A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI 85. szám Szerkeszti: JAKAB LÁSZLÓ 85.

szám

VÖRÖS ÉVA

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK TÖRTÉNETI-ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA

Debrecen, 2008

Ez a kötet készült az OTKA (nyilvántartási szám: T 047384) támogatásával a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén.

Lektorálta: Jakab László

© Vörös Éva, 2007.

ISBN 978-963-473-084-2 ISSN 1588-6433

Felel s kiadó: Dr. Hoffmann István Készült a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának sokszorosító üzemében

BEVEZETÉS

A füvekkel, gyógynövényekkel való gyógyítás egyid s az emberiség történetével. Az emberiség igen sokáig nem is ismert más orvosságot, mint növényi eredet gyógyszereket. Ma, a korszer gyógymódok mellett, mikor a gyógynövények hatóanyagainak jó részét vegyiparunk állítja el , a növények szerepe a gyógyászatban természetesen lecsökkent, jelent ségüket azonban mégsem szabad lebecsülnünk. E munka a Magyarországon hivatalos, közhasználatban lév , valamint a régi, népies gyógynövények elnevezéseit dolgozza fel. A magyar etimológiai szótárakban megtalálhatjuk néhány növénynevünk etimológiáját, azonban ez a feldolgozott névmennyiség elenyész a herbáriumokban, füveskönyvekben, korai szakácskönyvekben stb.-ben el forduló nevek mennyiségéhez képest. Mindmáig híjával vagyunk egy összefoglaló, szintézis jelleg munkának, egy az egész magyar növénynévállományt átfogó történeti-etimológiai szótárnak. A hatalmas anyag feldolgozása meghaladja egy ember erejét, ezért kisebb egységenként igyekszem a munkát elvégezni. A magyar növénynevek szótárának a gondolata a 80-as évek végén, a 90-es évek elején vet dött fel. A gy jtést egyetemi hallgatóként kezdtem Jakab László irányításával, ennek els állomásaként jelent meg az Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1996). 1997-ben Priszter Szaniszlóval közösen feldolgoztuk és megjelentettük Márton József Természethistóriai Képeskönyvének növényneveit (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai. 69. szám. Debrecen). Ezt követ en egy Adattár elkészítését terveztük Priszter Szaniszlóval, a legjelent sebb 18. és 19. századi m vek növényneveit kívántuk feldolgozni 1775-t l (Csapó József, Új füves és virágos magyar kert... Posonban) 1813-ig (Diószegi Sámuel, Orvosi f vész könyv mint a’ magyar f vész könyv’ praktika része. Debreczenbenn). Az Adattár anyagán évekig dolgoztunk, a növényneveket Priszter Szaniszló azonosította, nagy része el is készült, de megjelenésére nem került sor. Most egy újabb, jól körülhatárolható rész (a gyógynövények) feldolgozásának a végéhez értem. Arra törekedtem, hogy a feldolgozott gyógynövénynevek eredetét, létrejöttének okát lehet ség szerint megmagyarázzam, hogy bemutassam szótörténetüket, és hogy dokumentáljam a magyar növénytani nómenklatúra (nevezéktan) alakulását, fejl dését. Szótárainkban sokszor tévesen azonosított növénynevekkel találkozhatunk, az adatok ellen rzését, pontosítását, valamint az újonnan feldolgozott

4

növények régi és nyelvjárási elnevezéseit botanikus szakember, Priszter Szaniszló azonosította. A kézirat könyvvé formálásában sokat köszönhetek Jakab Lászlónak, aki tanácsaival, részletekbe men kritikai megjegyzéseivel mind a gy jtött anyag feldolgozása során, mind pedig a szótár szerkesztési elveinek és módszereinek kialakításában segítette munkámat. Külön köszönettel tartozom Priszter Szaniszlónak, aki a 90-es évek óta óriási türelemmel támogatta munkámat, azonosította és ellen rizte a történeti anyagban el forduló növényeket. Köszönet illeti Papp Gábort, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának könyvtárosát, aki lehet vé tette számomra a nehezen hozzáférhet történeti anyag átnézését.

5

AZ ANYAG KÖRÜLHATÁROLÁSA, A FORRÁSOK ÉS AZ ANYAGGY JTÉS

1. A gyógynövény fogalma. — Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, legyen az fa, cserje, f , gomba vagy moszat, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy más részét a benne lev hatóanyagáért a gyógyászatban alkalmazzák. A gyógynövényeket ritkán használják friss, természetes állapotban, hanem rendszerint megszárítva. A gyógynövények hatóanyagtartalmú megszárított részét drognak nevezzük. A növényi eredet drog tehát nem más, mint a növénynek hatóanyagtartalmú része megszárítva. A drogot hazai, vadon term vagy itthon termesztett, vagy pedig külföldön term gyógynövényekb l nyerik (MagyGyógyn. 13). A népies gyógyászat igen sok növényt tart számon, melyeket ma is többkevesebb sikerrel használ, de amelyek ma már a közhasználatban nem játszanak szerepet. Ezért a régi népies gyógyszerül használt növények százait mell zik ma, részint kétes és bizonytalan hatóanyagaik miatt, részint mert a korszer gyógyászat mellett teljesen feleslegesekké váltak. A gyógynövényi alkalmazásmódok, javallatok között érthet en nagyon sok teljesen megalapozatlan, ellen rizetlen, babonás jelleg és sok a veszedelmes is; a korai receptek, javallatok, középkori gyógymódok, teljességgel alkalmatlanok arra, hogy segítségükkel ma bárki bármilyen bajt meggyógyíthasson. A növényi hatóanyagokról a korai szerz knek, pl. Meliusnak nincs még tudomása, a növények „természetér l” alkotott elképzelése a köré a minden tudományos alapot nélkülöz ókori humorális elmélet köré épül, mely szerint a négy alapelemnek (t z, föld, víz, leveg ) és a négy alaptulajdonságnak (száraz, hideg, nedves, meleg) megvannak a megfelel i a négy testnedv (vér, fekete epe, nyálka, sárga epe) között. A betegséget az egyensúly megbomlása okozza, és ezt az egyensúlyt kell száraztó, hidegít , melegít vagy nedvesít hatású gyógynövényekkel helyreállítani (Szabó, Melius 44–45). Feldolgoztam az ún. „hivatalosan elismert” gyógynövényeket, valamint számos ún. „nem hivatalosan elismert” gyógynövényt, amelyeket els sorban a népi gyógyászat használ. A „hivatalosan elismert” gyógynövények kiválasztásához: a Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopaea Hungarica) VII. kiadását (Bp., 1986.), az 1961 óta érvényes hazai drogszabványokat, az engedélyezett gyógynövénydrogok jegyzékét (6/1990. KeM. rendelet) használtam. A „hivatalosan elismert” min sítés kritériuma a gyógyszerkönyvekben való szereplés — ez országról országra és id r l id re változó. A hivatalos gyógyszerkönyvek

6

gyógynövényei mellett a régi herbáriumok, füveskönyvek jelent sebb gyógynövényeit is feldolgoztam: pl. Melius Herbáriumának, a XVI. századi magyar orvosi könyvnek, valamint a XVII–XIX. századi orvosbotanikusok (pl. Csapó, Benk ) m veinek nem hivatalos gyógynövényeit. A gyógynövényekkel foglalkozó szakirodalom b séges, a gyógynövények listáját (jellemzésüket és felhasználásukat) els sorban a következ m vek alapján állítottam össze: Jávorka Sándor, Magyar Flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980.; Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó. Holló és Társa Könyvkiadó. é. n.; Zdenka Podhajská, Európa vadvirágai. Madách Könyv és Lapkiadó, Pozsony–Bratislava, 1991.; D. Aichele–M. Golte-Bechtle, Mi virít itt? Virágkalauz. Ciceró Könyvstúdió Kft. Bp., 1991.; Lesley Bremness, F szer- és gyógynövények. Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 1995.; Grau–Jung– Münker, Bogyósok, vadon term zöldségnövények, gyógynövények. Természetkalauz. Magyar Könyvklub, Bp., 1996.; Bolliger–Erben–Grau–Heubl, Cserjék. Magyar Könyvklub, Bp., 1998.; Gyógynövényesek kézikönyve. Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Bp., 2004.; Nico Vermeulen, Gyógynövények enciklopédiája. Több száz különböz faj pompás fotói és részletes leírása. Ventus Libro Kiadó, Bp., 2005. Egzotikus gyógynövényeket kis számban dolgoztam fel, mivel nagy részük (pl. gránátalma, füge, citrom) megtalálható az 1996-ban megjelent Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára c. munkámban. 2. A növénynevek azonosítása. — A munkát els sorban nemzetségnevek és fajnevek vizsgálatára korlátoztam. A történeti növénynévanyag azonosítását Priszter Szaniszló végezte, ill. ellen rizte. Ha az azonosítás bizonytalan, akkor ezt a szótárban jeleztem, illetve feltüntettem azt, hogy ki azonosította a növényt. A növénynevek vizsgálatához a botanikusok teremtették meg az alapot azzal, hogy meghatározták a növényeket, a növénynevek szövevényes rengetegében az azonosításaik nélkül lehetetlen lenne eligazodni. A nyelvtörténeti anyaggal különösen sok gond volt: ahogy haladunk a mától a múlt felé, úgy szaporodnak azonosítási gondjaink (ez természetesen valamennyi növény- és állatnévre vonatkozik). Err l a problémáról más szótárírók is írtak: „Bizonyos tekintetben külön probléma a növény- és állatnevek jelentéseinek a kérdése. ... Nem tudtam pl. mindig eldönteni, hogy a régi középkori latin nevek milyen mai növényekre (és állatokra) vonatkoznak” (Kniezsa, SzlJsz. 8). Az RMGl. szerz i így vélekedtek a kérdésr l: „A szó jelentésének a pontos rögzítése különösen nehéz a növénynevek és a kevésbé ismert állatnevek területén, mivel itt az elnevezés a valóságban is sokféle. E neveket gyakran összecserélik” (RMGl. 14). Egyes forrásanyagok növényneveinek azonosítása megjelent nyomtatásban,

7

ezeket az azonosításokat — Priszter Szaniszlóval — általában fenntartás nélkül elfogadtuk. Melius növényneveinek tisztázásával többen (Fialowski L., Gombocz E., Szabó A.) foglalkoztak; Szabó Attila munkájának Összehasonlító növényjegyzékében találunk részleges hivatkozásokat és azonosításokat a XVI. sz.-i OrvK. növényneveire (és más korai m vekre, szójegyzékekre stb.) vonatkozóan. Gombocz Endre azonosította Clusius, Carolus–Beythe István, Stirpium nomenclator Pannonicus (1583) cím m vének növényneveit (Gombocz, BotTört. 126–133). Szintén Gombocz azonosított még részeket különböz korai m vekb l pl. Lippai Posoni kertjéb l (Gombocz, BotTört. 141–142) stb., ezeket az azonosításokat szintén elfogadtuk. 3. A szótár tartalma. — A szótár gyógynövények magyar elnevezéseit tartalmazza. Növénynevekkel számtalan forrásban (tudományos, szépirodalmi, ismeretterjeszt munkákban, újságcikkekben, tankönyvekben stb.) találkozhatunk. Négy típusba tartozó forrásm veket dolgoztam fel: 1. növénytani és orvosi munkákat; 2. gasztronómiai munkákat; 3. útleírásokat; 4. nyelvészeti anyagokat. A négy típus közül legnagyobb mennyiségben növénytani forrásokkal foglalkoztam. Ez a négy forrástípus lehet vé teszi a növénynevek igen széles kör — nyelvészeti és m vel déstörténeti — vizsgálatát. Ezeket a teljesség igényével egy ember aligha tudná belátható id n belül feldolgozni. Szükségszer en válogatnom kellett tehát a sok forrás között. Azokat a m veket dolgoztam fel, amelyek a növénynevek szótörténetének és szóföldrajzának megállapításához elengedhetetlenül szükségesek. De a feldolgozott források növénynevei közül is sok kimaradt: pl. kimaradtak a teljesen azonosíthatatlan növénynevek; a téves nevek zöme; a kerti, termesztett növények, ill. ezeket részletesen nem elemzem (pl. borsó, alma, cukorrépa, körte, szilva stb.). Els sorban növénytani és orvosi forrásokat dolgoztam fel. Az orvosi könyvek, pontosabban herbáriumok, füves könyvek a saját korukban valóban orvosi célokat szolgáltak, de ma már legkevésbé sem sorolnánk ket a szoros értelemben vett orvosi könyvek közé. Szabó Attila Mélius Herbáriumához írt bevezet tanulmányában így fogalmaz: „választ kell keresnünk arra a gyakran vitatott kérdésre, hogy melyik tudományterülethez tartoznak a füveskönyvek: a botanikához-e vagy az orvostudományhoz? A kérdés ebben a formájában nyilvánvalóan hibás: a füveskönyvek a növényismeret leghatásosabb el mozdítói, a növénymorfológia és a növényrendszertan megjelenésének el készít i és el feltételei voltak, tudományos-társadalmi alapokat teremtettek a botanika kialakulásához. Arról azonban, amit ma általános botanika néven foglalunk össze ezekben a könyvekben ... alig esett szó” (Szabó, Melius 20). A herbáriumok a népnek készült egyszer , orvosi tanácsadók voltak, céljuk a gyógyászatban használatos növények összeállítása és leírása volt. A szorosabb értelemben vett növénytani munkák között, amelyeket forrásnak tekintettem, szerepelnek

8

növényhatározók, növényszótárak, természettudományi szójegyzékek, kertészeti könyvek, dísznövény enciklopédiák, természethistóriák és természethistóriai képeskönyvek, amelyek gyerekeknek készültek, valamint kertészeti és természettudományos folyóiratok. Feldolgoztam a jelent sebb növénytani szakirodalmat a kezdetekt l egészen napjaink fontos és összefoglaló növénytani munkáiig. Érdemes megnéznünk a herbáriumok modern változatait, a gyógynövényekr l írt mai tudományos és népszer sít m veket (pl. Augustin Béla–Jávorka Sándor–Giovanni Rudolf–Rom Pál, Magyar gyógynövények. Bp., 1948.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980. stb.), ugyanis olyan részleteket tudhatunk meg a növények gyógynövényként való felhasználásáról, amelyek forrásainkban esetleg nem szerepeltek, viszont az elnevezések motiválásában szerepük lehet. A növénynevek egyik legfontosabb motivációja az lehet, hogy minek a gyógyításásra használják: pl. májf , lépf , tüd f stb. Nem elég tisztában lennünk egy növény neveivel, ismernünk kell magát a növényt, mivel az elnevezéseket általában a növény külseje, term helye is motiválta. A növénytani kézikönyvek legkülönböz bb adatai segíthetnek egy növénynév magyarázatában, sok érdekességet közölhetnek a növények felépítésér l, levelér l, virágjáról, termésér l, régi és mai felhasználásáról, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekr l. Pl. Soó Rezs munkái (Soó Rezs , A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1964–1985.; Soó Rezs , A magyar növényvilág kézikönyve. Bp., 1951. stb). Az idegen nyelvi analógiák és a növénynevek lehetséges motivációi szempontjából igen értékes Marzell német növénynévszótára (Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen... Bearb. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. I–V. Fünfter band. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Leipzig, 1943–1958). Marzell flóram ve leírást ad a növényekr l, részletezi a növények el fordulási helyét. A m botanikai értékén túl azért rendkívül tanulságos számunkra, mert magyarázza a növény latin és görög neveinek eredetét, ezenkívül felsorolja a növény összes német elnevezését, a népies neveket minden változatukkal, pontos helymegjelöléssel, s t magyarázza a motivációt és közli a növénnyel kapcsolatos hiedelmet. A gasztronómiai források között egyrészt régi magyar szakácskönyveket, másrészt néhány újabb szakácskönyvet vizsgáltam. Egyre nagyobb az érdekl dés a különféle nemzetek ételei iránt, és az ételekkel együtt, ezek alapanyagaként természetesen különféle f szernövények is a szakácskönyvekbe kerültek, pl. kapri, oregánó. A szakácskönyvekben sok olyan f szernövényt találunk, amelyeket gyógynövényként is használnak: pl. bazsalikom, metél hagyma, majoránna stb. Az útleírások mint források feldolgozott száma nagyon kevés. Gondos válogatás után bizonyos útleírásokat, naplókat, leveleket néztem át, csak olyan

9

felfedez k munkáit vizsgáltam forrásként, akiknek m veiben felbukkanhatnak gyógynövények. Ilyenek pl. Kitaibel útinaplói, amelyek több száz magyar (valamint német, szlovák, ruszin stb.) népi növénynevet is tartalmaznak. Kitaibel útinaplói Gombocz posztumusz munkájában jelentek meg: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. I–II. Bp., 1945–46. A nyelvészeti források között els sorban nyelvtörténeti anyagot dolgoztam fel: lexikonokat, szótárakat (értelmez , történeti, etimológiai, kétnyelv szótárakat, tájszótárakat), nyelvtudományi folyóiratokat stb. A teljesség igénye nélkül dolgoztam fel összefoglaló növénytani munkákat, amelyek népi növényneveket is tartalmaznak: pl. Péntek–Szabó erdélyi gy jtéseit, két etnobotanikai útmutatójukat: Szabó Attila–Péntek János, Ezerjóf . Etnobotanikai útmutató. Bukarest, 1976.; Péntek János–Szabó Attila, Ember és növényvilág. Bukarest, 1985; Hoffmann, Karl–Wagner János, Magyarország virágos növényei (Atheneum. Bp., 1903.) cím m vét, ebben a Mágocsy-Dietz Sándor gy jtötte nevekr l van szó, amint ez az el szóból kiderül; Jávorka Sándor, Magyar Flóráját (Flora Hungarica) (Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.), ebben Gombocz Endre és Mágocsy-Dietz Sándor gy jtésér l van szó, amint ez a munka el szavából kit nik stb. Az adatok összegy jtését és a növénynevek vizsgálatát számos körülmény nehezíti. Nagy zavart okoz, hogy egy növénynek több, gyakran 10–20 neve is lehet, és ugyanakkor egy név több, akár 5–6 növényhez is kapcsolódhat. Érvényes ez mind a magyar, mind a forrásokban a magyar mellett található latin, görög, német nevekre, és általában minden nyelv növényneveire. Nem tekinthetjük ezt a feldolgozást véglegesnek, lezártnak, az eddig nem vizsgált források tanulmányozásával újabb adatok kerülhetnek el . A növénynevekkel foglalkozó vagy a növénynevek vizsgálatához felhasználható irodalom igen b séges, a kérdés irodalma szinte kimeríthetetlen. Azért sem tekinthetjük a témát befejezettnek, mert a f szernövények, dísznövények, gombák stb. a témakör b vítésére késztetnek.

10

A MAGYAR NÖVÉNYNÉVADÁS VÁZLATOS TÖRTÉNETE

A tudományos növényismeret történetileg a népi növényismeretb l sarjadt ki. A következ áttekintés id beli sorrendben a magyar növénynévszókincs múltját kísérli meg vázlatosan bemutatni. A magyarság els évszázadaiból származó növénynevekr l igen hézagosak az ismereteink. A könyvnyomtatás el tti id kben az oklevelek, kódexek, szójegyzékek és kéziratos szótártöredékek azok a források, amelyekb l az akkori növénytani ismeretekr l tudomást szerezhetünk. Összefügg botanikai vagy rokon tárgyú (orvosi, gyógyszerészeti) szöveget ezekben sajnos nem találunk. A magyar növénynevek nyomtatásban való rögzítése és terjesztése a 16. században kezd dött. Ekkor a növénynevek már nem elszigetelten (mint pl. a szójegyzékekben), hanem szövegkörnyezetben fordulnak el . A 16. század végén készült az erdélyi Lencsés György Ars medica (1577 k.) cím munkája, 1578ban pedig Kolozsvárott Melius Juhász Péter Herbariuma. 1. A XVI. sz.-i magyar füveskönyvek; receptek, javallatok a XVI. sz.-i füveskönyvekben. — A növények gyógyító ereje sid k óta ismert az egész világon, és alkalmazásuk egymástól függetlenül alakult ki a különböz kultúrákban. A népi ismereteknek, a népi tudásnak és a népi hitvilág egészének a mindennapi lét gyakorlati kérdéseire kellett választ adnia. S mivel az ember mindennapi létét éppen a testi bajok, a betegségek keserítik meg leginkább, nem véletlen, hogy a XVI. században a gyógyítás számít a népi tudás és a tudomány els területének. A növények alkalmazására vonatkozó ismereteket az ún. füves- vagy füvészkönyvekben gy jtötték össze. Az els ilyen jelleg , magyar nyelv munka Melius Juhász Péter Herbáriuma, 1578-ban jelent meg, a másik kéziratos m , amely közel ugyanabból az id b l származik (1577 k.): a XVI. századi magyar orvosi könyv. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár, 1943. [Els kéz: 1577 k., második kéz: 18. sz. e.]. Ennek öszszeállítója Lencsés György, gyulafehérvári f udvarmester volt. A két m jelent sége, hogy összefügg magyar nyelven növényleírásokat, gyógyjavallatokat tartalmaznak. Melius Herbáriumában részletesen jellemzi a növényeket, majd különféle gyógyító eljárásokat ismertet. A XVI. századi magyar orvosi könyv tartalmában eltér a Herbáriumtól, az OrvK. részletes növényismertetéseket nem tartalmaz (így a növénynevek botanikai azonosítása sokkal nehezebb), az orvoslás tudományának szakszer , tudományos összefoglalása volt, szerz je gyakran hivatkozik híres külföldi orvosokra, de a népi gyógyítás módszereit is említi, sok testrész-, betegség-, tünet- és gyógyszer-, illetve gyógymódnevet ad.

Pl. f szerek: a maszlag. A XVI. à gyomorból nyalat ki ºz. tüd vész. a gránátalma stb. a fényl gamandor ’Teucrium lucidum’. hurutos betegségek. az olajfa. „hagymáz”. A fert z betegségek közül gyakori a „hideglelés”. számos drog pedig vándorpatikáriusok útján jutott el a Kárpát-medencébe: pl. Kórſágoſnac. spinosa’. Pl. aſÅſÅu korságot gyogyit” (Melius 45a. illetve (szárított) növényi részek. vęrt tiſÅtit. SÅeękfwet. „torokgyík”. égés. a ricinus. bolondozóknac.-i embereknek gyakran már helyes fogalmuk volt a gyógynövények hatásáról. a sáfrány stb. mellfájás. a másik részét drogként a korabeli patikaszerek között tartották számon. a beléndek. Az ismertebbek közül több ezer év óta használt gyógyszerek. a krétai szurokf ’Origanum dictamnus’. részben csak kés bb kerültek Európába. hasfájás. 293/17). A középkori köztisztasági állapotok következményeként a b rbetegségek (kelések. a kálmos. és az Fekete hunyor poraban egy arany nyomonit iſÅol. el álmelkodóknac igen iò meg innya” (Melius 187). 293/11): „Fekete gÿopart. a guajakfa ’Guajacum officinale’ stb. gyógyítására szolgálnak.-i munkákban el forduló egzotikus gyógynövények: egy részük a Bibliából volt ismert az egykorú olvasó el tt (pl. sárgaság. Mindazonáltal a legtöbb növény felhasználási javallata és alkalmazási módja az évszázadok folyamán gyakran lényegesen változott. a füge. bélbetegségek. mint az aloé ’Alo(’. de vannak különféle javallatok himl . csuklás stb. rüh. es egÿ napon kecchqris aÅÅal parolÿad” (OrvK. hideg lelxknec. csömörlés. „Ha az yrdxg harapta f×uet zxld korában meg txrxd. ficaria’. de ma már ismert gyógynövények. Has fayáſſoknac. A két legjelent sebb XVI. Gutta ºtxknec. sz. pokol varra kxtxd. a bábakalács ’Carlina acaulis’. a magas szarkaláb ’Delphinium staphisagria’. lépfene. és à kęléſre. T×dxt Mellyet. a nyúlsaláta ’Ranunculus ficaria subsp. El fordulhattak a patikákban olyan mediterrán növények. pestis gyógyítására . sz. „Ha borban meg áztatod az Hunyort. A XVI. fonnÿaÅ megh vÿÅben. aszú kórságról ’tüd vész’: „Ha az leuelét porrá téſÅed. SÅepÅqlqt. borban iſÅod gyakorta. mert néhányat közülük a mai kor embere is többé-kevésbé ugyanarra a célra használ. szemölcs) kezelésére vonatkozó receptek is gyakoriak.). a réti bakszakáll ’Tragopogon pratensis’ tápláléknövényként való felhasználásáról tudósítanak korai herbáriumaink. a szenna ’Senna’. a csókalábú útif ’Plantago coronopus’. emésztési zavarok. Az olasz egyetemeken tanult orvosok maguk is hoztak haza mediterránban gy jtött gyógynövényeket.) a legtöbb javallat belgyógyászati jelleg : daganatok.). amelyek az egykori könyvekben még nem szerepelnek. „Gÿermqkchenek haſa dagadaſarol” (OrvK. hertelen meg gyogyittya” (Melius 155).-i OrvK. századi füveskönyvben (Melius 1578. Azok a növények. orbánc. XVI. részben pedig akkor még nem különítették el ket más fajoktól. sz.11 Külön figyelmet érdemelnek a XVI. századi népi táplálkozásban is megjelent a gyógynövények egy része: pl. a kapricserje ’Capparis spinosa subsp.

reÅelÿ aranÿat kqÅÿben keweſeth. században — a köztisztaság hiánya miatt — komoly gondot jelentettek a paraziták: bolha. nehéz vizelés. 41). pókcsípés kezelése. csonttörések. Scorpióknac Kigyónac harapaſſat meg gyogyittya” (Melius 160a). francu ’vérbaj’ kezelésére vonatkozó gyógymódok. 92). ritkábban el kerülnek hallásjavításra szolgáló javallatok is. lidérces betegség. elmérgesedett sebek kezelése. a n gyógyászati jelleg gyógymódok pedig sok esetben hátborzongatóan primitívek és életveszélyesek (Szabó. békák. Pl. és a XVI.12 is. vasak. század közegészségügyi körképének elmaradhatatlan részletei: fekélyek. fájó fogak. A meg hólt gyermeket. századi Orvosi könyv: „Feÿer wrqmnek kÿ fachÿart leweth. gyakran iſÅod. „Ha meg txrxd à maguát és olayba meg fxzed. Pl. csökkentését célzó javallatok. köszvény. es takard aÅonnal be melegh Scarlath poÅtoban” (OrvK. kígyóharapás. megmérgezett emberek védelme. eml betegségekre. Melius 55). Pl. Ezen haſÅna à vizénec” (Melius 161a). vagy à gyermec tarto burokot ki hozza. a gutaütésr l: „AÅ Guta wteÐben mÿkor aÅ Embqr vgÿ fekwÅÿk mÿnth egÿ holt Ðem keÅe Ðem laba nem moÅogh. „Hÿmlqrql” (OrvK. kelések. torokgyíkról: „Feÿer wrmqth Saletrommal. kqſd aÅ Torok gÿkra” (OrvK. toroknak. 129). gyíkok. vęrét ki tiſÅtittya. a görcsr l: „Æarwas Bogarath vÿÐelÿqn nala. Melius 55). rüh és bélférgek irtása. Ðem lelqkÅetqth nem veÅqn” (OrvK. fülnek. koſÅt az emberbe barombais el rontya” (Melius 156a). álmatlanság. darázs-. serkentését. tet . Pl. méh-.és n i hiúságot legyez- . Az orrnak. awagÿ BaraÅk fa lewelenek aÅ leweth tqlch melegqn bele ſkÿ hoÅÅa aÅ fęrgeketh” (OrvK. reszketegség t nik fel. hogy a fejen lév nyílások betegségeit az alvás közben oda bejutott állatok. farzsába. a szeméremtest betegségei. A XVI. tövisek eltávolítása. az AſÅſÅonyállat mehét melegiti. A sok súlyos nyavalya mellett felbukkannak a férfi. görcsös állapotok. születésszabályozásra. n i és férfimagtalanság gyógyítására. csepeg vagy nem csepeg vizelet. „Az Iſten faya f×ſti Kigyót. 471). A „Fwlben valo Fergekrql” így ír a XVI. vagy à nagy Varadiczot borba SÅereczen dio virággal meg fxzed. A XVI. születésszabályozással és általában a nemi felvilágosítással kapcsolatos receptek száma. bogarak okozzák (Szabó. kígyók. sebbe tört nyilak. mérges állatot el ºz. Magas a n gyógyászati esetekkel. tökösség ’heresérv’. sebes szájak. à Tet×t. ad megh ÿnnÿa. méhben meghalt magzat eltávolítására. 51). aÅ Melÿ embqrth aÅ Gqrch fogh” (OrvK. gégének a betegségei is els sorban gennyes fert zések. „Ha à Varadiczot. századi füveskönyvekben makacsul kísért az a hiedelem. 470): „Repa magoth tqrÿ porra. megjelennek a nemi vágy szabályozását. Találunk javallatot menstruációs zavarokra. Pl. Közülük sok a mai olvasó számára gyakran megmosolyogtató. szédülés. MęÅÅel teorÿ eoÅwe. Az idegbetegségek közül fejfájás. A vize penig Póknak.

kisebb orvosbotanikai munka: Frankovith Gergely. és közölte vele a növények magyar neveit (Kádár–Priszter 17). század közepéig kell várnunk. hogy gyógyászati gyakorlatukban felhasználják. arcszínesítés. Carolus Clusius — 1574 és 1586 között gr. Szikszai Nomenclatúrája csaknem 500 növénynevet közöl. 1595) cím m ve. ekkor jelenik meg Linné korszakalkotó munkája. A megoldásra egészen a XVIII. hajfest szerek. Nagyszombat. elejét l. Frankovith és Beythe István egymással tudományos érintkezésben állhattak. ezek egy része vándorló (gyakran külföldi) kuruzsló volt. . A gyógyító munkában részt vettek még különféle kuruzslók is. Ugyanennek a kornak a terméke Clusius és Beythe közös munkája. 63). Itt találkozott össze Beythe István protestáns prédikátorral és természettudóssal. Növénynévadás a XVII. sérvmetsz k. pl. századbeli orvosbotanikusoknak. Beythe András munkájának egy része Melius Herbáriumának szó szerinti átvétele. A XVI. vándorsebészek stb. hanem egyben az akkori hazai virágkultúra és a korabeli magyar növénynevek forrásm ve is. akik ismerték és gy jtötték a növényeket. Ebben a csoportban leggyakoribbak a hajnevel . aki elkísérte t növénygy jt útjain. század botanikai munkáiban eligazodni — a növényrendszer kiforratlansága. sz. javasasszonyok. a rendszertani kategóriák határozatlansága és a nómenklatúra bizonytalansága miatt — a legnagyobb nehézségekkel jár. borbélyok. A 17. amely 1590-ben jelent meg Debrecenben. Frankovith egyike lehetett azoknak a XVI. I–III. 2. a Stirpium Nomenclator Pannonicus. Posoni Kert. A pozsonyi kert növényeit az érsek öccse három kötetes nagy munkában mutatta be: Lippay János. a többi pedig Matthiolustól vett fordítás (BotTört. Szemben a korábbi. Lippay azonban a vadon term növényekre aránylag ritkán hivatkozik (BotTört. a Species plantarum (1753). század leghíresebb magyar kertje Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje volt. kiemelked jelent ség Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar jegyzéke. akik a betegek gyógyításához és a varázsláshoz használatos gyökereket és orvosi növényeket gy jtögették. kezdetleges szójegyzékekkel. század végén jelent meg két. de els sorban nem magukért a növényekért. 1664–1667. — A XVII. 1588) és Beythe András. [kés bb] Bécs.13 get egykori „kozmetika” receptjei és javallatai is. szemöldökirtás és a sz rnevelés módja is. A neves németalföldi botanikus. Batthyány Boldizsár vendégeként — tartózkodott Nyugat-Magyarországon. amely 1583-ban Németújváron jelent meg. de szerepel az arcb r finomítása. bábák látták el. Fiveskönyv (Németújvár. 138–41). században ezeket az orvosi feladatokat nagyrészt tudós asszonyok. Hasznos és fölötte szikseges könyv (Monyorókerék. Ez a munka nemcsak a magyar kertészeti irodalom alapvetése. A XVI. hanem azért.

és Elnevezési el tt: szinte olyan z rzavar. század második felének rejtélyes alakja. A hazai flórakutatás szempontjából jelent s még Veszelszki Antalnak az 1798-ban megjelent „A’ növevény plánták’ országából való erdei. a Flora Posoniensis (1791). gyógyító erejének ismertetése. Az erdélyi református lelkész. amelyek szerz i az „utolsó orvosbotanikusok” (BotTört. tehetséges debreceni orvos és természettudós. A Linné systémája szerint. bár rendszere. Benk József eredményei a korában nem váltak ismertté. Bizonyítja ezt a XVIII. és mezei gy jtemény. Számos — f leg népi — növénynevet ölel fel Csapó József debreceni f orvos els sorban gyógyászati célt szolgáló füveskönyve. A Lumnitzer-féle pozsonyi flóra jelent s számú (közel 700) magyar népi növénynevet is tartalmaz. A 18. német. 200–5). 1801) készült el. magyar. és ezekkel a magyar növénytani szaknyelv gazdagítása. Közülük a legjelent sebbek: Páriz-Pápai Ferenc (a Pax corporis szerz je). Természeti históriájának azonban csak az els része. Földi János tervezte els ként a magyar flóra megírását Linné rendszere alapján.és f szeres könyv” cím m ve. Az állatok országa. század vége felé megjelen néhány növénytani (orvosbotanikai) kiadvány. gyógyító ereje lebegett és nem a florisztika vagy a növényföldrajzi flórakutatás. akiknek szeme el tt a növény orvosi felhasználása. összeállítás jelenik meg. tanárok. 1793-ban. ill. 2500 magyar névvel) névjegyzéket (BotTört. század vége felé a fiatalon elhunyt. Bár Földi Természeti históriájának növénytani része nem készült el. nómenklatúrája már a maga korában is elavult volt. A XVIII. Voltak közöttük gyakorló orvosok. I. valamint a XVIII. század vége felé — elég hosszú szünet után — a magyar növénynévszókincs gyarapodását is rögzít több fontos könyv. évi kötetében. francia) ad 1000 fajról (kb. Veszelszki Antal. 1791-ben jelent meg Lumnitzer István pozsonyi flóram ve. századból szintén kiváló magyar füveskönyvek származnak. A Linné-féle rendszerben négy nyelven (latin. 195). fogyatkozás. Pozsonban.14 A 17–18. Az orvosbotanikusok olyan személyek voltak. Természeti história. és tévedezés vagyon ma a’ Magyar F vésztudomány- . Justi Joannis Torkos (az els magyar gyógyszerészkönyv szerz je). az Új füves és virágos magyar kert (1775). A bevezetésben így ír: „A’ miném z rzavar vólt hajdan a’ Deák F vésztudományban. a’ Linné Rendbeszedése. az állatok országa (Földi János. A népi növényismeret is egyre fejlettebbé válik. munkája hazánkban els ként mutatta be Linné rendszerét és nómenklatúráját a pozsonyi Magyar Könyvház 1783. lelkészek és más foglalkozásúak is. érdeme a népnyelvi növénynevek felkutatása. vagy-is fa. Bécsben megjelent a szerz t l egy kis füzetecske Rövid krítika és rajzolat A’ magyar f vésztudományról címmel. és nem a flórakutatás. Benk József (erdélyi református lelkész). Csapó József (debreceni városi f orvos). de a botanika f célja még mindig a növény orvosi felhasználásának.

. Ugyanerre az id szakra esnek a kor legnagyobb magyar botanikusának.. melynek függelékeként a magyar növényneveknek els szinonimaszótára olvasható.] Konyhaker- . század kezdetét l jelennek meg Bécsben Márton József szótárai. a pesti egyetem professzora els ként adott ki hazánkban szárított növénygy jteményt. de még inkább Bertuch-fordításai (1805–13) az általa alkotott új magyar növényneveknek jelent s mennyiségét tartalmazzák. Mit kell tehát tselekedni? Krítikát kell írni. Kit n nyelvérzékkel alkotott új szavaikat a 19. továbbá Tóthfalusi Miklós 3 kötetes kertészeti m vében (A magyar gazda mint kertész. Kitabeil útinaplói több száz népi növénynevet is tartalmaznak. nem vert gyökeret nyelvünkben. Szádler József. és Gazdaság író Könyveinket. hogy közel két évszázad elmúltával az általuk alkotott sok száz magyar szakkifejezés és növénynév jelent s hányadával még ma is találkozunk.. melly Törvényeket és Régulákat adjon a’ Növevényeknek elnevezésekben. Számos új magyar növénynév található Barra István Növénytanában (1841). század egész folyamán használták. különösen a természettudományok és az orvostudomány magyar nyelven való m velésének célja a botanikát sem kerülte el. legtöbbjük azonban igen rövid élet volt.” (Földi 3–5). amely kb. A 19. gaz. Orvosi. 1823 és 1830 között megjelent kiadványainak „Magyarázat”-aiban közli 350 faj magyar és német népi neveit is (MNy. és azokat meg jobbítsa. Krítikát. A reformkori nyelvújítás. a szaktudományok.. A szász nemzetiség botanikus. Baumgarten az els .. részben ezek. 1816) hat nyelven teszi közzé a gazdag flórájú Erdély 2500-nál is több növényfajának neveit. [2. 840 növénynevet vizsgálva a magyar növénynevek részletes kritikáját tartalmazza. Földi János munkája az els olyan növénytani munka. exsiccatumot. Jelzi ezt az. Külön ki kell még emelni az Orvosi f vész könyvet (1813).. ugyanakkor munkájuk a magyar terminológia és nómenklatúra alapvetése. A két szerz (Diószegi Sámuel prédikátor és Fazekas Mihály f hadnagy) egyike sem volt képzett botanikus. [1. Vindobonae. Az 1840-es évekt l egymás után megjelen növénytani munkákban merész újításokat találunk. Dudva és Burján lepte el. melly ki mutassa a’ rossz Neveknek hibáit. melly minden Tudománynak tökélletességre vitele.15 ban. Minden eddig nevezhet Lexiconainkat (Szótárjainkat) F vész. benne a szerz értékes népi gy jtésével. Kitaibel Pálnak (1757–1817) a magyar flórát feltáró utazásai..] Gyümölcsbarát.. Nem sokkal ezután lát napvilágot (1833–36) Kassai József Származtató ’s gyökerész magyar-diák szó-könyve. gyom. már megjelenésekor sem volt korszer . aki latin nyelv munkájában (Enumeratio stirpium Magno Transsilvaniae Principatui. könyvük mint növényhatározó. Ekkor lát napvilágot Debrecenben a magyar nyelvújításnak a botanika terén legnagyobb hatású m ve.. 79: 116–121).

század második felében látott napvilágot A magyar növényvilág kézi- .16 tész. Simonkai Lajos (1882) és Cserey Adolf (1887) határozói. Magyar Flóra (Flora Hungarica). A 19. Wagner János. 1872). Jávorka Sándor flóram vében a régi és a népi növénynévanyagnak az addig legteljesebb gy jteménye rejt zik. valamint a tervezett (de csak töredékesen ismert) Brassai–Kováts-féle Új Magyar Füvészkönyv (1858). században a szervezett növénynévgy jtést a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára számára Jávorka Sándor (Dr. legfeljebb Gönczi tankönyvei (Vezérkönyv a növénytan tanítására és tanulására. de írta a Pallas Nagy Lexikonának (1893–1897) összes botanikai címszavát. akárcsak kortársa. aki ugyan nem adott közre külön nómenklatúrai összeállítást. Rapaics Raymund nevét említhetjük még. Nyr. Sok cikkben foglalkozik a népi növénynevekkel. közel egyszerre jelentek meg Graumann (1909) és Cserey (1911) növényszótárai. 1843-ban az er szakos szócsinálmányairól híres orvosprofesszor Bugát Pál. Mindezek jelent s számban tartalmaztak növényneveket is. M szótár V–VI. A botanikai nyelvújítás csúcsa alighanem Kováts Mihály Növénybölcsesség a’vagy.. Borbás Vincének munkásságát. Pest. Gombocz Endre. A XX.. Jelent sen fellendült a magyar szótárirodalom: kiadták A magyar nyelv szótárát 6 kötetben (Czuczor Gergely–Fogarasi János 1862–74).) indította meg munkatársával Csapody Verával. A szerz ezt írja az el szóban: „Ezen munkában van 5921 Magyar növénynév. A szerz k még mindig a hiányzó magyar növényneveket igyekeznek pótolni. század második felének elején nem sok újítással találkozunk. 1924–1925. Ugyancsak a század kezdetén. Ugyancsak ekkor jelentek meg az els magyar növényhatározók: Hazslinszky Frigyes (1864.. amely sok más tudományág új szava mellett növényneveket is tartalmaz. háromnyelv fejt növénynév m szótára. 1847). Külön ki kell emelni a századforduló egyik legnagyobb magyar botanikusának. 117: 563). Jávorka Sándor.) említhet k. A század els felében Wagner János munkássága kiemelked : Hoffmann német növényatlaszának teljes átdolgozása során csaknem 6000 magyar növénynevet sorolt fel könyvében (1903). A XX. [3. . – 18592.] Virágkedvel . század kutatói közül Fialowski Lajos. az addig csak latin nyelv genusok és az új fajok számára próbálnak „hivatalos” magyar neveket alkotni (vö. Csapody István. Fialowski Lajos is. 1852. id. Én magam csináltam 4860 új magyar növénynevet” (Kováts.). Mágocsy-Dietz Sándor. megjelent a 3 kötetes Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékekt l a nyelvújításig (Szarvas Gábor–Simonyi Zsigmond 1890–1893) és a Magyar tájszótár is (Szinnyei József 1893–1901). A reformkori nyelvújítás — nem mindig sikeres növényneveivel találkozhatunk Bugát Pál és Kováts Mihály (1845) könyveiben. Bp. Természettudományi szóhalmaza lát napvilágot. A 20.

amelyeket egy kisebb terjedelm szótárban jelentetett meg (Csapody Vera–Priszter Szaniszló. a kétkötetes kézikönyv magyar növényneveit bizottság bírálta felül és korszer sítette. ezek a nevek kerültek azután a kés bbi növényhatározókba. . 1998. A sok évtized óta bizonytalan növénynévi helyesírás alapelveit az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás rögzítette. Bp.. 1966. fontosabb társneveikkel együtt (Priszter Szaniszló. Bp. Magyar növénynevek szótára. Csapody Vera több évtizeden át gy jtötte a hazai fajok népi neveit.. A magyar és tudományos növénynevek szótára. Ennek alapján készült a magyar és a tudományos növénynevek szótára.). a nyitva.és a zárvaterm k).17 könyve (Soó Rezs –Jávorka Sándor 1951). valamint a mohok magyar és latin neveit tartalmazza. amely a hazai és külföldi edényes növények (tehát a harasztok.). Növényneveink.

1985. Hoffmann István. stb. feny . Ember és növényvilág. A névrészek névelemekb l (lexémák és toldalékmorfémák) állnak. nagy nyárfa) . 1943. azt tekintem át. — A feldolgozott növényneveket vizsgálva azokat a tényez ket veszem számba. termetes medvetalp. 36) Bp.18 A NÖVÉNYNEVEK SZERKEZETI ELEMZÉSE Növénynevek szerkezeti elemzésér l átfogó módszer nem készült.1. Adatok a Baranya megyei Nagyváty. Leipzig. I–V. Fünfter band. A növénynevek névrészeinek funkciói az alábbi rendszerben elemezhet k: A névrész 1. megjelöli a növény fajtáját (fa. mérete a név az egész növény méretére vonatkozik (apróbojtorján. Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen.. A növénynevek funkcionális névrészekb l állnak. különféle részelemzések jelentek meg. Bukarest. 1993. 1987. amely a névkeletkezés szituációjában a megjelölt denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai jegyet kifejez. 1943–1958. tehát milyen szemlélet szülte ket. bokor. funkcionális névrésznek tekinthet a növénynév hangsorának minden olyan egysége. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Kolozsvár. illetve nemzetségnevek: alma. Funkcionális-szemantikai elemzés..) igazolva azt. vö.. f . szulák) 2. Heinrich Marzell hasonló rendszert alkalmaz a német növényekre vonatkozóan. hogy a névadásnak mi volt az indítéka. Debrecen. Bearb. Halászné Zelnik Katalin. Helynevek nyelvi elemzése. és alkalmaztam Hoffmann István „többszint ” helynévtipológiáját (vö.. ennek bemutatása a növénynévelemzés lexikális-morfológiai szintjén történhet. amelyek alapján a növénynevek létrejöttek. A fölsorolt típusok egyetemes jelleg ek. de a különböz m vek különböz szemléletet tükröznek. 1. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. a növény tulajdonságát 2. Moldvai csángó növénynevek (CsopNyelvDolg.1. kifejezi a növény valamely sajátosságát 2.. vö. Figyelembe vettem a növénynevek elemzésére vonatkozó rendszereket. Nagy Rózsa. A népi elnevezések kit n vizsgálatát végezte el Péntek János (Péntek János–Szabó Attila. hogy a helynevek és a növénynevek elemzése sok tekintetben hasonlóságot mutat. 173–195).1..

egyéb a név jelölheti a növénynek valamely speciális. gumós boglárka).1. nyári hérics. vöröshagyma) 2.2. magjára (egymagvú galagonya) 2. reszketeges nyárfa) 3. az országra utal. hagymájának színére utal (sárgahagyma. a gyümölcs méretére utal (kicsinynadályvirág) 2. rossz illatára.1. vagy ahonnan hazánkba érkezik (olasz kapor. a mag. németgyömbér) 4. kiváltott hangra utal (cseng f . harangvirág). keser f ) 2. a term id (egyéves vadárvácska) 4. a virágjára (bojtvirág. nehézszagú pipitér) a név a növény jellegzetes szagára utal (hagymaszagúf ) 2. íze (édesgyökér. szagára utal (illatos ábelf . alakja a név az egész növény alakjára utal (harangláb) a név a növény valamely részének formájára. színe a név a növény egészének színére utal (fehér nyárfa.4. büdös pipitér. kékibolya) a név a növény magtermésének színére utal (fekete mák) a név a növény gyümölcsének színére utal (fehér gyümölcs eperfa. a gyökerére (hézaggyökér. csattogó szamóca) a név a növény leveleinek mozgására vonatkozik (rezg nyárfa.3. illata a név a növény jó. veressz l ) a név a növény gumójának. ahol a növény él. a levelére (szilvalevel f . alakjára utal: pl. a növény által kiváltott hang a név a növényt l hallatott. a helyre utal.1.1.3. mezei sülyf ) 3. búzalevel f ).19 a név a levél. id höz kötött tu- .1.2. a virág.6.1.5. ill. a virágzási id (tavaszi szironták. fehérhúsvét) 4. ahol a növény rendszerint él (ház helyén termett torma. kifejezi a növény valamely speciális idejét 4. gyökerének. fekete nyárfa) a név a növény virágának.1. kifejezi a növény el fordulási helyét 3. virágzatának színére utal (kékvirágú-ökörfark.2.

torokf ) 11.1. méhek füve. kerti ádáz. a növény használója azért vált névadóvá.2. macskatalp.és kétrészes nevekb l áll. virágzási ideje ( szibánat). híd r.20 lajdonságát. egyéb 10. egérfül.1. Ezek a nevek denotátumokról csupán egyetlen információt közölnek. kifejezi a növény életmódját 5. pl. sülyf . a növény vadon terem vagy termesztett (vadarticsóka. a növény használata jellegzetesen valamilyen embercsoporthoz vagy mesterséghez köt dik (vargák füve. pl. kifejezi a növénnyel kapcsolatos hiedelmet 9. egyéb 6. a növénynévvé válás jelentés-. kifejezi a növény gyógyászati hatását (köszvényf . a denotátum alakja (paponya). mert a hagyomány szerint (mintegy felfedez ként) els ül vette hasznát (csabaíre. Szent Barbara füve) 9.1. csabaíre. krisztustenyere. Boldogasszony tenyere. sebf .3. a termés alakja (halálfejecske). kutyatej. felhasználása (tejaltató). kifejezi valamely másik növényhez való hasonlóságát (bizonyos növényeket hasonlóság alapján egy másik növényr l neveztek el: articsóka ’Anthriscus cerefolium. tyúkhúr) egyéb 8. I. paponya. prüsszent f ) 7. zamatos turbolya’ 12. salamonpecsét stb. kakastaréj. kifejezi a növény hatását (tet rontóf . A magyar növénynévállomány dönt en egy.. Egyrészes a tejaltató. fekélyf . a növény speciális életmódja. kerti angyélika) 5. pl. bizonytalan (a névadás oka nem világos: nézsitf ). amikor a növényt személyr l nevezik el (Kitaibel-mályva ). árvalányhaj. a növény a nap után fordul (napraforgóvirág) 5. télizöld. lúdfiak étke. mert egyetlen funkció fejez dik ki benne. megnevezi a növény felhasználóját 8. kisasszonypapucs.2. a növényt bizonyos szentekr l nevezték el (Boldogasszony palástja. a növény haszna (fest f . bolondítóf .2. vadrózsa. tálmosóf ) a növény állatok eledele (lúdfiak étke. a növényt képzelt lényr l nevezték el (ördögszekér) 9. . fehérhúsvét. Gencius király füve) 9.1. kifejezi a növény felhasználását 7.3. egyéb: ide sorolhatjuk a mesterséges névadás tulajdonnévi típusát. Az egyrészes neveknek két típusát különböztetem meg: a. kunok paréja) 8. Boldogasszony tenyere. télen is zöld (télizöld) 5. Boldogasszony palástja. a virág alakja (oroszlánszáj). 13.

amely nyáron virágzik (2)’. bab. nyári hérics ’hérics (1). a b vítményrész (v. ill. f . az elemek (általában az utótag) valamelyikének növénynév vagy növényféle jelentése van. nyári hérics stb. el tag) a búza. hogy növénynévr l van szó. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. kaktusz. amely a névben téves. amely bolonddá tesz (2)’. azt fejezi ki. oroszlánszáj ’Antirrhinum’. virág.21 valamint szerkezeti változás útján következett be. Ezen nevek egy része morfematikai szerkesztéssel alakult (boglárka). virág stb. A kétrészes növénynevekben a név fajtájának megjelölésére bármilyen. összefoglaló jelentés nemzetségnév (pl. Ezek az egyrészes nevek általában kéttagúak. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. bokor. kóró. mert két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el benne: köszvényf ’köszvény gyógyítására való (1) f (2)’. amely vadon terem (2)’. disznó). utótag) a virág. Ezen növénynevek sajátossága. hogy növénynévr l van szó. az el . bolondítóf ’f (1). f . Pl. (Priszter a hínár. vagy nemzetségnév. bambusz. fajnévként használ: pl. összefoglaló jelentés nemzetségnév: bürök. bolondítóf . 3. kaktusz stb. más része pedig névátvétel (rózsa). búzavirág: az alaprész (v. boglárka. gyöngyvirág). vadrózsa. Egy részük hivatalos növénynévvé vált (zsurló). b. növénytani köznévnek (a földrajzi köznév analógiájára) tekinthet gy jt névi jelleg elem: fa. pl. kosbor. elnevezéseket. vagyis a növény másik génuszhoz tartozik (ebben a használatban a jelz t egybeírjuk az utótaggal): a farkasbab ’Aconitum vulparia. általánosabb vagy speciális jelentés növénynévi közszót felhasználhatunk (helynevek esetében ezeket földrajzi köznévnek nevezik). pálma. más részük kihalt (sikkantyú) vagy megmaradt nyelvjárási szinten (sikár). vadrózsa ’rózsa (1). farkasöl sisakvirág’. A kétrészes nevekhez sorolom a köszvényf . lián. 2. Ezekben a nevekben mindig kifejezésre jut. amely nem babféle. vö. páfrány. elefántormánya). feny . oroszlánfog ’Leontodon’. perje növényneveket konkrét növényrendszertani jelentéssel nem rendelkez gy jt nevek közé sorolja. hérics. Priszter 15). cseresznye. hogy ’a növény a búza között él’. szulák. és a nevek közül sokat a köznyelv is használ nem növénynévi jelentéssel (pl. ez a típusú névalkotás a nyelv közszói rétegét érinti. bokor.és utótag közötti viszony elemezhet (részletesen a Szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben ismertetem). Közülük néhányat a hivatalos magyar növénynévadás nemzetségnévként. moha. szulák) kifejezése. A kétrészes nevek keletkezhettek szintagmatikus úton vagy jelentésbeli névalkotással vagy lehetnek névátvéte- . orchidea. ezért a bab utótagot kapta. A kétrészes nevek névszerkezeti típusai tehát a következ képpen alakulnak: az alaprész funkciója a növény fajtájának (ez lehet a gy jt névi jelleg fa. Az egyrészes nevek másik csoportját az egyelem növénynevek alkotják (rózsa. a b vítményrészé pedig a növény valamely sajátosságának megnevezése. Utótagként állhat: 1. erdeigyöngyvirág ’Polygonatum’. II. feny .

A faj tudományos megnevezésének formája.1. hérics.2. a kétrészes nevek létrejöttét a hivatalos növénynévadás is el segíti. vadrózsa. több (vagy sok) szóból álló leíró frázisokat. öss zetett köznév 1. egyszer köznév (rózsa. kanálka) 1. A növénynevek nagyobb része kétrészes. amelyek a növénynevek. — A következ kben a lexikális elemek azon típusait kívánom számba venni. árvalányhaj. a manapság használatban lév ún. Korszakalkotó munkájában. A kétrészes növénynevek egy része hivatalos növénynév lett. a Species plantarumban (1753) Linné már nem vette át a korabeli botanikusok és orvosgyógyszerészek által általánosan használt.22 lek. binominális nómenklatúra) a XVIII. kétrés zes növénynevek: köszvényf . veresgy r som. E kett együtt alkotja egy-egy faj általánosan elismert nevét. köznév 1. Lexikális-morfológiai elemzés. kígyóf . farkascseresznye) madár (kakukkvirág. kett s nevezéktan (kett s nómenklatúra. század híres svéd botanikusa. Cornus). anyaf ) d) állatnév háziállat (bárányvirág. társadalmi szerepet jelöl szó (paptök. bolondítóf . a húsos somot. paponya. macskagyökér) háziszárnyas (kotlóvirág. 1. papsajt. tótok és barátok salátája) b) foglalkozást. vitézvirág) c) rokonsági viszony. farkasalma. esetünkben a Cornus mast. mas). kisasszonypapucs. kakukksaláta) . nem (leánykökörcsin. tyúkvirág) vadon él állat (békavirág.1. egérfül.2. 2. Az els ezek közül a nemzetség (genus) neve (pl. kutyatej 1. szaporaf a) népnév eredet. egyrészes növénynevek: tejaltató. kutyakapor.2.2. nemesítés helye (francia mustár) etnikai preferencia (pl. valamely csoportok kedvelik) (kunok paréja. krisztustenyere. hanem két latin szóval jelölt minden növényfajt. más része népi név vagy olyan név. címet. ebsz l . leányeper. illetve a névrészek felépítésében megjelennek: a névrészekbe foglalt szavak és a névalkotásban szerepet játszó morfémákat vizsgálom. boglárka. amely napjainkban már nem használatos. a második pedig a faji jelz (pl. Linné (1707–1778) hatására terjedt el. Ugyanannak a nemzetségnek más fajai másféle jelz ket kapnak: Cornus sanguinea. pipef .

keresztnév (Áron szakálla) becenév (Katika-répa) 2. bibliai.1. családnév (Kitaibel-mályva. 5. kecskerágó) 5. szappanf . pászkamorzsa. tárgy (harangvirág. bels szerv (májvirág.3. gerézdes) 4. kétrés zes képzett növénynév (tetvesf . bocérkata.1. képzetlen melléknév (földfüst) 3. bársonyparéj) f) eszköz. kisasszonypapucs) h) élelmiszer (kásaf . tavaszif .1.2. illatos ábelf . Ez a típus a vizsgált anyagban nem fordul el .1.1. földrajzi név (Bermuda-f ) melléknévi jelleg szó 3.6. szentnév (szentgyörgyvirág) 2.1. szegf ) g) öltözet. kultikus név (Krisztus-pálma) 2. kékilonka) 2. rántóf ) 3.5.4. rovar (dongóvirág. tésztalapu. 3. kenyérmorzsa.23 2. folyamatos melléknévi igenév (n sz f . dísz (sisakvirág. ábrahámfa) 2. határozós szószerkezet (naprajáró) 5.1. üresgyökér) szószerkezetek 5.3.2.1. köznevesült személynév (salamonpecsét.2. fogan tt. egérfarkf .7. 2. méhf ) állatok testrésze (bikatök f .1. mózespecsenye. visszafordultsz l ) származékszavak 4.1.1. többelem személynév (jóhenrikfüve. egyrészes képzett növénynév (boglárka. pinavirág) j) természeti elem (t zf ) g) égitest (csillagvirág) h) egyéb tulajdonnév 2. személynév 2. tejesf 3. tölcsérvirág. 4. túróf ) i) emberi testrész.2.1. szervetlen szókapcsolat (nefelejcs) . párlóf . zsurló. keltike.4.8. igenévi szószerkezet (légyfogó.3. képzett melléknév (bécsikömény. ökörfarkf ) e) anyagnév (vasf . lyukasgyöker f ). befejezett melléknévi igenév (türtszirom.1. egyéb személynév 2. pongráccseresznye).

1. amely a szóalkotásnak két szintjét. sebforrasztóf . sz rösf ) 2. üresgyökér) 3. bojtorjánka.2.1.1. macskatalp. naputánnéz f ) 3. névszóképz vel (boglárka.1. jelz s (vénuszhaj.3.2.2. jelentésb vüléssel vagy -sz küléssel (oroszlánszáj) 3.4. kiegészüléssel (macskatalpf .5. tárgyas (tökösséggyógyító. jelentéstömörít (kankós) 1. névutóval (naputánforgóf .2. tejaltató) 1. névátvitellel 3.1.6. határozós (fülbecseppent ) 1.2. szinekdoché (akácfa) 4. kanálf .2. sarkantyúka.2.1.2.1. a küls és a bels szóalkotást különbözteti meg.). harangláb) 3. egyrészes nevek (agármony. bárányka) 2.1. 9: 3–31). redukcióval (Szent Barbara füve) 4. tapadással (angyalédes. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2.1. sikkantyú. jelentés beli névalkotással keletkezett nevek 3. cickafark) 1. napraforgó) 4. Növénynevek az alábbi rendszerben elemezhet k: A. BELS NÉVALKOTÁS A bels szóalkotás történhet a meglév nyelvi elemek jelentésének átértékelésével (jelentésbeli szóalkotás) vagy alaki eszközökkel (szóösszetétel. szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek 1. szóképzés stb.1.2. mogyoróaljaf ) .3. mellérendel (élekhalok) 1.1.3. szervetlen (engemnefelejcs) 1.1. kétrészes nevek (sípf . cigánypicsa. szerkezeti változással alakult nevek 4. csabaíre) 1. A szóalkotás problémái: MNyj.1. metaforikus névátvitel (híd r. valamint figyelembe vettem Hoffmann István helynévtipológiai osztályait is (Hoffmann 57–58). metonimikus névátvitel (disznócska. cickafark.24 KELETKEZÉSTÖRTÉNETI VIZSGÁLAT A növénynevek keletkezéstörténeti vizsgálatában Papp István rendszerét alkalmaztam (Papp István.

jövevényszavak (menta. 2. kálomistagyökér. tükörfordítások (salamonpecsét. idegen szavak (nigella. KÜLS NÉVALKOTÁS A küls szóalkotás idegen elemek felhasználásával történik. benedikta) 5. (A növénynevek helyesírására vonatkozó tudnivalókat A magyar növénynevek helyesírása c.3. Sokszor a szóösszetétel és a jelz s szószerkezet csupán helyesírás kérdése (pl. tujafa. Ember és növényvilág 177) Károly Sándor (Károly. f ) mindig általánosabb fogalmi kört jelöl. atlaszér) B. Péntek János 35 összetételtípust állít fel: 1. Szintagmatikus szerkesztés sel alkotott nevek A szintagmák és a szóösszetételek között nehéz pontos határt vonni. Birsalma-típus (birskörte). muharf ). mivel a növénynevek írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. atracél) 5. névátvétel 5. megkönnyíti az el tag értelmezését.25 4. ezüstfeny .) E tekintetben elfogadhatjuk Hoffmann István nézetét. népetimológiával (kacsanyak.5. illetve fehér liliom-típus. a kékliliom nem a Lilium. cserfalevel f ) 4. porcsf . f zfa. a szintagmatikus szerkesztettséget mutató nevek névrészeinek alaki-funkcionális viszonyának megítélését nem befolyásolja az. miszerint „a szintagmák és a szóösszetételek tagjainak szemantikai kapcsolattípusait azonos grammatikai eszközök fejezik ki. Péntek János az összetett növénynevekr l azt írja: „a sz kebb értelemben vett öszszetételek és a lazább szerkezetek részletesebb vizsgálatát együtt végezzük” (Péntek–Szabó. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. így a lazább szerkezetek min sítését is lehet vé teszi. A szóösszetételek 271– 328) m ve alapján transzformációk segítségével állapítja meg a viszonyt az összetétel tagjai között.4. pásztortarsoly) 1. Akácfa-típus (rutafa. hogy összetételnek vagy szintagmának fogjuk-e föl ket” (Hoffmann 59– 60). bükkfa. amely megfelel a latin nómenklatúra jelz s fajneveinek. kökörcsin. juharfa. Sárgadinnye. 5. amelyhez az illet faj tartozik (sár- . 3. Ember és növényvilág 177). b vüléssel (barátfej f . fejezetben foglaltam össze. Ez a leggyakoribb növénynévtípus. de ezüst hárs).1. A tömörebb (egybeírt) névtípusban az utótag nem nemzetségnév vagy nem annak a nemzetségnek a neve. Péntek János összetett növénynevekre vonatkozó rendszere (Péntek–Szabó. az utótag általános jelentés .2. a hivatalos jelz s fajnév. Ezekben a növénynevekben az utótag (fa. az egybeírásos forma a jelentésváltozást fejezi ki: pl.

fehér hunyor). Galagonyakert-típus. 20. Ennek a szemléletnek az el nye. Csipkebogyó-típus. Szálkás búza-típus. kiaszszonypapucs) jelölt (papmonya. 17. vérehullóf ). hogy rekonstruálni lehet azt a kommunikációs helyzetet. 8. Barackfa-típus. de a 35 típusba sok népi növénynév nem sorolható be (pl. elefántormánya) 1. 15. Téli retek-típus. 4. 31. 19. 28. 33. 32. Karós paszuly-típus. földikenyér  birtokos jelz s összetett növénynevek jelöletlen (vénuszhaj. zörg virág. Odúsfa-típus. Napraforgó-típus. 14. itt az igenévi el tag állítmány. Kanadai nyárfa-típus.4. amely csüng’. Tyúkvirág-típus. 12. ebb l alakulhatott ki a kecskerágó-bokor. 22. a lazább (különírt) névtípus utótagja nemzetségnév.1. csabaíre) valójában közszói összetételek. cickafark. agármony. hasindító ’hasat indító’ 1. 29. Kákabutyóka-típus. 13.2.1. 1. cigánypicsa. 26. Sírvirág-típus. a melléknévi jelz pedig fajjelöl (fehér liliom. Oltott eper-típus. 24. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. Kecskerágó-típus. Útif -típus. amelyb l tapadással lett a kecskerágó. amelyben egy-egy összetétel létrejön. 34. sárkánynyelv. 9. bagzóf . Gyászvirág-típus. sajátosságuk. rezg nyárfa. jelz s  min ségjelz s összetett növénynevek: vereshólyag.1. szarkaláb. A történeti növénynévanyag egy.26 gadinnye). cickafark. Az egyrészes nevek (agármony. fehér zászpa.1. kankós ’kankó gyógyítására szolgáló növény’ .1. F z tök-típus. Pokolvarf -típus. szószerkezetek. naprajáró 1. Bonyavirág-típus. Járomiharfa-típus. 18. Az alapmondat: A fukszia csüng ’olyan fukszia. Disznótök-típus. elefántormánya stb. tárgyas  jelöletlen: tökösséggyógyító ’tökösséget gyógyító’. 11. 30.és kétrészes nevekb l áll. Vérfa-típus.). Sóvirág-típus. 35. jelentéstömörít : bolhahalál ’a bolhák halálát okozó növény’. határozós  jelölt: fülbecseppent . tejaltató ’tejet altató’. Az alapmondat: A kecske rágja a bokrot ’olyan bokor. Délignyíló-típus. 5. További összetételtípusok: 6. hogy növénynévr l van szó. ropogós f zfa. 27.1. Az egyrészes nevek el . azaz a 35 típusban világosan kimutathatók a növénynévadás indítékai. Csüng fukszia-típus (álló rózsa. 23. 10. Arannyalverseng típus.3. Síposkörte-típus. Büröksíp-típus. 21. Gyógykaktusz-típus. amelyet a kecske rág’. Hadiburján-típus.és utótagjának viszonya lehet: 1. Kígyóugorka-típus. Légyfogó-típus. 16. 25. 7.

kígyónyelvf ’a kígyó nyelvéhez hasonló level (1) növény (2)’. A kétrészes nevekben két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el. valakihez vagy valamihez való tartozását. Ezekben a nevekben az utótag (különféle növénytani közszó és nemzetségnév) kifejezi. csoportosítás növénynevek elemzéséhez nem elegend (helynevek elemzéséhez sem. imádságbokor stb.1. Problémát okoz a min sít jelz típusainak elkülönítése. nagyságát. tavaszi hérics ’hérics (1). amely tavasszal virágzik (2)’. sepr f . vö.5. valamivel el nem látott vagy valamit l megfosztott voltát. temondád) 1. anyagát stb.6. alakját. tyúkvirág ’a vi- . amely az út mellett n (2)’. funkcionális szempontokra van szükség.2. 1. szemléletesebben képesek bemutatni (részletesen l. különféle tulajdonságszer körülményeit (állapotát. hogy növényr l van szó: pl. ezeknek a szerkezeteknek mindkét tagja információt nyújt a növénynév denotátumáról. útif ’növény (1). II. típus (definiálásukra és jellemzésükre Péntek János külön csoportokat alkotott). tehát funkcionális jegyet kifejez névrésznek tekinthet .]. hogy kifejezi a jelzett dolog küls vagy bels tulajdonságait (színét. említhetjük még a kijelöl jelz t. helyzetét. ízét. vízililiom ’vízben él (1) liliom (2)’. pontosabbá. A kétrészes nevekben jelentkez jelz s viszonyt a névrészek mint szerkezeti egységek közti kapcsolatot értelmezhetjük. amely annyira lesz kíti a jelzett szó jelentéskörét. Hoffmann 60–61). 265). Az Akadémiai nyelvtan a min ségjelz t így definiálja: „a jelzett szó jelentését azáltal teszi teljesebbé. 266–267). a sorban elfoglalt helyét stb. A hagyományos min ségjelz i kategóriákba nem fér bele a sebforrasztóf .).1. tet f ’tet irtására való (1) a növény (2)’. ahogyan a helynevek sem (vö. Az Akadémiai nyelvtan a min sít jelz két típusát különíti el: a megkülönböztet jelz t („a jelz a jelzett szó értelemkörét valamilyen tartalmas jegy hozzáadásával sz kíti”) és a kiemel jelz t (a „jelz a jelzett szónak nem megkülönböztetésére. A sajátos jelentésszerkezettel bíró növénynevek ugyanúgy nem sorolhatók be a min ségjelz i kategória felosztásai alá. II. de a korábbiakban ismertetett rendszerekben jól elemezhet k ezek a növénynevek (szögletes zárójelben a névadási típus. további szemantikai. Hoffmann 61). tyúkvirág. Ez a meghatározás.)” (MMNyR.]. farkasöl f ’farkas elpusztítására való (1) növény (2)’. a funkcionális-szemantikai elemzés részben). ahová besorolható): sebforrasztóf ’a f vel sebeket gyógyítanak’ [10.27 1. valamivel ellátott. A növénynevek névrészeinek funkcionális viszonyait a korábban ismertetett funkcionális-szemantikai elemzés kategóriái összetettebben. mellérendel (élekhalok) szervetlen (engemnefelejcs. hanem kiemelésére szolgál”) (MMNyR. varf ’a f vel varat gyógyítanak’ [10. hogy csupán egy egyedre korlátozza.

boglárka.1. Más képz kkel alkotott nevek: -vány/-vény: gyujtovány. cserfalevel f . Kicsinyít -becéz képz k: -cska.melléknévi igenévképz s növénynevekben az összetett növénynév jelz el tagja f nevesült: pl. búzalevel f . -r: csucsor stb. -ka. égivirág. Az -ó/. ragadvány. Ember és növényvilág 176. fogan tt.) -ú/. lyukasgyöker f . -cske: disznócska. kankós. vö. sarkantyúka. barátfej f . -s: gerezdes.]. ebfej f . er sf . névszóképz vel A névszóképz vel történ növénynévalkotás megtalálható egyrészes és kétrészes növénynevekben is. Melléknévképz k: -i: tavaszif . részben. mérges vad harapást gyógyító f stb. likasf . kutyócska.28 rágnak rontó hatása van a tyúkra’ [9. (Részletesen l. n sz f . Péntek—Szabó. -ke: kutyóka. században alkalmazták. (Részletesen l. földitök. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. A jelz s szerkezetb l létrejött növénynevek sajátos típusát alkotják a körülírásos növénynevek. -i: katibolha.. a tapadással keletkezett növénynevek c. Melléknévi igenevek képz i: -ó/. besztercei (< besztercei szilva). . jövötény. ezt a módszert els sorban a XV–XVI. párlóf . 2. Az -i/-s képz s melléknévi jelz f nevesülhetett: tengeri (< tengeri kukorica). borsocska. bársonyka.: borjúfej f . az -ó/.) -t/-tt (befejezett melléknévi igenév képz je): türtszirom. tálmosóf ’a növényt tálak mosására használják’ [7. bolondító (< bolondító beléndek). a tapadással keletkezett növénynevek c. A magyar növénynévrendszer kiforratlanságát és hiányait körülírásos növénynevekkel pótolták: hamis fekete magú nigellaf . bojtorjánka. töviseslapu. angyalédes (< angyalédesgyökér). fúvóka. kontyosf . angyalicska. napraforgó (< napraforgóvirág) stb.] stb. angyalka. árvácska. -sdi: sósdi.(folyamatos melléknévi igenév képz je): borongóf . -ár: folyondár. daróci (< daróci szilva) stb. szopókavirág. részben. rántóf . csábítóf .képz s növénynevek esetében ráértéses tapadásról is beszélhetünk. tátogó (< tátogóvirág).

9: 3–31) a közszavak keletkezését vizsgálva a jelentésbeli szóalkotást a küls és az alaki eszközökkel történ bels szóalkotási módok mellé állította. verbéna’ nemzetség elnevezése lett. azaz érintkezésen alapuló (a jelentések között helyi. de nem azonos vele. a metonímiát és a szinekdochét. A jelentésbeli szóalkotás a szókincs gyarapodásának gyakori módja.2. amelyek során az új jelentés kialakulása az alaki szerkezet változása nélkül történik. a metaforát. közel áll a hasonlóságon alapuló névátvitelhez. vasf ’ növénynév a ’Verbena. a következ képpen végezhet el a magyar növénynevek osztályozása: 3. Egyes növénynevek nemzetségnévvé váltak. nyelvi gazdaságosságra törekvés nyilvánul meg benne. illet leg sz külés lényegében egymással rokon fogalmak. a víz. Maga a növény szó is a növevény ’növ ben lev . ez utóbbinál teljesen idegen fogalmak kerülhetnek egymás mellé (Hadrovics. naputánnéz f . jelentésük b vült: az oroszlánszáj ’Antirrhinum majus’ a teljes Antirrhinum nemzetség. és ezek azonos fogalmi osztályba osztályba tartozó denotátumokra vonatkoznak (Hoffmann 99). A metaforát a stilisztikai szakiro- .2. olyan típusok tartoznak ide. két képzet hasonlósága alapján az egyik nevet átruházzuk a másikra. esetleg szinekdoché (nem–faj viszony). id beli. névátvitel Károly Sándor (Károly. Történeti jelentéstan 150).2. 3. azaz hasonlóságon alapuló. amelynek során egy növénynévnek a meglev mellé újabb jelentése is kialakul.1.1. Tehát olyan névalkotási folyamat. fiatal’ melléknévb l szófajváltással és jelentéssz küléssel ’a talaj. a jelentésbeli növénynévalkotás körében az alábbi típusokat említhetjük: 3. vagy rész–egész viszony). ok–okozati kapcsolat van. A jelentésbeli névalkotás a növénynevek körében is igen gyakori. vagyis a jelentésviszony min sége lehet metaforikus. 3.29 2. Ezen az alapon a növénynevekben is fellelhet típusokat említve. naputánforgóf . névutóval Névutóval keletkezett növényneveink száma nagyon kevés: pl. Jelentéstan 164) a névátvitel típusának három jelenségét különíti el. metaforikus névátvitel A metaforikus jelentésfejl dés a hasonlóságra épül. metonimikus. jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek Papp István tanulmányában (A szóalkotás problémái: MNyj. jelentésb vülés vagy -sz külés A jelentésb vülés. a galamboc(f ) ’Verbena officinalis. a leveg szervetlen anyagaival táplálkozó él lény’ jelentést kapott.

színét. lelki tulajdonság → növényi tulajdonság: mérgesparaj. papsajt. szellemi. állati testrész → növény (kakastaréj → kakastaréj. nehézszagú zeller. paptök. 1. személy → növény (híd r → híd r) 2. alakját stb. 2. tárgy → növény (harangláb → harangláb) A melléknevek metaforikus kapcsolataira példát els sorban a metaforikus szemléleten alapuló. emberi cselekvés: tátingó. A metaforák másik nagy csoportját a zoomorf terminusok alkotják. illetve annak milyen hatása van. állatnak tulajdonított termék. A hasonlóság alapja az állatnak. személynek valamely jellemz tulajdonsága. névcsere. életkor. hogy a növényt ki vagy mi használja. állatok testrészének neve: galambbegy. személyekhez. társadalmi helyzet: vasúr stb. élelem neve: kenyérmorzsa. vagy az. tárgyakhoz hasonlítja. istenszakálla. vallási asszociációkat tükröz emberi testrész: krisztustenyere. tartalmi hasonlóságon alapuló névátvitelr l van szó: a növényeket néha állatokhoz. id járási jelenség: aranyes stb. mitológiai személynek tuladonított tárgyak: ördögbocskor. kutyatej. pásztortáska. az emberre vonatkozó terminusokat növénynévként használta föl a nyelv. sarkantyú. dísz: kisasszonypapucs. mint pl. hangulati hatása ezért er sebb): madárkenyér. és ezek közül az egyiket. illet leg azokkal azonosítja. ördögborda. amikor a névadó személyek ismerik a megnevezend denotátum sokféleségét (méretét. anyagnév: aranyka. libaláb. A metafora a jelentésváltozásnak igen elterjedt típusa. macskatalp → macskatalp) 4. — A species pro specie metafora esetében nagy szerepe van a tévesztésnek. öltözet. a következ típusok állapíthatók meg: 1. tárgy (az el tag és az utótag szemantikailag összeférhetetlen. er sf . tárgyak: sepr . madármorzsa. A f nevek metaforikus kapcsolatait vizsgálva. de szintagmatikus szerkesztéssel alakult kétrészes nevek között találunk. néha funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul” (Fábián–Szathmári–Terestyéni 90). emberre jellemz állapot: árvácska. fizikai tulajdonság → növényi tulajdonság: er sszagú zeller.30 dalom olyan névátvitelnek tekinti. kakastaréj. foglalkozás. emberi testrész → növény ( árvalányhaj → árvalányhaj) 3. császárszakáll. a nevek . Növénynevek esetében metaforának tekintjük azt. Nagy számban szerepelnek növénynévként állatnevek: koldustet . a legfontosabbat választják ki a megnevezéshez: oroszlánszáj ’a virág az oroszlán szájához hasonlít’. amely „két fogalom közt fennálló tartalmi (küls vagy bels . testrész: árvalányhaj. Növénynevek hasonlóságán alapuló névátvitel. oroszlánszáj. A tartalmi típusok közül felt n ek az antropomorfikus elemek. Az antropomorf metaforáknak számtalan tartalmi típusa mutatható ki: emberi szerv.).

gomba. a petrezselyem el tag azonban ’Petroselinum’ jelentés els sorban. ahogy a téves növénynév egyik forrásból a másikba jut). sokszor nyomon követhet . a nevek összecserélése: pl. de az utótag más génusznak a neve. Az ismeretek bizonytalanságának a következ okai lehetnek: — Vannak növények. Jelentéstan 244). A bogáncs több nemzetség egy-egy faját jelöli. ezek azok a terminusok. amely több növényt jelöl. metonimikus névátvitel A jelentésváltozás azon típusa. 3.2. Ez a gyakoribb típus. Az analitikus species pro specie metafora esetében az el tag vagy az utótag másik növénynek a neve: — Az el tagot más növény neveként ismerik. jelentésben is használták. nem boglár a fehérboglár ’Tanacetum parthenium. a borostyán ’Hedera helix’ növénynevet közönséges babér ’Laurus nobilis’. jelentésváltozása meglehet sen gyakori. A tipikus vonások ugyanis nem kizárólag bizonyos fajokra jellemz ek. fölcserélhet sége. nem gyöngyvirág az erdeigyöngyvirág ’Polygonatum odoratum. névtévesztést tükröz (ezek a nevek általában történetileg minimális számú adattal szemléltethet k. szi margitvirág’.2. orvosi salamonpecsét ’Polygonatum odoratum’ stb. ezért ezeknek az elnevezéseknek az átvihet sége. orvosi salamonpecsét’. nem mindenki ismeri (vagy nem egyformán ismeri) a fajokat.): pl. génuszokat. hogy a névadás tévesztés eredménye lenne): vadgyöngyvirág ’Polygonatum odoratum’. hanem az azonos tulajdonság miatt (ez a tulajdonság a tejnedv) a pitypang ’Taraxacum officinale’ és a tavasz hérics ’Adonis vernalis’ neve is. és ennek alapján egyik nevét átvisszük a másikra. — Bizonyos esetekben a névadás bizonytalan ismeretet. az utótag lehet általános jelentés növénynév (f . ahol a két képzet között érintkezési asszociáció áll fenn. A kutyatej nemcsak az Euphorbia neve. kerek repkény ’Glechoma hederacea’. a petrezselyemvirág a tavaszi hérics ’Adonis vernalis’ neve. ezért gyakori a tévesztés. Egyelem nevek esetében is beszélhetünk hasonlóságon alapuló névátvitelr l: sok olyan egyelem növénynevet ismerünk. a növény nagyon hasonló a gyöngyvirághoz ’Convallaria majalis’. kis meténg ’Vinca minor’. a bábakalácsot ’Carlina’. . virág stb. — Az utótag használata metaforikus (Károly. ezért ebben a metaforikus használatban a jelz s növénynév egybeírandó. mivel a növényismeret bizonytalan. mindegyik növénynek tüskés termése van: a mácsonyát ’Dipsacus’.31 összecserélésének. amelyek jelz s fajnevek ugyan. amelyek valamely más növényhez való hasonlóság alapján kapták nevüket (itt fel sem merül. az útszéli bogáncsot ’Carduus’. Az ilyen nevek többségében az el tag melléknévi jelz : pl. a szerbtövist ’Xanthium’ és a szamárbogáncsot ’Onopordum’ stb.

4. besorolja az el tagot. szinekdoché A tautologikus sz küléses szinekdoché típushoz tartozik pl. szerkezeti változással alakult nevek E névtípus egységét az adja.3.32 Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: — növény része (gyökér) → növény (üresgyökér ’Corydalis cava. a termés (mag. A legfontosabbak az antropomorfizáló. A növénynevekben el forduló színnevek els sorban a virág (sárga boglárka. f zfa. odvas keltike’) — termés (bariska. testi tulajdonságra: kövérf stb. az akácfa. 4. miközben a denotatív jelentés változatlan marad. Az analitikus sz küléses szinekdoché esetében a jelz s növénynevek dominálnak. azaz az egyik névrész elt nik. Ember és növényvilág 188). cserfa. A sz küléses metonímiához sorolják a tapadással keletkezett növényneveket. Ez a növények elnevezésében több okból is szükséges lehet: az újonnan megismert növényeknek a már meglev ismeretrendszerbe való besorolását teszi lehet vé. Jelentéstan 238). emberre jellemz lelki tulajdonságra: mérgesparaj. félreérthet ségét küszöböli ki. hogy a növénynév alakját érint változás megy végbe. fehér liliom). szilfa (Péntek–Szabó. a megkülönböztetés általában nem a leglényegesebb. a kevésbé ismert növényt az általánosabb jelentés utótag mintegy „értelmezi”. napraforgó. a kétrészes növénynév egyrészessé válik. gumó) színére utalnak.1. pl. 3. a megszemélyesít el tag utalhat emberre jellemz cselekvésre: vérehullóf . Részletesen a funkcionális-szemantikai elemzés részben vizsgáltam ezeket a típusokat. amelyekben a jelz i el tag f nevesült: kecskerágó. A név funkcionális névrésszel való csökkenését tapadásnak nevezzük. Datura stramonium’). tapadás A növénynévb l egy funkcionális-szemantikai egység. Pl.2. perszonifikáló jelz k és a színnevek. . disznócska) → növény (bariska. sokkal inkább a legfelt n bb tulajdonság megnevezésével történik (Károly. Els sorban fajnevekr l van szó. az ilyen nevekben a jelz k sz kítik az alaptag fogalmi körét. disznócska ’csattanó maszlag. Ezeket a szerkezeti változással alakult nevek cím részben tárgyalom. emberre jellemz állapotra: árvacsalán. általánosan ismert növények esetében az utótag a rövid (rendszerint egytagú) név használatának esetleges kommunikációs zavarait. de nagyon gyakran a levelek. ahol az utótag mintegy értelmezi. emberre jellemz küls vonásra.

ahonnan a növény ered. a tapadással átalakuló név el tagja gyakran -i vagy -ó képz t tartalmaz: i. ii. gamandorf > gamandor. f nevesült: pl. gímnyelv > gímnyelv f . végér l és belsejéb l is kieshet: macskanádraf > macskanádra.33 Tapadás megy végbe akkor is. vagy ahol leginkább elterjedt. tátogó (< tátogóvirág). az így alakult növénynevek általában fajtanevek: tengeri (< tengeri kukorica). domb. növénytársulást jelöl terminusok: akácos. A névelemváltozás f leg lexéma. bodzás. gyertyános stb. Kiegészüléssel olyan kétrészes nevek jönnek létre. redukció A redukció egy. amikor önállóvá vált. besztercei (< besztercei szilva) stb. amikor a szószerkezet egyik tagjához hozzátapad a másiknak az értelme. így a négy típus alakulásmódjának szemléltetéséhez pontos történeti adatolásra van szükségünk. Névelem a szó elejér l. bolondító (< bolondító beléndek). gólyahúgytartóf > gólyahúgy. b vülés) is zajlanak a növénynévrendszerben. 4. kiegészülés Kiegészülés során egy meglév növénynevet osztályjelöl növénytani köznévvel toldanak meg. pl. 4. a melléknévi igenév. b vülés A növénynévnek lexikális elemmel vagy kötött morfémával (képz vel) való megtoldását b vülésnek nevezzük. cserfás.4. amelyben a névrészek funkciója a megnevezés és a növény fajtájának (gy jt névvel vagy nemzetségnévvel) a megjelölése: mogyoróalja > mogyoróaljaf . erd stb. rag) kiesését is jelentheti. égeres. A nevek rövidülési folyamataival (tapadás. napraforgó (< napraforgóvirág) kecsekerágó (< kecskerágóbokor) stb. cserlevel f > cserfalevel f . angyalédes (< angyalédesgyökér).3. A ráértett alaptag ebben az esetben nyilván a hely. de morféma (képz .: barátf > barátfej f .) Az -i/-s képz s melléknévi jelz az összetett nevekben rendszerint azt a helyet jelöli. redukció) ellentétes irányú szerkezeti változások (kiegészülés. valamint képz vel is: galambf > galambosf > galambocf . egy vagy több névelem kiesik a növénynévb l. (Péntek—Szabó.2. fenyves. Ezek a jelz i tagok is f nevesülhettek.és kétrészes neveket is érinthet. Növénynevek b vülhetnek különféle lexikális elemekkel. Ember és növényvilág 176). Ebbe a csoportba tartoznak a földrajzinév-adásban jelent s szerepet játszó.melléknévi igenévképz s növénynevekben az eredetileg összetett növénynév jelz el tagja állandósult vagy alkalmilag használt növénynévvé vált. . méhf > méhek füve.) Az -ó/. 4.

ösztör. lapu. kopottnyak (< kapotnyak). répa. berkenye. tehát olyan idegen lexikális elemek. ennek megfelel en valamennyi nyelv több-kevesebb küls hatásnak van kitéve. a latin eredet cédrus. A közszói jelentésvonatkozás eleve hiányzik az idegen eredet növénynevekben. 5. jegenye. mandula. petrezselyem. sáfrány és az ismeretlen. . A jövevényszavak. káposzta. idegen voltukat nem érzékeli.5. a szlovák eredet atracél. a magyar nyelvérzék már-már szokványos magyar szavaknak tekinti. menta. csalán. amelyek meghonosodtak az átvev nyelv szókincsében. mint a bels növénynévalkotás formáival áll szemben. búza. valamely másik szóval hozta kapcsolatba. rozmaring. A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. mályva. jövevényszavak „Az idegen nyelvb l már régebben átkerült. idegen szavaknak min sítjük ket” (Bárczi: Szók. liliom. Ezeket az idegen növényneveket a nép átvette. a szláv eredet bab. de értelmetlennek találta. A civilizáció kialakulása és terjedése folytán a népek állandóan érintkeznek egymással. dió. a nyelvérzék a számára homályos jelentéstartalmat nélkülöz szavakat „értelmesítette”. som. peszerce. citrom. saláta. porcsin. 265). bors. „értelmesítette”: jutka (< Yucca).. A jövevényszavak és az idegen szavak között igen nehéz határt vonni: „Általában jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvb l jött szavakat nevezzük. ezért elferdítve. ciprus. a bajor-osztrák eredet gesztenye. a török eredet alma. illet leg bizonytalan eredet bürök. Névátvétel Az átvett nevek csoportja rendszertanilag az el z négy kategóriával. a növénynév alakszerkezete megváltozik.. A népetimológiás változás oka a növénynév közszói értelmezhet ségének a hiánya. az olasz eredet füge. lencse. kapotnyak. mustár. narancs. ezért ezek között gyakori a népetimológiás átalakulás. Ezekre a jövevényszó elnevezést szokás használni” (MNytört.34 4. sz l . cékla. borsó. juhar. csipke. 5. cikória. rebarbara. a német eredet kapornya. kapor. a bolgár eredet pemet. kökény. gyömbér. barack. konkoly. gyopár. len. hogy senki sem érzi ket idegeneknek”. bodza. üröm. galagonya. repce.2 45). kökörcsin. „Ha ellenben még érezzük rajtuk az idegenszer séget.1. népetimológia A népetimológiával létrejött növénynevekben névszerkezeti változás történik. sárkerék (< sárkerep). ruta. majoránna. cseresznye. lednek. kender. polaj. vándorszó a kömény. a mi nyelvünkben is már viszonylag hosszú életre visszatekint szavakat . melyek már annyira meghonosodtak. cser. belénd. raponc.

földi laurusf stb. 1943–1958) c.. néha francia neveket is feltüntették a szerz k: pl. Macura. amikor az átvev nyelv nem az idegen nyelvi hangalakban veszi át a szót. A tükörszavak megteremtésében az átadó és az átvev nyelv speciális szóalkotó szerepe egyaránt érvényesül. Gareth Williams and Károly Hunyadi. az idegenb l megismert új fogalmak megnevezésére nyelvünkben új szót kellett teremteni. sz.. French. 265). herbáriumokra támaszkodva lehet elvégezni. frissebb tükörfordítások elemzésekor els sorban újabb. A tükörfordítások vizsgálatát csak a botanikai forrásokra. ha az átadó és átvev nyelvi modell a tagok közötti . szótára. Átvételüket a szükségszer ség szülte. kicsinytövis). Register: Alphabetisches Verzeichnis. Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. Dictionary of Weeds of Eastern Europe. — melyek között természetesen nagyon sok a modern nemzetközi kultúrszó — idegen szavakként szokás emlegetni” (MNytört. 1979. a latin mintára történ tükörfordítás els sorban a régiségben volt jellemz . napjainkban pedig angol mintára is keletkeznek tükörfordítások. German.. 1987. A tükörfordítások lehetnek teljesek vagy részlegesek.. diptamus ~ diktamus. elejéig. Amsterdam–Oxford–New York. hanem az átadó nyelvi tartalmát saját nyelvi elemeivel tükrözteti vissza. tudatos névadásra volt szükség. ezzel párhuzamosan.–II. aki a Bertuch-féle Természethistóriai Képeskönyvet fordította magyarra. Hasznos forrás volt a tükörfordítások vizsgálatában Heinrich Marzell. A mai. Sok herbáriumban. in English. Wörterbuch der deutschen Pflanzennamen (I–V.35 5. hogy bármilyen idegen morféma kerülne az átvev nyelvbe (ebszem. nem teljesen meghonosultaknak t n szavakat . 5..3. mintegy szóról szóra lefordítja” (MNytört. I. az ezt követ id szakban a német nyelv jut jelent s szerephez. nigella. idegen szavak „Az újabban nyelvünkbe került. els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. században gyakran körülírásos szerkezetben fordulnak el : hamis fekete magú nigellaf .. Fünfter band. a laikus nyelvérzék számára is még idegeneknek. többnyelv szótárakra támaszkodhatunk: pl. benedikta. . tükörfordítások „Tükörszavaknak nevezzük az olyan szókölcsönzéseket. Grossinger. A szótörténeti anyag alapján megállapíthatjuk. Latin and Russian compiled by P. Melius.2. Benk József vagy Márton József. amely a régi német növényneveket gy jtötte össze a XX. Leipzig. Bp. ill. A morfémahelyettesítés lehet részleges. Elsevier’s Dictionary of Botany. növénynévszótárban a magyar név mellett a latin és német. 305) — írja Benk Loránd. laurus. a teljes tükörfordítás eredményeként az átadó nyelvi modell elemeit az átvev nyelv saját nyelvi elemeivel adja vissza morfémahelyettesítéssel anélkül. Ezek az idegen növénynevek a XV–XVI.

páternoszterborsó (< ném. Az indukáló és az indukált teljesen megfelel egymásnak: kicsinytövis (< lat. Palma Christi). . Apium rusticum). Alantwurz). Parua spina). scabiosa.36 mondattani viszony alaki jelölésében kis mértékben eltér (pásztortarsoly. vagy ha a növénynevet a magyar nyelvben valamiféle magyarázó elemmel látják el (csillagf . a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). Nardus agrestis). csillagf (< ném. vagy fordítva. 1. varf (< lat. lúdláb (< Pes Anserinus ’lúd lába’). salamonpecsét (< lat. Az átvétel és a helyettesítés kombinálódásának eredményeképpen a részfordítás létrejöhet az összetétel el tagjának átvételével és utótagjának fordításával (alantgyökér). az összetétel el tagjának szó szerinti fordításával és utótagjának átvételével (mezei nárdus). véresf ). tövisalma (< ném. digitális. Paternoster-Erbse). 2. Krisztus tenyere (< lat. lúdláb). 2.2. salamonpecsét. parasztápium (< lat. Részfordítások A nevet alkotó szóelemek közül egyiket nem fordítják le: alantgyökér (< ném. A részfordítás az átadó nyelvi modellnek részben morfemikus átvétele. Sternkraut). Az indukáló és indukált a tagok között némiképp eltér: — mondattani viszony alaki jelölésében tér el: latinból: pásztortarsoly (< Bursa pastoris ’pásztor tarsolya’). Sigillum Salomonis ’Salamon pecsétje’). Stechapfel). részlegesek. pigeonberry). mezei nárdus (< lat.1. galambbogyó (< ang. A tükörfordítások a következ rendszerben elemezhet k: 1. a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). 1. Teljes tükörfordítások 1. teljesek. — a magyarázó elem tér el: ujjf (< lat. részben pedig helyettesítése révén jön létre.

hogy az egyszer nevek kis része si eredet . ez a legnépesebb csoport. m. idegen szavak). nagyobb része kölcsönelem. Ember és növényvilág 173–195) négy szerkezeti típust különít el a növénynevek alaki felépítése szempontjából: I. Szószerkezetek. összetétel) és az ún. találunk jövevényszavakat és nemzetközi szavakat is. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak). Egyszer növénynevek. III. bár százalékos megoszlásukat mégis kimutatja a vizsgált anyagon (összetételek: 50. uráli eredet a nyár. szószerkezetek: 23. IV. az összetett növényneveket és a szószerkezeteket együtt vizsgálja: „a továbbiakban a sz kebb értelemben vett összetételek és a lazább szerkezetek vizsgálatát együtt végezzük” (i. Összetett növénynevek. a finnugor vagy az ugor korból származnak: pl. a hárs. Eredetüket tekintve arra a megállapításra jut. A tényleges elemzés során azonban már csak három csoportot ismertet a szerz : I. szóképzés. Képzett növénynevek. ezért itt csak utalni kívánok a növénynévszókincs eredetbeli rétegeire. a köles stb. II. küls névalkotás (pl. Képzett növénynevek. a finnugor korból származik a feny . Ha a feldolgozott növénynevek eredetét vizsgáljuk.37 A NÖVÉNYNEVEK SZÓKÉSZLETÉNEK EREDET SZERINTI CSOPORTJAI A magyar gyógynövénynevek vizsgálatának m vel déstörténeti.3%. A növénynevek eredet szerinti rétegz désének feltárására szoros kapcsolatban áll a növénynevek alakrendszerének leírásával. Egyszer növénynevek. Az alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) az uráli. hiszen így különíthet el az ún bels névalkotás (a magyar fejlemények.3%) (i. szil. a nyír. 173–195). valamint az idegen nyelvekb l átvett növényneveket. — A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek valamilyen szóalkotási mód vagy jelentésváltozás eredményei. a magyar nyelv külön életében keletkezett. pl. III. m. 2. A népi elnevezéseket vizsgálva Péntek János (Péntek–Szabó. az ugor korból pedig az eper. Összetett növénynevek. botanikatörténeti és nyelvtörténeti jelent sége van. Az itt említett típusok jelent s részét a Keletkezéstörténeti vizsgálat cím fejezetben ismertetem részletesen. . három f réteget különíthetünk el: az alapnyelvi eredet növényneveket. II. 1. 173–195).

valamint a tátika. tátogó (< tátogóvirág). Egyéb példák: pitypang. . -di: sósdi. sebforrasztóf stb. Szóalkotással keletkezett alakulatok. pukkantó. cickafark. Szóképzéssel létrejött növénynevek. boglárka. szóhasadással.). paskol szavak rokonságába. borsocska. Szószerkezetté válással létrejött növénynevek. sípf .38 A. erdei nagyobb lépf . árvácska. II. vénuszhaj. tulajdonnév köznevesülésével (salamonpecsét. s beletartozik egyfel l a pattint. A utótag a nemzetségnév és ehhez hozzáillesztik az el tagot. tiltó igealak f nevesülésével (nefelejcs). Részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. napraforgó (< napraforgóvirág). B. -cska: kutyócska. mérges vad harapást gyógyító f . népetimológiával stb. amely a tát igéb l származik. C. metaforizációval stb. hangutánzó-hangulatfest eredet . kisebbik földi sülyf . népetimológiával: kopottnyak (< kapotnyak). — Szóteremtéssel keletkezett pl. pattog. amelynek segítségével két szót egyetlen új szóvá illesztünk össze: agármony. szóvegyüléssel: citrancs. is jöttek létre növénynevek. bozsor stb. szóvegyüléssel. — A szószerkezet „legalább két. Szóösszetétellel létrejött növénynevek. sárkerék (< sárkerep). -vány/-vény: gyujtovány. más-fel l a pacskol. ii. a szónál rendesen alkalmibb egysége” (MMNyR. sarkantyúka. a fajt. kecsekerágó (< kecskerágóbokor). Ezt a típust részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. nem viszonyszói érték szónak nyelvtanilag megformált. kékvirágúökörfark. Pl. 66). az el tag jelöli a nemen belüli egyedet. — Elvonással (tapadással). bizonyos általános viszonyt is kifejez . kanálf . — -ka: bársonyka. — Azok a szavak tartoznak ide. Elvonással (tapadással) alakult nevek: bolondító (< bolondító beléndek). csabaíre. angyalka. A szóalkotás ritkább módjaival létrejött nevek. bojtorjánka. köszvényt gyógyító f stb. hamis fekete magú nigellaf . amelyek a nyelv önálló életében jöttek létre a szóalkotás különböz módjaival jöttek létre a nyelvben már meglev vagy oda bekerült elemekb l. hangfest szavak stb. A növénytani nómenklatúra alapelve. fagyöker paptöke. amely hangutánzó eredet . -r: csucsor stb. ábelf ). Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. szóhasadással: viola ~ ibolya. Részletesen a szerkezeti változással alakult nevek és a jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek részben tárgyalom. Részletesen a morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. -i: tengeri. i. a pipancs. iii. hogy a növényneveket két szóval jelölik. -s: gerezdes. — A szóösszetétel a növénynévalkotásnak az a gyakori módja.

Sigillum Salomonis). más része nyelvjárási szintre került vagy kihalt (kicsinytövis. lúdláb (< lat. az idegen szavak és a tükörfordítások. Hirschzunge). ezt követik a jövevényszavak. más része pedig kihalt. hárs). az általa tett megállapítás els sorban egyszavas nemzetségneveink egy részére igaz. idegen szavakról és tükörfordításokról. A bels keletkezés növénynevek egy része hivatalos elnevezésként vagy tájszóként él. 22: 151). Tévedett. tyúkhúr. benedikta). nigella. gyömbér. salamonpecsét (< lat. citrom. Pes Anserinus). Legtöbb növénynevünk a magyar nyelv külön életében keletkezett. hivatalos szintre emelte (salamonpecsét. pásztortáska). hogy az si. Az idegen nyelvekb l átvett növénynevek rétegén belül beszélhetünk jövevényszavakról. b) Az idegen szavak. A tükörfordítások egy részét befogadta a nyelv. csalán) ma is tovább élnek mint hivatalos növénynevek. Ezt a típust részletesen a névátvétel cím részben tárgyalom. — A tükörfordítások keletkezésének módja az. — Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. mérges vad harapást gyógyító f ) szemben a mai növénynevekre a tömörség. a szláv eredet bab. Hundsaugen). kakastaréj. Érdekes megfigyelni. az olasz eredet porcsin. tyúktaréj stb. kökörcsin. benedikta. más része viszont tájszóként él tovább (borjúorrúf . saláta stb. mintegy szóról szóra lefordítja: szarvasnyelv (< ném. hogy a régi körülírásos növénynevekkel (hamis fekete magú nigellaf . Összegezve a vizsgálat eredményeit (és táblázatban összefoglalva). a legkisebb pedig az si örökség növénynevek száma. Megfigyelhetjük továbbá azt is. — A jövevényszavak csoportjába sorolható pl.). tyúkharaptaf stb. disznóorja stb. hogy a növényvilág magyar nevei „az egész nomenclatura alig egynehány számot tev kivétellel idegen népek ajándéka” (Nyr. oroszlánfog. kiderül. gyopár. valamint a jövevényszavak (kapotnyak. az újonnan megismert növényfajták megnevezésére új szavakra volt szükség.39 3. alapnyelvi eredet növénynevek (nyár. els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. századi) idegen növényneveknek jó része kihalt (nigella. s t gazdasági körülmények között természetes.). hogy az átvev nyelv az átadó nyelvi tartalmat saját nyelvi elemeivel tükrözteti. kapotnyak. a latin eredet cedrus. hogy a vizsgált növénynevek között a legtöbb a bels keletkezés növénynév. a) A jövevényszavak. rövidség jellemz (örvény- . ebszem (< ném. ebszem).). hogy az azonos szemlélet szülte bels keletkezés növényneveknek egy részét elfogadták hivatalos megnevezésként (hollóláb. vagy teljesen kihalt (ebfej f . Szarvas Gábor úgy vélte. belénd. kömény. Megállapíthatjuk. hiszen az új földrajzi-növényzeti. hogy az si eredet növénynevek száma kevésnek bizonyult. fajneveink többsége bels fejlemény. a török eredet csalán. c) A tükörfordítások. A korai (XV–XVI. Ez nem véletlen.

tátika boglárka. Ezek a növénynevek általában szóképszer ek. varf . keletkezés szavak) citrom b) Az idegen szavak nigella. gerezdes ii) Szóösszetétellel papmonya. benedikta c) A tükörfordítások medveköröm.) B) Szóalkotással i) Szóképzéssel keletkezett létrejött alakulatok növénynevek nyár. term helyére. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak) Uráli Finnugor Ugor A) Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. hatására utalnak (nehézszagú pipitér. salamonpecsét . illetve tárgy és növény között teremtenek kapcsolatot. 1. létrejött bolondítóf növénynevek iii) A szóalkotás kopottnyak ritkább módjai C) Szószerkezetté válással létrejött kisebbik földi növénynevek sülyf . Az idegen a) A jövevényszavak bodza. amelyek valamely testrész és növény. nyír hárs. A növénynevek nagy többségében a névadás indítéka nem homályosult el a köztudatban. ezen belül azok. hölgymál). nyelvekb l átvett kapotnyak. a jelentésváltozás típusai közül a leggyakoribbak a metaforikus megnevezések. orbáncf . szarvasnyelv.40 gyökér. erdei nagyobb lépf 3. szil eper pipacs. hangfest szavak stb. a nevek f leg a növény alakjára. Alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) 2. nyári hérics). növénynevek (küls gyömbér. cseng f .

genusnevek) mindig egyszavasak és mindig egyes számú f nevek (pl. A XVIII. Azonban régi jelz s és összetett növénynevek (hasonlóan az állatnevek!) már jóval korábban is — a Linné-féle . illet leg értelmezték a növényneveket. Technikailag a TESz. hogy a magyar növényneveknek. vagyis a szótár címszavainak nagy része kételem növénynév. faji jelz vel ellátott nemzetségnév. Priszter 14–24).41 A SZÓTÁR SZERKEZETE 1. és az EWUng. a magyar fajnevek kisebb része egyszer vagy öszszetett f név. genusnév) és a kis kezd bet s faji névb l állnak. Priszter 6–7). Egy növénynévi történeti-etimológiai szótárnak ezt figyelembe véve kellett új szerkesztési elveket alkotnia. Tudományos igény növénynévhasználatról csak Benk óta beszélhetünk. amelynek rendez elve az ábécérend. Munkája megjelenése után a botanikusok és a szótárírók egyaránt az általa meghonosított Linné-féle rendszer szerint közölték. tölgy). A magyar nemzetségnevek (nemi nevek. A magyar növénynevek kialakulása és írásmódja szoros kapcsolatban áll a Linné által 1753-ban bevezetett és azóta általánosan elfogadott kétszavas nevezéktannal (binominális nómenklatúra). A címszók. tudatosan — Linné rendszeréhez igazodva — kételem növényneveket alkottak. felépítését követtem: a magyar szótörténet (szóalakok. a jelentés). legnagyobb része azonban faji jelz vel ellátott nemzetségnév (vö. — A szótár természetes közlési egysége az egy-egy szóra vonatkozó tudnivalókat összefoglaló szócikk. alakváltozatok. a szócikket pedig rövid bibliográfia zárja. A problémát az okozza. Nemzetségnév pl. 2. A magyar növényneveknek a latinhoz hasonló kétszavas. a mai magyar tudományos elnevezések a latin kétszavas nevezéktant követik (vö. „hivatalos” formájuk sokáig nem volt. a Ranunculus (boglárka). aggóf . majd az etimológiai megjegyzések. — A szótár a hazai és a jelent sebb külföldi gyógynövények magyar neveit és társneveit (régi növényneveket és tudományos magyar elnevezéseket) tartalmazza: nemzetségneveket és fajneveket. fajnév pedig a Ranunculus bulbosus (gumós boglárka). A címszavak megválasztása — mint nyelvtörténeti szótárakban általában — nem könny feladat.) szerint. A tudományos (latin) növénynevek közül a fajnevek kétszavasak: a nagy kezd bet s nemzetségnévb l (nemi név. A szócikkek szerkezetét a történeti-etimológiai szótárak szerkesztési elveinek megfelel en alakítottam ki. A szótár tagolódása. században Benk József els ként rendszerezte a magyar növényneveket a Linné-féle binominális nómenklatúra (1783: NclB.

amelyekben az utótag lehet gy jt névi jelleg fa. Az önálló szócikket a kövér bet kkel szedett címszó vezeti be. botanikus szakíróink munkájának eredménye.-nak el szavában így ír (idézi az RMGl. Egységesítésük. utaló szócikkek és az alcímszók. hogy a külön címszók. cigánypicsa. tudniillik a nálunk honos. papmonya. Külön szócikkben dolgoztam fel az önálló f névi el tagú növényne- . szulák. akár összetételnek veszem egyiket vagy másikat.-t. hérics. egységes használatukról azonban nem beszélhetünk. az önálló fogalmak megállapítása dolgában következetlenségeket is találni szótáramban” (OklSz. disznócska). d. — Az önálló szócikkek lehet leg minden tájékoztatást megadnak a címszóról. az utaló szócikkek csak azt jelzik. szószerkezetek. ha mondjuk az szi galamb csinált szó. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. tudományos elkülönítés és megnevezés szándéka. az önálló szócikk a lehet séghez képest a címszóra vonatkozó valamennyi tudnivalót magában foglalja. valamint értelmez szótárainkat): egy szócikkbe került a címszó (pl. kételem növénynevek használatát még nem a pontos. f . Bizonyos. hogy a szóban forgó elem melyik önálló szócikkben van feldolgozva. lednek. pl. Azokat a növényneveket (agármony. b. cickafark. a csillagnevek stb. szi galamb kifejezések a galamb címszónál. Az önálló. A címszó írásmódja az akadémiai helyesírási szabályzat el írásainak. 24). a vadgalamb meg a vad címszónál kerülnének el . önálló fogalomnak. virág stb. hanem a hétköznapi gyakorlat szükségessége. feldolgozásuk a legtöbb történeti és etimológiai szótárban kérdéses pontként jelenik meg. csabaíre. ill. Legyenek együtt a galambfajták. élelem. növénynevekr l Zolnai Gyula OklSz. állatgyógyászat) eredményezte. a TESz. A kételem állat.. a dinnyefajták elnevezései. ha a gatyás galamb. illet leg jelz i kifejezések vagy összetételes elnevezések közül külön. szerz i is: „Ezért nem tartanók helyesnek. Azokat a növényneveket. illet leg a növénynevek helyesírási szabályzatának felel meg (Priszter 14). hogy növénynévr l van szó. bokor. illetve el forduló növényekkel való foglalkozás (gy jtögetés. akár nem” (RMGl. az EWUng.. 3. akár nem). normatívvá tételük természettudós. elefántormánya). cseresznye. még akkor sem. vagy nemzetségnév. is): „mit lehet a régi jelz s. amelyek valójában közszói összetételek.). általános érték szónak tekinteni? .-ot. XV– XVI. Az egyelem növényneveket (rózsa. A korábbi. jegenye) és összes jelz s elnevezése (akár a jegenye ’Populus’ nemzetséghez tartozik.42 binominális nómenklatúra el tt — nagy számban el fordulnak. boglárka. Hasonlóan gondolkodnak az RMGl..-t. Alapelvnek a következ t tekintettem (figyelembe véve az RMGl. c. sajátosságuk. embergyógyászat. Önálló címszóként kezelem: a.

fejezettel. fekete nyár (→ nyár). a -bab utótagra l. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. amelyek nem sorolhatók be az említett mai tudományos névadásba és tudományos rendszerbe. valamint az etimológiailag összetartozó szavakat. Ezeket kett s vonallal (||) tagolom annyi részre. és az utótagnál (— Ö: . cickóró nevekkel. farkasbab. ebzeller. farkasöl f . Az utaló szócikk vezérszava a kövér bet kkel szedett utalószó. ebzeller. célszer egy szócikken belül tárgyalni: pl.) Alcímszóként kezelem az elvonással létrejött növényneveket. A névadás magyarázatára l. hogy helyesírás tekintetében egybeírjuk vagy külön. A jelz s el tagú növényneveket tehát az utótagnál tárgyalom függetlenül attól. ahol a szerkezetet tárgyalom pl. kutyakapor. formát is használom. Boldogasszony dinnyéje. Mivel szótáram történeti-etimológiai szótár. Amennyiben jelz s szerkezetre vagy összetételre hivatkozom. amelyeket az el tagok hasonlósága miatt vagy kialakulásuk miatt. ez érdemi tájékoztatást a címszóról nem nyújt. hogy a részletes felvilágosítást melyik önálló szócikkben kell keresni (ez utóbbi szintén kövérrel szedve). farkasöl sisakvirág’). Mária gyertyája.43 veket (pl. ezekkel f leg etimológiai összefüggésekre. a farkasbab ’Aconitum vulparia. feldolgoztam számtalan R. ezután újabb gondolatjellel bevezetve a címszó összetelei (pl. mérges vad harapást gyógyító f . farkasbab. (Vö. A címszó (pl. etimológiai bekezdésében: pl. ritkábban az alaki és jelentésbeli párhuzamokra hívom fel a figyelmet. ez azt jelzi. a név után jelölöm azt a szócikket. kezelem a címszó jelz s szerkezeteit és az összetételeket. — amely egyenérték a címszóval. csattogó eper) jelentésükkel együtt. növénynevet is. ezért a bab utótagot kapta. A jelz s szerkezetek és összetételek közlésében az ábécé-rend a f rendez elv. Ezek a két. Egyéb példák: kutyakapor (nem kapor). eper) dokumentálása után a címszó adataitól gondolatjellel elválasztva következnek a címszó jelz s szerkezetei (pl. ahány szót adatolok. e. Az idegen eredet vagy a köznyelvben idegen írásmódú szavakat kiejtésük szerint írom a szótárban. kutyapetrezselyem. A magyar növénynevek helyesírása c.vagy többelem szerkezetek is önálló szócikkekbe kerültek: pl. Használok bels utalásokat is a szótárban. Utalásra a Vö. disznóbab. disznóbab) önálló címszóként kezelem. (= lásd) jelzés után csak azt közli. A f névi el tagú növényneveket (pl. a cickafark címszón belül foglalkozom a cicfark. kutyapetrezselyem (nem petrezselyem). vagyis a növény másik génuszhoz tartozik. Ezekben az összefoglaló jelentés nemzetségnév általában téves. A szótár adatainak összefüggéseire utalásokkal hívom fel a figyelmet az önálló szócikkek második. eperf ). babf . agármony(~). ennek alakváltozatait követik a hozzátartozó jelz s nevek (földi eperf ). de utalásként az idegen nyelvi alakváltozat is szerepel. hogy az agármonyf összetétel az agármony címszó alatt fordul el : f l. Alcímszóként. amely nem babféle. és N. hanem l. Bizonyos esetekben az utalószó valamely részét zárójelbe tettem.

Pl. ill. akkor azt is megadom. de gyakrabban három f részre oszlanak. Amennyiben szükséges (ha többféleképpen azonosították a növényt). — Az alakváltozatok felsorolása után J: jelzéssel bevezetve következik a címszó jelentésének vagy jelentéseinek megadása a latin tudományos névvel és a hivatalos magyar névvel (Priszter. Katika-sisakvirág’ vagy ’Aconitum sp. ennek megfelel en nyomtatásban kett . a bab címszó végén ott találjuk az utalást: — Ö: disznó~. jelzés. 4.44 .. A harmadik olykor hiányzik. Az önálló szócikkek legalább kett . a jelentések. A címszóra vonatkozó abszolút els adat évszámát kövér szedéssel emelem ki. jelzés után) megtalálhatók azok a címszavak. a jelz s szerkezetek és az összetételek. Pl.. Az adatokat bet híven közlöm. a nemzetségnév: ’Aconitum. etimológiai rész. melyeknél az említett név más növénynév utótagjaként szerepel. Bp. ez azt jelenti. Nem tüntetem fel az évszámot a nyelvjárási adatok el tt. Az ilyen alakváltozatokat gondolatjel és népnyelvi (— N. sisakvirág) tágabb értelemben egy növénynemzetséget ’Aconitum’ je- . — A címszó alakváltozatait dokumentáló adatokat toldalékával együtt d lten (boglárka) kiemelem. sisakvirág’.) megjelölés választja el az évszámmal idézett adatoktól. A szócikk szótörténeti része. a fajnév: ’Aconitum napellus subsp. ill. Az adat után tett ! írásjellel [ ]-ben a nyomtatási hibát jelzem. 1998. kenyérbél-cickafark’.. cím munkája alapján): pl. az etimológiai részt. adatok mellett szerepl latin növényneveket használtuk. hogy ki végezte az azonosítást. A magyar népi neveknek csak a legfontosabbjai kerülhettek ebbe az összeállításba. A jelentések megállapításához els sorban az eredeti szövegben az adat. akkor erre a bizonytalanságra a jelentés elé tett kérd jellel hívom fel a figyelmet. amelyeknek eredetével a szófejt irodalomban eddig nem foglalkoztak. akkor a latin nevek sorát a nemzetségnév megadásával kezdem. ahol ez lehetséges volt. mivel vannak olyan címszavaink is. Ha a magyar név tágabb értelemben egy nemzetséget jelent (sok esetben a R.. J: ’Achillea ptarmica. és ez befolyásolja a szótörténetet. illetve három bekezdésre tagolódnak: szótörténeti rész. A szövegkörnyezet nélkül idézett adatok után szerepel még néha a gr. Növényneveink. hogy az idézett alaknak valamilyen nyelvtani viszonyítást kifejez végz dése van (rag vagy jel). sisakvirág’ (pontosan nem azonosítható faj). napellus. növénynév pontosabban nem is azonosítható). — Az önálló szócikkekben a címszó után következnek a szótörténeti adatok: az alakváltozatok. Ilyenkor a név (pl. Számos magyar nemzetségnévnek van tágabb és sz kebb értelme. bibliográfiai rész. Ha a forrás nem teszi lehet vé a jelentés teljesen egyértelm meghatározását. Az alakváltozatok. id rendben. ezt követi a fajnév. farkas~. A jelentések. és a helynevekben el forduló növényneveket sem vizsgáltam. illetve az adatok szövegkörnyezetéb l indultunk ki.

amelyek valamikor tükörfordítással kerültek a magyar nyelvbe. Magyarázat helyett gyakran csupán utalok egy-egy szócikkre. közönséges jegenyefeny | Picea abies. akkor ezt évszámmal is jelzem és | vonallal választom el: pl. utalhat csupán a szó idegen nyelvekbeli megfelel inek elterjedésére (vándorszó. A többjelentés címszó jelentéseit id rendben közlöm. . 5. A névmagyarázatokban igen gyakran visszatérnek ugyanazok a névadási és eredetbeli típusok (pl. a névhasználat okának min sítésekor bizonyos kifejezések ne ismétl djenek gyakran. ha a nemzetségnév és a fajnév elkülöníthet . Növényszótár 4).. rendszerint igen elterjedt faját ’Aconitum napellus subsp. közönséges lucfeny ’. a latin neveket közös jelentésjelbe (’. szócsalád eredetére) vonatkozó információt. ahonnan az idegen nyelvi megfelel k származnak. Az idegen nyelvi adatokat és megfelel ket nem állandó forrásból idézem. A jelentéseket id rendben adom meg (amennyiben ez lehetséges). 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). Katika-sisakvirág’. ’Abies alba. 2. ahol a név megértéséhez szükséges tudnivalók megtalálhatók. nemzetközi szó).. 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). J: ’Aconitum napellus subsp. mivel bizonyos növénynevek. ábelf J: 1843: ’Abelmoschus moschatus. | 1998: ’Abelmoschus. mind az idegen nyelvb l. A többjelentés címszó dokumentálása megegyezik az egyjelentés címszóéval. méregöl sisakvirág’. növénynévre. ha ez a magyar növénynév jelentését l eltér.45 löl.’) foglalom. 1911: csuklyaf (Cserey. ill. amennyiben az adatok egyértelm en szétválaszthatók. hogy a nevek eredetének. pontosan nem meghatározható jelentése lehetséges. illatos ábelf ’. a névadás alapja.) tagolom. stb. sz kebb értelemben pedig ugyanannak a nemzetségnek egy közismert.. J: ’Aconitum anthora. Ez tartalmazza a nyelvi eredetre (a szó. A tudományos megnevezés pontosságra. a jelentéseket arab számokkal (1. 1783: Tsuklya-fü (NclB. ma már kihaltak mind a magyarból. és függ leges vékony vonallal választom el egymástól: pl. Ha szükséges zárójelben megadom az idegen nyelvi név fordítását. többnyelv botanikai szótárakat. — Minden önálló szócikk második bekezdése az etimológiával foglalkozik. vagy tájékoztathat csak a keletkezés módjáról (származékszó. napellus. A ▌ jel a jelentések elkülönítésére szolgál. tükörfordítás. a kövér arab számot az adatok elé teszem. napellus’. Ha valamely növénynévnek többféle. A szócikk etimológiai része. csuklyaf 1. 380). idegen mintát követ névadás). Ennek megfelel en felhasználtam régebbi. Pl. ▌ 2.). összetett szó. A szócikken belül említett idegen nyelvi példák jelentését csak akkor tüntetem fel. A szócikk bibliográfiai vagy etimológiai részében a legtöbb esetben közlöm azt az irodalmat is. következetességre törekvése és a szinonimák véges száma következtében nem kerülhettem el. ábelf ’. hangutánzó eredet stb.

A latin név szerinti mutató.. 36–47 és TESz. TESz. . — A szótár végén található Latin név szerinti mutatóban a szótárban feldolgozott növények összes elnevezése megtalálható a növény rövid jellemzésével és orvosi felhasználásával együtt.-b l dolgoztam fel. A régi magyar szójegyzékek. amennyiben a szótár címszava azonos a forrás (SzófSz. 7. A szótárban a Latin név szerinti mutatóban kövér d lt bet típussal kiemelt hivatalos magyar és a latin névvel adom meg a növények jelentését (J: jelzéssel bevezetve). akkor a szócikk végén található hivatkozásban nem ismétlem meg a címszót. — Az önálló szócikkek harmadik bekezdése az etimológiai és szótörténeti irodalom adatait tartalmazza.) címszavával. A felhasznált irodalom. 1600-ig (kivéve Calepinust) adatait az RMGl. a források jegyzékét hátul!). és EWUng. a forrásokra vonatkozó részletes szakirodalmat l. Helykímélés végett a forrásokat rövidítettem (L. szótárak és glosszák kb. még RMGl.46 6.

).. Ennek alapján készült a mintegy 16000 címszót tartalmazó magyar–latin szógy jtemény (Priszter Szaniszló. .47 A MAGYAR NÖVÉNYNEVEK HELYESÍRÁSA Sok nehézséget okoz a szótárban az összetett növénynevek egybe. ez az egybeírásos forma a jelentésváltozást és a rendszertani önállóságot kívánja kifejezésre juttatni. résszel. pontos határt vonni a legtöbb esetben nagyon nehéz. majd az 50000 cím. Bp. 1986. Vö. Magyar–latin szógy jtemény. mivel szótárunkban címszóként els sorban ezek szerepelhetnek): 1. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. ezért a szótárban címszóként szerepl növénynevek egybe-. A sok évtized óta bizonytalan és következetlen növénynévi helyesírást 1983-ban az MTA szabályzata egységesítette. illet leg különírása bizonyos esetekben következetlennek t nhet (vö.és különírása. a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott növénynevek c.. Egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. A növénynevek helyesírásának alapszabályai a következ k (a szabályok fajnevek. A magyar és tudományos növénynevek szótára. a növénynevek több alkalommal tapasztalható látszólagos következetlen írásmódjának (mint pl. Priszter 18). amelyhez a faj tartozik. hogy a név írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. ezüstfeny — ezüst hárs. ha az utótag nem annak a nemzetségnek a neve. és rögzítette az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállításban. tehát egybe kell írnunk. A fehér liliom (Lilium candidum) ugyanakkor a Lilium nemzetséghez tartozik. törökparadicsom — török búza) általában botanikai névhasználati okai vannak. ezért külön kell írnunk.és utalószót tartalmazó magyar és a tudományos növénynevek szótára (Priszter Szaniszló. amely szintén nem a Lilium. A növénynevek helyesírására vonatkozó részletes szabályzatot (az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás példaanyagában átdolgozott szövegét) Priszter Szaniszló közli Növényneveink cím m vében (Priszter 14–24). hasonlóan a sárgaliliom (Iris pseudoacorus) növénynevet. 1998. A kékliliom (Iris germanica) nem a Lilium. Bp. valamint nemzetségnevek helyesírására vonatkoznak. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. A növénynevek helyesírásának egyik legfontosabb alapszabálya. Növényneveink.). A növénynevek helyesírása a növénynévi összetételék és a lazább szószerkezetek elkülönítésére is hatással van. Növényneveink.

melléknévi jelz t mindig egybeírjuk az utótaggal. 9.) (kiemelés t lem). mitológiai tulajdonnevek növénynevekben történ el fordulásakor úgy jártam el.és vad. Boldogasszony stb. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. -bambusz. fest rezeda. -perje stb.vagy többbelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. egybe és kis kezd bet vel írjuk (vö. és köt jellel kapcsoljuk össze. Szent László-tárnics. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. ezek a növénynevek ugyanis sohasem váltak széles körben ismertté. 5. A tudományos (latin) nómenklatúra mintájára különírjuk az összetett fajnevekben a melléknévi vagy melléknévi igenévi faji jelz t a név alaptagjaként szerepl nemzetségnévt l: pl. futó. -pálma. A történeti adatok azt mutatják. Ennek megfelel en Szent László-f és Szent László füve ’Szent Lászlóról elnevezett f ’ stb. nenyúljhozzám. hogy ha a növénynév köz- . ebnyelv f . Azokat az összetett nemzetségneveket és fajneveket. -feny . 3. Egybeírjuk az utótaggal a f névi faji jelz t (pl. ezüst hárs. borbálaf . -kaktusz. valamint a f névi értelm faji jelz t (pl. -páfrány. Pl. libapimpó. AkH. Waldstein-pimpó. martilapu. vénuszfodorka. pl. 201. 201. nagy kezd bet vel írjuk. Ezek a növénynevek nem köznevesültek. 8. futóbab. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta)”. pl. -fa. családnév vagy mitológiai stb. Az összes feny faj — gy jt névi volta miatt — a faji jelz vel egybeírtan szerepel: feketefeny (Pinus nigra). hanem gy jt névi jelleg vagy bizonytalan értelm szó. 7. csabaíre. Az AkH. hogy a személynévi el tagú növénynevek nagyobb része nem köznevesült. torzsikaboglárka. Az Isten. -f . krisztustövis. pongyola pitypang. amelyeknek el tagja földrajzi név vagy személynév. Áron szakálla) sem. 6. Szent István-szegf .48 2. szerint: „A köznevesülés lassú folyamat. erdeifeny (Pinus sylvestris). Akkor is egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. ezüstfeny (Picea pungens f. magyarosan írt közszói formák között. nefelejcs. salamonpecsét. amelyek a hozzá kapcsolódó utótaggal köznevesültek. szerint írtuk a növényneveket: „Egy. barátszegf ). Egybeírjuk az összetett nemzetségneveket (pl. ha ez nem egy növénynemzetségnek a jelöl je. Nem tekinthet k köznevesültnek a könyvnevek (Katika-répa. 168. Krisztus. vadkörte. Egybeírjuk a tömbösödött összetételeket: pl. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement” (AkH. sebforrasztóf ) és a faji jelz nélküli összetett fajneveket (pl. nagyezerjóf . Atlasz-ciprus. báránypirosító. -orchidea. cigánymeggy). muskotályzsálya. 4. név) növényneveket. glauca). oroszlánszáj.). Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. A dísz-. Ebben a típusban az AkH. -moha. A személynévi el tagú (keresztnév. Júlia-borbolya. Pl. -hínár. gólyahír).

Ezek tagjainak együttes jelentése más. ezekben a növénynevekben sokszor raggal ellátott elemek szerepelnek.-t követtük. mennyország kulcsa. b) pontjával. vásárfia ’ajándék’. 128. ziliz) írásában az AkH. méhf nek árnyéka stb. barátfüle ’tésztaféle’. melyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. egybeírásuk zavaró lenne pl. szemnek gyönyör sége. gyujtoványf . kígyómarást gyógyító f . . krisztustövis). szamárgyönyör sége. A magyar növénynevek helyesírási szabályzatának 13. pontja szerint „A népi növénynevek között vannak olyanok is. ha nem köznevesült. nagy kezd bet vel írtam (pl. b) pontja szerint egybeírtuk az ördögbordája. Az ilyen alakulatok tagjait különírjuk egymástól”. Problémát okoznak az olyan népi növénynevek. szakadást gyógyító f .49 nevesült kiskezd bet vel írtuk (pl. A növénynevek helyesírási szabályzata még nagyon sok pontosítást kíván. pl. 10. növényneveket. 128. toroköröme stb. mivel ezek tagjainak együttes jelentése más (’növénynév’). Krisztus-pálma). rüh ellen való füröszt f . Az AkH. istennyila. els sorban a népi növénynevek írását illet en a szabályzat kiegészítése még a jöv feladata. Pl. hosszú körülírásos szerkezeteket. istennyila ’villám’. mint az el tag és az utótag jelentésének összege. gyújtoványf és zilíz írásmódot javasolja. Különírtuk a nehézkes. mindent gyógyító f . mérges vad harapást gyógyító f . és nem a növénynevek helyesírási szabályzatát. mint az el tag és az utótag jelentésének összege”. amelyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. sennyedék ellen való f . mivel ellentétben áll az AkH. Ez a szabálypont átgondolásra szorul. mely szerint „A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. mennyországkulcsa. szamár gyönyör sége. amely a gyepürózsa. Három növénynév (gyep rózsa.

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK SZÓTÁRA .

). móschos ’pézsma’). isten~ abruta 1775: Abruta (Csapó 242). 1966: ábrahámfa (Csapody– Priszter. 1911: ’Abelmoschus moschatus.. J: ’Abelmoschus moschatus. 1). az el tagra l. sp. foltos kontyvirág’.A. abrotano. ürömcserje’. A növény lat. Abrahamstrauch ’Ábrahám bokor’ személynévi el tagjának átvételével jött létre. abruta. ábrahámfa 1798: Ábrahám’ fája (Veszelszki 29). Ábel füve (Bugát. — N. 2. 1998: abrutüröm (Priszter 306).-i absinthium (< . F vészk. || ábrahámgyökér 1966: ábrahámgyökér (Csapody–Priszter. Á ábelf 1843: Ábelf . szakny. Az ábrahámfa elnevezés a ném. a magyar nyelvbe valószín leg németb l került. A növényt szent élet személyekhez (barátok. ürömcserje’. szakny. istenfa. barátcserje’. abroszkája l. szakny. J: ’Artemisia abrotanum. Az illatos jelz a növény jellegzetes pézsmaillatú illóolajára. J: ’Vitex agnus-castus. 373) nevet javasolja az ürömcserjének a R. MNövSz. Genaust abelmóschus a. fr. Marzell Vitex agnus-castus a. Absinth.-i abrotanum (< gör. köznevesült: ábelf . vö. a növény egyéb neveiben el forduló Áron személynevet helyettesítették az Ábrahám tulajdonnévvel.. Genaust abrótanum a. | 1998: ’Abelmoschus. Az abrutüröm összetett szó. Orvosi f vészkönyvük is az Abrut Üröm (Magy. abszintüröm 1966: abszint-üröm (Csapody–Priszter. 28). 1998: ábelf (Priszter 27). J: ’Artemisia abrotanum. árongyökér (→ Áron szakálla). Az ábelf és az Ábel füve jelölt birtokos szerkezet személynévi eleme a latin szakny. ol. — illatos ~ 1998: illatos ábelf (Priszter 287). a növény egyéb elnevezései is utalnak erre a hiedelemre: sz zbárány. Az abruta talán egy k. moschátus ’pézsma’ < újgör.-i ruta hatása alatt keletkezett. Idegen nyelvi megfelel kre vö. abelmosch ’Abelmoschus moschatus’) el tagjának értelmesítésével keletkezett. Szóhalm. hogy aki a mag porát fogyasztja. Növényszótár 1). abrutüröm 1807: Abrut Üröm (Magy. MNövSz. abszint’. sepr ruta és abruta helyett. vö. 19). Ábrahám gyükere ’a foltos kontyvirág gyökere’ (ÚMTsz. valamint a magok hasonló szagára utal. ném. abszintüröm’. J: ’Arum maculatum. J: 1843. EtSz. üröm. 465). Az abszintüröm összetett szó. absinth(e). ehhez a fa magyarázó utótagot illesztették. 107). Ábrahám) kötötték. *abruta átvétele. moschatellínus a. 1911: Ábelf (Cserey. illatos ábelf ’. mivel azt tartották. barátbors. absinthe ’fehér üröm. Az abszint nemzetközi szó.-i Abelmoschus (< lat. MNövSz. 414). sz zfa. F vészk. 465). lat. F vészk. 1841: abrut üröm (Barra 207). 1807: Abruta (Magy. az utótagra l. ang. illatos ábelf ’. 1783: Abruta (NclB. ábelf ’. vö. amely a lat. szüzességét megtarthatja. lat. habrótanon ’ürömcserje’) és a lat. J: ’Artemisia absinthium. barátcserje. Az ábrahámgyökér ’foltos konty- virág’ egyedi adat. 1998: abszintüröm (Priszter 306). abrótano. A személynév (Ábel) és a köznév (f ) összeforrt. Diószegi–Fazekas abrutüröm elnevezése a növény hivatalos neve lett.

ádáz’. 374) elnevezése a növény ’Vaccinium myrtillus’ hivatalos neve lett. 1708: „Havasi tsereſznye. | 1998: ’Aethusa cynapium. acsalapu (Péntek– Szabó. Schwarzbeere ’fekete bogyó’. ill. Genaust acetósa a. havasimeggy (→ meggy) helyett. áfinya.). F vészk.). ac#t#sus ’savanyú’) átvétele. abszint a. — Ö: . 367) nevet javasolja a növénynek a R.). acetosa 1583: acetosa (Clusius–Beythe 6: BotTört. vadkukojsza (→ kokojsza) és ivolya (→ ibolya) helyett.. — vörös ~ 1783: Veres Áfonnya (NclB. 1763: Affonya (TESz.).. 1792: ’dühít’). áfin ’fekete áfonyacserje’. apsínthion. 1998: vörös áfonya (Priszter 532).’. 1763: ’Vaccinium sp. F vészk. a szót régebben f leg a kutyák veszettségével kapcsolatosan használták. hogy a virág színe bíborvörös. mert ezt a pálinkafajtát ürömmel ízesítették.). F vészk. 2.’. üröm. SzófSz. 2. piros szinü” (Barra 252). áfonya’. vö. szakny. afín% ’áfonyabogyó’. | 1783. 1998: ’Vaccinium myrtillus. ádázik vagy ádázkodik igéb l (1533: ? ’dühöng’. 1753: ’kegyetlen’. TESz. Az acsalapu összetett szó.. — közönséges ~ 1998: közönséges acsalapu (Priszter 451). (Barra 163). ádázóbürök l. EtSz. A hajas jelz s változat Barra alkotása. Genaust absínthium a.. és megalkotta az ádáz nemzetségnevet. A lapu utótag szláv eredet . acsalapu XVI.: ’Aethusa.’. sz. 1998: fekete áfonya (Priszter 532). Diószegi–(Fazekas) a veres Áfonya (Magy. acsa a. 1754: ’vad’) feltehet leg elvonással keletkezett a R. acsa-lapi (MTsz. 198). | mérges ~ 1807: mérges Adáz (Magy. 1783: Áfonnya (NclB.. Myrtillus a. F vészk. A névadás alapja nyilvánvalóan az. Afonya” (PP. F vészk. keser lapu a. 380) (a növény mai hivatalos elnevezése) nevet ajánlja a R. fanyar íze. 132). 1798: veres Afonya (Veszelszki 455). EWUng. 208). Diószegi–(Fazekas) fekete Áfonya (Magy.. ádáz’. megbolondítja az embert. — hajas ~ 1841: hajas ádáznak gr.).: Adáz (Julow 257). áfin%. az acsa eredete kétes. bürök áfonya 1. J: ’ua. arra utal. J: ’Aethusa cynapium. ang. A vörös jelz a Vaccinium vitis-idaea (2. áfinyála (Péntek–Szabó.-i acetosa (< lat. közönséges acsalapu’. áfonya’ (MagyGyógyn.. ádázóbürök helyett.’. TESz. TESz. 1807: Adáz (Magy. áfonya. A fekete és vörös jelz k fajokat különítenek el. A fekete jelz a Vaccinium myrtillus (1. Az áfonya román eredet . Blaubeere ’kék bogyó’. hogy a növény nagyon mérgez . a jelz s fajnevet: mérges ádáz. Az ádáz melléknév (1604: ’dühödt’. Diózsegi–Fazekas a R. acsa a.. ádáz’. — N. — N. J: ’Petasites hybridus. | kerti ~ 1903: kerti ádáz (Hoffmann–Wagner 57). vörös áfonya’. rom.) termésének színére utal: „bogyója a’ fekete áfonyajénál nagyobb. a szár pikkelylevei emlékeztethetnek a rovarra. 198). áfinya. J: ’Vaccinium myrtillus. ▌ 2. 1998: áfonya (Priszter 532). mezei sóska’. EWUng. Afonnya (PP. abszint a. Ember és növényvilág 263). talán ’szitaköt ’ jelentés . áfinnya. a névadás alapja a levelek savanykás. az erdélyi nyelvjárásokból került a magyar köznyelvbe. J: ’ua. Ember és növényvilág 300). ápsinthos) neve azért ment át az ital megnevezésére.. J: ’ua. blueberry ’kék bogyó’. A lat. J: ’Vaccinium vitis-idaea. Orvosi f vészkönyvük is ezt javasolja a R. áfonya’. | vörös ~ 1998: vörös acsalapu (Priszter 451). F vészk. EWUng.acetosa gör. 362).. 249). Veszelszki ezt írta a termésr l: „a’ fekete ſzínÍ vagy-is inkább kékes bogyóit Auguſtus elein ſzedtem” (319). Acsalapu (Kovászna 176). háfina ’Vaccinium sp.: Acha Lapu (SzegSz. Az ádáz nemzetségnév ’Aethusa’ hivatalos növénynév.) bogyóinak színére vonatkozik. 1798. ném. J: 1807 e. áfonya’. J: ’Rumex acetosa. EWUng. Az ádáz növénynévként való alkalmazása mesterséges. A vörös jelz magyarázata. EtSz. — fekete ~ 1807: fekete Áfonya (Magy. J: 1708. J: ’ua. Az utótagra l. és N. ádázóbürök (→ bürök) (els megjelenése: 1780) névb l vonta el. 362). áfonya’ (ÚMTsz. 1798: Afonya (Veszelszki 456). EtSz. 2. 52 áfonya hogy a növény kissé sz rös. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a mérges Ádáz (Magy. Afinya ’Vaccinium myrtillus. 1998: ádáz (Priszter 292). ádáz 1807 e. TESz. Idegen nyelvi megfelel kre vö.

LI. agárkosbor’. és f magyarázó utótaggal látták el. Nyr. UEWb. latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. agar mony (SzikszF.). J: ’Agave americana.’. Az agármony ’közönséges párlóf ’ (2. Agave. J: ’ua. 1783: Agár mony-fü (NclB. TESz. 124: 118–123. a kosbor utótag szintén a növény R. 494).).agárf medve~. agávé 1911: agavé (Cserey. J: ’Orchis morio. agármony.) összetett szó. mony a. Az agárf névadás alapja. a latin szakny. agárf 1604: agarfü (MA. agave < gör. agárkosbor 1807: Agár Kosbor (Magy. rókamony. J: ’Agrimonia eupatoria. A’ kettfs gyökérnek kettfs a’ haſzna: mert a’ friſsel élünk. 1708: agár fü ’Orchis. hogy a következ évben hasonló szerepet töltsön be. fenséges. (Egészség Isten patikájából 9). 1604: agarrmony (MA. J: ’Orchis sp. Az agármony ’agárkosbor’ (1. agárci l. 124: 118–123. második fele: agar mony (TermTudKözl. 363) nevet (ma is a növény hivatalos elnevezése) javasolja a R. vö. n sz f . Növ. Nyr. uráli eredet ’tojás. — ~f 1911: Agármonyf (Cserey. here’ jelentés mony utótagja ’here’ jelentésben már korán fölbuk- . A tudományos névben szerepl lat. 1775: Agár-fü (Csapó 297). aghár moni (NépNyelv. hogy a’ bujaságot el-óltsuk magunkban” (Veszelszki 330). 285. agauós. Az amerikai jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik (vö. 1590: Orchis: Vitez f×. ang. emberer . kosmonyn sz . veresellfk.: TESz. agácka. 2). 1998: amerikai agáve (Priszter 293). Az agárkosbor összetett szó. a növény két régi elnevezését kapcsolták össze. közönséges párlóf ’. órchis) is ’here’ jelentés . 1941: agármony (Varró 77). 2. ném. 1935: 182). Növényszótár 93). Nyr. J: ’ua.’. heréjére hasonlítanak. és kékek. sz. — emberev ~ 1911: emberev agárf (Cserey. Veszelszki ezt írja a gumók hasznáról: „a’ virágok ajakasok. közönséges agávé’. a név a növény gumóira utal. a nemes. agacska. 1872: 400). | közönséges ~ 1998: közönséges agáve (Priszter 293).-i Agrimonia értelmesítésével keletkezett. 1708: agár mony ’Orchis. a’ hervadttal pedig …. uag. Jan. EWUng. agave. J: ’Orchis morio. 124: 118– 122. a’ máſik pedig meg-hervadt forma. Genaust Orchidántha a.’. kinézetére utal). neve. egyik fris. Satyrion’ (PP. 1783: Agár-fü (NclB. Növényszótár 7).) nevet népetimológia hozta létre. agárkosbor’. a lat. Az emberev jelz az emberer elferdítésével keletkezett. Az agár el tagot valószín leg a növény agármony elnevezéséb l vonták el. agacsi. Diószegi–(Fazekas) az Agár Kosbor (Magy. agárheréhez hasonlóak. Növényszótár 7). Agave. 1998: agáve. agármony 1. iker petéhezz” (Kassai 1: 125). emberer . a’ gyökere kettfs tökforma. 1948: agármonif (Halmai 6). agaca. agáci.. J: ’Agave americana. Satyrion’ (MA. a dics séges’ < gör.). hogy a növény ikergumói állati heréhez. 1990: agármonynak gr. agács. magyarázatát l. a másik pedig el készül arra.. 1998: agárkosbor (Priszter 440). 421).. sz l ~. valamint a növény egyéb. F vészk. a mony szót tartalmazó elnevezéseivel: ebmonyf . agagyín. fr. óriási méretére. amelyek az agár ivarszervére. 1798: Agár-fÍ (Veszelszki 329). Az agávé latin eredet (lat. 1643: agár mony (Com.: „testic[u]lus: mon” (SchlSzj.: RMGl. orchis (< gör.). agárkosbor’. mony a. akácia 53 agávé kan a magyar írásbeliségben: 1405 k. Kassai (1833) így jellemzi a gumókat: „gyökere hasonló a’ kett s tojományhozz. Ezek alakja a heréhez hasonlít. agárf és agármony elnevezéséb l vonták el. 421).. név a növény tekintélyes. Az agárkosbor két gömböly vagy hosszúkás gumója közül az egyik a virágzó növényt táplálja. 26). — ~f 1775: Agár-mony-fü (Csapó 297). azután elpusztul. vitézf helyett. Az agár el tagot a növény R. Vö. agávé (Priszter 293). Agaue ’a mitológiában Kadmosz lánya. J: ’Orchis morio. közönséges agávé’. XVI. Diószegi– Fazekas alkotása. — amerikai ~ 1805–13: „Más és az Aloestfl éppen külömbözf nemÍ plánta az Amérikai Agave…” (Márton. 5: 2). agárf . Az agármony elnevezés átvitt értelm . kosbor’. F vészk. hogy a’ férjfiúság megerfsödjön. ▌ 2. J: ’ua. 257).

s kiindulópontnak tekinthet akáca ~ agáca.). agácka. 1801/1910: Akászt gr. || akác 1788: ákkátzot gr. | közönséges ~ 1841: közönséges ákász (Barra 101). 416). orvosi ziliz’ átvétele.) a lat. agács-fa. agacsi. 169). nagyon öreg’) ó folyamatos melléknévi igenévképz s alakja. ájbis (Halmai 7). az OrvK. ákica (ÚMTsz. ™gácsa. 325/36). 424). A névadásra a ném. Orvosi f - ájbis 1911: ájbís (Cserey. senecio ’agg(astyán)’ < senex ’agg(astyán). Eibisch ’Althaea officinalis. ném. els sorban A. szakny. akácfa l.-i Acacia (< gör. Baldgreis ’kopasz agg(astyán)’ is hatással lehetett. 404). szakny. 1818: ákáz (TESz. 1783: Aggó-fü (NclB. vö.). Az aggóf elnevezést a lat. ákantha ’ua.. ▌ 2. fr. Farkas szerint az alakváltozatok némelyike bajor-osztrák eredet (vö. a névadás magyarázata. J: ’Althaea officinalis. ang. ezeket a növényi kivonatokat vándorpatikusok szállíthatták hazánkba. 1854: Ágiczafa (TESz. á g ámfa (Nyatl.). MagyGyógyn. Diószegi–Fazekas fehér akác elnevezése a Robinia pseudacacia hivatalos neve lett. aggóf 1583: aggo fiu (Clusius–Beythe 7a: BotTört. agaci-fa. gumiakácia’.-i Acacia catechu mintájára alakult tudományos név. agárci. 1787: akatz-fa (Zavira 5). BaldgreiſÅ (Melius 82)./1448 k. Akazie.’) átvétele. J: ’Robinia pseudacacia. baj. J: ’ua. akácfa 1783: Ákátz-fa (NclB.). akác.).: ’öreg. acacia. J: ’Senecio vulgaris. 416). fehér akác’. Az aggó(f ) növénynév a finnugor eredet agg (1372 u. 291/13. (OrvK. 1577 k. a számos alakváltozat a magyarban népi átvételre mutat. ™gācsk™. acacia. UEWb. 1998: akácia (Priszter 288). ogáco (Nyatl. (TESz. hogy a latin szó els sorban a Robinia pseudacacia neveként terjedt el. 448. ™gác (MTsz. 370/34). (TESz. A latin Acacia a Robinia pseudacacia neveként számos nyelvben elterjedt. ogáci. katekhu (lat. ágācs-fa. — fehér ~ 1807: fejér Ákász (Magy. Marzell Althaea officinalis a. — N. ak³zi. utótagjának fordításával jött létre.) tudományos név. katechu akácia’.-osztr. orvosi ziliz’. Az adatok azt mutatják.aggóf ném. Növényszótár 11). 1998: fehér akác (Priszter 482). de f leg az agáci ~ akáci változat a nyelvatlasz alapján nyugati nyelvjárásaink sajátja. nyak~ ajak l.-i Acacia senegal el tagjának átvételével. acacia ’egyiptomi akác és a nedve’) kerülhetett. a ném. 1775: Aggo-fü (Csapó 229). 1998: közönséges aggóf (Priszter 502).-i senecio (< lat.: Acacia (OrvK.) a lat. Acatiat gr. бéлая акáция ’fehér akác’. ▌ 3. Genaust Senécio a. — N. hazai lat. Az akácia (1. ágóck™.).’. a szenegáli jelz a növény el fordulási helyére utal (Észak-Afrikában honos). agātßa ’(fehér) akác’). 68/19). 1804: agátzi (TESz. 1798: Ákátz-fa (Veszelszki 17). ák™c. agócka l. eb~.). akácia akácia 1. Az akác ~ akácfa ’Robinia pseudacacia’ latin eredet . Genaust Agáve a. ákárc. ákácka. catechu < hind. 171.). öreg’) hatására alkották. agaca. J: ’ua.). catechu ’az Acacia catechu nedve’) el tagja megkülönböztet szerep . A szenegáli akácia (1. 132).’. a fehér gömböcskék miatt a növény elaggottnak. Acaciat gr. ágácka. közönséges aggóf ’.). akakía ’egyiptomi akác’ < gör. 1998: katechu akácia (Priszter 288). a lat. az Acacia nemzetségnév..’. J: ’Acacia senegal. J: ’ua. akácia agyar l. gumiakácia nedve’. a névátvitel alapja a Robiniának az egyiptomi akácéra emlékeztet tüskéje. agagyín-fa (MTsz. J: ’ua.. amellett a bajor-osztráknak megfelel . szakny. szárnyas levele és fehér virágja. senegal. hogy a növény virágaiból fehér bóbitájú kaszattermések fejl dnek.’.: ’Acacia sp. 321). akácia’. J: 1577 k. J: ’Acacia catechu. a magyarba közvetlenül a latinból (vö. or. F vészk. Amerikanische Aloe ’amerikai aloé’). Akátzfa (NomVeg. gyöngy~ 54 o o akácia (ÚMTsz. amelyeket gyógyításra használtak. — szenegáli ~ 1998: szenegáli akácia (Priszter 288).). (OrvK. — katekhu ~ 1841: katek ákász (Barra 105).-ben szerepl adatok bizonyos Acacia-fajok nedvére vonatkozhatnak. 1948: Aibis (MagyGyógyn. Az ájbis idegen szó. — közönséges ~ 1948: Közönséges aggóf (MagyGyógyn. szakny. | 1998: ’Acacia. A katekhu akácia (2. öregnek t nik. agaricafa .

1798: Áldott-fÍ (Veszelszki 131). ákanthos ’Acanthus mollis: medveköröm. alcibiacum nevéhez a f magyarázó utótagot f zte. áldott bárcs (→ bárcs). 1783: Áldott tövis (NclB. 675). benedictus fordítása. 365). blessed thistle ’áldott tövis’. cátechu a. 1948: Áldottf (MagyGyógyn.. acanto. 363). sp. név tükörfordításával keletkezett: „Deakul Carduus benedictus. Népi név. Akanthus. ang. Genaust Acácia a. áldott haloványka (→ haloványka). 380) nevet javasolja a R. ang. bogáncs’ (Veszelszki 131). Görög 46. akácia akadály l. 2. 376) nevet javasolja a növénynek a R. 1664: Acanthus. vö. holy thistle. Görög 44–5. ném. 1664: ’Acanthus mollis. akantusz’). a lat. Parua . F vészk. akantusz 1560 k. nyugati medveköröm’. J: ’Echium vulgare. takta alamuszivirág N. J: ’Pulsatilla grandis. akantuszlevél-díszítés oszlopf n’. Az akantusz latin eredet (vö. 1807: Akánt (Magy. a növény R.. Az áldott a növény gyógyító hatására utal. 420). ákácka l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’ua. Marzell Echium vulgare a. 1807: áldottf (Magy. 490).’. a növénynév latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. az alant el tag átvételével és az utótag fordításával jött létre. si e Acanha: Medwe Talp (GyöngySzt. J: ’ua. J: ’Inula helenium. 116). medveköröm’. benedictus ’áldott’. a’ mint az öreg Nikander Alcibion. a’ honnét a’ nevét vette. F vészk. acànto. a díszes jelz a növény szépségére vonatkozik. els sorban kígyóharapás gyógyítására. Az akánt elvonással keletkezett az akantuszból. F vészk. acanthus forrása a gör. ném. vö. 2. Az áldott-tövis a lat. || kicsinytövis 1578: Kiczin txuis (Melius 45). MNövSz. Marzell Inula helenium a.. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a díszes akánt (Magy. a növény több elnevezésében megtalálható: áldott csüküll (→ csüküll ). lat. F vészk. acanthus. a’ rágott leveleit pedig a’ Ðebre kötvén. a’ nyálát le-nyelvén. acanthe. ákica l. A kicsinytövis a lat.: Acanthus. vévén f e’ fÍvet. 2. carduus ’tövis. J: ’Acanthus mollis. Marzell Acacia a. akanta l. Genaust Acánthus a.i acanthus (mollis) ’medveköröm. J: 1560 k.. akác a. A ném. alamuszivirág (Csapody–Priszter. akác a. A névadás alapja az a monda. Carduus benedictus (Melius 45) részleges fordításával keletkezett. lat. TESz. J: ’Cnicus benedictus.: RMGl. Az áldott-tövis és a kicsinytövis szintén Melius alkotása. || áldott-tövis 1578: áldot txuis (Melius 45). ákárc. ol. ákász. és ez az Echis Viperát teÐz a’ Görögök’ nyelvén. örvénygyökér’. a névadás alapja a kora tavaszi szélben hajlongó. Alcibiadonnak nevezi: hogy midfn Alcibius’ térdét a’ kígyó megmarta vólna. eke~ akánt. 1998: akantusz (Priszter 288). bókoló. 1775: Áldott-fü (Csapó 213). 328). Alantwurz ’alantgyökér’ részfordítása. Az áldottf Melius alkotása. Farkas. Marzell Acanthus mollis a.’. avagy Acantha (Lippay I: 107). Az Alcibius-f Veszelszki alkotása. A lat. alantgyökér 1841: alant gyökér (Barra 203). EWUng. Farkas. meg-gyógyúla” (Veszelszki 196). áldottf 1578: Aldot f× (Melius 45). — Ö: gumi~. áldot txuis neue” (Melius 45). áldott bárcs’. 1998: ’Acanthus. 365). | 1807. F vészk. mérges harapások. medvetalp helyett. fr... Veszelszki így magyarázza: „A’ fÍ magvai a’ kígyó’ fejéhez igen hasonlítnak. mivel ez a’ fÍ mérges harapáÐt külsf belsfképpen gyógyít. carduus ’bogáncs’ elemet Melius f magyarázó utótaggal helyettesítette. szakny. a lat. 1813: Álcibiusf (Magy. koronafa helyett. lat. — díszes akánt 1807: díszes Akánt (Magy.akantusz vészkönyvük is a fejér Akász (Magy. meg-rágá. akantusz 55 áldottf Alcibius-f 1798: Alcibius fÍve (Veszelszki 196). F vészk. lila virág. bogáncs’.. közönséges kígyószisz’. nyugati medveköröm’. hogy a közönséges kígyósziszt els ként Alcibius használta. lat. akácia akta l. GeÐeegnete DiÐtel ’áldott tövis. Az áldott jelz a lat. harang alakú. 1841: diszes Ákánt (Barra 323). leánykökörcsin’.

.). que wlgo ponica alma dicitur” (TESz. báránypirosító’.. Az alkörmös (2. alkermes l. A tövisalma a ném. Növénynévvé azért válhatott. Heilallerwundenkraut.: RMGl. ang. J: ’Phytolacca americana. TESz. 363).). J: ’Phytolacca americana. álisma ’valamiféle vízinövény’) átvétele.-i Physalis alkekengi (forrása az arab al-kākan. 617. úgy iszod” (MNy. F vészk. csattanó maszlag’. Az alkörmössz l összetett szó. R. polajszigor~. J: ’Phytolacca americana. ulma. álkörmös (Péntek– Szabó. Az alkermes a ném. — N. ném.-i Alisma (Melius 137a) (< lat. Az alleluja ’aloé’ az allelujaf t l függetlenül alakult ki. | tízporzós ~ 1998: tízporzós alkörmös (Priszter 455). ’dicsérjétek az urat’. deréceszigor~. Marzell Aloe a. F vészk. — tövis~ 1903: tövisalma (Hoffmann– Wagner 39). aloé’. A szó végs soron valószín leg az óind krmib l ’féregb l készített vörös festék’ (< óind k‘mih ’féreg’) származik. a kermes (1798) szintén németb l került a magyarba. A névadás magyarázata nyilván az. vö ném. 1807: Alkermes (Magy. 1813: Allélujaf (Magy.). Idegen nyelvi megfelel re vö. 1998: alkörmös (Priszter 455). J: ’Datura stramonium. alleluja a. J: ’Oxalis acetosella. Alleluya (Növ. Marzell Datura stramonium a. a fürtben ér .) ’halleluja’ nevének átvétele. J: ’Physalis alkekengi.. vö. arab al-qirmiz ’a bíbortet .) az allelujaf 1583: Alleluia fiu (Clusius– Beythe 6: BotTört. J: ’Alo( sp.’. J: ’Malus sp. Az alkekengi a lat. EWUng. 131). csuv. alkörmös alkörmös 1. Alkermes átvétele. 37: 64). 2. a sz l utótag csuvasos típusú ótör. Az alkörmös vándorszó. 363). Melius 45. csag. 1948: álkermes (Halmai 6). alja l. J: ’Alkanna tinctoria. az el tagra l. alma 1. egyedi adat. kirg. talán téves. szakny. lat. mert bizonyos növényekb l (pl. — Ö: far- .. alkörmössz l 1783: Álkermes Szölö (NclB. 369). alleluja. vér~f alisma 1578: Aliſma (Melius 138). 1783: Alléluja fü (NclB. Vö. minden sebet meggyógyít. amelyb l si id k óta gyártanak kármin szín festéket. Stechapfel tükörfordítása. sóska a.).. szakny. áldott-tövis l. 617.. benedíctus a. 1690: „ha ezekben alkermest vagy kaláris sirupot el-olvasztasz. thorn apple ’tüske alma’. — N.). kicsiny’.’. Az allelujaf a növény R. 1798: Álkermes (Veszelszki 159). fr. alkörmös. J: ’Arnica montana. TESz. Kermes (Veszelszki 159). kipcs. Genaust Cárduus a. Aleluya (CasGl. aloé’ .. a növénynek szintén óriási varázser t tulajdonítottak. e. 279). lat. oszm. alma. mogyoró~. Melius 425. vö. árkelmes (EtSz. Genaust alkekéngi a. J: ’ua. || körmös 1798: Kermes (Veszelszki 159). amerikai alkörmös’. Genaust Alísma a. alisma < gör.. alkermès ’ua. Marzell Cnicus benedictus a. sóska a. jövevényszó. || alleluja 1948: alleluja (Halmai 7). áll l. mint a bíbortet b l. áldottf 56 alma amerikai alkörmösr l ’Phytolacca americana’ kapta nevét hasonlóság alapján: mindkett t piros fest anyagként használták. a bel le készített festék’. almaformájú. Ember és növényvilág 268). hogy a növénnyel sokféle betegséget gyógyítottak. — N. ▌ 2. alma’. Heil alle Wunden ’minden sebet gyógyító. elma. erdei madársóska’. szigor~ állató l. amerikai alkörmös’. mérgez termés. alleluja a. J: ’ua. 2. ▌ 2. vö. b): RMGl. lat. Az alisma a lat. sp. — amerikai ~ 1998: amerikai alkörmös (Priszter 455). álkörmös (ÚMTsz. alquermes ’bíbortet felhasználásával készített orvosság’. 1775: Alleluja-fü (Csapó 267). a névadás alapja a tüskés.’. halleluja isz. hegyi árnika’. 264). ’zsidócseresznye’) utótagjának átvétele. 1335: „pomi.alisma ſpina (Melius 45) tükörfordításával jött létre. Phytolacca americana) ugyanolyan vörös festékanyag állítható el . EWUng. amerikai alkörmös’. alma. vö. tövisalma (MagyGyógyn. zsidócseresznye’. spina ’tövis’. parvus ’kis. F vészk. 369). sz l szer termésre utal. f magyarázó utótagot illesztettek hozzá. alkermes a. nyír~ alkekengi 1813: Alkekengi (Magy. alleluja f (ÚMTsz. Szabó. alma. Az alma ótörök eredet . lat.

. Alraun (Veszelszki 305) átvétele. 1595: Aloe (Beythe 65). áloé a./1466: aloèſnèc gr. Szabó. az orvosi a növény gyógyászati hasznát jelzi. aloé 1.). bogyós termés burgonyafélék hasonló elnevezései is hatással lehettek: pl.’. J: ’Amaranthus caudatus. hosszú virágzatra utalnak.’. Farkas. szerelemf és bársonyvirágf helyett. J: ’ua. — szúrós ~ 1998: szúrós aloé (Priszter 296). még álomf . A névadás magyarázatára l. A bókoló. álszékf . álomf 1. 1807: Álomhozó f (Magy. J: ’ua. | 1807. J: ’Mandragora officinarum. | csákós ~ 1807: tsákós Amaránt (Magy. vö.). 1577 k. 1841: álomfü (Barra 335). 2. 389) nevet javasolja a R. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csákós amaránt (Magy. ang. Görög 51. Az álomf (1. fr. Az álomf ’tavaszi mandragóra’ (3. J: ’ua. 1775: Alom-hozó-fü (Csa- amaránt 1807: Amaránt (Magy. ▌ 2. ebsz l Rápóti–Romváry 86.’. a lat. J: ’Mandragora officinarum. a ném. TESz. — nyugat-indiai ~ 1998: nyugat-indiai aloé (Priszter 296). a középkorban boszorkányken csöt és bájitalt készítettek els sorban a beléndekb l és a nadragulyából. | csüng ~ 1998: csüng amaránt (Priszter 297).) Barra István alkotása. J: ’ua. 1578: Aloes (Melius 57). A névadásra egyéb mérgez . | tövises ~ 1998: tövises aloé (Priszter 296). alraun 1998: alraun (Priszter 424). a szúrós. lignum aloes ’aloéfa’ lehetett. maszlagos nadragulya’. ▌ 2. 175). szúrós aloé’. Az amaránt Diószegi–Fazekas alkotása. J: 1416 u. J: ’Atropa belladonna. tej~ (→ tejzsugorítóf ) alutóebsz l l. J: ’Mandragora officinarum. A latinon keresztül idegen nyelvekben is elterjedt. 1577 k. J: ’ua.-i Amaranthus (< gör.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. ném. amaránt’. aloé’.’. valódi jelz k megkülönböztet szerep ek. Melius 394. F vészk. 1578. Szabó.és bolondítóebsz l (→ ebsz l ). szakny. álszíkf l. Többféle fajtát használnak gyógyászati célra. 358). aloes) átvétele. tavaszi mandragóra’. orvosi aloé’. . 1416 u. mérgez növényeknek adta ezt a nevet. aloé’. J: ’ua.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’Amaranthus. csüng . népi orvosság’ (ÚMTsz. Az aloé latin eredet . J: ’Alo( vera. áloé (Priszter 296). (OrvK. Az alraun idegen szó. 1807: Áloes (Magy. aloe. — ~fa 1798: Alo(-fa (Veszelszki 39). J: ’ua. 514). 340). nemzetségnév. F vészk. ambretta 1998: ambretta (Priszter 287).-i aloe (gen. tavaszi mandragóra’. ™lo(sz. alutó. bolondító beléndek’. 234). áloes.’.’. szakny. bókoló amaránt’. székf altató l. a nyugat-indiai a növény el fordulási helyére vonatkozik. F vészk. a lat. csákós jelz k a lehajló növényre. állóes. A finnugor eredet álom el tag magyarázata a növény bódító hatása. ▌ 2.’. 57 ambretta pó 200). | valódi ~ 1998: valódi aloé (Priszter 296). ill. kakas~. F vészk. Genaust Amarántus a. — N. UEWb.) elnevezés magyarázata. 212: TESz. Az álomhozóf ’maszlagos nadragulya’ (2. 513). Melius 406–7. Az s-vég alak alapja a lat. EWUng áloé a. 1595: ’Alo( sp. 335. J: ’Atropa belladonna./1466. | orvosi ~ 1998: orvosi aloé (Priszter 296). farkas~gégevirág. hogy „nem tanátsos ez füvel vagy gyökerével élni. 1998: aloé.. 2. 1903: Álomhozó f (Hoffmann– Wagner 40).. aluja ’hashajtó. a csüng . 1948: Álomhozóf (MagyGyógyn. elalutó szépsz l (→ sz l ) ’Atropa bella-donna’ stb. F vészk. mivel halálos álmot okoz” (Csapó 200).aloé kas~. 1998: ’Alo(. szintén bódító hatású növény.. ▌ 3. J: ’Alo( ferox. tavaszi mandragóra’. maszlagos nadragulya’. Aloe. álomhozóf 1. még álomhozóf .: aloeſt gr. 253). (MünchK. áloé a. F vészk. A névadás magyarázatára l. amárantos) -us végz désének elvonásával keletkezett. 1948: álomf (Halmai 52). 1783: Alóé (NclB. aloès. 514). 1783: Álomhozó-fü (NclB. Az álomhozóf ’tavaszi mandragóra’ (1. amelyet Diószegi–Fazekas így jellemez: „bugája … letsügg … ſzára bókoló” (Magy. bársonyparéj. 37/41). ez is bódító hatású. — bókoló ~ 1998: bókoló amaránt (Priszter 297). 1841: álomf (Barra 344). J: ’Hyoscyamus niger.

. Marzell Aconitum napellus a. — N. J: ’Angelica sylvestris. fr. J: ’ua. | vízparti ~ 1998: vízparti angyalgyökér (Priszter 300). J: ’ua. orvosi angyalgyökér’. 36). J: ’ua.’. 1807: Angyalf (Magy. ambrette. J: ’ua. J: ’Arnica montana.’. 348). | patikai ~ 1903: Patikai angyalf (Hoffmann–Wagner 56).angolnaf J: ’Abelmoschus moschatus. Az angyalbocskor elnevezés kialakulására hatással lehettek a növény társnevei.’. angyalicskagyökér. 1998: angyalf (Priszter 300). ném.’. Engelsüſs (Veszelszki 355) szó szerinti fordítása. 1783: Angyal-fü (NclB. ambretta. Az angyalédes tükörfordítás.’. angyalgyökér 1. angyalbocskor 1948: Angyalbocskor (MagyGyógyn. vö. angyalgyökér angyalitalf l. A magyarba valószín leg az ang. szakny. || angyalitalf 1948: Angyalitalf (MagyGyógyn. Az angyalf a lat. Az angyalitalgyökér valószín leg Barra alkotása. J: ’ua. Pantoufes de Marie. 1903: angyalgyökér (Hoffmann–Wagner 56). J: ’ua. bocskorhoz hasonlítja. angyalédesgyökér 1775: Angyal édes gyökér (Csapó 10). kígyószer testéhez hasonlítható. ▌ 2. a névadás magyarázata az. | kisebb ~ 1595: kijſſeb [Angyal fiju] (Beythe 117a). 1948: angyalbocskorf (Halmai 5). lat. || angyalédes 1948: Angyalédes (MagyGyógyn.’. az el tag halnév. az angyalikom valószín leg a bazsalikom hatására jött létre. borsika’. ném. — ~f 1911: angyal bocskorf (Cserey. F vészk. 1595: Angyal fiju (Beythe 117a). J: ’Polypodium vulgare. amelyek a virágot szintén emberi lábbelihez hasonlítják: kisasszonypapucs.’. amely az angolna hosszú. 202). | 1998: ’Angelica. anygyalikom-gyökér (ÚMTsz. — nagyobb ~ 1595: na ob [Angyal fiju] (Beythe 117a). napellus. angyalgyökér’. Katika-sisakvirág’. — orvosi ~ 1948: orvosi angyalgyökér (Halmai 9).: ang. 1998: ’Angelica archangelica. angyalitalgyökér angyalitalgyökér 1841: angyalital gyökér (Barra 209). aggelikós ’ua. J: 1775. hegyi árnika’. J: 58 angyalitalgyökér ’ua. 318). Növényszótár 4). angyalf 1. sarkantyúvirág. 200). Az angolnaf összetett növénynév. ambretta. angyalikomgyökér l. J: ’Aconitum napellus subsp. a névadás magyarázatára l. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. növény’] < lat.’. angyalicska gyökér. a ném. Genaust Angélica a.’ < ággelos ’angyal’) fordításával keletkezett. angyalicska képz cserével keletkezhetett. idegen nyelvi megfelel re vö.-i Angelica (< k.). az orvosi angyalgyökér nagyobb méret . angyélika. Engelwurz szó szerinti fordítása. J: ’Satureja hortensis. A névadás alapja a növény hosszú szára. patikai angyalf (Halmai 8). 1798: Angyal-gyökér (Veszelszki 56). Az angyalgyökér a ném. vö. — erdei ~ 1948: erdei v. Marzell Angelica silvestris a. 97). angyélika. Marzell Abelmoschus moschatus a. 1775: Angyal-fü (Csapó 9). amely a növény virágját emberi papucshoz. J: ’Angelica sylvestris. Ambrette(körner). a névadás magyarázatára l. hogy a növény gyökerét többféle betegség gyógyítására használták. 1998: angyalgyökér (Priszter 300). ol. 1948: angyal édesgyökér (Halmai 66). erdei angyalgyökér’. angelica [herba ’f . a gyökér magyarázó utótag a növény föld alatti édes részére utal. elérheti a 2 m-es magasságot is.’. Nemzetközi szó. közönséges édesgyöker -páfrány’. A kisebb ~ nagyobb jelz k a két fajt különítik el méretük alapján: az erdei angyalgyökér kisebb. Az erdei. ▌ 2. angelicus ’angyali’ < gör. Bremness 228. 1998: orvosi angyalgyökér (Priszter 300).’. valamint idegen nyelvi megfelel k is. J: ’ua. Az angyalbocskor metaforikus elnevezés. erdei angyalgyökér’. — erdei ~ 1998: erdei angyalgyökér (Priszter 300).. fr. 1948: angyalgyökér (MagyGyógyn. orvosi angyalgyökér’. ehhez f magyarázó utótagot f ztek. J: ’ua. J: ’Angelica archangelica. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. angolnaf 1948: angolnaf (Halmai 73). illatos ábelf ’. ambretta került be. A N. J: ’ua. a f utótag magyarázó szerep .

J: ’ua. közönséges gyujtoványf ’. hogy Mihály arkangyal ajánlotta a szerzeteseknek az angyélika gyökerének rágását. angyalrúgtaf 1911: angyalrugta f (Cserey. (Barra 164)..: Sisimbrium: menta: n a glica (Növ. Engelkraut ’angyalf ’. | közönséges ~ 1998: közönséges ánizs (Priszter 456). 198). J: ’ua. 1520 k. Az angyalka az angyal -ka kicsinyít képz s alakja. Növényszótár 180). | orvosi ~ 1948: Orvosi angyélika (MagyGyógyn. 84). 14/12). F vészk. ang. ▌ 2. . 363) (a növény hivatalos elnevezése ma) nevet javasolja a R. 348). Wald-Engelwurz ’erdei angyalgyökér’. görcsoldó. TESz. 1948: angyalrúgtaf (Halmai 50). 1998: ánizs (Priszter 456). 202). 1807: Angyélika (Magy. J: ’Angelica archangelica. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. a f el tag magyarázata.. ámnis. közönséges ánizs’. angyélika) hatására jött létre. F vészk. A névadás magyarázatára l.: Angelica fweth gr.. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az Angyélika (Magy. — ~gyökér 1798: Angyélika-. ánis. erdei angyalgyökér’. 200). 202). fr.angyalka ném.: Aniſumoth gr. 131). 351).: RMGl. vö.. növény’] alakja a középkorban növénynévként f nevesült. 202). 1590: Angelica: Angelica (SzikszF. — erdei ~ 1807: erdei Angyélika (Magy. mindent gyógyító f ). de vizelethajtó. J: ’Angelica sylvestris. angyalgyökér. ▌ 2. — orvosi f ~ 1841: orvosi f angyalkának gr.-i Angelica. Marzell Arnica montana a. | 1807 e. ol. 609/31). 1998: illatos ánizs (Priszter 456). pl. Gyógynövények enciklopédiája 44. a vaskos gyöktörzsön lév szaporítórügyek. angyélika 1. ónejz (ÚMTsz. Engelwurz ’angyalgyökér’.. J: ’Angelica archangelica. — ~f 1577 k. hogy a növény valamely része rúgások nyomaira emlékeztet. J: ’Foeniculum vulgare. angyalgyökér’. erdei angyalgyökér’. hogy Barra többféle angyalf közül kívánta kiemelni a leghasznosabbat...’. eredet .). angyalf helyett. (OrvK. — illatos ~ 1948: Illatos ánizs (MagyGyógyn. angelica. 336). EWUng. angelicus ’angyali’ melléknév n nem angelica [herba ’f . 1783: Angyélika (NclB. Az angyalrúgtaf talán magyar alkotás. 1807: kerti Angyélika (Magy. 1998: angyélika (Priszter 300). szakny. 2. 569/31). J: ’ua. orvosi angyalgyökér’. Az erdei..’. — magyar~ 1948: magyar ánizs (MagyGyógyn. (OrvK. | 1998: ’Angelica archangelica. hogy a gyökeret nagyon sok betegség gyógyítására használták. 1577 k. szapora zsombor’. 1775: Anis (Csapó 144). angèlica. részben a lat. 33/23). (Barra 164). 1903: Erdei angyélika (Hoffmann–Wagner 59 ánizs 56). Bár nem védte meg a középkori embert a fekete haláltól. 1577 k. ánizs 1. J: ’ua. — kerti ~ 1783: Kerti Angyélika (NclB. ▌ 2. 1783: Anis (NclB. orvosi angyalgyökér’. J: ’Linaria vulgaris. 1583: anis Anisum (Clusius–Beythe 2a: BotTört.: Anisum: Anis (CasGl. 202). Aniſommal gr. valamint az a monda. álnizs. ném. 193). 1807: Angyélika (Magy. J: ? ’Mentha sp.). 84). F vészk. ányizs (MTsz. | vízparti ~ 1948: Vizparti angyélika (MagyGyógyn. angélique. a névadás magyarázata az lehet. fert tlenít és gombaöl hatásai révén hasznos gyógynövény. hogy megvédje ket a pestist l. részben a növény egyéb angyal el tagú neveinek (angyalf . Az anglika keletkezhetett a két nyíltszótagos tendencia alapján vagy íráshibával. a lat. Az angyélika lat.: Angelicath gr. 1807: ’Angelica.: RMGl. J: ’ua. Wasserangelika ’vízi angyélika’. — N. angelika. 1807 e. F vészk. Marzell Angelica silvestris a.’. angyalka. angyalgyökér’. orvosi angyalgyökér’.’.’. (OrvK. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1590: ’Angelica sp. J: ’Angelica sylvestris. A szó latin közvetítéssel számos európai nyelvbe bekerült. a): RMGl. J: 1577 k.: Angyélika (Julow 257). 348). wilde Engelwurz ’vad angyalgyökér’. J: ’ua. 1470 k. J: ’ua. 84).’. menta | ? Sisymbrium officinale. A név keletkezésének indítéka. még angyalgyökér. Genaust Angélica a. ányizs.’. ▌ 3. — erdei ~ 1841: erdei angyalkának gr. (OrvK. F vészk. A névadás alapja a növény szinte minden betegséget gyógyító ereje (vö. angyalka 1. édeskömény’. J: ’Pimpinella anisum. szlk. vagy Angyal-gyökér (Veszelszki 56).

aneìss szóból jött létre. ang. pl. az el tagot lefordították. ezt nyilván a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján kapta a növény. 1998: a- anyagyökér 1841: anyagyökér (Barra 209). Mutterkraut. F vészk. ebb l származik az um. 363) (a nevet nem fogadta el a botanikai szaknyelv) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R. ▌ 5. 60 anyaméhf nyaf (Priszter 518). bécsikömény (→ kömény) és olaszkapor (→ kapor) helyett. abszintüröm’. közönséges sárkánykontyvirág’. az ánizs el tag megkülönböztet szerep . anisum (< lat. 1948: anyagyökér (MagyGyógyn. anise. orvosi székf ’. — Ö: méh~ (→ anyaméhf ). fekete üröm’.) a ném. J: ’Artemisia absinthium. édeskömény (→ kömény). anyaméhf . 318). gör.) elnevezés is. szi margitvirág’. az abszintüröm (5. 418). J: ’ua. mindkett t f szerként használják. Matricaria felhasználásával hozta létre. Diószegi és Fazekas az Ánis Pimpinellát (Magy. Az ánizs ’édeskömény’ (2. a f utótag magyarázó szerep . lat. EWUng. — Ö: f szer~. J: ’Arnica montana. 314).) a közönséges ánizs nevének átvétele hasonlóság alapján.) Melius alkotása. ánizs helyett. Diószegi és (Fazekas) az Anis Kaport (Magy. 1903: Anyaf (Hoffmann–Wagner 163). ízük hasonló. fekete üröm’. a N. Matricaria (< lat. án#son ’kömény’. 257). om vég magyar alak. Marzell Arnica montana a. ánizskapor 1807: Anis Kapor (Magy. valószín leg a lat. 1948: Anyaf (MagyGyógyn. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával jött létre. 1948: anyaf (Halmai 10). anyaméhf 1. ném. ▌ 2. 2. ánizspimpinella 1807: Ánizs Pimpinella (Magy. hegyi árnika’. J: ’Dracunculus vulgaris. Az ánizspimpinella Diószegi–Fazekas alkotása.ánizskapor Az ánizs vándorszó. Az ánizskapor összetett szó. 210).’. Genaust Matricária a. kaporánizs. 418).-osztr. édeskömény’. A f nek anyja ’ szi margitvirág’ (2. Az ánizs el tag megkülönböztet szerep . A névadás magyarázatára l. 3. || füvek anyja 1903: füvek anyja (Hoffmann–Wagner 163). F vészk. gyógyító erejét így fejezték ki. àniso. J: ’Matricaria chamomilla. an#sum ’ánizs’ < gör. fr.. hv. aniš. Mutterkraut részfordítása. Mutterkraut (Melius 161) ’ szi margitvirág’. idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Tanacetum parthenium. talán a növény hasznosságát kívánta kiemelni a jelentéktelen füvek közül. Az ánizs az európai nyelvekbe a k. 2. Az anyaf (1. Diószegi–Fazekas alkotása. 363) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R. 1783: Anya-fü (NclB. anésum. J: ’Artemisia vulgaris. J: ’Pimpinella anisum. án#thon . a lat. Boldog~ mentája (→ Boldogasszony mentája) anyaf 1.) a lat. közönséges ánizs’. Marzell Artemisia vulgaris a. TESz. 1775: Anya-fü (Csapó 137). ▌ 4.. 1807: Anyaf (Magy. 2.: RMGl. || f nek anyja 1578: F×nec Annya (Melius 161). Hasonló módon keletkezett a XX. Az ánizs esetében az átadó nyelv bizonytalan. J: ’Foeniculum vulgare. 209). anis. lat. az orvosi székfüvet már az ókorban is alkalmazták. amelyet els sorban n i betegségek gyógyításra használtak.. a lat.. a növény fontosságát. ol. kapor~. J: ’Artemisia vulgaris. anisum közvetítésével terjedt el. A pimpinella nemzetségnév. század elején a füvek anyja ’fekete üröm’ (4. Pimpinella átvétele. 1948: füvek anyja (MagyGyógyn. ámmi ’mag’) végs forrása ismeretlen. Mutterkraut tükörfordítása. 1775: Anya-méh-fü (Csapó .. 314). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1590: Dracunculus maior: Anya fé (SzikszF. 1798: Anya-fÍ (Veszelszki 155). ném. a fajt jelöli ki. Matronenkraut ’orvosi székf ’. A nevet els sorban a fekete ürömre használták. anya l. ónejz a baj. Vö. F vészk. A k. 1775: Anya-fü (Csapó 170). Az anyagyökér a ném. F vészk. a növényt tévesen a kapor ’Anethum’ nemzetségbe sorolták. még anyaf . mater herbarum fordítása. Genaust Anísum a. de hasonlóság alapján a többi ürömfaj. ánéson ’kömény’ < gör. Az anyaf ’fekete üröm’ (4. Az anyaf elnevezés növényeket mind n i betegségek kezelésére használták. 1783: Fünek anynya (NclB. F vészk. 520).) is megkapta. a növény azon részére utal. a gyökér utótag magyarázó szerep . Anis. ▌ 3.

apróbojtorján l. J: ’Matricaria chamomilla. Mutterkorn tükörfordítása. Az anyarozs a ném. J: ’Tanacetum parthenium. 1775: Arany-fü (Csapó 91). Aprilblume tükörfordításával keletkezett. Az arabmézga a lat. || méhanyaf 1798: Méh-anya-fÍ (Veszelszki 155). orvosi citromf ’. J: ’Claviceps purpurea. 1583: apiom (Clusius–Beythe 4: BotTört. szb. J: ’Melissa officinalis. arábiai facsipa (→ facsipa). | 1948: ’Acacia senegal. gumi’ el tag értelmezésével (mézga) és a lat. Vö. bojtorján arábikum l. növényi nedv’). anyja l. EWUng.) Csapó. 7: 50. мъзгá ’a fakéreg alatti növénynedv. J: ’Apium graveolens var.: „Alburnus… adeps arboris: az fanak meghszeyę” (GyöngySzt. sárgás gumiszer váladék’. szi margitvirág’. hogy a rozson él sköd gombából nyert gyógyhatású anyag segíti a méhizomzat öszszehúzódását. a R. dán moderkorn.). a víziápium hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. arabischer Gummibaum ’arab gumifa’. Gummi arabicum mintájára alakult. hunior fé. 1948: Anyarozs (MagyGyógyn. mézga’. || rozsanya 1762: „Tsuda dolgot beszélnek… a’ ro’snak meg-veszett gombás-szeméröl. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával keletkezett. boglárka’. Hasonló szemlélet névadásra l. anyarozs’. ném. J: ’Anemone nemorosa. blg. a citromfüvet szintén használták n i betegségek kezelésére.’. LXXXIV.). moederkoren. Goldkraut tükörfordítása. Az anyaméhf ’ szi margitvirág’ (1. TESz. a méhanyaf ’orvosi székf ’ (2. Matricaria (< lat. J: ’ua. Genaust Matricária a. macskaméz. utótagjának pedig ’gabona.. vérehulló fecskef ’. Az ápium a lat. orvosi székf ’. hogy „Szülés után történö belsö fájdalmakat megtsillapitja ez fü”. ▌ 2. (Barra 104). ill. 1948: arabmézga (MagyGyógyn. Mutterkuchen ’méhlepény’). 28). nyirok. Idegen nyelvi megfelel re vö. R.-hv. A névadás magyarázata. ro’s-annyát gr. els sorban rozs’ jelentése van. a névadás alapja. 418). A mézga els megjelenése: 1560 k. 1798: ro’s Annya (Veszelszki 403). 1783: Anya méh-fü (NclB. Mutterkraut ’orvosi citromf ’ is hatással lehetett a névadásra. Marzell Anemone nemorosa a. gumiakácia’. az elnevezés szemléleti háttere. (Veszelszki 404). Anyaméhf (MagyGyógyn.) talán hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. vö. gumiarábikum. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Márton. Marzell Chrysanthemum parthenium a. holl.). J: ’Chelidonium majus.. Növ. A N. Vö. anyaméhf (2. gumi~ arabmézga 1841: arabi mézgát gr. GebÀrmutter ’anyaméh’. ném. füvek ~ (→ anyaf ) 61 aranyf 1590: Ranunculus: Sômôr fé. EWUng. 349). gumiakácia’. mézga ’mézga. J: 1841: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’.anyarozs 170). graveolens. pinty ápium 1. Kornmutter tükörszava. A rozsanya a ném.: RMGl. talán a levelek hasonlósága alapján. vizi apium (SzikszF. a ném. még parasztápium. berki szell rózsa’. vagy beka fé. gummi ’nyúlós anyag. az összetett német szó el tagjának jelentése valószín leg ’anyaméh’ (vö. 86). GebÀrmutterkraut. Az áprilisi jelz a növény korai virágzási idejére vonatkozik. 1595: Apiom (Beythe 80a). Idegen nyelvi megfelel re vö. jelentése: ’nyúlékony. anyaf . 86). 234). ▌ 2. — ~fa 1948: Arab mézgafa (Halmai 5). aranyev pinty l. áprilisivirág 1903: Áprilisi vagy berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). 1533: Apium: Merck ader epth: Apium (Murm. arabicum utótag fordításával (arab) jött létre. — vízi~ aranyf 1578: Arany f× (Melius 178a). A mézga szláv eredet . 1998: arabmézgafa (Priszter 288). J: ’Ranunculus sp. Aprillenblumen.) Veszelszki alkotása. 127). Az aranyf a ném.: TESz. valamint az. „A’ méhet meg-tiſztitja” (Csapó 170).: RMGl. ném. mindkett a lat. Hasonló szemlélet névadásra l. mézga a. TESz. J: ’Acacia senegal.. mátraf . a lat. apium átvétele. mézga a. er sszagú zeller’. mellyet némellyek ro’sanyjának-is hívnak (TESz. hogy a . Genaust Ápium a. anyarozs 1790: anya ro’s (TESz. ném. hogy a növény virágai sárgák.. N. f nek ~ (→ anyaf ).

aranyversel (MNy. a középs . aranyversel (ÚMTsz. — N. J: ’Ranunculus ficaria subsp. lat. népetimológiával keletkeztek. A névadás magyarázatára l. az aranyos el tag -s eleme melléknévképz . 4: 30). J: ’Leucanthemum vulgare.’. vérehulló fecskef ’. arannyal verseng f 1775: Arannya[l] verÐengö-fü (Csapó 91). Vö.arannyal verseng f növényb l sárga szín tejnedv folyik. J: ’ua. Az arannyal verseng f ’vérehulló fecskef ’ Csapó alkotása.’.). Genaust Chrysánthemum a. | közönséges ~ 1998: közönséges aranyvessz (Priszter 507). szi margitvirág’. aranyvessz 1798: aranyos veÐzÐzf (Veszelszki 170).) és a Boldogasszony tenyere (4. ha bárhol megtörik: „ha a’ levelek vagy ſzárai megſzakaſztattnak. réti salátaboglárka’. mocsári gólyahír’.). szakny. aranyvirág 1.) Diószegi–Fazekas tette. valószín leg a vérehulló fecskef nevét vette át hasonlóság alapján. holl. aranyversel népi nevek. chrûsanthe- . aranyvessz ’. hogy a növény virágai sárgák. 1998: aranyvessz (Priszter 507). aranyvirág 62 aranyvirágúf 1775: Mezei aranyos veÐzÐzö (Csapó 13). 1783: Mezei arannyas veÐzÐzö (NclB. a névadás magyarázata. ▌ 2. || harangverseng N.’. sárga nedveſség folyki belölök” (Csapó 91). 382). és a növényb l sárga szín nedv folyik. — szi ~ 1998: szi aranyvirág (Priszter 518). 1578: arany virágu. aranyos l. amely szintén Melius alkotása. Goldwurz ’arany gyökér’. keltajuuri ’sárga gyökér’. nyugati salátaboglárka’. szakny. arany verseng (ÚMTsz. hv. Az szi jelz a virágzás idejére utal. szakny. — erdei ~ 1998: erdei aranyvessz (Priszter 507). chrysós ’arany’. aurea < aureus ’arany’) fordítása. goudkruid ’arany f ’. 382).’. vö. Ember és növényvilág 278). J: ’ua. hogy az arannyal verseng f nevet Benk is használja ’vérehulló fecskef ’ jelentésben. J: ’Ranunculus acris. réti margitvirág’. hogy a növény virágja sárga szín : „arány ſzinü virága vagyon” (NclB. zlatni korin ’arany gyökér’.) hasonlóság alapján kapta nevét.-i Chrysanthemum (< lat. csöves virágok aranysárgák. J: ’Caltha palustris. J: ’Chrysanthemum. még aranyf . — réti ~ 1578: Réti arany virág (70a). ▌ 3. ficaria. J: ’ua. Gold wiſenblum (Melius 70a) is hatással lehetett. chrysánthemon < gör. a név a virágot jellemzi: „mint egy arany ackora à virága” (Melius 137). mocsári gólyahír’.) Melius alkotása. 132). 377). ▌ 2. J: ’Solidago virgaurea. aranyvirág’. gör.’. Genaust virgátus a. || arannyal verseng 1783: Arannyal verÐengö (NclB. Ember és növényvilág 278). ha bárhol letörik. Az aranyvirág a lat. A nyugati salátaboglárka arannyal verseng elnevezését Benk alkotta. a virágzatokban a széls nyelves virágok fehérek. Idegen nyelvi megfelel kre vö.-i virgaaurea (< lat.’. 416). ſarga viragu f× (Melius 137). J: ’Tanacetum balsamita. 1783: Arannya[l] verÐengö-fü (NclB. J: ’Chelidonium majus. Nemzetségnévvé (2. N. virga ’vessz ’. Boldogasszony tenyere’. kelta ruoho ’sárga f ’. arannyal verseng f . Az aranyvirágúf ’mocsári gólyahír’ (1. — Ö: ökörszem~. || aranyszín virág 1578: Arany ſÅin× virág (71). || aranyversel N. J: ’Caltha palustris. aranyverseng (Péntek–Szabó. F vészk. Benk névadásának alapja. ’réti margitvirág’ (2. A névadás magyarázata a tömött fürtökben álló aranysárga virágzat. száz~f (→ százforintosf ) aranyszín virág l. fi. mivel az adatokból kimutatható. | mezei ~ 1583: mezei aranios vezzo Virga aurea (Clusius–Beythe 8: BotTört. J: ’Tanacetum parthenium. Az szi margitvirág (3. Melius névalkotására a ném. az aranyvirág a Chrysanthemum nemzetség hivatalos neve.). ánthemon ’virág. f ’) tükörfordítása. J: ’ua. 481). chrûsanthemum < gör. ▌ 4. aranyvirágúf . harangverseng (Péntek–Szabó. 1807: Aranvirág (Magy. J: ’ua. A növénynév a korai adatokban aranyosvessz alakban fordul el . J: ’ua. aranyvirágúf 1. Marzell Chelidonium maius a. A harangverseng . — balzsamos ~ 1998: balzsamos aranyvirág (Priszter 518). Az aranyvessz a lat. aranyvirág (ÚMTSz. 293). 1948: Aranyvessz (MagyGyógyn.-i Chrysanthemum (< lat. 1578: arany virágu f× (70a).). Az aranyvirágúf a lat. 1998: aranyvirág (Priszter 336).

a latin név is a növény el fordulási helyére utal. Alsine (< gör. 1903: Árnyékszeret f (Hoffmann– Wagner 92). 1798: Áron’ Ðzakálja (Veszelszki 73). lat. 364). sz. 1948: Árorr (MagyGyógyn. 1948: Áronszakálla (MagyGyógyn. J: ’Cynoglossum. 153). Az Árongyökér a ném. a hegyi árnika az árnyékos helyeket kedveli. kerti atracél (→ atracél) és ebnyelv helyett. Marzell Arum maculatum a. Növényszótár 285). Aronstab tükörfordítása. névadásának alapja. F vészk. Vö. F vészk. 368) nevet javasolja az ebnyelv f nek a R.’. F vészk. gémorr’.-i Arnica (ismeretlen eredet ) átvétele. Az árnyékszéktet f valószín leg népetimológiás alakulat az árnyékszeret f névb l. nemzetséget a XIX.’. Az árnyékf elnevezés a növény el fordulási helyére vonatkozik. — orvosi ~ 1807: orvosi Árn (Magy. berek. F vészk. 318). J: ’Arnica montana. foltos kontyvirág’. Áron-gyökér. jellegzetes alakú. holl. 422). J: ’ua.). 389). 153). Az árn Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. F vészk. „Anyaszára kin árformára” (Magy. 1798: Áron-gyökér (Veszelszki 73). Genaust Chrysánthemum a. J: ’Stellaria media. hogy a növény az árnyékos. || Áron-vessz 1903: Áron-vessz (Hoffmann–Wagner 185). az Áron-vessz a ném. J: ’Stellaria media. a névadás alapja az árként kiemelked anyaszár: „Mag. hegyi árnika’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében az orvosi Árn (Magy. 391). A névadás alapja. Melius névalkotására a tyúkhúr R. 47). — hegyi ~ 1903: Hegyi árnika (Hoffmann–Wagner 176). 152). nagy levele között vastag egyenes t kocsány n föl. árnyék l. Aronwurz. orrhoz hasonló alakjára utal (ugyanezen az elven alapul a gémorr név). Aronowa broda. a névadást az Erodium és a Geranium nemzetség tárgyalásakor így magyarázzák: „Anyasz.’. árn 1807: Árnf (Magy.-i botanikusok nem egyértelm en különítették el. F vészk. nemzetségnév. Az árnyékszeret f elnevezést Melius hozta létre. Az Erodium W. Idegen nyelvi megfelel kre vö. aronsbard. 153. az orvosi árn azonban nem vált a botanikai szaknyelv részévé. Áron szakálla árnyékf 1813: Árnyékf (Magy. mindenik lelapúlva van a’ mer nn álló anyaſzár’ tövéhez ragadva. nemzetségnév. 1775: Árnyék Ðzeretö-fü (Csapó 286). J: ’ua. álsos ’liget. F vészk. árszer . eggy eggy lapos durva korſzovátbann” (Magy. 1998: hegyi árnika (Priszter 306). és a Geranium L. 124: 477– . Genaust Árnica a. árnyékszeret f 1578: Arnyéc ſÅeretx f× (Melius 181a). 1948: árnyékf (MagyGyógyn. Magy. a német szó el tagja a lat.[ára] kin nyársformára” (Magy. J: ’ua. szakny. арника. or. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ánthemon ’virág. árnyékszéktet f 1911: árnyékszéktet f (Cserey. Vö. méhek ~a (→ méhf ). hegyi árnika’. 1948: árnyékszék tet f (Halmai 77). méhf nek ~a (→ méhf ). nyúl~ 63 árorr tyúkhúr’. Magy.árnika mum < gör. le. erd s részeket kedveli. Áron-vessz l. J: ’Arum maculatum. 2. F vészk. tehát az árorr a termés hosszú. Nyr. Melius így magyarázza: „Chryſanthemos. Arnika. közönséges Áron szakálla 1775: Áron Ðzakálla (Csapó 40). 389. hogy az érdekes külsej növény két. Az árnika a lat. közönséges ebnyelv f ’. J: ’Erodium. Genaust Álsine a. 4. amely szakállhoz hasonlít. chrysánthemon < chrysós ’arany’. árorr 1807: árorr (Magy. barba lui Aron. erd ’) elnevezése is hatással lehetett. Aaronsbart tükörfordítása. f ’) fordítása. J: ’Cynoglossum officinale. árnyékszéktet f .-i Arum (maculatum) értelmesítésével jött létre. 389). F vészk. rom. — N. az az arany virágu f×” (137). Az árorr Diószegi–Fazekas alkotása. szakny. 153). J: ’Arnica montana. Az Áron szakálla a ném. közönséges tyúkhúr’. 1783: Áron ſzakálla (NclB. ezen helyezkedik el a meglehet sen nagyméret torzsavirágzat. sárgavirág. ennek alsó részét teljesen körülöleli egy zöldesfehér szín . 2. 391. ném. árnika 1948: Árnika (MagyGyógyn. 1998: árnika (Priszter 306). 422). ebnyelv f ’. nagy buroklevél. aranyvirág. áron szakálla (ÚMTsz. || Áron-gyökér 1783: Áron gyökér (NclB. 318).

29: 249). 1903: Articsóka (Hoffmann– Wagner 61). articiocco. viszket érzést. hogy virágzata az articsókáéhoz hasonlóan ehet . 3. de csalánsz reik nincsenek. árvacsalán 1. amelyek hasonlítanak 64 árvalányhaj a csalánhoz (Urtica sp. 4: 30). TESz. 4. articsóka 1. ▌ 4. tricolor. J: ’Adiantum capillus-veneris. 1791: Árva Leany-haja (Lumnitzer 463). Artischocke. Növénynévként való alkalmazása valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. 230). Feldstiefmütterchen. ang. Az articsóka (1.articsóka 478. göcsös görvélyf ’.-hv. 133)./1466: ’magányos’) el tag valószín leg a kétlaki csalántól ’Urtica dioica’ különbözteti meg az apró csalánt (1. 423). TESz. tricolor. J: . J: ’Ballota nigra. — igaz ~ 1745: Igaz Arva leány haja (Torkos 6). 181). Az árvacsalán ’apró csalán’ (1.) a ném. J: ’Lamium album. | vad~ 1948: Vadárvácska (MagyGyógyn. EWUng.. zamatos turbolya’. J: ’Urtica urens. ol. szb. 386). J: ’Viola tricolor subsp. Wilde Artischocke részfordításával keletkezett. csalán növénynév. 23). sp. cseh sirotka. J: ’ua. Az articsóka vándorszó.) nevet olyan növények kapták. Lamium album utótagjának fordítása. J: ’ua. | 1798: ’Adiantum capillus-veneris. vadárvácska’. TESz.: RMGl. 290). J: ’Asplenium trichomanes. ▌ 2.. ezért a b rön nem okoznak éget . árvácska (MNy. árva a. 364). árva a. 2. A kétlaki csalán porzós és term s virágai külön egyeden fejl dnek ki. vénuszhaj’. Stiefkind ’mostohagyermek’.. A névadás alapja a vadon tenyész növény kicsinysége lehet. 138). vö. — háromszín ~ 1948: Háromszín árvácska (MagyGyógyn. 184). az apró csalán (1. — N.) porzós és term s virágai egy növényen fejl dnek ki.’.’. J: ’ua. 2. J: ’Viola tricolor subsp. apró csalán’. 1583: arua chalan Vrtica minor siue crispa (Clusius–Beythe 8: BotTört. 1948: Articsóka (MagyGyógyn. artichaut. EWUng. 1775: Arvaleány-haja (Csapó 12). J: ’Scrophularia nodosa. vrtica megfelel je a m. 1798: Árva-leány’ haja (Veszelszki 26). J: 1577 k. 2. árvalányhaj a. a névadás alapja. F vészk.’. ném.’. szártalan bábakalács’. — fehér ~ 1948: Fehér árvacsalán (MagyGyógyn. — fekete~ 1813: fekete árva Ts[alán] (Magy. árvalányhaj 1. J: ’Anthriscus cerefolium. alcarchofa. artichoke. A vadarticsóka (2.. 1783: Árva Tsalyán (NclB. vénuszhaj’. J: ’Carlina acaulis. árvácska 1824: Árvátska (Szabó. F vészk. 1813: Árvalyányhaja (Magy.). Növényszótár 22). ▌ 3. | háromszín vad~ 1998: háromszín vadárvácska (Priszter 538).: ’bizonyos fajta gyógynövény (TESz. 181). 1911: árvaleányhaja (Cserey. | egyéves vad~ 1998: egyéves vadárvácska (Priszter 538). 1998: vadárvácska (Priszter 538). bújdosó~ 1813: bujdosó árva Ts[alán] (Magy. 1998: fehér árvacsalán (Priszter 410). J: ’ua. 162/14). vö. Az árva (1416 u. 1590: Capillus veneris: Arua leany haia (SzikszF. szlk. vadárvácska’. Csalhatatlan kert 277–8). ▌ 2. A kés bbiekben az árvacsalán (2. aranyos fodorka’. Marzell Carlina acaulis a.: RMGl. 1948: árva leány haja (Halmai 6). 1998: háromszín árvácska (Priszter 538). 1903: árvaleány haja (Hoffmann–Wagner 213). fr. orphana vrtica (Clusius–Beythe 31) orphana elemének fordítása.: „Arwa leanÿ haÿanak melÿ fwet hÿnak” (OrvK.) ’zamatos turbolya’ a kerti articsóka ’Cynara scolymus’ (els megjelenése: 1585: „scolymos: Artitsiok” (Cal. 1577 k. a lat. fehér árvacsalán’. Az árvácska a f névként használt árva szóból alakult -cska kicsinyít képz vel. 1585: Arua leány hay (Cal.. fekete peszterce’. — vad~ 1903: vad articsóka (Hoffmann–Wagner 166). alcachofa. — Ö: bürök~.) nevének átvétele hasonlóság alapján. ném. 1584: arua chalan Vrtica minor ſiue criſpa (Clusius–Beythe 31). sir"tka. sir$tica.) | ? Adiantum capillus-veneris. — N. 1745: Capillorum Veneris Arva leány haj (Torkos 46). 1590: Vrtica mortua: Arua czallyan (SzikszF. 392). 955: TESz.. ▌ 2. vénuszhaj’. 1783: Árva Tsalán (NclB. Stiefmütterchen ’mostohaanyácska’. | 1585: ’bizonyos fajta páfrány’. 1798: Árva-Tsalyán (Veszelszki 449). árv`csillyán (MNy. F vészk. A fehér jelz a virág színére utal. ▌ 3.) árva el tagja a lat. EWUng. a lat.). 392).

1903: atlaszér (Hoffmann– Wagner 31). Marzell Adiantum capillus veneris a. atracé (ÚMTsz. zászpa asszony l. királyné ~ dinnyéje (→ királydinnye). atlacér.’. — atlaszér 1. valószín leg a ném. J: ’Asphodelus albus. és azért fordították árva leány-nyal. Asplenium ceterach) használták. amelyb l az árvalányhaj alakult. ászpa l. atlasér (ÚMTsz. ném. 2. és a lat. asszonylen 1841: aszszonylen (Barra 353).. hogy a növény levelei hasonlóak a len leveléhez.) elnevezések hasonlóság alapján jöttek létre. A névadás magyarázatára l. a ’délvidéki páfrányfaj’ jelentés lat. tudatos alkotásnak látszik. Az aszfodélusz a lat. Az árvalányhaj ’aranyos fodorka’ (2. J: ’ua. Régen a patikákban 5 „hajnövel páfrányféle” volt. fekete fodorka’. Hosszú ideig több délvidéki páfrányféleség neveként élt. Marienflochs ’Mária lenje’ hatására hozta létre. 364). hazánkban is honos Stipa növénynem megnevezésére Benk József foglalta le: 1783: Fejér árva leány haj (NclB. lenszín . A névadás magyarázata. Boldog~ tövise. J: ’Ruscus hypoglossum. asphódelos) átvétele. Vénusz ~ füve (→ Vénusz asszony haja). 1807: Ásfodéla (Magy. SzófSz. valamint a növény gyakorta fordul el lenvetésekben. TESz. || atlaszf 1903: atlaszf (Hoffmann–Wagner 31). A ’páfrány’ jelentés árvalányhaj és vénuszhaj nevet Veszelszki így magyarázza: „Azért nevezik így: mert ha lúgban élnek vele ſzép vaſtag hajat nevel” (Veszelszki 26). selymes.. A pázsitfüvek közé tartozó. — fekete ~ 1813: Fekete Árv[alyányhaja] (Magy. ▌ 2. kxuet ki indit.aszfodélusz ’Asplenium adiantum-nigrum. A fekete és feketéll jelz k megkülönböztet szerep ek. 430). A lat. A fehér jelz a virág színére vonatkozik. 364). capillus Veneris ’Vénusz haja’ mintájára jött létre. 1998: aszfodélusz. átkozott-tövis l. F vészk. Mária lenje.). Boldog~ csipkéje.’.). J: ’ua. | feketéll ~ 1783: Feketéllö Arva leány haja (NclB. Boldog~ oldala. — N. . közönséges gyujtoványf ’. királyné ~ káposztája. Az asszonylen Barra alkotása. Asphodelus és a német Asphodill változata. A névadás alapja azonban valószín leg az. istenátkoztafa átkozta l. EWUng. árva a. ágas aszfodélusz’. atlacér. Boldog~ rózsája. 2. Az árva leány haja szerkezet. 357). aszfodélusz aszfodélusz 1. az ásfodéla a lat. isten~fa. magyarázatát l. leng szálkájú. Asphodelus (< gör. boldog~lapu. vén~citrus. aszfodéla l. J: ’Cynoglossum officinale. hogy a növényt n i bajok gyógyítására használták: „kxnnyebiti à ſÅ×léſt”. akárcsak a vénuszhaj (1. hogy a vénuszhaj finom levélkéinek végálló levélcimpái hajszálvékonyak. ang. pusztai árvalányhaj’. J: ’Anchusa officinalis. közönséges ebnyelv f ’. nincs folytatása a magyar nyelvben. a névadás magyarázata. aszfodélosz (Priszter 308). J: ’ua. 1783: Ásfódéla (NclB. F vészk. Az árvalányhaj magyar fejlemény. „minden be reket vért. J: ’Linaria vulgaris.) és ’fekete fodorka’ (3. felhasználásuk is hasonló volt. szép~sz l .. Frauenhaar ’asszonyhaj’. 1813: Ásfodéla (Magy. lónyelv csodabogyó’. 65 atlaszér ágas ~ 1998: ágas aszfodélusz (Priszter 308). „AſÅſÅonyember le ſÅállot Matrayát fel viſÅi ha rea kxtxd” (Melius 184a). 112–3. közönséges ebnyelv f ’. kifejezés Venus szavát valószín leg Venus vulgivagá-nak ’olcsó szerelmet áruló leány’-nak értették. Idegen nyelvi megfelel kre vö. fekete fodorka (→ fodorka). F vészk. még lenlevel f . még a patikákban is együttesen árulták ket mint hajnövel szereket. Asplenium trichomanes. Boldog~ mentája.). J: ’Cynoglossum officinale. ▌ 2. — fehér ~ 1998: fehér aszfodélusz (Priszter 308). maidenhair fern ’leányhaj páfrány’. Genaust Asphódelus a. haui kórſágot. capillus veneris nevet mind az 5 növényre (Adiantum capillus-veneris.’. J: ’Asphodelus ramosus. Vénusz ~ fürd je. ezek is páfrányfélék. isten~tövis (→ istenátkoztafa) BotTört. 231). fehér aszfodélusz’. Szent Barbara ~ füve (→ Szent Barbara füve). 326) ’Stipa pennata.’. Vénusz ~ haja asszonyembertestef 1578: AſÅſÅonyember teſte f× (Melius 184a). Asplenium rutamuraria. N. A név Melius alkotása. orvosi atracél’. J: ’ua. ki hoz”.

ſÅára” (Melius 151). báránypirosító’. virágzatuk kékes-lilás-pirosas. SzlJsz. ▌ 8. 1807: Atratzél (Magy. így télen az avar alól is kilátszanak a bokrok. F vészk. J: ’ua. avarf . hanga.’.) neve..) jelentések kifejl dését felhasználásbeli hasonlóság.) és fekete nadályt (8. fekete nadályt ’. 1775: Atratzél (Csapó 77).).’. atlaszf l. — mezei ~ 1775: mezei atratzél (Csapó 204). a növény hasonlít az orvosi atracélhoz. Ember és növényvilág 199). atracéllapu l. — tövises~ 1807: tövisses vagy vad Atratzél (Magy. hogy a növény örökzöld.’. jitrocil ’ua’. 1583: atracel (Clusius–Beythe 4: BotTört. J: ’Symphytum officinale. levelükb l készítettek salátát. útilapu’. 1807: mezei Atratzél (Magy. az el tag magyarázatára l. atlaszér 66 avarhanga F vészk. — N. kerti borágó (3. J: 1775. — kerti~ 1813: kerti Atratzél (Magy. F vészk. — fest ~ 1807: fest Atratzél (Magy. A névadás alapja az. . a levélzet és virágzat közti azonosság magyarázza. indás ínf ’. 152). A ’giliszta z varádics’ (1. avarf 1903: Avarf (Hoffmann–Wagner 79). Hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a közönséges kígyószisz atracél (5. orvosi atracél’. és köhögés kezelésére használták mindhárom növényt. J: ’ua. közönséges ebnyelv f ’. jitrocel ’útif . N. 153).. cseh jitrocel. 2. ill. | töviskés~ 1783: Töviskés Atratzél (NclB. F vészk. ▌ 5. J: ’Cynoglossum officinale.atracél Az atlaszér és atlaszf népetimológiás alakulat az atracél növénynévb l. közönséges kígyószisz’. ▌ 4. atracél (MNy. a fest jelz megkülönböztet szerep .) és az orvosi atracél (4. EtSz. kéc à virága. 256). szlk.) jelentés egyetlen adattal szemléltethet .: Tanacetum: Atracel (Ortus: RMGl. 157). A báránypirosítót (6. | vad~ 1783: Vad-Atratzél (NclB. J: ’ua. Az atracél ma az Anchusa (+ Cynoglottis) nemzetség hivatalos elnevezése.) érdes level növények. J: ’Tanacetum vulgare. orvosi atracél (4. ▌ 2. csarab’. | orvosi ~ 1903: Orvosi atraczél (Hoffmann–Wagner 32). J: ’ua. | mezei~ 1798: Mezei Arratzel [! atracél] (Veszelszki 187). Az atracél szlovák eredet . J: ’Ajuga reptans. TESz. 1998: orvosi atracél (Priszter 299). A giliszta z varádics (1. atracél (ÚMTsz. F vészk. 1998: ’Anchusa officinalis. 364). J: ’ua. 152) nevet ajánlja az Anchusa nemzetségnek. 334). jatrocěl alakban kerülhetett át. F vészk.). a növény gyökerében található vörös festékanyagra vonatkozik. atracél (Péntek–Szabó. ▌ 6. 95).) leveleit. — kerti~ 1775: Kertiatratzél (Csapó 27). atracél atracél 1. vö. 29: 249). J: ’Echium vulgare. J: ’Borago officinalis. 129).: RMGl. a szókezd j a magyarban maradt el. avarhanga 1903: avarhanga (Hoffmann– Wagner 79). txuiſſes ſÅxrxs à leuele. A közönséges ebnyelv f (2.).).) névadás alapja nyilván az orvosi atracélhoz (4. az érdeslevel ek (Boraginaceae) családjába tartoznak. ▌ 3.) Diószegi–Fazekas az atracél ’Anchusa’ nemzetséghez sorolja tévesen (ma az Alkanna nemzetséghez tartozik). J: ’ua. EWUng. amelynek az atracél a hivatalos neve lett.). hogy „Haſonlo az AtratzAlhxz. N. kerti borágó’. atracéllapu (Péntek–Szabó.’. 1525 k. J: ’ua. 1998: ’Anchusa. Diószegi–Fazekas az Atratzél (Magy.’. 155). 153). A szlovák szó a magyarba R. ▌ 7. a növény leveleit régen konzerválószerként (húst csomagoltak bele) használták. J: ’Calluna vulgaris. giliszta z varádics’. 334).’. J: ’Alkanna tinctoria. 1578: Atratzęl (Melius 150). J: ’ua.’. 1807: kerti Atratzél (Magy. zaklacér (ÚMTsz.) való hasonlóság: mindkét növény virágai kékeslila szín ek.). Az avarhanga összetett szó. — ~lapu N. J: ’Calluna vulgaris. köptet t f ztek bel lük. már Melius leírja. az utótagra l. 67. F vészk. 1998: atracél (Priszter 299). Ember és növényvilág 199). Kniezsa. jatrocel.’. és a népi gyógyászatban mindkett t alkalmazzák köhögés ellen. | 1807. csarab’. akárcsak az orvosi atracél (4. közönséges ebnyelv f (2. a kerti borágó (3. ~f 1590: Borago: Atraczel fé (SzikszF. atracél’. Marzell Calluna vulgaris a. A népi atracél ’indás ínf ’ (7. 1775: Atratzél (Csapó 204).

varjú~. boszorkány foga’ népi név. az anyarozs (1. J: ’Aconitum vulparia. A névadás szemléleti háttere. ill. F vészk. 317). Szabó. J: ’Sedum telephinum subsp. blg. A varjúháj. 1585: ’Phaseolus vulgaris subsp. F vészk. bába a. farkasöl ~ 1807: farkasöl -bab (Magy.B bab — 1.) rossz. valószín leg ez emlékeztet szúrós. bábafog (ÚMTsz. A névadási szemlélet magyarázata. bábafonal szakny. — Ö: csoda~ (→ csodamag). kerti babhoz. a’ Bab-virághoz haſonló” (Csapó 108). f##numgr##cum a. bablevel varjúháj (→ varjúháj). A megkülönböztet jelz és a szláv eredet bab (vö. ördögkering . varjúbab. hogy a növény termése.). vad~ 1578: Vad babnac (Melius 11a). J: ’Claviceps purpurea. báb`fon (ÚMTsz. ill. vulgaris. földi királydinnye’. bablevel szaka (→ szaka). rossz fogakra. EWUng. 29: 249). J: ’Tribulus terrestris. A bábafan ~ bábafon népi . maximum. vö. TESz. 28). a tüskés növényt a szél görgeti a mez kön. a bab utótagra l. 182). a földi királydinnye (2.) névadás magyarázata.-i foenum-graecum (< lat. || bábafan N. a növény bab elemet tartalmazó neveivel: bablevel f . bábabéles l.). Magy.. fekete foghoz hasonlítható. Melius 370. a fonó eszköz orsójának körkörös mozgásához hasonlítja. a bábafonál elnevezés ezt a görget mozzanatot a fonal feltekeréséhez. a névadás alapja. A görögbab (2. ördögszekér. боб. bábakalács bábafog 1.-ében t nik fel. a szláv eredet bába el tag ’vénasszony’ jelentésben (?) 1111-t l. gyarázatára l.).. N. Bábafog (MagyGyógyn. J: ’Equisetum arvense.) Diószegi–Fazekas Magy. Az elszáradt növénynek ezt a mozgását a mezei iringó más nevei is kifejezik: boszorkánykerék. ördögrokolya. A görögbab (2. lóbab’. a névadás ma- bábafonal N. A vadbab (1. J: ’Eryngium campestre. J: ’Trigonella foenum-graecum. faba ’bab’) elnevezése alapján keletkezett. A bábafog ’vénasszony foga. görögszéna’. F vészk. 407). ▌ 2. farkasöl f .). levele. a bab els megjelenése: 1211: ’Vicia faba. virágja) hasonló a közönséges. mezei iringó’. bablevel varjúháj’. EWUNg. „fehér a’ virága. mezei zsurló’. Fabaria (Csapó 19) (< lat. szln. bábafog (ÚMTsz. bába a. hogy a növény levele a lóbab ’Vicia faba’ levelére hasonlít. A farkasöl bab (3. bábafonál (MagyGyógyn. disznó~. anyarozs’. babf . bòb) kapcsolatából létrejött növénynevek mind hasonlóság alapján keletkeztek. vénasszony fonala’ népi név. báb`fon (MNy.. TESz. A bábafonal ’boszorkány. farkasöl sisakvirág’. a névadás alapja. bábafon l.) jelz je a lat. közönséges bab’ (TESz. a görögszéna és a sisakvirág valamely része (pl. Genaust fába a. 1–2 cm hosszú gomba. vö. görög~ 1775: Görög bab (Csapó 108). hogy ezeket a kevésbé ismert növényeket a közönséges babhoz hasonlították.. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. 1527-tól adatolható.) termése szúrós. lat. virágja a babhoz hasonló: „mint à Babnac ollyan maguai vannac” (Melius 96a). Graecus ’görög’) utótagjának fordításával jött létre. farkas~. 1783: Görög bab (NclB. ▌ 3. hogy a rozson él sköd fekete..) a növény R. ’boszorkány’ jelentése 1568-ban t nt fel. ▌ 2. 317.

A növény egyéb népi nevei (bábarokka. Ennek alapján a bábafon utótagja valószín leg inkább az uráli eredet fon igéb l magyarázható. F vészk. ném.). bábaguzsaly. a guzsaly utótag szláv eredet . az ÚMTsz. kalács a. J: ’Equisetum arvense. Spindeln ’orsóz. J: ’ua. praslička ’zsurló’ (< praslica ’guzsaly’). bábakalácskörfény 1807: Bábakaláts Körfény (Magy..’. (OrvK. fon a. lepénye’ növénynevek ’tésztaféle’ jelentés utótagjai a növényekben átvitt értelm ek. bábafog. béles a. 351). a bába el tag magyarázatára l. 1783: Bába-íre-fü (NclB. Szabó. J: ’ua. hogy bels fészekpikkelyei ezüstfehérek és a napfényben sugarasan kiterülnek. lat.: baba kalacchÿa fwnek gr. szerint a fan utótag ’n i szeméremtest sz rzete’ jelentés . 175). A bábaíre a csabaíre név népetimológiás változata. A béles ’lepényféle. 337).) bábakalács. a fan utótag finnugor eredet . guzsaly a. kalács a. bábabéles elnevezései népi nevek. a név kialakulására nyilván hatással voltak az egyéb bába el tagú növénynevek. EWUng. vö. J: ’Carlina acaulis. MNy. hasznos földitömjén’. 1577 k. ném. bábakalács 1. J: ’Malva neglecta. a mezei zsurló örvösen elágazó rövid oldalágai magyarázhatják is ezt.) legkorábbi adata jelölt birtokos szerkezet (1577 k. A bábaguzsaly ’boszorkány. Milchbrötchen ’tejkenyérke’. mezei zsurló’. bábafog. szártalan bábakalács’. apró. bábaíre 1813: Bábaíre (Magy. TESz. bábaguzsalyt gr. 29: 249.. a Magy. bá- 68 bábakalácskörfény bakalács (MagyGyógyn. békarokka) azonban inkább a fonás tevékenységéhez kötik a növényt. kalácsféle’ utótag a bél. hogy a növény tavasszal látványos. Hasonló típusú nevek a növény német elnevezései között is megtalálhatóak: Jägerbrot ’vadászkenyér’. UEWb. még bélekenyér. TESz. F vészk.: Küll fény (Julow 265). a bába el tag magyarázatára l. fon a.. J: ’Pimpinella saxifraga.. bábabéles. 609/21). pl. bábafog. Melius 386. bábafog.. bábafonal. fan a. A bábakalács és a bábabéles ’öregasszony kalácsa. A papsajtmályva (2. Malva silvestris a. EWUng. fényesek” (Magy. vénasszony fonó eszköze. 37).. de ehet termésekre utalnak. | szártalan ~ 1948: Szártalan bábakalács (MagyGyógyn. 175). 1578: Bába kalácz (Melius 43a). bábakalács stb. hoſzſzúdadok ſzínesek. A bábakalácskörfény összetett szó. TESz. b"b™guzs™ly. szártalan bábakalács’. Taubenrocken. A szártalan jelz lat. báb`béles (ÚMTsz.bábaguzsaly név. Genaust acāūlis a. A név valószín leg magyar alkotás. Marzell Equisetum arvense a. F vészk.’. Semmeln ’zsemle’. ▌ 2. a bábakalács el tag a növény R.. rokkája’ népi név. Melius (1578) már jelöletlen birtokos szerkezetben említi a növénynevet: bábakalács. Diószegi–Fazekas eredetileg a küll fény nevet javasolta a Carlina nemzetségnévnek: 1807 e. nevének átvétele. mind a növény ehet . bab™-guzs™ly (ÚMTsz.’. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. bábaguzsaly. guzsaly a. és f nevesült. J: ’ua.).: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK. 461). 2. 1998: szártalan bábakalács (Priszter 327). A körfény nemzetségnév. Diószegi–Fazekas alkotása. Bábaguzsaly (MagyGyógyn. 297/5–6). Steinbrötchen ’k kenyérke’. bábabéles (MagyGyógyn. barna spóraterm hajtást fejleszt. Distelbrötchen ’bogáncskenyérke’. F vészk.. J: ’Carlina acaulis.. J: ’ua. 1783: Bába kaláts (NclB. a körfény nemzetségnév.). 402.szóból alakult -s melléknévképz vel. vö. jelentéktelen. 1775: Babakaláts (Csapó 17). Idegen nyelvi megfelel re vö. A névadás alapja. EWUng. acāūlis ’szár nélküli’. a névadás magyarázatára l. — ~f 1775: Bába-ire-fü (Csapó 18).. bábaguzsaly. bábafonal. — ~f 1577 k. béles a. papsajtmályva’.. a szláv eredet kalács utótag magyarázata.-ben már a körfény nemzetségnevet ajánlják. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Fészke’ bels pikkelyi kinyúltak. Marzell Carlina acaulis a.. bábaguzsaly N. hogy a növény virágzata ehet . mintára keletkezett. || bábabéles N. amelyet Diószegi–Fazekas alkotott. A bábakalács (1.’. fan a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. kerek termésre utalnak.. szlk. orsószer szárba szökik’. 364). 413). 461). nem . A bába el tag magyarázatára l. a névadás szemléleti háttere. N.

. a névadás szemléleti háttere. hogy a növénnyel f leg n i betegségeket. hanem a lóbabhoz ’Vicia faba’ való hasonlóságára vonatkozik. ófn. bablevel f jelz je a növény hivatalos magyar nevében is megtalálható: bablevel varjúháj (→ varjúháj). J: ’Nerium oleander. 391) nevet javasolja a növénynek a R. babkalevél a. orvosi székf ’. azt f zd meg vizben. a leánder hivatalos magyar elnevezése. 15: 517). | nemes ~fa 1998: nemes babérfa (Priszter 411). Vö. A bablevel jelz a növénynek nem a mai értelemben vett közönséges babhoz ’Phaseolus vulgaris subsp. a többes szám alanyesetben bobky) ’babér. 44: 23). rose bay ’rózsababér’. közönséges babérfa’. cseh vavřín. ném. rose laurel. ném. napellus a. Hasonló szemléleten alapul a növény vadbab (→ bab) elnevezése is. a névadás magyarázatára l. a virágoknak babhoz hasonló formájuk van. ol. babér bablevel f 1578: Bab leuel× f× (Melius 35). méhanyaf (→ anyaméhf ). mezei zsurló’.. bába a. N. babér a. sz. J: ’ua. rokka a.’. J: ’Laurus nobilis. vulgaris’. J: ’Orobanche alba. J: ’ua. vö. A névadás szemléleti háttere többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. vö. pl. farkasbab. 368). J: ’ua.’.). szlk. az egész növény felépítése a lóbabhoz (Vicia faba) hasonló.: „Végy a kalmártul két pinz ára bobkát.. laur (< lat. A bábavirág népi név. disznótövis. kfn. EWUng rokka a. a rózsa utótag a leánder sárga. fehér stb. babér a. Vö. el tagja szlovák eredet . lat. ill. 69 bablevel f TESz.. A bablevel f lat. lat. J: ’Equisetum arvense. TESz. faba ’bab’) elnevezése alapján jött létre. | közönséges ~ 1998: közönséges babér (Priszter 411). J: ’ua. 2. babf 1798: Bab-.’. bábarokka N. bábafonál. ezért a közönséges babér leveleihez hasonlóak. F vészk. Hazánkba el ször a növény különböz részei jutottak el. Lorbeere. magját gyógyszerként. ismeretlen eredet . J: ’Laurus nobilis. borsófojtóf . 72: 127). levelét pedig f szerként használták. Marzell Aconitum napellus subsp. 1798: BablevelÍ-fÍ (Veszelszki 178). Genaust fába a. 1783: Bab levelü fü (NclB. J: ’Sedum telephinum subsp. laurusfalevel -rózsa (→ rózsa). ezért els sorban a bábák ’szülészn ’ használták. és áztazd meg abban” (Nyr.’. babka. babgyilkolóf 1841: babgyilkolóf (Barra 354). rock. ang. borostyán’. EWUng. b<bavir<g (ÚMTsz.). vö. — babkalevél 1886: „babkalevél: babérlevél” (Nyr. minta hatására jött létre. bobka. A babér el tag magyarázata. J: ’ua. kemények. || babka 17. Vö. A babérrózsa összetett szó. a bába el tag jelentése ’szülészn ’ (els megjelenése: 1395 k. maximum. | nemes ~ 1998: nemes babér (Priszter 411). wawrzyn. rocke. bábavirág N. laurier. de valószín leg összefügg a ném. bobok (gen. a közönséges babérfa levele’. Faba alba (Melius 155a) (< lat. a növény R. rueca). laurus ’babér’) szavakkal. le.’. bábarokka (ÚMTsz.. ném. minták hatására is létrejöhetett. 1998: babér (Priszter 411). farkasöl sisakvirág’. A névadás magyarázatára l.). szülés utáni fájdalmakat kezeltek. békarokka. faba ’bab’) elnevezése. hogy a leánder levelei örökzöldek. ang. A bábarokka ’öregasszony. bablevel varjúháj’. . Rocken. leánder’. 1775: Bablevelü-fü (Csapó 19). bába a. Méreg fÍ (Veszelszki 23). babér 1552: Babyr (MNy. | közönséges ~fa 1998: közönséges babérfa (Priszter 411). EWUng. — ~fa 1998: babérfa (Priszter 411). J: ’Aconitum vulparia. A babér vándorszó. a név ang. rózsára emlékeztet virágjára utal. Rosenlorbeer ’rózsababér’. bábakalács helyett. farkasöl bab (→ bab). babkalevél l. l#rber. sp. rocko. lauro. kfn. babérrózsa 1998: babérrózsa (Priszter 435). A babkalevél ’a babér levele’ összetett szó.bábarokka maradt fenn. ennek levelére valóban hasonlít a varjúháj levele. boszorkány rokkája’ népi név. fr. J: ’Matricaria chamomilla.’. TESz. A babf a növény R. A R. piros. anyaf . az Orvosi f vészkönyv a Bábakaláts Körfény (Magy. fehér vajvirág’. Fabaria (Csapó 19) (< lat. a rokka ’fonáshoz használt eszköz’ utótag vándorszó (vö. J: ’ua.

dúsvirágú ökörfarkkóró’. J: ’Verbascum densiflorum. eper utótagja ugor eredet . azok babérfává változtatták. bagr(na ’fehér akácfa’. 1798: Baj-fÍ (Veszelszki 47). és az EWUng. vö. században a babérfának csupán különböz részeit. bagrena N. összetett szó. báj el tagjának a TESz. A bájf ’babér’ név báj el tagja a növény varázslatos gyógyító erejére utal. madármorzsa (→ kenyérmorzsa). 126: 299. megjegyzi. 1783: Báj-fü (NclB. 212). a szb.bagolyeper Genaust fába a. hogy szabadítsák meg szerelmes üldöz jét l. Apolló beleszeretett egy csodálatos nimfába. 99). bagolyeper 70 bájf gyes libatop’. els sorban a babérmagot (baccae lauri). vö. J: ’Chenopodium botrys. 1775: Baj-fü (Csapó 20). Zauberei’ jelentést tulajdonít. UEWb. J: ’Ruscus hypoglossum.). bagóep(r. A kötés a varázslás általános módja volt. a görög gyógyászat istenének köszönhetjük. J: ’Robinia pseudacacia. idegen szó. fehér akác’. A R. közönséges babérfa’. bagó(p(r. Nyr. tör. Vögelbeer ’madárbogyó’.) els megjelenése a BesztSzj. (Melius 51).). amelynek magvát Páriz-Papai baccae lauri-nak mondja” (RMGl. fehér akácfa virága’ átvétele. 99). miri- .). J: ’Verbena officinalis. — ~fa 1500 k. erdei szamóca’.: RMGl. Melius leírásából az is kiderül. J: ’ua. baÛ és származékai kimutathatók varázslásra vonatkozó jelentésben. 257). 147). Nyr. 125). ▌ 2.: RMGl. bodza bagóeper l. 1841: bájfü (Barra 322).-ben el forduló bay phÿw ’növény’ jelentés . bájf ma már csak a népnyelvben használatos.: Laurus: baÿfwfaya (CasGl. A török szó ’mágikus kötés. 1578: Bayf×nec gr. bogojszekfü (Kótyuk 76).-hv. az RMGl. A névadás magyarázatára l. vö. a névadás szemléleti háttere. 836. maga a növény valószín leg jóval kés bb vált ismertté. szegf . a ’varázslat’ jelentés el tagot az is magyarázhatja. és a kit n költ knek és katonáknak babérkoszo- bagolyeper N. A különféle madár és madárféle el tagú neveket a népnyelv gyakran használja a vadon term . bilincs’.’elvarázsol’.-ben el forduló „bay phÿw”. 1783: Baj-fü (NclB. varázser ’. Szabó Attila Melius Herbáriumának növénynevei között ezt a növényt közönséges babérfának azonosítja. ba=i ’varázslás. 1578: Bayf× fa (Melius 7a). ▌ 3.’. ba= ’mágikus. bagrina. Az utótag magyarázatára l. tat. kötél’. bagrinca l.).: ? ’Laurus nobilis. oszm. A bájf (1. „Az Laurea baccánac à maguánac vond le az heiát és txrd meg Mézzel” (Melius 7a). bagrina. közönséges babérfa’. 1395 k. bagrena ’fehér akácfa. a madárféle el tagot (bagoly) a népnyelv gyakran használja. bagrena bájf 1. virág vadon term . Idegen nyelvi megfelel re vö. madárkenyér (→ kenyérmorzsa). vö.: granobacca: bay phÿw (BesztSzj. bagolyszegf N. báj. baÛï birtokos személyragos alakja b™Û™ > b™™ > b™ja > m. szalag. | 1590: ’Laurus nobilis. 126: 299. p« ’csomagolás. bagr(na. ujg. bau ’kötél’. erd ben gy jthet növényekre. ba=la-. bagrinca ’fehér akác virága’ (ÚMTSz. bajf mag ’babérmag’ (ÚMTsz. J: 1395 k. A bagolyeper népi név. is bizonytalan ’varázslat. vasf ’. A bagolyszegf népi név. ▌ 4. hogy ez a növény az „MA. azt jelzi. de a nimfa nem viszonozta érzelmeit. 1590: Laurus Alexandrina: Baÿ fé (SzikszF. baddza l. J: ’Laurus nobilis. esetleg a kerti változatnál csúnyább vagy kisebb. hogy a virágzat szegf höz hasonlít. A reménytelenül szerelmes Apolló a fát szentnek nyilvánította. hogy a XVI. bagolyeper (MagyGyógyn. az oszmán-törökb l a tör. 428). varázslat’ jelentésben került át a magyarba. kötés’. Daphnéba. hogy a növény. — ~fa bagrenafa (ÚMTsz. ba= et. A BesztSzj. J: ’Fragaria vesca. a növényb l készült olajat és a levelet használták gyógyításra. A bagrena népi név.-féle laurus Alexandrina. bagolyeper (ÚMTsz. még madárpogácsa. b): RMGl. bogyókra. bagóeper. közönséges babérfa’. bagrena ’fehér akácfa’ (MagyGyógyn. lónyelv csodabogyó’. baÛ ’kötelék. ném. bagrena. hogy a babért a legenda szerint Apollónak. csuv. Amikor Daphné könyörgött az isteneknek. A báj el tag ótörök eredet . vö. 344).

a névadást Melius így indokolja: „Tragopogon.. — N. herba hirci (Melius 80a) tükörfordításával keletkezett. névadásukhoz talán felhasználták a növény R. N. v. ill.. ma Filipendula).) a lat. A névadás szemléleti háttere a növény nagy mérete és szépséges. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1998: bakf (Priszter 512). J: ’Spiraea. és bájszert nyakokban hordozzák” (Barra 322). bakb z gerely l. 408). ▌ 3. (Melius 80a).’. 1783: Bak-fü (NclB. Castleman 71. lat. Melius a ném. A réti bakszakáll (2. 1998: legyez bajnóca (Priszter 377).: Barba hirci. vadárvácska’. bakszaka (ÚMTsz. hogy a réti bakszakáll termése sz rbóbitával díszített. 387). a növény varázslatos erejét Barra így magyarázza: „A’ babonások. J: ’Betonica officinalis. 408). A bakakalács el tagja ’gyalogos katona’ bakszakáll 1..’. 255). báj a. a névadás magyarázatára l. orvosi bakf ’. 4: 30). hirci herba (Clusius– Beythe 9) (< hircus ’bakkecske’. id eſt. EWUng. borvirág. bajnok a. bajnóca 1807: Bajnótza (Magy. herba hirci. réti bakszakáll’. J: ’Viola tricolor. bojtorján 71 bakszakáll jelentés . bakszakáll. feyér és ſárga à virága” (Melius 80a). 2. J: ’ua. N. A bájf ’mirigyes libatop’ (2. 408).: Bakfw (OrvK.). Diószegi– Fazekas alkotása. 300). bajnok a. bájos a. 627). F vészk. bajnóca’. queen of the meadow ’a rét királyn je’. A bakf (1. neve Spiraea. Wiesenkönigin ’réti királyn ’.) hasonlóság alapján kapta a bájf nevet. R. 1470 k. J: ’Carlina acaulis. 1595: Bak fiju (Beythe 95a). ang. legyez (f ). 130: 303). J: ’Lycopodium clavatum. Beyfuss (Melius 50a) elferdítésével hozta létre a mirigyes libatop bájf elnevezését. a növény a babérhoz hasonlóan örökzöld. 1577 k. 1775: Bak-fü (Csapó 23). ▌ 2. A névadás alapja. ennivalója. A lónyelv csodabogyó (3. cica). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Legyez Bajnótza (Magy. J: ’ua. J: ’Tragopogon pratensis. kapcsos korpaf ’. Nyr.).) bakf neve szintén a lat. 1783: Bak-Ðzakáll (NclB. a): RMGl. A bajnóca nemzetségnév (a nemzetség R. hogy a növény ehet virágzata egyszer ember kalácsa.. 348). mint amuletumot. 1578: Bak ſÅakál (Melius 80a). a névadás alapja nem világos. A bajnóca nemzetségnevet a szerb-horvát eredet bajnok szóból alkották a kicsinyít képz vel (vö.) a lat. 301). EWUng. gör.). szártalan bábakalács’. szilfalevel (→ szilfalevel f ) helyett.’. Marzell Filipendula ulmaria a. — legyez ~ 1807: legyez Bajnótza (Magy. A vasf bájf (4. 378) nevet javasolja a R. J: ’Filipendula ulmaria. 1798: Bak-fÍ (Veszelszki 94). bajtergyán l. ▌ 2. bakszakáll (ÚMTsz. Barbula hirci (Melius 80a) és a lat. A bakakalács név arra utal. à Baknak à ſÅakála mint à Ketske baknac vgyan ſÅxrxs. F vészk. TESz. bakszakáll (ÚMTsz. TESz. | sárga ~ 1783: Sárga Bak Ðzakáll (NclB. Coma: bak zakal’ (De Herbis: RMGl. legyez nevének átvétele. Tragopogon (< gör. F vészk. herba ’f ’) fordításával keletkezett. népetimológiával keletkezett a bábakalács szóból. 1775: Bak-fü (Csapó 22). lat. amely a réti legyez füvet kiemeli a rét egyszer növényei közül. bakszakáll bakakalács 1798: Baka-kaláts (Veszelszki 135). 1807: Bakf (Magy. A legyez el tag a növény R. regina prati ’a rét királyn je’ nevét. J: ’Tragopogon pratensis. ennek gyökerét. — orvosi ~ 1998: orvosi bakf (Priszter 512). 1775: Bakszakáll (Csapó 23). gerely bakf 1. 130: 303. réti bakszakáll’. réti legyez f ’. ném. Rácz szerint a Betonica „bakf nevét alighanem a növény szaga motiválta” (Nyr.bajnóca rút adományozott. bakszaka l. 29/8).: Betonica: Bakfw (CasGl. pëgōn ’szakáll’) tükörfordításával keletkezett. 1578: Bakf×nec gr. — réti ~ 1998: réti bakszakáll (Priszter 525). F vészk. trágos ’kecskebak’. A néva- . bakszakál (MNy. pride-of-the-meadow ’a rét büszkesége’. A bakszakáll (1. sz. ugyanezen a szemléleten alapul a csodabogyó laurus. J: ’ua. strucctollakra emlékeztet virágzata. 1783: Bak-fü (NclB.) eredetét Melius említi: „Bayf×nec is hyiac Német×l” (Melius 51). alexandriai laurus (→ laurus) elnevezése is.) elnevezése szintén hasonlóságon alapul. XVI.

) bakszakáll neve népi név. vagy az el tag jelentéstapadás útján kiválhatott a ballangókóró összetételb l. 1948: Baldrián (MagyGyógyn. Bádian-fü. 130: 304. — N. Nyr. Buceras foenum graecum el tagjának fordításával jött létre.. A ballangókóróból rövidüléssel. Növényszótár 6). aigós ’kecske’. vö. a ballag melléknévi igenevének f nevesült változata. kecskeszarvúf . még bakf . bolha ballagókóró l. goat’s beard.’.’. bádian alakváltozatok a mássalhangzó-torlódás feloldásával jöttek létre. 323). barbe de bouc. (TESz. A baktop a Magy. ballangókóró ballangókóró 1792: Barlang-kóró (TESz.). a f utótag magyarázó szerep . 1998: ’Valeriana officinalis subsp. 289). 1911: baktop (Cserey. Idegen nyelvi megfelel kre vö. EWUng. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a kapcsos korpaf spóraterm füzére kissé sz rös. tehát a növény ballag. Hasonló névadási szemléleten alapulnak a növény egyéb elnevezései is: boszorkánykerék. F vészk. ballangó a. 1813: bigetsi Baktopp (Magy. ballankóró. görögszéna’. a baktop nem került be a botanikai szaknyelvbe. A bakszarvúf a lat. bakszarvúf 1577 k.). bonzalgó (MagyGyógyn. — bigecsi ~ 1807: bigetsi Baktopp (Magy. baktop 1807 e. 1864: barangkórót gr. ballanó l. Báldrián-fü (Csapó 166). A kapcsos korpaf (2. 1775: BakÐzaru-fü (Csapó 108). 62) szóból hozta létre Diószegi és Fazekas utalva a növény bokros növekedésére. F vészk. 1783: Bak Ðzarvú-fü (NclB. hogy a növény „mag-tartó hÍvelyei hoſſzúkasok mint a’ bak-ſzarvai” (Veszelszki 225). ezt hasonlítja a népnyelv az állat szakállához. ballangókóró (MTsz. szakny. A f nevesülés történhetett önállóan. || ballangó N. Nyr. J: ’ua. Bocksbart. Bockshorn. F vészk.-hv. 210). A bigecsi jelz t talán a bige ’cserje’ (Magy. 130: 305. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között is megtalálható. le. a névadás magyarázata. a vadárvácska bakszakáll neve talán a virágzat formáján alapul. J: ’Trigonella foenum-graecum. A báldrián idegen szó. bige a.. Az rl-es és részben az ng-s alakváltozatok a barlang népetimológiás hatását tükrözik. hogy az elszáradt növényt görgeti a szél sszel..’. Genaust tragophýllus a. tüskés balangó (MagyGyógyn.-ben. kozibród. macskagyökér’. a lat. Nyr. 124: 123. bolg. macskagyökér gyökere’. szerz inek alkotása. ballankóró (ÚMTsz. balha l.’.). J: ’Aegopodium podagraria. lat. topog a. podagraf ’. báldián l. báldrián báldrián 1745: Baldián gyökér (Torkos 10). ném. 210).) és a vadárvácska (3. szb. 182).. topog a. ballangókóró balsamf l. bucerus ’ökörszarvú’. fr..-i Aegopodium (< gör. officinalis.). 258). 2.). ballag a.. Idegen nyelvi megfelel re vö. ballang. (TESz. J: ’Aegopodium. pódion < poús ’láb’) figyelembevételével alkothatták: a bak ’kecskebak’ + topp ’lábbal 72 ballangókóró toppan’ összetétele. ném. d): RMGl. Ballagó-kórót gr. F vészk. J: ’ua. 1610 k. F vészk. Bockshornkraut. barlangó (MTsz. 182). J: ’Eryngium campestre. vö. a ném. A baldián. || bakszarv 1578: Back ſÅaru (Melius 96a). 407). | 1798. 1998: baldrián (Priszter 532). baktop (a nemzetségnév csak a Magy. 379). kozobrad. rom.).. gör. EWUng.: BakÅarwo fweth gr. 1948. F vészk.bakszarvúf dás magyarázatára l. bak a. TESz. (OrvK 324/3). kozjabrada.. — tüskés ~ N.: Baktopp (Julow 257). A baktop ’Aegopodium’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesíti a Magy. 1798: „a Ballagó vagy Ballangkóróról”. A sárga jelz a virág színére utal. 1807: Baktopp (Magy. barba di becco. bak a. J: ’ua. egyszerejtéssel magyarázható a ballangkóró. barba caprei. cseh kozi brada. J: 1745: ’Valeriana officinalis subsp. ang. A ballangó népi név. 1841: bigecsi baktop (Barra 161). ol. Genaust Aegopódium a. bige a. Baldrian (Veszelszki 436) átvétele. TESz.-ben fordul el )’. officinalis. 1798: Báldián (Veszelszki 436). 1798: Baldrián-fÍ (Veszelszki 436). kozja brada. F vészk. — ~f 1775: Baldian-fü. 1783: Báldián-fü (NclB. mezei iringó’. balzsamf . bucerius. J: ’ua. ördögszekér.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. A névadás magyarázata.

fert tlenít és görcsoldó forrázatokat. J: ’ua.bálványfa bálványfa 1998: bálványfa (Priszter 293). 1813: Bal’samf (Magy. Ember és növényvilág 198). ném. amikor tavasszal a hérics virágzik. banyómuszkáté (Szabó–Péntek.’. βάλσαµον ’balzsamcserje. gyógyszerészeti elnevezése is erre utal: Balsamum canadense. Idegen nyelvi megfelel re vö. || balzsamfeny 1998: balzsamfeny (Priszter 287). A balzsamfeny összetett szó. — mirigyes ~ 1998: mirigyes bálványfa (Priszter 293). balzsamos nyár (→ nyár). 1841: balzsamf (Barra 314). balzsamfeny ) balzsamel tagja a fa természetes balzsamtartalmára utal. J: ’ua. közepét l adatolható. a gólyaorr hasonló a muskátlihoz. J: ’ua.’. Ember és növényvilág 198). bandikó l.) összetétele. balzsamfeny fa 73 banyómuszkáté zsam’ közvetítésével terjedet el. — ~fa 1998: balzsamnyárfa (Priszter 463). || balzsam-jegenyefeny 1998: balzsam-jegenyefeny (Priszter 287). A balzsamf el tagja (balzsam) vándorszó. A banyómuszkáté népi név. vadkakukkf ’. bal- balzsamnyár 1998: balzsamnyár (Priszter 463). Balsam átvétele. kerti kakukkf ’. a névadás alapja a növény óriási mérete. 1948: Balzsamf (MagyGyógyn. balsamum ’ua. a jegenyefeny utótag nemzetségnév ’Abies’. A balzsam-jegenyefeny és társneveinek (balzsamfa. A kanadai jelz a fa el fordulási helyére utal. vö. A mirigyes jelz arra utal. Marzell Populus balsamifera a. A szaknyelvi balzsamnyár összetett szó. hogy a kakukkf b l gyógyító hatású köptet . mivel a madarat butának tartják. valószín leg a búbosbanka (madár) nevének átvételei. Götterbaum ’bálványfa. hogy a „levélkék tojásdadlándzsásak. F vészk. összetett szó. J: ’Abies balsamea. Genaust Ailánthus a. balsamum. || balzsamfa — kanadai balzsamfa 1948: kanadai balzsamfa (Halmai 5). A banka és a büdös banka népi nevek. a banyó ’banya’ (ÚMTsz. A balzsamf növénynév magyarázata. J: ’ua. ném. sp. Balsamtanne ’balzsamfeny ’ mintájára jött létre. valószín leg a ném. banyómuszkáté N. a fából kivont balzsam R. J: ’Thymus serpyllum. vö. (OrvK. A névadás szemléleti háttere. még Boldogasszony oldala. vö. 1775: BalÐam-fü (Csapó 123). 1783: BalÐam-fü (NclB. kakas~ (→ kakasmandikó) banka N. amelyet az id s asszonyok a ház közelébe ültettek. J: ’ua. feltehet leg a ném. balzsamokat készítettek. ném. Balsambaum ’balzsamfa’. és szívesen szagolgatták a virágot. balzsamfeny fa balzsamfeny fa 1807: balzsam Fenyffa (Magy.’. A banka szóhasadás eredménye. 389). balzsamfa l. 364). tavaszi hérics’. 74/1). Balsam. buta’ jelentés szó azért vált a madár nevévé.. illatos gólyaorr’. F vészk.) és a muszkáta ’muskátli’ (ÚMTsz. ezeket a patikákban balzsam v. 243). J: ’Adonis vernalis. balzsamolaj néven árulták. Marzell Ailanthus glandulosa a.-i Ailanthus ’istenfa’ mintájára jött létre. J: ’Ailanthus altissima. A névalkotásra idegen nyelvi példák is hatással lehettek. A névadás magyarázata az lehet. banka a. hosszan kihegyezettek. A bálványfa a lat. Balsampappel ’balzsamnyár’. banka a. J: ’Geranium macrorrhizum. balzsam-jegenyefeny ’. — büdös ~ N. bálsamo. ang. latin szakny. balzsam-jegenyefeny l. a banga ’bamba. J: ’Thymus vulgaris. lat. Balſamum olaÿth gr.’. Halmai 5. Marzell Abies balsamea a. mirigyes bálványfa’.. az el . büdözsbanka (Péntek– Szabó. balsam.’. J: ’Populus balsamifera. lat.és utótag magyarázatát l. Ezerjóf 21). magyarázatát l. ▌ 2. TESz. sz. hogy a madár akkor énekel. muskáta a. balzsamf 1. az utótag a német eredet muskátli alakváltozata. a R. J: ’ua.’. banka (Péntek–Szabó. EWUng. . jegenyefeny .). istenfa’. vö. balzsamnyár(fa)’.’. magyarázatára l. N. büdözs banka ’búbos banka’ (ÚMTsz. vö. 2. hogy az illatos gólyaorr is illatos „vénasszonyvirág”. szakny. A növénynévben szerepl bal(z)sam változat a 18. alapjuknál 2–4 mirigyes fog található” (Schönfelder 146). A balzsam Európában a gör. 521).-i Abies canadensis elnevezés utótagjának fordításával keletkezett.

Genaust Perséa a. TESz. szi kikerics. J: ’Taraxacum officinale. 155). barabúla ’burgonya’. sszel t nnek fel a virágok. — Ö: turbolya~. 279). d): RMGl. bárányüröm báránycsecsf 1783: Bárány-tsets-fü (NclB. burgonya’.: RMGl. J: ’Persicaria hydropiper. molyhos ökörfark’. a névadás szemléleti háttere. barangkóró l. bárányka (Péntek–Szabó. bárányf (ÚMTsz. rom. pozsgás levélkék állati csecshez hasonlíthatók. amely állati farokra emlékeztet. de a név utalhat a Plantago mediára is’. blg. 1948: báránynyelv (Halmai 15).). EWUng. amelyek aztán elszáradnak. ezt követ en. dúsvirágú ökörfarkkóró’. 1783: Báránynyelv (NclB. A báránycsecsf Benk alkotása. J: ’Plantago lanceolata.: Arnaglossos que a latinis plantago dicitur. bárányfark l. vö. bárányfarok bárányka N. J: ’ua. baracklevel f 1578: BarakſÅk leuelx f× (Melius 174a). báránylábvirág l. N. A névadás alapja a növény csüng . bárányiröm l. molyhos.). Marzell Amarantus caudatus a. 528). 4: 30). pitypang’. pihéinek elfújása után pedig kopasz. A báránynyelv (1. b"r"nf™rk. барабóля ’ua. 368). a foltos kontyvirág is gumós növény. ballangókóró bárány l. 334). fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. els sorban a tavaszi levelek’. J: ’ua. foltos kontyvirág’. ▌ 2. A bárányfej f népi név. 528). A bárányka erdélyi népi elnevezés. A bárányf népi név. 1948: borsos baraboly (MagyGyógyn.) tükörszó. a level és a f magyarázó elemek a növénynévben. hogy a sz rkoronás termések sz rös állati fejhez hasonlóak. A magyarba a baraboly a románból vagy az ukránból kerülhetett. bókoló amaránt’. Vtty f alias Baraanj nyelu (GyöngySzt. Lämmerschwanz ’bárányfarok’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. a névadás magyarázata. Báránynyelv (MagyGyógyn. bárányf N. virágos hajtása mirigysz rös. N. hosszú virágzata. i. J: 1578: ’Plantago major. 1845: Báránynyelvf (Kováts. borsos keser f ’. még csicsiskoma. ▌ 2. ukr.baraboly baraboly — borsos~ 1903: borsos baraboly (Hoffmann–Wagner 185). agni lingua est herba nota. szintén a növény hosszú virágzata hasonlít állati farokhoz. 2. F vészk. A növény fejl désére vonatkozóan l. 1798: Bárány nyelv-fÍ (Veszelszki 106). a borsos jelz talán a növény illatára utal. Ember és növényvilág 221). kerti borágó’. M szótár 441). N.) elnevezése valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre.’. 1998: bárányfarok (Priszter 297). J: ’Verbascum thapsus.). J: ’Amaranthus caudatus. F vészk. ami a bárány bundájára emlékeztet. 1578: Barány nyelw (Melius 149). a névadás alapja. hogy a növény t levelei gyapjasak. báránfarok (ÚMTsz. hosszúkás.: Arnoglossa: Barany nielu (Herb. Persicaria (< Prunus persica ’barack’) fordításával jött létre..). J: ’Verbascum densiflorum. bárányfej f (ÚMTsz. nagy útif ’. bárányfej f N.). — N. vö. szintén Benk alkotása. J: ’Colchicum autumnale. borsos varjúháj’. sz z~ 74 báránynyelv ’dúsvirágú ökörfarkkóró’ (2. J: ’Sedum acre. ▌ 3. J: ’Arum maculatum. A baracklevel f a lat. 1610 k. — báránycsecs 1813: Bárány tsets (Magy. hogy a növény levele a baracklevélhez hasonló. | 1783: ’Plantago major.’. барабóй. barabói ’baraboly. a latin arno- . 1783: Bárány nyelv-fü (NclB. 330). hogy az apró. lándzsás útif ’. A baraboly els megjelenése: 1588: baraboly (TESz.’. a növény tavasszal (a kisbárányokkal egy id ben) megjelen leveleire vonatkozik. 364). 1847: báránynyelv (Peregriny 354). bárányvirág bárányfarok 1. 1807: Báránynyelv f (Magy. N. A bókoló amaránt hivatalos magyar bárányfarok (1. mivel a névadás alapja. A bárányfarok báránynyelv 1. bárányfark (MNy. 47). J: ’Borago officinalis. A borsosbaraboly hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. N. 1560 k. ném. bárányfark (ÚMTsz. jelentése ’az erny sök rendjébe tartozó gumós növény’. — ~f 1775: Bárány-nyelv-fü (Csapó 27). A baraboly vándorszó. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény egércsecsf elnevezése.

barátcserje’. Lämmerblume fordítása. A névadás magyarázatára l. gör. J: ’Taraxacum officinale. bárányvirág 1. a lat. 1998: bárány-üröm (Priszter 306). ujjas keltike’. Bárány Irem (NclB. 1903: Bárányvirág (Hoffmann–Wagner 143). A báránypirosító elnevezés a növény mai hivatalos magyar elnevezése.) népi név. 1948: Báránypirosító (MagyGyógyn. 734). abszintüröm’. Nem kizárt azonban. amely a növény egyéb neveinek keveredésével jött létre: a bárány el tag valószín leg a növény másik elnevezésében el forduló ökör állatnév megfelel jeként (vö. 1783: Bárány üröm. hogy „a’ régiek azt hitték. A barátbors a ném. barátf bárányüröm 1. Melius névalkotását így magyarázza: „Lingua ouis. apró. ökörnyelv) került a névbe. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bárányüröm’. birka’. Lingua arietina. A bárányvirág tükörszó.báránypirosító glossus (< gör. a névadási szemlélet háttere. A báránylábvirág metaforikus elnevezés. Melius 429. 1775: Bárány üröm (Csapó 299). hogy a’ ki ezen magnak porát estve reggel késhegyenként szedi. 209). J: 1578: ’Artemisia pontica. 220). A különböz Artemisia-fajok. csíp s. SchaffÅung (Melius 149) ’birkanyelv’. báránypirosító 1903: Báránypirosító (Hoffmann–Wagner 32). Mönchspfeffer tükörfordítása. ném. || barátcserje 1998: barátcserje (Priszter 538). ném. bárányüröm’. báránylábvirág (MNy. hogy „Mikor virágzik (Szentgyörgy-nap tájékán). 1798: Bárány. a növény levelei vékonyak. barátcserje l. sz zbárány 75 barátf utótagra l. 1948: Bárányüröm (MagyGyógyn. J: ’Primula veris subsp. hogy a növény csüng . J: ’Corydalis solida. (Melius 75a). összetett szó. sárga virágja hosszú száron található. Szabó. barátbors 1841: barátbors (Barra 322). az barátf 1578: Barát fxnec gr. 128: 181). A bárányüröm valószín leg magyar alkotás. Ember és növényvilág 273). bors izü és csipösségü” (Barra 322). 1948: báránylábvirág (MagyGyógyn. szüzességét megtarthatja. 312). aren. hogy a leírásokban szerepl bárányürmöt Melius az Artemisia absinthiumra vonatkoztatta. 1841: bárány üröm (Barra 209). így a bárányüröm ’abszintüröm’ (2. Barány nyelw” (Melius 149).. Idegen nyelvi megfelel re vö. Marzell Artemisa vulgaris a. A bárány el tag magyarázata talán a sok. hogy a fehér szín virágok báránybundához hasonlóak. J: ’ua. arnós ’bárány’. hogy a növény levelei magas C-vitamin tartalmúak. Az elnevezés alapja.’. A báránynyelv ’lándzsás útif ’ (3. J: ’Alkanna tinctoria. a f magyarázó utótag. 128: 181). hosszúak. 1578: barány Irxm (Melius 158a). ▌ 2. || . tavaszi kankalin’.) a lat. báránylábvirág (ÚMTsz. lingua arietina (< lat. 4: 30). A báránynyelv ’nagy útif ’ (2. veris. lat.’. lingua ’nyelv’. ovis ’juh. a ném. a névadás személeti háttere. 128: 181. pitypang’. termése éget . 1998: báránypirosító (Priszter 294). J: ’Vitex agnus-castus. A bors utótagot az indokolja.) népi név. gen.. A bárányvirág ’ujjas keltike’ (2. aries ’kos’) fordításával jött létre. glôssa ’nyelv’) fordítása. || báránylábvirág 1908: báránylábvirág (Nyr. vagy puÐztai üröm (Veszelszki 16). darabos. amelyek báránybundára emlékeztetnek. Szabó. Melius 433. 1590: Absynthium Ponticum: Barany érôm (SzikszF. pirosítógyökér nevéb l vonták el. régen borspótlónak használták: „magva . az utótagot a növény R. Genaust Arnóseris a. | 1590: ’Artemisia pontica. J: ’Vitex agnus-castus. még ökörnyelv. a barát el tag magyarázata az a hiedelem. Goatbart ’kecskeszakáll’. magyar alkotásnak t nik. azért is ezt a’ Németek és Magyarok mái napig is barátborsnak hivják” (Barra 322). állatnyelvhez hasonlítanak. Glossopétalon a. gömbös virág. báránysz zfa l. akkor hajtják legel re az állatokat” (Péntek– Szabó. 415).) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták az azonos elnevezést. J: ’ua. — illatos ~ 1998: illatos barátcserje (Priszter 538).).. lingua ovis. barátcserje’. 1903: bárányvirág (Nyr. ill.: RMGl.. ▌ 2. Nyr. báránypirosító’. barátbors barátfej f l. az az. üröm. Idegen nyelvi megfelel re vö. — N. J: ’Artemisia absinthium.

ill. борщ ’káposztaleves céklával. közönséges medvetalp | Cnicus benedictus. cseh bršľ ’ua. áldottf . a növény nagy level és felt n en sz rös. Növényszótár 64). valószín leg a ném. b‘šč. barátok l. ahol Marzell szerint az el tag bär. A névadás alapja. a levelek fogazottak. Mert ki kelletkor vgyan ſÅxrxs à feie à virága vtán mint egy koſÅorús Czerifakónac” (Melius 75a). bariska. Kniezsa. Pfaffenrxrlin (Melius 75a) [Pfaffenöhrlein] (< ném. áldott bárcs. bárcskóró l. A névadás alapja a tüskés toktermés. bariska N.barátmonyúf barátfej f 1775: Barát-fejü-fü (Csapó 208). J: ’Aconitum vulparia. TESz. EWUng. hogy a sz rkoronás termések fejhez hasonlítanak. le.. bárkavirág (Péntek–Szabó. egyedi adat. barcsa. — áldott ~ 1911: áldott bárcs (Cserey. szúrós..’. csomó található. EtSz. K *baršč ’medvetalpf ’ került át. J: ’Datura stramonium. tótok és ~ salátája bárcs 1. J: ’ua. Melius névadását így magyarázza: „Barát fxnec hyiác. A magyarba talán egy ki nem mutatott. Öhr ’fül. N. A barátmonyúf ’barátheréj f ’ Melius alkotása. bari a. 458). fehéres buroklevél alján egy dudor v... céklaleves’. Mönchskopf tükörfordítása. J: ’Arum maculatum. áldott bárcs’. nyugati medveköröm) nagy. bršč ’medvetalp’. vö. A barátf Melius alkotása. A bárcs nevet visel növények mindegyikének (közönséges medvetalp. 11] a. az áldott bárcs és a nyugati medveköröm sz rös növények. | 1998: ’Cnicus benedictus.). Melius így magyarázza: „mert vgyan monya vagyon à txuénec mint egy piliſſes Papnac” (Melius 89).’. szerzetes’. 264). vö.. SzlJsz. áldott bárcs’. áldott bárcs’. Nyr. vö. nyugati medveköröm’. J: ’Cnicus benedictus. 1807: Bárts (Magy. szb. Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: a növény részének. — Ö: pápaf ~. paponya. N.).’. 410). — olaszországi~ 1805–13: „Az Olaszországi Barts kitelelf növevény…” (Márton. barátf 76 bárkavirág A bárcs szláv eredet . 81.-hv. a szláv eredet bárány becéz rövidítéssel létrejött bari alakjából keletkezett -s és -ka képz kkel. 1628/1793: Barts (EtSz. Heracleum sphondylium [1. hogy a tölcsérszer . baracsika (ÚMTsz. 328). F vészk. a termésnek a nevét vitte át a népnyelv a növényre. or.). Pfaffe ’pap. 1998: bárcs (Priszter 340).). — Ö: sz z~ (→ sz zbárány). || barátf 1783: Barát-fü (NclB. 1783: Barát fejü fü (NclB. amely a szláv Bar(t)sch értelmesítésével keletkezett. szúrósak. amelyet a népnyelv bariskának nevez.. b™risk™ ’Datura stramonium termése’ (ÚMTsz. barát. Bariska (MagyGyógyn. Marzell Cnicus benedictus a. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. 1948: Áldottbárcs (MagyGyógyn. ami heréhez hasonlítható. foltos kontyvirág’. TESz. csattanó maszlag’. A bárcs megvan a német nyelvben is: 1654-t l adatolva: Bartsch. medvetalp’.) bárcs elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. farkasöl sisakvirág’. Melius a barát. | 1807: ’Cnicus.. barátf l. agármony. bárcs barátmonyúf 1578: Barát monyu f× (Melius 89). mint az áldott bárcs (1. bršť. J: 1628/1793: ’Heracleum sphondylium. Növ. vö.’. — ~kóró 1862: bárcsakóró (TESz. pap + mony ’here’ szerkezet nevet a zsidócseresznye megnevezésére is használja. bárcs’. de feltehet szlk. A névadás szemléleti háttere. 44: 29.). bárány a. J: ’Acanthus mollis. a növény el fordulási helyére utal. Melius 387. barszcz ’medvetalp. a ném. barcs a. 11: 6).) jelz je a növény régi elnevezéseib l került az újonnan alkotott bárcs nemzetségnév elé. A nyugati medveköröm (2. Az áldott bárcs (1. idegen nyelvi megfelel kre vö.. bárkavirág N. CV. szln. karéjos levelei vannak. s t R. bariska. . 410). ▌ 2. 1798: BarátfejÍ-fÍ (Veszelszki 127). szlk. Szabó. A bariska népi név. 1998: áldott bárcs (Priszter 340). ÚMTsz. Barschklo. Az olaszországi jelz megkülönböztet szerep . a mony ’here’ magyarázatára l.. N. szem’) is hatással lehetett névalkotására. Ember és növényvilág 198). J: ’ua. és a növény pihéinek elfújása után kopasz. a szláv eredet barát el tag ’szerzetes’ jelentés . italienische Bärenklau ’olasz medveköröm’. J: ’ua.

paraj a. J: ’Amaranthus caudatus. valószín leg délszláv eredet . bársonyvirágf nevéb l vették át. F vészk. bársonyvirágf 1577 k. 364). (OrvK. 1783: Bárſony virág (NclB. J: ’Amaranthus caudatus. ballangókóró barnagyök l. hogy a növény bíborszín virágai mutatósak. Bársony Virág (De Herbis: RMGl. b#rsom b•rjan (MNy. 1350: Barkolchafa (OklSz. bársonyszép 1578: Bárſon ſÅép (Melius 92). Katikasisakvirág’.). 1577: ’Sorbus sp. vö. napellus. ném. bársonyvirágf . fojtós berkenye’. göcsös görvélyf ’. 383). Sorbus torminalis’ (ÚMTsz. | 1783: ’Sorbus domestica. barkóca ’vadberkenyefajta. paraj a. sz.. EWUng. viszont a növény gyöktörzse vörös fest anyagot ad. A bársonyparéj összetett szó. hogy a *brěkovica. ang.: RMGl.. még bársonyvirágf . || bársonyvirág 1578: Bárſon virágnac gr. 365). Marzell Aconitum napellus a. F vészk. R. 1500 k. | ’Sorbus sp.). gyökér a. 1379. 423). 374)... 514). Melius 409. — N. szépek.. A tejoltó galaj virága sárga. ebb l való a berkenye. 1813: Bársony virág (Magy. R. barnagyökér 1903: Barnagyökér (Hoffmann–Wagner 127). 1783: Barkótza (NclB. a paréj (→ paraj) utótag jelentése ’f zeléknövény. Noah’s ark. göcsgyök.). összetett szó. cso- . a levelek nem bársonyosak. A barnagyökér a ném. UEWb.: RMGl. a bársony el tagot a növény R.). TESz. 214). berkenye’. bársonyparéj 1813: bársony Paréj (Magy. 1813: Barkótzafa (Magy. TESz.). Ember és növényvilág 291). A bársonyburján népi név. J: 1325. EWUng. valószín leg Diószegi–Fazekas alkotása. Hasonló típusú névadásra vö. TESz. eredet bársony -ka kicsinyít képz s alakja. brokovec. bársonyvirág (→ bársonyvirágf ) stb. — ~fa 1325: Borkouchafa (OklSz. A névadás magyarázatára l. XVI. szln.2: RMGl. F vészk. || barnagyök 1841: barnagyök (Barra 354). valószín leg a bársonyvirágf elnevezés el tagját vette át. gyökér a. a névadás alapja a bíborszín .: Flos amoris. barnagyökér 77 bársonyvirágf mós gyökérzet. barkóca 1257: „Usque ad arborem Burcolcha” (OklSz. 1500 k. | 1813: ’Sorbus domestica. J: ’Galium verum. bókoló amaránt’.: De zezulo: Barkocza (StrassbGl. 1379: Barkochafa (OklSz. amely bárkához hasonlítható. berkenye’. J: ’ua.: Barſon vÿragh fwet gr. tejoltó galaj’. barkolca l. 2. — N. A gyök elvonás az ugor eredet gyökér szóból. *brěkavica olyan szláv népcsoport nyelvében élt. 1527: Bacolcza ffara (TESz. 1350. Sorbus torminalis’ (ÚMTSz. a névadás magyarázata a barna. J: ’Amaranthus caudatus.). J: ’Scrophularia nodosa. bársonyka 1807: Bársonyka (Magy. ez az ótörök eredet bársony el tag magyarázata. és a szép utótagot illesztette hozzá. vö. A bársony el tagot az adatok alapján els sorban a bókoló amarántra használja a növénytani szaknyelv és a népnyelv is.barkóca A bárkavirág népi elnevezés. ezek alapszava azonos a ’berkenye’ jelentés *brěkynja alapszavával. A barkóca szláv. 1577: sorbus: barkocza (KolGl. v. A bársonyszép Melius alkotása. 1590: Sorbus torminalis: Barkocza fa (SzikszF. vö.’. bársonyburján N. 1527. *brěkovica vagy *brěkavica ’barkóca’ kerülhetett át a magyar–délszláv határon. A magyarba egy feltehet déli szl.). 103). barkócafa ’vadberkenyefajta. J: 1257. barkóca barlangkóró. bársonyos virág. bókoló amaránt’. burján. fojtós berkenye’. A bársonyka az ótör. BraunwurÅ tükörfordítása. 2. a névadás alapja a virág. barlangó l. Arche Noah’s ’Noé bárkája’ ’Aconitum napellus subsp. Amaranthus: barson virag. Lehet. varjúmogyoró. F vészk.. berkenye’. vö. bókoló amaránt’. J: ’Amaranthus caudatus. 103). amely kés bb beleolvadt a magyarságba. 1590: ’Sorbus sp. — N. barkócafa (Péntek–Szabó. 344/22). 775). az utótagra l. gyomnövény’. 29: 249). bronkovec ’barkóca’.. a korai adatok ugyanis els sorban a Dráva–Száva közér l származnak. Szabó. kiemelve azt. EWUng. 2.. bársonyszép. (Melius 92). bókoló amaránt’.

) és kerti bazsarózsát (1.). bazsalikomf 1. Bárſon virágnac is hiyác eſÅt” (Melius 92). 1948: Bazsár rózsa (MagyGyógyn. 1595: Baſij Roſa (Beythe 92a). TESz. Diószegi–Fazekas a rózsabazsál nevet javasolja a R. N. — N. 316). Samatblumen tükörfordítása. 1610 k. BraÐiliom (NclB. Melius így magyarázza a nevet: „EſÅt à Paticariuſoc Pœnia maſcula. 80/27). bozsarózsa.: Pionia: Baza rosa (Herb. 1807: Bazsa-rózsa (Magy. 316).: RMGl. F vészk. sz. 105). bazsarózsa. bársonyos virágokból álló bugavirágzat. A nagyezerjóf (2. F vészk. neve paeonia mascula. J: ’Ocimum basilicum. a): RMGl. 92). új növénynevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. ang. eredet (els megjelenése: 1395 k. 38/17). bazsajékom. Him baſaroſánac hiyác” (Melius 108a). XVI. bazsajékum l. BaÐiroÐa (Csapó 30). még bársonyburján. basarúzsa (MTsz. 1798: Baſalikom (Veszelszki 328).). bazsarózsa helyett.-hv. 1783: BaÐal-ró’sa (NclB.: Peonia: busir rosa (De Herbis: RMGl. (OrvK. 131). 1540 k. 1775: BaÐa-roÐa.bazsa bárszony-virág ’Galium verum. bodza basalrózsa.) bazsarózsa neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. blg. a R. velwet-flower ’bársonyvirág’. és a kés bbiekben kiegészült a rózsa magyarázó utótaggal.’. barza l. || bazsalikom 1577 k. 92). az utótagot pedig lefordította. bazsalikomf bazsal l. — N. bazsarózsa a. (Beythe 92a). vö. ▌ 1. a növény R. 171/30). basilicum l. J: ’Paeonia officinalis subsp. bazsa basilica. officinalis. 1578: Baſilicum f× (Melius 109a). tejoltó galaj’ (MNy. 29: 249). J: ’ua. bòžūr. 105). 1590: Basilicon Ocymum: Basalicum. 1583: basi rosa Paeonia (Clusius–Beythe 6: BotTört. 379).). F vészk. || bazsalrózsa 1775: Basal-rosa (Csapó 30).) is használták epilepszia gyógyítására.: Baſalicom (OrvK. . бoжýp ’bazsarózsa’.). A bársonyvirág összetett szó. a ném. 1998: bazsalikom (Priszter 437).). busarózsa. nagyezerjóf ’. esetleg torzítással (rosszul megértett ritka szó torzulása) alakulhattak ki. a Bazsál ’Paeonia’ nemzetségnév (Magy. buzsarózsa (ÚMTsz.: ’bíborszín bársony’). mindkét növényt. az az. 316). 1742: basilika-f× (EtSz. J: ’ua. bazsarózsa a.’.’) ’bazsarózsa’ jelentésben került át a magyar nyelvbe. 1841: bazsalyikom (Barra 315). a nagyezerjófüvet (2. bazsalik (MTsz. 1. még bársonyka. Szabó. rózsa~ (→ bazsa) bazsa 1470 k. 105). basarózsa l. szb. 1525 k. v. EWUng.’.: Baselicon: basyl[i]k[um] fw (Herb. — hím~rózsa 1578: Him baſaroſánac gr. A N. paeonia nevet a megfelel magyar növénynévvel helyettesítette (vö. EWUng bársony a. A különféle alakváltozatok népetimológiával (busarózsa). 1998: piros bazsarózsa (Priszter 445). 105). božurъ ’sáfrány. 105).’. Melius így magyarázza a névadást: „Bárſon ſÅin× à virága. 1583: bosolicom Ocymum (Clusius– Beythe 6: BotTört. bazsalikomf basilikumbojtor l. a névadás magyarázata a bíborszín . c): RMGl. 105). J: ’ua. A nagyezerjóf (2.: Baſa roſat gr. 390). b™zs™licsk™. ▌ 2.’. bársonyvirág ’tejoltó galaj’ magyarázatára l. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Dictamnus albus. 105). A névadásra l. bažur ’ua. szl. bazsarózsa elnevezés ma is a növény hivatalos neve. 1578: Braſiliom.: Peoniaca: bazar (CasGl... 379). lat. bazsalicska. A bársony el tag ótör. A rózsabazsal Diószegi–Fazekas alkotása. bodza 78 bazsalikomf A bazsa déli szláv eredet (vö. Ocymum odoratum: Basalicum (SzikszF. bársonyszép. bazsalika. lat. bazsajikum. bojtorján bazza l. 1783: BaÐa-ró’sa (NclB. kerti bazsarózsa’. — kerti ~rózsa 1998: kerti bazsarózsa (Priszter 445).: RMGl. J: ’ua. d): RMGl. 1783: Ba’salicom. 131). e. bazsajka. 1595: Baſalicum (Beythe 44).’. J: ’ua. || rózsabazsal 1807: rózsa Bazsál (Magy. bársony a. (OrvK. 1590: Malua Romana: Basa rosa (SzikszF. 1595: basalnak gr. (Melius 108a). Melius a lat. TESz. Baſalicomot gr. kerti bazsalikom’. masculus ’hím’. J: ’ua.) hímbazsarózsa neve latin mintára keletkezett.: Peonia: Bosÿr vel Zenth Georgh Rosaÿa (Ortus: RMGl. bazsarúzsa. Melius 409. | piros ~rózsa 1948: Piros bazsarózsa (MagyGyógyn. — ~rózsa 1577 k. Baſilicum (Melius 109a).

mocsaras területeken fordul el . templom.. 1998: fekete békabogyó (Priszter 291). Basilie. J: ’ua. bazsarózsa. basileús ’király’. fekete békabogyó.) a ném. 129: 187. nagy víziboglárka’. Bottört. paradicsom. a növény hasonlít a bazsalikomhoz: „Leveleivel hasonlít a’ kertihez [a kerti bazsalikomhoz]. wild basil ’vad bazsalikom’. vadbòrzsalík (Péntek– Szabó. 1998: békaboglárka (Priszter 477). békabogyó’. békabogyó 1911: békabogyó (Cserey. vö. de nagyobbak. 1783: Vad BaÐalikom (NclB. Szabó. a’ virági fejérek” (Veszelszki 328). ▌ 4. J: ’ua. hortenzia. basilic. vö.’. angyélika. 1783: Erdei BaÐalikom (NclB. a névadás alapja hasonlóság. J: ’ua. fr. F vészk. 368). ném. basìlico. ▌ 2. 365). Hasonló névadási szemléletre l. J: ? ’Saponaria officinalis. Nyr. A korai adatok f magyarázó utótaggal adatolhatók. basilikón. -um ~ m. 2. Basilikum.’. | vadbazsalikom 1775: Vad BaÐalyikom (Csapó 30). Az erdei. 1998: békabogyó (Priszter 291). bazsaikom. galamb~.békaboglárka bazsalik. boglárka~virág békaboglár l. vonták el a ké- . lat. mindkett illatos. bisziók (→ bisziókf ) helyett. lat. ang. J: ’Actaea. — erdeibazsalikom 1775: Erdei baÐalyikom (Csapó 30). or. || békaboglár 1813: Béka boglár (Magy. hv. J: ’Ranunculus aquatilis. amely kés bb f nevesült.). EWUng. ▌ 3. 365). bazsalrózsa. a növény sekély. bosiljak. 390). 52. A békaboglárka összetett szó. A szóbelseji k. 1998: kerti bazsalikom (Priszter 437). F vészk. békaboglárka 1. muzsika. R.) Melius alkotása. Melius 416. A bazsalikomf ’csomborpereszlény’ (2. J: ’Acinos arvensis. ol. — fekete ~ 1903: Fekete békabogyó (Hoffmann–Wagner 110). az utótagra l. basilje. basil. 1911: fekete békabogyó (Cserey.. bazsalikom a. 1948: békabogyó (Halmai 6). békaboglárka’. базилúк. Ez a gör. s ~ m. Marzell Calamintha acinos a.. wilde Baſilien (Veszelszki 328) fordításával keletkezett. vö. amely Diószegi–Fazekas alkotása. bazsárrózsa bazsa begy l. a k. amelyet a békaboglárkából vontak el. zs megfelésre vö. basilicum [remedium] ’királyi orvosság’ < gör.) elnevezés szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény felépítése (levele. F vészk. (ÚMTsz. bazsilikumot gr. 365) nevet javasolja a R. J: ’Ajuga reptans. — vadbazsalikom N. bazsaÇikom. ném. A csomborpereszlénynek a német és az angol nyelvben is hasonló elnevezései voltak. — kerti bazsalikom 1813: kerti Ba’salyikom (Magy. R. A vadbazsalikom ’indás ínf ’ (4. szappanf ’. | szelíd bazsalikom 1783: Szelid Ba’salyikom (NclB. Genaust basílicum a. basileús ’király’ szónak eredetileg ’királyi. 2. virágzata) a kerti bazsalikomhoz hasonló. A békabogyó összetett szó. ▌ 2. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész könyve említi békaboglár nevet. múzsa. basilicum végs forrása a gör. békaboglárka l. boglárka. J: ’Ranunculus flammula. A szó a latin közvetítésével bekerült a legtöbb európai nyelvbe. 383). békaf nevéb l vette át. J: ? ’Saponaria officinalis. Ember és növényvilág 199). Wilde Basilien ’vad bazsalikom’. nagy víziboglárka’. 1578: „harmadic” Baſilicum f× (Melius 109a). az ’indás ínf ’ vadbisziók (→ bisziókf ) nevét. basilikón [phármakon] < gör. Növényszótár 5). lat.’. bazsalyikom. -om megfelelésre vö. 1783: Béka Boglárka (NclB. TESz. a kerti bazsalikomhoz hasonlítja a csomborpereszlényt. uzsora stb. A bazsalik. Melius elnevezése hasonlóságon alapul. amely szintén a kerti bazsalikom nevének átvétele. Benk alkotása. tyúk~ béka l. Bergbasilien ’hegyi bazsali- 79 békabogyó kom’. feltehet leg a békabogyótakta (1807) elnevezésb l. bazsajikom. 1798: ſzelíd Ba’salikom (Veszelszki 328). lat. 368).. indás ínf ’. a bazsalikaf változatok valószín leg más latinból átvett növénynevek végz déséhez igazodtak: pl. Növényszótár 5). csomborpereszlény’. Basilienkraut. királyhoz méltó’ jelentés melléknévi származéka. szappanf ’. 2. J: ’Actaea spicata.és vadbazsalikom ’szappanf ’ (3. mivel a két növény hasonló. bazsalikom a. A bazsalikom latin eredet . Benk a béka el tagot a növény R. ang. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a kerti Ba’salyikom (Magy. a szóvégi k. J: ’Ranunculus aquatilis.

Az utótag (bogyó) magyarázó szerep . 30). békaláb (ÚMTsz. A takta ’Actaea’ nemzetségnév. 1798: Beka-len (Veszelszki 278). rāna ’béka’ kicsinyít képz s alakja) fordításával alkotta.el tag magyarázata..: béka len (NéNy. 129: 191.: ? ’Linaria vulgaris. a béka. hogy a növény mocsaras helyeken terem. a békabogyó el tag talán a ném. szakny. békabogyótakta. kanálhoz hasonlóak. 1948: békakanál (Halmai 6). 1798.-i Actaea nigra utótagjának fordítása. hogy a növény vadon. békaf .). 1903: Békaf (Hoffmann–Wagner 76). . a kicsinyít képz t a kis melléknévvel helyettesítette. lenlevel f . 1903: béka-kalór v. magyarázatára l. hogy a mezei zsurló (1.) és a közönséges gyujtoványf (2. vízi híd r’. ami a békák tartózkodási helye. A békabogyótakta Diószegi–Fazekas alkotása. Krötenbeere tükörfordítása. A ’vízi híd r’ (2. — N.. névadását magyarázza is: „Ranunculus. vö.. J: ’Equisetum arvense. a névadás magyarázata. amit a békák kedvelnek. Nyr. | 1775.). még békakanál. f. EWUng. Diószegi–Fazekas takta nemzetségneve nem maradt fenn.a. F vészk. Szóhalm. 391) tükörfordítása. 129: 187. 1590: ’Ranunculus sp. N.: Beka lenchÿeth gr. a név magyarázata. ▌ 2. közönséges gyujtoványf ’.. 1590: Ranunculus: Sômôr fé. A névadás magyarázatára l.) négy-öt helyen behasadt száraz levele hasonlítható a béka lábfejéhez. A békalen a ném. EWUng. vízi híd r’. hosszú nyel ek. 1577 k. kúszó boglárka’. Nyr. 1935: 182). amelyek álló. 1798: Béka-fÍ (Veszelszki 374).: els sorban a Ranunculus repens. mezei zsurló’. Az utótag kanál ~ kalán váltakozása a szó köznyelvb l is kimutatható ingadozását követi. 129: 188). békaláb (MagyGyógyn. J: ’Alisma plantago-aquatica. a fekete tojásdad bogyókra utal. vö. a békaláb (2. vizi apium (SzikszF. 1841: békabogyó takta (Barra 8). f. A béka el tagú összetett szavak olyan növényeket jelölnek. 1783. A névadás alapja. mint a békák. békalen XVI. takta. A békaf Melius alkotása. 129: 187. J: ’Linaria vulgaris. 129: 191. hogy a növény vízben él. Növényszótár 9). ▌ 2. A békaláb (1. az az. a köznyelv is rendkívül kés n állapodott meg a kanál változat mellett. TESz.) is vizeny s helyen tenyész növények. medd szárára utal.-i Ranunculus ’békácska’ (< lat. békakanál 1831: béka-kalán (Kreszn. szakny. sz. békalencse 1. békaf (ÚMTsz. 1798: ’Ranunculus flammula. 1903: Béka-len (Hoffmann–Wagner 128). Növényszótár 9).békabogyótakta s bbi szerz k. 1583: béka fiu (Nyr. A 80 békalencse névadásra l.: RMGl. m. a lat.) jelentés békaf a ném. J: 1583. kanál a. békaláb a. fekete békabogyó’. békaf 1. TESz. Kis Bekaiu f×” (Melius 175). 1: 39). Froschkraut tükörfordítása. A békaláb népi név. A fekete jelz a bogyók színére vonatkozik. Marzell Actaea spicata a. amely hosszú békalábhoz hasonlít. békaláb 1. Nyr. valamint levelei tojás formájúak.). békaboglárka’. 1783: Béka Len (NclB. kanál a.. ÚMTsz. 37).). zöld. mivel a takta utótag értelmetlennek t nt számukra.vagy folyóvizekben. J: ’Ranunculus sp. J: XVI. hogy a boglárka-fajok és a vízi híd r is iszapos. békaláb (ÚMTsz. 391). J: ’Actaea spicata. béka..a. | 1604. J: ’Alisma plantago-aquatica. 1911: békaf (Cserey. sz. közönséges gyujtoványf ’.) összetételben az utótag a növény hosszú. A névadás alapja.). sekély vízben fordul el . 1948: békaf (Halmai 6). a lat. Nyr. a békabogyó viszont az ’Actaea’ nemzetség hivatalos neve lett. Vö. békabogyótakta 1807: békabogyó Takta (Magy. nedvesebb területeken fordul el .. Froschlöffel tükörfordítása. 1604: bekalen (MA. kanál (Cserey. kanál (Hoffmann–Wagner 76). levele a házi len ’Linum usitatissimum’ leveleihez hasonló. 1775: Béka-fü (Csapó 34). A békakanál a ném. 1843: Békakalán (Bugát. Krötenflachs (NclB. azaz a békák tartózkodási helyén el fordulnak. 86). — kis ~ 1578: Kis Bekaiu f× (Melius 175). mocsaras helyen. 312).: kalan (BesztSzj. béka. barázdált. hunior fé. 1911: béka-kalór v. Marzell Alisma plantago a. 1903: ’Linaria vulgaris. vagy beka fé. 1395 k. m. boglárka’. közönséges gyujtoványf ’.

békatarsoly 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. A vízt l csöpög . 1948: Békalencse (MagyGyógyn. disznókék. 99*/ 4. hanem a közönséges pásztortáskára (1..-ben és az EWUng. 6). amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. mezei tarsóka’.’ vízilencse néven említik el ször. ha kÿnek orra vere ÿar.).a. 99*/ 4. foltos kontyvirág’. a névadás magyarázata. és vérzés elállítására sem használható. békarokka. ▌ 2. 1595: Beka rokka (Beythe 104).: Aaron: Beka rok[ka] (Herb. pitypang’. Wasserlinse”. A békarokka ’foltos kontyvirág’ hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.: RMGl.) emlékeztet buzogány alakú fellevelekkel borított virágzata van. és az EWUng. Marzell Equisetum arvense a. A kis békalencse ’Thlaspi arvense’ (2.címszó alatt tárgyalja a békalencse növénynevet. A pásztortáskából viszont lehet koszorút fonni. 2..-b l adatolják. 1798: Béka rokka (Veszelszki 205). vö. J: ’Taraxacum officinale. és a földön terül el: „A maſic kis Béka lencze à kinec el ter×l à fxlden à leuele. Chÿnalÿ gÿwrwth is aÅon Beka lenchÿebql. békalencse’. Melius 428.a. 1590: Equapium. hogy a növény tavasszal barna spóraterm hajtást fejleszt. — nagy~ 1578: nagy Béka lencze (Melius 145a). 128: 58. 455). mÿndqn ketſegh nekwl megh aal” (OrvK. békasaláta (ÚMTsz. A megjelenési id pontok egyértelm en jelzik. bábarokka. A béka el tag magyarázata.: cefatica: vizi lenche (BesztSzj. 455). — N. tqd aÅth aÅ Newetlęn vÿaban.békarokka (OrvK. biékarokka bi@karokka (ÚMTsz. Isten taskaia (SzikszF. J: ’Equisetum arvense. A TESz. vö. és a ’vízi békalencse’ jelentés 81 békatarsoly 1590-b l. J: ’Arum maculatum. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. végér l adatolható. 117). hogy a békalencse el ször ’pásztortáska’ (1. A vízben él békalencsét ’Lemna sp. ezt követi a ’mezei tarsóka’ (2. 1610 k. ebbql chÿnalÿ koÅoruth.-nek — a TESz. 6). 1775: Béka rokka (Csapó 270). által idézett adatok azonban nem a vízi békalencsére ’Lemna sp. a növény vérállatóf elnevezése. J: ’ua. 129: 194. békához hasonló színe alapján. 455). a XVI. szakny.) vonatkoznak. hogy a növény nedves helyeken fordul el . tqd aÅ feÿeben vgÿ hogÿ aÅ orrath erÿe ala.) jelentésben t nt fel: 1577 k. J: ’Thlaspi arvense. Nyr. els el fordulása: 1395 k.) neve nyilván a ’pásztortáska’ jelentés békalencse nevének átvétele hasonlóság alapján. A TESz. de a’ Béka-lentse vizben terem” (Csapó 215).). epane: Vizi lencze (SzikszF.’.a. Az OrvK. jelentése: „poshadt állóvíz színét ellep apró level vízi növény. békasaláta N. béka. d): RMGl. a rokka utótagra l. a növénynek a mezei zsurlóéra (1. ugyanezt a jelentést átveszi az EWUng. Åqggÿed aÅ Beka lenchÿeth. Lenticula palustris: Beka lencze (SzikszF. Nyr.: RMGl.ban — idézett adata szövegkörnyezettel együtt a következ : „SÅenth gÿeorgÿ Napÿanak vagÿ elqtte vagÿ mÿngÿaraſth vthanna. közönséges pásztortáska’. hogy a növény friss leveleit tavasszal salátaként fogyasztották.. Az adatok azt mutatják. 1578: Béka lencze (Melius 145a).: RMGl. sz. ’Lemna’ (TESz. békarokka 1. J: ’Capsella bursa-pastoris. Nyr. 129: 194.. — kis~ 1578: kis Béka lencze (Melius 145a).. ▌ 2. így ír a pásztortáskáról: „a’ Régiek helytelenül Béka lentsének nevezték.: RMGl. végén felt nik a növény békalencse elnevezése is: 1590: Lens palustris: Beka lencze (SzikszF. bábaguzsaly. a névadás szemléleti háttere. mezei zsurló’. is. sz. a növénynek szintén apró kerek lencseszer termése van. béka. TESz. 129: 191. 597).: RMGl. hogy a békalencse három különböz jelentése közel azonos id b l. és az EWUng. a XVI. 455).) jelentés 1578-ból. vel. Csapó (1775) egyértelm en jelzi a névkeveredést.) esetében keletkezhetett a lencseszer termések élénkzöld. Nyr. virága mint egy Czillag: Mint egy Lencze lapis Dinnye mag ollyan à magua” (Melius 145a). Szabó. . apró békalencséb l lehetetlen koszorút fonni. vadsaláta (→ saláta).. A békasaláta népi név. béka. EWUng. bábafonal) is a fonás m veletéhez kapcsolják a mezei zsurlót.). a szó els megjelenését az OrvK. A béka el tag a szárazföldön él növények (1. a növényt a népi gyógyászat vérzés elállítására használja. béka.

réti boglárka’ (Magy.). 129: 196.). ▌ 3. berekenyér (MTsz. N. erszényesf . J: ’Capsella bursapastoris.. J: ’Ranunculus repens. Waldspinat ’erdei spenót’. var a. boglárka’. békavirág (ÚMTsz. ▌ 7. a réti boglárka és a nyugati salátaboglárka salátanövények). A békavirág (1.’. a kúszó boglárka nevei között nem jelenik meg a békatarsoly (vö. ▌ 2. de a kúszó boglárka ’Ranunculus repens’ és a közönséges pásztortáska ’Capsella bursa-pastoris’ egymástól nagyon különböz növények. 1798: Béka-var-fÍ (Veszelszki 358). — Ö: boglárka~. A békatarsoly valószín leg magyar alkotás. 129: 198.) elnevezése alapján jöhetett létre. A békavarf ótör. 1775: Béka virág (Csapó 81). A békavarf növénynév béka és var eleme is azokra a betegségekre (dagadások. közönséges gyíkf ’. vagy a növény kúszó indái emlékeztetnek a kúszó boglárkára ’Ranunculus repens (5. kÿth Bekanak hÿnak” (OrvK. vö.: „dagadas leÅqn. bélekenyér bélekenyér 1. erdei hölgymál’. paptarsoly. ill. táska elemeket tartalmazó elnevezéseinek hatására alakulhatott ki.. ▌ 6. talán téves név. 1798: Béka virág (Veszelszki 248). talán Szikszai Fabricius Balázs hozta létre. J: ’Taraxacum officinale. hogy helytelen név. J: ’Hieracium pilosella. Az el tag talán a növény másik. A parlagi macskatalp (4. Krötenblume tükörfordítása. béka a. 4: 31). békaboglárka’. bele- . J: ’Antennaria dioica. rüh’ (1405 k. A varf utótag var elemének ’sebekkel járó betegség. J: ’Malva neglecta. Bruchlattich ’mocsári saláta’. A martilapu (7. istentáskája. J: ’Prunella vulgaris. belekenyer. 1783: Béka TarÐoly (NclB. belekenyér (ÚMTsz.békavarf 683). vö. belekenyér (MNy. a növény egyéb tarsoly. amelyeknek gyógyítására a növényt használták: pl. ▌ 4. 1783: Béka virág (NclB. 129: 196. 1762: béka virág (PP. benek(nyér (EtSz. belekenyer l. els sorban különböz Ranunculus-fajok megnevezésére használták a német növénynevet is. erszény. parlagi macskatalp’. martilapu’. 1775: Béka-tarÐoly (Csapó 214). EWUng. Marzell Hieracium murorum a. bíkavirág. J: 1742: ’kerti virágfajta.. bélekenyér (MagyGyógyn. békavirág (Szabó–Péntek. F vészk.) békavirág elnevezése Benk alkotása. | 1775. Az erdei hölgymál (3. béka a. valószín tlen. 393). 365). közönséges pásztortáska’. 2.. eredet béka el tagjának jelentése ’dagadás’. békavirág (ÚMTsz. pl. 1577 k.) a ném. N. 390). N. 410).). 1798: ’Ranunculus flammula. 383).) és a pitypang (6. ▌ 5. az utótag a lat. 761).). F vészk. ezüstös hölgymál’. J: ’ua. 1813: Béka varf (Magy. 365). TESz.). sebek) utal. — N. vö. vizeny s helyeken tenyészik. Ezerjóf 74).). Ember és növényvilág 278). Froschblume. béka el tagú békalencse (els megjelenése: 1577 k.) jelentése van. | vízi ~ 1798: Vízi Béka-virág-is (Veszelszki 374). „nyelwnec dagadaſſat meg gyogyittya” (Melius 88a).. Ranunculus sp. idegen nyelvi megfelel re vö. ▌ 2. erre utal a vízi jelz is. 175). varf . 5. természetesen ez sem zárható ki. bikavirágat (ÚMTsz. 1798: Réti Béka-virág (Veszelszki 459). a növény nedves. J: ’Ranunculus aquatilis. 1742: béka virág (Nyr. Nyr. a boglárkafélék kedvelik a nedves helyeket. 1775: Béka virág (Csapó 34). papsajtmályva’. 1775: Béka-virág 82 bélekenyér (Csapó 207). 415). Nyr.) békavirág neve népi elnevezés. pásztortarsoly stb. békavarf 1783: Béka var-fü (NclB. 1798: Béka virág (Veszelszki 458). 2. pitypang’. Az ezüstös hölgymál békavirág (2. Rácz szerint „a német Froschtäschen ’Ranunculus repens’ (M. békavirág.. de megjegyzi. belek(nye. 1813: Béka virág ’Ranunculus acris. Nyr. 122). Ranunculus acer a.. J: ’Hieracium murorum. 1783: Béka virág (NclB. kúszó boglárka’. J: ’Tussilago farfara. hogy éppen a közönséges pásztortáskának adta volna Szikszai a kúszó boglárka németb l fordított nevét. — réti ~ 1783: Réti Békavirág (NclB. Bruchkohl ’mocsárkáposzta’. némelyik vízben él. békavirág (Péntek–Szabó. 139) mintájára” jött létre (Nyr. nagy víziboglárka’.) nevét Csapó felveszi ugyan. N. 129: 196).). békavirág 1. 129: 198). a latin név szerinti mutatóval).) békavirág elnevezése hasonlóságon alapul. var a. bursa pastoris ’pásztor táskája’. sárga virágúak. salátaként fogyasztják ket a Ranunculus-fajokhoz hasonlóan (pl.

apró gyümölcsét. blen. Növényhatározó 154). ▌ 2. a belén ~ belént csupán a beléndf összetételben jelent meg: beléndf > belénf (a középs mássalhangzó kiesésével jött létre). 1578: Beléndnec gr. 1395 k. bilin. bilind (Rápóti–Romváry 85). blem ’beléndek’. blén ’beléndek’. hogy a belén ~ belént ~ belénd alakváltozatok közül csak a belénd mutatható ki önállóan. 617/29).: Coriandrvm: belend fÿ[w].’. 255). Vagy ollyankor mindenkor utánnok tétessék e’ szótska: fÍ…” (Földi 13). 1791: belende (TESz.’. hogy a belénd növénynév kialakulására a bölény állatnév régi alakváltozatai is hatással lehettek.: RMGl.).). Belind. J: ’ua..: RMGl. bár a belénd-nél esetleg a R. — N. — N.) almaformájú. bxlénd.’. 1500 k. A nagy számú alakváltozat a legrégibbnek látszó belénb l keletkezett. bl\n ’beléndek’. Belén. 185). or. 1798: Belénd-fÍ (Veszelszki 252). bilind (MagyGyógyn. kerti koriander’. a bél’bels ’ birtokos személyragos alakja és a kenyér ( smagyar kori jövevényszó) összetétele. 146). 1694: bilindnek gr. De iusquiamo: Belendfyw (StrassbGl. vége: Hyoscyamus: Beleynd (De Herbis: RMGl. bolondító beléndek’. ábránd’. (TESz. d): RMGl..-hv. Bellény (MagyGyógyn. vö. másként ezek zavarodást okoznak.) bélekenyér elnevezése népetimológiával keletkezett. a növény bölény elnevezése. Beléndf (MagyGyógyn. belénd 1.). N. belek(nyé r. mint: Belénd. még a mályvafélék (Malva sp. blen ’beléndek’. ehet termését és a berkenye (2. 108).. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény bábabéles (→ bábakalács) neve. 1578: Belén f× (Melius 64). A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. vö. belénd i i 83 belénd deliczi 45). benekenyér. belind. bél a.’. 1792: Belind fÍnek gr. 1610 k.: Ivsqviamvs: Hÿoscÿamus vulgaris: Belend fÿu (Herb. beléndes ’parázna’ vagy a bolond hatásával is számolni lehet. 258). a): RMGl. 255). balha [fÿw] (Herb. A bélekenyér összetett szó. belekenyé r. bellény. A beléndre és a beléndf re vonatkozó adatok alapján megállapíthatjuk. belénd ’bölény’ állatnév is hatással lehetett. a): RMGl. belénd (Szabó–Péntek. EWUng. elemet tartalmazó neveivel: istenkecipója. J: ’Coriandrum sativum.).). — bolondító ~f 1911: Bolondító beléndf (Cserey. a jelentéktelen terméseket az értékes kenyérbélhez hasonlítja.. blěnъ ’beléndek’ szava került át. (Ne- . Földi Kritikája alapján felvethetjük. (TESz.: Iusquianus: Belend fy (Növ.: Jusquiamus: Belendh (Ortus: RMGl. apró. böling (CzF. 255). 1585: belénd fÖ (Cal. 1609 u. madárpogácsa.). bilind (MTsz. a papsajtmályva (1. a belénd d-je inetimologikus járulék. 1520 k. A belénd szláv eredet . 1577 k. 259). a növény bolondítóf elnevezésével. J: ’Sorbus sp.: bellend f veth gr. (Melius 64). — ~f 1500 k. bél a. maradjanak abban. 1816: Fekete belendfÍ (Baumgarten I: 166).. szlk. 24: 480). B ling (Tsz. belekeny(r (ÚMTsz.). блян ’beléndek. kenyér a. kenyér a. Földi a belénd növénynév helyett a beléndfüvet javasolja: „A’ Növevényeknek Nemi Nevei az Állatoknak ’s Köveknek neveikkel ne eggyezzenek. beléndnek gr. 259). pogácsa stb. bilin (Halmai 40).: Ivsqviamvs: belend fÿ[w] (Herb. szln. beléndf > beléntf (zöngésség szerinti részleges hasonulással keletkezett). A berkenye (2. XVI. vö. blg. | fekete ~f 1798: Fekete belénd-fÍ (Veszelszki 459). bilin (Nyr. 255). cseh blín.: Iuscianum: belend (BesztSzj. állat is-Alces. 108). J: ’ua. беленá ’beléndek’.). J: ’ua.) kenyér. 1948: Belind. 1647: bxlénd f× (TESz. 1595: Belen fiju (Beythe 108a). J: ’ua. Földi munkája alapján a belénd alakváltozat kialakulására a R. a): RMGl. J: ’Hyoscyamus niger. R. — erdei ~ 1578: Erdei belénd (Melius 64). 259). Belind (TESz.: RMGl. TESz. bellény. szb. (OrvK. A belénd elnevezés a XX. — ~f 1470 k: Iusganius grece. berkenye’.belénd kenyér. 1792: belindnek gr.) kerek. belén l. Ezerjóf 88–9). bilind (Jávorka 973). (Nedeliczi 45). belek(nyer. 108). 255).).: Belend fwr†l gr. latine calicularis: [belentfw] (CasGl. fÍ is-Hyosciamus… Az illyen Nevek a’ melly Országában a’ természetnek régibbek. vö. sz. belim. Meg vagyon ez a’ hiba a’ Magyarokban is. 1525 k. 1948: bilinf (MagyGyógyn. A bélekenyér népi szó. bölény a. pl. kalács.

J: 1798.’. szerint Márton szótára (1800). N. bilind(k (ÚMTsz. 44/4). hogy a növénynek pupillatágító hatása van. szerint az a feltevés. vö. században t nt fel a magyar nyelvben. 1998: ’Hyoscyamus niger. maszlagos nadragulya’. 38: 465–474. a csalmás jelz t az oszmán-török eredet csalma ’turbán. szerint a viszonylag kései beléndek 84 benedekf talán a retek. beléndek belladonna 1841: belladonnának gr.. J: ’ua... böléndök (SzegSz.) és a csattanó maszlag (3. bolondító beléndek’. bölény a. Genaust belladónna a. J: ’Hyoscyamus niger. lednek növénynév mintájára kaphatta szóvégi toldalékját. MNy. 127: 331. J: ’Atropa bella-donna. 1998: beléndek (Priszter 398). bilin (Nyr. bellény l. A maszlagos nadragulya (2. belindek (Márton: TESz. 1998: benedekf (Priszter 340).). bilindök. J: ’Cnicus benedictus. csalma a.). böléndekkel gr. 1798: Beléndek (Veszelszki 252).. A beléndf megkülönböztet jelz i: a bolondító és a fekete. 42/12). 1835: Belendek (Kováts. A beléndek els megjelenése a TESz. kakas~ (→ kakasmandikó) benedekf 1. bölöndök (ÚMTsz. áldott bárcs’.’. hogy ezek a növények er sen mérgez ek. 1966: beléndek. a TESz. 29).). csattanó maszlag’. Kniezsa. szépn nyenadragulya. 376).’. 86. bilindök.). | 1807 e. beléndek a.) beléndf elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a névadás azzal függ össze. SzlJsz. bölênd(k (MTsz.). Szabó. 1948: csalmás beléndek (MagyGyógyn. nem meggy z . Melius 398. 1998: bolondító beléndek (Priszter 398). donna ’asszony’). 127: 331. A beléndek a szláv eredet belénd szóból származik. Kniezsa. TESz. 1966. — erdei~ 1841: erdei bilindek (Barra 344). belénd benderó l. EWUng. 1903: belindek (Hoffmann–Wagner 39). belénd béles l. név utótagjának (belladonna) átvétele (< lat. Marzell Atropa belladonna a. — fehér~ 1948: fehér beléndek (MagyGyógyn. vö.. a kerti koriander is b zös illatú. bilindek (Csapody–Priszter.).) jelz k a virágra utalnak. A jelz magyarázata a növény korsó alakú.: ’Hyoscyamus. 24: 480). bella donna ’szép aszszony’ < ol. Szabó. A fehér és a tölcséres (3.: Benedicta laxatiuat (OrvK. maszlagos nadragulya’. a köznyelvben a beléndeket használják. SzlJsz. 328). Benedicta luxatiuat (OrvK. beléndek’. tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehet. csalma a. 38: 465– 474. TESz. süveg’ szóból -s képz vel alkották. || benedikta 1577 k. A tudományos lat.: Beléndek (Julow 256).. 1903. bilindek. bilindek. azonban a név már korábban is el fordul (1798). belindek. bába~ (→ bábakalács) belindek l. amelyet az atropin nev alkaloid idéz el . vö. Nyr. 1783: Benédikta gyökér (NclB. J: ’ua... — bolondító ~ 1841: bolonditó beléndek (Barra 335). Idegen nyelvi megfelel re vö. (Barra 345). J: ’Datura stramonium. A kerti koriander (2. 1800. MNövSz.) beléndek neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a hasonlóság alapja. a fekete jelz a latin tudományos név Hyosciamus niger utótagjának fordításával jött létre. a bolondító jelz a növény mérgez hatására utal. ▌ 2. Nyr.. a TESz. 264). csalmatok. — N. és az EWUng. 86. MNyj. | csalmás ~ 1903: csalmás beléndek (Hoffmann–Wagner 39). bxléndxk (CzF. A beléndek megkülönböztet jelz i: bolondító. Kniezsa a beléndek változat felépítését homályosnak tartja. MNyj. bilindek. 1807 e. 1835. Melius 398. bolondító beléndek’.’. belénd a. | tölcséres~ 1903: tölcséres bilindek (Hoffmann–Wagner 39).’. csalmás. 259). bölény a.beléndek században már csak nyelvjárási szinten él. csak a XX. beléndf l. belladonna ’szép asszony’ < ol. bëlëndëk. bilindëk. bölindök. EWUng. beléndek a. J: ’ua.. J: ’ua. 1841: . ▌ 3. bello ’szép’. amely szerint az -ek kicsinyít képz volna. J: ’ua. A csalmás beléndek elnevezés kés n. bilíndëk. csimázillatúf . beléndek 1. belénd a. A bolondító beléndek elnevezés el tagja a növény mérgez hatására utal. ném.. bilindök. ▌ 2. halált okoznak. J: ’Atropa bella-donna. 22: 23. Magyar patika 26). 1948: Benedekf (MagyGyógyn. 1800: beléndek. Schöne Frau. — benediktagyökér 1578: Benedicta gyxkęr (Melius 131a). EWUng.

bönge a. — N. neve Cnicus benedictus. Bennet’s herb. hogy egy Benedek-rendi apát gyakran használta gyógyszerként a növényt.). A név- . vö. utótagja a burján szláv eredet . bönge. varjútövis~. Növényszótár 11). lapály’. Cnicus benedictus a. A benedekf ’martilapu’ (3. 1798: Szent Benedek’ fÍve (Veszelszki 138). b(nge ’néhány szemb l álló. ber(kfa. berekenyér. a névadás magyarázata. berek a. martilapu’. 59). benedécere ’áld’) átvétele. Az erdei gyömbérgyökér (2. kosborfélék’.) jelentése népi adat. J: ’ua. 2. bened(kfüjj (ÚMTsz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. beng -burján (MagyGyógyn. benedekf benekenyér l.benge benedekf (Barra 119). berekvirág. Benediktenkraut mintájára jött létre. F vészk. kis sz l fürt’ (ÚMTsz. Diószegi–Fazekas alkotása. Herba benedicta és a ném.’. || Szent Benedek füve 1775: Szent Benedek füve (Csapó 257). St. A fekete jelz t a kéreg színér l kapta. berkenye berekvirág 1813: Bereki virág (Magy.). ang. amely az erdei gyömbérgyökér és az áldott bárcs gyógyító erejéhez hasonlítható. N. J: ’ua. — N. 21ével. áldott gyógyító erej . Benedek f ve (Magy. J: ’Geum urbanum. Az áldott bárcs (1. a berek 1795-t l adatolható ’láp’ jelentésben. Vö.’.) átvétele. 1783: Szent Benedek füve (NclB. berg burján (ÚMTsz. a ném.-i lat. 1795: ’láp’. fr. 365). beng burján l. Idegen nyelvi megfelel re vö. A benediktagyökér Melius alkotása.) jelentés . berg burján (Nyr. erdei gyömbérgyökér’. J: ’Alnus glutinosa. ritkás ligetekben. a N. berekinnye l. 381). 1903: berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). berökfa (ÚMTsz. A népnyelvi berekfa magyarázata. vö. 1798: Fejér berekvirág (Veszelszki 459). ▌ 3. hierba de San Benito. ’dudva. Vö. ingoványos. berök (ÚMTsz. a növénynek els sorban a gyökerét használják gyógyításra.). neve Centaurea benedicta. — Ö: kutya~. lat.. Benedic:wurtÅ [Benedictwurz] (Melius 131a) fordításával hozta létre. holl. 178). EWUng. sással ben tt terület. a N. Marzell Alnus glutinosa a. a növény Erdélyben használatos elnevezése. TESz. J: ’Tussilago farfara. 376). amely a székelyeknél ’párosodik (juh)’ (MTsz. berekfa. mézgás éger(fa)’. J: ’Anemone nemorosa. F vészk. Idegen nyelvi megfelel kre vö..). benge 1807: Benge (Magy. benedicta (< lat.) benedekf és Szent Benedek füve elnevezése a lat. berg burján beregfa l. ber(gvirág ’erdei virágfajta’ (ÚMTsz. Moos-Erle ’mocsári éger’. Szent Benedek napjával. hogy a növény jótékony hatású. ló~.) benedekf neve a lat. berekfa. a névadás alapja valószín leg a növény gyógyító ereje. ber(kfa (MTsz. Marzell Geum urbanum a. ném.) jelentése ’vizeny s vagy vízzel borított. beregfa. 1791: Fejér Bereg virág (Lumnitzer 224). benedictus ’áldott’ < lat. 1813: Sz. berki szell rózsa’. bereg. Benedictenkraut ’benedekf ’. A benge nemzetségnév. A berg burján népi név. berekfa berekfa 1948: beregfa (Halmai 7). berek a. beden(kfüÇ. bërrëg. hogy a fa lápos. sp. a névadás alapja. A névadás alapja az a monda. ezt kötötte össze a népi képzelet márc.’. J: ’Rhamnus. A fehér jelz a virág színét jelzi. a nemzetségnek néhány szemb l álló fürtszer ter- berg burján N. ÚMTsz. Genaust benedíctus a.. black alder ’fekete éger’. 388). — fehér ~ 1783: Fejér Berek-virág (NclB. — fekete ~ 1903: Fekete beregfa (Hoffmann–Wagner 191). 2. bereg. gaz’ a jelentése. berki szell rózsa (→ szell rózsa).. herbe de Saint-Beno¢t. bélekenyér 85 berg burján mése van. a drog neve Herba Cardui benedicti. szakny. benge’. a mai szakny.-i elnevezések utótagjának fordításával jött létre: a növény R. J: ’Orchis sp. benedikta l.). lat. berreg.. vö. 28: 42). ang. bereginye. J: ’ua. A berek el tag a növény el fordulási helyére utal: nyirkos lomberd kben. hogy a növény gyökeret márciusban szedik. F vészk. Benediktenwortel. A berg burján el tagja a N. A benedikta a R. 1911: fekete beregfa (Cserey. folyók árterében fordul el . börrög ige. a berek jelentései: 1395 k: ’liget’. nedves területek szélén alkot erd ket.

A lat. 1775: Börvei-fü. A berkenye nevet Sorbus-fajok ’berkenye’ kapták. amelyeket megkülönböztet jelz kkel láttak el. bereknye (ÚMTsz. 2.). b): RMGl. Bermudagras. брéкúня ’madárberkenye’. 1998: fojtós berkenye (Priszter 508). a pornak nemi izgató hatást tulajdonítottak.). Ezek a lat. berkenye’. . fehér virágaiból narancsvörös almácskák fejl dnek. 2. berkenye 1. — vad ~ 1798: VadBerkenye (Veszelszki 416).’. 1578: Bxrueit gr.’.’. 211). A magyarba egy déli szláv vagy szlovák *brěkynja ’berkenye’ kerülhetett át. J: ’ua.’. berekenye-fa. 374). F vészk.). 1783: Berkenye-fa (NclB. J: ’ua. 110).. bereginye. F vészk. 1772: „Bervéng vagy szász f×vet” (TESz. erdei borostyán’. brekínja ’ua.: Sorbes: Berkenÿe (Ortus: RMGl. madárberkenye’.). berekinye. 343). F vészk. 110). Ezek alapszava minden szláv nyelvben megvan. — Ö: madár~. | házi ~ 1998: házi berkenye (Priszter 508).: sorbellum: berekine (SchlSzj. 1783: Veres Berkenye (NclB. a fojtós berkenyének a fojtós Berekenye (Magy. J: ’Sorbus aucuparia. Bervén (Magy. vö.) fojtós jelz jére l. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a madárberkenyének (2.’. | k rislevel ~ 1783: Köris levelü Berekenye (NclB. 1813: Börvény. ▌ 3. 366). ▌ 2. vö. брякúня ’galagonya’. Bervéng (NclB. 1595: Sorbum: Sporbyrn: Berkenye (Ver. hogy a kosborok ikergumóját kiásták. A névadás alapja.’. 1525 k.).). berekenye. J: ’Hedera helix. a): RMGl. berginyefa (ÚMTsz. 393) nevet javasolja a R. J: ’Cynodon dactylon. — fojtós ~ 1807: fojtós Berekenye (Magy. 1577: sorbum: berekenÿe (K2: RMGl. 16.: sorbellus: berkenÿe fa (BesztSzj. 1647: pervingh (TESz. R..) vörös jelz je arra utal. A Bermuda-f tükörfordítás. ami a fa hivatalos elnevezése lett. berkenyi l. 1395 k. vö. börvzng (ÚMTsz. 374). J: ’ua. Bermuda grass. szln. brèkinja ’ua. A bervéng feltehet leg német eredet .: Pervinca: berwing (CasGl. 1798: Berkenye-fa (Veszelszki 416). berökfa l.: TESz. Sorbellum: Berkenye (SzikszF. beerwinck ’kis meténg’. N. — ~fa 1252: Berekenefa (OklSz. berkenye Bermuda-f 1998: Bermuda-f (Priszter 351). pervincaból származnak (< a lat.). fojtós berkenye’. N. J: ’ua. 374). 1500 k.: sorbellus: berekene fa (SchlSzj. 1798: VeresBerkenye (Veszelszki 416). Nyr. 1841: bervéng (Barra 269). ang. J: ’ua.: Sorba: Berkenÿe fa (De Medicinali: RMGl.: sorbellum: berkenÿe (BesztSzj. megszárították és porrá törték.’. bereginyefa.) a veres Berekenye (Magy. Marzell Cynodon dactylon a. Bervén-fü (Csapó 45).: RMGl. J: ’Vinca minor.: Berveng (TESz. 1998: veres berkenye. брeкúнa ’barkóca’. A berkenye szláv eredet . J: ’ua. | vörös ~ 1584: Vxrxs berkinye (Clusius–Beythe 29). 1055: „deinde ultra fyzeg adbrokinarea” (TA. A berkenye a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával. blg. — ~fa 1578: Berkenye fa (Melius 26). 1595: Sorbus: Ein-speür-baum: Berkenye-fa (Ver.: RMGl. 1783: Börvény.: RMGl. — N. 1793: börvely (TESz. (Melius 183a). szb. — N. 110). 110). 110). berekfa bervéng 1. közönséges csillagpázsit’. hogy Észak-Amerika déli részein a növényt hasznosítják. A fojtós berkenye (3. 1798: Börvény-fÍ (Veszelszki 165). ném. 211).: RMGl. J: ’ua. 2.: RMGl. F vészk. ném.: RMGl. bervinc. — N. sz. 124: 122. valamint i > ë > e változással jött létre.’. 1590: peruinca: Beruingh (SzikszF. 1590: Sorbus: Berkenie fa (SzikszF. berekinnye. v. b rving (ÚMTsz.: RMGl. 1395 k.-hv. J: ’Sorbus domestica. ukr. fonásra használják. 377) nevet. ▌ 2.’.berkenye adás szemléleti háttere. kis meténg’. 1595: bxrvengh (Beythe 97). 110).: RMGl. 1405 k. és azonos a barkóca szláv 86 bervéng eredetijének alapszavával. 214). vörös berkenye (Priszter 508). 110). 1775: Börvény (Csapó 45). — ~f 1578: Bxruei f× (Melius 183a). A madárberkenye (2. EWUng. N. 110).’.: RMGl. 298). XVI. vincapervinca második fele önállósult). 1590: Sorbum. 1405 k. kutyacseresznye helyett.: Sorba: Berekenye (CasGl. sz.). 214).). TESz. fojtóska. J: ’Sorbus sp. brekyňa ’ua. 214). szlk.). 1470 k. hogy a növény tavasz végén nagy bogerny kben nyíló. | kerti ~ 1998: kerti berkenye (Priszter 508). berek(nye. 110).

mint a mony ’here’ más növénynevekben. betonia l. Herba vaccæ. bibi a. bervéngmeténg 1807: Börvén Meténg (Magy. 2. tök a. ol. bikatök bikavirág 1784–1788: bikavirág (Teleki Domokos-herbárium: Nyr. 1807: Bétónika ’Betonica’. J: ’Betonica officinalis. azonnal a’ bikák utánn ſzaglódnak” (Veszelszki 332). 1783: Bikatök (NclB. nevének átvétele. baktop betonika 1578: Betoniánac gr. szakny.bervéngmeténg pervinca számos nyelvben megtalálható: fr. 348). télizöld helyett. 1798: Betonika (Veszelszki 94). prvinka. F vészk. fehér vajvirág’. 264). részben pedig népetimológiával keletkeztek. b rszer . A magyarba a ném. 1798: Bika-tök (Veszelszki 341). F vészk. bikatök f l. 365). Ember és növényvilág 199). így indokolja: „A’ levele sötét zöld. A bikatök f erdélyi népi név. 125: 68–73). J: ’Ajuga reptans. J: ’Vinca minor. kis meténg’. J: ’Orobanche alba. privinka. bicske l. R. 1807.. ebb l b(rving fejl dött. (Melius 37). vö. az ótörök eredet bika és a szláv eredet tök ’herezacskó a herével együtt’ összetétele. amelyb l a tavaszi levelek kihajtanak.) örökzöld növények. TESz. 1841: orvosi betónikának gr. A bibilevél bibi el tagja hangfest ere- bikaf 1798: Bika fÍnek gr. Vö. 1798. barvienok. betonika 87 bikavirág det gyermeknyelvi szó. ném. szi kikerics. indás ínf levele’. A betonika a lat. Diószegi– Fazekas alkotása. bika a. els sorban a tavaszi levelek’.: Betonica (Julow 263). J: ’Datura stramonium. 369) nevet javasolja a kis meténgnek a R. tök a. vö. 1998: betonika (Priszter 512). — N. pervenche. R. csattanó maszlag’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az orvosi Betónika (Magy.. bikatöküf (Péntek–Szabó.. a növény R. 1783. barwinek. EWUng. A bikatök és a bikatök f nevekben a tök szó ugyanolyan jelentés (gumó vagy valamilyen dudor a növényen). agármony. Ember és növényvilág 221). tehénf . eredet bika -s képz s alakja. az ótör. J: ’Tussilago farfara. Betónika ’Betonica officinalis’ (Magy. N. bervinc kerülhetett át. a börvény (→ bervéng) el tag megkülönböztet szerep . A bikatök összetett szó. EWUng.) és az erdei borostyán (2. hagymájára utal. bibilevél N. | 1807 e. fulák (→ szulák). tehén-fÍnek-is hívják: mert a’ páſztorok’ tapaſztalása be-bizonyitotta azt.. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Börvény Meténg (Magy. F vészk. a meténg utótag nemzetségnév ’Vinca’. hogy a növény leveleit küls leg sebek gyógyítására használják. földiborostyán (→ borostyán). innét börvény a’ neve” (Csapó 45).-i Betonica átvétele. a tök az szi kikerics gumójára. gömb alakú termés lehet. a börvény nevet Csapó pl. 1783: Bétonika (NclB. 387). F vészk. martilapu’. a névadás alapja. kemény ’s vaſtag mint a’ bör. 1775. bibi a. Bockstaud’n ’bakbokor’. 376).-hv. jelentése ’kis seb’. A bikavirág népi név. pervinca. a b r népetimológiás hatása itt mindenképpen érvényesülhetett. 1807 e. orvosi bakf ’. indás pimpó’. 2. 1813: Bikatök (Magy. A bikatök névadás alapja a kicsi. bikásf (MagyGyógyn. A bikásf népi elnevezés. bikásf N. bikatök 1775: Bikatök (Csapó 212). F vészk. 348). 315). 1998: ’Betonica officinalis. cseh barvínek. 364) nevet javasolja az orvosi bakf nek a R. 2. csipke bigecsi baktop l. J: ’Colchicum autumnale. le. 1998: Betonica. szb. (Barra 312). szászf . A börvénymeténg összetett szó. szlk. a névadás magyarázata: „Herba tauri. levelük kemény. a név valószín leg a növény büdös illatát jelzi. J: 1578. Bikavirág (MagyGyógyn. bika a. Vö. || ~ f N. bibilevél (Péntek–Szabó. hogy mihelytt a’ tehenek e’ fÍbfl eſznek. bakf helyett. pl. 1807. F vészk. — orvosi ~ 1807: orvosi Bétónika (Magy. A kis meténg (1. folyóf . 1775: Betonica (Csapó 22). TESz. Az alakváltozatok részben hangtani úton. . Marzell Datura stramonium a. A bikaf a lat. 183). J: ’Potentilla reptans. bakf ’. bervéngmeténg. herba tauri fordítása. Bika fÍnek. (Veszelszki 332). orvosi bakf ’. a névadás magyarázata.

J: ’Asplenium trichomanes. lóköröm. bisziók > bissziók. a névadás alapja a növény kissé fodros levele. Nyr. buszijok (MNy. 365). a büziók -ü. a fodornak szókezd f ~ b (< fgr. a buszujóka -ka eleme becéz -kicsinyít képz . buszujog (MNy. 34: 262). J: ’Ocimum basilicum. băsîióc.’. TESz. buszujók > buszujog. Genaust basílicum a. bócér kata (ÚMTsz. 390). kerti bazsalikom’. F vészk. 1911: csipkés bodorka (Cserey. A bocér ném.). nagyf ~. bilind l. pikkelypáfrány’. 1841: biszijók (Barra 315). busióc. 1876: bosziók. J: ’Asplenium adiantumnigrum. ▌ 4. EWUng. Ōc¥mum a. 365). fodorka nyomán alkotta. 182). — kövi ~ 1911: kövi bodorka (Cserey. végs forrása a gör. A bimbó el tag valószín leg a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. bisziókf bocca l. bürök biszijók. virágzata a kerti bazsalikomhoz hasonló. hogy az egész növény tüskés. pitypang’. még a békavirág népi bikavirág elnevezésével. Bocérkata (MagyGyógyn. még szamárköröm. a bodorka 1.) jelz re l. 12: 97). mezei iringó’. bocér a. BiſziókfÍ” (PP. apró. A román szó valamelyik délszláv nyelvb l való. Növényszótár 22). busziók (NyK. aranyos fodorka’. sz. valamint az. biszjók. kövi fodorka’. bozsor bisziókf 1. — N..) vadbisziók elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. — kövi ~ 1903: Kövi bodorka (Hoffmann–Wagner 213). buszujog a. Vö. bocér a. || bisziók 1783: BiÐziók (NclB. biszió (Nyr. hogy a növény levele. A bisziók román eredet . 129: 118. bimbó a. EWUng. J: ’ua. — vadbisziók 1903: vadbuszsziók (Hoffmann–Wagner 119). 2. bodza bocskor l. rom. buszujok (ÚMTsz.. de kisebb változások a magyar nyelvben is végbementek: pl. jelentése ’kócos’. az indás ínf ’Ajuga reptans’ vadbazsalikom (→ bazsalikom) elnevezését. eredet . patájára emlékeztetnek. buszijok. bisióc. F vészk. TESz.) jelz re l. ▌ 2.). Növényszótár 22). EWUng. A bodorka nevet Wagner valószín leg a R. bisziókf bocérkata N. J: ’Asplenium ceterach. 1798: Biſziok (Veszelszki 328). bosióc. bodza bimbóf 1813: Bimbóf (Magy. mindkét növény k falakon fordul el . busuióc ’bazsalikom’. ördög~ bocsorvirág l. csipkés fodorka (→ fodorka). Bissziok. TESz.) Wagner alkotása.). fekete fodorka’. N. 1948: csipkés bodorka (Halmai 10). biszió l. 2. bingó l. *p) megfelelés alapján létrejött változata. fekete fodorka (→ fodorka). a bocérkata ’kócos kata’ népi név. buszujok. bika. buszujog a. a névadás alapjára l. A kövi bodorka (1. 6: 201). beléndek bilinty l. 29: 250). 1787: Büziók (MNy. a fekete (3. a bodorka az ’Asplenium’ nemzetség elnevezése. busziók > buziók. basileús ’király’. 29). a névadás magyarázatára l. biszjók l. 4: 425). 1604: bimbó ’bogyó’ (MA...) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. pimpinella bireg l. bilin. belénd bilindek l. fog~ 88 bodorka névadás magyarázata. ▌ 3. Báccifer a. J: ’Ajuga reptans. bolond~. szamár. ▌ 2. — fekete ~ 1911: fekete bodorka (Cserey. még k fal. a nevet a kövi fodorkához való hasonlóság alapján kapta. varjú~ bipenella l. — csipkés ~ 1903: Csipkés bodorka (Hoffmann–Wagner 213). 4: 425). angyal~. a névadás alapja a növényen található sok. Növényszótár 22).eleme esetleg a növény er s illatára utaló b z szó népetimológiás hatásával magyarázható. J: ’Asplenium ruta-muraria.. ló körmére.bimbóf hogy a levelek szamár. J: ’Eryngium campestre. A magyar változatok külön-külön átvételek. 1708: „Barſalikom. bocfa l. Hasonló típusú névadásra l. Az indás ínf (2. . A kövi bodorka (4. 1948: kövi bodorka (Halmai 10). vö. 1813: Bisziok (Magy.). indás ínf ’. buszujóka (NyF. Buziók (MNy. A csipkés (2. vö. buszujóval gr. bimbó a. a többesjelnek felfogott k elhagyásával alakult a biszió és a buszujó. gömbszer termésére utal. J: ’Taraxacum officinale. 29. a bodorka talán smagyar szóhasadás eredménye. szúrós gömbalakú virágfej.

bojza. — fái ~ 1500 k. boszf™ (Nyatl.: bozafa (CasGl. EWUng. bocfa ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. a): RMGl. 57: 357).. N. borzing ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. bojza ’fekete bodza’ (MNy. feketebodza (→ bodza). J: ’Sambucus sp. J: 1470 k. bozda ’visszércsomó’ (TESz. 1538: ’Sambucus sp.). göcsös görvélyf ’. cseresznye a. bodzfa a. or. cseh bez. bozafa. bodza’. blg.. 4: 31). 132). 1583: bozza fa Sambucus (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 1405 k. bnz.).: ebulus: feldi bozia (SchlGl.). burzá (ÚMTsz. (Szattmáry Király Gy.. XVI. bodzfa a. Ezek a ’bodza’ jelentés sszláv *бъзъ származékai. N. hogy a növénynek kicsi. bodza-fa a. 1798: Bodz-fa (Nyr. 1578: Bódza (Melius 24a). J: ’Sambucus sp. vö. bócfa (ÚMTsz. 1578: Fxldi Bódza (Melius 24a).: Sambucus: faÿ boßa. fekete bodza’. bodza’. bez. a bodza el tag és a cseresznye utótag szláv eredet . TESz.) fekete.). || bodzfa 1257: „Ad aliam metam sub arbore buzfa” (OklSz. | fekete ~ 1948: Fekete bodza (MagyGyógyn. bocca. baz. ebb l a bozja. J: ’ua. ▌ 3. 1839: botcza (TESz. 1783: ’Sambucus nigra.) földi jelz je a lágyszárú. J: ’Scrophularia nodosa.: De ebulo: feldi Boza (StrassbGl. — ~bokor 1337: „Vnum Rubum Sambucy uulgo Bozyabukur nominatum” (OklSz. gyep ~. bodzacseresznye 1903: bodzacseresznye (Hoffmann–Wagner 127). bodza a. 119). A fekete bodza (1. alacsonyan növ növényt jelzi. бoзе. borzég. 1517: bozzanak gr. boszf™. — N. b&zje.) bodza elnevezése hasonlóság alapján jött létre. A bodza el tag jelentése ’göcsös.: Ebullus: feldybossÿa (CasGl. bodza a. (DomK. vagy a szóvégi g lehet járulékhang is. bezjè. borzafa..: TESz.’..). EWUng. virágzata a bodzáéhoz (1. majd bozza és elhasonulással bodza. J: ’ua.. XVI.: Sambucus: faÿ boßa. N. bozdafa. göcsös görvélyf ’. 1838: Borzag. | fest ~ 1998: fest bodza (Priszter 491). bozzafa (ÚMTsz.-hv. 363). 1538: boocÅafa (TESz.. ill. a bodza terméséhez hasonlítanak. 392). szln. Bozza fa (NclB. fest jelz i a termés színére utalnak. bodor a. J: ’ua.’. ebulum: bozia (SchlSzj. A göcsös görvélyf (4. XVI.) hasonló. N. borzáng. barza. Bojza. bozza. 118). A gyalogbodza (2.. bocfa.). bójza. F vészk. levele. 118). szln.) különbözteti meg a bodzát (1. A magyarba valamelyik szláv nyelv R. 286). baddza (Nyatl. A bodza szláv eredet . cseresznye a. боз. EWUng. göcsös görvélyf ’.’. Vö. bojzing. Borza-fa. A bodzfa el tagja szláv eredet . bъzъ szava kerülhetett át. blg. hogy a termést festésre használják. bójzafa. 1500 k. fekete termései vannak. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.: edulum: feldy bozÿa (BesztSzj. gyalogbodza’.. A bodzacseresznye összetett szó. A magyar alakváltozatok közül a buzja az eredeti. N. 118). A magyarba egy közvetlenül meg nem határozható szláv nyelv -ьjе gy jt névképz s *bъzье szava kerülhetett át. | ~fa 1470 k.: De sambuco: fay Bozya (StrassbGl.. 1550 e.: RMGl.). 118). vö. 29: 251). v. a): RMGl. 1998: földi bodza (Priszter 491). 1430 k. bodza’. 1783: Fekete bodza (NclB. a névadás alapja.). б^зе.). 1783: Bodza-fa. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. vö. — fekete~ 1583: 89 bodzatákajak fekete bozza (Clusius–Beythe 7a: BotTört. bodor a. — N. 115). 1839: ’Sambucus sp. bócfa. bodzfa. bèz. v. TESz. 1550 e. hogy a növény . Borzang (Tsz. amelyek az apró szem cseresznye. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. a névadás szemléleti háttere. mac. szb.’. J: ’ua. 286).bodza TESz. fekete bodza’. Méhes kert.). 132). | 1578: ’Sambucus nigra. 1838. borzing (MTsz. bocf™. bodza a. 352). 286). J: ’Sambucus ebulus..: borsa (MNy. TESz. ill. бъзие.). — földi ~ 1395 k. бъзье. bodza a. J: 1517. v. bodzacseresznye. 1470 k. bodza’.). csomós’. a): RMGl. — N. sz. бьз. 1578: Fay Bódza (Melius 25). ▌ 2. sz..: RMGl. A fa magyarázó utótag a gyalogbodzától (2.: RMGl. A palócsági g vég alakok esetleg egy szláv *bъzъgъ átvételei lehetnek.). 119). borza fejl dött. 1759: Bocz-fárúl gr. — Ö: gyalog~. feketecseresznye (→ cseresznye). | 1583. fab(dza (MNy. J: ’Scrophularia nodosa. arra.). bodza 1. a kis fekete termések hasonlóak a bodza terméséhez. bócf™. 118). N. 62: 24). bazza. borzék. 118). barzafa... J: ’Scrophularia nodosa. vö. borzeg. bodzatákajak 1807: bodza Tákajak (Magy. sz. bojzik. 160).. kerek. bodza a.

bogáncs gyökerén csomók találhatók; az utótagra l. tákajak. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bodza Tákajak (Magy. F vészk. 2. 391) nevet javasolja a R. feketebodza (→ bodza), feketecseresznye (→ cseresznye), torokgyíkf , varjúmogyoró helyett.

90

bogáncslapu bogáncskóró 1. 1500 k.: De virga pastoris: Bogach koro (StrassbGl.: RMGl. 420 ); 1520 k.: Uirga pastoris: Bogach koro (Növ.: RMGl. 420); 1578: Bogáts koro (Melius 42a); 1775: Bogáts koró (töviÐÐes) (Csapó 35). J: 1500 k., 1520 k.: Dipsacus sativus; takácsmácsonya’. | 1578, 1775: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. — tövises~ 1775: TöviÐÐes bogáts kóró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. ▌ 2. — fehér ~ 1775: Fejér bogáts koró (Csapó 36); 1783: Fejér Bogáts-kóró (NclB. 412–3); 1813: fejér, szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365); — N. bog#dzsg<r?, bogáncskóré ’bogáncs’ (ÚMTSz.). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. | szöszös ~ 1775: SzöÐzös bogáts koró (Csapó 36); 1783: SzöÐzös Bogáts-kóró (NclB. 412); 1798: SzöÐzös bogáts-kórónak gr. (Veszelszki 19); 1813: szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 3. N. Bodácskóró (MagyGyógyn. 330). J: ’Cichorium intybus; mezei katáng’. A bogáncskóró összetett szó, az el tagra l. bogáncs. A korai adatok között a bogáncs csak bogáncskóró összetételben jelenik meg, a bogáncskóró nevet tüskés, szúrós, kórószer növények kapták: els megjelenése ’takácsmácsonya’ jelentés , amelynek levele lándzsa alakú, termése 3–8 cm-es tojás alakú, szúrós termés, tüskés növény, a népi gyógyászatban betöltött szerepe nem jelent s. A szamárbogáncs (2.) tüskés, szúrós növény, a fehér, szöszös jelz k a növény szúrós, finom, fehér sz rrel borított leveleire utalnak. A mezei katáng (3.) népi név, kóróformájáról hasonlóságon alapuló névátvitellel kaphatta a bogáncs nevet. Marzell Cnicus benedictus a.; TESz. bogáncs a.; EWUng. bogáncs a. — Ö: takács~. bogáncslapu N. bogáncslapu (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 204). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncslapu összetett szó; az el tag magyarázatára l. bogáncs, az utótagra l. lapu. A névadás magyarázata, hogy a növény termése bogáncsszer , szúrós, ruhához tapad, levelei nagyok, a lapuhoz hasonlítanak.

TESz. bodza a,; EWUng bodza a.
bogác, bogács l. bogáncs

bogáncs 1. 1690: bogáncsnak gr. (TESz.); — N. bógács, bógáncs, bógécs, bugáncs ’különféle szúrós tüskés növények neve’ (ÚMTSz.). J: ’szúrós level , virágú és termés növény neve’. ▌ 2. — keser ~ 1909: keserübogácz (Graumann 17). J: ’Cnicus benedictus; áldott bárcs’. ▌ 3. 1948: Bozogámos, bozogáncs, bogács (MagyGyógyn. 324); — N. bogáncs (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 204); bog#cs, bóg#cs, bóg8cs, bógáncs, bóg<ncs, bóg#ncs ’bojtorján’ (ÚMTSz.). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncs korai adatai a bogáncskóró öszszetételb l mutathatók ki, a bogáncs származékszó; a bog ’kis csomó’ f névb l -cs kicsinyít képz vel jött létre. A második szótagban magánhangzó-nyúlás történt, az n kés bbi járulékhang. A névadás alapja a növény tüskés, szúrós termése, amely ruhához, sz rhöz tapad: „Az egész fészek könnyen kapaszkodik a ruhába vagy állatok sz rébe” (Hoffmann– Wagner 166). Az áldott bárcs (2.) jelentés keser bogáncs a ném. Bitterdistel tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény keser anyagot (cnicin) tartalmaz. A nagy bojtorján (3.) bogáncs elnevezése népi név, magyarázata, hogy a levelek és a termés szúrós. A bogáncs ma a Carduus nemzetség hivatalos megnevezése, az ide tartozó növények gyógynövényként nem jelent sek. Régen ehhez a nemzetséghez sorolták az áldott bárcsot (2.) (Cnicus benedictus; R. Carduus benedictus) és a máriatövist (Silybum marianum, R. Carduus marianum), ezen növények egyes elnevezéseinek utótagja ma is rzi a bogáncs nemzetséghez való tartozásukat, pl. máriabogáncs(→ máriatövis), tarkabogáncs.

Marzell Cnicus benedictus a.; TESz.; EWUng. — Ö: máriabogáncs (→ máriatövis),
szamárbogáncs, tarkabogáncs.

bogáncssáfrány bogáncssáfrány 1903: Bogács sáfrány (Hoffmann–Wagner 162); 1948: Bogácssáfrány (MagyGyógyn. 327). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A bogáncssáfrány összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótagra l. sáfrány. A névadás alapja, hogy a növény felépítése hasonló a bogáncséhoz, a levelek tüskésen fogasak, a szárak végén egy-egy jókora fészek fejl dik, a fészket fészekpikkelyek körítik, virága sárga, narancssárga szín , termése fehéres. bogáncsvakaró 1775: Bogánts vakaró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. A bogáncsvakaró összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótag az ismeretlen eredet vakar ’kaparva tisztogat’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka. A bogáncs el tag magyarázata, hogy a növénynek tüskés, szúrós bogáncsszer termése van, a vakaró utótagot a takácsvakaró összetételb l vonhatták el, magyarázatát l. ott. boglár 1. 1708: boglár (PP.); 1998: boglár (Priszter 476). J: 1708: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1998: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Achillea ptarmica; kenyérbél-cickafark’. — fehér~ N. fehér boglár, fehír boglár, fejír boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’ua.’. ▌ 3. 1903: Boglár (Hoffmann–Wagner 174); — N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. — szi~ N. sziboglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’ua.’. A boglár ’Ranunculus sp.’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a középnémet eredet boglár ’ékköves, gyöngyös gombalakú ékítmény’ szóból. A névadás alapja, hogy a növény virága aranysárga. A névadásra feltehet leg hatással volt a növény ném. Goldknöpfchen ’aranygomb’ elnevezése. A boglár, fehérboglár ’kenyérbél-cickafark’ (2.) nyelvjárási szó, a növény virágfészkei hasonlóak a boglárkafélék virágjának formájához. A vadszázszorszép (3.) boglár elnevezése szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. Vö. boglárka,
boglárvirág.

91

boglárkabékavirág Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö: békaboglár (→ békaboglárka).

boglárka 1. 1643: boglárka (Radv., Csal. 2: 282); 1793: Boglárka (Földi 25); 1807 e.: boglárka (Julow 259). J: 1643, 1793: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1807 e.: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglárka (MagyGyógyn. 294); boglárka (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. ▌ 3. — kúszó ~ 1998: kúszó boglárka (Priszter 477). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. | sárga ~ 1775: sárga boglárkának gr. (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 4. — ázsiai ~ 1998: ázsiai boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus asiaticus; ázsiai boglárka’. ▌ 5. — gumós ~ 1998: gumós boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus bulbosus; gumós boglárka’. ▌ 6. — réti ~ 1998: réti boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus acris; réti boglárka’. ▌ 7. — sisakvirág-level ~ 1998: sisakvirág-level boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aconitifolius; sisakvirág-level boglárka’. ▌ 8. — nagy vízi~ 1998: nagy víziboglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aquatilis; nagy víziboglárka’. A boglár változatból -ka kicsinyít képz vel alakult a boglárka. A vadszázszorszép (2.) boglárka elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. A 3–8. jelentések különböz boglárfajokat különítenek el megkülönböztet jelz kkel: az ázsiai jelz (4.) a lat. szakny.-i asiaticus, a gumós jelz (5.) a lat. szakny.-i bulbosus, a kúszó jelz (3.) a lat. szakny.-i repens fordítása, arra utal, hogy a növény szára föld feletti, kúszó indákkal gyökerezik le, ezek a nevek tudományos elnevezések. A réti (6.) és a vízi (8.) jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik, a sisakvirág-level jelz (7.) a sisakvirág ’Aconitum’ leveléhez való hasonlóság alapján keletkezett. Vö. boglár,
boglárvirág.

Éder, Benk 63; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö:
béka~, saláta~, torzsika~.

boglárkabékavirág 1793: Boglárka Bé-

boglárkaszironták kavirág (Földi 26). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkabékavirág összetett szó; az el tag magyarázatára l. boglárka, az utótagra l. békavirág. boglárkaszironták 1807: Boglárka Szironták (Magy. F vészk. 326). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkaszironták összetett szó; az el tagra l. boglárka, az utótagra l. szironták. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a boglárkaszironták nevet javasolja a R. kakasláb, hollóláb helyett. boglárvirág 1. 1775: Boglár virág (Csapó 34). J: ’Ranunculus flammula; békaboglárka’. — éget ~ 1798: Égetf Bolgár-virág [! Boglárvirág] (Veszelszki 374); 1813: éget Boglárvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 2. 1783: Boglár-virág (NclB. 383). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. — sárga ~ 1775: sárga Boglár virág (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 3. 1798: Boglár virágoknak gr. (Veszelszki 374). J: ’Ranunculus sp.; boglárka’. ▌ 4. — fehér~ 1903: fehér boglárvirág (Hoffmann–Wagner 115). J: ’Anemone nemorosa; berki szell rózsa’. A boglárvirág összetett szó, az el tagra l. boglár, a virág utótag magyarázó szerep . Az éget jelz (1.) a lat. szakny.-i flammula fordítása (l. még lángosf ), a sárga jelz (2.) a virág színére vonatkozik. A berki szell rózsa (4.) fehér boglárvirág neve a Ranunculus-fajok nevének átvétele a virágok hasonlósága alapján. Vö. boglárka. Nyr. 127: 177–182.
bogyó l. béka~, béka~takta, csésze~, csoda~, enyves~, farkas~, fenyves~, galamb~, gönye(~), kék~, kutya~, medve~, ördög~, pikkely~ (→ bogyópikk), tinta~, varjú~, vas~

92

bojtorján A bogyópikk és a pikkelybogyó névadás alapja a növény termése, a vessz s cserje magját éréskor veres burok veszi körül, és az egész bogyószer vé válik, éretten piros, húsos tobozbogyót alkot, a növénynek hengeres vessz s szára van, az átellenesenen álló levelek szintén pikkelyszer ek, a pikkelybogyó név a növény hivatalos elnevezése. A bogyópikk Diószegi–Fazekas alkotása, az ’Ephedra; csikófark’ nemzetség neve. A bogyópikk elnevezés bogyó el tagja a termés formájára utal, a pikk utótagot a bizonytalan eredet pikkely [1807: ’a növény vagy termés „hal pikkely’ módjára eggymást hátaló pikkelyekb l vagy levelekb l áll” (Magy. F vészk. 17)] szóból vonták el. Diószegi–Fazekas így magyarázza a pikk utótagot: barkája „kevés pikkely ; pikkelyi 1-virágúak, kerekdedek” (Magy. F vészk. 546). TESz. bogyó a., pikkely a.; EWUng. bogyó a., pikkely a.
boj l. hím~ bojtika l. bojtocska

bogyópikk 1807: Bogyópikk (Magy. F vészk. 546); 1903: Bogyópikk (Hoffmann– Wagner 206). J: 1807: ’Ephedra; csikófark’. | 1903: ’Ephedra distachya; közönséges csikófark’. — európai ~ 1841: europai bogyópikknek gr. (Barra 423). J: ’ua.’. || pikkelybogyó 1903: pikkelybogyó (Hoffmann– Wagner 206); 1911: pikkelybogyó (Cserey, Növényszótár 94); 1998: pikkelybogyó (Priszter 367). J: ’ua.’.

bojtocska N. bojtocska (MagyGyógyn. 294); bojtocska (ÚMTsz.). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. || bojtika 1948: bojtika (MagyGyógyn. 294). J: ’ua.’. A bojtocska, bojtika nevek a virág formájára utalnak, idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Bürstli ’kefécske’, ang. sweeps. Marzell Bellis perennis a. bojtorján 1. N. bojtorján (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 199). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. — apró~ 1405 k.: agrimonium: aprobaytorian (SchlSzj.: RMGl. 120); 1500 k.: Aurimonia: Aproboÿtorÿan (CasGl. b): RMGl. 120); Agrimonia: Approboy[...] (Herb. a): RMGl. 120); 1520 k.: Agrimonia: apro boythoryan (Növ.: RMGl. 120); 1525 k.: Agrimonia: Apro Boÿtorÿan (Ortus: RMGl. 120); 1560 k.: Agrimonia: Apro boytoryan (GyöngySzt.: RMGl. 120); 1578: Az Eupatoriomot, az az, Agrimoniát, az apro Boytoriánt... (Melius 74a–75), apro Boytoriánnal gr. (Melius 137a); 1583: apro buytoryan (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 126); 1590 k.: Agrimonia, vel Eupatorium: Apro boytorian, Eupatorium, Tragus dicit vulgo vocari agrimoniam: Apro boitorian (SzikszF.:

bojtorjánka RMGl. 120); 1807: apró Bojtorján (Magy. F vészk. 283); 1983: Apróbojtorján (Rápóti– Romváry 79); — N. apróbojtorján (Kovászna 151), apró²b#Çt#rjáág (SzamSz. I. 45); apró bujtorgyán, 6pr#b•jtorjDón (MTsz.); apróbojtorján, apró-bujtorgyán (ÚMTSz.). J: ’ua.’. | kis~ 1395 k.: agrimonia: kis boÿtorian (BesztSzj.: RMGl. 119). J: ’ua.’. || apróbasilikumbojtor 1706: Apró basilicum bojtor: Basilicum minus. Agrimonia (Nyr. 29: 363). J: ’ua.’. ▌ 2. 1590: Lappa minor seu Xanthium: Boytorian (SzikszF.: RMGl. 120). J: ’Arctium minus; kis bojtorján’. — kis ~ 1998: kis bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. ▌ 3. 1590: Tribulus: Boytorian, vagy, szamar tôuis (SzikszF.: RMGl. 716). J: ’Tribulus terrestris; földi királydinnye’. ▌ 4. 1775: Bojtorján (Csapó 151); 1807 e.: Bojtorján (Julow 265); 1807: Bojtorján (Magy. F vészk. 455); — N. bójtergyán, bojtoráng, bojtorváng, bujt(rgyán (MTsz.); bujtorgyán (OrmSz.); bajtarján, bajtergyán, bajtorgyán, bojt(rgyán, bótorján, bujtorgya, bútorvány (ÚMTsz.). J: 1775: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. | 1807 e., 1807: ’Arctium; bojtorján’. — közönséges ~ 1948: Közönséges (nagy) bojtorján (MagyGyógyn. 324); 1998: közönséges bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. | nagy ~ 1783: Nagy Bojtorján (NclB. 412); 1998: nagy bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. A bojtorján ótör. eredet ; vö. csag. baldïrÛan; oszm. baldιran. A magyarba az ótör. baltïrÛan kerülhetett, az lt hangkapcsolatból èt, majd jt fejl dött. Az apróbojtorján (1.) bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre; az ótör. eredet bojtorján megkülönböztet jelz je: apró, amely bojtorjánfajoktól (Arctium sp.; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja, hogy a közönséges párlóf termése a bojtorjánéhoz hasonló: „melyet horgas tüskéj , emberen, állaton megtapadó termésér l apróbojtorjánnak is hívnak” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 93); „mint az kendxrnek ollyan leuelei vannak, mikor meg erik az magua, ruhahoz ragad” (Beythe 102). A R. apróbojtorján elnevezést a népnyelv és a köznyelv máig rzi. A kisbojtorján egyedi adat, bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre. A kis jelz nek meg-

93

bojtosf különböztet szerepe van (hasonlóan az apró jelz höz). Az apróbasilikumbojtor Pápai Páriz Ferenc alkotása, a névnek nincs folytatása a magyar nyelvben. Pápai Páriz Ferenc a lat. Basilicum minus (Nyr. 29: 363) részfordításával hozta létre az apróbasilikumbojtort, a név a lat. minus ’kicsi’ fordítása, és a basilikum elem átvétele, a növény kiemelked gyógyító hatására utalhatott: vö. lat. basilicum ’königliches, királyi, királyhoz méltó’; a bojtor elvonással keletkezett a bojtorjánból. A kis bojtorján (2.), a földi királydinnye (3.), a nagy bojtorján (4.) bojtorján elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, mindegyik növénynek szúrós, ruhába kapaszkodó termése van. Vö. az Agrimonia eupatoria ’közönséges párlóf ’ egyéb neveivel, amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka, katibolha, koldustet , sz rféreg.

TESz.; EWUng.; NÉ. 21: 341–346. — Ö:
keser lapu~.

bojtorjánka 1816: Bojtorjánka (Baumgarten II. 8). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánka nevet Baumgarten alkotta, a név a bojtorján f név -ka kicsinyít képz s alakja. A bojtorjánka névben a kicsinyít képz hasonló szerepet tölt be, mint a korai elnevezésekben az apró (1405 k.: apróbojtorján) és a kis jelz (1395 k.: kisbojtorján); vö. bojtorján (1.). A kicsinyít képz a bojtorjánfajoktól (Arctium; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja a bojtorjánhoz hasonló termés: „Érett termései horgas sertéikkel ruhára, állatok sz rére kapaszkodnak” (Rápóti–Romváry 79). bojtorjánpárlóf 1911: Bojtorján párlóf (Cserey, Növényszótár 579). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánpárlóf összetett szó; a nevet Cserey Adolf alkotta, a név nem maradt fenn. Az el tag magyarázatára l. bojtorján (1.), az utótag magyarázatára l. párlóf . bojtosf 1813: Bojtos f (Magy. F vészk. 2. 366); 1903: bojtos f (Hoffmann–Wagner 213); 1911: bojtosf (Cserey, Növényszótár 22); 1948: bojtos f (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. — egy~ 1775: Egy bojtos-fü (Csapó 12). J:

bojtvirág ’ua.’. A bojtosf , egybojtosf ’páfrányfajta’ az ismeretlen eredet bojt -s melléknévképz s származéka, a névadás magyarázata, a növény csipkés, rojtos levélzete; vö. a bojt 1585-t l adatolható ’rojt’ jelentésben. TESz. bojt a.; EWUng. bojt a. bojtvirág N. bojtvirág (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 202). J: ’Amaranthus caudatus; bókoló amaránt’. A bojtvirág népi elnevezés, az ismeretlen eredet bojt és a virág összetétele, a névadás magyarázata a piros, bojtos, csüng virágzat.
bojza, bójza, bojzik, bojzing l. bodza

94

boldogasszonyf d ben, bokrok alatt, árnyékos helyeken fordul el . A név talán német hatásra jött létre, vö. R. ném. Staudenguckerl (< ném. Staude ’bokor’, guckerl ’szem, kukucska’). Marzell Anemone hepatica a.
bokor alatt kunkorgó l. bokor alatt kucorgó

bokál 1807: Bokál (Magy. F vészk. 133). J: ’Alchemilla; palástf ’. — karéjos ~ 1807: karélyos Bokál (Magy. F vészk. 134); 1841: karélyos Bokál (Barra 128). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. | taréjos ~ 1813: taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382). J: ’ua.’. A bokál az Alchemilla nemzetség megnevezése, Diószegi–Fazekas alkotása; a bokál szót a kelyhbokál nemzetségnévb l vonták el. Az ol. eredet bokály jelentése ’pohár’; a névadás magyarázata, hogy a növény levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. Hajnalhasadtával gyöngyszer harmatcseppek jelennek meg a levelek peremén, a cseppek vagy a pohárba kerülnek vagy kicsordulnak. A növény ezen tulajdonságának már a középkori alkimisták is varázser t tulajdonítottak. A karéjos, taréjos jelz k a levelek formáját jelzik. Diószegi Orvosi f vészkönyve a karélyos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) és a taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) nevet javasolja a R. oroszlántalp, palástf , Boldogaszszony palástja, Boldogasszony tenyere helyett. Gyógynövények enciklopédiája 33; TESz. bokály a.; EWUng. bokály a. — Ö: kelyh~.
bokor l. borbolya(~), csipke~, imádság~, kaporna(~), kazuár~, k ris(~), szederín~, szenna(~), tintabogyó~

bokrétafa 1807: Bokrétafa (Magy. F vészk. 243); 1948: Bokrétafa (MagyGyógyn. 161); 1998: bokrétafa (Priszter 292). J: 1807: ’Aesculus; vadgesztenye(fa)’. | 1948: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér ~ 1903: Fehér bokrétafa (Hoffmann–Wagner 76); 1948: Fehér bokrétafa (MagyGyógyn. 161). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. A bokrétafa Diószegi–Fazekas alkotása, a név az Aesculus nemzetség elnevezése; a bokréta el tag származékszó, az ismeretlen eredet bokor alapszóból alakult -éta több elem kicsinyít képz vel, 1585-t l adatolható ’virágfüzér’ jelentésben. A növénynévben a bokréta a gesztenyefa tömött, füzéres, felálló bugavirágzatára vonatkozik, a fehér jelz a virág színére utal. TESz. bokréta a.; EWUng. bokréta a. — Ö: gesztenye~.
Boldoganya mentája l. Boldogasszony mentája

Boldogasszony csipkéje 1775: Bóldogaszszony tsipkéje (Csapó 37); 1783: BóldogAÐzÐzony tsipkéje (NclB. 375); 1798: B[oldog] Aſſzony tsipkéje (Veszelszki 385); 1813: B[óldog] A[szszony] tsipkéje (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Rubus idaeus subsp. idaeus; málna’. A Boldogasszony csipkéje jelölt birtokos szerkezet, a csipke utótag valószín leg szláv eredet , ’tövis’ jelentés , a málna tüskés szárára utal. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

bokor alatt kucorgó 1903: Bokor alatt kuczorgó (Hoffmann–Wagner 116); 1948: Bokor alatt kunkorgó (MagyGyógyn. 101). J: ’Hepatica nobilis; nemes májvirág’. A bokor alatt kucorgó, bokor alatt kunkorgó elnevezések alapja, hogy a növény er-

TESz. csipke a.; EWUng. csipke a. boldogasszonyf N. boldogasszonyf (ÚMTSz.). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A boldogasszonyf népi név, nyilván a növény egyéb boldogasszony el tagú neveinek hatására jött létre, vö. Boldogasszony mentája,
Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere, boldogasszonylapu.

boldogasszonylapu boldogasszonylapu 1841: boldog aszszony lapu (Barra 209). J: ’Tanacetum parthenium; szi margitvirág’. A boldogasszonylapu Barra alkotása, valószín leg a Boldogasszony tenyere ’Tanacetum balsamita’ elnevezései (boldogasszonyf ,
Boldogasszony mentája, Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere) alapján hozta létre a nevet, a lapu utótag a növény hasznos leve-

95

Boldogasszony tenyere virágot, az illatáért szeretik. Ha a kapuban ültek, vagy a templomba mentek, ebb l törtek egy szárat és szagolgatták” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). A bizonytalan eredet oldal jelentése a növénynévben ’valakinek a közele, valaki mellett lev hely’ lehet, mivel ezeket az illatos növényeket az asszonyok közvetlenül a ház mellett termesztették vagy tartották felakasztva. A boldogasszony el tagra l. még
Boldogasszony tenyere.

leire utalhat, ezek azonban nem igazán nagy méret ek. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony mentája 1533: Anetum: Dille: Bodog azzon mentaia (Murm.: RMGl. 486); 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ Mentaÿanak fachÿard kÿ aÅ leweth” (OrvK. 315/23); 1578: Bodog aſÅſÅony Méntáya (Melius 104a); 1583: Bodog Azzony mentaya Mentha graeca Costus hortensis vulgo (Clusius–Beythe 6: BotTört. 128); 1775: Bóldog-AÐzÐzony Mentája (Csapó 186); 1783: Bóldog AÐzÐzony Mentája (NclB. 414); 1798: Bóldog Aſſzony méntája (Veszelszki 308); 1998: Boldogasszony mentája (Priszter 518). J: 1533: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1577 k., 1578, 1583, 1775, 1783, 1798: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. || Boldoganya mentája XVI. sz. e.: Herba sancte Marie: Bodog anya metaya (CasGl. c): RMGl. 485). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony mentája és a Boldoganya mentája jelölt birtokos szerkezetek, a lat. Herba sancte Marie (CasGl. c): RMGl. 485) és a Beatæ virginis mentha (Clusius–Beythe 1584. 21) fordításával keletkeztek, a növény menta illatú. Idegen nyelvi megfelel re vö. Frauenminze ’asszonymenta’, Marien-kraut ’Máriaf ’. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

TESz. oldal a.; EWUng oldal a. Boldogasszony palástja 1775: BóldogAÐzÐzony palástja (Csapó 208); 1783: BóldogAÐzÐzony paláÐtya (NclB. 332); 1798: Bóldog AÐzÐzony’ paláÐtja (Veszelszki 33); 1813: B[óldog] A[szszony] palástja (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony palástja jelölt birtokos szerkezet, a ném. Unſerfrauen Mantel (Csapó 208); Frauenmantel, unſerer lieben Frauenmantel (NclB. 332) tükörfordítása. A névadás alapja a levelek palástszer formája. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Marzell Alchemilla vulgaris a. Boldogasszony rózsája 1783: Bóldog AÐzÐzony rósája (NclB. 371); — N. bódogasszonrózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A Boldogasszony rózsája jelölt birtokos szerkezet, a latin eredet rózsa a kövirózsa húsos, csillagszer en álló leveleire vonatkozik. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony oldala N. Boldogasszony oldala (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony oldala népi név, jelölt birtokos szerkezet, ahol a boldogasszony el tag a vényasszonyokra utal, akik a „A virágos szárát vízbe is teszik vagy kézben tartva szagolgatják. Ezt is, mint a többi vénasszony-

Boldogasszony tenyere 1. 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek, kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. 592/5); 1998: Boldogasszony tenyere (Priszter 518). J: 1577 k.: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1998: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. ▌ 2. 1813: B[óldog] A[szszony] palástja, tenyere (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony tenyere (1.) jelölt birtokos szerkezet, nevét a kéz ujjaira emlékeztet levelekr l kapta. A Boldogasszony el tag magyarázata, hogy a növény menta illatú, ugyanis Máriáról, Boldogasszonyról általában az illatos, hasznos növényeket nevezték el,

Boldogasszony tövise vö. lat. Herba sancte Mariae; ném. Marienwurzel, Mariawürzkraut. A hegyeskaréjú palástf (2.) Boldogasszony tenyere elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek karéjosak. Boldogasszony tövise 1578: Bo:[ldog] aſÅ: [szony] txuiſſe (Melius 46a). J: ’Silybum marianum; máriatövis’. A Boldogasszony tövise Melius alkotása, jelölt birtokos szerkezet, a lat. Carduus S[ancti] Marię (Melius 46a) tükörfordítása. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Vö. máriatövis.

96

bolhaöl f tása, a növény a rovarokat és az egyéb kártev ket el zi: „a’ harmatos leveleivel balhákat Íznek, és ha a’ lovak e’ fÍ’ nedvével megkenetnek, a’ férgek (legyek) meg nem lepik. A’ húſt ha meg-ſózzák, és e’ fÍ’ leveleivel bétakarják, a’ legyek bé-nem pökig. Vizben fftt magva vizével jó a’ házat, és az ágyat öntözni: mert a’ balhákat és egyébb férgeket elÍz” (Veszelszki 344). A erdei peremizs (3.) bolhaf neve szintén német mintára jött létre, vö. ném. Flöhkraut, ill. Flöhpflanze. A bolhahalál Melius alkotása, összetett szó az utótag az uráli eredet hal ’megsz nik mozogni, megdermed’ -l képz s változata, Melius találó neve azt fejezi ki, hogy a növény ’a bolha halálát okozza’. A névadás alapja, hogy a növényt bolha ki zésére használták: „Balhat, pokot, rut ferget, kigyot, el ×z: vala hol el himtik” (Beythe 89). A névadás magyarázatára l. még bolhaöl f . Marzell Coriandrum sativum a.; Genaust Coriándrum a. bolhaöl f 1. 1578: Balha xlx f× (Melius 113a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. ▌ 2. 1578: Balha xlx f× (Melius 138a). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolha z f 1578: Balha ºzx f×nec gr. (Melius 138a). J: ’ua.’. A csombormenta (1.) bolhaöl f elnevezésének alapja, hogy a növény „füſtje balhákat Íz” (Veszelszki 363). Melius így magyarázza a név keletkezését: „Pulegium, az az, Balha xlx f×, mert ha à Pulegium virágos f×uét meg gyutod az Balhákat meg xli à f×ſti: Az mely ágyra, Paplanra rakyác balha ott nem lakic” (Melius 113a). Melius az ismeretlen eredet lat. szakny.-i pulegium szót a lat. pūlex ’bolha’ szóból származtatja. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Flohkraut ’bolhaf ’. Az erdei peremizs (2.) bolha z f és bolhaöl f elnevezése Melius alkotása, a névadás magyarázata, hogy a növényt férgek, bolha, csimáz ki zésére használták. Melius azonban másféle magyarázatot is f z névadásához: „ſÅélesb à leuele mint az Iuollyánac, de fekete ſÅobáſu, vgyan mint ha Balha volna rayta, à leuelét à Balha igen ęſÅi mint az KapoſÅtát à kertben: Azért hiyác Czimáz f×nec, Balha ºzx f×nec” (Melius 138a). A néva-

TESz. tövik a.; tövis a.; EWUng. tövik a., tövis a.; UEWb. 520 a.
bolha l. kati~

bolhaf 1. 1500 k.: Coriandrvm: belend fÿ[w]; balha [fÿw] (Herb. a): RMGl. 255); — N. bolhaf (MagyGyógyn. 185). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. ▌ 2. 1578: Balha f× (Melius 174a); 1775: Balha-fü (Csapó 26); 1783: Balha-fü (NclB. 363); 1798: Balha-fÍ (Veszelszki 343); 1813: Balhaf (Magy. F vészk. 2. 364); — N. bolhaf (ÚMTsz.). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1783: Balha-fü (NclB. 415). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolhahalál 1578: Balha halál (Melius 138a); 1595: balha halal (Beythe 88a); 1775: Balhahalál (Csapó 248); 1783: Balha halál (NclB. 415). J: ’ua.’. A bolhaf ’kerti koriander’ (1.) szláv eredet bolha el tagjának magyarázata, hogy a növény büdös illatú, és a büdös növényeket bolhairtásra használták, ill. a névadásra hatással lehetett a lat. szakny.-i coriandrum és a német elnevezések, bár ezekben poloska állatnév szerepel; a lat. coriandrum név a növény b zös, poloskaszagára utal (< gör. koríandron, koríannon, koríanon ’koriander’ < gör. kóris ’poloska’ < gör. káron ’kömény’, kár ’tet ’); ném. Wanzendill ’poloskakapor’, Wanzenkraut ’poloskaf ’. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény csimázillatúf elnevezése. A borsos keser f (2.) bolhaf neve a ném. Flxhekraut (Melius 174a) tükörfordí-

bolhasepr dás magyarázatára l. még bolhaf . Genaust pulégium a.; Pulicária a. bolhasepr N. bàlhasöprü (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A bolhasepr népi név, a szláv eredet bolha és az ótörök eredet sepr összetétele. A névadás alapja, hogy a növényt „Sepr nek, bolhasepr nek használják, tüszejt sepernek vele” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205.
bolha z f l. bolhaöl f

97

bolyhosvirág 2. bolondító² (ÚMTsz.). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. ▌ 3. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. ▌ 4. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum nigrum; fekete csucsor’. A bolondító a bolondítóf névb l elvonással keletkezett, a névadás magyarázatára l. bolondítóf . A bolondító elnevezés Márton Természethistóriai képeskönyvében t nt fel. A névadás magyarázata, hogy mind a négy növény mérgez , halált okoz, és megbolondítja az embert. bolondítóf 1. 1578: bolondito f×nec gr. (Melius 85a). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. ▌ 2. 1585: Bolondito fÖ (Cal. 146); 1775: Bolondító-fü (Csapó 33); 1783: Bolonditó-fü (NclB. 339); 1798: Bolondító-fÍ (Veszelszki 252); 1807: bolondítóf (Magy. F vészk. 174); 1852: Bolonditófü (Gönczi 61). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A bolondítóf a lat. Morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius így magyarázza: „eſÅt Morianac, az az, bolondito f×nec mongyác” (Melius 85a). A bolondító beléndek (2.) bolondítóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a növény hatására utal: „emberre nézve... minden része ... halálos, mérges” (Barra 336), „felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42), „mérges, bódító, kábító” (Magy. F vészk. 2. 169). A XVI. századi Orvosi könyv ezt írja a bolondító beléndekr l: „AÅ kÿ eÅth megh eÐÅÿ vagÿ megh ÿÐÐÅa, Åÿnthe olÿanna chÿnalÿa mÿnemw aÅ (OrvK. 617/32–33) reņgh emb†r, Elmeÿeth el veÅÿ, es haÐonlowa teÅÿ aÅ el aÿulthoÅ, Såeme megh veor†ÐІdik, vÿÅketh aÅ teÐte es reÅketh” (OrvK. 618/1–2), „A’ ki tudatlanságból a’ Belénd-magtól meg-bolondúlt, annak ketske-tejet, mézes vízet, tökmagot, és diót, jól öſzve-törve, adjanak néki be italban, megint eſzére jön” (Veszelszki 252). Genaust mório a. bolyhosvirág N. bolyhosvirág (MagyGyógyn. 216). J: ’Menyanthes trifoliata; vidraf ’.

bolondbingó 1903: bolonbingó (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bolond bingó (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondbingó ’bolondbogyó’ szláv eredet bolond el tagja arra utal, hogy a növény mérgezést okoz, a bingó ’gubó alakú termés’ a bogyó alakváltozata, a fekete termésre vonatkozik. Vö. bolondf , bolondítóf . TESz. bigyó a., bogyó a.; EWUng. bigyó a., bogyó a.; ÚMTsz. bimbó a. bolondf 1. 1578: Bolond f× (Melius 52); 1783: Bolond-fü (NclB. 340); 1798: Bolond fÍ (Veszelszki 305); 1807: Bolondf (Magy. F vészk. 175). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’. ▌ 2. 1791: Bolond-fü (Lumnitzer 90); 1948: bolondf (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondf a lat. morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius ezt írja: „ennec Morion neue, az az, Bolond f× neue”, „végre vgyan bolonda tenne” (Melius 52). A névadás magyarázata, hogy a növény súlyos mérgezést okoz. A bolondf ’maszlagos nadragulya’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, ugyancsak mérgezést okoz, fogyasztása bolonddá teszi az embert. Genaust mório a.; Nyr. 127: 331. bolondító 1. 1805–13: „A’ bolondító felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42); — N. bolondító (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9); bolondító (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌

borágó A bolyhosvirág népi név, az ismeretlen eredet bolyhos ’rojtos, szálakkal borított’ el tag magyarázata a növény gyönyör fehér és rózsaszín rojtos virágja. TESz. bolyhos a.; EWUng. bolyhos a. borágó 1. 1533: Est et satiua buglossus, quam Boraginem triuiales uocant: Burritsch: Borag (Murm.: RMGl. 123); 1578: Borágo (Melius 152), Boragonac gr. (Melius 152a); 1595: Borrago (Beythe 119); 1664: Borrago, Borago (Lippay 86); 1775: Borágo (Csapó 27); 1783: Borrágó (NclB. 334); 1791: Borrák (Lumnitzer 76); 1792: Borrágó dinnye Ðzagú fÍvet (Nedeliczi 51); 1798: Borágo (Veszelszki 106); 1807: Borrágó (Magy. F vészk. 155); 1847: borágo (Peregriny 354). J: ’Borago officinalis; kerti borágó’. — kerti ~ 1807: kerti Borágó (Magy. F vészk. 155); 1843: kerti Borágó (Bugát, Szóhalm. 42); 1998: kerti borágó (Priszter 50). J: ’ua.’. | orvosi ~ 1872: Orvosi Borágó (Hazslinszky, MagyarhonEdényes. 226). J: ’ua.’. — ~f 1745: Borágo-fü (Torkos 6); 1792: borrágó fÍnek (Nedeliczi 51); 1833: Borrágóf (PallasLex. 537). J: ’ua.’. ▌ 2. — mezei~ 1578: mezei Boragonac gr. (Melius 151). J: ’Echium vulgare; közönséges kígyószisz’. A borágó a középlatin borr#go, borago alak átvétele, amely talán az arab abū ‘araq ’izzasztószer’ szóból származik. A borrágó, borágó alakváltozatok feltehet leg latin hatásra alakultak ki. A borágó megkülönböztet jelz i: orvosi és kerti. Diószegi m ve, az Orvosi f vészkönyv a kerti Borágó (Magy. F vészk. 2. 162) nevet javasolja a R. kerti atracél (→ atracél) helyett. A kígyószisz (2.) borágó neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, Melius leírja, hogy azért adta a kígyószisznek a borágó nevet, mert hasonlít a kerti borágóhoz, a mezei jelz célja, hogy megkülönböztesse a kertit l: „Haſonlo az AtratzAlhxz [kerti borágó], kéc à virága, txuiſſes ſÅxrxs à leuele, ſÅára” (Melius 151). EtSz. I: 476; Nyr. 12: 349; MNyj. 39: 127–133; Genaust Borágo a. borbélycsombor 1578: Barbęly Czombornac gr. (Melius 110a). J: ’Mentha
bonzalgó l. ballangókóró

98

borbolya pulegium; csombormenta’. || borbélyf mosócsombor 1578: Barbély fx moſo Czomborra (Melius 113). J: ’ua.’. A borbélycsombor és a borbélyf mosócsombor nevek Melius alkotásai, összetett szavak. A borbély és a borbélyf mosó nevek borbély ’haj és szakáll ápolásával foglalkozó szakember’ el tagja német, valószín leg bajor-osztrák eredet , a f ’fej’ jelentés , a névadás szemléleti háttere, hogy a borbélyok ebb l a növényb l készült f zetben mosták a fejet, Melius így magyarázza: a „Barbęllyoc, ebben moſſac à feyet” (Melius 107). Az utótagra l. csombor. TESz. borbély a.; EWUng. borbély a.
borbélyf mosócsombor l. borbélycsombor

borbélypolaj 1578: Barbęly polay (Melius 108a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. A borbélypolaj nevet Melius alkotta, a névnek nincs folytatása. A borbély el tag magyarázatára l. borbélycsombor, az utótagra l.
polaj.

Szabó, Melius 415. borbolya 1. 1793: borboja (EtSz.); 1948: Borbolya (MagyGyógyn. 103); 1998: borbolya (Priszter 314); — N. burbolya, burbora (ÚMTsz.). J: ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. — közönséges ~ 1998: közönséges borbolya (Priszter 314). J: ’ua.’. — ~bokor 1998: borbolyabokor (Priszter 314). J: ’ua.’. ▌ 2. N. borbolya (Jávorka 266); Borbolya (MagyGyógyn. 300). J: ’Achillea millefolium subsp. millefolium; közönséges cickafark’. A borbolya bizonytalan eredet , a R. barbara, borbala (l. még ürömborbolya) alakok alapján egy k. lat. *barbara ’sóskafa’ átvételét tehetjük fel, ez azonban nem mutatható ki, csupán egy k. lat. barbaris. A borbolya a korai adatokban csak az ürömborbolya (els megjelenése: 1583) összetételben t nik fel, a borbolya önálló megjelenése: 1793. A borbolya növénynév népetimológiás alakulat is lehet, a Barbara, Borbála személynevek hatással lehettek létrejöttére. A közönséges cickafark (2.) borbolya neve népi elnevezés; az elnevezést hasonlóság alapján kapta, több kicsi részb l álló, illatos virágzata van. Jávorka 266; TESz.; EWUng. — Ö: sós-

bordalap
ka~, üröm~. borda l. ördög~

99

borjúfej f l. fekete fodorka (→ fodorka). A kacskaringós (4.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása, a jelz t azzal magyarázzák, hogy „lombjai ſzárnyasonn kikanyargattak” (Magy. F vészk. 557). A k rutabordalap (5.) Diószegi–Fazekas alkotása; az el tag a növény R. k ruta nevének átvétele. bordon 1807: Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum; szamárbogáncs’. — fehérhátú ~ 1807: Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. A bordon a szamárbogáncs ’Onopordum’ nemzetségnév neve, Diószegi–Fazekas alkotása, a lat. Onopordum nemzetségnév végéb l vonták el a bordon nevet. A fehérhátú jelz arra utal, hogy a levelek fehéresek, „molyhosok” (Magy. F vészk. 460). Diószegi Orvosi f vészkönyve a Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 2. 365) nevet javasolja a R. fehér
bogáncskóró (→ bogáncskóró), fehérhátúlapu (→ lapu) és a töviseslapu (→ lapu) helyett.

bordalap 1. 1807: Bordalap (Magy. F vészk. 557). J: ’Asplenium; fodorka’. — szarvasnyelv ~ 1807: Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1843: szarvasnyelv Bordalap (Bugát, Szóhalm. 43). J: ’Asplenium scolopendrium; szarvasnyelvpáfrány’. — ~f 1948: Bordalapf (MagyGyógyn. 35). J: ’ua.’. ▌ 2. — csipkés ~ 1807: tsipkés Bordalap (Magy. F vészk. 388); 1903: csipkés bordalap (Hoffmann– Wagner 213); 1948: csipkés bordalap (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | zilálthajú ~ 1903: zilálthaju bordalap (Hoffmann–Wagner 213); 1911: zilálthajú bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’ua.’. ▌ 3. — feketéll ~ 1807: feketéll Bordalap (Magy. F vészk. 558). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 4. 1903: Bordalap (Hoffmann–Wagner 211); 1911: bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’Asplenium ceterach; pikkelypáfrány’. — kacskaringós ~ 1807: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1813: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 2. 378). J: ’ua.’. ▌ 5. — k ruta~ 1807: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 558); 1813: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 2. 386). J: ’Asplenium rutamuraria; kövi fodorka’. A bordalap Diószegi–Fazekas alkotása; az Asplenium nemzetség elnevezése. A bordalap összetett szó, a szláv eredet borda ’bordára emlékeztet kiemelkedés’ és a lap ’valaminek a lapos fele’ összetétele, a nemzetség a bordalap nevet a levelek hátoldalán látható, bordaszer en elhelyezked spóratokokról kapta; a szarvasnyelvpáfrány (1.) szarvasnyelv jelz je megkülönböztet szerep , magyarázatát l. szarvasnyelv f . Diószegi Orvosi f vészkönyve a Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 2. 388) nevet javasolja a R. szarvasnyelv f és címnyelv f (→ gímnyelv) helyett. A különféle jelz k (2– 5.) az Asplenium nemzetséghez tartozó páfrányfajokat különítenek el. A csipkés (2.) jelz re l. csipkés fodorka (→ fodorka); a növény zilálthajú jelz je Cserey alkotása, a laza, csipkés levélzetre utal. A feketéll (3.) jelz re

borfest 1798: Bor-feÐtf (Veszelszki 159); 1813: Borfest (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A borfest összetett szó, a bor el tag ótörök eredet , a fest utótag jelentése ’megszínesít’; a névadás magyarázata, hogy a bíborvörös bogyókkal a silány min ség borokat festették: „némelly gazdák a’ boraikat feÐtegetik véle, a’ honnét a’ bor-feÐtf nevet viseli” (Veszelszki 159). Vö. fest sz l (→ sz l ). borjúfark 1578: Boriu fark (Melius 146a). J: ’Verbascum sp.; ökörfarkkóró’. — ~f 1903: Borjúfark-f (Hoffmann–Wagner 38). J: ’Verbascum thapsus; molyhos ökörfarkkóró’. A borjúfark összetett szó, a borjú el tag csuvasos jelleg ótörök jövevényszó, az elnevezés magyarázata, hogy a hosszú, sárga szín virágzatot borjú farkához hasonlónak találták. Vö. ökörfark. borjúfej f 1578: Boriu feyx f× (Melius 165a). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúfej f Melius alkotása, valószín leg a felsorolt R. latin nevek hatására alkotta;

borjúfül

100

borjúpázsit

vö. Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. ký#n, genitív kynós ’kutya’; gör. kephale ’fej’), Bucranion (Melius 165a) (< gör. boûs ’ökör’). Melius így magyarázza a névadást: „mint egy Ebnec, vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a), a növény magháza borjúfejhez hasonló. Vö. a növény egyéb metaforikus elnevezéseivel: borjúorrúf , ahol a növény magházát nem fejhez, hanem orrhoz hasonlítják, valamint l. még ebfej f . Genaust Cephalándra a., bucéphalus a. borjúfül 1595: Boriu fijl (Beythe 79a); 1783: Borju fül (NclB. 410); 1798: Borjú-fÍl (Veszelszki 248); 1813: Borjúfül (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Hieracium murorum; erdei hölgymál’. — ~f 1798: Borjú-fÍl-fÍnek gr. (Veszelszki 248). J: ’ua.’. A borjúfül Beythe alkotásának t nik, Beythe m ve pedig Melius Herbáriumának vette át nagy részét. Melius a növényt egérfül néven említi, lehetséges, hogy Beythe ezt vette át borjú el taggal, vagy névadására hatással lehetett a számtalan borjú el tagú növénynév, amely Melius Herbáriumában el fordul, pl. borjúlábf , borjúfej f , borjúorrúf . A névadás szemléleti háttere, hogy az apró, szürkés, sz rös levelek állatfülhöz hasonlóak. Az erdei hölgymálnak a magyarban nincs borjú állatnévvel alkotott elnevezése, a német nyelvben ökör el tagú elnevezése van, pl. Ochsenzung ’ökörnyelv’; vö. a latin név szerinti mutatóval. Marzell Hieracium murorum a.; Kádár– Priszter 21. borjúlábf 1. 1578: Boriu labu f× (Melius 89); 1775: Borju láb-fü (Csapó 40); 1783: Borjú láb-fü (NclB. 422); 1807: Borjúlábf (Magy. F vészk. 520); 1948: borjúlábf (MagyGyógyn. 47). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. || borjúláb 1798: Borjúláb (Veszelszki 73); 1813: Borjuláb (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. ▌ 2. 1595: borui labu fiju (Beythe 51a). J: ’Dracunculus vulgaris; közönséges sárkánykontyvirág’. A foltos kontyvirág (1.) borjúlábúf neve Melius alkotása, a lat. Pes vituli (Melius 89) (< lat. pes ’láb’, lat. vitulus ’borjú’) fordításá-

val alkotta. A növény nevét a borjúlábra emlékeztet levelekr l kapta. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Kalbsfuß; ang. calf’s-foot ’borjúláb’. A közönséges sárkánykontyvirág (2.) borjúlábúf neve a levelek hasonlósága alapján keletkezett. Marzell Arum maculatum a. borjúorrúf 1578: Boryu orru f× (Melius 165); 1595: Boryu orru fiju Antirrhinum, Bucranion, Cynocephaloea (Beythe 120a); 1775: Borjú orrú-fü (Csapó 39); 1783: Borju orru fü (NclB. 391); 1807: borjú orrú f (Magy. F vészk. 362). J: 1578, 1595, 1775: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1783, 1807: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorr 1792: bornyú orra (Nedeliczi 183), 1813: Borjúorr (Magy. F vészk. 2. 366). J: 1792: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1813: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorrú 1798: Borjúorrú (Veszelszki 61). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúorrúf Melius alkotása, a ném. R. Kalbsnaße (Melius 165) tükörfordítása. Melius leírása magyarázza a névadási motivációt: „A magua à leuele kxzxt mint egy Boriunac az orra, Boryuorru f×nec hiyác” (Melius 165a). Melius valószín leg a vad változatot (vetési oroszlánszáj) nevezte el, ezt a nevet a kés bbiekben a kerti változatra (kerti oroszlánszáj) is alkalmazták. A borjúorr és a borjúorrú elvonással keletkezett a borjúorrúf elnevezésb l. Vö. orrosfej f . Nyr. 127: 478. borjúpázsit 1783: Borju páÐit (páÐint) (NclB. 322); 1807 e.: Borjúpásit (Julow 255); 1807: Borjú-pázsit (Magy. F vészk. 96); 1998: borjúpázsit (Priszter 301). J: 1807 e., 1998: ’Anthoxanthum; borjúpázsit’. | 1783, 1807, 1998: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. — illatos ~ 1998: illatos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. | szagos ~ 1903: Szagos borjupázsit (Hoffmann–Wagner 16); 1998: szagos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’ua.’.

boróka

101

borostyán

A borjúpázsit feltehet leg Benk alkotása; a névadás alapja az lehet, hogy a borjakkal legeltették ezt a füvet. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a szagos Kéthímpá’sit (Magy. F vészk. 2. 366) nevet javasolja a borjúpázsit helyett; a kéthímpázsit azonban nem maradt fenn, helyette a borjúpázsit a növény hivatalos magyar elnevezése lett. Az illatos, szagos jelz a növény finom illatát jelzi, a lat. szakny.-i odoratum (< odor ’illat’) fordítása, magyarázata, hogy a növény „Er s cumarin-szagával a szénának kellemes, úgynevezett szénaillatot kölcsönöz” (Hoffmann– Wagner 92). Genaust odoratíssimus a. boróka 1791: „A’ Gyalog-feny … gyüm ltsét a’ Nógrád-varmegeiek Borókának nevezik” (MNy. 32: 316); 1798: Boróka (Veszelszki 265); 1808: Borók (Sándor I., Sokféle 12: 20); 1816: Borok (Gyarmathi, Voc.); 1998: boróka (Priszter 405). J: 1791: ’Juniperus communis; a közönséges boróka bogyója’. | 1798: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. — közönséges ~ 1998: közönséges boróka (Priszter 405). J: ’ua.’. A boróka szlovák eredet ; vö. szlk. N. borovka, bor&vka, ir. borievka; cseh borůvka ’fekete áfonya’; le. borówka ’áfonya’; or. борóвка ’áfonya’. A szlovák szó a szlk. bor, b&r ’feny fa’ származéka. TESz. boróka a.; EWUng. boróka a. — Ö: gyalogfeny ~. boronafa 1903: Boronafa (Hoffmann– Wagner 99). J: ’Prunus spinosa; kökény’. || boronatüske N. boronatüske (Jávorka 592). J: ’Prunus spinosa; kökény’. A névadás magyarázata, hogy az egész növény tüskés, ezért a déli szláv vagy szlovák eredet borona ’a felszántott föld porhanyósítására használatos mez gazdasági eszköz’ tüskéihez hasonlítható. A tüske utótagra l. borostyántüske. Vö. ekeakadály, ekegúzs. TESz. borona a.; EWUng. borona a.
boronatüske l. boronafa

virág N. Borongóvirág (MagyGyógyn. 322). J: ’ua.’. A borongóf növénynév borongó el tagja ótörök eredet szócsalád származéka, a borong ’sötétlik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka; vö. még ború ’sötét felh ’. A névadás magyarázata, hogy a virágok borongós, es s id ben nem nyílnak ki. TESz. borít a.; EWUng. borít a.
borongóvirág l. borongóf

borongóf 1775: Burongó-fü (Csapó 291); 1783: Búrongó-fü (NclB. 420); 1798: Burongó-fÍ (Veszelszki 119); 1813: Burongóf (Magy. F vészk. 2. 367). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || borongó-

borostyán 1. 1282: „in Pethna potoka, vbi commetatur terre Burstian” (TESz.); 1500 k.: De lauro: Borostyan (StrassbGl.: RMGl. 124); 1595: Boroſtyan (Beythe 55); 1998: borostyán (Priszter 390); — N. barisnya, bruscsin, burusnyán (MTsz.); barastyány, barastyi™ny, boroscsány, boroscsián, borosnyán (ÚMTsz.). J: 1282, 1500 k.: ’Hedera helix; erdei borostyán | Laurus nobilis; közönséges babérfa’. | 1595, 1998: ’Hedera helix; erdei borostyán’. — erdei ~ 1998: erdei borostyán (Priszter 390). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. | fái ~ 1510 k.: radix hedere: faj borosti [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera arborea: Faÿ borosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1775: Fai-borostyán (Csapó 44); 1783: Fai BoroÐtyán (NclB. 343); 1798: Fái Boroſtyán (Veszelszki 243). J: ’ua.’. | fára-futó ~ 1775: Fárafutó-borostyán (Csapó 44); 1783: Fára fútó BoroÐtyán (NclB. 343). J: ’ua.’. | folyó ~ 1583: folyo boros tyan (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130); XVI. sz. v.: Hedera: Folyo borostyan (De Medicinali: RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi ~ 1510 k.: terrestis: foldj boros [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera terrestris: Fewldÿborosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1540 k.: Edera Terrestris: fewldÿ borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1998: közönséges borostyán (Priszter 390). J: ’ua.’. — ~fa 1395 k.: eginus: borostian fa (BesztSzj.: RMGl.); 1540 k.: Edera Arborea: fa borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi folyó ~f 1583: fody folyo borostian fiu (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130). J: ’ua.’. ▌ 2. — kis földi~ 1578: „EſÅt hiyác Laureolanac, az az, Vékony leuel× kis fxldi Boroſtyánnac” (Melius 185a). J: ’Polygonatum odoratum; orvosi salamonpecsét’. — földi~f

borostyánlevel f

102

borostyánrózsa

1578: Fxldi boroſtyán f× (Melius 185a). J: ’ua.’. | laurus~f 1578: Laurus boroſtyánf× (Melius 185a). J: ’ua.’. ▌ 3. — földi~ 1813: f ldi Borostyán (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Ruscus hypoglossum; lónyelv csodabogyó’. — ~f 1798: Borostyán-, Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). J: ’ua.’. | földi~f 1578: fxldi Boroſtyán f× (Melius 184); 1775: Földiborostyán-fü (Csapó 20). J: ’ua.’. ▌ 4. — földi~ 1775: Földi-borostyán (Csapó 45); 1783: Földi-boroÐtyán (NclB. 343). J: ’Vinca minor; kis meténg’. | földi mászó~ 1841: földimászó borostyán (Barra 269). J: ’ua.’. ▌ 5. 1841: borostyán (Barra 311). ). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. — apró földi~ 1948: Apró földi folyóborostyán (MagyGyógyn. 228). J: ’ua.’. | földi~ 1775: Földiborostyán (Csapó 43); 1783: Földi BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. | földön futó~ 1775: Földön futó borostyán (Csapó 43); 1783: Földön fútó BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. ▌ 6. — erdei~ N. erdeji borostyán (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | mezei~ N. mezeji borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | piros~ piros borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | vad~ 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32. Boroſtyán a.). J: ’ua.’. A borostyán szláv, valószín leg szerbhorvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. b”ščan, b‘šcan, b‘štan ’borostyán, repkény’; szln. brščnl; szlovák bečtan; le. R. brzeszczan ’ua.’. A magyar alakváltozatok részben a magyarban alakultak ki, részben pedig többszörös átvétel eredményei. A borostyán forrása a szb.-hv. R. brьšcan, a boroscsán forrása a szb.-hv. R. brьščanъ lehetett. Az adatok azt mutatják, hogy a borostyán növénynévnek számtalan jelentése van, ezeket a jelentéseket a jelz k különítik el; a legtöbb hasonlóság alapján létrejött elnevezés a növény örökzöld tulajdonsága és b rszer levele alapján alakult ki. A borostyán eredeti jelentése a erdei borostyán (1.) lehetett, a közönséges babérfa (1.) jelentés hasonlóság alapján alakult ki, mivel mindkét növény levele sötétzöld, b rnem , örökzöld. Az erdei, fái, fárafutó, folyó,

földi, közönséges, földi folyó (1.) magyarázata, hogy a növény vadon, erd ben n , „a’ fákra, kf-falakra, és egyéb ſzomſzéd támaſzakra tekervényesen fel-fút” (Veszelszki 244). Az orvosi salamonpecsét (2.) kis földiborostyán, földiborostyánf és laurusborostyánf elnevezései Melius alkotásai; Melius az orvosi salamonpecsétet az erdei borostyánhoz, ill. a közönséges babérhoz hasonlítja, megkülönböztet jelz i: kis és földi. A laurusborostyánf el tagja a lat. laurus ’babér’ átvétele; vö még laurusf . A lónyelv csodabogyó (3.) levélszer ágacskái b rnem ek, örökzöldek, a kis meténg (4.) szintén örökzöld, földön kúszó növény, mindkett hasonlóság alapján kapta borostyán nevét. A kerek repkény (5.) földi, apró földi és földön futó jelz inek magyarázata, hogy a növény „a’ ffld-ſzint hamar el-terjed mint a’ perje” (Veszelszki 243); a kerek repkény borostyán neve a lat. szakny.-i Glechoma hederacea utótagjának fordítása, vö. lat. heder#ceus ’borostyánszer , borostyánzöld’. A borostyán ’farkashárs’ (6.) jelentésben egyetlen adattal jelenik meg a történeti forrásokban (1801), els sorban a növény népi neve. A név nyilván a farkashárs boroszlán elnevezése mellett jött létre (lehet két külön átvétel is a szerb-horvátból), s t a növény ’babér’ jelentés latin neve is hathatott rá; vö. lat. szakny.-i Daphne (< lat. daphn# ’babér’). Hasonló szemlélet névadásra a farkashárs német nevei között is találunk példát, pl. R. ném. Lorbeerkraut ’babérf ’; R. ang. dwarf bay ’törpebabér’. Vö.
boroszlán.

Marzell Polygonatum odoratum a.; TESz.; EWUNg.; Genaust lauréola a., Hédera a. — Ö: farkas~, kutya~, repkény~. borostyánlevel f 1775: Borostyán levelü-fü (Csapó 242); 1783: Borostyán levelü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. A széleslevel zsázsa borostyánlevel f elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, Csapó alkotása, a növény levelei az erdei borostyánéhoz hasonlóak. borostyánrózsa 1841: borostyánrózsa (Barra 268). J: ’Nerium oleander; leánder’. A borostyánrózsa összetett szó, az el tag-

borostyántüske

103 Kniezsa, SzlJsz. 104; Éder, Benk TESz.; EWUng. — Ö: farkas~.
borovicska l. borovnyica

bors 64;

ra l. borostyán, az utótagra l. rózsa. A névadás magyarázata, hogy a leánder levelei „mindég z ldek, b rformák” (Magy. F vészk. 183), örökzöldek, mint az erdei borostyán levelei, a leánder rózsaszer virágjára utal a rózsa utótag . borostyántüske N. borostyántüske (MagyGyógyn. 41); borostyántüske (ÚMTsz.). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borostyántüske népi név, a borostyán el tag arra vonatkozik, hogy a közönséges boróka is örökzöld, az utótag arra utal, hogy feny szer tüskéi vannak a növénynek. A tüske utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogaszszony tenyere.

TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520. boroszlán 1. — vad~ 1783: Vad BoroÐzlán (NclB. 362). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. || boroszlán 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32 Boroſtyán a.); 1807 e.: Boroszlán (Julow 258); 1807: Boroszlán (Magy. F vészk. 252). J: 1801: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | 1807 e.: ’Daphne; boroszlán’. ▌ 2. 1784: boroszlán (SzD. 14). J: ’Laurus nobilis; közönséges babérfa’. A boroszlán szerb-horvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. brstan, brstran, bersljan ’borostyán, repkény’. Megtalálható több más szláv nyelvben is: blg. бръшл_н; szln. bršlj&n; cseh R. brziestan; le. R. brzestan, brzostan. A magyarba feltehet leg a szb.-hv. brstan került. A boroszlán 1783-ban t nik fel Benk József m vében: boroszlán ’Syringa vulgaris; orgona’ [1783: BoroÐzlán (NclB. 320)] és vadboroszlán ’Daphne mezereum; farkashárs’ (2.) jelentésben. A név megterheltsége nagy, már megjelenésekor több növényre használták, nyilván hasonlóságon alapuló névátvitellel (hasonló a virágzat, a termés). A boroszlán nevet 1807ben Diószegi és Fazekas a ’Daphne’ nemzetség megnevezésére foglalta le, ez ma is érvényes. Vö. borostyán.

borovnyica N. borovnyica (MagyGyógyn. 208); borovnyica, borovnyic™ (ÚMTsz.). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. || borovicska 1841: borovicska (Barra 417). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borovnyica a szlovák borovnyica ’fekete áfonya’ átvétele. A borovicska szintén szlovák eredet ; vö. szlk. borovička ’borókapálinka’; cseh borovička; le. borowiczka. A szlovák szó a szlk. borievka, N. borovka, bor&vka ’borókabogyó’, borovica ’erdei feny ’, N. borovnica ’fekete áfonya’ családjába tartozik. A borovicska növénynév magyarázata, hogy a közönséges boróka bogyójából f zik a pálinkát. TESz. borovicska a.; EWUng. borovicska a. bors 1. 1395 k.: píper: bors (BesztSzj.: TESz.); 1595: Bors (Beythe 50); 1783: Bors (NclB. 322); 1998: bors (Priszter 458); — N. bos, bros (ÚMTsz.). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. — fekete ~ 1948: fekete bors (MagyGyógyn. 351); 1998: fekete bors (Priszter 458). J: ’ua.’. | közönséges fekete ~ 1783: közönséges fekete Bors (NclB. 322). J: ’ua.’. — ~cserje 1998: borscserje (Priszter 458). J: ’ua.’. | ~fa 1595: bors fanak gr. (Beythe 50). J: ’ua.’. ▌ 2. — vízi~ 1578: Vizi bors (Melius 174a); 1775: Vizi-bors (Csapó 26); 1783: Vizi bors (NclB. 363). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1584: bors (TESz. bors a.); — N. bors, boss (ÚMTsz.). J: ’Capsicum annuum; termesztett paprika’. — kerti~ 1775: Kerti-bors (Csapó 283); 1783: Kerti bors (NclB. 341). J: ’ua.’. | magyar~ 1841: magyar bors (Barra 348). J: ’ua.’. | spanyol~ 1841: spanyol bors (Barra 348). J: ’ua.’. | török~ 1775: Török-bors (Csapó 283); 1783: Török-bors (NclB. 341). J: ’ua.’. ▌ 4. — kerti~ 1813: kerti Bors (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. A bors ótörök erdet ; vö. Kāšγ. murč; CC. burč; kirg. murč. A borsos keser f (2.) vízibors neve a lat. hydropiper (< gör. hydro’víz’, gör. péperi ’bors’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény csíp s,

borscsombor

104
borsfa l. bors

borsika

a borshoz hasonló, és nedves helyeken fordul el . Melius így magyarázza: „Hydropiper Gxrxg×l, az az, Vizi bors Bors ſÅagu” (Melius 174a). Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. water-pepper; ném. Wasserpfeffer ’vízi bors’. A termesztett paprika (3.) bors nevét els sorban spanyol, török megkülönböztet jelz kkel használták. A törökbors és spanyolbors tükörfordítás, a R. ném. TürkiÐcke Pfeffer (Veszelszki 126), Spaniſcher Pfeffer (Csapó 284) fordításai. A paprikát a 17–18. században borsként használták, Csapó így ír a paprikáról: „Ezt kertekben termeſztik, és a’ piros hoſzſzú gyümöltseit a’ paraſzt emberek porrá törik, és eledeleiket avval borſozzák” (Csapó 284). A termesztett paprika amerikai eredet növény, a növény neve a ’bors’ jelentés szóból alakult több nyelvben, vö. ang. red pepper ’vörös bors’; ném. spanischer Pfeffer ’spanyol bors’; or. перец ’bors’. A kerti koriander (4.) szintén f szernövény, bors neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Vö.
borserej f .

TESz.; EWUng.; Genaust Hydrangéa a. — Ö: barát~, farkas~, f szer~.
borsa l. bodza borscserje l. bors

borscsombor 1911: bors csombor (Cserey, Növényszótár 272). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borscsombor összetett szó; az el tag bors ’Piper’ arra utal, hogy a növény a borshoz hasonlóan f szerként használható, az utótagra l. csombor. Vö. borsika. borserej f 1578: Bors erey× f× (Melius 174); 1775: Bors-erejü-fü (Csapó 241); 1783: Bors erejü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. || borsosf 1775: BorÐos-fü (Csapó 241); 1783: BorÐos fü (NclB. 393). J: ’ua.’. A borserej f Melius alkotása, a borserej f és a borsosf a növény R. lat. nevének mintájára jött létre; vö. R. lat. Piperitis (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’). Veszelszki így magyarázza a nevet: „A’ levelei nagyok, retzések ſetét-zfldek, tsipfſsek, a’ honnét a’ Deák neve piperitis” (Veszelszki 272). Vö.
bors.

Genaust Píper a.

borsfeny 1783: Bors-fenyö (NclB. 427); 1798: Bors-fenyf (Veszelszki 265); 1813: bors F[eny ] (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borsfeny az ótörök eredet bors és a feny összetétele, a névadás alapja a növény kerek borsszer termése: „mint egy egy bors ſÅem à gy×mxlcze” (Melius 9a). A feny magyarázó utótag arra vonatkozik, hogy a növény tüskés, feny höz hasonlít. Marzell Juniperus communis a. borsf 1. 1578: Borsf× (Melius 120); 1583: bors fiu (Clusius– Beythe 7a: BotTört. 132); 1590: Satureia: Bors fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1595: Bors fiju (Beythe 73); 1745: Bors-fü (Torkos 8); 1798: Bors-fÍ (Veszelszki 398); — N. borsfível, borsfü, borsf , borsf nek, borsfüjj (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. — kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” Borsf× (Melius 120). J: ’ua.’. ▌ 2. — hím~ 1578: him Borsf×nec gr. (Melius 125). J: ’Rosmarinus officinalis; rozmaring’. ▌ 3. 1911: borsf (Cserey, Növényszótár 272); 1998: borsf (Priszter 339); — N. b#rsf , brosfü (ÚMTsz.). J: ’Clinopodium vulgare; borsf ’. A borsf ’borsika’ (1.) Melius alkotása, az ótörök eredet bors ’Piper nigrum’ -f magyarázó utótaggal ellátott alakja. F szernövény, mint a bors ’Piper nigrum’, a kerti jelz a lat. hortensis fordítása. A rozmaring (2.) borsf nevét szintén Melius hozta létre, hasonlóság alapján: „him Borsf×nec hiyác mert igen haſonlo à Borsf×hxz (Melius 125). A borsf (2., 3.) elnevezések magyarázata az, hogy a rozmaring (2.) és a borsf (3.) a borshoz ’Piper nigrum’ hasonlóan f szerként használatos. Vö. borsika. Szabó, Melius 418. borsika 1911: borsika (Cserey, Növényszótár 272); 1948: borsika (MagyGyógyn. 237); 1998: borsika (Priszter 493); — N. borsika (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borsika a bors ’Piper’ kicsinyít képz s alakja, a névadás magyarázata, hogy a növény f szerként használható, ill. illatos, mint a valódi bors: „jó illatú, tsipfs ízÍ, étkekben alkal-

borsmenta

105

borsóka

matos, étel-kivánásra indít” (Veszelszki 398). A növényt régi id kt l fogva használják f szerként, amire a német elnevezések is utalnak: Wurstkraut ’kolbászf ’, Bohnenkraut ’babf ’, az utóbbi nevet az magyarázza, hogy amennyiben babételekhez f szerként használják, úgy a bab nem okoz felfúvódást. Vö. a növény egyéb, a bors ’Piper’ növényhez hasonlító elnevezéseivel: borscsombor, borsf ,
borsos szátorja (→ szátorja).

sou, majd bursó > borsó. A jeneszter (1.) sárgaborsó elnevezésének szemléleti háttere, hogy a növény hüvelytermése a borsóhoz hasonlít, virágzata sárga szín . A nyári hérics (2.) vadborsó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, valószín leg a bimbók emlékeztetnek borsószemre. TESz. borsó a.; EWUng. borsó a. — Ö:
miatyánk~, páternoszter~, sepr ~.

MagyGyógyn. 238; Marzell Satureja hortensis a. borsmenta 1948: borsmenta (MagyGyógyn. 246); 1998: borsmenta (Priszter 427); — N. borsminta (MNy. 4: 31); borsminta (ÚMTsz.). J: ’Mentha x piperita; borsmenta’. A borsmenta összetett szó, a lat. szakny.-i Mentha piperita mintájára jött létre. A borsmenta el tagja a lat. szakny.-i piperita (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’) fordítása, utótagja pedig a lat. szakny.-i Mentha > m. menta átvétele. A borsmenta növénynév kialakulására idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek; vö. ang. peppermint, ném. Pfefferminze ’borsmenta’. Vö. borsos menta
(→ menta).

borsocska 1. — nagy ~f 1775: Nagy BorÐotska-fü (Csapó 42). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. || nagy ~ 1813: nagy Borsotska (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’ua.’. ▌ 2. — nagy ~f 1798: Nagy borotska-fÍ [! borsotska] (Veszelszki 424). J: ’Lepidium campestre; mezei zsázsa’. A borsocska az ótörök eredet bors -cska kicsinyít képz s változata. A mezei tarsóka (1.) borsocska elnevezésének magyarázata, hogy a növény hófehér virágaiból apró, kerek borsocskára emlékeztet termések fejl dnek. A mezei zsázsa (2.) borsocska neve azon alapul, hogy f szerként használták, er s íz , vö. ang. pepperwort.
borsocskaf l. borsocska

Genaust Píper a. borsmustár 1998: borsmustár (Priszter 370). J: ’Eruca vesicaria subsp. sativa; vetési borsmustár’. — vetési ~ 1948: vetési borsmustár (Halmai 28); 1998: vetési borsmustár (Priszter 370). J: ’ua.’. A borsmustár összetett szó; az el tagra l. bors, az utótagra l. mustár. A névadás alapja, hogy vetési borsmustár magja a borshoz ’Piper’ hasonlóan csíp s: „a’ virágja-fejér, a’ magva tsipfs” (Veszelszki 207). borsó 1. — sárga~ 1813: sárga B[orsó] (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. ▌ 2. — vad~ N. vadborsó (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Adonis aestivalis; nyári hérics’. A borsó ótörök eredet ; ujg. burčaq ’borsó’; oszm. burçak ’ua.’; tat. borčak, burčak ’ua.’; csuv. pçrźa ’ua.’. A borsó ’veteményborsó’ els megjelenése: 1395 k.: píſſa: borſo (BesztSzj.: TESz.). A magyarba a török *burčaÛ kerülhetett, ebb l *burcsou ~ bur-

borsófojtóf 1841: borsófojtóf (Barra 354). J: ’Orobanche alba; fehér vajvirág’. A borsófojtóf a lat. Orobanche név (< gör. órobos ’csicseriborsó’, ágchein ’fojt’) mintájára jött létre. A névadás alapja a növény „gonoszsága”, él sdi mivolta: „Puha földben ſzeret tanyáſzni; a’ hol a’ ſzomſzéd növevényeket el-nyomja” (Veszelszki 332), „népszerü nevét onnan vehette, mivel többnyire a’ kender- len- és a’ hüvelyes vetemények közt lakik” (Barra 354). Idegen nyelvi megfelel kre vö. R. ném. Ervenwürger ’borsófojtó’, N. Würger ’fojtó’, Böse Blume ’gonosz virág’, Höllenbrand ’pokolt z’ (mert a rét, ahol ez az el sdi növény elszaporodott, úgy fest, mintha kiégett volna); ang. hell-root ’pokolgyökér’; fr. herbe de feu ’t zf ’. Vö.
babgyilkolóf .

Marzell Orobanche alba a.; Mollay, Növénynevek 85–88; Genaust Orobánche a. borsóka — kerti sárga ~fa 1783: Kerti sárga Borsóka fa (NclB. 401). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. A borsóka az ótörök eredet borsó -ka

borsóvirág

106

boszorkánytüske

kicsinyít képz s változata, a névadás magyarázatára l. sárgaborsó (→ borsó).
borsosbaraboly l. baraboly borsosf l. borserej f

borsóvirág 1903: borsóvirág (Hoffmann– Wagner 143). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. A borsóvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet borsó, a névadás szemléleti háttere, hogy a növény termése a borsóéhoz hasonló hüvelytermés. borszeder N. Borszeder (MagyGyógyn. 73). J: ’Morus nigra; fekete eperfa’. A borszeder összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor, utótagja az ismeretlen eredet szeder. A névadás alapja, hogy a termésb l bort készítettek, ill. a fekete szín termést bor színezésére használták. borvirág 1798: Bor-virág (Veszelszki 220); 1813: Borvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Filipendula ulmaria; réti legyez f ’. A borvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor. A névadás alapja valószín leg a fehér szín , fürtszer (sz l termésre emlékeztet ) virágzat.
borz l. menyét~a borza, borzag, borzang, borzáng l. bodza borzas porcika l. porcika borzeg, borzég, borzék, borzing, borzing l. bodza borzsalik l. bazsalikomf borzsalék l. bozsor boszfa l. bodza

A boszorkánygyökér a ném. Hexenkraut részfordításával keletkezett, az el tagot lefordították, a ném. kraut ’f ’ utótagot gyökér magyarázó elemmel helyettesítették, amely a tavaszi mandragóra varázserej részére utal. A névadás magyarázatára l. még embergyökér.

boszorkánykerék 1948: boszorkánykerék (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A boszorkánykerék összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a kerék utótag szóhasadás eredménye, a kerek szó elkülönült változata. A névadás szemléleti háttere, hogy a mezei iringó elszáradt, gömb alakú száraz kóróját összel görgeti a szél a mez kön, réteken. A névadás magyarázatára l. még ördögszekér.

1. 1841: boszorkányf boszorkányf (Barra 312). J: ’Stachys recta; hasznos tisztesf ’. ▌ 2. N. boszorkányf (MagyGyógyn. 259); boszorkányf (Jávorka 973). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A boszorkányf összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet . A tisztesf (1.) boszorkányf elnevezésének magyarázata, hogy a növényt rontás el zésére használták. Hasonló szemlélet névadásra l. még rontást gyógyító f . A bolondító beléndek (2.) boszorkányf neve a növény gyógyhatására utal, a növényb l boszorkányken csöt is készítettek. boszorkánygyökér 1948: boszorkánygyökér (Halmai 52). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’.

TESz. boszorkány a., kerék a.; EWUng. boszorkány a., kerék a. boszorkányléptef 1841: boszorkányléptefü (Barra 211); — N. boszorkányléptef ’a néphit szerint rontás ellen használható gyógynövény’ (ÚMTsz.). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkányléptef összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a lép ’a járás egy mozdulatát végzi’ talán si örökség az ugor korból; a növénynév jelentése ’boszorkány megtaposta f ’. A névadás magyarázata, hogy a növény levelei szeldeltek, emberi lábujjakhoz hasonlítanak, és a néphit szerint a közönséges aggóf rontás ellen használható. Hasonló szemlélet névadásra l. még a növény rontóf és boszorkánytalp elnevezését. boszorkányliszt N. boszorkányliszt (MagyGyógyn. 38). J: ’Lycopodium clavatum; kapcsos korpaf ’. A boszorkányliszt a ném. Hexenmehl tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény pora t zbe hintve nagy lánggal fellobban, és füst nélkül, t zveszélyt nem okozva ég el; tüzijátékoknál is alkalmazták. boszorkánytalp N. boszorkánytalp (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkánytalp népi név, összetett szó, a névadás alapjára l. boszorkányléptef . boszorkánytüske 1. N. boszorkánytüske

boszorkányvirág

107

bölénymag

(ÚMTsz.). J: ’Rosa canina; gyep rózsa’. ▌ 2. N. boszorkánytüsök (ÚMTsz.). J: ’Ruscus aculeatus; szúrós csodabogyó’. A boszorkánytüske ’gyep rózsa’ és a boszorkánytüsök ’csodabogyó’ népi nevek, a gyep rózsa tüskés növény, a szúrós csodabogyónak pedig a levelei hegyesek, szúrósak. A tüske és alaktani változata, a tüsök ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520.
boszorkánytüsök l. boszorkánytüske

növényt a szamár fogyasztja, és a szamarat böfögteti. TESz. böfög a.; EWUng. böfög a.
bölénd, böléndek, bölöndök l. belénd

boszorkányvirág 1948: N. boszorkányvirág (MagyGyógyn. 59). J: ’Orchis sp.; kosbor’. A boszorkányvirág népi név, összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a névadás alapja, hogy a növény gyökerét varázslatos erej nek tartották, nemi izgató hatást tulajdonítottak neki, úgy gondolták, hogy a növény hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést, és er t adnak a férfiaknak. MagyGyógyn. 59.
botca l. bodza bozogáncs l. bogáncs bozza l. bodza

bölény N. bölénd, böllény (MTsz.); bölén, bölény (ÚMTsz.); bölin (MNy. 4: 43); bölín (NyF. 34. sz. 72); bölöny (Hoffmann–Wagner 39); bölöny (Halmai 40). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. — ~lapu N. bölénlapi (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’ua.’. | ~virág N. bölényvirág (Szabó–Péntek, Ezerjóf 169). J: ’ua.’. A bölény, bölénylapu, bölényvirág ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynevek, a bölény el tag a belén ~ belénd értelmesítésével keletkezett. A TESz. szerint a bölény állatnév ótör. eredet , els megjelenése azonos a növénynév els megjelenésével: 1395 k.: belÿn ’bölény’ (BesztSzj.: TESz.), a R. belénd ’bölény’ alakváltozat szóvégi -d-je járulékhang. A bolondító beléndek népi elnevezései között szerepel a bölömbika (el tagja a bölény alakváltozata) is. Vö. belénd, beléndek, bölényf , bölénymag.

bozsor N. Bozsor (MagyGyógyn. 59); bozsor (ÚMTsz.). J: ’Orchis sp.; kosbor’. — ~virág N. bocsor virág (ÚMTsz.). J: ’ua.’. || borzsalék N. borzsalék (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A bozsor népi szó, a hangutánzó-hangfest eredet bizsereg (~ bozsog) családjába tartozik. A növénynevet a bozsog ’bizseg, rajzik, hemzseg, nyüzsög’, bozsorog ’pezseg, nyugtalankodik’ (MTsz. bozsog a., ÚMTsz. bozsorog a.) szóból képezték, a névadás alapja, hogy a növény gumóit szerelmi vágy pezsdítésére használják. TESz. bizsereg a.; EWUng. bizsereg a.; ÚMTsz.
bödök l. bürök

böfögtet N. böfögtet (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A böfögtet népi név, a hangutánzó eredet böfög származéka, a gyomorban keletkez gáznak a szájon át való távozását kísér hangjelenséget utánozza. A név arra utal, hogy a

TESz. bölény a.; EWUng. bölény a.; MNyj. 38: 465–474; Nyr. 127: 331; ÚMTsz. bölényf 1. N. bölényf (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. N. bölin- […] füjj, böllénfüjj (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A bölényf ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölényf ’kövirózsa’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek húsosak. bölénymag 1. N. bölénmag (Jávorka 973); 1948: bölénmag (MagyGyógyn. 259); bölénmag (MNy. 4: 31); bölénymag (Csapody– Priszter, MNövSz. 29); bilinmaggal gr., bölémmagot gr., bölénmaggal gr., bölémmag, bölénmag, bölénymag (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. 1903: bölénymag (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bölénymag (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bölénymag ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölénymag ’maszlagos nadragulya’ jelenté-

J: ’Arctium lappa. TESz. bösövény (ÚMTsz. szi kikerics. F vészk. F vészk. szürkésfehér gömböcskéire.’. lucfeny bucskóró l. fest sz l (→ sz l ).) börzsöny neve a növény pirosas színe és élénkpiros termése alapján alakulhatott ki. bölénylapu. az el tag a rom. Idegen nyelvi megfelel re vö. bürök könyve a Ber’sen Vérfürt (Magy. A buglyosvirág Barra alkotása a bugolya ’bóbita’ szóból. utal a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. — N. izmaelita keresked k közvetítésére gondolhatunk. — ~virág N. amely arab eredet (vö. 317). Brustujlapi. 1948: bösvény (MagyGyógyn. J: ’Taraxacum officinale. mivel kereskedelmi cikk volt.bölömbika 108 buglyosvirág se hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bölömbika a. J: ’Ricinus communis. lapu utótagja szláv eredet . prov. bölömbika a. újlat. brindusavirág (Péntek– Szabó. A börzsöny (els megjelenése: 1552: „Berson libras duas” (TESz. Péntek–Szabó.. az amerikai alkörmös (2. J: ’ua. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- bölömbika 1948: bölönbika (MagyGyógyn. Ember és növényvilág 221. kialakulására hatással lehetett a növény népnyelvi bölény elnevezése. TESz. A brusztujlapu összetett szó. — kerti ~ 1775: Kerti berÐeny (Csapó 237). bölénylapi. burusztoj lapi. A bösvény talán a börvény (→ bervéng) népetimológiás változata. borfest helyett. az utótag nemzetségnév. gyöngy~ bucsfeny l. még vérfürt.).’. vö.). a bíborvörös fürtszer termésr l brindus N.. 187). zamatos turbolya’. akkor a magyarság valószín leg a honfoglalás tájékán vagy a honfoglalás el tt megismerte a szót. amerikai alkörmös’. brindus. brîndúşă (Péntek– Szabó. dutkóró buglyosvirág 1841: buglyosvirág (Barra 216). J: ’Petasites hybridus. bölény bölindök. A brindus erdélyi népi elnevezés. TESz. A börzsönyvérfürt Diószegi–Fazekas alkotása. amerikai alkörmös’. b ling l. 279). börzsöny. bösvény 1. a névadás magyarázatára l. 1783: Bösvény (NclB. bresillum ’ua. a rom. — N. J: ’Hyoscyamus niger.). N. N. nagy bojtorján’. J: ’Phytolacca americana.) szintén hasonlóság alapján kapta nevét. börzsöny. 1775: Bösvény (Csapó 49). EWUng. el tagja a bölény alakváltozata. buckó l. buruzdujlapi. arab wars ’a szezámhoz hasonló sárga növény’) lehet. az el tagra l. jelentése: ’egy fajta festék’ valószín leg összefügg az ol. J: ’Conium maculatum. létrejöttére a börzsöny is hatással lehetett. burdujlapi (MagyGyógyn. festékanyag’. Ha mindezek az arabból származnak. EWUng. bölömbika (Jávorka 973). pitypang’. brindus brosf l. bölényvirág l. bugolya a. borsf brusztujlapu 1.’. közönséges acsalapu’. belénd kapta nevét. EWUng. brezil. — ~f 1798: Bösvény-fü (Veszelszki 162). ricinus’. brustur ’ua. J: ’Phytolacca americana. 2. a növény termésének sötétvörös nedvét festésre használják. brindusavirág l. borozdojjlapi. száz~j f (→ százbütyk f ) börzsöny 1. bruzdújlapi. foltos bürök’. 279). 259). bösövény ’a sima bürök mogyorónyi gyökere. ▌ 2. börög l. az szi virág’. alkörmös. amelyb l salátát készítenek’ (ÚMTsz. J: ’ua.). A bölömbika népetimológiás elnevezés..’ átvétele. 1783: Kerti Berſeny (NclB. 1798: Kerti-börsöny (Veszelszki 140). brîndúşă ’ua. Ember és növényvilág 221). 347). verzino ’berzsenyfa. Ez származékszó a bog ’csomó’ alapszóból (a -la > -lya képz bokor). bugolya a. bötk l. F vészk. purusztojlapi (ÚMTsz. brasil. ▌ 2. J: ’Colchicum autumnale. A ricinus (1. burusztujlapi. 425). Az ol. a bölömbika állatnév összetett szó. 363) nevet javasolja a R. 1807: Berzsen (Magy.’ átvétele. brésil ’börzsöny’. blowball. fr. J: ’Anthriscus cerefolium. . Ember és növényvilág 221). verzino nyilván összefügg az újlatin adatokkal: sp. N. bolondító beléndek’. ▌ 2. börzsönyvérfürt 1807: berzsen Vérfürt (Magy.

— piros~ N. F vészk. Weitzengras ’búzaf ’. mogyoróhagyma’. Ezerjóf 71).-i elnevezésének (vetési búzavirág) vetési jelz je is.). J: ’Centaurea cyanus. kalásza) hasonló a búzáéhoz. 489). J: ’Bryonia alba. borbolya 109 búzavirág bútorvány l. 1998: kék búzavirág (Priszter 330). berg ~. holl. J: ’ua. Triticum) sorolták. — erdei ~ 1578: erdei Buza virág (Melius 146a). F vészk. a Linné-féle rendszerben a növény lat. buza virag (KolGl. svéd kornblomma. … Az szemükben a burján a növényország szemetje” (MNy. hogy a növény felépítése (levele. Kornblume. J: ’Papaver rhoeas.2: RMGl. búzavirág 1. gyógynövény’. nyilván az. búzavirág búza között term konkoly l. szlk. MNövSz. A kék . auagy. A kék búzavirág (1. ▌ 2. 1577: Cyanus: Kek szinyé virag. hegyi imola’. burzá l. N. J: ’Borago officinalis. 1807: Búzavirág (Magy. J: ’Centaurea montana. általánosan burján-oknak nevezik ket.’. бурь_н ’burján. tejesbúrján (Péntek–Szabó. vérehulló fecskef ’. || búzakék N. A névadás alapja. бýрен. ilyen a növény mai szakny. csóka~ burbora l. — Ö: bársony~. 113: 349. A növényeket igen gyakran nevezik el el fordulási helyükr l. ▌ 3. Hasonló szemlélet névadásra l. tövisdisznó~ (→ disznó). 1798: Burets (Veszelszki 106). bojtorján búza l. J: ’Allium ascalonicum. bojtorján buk l. bisziókf búzalevel f 1783: Búza-levelü-fü (NclB. mezei pipacs’. A tejes jelz a növényben található nedvre utal. lucfeny busirózsa l. — tejes ~ N. régen a búzafélékhez (lat. 1798: Búza-levelÍ-fÍ (Veszelszki 240). 367). | vetési ~ 1998: vetési búzavirág (Priszter 330). gaz’ szláv eredet . sz.’. a burgonya és a hagyma növénynevek összetétele.’. neve: Triticum repens. 775). 4: 29). XVI. bujtorgyán l. ném. piros búzavirág (Szabó–Péntek. a növényen található több. bodza búsfeny l. tarack~ búzakék l. burján (MNy.: Flos frumenti: [b]uza virag (De Herbis: RMGl. cornflower. köszvény~. 1847: burecs (Peregriny 354). Ezerjóf 69). J: ’Chenopodium sp. 1903: burecs (Hoffmann–Wagner 31). korenbloem. 115). 328). búzakék (Szabó–Péntek. J: ’ua. — illatos ~ 1998: illatos búzavirág (Priszter 298). N. 1948: fehérburján (MagyGyógyn. 420). búzavirág (Szabó– Péntek. közönséges tarackbúza’. burgonyahagyma (Csapody–Priszter. burján 1. 775). Ezerjóf 71). ang. hogy a büdög gönye (1. Idegen nyelvi megfelel kre vö. || búzalevel 1813: Búzalevel (Magy. burina ’burján. 39: 127–133. MNyj.) búzavirág neve öszszetett szó. 1798: Búza-virág (Veszelszki 185). 1807: Búzalevel f (Magy. 1775: Buza-virág (Csapó 47). Marzell Agriopyrum repens a.) vadon növ . igénytelenségük miatt nem jutnak külön névhez. J: ’ua. buszujok.’. ▌ 2. a gabonatáblára utal. 132). J: ’ua. blg.burecs bujtorgya. — fehér ~ 1903: fehér búrján (Hoffmann–Wagner 197). N. el tagja a virág közönséges tenyész helyére. 1998: búzavirág (Priszter 330). sepr ~ (→ sepr f ). a névadás magyarázata. gaz’.) és a libatop-félék (3. 427). 291). vö. a burgonyagumókhoz hasonló hagyma. ▌ 4. Nyr. burgonyahagyma N.’. konkoly burecs 1775: Burets (Csapó 27). a vérehulló fecskef (2. dutkóró buszujó. A burján ’gaz’ jelentése a népnyelvben ma is használatos: „A növények százai észrevétlenül maradnak. бýрян ’burján. or. 2. buszujog. buszujóka l. F vészk. Idegen nyelvi megfelel kre l. gabonavirág. Ember és növényvilág 218). ném. J: ’Amberboa moschata. A burgonyahagyma népi név. libatop’. kerti borágó’. jelentéktelen gazok. ▌ 3. dán kornblomst. J: ’ua. A burecs a német BuretÐch (Csapó 27) átvétele. v. pézsmabúzavirág’. A burján ’dudva. gaz’. — kék ~ 1783: Kék Búza virág (NomVeg. J: ’Chelidonium majus. gaz. bazsa búskóró l.. cigány~ (→ cigányf ). J: ’Elymus repens. kék búzavirág’. kisebb. A búzalevel f elnevezés magyarázata. büdös gönye’. 1783: Búza virág (NclB. 4: 31).

Magy. 1583: bidös fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. 1798: Pusér (Veszelszki 384). 1783: Buzér-fü (NclB. 1813: Puzsér (Magy. 384). búzavirág a. J: ’Centaurea cyanus. b z a. A büdösfa a ném. pirosító jelz k a növény azon tulajdonságára utalnak. 129).) pontos fordítása a Lonicernél megtalálható német névnek: Wald Kornblum. J: ’ua. A hegyi imola (2. TESz. összetett szó. Marzell Centaurea cyanus a. a latin név szerinti mutatót) a növény jellegzetes fest tulajdonságára utal: farbálóf . bluecaps. TESz. 1841: buzavirág cs küll (Barra 212). 330). F vészk.) ugyancsak el fordulási helyér l kapta erdei jelz jét: „hegyen. Centaurea cyanus (< gör. blaue Kornblume. TESz. A buzér ismeretlen eredet ... EWUng. 132). ol. hogy a buzér szó eredetére is hasonló jelentés . büdös a. F vészk. buzérf 1708: „Feſtf fü. Növénynevek 49–52. dögszagú és mérgez .) búzavirág neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1798: Büdös-fa (Veszelszki 41). Genaust Cyanánthus a. A fest . büdöske a.búzavirágcsüküll 110 bükkfeny jelz a virág színére vonatkozik. Faulbaum tükörfordítása. 342). A bükkfeny népi név. A madárberkenye (2.’. 1948: büdösfa (MagyGyógyn. Csapó 254. J: ’ua. az utótagra l... Róbia a. b z a. 489. búzavirág a. feny . a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). kék szín virág (→ kékvirág). pirítóf . J: ’Rubia tinctorum. a bükk el tag jövevényszó. festéssel kapcsolatos szót kell feltételezni. 1998: buzér (Priszter 485). F vészk. J: ’Sorbus aucuparia. A névadás alapja az. J: ’ua. a névadás alapja. 120). bücske l. az illata szintén kellemetlen. veresf . kékkonkoly (→ konkoly). közönséges jegenyefeny ’. EWUng. A buzér összes elnevezése (l. — Ö: pézsma~. a lat. Ember és növényvilág 197).) virágja hasonlít a kék búzavirágéhoz. A büdöske származékszó. 330). ▌ 2. ennek alapján elképzelhet . vö. bluebottle.. buzér a. F vészk. Marzell Frangula alnus a. A pézsmabúzavirág (3. a virág színe azonban eltér . | pirosító ~ 1807: pirósító Buzér (Magy.’. a mezei pipacs (4. 1798: Buzér-fÍ (Veszelszki 384). J: ’ua. cseh sinokvět. bükkfeny N. 384) nevet javasolja a régi sukollat helyett. 119–120. EWUng. Stinken Holz. 2. J: ’ua. a bozsér (1799) Gyarmathy alkotása. erdeimester. hogy a feny a bükkfákkal keveredve fordul el : „a . 1775: Buzér-fü (Csapó 47). csipke büdös banka l. F vészk..) büdösfa neve hasonlóság alapján keletkezett. A névadás magyarázata. || buzér 1799: Bo’sér (TESz. 2. J: ’Anthemis cotula. a búzavirág el tag fajnév. büdös pipitér’. kýanos ’kék’) utótagjának fordítása. átható. A virág búzakék neve. Buzér fü” (PP. a büdös melléknévb l (a vitatott eredet b z származéka) -ke kicsinyít képz vel keletkezett.. 1783: Büdös-fa (NclB. ezért kapta a piros megkülönböztet jelz t. J: ’Abies alba. forrása ismeretlen. madárberkenye’. és egyéb elnevezései is utalnak a jellegzetes kék színre..’. buzér a. kék búzavirág’. A erdei búzavirág ’hegyi imola’ (2. hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták. hogy a növény friss kérge kellemetlen.’. büdös szagot áraszt. büdös a. 419). legno puzzolente. Idegen nyelvi megfelel kre vö. büdöske a. CzF. — fest ~ 1998: fest buzér (Priszter 485).. búzavirágcsüküll 1807: Búzavirág TsÍkÍllf (Magy. A búzavirágcsüküll Diószegi–(Fazekas) alkotása: az utótag (csüküll ) nemzetségnév.) és a mezei pipacs (4. ném. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Búzavirág Tsüküll (Magy. Mollay. szlovén plavica.). bükkfeny (Péntek–Szabó. közönséges kutyabenge’.) pedig búzatáblákban fordul el . plavcek. ez a jellemz kék szín a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben is megtalálható: ang.). a pézsmabúzavirág (3. || puzsér 1783: Pusér (NclB.. Erdxn teremnec ezec” (Melius 146a). J: ’Frangula alnus. büdöske 1775: Büdöske (Csapó 254). Stinkbaum. 1783: Büdöske (NclB. hogy a növény megdörzsölve undorító. — puzsérf 1798: Pu’sér-fÍ (Veszelszki 384). 489). buzér’. Pirosító. 1841: buzérf (Barra 189).’. fest gyökér. banka büdösfa 1.

A bürökgémorr összetett szó. a bürök el tag a lat. Genaust Eródium a. szakny.. 1798: Börög (Veszelszki 162). A bürökárorr összetett szó.. EWUng. A foltos bürök (1. | patikai ~ 1948: patikai bürök (MagyGyógyn. bükkel vegyesen” (Péntek–Szabó.) jelentése kés bb (els megjelenése: 1780) alakult ki..’. 1807 e. EWUng.). | nagy ~ 1783: Nagy Bürök (NclB. A patikai jelz a növény R.). és az EWUng.) ádázóbürök neve összetett szó. el tagja a növény mérgez voltára utal. — Ö: csemege~. 616/1). sz l levél’) magyarázza az EtSz. J: ’Erodium cicutarium. bürökgémorr 1948: Bürök gémorr (MagyGyógyn.). foltosbürök (ÚMTsz. (OrvK. ádáz’. 616/2). 1841: büdös bürök (Barra 167). Diószegi–Fazekas alkotása. büröklevel gémorr (→ gémorr).: RMGl.) megkülönböztet jelz i a büdös. a növény levele hasonló a bürökéhez. talán a ném. J: ’Aethusa cynapium. 187).: Bÿwrewk (MNy 11: 38). 198). ennek korrelatív párja a nagy jelz s foltos bürök (1. 1798: közönséges Bürök (Veszelszki 162). 1470 k. F vészk. Wut ’méreg. — apró ~ 1577 k. 1578: bxrkxt gr. — N. 1798: Adázó Börög (Veszelszki 458). bireg. 129). A büdös jelz arra vonatkozik.’.bürök 111 bürökgémorr Pányiki-szorosban. 1791: Adázó Bürök (Lumnitzer 116). J: ’ua. 2. Az apró bürök elnevezés kétes azonosítású. 1998: foltos bürök (Priszter 342). — N. foltos. 1998: büdös bürök (Priszter 342). Ember és növényvilág 197). az utótagra l. 1948: Bürök. vörös-barnás foltok láthatók. | büdös ~ 1577 k. 347). 1783: Bürög. hogy „Kellemetlen. 1500 k. ádáz a. bürökgémorr’. oszm. bükk a. 414/15). arra utal. A névalkotásra talán a ném.’. a kés bbiekben az apró jelz t inkább az ádáz (2. 133). | 1807 e. 1525 k. R.: Cicuta: bereg (CasGl. szerint ez nem meggy z .: RMGl. bürök bürök 1. ádáz a.) foltos bürök (1. ádáz (2. cic•ta ’bürök’) fordítása. Török jövevényszóként (vö. bükk a. F vészk. a foltos jelz a lat.. egérszagú növény” (Schönfelder 84). vö. (Veszelszki 163). a bürök utótag hasonlóság alapján került a névbe: a növény ugyanolyan mérgez . Wutschierling (< ném. J: ’ua. F vészk.’.). Béreggel gr. mocskos bürök (ÚMTsz.133). 1813: büdös Bürök (Magy. J: ’ua.. — ádázó~ 1780: adázó bürök (Nyr. spotted hemlock ’foltos bürök’. Börög (Csapó 49). A bürök eredeti jelentése (els megjelenése: 1405 k. 1775: Bödök. 1783: Adázó Bürög (NclB. patikai. a jelz nyilván megkülönböztet szerep . árorr. 1793: Bürök (Földi 19). macul#tus ’foltos’) fordítása. szerint a bürök is- meretlen eredet . Idegen nyelvi megfelel kre vö. b ring (ÚMTsz. bürök a. 387). Vö. 61: 18). bürökgémorr’. TESz. ném.’. 1841: bürök Arorr (Barra 81). | mocskos ~ 1903: mocskos-. .).. Apotheker-Schierling ’ua.). bürökárorr 1807: bürök Árorr (Magy. 133).: „cicota: berwk” (SchlSzj. Bödök (MagyGyógyn. a): RMGl.) kapta. düh’) is hatással lehetett. TESz.’. a megkülönböztetés a méretekre utal. gefleckter Schierling ’foltos bürök’. ném. | közönséges ~ 1775: Közönséges bürök (Csapó 49).: Bürök (Julow 257). 1577 k: Bqrqkrql (OrvK.’. J: ’ua. mint a foltos bürök (1. 1595: B×rxk Cicuta (Beythe 110). (Melius 115a). 347). 1841: nagy bürök (Barra 167). magyarázatára l. nagy. bürök’. Genaust maculátus a. ang. bürük ’kúszó növénnyel befuttatott fa. 1998: bürökgémorr (Priszter 370).: ’Conium. J: ? ’Conium maculatum. 152). bükör (MTsz.: ’Conium maculatum. 389). maculatum (< lat.’. Ember és növényvilág 22). ▌ 2. bürök a. 1583: bevrök Cicuta (Clusius–Beythe 3a: BotTört. Bürköt gr. J: ’ua. 187). 1998: bürök (Priszter 342). de a TESz. bürök. Börög.: Apro bwrkqth gr. 187). 1405 k.. felhasználását jelzi. J: ’ua.. foltos bürök’. Az ádáz (2. hogy a növény szárának alsóbb részén hosszúkás. bürök (Péntek–Szabó. ádáz. 1807: adázó Bürök (Magy. patikai bürök (Hoffmann–Wagner 62). bérök. Bötök (NclB. J: ’ua. Marzell Aethusa cynapium a. bürökgémorr. b röng. — N.: Bwdqs Bqrqk (OrvK.v. A TESz. foltos bürök’. | kicsiny~ 1903: kicsiny bürök (Hoffmann–Wagner 57). J: ’Erodium cicutarium.: De cicuta: Bwrek (StrassbGl. 349). | foltos ~ 1948: foltosbürök (MagyGyógyn. 1584: Beurök (Clusius– Beythe 12).).-i cicutarium (< lat. J: 1405 k. bükör l.

bürökárorr. bürök. százbütyk f bürök Schierlings-Reiherschnabel mintájára jött létre. bütyök l. gémorr bütyk . Az utótagra l. . A bürök el tagra l. büröklevel gémorr l. vö. büröklevel gémorr (→ gémorr).bürök 112 gémorr.

és f vészkönyvükben a harangláb nemzetség neve. vö. Melius 63. Diószegi–Fazekas a cámolyf b l a cámoly alakot vonta el. (Melius 67a). Melius azonban a lat.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. cicfark. — Ö: harangcámoly. cintórium. harangláb | Aquilegia vulgaris. cic™f™rokv(r™og.). cintorja ’ezerjóf ’. 583/2). vö.). cickafarka ’Achillea nobilis’ (MTsz.). 39: 333. Genaust Centauréa a. lat. Centaurium minus (Clusius–Beythe 3a: BotTört. J: 1807 e. cintori™. cickefarkf . orvosi somkóró’. a növény R. centaurium. A cámolyf valószín leg Melius alkotása. cickefark. serta ’koszorú’ szóból eredezteti. — közönséges ~ 1948: Közönséges cickafark (MagyGyógyn. réti harangláb’.). lat. cicafarok. 1783: Kis Centuria (NclB. centum nodia átvétele. kentaúrion. 37: 376). centinodia 1583: centinodia Polygonum (Clusius–Beythe 6a: BotTört. k. minus ’kis’) és a k. Genaust sérra a. a név nem maradt fenn. n#dus ’csomó’. A centinodia a lat. J: ’Aquilegia vulgaris. cickafark (SzegSz. százforintosf . lat. J: ’ua. tehát száz aranyat ér növény a gyógyító hatása miatt. kentaurí# < gör. serr#tula (< lat. 51: 14). F vészk. J: ’Centaurium erythraea. — kis ~ 1583: kis centaurea (Clusius– Beythe 3a: BotTört. Sertula [Serratula] campana (Melius 95) nevének fordításával hozta létre. cintórionnak gr. lat. lat. 212). kentaúreion. Genaust centifólia a. Kentaúreios ’kentaur-’ < gör. nodiflórus a. vö. A campaniakoszorú Melius alkotása. A kis centaurea a lat. 131). 1948: Cintoria (MagyGyógyn. Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. százbütyk f . 1775: Czamoly-fü (Csapó 57). cintoria. — N. lat. centaurea 1577 k.: Czámoly (Julow 259). Campania ’sík tartomány Közép-Itáliában. cintória ’ezerjóf ’. centinodia. 1578: Centaureánac gr. serr#tus ’f részformájú’ < lat. A népetimológia a lat. 1826: „jó ha czíczka-fark helyett vagdalt ruta-levelekkel vegyíted” (TESz. ’ezerjóf ’ (ÚMTsz. 1813: Tzentauria (Magy. 1807: ’Aquilegia. cickafarok. 345). 1830: cziczka farka (Nyr. cickefarok. 128). réti harangláb’. F vészk. J: ’Achillea millefolium. 1807: Tzámoly (Magy. centaur#um. közönséges cickafark’. campaniakoszorú 1578: Campaniai koſÅoro (Melius 95). || cámoly 1807 e. madárporcsin’.C cámolyf 1578: Czamoly f× (Melius 65). — N.). mert a monda szerint kentaur fedezte fel a növény gyógyhatását. réti harangláb’. . Cintorja (Nyr. cicfarkkóró l. 318). centaurea szót centum aureī-ként ’100 arany’ értelmezte.. serra ’f rész’) a f rész formájú virágra utal. Centaur#us ’kentaur-’ < gör.. Vö. 2.’. cickefark. cámoj (ÚMTsz. 128) utótagjának fordításával (< lat. lat. centória. centaurea átvételével jött létre. cich™-f™rók (ÚMTsz. cic™f™rok (SzlavSz. kis ezerjóf ’. — N. J: ’Melilotus officinalis. J: ’Polygonum aviculare. vö. 1998: cickafark (Priszter 290). cickafark cickafark 1. a lat. centaur#a [herba] ’kentaurf ’ < lat. cicaf`rka. centauria. centum ’száz’. a név eredete ismeretlen. — közönséges ~ 1903: Közönséges czámoly (Hoffmann–Wagner 111).).). 393). cicafarok. J: ’Aquilegia vulgaris.

szintén megkülönböztet szerep . 1775: Tzigány petreÐelyem (Csapó 141). millefolium. vénasszonycitrus cigányburján l. — N. cickara. 349). A cickafark összetett szó. a fark elemet hagyták ki a növénynévb l. cickefarok l. — ezerlevel cicfarkkóró 1703: ezerlevelÍ Cziczfarkóró (Földi 32).’. cicfark állatnév + fark. ▌ 2. millefolium). F vészk.’. A növénynév el ször cicfarkkóró (1775) formában t nt fel. cickafark’.’. Magy.. 486). | ’Achillea pannonica. cickafark’. 394. A magyar cickafark megkülönböztet jelz je a lat. az alakváltozatok között el fordul jelöletlen birtokos jelz s (cickafark) és jelölt birtokos jelz s (cicka farka) szerkezet is.). cicfarok. Mollay. Diószegi és Fazekas a cickóró nemzetségnév elé a növény R. cicfarkóró. cicfarku korró (ÚMTsz. A név el tagja a cica. Idegen nyelvi megfelel kre vö. vö. 2. farok összetétel növénynév. cickefarkf . szakny. || cickóró 1807: Tzitzkóró (Magy.). J: ’ua. A cickórót Diószegi és Fazekas hozta létre. közönséges cickafark’. Magy. cigánypetrezselyem 1578: Cigán petreſeliem (Melius 58). cicfarok (ÚMTsz. közönséges cickafark’. cicufark-ezerlevel f (→ ezerlevel f ). J: ’Lycopus europaeus. 1862: cziczfark „Növényfaj a cziczkórók neméb l. 419). hengerded. millefolium. 1903: Czigány-f (Hoffmann–Wagner 6). TESz. Marzell Lycopus europaeus a. a latin név mintájára keletkezett (vö. 1998: cigánypetrezselyem . bárányfarok ’bókoló amaránt’. cickefarkf . I: 1125). J: ’Achillea collina. sz rös leveleinek a macska farkához való hasonlósága. 484. F vészk.’. J: ’Achillea millefolium subsp.cigányf 114 cigánypetrezselyem 300). közönséges cickafark’. millefolium. 1841: cziczfark (Barra 206). közönséges cickafark’. 1998: közönséges cickafark (Priszter 290). magyar cickafark’. J: ’ua. ezerlevel f cifrus l. egymásra halmozott szirmu virággal” (CzF. Marzell Achillea millefolium a. || cicfarkkóró 1775: Czitzfarkkóró (Csapó 82). Növénynevek 57–60. Földi 20. ebb l a magyarázó kóró utótag elhagyásával keletkezett a cicfark és cickafark. J: ’ua.. cicfark.-i név utótagjának (pannonica) fordításával jött létre. J: ’Achillea pannonica. || cigányburján 1841: czigányburjány (Barra 305). millefolium. rókafark ’parlagi macskatalp’ stb. hosszukás. millefolium. Az elnevezés alapja a növény puha.). — mezei ~ 1998: mezei cickafark (Priszter 290). ▌ 3. | 1948: ’Achillea millefolium subsp. ez a típus igen gyakori a növénynévadásban. || cicfark 1807: tzitzfark (Magy. cicafarkúfüjj (ÚMTsz. a névadás magyarázata: „a’ babonás czigány aszszonyok pedig a’ tehenek téjapadását szokták általa eszközleni. F vészk. cicfarkufü ’közönséges cickafark’ (ÚMTsz. gipsy wort. — magyar ~ 1998: magyar cickafark (Priszter 290). — cicfarkkóróf 1798: Tzitz-fark-kóró-fÍ (Veszelszki 313). cicf™rk. J: ’Achillea millefolium subsp. 1841: egérfarku cziczkóró (Barra 206). Vö. kenyérbél-~ (→ kenyérbél-cickafark) cicufark-ezerlevel f l. 1783: Czitzfarkkoró (NclB. 1783: Tzigány petre’selyem (NclB.’. — Ö: kenyérbél-~. ezen okból a’ köznép czigányf nek nevezi” (Barra 306). J: ’ua. EWUng. cicfarku-fí ’magyar cickafark’ (ÚMTsz. 486). J: ’ua. sok. cickafark. és az Achillea nemzetség megnevezésére a Tzitzkóró (1807) nevet javasolják. 1841: ’Achillea millefolium subsp. lat. magyar cickafark’. J: 1807: ’Achillea. cigányf cigányf 1841: czigányfü (Barra 305). | ~f N. J: ’Achillea millefolium subsp. A cigányf talán népnyelvi elnevezés. Ugyan- ezen a szemléleten alapul a növény egérfark elnevezése. ill. Az ezerlevel jelz a növény jellegzetesen szeldelt leveleire utal. — cicfarkf N. 300). A mezei cickafark jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik.).). 1948: cickóró (MagyGyógyn. ennek játszi képz s módosulata. — egérfarkú cickóró 1807: egérfarkú Tzitzkóró (Magy. vízi peszérce’. 484). cickórót. ang. cic-kóró (ÚMTsz. F vészk. J: 1807. cicfarkkóró. F vészk. — N. elnevezéséb l (egérfark) megkülönböztet jelz t (egérfarkú) illesztett. | 1862: ’Achillea. cickafarok cickóró l.). ökörfark ’dúsvirágú ökörfarkkóró’. A cickafark. a növény hivatalos neve ma: cickafark. — N. mezei cickafark’. közönséges cickafark’.

a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és az ismeretlen eredet valag ’n i szeméremtest. TESz. cigóri. feketés szín virág. picsa a.) cigányvirág elnevezésének alapja a sötétlila. A latin eredet petrezselyem utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. cikória TESz. A névadás alapja. fekete kökörcsin’. cigánypicsa. a szár ’a növénynek vékonyan felnyúló része. cigány a. ▌ 2. a tavaszi hérics (2. valag a.). cigányvirág (ÚMTsz. picsa a. EWUng. virág magyarázó utótag összetétele.) virágja szintén sötétlila szín ..). F vészk. A cikkszár ’Polygonum’ nemzetségnév. J: ’Polygonum. cigánypicsa.) borsos jelz jére l. keser f ’.cigánypicsa 115 cikkszár (Priszter 343). petrezselyem a. A cigánypicsa összetett szó. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a szláv eredet picsa ’n i szeméremtest’ öszszetétele..) és a pettyegetett tüd f (2. EWUng. EWUng. cigány a. Diószegi–Fazekas alkotása. A cigánypetrezselyem Melius alkotása. TESz. el tagja cikk ’gerezd’ jelentés (1795-t l adatolható). hogy a növényt egyszer bb emberek használták f szerként. TESz.) cigánypicsa neve valószín leg hasonlóság alapján keletkezett. levelei) nagyon hasonlóak a fekete kökörcsinéhez. Hasonló szemlélet névadásra l. hogy sokszor cigány emberek gy jtik a növényt. az egész növény felépítése (pl. F vészk. Ember és növényvilág 240).) és a fekete nadályt (3.) cigányvirág nevét valószín leg az magyarázza. a déli szláv eredet cigány el tag magyarázata. J: ’Symphytum officinale. petrezselyem a. A cikkszár összetett szó. N.. cigányvirág (ÚMTsz. tavaszi hérics’. borsos keser f ’. ▌ 2. A fekete kökörcsin (1.. kígyótrankf . cigányvalag N. az értékes petrezselymet helyettesítették vele. cigány a. cigány a. az orvosi körömvirág (3. szár a. vízibors (→ bors). Vö. 253). cigányvirág. A fekete nadályt (1. Vö.. ebgyömbér helyett. cigány a. termést tartja’ utótag ugor eredet . J: ’Persicaria bistorta. cigánypicsa 1.. A cigányvirág népi név. cigányvalog (ÚMTsz. valag a. összetett szó. légyf . ízekre tagolt. cikk a. ▌ 3. a felépítésük is azonos: „mint a’ petreſelyem olly magasra nö” (Csapó 141). cigány a. TESz. cigánypicsa (Péntek–Szabó. F vészk. cigány a. a tavaszi hérics (2. darabos. nigricans.. kígyógyöker keser f ’. EWUng. amely a levelet.. N. cigányvirág 1. — tekert ~ 1807: tekert Tzikszár (Magy. A fekete kökörcsin (1. cikk a. lilás szín virágja alapján kapta a nevet. N. ▌ 3. Orvosi f vészkönyvük a tekert cikkszár nevet javasolja a R. J: ’Persicaria hydropiper. .. Diószegi– (Fazekas) Orvosi f vészkönyve a borsos cikkszár nevet javasolja a R. 1841: tekert czikszár (Barra 378). 253). pettyegetett tüd f ’. cigánypicsa (ÚMTsz.) tekert jelz jét a növény R. cigória l.) cigánypicsa elnevezése népi név.. N. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a cikkszár 1.. bolhaf . A borsos keser f (1. összetett szó. N. J: ’Adonis vernalis.). N. 254). kígyógyökér. virágot. J: ’Symphytum officinale. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) nevéb l vette át Diószegi–Fazekas. fekete nadályt ’.. cigXvirág (ÚMTsz. EWUng. A cigányvalag népi név. bár virága élénksárga. vízihunyor (→ hunyor). cigánypicsa (Péntek– Szabó. J: ’Calendula officinalis. cigányvalag. összetett szó.) nyilván a növény feketés. cigány a. J: ’Coriandrum sativum. orvosi körömvirág’. fenék’ összetétele. cigóré. keser f . tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) helyett. J: ’Symphytum officinale. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. 1841: borsos czikszár (Barra 378).). — borsos ~ 1807: borsos Tzikszár (Magy. Vö.). ▌ 2. 1807: Tzikszár (Magy. vízibors (→ bors). A kígyógyöker keser f (2. hogy a nemzetséghez tartozó növények szára vagy gyökere csomós. kerti koriander’. még a növény sobraborif ’szegény emberek borsa’ elnevezése. a két növény (petrezselyem és koriander) felhasználása hasonló: f szernövények. fekete nadályt ’. Ember és növényvilág 198). J: ’Pulmonaria officinalis.. A névadás magyarázata a fekete nadályt feketés szín virágja.). A fekete nadályt (3. fekete nadályt ’.

erdei ciklámen’. cichoreum. — ~f 1540 k. 1610 k.) és a pitypang (4.). cicoria.: Celidonia: cenodonÿa fw (Herb. (OrvK. A cinadónia latin eredet . cikória. c): RMGl. 377).. 307) jelz s szerkezetb l alkották összevonással: cikkelyes kalász. cinodonia (ÚMTsz. cinedória. Zyklamen. 307).-i cyclamen került. cikórija (ÚMTsz. cilján l. F vészk.). 1775: Czinadonia (Csapó 91). Nyr.’. lat.).).’. A növény „Arnyekos helyxkxn es fak alat terxm”. gyógynövényként használták: „Ha ket fele haſitod es faio fog irant kiuxl az orczadra tezxd. J: ’Cyclamen purpurascens. Névadásukat így magyarázzák: a növény magva „sok. 128).’. sziklament gr. — ~virág N. kíchora.’. (ÚMTsz. ol.). 1577 k.: Cicoreath gr. 1893: cyclamen (TESz. ▌ 2. cicorea (< gör. lat. — mezei~ 1783: Mezei Czikória (NclB. chelidónion ’fecske-’ melléknév < gör. 1794: tzikorja (TESz. — kerti~ 1798: Tzikória kerti (Veszelszki 161). 1578: Chelidonia (Melius 178a).: Cichoriana(k) gr.). A mezei katáng (2. 1783: Vad Czikória (NclB. J: ’ua. J: ’Hieracium murorum. kakas~ címnyelv f l. vö. cinadónia cinadónia 1533: Chelidonia: Schelwurtzel: Cynedonia (Murm. N. A latin szavak a legtöbb európai nyelvbe bekerültek. vö. vö. fr. cikória 1.. F vészk. Cinadó (MagyGyógyn. Marzell Hieracium murorum a. 1664: Cichorium Katankóró. цикламен. 307). cyclaminum. cinadória. — szegf szagú ~ 1807: szegf szagú Tziklász (Magy. Zichorie. Diószegi–Fazekas ciklász nemzetségneve a gyömbérgyökér (→ gyömbéresgyökér) név mellett ma is a Geum nemzetség hivatalos neve. 1544: „Vöttem soskat. — Ö: porcsin~. J: ’Cichorium endivia. F vészk. — N.’. cenedonia (< lat.) cikória elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a felhasználás alapján.’ átvétele. J: ’ua. κύκλος ’kör’ kicsinyít képz s származéka. F vészk. 455). ol. TESz.). cigori (ÚMTsz. hedipnois (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 1807: Tzikória (Magy. Nyr. 61).). EWUng.).’. szakny. Cicoria (Lippay II: 90). TESz. chicorée. lat. or. J: ’ua. ▌ 4. — erdei ~ 1998: erdei ciklámen (Priszter 351). k. cicoria. κυκλάµινον ’ua. J: ’Geum. chicory. J: ’ua. A cikória latin eredet . — N. 104). 1783: Czinedónia (NclB. A ciklász nemzetségnév. J: ’Geum urbanum. vö. 1998: ciklász (Priszter 384). Genaust Cichórium a. bötykös v. chelidën ’fecske’). ném. Diószegi–Fazekas alkotása. cinnadónia. 135). 307). cinadó (MTsz.. EWUng. ciklam(nt gr. A ciklámen nemzetközi szó. pitypang’. vérehulló fecskef ’. gyömbérgyökér’. fr. J: ’Cichorium intybus. ném. 1590: Chelidonia: Czinadonia (SzikszF. (MNy. 411). cigóri (NyF. 1583: Cicoria Cichorium sil.: RMGl. kichërion. mezei katáng’. cigória (NyF. szekf szagúf nevéb l vonta el. lat. lat. A cikória eredeti jelentése ’salátakatáng’ (1. 16).). 128: 184. 1763: Czikória (TESz. ciklász 1807: Tziklász (Magy.). a magyarba a lat. többes szám: kichóreia. erdei gyömbérgyökér’. sz. [herba] . 1583: cynadonya (Clusius–Beythe 3a: BotTört. cigóré.: RMGl. Ezek forrása a latin cyclaminos. gímnyelv cinadó l. salátakatáng’. tzikkelyes kaláſz” (Magy. cinadona.. cyclamen. csalán címer l. J: ’ua. erdei hölgymál’.). 1998: ciklámen (Priszter 351). 129). — N. mindegyik növény friss leveleit salátaként fogyasztották. cinadóna. 10. cinagna. minden merget es faidalmat ki ſzijvia” (Beythe 51a). 256). az erdei hölgymál (3. 127: 47. 135).’. cichorea. cyclamen. — törpe sárga~ 1841: törpe — sárga czikória (Barra 216). 1775: Vadcikoria (Csapó 132). amely a gör. 11: 132). pareyt. 70). A szegf szagú jelz t Diószegi–Fazekas a növény R. κυκλάµινος. ang.. sz. A latin szó a gör. ang. cykoriat” (OklSz.. k. kichória). | vad~ 1578: Vad cichoria (Melius 77a). J: ’ua.. J: ’Taraxacum officinale. chelidonius ’fecske-’ melléknév < gör. vö. 411). cikoria. J: ’Chelidonium majus. a nevet a cikkelyes kalász (Magy. 73: 396). cinaduna. cinaduna (Nyr. kichër#. 1775: Tzikoria (Csapó 207). ▌ 3. ciklámen 1877: „Pihenés után elmentünk cyclámákat szedni” (TESz. h.ciklámen 116 cinadónia szár a. cikória virág (ÚMTsz.). cichorium. J: ’ua. ciclamino. F vészk. 48.

1841: czinka (Barra 272). cinadória. 384). a Cynanchum (ma: ciprus 1. 37). a csarab (2. 37). vö. 1903: czindrót (Hoffmann– Wagner 206).) ciprus neve megkülönböztet jelz kkel el ször 1578-ban t nik fel. szakny.). J: ’ua.. ágchein ’fojtani’) elnevezésének el tagját vették (cin-) át. J: ’ua. cinmosóf l.-i Cynanchum (< gör. 1948: cinadogódirc (MagyGyógyn.). Vö. A magyar ciprus a lat. Zinngras ’cinf ’ el tagjának átvétele. A magyar alakváltozatok közül a cinadó szórövidítés eredménye. 1508: „almafanak: gxmxlčevel Cipros nardoſval” (TESz. 1775: Vadcyprus (Csapó 125). F vészk. A közönséges csikófark (1. cingrát (MagyGyógyn. csarab’. közönséges méreggyilok’. Scheuerkraut ’súrolóf ’. Nyr. cinaduna. vérehulló fecskef ’. feltehet egy ném.) szára szintén dróthoz hasonló. 1903: czipor (Hoffmann–Wagner 79). cinedória l. Genaust Chelidónium a. kýpros). Zinnkraut ’cinf ’. Diószegi Orvosi f vészkönyve a Méregöl Tzinka (Magy. a drót utótag szintén német eredet . N. csipke cipója l. J: ’ua. 312). cinadónia cintori. J: ’Artemisia campestris. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 171). ném. Mezei Cypros” (Melius 170a). A kalincaínf (1. N. A cinadóniagódirc összetett szó. és a növényt edények tisztítására használták. J: ’Ephedra distachya. közönséges csikófark’. cyparissus ’ciprus (Cupressus sp. kynós ’kutya’. J: ’Vincetoxicum hirundinaria.). hogy a növény vessz szer szára dróthoz hasonló. — méregöl ~ 1807: méregöl Tzinka (Magy. ▌ 3. kalincaínf ’. 184). 1903: ’Vincetoxicum hirundinaria. cintorja l.’. 104). Putzkraut ’tisztítóf ’.’. A mezei zsurló (2.) cindrót nevének szemléleti háttere. a cinadona hangkieséssel. Marzell Equisetum arvense a. ciprus cindrót 1. a cinaduna talán népetimológiával jött létre. | mezei~ 1578: mezei Cyproſnac gr. cintorion.: TESz. A kalinca- . gen. méregöl f . J: ’Equisetum arvense. a cinadónia el tag a régi és a nyelvjárásokban meg rzött cinadónia név átvétele. mosóf cinnadónia l. J: 1807: ’Vincetoxicum. ký#n.cinadóniagódirc 117 ciprus chelidonia ’fecskef ’. els megjelenése: 1395 k. A méregöl jelz magyarázatára l. els sorban örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens)’ jelentését vette fel. Zinngras ’cinf ’ átvétele. lat. mezei zsurló’. ▌ 2. cintória. 362). cindrót cinka 1807: Tzinka (Magy. 1783: Mezei Czipros (NclB. cyprus ’henna(gyökér). 1911: cindrót (Cserey. J: ’Chelidonium majus. — homoki~ 1903: Homoki v.eleme a ném. | 1841. cinadóniagódirc 1807: Tzinadónia Gódirtz (Magy. A ciprus latin eredet . fecskef .).) és a mezei üröm (3. TESz. cinadona. a név Diószegi–Fazekas alkotása. cintorium. cypressus. J: ’ua. 2.’.. mezei cziprus (Hoffmann–Wagner 163). A cindrót cin. F vészk. tövistelen fagyalfajta’ (< gör. méreggyilok’. 184).. Genaust Cynánchum a. Diószegi–Fazekas alkotása. új nevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. és ezt kicsinyít képz vel (-ka) láttak el. idegen nyelvi megfelel re vö. centaurea cipke l. ónf . R. F vészk. J: ’Calluna vulgaris. J: ’Ajuga chamaepitys. mezei üröm’.’. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 20).’. cupressus. | mezei vad~ 1798: Mezei vad-tzipros (Veszelszki 261). A növény R. F vészk. — nyíri~ 1578: nyiri Cypruſnac gr. Növényszótár 94). a gódirc utótag nemzetségnév. 128: 56. cinagna l. lat. ▌ 2. Szent L rinc füve helyett. cinadónia cingrát l. cindrót (MagyGyógyn. J: ’Ajuga chamaepitys. cinmosóf (→ mosóf ). 369) nevet javasolja a R. cinadónia Vincetoxicum) nemzetség neve. a neveket Melius alkotta. || cingrát N. közönséges méreggyilok’. 1903: czinka (Hoffmann–Wagner 51). ez a latin szó a magyarba is bekerült. istenke~ cipor l. (Melius 20). a cinadória hangcserével keletkezett. — mezei~ 1775: Mezei tzipros (Csapó 125). EWUng. 1783: Vad Cypros (NclB. kalincaínf ’. *Zinndrot növénynév is. A cingrát a ném.: cÿpreſſus: cipreſſus fa (BesztSzj. méregöl f . A cinka nemzetségnév.. J: ’ua.

phýllon ’levél’) fordítása. Citronenmelisse.. — Ö: feny ~. szakny. 389). verbéna a.) vadciprus neve tükörfordítás. többes szám verb#nae ’kultikus célra szedett szent f . a ném.. A háromlevel magyarázatára l. 1998: cukorjuhar (Priszter 289). Citronella. lat. TESz. levél. A déli méhf (2. Melius 437. k. J: ’Acer saccharum. verb#na. A citromcserje a ném. az el tag a lat. nyír3 a. a név talán a német. TESz.) citromf neve a növény R. cukorjuhar(fa)’.-i Verbena (< lat. ennek gyümölcse’ átvétele.) összetett szó. J: ’ua. triphylla (< gör. megkülönböztet jelz ket illesztett a ciprus elé. vizeny s rét’ els megjelenése 1578. déli méhf ’. A háromlevel jelz a lat. a latin eredet citrom el tagot azért kapta. a névadás magyarázatára l. J: ’Aloysia triphylla. — N. Genaust Verbéna a.stb. J: ’Melissa officinalis. háromlevel citromverbéna’. citromcserje — háromlevel ~ 1998: Háromlevel citromcserje (Bremness 93). A nyíri jelz a növény el fordulási helyére utal. Melissa officinalis a.’. A cucik népi név. a f utótag magyarázó szerep . Genaust citrátus a. — orvosi ~ 1948: Orvosi citromf (MagyGyógyn. de nem txuiſſes.’. bajor-osztrák eredet cucli ’cumi’ hatására jött létre. 234). citromf (ÚMTsz. verbéna a. J: ’Aloysia triphylla. citrum ’citromfa.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Cucik (MagyGyógyn. tri’három’. a növény egyéb citrom el tagú neveivel: citromf . J: ’Melittis melissophyllum. a névadás alapja. A cukorjuhar összetett szó. || vadcitrom 1798: vad-tzitrom (Veszelszki 63). nedves talajon él meg. a német eredet cukor el tag a fa törzséb l megcsapolással . 1998: citromf (Priszter 427). J: ’Aloysia triphylla.. a nyír ’mocsár.. citromf 1. citrum ’citromfa. a névadás alapja a kerek pipacsgubó lehet. Az orvosi cit- romf (1. amely cuclihoz hasonlít. J: ’Papaver rhoeas. ha megdörzsölik ket. czitrom szagu. 40). háromlevel citromverbéna’. lemon.). a lat. mert a levelek citromillatúak. ág’ < indogermán *²erb. Marzell Aloysia citriodora a. J: ’ua. háromlevel citromverbéna’. a névadás alapja. A citromf (1. A névadás alapja a növény „nyers füve . Zitronenkraut tükörfordítása. tujafa. A csarab (2. ▌ 2. citraria.. 1798: Tzitrom-fÍ (Veszelszki 63). Szabó. 111). Feldcypreſſen (Melius 171) fordításával keletkezett. 390).’.citromcserje 118 cukorjuhar ínf (1. alaczon faczka” (Melius 20). A háromlevel citromverbéna (3. A verbéna utótag latin eredet . ang. melly szag száraz állapotban er ssebb” (Barra 315).) nyíriciprus és vadciprus elnevezéseit szintén Melius alkotta hasonlóság alapján. Idegen nyelvi megfelel re vö. Genaust Tripetália a. a növény els sorban savanyú. 1783: Vad Czitrom-fü (NclB. életfa’. J: ’ua. citromf . vö. 1998: orvosi citromf (Priszter 427). citroenkruid. holl. ciprushoz hasonló felépítés . Növényszótár 11). — ~fa 1998: cukorjuharfa (Priszter 289). 1783: Czitrom-fü (NclB. hogy a levelek megdörzsölve citromillatúak. EWUng. cukorjuhar 1966: cukorjuhar (Csapody– Priszter. — vad~ 1775: Vad tzitrom-fü (Csapó 184).) citromf neve hasonlóság alapján keletkezett.’. mezei pipacs’.) citromf neve a ném. ill. J: ’ua. a hasonlóságot így magyarázza: „mint az Fxnny× fánac à leuele ollyan. citrago (< citrus ’citromfa’) elnevezése alapján jött létre.. 1911: citromf (Cserey. hogy a levelek hármas örvökben állnak. ném. citromcserje. Citronenkraut. orvosi citromf ’. Zitronenstrauch tükörfordítása. Marzell Calluna vulgaris a. a növény a verbénafélék családjába tartozik. mirtusz-. — háromlevel ~ 1998: háromlevel citromverbéna (Priszter 297). A ciprus ’mezei üröm’ (3. tríphyllos ’háromlevel ’ < gör. 1775: Czitrom-fü (Csapó 183). és hasonló az orvosi citromf höz. coriandrum l. vö. olajfa. ▌ 3. koriander cucik N. a növény citromillatú. lat. citromverbéna 1998: citromverbéna (Priszter 297).. A citromverbéna összetett szó. EWUng.’csavar. citromcserje. babér-. a növény bokorszer . MNövSz. nyír3 a. hazánkban csak a nyugati határszéleken. teker’ t b l) átvétele..

ang. az utótagra l. juhar. Cukorkóró (MagyGyógyn. vö. ném. 148). Zuckerahorn. igazi édesgyökér’. vö. . A cukorkóró népi név. sugar maple. cukorkóró N. J: ’Glycyrrhiza glabra. A névadás alapja a növény édes gyökere. Marzell Acer saccharum a. édesgyökér. édeslevel f . édes el tagú neveinek hatására jött létre. édesfa.cukorkóró 119 cukorkóró nyerhet cukortartalomra utal. minden bizonnyal a növény egyéb. Az összetétel idegen nyelvi minták alapján jött létre.

ezért latin hatással is számolhatunk. 1500 k. 351). könnyen kaphattak azonos nevet. 1798: Csaba-íre (Veszelszki 349).) hasonlóság alapján keletkezett. a fajokat nem lehet pontosan elkülöníteni. A csabaíre (1. hogy az Át’illa régi Magyar király’ halála után. a’ Chaba-íre nevét a’ Csabától vette” (Veszelszki 349–350). 1807: Tsábaír (Magy. 256). csabaíre’. 1783: Csába-íre (NclB. 356). a TESz. — vérfej ~ 1807: vérfej Tsábaír (Magy.: Pipinella: chobaÿer fw (Herb c): RMGl. az Attila fiának. szerint magyar fejlemény. hasonló gyógyító er t tulajdonítottak a növénynek. csabaíre’. J: 1500 k.. ki meg-nyillozott katonáinak sebeit evvel gyógyitotta” (Barra 121). A vérfej jelz magyarázata a gömb alakú pirosló virágzat.CS csabaíre 1. 1525 k. hasznos földitömjén’.. ezeren ſebbe eſtek. Diószegi–Fazekas f vészkönyvében a jelöletlen birtokos szerkezetet teszi meg nemzetségnek: Tsábaír. Endre között majd 15. 1584: Chaba ire „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). 1540 k. 392). Ma a vérf és a csabaíre növények egy nemzetséghez tartoznak. 1540 k. de els sorban valószín leg a vérf ’Sanguisorba officinalis’ és a csabaíre ’Sanguisorba minor’ adatai. ma ilyen nemzetség nincs’. 515). 1775: Csába ire (Csapó 51). 515).: „Isop salluia obruta czyabaire” (TESz. 1525 k. | 1775. Ó Buda. és Sz. így kelet- kezett csabaíre nevük. ill. 1610 k. A csabaíre ’hasznos földitömjén’ (2. Csabának nevét l vette. | 1584: ’Sanguisorba officinalis. | 1807: ’Poterium.: „Pimpinella: Chabaÿr” (TESz. A mondai névadásról a legtöbb szótárszerz megemlékezik: „A’ Magyar nevét honnét vette. F vészk. a’ fiai a’ birodalmon meg-nem eggyezhetvén. els sorban Sanguisorba minor (csabaíre) és Sanguisorba officinalis (vérf )’. ill. a növények megjelenése nagyon hasonló. csabaíre’. J: ’Pimpinella saxifraga. Az adatok között azonban felt nik a lat.). 1525 k.’. TESz. 2.. (régen a két nemzetséget gyakran keverték). ▌ 2.. 1775-t l a csabaíre ’Sanguisorba officinalis’ megjelenési adatai. és akkor ezen fÍvel magok magokat ki-gyógyították. J: ’ua. — vad ~ 1813: vad Tsábaíre (Magy. A csabaíre csaba el tagja valószín leg azonos a mondai Csaba személynévvel.: Pipinella: Pimpinella: Chÿaba ire (Herb d): RMGl. a’ honnét ez életben meg-maradt leg-kiſsebbik fijától.. 1584-t l elkülöníthet ek a vérf ’Sanguisorba officinalis’.) korai adatai a Pimpinella ’földitömjén’ és a Sanguisorba ’vérf ’ nemzetségekre vonatkoznak. vérf ’. F vészk. A csabaíre jelölt birtokos szerkezet. „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). Az ír utótag jelentése ’ken cs’. 1798: ’Sanguisorba minor. tudják azt az Istóriákban jártos ’s költös Hazánkfiai. 1783: Csába-ire (NclB. J: ’Sanguisorba minor. A csabaíre ma a Sanguisorba minor hivatalos neve.). 1807: ’Pimpinella és Sanguisorba sp. F vészk. . J: ’Sanguisorba minor. 1610 k. „melly nevezetét. a növénynév megjelenik jelöletlen birtokos szerkezetben is Chabaÿr. 331). EWUng. csabaíre-vérf 1998: csabaíre-vérf (Priszter 491).

| nagyobb éget ~ 1783: Nagyobb égetö Tsalyán (NclB.: vrtica: chalan (BesztSzj. csona. csajánt l. csolán. cs(lány. ▌ 2. 138). csonár. nagy csalán’. csalám l. 394). csinál. TESz. 138). csabaüröm ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. 1578: Hólt czalán (Melius 100). Vö. 1783: Apró Tsalyán (NclB.: Vrtica: Chynal’. csajánt. fekete peszterce’. 130). csojánt.’. csuhány. csovány (MagyGyógyn. 1775: Bujdosó tsallán (Csapó 221). 29: 364). csinált. A csábítóf öszszetétel magyarázata.’. hogy a növény mérgez . J: ’Sanguisorba minor. | csíp s ~ 1998: csíp s csalán (Priszter 531). EWUng. csabaíre a. sz. 138). EWUng.’. csanáj. csollán. fekete peszterce’. csalán csalán 1. álomf .).). 138). csih›nt.. csábul a. 1813: Csaba Üröm (Magy. J: ’ua. silány. üröm a. TESz. | nagy ~ 1775: Nagy-Csallan (Csapó 53). cilján. 1583: chalan Vrtica maior vulgaris (Clusius–Beythe 8: BotTört. csójján. árvacsalán’. — éget ~ 1775: Égetö Csallán (Csapó 53). csójány.. 1807: bujdosó Tsalán (Magy. csillyán. 1775: Chyallán (Csapó 53). csanal. | közönséges nagy ~ 1841: közönséges nagy csalán (Barra 393). igazi édesgyökér’. A csábító a hangfest eredet csáb. csoján. XVI. 423).). 386). 1925: csábítóf (Jávorka 973).: Vrtica mortua: Hot cÿlan (De Herbis: RMGl. csaláng. sz. 1998: nagy csalán (Priszter 531). | éget ~ 1578: Égetx czalán (Melius 99). J: ’ua. cs(lánt. csián. J: ’Hyoscyamus niger. nagy csalán’. 259). a csajka el tag szlovák eredet . v. az utótagra l. Vö.. csabaüröm 1602: „Pimpinella:… Chaba×rxm” (TESz. sillyán (ÚMTsz. ▌ 4. csani. 423). — holt~ 1525 k. J: ’Lamium sp. csabaíre’.’. | szelíd~ 1783: Szelid Tsalán (NclB...csabaüröm 121 csalán A csabaíre-vérf többszörös összetétel. F vészk. 350). 1966: csábítóf (Csapody–Priszter. 133). 1948: csábító f (Halmai 40). csona.’. J: ’ua. az ír ~ íre utótagot az üröm növénynévvel (els megjelenése 1395 k.). Paritaria: Holth chalan (Ortus: RMGl. 1983: csábítóf (Rápóti–Romváry 85). csián.. szenvedés’ jelentése is (els megjelenése: 1416 u. 138). J: 1775: ’Ballota nigra. csujáng. peszterce | Ballota nigra. csábítóf (MagyGyógyn. 423). vérf . csijány. a növény régi neveib l alkotott hivatalos magyar növénynév. 1998: apró csalán (Priszter 531). csollánt. 1798: Égetf-Tsallán (Veszelszki 448).: RMGl. csalán csajkavirág N. jelentése ’csésze’. — N. J: ’ua. csonál. csilánt.). XVI. 148). csilánk.. csohán. 1405 k. bolondító beléndek’. csinár. csojjany. 138). MNövSz. J: ’ua. 1395 k. ▌ 3. A csajkavirág népi név. Lamium (Clusius– Beythe 8: BotTört. TESz. — bújdosó~ 1590: Ballote: Budoso czallyan (SzikszF. — N./1450 k. csábítóf 1706: Csábító f : Hyosciamus (Nyr. 1775: Apró-csallán (Csapó 53). J: ’Urtica urens. Az el tag magyarázatára l. 138). csalánt. J: ’Urtica dioica. csábul a. csohán. 1998: kis csalán (Priszter 531).: RMGl. eszét megzavarja’ jelentéssel. csujány. csabaíre. Tsolyán: Tsilány (De Herbis: RMGl.’. 388). 77).). csilly›ny. nagyobb mennyiségben halált okoz. J: ’ua. 1583: hot chàlan Vrtica labeo. csabaíre a. csajkavirág (MagyGyógyn. 1783: Nagy Tsalyán (NclB. EWUng.: vrtica: chalan (SchlSzj. szillán (MTsz. csajka a. Csanál. 1595: Eghetx chyalan (Beythe 113). 1903: csábítóf (Hoffmann– Wagner 39). kábító hatású. 29). | kis ~ 1841: kis csalán (Barra 394). | kétlaki ~ 1841: kétlaki csalán (Barra 393). csojjant. a csábít 1611-t l adatolható ’kábulatba ejt. csolláng.) helyettesítették. cs™n™l. cs(lán. cs(n"l. v. 2. fehér árvacsalán’. | kisebb éget ~ 1783: Kiſſebb égetö Tsalyán . az el tag a csabaíre összetételb l elvonással jött létre. csalán | Urtica dioica. J: ’Glycyrrhiza glabra. csajka a. csalám. cs™n".’. csoh#ny (Nyatl. Urtica minor: arwa chalan (Ortus: RMGl. F vészk. de az utótag kialakulására hatással lehetett a szó ’keser ség.t -ít és -ó melléknévi igenenévképz s származéka. csanár. apró csalán’. 1783: Bújdosó Tsalán (NclB. J: ’ua. | 1998: ’Ballota. J: ’Lamium album. 1775: Csába üröm (Csapó 51). A névadás alapja a növény virágjának formája. csanál. A csabaüröm összetett szó. J: ’Urtica sp. 1798: Nagy Tsallan (Veszelszki 448). silyán. csabaíre. — apró ~ 1525 k.: RMGl. üröm a.

1805–13: bolondító Tsalmatok (Márton. 1807: Hyoscyamus Tsalmatok (Magy. tartó’ összetétele. ang. (TESz. idegen nyelvi megfelel kre vö. viszket fájdalmat okoz. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére. lónyelv csodabogyó’. ang.: Tsalmatok (Julow 267). čalkan. csalmatok a. csalán csalmás beléndek l. Waldneſſel (Veszelszki 450). 1783: Fekete Tsalyán (NclB. kleine Brennessel ’kis éget csalán’.. az elnevezés alapja a növény korsó alakú. A tárgyragos csalmatot úgy keletkezett. — bolondító ~ 1807: bolonditó Tsalmatok (Magy. TESz. 174).) bújdosócsalán neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. mortua (< mortuus ’halott’) utótagot lefordították. 2. A csalmatok megkülönböztet jelz je: bolondító. hogy a növénynek nincsenek tüskéi. süveg’ és a tok ’burok.. csanár. 392). ném. A csalmatok nyelvújítási szó. LXXI.). small nettle ’kis csalán’. great nettle ’nagy csalán’. hogy az elhomályosult felépítés csalmatok szóvégi -k-ját többesjelnek fogták fel. J: ’ua. čalaÛan ’csalán’.’. ▌ 6.) levelei szintén a csalánéhoz hasonlóak: „Ollyan a’ levele mint a’ Csalláné” (Csapó 56). čalaÛan vagy čalïÛan kerülhetett. 2. hogy a növény érintésre nem okoz viszket fájdalmat.’). alt. 390). ném. csanál. A névadás magyarázata. F vészk. minden része . J: ’ua.. ūvula . els adata 1807-b l van. 382). Urtica (< lat. MNövSz. EWUng. Vö. 1595: Tſap fiju (Beythe 124a). csalmatok a. F vészk. 390). tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehetett. •rere ’égni’) fordításával keletkezett.’. idegen nyelvi megfelel re vö.) csalán elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. a csalmatok név azonban már ennél valamivel korábban megjelent a F vészkönyv el készít munkálataihoz tartozó Toldalékban.. a jószagú jelz a finom illatára vonatkozik.) apró ~ kis ~ kisebb jelz i megkülönböztet szerep ek. mérges” (Barra 336). A kétlaki jelz a lat. 1783: Nyak Tsap-fü (NclB. a lat. 428). J: ’Scrophularia nodosa. A holtcsalán (2. déli méhf ’. és elhagyták.csalmatok 122 csapf (NclB. göcsös görvélyf ’. Az éget . J: ’Hyoscyamus. éget . 4. ném. Az éget jelz arra utal.) megjelölésére szolgál. A nagy csalán (1. 1783: JóÐzagu Csallán (NclB. a lat.’. F vészk. | jószagú ~ 1775: JóÐzagu-csallán (Csapó 55).. hogy a csalánsz rök — amennyiben a b rhöz érnek—. 1783: Tsap-fü (NclB. — fekete~ 1775: Fekete-csallán (Csapó 56). J: ’Melittis melissophyllum. 1783: Erdei Csallán (NclB. 1808: Tsalmatok (Magy. bolondító beléndek’. a lat. J: ’Hyoscyamus niger. J: ’ua. a magyarba a tör. A déli méhf (5. A csapf a lat. 1966: csalmatok (Csapody–Priszter. ▌ 5.. csanáj. A különféle alakváltozatok szabályos hangváltozással keletkeztek. 1798: Fekete Tsalán (Veszelszki 402). pl. a növény kétlaki. viszketést okoznak.’. a fekete jelz a kis termések színére utal. A fekete peszterce (3. A név Diószegi és Fazekas alkotása. belénd csalmatok 1807 e. csani l.. A TESz. és az EWUng. csalánt l. 1775: Tsap-fü (Csapó 20). || nyakcsap 1813: Nyaktsap (Magy. halálos. a lat. 29). 169). grosse Brennessel ’nagy éget csalán’. dwarf nettle ’törpecsalán’. eredet (vö. idegen nyelvi megfelel re vö. hogy ha a növény a testhez ér. Urtica mortua fordítása. A bolondító jelz a növény mérges voltára utal: „emberre nézve. Uvularia (< k. čalkančak ’ua. a Hyosciamus növénynemzetség neve. 423). J: ’Ruscus hypoglossum. 6: 42). — nyak~ 1775: Nyaktsap-fü (Csapó 20). — Ö: árva~. Növ. 1798: Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). beléndek’. A csalán ótör. Urtica el tagnak a magyar csalán növénynév felel meg.) és a göcsös görvélyf (6. A göcsös görvélyf (6. Urtica minor fordításával jöttek létre. 428). bolondítóf . bolondító. A csalán növénynév általában Urtica-fajok (1. nem okoz éget érzést. A bújdosó jelz magyarázata valószín leg az. Az apró csalán (4.) nagy jelz je megkülönböztet szerep . EWUng. csíp s jelz k arra utalnak. lat. — erdei~ 1775: Erdei-csallán (Csapó 55). 174). csalán csap l. csag. A nyelvújítási csalmatok a csalma ’turbán. disznó~. F vészk. TESz. 1863: csalmatot gr. a növény egyéb bolondító jelz s neveivel. A déli méhf felépítése hasonló a csalánéhoz. nyak~ (→ csapf ) csapf 1578: Czap f× (Melius 184). J: ’ua. dioica fordítása.) a lat.

J: ’ua. a növény ezeken a területeken shonos. Zäpfleinkraut (Veszelszki 335). a csattogó el tag a virág szárának leszakításakor hallható csattanós hangra utal. Marzell azzal magyarázza a névadást. midön Leveleit vizben fözik. R. — N. nagy völgycsillag’. Barba imperataluj (NomVeg. 73: 396). csecs l.) császárszakáll neve hasonlóság alapján keletkezett. csattogógaz (Nyatl. császárszakáll. A császárszakáll az erdélyi Benk József alkotása. Marzell Astrantia maior a. J: ’Viola tricolor subsp. a -t.). 1948: Császárgyökér (MagyGyógyn. csalán csemege l. J: ’Saponaria officinalis. csarab csarbóka l. pukkantó. Kleschenstaud’n.. csattogó (ÚMTsz. csarab 1892: „Csarap. csattangõ (ÚMTsz. csattangó a. — ~f 1909: czattantófü (Graumann 144). szálka~ cselán. TESz.). EWUng. Somogym. J: ’Calluna vulgaris. ném. 1: 865 csarap a. csattanó maszlag’. hogy „Nyaktsap és mondolák dagadását eloſzlatja. 3: 56: TESz. majd hirtelen mozdulattal csapnak velük. a növénytani szaknyelvbe a nyugat-dunántúli nyelvjárásokból kerülhetett. 339). császárvirág. ▌ 2.’. a lat. Hasonló szemlélet névadásra l. császárszakáll 1. vadárvácska’. 1798: Tsattanto (Veszelszki 419). mestergyökér. bárány~f . — N.). pitypang’. Genaust úvifer a. A névadásra hatással lehettek a tojásdad. a csattogó jelz magyarázatára l. A császárgyökér tükörszó. csattogó N. Kaiserwurz ’Astrantia maior. szappanf ’. császárszakáll (MagyGyógyn.és -ó képz elemek. egér~f .csarab 123 csattogógaz ’nyakcsap’) fordítása. ném. a Fiú és a Szentlélek egysége’ szót a m. csattan a. hangalakja a növény virágjával. tehén~ csék l.). amelyek éréskor pukkanó hanggal 4 kopácsra repednek. — ~f N. hogy a trombita alakú virágok tetejét ha összefogják. a nagy völgycsillag német nevének fordításával alkotta a közönséges medvetalp császárgyökér nevét. A császárvirág nevet Lippay alkotta. A csattan hangutánzó eredet szó. szúrós tüskékkel borított toktermések.). vö. erdei szamóca’. A császárgyökér Wagner alkotása. Vö. tricolor. a növény szintén hangutánzó eredet pitypang nevét. csattangóra. vadárvácska’. császár szóval helyettesítette. N. a növény fehér virágja szakállhoz hasonlít. csarab (EtSz. A szappanf (2. csarapf (ÚMTsz. A gaz ’gyomnövény’ utótag ismeretlen eredet . csarap. 1798: Tsáſzár-ſzakáll (Veszelszki 254).). cselány l. Téli sirkoszorukra használják” (Ethn. . J: ’Datura stramonium. csattan a. TESz. csattogó a. császárszakáll. csarak (ÚMTsz. csattanó maszlag l. J: ’Heracleum sphondylium. császárszakál. A névadás magyarázatára l. még csattogó szamóca (→ szamóca). csattogógaz N. maszlag császárgyökér 1903: Császárgyökér (Hoffmann–Wagner 58). esetleg termése nyílásával el idézett hangra utal. 1998: csarab (Priszter 322). EWUng. Idegen nyelvi megfelel re vö. Vö. császárszakáll (ÚMTsz. és azt a’ vizet a’ Beteg gyakran ſzájában forgatja” (Csapó 20).. J: ’Viola tricolor subsp. J: ’Fragaria vesca. 427) tükörfordítása. 420).). 1783: CsáÐzár-Ðzakáll (NclB. másik nagyon hasonló felépítés növény. a névadás alapja a virágok formája. csattogó szamóca (→ szamóca). J: ’ua. Trinitatis ’szent(háromság): az Atya. Flos Trinitatis (Lippay I: 76) fordításával. tricolor. a névadás magyarázata. Marzell Datura stramonium a. csarak (Nyr.EWUng. csorbóka császárvirág 1664: Flos Trinitatis Cáſzár virág (Lippay I: 76). közönséges medvetalp’.’. csarak l. Idegen nyelvi megfelel re vö. 420). A csattogógaz összetett szó. sólyom~ TESz.. felálló. csarab’. 204). (Calluna vulgaris). Lippay a lat.. Vö. 1775: TsáÐzár Virág (Csapó 296). akkor pukkantó hang hallatszik. A csarab ismeretlen eredet .). a rom. 91). sászársz(káll (ÚMTsz. csarab. Vö. J: ’Taraxacum officinale. csattantó 1783: Tsattantó (NclB. ném.). 1783: CsáÐzár-virág (NclB.

áfonya’. amely veszedelmes. — büdös~ 1783: Büdös tsereÐznye (NclB. a növények felépítésének hasonlósága alapján. J: ’ua. — kis ~ 1578: kis Czengx f× (Melius 135a). črěšьnja kerülhetett. fülbe~ cserbóka l. || cseng virág 1583: chengö verág Hypericum (Clusius–Beythe 5: BotTört.’.: Perfoliata: czengo f„ (De Herbis: RMGl. J: ’Scrophularia nodosa. közönséges kutyabenge’. J: ’Prunus sp.’. TESz. magyarázatára l. J: ’Atropa belladonna. hogy mindegyik növénynek bogyószer . cseresznyefa’. Myrtillus a. ▌ 4. Nyr.. črYšnja.. | mérges~ 1807: mérges tseresznye (Magy. Perforata: Czengô fé (SzikszF. ▌ 5. szlk. feketés.) és a göcsös görvélyf (6. Wolfskirsche ’farkascseresznye’.) büdös jelz jére l. cseng hangot ad. 296). A cseresznye szláv eredet . cseppent l. J: ’ua. sz. 256). 1775: Kis-csengö-fü (Csapó 58). A névadás magyarázata. EWUng. 2. sólyomcsemege csemete l. — fekete~ 1813: fekete Tseresznye (Magy.). közönséges orbáncf ’. még csemegemandula. J: ’Hypericum perforatum.). a csemege a hangutánzó eredet csemcseg ~ csamcsog. csorbóka cseregalagonya l. cseng a. J: ’ua. ▌ 6. f nevesült.’. Teufelskirsche ’ördögcseresznye’ stb. mérges cseresznye elnevezéseinek magyarázata a növény sötétvörös. ir. | vad~ 1948: vadcseresznye (MagyGyógyn.’. a hangutánzó eredet cseng . v. 408). csámcsog igéb l és -e folyamatos melléknévi igenévképz b l áll. 1590: Hypericum: Czengô fé (SzikszF. Afonya” (PP.). csemege a. J: ’Frangula alnus. — gerezdes ~ 1783: Gerezdes TsereÐznye (NclB. A cseng f talán magyar alkotás. 1783: Csengö-fü (NclB. cseresznyeszemekhez hasonló termése van. A csemegebürök összetett szó. de a névadásra hatással lehetettek a ném. 373). — ~fa 1256: „Sub arbore Cheresnafa” (TESz. 408). — fekete~ 1903: fekete cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). a közönséges kutyabenge (4. maszlagos nadragulya’. hártyás toktermést a szél fújja. k rislevel -~ (→ k risfalevel f ) cseng f 1525 k.. J: ’ua. szln. F vészk. az utótagra l. göcsös görvélyf ’. ▌ 3. 392). A magyarba egy szláv R. A maszlagos nadragulya (2. vö. blg.’. 1775: Csengö virág (Csapó 58). csemegesulyom l. zamatos turbolya’. or. 257). a cseresznyefa els megjelenése: 1256. 373). cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. 1783: Kis Csengö-fü (NclB. cseresznye utótagú elnevezések: Giftkirsche ’méregcseresznye’.. чeрéшнa.: RMGl. galagonya cseresznye 1. az áfonya (3. gerézdes . a zelnicemeggy (5. a csemege el tag jelzi. hogy a növény magas hegységekben fordul el . J: ’Prunus dulcis var. | mérges fekete~ 1775: Mérges fekete tsereszne (Csapó 188).: RMGl. XVI. közönséges orbáncf ’.’. havasimeggy (→ meggy).Tseresznye (Magy. A csemegemandula összetett szó. A zelni- . 127: 329–330. J: ’Anthriscus cerefolium. 175). A kutyabenge (4.). ▌ 2. J: ’Prunus padus. чeрéшa. | vad ~ 1807: vad – v. zelnicemeggy’. édes mandula’. és a termés cseresznyéhez hasonló bogyó. A jelz s elnevezések kialakulhattak a magyar nyelvben is. cseng a. — havasi~ 1708: „Havasi tsereſznye. чрéшня.) fekete cseresznye. 130).) havasicseresznye nevének alapja. čerešňa. 1578: Czengx f× (Melius 134). F vészk. 164). A maszlagos nadragulya (2. igen mérgez .: Ypericon vel scopa regia: Chengew fÿw (Ortus: RMGl. J: ’ua.csemegebürök 124 cseresznye csemegebürök 1948: csemege bürök (Halmai 8). Az utótag a bürök növénynév átvétele. hogy ez a mandula édes (szemben a keser mandulával) és finom. J: ’Hypericum perforatum. a növény termése cseresznyéhez hasonló.melléknévi igenévképz s alakja. csemegemandula 1903: csemegemandula (Hoffmann–Wagner 98). J: ’ua.) megkülönböztet jelz kkel ellátott cseresznye elnevezése azon alapul. F vészk. vö. чeрéшня. 1595: Chyengx viragh (Beythe 94a). mandula. — vad ~fa 1783: Vad TsereÐznye-fa (NclB. J: ’Vaccinium sp. hogy a növény virágzata sárga bogerny . hogy a növény ehet f szer. Az áfonya (3.). A növénynévben az el tag arra utal. büdösfa. 258). 342). sativa. чeрéшня. EWUng. 257). a virágok kis sárga cseng khöz hasonlítanak. blg. valamint ha az érett.

gerezd a. csèrfa (Péntek–Szabó. rom. csete (MagyGyógyn. — kis ~ 1775: Kis cser-levelü-fü (Csapó 60). kaporna(~). a -z és képz k. csAtA.: Tsészebogyó (Julow 266). F vészkönyvükben a bogyópikk nevet véglegesítették. 2. J: ’Sambucus ebulus.. román eredet . hogy lehet a bodza. J: ’Dryopteris filix-mas. bogyószer vé válik. EWUng. gyalogbodza’. 276. az adatok azt mutatják. Vö.: TESz. vö.-e. 272. 269). cetiníş ’fiatal feny erd ’ szót vettük át *csetenyés alakban. üröm(~) cserlevel f 1578: Czer leuelx f× (Melius 36a). cserge (Péntek–Szabó. mézgás éger(fa)’. csätä ’bodza’.). valamely részének. A cser déli szláv eredet . — ~fa N. cserlevel f cserge N. kisebb’) fordításával keletkezett. J: ’Quercus cerris csertölgy’. ez él tovább a rom. cserszömörce (→ szemerke). eb~. blg..: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj. ill. kazuár~ (→ kazuárbokor). 1862: csete (CzF. hólyag~. sztrichninfa-~ (→ sztrichninfa). közönséges jegenyefeny | Picea abies. fekete termések szintén cseresznyéhez hasonlóak. A névadás alapja a növény termése. kérgéb l cserlét készítenek. termés. feny vessz ’. Hasonló szemlélet névadásra vö. citrom~. 316. A cserz fa el tagjára l. hánytató~ (→ hánytatófa). ill. A szláv szavak forrása a lat. zsidó~. csipke ’növény. J: ’Sambucus nigra. húsos tobozbogyót alkot. szb. Ember és növényvilág 201). virágjának vagy bogyójának népi megnevezése. level 1813: kis Tserlevel (Magy. cserfalevel f l. Ember és növényvilág 197. 393). A csetenyefa népi elnevezés. hogy a gömböly . A névadás alapja. цер. vö.). A csészebogyó a szláv eredet csésze és a bogyó összetétele. A cserfa ’mézgás éger(fa)’ (2. J: ’ua. J: ’ua.’. TESz. A cserge erdélyi népnyelvi szó. farkas~. csete (MagyGyógyn. fürtökben fejl d termésre utal. jelentése: ’sz l fürt’. és éretten piros. 1798: Kis-tser-levelÍ-fÍ (Veszelszki 152). Szabó–Péntek. J: ’Ephedra. A gerezdes jelz a laza. cétin% ’feny ág. Ember és növényvilág 229). F vészk. Ember és növényvilág 229. kutya~. hogy ezek a fafajták a b rkikészítés fontos nyersanyagai. J: ’Cotinus coggygria.’. azon. A névadás a fafajták téves ismeretén alapul. 285). — Ö: farkas~. A csete ismeretlen eredet . ▌ 2. A cserlevel f és a kis cserlevel f a lat. — N. kapri(~).) termése kicsi.). alii fést fé (SzikszF. és ebb l a téve- . minor ’kis. TESz. Vö. barát~ (→ barátbors). szl. csermoglya. a névadás alapja. az erdei pajzsikát nevezték így. különféle páfrányfajokat. a vessz s cserje magját éréskor a veres burok csészeszer en veszi körül. a gerezd els megjelenése: 1395 k. csormolya cserszömörce l. hogy a növény kérge a b rkikészítés anyaga.cser 125 csetenyefa cemeggy (5. J: ’Alnus glutinosa. — Ö: bodza~.) feketecseresznye elnevezésének alapja. csermulya l. cetiníş ’fiatal feny erd ’.). cserje l. mac. 286). ▌ 2. csete. fekete bodza’. EWUng. csete 1. magyarázatát l.. csete ’bodzavirág’. hogy a rom. 1193: „Prima meta incipit a cher” (TESz. gerezd a. cserz fa. virág’. hogy a növény levelei a cserfáéhoz hasonlítanak: „Ez fünek levelei ollyak mint a’ Cserfa levelei” (Csapó 60). szln. N. J: ’Teucrium chamaedrys.’ szóban. || cserfalevel f 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé. J: ’Abies alba. cerь. csetenyefa (Péntek–Szabó. Querculus minor (Melius 37) (< lat. sarlós gamandor’. pl. csikófark’. Az is lehetséges. szemerke cser 1. || kis cser- cserz fa 1998: cserz fa (Priszter 345). Marzell Atropa belladonna a. vö. cserszömörce (→ szemerke).’. J: ’ua. gerezd a. kicsi csomókban. cerrus ’ua. ott. quercus ’cser’.: RMGl. cser. sárga cserszömörce’. цер. cèr ’cserfa’.’. cer ’ua.) erdélyi szó. csészebogyó 1807 e. TESz. cs(te ’bodzabogyó’ (ÚMTsz. Ezerjóf 175. erdei pajzsika’. közönséges lucfeny ’. csetenyefa N. A csészebogyó Diószegi– Fazekas els kísérlete a csikófark ’Ephedra’ nemzetség megnevezésére. a növénynév els sorban a farkascserge összetételben jelenik meg. Péntek–Szabó. apró cseresznyére emlékeztet. csete. A göcsös görvélyf (6. 257).

csicsiskoma N. seta ’állati sz r. equisetum quartum (< lat. csibehúr’. csikorgóf 1783: Csíkorgó-fü (NclB. keskeny levelekre vonatkozik. 279).) csikófark elnevezése összetett szó. J: ’ua.’ el tag gyermeknyelvi eredet ikerszó. Növényszótár 94).) vessz s. hogy a háziszárnyasok szívesen fogyasztják a növényt. 1948: csibehúr (MagyGyógyn. Nyr. A haraszt utótag arra utal. csík2 a. még lófarkf . csetenye a. csibevirág N.csibedögleszt 126 csikorgóf sen magyar képz nek vélt -s elvonásával jött létre a csetenye. Marzell Colchicum autumnale a. a Spergula nemzetség neveként használják. lat. a koma ’pajtás. 50). ficaria.’. 126: 48–71. Nyr. aztán az apja) kifejezéssel jellemezték. Az ismeretlen eredet csík el tag feltehet leg a vékony. Gänseblümchen ’libavirágocska’. J: ’Asplenium ceterach. EWUng. Nyr. motivációja egy téves hiedelem: azt tartják a növényr l. amely a növény hosszú. csipke csihant l. bojtszer formáját írja le. zöld hajtásai hasonlóak. csalán csíkharaszt 1903: csíkharaszt (Hoffmann–Wagner 211). a névadás alapja. sörte’) név.. A közönséges csikófark (1. equisetum < lat. csibedögleszt (NéprÉrt. hogy a magtokok a talajban szszel képz dnek (télen „alszanak”). az el tag arra vonatkozik. 377). a névadás magyarázata. a csicsis ’kisgyermek elaltatására használt isz. pikkelypáfrány’. J: ’ua. ▌ 2. szi kikerics’. a jellegtelen. J: ’Ephedra distachya. egyenes szárain ül apró levélkéit.. TESz.. hogy a növény vessz s cserje. Csicsiskoma (MagyGyógyn. közönséges csikófark’. shrubby horse tail elnevezés is utal. csián l. 126: 48–71. Az ókori természettudósok. 126: 48–71. TESz. cimbora’ utótag szláv eredet . a névadás magyarázatára l. 37). lófarkhoz hasonlítanak. és a tokokat visel rövid szárak. A csibe ’tyúkfélék pelyhes kicsinye’ hangutánzó eredet állathívogató szó. A csibedögleszt és csirkedögleszt népi elnevezések. J: ’Colchicum autumnale. csibe a. A mezei zsurló (2. J: 1807: ’Spergula. N. EWUNg. 124: 239–247. A növénynek erre a jellegzetes felépítésére a R. valamint a R. 1998: csikófark (Priszter 367). Marzell Ephedra distachya a. mert megdöglenek t le. vadszázszorszép’. A név arra vonatkozik. Diószegi–Fazekas alkotása. csikófark 1. réti boglárka’. TESz.) csikófark neve népi név. nyugati salátaboglárka’. csík a. mely a csibe beléhez hasonlítható. csibevirág (Kovács 18). pikkelyszer levelekkel a kis bokrok csikófarkhoz. hogy a növény a virágnál hamarabb érlel termést. — európai ~ 1841: europai Csikófark (Barra 426). Nyr. equus ’ló’. csibehúr 1807: Tsibehúr (Magy. hogy „Akkor virágzik. ang. valószín leg a ném. | 1948: ’Stellaria media. csirkedögleszt (Gyógysz. a toktermések májusban érnek be. J: ’Equisetum arvense. A csicsiskoma népi elnevezés. Vö. hogy nem szabad csirkék és baromfi közelébe vinni. mezei zsurló’. A csibevirág népi elnevezés. 87). csicskenyefa. 33: 244). csiggenye l.’. csikófark (MagyGyógyn. J: ’Bellis perennis. | törpe ~ 1911: törpe csikófark (Cserey. J: ’ua. csicskenye. J: ’Ranunculus ficaria subsp. A névadás magyarázatára l. Nyr. abban a hiszemben.. közönséges tyúkhúr’. F vészk. csibe a. amikor a csibék kelnek” (Kovács 18).) és a mezei zsurló (2. prücsökkoma. | közönséges ~ 1998: közönséges csikófark (Priszter 367). 1925: Csikófark (Jávorka 35). A csibehúr összetett szó. Roßschwanz tükörfordítása. ezt a jelenséget filius ante patrem (el bb a fia. J: ’Ranunculus acris. a mezei zsurló népi neve könnyen keletkezhetett hasonlóságon alapuló névátvitellel. || csirkedögleszt N. saeta. A növény német elnevezése hasonló a csibevirághoz.’. háziszárnyas nevével képzett: Gänseblume ’libavirág’. még tyúkhúr. A húr ’bél’ jelentés utótag a növény gyakran messze kúszó. . 128: 57. kanyargós szárára utal. bel lük csak a következ tavasszal bújnak el levelek. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. A mezei zsurló (1. csalán csibedögleszt N.

pūrus ’tiszta’) és a R. a . csikorog a. 1798: Tsikorgó-fÍ (Veszelszki 241). | réti csikorka 1807: réti Tsikorka (Magy. — kö- csillagpázsit 1948: csillagpázsit (MagyGyógyn. Diószegi Orvosi f vészkönyve a réti Tsikorka (Magy. sz. J: ’Paris quadrifolia. lat. A csillaglevel f és a csillagosf a lat.. 1864. | közép~ 1807 u. 1998: csillagpázsit (Priszter 351). epét. J: ’ua. közönséges csillagpázsit’. amelyek máltai keresztet formálnak: „tetején négy ſzép zfld levelek. a csikorka -ka kicsinyít képz vel jött létre. csillagszék 1706: csillag szék (PPNomH. az utótag a ’bél. | 1862. — közönséges ~ 1998: közönséges csillagpázsit (Priszter 351).: Herba stellaris: chillagos ffe„ (De Herbis: RMGl.. A pázsit ’f ’ utótag arra utal. — orvosi ~ 1998: orvosi csikorgóf (Priszter 386). ném. istenkegyelme. v. még disznópázsit. F vészk. lat. 364). négylevel farkassz l ’. 1: 997). A csillaghúr Diószegi–Fazekas alkotása. baromfibélhez hasonló szárára utal. F vészk. közönséges tyúkhúr’. bels ség’ jelentés húr a növény vékony. J: ’Cynodon dactylon. EWUng. Diószegi–Fazekas a csillaghúr el tagját a tudományos szakny. 1807: Tsillaghúr (Magy. alólrúl ki-hajt” (Veszelszki 241). csillaglevel f 1590: Stellaria: Czillag leuelô fé (SzikszF. 272). istenharagja. még csillaglevel f . A közép el tag a lat. 1798: Tsillag-fÍ (Veszelszki 245–6). A csikorgóf a R.’. 1948: ’Stellaria media. A csillag el tag magyarázata. 2. purisago (< lat. csillagmáj l.). ſárt.: Csillaghúr (Julow 402).-i Stellaria (< lat. amely csillag alakú. Sternkraut (Veszelszki 245–6) tükörfordításával keletkezett. F vészk. Genaust médius a.’. Idegen nyelvi megfelel re vö. || csikorka 1807: Tsikorka (Magy.’. dáktylon < gör. st#ll#ris ’csillag alakú’) fordításával hozta létre. Stellaria (< lat. valamint a csillagszer virágzat. csillaghúr. 1998: csikorgóf (Priszter 386). ínnyújtóf és csikorgóf helyett. J: 1807 e. Genaust dactýlifer a. J: ’ua. közönséges tyúkhúr’. 257). 45). st#lla ’csillag’. star wort. hogy a 3-as vagy 5-ös osztású kalászok csillagra vagy ujjakra emlékeztetnek. 1783: Tsillag-fü (NclB. csillaglevel f csillagf 1775: Csillag-fü (Csapó 65). A csillag el tag a növény virágjára vonatkozik. || csillagosf XVI. közönséges tyúkhúr’. st#lla ’csillag’. J: ’Gratiola officinalis. J: ’ua. 272). J: ’Stellaria media. a névadás alapja a növény csillag formájú levele. A növény hivatalos elnevezése a csikorka (Diószegi–Fazekas alkotása) és a R. szakny. dáktylos ’ujj’). pūrgāre ’tisztít’ < lat. csillaghúr 1807 e. ang.’. csikorgóf csilánt l. A csillag el tag a növény virágjára utal.. 258). Marzell Gratiola officinalis a. a névadásra l. magyarázatára l. a névadás magyarázata a növény hashajtó hatása: „nyálat. A csikorgó a hangutánzó eredet csikar ’itt: hasat csikar’ szóból -ó melléknévképz vel alakult. hogy a növény kúszó gyökeréb l tavasszal egyetlen szár emelkedik ki.. 1948: Csikorka (MagyGyógyn. vö. 1807: ’Stellaria. Vö. — Ö: liba~. Sternmiere. csikorog a. J: ’Stellaria media. csikorka l. tyúkhúr. a névadás magyarázata. TESz.csillagf 127 csillagszék 321). lat. J: ’ua. szakny. 357). májf csillagosf l. 87). Purgierkraut hatására alakulhatott ki. 357). F vészk. J: ’ua.. általában négy levéllel a csúcsán. J: ’Gratiola officinalis. összetett szó. csikorgóf lett. vö. a lat.’. szirmai sugarasan szétállnak. ném. UEWb. st#ll#ris ’csillag alakú’) mintájára jöttek létre. tyúkhúr’. Genaust Stellária a. … tsillag-formán állanak” (Veszelszki 245–6).’. orvosi csikorgóf ’. J: ’Stellaria media. 1862: csillaghúr (CzF. J: ’ua. 272). csalán zönséges ~ 1903: Közönséges csillaghúr (Hoffmann–Wagner 92). orvosi csikorgóf ’. hogy a növény f féle. 393) nevet javasolja a R. A csillagf a ném.: RMGl. 1864: csillaghúr (Gönczi 243).-i Stellaria media utótagjának fordítása.-i Cynodon dactylon (< gör. közönséges tyúkhúr’. 1948: csillaghúr (MagyGyógyn. Marzell Cynodon dactylon a. — orvosi csikorka 1948: orvosi csikorka (MagyGyógyn.: közép tsillaghúr (Diószegi 272).

csalán csinge l. farkassz l ’.. A csipke valószín leg szláv eredet . ném. csalán TESz. hogy a levelek csillagszer en helyezkednek el a növényen. koríandron. cimicaria (lat. csillagf . a név a növény csúcsán látható négy levélre utal. EWUng. vö. csillyany l. magyarázatára l. st#lla ’csillag’) fordítása. J: ’Galium odoratum. még csillaglevel f . J: ’ua.).). 1863: Csüpke (TESz. „Ha az maguát etzetben meg áztatod. 1831: csiggenye (TESz. Vö. négylevel farkassz l ’. 375). 1783: Tzillár-fü (NclB. cipke. a.. A csimázf a lat.). J: ’Paris. cibál). Hasonló szemléleten alapul a növény bolhaf elnevezése. J: ’Coriandrum sativum. csimasz a. a növényt csimázok ’poloska’ (a csimáz els megjelenése 1525 k. Diószegi Orvosi f vészkönyvében a Négylevel Tzillár (Magy. gesztenye növénynevek hatására jött létre. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Tsész. cémicis ’poloska’) fordításával keletkezett: „EſÅt à Báboc Cimicaria. csimasz a. TESz. csillyán. Sternleberkraut ’csillagmájf ’. csitke. csinált. a csipke szó forrása a bolgár vagy a szlovák lehetett. csicskenye a N. csipkebokor lat. (Melius 138a).’. farkassz l .. csipcse (ÚMTsz). Ezek a szláv šipь ’tövis. bicske. a szék utótagra l. Boldogasszony ~ csipkebokor 1. TESz. EWUng. csimázillatúf 1525 k. vö. — négylevel ~ 1807: négylevel Tzillár (Magy. 43: 142). Vö. Wanzenkraut ’poloskaf ’. Herzfreund ’szívbarát’. csillár 1807: Tzillár (Magy. F vészk. bücske. és az Coriandrumos etzetben meg áztatod. Marzell Coriandrum sativum a. — N. gyep rózsa’. шuпка ’csipkebokor.-szorb šípka. szlk. csipke csimázf 1578: Czimáz f×nec gr. csicskenye.-i Rubus (< *reub. csimázilla- csipke 1305: Chypka (OklSz. que wlgariter chipkebokor appellatur” (TESz. csipkéje l.).. cibál. šípka. a névadás alapja nyilván a virág sárga színe és csillag formája. szakny. 255). — Ö: eb~. A névadás alapja a növény b zös illata: „czimáz b×z× à leuele” (Melius 58).). 329). csillag a. meg nem fęrgeſedic” (Melius 59). szakny. A csipke el ször csipkebokor összetételben jelent meg (1246/1408-tól adatolható). J: ’Rosa canina. kár ’tet ’). koríannon. A csillagvirág egyedi adat. A csillagszívf Benk alkotása.). A csitkenye. F vészk. gen. az az. Wanzendill ’poloskakapor’. erdei peremizs’. 46. csitkenye. A csill. Marzell Asperula odorata a. 1246/1408: „ab vna dvmo. mac..) ki zésére használták. 255). Genaust Cimicífuga a.csillagszívf 128 túf . 4-level : Bokr. 1836: Tsipkenye (TESz. galagonya~. csillagvirág — sárga ~ 1664: sárga cſillag virág (Lippay I: 78). Idegen nyelvi megfelel re vö. a négylevel csillár növénynevet azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. lat. 1578: Czipke (Melius 23a). kerti koriander’. boglárka’. csinár l. csipke1 a.. és az húſt meg ſózod. berkenye. sem a köznyelv. 255). csillag a. és a szagos mügét gyógynövényként a szív meger sítésére használták. székf . F vészk. f. F vészk. Lippay alkotása.: Coriandrum: chÿmazillathofÿw (Ortus: RMGl. vö.t jelentése ’csillag formájú’. csipkebogyó’. 364). Vö. csütke (MTsz. négylevel f . шúпка.. ném. J: ’Ranunculus sp. 393) nevet javasolja a R.. J: ’Paris quadrifolia. gelegenye ’galagonya’ (→ galagonya). koríanon ’koriander’ < gör. csipke1 a. csimázf . cémex. csillár a. farkas~ csipa l. UEWb. káron ’kömény’. csipkefa. 4-ſzirmú” (Magy. A csimázillatúf a lat. A névadás magyarázata.-szorb šypka ’csipkebogyó’. J: ’Inula conyzae.-i coriandrum fordítása (< gör. nyíl’ származékai. blg. Czimáz f×nec hiyác” (Melius 138a). Sípk™ (Nyr. Stellaria (< lat. fa~ csipcse l. valószín leg német minták alapján hozta létre a nevet. . csillár a. Stinkdill ’büdösf ’.szaggat. A csillár nyelvújítási származékszó: a csillog ige tövéb l képezték -ár képz vel. szagos müge’. 2. tüske. 256). kóris ’poloska’ < gör. — ~f 1775: Czillár-f× (Csapó 65). 1783: Tsipke-bokor (NclB. csillagszívf 1783: Tsillag-Ðzív-fü (NclB. EWUng. Páris-f helyett.

málna’. a csipkefa összetétel (2.. sz. 1664: Csuda fát gr. A csipkerózsa összetett szó. csodabogyó’. csuda bogyó (Cserey. ~f csodabab l. J: ’Pulmonaria officinalis. csipkepitty 1807: Tsipkepitty (Magy. hogy a karéjos level . J: ’Rosa canina. v.’.: Rubus. 1798: Tsuda-fa (Veszelszki 419). J: ’Ruscus hypoglossum. csipkerózsa 1783: Tsipke Ró’sa (NclB. (632/9).) a lat. apró. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Bokr[étája] ásító a’ torkolatnál ſzegett ſzél : alsó ajakának két ſzéls metſzései hátra hajólnak. gl"ssa ’nyelv’) fordítása. csodafa 1. Wunderbaum (Melius 82a) tükörfordításával keletkezett.. A csodabogyó ’Ruscus’ nemzetségnév. EWUng. 2. csipkefa 1. A csipkefa összetétel eredetileg tüskés növények.) neve. J: ’Nepeta. ▌ 2. szeder. piros virágú.) ’gyep rózsa’ jelentése azonban kés bb jelenik meg. (Lippay II: 223). A csipkepitty nemzetségnév. — szúrós ~ 1998: szúrós csodabogyó (Priszter 487). — lónyelv ~ 1998: lónyelv csodabogyó (Priszter 487). hypógl#sson < gör. F vészk. az utótagra l. 1525 k. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Tsipke Ró’sa (Magy. a csipkebokor eredetileg a gyep rózsa (1. szeder’. 1807: Tsipke Rózsa (Magy. A lónyelv jelz (2. Jávorka 848). A szúrós jelz (1. csipke. 120). J: ’Datura stramonium. vakuló~ csirkedögleszt l.: Catapucia: Chodafa et Saarfÿw (Ortus: RMGl. 256). hasonlóság alapján azonban egyéb tüskés növények. 303). — Ö: macska~. ▌ 2. hypoglossum (< lat.) is átvették a nevet.csipkefa 129 csirke l. | 1775: ’Rubus idaeus subsp. A csirkevakító népi név.. faszer növényt sokféle betegség gyógyí- . aculeátus (< lat. J: ’Ricinus communis. a valódi levelek alatt kicsi nyelvhez hasonló levélkék találhatók. hypogl#ssa < gör. Diószegi–Fazekas alkotása. — N. F vészk. J: ’Rubus sp. Szederj-in-bokor (De Herbis: RMGl. az el tagra l. 1998: „csodafa” (Priszter 481). csipke. csipke a. tyúkvakító. Mora Baccae. 1595: Chyuda fa (Beythe 127). A névadást az magyarázza. TESz. a névadás alapja az ide tartozó növények fényes. — N. inkább népi megnevezés. gör. csitke.). csipke. Nyr. csipke a. ▌ 2. 126: 48–71. a növény ágaira és leveleire utal. hypoglóssum a.) csodafa neve a ném. csipnyebokor l. XVI. a csipke ’cakkos’. a Rubusfajok ’tüskés szeder. Mora Rubi: cipche bokor. szépséges. 393). a névadás alapja. hypó ’alatt’. J: 1911: ’Ruscus sp. Vö. csattanó maszlag’. 1584: clypke fa (Clusius– Beythe 27).) a lat. 387) nevet javasolja a R.és málnafajok’ (1.. 335). csipkebokor csirkevakító N. A névadás magyarázata.). J: ’Rosa canina. 1948: Csodabogyó (MagyGyógyn. hogy a virágzat csészéje lehajol és csipkés. csitkenye l. 1783: Tsuda-fa (NclB. csirkevakító (MTsz. 375). 2. seggvakaró és csipkefa helyett. a növény nem fa. málna’. F vészk. hanem bokor. acule#tus ’tüskés’) fordítása. a’ középs tsipkés” (Magy. 1911: csoda v. A csipke csipkebokor összetételben (1246/1408-tól adatolható) ’gyep rózsa’ jelentés . 339). A csipkepitty összetett szó. Az el tagra l. J: ’Rosa canina. Genaust aculeátus a. 1813: Tsipkefa (Magy. 375). hogy a növény megvakíthatja a csirkéket. 1775: Tsipkefa (Csapó 37). Az összetétel el tagjára l. piros termése. J: ’ua. ▌ 2. csitnyebokor (MTsz. 343).) megnevezésére szolgált. A ricinus (1. F vészk. idaeus. 1775: Tsuda-fa (Csapó 237). ricinus’. F vészk.. 222).. macskamenta’. gyep rózsa’. pittyed a. J: 1584: ’Rubus sp. 1783: Tsipke-fa (NclB. pettyegetett tüd f ’. Növényszótár 262).. csibedögleszt csodafa 1863: Csipnyebokor (TESz. rózsa. 135).: Chÿoda farol gr. 1577 k. gyep rózsa’. Csirkevakító (MagyGyógyn. 1578: Czoda fa (Melius 82a). | 1948: ’Ruscus aculeatus. lónyelv csodabogyó’. a Rubus-fajok ’tüskés szeder. csipke csitnyebokor l. gyep rózsa’. csipkebokor csoda l. 343). pittyed a. a pitty ’lebiggyesztett ajak’ összetétele.és málnafajok’ (2. 1998: „csipkerózsa” (Priszter 483). Csicskenyefa (MagyGyógyn. szúrós csodabogyó’.. csodamag csodabogyó 1.

amikor a madarak is ébrednek. J: ’Galega officinalis. XVI. ▌ 2.) csókaláb elnevezésének alapja lehet a virágok szára. 1775: Tsuda-fü (Csapó 180). tavaszi kankalin’. ▌ 2. 2. || csoda 1807 e. A csodahere a ném. N. A piros gólyaorr (2. A buk utótag valószín leg névszó. 257). réti nyúlhere’. 2. A csókabuk összetett szó. 393). J: ’Anthyllis vulneraria subsp. hogy a növényt sokféle betegség gyógyítására használták: köhögés csillapítására. 399). csojánt. 1813: Tsókaláb (Magy. Wundklee tükörfordítása. sz. bukfenc a. csodaf . 1948: csókaláb (MagyGyógyn. 393) (→ gálga) nevet javasolja a régi csókabuk név helyett. A kankalin (1. A csattanó maszlag (2. tüskés termése hasonló a ricinus terméséhez. 1935: 178). A csodafa utótagját f magyarázó utótaggal helyettesítették. J: ’Colchicum autumnale. a hosszúkás. a névadás alapja az. XLIV. még lóhere. a névadás magyarázata talán az. hogy a növény levelei kora tavasszal hajtanak ki a hagymából. csohany. csojjany l. J: ’ua. 1783: Tsuda-fü (NclB. hogy a növény furcsa.: czioka lab (NéNy. a bab alakú. A névadás magyarázatára l. értelmezése található meg. Növ. J: ’Datura stramonium. Rápóti–Romváry 86. sebekre hámosodás gyorsítására.) csókaláb neve metaforikus elnevezés.: ’Primula sp. 126: 302. a csoda Diószegi–Fazekas els kísérlete volt a maszlag nemzetség megnevezésére. A here utótag magyarázatára l. csattanó maszlag’.) csodafa neve hasonlóság alapján keletkezett. Hasonló szemléleten alapul a növény báránylábvirág (→ bárányvirág) elnevezése is. veris. csohán. a névadás alapja feltehet leg a hosszú száron álló virág. csókahagyma N.csodafamaszlag 130 csókaláb tására használták. F vészk. 1590: palma Christi: Czyuda fé (SzikszF. de idekapcsolható a bukfenc is. Ember és növényvilág 221).. 393). J: ’Ricinus communis.: RMGl. csodamag (Jávorka 973). Vö. 4: 24). bukfencezik’ fogalmának másféle R. a névadás magyarázata. csodamag (MagyGyógyn. 2. J: XVI. népi elnevezés. 2. Marzell Anthyllis vulneraria a. Csapó megjegyzi a ricinus ismertetése közben: „Némellyek a’ Maſzlagot (Stramoneum) tsuda-fának nevezik” (Csapó 180). ill. F vészk. a csoda elvonással keletkezett a csodafa ~ csodaf növénynevekb l. A csókahagyma erdélyi. 128: 180. . F vészk. az el tagra l. csókahagyma (Péntek– Szabó. 425). csodafa. csattanó maszlag’.: Tsúda (Julow 256). kankalin’. J: ’Geranium sanguineum. A csodamag és a csodabab népi elnevezések. 209).. a bukik igéb l alakulhatott ki. bolondító beléndek’. csodahere 1903: Csodahere (Hoffmann– Wagner 92). 1911: csodahere (Cserey. 126: 301. TESz. 1783: Csóka-láb (NclB.). A csókabuk talán népi elnevezés lehet. amely magyar fejlemény lehet. csókaláb 1. 29). maszlag. J: ’Hyoscyamus niger. 1775: Tsuda-fü (Csapó 237). sz. A növénynévi utótagban valószín leg a ’bukfenc. || csodabab N. | 1948: ’Primula veris subsp. vö. csókabuk 1813: Tsókabukk (Magy. méregtelenít hatású. vulneraria. F vészk. csodamag N. vékony termés. 393. csoján. kecskebuka ’bukfencezik’ (ÚMTsz. piros gólyaorr’. MNövSz. az utótagra l. ricinus’. J: ’Datura stramonium. 259). 126: 302. csodaf 1. a név nem maradt fenn.. a hangutánzó eredet csóka madárnév és a buk összetétele. Nyr.’. hogy mindkét növény mérgez . Nyr. mérgez termésre utalnak. csodafa. EWUng. Nyr. és N. szi kikerics. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Ketskere Gálga (Magy. csojjant. a növény csodafa és csodaf neveib l keletkeztek elvonással. A csókaláb elnevezés valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. amely madárlábhoz is hasonlítható. J: ’Datura. bukfenc a. vö. maszlag’. csodabab (Csapody–Priszter. Növényszótár 15). illetve az. varjúláb. Magy. els sorban a tavaszi levelek és a hagyma’. csalán csodafamaszlag 1805–13: „Tsudafa MaÐzlag” (Márton. A csodafamaszlag Márton alkotása. orvosi kecskeruta’.

csombor a. borsika’. čibr. č_ber. Diószegi–Fazekas alkotása. N. csalán csombor 1. el tagja a csombor. szb. A csombormenta összetett szó. arra utal. .) vadcsombor neve Csapó alkotása: „Vad-tsombornak-is lehetne nevezni az én itéletem Ðzerént” (Csapó 267). szln.csókaorrúf 131 csomborszátorja csókaorrúf 1578: Czoka orru f× (Melius 162a). 1783: Csombor (NclB. чумбрика sz. Chyombor (Csapó 69). — N. — Ö: borbély~. 126: 302. Etimológiája vitatott. (Csapó 267). 150).. 1798: Tsombor (Veszelszki 363). Ember és növényvilág 286). szb. pereszlény | Satureja hortensis. 1948: Csombord.. A köznévi csombord stb. TESz.: ’Satureja sp. 385). csollán.’. чýбрица sz.. illatos f szernövények. N. 346). vadkakukkf (5. csombor. menta. Melius 434. 1578: Czombor (Melius 107). vadkakukkf ’. ▌ 4. F vészk. kakasvirág.. N. 1405 k. J: ’ua. 1813: vad Ts[ombor] (Magy.). borsika’. čubr. J: ’Satureja hortensis. or. csombor a. a lat.: RMGl. 343). fajnév. hortensis fordítása.. csombor helyett. A csombor szláv. Nyr. csombormenta’. J: 1395 k. a vad jelz megkülönböztet szerep . csombord (Péntek–Szabó.). vö. az utótagra l. Szabó.) kerti jelz je megkülönböztet szerep . a név a növény egyéb madár el tagú nevei nyomán jöhetett létre. čubrь.. 2. 1590: Satureia: Czombor (SzikszF. 1798: Tsombor (Veszelszki 398).). borsf ’. borsika’. J: ’Clinopodium vulgare. 1583: Chombor (Clusius–Beythe 7: BotTört. R. csombord’. F vészk. 1998: csombormenta (Priszter 427). gólyaorr’.). A növény eredeti jelentése borsika (1. 150). 139. „bolembica: idem chombor” (BesztSzj. csombor csombormenta 1807: Tsombor Ménta (Magy. J: ’Mentha pulegium. köszvénymenta. 237). A magyarba egy (déli) szláv R. csombor (MagyGyógyn. EWUng. J: ’Adonis aestivalis.: „staturna: chombor”. — vad 1783: Vad Tsombor (NclB. 150). csomborpereszlény’. csókavirág N. 346. cseh R. SzlJsz. utótagja a pereszlény nemzetségnév ’Acinos’.-hv. a csombormenta (2. J: ’Thymus serpyllum. hogy a növényt termesztik. amelynek „hegyes à hegye mint à Czokánac az orra” (Melius 162).). csombord l. csombormenta’. nyári hérics’. F vészk. ÚMTsz.: RMGl. csomborszátorja 1807: Tsombor Szátorja (Magy.).: RMGl. megfelel szó más szláv nyelvekben is. A csókavirág népnyelvi elnevezés. чýбрика sz. 1775: Csombor (Csapó 69). az alakváltozatok nem vezethet k vissza egységes alapalakra. csókavirág (SzegSz. Tudatos névadással alkotott növénynév. 1395 k. — erdei ~ 1775: Erdei tsombor (Csapó 167). d-je inetimologikus járulékhang. — vad~ 1775: Vad-tsombornak gr. 1783: Erdei Tsombor (NclB. köszvényf . A borsf (3.: RMGl. Kniezsa.) csombor neve hasonlóság alapján jött létre. csomborpereszlény 1998: csomborpereszlény (Priszter 290). 150). mac. J: ’Mentha pulegium. A csomborpereszlény összetett szó. 1435 k. bürökgémorr | Geranium sp. az illatos macskamenta (4. 386).. N. | 1783: ’Satureja hortensis. combor (MTsz. 389). чабёр: ’borsf . a névadásra nyilván hatással volt a növény hasonló madárféle + orrú + f szerkezet neve: esztragorrúf (→ esztragorr). 1998: csombor(d) (Priszter 493). az el tagra l.. ördög~ csolán. čúbar. szl. polaj. J: ’Satureja hortensis. A csókaorrúf Melius alkotása. J: ’Nepeta cataria. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csombormenta nevet javasolja a R. 389). ▌ 3. — kerti ~ 1998: kerti csombor(d) (Priszter 493). csombor a. čYbrъ ’borsf ’ kerülhetett át. illatos macskamenta’. 1798: Vad Tsombor (Veszelszki 409). F vészk. A csömbör alakváltozat hangrendi átcsapás eredménye. 393). Nyr.-e. közelebbr l talán déli szláv eredet . EtSz. csokor l.: staturna: combar (SoprSzj.: blg. ▌ 2. ▌ 5. A névadás alapja a növény termése. vö. csolláng l. csomb#rd.). 1861: csömbör (TESz. 130).. Magy. csombord. J: ’Acinos arvensis. — vad~ 1841: vadcsombor (Barra 311). J: ’Erodium cicutarium. 126: 303. A borsika (1. kakukkvirág. 1783: Tsombor (NclB. bors~. csombôrd (ÚMTsz.: staturnea: chombor (SchlSzj.

csorbóka a.t b l származik. TESz. vö. 1903: Csermulya (Hoffmann–Wagner 119). 1783: Csomorika (NclB. vetési konkoly’. Scrophularia (< scr#fulae ’torokdagadás.-hv. hogy a gyökere göcsörtös. csontvirág (Jávorka 266. J: ’Sonchus oleraceus. csermulya (Nyr.). lactuca leporina: Czorbaka (SzikszF. A magyarba egy szláv R. Melampyron. magyarázatára l. ščerbák. N. csurbókát gr. csermulya (ÚMTSz. 38. szláv jövevényszó lehet. csontvirág N. 1793: Tsorbáka (Földi 58). щербáк más képz vel alakult. 1775: Csomorika (Csapó 70). fehéres virágzat. csorbuka l. 300. Härtern. 343.). — Ö: dudva~. ÚMTsz. — szelíd ~ 1998: szelíd csorbóka (Priszter 507). J: ’Sonchus asper. 1578: Czorbaka. szátorja.)”. torzsika. neve Scrophularia minor (Melius 179). Magy. eredeti jelentése ’különféle gyomnövények: Melampyron sp. A növény R. torzsikaboglárka’. 1577 k. csontba faragták: „Achillea millefolium [cickafark]. Myagros (PP. cserbóka (MTsz. ščrbák.: „Nÿers chÿorbakat tqrÿ megh ÿol erqſſen. hasonló képzésmódra l. Hartröhrle. 1911: csermoglya.. EWUng. nyúlkék~. — N. (Melius 76a). (csormolya). štrbka. A csormolya els megjelenése: 1708: „Tsormolya: Melandryum.: RMGl.). Czarbakánac gr. A csomorika név a növény azon alaki sajátságára utal. štrpka. hogy gyökércsomókat a dagadt mirigyekhez hasonlították. N. Melandrium (habszegf ). Mindez a szláv *ščьrba ’kicsorbult rész. csormolya (ÚMTsz. 151). A csontvirág népi elnevezés.csomorika 132 csormolya borsika’. A névadás magyarázata. | 1578. 444). 1807: dudva Tsorbóka (Magy. J: ’Ligustrum vulgare. kinövés. 1590. 1783: ’Sonchus oleraceus. a névadás alapja valószín leg a csontszín . szelíd csorbóka’.). A szelíd csorbóka (1. 1793: ’Sonchus sp.. (ÚMTsz. J: ’Agrostemma githago. csorbóka’. szelíd csorbóka’. Marzell Ligustrum vulgare a.).) és a szúrós csorbóka (2. A csomborszátorja összetett szó. F vészk. szúrós csorbóka’. *ščьrbъka ’katáng’ kerülhetett *csirbuka > csorboka alakban. es vgÿ leweſqn kend be aÅÅal” (OrvK. MagyGyógyn. csona. A csomorika a finnugor eredet csom. hogy a növény levelein mély bevágások láthatók. 1590: Lagopus. hogy a növény fája nagyon kemény. ▌ 2. csomós.). Genaust Scrophulária a. a lat. J: ’Achillea millefolium subsp. lat. vö. 29: 17). | 1807: ’Sonchus. N. még borsika. 268/1). 382). a szláv čьrmъlja vagy čьrmulja (< szláv čьrmъ ’vörös festéket szolgáltató pajzstet ’) növénynév átvétele. Nyilván a latin Scrophularia mintájára alkotta Melius a csomorika nevet. torokduzzanat’) elnevezés szemléleti háttere. ▌ 2. A csorbóka szláv. csarbókának gr. kalincaínf ’. Myagrum (légyfogó)’. or. Jávorka 266. csorbaság’ származéka.. az el tag a növény régi nevének átvétele (csombor). és ezért torokdagadás ellen használták a torzsikaboglárkát. le. A csontfa névadás magyarázata. közönséges fagyal’. csorbánka. szczerbak. A csomorika valószín leg Melius alkotása. csorbóka csorbóka 1. a cseh šterbák. 1798: Tsomorika (Veszelszki 373). csorbánka l. szlk. közönséges cickafark’.. A csormolya eredete bizonytalan. csorbóka csormolya 1. csorbóka’. ’torzsikaboglárka’ jelentésben használja. UEWb. az utótag a Magyar f vészkönyv szerz i (Diószegi–Fazekas) által alkotott nemzetségnév.). valamint az. csomorika 1578: Czomorika (Melius 175a). (TESz. — N. közelebbr l szerb-horvát eredet .) a csorbóka ’Sonchus’ nemzetséghez tartozik. štrbák. hogy a virágot bizonyos területeken fába. szb. cs(rbók™.. csorbuka. millefolium. csorbóka a. J: ’Ajuga chamaepitys. csalán csontfa 1841: csontfa (Barra 263). J: 1577 k. A növény elnevezésének indítéka virág- . a szóvégi -ó és -ika kicsinyít képz k. A csomó legkorábbi jelentései ’görcs <növényben>. 409). ném. F vészk. 1791: Tsorbókáktól gr. bütyök’. 1783: Csorbaka (NclB. — szúrós ~ 1998: szúrós csorbóka (Priszter 507). csonár l. J: ’Ranunculus sceleratus. mely a pásztorfaragásokon is kedvelt virágdísz” (ÚMTsz.

méregöl sisakvirág’. EWUng. J: ’Solanum dulcamara. 1843: Csucsor (Bugát. 1798: Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). F vészk. csalán csömbör l. 1868–73: Csucsor (Ball. burgonya’. napellus. A magyarban gyomnövény jelentésben terjedt el. J: ’Solanum nigrum. farkascsinge csucsorka 1. 1787: „De hát a’ tsutsorkámról mit mond? nem szépen nfnek é” (TESz. a csucsor ’Solanum’ nemzetséghez tartozik. J: ’ua. F vészk. keserédes. 317). J: ’ua. Kappenblume. — cserjés ~ 1998: cserjés csucsor (Priszter 348). 380). csujány l. 1925: csucsor (RévaiLex. 71). TESz. ▌ 2. 1790 k. 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). A kesernyés csucsor (1. csalán csuklyaf 1. 380). csombor csucsor 1. 1807: kuklás v. 82). A nyelvújítás korában az újonnan alkotott csucsor ’Solanum’ nemzetségnév elé különféle megkülönböztet jelz ket illesztettek.csucsor 133 csuklyaf jának élénkvörös színe lehetett (eredeti jelentése: Melampyron). EWUng. A kesernyés csucsor (1. 177). J: ’Solanum. — fekete ~ 1807: fekete Tsutsór (Magy. J: ’ua.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába. kesernyés csucsor’. Katikasisakvirág’. Növ. a csúcs ’dudor’ f névb l -r kicsinyít képz vel (vö. és a gyökerén dudorok talalhatók.’. ném. — keser édes ~ 1893: keserüédes Csucsorka (PallasLex. odor. R. amelynek els megjelenése 1787. 1: 198). Növényszótár 4)..’. kesernyés csucsor. sárga.. 1783: Tsuklya-fü (NclB. A burgonya csucsorka elnevezését dudoros gumója és bogyótermése alapján kaphatta. | piros ~ 1998: piros csucsor (Priszter 348). ▌ 2. csupán legújabb növényszótárunkban található meg. tsuklyás f (Magy. bogyótermése van.).. csönge l. ezekb l alakultak ki napjaink tudományos elnevezései is: keser csucsor. A magánhangzóknak az alakváltozatokban jelentkez gazdagságát az okozza. jelentése ’kesernyés csucsor’ (1. | kesernyés ~ 1980: kesernyés csucsor (Erd -mez növ. az eredeti virágszínt l függetlenül: a kalincaínf virágja pl. csucsor a. 1807: Tsutsór (Magy. csucsor’. J: ’Aconitum anthora. 4: 789). csujáng. 1998: kesernyés csucsor (Priszter 348).’. J: ’Aconitum napellus subsp. A csucsorka nyelvújítási alkotás.) fekete jelz je is a termés színére vonatkozik. 1948: Édeskeser csucsor (MagyGyógyn. J: ’Aconitum anthora. hogy a korábbi háromszótagú alakok egy részének vegyeshangrend sége részben különböz irányban kiegyenlít dött. A csuklyaf elnevezés német mintára keletkezett. 1798: Kuklás vagy Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). édeskeser jelz k magyarázatára l. J: ’ua. J: ’Solanum tuberosum. vö. A csuklyaf elnevezés magyarázata az. 263). a fejfed höz hasonló virágforma számta- . A cserjés csucsor elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex.) és a fekete csucsor (2. egyedi elnevezés. hogy a növénynek dudoros részei vannak: bogyótermés és csomós gyökérzet. csovány l. TESz. Szóhalm. 176).’. 16: 8). | keserédes ~ 1790 k.: Keserédes csucsor (Nyr. A fekete csucsor (2. 85: 211). csucsorka a. a csucsor f név -ka kicsinyít képz s származéka. A szaknyelvi csucsor ’Solanum’ szóképzéssel keletkezett. részben pedig megmaradt. fekete csucsor’. || kuklásf 1775: Kuklás-fü (Csapó 264). XVI: 8). 1805–13: Keserédes Tsutsór (Márton. | keser ~ 1998: keser csucsor (Priszter 348). F vészk. nyelvújítási alkotás. t nt fel jelz s szerkezetben (keserédes csucsor). csuhány. A csucsor nevet valószín leg a csucsorka növénynévb l vonták el. sömör). keser . 1783: Kuklás-fü (NclB. Nyr. 1911: csuklyaf (Cserey. 1998: fekete csucsor (Priszter 506). A keser édes jelz magyarázatára l. keser édessz l (→ sz l ).). F vészk. keser édessz l (→ sz l ). EWUng. | édeskeser ~ 1925: édeskeser csucsor (RévaiLex. J: ’ua. A kesernyés csucsor csucsorka neve hasonlóság alapján keletkezett. A piros csucsor a termés vörös színére utal. 1807: keserédes Tsutsór (Magy. 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). méregöl sisakvirág’. — Ö: ebsz l ~. kesernyés csucsor’. 16: 8). A kesernyés. LXXII. TESz. J: ’Solanum dulcamara. 6: 43). 176). vö. ▌ 2.’. hogy a növény virágai fejfed höz hasonló formájúak.) csucsor nevének szemléleti háttere. 128: 58–9.

csuklya a. Magy. J: ’Centaurea. 490). még sisakvirág. A kék búzavirág (1.’. EWUng. F vészk. m. egyenetlen metſzés k. szerint „cs + küll ?” összetétele. csüpke l. a déli szláv eredet cs és az ótörök küll összetétele. A csuklya lat. F vészk. F vészk. Az áldott jelz t a növény áldottf nevéb l vették át. az -s melléknévképz .) égivetési és vetési jelz i a virág el fordulási helyére. cuculla ’fejlepel. a’ bels knél többnyire hoſzſzabbak” (Magy. hogy a növény gyökerében halucinogén anyagok találhatók. Ez utóbbi jelen- ség érvényes a Centaurea (ma búzavirág) nemzetségre: „súgárvirági töltséresek. a név tehát a virág felépítése alapján keletkezett. csipke csütke l. sem a köznyelv. 1807: TsÍkÍllf (Magy. 20. A csüng jelz a harangalakú sárgászöld lógó virágokra utal.). Eisenhut ’vaskalap’. csurbóka l. Sturmhut ’rohamsisak’. mint a sugárvirágok. A belénd utótag hasonlóság alapján keletkezett. EtSz. ’s a’ bels ts veseket kiſzorítják…. búzavirág’.. a cs-s szókezdet a csuha szó hatására keletkezett elhasonulással. Diószegi–Fazekas csüküll nemzetségnevét azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. hogy a’ félſzer virágok ſzaporodnak meg.. vö. búzavirág). csüng belénd N. R. J: ’Cnicus benedictus. A névadás magyarázatára l. — égivetési ~ 1948: égivetési csüküll (Halmai 19). ’s a’ félſzer súgárokat vagy küll ket kiſzorítják” [kiemelés t lem] (Magy. J: ’Centaurea cyanus. kukla. kuklya).csüküll 134 csüng belénd lan német elnevezésben kimutatható. Narrenkappe ’bohócsipka’. ▌ 2. J: ’Scopolia carniolica. csipke . TESz. a csuklya a m. a csöves virágok nagyobbra n nek. | vetési ~ 1903: vetési cs küll (Wagner 169). 20). csorbóka csüküll 1. a gabonatáblára utalnak (vö. eredet (< lat. az EtSz. a névadás magyarázata. amelyek a beléndekben ’Hyoscyamus niger’ is megtalálhatók. — áldott ~ 1807: áldott TsÍkÍllf (Magy. EtSz. 258). tévesen a Centaurea nemzetséghez sorolja az áldott bárcsot ’Cnicus benedictus’ (2. 1841: áldott cs küll nek gr. vagy úgy. (Barra 212). F vészk. nyilván a növény R. ném. 488). A csüküll nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. hogy a’ bels ts ves virágok nagyobbra n nek. J: ’ua. kapucni’). Mönchkappe ’szerzetescsuklya’. Csüng belénd (MagyGyógyn. a küll k. kék búzavirág’. csuklya a. farkasbogyó’. F vészk. pézsma~. A kukla a csuklya alakváltozata.-ban keletkezett alak (< R. Az EtSz. — Ö: búzavirág~. latin Centaurea benedicta neve alapján. áldott bárcs’. F vészk. 488). Diószegi–Fazekas leírása alapján a csüküll összetett szó. Ezeket az anyagokat a középkorban a boszorkányok is használták. feltételezése valószín leg helyes. csuklya a. A Magy. Diószegi–Fazekas F vészkönyvének Bévezetésében Megjegyezni valók alatt a következ t írja: „Az elegyes vagy súgáros virágúk vagy úgy tellyesednek.

|| daruorrúvirág 1664: Darú orrú virág (Lippay I: 76). király~ dárdácskája l. madárlábhoz hasonló gyenge csírahajtás.. vö. 1813: Dántzia (Magy. 126: 304– 305. lat. 126: 304. J: ’Gentiana cruciata. gólyaorr’. Delphinium elnevezésének népetimológiás változata lehet. Ember és növényvilág 222).’. 390). Vö. a név valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. 214). itt a névadás alapja a növény gyökerén lev . A Dani-sarkantyú népi név. J: ’Gentiana lutea. A Dani személynévi el tag talán a növény R.’. szakny. odor ’illat’). sárga tárnics’. — ~gyökér 1767: Dantzia gyökér (PPB. mezei szarkaláb’.). 1767: Dantzia (PPB. közönséges csillagpázsit’. encián a. 45).D dancia 1. J: ’Pulmonaria officinalis. TESz. sehr wohlriechender ſtorchen ſchnabel (Phytologicon 99) fordítása.). | jószagú ~ 1813: jószagú Daruorr (Magy. A daruláb népi név. . — N. összetett szó. encián a. J: ’Pelargonium odoratissimum. A metaforikus elnevezés alapja a hosszú száron álló kalász.’ | 1590: ’Geranium sp.: AÅ hatodÿk fele daru orru fwnek gÿeokerebeol” (OrvK. Gentiāna a. danckai-gyökér (Tsz. Marzell Pulmonaria officinalis a. szakny. 1767. A névadásra hatással lehetett még a gyógynövényként nem használatos közönséges nyúlparéj ’Chondrilla juncea’ daruláb neve is. 222. sarkantyúvirág.. Növénynevek 25–30. 1590: daru orru fé (SzikszF. citromillatú muskátli’. 367). Genaust odoratíssimus a.. 2. F vészk. J: ’Cynodon dactylon. pettyegetett tüd f ’. 2. Dani sarkantyú (Péntek– Szabó. A jószagú és illatozó jelz k a növény kellemes illatára utalnak. király~ (→ királydárda) daruláb N.). encián. J: ’ua. dárda l. J: ’Consolida regalis.: RMGl. F vészk. összetett szó. az utótag magyarázatára l. tárnics’. N. J: 1577 k. dongóvirág.. amelyb l tavasszal salátát készítenek. 257). darázsvirág (MagyGyógyn. Nyr. F vészk. 1708: Dantzia (PP. A darázsvirág népi elnevezés. darázsvirág N. 1948: Dancia (MagyGyógyn. kígyótárnics’. Jávorka 848). darulábból gr. 34: 40). danisarkantyu (NyIrK. A névadás magyarázatára l. Az illatozó daruorr (1780) a ném. ▌ 2. galamblábgólyaorr’. 367). gólyaorr’. Mollay. 1775: Darú orru-fü (Csapó 107).’. vö. A dancia feltehet leg népi változat a gyenciánának ejtett lat.: ? ’Geranium sp. Nyr.. J: ’ua.). daruorr 1807: Daruorr (Magy.). EWUng. els megjelenése: 1798: daru-láb ’Chondrilla juncea’ (Kitaibel 164). daruláb (MagyGyógyn. J: ’Geranium sp. (ÚMTsz. lat. — ~gyökér 1775: Dantzia gyökér (Csapó 260). Dani-sarkantyú N. gencián. daruorrúf 1577 k. 326/ 34). — illatozó ~ 1780: illatozó daru-órr (Phytologicon 99). J: ’Gentiana.-i odoratissimum (< lat. J: ’ua.-i gentianaból. a kés bbi adatok létrejöhettek elvonással a daruorrúf névb l is. | 1775: ’Geranium columbinum.

szigoráll. hogy a növény örökzöld. dymutka ’ua. F vészk. 1998: deréceveronika (Priszter 534). dics ségesf dics ségesf 1578: D×czxſéges f× (Melius 38a). 1807: Démutka (Magy. | 1841: ’Thymus serpyllum. hasonlít a babérhoz. N. J: 1775. N. esztragorr. deréce 1775: Derétze (Csapó 71). 367). F vészk. *tьricę ’korpa’ kerülhetett át. 389). csókaorrúf . boglárka. veronika.: Dictamuſt gr. ErenpreiſÅ (Melius 38a) [Ehrenpreis] fordítása.’. 1841: demutka (Barra 314).’) eredet derce (els megjelenése 1763: ’különféle termények hüvelye’) szóból származik. kerti kakukkf ’. (572/22). || dics f 1948: Dics f (MagyGyógyn. de kialakulásukra nyilván hatással volt a növény tudományos neve. Dictamuſnak gr.. az utótag nemzetségnév. derce a. a névadás magyarázata. Geranium (< gör. A dics f elvonással keletkezett a dics ségesf növénynévb l. az el tagra l. A deréce talán a déli szláv (vö.. 1783. kakukkf ’. esetleg szlovák közvetítéssel. EWUng.] ’korpa’. szlk. deréceszigoráll 1807: Derétze Szigorall (Magy. deréce. ártéri veronika’. vö. трuцu [többes sz. vadkakukkf ’. magyarázatára l. J: ’ua. daruorrúvirág l. — kerti ~ 1807: kerti Démutka (Magy. télisaláta (→ saláta) és a deréce helyett. nagyezerjóf ’. TESz. 273). 1798: Demutka (Veszelszki 424). Diptamuſnak gr. 337). F vészk. трúцu [többes sz. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Derétze Szigoráll (Magy. démutka származhat közvetlenül a németb l. TESz.: Feÿer Dictamnuſth gr. (265/39). a -ka pedig képz . 1775: Diadalmas-fü (Csapó 20). 428).démutka 136 diktamus A daruorrúf és daruorrúvirág valószín leg magyar alkotások. démutka a. F vészk. ném. | 1807: ’Thymus sp. kócsagorr. (OrvK. démutka a. A démutka ném. gémorr. Diószegi–Fazekas a növény R. 1664: Dictamos (Lippay I: 76). . (573/2). orvosi veronika’. 1775: Diktamos. ártéri veronika’. az el tagra l. az utótag nemzetségnév. (Melius 108a). géranos ’daru’) célozva a növény madárcs rszer termésére. A diadalmasf a lat.] ’ua. a névadás magyarázata. A névadást a Geranium-fajok egyéb madárféle + cs r típusú elnevezései is befolyásolhatták: gólyaorr. — erdei ~ 1578: Erdei Diptamuſnac gr. fölfúvódott.’. eredet . J: ’ua. hogy a növénynek a termése kerekded. J: ’Veronica officinalis. daruorrúf démutka 1775: Demutka (Csapó 123). 1783: Ditsöséges-fü (NclB. 1798: ’Thymus vulgaris. démut ’kakukkf ’. 1798: Diktamos (Veszelszki 190). 2. 1783: Diadalmas-fü (NclB. J: ’Veronica beccabunga. J: ’Dictamnus albus. Genaust Geránium a. magyarázatára l. borsf ’. a névadás magyarázata. A m. 1775: Ditsöséges-fü (Csapó 294).’. 353). demutka. 367) nevet javasolja a vízi pólé (→ polaj). vízisaláta (→ saláta). valamint a légutak hurutus betegségeinél is alkalmazták. | fehér ~ 1577 k. vö. F vészk. 1783: Derétze (NclB. 321). ártéri veronika’. 2. 1798: Derétze (Veszelszki 49). Ditamos (Csapó 86). cseh N. EWUng. diadalmasf 1578: Diadalmas f× (Melius 184). 353). lónyelv csodabogyó’. A deréceszigoráll összetett szó. J: ’Veronica beccabunga. Diószegi– Fazekas alkotása. hogy a növény egykor nagy becsben tartott gyógynövény volt. 65). 1783: Demutka (NclB. 1577 k. csombord. derce a. victorialia (Melius 184) (< lat. 1813: Diktamos (Magy. dics f l. (141/4). 1798: Ditsfsséges fÍ (Veszelszki 440). Diptamuſth gr. a lat. demut ’kakukkf . A magyarba egy déli szláv R. amely a gy zelem jelképe. démutka nevét a Thymus nemzetség megnevezésére foglalta le. blg. használták mint görcsoldót és idegnyugtatószert. J: ’ua. deréceveronika 1948: Deréce veroníka (MagyGyógyn. deréce. J: ’Ruscus hypoglossum. victoria ’gy zelem’) fordítása. és N. A deréceveronika a növény összetett szó. J: ’Veronica beccabunga. — Ö: kakukk~. illet leg szó eleji zöngésüléssel *derice formát vett fel. diktamus 1.’. mac. A dics ségesf a ném.. a nemzetség hivatalos neve ma kakukkf . amely *terice. 321).

A vízidió a ném.: Borago: buglossa minor: dÿne sago fw (Herb. Majdnem 200 évvel kés bb Csapó József már tévesnek ítéli a dinnyeszagúf elnevezést. v.-i Dictamnus (< lat. a lat. 367). — jezsuita~ 1903: jezsuita dió (Hoffmann–Wagner 23). 1813: Dinnyeszagúf (Magy.’. (Melius 108a). J: ’Borago officinalis. A dinnye lat. diptamnusnak a hatására jött létre. A diptamus a lat.’. Beythe András Fiveskönyvében így ír: „szagos mint az dinnye. nyilván a szegényebb népréteg (jezsuiták) fogyasztotta a közönséges dióhoz (Juglans regia) hasonló. — krétai ~ 1578: „Eggyic Cretai” [Diptamus] (Melius 108). J: ’ua. cucurbitalis nevét fordíthatták a dinnye növénynévvel. hogy a szöveg szerint a növény termései „az gyomorban ſárt és hurutot czinálnac” (Melius 14) — . a termés a dióhoz hasonló. egy 1610 k. 1775: DinnyeÐzagu-fü (Csapó 51). 1948: jezsuita dió (Halmai 87). els megjelenése 1264: ’Juglans sp. a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik. a fehér jelz a virág színére utal. dinnye l. diktamus diptamnus alakváltozatának átvétele. mivel: „Levelei gömbölyüek. 2. cucurbitalis (< lat. 1783: Vizi-dió (NclB. | hamis ~ 1578: hamis Diptamuſnac gr. A jezsuitadió a csemegesulyom (1. illetve íze. dinnyeszagúf l. A krétai jelz magyarázata. J: ’ua.) Melius alkotása. 159). || dinnyeszagúf 1.) és csabaíre (3. — magyar~ 1578: Magyar dióc (Melius 14). 537).) diptamus neve ismételten latin átvétel. | vízi~ 1775: Vizi dió (Csapó 268). hasznos földitömjén’.’. K#šγ. 258). ném. dinnyeíz f 1500 k. 1798: Vízi-dió (Veszelszki 427). dictamnum < gör. Genaust Dictámnus a.’ tükörfordítása. kek viraga vagyon…” (Beythe 119).: De boragine: dynÿaÿzwfyw (Herb. a névadás magyarázatára l. J: ? ’Aesculus hippocastanum termése. J: ’ua. ▌ 3. 255). yaγaq. dictamnus. J: ’ua. cucurbita ’tök’) nevének fordítása. ▌ 2. királyné asszony dinnyéje (→ királydinnye) ’Pimpinella saxifraga. század folya- . szakny. kirg. feljegyzésben pedig ezt találjuk: „kek uiraga: szagos minth az dinnie” (Herb. Diptam. csemegesulyom’.: Borago: [Di]nnie izex fÿ (De Herbis: RMGl. A diktamus idegen szó. kerek termésük van.’.) hasonlóság alapján kapta dió nevét. a növény indás töve pedig a dinnye terjeszkedésére emlékeztet. 1595: dinnye zagu fijv (Beythe 99).) dinnyeszagúf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. még vízigesztenye (→ gesztenye). žaáak). 1706: Dinnye szagú f : Borago (Nyr. J: ’Trapa natans. a kalincaínf R. A sulyom (1. A kerti borágó (1. mellyeket valaki tenyerei között dörsöli. A krétai szurokf (2. valóságos Ugorkát illatoznak. J: ’Ajuga chamaepitys. Natter-Nád Miksa feltételezi — abból kiindulva. J: dió 1. 1833: dinnyeszagu f (PallasLex. kemények és ÐzöröÐÐek. kalincaínf ’. Genaust Cucúrbita a.) diószer termésére utal. 1903: dinnyeszagú f (Hoffmann–Wagner 31). értéktelen. Waſſernuſs ’ua.) magyardió neve Melius alkotása. 29: 364). A dinnyef valószín leg a növény R. dinnyeíz f dinnyef 1775: Dinnye-fü (Csapó 125).) dinnyeíz f és dinnyeszagúf elnevezéseinek magyarázata a növény dinnyéhez hasonló illata. a Pseudodiptamus (Melius 108) részfordításával alkotta. csabaíre’. a hamis jelz megkülönböztet szerep . közönséges vadgesztenye(fa) termése’. lat. A dió csuvasos jelleg ótörök jövevényszó (vö. d): RMGl. a lat. lat. XVI. 256). 1540 k. Idegen nyelvi megfelel re vö. kerti borágó’. A hamis diptamus (1. 384). J: ’Origanum dictamnus. krétai szurokf ’. neve Cucurbita citrullus.) és a gesztenyefa termése (2. ehet .-i Origanum dictamnus utótagjának és a R.’. díktamnos. žaáak. 331). 1903: dinnyef (Hoffmann–Wagner 119). hogy a nálunk a XVI. a): RMGl. a növények illatosak. A hasznos földitömjén (2.dinnyef 137 dió 609/23). 1783: Dinnye-fü (NclB. weisser Diptam. c): RMGl. ▌ 2. szakny. de az adat kétes azonosítású. A vadgesztenye termésének (2. hogy a növény Kréta szigetén shonos: „Ez czac Creta ſÅigetben terem” (Melius 108). sz. F vészk. ▌ 2. J: ’Sanguisorba minor. és így Dinnye-Ðzagu fünek nem jól nevezik” (Csapó 27). lat. király~. díktamnon) átvétele. apró termést.

hyós). 1775: DiÐznó-bab (Csapó 33). Melius 371. pl. — N. 1798: Diſznó-bab (Veszelszki 252). bolondító beléndek’. kecske~ díszf N. Sau ’disznó’. t szer levélzetéért. és lúh. disznóbab helyett. Marzell Datura stramonium a. az utótagra l. burján. disznó (Péntek–Szabó. TESz. J: ’Urtica dioica. díszf (Péntek–Szabó. hogy a zöldségnövényt. || disznócska N. 1798: Diſznó-Tsallyán (Veszelszki 448). J: ’ua. 339). Ember és növényvilág 206). Ember és növényvilág 227). magas szaponintartalmú. hogy a növényt „diſÅno gyogyito f×nec is hiyác” (Melius 157). hyoskýamos ’disznóbab’ < gör. (Melius 157). F vészk. Igen iò à ſebes louakat ſanta túros Louakat vęle moſni à vizéuel” (Melius 157a). disznóbab 1578: DiÐÅno bab (Melius 64). J: ’Datura stramonium termése. midön köztök a’ Dög uralkodik. hyoscyamus. disznó 1852: disznó (Peregriny. 1903: disznóbab (Hoffmann– Wagner 39). aminek a gyógyítására használják. a csattanó maszlag termése is er sen mérgez . A disznóbab Melius alkotása a lat. Ember és növényvilág 227). nagy csalán’. Benk körülírásos disznó ételére való csalán elnevezéséb l a kés bbiekben a magyarázó ételére való részt elhagyták. A tövisdisznóburján utótagjára l. tüvisdisznó-búrján (Péntek– Szabó. Kováts Mihály m szótárában így magyarázza a disznóbab elnevezést: „Mert e’nek a’ gyümfcse bab képÍ. közönséges spárga’. EWUng. 423). még a disznónak is árt. — tövis~burján N. A disznócsalán összetett szó. A disznó el tagú termésnevek általában mérgez ek (vö. 1807: disznó Bab (Magy. A disznógyógyítóf Melius alkotása. babja mérgez . dió a. 264). és diſÅno páſÅtoroc igen adgyac enni à diſÅno és Iuh baromnac à dxg ellen”. disznó disznógyógyítóf 1578: diſÅno gyogyito f×nec gr. 174). disznócska (Magy-Gyógyn. disznócsalán 1783: Diſznó (ételére való) Tsalyán (NclB. Természettört. az elnevezés alapja. J: ’Asparagus officinalis.’. a’tól mindjárt rángatodzást kapnak” (Kováts. A díszf népi elnevezés. hogy arról nevezik el ket. A disznógyógyítóf valószín leg nem tükörfordítás. Hyoscyamus tükörfordítása. Szabó. tövisdisznó ’sündisznó’ növénynév kiemeli. A bolondító beléndek termése babhoz hasonló. A disznógyógyítóf név a kés bbi herbáriumokban már nem jelenik meg. lat. eredet disznó -cska kicsinyít képz s származéka a disznócska.’. || tövis~ N. mikor a’ csürhék e’nek a’ babját megeszik. csattanó maszlag’.. szúrós disznó (MagyGyógyn. A szúrós. mert meg-öriztettnek az által a’ Dögtöl’ (Csa- . kígyótárnics’. A nevet valószín leg Benk hozta létre. M szótár 138). 264). tövises. Melius a kígyótárnics egyéb neveinek (vö. kýamos ’bab’. de a szerz k. J: ’Hyoscyamus niger. disznóbab).. tövises disznó (MagyGyógyn. Az ótör. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bolondító csalmatok (→ csalmatok) nevet javasolja a R. vö. hogy a növényt a disznók etetésére használták. Saunuß ’disznódió’ tükörfordítása. a névadás alapja. | töviskés ~ 1903: töviskés disznó (Hoffmann–Wagner 39). A disznó ’a csattanó maszlag tüskés termése’ a R.díszf 138 disznógyógyítóf mán már ismert. hŷs ’disznó’ (gen. — szúrós ~ N. 382). tüvisdisznó (Péntek– Szabó. diptamus l. Csapó ismerik a növény disznógyógyító hatását: „A’ kereſzt-fü [kígyótárnics] gyökerét haſznos meg-etettni a’ Diſznókkal.’. disznócska l. hogy a termés szúrós.’. J: ’Datura stramonium. ném. Melius ezt írja a kígyótárnicsról: „A tehen. mivel. töviskés jelz s elnevezések népi nevek. 1783: DiÐznóbab (NclB. J: ’ua. a spárgát kerti díszf ként is ültetik szépséges. | tövises ~ N. 264). J: ’ua. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. Ember és növényvilág 227). a gyógynövényekre jellemz . mérgez termés közönséges vadgesztenye(fa) termése lehet. J: ’ua. keresztesf ) ismertetése után megjegyzi. diktamus dísz l. csalán.. a növény tüskés toktermésére vonatkoznak. hyoscyamos < gör. csattanó maszlag termése’. Genaust Hyophórbe a. J: ’Gentiana cruciata. A N. dió a.

: Endiuia: dizno keek (Növ. 1813: disznó. hogy ezek az állatok szívesen fogyasztják.). 1590: peucedanon: Diszno kômeny (SzikszF. J: ’Cichorium endivia. A szelíd csorbóka (2. 1520 k. svinbröd.). a cseregalagonya ehet termésére utal. friss. 121).’. — sima ~ 1578: Sima DiſÅnokéknec gr. 410). szelíd csorbóka’. (Melius 76a). kit az Németek diſznó kenyérnek neveznek” (Lippay I: 64). disznókék 1. foeniculum < lat. A növény termése a köményhez hasonlít. az utótag létrejöhetett a lat. Saubrot fordítása. és a vaddisznók is szívesen túrják ki. ill. J: ’ua. F vészk. vagy-is Diſznó-serték állanak” (Veszelszki 345). Mollay. 388). Genaust porcínus a. J: ’Sonchus oleraceus. J: ’Sonchus asper. A disznókörte az ótörök eredet disznó állatnév és a körte gyümölcsnév összetétele. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. hog’s bread. 128: 184. J: ’Cyclamen purpurascens. holer#ceus ’f nem ’ < lat. swinebread. sv. 128: 184). A névadás magyarázata. foeniculáceus a. Saudistel. svinjak. disznókörti.) idegen nyelvi megfelel ire vö. 1783: DiÐznó Kömény (NclB. J: ’Sonchus oleraceus. J: ’Crataegus laevigata. Sew Fenchel (Melius 49a). disznu6körti (ÚMTsz. pitypang’. A disznó el tag megkülönböztet szerep .: RMGl.) és a szelíd csorbóka (2. disznókék. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja. friss leveleib l salátát készítettek. porcinum < lat. hv. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. 1783: DiÐznó kápoÐzta (NclB. ang. oler#ceus. F vészk. Növénynevek 42. 375). disznókáposzta 1. helus ’zöldség. 409). 1783: DiÐznó kék (NclB. Idegen nyelvi megfelel re vö. Schweinbrot. hasonló felépítés növények.) a Sonchus nemzetséghez tartozó. 1798: Diſznó-órja . ang. hogy ezek vadon term káposztafélék (szemben a termesztett káposztával). a disznók szívesen fogyasztják.). fiatal leveleikb l salátát készítettek. 367). porcus ’disznó’) neveinek fordításával jött létre. szúrós csorbóka’.’. Sonchus oleraceus a.: RMGl. de belfl fejér. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A disznókömény a növény R. J: ’Sonchus asper.. az utótagra l. 1783: DiÐznó-kenyér (NclB. szúrós csorbóka’. J: ’Peucedanum officinale. 1775: Disznókömény (Csapó 72). erdei ciklámen’. A disznókáposzta a szúrós csorbóka (1. ſzint úgy lehet kéſzitteni és enni mint a’ Salátát” (Csapó 208). orvosi kocsord’. azt jelzi. J: ’Taraxacum officinale. kék ’saláta’. a szelíd csorbóka (3. disznókömény 1578: DiſÅno kemény (Melius 49a). nyúl Káposzta (Magy. Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (< lat. disznókörte N. 2. Marzell Sonchus asper a. 1798: DiÐznó-kenyér (Veszelszki 185).) és a pitypang (4. 1775: DiÐznó orja (Csapó 225). hogy a disznók szívesen fogyasztják. Disznókörte (MagyGyógyn. salátakatáng’. a disznókörte növénynévben jelzi. káposzta’) fordításaként.-i oleraceus (< lat. — kemény erdei ~ 1578: kemény Erdei diſÅnokéc (Melius 76a). cseregalagonya’. ’s annak a’ fejébfl körös-körÍl ſürÍ haj-ſzálok. ném. hogy a gyümölcs vadon terem és kicsi. szakny. f#niculum ’kömény’ < lat. A disznókáposzta összetett szó. 1664: „Cyclamen. 409). 335). A salátakatáng (1. J: ’ua. sow thistle ’disznóbogáncs’. hogy a megf zött gumókkal etették a sertéseket.) így ír: „Mikor gyenge ez fü.. Csapó a pitypangról (4. ▌ 2.) olyan növények. disznóorja 1578: DiſÅno oria (Melius 33a). A disznó el tag gyakori megkülönböztet elem. A disznókenyér a ném. porcinus < lat. valamint a „A’ gyökere fekete vaſtag. a szúrós csorbóka (2. A disznókék összetett szó. ▌ 4. A disznó el tag arra utal. 428). 1783: DiÐznó orja (NclB. Vö. 347). disznókenyér 1588: dizno kenyer (Nyr. 1578: DiſÅnokéc (Melius 76). 2. 1595: Dizno kxmeny (Beythe 81a). Nyr. ▌ 3. azt is jelezheti. lat. ném. amelyeknek fiatal. ▌ 2. 1775: DiÐznókék (Csapó 208). 1783: DiÐznó kék (NclB.disznókáposzta 139 disznóorja pó 261). 1813: Disznó kék (Magy. szelíd csorbóka’. Fœniculū [Foeniculum] porcinum. 1775: DiÐznó kenyér (Csapó 73). és fogyasztják a növény gumóit. 370).

disznótüsfa 1798: Diſznó-tÍs-fa (Veszelszki 335).. 127: 48. Genaust porcínus a. EWUng. Portulaca szót (tévesen) feltehet leg a lat. A disznópázsit el tagja arra utal. Waldrübe ’erdeirépa’ (Veszelszki 185). valószín leg a növény szarvastövis elnevezésének hatására jött létre. a lat. amelyek répához hasonlóak.. Erdrübe ’földirépa’. J: ’Melittis melissophyllum. A dobronika idegen szó. A tövis utótagra l. r#pum ’répa’) tükörfordítása. varjútövis’. rápa a. EWUng. 1584: dizno répa (Clusius– Beythe 13). Melius valószín leg a lat. közülük némelyiket f zeléknövényként fogyasztották. A disznóparéj összetett szó. Növényszótár 12). Marzell Carlina acaulis a. mert a növény ágvégei tövisesek. || disznóporc 1798: Diſznó-portz (Veszelszki 357). r#pa. magaslat’ elemeknek más testrész jelölésére való alkalmazásával jött létre). ▌ 2. az utótagra l. disznópázsit 1595: Dizno paſit (Beythe 96).disznóparéj 140 dobronika (Veszelszki 357). Genaust pórtula a. a ném. 1775: DiÐznó-páÐit (Csapó 226).. 1578: DiſÅno porczin (Melius 183). pázsit a. J: ’ua. disznóparéj 1911: disznóparéj (Cserey. 367).. Eber ’vadkan’). gyomnövény’ jelentés . Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Amaranthus. portula ’kis ajtó’ szóból származik. A névadás magyarázata. A disznóporcsin Melius alkotása.. szártalan bábakalács’. A disznótüsfa egyedi adat. déli méhf ’. az erdélyi Benk . 1595: Dizno repa (Beythe 51). A tüs utótag a tövisnek régi tüs változata. (OrvK. Portulaca szót a lat.. orja a. Eberdistel (ném. disznóporc l. A név arra utalhat. TESz. Szabó. eredet disznó állatnév.. Genaust porcínus a. 1775: DiÐznó tövis (Csapó 17). 1775: DiÐzno-portsin (Csapó 225). disznórépa 1577 k. hogy megvédje az állatokat a marhavészt l. Nyr. madárporcsin’. a paréj (→ paraj) ’ehet f zeléknövény. disznóporcsin disznóporcsin 1. 413). az ótörök eredet disznó és az orja ’állati gerinc’ összetétele. J: ’Polygonum aviculare. pórtula a. lat. hogy els sorban a disznók fogyasztották. kövér porcsin’. valójában a lat. Saudistel tükörfordítása. J: ’Polygonum aviculare. A disznórépa a lat. 128: 184. hogy a kövér porcsint a disznók szívesen túrják és fogyasztják. porcénus ’disznó-’ melléknév. valamint a kerekded. F vészk. 1783: DiÐznó pá’sit (NclB. pozsgás level növény hasonlíható állati gerinchez.. 1798: DiÐznó-tövis (Veszelszki 135). Genaust porcínus a. 629). ezenkívül a disznók szívesen fogyasztják a növényt. TESz tüske a. hogy a disznók ették a növényt. Cserey nemzetségnévként használja. a szláv eredet pázsit utótag ’f ’ jelentés . ném. 1791: Disznó Tövis (Lumnitzer 361). J: ’Cyclamen purpurascens. 1798: Dobrónika (Veszelszki 64). Az orja utótag szóhasadás eredeménye (az orr testrésznév el zményének. Vö. J: ’Carlina acaulis. hogy a disznók szívesen eszik a gumókat.. Az el tag az ótör. J: ’Portulaca oleracea. Szabó. az utótag. Melius 386. 1775: Disznórépa (Csapó 73). disznótövis 1578: DiſÅno txuis (Melius 43a). 2. J: ’Rhamnus cathartica. az ur ~ or ’domb. Az el tag magyarázata. Nyr. 335). disznó köhögése) is használták. A disznótövis Melius alkotása. 390). pórtula a. erdei ciklámen’.. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. J: ’Portulaca oleracea. rapum porcinum (< lat. 1813: D[isznó] orja (Magy. amaránt’. porcus ’disznó’ szóból eredeztette.: DÿÅno Repanak gr. porcsin.. kövér porcsin’. EWUng tüske a. A disznóorja Melius alkotása. 1798: Diſznó-pázsit (Veszelszki 354). különféle disznóbetegségekben (pl.’. pázsit a. még varjútövis. hogy az amaránt nemzetséghez tartozó növények szinte gyomnövényként terjednek. A disznóparéj összetétel arra utal. Marzell Cyclamen europaeum a. madárporcsin’. orja a. A disznóorja összetett szó. 1783: DiÐznó tövis (NclB. hogy a szártalan bábakalácsot a disznók tekn jébe tették azért. a név magyarázata. TESz. Melius 381. 1783: DiÐznórépa (NclB. disznóporcsin. dobronika 1783: Dobrónika (NclB. 363).

drágolub 1583: Pilosella minor albo flore. dracunculus ’kicsi sárkány’ < lat. 1948: dudkóró (MagyGyógyn. hogy a növény megszárított virágját dohányhoz szokták adni. dics ségesf . 444). 422) ’ua. 222). pakulár~ dohányvirág N. J: ’Pulmonaria officinalis. J: ’Sonchus oleraceus. Dongovirág (Jávorka 848). dong a. Honigblume ’mézvirág’. tárkönyüröm’.dohányvirág 141 l ’). csattanó maszlag’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a dudvacsorbóka nevet javasolja a R. utalva arra. cin~ dudvacsorbóka 1807: dudva Tsorbóka (Magy. a dudva el tag jelentése valószín leg ’burjánzó’ (vö. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. 326). holgy mal (Clusius–Beythe 6a. liba~. kék búzavirág’. dutkóró József a rom. Marzell Pulmonaria officinalis a. Gazdag méztartalma miatt a méhek. Vö. J: ’Centaurea cyanus. darazsak. 1723: ’burjánzik’). dohány l. TESz. Dragon (< lat. drágajó (MagyGyógyn. — N. ▌ 2. hogy a növénynek érdesen sz rös szára és levele van. dongóvirág dögleszt l. drót l. stink-weed. csirke~ (→ csibedögleszt ). dragollub. csibe~. kígyóharapás ellen használták a növényt. J: ’Melilotus officinalis.. A drágajó népi elnevezés. Idegen nyelvi megfelel re vö. orvosi somkóró’. ném. — borzas ~ 1841: borzas dongófü (Barra 302). méhvirág. Ehrenpreis hatására jött létre.) és a fekete nadályt (2. valószín leg a ném. dudkóró . J: ’ua. szopókavirág. 1783: Dutkóró (NclB. Marzell Datura stramonium a. 127). A dohányvirág népi név. dutkóró 1578: Dutkorónac gr. a dongó ’rovar’ el tag dong töve hangutánzó eredet .: BotTört. kutya~f . darázsvirág. dohányvirág (MagyGyógyn. 273). Marzell Centaurea jacea a. drák#n ’sárkány. d dike (ÚMTsz. Pilosella minor purpureo flore. ismeretlen eredet . J: ’Symphytum officinale. dracónis a. dongók gyakran keresik fel a petytyegetett tüd füvet. dögf 1903: dögf (Hoffmann–Wagner 39). az el tag a ném. foetidus ’b z- drágajó N. kígyótrankf .’ növénynevet vette át. nyúlkáposzta. A névadás szemléleti háttere.. az utótagra l. dungó-virág (MTsz. F vészk. || dongóf 1. hogy az egész növény büdös. nyúlsaláta helyett. hangalakja a rovar tompa. A dongóvirág népi elnevezés. dédike a). EWUng.. szelíd csorbóka’. nyúlkék. 264). A dragontárkony összetett szó. J: ’Antennaria dioica. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ismeretlen eredet . A névadás alapja. R. A d dike népi elnevezés. 406).) dongóf elnevezése Barra alkotása. Vö. hogy az orvosi veronika a népi gyógyászatban nagyon fontos és hasznos gyógyszer volt. Tabaksklee. tyúk~ dongóvirág N. bokor’. csorbóka nevet Diószegi–Fazekas tette nemzetségnévvé.). kakics. 1841: dongóf (Barra 302). ném. fekete nadályt ’.’. Vö. Marzell Melilotus officinalis a. disznókáposzta. tárkony. A dögf elnevezés alapja. kígyó’) átvétele. A drágolub idegen szó. R. 126). a déli szláv vagy szlovák eredet drága ’értékes’ és a jó ’hasznos dolog’ összetétele. ném.). 415). mindkét növény lila virágait kedvelik a méhek. a R. dong a. D dike (MagyGyógyn. A borzas jelz (2. dídike (ÚMTsz. dongóvirág (MagyGyógyn.) magyarázata. 145). 1783: Drágulob (NclB. Genaust dráco a. 145). ill. — N. Bockstaud’n ’bakszagú növény. zúgó hangját jeleníti meg. darazsak. dédnagymama’ népetimológiás változata. drac# < gör. A dudvacsorbóka Diószegi–Fazekas alkotása. A pettyegetett tüd f (1. parlagi macskatalp’. J: ’Veronica officinalis. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Datura stramonium. pettyegetett tüd f ’. ang. 1903: drágulob (Hoffmann–Wagner 165). lat. dongóf l. dögf (MagyGyógyn. „Dobrónike” (NclB. hogy a növény gyorsan szaporodik. 1798: Drágulob (Veszelszki 238). J: ’Artemisia dracunculus. d dike N. solanum foetidum pomo spinoso (< lat. dragontárkony 1583: Dragon tarkony Tarco (Clusius–Beythe 7a: BotTört. a névadás magyarázata. orvosi veronika’. Talán a dédike ’dédszül . (Melius 95).

).. TESz. || búskóró N.’. orvosi somkóró’. A dutkóró Melius alkotása. A búskóró el tagja népetimológiával keletkezett. a növénynév el tagja az ismeretlen eredet dudva ’gyom. . J: ’Melilotus officinalis. Bucskóró. búskóró (MagyGyógyn. 145). a kóró utótag magyarázata: „mert igen magas mint egy ember” (Melius 95). gaz’ származéka. J: ’ua. dudva a. EWUng dudva a.dutkóró 142 dutkóró (MTsz.

forró égövi fafajta’ els megjelenése: 1551: „Sz×ntelen neuekedem mint az Eb…us fa” (TESz.. 125: 420. ’kutya. lat. tiszafa’. Ebenholz. Nyr.E.. Hundskirsche tükörfordítása. ebcsipke 1578: Eb cypke (Melius 11a).). a lat. É ebagyar 1843: Ebagyar (Bugát. csillagpázsit’.. Barra a német el tagot átvette. 1583: eb chypke (Clusius–Beythe 7: BotTört. Az ebfa az ugor eredet eb ’kutya’ és a fa összetétele. sem a szaknyelv nem fogadta be. fekete’ el tag a tiszafa mérgez hatására utal. 117: 562. Az elnevezés motivációja. ébenos ’ébenfa’). J: ’Taxus baccata. kutyacseresznye. 1397/1416: „arbor wlgo ebefa” (TESz. Marzell Cynodon dactylon a.). eb’) utótagot lefordították. J: ’Daphne mezereum. Genaust ebenacánthus a. ném. gyep rózsa’. fr. a névadás alapja itt is a jellegzetes apró. hogy a termés nem ehet .-i Cynodon (< gör. UEWb. canina (< canis ebfa 1. odoús. 1264: „spina. A varjútövis (1. büdös gönye’. éberfa l. vö. Az ükörke ’Lonicera xylosteum’ növény (nem gyógynövény) neveként már 1833-ban felbukkan az eb-tseresznye (Kassai 2: 15). a cseresznyéhez hasonlóak. szakny.. vö. kynódous < gör. (h)ebanum ’ébenfa’ (< gör. kynós ’kutya’. or. hogy fogszer rügyek találhatók a növény gyökérzetén. odóntos ’fog’) fordításával. ebony (tree). A valódi ébenfa ’Diospyros ebenum. ebcseresznye 1903: ebcseresznye (Hoffmann–Wagner 197). égerfa Marzell Bryonia a. a latin Rosa canina részfordítása. Az ebcsipke összetett szó. hogy a büdös gönye apró bogyói feketék.. ebes a. èbano ’ébenfa’. az utótagra l. TESz. Szóhalm. ébène. „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). Eibenbaum. még csipke. 132).. J: ’Bryonia alba. эбéновый ’ében-’. gyep rózsa’.’. Az ebagyar növénynevet a reformkori nyelvújítás idején Bugát Pál alkotta valószín leg a lat. A névadás magyarázata. que Ebfa dicitur” (TESz. még kutyarózsa. 1948: ebcseresznye (MagyGyógyn. gen. J: ’Rosa canina. J: ’Cynodon. varjútövis’..). — büdös ~ 1578: b×dxs Ebfánac gr. ol. ▌ 2. ebes a. halálfa. ang. Genaust Cýnodon a. h. a csipke eredeti jelentése ’Rosa canina. A tiszafa ébenfa elnevezése Barra alkotása. ký#n. 375). Vö. farkashárs’. Ibenbaum (Veszelszki 422) részfordításával jött létre. Barra ebagyar elnevezését sem a köznyelv. 291). lat. cseresznyeszer termés. kynód#n. a baum magyarázó utótagot lefordította. (h)ebanus. J: ’ua. 93). az eb ’kutya’ el tag azt jelzi. 125: 420. a ném.. 1783: Eb-tsipke (NclB. J: ’Rhamnus cathartica. ében a. Az ugor eredet eb ’kutya’ el tag magyarázatára l. R. Nyr. 1578: Ebfa „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). Az ebcseresznye a ném. heben. 1775: Eb-csipke (Csapó 76). Nyr. Az ében vándorszó. mérgez . ébenfa 1841: ijbenfa (Barra 423). EWUng ében a. Nyr. Ebenbaum. Az ében ’ébenfekete.) elnevezésének eb el tagja a növény jelentéktelenségét és bü- . gen. 125: 420.

ebfáj 144 ebfojtóf dös szagát jelzi: „roszsz. gen. Hundszahn ’kutyafog’. mert mint egy Ebnec. hogy „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). a büdös jelz t azzal magyarázza. dens caninus. ebfáj. dens ’fog’. hegyes hagymája. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. a növény egyéb metaforikus elnevezésével: borjúorrúf . vö. Marzell Antirrhinum orontium a. dog’s tooth. cynanchum (< gör. Nyr. a farkashárs népi kutyaborostyán neve. Vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1807: ’Antirrhinum majus. ký#n... 389. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. Az ebfej f az oroszlánszáj elnevezése. Hundskopf (Melius 165a). magyarázata. a latin tudományos Denticula canis (< lat. cynanchum (< gör. Az eb el tag a farkashárs német elnevezéseiben is megtalálható: Hundsbeere ’ebbogyó’. J: 1578. ágchein ’fojtogat. nehezen nyel’ jelentés gör. lat. Genaust Cephalándra a. Az ebfej f Melius alkotása a R. Szabó Attila szerint Melius Herbáriumának ebben a szakaszában az el forduló növénynevek azonosítása bizonytalan. közönséges méreggyilok’. A farkashárs (2. Genaust Cynánchum a. fulladás) kezelésére használták. ágchein ’fojtogat. | 1775: ’Misopates orontium. 362). A ném. Melius 375. Marzell Daphne mezereum a. 1595: ’Misopates orontium. lat. A növény mai. szakny. — méregöl ~ 1841: méregöl ebfáj (Barra 272). 1775: Ebfejüfü (Csapó 39).: ebfáj (Nyr. Vö. F vészk.. sz. A növény magháza ebfejhez hasonló.. | 1783. Vö. Szabó. gen.’. eb + fog jelentés elemet. ágchein szót az általánosabb jelentés fáj ’fájdalom gyötör’ szóval fejezték ki. Vö. genitív kynós ’kutya’. latin Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. Nyr. A bizonytalanság okára l. 1807: ebfej f (Magy.. Az ebfáj az eb ’kutya’ és a bizonytalan eredet (talán finnugor kori örökség) fáj utótagnak ’fájdalomgyötör. A német szó a lat. kynós ’kutya’.i elnevezése szintén tartalmazza a R. hogy Melius milyen általa ismert növénnyel vélte azonosnak a jelzett fajokat. Hundswürger tükörfordítása. ebfojtóf . kínoz’ az összetétele. Marzell Erythronium dens-canis a. ebfojtóf 1833: eb-fojtó-f (Dankovszky 276). lóbenge ebfej f 1578: Eb feyx f× (Melius 165a). nevei dens canis. ang. Cýnodon a. büdös. Idegen nyelvi megfelel re vö. TESz fáj a. ebfakép lóbenge l. Nyr.. ker- ti oroszlánszáj’. 125: 421.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. canis ’kutya’) tükörfordítása. A méregöl jelz re l. Nyr. Erythronium denscanis. 125: 421. gyakori megnevezés mérgez bogyótermésre. 1783: Eb fejü fü (NclB. semmirevaló tör fa” (Kassai 2: 15).). ebtövis. lat. UEWb. hivatalos lat. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. gör. nehezen nyel’) hatására jött létre. Melius így magyarázza a névadást: „Eb feyx f×. A névadás alapja a növény felül fogszer . a kés bbi adatokban már a kerti fajtát jelöli. gör. 125: 420. vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a). 391). közönséges méreggyilok’. 125: 421. 125: 421. méregöl f . valószín leg Dankovszky alkotta a nevet. kerti oroszlánszáj’. Melius a latinból fordított ebfej növénynevet . A név valószín leg a lat. kephale ’fej’) mintájára. ebfáj XVIII. fulladásos betegség ellenszereként használták. ebfoga 1706: eb foga ’Denticula canis’ (PPNomH. még tet fa.. még a növény R. J: ? ’Erythronium dens-canis. J: ’ua. A magyar ebfáj növénynévben a ’fojtogat. Cynocephaloea (Beythe 120a). 85: 210). nehezen nyel’) szóból ered. vö..) eb el tagja minden bizonnyal a növény egészének mérgez voltát magyarázza. 1903: ebfojtó f (Hoffmann–Wagner 51). ném. kynós ’kutya’. Nyr. nem állapítható meg világosan. kerti oroszlánszáj’. ký#n. Az ebfa és a büdös ebfa Melius alkotásai. a korai adatokban vadon növ ’vetési oroszlánszáj’ jelentés . Genaust Cynánchum a. hogy a növényt torokgyík (a betegség tünete a nehéz nyelés. EWUng. fáj. Bucranion. Az ebfoga Pápai Páriz Ferenc alkotása. 1595: Eb feix fiju Antirrhinum. vetési oroszlánszáj + Antirrhinum majus. ký#n. A névadás magyarázata. európai kakasmandikó’. .. Melius 435. Szabó. hogy régen a növényt torokgyík. vö. ném.

még agármony. kutyatej’. Genaust canínus a. A mony ’here’ jelentés . Gramen caninum (NclB. büdös pipitér’. zingiber ’gyömbér’. vargyógyítóf (→ varf ) stb. agárkosbor’. A névadás szemléleti háttere. a R. 333). 1798: Eb-gyömbér (Veszelszki 343). 1783: Eb-nyelv (NclB. borsos keser f ’. társneve a kutyakapor a R. lat. 125: 422. Az ebmonyf a R. 1775: Eb-nyelv (Csapó 77). J: ’Cynoglossum officinale. ill. cynoglossa]: eb nyelÔ (KolGl. az eb-.’. ebgyógyítógyökér l. hogy a borsos keser füvet régen f szerként használták. gramen ’f . 126). . 44). 129). testiculi’ (Nyr. 51: 18. ill. rókamony. az eb. J: ’Anthemis cotula. — ebgyógyítógyökér 1903: ebgyógyító pázsit v. Idegen nyelvi megfelel re vö.. kutya. 1533: Cynoglossa: Hundstzung: Eb nyelue (Murm. ký#n ’kutya. MNy. még gyömbér. 1783: Eb Kapor (NclB. ebgyógyítópázsit ebgyömbér 1578: Eb gyxmbęr (Melius 174a). J: ’ua. J: ’Elymus repens. ebmonyf 1601–16: eb mony fi ’Orchides. 528). 528). m. pásja jájca ’kutyahere’. || ebgyógyító 1813: Ebgyógyító (Magy. ebgyógyítóf . ném. J: ’Euphorbia sp. Genaust Cýnodon a. 363). F vészk. 1798: Eb-gyógyító Pázsit (Veszelszki 240). íze a gyömbérre emlékeztet. 1578: Eb nyelw (Melius 150). Az ebkutyatej Veszelszki alkotása. 1583: eb kapor Cotula (Clusius–Beythe 4: BotTört. 2.’. gör.. az utótag magyarázatára l. 125: 422. magyarázatára l. lat. 328) (< lat. 328). 1775: Ebgyömbér (Csapó 26). de mirígyes foltoktól tarka. a név a kutyaheréhez hasonlítható ikergyökérgumókra vonatkozik. 1583: eb nyelw (Clusius– Beythe 4: BotTört. órchis ’here’) tükörfordítása. Hundshödlein ’kutyaherécske’. Hunds-Pfeffer (Veszelszki 343) ’kutyabors’. 125: 423. 1948: Ebgyógyítóf (MagyGyógyn. Hundsdill tükörfordításával keletkezett. borsíz növény.el tag a növény büdös illatára utal: „Szára kopasz. ném. Az ebkapor.el tag jelzi.’. hogy a növényt a kutya gyógyírként eszi. ezek dörzsölésre undorító szagot kölcsönöznek a növénynek” (Hoffmann–Wagner 171). Az ebgyógyítópázsit elnevezés magyarázata. 528).ebgyógyítópázsit 145 ebnyelv ebgyógyítópázsit 1780: eb-gyógyitó pázint (Phytologicon 86). ebnyelv 1525 k. canénus ’kutya-’ melléknév) tükörfordítása. 1775: Eb kapor (Csapó 254). silány min ség f szer. F vészk. 1577: chiroglossa [a. 1595: Eb kapor (Beythe 95).: RMGl. A név valószín leg latin hatásra jött létre. Nyr. ebkutyatej 1798: Eb-kutya-tej (Veszelszki 459).: Eb kaproth gr. vö. lat. Az ebmonyf összetételben az összefoglaló jelentés eb ’kutya’ az agármony szerkezetben el forduló agár ’kutyafajta’ megfelel je. lat. Marzell Agriopyrum repens a. mint az agármony növénynév.2: RMGl. Nyr. J: ’Persicaria hydropiper. a növény ebtej és kutyatej elnevezéseib l hozta létre a szinonim el tagokat (eb ~ kutya) tartalmazó növénynevet. ném. Nyr. gyep. J: ’Orchis morio. 1783: Eb gyömbér (NclB. 115). közönséges tarackbúza’. 1783: Eb-gyógyító páÐint (NclB. A büdös pipitér levelei a f szerkapor ’Anethum graveolens’ leveleihez hasonlóak. J: ’ua. J: ’ua. közönséges ebnyelv f ’. 1578: Harmad fęle Eb kapor (Melius 72). dog’s grass ’ua. 403/ 6). disznógyógyítóf . 1798: Eb-kapor (Veszelszki 177). ang. a lat. eb’. Az ebgyógyító elvonással keletkezett az ebgyógyítóf névb l. ebkapor 1577 k. Marzell Anthemis cotula a. 29: 362). || ebgyógyítóf 1807: Ebgyógyító f (Magy. Hundshoden ’kutyahere’. ha a gyomra beteg.. Az ebgyömbér Melius alkotása. Idegen nyelvi megfelel re vö. Cynosorchis (Csapó 298) (< gör. A gyógyító magyarázó elem egyéb hasonló szerkezet növénynevek hatására kerülhetett a névbe.. Az ebmony hasonló névadási szemléleten alapul. gyökér (Hoffmann–Wagner 11). 29: 51. hogy hitvány. Zinziber caninum (Melius 174a) (< lat. 368). canénus ’kutya-’ melléknév) fordítása. 419). Vö. — ~ f 1578: Eb nyelu× f×nec gr.: Cinoglossa: eb nÿelw (Ortus: RMGl. (OrvK. pázsit’. Hundsgras ’kutyaf ’. csíp s. Idegen nyelvi megfelel kre vö. szln. Nyr.’. és a növény kitisztítja az állat gyomrát.

(Melius 86a). (Melius 86). 1525 k.’. XVI. gyötör’) mintájára hozta létre. a névadás alapja a fa használhatatlansága. hogy a virágfejecskék állatszemhez hasonlóak. ebrózsa l. 125: 424.: RMGl.’. 1783: Eb-Ðzem (NclB. Növényszótár 4). Farkaſt.: RMGl. — fekete ~ 1998: fekete ebsz l (Priszter 506). fent). 1998: ebnyelv f (Priszter 351). J: ’ua. Solatrum: Eb zewlew (Növ.’. J: ’Aconitum napellus subsp. ebsz l 1. 664).: Solatrum: eb zewlew (Ortus: RMGl.: RMGl. ebnyelv f l. 258). cynogl#ssus < gör. hogy a növénnyel farkast. 1775: Eb-nyelvü-fü (Csapó 77). b): RMGl. ebszem 1578: Eb ſÅem (Melius 138a). 1783: Eb rontó-fü (NclB. lat. — N. 2. A névadás alapja talán az. a ném. 664). szep szôlô (SzikszF. Az ebsefa népi elnevezés. sz. Cynoglóssum (lat. ebsefa (MagyGyógyn. | piros ~ 1903: Piros ebsz l (Hoffmann– Wagner 40). ▌ 3.: Solatrvm: Eb zewlew (Herb. J: ’Aconitum vulparia. | kertekben term ~ 1578: kertekben termx Eb ſÅxlx (Melius 86). közönséges kutyabenge’. kynós ’kutya’. Ember és növényvilág 290). Az ebrontóf sisakvirág-fajokat ’Aconitum sp. 340). kýōn. 1798: Veres eb-Ðzflf (Veszelszki 45). 1578: Eb ronto f× (Melius 155a). erdei peremizs’.: Solanum hortense. Katikasisakvirág’. napellus. Hundstod ’kutyahalál’.és bolondító~ 1578: aluto és bolondito Eb ſÅxlxuel gr. Lingua canina: ebnyelxe fÿw (De Herbis: RMGl. (Melius 11a). 389). Marzell Inula conyza a. v. ebsz l (Nyr. Az ebsefa az eb ’kutya’ és a se nyomatékosító elemb l tömbösö- dött összetétel. 125: 424. Szabó.’. 664). és a lat.’. Nyr. J: ’ua. kesernyés csucsor’. J: ’ua. Melius a lat. 43: 311. A névadás alapja a növény keskeny. 340). Nachtschatt: eb Zoeloe (SzegSz. ▌ 2. A névadásra a ném. 125: 424. J: ’Solanum nigrum. gör. ném. 164). ▌ 4. J: ’ua. J: ’ua.’. tondēre ’nyes. — alutó. veres. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua.: Cyglassa. minden állatot meg xl” (Melius 156). nyelv formájú levele. | veres ~ 1783: Veres Eb-Ðzölö (NclB. | kerti ~ 1578: kerti Eb ſÅxlxnec gr.ebrontóf 146 ebsz l (Melius 150). A növénynek ezt a tulajdonságát már Melius említi: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. Genaust Cýnodon a.’. jelentése ’a kutyának se jó’. kynoglôssos. — erdei ~ 1813: erdei. Melius a latinból fordított ebnyelv növénynevet . 1578: Eb ÐÅxlxt gr. — N. J: ’ua. J: ’Inula conyzae. 1590: Solanum hortense: Ebszôlô vag. | felfutó ~ 1775: Fel-futó ebÐzölö (Csapó 79). 1578: Eb Ðzxlx (Melius 85). 1533: Solatrum: Nachtschadt: Eb sxlx (Murm. 1911: ebrontóf (Cserey. 1595: Eb ſzxm (Beythe 88a). ký#n ’kutya’. kutyafa.2: RMGl. ebnyelv ebrontóf 1.: RMGl. ebnyelvü f (Nyárádi 85).: De strigio siue solatro: Ebzewle (StrassbGl. 1533-ban már említik a növény német nevét: „Cynoglossa: Hundstzung” (l. | orvosi ~ f 1998: orvosi ebnyelv f (Priszter 351). Hundsaugen (Melius 138a) tükörfordítása. lingua canina ’kutyanyelv’. Vö. Genaust Cýnodon a. kutyarózsa ebsefa N. A névadás alapja az. 1405 k. | vízi ~ 1775: Vizi eb-Ðzölö (Csapó 79). 664). XVI. J: ’ua. 1520 k. 664). | vad ~ 1903: vad-.’ nevez meg. Melius 431. 1903: ebrontóf (Hoffmann–Wagner 109).: RMGl.’. eb Sz[ l ] (Magy.’.: solatum: eb zele (SchlSzj. 1: 307). 664). ▌ 2. 664). Cynoctonon (Melius 155a) (< gör. R.. 415). Nyr. J: ’ua. glôssa ’nyelv’) tükörfordításával keletkezett. Nyr. — közönséges ~ f 1998: közönséges ebnyelv f (Priszter 351).. Az ebszem Melius alkotása. 1500 k. fekete csucsor’. 664).melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. Lingua Canis. J: ’ua. 1783: Vizi Eb-Ðzölö (NclB. J: ’Atropa belladonna. Péntek–Szabó. J: ’ua. vizivagy veres ebsz l (Hoffmann–Wagner 40). farkasöl sisakvirág’. maszlagos nadragulya’. Hundszunge ’kutyanyelv’ is hatással lehetett.. kutyát mérgeztek. tónsus a. I: 307). … hertelen embert.’. J: ’ua. 1775: EbÐzem (Csapó 248). Az ebnyelv a lat. kynoglôsson < gör. Ebet xl. F vészk. 1577: solatrum: eb szxlex (KolGl. vízi.’. J: ’Solanum dulcamara.. ebnyelv f (SzegSz. J: ’Frangula alnus. 1595: Eb Ðzxlx (Beythe 110). — halálos bolondító~ 1578: Halálos bolondito Eb . 379).’. 1775: Eb-szölö (Csapó 78).

laptele-c"nelui. A piros. — nagy ~ 1775: nagy eb-téj (Csapó 81).: Eb Teyrql gr. ▌ 2.) és a mételmaszlag (4. és onnan esetleg „Patica- riuſoc” útján hozzánk is: „EſÅt hiyac à Paticariuſoc Cuculus de leuante. halált okoz. a növény és neve a német patikusokkal terjedt el az országban. Ezeknek a növényeknek közös tulajdonsága. A korai adatokban az ebtej elnevezés a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó tejnedvet tartalmazó növényekre vonatkozik. J: ’Datura metel. Az ebsz l a németb l fordított igen régi növényneveink közé tartozik. J: ’Solanum dulcamara.) srégi ázsiai kultúrnövény. Az adatok mutatják. pejoratív érték eb el tagja pedig a nedv csíp s. neve. Az ebsz l a ném. 1395 k. pasje mliče. Szabó. Az ebsz l csucsor összetett szó. Melius 370. rom. A mételmaszlag (4. így ír a csucsorról (1. Hundesbeere ’ebbogyó’ mintájára jött létre. hogy a kesernyés csucsor (1. Nyr. . 406–7. veres jelz k a termés vörös színét jelzik. — ~f 1577 k.’. amelyek fontos szerepet töltöttek be a középkori patikákban. J: ’Euphorbia sp. Hundsmilch tükörfordítása. 1783: Eb-téj (NclB.: RMGl. erd ben.: Esula: ebtheÿ (Ortus: RMGl. erre utalnak az erdei. 129). kesernyés csucsor’. | nagyobb ~ 1583: nagyob eb teij (Clusius– Beythe 5a: BotTört. 612/34). 1577 k.). psi mlecz. J: ’Euphorbia lathyris.-hv. J: ’ua. sz. 8). mételmaszlag’. A fekete csucsor (2. Az összetétel ebel tagja azt jelzi. század végét l a megkülönböztet jelz k segítségével fajokat is el lehet különíteni. 631/12). Idegen nyelvi megfelel kre vö. magyarázatára l. hogy Melius 1578-ban mind a négy növényt ebsz l néven említi. ebkapor (< ném. farkas-kutyatej’. a fekete csucsor (2. Az ebsz l ’kesernyés csucsor’ (1. a kertekben term pedig azt mutatja. bogyós termés növény’ jelentéssel használja. 687). 263).-i OrvK. A XVI. kutyatej. ezek a növény ízére utalnak. melyeknek közös jellemz jük.. 371). ebtej 1. századi OrvK. a sz l utótag a fürtös. 371). cserjés ebsz l elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. 125: 425. 1783: Nagyobb Ebtej (NclB. Az ebtej összetett szó. bogyója ehetetlen. 1775: Eb-téj (Csapó 80). J: ’ua. 631/13). magyarázatára l. és a növénynevet összefoglaló ’különféle mérgez .) név elé a kés bbiekben a kesernyés.): „EÅ Bolondÿto es halalhoÅo Eb Åxlxt ha kÿ megh ÿÅÅa.). sz l szer termésre utal. 1525 k. mely valószín leg Egyiptomon keresztül jutott el a mediterrán területekre. is összefoglalóan jellemzi azokat a növényeket [„AZ Eb Teÿ fwek is igqn artalmaſok” (OrvK. kutyatej’. hasindító kutyatej’. J: ’ua. A felfutó ebsz l .) elnevezések hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkeztek: mindegyik növény mérgez és bogyós termése van.’. az ebsz l el tag a növény R. 29: 51–2.’. EÅ gÿakor chÿoklaÐth hoÅ” (OrvK. psie mleko. az az Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx” (Melius 85a–86). XVI. Cataputia maior utótagjának fordítása. | naptámadatról hozott ~ 1578: Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx (Melius 86). vad és vízi jelz k. Az ebtej elnevezés valószín leg a ném. hogy tejszer ragacsos anyagot tartalmaznak: „a’ belflök ki-ſzivárgó téjrfl mindeneknél esméretesek” (Veszelszki 211). A hasindító kutyatej (1) nagy ~ nagyobb jelz je a lat. 1583: eb tey (Clusius–Beythe 4: BotTört. hogy az egész növény.: „Eb Teÿ fwek” (OrvK. nyirkos területeken él. keser vagy az édeskeser jelz t illesztették. 687). szb. Az alutó. J: ’Euphorbia cyparissias. ebsz l . a növény értéktelenségére vonatkozik. Hundsdill).) fekete jelz je a termés színére utal. a XVI. ebsz l csucsor 1948: Ebsz l csucsor (MagyGyógyn.ebsz l csucsor 147 ebtej ſÅxlx (Melius 85a). Vö. és bogyójuk is mérgez . utótagja a növény szárában lév tejszer nedvre utal.. a maszlagos nadragulya (3. Hundmilch). csucsor.és bolondítóebsz l ’maszlagos nadragulya’ (3. hogy a növény a kertekben is el fordult. A növény vadon. (OrvK. 129). 631/13)]. Marzell Solanum dulcamara a. le.) gyümölcse.: Agrimonium: eb teÿ (BesztSzj. élvezhetetlen ízére. a csucsor utótag a Solanum nemzetség neve. Növényneveinknek ez a csoportja olyan gyógynövényeket foglal magában mint az ebtej (< ném. A XVI. Åÿnthe olÿan aÅ ÿÅÿ mÿnth aÅ Teÿnek. MNy.

▌ 2. 371). XVI. édesfa (MagyGyógyn. ebvész 1830: ebvész (Nyr. | édesgyöker fa 1783: Édes gyökerü fa (NclB. Marzell Colchicum autumnale a. J: ’ua. 1708: éd(s-gyökér (PPBl. J: ’Echium vulgare. J: ’Glycyrrhiza glabra.: NySz. íd(sgyökér (ÚMTSz. 1903: Ebvirág (Hoffmann–Wagner 73). Az édesfa népi név. Hunds-Eppich. échis ’kígyó’ < óind. J: ’ua. Nyr. édesgyökér. 125: 426. ecetf N. ebzeller 1903: ebzeller (Hoffmann–Wagner 57). 1590: Glyceriza: Edes gyôker (SzikszF. mérgez tulajdonságát fejezi ki. 148). 1998: ebvészmag (Priszter 514). az eb el tag a növény haszontalanságát.. 125: 426). 1998: édesgyökér (Priszter 386). J: ’Verbena officinalis. J: ’ua. 2. 1181). angyal~ (→ angyalédesgyökér) ebvirág 1833: eb-virág (Dankovszky 176). ádáz’. echidna ’kígyó’ < gör. „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27). mintára jött létre. — erdei ~ 1775: Erdei édes gyökér (Csapó 10). — N. hogy a növény még a kutyának is mérgez . 178). hogy a növény magva alkalmas kutyák. Vö. échidna ’kígyó’ < gör. Nyr. || ~mag 1948: ebvészmag (MagyGyógyn. édes l. a növénynév szláv eredet ecet el tagjának magyarázata. Az ebvészmag mag utótagja a növény termésére utal. szi kikerics’. a’ kutyákat és matskákat meg lehet ölni” (Márton. 351). 125: 426. 1577 k. magyarázata. talán finnugor kori vész ’pusztulás’ összetétele. magyarázatára l. szakny. 430). 223). Vö. még varjútövis. Nyr. ebvészmag l. 148. o. J: ’Colchicum autumnale.’. F vészk. ebtövis 1584: eb töuisk. 130). spina ’tövis’) tükörfordítása. 1798: Eb-tövis (Veszelszki 335). 125: 425–6. 520.: Edqs gÿqker (OrvK. 1783: Édes Paprágy gyökér . Az ebtövis a lat. az eb el tag a varjútövis jelentéktelenségét jelzi. 520. J: ’Aethusa cynapium. 430). a névadás alapja a növény édes íz gyökere. az ugor kori eb és a bizonytalan. ágai tüskések: „ágai tövissen végz dnek” (Magy. igazi édesgyökér’. 280).’. 1583: edös gyoker Glycyrrhiza (Clusius–Beythe 5: BotTört. J: ’Polypodium vulgare.: RMGl. Az ecetf népi elnevezés. 1783: Vad édes gyökér (NclB. J: ’Glycyrrhiza glabra. Növ. Édes gyökérfü (Csapó 259). vad édes Gy[ökér] (Magy. Hundsblume tükörfordítása. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés .. | vad ~ 1775: Vad édes Gyökér (Csapó 10). 125: 426. apium ’petrezselyem’) is. igazi édesgyökér’.ebtövis 148 édesgyökér Marzell Euphorbia a. 342). 1798: Édes gyökerÍ-fa (Veszelszki 237). A lat. Az ebvész összetett szó. J: ’ua. Vö. ebvirág (MagyGyógyn. MagyGyógyn. ill. varjútövis’. ebfa. 125: 426–7. Marzell Aethusa cynapium a. 280). — N. ném.’. kutyatej a.: Polypadium: edes gÿöker (De Medicinali: RMGl. „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27) (< lat. v. — igazi ~ 1948: Igazi édesgyökér (MagyGyógyn. 1783: Eb-tövisk (NclB. 2: 36). Az ebzeller valószín leg ném. 1595: edxs gyxkernek gr.’.’. | édesgyöker f 1775: Édes gyökerü-fü. közönséges kígyószisz’. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel.’. A névalkotásra hatással lehetett a lat. J: ’ua. || édes páfránygyökér 1775: Édes paprágy gyökér (Csapó 11). UEWb. sztrichninfa’. Vö. XVI. hogy a vasf vel és gyökerével ecetes uborkát ízesítenek. EWUng kutyatej a. lat. 42/9)..’. ami szintén azon a névadási szemléleten alapul. (Beythe 60a).. Ecetf (MagyGyógyn. kutyapetrezselyem. UEWb. sz. | erdei vad ~ 1813: erdei. Nyr. 148). vasf ’. szakny. F vészk.-i Echium (< lat.). TESz. Nyr. 50). J: ’ua. az szi kikerics kutyadögleszt f elnevezésével. 1783: Erdei édes gyökér (NclB. vö. J: ’Strychnos nux-vomica. J: ’ua. ebvész gör. echium 1798: Echium (Veszelszki 196). ký#n ’kutya’. canis ’kutya’. édesgyökér. 404). édesgyökér 1. Éder. 836.-i cynapium (< édesfa N. közönséges édesgyöker -páfrány’. I. Benk 63. J: ’Rhamnus cathartica. Az ebvirág a ném. 1783: Édes-gyökér (NclB.. macskák elpusztítására: „mellyel p. 1998: igazi édesgyökér (Priszter 386). 404). áhiA ’kígyó’) átvétele.

eforbium l. Marzell Polypodium vulgare a. mivel a növény föld alatti része édes. Idegen nyelvi megfelel re vö.: TESz. J: ’ua.: RMGl. Az egér és a j kezdet változatok (jágerfa. 430). euforbium efrasia l. 256). égerfa 1. J: ’ua.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.) édesgyökér neve a lat. J: ’ua. éger a. Vö. glycyrriza (< gör. hosszúkás pozsgás levélkék csecshez hasonlíthatók. A közönséges édesgyöker -páfrány (2. italt ízesítenek. Kleb-erle ’ragasztóéger’. 1405 k. égörfa.: Millefolivm: Egherfark (Herb. mézgás éger(fa)’. éb(rfa. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik. páfrány édeskeser csucsor l. Genaust Glycéria a. | ragadós ~ 1998: ragadós égerfa (Priszter 296).) összetételb l adatolható. a szókezd magánhangzó rövid volt. hogy a páfrány gyökere „a cukornál többszázszorosan édesebb” (MagyGyógyn. glykýs ’édes’. Vö. | mézgás ~ 1807: mezgés Égerfa (Magy. erre utal a lat. 219). hogy a növény vadon terem. glykýrrhiza < gör. (gerfa. édesgyöker -páfrány (→ páfrány). a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. F vészk. b): RMGl. a gyökér magyarázó utótag. 1395 k. Az igazi édesgyökér (1. Az egércsecs elvonással keletkezett az egércsecsf névb l. 2.) édesgyökér nevének hatására alakult ki. éger(fa)’. éger a. egérfark 1395 k. 1560 k. J: ’Alnus glutinosa. 1520 k. a vad jelz arra utal. 1577 k. borsos varjúháj’. EWUng. 168). A friss rügyek ragacsosak. — fekete~ 1798: Fekete Éger-fa (Veszelszki 41). igazi édesgyökér’.. hogy az apró.. — egércsecs 1813: Egértsets (Magy. 1583: egör fa Alnus (Clusius–Beythe 2a. glycyrriza ’édesgyökér’ hatására keletkezett. ném. egyedi adat. 368). édesgyöker -páfrány l.) édesgyökér neve feltehet leg a ném. Az édes páfránygyökér jelz s el tagja ném. Az éger kezdetben az égerfa (1.2: RMGl. 1578: Eger fa (Melius 11a). szaknyelvi elnevezés is: Alnus glutinosa (< lat. . Ember és növényvilág 201).: Egqr fanak gr. mézgás.: milifolium eger farc (SchlSzj. 213). eufrasia egércsecsf 1783: Egér-tsets-fü (NclB. glycyrrhiza.: Millefolium: eger fark (BesztSzj. égerfa.’. Süſsfarn (Veszelszki 355) ’édes páfrány’ és az igazi édesgyökér (1. gör. 511). Süſsfarn (Veszelszki 355) tükörfordítása. J: ’ua. égerfa (Péntek–Szabó.). ▌ 2. J: ’ua. | ragadós éger 1998: ragadós éger (Priszter 296). közönséges kutyabenge’. a növénynek a gyökere édes. F vészk. 126). csucsor édeskömény l. J: ’Sedum acre. a t eredetileg eger ~ egres váltakozást mutatott. ragadós jelz ket. rhíza ’gyökér’) tükörfordítása. klebrige Erle ’ragacsos éger’. (OrvK. jégörfa) feltehet leg népetimológiával keletkeztek. radix dulcis ’édesgyökér’ és a lat. TESz.’.’.). 1234: „Arbor que Hungarice dicitur egurfa” (OklSz. Az igazi jelz más édes íz gyökerekt l különíti el a növényt. J: ’ua.. a fa innen kapta az enyves. kömény édeslevel f 1577: gliciriza: edes leuelw fÔ (KolGl.’. Marzell Alnus glutinosa a. 1841: egerfa. J: ’Alnus sp. — enyves ~ 1998: enyves égerfa (Priszter 296). Az édesgyökér növénynév . J: ’Frangula alnus. J: ’ua. jég(rfa. R. 219). — N. Vö.: erulus: eger fa (SchlSzj. J: ’Glycyrrhiza glabra. jégerfa (Barra 403). 211). égerfa a. Pászt. glycyrrhiza. báránycsecsf .: RMGl.: RMGl. az éger ismeretlen eredet .’. Valószín leg a lat. 368).. Az egércsecsf Benk alkotása.. 668). Genaust glutinósus a. eg rfa.melléknévképz vel és f ~ fa magyarázó utótaggal is megjelenik. 1998: mézgás éger (Priszter 296). 1595: Egxr fa (Beythe 10a). 1783: Egerfa (NclB. 423).édeslevel f 149 egérfark (NclB. Jágerfa (Herman. || éger — enyves éger 1998: enyves éger (Priszter 296).’. Az égerfa ’közönséges kutyabenge’ (2. édesgyökér.: BotTört. 1998: mézgás égerfa (Priszter 296).: erulus: eger fa (BesztSzj. egerfa.’. nem a levele. 620). glūtinōsus ’ragadós’).: RMGl. 1405 k. a levelek nagyon hasonlóak a mézgás éger(fa) leveléhez. A gyökér és a gyöktörzs édes nedvével ételt.: RMGl. jégörfa (Nyatl. jég(rfa. 36).: Alnus: ni: arbor: Eger faa (GyöngySzt. a névadás alapja. A névadás alapja. | mézgás éger 1841: mezgés Éger (Barra 413).

egérfark. Az ezüstös hölgymál (1.’. egirfarkó fü (ÚMTsz. ill.) és a közönséges cickafark (2. — N. egérfarkúf . sz rös leveleinek az egér farkához való hasonlósága. egérfarkkóré. egérf (ÚMTsz. — N. egerfargóró. 1690: „Fxzz Vizet. Egér-fark f×vel…. egérfarkúfüjj. J: ’ua. Az elnevezés alapja a növény puha. közönséges tyúkhúr’. || egérfülecske 1948: Egérfülecske (MagyGyógyn. J: ’ua. 87)..). Idegen nyelvi megfelel re vö. parlagi macskatalp’. hamu ſzinüek” (Csapó 81). egérfarkvirág.) egérf elnevezése népi név. egerfarggó²r~. Tormentilla gy×kérrel. Myosotis fordítása (< lat. Auricula muris (Melius 181a) . annak aÅ leweth aggÿad ÿnnÿa melegqn” (OrvK 189/1). — ~f 1775: Egérfül-fü (Csapó 81). 368). bogarak is megtalálhatóak). 1807: egérfark (Magy. hogy a levelek kicsi állatfülhöz hasonlóak. millefolium. F vészk. || egérorrúf N. 219). s-azt igya” (PaxCorp. egérfarok (ÚMTsz. TálmoÐó f×vel. pil#sus ’sz rös’ kicsinyít képz s alakja). v. 126). kóró) magyarázó szerep ek. egérfarkú f vet gr. 1807: Egérfül (Magy. J: ’Achillea mille- folium subsp. J: ’Potentilla anserina. ang. J: ’Achillea millefolium subsp. — kisebb ~f 1783: KiÐÐebb Egér fül-fü (NclB. nevei is hatással lehettek. N. A közönséges cickafark (2. — kis ~ 1807: kis egérfül (Magy. 295). 220). | ~kóró XVI. Ugyanezen a szemléleten alapul a növény mai hivatalos elnevezése: cickafark. F vészk. egérfarku f nek gr. ném. N. a lat. egérfarku-fí. 1578: „ſÅxrxs leuel× Egęr f×l” (Melius 79–80). orrához hasonlítanak. Marzell szerint az egér el tag talán a növény jelentéktelen voltára is utal. J: ’Hieracium pilosella. sz. hogy a növény puha. 415)..). A névadás magyarázata. egérfül 1. pilosella (< lat. libapimpó’. a névadásra a növény egyéb R. egérf#rk. hogy száraz árokpartokon. A libapimpó (1. 171).) egérf és egérorrúf elnevezéseinek alapja. útszéleken. közönséges cickafark’. J: ’Antennaria dioica. 220). myos#tis.) egérfül neve szintén Melius alkotása. mez kön fordul el (ahol egerek. 1798: Egér-fark-kóró (Veszelszki 460). ▌ 2. J: ’Hieracium murorum. millefolium. ▌ 4. egérfarkkóró. Marzell Achillea millefolium a. Marzell Achillea millefolium a. mouse-ear-hawkweed. F vészk. 1948: egérfül (MagyGyógyn. egérfarkufüjj.). UEWb. 1798: Kis egérfÍl-fÍ (Veszelszki 238). 468). közönséges cickafark’.. 1595: Eger fark (Beythe 114). 1775: Egérfül (Csapó 286). sz rös levelei az egér farkához.) egérf neve azon alapul. egerfarkkóró. J: ’ua. egérfarkúfüvet gr.). Az egérfark összetetett növénynév. XVI. fonákjuk ezüstös. — kis ~f 1783: Kis Egér fül-fü (NclB. 213). Mausöhrlein (NclB. 1583: egher fark (Clusius– Beythe: BotTört.’. egér farku f vet gr. erdei hölgymál’. mint az egér füle. egerf . egerfarkú füvet gr. A libapimpó (1. — N. Mausohr. cickafark. 2. ezüstös hölgymál’. egérfarkóró. 1595: Eger fijl (Beythe 97a).. 219). egérorrú f (ÚMTsz. lat. Vö.’. 486).) egérfül neve Melius alkotása.’. a finnugor eredet egér és a far f névb l -k névszóképz vel létrejött fark összetétele.: RMGl.. Az egérfarkf és egérfarkkóró összetételben az utótagok (f . lat. J: ’ua. auris ’fül’ kicsinyít képz s alakja). 1578: Egęr f×l („magas à ſÅára”) Melius 79a). 1798: „kisſebb és’ nagyobb Egér-fÍl-fÍ” (Veszelszki 348). ▌ 2. 500. vö.).: RMGl.: „Eoregbÿk Egerfark fweth tqrÿ eoÅwe borral. | ~virág N. J: ’ua. cickafark egérf 1. Egérf (MagyGyógyn. eger-fark (MTsz. egérfarkú kóró (ÚMTsz. egérfarkú virág (ÚMTsz. egérfarku-fi. Millefoliu : Egerfark (Növ. Auricula (Melius 79a) (< lat.. egérfarkú cickóró l. myos#ta ’egérfülecske’). vége: Egér fark-kóró (De Herbis: RMGl. J: ’Antennaria dioica.). J: ’ua.: Millefolium: [Eg]er fark (De Herbis: RMGl. 410). 126).: Millefolium: egeerfark (Ortus: RMGl.’. egérfarak. 1745: Egér-fark-fü (Torkos 7).’. egérfarku f . egérf . 410). a lat. ▌ 3. 1578: Egér f×l (Melius 181a). J: ’ua. A közönséges tyúkhúr (3. egérfark.’. hogy „A’ levelei akkorák és ollyan ſzöröſſek.) és az erdei hölgymál (2. J: ’ua. 1590: Eger fark (SzikszF.egérf m 150 egérfül 219). J: ’Stellaria media. 1525 k. — ~f 1577 k. — kis ~ 1813: kis Egérfül (Magy. Vö. sz. illetve. egérf#rkDórDó. F vészk. parlagi macskatalp’. egérfarkófüj.’. 220).).

435. egértövis egérfülhölgymál 1807: Egérfül Holgyomál (Magy. az egreshez hasonlóak. baj. ég a. piros szín ek. gör. J: ’Ruscus aculeatus.. lat. hogy a növény kis levelei egérfülhöz hasonlóak. esetleg a bajor-osztrákból kerülhetett át. vö. Az egértövis. egérf égikincs N. Marzell Antennaria dioica a. a névadás magyarázatára l. sz rösf és kis egérfül (→ egérfül) helyett. UEWb. J: ’Berberis vulgaris. égivirág N. agresta ’olyan sz l fajta. „a’ házban felakaſztják. 1911: veres egres (Cserey. || egér z tövis 1578: Egér ºz× txvisk (Melius 56a). Vö. Az egérfülhölgymál összetett szó. egönye l. EWUng. auricula ’fülecske’. Az éjjelilámpa népi név. agrasl. bogyói savanykásak. Az égikincs népi név. Hasonló szemléleten alapul pl. ogrosl ’köszméte. Idegen nyelvi megfelel re vö. éretlen sz l leve’. az egértövis növénynév a lat. MeuſÅdorn (Melius 56a). sóskaborbolya’. kék búzavirág’. ol. A név keletkezésének indítéka. talán a ném. az egértövis növénynév is.. melynek bogyói nem érnek meg teljesen’. egérszagúf 1841: egérszagufü (Barra 301). Szent Péter kulcsa. a finnugor eredet ég ’égbolt’ -i melléknévképz s származéka. ném. egres’. 1775: Egértövis (Csapó 83). 1998: egértövis (Priszter 487). Növényszótár 32).. EWUng. ném. els megjelenése: 1395 k. Egereket ki ºzi” (Melius 57a). „B zit l minden bogarak elszélednek” (Barra 301). Végs forrása a lat. kfn.). 4: 31). . pitypang’.) egérfül ~ egérfülecske elnevezése a ném. Himmelschlüssel ’égi kulcs’ elnevezés hatására jött létre. egres. az utótagra l. a névadás magyarázata. éjjelilámpa (Csapody– Priszter. Myacantha (< gör. vadon term . 415) fordításával keletkezett. J: ’Cynoglossum officinale. 209).-osztr. sz rös levelek egérfülhöz hasonlóak. szürkés. magyarázza a növény hatását. hogy a növény büdös: „Illatja kedvetlen. az egér z f és egérz tövis is a latin név hatására jött létre. bojtosf éjjelilámpa N. veris. mŷs ’egér’. Az egres a magyarba olaszból.’. égikincs (MagyGyógyn. egér z f . 52). hogy az apró. egérorrúf l. Az egres vándorszó. egres a. szúrós csodabogyó’. égerfa egres — veres~ 1903: veres egres (Hoffmann–Wagner 65). az el tagra l. 1783: Egér-tövis (NclB. a névadás magyarázatára l. agr#Å ’egy fajta savanyú lé’. muris ’egér’) fordításával hozta létre. Diószegi–Fazekas alkotása. kékvirág. Mäusdorn (Veszelszki 388). Melius 394. agrestum. Szabó. közönséges ebnyelv f ’. J: ’ua. A növény egér z hatásáról szinte minden szerz megemlékezik: „ha fel f×ggeſÅted az házban. F vészk. 449). pilosélla a. Acánthus a. Genaust aurícula a. || egér z f 1578: Egér ºz× txvisk. az TESz. 1595: Eger txuis (Beythe 124). Mausöhrlein (NclB.egérfülhölgymál 151 éjjelilámpa (< lat. égi virág (MagyGyógyn. lámpavirág. egérfül Pupteneuert. 326. agresta ’éretlen sz l bogyó. agres. J: ’Centaurea cyanus. J: ’Taraxacum officinale. egérfül. Az égivirág népi név. egybojtosf l. MÀusedarm ’egérbél’. tavaszi kankalin’. MNy. az elnevezés a virág kék színére utal. ákantha ’tüske’) tükörfordítása. de ezekben Melius az z igéb l képzett folyamatos melléknévi igenévvel pontosítja..: Agreſtum: egreÅ (TESz. TESz. ég a. vad’.. J: ’ua. ezüstös hölgymál’. J: ’Hieracium pilosella. Idegen nyelvi megfelel re vö. MNövSz. hölgymál. agresto. Genaust Mýagrum a. hogy az egerek eltávozzanak” (Veszelszki 388). jegenye égörfa l. egértövis 1578: Egér txuis (Melius 56a). k. egérszagu”. J: ’Primula veris subsp. egér z tövis l.. egér z f és egér z tövis Melius alkotása.’. vagy f× (Melius 56a). egérfülecske l. 428). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az egérfülhölgymál nevet javasolja a R. Az egérszagúf névadás alapja. agrestis ’mezei. A veresegres ’sóskaborbolya’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. A parlagi macskatalp (4.

J: ’Amaranthus caudatus. 1783: Eke-tartó-fü (NclB. tavaszi mandragóra’. kökény’.. J: ’Ononis spinosa. tövises iglice’. 1578: el aluto f× (Melius 51a). J: ’Menyanthes. Az elalutóf ’Mandragora officinarum’ (2. a ny g ’lósz rb l vagy kötélb l font béklyó’ utótag Melius akadály és tartó elemeinek (az ekeakadály és eketartóf növénynévben) szinonimája. Az eketartóf Melius alkotása. Melius ekeakadály növénynevével. J: ’Ononis spinosa. élekhalok 1. gúzs a. elefántormánya (Péntek–Szabó. elefánt a. eleven a. tövises iglice’. eke a. hogy az er sen tüskés kökényen fennakad az eke szántás közben. Waſſerklee (Veszelszki 454) ’vízihere’. Vö. EWUng. Ember és növényvilág 202). vidraf | Menyanthes trifoliata. TESz. 1595: Eke akadaly (Beythe 64a). 216). de talán származhat a név az eleven megszilárdult ragos alakulat ele. eketartóf ékesség l. J: ’Atropa bella-donna. J: ’Solanum dulcamara. a latin eredet elefánt és az ormány nyelvújítási származékszó (orr + -mány f névképz ) összetétele. a lat. TESz.. eke a. ar#trum ’eke’) (Melius 48) fordításával hozta létre. vö. 401). 1783: Élek-halok (NclB. Az ekeakadály ’tövises iglice’ (1. gyorsan szaporodik a vízben. Az ekegúzs összetett szó. — vízi ~ 1841: vizi eleczkének gr. halált okoz. ekegúzs 1903: ekegúzs (Hoffmann–Wagner 99). 126). ném. elefánt a. 142). A kökény (2. 1578: el aluto f× (Melius 51a). fürge’ tövéb l. 1798: El-alutó-fÍ (Veszelszki 305). EWUng. J: ’Prunus spinosa. gúzs a. mint a vidra el tag a vidraelecke vagy vidraf elnevezésben: a növény er sen. eke a. || ekeny g 1783: Eke-nyüg (NclB. piros virágzata. — N. Az ekeny g Benk alkotása. jelölt birtokos szerkezet. a növény szintén tüskés. még álomhozóf . „Remora aratri” (Melius 48) (< remor#men ’akadály’. — N. J: ’ua.) elnevezés alapja. TESz. boronafa. elecske (ÚMTsz. 1775: Eketartó-fü (Csapó 120). közönséges pásztortáska’. elecke 1807: Eletzke (Magy. J: ’Capsella bursa-pastoris. kökény’. Mollay. hogy a növény szintén mérgez . Schlaffkraut (Melius 85) is hatással lehetett. kesernyés csucsor’. bókoló amaránt’.’él . Az elecke hasonlót fejezhet ki. TESz.. összetett szó. ▌ 3. A vízi jelz arra utal. 1903: ekeakadály (Hoffmann–Wagner 99). vidraf ’.) ekeakadály neve hasonlóság alapján keletkezett. Az elalutóf ’Atropa bella-donna’ (1. ekegúzs. N. elalutó szépsz l l. 1948: ekenyüg (MagyGyógyn. 1775: Ekeakadály (Csapó 120). F vészk. 393). J: ’Potentilla . vízielecke (MagyGyógyn..). vö. J: ’Ononis spinosa. Az elefántormánya népnyelvi elnevezés.(szik) ige -t igeképz s és -ó igenévképz s származéka. pogány~ eketartóf 1578: Éke tartó f× (Melius 48). hogy a tüskés növény a szántást akadályozza. boronafa. 340). ormány a.ekeakadály 152 élekhalok ekeakadály 1.. eke a. EWUng. „Remora aratri” (< remor#men ’akadály’. ▌ 2. hogy a növény mérgez . az eke ’mez gazdasági eszköz’ és a gúzs ’béklyó’ összetétele. élekhalok (MagyGyógyn. 160). ▌ 2.) Melius alkotása.’. élek-halok (Jávorka 978). Vö. Növénynevek 28. ekeny g l. élek-halok (MagyGyógyn. 1775: Élek halok (Csapó 214). EWUng. a névadás oka ismeretlen. sz l officinarum. a lat. tövises iglice’. magyarázatára l. 401). A névadás magyarázata. hogy a növény vízben él... 1948: elecske (MagyGyógyn. ormányhoz hasonló. elalutóf 1. A névadás alapja a bókoló amaránt hosszú. ehhez pedig Diószegi–Fazekas kicsinyít képz t illesztett. ▌ 2. 263). Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Prunus spinosa. Az ótörök eke ’szántásra használatos mez gazdasági eszköz’ el tag magyarázata. 142).) növénynév ’elaltatóf ’ jelentés . 1948: Ekeakadály (MagyGyógyn. 1783: El-alutó-fü (NclB. — Ö: vidra~. J: ’Mandragora elefántormánya N. 1578: Éke akadaly (Melius 48). Az elecke nemzetségnév.. 1841: eleczke (Barra 294). maszlagos nadragulya’. eleven a. az alutó az alu. ekeakadály. (Barra 294). a növénynév arra utal. ormány a. ar#trum ’eke’) fordításával hozta létre. 216). N. A névadásra talán a ném.

ezért a virág színei a tüd színéhez hasonlóak. J: ’ua.elfordultf 153 embernek orra teker anserina. a gyökér magyarázó elem a növény mérgez részére utal. A gyökere elfordult f szintén Melius alkotása. a névadás magyarázata.) neve hasonlóság alapján keletkezett. asszony~testef emberer 1775: Embererö (Csapó 297). de keueÐet igyal benne. 1775: Gyökere elfordúlt-fü (Csapó 88). valószín leg a növény gyógyító hatására utal. nyilván Melius növényneveib l hozták létre. agárkosbor’. hogy a növény bizonyos részei emberi testrészekre emlékeztetnek: pl. n#sus ’orr’. elején keletkezett. Az élekhalok ’Capsella bursa-pastoris’ (1. azt fejezi ki. mellérendel szókapcsolat. emberev agárf l. J: ’Tussilago farfara. | gyökere elfordult f 1578: gyxkere el fordúlt f× (Melius 155a).) a magyar nyelvben keletkezett. a tüd f virágai tavasszal vörös szín r l kékre változnak. sz l elfordult gyöker f l. agárf elfordultf 1578: el fordúlt f× (Melius 155a). a lat. viſÅſÅa fordúlt ſÅxlx. illetve az. 421). 1948: elfordult gyöker f (Halmai 5). mindenkor~ él halóf N. élekhalok. J: ’Aconitum vulparia. elfordulósz l l. Az emberer összetett szó. a növény értékes gyógyító erejére utal: „minden belſx betegſéget gyogyit” (Melius 145a). mérgesf morio. közönséges torma’. rossz szellemet távol tarthat magától. A kesernyés csucsor (2. hogy a növénynek er s gyógyító ereje van. manroot tükörfordítása. — ~f 1798: Ember-erffÍ (Veszelszki 329). az ember ’férfi’ és az er ’szexuális hatalom’ összetétele. Az elfordult gyöker f elnevezés a XX. ember l. az agárkosbor hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést. egészséges nemi életet.’. A névadás alapja talán az. Veszelszki bolondf néven említi a növényt. martilapu’. az ember ’a legmagasabb rend él lény’ és a kép ’hasonlóság. n#sturtium. ném. 222). él -halóf (MagyGyógyn. elfordulósz l (→ sz l ). Az él halóf népi név. sz. J: ’ua.) élekhalok népi neve a növény gyógyító és egyúttal mérgez hatására utal: „Ha vizet vezxd az kerti Eb Ðzxlxnek az viraganak. Az elfordultf Melius alkotása. többszörös összetétel. Vö. hogy a gyökér birtokosa minden bajt. és így jellemzi: „mivel a’ két ágú gyökere igen hasonlít az ember testének a’ küldökön alólvaló réſzéhez” (Veszelszki 306). úgy hitték. es keueÐet izol henne. J: ’Mandragora officinarum. Az emberkép f népi név. 1783: Ember-erö (NclB. leuelenek es gyxmxlchyenek pinkxÐd hauabá. torqu#re ’csavar’) nyomán jött létre. A névadás szemléleti háttere lehet a növény gyökérzete. mert bolonda tezxn” (Beythe 110). hogy a növény hosszú szára miatt ide-oda hajladozik. belÐx kilÐx dagadaÐt gyogit. elfordultf elfordult mérges f l. MagyGyógyn. er t adnak a férfiaknak. s így el segítik az er teljes. el fordúlt f×” (Melius 155a). libapimpó’. J: ’Armoracia rusticana.melléknévképz s származékának összetétele. J: ’Orchis embergyökér 1998: embergyökér (Bremness 187). Knabenkraut ’fiúf ’ (Veszelszki 329). vua versa fordítása: „Vua verſa. A mandragóra sokszor emberi alakhoz hasonló gyökerének a középkorban varázser t tulajdonítottak. a jelz a lat. a f utótag magyarázó szerep . Az embernek orra teker körülírásos növénynév. emberkép f (Jávorka 848). n#sturcium < lat. A libapimpó (3. kivágott gyöker f elmeindító házi menta l. menta él l. Melius alkotása. Nasturtium (< lat. elharapott gyöker f l. Vö. | elfordult gyöker f 1903: elfordult gyöker f (Hoffmann–Wagner 110). emberkép f N. J: ’ua. Az emberer névadás magyarázata az. hasonmás’ . hogy a növény gyökere emberi alakhoz hasonló. az újkor elejéig természetfeletti er vel rendelkez csodaszerként tartották számon a növényt szerte Európában. emberkép f (MagyGyógyn.’. Az embergyökér az ang. hogy régen úgy gondolták. embernek orra teker 1578: Embernek orra tekerx (Melius 172). Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Pulmonaria officinalis. farkasöl sisakvirág’. A név . pettyegetett tüd f ’.’. 315). tavaszi mandragóra’. 61.

mezei katáng’. enula 1948: Enula (MagyGyógyn. hogy a növény er s illata az orrot csavarja. 1807: Endivia (Magy. 1775: Endivia (Csapó 84).: RMGl. a névadás magyarázatára l. kígyótárnics’. salátakatáng’. forrása a lat. 1783: Eperj (NclB. J: ’Viscum album subsp. endívia. felépítése hasonló. endíviakatáng 1807: Endivia Katáng (Magy. | 1767: ’Gentiana sp. Diószegi– Fazekas alkotása. Genaust Helénium a. lat. 1395 k. 1775: Entziana (Csapó 260). J: ’Centaurium erythraea. J: ’Inula helenium. az el tag az enyv ’ragasztószer’ -s melléknévképz s származéka. gentiana. 1520 k: Genciana: Encia (Herb. kenyérbél-cickafark’. 1610 k. 258). helenium ’örvénygyökér’) nevének átvétele. Az epef a ném. J: ’Gratiola officinalis. (Melius 77a). Enzian átvétele.: fragum: eper (BesztSzj. Növénynevek 25–30. epe l. tárnics’. entýbion többes száma < éntybon ’endívia’) átvétele. a katáng nemzetségnév. J: ’Cichorium endivia. encián a. örvénygyökér’. Genaust Nastúrtium a. Gentiána a. kígyótárnics’. — mezei~ 1813: mezei Endivia (Magy. 1775: ’Gentiana cruciata. 188).’ (els megjelenése: 1790 k. 1500 k. Az enula a növény R. encián encián 1. 1708: entzián fu (PP. Az engemnefelejcs nyelvjárási szó. F vészk. 212). — N. endívia és cikória helyett. 1405 k. Enyvesbogyó (MagyGyógyn. enyves bél k” (Magy. 1610 k: Gentiana: Encian f… (Herb d): RMGl. 1798: Eper (Veszelszki 226).. a kenyérbél-cickafarkat a nefelejcsfélékhez (Myosotis) való hasonlósága alapján nevezték el. A nefelejcs ’Myosotis sp. erdei szamóca’. F vészk. encia l.. 78). mindkét növény virágzata sok apró virágocskából áll. 368). a növények felhasználása.. Az encia alakváltozat esetleg íráshiba. b): RMGl. encián (MagyGyógyn. Az encián idegen szó. entýbia... enyvesbogyó 1998: enyvesbogyó (Priszter 538). J: ’Cichorium endivia. 455). F vészk. földepe. a gör. — csattogó ~ N. epere. J: ’Cichorium intybus. ném. ▌ 2. endíviasaláta 1783: Endivia-Saláta (NclB. Az endíviasaláta Benk alkotása. csattoguó-ep(r.). N. az el tagra l. összetett szó. engem nefelèjcs (Péntek–Szabó. csattogó eper. 272). b): RMGl. 540). 1595: Epergy (Beythe 103a). MagyGyógyn. salátakatáng’.). eper 1. 2.: Fragula: Eperÿ (CasGl. kerek termésére utal. 192). Ember és növényvilág 198). télisaláta (→ saláta). 129). a saláta magyarázó utótag. 376). Az endíviakatáng összetett szó.). ep(rgye. endívia..) endívia neve hasonlóságon alapul. — N. 1583: epöry Frage (Clusius– Beythe 4: BotTört. F vészk. album.) és az ezerjóf is keser .: RMGl. szamóca’. 297). J: 1604. fagyöngy’. EWUng. 78. föld~. enula (< lat. Gallenkraut tükörfordítása. Vö. Endivia (Melius 77a) (< gör. Marzell Gratiola officinalis a. | 1708: ’Gentiana sp. dancia. tárnics’. J: ’ua. a -bogyó utótag a fagyöngy apró. 1767: Enzian (PPB. Mollay.: ’Fragaria sp. Az él sköd fagyöngyöt ragadós bogyóiról nevezték el: „bogyói fejérek. Marzell Inula helenium a.. 1578: Endiuia à kit vetnec (Melius 77a). 192). vö. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az endíviakatáng nevet javasolja a R.) német mintára alkotott tükörszó. orvosi csikorgóf ’. Az enyvesbogyó összetett szó. — ~f 1604: Encian f× (MA. a ném.: fragum: eper (SchlSzj. az el tagra l. . Vergißmeinnicht ’ne felejcs el engem’. epörnye (MTsz. ▌ 2. A mezei katáng (2. 455). kis ezerjóf ’. 411). J: ’Achillea ptarmica. salátakatáng’. a növényt salátaként fogyasztották. A kis ezerjóf (2. encián a. gencián. ep(rnye. vagy az enciánból keletkezett a határozóragnak felfogott szóvégi n elhagyásával. TESz. föld~tárnics epef 1948: epef (MagyGyógyn.’.encián 154 eper arra utal.: ’Gentiana cruciata. és azonos családba (a tárnicsfélék családja) tartoznak. Az endívia a lat.). J: 1520 k. J: ’Cichorium endivia. engemnefelejcs N. | 1583: ’Fragaria vesca. csattogóep(r. J: 1395 k. 1998: endívia (Priszter 337). endívia 1. 1578: Endiuiánac gr. 192).) encián neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre: a tárnics (1.

eperillatúf 1533: Fragaria: Ertberkraut: Eperillato fy (Murm. nyilván a termések hasonlósága alapján. 512). | csúcsos ~ N. J: ’Morus alba..eperillatúf 155 erdeimester csattogó epör. az RMGl. | 1998: ’Morus alba. Az ugor alapalak äpp"r"k" lehetett.. atlasz~ erdeimester 1. fehér eperfa’. 368). Erdbeer. — földi ~f 1775: Földi eperj-fü (Csapó 84).: Egressus … in agrum repperit mandaroras. Erdbeer-Kraut (Veszelszki 226). eper ér l. Az eperillatúf körülírásos növénynév. csattogatottepörgye. ezért a fajig men azonosítás nem indokolt.’. 255). T. J: ’Rubia tinctorum.) földi jelz jének magyarázata. . J: ’ua. AL. J: ’Morus nigra. Az epret illatával jellemzi a név. ▌ 3. eperfa’. savanyú” (Magy. epörnye l. J: ’Fragaria vesca. Az 1490 k. szamóca’. ▌ 2. fi. | fehér ~fa 1998: fehér eperfa (Priszter 430). 1998: eperfa (Priszter 430). leány~. 329). erdei vadmester 1798: Erdei Vad-Meſter (Veszelszki 457). A fekete jelz ’fekete eperfa’ a termés színére. eper.’. csúcsos eper (Péntek–Szabó. 423). Ember és növényvilág 235). J: ’ua. ném. | pumi ~ N. F vészk. A pumi eper erdélyi nyelvjárási szó. J: ? ’Atropa bella-donna. natragula vel epeÿ eperÿ (NagyvGl. bár a termések színe eltér : a maszlagos nadragulyáé fekete. — fái ~ 1841: fái eper (Barra 397). 1578: ’Morus sp. 1798: Fejér gyümfltsÍ Eper. Az eper si örökség az uráli korból. Az erdei sza- móca (1. a harmadik szótag magánhangzója kiesett. 1604: „Szimolcza: Epery illatuf×. csattogó-epörgye. F vészk. a jelz a rom. Marzell Fragaria vesca a. pumi ep(r (Péntek–Szabó. Az eperfa (fekete eperfa és fehér eperfa) (2. A szóvégi rj nyelvjárásokban e hanggal b vült. 48. vö. — Ö: bagoly~. | kerek ~ N. J: ’ua.’. A f utótag magyarázó szerep .).: RMGl. j-vé vált az e utáni hang. 1998: savanyú eperfa (Priszter 430). J: ’ua. a növénynév illatú és f eleme magyarázó szerep ek. 193). vog. J: ’ua. mint az eper ’Fragaria vesca’ termését. idegen nyelvi megfelel re vö. cs™ttogós ep(r. ny lett a j-b l. TESz. kerek ep(r (Péntek–Szabó. 1998: fekete eperfa (Priszter 430). J: ’ua. erdei eper. 1775: Erdei meÐter (Csapó 172). 257). 1590: Fragaria: eper illato fé (SzikszF. selyem~fa. | savanyú ~fa 1948: Savanyú eperfa (MagyGyógyn. Ember és növényvilág 235). J: 1416.’. erdei szamóca’. P. Gombocz. valamint gy.) jelentésb l fejl dtek ki. (Szeder-) fa (Veszelszki 315). 2. az eperé piros.’.: fragaria: eper fy (Növ.. | fehér gyümölcs ~fa 1783: Fejér gyümöltsü Eperj-(Szederj-) fa (NclB. ÀprÀ. J: ’ua. Àpr è. 1998: földi eper (Priszter 378).’. mivel a nadragulya bogyóját csillag alakban körülveszik a csészelevelek pontosan úgy. ném. epernye. | fekete ~fa 1783: Fekete Eperj-fa (NclB. 256).’. Àp rj è ’földieper’. majd mássalhangzós toldalékok el tt kiesett. A maszlagos nadragulya (3.. — ~fa 1416: Iuxta arborem Eperfa nuncupatam (Oklsz. J: ’Fragaria sp. Ember és növényvilág 235)..’. Bottört. J: ’ua. csattogó szamóca (→ szamóca). 511). buzér’. A magyar növénynév nem felel meg a latinnak” (RMGl. hogy a fekete eperfáról ’Morus nigra’ vagy a fehér eperfáról ’Morus alba’ ír-e a szerz . 836. idegen nyelvi megfelel kre vö.) jelentés eper kétes. szerz i ezt a megjegyzést f zi hozzá: „Az els szó talán csak íráshibás változata a másodiknak.). a savanyú jelz a termés ízére vonatkozik: „Gyüm ltse fekete.: RMGl. 1775: Eperjfü (Csapó 84). 1783: Erdei-meÐter (NclB. 73). A szerz knek teljesen igazuk van. szeder~fa. Melius szövege alapján nem dönthet el. csattantó eper (ÚMTsz. fekete eperfa’. az eper elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel kerülhetett a natragula mellé. epergye. maszlagos nadragulya’.-i adatban felt nik az eper elnevezés.’. 423). kerek eper.: TESz. 1490 k. | földi ~ 1813: f ldi Eperj (Magy. 1578: Epery fa (Melius 1a).: RMGl. Ember és növényvilág 235). Áp r è. J: ’ua. 1595: epergy fivnek gr. | erdei ~ N. EWUng.). 1595: Epery fa (Beythe 27). — ~f 1520 k.’. erdeji ep(r (Péntek–Szabó. UEWb. ▌ 2.: RMGl. szagos müge’.) jelentések a földi eper ’erdei szamóca’ (1. Fragaria” (MA. J: ’Galium odoratum. (Beythe 103a). Àprij è . A csattogó jelz re l. hogy a növény a földhöz közel terem. fehér eperfa’. maamansikka. J: ’ua. pomí e átvétele. magyarázatára l.

muskátli’. szagos müge’. 256) részfordítása. eszterparaj l.’.)’. bürökgémorr’. J: ’Capsella bursa-pastoris. vö. 256). pap~e (→ paptarsoly) erszényesf 1540 k. az el tagot lefordították. esztragorrúf Melius alkotásai. J: ’Arnica montana. — szagos ~ 1807: szagos Isztragór (Magy. J: ’Dictamnus albus.) sokféle hasznára. és az erszény szót -s melléknévképz vel látták el. Askl#piós ’az orvostudomány istene’) nevének átvétele. a növény mai lat. Az esztragorra. csarab’. 390). paptarsoly. er sf (MagyGyógyn. kis ezerjóf ’. J: ’ua.: Bvrsa Pastoris: erzÿnos fw (Herb. — N. J: ’Centaurium erythraea. Az ernikef a lat. lat. 1798: Aeskulapius’ fÍve (Veszelszki 76).) a ném. Növényszótár 19). ösztörparaj er sf 1. társneve: Erica vulgaris. 1578: EſÅtrag orra. a f magyarázó utótag. hegyi árnika’. pásztortarsoly. közönséges pásztortás- esztragorr 1. száj’. Asperula (< lat. 544). J: ’Galium odoratum. els sorban kígyómarás ellenszeréül használták. citromillatú muskátli’. c): RMGl. 344). A név a lat. Bvrsa Pastoris (Herb. A névadás alapja. Az er sf elnevezés a ’nagyezerjóf ’ (1. F vészk. illatos gólyaorr’. (Melius 20). v. Az erszényesf egyedi adat. — havasi illatozó ~ 1783: HavaÐi illatozó EÐztrag-orr (NclB. Melius a latinból fordított esztragorr növénynevet . Az erdei vadmester valószín leg hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Az er sf az ótör. 336). erej l. c): RMGl. közönséges méreggyilok’. Ernika. ▌ 2. Erica (Melius 20) átvétele. eredet er ’valamely hatás el idézésre alkalmas képesség’ -s melléknévképz s származéka. 284). a nagyezerjóf (1. J: ’Calluna vulgaris. ném. Marzell Rubia tinctorum a. .melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. fülbe~f ka’. hogy az egész növény felülete érdes. váltóláz és hasmenés ellen is használták. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. F vészk. Asclepias (< gör. er l. ernikef 1911: ernikef (Cserey. jellegzetes. Arnica elferdítésével keletkezett. háromszög alakú. -ke kicsinyít képz t illesztettek hozzá. A lat. askl#piás < gör. J: ’Geranium macrorrhizum. a névadás magyarázata. 398). a kis ezerjóf (2.: Rostrum ciconiae: Estrág orra (De Herbis: RMGl.érdeske 156 esztragorr Az erdeimester ’szagos müge’ (1. vékony gólyacs rhöz hasonló termés. cicōnia ’gólya’) fordításával jöttek létre. Az Eszkulápiusz füve jelölt birtokos szerkezet.) izzasztószer. || esztragorrúf 1578: EſÅtrag orru f× (Melius 162). ember~ Eszkulápiusz füve 1775: Æskulapius füve (Csapó 261). az eszterág el tag ’gólya’ jelentés . emésztésjavító. a név vonatkozhat Geranium fajokra is (Geranium sp. J: ’Pelargonium odoratissimum. erika 1578: Ericanac gr. lapos. Vö. Az esztragorra jelölt birtokos szerkezet. A névadás alapja. J: ’Pelargonium. rostrum ciconiae (< rōstrum ’cs r.) és a ’kis ezerjóf ’ (2. érdeske 1948: érdeske (MagyGyógyn. a lat. 1783: Eskulápius füve (NclB. Az er sf eredetileg népi név. Marzell Arnica montana a. nagyezerjóf ’. a lat. de ’nagyezerjóf ’ jelentésben a növény hivatalos neve lett. hogy a növény termése erszényre emlékeztet. 212). A névadás szemléleti háttere a hosszú. orr. 1998: erika (Priszter 322). déli szláv eredet . Genaust Asclépias a. | ’Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre. EſÅtragorra (Melius 162). ▌ 2. R. 1998: er sf (Priszter 359). 184). az el tag a növény R. az orr utótag ’cs r’ jelentés . hogy a növény erd kben él. vö. Waldmeister (Csapó 172) tükörfordítása. 1807: Isztragor (Magy. hogy a növény gyöktörzsét mérgezések. ▌ 3. XVI. 1807: Eskuláp’ füve (Magy. J: ’Erodium cicutarium. A névadás magyarázata. gyógyító erejére utal. er sít f l.) vizelethajtó. sebkezel szer. bors~f ereszt l. er sf (MagyGyógyn. sz. Idegen nyelvi megfelel re vö. N. szívgyógyító erszény l. F vészk. asper ’érdes’) fordításával keletkezett. 390). hogy a vadon el forduló növényt posztó és kelmék festésére használták. a névadás magyarázata.

F vészk. Az ezerjóf (1.: Diptamus: eserÿofw (CasGl. a): RMGl. Melius 434. 1807: Éfrázsia (Magy. 1948: Kis ezerjóf (MagyGyógyn. J: ’ua.: Eufraſianak gr. J: ’ua. F vészk. 2. méregöl f . k ris~ ezer io fiw (SchlSzj. 9/15). orvosi szemvidító(f )’.). ezerjóf 1. Ebben az esetben az ezer el tag jelezheti a növény rengeteg.. ▌ 2.étetés ellen való f 157 ezerjóf ném. a név nem maradt fenn. 212).-i latin neve Euphorbia (< lat.: RMGl.) neveként jelöli ki. Storchen ſchnabel ’gólyacs r. EWUng eszterág a. 1525 k. étetés ellen való f 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. tövisfa’.: RMGl. 1813: nagy Ezerjóf (Magy. 1395 k. magyarázata. Az étetés ellen való f körülírásos név. etet. TESz. 366). 1798: Nagy-ezer jó fÍ (Veszelszki 190).: Diptamus eserÿofw (CasGl. A név szemléleti háttere: „Igazán hívattatik ezer jó fÍnek. A növény szakny. 1470 k. amely tüskés növény. gólyaorr. 358). centaur#um téves értelmezése hathatott: centum aureī ’100 arany’ szókapcsolatból származtatták (Genaust) tévesen. 210).. az ezerjó el tagban az ezer fokozó szerep .) és a muskátli (3. J: ’Origanum dictamnus. 1783: Kis ezer jó fü (NclB. a névadás alapja. 255). Diószegi–Fazekas az esztragorr nevet a Pelargonium nemzetség (3.’. tüskés virágfej. J: ’Euphorbia sp.) korai adatainak azonosítása kétséges. 57/24). ha ezeret ſzámlál-is. ▌ 3. a): RMGl.: RMGl. 129). 210) alapján esetleg feltehet a lat. 1583: effrasia Euphrasia (Clusius– Beythe 4: BotTört. százf (százf f ).. 1578: Ezer ió f× (Melius 108). J: ’Dictamnus albus.: Diptamum: ezerÿofÿw (Ortus: RMGl. A lat. étet: 1470: ’megmérgez’) ellen való f . tehát a növény a szemre gyakorolt gyógyító hatásával jó érzést kelt. 1775: EffraÐia (Csapó 255).: paburus: ezerÿo fiu (BesztSzj. 345). kutyatej’. (OrvK. Vö. euphorbia (herba) < gör. 255). 210).’. kis ezerjóf ’.) jelentés ezerjóf hasonlóságon alapuló névátvétellel jöttek létre. 128). J: ’Dictamnus. apró. eszik a. ahol a névadás alapja szintén a sok. étke l.) azonos neve a termések hasonlóság alapján keletkezett. tehát száz . A névadásra a lat. 1783: Ezerjó-fü (NclB. egykor mindegyik varázserej gyógynövény volt. 256).: Diptamus vt Dictamum: ezew Io fyw (Növ. mert ember ennek haſznait. | kisebbik ~ 1595: Kisſebbik ezxr io fiju (Beythe 61a).: paliurus: euphrasia l. hogy a növény étetés ’mérgezés’ (vö.: RMGl. euphórbion ’tüskés afrikai növény gumiszer tejnedvvel’). alysma vel calceolus Mariae: Ezerio fô (SzikszF. 1520 k. Euphraſia (Beythe 104). paliūrus ’krisztustövis’ (Genaust Paliúrus a. TESz. gólyaorr’ (Melius 162). ezerjóf ’. F vészk. eszik a.: RMGl. 368). 1798: Kis ezer-jó-fÍ (Veszelszki 143). krétai szurokf (3. J: ’Centaurium erythraea.’. csókaorrúf . 1798: Euforbiom (Veszelszki 459). közönséges méreggyilok’. J: ’ua. Genaust Euphórbia a. örvendezik’) átvétele. 1583: ezörio fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. — nagy~ 1775: nagy ezer jó-fü (Csapó 86). 1783: EffráÐia (NclB.: „Euforbiomot roſa olaÿal elegÿch eoÅwe” (OrvK. elegendfképpen elf nem ſzámlálhatja” (Nedeliczki 68). Genaust Euphrásia a. eszterág a.). vö. euphraínein ’örül. | ? ’Paliurus. hogy a növényt mérgezés ellenszereként használták. a magyarba a lat. J: ? ’Carduus sp. szamártövis’ (TESz. Az ezerjóf összetett szó. J: ’Euphrasia officinalis. euphrasía ’öröm’ < gör. | k rislevel -~ 1998: k rislevel -ezerjóf (Priszter 359).). aptó tüskéjét. 1595: Euphragia. eufrasia ezerjó l. 1813: Éforbium (Magy. eufrasia 1577 k.: Ezerjó (Julow 258). 257).) és kis ezerjóf (4. — kis ~ 1775: Kis ezerjó-fü (Csapó 85). ▌ 4. Az illatos gólyaorr (2. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. Szabó.’. 1590: Dictamnus. Euphrásia (< gör. 256). EWUng. 1470 k. lúdfiak ~ euforbium 1577 k. || ezerjó 1807 e. 1998: nagyezerjóf (Priszter 359). a lat. paliurus (SchlSzj.. 390). 368). krétai szurokf ’. Vö. A nagyezerjóf (2. 255). auagi. Euphorbia gyakrabban használt tárgyesete (Euphorbium) került. Feczke fé (SzikszF.: RMGl. 1405 k. nagyezerjóf ’. J: ’ua. 2.

az ezerlevel f elnevezés ezekre a jellegzetesen szeldelt levelekre utal. Vö. Kéntauros ’kentaur’ szóból ered.. kétszeresen tollazott levelekkel” (Peregriny 359). ezerlevel cicfarkkóró l. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang.. F vészk. 300). folium ’levél’). Helyesen a lat. EWUng. Szabó.’. Az ezüstöshátúf magyarázata. millefeuille. Barra István hozta létre. fehérhátúf .) elvonással keletkezett az ezerjóf b l.: ném. 1783: Ezer levelü-fü (NclB. J: ’Achillea millefolium subsp. 258). J: ’Potentilla anserina. || patikai ezerlevel 1948: patikai ezerlevel (MagyGyógyn. 419). A növény „sz rös halványzöld szára mint- egy másfél lábnyi magas. millefolium. sz. Marzell Achillea millefolium a. 486).. 1775: Ezer levelü-fü (Csapó 82). ang. ang. . Tausendblatt.’. vége: Ezer-level f (De Herbis: RMGl. 1783: EzüÐtös-hátu-fü (NclB. or. ezerlevelü f .). Idegen nyelvi megfelel kre vö. egérfark. silverweed. ez(rlevel f . ném. J: ’ua. Genaust milleflórus a. Az ezerlevel f lat. thousend-leaf. Az ezerlevel elvonással keletkezett az ezerlevel f névb l. — cicufark-~ 1841: cziczufark ezer levelüfü (Barra 206). fr. millefolium (< mélle ’ezer’. 376). centaur#um a gör. Silberkraut ’ezüstf ’ (Csapó 164). vö. ezüstös fonákúak. ezerlevel f (ÚMTsz. 1798: Ezüstös-hátú-fÍ (Veszelszki 60). a cicufarkezerlevel f egyedi névalkotás. Genaust Paliúrus a. hogy a növény levelei szárnyaltak. Vö. — N. Vö. Melius 415.ezerlevel f 158 ezüstöshátúf aranyat ér növény. cickafark ezerlevel f XVI. золототысячник ’nagyezerjóf ’. százforintosf . common centaury. ezüstöshátúf 1775: EzüÐtös hátu-fü (Csapó 164). cickafark. libapimpó’. az el tagra l. Ulrich 2. Tausendgüldenkraut. 1807: ezerlevel f (Magy. TESz. mintára jött létre. közönséges cickafark’. A névadásra hatással lehetett a ném. lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. gyógyító hatása miatt. J: ’ua. Az ezerjó ’nagyezerjóf ’ (2.

V. közönséges fagyal’. fi. kokojsza(~). balzsamnyár(~). terny tisza~. baď ’f zfa’. nyír(~). hanga(~). rekettye(~). hánytatófa (→ hánytatócserje). bodza(~). eredeti jelentése: ’a szem sárgás váladéka’. 130). laur~ (→ laurus). gesztenyebokréta~. 7: 50. 1998: vessz s fagyal (Priszter 415). fülbe~ Az arábiai facsipa a lat. ében~. olaj~. repkény(~). J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. korona~. aloé(~). galagonya(~). pápel~. *čapaγ). Növ. 1998: fagyal (Priszter 415). szeder(~). barkóca(~). kaporna(~). lógesztenye(~). J: ’ua. csoda~. terny ~. mimóza(~). els megjelenése: 1211: ? „Isti sunt serui Zombot Chypa Vocu Voci” szn. édesgyöker ~ (→ édesgyökér).’. fagyalfa 1. facsipa — arábiai ~ 1805–13: „A’ Mimosa fa az. Gummi arabicum utótagjának fordításával (arab) és el tagjának értelmezésével (facsipa) alakult ki. közönséges fagyal’. mandula(~).) használja el ször. május~. eb~. tövis~. Márton (1803: TESz.: ’Ligustrum vulgare. 1405 k. gumiarábikum. k ris~level f . TESz. luc(~).: TESz. 320). vö. csipke~. || fagyal 1578: Fagyol (Melius 25a). votj. halál~. 62). lucfeny (~). topolya(~). (Barra 263). farkasalma(fa). pimpó(~). bagrena(~). A fagyal az uráli eredet fagy. eper(~). borona~.: vaccinium: fagal fa (SchlSzj.: RMGl. szódok(~). ▌ 2. fagyal’.). | 1578: ’Ligustrum vulgare. Sz. Vö. disznótüs~. sztrichnin~. csoda~maszlag. tet ~. 1395 k. csipa a. gyalogfeny (~). cser(~). hárs(~). kecskerágó~. tüske~. 1798: Fagyal-fa (Veszelszki 274). balzsamfeny ~. szemerke(~). zürj. kökény(~).alapszóból származik. feny (~). leánysóskafa. istenátkozta~. isten~. gesztenye(~).: abies: fagal fa (BesztSzj. bors(~). LXXXIV. édes~. csipa a. nyúlsóska~. ábrahám~. borostyán(~). gyalogolajfa. J: ’Calluna vulgaris. a’melly termi a’ hires Arabiai fatsipát” (Márton. J: 1578: ’Ligustrum vulgare. jegenyenyár(~). a csipa ’gyanta’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. cserz ~. közönséges fagyal’. k ris(~). F vészk. | 1405 k. tisza~. éger~. babér(~). jegenyefeny (~). | vessz s ~ 1807: veszsz s Fagyal (Magy. F vészk. | ? ’feny féle’. akác~ (→ akácia). hársszódok~. csarab’. J: ’ua. eredet (< tör. ~gyöngy. A csipa ótör. EWUng. 62). zelnice~ facsaró l. seb~. sz z~. farkashárs(fa). bájf (~). A finnugor . lürbör~. 210). sz zbárány(~). (OklSz. | 1807: ’Ligustrum. LXXXIV. szarvastüs~ (→ szarvastövis). — közönséges ~ 1841: közönséges fagyalnak gr. baď-pu ’f zfa’. nyár(~). kutyacseresznye(~). f z(~). málna(~). vasbogyó(~). paróka~. 210). bálvány~. fagyal~. 1998: közönséges fagyal (Priszter 415). paju ’f zfa’. 7: 50). — parlagifagyal 1903: parlagi fagyal (Hoffmann–Wagner 79).’. szenna(~). kutya~.: RMGl. Márton alkotása. berek~. 1583: fagyal fa (Clusius–Beythe 5a: BotTört. selyemeper~. 1578: Fagyol fa (Melius 25). Márton. berkenye(~). 1807: Fagyal (Magy. arabmézga.F fa l..: ? ’áfonyaféle’. arabmézga(~). J: 1395 k. borsóka(~). olvasó~. bokréta~. ürü~. cukorjuhar(fa). vakondok~ (→ vakondokf ). csont~. szömörce~ (→ szemerke). mannak ris(~). szurok~. sóska(~). Növ. csetenye~. büdös~. szedereper~. juhar(~). gálna(~). szil~level f . ebse~. cseresznye(~). 1783: Fagyal-fa (NclB.

juh~. J: ’ua. eredet . fagyal a. 256). A gyöngy elvonással keletkezett a fagyöngy szóból. EWUng. EWUng fagyöngy a. Az elnevezés alapja. oroszlán~. vaccinium ’áfonyaféle’ „értelmezése tévedésen alapul” (TESz.’. F vészk. a magyar nyelvbeli közönséges fagyal (1. 281). J: ’ua. 127). J: ’ua. vö.’. 1783: Farkas-alma (NclB.: 281). buzér’. — N. a névadás magyarázata. róka~. (Melius 30).’. (Melius 164a). Figyelmet érdemel. Idegen nyelvi megfelel kre vö. album.) jelentése egyes f zfafajtákhoz való hasonlóság alapján jöhetett létre. macska~. ir. fáj l. kakas~f . pellitory of the wall. 426). fagyöngy’. ’csarab’ (2. hogy örökzöld növények. 80). J: ’ua. hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták. 1998: fagyöngy (Priszter 538). J: ’Viscum album subsp.. 391). hogy a növénynek vaskos gyöktörzse van szaporítórügyekkel. TESz. farba a. F vészk. J: ’ua.. 281). 1807: Fagyöngy (Magy. A névadás magya- falf 1775: Fal-fü (Csapó 89). ném.fagyöker f 160 farkasalma (uráli) alapalak *paj‹ lehetett. hogy a fákon él sköd növény termése gyöngy alakú. TESz. 1783: Falfü (NclB. ném. 539).: Rubea tinctorum: farbalo fy (Növ. abies ’feny féle’. v. sz. UEWb.. | fehér ~ 1783: Fejér Fa-gyöngy (NclB.: RMGl. 1583: farkasalma Aristolochia clematitis. d): RMGl. hogy a növény falakon n : „Fali-FÍnek-is igazán nevezték: mert állandó tanyáját az ó és új kf-falak mellett inkább. UEWb. J: ’ua. siue lõga vulgaris (Clusius–Beythe 3: BotTört. a): RMGl. A falf a lat. aki[bôl] Madarfog[o] [le]peth czinal[nak] (Herb. A farbálóf egyedi adat. falf fali l. fáy gyxngyet gr.) sajátossága. parietis ’fal’) fordítása. borjú~. bárány~ (→ bárányfarok). || gyöngy XVI. F vészk. 1500 k.: Uiscus: Gÿôngh. 376.: RMGl.’. a gyökér ’a növénynek a földben szétágazó része’ . Farbe ’szín.: RMGl.: Uiscus: Faÿ Gewngh (Ortus: RMGl. pari#s. F vészk. 349. falgyom l.. 540). fagyöngy 1525 k. A fagyöker f valószín leg Melius alkotása. eb~. 1903: fagyöker f (Hoffmann–Wagner 128). Maurkraut. felfutó farbálóf 1520 k. 540). közönséges falgyom’. ang. istenlova~a.). 1578: Farkas alma (Melius 143). ? ’feny féle’. || falgyom 1998: falgyom (Priszter 447). J: ’Parietaria officinalis. cicka~. mint másutt válaſztotta” (Veszelszki 339). J: ’ua.’. 1783: Fa gyökerü-fü (NclB. tehát a ’feny féle’. k ~ fagyöker f 1578: Fa gyxker× f×nec gr. farba a. J: ’Rubia tinctorum. közönséges gyujtoványf ’. 281). fagyöngy a. ? ’áfonyaféle’. fark l. Wandkraut. egér~. paptök rázata.’. rák~f . fàrkasàlma (Péntek–Szabó. TESz. 1998: farkasalma (Priszter 305). 410. a finnugor megfelel k tanúsága szerint eredetileg f zfaféle jelentése volt. csikó~. J: ’Linaria vulgaris. 1998: fehér fagyöngy (Priszter 538). — orvosi ~ 1813: orvosi Falf (Magy.: Viscum quercinum: gÿongh (De Medicinali: RMGl. gen. fagyöker paptöke l. — él di ~ 1807: él di Fagyöngy (Magy. Szent György lova ~a farkasalma 1. A fagyöngy az uráli eredet fa ’a növény törzse’ és az ótörök eredet gyöngy ’kis gömböcske’ összetétele. valamint a SchlSzj. szerint a BesztSzj. 80). A névadás magyarázata. az el tag ném. Ember és növényvilág 205). 1470 k. — közönséges ~ 1998: közönséges falgyom (Priszter 447). 43: 253. Az él di jelz magyarázata. .: Aristologia longa farkasalma (CasGl. fül~ó fal l. hogy a növény lombhullató. 374). ’áfonyaféle’ jelentések kialakulhattak hasonlóságon alapuló névátvitellel is. 1590: Viscus: Fa gyôngy (SzikszF. EWUng. szakny. 1610 k. 1584: faij gyöngy (Clusius–Beythe 31). k ~ruta (→ k ruta) fárafolyóf l.. || fái gyöngy 1578: Fay gyxngy. MNy.: De aristologia: farkasalma (StrassbGl. illetve t level fákon él sködik: „Leginkább a’ gyüm ltsfákonn él dik” (Magy.melléknévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. festék’. a fa ’fakeménység ’. 2. ökör~. fagyal a. A TESz. 428).). fagyal a. ló~f . A fagyal -l (~ r) eleme képz . 422).-i Parietária (< lat.’. hogy a magyar nyelvben megjelen jelentések: ’közönséges fagyal’ (1.

A farkasalmagégevirág Barra alkotása. A farkasalma (1. — hím ~ 1595: hijm Farkas alma (Beythe 59a). Mollay. vö.) név valószín leg lat. J: ’ua. 377). J: ’ua. J: ’Aconitum vulparia. 421). vučja stopa.’. | közönséges ~ 1903: Közönséges farkasalma (Hoffmann–Wagner 183). | kerekalmájú ~ 1783: Kerek almájú Farkasalma (NclB. A kerekalmájú ’ujjas keltike’ (2. J: ’ua. napellus.) és a kerekded farkasalma (4. J: ’Actaea spicata. aristolochia longa) elnevezéseivel. szb-hv. 1783: Farkas bab (NclB.. Nxſtin farkas alma (Melius 143–143a). 421). — kerekalmájú~ 1578: keréc almayu Farkas almánac gr. a hím és n stény jelz t valamilyen küls tulajdonságra alkalmazták.’. Az alma utótag egyfel l az almaszer termésre utal. J: ’Aristolochia clematitis.farkasalmagégevirág 161 farkasbab farkasalma. | kerekalmájú n stény ~ 1578: keréc almaiu. Genaust Lupínus a. A farkasbab Melius alkotása: „Más neue Luparia: Faba alba. F vészk. szlk. farkasalmagégevirág 1841: farkasalma Gégevirág (Barra 387). 421–2).’. farkas.’. farkasóma. Marzell Aristolochia clematitis a. mint a farkasöl sisakvirág (1. ennek oka a gumók hasonló formája és felhasználása volt. — gömböly gyöker ~ 1783: Gömbölyü gyökerü Farkasalma (NclB. (Melius 180). 1807: n stény Farkasalma (Magy. TESz.) régi nevei gyakran keverednek a Cyclamen europaeum (R. J: ’ua. részben a kerek gyökérgumóra vonatkozik. a növény mérgez . 1841: farkasalma (Barra 387). Luparia (< lupus ’farkas’) és faba ’bab’ összekapcsolásával hozta létre a növénynevet. J: ’Aristolochia rotunda. neve malum terrae) és a Corydalis cava (R. hogy a közönséges farkasalma (1. A bab utótag magyarázata többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. részben az almaszer termésre. J: ’Aconitum napellus subsp. fava di lupo. J: ’ua. | n stény ~ 1595: nxſten Farkas alma (Beythe 59a). különféle gumós növények megkülönböztetésére használták. farkasbab 1. a gégevirág utótag nemzetségnév.) jelz a lat. Katika-sisakvirág’. farkasu óma (ÚMTsz. ném. a növény bab elemet tartalmazó neveit: farkasöl bab (→ bab). lat. A bab utótagra l. A farkasbab ’fekete békabogyó’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1775: Farkas bab (Csapó 88). amelyet gyógyszerként használnak. ujjas keltike’.. J: ’ua. farkasöl sisakvirág’. ném. mintára jött létre.’.’. 500). — kerekalmájú~ 1783: Kerek almáju Farkas-alma (NclB. 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 110). 422). Idegen nyelvi megfelel kre vö. lat. 400). Weeds 162. — ~fa N. ▌ 3. ▌ 2. | kerekded ~ 1998: kerekded farkasalma (Priszter 305). J: ’ua. 1998: közönséges farkasalma (Priszter 305).. amit ma morfológiai leírásnak nevezünk. . babf . 1783: Farkas-bab (NclB. Wolfsapfel.’.’. J: ’Corydalis solida. | n stény ~ 1783: Nöſttény Farkasalma (NclB. Ember és növényvilág 205). de hasonló felhasználású növényt különített el.’. Növénynevek 54–55. másfel l pedig az almaszer gyökérgumóra. 1798: Farkas bab (Veszelszki 455). 379). az ehhez szükséges terminológia is hiányzott. században még igen kezdetleges volt az. J: ’Corydalis cava. Farkas bab” (Melius 155a). közönséges farkasalma’.. Nyr. farkasalmát gr. farkasalma nevének átvétele. ol. ▌ 2. Farkas f×. „Lupinum malum. a kerek (4. 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 109).) nevének átvétele a gyökérgumók hasonlósága alapján. J: ’ua. a virágoknak is babhoz hasonló formájuk van. ▌ 3. kerekded farkasalma’. nevei aristolochia rotunda. 422). A hím és n stény megkülönböztetés két különböz . J: ’ua. f™rk™s™lm™. A XVI. Melius a lat. Marzell felhívja a figyelmet. fàrkasàlmafa (Péntek–Szabó.’. J: ’Aristolochia clematitis. 1578: Farkas bab (Melius 155a).) jelz a növény gumójára utal. az el tag a növény R.a.). közönséges farkasalma’.). J: ’ua. pl. Wolfsbohne. valamint az egész növény a lóbabhoz ’Vicia faba’ hasonlít.) szintén a közönséges farkasalma (1. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1783: Hím Farkas-alma (NclB. A farkasalma ’odvas keltike’ (3. odvas keltike’. fekete békabogyó’. fārkasālma. | kerek ~ 1783: Kerek Farkas-alma (NclB. rotunda fordításával jött létre. ▌ 4. A farkas el tag a növény mérgez voltát fejezi ki. ſeu pomum” (Clusius–Beythe 8). vlkovec obyčajný.

a ném. farkasborostyán (ÚMTsz. F vészk. 1948: farkasbogyó (MagyGyógyn. mely veszedelmes. Wolfskirsche tükörfordítása. 125: 187–202. a növény R.). A farkasbors valószín leg Benk alkotása. ang. majd páviai tanár. Bergpfeffer ’hegyibors’ (NclB. farkasborostyán. vö. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 362) részfordítása: az utótagot lefordította. innen a pejoratív értelm farkas el tag az összetételben. farkashárs’. 7: 7). mérges bogyótermése.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). 1807: farkas Boroszlán (Magy. farkascserg . 1775: Farkas tsereÐzne (Csapó 188). magyarázatára l. farkascseresnye (Péntek– Szabó. A növény mérgez voltára utal a farkas el tag. A farkasbogyó ’maszlagos nadragulya’ (1. J: ’Polypodium vulgare. ném. J: ’Daphne mezereum. farkashárs’. fàrkascserge fàrkascs(rge.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). farkasbogyó’. feketés. Ember és növényvilág 272). mérges termését juttatja kifejezésre az elnevezés. A cserge utótag önállóan is felt nik ’páf- . N.) farkascseresznye neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. cseresznyéhez hasonlító.). Falscher Pfeffer ’hamisbors’. fàrkascs(rg (Péntek– Szabó. 2: 280). farkasborostyán (Péntek–Szabó. 1783: Farkas-csereÐznye (NclB. a növény bogyószer . A farkascseresznye (1. A farkasbogyó (2. 175). 1783: Farkas bors (NclB. A krajnai ’farkasbogyó’ (2. ném. A fekete csucsor (2. 2: 280). a Flora carniolica szerz jének m ve alapján keletkezett.) a ném. J: ’ua.) a ném. Wolfsbeere tükörfordítása. A farkascserge erdélyi népnyelvi szó. N. farkascseresznye 1.) jelz Scopoli Antal (1723–1788) el bb selmecbányai. R. igen mérgez . farkascsërg (ÚMTsz. a növénynek zöld mérgez bogyói vannak. farkasbors 1780: farkas bors (Phytologicon 89). farkasborostyán. — N. farkasboroszlán (ÚMTSz.). ’páfrányféle’ jelentés : ’erdei pajzsika’ (1. ▌ 2.). a farkas el tag a növény mérgez voltára utal. F vészk. J: ’Daphne mezereum. utótagja a borostyán ’Hedera helix’ nevének átvétele.’. J: ’Atropa bella-donna. ▌ 2. 340). farkasbogyó 1. farkasboroszlán 1805–13: „A’ farkas BoroÐzlán (vagy Farkashárs) sok környékeken terem MagyarorÑzágban is az árnyékos erdfkben” (Márton.’. krainer Tollkraut. Wilder Pfeffer ’vadbors’. Marzell Daphne mezereum a. az el tag létrejöhetett a növény egyéb farkas el tagú elnevezései alapján. J: ’ua. LXXVI.’. A farkasboroszlán összetett szó. vö. cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. a névadás alapja a növény sötétvörös. J: ’Solanum nigrum. a névadás alapja a növény feketés. neve piper montanum. 362). 1998: farkasbogyó (Priszter 497). Növ.. A farkasborostyán összetett szó. — krajnai ~ 1998: krajnai farkasbogyó (Priszter 497). vö. J: ’Dryopteris filix-mas. farkascserge 1. Nyr. Vö. a növény egyéb farkas el tagú neveivel: farkashárs. Ember és növényvilág 227). erdei pajzsika’. boroszlán. J: ’Daphne mezereum. farkasboroszlán. farkashárs. J: ’Atropa bella-donna. Marzell Daphne mezereum a. wild pepper ’vadbors’. kutyaborostyán. lat.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. maró érzést okoznak a szájban. hogy a bogyók éget . 1903: farkasbogyó (Hoffmann–Wagner 40). közönséges édesgyöker -páfrány’. | kend z ~ 1903: fekete. fekete csucsor’. 1807: Farkas-tseresznye (Magy. Ember és növényvilág 229). 252). — fekete ~ 1903: fekete. A névadás alapja. maszlagos nadragulya’. J: ’Scopolia carniolica. farkascseresznye (ÚMTsz. — N. Marzell Atropa belladonna a. még farkashárs. farkasbors. A farkasborostyán valószín leg népetimológiával jött létre a farkasboroszlán szóból. J: ’ua. fàrkascs(rg (Péntek–Szabó. maszlagos nadragulya’.farkasbogyó 162 farkascserge 125: 187–202. Ember és növényvilág 207). farkashárs’. Márton alkotása. Az utótag magyarázatára l. 253).) és ’közönséges édesgyöker -páfrány’ (2. N. ▌ 2. farkasborostyán N. farkascserësnye. Marzell Atropa belladonna a. farkas csërësnye (ÚMTsz.

fàrkascsèrge. inetimologikus elem. 1578: Farkas f×. szintén mérgez . farkasalma nevéb l vették át. 1841: farkas gégevirág (Barra 387). A növénynevekben a farkas elem els sorban a növény mérgez voltát vagy egyszer en csak hasznavehetetlenségét fejezi ki.). hogy a farkas elpusztul. lycóctonum a. J: ’ua.-i OrvK. 1775: Farkas gyökér (Csapó 88). csinge a. farkashárs’. farkasgyökér 1762: farkas gyökér (PP. farkasöl sisakvirág’. fásáng. farkasgégevirág 1807: farkas gégevirág (Magy. A névadás magyarázatára l. A farkasgégevirág összetett szó. azzal magyarázza a névadást.a. Ember és növényvilág 229. farkashásfa (ÚMTsz. A jelentés kapcsolatban lehetett a növény fogazott.). farkasf . valamint szálkás termésével egyaránt. mérgez magjaira utal. 1577 k. neveinek (Aconitum vulparia. farkascserg l. közönséges farkasalma’. 305). J: ’Aconitum napellus subsp. közönséges farkasalma’. ÚMTsz. ha megetetik a növénnyel: „Az kÿth Deakul Aconitumnak mondanak Vagÿon ſok fele. A farkasf elnevezés (1. 1903: farkasf (Hoffmann– Wagner 109).) a növény lat. a hárs utótag talán a növény er s háncsrostjaira utal. farsang ~ fasang. napellus. merth aÅ Farkaſth megh qlÿ ha megh aggÿak huſban qnnÿ” (OrvK. A hárs korai adataiban az r nem fordul el . Farkasf× (Melius 155a). WolffswurtÅ ’farkasgyökér’ (Melius 155a) is hatással lehetett. EÅ kÿth Magÿarul Farkas haaſnak hÿnak aÅert NeweÅÿk annak.). Ember és növényvilág 276) neve is. A farkasleped növénynév alapján feltételezhet . A farkasgyökér a ném.: Agnus castus: farkas haas (Növ. f részes leveleivel. WolffswurtÅ (Melius 155a) tükörfordítása. farkashásfa (NéprÉrt. farkashárs (ÚMTsz. 1783: Farkas hárs (NclB. mezei szarkaláb’. 1520 k. vö. 613). 305).) név hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 129). EWUng. 35: 79). lupus ’farkas’. birsalma ~ bisalma. takaró’ jelentés . gégevirág. fr. a): RMGl. A farkascsinge összetett szó.) a ném. . amely nyilván az almaszer termésre utal. lycoctonum < gör. a név a növény fekete. lat. A saspáfrány ’Pteridium aquilinum’ erdélyi népi nevei: fàrkascs(r(. tue-loup. Szabó–Péntek. A farkas el tagot valószín leg a növény R. A saspáfránynak felt nik a farkasleped (Péntek–Szabó.farkascsinge 163 farkashárs rányféle’ jelentéssel. TESz. (OrvK. farkashárs 1. fassang. Katika-sisakvirág’.. farkascs(rg (Péntek–Szabó. J: ’Aconitum vulparia. ▌ 2. 1948: farkasf (MagyGyógyn. luparia < lat. 1470 k. farkas. 806). farkascsönge (OrmSz. de mÿndqnÿk mergqs. 316. ’Aconitum’ (ÚMTsz. — ~fa N. utótagja nyelvjárási szó: csinge ’labda’ (ÚMTsz.. J: ’Aristolochia clematitis. közönséges farkasalma’. Idegen nyelvi megfelel re vö. Ember és növényvilág 276). ▌ 2... az utótag magyarázatára l. hogy a farkascserge összetételben a cserge utótag ’pokróc. J: ’Consolida regalis.: Laureola: Cholafa Farkashas (Ortus: RMGl. 1998: farkashárs (Priszter 355). J: ’Aristolochia clematitis. sz. 272. wolf’s-bane ’farkasbaj. F vészk. cserge a. 97). 613). Wolfskraut tükörfordítása. Marzell Delphinium staphisagria a. fàrkascs(rge. 3. bisóma. TESz. lykos ’farkas’. farkasgyükeret gr. Vö. 305).: Laureola: farkashas (CasGl. farkasveszedelem’. J: ’Aconitum vulparia.). 1525 k. 276. Genaust Lupínus a. 362). farkas.a. vö. Diószegi–(Fazeka alkotása. TESz. A XVI. Melius 155a . ném. ném. farkasöl sisakvirág’.. — N.: Farkas Haaſrol gr. Wolfskraut ’farkasf ’. farkasf 1.). Aconitum lycoctonum) hatására jött létre. farkasboroszlán. farkascserge farkascsinge N. — ~fa N. 1583: farkas fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. A névadásra a ném. — N. A farkashárs ’közönséges farkasalma’ (2. Ember és növényvilág 175) kifejezéssel hozzák kapcsolatba a növénynevet. J: ’Daphne mezereum. cserge a. és gör. olu lupului ’Polypodium vulgare’ (Péntek–Szabó.. 379). Idegen nyelvi megfelel kre vö.: RMGl. Menſchen mxrder (Melius 20a). Péntek–Szabó. 371). ▌ 3.. J: ’Aristolochia clematitis. ang. A farkasf ’mezei szarkaláb’ (2. Ezerjóf 175. A farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi.’. 1783: Farkas-fü (NclB. Péntek–Szabó a rom.

hogy a sz rös hajtások. J: ’Corydalis cava. … hertelen embert.) magyarázata. — ~f 1903: farkasméregf (Hoffmann–Wagner 109). J: ’Strychnos nux-vomica. | 1902: ’Lycopodium clavatum. A farkasnyelv népi név. ill. Farkaſt. A farkashézaggyökér többszörösen összetett szó. szakny. J: ’ua. Melius alkotása. ha reá kötik. nagy útif ’. 31: 138). farkastalp. hogy Farkas módra meg-ne nevetteſse az embert” (Veszelszki 374). J: ’ua. az utótagra l. farkashézaggyökér 1. a növény hivatalos elnevezése. farkasláb 1841: farkasláb (Barra 305). a farkas el tagra l. 125: 187–202.a. 164 farkasnyom TESz. lat. XVI. A lat. A farkasmaszlag összetett szó. farkasmaszlag 1783: Farkas MaÐzlag (NclB. J: ’Plantago major. farkas. vízi peszérce’. 422). J: ’Lycopus europaeus. farkasméreg 1. Nyr. 1783: Farkas hézag gyökér (NclB. méhek nevetése.’. 341). Növ. A farkasméreg a lat. napellus. J: ’Aconitum vulparia. farkasnyelv N. 1948: farkasméregf (Halmai 5). hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. mintára jött létre: „Sardonius riſus. 1902: farkasköröm (Nyr. farkas-kutyatej 1998: farkas-kutyatej (Priszter 372). 81). A névadás alapja a növény termése. farkasnyom 1908: farkasnyom (Zelenyák .farkashézaggyökér farkasbors. 2. 1948: Farkas hézaggyökér (MagyGyógyn. Vö. odvas keltike’. vö. korpaf ’. Veszelszki 374. lykópous ’farkasláb. 2: 609). A farkasnyelv szemléleti háttere. 1864: farkasköröm (CzF. Katika-sisakvirág’. a farkas el tag magyarázata. farkasnevet f 1578: Farkas neuetx f× (Melius 175a). a farkas állatnév és a nyelv ’a hangok képzésében és az ízlelésben szerepet játszó szerv’ összetétele. 1798: Farkas-Héza[g]-gyökér (Veszelszki 68).’. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. — ~f 1903: farkasláb-f (Hoffmann–Wagner 6). A farkasnevet f Melius alkotása. lycóctonum (< gör. A névadás magyarázata az. farkasöl sisakvirág’. 369). Wolfsgift ’farkasméreg’. torzsikaboglárka’. görögszéna’. || farkasnevet 1813: F[arkas] nevet (Magy. A farkasköröm a farkas állatnév és az ismeretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. hézaggyökér. farkaslábú. Genaust lycóctonum a. farkasborostyán. Veszelszki így magyarázza a farkasnevet f elnevezést: „Azt mondják. közönséges farkasalma’. A farkasméreg elnevezéshez hasonló társnevek: a farkasöl f és a farkasf a növény mérgez voltára utal.-i Lýcopus fordítása (< gör. J: ’Aristolochia clematitis. 1948: farkasköröm (MagyGyógyn. vagy Vasbogyó egy napkeleti Indiai fának magva” (Márton. A farkas-kutyatej többszörösen összetett szó. az utótagra l. J: ’Ranunculus sceleratus. farkas-kutyatej’. lykóktonon ’farkasméreg’) tükörfordítása. Ebet xl. minden állatot meg xl” (Melius 156). 1805–13: „A’ FarkasmaÐzlag. de ez nem igaz. farkashárs. 1775: Farkashézaggyökér (Csapó 86). hogy a növény nedve mérgez . R. ▌ 2. 1578: Farkas hézac gyxkęr (Melius 143). A névadás magyarázatára l. ném. 1775: Farkas méreg-fü (Csapó 88). 1793: Farkas méreg (Földi 15). ▌ 2. az az. J: 1864: ’Lycopodium.. maszlag. valamint arra. 2: 36). farkastalpú’). — ~f 1. farkastalp. Farkas neuetx f× ” (Melius 175a). sztrichninfa’.’. 1998: farkasmaszlag (Priszter 514). J: ’Aconitum napellus subsp. 1775: Farkas nevetö-fü (Csapó 70). farkasköröm 1833: farkas-köröm (Kassai 2: 151). F vészk. 1783: Farkas nevetö-fü (NclB. 281). Genaust Lýcopus a. kutyatej. hogy ezekkel a növényekkel mérgezték a farkasokat: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. 144). amely karomhoz hasonló alakú. ▌ 2. de az illyen gyanús ki-menetelÍ próbáknak jobb békét hagyni. J: ’Euphorbia cyparissias. a farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. J: ’Trigonella foenum-graecum. hogy a’ golyvát elveſztené [az ember]. az utótagra l. a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. kapcsos korpaf ’. hogy a néphit szerint a golyvát eloszlatja a növény. Farkasnyelv (MagyGyógyn. 382). A farkasköröm ’kapcsos korpaf ’ (2.

1578: Farkas xlx f×nec gr.farkasöl f 165 farkastalp 91). Növényszótár 5). 1791: Farkas Szölö (Lumnitzer 216). 364). lykópous ’farkaslábú’) hatására jöhetett létre. a növény föld alatti. 1903: farkassz l (Hoffmann–Wagner 110). farkasöl gyökér. Rácz szerint a fr. Farkas xl× f× (Melius 155a). 1708: Farkas répa. J: ’Aconitum vulparia. Wolfsbeeren ’farkasbogyó’. fox grape ’rókasz l ’. napellus. ▌ 2. ang. bab Genaust lycóctonum a. farkasöl sisakvirág’. Katika-sisakvirág’. J: ’Heracleum sphondylium. Lycopodium (< gör. farkasöl sisakvirág’. ném. F vészk. Növényszótár 5). farkasöl sisakvirág’. farkastalp 1. 123–124). fekete. A farkasöl f Melius alkotása a növény régi lat. R. A farkassz l ’négylevel farkassz l ’ (1. farkasöl bab l. A farkassz l ’farkasöl sisakvirág’ (3. lýkos ’farkas’. 385). ▌ 2. 1783: Farkas répa (NclB. 1783: Farkas ölö fü (NclB. J: ’Aconitum vulparia. a sz l utótag a növény fekete. közönséges medvetalp’. Farkasnyom (MagyGyógyn. hogy a növény er sen mérgez . farkasöl sisakvirág’. ném. farkasöl f 1. embert. F vészk. J: ’Paris farkassz l quadrifolia. Wolffsbeer ’farkasbogyó’ (Melius 155a). ▌ 3. A négylevel jelz re l. J: ’Aconitum napellus subsp. R. J: ’ua. 1843: Farkasrépa (Bugát. 1813: farkas R[épa] (Magy. farkasöl f . 1911: farkasöl f (Cserey. 1998: (Priszter 447). ▌ 2. hogy „egy kis ſzölö ſzem nagyságú gyümölts vagy bogyó vagyon” (Csapó 65) a növényen. Vö. Vö. de nyilván a magyar nyelv egyéb mérgez farkassz l (1. 1775: Farkas Ðzölö (Csapó 65). J: ’Lycopodium clavatum. négylevel farkassz l ’. Magy. a sz l utótag arra utal. farkasöl gyökér 1807: farkasöl -gyökér (Magy. farkastalp. farkasöl répa l.) elnevezés növényneve is hatással lehetett kialakulására. répaszer gyökereire utal. farkasf . farkasöl bab (→ bab). lykóktonos ’farkasöl ’ < lýkos ’farkas’. Idegen nyelvi megfelel re vö. a farkasöl el tagra l. napellus < n#pus ’répa. TESz. lycóctonum (< gör. a növény földalatti. Wolffsbeer részfordítása. Wolfswurz ’farkasgyökér’ hatására jött létre.a. Fuchsbeere ’rókasz l ’. 1775: Farkas répa (Csapó 88). 1903: farkasrépa (Hoffmann– Wagner 109). farkasöl répa (→ répa). 38). 13. 1588: farkastalp (Nyr. egyeránt el-öl” (Veszelszki 319). 1903: farkasöl f (Hoffmann–Wagner 109). Nyr.’. J: ’Aconitum vulparia. A névadás magyarázatára l. kteínein ’ölni’). fekete békabogyó.) a ném. PPE. farkasöl répa (→ répa). A farkasnyom a lat. mérgez részére vonatkozik: „Ez a’ mérges fÍvek köztt leg-mérgeſsebb. 317). A farkasrépa elnevezése valószín leg a ném. raisin de loup ’farkassz l ’ tükörszava. gör. a növény egyéb farkasöl jelz s neveivel: farkasöl bab (→ bab). ha meg-eſzi. 1783: Farkas-Ðzölö (NclB. A farkassz l ’fekete békabogyó’ (2. barmot. Szóhalm. F vészk. (Melius 156). 379). a sz l utótag magyarázó szerep : „Igen haſonlo à leuele à Vad ſÅxlx leueléhxz” (Melius 155a). mintára (Aconitum napellus) jött létre (lat. gyökér’) hatására is. ▌ 2. 1783: Farkas Ðzölö (NclB. farkassz l 1. Marzell Aconitum napellus a. répa farkasrépa 1. (PP. Idegen nyelvi megfelel re vö. A farkas el tag a növény mérgez voltára utal. A farkas el tag azt jelzi. Aconitum napellus (< lat. de nyilván hatással voltak rá a növény egyéb farkas el tagú nevei: farkasöl f .). A répa utótag létrejöhetett a lat. A gyökér utótag lat. 12. vö. 1911: farkassz l (Cserey. 317). F vészk. kapcsos korpaf ’. 377). 12. napellus < n#pus ’répa. nevének (Aconitum lycoctonum) fordításával keletkezett. 1807: farkasöl -f (Magy. J: ’Aconitum napellus subsp.) névadási szemlélet magyarázatára l. lat. gyökér’). 379). Idegen nyelvi megfelel re vö.. — ~f 1903: far- . A névadás magyarázatára l. kicsi. Nyr. 125: 198). J: ’Aconitum vulparia. gör. — négylevel ~ 1998: négylevel farkassz l (Priszter 447). 317. pódion ’kis láb’.. J: ’Actaea spicata. — N. 2. Karika répa. farkas. 125: 187–202. A farkasöl gyökér Diószegi–Fazekas alkotása. ném.) tükörfordítás. tojásdad bogyóira vonatkozik. Katika-sisakvirág’. PPB. négylevel f . napellus. R. mérgez . R. 125: 187–202.

) medvetalp és medveköröm elnevezése.-i Lýcopus (< gör. fecskefüvet gr. az utótag a jóféle sáfrányhoz ’Crocus sativus’ való hasonlóságot jelzi. A farkas el tag a növény mérgez hatására utal. 128). — N. A farkastalp valószín leg a R. farkastalpfü (FöldrKözl. Volfsfuss ’farkasláb’. a libatop mintájára hozta létre. a névadás magyarázatára l. A top utótag magyarázatára l. ném.) lat. 315). — N. lycóctonum a. ang. J: ’ua. (Beythe 55a). vérehulló fecskef ’. — N. ugyanazon a névadási szemléleten alapul. valamint a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. nyelvújítási tükörszó latin mintára. ebtej. A névadás magyarázata. farkastalpf (MagyGyógyn. farkas-kutyatej’. A farkastalp ’vízi peszérce’ (2. 1908: farkastalp (Zelenyák 91). F vészk. ▌ 3. J: ’ua. ökörfark farok l. J: ’Ranunculus ficaria subsp. lykópous ’farkaslábú’) tükörfordítása. A farkastej a ném.. Feczke fé (SzikszF. a magyar nyelvben keletkezett összetétel. ▌ 2. mely genusnév. J: ’Alchemilla acutiloba. 1798: KiÐseb fetske-fÍ (Veszelszki 158). bárány~ fattyúsáfrány 1903: fattyú sáfrány (Hoffmann–Wagner 162). vérenhulló~ (→ vérehullóf ) fecskef 1. 1998: fecskef (Priszter 335). Genaust Lýcopus a. 1798: Fetske fÍ (Veszelszki 157).’. A farkas el tag magyarázatára l. — nagy ~ 1595: nagy fetske fiju (Beythe 55a). 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. Lycopodium (< gör. gemeiner Wolfstrapp ’farkasnyom. teod aÅ fakadekra” (OrvK. A névadás alapja a növény húsos. szakny. 1583: fechke fiu Asclepias (Clusius–Beythe 3: BotTört. martilapu’. farkaslábú.) és ’martilapu’ (5. J: ’ua. 129). kÿth merqgh gÿqÅeo fwnek is hÿnak. Wolfsmilch tükörfordítása. A névadás magyarázata. farkastalp (MagyGyógyn. KeulenbÀrlapp. ▌ 4. Genaust Euphorbia a. lapos. Bärlapp. 1: 352).). ▌ 5. 1595: Kis Fetske fiju (Beythe 56). kesernyés csucsor’. J: ’Tussilago farfara. Idegen nyelvi megfelel re vö. ▌ 3. a fattyú el tag arra utal. fecske l.: „Fechke fweth de aÅ gÿeokereth. A farkastop valószín leg Ballagi alkotása.’.) a lat. 1783: Farkas-téj (NclB. hegyeskaréjú palástf ’. auagi. farkastop 1868: farkas-topp (Ball. farkastej 1775: Farkas-téj (Csapó 80). Bastard-Saffran tükörfordítása. farkkóró l. — ~f N. farkasvirág (Jávorka 978). kapcsos korpaf ’. teord megh. A fattyúsáfrány a ném. vízi peszérce’. a növények levelei állati talphoz hasonlóak. hajszálvékony sz rben végz d hajtások. 125: 187–202. 1948: farkastalp (Halmai 6).. J: ’Lycopodium clavatum. J: ’Solanum dulcamara. 1813: F[arkas] téj (Magy. 369). A farkastalp ’hegyeskaréjú palástf ’ (4. Wolfsklauen. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1578: Fetske f× (Melius 178a). J: ’Lycopus europaeus. hogy a sz rös. 1775: Nagy fetske-fü (Csapó 91). mintára jött létre. nyugati salátaboglárka’. 263). Marzell Heracleum sphondylium a. pódion ’kis láb’. J: ’Lycopodium clavatum.farkastej 166 fecskef kastalp-f (Hoffmann–Wagner 6). kapcsos korpaf ’. bastard saffron ’fattyúsáfrány’. gör.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1577 k. Nyr. ficaria. hogy a növény nem igazi sáfrány. 1775: Kis fetske-fü (Csapó 92). — kis ~ 1578: Kis fetske f× (Melius 179).’. 2. 256). J: ’Euphorbia cyparissias. farkastalpú’) tükörfordítása. J: ’Chelidonium majus. 22: 74). hogy a fehér. KolbenbÀrlapp. J: ’ua. | kisebb ~ 1578: Kiſſeb fetske f× (Melius 179a). Wolfsklau ’farkasköröm’ hatására jött létre. lykópous ’farkasláb. 327). állati talphoz hasonló levele. a lat. 175/26). 1948: fattyúsáfrány (MagyGyógyn. 1775: . Marzell Carthamus tinctorius a.: RMGl. farkasvirág 1948: farkasvirág (MagyGyógyn. | nagyobbik ~ 1595: nagyobbik fetske fivnek gr. (ÚMTsz. 38). J: ’Carthamus tinctorius. farkastalp. ném. gör. lýkos ’farkas’. libatop. sáfrányszeklice’. farkaslépés’. | vérehulló ~ 1998: vérehulló fecskef (Priszter 335). A farkastalp ’kapcsos korpaf ’ (3. mélyen bevágott levelek farkasmancshoz hasonlítanak. 371).’. mint a közönséges medvetalp (1. 1583: fechke fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört.. A farkasvirág népies elnevezés.

ném. 387).’. Schwalbenkraut. swallows wort. hogy à Fetskéc à fioc ſÅemét ezzel gyogyittyác” (Melius 178a). A fehérhúsvét valószín leg német mintára alakult ki. libapimpó’. hogy bárhol megsértve a növényt. Chelidonium (< gör. Idegen nyelvi megfelel re vö. Schwalben- wurtz tükörfordítása. 1903: fecskef (Hoffmann–Wagner 51). lat. A fecskesósdi Benk alkotása. A névadás szemléleti háttere az. J: ’Oxalis acetosella. fr. hoÐÐzúkas” (Veszelszki 354). Schwalbenwurz. orvosi salamonpecsét’. vö. ластовен. F vészk. 1783: Fejér gyökerü fü (NclB. vö. weisse Scwalbenwurz. fecskesósdi.: Celidonia: hirundinina herba (GyöngySzt. fehérhúsvét 1903: fehér húsvét (Hoffmann–Wagner 115). J: ’ua. fecskesóska. a R. Schwalbenkraut ’fecskef ’ (Melius 178a) is. 369). amelyek. gyenge Gy[ökér] (Magy. hogy a növény hüvelyes termésében gyapjas. Osterblume ’húsvéti virág’. fehérgyökér 1578: Feyér gyxkęr (Melius 185). fecskegyökér l. a ném. hogy a hosszan elkeskenyed levél a fecske farkához hasonlítható. gyenge. ezüstöshátúf . berki szell rózsa’. 1903: fecskegyökér (Hoffmann–Wagner 51). a Melius-szövegben idézett Chelidonia-vizes kezelés következménye végzetes szembetegség. ▌ 2. Kováts Mihály M szótárában másképp fejti meg a fecskef nevet: „a fecskef hegyes és kinyílt fejér gyapjas töml cskéi csaknem hasonlók a repül fecskéhez” (200). || fecskegyökér 1745: Fetske gyökér (Torkos 10). 2. | mezei fehér~ . fecskesóska 1813: fetske. A névadás alapja a növény korai virágzása. 1775: Fejér-tövisk (Csapó 165). 357). J: ’Oxalis acetosella. fecskef fecskesósdi 1783: Fetske-Sósdi (NclB. 1595: Feier txuisk (Beythe 13). A vérehulló jelz magyarázata. A fecskegyökér ’közönséges méreggyilok’ (3. Schöllkraut. madársósdi. chelidoine grande. A középkorban a vérehulló fecskef nedvét vízzel vegyítve sikeresen használták szemfert zések és más szembetegségek gyógyítására (Melius 178a). közönséges méreggyilok’. J: ’Eryngium campestre. Melius 439–40). J: ’Anemone nemorosa. teljes vakság lehet — jegyzi meg Szabó Attila (Szabó. fehérhátúf 1775: Fehérhátu-fü (Csapó 164). F vészk. 1578: feiér txuisknec (Melius 47).: RMGl. 1560 k. great celandine. hogy a növény apró sóskaféle. A fehérgyökér és fehérgyöker f elnevezések a növény gyökerének színére utalnak: „A’ gyökere fejér. A fecskesóska magyarázatára l.fecskesósdi 167 fehértövis Fetske-fü (Csapó 261). J: ’ua. ang. vagy az. máriatövis’. a madárféle el tag arra utal. — fehérgyöker f 1775: Fehér gyökerü-fü (Csapó 236). széles magvacskák vannak. a füsti fecskéhez hasonlítanak. a növény egyéb madár el tagú neveit: madársóska. mikor elmégyenpenig akkor ſzokott hervadni” (Nadányi 398). calidonia. A növény neve más nyelvekben is a fecske állatnévvel képzett. hogy „Azért hiyác Fetske f×nec. ol. sóska.) a német Schwalben-wurtÅel (Torkos 10). J: ’Polygonatum odoratum. narancssárga szín tejnedvet ereszt. mezei iringó’. ang. J: ’Potentilla anserina. or. „A’ gyökere hoÐzÐzú fejér” (Csapó 237). A név magyarázata Melius szerint az. A névadás magyarázatára l. 376). hirundina elnevezésének fordításával jött létre. 2. A fecskef elnevezés a lat. az utótagra l. Vö. 1584: „hirundinum herba” (Clusius–Beythe 11). ha megérnek. cinerognolle. madár Sóska (Magy. аптечный. A fehérgyökér Melius alkotása. erdei madársóska’. chelidón ’fecske’). ném. hogy a növény virágzásának ideje egybeesik a fecskék megérkezésével. 371). A névadás magyarázatára l. 256). WeiÐswurz (Melius 185) tükörfordítása. erdei madársóska’. A kis és kisebb fecskef ’nyugati salátaboglárka’ (2. A fecskef elnevezés magyarázatára az is elfogadható. fehértövis 1. ill.’. Chelidoniū minus (Melius 179) tükörfordítása. calandine.) nevet Melius hozta létre. ném. Nadányi másképp vélekedik „akkor virágzik zöldellik mikor a’ fecske meg-j . 1783: Fejér-hátu-fü (NclB. a lat. 1813: Fejér. vö. az utótagra l. J: ’Silybum marianum. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. 1775: Fetske gyökér (Csapó 261). A névalkotásra mindenképpen hatással lehetett a ném. sósdi.

ágas.) és ’mezei varf ’ (2. A felfutó és fárafolyóf a fut ’növény kúszik’ és a folyik ’növény kúszik’ -ó melléknévi igenévképz s származéka. 369). tálmosóf . fent 1 a. 429). A feketegyökér a ném. hogy a virágok nagyok. száz~f (→ százf ) fekélyf 1577 k. J: ’Symphytum officinale. v. mezei zsurló’. A két növény felépítése hasonló. J: ’Equisetum arvense.) népi név.’. 1813: Fen grék (Magy. 1783: Fejér hátú Tövis (NclB. hogy a növényt „Házi kertekben az ablakokra fel-futatják” (Csapó 280). J: ’Rhamnus cathartica. Melius ezt írja: „Ez yrdxg harapta f× virága. A fehértövis ’mezei iringó’ (2. 548/3).). a lat. ▌ 4. ▌ 2. haſonló à Scabioſahoz à varf×hxz” (Melius 155). kivül fekete” (Barra 302). J: ’ua. A fehértövis ’varjútövis’ (4.) a lat. feketegyökér N. hogy a növény tüskés. 1798: Fentf-fÍ (Veszelszki 205). kelések gyógyítására használták mindkét növényt. valamint fehéres. XVI. || királyszín felfutó 1807: Királyszín-felfutó (Magy. fehértövis (MagyGyógyn. magyarázata. Vö.fekélyf 168 feny 1798: Mezei fejér-tövisk (Veszelszki 143). ezüstfeny (Péntek–Szabó. 233). 2. A királyszín arra utal. J: ’ua. a fen elemre népetimológia is hatással lehetett. varjútövis’. TESz. eb~f . mezei varf ’. holy thistle. 1595: fenyxnek gr. 407) (< lat. borjú~f . A névadás magyarázata. ördögharaptaf ’. hogy a növényt edények dörzsölésére. bárány~f . szamárbogáncs’. (Beythe 6a). F vészk. kosz. amely kálciumban. súrolására használták. nagy sarkantyúka’.: abies: fene (SchlSzj.) magyarázata. orros~f . 1405 k. 1578: Fekęlyf×nec gr.’. A fent f elnevezés magyarázata az. hogy a növény levele fehér foltos. Fenugrek (NclB. 1775: Fekély-fü (Csapó 292). 218). Vö.: RMGl. Schwarzwurz tü- körfordítása. leveleit finom. fennugreek. ném. ▌ 3. káliumban. EWUNg. Idegen nyelvi megfelel re vö. F vészk. 163). valószín leg a fen (eredeti jelentése ’dörzsöl.. A névadás alapja a fekete karógyökér. J: 1075/†1124/†1217: ’Pinus. ezüstlevelü-feny . A fekélyf ’ördögharaptaf ’ (1. 258). J: Abies alba. jegenyefeny | Abies alba. 247). Ember és növényvilág 197). sárgák. foenum-graecum ’görög széna’) átvétele. 361). A fehértövis ’máriatövis’ (1. fekete nadályt ’. — ezüst~ N. ótvar. ſzára. görögszéna’. narancssárgák.’. barát~f (→ barátf ). fent f 1783: Fentö-fü (NclB. halál~ fej l. fekélyek. Idegen nyelvi megfelel kre vö. N. nomine feniosaunicza” (TESz. horzsol’) ige mozzanatos -t képz s származékának a f nevesült igeneve a fent . | ezüstlevel ~ N. 1075/†1124/†1217: „caput est riuuli. 1578: fekély f× (Melius 155). fent 1 a.: Fekély f (De Herbis: RMGl. var’) fordítása. Milchdistel. — fehérhátú~ 1775: Fehér hátutövis (Csapó 90). pirosak. nyers’ < scabiēs ’rüh. | 1578: ’Abies. közönséges jegenyefeny ’. fejecske l. feny ’. J: ’Succisa pratensis. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. fehér. A fent bizonytalan eredet . hogy a növény szúrósan fogazott. varf . 1775: Fekélyfü (Csapó 210). 407). 1578: Fxnny× (Melius 18a). feny 1. fenugrec. fen grék 1783: Fenögrék (NclB. szürkés szín . ang. sz. 520. UEWb.: Fqkelÿ fweth kÿth Eordqgh harapta fwnek is hÿnak (OrvK. J: ’Trigonella foenum-graecum. A fen grék a ném. J: ’Onopordum acanthium. 1783: Sárga fel-fútó (NclB. közönséges jegenyefeny ’. feketegyökér (MagyGyógyn. scabiosa (< lat. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . vö. blessed thistle. Éder. a tövis utótagra l. J: ’Tropaeolum majus. varjútövis. Csapó így magyarázza: „ſzöſzös fehér levelei vagynak” (Csapó 90). Benk 66. Silberdistel. J: ’Knautia arvensis. nemezes sz r borítja. || fárafolyóf 1798: fára folyó-fÍ (Veszelszki 323). 1998: fen grék (Priszter 526). Spina alba (Melius 46a) tükörfordítása. foszforban gazdag: „gyökere nagy. felfutó — sárga ~ 1775: Sárga fel-futó (Csapó 279).) Melius alkotása. (Melius 154). királyszín virág. A szamárbogáncs (3.) fehérhátútövis elnevezésének szemléleti háttere. fr. 412). J: ’ua. scabiōsus ’durva.

| 1578: ’Picea abies. és az fa heya hurut ellen jó”. A szó eredeti jelentése ’fiatal feny fa’ lehetett.).’. valamint lapos t levelei fonákján két világos csík van. 1250/1392: „In arbore qui wlgo dicitur fenywfa” (OklSz. J: ’ua. A finnugor alapalak *p"n‹ lehetett. Weißtanne. Az ezüstlevel jelz Erdélyben használatos. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre l. 1583: apro fenyö (Clusius– Beythe 5: BotTört.… hegyük kicsípett. 427). A szóvégi . 1525 k. — földi ~f 1577 k. 369). Kreuztanne ’keresztesfeny ’. 22: 67). kapcsos korpaf ’.). -é) képz elem lehet. J: ’Picea abies. közönséges lucfeny ’. J: ’Abies alba. közönséges jegenyefeny ’. | szurkos~fa 1783: Szurkos Fenyö-fa (NclB. 427). | közönséges~ 1841: közönséges feny (Barra 420). hogy más növényekre. ill. 2. közönséges jegenyefeny ’. 214). vö. hogy a fa kérge szürkésfehér.feny 169 feny (Péntek–Szabó.’. 1578: Fxldi fxnny× f× (Melius 171). | kontyos~ 1948: kontosfeny (Halmai 64). 211). 521). közönséges boróka’.’. F vészk. J: ’ua. Weiß .: RMGl. — apró~ 1395 k. ▌ 3. J: ’Abies alba. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. Ember és növényvilág 269). 1595: Abies: Ein Thannbaum: Fenyü-fá (Ver.alapszava si örökség a finnugor korból. 1552: fxny×fa (TESz.: Juniperus: Fenÿew (Ortus: RMGl. | sz ke~ 1578: ÐÅxke Fxnny×bxl gr. J: ’ua. parasztfeny (Péntek– Szabó. kalincaínf ’.’. fènèfa (TESz. KorÑzikában és felsf OlaÑzorÑzágban terem a’ leg magasabb bértzeken…” (Márton. feny. havasi feny (Péntek–Szabó. 233). | havasi~ N. MagyarorÑzágban. | szurkos~ 1807: szurkos Fenyf (Magy. LX. J: ’ua. 1578: Fxnny×nec gr./1450 k. J: 1231: ’Pinus. 1783: Töviskes-fenyö (NclB. 384). kalincaínf ’. — N. J: ’Juniperus communis. | fés s~ 1948: fés s feny (Halmai 5). F vészk.: ’Ajuga chamaepitys. feny -fa a. 425). Ud. hogy a feny féléket a népi növényismeret nem különíti el igazán. 1783: Apró-fenyö (NclB. két sorban. keresztesfeny . (Melius 18a). J: ’ua. Fenyxfa (Beythe 6a). Ember és növényvilág 269).. kalincaínf ’. J: ’ua.’. 233). ▌ 2. vö. 1813: f ldönnfolyó F[eny ] (Magy. пумель ’fiatal hajtás. jegenyefeny ’.. A fehér csíkú jelz arra vonatkozik. (Melius 9a). Weißfichte. A névadásban hasonlóságon alapuló névátvitel (az ezüstfeny egy másik feny faj elnevezése: Picea pungens f. talán kicsinyít funkciójú. | fehércsíkú~ 1948: fehér csiku feny (Halmai 5). J: ’ua. J: ’Lycopodium clavatum. a gyantás jelz a fa gyantatartalmára vonatkozik. A feny származékszó. A fés s jelz a tüskékre vonatkozik: „Levelei rövidek. 1578: „A SÅxmxrkénec vagy Fxnny×fánac dioi. pomeľ ’feny ’. J: ’ua. az. — ~f 1903: feny f (Hoffmann–Wagner 119). A sz ke jelz megkülönböztet szerep . 1783: Földi-fenyö (NclB. V. | veres~ 1805–13: „A’ veresfenyf ffképpen Tirolisban.(~ .’. ném.: RMGl. Pinus: Fiechten baum: Fenyeu-fa (Ver. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal. | 1578: ’Ajuga chamaepitys. ▌ 5. J: ’ua. ? zürj. feny ’. J: ’Abies. Ember és növényvilág 197). 1416 u.: „Feoldÿ fenÿw fweth teorÿ eoÅwe MeÅÅel” (OrvK. | ’Abies alba. J: ’ua. A magyar szó ny hangja feltehet leg az eredeti *n folytatója lehet. 425). J: 1577 k.).: RMGl. tükörfordítás.’. Fxnny× fa (Melius 18).: fè‚v fa[t] gr.’.’. ▌ 4. J: ’Ajuga chamaepitys. hogy a feny lapos t leveleinek fonákján két világos csík van. — fürtös~ 1903: fürtös feny (Hoffmann–Wagner 186). közönséges lucfeny ’. a névadás alapja a feny tüskék ezüstös színe. | töviskés~ 1583: teuiskes fenyo (Clusius–Beythe 5: BotTört. J: ’ua. ponAľ ’fiatal feny fa’. 214). — földi~ 1775: Földi fenyö (Csapó 125). közönséges jegenyefeny ’. | paraszt~ N. k(r(szt(sfenyü. ? votj. 173/20). glauca) is szerepet játszhatott.’. | keresztes~ 1584: Köröztös fenyo (Clusius– Beythe 23). | gyantás~ 1948: gyantás feny (Halmai 5). fésüsen állók” (Hoffmann–Wagner 186).’. — földönfolyó~ 1783: Földön folyó fenyö (NclB. Növ.: abies: fenÿefa (SchlGl.). fiatal fa’. 130).’. 430). 130). 1430 k. — ~fa 1231: „ubi iuxta arbores feneufa est meta” (MNy. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. J: ’ua.: RMGl. 1783: Kereſztes fenyö (NclB.’. 5: 34). körösztös feny (ÚMTSz. valószín azonban. azt jelzi.: juniperus: apro fenÿe (BesztSzj.

feny ciprus

170

fest f

Thannenbaum. A szurkos jelz a fa sötét kérgére, er sen gyantás tobozára, ill. gyantatartalmára vonatkozik: „Fenÿw Åurkoth kÿwel aÅ haÿokat kenÿk” (OrvK. 325/35). A fa sötét kérgére és gyantatartalmára utaló szurkosfeny , szurokfeny els sorban a közönséges luc ’Picea abies’ elnevezései, ennek korrelatív párja a fehérfeny ’Abies alba; közönséges jegenyefeny ’ elnevezés, mivel ennek a kérge szürkésfehér. A két fajt a köznyelvben gyakran összekeverik. A veres jelz ’Abies alba’ téves, feny félék összekeveréséb l keletkezett. A feny ’közönséges boróka’ (2.) hasonlóság alapján jött létre, az apró és töviskés jelz k nyilván a lat. „ſpinoſa, & minor” (Clusius–Beythe 18) fordításával keletkeztek, az apró jelz re l. még gyalogfeny . A földifeny f ’kalincaínf ’ (3.) Melius alkotása, a név a gör. chamaepitys (< gör. chamaí ’a földön’, pítys ’feny ’) fordítása: „Chamæpitys Gxrxg×l, az az, Fxldi fxnny× f×, mert à leuele ollyan ſÅagu mint à Fxnny×nec” (Melius 171). A névadás alapja, hogy a növény felépítése a kicsi feny éhez hasonló. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Erdpin ’földifeny ’ (Veszelszki 261), Erdkiefer, ang. ground pine. A fürtös, kontyos jelz ’közönséges lucfeny ’ (4.) a fa kúp alakú koronájára utal, a puha, síma jelz k a növény fájára, ill. kérgére vonatkoznak. A havasifeny (a havasi jelz a fa el fordulási helyét jelzi) és a parasztfeny (a paraszt jelz a feny fa közismertségére vonatkozik) elnevezések Erdélyben fordulnak el . A keresztes jelz a keresztszer en álló ágakat jelzi. A kapcsos korpaf (5.) örökzöld, ezért hasonlóság alapján kapta a feny elnevezést. A földönfolyó jelz re l. földönfolyómoh (→ moh).

rus communis; közönséges boróka’. A feny ciprus összetett szó, az el tagra l. feny , az utótagra l. ciprus. A névadás magyarázata, hogy a növény feny fára emlékeztet. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. R. Feldcypresse. Marzell Juniperus communis a. fenyvesbogyó N. fenyvesbogyó (MagyGyógyn. 208). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. A fenyvesbogyó összetett szó, a feny -s melléknévképz s származékának és a bogyó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény savanyú talajokon, így pl. fenyves erd kben fordul el els sorban, termése fekete bogyó.
féreg l. sz r~

féregmag 1903: féregmag (Hoffmann– Wagner 163); 1948: féregmag (MagyGyógyn. 314). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A féregmag valószín leg a ném. Wurmkraut ’féregf ’ részfordításával keletkezett, a mag magyarázó szerep , a növény magját és levelét használták féreg zésre.
fest l. bor~

EtSz.; Marzell Abies alba a., Ajuga chamaepitys a., Picea abies a.; MSzFE.; Szabó: Melius 374, 437; TESz.; EWUng; UEWb. 416. Genaust Chamaeálo( a. — Ö:
balzsam~fa, balzsam-jegenye~ (→ balzsamfeny fa), bors~, bükk~, bús~ (→ lucfeny ), gyalog~, gyalog~boróka, jegenye~, luc~, szemerke~, szurok~ (→ szurokfa), tisza~.

feny ciprus — mez n term magas ~ 1578: keÐer×b am az mezxn termx magas fxnny× Cyproſnál (Melius 8–8a). J: ’Junipe-

fest f 1. 1775: feÐtö fünek gr. (Csapó 229). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. — sárga ~ 1578: Sárga feſtx f× (Melius 98); 1775: Sárga feÐtö-fü (Csapó 228); 1783: Sárga feÐtö fü (NclB. 401). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. || fest virág 1775: FeÐtö virág (Csapó 228); 1783: FeÐtö virág (NclB. 401). J: ’ua.’. — sárga fest virág 1578: Sárga feſtx virág (Melius 98). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Feſtx f× (Melius 54); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 245). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. || summa~ 1578: Summa feſtx f× (Melius 54a). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. ▌ 3. 1708: „Feſtf fü, Pirosító, Buzér fü” (PP. Róbia a.); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 47); 1998: fest f (Priszter 485). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. — veres ~ 1775: VeresfeÐtö-fü (Csapó 47). J: ’ua.’. | veresre ~ 1813: veresre Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. ▌ 4. — sárgára ~ 1813: sárgára Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A fest rekettye sárga fest f neve Melius

fest gyökér

171

fodorka

alkotása, a lat. Tinctorius flos (Melius 98) fordítása, a névadásra hatással lehetett a ném. Ferbblumen (Melius 98) is. A névadás magyarázata, hogy a növényt festésre használják, a sárga jelz a virág színére utal: „ſárga virága, à leuele mint à SÅanotnac, Sárgát feſtenec vęle” (Melius 98). A név megfelel i megvannak más európai nyelvekben is; vö.: R. ném. Färberginſter, gelbe Färberblumme (Veszelszki 233); ang. dyer’s weed. A fest f ’szappanf ’ (2.) nevet hasonlóságon alapuló névátvitellel hozta létre Melius. A summafest f (vö. lat. summa ’f hely, els hely’) jelentése valószín leg ’az els helyen lév fest f ’, szintén Melius alkotása, egyedi adat. A fest f ’buzér’ (3.) névadás magyarázata, hogy a növény gyökeréb l kivont vörös festéket posztó festésére használták, vö. fest gyökér. A sárgára fest f ’sáfrányszeklice’ (4.) elnevezés magyarázata, hogy a növény virágai vízben oldódó narancsvörös festékanyagot (carthamin) tartalmaznak, ezért a hatóanyagért mint konyhai fest növényt és drogot is számon tartották. fest gyökér — veres ~ XVI. sz. v.: Rubia tinctorum. Lappa minor: Pyritho ffw. Veress fest gy kér. Pirossító gy kér (De Herbis: RMGl. 258); 1783: Veres feÐtö gyökér (NclB. 330). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. A veres fest jelz k a lat. szakny.-i Rubia tinctorum (< lat. Rubia ’piros’, lat. tingere ’festeni’) fordításával jöttek létre, a gyökér magyarázata, hogy a növény vöröses-barna gyökeréb l piros festéket nyernek. Vö. fest f .

össze az új növénykéket, a fiakat: „T levelei közül n ki egyenes, …, és a közeli növényeket összeköt , olykor félméteres leveles indája” (Európa vadvirágai 111).
ficfa l. f z

fest rekettye 1998: fest rekettye (Priszter 383). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. A fest rekettye összetett szó, a növény tudományos neve, az el tagra l. fest f , az utótagra l. rekettye.
fiak l. lúd~ étke

fiasf 1783: Fias-fü (NclB. 384); 1791: Fias-fü (Lumnitzer 235). J: ’Ajuga reptans; indás ínf ’. A fiasf Benk alkotása; a fiú ’utód, új növényhajtás’ -s melléknévképz s származékának és a f magyarázó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény indás, indákkal szaporodik, az indák kötik

fodorka 1. 1578: Fodorka (Melius 37); 1775: Fodorka (Csapó 60). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. ▌ 2. 1783: Fodorka (NclB. 344); 1813: Fodorka (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. || fodorkás 1798: Fodorkás (Veszelszki 47). J: ’ua.’. ▌ 3. 1793: Fodorka (Földi 27); 1807: Fodorka (Magy. F vészk. 559). J: 1793, 1807: ’Adiantum; vénuszfodorka’. | ’Adiantum capillus-veneris; vénuszhaj’. — ~f 1843: Fodorkafü (Bugát, Szóhalm. 133–134). J: ’ua.’. ▌ 4. — kövi ~ 1998: kövi fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium ruta-muraria; kövi fodorka’. ▌ 5. — fekete ~ 1998: fekete fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 6. — aranyos ~ 1998: aranyos fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | csipkés ~ 1998: csipkés fodorka (Priszter 308). J: ’ua.’. A fodorka ’sarlós gamandor’ (1.) Melius alkotása, a fodor -ka kicsinyít képz s alakja; vö. boglárka stb. A névadás alapja, hogy a sarlós gamandor levelei csipkések. A fodorka ’mirigyes libatop’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A fodorka ’vénuszfodorka; páfrányféle’ (3.) Földi alkotása, a névadás alapja az, hogy a finom levélkék fels széle rendszertelenül bemetszett és kissé fodros. A kövi fodorka (4.) elnevezés szakny.-i név, a kövi megkülönböztet jelz a lat. Asplenium ruta-muraria (< lat. muraria < lat mūrus ’fal’) utótagjának fordítása; vö. k ruta. A fekete ’fekete fodorka’ (5.) jelz a lat. szakny.-i Asplenium adiantum-nigrum utótagjának fordítása, a névadás alapja, hogy a növény levelei barnásfeketék. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Schwarzes Frauenhaar ’fekete lányhaj’. Az aranyos ’aranyos fodorka’ (6.) jelz re l. aranyos páfrány (→ páfrány). A csipkés (6.) jelz arra utal, hogy a szárnyasan összetett apró levélkék csipkéhez hasonlítanak: a növény „levélkéi kerekdedek, tsipkések” (Magy. F vészk. 577).

foenum-graecum

172

fokhagyma

Marzell Asplenium adiantum-nigrum a.; Genaust rúta-murária a. — Ö: vénusz~.
fodorkás l. fodorka

foenum-graecum 1577 k.: „Fenumgrecom lÿÅtÿth” (OrvK 324/11), Fenumgrecomoth (590/7). J: ’Trigonella foenumgraecum; görögszéna’. A foenum-graecum a lat. foenum-graecum ’görög széna’ átvétele, a névadás magyarázatára l. görögszéna. Vö. fen grék.
fog l. bába~, eb~a, oroszlán~

fogan tt 1807 e.: Foganött (Julow 263); 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’Galeopsis ladanum; piros kenderkef ’. — veres ~ 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’ua.’. | ~f 1948: Fogan ttf (MagyGyógyn. 229). J: ’ua.’. A fogan tt Diószegi–Fazekas alkotása, a fog ’rágásra használt szerv’ birtokos személyragos alakjának és a n ige -tt ’kifejl dött’ befejezett melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a virágokon, az alsó ajkakon sárga folt és két fogszer kinövés látható: „fels ajaka bóltos, tsipkés vég ; az alsónn az inyénél két kitsutsorodás v. fog” (Magy. F vészk. 348). A piros jelz a virágok színére utal. fogbilinty N. fogbilinty (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A fogbilinty népi név, a fog ’rágásra használt szerv’ és a belénd összetétele. A bilinty utótagot népetimológia (bilincs) hozta létre, a név a növény fogfájást csillapító hatására utal: „A kinek a foga fáj, füstölje meg bilinmaggal” (ÚMTsz.). Az Orvosi f vész könyv (1813) ezt írja: a beléndek „melj útonn útfélenn terem… mérges, bódító, kábító… nehéz és f szédít szagával hírt ád, és az embert magától el zi. A’ hasogató tüzes daganatokat fonnyasztott levelével borogatni szokták; magvaival pedig a fájós fogat füstölni” (Magy. F vészk. 2. 169). fogolyf 1775: Fogoly-fü (Csapó 89); 1783: Fogoly-fü (NclB. 428). J: ’Parietaria officinalis; közönséges falgyom’. A fogolyf a fogoly madárnév és f magyarázó utótag összetétele, a fogoly madárnév az uráli eredet fog- -ly denominalis névszó-

képz s származéka. A névadás alapja, hogy a növényt a madarak fogyasztják: „A’ fogolyfÍ’ neve-is reá illik: mert azoknak kedves eledele” (Veszelszki 339). TESz. fogoly a.; EWUng. fogoly a.; UEWb. 383. fogpiszkálóf 1998: fogpiszkálóf (Priszter 298). J: ’Ammi visnaga; fogpiszkálóf ’. A fogpiszkálóf a ném. Zahnstocherkraut tükörfordítása. A névadás alapja, hogy Törökországban, Spanyolországban a növény szárított erny virágzatát fogpiszkálónak használják. Marzell Ammi visnaga a.
fojtó l. borsó~f , eb~f

fojtóska 1998: fojtóska (Priszter 508). J: ’Sorbus domestica; fojtós berkenye’. A fojtóska a fojtós (1618: ’fanyar’) kicsinyít képz s alakja, a névadás alapja a termés íze. fokhagyma 1. 1395 k.: Alium: fog hagma (BesztSzj.: RMGl. 244); 1405 k.: aleum: fog hagma (SchlSzj.: RMGl. 244); 1430 k.: Alium: foghagÿma (SchlGl.: RMGl. 244); 1520 k.: Allevm: foghagÿma (Herb b): RMGl.: 244); 1583: fok hágyma (Clusius– Beythe 2a.: BotTört. 126); 1664: Allium Foghagyma (Lippay II: 132); 1783: Foghagyma, Fokhagyma (NclB. 354); 1998: fokhagyma (Priszter 295). J: ’Allium sativum; fokhagyma’. — török ~ N. törökfokhagyma (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 200). J: ’ua.’. ▌ 2. — vad mezei~ 1578: Vad mezei foghagyma (Melius 173a). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. | vad~ 1578: vad Foghagyma (Melius 173a). J: ’ua.’. — ~f 1998: fokhagymaf (Bremness 228). J: ’ua.’. ▌ 3. — vad~ 1590: Asphodelus: Vad saphrany, auag vad fog hagma (SzikszF.: RMGl. 604); 1664: „vad-foghagymának neveznek, avagy Haſtula Regia, Király dárdácskának” (Lippay I: 75). J: ’Asphodelus ramosus; ágas aszfodélusz’. ▌ 4. — török~ 1798: Török Fok-hagyma (Veszelszki 401); 1807: török Fokhagyma (Magy. F vészk. 226). J: ’Allium scorodoprasum; kígyóhagyma’. | vad~ 1590: „Scorodaprassum: Vad foghagyma” (SzikszF.: RMGl. 244); 1998: vadfokhagyma (Priszter 295). J: ’ua.’. ▌ 5. — vad~

fokhagymakányaf

173

folyondár

1783: Vad Fokhagyma (NclB. 355). J: ’Allium ursinum; medvehagyma’. A fokhagyma összetett szó; az el tag az ’ízecske, rész, gerezd’ jelentés fok f névvel azonos, az utótagra l. hagyma. A vad mezeifokhagyma, vadfokhagyma ’hagymaszagú kányazsombor’ (2.) Melius alkotása. Melius lat. mintára hozta létre a neveket; vö. lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’), és vad, mezei megkülönböztet jelz ket illesztett a fokhagyma elé. A névadás alapja, hogy a növény megdörzsölésekor fokhagymaillat érezhet . A fokhagyma ’ágas aszfodélusz’ (3.) névadás alapja, hogy a gyökér a fokhagymáéhoz hasonló: „A’ gyökér ſok-felé terjedez a’ ffldben a’ makk-forma tsomós botkókkal, a’ mellyek kivÍl barnák belfl világos zfldek, ízekre ímelygfsek és tsípfsek” (Veszelszki 79). A kígyóhagyma (4.) szintén a fokhagymához hasonló felépítés és illatú, a vad jelz mutatja, hogy a növény erd ben, réteken fordul el . A török el tagra l. törökhagyma (→ hagyma). A vadfokhagyma a ném. Waldknoblauch (NclB. 355) ’erdei fokhagyma’ mintájára keletkezett. A fokhagyma ’medvehagyma’ (5.) névadás magyarázata, hogy a növénynek jellegzetes, átható, fokhagymaszer illata van. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Wilder Knoblauch; ang. wild garlick. Vö. fokhagymaszagúf . Szabó Attila, Melius 437; TESz. fokhagyma a.; EWUng. fokhagyma a. fokhagymakányaf 1903: Foghagymakányaf (Hoffmann–Wagner 138). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. A fokhagymakányaf többszörösen összetett szó; a fokhagyma el tag magyarázatára l. fokhagymaszagúf , az utótagra l. kányaf . fokhagymaszagúf 1595: Fok hagyma zagu fiju Alliaria (Beythe 87); 1775: Fokhagyma-szagú-fü (Csapó 93). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. — mezei ~ 1775: Mezei fokhagyma-Ðzagú-fü (Csapó 93). J: ’ua.’. A fokhagymaszagúf magyar alkotás; a névadásra hatással lehetett a lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’). A névadás alapja, hogy a zsenge növényi részek megdörzsölve

fokhagymaillatúak, Melius így jellemzi: „ollyan à ſÅaga à leuelénec, viragánac mint a Foghagymanac” (Melius 173a). Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Knoblauchkraut ’fokhagymaf ’.
folyó l. földön~feny (→ feny ), földön~moh (→ moh), vére~f (→ vérejáróf )

folyóf 1. 1500 k.: De volubili: folÿo fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Conuoluulus: Folyo fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Convolvulus sp.; szulák’. ▌ 2. 1578: Follyo f× (Melius 183a); 1590: Vinca: Folio fé uag szederyin (SzikszF.: RMGl. 636); 1775: Folyó-fü (Csapó 45). J: ’Vinca minor; kis meténg’. ▌ 3. 1595: folyo fiju (Beythe 55). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. ▌ 4. 1775: Folyó-fü (Csapó 43); 1783: Folyó-fü (NclB. 386). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. ▌ 5. 1783: Folyó-fü (NclB. 336); 1807: Fojóf (Magy. F vészk. 162); 1998: folyóf (Priszter 342). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’. || folyóka 1903: folyóka (Hoffmann–Wagner 37). J: ’ua.’. A folyóf az ugor eredet foly- ’felkúszik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele, a folyóka -ka eleme kicsinyít képz . A folyóf ’kis meténg’ (2.) Melius alkotása, a lat. Clematis (Melius 183a) fordításával hozta létre; vö. lat. cl#matis, gen. cl#matidis ’futónövény’. A folyóf növénynév magyarázata, hogy a szulák (1.), az erdei borostyán (3.), a kerek repkény (4.) és az apró szulák (5.) mindenre felkúszik; vö. az apró szulák „sövény kertekre és egyéb ſzomſzéd növevényekre támaſzkodván fel-folynak, ’s kapaſzkodnak” (Veszelszki 454), „igen ártalmas kivált az által, a’ folyófü a’ többi növényeknek, hogy szárokra kanyargózik, és azoknak nevekedhetését akadályoztatja” (Barra 297). Vö. fárafolyóf (→ felfutó), vérefolyóf
(→ vérejáróf ).

TESz. folyó a.; EWUng folyó a.; UEWb. 881; Genaust Clematáquila a., Genaust volúbilis a.
folyóka l. folyóf

folyondár 1793: „Folyondár. Nép közt” (Földi 52); 1800: Folyandár (Márton). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’.

fordulóf

174
f angyalka l. angyalka

földfüst

A folyondár a folyik igének *folyond származékából jött létre -ár deverbális névszóképz vel. A névadás magyarázatára l. folyóf . TESz. folyondár a.; EWUng. folyondár a.
fon l. bába~ (→ bábafonal) fonal l. bába~ forduló l. napra~ (→ naputánforgóf ), négylevel ~f (→ négylevel f )

fordulóf 1525 k.: Valeriana: fordwlo fÿw (Ortus: RMGl. 256); 1577 k.: Fordulo fw (OrvK. 609/12); XVI. sz. v.: Valeriana. Herba Benedicta: Fordulo ffw (De Herbis: RMGl. 258), Phu: fordulo fx (De Medicinali: RMGl. 258); 1775: Forduló-fü (Csapó 166). J: ’Valeriana officinalis subsp. officinalis; macskagyökér’. A forduló az si hangutánzó-hangfest finnugor, esetleg uráli for- t származéka, a névadás magyarázata, valószín leg a növény csavarodó gyökere. Vö. négylevel ~f (→
négylevel f ).

UEWb. 414.
forgó l. napután~f , napra~ (→ naputánforgóf ) forint l. száz~, száz~osf formájú l. kereszt~f (→ keresztesf ) forrástorma l. torma

forrasztóf 1. N. Forrasztóf (MagyGyógyn. 151). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. ▌ 2. N. f#rasztóf (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Helleborus purpurascens; pirosló hunyor’. ▌ 3. N. forrasztóf (MagyGyógyn. 293). J: ’Solidago virgaurea; aranyvessz ’. ▌ 4. 1813: Forrasztóf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Symphytum officinale; fekete nadályt ’. A forrasztóf a forr- -szt m veltet képz s ’<sebet> begyógyít, hegeszt’ és -ó melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. A forrasztóf elnevezés a növények gyógyító hatására utal, bels leg összehúzószerként, küls leg pedig vérzés csillapítására használatos. Beythe így ír a Geranium-fajokról: „Sebxt xzue forraztanij es ver allatnij igxn haznos” (Beythe 88). A forrasztóf ’fekete nadályt ’ (4.) magyarázatára l. összeforrasztóf . MagyGyógyn. 293. — Ö: seb~, össze~.
f l. barát~, száz~f (→ százf )

földepe 1. 1578: fxld Épeiénec gr. (Melius 67a); XVI. sz. v.: Centaurium. Chironia: feìld epeíe (De Herbis: RMGl. 192); 1775: Földiepe (Csapó 85); 1798: ffld’ epéje (Veszelszki 143). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. — kis ~ 1577 k.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. 583/2); 1578: Kis fxldi ępe (Melius 67a); 1783: Kis földi epe (NclB. 345). J: ’ua.’. — ~f 1775: Föld-epéje-fü (Csapó 85); 1783: Föld-epe-fü (NclB. 345). J: ’ua.’. || epef 1948: epef (MagyGyógyn. 212). J: ’ua.’. ▌ 2. 1841: földepe (Barra 352). J: ’Gratiola officinalis; orvosi csikorgóf ’. ▌ 3. 1864: földepe (CzF.). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 4. 1948: Föld epéje (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis; orvosi füsike’. A földepe ’kis ezerjóf ’ (1.) a ném. Erdgall (Veszelszki 143) tükörfordítása. A névadás alapja a növény keser íze, a virágos szár keser anyagokat tartalmaz. A földepe ’orvosi csikorgóf ’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, a névadás magyarázata, hogy az „egéſz fÍ keserÍ” (Veszelszki 241). A földepe eredetileg és els sorban a kis ezerjóf (1.) neve, de mivel a sárga tárnics (3.) és a kis ezerjóf is keser (azonos családba is tartoznak), könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. Az orvosi füsike (4.) földepe nevének alapja szintén a növény keser íze. Idegen nyelvi megfelel kre vö. svéd Gallgräs; fi. maasappi. Vö. keser f , keser gyökér. Marzell Gratiola officinalis a. Mollay, Növénynevek 47. földepetárnics 1807: F ldepe Tarnits (Magy. F vészk. 192). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. A földepetárnics összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása. Az el tagra l. földepe, az utótagra l. tárnics. Mivel a tárnics ’Gentiana’ és az ezerjóf ’Centaurium’ is keser , azonos családba is tartoznak, könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. földfüst 1500 k.: De fumoterre: feld fÿsth (StrassbGl.: RMGl. 261); 1540 k.: Fvmvsterre: fÕldÿ fist (Herb. c): RMGl. 261); 1578: Fxldi f×ſt (Melius 180); 1948: földi füst (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis;

földikenyér

175

fúvóka

orvosi füstike’. — ~f 1783: Föld-füÐt-fü (NclB. 400). J: ’ua.’. || földfüsti 1. 1577 k.: „Fqldfwſtÿnek vÿÅeben ſokÅor moſd megh” (OrvK. 95/15); 1578: Fxld f×ſti (Melius 180); 1595: fxld f×ſti (Beythe 116a); 1775: Föld füsti (Csapó 96). J: ’ua.’. || földfüstike 1807: f ld Füstike (Magy. F vészk. 448); 1841: föld Füstike (Barra 26). J: ’ua.’. || füstike 1806: „Füstike: Fumaria” (TESz.); 1807: Füstike (Magy. F vészk. 448); — N. füstike (MagyGyógyn. 113). J: 1806: ’Fumaria officinalis; orvosi füstike’. | 1807: ’Fumaria; füstike’. — orvosi füstike 1948: Orvosi füstike (MagyGyógyn. 113); 1998: orvosi füstike (Priszter 379). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Fxld f×ſtinec gr. (Melius 180). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. — hüvelykes földfüsti 1578: H×uelykes fxld f×ſti (Melius 180). J: ’ua.’. ▌ 3. — hüvelykes földfüsti 1783: Hüvelykes FöldfüÐti (NclB. 400). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. A földfüst a lat. fumus terrae (Melius 180) tükörfordítása. A névadás szemléleti háttere, hogy a növény nedve könnyeztet, mint a füst. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Erdrauch ’földfüst’ (Melius 180). A füstike nyelvújítási származékszó, a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) mintájára hozták létre -ike ~ -ika képz bokorral; Diószegi–Fazekas nemzetségnévvé tette. A növény hasonló típusú elnevezései más nyelvekben is megtalálhatók: ang. fumatory, fumory; fr. fiel de terre, fumeter; ol. fumaria, fumoterra. A földfüsti ’ujjas keltike’ (2.) Melius alkotása, a lat. Fumus terræ (Melius 180) fordításával hozta létre. A hüvelykes jelz t Melius így magyarázza: „h×uelykec vannac à ſÅarán mint à vad Borſónac” (Melius 180). Az odvas keltike ’odvas keltike’ (3.) hasonlóság alapján kapta nevét. Marzell Fumaria officinalis a.
földfüstike l. földfüst

fúvóka N. fuvóka (MagyGyógyn. 264). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. A fúvóka az uráli eredet fúj eredetibb v hiátustölt s fúv alakjának -ó melléknév és -ka kicsinyít képz s származéka, népi név. A névadás alapja, hogy a gyerekek fúvókának használták a növényt: „Belefújtak a tölcsérébe, l ttek vele a gyerekek” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). MagyGyógyn. 264; UEWb. 411.; TESz. fúj a.; EWUng. fúj a.
f l. ábel~, agár~, agármony(~), aggó~, Alcibius-~, áldott~, alleluja~, álom~, álomhozó~, angolna~, angyalbocskor(~), angyal~, angyalital~ (→ angyalitalgyökér), angyalrúgta~, angyélika(~), anya~, anyaméh~, arany~, arannyal verseng ~, aranyvirágú~, árnyék~, árnyékszéktet ~, árnyékszeret ~, asszonyemberteste~, atlasz~ (→ atlaszér), atracél(~), avar~, bábaíre(~), bábakalács(~), bab~, babgyilkoló~, bablevel ~, báj~, bak~, bakszarvú~, báldrián(~), balzsam~, baracklevel ~, báránycsecs~, bárányfej ~, bárány~, báránynyelv(~), barátfej ~ (→ barátf ), barát~ (→ barátf ), barátmonyú~, bársonyvirág~, bazsalikom~, béka~, békavar~, belénd(~), benedek~, Bermuda-~, bervéng(~), bika~, bikás~, bikatök( ~), bimbó~, bisziók~, bojtorjánpárló~, bojtos~, boldogasszony~, bolha~, bolhaöl ~, bolond~, bolondító~, borágó(~), bordalap(~), borjúfark(~), borjúfej ~, borjúláb~, borjúorrú~, borostyán(~), borostyánlevel ~, borserej ~, bors~, borsocska(~), borsófojtó~, boszorkány~, boszorkánylépte~, bölény~, bösvény(~), búzalevel ~, buzér~, cámoly~, cickafark(~), cigány~, cinadónia(~), citrom~, csabaíre-vér~, csábító~, csap~, csarab(~), csattantó(~), cseng ~, cserlevel ~, csikorgó~, csillag~, csillaglevel ~, csillagszív~, csillár(~), csimáz~, csimázillatú~, csoda~, csókaorrú~, csuklya~, daruorrú~, diadalmas~, dics séges~, dinnye~, dinnyeíz ~, dinnyeszagú~ (→ dinnyeíz ~), dísz~, disznógyógyító~, dongó~ (→ dongóvirág), dög~, ebfej ~, ebfojtó~, ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit), ebmony~, ebnyelv( ~), ebrontó~, ecet~, édesgyöker ~ (→ édesgyökér), édeslevel ~, egércsecs~, egérfark(~), egér~, egérfül(~), egérszagú~, egér z ~ (→ egértövis), eketartó~, elalutó~, elfordult~, él haló~, emberer (~), emberkép ~, encián(~), epe~, eper(~), eperillatú~, er-

földikenyér 1775: Földi kenyér (Csapó 73); 1783: Földi-kenyér (NclB. 335). J: ’Cyclamen purpurascens; erdei ciklámen’. A földikenyér a ném. Erdbrod (Veszelszki 185) tükörfordítása. A névadás alapja, hogy a földben található gumókat fogyasztották. Marzell Cyclamen europaeum a.
fulák l. szulák

f

176

f

nike~, er s~, erszényes~, esztragorr(ú~), étetés ellen való ~, ezerjó~, ezerlevel ~, ezüstöshátú~, fagyöker ~, fal~, fárafolyó~ (→ felfutó), farbáló~, farkas~, farkasláb(~), farkasméreg(~), farkasnevet ~, farkasöl ~, farkastalp(~), fecske~, fehérgyöker ~ (→ fehérgyökér), fehérhátú~, fekély~, fent ~, feny (~), fest ~, fias~, fodorka(~), fogan tt(~), fogoly~, fogpiszkáló~, fokhagyma(~), fokhagymakánya~, fokhagymaszagú~, folyó~, forduló~, forrasztó~, földepe(~), fülbeereszt ~, fülbemászóf , fülemüle~, fülfájó(~), fül~, fürtös~, füst~, galagonya~, galamb~, galamboc~ (→ galamb~), gálna(~), gamandor(~), gelyva~, gémorr(ú~), gerent~, giliszta~, gímnyelv( ~), gólya~, gólyahúgytartó~, gólyaorr(ú~), golyvarontó~, görvély~, gyapjas~, gyapjú~, gyermeklánc~, gyík~, gyíklevel ~, gyopár(~), gyujtovány~, gy r ~, gy sz ~, habzó~, hagymás~, hagymaszagú~, hagymáz~, hajas~, háló~, hályog~, hanga(~), harag~, harangláb(~), harmat~, háromlevel ~, hasindító(~), haslágyító~, házon term zöld ~ (→ télizöld), héja~, hetvenhétlyukú~, hideglelés ellen való ~, hollóláb(ú~), húgyos~, hunyor(~), ín~, ínnyújtó~, istáp(~), istenkegyelme(~), istennyila(~), iszap(~), izsóphoz hasonlatos ~, kakasfark~, kakasláb(~), kakastaréj(~), kakukk~, kakukk~-vajvirág, kalap~, kaláris~, kalinca(~), kalincaín~, kanál~, kannamosó~, kánya~, kapor(~), kapotnyak(~), kása~, kavkáz~, kecske~, kecskeszakállú~, kecskeszarvú~, kegyelem~, kele~, kelés~, kéménytisztító~, kender(~), ken ~, keresztes~, kereszt~, kesely ~, keser ~, keser gyöker ~ (→ keser gyökér), keser magú~, kígyó~, kígyógyökér(~), kígyólevel ~, kígyómarást gyógyító ~ (→ mérges vad harapást gyógyító f ), kígyónyelv(~), kígyótrank~, kikeleti~, kína~, király~, kivágott gyöker ~, kontyos~, kopottnyak(~), korpa~, kosbor(~), kosz~, köcsög~, kökörcsin(~), köldök~, k risfalevel ~, k rontó~, köszvény~, kövér~, kristóf~, kút~, kutyadögleszt ~, kutyanyelv ~, lábmosó~, lakat~, lánc~ (→ gyermeklánc~), lángos~, lator koldus lába sebesít ~, laurus(~), legyez (~), légy~, lenlevel ~, lenvirágú~, lép~, lépkisebbít ~, lestyán(~), létra~, levestikon(~), libaláb(ú~), likas~, lófark~, lóköröm(~), lonc(~), lónyelv ~, lucián~, lúdláb(~), lúdnyelv ~, lúg~, lyukasgyöker ~, lyukaslevel ~, macska~, macskaméz(~), macs-

kanádra(~), macskatalp(~), madárkeser ~, máj~, május~, mák(~), málna(~), mályva(~), mária~, mátra~, medve~, medvetalp(~), méhekszeret ~, méh~, melissza(~), mell~, mennydörg ~, méreg~, méreggy z ~, méregnyomó~, méregöl ~, mereszt ~, mérges~, mérges vad harapást gyógyító ~, meténg(~), metter~, méz~, mindent gyógyító ~, minden zárt feltör ~, mirha~, mirigy~, misegyertya(~), mogyoróalja(~), moly~, mosó~, mustár(~), nadály(~), nádra~ (→ mátra~), nadragulya(~), nagy~, nagy~bingó, nagy~szilva, nagyszagú~, Nándor-~, naputánforgó~, nárdus(~), nátha~, nézsit~, n sz ~, nyelves~, nyúlárnyék(~), nyúl~, nyúlhere~, ny ~, ny öl ~, ón~, óra~, orbánc~, oroszlánfog(~), oroszlántalp(~), orrosfej ~, ökörfark(~), ökörnyelv(~), ökörszem( ~), ölyv~, ördögbordája~ (→ ördögborda), ördög~, ördögharapta~, örvény~, összeforrasztó~, összeplántáló~, ötlevel ~, ötujjú~, palacka~, palást~, pamut~, pápa~, pápa~bárcs, paponya(~), Páris-~, parlagi~, párló~, pásztortarsoly(~), pecsétes~, pemete~, pénzlevel ~, péra(~), pere~virág (→ péra ), pereszlény(~), perje(~), peszérce(~), pézsma(~), piliske~, pipe~, pipi~, pirító~, pirosító~ (→ pirosítógyökér), pityer~, poca~, podagra~, polaj(~), porcing~, porcinkula~ (→ porcing~), porcogó~, porcs~, porcsin(~), porcsinkeser ~, pörg ~, prüsszent ~, pukkantó(~), pulyka~, putnok~, ragadó~, rákfark~, rántó~, repcsény(~), rontást gyógyító ~, rontó~, rüh~, sár ellen való ~, sár~, sarkantyú~, sárkány~, sarkas~, sarló~, sas~, saskesely ~, sebesít ~, sebforrasztó~, seb~, sennyedék~, sepr ~, sikkantyú~, sikló(~), simító~, síp~, sír~, sisak~, skarlát~, skorbut~, sobrabori~, soktérd ~ (→ soktérd -gyökeres~), somkóró(~), sömör~, spárga~, süly~, szaka(~), szakadást gyógyító ~, szamárkörm ~ (→ szamárköröm), szapora~, szappan~, száraz~, szárcsa~, szár~, szarkaláb(~), szarvasgyökér~, szarvasnyelv ~, szász~, százbütyk ~, százforintos~, száz~, szeg~szagú~, szék~, széleslevel ~, szél~, szélhordta~, szem~ (→ szemnek gyönyör sége), Szent Antal ~ (→ Szent Antal tüze f ), Szent Antal tüze ~, Szent Iván ~ (→ Szent Iván virága), szépít ~, szerelem~, szilfalevel ~, szilvalevel ~, sziszeg ~, szíver sít ~ (→ szívgyógyító), szív~, szívkés~, sz l ~, sz rös~, szöszke~ (→ sz röske), szöszös~, szú~, szurok~, tajtékzó~, tálmosó~, ta-

fügelevel f

177

fülbemászóf

rack(~), tarló~ (→ tarlóvirág), tarsoly~, tavaszhozó~, tavaszi~, tea~, tehén~, tejes~, tejzsugorító~, tekertgyöker ~, temondád~, térdköt ~, terjék~, tetemtoldó~, tet ~, tisztes~, torma(~), torok~, torokgyík~, toroktisztító~, tökösség ellen való ~ (→ tökösséggygógyító), tömjén~, túró~, tüd ~, t z~, tyúkharapta~, tyúkláb(~), tyúkszem(~), uborka~, uborkaszagú~, ujjas~, úti~, üveg~, vakondok~, var~, varjúláb(~), vas~, vérállató~, vérehulló~, vérejáró~, veresell ~, veres~, vér~, vérhozó~, veronika(~), vérontó~, vidra~, vitéz~, vizeletindító~, víz~, víziméreg(~), zöld~, zsázsa(~), zsurló~ fücfa l. f z füdz rózsa l. rózsa

fügelevel f 1775: Füge levelü-fü (Csapó 92); 1783: Füge levelü fü (NclB. 382). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A fügelevel f Csapó alkotása; a lat. ficaria (< lat. ficus ’füge’) (Csapó 92) alapján hozta létre. Csapó a növény leveleit a füge leveléhez hasonlítja. Valójában azonban a névadás alapja, hogy a növény gyökércsomói hasonlítanak az aranyeres csomókhoz, golyvához, szemölcshöz (= lat. ficus) stb., ezért a növényt ezek gyógyítására használták. A lat. szakny.-i ficaria < lat. ficus jelentése kett s: 1. ’füge’; 2. ’vmi golyvaféle. Csapó nyilván nem ismerte az utóbbi, ’golyvaféle’ jelentést, ezért hasonlította a leveleket a füge leveleihez. Idegen nyelvi megfelel kre vö. FeigwarÅenkraut ’golyvaf ’, Feigwurz ’fügegyökér’. Genaust Ficária a.
fül l. borjú~, egér~, egér~hölgymál, nyúl~e

fülbecseppent N. fülbecseppent , fülcsöptetü (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbecseppent jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a cseppent (a csepeg ’cseppenként folyik’ származéka) összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik. A névadás magyarázatára l. még fülf . UEWb. 370. fülbeereszt f 1. 1583: filbe erezto fiu

Sedum maius vulgare (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 132). J: ’Sedum telephinum subsp. maximum; bablevel varjúháj’. ▌ 2. 1595: Filben ereztx fiju (Beythe 112); 1610 k: Semper Viva: Semper uiuum. Sydum maius: Filben ereztheô fÔ (Herb d): RMGl. 258); 1775: Fülben ereÐztö-fü (Csapó 97); — N. fübe ereszt t, fülbeereszt f , fülereszt (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbeereszt rózsa N. fülbeereszt rózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbeereszt f jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és az ereszt ’csurgat, folyat’ - folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növényt kipréselt levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. A fülbeereszt rózsa rózsa elemének magyarázatára l. fülf . UEWb. 370. fülbefacsaró 1775: Fülben fatsaró (Csapó 97); 1783: Fülbe-fatsaró (NclB. 371); 1798: FÍlben fatsaró (Veszelszki 404); — N. fülbecsavarító, fülbecsavaró, fülbecsavaru, fülbe facsaró (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbefacsaró jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a facsar ’nedvességet, levet kisajtol’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezést az indokolja, hogy a növény kifacsart levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. Vö. fülf . UEWb. 370. fülbemászóf 1775: Fülben máÐzo-fü (Csapó 97); 1798: FÍlben máſzó-fÍ (Veszelszki 404). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbemászó N. filbemászó, fülbemászó (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülbenmászó jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a mászik ’kúszik, lassan halad’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származé-

fülemülef

178

f szerkapor

kának az összetétele. A fülbemászóf elnevezés magyarázata, hogy a kövirózsa húsos levelének nedvét kifacsarják, és a levet a fájós fülbe csepegtetik. Vö. fülf . UEWb. 370. fülemülef 1775: Fülemüle-fü (Csapó 291); 1948: fülemülef (MagyGyógyn. 322); — N. fülemüle, fül ke, fül Ýke, fül jke (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 211); fülemülef (ÚMTSz.). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || fülemülevirág 1783: Fülemile virág (NclB. 420). J: ’ua.’. A fülemülef a latin eredet fülemüle és a f összetétele, a név arra utalhat, hogy a növény akkor virágzik, amikor a fülemüle madár szól. fülemülesárgavirág 1519: fülemile sarga virág (SzT. 4: 463). J: ’Calendula sp.; körömvirág’. A fülemülesárgavirág többszörösen összetett szó, az el tagra l. fülemülef , az utótagra l.
sárgavirág.

zsához hasonló formájára utal, a házi jelz arra vonatkozik, hogy a kövirózsa sokszor a házak tetején fordul el . Vö. fülbecseppent , fülbeereszt f , fülbefacsaró, fülbemászóf , fülfájó.

Szabó, Melius 381.
f nek anyja l. anyaf fürd je l. Vénusz asszony ~ füröszt l. rüh ellen való ~ f (→ rühf ), var ellen való ~ f (→ varf ) fürt l. börzsönyvér~, tündér~, vér~

fülfájó N. fülfáju (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — ~f N. fülfájó fü, fülfáju6füÇ fülfájófüjj, fülfájófüjjet gr., fülfáju-füjj (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülfájó a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a fáj ’fájónak érez’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés magyarázata, hogy a növényt gyulladt fül gyógyítására használják. Vö. fülf . fülf 1. 1578: F×l f× (Melius 32); 1590: Semper viua: Teli zôld, fél fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1775: Fül-fü (Csapó 97); 1998: fülf (Priszter 501); — N. fílf , fülf , fülfüvet gr., fülf t gr., fülf r l gr., fülfü, fülfüjj, füfüjj, f lf l (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — házi ~ 1948: Házi fülf (MagyGyógyn. 336). J: ’ua.’. | rózsás ~ 1813: rózsás Fülf (Magy. F vészk. 2. 385). J: ’ua.’. ▌ 2. — kicsiny ~ 1783: Kitsin Fülfü (NclB. 369). J: ’Sedum album; fehér varjúháj’. A fülf a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a f összetétele, az elnevezés magyarázata, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik, a népi gyógyászatban ma is használják. A rózsás jelz a növénynek a ró-

fürtösf 1578: F×rtes f× (Melius 50a); 1783: Fürtös-fü (NclB. 344). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. A fürtösf valószín leg a gör. Botrys ’sz l ’ (Melius 50a) és a ném. Traubenkraut (Melius 50a) hatására alakult ki, a név magyarázata a fürtszer virágzat. Vö. sz l f . füstf 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé, alii fést fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. A füstf valószín leg a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény aromás illatú félcserje. Vö. földfüst.
füsti l. földfüst füstike l. földfüst, likasír~

f szeránizs 1998: f szeránizs (Priszter 456). J: ’Pimpinella anisum; közönséges ánizs’. A f szeránizs összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. ánizs. A név arra utal, hogy a növényt f szerként használják. f szerbors 1998: f szerbors (Priszter 458). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. A f szerbors összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. bors. Az elnevezés magyarázata az, hogy a termést f szerként használják. f szerkapor 1998: f szerkapor (Priszter 300). J: ’Anethum graveolens (convar. hortorum); f szerkapor’. A f szerkapor összetett szó, a növény mai hivatalos magyar elnevezése. A f szer (< f ’növény, növényféle’ + szer ’valamihez szükséges kellék’) el tag azt jelzi, hogy a növényt f szerként használják, az utótagra l. kapor. TESz. f szer a.; EWUng. f szer a.

f szerkömény

179

f z

f szerkömény 1998: f szerkömény (Priszter 328). J: ’Carum carvi; f szerkömény’. A f szerkömény összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. kömény. A névadás magyarázata, hogy a növényt f szerként használják. f szersáfrány 1998: f szersáfrány (Priszter 348). J: ’Crocus sativus; jóféle sáfrány’. A f szersáfrány összetett szó, a ném. Gewürzsafran tükörfordítása. A f szer el tagra l. még f szerkapor, az utótagra l. sáfrány. A f szer el tag magyarázata, hogy a növényt régóta használják ételek ízesítésére. A monda szerint Zeusz a sáfrány illatától ittasult meg, amikor Ida hegyén Hérával (a házasság és születés istenn jével) nászt tartott. Gaea, a föld istenn je a nász színhelyén —szerelmük tiszteletére és dics ítésére — sáfrányt növesztett körülöttük. MagyGyógyn. 55.
füve l. Eszkulápiusz ~, Gencius király ~, görögpap~, jézus~, jóhenrik~, méhek ~ (→ méhf ), ölyv madár ~ (→ ölyvf ), Szent Barbara ~, Szent Benedek ~ (→ benedekf ), Szent Gellért ~, Szent György ~, Szent Ilona asszony ~, Szent Jakab ~, Szent János ~, Szent László király ~, Szent L rinc ~, Szent Magdolna ~, Szent Róbert ~, Szent Simeon ~, szeret k ~, vargák ~, Vénusz asszony ~ (→ Vénusz asszony haja)

f z — ~fa 1500 k.: De salice: fÿzfa (StrassbGl.: RMGl. 211); 1520 k.: Salix: fÿzfa (Herb. b): RMGl. 212); 1533: Salix: Eyn weydenbom: Fiz fa (Murm.: RMGl. 212);

1578: F×ÐÅ fa (Melius 10a); 1595: Fijſz fa (Beythe 17), fijz fanak gr. (Beythe 16a); 1998: f zfa (Priszter 489); — N. füc-fa (MTsz.); fícfa (Nyatl.). J: ’Salix sp.; f z’. — ezüstös ~ 1948: ezüstf z (MagyGyógyn. 63); 1998: ezüstös f z (Priszter 489); — N. f c (ÚMTsz.). J: ’Salix alba; ezüstös f z’. | fehér ~ 1948: Fehér f z (MagyGyógyn. 63); 1998: fehér f z (Priszter 489). J: ’ua.’. | ezüstös ~fa 1998: ezüstös f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. | fehér ~fa 1783: Fejér Füz-fa (NclB. 426); 1798: Fejér fÍz-fa (Veszelszki 391); 1998: fehér f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. A f z valószín leg si örökség a finnugor korból, a megfelelések vitatottak. 1. A legvalószín bb, hogy azonos a f z igével, az alapnyelvi igenévszó ’fon’ és ’f zfa’ jelentés lehetett, jelentésfejl dése: ’fonadék’ → ’fonásra, kötözésre szolgáló vessz ’ → ’f zfavessz ’ → ’f zfa’. Idegen nyelvi megfelel re vö. white willow ’fehér f z’; ném. Silberweide ’ezüst f z’, Weissweide ’fehér f z’. 2. A finnugor alapalak *peć‹ lehetett. Vö. zürj. I. pača ’a f zfa ágai, f zfa’; votj. Sz. pučê ’rügy, bimbó, fakadó barkavirágzat’, pučÏ ’kecskef z, bimbó’. 3. Összefügghet a lp. N. b#ssud"k ’sodrott f zfavessz vagy nyírfaágból készült kötél’ szóval; a lapp szóban szóbelseji korábbi *s vagy ** tehet fel, a magyar szóval csak az eredeti *s esetében tartozhat össze. TESz. f z2 a; EWUng. f z2 a.; UEWb. 367. — Ö: sár~.
füzéres akta, füzéres takta l. takta

G
gabonavirág 1948: gabonavirág (MagyGyógyn. 326). J: ’Centaurea cyanus; kék búzavirág’. A gabonavirág összetett szó; virág el tagja a növény közönséges tenyész helyére, a gabonatáblára utal. A gabonavirág a búzavirág szinonímája, azzal azonos szerkezet név. Idegen nyelvi megfelel kre l. ang. cornflower; ném. Kornblume; holl. korenbloem; dán kornblomst; svéd kornblomma. Marzell Centaurea cyanus a.; TESz. búzavirág a.; Genaust Cyanánthus a.; EWUng. búzavirág a. galagonya 1. 1327/1410: „Sub arbore Galagynya” (OklSz.); 1369: Galganya (OklSz.); XVI. sz. e. f.: Gelegonÿa (TESz.); 1541: ghelegheńenek gr. (TESz.); 1566: galogonya, galagannyáról gr. (TESz.); 1578: Galagonya (Melius 23); 1595: Geleginye (Beythe 13); 1798: Gelegenye (Veszelszki 25); 1807 e.: Galagonya (Julow 259); — N. galegenye, geleg(nye, gereginye (MTsz.); gelagunya (TESz.); geleginya (OrmSz.); gelegenye, geregenye, giligán (MagyGyógyn. 121); galaginnya, g™l™guny™, g(legonyát gr., gelegunya, gereg(nye (ÚMTsz.). J: 1327/1410: ’Crataegus sp.; galagonya’. | 1807 e.: ’Crataegus; galagonya’. — ~fa 1379: Galagonyafa (TESZ.); 1499: Gelyegenyeffa (TESz.). J: ’Crataegus sp.; galagonya’. ▌ 2. — csere~ 1807: tsere Galagonya (Magy. F vészk. 297); 1998: cseregalagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’. | kétbibés ~ 1998: kétbibés galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1841: közönséges galagonyának gr. (Barra 121). J: ’ua.’. — ~fa 1584:

gal.ginya fa (!) (Clusius–Beythe 23); 1783: Galagonya-fa (NclB. 373). J: ’ua.’. ▌ 3. — egybibés ~ 1998: egybibés galagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus monogyna; egybibés galagonya’. | egymagvú ~ 1998: egymagvú galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. — ~fa 1583: galaginya fa (Clusius–Beythe 6: BotTört. 129). J: ’ua.’. A galagonya valószín leg déli szláv eredet , vö. blg. глогúна, N. глогúня ’galagonyacserje és a gyümölcse’; mac. глогuна ’ua.’; szb.-hv. glòginja ’a galagonya gyümölcse és a cserje’; szln. glogínja ’a galagonya gyümölcse’. A magyarba a déli szláv R. glogynja ’galagonya gyümölcse’ került át *gloginya alakban. A szó eleji mássalhangzótorlódást feloldották, a galagonya és gelegenye két irányú hangrendi kiegyenít déssel jött létre, a magas hangrend alakváltozatok az elhasonulásos g(l(gonya-félékb l is kialakulhattak. A csere, kétbibés (2.) és az egymagvú, egybibés (3.) jelz k két galagonyafajt különítenek el. A csere, kétbibés (2.) jelz ket az indokolja, hogy a termésben két mag található, a cseregalagonya Diószegi– Fazekas alkotása, a csere jelentése ’pár’, az el tag a bibék számára utal, Diószegi–Fazekas így magyarázza: „anyaſz[ára] 2–4” (Magy. F vészk. 297). Az egymagvú, egybibés jelz magyarázata, hogy a termésben egyetlen mag található. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. single-seed hawthorn; ném. Einkern-Weissdorn. TESz.; EWUng. galagonyacsipke N. geligán-csüpke (MagyGyógyn. 121). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’.

galagonyaf

181

galambf

A galagonyacsipke összetett szó; az el tagra l. galagonya, a csipke utótag eredeti jelentése gyep rózsa ’Rosa canina’, a galagonyacsipke növénynévben ’szúrós, tüskés növény’ jelentése van. galagonyaf 1578: Galagonnya f× (Melius 11a) J: ? ’Rosa canina; gyep rózsa’. A galagonyaf egyedi adat, Melius alkotása, az el tagra l. galagonya. A szövegkörnyezet alapján az ebcsipke és a galagonyaf azonos növények: „Eb cypke az az, Galagonnya f×” (Melius 11a). A gyep rózsa ’Rosa canina’ és a galagonya ’Crataegus sp.’ adatai mutatják, hogy a két növény szúrós, tüskés felépítése miatt — hasonlóságon alapuló névátvitellel — kaphatott azonos neveket; vö. a gyep rózsa és a galagonya egyéb azonos csipke és tüskefa elnevezéseivel, amelyek szintén a növények szúrósságára utalnak. Szabó Attila, Melius 370.
galagonyagyökér l. galanga

galaj 1. 1807 e.: Galaj (Julow 255); 1807: Galaj (Magy. F vészk. 126). J: ’Galium; galaj’. — ragadós ~ 1807: ragadó Galaj (Magy. F vészk. 127); 1948: Ragadós galaj (MagyGyógyn. 337); 1998: ragadós galaj (Priszter 381). J: ’Galium aparine; ragadós galaj’. ▌ 2. — tejoltó ~ 1807: Téjóltó Galaj (Magy. F vészk. 126); 1998: tejoltó galaj (Priszter 381). J: ’Galium verum; tejoltó galaj’. ▌ 3. — illatos ~ 1998: illatos galaj (Priszter 381). J: ’Galium odoratum; szagos müge’. A galaj Diószegi–Fazekas alkotása, a Galium nemzetség megnevezése. Valószín leg a F vészkönyvben az utána található Valaj ’Valantia’ (Magy. F vészk. 127) nemzetségnévvel állítható párhuzamba, mindkét növénynevet a latin név el tagjából képezték: Galium + aj > galaj, Valantia + aj > valaj. A ragadós galaj (1.), tejoltó galaj (2.) és a müge (3.) mind Galium-fajok, a növények felépítése hasonló. A ragadós jelz magyarázatára l. ragadóf . A tejoltó jelz magyarázatára l.
tejzsugorítóf .

galambbegy 1525 k.: Dragantum vel dragagantum: Galamb Bewgh (Ortus: RMGl. 106); 1578: Galamb bégynec gr. (Melius 179a); 1775: Galambbegy (Csapó 92); 1783:

Galambbegy (NclB. 382); — N. galambbegy (ÚMTsz.; SzlavSz.; SzegSz.). J: 1525 k.: ’salátanövény, talán Ranunculus sp.; boglárka’. | 1578: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambbegy összetett szó, a galamb el tag szláv eredet , az ismeretlen eredet begy ’a madár nyel csövének kiöblösöd része’ az els megjelenési adatban növénynév része (1525 k., l. fent), az ilyen alkalmazásnak feltétele, hogy a begy ’madárbegy’ jelentésben már korábban is közkelet volt. Azoknak a növényeknek adták a galambbegy nevet, amelyeket saláta gyanánt fogyasztottak. A névadási motiváció talán az, hogy a madarak, els sorban a tyúkok és galambok szívesen csipegetik a növény levelét. Szabó, Melius 440; TESz. begy a.; EWUng. begy a.; Nyr. 126: 59. galambbogyó 1998: galambbogyó (Priszter 455). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A galambbogyó az ang. pigeon-berry tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a madarak eszik a piros bogyókat. galambf 1. 1578: Galamb f× (Melius 144a); 1775: Galamb-fü (Csapó 246); 1783: Galamb-fü (NclB. 322). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. ▌ 2. 1775: Galamb-fü (Csapó 107). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. || galambosf 1578: Galambosf× (Melius 144a). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. || galambocf 1590: Verbenaca: Galambucz f× (SzikszF.: RMGl. 263); 1604: Galambotzf× (MA.: TESz.); 1775: Galambotz-fü (Csapó 246); 1783: Galambotz-fü (NclB. 322); 1798: Galambotz-fÍ (Veszelszki 439). J: ’ua.’. || galamboc 1807: Galambotz (Magy. F vészk. 338). J: ’Verbena; verbéna’. A galambf (1.) ~ galambosf Melius alkotása, lat. mintára jött létre, vö. lat. Columbaria, Columbaris (Melius 144a) (< lat. columba ’galamb’, columb#rius columbénus melléknév ’galamb-’). A galambos és galamboc származékszavak, a galambos -s melléknévképz vel, a galamboc -c kicsinyít képz vel keletkezett a galamb f névb l. A névadás alapja, hogy a galambok kedvelik a növényt, így ha pl. galambdúcba te-

galambgerely

182

galanga

szik, akkor az ismer s galambok visszatalálnak. A galamboc növénynevet nemzetségnévvé Diószegi–Fazekas tette, a galambocf névb l elvonással alkották. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. pigeon’s grass; ném. Taubenkraut; le. gołębie ziele; or. N. голубúнец. A galambf (2.) magyarázata, hogy a termések hosszú galamblábhoz hasonlóak, a növénynév Csapó alkotása, talán a növény galambláb nevéb l elvonással hozta létre a galambf nevet. Marzell Verbena officinalis a.; TESz. galambóc a.; EWUng. galambóc a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 60, 62. — Ö: szaporagalamboc. galambgerely 1807: galamb Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambgerely összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása, a gerely ’Geranium’ nemzetségnév, az el tag magyarázatára l. galambf . Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a galambgerely nevet javasolja a R. vérállatóf , gólyaköröm, galambláb helyett. Nyr. 126: 61. galambláb 1. 1578: Galamb láb (Melius 162). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr. Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre, a név vonatkozhat Geranium-fajokra is: gólyaorr’. ▌ 2. 1775: Galambláb (Csapó 107); 1783: Galamb-láb (NclB. 398). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambláb (1.) Melius alkotása, a lat. Pes Columbinus tükörfordításával hozta létre: „Mas neue, Pes Columbinus, Galamb láb” (Melius 162). A galambláb (2.) Csapó alkotása, a ném. Taubenfuß tükörfordítása. A névadás alapja mindkét esetben a növény hosszú szára, ill. a kapcsolódó szárnyas levelek, amelyek madárlábra emlékeztetnek, de a termések hosszú, lábhoz hasonló formája is hatással lehetett a névadásra. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. long-stalked cranesbill; cseh kakost holubiči; le. bodziszek gołębi; or. герань голубиная. Szabó, Melius 434; Weeds Geranium columbinum a.; Nyr. 126: 62. galamblábgólyaorr 1998: galamblábgó-

lyaorr (Priszter 384). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galamblábgólyaorr összetett szó, tudományos név, az el tagra l. galambláb, az utótagra l. gólyaorr.
galamboc(f ), galambosf l. galambf

galambsaláta 1911: galambsaláta (Cserey, Növényszótár 120); — N. galambsaláta (Nyr. 12: 477; Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 278; ÚMTsz.). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambsaláta összetett szó, a szláv eredet galamb és a saláta ’salátanövény’ összetétele, els sorban népi elnevezés. A névadás magyarázata, hogy a növényb l tavasszal kit n zöldsalátát készítenek, fiatal, zsenge, csíp s íz levele salátaként fogyasztható. Nyr. 126: 62. galambvirág 1798: Galamb-virág (Veszelszki 67); 1903: galambvirág (Hoffmann– Wagner 111); — N. galambvirág (ÚMTsz.). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. A galambvirág a réti harangláb R. lat. columbina (< lat. columba ’galamb’, columb#rius, columbénus melléknév ’galamb-’) nevének fordításával és a virág magyarázó utótag öszszetételével jött létre. A név magyarázata, hogy a növény szárán nem egy, hanem 4–6 apróbb virág nyílik, ezek emlékeztetnek az ágakon ül madarakra. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Vogelkraut ’madárf ’; ang. dove’s foot ’galambláb’. Marzell Aquilegia vulgaris a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 63. galanga 1577 k.: galangath gr. (OrvK. 197/27); 1600 k.: galgantot gr. (Magyary– Kossa, OrvEml. 2: 256); 1998: galangál (Priszter 297). J: ’Alpinia galanga; sziámi gyömbér’. — ~-havasika 1805–13: „A’ Galanga Havasika néhány eÑztendfkig tartó plánta a’ melly Déli Indiában és Kínában vadon nf…” (Márton, Növ. XCI, 9: 8). J: ’ua.’. | ~gyökér 1783: Galánga gyökér (NclB. 319); — N. galagonyagyökér, Gálántgyökér (EtSz. 2: 835 galagonyagyökér a.; 2: 866 galang a.). J: ’ua.’. — jávai ~gyökér 1948: jávai galanga gyökér (Halmai 7). J: ’ua.’. A galanga latin eredet ; vö. k. lat. galan-

gálga

183

gálna

ga, galgana, galganum; az alakváltozatok közül a galgant németb l származik. Nemzetközi szó; vö. ang. galingale; ném. Galgant; sp. Galanga; fr. galanga; ol. galanga. A galagonyagyökér és a gálántgyökér népetimológiával keletkezett. A galanga-havasika Márton alkotása, a havasika utótag az uráli eredet hó szóból keletkezett -s melléknévképz vel és -ika kicsinyít képz vel; a névadás magyarázata, hogy a növény Indiában és Kínában, a magas hegyekben fordul el . A jávai jelz szintén a növény el fordulási helyét jelzi. Vö.
galagonya.

EtSz. galang a., galanga a., TESz.; EWUng.; UEWb. 204.
gálántgyökér l. galanga

gálga 1807 e.: Gálga (Julow 264). J: ’Galega; kecskeruta’. — kecskere ~ 1807: ketskere Gálga (Magy. F vészk. 420); 1841: kecskere Galga (Barra 109). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálga a lat. szakny.-i Galega szó belseji e-jének kiejtésével keletkezett, nemzetségnév. A kecskere gálga Diószegi–Fazekas tudatos alkotása, az el tag a növény egyéb kecske (kecskehere, kecskeruta) el tagú neveib l származik, talán a kecskehere szó belseji -heszótagjának kiejtésével keletkezett, a névadás magyarázatára l. még kecskehere. Vö. gálya.
galganya l. galagonya

gálna 1. — ~bokor 1425: „Penes locum Kalnabokor sub arbore Ilicea” (OklSz.). J: 1425: ? ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. | ~fa 1998: gálnafa (Priszter 508). J: ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. ▌ 2. — ~fa 1500 k.: De genestra: rekethýefa, De genestra: Rekethÿeffa alias ý zalagh galnaffa (StrassbGl.: RMGl. 212). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. | ~fabokor 1595: Genista: Ginsteren: Ganya fa bokor (Ver.: RMGl. 120). J: ’ua.’. ▌ 3. — ~fa 1520 k.: Agnvscastvs: galÿna fa (Herb b): RMGl. 212). J: ’Euonymus sp.; kecskerágó ’. ▌ 4. 1590: Ribes: Galna (SzikszF.: RMGl. 263). J: ’Ribes sp.; ribizli’. ▌ 5. — ~f 1590: Galna fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1604: Gálnafü (MA.: MNy. 31: 248); 1745: Gálna fü (Torkos 8); 1775: Galna-fü (Csapó 289); 1783: Gálna-fü (NclB. 334); 1798: Gálna-fÍ

(Veszelszki 364). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. || gálna 1793: Gálna (Földi 52); 1807 e.: Gálna (Julow 256); 1807: Gálna (Magy. F vészk. 154); 1867: gálna „Növénynem az öthímesek seregéb l és egyanyások rendéb l, mely tüd bajok ellen gyógyszerül használtatik” (CzF. 2: 1021). J: ’Pulmonaria; tüd f ’. — orvosi ~ 1841: orvosi, vagy pettegetett gálnának gr. (Barra 302). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. | pettyegetett ~ 1807: Pettegetett Gálna (Magy. F vészk. 154); 1841: pettegetett gálnának gr. (Barra 302), petytyegetett Gálna (uo. 304). J: ’ua.’. ▌ 6. — ~f 1775: Gálna-fü (Csapó 102); 1783: Gálna-fü (NclB. 383); 1813: Gálnaf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Helleborus foetidus; büdös hunyor’. ▌ 7. N. gány6 (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ? ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. ▌ 8. N. gálna (ÚMTSz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. A gálna els ként gálnabokor (1425), majd gálnafa (1500 k.) és 1590-ben gálnaf összetételben t nt fel. A magyarázó utótag (bokor, fa, f ) nélküli gálna csak 1590-b l adatolható, és a nyelvújítás korában 1793-tól válik általánosan használt növénynévvé. A gálna szláv eredet ; vö. blg. калина ’kányabangita, Punica granatum, Sorbus aucuparia, Paeonia officinalis’; szb.-hv. kàlina ’fagyal; N. kányabangita’; szln. kalína ’kányabangita; fagyal’; szlk. kalina ’kányabangita’; or. калúна ’kányabangita’. Az sszláv *kalina etimológiája nincs teljesen tisztázva; talán az sszláv *kalъ ’sár’ származéka, és arra utal, hogy ezek a növények a lápos, nyirkos talajt kedvelik. A magyar alakváltozatok többszörös átvétel eredményei. Az újabb kalina közvetlen forrása a szlovák, a régebbi kálna ~ gálna stb.-féléké azonban nem állapítható meg közelebbr l. A fejl dés a málna, pálca stb. típusú szavakhoz hasonlóan ment végbe; a második nyílt szótag rövid magánhangzója kiesett: gálna (< or. калина; szb.-hv. kàlina), málna (< or. malína; szb.-hv. màlina; szlovén malína; cseh malína). A hangfejl dést a kánya madárnév népetimológiás hatása is befolyásolhatta. A gálna ’madárberkenye’ (1), ’fest rekettye’ (2.), ’kecskerágó’ (3.), ’ribizli’ (4.) jelentései

gálya

184

gégevirág

nagyobb bokor vagy kisebb faszer növényekre vonatkoznak. A gálna növénynév számtalan jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, valószín leg a jellegzetes piros szín jelenik meg mindegyik növényen, els sorban a termések színe pirosas, némelyiké barnáspiros. 1590-t l felt nnek a kisebb, f félékre vonatkozó adatok: a gálnaf ’pettyegetett tüd f ’ (5.) és a ’büdös hunyor’ (6.). Ezek a jelentések is hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre, mindegyik növény valamely részét piros szín jellemzi, a ’pettyegetett tüd f ’ (5.) virágja el ször pirosas-lilás, majd kék színbe vált át, a ’büdös hunyor’ (6.) zöld szín , de a csüng , harang alakú virágok széle piros. A ’büdös hunyor’ (6.) R. lat. nevei között szerepel a pulmonaria Vegetii (< lat. Pulmonaria < lat. pulmō, gen. pulmōnis ’tüd ’; lat. vegetus ’vidám, élénk’ < lat. vegeto ’élénkít, serkent’), ennek alapján is alkalmazhatták a gálnaf nevet a növényre, amely els sorban a pettyegetett tüd f (5.) megnevezése, lat. neve szintén Pulmonaria. A gálnaf legelterjedtebb jelentése a ’pettyegetett tüd f ’. A pettyegetett gálna Diószegi és Fazekas névalkotó munkájának eredménye; a Magyar f vészkönyv szerz i nemzetségnévként ’Pulmonaria’ a szláv eredet gálna elnevezést javasolják, a gálna nemzetségnév elé a növény levelén látható, jellegzetes foltokra utaló pettyegetett megkülönböztet jelz t illesztették. A pettegetett (’pettyes, foltos’) jelz hangutánzó-hangfest eredet , Gönczi Pál növénytanában a pettegetett mint a növénytani szakszó szerepel: „pettegetett, punctatum, mikor valamely szerv mintegy be van szurkálva, mint a Csillagcsín, Galatella levele; vagy átszurkáltnak látszik, mint a Cseng Linka, Hypericum perforatum levele, vagy mikor színesen van pontozva, mint a Pettegetett Gálna, Pulmonaria officinalis levele” (Gönczi, PestmegyeVir. 322). Ugyanezen a szemléleten alapul a pettyegetett gy sz virág (→ gy sz virág), pártája piros, belül piros pettyes; a jelz re l. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). A pettyegetett gálna nem maradt fenn, a növénytani irodalom csak a jelz t rizte meg; a Pulmonaria officionalis mai hivatalos elnevezése pettyegetett tüd f . A gálná-

ra vonatkozó népi adatok megjelennek f , fa magyarázó utótag nélkül is: ’sóskaborbolya’ (7.) és ’kesernyés csucsor’. (8.) jelentéssel, mindkét növény neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: jellegzetes piros termésük van. Marzell Helleborus foetidus a.; EtSz.; Kniezsa, SzlJsz. 178; NyK. 66: 60; TESz. gálna a.; EWUng. gálna a. gálya 1911: gálya (Cserey, Növényszótár 120). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálya a kecskegálya összetételb l elvonással jött létre, az utótag a gálga ’Galega’ nemzetségnév népetimológiás változata. Ö: kecske~. gamandor 1807: Gamandor (Magy. F vészk. 342). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. | nemes ~ 1841: nemes kamandor (Barra 308). J: ’ua.’. | sarlós ~ 1998: sarlós gamandor (Priszter 520). J: ’ua.’. — ~f 1775: Gamandor-fü (Csapó 60); 1798: Kamandor-fÍ (Veszelszki 152). J: ’ua.’. A gamandor idegen szó, a ném. Gamander átvétele. A sarlós jelz re l. sarlósf .

Csapó 60. — Ö: gamandor~ (→ tarorja). gamó 1903: gamó (Hoffmann–Wagner 111). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. — ~virág 1783: Galamo-virág (!) (NclB. 380); 1813: Gamóvirág (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’ua.’. A gamó talán hangfest eredet , jelentése ’kampó, ág-bog’, a névadás magyarázata, hogy a növény hosszú szárain bókoló virágok vannak kampó alakban görbült sarkantyúval. TESz. gamó a.; EWUng. gamó a.
gánya l. gálna gaz l. csattogó~ gége l. farkas~virág, farkasalma~virág gegenye l. jegenye

gégevirág 1807 e.: Gégevirág! (Julow 265); 1813: Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363). J: ’Aristolochia; farkasalma’. — kerek ~ 1807: kerek Gégevirág (Magy. F vészk. 500); 1841: kerek gégevirág (Barra 387). J: ’Aristolochia rotunda; kerekded farkasalma’. A gégevirág nemzetségnév, Diószegi–Fazekas alkotása. A gégevirág összetett szó, a

gelyvaf

185
orr.

Gencius király füve

hangutánzó eredet gége ’légcs , cs ’ és a virág összetétele, a név nyilván a növény ideoda hajló szárára utal. Diószegi—(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363) nevet javasolja a R. farkasalma helyett. A gégevirág nevet nem fogadta be sem a köznyelv, sem a szaknyelv, a növény hivatalos neve ma a farkasalma, amelyet Diószegi–Fazekas elutasított. A kerek jelz megkülönböztet szerep , az almaszer termésre és a kerek gyökérgumóra utal, a lat. rotunda fordításával jött létre. TESz. gége a.; EWUng. gége a. — Ö: farkas~, farkasalma~. gelegenye, gelegunya l. galagonya geligáncsüpke l. galagonyacsipke

származéka -f magyarázó utótaggal. Vö. árGenaust Eródium a.; Weeds Erodium cicutarium a.; Nyr. 124: 480, 126: 311. — Ö:
bürök~.

gelyvaf N. gelyvaf (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A gelyvaf népi név, el tagja a szerb-horvát eredet gelyva arra utal, hogy a „dagadáſt … [a növény] ki-nyomott levével tiſztittani és gyógyíttani lehet” (Csapó 230). TESz. golyva a.; EWUng. golyva a. gémorr 1894: gémorr (PallasLex. 7: 890); 1998: gémorr (Priszter 370). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr’. — büröklevel ~ 1903: Büröklevel gémorr (Hoffmann–Wagner 141). J: ’ua.’. | ~úf 1911: Gémorru f (Cserey, Növényszótár 122). J: ’Erodium; gémorr’. A gémorr növénynév csak a XIX. század végén jelent meg, kései felbukkanása valószín síti, hogy németb l való tükörfordítás; vö. ném. Reiherschnabel. Végs soron a lat. Erodium (gör. erōdiós ’szürkegém, kócsag’) ~ lat. herōdius, herōdio ’szürkegém, kócsag’ szóra vezethet vissza, a név a termés madárcs r alakjára céloz. Az elnevezés szemléleti alapja — csakúgy, mint a daruorr, gólyaorr, csókaorrúf esetében — a jellegzetes, 3–5 cm hosszú, a gém orrához hasonlatos, hasadó termés, melyb l csavarszer en megtekeredett függelékben végz d részterméskék válnak ki. A büröklevel jelz a lat. cicutarium (< lat. cic•ta ’bürök’) hatására jött létre, vö. bürökgémorr. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. common stork’s-bill. A gémorrúf Cserey alkotása, a gémorr -ú melléknévképz s

gencián 1. 1577 k.: gencianat gr. (OrvK. 343/27), „Genciananak kÿ fachÿarth leweth” (OrvK. 591/34); 1775: Gentiana (Csapó 260). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. ▌ 2. 1578: Gentiana (Melius 142); 1783: Gentziána (NclB. 345). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. — ~gyökér 1577 k.: Genciana gÿeokereth gr. (OrvK. 591/2); — N. gencián gyökér (ÚMTsz.). J: ’Gentiana sp.; tárnics’. A kígyótárnics (1.) és a sárga tárnics (2.) a tárnicsfélék családjába tartozó, azonos felépítés növények. A gencián a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’) átvétele. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. gentian; sp. genciana; fr. gentiane; ol. genziana. Melius adta a sárga tárnicsnak a genciána nevet, valószín leg nem ismert a növényre magyar népi elnevezést, így a lat. gentiana nevet vette át, amely a növényb l származó gyógyszertári nyersanyagot, a drogot jelentette. Melius így magyarázza a nevet: „Magyarúl is Gentiana neue” (Melius 142). Vö. encián, dancia, Gencius király füve. Mollay, Növénynevek 25–30.; TESz. encián a.; EWUng. encián a.; Marzell Gentiána a. Gencius király füve 1. 1578: Gentius Király f×ue (Melius 142); 1783: Gentius Király füve (NclB. 345); 1948: Gencius király füve (MagyGyógyn. 214). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 2. XVII. sz.: „Cruciata: Madelgeer: Keresztes fÔ, Likas ir, Gentius király fÔve, Szent László király fÔve” (NéNy. 1935. 172). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. A Gencius király füve elnevezés alapja a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’). A Gencius király füve Melius alkotása, a lat. szakny.-i Gentiana értelmezésével hozta létre, Melius így magyarázza: „Gentiana Gxrxg×l és Deákúl neue, az az, Gentius Király f×ue, mert Gentius Király lelte leg elxſÅer haſÅnát” (Melius 142). A növény „A nevét Dioskurides szerint Gentiustól

geny te

186

gerezdes

vagy Gentis-t l, Illiria királyától (élt Kr. e. a II. században) kapta, aki a pestis gyógyítására ajánlotta” (MagyGyógyn. 214). Melius a lat. szakny.-i Gentiana nevet lefordítja, s t értelmezi a latinul nem tudó és iskolázatlan, a mondát nem ismer olvasó számára. A magyar nép azonban nem fogadta be a Gencius királyról szóló mondát, a magyar nyelvben a Szent László királyról szóló legenda terjedt el, vö. a növény Szent László király füve elnevezésével. Mindkét uralkodó a pestis ellen egy Gentius-fajt ajánlott. A kígyótárnics (2.) Gencius király füve neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, hasonló felépítés növények, azonos családba (tárnicsfélék) tartoznak. Vö. gencián. Mollay, Növénynevek 29–30, 39. geny te 1998: geny te (Priszter 308); — N. H le, geny te, Asphodelus albus (Nyr. 30: 529); geny te, genyéte, geny te (Tsz.); kenyéte (Bot.Közl. 35: 278–83). J: ’Asphodelus sp.; aszfodélusz | Asphodelus albus; fehér aszfodélusz’. A geny te ismeretlen eredet , Rapaics szerint a növény a gumója nyálkatartalmáról — amit a cipészek, nyergesek, könyvköt k ragasztószerként használtak — kapta a geny te vagyis gennyeske nevet (Természet 1937. 67). Mollay Erzsébet szerint a növénynévnek a bizonytalan eredet gennyett melléknévb l való származtatása valószín tlen, mivel a növény szépséges. Kassai a geny tét a ken szóból magyarázza (Kassai 2: 273–274). Ez jelentéstanilag esetleg elképzelhet , hisz a ragasztóanyag általában valami kencefice. A kenyéte alak esetleg a német anyanyelv Kitaibel „svábos” átírásának köszönhet . Mollay, Növénynevek 69; TESz. genny a.; EWUng. genny a.
gereginye l. galagonya

gerely 1806: gerely (TESz. 232); 1807 e.: Gerely (Julow 264); 1807: Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium; gólyaorr’. — bakb z ~ 1807: bakb z Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. | rózsás ~ 1807: rózsás Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium sanguineum; piros gólyaorr’. A gerely ’Geranium’ nemzetségnév Dió-

szegi–Fazekas alkotása, a lat. Geranium szó eleji ger- részét -ly elemmel „értelmesítették”; a gerely valószín leg német eredet ; vö. kfn. gêrel ’hajítódárda’ (< az ófn., kfn. gêr(e) kicsinyít képz s származéka), a termések hosszú alakjára utal a név. A gerely növénynév nem lett köznyelvivé, a nemzetség hivatalos neve gólyaorr. A bakb z jelz magyarázata, hogy az egész növénynek kellemetlen szaga van. A rózsás jelz magyarázata, hogy a virág „szirmai nagyszép pirosak” (Magy. F vészk. 391). TESz. gerely a.; EWUng gerely a.; Nyr. 126: 304. — Ö: galamb~. gerentf 1. 1500 k.: De scabiosa: warfyw vel gerennth fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Scabiosa maior Matthioli: Var, vag, réh ellen valo fôrôztô fé, alii pesma, alii gerint fé, vocant (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Knautia arvensis; mezei varf ’. ▌ 2. 1500 k.: Celidonia: gerent f[ÿw] (Herb. a): RMGl. 255). J: ’Chelidonium majus; vérehulló fecskef ’. ▌ 3. 1792: „A májnak és lépnek keménysége ellen a gerény vagy gerents füvet szarvas nyelvel együtt f zd-meg borban” (Nedeliczi 86: NySz. I. 1082, 1083). J: ? ’Antirrhinum sp.; oroszlánszáj’. A gerentf ’mezei varf ’ (1.) mindkét adatának a szövegében a gerentf szinonimája a varf , ill. a var vagy rüh ellen való füröszt f (→ varf , → rühf ) (l. fent). Ennek a két adatnak az alapján feltehetjük, hogy a gerént ’var, fakadék’ jelentés , a ném. R. grint ~ grindt ~ grind ’ótvar, var, kosz’ átvétele, a szó eleji mássalhangzó-torlódást feloldották; vö. ném. R. grintwrtze, grindtkrut (Marzell Knautia arvensis [7] a.), Grindkraut (Melius 154). A vérehulló fecskef (2.) és az oroszlánszáj (3.) gerentf neve hasonlóság alapján keletkezhetett, a vérehulló fecskefüvet sebek gyógyítására használták, az oroszlánszáj azonosítása kétes. gerezdes 1. — piros ~ 1783: Piros Gerezdes (NclB. 391); 1791: Piros Gerezdes (Lumnitzer 265); 1807: piros gerézdes (Magy. F vészk. 362). J: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. ▌ 2. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Gerézdes (Magy. F vészk. 403). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. || tavaszi gerezdeske

gesztenye

187

gesztenye

Ö: ~tátika (→ tátika).

1783: TavaÐzi Gerezdeske (NclB. 400). J: ’ua.’. A gerezdes a laza fürtökben fejl d virágokra utal; vö. a szláv eredet gerezd els megjelenése: 1395 k.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj.: TESz. gerezd a.), jelentése: ’sz l fürt’. A gerézdeske a gerézd f névb l jött létre -s melléknévképz vel és -ke kicsinyít képz vel. A kerti oroszlánszáj (1.) és az odvas keltike (2.) gerezdes neve Benk alkotása, mindkét növénynek fürtszer virágzata van. A tavaszi jelz a növény virágzási idejére utal, a piros jelz a virág színére. TESz. gerézd a.; EWUng. gerézd a. —
gerezdeske l. gerezdes gerlice l. iglice

gesztenye 1. 1533: Geztxne (Murm.: TESz.); 1577 k.: GeÅtÿne (OrvK. 237); 1578: GeÐÅtenye (Melius 15); 1583: göztynye (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 128); 1595: Geztinye (Beythe 18); 1600 e.: geszt nye (TESz.); 1796: geszténye (TESz.); 1805: g(szt(nye (TESz.); 1948: Gesztenye, geszkinye (MagyGyógyn. 68); 1998: gesztenye (Priszter 328); — N. g(szk(nye, geszk(nye (MTsz.); gesztene, gesztinye, gesztinnye, kesztene (ÚMTSz.). J: ’Castanea sativa; szelíd gesztenye(fa)’. — édes ~ 1998: édes gesztenye (Priszter 328). J: ’ua.’. | jóféle ~ 1903: Jóféle gesztenye (Hoffmann–Wagner 195). J: ’ua.’. | szelíd ~ 1798: Ðzelid geÐztenye (Veszelszki 139); 1807: szelíd gesztenye (Magy. F vészk. 243). J: ’ua.’. | ~fa 1364: „Veniret ad duas arbores vnam videlicet Geztenyefa et aliam Rakatyafa” (OklSz.); 1595: geztinye fanak gr. (Beythe 18); 1783: Geſztenye fa (NclB. 424); 1998: gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. — édes ~fa 1998: édes gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. | szelíd ~ fa 1998: szelídgesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. ▌ 2. — ágas~ 1590: Thlaspi, Thlaspidion, Thlaspe: Agas gesztyene, vag, palacka fu (SzikszF.: RMGl.: 267). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. ▌ 3. — vízi~ 1595: vizi geztinye (Beythe 98a); 1775: Vizi geÐztenye (Csapó 268); 1783: Vizi-geÐztenye (NclB. 331). J: ’Trapa natans; csemegesulyom’. ▌ 4. 1807 e.: Gesztenye (Julow 258). J: ’Aesculus; vad-

gesztenye(fa)’. — vad~ 1783: Vad GeÐztenye (NclB. 361); 1791: Vad Gesztenye (Lumnitzer 156); 1998: vadgesztenye (Priszter 292). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér vad~ 1998: fehér vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~ 1998: közönséges vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. — vad~fa 1813: vad Gesztenyefa (Magy. F vészk. 2. 370); 1998: vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. — fehér vad~fa 1998: fehér vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~fa 1998: közönséges vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. A gesztenye bajor-osztrák eredet ; vö. baj.-osztr. R. kestene ’szelídgesztenye’; h. baj.-osztr. kesten ’szelíd- és vadgesztenye’. Az európai nyelvekben a gör. κάστανον ’gesztenyefa’, lat. castanea ’ua.’ révén terjedt el; vö. fr. châtaigne; ol. castagna; le. kasztan ’ua.’. Az idegen földr l származó, nálunk csak a XVI. századtól meghonosított közönséges vadgesztenye(fa) (4.) a nevét a nálunk shonos szelíd gesztenyér l (1.) kapta, termésének, levelének hasonlósága alapján; rendszertanilag pedig igen távol állnak egymástól. Diószegi–Fazekas ezt írja a vadgesztenyefáról: „Magvát nem jó megenni: a’ szelíd gesztenye más nem fánn terem” (Magy. F vészk. 243). A vad jelz a hazánkban shonos szelíd gesztenyét l különbözteti meg; a vadgesztenye Benk alkotása, a ném. Wildcaſtanie (NclB. 361) fordításával hozta létre, a növény mai hivatalos magyar elnevezése lett. A fehér jelz a virágok színére vonatkozik. A jóféle jelz valószín leg német hatásra keletkezett; vö. ném. Edelkastanie. Az édes jelz ang. mintára jött létre; vö. ang. sweet chestnut. Az ágas gesztenye ’mezei tarsóka’ (2.) névadás alapja hasonlóság, a mezei tarsóka felépítése a gesztenye virágjához hasonló, a növényen apró ágacskák találhatók, a végükön kerek lencseszer terméssel, mint a gesztenyén. A csemegesulyom (3.) vízigesztenye neve a ném. Waſſercaſtanie tükörfordítása. A névadás magyarázata, hogy a növény vízben él, a termések diószer ek, ízük pedig a gesztenye ízéhez hasonlít: „A’ levelei közÍl Juniusban holmi apró fejér virágotskák nfnek ki, a’

varádics. 1775: GeleÐzta-fü (Csapó 57). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gesztenye Bokrétafa (Magy. giliszta z varádics’.’. iglice (SzikszF.: ’Capsella bursapastoris. gilisztavarádics. A XVI. vagy téjben fftt leveleinek levét ha a’ geleſztásokkal gyakran itatják. Marzell Aquilegia vulgaris a. és R.: Sanguinaria: gezemiche (De Herbis: RMGl. A réti haranglábat gyógynövényként bélférgek. 1664: Aquilegia Harang virág. A giliceökörgúzs összetett szó. Vö.. az el tagra l. hogy a pásztortáska hasznavehetetlen. alapja talán a geze-guza ’gizgaz’ (MTsz. a növény felhasználását magyarázzák: giliszta ellen való virág. 1998: gilisztavirág (Priszter 518). J: ’Aquilegia vulgaris. 370) nevet javasolja a R. Giliszta z (MagyGyógyn. a gezemice valószín leg szintén ’pásztortáska’ jelentés . Genaust hippocástanum a. 243). ökörgúzs. | XVI. F vészk. A gilisztavirág korai adatai körülírásos nevek. a növény hasonló szemléleten alapuló vérállatóf nevével. gilisztavirág helyett. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a giliszta Varádits (Magy. azokat kiÍzi” (Veszelszki 422). mint pl. Szabó. gilisztavirág 1783: GeleÐzta (ellen való) virág (NclB. lat. gilice l. 256). A giliszta z elnevezés kialakulására hatással lehetett a R. Wurmfarn ’féregpáfrány’ . az utótag nemzetségnév.gesztenyebokrétafa 188 gímharaszt mellyek helyén három ſzarú vízi fekete-diók következnek. a névadás alapja. gilisztaf 1590: Aquilegia: Gilizta fé gímharaszt 1948: Gimharaszt (MagyGyógyn. gilisztavirág. A gilisztavarádics összetett szó. vadgesztenyefa (→ gesztenye) és lógesztenye(fa) helyett. A gesztenyebokrétafa összetett szó. TESz. réti harangláb’. neve sanguinaria. a gilice el tagra l. Vö. Növényszótár 274). 1948: éplevel gímharaszt (Halmai 74). gezemice 1500 k. EWUng. a név Diószegi–Fazekas alkotása. Az adatok azonban egyértelm en azt mutatják. így határozza meg: ’egyfajta vérzést elállító f ’ (267). magyarázatát l. EWUng. 1911: éplevelü gímharaszt (Cserey. Mollay. giliszta ki zésére is használták. Diószegi– Fazekas alkotása.) lehet. XVI. F vészk. Melius 372. 1798: GeleÐzta-fü (Veszelszki 67). iglice. A gezemice valószín leg ikerszó. Wurmkraut ’féregf ’. J: ’Aesculus hippocastanum. TESz. mivel a növény vérzéscsillapító hatású. J: 1500 k. J: ’Ononis spinosa. szarvasnyelvpáfrány’. b): RMGl. v. Wurmkraut tükörfordítása. a gesztenye el tag a növény R. geleſzta-f× (Lippay I: 74).. közönséges vadgesztenye(fa)’. J: ’Tanacetum vulgare. ném. F vészk. 414).: Bursa pastoris: gezemicze (CasGl. — Ö: ló~.: RMGl. J: ’Dryopteris filix-mas. Wurmfarren. hogy a növényt bélférgek ellen használták: „Borban. nevének átvétele. Benk 70. Éder. giliszta z varádics’. gímnyelv . és arra utal a TESz. 267). sz. A gilisztaf a ném. Növénynevek 74. közönséges pásztortáska’. 2. 370) nevet javasolja a R. Marzell Aspidium filix-mas a. ízekre a’ geſztenyékkel igen meg-eggyezfk” (Veszelszki 427). 33). ott. J: ’Tanacetum vulgare. szerint. melynek a jelentését az RMGl. sz. giliszta z N. 267). magyarázatára l. erdei pajzsika’. 465). A gímharaszt gím eleme a R. 35). — éplevel ~ 1903: Éplevel gímharaszt (Hoffmann–Wagner 20). tövises iglice’. giliszta z lúdláb l. hogy a növényt bélférgek ki zésére használták. hogy az 1500-as években a pásztortáska nagyon hasznos gyógynövény volt. végér l származó adatban. a Capsella bursa-pastoris.. A névalkotásra hatással lehetett a ném. v. A giliszta z népi név. 1798: Geleſzta (ellen-való) virág (Veszelszki 422). közönséges pásztortáska’. J: ’Asplenium scolopendrium. A bokrétafa utótag az Aesculus nemzetség elnevezése. giliceökörgúzs 1798: Gelitze ökör-gú’s (Veszelszki 59). gesztenyebokrétafa 1807: Gesztenye Bokrétafa (Magy. lúdláb gilisztavarádics 1807: giliszta Varádits (Magy. az utótagra l. F vészk. A névadás alapja.: ’egyfajta vérzést elállító f . sz. 2. J: ’ua.

— éplevel ~ 1998: éplevel gímpáfrány (Priszter 308). (OrvK. 12/4). A címnyelv f népetimológiával jött létre. J: ’Chelidonium. 1807: Gólyahír (Magy. hogy a bibeszálak a virágban terméscs rré n nek ösz- sze.: Gólyahír (Julow 259). A mocsári gólyahír (2. ▌ 4. vö. 394). nyelv alakú leveleire utal (a páfrányok levelei általában nem ép szél ek. N. J: ’Chelidonium majus.) gólyaf neve nyilván a növény mocsaras el fordulási helyére utal. Ö: cinadónia~. 1879: gólyaf (Nyr. daruorrúf .) gólyaf nevét valószín leg a gólyaorr ~ gólyaorrúf névb l vonták el. gémorr. 1807: ’Caltha. amelyben az es víz összegy lik. A névadás alapja az.. F vészk. J: ’Asplenium scolopendrium. glicoricia l. kócsagorr. mocsári gólyahír’. MNövSz. 528). lat.) és a nehézszagú gólyaorr (3. gólya f (ÚMTsz. 528). magyarázata. J: ’ua.). hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. 1998: gólyahír (Priszter 322). gólyahír 1807 e. J: ’Caltha palustris. a páfrány utótag magyarázó szerep . Nyr. A gólyacs r kialakulására a növény lat. 430). gímnyelv el tagjának átvétele. vérehulló fecskef ’. galambláb~orr gólyabors l. J: ’ua. F vészk. ma nincs ilyen nemzetségnév’. 8: 95). gólyaorr. a gím a R. 1998: mocsári gólyahír (Priszter 322). Gem nÿelwq fweth gr. higviric gódavére l. hogy a növény levele lándzsás. gólyaf 1. 296/38). kígyóhagyma’. gliceriza. szarvasnyelvpáfrány’. Genaust Geránium a. Geranium (< gör. 8: 415). vö.’. hanem mélyen hasadtak). | 1998: ’Caltha palustris. Gódavére (MagyGyógyn. J: ’ua. 1807: Gódirtz (Magy.: gymnielw (De Herbis: RMGl. J: 1807 e. a héjakútmácsonya (4. J: ’Caltha palustris. gólyahagyma N. gólyahír’. 328).: Gódirtz (Julow 267). 124: 480.’. J: ’Pelargonium odoratissimum. esztragorr. a gódavére népetimológiával jött létre.. ebb l a gólyák kiszedegetik az apró él lényeket. — jószagú ~ 1775: JóÐzagú golya-fü (Csapó 263). — jószagú ~ 1948: Jószagú gólyaf (MagyGyógyn. 2.: Gÿm nÿelw (Ortus: RMGl. gímpáfrány 1998: gímpáfrány (Priszter 308). A haraszt utótag arra vonatkozik. héjakútmácsonya’. XVI. 312). A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó citromillatú muskátli (1. — gímnyelv f 1577 k.’. gólahíradú (Csapody–Priszter. F vészk. J: ’Dipsacus laciniatus. A gódirc Diószegi–Fazekas alkotása. gólya l. A gólyacs r név magyarázata.gímnyelv 189 gólyahír el tagjának átvétele. 126: 313. citromillatú muskátli’. A gímpáfrány a növény mai tudományos elnevezése. gólyahagyma (ÚMTsz. elnevezés szarvasnyelv f . hogy a levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. a R. J: ’Allium scorodoprasum. 126: 314. || gódavére N. J: ’ua. 104). ▌ 2. gólyaorr’. nehézszagú gólyaorr’. || gólyahíradó N. J: ’Asplenium scolopendrium. F vészk. gódirc gódirc 1807 e. 2: 653). nyelv alakú. 1798: Gym nyelvÍ-fÍ (Veszelszki 400). ném. a névadás magyarázatára l. || címnyelv f 1813: Tzímnyelv f (Magy. A gímnyelv tükörfordítás. 328). gímnyelv 1525 k. a névadás alapja. ez jut kifejezésre a hosszú cs r madarak nevével képzett növénynevekben. a növény páfrányféle. — mocsári ~ 1807: motsári Gólyahír (Magy. a gólyák érkezésekor gy jtik. 1783: Gym nyelvü fü (NclB. v. mocsári gólyahír’. gólyavirág gólyacs r 1894: gólyacs r (PallasLex. géranos ’daru’). is hatással lehetett. csókaorrúf . A gólyahagyma népi név.’. szarvasnyelvpáfrány’. J: ’Geranium. tudományos neve — amely szintén hosszú cs r madárról kapta nevét —. Hirschzunge tükörfordítása. vö. . a Geranium-fajok egyéb madár + orr ’cs r’ összetétel neveit: gólyaorr.) gólyaf neve népi név. Nyr. talán a növény ném. mocsári gólyahír’. sz. ▌ 3. Az éplevel jelz a növény ép szél .: Gem Nÿelw fwet gr. J: ’Geranium robertianum. hogy a növényt tavasszal. Goldwurz ’arany gyökér’ nevének elferdítésével keletkezett. 151). (OrvK. ép szél . 68). HirſchÅung (Csapó 249).

gólyaorrúf névb l elvonással. a bizonytalan eredet gólya madárnév és az ismeretlen eredet hír ’friss értesülés valamir l’ összetétele. a névadás szemléleti alapja ennél az elnevezésnél a jelölt növények hosszú szára. erdei mácsonya’. gólyaláb N. 126: 313. magyarázata. J: ’Geranium. A gólyakörömke népi név. melyben az es víz összegy lik. a növény virágzása megel zi a gólya tavaszi érkezését. 147). összetett szó. 126: 314). gólyaorr’. A gólyaorr a R. a Geranium-fajok társneveivel. 151). F vészk. gólyaköröm 1583: golya koröm (Nyr. Storchblume R. J: ’Dipsacus sylvestris. és követ hajt” (Veszelszki 79). gólyahúgynak gr. 1998: gólyaorr (Priszter 383).. . amiben összegy lik a víz’ összetétele. Idegen nyelvi megfelel re vö. Nyr. A gólyaköröm a gólya madárnév és az is- meretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. ÚMTsz. 2: 322). ezt a gólya gy jtögetés közben gondosan kiszedegeti. 1813: G[ólya] köröm (Magy. nemzetségnév. 398). gólyakút N. gólya. 126: 314. J: ’Anemone nemorosa. 34: 37). (Veszelszki 79). piros gólyaorr’.a. vizeletindításra használták: „Borban fftt gyökere’ leve vizelletet. hogy a növény gyökerét vesek elhajtásra. héjakút. J: ’ua. vagy a R. a névadás alapja a fehér virágok körömre emlékeztet formája. illatos gólyaorr’.. esztragorr ’gólyaorr’ (els megjelenése: 1578) megfelel je. A mai tudományos gólyaorr ’Geranium’ nemzetségnév létrejöhetett az esztragorr kihalt esztrag el tagjának helyettesítésével. a névadás magyarázata. pl.. népi név. héjakútmácsonya’. hogy a növény tavasszal a legkorábban nyílik a víz partján. 370). ’gólyavirág’.). hó-ſzámot./1448 k. 2. 1775: Golya köröm (Csapó 107). gólyahír a.gólyahúgytartóf 190 gólyaorr A gólyahír Diószegi–Fazekas alkotása. — nehézszagú ~ 1948: Nehézszagú gólyaorr (MagyGyógyn. F vészk. nehézszagú gólyaorr’. J: ’Asphodelus albus. gójahúgy. a húgyf névadás alapja pedig az. Vö. hogy az ellentétes állású levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. J: ’Geranium sanguineum. ’Dipsacus laciniatus. Vö. A névadás magyarázata. gólyacs r. gólyaláb (Gyógysz. EWUng. a gólya madárnév és a kút ’gödör. hogy a levelek által alkotott kis tekn ben összegy lik a víz. Storchsblume.t l adatolható) jelentés . A gólyahíradó ugyanezt a szemléletet tükrözi. TESz. ▌ 3.’. J: ’Dipsacus sylvestris. ném. | 1813: ’Geranium columbinum. 126: 313. kányaköröm. erdei mácsonya’. A gólyahúgytartóf ’erdei mácsonya’ Aachs (Ács) Mihály alkotása (MNy. NyIrK. J: ’Geranium macrorrhizum. 1595: ’Geranium. A gólyahúgy elvonással keletkezett a gólyahúgytartóf névb l. apró csiga van. gólyakút (Jávorka 1057). A gólyaláb népi név. fehér aszfodélusz’. A gólyakút összetett szó. Nyr. 122). amiben gyakran sok rovar. vö. a végén enyhén meghajló formájára utal. 1783: Gólya-köröm (NclB. || gólyahúgyf 1798: Gólya-húgy-fÍnek gr. 373. galamblábgólyaorr’. 126: 314. gólyakörömke (MagyGyógyn. 1595: Golya kxrxm (Beythe 88). gólyaorr’. ▌ 2. 1998: nehézszagú gólyaorr (Priszter 384). || gólyakörömke N. a növénynévben az orr utótag ’cs r’ (1372 u. fehér akác’. takácsmácsonya + erdei mácsonya’ (ÚMTSz. a gólya el tag magyarázata talán az. A galamblábgólyaorr gólyaköröm elnevezése a termések hosszúkás. hernyó. J: ’Robinia pseudacacia. — illatos ~ 1998: illatos gólyaorr (Priszter 384). amelyek általában madárcs rhöz hasonlítják a termést. gólyaorr 1. vö. gó²jahugy ’Dipsacus fullonum. J: 1583. 2: 322). — piros ~ 1998: piros gólyaorr (Priszter 384). de a névalkotásra az idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek. A gólyahúgyf ’fehér aszfodélusz’ többszörösen összetett szó. az utótag a köröm -ke kicsinyít képz s származéka. és rendszerint a gólyamadár megérkezését hirdeti. gólyahúgytartóf 1706: gólyahúgytartóf (MNy. || gólyahúgy 1807: Gólyahúgy (Magy. Nyr. Veszelszki alkotása. berki szell rózsa’. Nyr. hogy a növény magasra nö: „Más-fél réfnyire fel-nf” (Veszelszki 79). A gólyahír összetett szó. J: ’Geranium robertianum. — N.

TESz. A gorika a Gentiana lutea ’sárga tárnics’ le. — szagos ~ 1783: Szagos Gólya-orru-fü (NclB. EWUng gordon1 a. gordon — ~kóró 1456 k. német mintára jöttek létre. A nehézszagú gólyaorr (1. Mollay. göcsgyök 1841: göcsgyök (Barra 354). mocsári gólyahír’. szi kikerics’. golyvarontóf 1578: Gelyua ronto f× (Melius 179a). Csapó említi még a növény Eſzterag orra és Darú orru-fü (Csapó 263) neveit. cardo.. esztragorr. hogy a növénynek er s illata van. vadarticsóka’. nyelvjárási gardXá. — szagos ~ 1775: Szagos golya orru-fü (Csapó 263). Genaust orr a. gólyaorr. 398).e. 1783: Gólya-orru-fü (NclB. Talán azért került ide. els sorban vadsáfrány (Carthamus tinctorius)’. gólyaorrúf 1. mintára: „Scrophularia minor. 1948: gólyavirág (MagyGyógyn. Cartamus syluestis [!]. A golyva a lat. A névadás alapja a hosszú termés. J: . vö. J: ’Caltha palustris. A gordon valószín leg olasz jövevényszó. ficaria. vel attractilis: Gordon. A golyvarontóf Melius alkotása lat. 1798: Gordon (Veszelszki 136). 270). citromillatú muskátli’. 270. ſuccuſſa. Ezért hiyác Scrophularia minornac. ol. Vö. a német Storchenſchnabel (Csapó 263) fordítása. gorika 1533: Gentiana: Gentzion: Goryka (Murm. nyilván ezek is hatással lehettek névadására. 328). nehézszagú gólyaorr’. J: ’Pelargonium odoratissimum. Az szi kikerics (2.’.: RMGl. Storchsschnabel. carduus ’bogáncs. cardone ’bogáncs.) gólyavirág nevének magyarázata. cardon.. Melius a névadást így indokolja: „A gyxkere. ▌ 2. 1948: szagos gólyaorrf (MagyGyógyn. 413). A gólyaorrúf Csapó alkotása. l. — N. goryczka. TESz. Marzell Colchicum autumnale a. mert a növénynek nem volt megfelel magyar neve. Nyr.. ▌ 3. vadarticsóka’. guzsaly.: RMGl. de herbis spinosis: boÿtorÿanokrol (gordonkorokrol figheket)” (SermDom. amikor a gólyák. Mariſcas. sanguineus ’véres. galamblábgólyaorr’. J: ’Ranunculus ficaria subsp. goryza nevének átvétele. J: ’gyomnövények fészekvirágzattal. A névadás magyarázata. storks-bill. 50). a rontó magyarázó elem Melius növénynevében. Kiſſebbic fxldi S×lf×nec” (Melius 179a–180). ol.: RMGl. orr a. Marzell Geranium robertianum a. gójavirág (ÚMTsz. sülyf . torokduzzanat’) fordítása. lat. 1783: Golyva rontó fü (NclB. az az.. RMGl. J: ’Geranium columbinum. 1783: Gordon (NclB.gólyaorrúf 191 göcsgyök ang. leuele. 270).. Genaust sanguinális a. A mocsári gólyahír (1. vérvörös’ < lat.).: „colligunt (zednek) … de tribulis ficus i. mohar. Gelyua ronto f×” (Melius 179a). gójavirág (ÚMTsz. arra utal. 270). sanguineus (< lat. sanguis ’vér’). gordon1 a. gárdo. mohar (SzikszF. S×lxket el ronttya ha vęle kxtxzed. gólyavirág 1.) piros jelz jének magyarázata. J: ’Carthamus tinctorius. A piros gólyaorr (2. cardo. 398). ném. J: ’Geranium robertianum. hogy a növény kora tavasszal virágzik. ném. k > g zöngésülésre vö. még gólyahír. J: ’ua. Storksblume tükörfordítása. bogáncshoz hasonló terméssel. Strumas.. gαrdún. sáfrányszeklice’. 124: 480. 151). gorzyczka. gácsér. hogy a termés tavasszal jelenik meg. Melius 179a–180. Scrophularia (< lat. 1903: gólyavirág (Hoffmann–Wagner 73). — Ö: galambláb~. Csapó így magyarázza: „A’ gyümöltsei ollyak mint egy hoſzſzú Darú vagy Golya orra” (Csapó 263). vö. a névadás magyarázatára l. 1775: Golyva-rontó-fü (Csapó 92). hogy a virág színe élénkpiros. A névadás magyarázatára l. az az.). Végs forrása a lat. vö. 1775: Golya oru-fü (Csapó 107). — N. az nagy Gelyuákat. A névadás magyarázatára l. vize.) gólyavirág neve a ném. Stinkender Storchschnabel. J: ’Gentiana sp. moſod gyakran. daruorrúf . tárnics’. hogy golyvákat gyógyítottak a növénnyel. az az. még csicsiskoma. || gordon 1590: Arractylis vel cartamus: Gordon: alii. a f magyarázó utótag. F vészk. A szó eleji m. scr#fulae ’torokdagadás. ▌ 2. || golyvarontó 1798: Golyvarontó (Veszelszki 158). még esztragorr. J: ’Colchicum autumnale. 1813: Gólya virág (Magy.) nehézszagú és szagos jelz inek magyarázata.. nyugati salátaboglárka’. 382). pora. Növénynevek 31–35.

A növénynév f eleme magyarázó szerep . A görvély ’duzzanat. A görögpapfüve egyedi elnevezés. a névadás magyarázatára l. és Görögországban állatok etetésére használják. 337). n#d#sus ’csomós’ < lat. J: ’Trigonella foenum-graecum. 1998: göcsös görvélyf (Priszter 497). nodiflórus a. foenum-graecum (< lat. 294). Graecus ’görög’. az utótagra l. A gyök utótag elvonás a gyökér szóból. gumi el tagja a fa sebzett törzséb l szivárgó gumiszer nyálkára utal. A görbeszuka népi név. Vö. 525). J: ’Bryonia. Diószegi Orvosi f vészkönyve a R. 258). A névadás alapja talán a virág. helyette a büdös G nye (Magy. EWUng.gömböst virág 192 gumiakácia ’Scrophularia nodosa. göcsös görvélyf ’.). görögszéna’. . | göcsös ~ 1948: Göcsös görvélyf (MagyGyógyn. f#num ’széna’. Idegen nyelvi megfelel re vö. foenum-~ gumiakácia 1998: gumiakácia (Priszter 288). Knodenkraut (Veszelszki 402). amelynek a göngyölít és családja is tagjai. A TESz. földitök (→ tök). J: ’Viola odorata. görvély a. A gumiakácia összetett szó. görögszéna 1578: Gxrxg ſÅéna (Melius 96a). A névadás alapja a növény gumósan megvastagodott gyökértörzsének alakja.).: Gönyebogyó (Julow 266). vö. lat. görvély a. J: ’ua. 2. satnya’ utalva arra. | fekete ~ 1948: Fekete gönye (MagyGyógyn. a görög el tag a lat. nodosa < lat. szerint „kérdéses a ’földitök’ jelentés növénynév idetartozása” „a növény esetleg kapaszkodó. F vészk. amely állatfejhez hasonlítható. ill. az el tag a göcs ’csomós’ f név. Diószegi–Fazekas meg is jegyzi „A’ Tökt l és Ugorkától abbann külömböz. 1610 k. F vészk. gönye’. scr#fulae ’torokdagadás. Graecus ’görög’) fordítása. TESz. 1998: görögszéna (Priszter 526). kunkorodó száráról kaphatta nevét” (TESz. 1998: büdös gönye (Priszter 319). amelynek alapján úgy vélték. ’kutya n sténye. Idegen nyelvi megfelel re vö. A gömböst virág népi név. n személy’ jelentés . ibolya’.’. J: ’Scrophularia nodosa. büdös gönye’. akácia.. Vö. gömböst virág N. varjúmogyoró. az utótag a nemzetségnév.. 525). A görögszéna a lat. esetleg abba a hangfest eredet szócsaládba tartozik. A gönye jelentése valószín leg ’sovány.-i Scrophularia (< lat. foenum-graecum fordításával jött létre. d): RMGl. a lat. hogy gyüm ltse gömböly ded bogyó” (Magy. gumiakácia’. J: ’ua. a névadás alapja a virág formája. A gönye másik régi elnevezése a földitök (els megjelenése 1525 k. graecum l. Vö. J: ’Bellis perennis. A gönye bizonytalan eredet . J: ’Acacia senegal. J: ’Bryonia alba. gönye — büdös ~ 1807: büdös Gfnye (Magy. a nyaki nyirokmirigyek megduzzadással járó güm kóros megbetegedés’ el tag a lat. a szirmok t szer elhelyezkedése. hogy a növény széna illatú. vadszázszorszép’. Diószegi–Fazekas alkotása. acacia átvétele. szakny. J: ’Trigonella foenum-graecum. 291). görvélyf — csomós ~ 1998: csomós görvélyf (Priszter 497).. Genaust Scrophulária a. A gönye nemzetségnév ’Bryonia’.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. gömböst virág (MagyGyógyn. daganat. A göcsgyök Barra alkotása. — ~bogyó 1807 e. torokgyíkf . Genaust f##num-gr##cum a. lat. A névadás alapja. ném. gönye a. griechisch Heu. a szuka utótag északi szláv eredet .. hogy a növény és apró fekete bogyótermése a tökhöz hasonlítva nevetségesen kicsi. görögszéna’. 1595: Gxrxg zena (Beythe 28a). göcsös görvélyf ’.’.. barnagyökér. 256). EWUng. A büdös jelz a növény szagára. 391) elnevezést javasolja. 1775: Görög széna (Csapó 108). földitök nevet elutasítja. görögpapfüve 1525 k. bodza a. 179). a fekete jelz a bogyók színére utal. hogy a növény a nyaki nyirokcsomók tuberkolózisának (torokgyík) gyógyítására alkalmazható.: Fenumgrecum: Gewreghpapfÿwe (Ortus: RMGl. görbeszuka N. n#dus ’csomó’ fordításával jött létre. amelyet valószín leg ’görög ember.. görög pap’-ként értelmeztek. F vészk. A göcsös jelz a lat. TESz. görbeszuka (MagyGyógyn. a növény gyökerén található csomókra utal. torokduzzanat’) fordítása. bodza a.

1948: Gummi arabicum (MagyGyógyn. (Melius 181). TESz. 7: 50. J: ’ua. guzsalyül virág guzsalyül virág 1783: Gu’sály-ülö virág . a lat. fonni. ném. guzsalyvirág.’. A gumiarábikum összetett szó. 70*/2). A névadás magyarázata. Márton. (OrvK. LXXXIV. 1798: Gúsály-ülf virág (Veszelszki 168). arábiai facsipa (→ facsipa). gumiarábikum 1577 k.: „elegÿch eoÅwe gummi arabicommal” gr. Vö.gumiarábikum 193 guzsalyül virág Farkas. J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. Gummi arabicum átvétele. A guzsalyül virág. bába~ (NclB. || guzsalyvirág 1903: guzsalyvirág (Hoffmann–Wagner 73). arabmézga. Növ.. J: ’ua. J: ’Colchicum autumnale. 1948: guzsalyvirág (MagyGyógyn. 349). akác a. vö. akácia a. gúzs l. eke~. ökör~ guzsaly l. hogy a növény virágzásával (kés sszel) kezd dnek a hosszú téli esték. 50).’. mintára jöttek létre. szi kikerics’. 1578: Gummi Arabicummal gr. Spinnblumme ’guzsalyvirág’ (Veszelszki 168). Marzell Colchicum autumnale a. guzsalyül ném. Görög akácia a. amikor az emberek leülnek sz ni. || guzsalyül 1948: guzsalyül (MagyGyógyn.. 50). EWUng. giliceökör~. 360). guzsalyvirág l.

1998: gyalogbodza (Priszter 491). J: ’Antennaria dioica. az el tag megkülönböztet szerep . vö. ▌ 2. 427). F vészk. molyhos ökörfarkkóró’. A gyapjasf el tagja az ótör. 1903: gyapjasf (Hoffmann–Wagner 165). J: ’Verbascum phlomoides. 1783: Gyalog-fenyö (NclB. Idegen nyelvi megfelel re vö. gyalogfeny 1450: „inter rubeta Gyalogfenyew vocata” (MNy. J: ’Daphne mezereum. 415). 1783: Gyapjú-fü (NclB. hogy a növény bogyói és keskeny levelei emlékeztetnek az olajfára. A szöszös ökörfarkkóró (1. közönséges boróka’. gyalog. A gyalog el tag azt fejezi ki. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. chamaí ’földön’) fordítása. ve. Vö. Wullkraut (Melius 146. 1948: gyapjasf (Halmai 8). laureola (< lat. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. A gyalog származékszó. 352).a. A növénynév gyalog el tagú összetett szó.< gör. szöszös ökörfarkkóró’. gyalog. gyal. Csapó 203) tükörfordítása. A növény hasonló szemléleten alapuló elnevezése a földibodza (→ bodza). chamelea < lat. EWUng. ’a rendesnél. 1798: Gyalog-fenyf (Veszelszki 265). 1578: Gyaptyu f× (Melius 146). 1798: Gyalog-Bozza (Veszelszki 194).) gyapjúf neve a ném.’. J: ’Juniperus communis. gyalog. gyalogfeny . gyapjasf 1783: Gyapjas-fü (NclB. alacsonyabb’. hogy a közönséges boróka ’a rendes feny fajtáknál kisebb. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. magyarázatára l. A növény idegen nyelvi elnevezései a babérhoz való hasonlóság alapján keletkeztek.. boróka. 61: 486). gyalogolajfa 1578: Gyalog olay fa (Melius 20a). gyalog. chamae. földiolajfa (→ olajfa). a bodzafától ’Sambucus nigra’ (bodza) különbözteti meg ezt a kisebb bodzafajtát. gyalogbodza. A növénynek ugyanerre a tulajdonságára utal az aprófeny (→ feny ) elnevezés is. TESz. 545). ang. J: ’Verbascum thapsus. hogy a növény apró levélkéi molyhosak. Vö. a névadás alapja. R.fÍ (Veszelszki 238). lat. dwarf bay. eredet gyapjú -s melléknévképz s származéka. a R. . EWUng. borsfeny helyett. Genaust Chamaeálo( a. J: ’Juniperus communis. az utótag nemzetségnév.) és a molyhos ökörfarkkóró (2. Vö. 339). 1783: Gyalog Olaj-fa (NclB. 1807: Gyapjúf (Magy. laurus ’babér’) név alapján jött létre a ném. farkashárs’.. szokásosnál kisebb. Feldcypresse ’földi ciprus’. a gyalogfeny el tag a növény R. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- TESz. || ~fa 1578: Gyalog fxnny× fa (Melius 9a). gyalogbodza’. A gyalogfeny boróka Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. 172). gyapjúf 1. 1798: Gyapjas. J: ’Sambucus ebulus. az olajfa magyarázata talán az. gyalogfeny . parlagi macskatalp’. 1775: Gyapju-fü (Csapó 203). közönséges boróka’. Chamelæa (Melius 20a) (< lat. A gyalogolajfa Melius alkotása.a. ne- könyve a gyalogfeny boróka nevet javasolja a R. J: ’ua.GY gyalogbodza 1783: Gyalog Bozza (NclB. a gyalog el tag a lat. Lorbeerkraut. 362). alacsonyabb’.a.a. jelentése ’földhöz közeli’. ném. gyalogfeny boróka 1807: gyalogfeny Boróka (Magy.alapszava si örökség a finnugor korból.

257). s t neveltek is bel le sövényt. torokgyík a. EWUng. gyegenye. bab~f gyilok l. Az utótagra l. rózsa. gyopár gyermekláncf 1783: Gyermek lántz-fü (NclB. láncf (Csapody–Priszter. gyenge a. Csapó így jellemzi a molyhos ökörfarkkórót: „Levelei nagyok puhák. EWUng. gyep a. Növényszótár 266). J: 1577 k. gyíkf 1577 k. A gyengevirág népi név. — közönséges ~ 1998: közönséges gyíkf (Priszter 467). torokgyík a.’. 331/13). gyoŒboru (ÚMTSz. album. EWUng. 1775: Gyenge gyökér (Csapó 236). || gyomború N.’. hoſſzúkas. gyertya l. orvosi salamonpecsét’. 410).. gyep 1225: ’sövény. 1578: gyekf×nec gr. 291. gyep rózsa’. még gyep bodza. J: ’ua. az el tag magyarázata valószín leg az. 135). 1998: gyepürózsa (Priszter 483). „Az egész növény csillagsz rökt l sárgásan vagy szürkén molyhos” (Hoffmann–Wagner 38). gyegönye l. A gyengegyökér összetett szó. a növény más elnevezésében is megjelenik állatnév betegség megnevezésére: békavarf . TESz. MNövSz. gyep rózsa 1948: Gyep rózsa (MagyGyógyn. hogy a növényt a torok betegségeinek. 1998: gyermekláncf (Priszter 518). (Melius 88a). magyarázatára l.). gek fé (SzikszF. gyíkf ’. torokgyík gyógyítására használták. közönséges gyíkf ’. méreg~ TESz. TESz. A gyíklevel f népi név. század elején elt nt nyelvünkb l. 179).. lándzsás útif ’. soktérd -gyökeresf . A gyíkf a torokgyík (1489: ’Diphterie’) betegségnévb l elvonással keletkezett.: RMGl. vag. Veszelszki is kiemeli a gyökér gyengeségét: „A’ gyökere fejér. gyimbor 1948: gyimbor (MagyGyógyn. vö. A növény felhasználásán alapul a toroköröme és a t zf elnevezés is. a gyermek és a lánc ’egymásba kapcsolt karikákból álló eszköz’ összetétele. 1998: gyep bodza (Priszter 491). er tlen’ jelentés . MagyGyógyn. egy újnyi temérdek. az el tagot az indokolja. gyombolló. EWUng. A névadás alapja. 78). || gyermeklánc 1798: Gyermek-lántz (Veszelszki 127). Melius alkotása. hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. gyíklevel f N. 1783: ’Prunella vulgaris. gyapjaſſak” (Csapó 203). gyep a. árokpartokon. akadály’. vulgaris + P. hogy a tüskés vadrózsa eleven sövényt alkotott. A gyengegyökér növénynév a XIX.. hogy a növény kora tavasszal bontja ki aprócska. 1590: prunella: szilua fé. pitypang’.). gyenge a. A névadás alapja. zsenge’ jelentés . J: ’Polygonatum odoratum. 179. ibolya’.gyengegyökér 195 gyimbor mindkét növény molyhos. gyomború.. a név magyarázata. bútzkós. gyilkoló l. gyengevirág N. hogy a bodza eleven sövényt alkotott vadon. 1998: gyíkf (Priszter 467). 1783: Gyék-fü (NclB. 390). pl. a gyökér utótag a növény felhasználható részére utal. mise~ gyík l. J: ’Viscum album subsp. hogy a növényb l láncot fonnak a gyerekek. gyenge. gyíklevelüf (MagyGyógyn. J: ’Plantago lanceolata. || láncf N. A gyep rózsa összetett szó.’. J: ’ua. lila virágait. vagy Gyenge gy×kér vizzel” (PaxCorp. 279). gyomboru. gyenge el tagja ’fiatal. és erfs ſzagú” (Veszelszki 354). J: ’Rosa canina. 154). J: ’ua. 78). 1775: Gyik-fü (Csapó 281). A gyermeklánc és a láncf elvonással keletkezett a gyermekláncf névb l.’. J: ’Taraxacum officinale. király~. vö. A gyík el tag azonos az állatnévvel. amelyen csomók találhatók. gyapjas. A gyep bodza összetett szó. gyomború (MagyGyógyn. A gyermekláncf összetett szó. gyomboló. gyöngevirág (MagyGyógyn. fagyöngy’. | 1775. TESz. 1578: ’Prunella sp. a névadás alapja. 295). . laciniata). torok~f gyep bodza 1911: gyepü bodza (Cserey.: „Gÿkfwnek es SÅakat feÿw fwnek leweth fachÿard kÿ” (OrvK. J: ’ua. J: ’Sambucus nigra. Az utótag magyarázatára l.. J: ’Viola odorata. gyombolyú. (P. gyimbór (ÚMTSz. gyepár l. bodza. jegenye gyengegyökér 1690: „Az Himlxrxl … Az harmadik állapatban mikor varaÐodni kezd és Ðzárad:… s-moÐsák penig Bab-virág vizzel. fekete bodza’. gyenge el tagja ’zsenge.

A névadás alapja.) és a vadszázszorszép (5. Falsches Edelweiß ’hamisgyopár’. 1577: origanum: giapar (KolGl.: Fekete gÿoparth gr. ▌ 3. yïpar ’mosusz. — N.). rontást ~ f .). 352).2: RMGl.’. J: 1395 k. 279).) gyopár neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a virágok hasonlóak. J: ’Sedum acre. 1578: Gyopár (Melius 115). tökösség~. közönséges szurokf ’. eredeti jelentése ’különféle er s szagú f szernövény’. gyimbor gyógyító l.: ’Gnaphalium sp. fal~ (→ falf ) gyomboló. nyilvánvalóan azért. hogy a fagyöngy kidudorodás a fákon. csillag alakú virágai nyáron bogerny kben nyílnak. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. (OrvK. A fekete nadályt (4. J: ’Bellis perennis. a fekete nadályt nek érdesen sz rös. — havasi~ N. ipar ’mosusz’). A gyopár ótör. a növény felépítése a gyopárra ’Gnaphalium-fajok’ és a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztet. — fekete~f 1664: „Fekete gyopár f×vet” gr. vadszázszorszép’. a): RMGl. gyopár | ? Origanum vulgare. J: ’Antennaria dioica.’.: RMGl.. gyapár (Péntek– Szabó. gyomború l. Origanum: fekethe [gio]-par (Herb. 279). századtól a gyopár közönséges szurokf (1. J: ’ua. 415). oszm. F vészk.: De origano: fekethe gyopar (StrassbGl.: RMGl. havasi gyopár (Péntek–Szabó. A gyimbor a dombor ’kidudorodás’ (a domb f név -r képz s alakja) alakváltozata. A közönséges szurokf (1. 1500 k. virágjára. sok apró gömböcske. eredet (vö. N. var~f (→ varf ). 279). N.: Origanum: Fekethe giopar (Herb.’.: secat[us]: gyopar (BesztSzj. a gyomború ’domború’ ennek továbbképzett alakja. ▌ 5. a növény sárga. fekete nadályt ’. J: ’ua. 1525 k. (Lippay 166). 368). orminium: Fekete gyopar (SzikszF. F vészk. mint a gyopárnak ’Gnaphalium-fajok’. borsos varjúháj’. szakadást ~ f . 279). yïpar. 1578: ’Origanum vulgare. J: ’ua. a növény különféle fafajtákon él sködik. illat’. feltehet leg a növény lilás/kékes virágaira (vö.’. henye gyopár ’G. J: ’ua. türk yïpar. macskatalp. szem~f (→ szemnek gyönyör sége). J: ’ua.) gyopár elnevezése népi név. kígyómarást ~ f (→ mérges vad harapást ~ f ). 468). 1610 k. a vad- . ? gyapár (Péntek–Szabó.: Origanum: fekethew gypaar (Növ. sylvaticum’. ▌ 2. hideglelést ~ f (→ hideglelés ellen való f ). hogy a növény szürkés. 468). CC. Ember és növényvilág 199). | 1577.) név hasonlóság alapján jött létre. Ember és növényvilág 199). köszvényt ~ f (→ köszvényf ). Wilder Edelweiß ’vadgyopár’. A kétlaki és a parlagi jelz k magyarázatára l. hosszú száron ül virágjai emlékeztetnek a gyopár és a havasigyopár levelére. ▌ 4. 1807: fekete Gyopár (Magy. világ~ gyom l. Ember és növényvilág 203). 1807: parlagi Gyopár (Magy. a): RMGl. 1783: Sárga Gyopár (NclB.) er s szagú f szernövény. 279). esetleg a növényben található fekete fest anyagra utal: „Ennek Lugjával a’ gyapjat ’s fonalat feketés Ðzinre változtattni lehet” (Csapó 106). 218). „A’ gyapjat feketére feſtik vele” (Veszelszki 330). sz rös levelei. 279).gyopár 196 gyopár A gyimbor és a gyombolyú népi nevek. 42/17). disznó~f . | parlagi~ 1783: Parlagi Gyopár (NclB. gyapárvirág. Feketegyopár (MagyGyógyn.) már nem adatolható herbáriumokból. gyimbor gyopár 1. mindent ~ f . A gyopár ’parlagi macskatalp’ (3. | kétlaki~ 1807: kétlaki Gyopár (Magy. J: ’ua. — fekete~ N. — fekete~ 1470 k.: Origanum: Fekethe Gÿopar (Ortus: RMGl. 279).: Origanum: feketegyopar (CasGl. — sárga~ 1583: sarga gyopar Sedum minus causticum (Clusius–Beythe 7a: BotTört. közönséges szurokf ’. ujg.: RMGl. mert a gyopár elnevezést már más jelentésben használták: Gnaphalium + Pseudognaphalium (erdei gyopár ’G. sárga gyopár ’Helichrysum arenarium’ a sárga szín virágról).: TESz. — ~virág N.’. 132). eb~f (→ eb~pázsit). | hegyi~ 1903: hegyi gyopár (Hoffmann–Wagner 165). 279). fekete jelz jének megkülönböztet szerepe van. Idegen nyelvi megfelel re vö. gyepárvirág (Péntek–Szabó. 1577 k. Ember és növényvilág 208). A névadás alapja. szív~.’. J: ’Symphytum officinale. 1395 k. 1520 k. F vészk. d): RMGl.’. hosszú szára és levele van.). gyoboru l. gyombolyú. A borsos varjúháj (2. A 17. 1590: Origanum. supinum’ stb. parlagi macskatalp’. fekete gyopár (ÚMTSz. a termése gyöngy alakú. J: ’ua.

karácsony~. J: ’Arum maculatum. EWUng. kirágott ~ f (→ kivágott ~ f ). kígyó~. anya~. A kés bbi herbáriumszerz k is a növény jellegzetesen elágazó gyökerét emelik ki. angyal~. 47). J: ’Alpinia galanga. F vészk. F vészk.). A gyökönke ’Valeriana’ nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. de ſok apró óldal ágai vannak” (Veszelszki 436).. kaporna(~). gyenge~. — sziámi ~ 1998: sziámi gyömbér (Priszter 297). fekete~. vagy meggyökönt” (Magy. lat. gyökint a. J: ’ua. pirító~ (→ pirítóf ). lat. nadály(~). gömböly ~ farkasalma (→ farkasalma). sokszorosan elágazott’ (Magy.: zinziberíuÅ: genber” (BesztSzj. göcs~ gyökér l. hézag~. hogy „Gyökere szagos. pecsétes~ (→ pecsétesf ). fehér~f (→ fehérgyökér). menny~. 77) valószín leg ’meghajlítgatott. barna~ (→ barnagyökér). így pl. barna~. hogy a növény gyökerét gyomorpanaszok gyógyítására használták. — német~ 1775: Németgyömbér (Csapó 40). kapotnyak(~). F vészk. ember~. DeutÐcher Ingwer tükörfordítása. gálánt~ (→ galanga). TESz. vö. a’ matska szeret vele játszani” (Magy. fecske~ (→ fecskef ). els megjelenése: 1395 k. || macskagyökönke 1807: matska Gyökönke (Magy. sokszorosan elágazott’ jelentés . J: ’Asarum europaeum. foltos kontyvirág’. vér~. — vad~ 1948: N.. Szent János ~e.) jelentésével. gyömbér 1. F vészk. vörös~ gyökere elfordult f l. A foltos kontyvirág (1. vadgyömbér (MagyGyógyn. farkasöl ~. szarvas~f . J: ’Valeriana. (Barra 192). szegf szagú~f (→ szegf szagúf ). A foltos kontyvirág (1. 77). gyopár a. 77) igéb l elvonta a gyököntövet. vad gyömbér (Jávorka 266). f szergyömbér’ latin eredet (vö. szegf ~ (→ szegf szagúf ). gyökint a. a névadás alapja. gingiber ’gyömbér’. tekert~f gyökönke 1807: Gyökönke (Magy. gyopár a. kálmos(~).gyökönke 197 gyömbér százszorszép t rózsájából kiemelked kis levelek és virágok a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztetnek. 79). ▌ 3..: TESz. üres~.) gyömbér neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. farkas~. F vészk. derékszögben meghajlítgat’ (ÚMTsz. 1783: Német gyömbér (NclB. SzófSz.) és a kereklevel kapotnyak (3.) németgyömbér neve a ném. — orvosi ~ 1841: orvosi. keser ~f (→ keser gyökér). Áron-~ (→ Áron szakálla). k. elfordultf gyöker l. 77). elharapott ~ f (→ kivágott gyöker f ). kivágott ~ f . Veszelszki ezt írja a növényr l: „a’ gyökere egy újnyi vaſtag. 211–215. a névadás magyarázata. F vészk.’. édes~fa (→ édesgyökér).. pirosító~. zingiber. szerencse~. galagonya~ (→ galanga). macskagyökér’. örvény~ (→ örvényf ). zingiberi ’gyömbér’). sziámi gyömbér’. Diószegi–Fazekas a „meggyökönt” ’meghajlítgatott. ábrahám~ (→ ábrahámfa). sokszorosan elágazó. angyalédes~. kereklevel kapotnyak’. kereszt~ (→ keresztf ). ugró~. ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit). k méz(~). angyalital~. 77). bécsisás~ (→ sás). kénköves~. a gyökkent ige ’fejét le-leejtve bóbiskol. k rontó~f (→ k rontóf ). vérhas~. ördögborda(~). az ismeretlen eredet gyök. édes~. fa~f . alant~. szappan~ (→ szappanf ). tekert~ (→ tekertgyöker f ). gencián(~). hasonlóan az ázsiai eredet f szergyömbér . 65: 136. madár~. lat. macskagyökér’. elfordult gyöker f (→ elfordultf ). EWUng. fest ~. MNy. angyélika(~). 422). MNy. keser ~. gyopár a. farkashézag~. 39: 359. A névadás alapja. 77). J: ’Valeriana officinalis subsp. kígyó~ keser f (→ keser f ). A „meggyökönt” (Magy. sárkány~. császár~.. vagy macska gyökönkének gr. tajték~ (→ tajtékzóf ). Diószegi–Fazekas így magyarázza a névadást: „tövönn eggyfelöl dútzos. A gyömbér ’Zingiber officinale. fa~ paptöke (→ paptök).t b l származik. Marzell Antennaria dioica a. gyök l. galanga(~). boszorkány~. méreg~ (→ méregöl f ). gyömbér~ (→ gyömbéresgyökér). keresztes~ (→ keresztesf ). h. és ehhez illesztette a -ke kicsinyít képz t. hogy a növény gyökere s r . lyukacsos~ (→ lyukasgyöker f ). officinalis. TESz. a sziámi gyömbér (2. mester~. mogyoró~. ▌ 2. pecsét~ (→ pecsétesf ). benedikta~ (→ benedekf ). kígyó~f (→ kígyógyökér). macska~. lyukacsos~f (→ lyukas~f ).. sok~f (→ soktérd -gyökeresf ).). dancia(~). gyökkent a. A macskagyökönke macska el tagját a macskagyökér névb l vonták el. örmény~ (→ örvényf ). k ~. 1948: németgyömbér (MagyGyógyn. fehér~. kígyóf (~).

f szergyömbér’ -s melléknévképz s származéka. buckó a. hogy a növény „Porhonjainn üvegenn által ſzép apró gyöngyök látszanak” (Magy. a név magyarázata. májusi gyöngyvirág’. az ótörök eredet gyöngy és az ugor eredet köles összetétele. gyömbér a. A kereklevel kapotnyak (3. 1807. a buckó ’csomó. gyönggyel kivarrt minta’ öszszetétele. fagyöngy’. A névalkotás talán a növény R. hím2. az ajak az uráli eredet aj ’nyílás’ szóból -k kicsinyít képz vel jött létre.. hogy a szegf szeg és a gyömbér is nagyon illatos. fa~ zekas gyöngyhím nemzetségnevének mintájára jött létre. J: ’Leonurus. 232). Diószegi– Fazekas alkotása. 129). névadásuk alapja. 1998: gyöngyvirág (Priszter 342).: RMGl. hogy a fagyöngy a fákon él sködik. összetett szó.. 1578. a gyömbérgyökér elvonással keletkezett a gyömbéresgyökérb l. A szúrós jelz re l. Marzell Geum urbanum a. F vészk. 1807 e. 1798: Gyömbéres gyökér (Veszelszki 138). 1807: Gyöngyvirág (Magy. 1775. a gyömbérrel adták vissza. 1578: Gyxngy virágnac gr. gyömbéresgyökér 1783: Gyömbéres-gyökér (NclB. J: ’Symphytum officinale. UEWb. || gyömbérgyökér 1841: gyömbér gyökér (Barra 119). lat. a gyöktörzs a f szergyömbér ’Zingiber officinale’ gyökeréhez hasonlóan hasznosítható.) vadgyömbér elnevezését a növénytani szakirodalom népi névként említi.) a gyömbérfélékhez tartozik. caryophyllata ’f szernövény: szegf szeg’ jelentését más f szernövénnyel. F vészk. Genaust Caryophýllus a.gyömbéresgyökér 198 gyöngyvirág ’Zingiber officinale’ gyökeréhez. F vészk. fekete nadályt ’. A gyöngyköles népi név. — erdei gyömbérgyökér 1998: erdei gyömbérgyökér (Priszter 384). (Melius 138). | 1807 e. 1590. TESz. gyöngyvirág 1. — Ö: eb~.: Gyöngyvirág (Julow 258). | közönséges gyömbérgyökér 1948: Közönséges gyömbérgyökér (MagyGyógyn. J: ’Leonurus. a névadás alapja a növény er s. A sziámi gyömbér (2. caryophyllata (< lat. gyöngyvirág (Péntek–Szabó. album. 376). gyöngybuckuó (ÚMTsz). 11. gyöngyajak’. szúrós gyöngyhím (→ gyöngyajak). gyöngyköles (MagyGyógyn. J: 1545. 78). gyöngybuckó N. hogy „tséſzéje ſzúrós” (Magy. J: ’Leonurus cardiaca. A gyöngyhím nemzetségnév. J: ’ua. 1590: Lilium conuallium: Gyôngy virag (SzikszF. az el tag a gyömbér ’Zingiber officinale. 218). a sziámi jelz arra vonatkozik. gyömbéresgyökér gyöngevirág l. J: ’ua. gyömbér a. J: ’Viscum album subsp. gyöngyajak. A szúrós jelz magyarázata. az ótörök eredet gyöngy és a hím ’hímzés. erdei gyömbérgyökér’. Ember és növényvilág 222). kidudorodás’ magyarázata. 1998: . hogy a gyöktörzs gumói összen nek.). 351). TESz. EWUng. A gyömbéresgyökér magyar alkotás. Vö.’. EWUng. 861. A gyöngybuckó ’gyöngycsomó’ népi név. gyöngybuckó (MagyGyógyn. erdei gyömbérgyökér’. 351). szúrós gyöngyajak’. F vészk. gy(ngyvirág (MTsz. J: ’Geum urbanum. 1545: Uöttem göng uiragot mind fazekastol” (TESz. f szeres illata. szúrós gyöngyajak’. 1998: ’Convallaria majalis. A gyömbéresgyökér latin eredet .. 1775: Gyöngy virág (Csapó 108). gyöngyhím 1807: Gyöngyhím (Magy. 1998: gyömbérgyökér (Priszter 384). gyengevirág gyöngy l. gyöngyajak 1911: Gyöngyajak (Cserey. lat. F vészk. 1998: szúrós gyöngyajak (Priszter 412).’. Növényszótár 132).). el tagja a termés formájára utal. A R. az elnevezés valószín leg a lila gyöngyszer virágokra utal. 351). — szúrós ~ 1807: szúrós Gyöngyhím (Magy. A gyöngyajak valószín leg Diószegi–Fa- TESz. 775). gyöngyajak’. gyömbérgyökér l. gyöngyköles N. — szúrós ~ 1903: Szúrós gyöngyajak (Hoffmann–Wagner 119). J: ’Leonurus cardiaca. 1998: közönséges gyömbérgyökér (Priszter 384). J: ’Geum urbanum. a R. 351). hím utótagot ajakra cserélték. buckó a. a növény illatos gyökerére utal az elnevezés. — N. UEWb.. caryophyllon ’f szernövény: szegf szeg’) nevének mintájára jött létre.

J: ’Convallaria majalis. hogy a növényt lázcsillapításra használták. A gy r f hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.’. az el tagra l. 1798: Gyújtovány-fÍ (Veszelszki 278). J: ’Polygonatum odoratum.’. — sokbütyk -~ 1807: sokbötykÍ Gyöngyvirág (Magy. 362). gyöv f . 232). szemnek ~ györgyike l. gyöngyvirág a. a gyujtovány a gyújt ige -vány képz s származéka. A Magyar f vészkönyv szerz i — hasonlóság alapján — nemzetségnévként a Gyöngyvirág ’Convallaria’ (Magy. pinty . gyujtoványf 1649: Gyujtovány f (MNy. gyönyör sége l. — fehér ~ N.’. 1807: Gyújtován (Magy. F vészk. ezt a lat. 1998: májusi gyöngyvirág (Priszter 342). kaláris forma ~ f (→ kalárisf ) gyümölcse l. Maiglöckchen. fehér gyöngyhöz hasonló virágaira utal. a gy r el tag csuvasos török eredet . 1998: közönséges gyújtoványf (Priszter 416).) sokbötyk gyöngyvirág elnevezése Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. Ember és növényvilág 222). isten~ TESz. | májusi ~ 1807: májusi Gyöngyvirág (Magy. 53). gyövötény l.gyujtoványf 199 gy z l. ném. 271). a magyarba *Qürük alakban kerülhetett. gy jtény. J: ’Linaria vulgaris. jelentése ’hideglelés. májusi gyöngyvirág’. szakny. gyujtoványf a. J: ’ua. ▌ 2. J: ’ua. A névadás magyarázata. amelyet Diószegi és Fazekas rossznak ítélt. F vészk. ótör. || gyujtovány 1793: Gyulytovány (Földi 52). 416). aranyvessz ’. A gyujtoványpinty Diószegi–Fazekas alkotása. A növény gyöngyvirághoz hasonlatos levelér l és virágjáról Veszelszki is megemlékezik: „a’ levelei majd igen olIyak mint a’ gyöngyvirágé. F vészk. J: ’Solidago virgaurea. 391). J: ’Linaria vulgaris. soktérd -gyökeresf . EWUng. szamár~. és elutasított. fehér ~ eperfa (→ eper). F vészk. Vö. TESz. gyujtoványf .). közönséges gyujtoványf ’.) összetett szó. gyujtovány. J: ’Linaria vulgaris. gyöngyvirág a. de a salamonpecsét elnevezés. lázas betegség’ (1531-t l adatolható). a gyujtovány el tag a gyujtoványf növénynévb l elvonással jött létre. 1998: gyújtoványf (Priszter 416). | veres ~ 1775: Veres gyürü-fü (Csapó 13).’. méreg~f gy r f ’Convallaria. A sokbötyk gyöngyvirág — Diószegi és Fazekas alkotása — nem maradt fenn. gy jtvény l. a növény ma is használatos hivatalos elnevezése lett. eredet gyöngy el tagja illatos. 1903: gyujtoványpinty (Hoffmann–Wagner 128). 282) elnevezést javasolják. magyarázatára l.’. gyöngyvirág’. a’ mellyekbfl egy borsónyi fekete bogyók leſznek” (Veszelszki 354). Diószegi– Fazekas a Gyöngyvirág nemzetségnév elé a növény gyökerén található jellegzetes csomókra utaló sokbötykÍ megkülönböztet jelz t illesztette. magyarázatára l. Barra alkotása. jövötény gy r f — mezei veres ~ 1798: Mezei veres gyürÍ-fÍ (Veszelszki 170). ang. J: ’ua. 282). | vad~ 1948: vadgyöngyvirág (MagyGyógyn. polygonatos ’sok csomós’) mintájára alkották. 33: 178). jövötény gyümölcs l. Maiblume. közönséges gyujtoványf ’. közönséges gyujtoványf ’. 1783: Gyujtován-fü (NclB. A gyöngyvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. A gy r f hasonlóságon alapuló . 1791: Gyujtován-fü (Lumnitzer 265). J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. mivel a növény a gyöngyvirághoz hasonlít. gyujtoványlen 1841: gyujtovány lenünek gr. fehér ~ szederfa (→ szeder). soktérd salamonpecsét (→ salamonpecsét). J: ’ua. A májusi jelz a növény virágzási idejére vonatkozik. 1783: Veres gyürüfü (NclB. F vészk. — közönséges ~ (Magy1948: Közönséges gyujtoványf Gyógyn. May lily. Maililie. len. (Barra 353). szent~ (→ szentgyörgyvirág) gy tény. 362). fajnév.-i Polygonatum (< lat.. A gyujtoványf összetett szó.. gyujtoványpinty 1807: Gyújtován Pintyf (Magy. orvosi salamonpecsét’. Az utótag nemzetségnév. fehér gyöngyvirág (Péntek–Szabó. A gy r (bokor) ’f ként juhar vagy somcserje’ els megjelenése 1268: Gyrowbukur (OklSz. Az orvosi salamonpecsét (2. EWUng. gyujtoványf a. az utótagra l. a’ levelek a’ ſzárokon egy más utánn állanak és azok’ elején két-két tfltsér-forma fejér virágok függnek.

1775: ’Digitalis sp. gy sz virág’. gy r 1 a. A pettyegetett jelz magyarázatára l. woolly ’gyapjas’ foxglove. Marzell Digitalis purpurea a. 1807. piros gy sz virág’. J: ’Calendula officinalis. Genaust Digitális a. — gyapjas ~ 1948: Gyapjas gy sz virág (MagyGyógyn.. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76). — kerti ~ 1841: kerti gyüszüvirág (Barra 354). 363). Névadására nyilván hatással volt a növény gy sz f elnevezése.’. Idegen nyelvi megfelel re vö. wolliger Fingerhut. J: 1578: ’Digitalis purpurea.) és a gyapjas gy sz virág (2. a pettyegetett jelz pedig a virág belsejében lév pettyes pártatorokra. azonos nemzetséghez tartoznak. tehát a növények felépítése hasonló. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával hozta létre. | 1590. A gyapjas gy sz virág (2. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a gy sz virág nevet javasolja a R. digitális (vulg. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76). gy sz f 1578: Gy×ſÅx f× „à ſarga és verhenyegxs virági” (Melius 51). ▌ 2.. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával keletkezett. digit#le ’gy sz ’ < lat. digitális (vulg. Ringelblumen tükörfordítása. J: ’ua.) gyapjas jelz jének magyarázata. | piros ~ 1841: piros gyüszüvirág (Barra 354).. . Genaust Digitális a...’. piros gy sz virág’. 1775: Gyürü virág (Csapó 291).: RMGl. A piros gy sz virág (1. valószín leg az aranyvessz hosszú szára és a sárgás virágzat emlékeztet a somcserjére. 1775: GyüÐzü-fü (Csapó 110). gyapjas gy sz virág’. A gy sz f a lat. F vészk.) piros jelz je a virág színére utal. lat. vel gyézô fé (SzikszF. 1998: gyapjas gy sz virág (Priszter 359). és virág magyarázó utótaggal látta el. gy sz virág’. 1664: Digítalis „Gy×ſz× virág.’. gy sz virág’. | 1807 e. J: ’ua. J: ’Digitalis purpurea.: Gy sz virág (Julow 263). gy r virág 1578: Gy×rx virág (Melius 71a). 257). TESz. Digitalis lanata a. gy sz virág 1. A névadás alapja a gy r szer termés. 1998: gy sz virág (Priszter 359). vö. A gy sz növénynevet Barra a gy sz virág névb l vonta el. 1590: Digitalis: Vii fé. A gy r virág Melius alkotása. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). hogy a virágok gy sz höz hasonlítanak: „Gy×ſz× virág. 1998: piros gy sz virág (Priszter 359). lat.gy r virág 200 gy sz virág névátvitellel keletkezett. ujjasf helyett. 420). 1998: ’Digita- lis.) Digitalis-fajok. | pettyegetett ~ 1998: pettyegetett gy sz virág (Priszter 359). J: ’ua. digit#le ’gy sz ’ < lat. ném. ang. J: 1664. 1807: GyÍszÍvirág (Magy. hogy a virágok kocsánya és csészéje fehéren sz rözött. gy r 1 a. ném. 1775: Gyüszü virág (Csapó 110). a ném. A gy sz virág Lippay alkotása a lat. 277). orvosi körömvirág’. Fingerhut. A jelz valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. 1807 e. 1775: ’Digitalis sp. J: ’Digitalis lanata. A piros gy sz virág (1. 1783: Gyürü (magú) virág (NclB. || gy sz — piros ~ 1841: piros Gyüsz (Barra 357). A névadás alapja. EWUng..

) vadhagyma nevének alapja. — magvas ~ 1807: magvas Hagyma (Magy.) magvas jelz je a fokhagymaszer gerezdekre utal: „Gerézdjeir l a’ héjja könnyenn lekoppad” (Magy. J: ’ua. tajtékzóf mintájára jött létre. 226). pirít a.: RMGl. varjú~ hagyma 1. 1911: pázsit hagyma (Cserey. ▌ 3. végs soron a piros. — vad~ 1525 k. — keser ~ 1903: Keser -. A keser jelz megkülönböztet szerep . EWUng. A habzóf az uráli eredet hab -z igeképz s és -ó melléknévképz s alakja. medve~. vöröshagyma’. idegen nyelvi megfelel re vö. 289). piros a. | pázsit~ 1903: pázsíthagyma (Hoffmann– Wagner 70). A névadás magyarázatára l. 604). . 1595: vxrxs hagymanak gr. mintára jött létre. | metél ~ 1590: porrum sectiuum: Metelô hagyma (SzikszF. 1540 k. hagyma a. UEWb. A vöröshagyma (1. tajtékzóf . lat. 1998: metél hagyma (Priszter 295). a növény R. 1583: hagyma (Clusius–Beythe 3a: BotTört. Ember és növényvilág 200).: cepe: hagma (BesztSzj. vagy pázsíthagyma (Hoffmann–Wagner 70). még vadfokhagyma (→ fokhagyma). 289).: Cepe: weres hagÿma (Ortus: RMGl. fok~. J: ’Allium schoenoprasum. A pirihagyma el tagja (piri-) szintén a pirosas-barnás hagymalevelekre utal. pirít a. J: ’ua. 164. eredetileg a sülés folyamatát kísér pattogás hangját elevenítette meg. UEWb. J: ’Asphodelus ramosus. 289).(Beythe 47). 289). ágas aszfodélusz’. F vészk. pár~. A kígyóhagyma (4. sás~.: weres hagma (Herb c): RMGl.) lat.) vörös és sárga jelz jét a gumó küls száraz vöröses-barnás hagymaleveleir l kapta. J: ’ua. v(r(shagyma. J: ’Allium cepa. A metél hagyma (3. 289).H habzóf 1948: habzóf (MagyGyógyn. — piri~ N. ▌ 2. gólya~.’. 2. 126). pirít is idetartozik. F vészk. neve porrum sectile (< lat.’. a hagymt finnugor kori örökség... 226). Növényszótár 10). 1395 k. esetleg nomenverbum t lehetett. kígyó~. póré~. vöröshagyma (Pén9 tek–Szabó. hágó l. 203. a szóvégi a valószín leg képz .. Ember és növényvilág 200). Ember és növényvilág 200). Graslauch (Veszelszki 147) ’f hagyma’. J: ’ua. a finnugor alapalak *koćm‹ vagy kaćm‹ lehetett. piros a. 289). A pázsithagyma elnevezés alapja nyilván a növény f szer levele. 1998: hagyma (Priszter 295).. Marzell Allium schoenoprasum a.. posz~. ném. — N. A habzóf a R. mogyoró~. pirihagyma (Péntek– Szabó. l.’.: RMGl. 1590: Hastula regia alias asphodelus: Vad saphrany. J: ’ua. TESz.. 1664: Porrum ſectile Metélló-hagyma (Lippay II: 146). | török~ 1813: Török H[agyma] (Magy.: RMGl. szappanf ’. az igen korai pir ~ p(r ~ pör ~ por t b l származik. 372).: Affodillus: wadhagÿma (Ortus: RMGl. salotta~. 225).’. sárgahagyma (Péntek–Szabó. 1998: habzóf (Priszter 492). vad hagyma (SzikszF. ▌ 4. A hagyma származékszó lehet. J: ’ua. | sárga~ N. | vörös~ 1525 k. — Ö: burgonya~.: RMGl. csóka~. 1405 k. hogy a gyökér a hagymáéhoz hasonló. v9r9shagyma. J: ’Allium scorodoprasum. hagyma a. F vészk. 91). 1998: vöröshagyma (Priszter 295). kígyóhagyma’. J: ’Saponaria officinalis. A ágas aszfodélusz (2.: cepe: hagma (SchlSzj. pirul. sectilis ’metszett’). 1807: metél Hagyma (Magy.’. F vészk. metél hagyma’.’.

J: ’Alliaria petiolata. vö. EWUng. A névadás magyarázata. Veszelszki így magyarázza: „a’ korója gömbölyÍ. Totenblume. halálvirág N. fokhagymaszagúf . a névadás magyarázatára l. J: ’Taxus baccata. A hagymaszagúf népi név. 1948: hagymalapu (Halmai 7). a névadás alapja. tiszafa’. A hagymaszagú kányazsombor hagymázf neve származhat a hagymáz ’lázas betegség’ betegségnévb l. a háló uráli örökség. hogy a tiszafa minden növényi része mérgez anyagot tartalmaz. az el tag az ugor eredet haj ’a koponya sz rzete’ -s melléknévképz s származéka. a ném. UEWb. lándzsás útif ’. EWUng haj a. szöszösTESz. lapu. A hajasf Melius alkotása. közönséges aggóf ’. a nagyobb levelek. halálvirág (MagyGyógyn. Wagner . ném. áldottf . fokhagymaszagúf . A halálfa összetett szó..’megsz nik élni’ igéb l vány-. Priszter 429. alapja a növény kés i virágzási ideje. de a hagyma népetimológiás hatása is érvényesülhetett létrejöttében: a növénynek hagymaszaga van. fokhagymaszagúf . hogy a termés halálfejre emlékeztet. hajtó l.. az utótagra l. A halálvirág népi elnevezés. hálóf (MagyGyógyn. halálfejecske 1998: halálfejecske (Priszter 429). jeken a’ hajak” (Veszelszki 407). (Barra 424). él ~f hajasf 1578: haias f× (Melius 82). hogy a növénynek fehér bóbitájú kaszattermése van. hagymásf 1948: hagymásf (Halmai 7). A névadás szemléleti háttere. vénusz~páfrány ~a. J: ’Alliaria petiolata. hagymaszagú kányazsombor’. fokhagymaszagúf . Ember és növényvilág 200). a’ mellynek ágos-bogas tetején a’ sárga gombos virágok Ílnek. hagymázf 1798: Hagymáz-fÍ (Veszelszki 36). J: ’Alliaria petiolata. A hagymás el tag a hagyma -s melléknévképz s származéka. amely a melegvér állatok szívm ködését és légzését bénítja: „a’ tiszafát mérges hatása miatt halálfának nevezték” (Barra 424). vetési oroszlánszáj’. J: ’Cnicus benedictus. A hagymalapu összetett szó. UEWb. UEWb. a halottak napján is virágzik. Növénynevek 80. haj a. 322). Vö. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 854. de lázcsillapításra is használtak. áldott bárcs’. -ván névszóképz -bokorral és -ka kicsinyít képz vel jött létre. benedictus fordítása.hagymalapu 202 f . a név magyarázata. az el tagra l. bolha~ (→ bolhaf ) halálfa 1841: halálfának gr. A halálfejecske tükörfordítás. hal a. 416). 279). az el tag az uráli eredet hal -ál képz s származéka. Vö.. J: ’Calendula officinalis. egyedi adat. haj l. A haloványka az uráli eredet hal. has~kökényfa (→ kökény) halál l. élek~ haloványka — áldott ~ 1903: Áldott haloványka (Hoffmann–Wagner 170). hagymaszagú kányazsombor’. J: ’Senecio vulgaris. Az elnevezés magyarázata. 1783: Hajas-fü (NclB. még novemberben. Vö. hagymaszagúf N. haló l. hagymaszagu-f (Péntek–Szabó. 119. Marzell Calendula officinalis a. 1903: hagymázf (Hoffmann– Wagner 138). hagymaszagú kányazsombor’. fr. J: ’Misopates orontium. a lapuk megdörzsölve fokhagymaillatúak. Mollay. árvalány~. fleur de mort. hogy a növénynek hagymára emlékeztet illata van. 1775: Hájas-fü (Csapó 229).. üres. hagymaszagú kányazsombor’. hogy a növény jellegzetesen hosszanti erezet . orvosi körömvirág’. hogy a zsenge növényi részek. hagyma. A hagymaszagú kányazsomborral els sorban sebeket kezeltek. halok l. Todtenköpfel fordítása. Vénusz asszony vénusz~. TESz. Az áldott jelz a lat. hal a. Vö. A hálóf népi név. barnás. A névadás magyarázata. mellyek fſz-felé ſzínte úgy meg-fſzÍlnek mint a’ meg-aggott öreg fe- hálóf N. J: ’Alliaria petiolata. A haloványka valószín leg Wagner alkotása. 120. haloványka hagymalapu 1903: hagymalapú (Hoffmann–Wagner 138). J: ’Plantago lanceolata.

. magyarázatára l.) halyag eleme a TESz. a hályog ’különféle szembetegségek neve’ el tag a finnugor eredet hály -g kicsinyít képz s származéka. hólyag a.halyag 203 harangcámoly alkotta talán utalva arra. és az EWUng. J: ’Hyoscyamus niger.. Jávorka 973).: TESz. hanga 1. Noix vomiques (Márton. 1807 e. A névadásra esetleg hatással lehetett a lat. volūbilis ’változékony’ < lat. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a harangcámoly nevet javasolja a R. a névadás magyarázatára l. Az utótag mezetségnév. 220. ▌ 2.. conuoluulus: Harag fé. isten~.) neve német mintára jött létre. erdei gyömbérgyökér’. zsidócseresznye’. UEWb. 1783: Hanga-fü (NclB.: maledict[us] homo... 2: 36). hogy az erdei gyömbérgyökeret különféle szembetegségek gyógyítására használták. — vereshólyag N. 397).. vö. A hályogf népi elnevezés. szakny. réti harangláb’. 318). ▌ 2. nux ’dió’. A haragf a finnugor eredet har. A hánytatófa ~ hánytatócserje idegen nyelvi minták alapján jött létre. A vereshólyag ’bolondító beléndek’ (2. harangvirág elnevezéséb l vonták el. haragf 1590: Volubilis. XVI. a -g névszóképz . ganga (MNyTK. hólyag a. Genaust volúbilis a.. amely éréskor narancspirosra színez dik. A névadás alapja. halyag a. fr. Idegen nyelvi megfelel re vö. A vadrepce bokros felépítése. 257). veres hólyag (MagyGyógyn. halvány a. vékony levélkéi emlékeztetnek a csa- rabra. hogy a növény fészkének bels pikkelyei pókhálósak. A hangarepcsény összetett szó.. J: ’Sinapis arvensis. 1807 e. 259... A harangcámoly összetett szó. vadrepce’. vomere ’hányni’). halyag a. még csodamag. Csapó hangaf ’vadrepce’ (2. 362). a cserje. UEWb. hogy a lampionszer vagy hólyagszer termésr l van szó. A vereshalyag ’zsidócseresznye’ (1. J: ’Physalis alkekengi. a névadás magyarázata valószín leg az. sztrichninfa’. 1798: Hanga-fa (Veszelszki 206). a termés hólyagszer burkára utal. J: ’ua. TESz. 74. és szinte megfojtja azokat. EWUng. ném. J: ’Aquilegia vulgaris. hályogf N.. Marzell Convolvulus arvensis a. kakas~ harangcámoly 1807: harang Tzámoly (Magy. UEWb. — ~fa 1783: Hanga-fa (NclB.: ’Calluna sp. repcsény. cámoly. . J: ’Strychnos nuxvomica. J: ’Geum urbanum. gamóvirág .). Diószegi– Fazekas alkotása. TESz. hogy a növény rácsavarodik más növényekre. hanga.’. F vészk. Brechnuß. A névadás magyarázata. — N. EWUng. erit eni[m] qu[asi] mirice in deferto: hanga (JászGl. — Ö: avar~. Hályogf (MagyGyógyn. 30).) hólyag utótagja szintén ismeretlen eredet .) hanga elnevezése ismeretlen eredet . MNövSz. J: ’Convolvulus sp.: RMGl. Heydekraut ’hangaf ’.’. az el tagra l. sztrichninfa’. J: ’ua. az el tagot a növény R. erre utal a veres jelz . A csarab (1. lat. 299). csarab’. Ebben a növénynévben valószín síthet . a ganga mássalhangzó-hasonulással keletkezett. — veres~ 1525 k. hangarepcsény 1903: hangarepcsény (Hoffmann–Wagner 139). szulák’. TESz. ném. vadrepce’.. ördög~f (→ ördögharaptaf ) harang l. — ~f 1775: Hanga-fü (Csapó 194). Genaust nux-vómica a. 119. 129). J: 1460 k. hánytatófa 1966: hánytatófa (Csapody– Priszter. J: ’Strychnos nux-vomica. lat. bolondító beléndek’. halvány a. hogy a bokor vagy kisebb fa nagyságú növényt hánytatásra használták. volubilis (< lat. || hánytatócserje 1998: hánytatócserje (Priszter 514). vel. vö.: Hanga (Julow 258). J: ’Sinapis arvensis.: Alkekengi: wereshalyag vel papmonya (Ortus: RMGl. Idegen nyelvi megfelel re vö.szóból származik. 121.. szerint ismeretlen eredet . csarab’. Besewinde ’böse Winde’. ném. fa magyarázó utótag. sz. | 1998: ’Calluna vulgaris. 1460 k. haragja l. vag folyo fé (SzikszF. 1998: hanga (Priszter 322). Növ. rep-csény~. ill. volvere ’csavar’). 183). EWUng. halyag 1.-i nux-vomica (lat. az utótagra l.

рас ’ua.’. | réti ~ 1998: réti harangláb (Priszter 303). arannyal verseng f A haraszt szláv eredet .). bozót’. 1807 e. Ember és növényvilág 204. — kereklevel ~ 1807: kereklevel HarmatfÍ (Magy. harangvirág (Péntek–Szabó. hogy a növény leveleire telepedjenek. hölgy~. ang.).. N.’. vessz . A fekete nadályt (2. haranglábvirág (ÚMTsz.’. hogy a növény hosszú szárán nagy harangszer . szln. tyúk~ harapást gyógyító f l. réti harangláb’. fekete nadályt ’. A kereklevel jelz a lat. harangláb 1. Drosera (< gör. 1998: ’Drosera rotundifolia. — ~f N. F vészk. EWUng. 1998: kereklevel harmatf (Priszter 362). 1783: Harmat-fü (NclB. 1998: harmatf (Priszter 362). qui vocatur harast” (OklSz.. szb. hárs harmat l. храст ’bokor. 217). 217). harangvirág. tyúk~f haraszt 1. cseh chrast [hím. hrást [hímnem ] ’ua. | ~virág N. 2. MNövSz.) harangláb elnevezésének alapja. harmatf ’. Glockenblume tükörfordítása. tenger~ harangvirág 1664: Aquilegia Harang virág. J: ’Aquilegia vulgaris. J: ’ua. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel re vö. Sonnentau ’harmat’ (Csapó 111) is. J: ’Alnus sp. | 1807 e. Genaust Drosánthemum a. A névadás alapja a növény levele: nyeles.) és a közönséges kutyabenge (3. a névadás magyarázata. hogy a virágok kis cseng kre emlékeztetnek. harapás l. Ezek a csöppek a napfényben csábítóan csillognak. a névadás magyarázata. haranglábf (MagyGyógyn. nyeles. cserje’. 335). haraszt a..’. A harangláb a török eredet harang ’hangadó eszköz’ és a láb ’a harangozó eszköz talpa’ összetétele. kampó alakban görbült sarkantyúval. cserjéseket. 1903: harangvirág (Hoffmann–Wagner 111). sasf helyett. chrast ’egy fajta tölgy: Quercus aegilops’. gím~. N. chrást. harang a. gilisztaf . sundew. chrast ’cserjés. a névadásra hatással lehetett a ném.harangláb 204 háromlevel f (→ gamó). sem a szaknyelv nem fogadta be. ÚMTsz. hr&st. F vészk. bókoló virágok találhatók. EWUng. hogy ezek a növények kedvelik a nedves talajú berkeket. láb a. N. 1783. geleſzta-f× (Lippay I: 74). 1232: In summitate montis est arbor. réti harangláb’. 1838: haraszt (Tzs. szlk. J: ’ua. közönséges kutyabenge’.-hv. F vészk. és a rovarokat arra késztetik. or. — közönséges ~ 1998: közönséges harangláb (Priszter 303). a páfrány (2.’. chřást ’répa. 353). 164). 1903: harangláb (Hoffmann–Wagner 111). 1775: Harangvirág (Csapó 57). ▌ 2.’.).’. TESz. a növény hosszú. hogy a növénynek kis kékeslila. 1807: ’Drosera.) haranglábf neve népi név. vö. — ~fa N. lép~. cserjés. rotundifolia fordításával keletkezett. J: ’ua. *chvorstъ) került át többszörös átvétellel. Az égerfa (1. harangszer virágja van. kerek lemez leveleit mirigysz rök borítják. haraszt a. N. zöldségféle levele’.és n nem ] ’ua. chriašt ’kifejletlen. храс ’magas tölgy’. bozót’. J: 1775. A magyarba a déli és nyugati szláv *ch(v)rastъ ( sszl. J: ’Symphytum officinale.. hím~. réti harangláb’. kanálszer leveleire utal. éger a.. ▌ 3. 1813: keser . | 1998: ’Aquilegia. — N. harangláb | Aquilegia vulgaris..). kesely f . TESz.). ÚMTSz. éger(fa)’. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. — Ö: csík~. J: ’Frangula alnus. olyanok mintha harmatcseppek lennének. 218. A harmatf valószín leg a lat. kereklevel harmatf ’. Diószegi–Fazekas Harang Tzá- moly (Magy. harcsfa l. N. J: 1903: ’Aquilegia vulgaris. хвóрост ’száraz gally. A harangvirág a ném.). harang a. harmatf 1775: Harmat-fü (Csapó 111). 1998: harangláb (Priszter 303). puha káposztafej levelei’. ▌ 2. ördög~f . blg. r zse.) haraszt elnevezésének magyarázata. A réti harangláb (1. 1783: KeÐerü Három levelü-fü (NclB. hr&st [n nem ] ’r zse’. harangverseng l. láb a. 1807: HarmatfÍ (Magy. háromlevel f — keser ~ 1775: KeÐerü három levelü-fü (Csapó 295). r&st ’tölgy’. mérges vad ~ harapta l. droserós ’harmatos’) fordítása. melyek ragadós váladékcsöppeket bocsátanak ki. MagyGyógyn.: Harmatf (Julow 257). J: ’páfrány’. 370) nevét sem a köznyelv.. harasztfa (Csapody– Priszter.

. 1335: hassufo (MNy. Marzell Euphorbia a. ill. vö. | széleslevel ~fa 1948: széleslevel hársfa (MagyGyógyn.: ’Tilia sp. Aruk et Owut. Idegen nyelvi megfelel kre hársszódokfa 1807: Hárs Szódokfa (Magy. hárs. nagylevel hárs(fa)’. kaťśka ’fakéreg’. UEWb. hasindító kutyatej l.: tilia: has fa (SchlSzj. || hársszódok 1841: hárs Szódok (Barra 68). P. haslágyító 1948: haslágyító (MagyGyógyn. Treibkraut ’hashajtó f ’. vö. kÏńť: Ç–[Ïńť ’a fa (feny . J: ’Alcea rosea.’. 1583: hárs fa Tilia (Clusius–Beythe 8: BotTört. de idegen nyelvi példa is hatással lehetett névalkotására: „Gxrxg×l Malache. fi. erdei mályva’. hogy a növény a víz színén lebeg hármas leveleivel. talán a növény R. lat.: Tilia: Haasfa (Ortus: RMGl.’. ki hányattya” (Melius 84). hasindító haslágyítóf 1. 211). 1801: hárts (TESz. A finnugor (uráli ?) alapalak * końćk‹ ~*koćk‹ lehetett. magyarázatára l. tri. nyalat. koskus ’vastag fakéreg’. J: ’Euphorbia lathyris. észt kosk ’hosszú csíkokban lehántott lucfeny kéreg’. malacus ’lágy. broad-leaved lime ’széleslevel hárs’. 1998: hárs (Priszter 523). 212).). 174). — nagylevel ~fa 1998: nagylevel hársfa (Priszter 523). | széleslevel ~ 1998: széleslevel hárs (Priszter 523). EWUng. 305). 166). V. 1998: hársfa (Priszter 523). Trj. J: ’ua. háss (Göcsej. vidraf ’. 1998: széleslevel hársfa (Priszter 523). hárs — ~fa 1158 e.: RMGl. zürj. esetleg az uráli korból. F vészk. 179. h#rsof™ (ÚMTsz. vér~gyökér hasindító 1578: Has indito (Melius 83a). 1550 k. hárs(fa)’. szakny..hárs 205 haslágyítóf Háromlevel f (Magy. 1595: Has fa (Beythe 15). J: ’Menyanthes trifoliata. magja a hasat m ködésbe hozza’ Melius alkotása. Szilágy m.’. vö. has l. kutyatej hasindítómag l. Genaust trifasciátus a. — Ö: farkas~. hás volt. A hasindítómag mag eleme arra utal. et Hasfa et Kurtuelfa” (TESz. 214).’három’. A hasindító ’a növény. Az el tag eredetibb alakja has. J: ’ Tilia sp. Tilia: Lindenbaum: Haas-fa (Ver. 213).) (MTsz. ganéj’) hatására hozta létre Melius. 1998: nagylevel hárs (Priszter 523).: RMGl. h™s. papsajtmályva’. 211). TESz. ▌ 3.-i trifoliata (< lat. ang.). J: ’ua. hogy a növénynév el ször hársfa összetételben t nt fel. — ~f 1783: Has indító fü (NclB. ném. A haslágyítóf ’a növény a kemény hasat lágyítja’ Melius alkotása. harcsfa. Az el tagra l. Az adatok azt mutatják.: tilia: has fa (BesztSzj.). | ~mag 1775: Has indittó mag (Csapó 238). vö. Diószegi–Fazekas alkotása. A hárs si örökség a finnugor. J: ’Malva neglecta. has lagyito f×”(Melius 166a).: RMGl. mint a farsang ~ fasang. 1405 k. J: ’ua. 314). 399).’. háss (MTsz. 166).. Treibkern ’hashajtó mag’. szódok. J: ’Tilia platyphyllos.: tilia: hasffa (KolGl. folium ’levél’) fordítása. hasindító kutyatej’. hasso-fa (MTsz. Grosslinde ’nagy hárs’. bisóma esetében. lat. takarít’) nevének. 1525 k. 32: 106).’. J: ’ua. Harsfa (Melius 17). 1395 k. hárs(fa)’. ScheiſÅkraut (Melius 83a) (< ném. purgatoria (< lat. az utótag nemzetségnév. grossblÀttrige Linde ’nagylevel hárs’. fásáng. ScheiÅe ’szar. F vészk. 1578: has lagyito f× (Melius 166a). 1841: hasinditóf (Barra 389). — N. a ném.’. nyírfa) kérge alatti nyálkás réteg’. az az. kosku. 1798: has indíttó-mag (Veszelszki 141).1: RMGl. Vö. J: ’Malva sylvestris. J: ’ua. ill. 371). kerti mályvarózsa’. fassang vagy a birsalma ~ bisalma. hogy els sorban a növény magját használták hashajtóként. Euphorbia lathyris a. 133). 1578: Hárs fa. ném. || hárs XVI.. J: ’ua..: Tilia: Hars (De Herbis: RMGl.).). ▌ 2. large-leaved lime ’nagylevel hárs’. A névadás alapja a növény orvosi haszna: „Hasfa- . puha’. a névadás magyarázata. 1783: Has’ lágyíttó-fü (NclB. osztj. bigleaf lime ’nagylevel hárs’. sz. A növény er s hashajtószer: „A ſárt. J: ’ua. 373). A háromlevel f a lat.)./1158/1323/1403: „Tricesima Belyz que ab oriente terminatur in Dedteluke. kaťś ’a feny fa kérgének bels rétege’.’. A hársszódok összetett szó. — nagylevel ~ 1948: Nagylevel hárs (MagyGyógyn. háromlevel -keser f (→ keser f ). a nyelvjárásokban ma is hásfa (Erd vidék). fajnév. 2. J: 1158 e. — N. v. purgo ’tisztít.

héjakútmácsonya’. J: 1784: ’Adonis sp. Nyr.: RMGl.) és az erdei mályva (3.). J: ’Hieracium sp. hérics’. héjakút 1590: Carduus fullonum. fehér~ bordon (→ bordon). — nyári ~ 1807: nyári Hérits (Magy. herencs.. fehér~f . J: ’Hypericum perforatum. hogy a növény er sen mérgez . hézaggyökér 1. J: ’Solanum dulcamara. F vészk. gólyavíznek. A hetvenhétlyukúf népi név. tavaszi hérics’. ölyvf .) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozik. A névadás magyarázatára l.). ill. hó2 a. 122). sz. J: ’Dipsacus laciniatus. — N. közönséges orbáncf ’. Genaust Hierácium a. torma házizöld. TESz. 1595: hezagh gyxker (Beythe 59a). 371). alii. F vészk. 177). héjakútnak nevezi az es vizet. 1998: héjakút (Priszter 360). vernalis fordítása. 1998: nyári hérics (Priszter 292). Hieracium (< gör.havaskacs 206 hézaggyökér yáſt. és viztarto hoyagnac fayáſſát meg gyogyittya” (Melius 167). somkóróló~ havaskacs 1841: havaskacs (Barra 330). A tavaszi jelz a lat. amiben összegy lik a víz’ összetétele. kacs a. | 1807: ’Adonis. hérics (Péntek–Szabó. vö. A havas el tag ’holdkóros. 1998: hérics (Priszter 292). 1998: tavaszi hérics (Priszter 292). ▌ 2. egyedi adat. ló~. F vészk. Az elnevezés motivációja. F vészk. kacs a. nyúl~f . J: ’Adonis vernalis.. 323). EWUng. MNyTK. J: ’Adonis aestivalis. 323). nyári hérics’. A héjaf a lat. — N. A tavaszi hérics (1. összetett szó. A papsajtmályva (2. a növény virágain és levelein apró lyukacskák vannak. télizöld héjaf 1966: héjaf (Csapody–Priszter. a kesernyés csucsor bolondító és felfutó ebsz l (→ ebsz l ) elnevezésével. hiérax ’héja. hárs hátú l. herincs ’egy fajta gomba’ növénynévvel. még lyukaslevel f . ▌ 2. J: ’Dipsacus laciniatus. mácsonya.) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó. hogy összefüggésben van a R. felhasználásuk is azonos volt. Az OrmSz. 1807: Hérits (Magy. 2. lehetséges. k ~. bolondos’ jelentés .. a nyári jelz a másik faj (nyári hérics) virágzási idejére vonatkozik. TESz. TESz. fehér~lapu (→ lapu). 10. azonos felépítés növények. 440). az el tagra l. Marzell Hypericum perforatum a. a három növény (1. Veſénec. EWUng. A havaskacs Barra alkotása. bogacz koro (SzikszF. 1807: Héjakút (Magy. dipsacus: Hea kut. A hérics ismeretlen eredet . burjánkóró levelei által fölfogott es víz” (OrmSz. F vészk. csoda~. ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. 3. Ember és növényvilág 198).. kecske~. kesernyés csucsor’.) haslágyító elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 81). a levelek által felfogott vízb l a madarak isznak. ném. sólyom’) fordításával keletkezett. helyakupnak gr. héjakútmácsonya’.) és a nyári hérics (2. a növény sz l szer en kapaszkodik. Diószegi–Fazekas alkotása. galanga-~ (→ galanga) valószín leg népi megfigyelésen alapszik.. F vészk. 122). — tavaszi ~ 1807: tavaszi Hérits (Magy. ezüstös~f . hóbortos ember’ (ÚMTsz.. hetvenhétlyukúf N. fehér~tövis (→ fehértövis) havasika l. vel. ami a levelekben megáll: „a babakóró v. 22. hogy a növény átellenes két levelének összenövéséb l víztartó keletkezik. hetvenhétlikúf (MagyGyógyn. tavaszi hérics’. A kacs ’a növény kapaszkodója’ utótag hangfest eredet . A névadás hérics 1. A héjakútmácsonya összetett szó. 1998: héjakútmácsonya (Priszter 360). magyarázata. gólyavíz a. hölgymál’. here l. Vö. | 1998: ’Adonis vernalis. Habichtskraut. hassofa l. A héjakút a héja madárnév és a kút ’gödör. az utótag nemzetségnév. havas ’bolondos. J: ’Aristolochia clematitis.). 1775: Hézag- . a név talán a ném. 126: 316–7. hérics’. a növény kora tavasszal virágzik. A névadás magyarázatára l. 1784: hérits (TESz. 1813: hézag Gy[ökér] (Magy. 2. ház helyén termett torma l. seb~. héjakút.. Idegen nyelvi megfelel re vö. MNövSz. házon term zöld f l. 323). közönséges farkasalma’. héjakút a. magyarázatára l.). héjakútmácsonya 1807: héjakút Mátsonya (Magy. Siebenundsiebziglöcherkraut mintájára jött létre.

láz csillapítására használták a növényt: „A’ régi orvosok még a’ lobbos természetü lázokban is használták” (Barra 274). híd a.hideglelés ellen való f 207 higviric gyökér (Csapó 86). a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. J: ’Menyanthes trifoliata. . 267).: RMGl.. — Ö: farkas~.’. hídr’. 345).. hideglelés ellen való f 1578: hideglelés ellen valo f×nec gr. igazi édesgyökér’.) hideglelésf nevének alapja. F vészk. J: ’ua.: Liquericia vulgariter dicitur Ricolicia alio nomine glicoricia (TemGl. 1783. a): RMGl. — hideglelést gyógyító 1813: Hidegleléstgyógyító (Magy. F vészk. A hézaggyökér ’odvas keltike’ (2. Lakritze. 1807: ’Alisma.: Edes Gioker. sz. 1841: édes higviricz (Barra 102). Marzell Glycyrrhiza glabra a.. — édes likviricia 1813: Édes Likritz (Magy. 2. vidraf ’. ▌ 2. J: 1775.’. igen nagy hasznu” (Barra 294). gliceriza) értelmesítésével hozták létre a higviric növénynevet. 2.: „Liquiricianak kÿ fachÿart leweth igÿa” (OrvK. Marzell Menyanthes trifoliata a. EWUng. || hideglelésf 1. hideglelés a. 459).’. 1807: Hidfr (Magy. 241). hogy a növényt szintén lázcsillapítóként használták: „az idült félbenhagyó lázban . (Melius 67a). víziútif (→ útif ) helyett. 1798: ’Glycyrrhiza glabra. 373).. R. 308). ném. J: ’ua. 1841: hideglelésf (Barra 294).. r a. I. ill. HolwurtÅ (Melius 180) tükörfordítása. J: ’ua. ételt. gör. Fieberkraut (Melius 67a) ’lázf ’ körülírásos fordításával keletkezett. A higviric a híg ’folyékony anyag.: Hid r (Julow 258). A vidraf (2. EWUng.’. F vészk. legorizia. italt ízesítenek vele. F vészk. Idegen nyelvi megfelel kre vö. TESz. A híd r az alán eredet híd ’folyó feletti áthaladást biztosító létesítmény’ és az r ’vigyázó személy’ összetétele. 2. A likoricium és a likviricia a lat. glycyrrhiza. A gliceriza a lat. le. lukrecja. 212). 1807: Higviritz (Magy. 404). odvas. folyadék’ és a német eredet virics ’meglékelt fából kifolyó nedv. Glycyrrhiza. F vészk. A higviric létrejöttében népetimológia is szerepet játszhatott. rhíza ’gyökér’) átvétele. Melius alkotása.. J: ’ua. Hig viries (SzegSz. a nehezen értelmezhet latin szavak (likviricia. A név nyilván azt jelzi. növényi nedv’ összetétele. A névadás magyarázata. hidak lábánál. kis ezerjóf ’. vízi híd r’.’. az ’Alisma’ nemzetség elnevezése. 14/12). J: ’ua. hideglelés ellen való f híd r 1807 e. a név farkashézaggyökér összetételben jelenik meg el ször. glycyrrhiza. Süszholz. J: ’ua. A híd r Diószegi–Fazekas alkotása. ill. glykýrrhiza < gör. 417). igazi édesgyökér’. A hézaggyökér ’közönséges farkasalma’ összetett szó. 1577 k. glykýs ’édes’.. 1783: Hideglelés ellen való fü (NclB. | 1807: ’Glycyrrhiza. odvas keltike’. hideglelésf (MagyGyógyn.: Liquiricia: Likoricium (CasGl. 1578: Glicerizáual gr. liquor ’folyadék’ szóból) átvétele.’. liquorice. hogy nedves területeken. alacsony vízben fordul el a növény. J: ’ua. N. 1798: Higviritz (Veszelszki 237). r a. hideglelésf l. ol. Fieberklee ’lázhere’. likrize. liquiricium és liquiritia ’édesgyökér’ (< a lat. hideglelés a. 371). F vészk. TESz. Csapó 86. J: ’Corydalis cava. higviric XVII.) a közönséges farkasalma nevének átvétele hasonlóság alapján. 1783: HidegleléÐt gyógyittó fü (NclB. A kis ezerjóf (1. 417).’. 1998: vízi híd r (Priszter 294). édesgyökér’. A hideglelés a hideg leli ’láza van’ szókapcsolat -és képz s származéka. J: ’Centaurium erythraea. 1783: Higviricz (NclB.) hideglelelés ellen való f neve a ném. — édes ~ 1807: édes Higviritz (Magy. | 1998: ’Alisma plantago-aquatica. hogy hideglelés ’hidegrázás’. hogy a növény gyökerének édes nedve van. ném. a névadás alapja. || hideglelést gyógyító f 1775: Hideglelést gyógyíttó-fü (Csapó 85). Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a vizi Híd r (Magy. glycyrriza (< gör. 163/11). 1998: híd r (Priszter 294). „Liquiriciat magÿarul Edqs gÿeokernek hÿiak” (OrvK. — vízi ~ 1807: vízi Hidfr (Magy. 241). J: 1807 e. híd a. 345). || likviricia 1470 k. 1775: Higviritz (Csapó 259). J: ’Glycyrrhiza glabra. a ném. || gliceriza 1500 k. F vészk. (Melius 21). a növények gyökere hiányos. idegen nyelvi megfelel re vö. ang. 394) nevet javasolja a R..

sallow-thorn. 383). 17: 244). Marzell Hippophaë rhamnoides a.. két~pázsit. 523). Vö. halyag. az utótag magyarázó szerep . 7: 105). carpatica fordítása. hogy a cseresznyeszer termést hólyagszer burok borítja: „Szép piros. villa~ 208 hölgyharaszt hímboj — reped ~ 1807: reped Hímboj (Magy. | 1775. K. A m. Szabó. a név magyarázata. 340). 1775: Hollóláb (Csapó 35). A hím el tagra l. impör (ÚMTsz. 1798: Hólyag tseresnye (Veszelszki 242). hóvirág (Péntek–Szabó. hóvirág 1. csalán hólyag l. pl. tüskés. A homoktövis a ném. J: ’Ricinus communis. homokos helyeken fordul el leginkább.) gyógynövényként jelentéktelen. A berki szell rózsa (2. Rabenfuß. kúszó boglárka’. „Pes Coruinus” (Melius 175) tükörfordítása. hír l. N. hímharaszt 1998: hímharaszt (Priszter 362). kakasláb. Ember és növényvilág 203). a növény a harasztfélékhez tartozik. homoktövis — kárpáti ~ 1988: kárpáti homoktövis (Priszter 395). Vö. Vö.: els sorban a Ranunculus repens. ném. 122). és a hóvirághoz hasonlóan nagyon korán virágzik. A hóvirág összetett szó. a hím ’term virág’ és a boly ’valaminek a sokasága. hogy a növény tövises. hímpáfrány (→ páfrány). hangyaboly’ összetétele. himper. A kárpáti jelz a lat. Schneeglöckchen ’berki szell rózsa’.). Himbeere. A hollóláb és hollólábúf Melius alkotása. 354). [Hímje] Igen sok” (Magy. A név magyarázata. A névadás magyarázata. gólya~ híradó l. F vészk. himpör. hímpáfrány l. himpér és alakváltozatai f képpen a hazai bajor-osztrák nyelvjárásokból származnak. A hóvirág ’Galanthus nivalis’ (1. kúszó boglárka’. F vészk. vö. impZr˜. 331). a hólyag ’a termés hólyagszer burka’ és a szláv eredet cseresznye összetétele. J: . hollóláb (KertLap. gyöngy~. himpYir. ang. TESz. erdei pajzsika’. hogy a növény már a hó alatt virágzik. kúszó boglárka’. tseresnye nagyságú. A himpér bajor-osztrák eredet . zsidócseresznye’. J: ’Rubus idaeus subsp. 1948: himpér (MagyGyógyn. Marzell Anemone nemorosa a. a növény virágai fürtösek. berki szell rózsa’. J: 1578: ’Ranunculus sp. Növényszótár 24). impr ’málna’. 1783: Holló-láb (NclB. öszszetett szó. kárpáti homoktövis’. málna’. himp9r (MTsz. J: ’Ranunculus sp. ▌2. h¢n˜pZre. A hólyagcseresznye összetett szó. — N. A hímboj a hím (term ) virágok sokaságára utal: „Hím. Sanddorn tükörfordítása. páfrány szárnyasok lábára emlékeztetnek.) hóvirág elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény virágja fehér szín . 1783: ’Ranunculus repens.). T. pied de corneille (NclB. — N. himper. fr.hímboj hím l. ricinus’. EWUng. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hártyával bé-vont bogyói következnek a’ fejér virágok’ helyén” (Veszelszki 242). a hó ’jégkristályokból álló csapadék’ és a virág összetétele. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. J: ’Physalis alkekengi. ném. Krähenfuss. haraszt. az utótagra l. hölgyharaszt. J: ’Galanthus nivalis. ném. J: ’Anemone nemorosa. 523). Meerdorn. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Hippophaë rhamnoides subsp. a hollóláb a lat. szintén a hóvirág nevének átvétele. gólyahíradó (→ gólyahír) hisop l. sea buckthorn. veres~ himpér 1878: „himpér: himbeer” (Nyr.: els sorban a Ranunculus repens. hölgyharaszt — erdei ~ 1911: erdei hölgyharaszt (Cserey. Melius 438. holtcsalán l. izsóp hollóláb 1578: Hollo láb (Melius 175). A név magyarázata az. porzós virágai a term virágok alatt fejl dnek ki. Melius a latinból fordított hollóláb növénynevet -ú melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. — ~úf 1578: Hollo lábuf× (Melius 175). idaeus. A hímharaszt tudományos szaknyelvi szó. J: ’Dryopteris filix-mas. hóvirág’. 1783: Hó-virág (NclB. A hímboj Diószegi–Fazekas alkotása. Seedorn. hogy a növény szeldelt levelei hólyagcseresznye 1783: Hólyag-tsereÐznye (NclB. carpatica.

1807 e. n stény’. mūrus ’fal’) fordítása. 391) ’húgyf ’. A húgyosf Melius alkotása. ném. tisztesf ’. Idegen nyelv megfelel re vö. 1520: Elleborus: hwnyor (Növ. EWUng. erdei hölgymál’. — tisztes ~ 1807: Tisztes Hunnyász (Magy. 340). hunyor’. 1807: ’Hieracium. hunyor 1. 1903: Tiszteshunyász (Hoffmann–Wagner 122). 1500 k.: Elleborus niger: er ÿr vel fe- . hogy a növény sz rös. lekonyúlnak” (Magy. J: ’ua. ezüstös hölgymál’. Mausöhrlein ’egérfülecske’. hölgy a. A hölgy si finnugor örökség.. hölgymál 1. hölgy a. A tisztes hunnyász fajnév Diószegi–Fazekas alkotása. a’ honnét húgyos-fÍ a’ neve” (Veszelszki 279). murorum (< lat. 208–9. EWUng. erdei pajzsika’. A névadás magyarázata. UEWb. | fekete ~ 1525 k. 126). 349). az utótagra l..) ezüstös jelz je a levelek színére utal. | 1807 e.) és az erdei hölgymál (3.: Elleborvs Albvs: Feÿer hunior (Herb. Az ezüstös hölgymál (2.: Veratrum album.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták hölgymál nevüket. fekete hunyor’. hölgymál’. az állat hasi része’. névadásuk ma is érvényes. hunyászkodik a. haraszt. 1395 k. Pilosella minor purpureo flore. 349).: RMGl.: Hunnyász (Julow 263). a finnugor alapalak *kaδ’ßa vagy *kaδ’ß‹ lehetetett. — ezüstös ~ 1998: ezüstös hölgymál (Priszter 395).: polipodia: humior (BesztSzj. vizeletindítóf . mál a. kánya~ (→ kányahunyor) húgyosf 1578: Hugyos f× (Melius 164a). hogy a növénnyel vizelési problémákat kezeltek: „a’ nehezen vizellfknek eſtve reggel haſznos ital. Hasenpfötlin ’nyuszitalpacska’. 1807: Hunnyász (Magy. 340). Hazai Tud. pl. F vészk. vö. 340). humor l. 1807 e. hunyászkodik a. J: ’Hieracium murorum. amely állattal kapcsolatos. ▌ 2.: RMGl.. a hölgy el tagra l. 1783: Hölgymal (NclB.: De polipodio: hwnÿor (StrassbGl. 289–290. A hölgyharaszt összetett szó. 1590: Helleborus albus: Feier hunyor (SzikszF. Az ezüstös hölgymál (2. J: ’Antennaria dioica. Katzenpratzel ’macskapracli’. F vészk. tisztesf nevéb l vették át. Polypodium vulgare.’. mál a. 340). „Herba vrinalis” (Melius 164a) (< lat. urina ’vizelet. J: 1525 k. 1583: Pilosella minor albo flore. a finnugor alapalak *m!l‹.: RMGl. J: 1807 e. fekete hunyor’. közönséges gyujtoványf ’. ném. felt n en sz rösek. 448). 415). a mál finnugor kori örökség. J: 1806: ’Stachys recta. | 1998: ’Helleborus niger. TESz. F vészk. F vészk. 1998: fehér hunyor (Priszter 392)... az el tag jelentése ’n . ▌ 2. — Ö: egérfül~. parlagi macskatalp’. 340). A hunnyász az uráli eredet huny igéb l -ász gyakorítóképz vel keletkezett. A hölgymál mint növénynév talán arra utal. Vö. 1807: Holgyomál (Magy. húgy l. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. Marzell Antennaria dioica a. n stény páfrány (→ páfrány). 391). 340). 1435 k. J: ’páfrányfélék. 1610 k. J: ’Linaria vulgaris.. 116.: RMGl. UEWb. 224). az utótag jelentése itt a ’madár begye. az erdei hölgymál (3. hasznos tisztesf ’.: RMGl. Katzenpfötchen ’macskatalpacska’. a növény a harasztfélékhez tartozik.: RMGl. akár a n stény madár begye. az utótag magyarázó szerep . hasznos tisztesf ’. Diószegi–Fazekas a hölgymál nevet a Hieracium növénynemzetség neveként rögzíti.: pelipodia: himur (SoprSzj. dragollub. húgy’) tükörfordítása. J: ’Helleborus sp. névadásukat így magyarázzák: „két nagyobb himſzálai a’ tenyéſzés utánn a’ virágból kétfelé kifordúlnak. F vészk.: BotTört. *m!lj‹ vagy *m!lk‹ lehetett. hunnyász 1806: Hunnyász (Kultsár.) k fali jelz je a lat. Diószegi–Fazekas emelte nemzetségnévvé a növénynevet. 340). 450). Bärnpratzl ’medvepracli’.: Holgyomál (Julow 265).hölgymál 209 hunyor ’Dryopteris filix-mas.: Elleborus albus: Feÿer Hwnÿor (Ortus: RMGl. gólya~tartóf 1783: Húgyos-fü (NclB. TESz. 340)... közönséges édesgyöker -páfrány’. a tisztes jelz t a növény R.. — erdei ~ 1998: erdei hölgymál (Priszter 394). 1798: Hölgymal (Veszelszki 238). d): RMGl. fehér zászpa | ? Helleborus niger. | k fali ~ 1807: k fali Holgyomál (Magy.. J: ’Hieracium pilosella. huny a.. 349). hogy idegen nyelvekben is számtalan neve van a növénynek. A névadást magyarázhatjuk azzal. 1807: ’Stachys. huny a. a lat. J: ’Stachys recta.: poliandrum: hunior (SchlSzj. ▌ 3. 1405 k. Harnkraut (NclB. — fehér ~ 1525 k.

es tqbbek effelek” (OrvK. borsos keser f ’. zöld hunyor’. huniar (KolGl. A hunyor magyar fejlemény: beletartozik a huny ige családjába. orvosi salamonpecsét’. (Beythe 125).. Bqrqk. (Melius 187). sz.) jelentéssel. — nyugati ~ 1998: nyugati hunyor (Priszter 392). J: ’ua.: RMGl. 1948: Fehérhunyor (MagyGyógyn. boglárka (7).) hunyor neve 1783-ban t nt . | pirosló ~ 1998: pirosló hunyor (Priszter 392). — vízi~ 1578: Vizi hunyor (Melius 174a). 340). büdös hunyor’.: Veratrum nigrum: fekete hunÿor (De Medicinali: RMGl. | juhoktisztító~ 1578: Iuhoc tiſÅtito Hunyor (Melius 186a). sömörf . vizi apium (SzikszF. J: ’Adonis vernalis. hogy virágtalan növényekre vonatkozik. fekete zászpa (5. Farkas haas. 603/24). pl. „ſÅęles leuel×” (Melius 186a). 1595: feier hunyornak gr. 86). 1998: fekete hunyor (Priszter 392). 340). — fehér~ 1948: fehérhunyor (MagyGyógyn. 340). borsos keser f (4). ez a két jelentés ’páfrányféle. — fehér~ 1578: Feyér hunyor (Melius 187a). fekete hunyor’. | hegyi fekete~ 1578: hegyi fekete Hunyor. ▌ 5. 618/33) [kiemelés t lem]. fekete zászpa’.: Veratrum album: feÿer hunyor: Földi borostyan és Zazpa (De Medicinali: RMGl.’. aÅ melÿek ha megh Etethnek nem hogÿ taplalnak es Eltetnek aÅ Teſtôth. 382). 340). A növénynév 1395 k. | zöld ~ 1807: z ld Húnyor (Magy. veratrum: Hunyor (SzikszF. J: ’ua. 1998: kisvirágú hunyor (Priszter 392).: RMGl. | télizöld ~ 1998: télizöld hunyor (Priszter 392). 1807 e. ▌ 6.’. J: ’ua.: Húnyor (Julow 259). a könyvben külön fejezetet kapnak a mérgez növények: „AÅ Fwek keoÅÅwl.) kaphatták meg. ▌ 3. J: ’Helleborus niger. dumetorum. — ~f 1590: Ranunculus: Sômôr fé. tavaszi hérics’. 1948: Kisvirágú hunyor (MagyGyógyn. fehér zászpa (6. J: ’Helleborus purpurascens. J: ’ua. hunyor’. J: ’moha’. moha’ abban azonos. 1540 k. vagy beka fé. büdös hunyor (Priszter 392). 328). ▌ 11. 1775: Fehér hunyor (Csapó 118). 1520-tól kezdve a hunyor ’különféle mérgez növény’ jelentés . 1948: piros v. — sárga~ 1783: Sárga Húnyor (NclB.’. ▌ 12. Laurus fa lewelw roſa. páfrányféle. századi Orvosi könyv részletesen ismerteti ezeket a növényeket (vö. ▌ 4. — fekete~ 1595: Fekete hunyor (Beythe 125a). aÅ Eledelnek termeÅetÿwel ellenkqÅnek telÿeſſeggel ees vÿaſkodnak mÿnd aÅok. ▌ 7. 1590: Elleborus. 93).). Polypodium vulgare. ezekre a növényekre az jellemz . J: ’ua. valószín leg -r névszóképz vel létrejött származék. hérics stb.2: RMGl.). 53). 1520-tól kezdve az adatok a következ mérgez növényekre vonatkoznak: hunyor. 1998. J: ’ua.’. J: ’Veratrum nigrum. 1998: zöld hunyor (Priszter 392). v. 1841: zöld húnyor (Barra 7). el is t nik. J: ’ua. pirosló hunyor’. J: ’ua. J: ’Ranunculus sp. — büdös ~ 1807: büdös Húnyor (Magy. ▌ 13. a XVI. 328). ▌ 9. hunyor. mÿnth aÅ Feÿer hunÿor. F vészk. zászpa. J: ’Helleborus niger. J: ’Helleborus foetidus. aÅ magok mergqs termeÅętÿre valtoÅtattÿak.) vonatkozó adat van. 340). Kialakulására hatással lehetett a sömör (magyarázatára l. (Barra 7). hogy „aÅ [ember] SÅqmeÿ annÿra be hunÿodnak hogÿ NeheÅen nÿlÿk fql” (OrvK.’.v.hunyor 210 hunyor kethe hwnÿor (Ortus: RMGl. 1590-t l (!) adatolható növénynévként. ez a jelentés 1500 k. c): RMGl. J: ’Persicaria hydropiper. a hunyorral együtt is el fordul). | hamis fekete~ 1578: hamis fekete Hunyorral gr. 1775: Vizi-hunyor (Csapó 26). magyar hunyor (Halmai 38). ▌ 10. 1807: Húnyor (Magy. J: ’Helleborus. — magyar ~ 1948: magyar hunyor (Halmai 38).’.’.). J: ’Helleborus dumetorum subsp. 363). A tavaszi hérics (8. 49).: Elleborvs Niger: Fekete hwnor (Herb. J: ’Helleborus viridis. fehér zászpa’. 1577-ben pedig egyetlen ’mohára’ (3. 1577: muscus: fa moha. boglárka’. ▌ 8. | hegyi fekete ~ 1578: hegyi fekete Hunyor (Melius 186a). 1841: büd s húnyornak gr. 340). 93). Sqth aÅ ÿol taplalth Teſtqth is. 328). J: ’Polygonatum odoratum. az OrvKM. | kisvirágú ~ 1903: Kisvirágú hunyor (Hoffmann–Wagner 112). fekete hunyor’. hunior fé. 1948: Hunyor (MagyGyógyn. A hunyor nevet különféle növények (vö. sz. fekete hunyor (2.’. XVI. 240). J: ’Veratrum album. 1783: Vizi hunyor (NclB. kisvirágú hunyor’. t nik fel ’páfrányféle. F vészk. — berki ~ 1998: berki hunyor (Priszter 392). F vészk. XVI. | piros ~ 1903: Piros hunyor (Hoffmann–Wagner 111). közönséges édesgyöker -páfrány’ (1.

-i niger (5. 1807-t l a hunyor nemzetségnév lesz. Genaust foetidus a. innét kapta a juhoktisztítóhunyor nevet. Diószegi–Fazekas a Helleborus nemzetséget nevezi így.. hasonló szemlélet nevek idegen nyelvekben is megtalálhatók. tyúk~ húsvét l. Idegen nyelvi megfelel kre vö.). weisse Hellebore.) zöld jelz je a virág színére vonatkozik: „zxld virágja vagyon” (Lippay I: 77).. white hellebore. A büdös hunyor (9. false hellebore ’hamis hunyor’. pirosló jelz i a virágok színét jelzik.). ném. ett l kezdve a hunyor nevet Helleborus-fajok kapják megkülönböztet jelz kkel: büdös hunyor (9. TESz. Wintergrün ’örökzöld’. foetidus ’b zl ’) fordítása. a „hamis fekete Hunyorral az Iuházoc à Iuhoc dxgét oruoſſollyác” (Melius 187).hunyor 211 hunyor fel.-i foetidus (< lat.) jelz je a R. A fekete zászpa (5. ez a név a virágok hasonlósága alapján jött létre. a büdös jelz a lat. fehér~ . libacsillag~. zöld hunyor (10. a hunyor utótag nemzetségnév. Idegen nyelvi megfelel kre vö. R. A nyugati jelz tudományos szakny..). a lat. hogy ez nem az igazi hunyor. R. pipe~.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Helleborus foetidus a. 6. Adonis vernalis a.) Diószegi–Fazekas alkotása. ném.) kisvirágú jelz je a virág méretét jelzi: „Virága kicsiny” (Hoffmann–Wagner 112).. szakny. lat. A télizöld a növény örökzöld leveleit jelzi. ném. vö. Marzell Helleborus niger a. pipa~ (→ pipehúr). a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal.) piros. kisvirágú hunyor (12..-i jelz .) fordítása. Stinkkraut ’büdös f ’. csillag~. Melius 443. Benk alkotása. A fekete jelz a gyökér színére utal. hasonlóság alapján jött létre. falsche. a kisvirágú hunyor (12. ang. csibe~. A pirosló hunyor (11. a virág csüng .). szakny. A zöld hunyor (10. fr. húr l. ném. A tavaszi hérics (8. Elleborum album (Veratrum album) utótagjának fordítása.) hamis fekete jelz je arra utal. idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. erba fétida. lúd~. harangszer formája emlékeztet a Helleborusra. Szabó. böhmische Nieswurz ’hamis hunyor’. Az orvosi salamonpecsét (13.. pirosló hunyor (11. feltehet leg az el fordulási helyet jelöli.) hunyor neve népi név. EWUng. A fehér hunyor (2. madár~.) vízi jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. A borsos keser f (4. — Ö: kánya~.

’. ▌ 2.’. többek között az Ajuga reptansra vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe.’. Az ibolya szóhasadás eredménye.). szintén Melius alkotásai. A szerecsendiószagúivolya szintén Melius alkotása.) jelentésben.) körülírásos nevek. ivola ~ ivolya változat v-je hiátustölt . ibolya’. A mai hivatalos ibolya ’Viola odorata’ (4. ▌ 5. Í ibolya 1.’. 1775: Ibolya (Csapó 296). 1783: Ivolya. a növénynek kékeslilás virágja van. J: ’Hepatica nobilis. hogy az „egész növény gyapjas” (Hoffmann– . 1590: Vaccinium: Iuolya (SzikszF. 1775: Vadmezei ibolya (Csapó 125). 420). kalincaínf ’. 1783: Ivolya (NclB. szerecsendiószagú jelz k a növény er s illatára utal. 1578-ban az ibolya jelz je sárga. J: ’ua. 384). tricolor. az az. vadárvácska’. vimád > imád. amelynek a színe általában kék. — mezei sz rös~ 1578: Mezei ſÅxrxs Iuollya (Melius 171). erdejiibója (Péntek–Szabó. iboja (Péntek–Szabó. b-vé válását egykori bilabiális ejtése (ß) magyarázza. J: ’Calendula officinalis.: RMGl. névadását Melius így indokolja: „A virága óllyan mint à kerti Iuollyánac. J: ’Vaccinium myrtillus. 1903: szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann–Wagner 119). 362). J: ’ua. a latin eredet viola elkülönült változata. N. | márciusi ~ 1948: márciusi ibolya (MagyGyógyn. | jószagú sárga~ 1578: iò ſÅagu ſárga Iuolya (Melius 71a). a névadás magyarázatára l.) sárga virágú növény. J: ’Viola tricolor subsp.I. | kék ~ 1813: kék Ibolya (Magy. A leírást Gombocz teljes egészében az Ajuga chamaepytisszel azonosítja.’. | szerecsendiószagú~ 1578: SÅereczen dio ſÅágu Iuollya (Melius 171). Ibolya (NclB. 373). — erdei~ N. kalincaínf ’. 344). R. orvosi körömvirág’. valószín azonban. J: ’ua. A R. Ember és növényvilág 240). 1998: márciusi ibolya (Priszter 538). (Melius 171).’.’. 1998: ibolya (Priszter 538). 2. áfonya’. móschos ’pézsma’) alapján alkotta: „Iuamoſchata. 1604: Ivolyva (MA.) elnevezés növény csak 1775ben t nt fel. Ember és növényvilág 240). nemes májvirág’. 179). | 1798: ’Ajuga chamaepitys. (Melius 72). — illatos ~ 1948: Illatos ibolya (MagyGyógyn. SÅereczen dio ſÅágu Iuollya” (Melius 171). ▌ 6. ▌ 4. erdejiiboja.) és kalincaínf (2. J: ’ua. J: ’ua. A mézesszagú. Az ’orvosi körömvirág’ (1. kalincaínf ’. | mézesszagú~ 1903: mézesvagy szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann– Wagner 119). J: ’Viola odorata. moschátus (< gör. a szerecsendiószagú jelz t nyilván a lat. még sárgavirág. Ivolya (Veszelszki 443). A növénynév el ször Meliusnál jelent meg orvosi körömvirág’ (1. 1798: Ibolya. 1798: vad mezei Ibolya (Veszelszki 261). J: ’ua. — háromszín ~ 1998: háromszín ibolya (Priszter 538). ▌ 3. A mezei sz rösivolya és vad mezeiivolya kalincaínf (2. hogy más növényekre. J: ’ua. 1998: illatos ibolya (Priszter 538). A fenti adatok alapján kimutatható. kékiboja (Péntek–Szabó. Azért hiyác vad mezei Iuollyánac” (Melius 171). Vacínium a. J: ’Ajuga chamaepitys. Ember és növényvilág 240). az illatos jelz a lat.’. hogy az ibolya növénynév jelentése a korai adatokban illatos virág. 1783: Vad mezei ibolya (NclB. J: ’ua. — sárga~ 1578: ſárga Iuollyánac gr. 179). A szókezd v elmaradására vö. odorata fordítása. a sz rös jelz arra. | vad mezei~ 1578: vad mezei Iuollyánac gr. F vészk. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. | kék~ N.

hogy a növénynek nincsenek tüskéi.) a virág kék színe és korai virágzása és felépítése alapján hasonlította a népnyelv az ibolyához. — N. — N. MNövSz. 1998: imádságbokor (Priszter 288). ahol a névadás alapja ugyanez. hogy a növény tüskés: „he xs mint imádságbokor 1966: imádságbokor (Csapody–Priszter. a virág és a növény felépítése is hasonló az ibolyáéhoz. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Nyr. R. (Melius 98a). 1783: Gelitze-tüske (NclB. A magyarba egy déli szláv vagy szlk. 1998: tövises iglice (Priszter 438). 1783: Imola (NclB. 326). Az áfonya (3. iglíca ’kis t . sz. J: ’ua. hegyi imola’. A tövistelen iglice ’fest rekettye’ (2. ▌ 4. szakny. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az imola nevet náluk egy másik Centaureafajnak. a növény egyéb elnevezéseivel. imola 1. iglic (Priszter 438). 1775: Iglitze (Csapó 120). blg. N.). giliceökörgúzs. — Ö: kakukk~. F vészk. fest rekettye’. eper~f (→ eper) ilonka l. XV. ▌ 2. iglic™. örvénygyökér’. — tövises ~ 1813: tövisses Iglitz (Magy. a háromszín jelz magyarázatára l. juhar illatú l. tövis utótagok. 1775: Iglitze-tövisk vagy tüske (Csapó 120). J: ’ua. imola (MagyGyógyn. — tövistelen ~ 1578: txuiſetlen Iglitzénec gr. 1998: ’Centaurea cyanus. J: ’Inula helenium. 1998: iglicetövis. N. | 1998: ’Centaurea. Vö.) ibolya neve szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. tövises iglice’. J: XV. iglica ’iglice’ kerülhetett. 1775: ’Ononis spinosa. gilicetövis (Priszter 438). szln. hogy ide tartozik-e a következ adat: 1500 k. J: ’ua. 83). kék búzavirág’. иглúци ’egy fajta szúrós növény’.’.). ahol az abrus a lat. 2. igrictüske (MagyGyógyn. 427). a nemes májvirágot (4. Paternosterabrus ’páternoszter. v. sz. gólyaorr’. Imoja (Tsz. iglice ihar l.) ibolya neve feltehet leg a kék termés hatására jött létre. iglice | Ononis spinosa. iklic™. J: ’Abrus precatorius.. iglice’. ill. az imola a Centaurea nemzetség hivatalos . igar l.’.. 349). a növények felépítése hasonló. az imádság ’ima’ és a bokor összetétele.: Rannus: irglicze (CasGl. | 1998: ’Ononis. A névadás alapja az. Marzell Abrus precatorius a. imola’. 142). — illatos ~ 1998: illatos imola (Priszter 298). 349). 1500 k. Vö. 126: 311–2. 401).: RMGl. 1500 k. Az imola ismeretlen eredet .-hv. 420). J: 1783.: IglÿcÅe Tqwÿs (OrvK. 131). Imola (NomVeg.). 1998: imola (Priszter 330). spinosa (spéna ’tövis’) fordításával keletkezett.) Melius alkotása. Az imola valószín leg Benk alkotása.iglice 213 imola Wagner 119). A vadárvácska (6. az ſzarabul zederies viraga nx kxver zanto fxldxn terxm” (Beythe 64a). a szláv szavak az sszláv *igla ’t ’ folytatójának kicsinyít képz s származékai. 297). csimáz~f . 1578: Iglitze txvisk (Melius 48). Bizonytalan. ìglica ’kis t .. egy nijl az txuiſſe. szb. 1583: iglicze Anonis (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 533). iglic(. kék~ Marzell Anemone hepatica a. v. | ~tüske 1706: Girlicze tüske (TESz. szegf ~. 490). Vö. ném. háromszín viola (→ viola). 126: 311). 1590: Anonis vel ononis: Iglicze (SzikszF. Genaust moschatellínus a.: „Himulus vulgo komlo vel inula” (TemGl. tövises iglice’. miatyánk abrus’. F vészk. szamárbogáncs | Ononis spinosa. feltehet leg idegen nyelvi minták alapján hozták létre. gilicetüske. 1775: Gelitze tüske (Csapó 120). 368). Az iglice szláv eredet . ▌ 3. | 1590: ’Onopordum acanthium.-i Abrus precatorius név átvétele. 1583. 1998: iglice.: RMGl. — ~tövis 1577 k. igric l. J: ’Genista tinctoria. Szabó. juhar iglice 1.: gilice (Nyr. hogy a növény korallpiros magvaiból rózsafüzért készítettek.’. a réti imolának ’Centauria jacea’ adta: 1807: Imola TsÍkÍllf (Magy. imola (ÚMTsz. imádságbokor’. Melius 437. a lat. b): RMGl. vö. gólyaorr. J: ’Centaurea montana. a tövistelen jelz arra utal. J: ’Amberboa moschata. pézsmabúzavirág’. Az imádságbokor szaknyelvi elnevezés. — hegyi ~ 1998: hegyi imola (Priszter 330). 355). a gilice ~ gelice alakváltozatok a madárnév hatására alakultak. a tövises jelz magyarázata. ▌ 2. tövises iglice’. imolya (MagyGyógyn. 1775: Iglitze-tövisk (Csapó 120). — N. A tüske.

Az iringó nemzetségnév. — Ö: kalinca~. ▌ 2. 1841: mezei iringó (Barra 158). orvosi csikorgóf ’. mezei katáng’. — mezei ~ 1807: mezei Iringó (Magy.) Centaurea nemzetséghez tartozó fajok. J: ’ua. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. elhalt növényt sszel a szél görgeti. 441. ízületi fájdalmak. Az aranyos istáp elnevezés a lat. — erdei ~ 1578: Erdei Intubus (Melius 78). J: ’ua. F vészk.. az indás ínf a növény hivatalos magyar neve. || aranyos ~ 1813: Aranyos istáp (Magy. bába~e.. TESz. — N. | 1775. yringus elnevezéseib l. F vészk. ínf ’. likas~füstike. J: ’Cichorium endivia. Diószegi–Fazekas alkotása. Idegen nyelvi megfelel re vö. ín l.. 321). iringó’. ez magyarázza imola nevüket. 194). Gichtkraut ’köszvényf ’. 1783: Arannyas IÐtáp-fü (NclB. valamint a lat. ín a.. hogy más növényekre. a nevek nem maradtak fenn. 1578: In f× (Melius 171). hogy a növény tüskés. zsába a. Melius ínf növénynevében az ín el tagnak ’ideg’ jelentése van. Marzell Eryngium campestre a. J: ’Ajuga reptans. kalincaínf ’. irringó ’Eryngium campestre. likas~. kalincaínf ’. indás ínf ’. EWUng. — N. ínnyújtóf 1783: In-nyújtó-fü (NclB. a növény R. szakny. eryngos ’kecskeszakáll’) nemzetségnévb l alkották. zsába a. Az intubus Melius alkotása. az ín ’lábszárín. A hegyi (2) jelz a növény el fordulási helyére utal. éntybon ’endívia’) (Melius 77a) átvétele. 1998: iringó (Priszter 370). csaba~e. J: ’ua. 384). ír l. Melius ezzel magyarázza a névadást: „Farſabáſt à ki nem iárhat igyeneſen meg gyogyirtya” (Melius 171a).) és a pézsmabúzavirág (3. J: ’Solidago virgaurea.’. UEWb. valószín azonban. 1775: Infü (Csapó 125). köszvény kezelésére használják. || arany~ 1813: arany Istáp (Magy. | 1998: ’Ajuga. Diószegi–Fazekas hosszúnak t n ostorindás (→ kacskanyak) jelz jéb l vonták el az indás jelz t. a nyújt ’kiegyenesít’ és a magyarázó f utótag összetétele. a mezei iringónak érdekes sajátossága. Genaust intybus a. eringius. A névadás magyarázata.) imola neve népetimológiás alakulat. F vészk.) szintén az Ajuga nemzetséghez tartozik. ▌ 2. Az si uráli eredet ín szavunk 1405 k. a növény lat.ínf 214 istáp neve ma. iringion. J: ’Eryngium campestre. Az ínf valószín leg Melius alkotása. futtatja a mez kön. Az örvénygyökér (4. a lat. 2. 1998: ínf (Priszter 293). EWUng. 1783: ’Ajuga chamaepitys. 2.. Az indás és a mászó jelz magyarázata. A névadásra valószín leg az iringál ’korcsolyázik’ is hatással volt. A hegyi imola (2. hogy a növénynek „Gyökerez indái vannak” (Hoffmann–Wagner 119). Intubus. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. salátakatáng’. ném. 1998: mezei iringó (Priszter 370). TESz. Intybus (< gör. A nevek katángfélékre vonatkoznak. iringál a. aranyvessz ’. Berg-Flockenblume. lat. 364). hogy a növényt reuma. iringál a. aranyistápf (ÚMTsz. 1798: Ín-nyújtó-fÍ (Veszelszki 241). 416). J: ’Gratiola officinalis. — indás ~ 1998: indás ínf (Priszter 294). a két fajt erdei és másik féle jelz kkel különíti el. 1783: In-fü (NclB. taps~ iringó 1807: Iringó (Magy. 1998: aranyos istápf (Priszter 507).’. 373). a névadás alapja..alapszava ’fut’ jelentés . Marzell Centaurea montana a. neve Inula nevének értelmesítésével jött létre.-i Eryngium (< lat. szeder~ ínf 1. idegen nyelvi megfelel re vö.’. J: ’Cichorium intybus.). az izmot a csonthoz er sít képz dmény’. és az elszáradt. mezei iringó’ (ÚMTsz. — másik féle ~ 1578: maſic fęle Intybus (Melius 77a). istáp — aranyos ~f 1775: Aranyos istáp-fü (Csapó 13). mezei iringó’. Marzell Gratiola officinalis a.-t l mutatható ki ’ideg’ jelentésben. 193). | mászó ~ 1903: mászó inf (Hoffmann–Wagner 119). hogy a növényt heves idegfájdalom gyógyítására használták. intubus 1. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe.). . Az indás ínf (2. Az ínnyújtóf magyar alkotás. Az iringál ir. kalinca~f . F vészk. — Ö: mósusz~. J: ’Eryngium. ín a.

Istenátkoztafa (MagyGyógyn. Istenke cipója (MagyGyógyn. Az istenkalapja népi elnevezés. nagyon hasonló az ürömcserjéhez (1). J: ’Crataegus laevigata. lignum Dei tükörfordítása. 1578: Iſtáry (Melius 86). Vö. 76). J: ’Potentilla anserina. kerek termésére utal. J: ’Artemisia abrotanum. Az istenabroszkája népi név. istenátkozta jelz ket az indokolja. 1798: Iſtárj (Veszelszki 373). 175). istenfa 1. istenabroszkája N. Az istenkecipója népi elnevezés. az utótag a szláv eredet abrosz ’terít ’ -ka kicsinyít képz s származéka. istárj 1. J: ’Malva neglecta. mezei üröm’. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a „Régi Nevek” közt említi. 346). aurea < aureus ’arany’) fordítása. ill. a jelölt birtokos szerkezet kalap ’fejfed ’ utótagja a virág formája alapján jött létre. torzsikaboglárka’. jelölt birtokos szerkezet. — N. J: ’Eryngium campestre. Az istárj ismeretlen eredet . Abrotanum mas (Veszelszki 15) elnevezésével. istenharagja 1813: I[sten] kegyelme. abrotanum nevének téves eredeztetése (< ábrotos ’halhatatlan. amelyek szívesen fogyasztják a libapimpót. A névadás magyarázatára l. papsajtmályva’. Az istenátkoztafa ’gyep rózsa’ tüskés növény. talán Datura metel. J: ’Ranunculus sceleratus. . aranyvessz . bot’ (1356: ? ’vessz ’. a lat. 1595: Iſten faia (Beythe 67). lat. ném. cseregalagonya’. Az istenfa ’mezei üröm’ (2. az istáp jelentése ’vessz . ezek a „megátkozott növények” er sen tüskések. || átkozott-tövis 1775: Atkozott tövisk (Csapó 165). 135). ▌ 2. a mezei iringó növénynévben az átkozott. átkozott-tövis. réti harangláb’. Idegen nyelvi megfelel re vö. 129). libapimpó’.: ’vessz ’). 1998: istenfa (Priszter 306). 1372 u. Hergottsbrot ’Isten kenyere’. istengyümölcse N. jelölt birtokos szerkezet. 374).’. kisebb kenyér’ a növény ehet .: Iſthen faÿath gr. „Maſic à mezei” (Melius 160a). a növény R. istenátkoztatövis növénynevek átkoz eleme ’átkot mond’ jelentés . isteni’) is hatással lehetett. és a gyümölcs ehet . ürömcserje’. a jelölt birtokos szerkezet gyümölcs ’termés’ utótagja ótörök eredet . mezei iringó’. Az istenharagja valószín leg népi név. istánfa (Péntek–Szabó. orvosi csikorgóf ’. istenkecipója N. Az istengyümölcse népi név. A névadásra a növény lat.’. (OrvK. J: ’valamiféle mérgez növény. szúrósak. gyep rózsa’. vö. Ember és növényvilág 205). Isten kalapja (Csapody– Priszter. MNövSz. J: ’Gratiola officinalis. 1793: Istárj (Földi 25). 1783: IÐten átkozta tövisk (NclB. Az istenfa elnevezés alapja a növény gyógyító ereje.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. mind a két jelentés er sen mérgez növényre vonatkozik. 1783: átkozott tövisk (NclB. hogy a növény a természet által felkínált élelem f leg a szárnyasok számára. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. 126). 1577 k. — mezei ~ 1578: Iſten fáya. 427/14). Az istenátkoztafa. N. ném. 1798: IÐten-fája Abrotanum mas (Veszelszki 15). 121). a cipó ’kerek.istárj 215 istenkecipója szakny. ördögszekér. J: ’Aquilegia vulgaris. 1584: Iſten faya „Iſten faya hoc eſt. a növény szintén ürömféle. hogy az elszáradt. haragja (Magy. Isten gyümölcse (MagyGyógyn. bábakalács. istenkalapja N. istenfa. J: ’Rosa canina. Gottes bäumchen. 346). 1578: Iſten fáya (Melius 160a)./1448 k. F vészk. istenfa (Péntek–Szabó. Ember és növényvilág 205). 1783: IÐtárj (NclB. lignum Dei” Abrotonum (Clusius–Beythe 7). J: ’Artemisia campestris. vö. || istenátkoztatövis 1583: Isten atkozta touisk (Clusius–Beythe 4: BotTört. Isten abroszkája (MagyGyógyn. mételmaszlag’. talán a növény istenkegyelme elnevezésének mintájára jött létre. 382). istenátkoztafa N. Genaust abrótanum a. virga ’vessz ’. hogy a növényt felszentelésekkor használták. 2. A névadás szemléleti háttere. az.-i vírga-aurea (< lat.: Abrotanum: Isthenfaÿa (Ortus: RMGl. hogy a galagonya piros termését a természet felkínálja. tüskés iringót a szél görgeti sszel a mez kön. ▌ 2. Az istenabroszkája növénynév jelentése. J: ’ua. lat. 1525 k. 212).

a lat. A névadás alapja. fehér vajvirág’. istenkeszty l. Vö. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében a Régi Nevek között t nik fel. az utótag a szláv eredet kulcs. jelölt birtokos szerkezet.) istennyila neve népi név. istennyila 1. F vészk. nyíl a. J: ’Asparagus officinalis. vö. de lehet a mezei zsurló lófarkf nevének hatására létrejött elnevezés is. TESz. J: ’Equisetum arvense. 529). . hogy a növény felépítése kulcshoz hasonlítható. réti harangláb’. Marzell Gratiola officinalis a. orvosi csikorgóf ’. ▌ 2. istenkulcsa 1813: I[sten] nyilaf . köszvényburján. N. 76). A névadás alapja valószín leg az. J: ’Arum maculatum virágzata. b): RMGl. a nyíl uráli eredet . 141). MNövSz. Melius a bunkószer torzsavirágzatot nevezi isten nyilának. sár ellen való f . mezei zsurló’. 2. J: ’Trapa natans. J: ’Chenopodium botrys. hogy a növény olyan. a névadás alapja. mint valami égb l l tt. J: ’ua. F vészk. terméses kocsányára érti: „Kettx à leuele. Istennyila: Orobanche” (MA. kerti oroszlánszáj’..: Sparagus: Istenloafarka (CasGl. ▌ 4. Mollay. 374). ▌ 3. 1590: Hippuris minor: Isten nyla (SzikszF. csemegesulyom’. sokféle betegséget gyógyítottak vele: pl.istenkegyelme 216 istenpapucsa Marzell Malva silvestris a. 1578: Iſten nyilánac gr. 317.) istenpapucsa szintén népi elnevezés. valószín leg népi név. Az istennyila (1. Az istenkenyere Melius alkotása. Melius a növénynevet egyértelm en nem az egész növényre. hogy a növény a szárakon t szer bokros levélzetet fejleszt. alii Isten loua farka (SzikszF. Ambroſiam ’Istenek eledele’ (Melius 50a) fordításával hozta létre. az ezt körülvev fehér burkot pedig a kés bbiekben istenszakállának nevezték. mise gertya (SzikszF.: RMGl. spórafüzéres szára nyílvessz höz hasonlítható. 1783: IÐÐten-kenyere (NclB. 529). mirigyes libatop’. 1604: „Orobanche: Isten nyíla. J: ’Aquilegia vulgaris. 107. — ~f 1783: IÐten nyila fü (NclB. Isten papucsa (Csapody–Priszter. J: ’Orobanche alba.: RMGl. vajvirág’. hogy mezei zsurló tavaszi. a virágok papucshoz hasonlóak. „A kis Balatonban el forduló sulyom nev növény ehet termését nevezik igy” (Borbás. foltos kontyvirág virágzata’. istenpapucsa 1. Isten papucsa (Csapody–Priszter. Balaton 52). (Melius 89). 321). EWUng. fehér vajvirág’. reumát. köszvényt. || istenkegyelme 1813: I[sten] kegyelme (Magy. Muttergottesschüchelchen ’miasszonyunk papucsa’. Csapó kés bb az istenlovafarka nevet megbotránkoztatónak tartotta. MNövSz. ami lófarokhoz hasonlítható. ill. 1590: Orobanche: Isten nila. hasonló szemlélet névadásra vö. Az istenkegyelme a növény R. kúltsa (Magy. 220).) név Melius alkotása. J: ’Orobanche alba. Misegyertya.) istennyila elnevezésének alapja. 344).) népi elnevezés. N. hogy a régiek a növény gyógyhatását nagyra tartották. J: ’Gratiola officinalis. er s hashajtószer. nyíl a.’. J: ’Orobanche sp. és a kés bbiekben már nem adatolható. 2. 374).). A fehér vajvirág (3. a névadás magyarázata a növény papucsra emlékeztet virágja. Jávorka 749). a füzérvirágzat képviseli a kulcs tollát.. A réti harangláb (2. alii. Iſten nyilánac hyiác à ki kxzép aránt terem benne” (Melius 89). 1590: Asparagus: Nyul arnyek. UEWb. keszty virág istenkenyere 1578: Iſten kenyere (Melius 50a). gratia dei nevének tükörfordítása. a füzérvirágzat képviseli a nyíl tollát. hanem annak virágos. Növénynevek 100–101. sparga. istenkegyelme — ~f 1783: IÐten kegyelme-fü (NclB. N. 1798: Iſten’ kegyelme-fÍ (Veszelszki 241). ▌ 2. 392). J: ’Antirrhinum majus. hogy a növény fogyasztható és finom. Az istenpapucsa ’kerti oroszlánszáj’ (1. a növény különféle betegségekre utaló neveivel: ínnyújtóf . közönséges spárga’. lat. istennyila (Csapody–Priszter: MNövSz. ném. helyette létrehozta a Szent György lova farka elnevezést. A csemegesulyom (4. Az istennyila ’mezei zsurló’ (2. Az istenlovafarka népi név.. istenlovafarka 1500 k. A névadás szemléleti háttere.. és földbe fúródott nyílvessz . Az istenkulcsa jelölt birtokos szerkezet.: RMGl. 219). 1798: Iſten’ nyíla-fÍ (Veszelszki 332).) név motivációja az.

: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl.-hv. szb. szln.: Isopus: isop (SoprSzj. 374). Marzell Convolvulus arvensis a. 1435 k.. MNy. 364).: ÿſopus: ÿſíp (BesztSzj. 364). 6: 43).’. EWUng. A kisjézustáskája népi név. isztár. Sandwinde ’homokszulák’. hogy a fehér virágzat szakállhoz hasonlít.istenszakálla 217 izsóp ném. tricolor. J: ’Viola tricolor subsp. 1903: juszalag (Hoffmann– Wagner 40). slak ’szulák’ kerülhetett át.-hv. Csapó azt írja az istentáskája névr l: „Némelly Magyar Dictionariumokban ez fü Isten táskájának neveztetik de vétkeſſen” (Csapó 215).: RMGl. 45: 219).) névadás alapja. Az iszalag alakváltozata a juhszalag ~ juszalag els sorban a juh ~ N. iskola.. 10: 13. a névadásra hatással lehetett a növény lat. ▌ 4. Unser Lieben Frau Handschuh ’miaszszonyunk papucsa’. R. apró szulák’. paptarsoly. papszakáll. iszap 1783: IÐzap (NclB. de a névadásra hatással lehetett más páfrányfaj elnevezése is (vö. A mássalhangzó-torlódásos szókezdetnek i-vel való feloldására vö. Az istenszakálla ’hasznos földitömjén’ (3. J: ’ua. 1841: iszalag (Barra 330). vö. 11: 221.: RMGl. J: ’Capsella bursa-pastoris. talán Asplenium rutamuraria. | 1807: ’Solanum dulcamara. ném. J: ’Convolvulus arvensis. hiſopoth (OrvK. 1816: Iszalag (Baumgarten I: 169). . 1805–13: IÐzalag (Márton. Az istentáskája valószín leg magyar alkotás. a „Megállított Nevek” között már a keserédes csucsor-t (→ csucsor) olvashatjuk. 1405 k.: ’Solanum. 1948: Isten táskája (MagyGyógyn. vel. farkasmaszlag~ ivolya l. 336). pásztortarsoly. vö. 1940–43: juszalag (MNy. Marzell Aquilegia vulgaris a. Diószegi–(Fazekas) Orvosi könyvének „Igazító Laistrom”-ában a „Régi Nevek” között az iszalag szerepel. 117). hasznos földitömjén’. 2.: Hiſſop. | ’Solanum dulcamara. krisztustenyere Marzell Asplenium trichomanes a.: RMGl.: ysopus: ysop (SchlSzj. laza páfránylevelek tömege. vagy szln. J: ’Arum maculatum. Isten taskaia (SzikszF. F vészk. J: 1807 e. 1525 k. A kövi fodorka (1. vö. foltos kontyvirág’. vadárvácska’.: Iszalag (Julow 256). 2. TESz. csucsor’. A névadás alapja. Az iszalag szláv átvétel.: RMGl. a növény egyéb. A szláv eredet iszap név magyarázata valószín leg az. kövi fodorka’. (Csapó 41). vagy a laza levelek sokasága emlékeztet szakállra. Növ. A névadás oka. istentáskája 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. kesernyés csucsor’. hogy a termések kis iszalag 1807 e. Vénusz asszony haja). F vészk. A foltos kontyvirág (2. a szakáll ’állon növ sz rzet’ ótörök eredet . ▌ 3. Kis Jézus táskája (MagyGyógyn. csucsor’. F vészk. istáp. Nyr. istenszakálla 1. J: ’páfrányfaj. 683). bursa pastoris ’pásztor táskája’ elnevezése. 364). TESz.) istenszakálla elnevezése talán tudatos magyar szóalkotás. közönséges pásztortáska’. ibolya izsóp 1395 k. LXXII. az Áron szakálla elnevezés mintájára jöhetett létre. F vészk. vö. — ~f 1807: Iszapf (Magy. iszapos területeken. kesernyés csucsor’. békatarsoly. 117). J: ’Solanum. hasonló szemlélet nevei alapján alakult ki. 1813: I[sten] szakálla (Magy. ispotály. ju és a szalag népetimológiás beleértésének következménye. A vadárvácska (4. táskához hasonlóak. szakáll a. — juhszalag 1816: Juszalag (Baumgarten I: 169). szakáll a. istráng. hogy a szárat egy szakállhoz hasonlítható zöldesfehér szín nagy buroklevél öleli körül. 1577 k. császárszakáll.) istenszakálla neve valószín leg magyar alkotás. 374). 1948: juhszalag (Halmai 76). sl&k ’szulák’. || kisjézustáskája N. 162).’.) istenszakálla neve valószín leg a növény hasonló szemlélet elnevezései alapján keletkezett. 1807: Iszalag (Magy. hogy a növények valamely része fehér. bakszakáll. 603). A névadás alapja. svl&k. szerb-horvát vagy szlovén eredet . A magyarba egy szb. ▌ 2. mivel a patikákban régen több páfrányfajt együtt hajnövel szerként árultak. sl&k.. hogy a növény gyakran fordul el homokos. Az istenszakálla jelölt birtokos szerkezet. 176). A névadás alapja a szakállra emlékeztet lecsüng . 1813: I[sten] szakálla (Magy. J: ’ua. — ~f 1775: Iſten-ſzakála-fünek gr. J: ’Pimpinella saxifraga. istentenyere l. isztrák l.

” (Beythe 69). aristatus jöhet számításba.. századi orvosi könyvben ezt olvashatjuk az szurokf r l: „Torok dagadasrol” (OrvK. Csapó József így ír az izsópról: „Toroknak belsö dagadását. Az izsóp latin eredet . Szabó. — egyházi ~ 1578: Egyházi Hyſopnac gr. Kloſter Iſop fordításával alkotta: „eſÅt Nemet×l Kloſter Iſop. Melius 418–9. izsóf (OrmSz. izsóphoz hasonlatos f 1533: Origanum: Wolgemut: Isophoz hasonlatus fy (Murm. izsóp a. 46). hys#pus < gör. Isop. Ilyen értelemben szerepel a Herbáriumban is: „Igen jò hurutás. hyssope. | klastromi ~ 1578: Kalaſtromi. Egyházi Hyſopnac hiyác (Melius 121–121a). szakny. J: ’Hyssopus officinalis.’. hv.. hyss#pus. (Melius 121a). hyss#pum. kerti izsóp’. dinnye~f . az izsóp gyógyító ereje hasonlít a szurokf hatásához. fr. lat. Melius leírásaiban a kerti változat els sorban a subsp. Ysop.). 1841: kerti izsóp (Barra 309). J: ’Hyssopus officinalis. kerti izsóp’. íz l. Az egyházi és klastromi jelz k Melius alkotásai. Csapó szerint: „Fulladozó Ember meg-épül tsak fözzön-meg egy Lót IÐopot egy ittze vizben ’s igya ezt a’ vizet” (Csapó 121).. ném. (Melius 121). kerti izsóp’.: RMGl. kerti izsóp’. Kalaſtromi. közönséges szurokf ’. J: ’Hyssopus officinalis. J: ’Hyssopus officinalis. 1775: Isop (Csapó 121). hogy a szurokf „fuladaÐt gogit. TESz. 1578: Iſop (Melius 121). is. 131/20). 256). a közönséges szurokfüvet az izsóphoz ’Hyssopus officinalis’ hasonlítják: az izsóp és a szurokf illatos gyógy. | erdei ~ 1798: erdei izsóp (Veszelszki 250). sipan. 1783: I’sóp (NclB. hýss#pos < héb. J: ’Origanum vulgare. a ném.és f szernövény. A latin szó els sorban a bibliafordításokon keresztül bekerült az európai nyelvekbe: ang. mind a szurokf hasznos fulladás ellen. 131/8) „kÿ fachÿart leweth veogÿed. ol. Genaust Hyssópus a.izsóphoz hasonlatos f 218 izsóphoz hasonlatos f 14. 1595: Iſop (Beythe 67a).’. 1798: mezei izsóp (Veszelszki 250). izsóp a. J: ’ua. kerti izsóp’. jó ezen fünek fött vizével gyakran öblögetni” (Csapó 121). | réti ~ 1798: réti izsóp (Veszelszki 250). alkalmazása légcs hurut esetén javallott. az az. Egyházi Hyſopnac gr. kerti izsóp’. | mezei ~ 1578: mezei Hyſop (Melius 121). Beythe András azt írja. A növény görcsoldó. J: ’Hyssopus officinalis. #z#b ’izsóp’). J: ’ua. fert tlenít . aristatus jöhet számításba. köptet hatású. EWUng. Mindkett hasznos torok dagadása ellen. hyssop. — N. ſÅomiuſág. fuladás. kerti izsóp’..-i hyssopus (< lat. megkékült testrészek borogatására stb. (Melius 121a). a XVI. J: ’Hyssopus officinalis. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt a subsp. Melly fayás ellen” (Melius 122a). vö. officinalisra vonatkozhat. Mindkét növény használható ütés vagy esés miatt megdagadt. Az izsóphoz hasonlatos f körülírásos forma.oder Klosterysop. 130). es aÅÅal moÐÐad aÅ torkoth” (OrvK. izsó (ÚMTsz. issopo. | hegyi ~ 1578: hegyi Hyſopnac gr. Kirchen. Mind az izsóp. | kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” [Iſop] (Melius 121). | kertbeli ~ 1798: kertbéli izsóp (Veszelszki 250). Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt az subsp. 1798: Isóp (Veszelszki 250).). J: ’Hyssopus officinalis. 385). Hyſop (Melius 121a). hysope. 1583: Isôp (Clusius–Beythe 5: BotTört.

330). N. N. 1578: Iegene fa (Melius 11). platán’. 427). 1540 k.). fekete nyárfa’. 1590: Abies: Iegenie. (ÚMTSz. J: ’Populus nigra.).). J: ’ua. 1533: Jegxne fa (Murm.). 1783: Jegenye-fa (NclB. jajkóró (MagyGyógyn. J: ’ua.’.: De populo et albaro: yegene (StrassbGl. fehér nyár(fa)’. jaj a.. 1865: jeg nyé-t gr. egönye-fa. A magyarba egy szb. 1583: iegnye fa (Clusius– Beythe 6a: BotTört. 1470 k. jámbor. (TESz. 212). a kóró ’a növény szára.: Populus: yegynyefa (CasGl. ▌ 4.). A jegenye szerb-horvát vagy szlovén eredet . gyeg(nye.2 m magasra is megn . | magos ~ 1903: magos jegenye (Hoffmann– Wagner 186). fehér nyár(fa)’. — ~fa 1247: „Ad vnum arborem Jegeniefa wlgariter nominatum” (OklSz.-hv. 1610: Popvlvs: Populus alba: Jeghenie fa (Herb. Ebb l a magyar változatok hangrendi kiegyenlít déssel és a kicsinyít képz nek felfogott szóvégi d elha- jábor.: RMGl. 1248: jegune (TESz. 1453: Penes arborem platani wlgo Jegenye vocati (OklSz. 214). leginyefa. jávor l. reg(nyefa. jágnjed ’ua. luczfeniô fa (SzikszF. 464/32).’. 61). 1600 k.: Populvs: Jegine fa (Herb.). | 1453: ? ’Platanus.: ’Abies alba. jáhor l. vö. geg(nye.). 1550 k. CsángSz.: „Terpentinat de ÿegqnÿe faÿeth” (OrvK. mezei katáng’. — fekete ~ 1583: fekete iégnye (Clusius–Beythe 6a: BotTört. jeg(nye a.. geg(nye-fa.: Abies vulgo nominatur Jeghenefa (TemGl. 1239: „Uadit ad arborem que uulgo dicitur Jeguna” (OklSz. regönyét gr. jeginye. — N. 214). d): RMGl. jegnye (Nyatl. 367). 1255: jegnye (TESz.: RMGl. 1948: Jegenyefa (MagyGyógyn. ▌ 2. 427). jagnjed ’nyárfa’ kerülhetett át *jagnyéd alakban. juhar jajkóró N. — fekete ~fa 1798: Fekete Jegenye-fa (Veszelszki 31). J: ’Picea abies.).: TESz.). regönyefa (ÚMTSz. 212).: jeg(nye a.).: RMGl.’.). juhar jegenye 1.: RMGl. közönséges lucfeny ’. uag. — ~fa 1590: Populus nigra: Iegenie fa (SzikszF. jáger.).. fekete nyár(fa)’. nyár(fa) | Populus alba. jàgnjēd. jeg(nye-fa a. jágor. jegényefí (Nyatl. — N. — ~fa 1500 k. legénye-fa (MTsz. A névadás magyarázata az. nyár(fa) | Populus alba. J: ’Cichorium intybus. 1584: fekete iégnye „ki-böllezön az Populeum ir” (Clusius– Beythe 25).: TESz). 213). hogy a mezei katáng 1. közönséges lucfeny ’.). 1500 k. jagnjet ’fekete nyárfa’. — bemagos ~ 1903: bemagos-jegenye (Hoffmann–Wagner 186). c): RMGl. 315/40). 213). szln. reg(nye. jagned.: RMGl.’. 1499: Jegenyewffa (UjMMúz. kemény szára’ magyarázó elem. jaj a. gyegönye. az útszéleken gyakran letiporják. jεgenε-fa (SzamSz. J: ’ua. szln. TESz. Mindezek az sszl. 214). egönye. . bársonyos virágzatával függ össze. 131). 1783: Fekete Jegenye (NclB. 1533: Abies: Eyn tann: Jegxnefa (Murm.: abies: Jegenÿe fa (BrassSzt. a jaj ’érzelmet kifejez felkiáltás’ el tag önkéntelen hangkitörésb l keletkezett indulatszó f nevesülése. EWUng. 1577 k. 131). *agnę ’bárány’ származékai. AgAnyAfa. A névadás a nyárfák bolyhos. A jajkóró népi név. jágned ’ua. gegenyefa.1: RMGl. J: 1239: ? ’Populus. J: 1500 k.J J: ’Populus.: abies: Jegheneffa (KolGl.-hv. ▌ 3. 213). 211). a): RMGl.’. jàgnjeda ’rezg nyárfa. közönséges jegenyefeny | Picea abies. szb. „Igqnÿe fan termqth Enÿwnek (OrvK. letörik.: RMGl.

Populus alba. (Melius 11a). 324. N.. 1948: keresztes jegenye feny (Halmai 64). Kreuztanne fordítása. jegenye a. | 1998: ’Abies.. SzlJsz. legénye-fa népetimológia eredménye. A fekete jegenye (3. jegenyenyár (Szamsz. utótagja -fa vagy -feny . tehát magyarázó utótaggal jelenik meg. — szagos ~ 1807: szagos Jeneszter (Magy.) ’platán’ jelentéssel. J: ’Picea abies. amelyek végs fokon az ismeretlen eredet lat. 2. 1578: Iegene Nyárnac gr. jeneszter’. 1807: Jeneszter (Magy. — Ö: balzsam-~ (→ balzsamfeny fa). J: ’ua. 232. A feny utótag magyarázó és megkülönböztet szerep . 394). Abies alba). fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött.).) összetett szó. J: 1425: ’Populus sp... A jegenyenyár összetétel a fehér nyárfa két különböz eredet nevének összekapcsolásával keletkezett: el tagja a szláv eredet jegenye. 521). jérce ~ N.) és a közönséges jegenyefeny t (2. jegenye.) és ’közönséges jegenyefeny ’ (2. nyeg(nye nyárfa (ÚMTSz. jeg(nye-nyár a. nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon (valószín leg a fák magassága) alapuló névátvitellel fejl dött. 401). geg(nye-fa változatokra vö. a fehér nyárfa ’Populus alba’ korrelatív párja. Kniezsa. ▌ 2. J: ’ua. az el tagra l. — Ö: balzsam-~feny (→ balzsamfeny fa). Populus alba a. a be.) az eredeti ’Populus. A feny félék (Pinaceae) családjába tartozó t levelel fákat. Ember és növényvilág 272). jegenye a. 1911: jegenyefeny (Cserey. J: 1783: ’Spartium junceum. a névátvitel alapja valószín leg a fák óriási mérete. közönséges jegenyefeny ’. J: ’Abies alba. Kniezsa. 232. érce ~ N. 4. TESz. A N. genista. 1998: jegenyefeny (Priszter 287). a f zfafélék (Salicaceae) családjába tartozó jegenyékt l (pl. tükörfordítás..’. MNövSz. égerfa jeneszter 1. 425). jegenyenyárfa ’Populus nigra’ (Péntek–Szabó... jegenyenyár 1425: „In medio duarum arborum Jegenyenyar vocatarum” (OklSz. feny a. 1783: JéniÐzter (NclB. SzegSz. A bemagos ~ magos jelz k a feny hatalmas méretére utalnak. utótagja az si.) a köznyelvben ma is gyakran összekeverik. Marzell Abies balsamea a. ennek kérge szürkésfehér. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal. A feny féle (Pinaceae) jelentés jegenye csak összetételben. a ném.jegenyefeny 220 jeneszter gyásával alakultak ki. SzófSz. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. fehér nyár(fa)’. gérce. keresztesfeny (→ feny ). Picea abies a. A ’platán’ az eredeti ’Populus. jegenyefeny 1. TESz. Picea abies a. 1903: jeneszter (Hoffmann– Wagner 145). SzlJsz. — keresztes ~ 1903: keresztes jegenyefeny (Hoffmann–Wagner 186). Az 1453ból adatolt ’platán’ jelentés jegenyefa alak kétes. ▌ 2. A jegenyefeny ’közönséges lucfeny ’ (1.’.’. közönséges lucfeny ’. sepr zanót’. SzófSz. Populus nigra) különbözteti meg ezeket a feny fajtákat (Picea abies. F vészk. az eredeti ’Populus. F vészk. Abies alba a. J: ’Populus alba. fehér nyár(fa)’... nyár(fa)’. de nyelvjárásokban is megtalálható a jegenye fa (SzamSz. 405). J: ’ua. egönye-fa. a fa sötét szín kérgére utal. Ginſter (NclB. Növényszótár 1). (Csapody–Priszter. 401) neveket vette át. igenyes nyár sz. a közönséges lucfeny t (1. Marzell Abies alba a. szakny.) jelz je megkülönböztet szerep . Némelyik alakváltozat. 1998: jeneszter (Priszter 510). a lat. | 1578: ’Populus alba. a ném. közönséges jegenyefeny ’. 1998: ’Abies alba. az utótagra l. 1813: Jegenye Feny (Magy. közönséges jegenyefeny ’. jégerfa l. Genſter. hasonlóképpen korai neveik is keveredtek. 1/1: 48.. EWUng. — ~fa N. — N.-i Populus nigra utótagjának fordításával jött létre. A jegenyefa ’feny féle’ (2.. uráli eredet nyár. J: ’Cytisus scoparius. — közönséges ~ 1998: közönséges jegenyefeny (Priszter 287). 405). genesta alakokra vezethe- . | 1807: ’Spartium. NyTan. A jegenyefeny összetett szó.. jegenyefeny | Abies alba. a nemzetségnév ma nem létezik’. UEWb. EWUng. így pl. 88). vö.).).nyomatékosító szó. — ~fa 1807: Jegenye Fenyffa (Magy F vészk. F vészk. jegenye fa a... J: 1911. A jeneszter növénynevet Benk alkotta. 1783: Jegenye fenyö (NclB. feny .

juhar a. Növényszótár 4). pl.’. hogy a levél felületén lév fekete mirigypontsorban hipericin nev vörös festékanyag van. 1484: Ihar (OklSz. juhar a.jézusfüve 221 juhar t k vissza. 1903: Jókori juhar (Hoffmann–Wagner 77).). az n > ny kicsinyít képz ). EWUng. J: ’ua. — ~fa 1232: „ad arborem ihor-fa. az utótagra l. 1807: Jávor (Magy. Gyövötény: mert a’ vetemények köztt nfttön-nf (a’ mint fk ſzóllnak) alkalmatlankodik” (Veszelszki 454). 1255: jaurfa (TESz. J: ’Chenopodium bonus-henricus.. Növötény. Kiſseb. tökjuh6r (Péntek–Szabó. Harang. 251). — kicsiny. 250). F vészk. Genaust Genísta a. a növény felépítése hasonló a jeneszterhez (1.) jeneszter neve hasonlóság alapján jött létre. A jóhenrikfüve a ném. Iſzap. 1397: Iavor (OklSz. kis meténg | Convolvulus arvensis. A növötény a n ige származéka. gy tény” (MNy. joh$r (CsángSz.).’. 31: 245). jövötényszulák 1841: jöv tiny Szulák (Barra 299). bonus-henricus elnevezésre vezethet vissza.). — N. Benk a ném. J: 1735: ? ’Vinca minor. apró szulák’. a szó elején g > j változás érvényesült. Guter Heinrich tükörfordítása. | kis ~ 1841: kis gyüv tény (Barra 297).). gyöv tény. a svéd mondavilág szerint szent Henrik a növényb l minden sebet meggyógyító gyógyírt készített. gy tiny. juhar(fa)’. A növötény ~ jövötény ~ gyövötény nyelvújítási alkotások. piros Fulak. 1841: jöv tiny (Barra 297). Ember és növényvilág 197). — hegyeslevel ~ 1903: hegyeslevel juhar (Hoffmann–Wagner 77). Növényszótár 4). TsengetyÍ-virág. tökjuhàr. Az elnevezés alapja. jöv tin. Kristus-blaume. Herrgottskraut. J: ’ua.). | töklevel ~ 1911: töklevel jávor (Cserey. 88).). — N.). szulák. | korai ~ 1998: korai juhar (Priszter 289). 1233/1345: Arbor que uocatur Jhor (OklSz. J: ’ua. A jövötényszulák Barra alkotása. Kristuskräut. jövötény a. dió jóhenrikfüve 1903: jó Henrikf ve (Hoffmann–Wagner 49). Fejér. jábor. jáhor. Mollay. összetett szó. Gyövötény (Veszelszki 454).. | 1841: ’Convolvulus arvensis.). Vas-Vármegy. 1325: Jaurfa (OklSz. J: 1233: ’Acer. gyöv tény. jó l. TESz. gyütény (ÚMTsz. a f magyarázó utótag. ih™r. Az el és utótag jelentése azonos: ’kúszó. kisebb ~ 1798: „Kitsiny. gy jtín. A német név végs soron a lat. ném. A jézusfüve népi név. apró szulák’. Jézus füve (Csapody–Priszter. gy tiny.’. J: ’Hypericum perforatum. 331. jövötény. jövötény jövötény 1735: „Vinca: Folyóf .). jézusfüve N.). gyüöti(ny. Idegen nyelvi megfelel kre vö.’. 1411: Jawor (OklSz. A gy tény változat a növevény > növény mintájára alakult ki. Az elnevezés magyarázata a növény gyógyító ereje. ez teremti meg aztán az asszociációt a keresztfáról lecsepeg vérrel. gyüjtvény. 1330: Johor (OklSz. jávor-fa . gyövü tín (MTsz. 1903: gy tény (Hoffmann–Wagner 37). J: ’ua. juhar a. 1998: juhar (Priszter 289). terjed . 1: 362).). MNövSz. johar (ÚMTsz. gy tén. juhar a. ihar. Fel futó. apró szulák’. növény a.). Súlák. F vészk. jezsuitadió l. növény a. cruce signatam (NyK. gy tin. tökjohàr.). gy jtény. gyövötény ’kúszó terjed gyomnövény’ a jön ige származéka -tény képz bokorral (a képz bokor t eleme deverbális nomenképz . burjánzó gyomnövény’. A sepr zanót (2. juhar-fa a. jávor a. 1236: ihorfa (OklSz. jávor a. a jövötény. közönséges orbáncf ’.). juhar 1233: Arbor que uulgo dicitur yhor (OklSz. A névadás alapja a növény gyors.).). parajlibatop’. jézus füve (ÚMTsz. 1257: Ihar (OklSz.. gyöv tin. Marzell Hypericum perforatum a. — N. gy tény. | jókori ~ 1807: jókori Jávor (Magy. Marzell Genista a. 1279: jawar (TESz. Növénynevek 285. J: ’Acer platanoides.’. gyövötény. J: ’Convolvulus arvensis. jelölt birtokos szerkezet. J: ’ua..’. juhar a. és eldörzsölve pirosra festi az ember kezét. juhar j tény l. burjánzó növekedése: „Növötény. gyövötin. jövötény a. J: ’ua. az el tagra l. Ginster szóbelseji mássalhangzó-torlódását feloldotta. Marzell Chenopodium bonus-henricus a. gyütvény. | platánlevel ~ 1911: platánlevel jávor (Cserey. — Ö: sepr ~. drága~ johor l. korai juhar(fa)’. gyövötiny.

jaharfa. illet leg alakváltozatainak. valamint a juhar változat. szln. jáh#rfából. 213). juhar-fa a. idegen nyelvi megfelel kre vö. явор ’hegyi juhar’. N. 394). 1405 k. jágorfa.juhfark 222 juhfark a. Iauor fa (SzikszF. fehér zászpa’.’. SzlJsz. jáborfa. A korai és jókori jelz arra vonatkozik. ném. or. R. juhar-fa. Breitblatt ’széleslevel ’.). großer spitzblÀttriger Ahorn ’nagyobb hegyeslevel juhar’.. jámbor-fa (MTsz. TESz. A juhfark népi név. jávor ’juhar’. juhfark (MagyGyógyn.: RMGl.).: RMGl. 211). 1998: juharfa (Priszter 289). A névadás magyarázata. 2. 1813: Juharfa (Magy.: blg. ih6rf6. A töklevel és platánlevel jelz k szintén a fa karéjos levélformáját jellemzik. F vészk. jágerfa (ÚMTsz. A jávor a hosszú á-jával talán a szlovénb l való.). 232.: hyhar fa (BesztSzj. egy rövid ™-s szláv javor-ból v > h és ju > i változással fejl dött ki az ihar. juhoktisztítóhunyor l. Weinblatt ’sz l levél’.’. hegyes leveleire utanak. явор ’hegyi juhar’. hunyor juhszalag l.).). javor ’ua. jágerfa.). 211). 1414: Jaworfa (OklSz. jágerfa ~ igarfa) játszhatott közre. égerfa a. juhorfa. jahor ’hegyi juhar’. néhol meg népetimológia (jámborfa. ném. juhfark N.. A szó- középi g-t tartalmazó alakok az égerfa név hatásával is magyarázhatók. juhar(fa)’. iszalag . széles. A magyarba feltehet leg többszörös átvétellel került. joharfa (OklSz. 49).).: RMGl. szb. 1337: jwharfa. Spitzahorn. szlk. ih#rfa. Az alakváltozatok kés bb összekeveredtek.. j<borfa. hasonló szemlélet elnevezésre vö. — korai ~fa 1998: korai juharfa (Priszter 289). igarfa (Csapody–Priszter.’. J: ’ua. vö. a juh állatnév és a fark ’az állati test hátul kinyúló része’ összetétele. jámborfa. a. hogy a fa tavasszal korán kezd hajtani. Kniezsa. Breitlaub. korai juhar(fa)’. SzófSz. J: ’Veratrum album. J: ’Acer platanoides. juhfarkhoz hasonlítható. — N. iharfa (OrmSz. hogy a növény tömött virágbugája 30–60 cm hosszú.). MNövSz. Juhar-fa (Veszelszki 19). népnyelvi változatainak szórványos ’égerfa’ értelmezése is: 1395 k. jágérfának.-hv. javōr ’ua. színe a fehérest l a zöldesig változó. jaor. jávor 1. Ihar-. Marzell Acer platanoides a. 89). iharfa. | széleslevel ~fa 1798: Széles levelÍ Jávor-. iharfa (SzlavSz. — Ö: cukor~. J: ’Acer. a széleslevel és hegyeslevel jelz k a fa hatalmas. 1791: Iuhárfa (Lumnitzer 457). összetett szó.). A juhar szláv eredet . jávor-fa a. EWUng.: jauor fa (SchlSzj. a. jámborfa (SzegSz. R. 1590: Ihar fa. 1366: Juharfa (OklSz.). Erre mutat a juharnak. jág rfácska (ÚMTsz.

116). — vad~ N. Criſta gallinacea” (Melius 144a) (< crista ’taréj’. amelynek formája szájhoz hasonló. havas~ kacsanyak l. J: ’Pulsatilla grandis. pávafarkú salamonpecsét’ (azonosította Priszter Szaniszló). F vészk. A N. ▌ 2. ÚMTsz. indás ínf ’. 3: 13). kakasharang N. 341). UEWb. kakics kakarics l. kacsanyak (Herman. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között megtalálható. mint egy görbe nyak. a szláv eredet . a lat. A kakascímer Melius alkotása. 1798: Kakas-fark-fÍ (Veszelszki 354). A kakascímer ’vasf ’ (2. kácsaszáj (MNy. kacsaszáj növénynév a szlovák eredet kacsa és az uráli eredet száj ’ember. ÚMTsz. Az ostorindás ’indás ínf ’ (2. 1798: Kakas-tzimer (Veszelszki 439). hogy a növény „gyökerér l ostorindákat botsát” (Magy. vasf ’. kacskanyak 1.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre (szintén elágazó növény). J: ’Ajuga reptans. kakalics l.ben. — ostorindás ~ 1807: ostorindás Katskanyak (Magy. vatkácsaszáj (MNy. 678. orvosi salamonpecsét | Polygonatum verticillatum. 3: 14). 1841: ostorindás Kacskanyak (Barra 317). a fark ’a madár hátul kiálló tollainak öszszessége’ és a f magyarázó utótag összetétele. J: ’Antirrhinum majus. MNövSz. arra utal. A kakasalma népi név.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Ajuga chamaepitys. J: ’Crataegus laevigata. || kacsanyak N. a névadás alapja a szétállóan elágazó növény. A kakasfarkf a szláv eredet kakas állatnév. cseregalagonya piros szín bogyója’. A kacskanyak ’ínf ’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesítik a Magy. kalincaínf ’. J: ’Linaria vulgaris. kakasfarkf 1783: Kakas-fark-fü (NclB. magyarázata. F vészk. a szláv eredet kakas és az ótörök eredet alma összetétele. N. hogy a növény olyan. Pászt. A kacsanyak népetimológiával keletkezett. J: ? ’Polygonatum odoratum. állat fejének elüls részén lév nyílás’ összetétele. 39: 161: 155). 3: 27). kökörcsin kakascímer 1.K kakasalma N. kakasmandikó kacs l. 341). A kakasharang népi név. A névadás alapja a növények virágja. J: ’Ajuga. J: ’Verbena officinalis. A név alakleíró elnevezés. F vészk. kerti oroszlánszáj’. kakasbenderó l. A kakasfarkf nevet a növény kiálló virágzata motiválta. ▌ 2. kokasharang (Csapody– Priszter. Ö: kalinca~. ▌ 2. szapora zsombor’. ínf ’. 1807: katskanyak (Magy.: Katskanyak (Julow 263). 357). 39: 161. Csapó azt írta róla: „Kakas-tzimernek pedig helytelenül neveztetik” (Csapó 246). 492. A névadás alapja a piros szín termés. J: ’Sisymbrium officinale. kakasalma (ÚMTsz. közönséges gyujtoványf ’. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. 1578: Kakas cimer (Melius 144a). 341). 1783: Kakas-tzimer (NclB. kokasalma (SzamSz. kacskanyak kacsaszáj 1. 1807 e. 1: 442). a kacskanyak nem vált köznyelvi szóvá. F vészk. 322). leánykökörcsin’. kakasbandikó.

odvas keltike’. Ember és növényvilág 221). szi kokasmandikó (Péntek–Szabó. 1783: Kakas-láb (NclB. bókoló amaránt’. A kakasbenderó ’kakas pénisze’ jelentés . Erd vidék). A kakassarok a ném.kakasláb 224 kakastaréj kakas állatnév és a török eredet harang öszszetétele. J: ’ua. odvas keltike’. J: ’Corydalis cava. kakasbenderó (MNy. Szabó.) és az szi kikerics (3. A lat. A MTsz. a bec termések a szárhoz simulnak. kankós. A kakasmandikó. J: ’Corydalis cava. a Háromszék megyei Uzonból meger síti ezt az adatot: „a kakas megbenderészi a tyúkot: meghágja”.) és . — ~f 1775: Kakastaréj-fü (Csapó 234). piros virágzat. J: ’Corydalis solida. (OrvK. 1838–45: kakasmandika (Nyr. muskotályzsálya’. 3. ujjas keltike’. — szi~ N. egyszerre használták Ranunculus ’boglárka’ és Corydalis ’keltike’ fajok megnevezésére hasonlóság alapján. ▌ 2. szakny. J: ’Amaranthus caudatus. || kakasbenderó N. más képzéssel bëndérezik (Udvarhely m. európai kakasmandikó’.-i Pulsatilla (< lat. A kakasláb ’ujjas keltike’ nevet Melius így magyarázza: „EſÅt hiyac Kakas lábnac. 1783: Kakas ſorok (NclB.) Melius tükörfordítása: „Német×l neue Weis Hanen f×s. hogy az európai kakasmandikót (1. a kakas állatnév szláv eredet . kakasbenderó összetett szó.) kakasmandikó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. ▌ 2. kúszó boglárka’. Ember és növényvilág 202).. a lat. harangmozgást végez. a névadás alapja a fürtös. bëndërëzzik (Székelyföld). A kakastaréj ’szapora zsombor’ (1. kakasmandikó 1. ÚMTsz. szi kikerics. kúszó boglárka’. A kakastaréj ’muskotályzsálya’ (3. ▌ 3. a növényeket szintén nemi betegségek gyógyítására használták. ▌ 4. Melius alkotása. J: ’Corydalis solida. 4: 32. — európai ~ 1998: európai kakasmandikó (Priszter 371). Mert hogy ki ix à fxldbxl ollyan mint à Kakaſnac à farka” (Melius 180). sarkantyúszer . J: ’Erythronium dens-canis.: els sorban a Ranunculus repens. kúszó boglárka’. Vö. A névadás magyarázata. J: ’Colchicum autumnale. J: ’Salvia sclarea. — fehér ~ 1578: Feyér Kakas láb (Melius 175a). 614/ 5).: Kakas Lab fwrql gr. A névadás magyarázatára a sarkantyúszer virágzat. és a szélben ide-oda ing. békaboglárka’. szétállóan elágazó növény. az utótagok a benderészik ’bögyörészni’ igéb l származnak. ▌ 3. a növénynevet már Melius is három jelentésben (1. ütés’) elnevezés is ugyanezen a szemléleten alapul.’. 400). Criſta gallinacea (Melius 144a) (< crista ’taréj’. valószín leg ennek alapján kapta nevét. A fehér kakasláb ’sisakvirág-level boglárka’ (3. 126: 67). ujjas keltike’. J: ’ua. kakas mándikó (NövTanKözl. 1578: Kakas láb (Melius 175).) szintén Melius alkotása. J: ’Sisymbrium officinale. J: ’ua. az az.) nemi betegségek kezelésére használták. harangütés jelentés . kakastaréj (Péntek–Szabó. ujjas keltike’. A kakastaréj ’ujjas keltike’ (2. kakassarok 1. A kakasláb ~ kakaslábf a ném.. 1578: Kakas tare (Melius 144a). 383). — ~f 1577 k.) Melius alkotása. Vö. Az ujjas keltike (2. kakasbandikó. 1903: kakas bandikó (Hoffmann–Wagner 143). 1578: Kakas taré (Melius 180). gall£na ’tyúk’) tükörfordítása.’. Melius 438. J: ’Ranunculus aconitifolius. ▌ 3. hollóláb. J: 1578: ’Ranunculus sp. els sorban az szi virág’. a leánykökörcsin harangszer virága motiválhatta az elnevezést. Hanenſporn (Melius 180) tükörfordítása. 1578: kakas ſoroc (Melius 180). || kakasbandikó N. (Melius 180). 2. 3: 28).’. — N. 2: 22. ÚMTsz. mivel a növény virágja harangformájú. Feyér Kakas láb” (Melius 175a). pulsatus ’csapás. ▌ 2. 3: 27). J: ’Corydalis solida. 1783: Kakas-lab (NclB. J: ’Ranunculus flammula. 126: 67). 400). 1998: kakasmandikó (Priszter 371). 1775: Kakas-láb (Csapó 34). kakas bandikó (Nyr. 50). szi kikerics’. ujjas keltike’.) használja. kakastaréj 1. Hanen f×s (Melius 175) tükörfordítása. kakasláb 1. | 1783: ’Ranunculus repens. J: ’Colchicum autumnale. J: ’Corydalis solida. J: ’Ranunculus repens. 1578: Kakas lábnac gr. 1948: kakasmandikó (MagyGyógyn. Genaust Pulsatílla a. szapora zsombor’. ▌ 4. N. sisakvirág-level boglárka’. ▌ 2. tyúkláb.

409). ▌ 2. Diószegi– Fazekas alkotása. | olasz ~ 1841: olasz kukukf (Barra 314). 1998: mezei kakukkf (Priszter 521). A kakasvirág ’ szi kikerics’ (2. szi kikerics’. kakukkf a. kákics a. 389). ott terem. kakukkf -vajvirág 1998: kakukkf -vajvirág (Priszter 441).’. Hahnenblume mintájára hozta létre. ▌ 2. J: 1395 k. 243). A névadás alapja talán az. vö. A kakukkf -vajvirág összetett szó. kakukkf elnevezéséb l vonták el.) bordó szín virágzata a kakastaréj színéhez hasonló. kakukkdémutka 1807: Kakuk Démutka (Magy. 50). 374). J: ’ua. 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). 1798: kokas virág (Veszelszki 27). mivel a’ virága a’ fü ſzárainak tetején meg-hajlott kaláſz formában állanak” (Csapó 234). 2.’. kakics 1. römischer (welscher) Quendel ’római. 1583: kakich (Clusius–Beythe 7a: BotTört. vagy OlaſÅ Kakuc f×nec hiyác” (Melius 118). cuculi herba (Clusius–Beythe 28) tükörfordítása. nyári hérics’. ném. 255).’. Az el tagot a növény R. a nevet valószín leg a ném. Marzell Adonis aestivalis a.: RMGl. J: ’Thymus serpyllum. 1405 k.’.’. ízérfl az esméretes fÍvek közÍl való. 255). | vad~ 1948: vadkakukf (MagyGyógyn.) népi elnevezés. 1998: kerti kakukkf (Priszter 522). kakukkvirág. olasz kakukkf ’. 323). || kakalics 1775: Kakalitz (Csapó 122).’.’.’. szúrós csorbóka’. | olasz ~ 1578: OlaſÅ Kakuc f×nec gr. N. Veszelszki így magyarázza a kakukkf nevet (tévesen): „Színérfl. ſzagáról.. 1775: Kakits (Csapó 122). salátanövény’ jelentés . A kakics ismeretlen eredet . J: ’ua. a muskotályzsálya (3. ’szúrós csorbóka. kakukkf 1. J: ’ua.’. 1595: Kakijch (Beythe 38). kakukkf ’. J: ’ua. A kakukkdémutka összetett szó. | magas ~ 1578: magos Kakuc f×hxz (Melius 118a). J: ’Thymus serpyllum. J: ’Sonchus asper. az a’ kakuk-fÍvel így éljen: Ételben ſzinte olly jó mint a’ petré’selyem: mert az eméſztéſt ſegítti” (Veszelszki 409).’. kákics a. fehér vajvirág’. kakashoz hasonlítják. J: ’ua. | mezei ~ 1775: Mezei kakuk-fü (Csapó 123). 1791: Kakas-virág (Lumnitzer 227). ill. a növénynév el tagja azonos a hangutánzó eredet kakukk madárnévvel. Az utótagra l. 1395 k. | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel kakukkf (Priszter 521). 409). F vészk.: sarphileum: kakuk fiw (SchlSzj. 374). F vészk. A névadás alapja. kakasvirág 1. — kerti ~ 1775: Kerti kakuk-fü (Csapó 123). amikor a kakukk szól. TESz. 1813: Kakalits (Magy. hogy a növény klorofillhiányos. szelíd csorbóka’.) kakastaréj nevének alapja: „nevezték kakastaréj fünek.: sarpileum: kakuc fiu (BesztSzj. a bókoló amaránt (4. J: ’ua.kakasvirág 225 kakukkf -vajvirág ’bókoló amaránt’ (4. 1998: ’Thymus serpyllum.. … setét veresek” (Magy. J: ’ua. F vészk. || kakalics 1783: Kakalits (NclB. a démutka utótag nemzetségnév.. J: ’Sonchus oleraceus. 1813: Kakits (Magy. J: ’Thymus vulgaris. hogy a levelek közül hosszú száron kikucskáló termést tyúkhoz. | 1775. kerti kakukkf ’. hogy a növény ott fordul el . a kakukkf el tag magyarázata. Vö. J: ’ua. 1775: OlaÐz kakuk-fü (Csapó 123). Kock ’kakas’. . A kakasvirág növénynév Benk alkotása. J: ’Orobanche alba. 353). J: ’ua. 1783: Kakas virág (NclB. ▌ 2. vö. vadkakukkf ’. EWUng. a növény akkor virágzik. ném. | kerti ~ 1841: kertikukukf (Barra 314).’. 389). 1578: Kakuc f× (Melius 116a). | római ~ 1578: Romai Kakuc f× (Melius 118a). gyakran a kakukkf gyökerén él sködik. A kakukkf valószín leg a lat. 2. más növények. (Melius 118a). azért a’ ki ſok kakuk ſzót akar érni. J: ’ua. kakukkf a.) jelz i megkülönböztet szerep ek: „EſÅt Romai. — északi ~ 1998: északi kakukkf (Priszter 521). 1783: Kakits (NclB. idegen nyelvi megfelel k alapján jött létre. J: ’ua. vadkakukkf ’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. J: ’Adonis aestivalis. 1998: kakukkf (Priszter 522). 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). J: ’Colchicum autumnale. 1998: vadkakukkf (Priszter 521). TESz. 381). Colchicum autumnale a. F vészk. vadkakukkf ’. ahol a kakukk jár. 1783: Kerti Kakuk-fü (NclB. A kerti kakukkf (2. 1783: Mezei Kakukfü (NclB. EWUng.: ’Thymus sp. a névadás magyarázata. hogy a piros szín virágok kakastaréjhoz hasonlóak: „vir. 132). kakasvirág (MagyGyógyn..: RMGl.

Petasítes (< gör. 1783: Kakuk Saláta (NclB. A réti bakszakáll tápláléknövény volt. nyugati salátaboglárka’. a névadás magyarázatára l. A terjék (els megjelenése: 1529. amikor a kakukk szól. ficaria. kakukkvirág (ÚMTsz. J: ’Tragopogon pratensis. 1775: Kakuk-Ðaláta (Csapó 23). A kakukksaláta ’nyugati salátaboglárka’ (2. hogy a növényt táplálékként használták. A névadás szemléleti háttere az. kakukvirág (Péntek–Szabó. theriac. A névadás alapja a virág kék színe. az. ol. a sárga virágok akkor nyílnak. 226 kalapf kakukkibolya N. J: ’ua. 1841: kakukterjék (Barra 261). A saláta utótag magyarázata. és a salátaboglárkát salátaként fogyasztották. bába~körfény. kakukkvirág (Péntek–Szabó. kalánlevel f l. tavaszi hérics’. F vészk. kakukksaláta 1. 1807: Kakuk-terjék (Magy. 1783: Kakuk virág (NclB. Gauchbrot (Melius 80a) tükörfordítása. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. baka~. A kalapf valószín leg a lat. réti bakszakáll’. A kakukkibolya összetett szó. Marzell Anagallis arvensis a. N. ang. ▌ 3. kakuksaláta. triaca. tavasszal szól a kakukk. J: ’Ranunculus acris. A kakukksaláta ’réti bakszakáll’ (1. hogy a levelek kalap formájúak: „levelei kalaphoz vagy lókörömhöz hasonló alakot képeznek” (CzF. J: ’Hepatica nobilis. 2. kakukkvirág 1. kakukvirág (Péntek–Szabó. ném. még kakukkvirág. J: ’Convallaria majalis. J: ’Adonis vernalis. akkor virágoznak. F vészk. TESz. cuckooflower ’berki szell rózsa’. A kakukkpogácsa Melius alkotása. Gauchbrot ’kakukk-kenyér’ (Melius 80a) átvétele. kalács l. ▌ 5. A kakukkterjék Melius alkotása. 390). kanáltorma heil(mittel) ’gyógyszer’) mintájára hozta létre. kakukkpogácsa 1578: Kakoc pogácza (Melius 80a).’.) és ’berki szell rózsa’ (3. réti bakszakáll’. petasítēs ’kalapformájú’) hatására jött létre. 336). J: ’Petasites hybridus. ▌ 4.) kakukk el tagját a növény korai. — fehér ~ 1903: fehér kukukvirág (Hoffmann– Wagner 115).kakukkibolya vajvirág.. Ember és növényvilág 203). a ném Gauchheyl (Melius 182). Idegen nyelvi megfelel re vö. 357). A réti boglárka (4. Ember és növényvilág 203).). Mélius a ném. Marzell Anemone nemorosa a. májusi gyöngyvirág’. 1798: Kakuk-terjék (Veszelszki 50). ▌ 2. Gauchheil (< ném. Gouch ’kakukk’. vö. 1783: Kakuk-terjék (NclB. közönséges acsalapu’.) a ném. J: ’Anagallis arvensis. Ember és növényvilág 198). Theriak. 1813: kakuk T[erjék] (Magy. N. Ember és növényvilág 278). gauch < kfn. vö. kukuksaláta.) kakukk el tagja a ném. thériaque. kanálf kalántorma l. a névadás alapja a növények kora tavaszi virágzása. tavaszi virágzása motiválja.) és nyugati salátaboglárka (5. berki szell rózsa’. nyerſen is enni etzettel Saláta módra” (Melius 81). ang. kukuksajáta (Péntek–Szabó. Brot ’kenyér’ utótagot a pogácsa ’kenyérféle’ megfelel vel fordítja. már Melius is els sorban mint tápláléknövényt ismerteti: „Igen iò fxve is. ökör~ kalamus l. bába~. ’tavaszi hérics’ (2. amely az ibolya színéhez hasonló. ill. ▌ 2. 416). J: ’Tragopogon pratensis. a ném. ezek a növények szintén kora tavasszal virítanak. Kuckucksblume tükörfordítása. . fehír kukuvirág (Péntek–Szabó. J: ’Ranunculus ficaria subsp. N. fr.) kakukkvirág elnevezése népi név. — N. mezei tikszem’. réti boglárka’. 161). 97: 333). 1775: Kakuk terjék (Csapó 288). A kakukkvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. ficaria. Ember és növényvilág 277–8). EWUng terjék a. hogy a növény virágzásakor. nyugati salátaboglárka’. N. 3: 33). amikor a kakukk szól. kakukkterjék 1578: Kakuc terięc „veres virágu” (Melius 182). kalapf 1775: Kalap-fü (Csapó 190). kukukvirág. 3: 340). nemes májvirág’. kakukkibolya (Nyr. fehér kukukvirág. a hangutánzó eredet kakukk madárnév és az ibolya összetétele. 408). terjék a.. ném. 408). kálmos kalánf . 1775: Kakuk virág (Csapó 108). J: ’Ranunculus ficaria subsp. 1783: Kakuk pogátsa (NclB. J: ’Anemone nemorosa. jelentése: ’gyógyszer’) utótag vándorszó. N. kakukkpogácsa. 1783: Kalap-fü (NclB.

1998: kálmos (Priszter 291). szakny. az el tag magyarázatára l. A kaláris forma gyümölcs f körülírásos alak. összetett szó. vö. . kalincaínf ’. sv. kalinka (ÚMTsz. A névadás alapja a növény piros bogyója. A kalinca valószín leg szláv eredet szó. 1798: Kálmus gyökér (Veszelszki 24). Idegen nyelvi megfelel kre vö. kalmus gyökeret (ÚMTsz. Calamus aromaticust … tqrd erqſſen megh eÅqketh” (OrvK. 357). || kaláris forma gyümölcs f XVI. a kacskanyak nemzetségnév. 2. érdekes. szb. F vészk. J: 1577 k. ínf . F vészk. kalincaínf 1903: Kalincza inf (Hoffmann–Wagner 119). kálomistagyökér (Csapody–Priszter. corallört. koraalkruid. kalina (Jávorka 978). az utótagra l. kalincaínf ’. 1783: Kalárisfü (NclB. 235). F vészk. szlk. Vö. 619).). fagyal’. 1813: Kalintza Katskanyak (Magy. szerz i kétesnek vélik a ’gelber Günsel’ (Ajuga chamaepitys. 235). kalina 1903: kalina.’. F vészk. kalina kálmos 1577 k. sz.. 1787: kálmos (TESz. 1745: Kálmuſz (Torkos 9). kalmos-gyxkeret gr. kalyinka (Hoffmann– Wagner 40). gálna a. amely a növény két régi nevéb l jött létre. kalendula 1783: Kalendula (NclB. A kalincaínf összetett szó.’. 1290-t l 1604-ig dolgozta fel nyelvemlékeinket).). F vészk. TESz. F vészk. or. J: ’ua. 367). orvosi kálmos’. a gálna szláv eredetijének (< vö.: „Aloeſt. Nyúl árnyék f .). F vészk. kalina. 1775: Kaláris-fü (Csapó 270). Az RMGl. J: ’Ajuga chamaepitys. | 1807: ’Acorus. 197/28). közönséges spárga’. hogy a kalinca növénynév egyéb korai szótárunkban. J: ’Ajuga chamaepitys. kalinca a szláv kalinica második nyílt szótagjának kiesésével keletkezett. J: ’Calendula officinalis. 93). MNövSz. a személynévre való utalással keletkezett. kálomistagyökér N. || N. Szabó.. v. gálna. 1998: kalincaínf (Priszter 293). 1783: Kálmus (NclB. A kalina a szláv kalina. 64: 14. kalyinka.). kalapja l. orvosi körömvirág’. A kalincakacskanyak Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Asparagus officinalis. kalincaínf ) jelentést az 1590-es adat esetében. kesernyés csucsor’. kalincakacskanyak 1807: Kalintza Katskanyak (Magy. ka- linica ’fagyal’. Nyr. 1807: Klárisf (Magy. A növény népies elnevezései közül a katyinka valószín leg a szláv növénynevek értelmesítésével. 1608: „Jó illatú calamus” (TESz. kálmos | Acorus calamus. 235). kalinka l. Calamus odoratus (OrvK.-hv. 1998: orvosi kálmos (Priszter 291). katyinka (Halmai 76). a név a ném. 341). EWUng. Kaláris forma gy m lcsts f .’. N. 420). kalinca. bizonytalan eredet . Koralkraut fordítása. isten~ kaláris forma gyümölcs f l. 1807: Kalintza (Magy. kalinka átvétele. 609/42). 341). 1775: Kálmos (Csapó 126). kalinca 1590: Chamaepitys: Kalincza (SzikszF. szójegyzékünkben. holl. J: ’ua. gálna a. 232). kalmusgyökér. kalina ’kányabangita’. kalárisf 227 kálmos kalárisf 1578: Kalaris f× (Melius 148).). || kaláris 1798: Kaláris (Veszelszki 77)..). Sparga (De Herbis: RMGl. J: ’Ajuga chamaepitys. J: ’ua. jelentésmegadásuk azonban pontos. Marzell Asparagus officinalis a. 359).’. orvosi kálmos’. A kalárisf Melius alkotása. калина ’kányabangita’) kicsinyít képz s származéka. a kalárisf nevet „a’ piros gyümöltseiröl” (Csapó 270) kapta. Vö. kalincaínf ’. — N. J: ’Solanum dulcamara. Spárga f . kaljinka (MagyGyógyn. 1948: kalina. kalinca a.-i Calendula átvétele. Kalyinka. kalína ’kányabangita. J: ’ua. 384). kalinca. kalinca a.’.’. szln. glosszánkban nem t nik fel (az RMGl. J: ’ua. — N. A kalendula a lat. J: ’ua. 1783: Kalintza-fü (NclB. kalinca nevét. 263). 377). Genaust Caléndula a. — ~f 1775: Kalintza-fü (Csapó 125).: Asparagus: Nÿwl’ arnik. A m. 1807: Kálmos ’Acorus’ (Magy.kalárisf Genaust petasátus a. ehhez megkülönböztet elemként illesztették a növény R.: RMGl. Melius 437. galangath. — ~gyökér 1708: Kalmuß Kálmuß gyökér (TESz. kalina. — orvosi ~ 1807: orvos Kálmos (Magy. kalina. 1903: Orvosi kálmos (Hoffmann–Wagner 73). népetimológiás változat. (TESz. Kálmus ’Acorus calamus’ (Magy.: ’Acorus calamus.

1813/1900: „Székf . konkoly . J: ’Capsella bursa-pastoris. 374). || kálomistatapló 1903: kálomista tapló (Hoffmann–Wagner 163).. (sweet) calamus. Genaust Cochleánthus a.) rómaikamilla neve német mintára jött létre. J: ’Artemisia vulgaris. kanálf . F vészk. kamilla. J: ’Cochlearia officinalis. Talán Camill” (TESz. J: ’Chamaemelum nobile. A kamillapipitér összetett szó. A kálomistagyökér el tagja népetimológia eredménye. taplóüröm. camomile.. chamaí ’a földön. hogy a növény „levelei öblöÐsek mint a’ Kanál” (Veszelszki 167). vö. || ~virág 1948: kamillavirág (MagyGyógyn. ol. NySz. A kanáltorma összetett szó. J: ’Matricaria chamomilla.kálvinistatapló 228 kanáltorma A kalamus (1577 k. vö. 312). az sz-szel hangzók pedig a németb l származnak. béka~ kálvinistatapló 1903: kálvinista tapló (Hoffmann–Wagner 163). 1948: kálvinista tapló (MagyGyógyn. J: ’ua. chamomilla.-i Acorus calamus utótagjának átvétele. a kanál el tag magyarázatára l. m"lon kanálf 1664: Kalán-f× Cochlearia (Lippay II: 32). — római~ 1948: Római kamilla (MagyGyógyn. A görög szó a lat. A kanálf a lat. 1783: Kalán levelü fü (NclB. Az elnevezés magyarázata a kamillavirágnak az almáéhoz hasonló illata. 117). A kálmos kett s átvétel. 302). TESz. chamaem#lon ’kamilla’ < gör.: ang. calamo (aromātico). vö. a f magyarázó utótag. a lat. orvosi székf ’. rómaiszékf ’. lat. orvosi kanálf ’. Kalmuß. camomilla és kamomilla a latinból való. römische Kamille. 1608) latin eredet . Löffelkraut ’kanálf ’ (Veszelszki 167) is. fekete üröm’. A m.. ital keverésére szolgáló nyeles eszköz’ -ka kicsinyít képz s alakja. kálmusz l.’. calmus ’bozót’. — orvosi ~ 1998: orvosi kanálf (Priszter 340). Kalmus ’kál mos(gyökér)’. 1584: fiue Camomilla (Clusius–Beythe 11). — N. pipitér. kálvinistatapló ’alma’). Patikaiszer ’s kristilybe is veszik. fr. gör. kanálka N. kanál l. J: ’Cochlearia officinalis. magyarázatára l. 302).-i Cochlearia (< lat. orvosi kanálf ’.). írónád. 393).). h.. k. 299).’. közönséges pásztortáska’. ném. calamus ’nád. A kamilla német eredet . Különféle úton-módon bekerült számos európai nyelvbe. A névadás alapja a termés. amely kanalakhoz hasonlít. a kamilla szó vége latinosítás eredménye.’. A kálvinistatapló ~ kálomistatapló népi elnevezés. ném. A kanálka népi név. ol. J: ’Matricaria chamomilla. az utótagra l. kálmos kálnabokor l. vö. J: ’ua. kálmos kálomistatapló l. kalamus a. A névadásra hatással lehetett a ném. J: ’ua. kalyinka l. 1775: Kalan-fü (Csapó 124). vö. camomillo. 1998: rómaikamilla (Priszter 334). Kamille (< lat. chamaím#lon < gör. 93). cochlear ’kanál’) fordítása. kanálf kanáltorma 1807: kalán Torma (Magy. a földre’. || kanállevel f 1775: Kalán-levelüfü (Csapó 124). ném. kam(lla (ÚMTsz. A névadás alapja. kanállevel f l. EWUng. — kis ~ 1841: kis kamilla (Barra 207). 1797: [végy] római szegfüvet vagy Kamomillát két marokkal” (TESz. A rómaiszékf (2. 1998: kamilla (Priszter 425). orvosi kanálf ’. a szárított növényt t zgyújtóként használták. a torma utótag arra utal. kankaj l. MNövSz. kálmosnád’. a magyar nyelvbe kerülhetett a latinból vagy a németb l is. J: ’Artemisia absinthium. kanálka (MagyGyógyn. c(h)amomilla közvetítésével jutott az európai nyelvekbe. a gyökér utótag magyarázó szerep . szakny. 1798: Kanál-levelÍ-fÍ (Veszelszki 167). Marzell Matricaria chamomilla a. lat. 1948: kamilla (MagyGyógyn. gálna kálomistagyökér l. orvosi székf ’. ang. kamillapipitér (Csapody–Priszter. ▌ 2. az ismeretlen eredet kanál ’étel. camomilla < lat. kálmus. kamillapipitér N. J: ’Cochlearia officinalis. Genaust Chamaeálo( a. úfn. abszintüröm’. hogy ahhoz hasonló módon használták. chamomílla a. szakny. kalina kamilla 1.. cseh kalmus. nádsíp. az el tagra l. rómaiszékf ’. fogyasztották a növényt.). A s-sel hangzó magyar alakváltozatok a latinból. camomille. J: ’Chamaemelum nobile.

Az elnevezés alapja az lehetett. ugyanezen a szemléleten alapul a növény kaszavirág elnevezése. veris. | szártalan ~ 1998: szártalan kankalin (Priszter 467). Habichtkraut (< ném. — tavaszi ~ 1813: tavaszi Kankalin (Magy. 356). mezei zsurló’. — szi ~ N. kankalék származékszavak.). a veres jelz a virág színére utal. hogy a növényt nemi betegségek kezelésére használták. hogy a kankalin virágja a száron mintegy kampószer en meghajolva függ. J: ’Primula vulgaris. 132). a növényt els sorban bizonyos gyulladásos b rbetegségek gyógyítására használták.. 1798: Kankalin. kányahumor l. hajlék). hogy a virág színe feketés. J: ’ua. 1775: Kánya-fü (Csapó 126). kunkorodik szavak is a tagjai. kuncsorog. a kankalék végz dése képz (vö.’. J: ’Veratrum album. kányaf 1583: kányá fiu (Clusius–Beythe 2a: BotTört. J: ’ua. szártalan kankalin + Primula veris subsp. hogy a növényt edények tisztítására használták. kankalin (ÚMTsz. Ö: fokhagyma~. F vészk. kankalíkf . ▌ 2.) a kankó (1808: ’fert z nemi betegség’) -s kép- kányahunyor N. hajlott. európai kakasmandikó’. J: ’Erodium cicutarium. 1775: Kánna mosó-fü (Csapó 270). tavaszi kankalin’. J: ’Erythronium dens-canis. J: ’Colchicum autumnale. hogy a növény szára nagyon rövid. bürökgémorr’. A kankalin. alapszavuk eredetileg ’görbe. 209). mivel a növénnyel szintén nemi betegségeket gyógyítottak. Benk ezt írja a növényr l: „mellynek neve Közép-Ajtánn: Veres Kankós” (NclB. a névadás magyarázatára l. Kannenkraut tükörfordítása. kányahunyor kankós 1. kányahumor (MagyGyógyn. fekete zászpa’. A kányaf feltehet leg a ném. ▌ 2. kankuska N.) népi név. 2. kányahunyor (ÚMTsz. 335). Kan(n)tenkraut. konkoly z s származéka. Erdélyben alkalmazhatták a kankó ’fert z nemi betegség’ kezelésére is. Kankalék (Veszelszki 72). A kányahunyor összetett szó. kankó (Péntek–Szabó.’. sebforrasztóf ’. J: ’Primula vulgaris. J: ’Veratrum nigrum. TESz. A kankuska ’közönséges csillagpázsit’ (3. a névadás magyarázata. görbül. jelölt birto- . 228). ölyvf . 49). — közönséges ~ 1998: közönséges kankalin (Priszter 467). J: ’Primula veris subsp. és formája a hunyoréhoz hasonló. amelynek a kacs. kankalin 229 kányaköröm kankalin 1. és abba a nem egészen tisztázott. 1783: Kankalin. EWUng. a kánya madárnév és a hunyor növénynév összetétele. TESz.) erdélyi népi elnevezés. szi kikerics. hajlik’ jelentés lehetett.). 1998: tavaszi kankalin (Priszter 466). 257).: RMGl. els sorban az az szi virág’. 152). A névadás alapja. Hippuris: Kanna moso fô (SzikszF.kankalin kankalék l. A kankó ’ szi kikerics’ (2. J: ’Equisetum arvense. 356). || kannamosó 1798: Kanna-mosó (Veszelszki 205). ▌ 2. 1584: Kanya fiu (Clusius– Beythe 7). kankó a.’. Vö. veris. szártalan kankalin’. A kannamosóf a ném. tavaszi kankalin’. a kankalin végz dése talán szintén kicsinyít szerep képz elem. fehér zászpa’. J: ’Descurainia sophia. 5: 37). f zelék.’. J: ’ua. 375). F vészk. J: ’ua. | orvosi ~ 1948: Orvosi kankalin (MagyGyógyn. a kankó -s és -ka kicsinyít képz s alakja. kankalinkó. — veres ~ 1783: Veres Kankós (NclB. A kankós valószín leg erdélyi népi név. közönséges csillagpázsit’. N. A kányahumor népetimológiával keletkezett a kányahunyorból.. Marzell Equisetum arvense a. de létrejöttében a kökörcsin analógiás szerepe is közrejátszhatott. kánya humor (Ethn. valószín leg hangfest eredet szócsaládba tartozik. kankoj l. kányakörme (MagyGyógyn. ▌ 3. kankó N.’. EWUng. tálmosóf . J: ’ua. Kankalék (NclB. Ember és növényvilág 221). kányaköröm N. J: ’Cynodon dactylon. A kányakörme népi elnevezés. A kankós ’európai kakasmandikó’ (1. — N. szikankó (Péntek–Szabó. kannamosóf 1590: Equisetum. Habicht ’ölyv’) mintájára jött létre. Ember és növényvilág 221). 45). Kankalék (Csapó 148). 1775: Kankalin. A szártalan ’szártalan kankalin’ jelz arra utal. A kankalin ~ kankalék alaktanilag azonos felépítés ek. kankó a. A névadás magyarázata. kankuska (MagyGyógyn. 1807: veres K[ankós] (Magy.

kôpor. F vészk. 79).’.’. kapor. A kapor ’kereklevel kapotnyak’ (2. kapar. A f szeres ’f szerkapor’ (1. J: 1790 k.’. kopór (ÚMTsz. a kánya el tag valószín leg a R. szlk. a kerek jelz a növény kerek levelére utal. az utótagra l.) és ’édeskömény’ (4.. J: ’ua.: coaltum: capor (SchlSzj. Ember és növényvilág 203). A név a termések hosszú alakjára utal.’. 1583: kapor Anethum (Clusius–Beythe 2a.’. EWUng.). 56: 117). 1590: Kaporna (SzikszF. édeskömény’. kereklevel kapotnyak’. az el tagra l. 1807: Kaporna (Magy.’. 1998: ’Alliaria petiolata. eb~. 1570 k. hortorum).(Veszelszki 55). 1948: Kányazsombor (MagyGyógyn.). J: ’Asarum europaeum. kapotnyak kapor 1. kerek kapor (Jávorka 266). | olasz~ 1775: OlaÐz kapor (Csapó 128).: RMGl. spinosa. 198). kányazsombor 1790 k.: kaporna (OrvK 205/7). J: ’ua. a növény társnevei madárcs rhöz hasonlítva alakultak. J: ’ua. 1783: OlaÐz Kapor (NclB. a növények er s illata) alapján kapta nevét. koprъ. az olasz ’édeskömény’ (4. — f szeres ~ 1903: F szeres kapor (Hoffmann– Wagner 58). 54). 1998: hagymaszagú kányazsombor (Priszter 294). ánizskapor. A kapor ’büdös pipitér’ (3. vö. 1577 k. — bécsi~ 1948: Bécsikapor (MagyGyógyn. sebforrasztóf ’. f szerkapor’. 1645: Kaporna (MA. J: ’ua. 380). — mezei~ 1798: mezei kapor (Veszelszki 155). 1998: kerti kapor (Priszter 300). — N. A magyarba egy déli szláv. kopòr. J: ’ua. — Ö: ánizs~. kapri kapiknyak.: „Sophia Chirurgorum. 351). er s illata: „A’ leveleknek és a’ vékony hoſzſzú botkos gyökerének mint a’ borsnak olly erös ſzagok és izek vagyon” (Csapó 130).) jelz a növény idegen eredetét jelzi. 1798: Kerek-kapor (Veszelszki 75). — ~f 1791: Kapor-fü (Lumnitzer 121). | római~ 1948: római kapor (MagyGyógyn. кóпър. Kniezsa. J: . 1783: Kapor (NclB. felépítésük is hasonló. tövises kapri’. szl. 1798: Kerti-kapor (Veszelszki 55). 1998: kapor (Priszter 300). 1405 k. 1585: Káporna (Cal. TESz. A kapor szláv eredet .) névadás alapja valószín leg a növény kaporhoz hasonló. J: ’Anethum graveolens (convar.’.) a f szerkaporhoz (1. 56: 117). 198). kapri’. A kaporánizs összetett szó. Sophienkraut. — fokhagymaszagú ~ 1948: foghagyma szagú kánya zsombor (Halmai 7). ▌ 2. kutya~. 250. sebforrasztó zsombor’ névb l keletkezett elvonással. Kányaf … Kánya zsombor” (Nyr. 380).: ’Descurainia sophia. J: ’ua. 1578: Kapornya (Melius 22a). Barra a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján alkotta meg a növény nevét: mindkét növény f szer. | kerti ~ 1783: Kerti Kapor (NclB. vö.) jelz arra utal. kapitnyák l. kaporna 1516: Kaporna (OklSz.’. 312). kopar.: BotTört. J: 1516: ’Capparis spinosa subsp. — kerek~ 1783: Kerek kapor (NclB. 351). hagymaszagú kányazsombor’. kaperli. | olasz ~ 1841: olasz kapor (Barra 163). a zsombor utótagot azért kapta a növény.: anetum: capor (SchlGl.) való hasonlósága (vékony szeldelt levelek. Növényszótár 50). ezt követ en a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldódott. 1798: OlaÐz-kaportól gr. | hagymaszagú ~ 1903: Hagymaszagú kányazsombor (Hoffmann–Wagner 138). Vö. J: ’ua. ▌ 3. 380). 377).kányazsombor 230 kaporna kos szerkezet. kányaf ’Descurainia sophia. a kánya madárnév és köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. J: ’ua. 2. kapÀr. 375). F vészk. J: ’Anethum graveolens (convar. J: ’Anthemis cotula. hortorum). f szer~. — N.: RMGl. hogy konyhai f szernövényként használják. 1430 k. kaporánizs 1841: kapor Ánizs (Barra 174). ánizs. SzlJsz. 13). *koprъ kerülhetett át *kopr alakban. 370). esetleg szlovák R. 351). | 1948. 1948: kerek kapor (MagyGyógyn. — tüskés ~ 1911: tüskés kaporna (Cserey. kaperlin l. kapri kaponyák l. 1998: kányazsombor (Priszter 294).: kapornyath (MNy. óe. A kányazsombor összetett szó. blg. 1813: olasz K[apor] (Magy. 1543: kapornath (MNy. | 1807: ’Capparis. mert a Sisymbrium ’zsombor’ nemzetséghez sorolták régebben. gémorr. 335). 126). büdös pipitér’. kapor (Péntek–Szabó. kapotnyak kapli l. 1783: Kaporna (NclB. J: ’Foeniculum vulgare. 85: 211). ▌ 4. f szerkapor’.). 1590: Anethum: Kapor (SzikszF.: RMGl.

копúтник. kopytnik. (OrvK. Kaper szó Kapern többes számú alakja került. *kopytьnikъ-ból származnak. 382). (OrvK. J: ’ua.: Kapothnakot gr. 344/41). Melius így jellemzi a növényt: „à leuele mint egy Kxménnec” (Melius 62a). — Ö: kapri~. kapta szláv eredetijével. 100. illetve a kerti édeskömény ’Foeniculum vulgare’ leveleihez hasonlóak.’. Mollay 342.’. TESz. F vészk. kapotnyak-féle alakváltozatok egy déli szláv R. 380). J: ’ua. 343/9. J: ’Adonis vernalis.).: Asarum: Kapothnak (Ortus: RMGl. ném. Kaper ’kápri’.: ’Asarum europaeum. amely hangrendi kiegyenlít déssel és a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldásával nyerte el a kaporna alakot. idegen nyelvi megfelel re vö.: CzF.).). a kapor és a rózsa növénynevek összetétele. 127).). Etimológiailag összefügg a m. A kaporna német eredet . 3/16. Kapotnakot gr. A kapotnyak a ’lópata’ jelentés szláv kopyto származéka. | mogyoróalj ~ 1841: mogyoréaly Kapotnyak (Barra 387).’. cseh kopytnik. szálasak. c): RMGl. a f szerkömény ’Carum carvi’. J: ’Asarum europaeum. tövises kapri’. vö.: TESz. A m. 1525 k. vége: Asarum: Kaponyak (De Medicinali: RMGl. 336/34). A névadást az magyarázza. Kapotnakoth gr.: TESz. bokor. A virág a rózsához hasonlítható. kopîtnik. — ~f 1604: Kapotnyik f× (MA. копúтняк. hogy a növény levelei hoszszúak. 26. 16. (OrvK. valószín leg a növény német nevének felhasználásával hozta létre. Vulgago: Kapotniak (SzikszF. Vö. (OrvK. 1787: kapotnyák (Zavira 11: NSz. OrvEml. A kaporrózsa Benk alkotása. 282). sz. ném. káposzta l. kapotnyakot f zzön neki” (Népd. 380). vö.).: RMGl. kopyten. копúтник. A kaporrózsa összetett szó.: RMGl. kapornya l. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. nyúl~ kapotnyak 1520 k. Kappernstaude.. | ~fa 1787–1793: Kapornya-fa (Mátyus I. 79).). szlk. | 1807: ’Asarum. — ~cserje 1843: kapornacserje (Ballagi 174). szln. A kapotnyak szláv eredet . 2: 260: TESz. A magyar nyelvbe a ném.’. 433). 1760: kapotnya gy×kér (TESz. Ó és Új Diaet. amelynek ’pata’ az els dleges jelentése. sz. Kapotnaknak gr.. 380). Kapotnyik (MagyGyógyn. 1807: Kapotnyak (Magy. blg. kappren. spinosa. szb. 206/23). Kniezsa szerint az n-es és ny-es változat két . N.: Asarum: kapothnak (Növ. 380). ukr. disznó~. a kerti kapor ’Anethum graveolens’. or. J: ’ua. tavaszi hérics’. (TESz. 217/22). J: ’ua. kopytník. 1676: kopotnyikot gr.: RMGl. kereklevel kapotnyak’. kaporna kaporrózsa 1783: Kapor-ró’sa (NclB. kòpitnjāk. kapitnyák. 1775: Kapotnyak (Csapó 130). ném. 1577 k. | ~bokor 1843: kapornabokor (Ballagi 174). Horváth. kопuтн_к. fa utótagú nevek német mintára jöttek létre. a kapotnyik-félék pedig egy déli szláv vagy szlovák R. Mollay Károly szerint a kaporna szó újfelnémet eredet . Kapothnakoth gr. J: ’ua. királyné asszony káposztája. 1578: Kapotnyac (Melius 130a). (OrvK. Adonisröschen ’Adonis-rózsácska’. 1590: Asarum: Kapotnyak (SzikszF. XVI. 399/17). gappern. 305/18. 1797: kaput-nyak-füvet gr. 382). FenchelblÀtterige ſchwarze Nieswurz ’kaporlevel fekete hunyor’ (NclB.’. kapri. 1948: Kapotnyak.: Asarvm: kapothnÿak (Herb. úfn. — kerek ~ 1807: kerek Kapotnyak (Magy. vö. 1791: Kapor róÐa (Lumnitzer 228). *kopytьnjakъ-ból. | ~gyökér 1733: Kaponyák gyökeri (Magyary-Kossa. J: ’ua. hogy a kapotnyak kerekded vese alakú levele a lópata lenyomatára emlékeztet. 1903: Kaporrózsa (Hoffmann–Wagner 112).’. 226/31. | kereklevel ~ 1998: kereklevel kapotnyak (Priszter 307). kapiknyak. kapotnyak’.’. 1540 k. F vészk.). keskenyek. 380). 282). 1: 163: TESz. kappern. kapotnyak. vö.: Kaponyak (StUnBB. — N. | ~gyökér 1745: Kaporna Gyökér (Torkos 2). 1583: kapatnok (Clusius–Beythe 3: BotTört. (TESz. 1798: Kapornya-fa (Veszelszki 123). EWUng. A cserje.-hv. J: 1520 k. II. kereklevel kapotnyak’.’. Marzell Adonis vernalis a. Perpénfa a. 1958.).kaporrózsa 231 kapotnyak ’Capparis spinosa subsp. NémEl. „Ki az urát nem szereti. ném. 1841: kerek kapotnyak (Barra 387). vö. kopotnyikot (ÚMTSz. kopotnyak. J: ’ua. 380). kòpitnīk. J: ’ua. Kappernstrauch.). A névadás alapja.

479). árnika’. 1841: hegyi kappan r (Barra 209). or. csak f szer jelentésben kerültek a nyelvünkbe: ’a növény bogyója’. hol kapna azok között ottan az ember az originalis magyarok között” (Csokonai Vitéz Mihály.’. 1612: Kappelit gr. cappelit gr. Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. f szer’.’. a ném. milanoi tzukkerpakkerait.). A kapiknyak közbüls k-ja hasonulás eredménye. kapotnyik l. az n-esek a kopytnik-b l valók. a ragozhatatlan lat. Vö. cappari közvetítésével kerülhetett. Cultura in: Csokonai Színm vek 167). 1948: kappan r (MagyGyógyn. Csokonai-szókincstár 255. J: ’ua. de létrejöhetett a kapellib l is. hogy a fekete hunyor karácsony tájékán virágzik. 227). spinosa. 1841: kápri Káporna (Barra 48). strimfli. Vö. sampanelt. külön átvétel a szerbhorvátból. kaplit. Mindezek végs forrása az sperzsa käbär (> gör. kaprikaporna 1807: Kápri Kaporna (Magy. tövises kapri’. az el tag magyarázatára l. A folyamatot el segíthette a ném. fr. J: ’ua. F vészk. kapotnyak kappan r 1807 e. Horváth.’. Kaper.). ang. vö. SzlJsz. кáпeрсы (többes sz. A kapelli ~ kapli alakváltozatok közvetlen ném. A kappan r a nyelvújítás korában keletkezett. átvételre mutatnak. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. 1807: Kápri (Magy. tövises kapri’. A névadás motivációja az volt. 100. kaporna. kopottnyak. kaporna. 1807: Kappanfr (Magy. A karácsonygyökér könyvszó. J: ’Capparis spinosa subsp. Vö. Diószegi–Fazekas alkotása. cáppero. J: ’ua. Kappernstaude. II/6: 262). J: ’Helleborus niger. 1793: Kápri (Grossinger 345). vö. spinosa. A növény kerek levelére utaló jelz s elnevezés. capparis. | tüskés ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). || kapli 1799: „Külsö országi sago darát. fekete hunyor’. 65). amelyet f szernek gy jtenek’ révén terjedt el. eredet kappan ’herélt kakas. karácsonygyökér 1578: „neuezéc Német×l. 479). 1483– 1490: kappry (SoprOkl. 60). Csokonai színm veiben is el fordul pl. kapri’. — hegyi ~ 1807: hegyi Kappanfr (Magy. J: ’ua. egyéb efféléket a’ mellyek- hez én külsö országon hozzá szoktam. J: ’Capparis spinosa subsp. hogy az árnika „Herélt hímszálai ritkánn látszanak a’ súgáronn” „Virágibann legtöbbſzör 5-hímſzál porhon nélk l” (Magy. F vészk.. 312). 318). A TESz. a középs szótag kiesésével. kapri. F vészk. câpre. mogyoróalja elnevezéséb l hozta létre. cappari ’a káprinövény még ki nem nyílt bimbója. Kniezsa. 1617: Kaperli (uo.: Kappan r (Julow 265). az utótagra l. tövises kapri bogyója. caper. a nevet a növény R. A névadás magyarázata.. 61). szerint a magyarba esetleg az ol. 1843: Kápri (Bugát.kappan r 232 karácsonygyökér külön átvétel: az ny-es változatok a kopytnjakból. vaniliát. III: 57). (uo. A kapri vándorszó. 479). A kaprikaporna összetett szó. ném. EWUng. 251. Melius alkotása a ném. a botanikai szaknyelvbe nem került be. ném. J: 1807 e. | 1807: ’Capparis. (uo. valamint a növény gyökerét használták: „Azt mondják az ott Lakosok. I: 689. Karáczon gyxkęr neue” (Melius 187). A kapotnya korábbi kapotnyák-ból keletkezett a többesjelnek felfogott szóvégi k elhagyásával. jövevény -li vég szók analógiája. a kerek kapotnyak. Kappernstrauch. kapparis).’. || kapelli 1603: kaperlin (Radv. A kápricserje tükörfordítás. hegyi árnika’. kapri 1548: kapri (OklSz. amely a lat. vö. herélt férfi’ és az r f név ’megfigyel ’ összetétele. . ol. — tövises ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). Csal. A mogyoróalj kapotnyak növénynév Barra István alkotása. spinosa. J: 1548: ’Capparis spinosa subsp. 375). SzófSz. | 1948: ’Arnica montana. 2. Weihnachtswurz tükörfordítása. Mollay Károly szerint a kapri korai úfn. a stekli.: ’Arnica.’. A kappan r összetett szó. Szóhalm. — ~cserje 1925: Kápri-cserje (Jávorka 448). Krisztusvirág. capperi vagy a lat. F vészk. J: ’ua. A kapitnyák újabb. ill. hogy a’ Páſztor emberek meſſze ffldrfl-is el-jönnek oda gyökeret ásni. NémEl. F vészk. kivált tavaſſzal” (Veszelszki 201). A kapli kialakulhatott a kapriból r ~ l cserével. TESz. hazai bajor-osztrák eredet .

: RMGl. 475). A kásaorbánc összetett szó. a növény egyéb neveivel. J: ’Primula veris subsp. — ~kóró 1595: katang koronak gr. katting kóré. J: ’Melilotus officinalis. orvosi somkóró’.’. tavaszi kankalin’. 1841: kattan (Barra 215). ▌ 2. kásavirág 1584: kása virág (Clusius– Beythe 25). J: ’Cichorium intybus. katibolha N. naputám forgo fÖ (Cal. J: ’ua. katekhu akácia l. 257). A kaszavirág szláv eredet kasza ’szálas termények levágására használatos hajlított él kézi szerszám’ el tagjának magyarázata. 1585: heliotropium: Katung koro. | ~kóróf XVI. bojtorján > N. mezei katáng’. szenna~ kata l. tejoltó galaj’.kásaf Marzell Helleborus niger a. 330). karikarépa l. csalán > N. 1783: Katáng (NclB. . 1590: Heliotropium. katibòlha (Péntek–Szabó. 1775: KáÐa virág (Csapó 148). veris. kásaf . tavaszi kankalin’. 411). 1775: Kattang-koro (Csapó 132). J: ’ua. — tavaszi ~ 1798: TavaÐzi kása-virág (Veszelszki 72). Vö. tejoltó galaj’. bojtorjáng. csaláng). quod milii contrici. 1395 k. salátakatáng’.) és az orvosi somkóró (3. — Ö: endívia~. kottángkóré (ÚMTsz. 1998: katángkóró (Priszter 337). | kerti ~ 1783: Kerti Katáng (NclB. — ~kóró 1578: Kotangkorónac gr. veris. solsequium: Napra nezô fé. a virágok követik a nap járását. tavaszi kankalin’. amely beleakad a ruhába: „Gyaluban minden növényt katibolhának neveznek. 1783: Apró Katang (NclB.: RMGl. mint a köleskásáé. J: ’Cichorium endivia.alapszó származéka -Ûan képz vel. 1783: Kotáng-kóró (NclB. szintén a napra érzékeny növények. 411).’. A katibolha népi név. — mezei ~ 1807: mezei Katáng (Magy. sz. hogy a virág színe olyan. bocér~ 1998: mezei katáng (Priszter 337). J: ’Galium verum. a kása el tagra l. répa 233 katibolha kásaf 1775: KáÐa-fü (Csapó 256). szártalan kankalin + Primula veris subsp. Clusius–Beythe m vében így magyarázzák a névadást: „kása virág. kasszia l. Cicoria (Lippay II: 90). A katáng valószín leg török eredet . A nyelvjárási alakváltozatokat népetimológia hozta létre. J: ’ua. J: ’Agrimonia eupatoria. J: ’Primula veris subsp. kipcs. ▌ 3. közönséges párlóf ’. (Melius 77a). a kati személynév és a bolha ’apró vérszívó rovar’ köznév öszszeforrt. A kásavirág ’kankalin’ elnevezés alapja. veris. és köznevesült. amely egy qata. A névadás alapja a termés. kásaorbánc 1841: kása-orbáncz (Barra 189).) katáng elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. 411).). 411).’. J: ’Galium verum. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésükr l kapták nevüket: apróbojtorján (→ bojtorján). koldustet .). A sárga jelz a virág színére utal. hogy „Száraz virága az orbánczos daganatot eloszlatja” (Barra 190). a növény pl. — N. 455). kávé~. F vészk. Katika-répa kárórépa l. hogy a növényt tápláléknövényként használták. Hasonló szemléleten alapul a növény kankalin elnevezése. J: ’ua. J: ’ua. a szláv eredet kása ’pépszer étel’ el tag magyarázata. colorem referat” (Clusius–Beythe 25).: kathan koro fw (MNy.: RMGl.: kathang (BesztSzj. akácia katáng 1. 1783: Katlan-kóró (NclB. Vö. az orbánc magyarázata. J: ’Primula vulgaris.. || katlankóró 1775: Katlan-koro (Csapó 132). Ember és növényvilág 199). vö. EWUng. 411). — apró ~ 1775: Apró katang (Csapó 84). hogy a kankalin virágja a száron kaszaszer en meghajolva függ. 406).’. — sárga~ 1783: Fejér és Sárga Kotang (NclB. A szóvégi g magyar fejlemény (vö. J: ’ua. saláta~.’.: kattangh (GyöngySzt. amely beleakad a ruhába” (Péntek–Szabó. 1998: katáng (Priszter 337). A kásaf Csapó alkotása. a tejet megaltatja. kaszavirág 1584: kaſa verag (Clusius– Beythe 25). orbáncf . | vad~ 1783: Vad Katáng (NclB.’. hoc est milii contriti flos. 1783: KáÐa-fü (NclB. 1664: Cichorium Katankóró. auag katang (SzikszF.). 1560 k. bojtorjánka. 1948: kattangóré. tavaszi els virág. sz rféreg. qataÛan ’vadcikória. Ember és növényvilág 199). J: ’ua. 411). kattankóró (MagyGyógyn.’. 330). katakóró. (Beythe 39). ab ungaris appellati. A salátakatáng (2. 57: 357). TESz. salátakatáng’. kása.

és angoly katonák. || kazuárcserje 1903: kazuárcserje (Hoffmann–Wagner 206). kavkázf XVI.’. hogy az orvosi székfüvet szüléseknél is használták. A névadás alapja talán az. kávé katáng (MagyGyógyn. A kazuárbokor ~ kazuárcserje magyarázata. || Katika répája f 1775: Katika-répája-fü (Csapó 133). Éder. 317). 1998: Katika-sisakvirág (Priszter 291).’. a növény hasonlít a kazuármadár szétálló tollazatához. PallasLex. Magy. 163. R. A Katika el tagú növénynevek alapja feltehet leg sajtóhiba. Marzell Aconitum napellus a. napellus. napellus. J: ’ua. közönséges csikófark’. ném. 375). || Katika-sisakvirág 1807: Katika Sisakvirág (Magy. mivel a növénynek kicsi fekete répaszer gyökerei vannak. 379). (Megjegyzem a sisakvirág szó csupán 1807-t l adatolható. || karikarépa 1708: Farkas répa. A Katika-sisakvirág utótagjának magyarázatára l. ami azonban nem a patika elírása. katóka (MagyGyógyn.. . Karika répa.’. vö. indás ínf ’. PPB. A katóka népi név. 443). mintára jött létre. Rácz János szerint Borbás Vincének „Annál is inkább igaza volt. 1798: Katika-répája (Veszelszki 319). 1948: katonapetrezselyem (Halmai 6). a katona ’fegyveres’ és a latin eredet petrezselyem összetétele. bakszakáll’. 58: 352. F vészk. F vészk. J: ’Ajuga reptans. F vészk. 1807: katona – Petrezselyem (Magy. 258). A katonapetrezselyem összetett szó. PPE. J: ’Glechoma hederacea. 58: 352). katáng katóka N. 125: 187– 202). A névadás magyarázata. 346). J: ’Knautia arvensis. 1911: kazuár cserje (Cserey. A névadás szemléleti háttere. tehát növényünk helyes neve patika sisakvirág lehet” (TermTudKözl. orvosi székf ’. a Katika el tagú név els ként Pápai-Páriz-szótárban jelenik meg: Katika-répa alakban. 1807: Katika répa (Magy. 302). hogy „Tavaszszal gyenge levelét salátának. 12. lat. mezei katáng’. 317. 1903: Katika répája (Hoffmann–Wagner 109). 1783: Katika répája fü (NclB. J: ’Ephedra distachya. Rapaics. mert ez a növény német Apotheken-Eisenhut nevének szó szerinti megfelel je” (Nyr. a répa utótag lat. F vészk. 170). Aconitum napellus < n#pus ’répa. ▌ 2. PPB. vö. TermTudKözl. a Katalin személynév becéz Kató változatának -ka kicsinyít képz s alakja. 443). tehát szó szerinti megfelel je nem lehet!) Éder szerint a Katikarépa alakban valóban sajtóhiba van. J: ’Tragopogon pratensis. 10: 302). — réti ~ 1807: réti Ketskedísz (Magy. 379–380). 13. kalina kávékatáng N. 330). v. és petrezselyem helyett levesbe szokták tenni a’ francz. hogy a növényb l pótkávét készítettek. 2. katonapetrezselyem 1. 1843: katika Sisakvirág (Bugát. J: ’ua. ném. réti bakszakáll’. 12. kerek repkény’. PPE. Szóhalm. 10: 302. az oszmán-török eredet kávé ’italféle’ és a katáng összetétele. F vészk. Benk 61. sisakvirág. J: ’Aconitum napellus subsp. Nyr. Növényszótár 94). 317). F vészk. összetett szó. hanem a karika szóé. innen vette a’ katona petrezselyem nevezetet” (Barra 312).’. kazuárbokor 1895: kazuárbokor (PallasLex. 125: 187–202. J: ’ua. hogy a közönséges csikófark gallya elágazó. gyökér’. Kathreinenbläume. mivel a Pápai-Páriz-szótár latin–magyar részében ez található: karikarépa. Katika-sisakvirág’.Katika-répa 234 kecskedísz Katika-répa 1708: Katika répa (PP. J: ’ua. (PP. F vészk. || Katika 1813: Katika (Magy. Borbás Vince szerint a Katika el tag a patika szó elírásával keletkezett: „a Katika jelz ebben az esetben minden bizonnyal sajtóhiba. Genaust Anthemis nobilis a. kecskedísz 1807: Ketskedísz (Magy. Idegen nyelvi megfelel kre vö. katlankóró l. katyinka l. 106. J: ’Cichorium intybus. sz. A Katikarépa és a Katika répája f elnevezések utótagjai magyarázó szerep ek. és ekkor szent Katalin segítségét kérték. mezei varf ’. A névadás oka ismeretlen.: Cavcáz [vagy Caucáz] f (De Herbis: RMGl. J: ’Tragopogon. Rapenblumen ’répavirág’. A kávékatáng népi név. J: ’Matricaria chamomilla. J: ’Aconitum napellus subsp. Katika-sisakvirág’. A magyarság virágai 115. ).).

ol. az el tag magyarázatára l. | ’Vitex agnuscastus.: De fusano: kechkeragoffa (StrassbGl. Geißklee.’ neveznek. Ember és növényvilág 222).: RMGl. 2. ném.. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A ruta utótag magyarázata. A növénynév jelentése: ’a kecske rágja a fát/bokrot’. néha kéthasábúak. A kecskerágó megnevezés a XIV. századtól már használatos volt. kecskerágófa lehet. 1783: Ketske Ruta (NclB. 1578: Ketske rago fa (Melius 10). 1595: Kechke ragho (Beythe 16). ném. 1550 k. pontos jelentéstartalmát ma már nehéz megállapítani. mezei szarkaláb’. Szabó. kecskerágó’. kecskerágófa 1395 k. tiszafa’. adat a m.: RMGl.: RMGl. szakny. 213). kecskehere. F vészk. 392). A kecskeruta a ném. 212). Idegen nyelvi megfelel re vö. a kecskekörömre emlékeztetnek. Marzell kiemeli.. bár az el tag hiányzik.kecskef 235 kecskeruta A kecskedísz Diószegi–Fazekas alkotása. Geißklee ’kecskehere’. az utótagra l. Geißraute ’kecskeruta’. | 1550 k. kecskegálya 1909: kecskegálya (Graumann 88). kecskehere.. J: ’Galega officinalis. Melius 370. a dísz ’ékesség’ utótagot Diószegi–Fazekas illesztette a névhez. || kecskerágó 1578: Ketske rago maguát (Melius 10). . 214). A kecskerágó a török eredet kecske és a rág ’fogaival apró darabokra röl’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. A kecske el tag a lat. J: ’Vitex agnus-castus. Geissfuss ’kecskeláb’.: Caprificus: [. goutweed ’kecskegyom’. Geißkraut ’kecskef ’ — ezek a nevek a magyar nyelvben is megtalálhatók) el sorban nem arra utalnak. hogy Melius ismerte azt a fát. A kecskehere a ném. 405). hogy a növény kecskék tápláléka (bár részben növeli a kecskék tejhozamát). 1903: Kecske . J: 1395 k.. nemzetségnév. kecskef (Péntek–Szabó. J: ’Galega officinalis. A névadás alapja. fehér termésekre utal.’. kerti rutától (Ruta graveolens) különbözteti meg az orvosi kecskerutát. — gyógyító ~ 1998: gyógyító kecskeruta (Priszter 380).. Ziegenklee tükörfordítása. Az 1395 k. 1783: Ketske rágó-fa (NclB. ruta capraria. 392. Graumann 88. ang. kecskere gálga l. viszont nem ismerte a barátcserjét ’Vitex agnus-castus’. A mezei szarkaláb (2. vö.1: RMGl. J: ’ua. A réti jelz a lat. J: ’Aegopodium podagraria. Tragopogon (< trágos ’kecske’) részfordítása. 373). | orvosi ~ 1998: orvosi kecskeruta (Priszter 380). barátcserje’. a kecskerágó ’barátcserje’ (1578) megnevezés mindenképpen hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Genaust tragophyllus a. 1948: kecskef (Halmai 6). gálga kecskeruta 1775: Ketske-ruta (Csapó 134).-i Aegopodium (< aigós ’kecske’.) kecskef elnevezése népi név. 1500 k. J: ’Consolida regalis.: Agnus castus: Kechkeragofa (Ortus: RMGl. 168. 584). pratensis fordítása.: ? ’Taxus baccata. lúdlábf (Hoffmann–Wagner 55). Marzell Aegopodium podagraria a. a mai Euonymus fajokhoz hasonló vagy azzal azonos cserjék megjelölésére használták. Marzell Galega officinalis a. EWUng.-hv. podagraf ’. 212). MNövSz.: taxus: kechkerago ffa (KolGl. ném. A kecskef a lat.. hanem a valódi. Marzell Galega officinalis a. J: ’ua. hogy a növény kecske el tagú nevei (pl. hogy a levelek tojásdadok. 1966: kecskegálya (Csapody– Priszter. kecskef 1. ang.]rago fa (BesztSzj. orvosi kecskeruta’. 1590: Vitex: Keczkerago fa (SzikszF. 1525 k. NclB.: ’Euonymus sp. barátcserje’. hogy a növény a kerti rutához ’Ruta graveolens’ hasonlít. Szabó Attila feltételezi. lóhere. TESz. pódion < poús ’láb’) részfordítása. 97). Geißraute tükörfordítása. A kecskegálya összetett szó. J: ’Galega officinalis. N. melyet magyarul kecskerágónak ’Euonymus sp. goat’s rue. orvosi kecskeruta’. A here utótag magyarázatára l. gálya.v.’. orvosi kecskeruta’. a sz rkoronás. Hornkümmel ’szarvkömény’. a f magyarázó utótag. 1998: kecskeruta (Priszter 380). ruta kozja. Delphinium consolida a. ▌ 2. kecskehere 1813: ketske Here (Magy. talán a kecskeszarv alakú magokról kapta a nevet. UEWb. a névadás magyarázatára l. szb. ill.

búzavirág a. nevei: barba caprae. 1783: Vadkék (NclB. ném.: RMGl. 420). 1577 k. barbula caprina. 1500 k. a bogyó ’apró gyümölcs’ jelentés . a): RMGl.: vad kekkel gr. ▌ 4. nyúl~csorbóka.kecskeszakállúf 236 széna~. — útféli ~ 1841: útféli kékvirág (Barra 215).: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb. Barba caprina (Melius 81) (< lat. 123). Az ótör. Marzell Centaurea cyanus a. 388). 256). auagy. blaue Kornblume. amely szakállhoz hasonlít. A kékbogyó elnevezés kék jelz je a szederfajta termésének színére utal. A kecskeszakállú elvonással keletkezett a kecskeszakállúf névb l. A kékilonka népetimológiás alakulat az ibolya. — erdei~ 1520 k. kýanos ’kék’) fordítása. A kecskeszarvúf magyar alkotás. kékvirág 1. lat. lat. J: ’ua. Marzell Filipendula ulmaria a. goat’s beard. 388). J: 1540 k. mezei csorbóka’. kékkonkoly (→ konkoly). Vö. magyarázata. 410). ▌ 2.) kék elnevezése hasonlóság alapján jött létre. 201/14). J: ’Gratiola officinalis. ném. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). kékicske (MagyGyógyn. buza virag” (KolGl. viola növénynévb l. Genaust Gratíola a. 1775: Ketske Ðzarvu-fü (Csapó 108).’. A virág jellemz kék színe a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben megtalálható: ang. kelef Ö: disznó~. orvosi csikorgóf ’. A kecskeszakállúf Melius alkotása. nemes májvirág’. kökény kék 1. hogy a régiek nagy gyógyhatásokat tulajdonítottak a növénynek. TESz. cseh sinokvět. kék búzavirág’. nyúl~. ill. J: ’Centaurea cyanus. a kékicske a kék színnév -cske kicsinyít képz s származéka. A névadás magyarázata a fehér hoszszú álerny kben elhelyezked virágzat. 1798: Kék-virág (Veszelszki 185). a névadás alapja a virág kék színe. ném. hamvas szeder’.: Endivia: vadkek (CasGl. réti legyez f ’. ▌ 2.. salátakatáng’. 1775: Kék-virág (Csapó 47). J: ’Trigonella foenum-graecum. J: ’Viola odorata.: .: RMGl. kekiny l. isten~ kékbogyó N. kecskeszarvúf 1590: Foenum graecum: Keczke szaruu fé (SzikszF. A kékicske népi név. mezei katáng’. plavica. saláta’. J: ’Rubus caesius. c): RMGl. Idegen nyelvi megfelel re vö. 128). J: ’Cichorium intybus. 179).. búzavirág a. J: ’Sonchus arvensis. Ember és növényvilág 240). ▌ 3. | vad~ 1470 k. ill. — vad~ 1578: Vad kéc (Melius 75).: RMGl. — vad~ 1595: Vad kek (Beythe 79a).’. gratiola (< lat.-t l adatolható. kekín. kékilonka (Péntek–Szabó. a bakszarvúf mintájára jött létre. ang. J: ’ua. hogy a kék virágú növény útszéleken fordul el . 388). a növény R.. cyanus (< gör. 1841: kegyelemf (Barra kegyelemf 352). kökény kékicske N. a lat.. A névadás szemléleti háttere. hogy a virág színe kék. bluebottle. barba szakáll. kecskeszakállúf 1578: Ketske ſÅakálu f× (Melius 81). kelef 1540 k. szl. Marzell Anemone hepatica a. görögszéna’. 388). kegyelme l. 1583: kek verág Cyanus. J: ’Hepatica nobilis. || kék szín virág 1577: „Cyanus: Kek szinyé virag. 1783: Kék virág (NclB. lat. (OrvK. A névadás magyarázata. J: ’Cichorium endivia. kékilonka N. A kegyelemf a növény R. ibolya’. kék szín jelz a virág égszínkék színére utal. GeiſÅbart (Melius 81). plavcek. a lat. kék búzavirág (→ búzavirág). J: ’Lactuca sp. a növényeket salátakánt fogyasztották. pie~. EWUng.: Endiuia siluestris: erdeÿ keek (Növ. vö. kekény l.: De endiuia: vad kyk (StrassbGl. gr#tia ’kegy’) elnevezésének alapján jött létre.) Barra alkotása. J: ’Hieracium murorum. A salátakatáng (2. 256).: lactuca: kek (BesztSzj. capra ’kecske’) fordítása. 1395 k. 775). Az ótörök eredet kék. Genaust Cyanánthus a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. flos frumenti (Clusius–Beythe: BotTört. Gnadenkraut. J: ’Filipendula ulmaria. 1775: Ketske-szakállu-fü (Csapó 134). bluecaps.: RMGl. Kékbogyó (MagyGyógyn. erdei hölgymál’. eredet kék ’saláta’ jelentése 1395 k. Az útféli kékvirág ’mezei katáng’ (2.2: RMGl.) és az erdei hölgymál (3.

kirg. parlagi macskatalp’. 1998: piros kenderkef (Priszter 380). a név mintájául nyilván a növény egyéb nevei szolgáltak: varf . kelyhbokál 1807 e. veres jelz a virágok színére utal. 1775: Kelés-fü (Csapó 292). J: ’Alchemilla. öszszetett szó. A kelef egyedi adat. — ujjas ~ 1998: ujjas keltike (Priszter 344). piros kenderkef ’. EWUng. 415). A kenderf és kenderikef (a kender -ike képz bokorral létrejött származéka) ’piros kenderkef ’ (2. jelentése ’pohár’. a növényt kelések gyógyítására használják. kender kenderkökörcsin 1783: Kender Kökörtsin (NclB. fehér vajvirág’. EWUng kel a. A kénkövesgyökér Melius alkotása. 387). hogy a növény gumója belül odvas. A névadás magyarázata. mod. || kenderikef 1783: Kenderike-fü (NclB. CC. hogy a növényb l sepr t készítenek. 16). hogy a növény gyakran a kender gyökerén él sködik. hogy a növény kora tavasszal „kel”. üzb. palástf ’. kenderikef . Idegen nyelvi megfelel re vö. oszm. szúrós csodabogyó’. Az ujjas ’ujjas keltike’ (2. tat.. A kenderkökörcsin Benk alkotása. eredet . vénuszhaj’. A keltike növénynév szóképzéssel keletkezett. kenderkef l. a ném. 1948: kenderikef (MagyGyógyn. A kel f név magyarázata talán az. 229). TESz. J: ’Cannabis sp. F vészk. J: ’Ruscus aculeatus. J: ’Galeopsis ladanum. J: ’ua. hogy a páfrány a hajnövekedést el segítette. — réti~ 1783: Réti kender (NclB. még olaszok sepr je.kelésf 237 kénkövesgyökér ’bizonyos fajta gyógynövény. nog. kénkövesgyökér 1578: Kénkxues gyxkér (Melius 49a). kinder. A név magyarázatára és eredetére l. a kel igéb l t befejezett melléknévi igenévképz vel és kicsinyít képz bokorral.).: Kelyhbokáll (Julow 267). tuv. kender 1. A kénköves jelz magyarázata. A kelyhbokál összetétel. egykor gyomorer sít és skorbutellenes szer volt.’.). 347). keltike 1... A piros. J: ’Orobanche alba. ujjas keltike’. Wilder Hanf ’vad kender’. senyved a. A névadás magyarázata. kel a. kender’. J: ’ua. a névadás magyarázatára l. a kelyh ~ kehely el tag ném. kelésf 1578: Kelés f× (Melius 154). ujg. èendir ’kender. J: ’Corydalis solida.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.. szüle stb. fekélyf stb. a kökörcsin utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. kändir. || kenderkef — piros ~ 1948: Piros kenderkef (MagyGyógyn. -e végz dése melléknévi igenévképz (hasonlóan alakult a kerge. AH. kéménytisztítóf 1578: kemény tisſÅtito f× (Melius 56a).) és a rétikender ’parlagi macskatalp’ (3. Hanfwürger ’kenderfojtó’ (NclB. TESz. A kelésf Melius alkotása. A kéménytisztítóf a szláv eredet kémény ’kandallószer t zhely’ és a szláv eredet tiszta ’piszoktól mentes’ -ít és -ó képz s származékának az összetétele. Marzell Galeopsis speciosa a. ném. A növény keser . 229). vö. a kender el tag arra utal.. A bokál utótag olasz eredet .. orvosi kocsord’. jelentése: ’talpas ivóedény’ és „z ld boríték.. 392).. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. senyved a. varf .) jelz magyarázata: „murvái ujjasan hasadtak” (Hoffmann–Wagner 143). ▌ 3.: Canapus: kender (TESz. Schwebel WurÅl (Melius 49a) tükörfordítása. J: ’Corydalis cava. hogy a növény gyökere keser . A magyarba egy török kändir ’kender. Az odvas ’odvas keltike’ (1. 1775: Kénköves gyökér (Csapó 72).. J: ’Knautia arvensis. ▌ 2. len’ kerülhetett át. 392). Diószegi–Fazekas a bokál ’palástf ’ nemzetségnevet véglegesítette a Magyar f vészkönyvben. Mind az el -. mind az utótag a növény azon jellemz jére utal. ném. 1783: Kénköves gyökér (NclB. kendir. alt. ▌ 2. melly a’ bokréta’ tövét kör lveſzi” (Magy. rühf . mezei varf ’. odvas keltike’. 1798: Réti Kender (Veszelszki 238). 387). a kelef alapszava valószín leg az si eredet kel ige. len’. hogy levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. — veres ~f 1783: Veres Kender-fü (NclB. J: ’Peucedanum officinale. J: ’Antennaria dioica..) jelz arra utal. 1395 k. A kender ótörök eredet . bask. — odvas ~ 1998: odvas keltike (Priszter 344).’.

KereſÅtesf× (Melius 157). a cickóró ’Achillea’ (1807) utótagot Diószegi és Fazekas nemzetségnévként használja. peukedanós ’keser ’) elnevezés is. F vészk. parajlibatop’. disznó~. amely az edénynyalábok elrendez déséb l adódóan szintén keresztformát mutat A régiek képzeletét különösen ez utóbbi ragadta meg. || madármorzsa N. ken f 1783: Kenö-fü (NclB. kerék l. Calendula officinalis a. kenyér l. sár~ kenyérmorzsa N. amely szétmorzsálható. KereſÅt formáyu f×” (Melius 157). A kenyérbélvirág ’orvosi körömvirág’ (2.’. || kenyérbélcickóró 1807: Kenyérbél Tzitzkóró (Magy. kenyérmorzsához hasonló hófehér virágára utal (vö.’. 346). béle~. Ember és növényvilág 198. könnyen morzsálodó rész’ összetétele.. 420). kenyérbélcickafark’. földi~. or.’. J: ’Achillea ptarmica. fácánok. 1664: Kenyár-bél-virágot gr. Ember és növényvilág 198). 344). 375). madarak tápláléka. J: ’Chenopodium bonus-henricus. J: ’Achillea ptarmica. 1807: Kenyérbél virág (Magy. illetve ’könnyen morzsálodó rész’ jelentés utótagot a növény levele motiválja. || kenyérbélvirág 1. madármorzsa (Péntek–Szabó. cickafark. sár~ (→ sárkerep) kerep l. 1775: kenyérbél virág (Csapó 291). J: ’ua. A gyógyítás szempontjából legfontosabb növényi résznek.ken f 238 keresztesf gyökerére utal lat. Schmer ’ken cs’) hatására keletkezett. staurós ’kereszt’) felhasználásával jöttek létre: „Cruciata Staurotypos: az az. F vészk. crucis ’kereszt’) és a gör. A névadás magyarázata részben a kereszt formát mutató levélállás: „Levelei kettöſſek egymás ellenébe állok” (Csapó 260). Marzell Achillea millefolium 15a. a névadás alapja a bimbós virág. fácánok. magyarázatára l. madár~ (→ kenyérmorzsa) kenyérbél-cickafark 1911: kenyérbél cickafark (Cserey. J: ’ua. ném. 1783: Kenyér-bél virág (NclB. Staurotypos (< gör. 1813: Ken f (Magy. || keresztesgyökér 1783: KereÐztes gyökér (NclB. az ’apró törmelék’. Käsblume ’túróvirág’). ill. J: ’Calendula officinalis. [! kenyér] (Lippay II: 23). A ken f növénynév a ném. kenyérbél-cickafark kenyere l. A kenyérbél-cickafark összetett növénynév. J: ’ua. hogy a szétmorzsált levél libák. Weckbröselchen. 1998: kenyérbél-cickafark (Priszter 290). A keresztesf és keresztformájúf elnevezések a lat. crux. Ember és növényvilág 198). Ember és növényvilág 198). Ember és növényvilág 198) kenyérmorzsának a növényt. Diószegi és Fazekas alkotása. a gyökérnek ebb l a különös. kenyérbélvirág l. gusinnik ’ua. barna. Fasankraut ’fácánf ’. Schmerbel (< ném. Brotkrümmelche ’kenyérmorzsa’. Cruciata (< lat. A kenyérbélcickóró összetetett növénynév. J: ’ua. Marzell Achillea ptarmica a. 1798: Kereſztes gyökér (Veszelszki 235). J: ’ua. a kenyérbél el tag feltehet leg a növény apró kenyérbélhez. „apró sziromleveleir l nevezték el” (Péntek–Szabó. J: ’Achillea ptarmica.-i Peucedanum (Melius 49a) (< gör. Schneeballen ’hógolyó’. kenyérbél-cickafark’. cipó alakú termése. Szent János ~ dárkenyir (Péntek–Szabó. madarak tápláléka. szakny. 484). orvosi körömvirág’. 1578: KereſÅtes f×. kígyótárnics’. k(nyírmorzsa (Péntek–Szabó.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. vö. F vészk. küls tulajdonságából a növény varázserejére következtettek. kenyérmorzsa. ném. || keresztformájúf 1578: KereſÅt formáyu f× (Melius 157). 484). gen. a madár el tag jelentése ’kicsi. || madárkenyér N. amely szétmorzsálva libák. az átlagosnál apróbb’.’. 1998: kenyérbélvirág (Priszter 322). Genaust Peucédanum a. kenyérbél-cickafark’. Talá- . részben a növény gyökerének keresztmetszete. GÀnsegras. ném. A madármorzsa összetett szó. vö. kenyérbél-cickóró. 533). valamint az. a cickafark utótag nemzetségnév. méz~. k(nyérmòrzsa. isten~.’. A kenyérmorzsa a kenyér ’gabonalisztb l sütött ennivaló’ és a morzsa ’apró törmelék. a név a ragadós levelekre utal. A madárkenyér névadás alapja a növény kicsi.’. Ganselkraut ’libaf ’. Növényszótár 4). ma- keresztesf 1577 k: „KereÅtes fwnek gÿqkeret Nÿerſet tqrÿ megh” (OrvK.. gusinaja grečka. Péntek–Szabó. boszorkány~. 2. J: ’Gentiana cruciata. ▌ 2.

a kígyógyöker jelz magyarázatára l. J: ’Marrubium vulgare. A ’kis ezerjóf ’ (5. 280). Növénynevek 36–40. Marzell Gentiana cruciata a. ke- keresztf 1.) a ném.) a növény mai hivatalos elnevezése. kígyógyökér. kering l. keresztesf . ▌ 7. 363). kígyótárnics’. 1783: KereÐzt-fü (NclB. J: ’Alo( sp. ’az epe ízéhez hasonló íz ’ jelentés . križatica. 1998: borsos keser f (Priszter 450).’. J: ’Sisymbrium officinale.) keser f nevének alapja.: Genciana: Kesserw Gÿewker (Ortus: RMGl. a keser f utótag nemzetségnév ’Persicaria’. még földepe. A keser f ’orvosi pemetef ’ (6. eritaurin) tartalmaz. 1525 k. fr. 1998: kígyógyöker keser f (Priszter 450).. keresztgyökér ’közönséges aggóf ’ (1. — háromlevel -~ 1798: Három levelÍ keserÍ-fÍ (Veszelszki 454). 1775: KeÐelö-fü (Csapó 57). magyarázatára l. ▌ 5. 345). crusada. (Melius 57). sasf .’.. 335). ▌ 2. J: ’Rhamnus cathartica. — Ö: madár~.: „Keſelÿw fwnek. 564/ 28). J: ’ua. J: ’ua. a keser f elnevezés növények névadásának alapja. nagyon öblöſſek. 322). a háromlevel jelz re l. J: ’Persicaria bistorta. Creuzwurz (NclB. A borsos ’borsos keser f ’ (3. ▌ 6. keſerü kedvetlen izüek” (Csapó 246). Kreuzblum stb. keser f 1. Mollay.) valószín leg a lat. a névadást azzal indokolja. Cre×tÅzwurtÅ (Melius 82). aquilegia (< lat. J: ’Verbena officinalis. Növénynevek 37–38. J: ’Centaurium erythraea. 1775: KereÐzt-fü (Csapó 229). 1578: Keſer×gyxkeret gr. szapora zsombor’. 1578: Keſelx f× (Melius 63). Ö: sas~. 2. hogy a növények valamely része kesernyés íz . — borsos ~ 1948: Borsos keser f (MagyGyógyn. — N. 375). 346) tükörfordítása. 1578: Keſer× gyxkér (Melius 142). kÿth deakul Aquilegianak hÿnak” (OrvK. A keser f keser. A keresztesgyökér a ném. orvosi pemetef ’. vö. 1775: KeÐerü-fü (Csapó 246). porcsin~. varjútövis.’. A keser ’vidraf ’ (2. J: ’Persicaria hydropiper. keresztgyökér l. keser gyökér. vízibors (→ bors). varjútövis’. 1783: keÐerü-fü (NclB. keresztformájúf resztesf l. A névadás szemléleti háttere a kereszt formát mutató (keresztben átellenes) levélállás. aquila ’sas’) fordítása. 346) is hatással lehetett a névalkotásra. keresztf kereszttövis — római ~ 1948: római kereszttövis (MagyGyógyn.) jelz t az indokolja. 861.) Csapó alkotása. A keser f ’vasf ’ (1. erythrocentaurin) és glikozidokat (pl. keser gyükér (ÚMTsz. 1783: KereÐzt gyökér (NclB. háromlevel f .-hv. hogy a növény „Levelei hoſzſzak. ▌ 2. J: ’Aquilegia vulgaris. hogy a növény csíp s íz . réti harangláb’. J: ’Gentiana cruciata. keser gyökér 1.alapszava ugor kori. J: ’Gentiana lutea. sárga tárnics’. Mollay. Kreuzdorn tükörfordítása. A kereszttövis a ném. 1783: keÐerü gyökér (NclB. keresztesgyökér. 1841: keserüf (Barra 313). 1813: Keser f (Magy. croisette. vidraf ’. hogy a virágos szár keser anyagokat (pl. 416). — kígyógyöker ~ 1948: Kígyógyöker keser f (MagyGyógyn. A névadás magyarázatára l. J: ’Senecio vulgaris. szb. A kesely f a lat. J: ’ua. hogy a növény „levele igen keserü” (Barra 294). a hatóanyagok kivonata étvágyjavító hatású: „Igenkeserü. Cruciata fordítása. 1775: Ke- serü-fü (Csapó 26). A keresztf ’kígyótárnics’ (2. vö. 346). 1783: KereÐzt-fü (NclB. 82).keresztf 239 keser gyökér lunk a keresztesf névre analógiát más európai nyelvekben. de a ném.) a növény levelének ízére utal: „levele keserü izü” (Barra 313). . ▌ 3. vasf ’. A kígyógyöker keser f ’kígyógyöker keser f ’ (7. ördög~ kesely f 1577 k. ▌ 4. 416). közönséges aggóf ’. ▌ 2. tövis utótagra l. Kreutzwurz (Veszelszki 407) fordítása. kígyógyöker keser f ’.). A keresztf . Creuzwurz (NclB. 1798: KeserÍ-fÍ (Veszelszki 439). F vészk. A névadás magyarázatára l. ol. borsos keser f ’.) jelz magyarázata. || keser gyöker f 1775: KeÐerü gyökerü-fü (Csapó 260). || keresztgyökér 1775: KereÐzt gyökér (Csapó 229). ném. 163). kis ezerjóf ’. 1841: keserüf (Barra 274). 1775: KereÐzt-fü (Csapó 260). de szagtalan növény” (Barra 274). UEWb. 1783: KeÐerü-fü (NclB. J: ’Menyanthes trifoliata.

Csapó így magyarázza: „Ez egy araſzni fünek keſztyü-forma virágai vagynak” (Csapó 148).. J: ’Arctium lappa. UEWb. hogy a kankalin virágzata keszty höz hasonló. igazi édesgyökér’.: Serpentaria: kegÿo fÿw (Herb.) a ném. fekete hunyor’. hegyes: „Kigyó f×nec is hiyác. 1520 k. nagy bojtorján’. A kígyóf a lat. kígyóf 1500 k. 257). 1783: Kigyó-fü (NclB. A névadás alapja. A keser magúf egyedi adat.: Kéthímpásit (Julow 266). hogy a növény pázsitf féle. J: ’Anthoxanthum. keszty virág 1775: KeÐztyü-virág (Csapó 148). ami megízlelve igen keser . ▌ 4. veris. keser gyöker f l. kígyónyelv. kígyóf gyökér. 96).’. Marzell Aloe a. kígyótárnics’. ném. a bojtorján utótag nemzetségnév. J: ’Helleborus niger. J: ’Gentiana cruciata. 255). hogy „Vir. serpentaria (lat. tavaszi kankalin’. Mélius azzal magyarázza. Ember és növényvilág 198). kétiksz repkény l. repkény keze l. A keser gyökér ’aloé’ (2. J: ’Helleborus purpurascens. A névadás alapja talán a növény hüvelytermésének jelentéktelen magja.: RMGl. 1948: kígyóf (Halmai 38). kígyóf gyükér (Péntek–Szabó. (Melius 89a). J: ’ua. veris. a pázsit utótag szláv eredet . 256). Mikor ki iò à fxldbxl ollyan mint à Kigyo nyelw. gen. ▌ 2.) kígyóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. basilisca (< gör. kígyó’ kicsinyít képz s alakja) is hatással lehetett.: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. A fekete hunyor (2. magyarázata. 96). Csapó azt írja: „A’ fekete hunyort kigyó-fünek helytelenül nevezik. SchlangwurÅ ’kígyóf ’. NaterwurÅ.: RMGl. hogy a növény gyökere keser íz . tavaszi kankalin’. borjúpázsit’. R. kígyógyökér 1813: kígyó. kígyóf (Péntek–Szabó. 861. A névadás alapja. J: 1775: ’Primula veris subsp. 335). hogy véd a kígyócsípést l: „Ha pedig valaki a’ kezét e’ gyökérrel meg-dörsöli.: RMGl. vö. A keser lapubojtorján összetett szó. Marzell Glycyrrhiza glabra a. J: ’Glycyrrhiza glabra. F vészk. 1775: Kigyó-fü (Csapó 116). a név Diószegi–Fazekas alkotása. | 1798: ’Primula vulgaris.) és pirosló hunyor (4. 2-hím ” (Magy. pirosló hunyor’. Veszelszki még azt is hozzáteszi. serpentis) fordításával jött létre. az el tagra l. hogy a növény hatóanyaga többek között az aloin nev keser anyag. oly hegyes. A névadásra a lat. 346). J: ’Anthoxanthum odoratum. az nap nem félhet a’ kígyó-tsipéÐtfl” (Veszelszki 194).) elnevezés valószín leg a növény régi lat. A kéthím el tag magyarázata. 1783: KeÐztyü-virág (NclB. dracō ’sárkány. A keser gyökér ’sárga tárnics’ (1. krisztus~ (→ krisztustenyere) keser lapubojtorján 1807: keser lapu Bojtorján (Magy. serpēns ’kígyó’. Bitterwurz tükörfordítása.) Melius alkotása. a névadás magyarázatára l. szártalan kankalin + Primula veris subsp. ▌ 3.’. dracunculus (< lat. mert más fü az” (Csapó 117). ném. 1578: Kigyó f×nec gr. Hele Better ’heilig Bitter’. lapu.). A keszty virág elnevezést az indokolja. basiliskos ’kígyó’) alapján jött létre. J: ’ua. és a népi gyógyászat els sorban a növény gyökerét használja: „Chak az gyxkerenek vagyon hazna” (Beythe 58a). melynek keser. 1590: Serpentina: Kegyo fé (SzikszF.keser lapubojtorján 240 kígyógyökér aloé’. az ſÅára czepegtetxt ſÅin×” (Melius 89a). b): RMGl. 1798: KeÐztyÍ-virág (Veszelszki 72). A kígyóf ’kígyótárnics’ (3.’az epe ízéhez hasonló íz ’ alapszava ugor kori és a mag ’termés’ -ú melléknév képz s származékának az összetétele. F vészk. a keser . — N. hogy a növény gyökere tekerg s. || istenkeszty N. istenkesztyüje (ÚMTsz. — szagos ~ 1807: szagos Kéthímpázsit (Magy. illatos borjúpázsit’. közönséges sárkánykontyvirág’. Idegen nyelvi megfelel re vö. 455). 1903: Kígyóf (Hoffmann–Wagner 111). hogy mikor kihajt a növény. kígyóf . — ~gyökér N. J: ’Dracunculus vulgaris. keser gyökér A kéthímpázsit Diószegi–Fazekas alkotása. kéthímpázsit 1807 e. keser magúf 1533: Glycyrrhica uuglo liquiricia: Sießholcz: kxsserx mago fy (Murm. Ember és növényvilág 198). 255). tekert Gy[ökér] . a név arra utal. F vészk.

1783: Ki- gyó nyelv (NclB. közönséges kígyónyelv’. 1783: Kigyó-gyökerü-fü (NclB. 528). a kígyó el tag a lat. kígyóhagyma’. Naterzunglin (Melius 90). snake root ’kígyógyökér’. kígyóhagyma (Péntek–Szabó. kígyóhoz hasonlíthatóak.’. A kígyóhagyma a ném. 1595: Kigyo hagyma (Beythe 48a). kígyószisz 1807 e. F vészk. F vészk. — közönséges ~ 1998: közönséges kígyószisz (Priszter 365). Echium fordítá- .’. snake weed ’kígyóf . Es az egy leuélbxl mint egy Kigyo nyelw ollyan ix ki” (Melius 90). J: ’Gentiana cruciata. Idegen nyelvi megfelel re vö. id eſt Lingua Serpentis. Mollay. J: ’ua. — egylevel ~ 1813: Eggylevel Kígyónyelv (Magy. basiliskos ’kígyó’) hatására jöhetett létre. 355). kígyólevel f N. a névadás magyarázata. kígyógyöker keser f l.) névadás alapja részben a hosszú kígyószer levél. 1998: kígyószisz (Priszter 365). Ember és növényvilág 221).) vadon növ hagymafajok.kígyóhagyma 241 kígyószisz (Magy. megfelel jét is megemlíti. | közönséges ~ 1998: közönséges kígyónyelv (Priszter 439). échis ’kígyó’ < óind. ill. azert íze. || kígyós hagyma 1813: kígyós Hagyma (Magy.’. ▌ 2. kígyógyöker keser f ’. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. 429). A kígyóhagyma ’ szi kikerics’ (3. A névadás magyarázata. A kígyóhagyma ’medvehagyma’ (1. F vészk. els sorban a növény tavaszi levelei’. Melius még a név ném. J: ’Persicaria bistorta. közönséges kígyószisz’. A névadás magyarázata a lomblevél nyeléb l kiágazó term füzér.) elnevezés valószín leg a növény régi lat. Genaust ophiocárpus a. échidna ’kígyó’ < gör. áhiA ’kígyó’).: Kígyószisz (Julow 256). Diószegi–Fazekas alkotása. Marzell Gentiana cruciata a. Lingua Serpentis ’kígyónyelv’ mintájára jött létre: „Opiogloſſon. J: ’ua. 1578: Kigyo nyelw f×uet gr. 429). 354). 363). 372). A kígyólevel f népi név. A kígyószisz nemzetségnév. kígyóf . egy leuele. 1590: Ophioglosson: Kegyo nyelé (SzikszF. basilisca (< gör. hosszúak. ang. „Ennek az egygyes kövér levele ollyan mint az úti-fÍvé. mellybfl egy kígyó-nyelvhez haſonló fúrkós. vö. || ~f 1948: Kígyógyökérf (MagyGyógyn.. J: ’ua. J: ’Allium scorodoprasum.. gen. 2. ném. J: ’ua. F vészk.’. neve is: Echium (< lat. óphis. valamint a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. (Melius 90a). 1775: Kigyó-hagyma (Csapó 115). mérges vad harapást gyógyító f kígyónyelv 1578: Kigyo nyelw. 1783: Kigyó nyelvü fü (NclB.’. 1783: Kigyó nyelvü-fü (NclB. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. két-felfl ravatos ſzáratska magát ki-tolja” (Veszelszki 280). óphios ’kígyó’. Növénynevek 46–47. J: ’Plantago lanceolata. J: ’Ophioglossum vulgatum.’. 156). Veszelszki ezt írja: „A’ fokhagyma’ mondérja van rajta. Ophioglossum (< gör. || ~f 1. ▌ 3. 388). A növényt kígyóharapás ellen használták (sikertelenül). 2. lándzsás útif ’.: RMGl. 279). kígyómarást gyógyító f l. J: ’Allium ursinum. Kigyo nyelue (Melius 90). J: 1807 e. kígyószisz’. 1998: kígyónyelv (Priszter 439). A kígyónyelv(f ) Melius alkotása a lat. ereje mind egy bordából valók” (Veszelszki 401). || kígyógyöker f 1775: Kigyó-gyökerü-fü (Csapó 274). 2. 1775: Kigyo-nyelvü-fü (Csapó 139). N. 346). ▌ 2.’. A névadás magyarázata részben a növény képzelt erejével kapcsolatos. Schlangenwurtz. Diószegi– Fazekas így magyarázza a nevét: „ſzára virágzás el tt kígyósonn öſzvetekeredik” (Magy. medvehagyma’. keser f kígyóhagyma 1. 1807: Kígyószisz (Magy. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. glôssa ’nyelv’). Melius és Veszelszki így magyarázza: „egy koroya vagyon. Natterwurz tükörfordítása. erre utal a lat. 1998: egylevel kígyónyelv (Priszter 439). 1807: ’Echium. kígyógyom’. 82). 372).) és ’kígyóhagyma’ (2. | 1998: ’Echium vulgare. 226). kígyótárnics’. J: ’Colchicum autumnale. F vészk. A kígyógyökér ~ kígyógyöker f a ném. szi kikerics. echidna ’kígyó’ < gör. Schlangenknoblauch ’kígyófokhagyma’ részfordítása. J: ’ua. ſzaga. Kigyo nyelw” (Melius 90). J: ’ua. A kígyónyelv f ’kígyótárnics’ (2. 1998: kígyóhagyma (Priszter 295). kígyólevelüf (MagyGyógyn. J: ’ua. részben pedig a kígyószer gyökérre utalhat. hogy a levelek vékonyak. részben a kígyóhagymához való hasonlóság. vö. a lat.

▌ 2. Marzell Anemone nemorosa a. 422). kígyógyöker keser f | ? Dracunculus vulgaris. 1998: kígyótárnics (Priszter 383). kökörcsin kikeletif — fehér virágú ~ 1783: Fejér virágu kikeleti-fü (NclB. Vö.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. terj ke~ kígyótárnics 1966: kígyótárnics Csapody–Priszter. el zménye talán a lat. kincs l. foltos kontyvirág’. mérges vad harapást gyógyító f . kés bb megkékülnek.. — királydárdácskája 1664: „vad-foghagymának neveznek. Natterkraut ’kígyóf ’. 2. kígyótráng (Csapody–Priszter. az el tagra l. valamint az. berki szell rózsa’. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. A névadás alapja. avagy Haſtula .. F vészk. 1903: kikeleti f (Hoffmann–Wagner 115). kikerincs. slangenkruid ’kígyóf ’. ezek a kígyószájból kinyúló kígyónyelvre emlékeztetnek. a névadás alapja a növény korai virágzása. mint a valódi kínafa (Cinchona sp. A kínaf a ném. Az elvont szóalak n járulékhang betoldásával (barlang.) valószín leg a ném. 1590: Dracunculus: kigyotrangh (SzikszF. 1948: kígyótráng (MagyGyógyn. 231). 1583: kygyo trank Dracunculus (Clusius–Beythe 7: BotTört. amib l a latinul jól tudó orvosbotanikusok elvonhatták az unculus képz t.: RMGl. a névadás alapja.). kígyóf . J: ’Arum maculatum. Gencius ~ füve.kígyótárnics 242 királydárda sa.: RMGl. közönséges sárkánykontyvirág’. A kígyótrank összetett szó. kökörcsin kínaf 1903: kina-f (Hoffmann–Wagner 6). kivágott gyöker f király l. 376). ▌ 3. hogy „Hasonlít a’ kígyó’ sziszeg szájához” (Magy. F vészk. 1783: Kigyó trang (NclB. vízi peszérce’. kígyótrankf 1500 k. F vészk. hajlott porzói. J: 1583: ? ’Dracunculus vulgaris.) gyökere tekerg s.: Kegÿo Trangoth gr. 1813: Kígyótráng (Magy. hogy a ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. amelyek nyíláskor pirosak. Chinakraut tükörfordítása. Natternkopf ’kígyófej’. közönséges sárkánykontyvirág’. J: ’Persicaria bistorta. A növény virágzata kék virágokból áll. EWUng. az utótagra l. kikerics. dracunculus szó volt. Échium a. 1578: Kigyo tranck (Melius 89). 1807: Királydárda (Magy. 1775: Kigyotrang (Csapó 137). serpēns ’kígyó’) (Melius 89) fordítása.. kígyógyöker keser f ’. terj ke (→ terjékf ). ang. J: ’Asphodelus ramosus.. 47). Genaust dracónis a. MNövSz. tárnics. A kikelet ’tavasz’ a kikel igéb l keletkezett -et képz vel. Serpentaria (< lat. Märzenblume ’márciusi virág’. 1807: Kígyotráng (Magy. J: ’Lycopus europaeus. J: ? ’Persicaria bistorta. 520).) és ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. 156). 363). 112/18). J: ’Anemone nemorosa. a virágokból emelkednek különböz hosszúságú. 381). dracunculus ’kis sárkány’) részfordítása. 1798: Kígyó-trank (Veszelszki 193). kígyótárnics’. Idegen nyelvi megfelel re vö. 716). Marzell Lycopus europaeus a. 1783: Kigyó-trank (NclB.: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. vö. kikeri. 310). A kígyótárnics összetett szó. 1948: Kígyótrank (MagyGyógyn. 127). kikarics l. közönséges sárkánykontyvirág’. viper’s grass ’viperaf ’. Diószegi–Fazekas névadását azzal indokolja. illet leg a tövet. hogy a növényt els sorban lázcsillapításra használták. snake flower ’kígyóvirág’. az el tag a lat. A kígyótrank ’foltos kontyvirág’ (2. kígyószisz l. viper’s herb ’viperaf ’. a tráng utótag bizonytalan eredet . 1577 k. A kígyótrank ’tárkonyüröm’ (4. tárkönyüröm’. 1595: Kigyo trank (Beythe 51a). TESz. kökény kirágott gyöker f l. kikín.) kérgét. ▌ 4. || kígyótrank 1. Genaust echídne a. Osterblume ’húsvéti virág’. kikirics. kikirincs l. 82). MNövSz. 1948: kígyótrank (MagyGyógyn. J: ’Gentiana cruciata. égi~ kininfa l. a név magyarázata. szorong) és zöngétlenüléssel fejl dött tovább a magyarban. F vészk. Schlangenkraut ’kígyóf ’ (< lat. 103). (OrvK. | 1783: ’Dracunculus vulgaris. hogy a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. holl. J: ’Artemisia dracunculus. az utótag a hangutánzó eredet szisz. 255). ágas aszfodélusz’. — Ö: terj ke~. — N. Szent László ~ füve (→ Szent László füve) királydárda 1. ném. Marzell Echium vulgare a.

felt n . hogy a növény és gömböly termése jelentéktelen.) királydárda neve a R. 280). szöszös ökörfark-kóró’. királyné káposztája N. királyné káposztája (MagyGyógyn. és azért a királyé.’. király nyila (Nyr.királydinnye 243 királyné asszony káposztája Regia.: Eupatorium: Keral kapozthaÿa (Ortus: RMGl. J: ’Melilotus officinalis. királygyertya 1. a királydinnye a szláv eredet király ’uralkodó’ és a szláv eredet dinnye összetétele. királydárdácskája l.’.’. — ~tartó 1841: királygyertya tartó (Barra 332). ang. 132). J: ’Asphodelus albus. A szöszös ökörfarkkóró (2. 1948: királygyertya (MagyGyógyn. J: ’Verbascum phlomoides. 1807: Királygyertya (Magy. N. J: ’Verbascum thapsus. (Veszelszki 144). J: ’ua. Melius alkotása. J: ’ua. 380). 1560 k. a névadás magyarázata. pompás virágzata. | királyné tüskés káposztája 1798: Királyné tüskés kápoÐztájának gr. mert a nagy. Kxnigs kerÅen (Melius 146). 1775: Király-fü (Csapó 239). 1775: Király-gyertya (Csapó 203). orvosi somkóró’. lat. F vészk.: RMGl. ▌ 2.’. Mollay. J: ’ua. a névadás magyarázata. királydinnye királyné asszony káposztája 1. Herba Regia (Melius 95) tükörfordítása. amely alulról felfelé elkeskenyed . A földi jelz magyarázata. földi királydinynye’. ▌ 2. ezért kapta a jelentéktelenséggel ellentétes királydinnye és királyné asszony dinnyéje nevet. ▌ 2. Az elnevezést a növény küls megjelenése motiválja: méternyire is megnöv egyenes szára. Marzell Tribulus terrestris a. 182). J: ’Eryngium campestre. (Egészség Isten patikájából 9). 159). orvosi somkóró’. hogy a növény homokos mez kön fordul el . || királynyila N. „ſzára f ldreter lt” (Magy. 40: 104). királyf 1578: Király f×ue (Melius 95). J: ’ua. J: ’Tribulus terrestris. Növénynevek 65.: Tribulosa: keralne azzon dÿnÿeÿe (Ortus: RMGl. 1783: Király-gyertya (gyortya) (NclB. | király káposztája 1525 k. molyhos ökörfarkkóró’. ném. J: ’Melilotus officinalis. Candela Regia (Melius 146) tükörfordítása. 357). közönséges párlóf ’. A királydinnye és királyné asszony dinynyéje valószín leg magyar alkotások. királygyertya (Szegsz. Idegen nyelvi megfelel re vö. ▌ 3. szöszös ökörfarkkóró’. 268). királyné gyertyája 1998: királyné gyertyája (Priszter 308). 159). 1578: Királyné aſÅſÅony kapoſÅtayánac gr. királynéasszony káposztája (Varró 77). . a név nem maradt fenn. A királygyertya a lat. 172). a hastula regia szabad fordítása. messzir l dárdához hasonlító formát mutat.: RMGl. virágos szára gyertyaszer en kiemelkedik a réteken. pompázatos dolgok gyakran kapják még a királyi jelz t. király káposztája l.: Eupatorium: keralne azzon kapozthaya (Növ.’. 268). (Melius 95). kiráj-gyertya (Nyr.). MagyGyógyn. | királyné káposztája N. A királynyila a királydárdácska hatására keletkezett. J: ’Verbascum phlomoides. 339). — N. 1998: királydinnye (Priszter 525). hogy ezeknek a növényeknek a hosszú. 159). királygyertya alapján jöhetett létre. 84). Idegen nyelvi megfelel re vö. A királyf a R. J: ’ua. 1783: Király dárdátskája (NclB. || királyné asszony dinnyéje 1525 k. 1783: Király-fü- ve (NclB. a növények dárdaként állnak a réteken. Növénynevek 75–77. ▌ 3. 406). J: ’ua. királynéaszszony káposztájának gr. 1775: Király dárdátskája (Csapó 139). J: ’ua. királyné asszony káposztája királyné asszony dinnyéje l. F vészk. F vészk. tüskés. királydárda királydinnye 1807: Királydinnye (Magy. A királydárdácskája ~ királydárda a latin hastula regia tükörfordítása. J: ’Agrimonia eupatoria. — N. Királydárda (MagyGyógyn. ſzáraz fövenyes utakon el-fut (Csapó 268). királyné káposztája (Jávorka 536. a termése gömböly . 380).’. 1590: Tribulus syluestris: Kiralyne aszony dinnyeie (SzikszF.: Batis genus herbe aculeate sponte nasientis: kyralne azzony dinnye: vel: szamar tówys (GyöngySzt. — földi ~ 1998: földi királydinnye (Priszter 525) J: ’ua. 1903: királyné asszony káposztája (Hoffmann–Wagner 97).: RMGl.’. 1578: Király gyortya (Melius 146).’. 1520 k. Mollay. fehér aszfodélusz’. mezei iringó’. king’s clover. Király dárdácskának” (Lippay I: 75). 1775: Királyné AÐzÐzony kápoÐztája (Csapó 239). 7: 381).

kocsord 1577 k. J: ’Succisa pratensis. pirosas. ang. 200). || kirágott gyöker f 1775: kócsagorr 1948: kócsagorr (MagyGyógyn. ném. Kisasszony papucsa (MagyGyógyn. A kivágott gyöker f és az elharapottf nevek a lat.’. kokojsza 1. hogy a virágok színe sárga. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. a növény társneveit: angyalbocskor. 96). J: ’Peucedanum officinale. ördögharaptaf ’. kisasszonypapucs (Péntek–Szabó. 1807: Kotsord (Magy. Aconitum napellus a. kocsord a. 1798: El-harapott gyökerÍ-fÍ (Veszelszki 314–5). 2. hogy a gyöktörzs vége olyan. succésus ’alul elvágni’ < succédere) mintájára jöttek létre. A királyszín virág szláv eredet király ’uralkodó’ elemének magyarázata. N. 329). a tüskés jelz magyarázata. TeuffelſbiſÅ ’ördögharapása’ (Melius 155). sarkantyúvirág. kénkövesgyökér. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A mezei szarkaláb (2. Szabó. szakny. nagy sarkantyúka’. AbbiſÅ. 200). succisa (< lat. Marzell Aconitum anthora a. amelyek szépsége királyi. Vö. Hasonló típusú névadásra l. Genaust eupatória a. F vészk. medvesz l ’. J: ’Peucedanum. F vészk. 362). A kocsord ismeretlen eredet . Melius 410. narancssárga.’. 263).: Kukojtza (Julow 258).királyszín virág 244 kokojsza A királyné asszony káposztája. Eupator király nevéb l) név. devil’s bit ’ördög harapása’. eupatorium (< talán VI. Marzell Erodium cicutarium a. Pantoufes de Marie. J: ’Succisa pratensis.. 1807: Kukojtza (Magy. J: ’ua. a királyi színnek felel meg. kocsord a. — kénköves ~ 1807: kénköves Kotsord (Magy. ördögharaptaf ’. | orvosi ~ 1998: orvosi kocsord (Priszter 451). de a névadásra hatással lehetett a lat. 377). A kisasszonypapucs ’farkasöl sisakvirág’ (1. J: ’Arctostaphylos uva-ursi. Muttergottesschucherl. EWUng. Storchen ſchnabel ’gólyaorr’. ill. F vészk.. mintha kiharapták volna vagy egy darabot kivágtak volna bel le. J: ’Arctostaphylos. || elharapottf 1578: El harapot f× (Melius 155). kisebbít f l. ang. a kénköves jelz re l. Ember és növényvilág 198). orvosi kocsord’. 1775: El-harapott-fü (Csapó 210). J: ’Vaccinium myrtillus. 1783: Kukojza (NclB.-i eupatoria. || elharapott gyöker f 1783: El-harapott gyökerü fü (NclB.. J: ’ua. orvosi medve- . Genaust Succísa a. Idegen nyelvi megfelel re vö. kocsord’.’. — vad~ 1813: vad Kukojtza (Magy. hogy a ’mezei iringó’ (3. kökörcsin kivágott gyöker f 1578: ki vágot gyxkere f× (Melius 155). király káposztája.) és ’mezei iringó’ (3. a név a virág formájára utal. s t esetleg a ném. fr. J: ’ua. királydárda királyszín virág 1775: Király Ðzinü virág (Csapó 279). a névadás magyarázata. farkasöl sisakvirág’. kivirics l. Eupator király füve’ elnevezés is. Marzell Agrimonia eupatoria [6] a. Herrgottsschühli. királyné káposztája l. Königskraut ’király füve. áfonya’. királyné asszony káposztája királynyila l. J: ’Consolida regalis. 35). kisasszonypapucs 1. sz. A kirágott gyöker f és elharapott gyöker f a korai XVI.’. Ulrich 7.) szúrós. 1807 e.) népi elnevezés. F vészk. 152). 1783: Király Ðzinü virág (NclB. J: ’Aconitum vulparia. királyné káposztája valószín leg magyar alkotások.-i nevek (kivágott gyöker f . ném. ördögharaptaf . | sziki ~ 1998: sziki kocsord (Priszter 451). J: ’ua. A királyné káposztája ’orvosi somkóró’ (2. stork’s-bill ’gólyaorr’.) kisasszonypapucs nevének magyarázata. mezei szarkaláb’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. N. 1783: Ki-vágott gyökerü-fü (NclB. lép~ Ki-rágott gyökerü-fü (Csapó 210). Reiherschnabel tükörfordítása. 361). hogy a virágok formája szintén cipell kre emlékeztet. TESz. — fanyal ~ 1807: fanyal Kukojtza (Magy. 329). J: ’Tropaeolum majus. ▌ 2. bürökgémorr’. Delphinium consolida a.: Kochÿordot ecÅettel es roſa olaÿal teorÿ eoÅwe” (OrvK. A kócsagorr valószín leg a ném.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. ném. J: ’Erodium cicutarium. elharapottf ) mintájára keletkeztek. F vészk. 262). Idegen nyelvi megfelel kre vö. ▌ 2..

nemzetségnév. ▌ 3. konka. koma l.. J: ’ua. coácăză. к]клица sz. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka. hogy a növény „levele fanyar keserü izü er sit ” (Barra 254). Koldustet (Jávorka 536). (Barra 254). J: ’Inula conyzae. vetési konkoly’. J: ’ua. katibolha. — N. kankaj. 326). 276. J: ’Conyza. J: ’Agrimonia eupatoria. | vetési ~ 1807: vetési Konkoly (Magy. konkoly konkoly 1. 470). kúkoľ. 1583: konkoly (Clusius–Beythe 7: BotTört. kókolj. ▌ 4. F vészk. vö. szb.’. konkó (OrmSz. ang. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A kokojsza ’orvosi medvesz l ’ hasonlóság alapján kapta nevét: alacsony. | 1807: ’Agrostemma. A konkoly a vetésekben gyakori különféle gyomnövényeknek a neve. a közönséges párlóf egyéb elnevezéseivel. Agrimonia eupatoria a. a közönséges ebnyelv f (2. A koldustet ’közönséges párlóf ’ (4. ilyen nemzetség ma nincs’.. *kYkoljь . Diószegi–Fazekas így magyarázza a berzedt jelz t: „Berzedtt (Squarrosus) mikor az eggymást hátaló pikkelyek’ végei kihajolnak. konkáj. J: 1405 k. 470). J: ’Tribulus terrestris. F vészk. | 1578: ’Agrostemma githago.: ’vetésekben gyakori gyomnövények (pl. — kék~ 1948: kék konkoly (MagyGyógyn. kék búzavirág’. kankoj. a lat.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A földi királydinnye (1.). Marzell Arctium lappa a. — búza között term ~ 1578: Buza kxzxt termx Konkoli (Melius 63).. 1775: Konkoly (Csapó 141). 1405 k. EWUng. egres. szlk.. prücsök~ kónizs 1807: Kónizs (Magy.: ÅiÅania: concol (SchlSzj. EWUng. A konkoly szláv eredet . sz rös virágfeje. F vészk. csicsis~.hv. lator~ (→ lator koldus lába sebesít f ) koldustet 1. 132). Bettelläus tükörfordítása. konkáj (Nyatl 1: 15). megfelel szó megtalálható a többi szláv nyelvben is. 367). kolandran l. beggar lice. vetési konkoly’.) koldustet elnevezésének magyarázata szintén a növény tapadós termése. konko. A koldustet ’nagy bojtorján’ (3. berzenkedik a. 276). 1998: konkoly (Priszter 293). N. beggar’s buttons ’koldus gombja’. J: ’Cynoglossum officinale. harvest lice. 324).). 1775: Koldus tetü (Csapó 268). J: ’ua. N. N. 126). áfonya’.’. közönséges párlóf ’. A fanyal ~ fanyar jelz k magyarázata. kokojsza a. közönséges ebnyelv f ’. hogy a növény fészekpikkelyei felállók: „féſzke’ pikkelyi berzedtek” (Magy. 277). 1783: Kóldus tetü (NclB. Ðzéllyelberzednek” (Magy. J: ’Arctium lappa. vadóc) neve’.’. konkoj l. konkoly | Agrostemma githago. 1807: Konkoly (Magy. N. erdei peremizs’. — berzedt ~ 1807: berzedt Kónizs (Magy. vetési konkoly | a gabonát megrontó gyommag’ (Szabó. | fanyar ~ 1841: fanyar kukojczának gr. 280).: TESz. örökzöld törpecserje bogyószer .koldustet 245 konkoly sz l ’. A kónizs Diószegi–Fazekas alkotása. ném. 1578: Konkoly (Melius 63). koriander koldus l. konka (MTsz. 1807: Kóldústet (Magy. 1998: vetési konkoly (Priszter 293). vö. F vészk. idegen nyelvi megfelel kre vö. Melius 395). rom. TESz. földi királydinnye’.) koldustet elnevezésének alapja a tüskés. 17). ang.: ném. 1903: kódistet (Hoffmann–Wagner 31). koldustet (MagyGyógyn. F vészk. kokojsza a. Pracherläuse.) név keletkezésének indítéka a bojtorján tüskés. N. szln. Vö. Ember és növényvilág 199). J: ’Agrostemma githago. or. A berzedt jelz (berzed 1796: ’borzasan felmered’) arra utal. TESz. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. ▌ 2. Bubeläuse ’gazfickótet ’. к]кьл. J: ’Centaurea cyanus. — ~fa 1903: kukojczafa (Hoffmann–Wagner 86).-i conyza (Magy. A kokojsza román eredet . ▌ 2. nagy bojtorján’. κόγκολη ’egy fajta gyomnövény a gabonában’ a déli szláv nyelvekb l való. számtalan bojtorjánhoz hasonló termésnek adták a tet elnevezést.). blg. coácă ă ’alacsony ribizli. ang. berzenkedik a. kunkoj (ÚMTsz. sz rféreg. F vészk. 470) névb l hozták létre. F vészk. Az újgör.). szakny. konkoj (Péntek–Szabó. 1948: koldustet (MagyGyógyn. кýколь ’konkoly’. ruhához ragadó termés. piros terméssel. kúkolj. a név valószín leg a ném. 470). F vészk. Idegen nyelvi megfelel re vö.

). 47). hogy a kopott-nyak elnevezés jobb. konkoly’ szava került át még a 10. koriander 1533: Coriandrum: Coriander: koriander (Murm. A kopottnyak-féle változatok népetimológiás alakulatok. (TESz. er sszagú zeller’. 1798: Koriánder (Veszelszki 172). amelybe a halottat eltemetik’ és a virág összetétele. a búzavirág jellemz kék szín virágjára utal. kopor l. | mocskos ~ 1807: motskos Kontyvirág (Magy. és szívesen ültetik temet kbe. TESz. szappanf ’.. 349). konyhakömény 1841: konyha köménynek gr. A legrégebbi alakváltozat a konkoly. v. 349). a búzavirág egyéb kék jelz s neveivel: kék búzavirág (→ búzavirág). 191). J: ’Saponaria officinalis. 1807: ’Arum. konyhazeller 1841: konyha Zeller (Barra 170). J: ’Apium graveolens var.: TESz. a névadás alapja. kontyvirág 1807 e. 1807: Kontyvirág (Magy. az el tag arra utal. zeller a. Kolandran (NclB. hogy a virág fehér. tiszta z ldek. magyarázata. amely kontyszer en véd. zeller a. a növény levele néha fehér foltos: „Lev. kömény. 40: 111). kontyvirág’. érthet bb. J: ’ua. a konkoly pedig arra vonatkozik. hoſzſzú gyenge ſzárakon állanak a’ virágok” (Csapó 131). koporsóvirág (MagyGyógyn. Perpenia a. hasonlóan a vetési jelz . F vészk. hogy a növény f szerként használatos. 1998: koriander. hogy a búzavirág vetésekben gyakori gyomnövény. kopar. sz. — foltos ~ 1998: foltos kontyvirág (Priszter 307). 1595: Coriander (Beythe 79). de van fejér vagy fekete fólttal jegyes level is” (Magy. a konyha el tag jelzi. F vészk. EWUng. 1998: kontyvirág (Priszter 307). Jan. kontyvirág. 265). A kontyvirág nemzetségnév. (Melius 58). 91). 1775: Kopottnyak-fü (Csapó 130). A konyhazeller összetett szó. 419). — ~f 1708: Kapott-nyak fÍ (PP.’. A koporsóvirág az ótörök eredet koporsó ’ládaféle..) jelz je (kék) megkülönböztet szerep . 520).és fÍszeres könyvében”. J: ’Asarum europaeum. az utótagra l. kékvirág. 1673: kopottnyák (Com. kontyosf 1807: Kontyosf (Magy. 1577 k. J: 1807 e. és amelyben megtalálható a torzsavirágzat. másfel l pedig konkoj stb. valószín leg az idegen eredet kapotnyak helyett az értelmesített kopott nyak jobban hangzott. A kontyosf magyarázatára l. A foltos/mocskos jelz a lat.: Coriandrum (OrvK. Ö: sárkány~. 1783: Kóriándrom (NclB. a növény el fordulási helyére utal. 278. sz. Coriander (Lippay II: 20). így adja meg a növény nevét: „Kapotnyak. 1664: Coriander (Lippay II: 18). foltos kontyvirág’. ebb l egyfel l konkol > konkó > konkõ > konku. 520). fejl dött. 1798: kopott-nyak (Veszelszki 75). J: ’Carum carvi. F vészk.: RMGl.: Kontyvirág (Julow.. zeller. hogy a tölcsérszer buroklevelet belül lilás foltok díszítik. EWUng.). ill. Kniezsa. J: ’Arum maculatum. Diószegi–Fazekas alkotása. SzlJsz. Csapó József indokolja is a névadást azzal. A kékkonkoly ’kék búzavirág’ (2. 419). kereklevel kapotnyak’. fehéres buroklevele.. graveolens. J: ’Arum maculatum. f szerkömény’. vége el tt. 1948: Konyhakömény (MagyGyógyn. 1841: kopottnyak (Barra 387). maculatum ’foltos’ fordítása. 1948: kontyosf (MagyGyógyn. hogy a levelek kopasz szárakon állanak: „Mogyoró-fák alatt és nedves Erdökben terem: A’ ſetét zöld veſe forma és hoſzſzú kopaſz ſzárakon álló (az honnét a’ kopottnyak-fü neve-is eredhetett) leveleknek tövében. kopotnyik l. EWUng. TESz. kapotnyak kopottnyak 1578: Kopot nyaknac gr. 85). F vészk. | 1998: ’Arum maculatum. (Barra 161). vagy inkább kopott-nyak” (75). A konyhakömény összetett szó. A konty el tag magyarázata a virág tölcsérszer . 25: TESz.). A búza között term körülírás Melius alkotása. 1872: kopotnyákot gr. hogy a növényt f szerként használják. foltos kontyvirág’. az utótagra l. 1683: Kopottnyak (Nyr. Veszelszki Antal is érezteti „fa. XVI. 1578: Colandran Coriandrum. TESz.kontyosf 246 koriander ’gyomnövény. foltos kontyvirág’. J: ’Arum maculatum’.: Coriandrum: Coriander (De Herbis: RMGl. kapor koporsóvirág N. 520). 520). (Melius 89a). koriánder (Priszter . vö.

scabiosa (< lat. ballangó~. J: ’Robinia pseudacacia. korpaf 1807: KorpafÍ (Magy. 1998: kapcsos korpaf (Priszter 421). kenyérbél-cic~ (→ kenyérbélcickafark). 1807 e. agárkosbor’. pézsma(~). J: ’Orchis morio. 1783: Kosborfü (NclB. koszf 1578: koſÅ f×nec gr. — ~f 1834: kos-b r-f (Kassai 3: 202). J: ’Orchis. szerint ismeretlen eredet . 267). F vészk. Ember és növényvilág 198). 869. A lat. hiszen a szerelmi alkímiában nem csupán a nemi vágyat serkent növényeknek. 421). kosbor 1585: crataegonon: Kosbor (Cal. nyers’ < scabiēs ’rüh. bogáncs~. Bockhode ’bakhere’. puncs~. Értekezések a Nyelv. 1798: Kerti Koriándrom (Veszelszki 172). Az 1621-t l kezdve szótárból szótárba vándorló kosb r nyomdahiba eredménye. A koszf a lat. kapocs a. kosbor kosmonyn sz XVI. coliandrum (< gör. TESz. 1775: KoÐz-fü (Csapó 292). || kosb r 1621: kosbxr (MA. kosbor’. J: ’ua. varf . coriandro. Geschröt a. vö. F vészk. UEWb. som~lóhere.. A kapcsos jelz az ívesen felálló oldalhajtásokra (vö. kosmonyn sz . a n sz f névben). sokáig egy helyben ül’ melléknévi igeneve. 556). kosb r l. 1998: kerti koriander (Priszter 343).) megrövidült változatával. A kosbor a TESz. cukor~. ótvar. ném. J: ’Adonis vernalis. 26/8: 16. fr. EWUNg. or. koleándert gr. J: ’Lycopodium. κολίανδρον ’ua. koszorú l. kapocs a. J: ’Orchis. fedelékes pikkelyekb l” (Magy. kóró l. J: ’Lycopodium clavatum.. 1807: Kosbor (Magy.’) átvétele. korpaf ’.). Idegen nyelvi megfelel re vö. szerint az el tag esetleg kapcsolatba hozható a kossal. ökörfark(~). campania~ kotlóvirág N. J: ’ua. J: ’Orchis morio. varádics(~) koronafa 1783: Korona-fa (NclB.. A kotló ’költ tyúk’ a kotlik ’költ. A koronafa a latin eredet korona ’a fa terebélyes része’ el tagjának magyarázata a növény nagy. a kosbor névben) + mony ’here’ (l. 1516: ’horgas vég eszköz’) vonatkozik. A kosmonyn sz elnevezésben a növény különböz elnevezései keverednek: a kos ’állatnév’ (l. kosz. Az utótag valószín leg az ótörök eredet bor ’sz l b l készült ital’ szó..’. gordon(~). korpa a. кориáндр.: ’a b rr l lehámló apró fehér pikkely’) el tagjának magyarázata a növény pikkelyekkel borított termése: „Termése hoſzſzúdad F zér. κορίαννον. som~. | vetési ~ 1841: vetési koriándrom (Barra 168). — kapcsos ~ 1807: kaptsos KorpafÍ (Magy. szenna(~). F vészk. 1577 k. A kosbornak az ótörök eredet kos állatnévvel való összefüggése nagyon valószín . 556). — N. Bocksbeutel ’bakzacskó’. Koriander. ném. F vészk. J: ’ua. szerelmi vágyat gerjeszt ’ (l. látványos koronája. 1935: 184). kosbor’. jaj~. Nxßxf× a. és elhomályosult összetételként való magyarázata nem meggy z . a . A koriánder vándorszó. a TESz. kerti koriander’. sepr ~ (→ sepr f ). sz. a név magyarázatára l. scabiōsus ’durva. a névadásnak mágikus hiedelem az alapja. coriandre.’. kotlòvirág (Péntek–Szabó. második fele: kosmonjnözö ’Satyrion trifolium.’. katáng(~). 494). kolandrán (Csapody–Priszter. — kerti ~ 1775: Kerti koriandrom (Csapó 141). Stendelwurtz’ (NéNy. (Melius 154). lencse~. egérfark(~). ol.. 556). var’) fordítása. ang.: Kosbor (Julow 265). szamár~ (→ szamártövis). 1798: Korona-fa (Veszelszki 17). és az EWUng. cicfark~ (→ cickafark). az utótag pedig a borral vagy a ’herezacskó’ jelentés borék (1835: Tzs. mezei varf ’. TESz. agárkosbor’.koronafa 247 kotlóvirág 343). fehér akác’. mely szerint a növénynek rontó hatása van a kotlóra. J: ’Knautia arvensis. coriandrum. (ÚMTsz. az agármony névben) + n sz ’növel . coriander. κορίανδρον.). 404). 1998: kosbor (Priszter 440). a szerelmi bájitalok és gyógyborok egyik fontos serkent növénye volt a kosbor. 107). TESz. — Ö: agár~. kapcsos korpaf ’. EWUng. — ~f 1775: Kosbor-fü (Csapó 297). J: ’Coriandrum sativum. hanem az állati eredet kivonatoknak is fontos szerepük volt. — Vö. dut~. A korpaf szláv eredet korpa (vö. tavaszi hérics’. MNövSz. EWUng korpa a.és Széptud.

’. Steinklee tükörfordítása. stone fern. szibarack. kükíny (Nyatl. 426). gö=em ’kökény’. hogy a növényb l söpr t készítettek. steenkloover. Marzell Melilotus officinalis a. kekiny. J: ’Melilotus officinalis. 164).). ang. annak ezen füböl és Virágaiból fördöt kell kéſzitteni” (Csapó 240).: RMGl. kininfa (Csapody–Priszter. hogy ez a páfrányfaj a sziklákon. Növényszótár 22). „A tyúkok közé dobták. jelentése ’söpr ’ (vö. J: ’ua. Steinwurze (NclB. kükin (ÚMTsz. — ~fa 1395 k. A magyarba került török alak *kükän lehetett. 211).: cirium: kwten (SchlSzj. A tövis ma- . k méz. Steinfarn ’k páfrány’. kikin-fa (MTsz. 163. 376). „A következ hiedelmek élnek: a kotlóvirágot nem szabad leszedni. 342). kökén l. tyúkszem. k(kín. kökén. me megláttya a tyúk. J: ’ua. — fest ~ 1948: fest kökény (MagyGyógyn. 1: 112). k gyökér (MagyGyógyn. 430) tükörfordítása. (ÚMTsz. kökän ’szilva. kökäm ’kökény’. TESz. kipcs. hogy a növény f zetével a tejes edényeket forrázták ki.kotronc 248 kökény növényt nem szabad leszedni. hogy a növény köves területeken fordul el . | hastisztító~ 1783: Has’ tiÐztitó kökény (NclB. kökönnye. s t a növény orvosi hasznára is utalhat a név: „Holyagban lévö kö miatt melly ember kinlodik.: RMGl. kék’ szóból származhat. J: ’Polypodium vulgare.: cirius: keken fa (SchlSzj. ▌ 2. kökönye (Csapody–Priszter. J: ’Asplenium ceterach. J: ’ua. sepr zanót’. paprat od kamena. kotor 1902: ’söpör’). kökän ’szilva’. J: ’ua. J: ’Prunus spinosa.’... 145).: RMGl.1: RMGl. 36). k fal 1911: k fal (Cserey. k kény. — fest ~ 1783: FeÐtö-kökény (NclB. Ember és növényvilág 198). kotronc 1903: Kotroncz (Hoffmann– Wagner 145). 426). MNövSz. Marzell Polypodium vulgare a. csag. A török szó a kök ’ég. tyúkvirág. k(kény..’. nem tojik”. k here 1948: k here (MagyGyógyn. 1430 k. J: ’Cytisus scoparius.: Acacia: kekyn (CasGl. köcsögf nek gr. J: ’Frangula alnus. 1395 k. 211). meggy’. kükény. 1470 k. hashajtó K[ökényfa] (Magy. ném. orvosi somkóró’. UEWb. közönséges kutyabenge’. valamint a növény kökény 1. a név magyarázata. | hashajtó~fa 1813: hashajtó K[ökényfa] (Magy. az elnevezés szemléleti háttere az. k kiny. kökönye (MTsz. 1783: Kökény-tövis (NclB.). Vö. 1998: kökény (Priszter 470). J: ’ua. 1798: Kökeny-fa (Veszelszki 361). 1590: Acacia: Kôkkeny (SzikszF. A köcsögf ’öblös szájú edény’ jelentés köcsög el tagjának magyarázata. A k gyökér a ném. mert nem lesz kotló. 2. (Clusius–Beythe 7: BotTört. | ~tövis 1578: Kxkény txuis (Melius 26). kotor a. A kotronc a hangutánzó eredet kotor származéka. köcsögf .: cinis: keken fa (BesztSzj. — fest ~fa 1813: fest . 1255/1261: „Dumus qui uulgo kuken dicitur” (OklSz. kökény’. holl.). 347. — N. Idegen nyelvi példára vö. 373). 1405 k. közönséges édesgyöker -páfrány’..). kökény Péntek–Szabó. megszárított szára k keménység . 1798: Hastiſztító kökény (Veszelszki 335). köcsögf N.: RMGl.’. AH. A névalkotás idegen nyelvi megfelel k alapján jöhetett létre. k gyökér N. 1578: Kxkény fa (Melius 26a). 110).: RMGl.” „Ne vigyük be. 376). 110). kikín. kum. ▌ 3. 426). Ember és növényvilág 198. 1590: Prunus syluestris: Kôkeny fa (SzikszF. kökinye. 213). Vö. pikkelypáfrány’. — N. a): RMGl. MNövSz. Marzell Ceterach officinarum a. hogy tojjanak” (Péntek–Szabó. 213). 132). 426). vajvirág’. 1798: Feſtf-kökény (Veszelszki 335). A k here a ném. köcsögfüvet gr. J: ’Orobanche sp. gogan ’kökény’. hv. a névadás magyarázata. kövek között n : „Terem a’ kfſziklák’ repedéseiben mint a’ kf-fali ruta” (Veszelszki 80).: RMGl. A kökény ótörök eredet . F vészk. 1583: Kökény fa Prunus sil. vö. a növény sziklákon fordul el . EWUng kotor a. J: ’Rhamnus cathartica.’. 2. cinus: kekenffa (KolGl. F vészk. vö.: cinum: keken (BesztSzj. oszm. varjútövis’. a névadás magyarázata a termés kék színe. mert nem lesz csirkéje vagy nem tojik.). A k fal a finnugor eredet k és a finnugor eredet fal összetétele. 342).

1903: sárga kökörcsin (Hoffmann–Wagner 112). 426).: ’Pulsatilla sp.. — fekete kikerics 1775: Fekete kükörits (Csapó 146). 1948: kivisics. TESz. 50). amely hasonlít a kökény termésére.: ’Pulsatilla. nagykökörcsin (Péntek–Szabó. J: ’ua.’. Purgierwegdorn.: Kökörtsin (Julow 259). — piros ~ 1966: piros kökörcsin (Csapody–Priszter. | sárga~ 1583: sarga kökörchin Helleborine Matthioli (Clusius– Beythe 5: BotTört. berki szell rózsa’. a szilva utótag a Prunus ’szilva’ nemzetség megnevezése. 426). A kökényszilva Diószegi–Fazekas alkotása.). 103). kikerics 1525 k. ném. — berki~ 1807: berki Kökörtsín (Magy. 426). 1798: kökörtsény (Veszelszki 168). 1775: Kükirtz. agárkosbor’.: RMGl. (Veszelszki 366). kathartikós ’tisztító.’. 1405 k. „kiczin. — N. 1783: Sárga Kükörits (NclB. tavaszi kankalin’. EWUng. 1395 k. a fa fekete bogyói er sen fognak. 1807 e. — sárgakikerics 1775: Sárga kükörits (Csapó 148).). kikirics. kökinye. nyári hérics’. kökörcsin’. ▌ 8. J: ’Primula veris subsp. veris. szártalan kankalin + Primula veris. hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). A fest kökény ’közönséges kutyabenge’ (3.. J: ’Verbascum thapsus. Ember és . ▌ 4.. ▌ kikerics 3.. Färbeerbeere (Veszelszki 335) ’fest bogyó’. 1470 k. J: ’Pulsatilla sp. J: ’Primula veris subsp. J: 1775: ’Primula veris subsp. kikirics (Péntek–Szabó. MNövSz. 1590: Anemone. ▌ 7. kökörcsin’. — nagy~ N. kökörcsin’. kükörics (Csapody-Priszter. a): RMGl. kökercsin (ÚMTSz. a varjútövis termése is októberben érik. 1783: Sárga Kükörtsin (NclB. veris. k(kercsin. ▌ 5. 1578: Kxkerczin „veres virága vagyon” (Me- lius 62a). Kükertz (Csapó 146). ▌ 6. 1775: KökörtÐin. hashajtó’) szóból származik: „purgáló ſirupot tzukorral. kökény. — fekete ~ 1798: Fekete kökörtsin (Veszelszki 365)..: ’Pulsatilla sp. kökörcsin 1. tavaszi kankalin’. veris. 19). Ember és növényvilág 198). J: ’Prunus spinosa. — N. 1595: kxkxrchin (Beythe 54).. kökörcsin’. hogy a növény tüskés. J: ’Colchicum autumnale. F vészk. és festésre alkalmasak. kukerc. J: ’Adonis aestivalis.kökényszilva 249 kökörcsin kökércse. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel re vö.: ad comedendum debent eis dare radicem kekerczin vulgariter. 426). | szélindító~ 1578: ſÅél indito Kxkerczin (Melius 62a). kökény’. kikirics. F vészk. — sárga~ 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann– Wagner 38). az el tagra l. J: 1405 k. kökény a. kökönye l. J: ’ua. kökörcsiny.: titipus: kwtwrchv (SchlSzj. 1584: kökörchijn Colchium (Clusius–Beythe 12). | 1807 e. N. | 1798: ’Primula vulgaris. J: 1395 k. tavaszi hérics’. kivirics (Csapody–Priszter. J: ’Anemone nemorosa. 360). kökiny. pulsatilla: Kékôrcz. 335).: . 1578: Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”. J: ’ua.) kökény nevének magyarázata az. a hashajtó jelz a lat. J: ’Pulsatilla sp. 380). Ember és növényvilág 198). ▌ 2. 1783: Fekete Kükörits (NclB. A fest jelz t az indokolja. 426). || kikerics 1. 103). Kökörtyén (Csapó 146). hogy a fekete bogyótermés.’. kökény gyarázó utótag arra utal.: Premula veris: Kÿwkerchw (Ortus: RMGl. ▌ 3. 380). MNövSz. J: ’Orchis morio. 1798: ſzederjes kökörtsin (Veszelszki 365). szi kikerics’. kökércse (Péntek–Szabó. 1998: kikerics (Priszter 340). leánykökörcsin’. 1798: kükirtz (Veszelszki 168). 295). kikerics. ▌ 2. molyhos ökörfarkkóró’. cathartica (< gör. MNövSz. — N. — szi~ 1783: ÖÐzi Kükörtsin (NclB. kükerc. kökörcsin’. kökény a. 1903: Berki kökörcsin (Hoffmann–Wagner 115). 320).titipus: kikerchen” (BesztSzj. összetett szó.’. 382). Pulsatilla: Kôkercz (SzikszF. 1798: Sárga-kökörtsént gr.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. vagy mézzel keſzítnek belfle” (Veszelszki 336). 126). kökörcsin’. J: ’Adonis vernalis.. A varjútövis (2. az éretten hamvas kékesfekete kökénytermések színe emlékeztet a szilvára.: RMGl. kukerc (MagyGyógyn. ha megcsípte a dér: „bogyóit Octoberben a’ fagyas derek érlelikmeg” (Veszelszki 336). | szederjes ~ 1783: Szederjes Kükörtsin (NclB. tavaszi kankalin’. kökényszilva 1807: Kökény Szilva (Magy. hogy a „kártya-feſtfk timsóval timporalva ſzép kellemetes zöld feſtéket kéſzítnek belfle” (uo. J: 1798: ’Pulsatilla sp. scilicet latine primule veris (CasGl. | 1578: ’Pulsatilla grandis.: RMGl. tavaszi kankalin’.

). bablevel varjúháj’.: RMGl.’ és a szell rózsát ’Anemone sp. kökörcsin a.’.. „kiczin. A kikerics eredeti jelentése szintén ’Pulsatilla sp. kökörics l. kikeri. | szi kék kikerics 1783: ÖÐzi kék Kükerits (NclB. ’nyári hérics’. Szabó.’. 1948: sárga kükercs (Halmai 90). a szederjes és fekete jelz a virág színét jelzi. J: ’Colchicum autumnale. *kükürč ’kékes’ átvétele.: fenicullinum: kemen (SchlSzj. A jelentésfejl dés egyértelm en a virágok hasonlósága alapján ment végbe. A kikerics lehet egy feltett török *kükerč. — kék kikerics 1775: Kék-kükörits (Csapó 146).. J: ’Sedum telephinum subsp. ’tavaszi kankalin. pipacskökörcsin. Genaust Cotylédon a. 8. A kivirics változat népetimológia eredménye a kivirít hatására. — N. kökörcsf (Csapody-Priszter. hérics a. a névadás magyarázata. török jövevényszavaink ótörök vagy kun-beseny rétegéb l. virágzata halvány lilás. A TESz. — Ö: varjúkikerics. ’agárkosbor’. gyöngy~ . mintára jött létre (< lat. kökörcsin a. kükörtsén” (TESz. zászpakikerics. 427). édeskömény’. Az szi ’ szi kikerics’ (5. Melius körülírása jól mutatja a növény jellemz it: „Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”.) lett. A szélindító ’tavaszi hérics’ (4. гóлубь ’galamb’.) jelz Melius alkotása. A kikerics ~ kökörcsin viszony többféleképpen is magyarázható. szi kikerics’. a héricset ’Adonis sp. ’ szi kikerics’. tavasszal virágzó kökörcsint l. J: ’ua. J: ’Adonis vernalis. a két szóalak (kikerics ~ kökörcsin) elkülönülése a magyarban ment végbe valószín leg az ómagyar -n ~ -ny képz alapján vagy kökörcsin > kökörcs elvonással. kik(rincs.’ vonatkozó 1578-as adatot Szabó Attila azonosította. lat. világoskék’.. Melius 397. szi kikerics. 428). 1533: Feniculum: Fenchel: kxmen (Murm. tavaszi hérics’. J: ’ua. J: ’ua. Anemone (< ánemos ’szél’) fordítása. küköritsvirág. kukurícs (ÚMTsz. 5. amely abban különbözik a lila virágú. hogy a levelek közepén köldökszer mélyedés található. hogy a régi botanikusok. Nabelkraut (Melius 35) tükörfordítása. hogy sszel virágzik. A kék színnév és a galamb madárnév kapcsolatára vö. 7. ’molyhos ökörfarkkóró’.). kükörtsin. a kés bbiekben els dleges jelentése azonban az ’ szi kikerics’ (3. — sárgakikerics 1775: Sárga kükerts (Csapó 118). kikarics.). Növénynévi alkalmazásban a szó a törökségb l nem mutatható ki. kikirícs. de ennek lehet sége a kökörcsin lilás-kékes virága alapján mindenképpen megvolt.: RMGl. MNövSz. kikirics.) jelz re l. igazolhatja ezt az. leánykökörcsin. kikirincs. — sárgakikerics 1784: „sárga kükörts. fehér zászpa’.. rózsaszínes. és az EWUng. 1584: Komeny (Clusius–Beythe 14). kökörcsin’ (1. a név magyarázata.. kenderkökörcsin. — béköles l. 2. A berki ’berki szell rózsa’ (7. or. Ember és növényvilág 221).’. J: ’Veratrum album. Diószegi–Fazekas egy nemzetséghez sorolták a kökörcsint (Pulsatilla sp. 427). hogy a virágok a tavaszi szél kezdetekor (kora tavasszal) nyílnak. kömény 1. 360). 3. F vészk.’. kökörics. autumnālis ’ szi’). Anemóne a. 103).. lókökörcsin. 1430: feniculum: kwmen (SchlGl.) növénynévnek a virágok hasonlósága alapján számtalan jelentése alakult ki: 2. голубóй ’égszínkék. 1783: Köldök-fü (NclB. Ýszi kikirics (Péntek–Szabó. 376).) jelz a növény virág- zási idejét jelzi. Vénusz ~ köldökf 1578: Kxldxc f× (Melius 35).: RMGl. kakarics. TESz. 368). | szi kikerics 1813: szi K[ükörits] (Magy. kökörcsin köldöke l. ’tavaszi hérics’.). A kökörcsinre ’Pulsatilla sp. vagy esetleg kökörcs > kökörcsin képzéssel. 1405 k.köldökf 250 kömény növényvilág 221). 1998: szi kikerics (Priszter 340). szerint a kökörcsin és a kikerics egymáshoz való alaki viszonya nem világos. J: ’ua. Genaust autumnális a. szártalan kankalin’. maximum. a lat. ▌ 4. ’berki szell rózsa’. J: ’Foeniculum vulgare. EWUng. szi kikirics. kukurics. — kikericsf N. a török szó a kök ’kék’ melléknév származéka. A kökörcsin ’Pulsatilla sp. 4. A köldökf a ném. ▌ 5. A kökörcsin török megfelel i csak ’galamb’ jelentésben mutathatók ki. pl. szell rózsa. hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a).’ (1. 6.’. A kökörcsin török eredet . Marzell Adonis vernalis a.

k méz 1783: Kö-méz (NclB. J: ’Pimpinella anisum.’. 1807 e.’.). J: ’ua. | erdei vad ~ 1578: Erdei vad kemény (Melius 49a).’.k méz 251 k mézpáfrány csi~ 1813: Bétsi K[ömény] (Magy. — N. 1998: vadkömény (Priszter 451). 1948: Édeskömény (MagyGyógyn. hortorum).’. A kömény ’f szerkömény’ (2. — Ö: disznó~. J: ’ua. f szerkömény’. 351). mint a méz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’ua. ▌ 4. 351).) kömény neve a R. 2.: RMGl. | vad~ 1783: Vad Kömény (NclB. kúmina. 198). Növényszótár 245).’. A növény termése a köményhez hasonlít. 1798: kerti-kömény (Veszelszki 58). ’borsoskömény’ (4. J: ’ua. J: ’ua. | kerti~ 1783: Kerti Kömény (NclB. termése. valamint a borshoz hasonlóan használták a növényt. ▌ 6. A magyar nyelvbe feltehet leg egy kfn. J: ’ua. 198).. R. 273. | konyhakerti ~ 1998: konyhakerti kömény (Priszter 328). cuminum. | 1807 e. J: ’Cuminum cyminum. A szó a latin és a görög révén terjedt el az európai nyelvekben. A orvosi kocsord (3. A borsoskömény ’borsoskömény’ (4. | réti ~ 1783: Réti Kömény (NclB. — erdei~ 1813: erdei Kömény (Magy. f#niculum ’kömény’ < lat. . borsoskömény’. ▌ 5. 1911: k miz páprágy (Cserey. 198). k mézpáfrány 1903: k méz páprágy (Hoffmann–Wagner 211).’. Italienischer Kümmel ’itáliai kömény’. 1783: Bétsi Kömény (NclB. 1798: Kf-méz (Veszelszki 355). gyökere édes. orvosi kocsord’. felhasználása (f szernövények) hasonló. ófn. 191). kümin.). J: ’ua. F vészk. kumil.: ’Carum. római és olasz jelz k a növény külföldi eredetére utalnak. (Melius 49a). kemínym™g. f szer~. J: ’ua. J: ’ua. — ~gyökér 1948: k mézgyökér (MagyGyógyn. esetleg egy nyugati szláv R. J: ’ua. | édes~ 1783: Édes Kömény (NclB.). lat. közönséges édesgyöker -páfrány’.’. 427). F vészk. | olasz~ 1948: olaszkömény (MagyGyógyn. ném. ▌ 3. — édes~ 1841: Édes kömény (Barra 163). 1583: kömeny (Clusius–Beythe 4: BotTört. kömény’. 351). Fœniculū [Foeniculum] porcinum. borsoskömény’. kimimmag (ÚMTsz. Römischer Kümmel ’római kömény’.: ’Carum carvi. — borsos~ 1998: borsoskömény (Priszter 349). J: ’ua. 2. EWUng. or. A kömény vándorszó.’. hogy a növény íze a borshoz hasonló. 349). 1783: Erdei vad Kömény (NclB. 351). J: ’ua. | olasz~ 1783: OlaÐz-kömény (NclB. kumin. | nagy~ 1948: nagykömény (MagyGyógyn.). Marzell Polypodium vulgare a. | vad~ 1578: vad keménnec gr. — hasznos ~ 1948: hasznos kömény (MagyGyógyn. a k el tag talán a ném.’. névadás alapja. J: ’ua. J: ’ua. gör. 1664: Kxmény (Lippay II: 98). Vö. Marzell Cuminum cyminum a. — bécsi ~ 1595: Bechij Kxmeny (Beythe 78). Az egyiptomi. a méz utótag finnugor eredet . J: ’Anethum graveolens (convar. | német~ 1948: németkömény (MagyGyógyn. Feldkümmel. A réti.’. ’közönséges ánizs’ (5. közönséges ánizs’.’. 1435 k. 351). J: ’Polypodium vulgare.: semlinum: kemin (SoprSzj. erny s virágzata. 430).’. тмин. Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (foeniculum < lat. 1807: K méz (Magy. κύµίνον. | mezei ~ 1798: Mezei. szln. 377). konyha~. 1584: Kömeny (Clusius–Beythe 13). ▌ 2.’. J: ’ua. kumīn. 1783: Kömény (NclB. mezei jelz k létrejöhettek ném. 36).’. mintára. 351). 1775: Bötsi-kömény (Csapó 144). J: ’ua. vö.).: Kömény (Julow 257). A k méz összetett szó. J: ’Peucedanum officinale. 128). ném.’. ’orvosi kocsord’ (3. TESz. | egyiptomi~ 1998: egyiptomikömény (Priszter 349). 1998: kömény (Priszter 328). 198). keminym™g. *kъminъ kerülhetett be..’. Kümmel. WieÐen oder Mattenkümmel (Veszelszki 133). Genaust foeniculáceus a. hv. 558). J: ’ua.’.. | kerti ~ 1775: Kerti-kömény (Csapó 144). J: ’ua. f szerkapor’. lat. J: ’Cuminum cyminum. UEWb. hogy a növény sziklákon fordul el .). ’f szerkapor’ (6. | római~ 1998: rómaikömény (Priszter 349). J: 1435 k. A névadás magyarázata.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre: a növények felépítése. 347). ir. Steinwurze (Veszelszki 355) ’k gyökér’ hatására jött létre. kemímmag. Ägyptischer Kümmel ’egyiptomi kömény’. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja) fordítása. ném. 377).’. vö. k gyökér. vagy réti-kömény (Veszelszki 133).’. F vészk. 1998: édeskömény (Priszter 377). 1775: Erdei vad-kömény (Csapó 72). J: ’ua.

’.: fraxinus: keres fa (SchlSzj.’. | ~fa 1395 k. J: ’Dictamnus albus. ném. qoros aγas ’ua. — veres~ 1798: veres kfrontó-fÍ (Veszelszki 220). — N. TESz. ▌ 3. Körös-fa (NclB. ▌ 5. szamár~f (→ szamárköröm) k ris 1. 1775: Körontó-fü (Csapó 144). hogy a növény levelei a k ris leveleihez hasonlítanak: „A’ levelei a’ Kfrös leveleihez igen közelítenek. 261). || k rislevel f 1807: K rislevel f (Magy. k tör f ’.). 366).’. A k risfalevel f lat. 1783: Kö-rontó fü (NclB.’. a’ honnét a’ neve” (Veszelszki 190).: RMGl. 1577 k. bask.). Idegen nyelvi megfelel kre vö.’. | virágos ~ 1998: virágos k ris (Priszter 378). k rislevel f l. mannak ris(fa)’. 1775: Köronto-fü (Csapó 89). Diószegi–Fa- k rontóf 1. k ris(fa)’. k ris(fa)’. | nagyobb ~fa 1798: „A nagyobb Körös-fa’ héja” (Veszelszki 456).: ’Fraxinus. az el tag magyarázatára l. — mezei~ 1841: mezei k rontóf (Barra 348). k rüs-fa (MTsz. flowering ash.: fraxinus: kewres fa (BesztSzj. J: ’Tragopogon pratensis.: Kq rontho fweth kÿt parietarianak hÿnak (OrvK. J: 1577 k. A k risezerjó összetett szó. 367).’. 1783: Körontó-fü (NclB. kevriš vagy küirüč kerülhetett. fraxinus ’k ris’) fordítása. J: ’ua. 211).: K ris (Julow 266). J: ’ua. J: ’Fraxinus sp. J: ’ua. | hegyi ~fa 1998: hegyi k risfa (Priszter 378). Saxifraga (< lat. A névadás magyarázata. A k rontóf a lat. J: ’Fraxinus ornus. — vad~ 1998: vadk ris (Priszter 378). 284/26). k risezerjó 1807: k ris Ezerjó (Magy. — ~bokor 1193: „Inde ad Keureſ bocor” (TESz. göris. magas k ris(fa)’. 1578: Kx ronto f×nec gr. 210). k k risfalevel f 1775: Körös-fa levelü-fü (Csapó 86). J: ’ua.’.: „MaÐfele kq ronto fwet kÿt Saxifragianak hÿnak deakul” (OrvK. k Ýricsfárol (ÚMTSz.: ’Fraxinus sp. csuv. — büdös ~fa 1807: büdös Kfrisfa (Magy..: RMGl.). 1583: köris fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört.: RMGl. zsidócseresznye’. 129).. 63). k risfalevel f körmös l. A virágos k ris idegen minták alapján jött létre. nagyezerjóf ’. 1775: Körontó-fü (Csapó 215). k ris(fa)’. az utótagra l. vö. az el tagra l. F vészk. A néva- .’. J: ’ua. ▌ 2.’. bibircses k tör f ’. ▌ 2. az utótagra l. | 1807: ’Fraxinus. F vészk. al~sz l körm l. ezerjóf .’). réti bakszakáll’. 1783: Köris-fa. J: ’Parietaria officinalis. 416). J: ’ua. qorïčagač ’k risfa’. | hegyi ~ 1998: hegyi k ris (Priszter 378). J: 1395 k. körfény l. 340). közönséges falgyom’. Marzell Dictamnus albus a. 1500 k. kavçrçś. a magyarba a tör. k ris(fa)’. 63)..k ris 252 risfalevel f . saxifragus ’követ tör ’ < lat. J: ’Saxifraga granulata.: Fraxinvs: Kerisfa (Herb. J: ’ua. 1577 k. karacs. a): RMGl. al~. || k rislevel -csemete 1783: Köris levelü tsemete (NclB. J: ’Physalis alkekengi.’. | 1775: ’Saxifraga granulata. vö. | virágos ~fa 1841: virágos K risfa (Barra 266). — Ö: manna~.’. saxum ’k ’. k méz. 366). Escherwurtz ’k risgyökér’.’. F vészk. J: 1807 e. J: ’ua. 1405 k. 1998: virágos k risfa (Priszter 378). 1783: Körös-fa levelü-fü (NclB. 1998: magas k ris (Priszter 378). ló~ szattyú (→ szattyú). J: ’Senecio vulgaris. J: ’Fraxinus excelsior. a lat.). ang. F vészk. J: ’ua. 1775: Kö-rontó-fü (Csapó 229). mintára jött létre. (Melius 80a). | magas ~fa 1998: magas k risfa (Priszter 378).’. || k ris 1807 e. | magyarországi ~fa 1841: magyarországi K risfa (Barra 266). 1783: Kö-rontó-fü (NclB.: ’Saxifraga sp. J: ’ua. 1783: körontó gyökerü-fü (NclB. 336). bábakalács~ zekas alkotása.. 257). 1590: parietaria: Kô ronto fé (SzikszF. 1807: Kfrisfa (Magy. 429). tat. k rontóf A k mézpáfrány összetett szó. — vad~fa 1998: vadk risfa (Priszter 378). bibircses k tör f ’.’. ló~lapu (→ lapu). kürüč ’ua. EWUng. páfrány. ▌ 4. ▌ 6. ném. nagyezerjóf ’. 212). || k rontógyöker f 1775: Körontó gyökerü-fü (Csapó 144). A k ris ótörök eredet . 75/37). europÀische Blütenesche. 31: 380: TESz. közönséges aggóf ’. 261). 1578: Kxrxs fa (Melius 25a). fraxinella (< lat. frangere ’törik’) mintájára jött létre. | magas ~ 1948: Magas k ris (MagyGyógyn. J: ’Dictamnus albus. 367). J: ’ua. J: ’ua. kérisfa (NyK. J: ’ua. J: ’Filipendula ulmaria. kavrçś ’ua. — büdös ~ 1841: büdös k r s (Barra 264). réti legyez f ’.’.

) veresk rontóf neve a ném. k ruta 1. J: ’ua. a névadás magyarázatára l. a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ el tag a növény valamely részét jellemzi: a sas karmaihoz hasonló lehet pl. ném. köszvényburján 1841: köszvény burján (Barra 352). a névadás alapjára l. esetleg a növény görbe termése: „magvai tsónakos görbék” (Magy.) orvosi haszna hasonló: „Fövént a’ vesékböl és követskéket a’ Holyagból ki-hajthatni ez Gyümöltsel” (Csapó 215). holl. 1783: Kövi rúta (NclB. burján. szamár~. A névadás magyarázata. A növény k falakon. | orvosi ~ 1998: orvosi körömvirág (Priszter 322). „A’ nevét igazán hordozza: mert a’ kf. k rontóf köröm l. k tör. hogy vesek ellen hasznos:. rúta-murária a.körömke 253 köszvényf körte l. idegen nyelvi megfelel kre vö. és a’ vese-kf miatt fanyalognak. medve~. Vö.’. Gichtkraut fordítása. ezért azt tartják róla. a ruta el tagot változatlanul átvették. J: ’ua. A népnyelvi körömke a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ kicsinyít képz s alakja.’. J: ’Calendula officinalis. 491). Genaust Rúta a. Genaust saxícolus a. 1775: Köfali ruta (Csapó 231). J: ’Calendula officinalis. 128). Ö: gólya~ (→ gólyaköröm).-i ruta-muraria (< lat mūrus ’fal’) részfordítása. 1783: KöÐzvény-fü (NclB. A k ruta ’Asplenium ceterach’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.’. Az utótagra l. disznó~. kövi fodorka’. farkas~. „Emberben termett kö ellen lenni mondatik” (Csapó 144). Melius ezt írja a réti bakszakállról (3. Növényszótár 22). k rontógyöker f l. és fövény ellen nagy Principalis. mert levelei hasogatottak. 1745: Kö fal Rutha (Torkos 6). orvosi csikorgóf ’. és a növény kedveli a köves. Rother Steinbruch [brech] (Veszelszki 220) tükörfordítása. gólya~. sziklarepedésekben terem: „Azert hijuiak k× fali Rutanak mert k× falok mellet zokot termenij” (Beythe 121a).): „az kxuet ronttya” (Melius 81).’. A k ruta. A réti legyez f (6. a k el tag valószín leg a növény R. illóolaj készül bel le). k rutabordalap l. k fal. J: ’Vaccinium vitis-idaea. steenruit. J: ’ua. A körömvirág a Calendula szaknyelvi neve. sziklás helyeket. || köviruta 1525 k. a sz l magyarázó utótagra l. 1595: K× fali Ruta (Beythe 121a). 384). A bibircses k tör f (2. stonerue. 603). 1903: k ruta (Hoffmann–Wagner 213). vörös áfonya’. 1911: k ruta (Cserey. köviruta elnevezéséb l került a növénynévbe. A k faliruta a lat. 1998: kerti körömvirág (Priszter 322). J: ’Asplenium ceterach. pikkelypáfrány’. Steinbeere ’k bogyó’ mintájára jött létre.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. Steinraute részfordítása. Steinbrech (NclB. A köszvényburján a ném. ang. 367).) t levélrózsájának leveleinek hónaljában kis kövecskeszer sarjhagymák fejl dnek. J: ’ua. körömvirág 1998: körömvirág (Priszter 322). orvosi körömvirág’.. || k faliruta 1583: Keu fali ruta Adianthi genus illud. Idegen nyelvi megfelel re vö. A ruta utótagot azért kapta a növény. F vészk. — kerti ~ 1948: Kerti körömvirág (MagyGyógyn. 1798: . Ruta muraria vulgo nuncupatum (Clusius–Beythe: BotTört. szakny. rontóf . J: ’Asplenium ruta-muraria. 322). köszvényf 1. ▌ 2. 430). süvöltény~ (→ süvölténykörte) dás magyarázata. orvosi körömvirág’. köviruta valószín leg a ném. 1783: Köfali Rúta (NclB. hogy „a’ gyökere verhenyeges hoſſzú” (Veszelszki 220) és „A’ kiknek vizelletek tseppeg. hogy ezeket a növényt vesek szétoszlatására használták. macska~. Marzell Gratiola officinalis a. 322). ha e’ fÍvet borban ffve iſſzák” (Veszelszki 399). Marzell Asplenium ruta-muraria a. varjú~ körömke N. ló~.. ſegít rajtok” (Veszelszki 220). 1948: k ruta (Halmai 10). körömke (MagyGyógyn. A k sz l a ném. feketesz l (→ sz l ). süvöltény~ körtvély l. J: ’Gratiola officinalis. 1775: Közvény-fü (Csapó 125). bordalap k sz l 1841: k sz ll (Barra 252). borban igyák. a zsidócseresznye (4. a növény sugárvirág része (sárga festék. kánya~. körömvirág. a növényt köszvény gyógyítására használták. 430). a kerti ruta (Ruta graveolens) leveleihez hasonlóak.

F vészk. Christophskraut. (Lippay II: 26). hogy a növényt szintén köszvény gyógyítására használták. 371).’. BrunkreſÅ (Melius 107) ’forrás zsázsa’. fr. 1948: köszvényf (MagyGyógyn. A kövérf a növény R.’. podagrica mentha (Clusius–Beythe 26) fordítása. saxum ’k ’. A köszvényf ’tavaszi kankalin’ (4. A köszvényf a ném. k tör f l. F vészk. A névadás magyarázata. csillaghúr középnadályf l. hogy a növényen kis bibircsókok. R. vö. J: ’Sedum telephinum subsp. 1813: Köszvényf (Magy. J: ’Orobanche alba.) a ném. kövirózsa’. 341). csombormenta’. a névadás oka. Genaust podagrária a. k tör f ’. J: ’Saxifraga granulata.) a lat. A kres a ném. k rontóf . ném. F vészk. Steinrose tükörfordítása. herbe aux goutteux. saxifragus ’követ tör ’ < lat. nagy haſzonnal ihatjak ezen füröl fött vizet” (Csapó 125). köszvénymenta 1583: kxzuény ménta Pulegium (Clusius–Beythe 7: BotTört. Gichtkraut tükörfordítása. köszvényf ter 493). bibircsók a. a lat. köviruta l. A kristóff a ném. 1783: Kövi ró’sa (NclB. podagraf ’.) köszvény gyógyítására használták: „Kösvény fájdalmai miatt ſinlödök. 1998: köszvényf (Priszter 292). 130).. jichtkruid. granulata (< lat. bibircses k tör f ’. J: ’Mentha pulegium. k tör kövérf 1775: Kövér-fü (Csapó 19). J: ’ua. 1998: kövirózsa (Priszter 501). 2. A csombormentával (2. lat. bablevel varjúháj’. tavaszi kankalin’. hogy a tavaszi kankalinnal is gyógyítottak köszvényt. fehér vajvirág’. ném. 386). ökörnyelv k tör 1807: Kftör (Magy. nadály közökörnyelvf l. ▌ 2. hogy a növény felépítése rózsaszer . 265). Genaust crássus a. J: ’Primula veris subsp. 1783: Kövér fü (NclB. N.) és a fehér vajvirággal (5. A kövirózsa a ném. a rózsa utótag magyarázata. ang. | házi ~ 1998: házi kövirózsa (Priszter 501). Kresse ’zsázsa’ átvétele. frangere ’törik’) tükörfordítása. grānum ’mag. arra utal. köszvényt gyógyító f l. TESz. a kalincaínfüvet (1. kalincaínf ’.’. J: ’Sempervivum tectorum.köszvénymenta 254 kristóff KöÐzvény-fÍ (Veszelszki 154). ▌ 4. Marzell Aegopodium podagraria a. Gichtkraut.’. J: ’Ajuga chamaepitys. a f magyarázó utótag. köszvényf (Péntek–Szabó. 1783: KöÐzvény Menta (NclB. a csombormenta magyarázatára l. Kres. kristóff 1903: kristóff (Hoffmann– Wagner 110). Saxifraga (< lat. goutwort. Christoffelskraut. Kristóf a pestises betegek véd szentje . A köszvényf és köszvényt gyógyító f ’podagraf ’ (2. goutweed. a növényt köszvény gyógyítására használták. Brunnenkresse. || bibircses ~ f 1998: bibircses k tör f (Prisz- kres 1664: Kreſt. k ruta középcsillaghúr l. kén~gyökér kövirózsa 1775: KöviroÐa (Csapó 97). 377). köszvénymenta. bibircsók a. vízitorma’. 368). J: ’Aegopodium podagraria. J: ’Mentha pulegium. 263). — bibircses ~ 1807: bibirtsós Kftör (Magy. Idegen nyelvi megfelel kre vö. sarjhagymák fejl dnek. A köszvénymenta a lat. maximum. J: ’Saxifraga. fekete békabogyó’. Kristofeleskraut tükörfordítása. Craſſula (< lat. — fali ~ 1998: fali kövirózsa (Priszter 501). szem’) mintájára jött létre. Gichtkraut tükörfordítása. Marzell Sempervivum tectorum a. Diószegi–Fazekas alkotása. Vö.) is köszvényt gyógyítottak. J: ’ua. holl. csombormenta’. A bibircses ’daganat’ jelz a lat. 1948: köszvényt gyógyító f (Halmai 6). J: ’Actaea spicata. || köszvényt gyógyító f 1903: köszvényt gyógyító f (Hoffmann– Wagner 56). ▌ 3. hogy a növényt a pestis ellenszereként használták. F vészk.. 1807: Köszvényf (Magy. J: ’Rorippa nasturtiumaquaticum. podagra ’lábköszvény’) fordításával jött létre. A névadás magyarázata. Növényszótár 5). Ember és növényvilág 199). 209). J: ’ua. R. szakny. 1775: KöÐzvény-menta (Csapó 69). és Szt. J: ’ua. 1911: Kristóff (Cserey. A k tör nemzetségnév. veris. köves l. avagy ſáſa-f×vet gr. ▌ 5.-i podagraria (< lat. crassus ’kövér’) (Csapó 19) fordítása. EWUng.

A kunok paréja Melius elnevezése. 374). régi. újra emlékeztet karéj látható. 1903: Krisztus pálma (Hoffmann–Wagner 197). palma ’tenyér. A Krisztus-pálma a lat. mohos források oldalán fordul el . Vö. ném. J: ’Colchicum autumnale. J: ’Cyclamen purpurascens.). 2. szi kikerics’. Palma Chriſti (Melius 82a) tükörfordítása. karácsony táján már virágzik. 1775: KriÐztus tenyere (Csapó 237). ricinus’. még csicsiskoma. hogy a növény gumóiból kora tavasszal csak levelek kútf 1540 k. c): RMGl. A névadás alapja. kés sszel pedig csak nagy rózsaszín virág fejl dik. konkoly kunkorgó l. kutyabenge (SzegSz. Krisztuspálma. kukucska (MagyGyógyn. 209). || krisztuskeze 1578: Chriſt’ keze (Melius 82a). krisztustenyere. héja~. 256). J: ’Ricinus communis.). ötujjúf . kövér porcsin’. hogy a növény Krisztus napján. Palma Chriſti (Melius 82a) mintájára jött létre.). Christblume tükörfordítása. bokor alatt ~ kukerc l. kéz’ elemet a pálma növénynévvel helyettesítették. Christuspalme ’Krisztuspálma’. a névadás magyarázata a korai. ▌ 2. A névadás magyarázata. tavaszi kankalin’. ÚMTsz. J: ’ua. Schlüsselblumen tükörfordítása. ang. Vö. Marzell Helleborus niger a. TESz.).: ’bizonyos fajta gyógynövény. N. közönséges kutyabenge’. kukucskál a. kulcsvirág 1948: kulcsvirág (MagyGyógyn. kukucskál a. Melius alkotásai (Melius 82a).. 425). EWUng.. Idegen nyelvi megfelel re vö. az utótagra l. ricinus’. A kútf egyedi adat. disznórépa. Melius 381.). kukicska (ÚMTsz. A kulcsvirág a ném. kakukkvirág kulcsa l. J: ’Frangula alnus. N. A krisztuskeze. F vészk. Vö. 147. Szent Péter kulcsa. pl. F vészk. Marzell Colchicum autumnale [8] a. a névadás magyarázatára l. illatos virágfejl dés lehet. a lat. kukukvirág l. csuklyaf kukojsza l. hogy a leveleken 5 nagyobb. kukucskálnak ki. J: ’ua. || istentenyere 1813: I[sten] tenyere (Magy.) talán a bizonytalan eredet kukucskál családjába tartozik. erdei ciklámen’. a kunok sütötték és fogyasztották gumóit.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb. (Veszelszki 185). kunrépa 1798: Kún-répának gr. kukucsk™ (ÚMTsz. Krisztus-pálma 1841: kristus pálma (Barra 390). 1813: kún R[épa] (Magy. 178). vö. kucorgó l. a névadás magyarázata nyilván az.) valószín leg hasonló szemléleten alapul. kukicska a. Vö. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. 2. kutyabenge 1807: kutya Benge (Magy. bokor alatt ~ (→ bokor alatt kucorgó) Krisztus-virág 1903: Krisztus-virág (Hoffmann–Wagner 112). paraj. ang. J: ’Primula veris subsp. Christmas-flower. J: 1540 k. 1783: Kriſtus tenyere (NclB. kulcsvirág (ÚMTsz. kút l. héja~mácsonya kukucska 1. kokojsza kunok paréja 1578: Kunoc paréya (Melius 33a). hogy a kunok salátaként fogyasztották a növényt. J: ’Ricinus communis. veris. — N. krisztustenyere és istentenyere a lat. — N. fehér akác’. Szent Péter ~ krisztustenyere 1578: Chriſtus tenyere (Melius 82a).Krisztus-pálma 255 kutyabenge volt. vénuszhaj’. a kút ’forrás’ el tag magyarázata talán az.’. isten~. J: ’Helleborus niger. kökörcsin kuklásf l. karácsonygyökér.’. A Krisztus-virág a ném. A népnyelvi kukucska ’ szi kikerics’ (1. hogy a növény nedves helyeken. A kunrépa ’erdei ciklámen’ valaha az Alföldön is elterjedt növény volt. J: ’Robinia pseudacacia. A répa utótagra l. Szabó. Marzell Actaea spicata a. J: ’Portulaca oleracea. kunrépa. palma Christi ’Krisztus pálma mag’. 385). — közönséges ~ 1998: közönséges kutyaben- . F vészk. fekete hunyor’. A kukucska ’fehér akác’ (2. A névadásra hatással lehetett a kunok paréja ’kövér porcsin’ elnevezés is. 1948: Krisztus virág (Halmai 38). Idegen nyelvi megfelel kre vö. kunkoj l. A névadás magyarázata.

kutyabogyó 256 kutyapázsit ge (Priszter 378).). A kutyacseresznye a ném. kutyakapor 1. ill.’. Elymus repens’ a lat. hogy mérgez . Hundsbeere ’kutyabogyó’. Hundsblume ’kutyavirág’ hatására alakult ki. A kutyapázsit feltehet leg ’közönséges tarackbúza. kutyafa 1754: kutja fa (Nyr. 1798: Piros kutya-tseresnye (Veszelszki 416). a név a növény haszontalanságát jelzi. 281). 1758: kutyafa (SzT. 38). J: ’Cynodon dactylon. kutyadögleszt f N. az utótag magyarázatára l. kutyabogyó 1798: Kutya-bogyó (Veszelszki 414). az el tagra l. — N. — N. J: ’Plantago major. Diószegi–Fazekas alkotása. A kutyanyelv f ’közönséges ebnyelv f ’ (1. F vészk. 1807: Kutyafa (Magy. 374). a növény R. az utótagra l. a cseresznye utótag magyarázata a növények kerek. piros termése. R. kutya bojó (ÚMTsz.) az ebnyelv mintájára jött létre. 1813: Kutyabogyó (Magy. J: ’Prunus padus. mérgez bogyótermése. 2. vad – v. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal (hasonlóan a növény farkas el tagú nevei is: farkasboroszlán. ▌ 2.’. N. kutyaborostyán (ÚMTSz. N. Az elnevezés szemléleti alapja a növény alacsony. 1903: kutyanyelv f (Hoffmann–Wagner 31). J: 1798: ’Solanum nigrum. kutyalánc (MagyGyógyn.) magyarázatára l. Marzell Frangula alnus a. Ember és növényvilág 198. kutyanyelv f 1. J: ’Daphne mezereum. A névadás alapja a növény értéktelen. közönséges kutyabenge’. F vészk.’. 377). A kutyadögleszt f a ném. A kutyakapor ’büdös pipitér’ (1. A kutyabenge összetett szó. J: ’Adonis aestivalis. kapcsos korpaf ’. kutyafa. gerézdes . földön szétfutó jellege. J: ’Colchicum autumnale. Idegen nyelvi megfelel re vö. ▌ 2.Tseresznye (Magy. fekete csucsor | Solanum. 393). 1783: Kutya Kapor (NclB. hogy jéges után büdös t le a határ” (Péntek–Szabó. kutyacseresznye 1. azt. 1798: kutya-kapor (Veszelszki 155). hogy a fa hitvány. ang.). borostyán. — ~fa 1783: Kutya TsereÐznye-fa (NclB. J: ’Sorbus aucuparia. Ember és növényvilág 198. Marzell Daphne mezereum a. A kutyaborostyán összetett szó. A kutyakapor ’nyári hérics’ magyarázata. idegen nyelvi megfelel kre vö. 373). neve frangula (< frangere ’törni’). ang. csucsor’. Marzell Colchicum autumnale a. farkasbors. J: ’ua. ÚMTsz. zelnicemeggy’. közönséges csillagpázsit’. büdös pipitér’. hogy a növény illata büdös. madárberkenye’. kutyalánc 1908: kutyalánc (Zelenyák 91). A kutyabogyó a német Hundsbeere tükörfordítása. törékeny. J: ’ua. J: ’ua. Ember és növényvilág 198). ném. 296). kutyabogyó. farkashárs). — N. A névadás magyarázata. lat. kutyakapor (Péntek–Szabó. kutyadögleszt f (MagyGyógyn. 178). közönséges ebnyelv f ’. gyep. ÚMTsz. J: ’Lycopodium clavatum. Hunds-Elſebeere részfordítása. benge. Gramen caninum (NclB. 2. 328) (< lat. ▌ 2. fekete csucsor’. A kutyanyelv f ’nagy útif ’ (2. idegen nyelvi megfelel re vö. hondjeshout. nagy útif ’. A kutyafa a ném.. J: ’Anthemis cotula. 7: 679). 79: 116–121). A kutyalánc a ném. a nevek a termések ’zelnicemeggy’ (1. 45).) jelentéktelenségére utal. 50). gramen ’f . — piros ~ 1783: Piros Kutya tsereÐznye (NclB. kutyapázsit 1824: kutyapázsit (MNy. hound’s berry ’kutyabogyó’. vö. szi kikerics’. dogwood.). kutyaborostyán (Péntek–Szabó. . Gürtelkraut (Veszelszki 317) fordítása. | 1813: ’Solanum nigrum. 419). 1813: kutya Ts[eresznye] (Magy. — N. holl.).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. kutyafa (SzegSz. ha szétmorzsoljuk: „Azt hiszik.). F vészk. Ember és növényvilág 227). nyári hérics’. kutyapázsit (MagyGyógyn. kutyaborostyán N. a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. Péntek–Szabó. F vészk. 125: 428). 1807: kutya –v. kutyanyelv f (MagyGyógyn. J: ’Frangula alnus. farkashárs’. Hundsbaum tükörfordítása. J: ’Cynoglossum officinale. ’madárberkenye’ (2. ebkapor.

| keresztlevel ~ 1841: keresztlevelü kutyatéj (Barra 389). jövevényszavunk. kutyarózsa 1. farkaskutyatej’. 44). canis ’kutya’) tükörfordítása. 1998: kutyarózsa (Priszter 483). ebagyar). a kutya el tag a növény értéktelenségét. A kutyatej ’pitypang’ (2. canénus ’kutya-’ melléknév. de nem zárható ki a lat. Gramen caninum (NclB. közönséges tarackbúza’. SzegSz. ký#n. J: ’Euphorbia sp. Marzell Solanum nigrum a. || ebrózsa 1578: EbroſÅa (Melius 23a). TESz. 1798: Kutya-perje (Veszelszki 240). 114). a névadás alapja hasonlóság: a növények f félék. J: ’Euphorbia lathyris. apium ’petrezselyem’). 1: 860. canis ’kutya’) fordítása. ezek a növények szintén fehér. ha leszakítják. vérehulló fecskef ’. gen. lat. 86: 441). MNövSz. kutyatej’.’. A kutyarózsa a kés lat. Marzell Aethusa cynapium a. lat.. mérgez bogyótermése: „mírges a bogyója” (Nyr. 349). A kutyatej a német Hundsmilch tükörfordítása. ▌ 2. Nyr. Vö. Péntek–Szabó. kutyasz l 1834: kutyasz l (Kassai 3: 220). || kutyatej 1798: Kutya-tej (Veszelszki 211). gen. | 1998: ’Euphorbia. 1841: kutyasz l (Barra 331). kutyatej (Csapody–Priszter. A f ként nyelvjárási alakváltozatokban meglév l > ll (szöll ) kett s mássalhangzó hangzóközi geminálódás eredménye. 1791: Kutya Petre’elyem (Lumnitzer 116). kutyarózsa (Péntek–Szabó. F vészk. 349).kutyaperje 257 kutyatej pázsit’. A növénynek egyéb tájnyelvi elnevezése is kialakult a kutya állatnévvel. kynós ’kutya’. keser tejnedvet tartalmaznak. 1: 571. 2: 126. tavaszi hérics’. Hunds-Petersilie tükörfordítása. J: ’ua. 198). Vö. kutyatej — ~f 1761: A’ Kutya Tej f×nek a’ txvit” (TESz. kutyaperje 1783: Kutya-perje (NclB. 1948: kutyaperje (MagyGyógyn. ▌ 2. kutyatéÇ (Péntek–Szabó. 125: 424.). kynós ’kutya’.’. N. . J: ’Rosa canina. 1998: kutyatej (Priszter 372). TESz. | keresztes ~ 1998: keresztes kutyatej (Priszter 373). Idegen nyelvi megfelel re vö. lat.). J: 1798: ’Euphorbia sp. kutyatej (MagyGyógyn. SzamSz. ném. gyep rózsa’. | kerti ~ 1841: kerti kutyatéj (Barra 389). a kutya el tag a növény mérgez voltára utal. J: ’ua. A kutyaperje valószín leg a lat. veszedelmesen hasonlít a petrezselyemre” (Európa vadvirágai 176). szakny. ebzeller. Hundspeterlein (NclB. Genaust canínus a. a tej utótag magyarázata. lat.-i cynapium (< gör. A tavaszi hérics (2. N. A kutyapetrezselyem valószín leg a ném. N. Hundswein tükörfordítása. tejesf . a lat.. sz l a. — hasindító ~ 1998: hasindító kutyatej (Priszter 373).. A kutya el tagra a növény egyéb kutya el tagú nevei (vö. hogy a növény tejnedvet tartalmaz. ký#n. 1903: kutya petrezselyem (Hoffmann–Wagner 57). lat. pitypang’. nyelv hatása sem. Hundrose. J: ’Adonis vernalis. vö. Ember és növényvilág). mindkét növény szárából nedv folyik.’. farkas-~. — sárga~ N. Az utótagra l. ádáz’.) és ’vérehulló fecskef ’ (3. J: ’Chelidonium majus.’. kutyaszöllö (ÚMTsz. Ember és növényvilág 198).’. J: ’ua. ang.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 328).) kutyarózsa neve hasonlóság alapján jött létre. dog-rose. Ember és növényvilág 218). odóntos ’fog’) is hatással lehetett. J: ’Solanum nigrum. Cynodon (< gör. A levelek formája a névadás motívuma: „F ként a levele. sárgakutyatej (Péntek–Szabó. 328) (< lat. — N. J: ’Taraxacum officinale. vö. 104). rosa canina (< lat. ill. a névadás magyarázatára l. canis ’kutya’) fordítása. Genaust cynápium a. a virágok a gyep rózsa virágjára emlékeztetnek. J: ’Elymus repens. 375). kutyatej | Euphorbia cyparissias. kutyabogyó. 1783: Eb ró’sa (NclB. eredetileg valamilyen bogyótermést jelölhetett. ebgyógyítópázsit. kutyapetrezselyem 1783: Kutya Petre’selyem (NclB. gyep. J: ’Aethusa cynapium. és kés bb tapadhatott hozzá a ’sz l ’ jelentés. hasindító kutyatej’. perje. A sz l utótag csuvasos jelleg ótör. ▌ 3. fekete csucsor’. J: ’ua. rosa ’rózsa’. A névadás alapja a növény haszontalan. gen. kutyaté. odoús. J: ’ua. canénus ’kutya-’ melléknév. Ember és növényvilág 218). pázsit’. — Ö: eb~. hitványságát jelzi. kutyatej’.. „A’ petrezselyemt l és turbojától alól fényes levele külömbözteti” (Magy. kutyasz l (SzlavSz. gramen ’f .. A kutyasz l a ném.

394). Vö. kutyatök (Nyr. 16. valószín leg a kutyacseresznye mintájára jött létre. 31: 139. A kutyatök a ném. J: ’Misopates orontium. J: ’Bryonia alba.kutyatök 258 kutyócska kutyatök N. az utótagra l. büdös gönye’. zelnicefa. kükiny l. kutyóka l. lat. Marzell Bryonia a. kutyócska 1903: kutyócska (Hoffmann– Wagner 127). a névadás magyarázata. hogy a növény magháza ebfejhez hasonló. vetési oroszlánszáj’. Nyr. F vészk. kutyócska kükény l. Hundskürbis tükörfordítása. kökény kükerc l. kutyazelnice 1813: kutya Zelnitze (Magy. cucurbita canina. || kutyóka 1903: kutyóka (Hoffmann–Wagner 128). J: ’Antirrhinum majus. A kutyócska ~ kutyóka a kutya f név -cska ~ -ka kicsinyít képz s alakja. 51: 15. 2. ebfej f . kökörcsin kükin. Nyr. kerti oroszlánszáj’. kökény . 23: 423). J: ’Prunus padus. Idegen nyelvi megfelel re vö.. zelnicemeggy’. A kutyazelnice összetett szó.

— tajtékzó ~ 1578: Taytékozo láb moſo f× (Melius 54). lobòda ’Atriplex’. a láb ’végtag’ és a mos -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. 1807 e. szappanf ’. spenót. borjú~f . 324). loboda. J: ’ua. lakat a.. 377). has~f lajtorjatüske N. (OrvK. lámpavirág (Csapody– Priszter. harang~. A név valószín leg a tálmosóf növénynévvel párhuzamosan alakult ki. csóka~. daru~. 345). ugyanezen a szemléleten alapul a növény ördögszekér elnevezése.L láb l. 1395 k. liba~.: bleta: laboda (BesztSzj. lámpa l. tyúk~. 2. A laboda ’bojtorján’ (2. N. MNövSz. lakatf (MagyGyógyn. büdös libatop’. tajtékzóf . a névadás magyará- . J: 1395 k. szarka~. | 1807 e.). F vészk.’ (TESz. A lámpavirág népi név. J: ’Verbena officinalis. labogya. лóбода ’libatop’. labogya l.). holló~.’. hogy a növény szszel elszárad.: TESz. TESz.. majd 1807-t l els sorban a Chenopodium-félék elnevezése különféle megkülönböztet jelz kkel: a büdös jelz a növény átható szagára. szlk.). bojtorján elnevezése’. J: ’Eryngium campestre. oroszlán~. EWUng. a német eredet lajtorja ’létraszer szekéroldal’ és a tüske ’tüskés növény’ összetétele.: lab moſo fweth gr. 1807: büdös Laboda (Magy. vö. ▌ 3. 182). hogy a növény gyökerét szappanként használták. laboda 1. vö még tüskefa. A laboda eredetileg ’különféle nagy level növény’ jelentés . szb-hv. els sorban a libatop. A lajtorjatüske népi név. J: ’Chenopodium rubrum. 1798: Büdös laboda (Veszelszki 82). laboda lágyító l. A névadás magyarázata.: ’különféle nagy level növények neve. 115). J: ’Saponaria officinalis. 405/12–13). MNövSz. lator koldus ~a sebesít f . TESz. 1775: Láb-mosó-fü (Csapó 245). J: ’Chenopodium vulvaria. a lámpa ’világítótest’ és a f összetétele. lúd~. lajtorja tüsök (MagyGyógyn. A lábmosóf magyar alkotás. 115). A lakatf népi név. pitypang’. A névadás magyarázata. loboda (ÚMTsz. varjú~ lábmosóf 1577 k. réteken át. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. a növény a népmesék minden lakatot nyitó füve. blg.) népi név. gömb alakú föld feletti száraz kóróját a szél sodorja a mez kön. mezei iringó’. gólya~. — vörös~ 1813: veres L[aboda] (Magy. A tajtékzó jelz re l. 377). az ófrancia eredet lakat ’levehet függ zár’ és a f összetétele. лебедá. vasf ’.: Laboda (Julow 256). lakat a. 2. Csapody–Priszter. a növénynek is nagy levelei vannak. — büdös ~ 1783: Büdös Laboda (NclB. 223. vörös libatop’.: RMGl. or.. lakatf N. 2: 702). J: ’Taraxacum officinale. nagy bojtorján’. a vörös a növény vöröses szárára és levelére utal. EWUng. galamb~gólyaorr. bárány~virág (→ bárányvirág). N. libatop’. F vészk. ▌ 2. béka~. лoбoдá ’ua. A laboda szláv jövevényszó. éjjeli~ lámpavirág N. lobodo (CsángSz. — N. galamb~. 1807: ’Chenopodium. 257). a f magyarázó utótag. 1590: Hemerocalles: Labmoso fé (SzikszF. kakas~. farkas~. J: ’Arctium lappa. laboda (MagyGyógyn.

| fehér kerti tövises~ 1578: Feyér kerti txuiſſes lapu (Melius 46a).’. brusztujlapu. a’ mint a’ Magyar neveik-is ezt bizonyítják: Égetf Bolgár-virág. J: ’Ranunculus flammula. (Melius 11a). J: ’ua. F vészk. J: ’Tussilago farfara. kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. | kis édes~ 1783: Kis édes Lapu (NclB. 448).. || lángosf 1813: Lángosf (Magy. A lampionnövény a zsidócseresznye hivatalos magyar elnevezése. szártalan bábakalács’.’. 2. 416). hogy a növény csíp s: „mindnyájan a’ nedves helyeken ſzeretnek tanyázni. A névadást Veszelszki azzal indokolja.’. lampionnövény 1966: lámpionnövény (Csapody–Priszter. — nagy édes~ 1783: Nagy édes Lapu (NclB. — fehér tövises~ 1577 k. árva~haj lap l. J: ’ua. zsidócseresznye’. Boldogasszony tenyere’. J: ’ua. J: ’Silybum marianum. szakny.’. 416). és mindnyájan tsipfsek. békaboglárka’. J: ’ua.’. Melius 438. A névadás alapja. J: ’ua. 448). 609/21). takácsmácsonya + erdei mácsonya’. — édes~ 1775: Édes lapu (Csapó 151). 1807: keser Lapu (Magy. Az éget lángosf Melius alkotása. | tövises~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. 1578: Keſer× Lapu (Melius 40a). ▌ 4. J: ’ua. J: ’ua. J: ’ua. F vészk. 448). borda~ lapi l. — mindenkor szomjúhozó tövises~ 1578: Mindenkor ſÅomiuhozo txuiſſes Lapu (Melius 43). 288/8). ▌ 2. — fehér kerti~ 1578: Feiér kerti lapu (Melius 46a). nagy bojtorján’. 592/5).: RMGl. | szomjúhozó~ 1775: Szomjúhozó Lapu (Csapó 35). nádralapu lapu 1. vö.’. ▌ 3. | kisebb~ 1841: kissebb Lapu (Barra 238). | igen széles level keser ~ 1578: „igen ſÅeles leuel× Keſer× Lapu. lány l. 1590: Lappa maior: Szeles lapu (SzikszF. 127).’. idegen nyelvi példák mintájára jött létre.: RMGl. 455). | fehérhátú~ 1775: Fehérhátulapunak gr. 115). közönséges acsalapu’. (Csapó 190).’. kis bojtorján’. mostoha lapu (SzikszF. 2. — tejes~ 1577 k. Szabó. bojtorján’. 416). J: ’ua. | keser nagy~ 1798: keserÍ nagy lapú (Veszelszki 87).’. à ki az Lò farkaban ragad” (Melius 40a). 1998: martilapu (Priszter 529). | nagy~ 1578: Nagy Lapu (Melius 40a). 412). ▌ 7. Vö. éjjelilámpa. Égetx langas f×” (Melius 175). | keser ~ . MNövSz. ném. J: ’ua. | apró bojtorjános~ 1798: Apró bojtorjános lapú (Veszelszki 88). lánc l.’. lanternplant. 1775: Nagy lapu (Csapó 151). J: ’Physalis alke-kengi. | keser ~ 1577 k. az az. 1783: Édes Lapu (NclB. 1775: Égetö lángas-fü (Csapó 34). máriatövis’. 1998: lampionnövény (Priszter 454). 448). J: ’ua.: RMGl. 448). 1395 k. hogy a növényen a bogyókat felfúvódott. J: ’Petasites hybridus. Égetf langas-fÍ” (Veszelszki 374).’. nagy Lapunac gr.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek. égetfk.: RMGl. J: ’Carlina acaulis. | parti~ 1841: partilapu (Barra 202).: RMGl. bölénylapu (→ bölény). J: ’ua. piros csészék veszik körül.’. vngula caballina: Edes lapu.’.’. 448). 1798: édes lápú (Veszelszki 87). gyermek~f . | széles~ 1583: zélos lapu (Clusius–Beythe 5a: BotTört. ▌ 6.’. J: ’ua. — édes~ 1590: Tussilago. — apró~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. | keser széles~ 1813: keser . amelyek lámpásokhoz hasonlítanak. J: ’ua. | marti~ 1775: Marti-lapu (Csapó 164). széles L[apu] (Magy. 1783: Marti Lapu (NclB. 1405 k.’. J: ’ua. Laternenpflanze. J: ’ua.: RMGl.’. | sima~ 1585: „tussilago: Zamar lapu sima lapu zamar kxrxm” (Cal. a lat. vel. vag. és ſzárítók. | tövises~ 1775: TöviÐÐes Lapu (Csapó 35). | lókörm ~ 1775: Ló-körmülapu (Csapó 164). J: ? ’Tanacetum balsamita. J: ’Arctium sp.: keſerw lapu (OrvK.: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK.: lappa: lapow (BesztSzj. 1775: Édes lapu (Csapó 164). J: ’ua.lampionnövény 260 lapu zata a lámpához hasonló bóbitás kaszattermésekb l álló gömbszer termés. ▌ 5. J: ’ua. 1096). ang.’. | mezei tövises~ 1578: „Mezei txuiſſes lapu” (Melius 43a). J: ’ua. martilapu’.’.’. J: ’Arctium lappa. kutya~ lángosf — éget ~ 1578: Égetx langas f× (Melius 175).: lappa: lapho (SchlSzj. F vészk. J: ’Dipsacus fullonum. J: ’Arctium minus. 378).-i flammula ’éget ’ felhasználásával alkotta: „Flamula. 377). J: ’ua. ▌ 8. hólyagszer .

ill. úti~. J: ’ua. 733).’. dípsakos. F vészk. keser ~bojtorján. levelének átmér je a 90 cm-t is elérheti. elvetemült’ (els megjelenése: 1575). fehér tövises jelz i a szúrós levelekre és az ezüstös. A névadás magyarázata: „A’ világ tsaló kólduſok e’ fÍvel hólyagot ſzívatnak a’ teſteken. a névadás magyarázata. lapu a. EWUng. bogáncsra emlékeztet termése van. lapu a. a nagy jelz lat.) nagy.) korrelatív párja a kis bojtorján (6. A lapu 1395 k. magyarázata. kis. hogy a’ kegyes embereket az alamisnálkodásra felindíttsák” (Veszelszki 374). a mezei tövises jelz k magyarázata. | tövises~ 1813: tövisses L[apu] (Magy. lator a. fehéres fészekpikkelyekkel övezett virágzatra utalnak. A szártalan bábakalács (2. F vészk. tészta~. J: ’Ranunculus sceleratus. 131). dipsakós ’cukorbetegség. töviskés magyarázatára l. ▌ 2. lopúch ’nagy bojtorján. medve~. J: ’ua.) bogáncsra emlékeztet . keser lapu (Szabó–Péntek. hogy a növény csipkés. Ezerjóf 82). Csapó alkotása. A è-val. mezei iringó’. Vö. a mart 1395 k. fehértövis. — N. || latorkoldus 1. a névadást Melius így indokolja: „Lator Kuldús laba ſebeſitx f×. TESz. dípsa ’szomjúság’) fordítása. I. J: ’ua. A nagy bojtorján (1. a lator jövevényszó. tüskés. brusztuj~. bogáncsszer termésük van. friss tejes leveleit salátaként fogyasztják. Spinoſa lappa (Clusius–Beythe 22) fordítása. A növény levelei fehéren márványosak. A lapu szláv eredet . 1783: Mezei töviÐes lapu (NclB.) mezei tövises. mert à lator Kuldúſoc eſÅt è f×uet kxtic à lábokra azzal turoſittyác lábokat (Melius 175–175a). A nagy bojtorján (1. ▌ 10. A latorkoldus. | töviskés~ 1583: töuiskes lapu Acanthium (Clusius– Beythe 2a: BotTört.. EWUng.) fehér kertilapu és fehér kerti töviseslapu elnevezése Melius alkotása. a lator jelentése ’gonosz. A mezei iringó (9. a lókörm jelz magyará- zatára l. — Ö: acsa~. A takácsmácsonya és az erdei mácsonya (5. boldogasszony~. A martilapu (7. vaj~ lator koldus lába sebesít f 1578: Lator Kuldús laba ſebeſitx f× (Melius 175).’. Szent Ilona ~. 346). nádra~. szamárköröm. Lappa maior (Melius 40a). 1775: Lator-koldus (Csapó 34).). 2. keser nagy. szln. vö.. J: ’Onopordum acanthium. apró jelz je a lat.lator koldus lába sebesít f 261 lator koldus lába sebesít f XVI. — fehérhátú~ 1813: fejérhátú. békaboglárka’.. torzsikaboglárka’. az átadó nyelv vitatott. hagyma~.) fehérhátú jelz jének magyarázata.) tejes jelz je arra vonatkozik.’. A lator koldus lába sebesít f Melius alkotása. h-val hangzó régi adatok a szláv származás kétségtelen bizonyítékai. tövises. töviskéslapu neve a lat. sz. sz rös termése van. A közönséges acsalapu (8.) igen széles level keser . 1798: Lator kóldus (Veszelszki 373).-t l adatolható ’vízpart’ jelentésben.: Keserw lapu (SzegSz. Genaust Dípsacus a. bölény(~). tüskés level növény. a növény t levelei nagyok. mart a. sulyom~. átkozott-tövis (→ istenátkoztafa). dipsacus (< gör. Weis Garten distel (Melius 46a) fordításával hozta létre.’.. ill. 378). mintára jöhetett létre.) mindenkor szomjúhozó jelz je a lat. szlk. hogy a levelek hátulja molyhosan fehéres-sz rös. A további jelentések hasonlóság alapján fejl dtek ki. t nt fel ’nagy bojtorján’ (1. atracél(~).. 2.) jelentésben. J: ’ua. lat. A Boldogasszony tenyere (3. . J: ’Eryngium campestre. Lappa minor utótagjának fordítása. vö. A fehérhátú. a levelek sokszor tüskések. A máriatövis (4. szamár~. amely állandó szomjúsággal jár’ < gör. ▌ 9. A lator koldus lába sebesít f névb l elvonással keletkezett a latorkoldus. 1783: Lator koldus lábu ÐebeÐitö-fü (NclB. a ném. keser széles jelz i a levél formájára. lator a. J: ’Ranunculus flammula. ízére vonatkoznak. útilapu’. bojtorjánszer termése van. erny s fürtben álló akaszkodó. tüskések. selyem~. bogáncs~. A szamárbogáncs (10. tövisses L[apu] (Magy. szamárbogáncs’. hogy „Nedves partos helyeken ſzeret tanyázni források mellett a’ honnét-is leg-igazabb neve a’ Marti Lapu. a növényeknek általában nagy méret levelük. sebesít f . gömb alakú bokrot nevel növény. vö. 378). 382). lapúh ’martilapu’. lator koldus lába sebesít f körülírásos nevek. hogy a növény leveleiben megáll a víz. mart a. marti~szattyú. keser . vagyis parti” (Veszelszki 216).) parti jelz je a növény el fordulási helyére utal. — mezei tövises~ 1775: Mezei töviÐÐes lapu (Csapó 165). A martilapu ’vízparti lapu’. TESz. hogy a növénynek tüskés.

). lónyelv csodabogyó’. leánykökörcsin 1. ▌ 2. vagy a levél formája hasonlít a babér leveléhez (2). A leánysom a leány ’hajadon. serotina: Lean kôkôrcz (SzikszF. a növény bókoló virágja hasonló a leánykökörcsinhez. Az európai nyelvekb l egyrészt a k. közönséges babérfa’.) földi laurus nevének magyarázata szintén az. lányeper.’. még eper. 4. l(ánder (SzegSz. dáphn# ’babér’) átvétele. 359). J: ’ua. nigricans. 1578: Lauruſnac gr. | kisebb ~ 1791: KiÐÐeb Leány-KükörtÐin (Lumnitzer 223). ▌ 4. tavaszi hérics’. Olaſz-Orſzágban termx cſemete” (Lippay I: 107). 1798: Leány-Ðom (Veszelszki 92). fr. 1998: leánykökörcsin (Priszter 472). szúrós csodabogyó’. || laurfa 1783: Laur-fa (NclB. 364).’. leányeper (ÚMTsz. — sárga~ 1903: sárga leánykökörcsin (Hoffmann– Wagner 112). 1867: leánder (TESz. leánder’. rhodódendron) átvétele. leányeper N.) növénynévvel helyettesítették. fiatal n ’ és az uráli eredet eper összetétele. J: ’ua. hogy „haſonlo à Laurushoz” (Melius 56a). A leányeper népi név. || oleánder 1664: „Nerion. oleandro ’leánder’. — kisebb ~ 1783: KiÐÐebb Leány Kükörtsin (NclB.laurus laurfa l. 1775: Leány-kökörtsin (Csapó 146). J: ’Ruscus aculeatus. laurusborostyánf l. leánysom 1783: Leány-Ðom (NclB. J: ’Laurus nobilis. de az olasz nyelvnek is lehetett közvetít szerepe. Ember és növényvilág 235).). UEWb. a ném.). a lat. A leánykökörcsin 1584-ben t nt fel. másrészt a lat. 836. a f utótag magyarázó. rózsa leánder 1857: „szeretem a leander csoportozatokat” (TESz. A leánder bécsi német eredet . Melius a lat. B. (Melius 7a). — földi ~ 1578: Fxldi Laurus (Melius 56a). fekete kökörcsin’. leánder (Priszter 435). a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal. laurus 262 leánysom laurus 1.) szintén a Pulsatilla nemzetséghez tartozó kökörcsinféle. laurus növénynevet 4 jelentésben használja.). a névadás alapja valószín leg a termés piros színe. lat. ▌ 3. borostyán laurusfalevel -rózsa l. 1911: sárga leánykökörcsin (Cserey. J: ’Fragaria vesca. — földi ~f 1578: Fxldi Laurus f× (Melius 185a). A lat. oléandre. orvosi salamonpecsét’. l(jáneper.) a R. lejányep9r. erdei szamóca’. a laurfa el tagja elvonással keletkezett a laurusból.’. Az utótagra l.. a . laurus ’orvosi salamonpecsét’ nevének átvétele. l(jány9per. a földi jelz megkülönböztet szerep . J: ’Adonis vernalis.’. A földi laurusf ’orvosi salamonpecsét’ (2. Pulsatilla növénynevet a török eredet kökörcsin (els megjelenése 1395 k. ol. l(jányeper. lejányeper. vö. Virginis (Clusius–Beythe 26) (< lat. Az alexandriai laurus ’lónyelv csodabogyó’ (3. oleander (< gör. — Ö: ~borostyánf (→ borostyán).. leánykökörcsin’. leandro. sóskaborbolya’. a leány ’hajadon. TESz. J: ’Polygonatum odoratum. J: ’Ruscus hypoglossum. a név latin mintára jött létre. — N. oleander átvételeként mutatható ki. babér’ (< gör.). vagy Oleander.’ változat továbbéléseként. leander a. lat. Oleander. A sárga leánykökörcsin ’tavaszi hérics’ (3. laurus ’babérfa. Laurus Alexandrina (Melius 184) fordításával hozta létre. A szúrós csodabogyó (4. J: ’ua. a további jelentések hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dtek ki: a növények általában örökzöldek (3. a növények felépítése azonos. A laurus a lat. Genaust lauréola a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. virgo ’sz z. 1584: leyan Kökxrchyn „Virginis” Pulſatilla ſaturatior ſerotina (Clusius–Beythe 26). a leány el tag valószín leg a piros termésre utal. EWUng. — alexandriai ~ 1578: Alexandriai Laurus (Melius 184). ▌ 2. l9jányeper. l(jányep(r (Péntek–Szabó. hajadon’) elemet lefordították. 1590: pulsatilla saturatior.).: RMGl. A fekete kökörcsin (2. ném. 381). J: ’Berberis vulgaris. J: ’ua. amely fiatal lányok színe. lorandrum ’ua. 1595: fxldi Laurus (Beythe 124). a laurus eredeti jelentése ’közönséges babérfa’ (1. 426). J: ’Pulsatilla pratensis subsp. leander a. 1998: leander. J: ’Nerium oleander. fiatal n ’ és az ótörök eredet som összetétele. a lat.) Melius alkotása. az oleánder a lat. leander ’leander’ átvétele. Növényszótár 5). J: ’Pulsatilla grandis. — fekete ~ 1903: fekete leánykökörcsin (Hoffmann–Wagner 116). ▌ 3.

) és ’vetési oroszlánszáj + kerti oroszlánszáj’ (2. még som. 1590: Linaria: Len leuelô fé. J: ’Cytisus scoparius. 1775: Légy-fü (Csapó 26). Vö. a sóskafa a növény R. A közönséges gyujtoványf (1. — Ö: asszony~. 1583: vad len Linaria (Clusius–Beythe 5a: BotTört. leánysom. Marzell Berberis vulgaris a. 401). A leánysóskafa népi név. vagy. pillangós virágú hüvelyes növény’ (els megjelenése: 1395 k. lencse l. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. és nem háborgatják” (Barra 378–9). — ~f 1813: Legyez f (Magy. 378). lenféle’ < lat. magyarázatára l. A len (Linum sp. A lencsekóró összetett szó.: TESz. kemény szára’ összetétele. egyenes.-hv. magyarázatára l. len 1. legyez bajnóca l. Linum usitatissimum.). — vad~ 1578: Vad len (Melius 164a). 257). a sepr zanót hüvelytermése emlékeztet a lencse termésére. Szabó. Fraue(n)laub ’lánylomb’.) vad jelz je arra utal. mezei szarkaláb’. A len szláv eredet . leginye l.) jelentésben a lat. jegenye legyez — réti ~ 1783: Réti Legyezö (NclB. J: ’Linaria vulgaris. A névadás magyarázata. || 1813: Lentsekóró (Magy. leánysóskafa N. — réti ~f 1948: Réti legyez f (MagyGyógyn. 257). — mezei vad~ 1578: lencsekóró — vad~ 1578: Vad Lencze koro (Melius 21a). A borsos keser f légyf nevét Melius hozta létre. hogy a . J: ? ’Misopates orontium. szln. Vö. réti legyez f ’. 1783: Vad Len (NclB. béka~. 130). vagy. 2. (Beythe 122a). lénum ’len’) fordítása. 130). lenlevel f . J: ’Persicaria hydropiper. J: ’ua.: „lens: lenche”) és a kóró ’a növény száraz.’.’. kerti oroszlánszáj’. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). . Melius 435. F vészk. vad len (SzikszF. lén#rius ’len-. ördög~ légyf 1578: Légy f× (Melius 174a).: RMGl. házi len) els megjelenése: 1395 k. A lenlevel f ’közönséges gyujtoványf ’ (1. len a. szb.-i Linaria (< lat. vad len (SzikszF. J: ’Filipendula ulmaria. J: ’Berberis vulgaris.leánysóskafa 263 lenlevel f bogyók a somhoz ’Cornus sp. Marzell Filipendula ulmaria a. len a. ▌ 2. F vészk. 1595: vad Lennek gr. bolhaf . hogy a a határban csatangoló gyermekek a piros bogyókat eszegetik. vö.: línu[m]: len (BesztSzj. 1783: Len levelü fü (NclB. a leány el tag magyarázatára l. A réti legyez a ném. A névadás magyarázata. hogy a növény vadon n .’. J: ’Linaria vulgaris. sóska. J: ’ua. sepr zanót’. a névadás alapja a virágzat legyez formája. elnevezésének átvétele (a fái sóska els megjelenése 1525 k. 103). közönséges gyujtoványf ’. béka~.’ hasonlóak. 1783: Vad lentse kóró (NclB. Mária ~ lenlevel f 1.. l‚n. leánysóskafa (MagyGyógyn.. TESz. szlk. gyujtovány~. a déli szláv eredet lencse ’Lens sp. lencsekóró helyett. sóskaborbolya’. J: ’ua. A névadás magyarázata.) és ’mezei szarkaláb’ (2. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a sepr jeneszter nevet javasolja a R.: RMGl. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Consolida regalis. bajnóca Mezei vad Len (Melius 165a). közönséges gyujtoványf ’. amelyek a házi lenre emlékeztetnek. 1998: réti legyez f (Priszter 377). szakny. lán. 2.). az utótagra l. M×ckenkraut (Melius 174a) tükörfordítása. — Ö: nap~. Wieſenwedel (NclB. 1783: Légy fü (NclB. 1584: Vad len (Clusius– Beythe 19). 1595: Len leuelx fiju (Beythe 122a). 375). 1590: Linaria: Len leuelô fé. Melius a len növénynévhez level és f magyarázó utótagot f zött. többszörösen összetett szó. 1948: réti legyez (MagyGyógyn. 130). 363). 391). ▌ 2. 378). borsos keser f ’. lenje l. leánysóskafa. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). A lencsekóró ’sepr zanót’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 375) tükörfordítása. 391). lan. Diószegi–Fazekas f magyarázó utótaggal látta el a növénynevet. EWUng.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre. hosszú szárú növények szálas levelekkel. ném. hogy „Ha az ember ezen nyersf vel a’ ló testét jól megdörgöli a’ legyek és más bogarak nem szálnak rá. a ném. A len ’közönséges gyujtoványf ’ (1.

) jelz je megkülönböztet szerep . | 1775: ’Asplenium scolopendrium. szakny. A lép el tag a növény régi nevének átvétele (lépf ). J: ’Asplenium ceterach. lépharaszt — kacskaringós ~ 1903: Kacskaringós lépharaszt (Hoffmann–Wagner 211).’.). „kéc à virága” (Melius 164a) ’mezei szarkaláb’ (2. 1798: Lép-fÍ (Veszelszki 80). Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a kacskaringós bordalap (→ bordalap) nevet javasolja a R. bakszarvúf . lenvirágúf 1590: Euphrasia: Len virago fé. hogy a virágzat háromszöget formál. csillapít’. Diószegi–Fazekas alkotása. már Melius (1578) leírja. madár~ lépf 1. Szabó. gímharaszt. arra vonatkozik. A kacskaringós jelz magyarázatára l. mivel a növény levelei méteresre is megn nek. 314/25). 430). J: ’ua. A lepkeszeg nemzetségnév.: RMGl. Milzkraut ’lépf ’ fordításával jött létre. szarvasnyelvpáfrány’. J: ’Dryopteris filix-mas. Genaust f##num-gr##cum a. F vészk. hogy a növény „Lépnek dagadtságát oſzlatja” (Csapó 249). 257). A lépharaszt elnevezés Wagner alkotása. vö.lenvirágúf 264 lepkeszeg növények levelei hasonlóak a len leveléhez. Melius a két növényt a virág színe alapján különíti el: „ſárga à virága” (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’ (1. — erdei nagyobb ~ 1798: Erdei nagyobb Lép-fÍ (Veszelszki 80).. 1775: Nagy lép-fü (Csapó 249). A név a virágok hasonlósága alapján jött létre. valamint a növények gyakorta fordulnak el lenvetésekben. J: ’Euphrasia officinalis. A görög magyarázatára l. splen ’lép’) és a ném. hogy a növényt lépbetegségek gyógyítására használták. Növénynevek 66. A pikkelypáfrányt (2. pikkelypáfrány’.’. a szeg utótagot a lat. J: ’Trigonella foenumgraecum. az erdei nagyobb jelz megkülönböztet szerep . magyarázatára l.-i Trigonella (< lat. a haraszt utótag arra utal. A lenvirágúf többszörösen összetett szó. a level és a f magyarázó elemek összetétele. hogy a növény hasonló a lenhez: „feyér à virága. J: ’Trigonella. Melius 435. feye. a kis lépf ’pikkelypáfrány’ (2. A nagy lépf (1. haraszt.’. A névadás alapja. 1577 k. szarvasnyelvpáfrány’. | görög ~ 1948: Görög lepkeszeg (MagyGyógyn. a görög jelz a lat. a lat. szakny. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik.: „Lepfwbqlis kÿt Scolopendriának hÿnak deakul” (OrvK. Trigonélla a. 1998: görög lepkeszeg (Priszter 526). ném. lépf helyett. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. ásplēnos ’lép nélkül. szintén páfrányfaj. A lepke el tag a növény pillangóhoz hasonló virágaira utal (a pillangósvirágúak családjába tartozik). 430). — bakszarvú ~ 1807: bakszarvú Lepkeszeg (Magy. még foenum-graecum. ▌ 3. kacskaringós bordalap (→ bordalap). J: ’ua. lat. trig#nus ’háromszög ’ magyarázata. 391) ’ua. trig#nium ’háromszög’) hatására alkothatták. lepkeszeg 1807: Lepkeszeg (Magy. . vadlen (→ len). görögszéna’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Genaust Linánthus a.-i Asplenium (< gör. auag szem gyogito (SzikszF. J: 1745: ? ’Asplenium ceterach.-i foenum-graecum utótagjának fordításával jött létre. 427). J: ’Asplenium scolopendrium. — kis ~ 1745: Kis Lép-fü (Torkos 8). A bakszarvú jelz re l. a szláv eredet len. — kis ~ 1783: Kis Lép-fü (NclB. Idegen nyelvi megfelel kre vö.) korrelatív párja. Mollay. 427). ſoc mag vagyon benne mint à Lenben” (Melius 91a). J: ’Asplenium ceterach. 144). SÅent Gyxrgy hóban mint à Lennec vgyan gubás à viraga. A lépf ’Dryopteris filix-mas’ (3. lépet enyhít. pikkelypáfrány’. A lépf ’szarvasnyelvpáfrány’ (1.) szintén lépbetegségek gyógyítására használták: „A’ leveleit meg-törvén ha borral megvegyítik. Graecus ’görög’. orvosi szemvidító(f )’. Leinkraut (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’. pikkelypáfrány’. Vö.) nyilvánvalóan a tudós könyvekb l ismert lat. lép l. 1783: Nagy Lép-fü (NclB. görögszéna’. asplenios. A névadás alapja. J: ’ua. Vö. Genaust Asplénium a. 1775: Lép-fü (Csapó 157). | nagy ~ 1745: Nagy Lép-fü (Torkos 8). erdei pajzsika’. ▌ 2.). szakny. azt el-oſzlatja” (Veszelszki 80). F vészk. úgy a’ dagadt lépre köti.’. Gemeines gelbes Flachskraut (NclB.

’. || lestyán 1760 u. l(styánf (ÚMTsz. leuştén. TESz. szakny.’. L. lioşcán.).). léscsánt gr. gyík~f . 1783: LéÐtyán (NclB. vö. — angol ~ 1998: angol levendula (Priszter 411). | kisebb igaz ~ 1578: „maſic kiſſeb … igaz Lauendula” (Melius 128). léscsihán l. kígyó~f . vö. lóstya (NyIrK.’. J: ’ua..).). ném. 1798: nfſtény levendula (Veszelszki 270). EWUNg. lioşteán.’. TESz. a -bb középfokjel. J: ’Lavandula sp. öt~f . 378). A nagyszámú alakváltozat többszörös átvételre mutat: pl. 2. pénz~f .. a névadás alapja valószín leg az. kis a. J: ’Asphodelus ramosus. levestikon helyett.. leoşteán. 1775: Levendula (Csapó 158). 1590: Lauendula: Leuendula (SzikszF. 1807: lépkissebbít f (Magy. 1783: Lép kiÐÐebbitö-fü (NclB. csillapít’. A létraf népi név. ezer~f . EWUng. J: ’Asplenium scolopendrium..-i Asplenium (< gör. lostyán. Genaust Asplénium a.: RMGl.) lépkisebbít f neve hasonlóság alapján keletkezett. lostyán alakváltozatok a szomszédos magánhangzók egyikének kiesésével jöttek létre. Vö. asplenios. J: ’Levisticum officinale. F vészk. lescsián. | valódi ~ 1998: valódi levendula (Priszter 411). lestyán a. borostyán~f . ▌ 2. — orvosi ~ 1841: orvosi lestyán (Barra 163). lostyán < leoşteán. (Barra 309).. szilva~f lestyán — ~f 1708: L¥guſt¥cum:.. 126). levél l. szilfa~f . 85: 213). Lóstyán (ÚMTsz. kis a. 1604: Asplenum: Lép kissebitó fü (MA. levindola. J: ’ua. — széleslevel ~ 1998: széleslevel levendula (Priszter 411). 1584: Lauendula (Clusius–Beythe 19). ásplēnos ’lép nélkül. J: ’ua. a növényt szintén a dagadt lép csillapítására használták. barack~f . lestyán a. Leveſtikom.’. J: ’Lavandula angustifolia. — N. J: ’ua. leostyán. orvosi levendula’. spica p. cser~f . léstyihán (MTsz. EWUng. löböstök. TESz.’. léstyihán l. a lestyán valószín leg román eredet . léscsán. Idegen nyelvi megfelel re vö. lestyán < leuşteán..). 1775: Lestyán-fü (Csapó 158). splen ’lép’) mintájára jött létre. A lestyán. — N. lavanda ’levendula’ kicsinyít képz s alakja < lat. Növénynevek 66. A csalán székely csián. lat.). füge~f .’. 1998: lestyán (Priszter 414). rom. 385). liuşteán. még lépf . levedulla (MTsz. búza~f . 231). ágas aszfodélusz’. kanál~f (→ kanálf ). A lépkisebbít f ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. lesten változatának az átvétele. J: ’ua. a kisebbít ’kisebbé tesz. F vészk. Léſtyán-fÍ (PP.). 1798: Levendula (Veszelszki 270). hiátustölt v beiktatásával keletkezett a levostyán. | n stény ~ 1595: Nxſten Lauendula (Beythe 3). Marzell Potentilla anserina a. k risfa~f . lyukas~f .) a lat. az -ít képz .’. csillapít’ az ótörök eredet kis származéka.i lavandula (< ol. 1533: Lauendula: Lauendel: Leuendula (Murm. bibi~. így a lestyán voltaképpen visszakölcsönzés.. J: ’ua. levendula 1. lépet enyhít. bab~f . csillag~f . léscsihán.: RMGl. magyarázatára l. madár~ (→ madárgyökér) level l.’. szakny.p. leuşteán. 1708: Asplenum: Lép küssebitö fü (PP. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a lestyán nevet javasolja a R. lav#re ’mosni’). | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel levendula (Priszter 411). Az ágas aszfodélusz (2.. 1783: Levendula (NclB. hogy a növény indáit a gyerekek összef zik. || lépkisebbít 1813: Lépkissebbít (Magy. . levestikon R. 1948: Orvosi lestyán (MagyGyógyn. 348).. 357). Mollay. leauşteán. 459). ▌ 2. Kettenkraut ’láncf ’. lăuşteán. 459). J: ’ua. hogy a növény a dagadt lépet kisebbíti. sisakvirág-~ boglárka (→ boglárka). lestyán’. szarvasnyelvpáfrány’.: lestyán (Nyr. Levostyán. nevendula (ÚMTsz. Ez talán a m. lat. N.lépkisebbít f 265 levendula lépkisebbít f 1. J: ’ua. A levendula latin eredet . J: ’ua. J: ’ua. libapimpó’. csihány változatainak analógiájára jött létre a lescsián. négy~f . lavendula. széles~f . létraf (MagyGyógyn. 202). lestyán létraf N. k. babka~ (→ babér). — N. J: ’Potentilla anserina. | szagos ~ 1841: szagos levendulának gr.). 1998: levendula (Priszter 411). 6: 283). lavandula. édes~f . A névadás alapja.’. három~f . | orvosi ~ 1998: orvosi levendula (Priszter 411). széleslevel levendula’. A lestyán a lestyánf összetételben jelent meg el ször. lestyán léscsihán és a léstyihán. len~f .

ludak szívesen fogyasztják a növényt: „a’ Ludak kedvellik ez füvet” (Csapó 165). Nyr. lúdláb. a liba ’lúd’ és a láb ’talp’ összetétele. Somogy megyében. A libadögleszt népi név. a baromfi megdöglik t le. ném. magyarázata. EWUng. — ~f 1540 k. k. amely a Ligusticus ’liguriai’ melléknév f nevesült formája. a liba el tag a lat. Ligusticum: Leuesticum (SzikszF. medvetalp. Szabó. erdei angyalgyökér’. A névadás magyarázata. ▌ 2. Ember és növényvilág 240). 1435 k. 1813: Levestikon (Magy. N. libaláb (Péntek–Szabó.) és a ’mocsári gólyahír’ (2. közönséges tyúkhúr’. 34: 28). libapimpó’. lestyán’. 1783: LeveÐticon (NclB. 459). levostyán l. mocsári gólyahír’. h. libaláb (ÚMTSz. common lavender. Vö. Vas megyei adat szerint: „ahányat a gyerekek bel le letépnek.. lat.: Levisticvs: lewestikon fw (Herb.) a növény magas. pimpó. 459). 30: 100). 130). 1583: leuesticon (Clusius–Beythe 5a: BotTört. libadögleszt (Csapody–Priszter. spike lavender. libadögleszt MNövSz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ha a házba kerül. libalábhoz hasonló lapuszer levele. EWUng. N. 459). hogy a növényt a libák szívesen fogyasztják. tyúkhúr. 1775: Levestikon (Csapó 158). libaláb 1. 2. népi név. levestikon TESz. szakny. ligusticum. 459). — ~úf N. torzsikaboglárka’.) másik levendula-faj. GÀnserich. libalábuf (Péntek–Szabó. lestyán. Csöglén a libák halálát okozza a néphit szerint (Nyr. A N. #nser ’liba’) fordítása. Idegen nyelvi megfelel re vö. 68). 2.). A libacsillaghúr Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Stellaria media. J: ’ua. lestyán lián l. Leuesticum. Nyr. libadögleszt (Nyr. ang. J: ’Ranunculus sceleratus. F vészk. 30: 100). olvasó~ (→ olvasófa) liba l. A libapimpó összetett szó.). 256).-i Anserina (< lat. 1798: Leviſtikon (Veszelszki 273). levendula. lat. A libaláb ’erdei angyalgyökér’ (1. levestikon a. libaláb (Péntek–Szabó. 1590: Leuisticum vulgare: Leuesticum.’. A levestikon latin eredet . A széleslevel levendula (2.: Legusticum: Leuestocum (De Herbis: RMGl. levescsík (MTsz. 1998: libapimpó (Priszter 465). N. echter Lavendel. 1610 k. 126: 171. libaszáj (NyIrK.) erdélyi népi elnevezés. 272). levestikon 1405 k. libadögleszt 1. levendula a. 348). lubisticum ’lestyán’. hogy a libák.: RMGl. hengeres szára alapján jött létre. vö. levestikon a. csillaghúr. J: ’ua. 459).’. hogy a növényt mosdóvíz és fehérnem illatosítására használták. Idegen nyelvi megfelel re vö. libaszáj N. ▌ (Csapody–Priszter. kerti oroszlánszáj’. Libÿsticum (Herb. c): RMGl. annyi liba döglik meg” (Beke 5). Genaust Lavándula a. F vészk. pl. 305). J: ’Heracleum sphondylium. XVI.: lesticum: leustek uel lesten (SoprSzj. Marcaliban pedig azt mondják. MNövSz. . a széleslevel jelz magyarázata a levél form