775: Kis-csengö-fü (Csapó 58). A növénynévben az el tag arra utal. igen mérgez . F vészk.) havasicseresznye nevének alapja.melléknévi igenévképz s alakja. 1775: Csengö virág (Csapó 58). J: ’ua.’.) megkülönböztet jelz kkel ellátott cseresznye elnevezése azon alapul.. 1578: Czengx f× (Melius 134). 296).. A kutyabenge (4. чeрéшня. vö.). 130). 2. cseresznyeszemekhez hasonló termése van. még csemegemandula.) fekete cseresznye. 257). a növény termése cseresznyéhez hasonló. ▌ 3. hogy a növény magas hegységekben fordul el . gerézdes . 408). Myrtillus a. az áfonya (3. k rislevel -~ (→ k risfalevel f ) cseng f 1525 k. A cseng f talán magyar alkotás.Tseresznye (Magy. cseng hangot ad. J: ’Prunus dulcis var.) és a göcsös görvélyf (6. mérges cseresznye elnevezéseinek magyarázata a növény sötétvörös. ▌ 2. csorbóka cseregalagonya l. Perforata: Czengô fé (SzikszF.) büdös jelz jére l. A magyarba egy szláv R. ▌ 6. szln.’. v.: RMGl. J: ’ua. | mérges~ 1807: mérges tseresznye (Magy. J: ’Scrophularia nodosa. — ~fa 1256: „Sub arbore Cheresnafa” (TESz. vö. 164). csemegemandula 1903: csemegemandula (Hoffmann–Wagner 98). csemegesulyom l. a hangutánzó eredet cseng . hogy a növény virágzata sárga bogerny . cseppent l. črYšnja. az utótagra l. || cseng virág 1583: chengö verág Hypericum (Clusius–Beythe 5: BotTört. J: ’Anthriscus cerefolium. 1595: Chyengx viragh (Beythe 94a). F vészk. — havasi~ 1708: „Havasi tsereſznye. J: ’ua. ▌ 4. hogy mindegyik növénynek bogyószer . Teufelskirsche ’ördögcseresznye’ stb. hártyás toktermést a szél fújja. galagonya cseresznye 1.’. | mérges fekete~ 1775: Mérges fekete tsereszne (Csapó 188). J: ’Hypericum perforatum. 342). havasimeggy (→ meggy). črěšьnja kerülhetett. hogy a növény ehet f szer. чeрéшa. A zelni- . cseresznye utótagú elnevezések: Giftkirsche ’méregcseresznye’. чрéшня. 408). — gerezdes ~ 1783: Gerezdes TsereÐznye (NclB. J: ’Prunus sp. 392). de a névadásra hatással lehetettek a ném. közönséges kutyabenge’. 373). A csemegemandula összetett szó. áfonya’. büdösfa. a közönséges kutyabenge (4. a csemege a hangutánzó eredet csemcseg ~ csamcsog. J: ’ua. A maszlagos nadragulya (2. 1590: Hypericum: Czengô fé (SzikszF. 256). A névadás magyarázata. magyarázatára l. maszlagos nadragulya’. csemege a. F vészk. J: ’Vaccinium sp. közönséges orbáncf ’. J: ’ua. cseresznyéhez hasonlító bogyótermése.). mandula. — kis ~ 1578: kis Czengx f× (Melius 135a). sz. a csemege el tag jelzi. — fekete~ 1813: fekete Tseresznye (Magy. a növények felépítésének hasonlósága alapján. Wolfskirsche ’farkascseresznye’. ir.: Ypericon vel scopa regia: Chengew fÿw (Ortus: RMGl. чeрéшня. Az utótag a bürök növénynév átvétele. EWUng. A maszlagos nadragulya (2. fülbe~ cserbóka l. a cseresznyefa els megjelenése: 1256. f nevesült. 373). édes mandula’. zamatos turbolya’. J: ’Hypericum perforatum. cseng a. zelnicemeggy’. sativa.’. a zelnicemeggy (5. or. feketés. 175). J: ’Atropa belladonna. hogy ez a mandula édes (szemben a keser mandulával) és finom. — vad ~fa 1783: Vad TsereÐznye-fa (NclB. | vad~ 1948: vadcseresznye (MagyGyógyn. és a termés cseresznyéhez hasonló bogyó. čerešňa. göcsös görvélyf ’. 257). közönséges orbáncf ’. J: ’ua. amely veszedelmes..: Perfoliata: czengo f„ (De Herbis: RMGl. blg. EWUng.’. 127: 329–330.). J: ’Frangula alnus. cseresznyefa’.). ▌ 5. TESz. A cseresznye szláv eredet . XVI. valamint ha az érett. — büdös~ 1783: Büdös tsereÐznye (NclB.

csetenyefa N. ▌ 2. cer ’ua.).’.). J: ’Cotinus coggygria.’. cserfalevel f l. A cserfa ’mézgás éger(fa)’ (2. rom. csermoglya. cétin% ’feny ág. gyalogbodza’. Ember és növényvilág 229).. virágjának vagy bogyójának népi megnevezése. 1798: Kis-tser-levelÍ-fÍ (Veszelszki 152). TESz. cser.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj. EWUng. csormolya cserszömörce l. vö. szl. kutya~. — kis ~ 1775: Kis cser-levelü-fü (Csapó 60). цер. — Ö: farkas~. 269). magyarázatát l. — ~fa N. ▌ 2.). A szláv szavak forrása a lat.: RMGl. cserz fa. TESz. A cserge erdélyi népnyelvi szó. A névadás alapja a növény termése. román eredet . a -z és képz k. 1193: „Prima meta incipit a cher” (TESz. Marzell Atropa belladonna a. az erdei pajzsikát nevezték így. A csészebogyó a szláv eredet csésze és a bogyó összetétele. kérgéb l cserlét készítenek. 316.) erdélyi szó. eb~. cèr ’cserfa’. hogy a növény kérge a b rkikészítés anyaga. — Ö: bodza~. közönséges jegenyefeny | Picea abies. az adatok azt mutatják. hogy a rom. J: ’ua. fekete bodza’. csèrfa (Péntek–Szabó. a gerezd els megjelenése: 1395 k.: Tsészebogyó (Julow 266). hogy a növény levelei a cserfáéhoz hasonlítanak: „Ez fünek levelei ollyak mint a’ Cserfa levelei” (Csapó 60). Szabó–Péntek. vö. kicsi csomókban. alii fést fé (SzikszF. J: ’Quercus cerris csertölgy’. jelentése: ’sz l fürt’.’. zsidó~.’ szóban. szb. Ember és növényvilág 197. Hasonló szemlélet névadásra vö. J: ’Ephedra. különféle páfrányfajokat.-e.: TESz. termés. A cserz fa el tagjára l. barát~ (→ barátbors). szln. csipke ’növény. csätä ’bodza’. 285). 2. TESz. F vészk. a vessz s cserje magját éréskor a veres burok csészeszer en veszi körül. cserszömörce (→ szemerke). kapri(~). Vö.’. cserszömörce (→ szemerke). csete (MagyGyógyn. J: ’Alnus glutinosa. Querculus minor (Melius 37) (< lat. csetenyefa (Péntek–Szabó. 272. üröm(~) cserlevel f 1578: Czer leuelx f× (Melius 36a). A cserlevel f és a kis cserlevel f a lat. blg. Ember és növényvilág 201). cerrus ’ua. цер. hogy ezek a fafajták a b rkikészítés fontos nyersanyagai. citrom~. valamely részének. szemerke cser 1. ez él tovább a rom. hólyag~. ill. || kis cser- cserz fa 1998: cserz fa (Priszter 345). Ezerjóf 175. gerezd a. csete ’bodzavirág’. apró cseresznyére emlékeztet. pl. F vészkönyvükben a bogyópikk nevet véglegesítették.) feketecseresznye elnevezésének alapja. sztrichninfa-~ (→ sztrichninfa). és éretten piros. Vö. A csete ismeretlen eredet . csermulya l. hogy a gömböly . cserge (Péntek–Szabó. kisebb’) fordításával keletkezett. cetiníş ’fiatal feny erd ’. kaporna(~). cserje l. csAtA. sárga cserszömörce’. a névadás alapja. fekete termések szintén cseresznyéhez hasonlóak. Péntek–Szabó. A göcsös görvélyf (6. virág’. csészebogyó 1807 e.) termése kicsi. mac. mézgás éger(fa)’.. Ember és növényvilág 229. J: ’ua. cerь. csete.cser 125 csetenyefa cemeggy (5. A cser déli szláv eredet . 286). J: ’Teucrium chamaedrys. Az is lehetséges. A névadás a fafajták téves ismeretén alapul. minor ’kis. húsos tobozbogyót alkot. kazuár~ (→ kazuárbokor). EWUng. J: ’Sambucus nigra. A gerezdes jelz a laza. J: ’Abies alba. || cserfalevel f 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé. fürtökben fejl d termésre utal. bogyószer vé válik.. farkas~. gerezd a. quercus ’cser’. sarlós gamandor’. A névadás alapja. gerezd a. 276. közönséges lucfeny ’. 393). level 1813: kis Tserlevel (Magy. feny vessz ’. J: ’Sambucus ebulus. hánytató~ (→ hánytatófa). hogy lehet a bodza. A csészebogyó Diószegi– Fazekas els kísérlete a csikófark ’Ephedra’ nemzetség megnevezésére. cserlevel f cserge N. és ebb l a téve- . cs(te ’bodzabogyó’ (ÚMTsz. 1862: csete (CzF. csete 1. csete (MagyGyógyn. — N. J: ’Dryopteris filix-mas. 257). ill. a növénynév els sorban a farkascserge összetételben jelenik meg. cetiníş ’fiatal feny erd ’ szót vettük át *csetenyés alakban. csikófark’. csete.). N. ott. erdei pajzsika’. vö. A csetenyefa népi elnevezés. azon. J: ’ua.

háziszárnyas nevével képzett: Gänseblume ’libavirág’. 126: 48–71. valószín leg a ném. a Spergula nemzetség neveként használják. az el tag arra vonatkozik. csalán csibedögleszt N. sörte’) név. 50). motivációja egy téves hiedelem: azt tartják a növényr l. Nyr. 37). csikorgóf 1783: Csíkorgó-fü (NclB. közönséges tyúkhúr’. közönséges csikófark’.’. hogy a háziszárnyasok szívesen fogyasztják a növényt. szi kikerics’. hogy a növény a virágnál hamarabb érlel termést. Növényszótár 94). F vészk. csík2 a. Marzell Ephedra distachya a. csibevirág (Kovács 18). csicsiskoma N. Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Ranunculus ficaria subsp. hogy nem szabad csirkék és baromfi közelébe vinni. TESz.’. csirkedögleszt (Gyógysz. 126: 48–71. valamint a R. és a tokokat visel rövid szárak. mely a csibe beléhez hasonlítható. J: ’ua. a toktermések májusban érnek be. a koma ’pajtás. | közönséges ~ 1998: közönséges csikófark (Priszter 367). pikkelyszer levelekkel a kis bokrok csikófarkhoz. TESz. csikófark 1. cimbora’ utótag szláv eredet . a névadás alapja. A haraszt utótag arra utal. Nyr. . 1948: csibehúr (MagyGyógyn. A mezei zsurló (1. Roßschwanz tükörfordítása. A csibevirág népi elnevezés.. J: ’ua. csibedögleszt (NéprÉrt. csibehúr 1807: Tsibehúr (Magy. réti boglárka’.. | törpe ~ 1911: törpe csikófark (Cserey. — európai ~ 1841: europai Csikófark (Barra 426). TESz. a névadás magyarázata. A mezei zsurló (2.) vessz s. csián l. N. Gänseblümchen ’libavirágocska’. Nyr. A növénynek erre a jellegzetes felépítésére a R. A növény német elnevezése hasonló a csibevirághoz. csipke csihant l. a csicsis ’kisgyermek elaltatására használt isz. 126: 48–71. EWUNg. ▌ 2. J: 1807: ’Spergula. pikkelypáfrány’. 33: 244). mezei zsurló’. keskeny levelekre vonatkozik. vadszázszorszép’. A név arra vonatkozik. csikófark (MagyGyógyn. 279). csetenye a. csibehúr’. J: ’Bellis perennis. J: ’Ranunculus acris. equisetum < lat. nyugati salátaboglárka’.’ el tag gyermeknyelvi eredet ikerszó. seta ’állati sz r. bojtszer formáját írja le. J: ’Colchicum autumnale. equus ’ló’.. lófarkhoz hasonlítanak. Nyr. ezt a jelenséget filius ante patrem (el bb a fia.) és a mezei zsurló (2.. mert megdöglenek t le. J: ’Asplenium ceterach. A csibedögleszt és csirkedögleszt népi elnevezések. A csibehúr összetett szó. csicskenye. egyenes szárain ül apró levélkéit. A csicsiskoma népi elnevezés. 377). equisetum quartum (< lat. zöld hajtásai hasonlóak. a jellegtelen. 1925: Csikófark (Jávorka 35). Csicsiskoma (MagyGyógyn. abban a hiszemben. 124: 239–247. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. prücsökkoma. || csirkedögleszt N. kanyargós szárára utal. csibe a. 128: 57. shrubby horse tail elnevezés is utal. ang. A közönséges csikófark (1. még tyúkhúr. EWUng. csicskenyefa. | 1948: ’Stellaria media. J: ’Equisetum arvense. Nyr. ficaria. csibevirág N. 1998: csikófark (Priszter 367). amikor a csibék kelnek” (Kovács 18). J: ’ua. A húr ’bél’ jelentés utótag a növény gyakran messze kúszó. csibe a. a névadás magyarázatára l. hogy „Akkor virágzik.) csikófark elnevezése összetett szó. Vö. még lófarkf . aztán az apja) kifejezéssel jellemezték. Marzell Colchicum autumnale a. 87). Az ismeretlen eredet csík el tag feltehet leg a vékony. csík a.’. lat.) csikófark neve népi név. a mezei zsurló népi neve könnyen keletkezhetett hasonlóságon alapuló névátvitellel. hogy a magtokok a talajban szszel képz dnek (télen „alszanak”).csibedögleszt 126 csikorgóf sen magyar képz nek vélt -s elvonásával jött létre a csetenye. Az ókori természettudósok. saeta. J: ’Ephedra distachya. amely a növény hosszú. hogy a növény vessz s cserje. bel lük csak a következ tavasszal bújnak el levelek. csalán csíkharaszt 1903: csíkharaszt (Hoffmann–Wagner 211). csiggenye l. A névadás magyarázatára l. A csibe ’tyúkfélék pelyhes kicsinye’ hangutánzó eredet állathívogató szó.

J: ’Stellaria media. 1807: ’Stellaria. J: ’ua. J: ’Stellaria media. lat. tyúkhúr’.’. Sternmiere. — orvosi csikorka 1948: orvosi csikorka (MagyGyógyn. hogy a növény f féle. 1864: csillaghúr (Gönczi 243). || csikorka 1807: Tsikorka (Magy. orvosi csikorgóf ’.-i Stellaria (< lat. lat. Sternkraut (Veszelszki 245–6) tükörfordításával keletkezett. 364). J: ’ua. Marzell Gratiola officinalis a. 1862: csillaghúr (CzF. 1948: ’Stellaria media. A pázsit ’f ’ utótag arra utal. 1798: Tsillag-fÍ (Veszelszki 245–6).. ném. dáktylos ’ujj’).: Csillaghúr (Julow 402). A csillaglevel f és a csillagosf a lat. A csillaghúr Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Gratiola officinalis. — kö- csillagpázsit 1948: csillagpázsit (MagyGyógyn. Genaust Stellária a. általában négy levéllel a csúcsán. amely csillag alakú. J: 1807 e. istenharagja. 2. ang. pūrus ’tiszta’) és a R. csikorgóf csilánt l. purisago (< lat. baromfibélhez hasonló szárára utal. Marzell Cynodon dactylon a. 1783: Tsillag-fü (NclB.: közép tsillaghúr (Diószegi 272). F vészk. J: ’Stellaria media.csillagf 127 csillagszék 321). 1998: csikorgóf (Priszter 386). TESz. az utótag a ’bél.. 393) nevet javasolja a R. csikorka l. májf csillagosf l. a lat. szirmai sugarasan szétállnak. || csillagosf XVI. közönséges tyúkhúr’. csillaghúr 1807 e. st#ll#ris ’csillag alakú’) fordításával hozta létre.: Herba stellaris: chillagos ffe„ (De Herbis: RMGl. csillaglevel f 1590: Stellaria: Czillag leuelô fé (SzikszF. még csillaglevel f . Vö. 272). … tsillag-formán állanak” (Veszelszki 245–6). 1948: csillaghúr (MagyGyógyn.’. st#ll#ris ’csillag alakú’) mintájára jöttek létre. ſárt. ínnyújtóf és csikorgóf helyett.’. orvosi csikorgóf ’. | réti csikorka 1807: réti Tsikorka (Magy. Stellaria (< lat. ném. 45). epét. J: ’ua. 1864. a . J: ’Gratiola officinalis. UEWb. — orvosi ~ 1998: orvosi csikorgóf (Priszter 386). A csikorgó a hangutánzó eredet csikar ’itt: hasat csikar’ szóból -ó melléknévképz vel alakult. 1948: Csikorka (MagyGyógyn. szakny. dáktylon < gör. A közép el tag a lat.). 257). A csikorgóf a R. alólrúl ki-hajt” (Veszelszki 241). csillaghúr. közönséges csillagpázsit’. J: ’ua.-i Stellaria media utótagjának fordítása. közönséges tyúkhúr’. st#lla ’csillag’. 258). a névadás magyarázata. pūrgāre ’tisztít’ < lat. összetett szó.’. 1: 997). lat. Genaust médius a. sz.: RMGl. 1998: csillagpázsit (Priszter 351). valamint a csillagszer virágzat. st#lla ’csillag’. Diószegi–Fazekas a csillaghúr el tagját a tudományos szakny. J: ’Paris quadrifolia. A csillag el tag magyarázata. 272). közönséges tyúkhúr’. J: ’ua. J: ’Cynodon dactylon. vö. a névadás alapja a növény csillag formájú levele. F vészk.’. hogy a 3-as vagy 5-ös osztású kalászok csillagra vagy ujjakra emlékeztetnek. Purgierkraut hatására alakulhatott ki. | 1862. F vészk. v. bels ség’ jelentés húr a növény vékony. szakny. 357). Idegen nyelvi megfelel re vö. F vészk. csalán zönséges ~ 1903: Közönséges csillaghúr (Hoffmann–Wagner 92).. közönséges tyúkhúr’.-i Cynodon dactylon (< gör. A növény hivatalos elnevezése a csikorka (Diószegi–Fazekas alkotása) és a R.’. négylevel farkassz l ’. még disznópázsit. csillagmáj l. 1798: Tsikorgó-fÍ (Veszelszki 241). hogy a növény kúszó gyökeréb l tavasszal egyetlen szár emelkedik ki. istenkegyelme. 87). csikorog a. csillaglevel f csillagf 1775: Csillag-fü (Csapó 65). — közönséges ~ 1998: közönséges csillagpázsit (Priszter 351). J: ’ua. tyúkhúr. Genaust dactýlifer a. — Ö: liba~. csikorgóf lett.. amelyek máltai keresztet formálnak: „tetején négy ſzép zfld levelek.. 272). a névadásra l. A csillag el tag a növény virágjára vonatkozik. a csikorka -ka kicsinyít képz vel jött létre. star wort. csillagszék 1706: csillag szék (PPNomH. vö. magyarázatára l. Diószegi Orvosi f vészkönyve a réti Tsikorka (Magy. EWUng. 1807: Tsillaghúr (Magy. A csillagf a ném. csikorog a. A csillag el tag a növény virágjára utal. 357). a névadás magyarázata a növény hashajtó hatása: „nyálat. | közép~ 1807 u.

székf . csitke. csimázilla- csipke 1305: Chypka (OklSz. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Tsész. Diószegi Orvosi f vészkönyvében a Négylevel Tzillár (Magy. négylevel f . Wanzendill ’poloskakapor’. csicskenye. szagos müge’. 1246/1408: „ab vna dvmo. csipke csimázf 1578: Czimáz f×nec gr. Ezek a szláv šipь ’tövis. шuпка ’csipkebokor. csimázillatúf 1525 k. F vészk. Hasonló szemléleten alapul a növény bolhaf elnevezése. 375).. csicskenye a N. — ~f 1775: Czillár-f× (Csapó 65). kár ’tet ’).). káron ’kömény’. — négylevel ~ 1807: négylevel Tzillár (Magy. boglárka’. csillag a. vö. csipcse (ÚMTsz). Marzell Asperula odorata a. csimázf . cimicaria (lat. berkenye.-i coriandrum fordítása (< gör. A csillagvirág egyedi adat. cibál. 4-ſzirmú” (Magy. magyarázatára l. csillagvirág — sárga ~ 1664: sárga cſillag virág (Lippay I: 78). que wlgariter chipkebokor appellatur” (TESz. vö. vö. csalán csinge l. 393) nevet javasolja a R. farkassz l ’. Boldogasszony ~ csipkebokor 1. a névadás alapja nyilván a virág sárga színe és csillag formája.). UEWb. cémicis ’poloska’) fordításával keletkezett: „EſÅt à Báboc Cimicaria. 43: 142). kerti koriander’. és az Coriandrumos etzetben meg áztatod. gelegenye ’galagonya’ (→ galagonya).. a szék utótagra l. a négylevel csillár növénynevet azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. csipkefa. gen. bücske. csalán TESz. A csill. .t jelentése ’csillag formájú’. 1836: Tsipkenye (TESz. farkassz l . J: ’Paris. cémex. A csipke valószín leg szláv eredet .. A csillagszívf Benk alkotása. Sípk™ (Nyr. a név a növény csúcsán látható négy levélre utal.-szorb šípka.. EWUng. A csipke el ször csipkebokor összetételben jelent meg (1246/1408-tól adatolható). csitkenye. farkas~ csipa l. kóris ’poloska’ < gör. Idegen nyelvi megfelel re vö. mac. 2.). 1578: Czipke (Melius 23a). F vészk. a. galagonya~. csillyán.: Coriandrum: chÿmazillathofÿw (Ortus: RMGl. 255). — Ö: eb~. Páris-f helyett. шúпка. A névadás magyarázata. csillyany l.. EWUng. 364). szakny. Lippay alkotása. f.-szorb šypka ’csipkebogyó’. — N.. ném. csimasz a. tüske. st#lla ’csillag’) fordítása. 255). Genaust Cimicífuga a. Marzell Coriandrum sativum a. csipkebogyó’.csillagszívf 128 túf . 46. A névadás alapja a növény b zös illata: „czimáz b×z× à leuele” (Melius 58). csinár l. 255). 329). csillár 1807: Tzillár (Magy. cibál). az az. A csitkenye. TESz. bicske. és az húſt meg ſózod. J: ’Paris quadrifolia. erdei peremizs’. Vö. J: ’Ranunculus sp. J: ’Inula conyzae. 256). 1831: csiggenye (TESz. hogy a levelek csillagszer en helyezkednek el a növényen. csipke1 a. 4-level : Bokr. meg nem fęrgeſedic” (Melius 59). Vö.’. Vö. valószín leg német minták alapján hozta létre a nevet.-i Rubus (< *reub. és a szagos mügét gyógynövényként a szív meger sítésére használták. 1783: Tsipke-bokor (NclB. „Ha az maguát etzetben meg áztatod. csipkebokor lat. A csimázf a lat. sem a köznyelv.szaggat. lat. (Melius 138a). J: ’Galium odoratum. Stinkdill ’büdösf ’. gesztenye növénynevek hatására jött létre. csipke1 a. cipke.) ki zésére használták. csipkéje l. F vészk.). csillár a. a csipke szó forrása a bolgár vagy a szlovák lehetett. csillagszívf 1783: Tsillag-Ðzív-fü (NclB. A csillár nyelvújítási származékszó: a csillog ige tövéb l képezték -ár képz vel. J: ’ua. csütke (MTsz. csimasz a. J: ’Rosa canina. nyíl’ származékai. négylevel farkassz l ’. 1863: Csüpke (TESz. EWUng. Herzfreund ’szívbarát’. csillag a. A csimázillatúf a lat. J: ’Coriandrum sativum. koríanon ’koriander’ < gör. még csillaglevel f . csillár a.. csinált. koríandron. TESz. koríannon. fa~ csipcse l. a növényt csimázok ’poloska’ (a csimáz els megjelenése 1525 k.).). F vészk. 1783: Tzillár-fü (NclB. blg. Sternleberkraut ’csillagmájf ’. ném. szakny. Wanzenkraut ’poloskaf ’. szlk.. šípka. csillagf . Czimáz f×nec hiyác” (Melius 138a). gyep rózsa’. Stellaria (< lat.

1578: Czoda fa (Melius 82a). A csipke csipkebokor összetételben (1246/1408-tól adatolható) ’gyep rózsa’ jelentés .: Chÿoda farol gr. 375). vakuló~ csirkedögleszt l. Növényszótár 262). hogy a virágzat csészéje lehajol és csipkés. csodafa 1. acule#tus ’tüskés’) fordítása. aculeátus (< lat. lónyelv csodabogyó’.) is átvették a nevet. 1911: csoda v. idaeus. Csicskenyefa (MagyGyógyn. — Ö: macska~.: Catapucia: Chodafa et Saarfÿw (Ortus: RMGl.) megnevezésére szolgált. J: ’Datura stramonium. csipkebokor csirkevakító N. J: 1911: ’Ruscus sp. F vészk. EWUng. A csipkepitty nemzetségnév. — lónyelv ~ 1998: lónyelv csodabogyó (Priszter 487). — N. Diószegi–Fazekas alkotása. ▌ 2.) a lat. a’ középs tsipkés” (Magy. J: ’Ruscus hypoglossum. hypó ’alatt’. — szúrós ~ 1998: szúrós csodabogyó (Priszter 487). 387) nevet javasolja a R. 343). (632/9). 1998: „csodafa” (Priszter 481). 120). Vö. hanem bokor. A csipkerózsa összetett szó. 339). hypógl#sson < gör. csodabogyó’. csipnyebokor l. hasonlóság alapján azonban egyéb tüskés növények. hypoglóssum a. csitnyebokor (MTsz. macskamenta’.. — N. F vészk. csipke.. csipke. J: ’Nepeta.. 343). 1595: Chyuda fa (Beythe 127). málna’. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Bokr[étája] ásító a’ torkolatnál ſzegett ſzél : alsó ajakának két ſzéls metſzései hátra hajólnak. 303). 126: 48–71. apró. csitkenye l. hogy a növény megvakíthatja a csirkéket.) neve. a növény nem fa. A ricinus (1. szeder.). a névadás alapja. a névadás alapja az ide tartozó növények fényes. 375). J: ’Pulmonaria officinalis. 1584: clypke fa (Clusius– Beythe 27). J: ’Rosa canina. csitke.. ~f csodabab l. csodamag csodabogyó 1. (Lippay II: 223).’. A csipkefa összetétel eredetileg tüskés növények. a csipkebokor eredetileg a gyep rózsa (1.: Rubus. csipkepitty 1807: Tsipkepitty (Magy. | 1775: ’Rubus idaeus subsp. Nyr. ▌ 2. J: 1584: ’Rubus sp. csipkerózsa 1783: Tsipke Ró’sa (NclB. inkább népi megnevezés. gör. pittyed a. 1807: Tsipke Rózsa (Magy. 222). 1577 k. az el tagra l.. szépséges. J: ’ua. F vészk.. Szederj-in-bokor (De Herbis: RMGl. csipke a. csipkebokor csoda l. faszer növényt sokféle betegség gyógyí- .) a lat. 1798: Tsuda-fa (Veszelszki 419).és málnafajok’ (2. A névadás magyarázata. 1998: „csipkerózsa” (Priszter 483). gyep rózsa’.. J: ’Rosa canina. v. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Tsipke Ró’sa (Magy. csipke csitnyebokor l. a csipke ’cakkos’.és málnafajok’ (1. 256). F vészk. J: ’Ricinus communis. A névadást az magyarázza. sz. A csipkepitty összetett szó. a Rubus-fajok ’tüskés szeder. 1948: Csodabogyó (MagyGyógyn.. A szúrós jelz (1. 1664: Csuda fát gr.) csodafa neve a ném. pettyegetett tüd f ’. ▌ 2. 1783: Tsipke-fa (NclB. Az el tagra l.) ’gyep rózsa’ jelentése azonban kés bb jelenik meg. pittyed a. gyep rózsa’. Mora Baccae. 1783: Tsuda-fa (NclB. Mora Rubi: cipche bokor. Genaust aculeátus a. piros virágú. az utótagra l. hogy a karéjos level . a csipkefa összetétel (2. ▌ 2. 2. csattanó maszlag’. a pitty ’lebiggyesztett ajak’ összetétele. gl"ssa ’nyelv’) fordítása. csipkefa 1. F vészk. hypogl#ssa < gör. 1813: Tsipkefa (Magy. málna’. | 1948: ’Ruscus aculeatus. Az összetétel el tagjára l. piros termése. 335). A csodabogyó ’Ruscus’ nemzetségnév. 393). csuda bogyó (Cserey. csipke a. hypoglossum (< lat. csirkevakító (MTsz. 2. a Rubusfajok ’tüskés szeder. csipke. tyúkvakító. 1525 k. csibedögleszt csodafa 1863: Csipnyebokor (TESz.). ricinus’. 135). rózsa. Csirkevakító (MagyGyógyn. J: ’Rosa canina. 1775: Tsuda-fa (Csapó 237). Wunderbaum (Melius 82a) tükörfordításával keletkezett. J: ’Rubus sp. Jávorka 848). szeder’.csipkefa 129 csirke l. szúrós csodabogyó’. seggvakaró és csipkefa helyett. TESz. A lónyelv jelz (2. a növény ágaira és leveleire utal. 1775: Tsipkefa (Csapó 37). A csirkevakító népi név. XVI. a valódi levelek alatt kicsi nyelvhez hasonló levélkék találhatók. gyep rózsa’.

ricinus’. hogy a növény furcsa. csalán csodafamaszlag 1805–13: „Tsudafa MaÐzlag” (Márton. 2. veris. 257). els sorban a tavaszi levelek és a hagyma’. orvosi kecskeruta’. A kankalin (1. 1911: csodahere (Cserey. az el tagra l. Wundklee tükörfordítása. A here utótag magyarázatára l.: RMGl. a bukik igéb l alakulhatott ki. népi elnevezés. bolondító beléndek’. csodaf 1. csattanó maszlag’. Nyr. Marzell Anthyllis vulneraria a. A piros gólyaorr (2. A csodahere a ném. vö. az utótagra l.. 1590: palma Christi: Czyuda fé (SzikszF. 1775: Tsuda-fü (Csapó 180). csókahagyma N. A buk utótag valószín leg névszó. 393). csókaláb 1. csókabuk 1813: Tsókabukk (Magy. csojjant.) csókaláb elnevezésének alapja lehet a virágok szára. a névadás magyarázata talán az. 128: 180. a csoda Diószegi–Fazekas els kísérlete volt a maszlag nemzetség megnevezésére. Magy. kecskebuka ’bukfencezik’ (ÚMTsz. . értelmezése található meg. 1775: Tsuda-fü (Csapó 237). csodamag N. vékony termés. varjúláb. a hosszúkás. XVI.csodafamaszlag 130 csókaláb tására használták. Csapó megjegyzi a ricinus ismertetése közben: „Némellyek a’ Maſzlagot (Stramoneum) tsuda-fának nevezik” (Csapó 180). de idekapcsolható a bukfenc is. csojjany l. 126: 302. szi kikerics. | 1948: ’Primula veris subsp. A csodafa utótagját f magyarázó utótaggal helyettesítették. ill.: ’Primula sp. 1783: Tsuda-fü (NclB. és N. || csoda 1807 e. bukfenc a. 29). A csókaláb elnevezés valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Ketskere Gálga (Magy. a névadás alapja az. mérgez termésre utalnak. tüskés termése hasonló a ricinus terméséhez. a növény csodafa és csodaf neveib l keletkeztek elvonással. Vö. vulneraria. csodamag (MagyGyógyn. a névadás magyarázata. A csókabuk talán népi elnevezés lehet. réti nyúlhere’. || csodabab N. A névadás magyarázatára l. 1948: csókaláb (MagyGyógyn. Növ. J: ’Ricinus communis. Nyr.). TESz. J: ’Anthyllis vulneraria subsp.. 2. kankalin’. még lóhere.’. A csattanó maszlag (2. a csoda elvonással keletkezett a csodafa ~ csodaf növénynevekb l. csodaf . csattanó maszlag’. amely madárlábhoz is hasonlítható. csodahere 1903: Csodahere (Hoffmann– Wagner 92). A csodafamaszlag Márton alkotása. 2. 1783: Csóka-láb (NclB. 209). hogy mindkét növény mérgez . 259). Nyr. a név nem maradt fenn. A növénynévi utótagban valószín leg a ’bukfenc. XLIV. vö. EWUng. piros gólyaorr’. bukfencezik’ fogalmának másféle R. csodamag (Jávorka 973). Növényszótár 15). A csodamag és a csodabab népi elnevezések. sz. F vészk. J: ’Datura stramonium. A csókabuk összetett szó. illetve az. Hasonló szemléleten alapul a növény báránylábvirág (→ bárányvirág) elnevezése is. csodabab (Csapody–Priszter. ▌ 2. Ember és növényvilág 221). amikor a madarak is ébrednek. J: ’Datura. a hangutánzó eredet csóka madárnév és a buk összetétele.) csodafa neve hasonlóság alapján keletkezett. F vészk. csodafa. 393) (→ gálga) nevet javasolja a régi csókabuk név helyett. Rápóti–Romváry 86. F vészk. csodafa. 126: 302. J: ’Geranium sanguineum. J: ’Hyoscyamus niger. amely magyar fejlemény lehet. A csókahagyma erdélyi. J: ’ua.: czioka lab (NéNy. a bab alakú. MNövSz. 126: 301. a névadás alapja feltehet leg a hosszú száron álló virág. 393).: Tsúda (Julow 256). méregtelenít hatású. hogy a növényt sokféle betegség gyógyítására használták: köhögés csillapítására. 393. N. sebekre hámosodás gyorsítására. 425). tavaszi kankalin’. J: ’Datura stramonium. 4: 24).) csókaláb neve metaforikus elnevezés. hogy a növény levelei kora tavasszal hajtanak ki a hagymából. csókahagyma (Péntek– Szabó. maszlag’. J: ’Colchicum autumnale. csoján. bukfenc a. csohany. 1935: 178). sz. 1813: Tsókaláb (Magy. F vészk. maszlag. csohán. 399). 2. ▌ 2. J: ’Galega officinalis.. J: XVI. csojánt.

139. ÚMTsz. EtSz. vö. hortensis fordítása. nyári hérics’. чýбрица sz. megfelel szó más szláv nyelvekben is.). čubr. borsika’. J: ’ua. . 389). hogy a növényt termesztik. A csombor szláv. 1590: Satureia: Czombor (SzikszF. — N. чабёр: ’borsf . 1783: Erdei Tsombor (NclB. az utótagra l. csokor l. A magyarba egy (déli) szláv R. csombord’. Chyombor (Csapó 69).. A köznévi csombord stb. A csomborpereszlény összetett szó. 1998: csombormenta (Priszter 427). a csombormenta (2. csombor.) vadcsombor neve Csapó alkotása: „Vad-tsombornak-is lehetne nevezni az én itéletem Ðzerént” (Csapó 267). čYbrъ ’borsf ’ kerülhetett át. csombormenta’. csombord l. 1948: Csombord. J: ’Clinopodium vulgare. čubrь. A csombormenta összetett szó. A névadás alapja a növény termése. 386).). čúbar.: staturna: combar (SoprSzj. Tudatos névadással alkotott növénynév. 1861: csömbör (TESz. gólyaorr’. szl. Nyr. el tagja a csombor. N. 1435 k. az alakváltozatok nem vezethet k vissza egységes alapalakra. csolláng l. csombor a. 1813: vad Ts[ombor] (Magy. ördög~ csolán. szln.. A borsf (3. csombord. vadkakukkf ’. csomborszátorja 1807: Tsombor Szátorja (Magy.-hv. csókavirág (SzegSz. — Ö: borbély~.: staturnea: chombor (SchlSzj. J: ’Mentha pulegium.: RMGl. csomborpereszlény’. kakasvirág. utótagja a pereszlény nemzetségnév ’Acinos’. J: ’Satureja hortensis. csombor a. vadkakukkf (5. (Csapó 267). csombormenta’. 1775: Csombor (Csapó 69). borsika’. чумбрика sz. a névadásra nyilván hatással volt a növény hasonló madárféle + orrú + f szerkezet neve: esztragorrúf (→ esztragorr). 150). or.. illatos macskamenta’. ▌ 3. a lat. az illatos macskamenta (4. J: ’Satureja hortensis. csombor helyett. szb. F vészk. 150). 126: 303. 130). 1783: Tsombor (NclB. | 1783: ’Satureja hortensis. 1583: Chombor (Clusius–Beythe 7: BotTört. csollán. 346). — vad 1783: Vad Tsombor (NclB. 1405 k.: RMGl. közelebbr l talán déli szláv eredet . A csókaorrúf Melius alkotása. köszvénymenta. köszvényf . 1798: Vad Tsombor (Veszelszki 409). Kniezsa. 1783: Csombor (NclB.: blg. 2. č_ber. N. 1395 k.. R. — vad~ 1841: vadcsombor (Barra 311). Etimológiája vitatott. vö.-e. fajnév. A borsika (1. J: ’Nepeta cataria. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csombormenta nevet javasolja a R.). csombor (MagyGyógyn. bors~. pereszlény | Satureja hortensis.’.csókaorrúf 131 csomborszátorja csókaorrúf 1578: Czoka orru f× (Melius 162a). szb. TESz. EWUng. F vészk. F vészk.) kerti jelz je megkülönböztet szerep . mac.). 393). 1998: csombor(d) (Priszter 493).. az el tagra l. N. 1578: Czombor (Melius 107). csombord (Péntek–Szabó. J: ’Mentha pulegium. menta. J: ’Adonis aestivalis. A csömbör alakváltozat hangrendi átcsapás eredménye. 150). чýбрика sz. kakukkvirág. csókavirág N. d-je inetimologikus járulékhang. a vad jelz megkülönböztet szerep . amelynek „hegyes à hegye mint à Czokánac az orra” (Melius 162). combor (MTsz.: RMGl.. 126: 302. ▌ 5. csomb#rd. Magy. J: ’Thymus serpyllum. — erdei ~ 1775: Erdei tsombor (Csapó 167). borsika’.: ’Satureja sp..).).. csombôrd (ÚMTsz. N. 1798: Tsombor (Veszelszki 398). 385).: RMGl.. Szabó. — kerti ~ 1998: kerti csombor(d) (Priszter 493).). „bolembica: idem chombor” (BesztSzj. Nyr. J: ’Acinos arvensis.: „staturna: chombor”. csalán csombor 1. 389). J: ’Erodium cicutarium. A csókavirág népnyelvi elnevezés. csombor csombormenta 1807: Tsombor Ménta (Magy. SzlJsz. 346. 343). ▌ 4. ▌ 2. Ember és növényvilág 286). Melius 434. 1798: Tsombor (Veszelszki 363). cseh R.) csombor neve hasonlóság alapján jött létre. 150). csomborpereszlény 1998: csomborpereszlény (Priszter 290). polaj. illatos f szernövények. F vészk. 237). čibr. A növény eredeti jelentése borsika (1. csombor a. Diószegi–Fazekas alkotása. arra utal. bürökgémorr | Geranium sp. — vad~ 1775: Vad-tsombornak gr. a név a növény egyéb madár el tagú nevei nyomán jöhetett létre. borsf ’. J: 1395 k.

csomorika 1578: Czomorika (Melius 175a). vetési konkoly’. — szelíd ~ 1998: szelíd csorbóka (Priszter 507). 1911: csermoglya. ščrbák. Czarbakánac gr. 151). 1903: Csermulya (Hoffmann–Wagner 119). lactuca leporina: Czorbaka (SzikszF. hogy gyökércsomókat a dagadt mirigyekhez hasonlították. csona. A növény elnevezésének indítéka virág- . kinövés.. | 1578. 1791: Tsorbókáktól gr.)”. A csormolya els megjelenése: 1708: „Tsormolya: Melandryum. hogy a növény fája nagyon kemény. N. magyarázatára l.). — N. or. csorbóka a. J: ’Ajuga chamaepitys. szátorja. szelíd csorbóka’. A magyarba egy szláv R. Melampyron. közönséges cickafark’. közelebbr l szerb-horvát eredet . torokduzzanat’) elnevezés szemléleti háttere. csorbóka a. Myagros (PP. A növény R. es vgÿ leweſqn kend be aÅÅal” (OrvK. a szóvégi -ó és -ika kicsinyít képz k. a névadás alapja valószín leg a csontszín . csonár l. cserbóka (MTsz.csomorika 132 csormolya borsika’.). csorbuka. a szláv čьrmъlja vagy čьrmulja (< szláv čьrmъ ’vörös festéket szolgáltató pajzstet ’) növénynév átvétele.). 1783: Csomorika (NclB. csontvirág (Jávorka 266. J: ’Agrostemma githago. csorbaság’ származéka. — N. 409).). A csomorika a finnugor eredet csom. A szelíd csorbóka (1. EWUng. nyúlkék~. N.: „Nÿers chÿorbakat tqrÿ megh ÿol erqſſen. N. (csormolya). Härtern. 1798: Tsomorika (Veszelszki 373). csorbóka csorbóka 1. ščerbák. TESz. a lat. szczerbak. millefolium. 1577 k. A csormolya eredete bizonytalan. A csomó legkorábbi jelentései ’görcs <növényben>. hogy a virágot bizonyos területeken fába. fehéres virágzat. 1793: ’Sonchus sp. J: ’Sonchus asper. hasonló képzésmódra l. vö.: RMGl. Melandrium (habszegf ). (Melius 76a). ném. torzsika. vö.. szúrós csorbóka’. csontvirág N. csermulya (ÚMTSz. szláv jövevényszó lehet.). Genaust Scrophulária a. mely a pásztorfaragásokon is kedvelt virágdísz” (ÚMTsz. csorbóka’. 1775: Csomorika (Csapó 70). (TESz. F vészk.. valamint az. csorbóka’. 1590: Lagopus. ▌ 2. 268/1). csorbánka. 38. cs(rbók™. A névadás magyarázata. eredeti jelentése ’különféle gyomnövények: Melampyron sp. 382). ▌ 2.. 343. csomós. Nyilván a latin Scrophularia mintájára alkotta Melius a csomorika nevet. csontba faragták: „Achillea millefolium [cickafark]. A csorbóka szláv. щербáк más képz vel alakult. csorbuka l. J: ’Sonchus oleraceus. 1807: dudva Tsorbóka (Magy. csalán csontfa 1841: csontfa (Barra 263).). A csontvirág népi elnevezés.t b l származik. hogy a gyökere göcsörtös. MagyGyógyn. csormolya (ÚMTsz. ÚMTsz. 29: 17). a cseh šterbák. A csontfa névadás magyarázata. Myagrum (légyfogó)’. J: ’Achillea millefolium subsp. A csomorika valószín leg Melius alkotása. az el tag a növény régi nevének átvétele (csombor). csorbánka l. — szúrós ~ 1998: szúrós csorbóka (Priszter 507). le. — Ö: dudva~. Scrophularia (< scr#fulae ’torokdagadás. 300. 1590. štrbák. és ezért torokdagadás ellen használták a torzsikaboglárkát. torzsikaboglárka’. lat. F vészk. hogy a növény levelein mély bevágások láthatók. szlk. | 1807: ’Sonchus. ’torzsikaboglárka’ jelentésben használja. szb. J: 1577 k. 1783: Csorbaka (NclB. J: ’Ligustrum vulgare. Marzell Ligustrum vulgare a. neve Scrophularia minor (Melius 179). Jávorka 266. az utótag a Magyar f vészkönyv szerz i (Diószegi–Fazekas) által alkotott nemzetségnév. 1793: Tsorbáka (Földi 58). Mindez a szláv *ščьrba ’kicsorbult rész. *ščьrbъka ’katáng’ kerülhetett *csirbuka > csorboka alakban. csurbókát gr.). A csomorika név a növény azon alaki sajátságára utal. még borsika. 1578: Czorbaka. csorbóka csormolya 1. 444). štrpka. (ÚMTsz. közönséges fagyal’. bütyök’. 1783: ’Sonchus oleraceus. Hartröhrle. UEWb. csermulya (Nyr. štrbka. J: ’Ranunculus sceleratus. kalincaínf ’.) és a szúrós csorbóka (2.. szelíd csorbóka’. Magy.) a csorbóka ’Sonchus’ nemzetséghez tartozik. A csomborszátorja összetett szó.-hv. csarbókának gr.

A szaknyelvi csucsor ’Solanum’ szóképzéssel keletkezett. | édeskeser ~ 1925: édeskeser csucsor (RévaiLex. hogy a korábbi háromszótagú alakok egy részének vegyeshangrend sége részben különböz irányban kiegyenlít dött. ▌ 2. Növ. és a gyökerén dudorok talalhatók. J: ’Solanum. 176). 1998: fekete csucsor (Priszter 506). EWUng.. bogyótermése van.) csucsor nevének szemléleti háttere. ném. odor. LXXII. csucsor a. Katikasisakvirág’. | piros ~ 1998: piros csucsor (Priszter 348). 1843: Csucsor (Bugát. keserédes. TESz. 1: 198). A burgonya csucsorka elnevezését dudoros gumója és bogyótermése alapján kaphatta. A csuklyaf elnevezés német mintára keletkezett. 128: 58–9. — cserjés ~ 1998: cserjés csucsor (Priszter 348). 176). kesernyés csucsor. 16: 8). TESz. | keser ~ 1998: keser csucsor (Priszter 348). a csucsor ’Solanum’ nemzetséghez tartozik. A csuklyaf elnevezés magyarázata az. az eredeti virágszínt l függetlenül: a kalincaínf virágja pl. F vészk. csucsorka a. 1998: kesernyés csucsor (Priszter 348). A csucsorka nyelvújítási alkotás. t nt fel jelz s szerkezetben (keserédes csucsor). 1948: Édeskeser csucsor (MagyGyógyn. ▌ 2. 1911: csuklyaf (Cserey. J: ’Solanum tuberosum. A kesernyés csucsor csucsorka neve hasonlóság alapján keletkezett. EWUng. 1783: Tsuklya-fü (NclB. R. hogy a növénynek dudoros részei vannak: bogyótermés és csomós gyökérzet.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába. csombor csucsor 1. 263). csalán csömbör l. méregöl sisakvirág’.). fekete csucsor’. a csucsor f név -ka kicsinyít képz s származéka.csucsor 133 csuklyaf jának élénkvörös színe lehetett (eredeti jelentése: Melampyron). A keser édes jelz magyarázatára l. kesernyés csucsor’. vö. méregöl sisakvirág’. 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). keser édessz l (→ sz l ). J: ’ua. 16: 8). — fekete ~ 1807: fekete Tsutsór (Magy.’. 380). hogy a növény virágai fejfed höz hasonló formájúak. ▌ 2. sárga. EWUng. 1925: csucsor (RévaiLex. ezekb l alakultak ki napjaink tudományos elnevezései is: keser csucsor. A piros csucsor a termés vörös színére utal.).’. nyelvújítási alkotás. a fejfed höz hasonló virágforma számta- .) és a fekete csucsor (2. jelentése ’kesernyés csucsor’ (1. csovány l. burgonya’. 85: 211).’.’. — keser édes ~ 1893: keserüédes Csucsorka (PallasLex. F vészk. 1783: Kuklás-fü (NclB. Nyr. vö. tsuklyás f (Magy. sömör).: Keserédes csucsor (Nyr. A fekete csucsor (2. Szóhalm. J: ’ua. kesernyés csucsor’. csucsor’. F vészk. 1790 k. édeskeser jelz k magyarázatára l. 4: 789). J: ’ua.. 1805–13: Keserédes Tsutsór (Márton. A kesernyés. csönge l. Kappenblume. 1807: Tsutsór (Magy. A cserjés csucsor elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. F vészk. A kesernyés csucsor (1. egyedi elnevezés.) fekete jelz je is a termés színére vonatkozik. | kesernyés ~ 1980: kesernyés csucsor (Erd -mez növ. 1787: „De hát a’ tsutsorkámról mit mond? nem szépen nfnek é” (TESz. csujány l. Növényszótár 4). A magyarban gyomnövény jelentésben terjedt el. | keserédes ~ 1790 k. A kesernyés csucsor (1. J: ’Aconitum napellus subsp. csupán legújabb növényszótárunkban található meg. J: ’Aconitum anthora. 1807: kuklás v. csujáng. A nyelvújítás korában az újonnan alkotott csucsor ’Solanum’ nemzetségnév elé különféle megkülönböztet jelz ket illesztettek. — Ö: ebsz l ~. 1868–73: Csucsor (Ball. 1807: keserédes Tsutsór (Magy. 6: 43). 380). A magánhangzóknak az alakváltozatokban jelentkez gazdagságát az okozza. napellus. J: ’Solanum nigrum. J: ’Solanum dulcamara. keser . a csúcs ’dudor’ f névb l -r kicsinyít képz vel (vö. farkascsinge csucsorka 1. keser édessz l (→ sz l ). A csucsor nevet valószín leg a csucsorka növénynévb l vonták el. csuhány. részben pedig megmaradt. J: ’ua. csalán csuklyaf 1. TESz. 82). J: ’Aconitum anthora.’. XVI: 8). || kuklásf 1775: Kuklás-fü (Csapó 264). 317). 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). 177). amelynek els megjelenése 1787.. J: ’ua. 1798: Kuklás vagy Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). 71). J: ’Solanum dulcamara. 1798: Tsukla-fÍ (Veszelszki 62).

egyenetlen metſzés k. J: ’Centaurea. A Magy. tévesen a Centaurea nemzetséghez sorolja az áldott bárcsot ’Cnicus benedictus’ (2. vö. csuklya a. csüpke l. nyilván a növény R. 488). csipke . F vészk. R. 258). kukla. (Barra 212). kék búzavirág’. F vészk. 1807: TsÍkÍllf (Magy. ’s a’ félſzer súgárokat vagy küll ket kiſzorítják” [kiemelés t lem] (Magy. csorbóka csüküll 1. még sisakvirág. ’s a’ bels ts veseket kiſzorítják…. J: ’Centaurea cyanus. 490). ▌ 2. kapucni’).. Az EtSz. A csüküll nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. Mönchkappe ’szerzetescsuklya’. EtSz. csüng belénd N. latin Centaurea benedicta neve alapján.’. m. az -s melléknévképz . szerint „cs + küll ?” összetétele. amelyek a beléndekben ’Hyoscyamus niger’ is megtalálhatók. pézsma~. a’ bels knél többnyire hoſzſzabbak” (Magy. a cs-s szókezdet a csuha szó hatására keletkezett elhasonulással. EWUng. áldott bárcs’.). a név tehát a virág felépítése alapján keletkezett. Eisenhut ’vaskalap’. — égivetési ~ 1948: égivetési csüküll (Halmai 19).csüküll 134 csüng belénd lan német elnevezésben kimutatható.. F vészk. 20. TESz. 20). a névadás magyarázata. A csuklya lat. A névadás magyarázatára l. búzavirág’. cuculla ’fejlepel. a csuklya a m. Ez utóbbi jelen- ség érvényes a Centaurea (ma búzavirág) nemzetségre: „súgárvirági töltséresek. eredet (< lat. vagy úgy. J: ’Scopolia carniolica. Ezeket az anyagokat a középkorban a boszorkányok is használták. hogy a’ bels ts ves virágok nagyobbra n nek. csuklya a. Magy. 488). Sturmhut ’rohamsisak’. farkasbogyó’. Az áldott jelz t a növény áldottf nevéb l vették át. Csüng belénd (MagyGyógyn.-ban keletkezett alak (< R. A belénd utótag hasonlóság alapján keletkezett.) égivetési és vetési jelz i a virág el fordulási helyére. — áldott ~ 1807: áldott TsÍkÍllf (Magy. F vészk. csipke csütke l. — Ö: búzavirág~. ném. 1841: áldott cs küll nek gr. Diószegi–Fazekas leírása alapján a csüküll összetett szó. feltételezése valószín leg helyes. az EtSz. csuklya a. hogy a’ félſzer virágok ſzaporodnak meg. mint a sugárvirágok. Diószegi–Fazekas F vészkönyvének Bévezetésében Megjegyezni valók alatt a következ t írja: „Az elegyes vagy súgáros virágúk vagy úgy tellyesednek. a küll k. Narrenkappe ’bohócsipka’. a gabonatáblára utalnak (vö. kuklya). csurbóka l. a déli szláv eredet cs és az ótörök küll összetétele. sem a köznyelv. F vészk. | vetési ~ 1903: vetési cs küll (Wagner 169). hogy a növény gyökerében halucinogén anyagok találhatók. A kék búzavirág (1. A csüng jelz a harangalakú sárgászöld lógó virágokra utal. Diószegi–Fazekas csüküll nemzetségnevét azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. J: ’Cnicus benedictus. a csöves virágok nagyobbra n nek. búzavirág). F vészk. A kukla a csuklya alakváltozata. EtSz. J: ’ua.

Genaust odoratíssimus a. 214). J: ’Consolida regalis. sehr wohlriechender ſtorchen ſchnabel (Phytologicon 99) fordítása.’ | 1590: ’Geranium sp. gólyaorr’. Ember és növényvilág 222). vö.). A névadásra hatással lehetett még a gyógynövényként nem használatos közönséges nyúlparéj ’Chondrilla juncea’ daruláb neve is. daruorrúf 1577 k. 126: 304– 305. F vészk. A dancia feltehet leg népi változat a gyenciánának ejtett lat. gólyaorr’. A metaforikus elnevezés alapja a hosszú száron álló kalász. 45). összetett szó. J: ’ua. galamblábgólyaorr’.’. J: ’Gentiana lutea. F vészk. sárga tárnics’. J: ’Pelargonium odoratissimum. sarkantyúvirág. összetett szó. a kés bbi adatok létrejöhettek elvonással a daruorrúf névb l is. 326/ 34).). 390). J: ’Gentiana. dongóvirág. Nyr. vö. A névadás magyarázatára l. J: ’Pulmonaria officinalis. 126: 304. darázsvirág (MagyGyógyn. itt a névadás alapja a növény gyökerén lev . J: ’ua. király~ dárdácskája l. mezei szarkaláb’. A darázsvirág népi elnevezés. Növénynevek 25–30. odor ’illat’). J: ’Gentiana cruciata. Jávorka 848). 367). citromillatú muskátli’. — illatozó ~ 1780: illatozó daru-órr (Phytologicon 99). Az illatozó daruorr (1780) a ném. 1767: Dantzia (PPB.: AÅ hatodÿk fele daru orru fwnek gÿeokerebeol” (OrvK. A jószagú és illatozó jelz k a növény kellemes illatára utalnak. amelyb l tavasszal salátát készítenek. A Dani-sarkantyú népi név. 1948: Dancia (MagyGyógyn. | jószagú ~ 1813: jószagú Daruorr (Magy. a név valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. N. TESz.). encián. 1708: Dantzia (PP.. darulábból gr.. daruorr 1807: Daruorr (Magy. A Dani személynévi el tag talán a növény R. encián a. J: ’ua. lat. darázsvirág N. els megjelenése: 1798: daru-láb ’Chondrilla juncea’ (Kitaibel 164). . 1767. madárlábhoz hasonló gyenge csírahajtás. (ÚMTsz. Delphinium elnevezésének népetimológiás változata lehet. 367).: RMGl. kígyótárnics’. pettyegetett tüd f ’.. encián a. Dani-sarkantyú N. 1590: daru orru fé (SzikszF. szakny. — ~gyökér 1767: Dantzia gyökér (PPB.-i odoratissimum (< lat. az utótag magyarázatára l. EWUng. A daruláb népi név. J: ’Cynodon dactylon. 222. 1775: Darú orru-fü (Csapó 107). szakny. gencián.: ? ’Geranium sp. Nyr. tárnics’. daruláb (MagyGyógyn. 2. danisarkantyu (NyIrK.-i gentianaból. Dani sarkantyú (Péntek– Szabó. Mollay.).’. lat.D dancia 1. dárda l.). F vészk. 1813: Dántzia (Magy. 257).. J: 1577 k. — N.. 2. Gentiāna a. — ~gyökér 1775: Dantzia gyökér (Csapó 260). danckai-gyökér (Tsz. || daruorrúvirág 1664: Darú orrú virág (Lippay I: 76). | 1775: ’Geranium columbinum. Vö. közönséges csillagpázsit’. Marzell Pulmonaria officinalis a.’. ▌ 2. J: ’Geranium sp. király~ (→ királydárda) daruláb N. 34: 40).

F vészk. — kerti ~ 1807: kerti Démutka (Magy. 1783: Diadalmas-fü (NclB. deréceveronika 1948: Deréce veroníka (MagyGyógyn.] ’korpa’. F vészk. hogy a növénynek a termése kerekded.. démutka származhat közvetlenül a németb l. géranos ’daru’) célozva a növény madárcs rszer termésére. demut ’kakukkf . boglárka. A deréceszigoráll összetett szó. dics ségesf dics ségesf 1578: D×czxſéges f× (Melius 38a). deréce. az utótag nemzetségnév. hasonlít a babérhoz. szigoráll.’. (OrvK. 337).: Feÿer Dictamnuſth gr. az el tagra l. J: ’Dictamnus albus. Geranium (< gör. J: ’Ruscus hypoglossum.. daruorrúvirág l. 389).] ’ua. (Melius 108a). magyarázatára l. J: ’ua. EWUng. démutka a. A névadást a Geranium-fajok egyéb madárféle + cs r típusú elnevezései is befolyásolhatták: gólyaorr. 1577 k.. 353). (572/22). A m. diadalmasf 1578: Diadalmas f× (Melius 184). трuцu [többes sz. esetleg szlovák közvetítéssel. daruorrúf démutka 1775: Demutka (Csapó 123). 1775: Ditsöséges-fü (Csapó 294). lónyelv csodabogyó’. (265/39). трúцu [többes sz. 1798: Diktamos (Veszelszki 190). ártéri veronika’. 321). valamint a légutak hurutus betegségeinél is alkalmazták. démut ’kakukkf ’. ártéri veronika’. 1783: Derétze (NclB. 321).’. cseh N. 1775: Diktamos. 367) nevet javasolja a vízi pólé (→ polaj). — erdei ~ 1578: Erdei Diptamuſnac gr.: Dictamuſt gr. J: ’Veronica beccabunga. használták mint görcsoldót és idegnyugtatószert. fölfúvódott. orvosi veronika’. a nemzetség hivatalos neve ma kakukkf . illet leg szó eleji zöngésüléssel *derice formát vett fel. Diószegi–Fazekas a növény R. — Ö: kakukk~. EWUng. vö. deréce. F vészk. demutka. || dics f 1948: Dics f (MagyGyógyn. F vészk. blg.’. a névadás magyarázata. amely *terice. hogy a növény örökzöld. . victoria ’gy zelem’) fordítása. 1998: deréceveronika (Priszter 534). de kialakulásukra nyilván hatással volt a növény tudományos neve. nagyezerjóf ’. 1798: Ditsfsséges fÍ (Veszelszki 440). kakukkf ’. gémorr. *tьricę ’korpa’ kerülhetett át. az utótag nemzetségnév. hogy a növény egykor nagy becsben tartott gyógynövény volt. 1807: Démutka (Magy. TESz. 1798: ’Thymus vulgaris. deréceszigoráll 1807: Derétze Szigorall (Magy. N. | fehér ~ 1577 k. 273). 1783. Diptamuſnak gr. 1798: Demutka (Veszelszki 424). és N. Genaust Geránium a. J: 1775. amely a gy zelem jelképe. (141/4). vadkakukkf ’. Diószegi– Fazekas alkotása. 2. | 1807: ’Thymus sp. dics f l. esztragorr. 1783: Ditsöséges-fü (NclB. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Derétze Szigoráll (Magy. a névadás magyarázata. a névadás magyarázata. démutka a. derce a. kócsagorr. magyarázatára l. 1798: Derétze (Veszelszki 49). a lat. diktamus 1. J: ’ua. vö. 1775: Diadalmas-fü (Csapó 20). Ditamos (Csapó 86). borsf ’. J: ’Veronica beccabunga. A magyarba egy déli szláv R.’. ártéri veronika’. eredet . A diadalmasf a lat. derce a.démutka 136 diktamus A daruorrúf és daruorrúvirág valószín leg magyar alkotások. az el tagra l. N. kerti kakukkf ’. J: ’Veronica beccabunga. 1813: Diktamos (Magy. A démutka ném. 367).’) eredet derce (els megjelenése 1763: ’különféle termények hüvelye’) szóból származik. csombord. mac. vízisaláta (→ saláta). 2. dymutka ’ua. victorialia (Melius 184) (< lat. J: ’Veronica officinalis. A dics f elvonással keletkezett a dics ségesf növénynévb l. Diptamuſth gr. J: ’ua. démutka nevét a Thymus nemzetség megnevezésére foglalta le. 65). | 1841: ’Thymus serpyllum. 1783: Demutka (NclB. 1664: Dictamos (Lippay I: 76). TESz. F vészk. (573/2). Dictamuſnak gr. veronika. ném. 353). szlk. a -ka pedig képz . A deréce talán a déli szláv (vö. A dics ségesf a ném. csókaorrúf . 428). A deréceveronika a növény összetett szó. ErenpreiſÅ (Melius 38a) [Ehrenpreis] fordítása. télisaláta (→ saláta) és a deréce helyett. 1841: demutka (Barra 314). deréce 1775: Derétze (Csapó 71).

dinnye l. J: ’Trapa natans. J: ’Sanguisorba minor. királyné asszony dinnyéje (→ királydinnye) ’Pimpinella saxifraga. dictamnus. Waſſernuſs ’ua. mellyeket valaki tenyerei között dörsöli. A diptamus a lat. | hamis ~ 1578: hamis Diptamuſnac gr. 537). dinnyeszagúf l.dinnyef 137 dió 609/23). dinnyeíz f 1500 k. kerek termésük van.: De boragine: dynÿaÿzwfyw (Herb. dictamnum < gör. feljegyzésben pedig ezt találjuk: „kek uiraga: szagos minth az dinnie” (Herb. illetve íze. — krétai ~ 1578: „Eggyic Cretai” [Diptamus] (Melius 108). sz. A dinnyef valószín leg a növény R. kirg. ▌ 2. J: ’ua. a kalincaínf R. ▌ 2. J: dió 1. díktamnon) átvétele. hasznos földitömjén’. J: ’Borago officinalis. cucurbita ’tök’) nevének fordítása. Genaust Cucúrbita a. század folya- . (Melius 108a). a hamis jelz megkülönböztet szerep . 1783: Vizi-dió (NclB. J: ’Ajuga chamaepitys. A jezsuitadió a csemegesulyom (1. kek viraga vagyon…” (Beythe 119). még vízigesztenye (→ gesztenye). A vízidió a ném. és így Dinnye-Ðzagu fünek nem jól nevezik” (Csapó 27).’. egy 1610 k. kalincaínf ’. hogy a növény Kréta szigetén shonos: „Ez czac Creta ſÅigetben terem” (Melius 108). A kerti borágó (1. 1903: dinnyef (Hoffmann–Wagner 119).) hasonlóság alapján kapta dió nevét. 1783: Dinnye-fü (NclB. a termés a dióhoz hasonló. ▌ 3. | vízi~ 1775: Vizi dió (Csapó 268). žaáak). cucurbitalis nevét fordíthatták a dinnye növénynévvel.) diószer termésére utal. A krétai jelz magyarázata.’ tükörfordítása.’. 256).’. a): RMGl. cucurbitalis (< lat. a növény indás töve pedig a dinnye terjeszkedésére emlékeztet. A sulyom (1. kemények és ÐzöröÐÐek. A hasznos földitömjén (2. diptamnusnak a hatására jött létre. 159). c): RMGl. király~. a lat. J: ? ’Aesculus hippocastanum termése. 1775: DinnyeÐzagu-fü (Csapó 51). a fehér jelz a virág színére utal. 1903: dinnyeszagú f (Hoffmann–Wagner 31). lat. 255).) diptamus neve ismételten latin átvétel.: Borago: [Di]nnie izex fÿ (De Herbis: RMGl. A vadgesztenye termésének (2. a Pseudodiptamus (Melius 108) részfordításával alkotta. J: ’Origanum dictamnus. a lat. szakny. J: ’ua.) és a gesztenyefa termése (2.-i Dictamnus (< lat. 2. lat. apró termést. F vészk.: Borago: buglossa minor: dÿne sago fw (Herb. v. neve Cucurbita citrullus.) magyardió neve Melius alkotása. Genaust Dictámnus a.) és csabaíre (3. 1948: jezsuita dió (Halmai 87). csabaíre’. XVI. mivel: „Levelei gömbölyüek. de az adat kétes azonosítású. Majdnem 200 évvel kés bb Csapó József már tévesnek ítéli a dinnyeszagúf elnevezést. ▌ 2. Diptam. díktamnos. Beythe András Fiveskönyvében így ír: „szagos mint az dinnye. csemegesulyom’. Natter-Nád Miksa feltételezi — abból kiindulva. diktamus diptamnus alakváltozatának átvétele. 258). 1595: dinnye zagu fijv (Beythe 99). els megjelenése 1264: ’Juglans sp. nyilván a szegényebb népréteg (jezsuiták) fogyasztotta a közönséges dióhoz (Juglans regia) hasonló. 367). A dinnye lat. 29: 364).) dinnyeszagúf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. weisser Diptam. — magyar~ 1578: Magyar dióc (Melius 14). A diktamus idegen szó. szakny. közönséges vadgesztenye(fa) termése’.’. ném. hogy a nálunk a XVI. dinnyeíz f dinnyef 1775: Dinnye-fü (Csapó 125). a növények illatosak. a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik. A dió csuvasos jelleg ótörök jövevényszó (vö. kerti borágó’.) Melius alkotása. 384). krétai szurokf ’. ehet . J: ’ua. K#šγ. 1540 k. 1706: Dinnye szagú f : Borago (Nyr. A krétai szurokf (2. Idegen nyelvi megfelel re vö. lat. 1813: Dinnyeszagúf (Magy.) dinnyeíz f és dinnyeszagúf elnevezéseinek magyarázata a növény dinnyéhez hasonló illata. A hamis diptamus (1. žaáak. || dinnyeszagúf 1. értéktelen. hogy a szöveg szerint a növény termései „az gyomorban ſárt és hurutot czinálnac” (Melius 14) — . 1798: Vízi-dió (Veszelszki 427). a névadás magyarázatára l. 1833: dinnyeszagu f (PallasLex. 331). — jezsuita~ 1903: jezsuita dió (Hoffmann–Wagner 23).-i Origanum dictamnus utótagjának és a R. yaγaq. J: ’ua. valóságos Ugorkát illatoznak. d): RMGl.’.

J: ’ua. Kováts Mihály m szótárában így magyarázza a disznóbab elnevezést: „Mert e’nek a’ gyümfcse bab képÍ. disznó (Péntek–Szabó. az elnevezés alapja. hogy a növényt „diſÅno gyogyito f×nec is hiyác” (Melius 157). magas szaponintartalmú. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bolondító csalmatok (→ csalmatok) nevet javasolja a R. a névadás alapja. csattanó maszlag’. A disznógyógyítóf Melius alkotása. Szabó.’. nagy csalán’. 423). Genaust Hyophórbe a. | töviskés ~ 1903: töviskés disznó (Hoffmann–Wagner 39). A disznóbab Melius alkotása a lat. Hyoscyamus tükörfordítása. t szer levélzetéért. Ember és növényvilág 227). 339). díszf (Péntek–Szabó. vö. a spárgát kerti díszf ként is ültetik szépséges. bolondító beléndek’. mikor a’ csürhék e’nek a’ babját megeszik. J: ’Hyoscyamus niger. 382). Marzell Datura stramonium a. mert meg-öriztettnek az által a’ Dögtöl’ (Csa- . diptamus l. dió a. Melius ezt írja a kígyótárnicsról: „A tehen. 1798: Diſznó-bab (Veszelszki 252). F vészk. kígyótárnics’. Saunuß ’disznódió’ tükörfordítása. | tövises ~ N. EWUng. TESz. A nevet valószín leg Benk hozta létre. szúrós disznó (MagyGyógyn. A disznógyógyítóf valószín leg nem tükörfordítás. hogy a növényt a disznók etetésére használták. Ember és növényvilág 227). csalán. A tövisdisznóburján utótagjára l. tüvisdisznó (Péntek– Szabó. 174).. hyoscyamos < gör. Ember és növényvilág 227). az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. csattanó maszlag termése’. 1807: disznó Bab (Magy. 264). hyós). A disznó ’a csattanó maszlag tüskés termése’ a R. — N. hyoskýamos ’disznóbab’ < gör. tövises disznó (MagyGyógyn. A disznócsalán összetett szó. kýamos ’bab’. hogy arról nevezik el ket. pl. de a szerz k. még a disznónak is árt. Csapó ismerik a növény disznógyógyító hatását: „A’ kereſzt-fü [kígyótárnics] gyökerét haſznos meg-etettni a’ Diſznókkal. disznóbab). A disznó el tagú termésnevek általában mérgez ek (vö. M szótár 138). burján. 1775: DiÐznó-bab (Csapó 33). keresztesf ) ismertetése után megjegyzi. 1903: disznóbab (Hoffmann– Wagner 39). ném. disznóbab helyett. A disznógyógyítóf név a kés bbi herbáriumokban már nem jelenik meg. Igen iò à ſebes louakat ſanta túros Louakat vęle moſni à vizéuel” (Melius 157a). — szúrós ~ N. J: ’Datura stramonium. Természettört. J: ’ua. a’tól mindjárt rángatodzást kapnak” (Kováts. kecske~ díszf N. 1798: Diſznó-Tsallyán (Veszelszki 448). disznócska (Magy-Gyógyn. mérgez termés közönséges vadgesztenye(fa) termése lehet. babja mérgez .’. A bolondító beléndek termése babhoz hasonló. 1783: DiÐznóbab (NclB. dió a. A N. a csattanó maszlag termése is er sen mérgez .’.. eredet disznó -cska kicsinyít képz s származéka a disznócska. tövisdisznó ’sündisznó’ növénynév kiemeli.. J: ’ua. || tövis~ N. disznóbab 1578: DiÐÅno bab (Melius 64). töviskés jelz s elnevezések népi nevek. Ember és növényvilág 206). disznó disznógyógyítóf 1578: diſÅno gyogyito f×nec gr. J: ’Urtica dioica. A díszf népi elnevezés. A szúrós. lat. 264). Sau ’disznó’. és lúh. J: ’ua. közönséges spárga’. aminek a gyógyítására használják.’. Benk körülírásos disznó ételére való csalán elnevezéséb l a kés bbiekben a magyarázó ételére való részt elhagyták. disznó 1852: disznó (Peregriny. J: ’Asparagus officinalis. a gyógynövényekre jellemz . a növény tüskés toktermésére vonatkoznak. midön köztök a’ Dög uralkodik. (Melius 157). hyoscyamus. disznócsalán 1783: Diſznó (ételére való) Tsalyán (NclB. Melius 371. hogy a zöldségnövényt. J: ’Gentiana cruciata. J: ’Datura stramonium termése. tövises. mivel. diktamus dísz l. tüvisdisznó-búrján (Péntek– Szabó. az utótagra l. disznócska l.díszf 138 disznógyógyítóf mán már ismert. || disznócska N. hŷs ’disznó’ (gen. Melius a kígyótárnics egyéb neveinek (vö. hogy a termés szúrós. és diſÅno páſÅtoroc igen adgyac enni à diſÅno és Iuh baromnac à dxg ellen”. 264). — tövis~burján N. Az ótör.

hogy ezek az állatok szívesen fogyasztják. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. sow thistle ’disznóbogáncs’. oler#ceus. 1783: DiÐznó orja (NclB.).). az utótagra l. svinbröd. és fogyasztják a növény gumóit. Marzell Sonchus asper a. ▌ 2. 1664: „Cyclamen. A disznó el tag arra utal.’. Idegen nyelvi megfelel re vö. 428). ▌ 3. swinebread. de belfl fejér. foeniculum < lat. Sonchus oleraceus a. J: ’Sonchus asper. a disznókörte növénynévben jelzi. hogy a megf zött gumókkal etették a sertéseket. Növénynevek 42. Csapó a pitypangról (4.) idegen nyelvi megfelel ire vö.-i oleraceus (< lat. ném. 409). A salátakatáng (1. disznókék 1. Disznókörte (MagyGyógyn. hogy a gyümölcs vadon terem és kicsi. 1783: DiÐznó kék (NclB. 409). 1775: DiÐznókék (Csapó 208). amelyeknek fiatal. ’s annak a’ fejébfl körös-körÍl ſürÍ haj-ſzálok. nyúl Káposzta (Magy.: RMGl. kit az Németek diſznó kenyérnek neveznek” (Lippay I: 64). 1798: DiÐznó-kenyér (Veszelszki 185). A disznókék összetett szó. lat. szakny. 1783: DiÐznó kápoÐzta (NclB. Mollay. a szelíd csorbóka (3. fiatal leveleikb l salátát készítettek. J: ’Sonchus asper.’. 335). J: ’Peucedanum officinale. Saudistel. hog’s bread. J: ’ua. A névadás magyarázata. Nyr. a disznók szívesen fogyasztják. F vészk. Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (< lat. 1783: DiÐznó Kömény (NclB. disznókömény 1578: DiſÅno kemény (Melius 49a). Fœniculū [Foeniculum] porcinum. 1775: DiÐznó kenyér (Csapó 73). Idegen nyelvi megfelel kre vö. A disznó el tag megkülönböztet szerep . 1520 k. (Melius 76a). hogy a disznók szívesen fogyasztják.) és a pitypang (4. erdei ciklámen’. A disznókáposzta összetett szó. — sima ~ 1578: Sima DiſÅnokéknec gr. kék ’saláta’. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. friss. 1775: Disznókömény (Csapó 72). azt jelzi. F vészk. 128: 184. Genaust porcínus a. hasonló felépítés növények. ang. J: ’Sonchus oleraceus. 347). 1813: Disznó kék (Magy. szelíd csorbóka’. azt is jelezheti. 1798: Diſznó-órja . disznókörte N. foeniculáceus a. holer#ceus ’f nem ’ < lat. J: ’Cyclamen purpurascens.: RMGl. A disznókenyér a ném. káposzta’) fordításaként. A szelíd csorbóka (2. 128: 184). valamint a „A’ gyökere fekete vaſtag. és a vaddisznók is szívesen túrják ki. 370). 2.). ▌ 4. a szúrós csorbóka (2. Sew Fenchel (Melius 49a). f#niculum ’kömény’ < lat.. — kemény erdei ~ 1578: kemény Erdei diſÅnokéc (Melius 76a). 410). friss leveleib l salátát készítettek. 367). f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja. J: ’Taraxacum officinale. porcus ’disznó’) neveinek fordításával jött létre. A disznókáposzta a szúrós csorbóka (1. A disznókömény a növény R. ném. ang. Schweinbrot. szelíd csorbóka’. sv. disznókenyér 1588: dizno kenyer (Nyr. szúrós csorbóka’. 375). hogy ezek vadon term káposztafélék (szemben a termesztett káposztával). Vö. ſzint úgy lehet kéſzitteni és enni mint a’ Salátát” (Csapó 208). svinjak. a cseregalagonya ehet termésére utal.disznókáposzta 139 disznóorja pó 261). J: ’Crataegus laevigata.) a Sonchus nemzetséghez tartozó. cseregalagonya’. A növény termése a köményhez hasonlít. J: ’ua. 1578: DiſÅnokéc (Melius 76). disznókörti. hv. 1775: DiÐznó orja (Csapó 225). disznóorja 1578: DiſÅno oria (Melius 33a). 1783: DiÐznó-kenyér (NclB. A disznó el tag gyakori megkülönböztet elem. 388). Saubrot fordítása. disznókék. 2.) és a szelíd csorbóka (2. J: ’Sonchus oleraceus. 1813: disznó. A disznókörte az ótörök eredet disznó állatnév és a körte gyümölcsnév összetétele.) így ír: „Mikor gyenge ez fü. porcinum < lat. ▌ 2. salátakatáng’. 1590: peucedanon: Diszno kômeny (SzikszF. 1783: DiÐznó kék (NclB. disznu6körti (ÚMTsz. orvosi kocsord’. disznókáposzta 1. helus ’zöldség. vagy-is Diſznó-serték állanak” (Veszelszki 345). szúrós csorbóka’. pitypang’..) olyan növények.: Endiuia: dizno keek (Növ. ill. 121). J: ’Cichorium endivia. porcinus < lat. az utótag létrejöhetett a lat. 1595: Dizno kxmeny (Beythe 81a).

A névadás magyarázata. hogy az amaránt nemzetséghez tartozó növények szinte gyomnövényként terjednek. Portulaca szót (tévesen) feltehet leg a lat. erdei ciklámen’. 629). A disznótüsfa egyedi adat. déli méhf ’. A disznóporcsin Melius alkotása.. 1775: DiÐzno-portsin (Csapó 225). A név arra utalhat. 367). Szabó. J: ’Cyclamen purpurascens. Eberdistel (ném. még varjútövis. porcsin. Marzell Carlina acaulis a. (OrvK. Cserey nemzetségnévként használja. rapum porcinum (< lat. 1783: DiÐznó tövis (NclB. EWUng. eredet disznó állatnév. A tüs utótag a tövisnek régi tüs változata. A disznótövis Melius alkotása. a lat. A disznóorja Melius alkotása. Az el tag az ótör. A disznóparéj összetett szó. r#pum ’répa’) tükörfordítása. lat. Növényszótár 12). az utótagra l. TESz tüske a. hogy els sorban a disznók fogyasztották. 1813: D[isznó] orja (Magy. valószín leg a növény szarvastövis elnevezésének hatására jött létre. amaránt’. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. közülük némelyiket f zeléknövényként fogyasztották.. portula ’kis ajtó’ szóból származik. Erdrübe ’földirépa’. 128: 184. kövér porcsin’. disznóporcsin disznóporcsin 1. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. Saudistel tükörfordítása. r#pa. pórtula a.. az utótag. F vészk. különféle disznóbetegségekben (pl. EWUng. J: ’Polygonum aviculare. Nyr. pozsgás level növény hasonlíható állati gerinchez.. 1783: DiÐznórépa (NclB. 1578: DiſÅno porczin (Melius 183). rápa a. Genaust porcínus a. A disznópázsit el tagja arra utal.. A disznóorja összetett szó. szártalan bábakalács’. Portulaca szót a lat. 1798: DiÐznó-tövis (Veszelszki 135). hogy megvédje az állatokat a marhavészt l. dobronika 1783: Dobrónika (NclB. gyomnövény’ jelentés . J: ’Portulaca oleracea. Szabó. disznótüsfa 1798: Diſznó-tÍs-fa (Veszelszki 335). J: ’ua.’. disznótövis 1578: DiſÅno txuis (Melius 43a). ▌ 2. Melius valószín leg a lat. disznópázsit 1595: Dizno paſit (Beythe 96). J: ’Rhamnus cathartica. Marzell Cyclamen europaeum a. pórtula a. Genaust porcínus a. 1775: Disznórépa (Csapó 73). Waldrübe ’erdeirépa’ (Veszelszki 185). 1775: DiÐznó tövis (Csapó 17). a szláv eredet pázsit utótag ’f ’ jelentés . Az el tag magyarázata. EWUng tüske a. Genaust pórtula a. hogy a disznók ették a növényt.: DÿÅno Repanak gr. 335). varjútövis’. mert a növény ágvégei tövisesek. A disznóparéj összetétel arra utal. az ótörök eredet disznó és az orja ’állati gerinc’ összetétele. madárporcsin’. || disznóporc 1798: Diſznó-portz (Veszelszki 357). disznó köhögése) is használták. pázsit a. disznórépa 1577 k. a ném. disznóporcsin. 1595: Dizno repa (Beythe 51). J: ’Portulaca oleracea. Melius 381.disznóparéj 140 dobronika (Veszelszki 357). amelyek répához hasonlóak. az ur ~ or ’domb. Az orja utótag szóhasadás eredeménye (az orr testrésznév el zményének. 1798: Diſznó-pázsit (Veszelszki 354). valójában a lat. a paréj (→ paraj) ’ehet f zeléknövény. A tövis utótagra l. hogy a kövér porcsint a disznók szívesen túrják és fogyasztják. pázsit a. Idegen nyelvi megfelel re vö. Melius 386. 363). Nyr. magaslat’ elemeknek más testrész jelölésére való alkalmazásával jött létre). madárporcsin’. porcénus ’disznó-’ melléknév. J: ’Carlina acaulis. orja a. J: ’Melittis melissophyllum. TESz. 2. 413).. 127: 48. A dobronika idegen szó. 1783: DiÐznó pá’sit (NclB. TESz. disznóporc l. hogy a szártalan bábakalácsot a disznók tekn jébe tették azért.. Genaust porcínus a. az erdélyi Benk . kövér porcsin’.. ezenkívül a disznók szívesen fogyasztják a növényt. J: ’Polygonum aviculare. 390). a név magyarázata. Vö. disznóparéj 1911: disznóparéj (Cserey. Eber ’vadkan’). 1798: Dobrónika (Veszelszki 64). valamint a kerekded. ném.. 1791: Disznó Tövis (Lumnitzer 361). A disznórépa a lat.. orja a.. hogy a disznók szívesen eszik a gumókat. 1775: DiÐznó-páÐit (Csapó 226). J: ’Amaranthus. 1584: dizno répa (Clusius– Beythe 13).

▌ 2. ismeretlen eredet . 273). A d dike népi elnevezés. ismeretlen eredet . „Dobrónike” (NclB. tárkönyüröm’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. csattanó maszlag’. Bockstaud’n ’bakszagú növény. pakulár~ dohányvirág N. A dögf elnevezés alapja. méhvirág. kígyótrankf . 145). hogy a növény megszárított virágját dohányhoz szokták adni. dutkóró József a rom. hangalakja a rovar tompa. 1903: drágulob (Hoffmann–Wagner 165). drágolub 1583: Pilosella minor albo flore. a déli szláv vagy szlovák eredet drága ’értékes’ és a jó ’hasznos dolog’ összetétele. bokor’. csorbóka nevet Diószegi–Fazekas tette nemzetségnévvé. || dongóf 1. dracunculus ’kicsi sárkány’ < lat. d dike (ÚMTsz. dungó-virág (MTsz. Gazdag méztartalma miatt a méhek. Dongovirág (Jávorka 848). a R. drac# < gör. 444). A névadás szemléleti háttere. 422) ’ua. liba~. dragollub. 326). J: ’Sonchus oleraceus. tárkony. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a dudvacsorbóka nevet javasolja a R. Vö. Genaust dráco a. J: ’Veronica officinalis. dong a. Tabaksklee. dics ségesf . mindkét növény lila virágait kedvelik a méhek. 415). szelíd csorbóka’. A pettyegetett tüd f (1. tyúk~ dongóvirág N. 1841: dongóf (Barra 302). darazsak. 264). dögf (MagyGyógyn. 1723: ’burjánzik’). Marzell Datura stramonium a. kék búzavirág’. hogy az egész növény büdös.’ növénynevet vette át. Idegen nyelvi megfelel re vö. R. (Melius 95). dragontárkony 1583: Dragon tarkony Tarco (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 406). fekete nadályt ’. orvosi veronika’. J: ’Melilotus officinalis. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. 1783: Drágulob (NclB. — N..). 1783: Dutkóró (NclB. hogy a növénynek érdesen sz rös szára és levele van. dongóf l.) és a fekete nadályt (2. solanum foetidum pomo spinoso (< lat. D dike (MagyGyógyn. nyúlkáposzta. ang. Ehrenpreis hatására jött létre. a dudva el tag jelentése valószín leg ’burjánzó’ (vö. ill. Talán a dédike ’dédszül . dongóvirág (MagyGyógyn. kígyó’) átvétele. kutya~f . az el tag a ném. dohányvirág (MagyGyógyn. darazsak. F vészk. J: ’Centaurea cyanus. EWUng. — N. nyúlkék. dédike a). A drágolub idegen szó. Idegen nyelvi megfelel re vö. dongóvirág dögleszt l. parlagi macskatalp’. 222). 1948: dudkóró (MagyGyógyn.. J: ’Antennaria dioica.’. valószín leg a ném. lat. Honigblume ’mézvirág’. Marzell Centaurea jacea a. — borzas ~ 1841: borzas dongófü (Barra 302).: BotTört. dong a. darázsvirág. dédnagymama’ népetimológiás változata. Dragon (< lat. J: ’Symphytum officinale.) magyarázata.) dongóf elnevezése Barra alkotása. pettyegetett tüd f ’. Vö. A drágajó népi elnevezés. stink-weed. dongók gyakran keresik fel a petytyegetett tüd füvet. dögf 1903: dögf (Hoffmann–Wagner 39). dutkóró 1578: Dutkorónac gr. csirke~ (→ csibedögleszt ). csibe~. A névadás alapja.. utalva arra. hogy az orvosi veronika a népi gyógyászatban nagyon fontos és hasznos gyógyszer volt. a dongó ’rovar’ el tag dong töve hangutánzó eredet . J: ’Datura stramonium. drák#n ’sárkány. TESz. A borzas jelz (2. dohány l. cin~ dudvacsorbóka 1807: dudva Tsorbóka (Magy. J: ’ua. kakics. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. 126). R.). ném. 145). drót l. d dike N. 1798: Drágulob (Veszelszki 238). nyúlsaláta helyett. zúgó hangját jeleníti meg. kígyóharapás ellen használták a növényt. A dongóvirág népi elnevezés. dracónis a. a névadás magyarázata. hogy a növény gyorsan szaporodik. dudkóró . az utótagra l. J: ’Pulmonaria officinalis.dohányvirág 141 l ’). ném. Vö. drágajó (MagyGyógyn. 127). szopókavirág. disznókáposzta. orvosi somkóró’. J: ’Artemisia dracunculus. Marzell Melilotus officinalis a. dídike (ÚMTsz. A dudvacsorbóka Diószegi–Fazekas alkotása. A dragontárkony összetett szó. Marzell Pulmonaria officinalis a. A dohányvirág népi név. ném. Pilosella minor purpureo flore. foetidus ’b z- drágajó N.

gaz’ származéka. búskóró (MagyGyógyn.). a kóró utótag magyarázata: „mert igen magas mint egy ember” (Melius 95). EWUng dudva a. . orvosi somkóró’. A dutkóró Melius alkotása.. dudva a. a növénynév el tagja az ismeretlen eredet dudva ’gyom. TESz. Bucskóró. A búskóró el tagja népetimológiával keletkezett.dutkóró 142 dutkóró (MTsz. || búskóró N. J: ’ua. J: ’Melilotus officinalis.’. 145).

UEWb. 375). kynódous < gör. Hundskirsche tükörfordítása. Nyr. ebcsipke 1578: Eb cypke (Melius 11a).. még kutyarózsa. a lat. csillagpázsit’.. a névadás alapja itt is a jellegzetes apró. Genaust ebenacánthus a. az utótagra l. A tiszafa ébenfa elnevezése Barra alkotása. 125: 420. sem a szaknyelv nem fogadta be. Az ebcseresznye a ném. EWUng ében a. (h)ebanus. a ném. 1397/1416: „arbor wlgo ebefa” (TESz. эбéновый ’ében-’. heben. ébène. gen. J: ’Rosa canina. 1264: „spina. égerfa Marzell Bryonia a. ’kutya. 1578: Ebfa „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). 291). Az ében ’ébenfekete. 93). gyep rózsa’. É ebagyar 1843: Ebagyar (Bugát. ebes a. — büdös ~ 1578: b×dxs Ebfánac gr. Szóhalm.). Az ebcsipke összetett szó. kynód#n. 132). cseresznyeszer termés. 117: 562. eb’) utótagot lefordították.-i Cynodon (< gör. Ebenbaum. canina (< canis ebfa 1.. vö. Nyr. vö. odoús. ebes a. „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). TESz. szakny. Nyr.) elnevezésének eb el tagja a növény jelentéktelenségét és bü- . Az ükörke ’Lonicera xylosteum’ növény (nem gyógynövény) neveként már 1833-ban felbukkan az eb-tseresznye (Kassai 2: 15). Az ebagyar növénynevet a reformkori nyelvújítás idején Bugát Pál alkotta valószín leg a lat.. Marzell Cynodon dactylon a. kutyacseresznye. 1783: Eb-tsipke (NclB. halálfa. Az elnevezés motivációja. hogy fogszer rügyek találhatók a növény gyökérzetén. J: ’Daphne mezereum.). hogy a termés nem ehet . Az ugor eredet eb ’kutya’ el tag magyarázatára l. Barra a német el tagot átvette. Ebenholz. J: ’Taxus baccata. h. Az ében vándorszó. A varjútövis (1. Nyr. Ibenbaum (Veszelszki 422) részfordításával jött létre. 1948: ebcseresznye (MagyGyógyn. ném. 125: 420.. a baum magyarázó utótagot lefordította. forró égövi fafajta’ els megjelenése: 1551: „Sz×ntelen neuekedem mint az Eb…us fa” (TESz. J: ’Bryonia alba. a latin Rosa canina részfordítása.. Genaust Cýnodon a. ében a. az eb ’kutya’ el tag azt jelzi. Barra ebagyar elnevezését sem a köznyelv. a cseresznyéhez hasonlóak. ébenfa 1841: ijbenfa (Barra 423).’. gen. 1583: eb chypke (Clusius–Beythe 7: BotTört. (h)ebanum ’ébenfa’ (< gör. hogy a büdös gönye apró bogyói feketék. ▌ 2. büdös gönye’. A névadás magyarázata. fekete’ el tag a tiszafa mérgez hatására utal. lat. a csipke eredeti jelentése ’Rosa canina. R. még csipke. fr.. 125: 420. ký#n. ebcseresznye 1903: ebcseresznye (Hoffmann–Wagner 197). ebony (tree). Eibenbaum. kynós ’kutya’. gyep rózsa’. tiszafa’. A valódi ébenfa ’Diospyros ebenum. ébenos ’ébenfa’). Az ebfa az ugor eredet eb ’kutya’ és a fa összetétele. lat. varjútövis’. èbano ’ébenfa’. or. farkashárs’. odóntos ’fog’) fordításával. éberfa l. que Ebfa dicitur” (TESz. ang. J: ’ua.). Vö.. mérgez . J: ’Rhamnus cathartica. ol. J: ’Cynodon.E. 1775: Eb-csipke (Csapó 76).

a büdös jelz t azzal magyarázza. nehezen nyel’) szóból ered. Nyr. nehezen nyel’) hatására jött létre. ném. 389. a korai adatokban vadon növ ’vetési oroszlánszáj’ jelentés . fáj. nem állapítható meg világosan. Vö. A névadás alapja a növény felül fogszer . Hundswürger tükörfordítása. Hundskopf (Melius 165a). ký#n. | 1775: ’Misopates orontium. dens ’fog’. gör. gen.) eb el tagja minden bizonnyal a növény egészének mérgez voltát magyarázza. semmirevaló tör fa” (Kassai 2: 15). még a növény R. 1783: Eb fejü fü (NclB. büdös. 125: 421. ký#n. lat. eb + fog jelentés elemet. . európai kakasmandikó’. A növény magháza ebfejhez hasonló. ebfojtóf . Melius a latinból fordított ebfej növénynevet . Nyr. UEWb. vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a). 1903: ebfojtó f (Hoffmann–Wagner 51). ném. vö. Nyr. vö. 85: 210). J: 1578. dens caninus. Idegen nyelvi megfelel re vö.. fulladásos betegség ellenszereként használták.i elnevezése szintén tartalmazza a R. sz. Bucranion. A ném. latin Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. Marzell Daphne mezereum a. TESz fáj a. Cynocephaloea (Beythe 120a). hogy régen a növényt torokgyík. lóbenge ebfej f 1578: Eb feyx f× (Melius 165a). Az ebfa és a büdös ebfa Melius alkotásai. Melius 435.. valószín leg Dankovszky alkotta a nevet. dog’s tooth. EWUng. közönséges méreggyilok’. Az ebfej f az oroszlánszáj elnevezése. A német szó a lat.). kephale ’fej’) mintájára. Genaust Cynánchum a. fulladás) kezelésére használták. szakny. ký#n. 391). kynós ’kutya’. lat. vetési oroszlánszáj + Antirrhinum majus. 1807: ebfej f (Magy. 1775: Ebfejüfü (Csapó 39). magyarázata.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. a latin tudományos Denticula canis (< lat. Az ebfoga Pápai Páriz Ferenc alkotása. nevei dens canis. ebfakép lóbenge l. vö. ebfáj XVIII. ebfáj. A növény mai. lat. gyakori megnevezés mérgez bogyótermésre. 125: 420. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus.. ágchein ’fojtogat. közönséges méreggyilok’. canis ’kutya’) tükörfordítása. 1595: Eb feix fiju Antirrhinum. gör. Genaust Cephalándra a. 125: 421.. 1807: ’Antirrhinum majus. 362). méregöl f . Szabó.. J: ? ’Erythronium dens-canis. kerti oroszlánszáj’.. 125: 421. Cýnodon a. hivatalos lat. hegyes hagymája. Marzell Antirrhinum orontium a. Az ebfáj az eb ’kutya’ és a bizonytalan eredet (talán finnugor kori örökség) fáj utótagnak ’fájdalomgyötör. | 1783. Vö.’. F vészk. ang. Marzell Erythronium dens-canis a. — méregöl ~ 1841: méregöl ebfáj (Barra 272). Vö. nehezen nyel’ jelentés gör. ebfojtóf 1833: eb-fojtó-f (Dankovszky 276).. ker- ti oroszlánszáj’. Az ebfej f Melius alkotása a R. A farkashárs (2. kínoz’ az összetétele. Szabó Attila szerint Melius Herbáriumának ebben a szakaszában az el forduló növénynevek azonosítása bizonytalan. Erythronium denscanis. a kés bbi adatokban már a kerti fajtát jelöli.: ebfáj (Nyr. 125: 421. hogy Melius milyen általa ismert növénnyel vélte azonosnak a jelzett fajokat. gen. genitív kynós ’kutya’. Melius 375. Idegen nyelvi megfelel re vö. Vö. kynós ’kutya’. cynanchum (< gör. cynanchum (< gör. még tet fa. ebtövis. ebfoga 1706: eb foga ’Denticula canis’ (PPNomH. A névadás magyarázata. hogy a növényt torokgyík (a betegség tünete a nehéz nyelés. Nyr.. Melius így magyarázza a névadást: „Eb feyx f×. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. ágchein ’fojtogat. A magyar ebfáj növénynévben a ’fojtogat. A név valószín leg a lat.. A méregöl jelz re l. ágchein szót az általánosabb jelentés fáj ’fájdalom gyötör’ szóval fejezték ki. mert mint egy Ebnec. Genaust Cynánchum a. a növény egyéb metaforikus elnevezésével: borjúorrúf . J: ’ua. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. kerti oroszlánszáj’. Hundszahn ’kutyafog’. a farkashárs népi kutyaborostyán neve. hogy „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). Nyr.ebfáj 144 ebfojtóf dös szagát jelzi: „roszsz. Az eb el tag a farkashárs német elnevezéseiben is megtalálható: Hundsbeere ’ebbogyó’. 1595: ’Misopates orontium. Szabó. A bizonytalanság okára l.

ebgyógyítópázsit 145 ebnyelv ebgyógyítópázsit 1780: eb-gyógyitó pázint (Phytologicon 86).: RMGl.’. 129). gyep. 1775: Ebgyömbér (Csapó 26). 51: 18. közönséges tarackbúza’. magyarázatára l. 125: 423. Az ebmony hasonló névadási szemléleten alapul. J: ’ua. ebgyógyítóf . vargyógyítóf (→ varf ) stb. 1533: Cynoglossa: Hundstzung: Eb nyelue (Murm. A névadás szemléleti háttere. 1775: Eb-nyelv (Csapó 77). ký#n ’kutya. hogy hitvány. az eb-. Nyr. disznógyógyítóf . kutyatej’. az eb. ebgyógyítógyökér l. a növény ebtej és kutyatej elnevezéseib l hozta létre a szinonim el tagokat (eb ~ kutya) tartalmazó növénynevet.’. közönséges ebnyelv f ’. 1783: Eb gyömbér (NclB. 2. kutya. lat. íze a gyömbérre emlékeztet. — ~ f 1578: Eb nyelu× f×nec gr. 1798: Eb-gyömbér (Veszelszki 343). J: ’Persicaria hydropiper.: Cinoglossa: eb nÿelw (Ortus: RMGl. de mirígyes foltoktól tarka. 1798: Eb-gyógyító Pázsit (Veszelszki 240). pázsit’. Zinziber caninum (Melius 174a) (< lat. 29: 51. 403/ 6). Az ebkutyatej Veszelszki alkotása. cynoglossa]: eb nyelÔ (KolGl.’.el tag a növény büdös illatára utal: „Szára kopasz. Nyr. Az ebmonyf összetételben az összefoglaló jelentés eb ’kutya’ az agármony szerkezetben el forduló agár ’kutyafajta’ megfelel je. ill. Marzell Agriopyrum repens a. F vészk. még agármony. órchis ’here’) tükörfordítása. A név valószín leg latin hatásra jött létre. gramen ’f . és a növény kitisztítja az állat gyomrát. büdös pipitér’. || ebgyógyítóf 1807: Ebgyógyító f (Magy. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Nyr. lat.2: RMGl. ebkutyatej 1798: Eb-kutya-tej (Veszelszki 459). J: ’Cynoglossum officinale. pásja jájca ’kutyahere’. Az ebmonyf a R. lat. Hundshödlein ’kutyaherécske’. ném. agárkosbor’. ang. hogy a növényt a kutya gyógyírként eszi. J: ’Elymus repens. 328) (< lat. A mony ’here’ jelentés . az utótag magyarázatára l. ha a gyomra beteg. A büdös pipitér levelei a f szerkapor ’Anethum graveolens’ leveleihez hasonlóak. 29: 362).. Hundsdill tükörfordításával keletkezett. || ebgyógyító 1813: Ebgyógyító (Magy. Gramen caninum (NclB. Marzell Anthemis cotula a. A gyógyító magyarázó elem egyéb hasonló szerkezet növénynevek hatására kerülhetett a névbe. rókamony. 115). 1775: Eb kapor (Csapó 254). 1583: eb nyelw (Clusius– Beythe 4: BotTört. 125: 422. J: ’Anthemis cotula. 1783: Eb Kapor (NclB. ebmonyf 1601–16: eb mony fi ’Orchides. a lat. ebnyelv 1525 k. 125: 422.: Eb kaproth gr. 44). Vö. J: ’ua. társneve a kutyakapor a R. 363).. m. mint az agármony növénynév. Nyr. canénus ’kutya-’ melléknév) fordítása. eb’. lat. ebkapor 1577 k. vö. 1948: Ebgyógyítóf (MagyGyógyn. — ebgyógyítógyökér 1903: ebgyógyító pázsit v. Az ebgyógyítópázsit elnevezés magyarázata. MNy. . gyökér (Hoffmann–Wagner 11). ebgyógyítópázsit ebgyömbér 1578: Eb gyxmbęr (Melius 174a). 1783: Eb-gyógyító páÐint (NclB. csíp s. 328). ezek dörzsölésre undorító szagot kölcsönöznek a növénynek” (Hoffmann–Wagner 171). 1578: Eb nyelw (Melius 150). 1577: chiroglossa [a. ill. gör. Genaust canínus a. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. a név a kutyaheréhez hasonlítható ikergyökérgumókra vonatkozik. borsíz növény. 333).’. Az ebkapor. Hunds-Pfeffer (Veszelszki 343) ’kutyabors’. 368). J: ’Orchis morio.. testiculi’ (Nyr. ném. Hundshoden ’kutyahere’. canénus ’kutya-’ melléknév) tükörfordítása. a R. (OrvK. silány min ség f szer. Az ebgyömbér Melius alkotása.el tag jelzi. dog’s grass ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. még gyömbér. 1578: Harmad fęle Eb kapor (Melius 72). 419). Az ebgyógyító elvonással keletkezett az ebgyógyítóf névb l. J: ’Euphorbia sp. 1595: Eb kapor (Beythe 95). Genaust Cýnodon a. 1583: eb kapor Cotula (Clusius–Beythe 4: BotTört. 528). 1798: Eb-kapor (Veszelszki 177). hogy a borsos keser füvet régen f szerként használták. 528). Cynosorchis (Csapó 298) (< gör. 1783: Eb-nyelv (NclB.. 528). 126). F vészk. borsos keser f ’. szln. zingiber ’gyömbér’. Hundsgras ’kutyaf ’.

125: 424.’. és a lat. Cynoglóssum (lat. J: ’ua. | vízi ~ 1775: Vizi eb-Ðzölö (Csapó 79). A névadás alapja talán az. ▌ 4. 664). 1533-ban már említik a növény német nevét: „Cynoglossa: Hundstzung” (l. ebsefa (MagyGyógyn. A névadás alapja az. J: ’Solanum dulcamara. 340). J: ’ua. J: ’Atropa belladonna. 379). 664). 1578: Eb ÐÅxlxt gr. XVI. Hundszunge ’kutyanyelv’ is hatással lehetett. 340).. J: ’ua. ▌ 2. 125: 424. vizivagy veres ebsz l (Hoffmann–Wagner 40). 1520 k. 664). 1903: ebrontóf (Hoffmann–Wagner 109).: De strigio siue solatro: Ebzewle (StrassbGl. J: ’ua. 1798: Veres eb-Ðzflf (Veszelszki 45). 1595: Eb ſzxm (Beythe 88a).és bolondító~ 1578: aluto és bolondito Eb ſÅxlxuel gr. J: ’Solanum nigrum.’.ebrontóf 146 ebsz l (Melius 150).’.’ nevez meg. — erdei ~ 1813: erdei. Marzell Inula conyza a.. | kerti ~ 1578: kerti Eb ſÅxlxnec gr.: Solatrum: eb zewlew (Ortus: RMGl. 664). Hundstod ’kutyahalál’. Az ebsefa az eb ’kutya’ és a se nyomatékosító elemb l tömbösö- dött összetétel. 1775: EbÐzem (Csapó 248). J: ’Aconitum vulparia. a ném. 1775: Eb-nyelvü-fü (Csapó 77). 1783: Vizi Eb-Ðzölö (NclB. ebnyelv ebrontóf 1. gör. lat. szep szôlô (SzikszF. kutyafa. fent).’. J: ’ua.’. napellus. Az ebrontóf sisakvirág-fajokat ’Aconitum sp.2: RMGl. 1500 k. J: ’Inula conyzae.: solatum: eb zele (SchlSzj. erdei peremizs’. Péntek–Szabó. A növénynek ezt a tulajdonságát már Melius említi: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. fekete csucsor’. közönséges kutyabenge’. 1578: Eb ronto f× (Melius 155a). 1595: Eb Ðzxlx (Beythe 110). veres. ▌ 3. J: ’ua. J: ’ua. — alutó. | kertekben term ~ 1578: kertekben termx Eb ſÅxlx (Melius 86).: Cyglassa. J: ’Frangula alnus. Farkaſt.’. 1783: Eb rontó-fü (NclB.’.’. b): RMGl. 1775: Eb-szölö (Csapó 78). v. ebnyelv f (SzegSz.’.: Solanum hortense. — fekete ~ 1998: fekete ebsz l (Priszter 506). Genaust Cýnodon a. Lingua canina: ebnyelxe fÿw (De Herbis: RMGl. 664). — halálos bolondító~ 1578: Halálos bolondito Eb . Ember és növényvilág 290). 1578: Eb Ðzxlx (Melius 85). 1998: ebnyelv f (Priszter 351). Nyr.’. F vészk. 164). ▌ 2. Növényszótár 4). Melius a lat. 664). J: ’ua. tónsus a. Az ebszem Melius alkotása. kynoglôsson < gör. 1533: Solatrum: Nachtschadt: Eb sxlx (Murm. ebrózsa l. Vö. 1525 k. 125: 424. tondēre ’nyes. J: ’ua. Cynoctonon (Melius 155a) (< gör. A névadás alapja a növény keskeny. Nachtschatt: eb Zoeloe (SzegSz. 258). (Melius 86). ebsz l 1. R. (Melius 86a). Lingua Canis. a névadás alapja a fa használhatatlansága. 1911: ebrontóf (Cserey. — közönséges ~ f 1998: közönséges ebnyelv f (Priszter 351). nyelv formájú levele.’.: Solatrvm: Eb zewlew (Herb. | vad ~ 1903: vad-. 2. J: ’ua. kynós ’kutya’. Ebet xl. (Melius 11a). J: ’ua. 415). ebsz l (Nyr. 1577: solatrum: eb szxlex (KolGl. XVI.: RMGl..: RMGl. sz. ném. eb Sz[ l ] (Magy. Idegen nyelvi megfelel re vö. … hertelen embert.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. Nyr. maszlagos nadragulya’. 1590: Solanum hortense: Ebszôlô vag. kutyát mérgeztek.: RMGl. ký#n ’kutya’.’. | felfutó ~ 1775: Fel-futó ebÐzölö (Csapó 79). Solatrum: Eb zewlew (Növ. | veres ~ 1783: Veres Eb-Ðzölö (NclB. 1783: Eb-Ðzem (NclB. — N. Melius a latinból fordított ebnyelv növénynevet . 1405 k. glôssa ’nyelv’) tükörfordításával keletkezett. | piros ~ 1903: Piros ebsz l (Hoffmann– Wagner 40). minden állatot meg xl” (Melius 156). Katikasisakvirág’. 664).. Az ebsefa népi elnevezés. Szabó. lingua canina ’kutyanyelv’. ebnyelvü f (Nyárádi 85). | orvosi ~ f 1998: orvosi ebnyelv f (Priszter 351). 1: 307). A névadásra a ném. J: ’Aconitum napellus subsp. kynoglôssos. Az ebnyelv a lat. kutyarózsa ebsefa N. gyötör’) mintájára hozta létre. — N. J: ’ua. 389). jelentése ’a kutyának se jó’. 664). Nyr. hogy a virágfejecskék állatszemhez hasonlóak. kesernyés csucsor’. kýōn.: RMGl. Genaust Cýnodon a. ebnyelv f l. I: 307). ebszem 1578: Eb ſÅem (Melius 138a). cynogl#ssus < gör. vízi. farkasöl sisakvirág’. 43: 311. Hundsaugen (Melius 138a) tükörfordítása. Melius 431. hogy a növénnyel farkast.: RMGl.

’. kutyatej. mételmaszlag’. Vö. MNy. ezek a növény ízére utalnak. erre utalnak az erdei. a kertekben term pedig azt mutatja. Az ebtej összetett szó. az ebsz l el tag a növény R. hogy tejszer ragacsos anyagot tartalmaznak: „a’ belflök ki-ſzivárgó téjrfl mindeneknél esméretesek” (Veszelszki 211).).: RMGl. J: ’ua. A mételmaszlag (4. le. sz. Melius 370. erd ben.: Eb Teyrql gr. (OrvK. melyeknek közös jellemz jük. csucsor. Hundesbeere ’ebbogyó’ mintájára jött létre. veres jelz k a termés vörös színét jelzik.) fekete jelz je a termés színére utal. hogy Melius 1578-ban mind a négy növényt ebsz l néven említi. A hasindító kutyatej (1) nagy ~ nagyobb jelz je a lat. ebtej 1. 125: 425. 1583: eb tey (Clusius–Beythe 4: BotTört. 129). — nagy ~ 1775: nagy eb-téj (Csapó 81). Ezeknek a növényeknek közös tulajdonsága. a növény és neve a német patikusokkal terjedt el az országban. Az adatok mutatják. a sz l utótag a fürtös. Az összetétel ebel tagja azt jelzi. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hasindító kutyatej’. Cataputia maior utótagjának fordítása. 406–7.-hv. a növény értéktelenségére vonatkozik. vad és vízi jelz k.-i OrvK. és a növénynevet összefoglaló ’különféle mérgez . 1775: Eb-téj (Csapó 80). EÅ gÿakor chÿoklaÐth hoÅ” (OrvK. Az alutó. halált okoz. keser vagy az édeskeser jelz t illesztették. J: ’Euphorbia cyparissias. J: ’ua. Åÿnthe olÿan aÅ ÿÅÿ mÿnth aÅ Teÿnek. J: ’ua. ebsz l csucsor 1948: Ebsz l csucsor (MagyGyógyn. Az ebtej elnevezés valószín leg a ném. A XVI.: Agrimonium: eb teÿ (BesztSzj.).. és onnan esetleg „Patica- riuſoc” útján hozzánk is: „EſÅt hiyac à Paticariuſoc Cuculus de leuante. a maszlagos nadragulya (3. Az ebsz l csucsor összetett szó. cserjés ebsz l elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. XVI. laptele-c"nelui. 8). A korai adatokban az ebtej elnevezés a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó tejnedvet tartalmazó növényekre vonatkozik. rom. utótagja a növény szárában lév tejszer nedvre utal. | nagyobb ~ 1583: nagyob eb teij (Clusius– Beythe 5a: BotTört. a XVI. mely valószín leg Egyiptomon keresztül jutott el a mediterrán területekre. 631/12). amelyek fontos szerepet töltöttek be a középkori patikákban. 612/34). hogy a növény a kertekben is el fordult. így ír a csucsorról (1. 631/13)]. élvezhetetlen ízére. 263). Hundmilch). | naptámadatról hozott ~ 1578: Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx (Melius 86). magyarázatára l. 129). századi OrvK. 371). Szabó.) és a mételmaszlag (4. ebkapor (< ném. kutyatej’.) név elé a kés bbiekben a kesernyés. neve. 29: 51–2. hogy a kesernyés csucsor (1. 371). az az Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx” (Melius 85a–86).ebsz l csucsor 147 ebtej ſÅxlx (Melius 85a).) gyümölcse. Növényneveinknek ez a csoportja olyan gyógynövényeket foglal magában mint az ebtej (< ném. Az ebsz l ’kesernyés csucsor’ (1. sz l szer termésre utal. A növény vadon. farkas-kutyatej’. 1395 k. Nyr. század végét l a megkülönböztet jelz k segítségével fajokat is el lehet különíteni. A XVI.. J: ’Euphorbia lathyris. magyarázatára l. is összefoglalóan jellemzi azokat a növényeket [„AZ Eb Teÿ fwek is igqn artalmaſok” (OrvK. J: ’Solanum dulcamara. hogy az egész növény. 687). Hundsmilch tükörfordítása. nyirkos területeken él. 631/13). ebsz l . — ~f 1577 k. ▌ 2. Marzell Solanum dulcamara a. pejoratív érték eb el tagja pedig a nedv csíp s. Az ebsz l a ném. kesernyés csucsor’. pasje mliče. . psi mlecz. Hundsdill).) elnevezések hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkeztek: mindegyik növény mérgez és bogyós termése van. bogyója ehetetlen.és bolondítóebsz l ’maszlagos nadragulya’ (3. J: ’Datura metel. 1783: Eb-téj (NclB. bogyós termés növény’ jelentéssel használja.: Esula: ebtheÿ (Ortus: RMGl. J: ’Euphorbia sp.: „Eb Teÿ fwek” (OrvK.’. A fekete csucsor (2. 1525 k. A piros.’. 1783: Nagyobb Ebtej (NclB. Az ebsz l a németb l fordított igen régi növényneveink közé tartozik. A felfutó ebsz l . 1577 k. szb. a fekete csucsor (2. psie mleko. és bogyójuk is mérgez . 687).): „EÅ Bolondÿto es halalhoÅo Eb Åxlxt ha kÿ megh ÿÅÅa.) srégi ázsiai kultúrnövény. a csucsor utótag a Solanum nemzetség neve.

vö. kutyatej a. Benk 63. Édes gyökérfü (Csapó 259). EWUng kutyatej a. hogy a vasf vel és gyökerével ecetes uborkát ízesítenek. 280). Hundsblume tükörfordítása. Marzell Colchicum autumnale a. az eb el tag a növény haszontalanságát. 371).’. apium ’petrezselyem’) is. édesfa (MagyGyógyn.. íd(sgyökér (ÚMTSz. a’ kutyákat és matskákat meg lehet ölni” (Márton. Az ebvészmag mag utótagja a növény termésére utal. J: ’ua. Éder. vad édes Gy[ökér] (Magy. édes l. 1783: Eb-tövisk (NclB. Ecetf (MagyGyógyn. TESz.: RMGl. — erdei ~ 1775: Erdei édes gyökér (Csapó 10). échidna ’kígyó’ < gör. 404). mintára jött létre. ebtövis 1584: eb töuisk. angyal~ (→ angyalédesgyökér) ebvirág 1833: eb-virág (Dankovszky 176). J: ’Glycyrrhiza glabra. varjútövis’. | édesgyöker f 1775: Édes gyökerü-fü. J: ’ua. 351). Az ebzeller valószín leg ném. A névalkotásra hatással lehetett a lat. || ~mag 1948: ebvészmag (MagyGyógyn. 50). ami szintén azon a névadási szemléleten alapul. az szi kikerics kutyadögleszt f elnevezésével. az eb el tag a varjútövis jelentéktelenségét jelzi. ecetf N. 404). 1903: Ebvirág (Hoffmann–Wagner 73). — N. — N. 1583: edös gyoker Glycyrrhiza (Clusius–Beythe 5: BotTört. vasf ’. magyarázatára l. 430). ebvirág (MagyGyógyn. 280). A lat. v. I. kutyapetrezselyem. 1998: ebvészmag (Priszter 514). 1181). talán finnugor kori vész ’pusztulás’ összetétele. szakny. 125: 425–6. 1798: Eb-tövis (Veszelszki 335). édesgyökér. J: ’Echium vulgare. XVI.-i Echium (< lat. Növ. J: ’Strychnos nux-vomica. még varjútövis. 125: 426. szi kikerics’. J: ’Polypodium vulgare. 130). F vészk. 1783: Édes-gyökér (NclB. édesgyökér 1. 1798: Édes gyökerÍ-fa (Veszelszki 237). igazi édesgyökér’. J: ’Aethusa cynapium. 1708: éd(s-gyökér (PPBl. a névadás alapja a növény édes íz gyökere. Az ebvész összetett szó. az ugor kori eb és a bizonytalan. canis ’kutya’.. 1783: Édes Paprágy gyökér . Vö. 223). 125: 426. 148). a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. 1998: igazi édesgyökér (Priszter 386). J: ’ua. 430). Vö. spina ’tövis’) tükörfordítása. szakny. MagyGyógyn. XVI. Nyr.’. sztrichninfa’. Az ecetf népi elnevezés. 342).. J: ’Colchicum autumnale. közönséges kígyószisz’. | erdei vad ~ 1813: erdei. igazi édesgyökér’. ▌ 2. J: ’ua.-i cynapium (< édesfa N. o. Nyr. (Beythe 60a).. 1577 k. || édes páfránygyökér 1775: Édes paprágy gyökér (Csapó 11).’. ebfa. 125: 426). 836. ebzeller 1903: ebzeller (Hoffmann–Wagner 57). echidna ’kígyó’ < gör. 148. Marzell Aethusa cynapium a. ill. Az ebtövis a lat. 178). F vészk. 42/9). UEWb. közönséges édesgyöker -páfrány’. 520. édesgyökér. „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27) (< lat. lat. Az ebvirág a ném. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . Nyr. | vad ~ 1775: Vad édes Gyökér (Csapó 10). 148). 1783: Erdei édes gyökér (NclB. ký#n ’kutya’. Hunds-Eppich. ebvész gör. echium 1798: Echium (Veszelszki 196). ebvész 1830: ebvész (Nyr. ebvészmag l.’. — igazi ~ 1948: Igazi édesgyökér (MagyGyógyn. 520. J: ’ua. macskák elpusztítására: „mellyel p. ádáz’.: NySz.ebtövis 148 édesgyökér Marzell Euphorbia a. | édesgyöker fa 1783: Édes gyökerü fa (NclB.: Edqs gÿqker (OrvK. 1595: edxs gyxkernek gr. 125: 426. ágai tüskések: „ágai tövissen végz dnek” (Magy. 2. áhiA ’kígyó’) átvétele. 1590: Glyceriza: Edes gyôker (SzikszF.’. Vö. Nyr. Vö. J: ’ua. J: ’Verbena officinalis. Nyr. magyarázata. hogy a növény magva alkalmas kutyák.’. a növénynév szláv eredet ecet el tagjának magyarázata. ném. J: ’ua.’. 1998: édesgyökér (Priszter 386). J: ’Glycyrrhiza glabra. Az édesfa népi név.: Polypadium: edes gÿöker (De Medicinali: RMGl. J: ’Rhamnus cathartica.). 1783: Vad édes gyökér (NclB. hogy a növény még a kutyának is mérgez . „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27). échis ’kígyó’ < óind.. 125: 426–7. sz. UEWb. mérgez tulajdonságát fejezi ki. 2: 36).

mivel a növény föld alatti része édes. Az édesgyökér növénynév . Genaust glutinósus a. klebrige Erle ’ragacsos éger’. Az égerfa ’közönséges kutyabenge’ (2.: RMGl.édeslevel f 149 egérfark (NclB. éger a.. égerfa a. EWUng.melléknévképz vel és f ~ fa magyarázó utótaggal is megjelenik. J: ’Sedum acre. J: ’Alnus sp. 430). Vö. | ragadós éger 1998: ragadós éger (Priszter 296). 219). az éger ismeretlen eredet . Jágerfa (Herman.: erulus: eger fa (BesztSzj.) édesgyökér neve a lat. 1841: egerfa. édesgyökér. mézgás éger(fa)’. égerfa (Péntek–Szabó. glycyrrhiza. 256). jégörfa (Nyatl.: RMGl. Ember és növényvilág 201).: RMGl. radix dulcis ’édesgyökér’ és a lat. a névadás alapja. 126). 1395 k. jég(rfa. | mézgás éger 1841: mezgés Éger (Barra 413). 211). Az egércsecsf Benk alkotása. 1783: Egerfa (NclB. J: ’ua. Az egér és a j kezdet változatok (jágerfa. A gyökér és a gyöktörzs édes nedvével ételt. J: ’Frangula alnus. Marzell Polypodium vulgare a. szaknyelvi elnevezés is: Alnus glutinosa (< lat. A közönséges édesgyöker -páfrány (2. 1520 k. borsos varjúháj’. hogy a páfrány gyökere „a cukornál többszázszorosan édesebb” (MagyGyógyn. csucsor édeskömény l. — fekete~ 1798: Fekete Éger-fa (Veszelszki 41). éger a.. eufrasia egércsecsf 1783: Egér-tsets-fü (NclB.’.’.: RMGl. glycyrriza (< gör. J: ’Glycyrrhiza glabra. (gerfa. egyedi adat. hosszúkás pozsgás levélkék csecshez hasonlíthatók. | mézgás ~ 1807: mezgés Égerfa (Magy. nem a levele. a t eredetileg eger ~ egres váltakozást mutatott.2: RMGl. gör. Az igazi édesgyökér (1. 1998: mézgás éger (Priszter 296). Valószín leg a lat. J: ’ua. glycyrrhiza. Pászt. Genaust Glycéria a. R. (OrvK.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. — N... 668). F vészk. J: ’Alnus glutinosa. Vö. glykýrrhiza < gör. J: ’ua.: milifolium eger farc (SchlSzj. a fa innen kapta az enyves. 423). eg rfa.. 2. páfrány édeskeser csucsor l. égerfa. A névadás alapja. Idegen nyelvi megfelel re vö.’. glykýs ’édes’.: RMGl. hogy a növény vadon terem. ném. Az édes páfránygyökér jelz s el tagja ném. glūtinōsus ’ragadós’). 1405 k.) édesgyökér nevének hatására alakult ki. 213). J: ’ua. 1578: Eger fa (Melius 11a). eforbium l. rhíza ’gyökér’) tükörfordítása. italt ízesítenek. TESz.: Millefolivm: Egherfark (Herb. jég(rfa.: Alnus: ni: arbor: Eger faa (GyöngySzt. a vad jelz arra utal. 1998: mézgás égerfa (Priszter 296). a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. A friss rügyek ragacsosak. Az igazi jelz más édes íz gyökerekt l különíti el a növényt. euforbium efrasia l. édesgyöker -páfrány (→ páfrány).: BotTört.’.’. 1595: Egxr fa (Beythe 10a).: Millefolium: eger fark (BesztSzj. kömény édeslevel f 1577: gliciriza: edes leuelw fÔ (KolGl. 219). éger(fa)’. 1577 k. egerfa.’. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik. Marzell Alnus glutinosa a. éb(rfa. 511). . 1234: „Arbor que Hungarice dicitur egurfa” (OklSz. 1560 k. Az egércsecs elvonással keletkezett az egércsecsf névb l. Süſsfarn (Veszelszki 355) ’édes páfrány’ és az igazi édesgyökér (1. F vészk. Vö. báránycsecsf . égörfa. mézgás. erre utal a lat. 1583: egör fa Alnus (Clusius–Beythe 2a. 1405 k.). | ragadós ~ 1998: ragadós égerfa (Priszter 296). — enyves ~ 1998: enyves égerfa (Priszter 296). Kleb-erle ’ragasztóéger’. J: ’ua. || éger — enyves éger 1998: enyves éger (Priszter 296). 368). édesgyöker -páfrány l.: TESz. a növénynek a gyökere édes.’. ▌ 2. Süſsfarn (Veszelszki 355) tükörfordítása. 368). 620). — egércsecs 1813: Egértsets (Magy. jégörfa) feltehet leg népetimológiával keletkeztek. ragadós jelz ket. égerfa 1. a gyökér magyarázó utótag. J: ’ua. b): RMGl.) összetételb l adatolható. a levelek nagyon hasonlóak a mézgás éger(fa) leveléhez. hogy az apró. 168). Az éger kezdetben az égerfa (1. egérfark 1395 k. jégerfa (Barra 403). J: ’ua. glycyrriza ’édesgyökér’ hatására keletkezett. 36).: Egqr fanak gr. közönséges kutyabenge’.: erulus: eger fa (SchlSzj. igazi édesgyökér’.). a szókezd magánhangzó rövid volt.) édesgyökér neve feltehet leg a ném.

415). erdei hölgymál’. A közönséges tyúkhúr (3. egérfarok (ÚMTsz. 410). pil#sus ’sz rös’ kicsinyít képz s alakja). parlagi macskatalp’. egérfarkú f vet gr. 1807: Egérfül (Magy. — kis ~f 1783: Kis Egér fül-fü (NclB. orrához hasonlítanak.: RMGl. hogy a növény puha. kóró) magyarázó szerep ek. vége: Egér fark-kóró (De Herbis: RMGl. 2. ▌ 2. Vö.) egérfül neve Melius alkotása. J: ’Antennaria dioica. a névadásra a növény egyéb R. Marzell Achillea millefolium a. 1775: Egérfül (Csapó 286). 1583: egher fark (Clusius– Beythe: BotTört. 1807: egérfark (Magy.) és a közönséges cickafark (2.). Ugyanezen a szemléleten alapul a növény mai hivatalos elnevezése: cickafark. parlagi macskatalp’. ill. 219). Egérf (MagyGyógyn. ezüstös hölgymál’. egérfarkú virág (ÚMTsz.’. 1595: Eger fijl (Beythe 97a). a lat. J: ’ua. — N.). közönséges cickafark’. J: ’Hieracium murorum. Mausohr. J: ’ua. 220). || egérfülecske 1948: Egérfülecske (MagyGyógyn. nevei is hatással lehettek. 220). A libapimpó (1.) egérf és egérorrúf elnevezéseinek alapja. egérfarak. vö. J: ’Potentilla anserina. ▌ 2.). egérfarku-fi. eger-fark (MTsz. Mausöhrlein (NclB. Millefoliu : Egerfark (Növ. 500. egérf (ÚMTsz.. A névadás magyarázata. egérfül 1. TálmoÐó f×vel. 87). lat. 1578: „ſÅxrxs leuel× Egęr f×l” (Melius 79–80). egérfarku f nek gr.. Az ezüstös hölgymál (1. Az egérfark összetetett növénynév. egérfarkófüj. 1595: Eger fark (Beythe 114). Auricula muris (Melius 181a) . 1798: „kisſebb és’ nagyobb Egér-fÍl-fÍ” (Veszelszki 348).’. millefolium. egérfarkufüjj. A közönséges cickafark (2. lat. egerfarkkóró. egérfarku-fí. s-azt igya” (PaxCorp. Az elnevezés alapja a növény puha.) egérfül neve szintén Melius alkotása. ang. hogy „A’ levelei akkorák és ollyan ſzöröſſek.) egérf neve azon alapul.: „Eoregbÿk Egerfark fweth tqrÿ eoÅwe borral. auris ’fül’ kicsinyít képz s alakja). 1745: Egér-fark-fü (Torkos 7). annak aÅ leweth aggÿad ÿnnÿa melegqn” (OrvK 189/1). v. útszéleken. J: ’ua. Auricula (Melius 79a) (< lat. Marzell Achillea millefolium a. J: ’Stellaria media. hamu ſzinüek” (Csapó 81).. XVI.. sz rös levelei az egér farkához. Az egérfarkf és egérfarkkóró összetételben az utótagok (f . N. ▌ 4. mez kön fordul el (ahol egerek.’. myos#ta ’egérfülecske’). illetve. egér farku f vet gr.: RMGl.). pilosella (< lat. egérf . Vö.’. J: ’Achillea millefolium subsp. 219). egerfargóró..’. — ~f 1775: Egérfül-fü (Csapó 81). Idegen nyelvi megfelel re vö. 213). J: ’ua. J: ’ua. 295). F vészk. sz. — kisebb ~f 1783: KiÐÐebb Egér fül-fü (NclB. Tormentilla gy×kérrel.).: Millefolium: [Eg]er fark (De Herbis: RMGl. egérfarkú cickóró l. egerfarggó²r~. F vészk. 171). bogarak is megtalálhatóak). egérf#rkDórDó. a lat. sz rös leveleinek az egér farkához való hasonlósága. egerf . hogy a levelek kicsi állatfülhöz hasonlóak. közönséges tyúkhúr’.). 1590: Eger fark (SzikszF. 1948: egérfül (MagyGyógyn. F vészk. F vészk. libapimpó’. 1798: Egér-fark-kóró (Veszelszki 460). J: ’Antennaria dioica. J: ’Achillea mille- folium subsp. — ~f 1577 k. 126). 468). 410). a finnugor eredet egér és a far f névb l -k névszóképz vel létrejött fark összetétele. ném. egérfarku f . N. 126). 1525 k. mouse-ear-hawkweed. cickafark. 1578: Egér f×l (Melius 181a). közönséges cickafark’. egérfark.) egérf elnevezése népi név. myos#tis. hogy száraz árokpartokon. egérfarkkóré. egérfark. 1798: Kis egérfÍl-fÍ (Veszelszki 238). J: ’Hieracium pilosella. egérfarkúf . egérfarkóró. — N. — kis ~ 1807: kis egérfül (Magy. Marzell szerint az egér el tag talán a növény jelentéktelen voltára is utal. 486). | ~virág N. sz. egérfarkkóró. 368). | ~kóró XVI. || egérorrúf N. A libapimpó (1. egérf#rk. cickafark egérf 1. egirfarkó fü (ÚMTsz. — N. Egér-fark f×vel…. 220). millefolium. mint az egér füle. egérorrú f (ÚMTsz.: Millefolium: egeerfark (Ortus: RMGl. — kis ~ 1813: kis Egérfül (Magy.. egerfarkú füvet gr. fonákjuk ezüstös.’. J: ’ua.egérf m 150 egérfül 219).’. J: ’ua. egérfarkúfüjj. egérfarkú kóró (ÚMTsz.’. 1690: „Fxzz Vizet. J: ’ua. egérfarkvirág. Myosotis fordítása (< lat. egérfarkúfüvet gr. 1578: Egęr f×l („magas à ſÅára”) Melius 79a).). ▌ 3. UEWb.) és az erdei hölgymál (2.

egérszagu”. J: ’Ruscus aculeatus. sóskaborbolya’. A növény egér z hatásáról szinte minden szerz megemlékezik: „ha fel f×ggeſÅted az házban. F vészk. || egér z f 1578: Egér ºz× txvisk. vö. Növényszótár 32). egérf égikincs N. 435.. ogrosl ’köszméte. 415) fordításával keletkezett. a névadás magyarázatára l. Az egérfülhölgymál összetett szó. magyarázza a növény hatását. egérfül Pupteneuert. || egér z tövis 1578: Egér ºz× txvisk (Melius 56a). Marzell Antennaria dioica a. Genaust Mýagrum a. agrestum. J: ’Berberis vulgaris. Acánthus a. ezüstös hölgymál’. egérorrúf l.: Agreſtum: egreÅ (TESz. gör. Szent Péter kulcsa. égikincs (MagyGyógyn. egérfülecske l. 4: 31). J: ’Cynoglossum officinale. éretlen sz l leve’. jegenye égörfa l. melynek bogyói nem érnek meg teljesen’. vadon term . J: ’Primula veris subsp. egérfül. Az égikincs népi név. lat. mŷs ’egér’. az el tagra l. UEWb. ol. talán a ném. Mäusdorn (Veszelszki 388). égivirág N. kfn. égi virág (MagyGyógyn. Szabó. egres a. egértövis 1578: Egér txuis (Melius 56a). Az égivirág népi név. Az éjjelilámpa népi név. egér z f és egér z tövis Melius alkotása. égerfa egres — veres~ 1903: veres egres (Hoffmann–Wagner 65). Az egértövis. Az egérszagúf névadás alapja. éjjelilámpa (Csapody– Priszter. 1775: Egértövis (Csapó 83). agrestis ’mezei. egértövis egérfülhölgymál 1807: Egérfül Holgyomál (Magy. Genaust aurícula a. hölgymál. az utótagra l. Idegen nyelvi megfelel re vö. agres. „B zit l minden bogarak elszélednek” (Barra 301). egres’. A név keletkezésének indítéka.’.’. Egereket ki ºzi” (Melius 57a). az egér z f és egérz tövis is a latin név hatására jött létre. hogy a növény kis levelei egérfülhöz hasonlóak. MÀusedarm ’egérbél’. MNövSz.. J: ’ua. EWUng. tavaszi kankalin’. J: ’Hieracium pilosella. 1998: egértövis (Priszter 487). A parlagi macskatalp (4. egér z f . hogy az egerek eltávozzanak” (Veszelszki 388). ákantha ’tüske’) tükörfordítása. muris ’egér’) fordításával hozta létre. 326. J: ’ua. az elnevezés a virág kék színére utal. MNy. szürkés. „a’ házban felakaſztják. 428).. agresta ’olyan sz l fajta. egybojtosf l. k. kékvirág. MeuſÅdorn (Melius 56a). J: ’Taraxacum officinale. 1911: veres egres (Cserey. EWUng. Idegen nyelvi megfelel re vö. 209). Vö.egérfülhölgymál 151 éjjelilámpa (< lat. 52). bogyói savanykásak. bojtosf éjjelilámpa N.). az TESz. veris. de ezekben Melius az z igéb l képzett folyamatos melléknévi igenévvel pontosítja. vagy f× (Melius 56a). Myacantha (< gör. 1783: Egér-tövis (NclB. Hasonló szemléleten alapul pl. lámpavirág. sz rös levelek egérfülhöz hasonlóak. esetleg a bajor-osztrákból kerülhetett át. agrasl. a névadás magyarázatára l.. hogy az apró.. . vad’. szúrós csodabogyó’. ég a. egérszagúf 1841: egérszagufü (Barra 301). pitypang’. 1595: Eger txuis (Beythe 124). Diószegi–Fazekas alkotása. Az egres vándorszó. TESz. az egértövis növénynév a lat. agr#Å ’egy fajta savanyú lé’. hogy a növény büdös: „Illatja kedvetlen. a névadás magyarázata. az egértövis növénynév is. 449). a finnugor eredet ég ’égbolt’ -i melléknévképz s származéka. Himmelschlüssel ’égi kulcs’ elnevezés hatására jött létre. egér z tövis l.) egérfül ~ egérfülecske elnevezése a ném. baj. pilosélla a. Melius 394. kék búzavirág’. Végs forrása a lat. J: ’Centaurea cyanus. az egreshez hasonlóak. piros szín ek. ném. közönséges ebnyelv f ’. agresto.-osztr. ném.. auricula ’fülecske’. sz rösf és kis egérfül (→ egérfül) helyett. ég a. egres. Az egres a magyarba olaszból. agresta ’éretlen sz l bogyó. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az egérfülhölgymál nevet javasolja a R. A veresegres ’sóskaborbolya’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Mausöhrlein (NclB. egönye l. els megjelenése: 1395 k.

élek-halok (MagyGyógyn. 216).’. Növénynevek 28. 1948: elecske (MagyGyógyn. 142). bókoló amaránt’. az eke ’mez gazdasági eszköz’ és a gúzs ’béklyó’ összetétele. kökény’. 340). A vízi jelz arra utal. ekegúzs 1903: ekegúzs (Hoffmann–Wagner 99). elalutóf 1. tövises iglice’. az alutó az alu. fürge’ tövéb l. eleven a. kökény’. J: ’Mandragora elefántormánya N. hogy az er sen tüskés kökényen fennakad az eke szántás közben. magyarázatára l.(szik) ige -t igeképz s és -ó igenévképz s származéka. ▌ 2. de talán származhat a név az eleven megszilárdult ragos alakulat ele... hogy a növény vízben él. boronafa. TESz. ekeny g l. tövises iglice’. Az elecke nemzetségnév. piros virágzata. Az ekeakadály ’tövises iglice’ (1. F vészk. — Ö: vidra~. EWUng. 1578: el aluto f× (Melius 51a). a növény szintén tüskés. „Remora aratri” (< remor#men ’akadály’. J: ’ua.) elnevezés alapja. boronafa. vö. 1948: Ekeakadály (MagyGyógyn.. EWUng. 1775: Eketartó-fü (Csapó 120). N. J: ’Capsella bursa-pastoris. Waſſerklee (Veszelszki 454) ’vízihere’. tövises iglice’. ormány a. Az elefántormánya népnyelvi elnevezés. ormány a. közönséges pásztortáska’. Vö. elefánt a. 393).’él . J: ’Solanum dulcamara. eke a. 1948: ekenyüg (MagyGyógyn. a latin eredet elefánt és az ormány nyelvújítási származékszó (orr + -mány f névképz ) összetétele. || ekeny g 1783: Eke-nyüg (NclB. elefánt a. ▌ 3. J: ’Potentilla . 126). J: ’Menyanthes. Az elecke hasonlót fejezhet ki. eke a. J: ’Amaranthus caudatus. a lat. ▌ 2. vidraf | Menyanthes trifoliata. 1578: Éke akadaly (Melius 48). (Barra 294). eke a. gyorsan szaporodik a vízben. Az ekeny g Benk alkotása. elalutó szépsz l l. ar#trum ’eke’) (Melius 48) fordításával hozta létre. 1595: Eke akadaly (Beythe 64a). EWUng. Diószegi–Fazekas alkotása. vízielecke (MagyGyógyn.. a növénynév arra utal. A névadás alapja a bókoló amaránt hosszú. halált okoz. tavaszi mandragóra’. — N. A névadásra talán a ném. A kökény (2. jelölt birtokos szerkezet. 1578: el aluto f× (Melius 51a). élek-halok (Jávorka 978). 1798: El-alutó-fÍ (Veszelszki 305). „Remora aratri” (Melius 48) (< remor#men ’akadály’. Az eketartóf Melius alkotása. elefántormánya (Péntek–Szabó. 263). vidraf ’. 401). ar#trum ’eke’) fordításával hozta létre. hogy a növény mérgez . Schlaffkraut (Melius 85) is hatással lehetett. EWUng. Az elalutóf ’Mandragora officinarum’ (2.. a ny g ’lósz rb l vagy kötélb l font béklyó’ utótag Melius akadály és tartó elemeinek (az ekeakadály és eketartóf növénynévben) szinonimája.. 1841: eleczke (Barra 294). ekeakadály. J: ’Prunus spinosa. kesernyés csucsor’. 160). vö. ném. Mollay. hogy a tüskés növény a szántást akadályozza. Ember és növényvilág 202).. élekhalok (MagyGyógyn. elecske (ÚMTsz. J: ’Ononis spinosa. 142). hogy a növény szintén mérgez . mint a vidra el tag a vidraelecke vagy vidraf elnevezésben: a növény er sen. ehhez pedig Diószegi–Fazekas kicsinyít képz t illesztett. elecke 1807: Eletzke (Magy. TESz. összetett szó. — N. 1903: ekeakadály (Hoffmann–Wagner 99). 216). N. gúzs a. Az elalutóf ’Atropa bella-donna’ (1. Az ekegúzs összetett szó. TESz. gúzs a. eleven a. J: ’Ononis spinosa. a névadás oka ismeretlen. pogány~ eketartóf 1578: Éke tartó f× (Melius 48). — vízi ~ 1841: vizi eleczkének gr. élekhalok 1. a lat. 1783: El-alutó-fü (NclB.). Vö. 1783: Eke-tartó-fü (NclB. 1783: Élek-halok (NclB. A névadás magyarázata. eketartóf ékesség l.. ormányhoz hasonló. eke a. Az ótörök eke ’szántásra használatos mez gazdasági eszköz’ el tag magyarázata.) Melius alkotása. ▌ 2. Melius ekeakadály növénynevével.) növénynév ’elaltatóf ’ jelentés . J: ’Atropa bella-donna. J: ’Ononis spinosa. maszlagos nadragulya’. J: ’Prunus spinosa. ekegúzs. sz l officinarum. 401).) ekeakadály neve hasonlóság alapján keletkezett. 1775: Ekeakadály (Csapó 120). 1775: Élek halok (Csapó 214). TESz. még álomhozóf .ekeakadály 152 élekhalok ekeakadály 1.

hogy a növény hosszú szára miatt ide-oda hajladozik. martilapu’. el fordúlt f×” (Melius 155a). A névadás alapja talán az. J: ’Pulmonaria officinalis. mérgesf morio. agárf elfordultf 1578: el fordúlt f× (Melius 155a). tavaszi mandragóra’. 1948: elfordult gyöker f (Halmai 5). hasonmás’ . az agárkosbor hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést. úgy hitték. a lat. belÐx kilÐx dagadaÐt gyogit. Az embernek orra teker körülírásos növénynév. MagyGyógyn.’. valószín leg a növény gyógyító hatására utal. a f utótag magyarázó szerep . Az elfordult gyöker f elnevezés a XX.’. az ember ’a legmagasabb rend él lény’ és a kép ’hasonlóság. Vö. A név . Vö. — ~f 1798: Ember-erffÍ (Veszelszki 329). él -halóf (MagyGyógyn. azt fejezi ki. emberkép f (MagyGyógyn. | elfordult gyöker f 1903: elfordult gyöker f (Hoffmann–Wagner 110). viſÅſÅa fordúlt ſÅxlx. és így jellemzi: „mivel a’ két ágú gyökere igen hasonlít az ember testének a’ küldökön alólvaló réſzéhez” (Veszelszki 306). Melius alkotása. közönséges torma’. J: ’ua. J: ’Armoracia rusticana. | gyökere elfordult f 1578: gyxkere el fordúlt f× (Melius 155a). Az embergyökér az ang. hogy régen úgy gondolták. nyilván Melius növényneveib l hozták létre. libapimpó’. de keueÐet igyal benne. hogy a gyökér birtokosa minden bajt. J: ’ua. hogy a növénynek er s gyógyító ereje van. emberkép f N. rossz szellemet távol tarthat magától. többszörös összetétel. Nasturtium (< lat. elején keletkezett. egészséges nemi életet. J: ’Orchis embergyökér 1998: embergyökér (Bremness 187). Az emberer összetett szó. vua versa fordítása: „Vua verſa. Az emberkép f népi név. J: ’Tussilago farfara. A gyökere elfordult f szintén Melius alkotása. 222). es keueÐet izol henne. a növény értékes gyógyító erejére utal: „minden belſx betegſéget gyogyit” (Melius 145a).) élekhalok népi neve a növény gyógyító és egyúttal mérgez hatására utal: „Ha vizet vezxd az kerti Eb Ðzxlxnek az viraganak. a tüd f virágai tavasszal vörös szín r l kékre változnak. ember l.elfordultf 153 embernek orra teker anserina. a jelz a lat. hogy a növény bizonyos részei emberi testrészekre emlékeztetnek: pl. az ember ’férfi’ és az er ’szexuális hatalom’ összetétele. n#sus ’orr’. J: ’ua. a névadás magyarázata. n#sturtium. J: ’Aconitum vulparia. Az él halóf népi név. sz l elfordult gyöker f l. asszony~testef emberer 1775: Embererö (Csapó 297). Knabenkraut ’fiúf ’ (Veszelszki 329). 61. er t adnak a férfiaknak. A névadás szemléleti háttere lehet a növény gyökérzete. manroot tükörfordítása. Az emberer névadás magyarázata az. elharapott gyöker f l. ném. 315).melléknévképz s származékának összetétele. a gyökér magyarázó elem a növény mérgez részére utal. menta él l. torqu#re ’csavar’) nyomán jött létre. Idegen nyelvi megfelel re vö. Veszelszki bolondf néven említi a növényt. Az elfordultf Melius alkotása. Az élekhalok ’Capsella bursa-pastoris’ (1. hogy a növény gyökere emberi alakhoz hasonló. leuelenek es gyxmxlchyenek pinkxÐd hauabá. elfordulósz l l.) neve hasonlóság alapján keletkezett. agárkosbor’. sz. mellérendel szókapcsolat. 421). kivágott gyöker f elmeindító házi menta l. 1783: Ember-erö (NclB. az újkor elejéig természetfeletti er vel rendelkez csodaszerként tartották számon a növényt szerte Európában. mert bolonda tezxn” (Beythe 110). mindenkor~ él halóf N. A kesernyés csucsor (2. A libapimpó (3. embernek orra teker 1578: Embernek orra tekerx (Melius 172). A mandragóra sokszor emberi alakhoz hasonló gyökerének a középkorban varázser t tulajdonítottak. ezért a virág színei a tüd színéhez hasonlóak. elfordultf elfordult mérges f l. elfordulósz l (→ sz l ). élekhalok. emberkép f (Jávorka 848). J: ’Mandragora officinarum. s így el segítik az er teljes. illetve az.’. n#sturcium < lat. emberev agárf l. pettyegetett tüd f ’.) a magyar nyelvben keletkezett. 1775: Gyökere elfordúlt-fü (Csapó 88). farkasöl sisakvirág’.

lat. J: ’Centaurium erythraea. Az epef a ném. J: ’Cichorium intybus. Az endívia a lat. vö. engem nefelèjcs (Péntek–Szabó. J: ’Cichorium endivia. enyves bél k” (Magy. J: ’Inula helenium.. 1708: entzián fu (PP.. | 1767: ’Gentiana sp. gencián. | 1708: ’Gentiana sp. endívia.) német mintára alkotott tükörszó. Az engemnefelejcs nyelvjárási szó. a katáng nemzetségnév.’. endíviasaláta 1783: Endivia-Saláta (NclB. a növények felhasználása.. 1775: Entziana (Csapó 260). 411). 455). 1520 k: Genciana: Encia (Herb. a kenyérbél-cickafarkat a nefelejcsfélékhez (Myosotis) való hasonlósága alapján nevezték el. Genaust Nastúrtium a. kígyótárnics’. — csattogó ~ N.. szamóca’. F vészk. erdei szamóca’. A mezei katáng (2.’ (els megjelenése: 1790 k. J: 1520 k. 1578: Endiuia à kit vetnec (Melius 77a). Enyvesbogyó (MagyGyógyn. ném. 1798: Eper (Veszelszki 226). Vö. endívia 1. J: ’Cichorium endivia. a saláta magyarázó utótag. csattogó eper. — N. csattoguó-ep(r.) encián neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre: a tárnics (1.). encia l. J: ’Viscum album subsp. 192). mindkét növény virágzata sok apró virágocskából áll. télisaláta (→ saláta). csattogóep(r. N. 1783: Eperj (NclB. entýbion többes száma < éntybon ’endívia’) átvétele. 1595: Epergy (Beythe 103a).). salátakatáng’. TESz. album. (Melius 77a). a gör. F vészk. encián encián 1. forrása a lat. a ném. EWUng.) és az ezerjóf is keser . a -bogyó utótag a fagyöngy apró. 376). gentiana. 455). A kis ezerjóf (2. Az encia alakváltozat esetleg íráshiba. 1500 k. Enzian átvétele. F vészk. epe l. Az enyvesbogyó összetett szó. felépítése hasonló. az el tag az enyv ’ragasztószer’ -s melléknévképz s származéka. Mollay. a névadás magyarázatára l. endíviakatáng 1807: Endivia Katáng (Magy. Marzell Gratiola officinalis a. Genaust Helénium a. kerek termésére utal. Az endíviasaláta Benk alkotása. 212). 1610 k: Gentiana: Encian f… (Herb d): RMGl. 192). orvosi csikorgóf ’. 78). föld~tárnics epef 1948: epef (MagyGyógyn. 188). tárnics’. enula 1948: Enula (MagyGyógyn. 129). Az enula a növény R. kis ezerjóf ’. ▌ 2. 78. Vergißmeinnicht ’ne felejcs el engem’. 1610 k. MagyGyógyn.encián 154 eper arra utal.) endívia neve hasonlóságon alapul. Diószegi– Fazekas alkotása. enyvesbogyó 1998: enyvesbogyó (Priszter 538). föld~. encián a. ep(rnye. a növényt salátaként fogyasztották. Az endíviakatáng összetett szó. 297). 1405 k. eper 1. mezei katáng’. endívia. helenium ’örvénygyökér’) nevének átvétele.). A nefelejcs ’Myosotis sp.: RMGl. Gentiána a. J: ’Gratiola officinalis. ep(rgye.: RMGl. J: 1395 k. 1767: Enzian (PPB. az el tagra l..: ’Fragaria sp. F vészk. 1578: Endiuiánac gr. Marzell Inula helenium a. epörnye (MTsz. epere. 2. ▌ 2. 1395 k. — ~f 1604: Encian f× (MA. | 1583: ’Fragaria vesca. 368). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az endíviakatáng nevet javasolja a R. az el tagra l.: Fragula: Eperÿ (CasGl. encián (MagyGyógyn.: fragum: eper (SchlSzj. J: ’Cichorium endivia. Endivia (Melius 77a) (< gör. 540). kígyótárnics’. endívia és cikória helyett. dancia. b): RMGl. Ember és növényvilág 198). enula (< lat. 1583: epöry Frage (Clusius– Beythe 4: BotTört. — N. fagyöngy’. J: ’ua.: fragum: eper (BesztSzj.). 1775: Endivia (Csapó 84). J: ’Achillea ptarmica.. és azonos családba (a tárnicsfélék családja) tartoznak. — mezei~ 1813: mezei Endivia (Magy. salátakatáng’. 1775: ’Gentiana cruciata. 1807: Endivia (Magy. 272). Az él sköd fagyöngyöt ragadós bogyóiról nevezték el: „bogyói fejérek. . b): RMGl. entýbia.: ’Gentiana cruciata. salátakatáng’. 1998: endívia (Priszter 337). összetett szó. J: 1604. engemnefelejcs N. tárnics’. kenyérbél-cickafark’. 192). Az encián idegen szó. encián a. Növénynevek 25–30. 258). Gallenkraut tükörfordítása. vagy az enciánból keletkezett a határozóragnak felfogott szóvégi n elhagyásával. örvénygyökér’. földepe. hogy a növény er s illata az orrot csavarja..

A szóvégi rj nyelvjárásokban e hanggal b vült. az eper elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel kerülhetett a natragula mellé. 1578: ’Morus sp. ÀprÀ.: TESz. ▌ 3. pumi ep(r (Péntek–Szabó. J: ’Galium odoratum. A maszlagos nadragulya (3.’. 48. Az ugor alapalak äpp"r"k" lehetett. UEWb.: Egressus … in agrum repperit mandaroras. 1775: Erdei meÐter (Csapó 172). fekete eperfa’. ny lett a j-b l. maamansikka. vö. eperillatúf 1533: Fragaria: Ertberkraut: Eperillato fy (Murm. 1998: eperfa (Priszter 430). A csattogó jelz re l.’.’.’. EWUng. csattantó eper (ÚMTsz. F vészk. az RMGl. fehér eperfa’. J: ’Rubia tinctorum. leány~. idegen nyelvi megfelel re vö. J: ? ’Atropa bella-donna. Az eper si örökség az uráli korból. 1783: Erdei-meÐter (NclB. Gombocz. szagos müge’. Fragaria” (MA. Ember és növényvilág 235). J: ’ua. A szerz knek teljesen igazuk van. | 1998: ’Morus alba. 1595: Epery fa (Beythe 27).: RMGl. csúcsos eper (Péntek–Szabó.) jelentésb l fejl dtek ki.) jelentés eper kétes. ▌ 2. szerz i ezt a megjegyzést f zi hozzá: „Az els szó talán csak íráshibás változata a másodiknak. 73). erdei szamóca’. hogy a növény a földhöz közel terem. 1578: Epery fa (Melius 1a). idegen nyelvi megfelel kre vö. vog. 368). J: ’Fragaria sp. fehér eperfa’. A magyar növénynév nem felel meg a latinnak” (RMGl. Az eperfa (fekete eperfa és fehér eperfa) (2. csattogó szamóca (→ szamóca). 511). savanyú” (Magy. erdei vadmester 1798: Erdei Vad-Meſter (Veszelszki 457). | fekete ~fa 1783: Fekete Eperj-fa (NclB. Erdbeer.eperillatúf 155 erdeimester csattogó epör. | kerek ~ N. ném. szamóca’. 1775: Eperjfü (Csapó 84).. A fekete jelz ’fekete eperfa’ a termés színére. erdeji ep(r (Péntek–Szabó. pomí e átvétele. — ~f 1520 k. mivel a nadragulya bogyóját csillag alakban körülveszik a csészelevelek pontosan úgy. erdei eper. 1998: fekete eperfa (Priszter 430). J: ’ua. — fái ~ 1841: fái eper (Barra 397). szeder~fa.). 1490 k. 1798: Fejér gyümfltsÍ Eper. magyarázatára l. epernye. maszlagos nadragulya’. atlasz~ erdeimester 1. — ~fa 1416: Iuxta arborem Eperfa nuncupatam (Oklsz.. nyilván a termések hasonlósága alapján. | pumi ~ N.) földi jelz jének magyarázata. .: RMGl. | földi ~ 1813: f ldi Eperj (Magy. cs™ttogós ep(r. Marzell Fragaria vesca a. | fehér gyümölcs ~fa 1783: Fejér gyümöltsü Eperj-(Szederj-) fa (NclB. natragula vel epeÿ eperÿ (NagyvGl. 836. valamint gy.’. a harmadik szótag magánhangzója kiesett. Az epret illatával jellemzi a név. 1595: epergy fivnek gr. F vészk. bár a termések színe eltér : a maszlagos nadragulyáé fekete.’. 2. ezért a fajig men azonosítás nem indokolt. Erdbeer-Kraut (Veszelszki 226). 512). | savanyú ~fa 1948: Savanyú eperfa (MagyGyógyn. ▌ 2. T. kerek eper. Àpr è. Ember és növényvilág 235). a növénynév illatú és f eleme magyarázó szerep ek.’. 1998: földi eper (Priszter 378). ném. Bottört. majd mássalhangzós toldalékok el tt kiesett. 423). 193). Ember és növényvilág 235). 1998: savanyú eperfa (Priszter 430). Az erdei sza- móca (1. A pumi eper erdélyi nyelvjárási szó. 1590: Fragaria: eper illato fé (SzikszF. 329). J: ’ua. az eperé piros. TESz. 423). eper ér l.’. | erdei ~ N. Ember és növényvilág 235). P. | csúcsos ~ N.: fragaria: eper fy (Növ. kerek ep(r (Péntek–Szabó. | fehér ~fa 1998: fehér eperfa (Priszter 430). buzér’. J: ’Morus nigra. AL. 257). csattogó-epörgye. J: ’ua. fi. J: ’ua.) jelentések a földi eper ’erdei szamóca’ (1.. (Beythe 103a). selyem~fa. a savanyú jelz a termés ízére vonatkozik: „Gyüm ltse fekete. J: ’ua.: RMGl. Az 1490 k. J: ’Morus alba.: RMGl.. Az eperillatúf körülírásos növénynév. — földi ~f 1775: Földi eperj-fü (Csapó 84). — Ö: bagoly~. Melius szövege alapján nem dönthet el. J: ’ua.). Àp rj è ’földieper’. J: ’Fragaria vesca. mint az eper ’Fragaria vesca’ termését. 255). csattogatottepörgye. J: ’ua.’. Àprij è .). hogy a fekete eperfáról ’Morus nigra’ vagy a fehér eperfáról ’Morus alba’ ír-e a szerz .-i adatban felt nik az eper elnevezés. epörnye l. J: ’ua.’. 1604: „Szimolcza: Epery illatuf×. j-vé vált az e utáni hang. eperfa’. (Szeder-) fa (Veszelszki 315). epergye. J: ’ua. 256). A f utótag magyarázó szerep .. J: 1416. a jelz a rom. Áp r è. eper.

F vészk. a lat. F vészk. Asperula (< lat. gyógyító erejére utal. A lat. a növény mai lat. hogy az egész növény felülete érdes. hogy a vadon el forduló növényt posztó és kelmék festésére használták. 1998: erika (Priszter 322). jellegzetes. Marzell Rubia tinctorum a. R.) a ném. illatos gólyaorr’. J: ’Arnica montana. sebkezel szer. Az esztragorra jelölt birtokos szerkezet. — havasi illatozó ~ 1783: HavaÐi illatozó EÐztrag-orr (NclB. Ernika. F vészk. hogy a növény gyöktörzsét mérgezések. a f magyarázó utótag. Vö. 390). A névadás magyarázata. muskátli’. bors~f ereszt l. -ke kicsinyít képz t illesztettek hozzá. az orr utótag ’cs r’ jelentés .: Rostrum ciconiae: Estrág orra (De Herbis: RMGl. bürökgémorr’. els sorban kígyómarás ellenszeréül használták. 256). 1807: Isztragor (Magy. a névadás magyarázata. háromszög alakú. vö. társneve: Erica vulgaris. er sít f l. J: ’Erodium cicutarium. Az ernikef a lat. 1783: Eskulápius füve (NclB. — N. esztragorrúf Melius alkotásai. v. hegyi árnika’. Az esztragorra. közönséges méreggyilok’. (Melius 20). ▌ 2. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. Az er sf elnevezés a ’nagyezerjóf ’ (1. ernikef 1911: ernikef (Cserey. Marzell Arnica montana a. Asclepias (< gör. 1807: Eskuláp’ füve (Magy. J: ’Calluna vulgaris. Az Eszkulápiusz füve jelölt birtokos szerkezet.) izzasztószer. Az er sf az ótör. de ’nagyezerjóf ’ jelentésben a növény hivatalos neve lett. 344). er l.) és a ’kis ezerjóf ’ (2. c): RMGl. J: ’Centaurium erythraea. er sf (MagyGyógyn. az el tagot lefordították. Növényszótár 19). Bvrsa Pastoris (Herb. Genaust Asclépias a.) sokféle hasznára. orr. száj’. — szagos ~ 1807: szagos Isztragór (Magy.’. J: ’Dictamnus albus. erika 1578: Ericanac gr. rostrum ciconiae (< rōstrum ’cs r. a névadás magyarázata. a kis ezerjóf (2. J: ’Galium odoratum. Waldmeister (Csapó 172) tükörfordítása. 336). pap~e (→ paptarsoly) erszényesf 1540 k. az eszterág el tag ’gólya’ jelentés . váltóláz és hasmenés ellen is használták. paptarsoly. | ’Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre. kis ezerjóf ’. hogy a növény termése erszényre emlékeztet. 284). 544). A névadás alapja. közönséges pásztortás- esztragorr 1. Erica (Melius 20) átvétele. nagyezerjóf ’. eredet er ’valamely hatás el idézésre alkalmas képesség’ -s melléknévképz s származéka. vö. csarab’. ▌ 3. 1578: EſÅtrag orra. 184). A névadás szemléleti háttere a hosszú. 390). érdeske 1948: érdeske (MagyGyógyn. Az erszényesf egyedi adat. er sf (MagyGyógyn. || esztragorrúf 1578: EſÅtrag orru f× (Melius 162). hogy a növény erd kben él.: Bvrsa Pastoris: erzÿnos fw (Herb. Idegen nyelvi megfelel re vö. 398). Arnica elferdítésével keletkezett.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. Melius a latinból fordított esztragorr növénynevet . a nagyezerjóf (1. szívgyógyító erszény l. asper ’érdes’) fordításával keletkezett. emésztésjavító. ném. XVI. erej l. 212). cicōnia ’gólya’) fordításával jöttek létre. Askl#piós ’az orvostudomány istene’) nevének átvétele. 256) részfordítása. N. a lat. szagos müge’. vékony gólyacs rhöz hasonló termés. lapos. citromillatú muskátli’. askl#piás < gör. fülbe~f ka’. . 1798: Aeskulapius’ fÍve (Veszelszki 76). az el tag a növény R. eszterparaj l. lat. c): RMGl. J: ’Capsella bursa-pastoris. és az erszény szót -s melléknévképz vel látták el. J: ’Geranium macrorrhizum. A névadás alapja. A név a lat. ▌ 2. a név vonatkozhat Geranium fajokra is (Geranium sp.) vizelethajtó. J: ’Pelargonium odoratissimum. Az erdei vadmester valószín leg hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1998: er sf (Priszter 359).)’. EſÅtragorra (Melius 162). ember~ Eszkulápiusz füve 1775: Æskulapius füve (Csapó 261). sz. J: ’Pelargonium. Az er sf eredetileg népi név. J: ’ua. ösztörparaj er sf 1. pásztortarsoly.érdeske 156 esztragorr Az erdeimester ’szagos müge’ (1. déli szláv eredet .

mert ember ennek haſznait. A névadásra a lat. 257). hogy a növény étetés ’mérgezés’ (vö. vö.: Diptamum: ezerÿofÿw (Ortus: RMGl. A nagyezerjóf (2. Melius 434.) és kis ezerjóf (4. Az ezerjóf (1. tehát a növény a szemre gyakorolt gyógyító hatásával jó érzést kelt. 1578: Ezer ió f× (Melius 108). apró. F vészk. lúdfiak ~ euforbium 1577 k.’. | ? ’Paliurus. szamártövis’ (TESz.-i latin neve Euphorbia (< lat. J: ? ’Carduus sp. 210). gólyaorr’ (Melius 162).: Eufraſianak gr. 1807: Éfrázsia (Magy.) neveként jelöli ki. Vö. A lat. 1470 k. 212). ▌ 2. 1813: nagy Ezerjóf (Magy. J: ’Centaurium erythraea.: RMGl. Genaust Euphórbia a. — nagy~ 1775: nagy ezer jó-fü (Csapó 86).). 256).: Diptamus eserÿofw (CasGl. az ezerjó el tagban az ezer fokozó szerep . 390). paliurus (SchlSzj.) jelentés ezerjóf hasonlóságon alapuló névátvétellel jöttek létre. | k rislevel -~ 1998: k rislevel -ezerjóf (Priszter 359). eufrasia 1577 k. 9/15). Euphorbia gyakrabban használt tárgyesete (Euphorbium) került. Szabó. Euphrásia (< gör. hogy a növényt mérgezés ellenszereként használták. a lat. 1405 k. a): RMGl. 1590: Dictamnus. krétai szurokf (3. kutyatej’. orvosi szemvidító(f )’. ezerjóf 1. 1783: EffráÐia (NclB. 210).: RMGl. 1798: Nagy-ezer jó fÍ (Veszelszki 190). 368).’. méregöl f . eszik a.: RMGl. centaur#um téves értelmezése hathatott: centum aureī ’100 arany’ szókapcsolatból származtatták (Genaust) tévesen.: RMGl. 2. euphórbion ’tüskés afrikai növény gumiszer tejnedvvel’). 1783: Ezerjó-fü (NclB. a névadás alapja. ▌ 3. gólyaorr. étke l. J: ’ua. J: ’Euphrasia officinalis. 129).. 1583: effrasia Euphrasia (Clusius– Beythe 4: BotTört.. J: ’ua.: RMGl. 210) alapján esetleg feltehet a lat. J: ’Origanum dictamnus. Genaust Euphrásia a. EWUng eszterág a. 1798: Kis ezer-jó-fÍ (Veszelszki 143).: RMGl. Feczke fé (SzikszF. k ris~ ezer io fiw (SchlSzj. J: ’ua.: paburus: ezerÿo fiu (BesztSzj. tövisfa’. Diószegi–Fazekas az esztragorr nevet a Pelargonium nemzetség (3. örvendezik’) átvétele. 1470 k. 1948: Kis ezerjóf (MagyGyógyn. csókaorrúf .: Ezerjó (Julow 258). 255). 255). 1775: EffraÐia (Csapó 255). euphorbia (herba) < gör. 368). 128). étet: 1470: ’megmérgez’) ellen való f . magyarázata. | kisebbik ~ 1595: Kisſebbik ezxr io fiju (Beythe 61a). J: ’Vincetoxicum hirundinaria. TESz. étetés ellen való f 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé.: Diptamus: eserÿofw (CasGl. 1813: Éforbium (Magy. 345). eszik a. 256). 1583: ezörio fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. A növény szakny. 1595: Euphragia. etet. 1525 k. A név szemléleti háttere: „Igazán hívattatik ezer jó fÍnek. J: ’Euphorbia sp. — kis ~ 1775: Kis ezerjó-fü (Csapó 85). J: ’Dictamnus albus. a magyarba a lat. 1520 k. eszterág a. százf (százf f ). 57/24). ezerjóf ’.’.. alysma vel calceolus Mariae: Ezerio fô (SzikszF.). egykor mindegyik varázserej gyógynövény volt. nagyezerjóf ’. paliūrus ’krisztustövis’ (Genaust Paliúrus a.) korai adatainak azonosítása kétséges. tehát száz . 255).: „Euforbiomot roſa olaÿal elegÿch eoÅwe” (OrvK.) azonos neve a termések hasonlóság alapján keletkezett. Vö. 366). a): RMGl. ahol a névadás alapja szintén a sok. a név nem maradt fenn. (OrvK. ▌ 4. Az illatos gólyaorr (2.: paliurus: euphrasia l.. J: ’ua. ha ezeret ſzámlál-is. 1798: Euforbiom (Veszelszki 459).’.) és a muskátli (3.: Diptamus vt Dictamum: ezew Io fyw (Növ. 1783: Kis ezer jó fü (NclB. Az ezerjóf összetett szó.étetés ellen való f 157 ezerjóf ném. TESz. kis ezerjóf ’. 1395 k. euphraínein ’örül. tüskés virágfej. Az étetés ellen való f körülírásos név.). 358). F vészk. közönséges méreggyilok’. krétai szurokf ’. F vészk. Ebben az esetben az ezer el tag jelezheti a növény rengeteg. Euphraſia (Beythe 104). aptó tüskéjét. 1998: nagyezerjóf (Priszter 359). EWUng. J: ’Dictamnus. amely tüskés növény. euphrasía ’öröm’ < gör. eufrasia ezerjó l. || ezerjó 1807 e. Storchen ſchnabel ’gólyacs r. elegendfképpen elf nem ſzámlálhatja” (Nedeliczki 68). 2. auagi.

419). Barra István hozta létre. J: ’Achillea millefolium subsp. fehérhátúf . 300). ezerlevel f (ÚMTsz. vö.. ezüstös fonákúak. gyógyító hatása miatt. Genaust Paliúrus a. Az ezerlevel f lat. Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. Vö. kétszeresen tollazott levelekkel” (Peregriny 359). Vö.: ném. libapimpó’. || patikai ezerlevel 1948: patikai ezerlevel (MagyGyógyn.. ezerlevelü f . centaur#um a gör. Az ezerjó ’nagyezerjóf ’ (2. lat. Az ezerlevel elvonással keletkezett az ezerlevel f névb l. millefolium. J: ’Potentilla anserina. 258). 1807: ezerlevel f (Magy. hogy a növény levelei szárnyaltak. . a cicufarkezerlevel f egyedi névalkotás. Vö. Silberkraut ’ezüstf ’ (Csapó 164). Az ezüstöshátúf magyarázata. ang. százforintosf . Idegen nyelvi megfelel re vö. sz. Szabó. Idegen nyelvi megfelel kre vö. EWUng. Tausendgüldenkraut. folium ’levél’).) elvonással keletkezett az ezerjóf b l. ném. ez(rlevel f . 1775: Ezer levelü-fü (Csapó 82). közönséges cickafark’. F vészk. millefolium (< mélle ’ezer’. millefeuille. mintára jött létre. 1783: Ezer levelü-fü (NclB. 486). A növény „sz rös halványzöld szára mint- egy másfél lábnyi magas.’. A névadásra hatással lehetett a ném. J: ’ua. cickafark ezerlevel f XVI. — N. ezüstöshátúf 1775: EzüÐtös hátu-fü (Csapó 164). 1783: EzüÐtös-hátu-fü (NclB. 1798: Ezüstös-hátú-fÍ (Veszelszki 60).ezerlevel f 158 ezüstöshátúf aranyat ér növény. ang. Genaust milleflórus a. ang. egérfark. Melius 415. Ulrich 2. Idegen nyelvi megfelel re vö.’. Marzell Achillea millefolium a. ezerlevel cicfarkkóró l. — cicufark-~ 1841: cziczufark ezer levelüfü (Barra 206). Tausendblatt. vége: Ezer-level f (De Herbis: RMGl.. silverweed. Helyesen a lat. thousend-leaf. cickafark. az ezerlevel f elnevezés ezekre a jellegzetesen szeldelt levelekre utal. TESz. az el tagra l. common centaury.). fr. J: ’ua. or. 376). золототысячник ’nagyezerjóf ’.

fagyalfa 1. ▌ 2. közönséges fagyal’. csetenye~. gyalogolajfa. J: ’ua. csipke~. nyúlsóska~. halál~. hársszódok~. cser(~). Növ. V. ~gyöngy. leánysóskafa. 1998: fagyal (Priszter 415). tövis~. 62). baď-pu ’f zfa’. fülbe~ Az arábiai facsipa a lat. közönséges fagyal’. borostyán(~). — parlagifagyal 1903: parlagi fagyal (Hoffmann–Wagner 79). közönséges fagyal’. A finnugor . seb~. 1583: fagyal fa (Clusius–Beythe 5a: BotTört. borsóka(~). kökény(~). csipa a. ebse~. Gummi arabicum utótagjának fordításával (arab) és el tagjának értelmezésével (facsipa) alakult ki. csoda~. k ris~level f . | 1405 k. bájf (~). (OklSz. gesztenye(~). Sz.: abies: fagal fa (BesztSzj. eredeti jelentése: ’a szem sárgás váladéka’. baď ’f zfa’. mandula(~). édesgyöker ~ (→ édesgyökér). luc(~). olaj~. cseresznye(~). bodza(~). repkény(~). bagrena(~). éger~. gálna(~). 7: 50. els megjelenése: 1211: ? „Isti sunt serui Zombot Chypa Vocu Voci” szn.: vaccinium: fagal fa (SchlSzj. lürbör~. | vessz s ~ 1807: veszsz s Fagyal (Magy. 1798: Fagyal-fa (Veszelszki 274). tisza~. (Barra 263). rekettye(~). berkenye(~). TESz. F vészk. fagyal’. J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. galagonya(~). EWUng. 1998: közönséges fagyal (Priszter 415).: ? ’áfonyaféle’. farkashárs(fa). ábrahám~. mannak ris(~). kokojsza(~). feny (~). arabmézga. korona~. A fagyal az uráli eredet fagy. cserz ~. gyalogfeny (~). büdös~. szódok(~). LXXXIV. 1998: vessz s fagyal (Priszter 415). isten~. disznótüs~. sz z~. — közönséges ~ 1841: közönséges fagyalnak gr.F fa l. 210). 130). barkóca(~).’. J: ’ua. mimóza(~). szömörce~ (→ szemerke). csarab’.: RMGl. nyír(~). jegenyenyár(~).’. J: 1578: ’Ligustrum vulgare. pápel~. ében~. 210). édes~. 1783: Fagyal-fa (NclB. lógesztenye(~). J: 1395 k. gumiarábikum. csipa a. hárs(~). eper(~). szurok~. tet ~. votj. | 1807: ’Ligustrum. 1578: Fagyol fa (Melius 25). málna(~). bálvány~. szeder(~). eb~. kutyacseresznye(~). laur~ (→ laurus). istenátkozta~. Márton alkotása. vö. balzsamnyár(~). | ? ’feny féle’. || fagyal 1578: Fagyol (Melius 25a). vakondok~ (→ vakondokf ).. május~. balzsamfeny ~. berek~. topolya(~). Márton (1803: TESz. Növ. terny ~. tüske~. sóska(~). sz zbárány(~). 1405 k. hánytatófa (→ hánytatócserje). arabmézga(~). bors(~). zürj. szenna(~). farkasalma(fa). 1395 k. szarvastüs~ (→ szarvastövis). sztrichnin~. facsipa — arábiai ~ 1805–13: „A’ Mimosa fa az. F vészk. fagyal~. 62). szemerke(~). lucfeny (~). 320). fi. *čapaγ). f z(~). pimpó(~). csoda~maszlag. akác~ (→ akácia). kaporna(~). ürü~. J: ’Calluna vulgaris. 7: 50). LXXXIV. Márton. nyár(~). babér(~). vasbogyó(~). a csipa ’gyanta’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. terny tisza~. hanga(~). | 1578: ’Ligustrum vulgare. csont~. 1807: Fagyal (Magy. zelnice~ facsaró l. jegenyefeny (~).: TESz. k ris(~). paróka~. juhar(~). a’melly termi a’ hires Arabiai fatsipát” (Márton. Vö. selyemeper~. kutya~.: ’Ligustrum vulgare. szil~level f . szedereper~.: RMGl. A csipa ótör. olvasó~. kecskerágó~. borona~. gesztenyebokréta~.) használja el ször. paju ’f zfa’.). eredet (< tör. cukorjuhar(fa). bokréta~.alapszóból származik. aloé(~).

vö. 540). 1590: Viscus: Fa gyôngy (SzikszF. d): RMGl. felfutó farbálóf 1520 k.’. 1998: farkasalma (Priszter 305). || fái gyöngy 1578: Fay gyxngy. fagyöngy 1525 k. Idegen nyelvi megfelel kre vö. eredet . farba a. 1783: Fa gyökerü-fü (NclB. ném. a finnugor megfelel k tanúsága szerint eredetileg f zfaféle jelentése volt. farba a.) jelentése egyes f zfafajtákhoz való hasonlóság alapján jöhetett létre. fagyal a. J: ’Viscum album subsp. 1783: Farkas-alma (NclB. oroszlán~. pellitory of the wall. UEWb. Farbe ’szín. A névadás magya- falf 1775: Fal-fü (Csapó 89). || falgyom 1998: falgyom (Priszter 447). 1998: fagyöngy (Priszter 538). (Melius 164a). cicka~. 1783: Falfü (NclB. 1500 k. A falf a lat.’. J: ’Parietaria officinalis. 391). v. fáy gyxngyet gr. J: ’ua. — N. EWUng. 1578: Farkas alma (Melius 143). az el tag ném. falgyom l. TESz. TESz. EWUng. 540). festék’. illetve t level fákon él sködik: „Leginkább a’ gyüm ltsfákonn él dik” (Magy. parietis ’fal’) fordítása.) sajátossága. TESz. ir. istenlova~a. 1903: fagyöker f (Hoffmann–Wagner 128).fagyöker f 160 farkasalma (uráli) alapalak *paj‹ lehetett. — él di ~ 1807: él di Fagyöngy (Magy. 426). hogy a növény lombhullató. a névadás magyarázata. A fagyöker f valószín leg Melius alkotása. fagyöker paptöke l. 428).: Viscum quercinum: gÿongh (De Medicinali: RMGl. A fagyal -l (~ r) eleme képz .: RMGl. 422).. ’csarab’ (2. 256).: 281). UEWb. F vészk. 374).). A gyöngy elvonással keletkezett a fagyöngy szóból.. a magyar nyelvbeli közönséges fagyal (1. 1610 k. album. fagyal a. J: ’ua. 127). hogy a magyar nyelvben megjelen jelentések: ’közönséges fagyal’ (1.: Aristologia longa farkasalma (CasGl.: De aristologia: farkasalma (StrassbGl. fáj l. pari#s. ló~f . F vészk. fagyal a. gen. sz. J: ’ua. fark l. aki[bôl] Madarfog[o] [le]peth czinal[nak] (Herb. 349. 43: 253. a fa ’fakeménység ’. 539). || gyöngy XVI.: RMGl. J: ’ua. hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták. — orvosi ~ 1813: orvosi Falf (Magy.’. 1584: faij gyöngy (Clusius–Beythe 31). hogy örökzöld növények. abies ’feny féle’. (Melius 30). ’áfonyaféle’ jelentések kialakulhattak hasonlóságon alapuló névátvitellel is.. valamint a SchlSzj. 281). hogy a növénynek vaskos gyöktörzse van szaporítórügyekkel. falf fali l. ? ’feny féle’. ném. Figyelmet érdemel. hogy a növény falakon n : „Fali-FÍnek-is igazán nevezték: mert állandó tanyáját az ó és új kf-falak mellett inkább. ? ’áfonyaféle’. 1470 k. macska~. 1998: fehér fagyöngy (Priszter 538). mint másutt válaſztotta” (Veszelszki 339). Maurkraut. A névadás magyarázata. 376. csikó~. Az elnevezés alapja. tehát a ’feny féle’. bárány~ (→ bárányfarok). fagyöngy a.. siue lõga vulgaris (Clusius–Beythe 3: BotTört. 2. borjú~. k ~ fagyöker f 1578: Fa gyxker× f×nec gr. 281). F vészk. a gyökér ’a növénynek a földben szétágazó része’ . 1583: farkasalma Aristolochia clematitis.’. fagyöngy’. F vészk. szerint a BesztSzj. fül~ó fal l..: Rubea tinctorum: farbalo fy (Növ. A TESz. | fehér ~ 1783: Fejér Fa-gyöngy (NclB. 410. J: ’ua. . Az él di jelz magyarázata. eb~.: RMGl. a): RMGl. Ember és növényvilág 205).’. vaccinium ’áfonyaféle’ „értelmezése tévedésen alapul” (TESz.’. A farbálóf egyedi adat. róka~. kakas~f . 1807: Fagyöngy (Magy. közönséges falgyom’. 80). ökör~. egér~.melléknévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. MNy. EWUng fagyöngy a. 80). Szent György lova ~a farkasalma 1. A fagyöngy az uráli eredet fa ’a növény törzse’ és az ótörök eredet gyöngy ’kis gömböcske’ összetétele. Wandkraut. J: ’Linaria vulgaris. szakny. juh~. J: ’ua. buzér’. 281). rák~f .). — közönséges ~ 1998: közönséges falgyom (Priszter 447).-i Parietária (< lat. közönséges gyujtoványf ’. J: ’ua. k ~ruta (→ k ruta) fárafolyóf l. J: ’Rubia tinctorum. fàrkasàlma (Péntek–Szabó.’.: Uiscus: Faÿ Gewngh (Ortus: RMGl. paptök rázata. hogy a fákon él sköd növény termése gyöngy alakú. ang.: Uiscus: Gÿôngh.

ném. 379). hogy a közönséges farkasalma (1. Idegen nyelvi megfelel kre vö.) és a kerekded farkasalma (4. odvas keltike’. ennek oka a gumók hasonló formája és felhasználása volt. J: ’ua. a növény mérgez . J: ’ua. A farkasbab ’fekete békabogyó’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. vučja stopa. az el tag a növény R. farkasóma. ▌ 2.’. 421–2). Ember és növényvilág 205). a virágoknak is babhoz hasonló formájuk van. mintára jött létre. Növénynevek 54–55. 377). J: ’Aristolochia clematitis. amit ma morfológiai leírásnak nevezünk. ném. J: ’ua. Nxſtin farkas alma (Melius 143–143a). Marzell Aristolochia clematitis a. ol. valamint az egész növény a lóbabhoz ’Vicia faba’ hasonlít.) jelz a növény gumójára utal.’. szlk. amelyet gyógyszerként használnak. fàrkasàlmafa (Péntek–Szabó. mint a farkasöl sisakvirág (1. 421). 1798: Farkas bab (Veszelszki 455). A XVI. F vészk. részben a kerek gyökérgumóra vonatkozik. 1783: Farkas bab (NclB. 1807: n stény Farkasalma (Magy. az ehhez szükséges terminológia is hiányzott. de hasonló felhasználású növényt különített el. TESz. Farkas bab” (Melius 155a). Katika-sisakvirág’. J: ’Aristolochia clematitis. lat.. 1775: Farkas bab (Csapó 88).). J: ’ua. 400).’. ▌ 2. J: ’Aconitum vulparia. farkasu óma (ÚMTsz. ▌ 3. Farkas f×. farkasalma nevének átvétele. másfel l pedig az almaszer gyökérgumóra.). . | kerekded ~ 1998: kerekded farkasalma (Priszter 305). farkas. 500). ujjas keltike’. A farkasalmagégevirág Barra alkotása. J: ’Actaea spicata. | kerekalmájú n stény ~ 1578: keréc almaiu. részben az almaszer termésre. — gömböly gyöker ~ 1783: Gömbölyü gyökerü Farkasalma (NclB. J: ’ua. közönséges farkasalma’.. rotunda fordításával jött létre. A farkasalma ’odvas keltike’ (3.) régi nevei gyakran keverednek a Cyclamen europaeum (R. aristolochia longa) elnevezéseivel. farkasalmát gr. A farkasalma (1.farkasalmagégevirág 161 farkasbab farkasalma. fekete békabogyó’. vlkovec obyčajný. Wolfsbohne. 1841: farkasalma (Barra 387). (Melius 180). Az alma utótag egyfel l az almaszer termésre utal. a kerek (4. A farkasbab Melius alkotása: „Más neue Luparia: Faba alba. A kerekalmájú ’ujjas keltike’ (2. „Lupinum malum. farkasalmagégevirág 1841: farkasalma Gégevirág (Barra 387). 422). Wolfsapfel. Mollay. — ~fa N. fava di lupo.) nevének átvétele a gyökérgumók hasonlósága alapján.’. napellus.) név valószín leg lat.. f™rk™s™lm™. a gégevirág utótag nemzetségnév. Marzell felhívja a figyelmet. vö. | kerek ~ 1783: Kerek Farkas-alma (NclB. A farkas el tag a növény mérgez voltát fejezi ki. Nyr. — hím ~ 1595: hijm Farkas alma (Beythe 59a). különféle gumós növények megkülönböztetésére használták. J: ’Aconitum napellus subsp.’.) szintén a közönséges farkasalma (1. 1783: Hím Farkas-alma (NclB. szb-hv. 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 110). farkasöl sisakvirág’. fārkasālma. neve malum terrae) és a Corydalis cava (R. — kerekalmájú~ 1783: Kerek almáju Farkas-alma (NclB. a növény bab elemet tartalmazó neveit: farkasöl bab (→ bab).’. | n stény ~ 1595: nxſten Farkas alma (Beythe 59a). | kerekalmájú ~ 1783: Kerek almájú Farkasalma (NclB. 1578: Farkas bab (Melius 155a). 1998: közönséges farkasalma (Priszter 305).’.. farkasbab 1. — kerekalmájú~ 1578: keréc almayu Farkas almánac gr. J: ’Corydalis solida. J: ’ua. | közönséges ~ 1903: Közönséges farkasalma (Hoffmann–Wagner 183). babf . a hím és n stény jelz t valamilyen küls tulajdonságra alkalmazták. nevei aristolochia rotunda. | n stény ~ 1783: Nöſttény Farkasalma (NclB.’.a. században még igen kezdetleges volt az. kerekded farkasalma’. lat. ▌ 4. J: ’ua. ▌ 3. Weeds 162. J: ’ua. Genaust Lupínus a.’. Luparia (< lupus ’farkas’) és faba ’bab’ összekapcsolásával hozta létre a növénynevet. Idegen nyelvi megfelel kre vö. közönséges farkasalma’. J: ’ua. ſeu pomum” (Clusius–Beythe 8).) jelz a lat. 421). 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 109). A bab utótag magyarázata többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. A hím és n stény megkülönböztetés két különböz . J: ’Aristolochia rotunda. 1783: Farkas-bab (NclB. pl. Melius a lat.’. A bab utótagra l. 422). J: ’Corydalis cava. J: ’ua.

N. A farkasbors valószín leg Benk alkotása. A farkasbogyó (2. 1783: Farkas bors (NclB. a növény bogyószer .) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. még farkashárs. Ember és növényvilág 272). 1998: farkasbogyó (Priszter 497). J: ’Solanum nigrum. farkashárs’. 1783: Farkas-csereÐznye (NclB. farkascsërg (ÚMTsz. a névadás alapja a növény feketés. vö. Nyr. a farkas el tag a növény mérgez voltára utal.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). 252). J: ’Scopolia carniolica. Márton alkotása. 2: 280). mérges bogyótermése. farkasborostyán. Ember és növényvilág 229). A farkasbogyó ’maszlagos nadragulya’ (1. 362). 253). 340).). farkascseresznye 1. a Flora carniolica szerz jének m ve alapján keletkezett. F vészk. A farkasborostyán valószín leg népetimológiával jött létre a farkasboroszlán szóból. ang.’. ném. közönséges édesgyöker -páfrány’. 1775: Farkas tsereÐzne (Csapó 188). 1807: Farkas-tseresznye (Magy. farkasborostyán (ÚMTsz. A növény mérgez voltára utal a farkas el tag. hogy a bogyók éget . farkasborostyán N. a növénynek zöld mérgez bogyói vannak.) jelz Scopoli Antal (1723–1788) el bb selmecbányai. utótagja a borostyán ’Hedera helix’ nevének átvétele. neve piper montanum. a névadás alapja a növény sötétvörös. ’páfrányféle’ jelentés : ’erdei pajzsika’ (1. R. Marzell Atropa belladonna a. — N. a ném. Marzell Daphne mezereum a. innen a pejoratív értelm farkas el tag az összetételben. — N. cseresznyéhez hasonlító. farkasboroszlán 1805–13: „A’ farkas BoroÐzlán (vagy Farkashárs) sok környékeken terem MagyarorÑzágban is az árnyékos erdfkben” (Márton. A krajnai ’farkasbogyó’ (2. — fekete ~ 1903: fekete. fekete csucsor’. a növény R. farkascserge 1. 125: 187–202. farkasborostyán (Péntek–Szabó.). N.) a ném.’. wild pepper ’vadbors’. J: ’ua. J: ’Daphne mezereum.. farkasbogyó’. ▌ 2. farkasboroszlán (ÚMTSz. J: ’Polypodium vulgare. J: ’Atropa bella-donna. Növ. farkascseresnye (Péntek– Szabó. farkascserg .vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40).) és ’közönséges édesgyöker -páfrány’ (2. 2: 280).). erdei pajzsika’. az el tag létrejöhetett a növény egyéb farkas el tagú elnevezései alapján. farkashárs’. maszlagos nadragulya’. J: ’Daphne mezereum. 175). igen mérgez . N. Vö. LXXVI. vö. magyarázatára l. farkasboroszlán. 362) részfordítása: az utótagot lefordította. farkasbors 1780: farkas bors (Phytologicon 89). kutyaborostyán. 1948: farkasbogyó (MagyGyógyn. fàrkascserge fàrkascs(rge. mely veszedelmes. F vészk. a növény egyéb farkas el tagú neveivel: farkashárs. Wolfskirsche tükörfordítása. lat. fàrkascs(rg (Péntek–Szabó. Ember és növényvilág 227). fàrkascs(rg (Péntek– Szabó. 1903: farkasbogyó (Hoffmann–Wagner 40). farkashárs’. farkashárs. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö.). feketés. farkasborostyán. A farkascseresznye (1. A névadás alapja. ▌ 2. Marzell Atropa belladonna a.) farkascseresznye neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. boroszlán. | kend z ~ 1903: fekete. maszlagos nadragulya’. mérges termését juttatja kifejezésre az elnevezés. Marzell Daphne mezereum a. Wolfsbeere tükörfordítása. Falscher Pfeffer ’hamisbors’. vö. A farkascserge erdélyi népnyelvi szó. ▌ 2. farkas csërësnye (ÚMTsz. krainer Tollkraut. maró érzést okoznak a szájban. J: ’Daphne mezereum. ném. farkasbogyó 1. A farkasborostyán összetett szó. A cserge utótag önállóan is felt nik ’páf- .farkasbogyó 162 farkascserge 125: 187–202. Ember és növényvilág 207).) a ném.’. Wilder Pfeffer ’vadbors’. A fekete csucsor (2. 7: 7). Az utótag magyarázatára l. 1807: farkas Boroszlán (Magy. J: ’Dryopteris filix-mas. J: ’Atropa bella-donna. A farkasboroszlán összetett szó. farkasbors. farkascserësnye. Bergpfeffer ’hegyibors’ (NclB. majd páviai tanár. — krajnai ~ 1998: krajnai farkasbogyó (Priszter 497). cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. farkascseresznye (ÚMTsz. J: ’ua.

276. 3. farkasveszedelem’.: Agnus castus: farkas haas (Növ. Diószegi–(Fazeka alkotása. Szabó–Péntek. farkashásfa (ÚMTsz. farkascserge farkascsinge N. bisóma. napellus.). vö. 305). ném.) a növény lat. J: ’Aristolochia clematitis. az utótag magyarázatára l. 1783: Farkas-fü (NclB.). inetimologikus elem. ▌ 2. 362). Wolfskraut tükörfordítása. birsalma ~ bisalma. farkasgyökér 1762: farkas gyökér (PP. 1578: Farkas f×. fásáng. farkashásfa (NéprÉrt. 1583: farkas fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört.). azzal magyarázza a névadást. és gör. 1903: farkasf (Hoffmann– Wagner 109). A névadásra a ném.) név hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. cserge a.farkascsinge 163 farkashárs rányféle’ jelentéssel.: RMGl. . farkashárs 1. sz. A farkasf elnevezés (1. 613). TESz. Ember és növényvilág 229. farkas.. WolffswurtÅ ’farkasgyökér’ (Melius 155a) is hatással lehetett. cserge a. farkas.a. ▌ 3.). farkascserg l. Péntek–Szabó. neveinek (Aconitum vulparia. farkasf 1. merth aÅ Farkaſth megh qlÿ ha megh aggÿak huſban qnnÿ” (OrvK. J: ’Aconitum vulparia. — N. 1998: farkashárs (Priszter 355). Vö. lycóctonum a. F vészk. amely nyilván az almaszer termésre utal. Péntek–Szabó a rom.-i OrvK. farkashárs’. farkasf . ÚMTsz. J: ’Aristolochia clematitis. J: ’Consolida regalis. ’Aconitum’ (ÚMTsz. A névadás magyarázatára l.. lykos ’farkas’. farkashárs (ÚMTsz. — N.a. közönséges farkasalma’. Aconitum lycoctonum) hatására jött létre. Genaust Lupínus a. Ezerjóf 175. A farkasgyökér a ném. A farkasleped növénynév alapján feltételezhet . EWUng. tue-loup. 1577 k. gégevirág. 1520 k. farkasöl sisakvirág’. J: ’Aconitum vulparia. 613).. lycoctonum < gör.. Ember és növényvilág 276) neve is. EÅ kÿth Magÿarul Farkas haaſnak hÿnak aÅert NeweÅÿk annak. J: ’ua. 806). a hárs utótag talán a növény er s háncsrostjaira utal. ha megetetik a növénnyel: „Az kÿth Deakul Aconitumnak mondanak Vagÿon ſok fele. 316. luparia < lat. A hárs korai adataiban az r nem fordul el .. szintén mérgez . Marzell Delphinium staphisagria a. utótagja nyelvjárási szó: csinge ’labda’ (ÚMTsz. farkasgégevirág 1807: farkas gégevirág (Magy. A saspáfrány ’Pteridium aquilinum’ erdélyi népi nevei: fàrkascs(r(. A farkas el tagot valószín leg a növény R. (OrvK. — ~fa N. wolf’s-bane ’farkasbaj. farkasgyükeret gr. vö. farkasboroszlán. Melius 155a . TESz. f részes leveleivel. hogy a farkascserge összetételben a cserge utótag ’pokróc.) a ném. közönséges farkasalma’. farkascs(rg (Péntek–Szabó. olu lupului ’Polypodium vulgare’ (Péntek–Szabó. Menſchen mxrder (Melius 20a).: Laureola: farkashas (CasGl. A XVI.’. közönséges farkasalma’. J: ’Aconitum napellus subsp. Wolfskraut ’farkasf ’. Farkasf× (Melius 155a). farkasalma nevéb l vették át. Ember és növényvilág 175) kifejezéssel hozzák kapcsolatba a növénynevet. 129). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 371). 272. a név a növény fekete. ▌ 2. 1948: farkasf (MagyGyógyn. valamint szálkás termésével egyaránt. A farkasf ’mezei szarkaláb’ (2. TESz. A növénynevekben a farkas elem els sorban a növény mérgez voltát vagy egyszer en csak hasznavehetetlenségét fejezi ki.: Farkas Haaſrol gr. csinge a. J: ’Daphne mezereum. 1775: Farkas gyökér (Csapó 88). fr. ném. 1841: farkas gégevirág (Barra 387). farkascsönge (OrmSz. takaró’ jelentés . — ~fa N. mérgez magjaira utal. Ember és növényvilág 276). A saspáfránynak felt nik a farkasleped (Péntek–Szabó.). mezei szarkaláb’.: Laureola: Cholafa Farkashas (Ortus: RMGl. 1783: Farkas hárs (NclB. 1525 k. fassang. ang.. WolffswurtÅ (Melius 155a) tükörfordítása. Idegen nyelvi megfelel re vö. A farkasgégevirág összetett szó. fàrkascsèrge. 305). farkasöl sisakvirág’. hogy a farkas elpusztul. 1470 k. 379). lat. 97). J: ’Aristolochia clematitis. lupus ’farkas’. A farkashárs ’közönséges farkasalma’ (2. 305).. A jelentés kapcsolatban lehetett a növény fogazott. 35: 79). A farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. farsang ~ fasang. Katika-sisakvirág’. de mÿndqnÿk mergqs. a): RMGl. fàrkascs(rge. A farkascsinge összetett szó.

farkasmaszlag 1783: Farkas MaÐzlag (NclB. farkashárs. 1998: farkasmaszlag (Priszter 514). J: ’Trigonella foenum-graecum. — ~f 1903: farkasméregf (Hoffmann–Wagner 109). az utótagra l. A névadás magyarázatára l. farkastalpú’). A farkasnevet f Melius alkotása. 1805–13: „A’ FarkasmaÐzlag. görögszéna’. J: ’Aristolochia clematitis. Veszelszki 374. a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. A farkasköröm a farkas állatnév és az ismeretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. Farkaſt. ha reá kötik. vagy Vasbogyó egy napkeleti Indiai fának magva” (Márton. mintára jött létre: „Sardonius riſus. a farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. az utótagra l. — ~f 1. Genaust lycóctonum a. Genaust Lýcopus a. A névadás alapja a növény termése.farkashézaggyökér farkasbors. Ebet xl. 144). farkasláb 1841: farkasláb (Barra 305).. Katika-sisakvirág’. J: ’Ranunculus sceleratus. — ~f 1903: farkasláb-f (Hoffmann–Wagner 6). R. farkaslábú. 164 farkasnyom TESz.) magyarázata. J: ’Aconitum vulparia. hogy a néphit szerint a golyvát eloszlatja a növény. 2: 36). 1775: Farkashézaggyökér (Csapó 86). szakny. J: ’Strychnos nux-vomica. Melius alkotása. 382). kapcsos korpaf ’. J: ’Plantago major. a farkas állatnév és a nyelv ’a hangok képzésében és az ízlelésben szerepet játszó szerv’ összetétele. A névadás magyarázata az. A farkasméreg a lat. farkastalp. 81). 31: 138). F vészk. A farkashézaggyökér többszörösen összetett szó. J: 1864: ’Lycopodium. farkasnyom 1908: farkasnyom (Zelenyák . A lat. 1578: Farkas hézac gyxkęr (Melius 143). farkas-kutyatej’. ▌ 2. Veszelszki így magyarázza a farkasnevet f elnevezést: „Azt mondják. 1902: farkasköröm (Nyr. farkasöl sisakvirág’. Farkasnyelv (MagyGyógyn. 281). J: ’ua. hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. hogy ezekkel a növényekkel mérgezték a farkasokat: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. 1783: Farkas nevetö-fü (NclB. farkasméreg 1. farkastalp. Növ. … hertelen embert. J: ’ua. farkasköröm 1833: farkas-köröm (Kassai 2: 151). hogy Farkas módra meg-ne nevetteſse az embert” (Veszelszki 374). kutyatej. farkashézaggyökér 1. Idegen nyelvi megfelel re vö. vö. nagy útif ’. közönséges farkasalma’. J: ’Lycopus europaeus. hogy a sz rös hajtások. minden állatot meg xl” (Melius 156). de ez nem igaz. a növény hivatalos elnevezése. 1775: Farkas nevetö-fü (Csapó 70). hogy a növény nedve mérgez . Farkas neuetx f× ” (Melius 175a). ▌ 2. farkas. ill. 422). farkasborostyán. 1948: farkasméregf (Halmai 5). méhek nevetése. J: ’Aconitum napellus subsp. de az illyen gyanús ki-menetelÍ próbáknak jobb békét hagyni. Vö. maszlag. 1948: farkasköröm (MagyGyógyn. J: ’ua. ném. hogy a’ golyvát elveſztené [az ember]. A farkasköröm ’kapcsos korpaf ’ (2. 1864: farkasköröm (CzF. napellus. vízi peszérce’. A farkasnyelv szemléleti háttere. XVI. lykópous ’farkasláb.’. lat. 125: 187–202. hézaggyökér. farkasnyelv N. J: ’Euphorbia cyparissias. A farkasmaszlag összetett szó. 1793: Farkas méreg (Földi 15). az utótagra l. A farkasnyelv népi név. valamint arra. lycóctonum (< gör.-i Lýcopus fordítása (< gör. a farkas el tag magyarázata. J: ’Corydalis cava. A farkasméreg elnevezéshez hasonló társnevek: a farkasöl f és a farkasf a növény mérgez voltára utal. ▌ 2. lykóktonon ’farkasméreg’) tükörfordítása. odvas keltike’. Nyr. 1783: Farkas hézag gyökér (NclB. A farkas-kutyatej többszörösen összetett szó. Wolfsgift ’farkasméreg’. 1948: Farkas hézaggyökér (MagyGyógyn. sztrichninfa’. amely karomhoz hasonló alakú. farkas-kutyatej 1998: farkas-kutyatej (Priszter 372). 1775: Farkas méreg-fü (Csapó 88). korpaf ’.a. farkasnevet f 1578: Farkas neuetx f× (Melius 175a). 1798: Farkas-Héza[g]-gyökér (Veszelszki 68). 2: 609). az az.’.’. a farkas el tagra l. 369). 2. || farkasnevet 1813: F[arkas] nevet (Magy. | 1902: ’Lycopodium clavatum. 341). torzsikaboglárka’.

farkasöl sisakvirág’. 1813: farkas R[épa] (Magy. J: ’Aconitum napellus subsp.’. ▌ 2. 2. Nyr. ha meg-eſzi. J: ’Aconitum vulparia. tojásdad bogyóira vonatkozik. kteínein ’ölni’). Marzell Aconitum napellus a.). J: ’Aconitum vulparia. farkasöl f . lýkos ’farkas’. A farkassz l ’négylevel farkassz l ’ (1. A farkas el tag azt jelzi.) a ném. ▌ 2. négylevel farkassz l ’. 12. 317). A farkasrépa elnevezése valószín leg a ném. mintára (Aconitum napellus) jött létre (lat. J: ’Aconitum napellus subsp. — N. ném. farkasöl sisakvirág’. kapcsos korpaf ’. de nyilván a magyar nyelv egyéb mérgez farkassz l (1. Karika répa. ▌ 3. ném. gör. ang. a növény földalatti. 1708: Farkas répa. négylevel f . R. a növény föld alatti. J: ’Actaea spicata. 385). ném. A répa utótag létrejöhetett a lat.. lykópous ’farkaslábú’) hatására jöhetett létre. Vö. 1783: Farkas ölö fü (NclB.) névadási szemlélet magyarázatára l. nevének (Aconitum lycoctonum) fordításával keletkezett. 1903: farkasöl f (Hoffmann–Wagner 109). Wolfsbeeren ’farkasbogyó’. 1911: farkasöl f (Cserey. 1783: Farkas-Ðzölö (NclB. 13. a sz l utótag arra utal. F vészk. farkasöl répa (→ répa). F vészk. 1998: (Priszter 447). (PP. 317. Wolffsbeer részfordítása. répaszer gyökereire utal. 125: 198). Növényszótár 5). Farkas xl× f× (Melius 155a). répa farkasrépa 1. 1903: farkassz l (Hoffmann–Wagner 110). 12. gyökér’) hatására is. farkasöl bab l.) tükörfordítás. farkastalp. 1783: Farkas Ðzölö (NclB. Nyr. A farkas el tag a növény mérgez voltára utal. a sz l utótag a növény fekete. farkasöl bab (→ bab). gyökér’). Farkasnyom (MagyGyógyn. A névadás magyarázatára l. farkasöl f 1. napellus. 379). farkassz l 1. lycóctonum (< gör. 1843: Farkasrépa (Bugát. de nyilván hatással voltak rá a növény egyéb farkas el tagú nevei: farkasöl f . mérgez . Magy. a sz l utótag magyarázó szerep : „Igen haſonlo à leuele à Vad ſÅxlx leueléhxz” (Melius 155a). 1588: farkastalp (Nyr. J: ’Aconitum vulparia. 377). J: ’Aconitum vulparia. Lycopodium (< gör.a. TESz. Aconitum napellus (< lat. napellus < n#pus ’répa. Növényszótár 5). 1578: Farkas xlx f×nec gr. farkasöl répa l. a növény egyéb farkasöl jelz s neveivel: farkasöl bab (→ bab). 1903: farkasrépa (Hoffmann– Wagner 109). bab Genaust lycóctonum a. A farkasnyom a lat. A farkasöl gyökér Diószegi–Fazekas alkotása. 125: 187–202. közönséges medvetalp’. napellus. vö. egyeránt el-öl” (Veszelszki 319). Fuchsbeere ’rókasz l ’. napellus < n#pus ’répa. A négylevel jelz re l. R. PPB. kicsi. fox grape ’rókasz l ’. Vö. farkasöl répa (→ répa). Katika-sisakvirág’. 317). A névadás magyarázatára l. — ~f 1903: far- . 1783: Farkas répa (NclB. A farkasöl f Melius alkotása a növény régi lat. A farkassz l ’farkasöl sisakvirág’ (3. gör. pódion ’kis láb’. 125: 187–202. 1807: farkasöl -f (Magy. ▌ 2. 1775: Farkas répa (Csapó 88). R. embert. raisin de loup ’farkassz l ’ tükörszava. PPE. hogy a növény er sen mérgez . Szóhalm. fekete békabogyó. (Melius 156).) elnevezés növényneve is hatással lehetett kialakulására. mérgez részére vonatkozik: „Ez a’ mérges fÍvek köztt leg-mérgeſsebb. J: ’Paris farkassz l quadrifolia. Wolffsbeer ’farkasbogyó’ (Melius 155a). 1791: Farkas Szölö (Lumnitzer 216).. F vészk.farkasöl f 165 farkastalp 91). lykóktonos ’farkasöl ’ < lýkos ’farkas’. farkastalp 1. 364). 123–124). barmot. Rácz szerint a fr. Katika-sisakvirág’. hogy „egy kis ſzölö ſzem nagyságú gyümölts vagy bogyó vagyon” (Csapó 65) a növényen. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Lycopodium clavatum. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1911: farkassz l (Cserey. 1775: Farkas Ðzölö (Csapó 65). farkasöl gyökér. A farkassz l ’fekete békabogyó’ (2. farkasöl sisakvirág’. a farkasöl el tagra l. farkasöl sisakvirág’. R. farkas. ▌ 2. Wolfswurz ’farkasgyökér’ hatására jött létre. J: ’ua. A gyökér utótag lat. F vészk. 38). farkasf . farkasöl gyökér 1807: farkasöl -gyökér (Magy. J: ’Heracleum sphondylium. lat. — négylevel ~ 1998: négylevel farkassz l (Priszter 447). Idegen nyelvi megfelel re vö. 379). fekete.

farkas-kutyatej’. kapcsos korpaf ’.). (Beythe 55a). hogy a növény nem igazi sáfrány. | nagyobbik ~ 1595: nagyobbik fetske fivnek gr.’. 315). 1577 k. farkaslépés’. J: ’Euphorbia cyparissias. 1583: fechke fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. lapos. valamint a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. ebtej. A farkastalp ’vízi peszérce’ (2. kapcsos korpaf ’. — N. fecske l. ang. 327). sáfrányszeklice’. farkastalpfü (FöldrKözl. teord megh. a fattyú el tag arra utal.) lat. A farkastalp valószín leg a R. A farkasvirág népies elnevezés. — nagy ~ 1595: nagy fetske fiju (Beythe 55a). — N. vérehulló fecskef ’. fecskefüvet gr. J: ’ua. ▌ 2. J: ’Lycopodium clavatum. lykópous ’farkaslábú’) tükörfordítása. J: ’Tussilago farfara.farkastej 166 fecskef kastalp-f (Hoffmann–Wagner 6). 256). A farkastop valószín leg Ballagi alkotása. ném. 1595: Kis Fetske fiju (Beythe 56). lykópous ’farkasláb. 1783: Farkas-téj (NclB. mely genusnév. 2. ugyanazon a névadási szemléleten alapul. farkkóró l. vérenhulló~ (→ vérehullóf ) fecskef 1. auagi. — kis ~ 1578: Kis fetske f× (Melius 179). nyelvújítási tükörszó latin mintára. 1948: farkastalp (Halmai 6). Lycopodium (< gör.-i Lýcopus (< gör. J: ’Ranunculus ficaria subsp. teod aÅ fakadekra” (OrvK. mintára jött létre. 22: 74). az utótag a jóféle sáfrányhoz ’Crocus sativus’ való hasonlóságot jelzi. Marzell Carthamus tinctorius a. gemeiner Wolfstrapp ’farkasnyom. bastard saffron ’fattyúsáfrány’. 1775: Kis fetske-fü (Csapó 92). farkaslábú. hajszálvékony sz rben végz d hajtások. ▌ 4. gör. Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk. Feczke fé (SzikszF. A névadás magyarázata. J: ’Alchemilla acutiloba. A top utótag magyarázatára l. Volfsfuss ’farkasláb’.’.. állati talphoz hasonló levele. a lat. KeulenbÀrlapp. J: ’Chelidonium majus. a névadás magyarázatára l. 1948: fattyúsáfrány (MagyGyógyn. Genaust Euphorbia a. KolbenbÀrlapp. J: ’Lycopus europaeus. farkastalp. — N. (ÚMTsz. ficaria. ném. Genaust Lýcopus a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 175/26). A farkastalp ’hegyeskaréjú palástf ’ (4. ▌ 5. ökörfark farok l. 128). A névadás alapja a növény húsos. J: ’Carthamus tinctorius. 1798: Fetske fÍ (Veszelszki 157). J: ’Solanum dulcamara. Bastard-Saffran tükörfordítása. 263). | kisebb ~ 1578: Kiſſeb fetske f× (Melius 179a).: „Fechke fweth de aÅ gÿeokereth.’. a libatop mintájára hozta létre. mélyen bevágott levelek farkasmancshoz hasonlítanak. martilapu’. 125: 187–202. J: ’ua. J: ’Lycopodium clavatum. ▌ 3. Nyr. A farkas el tag magyarázatára l. 1775: . | vérehulló ~ 1998: vérehulló fecskef (Priszter 335). farkasvirág (Jávorka 978). Wolfsklau ’farkasköröm’ hatására jött létre. libatop. a magyar nyelvben keletkezett összetétel.) és ’martilapu’ (5. pódion ’kis láb’. Wolfsmilch tükörfordítása. 1: 352). A farkas el tag a növény mérgez hatására utal. Wolfsklauen.) a lat. 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. lycóctonum a. J: ’ua. nyugati salátaboglárka’.) medvetalp és medveköröm elnevezése. farkasvirág 1948: farkasvirág (MagyGyógyn. hogy a sz rös. kesernyés csucsor’.. 1998: fecskef (Priszter 335). farkastop 1868: farkas-topp (Ball. hegyeskaréjú palástf ’. Idegen nyelvi megfelel re vö. vízi peszérce’. 1583: fechke fiu Asclepias (Clusius–Beythe 3: BotTört. bárány~ fattyúsáfrány 1903: fattyú sáfrány (Hoffmann–Wagner 162). 129). farkastej 1775: Farkas-téj (Csapó 80). 1775: Nagy fetske-fü (Csapó 91). A farkastej a ném. 371). gör. farkastalp (MagyGyógyn. farkastalpú’) tükörfordítása. farkastalpf (MagyGyógyn.’. hogy a fehér. ném. 1908: farkastalp (Zelenyák 91). lýkos ’farkas’. A fattyúsáfrány a ném. A farkastalp ’kapcsos korpaf ’ (3. 1578: Fetske f× (Melius 178a). A névadás magyarázata.. 1798: KiÐseb fetske-fÍ (Veszelszki 158). 369). ▌ 3. 1813: F[arkas] téj (Magy. kÿth merqgh gÿqÅeo fwnek is hÿnak. Marzell Heracleum sphondylium a. szakny. mint a közönséges medvetalp (1. J: ’ua. 38). Bärlapp. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a növények levelei állati talphoz hasonlóak. — ~f N.: RMGl.

chelidoine grande. J: ’Oxalis acetosella.: Celidonia: hirundinina herba (GyöngySzt. F vészk. ném. ezüstöshátúf . ol. máriatövis’. A fecskegyökér ’közönséges méreggyilok’ (3. vö. mikor elmégyenpenig akkor ſzokott hervadni” (Nadányi 398). berki szell rózsa’. — fehérgyöker f 1775: Fehér gyökerü-fü (Csapó 236). J: ’ua. vagy az.’. fr. A fecskef elnevezés magyarázatára az is elfogadható. J: ’Anemone nemorosa. gyenge. | mezei fehér~ .’.fecskesósdi 167 fehértövis Fetske-fü (Csapó 261). swallows wort.: RMGl. J: ’Polygonatum odoratum. A név magyarázata Melius szerint az. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1578: feiér txuisknec (Melius 47). vö. a ném. Vö. J: ’ua. fehértövis 1. || fecskegyökér 1745: Fetske gyökér (Torkos 10). 1775: Fejér-tövisk (Csapó 165). Schöllkraut. gyenge Gy[ökér] (Magy. hoÐÐzúkas” (Veszelszki 354). a növény egyéb madár el tagú neveit: madársóska. orvosi salamonpecsét’. a füsti fecskéhez hasonlítanak. közönséges méreggyilok’. ném. sóska. madár Sóska (Magy. 376). Kováts Mihály M szótárában másképp fejti meg a fecskef nevet: „a fecskef hegyes és kinyílt fejér gyapjas töml cskéi csaknem hasonlók a repül fecskéhez” (200). A névadás szemléleti háttere az. 1783: Fejér gyökerü fü (NclB. fecskef fecskesósdi 1783: Fetske-Sósdi (NclB. great celandine. A névadás magyarázatára l. A kis és kisebb fecskef ’nyugati salátaboglárka’ (2. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. a R. madársósdi.) nevet Melius hozta létre. fecskesóska. fecskegyökér l. ill.) a német Schwalben-wurtÅel (Torkos 10). A középkorban a vérehulló fecskef nedvét vízzel vegyítve sikeresen használták szemfert zések és más szembetegségek gyógyítására (Melius 178a). J: ’Silybum marianum. erdei madársóska’. A fehérgyökér Melius alkotása. Chelidonium (< gör. hogy à Fetskéc à fioc ſÅemét ezzel gyogyittyác” (Melius 178a). 1595: Feier txuisk (Beythe 13). A növény neve más nyelvekben is a fecske állatnévvel képzett. a lat. hogy a növény virágzásának ideje egybeesik a fecskék megérkezésével. A fehérhúsvét valószín leg német mintára alakult ki. A névadás alapja a növény korai virágzása. 2. fecskesóska 1813: fetske. hogy a növény hüvelyes termésében gyapjas. 369). chelidón ’fecske’). weisse Scwalbenwurz. 371). WeiÐswurz (Melius 185) tükörfordítása. 1903: fecskegyökér (Hoffmann–Wagner 51). Schwalbenkraut ’fecskef ’ (Melius 178a) is. calandine. fehérhátúf 1775: Fehérhátu-fü (Csapó 164). ang. 1813: Fejér. ném. ▌ 2. ластовен. az utótagra l. libapimpó’. a madárféle el tag arra utal. A névalkotásra mindenképpen hatással lehetett a ném. fecskesósdi. mezei iringó’. J: ’Eryngium campestre. 387). sósdi. J: ’Oxalis acetosella. narancssárga szín tejnedvet ereszt. hogy a hosszan elkeskenyed levél a fecske farkához hasonlítható. erdei madársóska’. ang. az utótagra l. 256). a Melius-szövegben idézett Chelidonia-vizes kezelés következménye végzetes szembetegség. Schwalbenkraut. аптечный. calidonia. A fecskesóska magyarázatára l. J: ’Potentilla anserina. Osterblume ’húsvéti virág’. or. A vérehulló jelz magyarázata. hogy a növény apró sóskaféle. F vészk. hogy bárhol megsértve a növényt. A fecskesósdi Benk alkotása. hirundina elnevezésének fordításával jött létre. cinerognolle. fehérgyökér 1578: Feyér gyxkęr (Melius 185). lat. 357). A fecskef elnevezés a lat. 1775: Fetske gyökér (Csapó 261). Melius 439–40). széles magvacskák vannak. 1584: „hirundinum herba” (Clusius–Beythe 11). A fehérgyökér és fehérgyöker f elnevezések a növény gyökerének színére utalnak: „A’ gyökere fejér. „A’ gyökere hoÐzÐzú fejér” (Csapó 237). A névadás magyarázatára l. ha megérnek. Schwalbenwurz. 1903: fecskef (Hoffmann–Wagner 51). Schwalben- wurtz tükörfordítása. fehérhúsvét 1903: fehér húsvét (Hoffmann–Wagner 115). vö. 1560 k. 1783: Fejér-hátu-fü (NclB. 2. Nadányi másképp vélekedik „akkor virágzik zöldellik mikor a’ fecske meg-j . Chelidoniū minus (Melius 179) tükörfordítása. teljes vakság lehet — jegyzi meg Szabó Attila (Szabó. hogy „Azért hiyác Fetske f×nec. amelyek.

a tövis utótagra l. borjú~f . 429). közönséges jegenyefeny ’. 548/3). (Beythe 6a). sárgák. varf . ▌ 3. A fent f elnevezés magyarázata az. fekete nadályt ’. nemezes sz r borítja. | 1578: ’Abies. (Melius 154). ſzára. halál~ fej l.) és ’mezei varf ’ (2. fehér. J: ’Rhamnus cathartica. ördögharaptaf ’. A fehértövis ’máriatövis’ (1.) fehérhátútövis elnevezésének szemléleti háttere. A feketegyökér a ném. EWUNg. súrolására használták. hogy a növény szúrósan fogazott. Fenugrek (NclB. fent 1 a. feketegyökér (MagyGyógyn. horzsol’) ige mozzanatos -t képz s származékának a f nevesült igeneve a fent . 1783: Fejér hátú Tövis (NclB. 407). hogy a növényt edények dörzsölésére. barát~f (→ barátf ). a lat. Vö.’.: Fekély f (De Herbis: RMGl.: RMGl. A fent bizonytalan eredet . fr. ágas. leveleit finom. amely kálciumban. mezei zsurló’. orros~f . Éder. 1813: Fen grék (Magy. 1075/†1124/†1217: „caput est riuuli. ang. valamint fehéres. fent f 1783: Fentö-fü (NclB. ▌ 4. Melius ezt írja: „Ez yrdxg harapta f× virága. nyers’ < scabiēs ’rüh.fekélyf 168 feny 1798: Mezei fejér-tövisk (Veszelszki 143). 1578: Fxnny× (Melius 18a). Ember és növényvilág 197). ném.: Fqkelÿ fweth kÿth Eordqgh harapta fwnek is hÿnak (OrvK.) a lat. ótvar. szürkés szín . J: ’Trigonella foenum-graecum. bárány~f .: abies: fene (SchlSzj. ezüstlevelü-feny . sz. Benk 66. eb~f . UEWb. || fárafolyóf 1798: fára folyó-fÍ (Veszelszki 323). foszforban gazdag: „gyökere nagy. A két növény felépítése hasonló. F vészk. — ezüst~ N. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. Idegen nyelvi megfelel re vö. fen grék 1783: Fenögrék (NclB. scabiōsus ’durva. görögszéna’. feny ’. hogy a virágok nagyok. 218). TESz. 1405 k. fenugrec.) magyarázata. kosz. száz~f (→ százf ) fekélyf 1577 k. fent 1 a. nomine feniosaunicza” (TESz. 361). fekélyek. királyszín virág. nagy sarkantyúka’. mezei varf ’. narancssárgák. A fekélyf ’ördögharaptaf ’ (1. 1798: Fentf-fÍ (Veszelszki 205). varjútövis. 247). var’) fordítása. 1578: Fekęlyf×nec gr. hogy a növény levele fehér foltos.). J: Abies alba. jegenyefeny | Abies alba. J: ’Onopordum acanthium.’. fehértövis (MagyGyógyn. J: ’Symphytum officinale. || királyszín felfutó 1807: Királyszín-felfutó (Magy. 1783: Sárga fel-fútó (NclB. A fehértövis ’varjútövis’ (4. ezüstfeny (Péntek–Szabó. 1775: Fekélyfü (Csapó 210). 163). 233). A szamárbogáncs (3.) Melius alkotása. a fen elemre népetimológia is hatással lehetett. fejecske l. A királyszín arra utal. 1595: fenyxnek gr. hogy a növényt „Házi kertekben az ablakokra fel-futatják” (Csapó 280). F vészk. Csapó így magyarázza: „ſzöſzös fehér levelei vagynak” (Csapó 90). J: ’Knautia arvensis. J: 1075/†1124/†1217: ’Pinus. 258). scabiosa (< lat. A felfutó és fárafolyóf a fut ’növény kúszik’ és a folyik ’növény kúszik’ -ó melléknévi igenévképz s származéka. szamárbogáncs’. Vö. magyarázata.. J: ’ua. J: ’Succisa pratensis. A fehértövis ’mezei iringó’ (2. ▌ 2. N. haſonló à Scabioſahoz à varf×hxz” (Melius 155). v. XVI. — fehérhátú~ 1775: Fehér hátutövis (Csapó 90). fennugreek. közönséges jegenyefeny ’. pirosak. káliumban. Spina alba (Melius 46a) tükörfordítása. 1775: Fekély-fü (Csapó 292). A névadás magyarázata. 520. J: ’Equisetum arvense. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . 2. A fen grék a ném. 407) (< lat. | ezüstlevel ~ N. A névadás alapja a fekete karógyökér. Schwarzwurz tü- körfordítása.) népi név. blessed thistle.’. feketegyökér N. Silberdistel. J: ’ua. J: ’Tropaeolum majus. Idegen nyelvi megfelel kre vö. tálmosóf . hogy a növény tüskés. foenum-graecum ’görög széna’) átvétele. 369). J: ’ua. varjútövis’. 1578: fekély f× (Melius 155). holy thistle. Milchdistel. feny 1. 1998: fen grék (Priszter 526). kelések gyógyítására használták mindkét növényt. valószín leg a fen (eredeti jelentése ’dörzsöl. 412). felfutó — sárga ~ 1775: Sárga fel-futó (Csapó 279). kivül fekete” (Barra 302). vö.

J: ’ua.: juniperus: apro fenÿe (BesztSzj. Növ. Kreuztanne ’keresztesfeny ’. kapcsos korpaf ’. 425). ? zürj. Fenyxfa (Beythe 6a). 1813: f ldönnfolyó F[eny ] (Magy. | fés s~ 1948: fés s feny (Halmai 5). hogy a fa kérge szürkésfehér. Weißfichte. azt jelzi. | paraszt~ N. J: ’ua.).. 1430 k. J: ’Picea abies. MagyarorÑzágban. — földi ~f 1577 k. 425). ponAľ ’fiatal feny fa’. Ember és növényvilág 269). fiatal fa’. J: ’ua. valamint lapos t levelei fonákján két világos csík van. A szó eredeti jelentése ’fiatal feny fa’ lehetett.’. 427). 1578: Fxldi fxnny× f× (Melius 171). J: ’ua. 2. | veres~ 1805–13: „A’ veresfenyf ffképpen Tirolisban. és az fa heya hurut ellen jó”. 130). 1552: fxny×fa (TESz. — N.: RMGl. 1578: „A SÅxmxrkénec vagy Fxnny×fánac dioi.: ’Ajuga chamaepitys. feny. A sz ke jelz megkülönböztet szerep . 1595: Abies: Ein Thannbaum: Fenyü-fá (Ver. J: ’ua.’. J: ’ua. J: 1231: ’Pinus. | havasi~ N.’. 1578: Fxnny×nec gr. | kontyos~ 1948: kontosfeny (Halmai 64). 384). KorÑzikában és felsf OlaÑzorÑzágban terem a’ leg magasabb bértzeken…” (Márton. | 1578: ’Picea abies. tükörfordítás. Ember és növényvilág 197). 1783: Apró-fenyö (NclB. — ~f 1903: feny f (Hoffmann–Wagner 119).)./1450 k. A feny származékszó. k(r(szt(sfenyü. 1583: apro fenyö (Clusius– Beythe 5: BotTört.’. ▌ 4.feny 169 feny (Péntek–Szabó.: RMGl. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. feny -fa a. kalincaínf ’. közönséges jegenyefeny ’. közönséges boróka’. 521). J: 1577 k. J: ’Lycopodium clavatum. (Melius 18a). ném.’. | sz ke~ 1578: ÐÅxke Fxnny×bxl gr. J: ’Ajuga chamaepitys. A szóvégi . J: ’ua. keresztesfeny . glauca) is szerepet játszhatott. | szurkos~ 1807: szurkos Fenyf (Magy. J: ’ua. két sorban. Az ezüstlevel jelz Erdélyben használatos.’. | közönséges~ 1841: közönséges feny (Barra 420). Fxnny× fa (Melius 18). J: ’Juniperus communis.: fè‚v fa[t] gr.… hegyük kicsípett. vö. ill. kalincaínf ’. közönséges lucfeny ’. a gyantás jelz a fa gyantatartalmára vonatkozik. J: ’Abies. jegenyefeny ’. parasztfeny (Péntek– Szabó.’. | 1578: ’Ajuga chamaepitys.alapszava si örökség a finnugor korból. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. kalincaínf ’. — fürtös~ 1903: fürtös feny (Hoffmann–Wagner 186).’. ? votj. 427). hogy más növényekre. — ~fa 1231: „ubi iuxta arbores feneufa est meta” (MNy. A névadásban hasonlóságon alapuló névátvitel (az ezüstfeny egy másik feny faj elnevezése: Picea pungens f. J: ’ua. A finnugor alapalak *p"n‹ lehetett. havasi feny (Péntek–Szabó. Ember és növényvilág 269). A fehér csíkú jelz arra vonatkozik.’. LX.: „Feoldÿ fenÿw fweth teorÿ eoÅwe MeÅÅel” (OrvK. feny ’. közönséges lucfeny ’. Weiß . 130). J: ’ua. 1783: Földi-fenyö (NclB. A fés s jelz a tüskékre vonatkozik: „Levelei rövidek. pomeľ ’feny ’. J: ’ua. Weißtanne. közönséges jegenyefeny ’. — földönfolyó~ 1783: Földön folyó fenyö (NclB. J: ’Abies alba. 1250/1392: „In arbore qui wlgo dicitur fenywfa” (OklSz. — apró~ 1395 k. hogy a feny lapos t leveleinek fonákján két világos csík van. Pinus: Fiechten baum: Fenyeu-fa (Ver. 214).(~ . fésüsen állók” (Hoffmann–Wagner 186).’. F vészk. 369). az..’.’. körösztös feny (ÚMTSz. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal. 1416 u. J: ’ua. 1783: Kereſztes fenyö (NclB. 214). 1783: Töviskes-fenyö (NclB. | szurkos~fa 1783: Szurkos Fenyö-fa (NclB. 211). 233).’. hogy a feny féléket a népi növényismeret nem különíti el igazán. пумель ’fiatal hajtás. ▌ 5. | gyantás~ 1948: gyantás feny (Halmai 5). 233).: RMGl. J: ’ua. A magyar szó ny hangja feltehet leg az eredeti *n folytatója lehet. Idegen nyelvi megfelel kre l. 1525 k. | ’Abies alba. 22: 67). — földi~ 1775: Földi fenyö (Csapó 125). J: ’Abies alba. fènèfa (TESz.: Juniperus: Fenÿew (Ortus: RMGl. 430). talán kicsinyít funkciójú. közönséges jegenyefeny ’. 5: 34). valószín azonban. (Melius 9a). ▌ 3.: abies: fenÿefa (SchlGl. F vészk. vö. | keresztes~ 1584: Köröztös fenyo (Clusius– Beythe 23).).). ▌ 2. V. a névadás alapja a feny tüskék ezüstös színe. | töviskés~ 1583: teuiskes fenyo (Clusius–Beythe 5: BotTört. Ud. -é) képz elem lehet.: RMGl. | fehércsíkú~ 1948: fehér csiku feny (Halmai 5). 173/20).

feny ciprus

170

fest f

Thannenbaum. A szurkos jelz a fa sötét kérgére, er sen gyantás tobozára, ill. gyantatartalmára vonatkozik: „Fenÿw Åurkoth kÿwel aÅ haÿokat kenÿk” (OrvK. 325/35). A fa sötét kérgére és gyantatartalmára utaló szurkosfeny , szurokfeny els sorban a közönséges luc ’Picea abies’ elnevezései, ennek korrelatív párja a fehérfeny ’Abies alba; közönséges jegenyefeny ’ elnevezés, mivel ennek a kérge szürkésfehér. A két fajt a köznyelvben gyakran összekeverik. A veres jelz ’Abies alba’ téves, feny félék összekeveréséb l keletkezett. A feny ’közönséges boróka’ (2.) hasonlóság alapján jött létre, az apró és töviskés jelz k nyilván a lat. „ſpinoſa, & minor” (Clusius–Beythe 18) fordításával keletkeztek, az apró jelz re l. még gyalogfeny . A földifeny f ’kalincaínf ’ (3.) Melius alkotása, a név a gör. chamaepitys (< gör. chamaí ’a földön’, pítys ’feny ’) fordítása: „Chamæpitys Gxrxg×l, az az, Fxldi fxnny× f×, mert à leuele ollyan ſÅagu mint à Fxnny×nec” (Melius 171). A névadás alapja, hogy a növény felépítése a kicsi feny éhez hasonló. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Erdpin ’földifeny ’ (Veszelszki 261), Erdkiefer, ang. ground pine. A fürtös, kontyos jelz ’közönséges lucfeny ’ (4.) a fa kúp alakú koronájára utal, a puha, síma jelz k a növény fájára, ill. kérgére vonatkoznak. A havasifeny (a havasi jelz a fa el fordulási helyét jelzi) és a parasztfeny (a paraszt jelz a feny fa közismertségére vonatkozik) elnevezések Erdélyben fordulnak el . A keresztes jelz a keresztszer en álló ágakat jelzi. A kapcsos korpaf (5.) örökzöld, ezért hasonlóság alapján kapta a feny elnevezést. A földönfolyó jelz re l. földönfolyómoh (→ moh).

rus communis; közönséges boróka’. A feny ciprus összetett szó, az el tagra l. feny , az utótagra l. ciprus. A névadás magyarázata, hogy a növény feny fára emlékeztet. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. R. Feldcypresse. Marzell Juniperus communis a. fenyvesbogyó N. fenyvesbogyó (MagyGyógyn. 208). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. A fenyvesbogyó összetett szó, a feny -s melléknévképz s származékának és a bogyó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény savanyú talajokon, így pl. fenyves erd kben fordul el els sorban, termése fekete bogyó.
féreg l. sz r~

féregmag 1903: féregmag (Hoffmann– Wagner 163); 1948: féregmag (MagyGyógyn. 314). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A féregmag valószín leg a ném. Wurmkraut ’féregf ’ részfordításával keletkezett, a mag magyarázó szerep , a növény magját és levelét használták féreg zésre.
fest l. bor~

EtSz.; Marzell Abies alba a., Ajuga chamaepitys a., Picea abies a.; MSzFE.; Szabó: Melius 374, 437; TESz.; EWUng; UEWb. 416. Genaust Chamaeálo( a. — Ö:
balzsam~fa, balzsam-jegenye~ (→ balzsamfeny fa), bors~, bükk~, bús~ (→ lucfeny ), gyalog~, gyalog~boróka, jegenye~, luc~, szemerke~, szurok~ (→ szurokfa), tisza~.

feny ciprus — mez n term magas ~ 1578: keÐer×b am az mezxn termx magas fxnny× Cyproſnál (Melius 8–8a). J: ’Junipe-

fest f 1. 1775: feÐtö fünek gr. (Csapó 229). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. — sárga ~ 1578: Sárga feſtx f× (Melius 98); 1775: Sárga feÐtö-fü (Csapó 228); 1783: Sárga feÐtö fü (NclB. 401). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. || fest virág 1775: FeÐtö virág (Csapó 228); 1783: FeÐtö virág (NclB. 401). J: ’ua.’. — sárga fest virág 1578: Sárga feſtx virág (Melius 98). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Feſtx f× (Melius 54); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 245). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. || summa~ 1578: Summa feſtx f× (Melius 54a). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. ▌ 3. 1708: „Feſtf fü, Pirosító, Buzér fü” (PP. Róbia a.); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 47); 1998: fest f (Priszter 485). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. — veres ~ 1775: VeresfeÐtö-fü (Csapó 47). J: ’ua.’. | veresre ~ 1813: veresre Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. ▌ 4. — sárgára ~ 1813: sárgára Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A fest rekettye sárga fest f neve Melius

fest gyökér

171

fodorka

alkotása, a lat. Tinctorius flos (Melius 98) fordítása, a névadásra hatással lehetett a ném. Ferbblumen (Melius 98) is. A névadás magyarázata, hogy a növényt festésre használják, a sárga jelz a virág színére utal: „ſárga virága, à leuele mint à SÅanotnac, Sárgát feſtenec vęle” (Melius 98). A név megfelel i megvannak más európai nyelvekben is; vö.: R. ném. Färberginſter, gelbe Färberblumme (Veszelszki 233); ang. dyer’s weed. A fest f ’szappanf ’ (2.) nevet hasonlóságon alapuló névátvitellel hozta létre Melius. A summafest f (vö. lat. summa ’f hely, els hely’) jelentése valószín leg ’az els helyen lév fest f ’, szintén Melius alkotása, egyedi adat. A fest f ’buzér’ (3.) névadás magyarázata, hogy a növény gyökeréb l kivont vörös festéket posztó festésére használták, vö. fest gyökér. A sárgára fest f ’sáfrányszeklice’ (4.) elnevezés magyarázata, hogy a növény virágai vízben oldódó narancsvörös festékanyagot (carthamin) tartalmaznak, ezért a hatóanyagért mint konyhai fest növényt és drogot is számon tartották. fest gyökér — veres ~ XVI. sz. v.: Rubia tinctorum. Lappa minor: Pyritho ffw. Veress fest gy kér. Pirossító gy kér (De Herbis: RMGl. 258); 1783: Veres feÐtö gyökér (NclB. 330). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. A veres fest jelz k a lat. szakny.-i Rubia tinctorum (< lat. Rubia ’piros’, lat. tingere ’festeni’) fordításával jöttek létre, a gyökér magyarázata, hogy a növény vöröses-barna gyökeréb l piros festéket nyernek. Vö. fest f .

össze az új növénykéket, a fiakat: „T levelei közül n ki egyenes, …, és a közeli növényeket összeköt , olykor félméteres leveles indája” (Európa vadvirágai 111).
ficfa l. f z

fest rekettye 1998: fest rekettye (Priszter 383). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. A fest rekettye összetett szó, a növény tudományos neve, az el tagra l. fest f , az utótagra l. rekettye.
fiak l. lúd~ étke

fiasf 1783: Fias-fü (NclB. 384); 1791: Fias-fü (Lumnitzer 235). J: ’Ajuga reptans; indás ínf ’. A fiasf Benk alkotása; a fiú ’utód, új növényhajtás’ -s melléknévképz s származékának és a f magyarázó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény indás, indákkal szaporodik, az indák kötik

fodorka 1. 1578: Fodorka (Melius 37); 1775: Fodorka (Csapó 60). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. ▌ 2. 1783: Fodorka (NclB. 344); 1813: Fodorka (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. || fodorkás 1798: Fodorkás (Veszelszki 47). J: ’ua.’. ▌ 3. 1793: Fodorka (Földi 27); 1807: Fodorka (Magy. F vészk. 559). J: 1793, 1807: ’Adiantum; vénuszfodorka’. | ’Adiantum capillus-veneris; vénuszhaj’. — ~f 1843: Fodorkafü (Bugát, Szóhalm. 133–134). J: ’ua.’. ▌ 4. — kövi ~ 1998: kövi fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium ruta-muraria; kövi fodorka’. ▌ 5. — fekete ~ 1998: fekete fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 6. — aranyos ~ 1998: aranyos fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | csipkés ~ 1998: csipkés fodorka (Priszter 308). J: ’ua.’. A fodorka ’sarlós gamandor’ (1.) Melius alkotása, a fodor -ka kicsinyít képz s alakja; vö. boglárka stb. A névadás alapja, hogy a sarlós gamandor levelei csipkések. A fodorka ’mirigyes libatop’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A fodorka ’vénuszfodorka; páfrányféle’ (3.) Földi alkotása, a névadás alapja az, hogy a finom levélkék fels széle rendszertelenül bemetszett és kissé fodros. A kövi fodorka (4.) elnevezés szakny.-i név, a kövi megkülönböztet jelz a lat. Asplenium ruta-muraria (< lat. muraria < lat mūrus ’fal’) utótagjának fordítása; vö. k ruta. A fekete ’fekete fodorka’ (5.) jelz a lat. szakny.-i Asplenium adiantum-nigrum utótagjának fordítása, a névadás alapja, hogy a növény levelei barnásfeketék. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Schwarzes Frauenhaar ’fekete lányhaj’. Az aranyos ’aranyos fodorka’ (6.) jelz re l. aranyos páfrány (→ páfrány). A csipkés (6.) jelz arra utal, hogy a szárnyasan összetett apró levélkék csipkéhez hasonlítanak: a növény „levélkéi kerekdedek, tsipkések” (Magy. F vészk. 577).

foenum-graecum

172

fokhagyma

Marzell Asplenium adiantum-nigrum a.; Genaust rúta-murária a. — Ö: vénusz~.
fodorkás l. fodorka

foenum-graecum 1577 k.: „Fenumgrecom lÿÅtÿth” (OrvK 324/11), Fenumgrecomoth (590/7). J: ’Trigonella foenumgraecum; görögszéna’. A foenum-graecum a lat. foenum-graecum ’görög széna’ átvétele, a névadás magyarázatára l. görögszéna. Vö. fen grék.
fog l. bába~, eb~a, oroszlán~

fogan tt 1807 e.: Foganött (Julow 263); 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’Galeopsis ladanum; piros kenderkef ’. — veres ~ 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’ua.’. | ~f 1948: Fogan ttf (MagyGyógyn. 229). J: ’ua.’. A fogan tt Diószegi–Fazekas alkotása, a fog ’rágásra használt szerv’ birtokos személyragos alakjának és a n ige -tt ’kifejl dött’ befejezett melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a virágokon, az alsó ajkakon sárga folt és két fogszer kinövés látható: „fels ajaka bóltos, tsipkés vég ; az alsónn az inyénél két kitsutsorodás v. fog” (Magy. F vészk. 348). A piros jelz a virágok színére utal. fogbilinty N. fogbilinty (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A fogbilinty népi név, a fog ’rágásra használt szerv’ és a belénd összetétele. A bilinty utótagot népetimológia (bilincs) hozta létre, a név a növény fogfájást csillapító hatására utal: „A kinek a foga fáj, füstölje meg bilinmaggal” (ÚMTsz.). Az Orvosi f vész könyv (1813) ezt írja: a beléndek „melj útonn útfélenn terem… mérges, bódító, kábító… nehéz és f szédít szagával hírt ád, és az embert magától el zi. A’ hasogató tüzes daganatokat fonnyasztott levelével borogatni szokták; magvaival pedig a fájós fogat füstölni” (Magy. F vészk. 2. 169). fogolyf 1775: Fogoly-fü (Csapó 89); 1783: Fogoly-fü (NclB. 428). J: ’Parietaria officinalis; közönséges falgyom’. A fogolyf a fogoly madárnév és f magyarázó utótag összetétele, a fogoly madárnév az uráli eredet fog- -ly denominalis névszó-

képz s származéka. A névadás alapja, hogy a növényt a madarak fogyasztják: „A’ fogolyfÍ’ neve-is reá illik: mert azoknak kedves eledele” (Veszelszki 339). TESz. fogoly a.; EWUng. fogoly a.; UEWb. 383. fogpiszkálóf 1998: fogpiszkálóf (Priszter 298). J: ’Ammi visnaga; fogpiszkálóf ’. A fogpiszkálóf a ném. Zahnstocherkraut tükörfordítása. A névadás alapja, hogy Törökországban, Spanyolországban a növény szárított erny virágzatát fogpiszkálónak használják. Marzell Ammi visnaga a.
fojtó l. borsó~f , eb~f

fojtóska 1998: fojtóska (Priszter 508). J: ’Sorbus domestica; fojtós berkenye’. A fojtóska a fojtós (1618: ’fanyar’) kicsinyít képz s alakja, a névadás alapja a termés íze. fokhagyma 1. 1395 k.: Alium: fog hagma (BesztSzj.: RMGl. 244); 1405 k.: aleum: fog hagma (SchlSzj.: RMGl. 244); 1430 k.: Alium: foghagÿma (SchlGl.: RMGl. 244); 1520 k.: Allevm: foghagÿma (Herb b): RMGl.: 244); 1583: fok hágyma (Clusius– Beythe 2a.: BotTört. 126); 1664: Allium Foghagyma (Lippay II: 132); 1783: Foghagyma, Fokhagyma (NclB. 354); 1998: fokhagyma (Priszter 295). J: ’Allium sativum; fokhagyma’. — török ~ N. törökfokhagyma (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 200). J: ’ua.’. ▌ 2. — vad mezei~ 1578: Vad mezei foghagyma (Melius 173a). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. | vad~ 1578: vad Foghagyma (Melius 173a). J: ’ua.’. — ~f 1998: fokhagymaf (Bremness 228). J: ’ua.’. ▌ 3. — vad~ 1590: Asphodelus: Vad saphrany, auag vad fog hagma (SzikszF.: RMGl. 604); 1664: „vad-foghagymának neveznek, avagy Haſtula Regia, Király dárdácskának” (Lippay I: 75). J: ’Asphodelus ramosus; ágas aszfodélusz’. ▌ 4. — török~ 1798: Török Fok-hagyma (Veszelszki 401); 1807: török Fokhagyma (Magy. F vészk. 226). J: ’Allium scorodoprasum; kígyóhagyma’. | vad~ 1590: „Scorodaprassum: Vad foghagyma” (SzikszF.: RMGl. 244); 1998: vadfokhagyma (Priszter 295). J: ’ua.’. ▌ 5. — vad~

fokhagymakányaf

173

folyondár

1783: Vad Fokhagyma (NclB. 355). J: ’Allium ursinum; medvehagyma’. A fokhagyma összetett szó; az el tag az ’ízecske, rész, gerezd’ jelentés fok f névvel azonos, az utótagra l. hagyma. A vad mezeifokhagyma, vadfokhagyma ’hagymaszagú kányazsombor’ (2.) Melius alkotása. Melius lat. mintára hozta létre a neveket; vö. lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’), és vad, mezei megkülönböztet jelz ket illesztett a fokhagyma elé. A névadás alapja, hogy a növény megdörzsölésekor fokhagymaillat érezhet . A fokhagyma ’ágas aszfodélusz’ (3.) névadás alapja, hogy a gyökér a fokhagymáéhoz hasonló: „A’ gyökér ſok-felé terjedez a’ ffldben a’ makk-forma tsomós botkókkal, a’ mellyek kivÍl barnák belfl világos zfldek, ízekre ímelygfsek és tsípfsek” (Veszelszki 79). A kígyóhagyma (4.) szintén a fokhagymához hasonló felépítés és illatú, a vad jelz mutatja, hogy a növény erd ben, réteken fordul el . A török el tagra l. törökhagyma (→ hagyma). A vadfokhagyma a ném. Waldknoblauch (NclB. 355) ’erdei fokhagyma’ mintájára keletkezett. A fokhagyma ’medvehagyma’ (5.) névadás magyarázata, hogy a növénynek jellegzetes, átható, fokhagymaszer illata van. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Wilder Knoblauch; ang. wild garlick. Vö. fokhagymaszagúf . Szabó Attila, Melius 437; TESz. fokhagyma a.; EWUng. fokhagyma a. fokhagymakányaf 1903: Foghagymakányaf (Hoffmann–Wagner 138). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. A fokhagymakányaf többszörösen összetett szó; a fokhagyma el tag magyarázatára l. fokhagymaszagúf , az utótagra l. kányaf . fokhagymaszagúf 1595: Fok hagyma zagu fiju Alliaria (Beythe 87); 1775: Fokhagyma-szagú-fü (Csapó 93). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. — mezei ~ 1775: Mezei fokhagyma-Ðzagú-fü (Csapó 93). J: ’ua.’. A fokhagymaszagúf magyar alkotás; a névadásra hatással lehetett a lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’). A névadás alapja, hogy a zsenge növényi részek megdörzsölve

fokhagymaillatúak, Melius így jellemzi: „ollyan à ſÅaga à leuelénec, viragánac mint a Foghagymanac” (Melius 173a). Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Knoblauchkraut ’fokhagymaf ’.
folyó l. földön~feny (→ feny ), földön~moh (→ moh), vére~f (→ vérejáróf )

folyóf 1. 1500 k.: De volubili: folÿo fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Conuoluulus: Folyo fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Convolvulus sp.; szulák’. ▌ 2. 1578: Follyo f× (Melius 183a); 1590: Vinca: Folio fé uag szederyin (SzikszF.: RMGl. 636); 1775: Folyó-fü (Csapó 45). J: ’Vinca minor; kis meténg’. ▌ 3. 1595: folyo fiju (Beythe 55). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. ▌ 4. 1775: Folyó-fü (Csapó 43); 1783: Folyó-fü (NclB. 386). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. ▌ 5. 1783: Folyó-fü (NclB. 336); 1807: Fojóf (Magy. F vészk. 162); 1998: folyóf (Priszter 342). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’. || folyóka 1903: folyóka (Hoffmann–Wagner 37). J: ’ua.’. A folyóf az ugor eredet foly- ’felkúszik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele, a folyóka -ka eleme kicsinyít képz . A folyóf ’kis meténg’ (2.) Melius alkotása, a lat. Clematis (Melius 183a) fordításával hozta létre; vö. lat. cl#matis, gen. cl#matidis ’futónövény’. A folyóf növénynév magyarázata, hogy a szulák (1.), az erdei borostyán (3.), a kerek repkény (4.) és az apró szulák (5.) mindenre felkúszik; vö. az apró szulák „sövény kertekre és egyéb ſzomſzéd növevényekre támaſzkodván fel-folynak, ’s kapaſzkodnak” (Veszelszki 454), „igen ártalmas kivált az által, a’ folyófü a’ többi növényeknek, hogy szárokra kanyargózik, és azoknak nevekedhetését akadályoztatja” (Barra 297). Vö. fárafolyóf (→ felfutó), vérefolyóf
(→ vérejáróf ).

TESz. folyó a.; EWUng folyó a.; UEWb. 881; Genaust Clematáquila a., Genaust volúbilis a.
folyóka l. folyóf

folyondár 1793: „Folyondár. Nép közt” (Földi 52); 1800: Folyandár (Márton). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’.

fordulóf

174
f angyalka l. angyalka

földfüst

A folyondár a folyik igének *folyond származékából jött létre -ár deverbális névszóképz vel. A névadás magyarázatára l. folyóf . TESz. folyondár a.; EWUng. folyondár a.
fon l. bába~ (→ bábafonal) fonal l. bába~ forduló l. napra~ (→ naputánforgóf ), négylevel ~f (→ négylevel f )

fordulóf 1525 k.: Valeriana: fordwlo fÿw (Ortus: RMGl. 256); 1577 k.: Fordulo fw (OrvK. 609/12); XVI. sz. v.: Valeriana. Herba Benedicta: Fordulo ffw (De Herbis: RMGl. 258), Phu: fordulo fx (De Medicinali: RMGl. 258); 1775: Forduló-fü (Csapó 166). J: ’Valeriana officinalis subsp. officinalis; macskagyökér’. A forduló az si hangutánzó-hangfest finnugor, esetleg uráli for- t származéka, a névadás magyarázata, valószín leg a növény csavarodó gyökere. Vö. négylevel ~f (→
négylevel f ).

UEWb. 414.
forgó l. napután~f , napra~ (→ naputánforgóf ) forint l. száz~, száz~osf formájú l. kereszt~f (→ keresztesf ) forrástorma l. torma

forrasztóf 1. N. Forrasztóf (MagyGyógyn. 151). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. ▌ 2. N. f#rasztóf (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Helleborus purpurascens; pirosló hunyor’. ▌ 3. N. forrasztóf (MagyGyógyn. 293). J: ’Solidago virgaurea; aranyvessz ’. ▌ 4. 1813: Forrasztóf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Symphytum officinale; fekete nadályt ’. A forrasztóf a forr- -szt m veltet képz s ’<sebet> begyógyít, hegeszt’ és -ó melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. A forrasztóf elnevezés a növények gyógyító hatására utal, bels leg összehúzószerként, küls leg pedig vérzés csillapítására használatos. Beythe így ír a Geranium-fajokról: „Sebxt xzue forraztanij es ver allatnij igxn haznos” (Beythe 88). A forrasztóf ’fekete nadályt ’ (4.) magyarázatára l. összeforrasztóf . MagyGyógyn. 293. — Ö: seb~, össze~.
f l. barát~, száz~f (→ százf )

földepe 1. 1578: fxld Épeiénec gr. (Melius 67a); XVI. sz. v.: Centaurium. Chironia: feìld epeíe (De Herbis: RMGl. 192); 1775: Földiepe (Csapó 85); 1798: ffld’ epéje (Veszelszki 143). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. — kis ~ 1577 k.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. 583/2); 1578: Kis fxldi ępe (Melius 67a); 1783: Kis földi epe (NclB. 345). J: ’ua.’. — ~f 1775: Föld-epéje-fü (Csapó 85); 1783: Föld-epe-fü (NclB. 345). J: ’ua.’. || epef 1948: epef (MagyGyógyn. 212). J: ’ua.’. ▌ 2. 1841: földepe (Barra 352). J: ’Gratiola officinalis; orvosi csikorgóf ’. ▌ 3. 1864: földepe (CzF.). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 4. 1948: Föld epéje (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis; orvosi füsike’. A földepe ’kis ezerjóf ’ (1.) a ném. Erdgall (Veszelszki 143) tükörfordítása. A névadás alapja a növény keser íze, a virágos szár keser anyagokat tartalmaz. A földepe ’orvosi csikorgóf ’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, a névadás magyarázata, hogy az „egéſz fÍ keserÍ” (Veszelszki 241). A földepe eredetileg és els sorban a kis ezerjóf (1.) neve, de mivel a sárga tárnics (3.) és a kis ezerjóf is keser (azonos családba is tartoznak), könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. Az orvosi füsike (4.) földepe nevének alapja szintén a növény keser íze. Idegen nyelvi megfelel kre vö. svéd Gallgräs; fi. maasappi. Vö. keser f , keser gyökér. Marzell Gratiola officinalis a. Mollay, Növénynevek 47. földepetárnics 1807: F ldepe Tarnits (Magy. F vészk. 192). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. A földepetárnics összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása. Az el tagra l. földepe, az utótagra l. tárnics. Mivel a tárnics ’Gentiana’ és az ezerjóf ’Centaurium’ is keser , azonos családba is tartoznak, könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. földfüst 1500 k.: De fumoterre: feld fÿsth (StrassbGl.: RMGl. 261); 1540 k.: Fvmvsterre: fÕldÿ fist (Herb. c): RMGl. 261); 1578: Fxldi f×ſt (Melius 180); 1948: földi füst (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis;

földikenyér

175

fúvóka

orvosi füstike’. — ~f 1783: Föld-füÐt-fü (NclB. 400). J: ’ua.’. || földfüsti 1. 1577 k.: „Fqldfwſtÿnek vÿÅeben ſokÅor moſd megh” (OrvK. 95/15); 1578: Fxld f×ſti (Melius 180); 1595: fxld f×ſti (Beythe 116a); 1775: Föld füsti (Csapó 96). J: ’ua.’. || földfüstike 1807: f ld Füstike (Magy. F vészk. 448); 1841: föld Füstike (Barra 26). J: ’ua.’. || füstike 1806: „Füstike: Fumaria” (TESz.); 1807: Füstike (Magy. F vészk. 448); — N. füstike (MagyGyógyn. 113). J: 1806: ’Fumaria officinalis; orvosi füstike’. | 1807: ’Fumaria; füstike’. — orvosi füstike 1948: Orvosi füstike (MagyGyógyn. 113); 1998: orvosi füstike (Priszter 379). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Fxld f×ſtinec gr. (Melius 180). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. — hüvelykes földfüsti 1578: H×uelykes fxld f×ſti (Melius 180). J: ’ua.’. ▌ 3. — hüvelykes földfüsti 1783: Hüvelykes FöldfüÐti (NclB. 400). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. A földfüst a lat. fumus terrae (Melius 180) tükörfordítása. A névadás szemléleti háttere, hogy a növény nedve könnyeztet, mint a füst. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Erdrauch ’földfüst’ (Melius 180). A füstike nyelvújítási származékszó, a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) mintájára hozták létre -ike ~ -ika képz bokorral; Diószegi–Fazekas nemzetségnévvé tette. A növény hasonló típusú elnevezései más nyelvekben is megtalálhatók: ang. fumatory, fumory; fr. fiel de terre, fumeter; ol. fumaria, fumoterra. A földfüsti ’ujjas keltike’ (2.) Melius alkotása, a lat. Fumus terræ (Melius 180) fordításával hozta létre. A hüvelykes jelz t Melius így magyarázza: „h×uelykec vannac à ſÅarán mint à vad Borſónac” (Melius 180). Az odvas keltike ’odvas keltike’ (3.) hasonlóság alapján kapta nevét. Marzell Fumaria officinalis a.
földfüstike l. földfüst

fúvóka N. fuvóka (MagyGyógyn. 264). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. A fúvóka az uráli eredet fúj eredetibb v hiátustölt s fúv alakjának -ó melléknév és -ka kicsinyít képz s származéka, népi név. A névadás alapja, hogy a gyerekek fúvókának használták a növényt: „Belefújtak a tölcsérébe, l ttek vele a gyerekek” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). MagyGyógyn. 264; UEWb. 411.; TESz. fúj a.; EWUng. fúj a.
f l. ábel~, agár~, agármony(~), aggó~, Alcibius-~, áldott~, alleluja~, álom~, álomhozó~, angolna~, angyalbocskor(~), angyal~, angyalital~ (→ angyalitalgyökér), angyalrúgta~, angyélika(~), anya~, anyaméh~, arany~, arannyal verseng ~, aranyvirágú~, árnyék~, árnyékszéktet ~, árnyékszeret ~, asszonyemberteste~, atlasz~ (→ atlaszér), atracél(~), avar~, bábaíre(~), bábakalács(~), bab~, babgyilkoló~, bablevel ~, báj~, bak~, bakszarvú~, báldrián(~), balzsam~, baracklevel ~, báránycsecs~, bárányfej ~, bárány~, báránynyelv(~), barátfej ~ (→ barátf ), barát~ (→ barátf ), barátmonyú~, bársonyvirág~, bazsalikom~, béka~, békavar~, belénd(~), benedek~, Bermuda-~, bervéng(~), bika~, bikás~, bikatök( ~), bimbó~, bisziók~, bojtorjánpárló~, bojtos~, boldogasszony~, bolha~, bolhaöl ~, bolond~, bolondító~, borágó(~), bordalap(~), borjúfark(~), borjúfej ~, borjúláb~, borjúorrú~, borostyán(~), borostyánlevel ~, borserej ~, bors~, borsocska(~), borsófojtó~, boszorkány~, boszorkánylépte~, bölény~, bösvény(~), búzalevel ~, buzér~, cámoly~, cickafark(~), cigány~, cinadónia(~), citrom~, csabaíre-vér~, csábító~, csap~, csarab(~), csattantó(~), cseng ~, cserlevel ~, csikorgó~, csillag~, csillaglevel ~, csillagszív~, csillár(~), csimáz~, csimázillatú~, csoda~, csókaorrú~, csuklya~, daruorrú~, diadalmas~, dics séges~, dinnye~, dinnyeíz ~, dinnyeszagú~ (→ dinnyeíz ~), dísz~, disznógyógyító~, dongó~ (→ dongóvirág), dög~, ebfej ~, ebfojtó~, ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit), ebmony~, ebnyelv( ~), ebrontó~, ecet~, édesgyöker ~ (→ édesgyökér), édeslevel ~, egércsecs~, egérfark(~), egér~, egérfül(~), egérszagú~, egér z ~ (→ egértövis), eketartó~, elalutó~, elfordult~, él haló~, emberer (~), emberkép ~, encián(~), epe~, eper(~), eperillatú~, er-

földikenyér 1775: Földi kenyér (Csapó 73); 1783: Földi-kenyér (NclB. 335). J: ’Cyclamen purpurascens; erdei ciklámen’. A földikenyér a ném. Erdbrod (Veszelszki 185) tükörfordítása. A névadás alapja, hogy a földben található gumókat fogyasztották. Marzell Cyclamen europaeum a.
fulák l. szulák

f

176

f

nike~, er s~, erszényes~, esztragorr(ú~), étetés ellen való ~, ezerjó~, ezerlevel ~, ezüstöshátú~, fagyöker ~, fal~, fárafolyó~ (→ felfutó), farbáló~, farkas~, farkasláb(~), farkasméreg(~), farkasnevet ~, farkasöl ~, farkastalp(~), fecske~, fehérgyöker ~ (→ fehérgyökér), fehérhátú~, fekély~, fent ~, feny (~), fest ~, fias~, fodorka(~), fogan tt(~), fogoly~, fogpiszkáló~, fokhagyma(~), fokhagymakánya~, fokhagymaszagú~, folyó~, forduló~, forrasztó~, földepe(~), fülbeereszt ~, fülbemászóf , fülemüle~, fülfájó(~), fül~, fürtös~, füst~, galagonya~, galamb~, galamboc~ (→ galamb~), gálna(~), gamandor(~), gelyva~, gémorr(ú~), gerent~, giliszta~, gímnyelv( ~), gólya~, gólyahúgytartó~, gólyaorr(ú~), golyvarontó~, görvély~, gyapjas~, gyapjú~, gyermeklánc~, gyík~, gyíklevel ~, gyopár(~), gyujtovány~, gy r ~, gy sz ~, habzó~, hagymás~, hagymaszagú~, hagymáz~, hajas~, háló~, hályog~, hanga(~), harag~, harangláb(~), harmat~, háromlevel ~, hasindító(~), haslágyító~, házon term zöld ~ (→ télizöld), héja~, hetvenhétlyukú~, hideglelés ellen való ~, hollóláb(ú~), húgyos~, hunyor(~), ín~, ínnyújtó~, istáp(~), istenkegyelme(~), istennyila(~), iszap(~), izsóphoz hasonlatos ~, kakasfark~, kakasláb(~), kakastaréj(~), kakukk~, kakukk~-vajvirág, kalap~, kaláris~, kalinca(~), kalincaín~, kanál~, kannamosó~, kánya~, kapor(~), kapotnyak(~), kása~, kavkáz~, kecske~, kecskeszakállú~, kecskeszarvú~, kegyelem~, kele~, kelés~, kéménytisztító~, kender(~), ken ~, keresztes~, kereszt~, kesely ~, keser ~, keser gyöker ~ (→ keser gyökér), keser magú~, kígyó~, kígyógyökér(~), kígyólevel ~, kígyómarást gyógyító ~ (→ mérges vad harapást gyógyító f ), kígyónyelv(~), kígyótrank~, kikeleti~, kína~, király~, kivágott gyöker ~, kontyos~, kopottnyak(~), korpa~, kosbor(~), kosz~, köcsög~, kökörcsin(~), köldök~, k risfalevel ~, k rontó~, köszvény~, kövér~, kristóf~, kút~, kutyadögleszt ~, kutyanyelv ~, lábmosó~, lakat~, lánc~ (→ gyermeklánc~), lángos~, lator koldus lába sebesít ~, laurus(~), legyez (~), légy~, lenlevel ~, lenvirágú~, lép~, lépkisebbít ~, lestyán(~), létra~, levestikon(~), libaláb(ú~), likas~, lófark~, lóköröm(~), lonc(~), lónyelv ~, lucián~, lúdláb(~), lúdnyelv ~, lúg~, lyukasgyöker ~, lyukaslevel ~, macska~, macskaméz(~), macs-

kanádra(~), macskatalp(~), madárkeser ~, máj~, május~, mák(~), málna(~), mályva(~), mária~, mátra~, medve~, medvetalp(~), méhekszeret ~, méh~, melissza(~), mell~, mennydörg ~, méreg~, méreggy z ~, méregnyomó~, méregöl ~, mereszt ~, mérges~, mérges vad harapást gyógyító ~, meténg(~), metter~, méz~, mindent gyógyító ~, minden zárt feltör ~, mirha~, mirigy~, misegyertya(~), mogyoróalja(~), moly~, mosó~, mustár(~), nadály(~), nádra~ (→ mátra~), nadragulya(~), nagy~, nagy~bingó, nagy~szilva, nagyszagú~, Nándor-~, naputánforgó~, nárdus(~), nátha~, nézsit~, n sz ~, nyelves~, nyúlárnyék(~), nyúl~, nyúlhere~, ny ~, ny öl ~, ón~, óra~, orbánc~, oroszlánfog(~), oroszlántalp(~), orrosfej ~, ökörfark(~), ökörnyelv(~), ökörszem( ~), ölyv~, ördögbordája~ (→ ördögborda), ördög~, ördögharapta~, örvény~, összeforrasztó~, összeplántáló~, ötlevel ~, ötujjú~, palacka~, palást~, pamut~, pápa~, pápa~bárcs, paponya(~), Páris-~, parlagi~, párló~, pásztortarsoly(~), pecsétes~, pemete~, pénzlevel ~, péra(~), pere~virág (→ péra ), pereszlény(~), perje(~), peszérce(~), pézsma(~), piliske~, pipe~, pipi~, pirító~, pirosító~ (→ pirosítógyökér), pityer~, poca~, podagra~, polaj(~), porcing~, porcinkula~ (→ porcing~), porcogó~, porcs~, porcsin(~), porcsinkeser ~, pörg ~, prüsszent ~, pukkantó(~), pulyka~, putnok~, ragadó~, rákfark~, rántó~, repcsény(~), rontást gyógyító ~, rontó~, rüh~, sár ellen való ~, sár~, sarkantyú~, sárkány~, sarkas~, sarló~, sas~, saskesely ~, sebesít ~, sebforrasztó~, seb~, sennyedék~, sepr ~, sikkantyú~, sikló(~), simító~, síp~, sír~, sisak~, skarlát~, skorbut~, sobrabori~, soktérd ~ (→ soktérd -gyökeres~), somkóró(~), sömör~, spárga~, süly~, szaka(~), szakadást gyógyító ~, szamárkörm ~ (→ szamárköröm), szapora~, szappan~, száraz~, szárcsa~, szár~, szarkaláb(~), szarvasgyökér~, szarvasnyelv ~, szász~, százbütyk ~, százforintos~, száz~, szeg~szagú~, szék~, széleslevel ~, szél~, szélhordta~, szem~ (→ szemnek gyönyör sége), Szent Antal ~ (→ Szent Antal tüze f ), Szent Antal tüze ~, Szent Iván ~ (→ Szent Iván virága), szépít ~, szerelem~, szilfalevel ~, szilvalevel ~, sziszeg ~, szíver sít ~ (→ szívgyógyító), szív~, szívkés~, sz l ~, sz rös~, szöszke~ (→ sz röske), szöszös~, szú~, szurok~, tajtékzó~, tálmosó~, ta-

fügelevel f

177

fülbemászóf

rack(~), tarló~ (→ tarlóvirág), tarsoly~, tavaszhozó~, tavaszi~, tea~, tehén~, tejes~, tejzsugorító~, tekertgyöker ~, temondád~, térdköt ~, terjék~, tetemtoldó~, tet ~, tisztes~, torma(~), torok~, torokgyík~, toroktisztító~, tökösség ellen való ~ (→ tökösséggygógyító), tömjén~, túró~, tüd ~, t z~, tyúkharapta~, tyúkláb(~), tyúkszem(~), uborka~, uborkaszagú~, ujjas~, úti~, üveg~, vakondok~, var~, varjúláb(~), vas~, vérállató~, vérehulló~, vérejáró~, veresell ~, veres~, vér~, vérhozó~, veronika(~), vérontó~, vidra~, vitéz~, vizeletindító~, víz~, víziméreg(~), zöld~, zsázsa(~), zsurló~ fücfa l. f z füdz rózsa l. rózsa

fügelevel f 1775: Füge levelü-fü (Csapó 92); 1783: Füge levelü fü (NclB. 382). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A fügelevel f Csapó alkotása; a lat. ficaria (< lat. ficus ’füge’) (Csapó 92) alapján hozta létre. Csapó a növény leveleit a füge leveléhez hasonlítja. Valójában azonban a névadás alapja, hogy a növény gyökércsomói hasonlítanak az aranyeres csomókhoz, golyvához, szemölcshöz (= lat. ficus) stb., ezért a növényt ezek gyógyítására használták. A lat. szakny.-i ficaria < lat. ficus jelentése kett s: 1. ’füge’; 2. ’vmi golyvaféle. Csapó nyilván nem ismerte az utóbbi, ’golyvaféle’ jelentést, ezért hasonlította a leveleket a füge leveleihez. Idegen nyelvi megfelel kre vö. FeigwarÅenkraut ’golyvaf ’, Feigwurz ’fügegyökér’. Genaust Ficária a.
fül l. borjú~, egér~, egér~hölgymál, nyúl~e

fülbecseppent N. fülbecseppent , fülcsöptetü (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbecseppent jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a cseppent (a csepeg ’cseppenként folyik’ származéka) összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik. A névadás magyarázatára l. még fülf . UEWb. 370. fülbeereszt f 1. 1583: filbe erezto fiu

Sedum maius vulgare (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 132). J: ’Sedum telephinum subsp. maximum; bablevel varjúháj’. ▌ 2. 1595: Filben ereztx fiju (Beythe 112); 1610 k: Semper Viva: Semper uiuum. Sydum maius: Filben ereztheô fÔ (Herb d): RMGl. 258); 1775: Fülben ereÐztö-fü (Csapó 97); — N. fübe ereszt t, fülbeereszt f , fülereszt (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbeereszt rózsa N. fülbeereszt rózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbeereszt f jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és az ereszt ’csurgat, folyat’ - folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növényt kipréselt levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. A fülbeereszt rózsa rózsa elemének magyarázatára l. fülf . UEWb. 370. fülbefacsaró 1775: Fülben fatsaró (Csapó 97); 1783: Fülbe-fatsaró (NclB. 371); 1798: FÍlben fatsaró (Veszelszki 404); — N. fülbecsavarító, fülbecsavaró, fülbecsavaru, fülbe facsaró (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbefacsaró jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a facsar ’nedvességet, levet kisajtol’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezést az indokolja, hogy a növény kifacsart levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. Vö. fülf . UEWb. 370. fülbemászóf 1775: Fülben máÐzo-fü (Csapó 97); 1798: FÍlben máſzó-fÍ (Veszelszki 404). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbemászó N. filbemászó, fülbemászó (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülbenmászó jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a mászik ’kúszik, lassan halad’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származé-

fülemülef

178

f szerkapor

kának az összetétele. A fülbemászóf elnevezés magyarázata, hogy a kövirózsa húsos levelének nedvét kifacsarják, és a levet a fájós fülbe csepegtetik. Vö. fülf . UEWb. 370. fülemülef 1775: Fülemüle-fü (Csapó 291); 1948: fülemülef (MagyGyógyn. 322); — N. fülemüle, fül ke, fül Ýke, fül jke (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 211); fülemülef (ÚMTSz.). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || fülemülevirág 1783: Fülemile virág (NclB. 420). J: ’ua.’. A fülemülef a latin eredet fülemüle és a f összetétele, a név arra utalhat, hogy a növény akkor virágzik, amikor a fülemüle madár szól. fülemülesárgavirág 1519: fülemile sarga virág (SzT. 4: 463). J: ’Calendula sp.; körömvirág’. A fülemülesárgavirág többszörösen összetett szó, az el tagra l. fülemülef , az utótagra l.
sárgavirág.

zsához hasonló formájára utal, a házi jelz arra vonatkozik, hogy a kövirózsa sokszor a házak tetején fordul el . Vö. fülbecseppent , fülbeereszt f , fülbefacsaró, fülbemászóf , fülfájó.

Szabó, Melius 381.
f nek anyja l. anyaf fürd je l. Vénusz asszony ~ füröszt l. rüh ellen való ~ f (→ rühf ), var ellen való ~ f (→ varf ) fürt l. börzsönyvér~, tündér~, vér~

fülfájó N. fülfáju (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — ~f N. fülfájó fü, fülfáju6füÇ fülfájófüjj, fülfájófüjjet gr., fülfáju-füjj (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülfájó a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a fáj ’fájónak érez’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés magyarázata, hogy a növényt gyulladt fül gyógyítására használják. Vö. fülf . fülf 1. 1578: F×l f× (Melius 32); 1590: Semper viua: Teli zôld, fél fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1775: Fül-fü (Csapó 97); 1998: fülf (Priszter 501); — N. fílf , fülf , fülfüvet gr., fülf t gr., fülf r l gr., fülfü, fülfüjj, füfüjj, f lf l (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — házi ~ 1948: Házi fülf (MagyGyógyn. 336). J: ’ua.’. | rózsás ~ 1813: rózsás Fülf (Magy. F vészk. 2. 385). J: ’ua.’. ▌ 2. — kicsiny ~ 1783: Kitsin Fülfü (NclB. 369). J: ’Sedum album; fehér varjúháj’. A fülf a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a f összetétele, az elnevezés magyarázata, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik, a népi gyógyászatban ma is használják. A rózsás jelz a növénynek a ró-

fürtösf 1578: F×rtes f× (Melius 50a); 1783: Fürtös-fü (NclB. 344). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. A fürtösf valószín leg a gör. Botrys ’sz l ’ (Melius 50a) és a ném. Traubenkraut (Melius 50a) hatására alakult ki, a név magyarázata a fürtszer virágzat. Vö. sz l f . füstf 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé, alii fést fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. A füstf valószín leg a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény aromás illatú félcserje. Vö. földfüst.
füsti l. földfüst füstike l. földfüst, likasír~

f szeránizs 1998: f szeránizs (Priszter 456). J: ’Pimpinella anisum; közönséges ánizs’. A f szeránizs összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. ánizs. A név arra utal, hogy a növényt f szerként használják. f szerbors 1998: f szerbors (Priszter 458). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. A f szerbors összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. bors. Az elnevezés magyarázata az, hogy a termést f szerként használják. f szerkapor 1998: f szerkapor (Priszter 300). J: ’Anethum graveolens (convar. hortorum); f szerkapor’. A f szerkapor összetett szó, a növény mai hivatalos magyar elnevezése. A f szer (< f ’növény, növényféle’ + szer ’valamihez szükséges kellék’) el tag azt jelzi, hogy a növényt f szerként használják, az utótagra l. kapor. TESz. f szer a.; EWUng. f szer a.

f szerkömény

179

f z

f szerkömény 1998: f szerkömény (Priszter 328). J: ’Carum carvi; f szerkömény’. A f szerkömény összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. kömény. A névadás magyarázata, hogy a növényt f szerként használják. f szersáfrány 1998: f szersáfrány (Priszter 348). J: ’Crocus sativus; jóféle sáfrány’. A f szersáfrány összetett szó, a ném. Gewürzsafran tükörfordítása. A f szer el tagra l. még f szerkapor, az utótagra l. sáfrány. A f szer el tag magyarázata, hogy a növényt régóta használják ételek ízesítésére. A monda szerint Zeusz a sáfrány illatától ittasult meg, amikor Ida hegyén Hérával (a házasság és születés istenn jével) nászt tartott. Gaea, a föld istenn je a nász színhelyén —szerelmük tiszteletére és dics ítésére — sáfrányt növesztett körülöttük. MagyGyógyn. 55.
füve l. Eszkulápiusz ~, Gencius király ~, görögpap~, jézus~, jóhenrik~, méhek ~ (→ méhf ), ölyv madár ~ (→ ölyvf ), Szent Barbara ~, Szent Benedek ~ (→ benedekf ), Szent Gellért ~, Szent György ~, Szent Ilona asszony ~, Szent Jakab ~, Szent János ~, Szent László király ~, Szent L rinc ~, Szent Magdolna ~, Szent Róbert ~, Szent Simeon ~, szeret k ~, vargák ~, Vénusz asszony ~ (→ Vénusz asszony haja)

f z — ~fa 1500 k.: De salice: fÿzfa (StrassbGl.: RMGl. 211); 1520 k.: Salix: fÿzfa (Herb. b): RMGl. 212); 1533: Salix: Eyn weydenbom: Fiz fa (Murm.: RMGl. 212);

1578: F×ÐÅ fa (Melius 10a); 1595: Fijſz fa (Beythe 17), fijz fanak gr. (Beythe 16a); 1998: f zfa (Priszter 489); — N. füc-fa (MTsz.); fícfa (Nyatl.). J: ’Salix sp.; f z’. — ezüstös ~ 1948: ezüstf z (MagyGyógyn. 63); 1998: ezüstös f z (Priszter 489); — N. f c (ÚMTsz.). J: ’Salix alba; ezüstös f z’. | fehér ~ 1948: Fehér f z (MagyGyógyn. 63); 1998: fehér f z (Priszter 489). J: ’ua.’. | ezüstös ~fa 1998: ezüstös f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. | fehér ~fa 1783: Fejér Füz-fa (NclB. 426); 1798: Fejér fÍz-fa (Veszelszki 391); 1998: fehér f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. A f z valószín leg si örökség a finnugor korból, a megfelelések vitatottak. 1. A legvalószín bb, hogy azonos a f z igével, az alapnyelvi igenévszó ’fon’ és ’f zfa’ jelentés lehetett, jelentésfejl dése: ’fonadék’ → ’fonásra, kötözésre szolgáló vessz ’ → ’f zfavessz ’ → ’f zfa’. Idegen nyelvi megfelel re vö. white willow ’fehér f z’; ném. Silberweide ’ezüst f z’, Weissweide ’fehér f z’. 2. A finnugor alapalak *peć‹ lehetett. Vö. zürj. I. pača ’a f zfa ágai, f zfa’; votj. Sz. pučê ’rügy, bimbó, fakadó barkavirágzat’, pučÏ ’kecskef z, bimbó’. 3. Összefügghet a lp. N. b#ssud"k ’sodrott f zfavessz vagy nyírfaágból készült kötél’ szóval; a lapp szóban szóbelseji korábbi *s vagy ** tehet fel, a magyar szóval csak az eredeti *s esetében tartozhat össze. TESz. f z2 a; EWUng. f z2 a.; UEWb. 367. — Ö: sár~.
füzéres akta, füzéres takta l. takta

G
gabonavirág 1948: gabonavirág (MagyGyógyn. 326). J: ’Centaurea cyanus; kék búzavirág’. A gabonavirág összetett szó; virág el tagja a növény közönséges tenyész helyére, a gabonatáblára utal. A gabonavirág a búzavirág szinonímája, azzal azonos szerkezet név. Idegen nyelvi megfelel kre l. ang. cornflower; ném. Kornblume; holl. korenbloem; dán kornblomst; svéd kornblomma. Marzell Centaurea cyanus a.; TESz. búzavirág a.; Genaust Cyanánthus a.; EWUng. búzavirág a. galagonya 1. 1327/1410: „Sub arbore Galagynya” (OklSz.); 1369: Galganya (OklSz.); XVI. sz. e. f.: Gelegonÿa (TESz.); 1541: ghelegheńenek gr. (TESz.); 1566: galogonya, galagannyáról gr. (TESz.); 1578: Galagonya (Melius 23); 1595: Geleginye (Beythe 13); 1798: Gelegenye (Veszelszki 25); 1807 e.: Galagonya (Julow 259); — N. galegenye, geleg(nye, gereginye (MTsz.); gelagunya (TESz.); geleginya (OrmSz.); gelegenye, geregenye, giligán (MagyGyógyn. 121); galaginnya, g™l™guny™, g(legonyát gr., gelegunya, gereg(nye (ÚMTsz.). J: 1327/1410: ’Crataegus sp.; galagonya’. | 1807 e.: ’Crataegus; galagonya’. — ~fa 1379: Galagonyafa (TESZ.); 1499: Gelyegenyeffa (TESz.). J: ’Crataegus sp.; galagonya’. ▌ 2. — csere~ 1807: tsere Galagonya (Magy. F vészk. 297); 1998: cseregalagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’. | kétbibés ~ 1998: kétbibés galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1841: közönséges galagonyának gr. (Barra 121). J: ’ua.’. — ~fa 1584:

gal.ginya fa (!) (Clusius–Beythe 23); 1783: Galagonya-fa (NclB. 373). J: ’ua.’. ▌ 3. — egybibés ~ 1998: egybibés galagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus monogyna; egybibés galagonya’. | egymagvú ~ 1998: egymagvú galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. — ~fa 1583: galaginya fa (Clusius–Beythe 6: BotTört. 129). J: ’ua.’. A galagonya valószín leg déli szláv eredet , vö. blg. глогúна, N. глогúня ’galagonyacserje és a gyümölcse’; mac. глогuна ’ua.’; szb.-hv. glòginja ’a galagonya gyümölcse és a cserje’; szln. glogínja ’a galagonya gyümölcse’. A magyarba a déli szláv R. glogynja ’galagonya gyümölcse’ került át *gloginya alakban. A szó eleji mássalhangzótorlódást feloldották, a galagonya és gelegenye két irányú hangrendi kiegyenít déssel jött létre, a magas hangrend alakváltozatok az elhasonulásos g(l(gonya-félékb l is kialakulhattak. A csere, kétbibés (2.) és az egymagvú, egybibés (3.) jelz k két galagonyafajt különítenek el. A csere, kétbibés (2.) jelz ket az indokolja, hogy a termésben két mag található, a cseregalagonya Diószegi– Fazekas alkotása, a csere jelentése ’pár’, az el tag a bibék számára utal, Diószegi–Fazekas így magyarázza: „anyaſz[ára] 2–4” (Magy. F vészk. 297). Az egymagvú, egybibés jelz magyarázata, hogy a termésben egyetlen mag található. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. single-seed hawthorn; ném. Einkern-Weissdorn. TESz.; EWUng. galagonyacsipke N. geligán-csüpke (MagyGyógyn. 121). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’.

galagonyaf

181

galambf

A galagonyacsipke összetett szó; az el tagra l. galagonya, a csipke utótag eredeti jelentése gyep rózsa ’Rosa canina’, a galagonyacsipke növénynévben ’szúrós, tüskés növény’ jelentése van. galagonyaf 1578: Galagonnya f× (Melius 11a) J: ? ’Rosa canina; gyep rózsa’. A galagonyaf egyedi adat, Melius alkotása, az el tagra l. galagonya. A szövegkörnyezet alapján az ebcsipke és a galagonyaf azonos növények: „Eb cypke az az, Galagonnya f×” (Melius 11a). A gyep rózsa ’Rosa canina’ és a galagonya ’Crataegus sp.’ adatai mutatják, hogy a két növény szúrós, tüskés felépítése miatt — hasonlóságon alapuló névátvitellel — kaphatott azonos neveket; vö. a gyep rózsa és a galagonya egyéb azonos csipke és tüskefa elnevezéseivel, amelyek szintén a növények szúrósságára utalnak. Szabó Attila, Melius 370.
galagonyagyökér l. galanga

galaj 1. 1807 e.: Galaj (Julow 255); 1807: Galaj (Magy. F vészk. 126). J: ’Galium; galaj’. — ragadós ~ 1807: ragadó Galaj (Magy. F vészk. 127); 1948: Ragadós galaj (MagyGyógyn. 337); 1998: ragadós galaj (Priszter 381). J: ’Galium aparine; ragadós galaj’. ▌ 2. — tejoltó ~ 1807: Téjóltó Galaj (Magy. F vészk. 126); 1998: tejoltó galaj (Priszter 381). J: ’Galium verum; tejoltó galaj’. ▌ 3. — illatos ~ 1998: illatos galaj (Priszter 381). J: ’Galium odoratum; szagos müge’. A galaj Diószegi–Fazekas alkotása, a Galium nemzetség megnevezése. Valószín leg a F vészkönyvben az utána található Valaj ’Valantia’ (Magy. F vészk. 127) nemzetségnévvel állítható párhuzamba, mindkét növénynevet a latin név el tagjából képezték: Galium + aj > galaj, Valantia + aj > valaj. A ragadós galaj (1.), tejoltó galaj (2.) és a müge (3.) mind Galium-fajok, a növények felépítése hasonló. A ragadós jelz magyarázatára l. ragadóf . A tejoltó jelz magyarázatára l.
tejzsugorítóf .

galambbegy 1525 k.: Dragantum vel dragagantum: Galamb Bewgh (Ortus: RMGl. 106); 1578: Galamb bégynec gr. (Melius 179a); 1775: Galambbegy (Csapó 92); 1783:

Galambbegy (NclB. 382); — N. galambbegy (ÚMTsz.; SzlavSz.; SzegSz.). J: 1525 k.: ’salátanövény, talán Ranunculus sp.; boglárka’. | 1578: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambbegy összetett szó, a galamb el tag szláv eredet , az ismeretlen eredet begy ’a madár nyel csövének kiöblösöd része’ az els megjelenési adatban növénynév része (1525 k., l. fent), az ilyen alkalmazásnak feltétele, hogy a begy ’madárbegy’ jelentésben már korábban is közkelet volt. Azoknak a növényeknek adták a galambbegy nevet, amelyeket saláta gyanánt fogyasztottak. A névadási motiváció talán az, hogy a madarak, els sorban a tyúkok és galambok szívesen csipegetik a növény levelét. Szabó, Melius 440; TESz. begy a.; EWUng. begy a.; Nyr. 126: 59. galambbogyó 1998: galambbogyó (Priszter 455). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A galambbogyó az ang. pigeon-berry tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a madarak eszik a piros bogyókat. galambf 1. 1578: Galamb f× (Melius 144a); 1775: Galamb-fü (Csapó 246); 1783: Galamb-fü (NclB. 322). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. ▌ 2. 1775: Galamb-fü (Csapó 107). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. || galambosf 1578: Galambosf× (Melius 144a). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. || galambocf 1590: Verbenaca: Galambucz f× (SzikszF.: RMGl. 263); 1604: Galambotzf× (MA.: TESz.); 1775: Galambotz-fü (Csapó 246); 1783: Galambotz-fü (NclB. 322); 1798: Galambotz-fÍ (Veszelszki 439). J: ’ua.’. || galamboc 1807: Galambotz (Magy. F vészk. 338). J: ’Verbena; verbéna’. A galambf (1.) ~ galambosf Melius alkotása, lat. mintára jött létre, vö. lat. Columbaria, Columbaris (Melius 144a) (< lat. columba ’galamb’, columb#rius columbénus melléknév ’galamb-’). A galambos és galamboc származékszavak, a galambos -s melléknévképz vel, a galamboc -c kicsinyít képz vel keletkezett a galamb f névb l. A névadás alapja, hogy a galambok kedvelik a növényt, így ha pl. galambdúcba te-

galambgerely

182

galanga

szik, akkor az ismer s galambok visszatalálnak. A galamboc növénynevet nemzetségnévvé Diószegi–Fazekas tette, a galambocf névb l elvonással alkották. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. pigeon’s grass; ném. Taubenkraut; le. gołębie ziele; or. N. голубúнец. A galambf (2.) magyarázata, hogy a termések hosszú galamblábhoz hasonlóak, a növénynév Csapó alkotása, talán a növény galambláb nevéb l elvonással hozta létre a galambf nevet. Marzell Verbena officinalis a.; TESz. galambóc a.; EWUng. galambóc a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 60, 62. — Ö: szaporagalamboc. galambgerely 1807: galamb Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambgerely összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása, a gerely ’Geranium’ nemzetségnév, az el tag magyarázatára l. galambf . Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a galambgerely nevet javasolja a R. vérállatóf , gólyaköröm, galambláb helyett. Nyr. 126: 61. galambláb 1. 1578: Galamb láb (Melius 162). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr. Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre, a név vonatkozhat Geranium-fajokra is: gólyaorr’. ▌ 2. 1775: Galambláb (Csapó 107); 1783: Galamb-láb (NclB. 398). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambláb (1.) Melius alkotása, a lat. Pes Columbinus tükörfordításával hozta létre: „Mas neue, Pes Columbinus, Galamb láb” (Melius 162). A galambláb (2.) Csapó alkotása, a ném. Taubenfuß tükörfordítása. A névadás alapja mindkét esetben a növény hosszú szára, ill. a kapcsolódó szárnyas levelek, amelyek madárlábra emlékeztetnek, de a termések hosszú, lábhoz hasonló formája is hatással lehetett a névadásra. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. long-stalked cranesbill; cseh kakost holubiči; le. bodziszek gołębi; or. герань голубиная. Szabó, Melius 434; Weeds Geranium columbinum a.; Nyr. 126: 62. galamblábgólyaorr 1998: galamblábgó-

lyaorr (Priszter 384). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galamblábgólyaorr összetett szó, tudományos név, az el tagra l. galambláb, az utótagra l. gólyaorr.
galamboc(f ), galambosf l. galambf

galambsaláta 1911: galambsaláta (Cserey, Növényszótár 120); — N. galambsaláta (Nyr. 12: 477; Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 278; ÚMTsz.). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambsaláta összetett szó, a szláv eredet galamb és a saláta ’salátanövény’ összetétele, els sorban népi elnevezés. A névadás magyarázata, hogy a növényb l tavasszal kit n zöldsalátát készítenek, fiatal, zsenge, csíp s íz levele salátaként fogyasztható. Nyr. 126: 62. galambvirág 1798: Galamb-virág (Veszelszki 67); 1903: galambvirág (Hoffmann– Wagner 111); — N. galambvirág (ÚMTsz.). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. A galambvirág a réti harangláb R. lat. columbina (< lat. columba ’galamb’, columb#rius, columbénus melléknév ’galamb-’) nevének fordításával és a virág magyarázó utótag öszszetételével jött létre. A név magyarázata, hogy a növény szárán nem egy, hanem 4–6 apróbb virág nyílik, ezek emlékeztetnek az ágakon ül madarakra. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Vogelkraut ’madárf ’; ang. dove’s foot ’galambláb’. Marzell Aquilegia vulgaris a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 63. galanga 1577 k.: galangath gr. (OrvK. 197/27); 1600 k.: galgantot gr. (Magyary– Kossa, OrvEml. 2: 256); 1998: galangál (Priszter 297). J: ’Alpinia galanga; sziámi gyömbér’. — ~-havasika 1805–13: „A’ Galanga Havasika néhány eÑztendfkig tartó plánta a’ melly Déli Indiában és Kínában vadon nf…” (Márton, Növ. XCI, 9: 8). J: ’ua.’. | ~gyökér 1783: Galánga gyökér (NclB. 319); — N. galagonyagyökér, Gálántgyökér (EtSz. 2: 835 galagonyagyökér a.; 2: 866 galang a.). J: ’ua.’. — jávai ~gyökér 1948: jávai galanga gyökér (Halmai 7). J: ’ua.’. A galanga latin eredet ; vö. k. lat. galan-

gálga

183

gálna

ga, galgana, galganum; az alakváltozatok közül a galgant németb l származik. Nemzetközi szó; vö. ang. galingale; ném. Galgant; sp. Galanga; fr. galanga; ol. galanga. A galagonyagyökér és a gálántgyökér népetimológiával keletkezett. A galanga-havasika Márton alkotása, a havasika utótag az uráli eredet hó szóból keletkezett -s melléknévképz vel és -ika kicsinyít képz vel; a névadás magyarázata, hogy a növény Indiában és Kínában, a magas hegyekben fordul el . A jávai jelz szintén a növény el fordulási helyét jelzi. Vö.
galagonya.

EtSz. galang a., galanga a., TESz.; EWUng.; UEWb. 204.
gálántgyökér l. galanga

gálga 1807 e.: Gálga (Julow 264). J: ’Galega; kecskeruta’. — kecskere ~ 1807: ketskere Gálga (Magy. F vészk. 420); 1841: kecskere Galga (Barra 109). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálga a lat. szakny.-i Galega szó belseji e-jének kiejtésével keletkezett, nemzetségnév. A kecskere gálga Diószegi–Fazekas tudatos alkotása, az el tag a növény egyéb kecske (kecskehere, kecskeruta) el tagú neveib l származik, talán a kecskehere szó belseji -heszótagjának kiejtésével keletkezett, a névadás magyarázatára l. még kecskehere. Vö. gálya.
galganya l. galagonya

gálna 1. — ~bokor 1425: „Penes locum Kalnabokor sub arbore Ilicea” (OklSz.). J: 1425: ? ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. | ~fa 1998: gálnafa (Priszter 508). J: ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. ▌ 2. — ~fa 1500 k.: De genestra: rekethýefa, De genestra: Rekethÿeffa alias ý zalagh galnaffa (StrassbGl.: RMGl. 212). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. | ~fabokor 1595: Genista: Ginsteren: Ganya fa bokor (Ver.: RMGl. 120). J: ’ua.’. ▌ 3. — ~fa 1520 k.: Agnvscastvs: galÿna fa (Herb b): RMGl. 212). J: ’Euonymus sp.; kecskerágó ’. ▌ 4. 1590: Ribes: Galna (SzikszF.: RMGl. 263). J: ’Ribes sp.; ribizli’. ▌ 5. — ~f 1590: Galna fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1604: Gálnafü (MA.: MNy. 31: 248); 1745: Gálna fü (Torkos 8); 1775: Galna-fü (Csapó 289); 1783: Gálna-fü (NclB. 334); 1798: Gálna-fÍ

(Veszelszki 364). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. || gálna 1793: Gálna (Földi 52); 1807 e.: Gálna (Julow 256); 1807: Gálna (Magy. F vészk. 154); 1867: gálna „Növénynem az öthímesek seregéb l és egyanyások rendéb l, mely tüd bajok ellen gyógyszerül használtatik” (CzF. 2: 1021). J: ’Pulmonaria; tüd f ’. — orvosi ~ 1841: orvosi, vagy pettegetett gálnának gr. (Barra 302). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. | pettyegetett ~ 1807: Pettegetett Gálna (Magy. F vészk. 154); 1841: pettegetett gálnának gr. (Barra 302), petytyegetett Gálna (uo. 304). J: ’ua.’. ▌ 6. — ~f 1775: Gálna-fü (Csapó 102); 1783: Gálna-fü (NclB. 383); 1813: Gálnaf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Helleborus foetidus; büdös hunyor’. ▌ 7. N. gány6 (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ? ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. ▌ 8. N. gálna (ÚMTSz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. A gálna els ként gálnabokor (1425), majd gálnafa (1500 k.) és 1590-ben gálnaf összetételben t nt fel. A magyarázó utótag (bokor, fa, f ) nélküli gálna csak 1590-b l adatolható, és a nyelvújítás korában 1793-tól válik általánosan használt növénynévvé. A gálna szláv eredet ; vö. blg. калина ’kányabangita, Punica granatum, Sorbus aucuparia, Paeonia officinalis’; szb.-hv. kàlina ’fagyal; N. kányabangita’; szln. kalína ’kányabangita; fagyal’; szlk. kalina ’kányabangita’; or. калúна ’kányabangita’. Az sszláv *kalina etimológiája nincs teljesen tisztázva; talán az sszláv *kalъ ’sár’ származéka, és arra utal, hogy ezek a növények a lápos, nyirkos talajt kedvelik. A magyar alakváltozatok többszörös átvétel eredményei. Az újabb kalina közvetlen forrása a szlovák, a régebbi kálna ~ gálna stb.-féléké azonban nem állapítható meg közelebbr l. A fejl dés a málna, pálca stb. típusú szavakhoz hasonlóan ment végbe; a második nyílt szótag rövid magánhangzója kiesett: gálna (< or. калина; szb.-hv. kàlina), málna (< or. malína; szb.-hv. màlina; szlovén malína; cseh malína). A hangfejl dést a kánya madárnév népetimológiás hatása is befolyásolhatta. A gálna ’madárberkenye’ (1), ’fest rekettye’ (2.), ’kecskerágó’ (3.), ’ribizli’ (4.) jelentései

gálya

184

gégevirág

nagyobb bokor vagy kisebb faszer növényekre vonatkoznak. A gálna növénynév számtalan jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, valószín leg a jellegzetes piros szín jelenik meg mindegyik növényen, els sorban a termések színe pirosas, némelyiké barnáspiros. 1590-t l felt nnek a kisebb, f félékre vonatkozó adatok: a gálnaf ’pettyegetett tüd f ’ (5.) és a ’büdös hunyor’ (6.). Ezek a jelentések is hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre, mindegyik növény valamely részét piros szín jellemzi, a ’pettyegetett tüd f ’ (5.) virágja el ször pirosas-lilás, majd kék színbe vált át, a ’büdös hunyor’ (6.) zöld szín , de a csüng , harang alakú virágok széle piros. A ’büdös hunyor’ (6.) R. lat. nevei között szerepel a pulmonaria Vegetii (< lat. Pulmonaria < lat. pulmō, gen. pulmōnis ’tüd ’; lat. vegetus ’vidám, élénk’ < lat. vegeto ’élénkít, serkent’), ennek alapján is alkalmazhatták a gálnaf nevet a növényre, amely els sorban a pettyegetett tüd f (5.) megnevezése, lat. neve szintén Pulmonaria. A gálnaf legelterjedtebb jelentése a ’pettyegetett tüd f ’. A pettyegetett gálna Diószegi és Fazekas névalkotó munkájának eredménye; a Magyar f vészkönyv szerz i nemzetségnévként ’Pulmonaria’ a szláv eredet gálna elnevezést javasolják, a gálna nemzetségnév elé a növény levelén látható, jellegzetes foltokra utaló pettyegetett megkülönböztet jelz t illesztették. A pettegetett (’pettyes, foltos’) jelz hangutánzó-hangfest eredet , Gönczi Pál növénytanában a pettegetett mint a növénytani szakszó szerepel: „pettegetett, punctatum, mikor valamely szerv mintegy be van szurkálva, mint a Csillagcsín, Galatella levele; vagy átszurkáltnak látszik, mint a Cseng Linka, Hypericum perforatum levele, vagy mikor színesen van pontozva, mint a Pettegetett Gálna, Pulmonaria officinalis levele” (Gönczi, PestmegyeVir. 322). Ugyanezen a szemléleten alapul a pettyegetett gy sz virág (→ gy sz virág), pártája piros, belül piros pettyes; a jelz re l. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). A pettyegetett gálna nem maradt fenn, a növénytani irodalom csak a jelz t rizte meg; a Pulmonaria officionalis mai hivatalos elnevezése pettyegetett tüd f . A gálná-

ra vonatkozó népi adatok megjelennek f , fa magyarázó utótag nélkül is: ’sóskaborbolya’ (7.) és ’kesernyés csucsor’. (8.) jelentéssel, mindkét növény neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: jellegzetes piros termésük van. Marzell Helleborus foetidus a.; EtSz.; Kniezsa, SzlJsz. 178; NyK. 66: 60; TESz. gálna a.; EWUng. gálna a. gálya 1911: gálya (Cserey, Növényszótár 120). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálya a kecskegálya összetételb l elvonással jött létre, az utótag a gálga ’Galega’ nemzetségnév népetimológiás változata. Ö: kecske~. gamandor 1807: Gamandor (Magy. F vészk. 342). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. | nemes ~ 1841: nemes kamandor (Barra 308). J: ’ua.’. | sarlós ~ 1998: sarlós gamandor (Priszter 520). J: ’ua.’. — ~f 1775: Gamandor-fü (Csapó 60); 1798: Kamandor-fÍ (Veszelszki 152). J: ’ua.’. A gamandor idegen szó, a ném. Gamander átvétele. A sarlós jelz re l. sarlósf .

Csapó 60. — Ö: gamandor~ (→ tarorja). gamó 1903: gamó (Hoffmann–Wagner 111). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. — ~virág 1783: Galamo-virág (!) (NclB. 380); 1813: Gamóvirág (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’ua.’. A gamó talán hangfest eredet , jelentése ’kampó, ág-bog’, a névadás magyarázata, hogy a növény hosszú szárain bókoló virágok vannak kampó alakban görbült sarkantyúval. TESz. gamó a.; EWUng. gamó a.
gánya l. gálna gaz l. csattogó~ gége l. farkas~virág, farkasalma~virág gegenye l. jegenye

gégevirág 1807 e.: Gégevirág! (Julow 265); 1813: Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363). J: ’Aristolochia; farkasalma’. — kerek ~ 1807: kerek Gégevirág (Magy. F vészk. 500); 1841: kerek gégevirág (Barra 387). J: ’Aristolochia rotunda; kerekded farkasalma’. A gégevirág nemzetségnév, Diószegi–Fazekas alkotása. A gégevirág összetett szó, a

gelyvaf

185
orr.

Gencius király füve

hangutánzó eredet gége ’légcs , cs ’ és a virág összetétele, a név nyilván a növény ideoda hajló szárára utal. Diószegi—(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363) nevet javasolja a R. farkasalma helyett. A gégevirág nevet nem fogadta be sem a köznyelv, sem a szaknyelv, a növény hivatalos neve ma a farkasalma, amelyet Diószegi–Fazekas elutasított. A kerek jelz megkülönböztet szerep , az almaszer termésre és a kerek gyökérgumóra utal, a lat. rotunda fordításával jött létre. TESz. gége a.; EWUng. gége a. — Ö: farkas~, farkasalma~. gelegenye, gelegunya l. galagonya geligáncsüpke l. galagonyacsipke

származéka -f magyarázó utótaggal. Vö. árGenaust Eródium a.; Weeds Erodium cicutarium a.; Nyr. 124: 480, 126: 311. — Ö:
bürök~.

gelyvaf N. gelyvaf (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A gelyvaf népi név, el tagja a szerb-horvát eredet gelyva arra utal, hogy a „dagadáſt … [a növény] ki-nyomott levével tiſztittani és gyógyíttani lehet” (Csapó 230). TESz. golyva a.; EWUng. golyva a. gémorr 1894: gémorr (PallasLex. 7: 890); 1998: gémorr (Priszter 370). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr’. — büröklevel ~ 1903: Büröklevel gémorr (Hoffmann–Wagner 141). J: ’ua.’. | ~úf 1911: Gémorru f (Cserey, Növényszótár 122). J: ’Erodium; gémorr’. A gémorr növénynév csak a XIX. század végén jelent meg, kései felbukkanása valószín síti, hogy németb l való tükörfordítás; vö. ném. Reiherschnabel. Végs soron a lat. Erodium (gör. erōdiós ’szürkegém, kócsag’) ~ lat. herōdius, herōdio ’szürkegém, kócsag’ szóra vezethet vissza, a név a termés madárcs r alakjára céloz. Az elnevezés szemléleti alapja — csakúgy, mint a daruorr, gólyaorr, csókaorrúf esetében — a jellegzetes, 3–5 cm hosszú, a gém orrához hasonlatos, hasadó termés, melyb l csavarszer en megtekeredett függelékben végz d részterméskék válnak ki. A büröklevel jelz a lat. cicutarium (< lat. cic•ta ’bürök’) hatására jött létre, vö. bürökgémorr. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. common stork’s-bill. A gémorrúf Cserey alkotása, a gémorr -ú melléknévképz s

gencián 1. 1577 k.: gencianat gr. (OrvK. 343/27), „Genciananak kÿ fachÿarth leweth” (OrvK. 591/34); 1775: Gentiana (Csapó 260). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. ▌ 2. 1578: Gentiana (Melius 142); 1783: Gentziána (NclB. 345). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. — ~gyökér 1577 k.: Genciana gÿeokereth gr. (OrvK. 591/2); — N. gencián gyökér (ÚMTsz.). J: ’Gentiana sp.; tárnics’. A kígyótárnics (1.) és a sárga tárnics (2.) a tárnicsfélék családjába tartozó, azonos felépítés növények. A gencián a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’) átvétele. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. gentian; sp. genciana; fr. gentiane; ol. genziana. Melius adta a sárga tárnicsnak a genciána nevet, valószín leg nem ismert a növényre magyar népi elnevezést, így a lat. gentiana nevet vette át, amely a növényb l származó gyógyszertári nyersanyagot, a drogot jelentette. Melius így magyarázza a nevet: „Magyarúl is Gentiana neue” (Melius 142). Vö. encián, dancia, Gencius király füve. Mollay, Növénynevek 25–30.; TESz. encián a.; EWUng. encián a.; Marzell Gentiána a. Gencius király füve 1. 1578: Gentius Király f×ue (Melius 142); 1783: Gentius Király füve (NclB. 345); 1948: Gencius király füve (MagyGyógyn. 214). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 2. XVII. sz.: „Cruciata: Madelgeer: Keresztes fÔ, Likas ir, Gentius király fÔve, Szent László király fÔve” (NéNy. 1935. 172). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. A Gencius király füve elnevezés alapja a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’). A Gencius király füve Melius alkotása, a lat. szakny.-i Gentiana értelmezésével hozta létre, Melius így magyarázza: „Gentiana Gxrxg×l és Deákúl neue, az az, Gentius Király f×ue, mert Gentius Király lelte leg elxſÅer haſÅnát” (Melius 142). A növény „A nevét Dioskurides szerint Gentiustól

geny te

186

gerezdes

vagy Gentis-t l, Illiria királyától (élt Kr. e. a II. században) kapta, aki a pestis gyógyítására ajánlotta” (MagyGyógyn. 214). Melius a lat. szakny.-i Gentiana nevet lefordítja, s t értelmezi a latinul nem tudó és iskolázatlan, a mondát nem ismer olvasó számára. A magyar nép azonban nem fogadta be a Gencius királyról szóló mondát, a magyar nyelvben a Szent László királyról szóló legenda terjedt el, vö. a növény Szent László király füve elnevezésével. Mindkét uralkodó a pestis ellen egy Gentius-fajt ajánlott. A kígyótárnics (2.) Gencius király füve neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, hasonló felépítés növények, azonos családba (tárnicsfélék) tartoznak. Vö. gencián. Mollay, Növénynevek 29–30, 39. geny te 1998: geny te (Priszter 308); — N. H le, geny te, Asphodelus albus (Nyr. 30: 529); geny te, genyéte, geny te (Tsz.); kenyéte (Bot.Közl. 35: 278–83). J: ’Asphodelus sp.; aszfodélusz | Asphodelus albus; fehér aszfodélusz’. A geny te ismeretlen eredet , Rapaics szerint a növény a gumója nyálkatartalmáról — amit a cipészek, nyergesek, könyvköt k ragasztószerként használtak — kapta a geny te vagyis gennyeske nevet (Természet 1937. 67). Mollay Erzsébet szerint a növénynévnek a bizonytalan eredet gennyett melléknévb l való származtatása valószín tlen, mivel a növény szépséges. Kassai a geny tét a ken szóból magyarázza (Kassai 2: 273–274). Ez jelentéstanilag esetleg elképzelhet , hisz a ragasztóanyag általában valami kencefice. A kenyéte alak esetleg a német anyanyelv Kitaibel „svábos” átírásának köszönhet . Mollay, Növénynevek 69; TESz. genny a.; EWUng. genny a.
gereginye l. galagonya

gerely 1806: gerely (TESz. 232); 1807 e.: Gerely (Julow 264); 1807: Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium; gólyaorr’. — bakb z ~ 1807: bakb z Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. | rózsás ~ 1807: rózsás Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium sanguineum; piros gólyaorr’. A gerely ’Geranium’ nemzetségnév Dió-

szegi–Fazekas alkotása, a lat. Geranium szó eleji ger- részét -ly elemmel „értelmesítették”; a gerely valószín leg német eredet ; vö. kfn. gêrel ’hajítódárda’ (< az ófn., kfn. gêr(e) kicsinyít képz s származéka), a termések hosszú alakjára utal a név. A gerely növénynév nem lett köznyelvivé, a nemzetség hivatalos neve gólyaorr. A bakb z jelz magyarázata, hogy az egész növénynek kellemetlen szaga van. A rózsás jelz magyarázata, hogy a virág „szirmai nagyszép pirosak” (Magy. F vészk. 391). TESz. gerely a.; EWUng gerely a.; Nyr. 126: 304. — Ö: galamb~. gerentf 1. 1500 k.: De scabiosa: warfyw vel gerennth fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Scabiosa maior Matthioli: Var, vag, réh ellen valo fôrôztô fé, alii pesma, alii gerint fé, vocant (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Knautia arvensis; mezei varf ’. ▌ 2. 1500 k.: Celidonia: gerent f[ÿw] (Herb. a): RMGl. 255). J: ’Chelidonium majus; vérehulló fecskef ’. ▌ 3. 1792: „A májnak és lépnek keménysége ellen a gerény vagy gerents füvet szarvas nyelvel együtt f zd-meg borban” (Nedeliczi 86: NySz. I. 1082, 1083). J: ? ’Antirrhinum sp.; oroszlánszáj’. A gerentf ’mezei varf ’ (1.) mindkét adatának a szövegében a gerentf szinonimája a varf , ill. a var vagy rüh ellen való füröszt f (→ varf , → rühf ) (l. fent). Ennek a két adatnak az alapján feltehetjük, hogy a gerént ’var, fakadék’ jelentés , a ném. R. grint ~ grindt ~ grind ’ótvar, var, kosz’ átvétele, a szó eleji mássalhangzó-torlódást feloldották; vö. ném. R. grintwrtze, grindtkrut (Marzell Knautia arvensis [7] a.), Grindkraut (Melius 154). A vérehulló fecskef (2.) és az oroszlánszáj (3.) gerentf neve hasonlóság alapján keletkezhetett, a vérehulló fecskefüvet sebek gyógyítására használták, az oroszlánszáj azonosítása kétes. gerezdes 1. — piros ~ 1783: Piros Gerezdes (NclB. 391); 1791: Piros Gerezdes (Lumnitzer 265); 1807: piros gerézdes (Magy. F vészk. 362). J: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. ▌ 2. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Gerézdes (Magy. F vészk. 403). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. || tavaszi gerezdeske

gesztenye

187

gesztenye

Ö: ~tátika (→ tátika).

1783: TavaÐzi Gerezdeske (NclB. 400). J: ’ua.’. A gerezdes a laza fürtökben fejl d virágokra utal; vö. a szláv eredet gerezd els megjelenése: 1395 k.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj.: TESz. gerezd a.), jelentése: ’sz l fürt’. A gerézdeske a gerézd f névb l jött létre -s melléknévképz vel és -ke kicsinyít képz vel. A kerti oroszlánszáj (1.) és az odvas keltike (2.) gerezdes neve Benk alkotása, mindkét növénynek fürtszer virágzata van. A tavaszi jelz a növény virágzási idejére utal, a piros jelz a virág színére. TESz. gerézd a.; EWUng. gerézd a. —
gerezdeske l. gerezdes gerlice l. iglice

gesztenye 1. 1533: Geztxne (Murm.: TESz.); 1577 k.: GeÅtÿne (OrvK. 237); 1578: GeÐÅtenye (Melius 15); 1583: göztynye (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 128); 1595: Geztinye (Beythe 18); 1600 e.: geszt nye (TESz.); 1796: geszténye (TESz.); 1805: g(szt(nye (TESz.); 1948: Gesztenye, geszkinye (MagyGyógyn. 68); 1998: gesztenye (Priszter 328); — N. g(szk(nye, geszk(nye (MTsz.); gesztene, gesztinye, gesztinnye, kesztene (ÚMTSz.). J: ’Castanea sativa; szelíd gesztenye(fa)’. — édes ~ 1998: édes gesztenye (Priszter 328). J: ’ua.’. | jóféle ~ 1903: Jóféle gesztenye (Hoffmann–Wagner 195). J: ’ua.’. | szelíd ~ 1798: Ðzelid geÐztenye (Veszelszki 139); 1807: szelíd gesztenye (Magy. F vészk. 243). J: ’ua.’. | ~fa 1364: „Veniret ad duas arbores vnam videlicet Geztenyefa et aliam Rakatyafa” (OklSz.); 1595: geztinye fanak gr. (Beythe 18); 1783: Geſztenye fa (NclB. 424); 1998: gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. — édes ~fa 1998: édes gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. | szelíd ~ fa 1998: szelídgesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. ▌ 2. — ágas~ 1590: Thlaspi, Thlaspidion, Thlaspe: Agas gesztyene, vag, palacka fu (SzikszF.: RMGl.: 267). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. ▌ 3. — vízi~ 1595: vizi geztinye (Beythe 98a); 1775: Vizi geÐztenye (Csapó 268); 1783: Vizi-geÐztenye (NclB. 331). J: ’Trapa natans; csemegesulyom’. ▌ 4. 1807 e.: Gesztenye (Julow 258). J: ’Aesculus; vad-

gesztenye(fa)’. — vad~ 1783: Vad GeÐztenye (NclB. 361); 1791: Vad Gesztenye (Lumnitzer 156); 1998: vadgesztenye (Priszter 292). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér vad~ 1998: fehér vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~ 1998: közönséges vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. — vad~fa 1813: vad Gesztenyefa (Magy. F vészk. 2. 370); 1998: vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. — fehér vad~fa 1998: fehér vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~fa 1998: közönséges vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. A gesztenye bajor-osztrák eredet ; vö. baj.-osztr. R. kestene ’szelídgesztenye’; h. baj.-osztr. kesten ’szelíd- és vadgesztenye’. Az európai nyelvekben a gör. κάστανον ’gesztenyefa’, lat. castanea ’ua.’ révén terjedt el; vö. fr. châtaigne; ol. castagna; le. kasztan ’ua.’. Az idegen földr l származó, nálunk csak a XVI. századtól meghonosított közönséges vadgesztenye(fa) (4.) a nevét a nálunk shonos szelíd gesztenyér l (1.) kapta, termésének, levelének hasonlósága alapján; rendszertanilag pedig igen távol állnak egymástól. Diószegi–Fazekas ezt írja a vadgesztenyefáról: „Magvát nem jó megenni: a’ szelíd gesztenye más nem fánn terem” (Magy. F vészk. 243). A vad jelz a hazánkban shonos szelíd gesztenyét l különbözteti meg; a vadgesztenye Benk alkotása, a ném. Wildcaſtanie (NclB. 361) fordításával hozta létre, a növény mai hivatalos magyar elnevezése lett. A fehér jelz a virágok színére vonatkozik. A jóféle jelz valószín leg német hatásra keletkezett; vö. ném. Edelkastanie. Az édes jelz ang. mintára jött létre; vö. ang. sweet chestnut. Az ágas gesztenye ’mezei tarsóka’ (2.) névadás alapja hasonlóság, a mezei tarsóka felépítése a gesztenye virágjához hasonló, a növényen apró ágacskák találhatók, a végükön kerek lencseszer terméssel, mint a gesztenyén. A csemegesulyom (3.) vízigesztenye neve a ném. Waſſercaſtanie tükörfordítása. A névadás magyarázata, hogy a növény vízben él, a termések diószer ek, ízük pedig a gesztenye ízéhez hasonlít: „A’ levelei közÍl Juniusban holmi apró fejér virágotskák nfnek ki, a’

Növénynevek 74. A gilisztaf a ném. — Ö: ló~. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gesztenye Bokrétafa (Magy. azokat kiÍzi” (Veszelszki 422). giliszta z varádics’. a névadás alapja. A giliszta z népi név. 1775: GeleÐzta-fü (Csapó 57). — éplevel ~ 1903: Éplevel gímharaszt (Hoffmann–Wagner 20). tövises iglice’. nevének átvétele.: ’Capsella bursapastoris. J: ’Aquilegia vulgaris. közönséges vadgesztenye(fa)’. F vészk. hogy a pásztortáska hasznavehetetlen. XVI. sz. J: ’Tanacetum vulgare. Wurmfarren. 35). mivel a növény vérzéscsillapító hatású. vagy téjben fftt leveleinek levét ha a’ geleſztásokkal gyakran itatják. v. 1798: GeleÐzta-fü (Veszelszki 67). végér l származó adatban. szarvasnyelvpáfrány’. giliszta z varádics’. alapja talán a geze-guza ’gizgaz’ (MTsz. az utótag nemzetségnév. 1911: éplevelü gímharaszt (Cserey. ném. 267). 370) nevet javasolja a R. Vö. Marzell Aspidium filix-mas a. J: ’Ononis spinosa. az el tagra l. magyarázatára l. szerint. v. geleſzta-f× (Lippay I: 74). Giliszta z (MagyGyógyn. Wurmkraut tükörfordítása. és arra utal a TESz. gezemice 1500 k. a név Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Tanacetum vulgare. J: ’Asplenium scolopendrium.’. EWUng. Wurmkraut ’féregf ’. gilisztavirág 1783: GeleÐzta (ellen való) virág (NclB. gilisztaf 1590: Aquilegia: Gilizta fé gímharaszt 1948: Gimharaszt (MagyGyógyn. Wurmfarn ’féregpáfrány’ . EWUng. iglice (SzikszF.gesztenyebokrétafa 188 gímharaszt mellyek helyén három ſzarú vízi fekete-diók következnek.) lehet. ökörgúzs. b): RMGl. 2. 1798: Geleſzta (ellen-való) virág (Veszelszki 422). ott. réti harangláb’. 256). J: ’Dryopteris filix-mas. hogy a növényt bélférgek ki zésére használták. Szabó. Növényszótár 274). erdei pajzsika’. gímnyelv . Mollay. A giliszta z elnevezés kialakulására hatással lehetett a R. melynek a jelentését az RMGl. közönséges pásztortáska’. F vészk. közönséges pásztortáska’. 370) nevet javasolja a R. ízekre a’ geſztenyékkel igen meg-eggyezfk” (Veszelszki 427). 1948: éplevel gímharaszt (Halmai 74). giliszta ki zésére is használták. sz. Diószegi– Fazekas alkotása. A bokrétafa utótag az Aesculus nemzetség elnevezése. 33). 1998: gilisztavirág (Priszter 518). J: 1500 k. lat. Az adatok azonban egyértelm en azt mutatják. 1664: Aquilegia Harang virág. vadgesztenyefa (→ gesztenye) és lógesztenye(fa) helyett. magyarázatát l. A névadás alapja. Marzell Aquilegia vulgaris a. hogy a növényt bélférgek ellen használták: „Borban. így határozza meg: ’egyfajta vérzést elállító f ’ (267). A réti haranglábat gyógynövényként bélférgek. TESz. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a giliszta Varádits (Magy. A gímharaszt gím eleme a R. Genaust hippocástanum a. hogy az 1500-as években a pásztortáska nagyon hasznos gyógynövény volt. giliszta z lúdláb l. A gilisztavirág korai adatai körülírásos nevek. mint pl. giliceökörgúzs 1798: Gelitze ökör-gú’s (Veszelszki 59). A gezemice valószín leg ikerszó. A gilisztavarádics összetett szó. F vészk. a Capsella bursa-pastoris.: RMGl. J: ’ua. sz. gilisztavirág. varádics. Melius 372. J: ’Aesculus hippocastanum. gilisztavarádics. 465). 267). TESz. A gesztenyebokrétafa összetett szó. Benk 70. neve sanguinaria. 2. a gezemice valószín leg szintén ’pásztortáska’ jelentés . a növény hasonló szemléleten alapuló vérállatóf nevével. A névalkotásra hatással lehetett a ném. gilice l. Éder.. | XVI. a gilice el tagra l. gilisztavirág helyett. F vészk.: Sanguinaria: gezemiche (De Herbis: RMGl. A XVI. gesztenyebokrétafa 1807: Gesztenye Bokrétafa (Magy. giliszta z N.. a gesztenye el tag a növény R. 243). lúdláb gilisztavarádics 1807: giliszta Varádits (Magy. iglice. A giliceökörgúzs összetett szó. 414). az utótagra l. a növény felhasználását magyarázzák: giliszta ellen való virág. és R. Vö.: Bursa pastoris: gezemicze (CasGl..: ’egyfajta vérzést elállító f .

glicoricia l. ez jut kifejezésre a hosszú cs r madarak nevével képzett növénynevekben. v. MNövSz. esztragorr.’. . ném. elnevezés szarvasnyelv f . F vészk. 296/38). J: ’Asplenium scolopendrium. hogy a növényt tavasszal. sz. vö. a gódavére népetimológiával jött létre. a névadás magyarázatára l. (OrvK. || gólyahíradó N. gímnyelv el tagjának átvétele. 2: 653). gliceriza. 12/4). lat. csókaorrúf . gólyavirág gólyacs r 1894: gólyacs r (PallasLex. A gódirc Diószegi–Fazekas alkotása. 8: 95). 430). A gólyacs r név magyarázata.: Gódirtz (Julow 267). tudományos neve — amely szintén hosszú cs r madárról kapta nevét —. 328). A gólyahagyma népi név. daruorrúf . amelyben az es víz összegy lik. kócsagorr. 1998: mocsári gólyahír (Priszter 322).) és a nehézszagú gólyaorr (3. 312). — jószagú ~ 1948: Jószagú gólyaf (MagyGyógyn. XVI. || címnyelv f 1813: Tzímnyelv f (Magy. 1798: Gym nyelvÍ-fÍ (Veszelszki 400). A gímnyelv tükörfordítás. ép szél . 68). Hirschzunge tükörfordítása. is hatással lehetett.gímnyelv 189 gólyahír el tagjának átvétele. mocsári gólyahír’. gémorr. gímnyelv 1525 k.: Gólyahír (Julow 259). J: ’Pelargonium odoratissimum. héjakútmácsonya’.: Gÿm nÿelw (Ortus: RMGl. 528).: gymnielw (De Herbis: RMGl. J: ’ua. A címnyelv f népetimológiával jött létre. — éplevel ~ 1998: éplevel gímpáfrány (Priszter 308). | 1998: ’Caltha palustris.) gólyaf neve nyilván a növény mocsaras el fordulási helyére utal. ▌ 3. 126: 314. ebb l a gólyák kiszedegetik az apró él lényeket. A gímpáfrány a növény mai tudományos elnevezése. a héjakútmácsonya (4. || gódavére N.: Gem Nÿelw fwet gr. ▌ 4. hogy a bibeszálak a virágban terméscs rré n nek ösz- sze.) gólyaf neve népi név. A mocsári gólyahír (2. 8: 415). hogy a levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. citromillatú muskátli’. gólyahír 1807 e. nehézszagú gólyaorr’. HirſchÅung (Csapó 249). F vészk. J: ’ua. vérehulló fecskef ’. A haraszt utótag arra vonatkozik. A gólyacs r kialakulására a növény lat. magyarázata. 1807: Gódirtz (Magy. a páfrány utótag magyarázó szerep . gólyahagyma (ÚMTsz. géranos ’daru’). Nyr. kígyóhagyma’. talán a növény ném. F vészk. a gím a R. gólyahír’. N. J: ’Chelidonium majus. gódirc gódirc 1807 e.’.) gólyaf nevét valószín leg a gólyaorr ~ gólyaorrúf névb l vonták el. a R. Az éplevel jelz a növény ép szél . — gímnyelv f 1577 k. a névadás alapja. ▌ 2. gólahíradú (Csapody–Priszter. Genaust Geránium a. a Geranium-fajok egyéb madár + orr ’cs r’ összetétel neveit: gólyaorr. Goldwurz ’arany gyökér’ nevének elferdítésével keletkezett. — jószagú ~ 1775: JóÐzagú golya-fü (Csapó 263). gólyaf 1. gólya f (ÚMTsz. gólyaorr’.’. galambláb~orr gólyabors l. 151). J: ’ua. 126: 313. hanem mélyen hasadtak). Gódavére (MagyGyógyn. Ö: cinadónia~. ma nincs ilyen nemzetségnév’.’. J: 1807 e. 328). higviric gódavére l. J: ’Geranium robertianum.. Gem nÿelwq fweth gr. J: ’Chelidonium. J: ’Dipsacus laciniatus. 2. (OrvK. A névadás alapja az. J: ’Caltha palustris. vö. a növény páfrányféle. A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó citromillatú muskátli (1. mocsári gólyahír’. 1783: Gym nyelvü fü (NclB. szarvasnyelvpáfrány’.). 1879: gólyaf (Nyr. hogy a növény levele lándzsás. gólyaorr. gímpáfrány 1998: gímpáfrány (Priszter 308). J: ’Caltha palustris. 1998: gólyahír (Priszter 322). 394). gólya l. 124: 480. szarvasnyelvpáfrány’. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. Nyr. nyelv alakú leveleire utal (a páfrányok levelei általában nem ép szél ek. vö. a gólyák érkezésekor gy jtik. J: ’Geranium. — mocsári ~ 1807: motsári Gólyahír (Magy. 1807: Gólyahír (Magy. 528). 104). J: ’Allium scorodoprasum. J: ’Asplenium scolopendrium. 1807: ’Caltha. gólyahagyma N. nyelv alakú. Geranium (< gör. mocsári gólyahír’. F vészk. J: ’ua..

gólyacs r. pl. F vészk. Nyr. EWUng. J: ’Asphodelus albus. héjakút. 2.).. Storchsblume. Storchblume R. 126: 314. Nyr. Nyr. de a névalkotásra az idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek. A gólyahúgyf ’fehér aszfodélusz’ többszörösen összetett szó. galamblábgólyaorr’.. — illatos ~ 1998: illatos gólyaorr (Priszter 384). berki szell rózsa’. gójahúgy. vö. gólyakút N. gólyakút (Jávorka 1057). Idegen nyelvi megfelel re vö.t l adatolható) jelentés . J: ’Dipsacus sylvestris. 370). gólyaorr’.’. J: 1583. gólyakörömke (MagyGyógyn. J: ’Geranium robertianum. nehézszagú gólyaorr’. amiben összegy lik a víz’ összetétele. összetett szó. | 1813: ’Geranium columbinum. 1775: Golya köröm (Csapó 107). gólyaláb N. ’Dipsacus laciniatus. A galamblábgólyaorr gólyaköröm elnevezése a termések hosszúkás. a névadás alapja a fehér virágok körömre emlékeztet formája. || gólyakörömke N. melyben az es víz összegy lik. Vö. F vészk. a névadás magyarázata. fehér aszfodélusz’. ÚMTsz. . hogy a növény magasra nö: „Más-fél réfnyire fel-nf” (Veszelszki 79).gólyahúgytartóf 190 gólyaorr A gólyahír Diószegi–Fazekas alkotása. a növénynévben az orr utótag ’cs r’ (1372 u. A névadás magyarázata. ▌ 3. 126: 313. 398). gó²jahugy ’Dipsacus fullonum. J: ’Robinia pseudacacia. ezt a gólya gy jtögetés közben gondosan kiszedegeti. J: ’ua. kányaköröm. J: ’Dipsacus sylvestris. 1998: gólyaorr (Priszter 383). 147). az utótag a köröm -ke kicsinyít képz s származéka. J: ’Anemone nemorosa. A gólyaláb népi név. vizeletindításra használták: „Borban fftt gyökere’ leve vizelletet. A gólyahíradó ugyanezt a szemléletet tükrözi. || gólyahúgy 1807: Gólyahúgy (Magy. A gólyaköröm a gólya madárnév és az is- meretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. A gólyahúgytartóf ’erdei mácsonya’ Aachs (Ács) Mihály alkotása (MNy. héjakútmácsonya’. ném. nemzetségnév. apró csiga van. amelyek általában madárcs rhöz hasonlítják a termést. 2: 322). amiben gyakran sok rovar. a gólya madárnév és a kút ’gödör. hogy az ellentétes állású levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. gólyaláb (Gyógysz. 2: 322). NyIrK. hogy a növény tavasszal a legkorábban nyílik a víz partján. gólyaorr’. hó-ſzámot. a növény virágzása megel zi a gólya tavaszi érkezését. a húgyf névadás alapja pedig az. és rendszerint a gólyamadár megérkezését hirdeti. A gólyakörömke népi név. gólyaköröm 1583: golya koröm (Nyr. || gólyahúgyf 1798: Gólya-húgy-fÍnek gr. erdei mácsonya’. a gólya el tag magyarázata talán az. J: ’Geranium macrorrhizum. 1595: Golya kxrxm (Beythe 88). piros gólyaorr’. hogy a növény gyökerét vesek elhajtásra. hogy a levelek által alkotott kis tekn ben összegy lik a víz. a névadás szemléleti alapja ennél az elnevezésnél a jelölt növények hosszú szára. ▌ 2. és követ hajt” (Veszelszki 79). gólyahúgynak gr. a végén enyhén meghajló formájára utal. esztragorr ’gólyaorr’ (els megjelenése: 1578) megfelel je. 1595: ’Geranium. A gólyahúgy elvonással keletkezett a gólyahúgytartóf névb l. gólya. 122). 373. ’gólyavirág’.a. magyarázata. J: ’Geranium. Nyr. gólyahír a. A mai tudományos gólyaorr ’Geranium’ nemzetségnév létrejöhetett az esztragorr kihalt esztrag el tagjának helyettesítésével. 1783: Gólya-köröm (NclB. A gólyakút összetett szó. Vö. 34: 37). a bizonytalan eredet gólya madárnév és az ismeretlen eredet hír ’friss értesülés valamir l’ összetétele./1448 k. erdei mácsonya’. J: ’Geranium sanguineum. TESz. illatos gólyaorr’.. hernyó. gólyaorr 1. A gólyahír összetett szó. — nehézszagú ~ 1948: Nehézszagú gólyaorr (MagyGyógyn. 126: 314. A gólyaorr a R. népi név. 1813: G[ólya] köröm (Magy. Veszelszki alkotása. 1998: nehézszagú gólyaorr (Priszter 384). — N. (Veszelszki 79). gólyahúgytartóf 1706: gólyahúgytartóf (MNy. vö. a Geranium-fajok társneveivel. gólyaorrúf névb l elvonással. 126: 314). vagy a R. takácsmácsonya + erdei mácsonya’ (ÚMTSz. 126: 313. 151). fehér akác’. — piros ~ 1998: piros gólyaorr (Priszter 384).

— N. cardo. Mollay. a f magyarázó utótag. goryczka.: „colligunt (zednek) … de tribulis ficus i. A gorika a Gentiana lutea ’sárga tárnics’ le.. gordon1 a. ▌ 2. J: ’Geranium columbinum. nehézszagú gólyaorr’. J: ’Colchicum autumnale. els sorban vadsáfrány (Carthamus tinctorius)’.. J: ’Pelargonium odoratissimum. S×lxket el ronttya ha vęle kxtxzed. vadarticsóka’.). 382). Mariſcas. 1948: gólyavirág (MagyGyógyn. TESz. a rontó magyarázó elem Melius növénynevében. — N. A gordon valószín leg olasz jövevényszó. 1903: gólyavirág (Hoffmann–Wagner 73). A névadás alapja a hosszú termés. mohar. J: ’Carthamus tinctorius.) gólyavirág nevének magyarázata. pora. cardon. 270).. EWUng gordon1 a. szi kikerics’. az az. gólyaorr. arra utal. ſuccuſſa. A névadás magyarázatára l. J: . Az szi kikerics (2. A piros gólyaorr (2.. vize. Marzell Colchicum autumnale a. Stinkender Storchschnabel.). vö. 1783: Golyva rontó fü (NclB. Strumas. — szagos ~ 1775: Szagos golya orru-fü (Csapó 263). 151). hogy a növénynek er s illata van. guzsaly. TESz. hogy a termés tavasszal jelenik meg. Storksblume tükörfordítása. nyilván ezek is hatással lehettek névadására. sanguis ’vér’).. torokduzzanat’) fordítása. — Ö: galambláb~. J: ’Gentiana sp. az az. A gólyaorrúf Csapó alkotása.. tárnics’. gácsér. 50). A nehézszagú gólyaorr (1. 328). gárdo.’. 270. Genaust sanguinális a. cardone ’bogáncs. A névadás magyarázata. ol. gólyavirág 1. Kiſſebbic fxldi S×lf×nec” (Melius 179a–180). J: ’gyomnövények fészekvirágzattal. ▌ 2. Növénynevek 31–35. J: ’ua. gordon — ~kóró 1456 k. ném.e. Cartamus syluestis [!]. hogy golyvákat gyógyítottak a növénnyel. mocsári gólyahír’. cardo. Scrophularia (< lat. a német Storchenſchnabel (Csapó 263) fordítása. orr a. sülyf . RMGl. sáfrányszeklice’. goryza nevének átvétele. vérvörös’ < lat.) gólyavirág neve a ném. citromillatú muskátli’. ▌ 3. 270). 1783: Gólya-orru-fü (NclB. még gólyahír. a névadás magyarázatára l. ol. mohar (SzikszF. gójavirág (ÚMTsz. Gelyua ronto f×” (Melius 179a). k > g zöngésülésre vö. vö.: RMGl. — szagos ~ 1783: Szagos Gólya-orru-fü (NclB. még csicsiskoma. gójavirág (ÚMTsz. nyelvjárási gardXá. vö. bogáncshoz hasonló terméssel. lat. A golyva a lat. esztragorr. gαrdún. Melius 179a–180. 1775: Golya oru-fü (Csapó 107). 1813: Gólya virág (Magy. Marzell Geranium robertianum a.: RMGl. vadarticsóka’. német mintára jöttek létre. hogy a virág színe élénkpiros. de herbis spinosis: boÿtorÿanokrol (gordonkorokrol figheket)” (SermDom.gólyaorrúf 191 göcsgyök ang. Nyr. hogy a növény kora tavasszal virágzik.) nehézszagú és szagos jelz inek magyarázata. J: ’Ranunculus ficaria subsp. 1775: Golyva-rontó-fü (Csapó 92). gorika 1533: Gentiana: Gentzion: Goryka (Murm. A szó eleji m. gólyaorrúf 1. daruorrúf . gorzyczka. 1948: szagos gólyaorrf (MagyGyógyn. F vészk. göcsgyök 1841: göcsgyök (Barra 354). 270). Csapó így magyarázza: „A’ gyümöltsei ollyak mint egy hoſzſzú Darú vagy Golya orra” (Csapó 263). Talán azért került ide. || gordon 1590: Arractylis vel cartamus: Gordon: alii. nyugati salátaboglárka’. J: ’Caltha palustris. Végs forrása a lat. leuele. Csapó említi még a növény Eſzterag orra és Darú orru-fü (Csapó 263) neveit.. golyvarontóf 1578: Gelyua ronto f× (Melius 179a). Vö. ficaria. ném. mert a növénynek nem volt megfelel magyar neve. Melius a névadást így indokolja: „A gyxkere. Storchsschnabel. 1798: Gordon (Veszelszki 136). A golyvarontóf Melius alkotása lat. 398). storks-bill. sanguineus ’véres. mintára: „Scrophularia minor. A mocsári gólyahír (1. 413). amikor a gólyák. carduus ’bogáncs. A névadás magyarázatára l. az az. még esztragorr. J: ’Geranium robertianum. 124: 480. 1783: Gordon (NclB.) piros jelz jének magyarázata. sanguineus (< lat. Genaust orr a. Ezért hiyác Scrophularia minornac. az nagy Gelyuákat. vel attractilis: Gordon. moſod gyakran. l. 398). scr#fulae ’torokdagadás. || golyvarontó 1798: Golyvarontó (Veszelszki 158).: RMGl. galamblábgólyaorr’.

A névadás alapja talán a virág. ill. Idegen nyelvi megfelel re vö.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. J: ’Viola odorata.gömböst virág 192 gumiakácia ’Scrophularia nodosa. J: ’Bryonia. J: ’Bryonia alba. görbeszuka N.). n#dus ’csomó’ fordításával jött létre. A göcsös jelz a lat. a szuka utótag északi szláv eredet . bodza a. a fekete jelz a bogyók színére utal. gömböst virág N. A görbeszuka népi név. a lat. Vö. Genaust f##num-gr##cum a. TESz. görvélyf — csomós ~ 1998: csomós görvélyf (Priszter 497). gönye’. J: ’Bellis perennis. az utótagra l. esetleg abba a hangfest eredet szócsaládba tartozik. torokduzzanat’) fordítása. J: ’ua. — ~bogyó 1807 e. d): RMGl. helyette a büdös G nye (Magy. a szirmok t szer elhelyezkedése. görvély a. A gömböst virág népi név.. görvély a. görögszéna’. büdös gönye’. a növény gyökerén található csomókra utal. 1775: Görög széna (Csapó 108). J: ’Acacia senegal. az utótag a nemzetségnév. görögszéna’. Diószegi–Fazekas meg is jegyzi „A’ Tökt l és Ugorkától abbann külömböz. gumi el tagja a fa sebzett törzséb l szivárgó gumiszer nyálkára utal. TESz. graecum l.. 525). A névadás alapja a növény gumósan megvastagodott gyökértörzsének alakja.’. és Görögországban állatok etetésére használják.: Fenumgrecum: Gewreghpapfÿwe (Ortus: RMGl.’. A gönye másik régi elnevezése a földitök (els megjelenése 1525 k. göcsös görvélyf ’. görög pap’-ként értelmeztek. amelynek alapján úgy vélték. A névadás alapja. kunkorodó száráról kaphatta nevét” (TESz. A görvély ’duzzanat.-i Scrophularia (< lat. 291). Graecus ’görög’) fordítása. hogy gyüm ltse gömböly ded bogyó” (Magy. 1998: göcsös görvélyf (Priszter 497). varjúmogyoró. Knodenkraut (Veszelszki 402). szerint „kérdéses a ’földitök’ jelentés növénynév idetartozása” „a növény esetleg kapaszkodó. hogy a növény széna illatú. Vö. A göcsgyök Barra alkotása. bodza a. 258). amely állatfejhez hasonlítható. gumiakácia’. F vészk. | göcsös ~ 1948: Göcsös görvélyf (MagyGyógyn. ’kutya n sténye. gömböst virág (MagyGyógyn. A gumiakácia összetett szó. A TESz. 294). 525). Graecus ’görög’. Diószegi Orvosi f vészkönyve a R. EWUng. Genaust Scrophulária a. 1998: büdös gönye (Priszter 319). nodiflórus a. Diószegi–Fazekas alkotása. . A görögpapfüve egyedi elnevezés. gönye a. A görögszéna a lat. akácia. vadszázszorszép’. 1610 k. vö. scr#fulae ’torokdagadás. ném. 179). görbeszuka (MagyGyógyn. hogy a növény és apró fekete bogyótermése a tökhöz hasonlítva nevetségesen kicsi. foenum-~ gumiakácia 1998: gumiakácia (Priszter 288). Vö. hogy a növény a nyaki nyirokcsomók tuberkolózisának (torokgyík) gyógyítására alkalmazható. foenum-graecum fordításával jött létre. az el tag a göcs ’csomós’ f név. nodosa < lat. griechisch Heu. A gönye bizonytalan eredet . satnya’ utalva arra. J: ’ua. 2. lat. | fekete ~ 1948: Fekete gönye (MagyGyógyn. amelynek a göngyölít és családja is tagjai. A növénynév f eleme magyarázó szerep . torokgyíkf . földitök nevet elutasítja. amelyet valószín leg ’görög ember. foenum-graecum (< lat. f#num ’széna’.. daganat. 1595: Gxrxg zena (Beythe 28a).). Idegen nyelvi megfelel re vö. 256). földitök (→ tök). gönye — büdös ~ 1807: büdös Gfnye (Magy. barnagyökér. a görög el tag a lat. EWUng. A gönye nemzetségnév ’Bryonia’. A büdös jelz a növény szagára. 337). J: ’Trigonella foenum-graecum.: Gönyebogyó (Julow 266). acacia átvétele. n személy’ jelentés . lat. 391) elnevezést javasolja. göcsös görvélyf ’. görögpapfüve 1525 k.. a névadás alapja a virág formája. szakny. J: ’Scrophularia nodosa. A gönye jelentése valószín leg ’sovány. a névadás magyarázatára l.. F vészk. ibolya’. J: ’Trigonella foenum-graecum.. F vészk. n#d#sus ’csomós’ < lat. A gyök utótag elvonás a gyökér szóból. 1998: görögszéna (Priszter 526). görögszéna 1578: Gxrxg ſÅéna (Melius 96a). a nyaki nyirokmirigyek megduzzadással járó güm kóros megbetegedés’ el tag a lat.

1948: guzsalyvirág (MagyGyógyn.. J: ’ua. 50). guzsalyvirág.’. guzsalyül ném.: „elegÿch eoÅwe gummi arabicommal” gr. TESz. hogy a növény virágzásával (kés sszel) kezd dnek a hosszú téli esték. vö.’. arábiai facsipa (→ facsipa). giliceökör~. 70*/2). guzsalyül virág guzsalyül virág 1783: Gu’sály-ülö virág . EWUng. (OrvK. bába~ (NclB. amikor az emberek leülnek sz ni. akác a. 360). 1948: Gummi arabicum (MagyGyógyn. Gummi arabicum átvétele. 50). Márton. LXXXIV. (Melius 181). arabmézga. akácia a. ökör~ guzsaly l. fonni. A guzsalyül virág. Vö. 349). ném. Marzell Colchicum autumnale a. || guzsalyvirág 1903: guzsalyvirág (Hoffmann–Wagner 73).gumiarábikum 193 guzsalyül virág Farkas. guzsalyvirág l. J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. J: ’ua.. gúzs l. Spinnblumme ’guzsalyvirág’ (Veszelszki 168). a lat. J: ’Colchicum autumnale. eke~. || guzsalyül 1948: guzsalyül (MagyGyógyn. 1578: Gummi Arabicummal gr. szi kikerics’. A gumiarábikum összetett szó. mintára jöttek létre. gumiarábikum 1577 k. A névadás magyarázata. 1798: Gúsály-ülf virág (Veszelszki 168). Növ. Görög akácia a. 7: 50.

hogy a közönséges boróka ’a rendes feny fajtáknál kisebb. a gyalogfeny el tag a növény R. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. Feldcypresse ’földi ciprus’. gyapjúf 1. a gyalog el tag a lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a növény apró levélkéi molyhosak. a bodzafától ’Sambucus nigra’ (bodza) különbözteti meg ezt a kisebb bodzafajtát.. a névadás alapja. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. 1578: Gyaptyu f× (Melius 146). közönséges boróka’. vö. az utótag nemzetségnév. 1783: Gyalog Olaj-fa (NclB. gyapjasf 1783: Gyapjas-fü (NclB. eredet gyapjú -s melléknévképz s származéka.fÍ (Veszelszki 238). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- TESz. EWUng. chamae. Genaust Chamaeálo( a.’. 1798: Gyalog-fenyf (Veszelszki 265). gyalogolajfa 1578: Gyalog olay fa (Melius 20a). az olajfa magyarázata talán az. A növénynek ugyanerre a tulajdonságára utal az aprófeny (→ feny ) elnevezés is. 545). amely jelz s szerkezetb l forrt össze. ang. szokásosnál kisebb. gyalogbodza’. J: ’Daphne mezereum. F vészk. 1807: Gyapjúf (Magy. F vészk. J: ’Sambucus ebulus. gyalogfeny boróka 1807: gyalogfeny Boróka (Magy. molyhos ökörfarkkóró’. A növény hasonló szemléleten alapuló elnevezése a földibodza (→ bodza). Csapó 203) tükörfordítása. Wullkraut (Melius 146. a R.a. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. boróka. J: ’Verbascum phlomoides. gyalog. 61: 486). gyalogfeny .a. ve.a. 1798: Gyalog-Bozza (Veszelszki 194). gyalogfeny 1450: „inter rubeta Gyalogfenyew vocata” (MNy. 1903: gyapjasf (Hoffmann–Wagner 165). Vö. A gyalogfeny boróka Diószegi–Fazekas alkotása. ném. A gyalogolajfa Melius alkotása. 362). J: ’Juniperus communis. 1783: Gyapjú-fü (NclB. R. 1783: Gyalog-fenyö (NclB. A növény idegen nyelvi elnevezései a babérhoz való hasonlóság alapján keletkeztek. J: ’ua. az el tag megkülönböztet szerep . chamaí ’földön’) fordítása. Vö. chamelea < lat. alacsonyabb’. gyalogfeny . dwarf bay. ’a rendesnél. gyal. jelentése ’földhöz közeli’. parlagi macskatalp’. Chamelæa (Melius 20a) (< lat. laurus ’babér’) név alapján jött létre a ném. farkashárs’.) gyapjúf neve a ném. 339).a. lat.) és a molyhos ökörfarkkóró (2. EWUng. A szöszös ökörfarkkóró (1. Lorbeerkraut. borsfeny helyett. J: ’Juniperus communis. szöszös ökörfarkkóró’. A gyalog el tag azt fejezi ki. 172). 352). alacsonyabb’. gyalog. közönséges boróka’. gyalog. 1948: gyapjasf (Halmai 8). laureola (< lat.< gör. Vö. földiolajfa (→ olajfa). gyalogbodza. magyarázatára l. A gyalog származékszó. 427). 1998: gyalogbodza (Priszter 491). ne- könyve a gyalogfeny boróka nevet javasolja a R..alapszava si örökség a finnugor korból.GY gyalogbodza 1783: Gyalog Bozza (NclB. 415). A gyapjasf el tagja az ótör. || ~fa 1578: Gyalog fxnny× fa (Melius 9a). 1798: Gyapjas. ▌ 2. . TESz. gyalog. hogy a növény bogyói és keskeny levelei emlékeztetnek az olajfára. 1775: Gyapju-fü (Csapó 203). J: ’Antennaria dioica. J: ’Verbascum thapsus.

A névadás alapja. J: ’Sambucus nigra. EWUng. A gyengegyökér összetett szó. gyapjaſſak” (Csapó 203). az el tag magyarázata valószín leg az. torok~f gyep bodza 1911: gyepü bodza (Cserey. gyengevirág N. laciniata). J: ’ua. méreg~ TESz. Veszelszki is kiemeli a gyökér gyengeségét: „A’ gyökere fejér. 179). 1998: gyermekláncf (Priszter 518). A gyíkf a torokgyík (1489: ’Diphterie’) betegségnévb l elvonással keletkezett. 1775: Gyenge gyökér (Csapó 236). 179. J: ’Polygonatum odoratum. bodza. A gyengegyökér növénynév a XIX. hogy a növényb l láncot fonnak a gyerekek. gyöngevirág (MagyGyógyn. vö. 1590: prunella: szilua fé.). vagy Gyenge gy×kér vizzel” (PaxCorp. gyegönye l. EWUng. hogy a növény kora tavasszal bontja ki aprócska. A növény felhasználásán alapul a toroköröme és a t zf elnevezés is. gyep a. gyapjas. pl. gek fé (SzikszF. J: ’ua. 1998: gyíkf (Priszter 467).’. (P. Csapó így jellemzi a molyhos ökörfarkkórót: „Levelei nagyok puhák. A gyengevirág népi név. 1783: ’Prunella vulgaris. J: ’Viola odorata. — közönséges ~ 1998: közönséges gyíkf (Priszter 467). J: ’ua. 410).gyengegyökér 195 gyimbor mindkét növény molyhos. fagyöngy’. | 1775.: RMGl. torokgyík gyógyítására használták. || láncf N.’. 1578: ’Prunella sp. A gyep rózsa összetett szó. A névadás alapja. EWUng. mise~ gyík l. gyep rózsa’. 78). hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. az el tagot az indokolja. Növényszótár 266). album. 78). lila virágait. jegenye gyengegyökér 1690: „Az Himlxrxl … Az harmadik állapatban mikor varaÐodni kezd és Ðzárad:… s-moÐsák penig Bab-virág vizzel. A gyermekláncf összetett szó.. gyenge. EWUng. gyoŒboru (ÚMTSz. a névadás alapja. akadály’. a növény más elnevezésében is megjelenik állatnév betegség megnevezésére: békavarf . 1578: gyekf×nec gr. gyep 1225: ’sövény. J: 1577 k. gyenge a. gyep rózsa 1948: Gyep rózsa (MagyGyógyn. fekete bodza’. gyomboló. vulgaris + P. hogy a növényt a torok betegségeinek.. || gyermeklánc 1798: Gyermek-lántz (Veszelszki 127). hoſſzúkas. (Melius 88a). gyomború. gyopár gyermekláncf 1783: Gyermek lántz-fü (NclB. 135). J: ’Taraxacum officinale. 1783: Gyék-fü (NclB. 331/13). 1775: Gyik-fü (Csapó 281). hogy a tüskés vadrózsa eleven sövényt alkotott. a gyermek és a lánc ’egymásba kapcsolt karikákból álló eszköz’ összetétele.. 291. gyomboru. soktérd -gyökeresf .). J: ’Viscum album subsp. torokgyík a. vö. TESz. TESz. gyíklevelüf (MagyGyógyn. bútzkós.’. 154). A gyík el tag azonos az állatnévvel. Az utótag magyarázatára l.’. zsenge’ jelentés . gyenge a. 257). amelyen csomók találhatók. . 1998: gyep bodza (Priszter 491). ibolya’. gyombolló. || gyomború N. láncf (Csapody–Priszter. s t neveltek is bel le sövényt. a gyökér utótag a növény felhasználható részére utal. gyíkf 1577 k.. magyarázatára l. gyíkf ’. gyenge el tagja ’fiatal. árokpartokon. orvosi salamonpecsét’. TESz. gyilkoló l. 295). gyertya l. gyimbor 1948: gyimbor (MagyGyógyn. gyomború (MagyGyógyn. J: ’Rosa canina. MagyGyógyn. J: ’ua.: „Gÿkfwnek es SÅakat feÿw fwnek leweth fachÿard kÿ” (OrvK. er tlen’ jelentés . „Az egész növény csillagsz rökt l sárgásan vagy szürkén molyhos” (Hoffmann–Wagner 38). bab~f gyilok l. közönséges gyíkf ’. század elején elt nt nyelvünkb l. király~. gyegenye. MNövSz. hogy a bodza eleven sövényt alkotott vadon. gyíklevel f N. Az utótagra l.. rózsa. 1998: gyepürózsa (Priszter 483). J: ’Plantago lanceolata. gyep a. A gyíklevel f népi név. egy újnyi temérdek. 279). lándzsás útif ’. még gyep bodza. torokgyík a. Melius alkotása. vag. a név magyarázata. és erfs ſzagú” (Veszelszki 354). gyenge el tagja ’zsenge. 390). gyimbór (ÚMTSz. gyepár l. gyombolyú. A gyermeklánc és a láncf elvonással keletkezett a gyermekláncf névb l. pitypang’. A gyep bodza összetett szó.

türk yïpar. J: ’Antennaria dioica. 1578: ’Origanum vulgare. J: ’ua. Ember és növényvilág 199).). 1783: Sárga Gyopár (NclB. 279). parlagi macskatalp’. 415).) er s szagú f szernövény.: RMGl. virágjára.: ’Gnaphalium sp. borsos varjúháj’. — fekete~f 1664: „Fekete gyopár f×vet” gr. vadszázszorszép’. közönséges szurokf ’. Ember és növényvilág 203). N. macskatalp. világ~ gyom l. szem~f (→ szemnek gyönyör sége). a gyomború ’domború’ ennek továbbképzett alakja. F vészk. gyimbor gyógyító l. gyapár (Péntek– Szabó. A 17.: Origanum: feketegyopar (CasGl. a növény különféle fafajtákon él sködik. havasi gyopár (Péntek–Szabó. Wilder Edelweiß ’vadgyopár’.: Origanum: Fekethe giopar (Herb. hogy a növény szürkés.: RMGl. hideglelést ~ f (→ hideglelés ellen való f ). 279).) név hasonlóság alapján jött létre. szív~. fal~ (→ falf ) gyomboló. 1807: parlagi Gyopár (Magy.’.’. | hegyi~ 1903: hegyi gyopár (Hoffmann–Wagner 165). 279).: Fekete gÿoparth gr. J: ’ua. A kétlaki és a parlagi jelz k magyarázatára l. 1577: origanum: giapar (KolGl. feltehet leg a növény lilás/kékes virágaira (vö. A névadás alapja. eredet (vö.) és a vadszázszorszép (5. tökösség~. 468). a növény sárga. gyapárvirág. d): RMGl. 1590: Origanum. 132). — ~virág N. illat’.: secat[us]: gyopar (BesztSzj. századtól a gyopár közönséges szurokf (1. a): RMGl. sok apró gömböcske. F vészk. sz rös levelei.: De origano: fekethe gyopar (StrassbGl. — havasi~ N.) gyopár neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a virágok hasonlóak. 42/17). 1520 k. Feketegyopár (MagyGyógyn. J: ’ua. a): RMGl. A közönséges szurokf (1. — sárga~ 1583: sarga gyopar Sedum minus causticum (Clusius–Beythe 7a: BotTört. a vad- . gyopár | ? Origanum vulgare. a növény felépítése a gyopárra ’Gnaphalium-fajok’ és a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztet. A fekete nadályt (4. yïpar ’mosusz.).’. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. gyimbor gyopár 1. 468). orminium: Fekete gyopar (SzikszF. disznó~f . 279). A gyimbor a dombor ’kidudorodás’ (a domb f név -r képz s alakja) alakváltozata. fekete gyopár (ÚMTSz. — fekete~ 1470 k. 352). J: ’ua. rontást ~ f .’. nyilvánvalóan azért. A borsos varjúháj (2. (Lippay 166). mint a gyopárnak ’Gnaphalium-fajok’.’. J: ’ua. ▌ 4. 279). J: ’ua. a termése gyöngy alakú. sylvaticum’.’. J: ’Symphytum officinale. eb~f (→ eb~pázsit). ▌ 3. Origanum: fekethe [gio]-par (Herb. hogy a fagyöngy kidudorodás a fákon.: Origanum: fekethew gypaar (Növ. sárga gyopár ’Helichrysum arenarium’ a sárga szín virágról). — fekete~ N. esetleg a növényben található fekete fest anyagra utal: „Ennek Lugjával a’ gyapjat ’s fonalat feketés Ðzinre változtattni lehet” (Csapó 106). 1577 k. csillag alakú virágai nyáron bogerny kben nyílnak. Idegen nyelvi megfelel re vö. közönséges szurokf ’. J: 1395 k. Falsches Edelweiß ’hamisgyopár’. mert a gyopár elnevezést már más jelentésben használták: Gnaphalium + Pseudognaphalium (erdei gyopár ’G. 279). Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis. | 1577. yïpar. A névadás alapja. | parlagi~ 1783: Parlagi Gyopár (NclB. ipar ’mosusz’). 279). | kétlaki~ 1807: kétlaki Gyopár (Magy. 1578: Gyopár (Melius 115). fekete jelz jének megkülönböztet szerepe van. 1395 k.2: RMGl. var~f (→ varf ). hosszú száron ül virágjai emlékeztetnek a gyopár és a havasigyopár levelére. F vészk. N..gyopár 196 gyopár A gyimbor és a gyombolyú népi nevek. ▌ 2. A gyopár ’parlagi macskatalp’ (3. ujg.).’. 1500 k. J: ’ua. a fekete nadályt nek érdesen sz rös.: TESz. szakadást ~ f . CC. Ember és növényvilág 199).) már nem adatolható herbáriumokból. A gyopár ótör. 368). oszm. 1525 k. — N. supinum’ stb. gyomború l. 1807: fekete Gyopár (Magy. „A’ gyapjat feketére feſtik vele” (Veszelszki 330).) gyopár elnevezése népi név. gyombolyú. eredeti jelentése ’különféle er s szagú f szernövény’. kígyómarást ~ f (→ mérges vad harapást ~ f ). gyoboru l. fekete nadályt ’. henye gyopár ’G.: Origanum: Fekethe Gÿopar (Ortus: RMGl. 1610 k. 218). ? gyapár (Péntek–Szabó. 279). köszvényt ~ f (→ köszvényf ). J: ’Sedum acre. gyepárvirág (Péntek–Szabó.: RMGl. hosszú szára és levele van. ▌ 5. mindent ~ f . (OrvK.

. boszorkány~. 422). J: ’Alpinia galanga. J: ’Arum maculatum. ember~. a’ matska szeret vele játszani” (Magy. keser ~f (→ keser gyökér). farkasöl ~. MNy.’. fa~ paptöke (→ paptök). tekert~f gyökönke 1807: Gyökönke (Magy. kirágott ~ f (→ kivágott ~ f ).. Marzell Antennaria dioica a. kereszt~ (→ keresztf ). kaporna(~). Veszelszki ezt írja a növényr l: „a’ gyökere egy újnyi vaſtag. k rontó~f (→ k rontóf ). fekete~. tajték~ (→ tajtékzóf ). ▌ 2.. F vészk.) jelentésével. elfordultf gyöker l. vagy meggyökönt” (Magy. méreg~ (→ méregöl f ). J: ’Valeriana. barna~. szegf szagú~f (→ szegf szagúf ). sárkány~... k. Áron-~ (→ Áron szakálla). fecske~ (→ fecskef ). pecsét~ (→ pecsétesf ). menny~. gyömbér 1. fehér~f (→ fehérgyökér). gencián(~).) és a kereklevel kapotnyak (3.) németgyömbér neve a ném. és ehhez illesztette a -ke kicsinyít képz t. pirosító~. k méz(~). kígyóf (~). szerencse~. EWUng. derékszögben meghajlítgat’ (ÚMTsz. 77). hasonlóan az ázsiai eredet f szergyömbér . sokszorosan elágazott’ (Magy. k ~. angyélika(~). bécsisás~ (→ sás). F vészk. — vad~ 1948: N. — német~ 1775: Németgyömbér (Csapó 40). mogyoró~. f szergyömbér’ latin eredet (vö. galagonya~ (→ galanga). lat. így pl. hogy a növény gyökerét gyomorpanaszok gyógyítására használták. DeutÐcher Ingwer tükörfordítása. kígyó~f (→ kígyógyökér). 77). örvény~ (→ örvényf ). vagy macska gyökönkének gr. kivágott ~ f . édes~. alant~. Szent János ~e. az ismeretlen eredet gyök. Diószegi–Fazekas így magyarázza a névadást: „tövönn eggyfelöl dútzos. gyökint a. gyenge~. gömböly ~ farkasalma (→ farkasalma). A névadás alapja. keser ~. lat. (Barra 192). a gyökkent ige ’fejét le-leejtve bóbiskol. fa~f . SzófSz. gingiber ’gyömbér’.). gyopár a. pirító~ (→ pirítóf ). F vészk.t b l származik. kereklevel kapotnyak’. galanga(~). 77). gyömbér~ (→ gyömbéresgyökér). els megjelenése: 1395 k. sziámi gyömbér’. MNy. sokszorosan elágazó. ugró~. vér~. kígyó~. 79). officinalis. A gyökönke ’Valeriana’ nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. dancia(~). zingiberi ’gyömbér’). ábrahám~ (→ ábrahámfa). kénköves~. 77) valószín leg ’meghajlítgatott. J: ’Valeriana officinalis subsp. vad gyömbér (Jávorka 266). A gyömbér ’Zingiber officinale. hogy „Gyökere szagos. barna~ (→ barnagyökér). macskagyökér’. kálmos(~). EWUng. tekert~ (→ tekertgyöker f ). elharapott ~ f (→ kivágott gyöker f ). A macskagyökönke macska el tagját a macskagyökér névb l vonták el.). gálánt~ (→ galanga). macskagyökér’. édes~fa (→ édesgyökér). A foltos kontyvirág (1. farkas~.gyökönke 197 gyömbér százszorszép t rózsájából kiemelked kis levelek és virágok a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztetnek. vadgyömbér (MagyGyógyn. F vészk. vö.. Diószegi–Fazekas a „meggyökönt” ’meghajlítgatott. ▌ 3. hogy a növény gyökere s r . a névadás alapja. farkashézag~. macska~. foltos kontyvirág’. gyökkent a. a névadás magyarázata. A kés bbi herbáriumszerz k is a növény jellegzetesen elágazó gyökerét emelik ki. — orvosi ~ 1841: orvosi. 65: 136. 1783: Német gyömbér (NclB. gyök l. A foltos kontyvirág (1. gyopár a.) gyömbér neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. || macskagyökönke 1807: matska Gyökönke (Magy. sokszorosan elágazott’ jelentés . vörös~ gyökere elfordult f l. TESz. — sziámi ~ 1998: sziámi gyömbér (Priszter 297). anya~. lyukacsos~f (→ lyukas~f ). J: ’Asarum europaeum. zingiber. TESz. madár~. J: ’ua.: zinziberíuÅ: genber” (BesztSzj. vérhas~. de ſok apró óldal ágai vannak” (Veszelszki 436). kígyó~ keser f (→ keser f ). nadály(~). 39: 359. 77). göcs~ gyökér l. angyalédes~. lat. h. benedikta~ (→ benedekf ). 77) igéb l elvonta a gyököntövet. 211–215. gyopár a. mester~. A „meggyökönt” (Magy. kapotnyak(~). 47). szappan~ (→ szappanf ). keresztes~ (→ keresztesf ). fehér~. ördögborda(~). ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit). császár~.: TESz. üres~. örmény~ (→ örvényf ). elfordult gyöker f (→ elfordultf ). szarvas~f . fest ~. sok~f (→ soktérd -gyökeresf ). angyal~. angyalital~. F vészk. 1948: németgyömbér (MagyGyógyn. karácsony~. hézag~. a sziámi gyömbér (2. F vészk. gyökint a. pecsétes~ (→ pecsétesf ). lyukacsos~ (→ lyukasgyöker f ). szegf ~ (→ szegf szagúf ).

). szúrós gyöngyhím (→ gyöngyajak). összetett szó. F vészk..) a gyömbérfélékhez tartozik. 1807. J: ’ua. — erdei gyömbérgyökér 1998: erdei gyömbérgyökér (Priszter 384). — szúrós ~ 1807: szúrós Gyöngyhím (Magy. J: ’Leonurus. A gyöngyajak valószín leg Diószegi–Fa- TESz. 1998: közönséges gyömbérgyökér (Priszter 384). f szeres illata. gyöngyköles N. J: ’Leonurus. 1798: Gyömbéres gyökér (Veszelszki 138). gyöngyvirág 1. 232). buckó a. a névadás alapja a növény er s.. gyöngybuckó (MagyGyógyn. — N. 1807: Gyöngyvirág (Magy. hogy a fagyöngy a fákon él sködik. gyöngyhím 1807: Gyöngyhím (Magy.: RMGl. A gyömbéresgyökér latin eredet . A gyöngyköles népi név. J: ’Viscum album subsp. 1590: Lilium conuallium: Gyôngy virag (SzikszF. a gyöktörzs a f szergyömbér ’Zingiber officinale’ gyökeréhez hasonlóan hasznosítható. szúrós gyöngyajak’. album. A szúrós jelz magyarázata. el tagja a termés formájára utal. szúrós gyöngyajak’. J: 1545.’. erdei gyömbérgyökér’. gyöngyajak’. J: ’Geum urbanum. F vészk. Marzell Geum urbanum a. gyömbéresgyökér gyöngevirág l. 1578: Gyxngy virágnac gr. az elnevezés valószín leg a lila gyöngyszer virágokra utal. gyöngybuckuó (ÚMTsz). Diószegi– Fazekas alkotása. TESz. A gyömbéresgyökér magyar alkotás. A kereklevel kapotnyak (3. 351). 861. hím utótagot ajakra cserélték.: Gyöngyvirág (Julow 258).) vadgyömbér elnevezését a növénytani szakirodalom népi névként említi. az ótörök eredet gyöngy és az ugor eredet köles összetétele. lat. || gyömbérgyökér 1841: gyömbér gyökér (Barra 119). UEWb. 1998: gyöngyvirág (Priszter 342). 129). hím2. J: ’Geum urbanum. gyömbér a. fa~ zekas gyöngyhím nemzetségnevének mintájára jött létre. f szergyömbér’ -s melléknévképz s származéka. Genaust Caryophýllus a. gyömbéresgyökér 1783: Gyömbéres-gyökér (NclB. hogy „tséſzéje ſzúrós” (Magy. hogy a növény „Porhonjainn üvegenn által ſzép apró gyöngyök látszanak” (Magy. gyöngyköles (MagyGyógyn.gyömbéresgyökér 198 gyöngyvirág ’Zingiber officinale’ gyökeréhez. EWUng. 1807 e.. Vö. gyömbér a. 1775: Gyöngy virág (Csapó 108). májusi gyöngyvirág’. UEWb. a gyömbérgyökér elvonással keletkezett a gyömbéresgyökérb l. TESz. | 1807 e. a buckó ’csomó. 1998: szúrós gyöngyajak (Priszter 412). gyöngyajak 1911: Gyöngyajak (Cserey. EWUng.. az ótörök eredet gyöngy és a hím ’hímzés. a gyömbérrel adták vissza. fagyöngy’. a név magyarázata. — Ö: eb~. 1998: . gyengevirág gyöngy l. F vészk. A névalkotás talán a növény R. 1590. gyöngybuckó N. gy(ngyvirág (MTsz.). 351). 351). a növény illatos gyökerére utal az elnevezés. az ajak az uráli eredet aj ’nyílás’ szóból -k kicsinyít képz vel jött létre. J: ’Leonurus cardiaca. F vészk. gyöngyajak. caryophyllata ’f szernövény: szegf szeg’ jelentését más f szernövénnyel. A gyöngyhím nemzetségnév. 1998: gyömbérgyökér (Priszter 384). J: ’Leonurus cardiaca. 376). 1775. Ember és növényvilág 222). a R. 11. A R. 775). névadásuk alapja. J: ’ua. Növényszótár 132). gyöngyvirág (Péntek–Szabó. — szúrós ~ 1903: Szúrós gyöngyajak (Hoffmann–Wagner 119). buckó a. J: ’Symphytum officinale. gyömbérgyökér l. hogy a gyöktörzs gumói összen nek. caryophyllata (< lat. 218). erdei gyömbérgyökér’. caryophyllon ’f szernövény: szegf szeg’) nevének mintájára jött létre. 1998: ’Convallaria majalis. 1545: Uöttem göng uiragot mind fazekastol” (TESz. kidudorodás’ magyarázata. (Melius 138). gyönggyel kivarrt minta’ öszszetétele. fekete nadályt ’. | közönséges gyömbérgyökér 1948: Közönséges gyömbérgyökér (MagyGyógyn. 1578. 351). a sziámi jelz arra vonatkozik. A szúrós jelz re l. az el tag a gyömbér ’Zingiber officinale.’. lat. hogy a szegf szeg és a gyömbér is nagyon illatos. gyöngyajak’. A sziámi gyömbér (2. F vészk. A gyöngybuckó ’gyöngycsomó’ népi név. 78).

EWUng. fehér ~ szederfa (→ szeder). gyujtoványf a. Ember és növényvilág 222). magyarázatára l. Az utótag nemzetségnév. az el tagra l. 271). szamár~. ang. F vészk. ▌ 2.-i Polygonatum (< lat. de a salamonpecsét elnevezés. — közönséges ~ (Magy1948: Közönséges gyujtoványf Gyógyn. szakny. gyöv f . TESz. — sokbütyk -~ 1807: sokbötykÍ Gyöngyvirág (Magy. gy jtény. 1998: májusi gyöngyvirág (Priszter 342). gyujtovány. jelentése ’hideglelés. || gyujtovány 1793: Gyulytovány (Földi 52). len. 391). A gyujtoványpinty Diószegi–Fazekas alkotása. és elutasított. | vad~ 1948: vadgyöngyvirág (MagyGyógyn. ném. soktérd salamonpecsét (→ salamonpecsét). 1791: Gyujtován-fü (Lumnitzer 265). May lily. 1903: gyujtoványpinty (Hoffmann–Wagner 128). 33: 178). A növény gyöngyvirághoz hasonlatos levelér l és virágjáról Veszelszki is megemlékezik: „a’ levelei majd igen olIyak mint a’ gyöngyvirágé. 1783: Veres gyürüfü (NclB. | veres ~ 1775: Veres gyürü-fü (Csapó 13). közönséges gyujtoványf ’. a’ mellyekbfl egy borsónyi fekete bogyók leſznek” (Veszelszki 354). A májusi jelz a növény virágzási idejére vonatkozik. a gyujtovány el tag a gyujtoványf növénynévb l elvonással jött létre. — fehér ~ N. J: ’Linaria vulgaris. a’ levelek a’ ſzárokon egy más utánn állanak és azok’ elején két-két tfltsér-forma fejér virágok függnek. Vö.’. amelyet Diószegi és Fazekas rossznak ítélt. kaláris forma ~ f (→ kalárisf ) gyümölcse l. J: ’Linaria vulgaris. a gy r el tag csuvasos török eredet . májusi gyöngyvirág’. hogy a növényt lázcsillapításra használták. 53).). a növény ma is használatos hivatalos elnevezése lett. méreg~f gy r f ’Convallaria. F vészk. gyujtoványlen 1841: gyujtovány lenünek gr.) összetett szó. az utótagra l. EWUng. 1998: gyújtoványf (Priszter 416). Barra alkotása. F vészk. fajnév. A gyujtoványf összetett szó.gyujtoványf 199 gy z l. A sokbötyk gyöngyvirág — Diószegi és Fazekas alkotása — nem maradt fenn. közönséges gyujtoványf ’. 1807: Gyújtován (Magy. A gy r f hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. magyarázatára l. 362). a magyarba *Qürük alakban kerülhetett. 362). A gy r f hasonlóságon alapuló . J: ’Convallaria majalis. közönséges gyujtoványf ’. pinty . fehér ~ eperfa (→ eper). aranyvessz ’.’. J: ’Solidago virgaurea. Maiblume. (Barra 353). J: ’ua.’. A gyöngyvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. J: ’ua. gyujtoványpinty 1807: Gyújtován Pintyf (Magy. polygonatos ’sok csomós’) mintájára alkották. ótör. gyujtoványf a. fehér gyöngyvirág (Péntek–Szabó.’. gyöngyvirág a.’. A gy r (bokor) ’f ként juhar vagy somcserje’ els megjelenése 1268: Gyrowbukur (OklSz. gyujtoványf . 1998: közönséges gyújtoványf (Priszter 416). eredet gyöngy el tagja illatos. 1798: Gyújtovány-fÍ (Veszelszki 278). isten~ TESz.. gyövötény l. fehér gyöngyhöz hasonló virágaira utal. lázas betegség’ (1531-t l adatolható). 1783: Gyujtován-fü (NclB. J: ’ua. F vészk. mivel a növény a gyöngyvirághoz hasonlít. Maiglöckchen. J: ’ua. gy jtvény l. gyujtoványf 1649: Gyujtovány f (MNy. 416).. F vészk. soktérd -gyökeresf . J: ’ua. J: ’Linaria vulgaris. orvosi salamonpecsét’. A Magyar f vészkönyv szerz i — hasonlóság alapján — nemzetségnévként a Gyöngyvirág ’Convallaria’ (Magy. gyöngyvirág’. ezt a lat. Idegen nyelvi megfelel kre vö. | májusi ~ 1807: májusi Gyöngyvirág (Magy. Az orvosi salamonpecsét (2. A névadás magyarázata. a gyujtovány a gyújt ige -vány képz s származéka. 232). szent~ (→ szentgyörgyvirág) gy tény. jövötény gyümölcs l. 282) elnevezést javasolják.) sokbötyk gyöngyvirág elnevezése Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. Maililie. 282). gyöngyvirág a. szemnek ~ györgyike l. J: ’Polygonatum odoratum. jövötény gy r f — mezei veres ~ 1798: Mezei veres gyürÍ-fÍ (Veszelszki 170). gyönyör sége l. Diószegi– Fazekas a Gyöngyvirág nemzetségnév elé a növény gyökerén található jellegzetes csomókra utaló sokbötykÍ megkülönböztet jelz t illesztette.

ang. piros gy sz virág’. J: ’Digitalis lanata.. piros gy sz virág’.: RMGl. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: 1578: ’Digitalis purpurea. 277). A gy sz növénynevet Barra a gy sz virág névb l vonta el. J: ’Digitalis purpurea.) gyapjas jelz jének magyarázata. vel gyézô fé (SzikszF. Genaust Digitális a. A piros gy sz virág (1. 1664: Digítalis „Gy×ſz× virág. digit#le ’gy sz ’ < lat. J: ’ua.gy r virág 200 gy sz virág névátvitellel keletkezett. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a gy sz virág nevet javasolja a R. Genaust Digitális a. EWUng. 1590: Digitalis: Vii fé. ném. 1775: ’Digitalis sp. A névadás alapja. azonos nemzetséghez tartoznak. A gy sz virág Lippay alkotása a lat. gyapjas gy sz virág’. 1998: piros gy sz virág (Priszter 359). 1998: gy sz virág (Priszter 359). Digitalis lanata a. lat. gy r 1 a. — gyapjas ~ 1948: Gyapjas gy sz virág (MagyGyógyn. 1807 e. gy sz f 1578: Gy×ſÅx f× „à ſarga és verhenyegxs virági” (Melius 51). woolly ’gyapjas’ foxglove.. tehát a növények felépítése hasonló.’. . 1783: Gyürü (magú) virág (NclB. J: ’ua. Marzell Digitalis purpurea a. hogy a virágok kocsánya és csészéje fehéren sz rözött. A gyapjas gy sz virág (2. digitális (vulg. digit#le ’gy sz ’ < lat. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76). A piros gy sz virág (1. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával hozta létre. | pettyegetett ~ 1998: pettyegetett gy sz virág (Priszter 359).: Gy sz virág (Julow 263). wolliger Fingerhut. J: 1664. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával keletkezett. valószín leg az aranyvessz hosszú szára és a sárgás virágzat emlékeztet a somcserjére. hogy a virágok gy sz höz hasonlítanak: „Gy×ſz× virág. J: ’ua.’.. A gy sz f a lat. 1775: Gyüszü virág (Csapó 110). A jelz valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. a ném... 420). ujjasf helyett. 1998: gyapjas gy sz virág (Priszter 359). gy r 1 a. F vészk. digitális (vulg.) és a gyapjas gy sz virág (2. 1998: ’Digita- lis. gy sz virág’. A pettyegetett jelz magyarázatára l. gy sz virág 1. Fingerhut. vö.) piros jelz je a virág színére utal. a pettyegetett jelz pedig a virág belsejében lév pettyes pártatorokra. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76). || gy sz — piros ~ 1841: piros Gyüsz (Barra 357). 363).’.. ném.) Digitalis-fajok. 1807: GyÍszÍvirág (Magy. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). gy sz virág’. 257). ▌ 2. 1775: Gyürü virág (Csapó 291). 1775: GyüÐzü-fü (Csapó 110). Ringelblumen tükörfordítása. gy r virág 1578: Gy×rx virág (Melius 71a). TESz. J: ’Calendula officinalis. | piros ~ 1841: piros gyüszüvirág (Barra 354). lat. 1807. orvosi körömvirág’. | 1807 e. és virág magyarázó utótaggal látta el. 1775: ’Digitalis sp. Névadására nyilván hatással volt a növény gy sz f elnevezése. A gy r virág Melius alkotása. | 1590. gy sz virág’. — kerti ~ 1841: kerti gyüszüvirág (Barra 354). A névadás alapja a gy r szer termés.

1590: Hastula regia alias asphodelus: Vad saphrany.. l. vagy pázsíthagyma (Hoffmann–Wagner 70). szappanf ’.: weres hagma (Herb c): RMGl. még vadfokhagyma (→ fokhagyma). J: ’Allium cepa. hagyma a. 1911: pázsit hagyma (Cserey. Marzell Allium schoenoprasum a. sectilis ’metszett’). Ember és növényvilág 200). J: ’ua.’. — N. póré~.’. A metél hagyma (3. F vészk..’.’. kígyó~. A névadás magyarázatára l. J: ’Asphodelus ramosus. pirít a. tajtékzóf . J: ’Saponaria officinalis. 126). ▌ 2. eredetileg a sülés folyamatát kísér pattogás hangját elevenítette meg. TESz. J: ’ua. posz~. Ember és növényvilág 200). piros a. 289). ném. 203. ▌ 4. 225). | vörös~ 1525 k. F vészk. Ember és növényvilág 200). neve porrum sectile (< lat. A habzóf az uráli eredet hab -z igeképz s és -ó melléknévképz s alakja.. pirít a. 164. 289).: cepe: hagma (SchlSzj. | török~ 1813: Török H[agyma] (Magy. 372). fok~. az igen korai pir ~ p(r ~ pör ~ por t b l származik. sárgahagyma (Péntek–Szabó. J: ’ua.) lat. csóka~. 289). a szóvégi a valószín leg képz . A pirihagyma el tagja (piri-) szintén a pirosas-barnás hagymalevelekre utal. 2. A pázsithagyma elnevezés alapja nyilván a növény f szer levele. | sárga~ N. esetleg nomenverbum t lehetett.: RMGl.(Beythe 47). medve~. pirihagyma (Péntek– Szabó. pirul.H habzóf 1948: habzóf (MagyGyógyn. 1998: metél hagyma (Priszter 295). J: ’ua. gólya~. — piri~ N. vöröshagyma’. piros a.: cepe: hagma (BesztSzj. 1405 k. 1395 k. A vöröshagyma (1. ágas aszfodélusz’. vad hagyma (SzikszF. 604). 226). pár~.) vörös és sárga jelz jét a gumó küls száraz vöröses-barnás hagymaleveleir l kapta. A habzóf a R. J: ’ua.’. — keser ~ 1903: Keser -. vöröshagyma (Pén9 tek–Szabó.: Affodillus: wadhagÿma (Ortus: RMGl. EWUng. salotta~. 1583: hagyma (Clusius–Beythe 3a: BotTört. — Ö: burgonya~. — vad~ 1525 k. J: ’Allium schoenoprasum. 1807: metél Hagyma (Magy.: RMGl. A hagyma származékszó lehet. a hagymt finnugor kori örökség. — magvas ~ 1807: magvas Hagyma (Magy. metél hagyma’.: RMGl. 1998: hagyma (Priszter 295). F vészk. pirít is idetartozik. ▌ 3. mintára jött létre. mogyoró~. Graslauch (Veszelszki 147) ’f hagyma’. 289). . 226). hogy a gyökér a hagymáéhoz hasonló. idegen nyelvi megfelel re vö. A ágas aszfodélusz (2. J: ’ua. J: ’Allium scorodoprasum. a növény R. A keser jelz megkülönböztet szerep .. 1540 k.’.. a finnugor alapalak *koćm‹ vagy kaćm‹ lehetett. lat. v(r(shagyma. kígyóhagyma’. 1595: vxrxs hagymanak gr. tajtékzóf mintájára jött létre. hagyma a. | metél ~ 1590: porrum sectiuum: Metelô hagyma (SzikszF.: RMGl. F vészk.: Cepe: weres hagÿma (Ortus: RMGl. hágó l. Növényszótár 10).) vadhagyma nevének alapja. v9r9shagyma. sás~. végs soron a piros. 1998: habzóf (Priszter 492).. 91). A kígyóhagyma (4. 289). UEWb. varjú~ hagyma 1. 1998: vöröshagyma (Priszter 295). 289).) magvas jelz je a fokhagymaszer gerezdekre utal: „Gerézdjeir l a’ héjja könnyenn lekoppad” (Magy. UEWb. 1664: Porrum ſectile Metélló-hagyma (Lippay II: 146). | pázsit~ 1903: pázsíthagyma (Hoffmann– Wagner 70).

J: ’Alliaria petiolata. J: ’Plantago lanceolata. vetési oroszlánszáj’. halálfejecske 1998: halálfejecske (Priszter 429). él ~f hajasf 1578: haias f× (Melius 82). Mollay. hálóf (MagyGyógyn. 1903: hagymázf (Hoffmann– Wagner 138). fr. EWUng haj a. A halálvirág népi elnevezés. a névadás magyarázatára l. a név magyarázata. UEWb. Vö. hagymaszagú kányazsombor’. hagymaszagú kányazsombor’. Vö. de lázcsillapításra is használtak. lapu. J: ’Misopates orontium. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1948: hagymalapu (Halmai 7). haloványka hagymalapu 1903: hagymalapú (Hoffmann–Wagner 138). A hálóf népi név. hogy a termés halálfejre emlékeztet. a névadás alapja. J: ’Senecio vulgaris. haj a. A hagymaszagúf népi név. J: ’Alliaria petiolata. halálvirág N. a nagyobb levelek. Veszelszki így magyarázza: „a’ korója gömbölyÍ. barnás. hagymaszagu-f (Péntek–Szabó. 1783: Hajas-fü (NclB.. 854. J: ’Alliaria petiolata. J: ’Calendula officinalis. haj l. 119. A hajasf Melius alkotása. J: ’Cnicus benedictus. hogy a növénynek hagymára emlékeztet illata van. Az elnevezés magyarázata. hogy a tiszafa minden növényi része mérgez anyagot tartalmaz. fokhagymaszagúf . vénusz~páfrány ~a. ném. de a hagyma népetimológiás hatása is érvényesülhetett létrejöttében: a növénynek hagymaszaga van.’megsz nik élni’ igéb l vány-. Vénusz asszony vénusz~. 279). élek~ haloványka — áldott ~ 1903: Áldott haloványka (Hoffmann–Wagner 170). árvalány~. A halálfejecske tükörfordítás. áldottf . hagyma. lándzsás útif ’. az el tag az uráli eredet hal -ál képz s származéka. az utótagra l. 1775: Hájas-fü (Csapó 229). A haloványka az uráli eredet hal. hogy a növény jellegzetesen hosszanti erezet . fleur de mort. alapja a növény kés i virágzási ideje. halálvirág (MagyGyógyn. vö. Az áldott jelz a lat. A hagymaszagú kányazsombor hagymázf neve származhat a hagymáz ’lázas betegség’ betegségnévb l. hagymaszagú kányazsombor’. A névadás szemléleti háttere. a’ mellynek ágos-bogas tetején a’ sárga gombos virágok Ílnek. A hagymaszagú kányazsomborral els sorban sebeket kezeltek. A haloványka valószín leg Wagner alkotása. áldott bárcs’. 120. a háló uráli örökség. J: ’Taxus baccata. hajtó l. A névadás magyarázata. Priszter 429. Vö. Todtenköpfel fordítása. (Barra 424). TESz. bolha~ (→ bolhaf ) halálfa 1841: halálfának gr.. tiszafa’. 322). has~kökényfa (→ kökény) halál l. orvosi körömvirág’. a ném. A hagymás el tag a hagyma -s melléknévképz s származéka. a halottak napján is virágzik. fokhagymaszagúf . üres. -ván névszóképz -bokorral és -ka kicsinyít képz vel jött létre. benedictus fordítása. Wagner . közönséges aggóf ’. egyedi adat. még novemberben. hal a. fokhagymaszagúf . mellyek fſz-felé ſzínte úgy meg-fſzÍlnek mint a’ meg-aggott öreg fe- hálóf N. szöszösTESz. fokhagymaszagúf . A halálfa összetett szó. EWUng. Ember és növényvilág 200).hagymalapu 202 f . UEWb. jeken a’ hajak” (Veszelszki 407). UEWb. 416). hal a. hogy a zsenge növényi részek. az el tag az ugor eredet haj ’a koponya sz rzete’ -s melléknévképz s származéka. haló l. hagymaszagú kányazsombor’. hogy a növénynek fehér bóbitájú kaszattermése van. A hagymalapu összetett szó. a lapuk megdörzsölve fokhagymaillatúak. hagymásf 1948: hagymásf (Halmai 7). Vö. Marzell Calendula officinalis a. halok l. Növénynevek 80. az el tagra l. J: ’Alliaria petiolata. hagymázf 1798: Hagymáz-fÍ (Veszelszki 36).. Totenblume. A névadás magyarázata. amely a melegvér állatok szívm ködését és légzését bénítja: „a’ tiszafát mérges hatása miatt halálfának nevezték” (Barra 424).. hagymaszagúf N.

ördög~f (→ ördögharaptaf ) harang l.: ’Calluna sp. Diószegi– Fazekas alkotása. J: ’Hyoscyamus niger. MNövSz. hanga 1. Genaust volúbilis a. J: ’Aquilegia vulgaris.: Alkekengi: wereshalyag vel papmonya (Ortus: RMGl. 1460 k. magyarázatára l.) hólyag utótagja szintén ismeretlen eredet . 299). conuoluulus: Harag fé. bolondító beléndek’. és szinte megfojtja azokat.szóból származik.. 1807 e. Besewinde ’böse Winde’. hogy a növény fészkének bels pikkelyei pókhálósak. halvány a. A hangarepcsény összetett szó. a termés hólyagszer burkára utal. A haragf a finnugor eredet har.halyag 203 harangcámoly alkotta talán utalva arra. — vereshólyag N. A névadás magyarázata.: maledict[us] homo. erdei gyömbérgyökér’. vö. vel.. 1783: Hanga-fü (NclB. UEWb. ill. J: ’ua. 183).) neve német mintára jött létre. A vadrepce bokros felépítése. erre utal a veres jelz . J: ’Strychnos nux-vomica.’. UEWb.. || hánytatócserje 1998: hánytatócserje (Priszter 514).. Ebben a növénynévben valószín síthet . A harangcámoly összetett szó. J: ’Sinapis arvensis. . EWUng. sz.. Brechnuß. halyag a. J: 1460 k. csarab’. — ~f 1775: Hanga-fü (Csapó 194). hogy a bokor vagy kisebb fa nagyságú növényt hánytatásra használták.: TESz. UEWb. ganga (MNyTK.) halyag eleme a TESz. 220.. a -g névszóképz . hanga. réti harangláb’. még csodamag. Idegen nyelvi megfelel re vö. 397).. vadrepce’. 30). szerint ismeretlen eredet . erit eni[m] qu[asi] mirice in deferto: hanga (JászGl. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a harangcámoly nevet javasolja a R.. volūbilis ’változékony’ < lat. 362). repcsény. XVI. kakas~ harangcámoly 1807: harang Tzámoly (Magy. TESz. J: ’Geum urbanum. ném. hánytatófa 1966: hánytatófa (Csapody– Priszter. Jávorka 973). csarab’. halyag a. TESz.. harangvirág elnevezéséb l vonták el. 259. az utótagra l. Noix vomiques (Márton. Heydekraut ’hangaf ’. és az EWUng. hangarepcsény 1903: hangarepcsény (Hoffmann–Wagner 139). A vereshólyag ’bolondító beléndek’ (2. Növ. ném. lat.. hogy a lampionszer vagy hólyagszer termésr l van szó. a ganga mássalhangzó-hasonulással keletkezett. az el tagra l. sztrichninfa’. isten~. cámoly. 119. F vészk. haragf 1590: Volubilis. hályogf N. 1798: Hanga-fa (Veszelszki 206). — veres~ 1525 k. A csarab (1. a névadás magyarázatára l.-i nux-vomica (lat. a cserje. — ~fa 1783: Hanga-fa (NclB. haragja l. 318). 257). 121. 74. A hályogf népi elnevezés. 2: 36). vékony levélkéi emlékeztetnek a csa- rabra. — N. vag folyo fé (SzikszF.: Hanga (Julow 258). veres hólyag (MagyGyógyn. halvány a.) hanga elnevezése ismeretlen eredet . gamóvirág . az el tagot a növény R. lat. Csapó hangaf ’vadrepce’ (2.. J: ’Convolvulus sp. vö. vomere ’hányni’). szulák’. TESz. hogy az erdei gyömbérgyökeret különféle szembetegségek gyógyítására használták. J: ’Physalis alkekengi. Genaust nux-vómica a.: RMGl. a névadás magyarázata valószín leg az. sztrichninfa’. J: ’ua.). fa magyarázó utótag. volubilis (< lat. volvere ’csavar’). J: ’Strychnos nuxvomica. — Ö: avar~. hólyag a. J: ’Sinapis arvensis.. fr. amely éréskor narancspirosra színez dik. A névadásra esetleg hatással lehetett a lat. halyag 1. Az utótag mezetségnév. 1807 e. hólyag a. Hályogf (MagyGyógyn. A vereshalyag ’zsidócseresznye’ (1. zsidócseresznye’. Marzell Convolvulus arvensis a. hogy a növény rácsavarodik más növényekre..’. a hályog ’különféle szembetegségek neve’ el tag a finnugor eredet hály -g kicsinyít képz s származéka. 129). ▌ 2. EWUng. 1998: hanga (Priszter 322). EWUng. A hánytatófa ~ hánytatócserje idegen nyelvi minták alapján jött létre. A névadás alapja. ném. nux ’dió’. szakny. Idegen nyelvi megfelel re vö. vadrepce’. rep-csény~. ▌ 2. | 1998: ’Calluna vulgaris.

▌ 3..). réti harangláb’. храс ’magas tölgy’. bozót’. Glockenblume tükörfordítása. 1783. J: ’ua. F vészk. Drosera (< gör. droserós ’harmatos’) fordítása.. — közönséges ~ 1998: közönséges harangláb (Priszter 303). hím~. 353).).-hv. haranglábf (MagyGyógyn. 1232: In summitate montis est arbor. hr&st. haraszt a. kereklevel harmatf ’. 1998: harmatf (Priszter 362). harasztfa (Csapody– Priszter. хвóрост ’száraz gally. harang a. chrast ’egy fajta tölgy: Quercus aegilops’. szlk.). — kereklevel ~ 1807: kereklevel HarmatfÍ (Magy. 1807: HarmatfÍ (Magy. MNövSz. A harangláb a török eredet harang ’hangadó eszköz’ és a láb ’a harangozó eszköz talpa’ összetétele. szb. 1807 e. hogy a növény hosszú szárán nagy harangszer . TESz. Diószegi–Fazekas Harang Tzá- moly (Magy. harang a. J: ’ua. A réti harangláb (1. harmatf 1775: Harmat-fü (Csapó 111).). храст ’bokor. 217).. vö.: Harmatf (Julow 257). N. EWUng. lép~.) haranglábf neve népi név. ördög~f .’. ang. sasf helyett.’. J: ’Aquilegia vulgaris. tyúk~ harapást gyógyító f l. cserjéseket.’. chriašt ’kifejletlen. *chvorstъ) került át többszörös átvétellel. EWUng. sem a szaknyelv nem fogadta be. 1807: ’Drosera. J: 1775. N. — N. haraszt a. réti harangláb’. — ~fa N. chřást ’répa. éger a. A névadás alapja a növény levele: nyeles.és n nem ] ’ua. gím~.harangláb 204 háromlevel f (→ gamó). láb a. 335). N. N. A harangvirág a ném. Genaust Drosánthemum a. chrást. 370) nevét sem a köznyelv. J: ’Frangula alnus. hrást [hímnem ] ’ua.) haraszt elnevezésének magyarázata. szln. a névadásra hatással lehetett a ném. hogy a virágok kis cseng kre emlékeztetnek. harangláb 1. sundew. ÚMTSz. harangverseng l. Ember és növényvilág 204. tenger~ harangvirág 1664: Aquilegia Harang virág. cseh chrast [hím. A kereklevel jelz a lat. mérges vad ~ harapta l. éger(fa)’. ▌ 2. gilisztaf . 1838: haraszt (Tzs. hogy a növénynek kis kékeslila. hogy ezek a növények kedvelik a nedves talajú berkeket.). A magyarba a déli és nyugati szláv *ch(v)rastъ ( sszl. kesely f . cserje’. TESz. J: ’páfrány’. Az égerfa (1. chrast ’cserjés. r zse. közönséges kutyabenge’.).) harangláb elnevezésének alapja. zöldségféle levele’. qui vocatur harast” (OklSz. háromlevel f — keser ~ 1775: KeÐerü három levelü-fü (Csapó 295). 1998: harangláb (Priszter 303). a növény hosszú. puha káposztafej levelei’. vessz . 2. 1903: harangvirág (Hoffmann–Wagner 111). F vészk. arannyal verseng f A haraszt szláv eredet . harangláb | Aquilegia vulgaris. a névadás magyarázata. r&st ’tölgy’. és a rovarokat arra késztetik. réti harangláb’. blg. haranglábvirág (ÚMTsz. 1998: kereklevel harmatf (Priszter 362). 217). Ezek a csöppek a napfényben csábítóan csillognak. 1813: keser .’. hölgy~. melyek ragadós váladékcsöppeket bocsátanak ki. harcsfa l. tyúk~f haraszt 1. A fekete nadályt (2. — Ö: csík~. nyeles. a névadás magyarázata. Sonnentau ’harmat’ (Csapó 111) is.. harangvirág (Péntek–Szabó. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. láb a. | réti ~ 1998: réti harangláb (Priszter 303). olyanok mintha harmatcseppek lennének. ▌ 2.’. bozót’.. рас ’ua. rotundifolia fordításával keletkezett. a páfrány (2. harmatf ’. 1903: harangláb (Hoffmann–Wagner 111). cserjés. hr&st [n nem ] ’r zse’. ÚMTsz. J: ’ua. A harmatf valószín leg a lat. J: ’Alnus sp. | 1998: ’Aquilegia. fekete nadályt ’. geleſzta-f× (Lippay I: 74). kanálszer leveleire utal. J: ’Symphytum officinale. N. | ~virág N. 1998: ’Drosera rotundifolia.’. harapás l. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1775: Harangvirág (Csapó 57). 164). harangszer virágja van. J: ’ua. or. 1783: Harmat-fü (NclB. F vészk. harangvirág. — ~f N. MagyGyógyn. kerek lemez leveleit mirigysz rök borítják. hárs harmat l.’. 218. bókoló virágok találhatók. kampó alakban görbült sarkantyúval. J: 1903: ’Aquilegia vulgaris. | 1807 e..) és a közönséges kutyabenge (3. hogy a növény leveleire telepedjenek. 1783: KeÐerü Három levelü-fü (NclB..

: RMGl. ném. A hasindítómag mag eleme arra utal.: tilia: has fa (BesztSzj. ganéj’) hatására hozta létre Melius. Marzell Euphorbia a. | széleslevel ~fa 1948: széleslevel hársfa (MagyGyógyn. A hársszódok összetett szó. esetleg az uráli korból. Grosslinde ’nagy hárs’. az utótag nemzetségnév.: Tilia: Hars (De Herbis: RMGl.hárs 205 haslágyítóf Háromlevel f (Magy. Euphorbia lathyris a. nagylevel hárs(fa)’. vér~gyökér hasindító 1578: Has indito (Melius 83a). 211). ▌ 3. 1998: hárs (Priszter 523). osztj.’. J: ’Malva neglecta. vö. A háromlevel f a lat. erdei mályva’. ill. szódok. has lagyito f×”(Melius 166a). kaťś ’a feny fa kérgének bels rétege’. talán a növény R. h#rsof™ (ÚMTsz. 1998: nagylevel hárs (Priszter 523). A névadás alapja a növény orvosi haszna: „Hasfa- .: RMGl. J: ’ua.). ScheiſÅkraut (Melius 83a) (< ném. papsajtmályva’. 371). 1578: Hárs fa. P.’.’. haslágyító 1948: haslágyító (MagyGyógyn.). EWUng. kÏńť: Ç–[Ïńť ’a fa (feny . 314). | ~mag 1775: Has indittó mag (Csapó 238). 1801: hárts (TESz. ▌ 2. a ném. hárs(fa)’. hárs. et Hasfa et Kurtuelfa” (TESz. — ~f 1783: Has indító fü (NclB. 1550 k. szakny. magja a hasat m ködésbe hozza’ Melius alkotása. hasindító haslágyítóf 1.’. 1783: Has’ lágyíttó-fü (NclB. 213).. zürj. bisóma esetében. — Ö: farkas~. — N. 1998: széleslevel hársfa (Priszter 523). 399). nyírfa) kérge alatti nyálkás réteg’. a nyelvjárásokban ma is hásfa (Erd vidék). F vészk. 1395 k. 179. Genaust trifasciátus a. v. J: ’Euphorbia lathyris. kerti mályvarózsa’. nyalat. kaťśka ’fakéreg’. 211).. 212). fásáng. A haslágyítóf ’a növény a kemény hasat lágyítja’ Melius alkotása. takarít’) nevének. TESz. J: ’Alcea rosea.). malacus ’lágy. észt kosk ’hosszú csíkokban lehántott lucfeny kéreg’. large-leaved lime ’nagylevel hárs’. hasindító kutyatej’. hárs — ~fa 1158 e. Treibkraut ’hashajtó f ’. Tilia: Lindenbaum: Haas-fa (Ver. Idegen nyelvi megfelel kre hársszódokfa 1807: Hárs Szódokfa (Magy. hasso-fa (MTsz. V. Az el tag eredetibb alakja has. J: ’ua. A növény er s hashajtószer: „A ſárt. has l. sz. koskus ’vastag fakéreg’.: RMGl.). Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’ Tilia sp. purgo ’tisztít. Trj.: tilia: has fa (SchlSzj. || hársszódok 1841: hárs Szódok (Barra 68). 214). Az adatok azt mutatják. J: ’ua. hogy a növénynév el ször hársfa összetételben t nt fel. lat. J: ’Tilia platyphyllos. Aruk et Owut. vidraf ’. — N. 32: 106). bigleaf lime ’nagylevel hárs’. J: ’ua. | széleslevel ~ 1998: széleslevel hárs (Priszter 523). magyarázatára l.’. háss (MTsz. 1798: has indíttó-mag (Veszelszki 141). háromlevel -keser f (→ keser f ). broad-leaved lime ’széleslevel hárs’. kutyatej hasindítómag l. J: ’Menyanthes trifoliata. purgatoria (< lat.’. 1405 k. 373). J: ’ua.: tilia: hasffa (KolGl.) (MTsz.’három’.. hás volt. Az el tagra l. ki hányattya” (Melius 84). Treibkern ’hashajtó mag’. ném. 1998: hársfa (Priszter 523). 1525 k. 1841: hasinditóf (Barra 389). hogy els sorban a növény magját használták hashajtóként. 166). Szilágy m..: ’Tilia sp. ang. J: ’ua. 1583: hárs fa Tilia (Clusius–Beythe 8: BotTört. 1335: hassufo (MNy. tri. — nagylevel ~fa 1998: nagylevel hársfa (Priszter 523). hogy a növény a víz színén lebeg hármas leveleivel.. 2.’. lat. J: ’Malva sylvestris. vö./1158/1323/1403: „Tricesima Belyz que ab oriente terminatur in Dedteluke. hasindító kutyatej l. 174). Vö.).1: RMGl.). a névadás magyarázata. F vészk. 305). grossblÀttrige Linde ’nagylevel hárs’. UEWb. — nagylevel ~ 1948: Nagylevel hárs (MagyGyógyn. 133).-i trifoliata (< lat. kosku. A finnugor (uráli ?) alapalak * końćk‹ ~*koćk‹ lehetett. 1578: has lagyito f× (Melius 166a). ill. J: 1158 e. hárs(fa)’. vö. A hasindító ’a növény. puha’. de idegen nyelvi példa is hatással lehetett névalkotására: „Gxrxg×l Malache. fajnév. folium ’levél’) fordítása. 166). vö. az az. háss (Göcsej. A hárs si örökség a finnugor. || hárs XVI. harcsfa.: Tilia: Haasfa (Ortus: RMGl. 1595: Has fa (Beythe 15). Harsfa (Melius 17). h™s. fi. J: ’ua. ScheiÅe ’szar. mint a farsang ~ fasang. fassang vagy a birsalma ~ bisalma.

kacs a. TESz. A névadás magyarázatára l. 1998: hérics (Priszter 292).). vel. F vészk.. EWUng.. ami a levelekben megáll: „a babakóró v.) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó. somkóróló~ havaskacs 1841: havaskacs (Barra 330). 1807: Héjakút (Magy. hó2 a. F vészk. J: ’Hypericum perforatum. 2. tavaszi hérics’. Habichtskraut. télizöld héjaf 1966: héjaf (Csapody–Priszter.) haslágyító elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. dipsacus: Hea kut. sólyom’) fordításával keletkezett. A havas el tag ’holdkóros. A héjakútmácsonya összetett szó. 371). MNövSz. Ember és növényvilág 198). Diószegi–Fazekas alkotása. ▌ 2. az el tagra l. Veſénec. Az OrmSz. A kacs ’a növény kapaszkodója’ utótag hangfest eredet . 323). hárs hátú l. — nyári ~ 1807: nyári Hérits (Magy. 1784: hérits (TESz. amiben összegy lik a víz’ összetétele. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Hérits (Magy. felhasználásuk is azonos volt. bolondos’ jelentés . A tavaszi hérics (1. — N. A papsajtmályva (2. vö. magyarázatára l. 10. 2.. burjánkóró levelei által fölfogott es víz” (OrmSz. 1998: tavaszi hérics (Priszter 292). A tavaszi jelz a lat. hóbortos ember’ (ÚMTsz. bogacz koro (SzikszF. az utótag nemzetségnév. és viztarto hoyagnac fayáſſát meg gyogyittya” (Melius 167). 22. | 1998: ’Adonis vernalis. fehér~lapu (→ lapu).) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozik. 122). 1775: Hézag- . A névadás hérics 1. herincs ’egy fajta gomba’ növénynévvel. nyári hérics’. MNyTK.: RMGl. 1998: nyári hérics (Priszter 292). J: ’Dipsacus laciniatus. F vészk. k ~. kesernyés csucsor’. J: ’Hieracium sp. 1998: héjakútmácsonya (Priszter 360). A havaskacs Barra alkotása. gólyavíznek. Idegen nyelvi megfelel re vö. lehetséges. héjakútmácsonya’.. a növény sz l szer en kapaszkodik.). Marzell Hypericum perforatum a. TESz. A hetvenhétlyukúf népi név. kacs a. ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. torma házizöld. házon term zöld f l. F vészk. hetvenhétlyukúf N. a növény virágain és levelein apró lyukacskák vannak. | 1807: ’Adonis. hogy a növény er sen mérgez . gólyavíz a. ezüstös~f . fehér~ bordon (→ bordon). F vészk. nyúl~f . ló~. Vö. J: ’Adonis aestivalis. — N.). hölgymál’. Az elnevezés motivációja. hogy a növény átellenes két levelének összenövéséb l víztartó keletkezik. havas ’bolondos. seb~. Nyr. 1813: hézag Gy[ökér] (Magy. 126: 316–7. 323). a nyári jelz a másik faj (nyári hérics) virágzási idejére vonatkozik. TESz. alii.) és a nyári hérics (2. 177). EWUng. fehér~tövis (→ fehértövis) havasika l. 323). hérics’. egyedi adat. hiérax ’héja. a levelek által felfogott vízb l a madarak isznak. fehér~f . tavaszi hérics’. Siebenundsiebziglöcherkraut mintájára jött létre. Hieracium (< gör. Genaust Hierácium a. J: ’Adonis vernalis. kecske~. közönséges farkasalma’. a növény kora tavasszal virágzik. ▌ 2. ölyvf . héjakút. ill. J: ’Aristolochia clematitis. F vészk. héjakútnak nevezi az es vizet. galanga-~ (→ galanga) valószín leg népi megfigyelésen alapszik. A névadás magyarázatára l. 1595: hezagh gyxker (Beythe 59a). hetvenhétlikúf (MagyGyógyn. hogy összefüggésben van a R.. 3. A héjaf a lat. azonos felépítés növények. hérics’. J: ’Dipsacus laciniatus.) és az erdei mályva (3. a név talán a ném. here l. hassofa l. ház helyén termett torma l.havaskacs 206 hézaggyökér yáſt. héjakútmácsonya’. héjakút 1590: Carduus fullonum. J: 1784: ’Adonis sp. még lyukaslevel f .. ném. hérics (Péntek–Szabó. 1998: héjakút (Priszter 360). mácsonya. 1807: Hérits (Magy. a kesernyés csucsor bolondító és felfutó ebsz l (→ ebsz l ) elnevezésével. A hérics ismeretlen eredet . A héjakút a héja madárnév és a kút ’gödör. 440).). J: ’Solanum dulcamara. helyakupnak gr. magyarázata. a három növény (1. héjakút a. héjakútmácsonya 1807: héjakút Mátsonya (Magy. vernalis fordítása. 122). csoda~. sz.. 81). hézaggyökér 1. közönséges orbáncf ’. herencs. összetett szó.

hideglelés a. a növények gyökere hiányos. idegen nyelvi megfelel re vö. liquorice. J: ’ua. 163/11). EWUng. a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. A hideglelés a hideg leli ’láza van’ szókapcsolat -és képz s származéka. 1783.: Edes Gioker. hídr’. A higviric létrejöttében népetimológia is szerepet játszhatott. || likviricia 1470 k. — édes ~ 1807: édes Higviritz (Magy. ném.’. A névadás magyarázata.. J: ’ua.. glykýs ’édes’. hogy hideglelés ’hidegrázás’. 2. 417). 345). 1798: ’Glycyrrhiza glabra. 241). híd a. || gliceriza 1500 k. 212). Csapó 86. J: ’ua. a név farkashézaggyökér összetételben jelenik meg el ször.. likrize.: Hid r (Julow 258). híd a. legorizia. ▌ 2. J: 1807 e. r a. glycyrrhiza. alacsony vízben fordul el a növény. .’. liquor ’folyadék’ szóból) átvétele. 14/12). 1807: ’Alisma. — édes likviricia 1813: Édes Likritz (Magy. 1783: HidegleléÐt gyógyittó fü (NclB. víziútif (→ útif ) helyett.’. EWUng. (Melius 21). J: ’Menyanthes trifoliata. A kis ezerjóf (1. HolwurtÅ (Melius 180) tükörfordítása. TESz. Marzell Glycyrrhiza glabra a. 241). J: ’ua.’. J: ’ua. (Melius 67a). sz. I. J: ’Glycyrrhiza glabra. || hideglelést gyógyító f 1775: Hideglelést gyógyíttó-fü (Csapó 85). hideglelés a. J: 1775. F vészk. glykýrrhiza < gör. le. 1578: Glicerizáual gr.. 404). 459). 1998: híd r (Priszter 294). A higviric a híg ’folyékony anyag. — hideglelést gyógyító 1813: Hidegleléstgyógyító (Magy. ang. igazi édesgyökér’. A hézaggyökér ’közönséges farkasalma’ összetett szó. 2. 308). 1998: vízi híd r (Priszter 294). R. 1807: Hidfr (Magy.: RMGl. italt ízesítenek vele. glycyrriza (< gör. odvas keltike’.: Liquericia vulgariter dicitur Ricolicia alio nomine glicoricia (TemGl. hideglelés ellen való f 1578: hideglelés ellen valo f×nec gr. láz csillapítására használták a növényt: „A’ régi orvosok még a’ lobbos természetü lázokban is használták” (Barra 274). ételt. 1783: Hideglelés ellen való fü (NclB. 371). J: ’ua. hogy nedves területeken. F vészk. igen nagy hasznu” (Barra 294).. 373). hideglelésf (MagyGyógyn. 1841: édes higviricz (Barra 102).) hideglelelés ellen való f neve a ném.) hideglelésf nevének alapja. ném.) a közönséges farkasalma nevének átvétele hasonlóság alapján. a névadás alapja. A vidraf (2. ill.hideglelés ellen való f 207 higviric gyökér (Csapó 86). hideglelés ellen való f híd r 1807 e. gör. Melius alkotása. A gliceriza a lat. | 1807: ’Glycyrrhiza.: „Liquiricianak kÿ fachÿart leweth igÿa” (OrvK. 2. TESz.’. kis ezerjóf ’. Hig viries (SzegSz. „Liquiriciat magÿarul Edqs gÿeokernek hÿiak” (OrvK. 267). a ném. J: ’Corydalis cava. vízi híd r’.’. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a vizi Híd r (Magy.. liquiricium és liquiritia ’édesgyökér’ (< a lat. J: ’ua. az ’Alisma’ nemzetség elnevezése. r a. — Ö: farkas~. Idegen nyelvi megfelel kre vö. — vízi ~ 1807: vízi Hidfr (Magy.: Liquiricia: Likoricium (CasGl. 1798: Higviritz (Veszelszki 237). növényi nedv’ összetétele.. A híd r Diószegi–Fazekas alkotása. Lakritze. F vészk. a): RMGl. rhíza ’gyökér’) átvétele. A hézaggyökér ’odvas keltike’ (2. higviric XVII. ol.’. 1577 k. A likoricium és a likviricia a lat. || hideglelésf 1. 1807: Higviritz (Magy. | 1998: ’Alisma plantago-aquatica. F vészk. édesgyökér’. odvas. vidraf ’. A híd r az alán eredet híd ’folyó feletti áthaladást biztosító létesítmény’ és az r ’vigyázó személy’ összetétele. J: ’Centaurium erythraea. lukrecja. N. gliceriza) értelmesítésével hozták létre a higviric növénynevet. Fieberklee ’lázhere’. 1775: Higviritz (Csapó 259). 394) nevet javasolja a R. 417).. hogy a növény gyökerének édes nedve van. F vészk. 1841: hideglelésf (Barra 294). F vészk. a nehezen értelmezhet latin szavak (likviricia. 345). hideglelésf l. Fieberkraut (Melius 67a) ’lázf ’ körülírásos fordításával keletkezett. 1783: Higviricz (NclB. ill. Glycyrrhiza. Süszholz. A név nyilván azt jelzi. glycyrrhiza. Marzell Menyanthes trifoliata a. hogy a növényt szintén lázcsillapítóként használták: „az idült félbenhagyó lázban . F vészk. hidak lábánál. igazi édesgyökér’. folyadék’ és a német eredet virics ’meglékelt fából kifolyó nedv.

Idegen nyelvi megfelel kre vö. sallow-thorn. 122). — ~úf 1578: Hollo lábuf× (Melius 175).. tseresnye nagyságú. a hím ’term virág’ és a boly ’valaminek a sokasága. Seedorn. páfrány szárnyasok lábára emlékeztetnek. h¢n˜pZre. A névadás magyarázata. A kárpáti jelz a lat. J: ’Anemone nemorosa. Ember és növényvilág 203). himper. ném. J: ’Ranunculus sp. Vö. vö. két~pázsit. A hím el tagra l. Vö. izsóp hollóláb 1578: Hollo láb (Melius 175). 1783: Holló-láb (NclB. hímharaszt 1998: hímharaszt (Priszter 362). a hollóláb a lat. Marzell Anemone nemorosa a. homoktövis — kárpáti ~ 1988: kárpáti homoktövis (Priszter 395). zsidócseresznye’. pied de corneille (NclB. Szabó. A hóvirág összetett szó. hóvirág 1. Melius 438. tüskés. A név magyarázata. J: ’Physalis alkekengi. himpér és alakváltozatai f képpen a hazai bajor-osztrák nyelvjárásokból származnak. öszszetett szó. 340). erdei pajzsika’. A berki szell rózsa (2. J: ’Hippophaë rhamnoides subsp. homokos helyeken fordul el leginkább.: els sorban a Ranunculus repens. A név magyarázata az. — N. Növényszótár 24). impr ’málna’. gólya~ híradó l. | 1775. A hollóláb és hollólábúf Melius alkotása. hogy a cseresznyeszer termést hólyagszer burok borítja: „Szép piros. ▌2. hogy a növény szeldelt levelei hólyagcseresznye 1783: Hólyag-tsereÐznye (NclB. Rabenfuß. csalán hólyag l. hangyaboly’ összetétele. idaeus. ném. Himbeere. Melius a latinból fordított hollóláb növénynevet -ú melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. gólyahíradó (→ gólyahír) hisop l. kakasláb. a név magyarázata. a növény a harasztfélékhez tartozik.) gyógynövényként jelentéktelen. 331). villa~ 208 hölgyharaszt hímboj — reped ~ 1807: reped Hímboj (Magy. impZr˜. J: 1578: ’Ranunculus sp. haraszt. Meerdorn. a növény virágai fürtösek. F vészk. hártyával bé-vont bogyói következnek a’ fejér virágok’ helyén” (Veszelszki 242). hímpáfrány (→ páfrány). 1775: Hollóláb (Csapó 35). 1783: ’Ranunculus repens. málna’. az utótag magyarázó szerep . carpatica. gyöngy~. holtcsalán l. és a hóvirághoz hasonlóan nagyon korán virágzik. A hímboj a hím (term ) virágok sokaságára utal: „Hím. A homoktövis a ném. — N. himp9r (MTsz. „Pes Coruinus” (Melius 175) tükörfordítása. himpYir. porzós virágai a term virágok alatt fejl dnek ki. A m. himpör. ricinus’. A hólyagcseresznye összetett szó.) hóvirág elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény virágja fehér szín .: els sorban a Ranunculus repens. carpatica fordítása.). 17: 244). J: ’Dryopteris filix-mas. EWUng. berki szell rózsa’. A hímharaszt tudományos szaknyelvi szó. 1798: Hólyag tseresnye (Veszelszki 242). az utótagra l. hogy a növény tövises.hímboj hím l. A hímboj Diószegi–Fazekas alkotása. veres~ himpér 1878: „himpér: himbeer” (Nyr. Sanddorn tükörfordítása. ném. hogy a növény már a hó alatt virágzik. 1783: Hó-virág (NclB. T. fr. szintén a hóvirág nevének átvétele. 1948: himpér (MagyGyógyn. halyag. a hó ’jégkristályokból álló csapadék’ és a virág összetétele. hír l. J: ’Galanthus nivalis. ang. sea buckthorn. impör (ÚMTsz. kárpáti homoktövis’. 354). himper. kúszó boglárka’. N. A hóvirág ’Galanthus nivalis’ (1. Schneeglöckchen ’berki szell rózsa’. kúszó boglárka’. 383). 523). TESz. pl. J: .). Krähenfuss. [Hímje] Igen sok” (Magy. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hímpáfrány l. 523). Idegen nyelvi megfelel re vö. A himpér bajor-osztrák eredet . kúszó boglárka’. hóvirág (Péntek–Szabó. J: ’Ricinus communis. F vészk. hóvirág’. hölgyharaszt — erdei ~ 1911: erdei hölgyharaszt (Cserey. hölgyharaszt. 7: 105). Marzell Hippophaë rhamnoides a. hollóláb (KertLap. Vö. K. ném. a hólyag ’a termés hólyagszer burka’ és a szláv eredet cseresznye összetétele. J: ’Rubus idaeus subsp.

hogy a növénnyel vizelési problémákat kezeltek: „a’ nehezen vizellfknek eſtve reggel haſznos ital. hogy a növény sz rös. UEWb.. TESz.) ezüstös jelz je a levelek színére utal.: De polipodio: hwnÿor (StrassbGl. húgy l. hölgymál 1. J: ’Antennaria dioica. Diószegi–Fazekas a hölgymál nevet a Hieracium növénynemzetség neveként rögzíti. a’ honnét húgyos-fÍ a’ neve” (Veszelszki 279). Katzenpfötchen ’macskatalpacska’. 349). 1807 e. 208–9.: RMGl. kánya~ (→ kányahunyor) húgyosf 1578: Hugyos f× (Melius 164a). J: ’páfrányfélék. UEWb. ▌ 3. fekete hunyor’.. Hasenpfötlin ’nyuszitalpacska’. J: 1525 k.: RMGl. A névadást magyarázhatjuk azzal. J: ’Hieracium pilosella. — tisztes ~ 1807: Tisztes Hunnyász (Magy. 340). hunyászkodik a. A hölgyharaszt összetett szó. 1520: Elleborus: hwnyor (Növ. hasznos tisztesf ’.. Pilosella minor purpureo flore. ném. 340). 1590: Helleborus albus: Feier hunyor (SzikszF. hogy idegen nyelvekben is számtalan neve van a növénynek. F vészk. Diószegi–Fazekas emelte nemzetségnévvé a növénynevet. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. „Herba vrinalis” (Melius 164a) (< lat. Bärnpratzl ’medvepracli’. az el tag jelentése ’n . J: ’Helleborus sp. 391) ’húgyf ’. A tisztes hunnyász fajnév Diószegi–Fazekas alkotása. 1405 k. ▌ 2. Polypodium vulgare. Harnkraut (NclB.: RMGl.. az állat hasi része’. hölgy a. pl. TESz. a tisztes jelz t a növény R. 1798: Hölgymal (Veszelszki 238). az utótag jelentése itt a ’madár begye. — fehér ~ 1525 k. 1435 k. J: ’Linaria vulgaris.) k fali jelz je a lat. Az ezüstös hölgymál (2. 1807: Holgyomál (Magy. — erdei ~ 1998: erdei hölgymál (Priszter 394).: polipodia: humior (BesztSzj. 126). 349). Mausöhrlein ’egérfülecske’.: Holgyomál (Julow 265).) és az erdei hölgymál (3. humor l.: Hunnyász (Julow 263). — Ö: egérfül~. hölgy a. mál a. hunyor’. névadásuk ma is érvényes.hölgymál 209 hunyor ’Dryopteris filix-mas. *m!lj‹ vagy *m!lk‹ lehetett. A névadás magyarázata. 340). a mál finnugor kori örökség. gólya~tartóf 1783: Húgyos-fü (NclB.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták hölgymál nevüket. fehér zászpa | ? Helleborus niger. huny a.: pelipodia: himur (SoprSzj.. 450). névadásukat így magyarázzák: „két nagyobb himſzálai a’ tenyéſzés utánn a’ virágból kétfelé kifordúlnak. közönséges édesgyöker -páfrány’. 349). az utótagra l.’. erdei hölgymál’. 340).: poliandrum: hunior (SchlSzj. hasznos tisztesf ’. mūrus ’fal’) fordítása. urina ’vizelet. haraszt. 340). 1998: fehér hunyor (Priszter 392). EWUng. 391). murorum (< lat. 340). J: 1807 e. a hölgy el tagra l. a növény a harasztfélékhez tartozik. húgy’) tükörfordítása. A hölgy si finnugor örökség. a lat. | 1807 e. 289–290. mál a. 1783: Hölgymal (NclB. 340). A húgyosf Melius alkotása. 448). tisztesf ’. F vészk. felt n en sz rösek. 1807 e. hunyor 1.. A hölgymál mint növénynév talán arra utal. fekete hunyor’. J: 1806: ’Stachys recta. lekonyúlnak” (Magy.. Hazai Tud. akár a n stény madár begye. A hunnyász az uráli eredet huny igéb l -ász gyakorítóképz vel keletkezett. a finnugor alapalak *m!l‹. hölgymál’.: RMGl. J: ’Stachys recta... 1395 k. 1610 k. 224).: Elleborus niger: er ÿr vel fe- . közönséges gyujtoványf ’. | fekete ~ 1525 k. d): RMGl. Katzenpratzel ’macskapracli’. az utótag magyarázó szerep . 116. 1807: ’Hieracium. n stény páfrány (→ páfrány). F vészk. ezüstös hölgymál’. Marzell Antennaria dioica a.. J: ’Hieracium murorum. parlagi macskatalp’. 1903: Tiszteshunyász (Hoffmann–Wagner 122).: BotTört. F vészk. 415). 1500 k. 1807: Hunnyász (Magy. 1583: Pilosella minor albo flore. ▌ 2.: Veratrum album. EWUng.: RMGl.. n stény’. — ezüstös ~ 1998: ezüstös hölgymál (Priszter 395). ném. J: ’ua. 1807: ’Stachys. erdei pajzsika’. Az ezüstös hölgymál (2. dragollub. | 1998: ’Helleborus niger. amely állattal kapcsolatos.: Elleborus albus: Feÿer Hwnÿor (Ortus: RMGl.: Elleborvs Albvs: Feÿer hunior (Herb. huny a. F vészk. | k fali ~ 1807: k fali Holgyomál (Magy. tisztesf nevéb l vették át. hunnyász 1806: Hunnyász (Kultsár. az erdei hölgymál (3. hunyászkodik a. Vö. a finnugor alapalak *kaδ’ßa vagy *kaδ’ß‹ lehetetett. vö.: RMGl. Idegen nyelv megfelel re vö. 340). vizeletindítóf .

1520-tól kezdve az adatok a következ mérgez növényekre vonatkoznak: hunyor. 1841: büd s húnyornak gr. J: ’ua. pirosló hunyor’. J: ’ua. | télizöld ~ 1998: télizöld hunyor (Priszter 392). — vízi~ 1578: Vizi hunyor (Melius 174a). századi Orvosi könyv részletesen ismerteti ezeket a növényeket (vö. | juhoktisztító~ 1578: Iuhoc tiſÅtito Hunyor (Melius 186a). J: ’ua. fekete hunyor (2. Laurus fa lewelw roſa. ▌ 7. fekete zászpa (5.’. | hegyi fekete ~ 1578: hegyi fekete Hunyor (Melius 186a). J: ’moha’. boglárka’. 603/24). fehér zászpa (6. 1998: zöld hunyor (Priszter 392). 340). J: ’ua. — fekete~ 1595: Fekete hunyor (Beythe 125a). (Barra 7). 328). veratrum: Hunyor (SzikszF. J: ’Polygonatum odoratum. 49). mÿnth aÅ Feÿer hunÿor. 240). fekete zászpa’.) hunyor neve 1783-ban t nt . ezekre a növényekre az jellemz . 1783: Vizi hunyor (NclB. sömörf . J: ’Persicaria hydropiper.’. ▌ 10. 1948: piros v. 618/33) [kiemelés t lem]. sz. fehér zászpa’. hogy virágtalan növényekre vonatkozik. hunyor’.) vonatkozó adat van. sz.: RMGl. — magyar ~ 1948: magyar hunyor (Halmai 38). 340). A tavaszi hérics (8. (Beythe 125). A növénynév 1395 k.: Veratrum album: feÿer hunyor: Földi borostyan és Zazpa (De Medicinali: RMGl. 1590-t l (!) adatolható növénynévként. a XVI. 93). 1520-tól kezdve a hunyor ’különféle mérgez növény’ jelentés . 1577: muscus: fa moha. J: ’Helleborus purpurascens. J: ’ua. közönséges édesgyöker -páfrány’ (1. J: ’Helleborus foetidus. J: ’Veratrum nigrum. kisvirágú hunyor’. | piros ~ 1903: Piros hunyor (Hoffmann–Wagner 111).’. ▌ 12. J: ’ua.: RMGl. J: ’Helleborus niger. F vészk. vagy beka fé. hérics stb. — büdös ~ 1807: büdös Húnyor (Magy. ▌ 6. J: ’Helleborus dumetorum subsp. 1998. hogy „aÅ [ember] SÅqmeÿ annÿra be hunÿodnak hogÿ NeheÅen nÿlÿk fql” (OrvK. hunyor. az OrvKM.). ▌ 5. A hunyor magyar fejlemény: beletartozik a huny ige családjába. J: ’Ranunculus sp.: Húnyor (Julow 259). 328).) kaphatták meg. orvosi salamonpecsét’. 1948: Hunyor (MagyGyógyn.. magyar hunyor (Halmai 38). vizi apium (SzikszF. 340). a hunyorral együtt is el fordul). páfrányféle. | pirosló ~ 1998: pirosló hunyor (Priszter 392). — fehér~ 1578: Feyér hunyor (Melius 187a). 1775: Fehér hunyor (Csapó 118). — nyugati ~ 1998: nyugati hunyor (Priszter 392). Bqrqk. 382).). J: ’Adonis vernalis. aÅ magok mergqs termeÅętÿre valtoÅtattÿak. dumetorum. 1807 e. aÅ Eledelnek termeÅetÿwel ellenkqÅnek telÿeſſeggel ees vÿaſkodnak mÿnd aÅok. ez a jelentés 1500 k. F vészk. huniar (KolGl. | zöld ~ 1807: z ld Húnyor (Magy. 53). 93).’.hunyor 210 hunyor kethe hwnÿor (Ortus: RMGl. Polypodium vulgare. es tqbbek effelek” (OrvK. t nik fel ’páfrányféle. el is t nik. büdös hunyor (Priszter 392). 363). pl. — berki ~ 1998: berki hunyor (Priszter 392). 1577-ben pedig egyetlen ’mohára’ (3. v. J: ’Helleborus viridis. ▌ 9. ez a két jelentés ’páfrányféle. fekete hunyor’. zöld hunyor’.: Veratrum nigrum: fekete hunÿor (De Medicinali: RMGl. J: ’Veratrum album. 86). A hunyor nevet különféle növények (vö. Kialakulására hatással lehetett a sömör (magyarázatára l. 1775: Vizi-hunyor (Csapó 26). XVI. 328). J: ’Helleborus niger.’. 1590: Elleborus. valószín leg -r névszóképz vel létrejött származék.) jelentéssel. ▌ 3. 1595: feier hunyornak gr. — fehér~ 1948: fehérhunyor (MagyGyógyn. 1948: Fehérhunyor (MagyGyógyn. büdös hunyor’. „ſÅęles leuel×” (Melius 186a). moha’ abban azonos. | hamis fekete~ 1578: hamis fekete Hunyorral gr. J: ’ua. — ~f 1590: Ranunculus: Sômôr fé.’. Farkas haas. | kisvirágú ~ 1903: Kisvirágú hunyor (Hoffmann–Wagner 112). boglárka (7). 1998: fekete hunyor (Priszter 392). 1948: Kisvirágú hunyor (MagyGyógyn. borsos keser f (4). (Melius 187). 340). 340). zászpa.2: RMGl.). F vészk. J: ’ua.v. 1841: zöld húnyor (Barra 7). | hegyi fekete~ 1578: hegyi fekete Hunyor. aÅ melÿek ha megh Etethnek nem hogÿ taplalnak es Eltetnek aÅ Teſtôth. 340). Sqth aÅ ÿol taplalth Teſtqth is. hunior fé. a könyvben külön fejezetet kapnak a mérgez növények: „AÅ Fwek keoÅÅwl. 1807: Húnyor (Magy. — sárga~ 1783: Sárga Húnyor (NclB. 1540 k. c): RMGl. ▌ 11. tavaszi hérics’. ▌ 13. borsos keser f ’. J: ’Helleborus.’. ▌ 4. fekete hunyor’. 1998: kisvirágú hunyor (Priszter 392). XVI.: Elleborvs Niger: Fekete hwnor (Herb. ▌ 8.’.

a „hamis fekete Hunyorral az Iuházoc à Iuhoc dxgét oruoſſollyác” (Melius 187). idegen nyelvi megfelel kre vö. — Ö: kánya~. a virág csüng . ném. Stinkkraut ’büdös f ’. Elleborum album (Veratrum album) utótagjának fordítása. madár~. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném.. A zöld hunyor (10.). TESz. white hellebore. foetidus ’b zl ’) fordítása.. A fekete jelz a gyökér színére utal. pipa~ (→ pipehúr).-i jelz . falsche. EWUng.) hunyor neve népi név. Diószegi–Fazekas a Helleborus nemzetséget nevezi így. Az orvosi salamonpecsét (13.. Helleborus foetidus a. Adonis vernalis a.) vízi jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. a hunyor utótag nemzetségnév. 6.) jelz je a R. ett l kezdve a hunyor nevet Helleborus-fajok kapják megkülönböztet jelz kkel: büdös hunyor (9.) Diószegi–Fazekas alkotása. csillag~. innét kapta a juhoktisztítóhunyor nevet. A fehér hunyor (2.) kisvirágú jelz je a virág méretét jelzi: „Virága kicsiny” (Hoffmann–Wagner 112). ném.. ang. ném. húr l. ez a név a virágok hasonlósága alapján jött létre. false hellebore ’hamis hunyor’.). a kisvirágú hunyor (12. lúd~. harangszer formája emlékeztet a Helleborusra. Szabó. R.). pirosló jelz i a virágok színét jelzik. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hasonló szemlélet nevek idegen nyelvekben is megtalálhatók. fr. a lat. 1807-t l a hunyor nemzetségnév lesz. A pirosló hunyor (11. A tavaszi hérics (8. R. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal. böhmische Nieswurz ’hamis hunyor’. Melius 443. A borsos keser f (4.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a büdös jelz a lat. Benk alkotása.-i niger (5. Genaust foetidus a. szakny. lat. szakny. libacsillag~. ang. vö. A télizöld a növény örökzöld leveleit jelzi. A büdös hunyor (9.) hamis fekete jelz je arra utal.. pirosló hunyor (11.) fordítása.hunyor 211 hunyor fel. A fekete zászpa (5. tyúk~ húsvét l. fehér~ . Wintergrün ’örökzöld’. erba fétida. hogy ez nem az igazi hunyor. feltehet leg az el fordulási helyet jelöli. weisse Hellebore.) zöld jelz je a virág színére vonatkozik: „zxld virágja vagyon” (Lippay I: 77). kisvirágú hunyor (12.. A nyugati jelz tudományos szakny.) piros.). pipe~. hasonlóság alapján jött létre. zöld hunyor (10.-i foetidus (< lat. csibe~. Marzell Helleborus niger a.

’. ▌ 5. hogy más növényekre. szintén Melius alkotásai. 1798: Ibolya. ▌ 2. Az ibolya szóhasadás eredménye. J: ’Viola tricolor subsp. J: ’Hepatica nobilis. ▌ 4. Azért hiyác vad mezei Iuollyánac” (Melius 171).’. — mezei sz rös~ 1578: Mezei ſÅxrxs Iuollya (Melius 171). 179). kalincaínf ’. hogy az „egész növény gyapjas” (Hoffmann– . 1783: Ivolya. orvosi körömvirág’. 420). A fenti adatok alapján kimutatható. iboja (Péntek–Szabó. 2. 1798: vad mezei Ibolya (Veszelszki 261). Ember és növényvilág 240). többek között az Ajuga reptansra vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. az az. | kék~ N.’. — erdei~ N. F vészk. N. 344). | 1798: ’Ajuga chamaepitys.) és kalincaínf (2. nemes májvirág’. szerecsendiószagú jelz k a növény er s illatára utal. Í ibolya 1. a sz rös jelz arra. 373). A szókezd v elmaradására vö.) körülírásos nevek. 362). Ember és növényvilág 240). a névadás magyarázatára l. J: ’ua. J: ’ua. erdejiibója (Péntek–Szabó. | kék ~ 1813: kék Ibolya (Magy. (Melius 171). 1590: Vaccinium: Iuolya (SzikszF. az illatos jelz a lat.) elnevezés növény csak 1775ben t nt fel. (Melius 72). | márciusi ~ 1948: márciusi ibolya (MagyGyógyn. amelynek a színe általában kék. moschátus (< gör. odorata fordítása.).: RMGl.’. A mézesszagú. A mai hivatalos ibolya ’Viola odorata’ (4. SÅereczen dio ſÅágu Iuollya” (Melius 171). 1578-ban az ibolya jelz je sárga. 1604: Ivolyva (MA. 1903: szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann–Wagner 119). Ember és növényvilág 240). | jószagú sárga~ 1578: iò ſÅagu ſárga Iuolya (Melius 71a). 384). | mézesszagú~ 1903: mézesvagy szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann– Wagner 119). — illatos ~ 1948: Illatos ibolya (MagyGyógyn. vimád > imád. 1775: Ibolya (Csapó 296). A R.) sárga virágú növény. J: ’Calendula officinalis. 1783: Vad mezei ibolya (NclB.I. b-vé válását egykori bilabiális ejtése (ß) magyarázza. 1998: márciusi ibolya (Priszter 538). 1998: ibolya (Priszter 538). A növénynév el ször Meliusnál jelent meg orvosi körömvirág’ (1. A szerecsendiószagúivolya szintén Melius alkotása. J: ’Viola odorata.) jelentésben.’. 1783: Ivolya (NclB. J: ’Vaccinium myrtillus. Ivolya (Veszelszki 443). móschos ’pézsma’) alapján alkotta: „Iuamoſchata. névadását Melius így indokolja: „A virága óllyan mint à kerti Iuollyánac. ibolya’. | szerecsendiószagú~ 1578: SÅereczen dio ſÅágu Iuollya (Melius 171). kalincaínf ’. ivola ~ ivolya változat v-je hiátustölt . J: ’ua. A leírást Gombocz teljes egészében az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. 1998: illatos ibolya (Priszter 538). még sárgavirág. — háromszín ~ 1998: háromszín ibolya (Priszter 538). J: ’ua. erdejiiboja. 1775: Vadmezei ibolya (Csapó 125). J: ’Ajuga chamaepitys. ▌ 3. áfonya’. J: ’ua. a szerecsendiószagú jelz t nyilván a lat. J: ’ua. a latin eredet viola elkülönült változata. | vad mezei~ 1578: vad mezei Iuollyánac gr. ▌ 6. — sárga~ 1578: ſárga Iuollyánac gr. Vacínium a. kékiboja (Péntek–Szabó. a növénynek kékeslilás virágja van. J: ’ua.’. kalincaínf ’. Az ’orvosi körömvirág’ (1. tricolor. J: ’ua. vadárvácska’. Ibolya (NclB. 179). R. A mezei sz rösivolya és vad mezeiivolya kalincaínf (2.’. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys.’. hogy az ibolya növénynév jelentése a korai adatokban illatos virág. valószín azonban.

Paternosterabrus ’páternoszter.). szamárbogáncs | Ononis spinosa. Szabó. 131). 83). J: ’Amberboa moschata. ▌ 3. Az imola ismeretlen eredet . juhar iglice 1. imola (MagyGyógyn. imolya (MagyGyógyn. Genaust moschatellínus a. J: XV. | 1998: ’Ononis. 1578: Iglitze txvisk (Melius 48). gilicetüske.) ibolya neve feltehet leg a kék termés hatására jött létre. szegf ~. (Melius 98a). R. tövises iglice’. Marzell Abrus precatorius a. 297). 355). J: ’Abrus precatorius. a gilice ~ gelice alakváltozatok a madárnév hatására alakultak. 1775: Gelitze tüske (Csapó 120). vö. XV. háromszín viola (→ viola).) Melius alkotása. J: ’Inula helenium. 1998: iglicetövis. Az iglice szláv eredet . A magyarba egy déli szláv vagy szlk. imola 1. Az imádságbokor szaknyelvi elnevezés. Nyr. v. imola’. 1775: ’Ononis spinosa. 490). a szláv szavak az sszláv *igla ’t ’ folytatójának kicsinyít képz s származékai. spinosa (spéna ’tövis’) fordításával keletkezett. ìglica ’kis t . 1998: iglice. kék~ Marzell Anemone hepatica a. 1998: imádságbokor (Priszter 288). — ~tövis 1577 k. 1590: Anonis vel ononis: Iglicze (SzikszF. szakny. 1998: ’Centaurea cyanus. a nemes májvirágot (4. N. szln. Imola (NomVeg. 401). b): RMGl. 1775: Iglitze (Csapó 120). 1998: imola (Priszter 330). — N. J: ’ua. fest rekettye’.: RMGl. J: ’ua. — illatos ~ 1998: illatos imola (Priszter 298). iglic™. Imoja (Tsz. hegyi imola’. 1783: Imola (NclB. — hegyi ~ 1998: hegyi imola (Priszter 330). sz. 1583: iglicze Anonis (Clusius–Beythe 2a: BotTört. iglice’. sz. 1775: Iglitze-tövisk vagy tüske (Csapó 120). juhar illatú l. ▌ 2. igric l.) a virág kék színe és korai virágzása és felépítése alapján hasonlította a népnyelv az ibolyához. 1998: tövises iglice (Priszter 438). 1775: Iglitze-tövisk (Csapó 120). 533). Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az imola nevet náluk egy másik Centaureafajnak. ahol az abrus a lat. tövis utótagok.: RMGl. Bizonytalan. ill. blg. kék búzavirág’.. pézsmabúzavirág’.. MNövSz. J: ’ua. hogy a növénynek nincsenek tüskéi. csimáz~f . a növény egyéb elnevezéseivel. F vészk. az imádság ’ima’ és a bokor összetétele. — tövistelen ~ 1578: txuiſetlen Iglitzénec gr. 349).: IglÿcÅe Tqwÿs (OrvK. a réti imolának ’Centauria jacea’ adta: 1807: Imola TsÍkÍllf (Magy. egy nijl az txuiſſe. iglic (Priszter 438). hogy ide tartozik-e a következ adat: 1500 k. 1500 k. — Ö: kakukk~. a tövises jelz magyarázata. giliceökörgúzs. A vadárvácska (6. a virág és a növény felépítése is hasonló az ibolyáéhoz. | 1998: ’Centaurea.-hv. a növények felépítése hasonló. örvénygyökér’. J: ’Genista tinctoria. tövises iglice’. iglica ’iglice’ kerülhetett. 2. imádságbokor’.: Rannus: irglicze (CasGl. iglice ihar l. eper~f (→ eper) ilonka l. 349). 427). iklic™. | 1590: ’Onopordum acanthium. az ſzarabul zederies viraga nx kxver zanto fxldxn terxm” (Beythe 64a). — N. 1783: Gelitze-tüske (NclB. gólyaorr. iglíca ’kis t . iglice | Ononis spinosa. hogy a növény tüskés: „he xs mint imádságbokor 1966: imádságbokor (Csapody–Priszter. 126: 311). ahol a névadás alapja ugyanez.). 142). Vö. iglic(. 1583. N.).: gilice (Nyr.) ibolya neve szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.-i Abrus precatorius név átvétele. A tüske. — N. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.’. v. 326).’. feltehet leg idegen nyelvi minták alapján hozták létre. gólyaorr’. szb. ▌ 2. 368). Az áfonya (3..: „Himulus vulgo komlo vel inula” (TemGl. Melius 437. imola (ÚMTsz. иглúци ’egy fajta szúrós növény’.’. gilicetövis (Priszter 438). igrictüske (MagyGyógyn. Vö. Az imola valószín leg Benk alkotása. 420). a háromszín jelz magyarázatára l. 1500 k. F vészk. a lat. — tövises ~ 1813: tövisses Iglitz (Magy.iglice 213 imola Wagner 119). az imola a Centaurea nemzetség hivatalos . tövises iglice’. Vö. J: 1783. miatyánk abrus’. hogy a növény korallpiros magvaiból rózsafüzért készítettek. a tövistelen jelz arra utal. A névadás alapja az. ▌ 4. igar l. J: ’Centaurea montana. | ~tüske 1706: Girlicze tüske (TESz. A tövistelen iglice ’fest rekettye’ (2. ném. 126: 311–2.

és az elszáradt.. neve Inula nevének értelmesítésével jött létre. intubus 1..’. kalincaínf ’. ín a. iringion. ▌ 2. EWUng.’. UEWb.. A nevek katángfélékre vonatkoznak. — N. — Ö: mósusz~. lat. Az si uráli eredet ín szavunk 1405 k. 441. irringó ’Eryngium campestre.-i Eryngium (< lat. köszvény kezelésére használják.ínf 214 istáp neve ma. 373). hogy a növény tüskés. valószín azonban. Az aranyos istáp elnevezés a lat. 1998: aranyos istápf (Priszter 507). zsába a. A hegyi (2) jelz a növény el fordulási helyére utal. 1998: ínf (Priszter 293). 1775: Infü (Csapó 125). ín l. csaba~e. 1998: iringó (Priszter 370). — másik féle ~ 1578: maſic fęle Intybus (Melius 77a). 364). J: ’Cichorium intybus. salátakatáng’. 1783: Arannyas IÐtáp-fü (NclB. — Ö: kalinca~. a növény R. iringál a. | 1998: ’Ajuga. 1783: ’Ajuga chamaepitys. az izmot a csonthoz er sít képz dmény’. 193).) Centaurea nemzetséghez tartozó fajok. 1798: Ín-nyújtó-fÍ (Veszelszki 241). Az ínnyújtóf magyar alkotás. — mezei ~ 1807: mezei Iringó (Magy. aranyvessz ’. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. J: ’ua. F vészk.-t l mutatható ki ’ideg’ jelentésben. | 1775. F vészk. Az ínf valószín leg Melius alkotása. EWUng. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. likas~. 1998: mezei iringó (Priszter 370). szakny. az ín ’lábszárín. Diószegi–Fazekas hosszúnak t n ostorindás (→ kacskanyak) jelz jéb l vonták el az indás jelz t. hogy a növénynek „Gyökerez indái vannak” (Hoffmann–Wagner 119). J: ’Eryngium campestre. hogy más növényekre.) szintén az Ajuga nemzetséghez tartozik. Marzell Eryngium campestre a. mezei iringó’ (ÚMTsz. indás ínf ’. Az intubus Melius alkotása. . 1578: In f× (Melius 171). likas~füstike. 1841: mezei iringó (Barra 158). orvosi csikorgóf ’. istáp — aranyos ~f 1775: Aranyos istáp-fü (Csapó 13). elhalt növényt sszel a szél görgeti. ízületi fájdalmak. mezei katáng’. Marzell Gratiola officinalis a. J: ’Ajuga reptans. J: ’Cichorium endivia. zsába a. — indás ~ 1998: indás ínf (Priszter 294). 2. Az iringál ir. J: ’ua. A hegyi imola (2. taps~ iringó 1807: Iringó (Magy.’. hogy a növényt reuma. — erdei ~ 1578: Erdei Intubus (Melius 78). a mezei iringónak érdekes sajátossága. F vészk. mezei iringó’. Intybus (< gör. ínnyújtóf 1783: In-nyújtó-fü (NclB. a névadás alapja. Berg-Flockenblume.. 321). kalinca~f . Intubus. Az indás és a mászó jelz magyarázata. Marzell Centaurea montana a.. J: ’ua. 2. ez magyarázza imola nevüket. Az iringó nemzetségnév. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. valamint a lat. szeder~ ínf 1. || arany~ 1813: arany Istáp (Magy. F vészk. ínf ’. ír l. iringó’. idegen nyelvi megfelel re vö. Az indás ínf (2. hogy a növényt heves idegfájdalom gyógyítására használták.) imola neve népetimológiás alakulat. iringál a. ín a. 194). — N. yringus elnevezéseib l. aranyistápf (ÚMTsz. Idegen nyelvi megfelel re vö. TESz. a lat. Melius ínf növénynevében az ín el tagnak ’ideg’ jelentése van. éntybon ’endívia’) (Melius 77a) átvétele. J: ’Solidago virgaurea. ▌ 2. Az örvénygyökér (4. eringius. 384).) és a pézsmabúzavirág (3. Melius ezzel magyarázza a névadást: „Farſabáſt à ki nem iárhat igyeneſen meg gyogyirtya” (Melius 171a). TESz. | mászó ~ 1903: mászó inf (Hoffmann–Wagner 119). a növény lat. Genaust intybus a.). futtatja a mez kön. J: ’Eryngium. A névadásra valószín leg az iringál ’korcsolyázik’ is hatással volt. A névadás magyarázata. kalincaínf ’.. 1783: In-fü (NclB. 416). a két fajt erdei és másik féle jelz kkel különíti el. || aranyos ~ 1813: Aranyos istáp (Magy. bába~e. ném. a nyújt ’kiegyenesít’ és a magyarázó f utótag összetétele.alapszava ’fut’ jelentés . J: ’Gratiola officinalis.). eryngos ’kecskeszakáll’) nemzetségnévb l alkották. az indás ínf a növény hivatalos magyar neve. a nevek nem maradtak fenn. Diószegi–Fazekas alkotása. Gichtkraut ’köszvényf ’.

Az istenkalapja népi elnevezés. N. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a „Régi Nevek” közt említi. jelölt birtokos szerkezet. talán a növény istenkegyelme elnevezésének mintájára jött létre. Isten gyümölcse (MagyGyógyn. istenharagja 1813: I[sten] kegyelme. ürömcserje’. lat. Az istenfa ’mezei üröm’ (2. || átkozott-tövis 1775: Atkozott tövisk (Csapó 165). istenkecipója N. az istáp jelentése ’vessz . hogy a növény a természet által felkínált élelem f leg a szárnyasok számára. J: ’Malva neglecta.-i vírga-aurea (< lat. — N. ▌ 2. aranyvessz . mind a két jelentés er sen mérgez növényre vonatkozik. 382). a jelölt birtokos szerkezet kalap ’fejfed ’ utótagja a virág formája alapján jött létre. istengyümölcse N. Az istenkecipója népi elnevezés. Ember és növényvilág 205). kerek termésére utal. Idegen nyelvi megfelel re vö. 76). az utótag a szláv eredet abrosz ’terít ’ -ka kicsinyít képz s származéka.: Iſthen faÿath gr. Az istenharagja valószín leg népi név. MNövSz. 1372 u. 1595: Iſten faia (Beythe 67). Genaust abrótanum a. lignum Dei tükörfordítása. isteni’) is hatással lehetett. hogy a növényt felszentelésekkor használták. istenfa 1. Istenke cipója (MagyGyógyn. lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy az elszáradt. ném.: Abrotanum: Isthenfaÿa (Ortus: RMGl. Isten abroszkája (MagyGyógyn. ezek a „megátkozott növények” er sen tüskések. jelölt birtokos szerkezet. Gottes bäumchen. az. nagyon hasonló az ürömcserjéhez (1). istenátkoztafa N. istárj 1. Az istenátkoztafa. istenátkozta jelz ket az indokolja. 1577 k. 2. 135). J: ’Potentilla anserina. a növény R. ördögszekér. 1798: Iſtárj (Veszelszki 373). J: ’Ranunculus sceleratus. és a gyümölcs ehet . Vö. kisebb kenyér’ a növény ehet . J: ’Eryngium campestre. mezei üröm’. mezei iringó’. (OrvK. istenfa (Péntek–Szabó. J: ’Crataegus laevigata. Az istárj ismeretlen eredet . 1578: Iſten fáya (Melius 160a).: ’vessz ’). 374). J: ’Rosa canina. J: ’ua. a lat. 1783: átkozott tövisk (NclB. 346). 427/14). 175). a mezei iringó növénynévben az átkozott. lignum Dei” Abrotonum (Clusius–Beythe 7). Hergottsbrot ’Isten kenyere’. Az istenátkoztafa ’gyep rózsa’ tüskés növény. F vészk. hogy a galagonya piros termését a természet felkínálja. ném. aurea < aureus ’arany’) fordítása. haragja (Magy. amelyek szívesen fogyasztják a libapimpót. 346).’. istenkalapja N. istenabroszkája N. J: ’valamiféle mérgez növény. bábakalács. A névadás szemléleti háttere. Az istenabroszkája növénynév jelentése. tüskés iringót a szél görgeti sszel a mez kön. a cipó ’kerek. J: ’Artemisia abrotanum. a növény szintén ürömféle. istenfa. Isten kalapja (Csapody– Priszter. réti harangláb’. A névadás magyarázatára l. J: ’ua. orvosi csikorgóf ’. 129). 1798: IÐten-fája Abrotanum mas (Veszelszki 15). istenátkoztatövis növénynevek átkoz eleme ’átkot mond’ jelentés . Ember és növényvilág 205). libapimpó’. ▌ 2. 121). || istenátkoztatövis 1583: Isten atkozta touisk (Clusius–Beythe 4: BotTört. gyep rózsa’.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1584: Iſten faya „Iſten faya hoc eſt. 1793: Istárj (Földi 25). J: ’Gratiola officinalis. 126). a jelölt birtokos szerkezet gyümölcs ’termés’ utótagja ótörök eredet . 1578: Iſtáry (Melius 86)./1448 k. torzsikaboglárka’. Abrotanum mas (Veszelszki 15) elnevezésével. abrotanum nevének téves eredeztetése (< ábrotos ’halhatatlan. — mezei ~ 1578: Iſten fáya. „Maſic à mezei” (Melius 160a). szúrósak. 1525 k. Az istenfa elnevezés alapja a növény gyógyító ereje. Istenátkoztafa (MagyGyógyn. 1783: IÐtárj (NclB. virga ’vessz ’. 1783: IÐten átkozta tövisk (NclB. vö. A névadásra a növény lat. J: ’Aquilegia vulgaris. Az istenabroszkája népi név. bot’ (1356: ? ’vessz ’. talán Datura metel. 212).istárj 215 istenkecipója szakny. Az istengyümölcse népi név. vö. ill. istánfa (Péntek–Szabó. cseregalagonya’. J: ’Artemisia campestris. mételmaszlag’. .’. átkozott-tövis. 1998: istenfa (Priszter 306). papsajtmályva’.

2. Melius a növénynevet egyértelm en nem az egész növényre. Isten papucsa (Csapody–Priszter. 1783: IÐÐten-kenyere (NclB. istenkegyelme — ~f 1783: IÐten kegyelme-fü (NclB.. gratia dei nevének tükörfordítása. Isten papucsa (Csapody–Priszter. a füzérvirágzat képviseli a kulcs tollát. 344). Az istenlovafarka népi név. hogy a növény a szárakon t szer bokros levélzetet fejleszt. kerti oroszlánszáj’. Az istenpapucsa ’kerti oroszlánszáj’ (1. jelölt birtokos szerkezet. lat. közönséges spárga’. TESz. fehér vajvirág’. mirigyes libatop’. 374). — ~f 1783: IÐten nyila fü (NclB.). vajvirág’. 321). 1578: Iſten nyilánac gr. J: ’Aquilegia vulgaris. reumát. mise gertya (SzikszF. 1798: Iſten’ nyíla-fÍ (Veszelszki 332). 392).istenkegyelme 216 istenpapucsa Marzell Malva silvestris a. Misegyertya. keszty virág istenkenyere 1578: Iſten kenyere (Melius 50a). mezei zsurló’. 529). hogy a növény fogyasztható és finom. J: ’Antirrhinum majus. ▌ 2. Melius a bunkószer torzsavirágzatot nevezi isten nyilának.) istennyila elnevezésének alapja. mint valami égb l l tt. sparga. N. hasonló szemlélet névadásra vö. Az istenkegyelme a növény R. J: ’Trapa natans. ném. 1798: Iſten’ kegyelme-fÍ (Veszelszki 241). 1604: „Orobanche: Isten nyíla. N. Az istennyila ’mezei zsurló’ (2. Az istenkenyere Melius alkotása. N. J: ’Orobanche sp. nyíl a. hogy a növény felépítése kulcshoz hasonlítható.. UEWb. ▌ 3. F vészk. b): RMGl. vö. 220). Az istenkulcsa jelölt birtokos szerkezet. 1590: Hippuris minor: Isten nyla (SzikszF.’. sokféle betegséget gyógyítottak vele: pl. Az istennyila (1. sár ellen való f . istenpapucsa 1. a nyíl uráli eredet . hogy a növény olyan. de lehet a mezei zsurló lófarkf nevének hatására létrejött elnevezés is. Jávorka 749). istenkeszty l.: Sparagus: Istenloafarka (CasGl. foltos kontyvirág virágzata’. helyette létrehozta a Szent György lova farka elnevezést. fehér vajvirág’. A névadás alapja. istenkulcsa 1813: I[sten] nyilaf .) név motivációja az. a lat. Vö. orvosi csikorgóf ’. és földbe fúródott nyílvessz . hogy a régiek a növény gyógyhatását nagyra tartották. Mollay. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében a Régi Nevek között t nik fel. 76). köszvényburján. 2. istennyila 1. valószín leg népi név. J: ’Gratiola officinalis. 141).: RMGl. ami lófarokhoz hasonlítható. A fehér vajvirág (3. J: ’Chenopodium botrys. er s hashajtószer. a névadás alapja. csemegesulyom’. J: ’Equisetum arvense. ▌ 2. 107. hogy mezei zsurló tavaszi. „A kis Balatonban el forduló sulyom nev növény ehet termését nevezik igy” (Borbás. a virágok papucshoz hasonlóak. Csapó kés bb az istenlovafarka nevet megbotránkoztatónak tartotta. Istennyila: Orobanche” (MA. || istenkegyelme 1813: I[sten] kegyelme (Magy. MNövSz. A réti harangláb (2. 1590: Orobanche: Isten nila. Balaton 52). J: ’Asparagus officinalis. Muttergottesschüchelchen ’miasszonyunk papucsa’. 317. a névadás magyarázata a növény papucsra emlékeztet virágja.) istennyila neve népi név. kúltsa (Magy. nyíl a.: RMGl. a növény különféle betegségekre utaló neveivel: ínnyújtóf . Ambroſiam ’Istenek eledele’ (Melius 50a) fordításával hozta létre. F vészk. . istennyila (Csapody–Priszter: MNövSz. A névadás szemléleti háttere. és a kés bbiekben már nem adatolható. J: ’Arum maculatum virágzata. az ezt körülvev fehér burkot pedig a kés bbiekben istenszakállának nevezték. 219). J: ’Orobanche alba. 1590: Asparagus: Nyul arnyek. Növénynevek 100–101. hanem annak virágos.. istenlovafarka 1500 k. spórafüzéres szára nyílvessz höz hasonlítható. Marzell Gratiola officinalis a..) népi elnevezés. A névadás alapja valószín leg az.) istenpapucsa szintén népi elnevezés. alii. Iſten nyilánac hyiác à ki kxzép aránt terem benne” (Melius 89). 374). réti harangláb’.: RMGl. az utótag a szláv eredet kulcs. a füzérvirágzat képviseli a nyíl tollát. ill. J: ’ua. EWUng. alii Isten loua farka (SzikszF. (Melius 89). MNövSz. A csemegesulyom (4. 529).) név Melius alkotása. J: ’Orobanche alba. terméses kocsányára érti: „Kettx à leuele. köszvényt. ▌ 4.

hasonló szemlélet nevei alapján alakult ki. 1813: I[sten] szakálla (Magy. tricolor. 1813: I[sten] szakálla (Magy. Marzell Aquilegia vulgaris a. táskához hasonlóak. (Csapó 41). J: ’Convolvulus arvensis. — ~f 1807: Iszapf (Magy. vadárvácska’. svl&k. hiſopoth (OrvK. a növény egyéb.-hv.-hv. iskola. F vészk. szb. F vészk.: ’Solanum. 603). 6: 43). . vö. vö. Az istentáskája valószín leg magyar alkotás. 1841: iszalag (Barra 330). | ’Solanum dulcamara. 2. 683). szakáll a. || kisjézustáskája N. ném. 1805–13: IÐzalag (Márton. slak ’szulák’ kerülhetett át. A névadás oka. J: ’Pimpinella saxifraga.: Isopus: isop (SoprSzj. J: ’Capsella bursa-pastoris. EWUng. 1940–43: juszalag (MNy. Az iszalag alakváltozata a juhszalag ~ juszalag els sorban a juh ~ N.: Iszalag (Julow 256).: RMGl. vö. Unser Lieben Frau Handschuh ’miaszszonyunk papucsa’. kesernyés csucsor’. de a névadásra hatással lehetett más páfrányfaj elnevezése is (vö. Növ. 1435 k. 1903: juszalag (Hoffmann– Wagner 40). 1948: Isten táskája (MagyGyógyn. J: ’Arum maculatum. közönséges pásztortáska’. 162). A névadás alapja. 11: 221. ispotály. 117). 176). laza páfránylevelek tömege. 1807: Iszalag (Magy. vö. — ~f 1775: Iſten-ſzakála-fünek gr. hogy a szárat egy szakállhoz hasonlítható zöldesfehér szín nagy buroklevél öleli körül. hogy a fehér virágzat szakállhoz hasonlít.istenszakálla 217 izsóp ném. ▌ 3. TESz. MNy. hogy a termések kis iszalag 1807 e. sl&k. pásztortarsoly.. csucsor’. Kis Jézus táskája (MagyGyógyn. Diószegi–(Fazekas) Orvosi könyvének „Igazító Laistrom”-ában a „Régi Nevek” között az iszalag szerepel. LXXII. J: ’Viola tricolor subsp. Nyr. vel.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. szerb-horvát vagy szlovén eredet . Sandwinde ’homokszulák’. császárszakáll. 364). J: 1807 e.. 117). szakáll a. Vénusz asszony haja). A mássalhangzó-torlódásos szókezdetnek i-vel való feloldására vö. Az istenszakálla jelölt birtokos szerkezet.: RMGl. mivel a patikákban régen több páfrányfajt együtt hajnövel szerként árultak.) névadás alapja. ▌ 4.: RMGl. A szláv eredet iszap név magyarázata valószín leg az. A kisjézustáskája népi név. isztár. bursa pastoris ’pásztor táskája’ elnevezése. 1577 k. talán Asplenium rutamuraria. A foltos kontyvirág (2. J: ’Solanum. hasznos földitömjén’. hogy a növények valamely része fehér. vagy szln. — juhszalag 1816: Juszalag (Baumgarten I: 169). 374). R. J: ’ua. istáp. 1405 k. hogy a növény gyakran fordul el homokos. 1948: juhszalag (Halmai 76). A névadás alapja. apró szulák’. krisztustenyere Marzell Asplenium trichomanes a. papszakáll. az Áron szakálla elnevezés mintájára jöhetett létre. kesernyés csucsor’.) istenszakálla elnevezése talán tudatos magyar szóalkotás.) istenszakálla neve valószín leg a növény hasonló szemlélet elnevezései alapján keletkezett. bakszakáll. békatarsoly.) istenszakálla neve valószín leg magyar alkotás. 364). a „Megállított Nevek” között már a keserédes csucsor-t (→ csucsor) olvashatjuk.’. istentáskája 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. ▌ 2. 45: 219). csucsor’. 336).’. kövi fodorka’. paptarsoly. ibolya izsóp 1395 k. Marzell Convolvulus arvensis a..: ÿſopus: ÿſíp (BesztSzj. 1525 k. iszapos területeken. ju és a szalag népetimológiás beleértésének következménye. a névadásra hatással lehetett a növény lat. J: ’páfrányfaj. Isten taskaia (SzikszF. Az istenszakálla ’hasznos földitömjén’ (3. 364).: Hiſſop. | 1807: ’Solanum dulcamara. Csapó azt írja az istentáskája névr l: „Némelly Magyar Dictionariumokban ez fü Isten táskájának neveztetik de vétkeſſen” (Csapó 215). iszap 1783: IÐzap (NclB. istráng. 374). farkasmaszlag~ ivolya l. 10: 13.: RMGl. F vészk. szln. J: ’ua.: ysopus: ysop (SchlSzj. Az iszalag szláv átvétel. foltos kontyvirág’. A névadás alapja a szakállra emlékeztet lecsüng . TESz. istentenyere l. A vadárvácska (4. 2. isztrák l. istenszakálla 1. a szakáll ’állon növ sz rzet’ ótörök eredet . 1816: Iszalag (Baumgarten I: 169). A magyarba egy szb. A kövi fodorka (1. sl&k ’szulák’. F vészk. vagy a laza levelek sokasága emlékeztet szakállra.

Ilyen értelemben szerepel a Herbáriumban is: „Igen jò hurutás. Melius leírásaiban a kerti változat els sorban a subsp. Melly fayás ellen” (Melius 122a). lat. közönséges szurokf ’.). 131/8) „kÿ fachÿart leweth veogÿed. officinalisra vonatkozhat. az izsóp gyógyító ereje hasonlít a szurokf hatásához. Beythe András azt írja. J: ’Origanum vulgare. 1783: I’sóp (NclB. J: ’ua. 1841: kerti izsóp (Barra 309). kerti izsóp’. Szabó. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt a subsp. — egyházi ~ 1578: Egyházi Hyſopnac gr. izsóp a. kerti izsóp’. íz l. 1798: Isóp (Veszelszki 250). hysope.izsóphoz hasonlatos f 218 izsóphoz hasonlatos f 14. kerti izsóp’. Egyházi Hyſopnac hiyác (Melius 121–121a). hyssope. fr. kerti izsóp’. | kertbeli ~ 1798: kertbéli izsóp (Veszelszki 250). es aÅÅal moÐÐad aÅ torkoth” (OrvK. — N. TESz.. | erdei ~ 1798: erdei izsóp (Veszelszki 250). J: ’Hyssopus officinalis. Mindkett hasznos torok dagadása ellen. | mezei ~ 1578: mezei Hyſop (Melius 121). hyss#pum. aristatus jöhet számításba.oder Klosterysop. 385). 1578: Iſop (Melius 121). hv.. Csapó szerint: „Fulladozó Ember meg-épül tsak fözzön-meg egy Lót IÐopot egy ittze vizben ’s igya ezt a’ vizet” (Csapó 121). Hyſop (Melius 121a). az az. Mindkét növény használható ütés vagy esés miatt megdagadt. aristatus jöhet számításba. mind a szurokf hasznos fulladás ellen. J: ’ua. megkékült testrészek borogatására stb. dinnye~f . sipan. vö. ol.. | klastromi ~ 1578: Kalaſtromi. izsó (ÚMTsz. Kloſter Iſop fordításával alkotta: „eſÅt Nemet×l Kloſter Iſop. | réti ~ 1798: réti izsóp (Veszelszki 250). (Melius 121a). A latin szó els sorban a bibliafordításokon keresztül bekerült az európai nyelvekbe: ang. 256). 1798: mezei izsóp (Veszelszki 250). kerti izsóp’. 46). (Melius 121a). | hegyi ~ 1578: hegyi Hyſopnac gr. A növény görcsoldó. hýss#pos < héb. #z#b ’izsóp’). ſÅomiuſág.-i hyssopus (< lat. a ném. Az egyházi és klastromi jelz k Melius alkotásai. Genaust Hyssópus a. alkalmazása légcs hurut esetén javallott. izsóf (OrmSz. kerti izsóp’. Melius 418–9. (Melius 121). Isop. Mind az izsóp. szakny. | kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” [Iſop] (Melius 121). századi orvosi könyvben ezt olvashatjuk az szurokf r l: „Torok dagadasrol” (OrvK. J: ’Hyssopus officinalis. Kalaſtromi. hyss#pus. Egyházi Hyſopnac gr. a XVI.” (Beythe 69).: RMGl. jó ezen fünek fött vizével gyakran öblögetni” (Csapó 121). J: ’Hyssopus officinalis. hys#pus < gör. 130). Az izsóp latin eredet . hyssop. Csapó József így ír az izsópról: „Toroknak belsö dagadását. 1775: Isop (Csapó 121). J: ’Hyssopus officinalis. J: ’Hyssopus officinalis.). J: ’Hyssopus officinalis. fuladás. is. kerti izsóp’. izsóphoz hasonlatos f 1533: Origanum: Wolgemut: Isophoz hasonlatus fy (Murm. ném.és f szernövény.. 131/20). 1583: Isôp (Clusius–Beythe 5: BotTört. a közönséges szurokfüvet az izsóphoz ’Hyssopus officinalis’ hasonlítják: az izsóp és a szurokf illatos gyógy. J: ’Hyssopus officinalis.’. köptet hatású. hogy a szurokf „fuladaÐt gogit. EWUng.’. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt az subsp. issopo. Kirchen. 1595: Iſop (Beythe 67a). fert tlenít . Ysop. Az izsóphoz hasonlatos f körülírásos forma. izsóp a.

regönyét gr. platán’.2 m magasra is megn .: RMGl. Mindezek az sszl. 1453: Penes arborem platani wlgo Jegenye vocati (OklSz. jáhor l.-hv. egönye. 1540 k.: Populvs: Jegine fa (Herb. gegenyefa. 1783: Jegenye-fa (NclB.. a kóró ’a növény szára. ▌ 2. 1584: fekete iégnye „ki-böllezön az Populeum ir” (Clusius– Beythe 25).: abies: Jegheneffa (KolGl.). bársonyos virágzatával függ össze. jágor. — ~fa 1247: „Ad vnum arborem Jegeniefa wlgariter nominatum” (OklSz. 1499: Jegenyewffa (UjMMúz. J: ’Populus nigra. . ▌ 4. — ~fa 1590: Populus nigra: Iegenie fa (SzikszF. letörik. J: ’Picea abies. jegnye (Nyatl.). szln. mezei katáng’. jáger. A jajkóró népi név. c): RMGl. legénye-fa (MTsz. 1578: Iegene fa (Melius 11). N.’. 464/32).). fekete nyárfa’. gyegönye.1: RMGl.). CsángSz.: ’Abies alba..: RMGl. jeg(nye-fa a. 61). 1239: „Uadit ad arborem que uulgo dicitur Jeguna” (OklSz. jámbor. fehér nyár(fa)’. J: ’Cichorium intybus.). közönséges lucfeny ’. d): RMGl. jegényefí (Nyatl.). 211). A magyarba egy szb.: TESz. reg(nyefa. 213). jagnjed ’nyárfa’ kerülhetett át *jagnyéd alakban. közönséges lucfeny ’. 214). 427).: RMGl. jàgnjēd. EWUng. — bemagos ~ 1903: bemagos-jegenye (Hoffmann–Wagner 186). jεgenε-fa (SzamSz. „Igqnÿe fan termqth Enÿwnek (OrvK. geg(nye-fa. nyár(fa) | Populus alba. 212).).: abies: Jegenÿe fa (BrassSzt.J J: ’Populus. | magos ~ 1903: magos jegenye (Hoffmann– Wagner 186). közönséges jegenyefeny | Picea abies. J: ’ua. — N.: jeg(nye a. egönye-fa.-hv. 1783: Fekete Jegenye (NclB. ▌ 3. 214). 1610: Popvlvs: Populus alba: Jeghenie fa (Herb. 131). jágnjed ’ua.: Populus: yegynyefa (CasGl. gyeg(nye. — ~fa 1500 k. — fekete ~ 1583: fekete iégnye (Clusius–Beythe 6a: BotTört.: RMGl. 212). 1948: Jegenyefa (MagyGyógyn.: RMGl. — N. 315/40). 1577 k. 427). A névadás magyarázata az. J: 1500 k. 1470 k. fehér nyár(fa)’. kemény szára’ magyarázó elem. szln. TESz. J: 1239: ? ’Populus. | 1453: ? ’Platanus. vö. (ÚMTSz. jávor l. 1533: Abies: Eyn tann: Jegxnefa (Murm.).. jágned ’ua. 1550 k. 330). 213). A névadás a nyárfák bolyhos. J: ’ua. leginyefa. AgAnyAfa. jagned.). 1865: jeg nyé-t gr. jàgnjeda ’rezg nyárfa. A jegenye szerb-horvát vagy szlovén eredet . jagnjet ’fekete nyárfa’. *agnę ’bárány’ származékai.’. a): RMGl. az útszéleken gyakran letiporják. jeginye. 1583: iegnye fa (Clusius– Beythe 6a: BotTört. — fekete ~fa 1798: Fekete Jegenye-fa (Veszelszki 31). regönyefa (ÚMTSz.’. 1590: Abies: Iegenie. geg(nye. jaj a. fekete nyár(fa)’.: Abies vulgo nominatur Jeghenefa (TemGl. jaj a. N. nyár(fa) | Populus alba. 1600 k.: „Terpentinat de ÿegqnÿe faÿeth” (OrvK. Ebb l a magyar változatok hangrendi kiegyenlít déssel és a kicsinyít képz nek felfogott szóvégi d elha- jábor.: TESz).: De populo et albaro: yegene (StrassbGl. 1255: jegnye (TESz.).). 213). juhar jajkóró N. J: ’ua.). 1533: Jegxne fa (Murm.: RMGl.’.’. (TESz. hogy a mezei katáng 1.). reg(nye. 1248: jegune (TESz. a jaj ’érzelmet kifejez felkiáltás’ el tag önkéntelen hangkitörésb l keletkezett indulatszó f nevesülése. 367). luczfeniô fa (SzikszF. uag. jajkóró (MagyGyógyn. szb. jeg(nye a. juhar jegenye 1. 1500 k. 214). 131).

F vészk. F vészk. J: 1783: ’Spartium junceum.. 405)..nyomatékosító szó.) összetett szó. Abies alba a. J: 1911.). geg(nye-fa változatokra vö. jegenye. jegenyenyár 1425: „In medio duarum arborum Jegenyenyar vocatarum” (OklSz. 1783: JéniÐzter (NclB. Picea abies a. közönséges lucfeny ’. jegenye a.) jelz je megkülönböztet szerep . Picea abies a. | 1998: ’Abies. az el tagra l. J: ’Abies alba. Az 1453ból adatolt ’platán’ jelentés jegenyefa alak kétes.. TESz. genista. jegenyenyárfa ’Populus nigra’ (Péntek–Szabó. az eredeti ’Populus. genesta alakokra vezethe- . sepr zanót’. SzófSz. a közönséges lucfeny t (1. jegenyenyár (Szamsz. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. N. a fa sötét szín kérgére utal.. a ném.-i Populus nigra utótagjának fordításával jött létre. közönséges jegenyefeny ’. J: ’Populus alba. 324. amelyek végs fokon az ismeretlen eredet lat. Genſter. Populus alba. jegenye fa a. vö. gérce. jeg(nye-nyár a. EWUng... A jegenyenyár összetétel a fehér nyárfa két különböz eredet nevének összekapcsolásával keletkezett: el tagja a szláv eredet jegenye. Ember és növényvilág 272). Némelyik alakváltozat. A jegenyefa ’feny féle’ (2. Populus alba a. J: ’ua. SzlJsz. 1948: keresztes jegenye feny (Halmai 64). A feny félék (Pinaceae) családjába tartozó t levelel fákat. 2. 394). tükörfordítás. érce ~ N. — N. a ném. jegenye a.) és a közönséges jegenyefeny t (2. 1/1: 48. nyeg(nye nyárfa (ÚMTSz. jeneszter’...’. Kniezsa. fehér nyár(fa)’. 4.) a köznyelvben ma is gyakran összekeverik. | 1578: ’Populus alba. J: ’Picea abies. uráli eredet nyár. jérce ~ N. 1998: ’Abies alba. 401) neveket vette át. közönséges jegenyefeny ’. Növényszótár 1). ▌ 2. 1903: jeneszter (Hoffmann– Wagner 145). — ~fa N. jégerfa l. a lat.) ’platán’ jelentéssel. 1998: jegenyefeny (Priszter 287). — Ö: balzsam-~ (→ balzsamfeny fa). feny a. égerfa jeneszter 1.. (Melius 11a). A jegenyefeny összetett szó. | 1807: ’Spartium.). fehér nyár(fa)’. A feny féle (Pinaceae) jelentés jegenye csak összetételben. a be. 1783: Jegenye fenyö (NclB. ennek kérge szürkésfehér. 405). egönye-fa. tehát magyarázó utótaggal jelenik meg. A jegenyefeny ’közönséges lucfeny ’ (1. 1813: Jegenye Feny (Magy. J: 1425: ’Populus sp. Kreuztanne fordítása. jegenyefeny 1. A bemagos ~ magos jelz k a feny hatalmas méretére utalnak. A N.) és ’közönséges jegenyefeny ’ (2. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. 425). A fekete jegenye (3. — közönséges ~ 1998: közönséges jegenyefeny (Priszter 287). 1578: Iegene Nyárnac gr. Marzell Abies alba a. a f zfafélék (Salicaceae) családjába tartozó jegenyékt l (pl. a fehér nyárfa ’Populus alba’ korrelatív párja. Populus nigra) különbözteti meg ezeket a feny fajtákat (Picea abies. — szagos ~ 1807: szagos Jeneszter (Magy. a névátvitel alapja valószín leg a fák óriási mérete. EWUng. J: ’ua. (Csapody–Priszter.. UEWb.. 1998: jeneszter (Priszter 510).jegenyefeny 220 jeneszter gyásával alakultak ki. 521). SzófSz. közönséges jegenyefeny ’. F vészk. utótagja az si. utótagja -fa vagy -feny . de nyelvjárásokban is megtalálható a jegenye fa (SzamSz. az utótagra l. igenyes nyár sz. A jeneszter növénynevet Benk alkotta. Kniezsa. keresztesfeny (→ feny )..’. TESz. szakny. a nemzetségnév ma nem létezik’. 1807: Jeneszter (Magy.). Abies alba).. 232. A ’platán’ az eredeti ’Populus. 88). nyár(fa)’. SzegSz. — ~fa 1807: Jegenye Fenyffa (Magy F vészk. Marzell Abies balsamea a. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal.’. 401). — keresztes ~ 1903: keresztes jegenyefeny (Hoffmann–Wagner 186). A feny utótag magyarázó és megkülönböztet szerep . SzlJsz. NyTan.) az eredeti ’Populus. nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon (valószín leg a fák magassága) alapuló névátvitellel fejl dött. legénye-fa népetimológia eredménye. — Ö: balzsam-~feny (→ balzsamfeny fa). így pl. jegenyefeny | Abies alba. 232. Ginſter (NclB. J: ’Cytisus scoparius. MNövSz. feny . J: ’ua.. 1911: jegenyefeny (Cserey. hasonlóképpen korai neveik is keveredtek. ▌ 2.

Súlák. kis meténg | Convolvulus arvensis. gyövü tín (MTsz. 1236: ihorfa (OklSz.)..). gyöv tin. gyövötény ’kúszó terjed gyomnövény’ a jön ige származéka -tény képz bokorral (a képz bokor t eleme deverbális nomenképz .). 1325: Jaurfa (OklSz. A névadás alapja a növény gyors. J: ’Convolvulus arvensis. Mollay. Kristuskräut. Fejér. juhar-fa a. gyöv tény. gyövötin.). apró szulák’. J: ’Chenopodium bonus-henricus. TESz. juhar a. a növény felépítése hasonló a jeneszterhez (1. az el tagra l. Harang. juhar 1233: Arbor que uulgo dicitur yhor (OklSz. jövötény jövötény 1735: „Vinca: Folyóf . Marzell Hypericum perforatum a. gyütény (ÚMTsz. 88). korai juhar(fa)’. gy tény” (MNy. dió jóhenrikfüve 1903: jó Henrikf ve (Hoffmann–Wagner 49).). burjánzó növekedése: „Növötény. J: ’ua. gyüöti(ny. juhar(fa)’. A sepr zanót (2. jávor a. TsengetyÍ-virág. A jövötényszulák Barra alkotása. az utótagra l. terjed . Az el és utótag jelentése azonos: ’kúszó.). jézusfüve N. gy tiny. a f magyarázó utótag. juhar a. gy tén. — Ö: sepr ~. parajlibatop’. gy jtény. a szó elején g > j változás érvényesült. J: 1735: ? ’Vinca minor. apró szulák’. bonus-henricus elnevezésre vezethet vissza. Ember és növényvilág 197). jelölt birtokos szerkezet.. jövötény. piros Fulak. — kicsiny. MNövSz. A jézusfüve népi név. Növényszótár 4). juhar a. Vas-Vármegy. A német név végs soron a lat. drága~ johor l. a jövötény. | korai ~ 1998: korai juhar (Priszter 289). Jézus füve (Csapody–Priszter.). gy jtín. Marzell Genista a.’. Az elnevezés alapja.jézusfüve 221 juhar t k vissza. gyövötény. 251). 1841: jöv tiny (Barra 297).’. apró szulák’. gy tény. jézus füve (ÚMTsz. jövötény a. növény a. Herrgottskraut.). tökjuhàr.). — N. tökjuh6r (Péntek–Szabó. Kiſseb. J: ’ua. juhar a. Ginster szóbelseji mássalhangzó-torlódását feloldotta. Növötény. Gyövötény (Veszelszki 454).). Az elnevezés magyarázata a növény gyógyító ereje. J: ’ua. | 1841: ’Convolvulus arvensis. 31: 245).) jeneszter neve hasonlóság alapján jött létre. jávor a. J: 1233: ’Acer. 1903: Jókori juhar (Hoffmann–Wagner 77). Iſzap. jövötényszulák 1841: jöv tiny Szulák (Barra 299). A jóhenrikfüve a ném.). J: ’ua. F vészk. összetett szó. J: ’Hypericum perforatum. jávor-fa .). | platánlevel ~ 1911: platánlevel jávor (Cserey. cruce signatam (NyK. J: ’ua.). A növötény a n ige származéka. Genaust Genísta a. | jókori ~ 1807: jókori Jávor (Magy. 1330: Johor (OklSz. joh$r (CsángSz. gy tin. gyöv tény. ez teremti meg aztán az asszociációt a keresztfáról lecsepeg vérrel. 1411: Jawor (OklSz. jó l. juhar j tény l. közönséges orbáncf ’.’. 1279: jawar (TESz. F vészk. ihar. 250).’. Fel futó.’. 1397: Iavor (OklSz. — ~fa 1232: „ad arborem ihor-fa. hogy a levél felületén lév fekete mirigypontsorban hipericin nev vörös festékanyag van.’. a svéd mondavilág szerint szent Henrik a növényb l minden sebet meggyógyító gyógyírt készített. Guter Heinrich tükörfordítása. kisebb ~ 1798: „Kitsiny.). gyövötiny. 331. 1807: Jávor (Magy.. J: ’Acer platanoides. 1255: jaurfa (TESz. az n > ny kicsinyít képz ). — N. 1484: Ihar (OklSz. Kristus-blaume. | töklevel ~ 1911: töklevel jávor (Cserey. — hegyeslevel ~ 1903: hegyeslevel juhar (Hoffmann–Wagner 77). ném. Marzell Chenopodium bonus-henricus a. növény a. J: ’ua. — N..). Idegen nyelvi megfelel kre vö. jezsuitadió l. Növényszótár 4). Gyövötény: mert a’ vetemények köztt nfttön-nf (a’ mint fk ſzóllnak) alkalmatlankodik” (Veszelszki 454). tökjohàr. pl. 1: 362). johar (ÚMTsz. | kis ~ 1841: kis gyüv tény (Barra 297). juhar a. jábor. szulák. gyüjtvény. 1233/1345: Arbor que uocatur Jhor (OklSz. A gy tény változat a növevény > növény mintájára alakult ki. gyütvény. 1257: Ihar (OklSz. gy tiny. 1998: juhar (Priszter 289). és eldörzsölve pirosra festi az ember kezét.). ih™r. A növötény ~ jövötény ~ gyövötény nyelvújítási alkotások. jövötény a. Benk a ném. 1903: gy tény (Hoffmann–Wagner 37). burjánzó gyomnövény’. jáhor. jöv tin. EWUng. Növénynevek 285.

1405 k. jágérfának. juhorfa. SzlJsz. 1791: Iuhárfa (Lumnitzer 457).). 394). szln. idegen nyelvi megfelel kre vö. — korai ~fa 1998: korai juharfa (Priszter 289). joharfa (OklSz. Juhar-fa (Veszelszki 19). illet leg alakváltozatainak. vö. juhfarkhoz hasonlítható. 1414: Jaworfa (OklSz. jámborfa (SzegSz. J: ’ua. juhar(fa)’. hogy a növény tömött virágbugája 30–60 cm hosszú. színe a fehérest l a zöldesig változó. iharfa (OrmSz. A korai és jókori jelz arra vonatkozik. R. A juhar szláv eredet .. A szó- középi g-t tartalmazó alakok az égerfa név hatásával is magyarázhatók. Breitblatt ’széleslevel ’.). jágerfa. jámbor-fa (MTsz. EWUng. Ihar-. valamint a juhar változat. jágerfa ~ igarfa) játszhatott közre.. N. iharfa (SzlavSz. 211). J: ’Veratrum album.’. hasonló szemlélet elnevezésre vö. összetett szó.: RMGl. jámborfa. juhar-fa a. A töklevel és platánlevel jelz k szintén a fa karéjos levélformáját jellemzik. igarfa (Csapody–Priszter. néhol meg népetimológia (jámborfa. hogy a fa tavasszal korán kezd hajtani. egy rövid ™-s szláv javor-ból v > h és ju > i változással fejl dött ki az ihar.).).). ném. явор ’hegyi juhar’. 1590: Ihar fa.’. Erre mutat a juharnak. R. A magyarba feltehet leg többszörös átvétellel került. 1813: Juharfa (Magy. SzófSz. a széleslevel és hegyeslevel jelz k a fa hatalmas. Weinblatt ’sz l levél’.). juhfark (MagyGyógyn.: hyhar fa (BesztSzj. Marzell Acer platanoides a. jávor ’juhar’. A jávor a hosszú á-jával talán a szlovénb l való. A névadás magyarázata.). 1998: juharfa (Priszter 289). a. korai juhar(fa)’. javor ’ua. széles. jáh#rfából.-hv.’. TESz. MNövSz. 49). jaor. jaharfa. großer spitzblÀttriger Ahorn ’nagyobb hegyeslevel juhar’. ih6rf6. szb.).juhfark 222 juhfark a.: RMGl. j<borfa. | széleslevel ~fa 1798: Széles levelÍ Jávor-.. Spitzahorn. iharfa. jágorfa. 1366: Juharfa (OklSz.). 211). 1337: jwharfa. hegyes leveleire utanak. szlk. jávor-fa a.: RMGl. Az alakváltozatok kés bb összekeveredtek. F vészk. A juhfark népi név. — Ö: cukor~. J: ’Acer. jávor 1. явор ’hegyi juhar’. 232. jáborfa.). Breitlaub. or.: blg. ih#rfa. 213).: jauor fa (SchlSzj. Iauor fa (SzikszF. Kniezsa. hunyor juhszalag l. juhfark N. népnyelvi változatainak szórványos ’égerfa’ értelmezése is: 1395 k. a. J: ’Acer platanoides. fehér zászpa’. 89). juhar-fa. 2. iszalag . égerfa a. juhoktisztítóhunyor l. jágerfa (ÚMTsz. a juh állatnév és a fark ’az állati test hátul kinyúló része’ összetétele. — N. javōr ’ua. jág rfácska (ÚMTsz. jahor ’hegyi juhar’. ném.

341). A kacsanyak népetimológiával keletkezett.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása. a névadás alapja a szétállóan elágazó növény. 3: 14). A kakascímer Melius alkotása. szapora zsombor’. a szláv eredet kakas és az ótörök eredet alma összetétele. 3: 27). J: ? ’Polygonatum odoratum. || kacsanyak N. J: ’Ajuga chamaepitys. F vészk. kacskanyak kacsaszáj 1. — vad~ N. leánykökörcsin’. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. ▌ 2. A N. F vészk. — ostorindás ~ 1807: ostorindás Katskanyak (Magy. kökörcsin kakascímer 1. a kacskanyak nem vált köznyelvi szóvá. Az ostorindás ’indás ínf ’ (2. állat fejének elüls részén lév nyílás’ összetétele. orvosi salamonpecsét | Polygonatum verticillatum. ▌ 2. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között megtalálható. vatkácsaszáj (MNy. J: ’Crataegus laevigata. A kakasharang népi név. 1807: katskanyak (Magy. kokasharang (Csapody– Priszter. kakasfarkf 1783: Kakas-fark-fü (NclB. kakasharang N. hogy a növény olyan. kakasalma (ÚMTsz. a szláv eredet . 341). kakasbenderó l. J: ’Sisymbrium officinale.ben. közönséges gyujtoványf ’. kakasmandikó kacs l. ínf ’. 357). 341). 492. F vészk. A névadás alapja a növények virágja. J: ’Antirrhinum majus. cseregalagonya piros szín bogyója’. Ö: kalinca~. 1798: Kakas-tzimer (Veszelszki 439). kacsaszáj növénynév a szlovák eredet kacsa és az uráli eredet száj ’ember. A kakascímer ’vasf ’ (2. kacsanyak (Herman. 322). 1578: Kakas cimer (Melius 144a). A név alakleíró elnevezés. kokasalma (SzamSz. kerti oroszlánszáj’. arra utal. ÚMTsz. kakasbandikó. hogy a növény „gyökerér l ostorindákat botsát” (Magy. 39: 161: 155). a lat. 39: 161. A névadás alapja a piros szín termés. 116). indás ínf ’. kakics kakarics l.: Katskanyak (Julow 263). 3: 13). kacskanyak 1. Criſta gallinacea” (Melius 144a) (< crista ’taréj’. magyarázata. A kakasfarkf a szláv eredet kakas állatnév. havas~ kacsanyak l. 678. 1798: Kakas-fark-fÍ (Veszelszki 354). A kakasalma népi név. vasf ’. J: ’Verbena officinalis. Pászt. 1841: ostorindás Kacskanyak (Barra 317). 1: 442). J: ’Ajuga. ÚMTsz. MNövSz. amelynek formája szájhoz hasonló. J: ’Pulsatilla grandis. a fark ’a madár hátul kiálló tollainak öszszessége’ és a f magyarázó utótag összetétele. F vészk. kalincaínf ’. A kakasfarkf nevet a növény kiálló virágzata motiválta.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre (szintén elágazó növény). kácsaszáj (MNy. ▌ 2. mint egy görbe nyak. pávafarkú salamonpecsét’ (azonosította Priszter Szaniszló). 1783: Kakas-tzimer (NclB. Csapó azt írta róla: „Kakas-tzimernek pedig helytelenül neveztetik” (Csapó 246).K kakasalma N. N. J: ’Linaria vulgaris. UEWb. 1807 e. kakalics l. J: ’Ajuga reptans. A kacskanyak ’ínf ’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesítik a Magy.

J: ’Corydalis cava. 1578: kakas ſoroc (Melius 180). ▌ 3. Feyér Kakas láb” (Melius 175a).: Kakas Lab fwrql gr.) és . hogy az európai kakasmandikót (1.’. a növénynevet már Melius is három jelentésben (1. piros virágzat.: els sorban a Ranunculus repens. — európai ~ 1998: európai kakasmandikó (Priszter 371). J: ’Colchicum autumnale. ÚMTsz. — N. 1578: Kakas lábnac gr. a növényeket szintén nemi betegségek gyógyítására használták. harangütés jelentés . mivel a növény virágja harangformájú. kakasláb 1. kakasmandikó 1. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. Hanenſporn (Melius 180) tükörfordítása. 1903: kakas bandikó (Hoffmann–Wagner 143). 3. egyszerre használták Ranunculus ’boglárka’ és Corydalis ’keltike’ fajok megnevezésére hasonlóság alapján. ▌ 4. bëndërëzzik (Székelyföld). ütés’) elnevezés is ugyanezen a szemléleten alapul. A kakasbenderó ’kakas pénisze’ jelentés .) Melius alkotása. — fehér ~ 1578: Feyér Kakas láb (Melius 175a). 1948: kakasmandikó (MagyGyógyn. szétállóan elágazó növény. szi kikerics’. A kakassarok a ném. 2: 22. pulsatus ’csapás. valószín leg ennek alapján kapta nevét. 1578: Kakas tare (Melius 144a). 126: 67). Mert hogy ki ix à fxldbxl ollyan mint à Kakaſnac à farka” (Melius 180). 1783: Kakas ſorok (NclB. a lat. J: ’Salvia sclarea.) és az szi kikerics (3. 400). kakasbenderó összetett szó. J: ’Ranunculus aconitifolius. A fehér kakasláb ’sisakvirág-level boglárka’ (3. Ember és növényvilág 202). — szi~ N. J: ’Ranunculus repens. a bec termések a szárhoz simulnak. tyúkláb. J: ’ua. szi kikerics. 1783: Kakas-láb (NclB. kúszó boglárka’. 1838–45: kakasmandika (Nyr. ujjas keltike’. ▌ 2. 400). J: ’Corydalis solida. J: ’Ranunculus flammula. ujjas keltike’. Ember és növényvilág 221). sisakvirág-level boglárka’. és a szélben ide-oda ing. ▌ 2. A névadás magyarázata. Hanen f×s (Melius 175) tükörfordítása. kankós. J: ’Corydalis solida. A kakastaréj ’muskotályzsálya’ (3. 3: 28). odvas keltike’. 1783: Kakas-lab (NclB. a névadás alapja a fürtös. 3: 27).’. a kakas állatnév szláv eredet . kakasbandikó. ▌ 2. szi kokasmandikó (Péntek–Szabó. ujjas keltike’. ujjas keltike’. J: ’Corydalis solida. | 1783: ’Ranunculus repens. J: ’Erythronium dens-canis. N. hollóláb.) szintén Melius alkotása. ▌ 3.kakasláb 224 kakastaréj kakas állatnév és a török eredet harang öszszetétele.) Melius tükörfordítása: „Német×l neue Weis Hanen f×s. 4: 32. Az ujjas keltike (2. (OrvK. ▌ 2. kúszó boglárka’. A névadás magyarázatára a sarkantyúszer virágzat. — ~f 1775: Kakastaréj-fü (Csapó 234). muskotályzsálya’. J: ’Corydalis cava. J: ’Sisymbrium officinale. Melius 438. — ~f 1577 k. A kakasmandikó. kakasbenderó (MNy. ▌ 4.-i Pulsatilla (< lat. Criſta gallinacea (Melius 144a) (< crista ’taréj’. 1578: Kakas láb (Melius 175). 614/ 5). kúszó boglárka’. A MTsz. J: ’ua. kakastaréj (Péntek–Szabó. A lat.) használja. más képzéssel bëndérezik (Udvarhely m. Vö. J: ’Corydalis solida. a Háromszék megyei Uzonból meger síti ezt az adatot: „a kakas megbenderészi a tyúkot: meghágja”. Vö. A kakastaréj ’ujjas keltike’ (2. harangmozgást végez. els sorban az szi virág’. odvas keltike’. A kakasláb ~ kakaslábf a ném. szakny.) nemi betegségek kezelésére használták. Genaust Pulsatílla a. (Melius 180). J: ’ua. 1775: Kakas-láb (Csapó 34).. ÚMTsz. békaboglárka’. || kakasbandikó N. 50). 1578: Kakas taré (Melius 180). A kakastaréj ’szapora zsombor’ (1. 1998: kakasmandikó (Priszter 371). kakassarok 1. az utótagok a benderészik ’bögyörészni’ igéb l származnak. || kakasbenderó N. kakas mándikó (NövTanKözl. Melius alkotása. 126: 67). az az. kakastaréj 1.’. Erd vidék). szapora zsombor’. európai kakasmandikó’. 383). 2. bókoló amaránt’. a leánykökörcsin harangszer virága motiválhatta az elnevezést. A kakasláb ’ujjas keltike’ nevet Melius így magyarázza: „EſÅt hiyac Kakas lábnac. Szabó. ▌ 3. J: ’Colchicum autumnale. J: 1578: ’Ranunculus sp.) kakasmandikó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.. kakas bandikó (Nyr. sarkantyúszer . J: ’Amaranthus caudatus.

nyári hérics’. hogy a növény ott fordul el .. hogy a piros szín virágok kakastaréjhoz hasonlóak: „vir. 1998: mezei kakukkf (Priszter 521). 132). J: ’Thymus serpyllum.’. | kerti ~ 1841: kertikukukf (Barra 314). kákics a. kakashoz hasonlítják.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Kock ’kakas’. ’szúrós csorbóka. | olasz ~ 1841: olasz kukukf (Barra 314). vö. A kerti kakukkf (2.’. 1998: vadkakukkf (Priszter 521). A kakics ismeretlen eredet . kakukkf -vajvirág 1998: kakukkf -vajvirág (Priszter 441). a növény akkor virágzik. vadkakukkf ’. Vö. 243). kákics a. salátanövény’ jelentés . 1998: ’Thymus serpyllum. J: ’Sonchus asper. olasz kakukkf ’. 1775: OlaÐz kakuk-fü (Csapó 123).’. J: ’ua. | vad~ 1948: vadkakukf (MagyGyógyn. J: ’Sonchus oleraceus. 1998: kerti kakukkf (Priszter 522). 1405 k. F vészk.’. gyakran a kakukkf gyökerén él sködik. ill.: ’Thymus sp. ném. || kakalics 1775: Kakalitz (Csapó 122). J: ’ua. a nevet valószín leg a ném. vö. kakukkf a. kakics 1.: RMGl. vadkakukkf ’. 323). 255). EWUng. kakasvirág (MagyGyógyn. 1998: kakukkf (Priszter 522).) bordó szín virágzata a kakastaréj színéhez hasonló. ſzagáról. | mezei ~ 1775: Mezei kakuk-fü (Csapó 123). az a’ kakuk-fÍvel így éljen: Ételben ſzinte olly jó mint a’ petré’selyem: mert az eméſztéſt ſegítti” (Veszelszki 409).: sarpileum: kakuc fiu (BesztSzj.) kakastaréj nevének alapja: „nevezték kakastaréj fünek. idegen nyelvi megfelel k alapján jött létre. a névadás magyarázata. kakukkf a. — kerti ~ 1775: Kerti kakuk-fü (Csapó 123).’. | olasz ~ 1578: OlaſÅ Kakuc f×nec gr. Veszelszki így magyarázza a kakukkf nevet (tévesen): „Színérfl.: RMGl. | magas ~ 1578: magos Kakuc f×hxz (Melius 118a). 1791: Kakas-virág (Lumnitzer 227). kakukkdémutka 1807: Kakuk Démutka (Magy. 1783: Kakas virág (NclB.) jelz i megkülönböztet szerep ek: „EſÅt Romai. J: ’ua. ném. römischer (welscher) Quendel ’római. J: ’Adonis aestivalis. a muskotályzsálya (3. kakukkf elnevezéséb l vonták el. 1783: Mezei Kakukfü (NclB. J: ’Colchicum autumnale. 1813: Kakits (Magy. J: ’ua. A kakasvirág növénynév Benk alkotása.. A kakukkf -vajvirág összetett szó. ▌ 2. szúrós csorbóka’. szi kikerics’. J: ’ua. (Melius 118a).. kakukkvirág. 1783: Kerti Kakuk-fü (NclB. A névadás alapja.’. Az el tagot a növény R. 389). 1595: Kakijch (Beythe 38). . J: ’Thymus vulgaris. — északi ~ 1998: északi kakukkf (Priszter 521). cuculi herba (Clusius–Beythe 28) tükörfordítása.) népi elnevezés. Az utótagra l. J: ’ua. N. J: ’ua.’. 2.’. 2. 374). kakukkf 1. kerti kakukkf ’. Colchicum autumnale a. fehér vajvirág’. J: ’Orobanche alba. hogy a növény klorofillhiányos. F vészk.: sarphileum: kakuk fiw (SchlSzj. … setét veresek” (Magy. a démutka utótag nemzetségnév. 1783: Kakits (NclB. ízérfl az esméretes fÍvek közÍl való. 1583: kakich (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 1395 k. a növénynév el tagja azonos a hangutánzó eredet kakukk madárnévvel. | római ~ 1578: Romai Kakuc f× (Melius 118a). kakasvirág 1. kakukkf ’. J: ’ua. 409). ahol a kakukk jár. más növények. vagy OlaſÅ Kakuc f×nec hiyác” (Melius 118). 50). szelíd csorbóka’. A névadás alapja talán az. | 1775. 1813: Kakalits (Magy. 1578: Kakuc f× (Melius 116a). Diószegi– Fazekas alkotása. ▌ 2. A kakasvirág ’ szi kikerics’ (2.’. TESz. 353). 1775: Kakits (Csapó 122). mivel a’ virága a’ fü ſzárainak tetején meg-hajlott kaláſz formában állanak” (Csapó 234). ott terem. 409). J: ’Thymus serpyllum. A kakukkf valószín leg a lat. ▌ 2.kakasvirág 225 kakukkf -vajvirág ’bókoló amaránt’ (4. || kakalics 1783: Kakalits (NclB. 374). TESz. EWUng. 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). 389).’. | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel kakukkf (Priszter 521). J: ’ua. J: ’ua. J: ’ua. 255). vadkakukkf ’. a bókoló amaránt (4. 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). J: 1395 k. amikor a kakukk szól. 1798: kokas virág (Veszelszki 27). F vészk. Hahnenblume mintájára hozta létre. 381).’.. F vészk. azért a’ ki ſok kakuk ſzót akar érni. A kakukkdémutka összetett szó. hogy a levelek közül hosszú száron kikucskáló termést tyúkhoz. Marzell Adonis aestivalis a. a kakukkf el tag magyarázata.

ill. TESz. már Melius is els sorban mint tápláléknövényt ismerteti: „Igen iò fxve is.) kakukk el tagját a növény korai. kakukkpogácsa. amikor a kakukk szól. májusi gyöngyvirág’. ang. Brot ’kenyér’ utótagot a pogácsa ’kenyérféle’ megfelel vel fordítja. tavasszal szól a kakukk. hogy a növény virágzásakor. N. 2. A kakukksaláta ’nyugati salátaboglárka’ (2. theriac. a névadás alapja a növények kora tavaszi virágzása. J: ’Ranunculus acris. cuckooflower ’berki szell rózsa’. Marzell Anemone nemorosa a. EWUng terjék a. ▌ 4. amely az ibolya színéhez hasonló. Mélius a ném. kalapf 1775: Kalap-fü (Csapó 190). tavaszi hérics’. hogy a növényt táplálékként használták. kakukvirág (Péntek–Szabó. kanálf kalántorma l. 1775: Kakuk-Ðaláta (Csapó 23). 390). ▌ 5. még kakukkvirág. 1841: kakukterjék (Barra 261).) kakukkvirág elnevezése népi név. ’tavaszi hérics’ (2. közönséges acsalapu’. Marzell Anagallis arvensis a. 408). nyerſen is enni etzettel Saláta módra” (Melius 81). A kakukkpogácsa Melius alkotása. Gauchbrot ’kakukk-kenyér’ (Melius 80a) átvétele. A névadás szemléleti háttere az. A kakukkibolya összetett szó. az. Ember és növényvilág 203). ném. thériaque. 1783: Kakuk Saláta (NclB.. fr. ficaria. N. J: ’Adonis vernalis. jelentése: ’gyógyszer’) utótag vándorszó. 1807: Kakuk-terjék (Magy. ▌ 3.. kalács l. Ember és növényvilág 198). — fehér ~ 1903: fehér kukukvirág (Hoffmann– Wagner 115). fehír kukuvirág (Péntek–Szabó. A réti boglárka (4. ficaria. F vészk. réti bakszakáll’. berki szell rózsa’. . J: ’Petasites hybridus. hogy a levelek kalap formájúak: „levelei kalaphoz vagy lókörömhöz hasonló alakot képeznek” (CzF. A terjék (els megjelenése: 1529. vö. Petasítes (< gör. petasítēs ’kalapformájú’) hatására jött létre. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. kakukkvirág 1. bába~. J: ’Convallaria majalis. Ember és növényvilág 277–8).) kakukk el tagja a ném. réti bakszakáll’. kakukkterjék 1578: Kakuc terięc „veres virágu” (Melius 182). 1775: Kakuk terjék (Csapó 288). kakukkibolya (Nyr. J: ’Tragopogon pratensis. vö. terjék a.). 357). kukukvirág. kanáltorma heil(mittel) ’gyógyszer’) mintájára hozta létre. réti boglárka’. F vészk. mezei tikszem’. kukuksaláta. kakuksaláta. 3: 340). nyugati salátaboglárka’. A névadás alapja a virág kék színe. 97: 333). Theriak. 3: 33). a ném. triaca. gauch < kfn. Gauchbrot (Melius 80a) tükörfordítása. N. tavaszi virágzása motiválja. fehér kukukvirág. 416). Gouch ’kakukk’. 408). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ökör~ kalamus l. Ember és növényvilág 278). J: ’Tragopogon pratensis. nemes májvirág’.) és nyugati salátaboglárka (5. 226 kalapf kakukkibolya N. 336).) a ném. J: ’Anagallis arvensis. 1813: kakuk T[erjék] (Magy. kukuksajáta (Péntek–Szabó. kakukkvirág (Péntek–Szabó. J: ’ua. 1798: Kakuk-terjék (Veszelszki 50). nyugati salátaboglárka’. kakukvirág (Péntek–Szabó.’. a hangutánzó eredet kakukk madárnév és az ibolya összetétele.) és ’berki szell rózsa’ (3. Kuckucksblume tükörfordítása. ezek a növények szintén kora tavasszal virítanak. J: ’Anemone nemorosa. akkor virágoznak.kakukkibolya vajvirág. a sárga virágok akkor nyílnak. ▌ 2. J: ’Hepatica nobilis. bába~körfény. 1783: Kalap-fü (NclB. — N. 1783: Kakuk pogátsa (NclB. baka~. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1775: Kakuk virág (Csapó 108). kakukkpogácsa 1578: Kakoc pogácza (Melius 80a). 1783: Kakuk-terjék (NclB. N. ol. N. kakukksaláta 1. 161). J: ’Ranunculus ficaria subsp. kakukkvirág (ÚMTsz. Gauchheil (< ném. 1783: Kakuk virág (NclB. ang. A kakukkvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. a névadás magyarázatára l. a ném Gauchheyl (Melius 182). A kalapf valószín leg a lat. amikor a kakukk szól. Ember és növényvilág 203). és a salátaboglárkát salátaként fogyasztották. kalánlevel f l. A kakukkterjék Melius alkotása. ném. A kakukksaláta ’réti bakszakáll’ (1. A saláta utótag magyarázata. kálmos kalánf . A réti bakszakáll tápláléknövény volt. ▌ 2.

orvosi kálmos’. J: ’Ajuga chamaepitys. J: ’Calendula officinalis. kalinca 1590: Chamaepitys: Kalincza (SzikszF.’. 1807: Kalintza (Magy. 1813: Kalintza Katskanyak (Magy. kalinca a. 341). orvosi kálmos’. Szabó. J: ’Ajuga chamaepitys. szb.). 1998: orvosi kálmos (Priszter 291). orvosi körömvirág’. A kaláris forma gyümölcs f körülírásos alak. 1775: Kaláris-fü (Csapó 270). az el tag magyarázatára l. F vészk. 235). Calamus aromaticust … tqrd erqſſen megh eÅqketh” (OrvK. hogy a kalinca növénynév egyéb korai szótárunkban. Nyúl árnyék f . 420). kesernyés csucsor’. || kaláris 1798: Kaláris (Veszelszki 77). kalinca. 357). vö. kalincaínf ’. corallört. kalincaínf ) jelentést az 1590-es adat esetében. A kalinca valószín leg szláv eredet szó. || N. kálmos | Acorus calamus. F vészk. kalina (Jávorka 978). szakny. kalincakacskanyak 1807: Kalintza Katskanyak (Magy. 377). J: ’ua. J: ’ua. 341). 1783: Kálmus (NclB. F vészk. kalinca nevét. 384). 1775: Kálmos (Csapó 126).. a kalárisf nevet „a’ piros gyümöltseiröl” (Csapó 270) kapta. Spárga f . kalapja l. — ~f 1775: Kalintza-fü (Csapó 125).). J: ’ua. 1783: Kalintza-fü (NclB. MNövSz. J: ’Ajuga chamaepitys. 1807: Kálmos ’Acorus’ (Magy. Marzell Asparagus officinalis a. 64: 14. szlk. kalyinka. szerz i kétesnek vélik a ’gelber Günsel’ (Ajuga chamaepitys. 1787: kálmos (TESz. Az RMGl. 1798: Kálmus gyökér (Veszelszki 24). 197/28). kalina. Calamus odoratus (OrvK. kalincaínf 1903: Kalincza inf (Hoffmann–Wagner 119). koraalkruid. Koralkraut fordítása. ka- linica ’fagyal’. fagyal’. szln. gálna. ínf . J: 1577 k. szójegyzékünkben. F vészk.). a személynévre való utalással keletkezett. A növény népies elnevezései közül a katyinka valószín leg a szláv növénynevek értelmesítésével. galangath. Nyr. jelentésmegadásuk azonban pontos. 619). a kacskanyak nemzetségnév.). Kálmus ’Acorus calamus’ (Magy. kalina ’kányabangita’.: „Aloeſt. F vészk. 359).’. 232). 263). — N. kalinka l. A m. kalincaínf ’. A kalendula a lat. kalyinka (Hoffmann– Wagner 40). 1998: kalincaínf (Priszter 293). Kaláris forma gy m lcsts f . kalina 1903: kalina. összetett szó. sz.: ’Acorus calamus. | 1807: ’Acorus. J: ’Asparagus officinalis.. 1998: kálmos (Priszter 291). N. kalinca. kalinka átvétele. kalinka (ÚMTsz.-hv. a név a ném. Melius 437. 609/42). katyinka (Halmai 76). F vészk. kalina kálmos 1577 k. калина ’kányabangita’) kicsinyít képz s származéka. kalina. ehhez megkülönböztet elemként illesztették a növény R. 1608: „Jó illatú calamus” (TESz. kalincaínf ’.). 1745: Kálmuſz (Torkos 9). A kalincakacskanyak Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’ua. holl. kalmos-gyxkeret gr.kalárisf Genaust petasátus a. v. 1783: Kalárisfü (NclB. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’ua. — orvosi ~ 1807: orvos Kálmos (Magy. kaljinka (MagyGyógyn. érdekes. Kalyinka. 1903: Orvosi kálmos (Hoffmann–Wagner 73). kalína ’kányabangita. kalárisf 227 kálmos kalárisf 1578: Kalaris f× (Melius 148). kalmusgyökér. kalendula 1783: Kalendula (NclB. gálna a. Vö. A kalárisf Melius alkotása. isten~ kaláris forma gyümölcs f l. 1290-t l 1604-ig dolgozta fel nyelvemlékeinket). közönséges spárga’. J: ’ua. népetimológiás változat. 1807: Klárisf (Magy. EWUng. or. kálomistagyökér (Csapody–Priszter. Genaust Caléndula a.. 93).: Asparagus: Nÿwl’ arnik. 235).). gálna a.: RMGl. az utótagra l. amely a növény két régi nevéb l jött létre. kalinca a szláv kalinica második nyílt szótagjának kiesésével keletkezett. 1948: kalina. A kalina a szláv kalina. (TESz. 235). bizonytalan eredet .’. A kalincaínf összetett szó. glosszánkban nem t nik fel (az RMGl. Sparga (De Herbis: RMGl. F vészk. J: ’Solanum dulcamara. kalmus gyökeret (ÚMTsz. TESz. — ~gyökér 1708: Kalmuß Kálmuß gyökér (TESz. . a gálna szláv eredetijének (< vö. || kaláris forma gyümölcs f XVI. A névadás alapja a növény piros bogyója.-i Calendula átvétele. 367).’. kalinca a. Vö.’. 2.’. kálomistagyökér N. kalina. sv. — N.

A névadás alapja a termés. kam(lla (ÚMTsz. NySz. a kamilla szó vége latinosítás eredménye. a szárított növényt t zgyújtóként használták. camomile. chamaem#lon ’kamilla’ < gör. Patikaiszer ’s kristilybe is veszik. kamillapipitér (Csapody–Priszter. 117).). J: ’Matricaria chamomilla. Talán Camill” (TESz. 1775: Kalan-fü (Csapó 124). J: ’Chamaemelum nobile. || kanállevel f 1775: Kalán-levelüfü (Csapó 124). pipitér. F vészk. a kanál el tag magyarázatára l. amely kanalakhoz hasonlít. szakny. lat. chamaím#lon < gör. k. a magyar nyelvbe kerülhetett a latinból vagy a németb l is. kalina kamilla 1. kálmosnád’. J: ’Chamaemelum nobile. kalamus a. A kálmos kett s átvétel. kanál l. 1813/1900: „Székf . h. az utótagra l. J: ’ua. Genaust Chamaeálo( a. szakny. chamomilla. Löffelkraut ’kanálf ’ (Veszelszki 167) is. calmus ’bozót’. ital keverésére szolgáló nyeles eszköz’ -ka kicsinyít képz s alakja. úfn. közönséges pásztortáska’. az sz-szel hangzók pedig a németb l származnak. A rómaiszékf (2. — N. magyarázatára l. A s-sel hangzó magyar alakváltozatok a latinból. 374). kanálka N. EWUng. rómaiszékf ’. Genaust Cochleánthus a. ném.’. orvosi székf ’. 302). kálmus. a gyökér utótag magyarázó szerep .. taplóüröm. 1584: fiue Camomilla (Clusius–Beythe 11). 1798: Kanál-levelÍ-fÍ (Veszelszki 167). camomillo. 1948: kálvinista tapló (MagyGyógyn. vö. 1797: [végy] római szegfüvet vagy Kamomillát két marokkal” (TESz. chamomílla a. J: ’Matricaria chamomilla.. kankaj l. J: ’Cochlearia officinalis. gálna kálomistagyökér l. hogy a növény „levelei öblöÐsek mint a’ Kanál” (Veszelszki 167). chamaí ’a földön. Kalmuß. A m. cochlear ’kanál’) fordítása. orvosi kanálf ’.. a f magyarázó utótag. (sweet) calamus. kálvinistatapló ’alma’). camomilla és kamomilla a latinból való. camomille. kálmusz l. A kálvinistatapló ~ kálomistatapló népi elnevezés. m"lon kanálf 1664: Kalán-f× Cochlearia (Lippay II: 32). ol. 1998: rómaikamilla (Priszter 334). ▌ 2. J: ’Capsella bursa-pastoris. hogy ahhoz hasonló módon használták. orvosi kanálf ’. c(h)amomilla közvetítésével jutott az európai nyelvekbe. kanálka (MagyGyógyn. béka~ kálvinistatapló 1903: kálvinista tapló (Hoffmann–Wagner 163). vö. calamo (aromātico). 1783: Kalán levelü fü (NclB. fekete üröm’. abszintüröm’. kanállevel f l. ang. fr. 299). vö. || ~virág 1948: kamillavirág (MagyGyógyn. A kanáltorma összetett szó. Kalmus ’kál mos(gyökér)’. J: ’ua. a földre’. kálmos kálnabokor l. 1948: kamilla (MagyGyógyn. A görög szó a lat. J: ’Artemisia vulgaris.. J: ’Artemisia absinthium. rómaiszékf ’. 302). gör. Különféle úton-módon bekerült számos európai nyelvbe.’. kamillapipitér N. A kálomistagyökér el tagja népetimológia eredménye. ném. a lat. J: ’ua. — kis ~ 1841: kis kamilla (Barra 207). || kálomistatapló 1903: kálomista tapló (Hoffmann–Wagner 163). 312). Az elnevezés magyarázata a kamillavirágnak az almáéhoz hasonló illata. az ismeretlen eredet kanál ’étel. nádsíp. römische Kamille. kanálf . kálmos kálomistatapló l. a torma utótag arra utal.) rómaikamilla neve német mintára jött létre. ol. Kamille (< lat. 1608) latin eredet . 93).-i Cochlearia (< lat. kanálf kanáltorma 1807: kalán Torma (Magy. A névadás alapja.: ang. A kanálka népi név. írónád. lat. vö. camomilla < lat. A névadásra hatással lehetett a ném. vö. 393). 1998: kamilla (Priszter 425). cseh kalmus. A kanálf a lat. fogyasztották a növényt.kálvinistatapló 228 kanáltorma A kalamus (1577 k.’. orvosi kanálf ’. kamilla. TESz. — orvosi ~ 1998: orvosi kanálf (Priszter 340). A kamilla német eredet . ném. orvosi székf ’. MNövSz. A kamillapipitér összetett szó.). — római~ 1948: Római kamilla (MagyGyógyn. Marzell Matricaria chamomilla a. az el tagra l. calamus ’nád.).-i Acorus calamus utótagjának átvétele.. kalyinka l. J: ’Cochlearia officinalis. konkoly . J: ’Cochlearia officinalis.

A kankó ’ szi kikerics’ (2. európai kakasmandikó’.: RMGl. J: ’Erodium cicutarium. J: ’Cynodon dactylon. EWUng. A kányakörme népi elnevezés. 1775: Kánna mosó-fü (Csapó 270). kányakörme (MagyGyógyn. kányaköröm N. a kankalin végz dése talán szintén kicsinyít szerep képz elem.) népi név. N. — N. J: ’ua. J: ’ua. 49). kankoj l.). 152). A névadás alapja. els sorban az az szi virág’. hogy a növény szára nagyon rövid. 1775: Kánya-fü (Csapó 126). konkoly z s származéka. szi kikerics. || kannamosó 1798: Kanna-mosó (Veszelszki 205). A kányahunyor összetett szó. Erdélyben alkalmazhatták a kankó ’fert z nemi betegség’ kezelésére is. hogy a növényt nemi betegségek kezelésére használták. a kankalék végz dése képz (vö. A szártalan ’szártalan kankalin’ jelz arra utal. valószín leg hangfest eredet szócsaládba tartozik. a veres jelz a virág színére utal. J: ’ua.’. kankó a. Kankalék (Veszelszki 72). kankuska (MagyGyógyn.. 257). Hippuris: Kanna moso fô (SzikszF. 375). fekete zászpa’. Kankalék (Csapó 148). fehér zászpa’. veris. ölyvf . A névadás magyarázata. kankalíkf . Marzell Equisetum arvense a. — tavaszi ~ 1813: tavaszi Kankalin (Magy. A kankuska ’közönséges csillagpázsit’ (3. hogy a kankalin virágja a száron mintegy kampószer en meghajolva függ. Vö.) erdélyi népi elnevezés. kányaf 1583: kányá fiu (Clusius–Beythe 2a: BotTört. — szi ~ N. amelynek a kacs. kankuska N. Ö: fokhagyma~. Habicht ’ölyv’) mintájára jött létre. sebforrasztóf ’. 132). 2. szikankó (Péntek–Szabó. mezei zsurló’. kankó a. — veres ~ 1783: Veres Kankós (NclB. Kan(n)tenkraut. — közönséges ~ 1998: közönséges kankalin (Priszter 467). a kánya madárnév és a hunyor növénynév összetétele. tavaszi kankalin’. mivel a növénnyel szintén nemi betegségeket gyógyítottak. Benk ezt írja a növényr l: „mellynek neve Közép-Ajtánn: Veres Kankós” (NclB. hogy a növényt edények tisztítására használták. TESz. kányahumor l. ▌ 2. F vészk. 335). hajlott. kányahunyor kankós 1. 228). 1584: Kanya fiu (Clusius– Beythe 7). kunkorodik szavak is a tagjai. A kankalin ~ kankalék alaktanilag azonos felépítés ek. Habichtkraut (< ném. és abba a nem egészen tisztázott. | orvosi ~ 1948: Orvosi kankalin (MagyGyógyn.’. 356). J: ’Primula veris subsp.’. J: ’ua. J: ’Primula vulgaris. kányahumor (MagyGyógyn. a növényt els sorban bizonyos gyulladásos b rbetegségek gyógyítására használták. A kankós ’európai kakasmandikó’ (1. kankó N. A kányahumor népetimológiával keletkezett a kányahunyorból. J: ’Veratrum album. a névadás magyarázatára l.kankalin kankalék l. kankalék származékszavak. hajlik’ jelentés lehetett. bürökgémorr’. 356). J: ’Descurainia sophia. kankalinkó. szártalan kankalin’. EWUng. J: ’Equisetum arvense. 1807: veres K[ankós] (Magy. Az elnevezés alapja az lehetett. TESz. kannamosóf 1590: Equisetum. kánya humor (Ethn. A kankalin. görbül. J: ’Veratrum nigrum. 1998: tavaszi kankalin (Priszter 466). jelölt birto- . 209). kányahunyor (ÚMTsz. A kannamosóf a ném. hajlék). kuncsorog. ▌ 2. veris. A kankós valószín leg erdélyi népi név. | szártalan ~ 1998: szártalan kankalin (Priszter 467). ▌ 3. alapszavuk eredetileg ’görbe. 5: 37). ugyanezen a szemléleten alapul a növény kaszavirág elnevezése. szártalan kankalin + Primula veris subsp. 1783: Kankalin. Ember és növényvilág 221). Ember és növényvilág 221). Kannenkraut tükörfordítása. ▌ 2. f zelék.) a kankó (1808: ’fert z nemi betegség’) -s kép- kányahunyor N. J: ’Colchicum autumnale.. a névadás magyarázata. közönséges csillagpázsit’. a kankó -s és -ka kicsinyít képz s alakja. kankalin (ÚMTsz. kankó (Péntek–Szabó. J: ’Erythronium dens-canis. és formája a hunyoréhoz hasonló. F vészk. hogy a virág színe feketés. 1775: Kankalin. J: ’Primula vulgaris. tálmosóf .’.’. tavaszi kankalin’. 45).). 1798: Kankalin. Kankalék (NclB. J: ’ua. kankalin 229 kányaköröm kankalin 1. A kányaf feltehet leg a ném. de létrejöttében a kökörcsin analógiás szerepe is közrejátszhatott.

blg. 1998: hagymaszagú kányazsombor (Priszter 294). koprъ. kapotnyak kapli l. кóпър. ▌ 2.(Veszelszki 55). 79). mert a Sisymbrium ’zsombor’ nemzetséghez sorolták régebben. 1998: kerti kapor (Priszter 300). vö.: RMGl. spinosa.). 1813: olasz K[apor] (Magy. | 1807: ’Capparis. ánizs. TESz. 2. 1783: OlaÐz Kapor (NclB. 198). kapotnyak kapor 1. A kányazsombor összetett szó.’. 1577 k. kapri kaponyák l. kányazsombor 1790 k. A magyarba egy déli szláv.’. hagymaszagú kányazsombor’.) jelz arra utal. hortorum). szl. ▌ 4. J: ’ua. sebforrasztó zsombor’ névb l keletkezett elvonással.: RMGl. 351).’. 380).) jelz a növény idegen eredetét jelzi. 335). 1783: Kaporna (NclB. ánizskapor. 1798: Kerek-kapor (Veszelszki 75). F vészk. 1585: Káporna (Cal. szlk.’. — fokhagymaszagú ~ 1948: foghagyma szagú kánya zsombor (Halmai 7). — N. kopòr. — Ö: ánizs~. a zsombor utótagot azért kapta a növény. Vö. J: ’Anethum graveolens (convar. 1948: kerek kapor (MagyGyógyn. kopór (ÚMTsz. a kerek jelz a növény kerek levelére utal. Sophienkraut. A f szeres ’f szerkapor’ (1. kapri’. kaperlin l. 13). gémorr. 351). kaporánizs 1841: kapor Ánizs (Barra 174). Kányaf … Kánya zsombor” (Nyr. 126). 1405 k. a növény társnevei madárcs rhöz hasonlítva alakultak. — f szeres ~ 1903: F szeres kapor (Hoffmann– Wagner 58). sebforrasztóf ’. büdös pipitér’.). 1570 k. J: 1516: ’Capparis spinosa subsp. er s illata: „A’ leveleknek és a’ vékony hoſzſzú botkos gyökerének mint a’ borsnak olly erös ſzagok és izek vagyon” (Csapó 130). Növényszótár 50). f szerkapor’. A név a termések hosszú alakjára utal. 1783: Kapor (NclB. 1578: Kapornya (Melius 22a).: „Sophia Chirurgorum. | kerti ~ 1783: Kerti Kapor (NclB. A kapor ’büdös pipitér’ (3. 56: 117). | római~ 1948: római kapor (MagyGyógyn. A kapor ’kereklevel kapotnyak’ (2. ▌ 3. 1998: kányazsombor (Priszter 294). Barra a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján alkotta meg a növény nevét: mindkét növény f szer. J: ’ua. 1798: OlaÐz-kaportól gr.. kutya~. 1798: Kerti-kapor (Veszelszki 55). J: ’ua.) való hasonlósága (vékony szeldelt levelek.: ’Descurainia sophia. édeskömény’.: anetum: capor (SchlGl. J: ’Asarum europaeum. 1583: kapor Anethum (Clusius–Beythe 2a. az el tagra l. kopar. 1948: Kányazsombor (MagyGyógyn. 312). 1543: kapornath (MNy. felépítésük is hasonló. — tüskés ~ 1911: tüskés kaporna (Cserey. J: ’Foeniculum vulgare. 1807: Kaporna (Magy. 1430 k.) névadás alapja valószín leg a növény kaporhoz hasonló. kapitnyák l. tövises kapri’. EWUng. 370). 54).’. kapor (Péntek–Szabó.) és ’édeskömény’ (4. kányaf ’Descurainia sophia. Kniezsa. SzlJsz. vö. A kaporánizs összetett szó. J: ’Anthemis cotula. J: ’Anethum graveolens (convar. 375). — kerek~ 1783: Kerek kapor (NclB. J: ’ua. — ~f 1791: Kapor-fü (Lumnitzer 121). a kánya el tag valószín leg a R. — N. 1998: kapor (Priszter 300). J: ’ua. Ember és növényvilág 203). 377). hortorum). J: 1790 k.: kapornyath (MNy. A kapor szláv eredet . J: ’ua. ezt követ en a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldódott. 85: 211). 198). az utótagra l.: coaltum: capor (SchlSzj. kerek kapor (Jávorka 266). kapor.) a f szerkaporhoz (1. a növények er s illata) alapján kapta nevét.’. 250.’. kaperli. *koprъ kerülhetett át *kopr alakban. — bécsi~ 1948: Bécsikapor (MagyGyógyn. kapri kapiknyak. kapÀr. f szerkapor’. 1645: Kaporna (MA. J: ’ua.: BotTört. eb~.: kaporna (OrvK 205/7).: RMGl. a kánya madárnév és köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. kôpor. kaporna 1516: Kaporna (OklSz. | hagymaszagú ~ 1903: Hagymaszagú kányazsombor (Hoffmann–Wagner 138). 1998: ’Alliaria petiolata. 380). 351). kapar.kányazsombor 230 kaporna kos szerkezet. | olasz ~ 1841: olasz kapor (Barra 163). hogy konyhai f szernövényként használják. | olasz~ 1775: OlaÐz kapor (Csapó 128). J: ’ua. óe. F vészk. 1590: Kaporna (SzikszF. J: . esetleg szlovák R. f szer~. 1590: Anethum: Kapor (SzikszF. 56: 117).). | 1948. 380). kereklevel kapotnyak’.’. az olasz ’édeskömény’ (4. — mezei~ 1798: mezei kapor (Veszelszki 155).

A kapotnyak szláv eredet . 1775: Kapotnyak (Csapó 130). — ~cserje 1843: kapornacserje (Ballagi 174). 1791: Kapor róÐa (Lumnitzer 228). *kopytьnikъ-ból származnak. | ~gyökér 1745: Kaporna Gyökér (Torkos 2). 380). Melius így jellemzi a növényt: „à leuele mint egy Kxménnec” (Melius 62a). 282).). a f szerkömény ’Carum carvi’. EWUng. 16. 100. 1: 163: TESz. A kaporrózsa összetett szó. A kapotnyak a ’lópata’ jelentés szláv kopyto származéka. hogy a kapotnyak kerekded vese alakú levele a lópata lenyomatára emlékeztet.). vö. (OrvK. 26. 79). Kapotnakot gr. NémEl.. N. kopytnik. | mogyoróalj ~ 1841: mogyoréaly Kapotnyak (Barra 387). | ~bokor 1843: kapornabokor (Ballagi 174). fa utótagú nevek német mintára jöttek létre.: Kapothnakot gr. копúтник. копúтник. Etimológiailag összefügg a m. kopotnyikot (ÚMTSz. A kaporrózsa Benk alkotása. szálasak. J: ’Adonis vernalis. 1798: Kapornya-fa (Veszelszki 123). 380). kopotnyak. A virág a rózsához hasonlítható.). ukr. 1958. vége: Asarum: Kaponyak (De Medicinali: RMGl. FenchelblÀtterige ſchwarze Nieswurz ’kaporlevel fekete hunyor’ (NclB. a kerti kapor ’Anethum graveolens’. A névadás alapja. blg. 399/17). cseh kopytnik.: Asarum: kapothnak (Növ. vö. 282). vö. sz. kapotnyakot f zzön neki” (Népd.’. J: ’Asarum europaeum. kopîtnik.: Kaponyak (StUnBB. 127).). kapornya l. Kaper szó Kapern többes számú alakja került. Vö. kapitnyák. kappern. 3/16. — Ö: kapri~. 1578: Kapotnyac (Melius 130a).: ’Asarum europaeum. Kapotnyik (MagyGyógyn. Perpénfa a. 380). 336/34). úfn. J: ’ua. 1760: kapotnya gy×kér (TESz. keskenyek. kòpitnīk. — N. amelynek ’pata’ az els dleges jelentése. (OrvK. 382). 343/9. Kapothnakoth gr. disznó~. szlk. királyné asszony káposztája.’. J: ’ua. — kerek ~ 1807: kerek Kapotnyak (Magy. (OrvK. gappern. 1676: kopotnyikot gr.’. kопuтн_к. ném. 1525 k. sz. kopytník.: Asarvm: kapothnÿak (Herb. kòpitnjāk. káposzta l. kaporna kaporrózsa 1783: Kapor-ró’sa (NclB.-hv. J: 1520 k. Marzell Adonis vernalis a. (TESz. A cserje. kapotnyak. Mollay Károly szerint a kaporna szó újfelnémet eredet . F vészk. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. 380). Ó és Új Diaet. 1807: Kapotnyak (Magy. (OrvK. or.. 1948: Kapotnyak. c): RMGl. 433). 226/31.kaporrózsa 231 kapotnyak ’Capparis spinosa subsp. Kapotnakoth gr. valószín leg a növény német nevének felhasználásával hozta létre.: Asarum: Kapothnak (Ortus: RMGl. (OrvK.: RMGl.: TESz.’. illetve a kerti édeskömény ’Foeniculum vulgare’ leveleihez hasonlóak. J: ’ua. Horváth. tövises kapri’. 305/18. J: ’ua. | ~gyökér 1733: Kaponyák gyökeri (Magyary-Kossa. 1903: Kaporrózsa (Hoffmann–Wagner 112). OrvEml. kapiknyak. hogy a növény levelei hoszszúak. A névadást az magyarázza. kereklevel kapotnyak’. ném. vö. kappren. J: ’ua. | 1807: ’Asarum. 382). 206/23). spinosa. kapotnyak-féle alakváltozatok egy déli szláv R. копúтняк. J: ’ua. kopyten. A magyar nyelvbe a ném. vö. II. 1841: kerek kapotnyak (Barra 387). 1787: kapotnyák (Zavira 11: NSz.: RMGl. tavaszi hérics’. 217/22). 1583: kapatnok (Clusius–Beythe 3: BotTört.). 1577 k. *kopytьnjakъ-ból. a kapor és a rózsa növénynevek összetétele.: TESz. 380). Kappernstrauch. J: ’ua. 1797: kaput-nyak-füvet gr. ném. „Ki az urát nem szereti. kapotnyak’.: CzF.’.’. 1590: Asarum: Kapotnyak (SzikszF. Kniezsa szerint az n-es és ny-es változat két . szln. kapri. amely hangrendi kiegyenlít déssel és a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldásával nyerte el a kaporna alakot. Kaper ’kápri’.). a kapotnyik-félék pedig egy déli szláv vagy szlovák R. (TESz.: RMGl. J: ’ua. 2: 260: TESz. idegen nyelvi megfelel re vö. Adonisröschen ’Adonis-rózsácska’. bokor. Kapotnaknak gr. | ~fa 1787–1793: Kapornya-fa (Mátyus I.). nyúl~ kapotnyak 1520 k. 380). Mollay 342. szb.). Kappernstaude. 1540 k. A m. 344/41). kereklevel kapotnyak’.). F vészk.’. ném. TESz. | kereklevel ~ 1998: kereklevel kapotnyak (Priszter 307). XVI.’. Vulgago: Kapotniak (SzikszF. — ~f 1604: Kapotnyik f× (MA. kapta szláv eredetijével. A kaporna német eredet .

kapotnyik l. mogyoróalja elnevezéséb l hozta létre. f szer’. Csal. Vö. — ~cserje 1925: Kápri-cserje (Jávorka 448). 1807: Kápri (Magy. || kapelli 1603: kaperlin (Radv. spinosa.: Kappan r (Julow 265). strimfli. J: ’Capparis spinosa subsp. 1841: hegyi kappan r (Barra 209). 227). egyéb efféléket a’ mellyek- hez én külsö országon hozzá szoktam. 375). az el tag magyarázatára l. hogy az árnika „Herélt hímszálai ritkánn látszanak a’ súgáronn” „Virágibann legtöbbſzör 5-hímſzál porhon nélk l” (Magy. vö. cappari ’a káprinövény még ki nem nyílt bimbója. hogy a fekete hunyor karácsony tájékán virágzik. az utótagra l. J: ’ua. kaprikaporna 1807: Kápri Kaporna (Magy. fekete hunyor’. a nevet a növény R.).kappan r 232 karácsonygyökér külön átvétel: az ny-es változatok a kopytnjakból. a botanikai szaknyelvbe nem került be. J: ’ua. kopottnyak.’. 65). A karácsonygyökér könyvszó. 1793: Kápri (Grossinger 345). capperi vagy a lat. Melius alkotása a ném. Diószegi–Fazekas alkotása. vö. A kappan r összetett szó. kaplit. 1612: Kappelit gr. herélt férfi’ és az r f név ’megfigyel ’ összetétele. kaporna. spinosa. Krisztusvirág. kapparis). az n-esek a kopytnik-b l valók. vaniliát. vö. hazai bajor-osztrák eredet . Mollay Károly szerint a kapri korai úfn. a stekli. A névadás motivációja az volt. Kappernstaude. A kápricserje tükörfordítás. Csokonai-szókincstár 255.. A kapri vándorszó. hogy a’ Páſztor emberek meſſze ffldrfl-is el-jönnek oda gyökeret ásni. Szóhalm. hegyi árnika’. cáppero. J: 1548: ’Capparis spinosa subsp. kapri. I: 689. SzófSz. Kappernstrauch. Kniezsa. Csokonai színm veiben is el fordul pl. külön átvétel a szerbhorvátból. (uo. a középs szótag kiesésével. de létrejöhetett a kapellib l is. 1948: kappan r (MagyGyógyn. Vö. 60). kapotnyak kappan r 1807 e. Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. spinosa. 1807: Kappanfr (Magy. | tüskés ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). F vészk. Weihnachtswurz tükörfordítása. 2. ném. 61). NémEl. 312). II/6: 262). kaporna. J: ’Helleborus niger. A kapitnyák újabb. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. 318). Karáczon gyxkęr neue” (Melius 187). a ném. A TESz. F vészk. ol. J: ’ua. (uo. ill. fr. F vészk. valamint a növény gyökerét használták: „Azt mondják az ott Lakosok. J: ’ua. sampanelt. TESz.). 1843: Kápri (Bugát. Vö. hol kapna azok között ottan az ember az originalis magyarok között” (Csokonai Vitéz Mihály. 1617: Kaperli (uo. ném. A kapotnya korábbi kapotnyák-ból keletkezett a többesjelnek felfogott szóvégi k elhagyásával. eredet kappan ’herélt kakas. a ragozhatatlan lat. Cultura in: Csokonai Színm vek 167)..’. F vészk. cappari közvetítésével kerülhetett. caper. | 1807: ’Capparis. tövises kapri’. кáпeрсы (többes sz. || kapli 1799: „Külsö országi sago darát. 1841: kápri Káporna (Barra 48). J: ’ua. 100. 479). szerint a magyarba esetleg az ol. a kerek kapotnyak. Mindezek végs forrása az sperzsa käbär (> gör. 1483– 1490: kappry (SoprOkl. tövises kapri’. — hegyi ~ 1807: hegyi Kappanfr (Magy. 251. . karácsonygyökér 1578: „neuezéc Német×l. tövises kapri bogyója. | 1948: ’Arnica montana. amely a lat. A névadás magyarázata. átvételre mutatnak.’. kapri’. 479). EWUng. or. A kappan r a nyelvújítás korában keletkezett. J: 1807 e.: ’Arnica. A kapiknyak közbüls k-ja hasonulás eredménye.’. A növény kerek levelére utaló jelz s elnevezés. kapri 1548: kapri (OklSz. csak f szer jelentésben kerültek a nyelvünkbe: ’a növény bogyója’. A mogyoróalj kapotnyak növénynév Barra István alkotása. J: ’Capparis spinosa subsp. 479). câpre. A folyamatot el segíthette a ném. árnika’. SzlJsz. milanoi tzukkerpakkerait. III: 57). Horváth. Kaper. cappelit gr. kivált tavaſſzal” (Veszelszki 201). jövevény -li vég szók analógiája. A kapelli ~ kapli alakváltozatok közvetlen ném. ang. F vészk. A kapli kialakulhatott a kapriból r ~ l cserével.’. A kaprikaporna összetett szó. capparis. — tövises ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). amelyet f szernek gy jtenek’ révén terjedt el.

411).). F vészk. a virágok követik a nap járását. — mezei ~ 1807: mezei Katáng (Magy. hogy a kankalin virágja a száron kaszaszer en meghajolva függ. A salátakatáng (2.: RMGl.). J: ’Primula vulgaris. Vö. 406). kávé~. katibolha N. és köznevesült.’. kattankóró (MagyGyógyn. 475). A névadás alapja a termés. Ember és növényvilág 199). Hasonló szemléleten alapul a növény kankalin elnevezése. || katlankóró 1775: Katlan-koro (Csapó 132). szártalan kankalin + Primula veris subsp. J: ’ua. sz. sz rféreg. répa 233 katibolha kásaf 1775: KáÐa-fü (Csapó 256). amely beleakad a ruhába: „Gyaluban minden növényt katibolhának neveznek. A sárga jelz a virág színére utal. a kása el tagra l. bojtorjánka. — ~kóró 1595: katang koronak gr.’. Ember és növényvilág 199). J: ’Melilotus officinalis. saláta~. 1948: kattangóré. solsequium: Napra nezô fé. tavaszi els virág. J: ’Cichorium intybus. . 1560 k. A kásavirág ’kankalin’ elnevezés alapja.’. 455). az orbánc magyarázata. mezei katáng’. karikarépa l. J: ’Primula veris subsp. a növény pl. J: ’Cichorium endivia. 1841: kattan (Barra 215). katibòlha (Péntek–Szabó..: RMGl. koldustet . tavaszi kankalin’. bojtorján > N. A katibolha népi név. A nyelvjárási alakváltozatokat népetimológia hozta létre. A katáng valószín leg török eredet . a kati személynév és a bolha ’apró vérszívó rovar’ köznév öszszeforrt. colorem referat” (Clusius–Beythe 25). a szláv eredet kása ’pépszer étel’ el tag magyarázata. Cicoria (Lippay II: 90). kásaf . 411). hogy „Száraz virága az orbánczos daganatot eloszlatja” (Barra 190). kásavirág 1584: kása virág (Clusius– Beythe 25). (Beythe 39). salátakatáng’.’. Clusius–Beythe m vében így magyarázzák a névadást: „kása virág.: kattangh (GyöngySzt. tavaszi kankalin’. A kaszavirág szláv eredet kasza ’szálas termények levágására használatos hajlított él kézi szerszám’ el tagjának magyarázata.) katáng elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. 411). TESz. akácia katáng 1. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésükr l kapták nevüket: apróbojtorján (→ bojtorján). vö. amely beleakad a ruhába” (Péntek–Szabó. kása. auag katang (SzikszF. A szóvégi g magyar fejlemény (vö. ▌ 2.: kathang (BesztSzj. qataÛan ’vadcikória. hoc est milii contriti flos. 257). J: ’Agrimonia eupatoria. tejoltó galaj’. orvosi somkóró’. J: ’ua. 1775: Kattang-koro (Csapó 132). J: ’ua. J: ’ua. J: ’ua.). | vad~ 1783: Vad Katáng (NclB. 1395 k. 1783: Apró Katang (NclB. 411). | ~kóróf XVI. (Melius 77a). | kerti ~ 1783: Kerti Katáng (NclB. 330). 57: 357). veris. 1664: Cichorium Katankóró. veris. amely egy qata. 411). A kásaorbánc összetett szó. 1998: katángkóró (Priszter 337). — tavaszi ~ 1798: TavaÐzi kása-virág (Veszelszki 72). EWUng.kásaf Marzell Helleborus niger a. Vö. csaláng). 1590: Heliotropium. csalán > N. szenna~ kata l. — Ö: endívia~. J: ’Primula veris subsp. J: ’ua. naputám forgo fÖ (Cal. a tejet megaltatja. katekhu akácia l. kottángkóré (ÚMTsz.) és az orvosi somkóró (3.’. bojtorjáng. szintén a napra érzékeny növények.alapszó származéka -Ûan képz vel. kaszavirág 1584: kaſa verag (Clusius– Beythe 25). tavaszi kankalin’. J: ’ua. katakóró. közönséges párlóf ’. 330). kipcs. J: ’Galium verum. 1783: Katáng (NclB. hogy a virág színe olyan. 1783: Kotáng-kóró (NclB.: kathan koro fw (MNy. — ~kóró 1578: Kotangkorónac gr. — apró ~ 1775: Apró katang (Csapó 84). veris. — N. ab ungaris appellati. kásaorbánc 1841: kása-orbáncz (Barra 189).’. hogy a növényt tápláléknövényként használták. orbáncf . katting kóré. — sárga~ 1783: Fejér és Sárga Kotang (NclB. 1783: Katlan-kóró (NclB.’. salátakatáng’. Katika-répa kárórépa l. 1775: KáÐa virág (Csapó 148). quod milii contrici. J: ’Galium verum. 1998: katáng (Priszter 337). A kásaf Csapó alkotása.: RMGl. bocér~ 1998: mezei katáng (Priszter 337). a növény egyéb neveivel. 1783: KáÐa-fü (NclB. tejoltó galaj’. 411). 1585: heliotropium: Katung koro. mint a köleskásáé. ▌ 3. kasszia l.

F vészk. Éder. lat. Rapaics. hogy az orvosi székfüvet szüléseknél is használták. 10: 302). ). PallasLex. vö. J: ’Tragopogon. — réti ~ 1807: réti Ketskedísz (Magy. orvosi székf ’. közönséges csikófark’. A névadás szemléleti háttere. J: ’Aconitum napellus subsp. hanem a karika szóé. F vészk.’. mivel a Pápai-Páriz-szótár latin–magyar részében ez található: karikarépa. indás ínf ’. kavkázf XVI. hogy „Tavaszszal gyenge levelét salátának. a Katalin személynév becéz Kató változatának -ka kicsinyít képz s alakja. A Katika el tagú növénynevek alapja feltehet leg sajtóhiba. katyinka l.). J: ’Ephedra distachya. hogy a közönséges csikófark gallya elágazó. 317. A névadás magyarázata.Katika-répa 234 kecskedísz Katika-répa 1708: Katika répa (PP. kecskedísz 1807: Ketskedísz (Magy. Benk 61. . PPB. 170). J: ’Knautia arvensis. 1998: Katika-sisakvirág (Priszter 291). 163. és petrezselyem helyett levesbe szokták tenni a’ francz. katóka (MagyGyógyn. mezei katáng’. Növényszótár 94). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 12. 10: 302. kazuárbokor 1895: kazuárbokor (PallasLex. réti bakszakáll’. kalina kávékatáng N. A katonapetrezselyem összetett szó. 1783: Katika répája fü (NclB. 317). || Katika 1813: Katika (Magy. katonapetrezselyem 1. mivel a növénynek kicsi fekete répaszer gyökerei vannak. J: ’Cichorium intybus.’. 302). 58: 352. J: ’ua. sz. katáng katóka N. 375). A kávékatáng népi név. és ekkor szent Katalin segítségét kérték. kerek repkény’. 1798: Katika-répája (Veszelszki 319). F vészk. PPB. J: ’Ajuga reptans. A névadás alapja talán az. 346). 1843: katika Sisakvirág (Bugát. F vészk.’. (Megjegyzem a sisakvirág szó csupán 1807-t l adatolható. J: ’ua. napellus. Karika répa. Rapenblumen ’répavirág’. 379). 106. F vészk. 1911: kazuár cserje (Cserey. Borbás Vince szerint a Katika el tag a patika szó elírásával keletkezett: „a Katika jelz ebben az esetben minden bizonnyal sajtóhiba. (PP. 317). és angoly katonák. PPE. mert ez a növény német Apotheken-Eisenhut nevének szó szerinti megfelel je” (Nyr. ném. J: ’Aconitum napellus subsp. 12. A Katika-sisakvirág utótagjának magyarázatára l. bakszakáll’. 258).: Cavcáz [vagy Caucáz] f (De Herbis: RMGl. a növény hasonlít a kazuármadár szétálló tollazatához. A magyarság virágai 115. A katóka népi név. gyökér’. 13. innen vette a’ katona petrezselyem nevezetet” (Barra 312). a katona ’fegyveres’ és a latin eredet petrezselyem összetétele. a répa utótag lat. F vészk. Genaust Anthemis nobilis a. A Katikarépa és a Katika répája f elnevezések utótagjai magyarázó szerep ek. A kazuárbokor ~ kazuárcserje magyarázata. Katika-sisakvirág’. J: ’Tragopogon pratensis. F vészk. PPE. hogy a növényb l pótkávét készítettek. Nyr. katlankóró l. napellus. 1807: Katika répa (Magy. Szóhalm. vö. tehát szó szerinti megfelel je nem lehet!) Éder szerint a Katikarépa alakban valóban sajtóhiba van. ném. ▌ 2. J: ’ua. 379–380). 1903: Katika répája (Hoffmann–Wagner 109). az oszmán-török eredet kávé ’italféle’ és a katáng összetétele. TermTudKözl. a Katika el tagú név els ként Pápai-Páriz-szótárban jelenik meg: Katika-répa alakban. összetett szó.’. J: ’ua. mezei varf ’. 58: 352). tehát növényünk helyes neve patika sisakvirág lehet” (TermTudKözl. 1807: katona – Petrezselyem (Magy. || Katika répája f 1775: Katika-répája-fü (Csapó 133). Rácz János szerint Borbás Vincének „Annál is inkább igaza volt. 125: 187–202. J: ’Matricaria chamomilla. ami azonban nem a patika elírása. Aconitum napellus < n#pus ’répa. Marzell Aconitum napellus a. v. 125: 187– 202). 1948: katonapetrezselyem (Halmai 6). || kazuárcserje 1903: kazuárcserje (Hoffmann–Wagner 206). || karikarépa 1708: Farkas répa.. 443). kávé katáng (MagyGyógyn. J: ’Glechoma hederacea. 330). R. Magy. sisakvirág. mintára jött létre. Kathreinenbläume. A névadás oka ismeretlen. Katika-sisakvirág’. 443). || Katika-sisakvirág 1807: Katika Sisakvirág (Magy. 2.

talán a kecskeszarv alakú magokról kapta a nevet. . szb. 1578: Ketske rago fa (Melius 10). kecskef 1. A kecskef a lat. Geissfuss ’kecskeláb’. orvosi kecskeruta’. a kecskekörömre emlékeztetnek. A növénynév jelentése: ’a kecske rágja a fát/bokrot’. Az 1395 k. Ziegenklee tükörfordítása. 392). A névadás alapja.) kecskef elnevezése népi név. EWUng. Geißraute ’kecskeruta’.. hogy a növény a kerti rutához ’Ruta graveolens’ hasonlít.: RMGl. N. orvosi kecskeruta’. J: ’ua. a mai Euonymus fajokhoz hasonló vagy azzal azonos cserjék megjelölésére használták. Marzell Galega officinalis a. Marzell kiemeli. melyet magyarul kecskerágónak ’Euonymus sp. A kecske el tag a lat. barátcserje’. Idegen nyelvi megfelel kre vö.1: RMGl. J: 1395 k. hogy a növény kecskék tápláléka (bár részben növeli a kecskék tejhozamát). adat a m. Geißklee.: ? ’Taxus baccata. kecskef (Péntek–Szabó. Geißraute tükörfordítása. a sz rkoronás.-i Aegopodium (< aigós ’kecske’.-hv. Hornkümmel ’szarvkömény’. 97).: taxus: kechkerago ffa (KolGl. orvosi kecskeruta’. 405). A kecskeruta a ném. 212). J: ’Consolida regalis. 1595: Kechke ragho (Beythe 16). goutweed ’kecskegyom’. ang. 2. MNövSz. Ember és növényvilág 222). 373). pratensis fordítása. gálya. 1500 k. 392.’. 1550 k. ném. A kecskerágó megnevezés a XIV. Szabó. a f magyarázó utótag. tiszafa’. pódion < poús ’láb’) részfordítása. Geißklee ’kecskehere’. A kecskerágó a török eredet kecske és a rág ’fogaival apró darabokra röl’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. ruta kozja. Melius 370. viszont nem ismerte a barátcserjét ’Vitex agnus-castus’. ol. | orvosi ~ 1998: orvosi kecskeruta (Priszter 380). a kecskerágó ’barátcserje’ (1578) megnevezés mindenképpen hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Szabó Attila feltételezi. szakny. Idegen nyelvi megfelel re vö. gálga kecskeruta 1775: Ketske-ruta (Csapó 134). TESz. | ’Vitex agnuscastus. J: ’ua. J: ’Galega officinalis. 1903: Kecske . NclB. 1525 k. kecskerágófa 1395 k. 584). 1998: kecskeruta (Priszter 380). 1783: Ketske Ruta (NclB. lúdlábf (Hoffmann–Wagner 55). J: ’Aegopodium podagraria. || kecskerágó 1578: Ketske rago maguát (Melius 10)..kecskef 235 kecskeruta A kecskedísz Diószegi–Fazekas alkotása.’ neveznek. goat’s rue. néha kéthasábúak. hogy a levelek tojásdadok. J: ’Vitex agnus-castus. barátcserje’. 168. a névadás magyarázatára l.. Genaust tragophyllus a. hogy a növény kecske el tagú nevei (pl. 1590: Vitex: Keczkerago fa (SzikszF. 212).’. ▌ 2.: RMGl.: ’Euonymus sp. A here utótag magyarázatára l. A ruta utótag magyarázata.: Agnus castus: Kechkeragofa (Ortus: RMGl. kecskehere. vö. Tragopogon (< trágos ’kecske’) részfordítása. 213).]rago fa (BesztSzj. J: ’Galega officinalis. | 1550 k. lóhere. 214).: De fusano: kechkeragoffa (StrassbGl. kecskehere. kerti rutától (Ruta graveolens) különbözteti meg az orvosi kecskerutát. A réti jelz a lat. UEWb. ném. F vészk. A kecskehere a ném. ném. kecskehere 1813: ketske Here (Magy. ang. podagraf ’.. mezei szarkaláb’. az el tag magyarázatára l.: RMGl. Marzell Aegopodium podagraria a.. hanem a valódi. ill. ruta capraria. Geißkraut ’kecskef ’ — ezek a nevek a magyar nyelvben is megtalálhatók) el sorban nem arra utalnak.v. a dísz ’ékesség’ utótagot Diószegi–Fazekas illesztette a névhez. 1966: kecskegálya (Csapody– Priszter. bár az el tag hiányzik. kecskere gálga l. az utótagra l. Delphinium consolida a. A mezei szarkaláb (2. pontos jelentéstartalmát ma már nehéz megállapítani. kecskerágó’. hogy Melius ismerte azt a fát. Graumann 88. kecskegálya 1909: kecskegálya (Graumann 88).. Marzell Galega officinalis a. 1948: kecskef (Halmai 6). A kecskegálya összetett szó. fehér termésekre utal. kecskerágófa lehet. századtól már használatos volt. — gyógyító ~ 1998: gyógyító kecskeruta (Priszter 380). nemzetségnév.: Caprificus: [. 1783: Ketske rágó-fa (NclB. J: ’Galega officinalis.

ném. hogy a kék virágú növény útszéleken fordul el . auagy. kýanos ’kék’) fordítása. J: ’Gratiola officinalis. ▌ 2. ▌ 3. 201/14). a lat. 1798: Kék-virág (Veszelszki 185). J: ’Lactuca sp. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). isten~ kékbogyó N. Idegen nyelvi megfelel kre vö. lat. Az ótör. Barba caprina (Melius 81) (< lat. réti legyez f ’.’. capra ’kecske’) fordítása. 1500 k. ▌ 4. 256). || kék szín virág 1577: „Cyanus: Kek szinyé virag. 1775: Ketske-szakállu-fü (Csapó 134).2: RMGl. kékvirág 1. c): RMGl. J: ’Sonchus arvensis.. — útféli ~ 1841: útféli kékvirág (Barra 215). 410). mezei csorbóka’.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb.: RMGl. kékkonkoly (→ konkoly). plavcek. viola növénynévb l. buza virag” (KolGl. 128). kecskeszakállúf 1578: Ketske ſÅakálu f× (Melius 81). plavica.: RMGl. eredet kék ’saláta’ jelentése 1395 k. a bakszarvúf mintájára jött létre. ném. nevei: barba caprae. ibolya’. kék szín jelz a virág égszínkék színére utal. 123). a kékicske a kék színnév -cske kicsinyít képz s származéka. kék búzavirág’. kecskeszarvúf 1590: Foenum graecum: Keczke szaruu fé (SzikszF. gr#tia ’kegy’) elnevezésének alapján jött létre. J: ’Cichorium intybus.: RMGl. Ember és növényvilág 240). J: ’Hepatica nobilis. szl. a névadás alapja a virág kék színe. — vad~ 1595: Vad kek (Beythe 79a). 420). Genaust Gratíola a. magyarázata. 775). görögszéna’. 388). vö. bluecaps. ▌ 2. 388). 256). J: ’Filipendula ulmaria. A névadás magyarázata. kökény kék 1. A kecskeszakállú elvonással keletkezett a kecskeszakállúf névb l. A kékicske népi név.: RMGl. 179). Az ótörök eredet kék. A névadás szemléleti háttere. kekiny l. — vad~ 1578: Vad kéc (Melius 75). A kecskeszarvúf magyar alkotás. a lat. J: ’Trigonella foenum-graecum. 388). cseh sinokvět. Marzell Centaurea cyanus a. J: ’Rubus caesius.) kék elnevezése hasonlóság alapján jött létre.. erdei hölgymál’. ill. salátakatáng’. ang.: lactuca: kek (BesztSzj. ill. 1783: Kék virág (NclB. J: ’ua.: Endiuia siluestris: erdeÿ keek (Növ. A kékbogyó elnevezés kék jelz je a szederfajta termésének színére utal. hogy a régiek nagy gyógyhatásokat tulajdonítottak a növénynek. 1783: Vadkék (NclB.’. búzavirág a. Genaust Cyanánthus a. barbula caprina. kekény l. kék búzavirág (→ búzavirág). J: ’Centaurea cyanus. goat’s beard. J: ’Cichorium endivia. Az útféli kékvirág ’mezei katáng’ (2. hogy a virág színe kék. barba szakáll. A salátakatáng (2. búzavirág a.) Barra alkotása. pie~. a növény R.: Endivia: vadkek (CasGl. kegyelme l. J: 1540 k. 1583: kek verág Cyanus. blaue Kornblume. kökény kékicske N.. J: ’Viola odorata. kékilonka (Péntek–Szabó. kelef 1540 k. nyúl~. 1775: Ketske Ðzarvu-fü (Csapó 108). kékicske (MagyGyógyn.kecskeszakállúf 236 széna~. a bogyó ’apró gyümölcs’ jelentés . Kékbogyó (MagyGyógyn. hamvas szeder’. lat. EWUng. amely szakállhoz hasonlít.. A kegyelemf a növény R. nemes májvirág’. gratiola (< lat. lat. kekín. A névadás magyarázata a fehér hoszszú álerny kben elhelyezked virágzat. Idegen nyelvi megfelel re vö. a): RMGl.: vad kekkel gr. nyúl~csorbóka. (OrvK.: De endiuia: vad kyk (StrassbGl.: . 1577 k. kékilonka N. J: ’Hieracium murorum. A kecskeszakállúf Melius alkotása. 1841: kegyelemf (Barra kegyelemf 352). Gnadenkraut. A kékilonka népetimológiás alakulat az ibolya. orvosi csikorgóf ’. GeiſÅbart (Melius 81). 1775: Kék-virág (Csapó 47). — erdei~ 1520 k. cyanus (< gör. Vö.-t l adatolható. 388). A virág jellemz kék színe a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben megtalálható: ang. ném. Marzell Anemone hepatica a.) és az erdei hölgymál (3. kelef Ö: disznó~. saláta’. bluebottle. flos frumenti (Clusius–Beythe: BotTört. 1395 k. TESz. J: ’ua. mezei katáng’. a növényeket salátakánt fogyasztották. | vad~ 1470 k. Marzell Filipendula ulmaria a.

A kénkövesgyökér Melius alkotása.. 1395 k. Idegen nyelvi megfelel re vö.. Marzell Galeopsis speciosa a. 392).) jelz magyarázata: „murvái ujjasan hasadtak” (Hoffmann–Wagner 143). bask. alt. mod. J: ’Galeopsis ladanum. ujg. ▌ 2. kelésf 1578: Kelés f× (Melius 154).. szúrós csodabogyó’. A növény keser .) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. jelentése ’pohár’. ▌ 3.) jelz arra utal. J: ’Corydalis solida. J: ’Ruscus aculeatus. 1775: Kénköves gyökér (Csapó 72). 229). öszszetett szó. J: ’ua. kéménytisztítóf 1578: kemény tisſÅtito f× (Melius 56a). a kelyh ~ kehely el tag ném. — veres ~f 1783: Veres Kender-fü (NclB. A keltike növénynév szóképzéssel keletkezett. 387). — ujjas ~ 1998: ujjas keltike (Priszter 344). kelyhbokál 1807 e. F vészk. a ném. — réti~ 1783: Réti kender (NclB. 347).kelésf 237 kénkövesgyökér ’bizonyos fajta gyógynövény. varf . orvosi kocsord’. A névadás magyarázata. a kel igéb l t befejezett melléknévi igenévképz vel és kicsinyít képz bokorral. jelentése: ’talpas ivóedény’ és „z ld boríték. J: ’Cannabis sp. 415). eredet . J: ’Peucedanum officinale. oszm. ujjas keltike’. A kenderf és kenderikef (a kender -ike képz bokorral létrejött származéka) ’piros kenderkef ’ (2. Mind az el -. fehér vajvirág’. EWUng kel a. ▌ 2. èendir ’kender. kender’. kändir. ném. kirg. fekélyf stb.: Canapus: kender (TESz. A kelef egyedi adat. kenderikef . EWUng.. piros kenderkef ’.. Az odvas ’odvas keltike’ (1. tuv. || kenderkef — piros ~ 1948: Piros kenderkef (MagyGyógyn. A kénköves jelz magyarázata. rühf . üzb. 1775: Kelés-fü (Csapó 292). vénuszhaj’. a kender el tag arra utal. hogy a növény gyökere keser . senyved a. A név magyarázatára és eredetére l. — odvas ~ 1998: odvas keltike (Priszter 344). len’. J: ’ua. Wilder Hanf ’vad kender’. nog.. A kelyhbokál összetétel. még olaszok sepr je. A kéménytisztítóf a szláv eredet kémény ’kandallószer t zhely’ és a szláv eredet tiszta ’piszoktól mentes’ -ít és -ó képz s származékának az összetétele. kel a. Az ujjas ’ujjas keltike’ (2.. 387). J: ’Orobanche alba. szüle stb. 392). kender kenderkökörcsin 1783: Kender Kökörtsin (NclB. Diószegi–Fazekas a bokál ’palástf ’ nemzetségnevet véglegesítette a Magyar f vészkönyvben. vö. TESz. a név mintájául nyilván a növény egyéb nevei szolgáltak: varf .. || kenderikef 1783: Kenderike-fü (NclB. a növényt kelések gyógyítására használják.. kendir. parlagi macskatalp’. len’ kerülhetett át.). J: ’Knautia arvensis. Hanfwürger ’kenderfojtó’ (NclB. J: ’Antennaria dioica. Schwebel WurÅl (Melius 49a) tükörfordítása. kender 1. 229). 1783: Kénköves gyökér (NclB. -e végz dése melléknévi igenévképz (hasonlóan alakult a kerge. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. a kelef alapszava valószín leg az si eredet kel ige. 1998: piros kenderkef (Priszter 380). veres jelz a virágok színére utal. palástf ’. hogy a növény gyakran a kender gyökerén él sködik.). A piros. A kelésf Melius alkotása.: Kelyhbokáll (Julow 267). A kender ótörök eredet . TESz. egykor gyomorer sít és skorbutellenes szer volt.’. kénkövesgyökér 1578: Kénkxues gyxkér (Melius 49a). senyved a. A kenderkökörcsin Benk alkotása. AH.’. mind az utótag a növény azon jellemz jére utal. kinder. A magyarba egy török kändir ’kender. A kel f név magyarázata talán az. mezei varf ’. 1798: Réti Kender (Veszelszki 238). J: ’Alchemilla. A névadás magyarázata. 1948: kenderikef (MagyGyógyn. hogy levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. a kökörcsin utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. odvas keltike’. J: ’Corydalis cava. hogy a növény gumója belül odvas. hogy a páfrány a hajnövekedést el segítette. a névadás magyarázatára l.. ném. 16). tat. hogy a növény kora tavasszal „kel”. A bokál utótag olasz eredet . hogy a növényb l sepr t készítenek. kenderkef l. CC. melly a’ bokréta’ tövét kör lveſzi” (Magy. keltike 1.) és a rétikender ’parlagi macskatalp’ (3.

1798: Kereſztes gyökér (Veszelszki 235). fácánok. GÀnsegras. A kenyérbélvirág ’orvosi körömvirág’ (2. sár~ (→ sárkerep) kerep l. amely az edénynyalábok elrendez déséb l adódóan szintén keresztformát mutat A régiek képzeletét különösen ez utóbbi ragadta meg. F vészk. k(nyírmorzsa (Péntek–Szabó. Szent János ~ dárkenyir (Péntek–Szabó. Ember és növényvilág 198). 533).’. valamint az. KereſÅt formáyu f×” (Melius 157). Calendula officinalis a. or. méz~. szakny. ném. kenyérbél-cickóró. Weckbröselchen. kígyótárnics’. A kenyérbélcickóró összetetett növénynév. A ken f növénynév a ném. Käsblume ’túróvirág’).. ken f 1783: Kenö-fü (NclB. J: ’Achillea ptarmica. fácánok. KereſÅtesf× (Melius 157). gusinaja grečka. A gyógyítás szempontjából legfontosabb növényi résznek. az átlagosnál apróbb’. az ’apró törmelék’.-i Peucedanum (Melius 49a) (< gör. F vészk. k(nyérmòrzsa. a cickafark utótag nemzetségnév. madár~ (→ kenyérmorzsa) kenyérbél-cickafark 1911: kenyérbél cickafark (Cserey. A kenyérmorzsa a kenyér ’gabonalisztb l sütött ennivaló’ és a morzsa ’apró törmelék. parajlibatop’. J: ’ua. a név a ragadós levelekre utal. Ember és növényvilág 198). vö. boszorkány~. a madár el tag jelentése ’kicsi. ▌ 2. Ember és növényvilág 198) kenyérmorzsának a növényt. Staurotypos (< gör. 484). kenyérbél-cickafark’. Növényszótár 4). amely szétmorzsálva libák. Talá- . F vészk. 1664: Kenyár-bél-virágot gr.’. orvosi körömvirág’. „apró sziromleveleir l nevezték el” (Péntek–Szabó. Genaust Peucédanum a. Schmerbel (< ném. sár~ kenyérmorzsa N. || madármorzsa N. 1813: Ken f (Magy. A kenyérbél-cickafark összetett növénynév.. J: ’ua. gen. Schneeballen ’hógolyó’. [! kenyér] (Lippay II: 23). Marzell Achillea ptarmica a. 1783: Kenyér-bél virág (NclB. ma- keresztesf 1577 k: „KereÅtes fwnek gÿqkeret Nÿerſet tqrÿ megh” (OrvK. 375). 1578: KereſÅtes f×. gusinnik ’ua. crucis ’kereszt’) és a gör.’. a gyökérnek ebb l a különös. földi~. cickafark. isten~. részben a növény gyökerének keresztmetszete. Marzell Achillea millefolium 15a. disznó~. || keresztformájúf 1578: KereſÅt formáyu f× (Melius 157).’. J: ’Achillea ptarmica. illetve ’könnyen morzsálodó rész’ jelentés utótagot a növény levele motiválja. kenyérmorzsához hasonló hófehér virágára utal (vö. magyarázatára l. kenyérbélcickafark’. 1775: kenyérbél virág (Csapó 291). 420). kenyér l. kenyérbél-cickafark kenyere l. A keresztesf és keresztformájúf elnevezések a lat. béle~. J: ’ua. Brotkrümmelche ’kenyérmorzsa’. vö. Cruciata (< lat. hogy a szétmorzsált levél libák. Péntek–Szabó. staurós ’kereszt’) felhasználásával jöttek létre: „Cruciata Staurotypos: az az. 2. madarak tápláléka. 1998: kenyérbél-cickafark (Priszter 290). könnyen morzsálodó rész’ összetétele. A madármorzsa összetett szó. kenyérmorzsa. a kenyérbél el tag feltehet leg a növény apró kenyérbélhez. Schmer ’ken cs’) hatására keletkezett. 344). A névadás magyarázata részben a kereszt formát mutató levélállás: „Levelei kettöſſek egymás ellenébe állok” (Csapó 260). J: ’ua. ill. madarak tápláléka. J: ’Chenopodium bonus-henricus. madármorzsa (Péntek–Szabó. J: ’ua. a névadás alapja a bimbós virág. kerék l. J: ’Calendula officinalis. 1998: kenyérbélvirág (Priszter 322). 1807: Kenyérbél virág (Magy.ken f 238 keresztesf gyökerére utal lat. kenyérbél-cickafark’. ném. A madárkenyér névadás alapja a növény kicsi. Fasankraut ’fácánf ’. amely szétmorzsálható. kenyérbélvirág l. J: ’Gentiana cruciata. crux. Ember és növényvilág 198. küls tulajdonságából a növény varázserejére következtettek. Ganselkraut ’libaf ’. 346). 484).’. || madárkenyér N. barna. Ember és növényvilág 198). J: ’Achillea ptarmica. || keresztesgyökér 1783: KereÐztes gyökér (NclB.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Diószegi és Fazekas alkotása. cipó alakú termése.’. peukedanós ’keser ’) elnevezés is. a cickóró ’Achillea’ (1807) utótagot Diószegi és Fazekas nemzetségnévként használja. ném. || kenyérbélvirág 1. || kenyérbélcickóró 1807: Kenyérbél Tzitzkóró (Magy.

A keser f ’orvosi pemetef ’ (6.’. 861. 416). hogy a növény „Levelei hoſzſzak. keresztgyökér ’közönséges aggóf ’ (1. || keresztgyökér 1775: KereÐzt gyökér (Csapó 229). 1783: KereÐzt gyökér (NclB. 1798: KeserÍ-fÍ (Veszelszki 439). 280). 375). Ö: sas~. vidraf ’. a keser f utótag nemzetségnév ’Persicaria’. F vészk. Creuzwurz (NclB. ol. 1841: keserüf (Barra 313). A kígyógyöker keser f ’kígyógyöker keser f ’ (7. aquilegia (< lat. kering l. Növénynevek 36–40. ▌ 3. de szagtalan növény” (Barra 274). ördög~ kesely f 1577 k. J: ’Gentiana cruciata. 1783: keÐerü gyökér (NclB. A keser ’vidraf ’ (2. nagyon öblöſſek.: Genciana: Kesserw Gÿewker (Ortus: RMGl. fr. keſerü kedvetlen izüek” (Csapó 246). J: ’Aquilegia vulgaris. 345). A kereszttövis a ném.alapszava ugor kori. — borsos ~ 1948: Borsos keser f (MagyGyógyn. Mollay. J: ’Senecio vulgaris. hogy a virágos szár keser anyagokat (pl. J: ’ua. 1783: KereÐzt-fü (NclB. keresztgyökér l. || keser gyöker f 1775: KeÐerü gyökerü-fü (Csapó 260). križatica. vö. J: ’ua. J: ’Verbena officinalis. 1775: KeÐelö-fü (Csapó 57). Kreuzblum stb. 1813: Keser f (Magy. keresztf kereszttövis — római ~ 1948: római kereszttövis (MagyGyógyn. a hatóanyagok kivonata étvágyjavító hatású: „Igenkeserü. kÿth deakul Aquilegianak hÿnak” (OrvK. keresztesgyökér.. tövis utótagra l. aquila ’sas’) fordítása. 1578: Keſer×gyxkeret gr. 1578: Keſelx f× (Melius 63). J: ’Gentiana lutea. Mollay. 163). 346) is hatással lehetett a névalkotásra. crusada. szapora zsombor’. réti harangláb’. varjútövis’. 1783: keÐerü-fü (NclB. sasf .-hv. A névadás magyarázatára l. hogy a növények valamely része kesernyés íz . Kreutzwurz (Veszelszki 407) fordítása. ▌ 4. a keser f elnevezés növények névadásának alapja.) jelz magyarázata.keresztf 239 keser gyökér lunk a keresztesf névre analógiát más európai nyelvekben. sárga tárnics’. J: ’Marrubium vulgare. 346). J: ’Alo( sp. keser gyükér (ÚMTsz. de a ném. J: ’Menyanthes trifoliata. 1998: borsos keser f (Priszter 450). 564/ 28). 1998: kígyógyöker keser f (Priszter 450). J: ’Rhamnus cathartica. kis ezerjóf ’. UEWb. ▌ 6.) valószín leg a lat. magyarázatára l. 1775: KeÐerü-fü (Csapó 246).’. J: ’Sisymbrium officinale.) a növény mai hivatalos elnevezése.: „Keſelÿw fwnek. kígyógyökér. — háromlevel -~ 1798: Három levelÍ keserÍ-fÍ (Veszelszki 454). . háromlevel f . keresztesf . A borsos ’borsos keser f ’ (3. (Melius 57). 1783: KereÐzt-fü (NclB. Creuzwurz (NclB. A keresztesgyökér a ném. A keresztf . vízibors (→ bors). 1775: KereÐzt-fü (Csapó 260). J: ’Centaurium erythraea. — N.’. keresztformájúf resztesf l. ▌ 7. A ’kis ezerjóf ’ (5. Marzell Gentiana cruciata a. ▌ 2. a névadást azzal indokolja. ▌ 2. 346) tükörfordítása. Kreuzdorn tükörfordítása. keser gyökér 1. A névadás magyarázatára l. 1775: Ke- serü-fü (Csapó 26). A keresztf ’kígyótárnics’ (2. hogy a növény „levele igen keserü” (Barra 294). 1783: KeÐerü-fü (NclB. kígyógyöker keser f ’. eritaurin) tartalmaz. A keser f ’vasf ’ (1. J: ’Persicaria bistorta. J: ’ua. ’az epe ízéhez hasonló íz ’ jelentés . 322). még földepe. Növénynevek 37–38. 1841: keserüf (Barra 274). közönséges aggóf ’. croisette. — Ö: madár~.). ▌ 5. 416). a kígyógyöker jelz magyarázatára l. 1578: Keſer× gyxkér (Melius 142).) Csapó alkotása. 82). keser gyökér. — kígyógyöker ~ 1948: Kígyógyöker keser f (MagyGyógyn. J: ’Persicaria hydropiper. A névadás szemléleti háttere a kereszt formát mutató (keresztben átellenes) levélállás. 2. erythrocentaurin) és glikozidokat (pl. borsos keser f ’.) a növény levelének ízére utal: „levele keserü izü” (Barra 313). ▌ 2. A kesely f a lat. hogy a növény csíp s íz . Cruciata fordítása..) jelz t az indokolja. ke- keresztf 1. 335). A keser f keser.) keser f nevének alapja. 1775: KereÐzt-fü (Csapó 229). Cre×tÅzwurtÅ (Melius 82). ném. kígyótárnics’. vö. 1525 k. szb. vasf ’. keser f 1. orvosi pemetef ’.) a ném. varjútövis. porcsin~. a háromlevel jelz re l. 363).

Mikor ki iò à fxldbxl ollyan mint à Kigyo nyelw. tavaszi kankalin’. szártalan kankalin + Primula veris subsp. keszty virág 1775: KeÐztyü-virág (Csapó 148). 335). J: ’ua. J: ’Helleborus niger. — ~gyökér N. J: ’Glycyrrhiza glabra. ami megízlelve igen keser .: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. hogy mikor kihajt a növény. közönséges sárkánykontyvirág’. az el tagra l. 255). fekete hunyor’. kígyóf 1500 k. 1520 k. ▌ 2. 1948: kígyóf (Halmai 38).’. A kígyóf a lat. kígyóf .). igazi édesgyökér’. ▌ 4. A keszty virág elnevezést az indokolja. nagy bojtorján’. J: ’ua. pirosló hunyor’. repkény keze l. UEWb. tekert Gy[ökér] .: RMGl. 1775: Kigyó-fü (Csapó 116). J: ’Arctium lappa. A fekete hunyor (2. hogy „Vir. hogy a kankalin virágzata keszty höz hasonló. keser gyökér A kéthímpázsit Diószegi–Fazekas alkotása. 1578: Kigyó f×nec gr. 255). F vészk. serpentaria (lat. Bitterwurz tükörfordítása.) elnevezés valószín leg a növény régi lat. Hele Better ’heilig Bitter’. hegyes: „Kigyó f×nec is hiyác. b): RMGl. A keser gyökér ’aloé’ (2. veris.) kígyóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. J: ’Helleborus purpurascens. hogy a növény pázsitf féle. hogy a növény hatóanyaga többek között az aloin nev keser anyag.) és pirosló hunyor (4. kígyónyelv. SchlangwurÅ ’kígyóf ’. || istenkeszty N. dracō ’sárkány. Ember és növényvilág 198). 96). vö. kígyóf gyökér. 861. hogy a növény gyökere tekerg s. a név arra utal. 1590: Serpentina: Kegyo fé (SzikszF. krisztus~ (→ krisztustenyere) keser lapubojtorján 1807: keser lapu Bojtorján (Magy. kígyógyökér 1813: kígyó. — szagos ~ 1807: szagos Kéthímpázsit (Magy. Marzell Aloe a. magyarázata. lapu. J: 1775: ’Primula veris subsp. A névadás alapja. illatos borjúpázsit’. keser magúf 1533: Glycyrrhica uuglo liquiricia: Sießholcz: kxsserx mago fy (Murm. A keser gyökér ’sárga tárnics’ (1. kétiksz repkény l. 455). basilisca (< gör.’az epe ízéhez hasonló íz ’ alapszava ugor kori és a mag ’termés’ -ú melléknév képz s származékának az összetétele. Csapó így magyarázza: „Ez egy araſzni fünek keſztyü-forma virágai vagynak” (Csapó 148).) a ném. J: ’Anthoxanthum odoratum. F vészk. és a népi gyógyászat els sorban a növény gyökerét használja: „Chak az gyxkerenek vagyon hazna” (Beythe 58a). a keser .: Kéthímpásit (Julow 266). Csapó azt írja: „A’ fekete hunyort kigyó-fünek helytelenül nevezik. istenkesztyüje (ÚMTsz. A névadás alapja talán a növény hüvelytermésének jelentéktelen magja. A névadás alapja. ném. A kígyóf ’kígyótárnics’ (3. kígyó’ kicsinyít képz s alakja) is hatással lehetett. J: ’Anthoxanthum. a név Diószegi–Fazekas alkotása. R. A kéthím el tag magyarázata. kígyótárnics’. hogy a növény gyökere keser íz . a névadás magyarázatára l. kéthímpázsit 1807 e.’. Idegen nyelvi megfelel re vö. veris. serpēns ’kígyó’. J: ’Gentiana cruciata. 257). az nap nem félhet a’ kígyó-tsipéÐtfl” (Veszelszki 194). Veszelszki még azt is hozzáteszi.: RMGl. 1783: Kigyó-fü (NclB. 2-hím ” (Magy. kígyóf gyükér (Péntek–Szabó.. 1798: KeÐztyÍ-virág (Veszelszki 72). a pázsit utótag szláv eredet . 96). kígyóf (Péntek–Szabó. 346). ▌ 3. mert más fü az” (Csapó 117). tavaszi kankalin’. keser gyöker f l. — N. F vészk. 1783: KeÐztyü-virág (NclB. A névadásra a lat. a bojtorján utótag nemzetségnév. A keser lapubojtorján összetett szó.: Serpentaria: kegÿo fÿw (Herb. oly hegyes. 256). hogy véd a kígyócsípést l: „Ha pedig valaki a’ kezét e’ gyökérrel meg-dörsöli. ném. Ember és növényvilág 198). (Melius 89a). melynek keser. gen. serpentis) fordításával jött létre.keser lapubojtorján 240 kígyógyökér aloé’. basiliskos ’kígyó’) alapján jött létre.: RMGl. | 1798: ’Primula vulgaris. 1903: Kígyóf (Hoffmann–Wagner 111). az ſÅára czepegtetxt ſÅin×” (Melius 89a). Mélius azzal magyarázza. borjúpázsit’. J: ’Dracunculus vulgaris. A keser magúf egyedi adat. Marzell Glycyrrhiza glabra a. dracunculus (< lat. NaterwurÅ.) Melius alkotása.

hogy a növény gyökerei kígyószer ek. 1807: ’Echium. kígyógyöker keser f l. A növényt kígyóharapás ellen használták (sikertelenül).’. A kígyólevel f népi név. 354). a névadás magyarázata. 82).’. kígyógyom’.) és ’kígyóhagyma’ (2. kígyóhoz hasonlíthatóak. J: ’Colchicum autumnale. 1595: Kigyo hagyma (Beythe 48a). id eſt Lingua Serpentis. Mollay. Melius még a név ném. Diószegi–Fazekas alkotása. A kígyógyökér ~ kígyógyöker f a ném. Ember és növényvilág 221). Kigyo nyelw” (Melius 90). 429). Diószegi– Fazekas így magyarázza a nevét: „ſzára virágzás el tt kígyósonn öſzvetekeredik” (Magy. — egylevel ~ 1813: Eggylevel Kígyónyelv (Magy. A névadás magyarázata a lomblevél nyeléb l kiágazó term füzér. ſzaga. 1998: egylevel kígyónyelv (Priszter 439). ▌ 2. J: ’Gentiana cruciata. snake weed ’kígyóf . 1998: kígyószisz (Priszter 365). J: ’ua. A kígyóhagyma ’ szi kikerics’ (3. kígyóf . | közönséges ~ 1998: közönséges kígyónyelv (Priszter 439). 346). A névadás magyarázata részben a növény képzelt erejével kapcsolatos.. Melius és Veszelszki így magyarázza: „egy koroya vagyon. kígyóhagyma (Péntek–Szabó. basiliskos ’kígyó’) hatására jöhetett létre. közönséges kígyószisz’. 372). J: ’Plantago lanceolata. N. A kígyónyelv f ’kígyótárnics’ (2. 1998: kígyónyelv (Priszter 439). ném. J: ’ua. óphis. Es az egy leuélbxl mint egy Kigyo nyelw ollyan ix ki” (Melius 90). basilisca (< gör. Növénynevek 46–47. J: ’ua.. F vészk. valamint a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. 363). 1783: Kigyó-gyökerü-fü (NclB. || kígyós hagyma 1813: kígyós Hagyma (Magy. || ~f 1948: Kígyógyökérf (MagyGyógyn. || ~f 1. a kígyó el tag a lat.’. — közönséges ~ 1998: közönséges kígyószisz (Priszter 365). Natterwurz tükörfordítása.’. A kígyónyelv(f ) Melius alkotása a lat. J: 1807 e. 388). azert íze. egy leuele. 2. 1783: Ki- gyó nyelv (NclB. 1578: Kigyo nyelw f×uet gr. F vészk. J: ’Persicaria bistorta. megfelel jét is megemlíti. 279). mellybfl egy kígyó-nyelvhez haſonló fúrkós. | 1998: ’Echium vulgare. 528).: Kígyószisz (Julow 256).kígyóhagyma 241 kígyószisz (Magy. glôssa ’nyelv’).: RMGl. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. J: ’ua. óphios ’kígyó’. 1590: Ophioglosson: Kegyo nyelé (SzikszF. vö. Echium fordítá- .) elnevezés valószín leg a növény régi lat. J: ’Allium ursinum. két-felfl ravatos ſzáratska magát ki-tolja” (Veszelszki 280). 156). A kígyószisz nemzetségnév. 1783: Kigyó nyelvü-fü (NclB. mérges vad harapást gyógyító f kígyónyelv 1578: Kigyo nyelw. ang. kígyótárnics’.) névadás alapja részben a hosszú kígyószer levél. kígyóhagyma’. áhiA ’kígyó’). J: ’ua. „Ennek az egygyes kövér levele ollyan mint az úti-fÍvé. ill. neve is: Echium (< lat. 2.’. F vészk. lándzsás útif ’. J: ’Allium scorodoprasum. erre utal a lat. 1807: Kígyószisz (Magy. ereje mind egy bordából valók” (Veszelszki 401). kígyógyöker keser f ’. közönséges kígyónyelv’. 1775: Kigyó-hagyma (Csapó 115). kígyószisz’. 1998: kígyóhagyma (Priszter 295). echidna ’kígyó’ < gör. Lingua Serpentis ’kígyónyelv’ mintájára jött létre: „Opiogloſſon. keser f kígyóhagyma 1. J: ’Ophioglossum vulgatum. 355). 2. A kígyóhagyma a ném.’.’. ▌ 2. hosszúak. hogy a levelek vékonyak. (Melius 90a). részben pedig a kígyószer gyökérre utalhat. échidna ’kígyó’ < gör. F vészk. 429). J: ’ua. Ophioglossum (< gör. Kigyo nyelue (Melius 90). 1783: Kigyó nyelvü fü (NclB. A névadás magyarázata. Schlangenknoblauch ’kígyófokhagyma’ részfordítása. Veszelszki ezt írja: „A’ fokhagyma’ mondérja van rajta. a lat. échis ’kígyó’ < óind. részben a kígyóhagymához való hasonlóság. vö. kígyószisz 1807 e. Schlangenwurtz. Marzell Gentiana cruciata a. kígyólevelüf (MagyGyógyn. 372). szi kikerics. Naterzunglin (Melius 90). medvehagyma’.) vadon növ hagymafajok. J: ’ua. Genaust ophiocárpus a. Idegen nyelvi megfelel re vö. A kígyóhagyma ’medvehagyma’ (1. snake root ’kígyógyökér’. 1775: Kigyo-nyelvü-fü (Csapó 139). kígyólevel f N. F vészk. kígyómarást gyógyító f l. 226). 1783: Kigyó-hagyma (NclB. ▌ 3. els sorban a növény tavaszi levelei’. gen. || kígyógyöker f 1775: Kigyó-gyökerü-fü (Csapó 274).

— királydárdácskája 1664: „vad-foghagymának neveznek. 381).: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. szorong) és zöngétlenüléssel fejl dött tovább a magyarban. 1813: Kígyótráng (Magy. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. Marzell Anemone nemorosa a. F vészk. kikeri. 1998: kígyótárnics (Priszter 383). 1807: Királydárda (Magy. az el tagra l. égi~ kininfa l. 47). — N. | 1783: ’Dracunculus vulgaris.: Kegÿo Trangoth gr. 376). kökörcsin kikeletif — fehér virágú ~ 1783: Fejér virágu kikeleti-fü (NclB. közönséges sárkánykontyvirág’. az utótagra l. 1577 k. 1948: Kígyótrank (MagyGyógyn. hogy a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. 1578: Kigyo tranck (Melius 89). TESz. kés bb megkékülnek. F vészk. 1590: Dracunculus: kigyotrangh (SzikszF. slangenkruid ’kígyóf ’. a névadás alapja. 1807: Kígyotráng (Magy. Marzell Lycopus europaeus a. kikirincs l. amelyek nyíláskor pirosak. kígyótráng (Csapody–Priszter.. Diószegi–Fazekas névadását azzal indokolja. terj ke~ kígyótárnics 1966: kígyótárnics Csapody–Priszter. tárnics. F vészk. amib l a latinul jól tudó orvosbotanikusok elvonhatták az unculus képz t. közönséges sárkánykontyvirág’. kígyóf . kökény kirágott gyöker f l.: RMGl. A növény virágzata kék virágokból áll. hogy a növényt els sorban lázcsillapításra használták. 1783: Kigyó trang (NclB. 1595: Kigyo trank (Beythe 51a). J: ’Arum maculatum.. ágas aszfodélusz’. 520). J: ’Anemone nemorosa. mérges vad harapást gyógyító f . Genaust dracónis a. MNövSz. kikirics. Schlangenkraut ’kígyóf ’ (< lat.). Serpentaria (< lat. kikerincs.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 716). Gencius ~ füve. avagy Haſtula . A kikelet ’tavasz’ a kikel igéb l keletkezett -et képz vel. a virágokból emelkednek különböz hosszúságú. J: ? ’Persicaria bistorta. kökörcsin kínaf 1903: kina-f (Hoffmann–Wagner 6). viper’s grass ’viperaf ’.) kérgét. A kígyótrank ’foltos kontyvirág’ (2. 1798: Kígyó-trank (Veszelszki 193). J: ’Asphodelus ramosus. 1775: Kigyotrang (Csapó 137). J: ’Lycopus europaeus. kikín. EWUng. snake flower ’kígyóvirág’. kivágott gyöker f király l. dracunculus ’kis sárkány’) részfordítása... vízi peszérce’. 82). 255). ezek a kígyószájból kinyúló kígyónyelvre emlékeztetnek. J: ’Artemisia dracunculus. 1948: kígyótráng (MagyGyógyn. Az elvont szóalak n járulékhang betoldásával (barlang. Märzenblume ’márciusi virág’.kígyótárnics 242 királydárda sa.) és ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. kígyógyöker keser f ’. közönséges sárkánykontyvirág’. 1903: kikeleti f (Hoffmann–Wagner 115). A kígyótrank ’tárkonyüröm’ (4. dracunculus szó volt. tárkönyüröm’. J: 1583: ? ’Dracunculus vulgaris. illet leg a tövet. A kígyótrank összetett szó. 156). Natterkraut ’kígyóf ’.: RMGl. az utótag a hangutánzó eredet szisz. J: ’Gentiana cruciata. 1783: Kigyó-trank (NclB. holl. || kígyótrank 1. ▌ 4. valamint az. serpēns ’kígyó’) (Melius 89) fordítása. J: ’Persicaria bistorta. kígyószisz l. 2. Vö. ▌ 2. 422). — Ö: terj ke~. ang. F vészk.) valószín leg a ném. 103). Genaust echídne a. az el tag a lat. 363). viper’s herb ’viperaf ’. hajlott porzói. A névadás alapja. A kínaf a ném. mint a valódi kínafa (Cinchona sp. ▌ 3. hogy „Hasonlít a’ kígyó’ sziszeg szájához” (Magy. el zménye talán a lat. hogy a ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. terj ke (→ terjékf ).) gyökere tekerg s. A kígyótárnics összetett szó. kígyógyöker keser f | ? Dracunculus vulgaris. Natternkopf ’kígyófej’. kígyótrankf 1500 k. Idegen nyelvi megfelel re vö. vö. 231). kincs l. 112/18). Szent László ~ füve (→ Szent László füve) királydárda 1. kikarics l. 1948: kígyótrank (MagyGyógyn. 310). (OrvK. kígyótárnics’. berki szell rózsa’. Osterblume ’húsvéti virág’. MNövSz. Chinakraut tükörfordítása. a név magyarázata. a tráng utótag bizonytalan eredet . 1583: kygyo trank Dracunculus (Clusius–Beythe 7: BotTört. Marzell Echium vulgare a. kikerics. foltos kontyvirág’. ném. a névadás alapja a növény korai virágzása. Échium a. 127).

A királydárdácskája ~ királydárda a latin hastula regia tükörfordítása. 159). J: ’Tribulus terrestris.’. ▌ 2. N. J: ’ua. király káposztája l. királygyertya (Szegsz. Az elnevezést a növény küls megjelenése motiválja: méternyire is megnöv egyenes szára. A királynyila a királydárdácska hatására keletkezett. F vészk. 159).: Eupatorium: keralne azzon kapozthaya (Növ. J: ’Asphodelus albus. közönséges párlóf ’. A szöszös ökörfarkkóró (2. ſzáraz fövenyes utakon el-fut (Csapó 268). tüskés. a növények dárdaként állnak a réteken. Növénynevek 75–77. Herba Regia (Melius 95) tükörfordítása. 1783: Király-fü- ve (NclB. 1998: királydinnye (Priszter 525).’. ang. királyné káposztája N. ▌ 3. a királydinnye a szláv eredet király ’uralkodó’ és a szláv eredet dinnye összetétele. királydárda királydinnye 1807: Királydinnye (Magy. 1775: Király-gyertya (Csapó 203). Mollay.). 7: 381). ezért kapta a jelentéktelenséggel ellentétes királydinnye és királyné asszony dinnyéje nevet. molyhos ökörfarkkóró’. hogy a növény homokos mez kön fordul el . Kxnigs kerÅen (Melius 146). — ~tartó 1841: királygyertya tartó (Barra 332). 1775: Király dárdátskája (Csapó 139). J: ’ua. lat.: RMGl. királygyertya 1. 159).: RMGl. 1520 k.’. orvosi somkóró’. 268).) királydárda neve a R.’. | király káposztája 1525 k. a név nem maradt fenn. mezei iringó’. J: ’ua. virágos szára gyertyaszer en kiemelkedik a réteken. J: ’Melilotus officinalis. A királygyertya a lat. 1560 k. J: ’Verbascum phlomoides. Marzell Tribulus terrestris a.: Tribulosa: keralne azzon dÿnÿeÿe (Ortus: RMGl. 380). a névadás magyarázata.: RMGl. királynéasszony káposztája (Varró 77). királydárdácskája l. királydinnye királyné asszony káposztája 1. szöszös ökörfarkkóró’. 1578: Királyné aſÅſÅony kapoſÅtayánac gr.: Eupatorium: Keral kapozthaÿa (Ortus: RMGl. ▌ 3. 182). a névadás magyarázata. ▌ 2. || királynyila N. ném. . 1783: Király dárdátskája (NclB. — földi ~ 1998: földi királydinnye (Priszter 525) J: ’ua. Candela Regia (Melius 146) tükörfordítása. hogy a növény és gömböly termése jelentéktelen.’. — N. J: ’ua.’. amely alulról felfelé elkeskenyed . orvosi somkóró’. A földi jelz magyarázata. (Egészség Isten patikájából 9). J: ’ua. Melius alkotása. 1807: Királygyertya (Magy. király nyila (Nyr. 172). 1775: Királyné AÐzÐzony kápoÐztája (Csapó 239). MagyGyógyn. 1948: királygyertya (MagyGyógyn. szöszös ökörfark-kóró’. fehér aszfodélusz’. Mollay. F vészk.’. királyf 1578: Király f×ue (Melius 95). pompázatos dolgok gyakran kapják még a királyi jelz t. pompás virágzata. kiráj-gyertya (Nyr. J: ’Melilotus officinalis. a termése gömböly . J: ’Agrimonia eupatoria. hogy ezeknek a növényeknek a hosszú. J: ’ua. 280).: Batis genus herbe aculeate sponte nasientis: kyralne azzony dinnye: vel: szamar tówys (GyöngySzt. || királyné asszony dinnyéje 1525 k. 84). 380). ▌ 2. „ſzára f ldreter lt” (Magy. királyné asszony káposztája királyné asszony dinnyéje l. királygyertya alapján jöhetett létre. Növénynevek 65. 1590: Tribulus syluestris: Kiralyne aszony dinnyeie (SzikszF. földi királydinynye’. king’s clover. a hastula regia szabad fordítása. F vészk. felt n . 339). mert a nagy.királydinnye 243 királyné asszony káposztája Regia. J: ’ua. királyné gyertyája 1998: királyné gyertyája (Priszter 308). 132). (Melius 95). 1578: Király gyortya (Melius 146). 1903: királyné asszony káposztája (Hoffmann–Wagner 97).’. | királyné tüskés káposztája 1798: Királyné tüskés kápoÐztájának gr. Király dárdácskának” (Lippay I: 75). | királyné káposztája N. messzir l dárdához hasonlító formát mutat. J: ’Eryngium campestre. királyné káposztája (MagyGyógyn. 268). Idegen nyelvi megfelel re vö. 1783: Király-gyertya (gyortya) (NclB. — N. J: ’Verbascum thapsus. Idegen nyelvi megfelel re vö. A királydinnye és királyné asszony dinynyéje valószín leg magyar alkotások. (Veszelszki 144). 1775: Király-fü (Csapó 239). és azért a királyé. 357). J: ’Verbascum phlomoides. 406). 40: 104). A királyf a R. Királydárda (MagyGyógyn. királynéaszszony káposztájának gr. királyné káposztája (Jávorka 536.

A kirágott gyöker f és elharapott gyöker f a korai XVI. J: ’Vaccinium myrtillus. Pantoufes de Marie.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 35).: Kochÿordot ecÅettel es roſa olaÿal teorÿ eoÅwe” (OrvK. orvosi kocsord’. király káposztája.’. kocsord a. | orvosi ~ 1998: orvosi kocsord (Priszter 451). s t esetleg a ném. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Tropaeolum majus.. ném. elharapottf ) mintájára keletkeztek. 200). Königskraut ’király füve. farkasöl sisakvirág’. 263). Reiherschnabel tükörfordítása. királyné asszony káposztája királynyila l. Eupator király füve’ elnevezés is. 200). kökörcsin kivágott gyöker f 1578: ki vágot gyxkere f× (Melius 155). Vö..’. sarkantyúvirág. kénkövesgyökér. A kocsord ismeretlen eredet . amelyek szépsége királyi. ném. narancssárga. királydárda királyszín virág 1775: Király Ðzinü virág (Csapó 279). A királyszín virág szláv eredet király ’uralkodó’ elemének magyarázata.: Kukojtza (Julow 258).-i eupatoria.. F vészk. Kisasszony papucsa (MagyGyógyn. hogy a gyöktörzs vége olyan.királyszín virág 244 kokojsza A királyné asszony káposztája. ang.-i nevek (kivágott gyöker f . 361). Eupator király nevéb l) név. 377). Delphinium consolida a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. succisa (< lat. J: ’Peucedanum. — kénköves ~ 1807: kénköves Kotsord (Magy. ang. hogy a virágok formája szintén cipell kre emlékeztet. 1783: Király Ðzinü virág (NclB. — fanyal ~ 1807: fanyal Kukojtza (Magy. bürökgémorr’. 1807: Kukojtza (Magy. pirosas. J: ’Aconitum vulparia. ▌ 2. J: ’Succisa pratensis. F vészk. N. Ember és növényvilág 198). 1775: El-harapott-fü (Csapó 210). A királyné káposztája ’orvosi somkóró’ (2. J: ’Peucedanum officinale. lép~ Ki-rágott gyökerü-fü (Csapó 210). a tüskés jelz magyarázata. áfonya’. TeuffelſbiſÅ ’ördögharapása’ (Melius 155). hogy a virágok színe sárga. succésus ’alul elvágni’ < succédere) mintájára jöttek létre. Storchen ſchnabel ’gólyaorr’. Genaust eupatória a. szakny. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. 2. Ulrich 7. F vészk. J: ’Arctostaphylos uva-ursi.) népi elnevezés. eupatorium (< talán VI. mezei szarkaláb’. ▌ 2. a királyi színnek felel meg. ördögharaptaf . AbbiſÅ.’.) szúrós. 329). orvosi medve- . TESz. ném. fr. A kócsagorr valószín leg a ném. kisasszonypapucs 1. A mezei szarkaláb (2. 329). || kirágott gyöker f 1775: kócsagorr 1948: kócsagorr (MagyGyógyn. 1783: Kukojza (NclB. a név a virág formájára utal.) kisasszonypapucs nevének magyarázata. 1807 e. A kisasszonypapucs ’farkasöl sisakvirág’ (1. kocsord a. Marzell Aconitum anthora a. mintha kiharapták volna vagy egy darabot kivágtak volna bel le. J: ’Succisa pratensis.’. hogy a ’mezei iringó’ (3. a névadás magyarázata. nagy sarkantyúka’. J: ’ua. devil’s bit ’ördög harapása’. Herrgottsschühli. medvesz l ’. F vészk.) és ’mezei iringó’ (3. Muttergottesschucherl. kivirics l. a kénköves jelz re l. kocsord’. Marzell Erodium cicutarium a. ördögharaptaf ’. EWUng. Hasonló típusú névadásra l. Melius 410. Idegen nyelvi megfelel re vö. de a névadásra hatással lehetett a lat. J: ’Consolida regalis. 362). | sziki ~ 1998: sziki kocsord (Priszter 451). 1807: Kotsord (Magy. kisasszonypapucs (Péntek–Szabó. a növény társneveit: angyalbocskor. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Aconitum napellus a. J: ’ua. királyné káposztája valószín leg magyar alkotások. ördögharaptaf ’. J: ’Arctostaphylos. ill. királyné káposztája l. F vészk. 152). J: ’ua. Szabó. kisebbít f l. Genaust Succísa a. || elharapottf 1578: El harapot f× (Melius 155). 262). — vad~ 1813: vad Kukojtza (Magy. 1798: El-harapott gyökerÍ-fÍ (Veszelszki 314–5). kokojsza 1. N. J: ’ua. Marzell Agrimonia eupatoria [6] a. J: ’Erodium cicutarium. 1783: Ki-vágott gyökerü-fü (NclB. kocsord 1577 k. stork’s-bill ’gólyaorr’. sz.. 96). || elharapott gyöker f 1783: El-harapott gyökerü fü (NclB. A kivágott gyöker f és az elharapottf nevek a lat.

közönséges párlóf ’. földi királydinnye’. harvest lice. hogy a növény „levele fanyar keserü izü er sit ” (Barra 254). ném. kankoj. κόγκολη ’egy fajta gyomnövény a gabonában’ a déli szláv nyelvekb l való. A koldustet ’közönséges párlóf ’ (4. konkáj (Nyatl 1: 15). J: ’Conyza. J: ’Cynoglossum officinale. J: ’Agrimonia eupatoria. beggar’s buttons ’koldus gombja’.koldustet 245 konkoly sz l ’. a közönséges ebnyelv f (2. 17). 132).’. Idegen nyelvi megfelel re vö. ruhához ragadó termés. 1783: Kóldus tetü (NclB. A kónizs Diószegi–Fazekas alkotása. koldustet (MagyGyógyn. кýколь ’konkoly’.).). 470). F vészk. vetési konkoly | a gabonát megrontó gyommag’ (Szabó. a közönséges párlóf egyéb elnevezéseivel. к]клица sz. 1583: konkoly (Clusius–Beythe 7: BotTört. szlk. 1578: Konkoly (Melius 63). 367). vadóc) neve’.) név keletkezésének indítéka a bojtorján tüskés. blg. a név valószín leg a ném. Agrimonia eupatoria a. — ~fa 1903: kukojczafa (Hoffmann–Wagner 86).: ÅiÅania: concol (SchlSzj. a lat. erdei peremizs’. ang.’. kúkoľ. — búza között term ~ 1578: Buza kxzxt termx Konkoli (Melius 63). katibolha. A konkoly a vetésekben gyakori különféle gyomnövényeknek a neve. koriander koldus l. kókolj. Koldustet (Jávorka 536). nemzetségnév.) koldustet elnevezésének alapja a tüskés. ilyen nemzetség ma nincs’. ▌ 3. F vészk.. ▌ 4. F vészk. 470). A kokojsza ’orvosi medvesz l ’ hasonlóság alapján kapta nevét: alacsony. közönséges ebnyelv f ’. 1948: koldustet (MagyGyógyn. konkó (OrmSz. 1775: Koldus tetü (Csapó 268). kokojsza a. konka (MTsz. — N. berzenkedik a. A koldustet ’nagy bojtorján’ (3. J: ’Arctium lappa. (Barra 254). EWUng.) koldustet elnevezésének magyarázata szintén a növény tapadós termése. kankaj. vö. 1903: kódistet (Hoffmann–Wagner 31). 280). konkoj (Péntek–Szabó. szln. N. ang. F vészk. vö. lator~ (→ lator koldus lába sebesít f ) koldustet 1. 324). szb. megfelel szó megtalálható a többi szláv nyelvben is. 1807: Konkoly (Magy. konko. ▌ 2. N. sz rféreg. idegen nyelvi megfelel kre vö.). coácăză. koma l. nagy bojtorján’. A berzedt jelz (berzed 1796: ’borzasan felmered’) arra utal. ▌ 2. prücsök~ kónizs 1807: Kónizs (Magy. — berzedt ~ 1807: berzedt Kónizs (Magy. Bubeläuse ’gazfickótet ’. konkáj. hogy a növény fészekpikkelyei felállók: „féſzke’ pikkelyi berzedtek” (Magy. Ember és növényvilág 199). F vészk. 470) névb l hozták létre. Diószegi–Fazekas így magyarázza a berzedt jelz t: „Berzedtt (Squarrosus) mikor az eggymást hátaló pikkelyek’ végei kihajolnak. 1807: Kóldústet (Magy. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka. egres.: TESz.. konka. | vetési ~ 1807: vetési Konkoly (Magy. kék búzavirág’. J: 1405 k. 126).: ném. örökzöld törpecserje bogyószer . coácă ă ’alacsony ribizli. J: ’ua. A földi királydinnye (1. J: ’Agrostemma githago. 326). 1775: Konkoly (Csapó 141). A fanyal ~ fanyar jelz k magyarázata. A kokojsza román eredet . csicsis~. EWUng. 470). kolandran l. Bettelläus tükörfordítása. N. F vészk. 1998: vetési konkoly (Priszter 293). — kék~ 1948: kék konkoly (MagyGyógyn.’. konkoj l. | 1807: ’Agrostemma. rom. Az újgör.hv. N. kúkolj. kokojsza a.-i conyza (Magy. J: ’Centaurea cyanus. *kYkoljь . Vö.. Melius 395). piros terméssel.).. J: ’Inula conyzae. | 1578: ’Agrostemma githago. 277). F vészk. konkoly | Agrostemma githago. | fanyar ~ 1841: fanyar kukojczának gr. F vészk. N. TESz. Pracherläuse. ang. J: ’ua. к]кьл. számtalan bojtorjánhoz hasonló termésnek adták a tet elnevezést. 276. 276). J: ’ua. áfonya’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. Ðzéllyelberzednek” (Magy. beggar lice.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. szakny. J: ’Tribulus terrestris. berzenkedik a. TESz. vetési konkoly’. 1405 k. or. 1998: konkoly (Priszter 293). vetési konkoly’. A konkoly szláv eredet . sz rös virágfeje.: ’vetésekben gyakori gyomnövények (pl. kunkoj (ÚMTsz. konkoly konkoly 1. Marzell Arctium lappa a.

és amelyben megtalálható a torzsavirágzat. A kontyosf magyarázatára l. fejl dött. 349). az el tag arra utal. 520). a búzavirág jellemz kék szín virágjára utal. 1595: Coriander (Beythe 79). kapotnyak kopottnyak 1578: Kopot nyaknac gr. A foltos/mocskos jelz a lat.). A koporsóvirág az ótörök eredet koporsó ’ládaféle. 520). graveolens. EWUng. hogy a kopott-nyak elnevezés jobb. 47). — ~f 1708: Kapott-nyak fÍ (PP. hogy a növény f szerként használatos. kopar. A búza között term körülírás Melius alkotása. TESz. Diószegi–Fazekas alkotása.’. | 1998: ’Arum maculatum. EWUng. konyhakömény 1841: konyha köménynek gr. 1948: kontyosf (MagyGyógyn. (Melius 58). 25: TESz. valószín leg az idegen eredet kapotnyak helyett az értelmesített kopott nyak jobban hangzott. Coriander (Lippay II: 20). a konkoly pedig arra vonatkozik. 191). 1783: Kóriándrom (NclB. kontyvirág 1807 e. 1798: kopott-nyak (Veszelszki 75). (Melius 89a). kontyvirág. tiszta z ldek. F vészk. 40: 111). vagy inkább kopott-nyak” (75). ebb l egyfel l konkol > konkó > konkõ > konku. SzlJsz. EWUng. Ö: sárkány~. hogy a virág fehér. 85). 91). kontyvirág’. 1683: Kopottnyak (Nyr. konyhazeller 1841: konyha Zeller (Barra 170).).: Coriandrum (OrvK. sz. J: ’Arum maculatum. a növény el fordulási helyére utal. F vészk. 278. 1807: Kontyvirág (Magy. foltos kontyvirág’. J: ’ua. A konyhazeller összetett szó. Kniezsa. Csapó József indokolja is a névadást azzal.: TESz. J: ’Apium graveolens var.. 349).. a névadás alapja. a növény levele néha fehér foltos: „Lev. 520). — foltos ~ 1998: foltos kontyvirág (Priszter 307). 1841: kopottnyak (Barra 387). TESz. hogy a növényt f szerként használják. koporsóvirág (MagyGyógyn.és fÍszeres könyvében”. 1872: kopotnyákot gr. hasonlóan a vetési jelz . 1577 k. kereklevel kapotnyak’. f szerkömény’. J: ’Arum maculatum. és szívesen ültetik temet kbe. másfel l pedig konkoj stb. 1578: Colandran Coriandrum. a konyha el tag jelzi. foltos kontyvirág’. J: ’Asarum europaeum. (TESz. zeller a.kontyosf 246 koriander ’gyomnövény. sz. kömény. Kolandran (NclB. J: ’Carum carvi.) jelz je (kék) megkülönböztet szerep . de van fejér vagy fekete fólttal jegyes level is” (Magy. maculatum ’foltos’ fordítása. kopotnyik l. Jan. magyarázata. kapor koporsóvirág N.).. F vészk. hogy a tölcsérszer buroklevelet belül lilás foltok díszítik. az utótagra l. 520). az utótagra l. így adja meg a növény nevét: „Kapotnyak. zeller a. J: ’Saponaria officinalis. TESz. a búzavirág egyéb kék jelz s neveivel: kék búzavirág (→ búzavirág). ill. XVI. zeller. szappanf ’. foltos kontyvirág’. hogy a levelek kopasz szárakon állanak: „Mogyoró-fák alatt és nedves Erdökben terem: A’ ſetét zöld veſe forma és hoſzſzú kopaſz ſzárakon álló (az honnét a’ kopottnyak-fü neve-is eredhetett) leveleknek tövében. 1798: Koriánder (Veszelszki 172).: Kontyvirág (Julow. kontyosf 1807: Kontyosf (Magy. A kontyvirág nemzetségnév. 265). koriander 1533: Coriandrum: Coriander: koriander (Murm. 1664: Coriander (Lippay II: 18). F vészk. amelybe a halottat eltemetik’ és a virág összetétele. hoſzſzú gyenge ſzárakon állanak a’ virágok” (Csapó 131). 419). (Barra 161). J: 1807 e. er sszagú zeller’. J: ’Arum maculatum’.. koriánder (Priszter . 1673: kopottnyák (Com. kopor l. v. fehéres buroklevele. vö. vége el tt. konkoly’ szava került át még a 10. A kopottnyak-féle változatok népetimológiás alakulatok. érthet bb. Perpenia a. | mocskos ~ 1807: motskos Kontyvirág (Magy. hogy a búzavirág vetésekben gyakori gyomnövény. kékvirág. 1948: Konyhakömény (MagyGyógyn.: Coriandrum: Coriander (De Herbis: RMGl.: RMGl. 1775: Kopottnyak-fü (Csapó 130). 1998: koriander. A legrégebbi alakváltozat a konkoly. A konty el tag magyarázata a virág tölcsérszer . 1807: ’Arum. 1998: kontyvirág (Priszter 307). 419). amely kontyszer en véd. A konyhakömény összetett szó. A kékkonkoly ’kék búzavirág’ (2. Veszelszki Antal is érezteti „fa.

coriandre. κορίαννον. második fele: kosmonjnözö ’Satyrion trifolium. J: ’Knautia arvensis. J: ’ua. korpaf 1807: KorpafÍ (Magy. som~lóhere. Koriander. κορίανδρον. J: ’Orchis. Stendelwurtz’ (NéNy. — Ö: agár~. ótvar. a kosbor névben) + mony ’here’ (l. kosbor kosmonyn sz XVI. 556). egérfark(~). 1807 e. F vészk. sokáig egy helyben ül’ melléknévi igeneve. kosb r l.’) átvétele. varf . coriander. EWUng korpa a. puncs~. campania~ kotlóvirág N. kapocs a.) megrövidült változatával. dut~. TESz. Geschröt a. lencse~. 1798: Kerti Koriándrom (Veszelszki 172). coriandrum. J: ’Lycopodium. F vészk. Az 1621-t l kezdve szótárból szótárba vándorló kosb r nyomdahiba eredménye. agárkosbor’. J: ’Coriandrum sativum. κολίανδρον ’ua. gordon(~). koszf 1578: koſÅ f×nec gr. Idegen nyelvi megfelel re vö. kosz. bogáncs~. a névadásnak mágikus hiedelem az alapja. és elhomályosult összetételként való magyarázata nem meggy z . ol. A korpaf szláv eredet korpa (vö. scabiosa (< lat. 107). J: ’Robinia pseudacacia. MNövSz. kosbor 1585: crataegonon: Kosbor (Cal. ökörfark(~).: Kosbor (Julow 265). sz. A kosbornak az ótörök eredet kos állatnévvel való összefüggése nagyon valószín .. J: ’Orchis morio. J: ’Adonis vernalis. kerti koriander’.. 556). látványos koronája. fehér akác’. kapocs a. EWUng. sepr ~ (→ sepr f ). A kosmonyn sz elnevezésben a növény különböz elnevezései keverednek: a kos ’állatnév’ (l. 1577 k. cukor~. jaj~. 494). (Melius 154). TESz. a név magyarázatára l. ném. szerint az el tag esetleg kapcsolatba hozható a kossal. tavaszi hérics’. hanem az állati eredet kivonatoknak is fontos szerepük volt. 1775: KoÐz-fü (Csapó 292). J: ’Orchis. scabiōsus ’durva. agárkosbor’. 1798: Korona-fa (Veszelszki 17). szamár~ (→ szamártövis). az agármony névben) + n sz ’növel . Nxßxf× a. szerelmi vágyat gerjeszt ’ (l. kóró l.: ’a b rr l lehámló apró fehér pikkely’) el tagjának magyarázata a növény pikkelyekkel borított termése: „Termése hoſzſzúdad F zér. — N. 421). Az utótag valószín leg az ótörök eredet bor ’sz l b l készült ital’ szó. UEWb. J: ’Lycopodium clavatum. coriandro. és az EWUng. | vetési ~ 1841: vetési koriándrom (Barra 168). 404). 556).’. a TESz. 1998: kapcsos korpaf (Priszter 421). koszorú l. mely szerint a növénynek rontó hatása van a kotlóra. som~. koleándert gr.. Értekezések a Nyelv. J: ’ua. ballangó~. az utótag pedig a borral vagy a ’herezacskó’ jelentés borék (1835: Tzs. a n sz f névben). 1516: ’horgas vég eszköz’) vonatkozik. fr.’. a szerelmi bájitalok és gyógyborok egyik fontos serkent növénye volt a kosbor. Ember és növényvilág 198). — ~f 1834: kos-b r-f (Kassai 3: 202).’. kosbor’. 1935: 184). kolandrán (Csapody–Priszter. A kotló ’költ tyúk’ a kotlik ’költ. A koriánder vándorszó. TESz. vö. — ~f 1775: Kosbor-fü (Csapó 297). mezei varf ’. A koronafa a latin eredet korona ’a fa terebélyes része’ el tagjának magyarázata a növény nagy. || kosb r 1621: kosbxr (MA. varádics(~) koronafa 1783: Korona-fa (NclB. — kerti ~ 1775: Kerti koriandrom (Csapó 141). A lat. pézsma(~). J: ’Orchis morio. ang.).és Széptud. szerint ismeretlen eredet . kotlòvirág (Péntek–Szabó. or. — Vö. korpa a.). Bockhode ’bakhere’. szenna(~). a . Bocksbeutel ’bakzacskó’. 1807: Kosbor (Magy.. J: ’ua. kosbor’. korpaf ’. 26/8: 16.koronafa 247 kotlóvirág 343). 869. кориáндр. nyers’ < scabiēs ’rüh. (ÚMTsz. F vészk.. cicfark~ (→ cickafark). fedelékes pikkelyekb l” (Magy. F vészk. katáng(~). kosmonyn sz . kapcsos korpaf ’. 267). — kapcsos ~ 1807: kaptsos KorpafÍ (Magy. coliandrum (< gör. 1783: Kosborfü (NclB. EWUNg. ném. A koszf a lat. A kosbor a TESz. hiszen a szerelmi alkímiában nem csupán a nemi vágyat serkent növényeknek. 1998: kosbor (Priszter 440). A kapcsos jelz az ívesen felálló oldalhajtásokra (vö. 1998: kerti koriander (Priszter 343). var’) fordítása. kenyérbél-cic~ (→ kenyérbélcickafark).

J: ’ua. paprat od kamena. 110). gö=em ’kökény’. kökän ’szilva. 1590: Acacia: Kôkkeny (SzikszF. AH. Steinfarn ’k páfrány’. J: ’ua. J: ’Cytisus scoparius. cinus: kekenffa (KolGl.: cirius: keken fa (SchlSzj. 426). Steinwurze (NclB. — fest ~ 1783: FeÐtö-kökény (NclB. Vö. k(kín. 1405 k. ném. Steinklee tükörfordítása. közönséges édesgyöker -páfrány’. J: ’ua.. jelentése ’söpr ’ (vö. 211). kökinye. orvosi somkóró’. nem tojik”. oszm. kotor 1902: ’söpör’). köcsögf . a): RMGl. s t a növény orvosi hasznára is utalhat a név: „Holyagban lévö kö miatt melly ember kinlodik. A névalkotás idegen nyelvi megfelel k alapján jöhetett létre.” „Ne vigyük be. kükíny (Nyatl. köcsögf N. csag. F vészk. 1783: Kökény-tövis (NclB. ang.1: RMGl. J: ’Melilotus officinalis. hogy a növényb l söpr t készítettek. Marzell Ceterach officinarum a. hogy a növény köves területeken fordul el . 1395 k. J: ’Rhamnus cathartica. 430) tükörfordítása.’.: RMGl. kükény. Idegen nyelvi példára vö. kökönye (Csapody–Priszter. EWUng kotor a. 213). 163. meggy’. Vö.: cirium: kwten (SchlSzj. UEWb. J: ’Prunus spinosa. k kény.). kininfa (Csapody–Priszter. 1470 k.’. steenkloover. 1798: Feſtf-kökény (Veszelszki 335). — fest ~ 1948: fest kökény (MagyGyógyn. vö. 2. varjútövis’.: Acacia: kekyn (CasGl. k kiny. kövek között n : „Terem a’ kfſziklák’ repedéseiben mint a’ kf-fali ruta” (Veszelszki 80).: RMGl. Marzell Melilotus officinalis a. J: ’ua. k(kény. „A tyúkok közé dobták. gogan ’kökény’. kotor a.: RMGl. k gyökér N. 2.).: cinum: keken (BesztSzj. 342). A k here a ném. az elnevezés szemléleti háttere az.: RMGl. 347. 376). szibarack. köcsögfüvet gr.’. ▌ 3. kökén l. MNövSz. k gyökér (MagyGyógyn. 373). kum. A magyarba került török alak *kükän lehetett. 1: 112). — fest ~fa 1813: fest . kekiny. 1998: kökény (Priszter 470). 426). a név magyarázata. Ember és növényvilág 198). kökäm ’kökény’.’. kikin-fa (MTsz.: cinis: keken fa (BesztSzj. 132). 1430 k. köcsögf nek gr. | ~tövis 1578: Kxkény txuis (Melius 26).kotronc 248 kökény növényt nem szabad leszedni. kipcs. 164). | hashajtó~fa 1813: hashajtó K[ökényfa] (Magy. TESz. A k fal a finnugor eredet k és a finnugor eredet fal összetétele. a növény sziklákon fordul el . ▌ 2. kökönye (MTsz. k fal 1911: k fal (Cserey. megszárított szára k keménység .. kotronc 1903: Kotroncz (Hoffmann– Wagner 145).: RMGl. A köcsögf ’öblös szájú edény’ jelentés köcsög el tagjának magyarázata. kökönnye. 1798: Kökeny-fa (Veszelszki 361). me megláttya a tyúk. mert nem lesz kotló. — ~fa 1395 k.. stone fern. kükin (ÚMTsz.. a névadás magyarázata a termés kék színe. 110). kék’ szóból származhat. kikín. sepr zanót’. közönséges kutyabenge’. hogy a növény f zetével a tejes edényeket forrázták ki. A kökény ótörök eredet . (ÚMTsz. 426). Marzell Polypodium vulgare a. J: ’Orobanche sp. A kotronc a hangutánzó eredet kotor származéka. vö. 211). a névadás magyarázata. vajvirág’. MNövSz. tyúkszem. 1590: Prunus syluestris: Kôkeny fa (SzikszF. 213). 342). k méz. J: ’Frangula alnus.: RMGl. 376). Ember és növényvilág 198. J: ’ua. k here 1948: k here (MagyGyógyn.). „A következ hiedelmek élnek: a kotlóvirágot nem szabad leszedni. tyúkvirág. 1798: Hastiſztító kökény (Veszelszki 335).).). kökén. F vészk. — N. hogy tojjanak” (Péntek–Szabó. J: ’Asplenium ceterach. hashajtó K[ökényfa] (Magy. 426). 1578: Kxkény fa (Melius 26a). kökény Péntek–Szabó. mert nem lesz csirkéje vagy nem tojik. pikkelypáfrány’. (Clusius–Beythe 7: BotTört. hv. A tövis ma- . kökän ’szilva’. holl.’. Növényszótár 22). — N. kökény’. 36). A török szó a kök ’ég. 145). hogy ez a páfrányfaj a sziklákon. | hastisztító~ 1783: Has’ tiÐztitó kökény (NclB. valamint a növény kökény 1. 1583: Kökény fa Prunus sil. annak ezen füböl és Virágaiból fördöt kell kéſzitteni” (Csapó 240). 1255/1261: „Dumus qui uulgo kuken dicitur” (OklSz. J: ’Polypodium vulgare. A k gyökér a ném.

.. A kökényszilva Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’ua. ▌ 2.: ad comedendum debent eis dare radicem kekerczin vulgariter. — nagy~ N. kikerics..).’. 426). nagykökörcsin (Péntek–Szabó. | szélindító~ 1578: ſÅél indito Kxkerczin (Melius 62a). Purgierwegdorn. 320). | sárga~ 1583: sarga kökörchin Helleborine Matthioli (Clusius– Beythe 5: BotTört.: ’Pulsatilla.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1998: kikerics (Priszter 340). 382). 360). kökörcsin’.: . veris. J: ’ua. pulsatilla: Kékôrcz. kökércse (Péntek–Szabó. „kiczin. hogy a „kártya-feſtfk timsóval timporalva ſzép kellemetes zöld feſtéket kéſzítnek belfle” (uo. ▌ kikerics 3. 1798: Sárga-kökörtsént gr. A varjútövis (2. az éretten hamvas kékesfekete kökénytermések színe emlékeztet a szilvára. 1395 k. tavaszi hérics’. a varjútövis termése is októberben érik. tavaszi kankalin’. 426). F vészk. ▌ 5. ▌ 7. J: ’Anemone nemorosa. kökörcsin’. 1578: Kxkerczin „veres virága vagyon” (Me- lius 62a). Ember és növényvilág 198). 1590: Anemone. a szilva utótag a Prunus ’szilva’ nemzetség megnevezése. 380).. J: ’Pulsatilla sp.. kökény a. a hashajtó jelz a lat. kikirics (Péntek–Szabó. — fekete ~ 1798: Fekete kökörtsin (Veszelszki 365). J: 1798: ’Pulsatilla sp. || kikerics 1. 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann–Wagner 112). kökercsin (ÚMTSz. vagy mézzel keſzítnek belfle” (Veszelszki 336). ném. A fest kökény ’közönséges kutyabenge’ (3. Ember és . — sárgakikerics 1775: Sárga kükörits (Csapó 148). szártalan kankalin + Primula veris. | szederjes ~ 1783: Szederjes Kükörtsin (NclB. F vészk. és festésre alkalmasak. kökiny. szi kikerics’. — sárga~ 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann– Wagner 38). 1783: Fekete Kükörits (NclB. 50). J: ’Primula veris subsp. J: ’Prunus spinosa. tavaszi kankalin’. kökörcsin 1. 426). kökényszilva 1807: Kökény Szilva (Magy. ha megcsípte a dér: „bogyóit Octoberben a’ fagyas derek érlelikmeg” (Veszelszki 336). kökinye.). J: ’Orchis morio. J: ’Verbascum thapsus. — fekete kikerics 1775: Fekete kükörits (Csapó 146).: titipus: kwtwrchv (SchlSzj. agárkosbor’. | 1807 e. Ember és növényvilág 198).. 335). 1903: Berki kökörcsin (Hoffmann–Wagner 115). (Veszelszki 366). kökörcsin’. J: ’Pulsatilla sp. N. | 1798: ’Primula vulgaris.: RMGl. leánykökörcsin’. amely hasonlít a kökény termésére. kökény a. kökörcsiny. 1798: ſzederjes kökörtsin (Veszelszki 365). kökény. 1783: Sárga Kükörits (NclB. kökörcsin’. 1798: kükirtz (Veszelszki 168). összetett szó.: RMGl.’. J: 1395 k. nyári hérics’. berki szell rózsa’. a): RMGl. ▌ 6. Pulsatilla: Kôkercz (SzikszF. J: ’Adonis vernalis. 103).’. 295). kivirics (Csapody–Priszter. 426). kikerics 1525 k.: ’Pulsatilla sp. 1470 k. | 1578: ’Pulsatilla grandis. veris.: ’Pulsatilla sp. scilicet latine primule veris (CasGl. — N. MNövSz.) kökény nevének magyarázata az. — N. kökény gyarázó utótag arra utal. kökönye l. kikirics. tavaszi kankalin’. 1775: KökörtÐin. J: ’Adonis aestivalis. kathartikós ’tisztító.. cathartica (< gör. J: ’Colchicum autumnale. az el tagra l. 1783: Sárga Kükörtsin (NclB. EWUng. kükerc. 426). kukerc (MagyGyógyn. 19). ▌ 3. 1405 k. ▌ 4. J: 1775: ’Primula veris subsp. 1595: kxkxrchin (Beythe 54). — szi~ 1783: ÖÐzi Kükörtsin (NclB. J: 1405 k. kökörcsin’. kikirics. TESz. hogy a fekete bogyótermés. 1807 e. tavaszi kankalin’. J: ’ua. Kükertz (Csapó 146). 103). 1584: kökörchijn Colchium (Clusius–Beythe 12). 1948: kivisics. — piros ~ 1966: piros kökörcsin (Csapody–Priszter. — berki~ 1807: berki Kökörtsín (Magy.: Kökörtsin (Julow 259). hashajtó’) szóból származik: „purgáló ſirupot tzukorral.: RMGl. MNövSz. 1798: kökörtsény (Veszelszki 168). kökény’. ▌ 2.’. ▌ 8. molyhos ökörfarkkóró’. Idegen nyelvi megfelel re vö. — N. kükörics (Csapody-Priszter. kökörcsin’. 1775: Kükirtz.titipus: kikerchen” (BesztSzj. Färbeerbeere (Veszelszki 335) ’fest bogyó’. Kökörtyén (Csapó 146). kukerc. 380). J: ’ua. veris. MNövSz. hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). A fest jelz t az indokolja. 126). k(kercsin. a fa fekete bogyói er sen fognak.: Premula veris: Kÿwkerchw (Ortus: RMGl. 1578: Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”.kökényszilva 249 kökörcsin kökércse. J: ’Primula veris subsp. hogy a növény tüskés.

). lókökörcsin. édeskömény’. | szi kék kikerics 1783: ÖÐzi kék Kükerits (NclB. autumnālis ’ szi’).). Anemóne a.. kökörcsin’ (1. Szabó. 1584: Komeny (Clusius–Beythe 14). hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). Növénynévi alkalmazásban a szó a törökségb l nem mutatható ki. küköritsvirág.). kükörtsén” (TESz. A köldökf a ném. — kikericsf N. J: ’Veratrum album. J: ’ua. Melius körülírása jól mutatja a növény jellemz it: „Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”.’. kökörcsin a. 6. 8. 428). Marzell Adonis vernalis a. ’agárkosbor’. szerint a kökörcsin és a kikerics egymáshoz való alaki viszonya nem világos. hogy a levelek közepén köldökszer mélyedés található. MNövSz. kökörcsf (Csapody-Priszter.köldökf 250 kömény növényvilág 221). — kék kikerics 1775: Kék-kükörits (Csapó 146).: RMGl.’. hérics a. bablevel varjúháj’. Az szi ’ szi kikerics’ (5. A kökörcsin török eredet . 4. *kükürč ’kékes’ átvétele. kukurics. szi kikerics’. — N. ’molyhos ökörfarkkóró’. fehér zászpa’. 360). A jelentésfejl dés egyértelm en a virágok hasonlósága alapján ment végbe.: RMGl. a két szóalak (kikerics ~ kökörcsin) elkülönülése a magyarban ment végbe valószín leg az ómagyar -n ~ -ny képz alapján vagy kökörcsin > kökörcs elvonással. kökörcsin köldöke l. kikarics. kikeri. ▌ 4. ▌ 5. de ennek lehet sége a kökörcsin lilás-kékes virága alapján mindenképpen megvolt. Diószegi–Fazekas egy nemzetséghez sorolták a kökörcsint (Pulsatilla sp. ’berki szell rózsa’. hogy a régi botanikusok. „kiczin. kenderkökörcsin.’ és a szell rózsát ’Anemone sp. Anemone (< ánemos ’szél’) fordítása.). A berki ’berki szell rózsa’ (7. A szélindító ’tavaszi hérics’ (4. Genaust autumnális a. kikirics.) növénynévnek a virágok hasonlósága alapján számtalan jelentése alakult ki: 2. a lat. világoskék’. 1533: Feniculum: Fenchel: kxmen (Murm.) jelz re l. szell rózsa. kukurícs (ÚMTsz. — sárgakikerics 1775: Sárga kükerts (Csapó 118). | szi kikerics 1813: szi K[ükörits] (Magy. 3. Nabelkraut (Melius 35) tükörfordítása. pipacskökörcsin. 1405 k.. és az EWUng. vagy esetleg kökörcs > kökörcsin képzéssel. A kivirics változat népetimológia eredménye a kivirít hatására. amely abban különbözik a lila virágú.’ vonatkozó 1578-as adatot Szabó Attila azonosította. zászpakikerics.. kökörics l. — sárgakikerics 1784: „sárga kükörts. J: ’ua. 1430: feniculum: kwmen (SchlGl. rózsaszínes. leánykökörcsin. pl. A kökörcsinre ’Pulsatilla sp. kikirincs.: RMGl. hogy sszel virágzik..’ (1. A TESz. A kék színnév és a galamb madárnév kapcsolatára vö. J: ’Adonis vernalis. 7. mintára jött létre (< lat. Vénusz ~ köldökf 1578: Kxldxc f× (Melius 35). A kökörcsin török megfelel i csak ’galamb’ jelentésben mutathatók ki. ’ szi kikerics’. 5. J: ’Foeniculum vulgare. ’tavaszi kankalin. a héricset ’Adonis sp. 2. — Ö: varjúkikerics. Ýszi kikirics (Péntek–Szabó. tavasszal virágzó kökörcsint l.’. kökörcsin a. 368). 1948: sárga kükercs (Halmai 90).’. Melius 397. a török szó a kök ’kék’ melléknév származéka. a szederjes és fekete jelz a virág színét jelzi. igazolhatja ezt az. kik(rincs. J: ’Sedum telephinum subsp. 376). kikirícs. 1783: Köldök-fü (NclB. a névadás magyarázata. tavaszi hérics’. F vészk.: fenicullinum: kemen (SchlSzj. a kés bbiekben els dleges jelentése azonban az ’ szi kikerics’ (3. голубóй ’égszínkék. gyöngy~ . — béköles l. virágzata halvány lilás. 427).) lett.. A kikerics ~ kökörcsin viszony többféleképpen is magyarázható. hogy a virágok a tavaszi szél kezdetekor (kora tavasszal) nyílnak. J: ’ua. гóлубь ’galamb’. kökörics. szártalan kankalin’. A kikerics eredeti jelentése szintén ’Pulsatilla sp. kakarics.. 103).) jelz a növény virág- zási idejét jelzi.) jelz Melius alkotása. TESz. Ember és növényvilág 221). török jövevényszavaink ótörök vagy kun-beseny rétegéb l. 427).’. or. kükörtsin. J: ’Colchicum autumnale. 1998: szi kikerics (Priszter 340). szi kikerics. ’tavaszi hérics’. kömény 1. szi kikirics. A kikerics lehet egy feltett török *kükerč. EWUng. ’nyári hérics’. A kökörcsin ’Pulsatilla sp. J: ’ua. lat. Genaust Cotylédon a. a név magyarázata. maximum.

J: ’ua. f szer~. vö. 128). — erdei~ 1813: erdei Kömény (Magy. 1998: vadkömény (Priszter 451). ’orvosi kocsord’ (3. f#niculum ’kömény’ < lat. UEWb. — ~gyökér 1948: k mézgyökér (MagyGyógyn.: ’Carum. 558). A k méz összetett szó. ófn.’. J: ’ua.’. 377). J: ’ua. J: ’ua. 2. 1783: Kömény (NclB. 1798: Kf-méz (Veszelszki 355). kumil. 1783: Bétsi Kömény (NclB. or. mintára.’. 1583: kömeny (Clusius–Beythe 4: BotTört.’..’. hogy a növény íze a borshoz hasonló.: semlinum: kemin (SoprSzj. k méz 1783: Kö-méz (NclB. hogy a növény sziklákon fordul el . — édes~ 1841: Édes kömény (Barra 163). borsoskömény’. gyökere édes. J: ’ua. Növényszótár 245).. A kömény ’f szerkömény’ (2. *kъminъ kerülhetett be. kömény’. J: ’Cuminum cyminum. J: ’ua. J: 1435 k.’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 198).’. cuminum. római és olasz jelz k a növény külföldi eredetére utalnak. A kömény vándorszó. κύµίνον. | olasz~ 1948: olaszkömény (MagyGyógyn. F vészk. | olasz~ 1783: OlaÐz-kömény (NclB. hv. f szerkömény’.). kemínym™g. a méz utótag finnugor eredet . | német~ 1948: németkömény (MagyGyógyn.’. 1435 k. orvosi kocsord’. 1911: k miz páprágy (Cserey. ’közönséges ánizs’ (5. | kerti~ 1783: Kerti Kömény (NclB. kumin. 351). EWUng. kümin. 351). . J: ’Pimpinella anisum. J: ’ua. ’borsoskömény’ (4.) kömény neve a R. hortorum). F vészk. keminym™g. 351). — hasznos ~ 1948: hasznos kömény (MagyGyógyn. — bécsi ~ 1595: Bechij Kxmeny (Beythe 78). 2. 377)..) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre: a növények felépítése. vagy réti-kömény (Veszelszki 133). 351). J: ’ua. — borsos~ 1998: borsoskömény (Priszter 349).’. J: ’ua. 1664: Kxmény (Lippay II: 98). 351). kúmina. 198). 1584: Kömeny (Clusius–Beythe 13).). erny s virágzata. 351). kemímmag. | római~ 1998: rómaikömény (Priszter 349). 1807: K méz (Magy. 36). | nagy~ 1948: nagykömény (MagyGyógyn.’. J: ’ua. A szó a latin és a görög révén terjedt el az európai nyelvekben. ▌ 6. szln. közönséges édesgyöker -páfrány’. 1775: Erdei vad-kömény (Csapó 72). mezei jelz k létrejöhettek ném. f szerkapor’. a k el tag talán a ném.: Kömény (Julow 257).’. | kerti ~ 1775: Kerti-kömény (Csapó 144). WieÐen oder Mattenkümmel (Veszelszki 133). Marzell Polypodium vulgare a. 198). J: ’ua. R. Genaust foeniculáceus a. 1807 e.’. J: ’Cuminum cyminum. ▌ 4. Feldkümmel. Ägyptischer Kümmel ’egyiptomi kömény’. A réti. | konyhakerti ~ 1998: konyhakerti kömény (Priszter 328). közönséges ánizs’. k gyökér. 198). Italienischer Kümmel ’itáliai kömény’. J: ’ua. Römischer Kümmel ’római kömény’. lat. (Melius 49a). — Ö: disznó~. 1783: Erdei vad Kömény (NclB. 1948: Édeskömény (MagyGyógyn.k méz 251 k mézpáfrány csi~ 1813: Bétsi K[ömény] (Magy. 427). ’f szerkapor’ (6.’. 191). | réti ~ 1783: Réti Kömény (NclB. A növény termése a köményhez hasonlít. | mezei ~ 1798: Mezei. Steinwurze (Veszelszki 355) ’k gyökér’ hatására jött létre. A névadás magyarázata.’. J: ’Polypodium vulgare.’.).: RMGl. 430). A borsoskömény ’borsoskömény’ (4. 1998: kömény (Priszter 328). J: ’ua. 1798: kerti-kömény (Veszelszki 58). | 1807 e. ném. J: ’ua. Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (foeniculum < lat. — N. mint a méz. J: ’Anethum graveolens (convar. J: ’ua. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja) fordítása. 1775: Bötsi-kömény (Csapó 144). 347). | vad~ 1783: Vad Kömény (NclB. ir. 273. A magyar nyelvbe feltehet leg egy kfn.). ném. vö. gör. | édes~ 1783: Édes Kömény (NclB.’. 349). Vö. kumīn. esetleg egy nyugati szláv R. konyha~. J: ’ua. lat. F vészk. borsoskömény’. névadás alapja. TESz. ▌ 2.’. Az egyiptomi. valamint a borshoz hasonlóan használták a növényt. 1998: édeskömény (Priszter 377). kimimmag (ÚMTsz. J: ’ua. J: ’ua. тмин. Marzell Cuminum cyminum a. ▌ 3. Fœniculū [Foeniculum] porcinum. A orvosi kocsord (3. | egyiptomi~ 1998: egyiptomikömény (Priszter 349).).’. | vad~ 1578: vad keménnec gr. | erdei vad ~ 1578: Erdei vad kemény (Melius 49a). termése. Kümmel. J: ’Peucedanum officinale. ▌ 5. ném. felhasználása (f szernövények) hasonló. J: ’ua. k mézpáfrány 1903: k méz páprágy (Hoffmann–Wagner 211).’.: ’Carum carvi.).

közönséges aggóf ’. | virágos ~ 1998: virágos k ris (Priszter 378). ▌ 2.: ’Fraxinus. Diószegi–Fa- k rontóf 1. 340). kérisfa (NyK. | ~fa 1395 k.’. 1775: Kö-rontó-fü (Csapó 229).: RMGl. ▌ 3. ezerjóf . zsidócseresznye’. | hegyi ~fa 1998: hegyi k risfa (Priszter 378). k k risfalevel f 1775: Körös-fa levelü-fü (Csapó 86). ló~lapu (→ lapu). az el tag magyarázatára l. fraxinus ’k ris’) fordítása. — vad~fa 1998: vadk risfa (Priszter 378). — Ö: manna~. csuv. J: ’Senecio vulgaris. 1783: körontó gyökerü-fü (NclB. flowering ash.: ’Saxifraga sp. 367). Escherwurtz ’k risgyökér’. 367). 63). J: ’Fraxinus sp. 1405 k. 1783: Kö-rontó-fü (NclB. 210). | magas ~ 1948: Magas k ris (MagyGyógyn. vö. 366). 1500 k. hogy a növény levelei a k ris leveleihez hasonlítanak: „A’ levelei a’ Kfrös leveleihez igen közelítenek.’. k ris(fa)’. páfrány. J: ’ua. — vad~ 1998: vadk ris (Priszter 378). bábakalács~ zekas alkotása. 1783: Köris-fa. || k rislevel f 1807: K rislevel f (Magy. az utótagra l. 212).: Fraxinvs: Kerisfa (Herb. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’ua.). a lat. A virágos k ris idegen minták alapján jött létre.’.. F vészk. bibircses k tör f ’. 416). k ris(fa)’. 1775: Köronto-fü (Csapó 89). J: ’Tragopogon pratensis. k rontóf A k mézpáfrány összetett szó. 31: 380: TESz. kevriš vagy küirüč kerülhetett. k ris(fa)’. göris. 261).: RMGl.’. 63). 1998: virágos k risfa (Priszter 378). közönséges falgyom’. Körös-fa (NclB. réti legyez f ’. | magyarországi ~fa 1841: magyarországi K risfa (Barra 266). 1807: Kfrisfa (Magy. J: ’ua. J: 1577 k. | magas ~fa 1998: magas k risfa (Priszter 378).). J: ’ua. k rislevel f l. k tör f ’. 129). F vészk.). 1578: Kxrxs fa (Melius 25a). — mezei~ 1841: mezei k rontóf (Barra 348). J: ’Physalis alkekengi.: ’Fraxinus sp. ló~ szattyú (→ szattyú). (Melius 80a). 284/26). 1577 k.’. | nagyobb ~fa 1798: „A nagyobb Körös-fa’ héja” (Veszelszki 456). bask. a magyarba a tör. a): RMGl. körfény l. A k rontóf a lat. bibircses k tör f ’. A névadás magyarázata. ném. 1783: Kö-rontó fü (NclB. al~sz l körm l. || k ris 1807 e.’.: RMGl. ▌ 6. 429). J: 1395 k. nagyezerjóf ’.’. karacs.’.: „MaÐfele kq ronto fwet kÿt Saxifragianak hÿnak deakul” (OrvK. qorïčagač ’k risfa’.’). A néva- .: Kq rontho fweth kÿt parietarianak hÿnak (OrvK. 1775: Körontó-fü (Csapó 144). — büdös ~ 1841: büdös k r s (Barra 264). Marzell Dictamnus albus a. — veres~ 1798: veres kfrontó-fÍ (Veszelszki 220).: fraxinus: keres fa (SchlSzj. mannak ris(fa)’. k risfalevel f körmös l.’. 1583: köris fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. vö. J: ’Dictamnus albus.: fraxinus: kewres fa (BesztSzj. k méz. J: ’ua. k risezerjó 1807: k ris Ezerjó (Magy. 1783: Körös-fa levelü-fü (NclB. kürüč ’ua. k ris(fa)’. J: ’ua. tat. 1783: Körontó-fü (NclB. saxifragus ’követ tör ’ < lat. J: ’ua. J: ’ua. ▌ 2.’.). J: ’Fraxinus ornus. ném. az utótagra l..’. 1775: Körontó-fü (Csapó 215). || k rontógyöker f 1775: Körontó gyökerü-fü (Csapó 144). 1590: parietaria: Kô ronto fé (SzikszF. | virágos ~fa 1841: virágos K risfa (Barra 266).’. Saxifraga (< lat. J: ’ua. 336). 75/37). 261). fraxinella (< lat. J: ’Fraxinus excelsior. A k ris ótörök eredet . saxum ’k ’. — N. al~. ▌ 4. qoros aγas ’ua. F vészk. szamár~f (→ szamárköröm) k ris 1. frangere ’törik’) mintájára jött létre. kavçrçś. F vészk. 211). J: ’ua. k Ýricsfárol (ÚMTSz.’. nagyezerjóf ’. europÀische Blütenesche. 1998: magas k ris (Priszter 378). J: ’ua. — ~bokor 1193: „Inde ad Keureſ bocor” (TESz. | 1775: ’Saxifraga granulata. J: ’Filipendula ulmaria. J: ’Saxifraga granulata. A k risfalevel f lat. A k risezerjó összetett szó. 257). 1577 k. || k rislevel -csemete 1783: Köris levelü tsemete (NclB. réti bakszakáll’. | 1807: ’Fraxinus. J: 1807 e.’. mintára jött létre. EWUng. 366). kavrçś ’ua. J: ’Parietaria officinalis. az el tagra l. J: ’ua.’. — büdös ~fa 1807: büdös Kfrisfa (Magy. TESz. | hegyi ~ 1998: hegyi k ris (Priszter 378).k ris 252 risfalevel f . J: ’ua. k rüs-fa (MTsz. a’ honnét a’ neve” (Veszelszki 190). J: ’Dictamnus albus.. ang.: K ris (Julow 266). 1578: Kx ronto f×nec gr. magas k ris(fa)’. ▌ 5..

. medve~. hogy ezeket a növényt vesek szétoszlatására használták. 1948: k ruta (Halmai 10). ha e’ fÍvet borban ffve iſſzák” (Veszelszki 399). Marzell Gratiola officinalis a. mert levelei hasogatottak. 322). süvöltény~ (→ süvölténykörte) dás magyarázata. szakny. A népnyelvi körömke a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ kicsinyít képz s alakja. A ruta utótagot azért kapta a növény. 430). k rutabordalap l. ezért azt tartják róla.-i ruta-muraria (< lat mūrus ’fal’) részfordítása. 1911: k ruta (Cserey. 1775: Közvény-fü (Csapó 125). J: ’Vaccinium vitis-idaea. köviruta valószín leg a ném. 1998: kerti körömvirág (Priszter 322). Ö: gólya~ (→ gólyaköröm). J: ’Calendula officinalis.): „az kxuet ronttya” (Melius 81). 603). orvosi csikorgóf ’. Gichtkraut fordítása. a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ el tag a növény valamely részét jellemzi: a sas karmaihoz hasonló lehet pl. J: ’ua. a névadás magyarázatára l. J: ’Calendula officinalis. hogy vesek ellen hasznos:. 128). 430). hogy „a’ gyökere verhenyeges hoſſzú” (Veszelszki 220) és „A’ kiknek vizelletek tseppeg. körömke (MagyGyógyn. rúta-murária a. J: ’ua. a sz l magyarázó utótagra l.’. k fal. 1903: k ruta (Hoffmann–Wagner 213). Steinbeere ’k bogyó’ mintájára jött létre. Rother Steinbruch [brech] (Veszelszki 220) tükörfordítása. borban igyák. J: ’ua. körömvirág. süvöltény~ körtvély l. | orvosi ~ 1998: orvosi körömvirág (Priszter 322).) orvosi haszna hasonló: „Fövént a’ vesékböl és követskéket a’ Holyagból ki-hajthatni ez Gyümöltsel” (Csapó 215). ló~. A köszvényburján a ném.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. köszvényf 1. J: ’Gratiola officinalis. kövi fodorka’. ném.) veresk rontóf neve a ném. pikkelypáfrány’. bordalap k sz l 1841: k sz ll (Barra 252). k rontógyöker f l. rontóf . A k sz l a ném. kánya~. varjú~ körömke N. köviruta elnevezéséb l került a növénynévbe. A növény k falakon. A bibircses k tör f (2. k tör. A k ruta ’Asplenium ceterach’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1775: Köfali ruta (Csapó 231). „A’ nevét igazán hordozza: mert a’ kf. 1783: Köfali Rúta (NclB. ang. köszvényburján 1841: köszvény burján (Barra 352). esetleg a növény görbe termése: „magvai tsónakos görbék” (Magy. k ruta 1. burján. a növény sugárvirág része (sárga festék. macska~. a k el tag valószín leg a növény R. F vészk. a ruta el tagot változatlanul átvették. Az utótagra l. 491). ſegít rajtok” (Veszelszki 220). || köviruta 1525 k. 1798: . 384). a zsidócseresznye (4. a névadás alapjára l. Növényszótár 22). A körömvirág a Calendula szaknyelvi neve. ▌ 2. vörös áfonya’. Vö. idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Asplenium ceterach.körömke 253 köszvényf körte l. k rontóf köröm l. Genaust saxícolus a. gólya~. Marzell Asplenium ruta-muraria a. 1595: K× fali Ruta (Beythe 121a). A névadás magyarázata. „Emberben termett kö ellen lenni mondatik” (Csapó 144). a növényt köszvény gyógyítására használták. szamár~. || k faliruta 1583: Keu fali ruta Adianthi genus illud. — kerti ~ 1948: Kerti körömvirág (MagyGyógyn. orvosi körömvirág’. J: ’Asplenium ruta-muraria. Genaust Rúta a. Steinraute részfordítása. A k faliruta a lat. 1745: Kö fal Rutha (Torkos 6). farkas~. 1783: Kövi rúta (NclB. sziklás helyeket. Idegen nyelvi megfelel re vö. és fövény ellen nagy Principalis. és a’ vese-kf miatt fanyalognak. Ruta muraria vulgo nuncupatum (Clusius–Beythe: BotTört. A k ruta. holl. sziklarepedésekben terem: „Azert hijuiak k× fali Rutanak mert k× falok mellet zokot termenij” (Beythe 121a). és a növény kedveli a köves. steenruit. J: ’ua. 322). Steinbrech (NclB. orvosi körömvirág’. A réti legyez f (6.’.. 1783: KöÐzvény-fü (NclB.’. 367). stonerue. körömvirág 1998: körömvirág (Priszter 322). feketesz l (→ sz l ). Melius ezt írja a réti bakszakállról (3.) t levélrózsájának leveleinek hónaljában kis kövecskeszer sarjhagymák fejl dnek. illóolaj készül bel le).’. a kerti ruta (Ruta graveolens) leveleihez hasonlóak. disznó~.

köszvénymenta 254 kristóff KöÐzvény-fÍ (Veszelszki 154). A névadás magyarázata. J: ’ua. a növényt köszvény gyógyítására használták. | házi ~ 1998: házi kövirózsa (Priszter 501). J: ’Rorippa nasturtiumaquaticum. R. 1783: Kövi ró’sa (NclB. Marzell Aegopodium podagraria a. Növényszótár 5). veris. Christophskraut. csombormenta’. Gichtkraut tükörfordítása. J: ’Aegopodium podagraria. Kres.. J: ’Primula veris subsp. J: ’Sempervivum tectorum. Marzell Sempervivum tectorum a. a névadás oka. || bibircses ~ f 1998: bibircses k tör f (Prisz- kres 1664: Kreſt. goutweed. 1948: köszvényt gyógyító f (Halmai 6). 368). hogy a növény felépítése rózsaszer . ▌ 4. ▌ 2. Steinrose tükörfordítása. Genaust podagrária a. 209).) a lat. podagraf ’. saxifragus ’követ tör ’ < lat. 341). a kalincaínfüvet (1. ném. A köszvényf és köszvényt gyógyító f ’podagraf ’ (2.’.) is köszvényt gyógyítottak. 1813: Köszvényf (Magy. goutwort. a lat. kalincaínf ’. 265). 371). A névadás magyarázata. sarjhagymák fejl dnek. Saxifraga (< lat. fr.) a ném. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy a növényt szintén köszvény gyógyítására használták. kövirózsa’. lat. N.) és a fehér vajvirággal (5. szakny. 1807: Köszvényf (Magy. frangere ’törik’) tükörfordítása. podagra ’lábköszvény’) fordításával jött létre. A kristóff a ném. fekete békabogyó’. J: ’Mentha pulegium. Vö. 1783: KöÐzvény Menta (NclB. bibircsók a. köszvényt gyógyító f l. köszvénymenta. — bibircses ~ 1807: bibirtsós Kftör (Magy. podagrica mentha (Clusius–Beythe 26) fordítása.. csombormenta’. fehér vajvirág’. köviruta l. grānum ’mag. tavaszi kankalin’. 1998: köszvényf (Priszter 292). 2. F vészk.’. kristóff 1903: kristóff (Hoffmann– Wagner 110).-i podagraria (< lat. a rózsa utótag magyarázata. köszvénymenta 1583: kxzuény ménta Pulegium (Clusius–Beythe 7: BotTört. hogy a növényen kis bibircsókok. A csombormentával (2. ném. A k tör nemzetségnév. bibircses k tör f ’. A kövérf a növény R. Diószegi–Fazekas alkotása. A bibircses ’daganat’ jelz a lat. Genaust crássus a. ▌ 5. 1911: Kristóff (Cserey. R. A köszvényf a ném. ▌ 3. nagy haſzonnal ihatjak ezen füröl fött vizet” (Csapó 125). Gichtkraut. — fali ~ 1998: fali kövirózsa (Priszter 501). A köszvénymenta a lat. arra utal. k tör f ’. A kres a ném. J: ’Ajuga chamaepitys. köszvényf ter 493). Kristóf a pestises betegek véd szentje . J: ’Sedum telephinum subsp. k tör kövérf 1775: Kövér-fü (Csapó 19). F vészk. 130). saxum ’k ’. J: ’Actaea spicata. BrunkreſÅ (Melius 107) ’forrás zsázsa’. vízitorma’. EWUng. avagy ſáſa-f×vet gr. F vészk. J: ’Mentha pulegium. Gichtkraut tükörfordítása. granulata (< lat. || köszvényt gyógyító f 1903: köszvényt gyógyító f (Hoffmann– Wagner 56). k ruta középcsillaghúr l. jichtkruid. k rontóf . J: ’Saxifraga granulata. a csombormenta magyarázatára l. 377). 1998: kövirózsa (Priszter 501). A kövirózsa a ném. Craſſula (< lat. kén~gyökér kövirózsa 1775: KöviroÐa (Csapó 97). köves l. TESz. k tör f l. 263). maximum. J: ’ua.’.’. köszvényf (Péntek–Szabó. Christoffelskraut.) köszvény gyógyítására használták: „Kösvény fájdalmai miatt ſinlödök. F vészk. herbe aux goutteux. Ember és növényvilág 199). hogy a növényt a pestis ellenszereként használták. nadály közökörnyelvf l. ökörnyelv k tör 1807: Kftör (Magy. 1948: köszvényf (MagyGyógyn. 1783: Kövér fü (NclB. J: ’Orobanche alba. Kresse ’zsázsa’ átvétele. szem’) mintájára jött létre. Brunnenkresse. a f magyarázó utótag. vö. Kristofeleskraut tükörfordítása. J: ’Saxifraga. crassus ’kövér’) (Csapó 19) fordítása. holl. 386). 1775: KöÐzvény-menta (Csapó 69). és Szt. A köszvényf ’tavaszi kankalin’ (4. bibircsók a. J: ’ua. J: ’ua. bablevel varjúháj’. (Lippay II: 26). hogy a tavaszi kankalinnal is gyógyítottak köszvényt. csillaghúr középnadályf l. ang.

A kútf egyedi adat.Krisztus-pálma 255 kutyabenge volt. kukucsk™ (ÚMTsz. kutyabenge (SzegSz. karácsony táján már virágzik. isten~. A Krisztus-pálma a lat. illatos virágfejl dés lehet. kunrépa 1798: Kún-répának gr. 385). Vö.). A répa utótagra l. erdei ciklámen’. kakukkvirág kulcsa l. hogy a növény nedves helyeken. pl. kukicska (ÚMTsz. A névadás magyarázata. Marzell Colchicum autumnale [8] a. J: ’Portulaca oleracea. 1948: Krisztus virág (Halmai 38). fekete hunyor’. közönséges kutyabenge’. A kukucska ’fehér akác’ (2. kés sszel pedig csak nagy rózsaszín virág fejl dik. F vészk. bokor alatt ~ (→ bokor alatt kucorgó) Krisztus-virág 1903: Krisztus-virág (Hoffmann–Wagner 112). kutyabenge 1807: kutya Benge (Magy. ÚMTsz. Vö. 178). a névadás magyarázata a korai. a lat. Melius 381. A kunrépa ’erdei ciklámen’ valaha az Alföldön is elterjedt növény volt. Szabó.’. hogy a növény Krisztus napján. vénuszhaj’. 2. hogy a növény gumóiból kora tavasszal csak levelek kútf 1540 k. 374).). A kulcsvirág a ném.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb. krisztustenyere. újra emlékeztet karéj látható. Christuspalme ’Krisztuspálma’.: ’bizonyos fajta gyógynövény.). a névadás magyarázatára l. J: ’ua. kukukvirág l. J: ’Colchicum autumnale. ricinus’. J: ’Primula veris subsp. A népnyelvi kukucska ’ szi kikerics’ (1. Palma Chriſti (Melius 82a) tükörfordítása. tavaszi kankalin’. palma Christi ’Krisztus pálma mag’. — N. kulcsvirág 1948: kulcsvirág (MagyGyógyn. Christblume tükörfordítása.. || istentenyere 1813: I[sten] tenyere (Magy. Idegen nyelvi megfelel re vö. A kunok paréja Melius elnevezése. kucorgó l. (Veszelszki 185). kökörcsin kuklásf l. EWUng. kokojsza kunok paréja 1578: Kunoc paréya (Melius 33a). Vö. fehér akác’. kút l.) talán a bizonytalan eredet kukucskál családjába tartozik. J: ’Frangula alnus. kulcsvirág (ÚMTsz. A névadás alapja. J: ’Ricinus communis. ricinus’. 1813: kún R[épa] (Magy. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. J: ’Cyclamen purpurascens. az utótagra l. szi kikerics’. A névadásra hatással lehetett a kunok paréja ’kövér porcsin’ elnevezés is. — közönséges ~ 1998: közönséges kutyaben- . N. J: ’Robinia pseudacacia. 1783: Kriſtus tenyere (NclB. Schlüsselblumen tükörfordítása. 256). ném. kukucskál a. || krisztuskeze 1578: Chriſt’ keze (Melius 82a). 1903: Krisztus pálma (Hoffmann–Wagner 197). ang. kukucska (MagyGyógyn. palma ’tenyér. csuklyaf kukojsza l. Marzell Helleborus niger a. Szent Péter ~ krisztustenyere 1578: Chriſtus tenyere (Melius 82a). Szent Péter kulcsa. Idegen nyelvi megfelel kre vö.). J: 1540 k. Palma Chriſti (Melius 82a) mintájára jött létre.) valószín leg hasonló szemléleten alapul. kövér porcsin’. kéz’ elemet a pálma növénynévvel helyettesítették. Krisztuspálma. A krisztuskeze. paraj. kukucskálnak ki. Christmas-flower. héja~mácsonya kukucska 1. Melius alkotásai (Melius 82a). kukucskál a. kunkoj l. a kunok sütötték és fogyasztották gumóit. Krisztus-pálma 1841: kristus pálma (Barra 390). veris. még csicsiskoma.). J: ’ua. — N. disznórépa. F vészk. krisztustenyere és istentenyere a lat.’. J: ’Ricinus communis. ▌ 2. ötujjúf . a névadás magyarázata nyilván az. J: ’Helleborus niger. N.. c): RMGl. 147. Marzell Actaea spicata a. régi. 2. 209). kukicska a. bokor alatt ~ kukerc l. a kút ’forrás’ el tag magyarázata talán az. A névadás magyarázata. Vö. TESz. F vészk. 1775: KriÐztus tenyere (Csapó 237). héja~. hogy a kunok salátaként fogyasztották a növényt. 425). hogy a leveleken 5 nagyobb. A Krisztus-virág a ném. konkoly kunkorgó l. karácsonygyökér. vö. mohos források oldalán fordul el . kunrépa. ang.

vad – v. J: ’Cynoglossum officinale. 1807: Kutyafa (Magy. 1807: kutya –v.kutyabogyó 256 kutyapázsit ge (Priszter 378). Az elnevezés szemléleti alapja a növény alacsony. 377). madárberkenye’. Péntek–Szabó. hogy jéges után büdös t le a határ” (Péntek–Szabó. Gramen caninum (NclB. szi kikerics’. Marzell Frangula alnus a. R. A kutyakapor ’büdös pipitér’ (1. 125: 428). 296). 178). kutyabogyó.. ▌ 2. 79: 116–121). J: ’Anthemis cotula. kutyabogyó 1798: Kutya-bogyó (Veszelszki 414). F vészk. J: ’Frangula alnus. 373). A kutyanyelv f ’közönséges ebnyelv f ’ (1. J: ’Prunus padus. nyári hérics’. 1758: kutyafa (SzT. A kutyadögleszt f a ném. A kutyapázsit feltehet leg ’közönséges tarackbúza. 393). gyep. a név a növény haszontalanságát jelzi.). ’madárberkenye’ (2.Tseresznye (Magy. farkashárs). a nevek a termések ’zelnicemeggy’ (1. J: ’Adonis aestivalis. 419). idegen nyelvi megfelel re vö. nagy útif ’. 1903: kutyanyelv f (Hoffmann–Wagner 31). Diószegi–Fazekas alkotása. kutyafa 1754: kutja fa (Nyr. a növény R. A kutyanyelv f ’nagy útif ’ (2. csucsor’. hogy a növény illata büdös. J: ’Lycopodium clavatum. hogy mérgez . közönséges kutyabenge’. borostyán. Ember és növényvilág 198. A névadás magyarázata. kutyafa. Hunds-Elſebeere részfordítása. fekete csucsor’. J: ’Colchicum autumnale. J: ’ua. Gürtelkraut (Veszelszki 317) fordítása. J: ’Cynodon dactylon.) jelentéktelenségére utal. dogwood. a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. kutyalánc 1908: kutyalánc (Zelenyák 91). ÚMTsz. 38). ang. Ember és növényvilág 227). A kutyakapor ’nyári hérics’ magyarázata. J: ’Sorbus aucuparia. kutyanyelv f (MagyGyógyn. Hundsblume ’kutyavirág’ hatására alakult ki.). J: 1798: ’Solanum nigrum. hondjeshout. J: ’ua. 7: 679). — N. ha szétmorzsoljuk: „Azt hiszik. büdös pipitér’. kutyakapor 1. | 1813: ’Solanum nigrum. J: ’Daphne mezereum. 1813: Kutyabogyó (Magy. kutyadögleszt f N. Hundsbeere ’kutyabogyó’. farkasbors. . Marzell Daphne mezereum a. F vészk. ebkapor. piros termése.) az ebnyelv mintájára jött létre. ÚMTsz. földön szétfutó jellege. Elymus repens’ a lat. kutyaborostyán N. benge. — ~fa 1783: Kutya TsereÐznye-fa (NclB. J: ’ua. 1798: Piros kutya-tseresnye (Veszelszki 416). ▌ 2. Ember és növényvilág 198). hound’s berry ’kutyabogyó’. holl. 45). A kutyalánc a ném. J: ’Plantago major. lat. kutyafa (SzegSz.’. fekete csucsor | Solanum.). törékeny. — N. kutyanyelv f 1. A kutyabenge összetett szó. kutyaborostyán (ÚMTSz. kutyacseresznye 1. N. A kutyaborostyán összetett szó. hogy a fa hitvány. 281). Marzell Colchicum autumnale a. kutyapázsit 1824: kutyapázsit (MNy. kapcsos korpaf ’. A kutyafa a ném. ang. 1783: Kutya Kapor (NclB. Hundsbaum tükörfordítása. 2. farkashárs’. F vészk. Ember és növényvilág 198. kutyakapor (Péntek–Szabó. F vészk. az utótag magyarázatára l. az el tagra l. 2. azt. N.’. kutyapázsit (MagyGyógyn. a cseresznye utótag magyarázata a növények kerek. közönséges csillagpázsit’. — piros ~ 1783: Piros Kutya tsereÐznye (NclB. 328) (< lat. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal (hasonlóan a növény farkas el tagú nevei is: farkasboroszlán.). A névadás alapja a növény értéktelen. gramen ’f . zelnicemeggy’. 50).). idegen nyelvi megfelel kre vö.) magyarázatára l. gerézdes . kutyaborostyán (Péntek–Szabó. kutya bojó (ÚMTsz. — N. ném. 1813: kutya Ts[eresznye] (Magy. kutyadögleszt f (MagyGyógyn. Idegen nyelvi megfelel re vö. vö. — N. 1798: kutya-kapor (Veszelszki 155). 374). ▌ 2. A kutyacseresznye a ném. A kutyabogyó a német Hundsbeere tükörfordítása. kutyalánc (MagyGyógyn.’. ill. mérgez bogyótermése. közönséges ebnyelv f ’. az utótagra l.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. neve frangula (< frangere ’törni’).

apium ’petrezselyem’). gyep rózsa’. F vészk. 86: 441). lat. kutyabogyó. rosa ’rózsa’. gen. tavaszi hérics’. Nyr. J: ’Aethusa cynapium. de nem zárható ki a lat. keser tejnedvet tartalmaznak. a névadás magyarázatára l. A tavaszi hérics (2. ill. Az utótagra l. szakny. Péntek–Szabó. lat. veszedelmesen hasonlít a petrezselyemre” (Európa vadvirágai 176). — Ö: eb~. Vö. | keresztes ~ 1998: keresztes kutyatej (Priszter 373).kutyaperje 257 kutyatej pázsit’. canis ’kutya’) fordítása. Ember és növényvilág 218). A kutya el tagra a növény egyéb kutya el tagú nevei (vö. J: ’ua. ezek a növények szintén fehér.) kutyarózsa neve hasonlóság alapján jött létre.) és ’vérehulló fecskef ’ (3.-i cynapium (< gör.. ang. J: ’Chelidonium majus. Hundswein tükörfordítása. canénus ’kutya-’ melléknév. MNövSz. jövevényszavunk. Ember és növényvilág 218). Hundrose. kynós ’kutya’. N. kutyatej (Csapody–Priszter. a névadás alapja hasonlóság: a növények f félék. kutyatej | Euphorbia cyparissias. J: ’Euphorbia sp. 328) (< lat. J: ’Solanum nigrum. ▌ 2. canis ’kutya’) fordítása. A növénynek egyéb tájnyelvi elnevezése is kialakult a kutya állatnévvel. a tej utótag magyarázata. ký#n. gyep. Idegen nyelvi megfelel re vö. dog-rose. lat. A kutyatej a német Hundsmilch tükörfordítása. ebgyógyítópázsit. 1903: kutya petrezselyem (Hoffmann–Wagner 57). 1948: kutyaperje (MagyGyógyn.’. Genaust cynápium a. sz l a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. gramen ’f .’. 1: 860. N. ádáz’. J: ’Rosa canina. — hasindító ~ 1998: hasindító kutyatej (Priszter 373). mindkét növény szárából nedv folyik. gen. a kutya el tag a növény értéktelenségét. A f ként nyelvjárási alakváltozatokban meglév l > ll (szöll ) kett s mássalhangzó hangzóközi geminálódás eredménye. J: ’ua. vö. ▌ 2. 1841: kutyasz l (Barra 331). TESz. 104). || kutyatej 1798: Kutya-tej (Veszelszki 211). A névadás alapja a növény haszontalan. TESz. kutyatej’. 349). kutyatej — ~f 1761: A’ Kutya Tej f×nek a’ txvit” (TESz. ▌ 3.’. vö. eredetileg valamilyen bogyótermést jelölhetett.’. Vö. 375). | kerti ~ 1841: kerti kutyatéj (Barra 389). 198). hasindító kutyatej’. pázsit’. ha leszakítják. canénus ’kutya-’ melléknév. közönséges tarackbúza’. J: 1798: ’Euphorbia sp. a lat. rosa canina (< lat. A kutyapetrezselyem valószín leg a ném. farkas-~. kutyatéÇ (Péntek–Szabó. vérehulló fecskef ’. 1798: Kutya-perje (Veszelszki 240). sárgakutyatej (Péntek–Szabó. hogy a növény tejnedvet tartalmaz. Marzell Solanum nigrum a. 1783: Eb ró’sa (NclB. J: ’ua. — N.. „A’ petrezselyemt l és turbojától alól fényes levele külömbözteti” (Magy. mérgez bogyótermése: „mírges a bogyója” (Nyr.). ebagyar). J: ’ua. A levelek formája a névadás motívuma: „F ként a levele. Cynodon (< gör. odóntos ’fog’) is hatással lehetett. 1998: kutyarózsa (Priszter 483). 114). A kutyasz l a ném. Genaust canínus a. 1: 571. | keresztlevel ~ 1841: keresztlevelü kutyatéj (Barra 389).. kutyaperje 1783: Kutya-perje (NclB.). kutyasz l (SzlavSz. kutyatej (MagyGyógyn. SzamSz. 44). Hunds-Petersilie tükörfordítása. fekete csucsor’. . ký#n. J: ’Euphorbia lathyris. — sárga~ N. SzegSz. N. Hundspeterlein (NclB. tejesf . perje. A sz l utótag csuvasos jelleg ótör. lat. a virágok a gyep rózsa virágjára emlékeztetnek. Ember és növényvilág 198).’. ném. kutyarózsa (Péntek–Szabó. J: ’Taraxacum officinale. J: ’Elymus repens. kutyaté. canis ’kutya’) tükörfordítása. A kutyaperje valószín leg a lat. ebzeller. 328). 125: 424. gen.. 2: 126. kutyatej’. kutyaszöllö (ÚMTsz. | 1998: ’Euphorbia. kutyasz l 1834: kutyasz l (Kassai 3: 220). A kutyarózsa a kés lat. Marzell Aethusa cynapium a. kutyapetrezselyem 1783: Kutya Petre’selyem (NclB. Ember és növényvilág). és kés bb tapadhatott hozzá a ’sz l ’ jelentés. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal. 349). hitványságát jelzi. || ebrózsa 1578: EbroſÅa (Melius 23a). Gramen caninum (NclB. kutyarózsa 1. 1791: Kutya Petre’elyem (Lumnitzer 116). 1998: kutyatej (Priszter 372). farkaskutyatej’. A kutyatej ’pitypang’ (2. odoús.. kynós ’kutya’. J: ’ua. nyelv hatása sem. lat. J: ’Adonis vernalis. pitypang’.

a névadás magyarázata. A kutyatök a ném. J: ’Antirrhinum majus. 16. kükiny l. Nyr. kökény kükerc l. A kutyócska ~ kutyóka a kutya f név -cska ~ -ka kicsinyít képz s alakja. vetési oroszlánszáj’. 2.. Nyr. 23: 423). kutyócska kükény l. zelnicefa. kökény . kerti oroszlánszáj’. kutyóka l. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a növény magháza ebfejhez hasonló. J: ’Misopates orontium. lat. Hundskürbis tükörfordítása. kökörcsin kükin. büdös gönye’. zelnicemeggy’. Vö. kutyócska 1903: kutyócska (Hoffmann– Wagner 127). 51: 15. kutyatök (Nyr. 31: 139. A kutyazelnice összetett szó. J: ’Bryonia alba.kutyatök 258 kutyócska kutyatök N. 394). valószín leg a kutyacseresznye mintájára jött létre. J: ’Prunus padus. || kutyóka 1903: kutyóka (Hoffmann–Wagner 128). Marzell Bryonia a. az utótagra l. cucurbita canina. F vészk. kutyazelnice 1813: kutya Zelnitze (Magy. ebfej f .

EWUng. EWUng. A lakatf népi név. lakat a. 1807: büdös Laboda (Magy. 1807 e. a névadás magyará- . J: ’Chenopodium vulvaria. varjú~ lábmosóf 1577 k. éjjeli~ lámpavirág N.. or. lakatf N. 115).: bleta: laboda (BesztSzj. лoбoдá ’ua. loboda (ÚMTsz. a növénynek is nagy levelei vannak. 1395 k. loboda. a növény a népmesék minden lakatot nyitó füve. hogy a növény gyökerét szappanként használták. ▌ 2. (OrvK. daru~. 115). 2: 702). gömb alakú föld feletti száraz kóróját a szél sodorja a mez kön. 1798: Büdös laboda (Veszelszki 82). borjú~f . a f magyarázó utótag. TESz.’. nagy bojtorján’. galamb~. 1807: ’Chenopodium.). bárány~virág (→ bárányvirág). az ófrancia eredet lakat ’levehet függ zár’ és a f összetétele.L láb l. 1590: Hemerocalles: Labmoso fé (SzikszF.. J: ’Chenopodium rubrum. 324).) népi név. lobodo (CsángSz. 377). lúd~. MNövSz. A lábmosóf magyar alkotás. laboda (MagyGyógyn. lakat a. béka~. hogy a növény szszel elszárad. MNövSz. Csapody–Priszter. szb-hv. libatop’. lajtorja tüsök (MagyGyógyn. — tajtékzó ~ 1578: Taytékozo láb moſo f× (Melius 54). лебедá. réteken át. has~f lajtorjatüske N. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. N. vasf ’. лóбода ’libatop’. J: ’Taraxacum officinale.. J: ’Verbena officinalis. kakas~. 345). 223.: Laboda (Julow 256). liba~. lator koldus ~a sebesít f . labogya. laboda 1. gólya~. A lámpavirág népi név. A névadás magyarázata. harang~. bojtorján elnevezése’. tyúk~. szarka~. — N.’ (TESz. a lámpa ’világítótest’ és a f összetétele. TESz. pitypang’. vö még tüskefa. A lajtorjatüske népi név. 182). lámpa l. J: 1395 k. A laboda ’bojtorján’ (2. N. holló~. A laboda eredetileg ’különféle nagy level növény’ jelentés . a vörös a növény vöröses szárára és levelére utal. A laboda szláv jövevényszó.). J: ’ua. 405/12–13).: TESz. laboda lágyító l.: lab moſo fweth gr. els sorban a libatop. a láb ’végtag’ és a mos -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. 2. büdös libatop’. vö. spenót.). J: ’Eryngium campestre. oroszlán~. J: ’Arctium lappa. galamb~gólyaorr.: RMGl. F vészk. szlk. farkas~. | 1807 e. blg. mezei iringó’. A név valószín leg a tálmosóf növénynévvel párhuzamosan alakult ki. J: ’Saponaria officinalis. tajtékzóf .: ’különféle nagy level növények neve. A tajtékzó jelz re l. 2. vörös libatop’. A névadás magyarázata. 377). lámpavirág (Csapody– Priszter. — vörös~ 1813: veres L[aboda] (Magy. ▌ 3. ugyanezen a szemléleten alapul a növény ördögszekér elnevezése. F vészk. szappanf ’. lobòda ’Atriplex’. 257). csóka~. majd 1807-t l els sorban a Chenopodium-félék elnevezése különféle megkülönböztet jelz kkel: a büdös jelz a növény átható szagára. a német eredet lajtorja ’létraszer szekéroldal’ és a tüske ’tüskés növény’ összetétele. — büdös ~ 1783: Büdös Laboda (NclB. lakatf (MagyGyógyn. 1775: Láb-mosó-fü (Csapó 245). labogya l.

: RMGl. J: ’Arctium minus. piros csészék veszik körül. ▌ 4. — nagy édes~ 1783: Nagy édes Lapu (NclB. J: ’Physalis alke-kengi. J: ’Petasites hybridus. 416). 592/5). J: ’Arctium sp. — fehér tövises~ 1577 k.’.lampionnövény 260 lapu zata a lámpához hasonló bóbitás kaszattermésekb l álló gömbszer termés. | lókörm ~ 1775: Ló-körmülapu (Csapó 164). J: ’ua. A névadást Veszelszki azzal indokolja. Boldogasszony tenyere’. lány l. árva~haj lap l.’. széles L[apu] (Magy. és ſzárítók.’. F vészk. bojtorján’. — tejes~ 1577 k. ném. 2. lampionnövény 1966: lámpionnövény (Csapody–Priszter. | keser ~ . kis bojtorján’.: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK. | fehér kerti tövises~ 1578: Feyér kerti txuiſſes lapu (Melius 46a). 1807: keser Lapu (Magy. J: ’ua. lánc l. Szabó. J: ’ua.: RMGl. J: ’ua. 115). égetfk. ▌ 3. 448). vö. az az.’.’. — édes~ 1775: Édes lapu (Csapó 151). | marti~ 1775: Marti-lapu (Csapó 164). MNövSz. J: ’ua. — fehér kerti~ 1578: Feiér kerti lapu (Melius 46a). 1405 k.. 1998: martilapu (Priszter 529). szártalan bábakalács’. | keser széles~ 1813: keser .’. nagy bojtorján’. 1783: Édes Lapu (NclB. zsidócseresznye’. J: ’ua. || lángosf 1813: Lángosf (Magy. Égetx langas f×” (Melius 175). | szomjúhozó~ 1775: Szomjúhozó Lapu (Csapó 35). a lat.: RMGl. 1775: Nagy lapu (Csapó 151). J: ’ua. amelyek lámpásokhoz hasonlítanak.-i flammula ’éget ’ felhasználásával alkotta: „Flamula. J: ’ua. kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. gyermek~f . 1578: Keſer× Lapu (Melius 40a). Laternenpflanze. J: ’Carlina acaulis. és mindnyájan tsipfsek. J: ’Tussilago farfara. nagy Lapunac gr. 1783: Marti Lapu (NclB. 1998: lampionnövény (Priszter 454). Melius 438. — édes~ 1590: Tussilago. 448). A lampionnövény a zsidócseresznye hivatalos magyar elnevezése.’. | parti~ 1841: partilapu (Barra 202). ▌ 7. J: ’ua.’. közönséges acsalapu’. J: ’Arctium lappa. bölénylapu (→ bölény). J: ’ua. éjjelilámpa.’. 1395 k. — apró~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF.’.’. à ki az Lò farkaban ragad” (Melius 40a). hogy a növényen a bogyókat felfúvódott. ▌ 5. J: ’Silybum marianum. 1096). J: ’ua. (Melius 11a). J: ’ua.’. | fehérhátú~ 1775: Fehérhátulapunak gr.’. vngula caballina: Edes lapu.’. ▌ 8. J: ’ua.’. takácsmácsonya + erdei mácsonya’. hólyagszer . 416). 378). | sima~ 1585: „tussilago: Zamar lapu sima lapu zamar kxrxm” (Cal. 1775: Édes lapu (Csapó 164). 448). F vészk.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek. idegen nyelvi példák mintájára jött létre. | igen széles level keser ~ 1578: „igen ſÅeles leuel× Keſer× Lapu. 448).: RMGl. Az éget lángosf Melius alkotása. — mindenkor szomjúhozó tövises~ 1578: Mindenkor ſÅomiuhozo txuiſſes Lapu (Melius 43). borda~ lapi l. F vészk. J: ’ua. J: ’ua. J: ’ua. J: ’ua. J: ’Dipsacus fullonum.’. 1798: édes lápú (Veszelszki 87). martilapu’. | kis édes~ 1783: Kis édes Lapu (NclB. nádralapu lapu 1. J: ’ua. 127). | tövises~ 1775: TöviÐÐes Lapu (Csapó 35). | nagy~ 1578: Nagy Lapu (Melius 40a). | keser nagy~ 1798: keserÍ nagy lapú (Veszelszki 87). 2. 1590: Lappa maior: Szeles lapu (SzikszF. máriatövis’.: RMGl. 609/21). Vö. szakny. 455).: keſerw lapu (OrvK. 448). J: ’ua. 377). A névadás alapja. lanternplant. | széles~ 1583: zélos lapu (Clusius–Beythe 5a: BotTört. | keser ~ 1577 k.’. kutya~ lángosf — éget ~ 1578: Égetx langas f× (Melius 175).: RMGl. | apró bojtorjános~ 1798: Apró bojtorjános lapú (Veszelszki 88). J: ? ’Tanacetum balsamita. 416). 288/8). vel.’. Égetf langas-fÍ” (Veszelszki 374). 1775: Égetö lángas-fü (Csapó 34). békaboglárka’. brusztujlapu. ang. ▌ 2. hogy a növény csíp s: „mindnyájan a’ nedves helyeken ſzeretnek tanyázni.’. mostoha lapu (SzikszF. | tövises~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. a’ mint a’ Magyar neveik-is ezt bizonyítják: Égetf Bolgár-virág. | mezei tövises~ 1578: „Mezei txuiſſes lapu” (Melius 43a). 448). 412). J: ’Ranunculus flammula. J: ’ua.’.: lappa: lapow (BesztSzj. (Csapó 190). vag.: lappa: lapho (SchlSzj. ▌ 6. | kisebb~ 1841: kissebb Lapu (Barra 238).

tészta~.) nagy. mert à lator Kuldúſoc eſÅt è f×uet kxtic à lábokra azzal turoſittyác lábokat (Melius 175–175a).) fehér kertilapu és fehér kerti töviseslapu elnevezése Melius alkotása. tövisses L[apu] (Magy.) mezei tövises. A fehérhátú. EWUng. hogy a növény csipkés. vö. mart a. a névadás magyarázata. 1775: Lator-koldus (Csapó 34). átkozott-tövis (→ istenátkoztafa). bojtorjánszer termése van. tüskések. amely állandó szomjúsággal jár’ < gör.) tejes jelz je arra vonatkozik.).) mindenkor szomjúhozó jelz je a lat. bogáncs~. A lator koldus lába sebesít f Melius alkotása. A nagy bojtorján (1. dípsa ’szomjúság’) fordítása.) parti jelz je a növény el fordulási helyére utal. J: ’ua. A szártalan bábakalács (2. ízére vonatkoznak. Szent Ilona ~. Weis Garten distel (Melius 46a) fordításával hozta létre. . torzsikaboglárka’. a ném.) fehérhátú jelz jének magyarázata. hagyma~. J: ’Ranunculus sceleratus. a lator jövevényszó. vö. F vészk. Spinoſa lappa (Clusius–Beythe 22) fordítása. töviskés magyarázatára l. A nagy bojtorján (1. keser . lapu a. lat. | tövises~ 1813: tövisses L[apu] (Magy.. 733). boldogasszony~. lator a. selyem~. erny s fürtben álló akaszkodó. 2. J: ’ua. ▌ 9.) jelentésben. A martilapu (7. keser ~bojtorján. A mezei iringó (9.’. magyarázata. útilapu’. vagyis parti” (Veszelszki 216). A szamárbogáncs (10.’. Csapó alkotása. kis. 1783: Lator koldus lábu ÐebeÐitö-fü (NclB. töviskéslapu neve a lat.. a lator jelentése ’gonosz. vaj~ lator koldus lába sebesít f 1578: Lator Kuldús laba ſebeſitx f× (Melius 175). tüskés level növény. Lappa minor utótagjának fordítása. ill. apró jelz je a lat. TESz. a lókörm jelz magyará- zatára l.. marti~szattyú.’. lopúch ’nagy bojtorján. friss tejes leveleit salátaként fogyasztják. mezei iringó’. keser nagy. J: ’ua. fehér tövises jelz i a szúrós levelekre és az ezüstös. medve~. a növényeknek általában nagy méret levelük. A máriatövis (4. A lapu 1395 k. 382). az átadó nyelv vitatott. gömb alakú bokrot nevel növény. A martilapu ’vízparti lapu’. békaboglárka’. A Boldogasszony tenyere (3. lapúh ’martilapu’. A takácsmácsonya és az erdei mácsonya (5. J: ’Eryngium campestre. A növény levelei fehéren márványosak. A közönséges acsalapu (8. a névadást Melius így indokolja: „Lator Kuldús laba ſebeſitx f×. sz. levelének átmér je a 90 cm-t is elérheti. hogy „Nedves partos helyeken ſzeret tanyázni források mellett a’ honnét-is leg-igazabb neve a’ Marti Lapu. dípsakos. hogy a növénynek tüskés.) korrelatív párja a kis bojtorján (6. sebesít f . I. keser széles jelz i a levél formájára. tüskés. hogy a levelek hátulja molyhosan fehéres-sz rös. — fehérhátú~ 1813: fejérhátú. bogáncsszer termésük van. dipsakós ’cukorbetegség. TESz.) bogáncsra emlékeztet . hogy a növény leveleiben megáll a víz. 378). lator koldus lába sebesít f körülírásos nevek. 1783: Mezei töviÐes lapu (NclB. szamárköröm. nádra~. Lappa maior (Melius 40a). sulyom~. a nagy jelz lat. || latorkoldus 1. 1798: Lator kóldus (Veszelszki 373). 378). lapu a. | töviskés~ 1583: töuiskes lapu Acanthium (Clusius– Beythe 2a: BotTört. brusztuj~. Ezerjóf 82). A lapu szláv eredet . J: ’ua.: Keserw lapu (SzegSz. ill. fehértövis. F vészk. A lator koldus lába sebesít f névb l elvonással keletkezett a latorkoldus. EWUng. atracél(~). 2. — mezei tövises~ 1775: Mezei töviÐÐes lapu (Csapó 165). h-val hangzó régi adatok a szláv származás kétségtelen bizonyítékai. a levelek sokszor tüskések. dipsacus (< gör. 131). a mezei tövises jelz k magyarázata. bogáncsra emlékeztet termése van. bölény(~). ▌ 2. úti~. J: ’Ranunculus flammula.) igen széles level keser . A névadás magyarázata: „A’ világ tsaló kólduſok e’ fÍvel hólyagot ſzívatnak a’ teſteken. mintára jöhetett létre.-t l adatolható ’vízpart’ jelentésben. szln. mart a. t nt fel ’nagy bojtorján’ (1. — N. hogy a’ kegyes embereket az alamisnálkodásra felindíttsák” (Veszelszki 374). A latorkoldus. A további jelentések hasonlóság alapján fejl dtek ki. 346). lator a. szlk. Vö.lator koldus lába sebesít f 261 lator koldus lába sebesít f XVI. szamár~. szamárbogáncs’. a mart 1395 k. Genaust Dípsacus a. J: ’Onopordum acanthium.. elvetemült’ (els megjelenése: 1575). ▌ 10. A è-val. keser lapu (Szabó–Péntek.. tövises. sz rös termése van.’. fehéres fészekpikkelyekkel övezett virágzatra utalnak. a növény t levelei nagyok. — Ö: acsa~. vö.

serotina: Lean kôkôrcz (SzikszF. a leány ’hajadon. nigricans.) növénynévvel helyettesítették. leandro. a laurfa el tagja elvonással keletkezett a laurusból. fr. orvosi salamonpecsét’. J: ’Laurus nobilis.. Virginis (Clusius–Beythe 26) (< lat. Ember és növényvilág 235). || laurfa 1783: Laur-fa (NclB. laurusborostyánf l. lorandrum ’ua. ▌ 2. J: ’Adonis vernalis. A leánysom a leány ’hajadon. — fekete ~ 1903: fekete leánykökörcsin (Hoffmann–Wagner 116). J: ’ua. a . 4. 1775: Leány-kökörtsin (Csapó 146). fiatal n ’ és az ótörök eredet som összetétele. a növények felépítése azonos. leander ’leander’ átvétele. lat. Az európai nyelvekb l egyrészt a k. sóskaborbolya’. J: ’Polygonatum odoratum. A leánder bécsi német eredet . hajadon’) elemet lefordították. a lat. ▌ 3. Laurus Alexandrina (Melius 184) fordításával hozta létre. Melius a lat. J: ’Ruscus aculeatus. 1998: leander. a további jelentések hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dtek ki: a növények általában örökzöldek (3.) Melius alkotása. — földi ~f 1578: Fxldi Laurus f× (Melius 185a).). szúrós csodabogyó’. leánder (Priszter 435). amely fiatal lányok színe. 1867: leánder (TESz. hogy „haſonlo à Laurushoz” (Melius 56a). leánysom 1783: Leány-Ðom (NclB. 1590: pulsatilla saturatior. 1911: sárga leánykökörcsin (Cserey. 364). babér’ (< gör. 1595: fxldi Laurus (Beythe 124). vö.). Pulsatilla növénynevet a török eredet kökörcsin (els megjelenése 1395 k. a leány el tag valószín leg a piros termésre utal. leander a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’Berberis vulgaris. l9jányeper. lat. EWUng. A sárga leánykökörcsin ’tavaszi hérics’ (3. a földi jelz megkülönböztet szerep . J: ’Pulsatilla grandis. leánykökörcsin’. — sárga~ 1903: sárga leánykökörcsin (Hoffmann– Wagner 112). vagy a levél formája hasonlít a babér leveléhez (2). J: ’Ruscus hypoglossum.). ol.) szintén a Pulsatilla nemzetséghez tartozó kökörcsinféle. A leányeper népi név. J: ’ua. leányeper (ÚMTsz. ▌ 2. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. 381). Olaſz-Orſzágban termx cſemete” (Lippay I: 107). a ném.). vagy Oleander. ▌ 4. — kisebb ~ 1783: KiÐÐebb Leány Kükörtsin (NclB.’. oleander (< gör. leánder’. fekete kökörcsin’. laurus növénynevet 4 jelentésben használja. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal. ném.: RMGl. A laurus a lat. UEWb.) a R. l(jányep(r (Péntek–Szabó. B. borostyán laurusfalevel -rózsa l. laurus ’orvosi salamonpecsét’ nevének átvétele.). lejányeper. TESz. leánykökörcsin 1. az oleánder a lat. A földi laurusf ’orvosi salamonpecsét’ (2. || oleánder 1664: „Nerion. a növény bókoló virágja hasonló a leánykökörcsinhez. még eper. Az utótagra l. J: ’Fragaria vesca. tavaszi hérics’. l(jáneper. lányeper. Genaust lauréola a. lónyelv csodabogyó’. oleandro ’leánder’. ▌ 3. J: ’ua. 426).laurus laurfa l. a f utótag magyarázó. oléandre. J: ’ua. közönséges babérfa’.. a laurus eredeti jelentése ’közönséges babérfa’ (1. 359). oleander átvételeként mutatható ki. l(jány9per. a név latin mintára jött létre. l(jányeper. A lat. 1584: leyan Kökxrchyn „Virginis” Pulſatilla ſaturatior ſerotina (Clusius–Beythe 26).) földi laurus nevének magyarázata szintén az. — földi ~ 1578: Fxldi Laurus (Melius 56a). A fekete kökörcsin (2. másrészt a lat. fiatal n ’ és az uráli eredet eper összetétele.’ változat továbbéléseként.’.’. — alexandriai ~ 1578: Alexandriai Laurus (Melius 184). a névadás alapja valószín leg a termés piros színe. A szúrós csodabogyó (4. rózsa leánder 1857: „szeretem a leander csoportozatokat” (TESz.’. lejányep9r. rhodódendron) átvétele. — N. Az alexandriai laurus ’lónyelv csodabogyó’ (3. leányeper N. l(ánder (SzegSz. laurus ’babérfa.). 1998: leánykökörcsin (Priszter 472). 1578: Lauruſnac gr. 1798: Leány-Ðom (Veszelszki 92). laurus 262 leánysom laurus 1. Oleander. Növényszótár 5). | kisebb ~ 1791: KiÐÐeb Leány-KükörtÐin (Lumnitzer 223). de az olasz nyelvnek is lehetett közvetít szerepe. J: ’Nerium oleander. leander a. erdei szamóca’. 836. dáphn# ’babér’) átvétele. (Melius 7a). A leánykökörcsin 1584-ben t nt fel. virgo ’sz z. a lat. — Ö: ~borostyánf (→ borostyán).

szln. J: ’Linaria vulgaris. A lencsekóró összetett szó. sóskaborbolya’. J: ’ua. Linum usitatissimum. l‚n. — mezei vad~ 1578: lencsekóró — vad~ 1578: Vad Lencze koro (Melius 21a). hogy a növény vadon n . — Ö: nap~.). Melius 435. J: ’Filipendula ulmaria. 391). leánysóskafa. ▌ 2. hosszú szárú növények szálas levelekkel. Vö. 391). Szabó. lan. leánysóskafa N. Wieſenwedel (NclB. — Ö: asszony~. 375) tükörfordítása. leánysóskafa (MagyGyógyn. A len szláv eredet . J: ’Persicaria hydropiper. 103). J: ’Cytisus scoparius. szakny. 1783: Vad Len (NclB. len 1. hogy a . lencse l.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre. A len ’közönséges gyujtoványf ’ (1. lán. a sóskafa a növény R. 257). — réti ~f 1948: Réti legyez f (MagyGyógyn.) jelentésben a lat.: „lens: lenche”) és a kóró ’a növény száraz. A névadás magyarázata. 1775: Légy-fü (Csapó 26). A lencsekóró ’sepr zanót’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. . lenlevel f . szb. sóska.’. A lenlevel f ’közönséges gyujtoványf ’ (1. bajnóca Mezei vad Len (Melius 165a). Vö. J: ’Linaria vulgaris. béka~. vö. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a sepr jeneszter nevet javasolja a R. Diószegi–Fazekas f magyarázó utótaggal látta el a növénynevet. Mária ~ lenlevel f 1. még som. legyez bajnóca l. leginye l. ném. réti legyez f ’. 2. J: ’ua. a névadás alapja a virágzat legyez formája. 378). közönséges gyujtoványf ’. A névadás magyarázata. 401). béka~. A réti legyez a ném. a leány el tag magyarázatára l.leánysóskafa 263 lenlevel f bogyók a somhoz ’Cornus sp. A len (Linum sp. lencsekóró helyett. 130). EWUng. 2. A névadás magyarázata. jegenye legyez — réti ~ 1783: Réti Legyezö (NclB. az utótagra l. hogy „Ha az ember ezen nyersf vel a’ ló testét jól megdörgöli a’ legyek és más bogarak nem szálnak rá. és nem háborgatják” (Barra 378–9). 378). vagy. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a).’. pillangós virágú hüvelyes növény’ (els megjelenése: 1395 k. kemény szára’ összetétele. lenje l. vad len (SzikszF. amelyek a házi lenre emlékeztetnek. vagy. 1595: vad Lennek gr.: línu[m]: len (BesztSzj.. többszörösen összetett szó. a sepr zanót hüvelytermése emlékeztet a lencse termésére. — ~f 1813: Legyez f (Magy. M×ckenkraut (Melius 174a) tükörfordítása. a déli szláv eredet lencse ’Lens sp. 130). || 1813: Lentsekóró (Magy. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. J: ’ua. borsos keser f ’.). 375). len a. házi len) els megjelenése: 1395 k. 363).) és ’vetési oroszlánszáj + kerti oroszlánszáj’ (2. 1783: Vad lentse kóró (NclB.: TESz. A leánysóskafa népi név. A közönséges gyujtoványf (1. 257). 1783: Légy fü (NclB.) vad jelz je arra utal. egyenes. 1783: Len levelü fü (NclB. sepr zanót’.: RMGl.. gyujtovány~.: RMGl. Fraue(n)laub ’lánylomb’. magyarázatára l. A borsos keser f légyf nevét Melius hozta létre.) és ’mezei szarkaláb’ (2. ▌ 2. TESz. 1998: réti legyez f (Priszter 377). J: ’Berberis vulgaris. leánysom. Idegen nyelvi megfelel re vö. mezei szarkaláb’. 1590: Linaria: Len leuelô fé. Marzell Filipendula ulmaria a. J: ? ’Misopates orontium. Melius a len növénynévhez level és f magyarázó utótagot f zött. Marzell Berberis vulgaris a. lénum ’len’) fordítása. 130). lenféle’ < lat. hogy a a határban csatangoló gyermekek a piros bogyókat eszegetik. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). 1595: Len leuelx fiju (Beythe 122a). lén#rius ’len-.-i Linaria (< lat. (Beythe 122a). közönséges gyujtoványf ’. J: ’Consolida regalis.-hv. F vészk. elnevezésének átvétele (a fái sóska els megjelenése 1525 k. 1948: réti legyez (MagyGyógyn.’. magyarázatára l.’ hasonlóak. ördög~ légyf 1578: Légy f× (Melius 174a). vad len (SzikszF. 1583: vad len Linaria (Clusius–Beythe 5a: BotTört. — vad~ 1578: Vad len (Melius 164a). a ném. F vészk. 1590: Linaria: Len leuelô fé. szlk. bolhaf . len a. 1584: Vad len (Clusius– Beythe 19). kerti oroszlánszáj’.

). Milzkraut ’lépf ’ fordításával jött létre. lép l. hogy a növényt lépbetegségek gyógyítására használták. lépet enyhít. 1798: Lép-fÍ (Veszelszki 80). | görög ~ 1948: Görög lepkeszeg (MagyGyógyn. A lepke el tag a növény pillangóhoz hasonló virágaira utal (a pillangósvirágúak családjába tartozik).-i foenum-graecum utótagjának fordításával jött létre. valamint a növények gyakorta fordulnak el lenvetésekben. 144). hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. hogy a növény hasonló a lenhez: „feyér à virága. 257). gímharaszt. lépharaszt — kacskaringós ~ 1903: Kacskaringós lépharaszt (Hoffmann–Wagner 211). már Melius (1578) leírja. 1783: Nagy Lép-fü (NclB.lenvirágúf 264 lepkeszeg növények levelei hasonlóak a len leveléhez. Leinkraut (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’. Graecus ’görög’. Genaust f##num-gr##cum a. A bakszarvú jelz re l. 1577 k.) korrelatív párja. — erdei nagyobb ~ 1798: Erdei nagyobb Lép-fÍ (Veszelszki 80).. madár~ lépf 1. szarvasnyelvpáfrány’. F vészk. 1775: Nagy lép-fü (Csapó 249). bakszarvúf . csillapít’. Melius 435. Melius a két növényt a virág színe alapján különíti el: „ſárga à virága” (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’ (1. szakny. asplenios. a szláv eredet len. haraszt. Növénynevek 66. szakny. lépf helyett. lat. — kis ~ 1783: Kis Lép-fü (NclB. pikkelypáfrány’. A lépf ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. A görög magyarázatára l. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a kacskaringós bordalap (→ bordalap) nevet javasolja a R. orvosi szemvidító(f )’. J: ’Asplenium ceterach. | nagy ~ 1745: Nagy Lép-fü (Torkos 8). erdei pajzsika’. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. 1998: görög lepkeszeg (Priszter 526). ſoc mag vagyon benne mint à Lenben” (Melius 91a). A nagy lépf (1.: RMGl. .-i Asplenium (< gör. A pikkelypáfrányt (2. az erdei nagyobb jelz megkülönböztet szerep . J: ’Trigonella. A lépf ’Dryopteris filix-mas’ (3. úgy a’ dagadt lépre köti.’.-i Trigonella (< lat. a kis lépf ’pikkelypáfrány’ (2. ▌ 3. hogy a növény „Lépnek dagadtságát oſzlatja” (Csapó 249). lenvirágúf 1590: Euphrasia: Len virago fé. a lat. J: ’ua. 391) ’ua. J: ’Asplenium scolopendrium. magyarázatára l. a szeg utótagot a lat.’. Diószegi–Fazekas alkotása. mivel a növény levelei méteresre is megn nek. splen ’lép’) és a ném. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. J: ’Asplenium ceterach. kacskaringós bordalap (→ bordalap). feye. a level és a f magyarázó elemek összetétele. 1775: Lép-fü (Csapó 157). A lepkeszeg nemzetségnév. szarvasnyelvpáfrány’. pikkelypáfrány’. A lenvirágúf többszörösen összetett szó. — kis ~ 1745: Kis Lép-fü (Torkos 8). hogy a virágzat háromszöget formál. — bakszarvú ~ 1807: bakszarvú Lepkeszeg (Magy. vö.) nyilvánvalóan a tudós könyvekb l ismert lat. A név a virágok hasonlósága alapján jött létre. a görög jelz a lat. 430). 430). Mollay. Genaust Asplénium a. Gemeines gelbes Flachskraut (NclB. 427). J: ’ua. Vö. A lépharaszt elnevezés Wagner alkotása. | 1775: ’Asplenium scolopendrium.) jelz je megkülönböztet szerep . Szabó. A névadás alapja. auag szem gyogito (SzikszF. görögszéna’. pikkelypáfrány’.: „Lepfwbqlis kÿt Scolopendriának hÿnak deakul” (OrvK. SÅent Gyxrgy hóban mint à Lennec vgyan gubás à viraga. görögszéna’. ásplēnos ’lép nélkül. Vö. A lép el tag a növény régi nevének átvétele (lépf ). trig#nium ’háromszög’) hatására alkothatták. 427).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Genaust Linánthus a. szakny.’. lepkeszeg 1807: Lepkeszeg (Magy. F vészk. A kacskaringós jelz magyarázatára l. még foenum-graecum. vadlen (→ len). „kéc à virága” (Melius 164a) ’mezei szarkaláb’ (2. Trigonélla a. a haraszt utótag arra utal.’. J: ’Trigonella foenumgraecum. szintén páfrányfaj. A névadás alapja. J: ’ua. trig#nus ’háromszög ’ magyarázata. ▌ 2. J: ’Euphrasia officinalis. azt el-oſzlatja” (Veszelszki 80).) szintén lépbetegségek gyógyítására használták: „A’ leveleit meg-törvén ha borral megvegyítik. 314/25). J: ’Dryopteris filix-mas.). J: 1745: ? ’Asplenium ceterach. arra vonatkozik.

madár~ (→ madárgyökér) level l. J: ’Asphodelus ramosus.: RMGl. 1998: levendula (Priszter 411).. léscsihán.).. 1584: Lauendula (Clusius–Beythe 19). splen ’lép’) mintájára jött létre. | orvosi ~ 1998: orvosi levendula (Priszter 411). lóstya (NyIrK.lépkisebbít f 265 levendula lépkisebbít f 1. — angol ~ 1998: angol levendula (Priszter 411). vö. csillapít’. F vészk. J: ’ua. csihány változatainak analógiájára jött létre a lescsián. L. 1948: Orvosi lestyán (MagyGyógyn. ágas aszfodélusz’. löböstök. búza~f . bibi~. léscsán.).). hogy a növény indáit a gyerekek összef zik.’.: RMGl. a kisebbít ’kisebbé tesz.. orvosi levendula’. J: ’Levisticum officinale. Genaust Asplénium a. leauşteán. 1708: Asplenum: Lép küssebitö fü (PP. léstyihán l. léstyihán (MTsz. — N. Lóstyán (ÚMTsz.’. babka~ (→ babér).: lestyán (Nyr. J: ’ua. Kettenkraut ’láncf ’.’. l(styánf (ÚMTsz. lostyán alakváltozatok a szomszédos magánhangzók egyikének kiesésével jöttek létre.’. 348)..). Levostyán. 385). a -bb középfokjel. 231). kis a. EWUNg. rom. lat.. lioşteán. leuştén. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a lestyán nevet javasolja a R. hiátustölt v beiktatásával keletkezett a levostyán.’. lestyán a. asplenios. Léſtyán-fÍ (PP. libapimpó’. cser~f . Mollay. 1604: Asplenum: Lép kissebitó fü (MA. kígyó~f . spica p. 459). széleslevel levendula’. . k. borostyán~f . 1590: Lauendula: Leuendula (SzikszF. len~f . léscsánt gr. J: ’Lavandula angustifolia. 1775: Lestyán-fü (Csapó 158). ▌ 2. lestyán léscsihán és a léstyihán. — orvosi ~ 1841: orvosi lestyán (Barra 163). 378). levél l. lavandula. lostyán.). ném. az -ít képz . J: ’ua. nevendula (ÚMTsz. A létraf népi név. N. 126). lioşcán. TESz. J: ’ua. 1783: LéÐtyán (NclB. leoşteán.. szakny. lăuşteán. füge~f . gyík~f . létraf (MagyGyógyn. lestyán létraf N. lesten változatának az átvétele. F vészk. 1783: Lép kiÐÐebbitö-fü (NclB.. levindola. lostyán < leoşteán. Marzell Potentilla anserina a. J: ’Asplenium scolopendrium.p. J: ’ua. EWUng. 1807: lépkissebbít f (Magy. lavanda ’levendula’ kicsinyít képz s alakja < lat. J: ’ua. 357). sisakvirág-~ boglárka (→ boglárka).’. TESz. || lestyán 1760 u. csillapít’ az ótörök eredet kis származéka. lestyán’. — N. lestyán a. A névadás alapja. 1998: lestyán (Priszter 414). szarvasnyelvpáfrány’. || lépkisebbít 1813: Lépkissebbít (Magy. 85: 213). lav#re ’mosni’). — széleslevel ~ 1998: széleslevel levendula (Priszter 411).’. J: ’ua. Leveſtikom. 6: 283).) a lat.’. Ez talán a m. leuşteán. három~f . Az ágas aszfodélusz (2. így a lestyán voltaképpen visszakölcsönzés. leostyán.-i Asplenium (< gör. csillag~f .’. A nagyszámú alakváltozat többszörös átvételre mutat: pl. J: ’ua. lépet enyhít. — N. levendula 1. 1798: Levendula (Veszelszki 270). hogy a növény a dagadt lépet kisebbíti. levedulla (MTsz. bab~f . A lépkisebbít f ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. a lestyán valószín leg román eredet . lat. | szagos ~ 1841: szagos levendulának gr. Vö. négy~f . 1783: Levendula (NclB. A levendula latin eredet . 459).). ásplēnos ’lép nélkül. ▌ 2. barack~f . J: ’ua. TESz. J: ’Potentilla anserina. léscsihán l. kis a. lescsián. | n stény ~ 1595: Nxſten Lauendula (Beythe 3). szilva~f lestyán — ~f 1708: L¥guſt¥cum:. (Barra 309). 1775: Levendula (Csapó 158).’. EWUng. kanál~f (→ kanálf ). a névadás alapja valószín leg az. 1533: Lauendula: Lauendel: Leuendula (Murm. vö. lestyán < leuşteán. A csalán székely csián..). öt~f . szakny.. magyarázatára l. lavendula. szilfa~f . még lépf .) lépkisebbít f neve hasonlóság alapján keletkezett.i lavandula (< ol. édes~f . Növénynevek 66. 1798: nfſtény levendula (Veszelszki 270). 2.). liuşteán. k risfa~f . | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel levendula (Priszter 411). | valódi ~ 1998: valódi levendula (Priszter 411). Idegen nyelvi megfelel re vö. pénz~f . levestikon R. A lestyán a lestyánf összetételben jelent meg el ször. A lestyán. 202).. J: ’ua. levestikon helyett. J: ’Lavandula sp. lyukas~f . széles~f . ezer~f . | kisebb igaz ~ 1578: „maſic kiſſeb … igaz Lauendula” (Melius 128). a növényt szintén a dagadt lép csillapítására használták.

J: ’Levisticum officinale.) mérgez növény. a névadás alapja a növény húsos. libapimpó 1807: liba Pimpó (Magy. J: ’Potentilla anserina. 130). 1775: Levestikon (Csapó 158). libaszáj (NyIrK. 1595: Leueſtikon (Beythe 77). lat. lubisticum ’lestyán’. 2. levescsík (MTsz. c): RMGl. levisticum. lestyán’. — N. J: ’Heracleum sphondylium. levestikon a. libalábuf (Péntek–Szabó. Breitblätterichter Lavendel (Veszelszki 270). tyúkhúr. EWUng. Leuesticum. Idegen nyelvi megfelel re vö. lestyán lián l.: lesticum: leustek uel lesten (SoprSzj. ludak szívesen fogyasztják a növényt: „a’ Ludak kedvellik ez füvet” (Csapó 165). nevendula hasonulással keletkezett. a liba el tag arra utal. zsibadögleszt (Beke 5). libalábhoz hasonló lapuszer levele. F vészk. 1998: libapimpó (Priszter 465). lat. A libaláb ’erdei angyalgyökér’ (1. h. 272).’. libaláb (ÚMTSz. 30: 100). amely a Ligusticus ’liguriai’ melléknév f nevesült formája. lúdláb. . GÀnsefingerkraut. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a libák. XVI. ném. libadögleszt (Csapody–Priszter. TESz. F vészk. 1583: leuesticon (Clusius–Beythe 5a: BotTört. a liba ’lúd’ és a láb ’talp’ összetétele. k.levestikon 266 libaszáj livendola. N. N. N. A levestikon latin eredet . Vas megyei adat szerint: „ahányat a gyerekek bel le letépnek. Melius 422. 1813: Levestikon (Magy. magyarázatára l. libaláb 1. olvasó~ (→ olvasófa) liba l. 1783: LeveÐticon (NclB. lestyán. Ligusticum: Leuesticum (SzikszF. J: ’ua. csillaghúr. J: ’Stellaria media. hengeres szára alapján jött létre. ill. levestikon TESz. közönséges tyúkhúr’. Vö. 126: 171. hogy a növényt a libák szívesen fogyasztják. libadögleszt (Nyr. echter Lavendel.) a növény magas. d): RMGl. A névadás magyarázata. 1798: Leviſtikon (Veszelszki 273). libaszáj N.’. ang. 459). livisticum. 1590: Leuisticum vulgare: Leuesticum. a levelek lúdlábhoz hasonlítanak. az utótag nemzetségnév. torzsikaboglárka’. — ~úf N. Libÿsticum (Herb. Ember és növényvilág 240). N. ▌ (Csapody–Priszter. J: ’Angelica sylvestris. 1435 k.: RMGl. Vö. vö. lavander. — ~f 1540 k. 256). 348). MNövSz. Somogy megyében. ligusticum. Marcaliban pedig azt mondják.. EWUng. A N. 34: 28). A libapimpó összetett szó. ho