A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI 85. szám Szerkeszti: JAKAB LÁSZLÓ 85.

szám

VÖRÖS ÉVA

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK TÖRTÉNETI-ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA

Debrecen, 2008

Ez a kötet készült az OTKA (nyilvántartási szám: T 047384) támogatásával a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén.

Lektorálta: Jakab László

© Vörös Éva, 2007.

ISBN 978-963-473-084-2 ISSN 1588-6433

Felel s kiadó: Dr. Hoffmann István Készült a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának sokszorosító üzemében

BEVEZETÉS

A füvekkel, gyógynövényekkel való gyógyítás egyid s az emberiség történetével. Az emberiség igen sokáig nem is ismert más orvosságot, mint növényi eredet gyógyszereket. Ma, a korszer gyógymódok mellett, mikor a gyógynövények hatóanyagainak jó részét vegyiparunk állítja el , a növények szerepe a gyógyászatban természetesen lecsökkent, jelent ségüket azonban mégsem szabad lebecsülnünk. E munka a Magyarországon hivatalos, közhasználatban lév , valamint a régi, népies gyógynövények elnevezéseit dolgozza fel. A magyar etimológiai szótárakban megtalálhatjuk néhány növénynevünk etimológiáját, azonban ez a feldolgozott névmennyiség elenyész a herbáriumokban, füveskönyvekben, korai szakácskönyvekben stb.-ben el forduló nevek mennyiségéhez képest. Mindmáig híjával vagyunk egy összefoglaló, szintézis jelleg munkának, egy az egész magyar növénynévállományt átfogó történeti-etimológiai szótárnak. A hatalmas anyag feldolgozása meghaladja egy ember erejét, ezért kisebb egységenként igyekszem a munkát elvégezni. A magyar növénynevek szótárának a gondolata a 80-as évek végén, a 90-es évek elején vet dött fel. A gy jtést egyetemi hallgatóként kezdtem Jakab László irányításával, ennek els állomásaként jelent meg az Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1996). 1997-ben Priszter Szaniszlóval közösen feldolgoztuk és megjelentettük Márton József Természethistóriai Képeskönyvének növényneveit (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai. 69. szám. Debrecen). Ezt követ en egy Adattár elkészítését terveztük Priszter Szaniszlóval, a legjelent sebb 18. és 19. századi m vek növényneveit kívántuk feldolgozni 1775-t l (Csapó József, Új füves és virágos magyar kert... Posonban) 1813-ig (Diószegi Sámuel, Orvosi f vész könyv mint a’ magyar f vész könyv’ praktika része. Debreczenbenn). Az Adattár anyagán évekig dolgoztunk, a növényneveket Priszter Szaniszló azonosította, nagy része el is készült, de megjelenésére nem került sor. Most egy újabb, jól körülhatárolható rész (a gyógynövények) feldolgozásának a végéhez értem. Arra törekedtem, hogy a feldolgozott gyógynövénynevek eredetét, létrejöttének okát lehet ség szerint megmagyarázzam, hogy bemutassam szótörténetüket, és hogy dokumentáljam a magyar növénytani nómenklatúra (nevezéktan) alakulását, fejl dését. Szótárainkban sokszor tévesen azonosított növénynevekkel találkozhatunk, az adatok ellen rzését, pontosítását, valamint az újonnan feldolgozott

4

növények régi és nyelvjárási elnevezéseit botanikus szakember, Priszter Szaniszló azonosította. A kézirat könyvvé formálásában sokat köszönhetek Jakab Lászlónak, aki tanácsaival, részletekbe men kritikai megjegyzéseivel mind a gy jtött anyag feldolgozása során, mind pedig a szótár szerkesztési elveinek és módszereinek kialakításában segítette munkámat. Külön köszönettel tartozom Priszter Szaniszlónak, aki a 90-es évek óta óriási türelemmel támogatta munkámat, azonosította és ellen rizte a történeti anyagban el forduló növényeket. Köszönet illeti Papp Gábort, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának könyvtárosát, aki lehet vé tette számomra a nehezen hozzáférhet történeti anyag átnézését.

5

AZ ANYAG KÖRÜLHATÁROLÁSA, A FORRÁSOK ÉS AZ ANYAGGY JTÉS

1. A gyógynövény fogalma. — Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, legyen az fa, cserje, f , gomba vagy moszat, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy más részét a benne lev hatóanyagáért a gyógyászatban alkalmazzák. A gyógynövényeket ritkán használják friss, természetes állapotban, hanem rendszerint megszárítva. A gyógynövények hatóanyagtartalmú megszárított részét drognak nevezzük. A növényi eredet drog tehát nem más, mint a növénynek hatóanyagtartalmú része megszárítva. A drogot hazai, vadon term vagy itthon termesztett, vagy pedig külföldön term gyógynövényekb l nyerik (MagyGyógyn. 13). A népies gyógyászat igen sok növényt tart számon, melyeket ma is többkevesebb sikerrel használ, de amelyek ma már a közhasználatban nem játszanak szerepet. Ezért a régi népies gyógyszerül használt növények százait mell zik ma, részint kétes és bizonytalan hatóanyagaik miatt, részint mert a korszer gyógyászat mellett teljesen feleslegesekké váltak. A gyógynövényi alkalmazásmódok, javallatok között érthet en nagyon sok teljesen megalapozatlan, ellen rizetlen, babonás jelleg és sok a veszedelmes is; a korai receptek, javallatok, középkori gyógymódok, teljességgel alkalmatlanok arra, hogy segítségükkel ma bárki bármilyen bajt meggyógyíthasson. A növényi hatóanyagokról a korai szerz knek, pl. Meliusnak nincs még tudomása, a növények „természetér l” alkotott elképzelése a köré a minden tudományos alapot nélkülöz ókori humorális elmélet köré épül, mely szerint a négy alapelemnek (t z, föld, víz, leveg ) és a négy alaptulajdonságnak (száraz, hideg, nedves, meleg) megvannak a megfelel i a négy testnedv (vér, fekete epe, nyálka, sárga epe) között. A betegséget az egyensúly megbomlása okozza, és ezt az egyensúlyt kell száraztó, hidegít , melegít vagy nedvesít hatású gyógynövényekkel helyreállítani (Szabó, Melius 44–45). Feldolgoztam az ún. „hivatalosan elismert” gyógynövényeket, valamint számos ún. „nem hivatalosan elismert” gyógynövényt, amelyeket els sorban a népi gyógyászat használ. A „hivatalosan elismert” gyógynövények kiválasztásához: a Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopaea Hungarica) VII. kiadását (Bp., 1986.), az 1961 óta érvényes hazai drogszabványokat, az engedélyezett gyógynövénydrogok jegyzékét (6/1990. KeM. rendelet) használtam. A „hivatalosan elismert” min sítés kritériuma a gyógyszerkönyvekben való szereplés — ez országról országra és id r l id re változó. A hivatalos gyógyszerkönyvek

6

gyógynövényei mellett a régi herbáriumok, füveskönyvek jelent sebb gyógynövényeit is feldolgoztam: pl. Melius Herbáriumának, a XVI. századi magyar orvosi könyvnek, valamint a XVII–XIX. századi orvosbotanikusok (pl. Csapó, Benk ) m veinek nem hivatalos gyógynövényeit. A gyógynövényekkel foglalkozó szakirodalom b séges, a gyógynövények listáját (jellemzésüket és felhasználásukat) els sorban a következ m vek alapján állítottam össze: Jávorka Sándor, Magyar Flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980.; Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó. Holló és Társa Könyvkiadó. é. n.; Zdenka Podhajská, Európa vadvirágai. Madách Könyv és Lapkiadó, Pozsony–Bratislava, 1991.; D. Aichele–M. Golte-Bechtle, Mi virít itt? Virágkalauz. Ciceró Könyvstúdió Kft. Bp., 1991.; Lesley Bremness, F szer- és gyógynövények. Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 1995.; Grau–Jung– Münker, Bogyósok, vadon term zöldségnövények, gyógynövények. Természetkalauz. Magyar Könyvklub, Bp., 1996.; Bolliger–Erben–Grau–Heubl, Cserjék. Magyar Könyvklub, Bp., 1998.; Gyógynövényesek kézikönyve. Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Bp., 2004.; Nico Vermeulen, Gyógynövények enciklopédiája. Több száz különböz faj pompás fotói és részletes leírása. Ventus Libro Kiadó, Bp., 2005. Egzotikus gyógynövényeket kis számban dolgoztam fel, mivel nagy részük (pl. gránátalma, füge, citrom) megtalálható az 1996-ban megjelent Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára c. munkámban. 2. A növénynevek azonosítása. — A munkát els sorban nemzetségnevek és fajnevek vizsgálatára korlátoztam. A történeti növénynévanyag azonosítását Priszter Szaniszló végezte, ill. ellen rizte. Ha az azonosítás bizonytalan, akkor ezt a szótárban jeleztem, illetve feltüntettem azt, hogy ki azonosította a növényt. A növénynevek vizsgálatához a botanikusok teremtették meg az alapot azzal, hogy meghatározták a növényeket, a növénynevek szövevényes rengetegében az azonosításaik nélkül lehetetlen lenne eligazodni. A nyelvtörténeti anyaggal különösen sok gond volt: ahogy haladunk a mától a múlt felé, úgy szaporodnak azonosítási gondjaink (ez természetesen valamennyi növény- és állatnévre vonatkozik). Err l a problémáról más szótárírók is írtak: „Bizonyos tekintetben külön probléma a növény- és állatnevek jelentéseinek a kérdése. ... Nem tudtam pl. mindig eldönteni, hogy a régi középkori latin nevek milyen mai növényekre (és állatokra) vonatkoznak” (Kniezsa, SzlJsz. 8). Az RMGl. szerz i így vélekedtek a kérdésr l: „A szó jelentésének a pontos rögzítése különösen nehéz a növénynevek és a kevésbé ismert állatnevek területén, mivel itt az elnevezés a valóságban is sokféle. E neveket gyakran összecserélik” (RMGl. 14). Egyes forrásanyagok növényneveinek azonosítása megjelent nyomtatásban,

7

ezeket az azonosításokat — Priszter Szaniszlóval — általában fenntartás nélkül elfogadtuk. Melius növényneveinek tisztázásával többen (Fialowski L., Gombocz E., Szabó A.) foglalkoztak; Szabó Attila munkájának Összehasonlító növényjegyzékében találunk részleges hivatkozásokat és azonosításokat a XVI. sz.-i OrvK. növényneveire (és más korai m vekre, szójegyzékekre stb.) vonatkozóan. Gombocz Endre azonosította Clusius, Carolus–Beythe István, Stirpium nomenclator Pannonicus (1583) cím m vének növényneveit (Gombocz, BotTört. 126–133). Szintén Gombocz azonosított még részeket különböz korai m vekb l pl. Lippai Posoni kertjéb l (Gombocz, BotTört. 141–142) stb., ezeket az azonosításokat szintén elfogadtuk. 3. A szótár tartalma. — A szótár gyógynövények magyar elnevezéseit tartalmazza. Növénynevekkel számtalan forrásban (tudományos, szépirodalmi, ismeretterjeszt munkákban, újságcikkekben, tankönyvekben stb.) találkozhatunk. Négy típusba tartozó forrásm veket dolgoztam fel: 1. növénytani és orvosi munkákat; 2. gasztronómiai munkákat; 3. útleírásokat; 4. nyelvészeti anyagokat. A négy típus közül legnagyobb mennyiségben növénytani forrásokkal foglalkoztam. Ez a négy forrástípus lehet vé teszi a növénynevek igen széles kör — nyelvészeti és m vel déstörténeti — vizsgálatát. Ezeket a teljesség igényével egy ember aligha tudná belátható id n belül feldolgozni. Szükségszer en válogatnom kellett tehát a sok forrás között. Azokat a m veket dolgoztam fel, amelyek a növénynevek szótörténetének és szóföldrajzának megállapításához elengedhetetlenül szükségesek. De a feldolgozott források növénynevei közül is sok kimaradt: pl. kimaradtak a teljesen azonosíthatatlan növénynevek; a téves nevek zöme; a kerti, termesztett növények, ill. ezeket részletesen nem elemzem (pl. borsó, alma, cukorrépa, körte, szilva stb.). Els sorban növénytani és orvosi forrásokat dolgoztam fel. Az orvosi könyvek, pontosabban herbáriumok, füves könyvek a saját korukban valóban orvosi célokat szolgáltak, de ma már legkevésbé sem sorolnánk ket a szoros értelemben vett orvosi könyvek közé. Szabó Attila Mélius Herbáriumához írt bevezet tanulmányában így fogalmaz: „választ kell keresnünk arra a gyakran vitatott kérdésre, hogy melyik tudományterülethez tartoznak a füveskönyvek: a botanikához-e vagy az orvostudományhoz? A kérdés ebben a formájában nyilvánvalóan hibás: a füveskönyvek a növényismeret leghatásosabb el mozdítói, a növénymorfológia és a növényrendszertan megjelenésének el készít i és el feltételei voltak, tudományos-társadalmi alapokat teremtettek a botanika kialakulásához. Arról azonban, amit ma általános botanika néven foglalunk össze ezekben a könyvekben ... alig esett szó” (Szabó, Melius 20). A herbáriumok a népnek készült egyszer , orvosi tanácsadók voltak, céljuk a gyógyászatban használatos növények összeállítása és leírása volt. A szorosabb értelemben vett növénytani munkák között, amelyeket forrásnak tekintettem, szerepelnek

8

növényhatározók, növényszótárak, természettudományi szójegyzékek, kertészeti könyvek, dísznövény enciklopédiák, természethistóriák és természethistóriai képeskönyvek, amelyek gyerekeknek készültek, valamint kertészeti és természettudományos folyóiratok. Feldolgoztam a jelent sebb növénytani szakirodalmat a kezdetekt l egészen napjaink fontos és összefoglaló növénytani munkáiig. Érdemes megnéznünk a herbáriumok modern változatait, a gyógynövényekr l írt mai tudományos és népszer sít m veket (pl. Augustin Béla–Jávorka Sándor–Giovanni Rudolf–Rom Pál, Magyar gyógynövények. Bp., 1948.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980. stb.), ugyanis olyan részleteket tudhatunk meg a növények gyógynövényként való felhasználásáról, amelyek forrásainkban esetleg nem szerepeltek, viszont az elnevezések motiválásában szerepük lehet. A növénynevek egyik legfontosabb motivációja az lehet, hogy minek a gyógyításásra használják: pl. májf , lépf , tüd f stb. Nem elég tisztában lennünk egy növény neveivel, ismernünk kell magát a növényt, mivel az elnevezéseket általában a növény külseje, term helye is motiválta. A növénytani kézikönyvek legkülönböz bb adatai segíthetnek egy növénynév magyarázatában, sok érdekességet közölhetnek a növények felépítésér l, levelér l, virágjáról, termésér l, régi és mai felhasználásáról, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekr l. Pl. Soó Rezs munkái (Soó Rezs , A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1964–1985.; Soó Rezs , A magyar növényvilág kézikönyve. Bp., 1951. stb). Az idegen nyelvi analógiák és a növénynevek lehetséges motivációi szempontjából igen értékes Marzell német növénynévszótára (Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen... Bearb. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. I–V. Fünfter band. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Leipzig, 1943–1958). Marzell flóram ve leírást ad a növényekr l, részletezi a növények el fordulási helyét. A m botanikai értékén túl azért rendkívül tanulságos számunkra, mert magyarázza a növény latin és görög neveinek eredetét, ezenkívül felsorolja a növény összes német elnevezését, a népies neveket minden változatukkal, pontos helymegjelöléssel, s t magyarázza a motivációt és közli a növénnyel kapcsolatos hiedelmet. A gasztronómiai források között egyrészt régi magyar szakácskönyveket, másrészt néhány újabb szakácskönyvet vizsgáltam. Egyre nagyobb az érdekl dés a különféle nemzetek ételei iránt, és az ételekkel együtt, ezek alapanyagaként természetesen különféle f szernövények is a szakácskönyvekbe kerültek, pl. kapri, oregánó. A szakácskönyvekben sok olyan f szernövényt találunk, amelyeket gyógynövényként is használnak: pl. bazsalikom, metél hagyma, majoránna stb. Az útleírások mint források feldolgozott száma nagyon kevés. Gondos válogatás után bizonyos útleírásokat, naplókat, leveleket néztem át, csak olyan

9

felfedez k munkáit vizsgáltam forrásként, akiknek m veiben felbukkanhatnak gyógynövények. Ilyenek pl. Kitaibel útinaplói, amelyek több száz magyar (valamint német, szlovák, ruszin stb.) népi növénynevet is tartalmaznak. Kitaibel útinaplói Gombocz posztumusz munkájában jelentek meg: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. I–II. Bp., 1945–46. A nyelvészeti források között els sorban nyelvtörténeti anyagot dolgoztam fel: lexikonokat, szótárakat (értelmez , történeti, etimológiai, kétnyelv szótárakat, tájszótárakat), nyelvtudományi folyóiratokat stb. A teljesség igénye nélkül dolgoztam fel összefoglaló növénytani munkákat, amelyek népi növényneveket is tartalmaznak: pl. Péntek–Szabó erdélyi gy jtéseit, két etnobotanikai útmutatójukat: Szabó Attila–Péntek János, Ezerjóf . Etnobotanikai útmutató. Bukarest, 1976.; Péntek János–Szabó Attila, Ember és növényvilág. Bukarest, 1985; Hoffmann, Karl–Wagner János, Magyarország virágos növényei (Atheneum. Bp., 1903.) cím m vét, ebben a Mágocsy-Dietz Sándor gy jtötte nevekr l van szó, amint ez az el szóból kiderül; Jávorka Sándor, Magyar Flóráját (Flora Hungarica) (Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.), ebben Gombocz Endre és Mágocsy-Dietz Sándor gy jtésér l van szó, amint ez a munka el szavából kit nik stb. Az adatok összegy jtését és a növénynevek vizsgálatát számos körülmény nehezíti. Nagy zavart okoz, hogy egy növénynek több, gyakran 10–20 neve is lehet, és ugyanakkor egy név több, akár 5–6 növényhez is kapcsolódhat. Érvényes ez mind a magyar, mind a forrásokban a magyar mellett található latin, görög, német nevekre, és általában minden nyelv növényneveire. Nem tekinthetjük ezt a feldolgozást véglegesnek, lezártnak, az eddig nem vizsgált források tanulmányozásával újabb adatok kerülhetnek el . A növénynevekkel foglalkozó vagy a növénynevek vizsgálatához felhasználható irodalom igen b séges, a kérdés irodalma szinte kimeríthetetlen. Azért sem tekinthetjük a témát befejezettnek, mert a f szernövények, dísznövények, gombák stb. a témakör b vítésére késztetnek.

10

A MAGYAR NÖVÉNYNÉVADÁS VÁZLATOS TÖRTÉNETE

A tudományos növényismeret történetileg a népi növényismeretb l sarjadt ki. A következ áttekintés id beli sorrendben a magyar növénynévszókincs múltját kísérli meg vázlatosan bemutatni. A magyarság els évszázadaiból származó növénynevekr l igen hézagosak az ismereteink. A könyvnyomtatás el tti id kben az oklevelek, kódexek, szójegyzékek és kéziratos szótártöredékek azok a források, amelyekb l az akkori növénytani ismeretekr l tudomást szerezhetünk. Összefügg botanikai vagy rokon tárgyú (orvosi, gyógyszerészeti) szöveget ezekben sajnos nem találunk. A magyar növénynevek nyomtatásban való rögzítése és terjesztése a 16. században kezd dött. Ekkor a növénynevek már nem elszigetelten (mint pl. a szójegyzékekben), hanem szövegkörnyezetben fordulnak el . A 16. század végén készült az erdélyi Lencsés György Ars medica (1577 k.) cím munkája, 1578ban pedig Kolozsvárott Melius Juhász Péter Herbariuma. 1. A XVI. sz.-i magyar füveskönyvek; receptek, javallatok a XVI. sz.-i füveskönyvekben. — A növények gyógyító ereje sid k óta ismert az egész világon, és alkalmazásuk egymástól függetlenül alakult ki a különböz kultúrákban. A népi ismereteknek, a népi tudásnak és a népi hitvilág egészének a mindennapi lét gyakorlati kérdéseire kellett választ adnia. S mivel az ember mindennapi létét éppen a testi bajok, a betegségek keserítik meg leginkább, nem véletlen, hogy a XVI. században a gyógyítás számít a népi tudás és a tudomány els területének. A növények alkalmazására vonatkozó ismereteket az ún. füves- vagy füvészkönyvekben gy jtötték össze. Az els ilyen jelleg , magyar nyelv munka Melius Juhász Péter Herbáriuma, 1578-ban jelent meg, a másik kéziratos m , amely közel ugyanabból az id b l származik (1577 k.): a XVI. századi magyar orvosi könyv. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár, 1943. [Els kéz: 1577 k., második kéz: 18. sz. e.]. Ennek öszszeállítója Lencsés György, gyulafehérvári f udvarmester volt. A két m jelent sége, hogy összefügg magyar nyelven növényleírásokat, gyógyjavallatokat tartalmaznak. Melius Herbáriumában részletesen jellemzi a növényeket, majd különféle gyógyító eljárásokat ismertet. A XVI. századi magyar orvosi könyv tartalmában eltér a Herbáriumtól, az OrvK. részletes növényismertetéseket nem tartalmaz (így a növénynevek botanikai azonosítása sokkal nehezebb), az orvoslás tudományának szakszer , tudományos összefoglalása volt, szerz je gyakran hivatkozik híres külföldi orvosokra, de a népi gyógyítás módszereit is említi, sok testrész-, betegség-, tünet- és gyógyszer-, illetve gyógymódnevet ad.

részben csak kés bb kerültek Európába. de ma már ismert gyógynövények. az olajfa. illetve (szárított) növényi részek. csömörlés. fonnÿaÅ megh vÿÅben. részben pedig akkor még nem különítették el ket más fajoktól. tüd vész.11 Külön figyelmet érdemelnek a XVI. El fordulhattak a patikákban olyan mediterrán növények. hertelen meg gyogyittya” (Melius 155).-i munkákban el forduló egzotikus gyógynövények: egy részük a Bibliából volt ismert az egykorú olvasó el tt (pl. sz. SÅeękfwet. A két legjelent sebb XVI. bélbetegségek. 293/11): „Fekete gÿopart. aſÅſÅu korságot gyogyit” (Melius 45a. a bábakalács ’Carlina acaulis’. a krétai szurokf ’Origanum dictamnus’. a csókalábú útif ’Plantago coronopus’. pestis gyógyítására . számos drog pedig vándorpatikáriusok útján jutott el a Kárpát-medencébe: pl. pokol varra kxtxd. spinosa’. égés. bolondozóknac. a kapricserje ’Capparis spinosa subsp. ficaria’. f szerek: a maszlag. sárgaság. a guajakfa ’Guajacum officinale’ stb. Az ismertebbek közül több ezer év óta használt gyógyszerek. a magas szarkaláb ’Delphinium staphisagria’. a fényl gamandor ’Teucrium lucidum’. de vannak különféle javallatok himl .). A XVI.-i OrvK. gyógyítására szolgálnak. „torokgyík”. századi füveskönyvben (Melius 1578.-i embereknek gyakran már helyes fogalmuk volt a gyógynövények hatásáról. a sáfrány stb. sz. „hagymáz”. aszú kórságról ’tüd vész’: „Ha az leuelét porrá téſÅed. a másik részét drogként a korabeli patikaszerek között tartották számon. századi népi táplálkozásban is megjelent a gyógynövények egy része: pl. csuklás stb.) a legtöbb javallat belgyógyászati jelleg : daganatok. „Gÿermqkchenek haſa dagadaſarol” (OrvK. Has fayáſſoknac.). a szenna ’Senna’. à gyomorból nyalat ki ºz. hasfájás. a beléndek. A XVI. vęrt tiſÅtit. „Ha az yrdxg harapta f×uet zxld korában meg txrxd. el álmelkodóknac igen iò meg innya” (Melius 187). hideg lelxknec. mint az aloé ’Alo(’. a ricinus. a kálmos. és az Fekete hunyor poraban egy arany nyomonit iſÅol. Azok a növények. borban iſÅod gyakorta. mellfájás. Pl. Az olasz egyetemeken tanult orvosok maguk is hoztak haza mediterránban gy jtött gyógynövényeket. amelyek az egykori könyvekben még nem szerepelnek. Pl. Gutta ºtxknec. emésztési zavarok. A fert z betegségek közül gyakori a „hideglelés”. T×dxt Mellyet. lépfene. „Ha borban meg áztatod az Hunyort. SÅepÅqlqt. és à kęléſre. a gránátalma stb. 293/17). Mindazonáltal a legtöbb növény felhasználási javallata és alkalmazási módja az évszázadok folyamán gyakran lényegesen változott. a nyúlsaláta ’Ranunculus ficaria subsp. orbánc. XVI. a füge. es egÿ napon kecchqris aÅÅal parolÿad” (OrvK. Kórſágoſnac. szemölcs) kezelésére vonatkozó receptek is gyakoriak. rüh. A középkori köztisztasági állapotok következményeként a b rbetegségek (kelések. a réti bakszakáll ’Tragopogon pratensis’ tápláléknövényként való felhasználásáról tudósítanak korai herbáriumaink. sz. mert néhányat közülük a mai kor embere is többé-kevésbé ugyanarra a célra használ. hurutos betegségek.

tökösség ’heresérv’. Az orrnak. gyakran iſÅod. Pl. szédülés. csepeg vagy nem csepeg vizelet. Pl. Pl. századi Orvosi könyv: „Feÿer wrqmnek kÿ fachÿart leweth. 51). Pl. reszketegség t nik fel. n i és férfimagtalanság gyógyítására. gyíkok. A XVI. Ðem lelqkÅetqth nem veÅqn” (OrvK. A „Fwlben valo Fergekrql” így ír a XVI. Ezen haſÅna à vizénec” (Melius 161a). 471). Melius 55). méh-. es takard aÅonnal be melegh Scarlath poÅtoban” (OrvK. 92). tövisek eltávolítása. Pl. koſÅt az emberbe barombais el rontya” (Melius 156a). vagy à gyermec tarto burokot ki hozza. ritkábban el kerülnek hallásjavításra szolgáló javallatok is. kígyóharapás. 41). csonttörések. Scorpióknac Kigyónac harapaſſat meg gyogyittya” (Melius 160a). sebbe tört nyilak. század közegészségügyi körképének elmaradhatatlan részletei: fekélyek. toroknak. torokgyíkról: „Feÿer wrmqth Saletrommal. Találunk javallatot menstruációs zavarokra. A XVI. a n gyógyászati jelleg gyógymódok pedig sok esetben hátborzongatóan primitívek és életveszélyesek (Szabó. A vize penig Póknak. „Ha meg txrxd à maguát és olayba meg fxzed. pókcsípés kezelése. kqſd aÅ Torok gÿkra” (OrvK. lidérces betegség. a gutaütésr l: „AÅ Guta wteÐben mÿkor aÅ Embqr vgÿ fekwÅÿk mÿnth egÿ holt Ðem keÅe Ðem laba nem moÅogh. mérges állatot el ºz. fülnek. tet . „Hÿmlqrql” (OrvK. csökkentését célzó javallatok. a szeméremtest betegségei. fájó fogak. darázs-.és n i hiúságot legyez- . századi füveskönyvekben makacsul kísért az a hiedelem. „Ha à Varadiczot. gégének a betegségei is els sorban gennyes fert zések. kígyók. születésszabályozásra. megjelennek a nemi vágy szabályozását. 470): „Repa magoth tqrÿ porra. Az idegbetegségek közül fejfájás. és a XVI. században — a köztisztaság hiánya miatt — komoly gondot jelentettek a paraziták: bolha. francu ’vérbaj’ kezelésére vonatkozó gyógymódok. a görcsr l: „Æarwas Bogarath vÿÐelÿqn nala. kelések. bogarak okozzák (Szabó. születésszabályozással és általában a nemi felvilágosítással kapcsolatos receptek száma. ad megh ÿnnÿa. Közülük sok a mai olvasó számára gyakran megmosolyogtató. álmatlanság. A meg hólt gyermeket. Melius 55). görcsös állapotok. eml betegségekre. megmérgezett emberek védelme. à Tet×t. méhben meghalt magzat eltávolítására. köszvény. A sok súlyos nyavalya mellett felbukkannak a férfi. 129).12 is. vagy à nagy Varadiczot borba SÅereczen dio virággal meg fxzed. Magas a n gyógyászati esetekkel. „Az Iſten faya f×ſti Kigyót. serkentését. nehéz vizelés. rüh és bélférgek irtása. elmérgesedett sebek kezelése. awagÿ BaraÅk fa lewelenek aÅ leweth tqlch melegqn bele ſkÿ hoÅÅa aÅ fęrgeketh” (OrvK. farzsába. békák. reÅelÿ aranÿat kqÅÿben keweſeth. MęÅÅel teorÿ eoÅwe. sebes szájak. vęrét ki tiſÅtittya. aÅ Melÿ embqrth aÅ Gqrch fogh” (OrvK. vasak. hogy a fejen lév nyílások betegségeit az alvás közben oda bejutott állatok. az AſÅſÅonyállat mehét melegiti.

Batthyány Boldizsár vendégeként — tartózkodott Nyugat-Magyarországon. szemöldökirtás és a sz rnevelés módja is. . és közölte vele a növények magyar neveit (Kádár–Priszter 17). bábák látták el. Nagyszombat. borbélyok. Posoni Kert. aki elkísérte t növénygy jt útjain. kezdetleges szójegyzékekkel. A gyógyító munkában részt vettek még különféle kuruzslók is. A neves németalföldi botanikus. Ez a munka nemcsak a magyar kertészeti irodalom alapvetése. a rendszertani kategóriák határozatlansága és a nómenklatúra bizonytalansága miatt — a legnagyobb nehézségekkel jár. ezek egy része vándorló (gyakran külföldi) kuruzsló volt. hogy gyógyászati gyakorlatukban felhasználják. a Species plantarum (1753). század botanikai munkáiban eligazodni — a növényrendszer kiforratlansága. A XVI. a többi pedig Matthiolustól vett fordítás (BotTört. Fiveskönyv (Németújvár. A pozsonyi kert növényeit az érsek öccse három kötetes nagy munkában mutatta be: Lippay János. században ezeket az orvosi feladatokat nagyrészt tudós asszonyok. 138–41). javasasszonyok. század leghíresebb magyar kertje Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje volt. sérvmetsz k. 63). I–III. Szemben a korábbi. kiemelked jelent ség Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar jegyzéke. 1595) cím m ve. [kés bb] Bécs. század végén jelent meg két. 2. Frankovith és Beythe István egymással tudományos érintkezésben állhattak. Ebben a csoportban leggyakoribbak a hajnevel . Növénynévadás a XVII. Ugyanennek a kornak a terméke Clusius és Beythe közös munkája. század közepéig kell várnunk. akik ismerték és gy jtötték a növényeket. sz. Itt találkozott össze Beythe István protestáns prédikátorral és természettudóssal. Carolus Clusius — 1574 és 1586 között gr. Frankovith egyike lehetett azoknak a XVI. Beythe András munkájának egy része Melius Herbáriumának szó szerinti átvétele. A megoldásra egészen a XVIII. — A XVII. hanem egyben az akkori hazai virágkultúra és a korabeli magyar növénynevek forrásm ve is. hajfest szerek. kisebb orvosbotanikai munka: Frankovith Gergely. amely 1583-ban Németújváron jelent meg. amely 1590-ben jelent meg Debrecenben. arcszínesítés. A 17. a Stirpium Nomenclator Pannonicus. hanem azért. pl. Hasznos és fölötte szikseges könyv (Monyorókerék. ekkor jelenik meg Linné korszakalkotó munkája. akik a betegek gyógyításához és a varázsláshoz használatos gyökereket és orvosi növényeket gy jtögették. 1664–1667. Szikszai Nomenclatúrája csaknem 500 növénynevet közöl. századbeli orvosbotanikusoknak. A XVI. de szerepel az arcb r finomítása. 1588) és Beythe András. vándorsebészek stb. Lippay azonban a vadon term növényekre aránylag ritkán hivatkozik (BotTört.13 get egykori „kozmetika” receptjei és javallatai is. de els sorban nem magukért a növényekért. elejét l.

A hazai flórakutatás szempontjából jelent s még Veszelszki Antalnak az 1798-ban megjelent „A’ növevény plánták’ országából való erdei. és nem a flórakutatás. 2500 magyar névvel) névjegyzéket (BotTört. bár rendszere. I. és Elnevezési el tt: szinte olyan z rzavar. A Linné systémája szerint. A Lumnitzer-féle pozsonyi flóra jelent s számú (közel 700) magyar népi növénynevet is tartalmaz. amelyek szerz i az „utolsó orvosbotanikusok” (BotTört. Bár Földi Természeti históriájának növénytani része nem készült el. valamint a XVIII. Az orvosbotanikusok olyan személyek voltak. Pozsonban. Természeti históriájának azonban csak az els része. tehetséges debreceni orvos és természettudós. összeállítás jelenik meg. ill. Veszelszki Antal. és tévedezés vagyon ma a’ Magyar F vésztudomány- . század második felének rejtélyes alakja. francia) ad 1000 fajról (kb. tanárok. Földi János tervezte els ként a magyar flóra megírását Linné rendszere alapján. Az erdélyi református lelkész. német. A bevezetésben így ír: „A’ miném z rzavar vólt hajdan a’ Deák F vésztudományban. A 18. Benk József eredményei a korában nem váltak ismertté. 1801) készült el. a Flora Posoniensis (1791). érdeme a népnyelvi növénynevek felkutatása. Csapó József (debreceni városi f orvos). a’ Linné Rendbeszedése. századból szintén kiváló magyar füveskönyvek származnak. lelkészek és más foglalkozásúak is. Közülük a legjelent sebbek: Páriz-Pápai Ferenc (a Pax corporis szerz je). munkája hazánkban els ként mutatta be Linné rendszerét és nómenklatúráját a pozsonyi Magyar Könyvház 1783. Az állatok országa. A XVIII. Benk József (erdélyi református lelkész). Bizonyítja ezt a XVIII. az állatok országa (Földi János. A Linné-féle rendszerben négy nyelven (latin. Számos — f leg népi — növénynevet ölel fel Csapó József debreceni f orvos els sorban gyógyászati célt szolgáló füveskönyve. az Új füves és virágos magyar kert (1775). és mezei gy jtemény. Justi Joannis Torkos (az els magyar gyógyszerészkönyv szerz je). Természeti história. vagy-is fa. gyógyító erejének ismertetése. nómenklatúrája már a maga korában is elavult volt. 195). század vége felé — elég hosszú szünet után — a magyar növénynévszókincs gyarapodását is rögzít több fontos könyv.14 A 17–18. század vége felé megjelen néhány növénytani (orvosbotanikai) kiadvány. 1793-ban. évi kötetében. 200–5). magyar. gyógyító ereje lebegett és nem a florisztika vagy a növényföldrajzi flórakutatás. Voltak közöttük gyakorló orvosok. de a botanika f célja még mindig a növény orvosi felhasználásának.és f szeres könyv” cím m ve. A népi növényismeret is egyre fejlettebbé válik. és ezekkel a magyar növénytani szaknyelv gazdagítása. Bécsben megjelent a szerz t l egy kis füzetecske Rövid krítika és rajzolat A’ magyar f vésztudományról címmel. 1791-ben jelent meg Lumnitzer István pozsonyi flóram ve. akiknek szeme el tt a növény orvosi felhasználása. század vége felé a fiatalon elhunyt. fogyatkozás.

a pesti egyetem professzora els ként adott ki hazánkban szárított növénygy jteményt.. Számos új magyar növénynév található Barra István Növénytanában (1841). Jelzi ezt az. melly Törvényeket és Régulákat adjon a’ Növevényeknek elnevezésekben. Kitabeil útinaplói több száz népi növénynevet is tartalmaznak. melynek függelékeként a magyar növényneveknek els szinonimaszótára olvasható... Dudva és Burján lepte el. gaz. Földi János munkája az els olyan növénytani munka. melly ki mutassa a’ rossz Neveknek hibáit. Külön ki kell még emelni az Orvosi f vész könyvet (1813). de még inkább Bertuch-fordításai (1805–13) az általa alkotott új magyar növényneveknek jelent s mennyiségét tartalmazzák. A reformkori nyelvújítás.. A szász nemzetiség botanikus.] Gyümölcsbarát. 79: 116–121). hogy közel két évszázad elmúltával az általuk alkotott sok száz magyar szakkifejezés és növénynév jelent s hányadával még ma is találkozunk. Minden eddig nevezhet Lexiconainkat (Szótárjainkat) F vész. [2. 840 növénynevet vizsgálva a magyar növénynevek részletes kritikáját tartalmazza. és Gazdaság író Könyveinket.. Szádler József. Baumgarten az els . Orvosi.. Ekkor lát napvilágot Debrecenben a magyar nyelvújításnak a botanika terén legnagyobb hatású m ve. Vindobonae. Krítikát. [1. Kit n nyelvérzékkel alkotott új szavaikat a 19. Nem sokkal ezután lát napvilágot (1833–36) Kassai József Származtató ’s gyökerész magyar-diák szó-könyve. gyom.] Konyhaker- . A két szerz (Diószegi Sámuel prédikátor és Fazekas Mihály f hadnagy) egyike sem volt képzett botanikus. könyvük mint növényhatározó. részben ezek. és azokat meg jobbítsa. melly minden Tudománynak tökélletességre vitele. benne a szerz értékes népi gy jtésével. különösen a természettudományok és az orvostudomány magyar nyelven való m velésének célja a botanikát sem kerülte el. nem vert gyökeret nyelvünkben. exsiccatumot.. legtöbbjük azonban igen rövid élet volt.. 1816) hat nyelven teszi közzé a gazdag flórájú Erdély 2500-nál is több növényfajának neveit. amely kb. A 19.15 ban.. Mit kell tehát tselekedni? Krítikát kell írni. század kezdetét l jelennek meg Bécsben Márton József szótárai. Kitaibel Pálnak (1757–1817) a magyar flórát feltáró utazásai. már megjelenésekor sem volt korszer . aki latin nyelv munkájában (Enumeratio stirpium Magno Transsilvaniae Principatui. a szaktudományok. ugyanakkor munkájuk a magyar terminológia és nómenklatúra alapvetése. Az 1840-es évekt l egymás után megjelen növénytani munkákban merész újításokat találunk. Ugyanerre az id szakra esnek a kor legnagyobb magyar botanikusának.” (Földi 3–5). 1823 és 1830 között megjelent kiadványainak „Magyarázat”-aiban közli 350 faj magyar és német népi neveit is (MNy. század egész folyamán használták. továbbá Tóthfalusi Miklós 3 kötetes kertészeti m vében (A magyar gazda mint kertész.

Külön ki kell emelni a századforduló egyik legnagyobb magyar botanikusának. A XX. Gombocz Endre. az addig csak latin nyelv genusok és az új fajok számára próbálnak „hivatalos” magyar neveket alkotni (vö. ..) említhet k. A 19. Ugyancsak a század kezdetén. A reformkori nyelvújítás — nem mindig sikeres növényneveivel találkozhatunk Bugát Pál és Kováts Mihály (1845) könyveiben.] Virágkedvel . Ugyancsak ekkor jelentek meg az els magyar növényhatározók: Hazslinszky Frigyes (1864. Magyar Flóra (Flora Hungarica). Jávorka Sándor. háromnyelv fejt növénynév m szótára. M szótár V–VI. A szerz k még mindig a hiányzó magyar növényneveket igyekeznek pótolni. A XX. akárcsak kortársa. Csapody István.. – 18592. Wagner János. aki ugyan nem adott közre külön nómenklatúrai összeállítást. század második felében látott napvilágot A magyar növényvilág kézi- ..).) indította meg munkatársával Csapody Verával. Pest. Nyr. megjelent a 3 kötetes Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékekt l a nyelvújításig (Szarvas Gábor–Simonyi Zsigmond 1890–1893) és a Magyar tájszótár is (Szinnyei József 1893–1901). A botanikai nyelvújítás csúcsa alighanem Kováts Mihály Növénybölcsesség a’vagy. 117: 563). id. A 20. 1852. Természettudományi szóhalmaza lát napvilágot. Jávorka Sándor flóram vében a régi és a népi növénynévanyagnak az addig legteljesebb gy jteménye rejt zik. század kutatói közül Fialowski Lajos. Sok cikkben foglalkozik a népi növénynevekkel. [3. A szerz ezt írja az el szóban: „Ezen munkában van 5921 Magyar növénynév. Simonkai Lajos (1882) és Cserey Adolf (1887) határozói. Borbás Vincének munkásságát. Mágocsy-Dietz Sándor.16 tész. század második felének elején nem sok újítással találkozunk. valamint a tervezett (de csak töredékesen ismert) Brassai–Kováts-féle Új Magyar Füvészkönyv (1858). amely sok más tudományág új szava mellett növényneveket is tartalmaz. közel egyszerre jelentek meg Graumann (1909) és Cserey (1911) növényszótárai. 1924–1925. században a szervezett növénynévgy jtést a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára számára Jávorka Sándor (Dr. Fialowski Lajos is. A század els felében Wagner János munkássága kiemelked : Hoffmann német növényatlaszának teljes átdolgozása során csaknem 6000 magyar növénynevet sorolt fel könyvében (1903). Én magam csináltam 4860 új magyar növénynevet” (Kováts. 1847). Mindezek jelent s számban tartalmaztak növényneveket is. legfeljebb Gönczi tankönyvei (Vezérkönyv a növénytan tanítására és tanulására. Jelent sen fellendült a magyar szótárirodalom: kiadták A magyar nyelv szótárát 6 kötetben (Czuczor Gergely–Fogarasi János 1862–74). 1843-ban az er szakos szócsinálmányairól híres orvosprofesszor Bugát Pál. Rapaics Raymund nevét említhetjük még. Bp. 1872). de írta a Pallas Nagy Lexikonának (1893–1897) összes botanikai címszavát.

. valamint a mohok magyar és latin neveit tartalmazza. Csapody Vera több évtizeden át gy jtötte a hazai fajok népi neveit. Ennek alapján készült a magyar és a tudományos növénynevek szótára. A magyar és tudományos növénynevek szótára.).és a zárvaterm k). Bp. A sok évtized óta bizonytalan növénynévi helyesírás alapelveit az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás rögzítette. fontosabb társneveikkel együtt (Priszter Szaniszló.17 könyve (Soó Rezs –Jávorka Sándor 1951). Bp. Magyar növénynevek szótára. 1998.. ezek a nevek kerültek azután a kés bbi növényhatározókba. a kétkötetes kézikönyv magyar növényneveit bizottság bírálta felül és korszer sítette. 1966. amely a hazai és külföldi edényes növények (tehát a harasztok. amelyeket egy kisebb terjedelm szótárban jelentetett meg (Csapody Vera–Priszter Szaniszló..). Növényneveink. a nyitva.

Hoffmann István. Kolozsvár. Debrecen.18 A NÖVÉNYNEVEK SZERKEZETI ELEMZÉSE Növénynevek szerkezeti elemzésér l átfogó módszer nem készült. megjelöli a növény fajtáját (fa.. amelyek alapján a növénynevek létrejöttek. A névrészek névelemekb l (lexémák és toldalékmorfémák) állnak. bokor. azt tekintem át.. 173–195). ennek bemutatása a növénynévelemzés lexikális-morfológiai szintjén történhet. Leipzig. Heinrich Marzell hasonló rendszert alkalmaz a német növényekre vonatkozóan. szulák) 2. Nagy Rózsa. funkcionális névrésznek tekinthet a növénynév hangsorának minden olyan egysége. — A feldolgozott növényneveket vizsgálva azokat a tényez ket veszem számba. amely a névkeletkezés szituációjában a megjelölt denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai jegyet kifejez. feny . hogy a névadásnak mi volt az indítéka. különféle részelemzések jelentek meg. de a különböz m vek különböz szemléletet tükröznek. Bearb. Fünfter band. Moldvai csángó növénynevek (CsopNyelvDolg. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Halászné Zelnik Katalin. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann.1..) igazolva azt.. 1987. mérete a név az egész növény méretére vonatkozik (apróbojtorján. Adatok a Baranya megyei Nagyváty. A növénynevek névrészeinek funkciói az alábbi rendszerben elemezhet k: A névrész 1. illetve nemzetségnevek: alma. kifejezi a növény valamely sajátosságát 2. Helynevek nyelvi elemzése.1. Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen. 1993. A fölsorolt típusok egyetemes jelleg ek. Figyelembe vettem a növénynevek elemzésére vonatkozó rendszereket.1. a növény tulajdonságát 2. vö. vö. Bukarest.. hogy a helynevek és a növénynevek elemzése sok tekintetben hasonlóságot mutat. és alkalmaztam Hoffmann István „többszint ” helynévtipológiáját (vö. stb. tehát milyen szemlélet szülte ket. 1985. A népi elnevezések kit n vizsgálatát végezte el Péntek János (Péntek János–Szabó Attila. A növénynevek funkcionális névrészekb l állnak. Ember és növényvilág. 36) Bp.. 1943. termetes medvetalp. I–V. 1943–1958. Funkcionális-szemantikai elemzés. 1. f . nagy nyárfa) .

virágzatának színére utal (kékvirágú-ökörfark.3. színe a név a növény egészének színére utal (fehér nyárfa. mezei sülyf ) 3.1.1. a gyümölcs méretére utal (kicsinynadályvirág) 2. ahol a növény rendszerint él (ház helyén termett torma.1. alakjára utal: pl. csattogó szamóca) a név a növény leveleinek mozgására vonatkozik (rezg nyárfa. nyári hérics. a mag.1.1. illata a név a növény jó. egyéb a név jelölheti a növénynek valamely speciális.2. reszketeges nyárfa) 3. németgyömbér) 4. a növény által kiváltott hang a név a növényt l hallatott.2. ahol a növény él. fekete nyárfa) a név a növény virágának. vagy ahonnan hazánkba érkezik (olasz kapor. alakja a név az egész növény alakjára utal (harangláb) a név a növény valamely részének formájára. íze (édesgyökér. gyökerének. rossz illatára.6.2. a virág.1. fehérhúsvét) 4. kékibolya) a név a növény magtermésének színére utal (fekete mák) a név a növény gyümölcsének színére utal (fehér gyümölcs eperfa. veressz l ) a név a növény gumójának. kiváltott hangra utal (cseng f .5.1. a levelére (szilvalevel f . a virágzási id (tavaszi szironták. a gyökerére (hézaggyökér. kifejezi a növény valamely speciális idejét 4. a virágjára (bojtvirág.19 a név a levél. a helyre utal. harangvirág). ill. magjára (egymagvú galagonya) 2. gumós boglárka). a term id (egyéves vadárvácska) 4. kifejezi a növény el fordulási helyét 3. büdös pipitér. keser f ) 2. hagymájának színére utal (sárgahagyma. vöröshagyma) 2.4. nehézszagú pipitér) a név a növény jellegzetes szagára utal (hagymaszagúf ) 2. búzalevel f ). id höz kötött tu- .3. szagára utal (illatos ábelf . az országra utal.

2. egérfül. kerti angyélika) 5. árvalányhaj. prüsszent f ) 7. a növény a nap után fordul (napraforgóvirág) 5.3. amikor a növényt személyr l nevezik el (Kitaibel-mályva ).3. sülyf . Az egyrészes neveknek két típusát különböztetem meg: a. sebf . vadrózsa. kifejezi a növénnyel kapcsolatos hiedelmet 9. kakastaréj. télizöld. kifejezi a növény életmódját 5. Gencius király füve) 9. kerti ádáz. mert egyetlen funkció fejez dik ki benne.20 lajdonságát. 13. a növény használata jellegzetesen valamilyen embercsoporthoz vagy mesterséghez köt dik (vargák füve. bolondítóf .1. kifejezi a növény hatását (tet rontóf . Boldogasszony tenyere. pl. kunok paréja) 8. kifejezi valamely másik növényhez való hasonlóságát (bizonyos növényeket hasonlóság alapján egy másik növényr l neveztek el: articsóka ’Anthriscus cerefolium. a növény használója azért vált névadóvá. . híd r. A magyar növénynévállomány dönt en egy. Ezek a nevek denotátumokról csupán egyetlen információt közölnek. fekélyf . paponya. a termés alakja (halálfejecske). macskatalp. fehérhúsvét. krisztustenyere. egyéb: ide sorolhatjuk a mesterséges névadás tulajdonnévi típusát.1. a növényt bizonyos szentekr l nevezték el (Boldogasszony palástja. Egyrészes a tejaltató. méhek füve. kutyatej. megnevezi a növény felhasználóját 8. a denotátum alakja (paponya). a növény haszna (fest f . kifejezi a növény gyógyászati hatását (köszvényf . csabaíre.2. lúdfiak étke. a növény speciális életmódja. kifejezi a növény felhasználását 7. felhasználása (tejaltató). Boldogasszony palástja. pl. virágzási ideje ( szibánat). torokf ) 11. a növényt képzelt lényr l nevezték el (ördögszekér) 9. a növénynévvé válás jelentés-. tálmosóf ) a növény állatok eledele (lúdfiak étke. I. bizonytalan (a névadás oka nem világos: nézsitf ). salamonpecsét stb. kisasszonypapucs. tyúkhúr) egyéb 8.2.. zamatos turbolya’ 12. egyéb 6. Boldogasszony tenyere. a növény vadon terem vagy termesztett (vadarticsóka. pl. egyéb 10. a virág alakja (oroszlánszáj).1.1. Szent Barbara füve) 9. mert a hagyomány szerint (mintegy felfedez ként) els ül vette hasznát (csabaíre. télen is zöld (télizöld) 5.és kétrészes nevekb l áll.

Utótagként állhat: 1. nyári hérics stb. szulák) kifejezése. utótag) a virág. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. elnevezéseket. f . gyöngyvirág). 3. kaktusz. Ezek az egyrészes nevek általában kéttagúak. páfrány. Ezen nevek egy része morfematikai szerkesztéssel alakult (boglárka). kaktusz stb. vadrózsa. ez a típusú névalkotás a nyelv közszói rétegét érinti. Egy részük hivatalos növénynévvé vált (zsurló). bambusz. és a nevek közül sokat a köznyelv is használ nem növénynévi jelentéssel (pl. amely nem babféle. elefántormánya). bokor. amely bolonddá tesz (2)’. bolondítóf . A kétrészes nevekhez sorolom a köszvényf . az elemek (általában az utótag) valamelyikének növénynév vagy növényféle jelentése van. oroszlánfog ’Leontodon’. feny . 2. nyári hérics ’hérics (1). A kétrészes nevek keletkezhettek szintagmatikus úton vagy jelentésbeli névalkotással vagy lehetnek névátvéte- . oroszlánszáj ’Antirrhinum’. Priszter 15). hogy ’a növény a búza között él’. Ezen növénynevek sajátossága. az el . hogy növénynévr l van szó. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. bolondítóf ’f (1). szulák. virág stb. összefoglaló jelentés nemzetségnév: bürök. bab. (Priszter a hínár. Pl. ill. pálma. a b vítményrész (v. vagy nemzetségnév. boglárka. lián. búzavirág: az alaprész (v. el tag) a búza. kóró. pl. kosbor. f . vö. Közülük néhányat a hivatalos magyar növénynévadás nemzetségnévként. bokor. vadrózsa ’rózsa (1). erdeigyöngyvirág ’Polygonatum’.21 valamint szerkezeti változás útján következett be. általánosabb vagy speciális jelentés növénynévi közszót felhasználhatunk (helynevek esetében ezeket földrajzi köznévnek nevezik). A kétrészes nevek névszerkezeti típusai tehát a következ képpen alakulnak: az alaprész funkciója a növény fajtájának (ez lehet a gy jt névi jelleg fa. mert két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el benne: köszvényf ’köszvény gyógyítására való (1) f (2)’. amely vadon terem (2)’. a b vítményrészé pedig a növény valamely sajátosságának megnevezése. Ezekben a nevekben mindig kifejezésre jut. cseresznye. hérics. perje növényneveket konkrét növényrendszertani jelentéssel nem rendelkez gy jt nevek közé sorolja. amely a névben téves. b. disznó). feny . hogy növénynévr l van szó. farkasöl sisakvirág’. azt fejezi ki. vagyis a növény másik génuszhoz tartozik (ebben a használatban a jelz t egybeírjuk az utótaggal): a farkasbab ’Aconitum vulparia. Az egyrészes nevek másik csoportját az egyelem növénynevek alkotják (rózsa. II. virág.és utótag közötti viszony elemezhet (részletesen a Szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben ismertetem). A kétrészes növénynevekben a név fajtájának megjelölésére bármilyen. más részük kihalt (sikkantyú) vagy megmaradt nyelvjárási szinten (sikár). növénytani köznévnek (a földrajzi köznév analógiájára) tekinthet gy jt névi jelleg elem: fa. ezért a bab utótagot kapta. fajnévként használ: pl. orchidea. összefoglaló jelentés nemzetségnév (pl. moha. más része pedig névátvétel (rózsa). amely nyáron virágzik (2)’.

Linné (1707–1778) hatására terjedt el. kanálka) 1. a Species plantarumban (1753) Linné már nem vette át a korabeli botanikusok és orvosgyógyszerészek által általánosan használt. amelyek a növénynevek. Cornus). illetve a névrészek felépítésében megjelennek: a névrészekbe foglalt szavak és a névalkotásban szerepet játszó morfémákat vizsgálom. árvalányhaj. veresgy r som. a manapság használatban lév ún. leányeper. szaporaf a) népnév eredet. farkasalma. A növénynevek nagyobb része kétrészes. tótok és barátok salátája) b) foglalkozást. nem (leánykökörcsin. 2. esetünkben a Cornus mast. hérics.1. a kétrészes nevek létrejöttét a hivatalos növénynévadás is el segíti. Lexikális-morfológiai elemzés. tyúkvirág) vadon él állat (békavirág. A kétrészes növénynevek egy része hivatalos növénynév lett. 1. kett s nevezéktan (kett s nómenklatúra. krisztustenyere. több (vagy sok) szóból álló leíró frázisokat. vitézvirág) c) rokonsági viszony. E kett együtt alkotja egy-egy faj általánosan elismert nevét. Korszakalkotó munkájában. kétrés zes növénynevek: köszvényf . öss zetett köznév 1.22 lek. A faj tudományos megnevezésének formája. társadalmi szerepet jelöl szó (paptök. kisasszonypapucs. anyaf ) d) állatnév háziállat (bárányvirág. ebsz l . papsajt. macskagyökér) háziszárnyas (kotlóvirág. a húsos somot. hanem két latin szóval jelölt minden növényfajt. köznév 1.2. pipef . század híres svéd botanikusa. binominális nómenklatúra) a XVIII. vadrózsa. Ugyanannak a nemzetségnek más fajai másféle jelz ket kapnak: Cornus sanguinea. kígyóf . bolondítóf .1. Az els ezek közül a nemzetség (genus) neve (pl. mas). más része népi név vagy olyan név.2.2. boglárka. — A következ kben a lexikális elemek azon típusait kívánom számba venni. egyszer köznév (rózsa. kakukksaláta) . amely napjainkban már nem használatos.2. címet. farkascseresznye) madár (kakukkvirág. egérfül. kutyatej 1. egyrészes növénynevek: tejaltató. nemesítés helye (francia mustár) etnikai preferencia (pl. paponya. valamely csoportok kedvelik) (kunok paréja. a második pedig a faji jelz (pl. kutyakapor.

családnév (Kitaibel-mályva.4. kékilonka) 2. dísz (sisakvirág.1. visszafordultsz l ) származékszavak 4.1. kenyérmorzsa. szegf ) g) öltözet.6. tejesf 3.1.3. befejezett melléknévi igenév (türtszirom. méhf ) állatok testrésze (bikatök f . köznevesült személynév (salamonpecsét. ábrahámfa) 2.2.2.5.1. képzetlen melléknév (földfüst) 3. kisasszonypapucs) h) élelmiszer (kásaf . tésztalapu. képzett melléknév (bécsikömény. 5.1. párlóf .1. kultikus név (Krisztus-pálma) 2. földrajzi név (Bermuda-f ) melléknévi jelleg szó 3. mózespecsenye. szervetlen szókapcsolat (nefelejcs) .3.7. egérfarkf . Ez a típus a vizsgált anyagban nem fordul el . egyrészes képzett növénynév (boglárka. tárgy (harangvirág.1. pongráccseresznye). határozós szószerkezet (naprajáró) 5. folyamatos melléknévi igenév (n sz f . keltike.2. személynév 2.2. zsurló. igenévi szószerkezet (légyfogó. rovar (dongóvirág. bocérkata.1.1. pinavirág) j) természeti elem (t zf ) g) égitest (csillagvirág) h) egyéb tulajdonnév 2. szappanf .1.1.23 2. 3. többelem személynév (jóhenrikfüve.1. tölcsérvirág. bibliai. keresztnév (Áron szakálla) becenév (Katika-répa) 2. bels szerv (májvirág. kecskerágó) 5. ökörfarkf ) e) anyagnév (vasf . gerézdes) 4. tavaszif .4. 2. egyéb személynév 2. túróf ) i) emberi testrész. 4. lyukasgyöker f ). üresgyökér) szószerkezetek 5. kétrés zes képzett növénynév (tetvesf . szentnév (szentgyörgyvirág) 2. pászkamorzsa.8. fogan tt. illatos ábelf .1. rántóf ) 3. bársonyparéj) f) eszköz.3.

Növénynevek az alábbi rendszerben elemezhet k: A.6. A szóalkotás problémái: MNyj. jelentésb vüléssel vagy -sz küléssel (oroszlánszáj) 3. naputánnéz f ) 3. szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek 1.2.1.2. mellérendel (élekhalok) 1. macskatalp. a küls és a bels szóalkotást különbözteti meg.1.2. egyrészes nevek (agármony. cigánypicsa. kiegészüléssel (macskatalpf . szerkezeti változással alakult nevek 4. szervetlen (engemnefelejcs) 1.1.1. határozós (fülbecseppent ) 1. sz rösf ) 2. jelentéstömörít (kankós) 1. cickafark.3. névutóval (naputánforgóf .5. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. üresgyökér) 3.2. névátvitellel 3. harangláb) 3.2.2. kétrészes nevek (sípf .1. bárányka) 2. 9: 3–31). sarkantyúka. sikkantyú. tejaltató) 1.1. jelentés beli névalkotással keletkezett nevek 3. metaforikus névátvitel (híd r. tárgyas (tökösséggyógyító. jelz s (vénuszhaj.24 KELETKEZÉSTÖRTÉNETI VIZSGÁLAT A növénynevek keletkezéstörténeti vizsgálatában Papp István rendszerét alkalmaztam (Papp István.1. tapadással (angyalédes. szinekdoché (akácfa) 4.). cickafark) 1. csabaíre) 1. amely a szóalkotásnak két szintjét. valamint figyelembe vettem Hoffmann István helynévtipológiai osztályait is (Hoffmann 57–58). BELS NÉVALKOTÁS A bels szóalkotás történhet a meglév nyelvi elemek jelentésének átértékelésével (jelentésbeli szóalkotás) vagy alaki eszközökkel (szóösszetétel.3. bojtorjánka.2.4. metonimikus névátvitel (disznócska. redukcióval (Szent Barbara füve) 4.1. szóképzés stb.1.3. mogyoróaljaf ) .1. sebforrasztóf .1. napraforgó) 4.2. kanálf .2.1. 1. névszóképz vel (boglárka.

2. hogy összetételnek vagy szintagmának fogjuk-e föl ket” (Hoffmann 59– 60).) E tekintetben elfogadhatjuk Hoffmann István nézetét. fejezetben foglaltam össze. (A növénynevek helyesírására vonatkozó tudnivalókat A magyar növénynevek helyesírása c. juharfa. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. kökörcsin. népetimológiával (kacsanyak.5. f ) mindig általánosabb fogalmi kört jelöl. Péntek János összetett növénynevekre vonatkozó rendszere (Péntek–Szabó. amelyhez az illet faj tartozik (sár- . Sokszor a szóösszetétel és a jelz s szószerkezet csupán helyesírás kérdése (pl. atracél) 5. illetve fehér liliom-típus.1. megkönnyíti az el tag értelmezését. Szintagmatikus szerkesztés sel alkotott nevek A szintagmák és a szóösszetételek között nehéz pontos határt vonni. Sárgadinnye. az egybeírásos forma a jelentésváltozást fejezi ki: pl. tükörfordítások (salamonpecsét. pásztortarsoly) 1. az utótag általános jelentés .4. kálomistagyökér.3. 5. Birsalma-típus (birskörte). Akácfa-típus (rutafa. cserfalevel f ) 4. Ember és növényvilág 177). Péntek János az összetett növénynevekr l azt írja: „a sz kebb értelemben vett öszszetételek és a lazább szerkezetek részletesebb vizsgálatát együtt végezzük” (Péntek–Szabó. 2. így a lazább szerkezetek min sítését is lehet vé teszi. mivel a növénynevek írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. miszerint „a szintagmák és a szóösszetételek tagjainak szemantikai kapcsolattípusait azonos grammatikai eszközök fejezik ki. Ember és növényvilág 177) Károly Sándor (Károly. amely megfelel a latin nómenklatúra jelz s fajneveinek. KÜLS NÉVALKOTÁS A küls szóalkotás idegen elemek felhasználásával történik. jövevényszavak (menta. A tömörebb (egybeírt) névtípusban az utótag nem nemzetségnév vagy nem annak a nemzetségnek a neve. porcsf . b vüléssel (barátfej f . de ezüst hárs). benedikta) 5. bükkfa. a kékliliom nem a Lilium. idegen szavak (nigella. ezüstfeny . a szintagmatikus szerkesztettséget mutató nevek névrészeinek alaki-funkcionális viszonyának megítélését nem befolyásolja az. névátvétel 5. f zfa. a hivatalos jelz s fajnév. Ez a leggyakoribb növénynévtípus. Ezekben a növénynevekben az utótag (fa. A szóösszetételek 271– 328) m ve alapján transzformációk segítségével állapítja meg a viszonyt az összetétel tagjai között. muharf ). 3. tujafa. Péntek János 35 összetételtípust állít fel: 1.25 4. atlaszér) B.

28. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. Az egyrészes nevek (agármony.2. 20.1. amely csüng’. Odúsfa-típus. 9. Az egyrészes nevek el . elefántormánya) 1. Kanadai nyárfa-típus. földikenyér  birtokos jelz s összetett növénynevek jelöletlen (vénuszhaj. tárgyas  jelöletlen: tökösséggyógyító ’tökösséget gyógyító’. Oltott eper-típus. elefántormánya stb. További összetételtípusok: 6. Ennek a szemléletnek az el nye. 8. 35. amelyben egy-egy összetétel létrejön. Szálkás búza-típus. Csüng fukszia-típus (álló rózsa. 12.4. rezg nyárfa. ebb l alakulhatott ki a kecskerágó-bokor. cickafark. 21. 29. fehér hunyor). bagzóf . 16. sajátosságuk. Légyfogó-típus. itt az igenévi el tag állítmány. jelz s  min ségjelz s összetett növénynevek: vereshólyag. fehér zászpa. 14. 4.3. Gyógykaktusz-típus. 34. 10. hogy rekonstruálni lehet azt a kommunikációs helyzetet. Útif -típus. 7. a lazább (különírt) névtípus utótagja nemzetségnév. Téli retek-típus. 26.1. Bonyavirág-típus. 30. Gyászvirág-típus. amelyet a kecske rág’.1. A történeti növénynévanyag egy. Karós paszuly-típus. Járomiharfa-típus. 5. 11. vérehullóf ). 19. 32. Hadiburján-típus. 15. Csipkebogyó-típus. cigánypicsa.). határozós  jelölt: fülbecseppent . jelentéstömörít : bolhahalál ’a bolhák halálát okozó növény’. zörg virág. Kígyóugorka-típus. amelyb l tapadással lett a kecskerágó. hogy növénynévr l van szó. Barackfa-típus. Pokolvarf -típus. Az alapmondat: A fukszia csüng ’olyan fukszia. naprajáró 1.26 gadinnye). csabaíre) valójában közszói összetételek. agármony. Tyúkvirág-típus.1. azaz a 35 típusban világosan kimutathatók a növénynévadás indítékai. szószerkezetek. F z tök-típus. Arannyalverseng típus.1. ropogós f zfa. 1. Sóvirág-típus. Kákabutyóka-típus. cickafark.1. szarkaláb. 23. sárkánynyelv.és utótagjának viszonya lehet: 1. hasindító ’hasat indító’ 1. Galagonyakert-típus. 13. kankós ’kankó gyógyítására szolgáló növény’ . Vérfa-típus. 24. Délignyíló-típus.és kétrészes nevekb l áll. 18. 25. tejaltató ’tejet altató’. Büröksíp-típus. 22. Sírvirág-típus. Az alapmondat: A kecske rágja a bokrot ’olyan bokor. de a 35 típusba sok népi növénynév nem sorolható be (pl. Kecskerágó-típus. Napraforgó-típus. 17. a melléknévi jelz pedig fajjelöl (fehér liliom. Disznótök-típus. 31. Síposkörte-típus. 27. kiaszszonypapucs) jelölt (papmonya. 33.

). tet f ’tet irtására való (1) a növény (2)’. amely az út mellett n (2)’. ezeknek a szerkezeteknek mindkét tagja információt nyújt a növénynév denotátumáról. A hagyományos min ségjelz i kategóriákba nem fér bele a sebforrasztóf . amely tavasszal virágzik (2)’. A kétrészes nevekben jelentkez jelz s viszonyt a névrészek mint szerkezeti egységek közti kapcsolatot értelmezhetjük. szemléletesebben képesek bemutatni (részletesen l.27 1. Ez a meghatározás. hanem kiemelésére szolgál”) (MMNyR. típus (definiálásukra és jellemzésükre Péntek János külön csoportokat alkotott). funkcionális szempontokra van szükség. Hoffmann 60–61). II. A kétrészes nevekben két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el.1. különféle tulajdonságszer körülményeit (állapotát. 265). varf ’a f vel varat gyógyítanak’ [10. sepr f . temondád) 1. mellérendel (élekhalok) szervetlen (engemnefelejcs.5. tyúkvirág.1. vö. nagyságát. valakihez vagy valamihez való tartozását. hogy növényr l van szó: pl. A sajátos jelentésszerkezettel bíró növénynevek ugyanúgy nem sorolhatók be a min ségjelz i kategória felosztásai alá. farkasöl f ’farkas elpusztítására való (1) növény (2)’.2. a sorban elfoglalt helyét stb. 1. a funkcionális-szemantikai elemzés részben). ahová besorolható): sebforrasztóf ’a f vel sebeket gyógyítanak’ [10. ahogyan a helynevek sem (vö.)” (MMNyR. 266–267). Az Akadémiai nyelvtan a min sít jelz két típusát különíti el: a megkülönböztet jelz t („a jelz a jelzett szó értelemkörét valamilyen tartalmas jegy hozzáadásával sz kíti”) és a kiemel jelz t (a „jelz a jelzett szónak nem megkülönböztetésére. említhetjük még a kijelöl jelz t. valamivel el nem látott vagy valamit l megfosztott voltát. Problémát okoz a min sít jelz típusainak elkülönítése. II. valamivel ellátott. imádságbokor stb. további szemantikai. tyúkvirág ’a vi- . Hoffmann 61). tehát funkcionális jegyet kifejez névrésznek tekinthet . útif ’növény (1). alakját. Az Akadémiai nyelvtan a min ségjelz t így definiálja: „a jelzett szó jelentését azáltal teszi teljesebbé. anyagát stb. Ezekben a nevekben az utótag (különféle növénytani közszó és nemzetségnév) kifejezi.6. pontosabbá. csoportosítás növénynevek elemzéséhez nem elegend (helynevek elemzéséhez sem. de a korábbiakban ismertetett rendszerekben jól elemezhet k ezek a növénynevek (szögletes zárójelben a névadási típus. amely annyira lesz kíti a jelzett szó jelentéskörét. kígyónyelvf ’a kígyó nyelvéhez hasonló level (1) növény (2)’. helyzetét. hogy kifejezi a jelzett dolog küls vagy bels tulajdonságait (színét. vízililiom ’vízben él (1) liliom (2)’. hogy csupán egy egyedre korlátozza.]. tavaszi hérics ’hérics (1).]. ízét. A növénynevek névrészeinek funkcionális viszonyait a korábban ismertetett funkcionális-szemantikai elemzés kategóriái összetettebben.

bársonyka. az -ó/. -ka. rántóf . sarkantyúka. lyukasgyöker f . er sf . században alkalmazták. mérges vad harapást gyógyító f stb. likasf . cserfalevel f . -sdi: sósdi. fúvóka.(folyamatos melléknévi igenév képz je): borongóf .] stb. daróci (< daróci szilva) stb. részben. árvácska.: borjúfej f . földitök. angyalédes (< angyalédesgyökér). (Részletesen l. részben. angyalicska. a tapadással keletkezett növénynevek c. kontyosf .melléknévi igenévképz s növénynevekben az összetett növénynév jelz el tagja f nevesült: pl. bojtorjánka. Péntek—Szabó. Más képz kkel alkotott nevek: -vány/-vény: gyujtovány. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2.) -ú/. 2. Az -ó/. A magyar növénynévrendszer kiforratlanságát és hiányait körülírásos növénynevekkel pótolták: hamis fekete magú nigellaf . Melléknévi igenevek képz i: -ó/.. szopókavirág. bolondító (< bolondító beléndek). -cske: disznócska. tátogó (< tátogóvirág). Kicsinyít -becéz képz k: -cska. -i: katibolha. angyalka.1. n sz f . barátfej f . boglárka. borsocska. Ember és növényvilág 176. vö. napraforgó (< napraforgóvirág) stb. ragadvány. Az -i/-s képz s melléknévi jelz f nevesülhetett: tengeri (< tengeri kukorica). a tapadással keletkezett növénynevek c. kankós. kutyócska. jövötény.28 rágnak rontó hatása van a tyúkra’ [9. égivirág. névszóképz vel A névszóképz vel történ növénynévalkotás megtalálható egyrészes és kétrészes növénynevekben is. A jelz s szerkezetb l létrejött növénynevek sajátos típusát alkotják a körülírásos növénynevek. (Részletesen l. Melléknévképz k: -i: tavaszif . -r: csucsor stb. ebfej f . tálmosóf ’a növényt tálak mosására használják’ [7. besztercei (< besztercei szilva). -ár: folyondár. -ke: kutyóka. párlóf . . ezt a módszert els sorban a XV–XVI. csábítóf .]. fogan tt. -s: gerezdes.) -t/-tt (befejezett melléknévi igenév képz je): türtszirom. töviseslapu.képz s növénynevek esetében ráértéses tapadásról is beszélhetünk. búzalevel f .

metonimikus. Egyes növénynevek nemzetségnévvé váltak.2. Ezen az alapon a növénynevekben is fellelhet típusokat említve. naputánforgóf . Maga a növény szó is a növevény ’növ ben lev . amelyek során az új jelentés kialakulása az alaki szerkezet változása nélkül történik. a metonímiát és a szinekdochét. olyan típusok tartoznak ide. id beli. Jelentéstan 164) a névátvitel típusának három jelenségét különíti el. amelynek során egy növénynévnek a meglev mellé újabb jelentése is kialakul. fiatal’ melléknévb l szófajváltással és jelentéssz küléssel ’a talaj. 3. névátvitel Károly Sándor (Károly. ok–okozati kapcsolat van. esetleg szinekdoché (nem–faj viszony). jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek Papp István tanulmányában (A szóalkotás problémái: MNyj.1. vasf ’ növénynév a ’Verbena. naputánnéz f . de nem azonos vele. közel áll a hasonlóságon alapuló névátvitelhez.2. A jelentésbeli névalkotás a növénynevek körében is igen gyakori. illet leg sz külés lényegében egymással rokon fogalmak. jelentésb vülés vagy -sz külés A jelentésb vülés. azaz érintkezésen alapuló (a jelentések között helyi. a leveg szervetlen anyagaival táplálkozó él lény’ jelentést kapott. jelentésük b vült: az oroszlánszáj ’Antirrhinum majus’ a teljes Antirrhinum nemzetség.2. Történeti jelentéstan 150). 3.1. A metaforát a stilisztikai szakiro- . A jelentésbeli szóalkotás a szókincs gyarapodásának gyakori módja. 9: 3–31) a közszavak keletkezését vizsgálva a jelentésbeli szóalkotást a küls és az alaki eszközökkel történ bels szóalkotási módok mellé állította. névutóval Névutóval keletkezett növényneveink száma nagyon kevés: pl. vagy rész–egész viszony). ez utóbbinál teljesen idegen fogalmak kerülhetnek egymás mellé (Hadrovics. azaz hasonlóságon alapuló. verbéna’ nemzetség elnevezése lett. Tehát olyan névalkotási folyamat.29 2. a következ képpen végezhet el a magyar növénynevek osztályozása: 3. a metaforát. két képzet hasonlósága alapján az egyik nevet átruházzuk a másikra. és ezek azonos fogalmi osztályba osztályba tartozó denotátumokra vonatkoznak (Hoffmann 99). a jelentésbeli növénynévalkotás körében az alábbi típusokat említhetjük: 3. metaforikus névátvitel A metaforikus jelentésfejl dés a hasonlóságra épül. nyelvi gazdaságosságra törekvés nyilvánul meg benne. vagyis a jelentésviszony min sége lehet metaforikus. a víz. a galamboc(f ) ’Verbena officinalis.

oroszlánszáj. személyekhez. mitológiai személynek tuladonított tárgyak: ördögbocskor. tárgy (az el tag és az utótag szemantikailag összeférhetetlen. illet leg azokkal azonosítja. tárgy → növény (harangláb → harangláb) A melléknevek metaforikus kapcsolataira példát els sorban a metaforikus szemléleten alapuló. A metaforák másik nagy csoportját a zoomorf terminusok alkotják. nehézszagú zeller. lelki tulajdonság → növényi tulajdonság: mérgesparaj. szellemi. a nevek . paptök. emberi cselekvés: tátingó. személy → növény (híd r → híd r) 2. tárgyak: sepr . libaláb. színét. de szintagmatikus szerkesztéssel alakult kétrészes nevek között találunk. ördögborda. élelem neve: kenyérmorzsa. illetve annak milyen hatása van. id járási jelenség: aranyes stb. amikor a névadó személyek ismerik a megnevezend denotátum sokféleségét (méretét. az emberre vonatkozó terminusokat növénynévként használta föl a nyelv. istenszakálla. emberi testrész → növény ( árvalányhaj → árvalányhaj) 3. társadalmi helyzet: vasúr stb. A f nevek metaforikus kapcsolatait vizsgálva. néha funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul” (Fábián–Szathmári–Terestyéni 90). császárszakáll. dísz: kisasszonypapucs. kakastaréj. emberre jellemz állapot: árvácska. 2. fizikai tulajdonság → növényi tulajdonság: er sszagú zeller. macskatalp → macskatalp) 4. kutyatej. alakját stb. tárgyakhoz hasonlítja. állatok testrészének neve: galambbegy. sarkantyú. er sf . 1. Növénynevek hasonlóságán alapuló névátvitel. a legfontosabbat választják ki a megnevezéshez: oroszlánszáj ’a virág az oroszlán szájához hasonlít’. személynek valamely jellemz tulajdonsága. Nagy számban szerepelnek növénynévként állatnevek: koldustet . foglalkozás. vallási asszociációkat tükröz emberi testrész: krisztustenyere. madármorzsa. papsajt. Az antropomorf metaforáknak számtalan tartalmi típusa mutatható ki: emberi szerv. A hasonlóság alapja az állatnak.30 dalom olyan névátvitelnek tekinti. A tartalmi típusok közül felt n ek az antropomorfikus elemek. anyagnév: aranyka. öltözet. Növénynevek esetében metaforának tekintjük azt. és ezek közül az egyiket.). A metafora a jelentésváltozásnak igen elterjedt típusa. állati testrész → növény (kakastaréj → kakastaréj. amely „két fogalom közt fennálló tartalmi (küls vagy bels . pásztortáska. hogy a növényt ki vagy mi használja. mint pl. tartalmi hasonlóságon alapuló névátvitelr l van szó: a növényeket néha állatokhoz. állatnak tulajdonított termék. testrész: árvalányhaj. — A species pro specie metafora esetében nagy szerepe van a tévesztésnek. hangulati hatása ezért er sebb): madárkenyér. életkor. névcsere. a következ típusok állapíthatók meg: 1. vagy az.

ahogy a téves növénynév egyik forrásból a másikba jut). amely több növényt jelöl. és ennek alapján egyik nevét átvisszük a másikra. amelyek valamely más növényhez való hasonlóság alapján kapták nevüket (itt fel sem merül. Jelentéstan 244). szi margitvirág’. Az ilyen nevek többségében az el tag melléknévi jelz : pl. 3. az utótag lehet általános jelentés növénynév (f .): pl. A bogáncs több nemzetség egy-egy faját jelöli.31 összecserélésének. A tipikus vonások ugyanis nem kizárólag bizonyos fajokra jellemz ek. sokszor nyomon követhet . a petrezselyemvirág a tavaszi hérics ’Adonis vernalis’ neve. ezért ebben a metaforikus használatban a jelz s növénynév egybeírandó. a borostyán ’Hedera helix’ növénynevet közönséges babér ’Laurus nobilis’. — Bizonyos esetekben a névadás bizonytalan ismeretet. kis meténg ’Vinca minor’. nem boglár a fehérboglár ’Tanacetum parthenium. metonimikus névátvitel A jelentésváltozás azon típusa. nem mindenki ismeri (vagy nem egyformán ismeri) a fajokat. — Az utótag használata metaforikus (Károly. Egyelem nevek esetében is beszélhetünk hasonlóságon alapuló névátvitelr l: sok olyan egyelem növénynevet ismerünk. Az analitikus species pro specie metafora esetében az el tag vagy az utótag másik növénynek a neve: — Az el tagot más növény neveként ismerik. ezért ezeknek az elnevezéseknek az átvihet sége. mindegyik növénynek tüskés termése van: a mácsonyát ’Dipsacus’. Az ismeretek bizonytalanságának a következ okai lehetnek: — Vannak növények. hogy a névadás tévesztés eredménye lenne): vadgyöngyvirág ’Polygonatum odoratum’. kerek repkény ’Glechoma hederacea’. gomba. A kutyatej nemcsak az Euphorbia neve. Ez a gyakoribb típus. nem gyöngyvirág az erdeigyöngyvirág ’Polygonatum odoratum. a növény nagyon hasonló a gyöngyvirághoz ’Convallaria majalis’. az útszéli bogáncsot ’Carduus’. mivel a növényismeret bizonytalan. orvosi salamonpecsét ’Polygonatum odoratum’ stb. a szerbtövist ’Xanthium’ és a szamárbogáncsot ’Onopordum’ stb. fölcserélhet sége. a nevek összecserélése: pl. virág stb. a petrezselyem el tag azonban ’Petroselinum’ jelentés els sorban. jelentésben is használták. orvosi salamonpecsét’. a bábakalácsot ’Carlina’. névtévesztést tükröz (ezek a nevek általában történetileg minimális számú adattal szemléltethet k.2. jelentésváltozása meglehet sen gyakori. amelyek jelz s fajnevek ugyan. ezek azok a terminusok. de az utótag más génusznak a neve. .2. ezért gyakori a tévesztés. génuszokat. ahol a két képzet között érintkezési asszociáció áll fenn. hanem az azonos tulajdonság miatt (ez a tulajdonság a tejnedv) a pitypang ’Taraxacum officinale’ és a tavasz hérics ’Adonis vernalis’ neve is.

3. Ezeket a szerkezeti változással alakult nevek cím részben tárgyalom. a termés (mag. gumó) színére utalnak. sokkal inkább a legfelt n bb tulajdonság megnevezésével történik (Károly. Pl. a megkülönböztetés általában nem a leglényegesebb. A legfontosabbak az antropomorfizáló. hogy a növénynév alakját érint változás megy végbe. Az analitikus sz küléses szinekdoché esetében a jelz s növénynevek dominálnak. Els sorban fajnevekr l van szó. tapadás A növénynévb l egy funkcionális-szemantikai egység. 4. az ilyen nevekben a jelz k sz kítik az alaptag fogalmi körét.1. odvas keltike’) — termés (bariska. . amelyekben a jelz i el tag f nevesült: kecskerágó. besorolja az el tagot. 3. félreérthet ségét küszöböli ki. 4. emberre jellemz küls vonásra. testi tulajdonságra: kövérf stb. Részletesen a funkcionális-szemantikai elemzés részben vizsgáltam ezeket a típusokat. azaz az egyik névrész elt nik. miközben a denotatív jelentés változatlan marad. f zfa. A név funkcionális névrésszel való csökkenését tapadásnak nevezzük. disznócska ’csattanó maszlag. szinekdoché A tautologikus sz küléses szinekdoché típushoz tartozik pl. cserfa. az akácfa. Datura stramonium’). fehér liliom). Jelentéstan 238).32 Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: — növény része (gyökér) → növény (üresgyökér ’Corydalis cava. a megszemélyesít el tag utalhat emberre jellemz cselekvésre: vérehullóf . általánosan ismert növények esetében az utótag a rövid (rendszerint egytagú) név használatának esetleges kommunikációs zavarait. Ez a növények elnevezésében több okból is szükséges lehet: az újonnan megismert növényeknek a már meglev ismeretrendszerbe való besorolását teszi lehet vé. a kevésbé ismert növényt az általánosabb jelentés utótag mintegy „értelmezi”. Ember és növényvilág 188). disznócska) → növény (bariska. szilfa (Péntek–Szabó. A növénynevekben el forduló színnevek els sorban a virág (sárga boglárka. a kétrészes növénynév egyrészessé válik. ahol az utótag mintegy értelmezi. A sz küléses metonímiához sorolják a tapadással keletkezett növényneveket. szerkezeti változással alakult nevek E névtípus egységét az adja. perszonifikáló jelz k és a színnevek. emberre jellemz állapotra: árvacsalán. de nagyon gyakran a levelek. napraforgó. emberre jellemz lelki tulajdonságra: mérgesparaj. pl.2.

4. kiegészülés Kiegészülés során egy meglév növénynevet osztályjelöl növénytani köznévvel toldanak meg. amelyben a névrészek funkciója a megnevezés és a növény fajtájának (gy jt névvel vagy nemzetségnévvel) a megjelölése: mogyoróalja > mogyoróaljaf . az így alakult növénynevek általában fajtanevek: tengeri (< tengeri kukorica). besztercei (< besztercei szilva) stb. gyertyános stb. cserlevel f > cserfalevel f . a tapadással átalakuló név el tagja gyakran -i vagy -ó képz t tartalmaz: i. a melléknévi igenév. egy vagy több névelem kiesik a növénynévb l. f nevesült: pl.4. valamint képz vel is: galambf > galambosf > galambocf .2.melléknévi igenévképz s növénynevekben az eredetileg összetett növénynév jelz el tagja állandósult vagy alkalmilag használt növénynévvé vált. bolondító (< bolondító beléndek). A nevek rövidülési folyamataival (tapadás.: barátf > barátfej f . bodzás. Ezek a jelz i tagok is f nevesülhettek. A ráértett alaptag ebben az esetben nyilván a hely. így a négy típus alakulásmódjának szemléltetéséhez pontos történeti adatolásra van szükségünk. pl. b vülés A növénynévnek lexikális elemmel vagy kötött morfémával (képz vel) való megtoldását b vülésnek nevezzük. cserfás. erd stb. Névelem a szó elejér l. A névelemváltozás f leg lexéma. amikor a szószerkezet egyik tagjához hozzátapad a másiknak az értelme. rag) kiesését is jelentheti. vagy ahol leginkább elterjedt. Növénynevek b vülhetnek különféle lexikális elemekkel.3.33 Tapadás megy végbe akkor is. méhf > méhek füve.és kétrészes neveket is érinthet.) Az -i/-s képz s melléknévi jelz az összetett nevekben rendszerint azt a helyet jelöli. ii. végér l és belsejéb l is kieshet: macskanádraf > macskanádra. angyalédes (< angyalédesgyökér). gamandorf > gamandor. 4. ahonnan a növény ered.) Az -ó/. (Péntek—Szabó. növénytársulást jelöl terminusok: akácos. de morféma (képz . gímnyelv > gímnyelv f . b vülés) is zajlanak a növénynévrendszerben. Ember és növényvilág 176). domb. Kiegészüléssel olyan kétrészes nevek jönnek létre. redukció A redukció egy. Ebbe a csoportba tartoznak a földrajzinév-adásban jelent s szerepet játszó. napraforgó (< napraforgóvirág) kecsekerágó (< kecskerágóbokor) stb. amikor önállóvá vált. gólyahúgytartóf > gólyahúgy. fenyves. . tátogó (< tátogóvirág). 4. redukció) ellentétes irányú szerkezeti változások (kiegészülés. égeres.

Ezeket az idegen növényneveket a nép átvette. cseresznye. A jövevényszavak. kapotnyak. idegen voltukat nem érzékeli. A civilizáció kialakulása és terjedése folytán a népek állandóan érintkeznek egymással. kökörcsin. jegenye. a növénynév alakszerkezete megváltozik. A népetimológiás változás oka a növénynév közszói értelmezhet ségének a hiánya. répa. az olasz eredet füge. hogy senki sem érzi ket idegeneknek”. som. mályva. A jövevényszavak és az idegen szavak között igen nehéz határt vonni: „Általában jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvb l jött szavakat nevezzük. repce.2 45). idegen szavaknak min sítjük ket” (Bárczi: Szók. borsó. len. ruta. tehát olyan idegen lexikális elemek. ennek megfelel en valamennyi nyelv több-kevesebb küls hatásnak van kitéve. melyek már annyira meghonosodtak. A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. kapor. konkoly. „Ha ellenben még érezzük rajtuk az idegenszer séget. sz l . bors. Névátvétel Az átvett nevek csoportja rendszertanilag az el z négy kategóriával. kopottnyak (< kapotnyak). liliom.. juhar. üröm. menta. ciprus. de értelmetlennek találta. narancs. 5. lapu. a bolgár eredet pemet. valamely másik szóval hozta kapcsolatba. amelyek meghonosodtak az átvev nyelv szókincsében. dió. ösztör.34 4. a bajor-osztrák eredet gesztenye. petrezselyem. „értelmesítette”: jutka (< Yucca). mustár. vándorszó a kömény. csalán. berkenye. a német eredet kapornya. a mi nyelvünkben is már viszonylag hosszú életre visszatekint szavakat .5. cser. . a latin eredet cédrus. illet leg bizonytalan eredet bürök. A közszói jelentésvonatkozás eleve hiányzik az idegen eredet növénynevekben. raponc.. saláta. sárkerék (< sárkerep). porcsin. cikória. 265). mandula. rebarbara.1. népetimológia A népetimológiával létrejött növénynevekben névszerkezeti változás történik. jövevényszavak „Az idegen nyelvb l már régebben átkerült. lednek. kender. a magyar nyelvérzék már-már szokványos magyar szavaknak tekinti. a nyelvérzék a számára homályos jelentéstartalmat nélkülöz szavakat „értelmesítette”. majoránna. sáfrány és az ismeretlen. ezért ezek között gyakori a népetimológiás átalakulás. mint a bels növénynévalkotás formáival áll szemben. citrom. a szláv eredet bab. Ezekre a jövevényszó elnevezést szokás használni” (MNytört. 5. csipke. kökény. cékla. gyopár. rozmaring. bodza. káposzta. a szlovák eredet atracél. galagonya. búza. peszerce. ezért elferdítve. lencse. gyömbér. barack. belénd. a török eredet alma. polaj.

— melyek között természetesen nagyon sok a modern nemzetközi kultúrszó — idegen szavakként szokás emlegetni” (MNytört. a teljes tükörfordítás eredményeként az átadó nyelvi modell elemeit az átvev nyelv saját nyelvi elemeivel adja vissza morfémahelyettesítéssel anélkül. hanem az átadó nyelvi tartalmát saját nyelvi elemeivel tükrözteti vissza. kicsinytövis). tükörfordítások „Tükörszavaknak nevezzük az olyan szókölcsönzéseket. Sok herbáriumban. Hasznos forrás volt a tükörfordítások vizsgálatában Heinrich Marzell. 305) — írja Benk Loránd. hogy bármilyen idegen morféma kerülne az átvev nyelvbe (ebszem.2. mintegy szóról szóra lefordítja” (MNytört. 1979. többnyelv szótárakra támaszkodhatunk: pl. A tükörszavak megteremtésében az átadó és az átvev nyelv speciális szóalkotó szerepe egyaránt érvényesül. sz. French. században gyakran körülírásos szerkezetben fordulnak el : hamis fekete magú nigellaf . tudatos névadásra volt szükség. Leipzig. A morfémahelyettesítés lehet részleges. a laikus nyelvérzék számára is még idegeneknek. Bp. amikor az átvev nyelv nem az idegen nyelvi hangalakban veszi át a szót. Fünfter band. laurus. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Latin and Russian compiled by P... els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. az ezt követ id szakban a német nyelv jut jelent s szerephez. aki a Bertuch-féle Természethistóriai Képeskönyvet fordította magyarra. Benk József vagy Márton József. frissebb tükörfordítások elemzésekor els sorban újabb. Gareth Williams and Károly Hunyadi. benedikta. A szótörténeti anyag alapján megállapíthatjuk. Ezek az idegen növénynevek a XV–XVI. ill. Elsevier’s Dictionary of Botany. Grossinger. földi laurusf stb. nem teljesen meghonosultaknak t n szavakat .. napjainkban pedig angol mintára is keletkeznek tükörfordítások. 1943–1958) c. Dictionary of Weeds of Eastern Europe. Melius. ha az átadó és átvev nyelvi modell a tagok közötti . I. A tükörfordítások vizsgálatát csak a botanikai forrásokra. Átvételüket a szükségszer ség szülte. Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. amely a régi német növényneveket gy jtötte össze a XX. elejéig. A mai.35 5.. a latin mintára történ tükörfordítás els sorban a régiségben volt jellemz . az idegenb l megismert új fogalmak megnevezésére nyelvünkben új szót kellett teremteni. herbáriumokra támaszkodva lehet elvégezni. nigella. Wörterbuch der deutschen Pflanzennamen (I–V. German.. növénynévszótárban a magyar név mellett a latin és német. .–II. diptamus ~ diktamus. A tükörfordítások lehetnek teljesek vagy részlegesek. idegen szavak „Az újabban nyelvünkbe került.. in English. 1987. Macura. 265). ezzel párhuzamosan.3. Amsterdam–Oxford–New York. szótára. néha francia neveket is feltüntették a szerz k: pl. 5.

vagy ha a növénynevet a magyar nyelvben valamiféle magyarázó elemmel látják el (csillagf . Paternoster-Erbse). a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe).2. 2. lúdláb). részlegesek. a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). digitális. részben pedig helyettesítése révén jön létre. Krisztus tenyere (< lat. Sigillum Salomonis ’Salamon pecsétje’). Stechapfel). Részfordítások A nevet alkotó szóelemek közül egyiket nem fordítják le: alantgyökér (< ném. Sternkraut). galambbogyó (< ang.36 mondattani viszony alaki jelölésében kis mértékben eltér (pásztortarsoly. salamonpecsét (< lat. vagy fordítva. A tükörfordítások a következ rendszerben elemezhet k: 1. az összetétel el tagjának szó szerinti fordításával és utótagjának átvételével (mezei nárdus). salamonpecsét. . mezei nárdus (< lat. Apium rusticum). páternoszterborsó (< ném. teljesek. 1. lúdláb (< Pes Anserinus ’lúd lába’). scabiosa. pigeonberry). Alantwurz). Az átvétel és a helyettesítés kombinálódásának eredményeképpen a részfordítás létrejöhet az összetétel el tagjának átvételével és utótagjának fordításával (alantgyökér). Parua spina). Teljes tükörfordítások 1. csillagf (< ném. Az indukáló és indukált a tagok között némiképp eltér: — mondattani viszony alaki jelölésében tér el: latinból: pásztortarsoly (< Bursa pastoris ’pásztor tarsolya’). Az indukáló és az indukált teljesen megfelel egymásnak: kicsinytövis (< lat. 2. Palma Christi). — a magyarázó elem tér el: ujjf (< lat. tövisalma (< ném. parasztápium (< lat. 1. véresf ). varf (< lat. A részfordítás az átadó nyelvi modellnek részben morfemikus átvétele. Nardus agrestis).1.

összetétel) és az ún. szil. III. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak). ezért itt csak utalni kívánok a növénynévszókincs eredetbeli rétegeire. a finnugor vagy az ugor korból származnak: pl. a finnugor korból származik a feny . Összetett növénynevek. szóképzés. III. IV. II. Eredetüket tekintve arra a megállapításra jut. 1. az összetett növényneveket és a szószerkezeteket együtt vizsgálja: „a továbbiakban a sz kebb értelemben vett összetételek és a lazább szerkezetek vizsgálatát együtt végezzük” (i. Képzett növénynevek. .37 A NÖVÉNYNEVEK SZÓKÉSZLETÉNEK EREDET SZERINTI CSOPORTJAI A magyar gyógynövénynevek vizsgálatának m vel déstörténeti.3%. Egyszer növénynevek.3%) (i. hogy az egyszer nevek kis része si eredet . a nyír. hiszen így különíthet el az ún bels névalkotás (a magyar fejlemények. találunk jövevényszavakat és nemzetközi szavakat is. idegen szavak). Ha a feldolgozott növénynevek eredetét vizsgáljuk. Összetett növénynevek. szószerkezetek: 23. a köles stb. Szószerkezetek. m. m. A népi elnevezéseket vizsgálva Péntek János (Péntek–Szabó. nagyobb része kölcsönelem. 173–195). — A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek valamilyen szóalkotási mód vagy jelentésváltozás eredményei. A tényleges elemzés során azonban már csak három csoportot ismertet a szerz : I. valamint az idegen nyelvekb l átvett növényneveket. 2. bár százalékos megoszlásukat mégis kimutatja a vizsgált anyagon (összetételek: 50. pl. A növénynevek eredet szerinti rétegz désének feltárására szoros kapcsolatban áll a növénynevek alakrendszerének leírásával. II. az ugor korból pedig az eper. Ember és növényvilág 173–195) négy szerkezeti típust különít el a növénynevek alaki felépítése szempontjából: I. Képzett növénynevek. uráli eredet a nyár. ez a legnépesebb csoport. a hárs. Az alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) az uráli. a magyar nyelv külön életében keletkezett. Az itt említett típusok jelent s részét a Keletkezéstörténeti vizsgálat cím fejezetben ismertetem részletesen. három f réteget különíthetünk el: az alapnyelvi eredet növényneveket. Egyszer növénynevek. botanikatörténeti és nyelvtörténeti jelent sége van. küls névalkotás (pl. 173–195).

-s: gerezdes. A utótag a nemzetségnév és ehhez hozzáillesztik az el tagot. a pipancs. kecsekerágó (< kecskerágóbokor). B. paskol szavak rokonságába. szóhasadással: viola ~ ibolya. i. vénuszhaj. Szószerkezetté válással létrejött növénynevek. mérges vad harapást gyógyító f . — -ka: bársonyka. pattog. nem viszonyszói érték szónak nyelvtanilag megformált. tátogó (< tátogóvirág). is jöttek létre növénynevek. az el tag jelöli a nemen belüli egyedet. C. sarkantyúka. népetimológiával stb. borsocska. -cska: kutyócska. ábelf ). Szóképzéssel létrejött növénynevek. bojtorjánka. Pl. Ezt a típust részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. boglárka. — Szóteremtéssel keletkezett pl. amely hangutánzó eredet . — Elvonással (tapadással). — A szóösszetétel a növénynévalkotásnak az a gyakori módja. -i: tengeri. kanálf . -di: sósdi. tiltó igealak f nevesülésével (nefelejcs). amelynek segítségével két szót egyetlen új szóvá illesztünk össze: agármony. Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. Szóalkotással keletkezett alakulatok. napraforgó (< napraforgóvirág). s beletartozik egyfel l a pattint. metaforizációval stb. sebforrasztóf stb. A szóalkotás ritkább módjaival létrejött nevek. fagyöker paptöke. erdei nagyobb lépf . iii. csabaíre. Részletesen a morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. hangfest szavak stb. amely a tát igéb l származik. Egyéb példák: pitypang. bizonyos általános viszonyt is kifejez . árvácska. hogy a növényneveket két szóval jelölik. -vány/-vény: gyujtovány. . tulajdonnév köznevesülésével (salamonpecsét. sárkerék (< sárkerep). más-fel l a pacskol. bozsor stb. sípf . Részletesen a szerkezeti változással alakult nevek és a jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek részben tárgyalom.). -r: csucsor stb. köszvényt gyógyító f stb. — Azok a szavak tartoznak ide. — A szószerkezet „legalább két.38 A. a fajt. amelyek a nyelv önálló életében jöttek létre a szóalkotás különböz módjaival jöttek létre a nyelvben már meglev vagy oda bekerült elemekb l. ii. Elvonással (tapadással) alakult nevek: bolondító (< bolondító beléndek). 66). angyalka. népetimológiával: kopottnyak (< kapotnyak). Szóösszetétellel létrejött növénynevek. cickafark. kisebbik földi sülyf . a szónál rendesen alkalmibb egysége” (MMNyR. A növénytani nómenklatúra alapelve. pukkantó. II. Részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. kékvirágúökörfark. hangutánzó-hangulatfest eredet . szóvegyüléssel: citrancs. hamis fekete magú nigellaf . valamint a tátika. szóhasadással. szóvegyüléssel.

disznóorja stb. kökörcsin. gyömbér. az olasz eredet porcsin. b) Az idegen szavak. tyúkhúr. nigella. Legtöbb növénynevünk a magyar nyelv külön életében keletkezett. Megállapíthatjuk. az általa tett megállapítás els sorban egyszavas nemzetségneveink egy részére igaz. els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. — A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. az idegen szavak és a tükörfordítások. mérges vad harapást gyógyító f ) szemben a mai növénynevekre a tömörség. — A tükörfordítások keletkezésének módja az. ebszem). gyopár. a) A jövevényszavak. Szarvas Gábor úgy vélte. Ezt a típust részletesen a névátvétel cím részben tárgyalom.). ebszem (< ném. fajneveink többsége bels fejlemény. pásztortáska). hogy a régi körülírásos növénynevekkel (hamis fekete magú nigellaf . kakastaréj. hárs). benedikta). c) A tükörfordítások. vagy teljesen kihalt (ebfej f . A bels keletkezés növénynevek egy része hivatalos elnevezésként vagy tájszóként él. Összegezve a vizsgálat eredményeit (és táblázatban összefoglalva). Az idegen nyelvekb l átvett növénynevek rétegén belül beszélhetünk jövevényszavakról. hogy a vizsgált növénynevek között a legtöbb a bels keletkezés növénynév. a szláv eredet bab. Megfigyelhetjük továbbá azt is. idegen szavakról és tükörfordításokról. a legkisebb pedig az si örökség növénynevek száma. Hundsaugen).39 3. az újonnan megismert növényfajták megnevezésére új szavakra volt szükség. lúdláb (< lat. hivatalos szintre emelte (salamonpecsét. oroszlánfog. tyúkharaptaf stb. citrom. hogy az si. belénd. más része viszont tájszóként él tovább (borjúorrúf . Érdekes megfigyelni. Ez nem véletlen. A tükörfordítások egy részét befogadta a nyelv. hogy az si eredet növénynevek száma kevésnek bizonyult. tyúktaréj stb. hogy az átvev nyelv az átadó nyelvi tartalmat saját nyelvi elemeivel tükrözteti. a török eredet csalán. salamonpecsét (< lat. alapnyelvi eredet növénynevek (nyár. kapotnyak. hogy a növényvilág magyar nevei „az egész nomenclatura alig egynehány számot tev kivétellel idegen népek ajándéka” (Nyr. a latin eredet cedrus. Hirschzunge). Sigillum Salomonis). csalán) ma is tovább élnek mint hivatalos növénynevek. más része pedig kihalt. benedikta. századi) idegen növényneveknek jó része kihalt (nigella.). — Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. Pes Anserinus). ezt követik a jövevényszavak. kömény. valamint a jövevényszavak (kapotnyak. 22: 151). A korai (XV–XVI. Tévedett. hogy az azonos szemlélet szülte bels keletkezés növényneveknek egy részét elfogadták hivatalos megnevezésként (hollóláb. más része nyelvjárási szintre került vagy kihalt (kicsinytövis.). rövidség jellemz (örvény- . kiderül. saláta stb. s t gazdasági körülmények között természetes. hiszen az új földrajzi-növényzeti. mintegy szóról szóra lefordítja: szarvasnyelv (< ném.

ezen belül azok. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak) Uráli Finnugor Ugor A) Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. nyári hérics). szil eper pipacs. létrejött bolondítóf növénynevek iii) A szóalkotás kopottnyak ritkább módjai C) Szószerkezetté válással létrejött kisebbik földi növénynevek sülyf .40 gyökér. Alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) 2. hangfest szavak stb. amelyek valamely testrész és növény. illetve tárgy és növény között teremtenek kapcsolatot. term helyére. a jelentésváltozás típusai közül a leggyakoribbak a metaforikus megnevezések. A növénynevek nagy többségében a névadás indítéka nem homályosult el a köztudatban. növénynevek (küls gyömbér.) B) Szóalkotással i) Szóképzéssel keletkezett létrejött alakulatok növénynevek nyár. orbáncf . varf . salamonpecsét . 1. a nevek f leg a növény alakjára. cseng f . keletkezés szavak) citrom b) Az idegen szavak nigella. nyelvekb l átvett kapotnyak. benedikta c) A tükörfordítások medveköröm. Az idegen a) A jövevényszavak bodza. Ezek a növénynevek általában szóképszer ek. nyír hárs. tátika boglárka. szarvasnyelv. gerezdes ii) Szóösszetétellel papmonya. hatására utalnak (nehézszagú pipitér. hölgymál). erdei nagyobb lépf 3.

hogy a magyar növényneveknek. A XVIII.41 A SZÓTÁR SZERKEZETE 1. A problémát az okozza. illet leg értelmezték a növényneveket. legnagyobb része azonban faji jelz vel ellátott nemzetségnév (vö. vagyis a szótár címszavainak nagy része kételem növénynév. faji jelz vel ellátott nemzetségnév. Priszter 14–24). „hivatalos” formájuk sokáig nem volt. a szócikket pedig rövid bibliográfia zárja. a magyar fajnevek kisebb része egyszer vagy öszszetett f név. tölgy). Azonban régi jelz s és összetett növénynevek (hasonlóan az állatnevek!) már jóval korábban is — a Linné-féle . Egy növénynévi történeti-etimológiai szótárnak ezt figyelembe véve kellett új szerkesztési elveket alkotnia.) szerint. majd az etimológiai megjegyzések. Nemzetségnév pl. a jelentés). A magyar nemzetségnevek (nemi nevek. a Ranunculus (boglárka). 2. Munkája megjelenése után a botanikusok és a szótárírók egyaránt az általa meghonosított Linné-féle rendszer szerint közölték. A címszavak megválasztása — mint nyelvtörténeti szótárakban általában — nem könny feladat. fajnév pedig a Ranunculus bulbosus (gumós boglárka). aggóf . A magyar növényneveknek a latinhoz hasonló kétszavas. tudatosan — Linné rendszeréhez igazodva — kételem növényneveket alkottak. — A szótár természetes közlési egysége az egy-egy szóra vonatkozó tudnivalókat összefoglaló szócikk. alakváltozatok. A tudományos (latin) növénynevek közül a fajnevek kétszavasak: a nagy kezd bet s nemzetségnévb l (nemi név. felépítését követtem: a magyar szótörténet (szóalakok. A magyar növénynevek kialakulása és írásmódja szoros kapcsolatban áll a Linné által 1753-ban bevezetett és azóta általánosan elfogadott kétszavas nevezéktannal (binominális nómenklatúra). a mai magyar tudományos elnevezések a latin kétszavas nevezéktant követik (vö. Tudományos igény növénynévhasználatról csak Benk óta beszélhetünk. században Benk József els ként rendszerezte a magyar növényneveket a Linné-féle binominális nómenklatúra (1783: NclB. A szócikkek szerkezetét a történeti-etimológiai szótárak szerkesztési elveinek megfelel en alakítottam ki. és az EWUng. genusnév) és a kis kezd bet s faji névb l állnak. amelynek rendez elve az ábécérend. A címszók. Technikailag a TESz. Priszter 6–7). — A szótár a hazai és a jelent sebb külföldi gyógynövények magyar neveit és társneveit (régi növényneveket és tudományos magyar elnevezéseket) tartalmazza: nemzetségneveket és fajneveket. A szótár tagolódása. genusnevek) mindig egyszavasak és mindig egyes számú f nevek (pl.

a dinnyefajták elnevezései.-t. illet leg a növénynevek helyesírási szabályzatának felel meg (Priszter 14). c. a TESz. Bizonyos. Az egyelem növényneveket (rózsa. az EWUng. tudniillik a nálunk honos. papmonya. Az önálló. lednek.-ot. hérics. b.. élelem. illet leg jelz i kifejezések vagy összetételes elnevezések közül külön. akár nem” (RMGl. A korábbi. f . sajátosságuk.-t.. ha a gatyás galamb. virág stb. amelyekben az utótag lehet gy jt névi jelleg fa. kételem növénynevek használatát még nem a pontos. 24). elefántormánya).42 binominális nómenklatúra el tt — nagy számban el fordulnak. is): „mit lehet a régi jelz s. normatívvá tételük természettudós. A címszó írásmódja az akadémiai helyesírási szabályzat el írásainak. Az önálló szócikket a kövér bet kkel szedett címszó vezeti be. cseresznye. — Az önálló szócikkek lehet leg minden tájékoztatást megadnak a címszóról. amelyek valójában közszói összetételek. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt.-nak el szavában így ír (idézi az RMGl. jegenye) és összes jelz s elnevezése (akár a jegenye ’Populus’ nemzetséghez tartozik. növénynevekr l Zolnai Gyula OklSz. akár nem). d. szerz i is: „Ezért nem tartanók helyesnek. bokor. Azokat a növényneveket (agármony.). ha mondjuk az szi galamb csinált szó. Alapelvnek a következ t tekintettem (figyelembe véve az RMGl. A kételem állat. állatgyógyászat) eredményezte. még akkor sem. cigánypicsa. az önálló szócikk a lehet séghez képest a címszóra vonatkozó valamennyi tudnivalót magában foglalja.. vagy nemzetségnév. a vadgalamb meg a vad címszónál kerülnének el . szi galamb kifejezések a galamb címszónál. ill. utaló szócikkek és az alcímszók. illetve el forduló növényekkel való foglalkozás (gy jtögetés. a csillagnevek stb. csabaíre. hanem a hétköznapi gyakorlat szükségessége. önálló fogalomnak. pl. tudományos elkülönítés és megnevezés szándéka. valamint értelmez szótárainkat): egy szócikkbe került a címszó (pl. Azokat a növényneveket. botanikus szakíróink munkájának eredménye. szulák. disznócska). akár összetételnek veszem egyiket vagy másikat. hogy a külön címszók. XV– XVI. Hasonlóan gondolkodnak az RMGl. Önálló címszóként kezelem: a. Egységesítésük. az utaló szócikkek csak azt jelzik. cickafark. boglárka. általános érték szónak tekinteni? . az önálló fogalmak megállapítása dolgában következetlenségeket is találni szótáramban” (OklSz. hogy a szóban forgó elem melyik önálló szócikkben van feldolgozva. Legyenek együtt a galambfajták. embergyógyászat. szószerkezetek. egységes használatukról azonban nem beszélhetünk. 3. Külön szócikkben dolgoztam fel az önálló f névi el tagú növényne- . hogy növénynévr l van szó. feldolgozásuk a legtöbb történeti és etimológiai szótárban kérdéses pontként jelenik meg.

babf . A jelz s el tagú növényneveket tehát az utótagnál tárgyalom függetlenül attól. Mária gyertyája. de utalásként az idegen nyelvi alakváltozat is szerepel. Amennyiben jelz s szerkezetre vagy összetételre hivatkozom. Mivel szótáram történeti-etimológiai szótár. fekete nyár (→ nyár). formát is használom. és az utótagnál (— Ö: . a név után jelölöm azt a szócikket. a cickafark címszón belül foglalkozom a cicfark. Boldogasszony dinnyéje.43 veket (pl. — amely egyenérték a címszóval.) Alcímszóként kezelem az elvonással létrejött növényneveket. a farkasbab ’Aconitum vulparia. Utalásra a Vö. disznóbab. kutyakapor. kutyapetrezselyem (nem petrezselyem). eper) dokumentálása után a címszó adataitól gondolatjellel elválasztva következnek a címszó jelz s szerkezetei (pl. és N. ez azt jelzi. (Vö. A névadás magyarázatára l. A jelz s szerkezetek és összetételek közlésében az ábécé-rend a f rendez elv. csattogó eper) jelentésükkel együtt. Alcímszóként. ezekkel f leg etimológiai összefüggésekre. hogy helyesírás tekintetében egybeírjuk vagy külön. ez érdemi tájékoztatást a címszóról nem nyújt. A szótár adatainak összefüggéseire utalásokkal hívom fel a figyelmet az önálló szócikkek második. hanem l. farkasbab. farkasöl f . A címszó (pl. ebzeller. hogy az agármonyf összetétel az agármony címszó alatt fordul el : f l. ahol a szerkezetet tárgyalom pl. ezután újabb gondolatjellel bevezetve a címszó összetelei (pl. kezelem a címszó jelz s szerkezeteit és az összetételeket. ennek alakváltozatait követik a hozzátartozó jelz s nevek (földi eperf ). mérges vad harapást gyógyító f . cickóró nevekkel. amelyeket az el tagok hasonlósága miatt vagy kialakulásuk miatt. disznóbab) önálló címszóként kezelem. növénynevet is. célszer egy szócikken belül tárgyalni: pl. Egyéb példák: kutyakapor (nem kapor). Használok bels utalásokat is a szótárban. Ezekben az összefoglaló jelentés nemzetségnév általában téves. Az idegen eredet vagy a köznyelvben idegen írásmódú szavakat kiejtésük szerint írom a szótárban. valamint az etimológiailag összetartozó szavakat. ebzeller. a -bab utótagra l. ahány szót adatolok. amelyek nem sorolhatók be az említett mai tudományos névadásba és tudományos rendszerbe. (= lásd) jelzés után csak azt közli. Bizonyos esetekben az utalószó valamely részét zárójelbe tettem. A magyar növénynevek helyesírása c. kutyapetrezselyem. hogy a részletes felvilágosítást melyik önálló szócikkben kell keresni (ez utóbbi szintén kövérrel szedve).vagy többelem szerkezetek is önálló szócikkekbe kerültek: pl. ritkábban az alaki és jelentésbeli párhuzamokra hívom fel a figyelmet. farkasbab. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. etimológiai bekezdésében: pl. e. farkasöl sisakvirág’). Ezeket kett s vonallal (||) tagolom annyi részre. amely nem babféle. ezért a bab utótagot kapta. eperf ). feldolgoztam számtalan R. A f névi el tagú növényneveket (pl. Ezek a két. Az utaló szócikk vezérszava a kövér bet kkel szedett utalószó. agármony(~). fejezettel. vagyis a növény másik génuszhoz tartozik.

sisakvirág’ (pontosan nem azonosítható faj). amelyeknek eredetével a szófejt irodalomban eddig nem foglalkoztak. sisakvirág’. és a helynevekben el forduló növényneveket sem vizsgáltam. növénynév pontosabban nem is azonosítható). jelzés. farkas~.. ezt követi a fajnév. Ha a magyar név tágabb értelemben egy nemzetséget jelent (sok esetben a R. az etimológiai részt. — Az önálló szócikkekben a címszó után következnek a szótörténeti adatok: az alakváltozatok. a bab címszó végén ott találjuk az utalást: — Ö: disznó~. 1998. de gyakrabban három f részre oszlanak. A magyar népi neveknek csak a legfontosabbjai kerülhettek ebbe az összeállításba.44 . J: ’Achillea ptarmica. Bp. adatok mellett szerepl latin növényneveket használtuk. Ilyenkor a név (pl. Pl. a nemzetségnév: ’Aconitum. Ha a forrás nem teszi lehet vé a jelentés teljesen egyértelm meghatározását. 4. a fajnév: ’Aconitum napellus subsp. napellus. Az alakváltozatok. — Az alakváltozatok felsorolása után J: jelzéssel bevezetve következik a címszó jelentésének vagy jelentéseinek megadása a latin tudományos névvel és a hivatalos magyar névvel (Priszter... A jelentések.) megjelölés választja el az évszámmal idézett adatoktól. Az ilyen alakváltozatokat gondolatjel és népnyelvi (— N. a jelentések. akkor azt is megadom. ill. melyeknél az említett név más növénynév utótagjaként szerepel. akkor erre a bizonytalanságra a jelentés elé tett kérd jellel hívom fel a figyelmet. A szövegkörnyezet nélkül idézett adatok után szerepel még néha a gr. Nem tüntetem fel az évszámot a nyelvjárási adatok el tt. illetve három bekezdésre tagolódnak: szótörténeti rész. illetve az adatok szövegkörnyezetéb l indultunk ki. kenyérbél-cickafark’. — A címszó alakváltozatait dokumentáló adatokat toldalékával együtt d lten (boglárka) kiemelem. hogy ki végezte az azonosítást. ennek megfelel en nyomtatásban kett . A címszóra vonatkozó abszolút els adat évszámát kövér szedéssel emelem ki. akkor a latin nevek sorát a nemzetségnév megadásával kezdem. ill. Számos magyar nemzetségnévnek van tágabb és sz kebb értelme. id rendben. ahol ez lehetséges volt. bibliográfiai rész. Amennyiben szükséges (ha többféleképpen azonosították a növényt).. Pl. Az adat után tett ! írásjellel [ ]-ben a nyomtatási hibát jelzem. A harmadik olykor hiányzik. hogy az idézett alaknak valamilyen nyelvtani viszonyítást kifejez végz dése van (rag vagy jel). Az adatokat bet híven közlöm. sisakvirág) tágabb értelemben egy növénynemzetséget ’Aconitum’ je- . ez azt jelenti. A szócikk szótörténeti része. A jelentések megállapításához els sorban az eredeti szövegben az adat. mivel vannak olyan címszavaink is. Az önálló szócikkek legalább kett . Növényneveink. és ez befolyásolja a szótörténetet. etimológiai rész. Katika-sisakvirág’ vagy ’Aconitum sp. a jelz s szerkezetek és az összetételek. cím munkája alapján): pl. jelzés után) megtalálhatók azok a címszavak.

hangutánzó eredet stb. Ez tartalmazza a nyelvi eredetre (a szó. tükörfordítás. 1783: Tsuklya-fü (NclB. stb. akkor ezt évszámmal is jelzem és | vonallal választom el: pl. ha ez a magyar növénynév jelentését l eltér. Az idegen nyelvi adatokat és megfelel ket nem állandó forrásból idézem. | 1998: ’Abelmoschus. ma már kihaltak mind a magyarból.. 2. a névhasználat okának min sítésekor bizonyos kifejezések ne ismétl djenek gyakran. A szócikk etimológiai része. A ▌ jel a jelentések elkülönítésére szolgál. amelyek valamikor tükörfordítással kerültek a magyar nyelvbe. 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). Pl. A többjelentés címszó dokumentálása megegyezik az egyjelentés címszóéval. A többjelentés címszó jelentéseit id rendben közlöm. A névmagyarázatokban igen gyakran visszatérnek ugyanazok a névadási és eredetbeli típusok (pl. a névadás alapja. ábelf ’. illatos ábelf ’. A jelentéseket id rendben adom meg (amennyiben ez lehetséges).’) foglalom. utalhat csupán a szó idegen nyelvekbeli megfelel inek elterjedésére (vándorszó. összetett szó. közönséges lucfeny ’.). ahol a név megértéséhez szükséges tudnivalók megtalálhatók. Magyarázat helyett gyakran csupán utalok egy-egy szócikkre. szócsalád eredetére) vonatkozó információt. ha a nemzetségnév és a fajnév elkülöníthet .45 löl. mivel bizonyos növénynevek. 5. a kövér arab számot az adatok elé teszem. mind az idegen nyelvb l. . többnyelv botanikai szótárakat. ábelf J: 1843: ’Abelmoschus moschatus.. Ha valamely növénynévnek többféle. Növényszótár 4). ahonnan az idegen nyelvi megfelel k származnak. közönséges jegenyefeny | Picea abies. méregöl sisakvirág’. ’Abies alba. rendszerint igen elterjedt faját ’Aconitum napellus subsp. növénynévre. csuklyaf 1. ill. 1911: csuklyaf (Cserey. — Minden önálló szócikk második bekezdése az etimológiával foglalkozik. amennyiben az adatok egyértelm en szétválaszthatók. idegen mintát követ névadás). A tudományos megnevezés pontosságra. Ennek megfelel en felhasználtam régebbi. napellus. A szócikk bibliográfiai vagy etimológiai részében a legtöbb esetben közlöm azt az irodalmat is. ▌ 2. a jelentéseket arab számokkal (1. J: ’Aconitum napellus subsp. pontosan nem meghatározható jelentése lehetséges. J: ’Aconitum anthora.) tagolom. 380). vagy tájékoztathat csak a keletkezés módjáról (származékszó. A szócikken belül említett idegen nyelvi példák jelentését csak akkor tüntetem fel. következetességre törekvése és a szinonimák véges száma következtében nem kerülhettem el. 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). sz kebb értelemben pedig ugyanannak a nemzetségnek egy közismert. Ha szükséges zárójelben megadom az idegen nyelvi név fordítását. és függ leges vékony vonallal választom el egymástól: pl.. nemzetközi szó). Katika-sisakvirág’. a latin neveket közös jelentésjelbe (’. napellus’. hogy a nevek eredetének.

és EWUng. 36–47 és TESz. a forrásokra vonatkozó részletes szakirodalmat l. a források jegyzékét hátul!). Helykímélés végett a forrásokat rövidítettem (L.. A felhasznált irodalom.46 6. . A szótárban a Latin név szerinti mutatóban kövér d lt bet típussal kiemelt hivatalos magyar és a latin névvel adom meg a növények jelentését (J: jelzéssel bevezetve). A régi magyar szójegyzékek. — A szótár végén található Latin név szerinti mutatóban a szótárban feldolgozott növények összes elnevezése megtalálható a növény rövid jellemzésével és orvosi felhasználásával együtt. akkor a szócikk végén található hivatkozásban nem ismétlem meg a címszót. A latin név szerinti mutató. 1600-ig (kivéve Calepinust) adatait az RMGl.-b l dolgoztam fel. még RMGl. 7. TESz. — Az önálló szócikkek harmadik bekezdése az etimológiai és szótörténeti irodalom adatait tartalmazza. szótárak és glosszák kb.) címszavával. amennyiben a szótár címszava azonos a forrás (SzófSz.

ezért a szótárban címszóként szerepl növénynevek egybe-. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. A kékliliom (Iris germanica) nem a Lilium. A növénynevek helyesírására vonatkozó részletes szabályzatot (az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás példaanyagában átdolgozott szövegét) Priszter Szaniszló közli Növényneveink cím m vében (Priszter 14–24). majd az 50000 cím. Növényneveink. illet leg különírása bizonyos esetekben következetlennek t nhet (vö. Bp.. ezért külön kell írnunk. a növénynevek több alkalommal tapasztalható látszólagos következetlen írásmódjának (mint pl.47 A MAGYAR NÖVÉNYNEVEK HELYESÍRÁSA Sok nehézséget okoz a szótárban az összetett növénynevek egybe. ez az egybeírásos forma a jelentésváltozást és a rendszertani önállóságot kívánja kifejezésre juttatni. ezüstfeny — ezüst hárs. törökparadicsom — török búza) általában botanikai névhasználati okai vannak. A sok évtized óta bizonytalan és következetlen növénynévi helyesírást 1983-ban az MTA szabályzata egységesítette. A fehér liliom (Lilium candidum) ugyanakkor a Lilium nemzetséghez tartozik. pontos határt vonni a legtöbb esetben nagyon nehéz. ha az utótag nem annak a nemzetségnek a neve. 1986. A magyar és tudományos növénynevek szótára. Magyar–latin szógy jtemény. . A növénynevek helyesírásának egyik legfontosabb alapszabálya. amely szintén nem a Lilium. hogy a név írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. tehát egybe kell írnunk.és különírása. Növényneveink. és rögzítette az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállításban.). A növénynevek helyesírása a növénynévi összetételék és a lazább szószerkezetek elkülönítésére is hatással van. valamint nemzetségnevek helyesírására vonatkoznak.. a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott növénynevek c.és utalószót tartalmazó magyar és a tudományos növénynevek szótára (Priszter Szaniszló. A növénynevek helyesírásának alapszabályai a következ k (a szabályok fajnevek. hasonlóan a sárgaliliom (Iris pseudoacorus) növénynevet. amelyhez a faj tartozik. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. Ennek alapján készült a mintegy 16000 címszót tartalmazó magyar–latin szógy jtemény (Priszter Szaniszló. résszel. Priszter 18).). Vö. 1998. mivel szótárunkban címszóként els sorban ezek szerepelhetnek): 1. Egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. Bp.

vadkörte. martilapu.melléknévi jelz t mindig egybeírjuk az utótaggal. ha ez nem egy növénynemzetségnek a jelöl je. pl.vagy többbelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. Nem tekinthet k köznevesültnek a könyvnevek (Katika-répa. futó. Egybeírjuk a tömbösödött összetételeket: pl. Ezek a növénynevek nem köznevesültek. Waldstein-pimpó. -hínár. ezek a növénynevek ugyanis sohasem váltak széles körben ismertté. Áron szakálla) sem. 6. oroszlánszáj. Ebben a típusban az AkH. A dísz-. A tudományos (latin) nómenklatúra mintájára különírjuk az összetett fajnevekben a melléknévi vagy melléknévi igenévi faji jelz t a név alaptagjaként szerepl nemzetségnévt l: pl. Szent László-tárnics. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement” (AkH. csabaíre. vénuszfodorka. szerint írtuk a növényneveket: „Egy. magyarosan írt közszói formák között. -fa. pongyola pitypang. nagy kezd bet vel írjuk. Egybeírjuk az utótaggal a f névi faji jelz t (pl. salamonpecsét. Az összes feny faj — gy jt névi volta miatt — a faji jelz vel egybeírtan szerepel: feketefeny (Pinus nigra). Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. 201. Azokat az összetett nemzetségneveket és fajneveket. Ennek megfelel en Szent László-f és Szent László füve ’Szent Lászlóról elnevezett f ’ stb.és vad. -páfrány. A személynévi el tagú (keresztnév. -feny . Szent István-szegf .) (kiemelés t lem). nefelejcs. Júlia-borbolya. A történeti adatok azt mutatják. sebforrasztóf ) és a faji jelz nélküli összetett fajneveket (pl. 168. hogy a személynévi el tagú növénynevek nagyobb része nem köznevesült. futóbab. Pl. 9.). 201. családnév vagy mitológiai stb. -orchidea. valamint a f névi értelm faji jelz t (pl. ezüst hárs. Akkor is egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. egybe és kis kezd bet vel írjuk (vö. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Boldogasszony stb. báránypirosító.48 2. nagyezerjóf . 4. Krisztus. pl. -pálma. 3. -moha. borbálaf . cigánymeggy). -f . ezüstfeny (Picea pungens f. muskotályzsálya. amelyek a hozzá kapcsolódó utótaggal köznevesültek. -perje stb. nenyúljhozzám. ebnyelv f . Egybeírjuk az összetett nemzetségneveket (pl. Az AkH. hogy ha a növénynév köz- . krisztustövis. fest rezeda. barátszegf ). glauca). -kaktusz. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta)”. hanem gy jt névi jelleg vagy bizonytalan értelm szó. és köt jellel kapcsoljuk össze. 7. AkH. 8. 5. Az Isten. libapimpó. erdeifeny (Pinus sylvestris). idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. Atlasz-ciprus. szerint: „A köznevesülés lassú folyamat. mitológiai tulajdonnevek növénynevekben történ el fordulásakor úgy jártam el. -bambusz. torzsikaboglárka. Pl. gólyahír). név) növényneveket. amelyeknek el tagja földrajzi név vagy személynév.

pl. Különírtuk a nehézkes. Az ilyen alakulatok tagjait különírjuk egymástól”. ha nem köznevesült. ziliz) írásában az AkH. szakadást gyógyító f . mely szerint „A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. sennyedék ellen való f . rüh ellen való füröszt f . Ezek tagjainak együttes jelentése más. . Pl. mivel ezek tagjainak együttes jelentése más (’növénynév’). melyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. szemnek gyönyör sége. vásárfia ’ajándék’. mennyország kulcsa. mennyországkulcsa. 128. b) pontja szerint egybeírtuk az ördögbordája. istennyila. istennyila ’villám’. ezekben a növénynevekben sokszor raggal ellátott elemek szerepelnek. 128. és nem a növénynevek helyesírási szabályzatát. A növénynevek helyesírási szabályzata még nagyon sok pontosítást kíván. barátfüle ’tésztaféle’. növényneveket. b) pontjával. Az AkH. nagy kezd bet vel írtam (pl. hosszú körülírásos szerkezeteket. 10. pontja szerint „A népi növénynevek között vannak olyanok is. mérges vad harapást gyógyító f . Ez a szabálypont átgondolásra szorul. amely a gyepürózsa. mindent gyógyító f .-t követtük. méhf nek árnyéka stb. els sorban a népi növénynevek írását illet en a szabályzat kiegészítése még a jöv feladata. szamárgyönyör sége. gyujtoványf . toroköröme stb. kígyómarást gyógyító f . mint az el tag és az utótag jelentésének összege”. amelyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. mivel ellentétben áll az AkH. Krisztus-pálma). gyújtoványf és zilíz írásmódot javasolja. krisztustövis). A magyar növénynevek helyesírási szabályzatának 13. Problémát okoznak az olyan népi növénynevek. Három növénynév (gyep rózsa.49 nevesült kiskezd bet vel írtuk (pl. mint az el tag és az utótag jelentésének összege. egybeírásuk zavaró lenne pl. szamár gyönyör sége.

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK SZÓTÁRA .

illatos ábelf ’. moschátus ’pézsma’ < újgör. mivel azt tartották. 107). F vészk. ném. 1807: Abruta (Magy. abelmosch ’Abelmoschus moschatus’) el tagjának értelmesítésével keletkezett. *abruta átvétele. ang. 1998: ábelf (Priszter 27). || ábrahámgyökér 1966: ábrahámgyökér (Csapody–Priszter. 373) nevet javasolja az ürömcserjének a R. a magyar nyelvbe valószín leg németb l került. absinthe ’fehér üröm. habrótanon ’ürömcserje’) és a lat. 1998: abszintüröm (Priszter 306). ürömcserje’. Növényszótár 1). móschos ’pézsma’). köznevesült: ábelf . moschatellínus a. Az ábrahámgyökér ’foltos konty- virág’ egyedi adat. Diószegi–Fazekas abrutüröm elnevezése a növény hivatalos neve lett. 19). valamint a magok hasonló szagára utal. fr. 1911: Ábelf (Cserey. sz zfa. | 1998: ’Abelmoschus. az utótagra l. barátcserje’. a növény egyéb elnevezései is utalnak erre a hiedelemre: sz zbárány. 1911: ’Abelmoschus moschatus. szüzességét megtarthatja. F vészk.). Az ábelf és az Ábel füve jelölt birtokos szerkezet személynévi eleme a latin szakny. szakny. EtSz. hogy aki a mag porát fogyasztja. abrótano. J: ’Artemisia abrotanum. A növényt szent élet személyekhez (barátok. amely a lat. F vészk.-i absinthium (< . Az abszintüröm összetett szó. üröm. Genaust abrótanum a. barátbors. abroszkája l. Á ábelf 1843: Ábelf . ábelf ’. ol. Az abrutüröm összetett szó. 2. isten~ abruta 1775: Abruta (Csapó 242). barátcserje.. — illatos ~ 1998: illatos ábelf (Priszter 287). J: ’Arum maculatum. J: 1843. az el tagra l. abrutüröm 1807: Abrut Üröm (Magy. J: ’Vitex agnus-castus.-i Abelmoschus (< lat. 1966: ábrahámfa (Csapody– Priszter.-i ruta hatása alatt keletkezett. A növény lat. 414). Az abruta talán egy k. Ábel füve (Bugát. 465). 1841: abrut üröm (Barra 207). Genaust abelmóschus a. MNövSz. vö. Ábrahám gyükere ’a foltos kontyvirág gyökere’ (ÚMTsz. vö. 1). illatos ábelf ’. szakny. Abrahamstrauch ’Ábrahám bokor’ személynévi el tagjának átvételével jött létre. sp. abszintüröm’. szakny. abszint’. ürömcserje’. Absinth. Orvosi f vészkönyvük is az Abrut Üröm (Magy. ábrahámfa 1798: Ábrahám’ fája (Veszelszki 29). vö. árongyökér (→ Áron szakálla). J: ’Artemisia abrotanum. absinth(e). A személynév (Ábel) és a köznév (f ) összeforrt. Az illatos jelz a növény jellegzetes pézsmaillatú illóolajára. lat. abszintüröm 1966: abszint-üröm (Csapody–Priszter. lat. istenfa. Az abszint nemzetközi szó. Az ábrahámfa elnevezés a ném.-i abrotanum (< gör. Idegen nyelvi megfelel kre vö. abruta. abrotano. 465). MNövSz. foltos kontyvirág’. — N. J: ’Abelmoschus moschatus.. Ábrahám) kötötték. 1783: Abruta (NclB. Szóhalm. a növény egyéb neveiben el forduló Áron személynevet helyettesítették az Ábrahám tulajdonnévvel. J: ’Artemisia absinthium. 1998: abrutüröm (Priszter 306). Marzell Vitex agnus-castus a. MNövSz. 28). ehhez a fa magyarázó utótagot illesztették.A. sepr ruta és abruta helyett.

EtSz. ang... hogy a növény nagyon mérgez . | 1998: ’Aethusa cynapium. és N. J: ’Aethusa cynapium. | mérges ~ 1807: mérges Adáz (Magy.. J: ’Vaccinium myrtillus. áfinya. | 1783. talán ’szitaköt ’ jelentés .’. A vörös jelz a Vaccinium vitis-idaea (2. Diószegi–(Fazekas) a veres Áfonya (Magy. mezei sóska’..: ’Aethusa.’. — fekete ~ 1807: fekete Áfonya (Magy.’.). Orvosi f vészkönyvük is ezt javasolja a R. EtSz. ádázóbürök (→ bürök) (els megjelenése: 1780) névb l vonta el.) termésének színére utal: „bogyója a’ fekete áfonyajénál nagyobb. havasimeggy (→ meggy) helyett. 1998: áfonya (Priszter 532). 1763: Affonya (TESz. A fekete jelz a Vaccinium myrtillus (1. Ember és növényvilág 263). 198). a jelz s fajnevet: mérges ádáz. piros szinü” (Barra 252). 198). EWUng. Diózsegi–Fazekas a R. EtSz. áfonya’. vörös áfonya’. 208). EWUng.’. 1753: ’kegyetlen’. ▌ 2. EWUng. (Barra 163). Acsalapu (Kovászna 176). üröm. arra utal.). Diószegi–(Fazekas) fekete Áfonya (Magy.). az acsa eredete kétes. F vészk. 362). J: ’ua. Az ádáz növénynévként való alkalmazása mesterséges. TESz. A lat. J: ’Vaccinium vitis-idaea. ac#t#sus ’savanyú’) átvétele. Az ádáz melléknév (1604: ’dühödt’. és megalkotta az ádáz nemzetségnevet. ádázóbürök helyett. Afonya” (PP. áfin ’fekete áfonyacserje’. J: 1807 e. Myrtillus a. közönséges acsalapu’. 1792: ’dühít’). Az áfonya román eredet . ill. F vészk. 2. abszint a. 132). a szár pikkelylevei emlékeztethetnek a rovarra. áfinya. — N. EWUng. háfina ’Vaccinium sp. F vészk. F vészk. acsalapu XVI. ádáz’. | kerti ~ 1903: kerti ádáz (Hoffmann–Wagner 57). 249). acsa a. 1798: Afonya (Veszelszki 456).-i acetosa (< lat. apsínthion.. F vészk. A hajas jelz s változat Barra alkotása. 1708: „Havasi tsereſznye. áfinnya.. acsalapu (Péntek– Szabó. szakny. áfonya’. áfinyála (Péntek–Szabó. — Ö: . áfonya. blueberry ’kék bogyó’. J: ’ua. 1998: ádáz (Priszter 292).acetosa gör. ném. megbolondítja az embert.: Adáz (Julow 257). 1998: ’Vaccinium myrtillus. TESz. Schwarzbeere ’fekete bogyó’. A névadás alapja nyilvánvalóan az. A lapu utótag szláv eredet ..: Acha Lapu (SzegSz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 374) elnevezése a növény ’Vaccinium myrtillus’ hivatalos neve lett. | vörös ~ 1998: vörös acsalapu (Priszter 451). áfonya’. Genaust acetósa a. ádázóbürök l. hogy a virág színe bíborvörös. fanyar íze. vadkukojsza (→ kokojsza) és ivolya (→ ibolya) helyett. J: ’Rumex acetosa. 52 áfonya hogy a növény kissé sz rös. sz. keser lapu a. 1763: ’Vaccinium sp. a névadás alapja a levelek savanykás. bürök áfonya 1. Afonnya (PP. 380) (a növény mai hivatalos elnevezése) nevet ajánlja a R. — közönséges ~ 1998: közönséges acsalapu (Priszter 451).. 1998: vörös áfonya (Priszter 532).) bogyóinak színére vonatkozik. A fekete és vörös jelz k fajokat különítenek el. áfin%..). 2. rom. TESz. vö. Veszelszki ezt írta a termésr l: „a’ fekete ſzínÍ vagy-is inkább kékes bogyóit Auguſtus elein ſzedtem” (319).). 1807: Adáz (Magy. ádáz’. F vészk. Blaubeere ’kék bogyó’. ádázik vagy ádázkodik igéb l (1533: ? ’dühöng’. 1754: ’vad’) feltehet leg elvonással keletkezett a R. J: ’Petasites hybridus. 1798. J: 1708. Afinya ’Vaccinium myrtillus. J: ’ua. J: ’ua. acsa a. TESz. áfonya’ (ÚMTsz. Az ádáz nemzetségnév ’Aethusa’ hivatalos növénynév. 1783: Áfonnya (NclB. — vörös ~ 1783: Veres Áfonnya (NclB. 2. ádáz’. mert ezt a pálinkafajtát ürömmel ízesítették.. a szót régebben f leg a kutyák veszettségével kapcsolatosan használták. 367) nevet javasolja a növénynek a R. — N. 362). Genaust absínthium a. ápsinthos) neve azért ment át az ital megnevezésére. az erdélyi nyelvjárásokból került a magyar köznyelvbe. A vörös jelz magyarázata. acetosa 1583: acetosa (Clusius–Beythe 6: BotTört. Az acsalapu összetett szó. abszint a. ádáz 1807 e. Ember és növényvilág 300). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a mérges Ádáz (Magy. acsa-lapi (MTsz. afín% ’áfonyabogyó’. áfonya’ (MagyGyógyn.). 1998: fekete áfonya (Priszter 532). SzófSz. — hajas ~ 1841: hajas ádáznak gr. Az utótagra l. 1798: veres Afonya (Veszelszki 455).

1872: 400). 1998: agárkosbor (Priszter 440).-i Agrimonia értelmesítésével keletkezett. here’ jelentés mony utótagja ’here’ jelentésben már korán fölbuk- . hogy a következ évben hasonló szerepet töltsön be. uag. azután elpusztul. Nyr.’. (Egészség Isten patikájából 9). agács. agávé 1911: agavé (Cserey. TESz. Növényszótár 7). a nemes. Satyrion’ (MA. J: ’Agave americana. 5: 2). 1783: Agár-fü (NclB. agárkosbor’. agárf 1604: agarfü (MA. Az agármony ’közönséges párlóf ’ (2. Genaust Orchidántha a. 124: 118–123. és f magyarázó utótaggal látták el. Ezek alakja a heréhez hasonlít. agárf . agárkosbor’. 421). Az agávé latin eredet (lat. ▌ 2. fr. 285. 1708: agár fü ’Orchis. Az agár el tagot a növény R.. a lat. 1590: Orchis: Vitez f×. orchis (< gör. F vészk. rókamony. kinézetére utal). 1998: amerikai agáve (Priszter 293).. 1990: agármonynak gr. kosbor’. agárkosbor’. J: ’Agrimonia eupatoria. Az agárkosbor két gömböly vagy hosszúkás gumója közül az egyik a virágzó növényt táplálja. agárheréhez hasonlóak. J: ’Orchis morio. órchis) is ’here’ jelentés . emberer . Jan. | közönséges ~ 1998: közönséges agáve (Priszter 293). ang. Diószegi– Fazekas alkotása. a dics séges’ < gör. amelyek az agár ivarszervére.: RMGl. Az agárf névadás alapja.agárf medve~. 1783: Agár mony-fü (NclB. Az agárkosbor összetett szó. kosmonyn sz . A’ kettfs gyökérnek kettfs a’ haſzna: mert a’ friſsel élünk. agar mony (SzikszF. a’ hervadttal pedig …. — emberev ~ 1911: emberev agárf (Cserey. Az emberev jelz az emberer elferdítésével keletkezett. Az amerikai jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik (vö. 1775: Agár-fü (Csapó 297). agávé (Priszter 293). XVI. egyik fris.) összetett szó. J: ’ua. közönséges párlóf ’. — amerikai ~ 1805–13: „Más és az Aloestfl éppen külömbözf nemÍ plánta az Amérikai Agave…” (Márton. J: ’Orchis sp. J: ’ua. UEWb. F vészk. Az agármony ’agárkosbor’ (1.). Az agármony elnevezés átvitt értelm . agave. Nyr. 1941: agármony (Varró 77).). név a növény tekintélyes. 421). Agaue ’a mitológiában Kadmosz lánya. agácka. mony a. J: ’Agave americana. akácia 53 agávé kan a magyar írásbeliségben: 1405 k. uráli eredet ’tojás. a latin szakny. közönséges agávé’. sz. LI. 1643: agár mony (Com. mony a. agármony.. A tudományos névben szerepl lat. ném. iker petéhezz” (Kassai 1: 125). 1948: agármonif (Halmai 6).’. a név a növény gumóira utal. valamint a növény egyéb. 26). emberer . Növ. a kosbor utótag szintén a növény R. agárf és agármony elnevezéséb l vonták el. 257). fenséges. vitézf helyett. hogy a növény ikergumói állati heréhez. 2. agave < gör. a növény két régi elnevezését kapcsolták össze. agacska. Agave. magyarázatát l. a’ máſik pedig meg-hervadt forma.). a mony szót tartalmazó elnevezéseivel: ebmonyf . Vö. Növényszótár 7). Nyr. Agave. agármony 1. EWUng.’. Satyrion’ (PP. agaca. 1998: agáve. hogy a’ férjfiúság megerfsödjön. Diószegi–(Fazekas) az Agár Kosbor (Magy. Veszelszki ezt írja a gumók hasznáról: „a’ virágok ajakasok.: „testic[u]lus: mon” (SchlSzj. a’ gyökere kettfs tökforma. 2). 363) nevet (ma is a növény hivatalos elnevezése) javasolja a R. J: ’Orchis morio. latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. és kékek. 1708: agár mony ’Orchis. agárci l. Az agár el tagot valószín leg a növény agármony elnevezéséb l vonták el. agagyín.) nevet népetimológia hozta létre. sz l ~. — ~f 1911: Agármonyf (Cserey. n sz f . második fele: agar mony (TermTudKözl. 494). 1935: 182). heréjére hasonlítanak. óriási méretére. agáci.: TESz. közönséges agávé’. veresellfk. 124: 118– 122. 1798: Agár-fÍ (Veszelszki 329). 1604: agarrmony (MA. 124: 118–123. Kassai (1833) így jellemzi a gumókat: „gyökere hasonló a’ kett s tojományhozz. aghár moni (NépNyelv.. agacsi. J: ’ua. — ~f 1775: Agár-mony-fü (Csapó 297). J: ’Orchis morio.). vö. Növényszótár 93). agauós. hogy a’ bujaságot el-óltsuk magunkban” (Veszelszki 330). agárkosbor 1807: Agár Kosbor (Magy. neve. a másik pedig el készül arra.

Diószegi–Fazekas fehér akác elnevezése a Robinia pseudacacia hivatalos neve lett. ogáci. Marzell Althaea officinalis a. aggóf 1583: aggo fiu (Clusius–Beythe 7a: BotTört.). — fehér ~ 1807: fejér Ákász (Magy. nyak~ ajak l. A névadásra a ném. ™gācsk™. szakny.’. (TESz. Eibisch ’Althaea officinalis. szakny.-i Acacia senegal el tagjának átvételével. Baldgreis ’kopasz agg(astyán)’ is hatással lehetett. 132). Növényszótár 11).). orvosi ziliz’ átvétele.). 1787: akatz-fa (Zavira 5). acacia. ák™c. els sorban A. MagyGyógyn. Az aggó(f ) növénynév a finnugor eredet agg (1372 u. hazai lat. Az akácia (1. J: ’ua. 291/13. Genaust Senécio a. 1775: Aggo-fü (Csapó 229).’. ▌ 2. J: ’Althaea officinalis. J: ’ua. ájbis (Halmai 7). akácia akácia 1. ▌ 3. Az adatok azt mutatják. J: ’ua. amelyeket gyógyításra használtak./1448 k. fehér akác’. a lat. A szenegáli akácia (1. agács-fa. akakía ’egyiptomi akác’ < gör. Acaciat gr. katekhu (lat. | közönséges ~ 1841: közönséges ákász (Barra 101). — N. Az ájbis idegen szó. 448.-ben szerepl adatok bizonyos Acacia-fajok nedvére vonatkozhatnak. gumiakácia nedve’. öregnek t nik. Farkas szerint az alakváltozatok némelyike bajor-osztrák eredet (vö. katechu akácia’.-i Acacia catechu mintájára alakult tudományos név. BaldgreiſÅ (Melius 82). Acatiat gr. az OrvK.-i senecio (< lat. бéлая акáция ’fehér akác’. 1854: Ágiczafa (TESz. gyöngy~ 54 o o akácia (ÚMTsz. 68/19). — N. 416).’. A latin Acacia a Robinia pseudacacia neveként számos nyelvben elterjedt. ak³zi. 1998: akácia (Priszter 288). a fehér gömböcskék miatt a növény elaggottnak. agātßa ’(fehér) akác’). or. akácfa 1783: Ákátz-fa (NclB. az Acacia nemzetségnév. ákica (ÚMTsz. fr. nagyon öreg’) ó folyamatos melléknévi igenévképz s alakja. 1577 k. agárci.) tudományos név. 1948: Aibis (MagyGyógyn. acacia ’egyiptomi akác és a nedve’) kerülhetett. 1804: agátzi (TESz. — közönséges ~ 1948: Közönséges aggóf (MagyGyógyn. agácka. orvosi ziliz’. ákárc. J: ’Acacia catechu.’.). (OrvK. senecio ’agg(astyán)’ < senex ’agg(astyán). ™gácsa. acacia. 1783: Aggó-fü (NclB. — szenegáli ~ 1998: szenegáli akácia (Priszter 288).). ang. eb~. 1998: katechu akácia (Priszter 288). a névadás magyarázata. ágācs-fa. a névátvitel alapja a Robiniának az egyiptomi akácéra emlékeztet tüskéje.: ’Acacia sp. J: ’Acacia senegal. akácfa l. Az aggóf elnevezést a lat. szakny. utótagjának fordításával jött létre. 321). gumiakácia’. 1998: fehér akác (Priszter 482). 1801/1910: Akászt gr. agaci-fa. agagyín-fa (MTsz.-i Acacia (< gör. || akác 1788: ákkátzot gr.aggóf ném. de f leg az agáci ~ akáci változat a nyelvatlasz alapján nyugati nyelvjárásaink sajátja. 171. senegal.: ’öreg. hogy a latin szó els sorban a Robinia pseudacacia neveként terjedt el.: Acacia (OrvK. F vészk. akác. catechu ’az Acacia catechu nedve’) el tagja megkülönböztet szerep . szárnyas levele és fehér virágja. J: ’ua. 1798: Ákátz-fa (Veszelszki 17). agacsi. a magyarba közvetlenül a latinból (vö. Akátzfa (NomVeg.. Akazie. a ném.-osztr.) a lat. (TESz. Genaust Agáve a.).).). 416). ezeket a növényi kivonatokat vándorpatikusok szállíthatták hazánkba. J: ’Robinia pseudacacia.)..). a szenegáli jelz a növény el fordulási helyére utal (Észak-Afrikában honos). ™gác (MTsz. J: ’Senecio vulgaris. 404).’) átvétele. Az akác ~ akácfa ’Robinia pseudacacia’ latin eredet . ném. a számos alakváltozat a magyarban népi átvételre mutat. A katekhu akácia (2. agaricafa . 424). agócka l. Orvosi f - ájbis 1911: ájbís (Cserey. ágácka. 370/34). — katekhu ~ 1841: katek ákász (Barra 105). szakny. ogáco (Nyatl. 325/36). amellett a bajor-osztráknak megfelel . 1818: ákáz (TESz. vö. (OrvK. öreg’) hatására alkották.) a lat. catechu < hind. 1998: közönséges aggóf (Priszter 502). ákantha ’ua. | 1998: ’Acacia. á g ámfa (Nyatl. baj. J: 1577 k. akácia agyar l. Amerikanische Aloe ’amerikai aloé’). közönséges aggóf ’. UEWb. agaca.). s kiindulópontnak tekinthet akáca ~ agáca. ágóck™. ákácka.. akácia’. hogy a növény virágaiból fehér bóbitájú kaszattermések fejl dnek. 169).

Veszelszki így magyarázza: „A’ fÍ magvai a’ kígyó’ fejéhez igen hasonlítnak. áldott haloványka (→ haloványka). ákárc. alantgyökér 1841: alant gyökér (Barra 203). ném.i acanthus (mollis) ’medveköröm. nyugati medveköröm’. J: ’Cnicus benedictus. lat. J: 1560 k. akantusz 1560 k. ákanthos ’Acanthus mollis: medveköröm. és ez az Echis Viperát teÐz a’ Görögök’ nyelvén. a növénynév latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. Akanthus. alcibiacum nevéhez a f magyarázó utótagot f zte. takta alamuszivirág N. a névadás alapja a kora tavaszi szélben hajlongó. 2. A lat. sp. F vészk. TESz. GeÐeegnete DiÐtel ’áldott tövis. meg-rágá. medvetalp helyett. || kicsinytövis 1578: Kiczin txuis (Melius 45). Farkas. akantusz 55 áldottf Alcibius-f 1798: Alcibius fÍve (Veszelszki 196). Az akánt elvonással keletkezett az akantuszból. a növény több elnevezésében megtalálható: áldott csüküll (→ csüküll ). 363).akantusz vészkönyvük is a fejér Akász (Magy. mivel ez a’ fÍ mérges harapáÐt külsf belsfképpen gyógyít. Carduus benedictus (Melius 45) részleges fordításával keletkezett. Marzell Inula helenium a. Az áldott-tövis és a kicsinytövis szintén Melius alkotása. J: ’Inula helenium. benedictus fordítása. 1948: Áldottf (MagyGyógyn. ákica l. 1998: ’Acanthus. Az Alcibius-f Veszelszki alkotása. Marzell Echium vulgare a. vö. 1998: akantusz (Priszter 288). 1798: Áldott-fÍ (Veszelszki 131). Görög 44–5. J: ’Acanthus mollis. 328). 1783: Áldott tövis (NclB. akanta l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. örvénygyökér’. cátechu a. A névadás alapja az a monda. Az akantusz latin eredet (vö. leánykökörcsin’. 365). mérges harapások. a lat. a’ nyálát le-nyelvén. holy thistle. ang. F vészk. Alcibiadonnak nevezi: hogy midfn Alcibius’ térdét a’ kígyó megmarta vólna. J: ’ua. 1664: ’Acanthus mollis. — díszes akánt 1807: díszes Akánt (Magy.. ákász. carduus ’tövis. Genaust Acácia a. áldott bárcs (→ bárcs). Az áldott a növény gyógyító hatására utal. a’ mint az öreg Nikander Alcibion.. lat. lila virág. hogy a közönséges kígyósziszt els ként Alcibius használta. akantuszlevél-díszítés oszlopf n’.’. Görög 46. si e Acanha: Medwe Talp (GyöngySzt. Az áldott-tövis a lat. A kicsinytövis a lat. bogáncs’. 490). az alant el tag átvételével és az utótag fordításával jött létre. J: ’ua. 380) nevet javasolja a R. akácia akta l. Marzell Acanthus mollis a. A ném. ákácka l. 1807: áldottf (Magy. a díszes jelz a növény szépségére vonatkozik. ang. Az áldott jelz a lat. benedictus ’áldott’. harang alakú. áldot txuis neue” (Melius 45). F vészk. vévén f e’ fÍvet. 376) nevet javasolja a növénynek a R. szakny. 2. medveköröm’. els sorban kígyóharapás gyógyítására. ném. a lat. koronafa helyett. akantusz’).. acanthus.. a’ rágott leveleit pedig a’ Ðebre kötvén. akác a. — Ö: gumi~.. bókoló. 1841: diszes Ákánt (Barra 323). 365). akácia akadály l. áldott bárcs’. acanto. carduus ’bogáncs’ elemet Melius f magyarázó utótaggal helyettesítette. nyugati medveköröm’. Farkas. áldottf 1578: Aldot f× (Melius 45). lat. 116). bogáncs’ (Veszelszki 131). meg-gyógyúla” (Veszelszki 196). fr. 2. alamuszivirág (Csapody–Priszter. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a díszes akánt (Magy. Parua . J: ’Echium vulgare.: RMGl. blessed thistle ’áldott tövis’. Az áldottf Melius alkotása... Alantwurz ’alantgyökér’ részfordítása. avagy Acantha (Lippay I: 107). 675). acànto. Népi név. közönséges kígyószisz’. akác a. F vészk. 1775: Áldott-fü (Csapó 213). vö.’. eke~ akánt. Marzell Acacia a. 1813: Álcibiusf (Magy.: Acanthus. EWUng. a növény R. | 1807. ol. lat. Genaust Acánthus a. a’ honnét a’ nevét vette. név tükörfordításával keletkezett: „Deakul Carduus benedictus. acanthus forrása a gör. F vészk. 1664: Acanthus. F vészk. acanthe. 420). MNövSz. || áldott-tövis 1578: áldot txuis (Melius 45). J: ’Pulsatilla grandis. 1807: Akánt (Magy.

1798: Álkermes (Veszelszki 159). alleluja f (ÚMTsz. A névadás magyarázata nyilván az. álkörmös (Péntek– Szabó. — N. — Ö: far- . J: ’ua. R.) ’halleluja’ nevének átvétele. elma. Az alkörmös vándorszó. alma’. A szó végs soron valószín leg az óind krmib l ’féregb l készített vörös festék’ (< óind k‘mih ’féreg’) származik. csattanó maszlag’. Kermes (Veszelszki 159). Genaust alkekéngi a. alma 1. 363). alma. szigor~ állató l. TESz. 2. sóska a.-i Alisma (Melius 137a) (< lat. F vészk. Alkermes átvétele. F vészk. — N. sp. | tízporzós ~ 1998: tízporzós alkörmös (Priszter 455). az el tagra l. szakny. úgy iszod” (MNy. minden sebet meggyógyít.. || alleluja 1948: alleluja (Halmai 7). álisma ’valamiféle vízinövény’) átvétele. b): RMGl. J: ’Alkanna tinctoria. alkermes l. TESz. szakny. J: ’Malus sp. J: ’Phytolacca americana. lat. fr. a fürtben ér .) az allelujaf 1583: Alleluia fiu (Clusius– Beythe 6: BotTört. Marzell Datura stramonium a.. ang. alleluja a. EWUng.. alja l. amerikai alkörmös’. mint a bíbortet b l. erdei madársóska’. aloé’ . Szabó. almaformájú. 1807: Alkermes (Magy. 131). spina ’tövis’. nyír~ alkekengi 1813: Alkekengi (Magy. Alleluya (Növ. J: ’Phytolacca americana. Az alma ótörök eredet .). vö. csag. Az allelujaf a növény R. 617.. J: ’Alo( sp.. lat. 617. Heilallerwundenkraut. alkermes a. 369). Genaust Alísma a. — N. mérgez termés. vö ném. báránypirosító’. Az alisma a lat. alleluja. que wlgo ponica alma dicitur” (TESz.: RMGl.’. Phytolacca americana) ugyanolyan vörös festékanyag állítható el . mert bizonyos növényekb l (pl. 1690: „ha ezekben alkermest vagy kaláris sirupot el-olvasztasz.-i Physalis alkekengi (forrása az arab al-kākan. ’dicsérjétek az urat’. Marzell Aloe a. Az alkörmös (2. jövevényszó. 1335: „pomi. e. ném. Aleluya (CasGl. a növénynek szintén óriási varázser t tulajdonítottak. lat. f magyarázó utótagot illesztettek hozzá. lat.’. áll l. mogyoró~. oszm. J: ’Arnica montana. álkörmös (ÚMTsz. EWUng. Az alkermes a ném. csuv. vö. J: ’Datura stramonium. amerikai alkörmös’. Az alkörmössz l összetett szó. 1813: Allélujaf (Magy.).).. Az alkekengi a lat. talán téves. árkelmes (EtSz. alkörmös. 37: 64). Genaust Cárduus a. 363).. vö. kicsiny’. halleluja isz. 279). Melius 45. 264).). thorn apple ’tüske alma’. sz l szer termésre utal.. alisma < gör. sóska a. 1775: Alleluja-fü (Csapó 267). Stechapfel tükörfordítása. Ember és növényvilág 268). alkörmös alkörmös 1. Az alleluja ’aloé’ az allelujaf t l függetlenül alakult ki. — tövis~ 1903: tövisalma (Hoffmann– Wagner 39). zsidócseresznye’. J: ’Physalis alkekengi. polajszigor~. amerikai alkörmös’. 1948: álkermes (Halmai 6). arab al-qirmiz ’a bíbortet . ulma. J: ’ua. deréceszigor~.). Idegen nyelvi megfelel re vö. vö. áldottf 56 alma amerikai alkörmösr l ’Phytolacca americana’ kapta nevét hasonlóság alapján: mindkett t piros fest anyagként használták. a kermes (1798) szintén németb l került a magyarba. Vö. Növénynévvé azért válhatott. tövisalma (MagyGyógyn. kipcs. ▌ 2. alma. a bel le készített festék’. hogy a növénnyel sokféle betegséget gyógyítottak. || körmös 1798: Kermes (Veszelszki 159). aloé’. alma. — amerikai ~ 1998: amerikai alkörmös (Priszter 455).alisma ſpina (Melius 45) tükörfordításával jött létre. F vészk. J: ’Oxalis acetosella. Melius 425. alkörmössz l 1783: Álkermes Szölö (NclB. hegyi árnika’.’. parvus ’kis. J: ’Phytolacca americana. benedíctus a. egyedi adat. kirg. A tövisalma a ném. a sz l utótag csuvasos típusú ótör. alleluja a. Heil alle Wunden ’minden sebet gyógyító. a névadás alapja a tüskés. 2. áldott-tövis l. 1783: Alléluja fü (NclB. Marzell Cnicus benedictus a. alquermes ’bíbortet felhasználásával készített orvosság’. amelyb l si id k óta gyártanak kármin szín festéket. alkermès ’ua. ’zsidócseresznye’) utótagjának átvétele. vér~f alisma 1578: Aliſma (Melius 138). 369). ▌ 2. 1998: alkörmös (Priszter 455).

tavaszi mandragóra’. szerelemf és bársonyvirágf helyett. — N. kakas~. F vészk. tej~ (→ tejzsugorítóf ) alutóebsz l l. Az álomhozóf ’tavaszi mandragóra’ (1. amaránt’. ill. 1998: ’Alo(. orvosi aloé’. J: ’Amaranthus. csüng . álomf 1. bókoló amaránt’. Szabó.) elnevezés magyarázata. J: ’ua. tavaszi mandragóra’. J: ’ua. Alraun (Veszelszki 305) átvétele. 389) nevet javasolja a R. Genaust Amarántus a. Aloe. Melius 406–7. J: ’Amaranthus caudatus. Az álomf (1. J: ’ua. 1783: Álomhozó-fü (NclB. szakny. 1903: Álomhozó f (Hoffmann– Wagner 40). a csüng . a lat. J: ’Hyoscyamus niger. ▌ 2. Többféle fajtát használnak gyógyászati célra. a ném. 1578: Aloes (Melius 57).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. | tövises ~ 1998: tövises aloé (Priszter 296). 1841: álomfü (Barra 335). 513). Az álomhozóf ’maszlagos nadragulya’ (2. Szabó. ▌ 2. 1577 k. 1578. A névadás magyarázatára l. hosszú virágzatra utalnak. a szúrós. (OrvK. álomhozóf 1. állóes. áloes. 1998: aloé. vö. mivel halálos álmot okoz” (Csapó 200). 1807: Áloes (Magy. lignum aloes ’aloéfa’ lehetett. Az aloé latin eredet . amárantos) -us végz désének elvonásával keletkezett. Az álomf ’tavaszi mandragóra’ (3. | valódi ~ 1998: valódi aloé (Priszter 296).. nemzetségnév. ez is bódító hatású. 234). 175). ném. 1595: Aloe (Beythe 65). J: ’Mandragora officinarum. A névadásra egyéb mérgez . 1948: Álomhozóf (MagyGyógyn.’./1466. farkas~gégevirág.. F vészk. | csüng ~ 1998: csüng amaránt (Priszter 297). F vészk. csákós jelz k a lehajló növényre.’. . J: ’ua. 57 ambretta pó 200). áloé (Priszter 296). elalutó szépsz l (→ sz l ) ’Atropa bella-donna’ stb. maszlagos nadragulya’. ▌ 2. 1577 k.). | orvosi ~ 1998: orvosi aloé (Priszter 296). népi orvosság’ (ÚMTsz. J: ’Mandragora officinarum.’. a lat. bogyós termés burgonyafélék hasonló elnevezései is hatással lehettek: pl. 1807: Álomhozó f (Magy. tavaszi mandragóra’. áloé a. álszíkf l. aloès. — ~fa 1798: Alo(-fa (Veszelszki 39). Az amaránt Diószegi–Fazekas alkotása. áloé a.: aloeſt gr. aloé’. 212: TESz. valódi jelz k megkülönböztet szerep ek. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csákós amaránt (Magy.és bolondítóebsz l (→ ebsz l ). 2. | csákós ~ 1807: tsákós Amaránt (Magy. — szúrós ~ 1998: szúrós aloé (Priszter 296). a nyugat-indiai a növény el fordulási helyére vonatkozik. maszlagos nadragulya’..-i aloe (gen. Az alraun idegen szó.’. 37/41). (MünchK. aloé 1. ang.’. aloes) átvétele. 253). bársonyparéj. — nyugat-indiai ~ 1998: nyugat-indiai aloé (Priszter 296). még álomf . az orvosi a növény gyógyászati hasznát jelzi. bolondító beléndek’. ambretta 1998: ambretta (Priszter 287). Az s-vég alak alapja a lat. 1595: ’Alo( sp. székf altató l. a középkorban boszorkányken csöt és bájitalt készítettek els sorban a beléndekb l és a nadragulyából. | 1807.) Barra István alkotása. 1841: álomf (Barra 344). J: ’ua. J: ’ua. A finnugor eredet álom el tag magyarázata a növény bódító hatása./1466: aloèſnèc gr. 2. J: ’ua. 1948: álomf (Halmai 52). 1783: Alóé (NclB.). Görög 51. ▌ 3. amelyet Diószegi–Fazekas így jellemez: „bugája … letsügg … ſzára bókoló” (Magy. alutó.-i Amaranthus (< gör. A névadás magyarázatára l. 340). F vészk. 335. hogy „nem tanátsos ez füvel vagy gyökerével élni. 514).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. szúrós aloé’. aloé’. aluja ’hashajtó. J: ’Mandragora officinarum. F vészk.aloé kas~. J: 1416 u. 1775: Alom-hozó-fü (Csa- amaránt 1807: Amaránt (Magy. Melius 394. 1416 u. szintén bódító hatású növény. még álomhozóf . Farkas. 514). TESz. J: ’Atropa belladonna. álszékf . UEWb. — bókoló ~ 1998: bókoló amaránt (Priszter 297). EWUng áloé a. J: ’Alo( ferox. J: ’Alo( vera.’. szakny. fr. J: ’Atropa belladonna. aloe.. 358). mérgez növényeknek adta ezt a nevet. F vészk.’. A latinon keresztül idegen nyelvekben is elterjedt. A bókoló. ™lo(sz. alraun 1998: alraun (Priszter 424). ebsz l Rápóti–Romváry 86.

ném. J: ’Satureja hortensis. J: ’Aconitum napellus subsp. 200). angyalgyökér’.angolnaf J: ’Abelmoschus moschatus. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. A magyarba valószín leg az ang. Engelwurz szó szerinti fordítása. Az angyalitalgyökér valószín leg Barra alkotása. aggelikós ’ua. J: ’ua. 1798: Angyal-gyökér (Veszelszki 56). 318). | kisebb ~ 1595: kijſſeb [Angyal fiju] (Beythe 117a). Genaust Angélica a. vö. ambretta. ol. || angyalitalf 1948: Angyalitalf (MagyGyógyn. az angyalikom valószín leg a bazsalikom hatására jött létre. amely az angolna hosszú. J: ’Angelica archangelica. orvosi angyalgyökér’. a névadás magyarázata az. Az angyalf a lat. A névadás alapja a növény hosszú szára. angyalikomgyökér l. amely a növény virágját emberi papucshoz. elérheti a 2 m-es magasságot is. — N. ambretta. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. az el tag halnév. sarkantyúvirág. Az angolnaf összetett növénynév. borsika’. J: ’ua. ehhez f magyarázó utótagot f ztek.’. bocskorhoz hasonlítja. J: ’Angelica sylvestris. J: ’Angelica sylvestris. a névadás magyarázatára l. — orvosi ~ 1948: orvosi angyalgyökér (Halmai 9). J: ’ua. Marzell Abelmoschus moschatus a. a gyökér magyarázó utótag a növény föld alatti édes részére utal.’ < ággelos ’angyal’) fordításával keletkezett. J: 1775. amelyek a virágot szintén emberi lábbelihez hasonlítják: kisasszonypapucs.-i Angelica (< k. J: ’Arnica montana. illatos ábelf ’. J: ’ua. Marzell Angelica silvestris a. Az angyalbocskor metaforikus elnevezés.’. erdei angyalgyökér’. Marzell Aconitum napellus a. kígyószer testéhez hasonlítható. — erdei ~ 1948: erdei v.’. J: ’ua. angyalicska gyökér.. napellus. angolnaf 1948: angolnaf (Halmai 73). 1595: Angyal fiju (Beythe 117a). 1903: angyalgyökér (Hoffmann–Wagner 56). angyalédesgyökér 1775: Angyal édes gyökér (Csapó 10). orvosi angyalgyökér’. J: ’ua. Ambrette(körner).’. vö. angelica [herba ’f .’. angelicus ’angyali’ < gör. angyalbocskor 1948: Angyalbocskor (MagyGyógyn. Bremness 228. Pantoufes de Marie. 1775: Angyal-fü (Csapó 9). hegyi árnika’. 1783: Angyal-fü (NclB. — erdei ~ 1998: erdei angyalgyökér (Priszter 300). angyalgyökér angyalitalf l. Az angyalédes tükörfordítás. ném.’. Nemzetközi szó. 36). angyalitalgyökér angyalitalgyökér 1841: angyalital gyökér (Barra 209). 1948: angyalbocskorf (Halmai 5). Az angyalgyökér a ném. | vízparti ~ 1998: vízparti angyalgyökér (Priszter 300). ▌ 2. a f utótag magyarázó szerep . 202). — ~f 1911: angyal bocskorf (Cserey. közönséges édesgyöker -páfrány’. angyalf 1. növény’] < lat. idegen nyelvi megfelel re vö. — nagyobb ~ 1595: na ob [Angyal fiju] (Beythe 117a). patikai angyalf (Halmai 8). J: ’ua. szakny. angyélika. 1948: angyalgyökér (MagyGyógyn. . 1807: Angyalf (Magy. A kisebb ~ nagyobb jelz k a két fajt különítik el méretük alapján: az erdei angyalgyökér kisebb. angyalgyökér 1. 1998: ’Angelica archangelica. 1998: angyalgyökér (Priszter 300). angyélika. Az erdei. F vészk. Az angyalbocskor elnevezés kialakulására hatással lehettek a növény társnevei. erdei angyalgyökér’. 97). fr. Katika-sisakvirág’. angyalicskagyökér. angyalicska képz cserével keletkezhetett. ▌ 2. az orvosi angyalgyökér nagyobb méret . hogy a növény gyökerét többféle betegség gyógyítására használták. 1948: angyal édesgyökér (Halmai 66).’.’. ambretta került be. a ném. ambrette. | patikai ~ 1903: Patikai angyalf (Hoffmann–Wagner 56). 1998: angyalf (Priszter 300). 348). 1998: orvosi angyalgyökér (Priszter 300). Engelsüſs (Veszelszki 355) szó szerinti fordítása.’. a névadás magyarázatára l. Növényszótár 4).’. J: ’Polypodium vulgare. valamint idegen nyelvi megfelel k is.: ang.). J: 58 angyalitalgyökér ’ua. || angyalédes 1948: Angyalédes (MagyGyógyn. fr. J: ’ua. anygyalikom-gyökér (ÚMTsz. A N. | 1998: ’Angelica. J: ’ua. lat.

193). vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. pl. angyélika) hatására jött létre. ▌ 2. 14/12). Marzell Angelica silvestris a. 348). Az angyalka az angyal -ka kicsinyít képz s alakja.: Angelica fweth gr. orvosi angyalgyökér’. 131). fert tlenít és gombaöl hatásai révén hasznos gyógynövény. TESz. ámnis. J: ’ua. Bár nem védte meg a középkori embert a fekete haláltól. Engelwurz ’angyalgyökér’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az Angyélika (Magy. hogy megvédje ket a pestist l. 33/23). görcsoldó.: Aniſumoth gr. — erdei ~ 1841: erdei angyalkának gr. 1807: Angyélika (Magy. angyalgyökér’. álnizs. Az angyélika lat. 2. Aniſommal gr. 202).: Angyélika (Julow 257). Az erdei. erdei angyalgyökér’. angyalka 1. de vizelethajtó. ang. Wasserangelika ’vízi angyélika’. | vízparti ~ 1948: Vizparti angyélika (MagyGyógyn. hogy a gyökeret nagyon sok betegség gyógyítására használták. J: 1577 k. Idegen nyelvi megfelel kre vö.. ánis.’. Marzell Arnica montana a. A névadás magyarázatára l. 84). J: ’Linaria vulgaris..: RMGl. eredet .’. 84). ▌ 2. részben a lat. hogy Barra többféle angyalf közül kívánta kiemelni a leghasznosabbat. a lat.: RMGl. a névadás magyarázata az lehet. vagy Angyal-gyökér (Veszelszki 56).’. szakny. Wald-Engelwurz ’erdei angyalgyökér’. 1783: Anis (NclB. mindent gyógyító f ). ném. | közönséges ~ 1998: közönséges ánizs (Priszter 456). F vészk. (Barra 164). 1807: ’Angelica.). angyalrúgtaf 1911: angyalrugta f (Cserey. orvosi angyalgyökér’.’. 1783: Angyélika (NclB.. 348). 1807 e. ónejz (ÚMTsz. 1948: angyalrúgtaf (Halmai 50). ▌ 2. J: ’Angelica archangelica. a vaskos gyöktörzsön lév szaporítórügyek. Engelkraut ’angyalf ’. J: ’ua.angyalka ném. angelika.. — N. angelica. Növényszótár 180). erdei angyalgyökér’. 1807: kerti Angyélika (Magy. édeskömény’. ányizs (MTsz. 569/31). F vészk. — ~f 1577 k. | orvosi ~ 1948: Orvosi angyélika (MagyGyógyn. részben a növény egyéb angyal el tagú neveinek (angyalf . (OrvK. 1998: angyélika (Priszter 300). 1520 k. F vészk. közönséges gyujtoványf ’. szlk. ol. — ~gyökér 1798: Angyélika-. angyalka. — erdei ~ 1807: erdei Angyélika (Magy. ▌ 3. EWUng. Az anglika keletkezhetett a két nyíltszótagos tendencia alapján vagy íráshibával. A szó latin közvetítéssel számos európai nyelvbe bekerült. 84). 1998: ánizs (Priszter 456). — magyar~ 1948: magyar ánizs (MagyGyógyn. J: ? ’Mentha sp. 1470 k. F vészk. ányizs. — kerti ~ 1783: Kerti Angyélika (NclB. 1590: ’Angelica sp. — illatos ~ 1948: Illatos ánizs (MagyGyógyn. angyalgyökér’. 363) (a növény hivatalos elnevezése ma) nevet javasolja a R. 336). szapora zsombor’. angyalgyökér. — orvosi f ~ 1841: orvosi f angyalkának gr. 1590: Angelica: Angelica (SzikszF. A névadás alapja a növény szinte minden betegséget gyógyító ereje (vö.). A név keletkezésének indítéka.’. J: ’ua. menta | ? Sisymbrium officinale.. 1998: illatos ánizs (Priszter 456). (OrvK. 1577 k. wilde Engelwurz ’vad angyalgyökér’. hogy Mihály arkangyal ajánlotta a szerzeteseknek az angyélika gyökerének rágását. (Barra 164). angèlica.. J: ’ua. (OrvK. a f el tag magyarázata. a): RMGl.-i Angelica. J: ’ua. 1807: Angyélika (Magy. . fr. 202). 202). 1775: Anis (Csapó 144). angyélika 1. J: ’ua. 200).: Sisimbrium: menta: n a glica (Növ. közönséges ánizs’.: Angelicath gr.. J: ’Angelica sylvestris. Genaust Angélica a. J: ’Foeniculum vulgare. ánizs 1. Gyógynövények enciklopédiája 44.. angyalf helyett. orvosi angyalgyökér’. vö. 202).’. angelicus ’angyali’ melléknév n nem angelica [herba ’f . J: ’Angelica archangelica. növény’] alakja a középkorban növénynévként f nevesült. 1903: Erdei angyélika (Hoffmann–Wagner 59 ánizs 56).’. angélique. 351). Az angyalrúgtaf talán magyar alkotás. J: ’ua. 609/31). J: ’Angelica sylvestris. F vészk. 1577 k. még angyalgyökér. 1583: anis Anisum (Clusius–Beythe 2a: BotTört. hogy a növény valamely része rúgások nyomaira emlékeztet.: Anisum: Anis (CasGl. valamint az a monda. (OrvK. J: ’Pimpinella anisum. 198). | 1998: ’Angelica archangelica. | 1807 e.

ánizskapor 1807: Anis Kapor (Magy. az orvosi székfüvet már az ókorban is alkalmazták. A f nek anyja ’ szi margitvirág’ (2. ízük hasonló. Genaust Anísum a. ▌ 4. 418). F vészk. A nevet els sorban a fekete ürömre használták. J: ’Artemisia vulgaris. pl. talán a növény hasznosságát kívánta kiemelni a jelentéktelen füvek közül. Mutterkraut.) elnevezés is. J: ’Dracunculus vulgaris. 1775: Anya-fü (Csapó 137). 314). hv. F vészk. an#sum ’ánizs’ < gör. án#thon . om vég magyar alak. ebb l származik az um. ▌ 5. J: ’Tanacetum parthenium. ▌ 3. 520). Diószegi–Fazekas alkotása. közönséges ánizs’. 210). 318). anisum (< lat. Vö. anyaméhf 1. az ánizs el tag megkülönböztet szerep .) a ném. a gyökér utótag magyarázó szerep . án#son ’kömény’. Diószegi és (Fazekas) az Anis Kaport (Magy. aniš. J: ’Pimpinella anisum. század elején a füvek anyja ’fekete üröm’ (4. kaporánizs. Az anyaf (1. Az ánizskapor összetett szó. J: ’Artemisia absinthium. Hasonló módon keletkezett a XX. 363) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R. Az anyaf ’fekete üröm’ (4. még anyaf . J: ’ua. J: ’Arnica montana. Matricaria felhasználásával hozta létre. orvosi székf ’. 1798: Anya-fÍ (Veszelszki 155). Marzell Arnica montana a. Az ánizspimpinella Diószegi–Fazekas alkotása. Mutterkraut tükörfordítása. || f nek anyja 1578: F×nec Annya (Melius 161). Pimpinella átvétele. valószín leg a lat. EWUng.) a közönséges ánizs nevének átvétele hasonlóság alapján. 209). A névadás magyarázatára l. 2. 1783: Fünek anynya (NclB. ánizspimpinella 1807: Ánizs Pimpinella (Magy. 314). F vészk. J: ’Foeniculum vulgare. a N. 1948: anyaf (Halmai 10). 1775: Anya-fü (Csapó 170). szi margitvirág’. 418). de hasonlóság alapján a többi ürömfaj. J: ’Artemisia vulgaris. a fajt jelöli ki. Anis. hegyi árnika’. Az ánizs ’édeskömény’ (2. aneìss szóból jött létre. Mutterkraut részfordítása.-osztr. Az anyaf elnevezés növényeket mind n i betegségek kezelésére használták.. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával jött létre. a növény fontosságát.: RMGl. àniso. anisum közvetítésével terjedt el. 3. édeskömény (→ kömény). amelyet els sorban n i betegségek gyógyításra használtak. || füvek anyja 1903: füvek anyja (Hoffmann–Wagner 163). Az ánizs el tag megkülönböztet szerep . ném. — Ö: méh~ (→ anyaméhf ). 1948: Anyaf (MagyGyógyn. Az ánizs az európai nyelvekbe a k.) is megkapta. lat. gör. a növényt tévesen a kapor ’Anethum’ nemzetségbe sorolták. ném. Boldog~ mentája (→ Boldogasszony mentája) anyaf 1. 1903: Anyaf (Hoffmann–Wagner 163). 257). J: ’Matricaria chamomilla. 363) (a nevet nem fogadta el a botanikai szaknyelv) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R. a lat. Mutterkraut (Melius 161) ’ szi margitvirág’. ánizs helyett. édeskömény’. bécsikömény (→ kömény) és olaszkapor (→ kapor) helyett. közönséges sárkánykontyvirág’. Az ánizs esetében az átadó nyelv bizonytalan.. A pimpinella nemzetségnév. — Ö: f szer~. 1775: Anya-méh-fü (Csapó . Genaust Matricária a. anis. ezt nyilván a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján kapta a növény. kapor~. ámmi ’mag’) végs forrása ismeretlen. ol. ▌ 2. mater herbarum fordítása. ónejz a baj. 1948: anyagyökér (MagyGyógyn. Diószegi és Fazekas az Ánis Pimpinellát (Magy. Matricaria (< lat. idegen nyelvi megfelel kre vö. ánéson ’kömény’ < gör. az abszintüröm (5. F vészk. Az anyagyökér a ném. Marzell Artemisia vulgaris a. fr. 60 anyaméhf nyaf (Priszter 518).ánizskapor Az ánizs vándorszó. 1807: Anyaf (Magy. 1998: a- anyagyökér 1841: anyagyökér (Barra 209). lat. 1590: Dracunculus maior: Anya fé (SzikszF. a növény azon részére utal. TESz. Matronenkraut ’orvosi székf ’. Idegen nyelvi megfelel kre vö.) a lat. 2.. anyaméhf . 1783: Anya-fü (NclB. a lat.’. A k. gyógyító erejét így fejezték ki. anésum. mindkett t f szerként használják. ang.. anya l. abszintüröm’. 2. F vészk.) Melius alkotása. fekete üröm’.. 1948: füvek anyja (MagyGyógyn. fekete üröm’. a f utótag magyarázó szerep . anise. az el tagot lefordították.

er sszagú zeller’. bojtorján arábikum l. mézga ’mézga. növényi nedv’). J: 1841: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ill. anyaf . ▌ 2. anyarozs’. Matricaria (< lat. TESz. els sorban rozs’ jelentése van.. GebÀrmutter ’anyaméh’. 1798: ro’s Annya (Veszelszki 403). a citromfüvet szintén használták n i betegségek kezelésére. A mézga szláv eredet . Az anyarozs a ném. J: ’Tanacetum parthenium. 418). talán a levelek hasonlósága alapján. arábiai facsipa (→ facsipa). EWUng. A rozsanya a ném. 1775: Arany-fü (Csapó 91). J: ’Anemone nemorosa. „A’ méhet meg-tiſztitja” (Csapó 170). Márton. Az arabmézga a lat. Vö. (Veszelszki 404). 1533: Apium: Merck ader epth: Apium (Murm. az elnevezés szemléleti háttere. R. J: ’Chelidonium majus. J: ’Ranunculus sp. mindkett a lat. f nek ~ (→ anyaf ).. aranyev pinty l. Növ. gumiakácia’. A N. Mutterkuchen ’méhlepény’). Genaust Matricária a. Az aranyf a ném.: RMGl.) Veszelszki alkotása. arabicum utótag fordításával (arab) jött létre. gumiarábikum.. Idegen nyelvi megfelel re vö. valamint az. orvosi székf ’. EWUng. gumi’ el tag értelmezésével (mézga) és a lat. (Barra 104). még parasztápium. mézga’. || rozsanya 1762: „Tsuda dolgot beszélnek… a’ ro’snak meg-veszett gombás-szeméröl. ▌ 2. ném. Marzell Chrysanthemum parthenium a. 86).: „Alburnus… adeps arboris: az fanak meghszeyę” (GyöngySzt. gumiakácia’. az összetett német szó el tagjának jelentése valószín leg ’anyaméh’ (vö. 28). Goldkraut tükörfordítása. anyarozs 1790: anya ro’s (TESz. mézga a. mézga a. J: ’Melissa officinalis.) Csapó. ném.). ro’s-annyát gr. apróbojtorján l. 1783: Anya méh-fü (NclB. Vö. vizi apium (SzikszF. 1595: Apiom (Beythe 80a). nyirok. a R. hogy a . Aprilblume tükörfordításával keletkezett. orvosi citromf ’.’. a névadás alapja. a lat. szb. Mutterkorn tükörfordítása. anyaméhf (2.). anyja l. a méhanyaf ’orvosi székf ’ (2. arabischer Gummibaum ’arab gumifa’.-hv. utótagjának pedig ’gabona. vö. ném. holl. 1998: arabmézgafa (Priszter 288). мъзгá ’a fakéreg alatti növénynedv. || méhanyaf 1798: Méh-anya-fÍ (Veszelszki 155). apium átvétele. Kornmutter tükörszava. A névadás magyarázata. 1583: apiom (Clusius–Beythe 4: BotTört. 127). a víziápium hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. A mézga els megjelenése: 1560 k.anyarozs 170). 7: 50. 234). J: ’ua. hunior fé.: TESz. vérehulló fecskef ’. 1948: Anyarozs (MagyGyógyn. macskaméz. — ~fa 1948: Arab mézgafa (Halmai 5).) talán hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. berki szell rózsa’. hogy a növény virágai sárgák. blg. Mutterkraut ’orvosi citromf ’ is hatással lehetett a névadásra. 1948: arabmézga (MagyGyógyn. Aprillenblumen. ném. N. áprilisivirág 1903: Áprilisi vagy berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával keletkezett. gumi~ arabmézga 1841: arabi mézgát gr.: RMGl. Anyaméhf (MagyGyógyn. a ném. moederkoren. Hasonló szemlélet névadásra l. GebÀrmutterkraut.. 349). füvek ~ (→ anyaf ) 61 aranyf 1590: Ranunculus: Sômôr fé. mátraf . graveolens.). vagy beka fé. dán moderkorn. LXXXIV. pinty ápium 1. Genaust Ápium a. Hasonló szemlélet névadásra l. Marzell Anemone nemorosa a. J: ’Claviceps purpurea. | 1948: ’Acacia senegal. J: ’Acacia senegal. Az anyaméhf ’ szi margitvirág’ (1. 86). Az ápium a lat. J: ’Matricaria chamomilla. Az áprilisi jelz a növény korai virágzási idejére vonatkozik. sárgás gumiszer váladék’. hogy „Szülés után történö belsö fájdalmakat megtsillapitja ez fü”. Gummi arabicum mintájára alakult. TESz. mellyet némellyek ro’sanyjának-is hívnak (TESz. J: ’Apium graveolens var. — vízi~ aranyf 1578: Arany f× (Melius 178a). hogy a rozson él sköd gombából nyert gyógyhatású anyag segíti a méhizomzat öszszehúzódását. jelentése: ’nyúlékony. szi margitvirág’. Idegen nyelvi megfelel re vö. gummi ’nyúlós anyag. boglárka’.

1783: Mezei arannyas veÐzÐzö (NclB.) Diószegi–Fazekas tette. Melius névalkotására a ném. aranyvirágúf 1.). J: ’ua. || aranyszín virág 1578: Arany ſÅin× virág (71). Genaust Chrysánthemum a. mocsári gólyahír’. — erdei ~ 1998: erdei aranyvessz (Priszter 507). chrûsanthe- . réti margitvirág’. — N. 4: 30). réti salátaboglárka’. vö. szi margitvirág’. 382). 1578: arany virágu f× (70a). J: ’Leucanthemum vulgare. N. aranyvirág (ÚMTSz. 377). valószín leg a vérehulló fecskef nevét vette át hasonlóság alapján. aranyvessz 1798: aranyos veÐzÐzf (Veszelszki 170). 1807: Aranvirág (Magy. ſarga viragu f× (Melius 137). szakny. keltajuuri ’sárga gyökér’. J: ’Caltha palustris. ▌ 2. 481). nyugati salátaboglárka’. vérehulló fecskef ’.’. 293). — Ö: ökörszem~. 1998: aranyvirág (Priszter 336). J: ’Chrysanthemum. J: ’ua. Ember és növényvilág 278).-i Chrysanthemum (< lat. J: ’ua. Benk névadásának alapja. a név a virágot jellemzi: „mint egy arany ackora à virága” (Melius 137). holl. ficaria. — balzsamos ~ 1998: balzsamos aranyvirág (Priszter 518). Marzell Chelidonium maius a. ▌ 2. amely szintén Melius alkotása. 382). — réti ~ 1578: Réti arany virág (70a). mivel az adatokból kimutatható.’. még aranyf .’. || aranyversel N. és a növényb l sárga szín nedv folyik. aurea < aureus ’arany’) fordítása. a virágzatokban a széls nyelves virágok fehérek. aranyverseng (Péntek–Szabó. mocsári gólyahír’. arannyal verseng f 1775: Arannya[l] verÐengö-fü (Csapó 91). J: ’Ranunculus ficaria subsp. A névadás magyarázata a tömött fürtökben álló aranysárga virágzat. ▌ 4. szakny. szakny.) hasonlóság alapján kapta nevét. || arannyal verseng 1783: Arannyal verÐengö (NclB. 132). Az aranyvirág a lat. zlatni korin ’arany gyökér’. Goldwurz ’arany gyökér’. az aranyvirág a Chrysanthemum nemzetség hivatalos neve. goudkruid ’arany f ’. népetimológiával keletkeztek. fi. aranyvirágúf .). Ember és növényvilág 278). sárga nedveſség folyki belölök” (Csapó 91). J: ’Tanacetum balsamita. 1998: aranyvessz (Priszter 507). f ’) tükörfordítása. Gold wiſenblum (Melius 70a) is hatással lehetett. Az arannyal verseng f ’vérehulló fecskef ’ Csapó alkotása. J: ’Chelidonium majus. 1783: Arannya[l] verÐengö-fü (NclB. A növénynév a korai adatokban aranyosvessz alakban fordul el . | mezei ~ 1583: mezei aranios vezzo Virga aurea (Clusius–Beythe 8: BotTört. 1948: Aranyvessz (MagyGyógyn. chrysánthemon < gör.) és a Boldogasszony tenyere (4. hv. arannyal verseng f . Boldogasszony tenyere’. aranyvirág 62 aranyvirágúf 1775: Mezei aranyos veÐzÐzö (Csapó 13). F vészk. Genaust virgátus a.arannyal verseng f növényb l sárga szín tejnedv folyik. aranyos l. aranyversel (ÚMTsz. Vö. ha bárhol letörik.’. ha bárhol megtörik: „ha a’ levelek vagy ſzárai megſzakaſztattnak.-i virgaaurea (< lat. J: ’Solidago virgaurea. 416).). hogy a növény virágja sárga szín : „arány ſzinü virága vagyon” (NclB. arany verseng (ÚMTsz. | közönséges ~ 1998: közönséges aranyvessz (Priszter 507). J: ’Ranunculus acris.) Melius alkotása. aranyversel népi nevek. J: ’ua. J: ’ua.). kelta ruoho ’sárga f ’. ánthemon ’virág. ’réti margitvirág’ (2. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Az szi jelz a virágzás idejére utal. aranyvirág 1. hogy az arannyal verseng f nevet Benk is használja ’vérehulló fecskef ’ jelentésben. gör. hogy a növény virágai sárgák. Az aranyvirágúf a lat. A harangverseng . Nemzetségnévvé (2. az aranyos el tag -s eleme melléknévképz . chrysós ’arany’.’. Az aranyvessz a lat. harangverseng (Péntek–Szabó.’. ▌ 3. || harangverseng N. virga ’vessz ’. 1578: arany virágu. a középs . Az aranyvirágúf ’mocsári gólyahír’ (1. — szi ~ 1998: szi aranyvirág (Priszter 518). A névadás magyarázatára l. A nyugati salátaboglárka arannyal verseng elnevezését Benk alkotta. Az szi margitvirág (3. lat. aranyvessz ’. aranyvirág’. csöves virágok aranysárgák. aranyversel (MNy.-i Chrysanthemum (< lat. J: ’ua. a névadás magyarázata. J: ’Caltha palustris. száz~f (→ százforintosf ) aranyszín virág l. J: ’Tanacetum parthenium. chrûsanthemum < gör.

47). hegyi árnika’. gémorr’. 1798: Áron’ Ðzakálja (Veszelszki 73). árnyékszéktet f . f ’) fordítása. Aronowa broda. hegyi árnika’. 4. ánthemon ’virág. Növényszótár 285). ennek alsó részét teljesen körülöleli egy zöldesfehér szín . jellegzetes alakú. 391). F vészk. Az Árongyökér a ném. orrhoz hasonló alakjára utal (ugyanezen az elven alapul a gémorr név). Az árorr Diószegi–Fazekas alkotása. méhek ~a (→ méhf ). hogy az érdekes külsej növény két. 422). A névadás alapja. Áron-vessz l. арника. és a Geranium L.-i botanikusok nem egyértelm en különítették el. rom. 124: 477– . holl. közönséges ebnyelv f ’. 1783: Áron ſzakálla (NclB. méhf nek ~a (→ méhf ). Genaust Árnica a. hogy a növény az árnyékos. 153). 1998: árnika (Priszter 306).árnika mum < gör.). a névadás alapja az árként kiemelked anyaszár: „Mag. erd ’) elnevezése is hatással lehetett. ném. árn 1807: Árnf (Magy. árnyékszéktet f 1911: árnyékszéktet f (Cserey. 364). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében az orvosi Árn (Magy.’. 1903: Árnyékszeret f (Hoffmann– Wagner 92). Nyr. lat. F vészk. eggy eggy lapos durva korſzovátbann” (Magy. Genaust Chrysánthemum a. J: ’ua. kerti atracél (→ atracél) és ebnyelv helyett. 1775: Árnyék Ðzeretö-fü (Csapó 286). barba lui Aron. áron szakálla (ÚMTsz. F vészk. aronsbard. — orvosi ~ 1807: orvosi Árn (Magy. sárgavirág. közönséges tyúkhúr’. 1798: Áron-gyökér (Veszelszki 73). 2. szakny. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 153). Az árnyékszéktet f valószín leg népetimológiás alakulat az árnyékszeret f névb l. Az árn Diószegi–Fazekas alkotása. álsos ’liget. berek. Alsine (< gör. Vö. 318). J: ’Cynoglossum. „Anyaszára kin árformára” (Magy. Melius így magyarázza: „Chryſanthemos. 389. F vészk. a német szó el tagja a lat. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Az árnyékszeret f elnevezést Melius hozta létre. J: ’Arnica montana. 1948: árnyékf (MagyGyógyn. erd s részeket kedveli.’. árorr 1807: árorr (Magy. 368) nevet javasolja az ebnyelv f nek a R. F vészk. 153. névadásának alapja. Magy.’.[ára] kin nyársformára” (Magy. nagy buroklevél. 389). J: ’Stellaria media. az orvosi árn azonban nem vált a botanikai szaknyelv részévé. le. J: ’Arum maculatum. aranyvirág. tehát az árorr a termés hosszú. Melius névalkotására a tyúkhúr R. J: ’Erodium. Vö. J: ’Stellaria media. Aronwurz. árnyék l. nagy levele között vastag egyenes t kocsány n föl. nemzetséget a XIX. mindenik lelapúlva van a’ mer nn álló anyaſzár’ tövéhez ragadva. 153). || Áron-vessz 1903: Áron-vessz (Hoffmann–Wagner 185). Aaronsbart tükörfordítása. F vészk. J: ’Cynoglossum officinale. — hegyi ~ 1903: Hegyi árnika (Hoffmann–Wagner 176). ebnyelv f ’. J: ’Arnica montana. 2. F vészk. árszer . F vészk. J: ’ua. 391. ezen helyezkedik el a meglehet sen nagyméret torzsavirágzat. a hegyi árnika az árnyékos helyeket kedveli. F vészk. F vészk. || Áron-gyökér 1783: Áron gyökér (NclB. árnika 1948: Árnika (MagyGyógyn. Az Áron szakálla a ném. Genaust Álsine a. nemzetségnév. közönséges Áron szakálla 1775: Áron Ðzakálla (Csapó 40). a latin név is a növény el fordulási helyére utal. foltos kontyvirág’. 1998: hegyi árnika (Priszter 306). sz. Az árnika a lat. or. Az Erodium W. amely szakállhoz hasonlít. árnyékszeret f 1578: Arnyéc ſÅeretx f× (Melius 181a). 318). nyúl~ 63 árorr tyúkhúr’. Áron-gyökér. J: ’ua. 1948: árnyékszék tet f (Halmai 77). Aronstab tükörfordítása.-i Arum (maculatum) értelmesítésével jött létre. Arnika. nemzetségnév. Áron szakálla árnyékf 1813: Árnyékf (Magy. 152).-i Arnica (ismeretlen eredet ) átvétele. 389). Az árnyékf elnevezés a növény el fordulási helyére vonatkozik. — N. 422). chrysánthemon < chrysós ’arany’. a névadást az Erodium és a Geranium nemzetség tárgyalásakor így magyarázzák: „Anyasz. az Áron-vessz a ném. szakny. Marzell Arum maculatum a. 1948: Áronszakálla (MagyGyógyn. az az arany virágu f×” (137). Magy. 1948: Árorr (MagyGyógyn.

árva a. J: ’ua. árvácska 1824: Árvátska (Szabó. ▌ 4. Lamium album utótagjának fordítása. J: ’Scrophularia nodosa. — fehér ~ 1948: Fehér árvacsalán (MagyGyógyn. 3. J: ’Carlina acaulis. ném. Artischocke. 2.. az apró csalán (1. vénuszhaj’. — fekete~ 1813: fekete árva Ts[alán] (Magy. vénuszhaj’. zamatos turbolya’. 23). árvacsalán 1. — háromszín ~ 1948: Háromszín árvácska (MagyGyógyn. 1791: Árva Leany-haja (Lumnitzer 463). a lat. 392). EWUng. szártalan bábakalács’. göcsös görvélyf ’. — vad~ 1903: vad articsóka (Hoffmann–Wagner 166). 1585: Arua leány hay (Cal. fehér árvacsalán’. 29: 249). árva a. árvalányhaj 1. 364). 181). | egyéves vad~ 1998: egyéves vadárvácska (Priszter 538). | 1585: ’bizonyos fajta páfrány’. Az árvácska a f névként használt árva szóból alakult -cska kicsinyít képz vel. artichoke. 1798: Árva-leány’ haja (Veszelszki 26). J: ’Viola tricolor subsp. ▌ 3.) nevet olyan növények kapták. ol. TESz. 1813: Árvalyányhaja (Magy. apró csalán’. Stiefmütterchen ’mostohaanyácska’. ▌ 2.). aranyos fodorka’. 955: TESz. viszket érzést. 162/14). hogy virágzata az articsókáéhoz hasonlóan ehet .) a ném. Növénynévként való alkalmazása valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. 1948: Articsóka (MagyGyógyn. 133). — N. vrtica megfelel je a m. 1783: Árva Tsalán (NclB. bújdosó~ 1813: bujdosó árva Ts[alán] (Magy.-hv. fekete peszterce’. 392). 1948: árva leány haja (Halmai 6). ▌ 3.. 1998: vadárvácska (Priszter 538). | 1798: ’Adiantum capillus-veneris. sp.) ’zamatos turbolya’ a kerti articsóka ’Cynara scolymus’ (els megjelenése: 1585: „scolymos: Artitsiok” (Cal. J: ’Anthriscus cerefolium.. Stiefkind ’mostohagyermek’. J: 1577 k. sir$tica.’.: ’bizonyos fajta gyógynövény (TESz. A fehér jelz a virág színére utal.. vö. vö.articsóka 478.: „Arwa leanÿ haÿanak melÿ fwet hÿnak” (OrvK. 4.). A kés bbiekben az árvacsalán (2. 184). a lat. F vészk.’. ▌ 2. 1583: arua chalan Vrtica minor siue crispa (Clusius–Beythe 8: BotTört. 423).) árva el tagja a lat.) nevének átvétele hasonlóság alapján. 1998: háromszín árvácska (Priszter 538). Az árva (1416 u. 1903: árvaleány haja (Hoffmann–Wagner 213)./1466: ’magányos’) el tag valószín leg a kétlaki csalántól ’Urtica dioica’ különbözteti meg az apró csalánt (1. A névadás alapja a vadon tenyész növény kicsinysége lehet. 138). 181).: RMGl. TESz. EWUng. J: ’ua. Marzell Carlina acaulis a. | vad~ 1948: Vadárvácska (MagyGyógyn. árvalányhaj a. amelyek hasonlítanak 64 árvalányhaj a csalánhoz (Urtica sp. sir"tka. szlk. Feldstiefmütterchen. ang. ▌ 2. J: . 1590: Vrtica mortua: Arua czallyan (SzikszF. vadárvácska’. 1911: árvaleányhaja (Cserey. árvácska (MNy. de csalánsz reik nincsenek. articiocco. EWUng.) | ? Adiantum capillus-veneris. J: ’Ballota nigra. 1798: Árva-Tsalyán (Veszelszki 449). Az articsóka (1. alcarchofa. Az articsóka vándorszó. 230).’. vénuszhaj’. Növényszótár 22). 1998: fehér árvacsalán (Priszter 410). ezért a b rön nem okoznak éget . 386). 1590: Capillus veneris: Arua leany haia (SzikszF. 1577 k. J: ’ua. — N.. TESz. árv`csillyán (MNy. tricolor. artichaut. F vészk. 2. — igaz ~ 1745: Igaz Arva leány haja (Torkos 6). 2. — Ö: bürök~. 1584: arua chalan Vrtica minor ſiue criſpa (Clusius–Beythe 31). J: ’Viola tricolor subsp. szb. J: ’Lamium album. cseh sirotka.. vadárvácska’. A kétlaki csalán porzós és term s virágai külön egyeden fejl dnek ki. Csalhatatlan kert 277–8). csalán növénynév. fr. a névadás alapja. A vadarticsóka (2. tricolor. 4: 30). Az árvacsalán ’apró csalán’ (1. Wilde Artischocke részfordításával keletkezett. F vészk. 1775: Arvaleány-haja (Csapó 12). J: ’Asplenium trichomanes. | háromszín vad~ 1998: háromszín vadárvácska (Priszter 538). orphana vrtica (Clusius–Beythe 31) orphana elemének fordítása. alcachofa. 290). J: ’Adiantum capillus-veneris. articsóka 1.’. 1745: Capillorum Veneris Arva leány haj (Torkos 46). ném.) porzós és term s virágai egy növényen fejl dnek ki. 1903: Articsóka (Hoffmann– Wagner 61). 1783: Árva Tsalyán (NclB.: RMGl. J: ’ua. J: ’Urtica urens.

amelyb l az árvalányhaj alakult. 1813: Ásfodéla (Magy.. átkozott-tövis l. lenszín .. Hosszú ideig több délvidéki páfrányféleség neveként élt. zászpa asszony l. aszfodélosz (Priszter 308). capillus veneris nevet mind az 5 növényre (Adiantum capillus-veneris. istenátkoztafa átkozta l. J: ’Linaria vulgaris. — N. asphódelos) átvétele. Boldog~ rózsája. ágas aszfodélusz’. „AſÅſÅonyember le ſÅállot Matrayát fel viſÅi ha rea kxtxd” (Melius 184a). J: ’Anchusa officinalis. Vénusz ~ füve (→ Vénusz asszony haja). A ’páfrány’ jelentés árvalányhaj és vénuszhaj nevet Veszelszki így magyarázza: „Azért nevezik így: mert ha lúgban élnek vele ſzép vaſtag hajat nevel” (Veszelszki 26). — atlaszér 1. isten~fa. aszfodélusz aszfodélusz 1. Az árvalányhaj magyar fejlemény. J: ’ua. aszfodéla l. — fehér ~ 1998: fehér aszfodélusz (Priszter 308).’. Vénusz ~ fürd je. Régen a patikákban 5 „hajnövel páfrányféle” volt. akárcsak a vénuszhaj (1. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Boldog~ csipkéje. F vészk. kifejezés Venus szavát valószín leg Venus vulgivagá-nak ’olcsó szerelmet áruló leány’-nak értették. Asplenium rutamuraria.. királyné ~ káposztája. 430). közönséges ebnyelv f ’. nincs folytatása a magyar nyelvben. és a lat. .’.). leng szálkájú. Az aszfodélusz a lat. A lat. 1807: Ásfodéla (Magy. Boldog~ oldala. királyné ~ dinnyéje (→ királydinnye).aszfodélusz ’Asplenium adiantum-nigrum. A névadás magyarázatára l. Genaust Asphódelus a. ▌ 2. orvosi atracél’. közönséges gyujtoványf ’. Marzell Adiantum capillus veneris a. TESz. boldog~lapu. hazánkban is honos Stipa növénynem megnevezésére Benk József foglalta le: 1783: Fejér árva leány haj (NclB. még lenlevel f . lónyelv csodabogyó’. atlacér. 2. ném. még a patikákban is együttesen árulták ket mint hajnövel szereket. J: ’Asphodelus albus. atracé (ÚMTsz. felhasználásuk is hasonló volt. fekete fodorka (→ fodorka). Az árva leány haja szerkezet. valamint a növény gyakorta fordul el lenvetésekben. kxuet ki indit. J: ’ua. Marienflochs ’Mária lenje’ hatására hozta létre. 364). || atlaszf 1903: atlaszf (Hoffmann–Wagner 31). ▌ 2. maidenhair fern ’leányhaj páfrány’. atlacér.) elnevezések hasonlóság alapján jöttek létre.). 2. A név Melius alkotása. 364).). „minden be reket vért. Az árvalányhaj ’aranyos fodorka’ (2. hogy a növény levelei hasonlóak a len leveléhez. J: ’ua. Asplenium trichomanes. Asplenium ceterach) használták. SzófSz. A fekete és feketéll jelz k megkülönböztet szerep ek. J: ’ua. EWUng. A névadás alapja azonban valószín leg az. A névadás magyarázata. közönséges ebnyelv f ’. a ’délvidéki páfrányfaj’ jelentés lat. hogy a vénuszhaj finom levélkéinek végálló levélcimpái hajszálvékonyak. haui kórſágot. A fehér jelz a virág színére vonatkozik. Mária lenje. ang. fehér aszfodélusz’. 1903: atlaszér (Hoffmann– Wagner 31). 1783: Ásfódéla (NclB. ki hoz”. ezek is páfrányfélék. J: ’Cynoglossum officinale. atlasér (ÚMTsz. 231).) és ’fekete fodorka’ (3. N. isten~tövis (→ istenátkoztafa) BotTört. Asphodelus és a német Asphodill változata. — fekete ~ 1813: Fekete Árv[alyányhaja] (Magy. A pázsitfüvek közé tartozó. 112–3. selymes. és azért fordították árva leány-nyal. 65 atlaszér ágas ~ 1998: ágas aszfodélusz (Priszter 308). magyarázatát l. Vénusz ~ haja asszonyembertestef 1578: AſÅſÅonyember teſte f× (Melius 184a). J: ’Cynoglossum officinale. Az asszonylen Barra alkotása. Szent Barbara ~ füve (→ Szent Barbara füve). az ásfodéla a lat. valószín leg a ném. szép~sz l . Frauenhaar ’asszonyhaj’. 1998: aszfodélusz.’. Asphodelus (< gör. hogy a növényt n i bajok gyógyítására használták: „kxnnyebiti à ſÅ×léſt”. Boldog~ tövise. vén~citrus. a névadás magyarázata.’. Boldog~ mentája. F vészk. 326) ’Stipa pennata. 357). J: ’Ruscus hypoglossum. F vészk. árva a. ászpa l. pusztai árvalányhaj’. fekete fodorka’. | feketéll ~ 1783: Feketéllö Arva leány haja (NclB. capillus Veneris ’Vénusz haja’ mintájára jött létre. tudatos alkotásnak látszik. J: ’Asphodelus ramosus. asszonylen 1841: aszszonylen (Barra 353).

orvosi atracél (4. jatrocel.’. F vészk. 155). ~f 1590: Borago: Atraczel fé (SzikszF.) leveleit. 153). | mezei~ 1798: Mezei Arratzel [! atracél] (Veszelszki 187).). atracéllapu (Péntek–Szabó. a fest jelz megkülönböztet szerep . giliszta z varádics’. Ember és növényvilág 199). ▌ 7. Hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a közönséges kígyószisz atracél (5. útilapu’.) névadás alapja nyilván az orvosi atracélhoz (4. köptet t f ztek bel lük. EtSz. virágzatuk kékes-lilás-pirosas. N. már Melius leírja. így télen az avar alól is kilátszanak a bokrok. J: ’ua.: RMGl. ▌ 5. 1578: Atratzęl (Melius 150). atracél’. 334). Az avarhanga összetett szó. J: 1775. 1998: atracél (Priszter 299). 153). Az atracél szlovák eredet .). 256). a levélzet és virágzat közti azonosság magyarázza. zaklacér (ÚMTsz. fekete nadályt ’. 364). J: ’ua. | 1807. 95).) neve. — fest ~ 1807: fest Atratzél (Magy. atracél (Péntek–Szabó. F vészk. — ~lapu N. F vészk. ▌ 6. A névadás alapja az. 152) nevet ajánlja az Anchusa nemzetségnek. csarab’. 67. közönséges ebnyelv f (2.) és az orvosi atracél (4. szlk.’. 1525 k.) érdes level növények.). atracéllapu l. indás ínf ’. N. 2. csarab’. | orvosi ~ 1903: Orvosi atraczél (Hoffmann–Wagner 32). a növény leveleit régen konzerválószerként (húst csomagoltak bele) használták. ▌ 3. jatrocěl alakban kerülhetett át.’.. F vészk. J: ’Calluna vulgaris. kerti borágó (3. hogy „Haſonlo az AtratzAlhxz. J: ’Cynoglossum officinale.) való hasonlóság: mindkét növény virágai kékeslila szín ek. orvosi atracél’. cseh jitrocel. avarf 1903: Avarf (Hoffmann–Wagner 79). az el tag magyarázatára l. . Az atracél ma az Anchusa (+ Cynoglottis) nemzetség hivatalos elnevezése.) jelentés egyetlen adattal szemléltethet . 1807: kerti Atratzél (Magy. J: ’Echium vulgare. ill. 1807: mezei Atratzél (Magy. atlaszf l. A szlovák szó a magyarba R. txuiſſes ſÅxrxs à leuele.). a kerti borágó (3. A ’giliszta z varádics’ (1. vö.) jelentések kifejl dését felhasználásbeli hasonlóság. és köhögés kezelésére használták mindhárom növényt. a növény hasonlít az orvosi atracélhoz. atracél atracél 1. 157). — kerti~ 1775: Kertiatratzél (Csapó 27). 1775: Atratzél (Csapó 204). báránypirosító’.’.’. atlaszér 66 avarhanga F vészk. Kniezsa. 1998: orvosi atracél (Priszter 299). J: ’ua. atracél (MNy.atracél Az atlaszér és atlaszf népetimológiás alakulat az atracél növénynévb l.).. TESz. akárcsak az orvosi atracél (4. J: ’Ajuga reptans.’. kerti borágó’. J: ’ua. közönséges ebnyelv f ’. 152). A népi atracél ’indás ínf ’ (7. SzlJsz. 334). Marzell Calluna vulgaris a. A giliszta z varádics (1. ſÅára” (Melius 151). J: ’ua.).) Diószegi–Fazekas az atracél ’Anchusa’ nemzetséghez sorolja tévesen (ma az Alkanna nemzetséghez tartozik). J: ’Symphytum officinale. avarf . az érdeslevel ek (Boraginaceae) családjába tartoznak. levelükb l készítettek salátát.) és fekete nadályt (8. — N. 1807: Atratzél (Magy. EWUng. J: ’ua. A báránypirosítót (6. ▌ 8. — mezei ~ 1775: mezei atratzél (Csapó 204).’. ▌ 4. J: ’ua. kéc à virága. A közönséges ebnyelv f (2. | töviskés~ 1783: Töviskés Atratzél (NclB. jitrocel ’útif .’. jitrocil ’ua’. avarhanga 1903: avarhanga (Hoffmann– Wagner 79). a szókezd j a magyarban maradt el. 1998: ’Anchusa officinalis. J: ’Calluna vulgaris. Diószegi–Fazekas az Atratzél (Magy. J: ’Borago officinalis. hogy a növény örökzöld. 1998: ’Anchusa.: Tanacetum: Atracel (Ortus: RMGl. — kerti~ 1813: kerti Atratzél (Magy. 1775: Atratzél (Csapó 77). ▌ 2. — tövises~ 1807: tövisses vagy vad Atratzél (Magy. amelynek az atracél a hivatalos neve lett. | vad~ 1783: Vad-Atratzél (NclB. 129). J: ’ua. a növény gyökerében található vörös festékanyagra vonatkozik. F vészk. 29: 249). atracél (ÚMTsz. F vészk. hanga. Ember és növényvilág 199). J: ’Alkanna tinctoria. közönséges kígyószisz’. és a népi gyógyászatban mindkett t alkalmazzák köhögés ellen. J: ’Tanacetum vulgare. 1583: atracel (Clusius–Beythe 4: BotTört. az utótagra l.

ill. vö. bablevel varjúháj (→ varjúháj). bábakalács bábafog 1. lat. J: ’Trigonella foenum-graecum. a görögszéna és a sisakvirág valamely része (pl.) termése szúrós. a névadás ma- bábafonal N. Magy. J: ’Aconitum vulparia. 29: 249). Melius 370.) a növény R. „fehér a’ virága. J: ’Claviceps purpurea. A bábafan ~ bábafon népi . szln. vad~ 1578: Vad babnac (Melius 11a). hogy a növény levele a lóbab ’Vicia faba’ levelére hasonlít. 1585: ’Phaseolus vulgaris subsp. a névadás alapja.) jelz je a lat. a földi királydinnye (2. A farkasöl bab (3. a tüskés növényt a szél görgeti a mez kön.) rossz. F vészk. A névadási szemlélet magyarázata..-ében t nik fel. rossz fogakra. fekete foghoz hasonlítható. Bábafog (MagyGyógyn. ördögrokolya. A görögbab (2. hogy ezeket a kevésbé ismert növényeket a közönséges babhoz hasonlították. bábafog (ÚMTsz. boszorkány foga’ népi név. J: ’Eryngium campestre. varjú~. A varjúháj. hogy a növény termése. a fonó eszköz orsójának körkörös mozgásához hasonlítja. farkas~.. virágja) hasonló a közönséges. farkasöl sisakvirág’. || bábafan N.. Szabó. 1783: Görög bab (NclB. disznó~. TESz. gyarázatára l. боб. mezei iringó’. ördögszekér. F vészk. a bab utótagra l. vénasszony fonala’ népi név.-i foenum-graecum (< lat. A bábafog ’vénasszony foga. 407). görögszéna’. mezei zsurló’.B bab — 1.. 28).) névadás magyarázata. 1527-tól adatolható. bábabéles l.. J: ’Tribulus terrestris. a’ Bab-virághoz haſonló” (Csapó 108). Fabaria (Csapó 19) (< lat. 317). a bábafonál elnevezés ezt a görget mozzanatot a fonal feltekeréséhez. anyarozs’. A vadbab (1. bablevel varjúháj’. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. földi királydinnye’. faba ’bab’) elnevezése alapján keletkezett. báb`fon (ÚMTsz. a névadás alapja. Genaust fába a. bábafon l. közönséges bab’ (TESz. bába a. N. bába a. ▌ 3. 317. levele.). a növény bab elemet tartalmazó neveivel: bablevel f . TESz. EWUng.). EWUNg.). maximum. ▌ 2. A névadás szemléleti háttere. blg. varjúbab. ördögkering . bòb) kapcsolatából létrejött növénynevek mind hasonlóság alapján keletkeztek. F vészk. 1–2 cm hosszú gomba. az anyarozs (1.) Diószegi–Fazekas Magy. farkasöl ~ 1807: farkasöl -bab (Magy. farkasöl f . bábafonal szakny. A bábafonal ’boszorkány. A megkülönböztet jelz és a szláv eredet bab (vö. Az elszáradt növénynek ezt a mozgását a mezei iringó más nevei is kifejezik: boszorkánykerék. ’boszorkány’ jelentése 1568-ban t nt fel. virágja a babhoz hasonló: „mint à Babnac ollyan maguai vannac” (Melius 96a). — Ö: csoda~ (→ csodamag). ▌ 2. babf . a szláv eredet bába el tag ’vénasszony’ jelentésben (?) 1111-t l. bablevel szaka (→ szaka). báb`fon (MNy. görög~ 1775: Görög bab (Csapó 108). f##numgr##cum a. lóbab’. A görögbab (2. J: ’Equisetum arvense. ill. bábafog (ÚMTsz. valószín leg ez emlékeztet szúrós. vulgaris. a bab els megjelenése: 1211: ’Vicia faba. vö. hogy a rozson él sköd fekete. kerti babhoz. Graecus ’görög’) utótagjának fordításával jött létre.). J: ’Sedum telephinum subsp. 182). bábafonál (MagyGyógyn.

F vészk. barna spóraterm hajtást fejleszt.. bábaguzsaly. A körfény nemzetségnév.: Küll fény (Julow 265). mintára keletkezett. jelentéktelen. guzsaly a. fan a.. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. Hasonló típusú nevek a növény német elnevezései között is megtalálhatóak: Jägerbrot ’vadászkenyér’. J: ’Carlina acaulis.szóból alakult -s melléknévképz vel. guzsaly a. J: ’Pimpinella saxifraga. praslička ’zsurló’ (< praslica ’guzsaly’).’.. a bábakalács el tag a növény R. 1783: Bába kaláts (NclB. UEWb. F vészk. 175). Semmeln ’zsemle’. A név valószín leg magyar alkotás. bábaguzsaly N.. A béles ’lepényféle.). J: ’Carlina acaulis. 37). a név kialakulására nyilván hatással voltak az egyéb bába el tagú növénynevek. szlk.. 461). bábaguzsalyt gr. bá- 68 bábakalácskörfény bakalács (MagyGyógyn. J: ’ua. és f nevesült. apró. 1998: szártalan bábakalács (Priszter 327). orsószer szárba szökik’. Melius (1578) már jelöletlen birtokos szerkezetben említi a növénynevet: bábakalács. Diószegi–Fazekas alkotása. a guzsaly utótag szláv eredet . fon a. hasznos földitömjén’. J: ’Malva neglecta. a Magy. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Fészke’ bels pikkelyi kinyúltak.’. ném. Steinbrötchen ’k kenyérke’. b"b™guzs™ly. Idegen nyelvi megfelel re vö. || bábabéles N. bábafog. fan a. fényesek” (Magy. bábakalács stb. Marzell Carlina acaulis a. 402. béles a..: baba kalacchÿa fwnek gr. 175). 297/5–6).. 413). bábafonal. a körfény nemzetségnév. a szláv eredet kalács utótag magyarázata. de ehet termésekre utalnak. bábaguzsaly. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. papsajtmályva’.) legkorábbi adata jelölt birtokos szerkezet (1577 k. J: ’ua. Genaust acāūlis a. bab™-guzs™ly (ÚMTsz. a névadás szemléleti háttere. bábaíre 1813: Bábaíre (Magy.) bábakalács. bábabéles elnevezései népi nevek. EWUng. bábafog. bábabéles (MagyGyógyn. kerek termésre utalnak.. hogy a növény tavasszal látványos. a bába el tag magyarázatára l. vö. bábafog. Taubenrocken. hogy a növény virágzata ehet . lepénye’ növénynevek ’tésztaféle’ jelentés utótagjai a növényekben átvitt értelm ek. kalács a.). (OrvK. — ~f 1577 k. mezei zsurló’. kalácsféle’ utótag a bél. EWUng. A bába el tag magyarázatára l.). F vészk. 1783: Bába-íre-fü (NclB. | szártalan ~ 1948: Szártalan bábakalács (MagyGyógyn. 29: 249. MNy. 337). amelyet Diószegi–Fazekas alkotott. a bába el tag magyarázatára l. kalács a. 1577 k. még bélekenyér. 609/21).: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK.’. ▌ 2. Bábaguzsaly (MagyGyógyn. 1578: Bába kalácz (Melius 43a). A papsajtmályva (2. az ÚMTsz. F vészk. Spindeln ’orsóz. bábabéles. Malva silvestris a. vö. nevének átvétele. TESz. 1775: Babakaláts (Csapó 17).. nem . hogy bels fészekpikkelyei ezüstfehérek és a napfényben sugarasan kiterülnek. J: ’ua. bábakalácskörfény 1807: Bábakaláts Körfény (Magy. a mezei zsurló örvösen elágazó rövid oldalágai magyarázhatják is ezt. Ennek alapján a bábafon utótagja valószín leg inkább az uráli eredet fon igéb l magyarázható. A bábaíre a csabaíre név népetimológiás változata. szártalan bábakalács’. N. A névadás alapja.-ben már a körfény nemzetségnevet ajánlják. fon a. EWUng. báb`béles (ÚMTsz. Diószegi–Fazekas eredetileg a küll fény nevet javasolta a Carlina nemzetségnévnek: 1807 e. A szártalan jelz lat. béles a. A bábakalács (1. A bábakalács és a bábabéles ’öregasszony kalácsa. A bábakalácskörfény összetett szó.. Distelbrötchen ’bogáncskenyérke’. acāūlis ’szár nélküli’. bábafog. békarokka) azonban inkább a fonás tevékenységéhez kötik a növényt. a névadás magyarázatára l. szártalan bábakalács’. Melius 386.bábaguzsaly név.. vénasszony fonó eszköze. bábakalács 1. ném. bábaguzsaly.. 364).. — ~f 1775: Bába-ire-fü (Csapó 18). lat. pl. bábafonal. TESz.’. szerint a fan utótag ’n i szeméremtest sz rzete’ jelentés . mind a növény ehet . Milchbrötchen ’tejkenyérke’. 351). Marzell Equisetum arvense a. Szabó. rokkája’ népi név. TESz. J: ’ua. 2. J: ’Equisetum arvense. 461). A bábaguzsaly ’boszorkány. hoſzſzúdadok ſzínesek. a fan utótag finnugor eredet .

EWUng. TESz. 1798: BablevelÍ-fÍ (Veszelszki 178). Vö. . wawrzyn. | közönséges ~ 1998: közönséges babér (Priszter 411). A babf a növény R. bobka. ang. laurus ’babér’) szavakkal. szülés utáni fájdalmakat kezeltek. | nemes ~ 1998: nemes babér (Priszter 411). fehér vajvirág’. ismeretlen eredet . ném. J: ’Orobanche alba. a rokka ’fonáshoz használt eszköz’ utótag vándorszó (vö. el tagja szlovák eredet . közönséges babérfa’. babgyilkolóf 1841: babgyilkolóf (Barra 354).’. bábavirág N. bábakalács helyett. babka. leánder’. A babkalevél ’a babér levele’ összetett szó. — babkalevél 1886: „babkalevél: babérlevél” (Nyr. Rocken. Vö. a név ang. a virágoknak babhoz hasonló formájuk van. borsófojtóf . Hazánkba el ször a növény különböz részei jutottak el.’. J: ’ua. N. ol.). magját gyógyszerként.’. J: ’ua. 368). A bablevel jelz a növénynek nem a mai értelemben vett közönséges babhoz ’Phaseolus vulgaris subsp. Vö. Rosenlorbeer ’rózsababér’. a bába el tag jelentése ’szülészn ’ (els megjelenése: 1395 k. cseh vavřín. rocko. A bablevel f lat. 1775: Bablevelü-fü (Csapó 19). mezei zsurló’.: „Végy a kalmártul két pinz ára bobkát. Fabaria (Csapó 19) (< lat. babkalevél a. | nemes ~fa 1998: nemes babérfa (Priszter 411).). Hasonló szemléleten alapul a növény vadbab (→ bab) elnevezése is.. piros. J: ’Laurus nobilis. lat. A bábavirág népi név. — ~fa 1998: babérfa (Priszter 411). J: ’Nerium oleander. vö. b<bavir<g (ÚMTsz. babér a. kfn. EWUng rokka a. J: ’ua. l#rber.. babf 1798: Bab-. A névadás magyarázatára l. napellus a. ezért a közönséges babér leveleihez hasonlóak. ill. bobok (gen. azt f zd meg vizben. 1998: babér (Priszter 411). a többes szám alanyesetben bobky) ’babér. pl. rocke. J: ’Equisetum arvense. hogy a növénnyel f leg n i betegségeket. babér a. 69 bablevel f TESz. az egész növény felépítése a lóbabhoz (Vicia faba) hasonló. sp. rock.. J: ’Matricaria chamomilla. 2. anyaf . | közönséges ~fa 1998: közönséges babérfa (Priszter 411). rózsára emlékeztet virágjára utal. rueca). Genaust fába a. a növény R. bábafonál. Lorbeere. ezért els sorban a bábák ’szülészn ’ használták. levelét pedig f szerként használták. a rózsa utótag a leánder sárga. ang. babér 1552: Babyr (MNy. fehér stb. rose laurel. sz. Marzell Aconitum napellus subsp.’. le. TESz. J: ’Sedum telephinum subsp. babkalevél l. faba ’bab’) elnevezése alapján jött létre. EWUng. 1783: Bab levelü fü (NclB. ném. disznótövis. laur (< lat. a névadás magyarázatára l. A babérrózsa összetett szó. fr.bábarokka maradt fenn. méhanyaf (→ anyaméhf ). minták hatására is létrejöhetett. J: ’Aconitum vulparia. kemények. bablevel varjúháj’.. lauro.). orvosi székf ’. hogy a leánder levelei örökzöldek. babérrózsa 1998: babérrózsa (Priszter 435). békarokka. bábarokka N. A babér vándorszó. J: ’Laurus nobilis. 391) nevet javasolja a növénynek a R. bablevel f jelz je a növény hivatalos magyar nevében is megtalálható: bablevel varjúháj (→ varjúháj). vö.. J: ’ua. vulgaris’. farkasöl bab (→ bab). szlk. az Orvosi f vészkönyv a Bábakaláts Körfény (Magy. maximum. ném. babér bablevel f 1578: Bab leuel× f× (Melius 35). J: ’ua. A babér el tag magyarázata. A bábarokka ’öregasszony. boszorkány rokkája’ népi név. laurier. bába a. laurusfalevel -rózsa (→ rózsa).’. 72: 127). de valószín leg összefügg a ném. bába a. A R. 44: 23). faba ’bab’) elnevezése. A névadás szemléleti háttere többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. hanem a lóbabhoz ’Vicia faba’ való hasonlóságára vonatkozik. Faba alba (Melius 155a) (< lat. Méreg fÍ (Veszelszki 23). borostyán’. ófn. || babka 17. rokka a. F vészk. a leánder hivatalos magyar elnevezése. farkasöl sisakvirág’. vö. 15: 517). a közönséges babérfa levele’. ennek levelére valóban hasonlít a varjúháj levele. lat. J: ’ua. bábarokka (ÚMTsz. rose bay ’rózsababér’. farkasbab. kfn. a névadás szemléleti háttere.’. minta hatására jött létre. és áztazd meg abban” (Nyr.

a ’varázslat’ jelentés el tagot az is magyarázhatja. vasf ’. bagóep(r.: granobacca: bay phÿw (BesztSzj. oszm. hogy a növény. — ~fa bagrenafa (ÚMTsz. A bagrena népi név. a névadás szemléleti háttere. is bizonytalan ’varázslat. vö. ném. Melius leírásából az is kiderül. p« ’csomagolás. bagolyeper (MagyGyógyn. ujg. 99). században a babérfának csupán különböz részeit. 1590: Laurus Alexandrina: Baÿ fé (SzikszF. ba=la-. bagrena ’fehér akácfa’ (MagyGyógyn. a görög gyógyászat istenének köszönhetjük. erdei szamóca’.-ben el forduló „bay phÿw”. bagolyeper (ÚMTsz. bogyókra. azok babérfává változtatták. bilincs’. Szabó Attila Melius Herbáriumának növénynevei között ezt a növényt közönséges babérfának azonosítja. tat.). bagóeper.: ? ’Laurus nobilis. 1578: Bayf× fa (Melius 7a). és a kit n költ knek és katonáknak babérkoszo- bagolyeper N. csuv. Apolló beleszeretett egy csodálatos nimfába. J: ’ua.’. idegen szó. fehér akácfa virága’ átvétele. bau ’kötél’. 344). esetleg a kerti változatnál csúnyább vagy kisebb. lónyelv csodabogyó’. és az EWUng.) els megjelenése a BesztSzj. A R. 1783: Baj-fü (NclB. A névadás magyarázatára l. ba= ’mágikus. 125). Nyr. varázser ’. J: ’Chenopodium botrys. baÛ ’kötelék. szegf .-hv. A BesztSzj. hogy a babért a legenda szerint Apollónak. közönséges babérfa’. bagrena bájf 1.). azt jelzi. J: 1395 k. 126: 299. a szb. Az utótag magyarázatára l. J: ’Fragaria vesca. ▌ 3. tör.’elvarázsol’. szalag. baÛ és származékai kimutathatók varázslásra vonatkozó jelentésben. bagrina.). varázslat’ jelentésben került át a magyarba. 428). megjegyzi. erd ben gy jthet növényekre. báj el tagjának a TESz. bagr(na. az oszmán-törökb l a tör. közönséges babérfa’. az RMGl. A bagolyeper népi név. bagolyszegf N. els sorban a babérmagot (baccae lauri). b): RMGl. 1798: Baj-fÍ (Veszelszki 47). 1841: bájfü (Barra 322). bájf ma már csak a népnyelvben használatos. 257). (Melius 51). bagrinca l.: RMGl. még madárpogácsa. A báj el tag ótörök eredet . dúsvirágú ökörfarkkóró’. A különféle madár és madárféle el tagú neveket a népnyelv gyakran használja a vadon term . J: ’Ruscus hypoglossum. kötél’. Vögelbeer ’madárbogyó’. A bájf (1. báj. a madárféle el tagot (bagoly) a népnyelv gyakran használja. vö. hogy a virágzat szegf höz hasonlít. vö. bagó(p(r.: RMGl. ▌ 4. baddza l. vö.: Laurus: baÿfwfaya (CasGl. vö. J: ’Robinia pseudacacia. madárkenyér (→ kenyérmorzsa). Idegen nyelvi megfelel re vö. 212). amelynek magvát Páriz-Papai baccae lauri-nak mondja” (RMGl. 1395 k. közönséges babérfa’. 126: 299. hogy ez a növény az „MA. összetett szó. 1578: Bayf×nec gr.-féle laurus Alexandrina. 836. Zauberei’ jelentést tulajdonít. fehér akác’. A török szó ’mágikus kötés.). hogy a XVI. 1783: Báj-fü (NclB. A bagolyszegf népi név. bajf mag ’babérmag’ (ÚMTsz. baÛï birtokos személyragos alakja b™Û™ > b™™ > b™ja > m. UEWb. | 1590: ’Laurus nobilis. hogy szabadítsák meg szerelmes üldöz jét l. bagrena ’fehér akácfa. bogojszekfü (Kótyuk 76). J: ’Verbena officinalis. A kötés a varázslás általános módja volt. de a nimfa nem viszonozta érzelmeit.-ben el forduló bay phÿw ’növény’ jelentés . — ~fa 1500 k. bagrina. bagr(na ’fehér akácfa’. miri- . bodza bagóeper l. Daphnéba. ba=i ’varázslás. madármorzsa (→ kenyérmorzsa). bagolyeper 70 bájf gyes libatop’. maga a növény valószín leg jóval kés bb vált ismertté. A bájf ’babér’ név báj el tagja a növény varázslatos gyógyító erejére utal. „Az Laurea baccánac à maguánac vond le az heiát és txrd meg Mézzel” (Melius 7a). bagrena N. 1775: Baj-fü (Csapó 20).bagolyeper Genaust fába a. Amikor Daphné könyörgött az isteneknek. bagrena. kötés’. virág vadon term . ba= et. 99). ▌ 2. A reménytelenül szerelmes Apolló a fát szentnek nyilvánította. eper utótagja ugor eredet . bagrinca ’fehér akác virága’ (ÚMTSz. 147). J: ’Verbascum densiflorum. a növényb l készült olajat és a levelet használták gyógyításra. J: ’Laurus nobilis. Nyr.

1998: legyez bajnóca (Priszter 377). 301). bajnóca 1807: Bajnótza (Magy. F vészk. Barbula hirci (Melius 80a) és a lat. id eſt. 300).bajnóca rút adományozott.). A névadás szemléleti háttere a növény nagy mérete és szépséges. pride-of-the-meadow ’a rét büszkesége’. ennivalója.. A bajnóca nemzetségnév (a nemzetség R. 1577 k. mint amuletumot. ▌ 2. 1783: Bak-fü (NclB. 1807: Bakf (Magy. a névadás alapja nem világos. 408). TESz. — réti ~ 1998: réti bakszakáll (Priszter 525). feyér és ſárga à virága” (Melius 80a). A bakf (1.) a lat. és bájszert nyakokban hordozzák” (Barra 322). orvosi bakf ’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. népetimológiával keletkezett a bábakalács szóból. bakszaka (ÚMTsz. 1798: Bak-fÍ (Veszelszki 94). Castleman 71. A réti bakszakáll (2. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Legyez Bajnótza (Magy. à Baknak à ſÅakála mint à Ketske baknac vgyan ſÅxrxs. a): RMGl. hirci herba (Clusius– Beythe 9) (< hircus ’bakkecske’.’. 1595: Bak fiju (Beythe 95a). 408). pëgōn ’szakáll’) tükörfordításával keletkezett. A vasf bájf (4. Melius a ném. 1775: Bak-fü (Csapó 23). 1783: Bak-Ðzakáll (NclB. neve Spiraea. réti bakszakáll’. gör. trágos ’kecskebak’. réti bakszakáll’. borvirág. 1775: Bak-fü (Csapó 22). N. cica). J: ’ua. regina prati ’a rét királyn je’ nevét. bajnóca’. ma Filipendula). A bájf ’mirigyes libatop’ (2. J: ’ua. herba hirci (Melius 80a) tükörfordításával keletkezett. 1578: Bak ſÅakál (Melius 80a). szártalan bábakalács’. bakszakál (MNy. 1578: Bakf×nec gr. 1470 k. 408). A néva- . szilfalevel (→ szilfalevel f ) helyett.) elnevezése szintén hasonlóságon alapul. bajtergyán l. (Melius 80a). Wiesenkönigin ’réti királyn ’. ▌ 3. bájos a. a növény varázslatos erejét Barra így magyarázza: „A’ babonások.) eredetét Melius említi: „Bayf×nec is hyiac Német×l” (Melius 51). kapcsos korpaf ’. A legyez el tag a növény R. ném. J: ’Spiraea. herba ’f ’) fordításával keletkezett.. bakszakáll bakakalács 1798: Baka-kaláts (Veszelszki 135). J: ’Lycopodium clavatum. 1783: Bak-fü (NclB. bojtorján 71 bakszakáll jelentés . J: ’Betonica officinalis. ill. F vészk. J: ’Filipendula ulmaria. bakb z gerely l. bakszakáll. ang. 2. R. 348).). A bakakalács név arra utal. Coma: bak zakal’ (De Herbis: RMGl. a névadást Melius így indokolja: „Tragopogon. TESz. J: ’Tragopogon pratensis. báj a. J: ’Carlina acaulis. v. — legyez ~ 1807: legyez Bajnótza (Magy. EWUng. Diószegi– Fazekas alkotása.) hasonlóság alapján kapta a bájf nevet.). alexandriai laurus (→ laurus) elnevezése is. EWUng. hogy a növény ehet virágzata egyszer ember kalácsa. 627). J: ’ua. réti legyez f ’. vadárvácska’.’. gerely bakf 1. lat. lat. a névadás magyarázatára l. 29/8). herba hirci. strucctollakra emlékeztet virágzata. Beyfuss (Melius 50a) elferdítésével hozta létre a mirigyes libatop bájf elnevezését. hogy a réti bakszakáll termése sz rbóbitával díszített. 1775: Bakszakáll (Csapó 23). bajnok a.. 378) nevet javasolja a R. A bajnóca nemzetségnevet a szerb-horvát eredet bajnok szóból alkották a kicsinyít képz vel (vö. a növény a babérhoz hasonlóan örökzöld. A bakakalács el tagja ’gyalogos katona’ bakszakáll 1. F vészk. XVI. queen of the meadow ’a rét királyn je’.) bakf neve szintén a lat. bakszakáll (ÚMTsz.: Bakfw (OrvK. Rácz szerint a Betonica „bakf nevét alighanem a növény szaga motiválta” (Nyr. bakszakáll (ÚMTsz. legyez nevének átvétele. 130: 303. sz. — orvosi ~ 1998: orvosi bakf (Priszter 512). — N. amely a réti legyez füvet kiemeli a rét egyszer növényei közül.: Barba hirci. A bakszakáll (1. Nyr. A névadás alapja.: Betonica: Bakfw (CasGl. bajnok a. A lónyelv csodabogyó (3.) a lat. 387). J: ’Tragopogon pratensis. névadásukhoz talán felhasználták a növény R. 255). bakszaka l. 1998: bakf (Priszter 512). legyez (f ).. ugyanezen a szemléleten alapul a csodabogyó laurus. Tragopogon (< gör.’. 4: 30). Marzell Filipendula ulmaria a. | sárga ~ 1783: Sárga Bak Ðzakáll (NclB. N. J: ’Viola tricolor. ennek gyökerét. ▌ 2. F vészk. 130: 303).

tüskés balangó (MagyGyógyn. (TESz. baktop 1807 e. F vészk. bige a. 1911: baktop (Cserey. Baldrian (Veszelszki 436) átvétele. officinalis. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Növényszótár 6). J: ’ua. | 1798. F vészk. A bakszarvúf a lat. Az rl-es és részben az ng-s alakváltozatok a barlang népetimológiás hatását tükrözik.. d): RMGl. barlangó (MTsz. Báldrián-fü (Csapó 166). bonzalgó (MagyGyógyn. Bádian-fü. 130: 304. 1610 k.. A ballangó népi név. J: ’ua. Bockshorn. — tüskés ~ N. Nyr. topog a. ballangókóró balsamf l. balzsamf . Genaust Aegopódium a. ballanó l. — bigecsi ~ 1807: bigetsi Baktopp (Magy.’. 1998: ’Valeriana officinalis subsp. J: ’Aegopodium podagraria. hogy a növény „mag-tartó hÍvelyei hoſſzúkasok mint a’ bak-ſzarvai” (Veszelszki 225). 1798: „a Ballagó vagy Ballangkóróról”. bak a. 289).. a f utótag magyarázó szerep . bolg. cseh kozi brada. bakszarvúf 1577 k. mezei iringó’.’.). Bockshornkraut. szakny. ballag a. 210). bige a. vö. A névadás magyarázata. a ballag melléknévi igenevének f nevesült változata. ballangó a. EWUng. Hasonló névadási szemléleten alapulnak a növény egyéb elnevezései is: boszorkánykerék. topog a.: Baktopp (Julow 257). a névadás magyarázata. A baldián. le. 1798: Báldián (Veszelszki 436). kozobrad. a baktop nem került be a botanikai szaknyelvbe. baktop (a nemzetségnév csak a Magy.: BakÅarwo fweth gr. balha l. F vészk. 1948: Baldrián (MagyGyógyn. aigós ’kecske’. még bakf .’. Ballagó-kórót gr. A baktop ’Aegopodium’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesíti a Magy. J: ’Eryngium campestre. || ballangó N. Bocksbart.) és a vadárvácska (3. lat. goat’s beard. fr. A báldrián idegen szó.. 1783: Bak Ðzarvú-fü (NclB. 62) szóból hozta létre Diószegi és Fazekas utalva a növény bokros növekedésére. F vészk. vö. A bigecsi jelz t talán a bige ’cserje’ (Magy. báldrián báldrián 1745: Baldián gyökér (Torkos 10). kozjabrada. macskagyökér gyökere’.).-ben. barbe de bouc. 1864: barangkórót gr. bak a... kozibród. J: ’Trigonella foenum-graecum. ném.-i Aegopodium (< gör. 1948. || bakszarv 1578: Back ſÅaru (Melius 96a). — N. rom. Idegen nyelvi megfelel re vö.). 1775: BakÐzaru-fü (Csapó 108). J: 1745: ’Valeriana officinalis subsp. 1798: Baldrián-fÍ (Veszelszki 436). F vészk. F vészk. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a kapcsos korpaf spóraterm füzére kissé sz rös.-hv. EWUng. barba caprei.’. 407). kecskeszarvúf . 182). 1813: bigetsi Baktopp (Magy. (TESz.) bakszakáll neve népi név. 323). (OrvK 324/3). Nyr. ang. bucerus ’ökörszarvú’. A f nevesülés történhetett önállóan. A sárga jelz a virág színére utal. — ~f 1775: Baldian-fü. ném. szerz inek alkotása.. szb. egyszerejtéssel magyarázható a ballangkóró. ballangókóró (MTsz. 1783: Báldián-fü (NclB.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. Genaust tragophýllus a. 124: 123. a lat. 2. a ném. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között is megtalálható. 1807: Baktopp (Magy.-ben fordul el )’.). pódion < poús ’láb’) figyelembevételével alkothatták: a bak ’kecskebak’ + topp ’lábbal 72 ballangókóró toppan’ összetétele. görögszéna’. TESz. TESz. bádian alakváltozatok a mássalhangzó-torlódás feloldásával jöttek létre. Nyr. hogy az elszáradt növényt görgeti a szél sszel. a vadárvácska bakszakáll neve talán a virágzat formáján alapul. ezt hasonlítja a népnyelv az állat szakállához. J: ’Aegopodium. 130: 305. gör. ballang.. A baktop a Magy. barba di becco. 1998: baldrián (Priszter 532). kozja brada.bakszarvúf dás magyarázatára l. ol. tehát a növény ballag. 182). bolha ballagókóró l. A ballangókóróból rövidüléssel. Buceras foenum graecum el tagjának fordításával jött létre. officinalis. ballangókóró ballangókóró 1792: Barlang-kóró (TESz. ballankóró (ÚMTsz. J: ’ua.). macskagyökér’. ördögszekér. ballankóró. 210). 258). J: ’ua. F vészk. 379). bucerius. podagraf ’.). vagy az el tag jelentéstapadás útján kiválhatott a ballangókóró összetételb l. 1841: bigecsi baktop (Barra 161). A kapcsos korpaf (2. báldián l.

banyómuszkáté (Szabó–Péntek. balzsamolaj néven árulták. 74/1). A kanadai jelz a fa el fordulási helyére utal. J: ’ua. hogy a „levélkék tojásdadlándzsásak. balzsamnyár(fa)’. 364). az el . 1841: balzsamf (Barra 314). az utótag a német eredet muskátli alakváltozata. bandikó l. sp. balzsamokat készítettek.bálványfa bálványfa 1998: bálványfa (Priszter 293). illatos gólyaorr’. és szívesen szagolgatták a virágot. 1813: Bal’samf (Magy. A banyómuszkáté népi név. banka (Péntek–Szabó. balzsamfa l. balzsam-jegenyefeny l. Halmai 5. J: ’ua.’.’. feltehet leg a ném. Balsampappel ’balzsamnyár’. tavaszi hérics’. balzsamos nyár (→ nyár).) összetétele.-i Ailanthus ’istenfa’ mintájára jött létre. amikor tavasszal a hérics virágzik. alapjuknál 2–4 mirigyes fog található” (Schönfelder 146). balzsamfeny ) balzsamel tagja a fa természetes balzsamtartalmára utal. Balsam átvétele. hosszan kihegyezettek.és utótag magyarázatát l. Götterbaum ’bálványfa. a R. — mirigyes ~ 1998: mirigyes bálványfa (Priszter 293). a banyó ’banya’ (ÚMTsz. A balzsam Európában a gör. lat. Ember és növényvilág 198). J: ’ua. 521). vö. banka a. a gólyaorr hasonló a muskátlihoz. vadkakukkf ’. J: ’Thymus vulgaris. J: ’Ailanthus altissima. ném. — ~fa 1998: balzsamnyárfa (Priszter 463). lat.’. A szaknyelvi balzsamnyár összetett szó. J: ’Thymus serpyllum.. J: ’Populus balsamifera. vö. || balzsamfa — kanadai balzsamfa 1948: kanadai balzsamfa (Halmai 5). Balsamtanne ’balzsamfeny ’ mintájára jött létre. Genaust Ailánthus a. gyógyszerészeti elnevezése is erre utal: Balsamum canadense. buta’ jelentés szó azért vált a madár nevévé. hogy a kakukkf b l gyógyító hatású köptet . mirigyes bálványfa’. A névadás szemléleti háttere. || balzsamfeny 1998: balzsamfeny (Priszter 287). kakas~ (→ kakasmandikó) banka N. Marzell Populus balsamifera a. Marzell Ailanthus glandulosa a. istenfa’. muskáta a. . || balzsam-jegenyefeny 1998: balzsam-jegenyefeny (Priszter 287). valószín leg a búbosbanka (madár) nevének átvételei. J: ’ua. banyómuszkáté N. 1783: BalÐam-fü (NclB. A banka és a büdös banka népi nevek. a jegenyefeny utótag nemzetségnév ’Abies’. balzsamfeny fa balzsamfeny fa 1807: balzsam Fenyffa (Magy. vö. 389). A névadás magyarázata az lehet.’. Balsam. amelyet az id s asszonyok a ház közelébe ültettek. A balzsamfeny összetett szó.). — büdös ~ N. 2. balzsam-jegenyefeny ’. Ember és növényvilág 198). ném. kerti kakukkf ’. fert tlenít és görcsoldó forrázatokat. Ezerjóf 21). J: ’ua. jegenyefeny . J: ’Geranium macrorrhizum. összetett szó. Marzell Abies balsamea a. Balſamum olaÿth gr.-i Abies canadensis elnevezés utótagjának fordításával keletkezett. A növénynévben szerepl bal(z)sam változat a 18. J: ’ua. hogy a madár akkor énekel. ang. ▌ 2. F vészk. ezeket a patikákban balzsam v. még Boldogasszony oldala. N. balsam. EWUng. a banga ’bamba.) és a muszkáta ’muskátli’ (ÚMTsz. bal- balzsamnyár 1998: balzsamnyár (Priszter 463). a névadás alapja a növény óriási mérete. TESz. balzsamf 1. F vészk. A balzsamf növénynév magyarázata. magyarázatát l. mivel a madarat butának tartják. magyarázatára l. latin szakny. A bálványfa a lat. hogy az illatos gólyaorr is illatos „vénasszonyvirág”. balzsamfeny fa 73 banyómuszkáté zsam’ közvetítésével terjedet el. közepét l adatolható. bálsamo. A balzsamf el tagja (balzsam) vándorszó. balsamum.. (OrvK. 1775: BalÐam-fü (Csapó 123). A névalkotásra idegen nyelvi példák is hatással lehettek. 243). balsamum ’ua. banka a. Balsambaum ’balzsamfa’. valószín leg a ném. A mirigyes jelz arra utal. a fából kivont balzsam R. J: ’Abies balsamea.’.’. vö. szakny. Idegen nyelvi megfelel re vö. sz. 1948: Balzsamf (MagyGyógyn. vö.’. A banka szóhasadás eredménye. büdözsbanka (Péntek– Szabó. ném. βάλσαµον ’balzsamcserje. J: ’Adonis vernalis. büdözs banka ’búbos banka’ (ÚMTsz. A balzsam-jegenyefeny és társneveinek (balzsamfa.

a névadás alapja.’. A borsosbaraboly hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. — Ö: turbolya~. a névadás szemléleti háttere. | 1783: ’Plantago major. bókoló amaránt’. A baraboly vándorszó. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény egércsecsf elnevezése.) elnevezése valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre.’. Ember és növényvilág 221).: Arnoglossa: Barany nielu (Herb. még csicsiskoma. szi kikerics. 47). A bárányka erdélyi népi elnevezés. A magyarba a baraboly a románból vagy az ukránból kerülhetett. A névadás alapja a növény csüng . de a név utalhat a Plantago mediára is’. bárányfej f N. els sorban a tavaszi levelek’. N. báránfarok (ÚMTsz. F vészk. barabói ’baraboly. rom.).). Persicaria (< Prunus persica ’barack’) fordításával jött létre. szintén Benk alkotása. i. ami a bárány bundájára emlékeztet. kerti borágó’. a foltos kontyvirág is gumós növény. A bókoló amaránt hivatalos magyar bárányfarok (1. 1845: Báránynyelvf (Kováts. 1783: Bárány nyelv-fü (NclB. ballangókóró bárány l. jelentése ’az erny sök rendjébe tartozó gumós növény’. J: ’ua. pozsgás levélkék állati csecshez hasonlíthatók. 334). hogy az apró. amelyek aztán elszáradnak. 1798: Bárány nyelv-fÍ (Veszelszki 106). 1560 k. bárányfej f (ÚMTsz. A báránycsecsf Benk alkotása. bárányfarok bárányka N. 2. Báránynyelv (MagyGyógyn. 279). bárányfark (MNy. sz z~ 74 báránynyelv ’dúsvirágú ökörfarkkóró’ (2. bárányfark l. N. N. mivel a névadás alapja. amely állati farokra emlékeztet.: Arnaglossos que a latinis plantago dicitur. hogy a növény levele a baracklevélhez hasonló. a borsos jelz talán a növény illatára utal. A báránynyelv (1. borsos keser f ’. vö.).. foltos kontyvirág’.). TESz. барабóй. 368). J: ’Sedum acre. M szótár 441). A bárányfarok báránynyelv 1. 1847: báránynyelv (Peregriny 354). b"r"nf™rk. Vtty f alias Baraanj nyelu (GyöngySzt. Lämmerschwanz ’bárányfarok’. A bárányf népi név. virágos hajtása mirigysz rös. bárányvirág bárányfarok 1. baracklevel f 1578: BarakſÅk leuelx f× (Melius 174a). hogy a sz rkoronás termések sz rös állati fejhez hasonlóak. A baraboly els megjelenése: 1588: baraboly (TESz. J: ’Verbascum thapsus. a névadás magyarázata. ném. J: ’Plantago lanceolata. — N. Genaust Perséa a. ▌ 2. N. A bárányfej f népi név. dúsvirágú ökörfarkkóró’. J: ’Arum maculatum. bárányiröm l. barangkóró l. hogy a növény t levelei gyapjasak. 528). hosszú virágzata. 1578: Barány nyelw (Melius 149). 528). Marzell Amarantus caudatus a. 1998: bárányfarok (Priszter 297).’. bárányf N. 1783: Báránynyelv (NclB. a növény tavasszal (a kisbárányokkal egy id ben) megjelen leveleire vonatkozik. szintén a növény hosszú virágzata hasonlít állati farokhoz. J: ’Colchicum autumnale. 4: 30). ukr. barabúla ’burgonya’. pihéinek elfújása után pedig kopasz. J: ’Borago officinalis. a latin arno- . F vészk. molyhos. d): RMGl. 1948: báránynyelv (Halmai 15). blg. 155). borsos varjúháj’. bárányüröm báránycsecsf 1783: Bárány-tsets-fü (NclB. ▌ 3. bárányf (ÚMTsz. 1807: Báránynyelv f (Magy. J: 1578: ’Plantago major. sszel t nnek fel a virágok. burgonya’. ezt követ en. báránylábvirág l. hosszúkás.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. J: ’Verbascum densiflorum. 364). 1948: borsos baraboly (MagyGyógyn. EWUng. A baracklevel f a lat. A növény fejl désére vonatkozóan l. molyhos ökörfark’.: RMGl.baraboly baraboly — borsos~ 1903: borsos baraboly (Hoffmann–Wagner 185). J: ’ua. lándzsás útif ’. — ~f 1775: Bárány-nyelv-fü (Csapó 27). a level és a f magyarázó elemek a növénynévben. J: ’Amaranthus caudatus. 1610 k. pitypang’. agni lingua est herba nota. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. J: ’Persicaria hydropiper. барабóля ’ua. J: ’Taraxacum officinale. bárányfark (ÚMTsz. ▌ 2. nagy útif ’. bárányka (Péntek–Szabó. N.) tükörszó. 330).). vö. — báránycsecs 1813: Bárány tsets (Magy.

. a névadási szemlélet háttere. 1841: bárány üröm (Barra 209). sárga virágja hosszú száron található. tavaszi kankalin’. barátbors 1841: barátbors (Barra 322).. a lat. a barát el tag magyarázata az a hiedelem. (Melius 75a). csíp s. Melius 429. barátcserje l.) a lat. veris.) népi név. A barátbors a ném. pirosítógyökér nevéb l vonták el. báránylábvirág (MNy. barátcserje’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták az azonos elnevezést. A bárányüröm valószín leg magyar alkotás. | 1590: ’Artemisia pontica. A báránypirosító elnevezés a növény mai hivatalos magyar elnevezése. birka’. hosszúak. 128: 181). üröm. 1948: báránylábvirág (MagyGyógyn. 1590: Absynthium Ponticum: Barany érôm (SzikszF. — illatos ~ 1998: illatos barátcserje (Priszter 538). Az elnevezés alapja. az utótagot a növény R. hogy „a’ régiek azt hitték. Szabó.. barátf bárányüröm 1. Mönchspfeffer tükörfordítása. barátcserje’. || báránylábvirág 1908: báránylábvirág (Nyr. ném. Goatbart ’kecskeszakáll’. 1775: Bárány üröm (Csapó 299).’. 1578: barány Irxm (Melius 158a). Genaust Arnóseris a. 312). barátbors barátfej f l.báránypirosító glossus (< gör. báránypirosító 1903: Báránypirosító (Hoffmann–Wagner 32). ovis ’juh. 1998: bárány-üröm (Priszter 306). amelyek báránybundára emlékeztetnek. 128: 181). glôssa ’nyelv’) fordítása. ▌ 2. Ember és növényvilág 273). 1903: Bárányvirág (Hoffmann–Wagner 143). 1998: báránypirosító (Priszter 294). SchaffÅung (Melius 149) ’birkanyelv’. A bárányvirág ’ujjas keltike’ (2. — N. így a bárányüröm ’abszintüröm’ (2. amely a növény egyéb neveinek keveredésével jött létre: a bárány el tag valószín leg a növény másik elnevezésében el forduló ökör állatnév megfelel jeként (vö. Lingua arietina. azért is ezt a’ Németek és Magyarok mái napig is barátborsnak hivják” (Barra 322). hogy a leírásokban szerepl bárányürmöt Melius az Artemisia absinthiumra vonatkoztatta. 415). Idegen nyelvi megfelel re vö. 1948: Báránypirosító (MagyGyógyn. hogy a’ ki ezen magnak porát estve reggel késhegyenként szedi. báránysz zfa l. abszintüröm’. Lämmerblume fordítása. bárányvirág 1. régen borspótlónak használták: „magva . hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. összetett szó. J: ’Corydalis solida. 4: 30). termése éget . gör. sz zbárány 75 barátf utótagra l. gömbös virág. ▌ 2. 128: 181. lat. ill. 734). gen. aren. J: ’Vitex agnus-castus. J: ’ua. 1798: Bárány. || barátcserje 1998: barátcserje (Priszter 538). hogy a fehér szín virágok báránybundához hasonlóak. hogy a növény levelei magas C-vitamin tartalmúak. lingua ’nyelv’. a ném. 1903: bárányvirág (Nyr. ném. akkor hajtják legel re az állatokat” (Péntek– Szabó. A névadás magyarázatára l. a f magyarázó utótag. lingua ovis. darabos. 1948: Bárányüröm (MagyGyógyn. A különböz Artemisia-fajok. bárányüröm’. bors izü és csipösségü” (Barra 322). arnós ’bárány’. bárányüröm’. aries ’kos’) fordításával jött létre.. ökörnyelv) került a névbe. apró. Marzell Artemisa vulgaris a. magyar alkotásnak t nik. 220). A bárány el tag magyarázata talán a sok. az az. az barátf 1578: Barát fxnec gr. Nem kizárt azonban.’. hogy a növény csüng .) népi név. Melius névalkotását így magyarázza: „Lingua ouis. Nyr. hogy „Mikor virágzik (Szentgyörgy-nap tájékán). szüzességét megtarthatja. Melius 433. A bárányvirág tükörszó. A báránynyelv ’nagy útif ’ (2. 209). J: 1578: ’Artemisia pontica. J: ’Taraxacum officinale. A báránylábvirág metaforikus elnevezés. báránylábvirág (ÚMTsz. még ökörnyelv. pitypang’. 1783: Bárány üröm. vagy puÐztai üröm (Veszelszki 16). Glossopétalon a. Szabó. Bárány Irem (NclB. A bors utótagot az indokolja. J: ’Vitex agnus-castus. || . A báránynyelv ’lándzsás útif ’ (3. a növény levelei vékonyak. J: ’ua. Barány nyelw” (Melius 149). lingua arietina (< lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. ujjas keltike’. J: ’Primula veris subsp.: RMGl. a névadás személeti háttere.). állatnyelvhez hasonlítanak. báránypirosító’. J: ’Alkanna tinctoria. J: ’Artemisia absinthium.

or. A barátf Melius alkotása. egyedi adat. Marzell Cnicus benedictus a. Mert ki kelletkor vgyan ſÅxrxs à feie à virága vtán mint egy koſÅorús Czerifakónac” (Melius 75a). bršč ’medvetalp’. és a növény pihéinek elfújása után kopasz.. bárcskóró l. bárkavirág N. Mönchskopf tükörfordítása.-hv.). A névadás szemléleti háttere. fehéres buroklevél alján egy dudor v. Öhr ’fül. amelyet a népnyelv bariskának nevez.). — áldott ~ 1911: áldott bárcs (Cserey. bršť. foltos kontyvirág’. karéjos levelei vannak.’. ahol Marzell szerint az el tag bär. | 1998: ’Cnicus benedictus. bárcs’. ill. barcsa. 1807: Bárts (Magy. CV. baracsika (ÚMTsz. TESz. J: ’ua. a levelek fogazottak. Bariska (MagyGyógyn. csomó található.) bárcs elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. — Ö: pápaf ~. vö. || barátf 1783: Barát-fü (NclB. A magyarba talán egy ki nem mutatott. 1998: áldott bárcs (Priszter 340). fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. 1948: Áldottbárcs (MagyGyógyn. Pfaffe ’pap. hogy a sz rkoronás termések fejhez hasonlítanak. 264). Melius 387. farkasöl sisakvirág’... medvetalp’. a növény el fordulási helyére utal. pap + mony ’here’ szerkezet nevet a zsidócseresznye megnevezésére is használja. szln. Barschklo. bariska. ami heréhez hasonlítható. A névadás alapja a tüskés toktermés. cseh bršľ ’ua. J: ’ua. Melius a barát. italienische Bärenklau ’olasz medveköröm’. ▌ 2.’. a szláv eredet bárány becéz rövidítéssel létrejött bari alakjából keletkezett -s és -ka képz kkel. vö. | 1807: ’Cnicus.’. a mony ’here’ magyarázatára l. barát. Az áldott bárcs (1. J: ’Arum maculatum. 1798: BarátfejÍ-fÍ (Veszelszki 127). F vészk. mint az áldott bárcs (1. J: ’ua. szb. Növényszótár 64). Melius így magyarázza: „mert vgyan monya vagyon à txuénec mint egy piliſſes Papnac” (Melius 89). SzlJsz. paponya. de feltehet szlk. áldott bárcs. a szláv eredet barát el tag ’szerzetes’ jelentés . J: 1628/1793: ’Heracleum sphondylium. szlk. le.barátmonyúf barátfej f 1775: Barát-fejü-fü (Csapó 208). 1628/1793: Barts (EtSz. barszcz ’medvetalp. szúrósak.). nyugati medveköröm’. áldott bárcs’. a ném. vö. szem’) is hatással lehetett névalkotására. áldottf . 1998: bárcs (Priszter 340). борщ ’káposztaleves céklával. hogy a tölcsérszer . nyugati medveköröm) nagy.) jelz je a növény régi elnevezéseib l került az újonnan alkotott bárcs nemzetségnév elé. szúrós. Ember és növényvilág 198). A névadás alapja. A bárcs nevet visel növények mindegyikének (közönséges medvetalp. A nyugati medveköröm (2. 410). közönséges medvetalp | Cnicus benedictus. Kniezsa. K *baršč ’medvetalpf ’ került át.. Heracleum sphondylium [1. bari a. TESz. 410).. Nyr.). valószín leg a ném. bárány a. vö. b™risk™ ’Datura stramonium termése’ (ÚMTsz. s t R. agármony. A barátmonyúf ’barátheréj f ’ Melius alkotása. tótok és ~ salátája bárcs 1. amely a szláv Bar(t)sch értelmesítésével keletkezett. bariska. 44: 29. J: ’Cnicus benedictus. csattanó maszlag’. idegen nyelvi megfelel kre vö. céklaleves’. áldott bárcs’. a növény nagy level és felt n en sz rös. J: ’Acanthus mollis. 11] a. áldott bárcs’. 1783: Barát fejü fü (NclB. bariska N. bárcs barátmonyúf 1578: Barát monyu f× (Melius 89). bárkavirág (Péntek–Szabó. J: ’Aconitum vulparia. 328). barátf 76 bárkavirág A bárcs szláv eredet . N. ÚMTsz. A bárcs megvan a német nyelvben is: 1654-t l adatolva: Bartsch. Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: a növény részének. a termésnek a nevét vitte át a népnyelv a növényre.. . J: ’Datura stramonium. Pfaffenrxrlin (Melius 75a) [Pfaffenöhrlein] (< ném. Az olaszországi jelz megkülönböztet szerep . az áldott bárcs és a nyugati medveköröm sz rös növények..). b‘šč. 458).. barcs a. szerzetes’. barátok l. N. EtSz. Melius névadását így magyarázza: „Barát fxnec hyiác. N. 81. Növ. barátf l. — olaszországi~ 1805–13: „Az Olaszországi Barts kitelelf növevény…” (Márton.’. — Ö: sz z~ (→ sz zbárány). — ~kóró 1862: bárcsakóró (TESz. A bariska népi név. Szabó. EWUng. 11: 6)..

szln.). J: 1325. — ~fa 1325: Borkouchafa (OklSz. 364). még bársonyvirágf . sz. ez az ótörök eredet bársony el tag magyarázata. 103). Marzell Aconitum napellus a. | 1813: ’Sorbus domestica. — N. J: ’Scrophularia nodosa. 344/22).). berkenye’. ballangókóró barnagyök l. EWUng. A gyök elvonás az ugor eredet gyökér szóból... barnagyökér 77 bársonyvirágf mós gyökérzet. viszont a növény gyöktörzse vörös fest anyagot ad. 1783: Bárſony virág (NclB. Sorbus torminalis’ (ÚMTSz. 1350: Barkolchafa (OklSz. 2. BraunwurÅ tükörfordítása. J: ’Amaranthus caudatus. a névadás alapja a bíborszín . gyökér a. Hasonló típusú névadásra vö. A barnagyökér a ném. Bársony Virág (De Herbis: RMGl. vö. Sorbus torminalis’ (ÚMTsz. gyökér a. R. — N. A bársonyparéj összetett szó. 1379. 29: 249).). 1500 k. az utótagra l. F vészk.: Barſon vÿragh fwet gr.). a névadás magyarázata a barna. napellus. *brěkavica olyan szláv népcsoport nyelvében élt. J: 1257. 365). ebb l való a berkenye. (OrvK. v. barkóca 1257: „Usque ad arborem Burcolcha” (OklSz.. J: ’ua. UEWb. barkócafa (Péntek–Szabó.: RMGl. 383). 775). bársonyvirágf 1577 k. 423). b#rsom b•rjan (MNy. valószín leg a bársonyvirágf elnevezés el tagját vette át.. 1813: Barkótzafa (Magy. 2. Ember és növényvilág 291). a névadás alapja a virág. göcsgyök. burján. fojtós berkenye’. A bársony el tagot az adatok alapján els sorban a bókoló amarántra használja a növénytani szaknyelv és a népnyelv is. | ’Sorbus sp. 374). ang. kiemelve azt. J: ’Amaranthus caudatus. paraj a.2: RMGl. brokovec. vö. barkóca ’vadberkenyefajta. EWUng.: RMGl. F vészk. vö.. a levelek nem bársonyosak. 1590: Sorbus torminalis: Barkocza fa (SzikszF. bársonyvirágf nevéb l vették át. XVI. vö. 1783: Barkótza (NclB. bársonyka 1807: Bársonyka (Magy. A bársonyburján népi név. bársonyparéj 1813: bársony Paréj (Magy. 103). 1500 k. 1813: Bársony virág (Magy. barkócafa ’vadberkenyefajta. berkenye’. — N. J: ’Amaranthus caudatus. 1379: Barkochafa (OklSz. a bársony el tagot a növény R. A barkóca szláv. TESz. bókoló amaránt’. F vészk. Melius 409. göcsös görvélyf ’. 1577: sorbus: barkocza (KolGl. Katikasisakvirág’. berkenye’. A névadás magyarázatára l. ném. hogy a *brěkovica. barkóca barlangkóró. TESz. bronkovec ’barkóca’. összetett szó. Noah’s ark. szépek.). amely kés bb beleolvadt a magyarságba. barkolca l. barnagyökér 1903: Barnagyökér (Hoffmann–Wagner 127). barlangó l. valószín leg Diószegi–Fazekas alkotása.: De zezulo: Barkocza (StrassbGl. 1527: Bacolcza ffara (TESz. bársonyburján N. 2. A magyarba egy feltehet déli szl.. 1350. A bársonyszép Melius alkotása. cso- . 1527. bársonyvirágf . TESz.: Flos amoris. bókoló amaránt’. bársonyszép 1578: Bárſon ſÅép (Melius 92). Amaranthus: barson virag. 214).. amely bárkához hasonlítható. bársonyszép. EWUng. | 1783: ’Sorbus domestica. bókoló amaránt’. J: ’Amaranthus caudatus. || barnagyök 1841: barnagyök (Barra 354).barkóca A bárkavirág népi elnevezés. Arche Noah’s ’Noé bárkája’ ’Aconitum napellus subsp. és a szép utótagot illesztette hozzá. || bársonyvirág 1578: Bárſon virágnac gr. bókoló amaránt’. A bársonyka az ótör. 1590: ’Sorbus sp. eredet bársony -ka kicsinyít képz s alakja. F vészk. Lehet. gyomnövény’. J: ’Galium verum. R. tejoltó galaj’. ezek alapszava azonos a ’berkenye’ jelentés *brěkynja alapszavával. A tejoltó galaj virága sárga. paraj a..’. Szabó. varjúmogyoró. valószín leg délszláv eredet . 514). 1577: ’Sorbus sp. (Melius 92). bársonyvirág (→ bársonyvirágf ) stb. fojtós berkenye’.). bársonyos virág. hogy a növény bíborszín virágai mutatósak.). a korai adatok ugyanis els sorban a Dráva–Száva közér l származnak. *brěkovica vagy *brěkavica ’barkóca’ kerülhetett át a magyar–délszláv határon. a paréj (→ paraj) utótag jelentése ’f zeléknövény.

az utótagot pedig lefordította. c): RMGl. neve paeonia mascula. J: ’ua. A különféle alakváltozatok népetimológiával (busarózsa). szl. A N. BraÐiliom (NclB. bazsarózsa helyett. 92). bársonyszép. még bársonyburján.’.). a névadás magyarázata a bíborszín . 1540 k. bazsa basilica. velwet-flower ’bársonyvirág’. bodza basalrózsa. || bazsalrózsa 1775: Basal-rosa (Csapó 30). v. | piros ~rózsa 1948: Piros bazsarózsa (MagyGyógyn. 1595: basalnak gr. busarózsa. Melius így magyarázza a névadást: „Bárſon ſÅin× à virága. A névadásra l. 105). EWUng bársony a.: Peonia: busir rosa (De Herbis: RMGl.). lat. még bársonyka. 105). 38/17). bársonyos virágokból álló bugavirágzat. basarózsa l. A bársony el tag ótör. b™zs™licsk™. J: ’ua. bozsarózsa. 1590: Basilicon Ocymum: Basalicum. ang. J: ’Paeonia officinalis subsp. F vészk. bazsalik (MTsz. barza l. Bárſon virágnac is hiyác eſÅt” (Melius 92). bodza 78 bazsalikomf A bazsa déli szláv eredet (vö. 1578: Braſiliom. bazsalikomf basilikumbojtor l. J: ’Dictamnus albus. sz. rózsa~ (→ bazsa) bazsa 1470 k. kerti bazsarózsa’. a Bazsál ’Paeonia’ nemzetségnév (Magy. J: ’Ocimum basilicum. bársonyvirág ’tejoltó galaj’ magyarázatára l. bazsalika. 171/30). blg. . basarúzsa (MTsz. Him baſaroſánac hiyác” (Melius 108a).) is használták epilepszia gyógyítására. bazsalikomf 1. || rózsabazsal 1807: rózsa Bazsál (Magy. 92).’. — N.: Baselicon: basyl[i]k[um] fw (Herb. bazsalicska. eredet (els megjelenése: 1395 k. 1595: Baſij Roſa (Beythe 92a). Melius a lat.) és kerti bazsarózsát (1. a): RMGl. 1998: piros bazsarózsa (Priszter 445). 1783: Ba’salicom. esetleg torzítással (rosszul megértett ritka szó torzulása) alakulhattak ki. A nagyezerjóf (2. 316). Idegen nyelvi megfelel re vö. — ~rózsa 1577 k. tejoltó galaj’ (MNy. (OrvK. új növénynevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. lat. || bazsalikom 1577 k. N. XVI. 131).). kerti bazsalikom’. basilicum l. božurъ ’sáfrány. d): RMGl. Baſilicum (Melius 109a). bojtorján bazza l. — kerti ~rózsa 1998: kerti bazsarózsa (Priszter 445). bòžūr. A rózsabazsal Diószegi–Fazekas alkotása. bazsarúzsa. bazsarózsa. J: ’ua. 1998: bazsalikom (Priszter 437).bazsa bárszony-virág ’Galium verum. bazsajékom.’. Szabó. бoжýp ’bazsarózsa’. 1578: Baſilicum f× (Melius 109a). (Beythe 92a). 1783: BaÐal-ró’sa (NclB.. 1948: Bazsár rózsa (MagyGyógyn. TESz. az az.’) ’bazsarózsa’ jelentésben került át a magyar nyelvbe.: ’bíborszín bársony’).’. a növény R. F vészk. bazsajékum l. 1595: Baſalicum (Beythe 44). 131). ▌ 1. bársony a. Diószegi–Fazekas a rózsabazsál nevet javasolja a R. BaÐiroÐa (Csapó 30).. 1610 k. 379). bazsarózsa a. 80/27).-hv.) hímbazsarózsa neve latin mintára keletkezett. 316). 1583: basi rosa Paeonia (Clusius–Beythe 6: BotTört. (OrvK.: Peonia: Bosÿr vel Zenth Georgh Rosaÿa (Ortus: RMGl.’. J: ’ua. 1583: bosolicom Ocymum (Clusius– Beythe 6: BotTört. bazsajikum. a nagyezerjófüvet (2. bažur ’ua. 1775: BaÐa-roÐa. 105). F vészk. 105). masculus ’hím’.: RMGl. Ocymum odoratum: Basalicum (SzikszF. 105). bazsarózsa elnevezés ma is a növény hivatalos neve.: Pionia: Baza rosa (Herb.: RMGl. 1783: BaÐa-ró’sa (NclB.: Baſa roſat gr. — N. bazsalikomf bazsal l. Samatblumen tükörfordítása.) bazsarózsa neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. 390). mindkét növényt. buzsarózsa (ÚMTsz. 316).’. (Melius 108a). a R.). és a kés bbiekben kiegészült a rózsa magyarázó utótaggal. J: ’ua. 1841: bazsalyikom (Barra 315). J: ’ua. Baſalicomot gr. 1525 k. 105).: Peoniaca: bazar (CasGl. Melius 409. A bársonyvirág összetett szó. TESz. ▌ 2. bazsarózsa a. paeonia nevet a megfelel magyar növénynévvel helyettesítette (vö. 1590: Malua Romana: Basa rosa (SzikszF. a ném. A nagyezerjóf (2. 105). Melius így magyarázza a nevet: „EſÅt à Paticariuſoc Pœnia maſcula. 1742: basilika-f× (EtSz. 29: 249). bazsajka.). — hím~rózsa 1578: Him baſaroſánac gr.: Baſalicom (OrvK. 1798: Baſalikom (Veszelszki 328). vö. 1. 379). nagyezerjóf ’. officinalis. 1807: Bazsa-rózsa (Magy. szb. e. EWUng.

Bergbasilien ’hegyi bazsali- 79 békabogyó kom’. || békaboglár 1813: Béka boglár (Magy. 1783: Vad BaÐalikom (NclB. basilicum végs forrása a gör. békabogyó 1911: békabogyó (Cserey. 129: 187. uzsora stb. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a kerti Ba’salyikom (Magy. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész könyve említi békaboglár nevet. Nyr.. szappanf ’. amely kés bb f nevesült. galamb~. indás ínf ’. 2. de nagyobbak. Wilde Basilien ’vad bazsalikom’. basilic. 1578: „harmadic” Baſilicum f× (Melius 109a). J: ’Ranunculus aquatilis. J: ’Actaea. — vadbazsalikom N. wilde Baſilien (Veszelszki 328) fordításával keletkezett. a növény sekély. J: ’ua. 1998: békabogyó (Priszter 291). szappanf ’. 1948: békabogyó (Halmai 6).. A korai adatok f magyarázó utótaggal adatolhatók. J: ’Actaea spicata. paradicsom. bazsaÇikom. R. békaboglárka l. templom. békaboglárka 1. ném. 365). 383). Basilienkraut. bazsalikom a. wild basil ’vad bazsalikom’. basileús ’király’ szónak eredetileg ’királyi. A békabogyó összetett szó. nagy víziboglárka’. Melius elnevezése hasonlóságon alapul. J: ’Ranunculus flammula. lat. R.) a ném. ▌ 4. Növényszótár 5). basìlico. — fekete ~ 1903: Fekete békabogyó (Hoffmann–Wagner 110). 365). bazsaikom. Szabó. A csomborpereszlénynek a német és az angol nyelvben is hasonló elnevezései voltak. bazsalyikom. az ’indás ínf ’ vadbisziók (→ bisziókf ) nevét. A bazsalikom latin eredet . hortenzia. boglárka. J: ? ’Saponaria officinalis. vadbòrzsalík (Péntek– Szabó. a’ virági fejérek” (Veszelszki 328). J: ’ua. -um ~ m. ▌ 3. basil. tyúk~ béka l. a névadás alapja hasonlóság.. ▌ 2. mocsaras területeken fordul el . feltehet leg a békabogyótakta (1807) elnevezésb l. J: ’ua. a kerti bazsalikomhoz hasonlítja a csomborpereszlényt. békabogyó’. 365) nevet javasolja a R. angyélika. A bazsalik..) Melius alkotása. békaf nevéb l vette át. fekete békabogyó. bazsalrózsa. virágzata) a kerti bazsalikomhoz hasonló. Melius 416. 390). bazsalikom a. Benk a béka el tagot a növény R. A békaboglárka összetett szó. Növényszótár 5). bazsajikom. — kerti bazsalikom 1813: kerti Ba’salyikom (Magy. A szó a latin közvetítésével bekerült a legtöbb európai nyelvbe. 1783: Béka Boglárka (NclB.). or. lat. a k.’. a szóvégi k. 368). J: ’Acinos arvensis. 1911: fekete békabogyó (Cserey. nagy víziboglárka’. Az erdei. F vészk. Genaust basílicum a. basilicum [remedium] ’királyi orvosság’ < gör. királyhoz méltó’ jelentés melléknévi származéka. EWUng. vö. ang. az utótagra l. Benk alkotása. fr. 52. | vadbazsalikom 1775: Vad BaÐalyikom (Csapó 30). csomborpereszlény’. basilikón [phármakon] < gör. Bottört. muzsika. -om megfelelésre vö. J: ? ’Saponaria officinalis. bosiljak. hv. A bazsalikomf ’csomborpereszlény’ (2. TESz. 1998: kerti bazsalikom (Priszter 437). — erdeibazsalikom 1775: Erdei baÐalyikom (Csapó 30). F vészk. basilje. ném. | szelíd bazsalikom 1783: Szelid Ba’salyikom (NclB.’. Marzell Calamintha acinos a. 1998: fekete békabogyó (Priszter 291). a növény hasonlít a bazsalikomhoz: „Leveleivel hasonlít a’ kertihez [a kerti bazsalikomhoz]. bazsárrózsa bazsa begy l. базилúк. ol. bisziók (→ bisziókf ) helyett. basilikón. J: ’Ranunculus aquatilis. A szóbelseji k. Hasonló névadási szemléletre l. vö. amelyet a békaboglárkából vontak el. bazsilikumot gr. s ~ m. ang. F vészk. lat. lat. vö. bazsarózsa. 2. ▌ 2. 1798: ſzelíd Ba’salikom (Veszelszki 328). vonták el a ké- . Ember és növényvilág 199). zs megfelésre vö.és vadbazsalikom ’szappanf ’ (3. 368). 2. 1998: békaboglárka (Priszter 477). boglárka~virág békaboglár l. 1783: Erdei BaÐalikom (NclB. A vadbazsalikom ’indás ínf ’ (4. mivel a két növény hasonló. amely Diószegi–Fazekas alkotása. (ÚMTsz. basileús ’király’. amely szintén a kerti bazsalikom nevének átvétele. békaboglárka’.) elnevezés szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény felépítése (levele. múzsa. J: ’Ajuga reptans. Basilie. a bazsalikaf változatok valószín leg más latinból átvett növénynevek végz déséhez igazodtak: pl.’. Ez a gör. mindkett illatos.békaboglárka bazsalik. Basilikum.

a névadás magyarázata. f. szakny. fekete békabogyó’. | 1604. Marzell Actaea spicata a. sekély vízben fordul el . A békakanál a ném. 129: 191.: kalan (BesztSzj. közönséges gyujtoványf ’. kanál (Cserey. a lat.. 1903: ’Linaria vulgaris. medd szárára utal. amelyek álló. szakny. 1590: Ranunculus: Sômôr fé. névadását magyarázza is: „Ranunculus. vízi híd r’. A békaláb népi név. A névadás alapja. 1935: 182). 1948: békaf (Halmai 6). 1395 k. A békaf Melius alkotása. A takta ’Actaea’ nemzetségnév. 1948: békakanál (Halmai 6). takta. 1783. vizi apium (SzikszF. vö. Nyr. Marzell Alisma plantago a.) összetételben az utótag a növény hosszú. békaláb a. rāna ’béka’ kicsinyít képz s alakja) fordításával alkotta. J: ’Linaria vulgaris. békaláb 1. . békalencse 1.) is vizeny s helyen tenyész növények. A névadás magyarázatára l. J: ’Alisma plantago-aquatica.). 1798: Béka-fÍ (Veszelszki 374). 129: 188).. TESz.: béka len (NéNy. békaláb (ÚMTsz. 129: 191. békabogyótakta 1807: békabogyó Takta (Magy. békaf . A béka el tagú összetett szavak olyan növényeket jelölnek. béka. magyarázatára l. N.békabogyótakta s bbi szerz k. hogy a mezei zsurló (1. Froschkraut tükörfordítása. Az utótag (bogyó) magyarázó szerep . 1841: békabogyó takta (Barra 8). a békabogyó viszont az ’Actaea’ nemzetség hivatalos neve lett. békaf (ÚMTsz. kanál a. mivel a takta utótag értelmetlennek t nt számukra. barázdált. békaf 1. A békaláb (1. 1798: Beka-len (Veszelszki 278). valamint levelei tojás formájúak.el tag magyarázata. J: ’Equisetum arvense.: els sorban a Ranunculus repens. F vészk. A fekete jelz a bogyók színére vonatkozik. Nyr. Krötenbeere tükörfordítása. m. hogy a növény vízben él. zöld. m. közönséges gyujtoványf ’. f. még békakanál. 1911: békaf (Cserey. hogy a növény vadon.vagy folyóvizekben. a köznyelv is rendkívül kés n állapodott meg a kanál változat mellett. amely hosszú békalábhoz hasonlít. 1798: ’Ranunculus flammula. 1775: Béka-fü (Csapó 34). — kis ~ 1578: Kis Bekaiu f× (Melius 175).) négy-öt helyen behasadt száraz levele hasonlítható a béka lábfejéhez. Krötenflachs (NclB. hogy a növény mocsaras helyeken terem. Vö. ami a békák tartózkodási helye. mezei zsurló’. TESz.)... Szóhalm..). 312). Növényszótár 9). kúszó boglárka’. A békalen a ném. Kis Bekaiu f×” (Melius 175). Diószegi–Fazekas takta nemzetségneve nem maradt fenn.: Beka lenchÿeth gr. 37). békabogyótakta. békakanál 1831: béka-kalán (Kreszn. a fekete tojásdad bogyókra utal. az az. békaláb (ÚMTsz. 1798. Növényszótár 9).a. J: 1583. békaláb (MagyGyógyn. mocsaras helyen. 1903: béka-kalór v. sz. hunior fé. nedvesebb területeken fordul el . Froschlöffel tükörfordítása. mint a békák. A névadás alapja.-i Actaea nigra utótagjának fordítása. 1903: Béka-len (Hoffmann–Wagner 128). A 80 békalencse névadásra l. Nyr. 1911: béka-kalór v. 1577 k. amit a békák kedvelnek. 1604: bekalen (MA. EWUng. azaz a békák tartózkodási helyén el fordulnak..: RMGl. ▌ 2.) jelentés békaf a ném. 86). J: ’Actaea spicata. hogy a boglárka-fajok és a vízi híd r is iszapos. 1843: Békakalán (Bugát. közönséges gyujtoványf ’. 1903: Békaf (Hoffmann–Wagner 76). Nyr. békalen XVI. kanálhoz hasonlóak. J: ’Ranunculus sp.-i Ranunculus ’békácska’ (< lat.). EWUng. 391). | 1775. 129: 187. hosszú nyel ek. a béka. levele a házi len ’Linum usitatissimum’ leveleihez hasonló. A ’vízi híd r’ (2. 129: 187. 1583: béka fiu (Nyr. béka.a. 1590: ’Ranunculus sp. kanál (Hoffmann–Wagner 76). ÚMTsz. 1: 39).) és a közönséges gyujtoványf (2. vö. ▌ 2. Az utótag kanál ~ kalán váltakozása a szó köznyelvb l is kimutatható ingadozását követi. — N. J: ’Alisma plantago-aquatica. sz. a név magyarázata. A békabogyótakta Diószegi–Fazekas alkotása. a lat.: ? ’Linaria vulgaris. 1783: Béka Len (NclB. kanál a.). 391) tükörfordítása. 30). vagy beka fé. a békaláb (2. J: XVI. békaboglárka’. boglárka’. a kicsinyít képz t a kis melléknévvel helyettesítette. a békabogyó el tag talán a ném.. vízi híd r’. lenlevel f .

J: ’Equisetum arvense. sz. 129: 191. 455). tqd aÅth aÅ Newetlęn vÿaban. vö. a XVI. béka. biékarokka bi@karokka (ÚMTsz.’ vízilencse néven említik el ször. jelentése: „poshadt állóvíz színét ellep apró level vízi növény.: RMGl. Chÿnalÿ gÿwrwth is aÅon Beka lenchÿebql. vadsaláta (→ saláta). J: ’Capsella bursa-pastoris. ▌ 2. foltos kontyvirág’. közönséges pásztortáska’. békához hasonló színe alapján. d): RMGl. A békasaláta népi név. TESz. de a’ Béka-lentse vizben terem” (Csapó 215). mezei zsurló’. 455). Melius 428. a XVI.a. 1595: Beka rokka (Beythe 104). A TESz.-b l adatolják. ezt követi a ’mezei tarsóka’ (2. és vérzés elállítására sem használható. Åqggÿed aÅ Beka lenchÿeth. 1590: Equapium.a. 6).a. Nyr. 597). és a földön terül el: „A maſic kis Béka lencze à kinec el ter×l à fxlden à leuele. 117). végér l adatolható. — kis~ 1578: kis Béka lencze (Melius 145a). 129: 194. EWUng. A vízt l csöpög . bábarokka. 1798: Béka rokka (Veszelszki 205). hogy a növény friss leveleit tavasszal salátaként fogyasztották. a növénynek a mezei zsurlóéra (1. Az OrvK.-nek — a TESz. sz.: RMGl.: RMGl. 99*/ 4. a növénynek szintén apró kerek lencseszer termése van. is. epane: Vizi lencze (SzikszF. a rokka utótagra l. a névadás magyarázata. és az EWUng. béka. A pásztortáskából viszont lehet koszorút fonni.). Nyr. Isten taskaia (SzikszF. mÿndqn ketſegh nekwl megh aal” (OrvK. vö. ’Lemna’ (TESz. pitypang’. így ír a pásztortáskáról: „a’ Régiek helytelenül Béka lentsének nevezték.’.-ben és az EWUng. tqd aÅ feÿeben vgÿ hogÿ aÅ orrath erÿe ala. és a ’vízi békalencse’ jelentés 81 békatarsoly 1590-b l.. Lenticula palustris: Beka lencze (SzikszF. bábafonal) is a fonás m veletéhez kapcsolják a mezei zsurlót.). A megjelenési id pontok egyértelm en jelzik. A TESz. hogy a békalencse el ször ’pásztortáska’ (1. 1948: Békalencse (MagyGyógyn.. J: ’Arum maculatum. 6). hogy a növény tavasszal barna spóraterm hajtást fejleszt. A béka el tag magyarázata. Csapó (1775) egyértelm en jelzi a névkeveredést.. béka. mezei tarsóka’.. szakny. 455). ▌ 2. ebbql chÿnalÿ koÅoruth. 129: 194. által idézett adatok azonban nem a vízi békalencsére ’Lemna sp. a növény vérállatóf elnevezése. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. J: ’Thlaspi arvense.: RMGl. Az adatok azt mutatják. végén felt nik a növény békalencse elnevezése is: 1590: Lens palustris: Beka lencze (SzikszF.: Aaron: Beka rok[ka] (Herb. virága mint egy Czillag: Mint egy Lencze lapis Dinnye mag ollyan à magua” (Melius 145a). a névadás szemléleti háttere.) esetében keletkezhetett a lencseszer termések élénkzöld. . békasaláta N. a szó els megjelenését az OrvK.: RMGl. J: ’ua. a növényt a népi gyógyászat vérzés elállítására használja. J: ’Taraxacum officinale.címszó alatt tárgyalja a békalencse növénynevet. ha kÿnek orra vere ÿar. ugyanezt a jelentést átveszi az EWUng.) vonatkoznak.) jelentésben t nt fel: 1577 k. Wasserlinse”. A béka el tag a szárazföldön él növények (1. 1578: Béka lencze (Melius 145a). hogy a növény nedves helyeken fordul el . 1610 k.ban — idézett adata szövegkörnyezettel együtt a következ : „SÅenth gÿeorgÿ Napÿanak vagÿ elqtte vagÿ mÿngÿaraſth vthanna. 2. Marzell Equisetum arvense a. bábaguzsaly. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. békarokka 1. 455). disznókék. békarokka. hogy a békalencse három különböz jelentése közel azonos id b l. els el fordulása: 1395 k.békarokka (OrvK. apró békalencséb l lehetetlen koszorút fonni. 99*/ 4. Szabó.: cefatica: vizi lenche (BesztSzj.) neve nyilván a ’pásztortáska’ jelentés békalencse nevének átvétele hasonlóság alapján. — nagy~ 1578: nagy Béka lencze (Melius 145a). hanem a közönséges pásztortáskára (1. A vízben él békalencsét ’Lemna sp.. 1775: Béka rokka (Csapó 270). Nyr. békatarsoly 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. Nyr.) jelentés 1578-ból. A kis békalencse ’Thlaspi arvense’ (2. — N.) emlékeztet buzogány alakú fellevelekkel borított virágzata van.). és az EWUng.. béka. vel. békalencse’. 128: 58. A békarokka ’foltos kontyvirág’ hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. békasaláta (ÚMTsz.

istentáskája. TESz.. | vízi ~ 1798: Vízi Béka-virág-is (Veszelszki 374). békavirág (ÚMTsz.. benek(nyér (EtSz. 1783: Béka TarÐoly (NclB. nagy víziboglárka’. J: ’Capsella bursapastoris. vö. béka el tagú békalencse (els megjelenése: 1577 k. Az erdei hölgymál (3. „nyelwnec dagadaſſat meg gyogyittya” (Melius 88a).. N. J: ’Prunella vulgaris. 122). 1798: Béka virág (Veszelszki 248). J: 1742: ’kerti virágfajta. pásztortarsoly stb. J: ’Antennaria dioica. bikavirágat (ÚMTsz. 383).. Nyr. N. sárga virágúak. pl. N. Az ezüstös hölgymál békavirág (2.békavarf 683).. Az el tag talán a növény másik. a latin név szerinti mutatóval). boglárka’. 1813: Béka virág ’Ranunculus acris. 2. els sorban különböz Ranunculus-fajok megnevezésére használták a német növénynevet is. berekenyér (MTsz. belekenyér (ÚMTsz. Bruchkohl ’mocsárkáposzta’.) elnevezése alapján jöhetett létre. paptarsoly. martilapu’. 139) mintájára” jött létre (Nyr. rüh’ (1405 k. vagy a növény kúszó indái emlékeztetnek a kúszó boglárkára ’Ranunculus repens (5. J: ’Malva neglecta. sebek) utal. var a. 393). belek(nye. 1775: Béka virág (Csapó 34). a boglárkafélék kedvelik a nedves helyeket. 129: 198). természetesen ez sem zárható ki. 1813: Béka varf (Magy. amelyeknek gyógyítására a növényt használták: pl. 1742: béka virág (Nyr. J: ’Hieracium pilosella. J: ’ua. | 1775. idegen nyelvi megfelel re vö. békavirág. de a kúszó boglárka ’Ranunculus repens’ és a közönséges pásztortáska ’Capsella bursa-pastoris’ egymástól nagyon különböz növények.) békavirág elnevezése hasonlóságon alapul. 1577 k. 129: 196). belekenyer l. hogy helytelen név. 390).). F vészk. 1783: Béka virág (NclB. béka a. J: ’Taraxacum officinale. Ezerjóf 74). EWUng.) jelentése van. J: ’Ranunculus repens. A martilapu (7.). erre utal a vízi jelz is. a réti boglárka és a nyugati salátaboglárka salátanövények). — Ö: boglárka~. 761). békavirág (ÚMTsz. Ranunculus acer a. belekenyer. béka a. békavarf 1783: Béka var-fü (NclB. ezüstös hölgymál’. közönséges pásztortáska’. réti boglárka’ (Magy. A parlagi macskatalp (4. A békavarf növénynév béka és var eleme is azokra a betegségekre (dagadások. var a. 1783: Béka virág (NclB. N. ▌ 5.: „dagadas leÅqn.) a ném. ▌ 2. vizeny s helyeken tenyészik. J: ’Hieracium murorum. az utótag a lat. 415). bélekenyér bélekenyér 1.) békavirág neve népi elnevezés. a növény egyéb tarsoly. 410).). F vészk. 1775: Béka virág (Csapó 81). Rácz szerint „a német Froschtäschen ’Ranunculus repens’ (M. Nyr. kúszó boglárka’. ▌ 7. Krötenblume tükörfordítása. A békavarf ótör.). a növény nedves. 365). 175). 1762: béka virág (PP. 1798: Réti Béka-virág (Veszelszki 459). erszényesf . 129: 196. eredet béka el tagjának jelentése ’dagadás’. 1775: Béka-virág 82 bélekenyér (Csapó 207). vö. valószín tlen. békaboglárka’.) és a pitypang (6. hogy éppen a közönséges pásztortáskának adta volna Szikszai a kúszó boglárka németb l fordított nevét. 1775: Béka-tarÐoly (Csapó 214). Froschblume. ▌ 2. 2. pitypang’. erszény. Ember és növényvilág 278). vö. salátaként fogyasztják ket a Ranunculus-fajokhoz hasonlóan (pl. 365).) békavirág elnevezése Benk alkotása. ▌ 6. Ranunculus sp. — N. Marzell Hieracium murorum a.’. 1798: Béka virág (Veszelszki 458). 1798: Béka-var-fÍ (Veszelszki 358). J: ’Tussilago farfara. A békavirág (1. a kúszó boglárka nevei között nem jelenik meg a békatarsoly (vö. A varf utótag var elemének ’sebekkel járó betegség. bele- . kÿth Bekanak hÿnak” (OrvK. 1798: ’Ranunculus flammula. parlagi macskatalp’. bursa pastoris ’pásztor táskája’. Nyr. 129: 196. ▌ 3. varf . táska elemeket tartalmazó elnevezéseinek hatására alakulhatott ki. ▌ 4.. 129: 198. A békatarsoly valószín leg magyar alkotás. belekenyér (MNy. bélekenyér (MagyGyógyn. ill. J: ’Ranunculus aquatilis. békavirág 1. de megjegyzi. békavirág (Szabó–Péntek. talán Szikszai Fabricius Balázs hozta létre.).) nevét Csapó felveszi ugyan. Waldspinat ’erdei spenót’.. Bruchlattich ’mocsári saláta’. — réti ~ 1783: Réti Békavirág (NclB. bíkavirág. erdei hölgymál’. 4: 31).). talán téves név. 5. papsajtmályva’. közönséges gyíkf ’.). békavirág (Péntek–Szabó. némelyik vízben él.

bolondító beléndek’. bilin. a bél’bels ’ birtokos személyragos alakja és a kenyér ( smagyar kori jövevényszó) összetétele. Vagy ollyankor mindenkor utánnok tétessék e’ szótska: fÍ…” (Földi 13). 1395 k. 108). a növény bolondítóf elnevezésével. bél a. 1791: belende (TESz. 1578: Beléndnec gr. blen ’beléndek’.: Belend fwr†l gr. J: ’ua. Bellény (MagyGyógyn. 1609 u. J: ’ua. madárpogácsa. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény bábabéles (→ bábakalács) neve. 1585: belénd fÖ (Cal. 1816: Fekete belendfÍ (Baumgarten I: 166). bellény. belénd (Szabó–Péntek. 255). J: ’ua. bilind (MagyGyógyn. bxlénd. bilind (MTsz. a papsajtmályva (1. bél a. (Nedeliczi 45). szlk. beléndes ’parázna’ vagy a bolond hatásával is számolni lehet. — ~f 1500 k. kalács. apró. blěnъ ’beléndek’ szava került át. A nagy számú alakváltozat a legrégibbnek látszó belénb l keletkezett. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. kenyér a.) bélekenyér elnevezése népetimológiával keletkezett. hogy a belén ~ belént ~ belénd alakváltozatok közül csak a belénd mutatható ki önállóan. De iusquiamo: Belendfyw (StrassbGl.). pogácsa stb. másként ezek zavarodást okoznak. 1500 k. | fekete ~f 1798: Fekete belénd-fÍ (Veszelszki 459). — N. — erdei ~ 1578: Erdei belénd (Melius 64). blg. J: ’Hyoscyamus niger. bilind (Rápóti–Romváry 85). maradjanak abban. 1578: Belén f× (Melius 64).). vö. pl.: Ivsqviamvs: Hÿoscÿamus vulgaris: Belend fÿu (Herb. belénd ’bölény’ állatnév is hatással lehetett. беленá ’beléndek’. A berkenye (2.: Coriandrvm: belend fÿ[w]. 1610 k. belénd 1.: Ivsqviamvs: belend fÿ[w] (Herb. d): RMGl. Ezerjóf 88–9). blén ’beléndek’. bellény.) almaformájú.. 1792: Belind fÍnek gr.: Jusquiamus: Belendh (Ortus: RMGl.).). 617/29).). A beléndre és a beléndf re vonatkozó adatok alapján megállapíthatjuk. (TESz. 1595: Belen fiju (Beythe 108a). belim. bl\n ’beléndek’. kenyér a.: Iuscianum: belend (BesztSzj. belek(nyé r. Földi a belénd növénynév helyett a beléndfüvet javasolja: „A’ Növevényeknek Nemi Nevei az Állatoknak ’s Köveknek neveikkel ne eggyezzenek. beléndf > beléntf (zöngésség szerinti részleges hasonulással keletkezett).’. bilin (Halmai 40). 1520 k. vö. Növényhatározó 154). 1948: bilinf (MagyGyógyn. Belén. a): RMGl. R. (Melius 64). EWUng. A bélekenyér összetett szó. ehet termését és a berkenye (2. Belind (TESz. 108). belek(nyer. 259).belénd kenyér. Földi Kritikája alapján felvethetjük. benekenyér.’. még a mályvafélék (Malva sp.’.: RMGl. vö.’.. Meg vagyon ez a’ hiba a’ Magyarokban is. 1694: bilindnek gr. a jelentéktelen terméseket az értékes kenyérbélhez hasonlítja. Belind.. berkenye’. a belén ~ belént csupán a beléndf összetételben jelent meg: beléndf > belénf (a középs mássalhangzó kiesésével jött létre).). ▌ 2.) kerek. 1647: bxlénd f× (TESz. vö. (TESz.: bellend f veth gr. — N. szb.: Iusquianus: Belend fy (Növ. fÍ is-Hyosciamus… Az illyen Nevek a’ melly Országában a’ természetnek régibbek. ábránd’. 1577 k. blem ’beléndek’. belén l. szln. N. 146). 255). XVI. bölény a. Beléndf (MagyGyógyn. J: ’Sorbus sp. J: ’Coriandrum sativum. beléndnek gr. sz. bilin (Nyr. A belénd elnevezés a XX. belekeny(r (ÚMTsz. belind. latine calicularis: [belentfw] (CasGl.-hv. elemet tartalmazó neveivel: istenkecipója. 1525 k. 108). (Ne- . 255). bár a belénd-nél esetleg a R. hogy a belénd növénynév kialakulására a bölény állatnév régi alakváltozatai is hatással lehettek. — ~f 1470 k: Iusganius grece. a): RMGl. блян ’beléndek. 1798: Belénd-fÍ (Veszelszki 252). 24: 480).: RMGl. vége: Hyoscyamus: Beleynd (De Herbis: RMGl. or. belekenyé r. 259).. — bolondító ~f 1911: Bolondító beléndf (Cserey. cseh blín. a belénd d-je inetimologikus járulék. 259). apró gyümölcsét. bilind (Jávorka 973). 185). 1948: Belind.) kenyér.). mint: Belénd.).. balha [fÿw] (Herb. böling (CzF. belénd i i 83 belénd deliczi 45). 258).).: RMGl. TESz. Földi munkája alapján a belénd alakváltozat kialakulására a R. 1792: belindnek gr. kerti koriander’. 255). A belénd szláv eredet . a): RMGl. A bélekenyér népi szó. a növény bölény elnevezése. állat is-Alces. (OrvK. blen. 255). J: ’ua. B ling (Tsz.

EWUng. beléndek belladonna 1841: belladonnának gr. bolondító beléndek’. belénd béles l. donna ’asszony’). bilindek. Kniezsa.. Schöne Frau. 1948: Benedekf (MagyGyógyn. szerint az a feltevés.. A kerti koriander (2. vö. J: ’Datura stramonium. a csalmás jelz t az oszmán-török eredet csalma ’turbán. Nyr. a hasonlóság alapja. vö. — N. A beléndek els megjelenése a TESz. Kniezsa a beléndek változat felépítését homályosnak tartja. bëlëndëk. süveg’ szóból -s képz vel alkották. bilindek. ▌ 2. MNövSz. belénd benderó l. | 1807 e. beléndek a. Nyr. J: 1798. A csalmás beléndek elnevezés kés n. 1783: Benédikta gyökér (NclB. 1903. a TESz. a kerti koriander is b zös illatú. bölöndök (ÚMTsz. 376). J: ’Cnicus benedictus.beléndek században már csak nyelvjárási szinten él. században t nt fel a magyar nyelvben. beléndek’. — fehér~ 1948: fehér beléndek (MagyGyógyn. a TESz.). maszlagos nadragulya’. hogy a növénynek pupillatágító hatása van.) és a csattanó maszlag (3. MNy. 259). beléndek 1. 29). TESz. J: ’ua. ▌ 2. — erdei~ 1841: erdei bilindek (Barra 344). amelyet az atropin nev alkaloid idéz el . 1800: beléndek. beléndek a. A jelz magyarázata a növény korsó alakú. | csalmás ~ 1903: csalmás beléndek (Hoffmann–Wagner 39)..). 42/12). 328).’. (Barra 345). 1948: csalmás beléndek (MagyGyógyn. A bolondító beléndek elnevezés el tagja a növény mérgez hatására utal. Melius 398. J: ’ua. 38: 465–474. bölény a. Kniezsa.: Beléndek (Julow 256). Idegen nyelvi megfelel re vö.: ’Hyoscyamus. A maszlagos nadragulya (2. Genaust belladónna a.: Benedicta laxatiuat (OrvK. 86. 38: 465– 474. J: ’ua.). A beléndek a szláv eredet belénd szóból származik.) jelz k a virágra utalnak. tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehet. A tudományos lat. 44/4). bilíndëk. 1903: belindek (Hoffmann–Wagner 39). bella donna ’szép aszszony’ < ol. ▌ 3. TESz. SzlJsz. csalma a. 1966. J: ’Atropa bella-donna. 1998: benedekf (Priszter 340). — benediktagyökér 1578: Benedicta gyxkęr (Melius 131a). vö.). 1835. bilindek (Csapody–Priszter. 1841: .).’.. bxléndxk (CzF. J: ’Hyoscyamus niger. csak a XX. 1798: Beléndek (Veszelszki 252). 1998: bolondító beléndek (Priszter 398). J: ’ua.) beléndek neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Magyar patika 26). SzlJsz.. halált okoznak. 1807 e. ném. 264). a névadás azzal függ össze. EWUng. 86. J: ’ua. a fekete jelz a latin tudományos név Hyosciamus niger utótagjának fordításával jött létre.’. MNyj. belindek. Benedicta luxatiuat (OrvK. N. bölindök. A beléndf megkülönböztet jelz i: a bolondító és a fekete. bilindek. 127: 331. bilindëk. Szabó. bába~ (→ bábakalács) belindek l. csalmás. csalmatok. 24: 480). bolondító beléndek’. 1998: beléndek (Priszter 398). bilindök. a köznyelvben a beléndeket használják.) beléndf elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. lednek növénynév mintájára kaphatta szóvégi toldalékját. J: ’Atropa bella-donna. hogy ezek a növények er sen mérgez ek. csimázillatúf . szerint a viszonylag kései beléndek 84 benedekf talán a retek. 22: 23. szépn nyenadragulya. EWUng. szerint Márton szótára (1800). Melius 398. beléndf l. bilindök. csalma a. bilin (Nyr. belindek (Márton: TESz.’. nem meggy z .).. Szabó. név utótagjának (belladonna) átvétele (< lat. belladonna ’szép asszony’ < ol. 1800. — bolondító ~ 1841: bolonditó beléndek (Barra 335). bölênd(k (MTsz.. belénd a. amely szerint az -ek kicsinyít képz volna. azonban a név már korábban is el fordul (1798). bello ’szép’. A beléndek megkülönböztet jelz i: bolondító. MNyj. maszlagos nadragulya’. 1998: ’Hyoscyamus niger.. belénd a. a bolondító jelz a növény mérgez hatására utal. áldott bárcs’. böléndök (SzegSz. és az EWUng.’. 1966: beléndek.. bellény l. || benedikta 1577 k. 127: 331. A fehér és a tölcséres (3.. bilindök. kakas~ (→ kakasmandikó) benedekf 1. bölény a.. bilind(k (ÚMTsz. csattanó maszlag’. 1835: Belendek (Kováts. Marzell Atropa belladonna a. böléndekkel gr. | tölcséres~ 1903: tölcséres bilindek (Hoffmann–Wagner 39).

’dudva. benedictus ’áldott’ < lat.. ritkás ligetekben. ang. A fehér jelz a virág színét jelzi. Bennet’s herb. berekenyér. szakny.) benedekf és Szent Benedek füve elnevezése a lat. beregfa. F vészk. ÚMTsz.) jelentés . folyók árterében fordul el . 1783: Szent Benedek füve (NclB. berg burján beregfa l. a növény Erdélyben használatos elnevezése. berg burján (ÚMTsz. 2. J: ’ua. N. Herba benedicta és a ném. ló~. sp. TESz. black alder ’fekete éger’.). ingoványos. Az erdei gyömbérgyökér (2. ber(gvirág ’erdei virágfajta’ (ÚMTsz. a N. a ném.).. Diószegi–Fazekas alkotása. Benedic:wurtÅ [Benedictwurz] (Melius 131a) fordításával hozta létre. hierba de San Benito. lapály’. || Szent Benedek füve 1775: Szent Benedek füve (Csapó 257). bönge. benedikta l. berekfa.) átvétele.’. ném. bereg. erdei gyömbérgyökér’. varjútövis~. bereginye.). Benedek f ve (Magy. benge’. benedicta (< lat. 1791: Fejér Bereg virág (Lumnitzer 224). amely a székelyeknél ’párosodik (juh)’ (MTsz. a berek 1795-t l adatolható ’láp’ jelentésben. — fehér ~ 1783: Fejér Berek-virág (NclB. Genaust benedíctus a. hogy a növény gyökeret márciusban szedik. 376). bereg. beden(kfüÇ. 1798: Szent Benedek’ fÍve (Veszelszki 138). A név- . A fekete jelz t a kéreg színér l kapta. Szent Benedek napjával. Benediktenkraut mintájára jött létre.) jelentése népi adat. a berek jelentései: 1395 k: ’liget’. Növényszótár 11). Idegen nyelvi megfelel kre vö. áldott gyógyító erej . bërrëg. berek a. — fekete ~ 1903: Fekete beregfa (Hoffmann–Wagner 191). benedekf benekenyér l. lat. 1911: fekete beregfa (Cserey. a nemzetségnek néhány szemb l álló fürtszer ter- berg burján N.) jelentése ’vizeny s vagy vízzel borított. herbe de Saint-Beno¢t. Idegen nyelvi megfelel re vö. berekfa berekfa 1948: beregfa (Halmai 7). berek a. ang. 178). F vészk. 365). A benedikta a R. F vészk. a mai szakny. A névadás alapja az a monda. a növénynek els sorban a gyökerét használják gyógyításra. J: ’Anemone nemorosa. Marzell Geum urbanum a. J: ’ua.benge benedekf (Barra 119). vö. berkenye berekvirág 1813: Bereki virág (Magy. Benediktenwortel. Benedictenkraut ’benedekf ’. a névadás alapja valószín leg a növény gyógyító ereje. St. 1813: Sz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. EWUng. A benedekf ’martilapu’ (3.).’.. J: ’ua. ▌ 3. berökfa (ÚMTsz. Marzell Alnus glutinosa a. berreg. hogy a növény jótékony hatású. Moos-Erle ’mocsári éger’. berekfa. a N. A benediktagyökér Melius alkotása. kis sz l fürt’ (ÚMTsz. hogy egy Benedek-rendi apát gyakran használta gyógyszerként a növényt. berki szell rózsa’. a drog neve Herba Cardui benedicti. benge 1807: Benge (Magy..-i lat. A benge nemzetségnév. 2. J: ’Rhamnus. utótagja a burján szláv eredet . martilapu’.. gaz’ a jelentése. a névadás alapja. fr. ezt kötötte össze a népi képzelet márc.-i elnevezések utótagjának fordításával jött létre: a növény R. sással ben tt terület. berekvirág. vö. ber(kfa. benedécere ’áld’) átvétele. 1798: Fejér berekvirág (Veszelszki 459). berök (ÚMTsz. beng -burján (MagyGyógyn. 381). kosborfélék’. J: ’Geum urbanum. 28: 42). berki szell rózsa (→ szell rózsa). börrög ige. lat.). 21ével. Az áldott bárcs (1. J: ’Tussilago farfara. 1903: berekvirág (Hoffmann–Wagner 115).) benedekf neve a lat. A berg burján el tagja a N. bened(kfüjj (ÚMTsz. A berg burján népi név. J: ’Alnus glutinosa. — N. ber(kfa (MTsz. 388). 59). nedves területek szélén alkot erd ket. berg burján (Nyr. — Ö: kutya~. a névadás magyarázata.’. vö. bélekenyér 85 berg burján mése van. neve Centaurea benedicta. A népnyelvi berekfa magyarázata. A berek el tag a növény el fordulási helyére utal: nyirkos lomberd kben. holl. b(nge ’néhány szemb l álló. 1795: ’láp’. — N. J: ’Orchis sp. hogy a fa lápos. bönge a. Vö. berekinnye l. Cnicus benedictus a. Vö. amely az erdei gyömbérgyökér és az áldott bárcs gyógyító erejéhez hasonlítható. neve Cnicus benedictus. beng burján l. mézgás éger(fa)’.

Bermudagras. — ~fa 1578: Berkenye fa (Melius 26). 1783: Börvény.: sorbellum: berekine (SchlSzj. 1775: Börvény (Csapó 45). 110). 2. 1595: Sorbum: Sporbyrn: Berkenye (Ver. bereginyefa.. 1525 k. 110). 1647: pervingh (TESz.). 110). bervinc.: RMGl.). 16. Ezek alapszava minden szláv nyelvben megvan. 1798: Berkenye-fa (Veszelszki 416). berekinye. 1798: Börvény-fÍ (Veszelszki 165). J: ’ua. — N. | k rislevel ~ 1783: Köris levelü Berekenye (NclB. 393) nevet javasolja a R. ném. 1798: VeresBerkenye (Veszelszki 416).) fojtós jelz jére l. F vészk. 366). 1595: Sorbus: Ein-speür-baum: Berkenye-fa (Ver. bereknye (ÚMTsz. berökfa l. 110).’. börvzng (ÚMTsz. 374). ▌ 2. a pornak nemi izgató hatást tulajdonítottak. Marzell Cynodon dactylon a. valamint i > ë > e változással jött létre. 214). J: ’ua. J: ’ua. 110). брeкúнa ’barkóca’. Sorbellum: Berkenye (SzikszF. 1590: peruinca: Beruingh (SzikszF.: RMGl. erdei borostyán’. R.). J: ’ua. madárberkenye’. berkenye’. 1055: „deinde ultra fyzeg adbrokinarea” (TA. berginyefa (ÚMTsz. brèkinja ’ua.: Sorba: Berekenye (CasGl.’. b): RMGl. 1395 k. A berkenye nevet Sorbus-fajok ’berkenye’ kapták. berekinnye. brekyňa ’ua. | vörös ~ 1584: Vxrxs berkinye (Clusius–Beythe 29). berkenyi l. 214). 211). J: ’Sorbus aucuparia. A magyarba egy déli szláv vagy szlovák *brěkynja ’berkenye’ kerülhetett át. berek(nye. J: ’Cynodon dactylon. 1998: veres berkenye. hogy Észak-Amerika déli részein a növényt hasznosítják. a fojtós berkenyének a fojtós Berekenye (Magy. a): RMGl. szln. vö. 374). 1775: Börvei-fü.: RMGl.’.). 1841: bervéng (Barra 269). 2.). — vad ~ 1798: VadBerkenye (Veszelszki 416).’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a madárberkenyének (2. 1590: Sorbum.: RMGl.: Sorba: Berkenÿe fa (De Medicinali: RMGl. F vészk.: Sorbes: Berkenÿe (Ortus: RMGl. N. N. 1500 k. — fojtós ~ 1807: fojtós Berekenye (Magy. sz. 1793: börvely (TESz. vörös berkenye (Priszter 508). XVI.berkenye adás szemléleti háttere. F vészk. 124: 122. N. 110). vö. 1395 k. szb. брякúня ’galagonya’.: TESz. | házi ~ 1998: házi berkenye (Priszter 508). J: ’Sorbus sp. pervincaból származnak (< a lat. fojtós berkenye’. vincapervinca második fele önállósult). A berkenye szláv eredet .). A bervéng feltehet leg német eredet . Ezek a lat. fehér virágaiból narancsvörös almácskák fejl dnek. 110). brekínja ’ua. 374). bereginye. Bervéng (NclB. ami a fa hivatalos elnevezése lett. A névadás alapja.: Berveng (TESz. vö. A fojtós berkenye (3. ▌ 2. брéкúня ’madárberkenye’.: sorbellus: berkenÿe fa (BesztSzj. A madárberkenye (2. berkenye 1. ukr. hogy a növény tavasz végén nagy bogerny kben nyíló.: sorbellum: berkenÿe (BesztSzj. TESz. J: ’ua. Nyr.: RMGl. 1590: Sorbus: Berkenie fa (SzikszF. sz. Bervén (Magy. Bermuda grass.). berekenye.: RMGl.. 214). A berkenye a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával. ang. 1783: Berkenye-fa (NclB. 298). EWUng. fojtóska. és azonos a barkóca szláv 86 bervéng eredetijének alapszavával.: Pervinca: berwing (CasGl. (Melius 183a). J: ’Hedera helix.). közönséges csillagpázsit’. 211). 1998: fojtós berkenye (Priszter 508). 1783: Veres Berkenye (NclB. 343). 1470 k. — N.’. kis meténg’. J: ’Vinca minor. berkenye Bermuda-f 1998: Bermuda-f (Priszter 351). — ~fa 1252: Berekenefa (OklSz. — ~f 1578: Bxruei f× (Melius 183a).) vörös jelz je arra utal. — Ö: madár~. b rving (ÚMTsz. amelyeket megkülönböztet jelz kkel láttak el. 1577: sorbum: berekenÿe (K2: RMGl. 377) nevet.’. 1595: bxrvengh (Beythe 97).: RMGl. hogy a kosborok ikergumóját kiásták.).’.-hv. ▌ 3. 1578: Bxrueit gr. 1813: Börvény. berekenye-fa.: sorbellus: berekene fa (SchlSzj. — N. 1405 k. ném. berekfa bervéng 1. szlk. J: ’ua.’. 110). 1405 k. A Bermuda-f tükörfordítás.: RMGl. kutyacseresznye helyett. 2. blg.’.’.). beerwinck ’kis meténg’. v. 1772: „Bervéng vagy szász f×vet” (TESz. . fonásra használják. F vészk. A lat. | kerti ~ 1998: kerti berkenye (Priszter 508).: RMGl. megszárították és porrá törték. J: ’ua. J: ’Sorbus domestica. 110).) a veres Berekenye (Magy. Bervén-fü (Csapó 45).

N. b rszer . bikatök bikavirág 1784–1788: bikavirág (Teleki Domokos-herbárium: Nyr. Diószegi– Fazekas alkotása. indás ínf levele’. 183). 348). A bikatök és a bikatök f nevekben a tök szó ugyanolyan jelentés (gumó vagy valamilyen dudor a növényen). az ótör. 1775: Betonica (Csapó 22). pl. jelentése ’kis seb’. herba tauri fordítása. szlk. A bikaf a lat. földiborostyán (→ borostyán). barvienok. F vészk.-hv. bervinc kerülhetett át. 1798. J: ’Colchicum autumnale. tök a. hagymájára utal. els sorban a tavaszi levelek’. orvosi bakf ’. . kemény ’s vaſtag mint a’ bör. tök a. bibi a. szb. 1807 e. kis meténg’. 264). prvinka.: Betonica (Julow 263). bakf helyett. Az alakváltozatok részben hangtani úton. nevének átvétele. bikásf (MagyGyógyn. baktop betonika 1578: Betoniánac gr. ebb l b(rving fejl dött. eredet bika -s képz s alakja. A bikásf népi elnevezés. A bikatök névadás alapja a kicsi. 1783: Bétonika (NclB. így indokolja: „A’ levele sötét zöld. betonia l. bibilevél N. EWUng. részben pedig népetimológiával keletkeztek. 2. 315). betonika 87 bikavirág det gyermeknyelvi szó. csattanó maszlag’. A kis meténg (1. — N. a tök az szi kikerics gumójára. tehénf . 364) nevet javasolja az orvosi bakf nek a R. 1998: Betonica. Vö. (Veszelszki 332). 1813: Bikatök (Magy. Betónika ’Betonica officinalis’ (Magy. bika a. A bikavirág népi név. a börvény nevet Csapó pl. 1807. EWUng. gömb alakú termés lehet. (Melius 37). fehér vajvirág’. 1798: Betonika (Veszelszki 94). F vészk.) örökzöld növények. J: ’Orobanche alba. Vö. TESz. télizöld helyett. a név valószín leg a növény büdös illatát jelzi. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az orvosi Betónika (Magy. bervéngmeténg 1807: Börvén Meténg (Magy. azonnal a’ bikák utánn ſzaglódnak” (Veszelszki 332). hogy a növény leveleit küls leg sebek gyógyítására használják. martilapu’. cseh barvínek. R. 2. a névadás alapja. TESz. agármony. vö. Bikavirág (MagyGyógyn. J: ’Tussilago farfara. F vészk. — orvosi ~ 1807: orvosi Bétónika (Magy. csipke bigecsi baktop l. Herba vaccæ. || ~ f N. J: ’Vinca minor. bervéngmeténg. F vészk. ol. J: 1578.) és az erdei borostyán (2. Ember és növényvilág 199). indás pimpó’. Ember és növényvilág 221).. bibilevél (Péntek–Szabó. bikatök 1775: Bikatök (Csapó 212). bikatöküf (Péntek–Szabó. | 1807 e. a névadás magyarázata: „Herba tauri. pervinca.-i Betonica átvétele. 1783: Bikatök (NclB. 125: 68–73). tehén-fÍnek-is hívják: mert a’ páſztorok’ tapaſztalása be-bizonyitotta azt. 1807. privinka. 1807: Bétónika ’Betonica’. a börvény (→ bervéng) el tag megkülönböztet szerep . folyóf . pervenche. bakf ’. 1998: ’Betonica officinalis. barwinek. 1798: Bika-tök (Veszelszki 341). Marzell Datura stramonium a.. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Börvény Meténg (Magy. bicske l. J: ’Betonica officinalis. J: ’Datura stramonium. ném. vö. hogy mihelytt a’ tehenek e’ fÍbfl eſznek. Bika fÍnek. innét börvény a’ neve” (Csapó 45). Bockstaud’n ’bakbokor’. A betonika a lat. szászf . orvosi bakf ’. 369) nevet javasolja a kis meténgnek a R. le. bikatök f l. 1783.. 376). A börvénymeténg összetett szó. J: ’Potentilla reptans. a b r népetimológiás hatása itt mindenképpen érvényesülhetett.. az ótörök eredet bika és a szláv eredet tök ’herezacskó a herével együtt’ összetétele. 365). R. a névadás magyarázata. A bikatök f erdélyi népi név. 2. a növény R. mint a mony ’here’ más növénynevekben. A bikatök összetett szó. bika a. (Barra 312). bikásf N. F vészk. levelük kemény. fulák (→ szulák). bibi a. amelyb l a tavaszi levelek kihajtanak. A magyarba a ném. J: ’Ajuga reptans. szi kikerics. 1775. 387).bervéngmeténg pervinca számos nyelvben megtalálható: fr. F vészk. 1998: betonika (Priszter 512). 348). a meténg utótag nemzetségnév ’Vinca’. szakny. A bibilevél bibi el tagja hangfest ere- bikaf 1798: Bika fÍnek gr. 1841: orvosi betónikának gr.

). lóköröm. J: ’Asplenium ruta-muraria. fodorka nyomán alkotta. A bodorka nevet Wagner valószín leg a R. busióc. virágzata a kerti bazsalikomhoz hasonló. a többesjelnek felfogott k elhagyásával alakult a biszió és a buszujó. mezei iringó’. a fekete (3. a bodorka az ’Asplenium’ nemzetség elnevezése. 1708: „Barſalikom. 1841: biszijók (Barra 315). bocfa l.bimbóf hogy a levelek szamár. basileús ’király’.) jelz re l. bodza bimbóf 1813: Bimbóf (Magy. 34: 262). Nyr.). Növényszótár 22). hogy a növény levele. 29). gömbszer termésére utal. J: ’Asplenium trichomanes.. 129: 118. ▌ 4. A bocér ném. ló körmére.. 1787: Büziók (MNy. biszjók.). az indás ínf ’Ajuga reptans’ vadbazsalikom (→ bazsalikom) elnevezését. a névadás alapjára l. bisziókf bocérkata N. csipkés fodorka (→ fodorka). bürök biszijók. Báccifer a. még szamárköröm. — kövi ~ 1903: Kövi bodorka (Hoffmann–Wagner 213). bocér a. A kövi bodorka (4. a fodornak szókezd f ~ b (< fgr. A kövi bodorka (1. bisziók > bissziók. buszujóka (NyF. 29: 250). TESz.. 365). buszujok. A bisziók román eredet ..) Wagner alkotása.) jelz re l. buszijok. bimbó a. J: ’ua.) vadbisziók elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a bodorka talán smagyar szóhasadás eredménye. fekete fodorka’. 182). indás ínf ’. BiſziókfÍ” (PP. ördög~ bocsorvirág l. F vészk. — kövi ~ 1911: kövi bodorka (Cserey. 390). patájára emlékeztetnek. Növényszótár 22). a névadás alapja a növény kissé fodros levele. busziók > buziók. 12: 97).. eredet . 29. busziók (NyK. végs forrása a gör. vö. EWUng. 1798: Biſziok (Veszelszki 328).). nagyf ~. 1911: csipkés bodorka (Cserey. buszujok (ÚMTsz. valamint az. kövi fodorka’. fekete fodorka (→ fodorka). Vö. sz. buszujog a. Bocérkata (MagyGyógyn. mindkét növény k falakon fordul el . angyal~. J: ’Asplenium ceterach. a bodorka 1. A román szó valamelyik délszláv nyelvb l való.eleme esetleg a növény er s illatára utaló b z szó népetimológiás hatásával magyarázható. bócér kata (ÚMTsz. F vészk. J: ’Eryngium campestre. a bocérkata ’kócos kata’ népi név. fog~ 88 bodorka névadás magyarázata. — N. a buszujóka -ka eleme becéz -kicsinyít képz . a nevet a kövi fodorkához való hasonlóság alapján kapta. bolond~. A bimbó el tag valószín leg a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. *p) megfelelés alapján létrejött változata. beléndek bilinty l. 365). bisióc. a büziók -ü. — csipkés ~ 1903: Csipkés bodorka (Hoffmann–Wagner 213). szamár. Buziók (MNy. 4: 425). Hasonló típusú névadásra l. — vadbisziók 1903: vadbuszsziók (Hoffmann–Wagner 119). A csipkés (2. 1948: kövi bodorka (Halmai 10). ▌ 2. TESz.’. Ōc¥mum a. még a békavirág népi bikavirág elnevezésével. N. A magyar változatok külön-külön átvételek. vö. 1948: csipkés bodorka (Halmai 10). ▌ 2. bodza bocskor l. Növényszótár 22). aranyos fodorka’. jelentése ’kócos’. bingó l. busuióc ’bazsalikom’. de kisebb változások a magyar nyelvben is végbementek: pl. szúrós gömbalakú virágfej. Az indás ínf (2. varjú~ bipenella l. băsîióc. még k fal. J: ’Asplenium adiantumnigrum. bocér a. Bissziok. bozsor bisziókf 1. 2. biszió l. 6: 201). buszujóval gr. pimpinella bireg l. buszijok (MNy. bisziókf bocca l. hogy az egész növény tüskés. bimbó a. Genaust basílicum a. EWUng. J: ’Ocimum basilicum. kerti bazsalikom’. belénd bilindek l. . apró. pitypang’. EWUng. 1604: bimbó ’bogyó’ (MA. TESz. J: ’Ajuga reptans. a névadás magyarázatára l. bika. buszujog (MNy.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1813: Bisziok (Magy. rom. — fekete ~ 1911: fekete bodorka (Cserey. 4: 425). biszió (Nyr. a névadás alapja a növényen található sok. biszjók l. bosióc. 2. buszujog a. bilin. || bisziók 1783: BiÐziók (NclB. J: ’Taraxacum officinale. buszujók > buszujog. ▌ 3. 1876: bosziók. bilind l. pikkelypáfrány’.

a): RMGl. b&zje.: Sambucus: faÿ boßa. 1538: boocÅafa (TESz. borzeg. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. fekete termései vannak. A gyalogbodza (2.). vö. bodza’. bocfa ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. ▌ 2. cseresznye a. A bodzacseresznye összetett szó.: Sambucus: faÿ boßa. borza fejl dött. 119). F vészk. gyalogbodza’. ill. TESz. A magyar alakváltozatok közül a buzja az eredeti. A magyarba valamelyik szláv nyelv R.). bazza. bozza. bodor a. mac.. bodza a. 132). 286). szln. bodza’.).). — földi ~ 1395 k. bócfa. a kis fekete termések hasonlóak a bodza terméséhez. — fái ~ 1500 k. bojza ’fekete bodza’ (MNy. szb. 286). bèz. 1430 k.. | fest ~ 1998: fest bodza (Priszter 491).’. arra. 1759: Bocz-fárúl gr. borzáng. 118). J: ’ua. Vö. 392). 1550 e. 115). 1783: Fekete bodza (NclB. bójzafa. bocfa. 118). Bojza. 4: 31).: Ebullus: feldybossÿa (CasGl. 1550 e. XVI. hogy a növénynek kicsi. bъzъ szava kerülhetett át. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. hogy a növény . baz. a névadás alapja. ▌ 3. bojzing. bojza.). 1839: ’Sambucus sp. bodza a..: RMGl.: De ebulo: feldi Boza (StrassbGl. J: ’Scrophularia nodosa. bodzacseresznye 1903: bodzacseresznye (Hoffmann–Wagner 127). boszf™. — ~bokor 1337: „Vnum Rubum Sambucy uulgo Bozyabukur nominatum” (OklSz. barza. burzá (ÚMTsz.). 1798: Bodz-fa (Nyr.: bozafa (CasGl. cseh bez. fekete bodza’. N.) különbözteti meg a bodzát (1.). bodza a. szln. N. (DomK. 1838: Borzag. bozzafa (ÚMTsz. göcsös görvélyf ’. A bodzfa el tagja szláv eredet . 57: 357). 1578: Fxldi Bódza (Melius 24a). 1500 k. J: ’ua. A göcsös görvélyf (4. 1405 k. v. бъзие. J: ’ua.. — N. v. — N..) földi jelz je a lágyszárú. bodzatákajak 1807: bodza Tákajak (Magy. bodzfa a. bez. fab(dza (MNy. göcsös görvélyf ’. бoзе. N. J: ’Sambucus sp.: ebulus: feldi bozia (SchlGl. J: 1470 k. ebulum: bozia (SchlSzj. Borza-fa. J: ’Sambucus sp.. a): RMGl. EWUng. v. amelyek az apró szem cseresznye. vö. bodzacseresznye. barzafa. — fekete~ 1583: 89 bodzatákajak fekete bozza (Clusius–Beythe 7a: BotTört. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. | ~fa 1470 k. feketecseresznye (→ cseresznye). borzing (MTsz. 1583: bozza fa Sambucus (Clusius–Beythe 7a: BotTört. vö.: De sambuco: fay Bozya (StrassbGl. bodza’.. N. 118).). kerek. N. bodza-fa a. A fa magyarázó utótag a gyalogbodzától (2. 118). bodza a. Bozza fa (NclB. 352).). Borzang (Tsz. majd bozza és elhasonulással bodza. borzafa. 160). XVI. borzég. 29: 251). боз. cseresznye a. J: ’ua. 1783: ’Sambucus nigra.-hv. vö. bozafa. gyep ~. bnz. virágzata a bodzáéhoz (1. 118).). J: 1517. A palócsági g vég alakok esetleg egy szláv *bъzъgъ átvételei lehetnek.: RMGl. 1578: Fay Bódza (Melius 25). a bodza terméséhez hasonlítanak. csomós’. ebb l a bozja. 1517: bozzanak gr. бъзье. J: ’Sambucus ebulus.. | 1583. ill. Méhes kert. a névadás szemléleti háttere. 363). 62: 24). 119). 132). | 1578: ’Sambucus nigra. J: ’Scrophularia nodosa. feketebodza (→ bodza). bozdafa.). boszf™ (Nyatl. 1470 k. levele. Ezek a ’bodza’ jelentés sszláv *бъзъ származékai.: edulum: feldy bozÿa (BesztSzj. bocca. TESz.. blg. 286). б^зе. 1538: ’Sambucus sp. alacsonyan növ növényt jelzi.. borzing ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. — N. bójza.) hasonló. a): RMGl. bodza’.. 1998: földi bodza (Priszter 491). bodzfa a. bodza 1. — Ö: gyalog~.’. fest jelz i a termés színére utalnak. || bodzfa 1257: „Ad aliam metam sub arbore buzfa” (OklSz. baddza (Nyatl. 1578: Bódza (Melius 24a).’.bodza TESz. bojzik.: RMGl. | fekete ~ 1948: Fekete bodza (MagyGyógyn.. 1838.. vagy a szóvégi g lehet járulékhang is. a bodza el tag és a cseresznye utótag szláv eredet . sz. bócf™.). 118). hogy a termést festésre használják. fekete bodza’. sz.) fekete.: TESz. бьз. blg. borzék.’. A magyarba egy közvetlenül meg nem határozható szláv nyelv -ьjе gy jt névképz s *bъzье szava kerülhetett át. sz. EWUng. A bodza szláv eredet .) bodza elnevezése hasonlóság alapján jött létre. EWUng.). bezjè. (Szattmáry Király Gy. TESz.: borsa (MNy. J: ’Scrophularia nodosa. XVI.). or. göcsös görvélyf ’. bodzfa. bozda ’visszércsomó’ (TESz. 1783: Bodza-fa. A fekete bodza (1. N. 1839: botcza (TESz. bocf™. bócfa (ÚMTsz. A bodza el tag jelentése ’göcsös. bodza a. bodor a...

bogáncs gyökerén csomók találhatók; az utótagra l. tákajak. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bodza Tákajak (Magy. F vészk. 2. 391) nevet javasolja a R. feketebodza (→ bodza), feketecseresznye (→ cseresznye), torokgyíkf , varjúmogyoró helyett.

90

bogáncslapu bogáncskóró 1. 1500 k.: De virga pastoris: Bogach koro (StrassbGl.: RMGl. 420 ); 1520 k.: Uirga pastoris: Bogach koro (Növ.: RMGl. 420); 1578: Bogáts koro (Melius 42a); 1775: Bogáts koró (töviÐÐes) (Csapó 35). J: 1500 k., 1520 k.: Dipsacus sativus; takácsmácsonya’. | 1578, 1775: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. — tövises~ 1775: TöviÐÐes bogáts kóró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. ▌ 2. — fehér ~ 1775: Fejér bogáts koró (Csapó 36); 1783: Fejér Bogáts-kóró (NclB. 412–3); 1813: fejér, szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365); — N. bog#dzsg<r?, bogáncskóré ’bogáncs’ (ÚMTSz.). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. | szöszös ~ 1775: SzöÐzös bogáts koró (Csapó 36); 1783: SzöÐzös Bogáts-kóró (NclB. 412); 1798: SzöÐzös bogáts-kórónak gr. (Veszelszki 19); 1813: szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 3. N. Bodácskóró (MagyGyógyn. 330). J: ’Cichorium intybus; mezei katáng’. A bogáncskóró összetett szó, az el tagra l. bogáncs. A korai adatok között a bogáncs csak bogáncskóró összetételben jelenik meg, a bogáncskóró nevet tüskés, szúrós, kórószer növények kapták: els megjelenése ’takácsmácsonya’ jelentés , amelynek levele lándzsa alakú, termése 3–8 cm-es tojás alakú, szúrós termés, tüskés növény, a népi gyógyászatban betöltött szerepe nem jelent s. A szamárbogáncs (2.) tüskés, szúrós növény, a fehér, szöszös jelz k a növény szúrós, finom, fehér sz rrel borított leveleire utalnak. A mezei katáng (3.) népi név, kóróformájáról hasonlóságon alapuló névátvitellel kaphatta a bogáncs nevet. Marzell Cnicus benedictus a.; TESz. bogáncs a.; EWUng. bogáncs a. — Ö: takács~. bogáncslapu N. bogáncslapu (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 204). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncslapu összetett szó; az el tag magyarázatára l. bogáncs, az utótagra l. lapu. A névadás magyarázata, hogy a növény termése bogáncsszer , szúrós, ruhához tapad, levelei nagyok, a lapuhoz hasonlítanak.

TESz. bodza a,; EWUng bodza a.
bogác, bogács l. bogáncs

bogáncs 1. 1690: bogáncsnak gr. (TESz.); — N. bógács, bógáncs, bógécs, bugáncs ’különféle szúrós tüskés növények neve’ (ÚMTSz.). J: ’szúrós level , virágú és termés növény neve’. ▌ 2. — keser ~ 1909: keserübogácz (Graumann 17). J: ’Cnicus benedictus; áldott bárcs’. ▌ 3. 1948: Bozogámos, bozogáncs, bogács (MagyGyógyn. 324); — N. bogáncs (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 204); bog#cs, bóg#cs, bóg8cs, bógáncs, bóg<ncs, bóg#ncs ’bojtorján’ (ÚMTSz.). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncs korai adatai a bogáncskóró öszszetételb l mutathatók ki, a bogáncs származékszó; a bog ’kis csomó’ f névb l -cs kicsinyít képz vel jött létre. A második szótagban magánhangzó-nyúlás történt, az n kés bbi járulékhang. A névadás alapja a növény tüskés, szúrós termése, amely ruhához, sz rhöz tapad: „Az egész fészek könnyen kapaszkodik a ruhába vagy állatok sz rébe” (Hoffmann– Wagner 166). Az áldott bárcs (2.) jelentés keser bogáncs a ném. Bitterdistel tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény keser anyagot (cnicin) tartalmaz. A nagy bojtorján (3.) bogáncs elnevezése népi név, magyarázata, hogy a levelek és a termés szúrós. A bogáncs ma a Carduus nemzetség hivatalos megnevezése, az ide tartozó növények gyógynövényként nem jelent sek. Régen ehhez a nemzetséghez sorolták az áldott bárcsot (2.) (Cnicus benedictus; R. Carduus benedictus) és a máriatövist (Silybum marianum, R. Carduus marianum), ezen növények egyes elnevezéseinek utótagja ma is rzi a bogáncs nemzetséghez való tartozásukat, pl. máriabogáncs(→ máriatövis), tarkabogáncs.

Marzell Cnicus benedictus a.; TESz.; EWUng. — Ö: máriabogáncs (→ máriatövis),
szamárbogáncs, tarkabogáncs.

bogáncssáfrány bogáncssáfrány 1903: Bogács sáfrány (Hoffmann–Wagner 162); 1948: Bogácssáfrány (MagyGyógyn. 327). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A bogáncssáfrány összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótagra l. sáfrány. A névadás alapja, hogy a növény felépítése hasonló a bogáncséhoz, a levelek tüskésen fogasak, a szárak végén egy-egy jókora fészek fejl dik, a fészket fészekpikkelyek körítik, virága sárga, narancssárga szín , termése fehéres. bogáncsvakaró 1775: Bogánts vakaró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. A bogáncsvakaró összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótag az ismeretlen eredet vakar ’kaparva tisztogat’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka. A bogáncs el tag magyarázata, hogy a növénynek tüskés, szúrós bogáncsszer termése van, a vakaró utótagot a takácsvakaró összetételb l vonhatták el, magyarázatát l. ott. boglár 1. 1708: boglár (PP.); 1998: boglár (Priszter 476). J: 1708: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1998: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Achillea ptarmica; kenyérbél-cickafark’. — fehér~ N. fehér boglár, fehír boglár, fejír boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’ua.’. ▌ 3. 1903: Boglár (Hoffmann–Wagner 174); — N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. — szi~ N. sziboglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’ua.’. A boglár ’Ranunculus sp.’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a középnémet eredet boglár ’ékköves, gyöngyös gombalakú ékítmény’ szóból. A névadás alapja, hogy a növény virága aranysárga. A névadásra feltehet leg hatással volt a növény ném. Goldknöpfchen ’aranygomb’ elnevezése. A boglár, fehérboglár ’kenyérbél-cickafark’ (2.) nyelvjárási szó, a növény virágfészkei hasonlóak a boglárkafélék virágjának formájához. A vadszázszorszép (3.) boglár elnevezése szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. Vö. boglárka,
boglárvirág.

91

boglárkabékavirág Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö: békaboglár (→ békaboglárka).

boglárka 1. 1643: boglárka (Radv., Csal. 2: 282); 1793: Boglárka (Földi 25); 1807 e.: boglárka (Julow 259). J: 1643, 1793: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1807 e.: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglárka (MagyGyógyn. 294); boglárka (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. ▌ 3. — kúszó ~ 1998: kúszó boglárka (Priszter 477). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. | sárga ~ 1775: sárga boglárkának gr. (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 4. — ázsiai ~ 1998: ázsiai boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus asiaticus; ázsiai boglárka’. ▌ 5. — gumós ~ 1998: gumós boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus bulbosus; gumós boglárka’. ▌ 6. — réti ~ 1998: réti boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus acris; réti boglárka’. ▌ 7. — sisakvirág-level ~ 1998: sisakvirág-level boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aconitifolius; sisakvirág-level boglárka’. ▌ 8. — nagy vízi~ 1998: nagy víziboglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aquatilis; nagy víziboglárka’. A boglár változatból -ka kicsinyít képz vel alakult a boglárka. A vadszázszorszép (2.) boglárka elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. A 3–8. jelentések különböz boglárfajokat különítenek el megkülönböztet jelz kkel: az ázsiai jelz (4.) a lat. szakny.-i asiaticus, a gumós jelz (5.) a lat. szakny.-i bulbosus, a kúszó jelz (3.) a lat. szakny.-i repens fordítása, arra utal, hogy a növény szára föld feletti, kúszó indákkal gyökerezik le, ezek a nevek tudományos elnevezések. A réti (6.) és a vízi (8.) jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik, a sisakvirág-level jelz (7.) a sisakvirág ’Aconitum’ leveléhez való hasonlóság alapján keletkezett. Vö. boglár,
boglárvirág.

Éder, Benk 63; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö:
béka~, saláta~, torzsika~.

boglárkabékavirág 1793: Boglárka Bé-

boglárkaszironták kavirág (Földi 26). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkabékavirág összetett szó; az el tag magyarázatára l. boglárka, az utótagra l. békavirág. boglárkaszironták 1807: Boglárka Szironták (Magy. F vészk. 326). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkaszironták összetett szó; az el tagra l. boglárka, az utótagra l. szironták. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a boglárkaszironták nevet javasolja a R. kakasláb, hollóláb helyett. boglárvirág 1. 1775: Boglár virág (Csapó 34). J: ’Ranunculus flammula; békaboglárka’. — éget ~ 1798: Égetf Bolgár-virág [! Boglárvirág] (Veszelszki 374); 1813: éget Boglárvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 2. 1783: Boglár-virág (NclB. 383). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. — sárga ~ 1775: sárga Boglár virág (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 3. 1798: Boglár virágoknak gr. (Veszelszki 374). J: ’Ranunculus sp.; boglárka’. ▌ 4. — fehér~ 1903: fehér boglárvirág (Hoffmann–Wagner 115). J: ’Anemone nemorosa; berki szell rózsa’. A boglárvirág összetett szó, az el tagra l. boglár, a virág utótag magyarázó szerep . Az éget jelz (1.) a lat. szakny.-i flammula fordítása (l. még lángosf ), a sárga jelz (2.) a virág színére vonatkozik. A berki szell rózsa (4.) fehér boglárvirág neve a Ranunculus-fajok nevének átvétele a virágok hasonlósága alapján. Vö. boglárka. Nyr. 127: 177–182.
bogyó l. béka~, béka~takta, csésze~, csoda~, enyves~, farkas~, fenyves~, galamb~, gönye(~), kék~, kutya~, medve~, ördög~, pikkely~ (→ bogyópikk), tinta~, varjú~, vas~

92

bojtorján A bogyópikk és a pikkelybogyó névadás alapja a növény termése, a vessz s cserje magját éréskor veres burok veszi körül, és az egész bogyószer vé válik, éretten piros, húsos tobozbogyót alkot, a növénynek hengeres vessz s szára van, az átellenesenen álló levelek szintén pikkelyszer ek, a pikkelybogyó név a növény hivatalos elnevezése. A bogyópikk Diószegi–Fazekas alkotása, az ’Ephedra; csikófark’ nemzetség neve. A bogyópikk elnevezés bogyó el tagja a termés formájára utal, a pikk utótagot a bizonytalan eredet pikkely [1807: ’a növény vagy termés „hal pikkely’ módjára eggymást hátaló pikkelyekb l vagy levelekb l áll” (Magy. F vészk. 17)] szóból vonták el. Diószegi–Fazekas így magyarázza a pikk utótagot: barkája „kevés pikkely ; pikkelyi 1-virágúak, kerekdedek” (Magy. F vészk. 546). TESz. bogyó a., pikkely a.; EWUng. bogyó a., pikkely a.
boj l. hím~ bojtika l. bojtocska

bogyópikk 1807: Bogyópikk (Magy. F vészk. 546); 1903: Bogyópikk (Hoffmann– Wagner 206). J: 1807: ’Ephedra; csikófark’. | 1903: ’Ephedra distachya; közönséges csikófark’. — európai ~ 1841: europai bogyópikknek gr. (Barra 423). J: ’ua.’. || pikkelybogyó 1903: pikkelybogyó (Hoffmann– Wagner 206); 1911: pikkelybogyó (Cserey, Növényszótár 94); 1998: pikkelybogyó (Priszter 367). J: ’ua.’.

bojtocska N. bojtocska (MagyGyógyn. 294); bojtocska (ÚMTsz.). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. || bojtika 1948: bojtika (MagyGyógyn. 294). J: ’ua.’. A bojtocska, bojtika nevek a virág formájára utalnak, idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Bürstli ’kefécske’, ang. sweeps. Marzell Bellis perennis a. bojtorján 1. N. bojtorján (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 199). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. — apró~ 1405 k.: agrimonium: aprobaytorian (SchlSzj.: RMGl. 120); 1500 k.: Aurimonia: Aproboÿtorÿan (CasGl. b): RMGl. 120); Agrimonia: Approboy[...] (Herb. a): RMGl. 120); 1520 k.: Agrimonia: apro boythoryan (Növ.: RMGl. 120); 1525 k.: Agrimonia: Apro Boÿtorÿan (Ortus: RMGl. 120); 1560 k.: Agrimonia: Apro boytoryan (GyöngySzt.: RMGl. 120); 1578: Az Eupatoriomot, az az, Agrimoniát, az apro Boytoriánt... (Melius 74a–75), apro Boytoriánnal gr. (Melius 137a); 1583: apro buytoryan (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 126); 1590 k.: Agrimonia, vel Eupatorium: Apro boytorian, Eupatorium, Tragus dicit vulgo vocari agrimoniam: Apro boitorian (SzikszF.:

bojtorjánka RMGl. 120); 1807: apró Bojtorján (Magy. F vészk. 283); 1983: Apróbojtorján (Rápóti– Romváry 79); — N. apróbojtorján (Kovászna 151), apró²b#Çt#rjáág (SzamSz. I. 45); apró bujtorgyán, 6pr#b•jtorjDón (MTsz.); apróbojtorján, apró-bujtorgyán (ÚMTSz.). J: ’ua.’. | kis~ 1395 k.: agrimonia: kis boÿtorian (BesztSzj.: RMGl. 119). J: ’ua.’. || apróbasilikumbojtor 1706: Apró basilicum bojtor: Basilicum minus. Agrimonia (Nyr. 29: 363). J: ’ua.’. ▌ 2. 1590: Lappa minor seu Xanthium: Boytorian (SzikszF.: RMGl. 120). J: ’Arctium minus; kis bojtorján’. — kis ~ 1998: kis bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. ▌ 3. 1590: Tribulus: Boytorian, vagy, szamar tôuis (SzikszF.: RMGl. 716). J: ’Tribulus terrestris; földi királydinnye’. ▌ 4. 1775: Bojtorján (Csapó 151); 1807 e.: Bojtorján (Julow 265); 1807: Bojtorján (Magy. F vészk. 455); — N. bójtergyán, bojtoráng, bojtorváng, bujt(rgyán (MTsz.); bujtorgyán (OrmSz.); bajtarján, bajtergyán, bajtorgyán, bojt(rgyán, bótorján, bujtorgya, bútorvány (ÚMTsz.). J: 1775: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. | 1807 e., 1807: ’Arctium; bojtorján’. — közönséges ~ 1948: Közönséges (nagy) bojtorján (MagyGyógyn. 324); 1998: közönséges bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. | nagy ~ 1783: Nagy Bojtorján (NclB. 412); 1998: nagy bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. A bojtorján ótör. eredet ; vö. csag. baldïrÛan; oszm. baldιran. A magyarba az ótör. baltïrÛan kerülhetett, az lt hangkapcsolatból èt, majd jt fejl dött. Az apróbojtorján (1.) bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre; az ótör. eredet bojtorján megkülönböztet jelz je: apró, amely bojtorjánfajoktól (Arctium sp.; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja, hogy a közönséges párlóf termése a bojtorjánéhoz hasonló: „melyet horgas tüskéj , emberen, állaton megtapadó termésér l apróbojtorjánnak is hívnak” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 93); „mint az kendxrnek ollyan leuelei vannak, mikor meg erik az magua, ruhahoz ragad” (Beythe 102). A R. apróbojtorján elnevezést a népnyelv és a köznyelv máig rzi. A kisbojtorján egyedi adat, bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre. A kis jelz nek meg-

93

bojtosf különböztet szerepe van (hasonlóan az apró jelz höz). Az apróbasilikumbojtor Pápai Páriz Ferenc alkotása, a névnek nincs folytatása a magyar nyelvben. Pápai Páriz Ferenc a lat. Basilicum minus (Nyr. 29: 363) részfordításával hozta létre az apróbasilikumbojtort, a név a lat. minus ’kicsi’ fordítása, és a basilikum elem átvétele, a növény kiemelked gyógyító hatására utalhatott: vö. lat. basilicum ’königliches, királyi, királyhoz méltó’; a bojtor elvonással keletkezett a bojtorjánból. A kis bojtorján (2.), a földi királydinnye (3.), a nagy bojtorján (4.) bojtorján elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, mindegyik növénynek szúrós, ruhába kapaszkodó termése van. Vö. az Agrimonia eupatoria ’közönséges párlóf ’ egyéb neveivel, amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka, katibolha, koldustet , sz rféreg.

TESz.; EWUng.; NÉ. 21: 341–346. — Ö:
keser lapu~.

bojtorjánka 1816: Bojtorjánka (Baumgarten II. 8). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánka nevet Baumgarten alkotta, a név a bojtorján f név -ka kicsinyít képz s alakja. A bojtorjánka névben a kicsinyít képz hasonló szerepet tölt be, mint a korai elnevezésekben az apró (1405 k.: apróbojtorján) és a kis jelz (1395 k.: kisbojtorján); vö. bojtorján (1.). A kicsinyít képz a bojtorjánfajoktól (Arctium; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja a bojtorjánhoz hasonló termés: „Érett termései horgas sertéikkel ruhára, állatok sz rére kapaszkodnak” (Rápóti–Romváry 79). bojtorjánpárlóf 1911: Bojtorján párlóf (Cserey, Növényszótár 579). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánpárlóf összetett szó; a nevet Cserey Adolf alkotta, a név nem maradt fenn. Az el tag magyarázatára l. bojtorján (1.), az utótag magyarázatára l. párlóf . bojtosf 1813: Bojtos f (Magy. F vészk. 2. 366); 1903: bojtos f (Hoffmann–Wagner 213); 1911: bojtosf (Cserey, Növényszótár 22); 1948: bojtos f (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. — egy~ 1775: Egy bojtos-fü (Csapó 12). J:

bojtvirág ’ua.’. A bojtosf , egybojtosf ’páfrányfajta’ az ismeretlen eredet bojt -s melléknévképz s származéka, a névadás magyarázata, a növény csipkés, rojtos levélzete; vö. a bojt 1585-t l adatolható ’rojt’ jelentésben. TESz. bojt a.; EWUng. bojt a. bojtvirág N. bojtvirág (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 202). J: ’Amaranthus caudatus; bókoló amaránt’. A bojtvirág népi elnevezés, az ismeretlen eredet bojt és a virág összetétele, a névadás magyarázata a piros, bojtos, csüng virágzat.
bojza, bójza, bojzik, bojzing l. bodza

94

boldogasszonyf d ben, bokrok alatt, árnyékos helyeken fordul el . A név talán német hatásra jött létre, vö. R. ném. Staudenguckerl (< ném. Staude ’bokor’, guckerl ’szem, kukucska’). Marzell Anemone hepatica a.
bokor alatt kunkorgó l. bokor alatt kucorgó

bokál 1807: Bokál (Magy. F vészk. 133). J: ’Alchemilla; palástf ’. — karéjos ~ 1807: karélyos Bokál (Magy. F vészk. 134); 1841: karélyos Bokál (Barra 128). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. | taréjos ~ 1813: taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382). J: ’ua.’. A bokál az Alchemilla nemzetség megnevezése, Diószegi–Fazekas alkotása; a bokál szót a kelyhbokál nemzetségnévb l vonták el. Az ol. eredet bokály jelentése ’pohár’; a névadás magyarázata, hogy a növény levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. Hajnalhasadtával gyöngyszer harmatcseppek jelennek meg a levelek peremén, a cseppek vagy a pohárba kerülnek vagy kicsordulnak. A növény ezen tulajdonságának már a középkori alkimisták is varázser t tulajdonítottak. A karéjos, taréjos jelz k a levelek formáját jelzik. Diószegi Orvosi f vészkönyve a karélyos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) és a taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) nevet javasolja a R. oroszlántalp, palástf , Boldogaszszony palástja, Boldogasszony tenyere helyett. Gyógynövények enciklopédiája 33; TESz. bokály a.; EWUng. bokály a. — Ö: kelyh~.
bokor l. borbolya(~), csipke~, imádság~, kaporna(~), kazuár~, k ris(~), szederín~, szenna(~), tintabogyó~

bokrétafa 1807: Bokrétafa (Magy. F vészk. 243); 1948: Bokrétafa (MagyGyógyn. 161); 1998: bokrétafa (Priszter 292). J: 1807: ’Aesculus; vadgesztenye(fa)’. | 1948: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér ~ 1903: Fehér bokrétafa (Hoffmann–Wagner 76); 1948: Fehér bokrétafa (MagyGyógyn. 161). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. A bokrétafa Diószegi–Fazekas alkotása, a név az Aesculus nemzetség elnevezése; a bokréta el tag származékszó, az ismeretlen eredet bokor alapszóból alakult -éta több elem kicsinyít képz vel, 1585-t l adatolható ’virágfüzér’ jelentésben. A növénynévben a bokréta a gesztenyefa tömött, füzéres, felálló bugavirágzatára vonatkozik, a fehér jelz a virág színére utal. TESz. bokréta a.; EWUng. bokréta a. — Ö: gesztenye~.
Boldoganya mentája l. Boldogasszony mentája

Boldogasszony csipkéje 1775: Bóldogaszszony tsipkéje (Csapó 37); 1783: BóldogAÐzÐzony tsipkéje (NclB. 375); 1798: B[oldog] Aſſzony tsipkéje (Veszelszki 385); 1813: B[óldog] A[szszony] tsipkéje (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Rubus idaeus subsp. idaeus; málna’. A Boldogasszony csipkéje jelölt birtokos szerkezet, a csipke utótag valószín leg szláv eredet , ’tövis’ jelentés , a málna tüskés szárára utal. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

bokor alatt kucorgó 1903: Bokor alatt kuczorgó (Hoffmann–Wagner 116); 1948: Bokor alatt kunkorgó (MagyGyógyn. 101). J: ’Hepatica nobilis; nemes májvirág’. A bokor alatt kucorgó, bokor alatt kunkorgó elnevezések alapja, hogy a növény er-

TESz. csipke a.; EWUng. csipke a. boldogasszonyf N. boldogasszonyf (ÚMTSz.). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A boldogasszonyf népi név, nyilván a növény egyéb boldogasszony el tagú neveinek hatására jött létre, vö. Boldogasszony mentája,
Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere, boldogasszonylapu.

boldogasszonylapu boldogasszonylapu 1841: boldog aszszony lapu (Barra 209). J: ’Tanacetum parthenium; szi margitvirág’. A boldogasszonylapu Barra alkotása, valószín leg a Boldogasszony tenyere ’Tanacetum balsamita’ elnevezései (boldogasszonyf ,
Boldogasszony mentája, Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere) alapján hozta létre a nevet, a lapu utótag a növény hasznos leve-

95

Boldogasszony tenyere virágot, az illatáért szeretik. Ha a kapuban ültek, vagy a templomba mentek, ebb l törtek egy szárat és szagolgatták” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). A bizonytalan eredet oldal jelentése a növénynévben ’valakinek a közele, valaki mellett lev hely’ lehet, mivel ezeket az illatos növényeket az asszonyok közvetlenül a ház mellett termesztették vagy tartották felakasztva. A boldogasszony el tagra l. még
Boldogasszony tenyere.

leire utalhat, ezek azonban nem igazán nagy méret ek. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony mentája 1533: Anetum: Dille: Bodog azzon mentaia (Murm.: RMGl. 486); 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ Mentaÿanak fachÿard kÿ aÅ leweth” (OrvK. 315/23); 1578: Bodog aſÅſÅony Méntáya (Melius 104a); 1583: Bodog Azzony mentaya Mentha graeca Costus hortensis vulgo (Clusius–Beythe 6: BotTört. 128); 1775: Bóldog-AÐzÐzony Mentája (Csapó 186); 1783: Bóldog AÐzÐzony Mentája (NclB. 414); 1798: Bóldog Aſſzony méntája (Veszelszki 308); 1998: Boldogasszony mentája (Priszter 518). J: 1533: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1577 k., 1578, 1583, 1775, 1783, 1798: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. || Boldoganya mentája XVI. sz. e.: Herba sancte Marie: Bodog anya metaya (CasGl. c): RMGl. 485). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony mentája és a Boldoganya mentája jelölt birtokos szerkezetek, a lat. Herba sancte Marie (CasGl. c): RMGl. 485) és a Beatæ virginis mentha (Clusius–Beythe 1584. 21) fordításával keletkeztek, a növény menta illatú. Idegen nyelvi megfelel re vö. Frauenminze ’asszonymenta’, Marien-kraut ’Máriaf ’. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

TESz. oldal a.; EWUng oldal a. Boldogasszony palástja 1775: BóldogAÐzÐzony palástja (Csapó 208); 1783: BóldogAÐzÐzony paláÐtya (NclB. 332); 1798: Bóldog AÐzÐzony’ paláÐtja (Veszelszki 33); 1813: B[óldog] A[szszony] palástja (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony palástja jelölt birtokos szerkezet, a ném. Unſerfrauen Mantel (Csapó 208); Frauenmantel, unſerer lieben Frauenmantel (NclB. 332) tükörfordítása. A névadás alapja a levelek palástszer formája. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Marzell Alchemilla vulgaris a. Boldogasszony rózsája 1783: Bóldog AÐzÐzony rósája (NclB. 371); — N. bódogasszonrózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A Boldogasszony rózsája jelölt birtokos szerkezet, a latin eredet rózsa a kövirózsa húsos, csillagszer en álló leveleire vonatkozik. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony oldala N. Boldogasszony oldala (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony oldala népi név, jelölt birtokos szerkezet, ahol a boldogasszony el tag a vényasszonyokra utal, akik a „A virágos szárát vízbe is teszik vagy kézben tartva szagolgatják. Ezt is, mint a többi vénasszony-

Boldogasszony tenyere 1. 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek, kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. 592/5); 1998: Boldogasszony tenyere (Priszter 518). J: 1577 k.: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1998: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. ▌ 2. 1813: B[óldog] A[szszony] palástja, tenyere (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony tenyere (1.) jelölt birtokos szerkezet, nevét a kéz ujjaira emlékeztet levelekr l kapta. A Boldogasszony el tag magyarázata, hogy a növény menta illatú, ugyanis Máriáról, Boldogasszonyról általában az illatos, hasznos növényeket nevezték el,

Boldogasszony tövise vö. lat. Herba sancte Mariae; ném. Marienwurzel, Mariawürzkraut. A hegyeskaréjú palástf (2.) Boldogasszony tenyere elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek karéjosak. Boldogasszony tövise 1578: Bo:[ldog] aſÅ: [szony] txuiſſe (Melius 46a). J: ’Silybum marianum; máriatövis’. A Boldogasszony tövise Melius alkotása, jelölt birtokos szerkezet, a lat. Carduus S[ancti] Marię (Melius 46a) tükörfordítása. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Vö. máriatövis.

96

bolhaöl f tása, a növény a rovarokat és az egyéb kártev ket el zi: „a’ harmatos leveleivel balhákat Íznek, és ha a’ lovak e’ fÍ’ nedvével megkenetnek, a’ férgek (legyek) meg nem lepik. A’ húſt ha meg-ſózzák, és e’ fÍ’ leveleivel bétakarják, a’ legyek bé-nem pökig. Vizben fftt magva vizével jó a’ házat, és az ágyat öntözni: mert a’ balhákat és egyébb férgeket elÍz” (Veszelszki 344). A erdei peremizs (3.) bolhaf neve szintén német mintára jött létre, vö. ném. Flöhkraut, ill. Flöhpflanze. A bolhahalál Melius alkotása, összetett szó az utótag az uráli eredet hal ’megsz nik mozogni, megdermed’ -l képz s változata, Melius találó neve azt fejezi ki, hogy a növény ’a bolha halálát okozza’. A névadás alapja, hogy a növényt bolha ki zésére használták: „Balhat, pokot, rut ferget, kigyot, el ×z: vala hol el himtik” (Beythe 89). A névadás magyarázatára l. még bolhaöl f . Marzell Coriandrum sativum a.; Genaust Coriándrum a. bolhaöl f 1. 1578: Balha xlx f× (Melius 113a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. ▌ 2. 1578: Balha xlx f× (Melius 138a). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolha z f 1578: Balha ºzx f×nec gr. (Melius 138a). J: ’ua.’. A csombormenta (1.) bolhaöl f elnevezésének alapja, hogy a növény „füſtje balhákat Íz” (Veszelszki 363). Melius így magyarázza a név keletkezését: „Pulegium, az az, Balha xlx f×, mert ha à Pulegium virágos f×uét meg gyutod az Balhákat meg xli à f×ſti: Az mely ágyra, Paplanra rakyác balha ott nem lakic” (Melius 113a). Melius az ismeretlen eredet lat. szakny.-i pulegium szót a lat. pūlex ’bolha’ szóból származtatja. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Flohkraut ’bolhaf ’. Az erdei peremizs (2.) bolha z f és bolhaöl f elnevezése Melius alkotása, a névadás magyarázata, hogy a növényt férgek, bolha, csimáz ki zésére használták. Melius azonban másféle magyarázatot is f z névadásához: „ſÅélesb à leuele mint az Iuollyánac, de fekete ſÅobáſu, vgyan mint ha Balha volna rayta, à leuelét à Balha igen ęſÅi mint az KapoſÅtát à kertben: Azért hiyác Czimáz f×nec, Balha ºzx f×nec” (Melius 138a). A néva-

TESz. tövik a.; tövis a.; EWUng. tövik a., tövis a.; UEWb. 520 a.
bolha l. kati~

bolhaf 1. 1500 k.: Coriandrvm: belend fÿ[w]; balha [fÿw] (Herb. a): RMGl. 255); — N. bolhaf (MagyGyógyn. 185). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. ▌ 2. 1578: Balha f× (Melius 174a); 1775: Balha-fü (Csapó 26); 1783: Balha-fü (NclB. 363); 1798: Balha-fÍ (Veszelszki 343); 1813: Balhaf (Magy. F vészk. 2. 364); — N. bolhaf (ÚMTsz.). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1783: Balha-fü (NclB. 415). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolhahalál 1578: Balha halál (Melius 138a); 1595: balha halal (Beythe 88a); 1775: Balhahalál (Csapó 248); 1783: Balha halál (NclB. 415). J: ’ua.’. A bolhaf ’kerti koriander’ (1.) szláv eredet bolha el tagjának magyarázata, hogy a növény büdös illatú, és a büdös növényeket bolhairtásra használták, ill. a névadásra hatással lehetett a lat. szakny.-i coriandrum és a német elnevezések, bár ezekben poloska állatnév szerepel; a lat. coriandrum név a növény b zös, poloskaszagára utal (< gör. koríandron, koríannon, koríanon ’koriander’ < gör. kóris ’poloska’ < gör. káron ’kömény’, kár ’tet ’); ném. Wanzendill ’poloskakapor’, Wanzenkraut ’poloskaf ’. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény csimázillatúf elnevezése. A borsos keser f (2.) bolhaf neve a ném. Flxhekraut (Melius 174a) tükörfordí-

bolhasepr dás magyarázatára l. még bolhaf . Genaust pulégium a.; Pulicária a. bolhasepr N. bàlhasöprü (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A bolhasepr népi név, a szláv eredet bolha és az ótörök eredet sepr összetétele. A névadás alapja, hogy a növényt „Sepr nek, bolhasepr nek használják, tüszejt sepernek vele” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205.
bolha z f l. bolhaöl f

97

bolyhosvirág 2. bolondító² (ÚMTsz.). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. ▌ 3. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. ▌ 4. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum nigrum; fekete csucsor’. A bolondító a bolondítóf névb l elvonással keletkezett, a névadás magyarázatára l. bolondítóf . A bolondító elnevezés Márton Természethistóriai képeskönyvében t nt fel. A névadás magyarázata, hogy mind a négy növény mérgez , halált okoz, és megbolondítja az embert. bolondítóf 1. 1578: bolondito f×nec gr. (Melius 85a). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. ▌ 2. 1585: Bolondito fÖ (Cal. 146); 1775: Bolondító-fü (Csapó 33); 1783: Bolonditó-fü (NclB. 339); 1798: Bolondító-fÍ (Veszelszki 252); 1807: bolondítóf (Magy. F vészk. 174); 1852: Bolonditófü (Gönczi 61). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A bolondítóf a lat. Morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius így magyarázza: „eſÅt Morianac, az az, bolondito f×nec mongyác” (Melius 85a). A bolondító beléndek (2.) bolondítóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a növény hatására utal: „emberre nézve... minden része ... halálos, mérges” (Barra 336), „felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42), „mérges, bódító, kábító” (Magy. F vészk. 2. 169). A XVI. századi Orvosi könyv ezt írja a bolondító beléndekr l: „AÅ kÿ eÅth megh eÐÅÿ vagÿ megh ÿÐÐÅa, Åÿnthe olÿanna chÿnalÿa mÿnemw aÅ (OrvK. 617/32–33) reņgh emb†r, Elmeÿeth el veÅÿ, es haÐonlowa teÅÿ aÅ el aÿulthoÅ, Såeme megh veor†ÐІdik, vÿÅketh aÅ teÐte es reÅketh” (OrvK. 618/1–2), „A’ ki tudatlanságból a’ Belénd-magtól meg-bolondúlt, annak ketske-tejet, mézes vízet, tökmagot, és diót, jól öſzve-törve, adjanak néki be italban, megint eſzére jön” (Veszelszki 252). Genaust mório a. bolyhosvirág N. bolyhosvirág (MagyGyógyn. 216). J: ’Menyanthes trifoliata; vidraf ’.

bolondbingó 1903: bolonbingó (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bolond bingó (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondbingó ’bolondbogyó’ szláv eredet bolond el tagja arra utal, hogy a növény mérgezést okoz, a bingó ’gubó alakú termés’ a bogyó alakváltozata, a fekete termésre vonatkozik. Vö. bolondf , bolondítóf . TESz. bigyó a., bogyó a.; EWUng. bigyó a., bogyó a.; ÚMTsz. bimbó a. bolondf 1. 1578: Bolond f× (Melius 52); 1783: Bolond-fü (NclB. 340); 1798: Bolond fÍ (Veszelszki 305); 1807: Bolondf (Magy. F vészk. 175). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’. ▌ 2. 1791: Bolond-fü (Lumnitzer 90); 1948: bolondf (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondf a lat. morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius ezt írja: „ennec Morion neue, az az, Bolond f× neue”, „végre vgyan bolonda tenne” (Melius 52). A névadás magyarázata, hogy a növény súlyos mérgezést okoz. A bolondf ’maszlagos nadragulya’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, ugyancsak mérgezést okoz, fogyasztása bolonddá teszi az embert. Genaust mório a.; Nyr. 127: 331. bolondító 1. 1805–13: „A’ bolondító felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42); — N. bolondító (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9); bolondító (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌

borágó A bolyhosvirág népi név, az ismeretlen eredet bolyhos ’rojtos, szálakkal borított’ el tag magyarázata a növény gyönyör fehér és rózsaszín rojtos virágja. TESz. bolyhos a.; EWUng. bolyhos a. borágó 1. 1533: Est et satiua buglossus, quam Boraginem triuiales uocant: Burritsch: Borag (Murm.: RMGl. 123); 1578: Borágo (Melius 152), Boragonac gr. (Melius 152a); 1595: Borrago (Beythe 119); 1664: Borrago, Borago (Lippay 86); 1775: Borágo (Csapó 27); 1783: Borrágó (NclB. 334); 1791: Borrák (Lumnitzer 76); 1792: Borrágó dinnye Ðzagú fÍvet (Nedeliczi 51); 1798: Borágo (Veszelszki 106); 1807: Borrágó (Magy. F vészk. 155); 1847: borágo (Peregriny 354). J: ’Borago officinalis; kerti borágó’. — kerti ~ 1807: kerti Borágó (Magy. F vészk. 155); 1843: kerti Borágó (Bugát, Szóhalm. 42); 1998: kerti borágó (Priszter 50). J: ’ua.’. | orvosi ~ 1872: Orvosi Borágó (Hazslinszky, MagyarhonEdényes. 226). J: ’ua.’. — ~f 1745: Borágo-fü (Torkos 6); 1792: borrágó fÍnek (Nedeliczi 51); 1833: Borrágóf (PallasLex. 537). J: ’ua.’. ▌ 2. — mezei~ 1578: mezei Boragonac gr. (Melius 151). J: ’Echium vulgare; közönséges kígyószisz’. A borágó a középlatin borr#go, borago alak átvétele, amely talán az arab abū ‘araq ’izzasztószer’ szóból származik. A borrágó, borágó alakváltozatok feltehet leg latin hatásra alakultak ki. A borágó megkülönböztet jelz i: orvosi és kerti. Diószegi m ve, az Orvosi f vészkönyv a kerti Borágó (Magy. F vészk. 2. 162) nevet javasolja a R. kerti atracél (→ atracél) helyett. A kígyószisz (2.) borágó neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, Melius leírja, hogy azért adta a kígyószisznek a borágó nevet, mert hasonlít a kerti borágóhoz, a mezei jelz célja, hogy megkülönböztesse a kertit l: „Haſonlo az AtratzAlhxz [kerti borágó], kéc à virága, txuiſſes ſÅxrxs à leuele, ſÅára” (Melius 151). EtSz. I: 476; Nyr. 12: 349; MNyj. 39: 127–133; Genaust Borágo a. borbélycsombor 1578: Barbęly Czombornac gr. (Melius 110a). J: ’Mentha
bonzalgó l. ballangókóró

98

borbolya pulegium; csombormenta’. || borbélyf mosócsombor 1578: Barbély fx moſo Czomborra (Melius 113). J: ’ua.’. A borbélycsombor és a borbélyf mosócsombor nevek Melius alkotásai, összetett szavak. A borbély és a borbélyf mosó nevek borbély ’haj és szakáll ápolásával foglalkozó szakember’ el tagja német, valószín leg bajor-osztrák eredet , a f ’fej’ jelentés , a névadás szemléleti háttere, hogy a borbélyok ebb l a növényb l készült f zetben mosták a fejet, Melius így magyarázza: a „Barbęllyoc, ebben moſſac à feyet” (Melius 107). Az utótagra l. csombor. TESz. borbély a.; EWUng. borbély a.
borbélyf mosócsombor l. borbélycsombor

borbélypolaj 1578: Barbęly polay (Melius 108a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. A borbélypolaj nevet Melius alkotta, a névnek nincs folytatása. A borbély el tag magyarázatára l. borbélycsombor, az utótagra l.
polaj.

Szabó, Melius 415. borbolya 1. 1793: borboja (EtSz.); 1948: Borbolya (MagyGyógyn. 103); 1998: borbolya (Priszter 314); — N. burbolya, burbora (ÚMTsz.). J: ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. — közönséges ~ 1998: közönséges borbolya (Priszter 314). J: ’ua.’. — ~bokor 1998: borbolyabokor (Priszter 314). J: ’ua.’. ▌ 2. N. borbolya (Jávorka 266); Borbolya (MagyGyógyn. 300). J: ’Achillea millefolium subsp. millefolium; közönséges cickafark’. A borbolya bizonytalan eredet , a R. barbara, borbala (l. még ürömborbolya) alakok alapján egy k. lat. *barbara ’sóskafa’ átvételét tehetjük fel, ez azonban nem mutatható ki, csupán egy k. lat. barbaris. A borbolya a korai adatokban csak az ürömborbolya (els megjelenése: 1583) összetételben t nik fel, a borbolya önálló megjelenése: 1793. A borbolya növénynév népetimológiás alakulat is lehet, a Barbara, Borbála személynevek hatással lehettek létrejöttére. A közönséges cickafark (2.) borbolya neve népi elnevezés; az elnevezést hasonlóság alapján kapta, több kicsi részb l álló, illatos virágzata van. Jávorka 266; TESz.; EWUng. — Ö: sós-

bordalap
ka~, üröm~. borda l. ördög~

99

borjúfej f l. fekete fodorka (→ fodorka). A kacskaringós (4.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása, a jelz t azzal magyarázzák, hogy „lombjai ſzárnyasonn kikanyargattak” (Magy. F vészk. 557). A k rutabordalap (5.) Diószegi–Fazekas alkotása; az el tag a növény R. k ruta nevének átvétele. bordon 1807: Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum; szamárbogáncs’. — fehérhátú ~ 1807: Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. A bordon a szamárbogáncs ’Onopordum’ nemzetségnév neve, Diószegi–Fazekas alkotása, a lat. Onopordum nemzetségnév végéb l vonták el a bordon nevet. A fehérhátú jelz arra utal, hogy a levelek fehéresek, „molyhosok” (Magy. F vészk. 460). Diószegi Orvosi f vészkönyve a Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 2. 365) nevet javasolja a R. fehér
bogáncskóró (→ bogáncskóró), fehérhátúlapu (→ lapu) és a töviseslapu (→ lapu) helyett.

bordalap 1. 1807: Bordalap (Magy. F vészk. 557). J: ’Asplenium; fodorka’. — szarvasnyelv ~ 1807: Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1843: szarvasnyelv Bordalap (Bugát, Szóhalm. 43). J: ’Asplenium scolopendrium; szarvasnyelvpáfrány’. — ~f 1948: Bordalapf (MagyGyógyn. 35). J: ’ua.’. ▌ 2. — csipkés ~ 1807: tsipkés Bordalap (Magy. F vészk. 388); 1903: csipkés bordalap (Hoffmann– Wagner 213); 1948: csipkés bordalap (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | zilálthajú ~ 1903: zilálthaju bordalap (Hoffmann–Wagner 213); 1911: zilálthajú bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’ua.’. ▌ 3. — feketéll ~ 1807: feketéll Bordalap (Magy. F vészk. 558). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 4. 1903: Bordalap (Hoffmann–Wagner 211); 1911: bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’Asplenium ceterach; pikkelypáfrány’. — kacskaringós ~ 1807: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1813: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 2. 378). J: ’ua.’. ▌ 5. — k ruta~ 1807: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 558); 1813: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 2. 386). J: ’Asplenium rutamuraria; kövi fodorka’. A bordalap Diószegi–Fazekas alkotása; az Asplenium nemzetség elnevezése. A bordalap összetett szó, a szláv eredet borda ’bordára emlékeztet kiemelkedés’ és a lap ’valaminek a lapos fele’ összetétele, a nemzetség a bordalap nevet a levelek hátoldalán látható, bordaszer en elhelyezked spóratokokról kapta; a szarvasnyelvpáfrány (1.) szarvasnyelv jelz je megkülönböztet szerep , magyarázatát l. szarvasnyelv f . Diószegi Orvosi f vészkönyve a Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 2. 388) nevet javasolja a R. szarvasnyelv f és címnyelv f (→ gímnyelv) helyett. A különféle jelz k (2– 5.) az Asplenium nemzetséghez tartozó páfrányfajokat különítenek el. A csipkés (2.) jelz re l. csipkés fodorka (→ fodorka); a növény zilálthajú jelz je Cserey alkotása, a laza, csipkés levélzetre utal. A feketéll (3.) jelz re

borfest 1798: Bor-feÐtf (Veszelszki 159); 1813: Borfest (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A borfest összetett szó, a bor el tag ótörök eredet , a fest utótag jelentése ’megszínesít’; a névadás magyarázata, hogy a bíborvörös bogyókkal a silány min ség borokat festették: „némelly gazdák a’ boraikat feÐtegetik véle, a’ honnét a’ bor-feÐtf nevet viseli” (Veszelszki 159). Vö. fest sz l (→ sz l ). borjúfark 1578: Boriu fark (Melius 146a). J: ’Verbascum sp.; ökörfarkkóró’. — ~f 1903: Borjúfark-f (Hoffmann–Wagner 38). J: ’Verbascum thapsus; molyhos ökörfarkkóró’. A borjúfark összetett szó, a borjú el tag csuvasos jelleg ótörök jövevényszó, az elnevezés magyarázata, hogy a hosszú, sárga szín virágzatot borjú farkához hasonlónak találták. Vö. ökörfark. borjúfej f 1578: Boriu feyx f× (Melius 165a). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúfej f Melius alkotása, valószín leg a felsorolt R. latin nevek hatására alkotta;

borjúfül

100

borjúpázsit

vö. Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. ký#n, genitív kynós ’kutya’; gör. kephale ’fej’), Bucranion (Melius 165a) (< gör. boûs ’ökör’). Melius így magyarázza a névadást: „mint egy Ebnec, vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a), a növény magháza borjúfejhez hasonló. Vö. a növény egyéb metaforikus elnevezéseivel: borjúorrúf , ahol a növény magházát nem fejhez, hanem orrhoz hasonlítják, valamint l. még ebfej f . Genaust Cephalándra a., bucéphalus a. borjúfül 1595: Boriu fijl (Beythe 79a); 1783: Borju fül (NclB. 410); 1798: Borjú-fÍl (Veszelszki 248); 1813: Borjúfül (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Hieracium murorum; erdei hölgymál’. — ~f 1798: Borjú-fÍl-fÍnek gr. (Veszelszki 248). J: ’ua.’. A borjúfül Beythe alkotásának t nik, Beythe m ve pedig Melius Herbáriumának vette át nagy részét. Melius a növényt egérfül néven említi, lehetséges, hogy Beythe ezt vette át borjú el taggal, vagy névadására hatással lehetett a számtalan borjú el tagú növénynév, amely Melius Herbáriumában el fordul, pl. borjúlábf , borjúfej f , borjúorrúf . A névadás szemléleti háttere, hogy az apró, szürkés, sz rös levelek állatfülhöz hasonlóak. Az erdei hölgymálnak a magyarban nincs borjú állatnévvel alkotott elnevezése, a német nyelvben ökör el tagú elnevezése van, pl. Ochsenzung ’ökörnyelv’; vö. a latin név szerinti mutatóval. Marzell Hieracium murorum a.; Kádár– Priszter 21. borjúlábf 1. 1578: Boriu labu f× (Melius 89); 1775: Borju láb-fü (Csapó 40); 1783: Borjú láb-fü (NclB. 422); 1807: Borjúlábf (Magy. F vészk. 520); 1948: borjúlábf (MagyGyógyn. 47). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. || borjúláb 1798: Borjúláb (Veszelszki 73); 1813: Borjuláb (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. ▌ 2. 1595: borui labu fiju (Beythe 51a). J: ’Dracunculus vulgaris; közönséges sárkánykontyvirág’. A foltos kontyvirág (1.) borjúlábúf neve Melius alkotása, a lat. Pes vituli (Melius 89) (< lat. pes ’láb’, lat. vitulus ’borjú’) fordításá-

val alkotta. A növény nevét a borjúlábra emlékeztet levelekr l kapta. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Kalbsfuß; ang. calf’s-foot ’borjúláb’. A közönséges sárkánykontyvirág (2.) borjúlábúf neve a levelek hasonlósága alapján keletkezett. Marzell Arum maculatum a. borjúorrúf 1578: Boryu orru f× (Melius 165); 1595: Boryu orru fiju Antirrhinum, Bucranion, Cynocephaloea (Beythe 120a); 1775: Borjú orrú-fü (Csapó 39); 1783: Borju orru fü (NclB. 391); 1807: borjú orrú f (Magy. F vészk. 362). J: 1578, 1595, 1775: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1783, 1807: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorr 1792: bornyú orra (Nedeliczi 183), 1813: Borjúorr (Magy. F vészk. 2. 366). J: 1792: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1813: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorrú 1798: Borjúorrú (Veszelszki 61). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúorrúf Melius alkotása, a ném. R. Kalbsnaße (Melius 165) tükörfordítása. Melius leírása magyarázza a névadási motivációt: „A magua à leuele kxzxt mint egy Boriunac az orra, Boryuorru f×nec hiyác” (Melius 165a). Melius valószín leg a vad változatot (vetési oroszlánszáj) nevezte el, ezt a nevet a kés bbiekben a kerti változatra (kerti oroszlánszáj) is alkalmazták. A borjúorr és a borjúorrú elvonással keletkezett a borjúorrúf elnevezésb l. Vö. orrosfej f . Nyr. 127: 478. borjúpázsit 1783: Borju páÐit (páÐint) (NclB. 322); 1807 e.: Borjúpásit (Julow 255); 1807: Borjú-pázsit (Magy. F vészk. 96); 1998: borjúpázsit (Priszter 301). J: 1807 e., 1998: ’Anthoxanthum; borjúpázsit’. | 1783, 1807, 1998: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. — illatos ~ 1998: illatos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. | szagos ~ 1903: Szagos borjupázsit (Hoffmann–Wagner 16); 1998: szagos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’ua.’.

boróka

101

borostyán

A borjúpázsit feltehet leg Benk alkotása; a névadás alapja az lehet, hogy a borjakkal legeltették ezt a füvet. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a szagos Kéthímpá’sit (Magy. F vészk. 2. 366) nevet javasolja a borjúpázsit helyett; a kéthímpázsit azonban nem maradt fenn, helyette a borjúpázsit a növény hivatalos magyar elnevezése lett. Az illatos, szagos jelz a növény finom illatát jelzi, a lat. szakny.-i odoratum (< odor ’illat’) fordítása, magyarázata, hogy a növény „Er s cumarin-szagával a szénának kellemes, úgynevezett szénaillatot kölcsönöz” (Hoffmann– Wagner 92). Genaust odoratíssimus a. boróka 1791: „A’ Gyalog-feny … gyüm ltsét a’ Nógrád-varmegeiek Borókának nevezik” (MNy. 32: 316); 1798: Boróka (Veszelszki 265); 1808: Borók (Sándor I., Sokféle 12: 20); 1816: Borok (Gyarmathi, Voc.); 1998: boróka (Priszter 405). J: 1791: ’Juniperus communis; a közönséges boróka bogyója’. | 1798: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. — közönséges ~ 1998: közönséges boróka (Priszter 405). J: ’ua.’. A boróka szlovák eredet ; vö. szlk. N. borovka, bor&vka, ir. borievka; cseh borůvka ’fekete áfonya’; le. borówka ’áfonya’; or. борóвка ’áfonya’. A szlovák szó a szlk. bor, b&r ’feny fa’ származéka. TESz. boróka a.; EWUng. boróka a. — Ö: gyalogfeny ~. boronafa 1903: Boronafa (Hoffmann– Wagner 99). J: ’Prunus spinosa; kökény’. || boronatüske N. boronatüske (Jávorka 592). J: ’Prunus spinosa; kökény’. A névadás magyarázata, hogy az egész növény tüskés, ezért a déli szláv vagy szlovák eredet borona ’a felszántott föld porhanyósítására használatos mez gazdasági eszköz’ tüskéihez hasonlítható. A tüske utótagra l. borostyántüske. Vö. ekeakadály, ekegúzs. TESz. borona a.; EWUng. borona a.
boronatüske l. boronafa

virág N. Borongóvirág (MagyGyógyn. 322). J: ’ua.’. A borongóf növénynév borongó el tagja ótörök eredet szócsalád származéka, a borong ’sötétlik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka; vö. még ború ’sötét felh ’. A névadás magyarázata, hogy a virágok borongós, es s id ben nem nyílnak ki. TESz. borít a.; EWUng. borít a.
borongóvirág l. borongóf

borongóf 1775: Burongó-fü (Csapó 291); 1783: Búrongó-fü (NclB. 420); 1798: Burongó-fÍ (Veszelszki 119); 1813: Burongóf (Magy. F vészk. 2. 367). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || borongó-

borostyán 1. 1282: „in Pethna potoka, vbi commetatur terre Burstian” (TESz.); 1500 k.: De lauro: Borostyan (StrassbGl.: RMGl. 124); 1595: Boroſtyan (Beythe 55); 1998: borostyán (Priszter 390); — N. barisnya, bruscsin, burusnyán (MTsz.); barastyány, barastyi™ny, boroscsány, boroscsián, borosnyán (ÚMTsz.). J: 1282, 1500 k.: ’Hedera helix; erdei borostyán | Laurus nobilis; közönséges babérfa’. | 1595, 1998: ’Hedera helix; erdei borostyán’. — erdei ~ 1998: erdei borostyán (Priszter 390). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. | fái ~ 1510 k.: radix hedere: faj borosti [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera arborea: Faÿ borosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1775: Fai-borostyán (Csapó 44); 1783: Fai BoroÐtyán (NclB. 343); 1798: Fái Boroſtyán (Veszelszki 243). J: ’ua.’. | fára-futó ~ 1775: Fárafutó-borostyán (Csapó 44); 1783: Fára fútó BoroÐtyán (NclB. 343). J: ’ua.’. | folyó ~ 1583: folyo boros tyan (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130); XVI. sz. v.: Hedera: Folyo borostyan (De Medicinali: RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi ~ 1510 k.: terrestis: foldj boros [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera terrestris: Fewldÿborosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1540 k.: Edera Terrestris: fewldÿ borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1998: közönséges borostyán (Priszter 390). J: ’ua.’. — ~fa 1395 k.: eginus: borostian fa (BesztSzj.: RMGl.); 1540 k.: Edera Arborea: fa borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi folyó ~f 1583: fody folyo borostian fiu (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130). J: ’ua.’. ▌ 2. — kis földi~ 1578: „EſÅt hiyác Laureolanac, az az, Vékony leuel× kis fxldi Boroſtyánnac” (Melius 185a). J: ’Polygonatum odoratum; orvosi salamonpecsét’. — földi~f

borostyánlevel f

102

borostyánrózsa

1578: Fxldi boroſtyán f× (Melius 185a). J: ’ua.’. | laurus~f 1578: Laurus boroſtyánf× (Melius 185a). J: ’ua.’. ▌ 3. — földi~ 1813: f ldi Borostyán (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Ruscus hypoglossum; lónyelv csodabogyó’. — ~f 1798: Borostyán-, Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). J: ’ua.’. | földi~f 1578: fxldi Boroſtyán f× (Melius 184); 1775: Földiborostyán-fü (Csapó 20). J: ’ua.’. ▌ 4. — földi~ 1775: Földi-borostyán (Csapó 45); 1783: Földi-boroÐtyán (NclB. 343). J: ’Vinca minor; kis meténg’. | földi mászó~ 1841: földimászó borostyán (Barra 269). J: ’ua.’. ▌ 5. 1841: borostyán (Barra 311). ). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. — apró földi~ 1948: Apró földi folyóborostyán (MagyGyógyn. 228). J: ’ua.’. | földi~ 1775: Földiborostyán (Csapó 43); 1783: Földi BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. | földön futó~ 1775: Földön futó borostyán (Csapó 43); 1783: Földön fútó BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. ▌ 6. — erdei~ N. erdeji borostyán (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | mezei~ N. mezeji borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | piros~ piros borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | vad~ 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32. Boroſtyán a.). J: ’ua.’. A borostyán szláv, valószín leg szerbhorvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. b”ščan, b‘šcan, b‘štan ’borostyán, repkény’; szln. brščnl; szlovák bečtan; le. R. brzeszczan ’ua.’. A magyar alakváltozatok részben a magyarban alakultak ki, részben pedig többszörös átvétel eredményei. A borostyán forrása a szb.-hv. R. brьšcan, a boroscsán forrása a szb.-hv. R. brьščanъ lehetett. Az adatok azt mutatják, hogy a borostyán növénynévnek számtalan jelentése van, ezeket a jelentéseket a jelz k különítik el; a legtöbb hasonlóság alapján létrejött elnevezés a növény örökzöld tulajdonsága és b rszer levele alapján alakult ki. A borostyán eredeti jelentése a erdei borostyán (1.) lehetett, a közönséges babérfa (1.) jelentés hasonlóság alapján alakult ki, mivel mindkét növény levele sötétzöld, b rnem , örökzöld. Az erdei, fái, fárafutó, folyó,

földi, közönséges, földi folyó (1.) magyarázata, hogy a növény vadon, erd ben n , „a’ fákra, kf-falakra, és egyéb ſzomſzéd támaſzakra tekervényesen fel-fút” (Veszelszki 244). Az orvosi salamonpecsét (2.) kis földiborostyán, földiborostyánf és laurusborostyánf elnevezései Melius alkotásai; Melius az orvosi salamonpecsétet az erdei borostyánhoz, ill. a közönséges babérhoz hasonlítja, megkülönböztet jelz i: kis és földi. A laurusborostyánf el tagja a lat. laurus ’babér’ átvétele; vö még laurusf . A lónyelv csodabogyó (3.) levélszer ágacskái b rnem ek, örökzöldek, a kis meténg (4.) szintén örökzöld, földön kúszó növény, mindkett hasonlóság alapján kapta borostyán nevét. A kerek repkény (5.) földi, apró földi és földön futó jelz inek magyarázata, hogy a növény „a’ ffld-ſzint hamar el-terjed mint a’ perje” (Veszelszki 243); a kerek repkény borostyán neve a lat. szakny.-i Glechoma hederacea utótagjának fordítása, vö. lat. heder#ceus ’borostyánszer , borostyánzöld’. A borostyán ’farkashárs’ (6.) jelentésben egyetlen adattal jelenik meg a történeti forrásokban (1801), els sorban a növény népi neve. A név nyilván a farkashárs boroszlán elnevezése mellett jött létre (lehet két külön átvétel is a szerb-horvátból), s t a növény ’babér’ jelentés latin neve is hathatott rá; vö. lat. szakny.-i Daphne (< lat. daphn# ’babér’). Hasonló szemlélet névadásra a farkashárs német nevei között is találunk példát, pl. R. ném. Lorbeerkraut ’babérf ’; R. ang. dwarf bay ’törpebabér’. Vö.
boroszlán.

Marzell Polygonatum odoratum a.; TESz.; EWUNg.; Genaust lauréola a., Hédera a. — Ö: farkas~, kutya~, repkény~. borostyánlevel f 1775: Borostyán levelü-fü (Csapó 242); 1783: Borostyán levelü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. A széleslevel zsázsa borostyánlevel f elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, Csapó alkotása, a növény levelei az erdei borostyánéhoz hasonlóak. borostyánrózsa 1841: borostyánrózsa (Barra 268). J: ’Nerium oleander; leánder’. A borostyánrózsa összetett szó, az el tag-

borostyántüske

103 Kniezsa, SzlJsz. 104; Éder, Benk TESz.; EWUng. — Ö: farkas~.
borovicska l. borovnyica

bors 64;

ra l. borostyán, az utótagra l. rózsa. A névadás magyarázata, hogy a leánder levelei „mindég z ldek, b rformák” (Magy. F vészk. 183), örökzöldek, mint az erdei borostyán levelei, a leánder rózsaszer virágjára utal a rózsa utótag . borostyántüske N. borostyántüske (MagyGyógyn. 41); borostyántüske (ÚMTsz.). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borostyántüske népi név, a borostyán el tag arra vonatkozik, hogy a közönséges boróka is örökzöld, az utótag arra utal, hogy feny szer tüskéi vannak a növénynek. A tüske utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogaszszony tenyere.

TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520. boroszlán 1. — vad~ 1783: Vad BoroÐzlán (NclB. 362). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. || boroszlán 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32 Boroſtyán a.); 1807 e.: Boroszlán (Julow 258); 1807: Boroszlán (Magy. F vészk. 252). J: 1801: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | 1807 e.: ’Daphne; boroszlán’. ▌ 2. 1784: boroszlán (SzD. 14). J: ’Laurus nobilis; közönséges babérfa’. A boroszlán szerb-horvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. brstan, brstran, bersljan ’borostyán, repkény’. Megtalálható több más szláv nyelvben is: blg. бръшл_н; szln. bršlj&n; cseh R. brziestan; le. R. brzestan, brzostan. A magyarba feltehet leg a szb.-hv. brstan került. A boroszlán 1783-ban t nik fel Benk József m vében: boroszlán ’Syringa vulgaris; orgona’ [1783: BoroÐzlán (NclB. 320)] és vadboroszlán ’Daphne mezereum; farkashárs’ (2.) jelentésben. A név megterheltsége nagy, már megjelenésekor több növényre használták, nyilván hasonlóságon alapuló névátvitellel (hasonló a virágzat, a termés). A boroszlán nevet 1807ben Diószegi és Fazekas a ’Daphne’ nemzetség megnevezésére foglalta le, ez ma is érvényes. Vö. borostyán.

borovnyica N. borovnyica (MagyGyógyn. 208); borovnyica, borovnyic™ (ÚMTsz.). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. || borovicska 1841: borovicska (Barra 417). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borovnyica a szlovák borovnyica ’fekete áfonya’ átvétele. A borovicska szintén szlovák eredet ; vö. szlk. borovička ’borókapálinka’; cseh borovička; le. borowiczka. A szlovák szó a szlk. borievka, N. borovka, bor&vka ’borókabogyó’, borovica ’erdei feny ’, N. borovnica ’fekete áfonya’ családjába tartozik. A borovicska növénynév magyarázata, hogy a közönséges boróka bogyójából f zik a pálinkát. TESz. borovicska a.; EWUng. borovicska a. bors 1. 1395 k.: píper: bors (BesztSzj.: TESz.); 1595: Bors (Beythe 50); 1783: Bors (NclB. 322); 1998: bors (Priszter 458); — N. bos, bros (ÚMTsz.). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. — fekete ~ 1948: fekete bors (MagyGyógyn. 351); 1998: fekete bors (Priszter 458). J: ’ua.’. | közönséges fekete ~ 1783: közönséges fekete Bors (NclB. 322). J: ’ua.’. — ~cserje 1998: borscserje (Priszter 458). J: ’ua.’. | ~fa 1595: bors fanak gr. (Beythe 50). J: ’ua.’. ▌ 2. — vízi~ 1578: Vizi bors (Melius 174a); 1775: Vizi-bors (Csapó 26); 1783: Vizi bors (NclB. 363). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1584: bors (TESz. bors a.); — N. bors, boss (ÚMTsz.). J: ’Capsicum annuum; termesztett paprika’. — kerti~ 1775: Kerti-bors (Csapó 283); 1783: Kerti bors (NclB. 341). J: ’ua.’. | magyar~ 1841: magyar bors (Barra 348). J: ’ua.’. | spanyol~ 1841: spanyol bors (Barra 348). J: ’ua.’. | török~ 1775: Török-bors (Csapó 283); 1783: Török-bors (NclB. 341). J: ’ua.’. ▌ 4. — kerti~ 1813: kerti Bors (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. A bors ótörök erdet ; vö. Kāšγ. murč; CC. burč; kirg. murč. A borsos keser f (2.) vízibors neve a lat. hydropiper (< gör. hydro’víz’, gör. péperi ’bors’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény csíp s,

borscsombor

104
borsfa l. bors

borsika

a borshoz hasonló, és nedves helyeken fordul el . Melius így magyarázza: „Hydropiper Gxrxg×l, az az, Vizi bors Bors ſÅagu” (Melius 174a). Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. water-pepper; ném. Wasserpfeffer ’vízi bors’. A termesztett paprika (3.) bors nevét els sorban spanyol, török megkülönböztet jelz kkel használták. A törökbors és spanyolbors tükörfordítás, a R. ném. TürkiÐcke Pfeffer (Veszelszki 126), Spaniſcher Pfeffer (Csapó 284) fordításai. A paprikát a 17–18. században borsként használták, Csapó így ír a paprikáról: „Ezt kertekben termeſztik, és a’ piros hoſzſzú gyümöltseit a’ paraſzt emberek porrá törik, és eledeleiket avval borſozzák” (Csapó 284). A termesztett paprika amerikai eredet növény, a növény neve a ’bors’ jelentés szóból alakult több nyelvben, vö. ang. red pepper ’vörös bors’; ném. spanischer Pfeffer ’spanyol bors’; or. перец ’bors’. A kerti koriander (4.) szintén f szernövény, bors neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Vö.
borserej f .

TESz.; EWUng.; Genaust Hydrangéa a. — Ö: barát~, farkas~, f szer~.
borsa l. bodza borscserje l. bors

borscsombor 1911: bors csombor (Cserey, Növényszótár 272). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borscsombor összetett szó; az el tag bors ’Piper’ arra utal, hogy a növény a borshoz hasonlóan f szerként használható, az utótagra l. csombor. Vö. borsika. borserej f 1578: Bors erey× f× (Melius 174); 1775: Bors-erejü-fü (Csapó 241); 1783: Bors erejü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. || borsosf 1775: BorÐos-fü (Csapó 241); 1783: BorÐos fü (NclB. 393). J: ’ua.’. A borserej f Melius alkotása, a borserej f és a borsosf a növény R. lat. nevének mintájára jött létre; vö. R. lat. Piperitis (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’). Veszelszki így magyarázza a nevet: „A’ levelei nagyok, retzések ſetét-zfldek, tsipfſsek, a’ honnét a’ Deák neve piperitis” (Veszelszki 272). Vö.
bors.

Genaust Píper a.

borsfeny 1783: Bors-fenyö (NclB. 427); 1798: Bors-fenyf (Veszelszki 265); 1813: bors F[eny ] (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borsfeny az ótörök eredet bors és a feny összetétele, a névadás alapja a növény kerek borsszer termése: „mint egy egy bors ſÅem à gy×mxlcze” (Melius 9a). A feny magyarázó utótag arra vonatkozik, hogy a növény tüskés, feny höz hasonlít. Marzell Juniperus communis a. borsf 1. 1578: Borsf× (Melius 120); 1583: bors fiu (Clusius– Beythe 7a: BotTört. 132); 1590: Satureia: Bors fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1595: Bors fiju (Beythe 73); 1745: Bors-fü (Torkos 8); 1798: Bors-fÍ (Veszelszki 398); — N. borsfível, borsfü, borsf , borsf nek, borsfüjj (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. — kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” Borsf× (Melius 120). J: ’ua.’. ▌ 2. — hím~ 1578: him Borsf×nec gr. (Melius 125). J: ’Rosmarinus officinalis; rozmaring’. ▌ 3. 1911: borsf (Cserey, Növényszótár 272); 1998: borsf (Priszter 339); — N. b#rsf , brosfü (ÚMTsz.). J: ’Clinopodium vulgare; borsf ’. A borsf ’borsika’ (1.) Melius alkotása, az ótörök eredet bors ’Piper nigrum’ -f magyarázó utótaggal ellátott alakja. F szernövény, mint a bors ’Piper nigrum’, a kerti jelz a lat. hortensis fordítása. A rozmaring (2.) borsf nevét szintén Melius hozta létre, hasonlóság alapján: „him Borsf×nec hiyác mert igen haſonlo à Borsf×hxz (Melius 125). A borsf (2., 3.) elnevezések magyarázata az, hogy a rozmaring (2.) és a borsf (3.) a borshoz ’Piper nigrum’ hasonlóan f szerként használatos. Vö. borsika. Szabó, Melius 418. borsika 1911: borsika (Cserey, Növényszótár 272); 1948: borsika (MagyGyógyn. 237); 1998: borsika (Priszter 493); — N. borsika (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borsika a bors ’Piper’ kicsinyít képz s alakja, a névadás magyarázata, hogy a növény f szerként használható, ill. illatos, mint a valódi bors: „jó illatú, tsipfs ízÍ, étkekben alkal-

borsmenta

105

borsóka

matos, étel-kivánásra indít” (Veszelszki 398). A növényt régi id kt l fogva használják f szerként, amire a német elnevezések is utalnak: Wurstkraut ’kolbászf ’, Bohnenkraut ’babf ’, az utóbbi nevet az magyarázza, hogy amennyiben babételekhez f szerként használják, úgy a bab nem okoz felfúvódást. Vö. a növény egyéb, a bors ’Piper’ növényhez hasonlító elnevezéseivel: borscsombor, borsf ,
borsos szátorja (→ szátorja).

sou, majd bursó > borsó. A jeneszter (1.) sárgaborsó elnevezésének szemléleti háttere, hogy a növény hüvelytermése a borsóhoz hasonlít, virágzata sárga szín . A nyári hérics (2.) vadborsó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, valószín leg a bimbók emlékeztetnek borsószemre. TESz. borsó a.; EWUng. borsó a. — Ö:
miatyánk~, páternoszter~, sepr ~.

MagyGyógyn. 238; Marzell Satureja hortensis a. borsmenta 1948: borsmenta (MagyGyógyn. 246); 1998: borsmenta (Priszter 427); — N. borsminta (MNy. 4: 31); borsminta (ÚMTsz.). J: ’Mentha x piperita; borsmenta’. A borsmenta összetett szó, a lat. szakny.-i Mentha piperita mintájára jött létre. A borsmenta el tagja a lat. szakny.-i piperita (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’) fordítása, utótagja pedig a lat. szakny.-i Mentha > m. menta átvétele. A borsmenta növénynév kialakulására idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek; vö. ang. peppermint, ném. Pfefferminze ’borsmenta’. Vö. borsos menta
(→ menta).

borsocska 1. — nagy ~f 1775: Nagy BorÐotska-fü (Csapó 42). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. || nagy ~ 1813: nagy Borsotska (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’ua.’. ▌ 2. — nagy ~f 1798: Nagy borotska-fÍ [! borsotska] (Veszelszki 424). J: ’Lepidium campestre; mezei zsázsa’. A borsocska az ótörök eredet bors -cska kicsinyít képz s változata. A mezei tarsóka (1.) borsocska elnevezésének magyarázata, hogy a növény hófehér virágaiból apró, kerek borsocskára emlékeztet termések fejl dnek. A mezei zsázsa (2.) borsocska neve azon alapul, hogy f szerként használták, er s íz , vö. ang. pepperwort.
borsocskaf l. borsocska

Genaust Píper a. borsmustár 1998: borsmustár (Priszter 370). J: ’Eruca vesicaria subsp. sativa; vetési borsmustár’. — vetési ~ 1948: vetési borsmustár (Halmai 28); 1998: vetési borsmustár (Priszter 370). J: ’ua.’. A borsmustár összetett szó; az el tagra l. bors, az utótagra l. mustár. A névadás alapja, hogy vetési borsmustár magja a borshoz ’Piper’ hasonlóan csíp s: „a’ virágja-fejér, a’ magva tsipfs” (Veszelszki 207). borsó 1. — sárga~ 1813: sárga B[orsó] (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. ▌ 2. — vad~ N. vadborsó (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Adonis aestivalis; nyári hérics’. A borsó ótörök eredet ; ujg. burčaq ’borsó’; oszm. burçak ’ua.’; tat. borčak, burčak ’ua.’; csuv. pçrźa ’ua.’. A borsó ’veteményborsó’ els megjelenése: 1395 k.: píſſa: borſo (BesztSzj.: TESz.). A magyarba a török *burčaÛ kerülhetett, ebb l *burcsou ~ bur-

borsófojtóf 1841: borsófojtóf (Barra 354). J: ’Orobanche alba; fehér vajvirág’. A borsófojtóf a lat. Orobanche név (< gör. órobos ’csicseriborsó’, ágchein ’fojt’) mintájára jött létre. A névadás alapja a növény „gonoszsága”, él sdi mivolta: „Puha földben ſzeret tanyáſzni; a’ hol a’ ſzomſzéd növevényeket el-nyomja” (Veszelszki 332), „népszerü nevét onnan vehette, mivel többnyire a’ kender- len- és a’ hüvelyes vetemények közt lakik” (Barra 354). Idegen nyelvi megfelel kre vö. R. ném. Ervenwürger ’borsófojtó’, N. Würger ’fojtó’, Böse Blume ’gonosz virág’, Höllenbrand ’pokolt z’ (mert a rét, ahol ez az el sdi növény elszaporodott, úgy fest, mintha kiégett volna); ang. hell-root ’pokolgyökér’; fr. herbe de feu ’t zf ’. Vö.
babgyilkolóf .

Marzell Orobanche alba a.; Mollay, Növénynevek 85–88; Genaust Orobánche a. borsóka — kerti sárga ~fa 1783: Kerti sárga Borsóka fa (NclB. 401). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. A borsóka az ótörök eredet borsó -ka

borsóvirág

106

boszorkánytüske

kicsinyít képz s változata, a névadás magyarázatára l. sárgaborsó (→ borsó).
borsosbaraboly l. baraboly borsosf l. borserej f

borsóvirág 1903: borsóvirág (Hoffmann– Wagner 143). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. A borsóvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet borsó, a névadás szemléleti háttere, hogy a növény termése a borsóéhoz hasonló hüvelytermés. borszeder N. Borszeder (MagyGyógyn. 73). J: ’Morus nigra; fekete eperfa’. A borszeder összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor, utótagja az ismeretlen eredet szeder. A névadás alapja, hogy a termésb l bort készítettek, ill. a fekete szín termést bor színezésére használták. borvirág 1798: Bor-virág (Veszelszki 220); 1813: Borvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Filipendula ulmaria; réti legyez f ’. A borvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor. A névadás alapja valószín leg a fehér szín , fürtszer (sz l termésre emlékeztet ) virágzat.
borz l. menyét~a borza, borzag, borzang, borzáng l. bodza borzas porcika l. porcika borzeg, borzég, borzék, borzing, borzing l. bodza borzsalik l. bazsalikomf borzsalék l. bozsor boszfa l. bodza

A boszorkánygyökér a ném. Hexenkraut részfordításával keletkezett, az el tagot lefordították, a ném. kraut ’f ’ utótagot gyökér magyarázó elemmel helyettesítették, amely a tavaszi mandragóra varázserej részére utal. A névadás magyarázatára l. még embergyökér.

boszorkánykerék 1948: boszorkánykerék (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A boszorkánykerék összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a kerék utótag szóhasadás eredménye, a kerek szó elkülönült változata. A névadás szemléleti háttere, hogy a mezei iringó elszáradt, gömb alakú száraz kóróját összel görgeti a szél a mez kön, réteken. A névadás magyarázatára l. még ördögszekér.

1. 1841: boszorkányf boszorkányf (Barra 312). J: ’Stachys recta; hasznos tisztesf ’. ▌ 2. N. boszorkányf (MagyGyógyn. 259); boszorkányf (Jávorka 973). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A boszorkányf összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet . A tisztesf (1.) boszorkányf elnevezésének magyarázata, hogy a növényt rontás el zésére használták. Hasonló szemlélet névadásra l. még rontást gyógyító f . A bolondító beléndek (2.) boszorkányf neve a növény gyógyhatására utal, a növényb l boszorkányken csöt is készítettek. boszorkánygyökér 1948: boszorkánygyökér (Halmai 52). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’.

TESz. boszorkány a., kerék a.; EWUng. boszorkány a., kerék a. boszorkányléptef 1841: boszorkányléptefü (Barra 211); — N. boszorkányléptef ’a néphit szerint rontás ellen használható gyógynövény’ (ÚMTsz.). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkányléptef összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a lép ’a járás egy mozdulatát végzi’ talán si örökség az ugor korból; a növénynév jelentése ’boszorkány megtaposta f ’. A névadás magyarázata, hogy a növény levelei szeldeltek, emberi lábujjakhoz hasonlítanak, és a néphit szerint a közönséges aggóf rontás ellen használható. Hasonló szemlélet névadásra l. még a növény rontóf és boszorkánytalp elnevezését. boszorkányliszt N. boszorkányliszt (MagyGyógyn. 38). J: ’Lycopodium clavatum; kapcsos korpaf ’. A boszorkányliszt a ném. Hexenmehl tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény pora t zbe hintve nagy lánggal fellobban, és füst nélkül, t zveszélyt nem okozva ég el; tüzijátékoknál is alkalmazták. boszorkánytalp N. boszorkánytalp (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkánytalp népi név, összetett szó, a névadás alapjára l. boszorkányléptef . boszorkánytüske 1. N. boszorkánytüske

boszorkányvirág

107

bölénymag

(ÚMTsz.). J: ’Rosa canina; gyep rózsa’. ▌ 2. N. boszorkánytüsök (ÚMTsz.). J: ’Ruscus aculeatus; szúrós csodabogyó’. A boszorkánytüske ’gyep rózsa’ és a boszorkánytüsök ’csodabogyó’ népi nevek, a gyep rózsa tüskés növény, a szúrós csodabogyónak pedig a levelei hegyesek, szúrósak. A tüske és alaktani változata, a tüsök ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520.
boszorkánytüsök l. boszorkánytüske

növényt a szamár fogyasztja, és a szamarat böfögteti. TESz. böfög a.; EWUng. böfög a.
bölénd, böléndek, bölöndök l. belénd

boszorkányvirág 1948: N. boszorkányvirág (MagyGyógyn. 59). J: ’Orchis sp.; kosbor’. A boszorkányvirág népi név, összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a névadás alapja, hogy a növény gyökerét varázslatos erej nek tartották, nemi izgató hatást tulajdonítottak neki, úgy gondolták, hogy a növény hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést, és er t adnak a férfiaknak. MagyGyógyn. 59.
botca l. bodza bozogáncs l. bogáncs bozza l. bodza

bölény N. bölénd, böllény (MTsz.); bölén, bölény (ÚMTsz.); bölin (MNy. 4: 43); bölín (NyF. 34. sz. 72); bölöny (Hoffmann–Wagner 39); bölöny (Halmai 40). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. — ~lapu N. bölénlapi (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’ua.’. | ~virág N. bölényvirág (Szabó–Péntek, Ezerjóf 169). J: ’ua.’. A bölény, bölénylapu, bölényvirág ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynevek, a bölény el tag a belén ~ belénd értelmesítésével keletkezett. A TESz. szerint a bölény állatnév ótör. eredet , els megjelenése azonos a növénynév els megjelenésével: 1395 k.: belÿn ’bölény’ (BesztSzj.: TESz.), a R. belénd ’bölény’ alakváltozat szóvégi -d-je járulékhang. A bolondító beléndek népi elnevezései között szerepel a bölömbika (el tagja a bölény alakváltozata) is. Vö. belénd, beléndek, bölényf , bölénymag.

bozsor N. Bozsor (MagyGyógyn. 59); bozsor (ÚMTsz.). J: ’Orchis sp.; kosbor’. — ~virág N. bocsor virág (ÚMTsz.). J: ’ua.’. || borzsalék N. borzsalék (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A bozsor népi szó, a hangutánzó-hangfest eredet bizsereg (~ bozsog) családjába tartozik. A növénynevet a bozsog ’bizseg, rajzik, hemzseg, nyüzsög’, bozsorog ’pezseg, nyugtalankodik’ (MTsz. bozsog a., ÚMTsz. bozsorog a.) szóból képezték, a névadás alapja, hogy a növény gumóit szerelmi vágy pezsdítésére használják. TESz. bizsereg a.; EWUng. bizsereg a.; ÚMTsz.
bödök l. bürök

böfögtet N. böfögtet (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A böfögtet népi név, a hangutánzó eredet böfög származéka, a gyomorban keletkez gáznak a szájon át való távozását kísér hangjelenséget utánozza. A név arra utal, hogy a

TESz. bölény a.; EWUng. bölény a.; MNyj. 38: 465–474; Nyr. 127: 331; ÚMTsz. bölényf 1. N. bölényf (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. N. bölin- […] füjj, böllénfüjj (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A bölényf ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölényf ’kövirózsa’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek húsosak. bölénymag 1. N. bölénmag (Jávorka 973); 1948: bölénmag (MagyGyógyn. 259); bölénmag (MNy. 4: 31); bölénymag (Csapody– Priszter, MNövSz. 29); bilinmaggal gr., bölémmagot gr., bölénmaggal gr., bölémmag, bölénmag, bölénymag (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. 1903: bölénymag (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bölénymag (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bölénymag ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölénymag ’maszlagos nadragulya’ jelenté-

TESz. . bölénylapu.). ▌ 2. verzino nyilván összefügg az újlatin adatokkal: sp. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- bölömbika 1948: bölönbika (MagyGyógyn. jelentése: ’egy fajta festék’ valószín leg összefügg az ol. festékanyag’. bölömbika a.’. Ember és növényvilág 221). A ricinus (1. dutkóró buglyosvirág 1841: buglyosvirág (Barra 216). amerikai alkörmös’. bölényvirág l. amelyb l salátát készítenek’ (ÚMTsz.. ▌ 2. az el tag a rom. TESz. Az ol. 2. bolondító beléndek’. amely arab eredet (vö. börzsönyvérfürt 1807: berzsen Vérfürt (Magy. — ~f 1798: Bösvény-fü (Veszelszki 162). az el tagra l. Ez származékszó a bog ’csomó’ alapszóból (a -la > -lya képz bokor). Brustujlapi. bresillum ’ua. bölömbika (Jávorka 973). verzino ’berzsenyfa.). nagy bojtorján’. J: ’Ricinus communis. a rom.). N. 1783: Kerti Berſeny (NclB. bölény bölindök. akkor a magyarság valószín leg a honfoglalás tájékán vagy a honfoglalás el tt megismerte a szót. az amerikai alkörmös (2. Ha mindezek az arabból származnak. bölénylapi. börög l. bötk l. N.. vö. bugolya a. borozdojjlapi. 1948: bösvény (MagyGyógyn. F vészk. 1783: Bösvény (NclB. blowball. A brindus erdélyi népi elnevezés. J: ’Taraxacum officinale. fr.’. 1798: Kerti-börsöny (Veszelszki 140). bösvény 1. EWUng. EWUng. brésil ’börzsöny’. burusztujlapi. alkörmös. 363) nevet javasolja a R. még vérfürt. burdujlapi (MagyGyógyn. 425). J: ’Hyoscyamus niger. A bösvény talán a börvény (→ bervéng) népetimológiás változata. buruzdujlapi. bölömbika a. — N. szürkésfehér gömböcskéire. A börzsöny (els megjelenése: 1552: „Berson libras duas” (TESz.). börzsöny. brustur ’ua. ricinus’. J: ’Phytolacca americana. a bölömbika állatnév összetett szó. Péntek–Szabó. bösövény (ÚMTsz. 317). b ling l. 279). brîndúşă ’ua. bruzdújlapi. a bíborvörös fürtszer termésr l brindus N. izmaelita keresked k közvetítésére gondolhatunk. A buglyosvirág Barra alkotása a bugolya ’bóbita’ szóból. Idegen nyelvi megfelel re vö. brindus brosf l. F vészk. Ember és növényvilág 221. 279). buckó l. A brusztujlapu összetett szó. J: ’Anthriscus cerefolium. — N. szi kikerics.) börzsöny neve a növény pirosas színe és élénkpiros termése alapján alakulhatott ki. Ember és növényvilág 221). borsf brusztujlapu 1. J: ’Arctium lappa. lucfeny bucskóró l. brindus. — kerti ~ 1775: Kerti berÐeny (Csapó 237). létrejöttére a börzsöny is hatással lehetett. amerikai alkörmös’. fest sz l (→ sz l ). TESz.. arab wars ’a szezámhoz hasonló sárga növény’) lehet. bürök könyve a Ber’sen Vérfürt (Magy. gyöngy~ bucsfeny l. utal a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. bösövény ’a sima bürök mogyorónyi gyökere. J: ’ua. mivel kereskedelmi cikk volt.’. közönséges acsalapu’. prov. az utótag nemzetségnév. 347). J: ’Petasites hybridus. J: ’Conium maculatum. a növény termésének sötétvörös nedvét festésre használják. A börzsönyvérfürt Diószegi–Fazekas alkotása. pitypang’. kialakulására hatással lehetett a növény népnyelvi bölény elnevezése. EWUng. J: ’Colchicum autumnale. belénd kapta nevét. borfest helyett. J: ’Phytolacca americana. brindusavirág (Péntek– Szabó. brîndúşă (Péntek– Szabó. brezil. ▌ 2. N. purusztojlapi (ÚMTsz. — ~virág N. el tagja a bölény alakváltozata. 187). brasil. foltos bürök’. lapu utótagja szláv eredet .) szintén hasonlóság alapján kapta nevét. J: ’ua. bugolya a. börzsöny. burusztoj lapi. 1775: Bösvény (Csapó 49). újlat.bölömbika 108 buglyosvirág se hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. az szi virág’.’ átvétele. zamatos turbolya’.’ átvétele. száz~j f (→ százbütyk f ) börzsöny 1. brindusavirág l. 259). 1807: Berzsen (Magy. A bölömbika népetimológiás elnevezés. a névadás magyarázatára l. F vészk.

132). holl. burján (MNy. A tejes jelz a növényben található nedvre utal. 328). 1807: Búzalevel f (Magy. бурь_н ’burján. 1783: Búza virág (NclB. tövisdisznó~ (→ disznó). N. bisziókf búzalevel f 1783: Búza-levelü-fü (NclB. bojtorján buk l. v. hogy a növény felépítése (levele. Hasonló szemlélet névadásra l. J: ’Elymus repens. Ezerjóf 71). F vészk. J: ’ua. vérehulló fecskef ’. közönséges tarackbúza’. burzá l. borbolya 109 búzavirág bútorvány l. бýрян ’burján. buszujog. el tagja a virág közönséges tenyész helyére.) és a libatop-félék (3. N. 775). berg ~. 1807: Búzavirág (Magy. || búzakék N. A névadás alapja. gaz. burina ’burján. buszujóka l. 291). a vérehulló fecskef (2. J: ’ua. F vészk. hogy a büdög gönye (1. 1903: burecs (Hoffmann–Wagner 31). 427). 1948: fehérburján (MagyGyógyn. cigány~ (→ cigányf ).burecs bujtorgya. buszujok. A kék búzavirág (1. blg. 1998: búzavirág (Priszter 330). N.’. — illatos ~ 1998: illatos búzavirág (Priszter 298). a növényen található több.) búzavirág neve öszszetett szó. vö. 1577: Cyanus: Kek szinyé virag. — piros~ N. tejesbúrján (Péntek–Szabó. ▌ 3. bodza búsfeny l. 1847: burecs (Peregriny 354). 1798: Burets (Veszelszki 106). — kék ~ 1783: Kék Búza virág (NomVeg. J: ’Papaver rhoeas. Nyr. 4: 31). korenbloem. 1998: kék búzavirág (Priszter 330). MNövSz. búzakék (Szabó–Péntek. J: ’Chelidonium majus. a névadás magyarázata. ném. бýрен. bujtorgyán l. burgonyahagyma (Csapody–Priszter. J: ’Centaurea cyanus. A burgonyahagyma népi név. pézsmabúzavirág’. nyilván az. 775). gabonavirág. A burecs a német BuretÐch (Csapó 27) átvétele. J: ’ua. mogyoróhagyma’. XVI. 489). 2. J: ’Centaurea montana. hegyi imola’. gaz’. búzavirág 1. sepr ~ (→ sepr f ). tarack~ búzakék l. 420). kalásza) hasonló a búzáéhoz. MNyj.’. ném. dán kornblomst. Kornblume. csóka~ burbora l. burján 1. piros búzavirág (Szabó–Péntek. ang.2: RMGl.’.. 1798: Búza-virág (Veszelszki 185). Idegen nyelvi megfelel kre l. Ezerjóf 71). auagy. 39: 127–133. búzavirág (Szabó– Péntek. J: ’ua. A kék . svéd kornblomma. — Ö: bársony~. … Az szemükben a burján a növényország szemetje” (MNy. jelentéktelen gazok. büdös gönye’. A búzalevel f elnevezés magyarázata. — erdei ~ 1578: erdei Buza virág (Melius 146a). J: ’Amberboa moschata. A növényeket igen gyakran nevezik el el fordulási helyükr l. || búzalevel 1813: Búzalevel (Magy. gyógynövény’. búzavirág búza között term konkoly l. konkoly burecs 1775: Burets (Csapó 27). igénytelenségük miatt nem jutnak külön névhez. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Borago officinalis. dutkóró buszujó. a gabonatáblára utal. szlk. mezei pipacs’. sz. J: ’Chenopodium sp. ▌ 3. F vészk. 115). — fehér ~ 1903: fehér búrján (Hoffmann–Wagner 197). | vetési ~ 1998: vetési búzavirág (Priszter 330). gaz’ szláv eredet . 367). a burgonyagumókhoz hasonló hagyma. ilyen a növény mai szakny. régen a búzafélékhez (lat. buza virag (KolGl. kerti borágó’. Ezerjóf 69). neve: Triticum repens. libatop’. Triticum) sorolták. A burján ’gaz’ jelentése a népnyelvben ma is használatos: „A növények százai észrevétlenül maradnak. lucfeny busirózsa l. köszvény~. ▌ 2. cornflower. Ember és növényvilág 218).-i elnevezésének (vetési búzavirág) vetési jelz je is. ▌ 2. burgonyahagyma N. Weitzengras ’búzaf ’. — tejes ~ N. általánosan burján-oknak nevezik ket.) vadon növ . 113: 349. A burján ’dudva.: Flos frumenti: [b]uza virag (De Herbis: RMGl. kék búzavirág’. J: ’ua. bojtorján búza l. 4: 29). or. 1798: Búza-levelÍ-fÍ (Veszelszki 240). a Linné-féle rendszerben a növény lat. gaz’. a burgonya és a hagyma növénynevek összetétele. ▌ 4.’. bazsa búskóró l.’. 1775: Buza-virág (Csapó 47). kisebb.). J: ’Bryonia alba. Marzell Agriopyrum repens a. J: ’Allium ascalonicum.

b z a. A buzér ismeretlen eredet .) búzavirág neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 330). hogy a növény megdörzsölve undorító. a büdös melléknévb l (a vitatott eredet b z származéka) -ke kicsinyít képz vel keletkezett. Stinken Holz. madárberkenye’. A erdei búzavirág ’hegyi imola’ (2. büdös pipitér’. büdös a. 1775: Buzér-fü (Csapó 47). A madárberkenye (2.. J: ’ua. csipke büdös banka l. A virág búzakék neve. büdöske 1775: Büdöske (Csapó 254). 1841: buzérf (Barra 189).’. 2. buzér a. és egyéb elnevezései is utalnak a jellegzetes kék színre. Marzell Frangula alnus a.’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. — fest ~ 1998: fest buzér (Priszter 485). A büdöske származékszó. bücske l. kýanos ’kék’) utótagjának fordítása. buzérf 1708: „Feſtf fü.’. búzavirágcsüküll 1807: Búzavirág TsÍkÍllf (Magy. bluebottle. a névadás alapja. erdeimester. EWUng. 129). kék búzavirág’. 1998: buzér (Priszter 485). A pézsmabúzavirág (3. hogy a buzér szó eredetére is hasonló jelentés . || puzsér 1783: Pusér (NclB. J: ’Frangula alnus. a mezei pipacs (4. J: ’ua.) pedig búzatáblákban fordul el . blaue Kornblume. 1783: Büdös-fa (NclB.’. Ember és növényvilág 197). cseh sinokvět. Csapó 254. J: ’Rubia tinctorum.) és a mezei pipacs (4. 1798: Pusér (Veszelszki 384). Erdxn teremnec ezec” (Melius 146a). a búzavirág el tag fajnév. a virág színe azonban eltér . a pézsmabúzavirág (3.) ugyancsak el fordulási helyér l kapta erdei jelz jét: „hegyen. hogy a növény friss kérge kellemetlen. A büdösfa a ném. ol. Genaust Cyanánthus a. F vészk. 1798: Buzér-fÍ (Veszelszki 384). TESz. Marzell Centaurea cyanus a. 384) nevet javasolja a régi sukollat helyett.. A bükkfeny népi név. büdös a.. 1948: büdösfa (MagyGyógyn. kékkonkoly (→ konkoly). 384). Növénynevek 49–52. a lat. 120). 489. Róbia a. Centaurea cyanus (< gör. buzér’. CzF. J: ’Sorbus aucuparia. || buzér 1799: Bo’sér (TESz.) virágja hasonlít a kék búzavirágéhoz. közönséges jegenyefeny ’. bükkfeny N. 489). F vészk. átható...) büdösfa neve hasonlóság alapján keletkezett. hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták. ném. A buzér összes elnevezése (l. 1783: Buzér-fü (NclB. J: ’Centaurea cyanus.. 1841: buzavirág cs küll (Barra 212). Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Búzavirág Tsüküll (Magy. Mollay. A névadás alapja az. Faulbaum tükörfordítása. 1583: bidös fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. TESz. ennek alapján elképzelhet . szlovén plavica. TESz. az illata szintén kellemetlen. pirosító jelz k a növény azon tulajdonságára utalnak. 1813: Puzsér (Magy. Buzér fü” (PP. 330). büdös szagot áraszt.búzavirágcsüküll 110 bükkfeny jelz a virág színére vonatkozik. J: ’Abies alba. pirítóf . | pirosító ~ 1807: pirósító Buzér (Magy. büdöske a. feny . legno puzzolente. buzér a. 132). a bozsér (1799) Gyarmathy alkotása.) pontos fordítása a Lonicernél megtalálható német névnek: Wald Kornblum. festéssel kapcsolatos szót kell feltételezni. J: ’ua. bluecaps.). kék szín virág (→ kékvirág). az utótagra l. a bükk el tag jövevényszó. EWUng. fest gyökér. banka büdösfa 1. büdöske a. 1783: Büdöske (NclB. hogy a feny a bükkfákkal keveredve fordul el : „a .’. A névadás magyarázata. 2. A hegyi imola (2. Stinkbaum. F vészk. búzavirág a. 419). 1798: Büdös-fa (Veszelszki 41). F vészk.). A búzavirágcsüküll Diószegi–(Fazekas) alkotása: az utótag (csüküll ) nemzetségnév. veresf . b z a. A fest . plavcek. összetett szó.. — Ö: pézsma~. dögszagú és mérgez . búzavirág a. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). — puzsérf 1798: Pu’sér-fÍ (Veszelszki 384). J: ’ua. ez a jellemz kék szín a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben is megtalálható: ang.. J: ’ua.. forrása ismeretlen. EWUng.. bükkfeny (Péntek–Szabó. ▌ 2. ezért kapta a piros megkülönböztet jelz t. a latin név szerinti mutatót) a növény jellegzetes fest tulajdonságára utal: farbálóf . közönséges kutyabenge’. Magy. F vészk. J: ’Anthemis cotula. vö. 342). 119–120. Pirosító.

1798: közönséges Bürök (Veszelszki 162). bürök’. szerint a bürök is- meretlen eredet . büröklevel gémorr (→ gémorr). patikai bürök (Hoffmann–Wagner 62). b ring (ÚMTsz. 187). — N. Börög. foltos bürök’. 1783: Adázó Bürög (NclB. Az ádáz (2. arra utal. | nagy ~ 1783: Nagy Bürök (NclB.. (Melius 115a). 1578: bxrkxt gr. 1500 k. bireg. foltos bürök’.: RMGl. J: ’ua. A bürökárorr összetett szó. Genaust maculátus a. bürökgémorr 1948: Bürök gémorr (MagyGyógyn. A bürök eredeti jelentése (els megjelenése: 1405 k. ▌ 2.: RMGl. | foltos ~ 1948: foltosbürök (MagyGyógyn.’. J: ’Erodium cicutarium. J: ’ua. és az EWUng. a bürök utótag hasonlóság alapján került a névbe: a növény ugyanolyan mérgez . | kicsiny~ 1903: kicsiny bürök (Hoffmann–Wagner 57). J: ’ua.) jelentése kés bb (els megjelenése: 1780) alakult ki. — ádázó~ 1780: adázó bürök (Nyr. Apotheker-Schierling ’ua. 1470 k. bürökgémorr’. 1798: Adázó Börög (Veszelszki 458). 616/2). bürök. J: ’ua. (OrvK. Béreggel gr. J: ? ’Conium maculatum.. — apró ~ 1577 k. A TESz. foltos. bükk a. 1793: Bürök (Földi 19).. 133). Bötök (NclB. szerint ez nem meggy z . hogy a növény szárának alsóbb részén hosszúkás.: ’Conium. 616/1). J: 1405 k. b röng.’. Wut ’méreg. 414/15). 1998: bürök (Priszter 342). szakny. ádáz a.’.: ’Conium maculatum. ang. ádáz’. bürök a. EWUng. 1783: Bürög. bürök a. bürük ’kúszó növénnyel befuttatott fa. mint a foltos bürök (1.. sz l levél’) magyarázza az EtSz. 347). Bürköt gr. árorr.) megkülönböztet jelz i a büdös. cic•ta ’bürök’) fordítása. R. bükör (MTsz. 187). a kés bbiekben az apró jelz t inkább az ádáz (2. spotted hemlock ’foltos bürök’. | 1807 e. 1998: foltos bürök (Priszter 342). bükk a. ádáz. . F vészk. de a TESz. magyarázatára l. felhasználását jelzi. Genaust Eródium a. Vö..). Bödök (MagyGyógyn. — Ö: csemege~. J: ’ua. a jelz nyilván megkülönböztet szerep . bürök (Péntek–Szabó. 1813: büdös Bürök (Magy. 1583: bevrök Cicuta (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 1525 k. el tagja a növény mérgez voltára utal. 187). 198). 1948: Bürök.: Cicuta: bereg (CasGl.: Bwdqs Bqrqk (OrvK. TESz. a): RMGl. 1405 k. 1998: büdös bürök (Priszter 342). EWUng.’. Ember és növényvilág 22). 1841: nagy bürök (Barra 167). bükkel vegyesen” (Péntek–Szabó. Ember és növényvilág 197). A bürökgémorr összetett szó. ném. Diószegi–Fazekas alkotása.: Bÿwrewk (MNy 11: 38). 1841: bürök Arorr (Barra 81). vö. 1998: bürökgémorr (Priszter 370). bürök bürök 1. 152).: Apro bwrkqth gr. az utótagra l.’. | közönséges ~ 1775: Közönséges bürök (Csapó 49).’. 1807 e. 1791: Adázó Bürök (Lumnitzer 116). 2. F vészk. Wutschierling (< ném. J: ’ua. | büdös ~ 1577 k. ném. — N. oszm. 1841: büdös bürök (Barra 167). 1775: Bödök.) kapta.). mocskos bürök (ÚMTsz.’.). ennek korrelatív párja a nagy jelz s foltos bürök (1. 1584: Beurök (Clusius– Beythe 12).). gefleckter Schierling ’foltos bürök’. Idegen nyelvi megfelel kre vö.) ádázóbürök neve összetett szó. a megkülönböztetés a méretekre utal.). 61: 18). A patikai jelz a növény R. A büdös jelz arra vonatkozik.bürök 111 bürökgémorr Pányiki-szorosban.. a növény levele hasonló a bürökéhez. patikai. 389). nagy. bükör l. 1798: Börög (Veszelszki 162). J: ’Erodium cicutarium. A névalkotásra talán a ném. 1595: B×rxk Cicuta (Beythe 110). 347).-i cicutarium (< lat. Török jövevényszóként (vö. (Veszelszki 163). macul#tus ’foltos’) fordítása. A foltos bürök (1. bürökgémorr.v.: „cicota: berwk” (SchlSzj. bürökárorr 1807: bürök Árorr (Magy.). Az apró bürök elnevezés kétes azonosítású. egérszagú növény” (Schönfelder 84). ádáz (2. ádáz a. bérök. hogy „Kellemetlen. 129).: De cicuta: Bwrek (StrassbGl. TESz. a bürök el tag a lat. foltosbürök (ÚMTsz. | patikai ~ 1948: patikai bürök (MagyGyógyn. maculatum (< lat.). a foltos jelz a lat.: Bürök (Julow 257). J: ’ua.133). F vészk.) foltos bürök (1. 1577 k: Bqrqkrql (OrvK. 349).. vörös-barnás foltok láthatók.. talán a ném. J: ’Aethusa cynapium. bürökgémorr’. düh’) is hatással lehetett. Börög (Csapó 49). 133). 1807: adázó Bürök (Magy. — N. | mocskos ~ 1903: mocskos-. 387).’. Marzell Aethusa cynapium a.

bütyök l. gémorr bütyk . bürökárorr. vö. büröklevel gémorr (→ gémorr). A bürök el tagra l. Az utótagra l. . bürök. százbütyk f bürök Schierlings-Reiherschnabel mintájára jött létre.bürök 112 gémorr. büröklevel gémorr l.

a lat. ’ezerjóf ’ (ÚMTsz. centinodia 1583: centinodia Polygonum (Clusius–Beythe 6a: BotTört.). serra ’f rész’) a f rész formájú virágra utal.). F vészk. 345). 1807: Tzámoly (Magy. 393). Sertula [Serratula] campana (Melius 95) nevének fordításával hozta létre. 37: 376). centinodia. százbütyk f . centória.’. — N. kis ezerjóf ’. — közönséges ~ 1903: Közönséges czámoly (Hoffmann–Wagner 111). centaur#a [herba] ’kentaurf ’ < lat. (Melius 67a). — N. centaurea 1577 k. centaur#um. kentaurí# < gör. 318). serta ’koszorú’ szóból eredezteti. centauria. lat. a név nem maradt fenn. lat. Genaust centifólia a. centaurea szót centum aureī-ként ’100 arany’ értelmezte. centum nodia átvétele. A centinodia a lat. serr#tula (< lat. Melius azonban a lat. harangláb | Aquilegia vulgaris. vö. cicaf`rka. cickafarka ’Achillea nobilis’ (MTsz. Cintorja (Nyr. 1775: Czamoly-fü (Csapó 57). Diószegi–Fazekas a cámolyf b l a cámoly alakot vonta el. Melius 63. 39: 333. a név eredete ismeretlen. vö.). serr#tus ’f részformájú’ < lat. A népetimológia a lat.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. lat. cintória ’ezerjóf ’. cickafark (SzegSz. cickefark. J: ’Polygonum aviculare. 1783: Kis Centuria (NclB. 1948: Cintoria (MagyGyógyn. J: ’ua. F vészk. cámoj (ÚMTsz. és f vészkönyvükben a harangláb nemzetség neve. vö.: Czámoly (Julow 259). — kis ~ 1583: kis centaurea (Clusius– Beythe 3a: BotTört. 51: 14). cintoria. 1807: ’Aquilegia. vö. centaurea átvételével jött létre. || cámoly 1807 e. 131). campaniakoszorú 1578: Campaniai koſÅoro (Melius 95). 128). centaurium.C cámolyf 1578: Czamoly f× (Melius 65). 1998: cickafark (Priszter 290). Centaurium minus (Clusius–Beythe 3a: BotTört. centum ’száz’. cickafarok. 583/2).. A campaniakoszorú Melius alkotása. cintorja ’ezerjóf ’. cic™f™rokv(r™og. Centaur#us ’kentaur-’ < gör. közönséges cickafark’. J: ’Achillea millefolium. orvosi somkóró’. Genaust sérra a. cintori™. madárporcsin’. réti harangláb’. cickefark. kentaúreion. cintórium. — N. réti harangláb’. Vö. J: ’Aquilegia vulgaris. kentaúrion. cicafarok. A kis centaurea a lat. cic™f™rok (SzlavSz. a növény R. — Ö: harangcámoly. cickefarok. cicafarok. 1826: „jó ha czíczka-fark helyett vagdalt ruta-levelekkel vegyíted” (TESz. réti harangláb’. J: ’Centaurium erythraea. n#dus ’csomó’. Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. J: 1807 e. Genaust Centauréa a.). 1813: Tzentauria (Magy. lat. A cámolyf valószín leg Melius alkotása. cich™-f™rók (ÚMTsz. 1578: Centaureánac gr. k. százforintosf . lat. Kentaúreios ’kentaur-’ < gör. J: ’Melilotus officinalis. cickafark cickafark 1. 1830: cziczka farka (Nyr. . nodiflórus a.). mert a monda szerint kentaur fedezte fel a növény gyógyhatását. J: ’Aquilegia vulgaris. cintórionnak gr.). lat. minus ’kis’) és a k. lat.. 128) utótagjának fordításával (< lat. Campania ’sík tartomány Közép-Itáliában. tehát száz aranyat ér növény a gyógyító hatása miatt. cickefarkf . 2. cicfarkkóró l.). 212). cicfark. — közönséges ~ 1948: Közönséges cickafark (MagyGyógyn.

F vészk. 1841: egérfarku cziczkóró (Barra 206). cicfarkufü ’közönséges cickafark’ (ÚMTsz. | 1948: ’Achillea millefolium subsp. A cickafark. 1783: Czitzfarkkoró (NclB.’. sz rös leveleinek a macska farkához való hasonlósága. cicfark állatnév + fark. ill. 1841: cziczfark (Barra 206). J: 1807: ’Achillea. A cigányf talán népnyelvi elnevezés. vízi peszérce’. cicf™rk. millefolium. Magy. || cigányburján 1841: czigányburjány (Barra 305).). rókafark ’parlagi macskatalp’ stb. cickefarkf . ang. sok.’.. ökörfark ’dúsvirágú ökörfarkkóró’. millefolium. A magyar cickafark megkülönböztet jelz je a lat. 1775: Tzigány petreÐelyem (Csapó 141). J: ’ua. 419). J: ’Lycopus europaeus. 1903: Czigány-f (Hoffmann–Wagner 6). cigányf cigányf 1841: czigányfü (Barra 305). gipsy wort. J: ’Achillea pannonica. A cickafark összetett szó. F vészk. 484. 1841: ’Achillea millefolium subsp. A mezei cickafark jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. cicfarkkóró. cickafarok cickóró l. bárányfarok ’bókoló amaránt’. közönséges cickafark’. cicfark. 1862: cziczfark „Növényfaj a cziczkórók neméb l. — ezerlevel cicfarkkóró 1703: ezerlevelÍ Cziczfarkóró (Földi 32). cicufark-ezerlevel f (→ ezerlevel f ). ezerlevel f cifrus l. cicfarkóró. 1998: közönséges cickafark (Priszter 290).cigányf 114 cigánypetrezselyem 300). millefolium.’. Diószegi és Fazekas a cickóró nemzetségnév elé a növény R. Vö.). J: ’ua. lat. millefolium.. a növény hivatalos neve ma: cickafark. millefolium. magyar cickafark’. — mezei ~ 1998: mezei cickafark (Priszter 290). cickórót. Növénynevek 57–60. 486). cickefarok l. farok összetétel növénynév.-i név utótagjának (pannonica) fordításával jött létre. 484).). || cickóró 1807: Tzitzkóró (Magy. millefolium). a névadás magyarázata: „a’ babonás czigány aszszonyok pedig a’ tehenek téjapadását szokták általa eszközleni. cicafarkúfüjj (ÚMTsz. TESz. Ugyan- ezen a szemléleten alapul a növény egérfark elnevezése. J: 1807. 1783: Tzigány petre’selyem (NclB. mezei cickafark’. — N. cickefarkf . vö. Marzell Lycopus europaeus a. hengerded. J: ’Achillea millefolium subsp. szintén megkülönböztet szerep . közönséges cickafark’. szakny. 349). | ~f N. A cickórót Diószegi és Fazekas hozta létre. J: ’ua. ▌ 2. Az elnevezés alapja a növény puha. F vészk. hosszukás. Mollay. — egérfarkú cickóró 1807: egérfarkú Tzitzkóró (Magy. J: ’Achillea collina. egymásra halmozott szirmu virággal” (CzF. | 1862: ’Achillea.’. ebb l a magyarázó kóró utótag elhagyásával keletkezett a cicfark és cickafark. — cicfarkkóróf 1798: Tzitz-fark-kóró-fÍ (Veszelszki 313). ezen okból a’ köznép czigányf nek nevezi” (Barra 306). cickafark’. — N. — N. Magy. a latin név mintájára keletkezett (vö. és az Achillea nemzetség megnevezésére a Tzitzkóró (1807) nevet javasolják. cic-kóró (ÚMTsz. ▌ 3. cickafark’. vénasszonycitrus cigányburján l. || cicfark 1807: tzitzfark (Magy. J: ’ua. — Ö: kenyérbél-~. A név el tagja a cica. EWUng. — cicfarkf N. 486). J: ’Achillea millefolium subsp. Idegen nyelvi megfelel kre vö. cickara. közönséges cickafark’. — magyar ~ 1998: magyar cickafark (Priszter 290). 300). a fark elemet hagyták ki a növénynévb l. J: ’Achillea millefolium subsp. elnevezéséb l (egérfark) megkülönböztet jelz t (egérfarkú) illesztett. ez a típus igen gyakori a növénynévadásban. Az ezerlevel jelz a növény jellegzetesen szeldelt leveleire utal. A növénynév el ször cicfarkkóró (1775) formában t nt fel. F vészk. cicfarok (ÚMTsz. az alakváltozatok között el fordul jelöletlen birtokos jelz s (cickafark) és jelölt birtokos jelz s (cicka farka) szerkezet is. cigánypetrezselyem 1578: Cigán petreſeliem (Melius 58). közönséges cickafark’. ennek játszi képz s módosulata. cickafark. F vészk. 2. közönséges cickafark’. J: ’ua. 394.).). || cicfarkkóró 1775: Czitzfarkkóró (Csapó 82). I: 1125). Földi 20. 1948: cickóró (MagyGyógyn. | ’Achillea pannonica. 1998: cigánypetrezselyem . kenyérbél-~ (→ kenyérbél-cickafark) cicufark-ezerlevel f l. cicfarku-fí ’magyar cickafark’ (ÚMTsz.’. Marzell Achillea millefolium a. cicfarok. magyar cickafark’. cicfarku korró (ÚMTsz.).

). lilás szín virágja alapján kapta a nevet. ▌ 2. cigánypicsa (Péntek–Szabó. cigány a.) borsos jelz jére l. N. EWUng.) és a pettyegetett tüd f (2. valag a. vízibors (→ bors). TESz. fekete nadályt ’.. cigányvirág 1. N. összetett szó. az egész növény felépítése (pl. tavaszi hérics’. kerti koriander’. picsa a. cigánypicsa. — tekert ~ 1807: tekert Tzikszár (Magy. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) helyett. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a cikkszár 1. petrezselyem a.) virágja szintén sötétlila szín . cigányvirág. cigány a. fekete kökörcsin’. a tavaszi hérics (2. fenék’ összetétele.. kígyótrankf . A cikkszár összetett szó. 254). J: ’Symphytum officinale.. cigány a.). A fekete kökörcsin (1. A cikkszár ’Polygonum’ nemzetségnév. virág magyarázó utótag összetétele. cigányvalog (ÚMTsz. N. vízibors (→ bors). fekete nadályt ’. cigány a. J: ’Persicaria bistorta. Vö. 1841: borsos czikszár (Barra 378).. cigória l.. TESz. cikória TESz.. 253). ▌ 2. orvosi körömvirág’. J: ’Coriandrum sativum.). cigányvalag N. keser f ’. F vészk. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és az ismeretlen eredet valag ’n i szeméremtest. vízihunyor (→ hunyor). Orvosi f vészkönyvük a tekert cikkszár nevet javasolja a R. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. keser f . a szár ’a növénynek vékonyan felnyúló része. cigány a. A fekete nadályt (1. termést tartja’ utótag ugor eredet . N. cigányvirág (ÚMTsz. Ember és növényvilág 240). A cigánypetrezselyem Melius alkotása. pettyegetett tüd f ’... légyf . A névadás magyarázata a fekete nadályt feketés szín virágja. virágot. picsa a. a tavaszi hérics (2. hogy sokszor cigány emberek gy jtik a növényt. hogy a nemzetséghez tartozó növények szára vagy gyökere csomós.. szár a. cigánypicsa (Péntek– Szabó. cigánypicsa (ÚMTsz. petrezselyem a. J: ’Adonis vernalis.). cigóri. ▌ 3. J: ’Symphytum officinale. ebgyömbér helyett. a két növény (petrezselyem és koriander) felhasználása hasonló: f szernövények. cigóré. J: ’Polygonum. az értékes petrezselymet helyettesítették vele. cigányvirág (ÚMTsz. levelei) nagyon hasonlóak a fekete kökörcsinéhez. az orvosi körömvirág (3. N. borsos keser f ’. J: ’Calendula officinalis. ▌ 3. cigánypicsa 1. Hasonló szemlélet névadásra l.) nyilván a növény feketés. A borsos keser f (1. A fekete nadályt (3.. cigXvirág (ÚMTsz. Diószegi– (Fazekas) Orvosi f vészkönyve a borsos cikkszár nevet javasolja a R. 253). A névadás alapja. valag a. A cigányvirág népi név. EWUng.) cigánypicsa elnevezése népi név. EWUng. még a növény sobraborif ’szegény emberek borsa’ elnevezése. Vö. Vö. EWUng.. cigány a. nigricans. cigány a. összetett szó. 1841: tekert czikszár (Barra 378). kígyógyökér.cigánypicsa 115 cikkszár (Priszter 343). cigánypicsa. cikk a. J: ’Persicaria hydropiper. fekete nadályt ’. A fekete kökörcsin (1. — borsos ~ 1807: borsos Tzikszár (Magy. a déli szláv eredet cigány el tag magyarázata. Diószegi–Fazekas alkotása. amely a levelet. . bár virága élénksárga. kígyógyöker keser f ’. J: ’Pulmonaria officinalis.. Ember és növényvilág 198).). ízekre tagolt. bolhaf . tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) nevéb l vette át Diószegi–Fazekas. N. F vészk. cigány a. darabos. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a szláv eredet picsa ’n i szeméremtest’ öszszetétele.) cigányvirág elnevezésének alapja a sötétlila. A cigányvalag népi név.) tekert jelz jét a növény R.) cigányvirág nevét valószín leg az magyarázza. hogy a növényt egyszer bb emberek használták f szerként. TESz. összetett szó. el tagja cikk ’gerezd’ jelentés (1795-t l adatolható).) cigánypicsa neve valószín leg hasonlóság alapján keletkezett..). EWUng.) és a fekete nadályt (3. A kígyógyöker keser f (2. ▌ 2. A cigánypicsa összetett szó. TESz. A latin eredet petrezselyem utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’Symphytum officinale. a felépítésük is azonos: „mint a’ petreſelyem olly magasra nö” (Csapó 141). feketés szín virág. 1807: Tzikszár (Magy. cigányvalag. cikk a. F vészk.

J: ’Geum urbanum. cinedória.: Cichoriana(k) gr. 1578: Chelidonia (Melius 178a). ol. mezei katáng’. cinaduna. ciklász 1807: Tziklász (Magy. or.: Celidonia: cenodonÿa fw (Herb. cinadória. vérehulló fecskef ’. sziklament gr. | vad~ 1578: Vad cichoria (Melius 77a). Cinadó (MagyGyógyn. 1583: Cicoria Cichorium sil. 1775: Czinadonia (Csapó 91). kíchora. Cicoria (Lippay II: 90). ang. 1893: cyclamen (TESz. cikórija (ÚMTsz. cilján l. 1775: Vadcikoria (Csapó 132).’ átvétele. 10. k. ném. 128: 184. ▌ 4. pareyt. 1783: Vad Czikória (NclB. cyclamen.. ▌ 3. cigóré. Marzell Hieracium murorum a. 104). fr. F vészk. csalán címer l. 1794: tzikorja (TESz. pitypang’.ciklámen 116 cinadónia szár a. lat. 1664: Cichorium Katankóró. cyclamen. cichorium. ▌ 2. szakny. A ciklász nemzetségnév. lat.. bötykös v.). 411).). 307). Diószegi–Fazekas ciklász nemzetségneve a gyömbérgyökér (→ gyömbéresgyökér) név mellett ma is a Geum nemzetség hivatalos neve.). 307) jelz s szerkezetb l alkották összevonással: cikkelyes kalász. 411). ném. cinnadónia. a nevet a cikkelyes kalász (Magy. 135). 1544: „Vöttem soskat. 1998: ciklámen (Priszter 351). Nyr. gyömbérgyökér’. cinadónia cinadónia 1533: Chelidonia: Schelwurtzel: Cynedonia (Murm. erdei gyömbérgyökér’. — szegf szagú ~ 1807: szegf szagú Tziklász (Magy. cicoria.). h. vö. Diószegi–Fazekas alkotása. gyógynövényként használták: „Ha ket fele haſitod es faio fog irant kiuxl az orczadra tezxd. TESz. — erdei ~ 1998: erdei ciklámen (Priszter 351).) és a pitypang (4. F vészk.). lat. cichorea. J: ’Cyclamen purpurascens. 73: 396). sz. cinaduna (Nyr. A szegf szagú jelz t Diószegi–Fazekas a növény R.: RMGl.’. 1583: cynadonya (Clusius–Beythe 3a: BotTört. J: ’Hieracium murorum.) cikória elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a felhasználás alapján. 1775: Tzikoria (Csapó 207). A cinadónia latin eredet .’. vö.. J: ’ua.’. ang. (OrvK. kichër#. EWUng. kichória). kichërion. 127: 47. Névadásukat így magyarázzák: a növény magva „sok. Genaust Cichórium a. Zichorie. — N.. 48. — N. J: ’Taraxacum officinale.. c): RMGl. — kerti~ 1798: Tzikória kerti (Veszelszki 161). 307). (MNy. A növény „Arnyekos helyxkxn es fak alat terxm”. cigori (ÚMTsz. 1807: Tzikória (Magy. cikória virág (ÚMTsz. 129).). gímnyelv cinadó l. erdei ciklámen’.’. sz. a magyarba a lat. J: ’Chelidonium majus. k. 1577 k. EWUng. — Ö: porcsin~. J: ’ua. A ciklámen nemzetközi szó. vö. [herba] . chelidónion ’fecske-’ melléknév < gör. цикламен. (ÚMTsz. A cikória eredeti jelentése ’salátakatáng’ (1. cinadóna. 1783: Czinedónia (NclB. az erdei hölgymál (3. — mezei~ 1783: Mezei Czikória (NclB. 307). fr. 1998: ciklász (Priszter 384). J: ’Cichorium endivia. N.).). κύκλος ’kör’ kicsinyít képz s származéka. cichoreum. cigória (NyF. 135). tzikkelyes kaláſz” (Magy. chelidën ’fecske’). 16). cicoria. Ezek forrása a latin cyclaminos. cenedonia (< lat. 455). — törpe sárga~ 1841: törpe — sárga czikória (Barra 216). cinagna. cinadó (MTsz. 1590: Chelidonia: Czinadonia (SzikszF. ciklam(nt gr. cikória 1.’.. 256). erdei hölgymál’. vö. A latin szó a gör. 128).: RMGl. F vészk. 70). 11: 132).).’. cyclaminum. kakas~ címnyelv f l. lat.).. — N. hedipnois (Clusius–Beythe 3a: BotTört. cinadona. minden merget es faidalmat ki ſzijvia” (Beythe 51a). cikoria. J: ’ua. F vészk. κυκλάµινον ’ua.-i cyclamen került. cykoriat” (OklSz. többes szám: kichóreia. amely a gör. ciclamino. mindegyik növény friss leveleit salátaként fogyasztották.). κυκλάµινος.’. A latin szavak a legtöbb európai nyelvbe bekerültek. J: ’ua. salátakatáng’. lat. 61). J: ’ua. A cikória latin eredet . J: ’ua. chelidonius ’fecske-’ melléknév < gör. 1763: Czikória (TESz. cikória. cigóri (NyF. 1610 k. Nyr. TESz. cicorea (< gör. F vészk. Zyklamen. — ~virág N. J: ’Cichorium intybus. chicorée. ol. vö. cinodonia (ÚMTsz.: Cicoreath gr. chicory.).). 377). A mezei katáng (2. — ~f 1540 k. ciklámen 1877: „Pihenés után elmentünk cyclámákat szedni” (TESz. J: ’Geum. J: ’ua. szekf szagúf nevéb l vonta el.

méregöl f . F vészk. A cinadóniagódirc összetett szó. 312). cintorion. 1903: czipor (Hoffmann–Wagner 79). ▌ 3. 37). A cingrát a ném. ném. cinadónia cingrát l. közönséges méreggyilok’.’. J: ’ua. cintorium. 37). J: ’ua. vérehulló fecskef ’. A magyar ciprus a lat. | 1841. mosóf cinnadónia l. vö. cinmosóf l. mezei üröm’. ▌ 2. Zinngras ’cinf ’ el tagjának átvétele. A növény R. A cindrót cin. és ezt kicsinyít képz vel (-ka) láttak el. feltehet egy ném. 1903: ’Vincetoxicum hirundinaria. kýpros).: cÿpreſſus: cipreſſus fa (BesztSzj. cupressus. 128: 56. 2. Szent L rinc füve helyett. 1903: czinka (Hoffmann–Wagner 51). | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 20). a drót utótag szintén német eredet . cinmosóf (→ mosóf ). J: ’Artemisia campestris... J: ’ua. A cinka nemzetségnév.) szára szintén dróthoz hasonló. | mezei~ 1578: mezei Cyproſnac gr. — mezei~ 1775: Mezei tzipros (Csapó 125).. A mezei zsurló (2.cinadóniagódirc 117 ciprus chelidonia ’fecskef ’. J: ’Ajuga chamaepitys. cyparissus ’ciprus (Cupressus sp. cinedória l. J: ’ua. A kalincaínf (1. J: ’Equisetum arvense. (Melius 20).). J: ’Vincetoxicum hirundinaria. R. a név Diószegi–Fazekas alkotása.).). Diószegi–Fazekas alkotása. fecskef . cinadóniagódirc 1807: Tzinadónia Gódirtz (Magy. J: ’Calluna vulgaris. els sorban örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens)’ jelentését vette fel.eleme a ném. a csarab (2. Putzkraut ’tisztítóf ’. lat. ez a latin szó a magyarba is bekerült. F vészk. 184). J: ’Chelidonium majus. kalincaínf ’. 1783: Mezei Czipros (NclB. *Zinndrot növénynév is. J: ’Ajuga chamaepitys.. N. | mezei vad~ 1798: Mezei vad-tzipros (Veszelszki 261). ciprus cindrót 1. cinaduna. Vö. A közönséges csikófark (1. csarab’. istenke~ cipor l. F vészk. cyprus ’henna(gyökér). J: 1807: ’Vincetoxicum. kalincaínf ’. 1903: czindrót (Hoffmann– Wagner 206). 369) nevet javasolja a R. A kalinca- . — méregöl ~ 1807: méregöl Tzinka (Magy.) cindrót nevének szemléleti háttere.) ciprus neve megkülönböztet jelz kkel el ször 1578-ban t nik fel. idegen nyelvi megfelel re vö. Nyr. ký#n. cinadónia cintori. Mezei Cypros” (Melius 170a). ónf . tövistelen fagyalfajta’ (< gör. szakny. cintória. cinadona. és a növényt edények tisztítására használták. 1508: „almafanak: gxmxlčevel Cipros nardoſval” (TESz. cypressus. a gódirc utótag nemzetségnév. cindrót (MagyGyógyn. A ciprus latin eredet . a neveket Melius alkotta. 1948: cinadogódirc (MagyGyógyn. els megjelenése: 1395 k. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 171). ágchein ’fojtani’) elnevezésének el tagját vették (cin-) át. Növényszótár 94). cintorja l. 184).: TESz. mezei cziprus (Hoffmann–Wagner 163). 1775: Vadcyprus (Csapó 125).) és a mezei üröm (3. mezei zsurló’. csipke cipója l. A méregöl jelz magyarázatára l. F vészk. cinadónia Vincetoxicum) nemzetség neve. cinagna l. TESz. Zinngras ’cinf ’ átvétele. méreggyilok’. 362). centaurea cipke l. méregöl f . Marzell Equisetum arvense a. cinadória. kynós ’kutya’. lat. cingrát (MagyGyógyn. 1783: Vad Cypros (NclB. közönséges méreggyilok’. EWUng. a cinaduna talán népetimológiával jött létre.’. a cinadona hangkieséssel. J: ’ua.-i Cynanchum (< gör. Scheuerkraut ’súrolóf ’. — nyíri~ 1578: nyiri Cypruſnac gr.’. hogy a növény vessz szer szára dróthoz hasonló. Genaust Cynánchum a. 384). Genaust Chelidónium a. A magyar alakváltozatok közül a cinadó szórövidítés eredménye.’. Diószegi Orvosi f vészkönyve a Méregöl Tzinka (Magy. új nevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. cindrót cinka 1807: Tzinka (Magy. a cinadória hangcserével keletkezett.). 104).’. 1911: cindrót (Cserey. ▌ 2. a cinadónia el tag a régi és a nyelvjárásokban meg rzött cinadónia név átvétele. J: ’Ephedra distachya. N. gen. — homoki~ 1903: Homoki v. || cingrát N. 1841: czinka (Barra 272). közönséges csikófark’. Zinnkraut ’cinf ’. a Cynanchum (ma: ciprus 1.

a német eredet cukor el tag a fa törzséb l megcsapolással . czitrom szagu. — ~fa 1998: cukorjuharfa (Priszter 289). EWUng. citromf 1. de nem txuiſſes. Genaust Tripetália a. citromcserje. 1998: cukorjuhar (Priszter 289). cukorjuhar 1966: cukorjuhar (Csapody– Priszter. teker’ t b l) átvétele. a névadás alapja. — orvosi ~ 1948: Orvosi citromf (MagyGyógyn.) citromf neve a ném. 1783: Vad Czitrom-fü (NclB. Melissa officinalis a. 1775: Czitrom-fü (Csapó 183). többes szám verb#nae ’kultikus célra szedett szent f . A citromcserje a ném.. citrum ’citromfa. citromcserje. Melius 437. életfa’.-i Verbena (< lat. a növény els sorban savanyú. citrum ’citromfa. J: ’Papaver rhoeas. 1798: Tzitrom-fÍ (Veszelszki 63). A névadás alapja a növény „nyers füve . triphylla (< gör. 1998: orvosi citromf (Priszter 427). a növény egyéb citrom el tagú neveivel: citromf . Marzell Aloysia citriodora a.’. citroenkruid. A cucik népi név. 111). mert a levelek citromillatúak. J: ’Aloysia triphylla.’.. tríphyllos ’háromlevel ’ < gör. a név talán a német. az el tag a lat. A citromverbéna összetett szó.’csavar. ▌ 3. ném. Citronenmelisse. A csarab (2. a ném. 234). citromcserje — háromlevel ~ 1998: Háromlevel citromcserje (Bremness 93). mirtusz-. a f utótag magyarázó szerep . J: ’ua. J: ’Melissa officinalis. 40). A nyíri jelz a növény el fordulási helyére utal. levél. déli méhf ’. verbéna a. a névadás alapja. a latin eredet citrom el tagot azért kapta. — vad~ 1775: Vad tzitrom-fü (Csapó 184). Genaust citrátus a.. citromverbéna 1998: citromverbéna (Priszter 297). szakny. a növény citromillatú. J: ’Aloysia triphylla. Marzell Calluna vulgaris a. nyír3 a. J: ’ua.’. J: ’ua. megkülönböztet jelz ket illesztett a ciprus elé. lat. citraria. mezei pipacs’. és hasonló az orvosi citromf höz. háromlevel citromverbéna’.) citromf neve hasonlóság alapján keletkezett.) citromf neve a növény R. coriandrum l.. A ciprus ’mezei üröm’ (3. A háromlevel magyarázatára l. ▌ 2.. TESz. Feldcypreſſen (Melius 171) fordításával keletkezett. a lat. orvosi citromf ’. holl. háromlevel citromverbéna’. ill. A háromlevel jelz a lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. 389). alaczon faczka” (Melius 20). citromf (ÚMTsz. vizeny s rét’ els megjelenése 1578. vö. lemon. a névadás alapja a kerek pipacsgubó lehet. a nyír ’mocsár. nedves talajon él meg. melly szag száraz állapotban er ssebb” (Barra 315). Citronella. A verbéna utótag latin eredet . phýllon ’levél’) fordítása. bajor-osztrák eredet cucli ’cumi’ hatására jött létre. Zitronenstrauch tükörfordítása. nyír3 a. a növény a verbénafélék családjába tartozik. vö. ang. Szabó. A déli méhf (2. A háromlevel citromverbéna (3. 390). EWUng. olajfa. Genaust Verbéna a.stb. A citromf (1. J: ’Melittis melissophyllum. 1911: citromf (Cserey. 1783: Czitrom-fü (NclB..citromcserje 118 cukorjuhar ínf (1. a hasonlóságot így magyarázza: „mint az Fxnny× fánac à leuele ollyan. a névadás magyarázatára l. babér-. ág’ < indogermán *²erb. || vadcitrom 1798: vad-tzitrom (Veszelszki 63). citrago (< citrus ’citromfa’) elnevezése alapján jött létre.).) összetett szó. verb#na. Az orvosi cit- romf (1. J: ’Aloysia triphylla. koriander cucik N. lat. 1998: citromf (Priszter 427). tujafa.) nyíriciprus és vadciprus elnevezéseit szintén Melius alkotta hasonlóság alapján. cukorjuhar(fa)’. háromlevel citromverbéna’. hogy a levelek megdörzsölve citromillatúak. A cukorjuhar összetett szó.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Citronenkraut. — N. ha megdörzsölik ket. — háromlevel ~ 1998: háromlevel citromverbéna (Priszter 297). amely cuclihoz hasonlít. Zitronenkraut tükörfordítása. MNövSz. — Ö: feny ~.) vadciprus neve tükörfordítás. tri’három’. Növényszótár 11). k. hogy a levelek hármas örvökben állnak.. verbéna a. J: ’ua. a növény bokorszer . Cucik (MagyGyógyn. ennek gyümölcse’ átvétele. citromf . J: ’Acer saccharum.. TESz.’. ciprushoz hasonló felépítés . hazánkban csak a nyugati határszéleken.

Zuckerahorn. az utótagra l. Cukorkóró (MagyGyógyn. A névadás alapja a növény édes gyökere. . édesgyökér. A cukorkóró népi név. minden bizonnyal a növény egyéb. édesfa. édes el tagú neveinek hatására jött létre. vö. cukorkóró N.cukorkóró 119 cukorkóró nyerhet cukortartalomra utal. 148). ang. ném. édeslevel f . J: ’Glycyrrhiza glabra. Marzell Acer saccharum a. sugar maple. juhar. vö. Az összetétel idegen nyelvi minták alapján jött létre. igazi édesgyökér’.

els sorban Sanguisorba minor (csabaíre) és Sanguisorba officinalis (vérf )’. 1783: Csába-ire (NclB. — vad ~ 1813: vad Tsábaíre (Magy. 1807: ’Pimpinella és Sanguisorba sp. tudják azt az Istóriákban jártos ’s költös Hazánkfiai. 1775: Csába ire (Csapó 51). a’ fiai a’ birodalmon meg-nem eggyezhetvén. 356). A vérfej jelz magyarázata a gömb alakú pirosló virágzat. 515). EWUng. F vészk. hogy az Át’illa régi Magyar király’ halála után. „melly nevezetét. szerint magyar fejlemény.: Pipinella: chobaÿer fw (Herb c): RMGl. J: ’ua. 256). a’ honnét ez életben meg-maradt leg-kiſsebbik fijától. csabaíre-vérf 1998: csabaíre-vérf (Priszter 491).. a’ Chaba-íre nevét a’ Csabától vette” (Veszelszki 349–350). 1540 k. F vészk. Az ír utótag jelentése ’ken cs’. ezért latin hatással is számolhatunk. „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). 351). 1500 k. ma ilyen nemzetség nincs’. 1584-t l elkülöníthet ek a vérf ’Sanguisorba officinalis’. Ma a vérf és a csabaíre növények egy nemzetséghez tartoznak. a növények megjelenése nagyon hasonló. 1610 k. csabaíre’. | 1807: ’Poterium. 1798: ’Sanguisorba minor. — vérfej ~ 1807: vérfej Tsábaír (Magy.: „Pimpinella: Chabaÿr” (TESz. A csabaíre ma a Sanguisorba minor hivatalos neve. az Attila fiának. a növénynév megjelenik jelöletlen birtokos szerkezetben is Chabaÿr.: Pipinella: Pimpinella: Chÿaba ire (Herb d): RMGl. | 1775. | 1584: ’Sanguisorba officinalis. csabaíre’. hasznos földitömjén’.) korai adatai a Pimpinella ’földitömjén’ és a Sanguisorba ’vérf ’ nemzetségekre vonatkoznak. 515).CS csabaíre 1. Az adatok között azonban felt nik a lat. 331). 1775-t l a csabaíre ’Sanguisorba officinalis’ megjelenési adatai. Ó Buda. A csabaíre jelölt birtokos szerkezet. könnyen kaphattak azonos nevet. 1807: Tsábaír (Magy. ill.).. ezeren ſebbe eſtek.’. ▌ 2. csabaíre’.). A csabaíre ’hasznos földitömjén’ (2.) hasonlóság alapján keletkezett. Diószegi–Fazekas f vészkönyvében a jelöletlen birtokos szerkezetet teszi meg nemzetségnek: Tsábaír. A csabaíre csaba el tagja valószín leg azonos a mondai Csaba személynévvel.. a fajokat nem lehet pontosan elkülöníteni. de els sorban valószín leg a vérf ’Sanguisorba officinalis’ és a csabaíre ’Sanguisorba minor’ adatai. vérf ’. TESz. J: ’Sanguisorba minor. Endre között majd 15. 1783: Csába-íre (NclB. 1525 k. 1584: Chaba ire „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). 1540 k. a TESz. (régen a két nemzetséget gyakran keverték). 392). 2.. 1525 k. J: 1500 k. . és akkor ezen fÍvel magok magokat ki-gyógyították. 1525 k. és Sz. J: ’Sanguisorba minor. F vészk. J: ’Pimpinella saxifraga.: „Isop salluia obruta czyabaire” (TESz. ill. A csabaíre (1.. hasonló gyógyító er t tulajdonítottak a növénynek. 1610 k. A mondai névadásról a legtöbb szótárszerz megemlékezik: „A’ Magyar nevét honnét vette. így kelet- kezett csabaíre nevük. ki meg-nyillozott katonáinak sebeit evvel gyógyitotta” (Barra 121). 1798: Csaba-íre (Veszelszki 349). Csabának nevét l vette.

. 1775: Apró-csallán (Csapó 53). — éget ~ 1775: Égetö Csallán (Csapó 53). csalám. — apró ~ 1525 k. 138). 138).. 133). csabaíre a. csoh#ny (Nyatl. J: ’Sanguisorba minor. silyán. az el tag a csabaíre összetételb l elvonással jött létre. J: 1775: ’Ballota nigra. csabaíre. 1395 k. 1775: Bujdosó tsallán (Csapó 221). csábul a. 138). 1783: Nagy Tsalyán (NclB. cs(lán. 29).t -ít és -ó melléknévi igenenévképz s származéka. peszterce | Ballota nigra. csuhány. Vö. fekete peszterce’. árvacsalán’. A csajkavirág népi név. igazi édesgyökér’. sz. | szelíd~ 1783: Szelid Tsalán (NclB.). csilánt. 138). 1405 k. 138). Vö. csabaíre’. XVI. csijány. J: ’Lamium album.: vrtica: chalan (BesztSzj. TESz. 386). csajka a. 1783: Apró Tsalyán (NclB. 1775: Chyallán (Csapó 53). cs™n™l. 259). 148)./1450 k. csanal. | kis ~ 1841: kis csalán (Barra 394). J: ’Glycyrrhiza glabra. csinál. J: ’Urtica sp. v. J: ’ua. MNövSz. csolláng. üröm a. csinált.) helyettesítették. 1998: apró csalán (Priszter 531). — N. csalán csalán 1. J: ’ua.’. — N. cs(n"l. J: ’Urtica urens. ▌ 2.: RMGl. 1903: csábítóf (Hoffmann– Wagner 39). | csíp s ~ 1998: csíp s csalán (Priszter 531). csaláng. csabaíre a.). v. csabaüröm 1602: „Pimpinella:… Chaba×rxm” (TESz.). | kétlaki ~ 1841: kétlaki csalán (Barra 393). csanár. | közönséges nagy ~ 1841: közönséges nagy csalán (Barra 393). A csábítóf öszszetétel magyarázata. csojánt. csujány. 77). csani. csonál. Csanál.’.’. csajka a. 1798: Égetf-Tsallán (Veszelszki 448). sz. csujáng.csabaüröm 121 csalán A csabaíre-vérf többszörös összetétel. 138). apró csalán’. 1775: Csába üröm (Csapó 51). csovány (MagyGyógyn. de az utótag kialakulására hatással lehetett a szó ’keser ség. szillán (MTsz. szenvedés’ jelentése is (els megjelenése: 1416 u. — holt~ 1525 k. 1595: Eghetx chyalan (Beythe 113). csajkavirág (MagyGyógyn. Paritaria: Holth chalan (Ortus: RMGl. cs™n". J: ’ua. csalán csajkavirág N. 1583: chalan Vrtica maior vulgaris (Clusius–Beythe 8: BotTört. 1783: Bújdosó Tsalán (NclB. jelentése ’csésze’. csojjany. csójján. 1813: Csaba Üröm (Magy. csián. csilánk. csillyán. eszét megzavarja’ jelentéssel. — bújdosó~ 1590: Ballote: Budoso czallyan (SzikszF. csabaíre.: RMGl.’. 29: 364). csabaüröm ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. csábul a. csona. J: ’ua. Tsolyán: Tsilány (De Herbis: RMGl. | nagyobb éget ~ 1783: Nagyobb égetö Tsalyán (NclB. A névadás alapja a növény virágjának formája. A csábító a hangfest eredet csáb. az ír ~ íre utótagot az üröm növénynévvel (els megjelenése 1395 k. J: ’Hyoscyamus niger. csajánt.: Vrtica: Chynal’. 394). 388). 1948: csábító f (Halmai 40). F vészk. 1998: kis csalán (Priszter 531).). vérf . csih›nt. J: ’ua. 423).). csanáj. ▌ 3. silány. 2. Lamium (Clusius– Beythe 8: BotTört.: vrtica: chalan (SchlSzj. üröm a. csollánt.: Vrtica mortua: Hot cÿlan (De Herbis: RMGl. EWUng.. | éget ~ 1578: Égetx czalán (Melius 99). nagyobb mennyiségben halált okoz. csalánt. 1798: Nagy Tsallan (Veszelszki 448). sillyán (ÚMTsz. csanál. csoján. csonár. 1983: csábítóf (Rápóti–Romváry 85).’. Urtica minor: arwa chalan (Ortus: RMGl. bolondító beléndek’. 138). csajánt l. cilján. cs(lány. J: ’Lamium sp. csalán | Urtica dioica. a csábít 1611-t l adatolható ’kábulatba ejt. nagy csalán’. csojjant. csohán. csona.’.. 350). álomf . cs(lánt.. | 1998: ’Ballota.. 1578: Hólt czalán (Melius 100). Az el tag magyarázatára l.). 423). J: ’ua. F vészk. az utótagra l. TESz. csójány. nagy csalán’. A csabaüröm összetett szó. EWUng. XVI. 1998: nagy csalán (Priszter 531). csábítóf 1706: Csábító f : Hyosciamus (Nyr.. fekete peszterce’. kábító hatású. hogy a növény mérgez . 1966: csábítóf (Csapody–Priszter. csinár. csián. J: ’ua. a növény régi neveib l alkotott hivatalos magyar növénynév.’. 1925: csábítóf (Jávorka 973). csohán. 1583: hot chàlan Vrtica labeo. ▌ 4. 130). csilly›ny. 1807: bujdosó Tsalán (Magy. csollán. 423). EWUng. J: ’Urtica dioica. | kisebb éget ~ 1783: Kiſſebb égetö Tsalyán .: RMGl. | nagy ~ 1775: Nagy-Csallan (Csapó 53). fehér árvacsalán’. a csajka el tag szlovák eredet . csalám l. csolán. TESz. csábítóf (MagyGyógyn.

EWUng. TESz. — bolondító ~ 1807: bolonditó Tsalmatok (Magy. és elhagyták.) csalán elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. — Ö: árva~. bolondító beléndek’. 1775: Tsap-fü (Csapó 20). ūvula . a lat. čalkan. csag. nem okoz éget érzést. Vö. 1863: csalmatot gr. göcsös görvélyf ’. a magyarba a tör.: Tsalmatok (Julow 267). 6: 42).). Az éget jelz arra utal. A bolondító jelz a növény mérges voltára utal: „emberre nézve. Az éget . A nyelvújítási csalmatok a csalma ’turbán.’. és az EWUng. mérges” (Barra 336). dwarf nettle ’törpecsalán’.) levelei szintén a csalánéhoz hasonlóak: „Ollyan a’ levele mint a’ Csalláné” (Csapó 56). J: ’Ruscus hypoglossum. 428). grosse Brennessel ’nagy éget csalán’. 1783: Nyak Tsap-fü (NclB. A név Diószegi és Fazekas alkotása. čalkančak ’ua. 428). hogy a növénynek nincsenek tüskéi.) a lat. •rere ’égni’) fordításával keletkezett. 4. ném. A kétlaki jelz a lat. 1783: JóÐzagu Csallán (NclB. Az apró csalán (4. nyak~ (→ csapf ) csapf 1578: Czap f× (Melius 184). pl. 392). tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehetett. a lat. F vészk. lat. Uvularia (< k. 1783: Erdei Csallán (NclB. — erdei~ 1775: Erdei-csallán (Csapó 55). 1805–13: bolondító Tsalmatok (Márton. els adata 1807-b l van. A csalmatok nyelvújítási szó. 174). A holtcsalán (2. A déli méhf (5. a Hyosciamus növénynemzetség neve. A csalán ótör. a növény kétlaki. 2. small nettle ’kis csalán’.csalmatok 122 csapf (NclB. kleine Brennessel ’kis éget csalán’. viszket fájdalmat okoz. J: ’Scrophularia nodosa. a lat. | jószagú ~ 1775: JóÐzagu-csallán (Csapó 55). EWUng.. čalaÛan vagy čalïÛan kerülhetett. lónyelv csodabogyó’.. Urtica el tagnak a magyar csalán növénynév felel meg. idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy ha a növény a testhez ér. csanár. a csalmatok név azonban már ennél valamivel korábban megjelent a F vészkönyv el készít munkálataihoz tartozó Toldalékban. ▌ 6. csalmatok a. 1808: Tsalmatok (Magy. idegen nyelvi megfelel re vö. A TESz. J: ’Hyoscyamus niger. minden része . csanáj. A tárgyragos csalmatot úgy keletkezett. ang.) megjelölésére szolgál. ném. az elnevezés alapja a növény korsó alakú.’). csalánt l.) bújdosócsalán neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. — fekete~ 1775: Fekete-csallán (Csapó 56). beléndek’. hogy a csalánsz rök — amennyiben a b rhöz érnek—. eredet (vö. Növ. déli méhf ’. 382). A göcsös görvélyf (6. A bújdosó jelz magyarázata valószín leg az.) apró ~ kis ~ kisebb jelz i megkülönböztet szerep ek.. MNövSz. F vészk. Urtica mortua fordítása. disznó~. a lat. Urtica minor fordításával jöttek létre. belénd csalmatok 1807 e. J: ’ua. J: ’Hyoscyamus.. A különféle alakváltozatok szabályos hangváltozással keletkeztek. halálos. 390). csalán csap l.’. F vészk. great nettle ’nagy csalán’. A déli méhf felépítése hasonló a csalánéhoz. 2. A nagy csalán (1. idegen nyelvi megfelel re vö.) nagy jelz je megkülönböztet szerep . 29). a fekete jelz a kis termések színére utal.’. A csalán növénynév általában Urtica-fajok (1. ▌ 5. A csalmatok megkülönböztet jelz je: bolondító. 1798: Fekete Tsalán (Veszelszki 402). 423). (TESz. csalmatok a. csíp s jelz k arra utalnak. J: ’Melittis melissophyllum. éget . hogy a növény érintésre nem okoz viszket fájdalmat. a növény egyéb bolondító jelz s neveivel. A fekete peszterce (3. 1783: Tsap-fü (NclB. J: ’ua. 1595: Tſap fiju (Beythe 124a). 1798: Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). viszketést okoznak. bolondító. csani l. 1807: Hyoscyamus Tsalmatok (Magy. 169). mortua (< mortuus ’halott’) utótagot lefordították. LXXI.) és a göcsös görvélyf (6. 1966: csalmatok (Csapody–Priszter. Urtica (< lat. ném. J: ’ua. ang. TESz.. a jószagú jelz a finom illatára vonatkozik. — nyak~ 1775: Nyaktsap-fü (Csapó 20). tartó’ összetétele.’. süveg’ és a tok ’burok. csanál. A csapf a lat. hogy az elhomályosult felépítés csalmatok szóvégi -k-ját többesjelnek fogták fel. || nyakcsap 1813: Nyaktsap (Magy. J: ’ua.. 1783: Fekete Tsalyán (NclB. Waldneſſel (Veszelszki 450). 174). F vészk. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére. bolondítóf . 390). A névadás magyarázata. alt. csalán csalmás beléndek l.. čalaÛan ’csalán’. dioica fordítása.

1783: CsáÐzár-Ðzakáll (NclB. 420). A gaz ’gyomnövény’ utótag ismeretlen eredet . szappanf ’. hogy „Nyaktsap és mondolák dagadását eloſzlatja. a névadás alapja a virágok formája. A névadás magyarázatára l. 1: 865 csarap a. EWUng.. pukkantó. J: ’Heracleum sphondylium. csattangó a. Genaust úvifer a. csecs l. a növény fehér virágja szakállhoz hasonlít. hogy a trombita alakú virágok tetejét ha összefogják. Zäpfleinkraut (Veszelszki 335). Kaiserwurz ’Astrantia maior.’. Hasonló szemlélet névadásra l. közönséges medvetalp’. Somogym.). J: ’Saponaria officinalis. midön Leveleit vizben fözik. csorbóka császárvirág 1664: Flos Trinitatis Cáſzár virág (Lippay I: 76). 1783: CsáÐzár-virág (NclB. csattanó maszlag’. 427) tükörfordítása. császárszakál. vö. 1798: Tsattanto (Veszelszki 419). hangalakja a növény virágjával. a Fiú és a Szentlélek egysége’ szót a m. csarak (Nyr. szálka~ cselán. A császárvirág nevet Lippay alkotta. még csattogó szamóca (→ szamóca). csarab (EtSz. császárszakáll. J: ’Fragaria vesca. A csattan hangutánzó eredet szó. A császárgyökér Wagner alkotása. tehén~ csék l. (Calluna vulgaris).. — ~f 1909: czattantófü (Graumann 144).).). tricolor. Vö. Téli sirkoszorukra használják” (Ethn. Idegen nyelvi megfelel re vö. sászársz(káll (ÚMTsz. a lat. császárvirág. csarab’. ném. Vö. Lippay a lat. csattantó 1783: Tsattantó (NclB.és -ó képz elemek. EWUng. N.) császárszakáll neve hasonlóság alapján keletkezett. császárszakáll. bárány~f . nagy völgycsillag’. Flos Trinitatis (Lippay I: 76) fordításával. a nagy völgycsillag német nevének fordításával alkotta a közönséges medvetalp császárgyökér nevét. felálló. csattangóra. vadárvácska’. és azt a’ vizet a’ Beteg gyakran ſzájában forgatja” (Csapó 20). ném. A szappanf (2. — N. császárszakáll (ÚMTsz. csattogógaz (Nyatl. 91).. esetleg termése nyílásával el idézett hangra utal. a növény szintén hangutánzó eredet pitypang nevét. csattogó (ÚMTsz. R. sólyom~ TESz. 3: 56: TESz. 1998: csarab (Priszter 322).EWUng. csarap. akkor pukkantó hang hallatszik.). csattan a.. Marzell azzal magyarázza a névadást. A csattogógaz összetett szó. 339). J: ’ua. A császárgyökér tükörszó.’.). 1948: Császárgyökér (MagyGyógyn.). Barba imperataluj (NomVeg. 1798: Tsáſzár-ſzakáll (Veszelszki 254). csattangõ (ÚMTsz. a növény ezeken a területeken shonos. csarab. 420). cselány l. 73: 396). 1775: TsáÐzár Virág (Csapó 296). csattogó a.). A császárszakáll az erdélyi Benk József alkotása. csarapf (ÚMTsz. 204). szúrós tüskékkel borított toktermések.). J: ’ua. Vö. amelyek éréskor pukkanó hanggal 4 kopácsra repednek. Idegen nyelvi megfelel re vö. Vö. TESz. majd hirtelen mozdulattal csapnak velük. csattan a. vadárvácska’. csattogó szamóca (→ szamóca). maszlag császárgyökér 1903: Császárgyökér (Hoffmann–Wagner 58). csarak (ÚMTsz. Marzell Astrantia maior a. ▌ 2. . császárszakáll (MagyGyógyn. Marzell Datura stramonium a. másik nagyon hasonló felépítés növény. császár szóval helyettesítette. J: ’Viola tricolor subsp. csattanó maszlag l. J: ’Calluna vulgaris. J: ’Viola tricolor subsp. TESz. a növénytani szaknyelvbe a nyugat-dunántúli nyelvjárásokból kerülhetett. a csattogó jelz magyarázatára l. pitypang’. a névadás magyarázata. császárszakáll 1. erdei szamóca’. csarak l. — ~f N. Trinitatis ’szent(háromság): az Atya. a rom. J: ’Taraxacum officinale. a -t. egér~f . csarab 1892: „Csarap. ném. A csarab ismeretlen eredet . J: ’Datura stramonium.). A névadásra hatással lehettek a tojásdad.csarab 123 csattogógaz ’nyakcsap’) fordítása. csarab csarbóka l. — N. csalán csemege l. Kleschenstaud’n. mestergyökér. csattogó N. csattogógaz N. a csattogó el tag a virág szárának leszakításakor hallható csattanós hangra utal. tricolor.

maszlagos nadragulya’. ▌ 6. A csemegebürök összetett szó. J: ’Atropa belladonna. csorbóka cseregalagonya l.Tseresznye (Magy. igen mérgez .) havasicseresznye nevének alapja. cseng hangot ad. hogy a növény virágzata sárga bogerny . a zelnicemeggy (5.csemegebürök 124 cseresznye csemegebürök 1948: csemege bürök (Halmai 8). blg. 1595: Chyengx viragh (Beythe 94a). Myrtillus a. чeрéшнa.). cseng a. 1590: Hypericum: Czengô fé (SzikszF. Teufelskirsche ’ördögcseresznye’ stb. | mérges~ 1807: mérges tseresznye (Magy. feketés. J: ’ua. ▌ 2. or. f nevesült. cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. a hangutánzó eredet cseng . 1775: Csengö virág (Csapó 58). A cseng f talán magyar alkotás. 408). gerézdes . cseresznye utótagú elnevezések: Giftkirsche ’méregcseresznye’. 408). zamatos turbolya’. 2.). A növénynévben az el tag arra utal.’.’. — fekete~ 1813: fekete Tseresznye (Magy.. чeрéшa. A cseresznye szláv eredet . Az áfonya (3. — gerezdes ~ 1783: Gerezdes TsereÐznye (NclB. J: ’Scrophularia nodosa. sz. Perforata: Czengô fé (SzikszF. 1783: Csengö-fü (NclB. XVI.. a növény termése cseresznyéhez hasonló. a virágok kis sárga cseng khöz hasonlítanak. EWUng. magyarázatára l. cseresznyefa’. 257). valamint ha az érett.’. cseng a. zelnicemeggy’. 392). ▌ 3. Nyr.) fekete cseresznye. чeрéшня. 1775: Kis-csengö-fü (Csapó 58). ▌ 5. 256). J: ’ua. Afonya” (PP. J: ’Hypericum perforatum. a csemege a hangutánzó eredet csemcseg ~ csamcsog. A csemegemandula összetett szó. J: ’ua. áfonya’.: Perfoliata: czengo f„ (De Herbis: RMGl. črYšnja. 373). a közönséges kutyabenge (4. — büdös~ 1783: Büdös tsereÐznye (NclB. hogy ez a mandula édes (szemben a keser mandulával) és finom. J: ’ua. A kutyabenge (4. — kis ~ 1578: kis Czengx f× (Melius 135a).. havasimeggy (→ meggy). J: ’Prunus dulcis var. k rislevel -~ (→ k risfalevel f ) cseng f 1525 k. J: ’Frangula alnus.) és a göcsös görvélyf (6. A maszlagos nadragulya (2. F vészk. szlk.: RMGl. 257). J: ’Prunus sp. fülbe~ cserbóka l. még csemegemandula. 296). 1578: Czengx f× (Melius 134). cseppent l. de a névadásra hatással lehetettek a ném. vö.). | mérges fekete~ 1775: Mérges fekete tsereszne (Csapó 188). hogy a növény magas hegységekben fordul el . cseresznyeszemekhez hasonló termése van. 1783: Kis Csengö-fü (NclB. J: ’Hypericum perforatum. a csemege el tag jelzi. чрéшня. črěšьnja kerülhetett. 130). — vad ~fa 1783: Vad TsereÐznye-fa (NclB. és a termés cseresznyéhez hasonló bogyó. hogy mindegyik növénynek bogyószer . vö. csemegesulyom l.melléknévi igenévképz s alakja. hogy a növény ehet f szer. A magyarba egy szláv R. TESz. J: ’Prunus padus. — ~fa 1256: „Sub arbore Cheresnafa” (TESz. F vészk. — havasi~ 1708: „Havasi tsereſznye. mérges cseresznye elnevezéseinek magyarázata a növény sötétvörös. közönséges orbáncf ’. mandula. sativa. čerešňa. A névadás magyarázata.) büdös jelz jére l. Az utótag a bürök növénynév átvétele. A jelz s elnevezések kialakulhattak a magyar nyelvben is. J: ’ua. A maszlagos nadragulya (2. a cseresznyefa els megjelenése: 1256. EWUng. ▌ 4.’. v. F vészk. | vad ~ 1807: vad – v. szln. az utótagra l.: Ypericon vel scopa regia: Chengew fÿw (Ortus: RMGl. || cseng virág 1583: chengö verág Hypericum (Clusius–Beythe 5: BotTört. közönséges kutyabenge’. blg.: RMGl. csemegemandula 1903: csemegemandula (Hoffmann–Wagner 98). csemege a. J: ’ua. A zelni- . közönséges orbáncf ’. 373). | vad~ 1948: vadcseresznye (MagyGyógyn. édes mandula’. ir.). 127: 329–330. galagonya cseresznye 1. 342).. чeрéшня. 164). sólyomcsemege csemete l.). Wolfskirsche ’farkascseresznye’. J: ’Vaccinium sp.) megkülönböztet jelz kkel ellátott cseresznye elnevezése azon alapul. J: ’Anthriscus cerefolium.’. a növények felépítésének hasonlósága alapján. az áfonya (3. büdösfa.’. hártyás toktermést a szél fújja. göcsös görvélyf ’. 258). 175). — fekete~ 1903: fekete cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). csámcsog igéb l és -e folyamatos melléknévi igenévképz b l áll. amely veszedelmes.

J: ’Sambucus ebulus. csészebogyó 1807 e. J: ’ua. kicsi csomókban.’.’. közönséges jegenyefeny | Picea abies. pl. csete 1. J: ’Dryopteris filix-mas. || kis cser- cserz fa 1998: cserz fa (Priszter 345).’. A cserlevel f és a kis cserlevel f a lat. az adatok azt mutatják.: RMGl. Querculus minor (Melius 37) (< lat. erdei pajzsika’.) feketecseresznye elnevezésének alapja. — ~fa N. eb~. cserje l. 393). csätä ’bodza’. cserszömörce (→ szemerke). 316. Ember és növényvilág 197. kérgéb l cserlét készítenek. 2. EWUng. A névadás alapja a növény termése. jelentése: ’sz l fürt’. csete (MagyGyógyn. a -z és képz k. kaporna(~). hánytató~ (→ hánytatófa). A cser déli szláv eredet . cserz fa. mézgás éger(fa)’. Vö. цер. szln. szl. csAtA.’. kazuár~ (→ kazuárbokor). A göcsös görvélyf (6.’ szóban. Vö.-e. barát~ (→ barátbors). sztrichninfa-~ (→ sztrichninfa). a névadás alapja. — Ö: bodza~. cserfalevel f l.). hogy lehet a bodza. A csészebogyó Diószegi– Fazekas els kísérlete a csikófark ’Ephedra’ nemzetség megnevezésére. hogy a növény kérge a b rkikészítés anyaga. J: ’ua. vö. Ember és növényvilág 201). az erdei pajzsikát nevezték így. fekete termések szintén cseresznyéhez hasonlóak. ill. vö. ▌ 2. TESz. F vészkönyvükben a bogyópikk nevet véglegesítették. csermulya l. A cserfa ’mézgás éger(fa)’ (2. különféle páfrányfajokat.) erdélyi szó. 1193: „Prima meta incipit a cher” (TESz. J: ’Cotinus coggygria.. hogy a gömböly . cetiníş ’fiatal feny erd ’. csete (MagyGyógyn.. A csete ismeretlen eredet . virág’. virágjának vagy bogyójának népi megnevezése. sarlós gamandor’. bogyószer vé válik.. A gerezdes jelz a laza. apró cseresznyére emlékeztet. alii fést fé (SzikszF. közönséges lucfeny ’. fekete bodza’. J: ’Alnus glutinosa. kutya~. gyalogbodza’. — Ö: farkas~. cetiníş ’fiatal feny erd ’ szót vettük át *csetenyés alakban. level 1813: kis Tserlevel (Magy. cétin% ’feny ág. kapri(~). cserlevel f cserge N. gerezd a. F vészk. termés. blg. csete. a vessz s cserje magját éréskor a veres burok csészeszer en veszi körül. cserszömörce (→ szemerke). Ember és növényvilág 229). Az is lehetséges.: Tsészebogyó (Julow 266). cserge (Péntek–Szabó. magyarázatát l. Ember és növényvilág 229. J: ’Quercus cerris csertölgy’.). J: ’Teucrium chamaedrys. csetenyefa (Péntek–Szabó. csormolya cserszömörce l. szb. || cserfalevel f 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé. quercus ’cser’.). csetenyefa N. hogy ezek a fafajták a b rkikészítés fontos nyersanyagai. farkas~. hogy a rom. J: ’Abies alba. húsos tobozbogyót alkot. csikófark’. citrom~. Szabó–Péntek. rom. Marzell Atropa belladonna a.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj. A névadás a fafajták téves ismeretén alapul. minor ’kis. Ezerjóf 175. 286). üröm(~) cserlevel f 1578: Czer leuelx f× (Melius 36a). цер. ▌ 2. 1862: csete (CzF.cser 125 csetenyefa cemeggy (5. hogy a növény levelei a cserfáéhoz hasonlítanak: „Ez fünek levelei ollyak mint a’ Cserfa levelei” (Csapó 60). szemerke cser 1. csete ’bodzavirág’. és ebb l a téve- . román eredet . 257). Péntek–Szabó. cèr ’cserfa’. — N. sárga cserszömörce’. 1798: Kis-tser-levelÍ-fÍ (Veszelszki 152). kisebb’) fordításával keletkezett. azon. ill. cerь.: TESz. vö. TESz. N. valamely részének. gerezd a. csèrfa (Péntek–Szabó. ez él tovább a rom. 269). zsidó~. cs(te ’bodzabogyó’ (ÚMTsz. cer ’ua. a gerezd els megjelenése: 1395 k. cerrus ’ua. A szláv szavak forrása a lat. 276. gerezd a. hólyag~. A cserz fa el tagjára l. — kis ~ 1775: Kis cser-levelü-fü (Csapó 60).). A névadás alapja. EWUng. a növénynév els sorban a farkascserge összetételben jelenik meg. ott. fürtökben fejl d termésre utal. Hasonló szemlélet névadásra vö. 272. A cserge erdélyi népnyelvi szó. J: ’Sambucus nigra. A csészebogyó a szláv eredet csésze és a bogyó összetétele. J: ’Ephedra. mac. csipke ’növény. J: ’ua. TESz. és éretten piros. feny vessz ’. 285).) termése kicsi. csermoglya. cser. csete. A csetenyefa népi elnevezés.

A növénynek erre a jellegzetes felépítésére a R. közönséges csikófark’.. háziszárnyas nevével képzett: Gänseblume ’libavirág’. F vészk. shrubby horse tail elnevezés is utal.’. közönséges tyúkhúr’. csibe a. hogy a növény vessz s cserje. J: ’Bellis perennis. csikófark (MagyGyógyn. mely a csibe beléhez hasonlítható.’. J: ’Ranunculus ficaria subsp. lat. sörte’) név. J: ’Colchicum autumnale. A csibehúr összetett szó. mert megdöglenek t le. J: ’Equisetum arvense. a csicsis ’kisgyermek elaltatására használt isz.’. equisetum quartum (< lat. pikkelypáfrány’. egyenes szárain ül apró levélkéit. csikorgóf 1783: Csíkorgó-fü (NclB. csibedögleszt (NéprÉrt. csipke csihant l. 33: 244). J: ’ua. csalán csibedögleszt N. Roßschwanz tükörfordítása. 1998: csikófark (Priszter 367). 1925: Csikófark (Jávorka 35). csík a. 279).’ el tag gyermeknyelvi eredet ikerszó. abban a hiszemben. csalán csíkharaszt 1903: csíkharaszt (Hoffmann–Wagner 211).. csikófark 1. csibevirág (Kovács 18). valamint a R. || csirkedögleszt N. A közönséges csikófark (1. csicskenyefa. Diószegi–Fazekas alkotása. seta ’állati sz r. | közönséges ~ 1998: közönséges csikófark (Priszter 367). A haraszt utótag arra utal. A mezei zsurló (1. csicskenye. még lófarkf . csiggenye l. EWUng. szi kikerics’. Az ókori természettudósok.. A csibevirág népi elnevezés. mezei zsurló’. equus ’ló’. 128: 57. Gänseblümchen ’libavirágocska’. — európai ~ 1841: europai Csikófark (Barra 426). A növény német elnevezése hasonló a csibevirághoz. csibehúr’. J: ’Ranunculus acris. hogy a növény a virágnál hamarabb érlel termést. hogy nem szabad csirkék és baromfi közelébe vinni. a névadás magyarázata. ezt a jelenséget filius ante patrem (el bb a fia. hogy a magtokok a talajban szszel képz dnek (télen „alszanak”). Nyr. A csibe ’tyúkfélék pelyhes kicsinye’ hangutánzó eredet állathívogató szó. csetenye a. Marzell Ephedra distachya a. még tyúkhúr.) és a mezei zsurló (2. csibe a. az el tag arra vonatkozik. A húr ’bél’ jelentés utótag a növény gyakran messze kúszó. a toktermések májusban érnek be. ang. amikor a csibék kelnek” (Kovács 18). keskeny levelekre vonatkozik. Növényszótár 94). 377). a névadás alapja. vadszázszorszép’. lófarkhoz hasonlítanak. TESz. 50). bel lük csak a következ tavasszal bújnak el levelek.) csikófark elnevezése összetett szó. EWUNg.) vessz s. csirkedögleszt (Gyógysz. zöld hajtásai hasonlóak. A csicsiskoma népi elnevezés. cimbora’ utótag szláv eredet . 37). valószín leg a ném. hogy a háziszárnyasok szívesen fogyasztják a növényt. | 1948: ’Stellaria media. motivációja egy téves hiedelem: azt tartják a növényr l. csík2 a. TESz. csián l. Vö. csicsiskoma N. 87). csibevirág N. 126: 48–71. equisetum < lat. J: 1807: ’Spergula. ficaria. 126: 48–71. 126: 48–71. J: ’ua. J: ’Ephedra distachya. a jellegtelen. A csibedögleszt és csirkedögleszt népi elnevezések. prücsökkoma. A név arra vonatkozik. és a tokokat visel rövid szárak. J: ’Asplenium ceterach. | törpe ~ 1911: törpe csikófark (Cserey. 124: 239–247. amely a növény hosszú. A mezei zsurló (2. Az ismeretlen eredet csík el tag feltehet leg a vékony. a mezei zsurló népi neve könnyen keletkezhetett hasonlóságon alapuló névátvitellel. A névadás magyarázatára l. Csicsiskoma (MagyGyógyn. Nyr. a koma ’pajtás. Nyr. nyugati salátaboglárka’. Marzell Colchicum autumnale a. csibehúr 1807: Tsibehúr (Magy. a Spergula nemzetség neveként használják. ▌ 2. TESz. 1948: csibehúr (MagyGyógyn. bojtszer formáját írja le. a névadás magyarázatára l. hogy „Akkor virágzik. pikkelyszer levelekkel a kis bokrok csikófarkhoz. kanyargós szárára utal.csibedögleszt 126 csikorgóf sen magyar képz nek vélt -s elvonásával jött létre a csetenye. N. J: ’ua. aztán az apja) kifejezéssel jellemezték.. Nyr. saeta. Nyr.) csikófark neve népi név. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. réti boglárka’. .

. J: ’ua.csillagf 127 csillagszék 321). J: ’ua. F vészk. Genaust médius a. 1948: Csikorka (MagyGyógyn. csikorog a. F vészk. … tsillag-formán állanak” (Veszelszki 245–6). a . st#lla ’csillag’. baromfibélhez hasonló szárára utal. még csillaglevel f . négylevel farkassz l ’. májf csillagosf l. 1783: Tsillag-fü (NclB. A csillag el tag a növény virágjára utal. pūrus ’tiszta’) és a R. 357).-i Cynodon dactylon (< gör. J: ’Stellaria media. Diószegi–Fazekas a csillaghúr el tagját a tudományos szakny. A csillag el tag a növény virágjára vonatkozik. Sternkraut (Veszelszki 245–6) tükörfordításával keletkezett. A pázsit ’f ’ utótag arra utal. J: ’Cynodon dactylon. ſárt. 257). közönséges csillagpázsit’. 1: 997). — orvosi csikorka 1948: orvosi csikorka (MagyGyógyn. Sternmiere. lat.: Herba stellaris: chillagos ffe„ (De Herbis: RMGl. magyarázatára l. 272). ném. szakny. F vészk.’. J: ’ua. 272). szakny. 1798: Tsillag-fÍ (Veszelszki 245–6). a névadás alapja a növény csillag formájú levele. csillaghúr 1807 e. vö. Marzell Gratiola officinalis a. 357). J: ’Gratiola officinalis. — kö- csillagpázsit 1948: csillagpázsit (MagyGyógyn. lat. 272). v. amelyek máltai keresztet formálnak: „tetején négy ſzép zfld levelek.: közép tsillaghúr (Diószegi 272). közönséges tyúkhúr’. J: ’ua. közönséges tyúkhúr’.: Csillaghúr (Julow 402). || csikorka 1807: Tsikorka (Magy. 1807: Tsillaghúr (Magy.-i Stellaria media utótagjának fordítása.’. orvosi csikorgóf ’. A csillag el tag magyarázata. J: ’Stellaria media. 1807: ’Stellaria. a névadás magyarázata. Genaust Stellária a.. hogy a növény kúszó gyökeréb l tavasszal egyetlen szár emelkedik ki. 1948: csillaghúr (MagyGyógyn.. purisago (< lat.’.. A csillaghúr Diószegi–Fazekas alkotása. hogy a növény f féle. istenkegyelme. lat. Stellaria (< lat. csillaglevel f csillagf 1775: Csillag-fü (Csapó 65). Purgierkraut hatására alakulhatott ki. || csillagosf XVI. UEWb.’. dáktylos ’ujj’). Vö. st#ll#ris ’csillag alakú’) mintájára jöttek létre. a csikorka -ka kicsinyít képz vel jött létre. — Ö: liba~. ang. csillagszék 1706: csillag szék (PPNomH. a névadás magyarázata a növény hashajtó hatása: „nyálat. vö. 45). valamint a csillagszer virágzat. még disznópázsit. orvosi csikorgóf ’. A csikorgóf a R. A csikorgó a hangutánzó eredet csikar ’itt: hasat csikar’ szóból -ó melléknévképz vel alakult. dáktylon < gör. TESz. | réti csikorka 1807: réti Tsikorka (Magy. 393) nevet javasolja a R. összetett szó. ném. 1798: Tsikorgó-fÍ (Veszelszki 241). csillaglevel f 1590: Stellaria: Czillag leuelô fé (SzikszF. tyúkhúr. 364). hogy a 3-as vagy 5-ös osztású kalászok csillagra vagy ujjakra emlékeztetnek. J: ’ua.). J: ’Stellaria media. 1998: csillagpázsit (Priszter 351). csikorog a. J: ’Gratiola officinalis. sz. 1998: csikorgóf (Priszter 386). — orvosi ~ 1998: orvosi csikorgóf (Priszter 386). J: ’ua. a lat. 258). | közép~ 1807 u. csikorka l. közönséges tyúkhúr’.: RMGl. A növény hivatalos elnevezése a csikorka (Diószegi–Fazekas alkotása) és a R. amely csillag alakú.’. Diószegi Orvosi f vészkönyve a réti Tsikorka (Magy. tyúkhúr’. az utótag a ’bél. általában négy levéllel a csúcsán. A közép el tag a lat. star wort. st#ll#ris ’csillag alakú’) fordításával hozta létre. pūrgāre ’tisztít’ < lat. csikorgóf lett. ínnyújtóf és csikorgóf helyett. A csillaglevel f és a csillagosf a lat. Idegen nyelvi megfelel re vö.’. Marzell Cynodon dactylon a. 1948: ’Stellaria media. Genaust dactýlifer a. csalán zönséges ~ 1903: Közönséges csillaghúr (Hoffmann–Wagner 92). F vészk..-i Stellaria (< lat. alólrúl ki-hajt” (Veszelszki 241). csikorgóf csilánt l. közönséges tyúkhúr’. | 1862. st#lla ’csillag’. csillaghúr. EWUng. J: ’Paris quadrifolia. 1864. epét. szirmai sugarasan szétállnak. 1862: csillaghúr (CzF. csillagmáj l. 2. — közönséges ~ 1998: közönséges csillagpázsit (Priszter 351). A csillagf a ném. istenharagja. 1864: csillaghúr (Gönczi 243). a névadásra l. 87). bels ség’ jelentés húr a növény vékony. J: 1807 e.

Wanzenkraut ’poloskaf ’.-i coriandrum fordítása (< gör. boglárka’. Diószegi Orvosi f vészkönyvében a Négylevel Tzillár (Magy. A csimázf a lat. csinált. a név a növény csúcsán látható négy levélre utal. az az. csipke1 a. 255). 1831: csiggenye (TESz. gesztenye növénynevek hatására jött létre. J: ’Inula conyzae. TESz. csillagszívf 1783: Tsillag-Ðzív-fü (NclB. Ezek a szláv šipь ’tövis. 329). cibál. 1578: Czipke (Melius 23a). — Ö: eb~.t jelentése ’csillag formájú’.csillagszívf 128 túf . farkassz l ’. 393) nevet javasolja a R. A csillagszívf Benk alkotása. csütke (MTsz. Czimáz f×nec hiyác” (Melius 138a). A névadás magyarázata. gen. šípka. bicske. Boldogasszony ~ csipkebokor 1. káron ’kömény’. Sternleberkraut ’csillagmájf ’. F vészk. meg nem fęrgeſedic” (Melius 59). 43: 142). 364). csalán csinge l. A csitkenye. kerti koriander’. csipkebokor lat. 1246/1408: „ab vna dvmo.. csillár a. csicskenye a N. шuпка ’csipkebokor.-i Rubus (< *reub. J: ’Paris quadrifolia.).szaggat. magyarázatára l. fa~ csipcse l. Stinkdill ’büdösf ’. és az Coriandrumos etzetben meg áztatod. 256). csipkefa. EWUng. A névadás alapja a növény b zös illata: „czimáz b×z× à leuele” (Melius 58). EWUng. csillagf . Stellaria (< lat. que wlgariter chipkebokor appellatur” (TESz. J: ’Ranunculus sp. Vö. cibál). Sípk™ (Nyr. st#lla ’csillag’) fordítása.: Coriandrum: chÿmazillathofÿw (Ortus: RMGl. cipke. koríannon.) ki zésére használták. hogy a levelek csillagszer en helyezkednek el a növényen. koríandron.-szorb šípka. csitke.. farkassz l . valószín leg német minták alapján hozta létre a nevet. csipkebogyó’. csillyán. a négylevel csillár növénynevet azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. csinár l. négylevel farkassz l ’. F vészk. J: ’Galium odoratum. J: ’ua..). 375). csillag a. . a csipke szó forrása a bolgár vagy a szlovák lehetett. csipkéje l. szakny. csillyany l. csillag a. A csillagvirág egyedi adat. vö. erdei peremizs’. J: ’Coriandrum sativum. berkenye. „Ha az maguát etzetben meg áztatod.’. csimasz a. EWUng. 4-ſzirmú” (Magy.. 255). Hasonló szemléleten alapul a növény bolhaf elnevezése. a növényt csimázok ’poloska’ (a csimáz els megjelenése 1525 k. csimázf . csipke1 a. ném. még csillaglevel f . Vö.. galagonya~. vö. (Melius 138a).. Marzell Coriandrum sativum a. farkas~ csipa l. A csillár nyelvújítási származékszó: a csillog ige tövéb l képezték -ár képz vel. csillár 1807: Tzillár (Magy. cémicis ’poloska’) fordításával keletkezett: „EſÅt à Báboc Cimicaria. székf . gyep rózsa’.. J: ’Paris. f.. Marzell Asperula odorata a. Genaust Cimicífuga a. 255). UEWb. 1863: Csüpke (TESz. — négylevel ~ 1807: négylevel Tzillár (Magy. tüske. kár ’tet ’). — ~f 1775: Czillár-f× (Csapó 65). cémex. csimasz a. a névadás alapja nyilván a virág sárga színe és csillag formája. mac. A csill. Vö. A csipke el ször csipkebokor összetételben jelent meg (1246/1408-tól adatolható). шúпка. csitkenye. J: ’Rosa canina. ném. csipcse (ÚMTsz). — N. szagos müge’. szakny. F vészk.). csipke csimázf 1578: Czimáz f×nec gr. Lippay alkotása. csillár a. gelegenye ’galagonya’ (→ galagonya). szlk. F vészk.-szorb šypka ’csipkebogyó’. 1836: Tsipkenye (TESz. 1783: Tsipke-bokor (NclB. A csipke valószín leg szláv eredet .). és a szagos mügét gyógynövényként a szív meger sítésére használták. 1783: Tzillár-fü (NclB. Herzfreund ’szívbarát’. 2. a. 46.). koríanon ’koriander’ < gör. nyíl’ származékai. kóris ’poloska’ < gör. és az húſt meg ſózod. bücske. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Tsész. Páris-f helyett. csicskenye.). A csimázillatúf a lat. cimicaria (lat. a szék utótagra l. blg. Idegen nyelvi megfelel re vö. vö. sem a köznyelv. négylevel f . 4-level : Bokr. lat. csalán TESz. csimázilla- csipke 1305: Chypka (OklSz. csimázillatúf 1525 k. TESz. csillagvirág — sárga ~ 1664: sárga cſillag virág (Lippay I: 78). Wanzendill ’poloskakapor’.

— szúrós ~ 1998: szúrós csodabogyó (Priszter 487). a valódi levelek alatt kicsi nyelvhez hasonló levélkék találhatók. Növényszótár 262). 339). 1775: Tsuda-fa (Csapó 237). 1948: Csodabogyó (MagyGyógyn. 1578: Czoda fa (Melius 82a). F vészk. hypó ’alatt’. 2. az utótagra l. 303). 126: 48–71. A csodabogyó ’Ruscus’ nemzetségnév. Csicskenyefa (MagyGyógyn. 375). Vö. hogy a karéjos level . a’ középs tsipkés” (Magy. Szederj-in-bokor (De Herbis: RMGl. Diószegi–Fazekas alkotása. csattanó maszlag’. hogy a növény megvakíthatja a csirkéket. szeder. piros virágú. gl"ssa ’nyelv’) fordítása.) ’gyep rózsa’ jelentése azonban kés bb jelenik meg. 120). 1525 k. J: ’Rubus sp. ~f csodabab l. hypogl#ssa < gör. J: ’Datura stramonium. J: ’Rosa canina. aculeátus (< lat.. 1783: Tsipke-fa (NclB. csodamag csodabogyó 1. 343).: Chÿoda farol gr. gyep rózsa’.. F vészk. ▌ 2. J: ’Nepeta. idaeus. csipke a. a pitty ’lebiggyesztett ajak’ összetétele.’. a csipkefa összetétel (2. 1807: Tsipke Rózsa (Magy. — lónyelv ~ 1998: lónyelv csodabogyó (Priszter 487). csitke.és málnafajok’ (1. csipke. az el tagra l. hypógl#sson < gör. szúrós csodabogyó’. 2.) a lat. A ricinus (1. a Rubusfajok ’tüskés szeder. lónyelv csodabogyó’. TESz.. 387) nevet javasolja a R.. csipkepitty 1807: Tsipkepitty (Magy. csipkerózsa 1783: Tsipke Ró’sa (NclB. Wunderbaum (Melius 82a) tükörfordításával keletkezett. macskamenta’. csipkebokor csoda l. v. a növény ágaira és leveleire utal. csitnyebokor (MTsz.: Catapucia: Chodafa et Saarfÿw (Ortus: RMGl. Jávorka 848). 1584: clypke fa (Clusius– Beythe 27). hasonlóság alapján azonban egyéb tüskés növények. inkább népi megnevezés.) is átvették a nevet. (Lippay II: 223). 375). A csipkepitty nemzetségnév.) a lat. csipkefa 1. málna’. csuda bogyó (Cserey.. | 1948: ’Ruscus aculeatus. A névadást az magyarázza.). a csipke ’cakkos’. — Ö: macska~. Mora Rubi: cipche bokor. J: ’Pulmonaria officinalis. J: ’Ruscus hypoglossum. hanem bokor. A lónyelv jelz (2. 1911: csoda v. Mora Baccae. (632/9). J: ’Ricinus communis. sz. csipnyebokor l. XVI. 1577 k. ▌ 2. 335). 1775: Tsipkefa (Csapó 37). szeder’. 256). 343). A csipkepitty összetett szó. 1998: „csodafa” (Priszter 481). hypoglossum (< lat. J: ’Rosa canina. a növény nem fa. F vészk. tyúkvakító. 393). 1664: Csuda fát gr. csipkebokor csirkevakító N. J: 1911: ’Ruscus sp.) csodafa neve a ném.) megnevezésére szolgált. a névadás alapja. F vészk.. seggvakaró és csipkefa helyett. Az összetétel el tagjára l. pittyed a. 1813: Tsipkefa (Magy. csodafa 1. gyep rózsa’. J: ’Rosa canina. pettyegetett tüd f ’. A csipkefa összetétel eredetileg tüskés növények. hogy a virágzat csészéje lehajol és csipkés. 1783: Tsuda-fa (NclB. 1595: Chyuda fa (Beythe 127). 222). A névadás magyarázata. pittyed a.. faszer növényt sokféle betegség gyógyí- . Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Tsipke Ró’sa (Magy. 135). Nyr. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Bokr[étája] ásító a’ torkolatnál ſzegett ſzél : alsó ajakának két ſzéls metſzései hátra hajólnak. csipke csitnyebokor l.csipkefa 129 csirke l. ▌ 2. csirkevakító (MTsz. A szúrós jelz (1. J: ’ua. Csirkevakító (MagyGyógyn. csipke a.: Rubus. málna’. csodabogyó’. — N. Genaust aculeátus a. csipke. | 1775: ’Rubus idaeus subsp. a Rubus-fajok ’tüskés szeder. vakuló~ csirkedögleszt l. J: 1584: ’Rubus sp. F vészk. 1798: Tsuda-fa (Veszelszki 419). 1998: „csipkerózsa” (Priszter 483). a névadás alapja az ide tartozó növények fényes. acule#tus ’tüskés’) fordítása. hypoglóssum a. gyep rózsa’. ▌ 2. A csipke csipkebokor összetételben (1246/1408-tól adatolható) ’gyep rózsa’ jelentés . Az el tagra l. A csirkevakító népi név.). gör. rózsa. a csipkebokor eredetileg a gyep rózsa (1. piros termése. A csipkerózsa összetett szó. csitkenye l. csipke. szépséges.és málnafajok’ (2. ricinus’. apró. — N.) neve.. csibedögleszt csodafa 1863: Csipnyebokor (TESz. EWUng.

kecskebuka ’bukfencezik’ (ÚMTsz. csodaf 1. 126: 302. 257). amely madárlábhoz is hasonlítható. Csapó megjegyzi a ricinus ismertetése közben: „Némellyek a’ Maſzlagot (Stramoneum) tsuda-fának nevezik” (Csapó 180). Ember és növényvilág 221). bolondító beléndek’. Vö. 393). Nyr. Nyr. 1783: Csóka-láb (NclB.: czioka lab (NéNy. A buk utótag valószín leg névszó. sz. a csoda Diószegi–Fazekas els kísérlete volt a maszlag nemzetség megnevezésére. F vészk. F vészk. EWUng. F vészk. hogy a növényt sokféle betegség gyógyítására használták: köhögés csillapítására. a névadás magyarázata talán az. mérgez termésre utalnak. hogy mindkét növény mérgez .: ’Primula sp. méregtelenít hatású. A csodahere a ném. A csókahagyma erdélyi. 209). csalán csodafamaszlag 1805–13: „Tsudafa MaÐzlag” (Márton. A csodafamaszlag Márton alkotása. piros gólyaorr’.. MNövSz. csohany. 1775: Tsuda-fü (Csapó 180). Növényszótár 15). A csókabuk talán népi elnevezés lehet. maszlag. A csodafa utótagját f magyarázó utótaggal helyettesítették. F vészk. 393. tüskés termése hasonló a ricinus terméséhez. 1911: csodahere (Cserey. az el tagra l. A csattanó maszlag (2. A here utótag magyarázatára l. vékony termés. sz. J: ’Galega officinalis. csodamag (Jávorka 973). veris. amely magyar fejlemény lehet. csodabab (Csapody–Priszter. vulneraria. 2. J: ’Ricinus communis.csodafamaszlag 130 csókaláb tására használták. csókaláb 1. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Ketskere Gálga (Magy. amikor a madarak is ébrednek. szi kikerics. Hasonló szemléleten alapul a növény báránylábvirág (→ bárányvirág) elnevezése is. Wundklee tükörfordítása. a név nem maradt fenn. a bukik igéb l alakulhatott ki. Növ. 126: 302. csattanó maszlag’. az utótagra l. de idekapcsolható a bukfenc is. els sorban a tavaszi levelek és a hagyma’. csattanó maszlag’. csókabuk 1813: Tsókabukk (Magy. 2. hogy a növény levelei kora tavasszal hajtanak ki a hagymából. csodamag N. ▌ 2. 393). a növény csodafa és csodaf neveib l keletkeztek elvonással. a hosszúkás. csojjant. Nyr. Magy. 126: 301. a csoda elvonással keletkezett a csodafa ~ csodaf növénynevekb l. J: ’Datura stramonium. népi elnevezés.. J: ’Datura. csodafa. || csodabab N. csojánt. 1783: Tsuda-fü (NclB. csohán. értelmezése található meg.) csókaláb elnevezésének alapja lehet a virágok szára. J: ’ua. 1590: palma Christi: Czyuda fé (SzikszF. bukfenc a. csókahagyma N. a névadás alapja feltehet leg a hosszú száron álló virág. 425). A csókabuk összetett szó. J: ’Geranium sanguineum. csojjany l. A növénynévi utótagban valószín leg a ’bukfenc. csodahere 1903: Csodahere (Hoffmann– Wagner 92). csodafa.. 259). 4: 24). J: ’Anthyllis vulneraria subsp. csókahagyma (Péntek– Szabó. 2. A névadás magyarázatára l. ill. Marzell Anthyllis vulneraria a. hogy a növény furcsa. 1813: Tsókaláb (Magy. 128: 180. XLIV. csodamag (MagyGyógyn. a névadás alapja az.: RMGl. kankalin’. bukfenc a. 1948: csókaláb (MagyGyógyn. vö. tavaszi kankalin’. ricinus’. Rápóti–Romváry 86. 393) (→ gálga) nevet javasolja a régi csókabuk név helyett. || csoda 1807 e. . sebekre hámosodás gyorsítására. a bab alakú. ▌ 2. N. vö.) csókaláb neve metaforikus elnevezés. | 1948: ’Primula veris subsp. csoján. bukfencezik’ fogalmának másféle R. TESz. A csodamag és a csodabab népi elnevezések. A csókaláb elnevezés valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. csodaf . a hangutánzó eredet csóka madárnév és a buk összetétele. illetve az. réti nyúlhere’.).: Tsúda (Julow 256). A piros gólyaorr (2. 399). J: XVI. maszlag’. még lóhere. J: ’Hyoscyamus niger. J: ’Datura stramonium. orvosi kecskeruta’. J: ’Colchicum autumnale. 1775: Tsuda-fü (Csapó 237). XVI. 1935: 178).) csodafa neve hasonlóság alapján keletkezett. a névadás magyarázata. és N. 29). 2.’. varjúláb. A kankalin (1.

386).. vadkakukkf ’. F vészk. čúbar. J: ’Satureja hortensis. чабёр: ’borsf . (Csapó 267). a név a növény egyéb madár el tagú nevei nyomán jöhetett létre. csombor helyett. amelynek „hegyes à hegye mint à Czokánac az orra” (Melius 162). čibr. csomborpereszlény 1998: csomborpereszlény (Priszter 290). J: ’Nepeta cataria. 1861: csömbör (TESz. közelebbr l talán déli szláv eredet . 1948: Csombord. — vad 1783: Vad Tsombor (NclB. 1998: csombormenta (Priszter 427). 126: 302. 1998: csombor(d) (Priszter 493). 346). J: ’Clinopodium vulgare. nyári hérics’. A magyarba egy (déli) szláv R. 126: 303. or. csombôrd (ÚMTsz. č_ber. 393). csombor a. csomb#rd. SzlJsz. F vészk. vadkakukkf (5.: RMGl. szb. Kniezsa. az alakváltozatok nem vezethet k vissza egységes alapalakra.). Magy. чýбрица sz.. a csombormenta (2. az el tagra l. csombor csombormenta 1807: Tsombor Ménta (Magy. F vészk. hortensis fordítása. Chyombor (Csapó 69).. bors~.. ördög~ csolán. 1798: Tsombor (Veszelszki 398). ▌ 3. . borsika’.) kerti jelz je megkülönböztet szerep . arra utal. J: ’Mentha pulegium. csombormenta’. a névadásra nyilván hatással volt a növény hasonló madárféle + orrú + f szerkezet neve: esztragorrúf (→ esztragorr). 389). pereszlény | Satureja hortensis. A borsika (1. чумбрика sz. szln. J: ’Erodium cicutarium. J: ’ua. 1798: Vad Tsombor (Veszelszki 409).). N. csombord (Péntek–Szabó.-hv. a lat.’. A csókaorrúf Melius alkotása. Tudatos névadással alkotott növénynév. | 1783: ’Satureja hortensis. EWUng. csókavirág (SzegSz. csombord’. čubrь. cseh R.) csombor neve hasonlóság alapján jött létre. — kerti ~ 1998: kerti csombor(d) (Priszter 493). csolláng l. szb. ÚMTsz. 150). F vészk. csomborszátorja 1807: Tsombor Szátorja (Magy. csollán. combor (MTsz. csombor a. J: ’Adonis aestivalis. az utótagra l. 1590: Satureia: Czombor (SzikszF. 1583: Chombor (Clusius–Beythe 7: BotTört. Nyr. köszvénymenta. 385). 150). csombor a. Nyr. J: ’Acinos arvensis. EtSz. čubr. 1405 k. N. Szabó. Diószegi–Fazekas alkotása. 150). J: 1395 k. el tagja a csombor.). 139. 389). 150). — Ö: borbély~. 237). illatos macskamenta’. vö. 1798: Tsombor (Veszelszki 363).. 2.. — vad~ 1841: vadcsombor (Barra 311).. A növény eredeti jelentése borsika (1. R. Melius 434. — vad~ 1775: Vad-tsombornak gr.-e. A köznévi csombord stb. gólyaorr’. TESz..: staturna: combar (SoprSzj. d-je inetimologikus járulékhang. 1783: Erdei Tsombor (NclB.: RMGl. 1435 k. A csókavirág népnyelvi elnevezés. ▌ 5.: staturnea: chombor (SchlSzj. „bolembica: idem chombor” (BesztSzj. 1578: Czombor (Melius 107). fajnév. 346. 343). čYbrъ ’borsf ’ kerülhetett át. csombor.). A csömbör alakváltozat hangrendi átcsapás eredménye.: „staturna: chombor”. J: ’Satureja hortensis.). borsf ’. J: ’Mentha pulegium.: RMGl. 1783: Csombor (NclB. csombord l. 1395 k. A névadás alapja a növény termése. mac. — erdei ~ 1775: Erdei tsombor (Csapó 167). A borsf (3. vö. ▌ 4.).: blg. köszvényf . menta. 1783: Tsombor (NclB. 1813: vad Ts[ombor] (Magy. Ember és növényvilág 286). N. szl. A csomborpereszlény összetett szó. чýбрика sz. csombor (MagyGyógyn. A csombor szláv. J: ’Thymus serpyllum. 130). csomborpereszlény’. megfelel szó más szláv nyelvekben is. kakukkvirág. csombord. bürökgémorr | Geranium sp. — N.csókaorrúf 131 csomborszátorja csókaorrúf 1578: Czoka orru f× (Melius 162a). Etimológiája vitatott. csombormenta’. N. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csombormenta nevet javasolja a R. az illatos macskamenta (4.. utótagja a pereszlény nemzetségnév ’Acinos’. ▌ 2. illatos f szernövények. borsika’. 1775: Csombor (Csapó 69). csókavirág N. csokor l. kakasvirág. borsika’.) vadcsombor neve Csapó alkotása: „Vad-tsombornak-is lehetne nevezni az én itéletem Ðzerént” (Csapó 267). hogy a növényt termesztik.). a vad jelz megkülönböztet szerep . A csombormenta összetett szó.: ’Satureja sp.: RMGl. polaj. csalán csombor 1.

cs(rbók™. csomorika 1578: Czomorika (Melius 175a).t b l származik. csontba faragták: „Achillea millefolium [cickafark]. a szóvégi -ó és -ika kicsinyít képz k. (TESz. ščrbák. EWUng. 268/1). szátorja. A csomó legkorábbi jelentései ’görcs <növényben>. — szúrós ~ 1998: szúrós csorbóka (Priszter 507). 1903: Csermulya (Hoffmann–Wagner 119). (Melius 76a). 1590: Lagopus. J: ’Sonchus oleraceus. csona. csorbuka l. torokduzzanat’) elnevezés szemléleti háttere. a névadás alapja valószín leg a csontszín . hogy a növény levelein mély bevágások láthatók. hasonló képzésmódra l. 382). cserbóka (MTsz. A növény elnevezésének indítéka virág- . Nyilván a latin Scrophularia mintájára alkotta Melius a csomorika nevet. valamint az. csontvirág N. csormolya (ÚMTsz. J: 1577 k. 1791: Tsorbókáktól gr. a szláv čьrmъlja vagy čьrmulja (< szláv čьrmъ ’vörös festéket szolgáltató pajzstet ’) növénynév átvétele. 1577 k. csorbóka csorbóka 1.) és a szúrós csorbóka (2. | 1807: ’Sonchus. csarbókának gr. szlk. 409). az utótag a Magyar f vészkönyv szerz i (Diószegi–Fazekas) által alkotott nemzetségnév. kinövés. A csomorika valószín leg Melius alkotása. A magyarba egy szláv R. Magy. és ezért torokdagadás ellen használták a torzsikaboglárkát. ščerbák. torzsikaboglárka’. UEWb. eredeti jelentése ’különféle gyomnövények: Melampyron sp. A csorbóka szláv. 1775: Csomorika (Csapó 70). — Ö: dudva~. Genaust Scrophulária a. nyúlkék~.) a csorbóka ’Sonchus’ nemzetséghez tartozik. közönséges cickafark’. lat. štrpka. or. csermulya (ÚMTSz. A névadás magyarázata.). A csontfa névadás magyarázata. ném. lactuca leporina: Czorbaka (SzikszF. vö. A csontvirág népi elnevezés. torzsika. szúrós csorbóka’. le.. fehéres virágzat. štrbka. Mindez a szláv *ščьrba ’kicsorbult rész. a cseh šterbák. hogy a virágot bizonyos területeken fába. szelíd csorbóka’. | 1578.. csorbóka’. csonár l. csorbuka. A csormolya eredete bizonytalan. Melandrium (habszegf ). — szelíd ~ 1998: szelíd csorbóka (Priszter 507). a lat. 1793: ’Sonchus sp. csorbaság’ származéka. 343. Myagrum (légyfogó)’. csorbóka’. (csormolya). 444). 300. N. Scrophularia (< scr#fulae ’torokdagadás. hogy a gyökere göcsörtös.). 1783: Csorbaka (NclB. közönséges fagyal’.). szelíd csorbóka’. 1798: Tsomorika (Veszelszki 373). A csormolya els megjelenése: 1708: „Tsormolya: Melandryum. F vészk. szláv jövevényszó lehet. 1783: Csomorika (NclB. mely a pásztorfaragásokon is kedvelt virágdísz” (ÚMTsz.). Czarbakánac gr. — N.. 151). csorbóka a.: RMGl. N. 29: 17).-hv. csorbánka. F vészk. Jávorka 266.. 1807: dudva Tsorbóka (Magy. J: ’Agrostemma githago. szczerbak.csomorika 132 csormolya borsika’. kalincaínf ’. hogy a növény fája nagyon kemény. csorbóka a. csontvirág (Jávorka 266. щербáк más képz vel alakult. A csomborszátorja összetett szó. Hartröhrle. TESz. még borsika. A növény R. 1590.). csorbánka l. közelebbr l szerb-horvát eredet . bütyök’. Melampyron. štrbák. ’torzsikaboglárka’ jelentésben használja. 38. 1578: Czorbaka. vetési konkoly’.: „Nÿers chÿorbakat tqrÿ megh ÿol erqſſen. neve Scrophularia minor (Melius 179). 1911: csermoglya. ▌ 2.)”. csomós. J: ’Achillea millefolium subsp. ÚMTsz. csurbókát gr. (ÚMTsz. *ščьrbъka ’katáng’ kerülhetett *csirbuka > csorboka alakban. es vgÿ leweſqn kend be aÅÅal” (OrvK. J: ’Ajuga chamaepitys. Marzell Ligustrum vulgare a. A csomorika név a növény azon alaki sajátságára utal. A szelíd csorbóka (1. J: ’Sonchus asper. J: ’Ligustrum vulgare. hogy gyökércsomókat a dagadt mirigyekhez hasonlították. 1793: Tsorbáka (Földi 58). vö. csalán csontfa 1841: csontfa (Barra 263).). 1783: ’Sonchus oleraceus. Härtern.. MagyGyógyn.). az el tag a növény régi nevének átvétele (csombor). — N. ▌ 2. J: ’Ranunculus sceleratus. A csomorika a finnugor eredet csom. N. millefolium. magyarázatára l. csermulya (Nyr. csorbóka csormolya 1. szb. Myagros (PP.

csucsor’..). 1925: csucsor (RévaiLex. F vészk. 1807: kuklás v. A csuklyaf elnevezés magyarázata az. R. J: ’Solanum. 1787: „De hát a’ tsutsorkámról mit mond? nem szépen nfnek é” (TESz.’.) fekete jelz je is a termés színére vonatkozik. EWUng. 1798: Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). hogy a növénynek dudoros részei vannak: bogyótermés és csomós gyökérzet. J: ’ua. Katikasisakvirág’. 1790 k.’. TESz. keserédes. 82). J: ’Aconitum napellus subsp. J: ’Aconitum anthora.) és a fekete csucsor (2. A kesernyés csucsor (1. csombor csucsor 1. részben pedig megmaradt. A fekete csucsor (2. A kesernyés csucsor csucsorka neve hasonlóság alapján keletkezett.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába. jelentése ’kesernyés csucsor’ (1. A magyarban gyomnövény jelentésben terjedt el. — cserjés ~ 1998: cserjés csucsor (Priszter 348).csucsor 133 csuklyaf jának élénkvörös színe lehetett (eredeti jelentése: Melampyron). 1998: kesernyés csucsor (Priszter 348). keser . a csucsor f név -ka kicsinyít képz s származéka. | keser ~ 1998: keser csucsor (Priszter 348). csucsor a. J: ’Aconitum anthora. 16: 8). 317).. A csucsorka nyelvújítási alkotás. ezekb l alakultak ki napjaink tudományos elnevezései is: keser csucsor. 71). csönge l. ném. amelynek els megjelenése 1787. Nyr. 16: 8). a fejfed höz hasonló virágforma számta- .’. 1911: csuklyaf (Cserey. TESz. LXXII. tsuklyás f (Magy. keser édessz l (→ sz l ). Kappenblume. az eredeti virágszínt l függetlenül: a kalincaínf virágja pl. A szaknyelvi csucsor ’Solanum’ szóképzéssel keletkezett. — keser édes ~ 1893: keserüédes Csucsorka (PallasLex. 1798: Kuklás vagy Tsukla-fÍ (Veszelszki 62).). kesernyés csucsor’. A burgonya csucsorka elnevezését dudoros gumója és bogyótermése alapján kaphatta. napellus. J: ’ua. ▌ 2. | édeskeser ~ 1925: édeskeser csucsor (RévaiLex. A csucsor nevet valószín leg a csucsorka növénynévb l vonták el. ▌ 2. || kuklásf 1775: Kuklás-fü (Csapó 264). bogyótermése van. 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). odor. 380). 176). J: ’ua. 1: 198). csujáng. J: ’ua. A cserjés csucsor elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. XVI: 8). 177). sömör). | piros ~ 1998: piros csucsor (Priszter 348).’. A keser édes jelz magyarázatára l. 6: 43). 4: 789). 1948: Édeskeser csucsor (MagyGyógyn. F vészk. farkascsinge csucsorka 1. csucsorka a. a csúcs ’dudor’ f névb l -r kicsinyít képz vel (vö. t nt fel jelz s szerkezetben (keserédes csucsor). nyelvújítási alkotás. A piros csucsor a termés vörös színére utal. vö. keser édessz l (→ sz l ). és a gyökerén dudorok talalhatók. A csuklyaf elnevezés német mintára keletkezett. 263). 1807: keserédes Tsutsór (Magy. F vészk. A nyelvújítás korában az újonnan alkotott csucsor ’Solanum’ nemzetségnév elé különféle megkülönböztet jelz ket illesztettek. — Ö: ebsz l ~. 1807: Tsutsór (Magy. ▌ 2. Növ. 1843: Csucsor (Bugát. csujány l. Növényszótár 4). A kesernyés csucsor (1. hogy a növény virágai fejfed höz hasonló formájúak. TESz. 380). | kesernyés ~ 1980: kesernyés csucsor (Erd -mez növ. 1998: fekete csucsor (Priszter 506). 176). sárga.: Keserédes csucsor (Nyr. A magánhangzóknak az alakváltozatokban jelentkez gazdagságát az okozza. burgonya’. — fekete ~ 1807: fekete Tsutsór (Magy. 85: 211). méregöl sisakvirág’. 1805–13: Keserédes Tsutsór (Márton. csupán legújabb növényszótárunkban található meg. fekete csucsor’. kesernyés csucsor’. csovány l. J: ’Solanum tuberosum. csalán csömbör l. J: ’Solanum nigrum. 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). a csucsor ’Solanum’ nemzetséghez tartozik. egyedi elnevezés. 1783: Kuklás-fü (NclB. A kesernyés. édeskeser jelz k magyarázatára l. csalán csuklyaf 1. kesernyés csucsor. | keserédes ~ 1790 k. méregöl sisakvirág’. J: ’ua. Szóhalm. hogy a korábbi háromszótagú alakok egy részének vegyeshangrend sége részben különböz irányban kiegyenlít dött. F vészk. J: ’Solanum dulcamara. csuhány.. vö. 128: 58–9. EWUng. 1783: Tsuklya-fü (NclB. EWUng.’. 1868–73: Csucsor (Ball.) csucsor nevének szemléleti háttere. J: ’Solanum dulcamara.

A csüng jelz a harangalakú sárgászöld lógó virágokra utal. hogy a’ bels ts ves virágok nagyobbra n nek. kapucni’). csuklya a. 20). EtSz. ném. a cs-s szókezdet a csuha szó hatására keletkezett elhasonulással. Csüng belénd (MagyGyógyn. J: ’Scopolia carniolica. a gabonatáblára utalnak (vö. a déli szláv eredet cs és az ótörök küll összetétele. R. hogy a növény gyökerében halucinogén anyagok találhatók. | vetési ~ 1903: vetési cs küll (Wagner 169).’. eredet (< lat. a csöves virágok nagyobbra n nek.. (Barra 212). A belénd utótag hasonlóság alapján keletkezett. 20. feltételezése valószín leg helyes. csipke csütke l. Az áldott jelz t a növény áldottf nevéb l vették át. hogy a’ félſzer virágok ſzaporodnak meg. — égivetési ~ 1948: égivetési csüküll (Halmai 19). Az EtSz. Diószegi–Fazekas csüküll nemzetségnevét azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. csuklya a. ’s a’ félſzer súgárokat vagy küll ket kiſzorítják” [kiemelés t lem] (Magy. ’s a’ bels ts veseket kiſzorítják…. amelyek a beléndekben ’Hyoscyamus niger’ is megtalálhatók. J: ’Centaurea.). cuculla ’fejlepel. F vészk. Sturmhut ’rohamsisak’. mint a sugárvirágok. J: ’Cnicus benedictus. Diószegi–Fazekas F vészkönyvének Bévezetésében Megjegyezni valók alatt a következ t írja: „Az elegyes vagy súgáros virágúk vagy úgy tellyesednek. — Ö: búzavirág~. F vészk. kukla. F vészk. 488). ▌ 2. még sisakvirág.. 490). 1807: TsÍkÍllf (Magy. csorbóka csüküll 1. Narrenkappe ’bohócsipka’. F vészk. nyilván a növény R. J: ’ua. Magy. A csuklya lat. egyenetlen metſzés k.csüküll 134 csüng belénd lan német elnevezésben kimutatható. csurbóka l. farkasbogyó’. vö. F vészk. vagy úgy. csuklya a. TESz. Ezeket az anyagokat a középkorban a boszorkányok is használták. pézsma~. Mönchkappe ’szerzetescsuklya’. F vészk. a küll k. A Magy. A névadás magyarázatára l. csüpke l. 1841: áldott cs küll nek gr. sem a köznyelv. Diószegi–Fazekas leírása alapján a csüküll összetett szó. a névadás magyarázata.-ban keletkezett alak (< R. 258). A kukla a csuklya alakváltozata. EWUng. kék búzavirág’. az EtSz. csüng belénd N. Eisenhut ’vaskalap’. szerint „cs + küll ?” összetétele. 488). a’ bels knél többnyire hoſzſzabbak” (Magy. Ez utóbbi jelen- ség érvényes a Centaurea (ma búzavirág) nemzetségre: „súgárvirági töltséresek. EtSz. A csüküll nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. áldott bárcs’. tévesen a Centaurea nemzetséghez sorolja az áldott bárcsot ’Cnicus benedictus’ (2. m. a név tehát a virág felépítése alapján keletkezett. latin Centaurea benedicta neve alapján. J: ’Centaurea cyanus. kuklya). — áldott ~ 1807: áldott TsÍkÍllf (Magy. A kék búzavirág (1. az -s melléknévképz . búzavirág). búzavirág’.) égivetési és vetési jelz i a virág el fordulási helyére. a csuklya a m. csipke .

1708: Dantzia (PP. szakny. 126: 304– 305. daruorrúf 1577 k. Delphinium elnevezésének népetimológiás változata lehet. a név valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. Ember és növényvilág 222). király~ (→ királydárda) daruláb N. darázsvirág (MagyGyógyn. J: 1577 k. J: ’Gentiana lutea. A Dani személynévi el tag talán a növény R. galamblábgólyaorr’.. vö. A darázsvirág népi elnevezés. tárnics’. Az illatozó daruorr (1780) a ném. — ~gyökér 1767: Dantzia gyökér (PPB. Dani-sarkantyú N.’. vö. összetett szó. A jószagú és illatozó jelz k a növény kellemes illatára utalnak.. J: ’ua. 2. 34: 40). Jávorka 848). darázsvirág N. ▌ 2. Gentiāna a. sárga tárnics’. | 1775: ’Geranium columbinum. dongóvirág. A névadásra hatással lehetett még a gyógynövényként nem használatos közönséges nyúlparéj ’Chondrilla juncea’ daruláb neve is. Genaust odoratíssimus a. Nyr.-i odoratissimum (< lat. danckai-gyökér (Tsz. Marzell Pulmonaria officinalis a.D dancia 1.’. — ~gyökér 1775: Dantzia gyökér (Csapó 260). encián. madárlábhoz hasonló gyenge csírahajtás.. itt a névadás alapja a növény gyökerén lev . — N. sarkantyúvirág. A daruláb népi név.’ | 1590: ’Geranium sp. odor ’illat’). 1775: Darú orru-fü (Csapó 107). J: ’Cynodon dactylon. 367). gólyaorr’. 214). || daruorrúvirág 1664: Darú orrú virág (Lippay I: 76). — illatozó ~ 1780: illatozó daru-órr (Phytologicon 99). összetett szó. 1948: Dancia (MagyGyógyn. pettyegetett tüd f ’.). EWUng. 126: 304. N. 1767. A Dani-sarkantyú népi név. király~ dárdácskája l. kígyótárnics’. . F vészk. 1767: Dantzia (PPB. J: ’Gentiana. els megjelenése: 1798: daru-láb ’Chondrilla juncea’ (Kitaibel 164). lat. A dancia feltehet leg népi változat a gyenciánának ejtett lat. közönséges csillagpázsit’. lat.). 45). szakny. F vészk. darulábból gr. (ÚMTsz. Vö. citromillatú muskátli’. 222. amelyb l tavasszal salátát készítenek. J: ’Pelargonium odoratissimum.). a kés bbi adatok létrejöhettek elvonással a daruorrúf névb l is. 367). A metaforikus elnevezés alapja a hosszú száron álló kalász. dárda l. daruorr 1807: Daruorr (Magy. 1813: Dántzia (Magy. 257). 2. 326/ 34). TESz. gencián. sehr wohlriechender ſtorchen ſchnabel (Phytologicon 99) fordítása. gólyaorr’. Mollay. F vészk. 1590: daru orru fé (SzikszF. mezei szarkaláb’.. Dani sarkantyú (Péntek– Szabó. Növénynevek 25–30.. encián a. danisarkantyu (NyIrK. J: ’Gentiana cruciata. Nyr. encián a. J: ’Geranium sp.: RMGl. az utótag magyarázatára l.).-i gentianaból. daruláb (MagyGyógyn. 390).: AÅ hatodÿk fele daru orru fwnek gÿeokerebeol” (OrvK.’. J: ’Consolida regalis. A névadás magyarázatára l. J: ’ua.). | jószagú ~ 1813: jószagú Daruorr (Magy.: ? ’Geranium sp. J: ’ua. J: ’Pulmonaria officinalis.

J: ’Dictamnus albus. J: ’Veronica beccabunga. 1664: Dictamos (Lippay I: 76).] ’korpa’. victorialia (Melius 184) (< lat. és N. démutka nevét a Thymus nemzetség megnevezésére foglalta le. daruorrúf démutka 1775: Demutka (Csapó 123). 1775: Diadalmas-fü (Csapó 20). hogy a növénynek a termése kerekded. szlk.. 273).: Feÿer Dictamnuſth gr. szigoráll. ErenpreiſÅ (Melius 38a) [Ehrenpreis] fordítása. Diptamuſnak gr. az el tagra l. démutka a. vízisaláta (→ saláta). (573/2). dics ségesf dics ségesf 1578: D×czxſéges f× (Melius 38a). 367) nevet javasolja a vízi pólé (→ polaj). esetleg szlovák közvetítéssel. kakukkf ’. eredet .: Dictamuſt gr. 1841: demutka (Barra 314). 337). Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Derétze Szigoráll (Magy. (OrvK. J: ’ua. démutka a. mac. csókaorrúf . deréceveronika 1948: Deréce veroníka (MagyGyógyn. J: ’ua. géranos ’daru’) célozva a növény madárcs rszer termésére. amely *terice. deréce. Diószegi– Fazekas alkotása. трuцu [többes sz.démutka 136 diktamus A daruorrúf és daruorrúvirág valószín leg magyar alkotások. F vészk. 321). N. ártéri veronika’. csombord. — kerti ~ 1807: kerti Démutka (Magy. A dics ségesf a ném..’. A m. 1783: Demutka (NclB. Ditamos (Csapó 86). F vészk. 2. A dics f elvonással keletkezett a dics ségesf növénynévb l. 428). F vészk. az el tagra l. 1775: Ditsöséges-fü (Csapó 294). daruorrúvirág l. esztragorr. ártéri veronika’. amely a gy zelem jelképe. F vészk. трúцu [többes sz. 1798: ’Thymus vulgaris. a nemzetség hivatalos neve ma kakukkf . Genaust Geránium a. vö. ártéri veronika’. magyarázatára l. hogy a növény örökzöld. 1998: deréceveronika (Priszter 534). demut ’kakukkf . A diadalmasf a lat. boglárka. lónyelv csodabogyó’. fölfúvódott. F vészk. derce a.’) eredet derce (els megjelenése 1763: ’különféle termények hüvelye’) szóból származik. derce a. 1783: Ditsöséges-fü (NclB. — erdei ~ 1578: Erdei Diptamuſnac gr. (265/39). az utótag nemzetségnév. illet leg szó eleji zöngésüléssel *derice formát vett fel. a -ka pedig képz . diadalmasf 1578: Diadalmas f× (Melius 184). 389). a lat. 1783. *tьricę ’korpa’ kerülhetett át. . 1775: Diktamos. deréce. J: ’Ruscus hypoglossum. Diószegi–Fazekas a növény R. 1577 k.. nagyezerjóf ’. 1798: Diktamos (Veszelszki 190). orvosi veronika’. A magyarba egy déli szláv R. kócsagorr.’. N. Diptamuſth gr. használták mint görcsoldót és idegnyugtatószert. magyarázatára l. || dics f 1948: Dics f (MagyGyógyn. J: ’Veronica officinalis. | 1841: ’Thymus serpyllum. 1798: Ditsfsséges fÍ (Veszelszki 440). deréce 1775: Derétze (Csapó 71). 353). A démutka ném. valamint a légutak hurutus betegségeinél is alkalmazták. veronika. ném. dymutka ’ua. télisaláta (→ saláta) és a deréce helyett. A deréce talán a déli szláv (vö. A deréceszigoráll összetett szó. — Ö: kakukk~. (Melius 108a). (141/4). blg. démut ’kakukkf ’. 2. vö. Dictamuſnak gr. borsf ’. TESz. kerti kakukkf ’. cseh N. hasonlít a babérhoz. 1798: Demutka (Veszelszki 424). J: 1775. (572/22). 367). A névadást a Geranium-fajok egyéb madárféle + cs r típusú elnevezései is befolyásolhatták: gólyaorr. deréceszigoráll 1807: Derétze Szigorall (Magy. hogy a növény egykor nagy becsben tartott gyógynövény volt. J: ’ua. 321). a névadás magyarázata. dics f l.] ’ua. EWUng.’. 1783: Diadalmas-fü (NclB. de kialakulásukra nyilván hatással volt a növény tudományos neve.’. Geranium (< gör. | fehér ~ 1577 k. vadkakukkf ’. demutka. a névadás magyarázata. az utótag nemzetségnév. J: ’Veronica beccabunga. gémorr. diktamus 1. EWUng. 353). victoria ’gy zelem’) fordítása. 65). 1807: Démutka (Magy. 1798: Derétze (Veszelszki 49). TESz. a névadás magyarázata. | 1807: ’Thymus sp. démutka származhat közvetlenül a németb l. J: ’Veronica beccabunga. A deréceveronika a növény összetett szó. 1783: Derétze (NclB. 1813: Diktamos (Magy.

A dió csuvasos jelleg ótörök jövevényszó (vö. a növények illatosak. valóságos Ugorkát illatoznak. a): RMGl.) diószer termésére utal. kerek termésük van. J: ’Trapa natans. 1948: jezsuita dió (Halmai 87). kirg. ▌ 2. egy 1610 k. közönséges vadgesztenye(fa) termése’.: De boragine: dynÿaÿzwfyw (Herb.’. hogy a növény Kréta szigetén shonos: „Ez czac Creta ſÅigetben terem” (Melius 108). J: ’ua. mellyeket valaki tenyerei között dörsöli. 159). díktamnon) átvétele. kalincaínf ’. 1798: Vízi-dió (Veszelszki 427). a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik.: Borago: [Di]nnie izex fÿ (De Herbis: RMGl. Beythe András Fiveskönyvében így ír: „szagos mint az dinnye. A vízidió a ném. 384).’.) diptamus neve ismételten latin átvétel.’. | vízi~ 1775: Vizi dió (Csapó 268). | hamis ~ 1578: hamis Diptamuſnac gr.’ tükörfordítása. weisser Diptam. cucurbita ’tök’) nevének fordítása. A krétai jelz magyarázata. žaáak). a hamis jelz megkülönböztet szerep . J: ’Origanum dictamnus. Majdnem 200 évvel kés bb Csapó József már tévesnek ítéli a dinnyeszagúf elnevezést. A diptamus a lat. Diptam. dinnyeíz f dinnyef 1775: Dinnye-fü (Csapó 125). 367). Waſſernuſs ’ua. J: ’ua. yaγaq. a Pseudodiptamus (Melius 108) részfordításával alkotta. a fehér jelz a virág színére utal. a lat. dinnyeíz f 1500 k. Natter-Nád Miksa feltételezi — abból kiindulva. csemegesulyom’. 29: 364). 331).) hasonlóság alapján kapta dió nevét. csabaíre’. a névadás magyarázatára l. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1540 k. és így Dinnye-Ðzagu fünek nem jól nevezik” (Csapó 27). ▌ 2. a kalincaínf R. feljegyzésben pedig ezt találjuk: „kek uiraga: szagos minth az dinnie” (Herb. A jezsuitadió a csemegesulyom (1. apró termést. J: ’Ajuga chamaepitys.) dinnyeíz f és dinnyeszagúf elnevezéseinek magyarázata a növény dinnyéhez hasonló illata. de az adat kétes azonosítású. szakny. J: ’ua. illetve íze. lat. 1833: dinnyeszagu f (PallasLex. — magyar~ 1578: Magyar dióc (Melius 14). XVI. a lat. J: dió 1. értéktelen. žaáak.) dinnyeszagúf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. kek viraga vagyon…” (Beythe 119). J: ’Borago officinalis. cucurbitalis nevét fordíthatták a dinnye növénynévvel. A dinnyef valószín leg a növény R. 1595: dinnye zagu fijv (Beythe 99). diktamus diptamnus alakváltozatának átvétele. ném. a növény indás töve pedig a dinnye terjeszkedésére emlékeztet. lat.: Borago: buglossa minor: dÿne sago fw (Herb. A krétai szurokf (2. dictamnum < gör. ▌ 3. szakny.-i Origanum dictamnus utótagjának és a R. diptamnusnak a hatására jött létre. 1706: Dinnye szagú f : Borago (Nyr. A diktamus idegen szó. 537). sz. 1783: Vizi-dió (NclB. (Melius 108a). dictamnus. kerti borágó’.dinnyef 137 dió 609/23). hogy a szöveg szerint a növény termései „az gyomorban ſárt és hurutot czinálnac” (Melius 14) — . 255). 256). kemények és ÐzöröÐÐek. A kerti borágó (1. király~.’. ▌ 2.) magyardió neve Melius alkotása. dinnyeszagúf l. díktamnos. c): RMGl. v. 1903: dinnyef (Hoffmann–Wagner 119). F vészk. Genaust Dictámnus a. A dinnye lat. J: ’ua. J: ? ’Aesculus hippocastanum termése. hasznos földitömjén’. mivel: „Levelei gömbölyüek. neve Cucurbita citrullus.) Melius alkotása. Genaust Cucúrbita a. els megjelenése 1264: ’Juglans sp. 1783: Dinnye-fü (NclB. 2.’. d): RMGl. krétai szurokf ’. || dinnyeszagúf 1. még vízigesztenye (→ gesztenye). század folya- . 1903: dinnyeszagú f (Hoffmann–Wagner 31). — jezsuita~ 1903: jezsuita dió (Hoffmann–Wagner 23). — krétai ~ 1578: „Eggyic Cretai” [Diptamus] (Melius 108). ehet . 258). A hamis diptamus (1. J: ’Sanguisorba minor.) és a gesztenyefa termése (2. a termés a dióhoz hasonló. hogy a nálunk a XVI. 1775: DinnyeÐzagu-fü (Csapó 51). lat. A vadgesztenye termésének (2. királyné asszony dinnyéje (→ királydinnye) ’Pimpinella saxifraga. A hasznos földitömjén (2.) és csabaíre (3. cucurbitalis (< lat. A sulyom (1. K#šγ.-i Dictamnus (< lat. nyilván a szegényebb népréteg (jezsuiták) fogyasztotta a közönséges dióhoz (Juglans regia) hasonló. 1813: Dinnyeszagúf (Magy. dinnye l.

vö. még a disznónak is árt. bolondító beléndek’. J: ’ua. J: ’Asparagus officinalis. disznó disznógyógyítóf 1578: diſÅno gyogyito f×nec gr. hŷs ’disznó’ (gen. A N. mérgez termés közönséges vadgesztenye(fa) termése lehet. | töviskés ~ 1903: töviskés disznó (Hoffmann–Wagner 39). 1798: Diſznó-Tsallyán (Veszelszki 448). A disznóbab Melius alkotása a lat. 1798: Diſznó-bab (Veszelszki 252). mikor a’ csürhék e’nek a’ babját megeszik. F vészk. hogy a növényt „diſÅno gyogyito f×nec is hiyác” (Melius 157).díszf 138 disznógyógyítóf mán már ismert. hyoskýamos ’disznóbab’ < gör. a névadás alapja. disznócska l. J: ’ua. — szúrós ~ N. 1807: disznó Bab (Magy. Természettört. Benk körülírásos disznó ételére való csalán elnevezéséb l a kés bbiekben a magyarázó ételére való részt elhagyták. Szabó. tövisdisznó ’sündisznó’ növénynév kiemeli. aminek a gyógyítására használják. Hyoscyamus tükörfordítása.’. — N. Ember és növényvilág 227). csalán. babja mérgez . disznócska (Magy-Gyógyn. 264). közönséges spárga’. és lúh. Melius ezt írja a kígyótárnicsról: „A tehen. J: ’Gentiana cruciata. lat. Az ótör. disznó (Péntek–Szabó. t szer levélzetéért. Ember és növényvilág 227). J: ’ua. Marzell Datura stramonium a. A disznógyógyítóf név a kés bbi herbáriumokban már nem jelenik meg. nagy csalán’. a’tól mindjárt rángatodzást kapnak” (Kováts. tövises. A disznógyógyítóf valószín leg nem tükörfordítás. de a szerz k. 1783: DiÐznóbab (NclB. hyoscyamus. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bolondító csalmatok (→ csalmatok) nevet javasolja a R. disznó 1852: disznó (Peregriny. hogy arról nevezik el ket. Igen iò à ſebes louakat ſanta túros Louakat vęle moſni à vizéuel” (Melius 157a).’. mivel. az elnevezés alapja. szúrós disznó (MagyGyógyn.’. csattanó maszlag’. A tövisdisznóburján utótagjára l. keresztesf ) ismertetése után megjegyzi. hogy a zöldségnövényt. a csattanó maszlag termése is er sen mérgez . Ember és növényvilág 227). | tövises ~ N. Ember és növényvilág 206). dió a. tüvisdisznó-búrján (Péntek– Szabó. Genaust Hyophórbe a. || disznócska N. A disznó el tagú termésnevek általában mérgez ek (vö. 1903: disznóbab (Hoffmann– Wagner 39). mert meg-öriztettnek az által a’ Dögtöl’ (Csa- . a spárgát kerti díszf ként is ültetik szépséges. diptamus l. (Melius 157). disznóbab helyett. és diſÅno páſÅtoroc igen adgyac enni à diſÅno és Iuh baromnac à dxg ellen”. 339). J: ’Hyoscyamus niger. kígyótárnics’. J: ’Datura stramonium. disznóbab 1578: DiÐÅno bab (Melius 64). ném. Csapó ismerik a növény disznógyógyító hatását: „A’ kereſzt-fü [kígyótárnics] gyökerét haſznos meg-etettni a’ Diſznókkal. A díszf népi elnevezés. 382). EWUng. tövises disznó (MagyGyógyn. hogy a termés szúrós. diktamus dísz l. disznócsalán 1783: Diſznó (ételére való) Tsalyán (NclB. || tövis~ N. hyós). magas szaponintartalmú. kecske~ díszf N. Melius 371. Melius a kígyótárnics egyéb neveinek (vö. midön köztök a’ Dög uralkodik. — tövis~burján N. A disznógyógyítóf Melius alkotása.. J: ’Urtica dioica. hyoscyamos < gör. tüvisdisznó (Péntek– Szabó.. 264). az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. A bolondító beléndek termése babhoz hasonló. a gyógynövényekre jellemz . 174). 1775: DiÐznó-bab (Csapó 33). 423). az utótagra l. Sau ’disznó’. burján. Saunuß ’disznódió’ tükörfordítása.’. pl. töviskés jelz s elnevezések népi nevek. a növény tüskés toktermésére vonatkoznak. M szótár 138). A disznó ’a csattanó maszlag tüskés termése’ a R. csattanó maszlag termése’. J: ’Datura stramonium termése. J: ’ua. TESz. dió a. díszf (Péntek–Szabó. hogy a növényt a disznók etetésére használták. kýamos ’bab’. 264). A nevet valószín leg Benk hozta létre.. disznóbab). A disznócsalán összetett szó. eredet disznó -cska kicsinyít képz s származéka a disznócska. A szúrós. Kováts Mihály m szótárában így magyarázza a disznóbab elnevezést: „Mert e’nek a’ gyümfcse bab képÍ.

1783: DiÐznó kápoÐzta (NclB.) és a szelíd csorbóka (2. A disznókáposzta a szúrós csorbóka (1. erdei ciklámen’. hogy ezek vadon term káposztafélék (szemben a termesztett káposztával). amelyeknek fiatal. 1664: „Cyclamen. Disznókörte (MagyGyógyn. porcinus < lat. J: ’Cyclamen purpurascens. A disznó el tag megkülönböztet szerep . szúrós csorbóka’. 1783: DiÐznó-kenyér (NclB. pitypang’. J: ’Peucedanum officinale. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. F vészk. Csapó a pitypangról (4. Fœniculū [Foeniculum] porcinum. disznókömény 1578: DiſÅno kemény (Melius 49a). az utótag létrejöhetett a lat. porcus ’disznó’) neveinek fordításával jött létre. holer#ceus ’f nem ’ < lat. és fogyasztják a növény gumóit. 1798: DiÐznó-kenyér (Veszelszki 185). 1578: DiſÅnokéc (Melius 76). lat. hogy ezek az állatok szívesen fogyasztják. A névadás magyarázata. A disznó el tag gyakori megkülönböztet elem. J: ’Crataegus laevigata. 1813: Disznó kék (Magy. Idegen nyelvi megfelel re vö.) a Sonchus nemzetséghez tartozó. 1783: DiÐznó kék (NclB. orvosi kocsord’.) így ír: „Mikor gyenge ez fü. ném. sow thistle ’disznóbogáncs’. 2. Mollay. J: ’Sonchus asper. disznókenyér 1588: dizno kenyer (Nyr. (Melius 76a). A disznókömény a növény R. 128: 184. Sew Fenchel (Melius 49a). J: ’Sonchus oleraceus. disznu6körti (ÚMTsz. Genaust porcínus a. ’s annak a’ fejébfl körös-körÍl ſürÍ haj-ſzálok. a disznók szívesen fogyasztják. 1813: disznó. 410).) olyan növények. disznókék 1. hogy a megf zött gumókkal etették a sertéseket. A növény termése a köményhez hasonlít. J: ’Sonchus oleraceus. ▌ 3. Saubrot fordítása. 375). és a vaddisznók is szívesen túrják ki. 1783: DiÐznó Kömény (NclB. az utótagra l. disznóorja 1578: DiſÅno oria (Melius 33a).).: Endiuia: dizno keek (Növ. ▌ 2. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 2. hogy a disznók szívesen fogyasztják. azt is jelezheti. F vészk. sv. szelíd csorbóka’. vagy-is Diſznó-serték állanak” (Veszelszki 345).: RMGl. A disznókörte az ótörök eredet disznó állatnév és a körte gyümölcsnév összetétele. J: ’Cichorium endivia.. Növénynevek 42. foeniculum < lat. Marzell Sonchus asper a.’. a cseregalagonya ehet termésére utal. f#niculum ’kömény’ < lat. 1590: peucedanon: Diszno kômeny (SzikszF. 121). de belfl fejér. — sima ~ 1578: Sima DiſÅnokéknec gr.). ang. szelíd csorbóka’. svinjak. A salátakatáng (1. a disznókörte növénynévben jelzi. ang. J: ’ua.-i oleraceus (< lat. A disznókék összetett szó. swinebread. a szelíd csorbóka (3.) és a pitypang (4. 1775: DiÐznó orja (Csapó 225). 428). disznókörti. A disznókenyér a ném. oler#ceus. 1775: DiÐznókék (Csapó 208).’. 1783: DiÐznó kék (NclB. J: ’Sonchus asper. friss leveleib l salátát készítettek. 1783: DiÐznó orja (NclB. Saudistel. salátakatáng’. káposzta’) fordításaként. hogy a gyümölcs vadon terem és kicsi. A disznó el tag arra utal. — kemény erdei ~ 1578: kemény Erdei diſÅnokéc (Melius 76a). ill. a szúrós csorbóka (2. Schweinbrot. helus ’zöldség. ▌ 4. porcinum < lat. 335).. valamint a „A’ gyökere fekete vaſtag. cseregalagonya’. hasonló felépítés növények. Nyr.) idegen nyelvi megfelel ire vö. 367). hog’s bread. 409). ▌ 2.). disznókáposzta 1. 1595: Dizno kxmeny (Beythe 81a). 1775: Disznókömény (Csapó 72). 1798: Diſznó-órja . kit az Németek diſznó kenyérnek neveznek” (Lippay I: 64). A szelíd csorbóka (2. Sonchus oleraceus a. hv.disznókáposzta 139 disznóorja pó 261). disznókörte N. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja. 370). J: ’Taraxacum officinale. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. Vö. 347).: RMGl. kék ’saláta’. friss. azt jelzi. nyúl Káposzta (Magy. szakny. 128: 184). ſzint úgy lehet kéſzitteni és enni mint a’ Salátát” (Csapó 208). ném. 1775: DiÐznó kenyér (Csapó 73). svinbröd. 1520 k. J: ’ua. szúrós csorbóka’. disznókék. fiatal leveleikb l salátát készítettek. Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (< lat. foeniculáceus a. A disznókáposzta összetett szó. 409). 388).

J: ’Carlina acaulis. J: ’Rhamnus cathartica. EWUng tüske a. disznóporc l. a név magyarázata. A névadás magyarázata. közülük némelyiket f zeléknövényként fogyasztották. kövér porcsin’. Melius 381. 1798: Dobrónika (Veszelszki 64). 1595: Dizno repa (Beythe 51). madárporcsin’. orja a. 629). Portulaca szót (tévesen) feltehet leg a lat. pórtula a. valójában a lat. 1791: Disznó Tövis (Lumnitzer 361). a lat. Erdrübe ’földirépa’. disznóporcsin disznóporcsin 1. J: ’Portulaca oleracea. hogy a disznók ették a növényt. pázsit a. (OrvK. Az orja utótag szóhasadás eredeménye (az orr testrésznév el zményének. hogy az amaránt nemzetséghez tartozó növények szinte gyomnövényként terjednek. hogy a kövér porcsint a disznók szívesen túrják és fogyasztják. F vészk. EWUng. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. J: ’Polygonum aviculare. ezenkívül a disznók szívesen fogyasztják a növényt. A disznótövis Melius alkotása. mert a növény ágvégei tövisesek. hogy megvédje az állatokat a marhavészt l. pozsgás level növény hasonlíható állati gerinchez. A disznóorja összetett szó. Növényszótár 12). amelyek répához hasonlóak.. 1798: DiÐznó-tövis (Veszelszki 135). Genaust porcínus a. 1578: DiſÅno porczin (Melius 183).. Eberdistel (ném. ném. 1783: DiÐznó tövis (NclB. pórtula a. porcsin. J: ’Amaranthus. magaslat’ elemeknek más testrész jelölésére való alkalmazásával jött létre). a paréj (→ paraj) ’ehet f zeléknövény. gyomnövény’ jelentés .disznóparéj 140 dobronika (Veszelszki 357). rapum porcinum (< lat. 127: 48. TESz. disznótüsfa 1798: Diſznó-tÍs-fa (Veszelszki 335). 128: 184. Az el tag az ótör. A disznótüsfa egyedi adat. kövér porcsin’. porcénus ’disznó-’ melléknév. rápa a. r#pum ’répa’) tükörfordítása. még varjútövis.. A disznóparéj összetett szó. Melius valószín leg a lat. déli méhf ’. 390). Genaust porcínus a. r#pa.. 335).. 1775: Disznórépa (Csapó 73). a ném. valamint a kerekded. hogy a szártalan bábakalácsot a disznók tekn jébe tették azért. 367). szártalan bábakalács’. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. az ur ~ or ’domb. J: ’Polygonum aviculare. disznópázsit 1595: Dizno paſit (Beythe 96). A név arra utalhat. portula ’kis ajtó’ szóból származik. erdei ciklámen’. ▌ 2. A disznópázsit el tagja arra utal. Vö.. Genaust pórtula a. hogy els sorban a disznók fogyasztották. || disznóporc 1798: Diſznó-portz (Veszelszki 357). Marzell Cyclamen europaeum a. 1798: Diſznó-pázsit (Veszelszki 354). disznóporcsin. TESz. Melius 386. Idegen nyelvi megfelel re vö. A tüs utótag a tövisnek régi tüs változata. 1813: D[isznó] orja (Magy. A dobronika idegen szó. varjútövis’. A disznóporcsin Melius alkotása. Az el tag magyarázata. 363). A disznóparéj összetétel arra utal. különféle disznóbetegségekben (pl.. 1783: DiÐznó pá’sit (NclB. TESz tüske a. Saudistel tükörfordítása. Nyr. az utótag. 2. 1775: DiÐznó tövis (Csapó 17). Portulaca szót a lat. J: ’Cyclamen purpurascens. az utótagra l. Eber ’vadkan’). disznóparéj 1911: disznóparéj (Cserey. disznó köhögése) is használták. disznórépa 1577 k... J: ’Melittis melissophyllum. EWUng. Marzell Carlina acaulis a. Genaust porcínus a. dobronika 1783: Dobrónika (NclB. 413). 1775: DiÐznó-páÐit (Csapó 226). J: ’Portulaca oleracea. hogy a disznók szívesen eszik a gumókat. Nyr. eredet disznó állatnév. az erdélyi Benk . pázsit a. amaránt’.. A tövis utótagra l. a szláv eredet pázsit utótag ’f ’ jelentés . 1783: DiÐznórépa (NclB. Szabó.: DÿÅno Repanak gr. Cserey nemzetségnévként használja. J: ’ua. madárporcsin’. disznótövis 1578: DiſÅno txuis (Melius 43a). Szabó.. Waldrübe ’erdeirépa’ (Veszelszki 185). A disznórépa a lat. 1775: DiÐzno-portsin (Csapó 225). orja a. az ótörök eredet disznó és az orja ’állati gerinc’ összetétele. A disznóorja Melius alkotása. valószín leg a növény szarvastövis elnevezésének hatására jött létre. lat. 1584: dizno répa (Clusius– Beythe 13).’.

drágolub 1583: Pilosella minor albo flore. — N. kígyótrankf .) magyarázata. a R. Marzell Datura stramonium a. A drágolub idegen szó. dong a. dragollub. tárkönyüröm’. Vö. az el tag a ném. fekete nadályt ’. dongóvirág dögleszt l. Idegen nyelvi megfelel re vö. 127). szopókavirág. Dragon (< lat. pettyegetett tüd f ’. d dike (ÚMTsz. A névadás szemléleti háttere. Tabaksklee. Idegen nyelvi megfelel kre vö. dics ségesf . 145). J: ’Sonchus oleraceus. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a dudvacsorbóka nevet javasolja a R. Talán a dédike ’dédszül . Marzell Melilotus officinalis a. Honigblume ’mézvirág’. valószín leg a ném. 1723: ’burjánzik’). A drágajó népi elnevezés. 1948: dudkóró (MagyGyógyn. a dongó ’rovar’ el tag dong töve hangutánzó eredet . F vészk. A pettyegetett tüd f (1. nyúlkék. „Dobrónike” (NclB. Ehrenpreis hatására jött létre. 264). dracónis a. A d dike népi elnevezés. 1841: dongóf (Barra 302). J: ’Centaurea cyanus. 126). dungó-virág (MTsz. a dudva el tag jelentése valószín leg ’burjánzó’ (vö. Bockstaud’n ’bakszagú növény. tárkony. A dohányvirág népi név. 222). orvosi veronika’. dídike (ÚMTsz. dongóf l. A dongóvirág népi elnevezés. dongóvirág (MagyGyógyn. 273). a névadás magyarázata. dudkóró . drac# < gör. a déli szláv vagy szlovák eredet drága ’értékes’ és a jó ’hasznos dolog’ összetétele. dohányvirág (MagyGyógyn.. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. Marzell Centaurea jacea a. kígyó’) átvétele. 422) ’ua. Pilosella minor purpureo flore. darázsvirág. dögf 1903: dögf (Hoffmann–Wagner 39).dohányvirág 141 l ’). lat. darazsak. csattanó maszlag’.. EWUng. D dike (MagyGyógyn. foetidus ’b z- drágajó N. TESz. J: ’Artemisia dracunculus. nyúlkáposzta. hogy az orvosi veronika a népi gyógyászatban nagyon fontos és hasznos gyógyszer volt.’ növénynevet vette át. 444). dédike a). J: ’Symphytum officinale. || dongóf 1. zúgó hangját jeleníti meg. Dongovirág (Jávorka 848). — borzas ~ 1841: borzas dongófü (Barra 302). hogy a növény megszárított virágját dohányhoz szokták adni.: BotTört. dong a. A dögf elnevezés alapja.. drágajó (MagyGyógyn.’. parlagi macskatalp’.). ismeretlen eredet . liba~. hogy a növény gyorsan szaporodik. A névadás alapja. Genaust dráco a. J: ’Datura stramonium. J: ’Antennaria dioica. 1903: drágulob (Hoffmann–Wagner 165). orvosi somkóró’. Marzell Pulmonaria officinalis a. hangalakja a rovar tompa. Vö. 1798: Drágulob (Veszelszki 238).) és a fekete nadályt (2. drák#n ’sárkány. ang. ném. dragontárkony 1583: Dragon tarkony Tarco (Clusius–Beythe 7a: BotTört. A dragontárkony összetett szó. A borzas jelz (2. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. csibe~. cin~ dudvacsorbóka 1807: dudva Tsorbóka (Magy.). 1783: Dutkóró (NclB. hogy az egész növény büdös. Idegen nyelvi megfelel re vö. 406). ismeretlen eredet . kutya~f . (Melius 95). stink-weed. A dudvacsorbóka Diószegi–Fazekas alkotása. ▌ 2. bokor’. R. dracunculus ’kicsi sárkány’ < lat. J: ’Veronica officinalis. ill. hogy a növénynek érdesen sz rös szára és levele van. nyúlsaláta helyett. darazsak. pakulár~ dohányvirág N. csirke~ (→ csibedögleszt ). disznókáposzta. solanum foetidum pomo spinoso (< lat.) dongóf elnevezése Barra alkotása. dédnagymama’ népetimológiás változata. dutkóró 1578: Dutkorónac gr. utalva arra. csorbóka nevet Diószegi–Fazekas tette nemzetségnévvé. méhvirág. tyúk~ dongóvirág N. Vö. kígyóharapás ellen használták a növényt. mindkét növény lila virágait kedvelik a méhek. 1783: Drágulob (NclB. drót l. J: ’ua. 326). J: ’Melilotus officinalis. R. J: ’Pulmonaria officinalis. dongók gyakran keresik fel a petytyegetett tüd füvet. szelíd csorbóka’. — N. Gazdag méztartalma miatt a méhek. kakics. kék búzavirág’. az utótagra l. 415). ném. ném. d dike N. 145). dohány l. dögf (MagyGyógyn. dutkóró József a rom.

dutkóró 142 dutkóró (MTsz. a növénynév el tagja az ismeretlen eredet dudva ’gyom. dudva a. J: ’Melilotus officinalis.. J: ’ua. búskóró (MagyGyógyn. 145). EWUng dudva a.’. Bucskóró. A dutkóró Melius alkotása. gaz’ származéka. orvosi somkóró’. .). a kóró utótag magyarázata: „mert igen magas mint egy ember” (Melius 95). TESz. || búskóró N. A búskóró el tagja népetimológiával keletkezett.

égerfa Marzell Bryonia a. h. (h)ebanus. vö. gen. a ném. 93). 1783: Eb-tsipke (NclB. hogy a büdös gönye apró bogyói feketék. a latin Rosa canina részfordítása. az utótagra l. vö. J: ’Bryonia alba. a névadás alapja itt is a jellegzetes apró. Az ebagyar növénynevet a reformkori nyelvújítás idején Bugát Pál alkotta valószín leg a lat. J: ’Daphne mezereum. EWUng ében a. Az ükörke ’Lonicera xylosteum’ növény (nem gyógynövény) neveként már 1833-ban felbukkan az eb-tseresznye (Kassai 2: 15). Az ugor eredet eb ’kutya’ el tag magyarázatára l. ebes a. J: ’Rosa canina. lat. Az ebcsipke összetett szó. kynód#n. ’kutya.. Az elnevezés motivációja.. lat. gyep rózsa’. ében a. A tiszafa ébenfa elnevezése Barra alkotása. „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). gyep rózsa’. (h)ebanum ’ébenfa’ (< gör.. cseresznyeszer termés. eb’) utótagot lefordították. É ebagyar 1843: Ebagyar (Bugát. ebes a. Barra ebagyar elnevezését sem a köznyelv. még kutyarózsa. ký#n. 1583: eb chypke (Clusius–Beythe 7: BotTört. farkashárs’.) elnevezésének eb el tagja a növény jelentéktelenségét és bü- .. még csipke. ebony (tree). fekete’ el tag a tiszafa mérgez hatására utal. J: ’Rhamnus cathartica. 132). forró égövi fafajta’ els megjelenése: 1551: „Sz×ntelen neuekedem mint az Eb…us fa” (TESz.. ol. Marzell Cynodon dactylon a.. Genaust Cýnodon a. que Ebfa dicitur” (TESz. Vö. Nyr. ebcseresznye 1903: ebcseresznye (Hoffmann–Wagner 197). kynós ’kutya’. Nyr. kynódous < gör. a lat. varjútövis’. ang. 1775: Eb-csipke (Csapó 76). J: ’Cynodon.’. Eibenbaum. Nyr. Ebenbaum.E.). 125: 420. Az ében vándorszó.. hogy a termés nem ehet . Hundskirsche tükörfordítása. Barra a német el tagot átvette. kutyacseresznye. ném. 1397/1416: „arbor wlgo ebefa” (TESz. heben. Az ebcseresznye a ném.). A névadás magyarázata. R. Az ebfa az ugor eredet eb ’kutya’ és a fa összetétele. odoús. mérgez . Szóhalm. az eb ’kutya’ el tag azt jelzi. ébenos ’ébenfa’). TESz. ébène. 125: 420. sem a szaknyelv nem fogadta be. 291).. éberfa l. a csipke eredeti jelentése ’Rosa canina. ebcsipke 1578: Eb cypke (Melius 11a). fr. 1948: ebcseresznye (MagyGyógyn. 125: 420.). 1578: Ebfa „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a).-i Cynodon (< gör. UEWb. — büdös ~ 1578: b×dxs Ebfánac gr. halálfa. Az ében ’ébenfekete. A varjútövis (1. 117: 562. a baum magyarázó utótagot lefordította. 375). Nyr. csillagpázsit’. A valódi ébenfa ’Diospyros ebenum. Ebenholz. büdös gönye’. tiszafa’. èbano ’ébenfa’. ébenfa 1841: ijbenfa (Barra 423). Genaust ebenacánthus a. a cseresznyéhez hasonlóak. J: ’Taxus baccata. hogy fogszer rügyek találhatók a növény gyökérzetén. ▌ 2. canina (< canis ebfa 1. J: ’ua. odóntos ’fog’) fordításával. szakny. Ibenbaum (Veszelszki 422) részfordításával jött létre. эбéновый ’ében-’. gen. or. 1264: „spina.

nehezen nyel’ jelentés gör. vö. Hundswürger tükörfordítása. Hundskopf (Melius 165a). európai kakasmandikó’. Szabó. a növény egyéb metaforikus elnevezésével: borjúorrúf . kephale ’fej’) mintájára. cynanchum (< gör. Hundszahn ’kutyafog’. Marzell Antirrhinum orontium a. ágchein ’fojtogat.. gör. J: ? ’Erythronium dens-canis.. Az ebfej f az oroszlánszáj elnevezése. közönséges méreggyilok’. EWUng. sz. gen. Nyr. 1807: ’Antirrhinum majus. ágchein ’fojtogat. Nyr.). 391). 125: 420. A magyar ebfáj növénynévben a ’fojtogat. Genaust Cephalándra a. vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a). a büdös jelz t azzal magyarázza.. Vö. Marzell Daphne mezereum a.ebfáj 144 ebfojtóf dös szagát jelzi: „roszsz. ký#n. kerti oroszlánszáj’. Vö. méregöl f . a farkashárs népi kutyaborostyán neve. hogy a növényt torokgyík (a betegség tünete a nehéz nyelés. ebfakép lóbenge l. 362). — méregöl ~ 1841: méregöl ebfáj (Barra 272). Cynocephaloea (Beythe 120a). kynós ’kutya’. ebfáj. 1903: ebfojtó f (Hoffmann–Wagner 51). genitív kynós ’kutya’... Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy régen a növényt torokgyík. | 1783. A névadás alapja a növény felül fogszer . canis ’kutya’) tükörfordítása. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. ker- ti oroszlánszáj’. A bizonytalanság okára l. 389. hegyes hagymája.: ebfáj (Nyr. Szabó Attila szerint Melius Herbáriumának ebben a szakaszában az el forduló növénynevek azonosítása bizonytalan. UEWb. A farkashárs (2. latin Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. fáj.. a kés bbi adatokban már a kerti fajtát jelöli.. Melius 375. lóbenge ebfej f 1578: Eb feyx f× (Melius 165a). valószín leg Dankovszky alkotta a nevet. ang. Szabó. nem állapítható meg világosan. ebfojtóf . nehezen nyel’) hatására jött létre. Erythronium denscanis. F vészk. . A német szó a lat. TESz fáj a. dog’s tooth. A méregöl jelz re l. A név valószín leg a lat. ký#n. lat. fulladás) kezelésére használták. J: ’ua. 1807: ebfej f (Magy. Vö. A névadás magyarázata. 125: 421. vö. nevei dens canis. Nyr. Az eb el tag a farkashárs német elnevezéseiben is megtalálható: Hundsbeere ’ebbogyó’. magyarázata. ebfojtóf 1833: eb-fojtó-f (Dankovszky 276). gen. közönséges méreggyilok’. Genaust Cynánchum a. A ném. a latin tudományos Denticula canis (< lat. kynós ’kutya’. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. lat. 125: 421. A növény mai. gör. Marzell Erythronium dens-canis a.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. Melius így magyarázza a névadást: „Eb feyx f×. cynanchum (< gör. kínoz’ az összetétele. 1595: ’Misopates orontium.. 1783: Eb fejü fü (NclB. nehezen nyel’) szóból ered. szakny. ebtövis.. még tet fa. 1775: Ebfejüfü (Csapó 39). dens ’fog’. eb + fog jelentés elemet. Nyr. ký#n.’. Az ebfoga Pápai Páriz Ferenc alkotása. semmirevaló tör fa” (Kassai 2: 15). 1595: Eb feix fiju Antirrhinum. Genaust Cynánchum a. büdös. vö. ném. Az ebfáj az eb ’kutya’ és a bizonytalan eredet (talán finnugor kori örökség) fáj utótagnak ’fájdalomgyötör. Melius 435. kerti oroszlánszáj’. ebfáj XVIII. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. hogy „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). fulladásos betegség ellenszereként használták. A növény magháza ebfejhez hasonló. ágchein szót az általánosabb jelentés fáj ’fájdalom gyötör’ szóval fejezték ki. hogy Melius milyen általa ismert növénnyel vélte azonosnak a jelzett fajokat. Idegen nyelvi megfelel re vö. Az ebfej f Melius alkotása a R. lat. vetési oroszlánszáj + Antirrhinum majus. Melius a latinból fordított ebfej növénynevet . gyakori megnevezés mérgez bogyótermésre. 125: 421. ebfoga 1706: eb foga ’Denticula canis’ (PPNomH. Bucranion. Nyr. | 1775: ’Misopates orontium.) eb el tagja minden bizonnyal a növény egészének mérgez voltát magyarázza. még a növény R. Cýnodon a. ném. hivatalos lat. 125: 421. a korai adatokban vadon növ ’vetési oroszlánszáj’ jelentés . dens caninus. Az ebfa és a büdös ebfa Melius alkotásai. J: 1578. 85: 210). Vö. mert mint egy Ebnec.i elnevezése szintén tartalmazza a R.

Nyr. órchis ’here’) tükörfordítása. J: ’ua. 328) (< lat. büdös pipitér’. Az ebgyömbér Melius alkotása. J: ’ua. Nyr. gyep. gramen ’f . ill.2: RMGl. 1798: Eb-kapor (Veszelszki 177).el tag jelzi. 1783: Eb-gyógyító páÐint (NclB. kutya. lat. borsos keser f ’. 1583: eb kapor Cotula (Clusius–Beythe 4: BotTört. A büdös pipitér levelei a f szerkapor ’Anethum graveolens’ leveleihez hasonlóak. ebgyógyítógyökér l. Az ebmony hasonló névadási szemléleten alapul. társneve a kutyakapor a R. 1783: Eb gyömbér (NclB. kutyatej’. 1948: Ebgyógyítóf (MagyGyógyn. Zinziber caninum (Melius 174a) (< lat.’. de mirígyes foltoktól tarka. J: ’Orchis morio. 1775: Eb kapor (Csapó 254). még gyömbér. dog’s grass ’ua.: Cinoglossa: eb nÿelw (Ortus: RMGl. pásja jájca ’kutyahere’.. ebgyógyítópázsit ebgyömbér 1578: Eb gyxmbęr (Melius 174a). lat. közönséges ebnyelv f ’. vargyógyítóf (→ varf ) stb. 363). 1798: Eb-gyömbér (Veszelszki 343). 1577: chiroglossa [a. 1583: eb nyelw (Clusius– Beythe 4: BotTört. 115). Genaust Cýnodon a.ebgyógyítópázsit 145 ebnyelv ebgyógyítópázsit 1780: eb-gyógyitó pázint (Phytologicon 86). Az ebgyógyítópázsit elnevezés magyarázata. || ebgyógyító 1813: Ebgyógyító (Magy. 44). Az ebkapor. Hundshödlein ’kutyaherécske’. 1775: Ebgyömbér (Csapó 26). — ebgyógyítógyökér 1903: ebgyógyító pázsit v.’.. és a növény kitisztítja az állat gyomrát. Hunds-Pfeffer (Veszelszki 343) ’kutyabors’. 1775: Eb-nyelv (Csapó 77). hogy a borsos keser füvet régen f szerként használták. gör. ebkapor 1577 k. lat. cynoglossa]: eb nyelÔ (KolGl. 1798: Eb-gyógyító Pázsit (Veszelszki 240).. 333).’. 1533: Cynoglossa: Hundstzung: Eb nyelue (Murm. ném. 528). — ~ f 1578: Eb nyelu× f×nec gr. Nyr. agárkosbor’. MNy. A név valószín leg latin hatásra jött létre. az eb. Az ebgyógyító elvonással keletkezett az ebgyógyítóf névb l. borsíz növény. 1783: Eb-nyelv (NclB. a lat. || ebgyógyítóf 1807: Ebgyógyító f (Magy. pázsit’. canénus ’kutya-’ melléknév) tükörfordítása. 126). hogy hitvány. disznógyógyítóf . m. vö. testiculi’ (Nyr. Marzell Anthemis cotula a. íze a gyömbérre emlékeztet. 129). Vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1578: Eb nyelw (Melius 150). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 528). 368). J: ’Euphorbia sp. 328). Idegen nyelvi megfelel re vö.el tag a növény büdös illatára utal: „Szára kopasz. ebnyelv 1525 k. Genaust canínus a. szln. ném. Hundsgras ’kutyaf ’. ném.: RMGl. 29: 51. J: ’Persicaria hydropiper. ebmonyf 1601–16: eb mony fi ’Orchides. A mony ’here’ jelentés . Hundshoden ’kutyahere’. mint az agármony növénynév. lat. gyökér (Hoffmann–Wagner 11). Cynosorchis (Csapó 298) (< gör. ebkutyatej 1798: Eb-kutya-tej (Veszelszki 459). ký#n ’kutya. F vészk. 419). csíp s. eb’. ill.. 1595: Eb kapor (Beythe 95). 1578: Harmad fęle Eb kapor (Melius 72). . J: ’Anthemis cotula. ebgyógyítóf . F vészk. az eb-. J: ’Elymus repens. rókamony. zingiber ’gyömbér’. közönséges tarackbúza’. ha a gyomra beteg. ezek dörzsölésre undorító szagot kölcsönöznek a növénynek” (Hoffmann–Wagner 171). 1783: Eb Kapor (NclB. canénus ’kutya-’ melléknév) fordítása. silány min ség f szer. 125: 422. 403/ 6). még agármony. Marzell Agriopyrum repens a. Az ebkutyatej Veszelszki alkotása. 528). Az ebmonyf a R. 29: 362). (OrvK.: Eb kaproth gr. hogy a növényt a kutya gyógyírként eszi. Az ebmonyf összetételben az összefoglaló jelentés eb ’kutya’ az agármony szerkezetben el forduló agár ’kutyafajta’ megfelel je. az utótag magyarázatára l. J: ’Cynoglossum officinale. Gramen caninum (NclB. a növény ebtej és kutyatej elnevezéseib l hozta létre a szinonim el tagokat (eb ~ kutya) tartalmazó növénynevet. a R. 125: 422. a név a kutyaheréhez hasonlítható ikergyökérgumókra vonatkozik. J: ’ua. 125: 423. A névadás szemléleti háttere. A gyógyító magyarázó elem egyéb hasonló szerkezet növénynevek hatására kerülhetett a névbe. Nyr.’. ang. 2. magyarázatára l. Hundsdill tükörfordításával keletkezett. 51: 18.

340). 1578: Eb ÐÅxlxt gr. J: ’ua. 125: 424. | veres ~ 1783: Veres Eb-Ðzölö (NclB. ▌ 2. 1798: Veres eb-Ðzflf (Veszelszki 45). Melius a latinból fordított ebnyelv növénynevet . kynoglôssos.és bolondító~ 1578: aluto és bolondito Eb ſÅxlxuel gr. 125: 424. sz. 1405 k. kutyafa. Hundsaugen (Melius 138a) tükörfordítása. 164). cynogl#ssus < gör.: De strigio siue solatro: Ebzewle (StrassbGl. | vad ~ 1903: vad-. ▌ 3.: Solatrum: eb zewlew (Ortus: RMGl. … hertelen embert. lingua canina ’kutyanyelv’.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. | kerti ~ 1578: kerti Eb ſÅxlxnec gr. 1783: Eb-Ðzem (NclB. Hundszunge ’kutyanyelv’ is hatással lehetett. gyötör’) mintájára hozta létre. 1998: ebnyelv f (Priszter 351). 379). vizivagy veres ebsz l (Hoffmann–Wagner 40). J: ’ua. Az ebnyelv a lat.’. 1520 k. I: 307). J: ’ua. ebnyelv f l. A növénynek ezt a tulajdonságát már Melius említi: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. 2. Péntek–Szabó. 1578: Eb Ðzxlx (Melius 85). ebsz l 1.’. Az ebszem Melius alkotása. kýōn. 1775: Eb-szölö (Csapó 78). vízi.’. J: ’ua. Lingua Canis. 415).. ebsefa (MagyGyógyn. ebrózsa l. XVI. XVI. Ember és növényvilág 290). a ném.: solatum: eb zele (SchlSzj. 664).: RMGl. Nyr. 664). 1578: Eb ronto f× (Melius 155a). J: ’Aconitum vulparia. b): RMGl. Nyr. gör. — erdei ~ 1813: erdei. Genaust Cýnodon a. J: ’ua. glôssa ’nyelv’) tükörfordításával keletkezett. fent). napellus. — fekete ~ 1998: fekete ebsz l (Priszter 506). 664). kynoglôsson < gör. szep szôlô (SzikszF. — alutó.’.’.’. 1775: EbÐzem (Csapó 248). J: ’ua. 340). J: ’ua. 1533: Solatrum: Nachtschadt: Eb sxlx (Murm. 125: 424. — N. v. 664). R. ▌ 2. 1595: Eb Ðzxlx (Beythe 110). | felfutó ~ 1775: Fel-futó ebÐzölö (Csapó 79). (Melius 86a). kutyát mérgeztek. J: ’Aconitum napellus subsp. J: ’Solanum dulcamara. Ebet xl.’ nevez meg. Melius 431. Az ebsefa népi elnevezés. 1500 k. — közönséges ~ f 1998: közönséges ebnyelv f (Priszter 351).’. 43: 311. 664). Hundstod ’kutyahalál’. és a lat. ▌ 4.: Solanum hortense.’. fekete csucsor’. 664).2: RMGl. lat. Nyr.: Solatrvm: Eb zewlew (Herb.: RMGl.ebrontóf 146 ebsz l (Melius 150).. nyelv formájú levele. ebsz l (Nyr. tondēre ’nyes. — halálos bolondító~ 1578: Halálos bolondito Eb . 1595: Eb ſzxm (Beythe 88a).’. 389). J: ’ua. (Melius 11a).: RMGl.’.: Cyglassa.’. kynós ’kutya’. 1775: Eb-nyelvü-fü (Csapó 77).: RMGl. 258). Marzell Inula conyza a. 1577: solatrum: eb szxlex (KolGl. minden állatot meg xl” (Melius 156). Genaust Cýnodon a. farkasöl sisakvirág’. ký#n ’kutya’. J: ’ua. Az ebrontóf sisakvirág-fajokat ’Aconitum sp.. jelentése ’a kutyának se jó’. Növényszótár 4). 1590: Solanum hortense: Ebszôlô vag. J: ’ua. ebnyelvü f (Nyárádi 85). Lingua canina: ebnyelxe fÿw (De Herbis: RMGl. | vízi ~ 1775: Vizi eb-Ðzölö (Csapó 79). 1903: ebrontóf (Hoffmann–Wagner 109). Cynoctonon (Melius 155a) (< gör. ebnyelv ebrontóf 1. Farkaſt. A névadásra a ném. A névadás alapja talán az. 1911: ebrontóf (Cserey. hogy a virágfejecskék állatszemhez hasonlóak. ebszem 1578: Eb ſÅem (Melius 138a). J: ’Frangula alnus. Idegen nyelvi megfelel re vö. Solatrum: Eb zewlew (Növ.. közönséges kutyabenge’. ném. 664). — N. A névadás alapja a növény keskeny.: RMGl. 1533-ban már említik a növény német nevét: „Cynoglossa: Hundstzung” (l. a névadás alapja a fa használhatatlansága.’. Szabó. kutyarózsa ebsefa N. F vészk. 1525 k. ebnyelv f (SzegSz. Katikasisakvirág’. 664). eb Sz[ l ] (Magy. | orvosi ~ f 1998: orvosi ebnyelv f (Priszter 351). erdei peremizs’. J: ’ua. veres. J: ’ua. kesernyés csucsor’. 1783: Vizi Eb-Ðzölö (NclB. (Melius 86). | kertekben term ~ 1578: kertekben termx Eb ſÅxlx (Melius 86). Az ebsefa az eb ’kutya’ és a se nyomatékosító elemb l tömbösö- dött összetétel. 1783: Eb rontó-fü (NclB. J: ’Solanum nigrum. | piros ~ 1903: Piros ebsz l (Hoffmann– Wagner 40). maszlagos nadragulya’. J: ’Inula conyzae. Cynoglóssum (lat. Melius a lat. A névadás alapja az. Nachtschatt: eb Zoeloe (SzegSz. 1: 307). J: ’Atropa belladonna. Vö. hogy a növénnyel farkast. tónsus a.

| nagyobb ~ 1583: nagyob eb teij (Clusius– Beythe 5a: BotTört. Hundmilch). hasindító kutyatej’. A piros. Az ebtej elnevezés valószín leg a ném. le. amelyek fontos szerepet töltöttek be a középkori patikákban. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Az ebtej összetett szó. Az ebsz l ’kesernyés csucsor’ (1.és bolondítóebsz l ’maszlagos nadragulya’ (3. Åÿnthe olÿan aÅ ÿÅÿ mÿnth aÅ Teÿnek. 125: 425. Növényneveinknek ez a csoportja olyan gyógynövényeket foglal magában mint az ebtej (< ném.: Esula: ebtheÿ (Ortus: RMGl.) elnevezések hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkeztek: mindegyik növény mérgez és bogyós termése van. szb. melyeknek közös jellemz jük. sz. laptele-c"nelui. 129). 687). a kertekben term pedig azt mutatja.) srégi ázsiai kultúrnövény. J: ’ua. psie mleko. A növény vadon. 631/13)]. vad és vízi jelz k. veres jelz k a termés vörös színét jelzik. A fekete csucsor (2.’.: RMGl. magyarázatára l. XVI. J: ’ua. ▌ 2. 1577 k. — nagy ~ 1775: nagy eb-téj (Csapó 81). nyirkos területeken él. a maszlagos nadragulya (3.. ebsz l .) fekete jelz je a termés színére utal. ebtej 1. 371). századi OrvK. ebsz l csucsor 1948: Ebsz l csucsor (MagyGyógyn. 129). Vö. cserjés ebsz l elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. Az ebsz l a németb l fordított igen régi növényneveink közé tartozik.: „Eb Teÿ fwek” (OrvK. A korai adatokban az ebtej elnevezés a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó tejnedvet tartalmazó növényekre vonatkozik. az ebsz l el tag a növény R. Melius 370. a csucsor utótag a Solanum nemzetség neve. mételmaszlag’. 371). a növény és neve a német patikusokkal terjedt el az országban. J: ’ua. Hundsdill). hogy a kesernyés csucsor (1.) gyümölcse. Cataputia maior utótagjának fordítása. erre utalnak az erdei. ebkapor (< ném. sz l szer termésre utal.-i OrvK. kesernyés csucsor’. élvezhetetlen ízére. mely valószín leg Egyiptomon keresztül jutott el a mediterrán területekre.ebsz l csucsor 147 ebtej ſÅxlx (Melius 85a). 406–7. Marzell Solanum dulcamara a.: Agrimonium: eb teÿ (BesztSzj.-hv. A XVI. pejoratív érték eb el tagja pedig a nedv csíp s. farkas-kutyatej’. (OrvK. 8). a sz l utótag a fürtös. 687). és bogyójuk is mérgez . 612/34). 631/12).): „EÅ Bolondÿto es halalhoÅo Eb Åxlxt ha kÿ megh ÿÅÅa. Hundsmilch tükörfordítása. Ezeknek a növényeknek közös tulajdonsága. 1783: Nagyobb Ebtej (NclB. A mételmaszlag (4. halált okoz. is összefoglalóan jellemzi azokat a növényeket [„AZ Eb Teÿ fwek is igqn artalmaſok” (OrvK. Az adatok mutatják. bogyója ehetetlen. 1525 k. 631/13). A XVI. — ~f 1577 k. 1395 k. neve.) név elé a kés bbiekben a kesernyés. Az ebsz l a ném. 1775: Eb-téj (Csapó 80). Az ebsz l csucsor összetett szó.’. az az Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx” (Melius 85a–86). kutyatej’. hogy Melius 1578-ban mind a négy növényt ebsz l néven említi. keser vagy az édeskeser jelz t illesztették. csucsor. rom. J: ’Euphorbia lathyris.. J: ’Datura metel. ezek a növény ízére utalnak. erd ben.: Eb Teyrql gr. J: ’Solanum dulcamara.). bogyós termés növény’ jelentéssel használja. és onnan esetleg „Patica- riuſoc” útján hozzánk is: „EſÅt hiyac à Paticariuſoc Cuculus de leuante. 1783: Eb-téj (NclB. magyarázatára l. Szabó. A hasindító kutyatej (1) nagy ~ nagyobb jelz je a lat. és a növénynevet összefoglaló ’különféle mérgez . a fekete csucsor (2. a növény értéktelenségére vonatkozik. EÅ gÿakor chÿoklaÐth hoÅ” (OrvK.). század végét l a megkülönböztet jelz k segítségével fajokat is el lehet különíteni. hogy a növény a kertekben is el fordult. 29: 51–2. kutyatej. így ír a csucsorról (1.) és a mételmaszlag (4. A felfutó ebsz l . utótagja a növény szárában lév tejszer nedvre utal.’. hogy tejszer ragacsos anyagot tartalmaznak: „a’ belflök ki-ſzivárgó téjrfl mindeneknél esméretesek” (Veszelszki 211). | naptámadatról hozott ~ 1578: Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx (Melius 86). Az alutó. MNy. J: ’Euphorbia cyparissias. . Hundesbeere ’ebbogyó’ mintájára jött létre. Az összetétel ebel tagja azt jelzi. hogy az egész növény. 1583: eb tey (Clusius–Beythe 4: BotTört. pasje mliče. Nyr. J: ’Euphorbia sp. a XVI. 263). psi mlecz.

1783: Eb-tövisk (NclB. échidna ’kígyó’ < gör. J: ’ua.-i Echium (< lat. J: ’Strychnos nux-vomica. J: ’Rhamnus cathartica. sz. Az ebvész összetett szó. 404).: NySz. J: ’ua. hogy a növény magva alkalmas kutyák. Marzell Colchicum autumnale a.. édesgyökér. | édesgyöker f 1775: Édes gyökerü-fü. igazi édesgyökér’. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . 351). Ecetf (MagyGyógyn. | vad ~ 1775: Vad édes Gyökér (Csapó 10). 125: 426. J: ’ua. az eb el tag a varjútövis jelentéktelenségét jelzi. 1181). 1998: ebvészmag (Priszter 514). közönséges kígyószisz’. échis ’kígyó’ < óind. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. XVI. J: ’Echium vulgare. — N. Az ecetf népi elnevezés. 1998: igazi édesgyökér (Priszter 386). I. Nyr. 1998: édesgyökér (Priszter 386). (Beythe 60a). J: ’Polypodium vulgare. vad édes Gy[ökér] (Magy. lat. Hunds-Eppich. Vö. 2. édes l. a’ kutyákat és matskákat meg lehet ölni” (Márton. 148). angyal~ (→ angyalédesgyökér) ebvirág 1833: eb-virág (Dankovszky 176). 1798: Eb-tövis (Veszelszki 335).. A névalkotásra hatással lehetett a lat. magyarázatára l. hogy a vasf vel és gyökerével ecetes uborkát ízesítenek. Nyr.’. Az ebvészmag mag utótagja a növény termésére utal. ebvész 1830: ebvész (Nyr. a névadás alapja a növény édes íz gyökere. édesgyökér. szakny.’. az eb el tag a növény haszontalanságát. 430). 1595: edxs gyxkernek gr. ebvész gör. Hundsblume tükörfordítása. 280). ágai tüskések: „ágai tövissen végz dnek” (Magy. 148). 125: 426). ill. Marzell Aethusa cynapium a. — igazi ~ 1948: Igazi édesgyökér (MagyGyógyn. Benk 63. Édes gyökérfü (Csapó 259). talán finnugor kori vész ’pusztulás’ összetétele. 178). echium 1798: Echium (Veszelszki 196). igazi édesgyökér’. 836. 342). o. ebtövis 1584: eb töuisk. || ~mag 1948: ebvészmag (MagyGyógyn.’. Az ebtövis a lat.: Edqs gÿqker (OrvK. ecetf N.. J: ’Colchicum autumnale. J: ’ua. 371).-i cynapium (< édesfa N.: RMGl. 280). J: ’Aethusa cynapium. UEWb. ký#n ’kutya’. 520. J: ’ua. ném. íd(sgyökér (ÚMTSz. A lat. Vö. 1783: Erdei édes gyökér (NclB. 1590: Glyceriza: Edes gyôker (SzikszF. 1798: Édes gyökerÍ-fa (Veszelszki 237). — N. F vészk. még varjútövis. Nyr. J: ’Glycyrrhiza glabra. magyarázata. 1783: Édes-gyökér (NclB. ebfa.’. v. ami szintén azon a névadási szemléleten alapul. 1583: edös gyoker Glycyrrhiza (Clusius–Beythe 5: BotTört. 430). vasf ’. Éder. 125: 426. kutyatej a.. Az édesfa népi név. EWUng kutyatej a. sztrichninfa’. 1903: Ebvirág (Hoffmann–Wagner 73). szi kikerics’. 148. 1708: éd(s-gyökér (PPBl. „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27) (< lat. hogy a növény még a kutyának is mérgez . kutyapetrezselyem. az szi kikerics kutyadögleszt f elnevezésével. Vö. 1783: Vad édes gyökér (NclB. || édes páfránygyökér 1775: Édes paprágy gyökér (Csapó 11). 223). J: ’Verbena officinalis. 125: 426–7. „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27).: Polypadium: edes gÿöker (De Medicinali: RMGl. Növ. 130). 1783: Édes Paprágy gyökér . ▌ 2. Nyr. 520. J: ’ua. Vö. 125: 426. 42/9).ebtövis 148 édesgyökér Marzell Euphorbia a. | édesgyöker fa 1783: Édes gyökerü fa (NclB. szakny. Az ebzeller valószín leg ném. — erdei ~ 1775: Erdei édes gyökér (Csapó 10). MagyGyógyn. 50). az ugor kori eb és a bizonytalan. XVI.’. F vészk. ebvirág (MagyGyógyn. a növénynév szláv eredet ecet el tagjának magyarázata. TESz. ebvészmag l. mintára jött létre. varjútövis’. Az ebvirág a ném. mérgez tulajdonságát fejezi ki. echidna ’kígyó’ < gör. macskák elpusztítására: „mellyel p.’. UEWb. apium ’petrezselyem’) is. vö. édesgyökér 1. | erdei vad ~ 1813: erdei. 404). spina ’tövis’) tükörfordítása. canis ’kutya’. 1577 k. J: ’ua. áhiA ’kígyó’) átvétele. 2: 36). Nyr. édesfa (MagyGyógyn.. ádáz’.). J: ’Glycyrrhiza glabra. 125: 425–6. ebzeller 1903: ebzeller (Hoffmann–Wagner 57).’. közönséges édesgyöker -páfrány’.

1998: mézgás éger (Priszter 296).: milifolium eger farc (SchlSzj. a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. J: ’ua. 219). jégörfa (Nyatl.’. Az éger kezdetben az égerfa (1. 1583: egör fa Alnus (Clusius–Beythe 2a. | ragadós ~ 1998: ragadós égerfa (Priszter 296). 423). 1405 k. ném. 1578: Eger fa (Melius 11a). a levelek nagyon hasonlóak a mézgás éger(fa) leveléhez. a szókezd magánhangzó rövid volt. egerfa.. J: ’Glycyrrhiza glabra. J: ’ua. — N. — enyves ~ 1998: enyves égerfa (Priszter 296). 1405 k. glūtinōsus ’ragadós’). égörfa. Az igazi édesgyökér (1.. (gerfa. J: ’ua. glycyrriza (< gör. 1560 k.) összetételb l adatolható. csucsor édeskömény l. A gyökér és a gyöktörzs édes nedvével ételt. Vö. EWUng. mézgás.’.2: RMGl. ragadós jelz ket. a vad jelz arra utal. euforbium efrasia l. ▌ 2. mézgás éger(fa)’. J: ’Alnus sp. éb(rfa. mivel a növény föld alatti része édes.: Egqr fanak gr. || éger — enyves éger 1998: enyves éger (Priszter 296). a növénynek a gyökere édes.’. Valószín leg a lat. 1520 k. hogy a növény vadon terem.). égerfa a. | ragadós éger 1998: ragadós éger (Priszter 296). | mézgás éger 1841: mezgés Éger (Barra 413). közönséges kutyabenge’. égerfa (Péntek–Szabó. Marzell Polypodium vulgare a. Genaust Glycéria a. édesgyöker -páfrány (→ páfrány). hogy a páfrány gyökere „a cukornál többszázszorosan édesebb” (MagyGyógyn. glycyrrhiza. . F vészk.édeslevel f 149 egérfark (NclB. Kleb-erle ’ragasztóéger’. 168).: Millefolivm: Egherfark (Herb. Az édes páfránygyökér jelz s el tagja ném. J: ’Frangula alnus. 1595: Egxr fa (Beythe 10a). a gyökér magyarázó utótag. A közönséges édesgyöker -páfrány (2. Az egércsecs elvonással keletkezett az egércsecsf névb l. 511). erre utal a lat. b): RMGl. hogy az apró. J: ’ua. Süſsfarn (Veszelszki 355) ’édes páfrány’ és az igazi édesgyökér (1. a t eredetileg eger ~ egres váltakozást mutatott. J: ’Alnus glutinosa. J: ’Sedum acre. glykýs ’édes’.: erulus: eger fa (SchlSzj. eufrasia egércsecsf 1783: Egér-tsets-fü (NclB.: erulus: eger fa (BesztSzj.: RMGl. 1998: mézgás égerfa (Priszter 296). 219). italt ízesítenek. 211).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.: RMGl. 256). jég(rfa.. jégörfa) feltehet leg népetimológiával keletkeztek. 1841: egerfa.: BotTört.’. | mézgás ~ 1807: mezgés Égerfa (Magy. Az igazi jelz más édes íz gyökerekt l különíti el a növényt. 368).’.. rhíza ’gyökér’) tükörfordítása. TESz. 620). egérfark 1395 k. gör.: Alnus: ni: arbor: Eger faa (GyöngySzt. éger a. Idegen nyelvi megfelel re vö. A névadás alapja. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik.) édesgyökér neve a lat. Genaust glutinósus a.. eforbium l. égerfa. 1234: „Arbor que Hungarice dicitur egurfa” (OklSz. Az egércsecsf Benk alkotása. (OrvK. igazi édesgyökér’. J: ’ua. a névadás alapja. 126). eg rfa. jégerfa (Barra 403). radix dulcis ’édesgyökér’ és a lat. báránycsecsf . R. glykýrrhiza < gör. glycyrrhiza.: Millefolium: eger fark (BesztSzj. éger(fa)’. éger a. Pászt. édesgyökér. nem a levele. 668). 368).). Vö. Jágerfa (Herman. Süſsfarn (Veszelszki 355) tükörfordítása. Az édesgyökér növénynév . édesgyöker -páfrány l. 36). klebrige Erle ’ragacsos éger’. 1395 k. kömény édeslevel f 1577: gliciriza: edes leuelw fÔ (KolGl. az éger ismeretlen eredet .: TESz. hosszúkás pozsgás levélkék csecshez hasonlíthatók.: RMGl. 1783: Egerfa (NclB.’. borsos varjúháj’. — egércsecs 1813: Egértsets (Magy. páfrány édeskeser csucsor l.: RMGl. a fa innen kapta az enyves. 213). A friss rügyek ragacsosak.’. glycyrriza ’édesgyökér’ hatására keletkezett. 2. szaknyelvi elnevezés is: Alnus glutinosa (< lat. Marzell Alnus glutinosa a. Vö. Az egér és a j kezdet változatok (jágerfa.: RMGl. Ember és növényvilág 201). 430). Az égerfa ’közönséges kutyabenge’ (2. jég(rfa.melléknévképz vel és f ~ fa magyarázó utótaggal is megjelenik. F vészk. 1577 k.) édesgyökér neve feltehet leg a ném.) édesgyökér nevének hatására alakult ki. J: ’ua. égerfa 1. J: ’ua. — fekete~ 1798: Fekete Éger-fa (Veszelszki 41). egyedi adat.

F vészk. A közönséges cickafark (2. auris ’fül’ kicsinyít képz s alakja). — ~f 1775: Egérfül-fü (Csapó 81).). mez kön fordul el (ahol egerek. 220). 1590: Eger fark (SzikszF.egérf m 150 egérfül 219). ang. orrához hasonlítanak.). N. pil#sus ’sz rös’ kicsinyít képz s alakja). egérf#rk. F vészk. — kis ~f 1783: Kis Egér fül-fü (NclB. cickafark egérf 1. J: ’Achillea millefolium subsp.. 1690: „Fxzz Vizet. 410). egerfarkkóró. közönséges tyúkhúr’. 486).’. egérfarkvirág. myos#ta ’egérfülecske’). Mausohr. egirfarkó fü (ÚMTsz. J: ’Antennaria dioica.). ill. egérfarku-fí. 219). J: ’ua. Auricula (Melius 79a) (< lat. parlagi macskatalp’. Vö. egérfark. J: ’ua.). egérfarok (ÚMTsz. lat. egérfarkú kóró (ÚMTsz. Az egérfarkf és egérfarkkóró összetételben az utótagok (f . 1525 k. a finnugor eredet egér és a far f névb l -k névszóképz vel létrejött fark összetétele. egérfarkkóré. 126). 1745: Egér-fark-fü (Torkos 7). a névadásra a növény egyéb R. 1578: Egér f×l (Melius 181a). 1578: „ſÅxrxs leuel× Egęr f×l” (Melius 79–80). millefolium. Az egérfark összetetett növénynév. erdei hölgymál’.. — kis ~ 1813: kis Egérfül (Magy. 415).) egérf elnevezése népi név. J: ’ua. 1798: Egér-fark-kóró (Veszelszki 460). egerfarggó²r~. TálmoÐó f×vel.. — ~f 1577 k.. J: ’ua. egérfarkúfüjj. ▌ 2. J: ’Potentilla anserina. Auricula muris (Melius 181a) . egérfarkkóró. pilosella (< lat. 1798: „kisſebb és’ nagyobb Egér-fÍl-fÍ” (Veszelszki 348). — kisebb ~f 1783: KiÐÐebb Egér fül-fü (NclB. v. a lat.’. 468). — kis ~ 1807: kis egérfül (Magy. Egérf (MagyGyógyn. mint az egér füle. nevei is hatással lehettek. millefolium.’. XVI. egérfarkú f vet gr.’. ném. egérfarku f . annak aÅ leweth aggÿad ÿnnÿa melegqn” (OrvK 189/1). 295). útszéleken. egerfarkú füvet gr. egérfark. 1798: Kis egérfÍl-fÍ (Veszelszki 238). egérorrú f (ÚMTsz. 220). egerf . J: ’Antennaria dioica. Egér-fark f×vel…. vö. lat. || egérorrúf N. a lat. Az elnevezés alapja a növény puha. egérf (ÚMTsz. 1595: Eger fijl (Beythe 97a). 1595: Eger fark (Beythe 114). ▌ 4. 1578: Egęr f×l („magas à ſÅára”) Melius 79a). 1948: egérfül (MagyGyógyn.). ▌ 2. egérfarkófüj. Millefoliu : Egerfark (Növ. J: ’Stellaria media. | ~kóró XVI. UEWb. bogarak is megtalálhatóak). sz rös leveleinek az egér farkához való hasonlósága. Myosotis fordítása (< lat. A közönséges tyúkhúr (3. Idegen nyelvi megfelel re vö.) és a közönséges cickafark (2. ezüstös hölgymál’. ▌ 3. Mausöhrlein (NclB. libapimpó’. hogy száraz árokpartokon. 1583: egher fark (Clusius– Beythe: BotTört..) egérfül neve szintén Melius alkotása. egérf#rkDórDó.: Millefolium: egeerfark (Ortus: RMGl. F vészk. egérfarku-fi. 2. 1807: Egérfül (Magy. 213). Vö. egérfarak.) egérf neve azon alapul. 126). J: ’ua. illetve. egérfarku f nek gr. Marzell szerint az egér el tag talán a növény jelentéktelen voltára is utal. | ~virág N.) egérf és egérorrúf elnevezéseinek alapja. hogy a növény puha. F vészk. vége: Egér fark-kóró (De Herbis: RMGl. eger-fark (MTsz. myos#tis.).’. 368). Az ezüstös hölgymál (1. — N. egérfarkúfüvet gr. 1775: Egérfül (Csapó 286). A libapimpó (1.: RMGl. 219).) egérfül neve Melius alkotása. egérf .. 87). 500. J: ’Hieracium murorum. kóró) magyarázó szerep ek. közönséges cickafark’. 1807: egérfark (Magy. fonákjuk ezüstös. egérfarkúf . N. sz rös levelei az egér farkához. egérfarkufüjj. közönséges cickafark’. J: ’ua. — N. egérfarkóró.’. egérfarkú virág (ÚMTsz. hogy a levelek kicsi állatfülhöz hasonlóak. A libapimpó (1. Marzell Achillea millefolium a. — N. J: ’ua.: RMGl. Ugyanezen a szemléleten alapul a növény mai hivatalos elnevezése: cickafark. sz. || egérfülecske 1948: Egérfülecske (MagyGyógyn.). hogy „A’ levelei akkorák és ollyan ſzöröſſek. Tormentilla gy×kérrel. cickafark. egérfarkú cickóró l. sz. egerfargóró. Marzell Achillea millefolium a.: „Eoregbÿk Egerfark fweth tqrÿ eoÅwe borral. A névadás magyarázata. J: ’ua. parlagi macskatalp’. egér farku f vet gr. 171). J: ’Achillea mille- folium subsp. egérfül 1.) és az erdei hölgymál (2.’.: Millefolium: [Eg]er fark (De Herbis: RMGl. s-azt igya” (PaxCorp.’. hamu ſzinüek” (Csapó 81). 410). J: ’Hieracium pilosella. mouse-ear-hawkweed. 220).

sz rös levelek egérfülhöz hasonlóak. „B zit l minden bogarak elszélednek” (Barra 301). „a’ házban felakaſztják. Az éjjelilámpa népi név. ákantha ’tüske’) tükörfordítása. bojtosf éjjelilámpa N. Az egres vándorszó. éjjelilámpa (Csapody– Priszter. az egér z f és egérz tövis is a latin név hatására jött létre. Myacantha (< gör. lat. az elnevezés a virág kék színére utal. vadon term . jegenye égörfa l.. Diószegi–Fazekas alkotása. ég a. kfn. EWUng.. Az égikincs népi név. els megjelenése: 1395 k. A parlagi macskatalp (4. egybojtosf l. A veresegres ’sóskaborbolya’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. vagy f× (Melius 56a). MNy. F vészk. szúrós csodabogyó’. egres. || egér z tövis 1578: Egér ºz× txvisk (Melius 56a). baj. egérfül Pupteneuert. egértövis egérfülhölgymál 1807: Egérfül Holgyomál (Magy. egérfül. hölgymál. égivirág N. J: ’ua. 1595: Eger txuis (Beythe 124). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az egérfülhölgymál nevet javasolja a R. egérf égikincs N. ezüstös hölgymál’. Egereket ki ºzi” (Melius 57a). 435. egér z f . Szent Péter kulcsa. de ezekben Melius az z igéb l képzett folyamatos melléknévi igenévvel pontosítja. || egér z f 1578: Egér ºz× txvisk. a névadás magyarázatára l.. gör. veris. EWUng. J: ’Berberis vulgaris. agrestum. MNövSz. ném. pilosélla a. 415) fordításával keletkezett.) egérfül ~ egérfülecske elnevezése a ném. ném. egérszagu”. kékvirág. J: ’Centaurea cyanus. Himmelschlüssel ’égi kulcs’ elnevezés hatására jött létre. égerfa egres — veres~ 1903: veres egres (Hoffmann–Wagner 65). az egértövis növénynév is.). egres a. 1775: Egértövis (Csapó 83). k. az egértövis növénynév a lat. mŷs ’egér’. sz rösf és kis egérfül (→ egérfül) helyett. éretlen sz l leve’. 52). agres. 449). J: ’Cynoglossum officinale. J: ’Hieracium pilosella.’. 1998: egértövis (Priszter 487). sóskaborbolya’. a névadás magyarázatára l. egönye l. A név keletkezésének indítéka. agresto. Marzell Antennaria dioica a. kék búzavirág’. Az egres a magyarba olaszból. Idegen nyelvi megfelel re vö. egérszagúf 1841: egérszagufü (Barra 301). egérfülecske l. 1783: Egér-tövis (NclB. talán a ném. Melius 394. egérorrúf l. Genaust aurícula a. Vö. 209). Végs forrása a lat. szürkés. egér z tövis l.: Agreſtum: egreÅ (TESz. egér z f és egér z tövis Melius alkotása.. J: ’Taraxacum officinale. Az egérfülhölgymál összetett szó. hogy a növény kis levelei egérfülhöz hasonlóak. Genaust Mýagrum a. agrestis ’mezei. magyarázza a növény hatását. hogy a növény büdös: „Illatja kedvetlen. . Hasonló szemléleten alapul pl.egérfülhölgymál 151 éjjelilámpa (< lat. esetleg a bajor-osztrákból kerülhetett át.’. Az égivirág népi név. ég a. 428). Mäusdorn (Veszelszki 388). auricula ’fülecske’. 1911: veres egres (Cserey. MeuſÅdorn (Melius 56a). az TESz. hogy az apró. Növényszótár 32). Szabó. az el tagra l. pitypang’. ogrosl ’köszméte. 326. MÀusedarm ’egérbél’. Idegen nyelvi megfelel re vö. bogyói savanykásak. J: ’Ruscus aculeatus. UEWb. TESz. a finnugor eredet ég ’égbolt’ -i melléknévképz s származéka. agr#Å ’egy fajta savanyú lé’. az utótagra l.. égi virág (MagyGyógyn. piros szín ek. J: ’ua. hogy az egerek eltávozzanak” (Veszelszki 388). J: ’Primula veris subsp. Mausöhrlein (NclB. Acánthus a. egres’. egértövis 1578: Egér txuis (Melius 56a). vad’. muris ’egér’) fordításával hozta létre. vö. A növény egér z hatásáról szinte minden szerz megemlékezik: „ha fel f×ggeſÅted az házban. Az egértövis. ol. melynek bogyói nem érnek meg teljesen’. az egreshez hasonlóak. 4: 31).-osztr. Az egérszagúf névadás alapja. égikincs (MagyGyógyn. agrasl. a névadás magyarázata. agresta ’olyan sz l fajta. tavaszi kankalin’. lámpavirág. agresta ’éretlen sz l bogyó. közönséges ebnyelv f ’..

) elnevezés alapja. J: ’ua. piros virágzata. jelölt birtokos szerkezet. 1841: eleczke (Barra 294). 340). ▌ 2. kesernyés csucsor’. ném.. J: ’Mandragora elefántormánya N. magyarázatára l. Az ekeakadály ’tövises iglice’ (1. vö. Mollay. boronafa. ormány a. elalutóf 1. EWUng. ormány a. Az elefántormánya népnyelvi elnevezés. — Ö: vidra~.. gúzs a. élek-halok (Jávorka 978). élekhalok (MagyGyógyn. elecske (ÚMTsz. 126). 393). pogány~ eketartóf 1578: Éke tartó f× (Melius 48). maszlagos nadragulya’. TESz. ekeny g l. Az elalutóf ’Atropa bella-donna’ (1. 1578: el aluto f× (Melius 51a). Melius ekeakadály növénynevével. Az elalutóf ’Mandragora officinarum’ (2. tövises iglice’. 1948: elecske (MagyGyógyn. tövises iglice’. Az ekegúzs összetett szó. EWUng. Az elecke hasonlót fejezhet ki. J: ’Prunus spinosa. összetett szó. kökény’. J: ’Ononis spinosa. élek-halok (MagyGyógyn. 263). elecke 1807: Eletzke (Magy. eke a. Az elecke nemzetségnév. hogy a tüskés növény a szántást akadályozza. eke a. 1775: Ekeakadály (Csapó 120). ar#trum ’eke’) fordításával hozta létre. ormányhoz hasonló. eke a. a lat.. A vízi jelz arra utal. (Barra 294). Az ekeny g Benk alkotása. fürge’ tövéb l. 1798: El-alutó-fÍ (Veszelszki 305). vízielecke (MagyGyógyn. 1783: Eke-tartó-fü (NclB. vö. A névadás alapja a bókoló amaránt hosszú. J: ’Solanum dulcamara. közönséges pásztortáska’. bókoló amaránt’. ekeakadály. „Remora aratri” (< remor#men ’akadály’.) ekeakadály neve hasonlóság alapján keletkezett. 1578: Éke akadaly (Melius 48). 1903: ekeakadály (Hoffmann–Wagner 99). elalutó szépsz l l. EWUng.ekeakadály 152 élekhalok ekeakadály 1. ▌ 2.’. A névadásra talán a ném. a lat. eleven a. a ny g ’lósz rb l vagy kötélb l font béklyó’ utótag Melius akadály és tartó elemeinek (az ekeakadály és eketartóf növénynévben) szinonimája. 401).. J: ’Atropa bella-donna.’él . J: ’Capsella bursa-pastoris. az alutó az alu. 1578: el aluto f× (Melius 51a). eke a. halált okoz. Ember és növényvilág 202). TESz. a növény szintén tüskés. F vészk. 401). N..). gyorsan szaporodik a vízben. J: ’Ononis spinosa. még álomhozóf . boronafa. Schlaffkraut (Melius 85) is hatással lehetett.) növénynév ’elaltatóf ’ jelentés . 216). kökény’. EWUng. ▌ 2. — N. tövises iglice’. 142).. hogy a növény mérgez . a latin eredet elefánt és az ormány nyelvújítási származékszó (orr + -mány f névképz ) összetétele. A kökény (2. sz l officinarum. de talán származhat a név az eleven megszilárdult ragos alakulat ele. Waſſerklee (Veszelszki 454) ’vízihere’. 142). az eke ’mez gazdasági eszköz’ és a gúzs ’béklyó’ összetétele. ehhez pedig Diószegi–Fazekas kicsinyít képz t illesztett. ekegúzs. 1775: Eketartó-fü (Csapó 120). Vö. 1783: El-alutó-fü (NclB. eketartóf ékesség l. 1775: Élek halok (Csapó 214). 1783: Élek-halok (NclB. elefánt a. a névadás oka ismeretlen. N. élekhalok 1. Vö. eleven a. Az ótörök eke ’szántásra használatos mez gazdasági eszköz’ el tag magyarázata. tavaszi mandragóra’.. Az eketartóf Melius alkotása. 1948: ekenyüg (MagyGyógyn.. gúzs a. J: ’Amaranthus caudatus. „Remora aratri” (Melius 48) (< remor#men ’akadály’. || ekeny g 1783: Eke-nyüg (NclB. vidraf | Menyanthes trifoliata. hogy a növény vízben él. mint a vidra el tag a vidraelecke vagy vidraf elnevezésben: a növény er sen. A névadás magyarázata. 1948: Ekeakadály (MagyGyógyn. TESz. ekegúzs 1903: ekegúzs (Hoffmann–Wagner 99). J: ’Ononis spinosa. a növénynév arra utal. J: ’Menyanthes. hogy az er sen tüskés kökényen fennakad az eke szántás közben. vidraf ’. 216). ar#trum ’eke’) (Melius 48) fordításával hozta létre. elefánt a. TESz. 160). ▌ 3. J: ’Prunus spinosa. — vízi ~ 1841: vizi eleczkének gr. — N.) Melius alkotása. hogy a növény szintén mérgez . Növénynevek 28.(szik) ige -t igeképz s és -ó igenévképz s származéka. 1595: Eke akadaly (Beythe 64a). Diószegi–Fazekas alkotása. elefántormánya (Péntek–Szabó. J: ’Potentilla .

a tüd f virágai tavasszal vörös szín r l kékre változnak. ember l. hogy a növény hosszú szára miatt ide-oda hajladozik. er t adnak a férfiaknak. n#sturtium. A kesernyés csucsor (2. J: ’Aconitum vulparia. 1783: Ember-erö (NclB. ezért a virág színei a tüd színéhez hasonlóak. Melius alkotása.’. Az él halóf népi név. — ~f 1798: Ember-erffÍ (Veszelszki 329). A gyökere elfordult f szintén Melius alkotása. Az embernek orra teker körülírásos növénynév. emberev agárf l. manroot tükörfordítása.melléknévképz s származékának összetétele. 421). A névadás szemléleti háttere lehet a növény gyökérzete. a lat. torqu#re ’csavar’) nyomán jött létre. emberkép f (MagyGyógyn. a gyökér magyarázó elem a növény mérgez részére utal. hogy a növénynek er s gyógyító ereje van. azt fejezi ki. Knabenkraut ’fiúf ’ (Veszelszki 329). mellérendel szókapcsolat. él -halóf (MagyGyógyn. 1775: Gyökere elfordúlt-fü (Csapó 88). mindenkor~ él halóf N. J: ’Mandragora officinarum. Az elfordult gyöker f elnevezés a XX. J: ’ua. Az emberkép f népi név. ném. s így el segítik az er teljes. elején keletkezett.’. J: ’Pulmonaria officinalis. pettyegetett tüd f ’. 61.) neve hasonlóság alapján keletkezett. emberkép f (Jávorka 848). a f utótag magyarázó szerep . Az emberer összetett szó. kivágott gyöker f elmeindító házi menta l. valószín leg a növény gyógyító hatására utal. vua versa fordítása: „Vua verſa. elfordulósz l (→ sz l ). belÐx kilÐx dagadaÐt gyogit. az újkor elejéig természetfeletti er vel rendelkez csodaszerként tartották számon a növényt szerte Európában. libapimpó’. J: ’ua. es keueÐet izol henne. Az embergyökér az ang. A libapimpó (3. agárf elfordultf 1578: el fordúlt f× (Melius 155a). hogy a növény bizonyos részei emberi testrészekre emlékeztetnek: pl. a jelz a lat. 222). nyilván Melius növényneveib l hozták létre. élekhalok. J: ’Tussilago farfara. mert bolonda tezxn” (Beythe 110). hogy a növény gyökere emberi alakhoz hasonló. farkasöl sisakvirág’. elfordultf elfordult mérges f l. martilapu’. n#sus ’orr’. Az emberer névadás magyarázata az. J: ’Armoracia rusticana. közönséges torma’. 315). A név . hogy a gyökér birtokosa minden bajt. de keueÐet igyal benne. egészséges nemi életet. hogy régen úgy gondolták. Vö. az ember ’a legmagasabb rend él lény’ és a kép ’hasonlóság. MagyGyógyn. el fordúlt f×” (Melius 155a). Az élekhalok ’Capsella bursa-pastoris’ (1. sz. elfordulósz l l. J: ’Orchis embergyökér 1998: embergyökér (Bremness 187). 1948: elfordult gyöker f (Halmai 5). Veszelszki bolondf néven említi a növényt. embernek orra teker 1578: Embernek orra tekerx (Melius 172). emberkép f N.) a magyar nyelvben keletkezett. az agárkosbor hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést. agárkosbor’. illetve az. A mandragóra sokszor emberi alakhoz hasonló gyökerének a középkorban varázser t tulajdonítottak. J: ’ua. tavaszi mandragóra’. n#sturcium < lat. leuelenek es gyxmxlchyenek pinkxÐd hauabá. viſÅſÅa fordúlt ſÅxlx. Az elfordultf Melius alkotása. úgy hitték. hasonmás’ .elfordultf 153 embernek orra teker anserina. | gyökere elfordult f 1578: gyxkere el fordúlt f× (Melius 155a). mérgesf morio. a növény értékes gyógyító erejére utal: „minden belſx betegſéget gyogyit” (Melius 145a). Vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. a névadás magyarázata. többszörös összetétel. A névadás alapja talán az. Nasturtium (< lat. rossz szellemet távol tarthat magától. sz l elfordult gyöker f l. asszony~testef emberer 1775: Embererö (Csapó 297). az ember ’férfi’ és az er ’szexuális hatalom’ összetétele. menta él l. és így jellemzi: „mivel a’ két ágú gyökere igen hasonlít az ember testének a’ küldökön alólvaló réſzéhez” (Veszelszki 306). elharapott gyöker f l.’. | elfordult gyöker f 1903: elfordult gyöker f (Hoffmann–Wagner 110).) élekhalok népi neve a növény gyógyító és egyúttal mérgez hatására utal: „Ha vizet vezxd az kerti Eb Ðzxlxnek az viraganak.

Az endívia a lat. vö. Az encia alakváltozat esetleg íráshiba. Az él sköd fagyöngyöt ragadós bogyóiról nevezték el: „bogyói fejérek. 2.). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az endíviakatáng nevet javasolja a R. | 1708: ’Gentiana sp.’. az el tagra l. — mezei~ 1813: mezei Endivia (Magy. ▌ 2. salátakatáng’.. orvosi csikorgóf ’. J: ’Cichorium endivia. kenyérbél-cickafark’. — N. gentiana. forrása a lat. 1807: Endivia (Magy. EWUng. a növényt salátaként fogyasztották. enyves bél k” (Magy. J: ’Cichorium endivia..). 1708: entzián fu (PP. Genaust Helénium a. J: ’Cichorium intybus. Enzian átvétele.: fragum: eper (SchlSzj. J: 1520 k. 1395 k. Az encián idegen szó.) endívia neve hasonlóságon alapul. epe l. kígyótárnics’. — csattogó ~ N. vagy az enciánból keletkezett a határozóragnak felfogott szóvégi n elhagyásával. 78. 1998: endívia (Priszter 337). 258).. endíviasaláta 1783: Endivia-Saláta (NclB. encián (MagyGyógyn.: ’Gentiana cruciata. fagyöngy’. Gallenkraut tükörfordítása.: RMGl. Ember és növényvilág 198). b): RMGl. az el tagra l. J: ’Viscum album subsp. 1405 k. kerek termésére utal. 411). dancia.: RMGl. összetett szó. MagyGyógyn. csattogóep(r. föld~tárnics epef 1948: epef (MagyGyógyn.: ’Fragaria sp. (Melius 77a). kis ezerjóf ’..) encián neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre: a tárnics (1.) és az ezerjóf is keser . Genaust Nastúrtium a. encián a. ep(rgye. örvénygyökér’.. F vészk. Az enyvesbogyó összetett szó. gencián. 376). Gentiána a. tárnics’. endívia és cikória helyett. eper 1. endívia. Marzell Inula helenium a. 1578: Endiuia à kit vetnec (Melius 77a). Marzell Gratiola officinalis a. enula 1948: Enula (MagyGyógyn. lat. b): RMGl. Az endíviasaláta Benk alkotása. J: 1604. N. erdei szamóca’. 1767: Enzian (PPB. Vergißmeinnicht ’ne felejcs el engem’. entýbion többes száma < éntybon ’endívia’) átvétele. 1610 k: Gentiana: Encian f… (Herb d): RMGl. A nefelejcs ’Myosotis sp. 1775: Endivia (Csapó 84). engem nefelèjcs (Péntek–Szabó. az el tag az enyv ’ragasztószer’ -s melléknévképz s származéka. a kenyérbél-cickafarkat a nefelejcsfélékhez (Myosotis) való hasonlósága alapján nevezték el.: fragum: eper (BesztSzj. szamóca’. endívia 1. a -bogyó utótag a fagyöngy apró.) német mintára alkotott tükörszó. helenium ’örvénygyökér’) nevének átvétele. | 1583: ’Fragaria vesca. enyvesbogyó 1998: enyvesbogyó (Priszter 538). J: ’Cichorium endivia. endívia. csattogó eper. mezei katáng’. epere.encián 154 eper arra utal. 455). 272). | 1767: ’Gentiana sp. Az epef a ném. 188). Enyvesbogyó (MagyGyógyn. F vészk. a ném. 192). album. encia l. encián a. J: ’Gratiola officinalis. kígyótárnics’. — N. F vészk. a katáng nemzetségnév. a gör. 540). TESz. F vészk. tárnics’.). ▌ 2. Mollay. 1783: Eperj (NclB. a saláta magyarázó utótag. 78). 1500 k. 1578: Endiuiánac gr. J: 1395 k. 1775: Entziana (Csapó 260). hogy a növény er s illata az orrot csavarja.). encián encián 1. epörnye (MTsz. A kis ezerjóf (2. földepe. J: ’Centaurium erythraea. — ~f 1604: Encian f× (MA. salátakatáng’. Vö. 297). 1610 k. csattoguó-ep(r. télisaláta (→ saláta).: Fragula: Eperÿ (CasGl. 212). a növények felhasználása.. Endivia (Melius 77a) (< gör. A mezei katáng (2. mindkét növény virágzata sok apró virágocskából áll. ep(rnye. 1595: Epergy (Beythe 103a). Az endíviakatáng összetett szó. enula (< lat. 1520 k: Genciana: Encia (Herb. 368). föld~.’ (els megjelenése: 1790 k. J: ’Achillea ptarmica. 1583: epöry Frage (Clusius– Beythe 4: BotTört. . endíviakatáng 1807: Endivia Katáng (Magy. entýbia. és azonos családba (a tárnicsfélék családja) tartoznak. salátakatáng’. ném. 192). Diószegi– Fazekas alkotása. J: ’ua. 192). 1775: ’Gentiana cruciata. 129). engemnefelejcs N. 455). Az engemnefelejcs nyelvjárási szó. 1798: Eper (Veszelszki 226). J: ’Inula helenium.. Az enula a növény R. felépítése hasonló. Növénynevek 25–30. a névadás magyarázatára l.

csattogó-epörgye. 1798: Fejér gyümfltsÍ Eper. 48.: RMGl. 255). kerek ep(r (Péntek–Szabó. A f utótag magyarázó szerep .’. — ~f 1520 k. idegen nyelvi megfelel kre vö. fehér eperfa’. AL. J: ’ua. Ember és növényvilág 235). A szerz knek teljesen igazuk van. A maszlagos nadragulya (3. (Beythe 103a). szeder~fa. csúcsos eper (Péntek–Szabó. Ember és növényvilág 235).’. J: ? ’Atropa bella-donna. J: ’ua. j-vé vált az e utáni hang. Fragaria” (MA. szamóca’. A pumi eper erdélyi nyelvjárási szó. Erdbeer-Kraut (Veszelszki 226). 1578: Epery fa (Melius 1a). Az erdei sza- móca (1. eper.. Marzell Fragaria vesca a. erdei szamóca’. Áp r è. vö. magyarázatára l. 1783: Erdei-meÐter (NclB. nyilván a termések hasonlósága alapján.: fragaria: eper fy (Növ. Az eper si örökség az uráli korból.’.’.. erdeji ep(r (Péntek–Szabó. ném.). Az eperfa (fekete eperfa és fehér eperfa) (2. mivel a nadragulya bogyóját csillag alakban körülveszik a csészelevelek pontosan úgy.’. | savanyú ~fa 1948: Savanyú eperfa (MagyGyógyn. J: ’Fragaria vesca. ÀprÀ.’.: Egressus … in agrum repperit mandaroras.: RMGl. 1998: földi eper (Priszter 378). 836. J: ’ua. — földi ~f 1775: Földi eperj-fü (Csapó 84). ny lett a j-b l. 1998: fekete eperfa (Priszter 430). Az ugor alapalak äpp"r"k" lehetett. epörnye l. — Ö: bagoly~. J: ’ua. Ember és növényvilág 235). az eperé piros. cs™ttogós ep(r. Bottört. ▌ 2. erdei vadmester 1798: Erdei Vad-Meſter (Veszelszki 457).). J: ’Morus nigra. J: ’ua. leány~. T. Az epret illatával jellemzi a név. . eper ér l. A szóvégi rj nyelvjárásokban e hanggal b vült. 193).-i adatban felt nik az eper elnevezés. J: ’ua. J: ’ua. hogy a növény a földhöz közel terem. natragula vel epeÿ eperÿ (NagyvGl.. ▌ 3. 511). csattogatottepörgye.) jelentés eper kétes. — fái ~ 1841: fái eper (Barra 397). 1775: Eperjfü (Csapó 84). P. szagos müge’.’. pumi ep(r (Péntek–Szabó. fekete eperfa’. 2. savanyú” (Magy. J: ’ua. ezért a fajig men azonosítás nem indokolt. a harmadik szótag magánhangzója kiesett. selyem~fa.: RMGl.) jelentésb l fejl dtek ki. buzér’. F vészk. J: ’Morus alba. csattantó eper (ÚMTsz. 423). — ~fa 1416: Iuxta arborem Eperfa nuncupatam (Oklsz. | földi ~ 1813: f ldi Eperj (Magy. valamint gy.: RMGl. epergye. 256). atlasz~ erdeimester 1. J: ’ua. J: ’Fragaria sp. kerek eper. | erdei ~ N. J: ’ua. 368). eperillatúf 1533: Fragaria: Ertberkraut: Eperillato fy (Murm. 73). | fekete ~fa 1783: Fekete Eperj-fa (NclB. 1590: Fragaria: eper illato fé (SzikszF.’. idegen nyelvi megfelel re vö. mint az eper ’Fragaria vesca’ termését. 1998: savanyú eperfa (Priszter 430). Ember és növényvilág 235). A fekete jelz ’fekete eperfa’ a termés színére. J: ’Rubia tinctorum. TESz. 329). 1490 k. | csúcsos ~ N. majd mássalhangzós toldalékok el tt kiesett. A magyar növénynév nem felel meg a latinnak” (RMGl. az eper elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel kerülhetett a natragula mellé. erdei eper. bár a termések színe eltér : a maszlagos nadragulyáé fekete. Az eperillatúf körülírásos növénynév.) földi jelz jének magyarázata. 512). EWUng.) jelentések a földi eper ’erdei szamóca’ (1. ▌ 2. Gombocz.: TESz. hogy a fekete eperfáról ’Morus nigra’ vagy a fehér eperfáról ’Morus alba’ ír-e a szerz . ném. a növénynév illatú és f eleme magyarázó szerep ek. maamansikka. 1775: Erdei meÐter (Csapó 172). Àpr è. fehér eperfa’. 1604: „Szimolcza: Epery illatuf×. Erdbeer. Melius szövege alapján nem dönthet el. csattogó szamóca (→ szamóca). az RMGl. 1578: ’Morus sp. | fehér gyümölcs ~fa 1783: Fejér gyümöltsü Eperj-(Szederj-) fa (NclB. szerz i ezt a megjegyzést f zi hozzá: „Az els szó talán csak íráshibás változata a másodiknak.’. (Szeder-) fa (Veszelszki 315). a jelz a rom. 423). J: ’Galium odoratum.’. Àp rj è ’földieper’. fi. J: 1416. eperfa’. maszlagos nadragulya’. 1595: epergy fivnek gr. Az 1490 k. | kerek ~ N. F vészk. 257). pomí e átvétele.). 1998: eperfa (Priszter 430). vog..eperillatúf 155 erdeimester csattogó epör. | 1998: ’Morus alba. 1595: Epery fa (Beythe 27). UEWb. a savanyú jelz a termés ízére vonatkozik: „Gyüm ltse fekete.. epernye. A csattogó jelz re l. | pumi ~ N. Àprij è . | fehér ~fa 1998: fehér eperfa (Priszter 430).

váltóláz és hasmenés ellen is használták. Askl#piós ’az orvostudomány istene’) nevének átvétele. A névadás magyarázata. 1998: erika (Priszter 322). paptarsoly. N. Marzell Arnica montana a. ösztörparaj er sf 1. J: ’Dictamnus albus. közönséges pásztortás- esztragorr 1. csarab’. hogy a növény gyöktörzsét mérgezések. emésztésjavító. rostrum ciconiae (< rōstrum ’cs r. erej l. sz. Az er sf elnevezés a ’nagyezerjóf ’ (1. sebkezel szer. R. c): RMGl. közönséges méreggyilok’. Az erdei vadmester valószín leg hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Az ernikef a lat. er sít f l. társneve: Erica vulgaris. az eszterág el tag ’gólya’ jelentés . J: ’Centaurium erythraea. lapos. ▌ 2. eredet er ’valamely hatás el idézésre alkalmas képesség’ -s melléknévképz s származéka. 336). A névadás alapja. J: ’Geranium macrorrhizum. EſÅtragorra (Melius 162). J: ’Capsella bursa-pastoris. els sorban kígyómarás ellenszeréül használták. esztragorrúf Melius alkotásai. 390).’. Vö. askl#piás < gör. ném. pásztortarsoly. 256). J: ’Pelargonium. . 1798: Aeskulapius’ fÍve (Veszelszki 76). 1578: EſÅtrag orra. A név a lat. és az erszény szót -s melléknévképz vel látták el. A névadás szemléleti háttere a hosszú. a lat. fülbe~f ka’. bürökgémorr’. Az esztragorra.) sokféle hasznára. Az er sf az ótör. vö. érdeske 1948: érdeske (MagyGyógyn. bors~f ereszt l. Az esztragorra jelölt birtokos szerkezet. az el tag a növény R. er sf (MagyGyógyn. J: ’Erodium cicutarium. száj’. J: ’ua. 212). a növény mai lat. 1807: Isztragor (Magy. 184).) a ném. 544). v. Genaust Asclépias a. Asclepias (< gör. Az er sf eredetileg népi név. hogy a növény termése erszényre emlékeztet.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. gyógyító erejére utal. vékony gólyacs rhöz hasonló termés. illatos gólyaorr’. Az erszényesf egyedi adat. asper ’érdes’) fordításával keletkezett. er sf (MagyGyógyn. muskátli’.) izzasztószer. J: ’Galium odoratum. pap~e (→ paptarsoly) erszényesf 1540 k. az orr utótag ’cs r’ jelentés . Az Eszkulápiusz füve jelölt birtokos szerkezet. 1998: er sf (Priszter 359). 390). cicōnia ’gólya’) fordításával jöttek létre. háromszög alakú. az el tagot lefordították. nagyezerjóf ’. Asperula (< lat. de ’nagyezerjóf ’ jelentésben a növény hivatalos neve lett. a névadás magyarázata. déli szláv eredet . F vészk. Idegen nyelvi megfelel re vö. 256) részfordítása.: Bvrsa Pastoris: erzÿnos fw (Herb. a nagyezerjóf (1. — havasi illatozó ~ 1783: HavaÐi illatozó EÐztrag-orr (NclB. XVI. hegyi árnika’. erika 1578: Ericanac gr. F vészk. Arnica elferdítésével keletkezett. A névadás alapja. | ’Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre. c): RMGl. hogy a vadon el forduló növényt posztó és kelmék festésére használták. ▌ 2. a f magyarázó utótag. lat. a lat. A lat. F vészk. 398). (Melius 20). szagos müge’.) és a ’kis ezerjóf ’ (2. — N. || esztragorrúf 1578: EſÅtrag orru f× (Melius 162). J: ’Pelargonium odoratissimum. citromillatú muskátli’. jellegzetes. Ernika. Erica (Melius 20) átvétele. J: ’Arnica montana. ernikef 1911: ernikef (Cserey. J: ’Calluna vulgaris. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. Waldmeister (Csapó 172) tükörfordítása. Marzell Rubia tinctorum a.) vizelethajtó. ember~ Eszkulápiusz füve 1775: Æskulapius füve (Csapó 261). hogy az egész növény felülete érdes. a név vonatkozhat Geranium fajokra is (Geranium sp.)’. orr.: Rostrum ciconiae: Estrág orra (De Herbis: RMGl. 344).érdeske 156 esztragorr Az erdeimester ’szagos müge’ (1. szívgyógyító erszény l. hogy a növény erd kben él. kis ezerjóf ’. 1807: Eskuláp’ füve (Magy. a kis ezerjóf (2. Bvrsa Pastoris (Herb. vö. er l. 1783: Eskulápius füve (NclB. a névadás magyarázata. Melius a latinból fordított esztragorr növénynevet . ▌ 3. eszterparaj l. Növényszótár 19). 284). — szagos ~ 1807: szagos Isztragór (Magy. -ke kicsinyít képz t illesztettek hozzá.

méregöl f . 255). A nagyezerjóf (2. 1798: Kis ezer-jó-fÍ (Veszelszki 143). J: ’Dictamnus albus. TESz. 210). 368). — kis ~ 1775: Kis ezerjó-fü (Csapó 85). a magyarba a lat. a): RMGl.étetés ellen való f 157 ezerjóf ném. 129).) azonos neve a termések hasonlóság alapján keletkezett. 1783: Kis ezer jó fü (NclB. 255). 1520 k. J: ’Centaurium erythraea. mert ember ennek haſznait. A növény szakny. nagyezerjóf ’. J: ’Origanum dictamnus. kis ezerjóf ’. TESz. 1775: EffraÐia (Csapó 255). — nagy~ 1775: nagy ezer jó-fü (Csapó 86). 1798: Nagy-ezer jó fÍ (Veszelszki 190).: Diptamus: eserÿofw (CasGl. étke l. centaur#um téves értelmezése hathatott: centum aureī ’100 arany’ szókapcsolatból származtatták (Genaust) tévesen. Euphraſia (Beythe 104). krétai szurokf ’. ezerjóf ’. 1405 k.: Diptamus vt Dictamum: ezew Io fyw (Növ. J: ’ua. 1470 k. 345). Genaust Euphórbia a. eufrasia 1577 k.: „Euforbiomot roſa olaÿal elegÿch eoÅwe” (OrvK. 256). 257). 1590: Dictamnus. paliurus (SchlSzj. a név nem maradt fenn. a névadás alapja.-i latin neve Euphorbia (< lat. 128). paliūrus ’krisztustövis’ (Genaust Paliúrus a.’. etet. euphorbia (herba) < gör. J: ’ua.’. örvendezik’) átvétele. krétai szurokf (3. 366). kutyatej’.: Diptamum: ezerÿofÿw (Ortus: RMGl. 1813: Éforbium (Magy. 212). (OrvK. magyarázata. Az ezerjóf (1. J: ? ’Carduus sp. 1783: Ezerjó-fü (NclB. alysma vel calceolus Mariae: Ezerio fô (SzikszF.: Eufraſianak gr. eszik a. | k rislevel -~ 1998: k rislevel -ezerjóf (Priszter 359). || ezerjó 1807 e.) neveként jelöli ki. orvosi szemvidító(f )’.: RMGl. A lat. euphórbion ’tüskés afrikai növény gumiszer tejnedvvel’).) és kis ezerjóf (4. Euphorbia gyakrabban használt tárgyesete (Euphorbium) került.. közönséges méreggyilok’. 256). vö. 255). étetés ellen való f 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé.: RMGl. ha ezeret ſzámlál-is. tehát száz . Vö.. eufrasia ezerjó l. 1470 k. hogy a növényt mérgezés ellenszereként használták. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. hogy a növény étetés ’mérgezés’ (vö. auagi.: RMGl. ▌ 3. gólyaorr. 1798: Euforbiom (Veszelszki 459). F vészk. 1583: ezörio fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. Melius 434. Az illatos gólyaorr (2.).: Ezerjó (Julow 258). J: ’Dictamnus. ahol a névadás alapja szintén a sok. 57/24). eszik a.. Vö. EWUng eszterág a. EWUng. J: ’ua. Szabó. 1583: effrasia Euphrasia (Clusius– Beythe 4: BotTört. apró. 210). étet: 1470: ’megmérgez’) ellen való f .) és a muskátli (3.) jelentés ezerjóf hasonlóságon alapuló névátvétellel jöttek létre. lúdfiak ~ euforbium 1577 k. J: ’Euphorbia sp. euphraínein ’örül.). Az étetés ellen való f körülírásos név. Euphrásia (< gör.: RMGl. Ebben az esetben az ezer el tag jelezheti a növény rengeteg. a): RMGl. tüskés virágfej. aptó tüskéjét. euphrasía ’öröm’ < gör. ezerjóf 1.: RMGl. 2. 1998: nagyezerjóf (Priszter 359). gólyaorr’ (Melius 162). egykor mindegyik varázserej gyógynövény volt. 368). a lat.’. 1807: Éfrázsia (Magy. A névadásra a lat. 358). ▌ 2. elegendfképpen elf nem ſzámlálhatja” (Nedeliczki 68). Genaust Euphrásia a.: paburus: ezerÿo fiu (BesztSzj. tehát a növény a szemre gyakorolt gyógyító hatásával jó érzést kelt. ▌ 4.: paliurus: euphrasia l. F vészk. 210) alapján esetleg feltehet a lat. F vészk.’. amely tüskés növény. Az ezerjóf összetett szó. | kisebbik ~ 1595: Kisſebbik ezxr io fiju (Beythe 61a). A név szemléleti háttere: „Igazán hívattatik ezer jó fÍnek. 1578: Ezer ió f× (Melius 108).. az ezerjó el tagban az ezer fokozó szerep . Feczke fé (SzikszF. 1813: nagy Ezerjóf (Magy. 1783: EffráÐia (NclB.: RMGl. Storchen ſchnabel ’gólyacs r. 1395 k. Diószegi–Fazekas az esztragorr nevet a Pelargonium nemzetség (3. 390). szamártövis’ (TESz. csókaorrúf . 1595: Euphragia. 2. J: ’Euphrasia officinalis. eszterág a. k ris~ ezer io fiw (SchlSzj. 1525 k. | ? ’Paliurus. tövisfa’. százf (százf f ).) korai adatainak azonosítása kétséges.: Diptamus eserÿofw (CasGl. 1948: Kis ezerjóf (MagyGyógyn. J: ’ua.). 9/15).

EWUng. Silberkraut ’ezüstf ’ (Csapó 164). silverweed. Vö. hogy a növény levelei szárnyaltak. Barra István hozta létre. ez(rlevel f . Az ezüstöshátúf magyarázata. Tausendblatt.ezerlevel f 158 ezüstöshátúf aranyat ér növény. libapimpó’. thousend-leaf. F vészk. 300). millefeuille.. Genaust Paliúrus a. lat. millefolium. Az ezerlevel elvonással keletkezett az ezerlevel f névb l. or. J: ’Achillea millefolium subsp. ezüstöshátúf 1775: EzüÐtös hátu-fü (Csapó 164). — N. fr. common centaury. vége: Ezer-level f (De Herbis: RMGl. Helyesen a lat. vö.) elvonással keletkezett az ezerjóf b l. Ulrich 2. sz. a cicufarkezerlevel f egyedi névalkotás.: ném. 486). Idegen nyelvi megfelel re vö. . J: ’ua.. ang. A növény „sz rös halványzöld szára mint- egy másfél lábnyi magas. A névadásra hatással lehetett a ném. Idegen nyelvi megfelel kre vö. fehérhátúf . 1807: ezerlevel f (Magy. százforintosf . 419). — cicufark-~ 1841: cziczufark ezer levelüfü (Barra 206). 1775: Ezer levelü-fü (Csapó 82). золототысячник ’nagyezerjóf ’. cickafark. TESz. ezerlevel f (ÚMTsz. ang. Genaust milleflórus a.). centaur#um a gör. 1783: Ezer levelü-fü (NclB.. cickafark ezerlevel f XVI. Az ezerlevel f lat. J: ’ua. folium ’levél’). Tausendgüldenkraut. ezerlevel cicfarkkóró l. 1798: Ezüstös-hátú-fÍ (Veszelszki 60). || patikai ezerlevel 1948: patikai ezerlevel (MagyGyógyn. Az ezerjó ’nagyezerjóf ’ (2. Szabó. Idegen nyelvi megfelel re vö. mintára jött létre. millefolium (< mélle ’ezer’.’. kétszeresen tollazott levelekkel” (Peregriny 359). 1783: EzüÐtös-hátu-fü (NclB. ezerlevelü f . közönséges cickafark’. egérfark. Vö. az ezerlevel f elnevezés ezekre a jellegzetesen szeldelt levelekre utal. ném. Melius 415. az el tagra l. Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. 258). ang. gyógyító hatása miatt. Vö. 376).’. Marzell Achillea millefolium a. J: ’Potentilla anserina. ezüstös fonákúak.

. fagyal~. bors(~). (OklSz. lürbör~. lógesztenye(~). isten~. V. mannak ris(~). csetenye~. borsóka(~). gyalogfeny (~). hanga(~). lucfeny (~). borona~. kaporna(~). gumiarábikum. sz z~. eb~. | ? ’feny féle’. kecskerágó~. cser(~). csoda~maszlag. votj. tet ~. J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. mimóza(~). zürj. Márton alkotása. zelnice~ facsaró l. csarab’. eredeti jelentése: ’a szem sárgás váladéka’. 1798: Fagyal-fa (Veszelszki 274). | vessz s ~ 1807: veszsz s Fagyal (Magy. málna(~). balzsamnyár(~). kutya~. eredet (< tör. bagrena(~). Növ. Márton. J: ’ua. pimpó(~). hárs(~). hánytatófa (→ hánytatócserje). ürü~. közönséges fagyal’. tövis~. 210). 62). ~gyöngy.: abies: fagal fa (BesztSzj. éger~. 62). repkény(~). Vö.’. galagonya(~). arabmézga(~). szenna(~). olvasó~. farkashárs(fa). LXXXIV. édesgyöker ~ (→ édesgyökér). 1998: vessz s fagyal (Priszter 415). (Barra 263). 1998: közönséges fagyal (Priszter 415). büdös~. || fagyal 1578: Fagyol (Melius 25a). kökény(~). bokréta~. fi. 1578: Fagyol fa (Melius 25). csipke~. olaj~. Növ. gesztenyebokréta~. facsipa — arábiai ~ 1805–13: „A’ Mimosa fa az. babér(~). aloé(~). szömörce~ (→ szemerke). jegenyenyár(~). nyír(~). berkenye(~). paróka~. vö. 130). 1783: Fagyal-fa (NclB. barkóca(~). | 1405 k. kokojsza(~). disznótüs~. tisza~.: TESz. mandula(~). juhar(~). csipa a. kutyacseresznye(~). szedereper~. csont~. ábrahám~. EWUng. terny ~. *čapaγ). fagyalfa 1. LXXXIV. A finnugor . 1395 k. rekettye(~). gesztenye(~). bájf (~). fülbe~ Az arábiai facsipa a lat. nyár(~).F fa l. gyalogolajfa. nyúlsóska~.) használja el ször. TESz. k ris(~). k ris~level f . seb~. Gummi arabicum utótagjának fordításával (arab) és el tagjának értelmezésével (facsipa) alakult ki. | 1578: ’Ligustrum vulgare. luc(~).). pápel~. 210). berek~. közönséges fagyal’. bodza(~).: RMGl. 1998: fagyal (Priszter 415). jegenyefeny (~). J: ’ua. F vészk. szurok~. cukorjuhar(fa). feny (~). vakondok~ (→ vakondokf ). vasbogyó(~). J: ’Calluna vulgaris. csoda~. szemerke(~). gálna(~). szarvastüs~ (→ szarvastövis). 7: 50. cseresznye(~). J: 1395 k. cserz ~. sóska(~). május~. ében~. ebse~. f z(~). borostyán(~). Márton (1803: TESz. akác~ (→ akácia). tüske~. a csipa ’gyanta’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. a’melly termi a’ hires Arabiai fatsipát” (Márton. laur~ (→ laurus). A csipa ótör. hársszódok~. fagyal’. sz zbárány(~). szódok(~). Sz. baď-pu ’f zfa’. édes~. F vészk. bálvány~. közönséges fagyal’. A fagyal az uráli eredet fagy. balzsamfeny ~. 1405 k. selyemeper~. 7: 50). szil~level f . halál~. szeder(~). baď ’f zfa’. leánysóskafa. — közönséges ~ 1841: közönséges fagyalnak gr. paju ’f zfa’. sztrichnin~. 1807: Fagyal (Magy. | 1807: ’Ligustrum. istenátkozta~.: ’Ligustrum vulgare.: RMGl. topolya(~). csipa a.: ? ’áfonyaféle’. terny tisza~. korona~. arabmézga. els megjelenése: 1211: ? „Isti sunt serui Zombot Chypa Vocu Voci” szn. J: 1578: ’Ligustrum vulgare. ▌ 2. eper(~). 1583: fagyal fa (Clusius–Beythe 5a: BotTört. — parlagifagyal 1903: parlagi fagyal (Hoffmann–Wagner 79). farkasalma(fa). 320).’.: vaccinium: fagal fa (SchlSzj.alapszóból származik.

falf fali l. felfutó farbálóf 1520 k. hogy a növénynek vaskos gyöktörzse van szaporítórügyekkel. . 1998: fagyöngy (Priszter 538).’.: Viscum quercinum: gÿongh (De Medicinali: RMGl. ökör~.) sajátossága. a finnugor megfelel k tanúsága szerint eredetileg f zfaféle jelentése volt. ? ’feny féle’. a magyar nyelvbeli közönséges fagyal (1. aki[bôl] Madarfog[o] [le]peth czinal[nak] (Herb. 1584: faij gyöngy (Clusius–Beythe 31). ir. TESz. cicka~. EWUng. fagyal a. 391). A fagyal -l (~ r) eleme képz .’.: Uiscus: Faÿ Gewngh (Ortus: RMGl. fáy gyxngyet gr. 540). rák~f . pari#s. || falgyom 1998: falgyom (Priszter 447). J: ’ua.. 1578: Farkas alma (Melius 143). 374). valamint a SchlSzj.. || gyöngy XVI. mint másutt válaſztotta” (Veszelszki 339). 1998: fehér fagyöngy (Priszter 538). J: ’ua. k ~ fagyöker f 1578: Fa gyxker× f×nec gr. egér~. közönséges gyujtoványf ’. A fagyöker f valószín leg Melius alkotása. ném. fàrkasàlma (Péntek–Szabó. tehát a ’feny féle’. parietis ’fal’) fordítása. | fehér ~ 1783: Fejér Fa-gyöngy (NclB.’. ’csarab’ (2. farba a. 376. istenlova~a. 1783: Fa gyökerü-fü (NclB. Az él di jelz magyarázata. — él di ~ 1807: él di Fagyöngy (Magy. fagyöngy a. eredet . 80). || fái gyöngy 1578: Fay gyxngy. J: ’ua. TESz. vö. az el tag ném. abies ’feny féle’. ló~f . J: ’ua. 422). ang.. fül~ó fal l. Farbe ’szín. J: ’ua. 410.). fagyal a. a): RMGl. juh~. 281). UEWb. EWUng fagyöngy a. v. Wandkraut. a gyökér ’a növénynek a földben szétágazó része’ .: RMGl. ’áfonyaféle’ jelentések kialakulhattak hasonlóságon alapuló névátvitellel is.melléknévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. szakny. paptök rázata. A TESz. album.: 281)..: De aristologia: farkasalma (StrassbGl. 1470 k. a névadás magyarázata. A fagyöngy az uráli eredet fa ’a növény törzse’ és az ótörök eredet gyöngy ’kis gömböcske’ összetétele. Szent György lova ~a farkasalma 1. buzér’. 281). J: ’ua.) jelentése egyes f zfafajtákhoz való hasonlóság alapján jöhetett létre. (Melius 164a). 1583: farkasalma Aristolochia clematitis. fagyal a. Ember és növényvilág 205). a fa ’fakeménység ’. hogy a fákon él sköd növény termése gyöngy alakú. d): RMGl.’. 127).: Uiscus: Gÿôngh. A gyöngy elvonással keletkezett a fagyöngy szóból. macska~. J: ’Linaria vulgaris. (Melius 30).’. 1783: Falfü (NclB. 281). Maurkraut. Figyelmet érdemel. hogy örökzöld növények. szerint a BesztSzj. kakas~f . festék’. 2. sz.: RMGl. 43: 253. Idegen nyelvi megfelel kre vö.fagyöker f 160 farkasalma (uráli) alapalak *paj‹ lehetett.: Rubea tinctorum: farbalo fy (Növ. falgyom l. vaccinium ’áfonyaféle’ „értelmezése tévedésen alapul” (TESz. 1998: farkasalma (Priszter 305). 1500 k. ? ’áfonyaféle’. — N. 1807: Fagyöngy (Magy. 540). hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták. J: ’ua. eb~. hogy a növény lombhullató. 1903: fagyöker f (Hoffmann–Wagner 128). fagyöngy 1525 k. TESz. oroszlán~. MNy. UEWb. illetve t level fákon él sködik: „Leginkább a’ gyüm ltsfákonn él dik” (Magy. csikó~. 426). F vészk. J: ’Parietaria officinalis. F vészk. siue lõga vulgaris (Clusius–Beythe 3: BotTört. A névadás magyarázata.’. J: ’Viscum album subsp.). fáj l. gen. fagyöker paptöke l.: RMGl.’. 1783: Farkas-alma (NclB. róka~. J: ’Rubia tinctorum. k ~ruta (→ k ruta) fárafolyóf l. fark l. — közönséges ~ 1998: közönséges falgyom (Priszter 447). ném. EWUng. közönséges falgyom’. pellitory of the wall. A falf a lat. hogy a növény falakon n : „Fali-FÍnek-is igazán nevezték: mert állandó tanyáját az ó és új kf-falak mellett inkább. bárány~ (→ bárányfarok). 1610 k. A farbálóf egyedi adat.: Aristologia longa farkasalma (CasGl.. borjú~. 256).-i Parietária (< lat. A névadás magya- falf 1775: Fal-fü (Csapó 89). hogy a magyar nyelvben megjelen jelentések: ’közönséges fagyal’ (1. 349. 428). 1590: Viscus: Fa gyôngy (SzikszF. F vészk. — orvosi ~ 1813: orvosi Falf (Magy. 80). F vészk. farba a. Az elnevezés alapja. 539). fagyöngy’.

J: ’ua. Nxſtin farkas alma (Melius 143–143a). — kerekalmájú~ 1578: keréc almayu Farkas almánac gr. ▌ 3. 1783: Hím Farkas-alma (NclB. mintára jött létre. részben az almaszer termésre. farkas. J: ’Actaea spicata. | n stény ~ 1783: Nöſttény Farkasalma (NclB. különféle gumós növények megkülönböztetésére használták. A hím és n stény megkülönböztetés két különböz .) és a kerekded farkasalma (4. Weeds 162. ▌ 3. farkasöl sisakvirág’. 1998: közönséges farkasalma (Priszter 305). ném. az ehhez szükséges terminológia is hiányzott. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Nyr. 379)..’. 421). részben a kerek gyökérgumóra vonatkozik. de hasonló felhasználású növényt különített el. Növénynevek 54–55. mint a farkasöl sisakvirág (1. A bab utótagra l. fārkasālma. F vészk. lat. | kerekded ~ 1998: kerekded farkasalma (Priszter 305).’. A farkas el tag a növény mérgez voltát fejezi ki. J: ’Aconitum napellus subsp.’.’. ujjas keltike’. J: ’Aristolochia clematitis. Marzell Aristolochia clematitis a. 1578: Farkas bab (Melius 155a). A XVI. Az alma utótag egyfel l az almaszer termésre utal. a kerek (4. kerekded farkasalma’. farkasbab 1. TESz. a hím és n stény jelz t valamilyen küls tulajdonságra alkalmazták.’. farkasalma nevének átvétele. J: ’ua.. a virágoknak is babhoz hasonló formájuk van. pl. Marzell felhívja a figyelmet. 500). Farkas f×.’.). Wolfsapfel. farkasu óma (ÚMTsz. J: ’ua. A kerekalmájú ’ujjas keltike’ (2. a növény mérgez . J: ’ua. A farkasalma (1. vö. Melius a lat. hogy a közönséges farkasalma (1.’. neve malum terrae) és a Corydalis cava (R.’. ném.) jelz a lat.. közönséges farkasalma’. „Lupinum malum. | n stény ~ 1595: nxſten Farkas alma (Beythe 59a).. 1775: Farkas bab (Csapó 88). J: ’Aristolochia clematitis. fava di lupo. aristolochia longa) elnevezéseivel. — ~fa N. 422).a.’. 1807: n stény Farkasalma (Magy. J: ’ua. | kerekalmájú n stény ~ 1578: keréc almaiu. szlk.) név valószín leg lat. | kerekalmájú ~ 1783: Kerek almájú Farkasalma (NclB. J: ’Corydalis solida. 421–2). A bab utótag magyarázata többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. | kerek ~ 1783: Kerek Farkas-alma (NclB. fàrkasàlmafa (Péntek–Szabó. J: ’ua.) régi nevei gyakran keverednek a Cyclamen europaeum (R. 421). 422). 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 109).) szintén a közönséges farkasalma (1. J: ’Corydalis cava. vučja stopa. ſeu pomum” (Clusius–Beythe 8). 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 110). f™rk™s™lm™. odvas keltike’. közönséges farkasalma’. J: ’ua. J: ’ua. Farkas bab” (Melius 155a). az el tag a növény R. babf . másfel l pedig az almaszer gyökérgumóra. amelyet gyógyszerként használnak. vlkovec obyčajný. században még igen kezdetleges volt az. ennek oka a gumók hasonló formája és felhasználása volt. — kerekalmájú~ 1783: Kerek almáju Farkas-alma (NclB. Katika-sisakvirág’. ▌ 4. A farkasalma ’odvas keltike’ (3. Wolfsbohne. — hím ~ 1595: hijm Farkas alma (Beythe 59a). J: ’Aristolochia rotunda. a növény bab elemet tartalmazó neveit: farkasöl bab (→ bab).farkasalmagégevirág 161 farkasbab farkasalma. valamint az egész növény a lóbabhoz ’Vicia faba’ hasonlít.). nevei aristolochia rotunda. Genaust Lupínus a. szb-hv. ▌ 2. 1783: Farkas bab (NclB. napellus. J: ’Aconitum vulparia. lat. .) jelz a növény gumójára utal. Mollay. A farkasalmagégevirág Barra alkotása. A farkasbab ’fekete békabogyó’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 377). 1798: Farkas bab (Veszelszki 455). ol. 1783: Farkas-bab (NclB.’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. | közönséges ~ 1903: Közönséges farkasalma (Hoffmann–Wagner 183). Luparia (< lupus ’farkas’) és faba ’bab’ összekapcsolásával hozta létre a növénynevet. 400). fekete békabogyó’. farkasóma.) nevének átvétele a gyökérgumók hasonlósága alapján. 1841: farkasalma (Barra 387). A farkasbab Melius alkotása: „Más neue Luparia: Faba alba. Ember és növényvilág 205). ▌ 2. — gömböly gyöker ~ 1783: Gömbölyü gyökerü Farkasalma (NclB. J: ’ua. J: ’ua. (Melius 180). a gégevirág utótag nemzetségnév. amit ma morfológiai leírásnak nevezünk. farkasalmát gr. rotunda fordításával jött létre. farkasalmagégevirág 1841: farkasalma Gégevirág (Barra 387).

.’. J: ’Scopolia carniolica. 1783: Farkas-csereÐznye (NclB. ’páfrányféle’ jelentés : ’erdei pajzsika’ (1. J: ’Solanum nigrum. a növény R. kutyaborostyán. A farkasboroszlán összetett szó. farkashárs’. J: ’Daphne mezereum. Növ. 1775: Farkas tsereÐzne (Csapó 188). Marzell Daphne mezereum a. 2: 280). farkasboroszlán 1805–13: „A’ farkas BoroÐzlán (vagy Farkashárs) sok környékeken terem MagyarorÑzágban is az árnyékos erdfkben” (Márton. cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. farkashárs’. A farkasbogyó (2. Falscher Pfeffer ’hamisbors’.) farkascseresznye neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Ember és növényvilág 207). 1783: Farkas bors (NclB.) és ’közönséges édesgyöker -páfrány’ (2. a növénynek zöld mérgez bogyói vannak. farkascseresznye 1. a Flora carniolica szerz jének m ve alapján keletkezett. A farkasborostyán valószín leg népetimológiával jött létre a farkasboroszlán szóból. 7: 7). Az utótag magyarázatára l. A farkasbogyó ’maszlagos nadragulya’ (1. Ember és növényvilág 272). fàrkascserge fàrkascs(rge. F vészk. J: ’ua. 253). A farkasborostyán összetett szó. maró érzést okoznak a szájban. Wilder Pfeffer ’vadbors’.’. 1998: farkasbogyó (Priszter 497). 1948: farkasbogyó (MagyGyógyn. 2: 280). 362) részfordítása: az utótagot lefordította. LXXVI. — N. maszlagos nadragulya’. maszlagos nadragulya’. — krajnai ~ 1998: krajnai farkasbogyó (Priszter 497). farkasborostyán. farkascseresnye (Péntek– Szabó. 1903: farkasbogyó (Hoffmann–Wagner 40). cseresznyéhez hasonlító. ▌ 2.). mérges bogyótermése. farkasborostyán (Péntek–Szabó. farkasbors. vö. fàrkascs(rg (Péntek– Szabó. Marzell Atropa belladonna a. farkascserg . mérges termését juttatja kifejezésre az elnevezés. farkasboroszlán. Nyr. A névadás alapja.’. farkasbogyó 1. J: ’ua. lat. 1807: farkas Boroszlán (Magy. Wolfsbeere tükörfordítása. N. farkasbors 1780: farkas bors (Phytologicon 89). a ném. A fekete csucsor (2. J: ’Atropa bella-donna.). fekete csucsor’.) a ném. a névadás alapja a növény sötétvörös. A növény mérgez voltára utal a farkas el tag. J: ’ua. — N. farkasborostyán. a növény bogyószer . krainer Tollkraut. J: ’Daphne mezereum. az el tag létrejöhetett a növény egyéb farkas el tagú elnevezései alapján. farkashárs. Ember és növényvilág 229). A farkasbors valószín leg Benk alkotása. erdei pajzsika’. a növény egyéb farkas el tagú neveivel: farkashárs.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). innen a pejoratív értelm farkas el tag az összetételben. farkasborostyán N. Marzell Atropa belladonna a. magyarázatára l. N. Vö. 340). 1807: Farkas-tseresznye (Magy. J: ’Atropa bella-donna. J: ’Daphne mezereum. ném. farkascseresznye (ÚMTsz. ném. majd páviai tanár.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.). J: ’Polypodium vulgare. farkasbogyó’. vö. farkas csërësnye (ÚMTsz. utótagja a borostyán ’Hedera helix’ nevének átvétele. | kend z ~ 1903: fekete. Marzell Daphne mezereum a. A farkascseresznye (1. 252). R. farkascserësnye. ▌ 2. 125: 187–202. A farkascserge erdélyi népnyelvi szó. 362). fàrkascs(rg (Péntek–Szabó. farkasboroszlán (ÚMTSz. a farkas el tag a növény mérgez voltára utal. közönséges édesgyöker -páfrány’. farkascserge 1. N. J: ’Dryopteris filix-mas. igen mérgez . neve piper montanum. farkashárs’. A cserge utótag önállóan is felt nik ’páf- . Márton alkotása. — fekete ~ 1903: fekete. farkascsërg (ÚMTsz. feketés. a névadás alapja a növény feketés. boroszlán.). vö. Ember és növényvilág 227). ▌ 2. 175). A krajnai ’farkasbogyó’ (2. mely veszedelmes. még farkashárs. farkasborostyán (ÚMTsz.) a ném.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). F vészk. Bergpfeffer ’hegyibors’ (NclB.) jelz Scopoli Antal (1723–1788) el bb selmecbányai. Wolfskirsche tükörfordítása. Idegen nyelvi megfelel kre vö. wild pepper ’vadbors’.farkasbogyó 162 farkascserge 125: 187–202. ang. hogy a bogyók éget .

▌ 2. amely nyilván az almaszer termésre utal. 305). — ~fa N. ném. neveinek (Aconitum vulparia. lycóctonum a. közönséges farkasalma’.: Laureola: Cholafa Farkashas (Ortus: RMGl.. Vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. A farkascsinge összetett szó. Idegen nyelvi megfelel kre vö. gégevirág. Katika-sisakvirág’. farkasgyükeret gr. 613). a hárs utótag talán a növény er s háncsrostjaira utal. ’Aconitum’ (ÚMTsz. farkascserge farkascsinge N. 1783: Farkas hárs (NclB. TESz. 1783: Farkas-fü (NclB. 305). A névadás magyarázatára l. 1775: Farkas gyökér (Csapó 88). luparia < lat. A farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. J: ’Aristolochia clematitis. farkas. 3. 305). utótagja nyelvjárási szó: csinge ’labda’ (ÚMTsz.. napellus. 613). farkas. 1903: farkasf (Hoffmann– Wagner 109). Ember és növényvilág 175) kifejezéssel hozzák kapcsolatba a növénynevet. J: ’ua. 371). A farkasgyökér a ném.) a növény lat.a. cserge a.-i OrvK. de mÿndqnÿk mergqs. A saspáfránynak felt nik a farkasleped (Péntek–Szabó. EWUng. 1520 k. Ezerjóf 175.. A farkasf ’mezei szarkaláb’ (2. F vészk. A farkasgégevirág összetett szó. ▌ 3. 97). J: ’Aristolochia clematitis. sz. 806). farkashásfa (ÚMTsz. takaró’ jelentés . hogy a farkas elpusztul. vö. A névadásra a ném. közönséges farkasalma’. A XVI.’. Wolfskraut ’farkasf ’. A jelentés kapcsolatban lehetett a növény fogazott. A farkasf elnevezés (1. farkasalma nevéb l vették át. A farkasleped növénynév alapján feltételezhet . és gör. 316. A saspáfrány ’Pteridium aquilinum’ erdélyi népi nevei: fàrkascs(r(.). hogy a farkascserge összetételben a cserge utótag ’pokróc.. szintén mérgez . farkasboroszlán.. wolf’s-bane ’farkasbaj. 1470 k. farkasgégevirág 1807: farkas gégevirág (Magy. lat. farkasveszedelem’. — ~fa N. valamint szálkás termésével egyaránt. 129).: Laureola: farkashas (CasGl. 1948: farkasf (MagyGyógyn.). 1525 k. lykos ’farkas’. a név a növény fekete. Szabó–Péntek. 362). Péntek–Szabó. mezei szarkaláb’. lycoctonum < gör. farkascserg l. 1578: Farkas f×. olu lupului ’Polypodium vulgare’ (Péntek–Szabó. J: ’Aconitum napellus subsp.: Farkas Haaſrol gr.farkascsinge 163 farkashárs rányféle’ jelentéssel. Genaust Lupínus a. WolffswurtÅ ’farkasgyökér’ (Melius 155a) is hatással lehetett. lupus ’farkas’. fassang. Diószegi–(Fazeka alkotása. WolffswurtÅ (Melius 155a) tükörfordítása. fàrkascs(rge. 379). 276. 272. TESz. fásáng. tue-loup. Ember és növényvilág 276) neve is. farkasöl sisakvirág’. ha megetetik a növénnyel: „Az kÿth Deakul Aconitumnak mondanak Vagÿon ſok fele. csinge a. Ember és növényvilág 229. Péntek–Szabó a rom. J: ’Aristolochia clematitis.: RMGl. 35: 79). fr. mérgez magjaira utal. Menſchen mxrder (Melius 20a). bisóma.. farkashásfa (NéprÉrt. 1841: farkas gégevirág (Barra 387). cserge a. 1583: farkas fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 1577 k.) név hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Marzell Delphinium staphisagria a. ÚMTsz. Melius 155a . Farkasf× (Melius 155a). A növénynevekben a farkas elem els sorban a növény mérgez voltát vagy egyszer en csak hasznavehetetlenségét fejezi ki. — N.a.. farkashárs’. azzal magyarázza a névadást. Wolfskraut tükörfordítása.). az utótag magyarázatára l. merth aÅ Farkaſth megh qlÿ ha megh aggÿak huſban qnnÿ” (OrvK. ném.). TESz. a): RMGl. — N. J: ’Aconitum vulparia. J: ’Consolida regalis. birsalma ~ bisalma. farkasgyökér 1762: farkas gyökér (PP. farkasf . farsang ~ fasang. farkasf 1. Ember és növényvilág 276). Aconitum lycoctonum) hatására jött létre. f részes leveleivel. inetimologikus elem. J: ’Aconitum vulparia. farkasöl sisakvirág’. farkashárs 1. A hárs korai adataiban az r nem fordul el . J: ’Daphne mezereum.) a ném. EÅ kÿth Magÿarul Farkas haaſnak hÿnak aÅert NeweÅÿk annak. . (OrvK. közönséges farkasalma’.). vö. farkascsönge (OrmSz. fàrkascsèrge. farkascs(rg (Péntek–Szabó. farkashárs (ÚMTsz. ▌ 2. A farkashárs ’közönséges farkasalma’ (2. ang. A farkas el tagot valószín leg a növény R. 1998: farkashárs (Priszter 355).: Agnus castus: farkas haas (Növ.

-i Lýcopus fordítása (< gör. farkastalp. lycóctonum (< gör. 1793: Farkas méreg (Földi 15). 1783: Farkas nevetö-fü (NclB. Genaust Lýcopus a. || farkasnevet 1813: F[arkas] nevet (Magy. Veszelszki 374. hogy a sz rös hajtások. J: ’Trigonella foenum-graecum. | 1902: ’Lycopodium clavatum. 1948: farkasméregf (Halmai 5). farkas-kutyatej’. 2. farkasláb 1841: farkasláb (Barra 305). hogy a növény nedve mérgez . odvas keltike’.a. Genaust lycóctonum a. torzsikaboglárka’. farkashárs. J: ’Aristolochia clematitis. A farkasméreg elnevezéshez hasonló társnevek: a farkasöl f és a farkasf a növény mérgez voltára utal. ha reá kötik. 125: 187–202. farkastalp. farkas. A névadás alapja a növény termése. farkasnevet f 1578: Farkas neuetx f× (Melius 175a). a farkas el tagra l. R. 144). J: ’ua. A névadás magyarázatára l. vízi peszérce’. szakny. Farkas neuetx f× ” (Melius 175a). 1798: Farkas-Héza[g]-gyökér (Veszelszki 68). ▌ 2. ném. kapcsos korpaf ’. amely karomhoz hasonló alakú. 2: 36).farkashézaggyökér farkasbors. J: ’Aconitum napellus subsp. farkasöl sisakvirág’. Vö. J: ’Ranunculus sceleratus. korpaf ’. 2: 609). 422). lat. farkaslábú. A farkasnevet f Melius alkotása. minden állatot meg xl” (Melius 156). 1902: farkasköröm (Nyr. Farkaſt. 81). Nyr. 1998: farkasmaszlag (Priszter 514). hogy a’ golyvát elveſztené [az ember]. A farkasmaszlag összetett szó. A farkasnyelv szemléleti háttere. 1775: Farkas nevetö-fü (Csapó 70). farkastalpú’). J: ’Aconitum vulparia. — ~f 1. sztrichninfa’. XVI. 369). hogy a néphit szerint a golyvát eloszlatja a növény. ill. J: ’Strychnos nux-vomica. hogy ezekkel a növényekkel mérgezték a farkasokat: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. valamint arra. J: 1864: ’Lycopodium. J: ’Euphorbia cyparissias. Idegen nyelvi megfelel re vö. 281). farkasköröm 1833: farkas-köröm (Kassai 2: 151).) magyarázata. a farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. 1948: farkasköröm (MagyGyógyn. farkashézaggyökér 1. Ebet xl. farkasméreg 1. az utótagra l. farkasborostyán. A farkashézaggyökér többszörösen összetett szó. A farkasköröm ’kapcsos korpaf ’ (2. az utótagra l. Melius alkotása. A farkasnyelv népi név. farkasmaszlag 1783: Farkas MaÐzlag (NclB. kutyatej.’. ▌ 2. hogy Farkas módra meg-ne nevetteſse az embert” (Veszelszki 374). vö. 382). 1864: farkasköröm (CzF. A farkasköröm a farkas állatnév és az ismeretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. A farkasméreg a lat. méhek nevetése. az az. A névadás magyarázata az. J: ’ua. vagy Vasbogyó egy napkeleti Indiai fának magva” (Márton. J: ’Corydalis cava. de ez nem igaz. A lat. lykóktonon ’farkasméreg’) tükörfordítása. F vészk. — ~f 1903: farkasláb-f (Hoffmann–Wagner 6). ▌ 2.’.’. A farkas-kutyatej többszörösen összetett szó. maszlag. J: ’ua. hézaggyökér. … hertelen embert. 1783: Farkas hézag gyökér (NclB. 1578: Farkas hézac gyxkęr (Melius 143). Veszelszki így magyarázza a farkasnevet f elnevezést: „Azt mondják. görögszéna’. 1775: Farkashézaggyökér (Csapó 86). 31: 138). Farkasnyelv (MagyGyógyn. a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. nagy útif ’. Katika-sisakvirág’. farkasnyelv N. közönséges farkasalma’. Növ. 1775: Farkas méreg-fü (Csapó 88). 1948: Farkas hézaggyökér (MagyGyógyn. lykópous ’farkasláb. de az illyen gyanús ki-menetelÍ próbáknak jobb békét hagyni. J: ’Plantago major. a farkas el tag magyarázata. a farkas állatnév és a nyelv ’a hangok képzésében és az ízlelésben szerepet játszó szerv’ összetétele. farkasnyom 1908: farkasnyom (Zelenyák . Wolfsgift ’farkasméreg’. az utótagra l. — ~f 1903: farkasméregf (Hoffmann–Wagner 109). farkas-kutyatej 1998: farkas-kutyatej (Priszter 372). 164 farkasnyom TESz. hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. 1805–13: „A’ FarkasmaÐzlag. napellus. a növény hivatalos elnevezése. J: ’Lycopus europaeus. 341). mintára jött létre: „Sardonius riſus..

1578: Farkas xlx f×nec gr.). A farkassz l ’négylevel farkassz l ’ (1. — négylevel ~ 1998: négylevel farkassz l (Priszter 447). farkasf . Marzell Aconitum napellus a. közönséges medvetalp’. farkasöl bab l. kapcsos korpaf ’. 125: 187–202.) névadási szemlélet magyarázatára l. R. 12. A farkasrépa elnevezése valószín leg a ném. bab Genaust lycóctonum a. farkasöl répa (→ répa). fox grape ’rókasz l ’. F vészk. a sz l utótag arra utal. A répa utótag létrejöhetett a lat. Farkas xl× f× (Melius 155a). ▌ 2. 125: 198). a sz l utótag a növény fekete. Magy. Nyr. 317). ▌ 3. gör. Nyr. ▌ 2. 1998: (Priszter 447). R. J: ’Aconitum napellus subsp. F vészk. a farkasöl el tagra l. PPB. répa farkasrépa 1. ha meg-eſzi. farkasöl répa (→ répa). 2. 317. napellus. Növényszótár 5). farkastalp. tojásdad bogyóira vonatkozik. Idegen nyelvi megfelel re vö. lat. négylevel farkassz l ’.) elnevezés növényneve is hatással lehetett kialakulására. Wolffsbeer részfordítása. farkasöl sisakvirág’. nevének (Aconitum lycoctonum) fordításával keletkezett. 379). vö. fekete békabogyó.’. F vészk. 12. a növény föld alatti. J: ’Aconitum vulparia.) a ném. 125: 187–202. Karika répa. 1807: farkasöl -f (Magy. A farkassz l ’farkasöl sisakvirág’ (3. PPE. A névadás magyarázatára l. embert. 377). 364). Szóhalm. A farkas el tag a növény mérgez voltára utal. A farkassz l ’fekete békabogyó’ (2. fekete. ▌ 2. Katika-sisakvirág’. 1775: Farkas Ðzölö (Csapó 65). A farkasöl gyökér Diószegi–Fazekas alkotása. 1775: Farkas répa (Csapó 88). gyökér’). négylevel f . 379). 1708: Farkas répa. A farkas el tag azt jelzi. 1783: Farkas répa (NclB. egyeránt el-öl” (Veszelszki 319). J: ’Aconitum napellus subsp. 1903: farkassz l (Hoffmann–Wagner 110). kicsi. mérgez . A farkasnyom a lat. J: ’Aconitum vulparia. 1791: Farkas Szölö (Lumnitzer 216). napellus < n#pus ’répa.a. J: ’Aconitum vulparia. Növényszótár 5). farkasöl gyökér. Vö. Farkasnyom (MagyGyógyn. 13. 1903: farkasöl f (Hoffmann–Wagner 109). A névadás magyarázatára l. 1911: farkasöl f (Cserey. Wolfswurz ’farkasgyökér’ hatására jött létre. farkassz l 1. 1783: Farkas ölö fü (NclB. répaszer gyökereire utal. lykóktonos ’farkasöl ’ < lýkos ’farkas’. lýkos ’farkas’. 1783: Farkas Ðzölö (NclB.farkasöl f 165 farkastalp 91). hogy „egy kis ſzölö ſzem nagyságú gyümölts vagy bogyó vagyon” (Csapó 65) a növényen. raisin de loup ’farkassz l ’ tükörszava. lykópous ’farkaslábú’) hatására jöhetett létre. farkasöl répa l. J: ’Aconitum vulparia. farkasöl f 1. Vö. A négylevel jelz re l. farkasöl sisakvirág’. Wolffsbeer ’farkasbogyó’ (Melius 155a). Wolfsbeeren ’farkasbogyó’. kteínein ’ölni’). A farkasöl f Melius alkotása a növény régi lat. a sz l utótag magyarázó szerep : „Igen haſonlo à leuele à Vad ſÅxlx leueléhxz” (Melius 155a). (Melius 156). farkasöl bab (→ bab). farkasöl f . ▌ 2. 38). mintára (Aconitum napellus) jött létre (lat. a növény földalatti. Katika-sisakvirág’. a növény egyéb farkasöl jelz s neveivel: farkasöl bab (→ bab). R. Fuchsbeere ’rókasz l ’.. Rácz szerint a fr. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1813: farkas R[épa] (Magy. 1588: farkastalp (Nyr. — N. J: ’ua. J: ’Heracleum sphondylium. Idegen nyelvi megfelel re vö. (PP. J: ’Paris farkassz l quadrifolia. barmot. 317). gyökér’) hatására is. F vészk. lycóctonum (< gör.) tükörfordítás. ném. 385). de nyilván a magyar nyelv egyéb mérgez farkassz l (1. napellus. farkasöl gyökér 1807: farkasöl -gyökér (Magy. 123–124). A gyökér utótag lat. 1783: Farkas-Ðzölö (NclB. mérgez részére vonatkozik: „Ez a’ mérges fÍvek köztt leg-mérgeſsebb. Lycopodium (< gör. Aconitum napellus (< lat. farkas. R. 1843: Farkasrépa (Bugát. ném. napellus < n#pus ’répa. 1911: farkassz l (Cserey. hogy a növény er sen mérgez . 1903: farkasrépa (Hoffmann– Wagner 109). J: ’Actaea spicata. TESz. ang. ném. gör. de nyilván hatással voltak rá a növény egyéb farkas el tagú nevei: farkasöl f . J: ’Lycopodium clavatum. farkasöl sisakvirág’. — ~f 1903: far- . pódion ’kis láb’. farkastalp 1.. farkasöl sisakvirág’.

2. | kisebb ~ 1578: Kiſſeb fetske f× (Melius 179a). A névadás magyarázata. (Beythe 55a). KolbenbÀrlapp. 256). J: ’Chelidonium majus. a libatop mintájára hozta létre. szakny. — N. kapcsos korpaf ’. Marzell Heracleum sphondylium a. | nagyobbik ~ 1595: nagyobbik fetske fivnek gr.. A fattyúsáfrány a ném. 1908: farkastalp (Zelenyák 91). 38). bastard saffron ’fattyúsáfrány’. gör. libatop. Volfsfuss ’farkasláb’.) és ’martilapu’ (5. A farkasvirág népies elnevezés. a magyar nyelvben keletkezett összetétel. Wolfsklau ’farkasköröm’ hatására jött létre. ném. ang. 125: 187–202. ném. lycóctonum a. KeulenbÀrlapp. mintára jött létre. 22: 74). a fattyú el tag arra utal. martilapu’. hogy a sz rös. vérehulló fecskef ’. J: ’ua. — ~f N. farkasvirág 1948: farkasvirág (MagyGyógyn. (ÚMTsz. farkaslábú. kesernyés csucsor’.-i Lýcopus (< gör. Idegen nyelvi megfelel kre vö. fecske l. 1798: KiÐseb fetske-fÍ (Veszelszki 158). 1577 k. Wolfsmilch tükörfordítása. — N. 1775: . kÿth merqgh gÿqÅeo fwnek is hÿnak. — kis ~ 1578: Kis fetske f× (Melius 179). J: ’Lycopodium clavatum. Marzell Carthamus tinctorius a. J: ’ua. 1998: fecskef (Priszter 335). F vészk. A farkas el tag a növény mérgez hatására utal. A farkastop valószín leg Ballagi alkotása. hogy a növény nem igazi sáfrány. mint a közönséges medvetalp (1. farkas-kutyatej’. A farkastej a ném. hajszálvékony sz rben végz d hajtások. J: ’Carthamus tinctorius. A farkastalp ’hegyeskaréjú palástf ’ (4. farkastalpfü (FöldrKözl. teod aÅ fakadekra” (OrvK.’. vízi peszérce’. 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. 1813: F[arkas] téj (Magy. fecskefüvet gr. 1578: Fetske f× (Melius 178a). lýkos ’farkas’. Bärlapp. a lat.) medvetalp és medveköröm elnevezése.: „Fechke fweth de aÅ gÿeokereth. farkastalp. A farkas el tag magyarázatára l.) a lat. kapcsos korpaf ’. — nagy ~ 1595: nagy fetske fiju (Beythe 55a). 129). J: ’ua. farkastalpf (MagyGyógyn. a növények levelei állati talphoz hasonlóak. auagi. sáfrányszeklice’. 315). J: ’Euphorbia cyparissias.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. | vérehulló ~ 1998: vérehulló fecskef (Priszter 335). ném. 327). farkaslépés’.’. Nyr. a névadás magyarázatára l. Idegen nyelvi megfelel re vö. nyelvújítási tükörszó latin mintára. 1583: fechke fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. J: ’ua. A top utótag magyarázatára l. nyugati salátaboglárka’. 1583: fechke fiu Asclepias (Clusius–Beythe 3: BotTört. farkkóró l. pódion ’kis láb’.’.) lat.farkastej 166 fecskef kastalp-f (Hoffmann–Wagner 6).. 1: 352). 128). ▌ 2. 263). Genaust Euphorbia a. Feczke fé (SzikszF. 1775: Nagy fetske-fü (Csapó 91). Lycopodium (< gör. ▌ 3. J: ’Ranunculus ficaria subsp. lykópous ’farkaslábú’) tükörfordítása.’. 175/26). A farkastalp ’kapcsos korpaf ’ (3.: RMGl. 1948: farkastalp (Halmai 6). lykópous ’farkasláb. Bastard-Saffran tükörfordítása. Wolfsklauen. gemeiner Wolfstrapp ’farkasnyom. vérenhulló~ (→ vérehullóf ) fecskef 1. Genaust Lýcopus a. J: ’Lycopodium clavatum. mélyen bevágott levelek farkasmancshoz hasonlítanak. 1775: Kis fetske-fü (Csapó 92). J: ’Alchemilla acutiloba. ▌ 3. ▌ 4. ficaria. A névadás magyarázata. A névadás alapja a növény húsos. — N. A farkastalp valószín leg a R. J: ’Solanum dulcamara. mely genusnév. lapos. valamint a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. hogy a fehér. 1783: Farkas-téj (NclB. farkastej 1775: Farkas-téj (Csapó 80). bárány~ fattyúsáfrány 1903: fattyú sáfrány (Hoffmann–Wagner 162). farkasvirág (Jávorka 978). állati talphoz hasonló levele. 1595: Kis Fetske fiju (Beythe 56).. 369). az utótag a jóféle sáfrányhoz ’Crocus sativus’ való hasonlóságot jelzi. farkastop 1868: farkas-topp (Ball. farkastalp (MagyGyógyn. 1798: Fetske fÍ (Veszelszki 157). farkastalpú’) tükörfordítása.). ▌ 5. 1948: fattyúsáfrány (MagyGyógyn. ugyanazon a névadási szemléleten alapul. J: ’Tussilago farfara. gör. ebtej. teord megh. J: ’Lycopus europaeus. 371). ökörfark farok l. A farkastalp ’vízi peszérce’ (2. hegyeskaréjú palástf ’. Idegen nyelvi megfelel kre vö.

J: ’Anemone nemorosa. A növény neve más nyelvekben is a fecske állatnévvel képzett. hogy bárhol megsértve a növényt. Chelidoniū minus (Melius 179) tükörfordítása. chelidón ’fecske’). Kováts Mihály M szótárában másképp fejti meg a fecskef nevet: „a fecskef hegyes és kinyílt fejér gyapjas töml cskéi csaknem hasonlók a repül fecskéhez” (200). A névadás szemléleti háttere az. Nadányi másképp vélekedik „akkor virágzik zöldellik mikor a’ fecske meg-j . lat. or. hogy a növény virágzásának ideje egybeesik a fecskék megérkezésével. ластовен. vö. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. Melius 439–40). A névadás magyarázatára l. Chelidonium (< gör. Osterblume ’húsvéti virág’. hogy „Azért hiyác Fetske f×nec. teljes vakság lehet — jegyzi meg Szabó Attila (Szabó. — fehérgyöker f 1775: Fehér gyökerü-fü (Csapó 236). fehérhúsvét 1903: fehér húsvét (Hoffmann–Wagner 115). calidonia.) nevet Melius hozta létre. mikor elmégyenpenig akkor ſzokott hervadni” (Nadányi 398). аптечный. weisse Scwalbenwurz. Schwalbenkraut ’fecskef ’ (Melius 178a) is.’. chelidoine grande. J: ’Polygonatum odoratum. J: ’ua. 1903: fecskef (Hoffmann–Wagner 51). 1578: feiér txuisknec (Melius 47). hogy a növény hüvelyes termésében gyapjas. 1775: Fetske gyökér (Csapó 261). 369). fecskesóska 1813: fetske. a növény egyéb madár el tagú neveit: madársóska. 1783: Fejér gyökerü fü (NclB. vö. J: ’Silybum marianum. 1560 k. ném. „A’ gyökere hoÐzÐzú fejér” (Csapó 237). A névadás alapja a növény korai virágzása. A fecskef elnevezés magyarázatára az is elfogadható. ▌ 2. fecskegyökér l. vagy az. swallows wort. fr. fecskesóska. vö. WeiÐswurz (Melius 185) tükörfordítása. A fecskef elnevezés a lat. ang. erdei madársóska’. | mezei fehér~ . Vö. 1783: Fejér-hátu-fü (NclB. 387). A névadás magyarázatára l. hoÐÐzúkas” (Veszelszki 354). Schwalbenwurz. fehérgyökér 1578: Feyér gyxkęr (Melius 185). 2. great celandine. hogy a hosszan elkeskenyed levél a fecske farkához hasonlítható. A fecskegyökér ’közönséges méreggyilok’ (3. A fecskesóska magyarázatára l. ang. A fecskesósdi Benk alkotása. orvosi salamonpecsét’. erdei madársóska’. 1595: Feier txuisk (Beythe 13). 256). mezei iringó’. Schwalben- wurtz tükörfordítása. A fehérhúsvét valószín leg német mintára alakult ki. a lat. F vészk. fecskef fecskesósdi 1783: Fetske-Sósdi (NclB. ol. A névalkotásra mindenképpen hatással lehetett a ném. berki szell rózsa’. gyenge. J: ’ua. ném. Schöllkraut. libapimpó’. narancssárga szín tejnedvet ereszt. 2. F vészk. A középkorban a vérehulló fecskef nedvét vízzel vegyítve sikeresen használták szemfert zések és más szembetegségek gyógyítására (Melius 178a). 1775: Fejér-tövisk (Csapó 165). 1813: Fejér. A fehérgyökér és fehérgyöker f elnevezések a növény gyökerének színére utalnak: „A’ gyökere fejér. madár Sóska (Magy. cinerognolle. J: ’Eryngium campestre. fecskesósdi.fecskesósdi 167 fehértövis Fetske-fü (Csapó 261). a ném. A kis és kisebb fecskef ’nyugati salátaboglárka’ (2. hogy a növény apró sóskaféle. A fehérgyökér Melius alkotása. a madárféle el tag arra utal. a R. közönséges méreggyilok’. calandine. madársósdi. J: ’Oxalis acetosella. ezüstöshátúf . || fecskegyökér 1745: Fetske gyökér (Torkos 10). J: ’Potentilla anserina. hogy à Fetskéc à fioc ſÅemét ezzel gyogyittyác” (Melius 178a). 1903: fecskegyökér (Hoffmann–Wagner 51). ném. 371). A vérehulló jelz magyarázata.) a német Schwalben-wurtÅel (Torkos 10). ill. széles magvacskák vannak. hirundina elnevezésének fordításával jött létre.: Celidonia: hirundinina herba (GyöngySzt.’. az utótagra l. ha megérnek. máriatövis’. gyenge Gy[ökér] (Magy. fehértövis 1. a füsti fecskéhez hasonlítanak. 357). 1584: „hirundinum herba” (Clusius–Beythe 11). fehérhátúf 1775: Fehérhátu-fü (Csapó 164). sóska.: RMGl. amelyek. a Melius-szövegben idézett Chelidonia-vizes kezelés következménye végzetes szembetegség. az utótagra l. sósdi. Schwalbenkraut. Idegen nyelvi megfelel re vö. 376). J: ’Oxalis acetosella. A név magyarázata Melius szerint az.

: abies: fene (SchlSzj. bárány~f . barát~f (→ barátf ). 407). 258). 2. fehértövis (MagyGyógyn. 1783: Sárga fel-fútó (NclB.’. 1578: Fekęlyf×nec gr. 1775: Fekélyfü (Csapó 210). | 1578: ’Abies.). ▌ 3. hogy a növényt edények dörzsölésére. 1783: Fejér hátú Tövis (NclB. Éder. fennugreek.: RMGl. horzsol’) ige mozzanatos -t képz s származékának a f nevesült igeneve a fent . 1405 k. A felfutó és fárafolyóf a fut ’növény kúszik’ és a folyik ’növény kúszik’ -ó melléknévi igenévképz s származéka. eb~f . J: ’ua. scabiosa (< lat. szamárbogáncs’. görögszéna’. A fen grék a ném. a lat. kosz. amely kálciumban. 233). feketegyökér N. N. holy thistle. 1813: Fen grék (Magy.. 1578: fekély f× (Melius 155). Ember és növényvilág 197).) népi név. halál~ fej l. 407) (< lat. nagy sarkantyúka’.) Melius alkotása. a tövis utótagra l. pirosak. v. Spina alba (Melius 46a) tükörfordítása. jegenyefeny | Abies alba. magyarázata. 1998: fen grék (Priszter 526). mezei varf ’. valószín leg a fen (eredeti jelentése ’dörzsöl. közönséges jegenyefeny ’.: Fekély f (De Herbis: RMGl. A fehértövis ’máriatövis’ (1. fent 1 a. kelések gyógyítására használták mindkét növényt. királyszín virág. fenugrec. 1075/†1124/†1217: „caput est riuuli. UEWb. nyers’ < scabiēs ’rüh. fent 1 a. 218). varjútövis’. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. A fent f elnevezés magyarázata az. fent f 1783: Fentö-fü (NclB. ném. borjú~f . káliumban. 412). ördögharaptaf ’. Vö. fehér. var’) fordítása. J: ’Onopordum acanthium. 361). EWUNg. felfutó — sárga ~ 1775: Sárga fel-futó (Csapó 279). narancssárgák. mezei zsurló’. || királyszín felfutó 1807: Királyszín-felfutó (Magy. || fárafolyóf 1798: fára folyó-fÍ (Veszelszki 323). kivül fekete” (Barra 302). Vö. ezüstlevelü-feny . ótvar. A névadás magyarázata. Milchdistel. feny ’. ſzára. nemezes sz r borítja. J: ’Trigonella foenum-graecum. J: ’Succisa pratensis. fekélyek. sárgák. hogy a növény tüskés. foszforban gazdag: „gyökere nagy. A fehértövis ’mezei iringó’ (2. J: ’Equisetum arvense. ágas. haſonló à Scabioſahoz à varf×hxz” (Melius 155). blessed thistle. nomine feniosaunicza” (TESz. száz~f (→ százf ) fekélyf 1577 k. — ezüst~ N. fekete nadályt ’. a fen elemre népetimológia is hatással lehetett. J: ’Knautia arvensis. Idegen nyelvi megfelel re vö. A fent bizonytalan eredet . scabiōsus ’durva. Fenugrek (NclB. ▌ 4. A két növény felépítése hasonló. 520. 1595: fenyxnek gr. 548/3). A fehértövis ’varjútövis’ (4. 1578: Fxnny× (Melius 18a). hogy a növény levele fehér foltos.) a lat. 369). Melius ezt írja: „Ez yrdxg harapta f× virága. Silberdistel. J: ’Rhamnus cathartica. valamint fehéres. F vészk. A királyszín arra utal. J: ’ua. varf . (Beythe 6a). A fekélyf ’ördögharaptaf ’ (1. J: 1075/†1124/†1217: ’Pinus.) magyarázata. Benk 66. hogy a növényt „Házi kertekben az ablakokra fel-futatják” (Csapó 280). A feketegyökér a ném. J: ’Tropaeolum majus.) fehérhátútövis elnevezésének szemléleti háttere. feny 1. XVI. vö. súrolására használták. varjútövis. ezüstfeny (Péntek–Szabó. J: Abies alba. hogy a virágok nagyok. ang. (Melius 154). Idegen nyelvi megfelel kre vö. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . fr. ▌ 2. 1775: Fekély-fü (Csapó 292).: Fqkelÿ fweth kÿth Eordqgh harapta fwnek is hÿnak (OrvK. 1798: Fentf-fÍ (Veszelszki 205). közönséges jegenyefeny ’. Schwarzwurz tü- körfordítása. leveleit finom. J: ’ua. J: ’Symphytum officinale. hogy a növény szúrósan fogazott. tálmosóf . 429). | ezüstlevel ~ N. feketegyökér (MagyGyógyn. A szamárbogáncs (3. F vészk. TESz.’. fen grék 1783: Fenögrék (NclB. Csapó így magyarázza: „ſzöſzös fehér levelei vagynak” (Csapó 90). orros~f . A névadás alapja a fekete karógyökér. szürkés szín . fejecske l.) és ’mezei varf ’ (2. 247). — fehérhátú~ 1775: Fehér hátutövis (Csapó 90).fekélyf 168 feny 1798: Mezei fejér-tövisk (Veszelszki 143). foenum-graecum ’görög széna’) átvétele. sz.’. 163).

— földi ~f 1577 k. A magyar szó ny hangja feltehet leg az eredeti *n folytatója lehet. k(r(szt(sfenyü. közönséges jegenyefeny ’. J: ’Ajuga chamaepitys. a gyantás jelz a fa gyantatartalmára vonatkozik. J: ’ua. 369). keresztesfeny . 1578: Fxldi fxnny× f× (Melius 171). 5: 34).: RMGl. 425). (Melius 9a). | paraszt~ N.alapszava si örökség a finnugor korból. 425). 427). 214). az. A fés s jelz a tüskékre vonatkozik: „Levelei rövidek.’. ? votj. J: ’Abies alba. | havasi~ N. 2. — ~fa 1231: „ubi iuxta arbores feneufa est meta” (MNy. LX. glauca) is szerepet játszhatott. A feny származékszó. J: ’Abies alba. kalincaínf ’. kapcsos korpaf ’. ▌ 2.’.’. J: ’ua. kalincaínf ’. valamint lapos t levelei fonákján két világos csík van. A fehér csíkú jelz arra vonatkozik. V. ▌ 4. közönséges lucfeny ’. 233).: Juniperus: Fenÿew (Ortus: RMGl. A finnugor alapalak *p"n‹ lehetett. 1783: Kereſztes fenyö (NclB. — földi~ 1775: Földi fenyö (Csapó 125). — fürtös~ 1903: fürtös feny (Hoffmann–Wagner 186). közönséges boróka’.). Kreuztanne ’keresztesfeny ’. 1813: f ldönnfolyó F[eny ] (Magy. 22: 67). 1595: Abies: Ein Thannbaum: Fenyü-fá (Ver. és az fa heya hurut ellen jó”. MagyarorÑzágban.: juniperus: apro fenÿe (BesztSzj. J: ’ua. feny ’. | veres~ 1805–13: „A’ veresfenyf ffképpen Tirolisban. közönséges lucfeny ’. közönséges jegenyefeny ’. körösztös feny (ÚMTSz. 1783: Apró-fenyö (NclB. 1416 u. 1250/1392: „In arbore qui wlgo dicitur fenywfa” (OklSz.: RMGl. 1552: fxny×fa (TESz.’. a névadás alapja a feny tüskék ezüstös színe. két sorban. Pinus: Fiechten baum: Fenyeu-fa (Ver.’. | töviskés~ 1583: teuiskes fenyo (Clusius–Beythe 5: BotTört. | gyantás~ 1948: gyantás feny (Halmai 5). ? zürj. hogy a fa kérge szürkésfehér.. 173/20). A névadásban hasonlóságon alapuló névátvitel (az ezüstfeny egy másik feny faj elnevezése: Picea pungens f. 1783: Töviskes-fenyö (NclB. 211). Idegen nyelvi megfelel kre l. J: ’ua. J: ’Picea abies. J: ’ua. Weißtanne.(~ . J: 1577 k. | fehércsíkú~ 1948: fehér csiku feny (Halmai 5). | fés s~ 1948: fés s feny (Halmai 5). F vészk. feny. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. | szurkos~fa 1783: Szurkos Fenyö-fa (NclB. fènèfa (TESz.’. Ud. azt jelzi. | 1578: ’Picea abies. | kontyos~ 1948: kontosfeny (Halmai 64).). 130). fésüsen állók” (Hoffmann–Wagner 186). vö.: abies: fenÿefa (SchlGl. ▌ 3. A sz ke jelz megkülönböztet szerep . | sz ke~ 1578: ÐÅxke Fxnny×bxl gr. 1783: Földi-fenyö (NclB. közönséges jegenyefeny ’. | ’Abies alba. hogy a feny féléket a népi növényismeret nem különíti el igazán. J: ’Abies.). J: ’ua. jegenyefeny ’. 233). KorÑzikában és felsf OlaÑzorÑzágban terem a’ leg magasabb bértzeken…” (Márton. J: ’ua. ném. Ember és növényvilág 197). kalincaínf ’. J: 1231: ’Pinus. Weißfichte.).: RMGl.: fè‚v fa[t] gr. Az ezüstlevel jelz Erdélyben használatos. 427). Fxnny× fa (Melius 18). J: ’Juniperus communis. Fenyxfa (Beythe 6a). ▌ 5. pomeľ ’feny ’. Növ.’. -é) képz elem lehet. fiatal fa’.’. J: ’ua. 1578: Fxnny×nec gr. J: ’ua. — földönfolyó~ 1783: Földön folyó fenyö (NclB.: „Feoldÿ fenÿw fweth teorÿ eoÅwe MeÅÅel” (OrvK. parasztfeny (Péntek– Szabó. — apró~ 1395 k. Weiß . tükörfordítás.’. valószín azonban. J: ’ua. Ember és növényvilág 269). 130). 1578: „A SÅxmxrkénec vagy Fxnny×fánac dioi. J: ’Lycopodium clavatum.feny 169 feny (Péntek–Szabó. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe.’. | keresztes~ 1584: Köröztös fenyo (Clusius– Beythe 23). ill. (Melius 18a). feny -fa a. Ember és növényvilág 269). A szóvégi . | közönséges~ 1841: közönséges feny (Barra 420). 1525 k./1450 k. A szó eredeti jelentése ’fiatal feny fa’ lehetett. J: ’ua. hogy a feny lapos t leveleinek fonákján két világos csík van. havasi feny (Péntek–Szabó. ponAľ ’fiatal feny fa’. — ~f 1903: feny f (Hoffmann–Wagner 119).’.: ’Ajuga chamaepitys. — N.’. пумель ’fiatal hajtás. | szurkos~ 1807: szurkos Fenyf (Magy. 384). hogy más növényekre. 1583: apro fenyö (Clusius– Beythe 5: BotTört.. | 1578: ’Ajuga chamaepitys. vö. F vészk.… hegyük kicsípett. 430). J: ’ua. 1430 k. J: ’ua. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal.’. 521). talán kicsinyít funkciójú. 214).: RMGl.

feny ciprus

170

fest f

Thannenbaum. A szurkos jelz a fa sötét kérgére, er sen gyantás tobozára, ill. gyantatartalmára vonatkozik: „Fenÿw Åurkoth kÿwel aÅ haÿokat kenÿk” (OrvK. 325/35). A fa sötét kérgére és gyantatartalmára utaló szurkosfeny , szurokfeny els sorban a közönséges luc ’Picea abies’ elnevezései, ennek korrelatív párja a fehérfeny ’Abies alba; közönséges jegenyefeny ’ elnevezés, mivel ennek a kérge szürkésfehér. A két fajt a köznyelvben gyakran összekeverik. A veres jelz ’Abies alba’ téves, feny félék összekeveréséb l keletkezett. A feny ’közönséges boróka’ (2.) hasonlóság alapján jött létre, az apró és töviskés jelz k nyilván a lat. „ſpinoſa, & minor” (Clusius–Beythe 18) fordításával keletkeztek, az apró jelz re l. még gyalogfeny . A földifeny f ’kalincaínf ’ (3.) Melius alkotása, a név a gör. chamaepitys (< gör. chamaí ’a földön’, pítys ’feny ’) fordítása: „Chamæpitys Gxrxg×l, az az, Fxldi fxnny× f×, mert à leuele ollyan ſÅagu mint à Fxnny×nec” (Melius 171). A névadás alapja, hogy a növény felépítése a kicsi feny éhez hasonló. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Erdpin ’földifeny ’ (Veszelszki 261), Erdkiefer, ang. ground pine. A fürtös, kontyos jelz ’közönséges lucfeny ’ (4.) a fa kúp alakú koronájára utal, a puha, síma jelz k a növény fájára, ill. kérgére vonatkoznak. A havasifeny (a havasi jelz a fa el fordulási helyét jelzi) és a parasztfeny (a paraszt jelz a feny fa közismertségére vonatkozik) elnevezések Erdélyben fordulnak el . A keresztes jelz a keresztszer en álló ágakat jelzi. A kapcsos korpaf (5.) örökzöld, ezért hasonlóság alapján kapta a feny elnevezést. A földönfolyó jelz re l. földönfolyómoh (→ moh).

rus communis; közönséges boróka’. A feny ciprus összetett szó, az el tagra l. feny , az utótagra l. ciprus. A névadás magyarázata, hogy a növény feny fára emlékeztet. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. R. Feldcypresse. Marzell Juniperus communis a. fenyvesbogyó N. fenyvesbogyó (MagyGyógyn. 208). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. A fenyvesbogyó összetett szó, a feny -s melléknévképz s származékának és a bogyó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény savanyú talajokon, így pl. fenyves erd kben fordul el els sorban, termése fekete bogyó.
féreg l. sz r~

féregmag 1903: féregmag (Hoffmann– Wagner 163); 1948: féregmag (MagyGyógyn. 314). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A féregmag valószín leg a ném. Wurmkraut ’féregf ’ részfordításával keletkezett, a mag magyarázó szerep , a növény magját és levelét használták féreg zésre.
fest l. bor~

EtSz.; Marzell Abies alba a., Ajuga chamaepitys a., Picea abies a.; MSzFE.; Szabó: Melius 374, 437; TESz.; EWUng; UEWb. 416. Genaust Chamaeálo( a. — Ö:
balzsam~fa, balzsam-jegenye~ (→ balzsamfeny fa), bors~, bükk~, bús~ (→ lucfeny ), gyalog~, gyalog~boróka, jegenye~, luc~, szemerke~, szurok~ (→ szurokfa), tisza~.

feny ciprus — mez n term magas ~ 1578: keÐer×b am az mezxn termx magas fxnny× Cyproſnál (Melius 8–8a). J: ’Junipe-

fest f 1. 1775: feÐtö fünek gr. (Csapó 229). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. — sárga ~ 1578: Sárga feſtx f× (Melius 98); 1775: Sárga feÐtö-fü (Csapó 228); 1783: Sárga feÐtö fü (NclB. 401). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. || fest virág 1775: FeÐtö virág (Csapó 228); 1783: FeÐtö virág (NclB. 401). J: ’ua.’. — sárga fest virág 1578: Sárga feſtx virág (Melius 98). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Feſtx f× (Melius 54); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 245). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. || summa~ 1578: Summa feſtx f× (Melius 54a). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. ▌ 3. 1708: „Feſtf fü, Pirosító, Buzér fü” (PP. Róbia a.); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 47); 1998: fest f (Priszter 485). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. — veres ~ 1775: VeresfeÐtö-fü (Csapó 47). J: ’ua.’. | veresre ~ 1813: veresre Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. ▌ 4. — sárgára ~ 1813: sárgára Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A fest rekettye sárga fest f neve Melius

fest gyökér

171

fodorka

alkotása, a lat. Tinctorius flos (Melius 98) fordítása, a névadásra hatással lehetett a ném. Ferbblumen (Melius 98) is. A névadás magyarázata, hogy a növényt festésre használják, a sárga jelz a virág színére utal: „ſárga virága, à leuele mint à SÅanotnac, Sárgát feſtenec vęle” (Melius 98). A név megfelel i megvannak más európai nyelvekben is; vö.: R. ném. Färberginſter, gelbe Färberblumme (Veszelszki 233); ang. dyer’s weed. A fest f ’szappanf ’ (2.) nevet hasonlóságon alapuló névátvitellel hozta létre Melius. A summafest f (vö. lat. summa ’f hely, els hely’) jelentése valószín leg ’az els helyen lév fest f ’, szintén Melius alkotása, egyedi adat. A fest f ’buzér’ (3.) névadás magyarázata, hogy a növény gyökeréb l kivont vörös festéket posztó festésére használták, vö. fest gyökér. A sárgára fest f ’sáfrányszeklice’ (4.) elnevezés magyarázata, hogy a növény virágai vízben oldódó narancsvörös festékanyagot (carthamin) tartalmaznak, ezért a hatóanyagért mint konyhai fest növényt és drogot is számon tartották. fest gyökér — veres ~ XVI. sz. v.: Rubia tinctorum. Lappa minor: Pyritho ffw. Veress fest gy kér. Pirossító gy kér (De Herbis: RMGl. 258); 1783: Veres feÐtö gyökér (NclB. 330). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. A veres fest jelz k a lat. szakny.-i Rubia tinctorum (< lat. Rubia ’piros’, lat. tingere ’festeni’) fordításával jöttek létre, a gyökér magyarázata, hogy a növény vöröses-barna gyökeréb l piros festéket nyernek. Vö. fest f .

össze az új növénykéket, a fiakat: „T levelei közül n ki egyenes, …, és a közeli növényeket összeköt , olykor félméteres leveles indája” (Európa vadvirágai 111).
ficfa l. f z

fest rekettye 1998: fest rekettye (Priszter 383). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. A fest rekettye összetett szó, a növény tudományos neve, az el tagra l. fest f , az utótagra l. rekettye.
fiak l. lúd~ étke

fiasf 1783: Fias-fü (NclB. 384); 1791: Fias-fü (Lumnitzer 235). J: ’Ajuga reptans; indás ínf ’. A fiasf Benk alkotása; a fiú ’utód, új növényhajtás’ -s melléknévképz s származékának és a f magyarázó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény indás, indákkal szaporodik, az indák kötik

fodorka 1. 1578: Fodorka (Melius 37); 1775: Fodorka (Csapó 60). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. ▌ 2. 1783: Fodorka (NclB. 344); 1813: Fodorka (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. || fodorkás 1798: Fodorkás (Veszelszki 47). J: ’ua.’. ▌ 3. 1793: Fodorka (Földi 27); 1807: Fodorka (Magy. F vészk. 559). J: 1793, 1807: ’Adiantum; vénuszfodorka’. | ’Adiantum capillus-veneris; vénuszhaj’. — ~f 1843: Fodorkafü (Bugát, Szóhalm. 133–134). J: ’ua.’. ▌ 4. — kövi ~ 1998: kövi fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium ruta-muraria; kövi fodorka’. ▌ 5. — fekete ~ 1998: fekete fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 6. — aranyos ~ 1998: aranyos fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | csipkés ~ 1998: csipkés fodorka (Priszter 308). J: ’ua.’. A fodorka ’sarlós gamandor’ (1.) Melius alkotása, a fodor -ka kicsinyít képz s alakja; vö. boglárka stb. A névadás alapja, hogy a sarlós gamandor levelei csipkések. A fodorka ’mirigyes libatop’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A fodorka ’vénuszfodorka; páfrányféle’ (3.) Földi alkotása, a névadás alapja az, hogy a finom levélkék fels széle rendszertelenül bemetszett és kissé fodros. A kövi fodorka (4.) elnevezés szakny.-i név, a kövi megkülönböztet jelz a lat. Asplenium ruta-muraria (< lat. muraria < lat mūrus ’fal’) utótagjának fordítása; vö. k ruta. A fekete ’fekete fodorka’ (5.) jelz a lat. szakny.-i Asplenium adiantum-nigrum utótagjának fordítása, a névadás alapja, hogy a növény levelei barnásfeketék. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Schwarzes Frauenhaar ’fekete lányhaj’. Az aranyos ’aranyos fodorka’ (6.) jelz re l. aranyos páfrány (→ páfrány). A csipkés (6.) jelz arra utal, hogy a szárnyasan összetett apró levélkék csipkéhez hasonlítanak: a növény „levélkéi kerekdedek, tsipkések” (Magy. F vészk. 577).

foenum-graecum

172

fokhagyma

Marzell Asplenium adiantum-nigrum a.; Genaust rúta-murária a. — Ö: vénusz~.
fodorkás l. fodorka

foenum-graecum 1577 k.: „Fenumgrecom lÿÅtÿth” (OrvK 324/11), Fenumgrecomoth (590/7). J: ’Trigonella foenumgraecum; görögszéna’. A foenum-graecum a lat. foenum-graecum ’görög széna’ átvétele, a névadás magyarázatára l. görögszéna. Vö. fen grék.
fog l. bába~, eb~a, oroszlán~

fogan tt 1807 e.: Foganött (Julow 263); 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’Galeopsis ladanum; piros kenderkef ’. — veres ~ 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’ua.’. | ~f 1948: Fogan ttf (MagyGyógyn. 229). J: ’ua.’. A fogan tt Diószegi–Fazekas alkotása, a fog ’rágásra használt szerv’ birtokos személyragos alakjának és a n ige -tt ’kifejl dött’ befejezett melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a virágokon, az alsó ajkakon sárga folt és két fogszer kinövés látható: „fels ajaka bóltos, tsipkés vég ; az alsónn az inyénél két kitsutsorodás v. fog” (Magy. F vészk. 348). A piros jelz a virágok színére utal. fogbilinty N. fogbilinty (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A fogbilinty népi név, a fog ’rágásra használt szerv’ és a belénd összetétele. A bilinty utótagot népetimológia (bilincs) hozta létre, a név a növény fogfájást csillapító hatására utal: „A kinek a foga fáj, füstölje meg bilinmaggal” (ÚMTsz.). Az Orvosi f vész könyv (1813) ezt írja: a beléndek „melj útonn útfélenn terem… mérges, bódító, kábító… nehéz és f szédít szagával hírt ád, és az embert magától el zi. A’ hasogató tüzes daganatokat fonnyasztott levelével borogatni szokták; magvaival pedig a fájós fogat füstölni” (Magy. F vészk. 2. 169). fogolyf 1775: Fogoly-fü (Csapó 89); 1783: Fogoly-fü (NclB. 428). J: ’Parietaria officinalis; közönséges falgyom’. A fogolyf a fogoly madárnév és f magyarázó utótag összetétele, a fogoly madárnév az uráli eredet fog- -ly denominalis névszó-

képz s származéka. A névadás alapja, hogy a növényt a madarak fogyasztják: „A’ fogolyfÍ’ neve-is reá illik: mert azoknak kedves eledele” (Veszelszki 339). TESz. fogoly a.; EWUng. fogoly a.; UEWb. 383. fogpiszkálóf 1998: fogpiszkálóf (Priszter 298). J: ’Ammi visnaga; fogpiszkálóf ’. A fogpiszkálóf a ném. Zahnstocherkraut tükörfordítása. A névadás alapja, hogy Törökországban, Spanyolországban a növény szárított erny virágzatát fogpiszkálónak használják. Marzell Ammi visnaga a.
fojtó l. borsó~f , eb~f

fojtóska 1998: fojtóska (Priszter 508). J: ’Sorbus domestica; fojtós berkenye’. A fojtóska a fojtós (1618: ’fanyar’) kicsinyít képz s alakja, a névadás alapja a termés íze. fokhagyma 1. 1395 k.: Alium: fog hagma (BesztSzj.: RMGl. 244); 1405 k.: aleum: fog hagma (SchlSzj.: RMGl. 244); 1430 k.: Alium: foghagÿma (SchlGl.: RMGl. 244); 1520 k.: Allevm: foghagÿma (Herb b): RMGl.: 244); 1583: fok hágyma (Clusius– Beythe 2a.: BotTört. 126); 1664: Allium Foghagyma (Lippay II: 132); 1783: Foghagyma, Fokhagyma (NclB. 354); 1998: fokhagyma (Priszter 295). J: ’Allium sativum; fokhagyma’. — török ~ N. törökfokhagyma (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 200). J: ’ua.’. ▌ 2. — vad mezei~ 1578: Vad mezei foghagyma (Melius 173a). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. | vad~ 1578: vad Foghagyma (Melius 173a). J: ’ua.’. — ~f 1998: fokhagymaf (Bremness 228). J: ’ua.’. ▌ 3. — vad~ 1590: Asphodelus: Vad saphrany, auag vad fog hagma (SzikszF.: RMGl. 604); 1664: „vad-foghagymának neveznek, avagy Haſtula Regia, Király dárdácskának” (Lippay I: 75). J: ’Asphodelus ramosus; ágas aszfodélusz’. ▌ 4. — török~ 1798: Török Fok-hagyma (Veszelszki 401); 1807: török Fokhagyma (Magy. F vészk. 226). J: ’Allium scorodoprasum; kígyóhagyma’. | vad~ 1590: „Scorodaprassum: Vad foghagyma” (SzikszF.: RMGl. 244); 1998: vadfokhagyma (Priszter 295). J: ’ua.’. ▌ 5. — vad~

fokhagymakányaf

173

folyondár

1783: Vad Fokhagyma (NclB. 355). J: ’Allium ursinum; medvehagyma’. A fokhagyma összetett szó; az el tag az ’ízecske, rész, gerezd’ jelentés fok f névvel azonos, az utótagra l. hagyma. A vad mezeifokhagyma, vadfokhagyma ’hagymaszagú kányazsombor’ (2.) Melius alkotása. Melius lat. mintára hozta létre a neveket; vö. lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’), és vad, mezei megkülönböztet jelz ket illesztett a fokhagyma elé. A névadás alapja, hogy a növény megdörzsölésekor fokhagymaillat érezhet . A fokhagyma ’ágas aszfodélusz’ (3.) névadás alapja, hogy a gyökér a fokhagymáéhoz hasonló: „A’ gyökér ſok-felé terjedez a’ ffldben a’ makk-forma tsomós botkókkal, a’ mellyek kivÍl barnák belfl világos zfldek, ízekre ímelygfsek és tsípfsek” (Veszelszki 79). A kígyóhagyma (4.) szintén a fokhagymához hasonló felépítés és illatú, a vad jelz mutatja, hogy a növény erd ben, réteken fordul el . A török el tagra l. törökhagyma (→ hagyma). A vadfokhagyma a ném. Waldknoblauch (NclB. 355) ’erdei fokhagyma’ mintájára keletkezett. A fokhagyma ’medvehagyma’ (5.) névadás magyarázata, hogy a növénynek jellegzetes, átható, fokhagymaszer illata van. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Wilder Knoblauch; ang. wild garlick. Vö. fokhagymaszagúf . Szabó Attila, Melius 437; TESz. fokhagyma a.; EWUng. fokhagyma a. fokhagymakányaf 1903: Foghagymakányaf (Hoffmann–Wagner 138). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. A fokhagymakányaf többszörösen összetett szó; a fokhagyma el tag magyarázatára l. fokhagymaszagúf , az utótagra l. kányaf . fokhagymaszagúf 1595: Fok hagyma zagu fiju Alliaria (Beythe 87); 1775: Fokhagyma-szagú-fü (Csapó 93). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. — mezei ~ 1775: Mezei fokhagyma-Ðzagú-fü (Csapó 93). J: ’ua.’. A fokhagymaszagúf magyar alkotás; a névadásra hatással lehetett a lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’). A névadás alapja, hogy a zsenge növényi részek megdörzsölve

fokhagymaillatúak, Melius így jellemzi: „ollyan à ſÅaga à leuelénec, viragánac mint a Foghagymanac” (Melius 173a). Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Knoblauchkraut ’fokhagymaf ’.
folyó l. földön~feny (→ feny ), földön~moh (→ moh), vére~f (→ vérejáróf )

folyóf 1. 1500 k.: De volubili: folÿo fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Conuoluulus: Folyo fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Convolvulus sp.; szulák’. ▌ 2. 1578: Follyo f× (Melius 183a); 1590: Vinca: Folio fé uag szederyin (SzikszF.: RMGl. 636); 1775: Folyó-fü (Csapó 45). J: ’Vinca minor; kis meténg’. ▌ 3. 1595: folyo fiju (Beythe 55). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. ▌ 4. 1775: Folyó-fü (Csapó 43); 1783: Folyó-fü (NclB. 386). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. ▌ 5. 1783: Folyó-fü (NclB. 336); 1807: Fojóf (Magy. F vészk. 162); 1998: folyóf (Priszter 342). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’. || folyóka 1903: folyóka (Hoffmann–Wagner 37). J: ’ua.’. A folyóf az ugor eredet foly- ’felkúszik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele, a folyóka -ka eleme kicsinyít képz . A folyóf ’kis meténg’ (2.) Melius alkotása, a lat. Clematis (Melius 183a) fordításával hozta létre; vö. lat. cl#matis, gen. cl#matidis ’futónövény’. A folyóf növénynév magyarázata, hogy a szulák (1.), az erdei borostyán (3.), a kerek repkény (4.) és az apró szulák (5.) mindenre felkúszik; vö. az apró szulák „sövény kertekre és egyéb ſzomſzéd növevényekre támaſzkodván fel-folynak, ’s kapaſzkodnak” (Veszelszki 454), „igen ártalmas kivált az által, a’ folyófü a’ többi növényeknek, hogy szárokra kanyargózik, és azoknak nevekedhetését akadályoztatja” (Barra 297). Vö. fárafolyóf (→ felfutó), vérefolyóf
(→ vérejáróf ).

TESz. folyó a.; EWUng folyó a.; UEWb. 881; Genaust Clematáquila a., Genaust volúbilis a.
folyóka l. folyóf

folyondár 1793: „Folyondár. Nép közt” (Földi 52); 1800: Folyandár (Márton). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’.

fordulóf

174
f angyalka l. angyalka

földfüst

A folyondár a folyik igének *folyond származékából jött létre -ár deverbális névszóképz vel. A névadás magyarázatára l. folyóf . TESz. folyondár a.; EWUng. folyondár a.
fon l. bába~ (→ bábafonal) fonal l. bába~ forduló l. napra~ (→ naputánforgóf ), négylevel ~f (→ négylevel f )

fordulóf 1525 k.: Valeriana: fordwlo fÿw (Ortus: RMGl. 256); 1577 k.: Fordulo fw (OrvK. 609/12); XVI. sz. v.: Valeriana. Herba Benedicta: Fordulo ffw (De Herbis: RMGl. 258), Phu: fordulo fx (De Medicinali: RMGl. 258); 1775: Forduló-fü (Csapó 166). J: ’Valeriana officinalis subsp. officinalis; macskagyökér’. A forduló az si hangutánzó-hangfest finnugor, esetleg uráli for- t származéka, a névadás magyarázata, valószín leg a növény csavarodó gyökere. Vö. négylevel ~f (→
négylevel f ).

UEWb. 414.
forgó l. napután~f , napra~ (→ naputánforgóf ) forint l. száz~, száz~osf formájú l. kereszt~f (→ keresztesf ) forrástorma l. torma

forrasztóf 1. N. Forrasztóf (MagyGyógyn. 151). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. ▌ 2. N. f#rasztóf (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Helleborus purpurascens; pirosló hunyor’. ▌ 3. N. forrasztóf (MagyGyógyn. 293). J: ’Solidago virgaurea; aranyvessz ’. ▌ 4. 1813: Forrasztóf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Symphytum officinale; fekete nadályt ’. A forrasztóf a forr- -szt m veltet képz s ’<sebet> begyógyít, hegeszt’ és -ó melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. A forrasztóf elnevezés a növények gyógyító hatására utal, bels leg összehúzószerként, küls leg pedig vérzés csillapítására használatos. Beythe így ír a Geranium-fajokról: „Sebxt xzue forraztanij es ver allatnij igxn haznos” (Beythe 88). A forrasztóf ’fekete nadályt ’ (4.) magyarázatára l. összeforrasztóf . MagyGyógyn. 293. — Ö: seb~, össze~.
f l. barát~, száz~f (→ százf )

földepe 1. 1578: fxld Épeiénec gr. (Melius 67a); XVI. sz. v.: Centaurium. Chironia: feìld epeíe (De Herbis: RMGl. 192); 1775: Földiepe (Csapó 85); 1798: ffld’ epéje (Veszelszki 143). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. — kis ~ 1577 k.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. 583/2); 1578: Kis fxldi ępe (Melius 67a); 1783: Kis földi epe (NclB. 345). J: ’ua.’. — ~f 1775: Föld-epéje-fü (Csapó 85); 1783: Föld-epe-fü (NclB. 345). J: ’ua.’. || epef 1948: epef (MagyGyógyn. 212). J: ’ua.’. ▌ 2. 1841: földepe (Barra 352). J: ’Gratiola officinalis; orvosi csikorgóf ’. ▌ 3. 1864: földepe (CzF.). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 4. 1948: Föld epéje (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis; orvosi füsike’. A földepe ’kis ezerjóf ’ (1.) a ném. Erdgall (Veszelszki 143) tükörfordítása. A névadás alapja a növény keser íze, a virágos szár keser anyagokat tartalmaz. A földepe ’orvosi csikorgóf ’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, a névadás magyarázata, hogy az „egéſz fÍ keserÍ” (Veszelszki 241). A földepe eredetileg és els sorban a kis ezerjóf (1.) neve, de mivel a sárga tárnics (3.) és a kis ezerjóf is keser (azonos családba is tartoznak), könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. Az orvosi füsike (4.) földepe nevének alapja szintén a növény keser íze. Idegen nyelvi megfelel kre vö. svéd Gallgräs; fi. maasappi. Vö. keser f , keser gyökér. Marzell Gratiola officinalis a. Mollay, Növénynevek 47. földepetárnics 1807: F ldepe Tarnits (Magy. F vészk. 192). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. A földepetárnics összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása. Az el tagra l. földepe, az utótagra l. tárnics. Mivel a tárnics ’Gentiana’ és az ezerjóf ’Centaurium’ is keser , azonos családba is tartoznak, könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. földfüst 1500 k.: De fumoterre: feld fÿsth (StrassbGl.: RMGl. 261); 1540 k.: Fvmvsterre: fÕldÿ fist (Herb. c): RMGl. 261); 1578: Fxldi f×ſt (Melius 180); 1948: földi füst (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis;

földikenyér

175

fúvóka

orvosi füstike’. — ~f 1783: Föld-füÐt-fü (NclB. 400). J: ’ua.’. || földfüsti 1. 1577 k.: „Fqldfwſtÿnek vÿÅeben ſokÅor moſd megh” (OrvK. 95/15); 1578: Fxld f×ſti (Melius 180); 1595: fxld f×ſti (Beythe 116a); 1775: Föld füsti (Csapó 96). J: ’ua.’. || földfüstike 1807: f ld Füstike (Magy. F vészk. 448); 1841: föld Füstike (Barra 26). J: ’ua.’. || füstike 1806: „Füstike: Fumaria” (TESz.); 1807: Füstike (Magy. F vészk. 448); — N. füstike (MagyGyógyn. 113). J: 1806: ’Fumaria officinalis; orvosi füstike’. | 1807: ’Fumaria; füstike’. — orvosi füstike 1948: Orvosi füstike (MagyGyógyn. 113); 1998: orvosi füstike (Priszter 379). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Fxld f×ſtinec gr. (Melius 180). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. — hüvelykes földfüsti 1578: H×uelykes fxld f×ſti (Melius 180). J: ’ua.’. ▌ 3. — hüvelykes földfüsti 1783: Hüvelykes FöldfüÐti (NclB. 400). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. A földfüst a lat. fumus terrae (Melius 180) tükörfordítása. A névadás szemléleti háttere, hogy a növény nedve könnyeztet, mint a füst. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Erdrauch ’földfüst’ (Melius 180). A füstike nyelvújítási származékszó, a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) mintájára hozták létre -ike ~ -ika képz bokorral; Diószegi–Fazekas nemzetségnévvé tette. A növény hasonló típusú elnevezései más nyelvekben is megtalálhatók: ang. fumatory, fumory; fr. fiel de terre, fumeter; ol. fumaria, fumoterra. A földfüsti ’ujjas keltike’ (2.) Melius alkotása, a lat. Fumus terræ (Melius 180) fordításával hozta létre. A hüvelykes jelz t Melius így magyarázza: „h×uelykec vannac à ſÅarán mint à vad Borſónac” (Melius 180). Az odvas keltike ’odvas keltike’ (3.) hasonlóság alapján kapta nevét. Marzell Fumaria officinalis a.
földfüstike l. földfüst

fúvóka N. fuvóka (MagyGyógyn. 264). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. A fúvóka az uráli eredet fúj eredetibb v hiátustölt s fúv alakjának -ó melléknév és -ka kicsinyít képz s származéka, népi név. A névadás alapja, hogy a gyerekek fúvókának használták a növényt: „Belefújtak a tölcsérébe, l ttek vele a gyerekek” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). MagyGyógyn. 264; UEWb. 411.; TESz. fúj a.; EWUng. fúj a.
f l. ábel~, agár~, agármony(~), aggó~, Alcibius-~, áldott~, alleluja~, álom~, álomhozó~, angolna~, angyalbocskor(~), angyal~, angyalital~ (→ angyalitalgyökér), angyalrúgta~, angyélika(~), anya~, anyaméh~, arany~, arannyal verseng ~, aranyvirágú~, árnyék~, árnyékszéktet ~, árnyékszeret ~, asszonyemberteste~, atlasz~ (→ atlaszér), atracél(~), avar~, bábaíre(~), bábakalács(~), bab~, babgyilkoló~, bablevel ~, báj~, bak~, bakszarvú~, báldrián(~), balzsam~, baracklevel ~, báránycsecs~, bárányfej ~, bárány~, báránynyelv(~), barátfej ~ (→ barátf ), barát~ (→ barátf ), barátmonyú~, bársonyvirág~, bazsalikom~, béka~, békavar~, belénd(~), benedek~, Bermuda-~, bervéng(~), bika~, bikás~, bikatök( ~), bimbó~, bisziók~, bojtorjánpárló~, bojtos~, boldogasszony~, bolha~, bolhaöl ~, bolond~, bolondító~, borágó(~), bordalap(~), borjúfark(~), borjúfej ~, borjúláb~, borjúorrú~, borostyán(~), borostyánlevel ~, borserej ~, bors~, borsocska(~), borsófojtó~, boszorkány~, boszorkánylépte~, bölény~, bösvény(~), búzalevel ~, buzér~, cámoly~, cickafark(~), cigány~, cinadónia(~), citrom~, csabaíre-vér~, csábító~, csap~, csarab(~), csattantó(~), cseng ~, cserlevel ~, csikorgó~, csillag~, csillaglevel ~, csillagszív~, csillár(~), csimáz~, csimázillatú~, csoda~, csókaorrú~, csuklya~, daruorrú~, diadalmas~, dics séges~, dinnye~, dinnyeíz ~, dinnyeszagú~ (→ dinnyeíz ~), dísz~, disznógyógyító~, dongó~ (→ dongóvirág), dög~, ebfej ~, ebfojtó~, ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit), ebmony~, ebnyelv( ~), ebrontó~, ecet~, édesgyöker ~ (→ édesgyökér), édeslevel ~, egércsecs~, egérfark(~), egér~, egérfül(~), egérszagú~, egér z ~ (→ egértövis), eketartó~, elalutó~, elfordult~, él haló~, emberer (~), emberkép ~, encián(~), epe~, eper(~), eperillatú~, er-

földikenyér 1775: Földi kenyér (Csapó 73); 1783: Földi-kenyér (NclB. 335). J: ’Cyclamen purpurascens; erdei ciklámen’. A földikenyér a ném. Erdbrod (Veszelszki 185) tükörfordítása. A névadás alapja, hogy a földben található gumókat fogyasztották. Marzell Cyclamen europaeum a.
fulák l. szulák

f

176

f

nike~, er s~, erszényes~, esztragorr(ú~), étetés ellen való ~, ezerjó~, ezerlevel ~, ezüstöshátú~, fagyöker ~, fal~, fárafolyó~ (→ felfutó), farbáló~, farkas~, farkasláb(~), farkasméreg(~), farkasnevet ~, farkasöl ~, farkastalp(~), fecske~, fehérgyöker ~ (→ fehérgyökér), fehérhátú~, fekély~, fent ~, feny (~), fest ~, fias~, fodorka(~), fogan tt(~), fogoly~, fogpiszkáló~, fokhagyma(~), fokhagymakánya~, fokhagymaszagú~, folyó~, forduló~, forrasztó~, földepe(~), fülbeereszt ~, fülbemászóf , fülemüle~, fülfájó(~), fül~, fürtös~, füst~, galagonya~, galamb~, galamboc~ (→ galamb~), gálna(~), gamandor(~), gelyva~, gémorr(ú~), gerent~, giliszta~, gímnyelv( ~), gólya~, gólyahúgytartó~, gólyaorr(ú~), golyvarontó~, görvély~, gyapjas~, gyapjú~, gyermeklánc~, gyík~, gyíklevel ~, gyopár(~), gyujtovány~, gy r ~, gy sz ~, habzó~, hagymás~, hagymaszagú~, hagymáz~, hajas~, háló~, hályog~, hanga(~), harag~, harangláb(~), harmat~, háromlevel ~, hasindító(~), haslágyító~, házon term zöld ~ (→ télizöld), héja~, hetvenhétlyukú~, hideglelés ellen való ~, hollóláb(ú~), húgyos~, hunyor(~), ín~, ínnyújtó~, istáp(~), istenkegyelme(~), istennyila(~), iszap(~), izsóphoz hasonlatos ~, kakasfark~, kakasláb(~), kakastaréj(~), kakukk~, kakukk~-vajvirág, kalap~, kaláris~, kalinca(~), kalincaín~, kanál~, kannamosó~, kánya~, kapor(~), kapotnyak(~), kása~, kavkáz~, kecske~, kecskeszakállú~, kecskeszarvú~, kegyelem~, kele~, kelés~, kéménytisztító~, kender(~), ken ~, keresztes~, kereszt~, kesely ~, keser ~, keser gyöker ~ (→ keser gyökér), keser magú~, kígyó~, kígyógyökér(~), kígyólevel ~, kígyómarást gyógyító ~ (→ mérges vad harapást gyógyító f ), kígyónyelv(~), kígyótrank~, kikeleti~, kína~, király~, kivágott gyöker ~, kontyos~, kopottnyak(~), korpa~, kosbor(~), kosz~, köcsög~, kökörcsin(~), köldök~, k risfalevel ~, k rontó~, köszvény~, kövér~, kristóf~, kút~, kutyadögleszt ~, kutyanyelv ~, lábmosó~, lakat~, lánc~ (→ gyermeklánc~), lángos~, lator koldus lába sebesít ~, laurus(~), legyez (~), légy~, lenlevel ~, lenvirágú~, lép~, lépkisebbít ~, lestyán(~), létra~, levestikon(~), libaláb(ú~), likas~, lófark~, lóköröm(~), lonc(~), lónyelv ~, lucián~, lúdláb(~), lúdnyelv ~, lúg~, lyukasgyöker ~, lyukaslevel ~, macska~, macskaméz(~), macs-

kanádra(~), macskatalp(~), madárkeser ~, máj~, május~, mák(~), málna(~), mályva(~), mária~, mátra~, medve~, medvetalp(~), méhekszeret ~, méh~, melissza(~), mell~, mennydörg ~, méreg~, méreggy z ~, méregnyomó~, méregöl ~, mereszt ~, mérges~, mérges vad harapást gyógyító ~, meténg(~), metter~, méz~, mindent gyógyító ~, minden zárt feltör ~, mirha~, mirigy~, misegyertya(~), mogyoróalja(~), moly~, mosó~, mustár(~), nadály(~), nádra~ (→ mátra~), nadragulya(~), nagy~, nagy~bingó, nagy~szilva, nagyszagú~, Nándor-~, naputánforgó~, nárdus(~), nátha~, nézsit~, n sz ~, nyelves~, nyúlárnyék(~), nyúl~, nyúlhere~, ny ~, ny öl ~, ón~, óra~, orbánc~, oroszlánfog(~), oroszlántalp(~), orrosfej ~, ökörfark(~), ökörnyelv(~), ökörszem( ~), ölyv~, ördögbordája~ (→ ördögborda), ördög~, ördögharapta~, örvény~, összeforrasztó~, összeplántáló~, ötlevel ~, ötujjú~, palacka~, palást~, pamut~, pápa~, pápa~bárcs, paponya(~), Páris-~, parlagi~, párló~, pásztortarsoly(~), pecsétes~, pemete~, pénzlevel ~, péra(~), pere~virág (→ péra ), pereszlény(~), perje(~), peszérce(~), pézsma(~), piliske~, pipe~, pipi~, pirító~, pirosító~ (→ pirosítógyökér), pityer~, poca~, podagra~, polaj(~), porcing~, porcinkula~ (→ porcing~), porcogó~, porcs~, porcsin(~), porcsinkeser ~, pörg ~, prüsszent ~, pukkantó(~), pulyka~, putnok~, ragadó~, rákfark~, rántó~, repcsény(~), rontást gyógyító ~, rontó~, rüh~, sár ellen való ~, sár~, sarkantyú~, sárkány~, sarkas~, sarló~, sas~, saskesely ~, sebesít ~, sebforrasztó~, seb~, sennyedék~, sepr ~, sikkantyú~, sikló(~), simító~, síp~, sír~, sisak~, skarlát~, skorbut~, sobrabori~, soktérd ~ (→ soktérd -gyökeres~), somkóró(~), sömör~, spárga~, süly~, szaka(~), szakadást gyógyító ~, szamárkörm ~ (→ szamárköröm), szapora~, szappan~, száraz~, szárcsa~, szár~, szarkaláb(~), szarvasgyökér~, szarvasnyelv ~, szász~, százbütyk ~, százforintos~, száz~, szeg~szagú~, szék~, széleslevel ~, szél~, szélhordta~, szem~ (→ szemnek gyönyör sége), Szent Antal ~ (→ Szent Antal tüze f ), Szent Antal tüze ~, Szent Iván ~ (→ Szent Iván virága), szépít ~, szerelem~, szilfalevel ~, szilvalevel ~, sziszeg ~, szíver sít ~ (→ szívgyógyító), szív~, szívkés~, sz l ~, sz rös~, szöszke~ (→ sz röske), szöszös~, szú~, szurok~, tajtékzó~, tálmosó~, ta-

fügelevel f

177

fülbemászóf

rack(~), tarló~ (→ tarlóvirág), tarsoly~, tavaszhozó~, tavaszi~, tea~, tehén~, tejes~, tejzsugorító~, tekertgyöker ~, temondád~, térdköt ~, terjék~, tetemtoldó~, tet ~, tisztes~, torma(~), torok~, torokgyík~, toroktisztító~, tökösség ellen való ~ (→ tökösséggygógyító), tömjén~, túró~, tüd ~, t z~, tyúkharapta~, tyúkláb(~), tyúkszem(~), uborka~, uborkaszagú~, ujjas~, úti~, üveg~, vakondok~, var~, varjúláb(~), vas~, vérállató~, vérehulló~, vérejáró~, veresell ~, veres~, vér~, vérhozó~, veronika(~), vérontó~, vidra~, vitéz~, vizeletindító~, víz~, víziméreg(~), zöld~, zsázsa(~), zsurló~ fücfa l. f z füdz rózsa l. rózsa

fügelevel f 1775: Füge levelü-fü (Csapó 92); 1783: Füge levelü fü (NclB. 382). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A fügelevel f Csapó alkotása; a lat. ficaria (< lat. ficus ’füge’) (Csapó 92) alapján hozta létre. Csapó a növény leveleit a füge leveléhez hasonlítja. Valójában azonban a névadás alapja, hogy a növény gyökércsomói hasonlítanak az aranyeres csomókhoz, golyvához, szemölcshöz (= lat. ficus) stb., ezért a növényt ezek gyógyítására használták. A lat. szakny.-i ficaria < lat. ficus jelentése kett s: 1. ’füge’; 2. ’vmi golyvaféle. Csapó nyilván nem ismerte az utóbbi, ’golyvaféle’ jelentést, ezért hasonlította a leveleket a füge leveleihez. Idegen nyelvi megfelel kre vö. FeigwarÅenkraut ’golyvaf ’, Feigwurz ’fügegyökér’. Genaust Ficária a.
fül l. borjú~, egér~, egér~hölgymál, nyúl~e

fülbecseppent N. fülbecseppent , fülcsöptetü (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbecseppent jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a cseppent (a csepeg ’cseppenként folyik’ származéka) összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik. A névadás magyarázatára l. még fülf . UEWb. 370. fülbeereszt f 1. 1583: filbe erezto fiu

Sedum maius vulgare (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 132). J: ’Sedum telephinum subsp. maximum; bablevel varjúháj’. ▌ 2. 1595: Filben ereztx fiju (Beythe 112); 1610 k: Semper Viva: Semper uiuum. Sydum maius: Filben ereztheô fÔ (Herb d): RMGl. 258); 1775: Fülben ereÐztö-fü (Csapó 97); — N. fübe ereszt t, fülbeereszt f , fülereszt (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbeereszt rózsa N. fülbeereszt rózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbeereszt f jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és az ereszt ’csurgat, folyat’ - folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növényt kipréselt levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. A fülbeereszt rózsa rózsa elemének magyarázatára l. fülf . UEWb. 370. fülbefacsaró 1775: Fülben fatsaró (Csapó 97); 1783: Fülbe-fatsaró (NclB. 371); 1798: FÍlben fatsaró (Veszelszki 404); — N. fülbecsavarító, fülbecsavaró, fülbecsavaru, fülbe facsaró (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbefacsaró jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a facsar ’nedvességet, levet kisajtol’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezést az indokolja, hogy a növény kifacsart levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. Vö. fülf . UEWb. 370. fülbemászóf 1775: Fülben máÐzo-fü (Csapó 97); 1798: FÍlben máſzó-fÍ (Veszelszki 404). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbemászó N. filbemászó, fülbemászó (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülbenmászó jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a mászik ’kúszik, lassan halad’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származé-

fülemülef

178

f szerkapor

kának az összetétele. A fülbemászóf elnevezés magyarázata, hogy a kövirózsa húsos levelének nedvét kifacsarják, és a levet a fájós fülbe csepegtetik. Vö. fülf . UEWb. 370. fülemülef 1775: Fülemüle-fü (Csapó 291); 1948: fülemülef (MagyGyógyn. 322); — N. fülemüle, fül ke, fül Ýke, fül jke (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 211); fülemülef (ÚMTSz.). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || fülemülevirág 1783: Fülemile virág (NclB. 420). J: ’ua.’. A fülemülef a latin eredet fülemüle és a f összetétele, a név arra utalhat, hogy a növény akkor virágzik, amikor a fülemüle madár szól. fülemülesárgavirág 1519: fülemile sarga virág (SzT. 4: 463). J: ’Calendula sp.; körömvirág’. A fülemülesárgavirág többszörösen összetett szó, az el tagra l. fülemülef , az utótagra l.
sárgavirág.

zsához hasonló formájára utal, a házi jelz arra vonatkozik, hogy a kövirózsa sokszor a házak tetején fordul el . Vö. fülbecseppent , fülbeereszt f , fülbefacsaró, fülbemászóf , fülfájó.

Szabó, Melius 381.
f nek anyja l. anyaf fürd je l. Vénusz asszony ~ füröszt l. rüh ellen való ~ f (→ rühf ), var ellen való ~ f (→ varf ) fürt l. börzsönyvér~, tündér~, vér~

fülfájó N. fülfáju (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — ~f N. fülfájó fü, fülfáju6füÇ fülfájófüjj, fülfájófüjjet gr., fülfáju-füjj (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülfájó a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a fáj ’fájónak érez’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés magyarázata, hogy a növényt gyulladt fül gyógyítására használják. Vö. fülf . fülf 1. 1578: F×l f× (Melius 32); 1590: Semper viua: Teli zôld, fél fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1775: Fül-fü (Csapó 97); 1998: fülf (Priszter 501); — N. fílf , fülf , fülfüvet gr., fülf t gr., fülf r l gr., fülfü, fülfüjj, füfüjj, f lf l (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — házi ~ 1948: Házi fülf (MagyGyógyn. 336). J: ’ua.’. | rózsás ~ 1813: rózsás Fülf (Magy. F vészk. 2. 385). J: ’ua.’. ▌ 2. — kicsiny ~ 1783: Kitsin Fülfü (NclB. 369). J: ’Sedum album; fehér varjúháj’. A fülf a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a f összetétele, az elnevezés magyarázata, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik, a népi gyógyászatban ma is használják. A rózsás jelz a növénynek a ró-

fürtösf 1578: F×rtes f× (Melius 50a); 1783: Fürtös-fü (NclB. 344). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. A fürtösf valószín leg a gör. Botrys ’sz l ’ (Melius 50a) és a ném. Traubenkraut (Melius 50a) hatására alakult ki, a név magyarázata a fürtszer virágzat. Vö. sz l f . füstf 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé, alii fést fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. A füstf valószín leg a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény aromás illatú félcserje. Vö. földfüst.
füsti l. földfüst füstike l. földfüst, likasír~

f szeránizs 1998: f szeránizs (Priszter 456). J: ’Pimpinella anisum; közönséges ánizs’. A f szeránizs összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. ánizs. A név arra utal, hogy a növényt f szerként használják. f szerbors 1998: f szerbors (Priszter 458). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. A f szerbors összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. bors. Az elnevezés magyarázata az, hogy a termést f szerként használják. f szerkapor 1998: f szerkapor (Priszter 300). J: ’Anethum graveolens (convar. hortorum); f szerkapor’. A f szerkapor összetett szó, a növény mai hivatalos magyar elnevezése. A f szer (< f ’növény, növényféle’ + szer ’valamihez szükséges kellék’) el tag azt jelzi, hogy a növényt f szerként használják, az utótagra l. kapor. TESz. f szer a.; EWUng. f szer a.

f szerkömény

179

f z

f szerkömény 1998: f szerkömény (Priszter 328). J: ’Carum carvi; f szerkömény’. A f szerkömény összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. kömény. A névadás magyarázata, hogy a növényt f szerként használják. f szersáfrány 1998: f szersáfrány (Priszter 348). J: ’Crocus sativus; jóféle sáfrány’. A f szersáfrány összetett szó, a ném. Gewürzsafran tükörfordítása. A f szer el tagra l. még f szerkapor, az utótagra l. sáfrány. A f szer el tag magyarázata, hogy a növényt régóta használják ételek ízesítésére. A monda szerint Zeusz a sáfrány illatától ittasult meg, amikor Ida hegyén Hérával (a házasság és születés istenn jével) nászt tartott. Gaea, a föld istenn je a nász színhelyén —szerelmük tiszteletére és dics ítésére — sáfrányt növesztett körülöttük. MagyGyógyn. 55.
füve l. Eszkulápiusz ~, Gencius király ~, görögpap~, jézus~, jóhenrik~, méhek ~ (→ méhf ), ölyv madár ~ (→ ölyvf ), Szent Barbara ~, Szent Benedek ~ (→ benedekf ), Szent Gellért ~, Szent György ~, Szent Ilona asszony ~, Szent Jakab ~, Szent János ~, Szent László király ~, Szent L rinc ~, Szent Magdolna ~, Szent Róbert ~, Szent Simeon ~, szeret k ~, vargák ~, Vénusz asszony ~ (→ Vénusz asszony haja)

f z — ~fa 1500 k.: De salice: fÿzfa (StrassbGl.: RMGl. 211); 1520 k.: Salix: fÿzfa (Herb. b): RMGl. 212); 1533: Salix: Eyn weydenbom: Fiz fa (Murm.: RMGl. 212);

1578: F×ÐÅ fa (Melius 10a); 1595: Fijſz fa (Beythe 17), fijz fanak gr. (Beythe 16a); 1998: f zfa (Priszter 489); — N. füc-fa (MTsz.); fícfa (Nyatl.). J: ’Salix sp.; f z’. — ezüstös ~ 1948: ezüstf z (MagyGyógyn. 63); 1998: ezüstös f z (Priszter 489); — N. f c (ÚMTsz.). J: ’Salix alba; ezüstös f z’. | fehér ~ 1948: Fehér f z (MagyGyógyn. 63); 1998: fehér f z (Priszter 489). J: ’ua.’. | ezüstös ~fa 1998: ezüstös f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. | fehér ~fa 1783: Fejér Füz-fa (NclB. 426); 1798: Fejér fÍz-fa (Veszelszki 391); 1998: fehér f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. A f z valószín leg si örökség a finnugor korból, a megfelelések vitatottak. 1. A legvalószín bb, hogy azonos a f z igével, az alapnyelvi igenévszó ’fon’ és ’f zfa’ jelentés lehetett, jelentésfejl dése: ’fonadék’ → ’fonásra, kötözésre szolgáló vessz ’ → ’f zfavessz ’ → ’f zfa’. Idegen nyelvi megfelel re vö. white willow ’fehér f z’; ném. Silberweide ’ezüst f z’, Weissweide ’fehér f z’. 2. A finnugor alapalak *peć‹ lehetett. Vö. zürj. I. pača ’a f zfa ágai, f zfa’; votj. Sz. pučê ’rügy, bimbó, fakadó barkavirágzat’, pučÏ ’kecskef z, bimbó’. 3. Összefügghet a lp. N. b#ssud"k ’sodrott f zfavessz vagy nyírfaágból készült kötél’ szóval; a lapp szóban szóbelseji korábbi *s vagy ** tehet fel, a magyar szóval csak az eredeti *s esetében tartozhat össze. TESz. f z2 a; EWUng. f z2 a.; UEWb. 367. — Ö: sár~.
füzéres akta, füzéres takta l. takta

G
gabonavirág 1948: gabonavirág (MagyGyógyn. 326). J: ’Centaurea cyanus; kék búzavirág’. A gabonavirág összetett szó; virág el tagja a növény közönséges tenyész helyére, a gabonatáblára utal. A gabonavirág a búzavirág szinonímája, azzal azonos szerkezet név. Idegen nyelvi megfelel kre l. ang. cornflower; ném. Kornblume; holl. korenbloem; dán kornblomst; svéd kornblomma. Marzell Centaurea cyanus a.; TESz. búzavirág a.; Genaust Cyanánthus a.; EWUng. búzavirág a. galagonya 1. 1327/1410: „Sub arbore Galagynya” (OklSz.); 1369: Galganya (OklSz.); XVI. sz. e. f.: Gelegonÿa (TESz.); 1541: ghelegheńenek gr. (TESz.); 1566: galogonya, galagannyáról gr. (TESz.); 1578: Galagonya (Melius 23); 1595: Geleginye (Beythe 13); 1798: Gelegenye (Veszelszki 25); 1807 e.: Galagonya (Julow 259); — N. galegenye, geleg(nye, gereginye (MTsz.); gelagunya (TESz.); geleginya (OrmSz.); gelegenye, geregenye, giligán (MagyGyógyn. 121); galaginnya, g™l™guny™, g(legonyát gr., gelegunya, gereg(nye (ÚMTsz.). J: 1327/1410: ’Crataegus sp.; galagonya’. | 1807 e.: ’Crataegus; galagonya’. — ~fa 1379: Galagonyafa (TESZ.); 1499: Gelyegenyeffa (TESz.). J: ’Crataegus sp.; galagonya’. ▌ 2. — csere~ 1807: tsere Galagonya (Magy. F vészk. 297); 1998: cseregalagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’. | kétbibés ~ 1998: kétbibés galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1841: közönséges galagonyának gr. (Barra 121). J: ’ua.’. — ~fa 1584:

gal.ginya fa (!) (Clusius–Beythe 23); 1783: Galagonya-fa (NclB. 373). J: ’ua.’. ▌ 3. — egybibés ~ 1998: egybibés galagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus monogyna; egybibés galagonya’. | egymagvú ~ 1998: egymagvú galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. — ~fa 1583: galaginya fa (Clusius–Beythe 6: BotTört. 129). J: ’ua.’. A galagonya valószín leg déli szláv eredet , vö. blg. глогúна, N. глогúня ’galagonyacserje és a gyümölcse’; mac. глогuна ’ua.’; szb.-hv. glòginja ’a galagonya gyümölcse és a cserje’; szln. glogínja ’a galagonya gyümölcse’. A magyarba a déli szláv R. glogynja ’galagonya gyümölcse’ került át *gloginya alakban. A szó eleji mássalhangzótorlódást feloldották, a galagonya és gelegenye két irányú hangrendi kiegyenít déssel jött létre, a magas hangrend alakváltozatok az elhasonulásos g(l(gonya-félékb l is kialakulhattak. A csere, kétbibés (2.) és az egymagvú, egybibés (3.) jelz k két galagonyafajt különítenek el. A csere, kétbibés (2.) jelz ket az indokolja, hogy a termésben két mag található, a cseregalagonya Diószegi– Fazekas alkotása, a csere jelentése ’pár’, az el tag a bibék számára utal, Diószegi–Fazekas így magyarázza: „anyaſz[ára] 2–4” (Magy. F vészk. 297). Az egymagvú, egybibés jelz magyarázata, hogy a termésben egyetlen mag található. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. single-seed hawthorn; ném. Einkern-Weissdorn. TESz.; EWUng. galagonyacsipke N. geligán-csüpke (MagyGyógyn. 121). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’.

galagonyaf

181

galambf

A galagonyacsipke összetett szó; az el tagra l. galagonya, a csipke utótag eredeti jelentése gyep rózsa ’Rosa canina’, a galagonyacsipke növénynévben ’szúrós, tüskés növény’ jelentése van. galagonyaf 1578: Galagonnya f× (Melius 11a) J: ? ’Rosa canina; gyep rózsa’. A galagonyaf egyedi adat, Melius alkotása, az el tagra l. galagonya. A szövegkörnyezet alapján az ebcsipke és a galagonyaf azonos növények: „Eb cypke az az, Galagonnya f×” (Melius 11a). A gyep rózsa ’Rosa canina’ és a galagonya ’Crataegus sp.’ adatai mutatják, hogy a két növény szúrós, tüskés felépítése miatt — hasonlóságon alapuló névátvitellel — kaphatott azonos neveket; vö. a gyep rózsa és a galagonya egyéb azonos csipke és tüskefa elnevezéseivel, amelyek szintén a növények szúrósságára utalnak. Szabó Attila, Melius 370.
galagonyagyökér l. galanga

galaj 1. 1807 e.: Galaj (Julow 255); 1807: Galaj (Magy. F vészk. 126). J: ’Galium; galaj’. — ragadós ~ 1807: ragadó Galaj (Magy. F vészk. 127); 1948: Ragadós galaj (MagyGyógyn. 337); 1998: ragadós galaj (Priszter 381). J: ’Galium aparine; ragadós galaj’. ▌ 2. — tejoltó ~ 1807: Téjóltó Galaj (Magy. F vészk. 126); 1998: tejoltó galaj (Priszter 381). J: ’Galium verum; tejoltó galaj’. ▌ 3. — illatos ~ 1998: illatos galaj (Priszter 381). J: ’Galium odoratum; szagos müge’. A galaj Diószegi–Fazekas alkotása, a Galium nemzetség megnevezése. Valószín leg a F vészkönyvben az utána található Valaj ’Valantia’ (Magy. F vészk. 127) nemzetségnévvel állítható párhuzamba, mindkét növénynevet a latin név el tagjából képezték: Galium + aj > galaj, Valantia + aj > valaj. A ragadós galaj (1.), tejoltó galaj (2.) és a müge (3.) mind Galium-fajok, a növények felépítése hasonló. A ragadós jelz magyarázatára l. ragadóf . A tejoltó jelz magyarázatára l.
tejzsugorítóf .

galambbegy 1525 k.: Dragantum vel dragagantum: Galamb Bewgh (Ortus: RMGl. 106); 1578: Galamb bégynec gr. (Melius 179a); 1775: Galambbegy (Csapó 92); 1783:

Galambbegy (NclB. 382); — N. galambbegy (ÚMTsz.; SzlavSz.; SzegSz.). J: 1525 k.: ’salátanövény, talán Ranunculus sp.; boglárka’. | 1578: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambbegy összetett szó, a galamb el tag szláv eredet , az ismeretlen eredet begy ’a madár nyel csövének kiöblösöd része’ az els megjelenési adatban növénynév része (1525 k., l. fent), az ilyen alkalmazásnak feltétele, hogy a begy ’madárbegy’ jelentésben már korábban is közkelet volt. Azoknak a növényeknek adták a galambbegy nevet, amelyeket saláta gyanánt fogyasztottak. A névadási motiváció talán az, hogy a madarak, els sorban a tyúkok és galambok szívesen csipegetik a növény levelét. Szabó, Melius 440; TESz. begy a.; EWUng. begy a.; Nyr. 126: 59. galambbogyó 1998: galambbogyó (Priszter 455). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A galambbogyó az ang. pigeon-berry tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a madarak eszik a piros bogyókat. galambf 1. 1578: Galamb f× (Melius 144a); 1775: Galamb-fü (Csapó 246); 1783: Galamb-fü (NclB. 322). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. ▌ 2. 1775: Galamb-fü (Csapó 107). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. || galambosf 1578: Galambosf× (Melius 144a). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. || galambocf 1590: Verbenaca: Galambucz f× (SzikszF.: RMGl. 263); 1604: Galambotzf× (MA.: TESz.); 1775: Galambotz-fü (Csapó 246); 1783: Galambotz-fü (NclB. 322); 1798: Galambotz-fÍ (Veszelszki 439). J: ’ua.’. || galamboc 1807: Galambotz (Magy. F vészk. 338). J: ’Verbena; verbéna’. A galambf (1.) ~ galambosf Melius alkotása, lat. mintára jött létre, vö. lat. Columbaria, Columbaris (Melius 144a) (< lat. columba ’galamb’, columb#rius columbénus melléknév ’galamb-’). A galambos és galamboc származékszavak, a galambos -s melléknévképz vel, a galamboc -c kicsinyít képz vel keletkezett a galamb f névb l. A névadás alapja, hogy a galambok kedvelik a növényt, így ha pl. galambdúcba te-

galambgerely

182

galanga

szik, akkor az ismer s galambok visszatalálnak. A galamboc növénynevet nemzetségnévvé Diószegi–Fazekas tette, a galambocf névb l elvonással alkották. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. pigeon’s grass; ném. Taubenkraut; le. gołębie ziele; or. N. голубúнец. A galambf (2.) magyarázata, hogy a termések hosszú galamblábhoz hasonlóak, a növénynév Csapó alkotása, talán a növény galambláb nevéb l elvonással hozta létre a galambf nevet. Marzell Verbena officinalis a.; TESz. galambóc a.; EWUng. galambóc a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 60, 62. — Ö: szaporagalamboc. galambgerely 1807: galamb Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambgerely összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása, a gerely ’Geranium’ nemzetségnév, az el tag magyarázatára l. galambf . Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a galambgerely nevet javasolja a R. vérállatóf , gólyaköröm, galambláb helyett. Nyr. 126: 61. galambláb 1. 1578: Galamb láb (Melius 162). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr. Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre, a név vonatkozhat Geranium-fajokra is: gólyaorr’. ▌ 2. 1775: Galambláb (Csapó 107); 1783: Galamb-láb (NclB. 398). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambláb (1.) Melius alkotása, a lat. Pes Columbinus tükörfordításával hozta létre: „Mas neue, Pes Columbinus, Galamb láb” (Melius 162). A galambláb (2.) Csapó alkotása, a ném. Taubenfuß tükörfordítása. A névadás alapja mindkét esetben a növény hosszú szára, ill. a kapcsolódó szárnyas levelek, amelyek madárlábra emlékeztetnek, de a termések hosszú, lábhoz hasonló formája is hatással lehetett a névadásra. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. long-stalked cranesbill; cseh kakost holubiči; le. bodziszek gołębi; or. герань голубиная. Szabó, Melius 434; Weeds Geranium columbinum a.; Nyr. 126: 62. galamblábgólyaorr 1998: galamblábgó-

lyaorr (Priszter 384). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galamblábgólyaorr összetett szó, tudományos név, az el tagra l. galambláb, az utótagra l. gólyaorr.
galamboc(f ), galambosf l. galambf

galambsaláta 1911: galambsaláta (Cserey, Növényszótár 120); — N. galambsaláta (Nyr. 12: 477; Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 278; ÚMTsz.). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambsaláta összetett szó, a szláv eredet galamb és a saláta ’salátanövény’ összetétele, els sorban népi elnevezés. A névadás magyarázata, hogy a növényb l tavasszal kit n zöldsalátát készítenek, fiatal, zsenge, csíp s íz levele salátaként fogyasztható. Nyr. 126: 62. galambvirág 1798: Galamb-virág (Veszelszki 67); 1903: galambvirág (Hoffmann– Wagner 111); — N. galambvirág (ÚMTsz.). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. A galambvirág a réti harangláb R. lat. columbina (< lat. columba ’galamb’, columb#rius, columbénus melléknév ’galamb-’) nevének fordításával és a virág magyarázó utótag öszszetételével jött létre. A név magyarázata, hogy a növény szárán nem egy, hanem 4–6 apróbb virág nyílik, ezek emlékeztetnek az ágakon ül madarakra. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Vogelkraut ’madárf ’; ang. dove’s foot ’galambláb’. Marzell Aquilegia vulgaris a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 63. galanga 1577 k.: galangath gr. (OrvK. 197/27); 1600 k.: galgantot gr. (Magyary– Kossa, OrvEml. 2: 256); 1998: galangál (Priszter 297). J: ’Alpinia galanga; sziámi gyömbér’. — ~-havasika 1805–13: „A’ Galanga Havasika néhány eÑztendfkig tartó plánta a’ melly Déli Indiában és Kínában vadon nf…” (Márton, Növ. XCI, 9: 8). J: ’ua.’. | ~gyökér 1783: Galánga gyökér (NclB. 319); — N. galagonyagyökér, Gálántgyökér (EtSz. 2: 835 galagonyagyökér a.; 2: 866 galang a.). J: ’ua.’. — jávai ~gyökér 1948: jávai galanga gyökér (Halmai 7). J: ’ua.’. A galanga latin eredet ; vö. k. lat. galan-

gálga

183

gálna

ga, galgana, galganum; az alakváltozatok közül a galgant németb l származik. Nemzetközi szó; vö. ang. galingale; ném. Galgant; sp. Galanga; fr. galanga; ol. galanga. A galagonyagyökér és a gálántgyökér népetimológiával keletkezett. A galanga-havasika Márton alkotása, a havasika utótag az uráli eredet hó szóból keletkezett -s melléknévképz vel és -ika kicsinyít képz vel; a névadás magyarázata, hogy a növény Indiában és Kínában, a magas hegyekben fordul el . A jávai jelz szintén a növény el fordulási helyét jelzi. Vö.
galagonya.

EtSz. galang a., galanga a., TESz.; EWUng.; UEWb. 204.
gálántgyökér l. galanga

gálga 1807 e.: Gálga (Julow 264). J: ’Galega; kecskeruta’. — kecskere ~ 1807: ketskere Gálga (Magy. F vészk. 420); 1841: kecskere Galga (Barra 109). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálga a lat. szakny.-i Galega szó belseji e-jének kiejtésével keletkezett, nemzetségnév. A kecskere gálga Diószegi–Fazekas tudatos alkotása, az el tag a növény egyéb kecske (kecskehere, kecskeruta) el tagú neveib l származik, talán a kecskehere szó belseji -heszótagjának kiejtésével keletkezett, a névadás magyarázatára l. még kecskehere. Vö. gálya.
galganya l. galagonya

gálna 1. — ~bokor 1425: „Penes locum Kalnabokor sub arbore Ilicea” (OklSz.). J: 1425: ? ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. | ~fa 1998: gálnafa (Priszter 508). J: ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. ▌ 2. — ~fa 1500 k.: De genestra: rekethýefa, De genestra: Rekethÿeffa alias ý zalagh galnaffa (StrassbGl.: RMGl. 212). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. | ~fabokor 1595: Genista: Ginsteren: Ganya fa bokor (Ver.: RMGl. 120). J: ’ua.’. ▌ 3. — ~fa 1520 k.: Agnvscastvs: galÿna fa (Herb b): RMGl. 212). J: ’Euonymus sp.; kecskerágó ’. ▌ 4. 1590: Ribes: Galna (SzikszF.: RMGl. 263). J: ’Ribes sp.; ribizli’. ▌ 5. — ~f 1590: Galna fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1604: Gálnafü (MA.: MNy. 31: 248); 1745: Gálna fü (Torkos 8); 1775: Galna-fü (Csapó 289); 1783: Gálna-fü (NclB. 334); 1798: Gálna-fÍ

(Veszelszki 364). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. || gálna 1793: Gálna (Földi 52); 1807 e.: Gálna (Julow 256); 1807: Gálna (Magy. F vészk. 154); 1867: gálna „Növénynem az öthímesek seregéb l és egyanyások rendéb l, mely tüd bajok ellen gyógyszerül használtatik” (CzF. 2: 1021). J: ’Pulmonaria; tüd f ’. — orvosi ~ 1841: orvosi, vagy pettegetett gálnának gr. (Barra 302). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. | pettyegetett ~ 1807: Pettegetett Gálna (Magy. F vészk. 154); 1841: pettegetett gálnának gr. (Barra 302), petytyegetett Gálna (uo. 304). J: ’ua.’. ▌ 6. — ~f 1775: Gálna-fü (Csapó 102); 1783: Gálna-fü (NclB. 383); 1813: Gálnaf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Helleborus foetidus; büdös hunyor’. ▌ 7. N. gány6 (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ? ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. ▌ 8. N. gálna (ÚMTSz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. A gálna els ként gálnabokor (1425), majd gálnafa (1500 k.) és 1590-ben gálnaf összetételben t nt fel. A magyarázó utótag (bokor, fa, f ) nélküli gálna csak 1590-b l adatolható, és a nyelvújítás korában 1793-tól válik általánosan használt növénynévvé. A gálna szláv eredet ; vö. blg. калина ’kányabangita, Punica granatum, Sorbus aucuparia, Paeonia officinalis’; szb.-hv. kàlina ’fagyal; N. kányabangita’; szln. kalína ’kányabangita; fagyal’; szlk. kalina ’kányabangita’; or. калúна ’kányabangita’. Az sszláv *kalina etimológiája nincs teljesen tisztázva; talán az sszláv *kalъ ’sár’ származéka, és arra utal, hogy ezek a növények a lápos, nyirkos talajt kedvelik. A magyar alakváltozatok többszörös átvétel eredményei. Az újabb kalina közvetlen forrása a szlovák, a régebbi kálna ~ gálna stb.-féléké azonban nem állapítható meg közelebbr l. A fejl dés a málna, pálca stb. típusú szavakhoz hasonlóan ment végbe; a második nyílt szótag rövid magánhangzója kiesett: gálna (< or. калина; szb.-hv. kàlina), málna (< or. malína; szb.-hv. màlina; szlovén malína; cseh malína). A hangfejl dést a kánya madárnév népetimológiás hatása is befolyásolhatta. A gálna ’madárberkenye’ (1), ’fest rekettye’ (2.), ’kecskerágó’ (3.), ’ribizli’ (4.) jelentései

gálya

184

gégevirág

nagyobb bokor vagy kisebb faszer növényekre vonatkoznak. A gálna növénynév számtalan jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, valószín leg a jellegzetes piros szín jelenik meg mindegyik növényen, els sorban a termések színe pirosas, némelyiké barnáspiros. 1590-t l felt nnek a kisebb, f félékre vonatkozó adatok: a gálnaf ’pettyegetett tüd f ’ (5.) és a ’büdös hunyor’ (6.). Ezek a jelentések is hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre, mindegyik növény valamely részét piros szín jellemzi, a ’pettyegetett tüd f ’ (5.) virágja el ször pirosas-lilás, majd kék színbe vált át, a ’büdös hunyor’ (6.) zöld szín , de a csüng , harang alakú virágok széle piros. A ’büdös hunyor’ (6.) R. lat. nevei között szerepel a pulmonaria Vegetii (< lat. Pulmonaria < lat. pulmō, gen. pulmōnis ’tüd ’; lat. vegetus ’vidám, élénk’ < lat. vegeto ’élénkít, serkent’), ennek alapján is alkalmazhatták a gálnaf nevet a növényre, amely els sorban a pettyegetett tüd f (5.) megnevezése, lat. neve szintén Pulmonaria. A gálnaf legelterjedtebb jelentése a ’pettyegetett tüd f ’. A pettyegetett gálna Diószegi és Fazekas névalkotó munkájának eredménye; a Magyar f vészkönyv szerz i nemzetségnévként ’Pulmonaria’ a szláv eredet gálna elnevezést javasolják, a gálna nemzetségnév elé a növény levelén látható, jellegzetes foltokra utaló pettyegetett megkülönböztet jelz t illesztették. A pettegetett (’pettyes, foltos’) jelz hangutánzó-hangfest eredet , Gönczi Pál növénytanában a pettegetett mint a növénytani szakszó szerepel: „pettegetett, punctatum, mikor valamely szerv mintegy be van szurkálva, mint a Csillagcsín, Galatella levele; vagy átszurkáltnak látszik, mint a Cseng Linka, Hypericum perforatum levele, vagy mikor színesen van pontozva, mint a Pettegetett Gálna, Pulmonaria officinalis levele” (Gönczi, PestmegyeVir. 322). Ugyanezen a szemléleten alapul a pettyegetett gy sz virág (→ gy sz virág), pártája piros, belül piros pettyes; a jelz re l. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). A pettyegetett gálna nem maradt fenn, a növénytani irodalom csak a jelz t rizte meg; a Pulmonaria officionalis mai hivatalos elnevezése pettyegetett tüd f . A gálná-

ra vonatkozó népi adatok megjelennek f , fa magyarázó utótag nélkül is: ’sóskaborbolya’ (7.) és ’kesernyés csucsor’. (8.) jelentéssel, mindkét növény neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: jellegzetes piros termésük van. Marzell Helleborus foetidus a.; EtSz.; Kniezsa, SzlJsz. 178; NyK. 66: 60; TESz. gálna a.; EWUng. gálna a. gálya 1911: gálya (Cserey, Növényszótár 120). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálya a kecskegálya összetételb l elvonással jött létre, az utótag a gálga ’Galega’ nemzetségnév népetimológiás változata. Ö: kecske~. gamandor 1807: Gamandor (Magy. F vészk. 342). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. | nemes ~ 1841: nemes kamandor (Barra 308). J: ’ua.’. | sarlós ~ 1998: sarlós gamandor (Priszter 520). J: ’ua.’. — ~f 1775: Gamandor-fü (Csapó 60); 1798: Kamandor-fÍ (Veszelszki 152). J: ’ua.’. A gamandor idegen szó, a ném. Gamander átvétele. A sarlós jelz re l. sarlósf .

Csapó 60. — Ö: gamandor~ (→ tarorja). gamó 1903: gamó (Hoffmann–Wagner 111). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. — ~virág 1783: Galamo-virág (!) (NclB. 380); 1813: Gamóvirág (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’ua.’. A gamó talán hangfest eredet , jelentése ’kampó, ág-bog’, a névadás magyarázata, hogy a növény hosszú szárain bókoló virágok vannak kampó alakban görbült sarkantyúval. TESz. gamó a.; EWUng. gamó a.
gánya l. gálna gaz l. csattogó~ gége l. farkas~virág, farkasalma~virág gegenye l. jegenye

gégevirág 1807 e.: Gégevirág! (Julow 265); 1813: Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363). J: ’Aristolochia; farkasalma’. — kerek ~ 1807: kerek Gégevirág (Magy. F vészk. 500); 1841: kerek gégevirág (Barra 387). J: ’Aristolochia rotunda; kerekded farkasalma’. A gégevirág nemzetségnév, Diószegi–Fazekas alkotása. A gégevirág összetett szó, a

gelyvaf

185
orr.

Gencius király füve

hangutánzó eredet gége ’légcs , cs ’ és a virág összetétele, a név nyilván a növény ideoda hajló szárára utal. Diószegi—(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363) nevet javasolja a R. farkasalma helyett. A gégevirág nevet nem fogadta be sem a köznyelv, sem a szaknyelv, a növény hivatalos neve ma a farkasalma, amelyet Diószegi–Fazekas elutasított. A kerek jelz megkülönböztet szerep , az almaszer termésre és a kerek gyökérgumóra utal, a lat. rotunda fordításával jött létre. TESz. gége a.; EWUng. gége a. — Ö: farkas~, farkasalma~. gelegenye, gelegunya l. galagonya geligáncsüpke l. galagonyacsipke

származéka -f magyarázó utótaggal. Vö. árGenaust Eródium a.; Weeds Erodium cicutarium a.; Nyr. 124: 480, 126: 311. — Ö:
bürök~.

gelyvaf N. gelyvaf (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A gelyvaf népi név, el tagja a szerb-horvát eredet gelyva arra utal, hogy a „dagadáſt … [a növény] ki-nyomott levével tiſztittani és gyógyíttani lehet” (Csapó 230). TESz. golyva a.; EWUng. golyva a. gémorr 1894: gémorr (PallasLex. 7: 890); 1998: gémorr (Priszter 370). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr’. — büröklevel ~ 1903: Büröklevel gémorr (Hoffmann–Wagner 141). J: ’ua.’. | ~úf 1911: Gémorru f (Cserey, Növényszótár 122). J: ’Erodium; gémorr’. A gémorr növénynév csak a XIX. század végén jelent meg, kései felbukkanása valószín síti, hogy németb l való tükörfordítás; vö. ném. Reiherschnabel. Végs soron a lat. Erodium (gör. erōdiós ’szürkegém, kócsag’) ~ lat. herōdius, herōdio ’szürkegém, kócsag’ szóra vezethet vissza, a név a termés madárcs r alakjára céloz. Az elnevezés szemléleti alapja — csakúgy, mint a daruorr, gólyaorr, csókaorrúf esetében — a jellegzetes, 3–5 cm hosszú, a gém orrához hasonlatos, hasadó termés, melyb l csavarszer en megtekeredett függelékben végz d részterméskék válnak ki. A büröklevel jelz a lat. cicutarium (< lat. cic•ta ’bürök’) hatására jött létre, vö. bürökgémorr. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. common stork’s-bill. A gémorrúf Cserey alkotása, a gémorr -ú melléknévképz s

gencián 1. 1577 k.: gencianat gr. (OrvK. 343/27), „Genciananak kÿ fachÿarth leweth” (OrvK. 591/34); 1775: Gentiana (Csapó 260). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. ▌ 2. 1578: Gentiana (Melius 142); 1783: Gentziána (NclB. 345). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. — ~gyökér 1577 k.: Genciana gÿeokereth gr. (OrvK. 591/2); — N. gencián gyökér (ÚMTsz.). J: ’Gentiana sp.; tárnics’. A kígyótárnics (1.) és a sárga tárnics (2.) a tárnicsfélék családjába tartozó, azonos felépítés növények. A gencián a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’) átvétele. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. gentian; sp. genciana; fr. gentiane; ol. genziana. Melius adta a sárga tárnicsnak a genciána nevet, valószín leg nem ismert a növényre magyar népi elnevezést, így a lat. gentiana nevet vette át, amely a növényb l származó gyógyszertári nyersanyagot, a drogot jelentette. Melius így magyarázza a nevet: „Magyarúl is Gentiana neue” (Melius 142). Vö. encián, dancia, Gencius király füve. Mollay, Növénynevek 25–30.; TESz. encián a.; EWUng. encián a.; Marzell Gentiána a. Gencius király füve 1. 1578: Gentius Király f×ue (Melius 142); 1783: Gentius Király füve (NclB. 345); 1948: Gencius király füve (MagyGyógyn. 214). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 2. XVII. sz.: „Cruciata: Madelgeer: Keresztes fÔ, Likas ir, Gentius király fÔve, Szent László király fÔve” (NéNy. 1935. 172). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. A Gencius király füve elnevezés alapja a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’). A Gencius király füve Melius alkotása, a lat. szakny.-i Gentiana értelmezésével hozta létre, Melius így magyarázza: „Gentiana Gxrxg×l és Deákúl neue, az az, Gentius Király f×ue, mert Gentius Király lelte leg elxſÅer haſÅnát” (Melius 142). A növény „A nevét Dioskurides szerint Gentiustól

geny te

186

gerezdes

vagy Gentis-t l, Illiria királyától (élt Kr. e. a II. században) kapta, aki a pestis gyógyítására ajánlotta” (MagyGyógyn. 214). Melius a lat. szakny.-i Gentiana nevet lefordítja, s t értelmezi a latinul nem tudó és iskolázatlan, a mondát nem ismer olvasó számára. A magyar nép azonban nem fogadta be a Gencius királyról szóló mondát, a magyar nyelvben a Szent László királyról szóló legenda terjedt el, vö. a növény Szent László király füve elnevezésével. Mindkét uralkodó a pestis ellen egy Gentius-fajt ajánlott. A kígyótárnics (2.) Gencius király füve neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, hasonló felépítés növények, azonos családba (tárnicsfélék) tartoznak. Vö. gencián. Mollay, Növénynevek 29–30, 39. geny te 1998: geny te (Priszter 308); — N. H le, geny te, Asphodelus albus (Nyr. 30: 529); geny te, genyéte, geny te (Tsz.); kenyéte (Bot.Közl. 35: 278–83). J: ’Asphodelus sp.; aszfodélusz | Asphodelus albus; fehér aszfodélusz’. A geny te ismeretlen eredet , Rapaics szerint a növény a gumója nyálkatartalmáról — amit a cipészek, nyergesek, könyvköt k ragasztószerként használtak — kapta a geny te vagyis gennyeske nevet (Természet 1937. 67). Mollay Erzsébet szerint a növénynévnek a bizonytalan eredet gennyett melléknévb l való származtatása valószín tlen, mivel a növény szépséges. Kassai a geny tét a ken szóból magyarázza (Kassai 2: 273–274). Ez jelentéstanilag esetleg elképzelhet , hisz a ragasztóanyag általában valami kencefice. A kenyéte alak esetleg a német anyanyelv Kitaibel „svábos” átírásának köszönhet . Mollay, Növénynevek 69; TESz. genny a.; EWUng. genny a.
gereginye l. galagonya

gerely 1806: gerely (TESz. 232); 1807 e.: Gerely (Julow 264); 1807: Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium; gólyaorr’. — bakb z ~ 1807: bakb z Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. | rózsás ~ 1807: rózsás Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium sanguineum; piros gólyaorr’. A gerely ’Geranium’ nemzetségnév Dió-

szegi–Fazekas alkotása, a lat. Geranium szó eleji ger- részét -ly elemmel „értelmesítették”; a gerely valószín leg német eredet ; vö. kfn. gêrel ’hajítódárda’ (< az ófn., kfn. gêr(e) kicsinyít képz s származéka), a termések hosszú alakjára utal a név. A gerely növénynév nem lett köznyelvivé, a nemzetség hivatalos neve gólyaorr. A bakb z jelz magyarázata, hogy az egész növénynek kellemetlen szaga van. A rózsás jelz magyarázata, hogy a virág „szirmai nagyszép pirosak” (Magy. F vészk. 391). TESz. gerely a.; EWUng gerely a.; Nyr. 126: 304. — Ö: galamb~. gerentf 1. 1500 k.: De scabiosa: warfyw vel gerennth fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Scabiosa maior Matthioli: Var, vag, réh ellen valo fôrôztô fé, alii pesma, alii gerint fé, vocant (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Knautia arvensis; mezei varf ’. ▌ 2. 1500 k.: Celidonia: gerent f[ÿw] (Herb. a): RMGl. 255). J: ’Chelidonium majus; vérehulló fecskef ’. ▌ 3. 1792: „A májnak és lépnek keménysége ellen a gerény vagy gerents füvet szarvas nyelvel együtt f zd-meg borban” (Nedeliczi 86: NySz. I. 1082, 1083). J: ? ’Antirrhinum sp.; oroszlánszáj’. A gerentf ’mezei varf ’ (1.) mindkét adatának a szövegében a gerentf szinonimája a varf , ill. a var vagy rüh ellen való füröszt f (→ varf , → rühf ) (l. fent). Ennek a két adatnak az alapján feltehetjük, hogy a gerént ’var, fakadék’ jelentés , a ném. R. grint ~ grindt ~ grind ’ótvar, var, kosz’ átvétele, a szó eleji mássalhangzó-torlódást feloldották; vö. ném. R. grintwrtze, grindtkrut (Marzell Knautia arvensis [7] a.), Grindkraut (Melius 154). A vérehulló fecskef (2.) és az oroszlánszáj (3.) gerentf neve hasonlóság alapján keletkezhetett, a vérehulló fecskefüvet sebek gyógyítására használták, az oroszlánszáj azonosítása kétes. gerezdes 1. — piros ~ 1783: Piros Gerezdes (NclB. 391); 1791: Piros Gerezdes (Lumnitzer 265); 1807: piros gerézdes (Magy. F vészk. 362). J: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. ▌ 2. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Gerézdes (Magy. F vészk. 403). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. || tavaszi gerezdeske

gesztenye

187

gesztenye

Ö: ~tátika (→ tátika).

1783: TavaÐzi Gerezdeske (NclB. 400). J: ’ua.’. A gerezdes a laza fürtökben fejl d virágokra utal; vö. a szláv eredet gerezd els megjelenése: 1395 k.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj.: TESz. gerezd a.), jelentése: ’sz l fürt’. A gerézdeske a gerézd f névb l jött létre -s melléknévképz vel és -ke kicsinyít képz vel. A kerti oroszlánszáj (1.) és az odvas keltike (2.) gerezdes neve Benk alkotása, mindkét növénynek fürtszer virágzata van. A tavaszi jelz a növény virágzási idejére utal, a piros jelz a virág színére. TESz. gerézd a.; EWUng. gerézd a. —
gerezdeske l. gerezdes gerlice l. iglice

gesztenye 1. 1533: Geztxne (Murm.: TESz.); 1577 k.: GeÅtÿne (OrvK. 237); 1578: GeÐÅtenye (Melius 15); 1583: göztynye (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 128); 1595: Geztinye (Beythe 18); 1600 e.: geszt nye (TESz.); 1796: geszténye (TESz.); 1805: g(szt(nye (TESz.); 1948: Gesztenye, geszkinye (MagyGyógyn. 68); 1998: gesztenye (Priszter 328); — N. g(szk(nye, geszk(nye (MTsz.); gesztene, gesztinye, gesztinnye, kesztene (ÚMTSz.). J: ’Castanea sativa; szelíd gesztenye(fa)’. — édes ~ 1998: édes gesztenye (Priszter 328). J: ’ua.’. | jóféle ~ 1903: Jóféle gesztenye (Hoffmann–Wagner 195). J: ’ua.’. | szelíd ~ 1798: Ðzelid geÐztenye (Veszelszki 139); 1807: szelíd gesztenye (Magy. F vészk. 243). J: ’ua.’. | ~fa 1364: „Veniret ad duas arbores vnam videlicet Geztenyefa et aliam Rakatyafa” (OklSz.); 1595: geztinye fanak gr. (Beythe 18); 1783: Geſztenye fa (NclB. 424); 1998: gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. — édes ~fa 1998: édes gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. | szelíd ~ fa 1998: szelídgesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. ▌ 2. — ágas~ 1590: Thlaspi, Thlaspidion, Thlaspe: Agas gesztyene, vag, palacka fu (SzikszF.: RMGl.: 267). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. ▌ 3. — vízi~ 1595: vizi geztinye (Beythe 98a); 1775: Vizi geÐztenye (Csapó 268); 1783: Vizi-geÐztenye (NclB. 331). J: ’Trapa natans; csemegesulyom’. ▌ 4. 1807 e.: Gesztenye (Julow 258). J: ’Aesculus; vad-

gesztenye(fa)’. — vad~ 1783: Vad GeÐztenye (NclB. 361); 1791: Vad Gesztenye (Lumnitzer 156); 1998: vadgesztenye (Priszter 292). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér vad~ 1998: fehér vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~ 1998: közönséges vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. — vad~fa 1813: vad Gesztenyefa (Magy. F vészk. 2. 370); 1998: vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. — fehér vad~fa 1998: fehér vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~fa 1998: közönséges vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. A gesztenye bajor-osztrák eredet ; vö. baj.-osztr. R. kestene ’szelídgesztenye’; h. baj.-osztr. kesten ’szelíd- és vadgesztenye’. Az európai nyelvekben a gör. κάστανον ’gesztenyefa’, lat. castanea ’ua.’ révén terjedt el; vö. fr. châtaigne; ol. castagna; le. kasztan ’ua.’. Az idegen földr l származó, nálunk csak a XVI. századtól meghonosított közönséges vadgesztenye(fa) (4.) a nevét a nálunk shonos szelíd gesztenyér l (1.) kapta, termésének, levelének hasonlósága alapján; rendszertanilag pedig igen távol állnak egymástól. Diószegi–Fazekas ezt írja a vadgesztenyefáról: „Magvát nem jó megenni: a’ szelíd gesztenye más nem fánn terem” (Magy. F vészk. 243). A vad jelz a hazánkban shonos szelíd gesztenyét l különbözteti meg; a vadgesztenye Benk alkotása, a ném. Wildcaſtanie (NclB. 361) fordításával hozta létre, a növény mai hivatalos magyar elnevezése lett. A fehér jelz a virágok színére vonatkozik. A jóféle jelz valószín leg német hatásra keletkezett; vö. ném. Edelkastanie. Az édes jelz ang. mintára jött létre; vö. ang. sweet chestnut. Az ágas gesztenye ’mezei tarsóka’ (2.) névadás alapja hasonlóság, a mezei tarsóka felépítése a gesztenye virágjához hasonló, a növényen apró ágacskák találhatók, a végükön kerek lencseszer terméssel, mint a gesztenyén. A csemegesulyom (3.) vízigesztenye neve a ném. Waſſercaſtanie tükörfordítása. A névadás magyarázata, hogy a növény vízben él, a termések diószer ek, ízük pedig a gesztenye ízéhez hasonlít: „A’ levelei közÍl Juniusban holmi apró fejér virágotskák nfnek ki, a’

Benk 70. Marzell Aspidium filix-mas a. A bokrétafa utótag az Aesculus nemzetség elnevezése. az utótagra l. A gilisztavarádics összetett szó. A névalkotásra hatással lehetett a ném. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gesztenye Bokrétafa (Magy. gilisztavirág helyett. ném. gilice l. így határozza meg: ’egyfajta vérzést elállító f ’ (267). nevének átvétele. hogy a növényt bélférgek ki zésére használták. EWUng. giliszta z N. vagy téjben fftt leveleinek levét ha a’ geleſztásokkal gyakran itatják. A XVI. lúdláb gilisztavarádics 1807: giliszta Varádits (Magy. b): RMGl. melynek a jelentését az RMGl.: Sanguinaria: gezemiche (De Herbis: RMGl. iglice. 1998: gilisztavirág (Priszter 518). iglice (SzikszF. mint pl. a növény felhasználását magyarázzák: giliszta ellen való virág. A névadás alapja. 35). F vészk. Genaust hippocástanum a. J: ’Aquilegia vulgaris. mivel a növény vérzéscsillapító hatású. 2. Vö. lat. J: ’Aesculus hippocastanum. J: ’Tanacetum vulgare.gesztenyebokrétafa 188 gímharaszt mellyek helyén három ſzarú vízi fekete-diók következnek.: Bursa pastoris: gezemicze (CasGl. v. Szabó. a Capsella bursa-pastoris.) lehet. giliszta z varádics’.: RMGl. Giliszta z (MagyGyógyn. varádics. 1798: GeleÐzta-fü (Veszelszki 67). 414). J: ’Dryopteris filix-mas. A gilisztaf a ném. gilisztavirág 1783: GeleÐzta (ellen való) virág (NclB. 1798: Geleſzta (ellen-való) virág (Veszelszki 422). giliszta ki zésére is használták. Marzell Aquilegia vulgaris a. gezemice 1500 k. gilisztavirág. 267). gilisztavarádics. hogy a pásztortáska hasznavehetetlen. ott. Diószegi– Fazekas alkotása. gilisztaf 1590: Aquilegia: Gilizta fé gímharaszt 1948: Gimharaszt (MagyGyógyn. szarvasnyelvpáfrány’. az el tagra l.. J: ’ua. EWUng. Az adatok azonban egyértelm en azt mutatják.: ’Capsella bursapastoris. a névadás alapja. gesztenyebokrétafa 1807: Gesztenye Bokrétafa (Magy. erdei pajzsika’. közönséges pásztortáska’.. J: 1500 k. A giliszta z népi név. neve sanguinaria. 370) nevet javasolja a R. A gezemice valószín leg ikerszó. és arra utal a TESz. A giliceökörgúzs összetett szó. geleſzta-f× (Lippay I: 74).’. giliceökörgúzs 1798: Gelitze ökör-gú’s (Veszelszki 59). ökörgúzs. Mollay. magyarázatát l. közönséges vadgesztenye(fa)’. | XVI. 1911: éplevelü gímharaszt (Cserey. a gezemice valószín leg szintén ’pásztortáska’ jelentés . A réti haranglábat gyógynövényként bélférgek. Wurmfarn ’féregpáfrány’ . Wurmkraut ’féregf ’. réti harangláb’. 267). sz. 1948: éplevel gímharaszt (Halmai 74). gímnyelv . TESz. a növény hasonló szemléleten alapuló vérállatóf nevével. J: ’Tanacetum vulgare. ízekre a’ geſztenyékkel igen meg-eggyezfk” (Veszelszki 427). v. sz. F vészk. Melius 372. 2. azokat kiÍzi” (Veszelszki 422). F vészk. J: ’Asplenium scolopendrium. alapja talán a geze-guza ’gizgaz’ (MTsz. XVI. szerint. közönséges pásztortáska’. 370) nevet javasolja a R. giliszta z varádics’. Wurmfarren. 256).: ’egyfajta vérzést elállító f . magyarázatára l. A gilisztavirág korai adatai körülírásos nevek. Növénynevek 74. A giliszta z elnevezés kialakulására hatással lehetett a R. a gesztenye el tag a növény R. 1775: GeleÐzta-fü (Csapó 57). A gesztenyebokrétafa összetett szó. az utótag nemzetségnév. F vészk. — éplevel ~ 1903: Éplevel gímharaszt (Hoffmann–Wagner 20). Wurmkraut tükörfordítása. A gímharaszt gím eleme a R. J: ’Ononis spinosa. hogy az 1500-as években a pásztortáska nagyon hasznos gyógynövény volt. Éder. vadgesztenyefa (→ gesztenye) és lógesztenye(fa) helyett. és R. 465). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a giliszta Varádits (Magy. 243). hogy a növényt bélférgek ellen használták: „Borban. giliszta z lúdláb l. Növényszótár 274).. végér l származó adatban. 1664: Aquilegia Harang virág. 33). tövises iglice’. a név Diószegi–Fazekas alkotása. TESz. a gilice el tagra l. Vö. — Ö: ló~. sz.

Gódavére (MagyGyógyn.) gólyaf nevét valószín leg a gólyaorr ~ gólyaorrúf névb l vonták el. gímpáfrány 1998: gímpáfrány (Priszter 308).: Gódirtz (Julow 267).: Gÿm nÿelw (Ortus: RMGl. vérehulló fecskef ’. gólyahír 1807 e. A gímpáfrány a növény mai tudományos elnevezése. Geranium (< gör. A mocsári gólyahír (2. Goldwurz ’arany gyökér’ nevének elferdítésével keletkezett. F vészk. 68). 151). kócsagorr. 328). hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. mocsári gólyahír’. A gímnyelv tükörfordítás. XVI. A haraszt utótag arra vonatkozik. A névadás alapja az. Nyr. 1998: gólyahír (Priszter 322). Hirschzunge tükörfordítása. gímnyelv el tagjának átvétele. glicoricia l. gólyaorr’. citromillatú muskátli’. szarvasnyelvpáfrány’. N. magyarázata. J: ’Caltha palustris. (OrvK. gólyavirág gólyacs r 1894: gólyacs r (PallasLex. A gólyahagyma népi név. 394). J: ’ua. Genaust Geránium a. gémorr. gólahíradú (Csapody–Priszter. 1807: ’Caltha. 126: 314. J: ’Dipsacus laciniatus. 8: 95). tudományos neve — amely szintén hosszú cs r madárról kapta nevét —. 1807: Gólyahír (Magy. nehézszagú gólyaorr’. talán a növény ném. vö.) és a nehézszagú gólyaorr (3. 1798: Gym nyelvÍ-fÍ (Veszelszki 400). J: ’Pelargonium odoratissimum. ép szél . ez jut kifejezésre a hosszú cs r madarak nevével képzett növénynevekben. ebb l a gólyák kiszedegetik az apró él lényeket. esztragorr. nyelv alakú. J: ’ua. || címnyelv f 1813: Tzímnyelv f (Magy. higviric gódavére l. J: ’Chelidonium majus. gólyahír’. mocsári gólyahír’.’. J: ’Allium scorodoprasum. HirſchÅung (Csapó 249). J: ’Caltha palustris. a névadás alapja. a névadás magyarázatára l. Nyr. hanem mélyen hasadtak). J: ’Asplenium scolopendrium. F vészk.: Gem Nÿelw fwet gr. 1879: gólyaf (Nyr.. v. | 1998: ’Caltha palustris. 1807: Gódirtz (Magy. a héjakútmácsonya (4. Gem nÿelwq fweth gr. 1783: Gym nyelvü fü (NclB. is hatással lehetett. daruorrúf . A gódirc Diószegi–Fazekas alkotása. 296/38). ma nincs ilyen nemzetségnév’. Az éplevel jelz a növény ép szél . elnevezés szarvasnyelv f . ném. F vészk. 312). a gólyák érkezésekor gy jtik.. vö. 430). csókaorrúf . 1998: mocsári gólyahír (Priszter 322). gólyahagyma (ÚMTsz. 124: 480. ▌ 4. kígyóhagyma’. géranos ’daru’). a R. J: ’Chelidonium. || gólyahíradó N. — éplevel ~ 1998: éplevel gímpáfrány (Priszter 308). MNövSz. J: ’ua. héjakútmácsonya’. hogy a növényt tavasszal. a gím a R. hogy a növény levele lándzsás.) gólyaf neve nyilván a növény mocsaras el fordulási helyére utal. (OrvK. — mocsári ~ 1807: motsári Gólyahír (Magy. 8: 415). A címnyelv f népetimológiával jött létre. galambláb~orr gólyabors l. — jószagú ~ 1775: JóÐzagú golya-fü (Csapó 263). J: ’Asplenium scolopendrium. hogy a levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik.). 12/4). 528). 2: 653). J: ’Geranium robertianum. gólya l.: gymnielw (De Herbis: RMGl. amelyben az es víz összegy lik. A gólyacs r név magyarázata. 528). A gólyacs r kialakulására a növény lat.gímnyelv 189 gólyahír el tagjának átvétele. a Geranium-fajok egyéb madár + orr ’cs r’ összetétel neveit: gólyaorr. || gódavére N. Ö: cinadónia~. szarvasnyelvpáfrány’. lat. A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó citromillatú muskátli (1. ▌ 2. hogy a bibeszálak a virágban terméscs rré n nek ösz- sze.’. — gímnyelv f 1577 k. a gódavére népetimológiával jött létre. gímnyelv 1525 k. vö. sz. a növény páfrányféle.) gólyaf neve népi név. — jószagú ~ 1948: Jószagú gólyaf (MagyGyógyn.’. gólyaf 1. . J: ’Geranium.’. 2. mocsári gólyahír’. ▌ 3.: Gólyahír (Julow 259). J: 1807 e. F vészk. gólyaorr. gólyahagyma N. 126: 313. gólya f (ÚMTsz. nyelv alakú leveleire utal (a páfrányok levelei általában nem ép szél ek. gliceriza. 328). J: ’ua. gódirc gódirc 1807 e. 104). a páfrány utótag magyarázó szerep .

a névadás alapja a fehér virágok körömre emlékeztet formája. J: ’ua. hogy a növény tavasszal a legkorábban nyílik a víz partján. Idegen nyelvi megfelel re vö. népi név. 126: 313. magyarázata. gólyahír a. Nyr. 1998: gólyaorr (Priszter 383). 1595: ’Geranium. J: ’Asphodelus albus. takácsmácsonya + erdei mácsonya’ (ÚMTSz. a gólya madárnév és a kút ’gödör. ezt a gólya gy jtögetés közben gondosan kiszedegeti. gólyaorrúf névb l elvonással.’.t l adatolható) jelentés . hogy a növény gyökerét vesek elhajtásra. gólyaköröm 1583: golya koröm (Nyr. 1998: nehézszagú gólyaorr (Priszter 384). gójahúgy. melyben az es víz összegy lik. vizeletindításra használták: „Borban fftt gyökere’ leve vizelletet. amiben gyakran sok rovar. fehér akác’. a húgyf névadás alapja pedig az.). 370). Storchsblume. J: ’Anemone nemorosa. héjakút. hernyó. 126: 314. || gólyakörömke N. A gólyakút összetett szó. TESz. . erdei mácsonya’. a Geranium-fajok társneveivel. esztragorr ’gólyaorr’ (els megjelenése: 1578) megfelel je. 1595: Golya kxrxm (Beythe 88). Nyr. A gólyaköröm a gólya madárnév és az is- meretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. A gólyahúgyf ’fehér aszfodélusz’ többszörösen összetett szó. amelyek általában madárcs rhöz hasonlítják a termést.gólyahúgytartóf 190 gólyaorr A gólyahír Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Dipsacus sylvestris. A gólyaláb népi név. F vészk. (Veszelszki 79).. A gólyahír összetett szó. 398). a növénynévben az orr utótag ’cs r’ (1372 u. 147). NyIrK. J: ’Geranium sanguineum. || gólyahúgyf 1798: Gólya-húgy-fÍnek gr. ném. hogy a növény magasra nö: „Más-fél réfnyire fel-nf” (Veszelszki 79). gólyahúgynak gr. || gólyahúgy 1807: Gólyahúgy (Magy. de a névalkotásra az idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek. Veszelszki alkotása.. 2. 1813: G[ólya] köröm (Magy. A gólyahúgy elvonással keletkezett a gólyahúgytartóf névb l. illatos gólyaorr’. amiben összegy lik a víz’ összetétele. Nyr. az utótag a köröm -ke kicsinyít képz s származéka. 126: 314. Vö. fehér aszfodélusz’. — illatos ~ 1998: illatos gólyaorr (Priszter 384). és követ hajt” (Veszelszki 79). 126: 314). a bizonytalan eredet gólya madárnév és az ismeretlen eredet hír ’friss értesülés valamir l’ összetétele. gólyahúgytartóf 1706: gólyahúgytartóf (MNy. 1775: Golya köröm (Csapó 107). hó-ſzámot. | 1813: ’Geranium columbinum. gólya. a névadás magyarázata. J: ’Robinia pseudacacia. — N. és rendszerint a gólyamadár megérkezését hirdeti. a végén enyhén meghajló formájára utal. nehézszagú gólyaorr’. 2: 322). vagy a R.. 34: 37). ▌ 2. EWUng. 126: 313. berki szell rózsa’.a. a növény virágzása megel zi a gólya tavaszi érkezését. vö. ’gólyavirág’. A mai tudományos gólyaorr ’Geranium’ nemzetségnév létrejöhetett az esztragorr kihalt esztrag el tagjának helyettesítésével. — nehézszagú ~ 1948: Nehézszagú gólyaorr (MagyGyógyn. piros gólyaorr’. gólyakút N. ’Dipsacus laciniatus. gólyakút (Jávorka 1057). a gólya el tag magyarázata talán az. nemzetségnév. apró csiga van. hogy a levelek által alkotott kis tekn ben összegy lik a víz. 373. J: ’Geranium macrorrhizum. A gólyakörömke népi név. A gólyaorr a R. gólyaorr’. a névadás szemléleti alapja ennél az elnevezésnél a jelölt növények hosszú szára. J: 1583. gólyaorr’. Vö. összetett szó. gólyaorr 1. vö. 151). pl. gó²jahugy ’Dipsacus fullonum. J: ’Dipsacus sylvestris. héjakútmácsonya’. erdei mácsonya’. kányaköröm. A galamblábgólyaorr gólyaköröm elnevezése a termések hosszúkás. galamblábgólyaorr’. 122). 2: 322). gólyacs r. A gólyahúgytartóf ’erdei mácsonya’ Aachs (Ács) Mihály alkotása (MNy. gólyaláb (Gyógysz. gólyakörömke (MagyGyógyn. F vészk. Storchblume R. hogy az ellentétes állású levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. A gólyahíradó ugyanezt a szemléletet tükrözi. J: ’Geranium robertianum. ▌ 3. gólyaláb N. — piros ~ 1998: piros gólyaorr (Priszter 384). ÚMTsz. A névadás magyarázata. 1783: Gólya-köröm (NclB. J: ’Geranium. Nyr./1448 k.

Csapó így magyarázza: „A’ gyümöltsei ollyak mint egy hoſzſzú Darú vagy Golya orra” (Csapó 263).gólyaorrúf 191 göcsgyök ang. pora. daruorrúf . RMGl. 382). nyelvjárási gardXá. gorika 1533: Gentiana: Gentzion: Goryka (Murm. J: ’Gentiana sp.e. nyilván ezek is hatással lehettek névadására. vadarticsóka’. torokduzzanat’) fordítása.. 1783: Gordon (NclB. amikor a gólyák. J: ’Caltha palustris. A gordon valószín leg olasz jövevényszó. TESz. 398). Talán azért került ide. Mariſcas. Cartamus syluestis [!].: „colligunt (zednek) … de tribulis ficus i. német mintára jöttek létre. szi kikerics’. — Ö: galambláb~. mohar.) piros jelz jének magyarázata. Marzell Colchicum autumnale a.. hogy a virág színe élénkpiros. carduus ’bogáncs. mert a növénynek nem volt megfelel magyar neve. mohar (SzikszF. a névadás magyarázatára l. A gorika a Gentiana lutea ’sárga tárnics’ le. Stinkender Storchschnabel. ném. A gólyaorrúf Csapó alkotása. gójavirág (ÚMTsz. Strumas. Vö.. ▌ 2. 270). Ezért hiyác Scrophularia minornac. — szagos ~ 1775: Szagos golya orru-fü (Csapó 263). ſuccuſſa. Az szi kikerics (2. vérvörös’ < lat. Melius a névadást így indokolja: „A gyxkere.’. A szó eleji m. — N. még csicsiskoma. Nyr. A mocsári gólyahír (1. J: . sáfrányszeklice’. nehézszagú gólyaorr’. citromillatú muskátli’. moſod gyakran. A golyvarontóf Melius alkotása lat. az az. hogy a növénynek er s illata van.. az az. orr a. 1775: Golya oru-fü (Csapó 107). Végs forrása a lat. göcsgyök 1841: göcsgyök (Barra 354). 1783: Gólya-orru-fü (NclB. golyvarontóf 1578: Gelyua ronto f× (Melius 179a). tárnics’. || golyvarontó 1798: Golyvarontó (Veszelszki 158). hogy a termés tavasszal jelenik meg. Gelyua ronto f×” (Melius 179a). galamblábgólyaorr’. még esztragorr. A névadás magyarázatára l. J: ’Ranunculus ficaria subsp. goryczka. de herbis spinosis: boÿtorÿanokrol (gordonkorokrol figheket)” (SermDom. S×lxket el ronttya ha vęle kxtxzed.. — N. cardone ’bogáncs.. vize. mocsári gólyahír’. 413). esztragorr. J: ’ua. ficaria. gólyaorrúf 1. 270). a rontó magyarázó elem Melius növénynevében.). goryza nevének átvétele. cardo. A golyva a lat. ▌ 3. sanguis ’vér’). sanguineus ’véres.) nehézszagú és szagos jelz inek magyarázata. Scrophularia (< lat. gordon1 a. gólyavirág 1. J: ’gyomnövények fészekvirágzattal. arra utal. Melius 179a–180. hogy golyvákat gyógyítottak a növénnyel. gordon — ~kóró 1456 k. 270). J: ’Geranium columbinum. vel attractilis: Gordon. gαrdún. gorzyczka. vadarticsóka’. ném. hogy a növény kora tavasszal virágzik. A névadás magyarázatára l. az az. storks-bill. A névadás magyarázata. a f magyarázó utótag. Storksblume tükörfordítása. scr#fulae ’torokdagadás. els sorban vadsáfrány (Carthamus tinctorius)’. 270.). EWUng gordon1 a. 1903: gólyavirág (Hoffmann–Wagner 73). lat. 1948: szagos gólyaorrf (MagyGyógyn. 328). J: ’Carthamus tinctorius. Mollay. ol. 151). A nehézszagú gólyaorr (1. mintára: „Scrophularia minor. F vészk. 1798: Gordon (Veszelszki 136). vö. leuele.) gólyavirág neve a ném. Genaust sanguinális a.: RMGl.: RMGl. J: ’Pelargonium odoratissimum. 1775: Golyva-rontó-fü (Csapó 92). sülyf . Genaust orr a.: RMGl.) gólyavirág nevének magyarázata. cardo. gólyaorr.. Storchsschnabel. 1813: Gólya virág (Magy. cardon. 124: 480. 1948: gólyavirág (MagyGyógyn. TESz. 398). — szagos ~ 1783: Szagos Gólya-orru-fü (NclB. még gólyahír. J: ’Geranium robertianum. gárdo. ▌ 2. l. gácsér. 1783: Golyva rontó fü (NclB. gójavirág (ÚMTsz. Marzell Geranium robertianum a. vö. Kiſſebbic fxldi S×lf×nec” (Melius 179a–180). || gordon 1590: Arractylis vel cartamus: Gordon: alii. A névadás alapja a hosszú termés. 50). sanguineus (< lat. bogáncshoz hasonló terméssel. vö. J: ’Colchicum autumnale. Növénynevek 31–35. Csapó említi még a növény Eſzterag orra és Darú orru-fü (Csapó 263) neveit. A piros gólyaorr (2. guzsaly. k > g zöngésülésre vö. ol. a német Storchenſchnabel (Csapó 263) fordítása. nyugati salátaboglárka’. az nagy Gelyuákat.

A göcsgyök Barra alkotása. hogy a növény és apró fekete bogyótermése a tökhöz hasonlítva nevetségesen kicsi. gömböst virág N. n#d#sus ’csomós’ < lat. scr#fulae ’torokdagadás. torokduzzanat’) fordítása. A névadás alapja. görögszéna’. görbeszuka (MagyGyógyn.. helyette a büdös G nye (Magy. A névadás alapja talán a virág. lat. amelynek alapján úgy vélték. Genaust Scrophulária a. | fekete ~ 1948: Fekete gönye (MagyGyógyn. EWUng. szakny. griechisch Heu. 1775: Görög széna (Csapó 108). 525). 258). — ~bogyó 1807 e. A görögszéna a lat. gönye’.gömböst virág 192 gumiakácia ’Scrophularia nodosa. görögszéna 1578: Gxrxg ſÅéna (Melius 96a). J: ’ua. A gönye nemzetségnév ’Bryonia’.: Fenumgrecum: Gewreghpapfÿwe (Ortus: RMGl. az el tag a göcs ’csomós’ f név. 294).). amely állatfejhez hasonlítható. A görbeszuka népi név. gömböst virág (MagyGyógyn. J: ’Trigonella foenum-graecum. lat.. foenum-graecum (< lat. akácia. A gömböst virág népi név. A büdös jelz a növény szagára. nodiflórus a. Graecus ’görög’. J: ’Bellis perennis. J: ’Bryonia alba. satnya’ utalva arra. görög pap’-ként értelmeztek. bodza a. földitök nevet elutasítja. A névadás alapja a növény gumósan megvastagodott gyökértörzsének alakja. daganat.. J: ’ua. d): RMGl. graecum l.-i Scrophularia (< lat. a nyaki nyirokmirigyek megduzzadással járó güm kóros megbetegedés’ el tag a lat. f#num ’széna’. A gumiakácia összetett szó. 1998: büdös gönye (Priszter 319). amelynek a göngyölít és családja is tagjai. A görvély ’duzzanat. Knodenkraut (Veszelszki 402). 291). ’kutya n sténye. F vészk. hogy gyüm ltse gömböly ded bogyó” (Magy. Vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. és Görögországban állatok etetésére használják.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. a szuka utótag északi szláv eredet . 1998: göcsös görvélyf (Priszter 497). A görögpapfüve egyedi elnevezés.: Gönyebogyó (Julow 266). n#dus ’csomó’ fordításával jött létre. görögpapfüve 1525 k. J: ’Scrophularia nodosa. gumi el tagja a fa sebzett törzséb l szivárgó gumiszer nyálkára utal. a görög el tag a lat. göcsös görvélyf ’. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a növény a nyaki nyirokcsomók tuberkolózisának (torokgyík) gyógyítására alkalmazható. a névadás magyarázatára l. a névadás alapja a virág formája. hogy a növény széna illatú. a lat. görvély a. 1998: görögszéna (Priszter 526). 179). Diószegi–Fazekas alkotása. | göcsös ~ 1948: Göcsös görvélyf (MagyGyógyn. varjúmogyoró. A gyök utótag elvonás a gyökér szóból. kunkorodó száráról kaphatta nevét” (TESz. vö.. A gönye bizonytalan eredet . Vö. Genaust f##num-gr##cum a. szerint „kérdéses a ’földitök’ jelentés növénynév idetartozása” „a növény esetleg kapaszkodó. acacia átvétele.’. torokgyíkf . gönye — büdös ~ 1807: büdös Gfnye (Magy. J: ’Viola odorata. A göcsös jelz a lat. J: ’Bryonia. büdös gönye’. göcsös görvélyf ’. 1595: Gxrxg zena (Beythe 28a).. Diószegi Orvosi f vészkönyve a R. F vészk. nodosa < lat. ill.). Vö. A gönye másik régi elnevezése a földitök (els megjelenése 1525 k. 2. a növény gyökerén található csomókra utal. F vészk. . 525). A növénynév f eleme magyarázó szerep . a fekete jelz a bogyók színére utal. görvélyf — csomós ~ 1998: csomós görvélyf (Priszter 497). 256). foenum-~ gumiakácia 1998: gumiakácia (Priszter 288). földitök (→ tök). gönye a. TESz. Diószegi–Fazekas meg is jegyzi „A’ Tökt l és Ugorkától abbann külömböz. görögszéna’. esetleg abba a hangfest eredet szócsaládba tartozik. barnagyökér. vadszázszorszép’. görvély a. Graecus ’görög’) fordítása.. J: ’Acacia senegal. A gönye jelentése valószín leg ’sovány. az utótagra l. amelyet valószín leg ’görög ember. görbeszuka N. foenum-graecum fordításával jött létre. J: ’Trigonella foenum-graecum. gumiakácia’. EWUng. az utótag a nemzetségnév. 391) elnevezést javasolja. 337). A TESz. ném. ibolya’. 1610 k. TESz. bodza a. a szirmok t szer elhelyezkedése. n személy’ jelentés .’.

guzsalyül virág guzsalyül virág 1783: Gu’sály-ülö virág . eke~. ném. 7: 50. gumiarábikum 1577 k. akácia a. (Melius 181). amikor az emberek leülnek sz ni. 1578: Gummi Arabicummal gr. A névadás magyarázata. Marzell Colchicum autumnale a. J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. arabmézga. A guzsalyül virág. ökör~ guzsaly l. EWUng. Márton. akác a.’. J: ’ua. Növ. gúzs l. arábiai facsipa (→ facsipa). hogy a növény virágzásával (kés sszel) kezd dnek a hosszú téli esték. A gumiarábikum összetett szó. 1948: Gummi arabicum (MagyGyógyn. (OrvK. Vö.. guzsalyvirág l.. 70*/2). 50). Spinnblumme ’guzsalyvirág’ (Veszelszki 168).’. LXXXIV. 360). a lat. Görög akácia a. J: ’Colchicum autumnale. guzsalyvirág. fonni. || guzsalyül 1948: guzsalyül (MagyGyógyn. mintára jöttek létre. Gummi arabicum átvétele.gumiarábikum 193 guzsalyül virág Farkas. guzsalyül ném. 1948: guzsalyvirág (MagyGyógyn. 1798: Gúsály-ülf virág (Veszelszki 168).: „elegÿch eoÅwe gummi arabicommal” gr. giliceökör~. TESz. J: ’ua. 349). || guzsalyvirág 1903: guzsalyvirág (Hoffmann–Wagner 73). vö. 50). szi kikerics’. bába~ (NclB.

61: 486). hogy a növény apró levélkéi molyhosak. A gyalog származékszó. Vö. szöszös ökörfarkkóró’. Vö.. a gyalog el tag a lat.a. gyalog. földiolajfa (→ olajfa). gyalog. R. az el tag megkülönböztet szerep . 1783: Gyalog-fenyö (NclB. a R. A növény hasonló szemléleten alapuló elnevezése a földibodza (→ bodza). J: ’Verbascum phlomoides. A növénynév gyalog el tagú összetett szó.) és a molyhos ökörfarkkóró (2. laurus ’babér’) név alapján jött létre a ném.a.GY gyalogbodza 1783: Gyalog Bozza (NclB. J: ’Verbascum thapsus. || ~fa 1578: Gyalog fxnny× fa (Melius 9a). J: ’Daphne mezereum. ve. közönséges boróka’. ▌ 2. Lorbeerkraut. 415). 545). lat. 1783: Gyapjú-fü (NclB. J: ’Antennaria dioica. a bodzafától ’Sambucus nigra’ (bodza) különbözteti meg ezt a kisebb bodzafajtát. az olajfa magyarázata talán az. EWUng. 1998: gyalogbodza (Priszter 491). J: ’ua. a névadás alapja. Genaust Chamaeálo( a. alacsonyabb’. jelentése ’földhöz közeli’. ’a rendesnél. 1783: Gyalog Olaj-fa (NclB.alapszava si örökség a finnugor korból. Feldcypresse ’földi ciprus’. alacsonyabb’. 172). gyalogfeny . ang. Wullkraut (Melius 146. magyarázatára l. 1798: Gyapjas. 1798: Gyalog-Bozza (Veszelszki 194). . farkashárs’. A gyalogfeny boróka Diószegi–Fazekas alkotása. Vö. gyalogfeny . boróka. ném. gyalog. A növény idegen nyelvi elnevezései a babérhoz való hasonlóság alapján keletkeztek. 1903: gyapjasf (Hoffmann–Wagner 165). 427).a. hogy a növény bogyói és keskeny levelei emlékeztetnek az olajfára. A gyalogolajfa Melius alkotása. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. gyalogfeny 1450: „inter rubeta Gyalogfenyew vocata” (MNy. az utótag nemzetségnév. chamaí ’földön’) fordítása. 362). 352). Idegen nyelvi megfelel re vö. chamelea < lat. gyalogolajfa 1578: Gyalog olay fa (Melius 20a). molyhos ökörfarkkóró’. gyapjúf 1.fÍ (Veszelszki 238). EWUng. F vészk.’. gyal. borsfeny helyett. ne- könyve a gyalogfeny boróka nevet javasolja a R. J: ’Juniperus communis. vö. gyalog. a gyalogfeny el tag a növény R. szokásosnál kisebb. 339). 1948: gyapjasf (Halmai 8). dwarf bay. közönséges boróka’. J: ’Sambucus ebulus. gyalogfeny boróka 1807: gyalogfeny Boróka (Magy. J: ’Juniperus communis. parlagi macskatalp’. chamae. 1578: Gyaptyu f× (Melius 146). Csapó 203) tükörfordítása. gyapjasf 1783: Gyapjas-fü (NclB. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. Chamelæa (Melius 20a) (< lat. laureola (< lat. A szöszös ökörfarkkóró (1. 1798: Gyalog-fenyf (Veszelszki 265).a. F vészk. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- TESz. TESz. A gyapjasf el tagja az ótör.) gyapjúf neve a ném. gyalogbodza. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. A gyalog el tag azt fejezi ki. 1775: Gyapju-fü (Csapó 203). gyalogbodza’.< gör. 1807: Gyapjúf (Magy.. hogy a közönséges boróka ’a rendes feny fajtáknál kisebb. A növénynek ugyanerre a tulajdonságára utal az aprófeny (→ feny ) elnevezés is. eredet gyapjú -s melléknévképz s származéka.

gyenge. hogy a bodza eleven sövényt alkotott vadon. gyimbor 1948: gyimbor (MagyGyógyn. | 1775. gyep a. A gyermekláncf összetett szó. gyep a. gyenge el tagja ’fiatal. 1578: gyekf×nec gr. Az utótag magyarázatára l. 390). A gyíkf a torokgyík (1489: ’Diphterie’) betegségnévb l elvonással keletkezett. gyep rózsa 1948: Gyep rózsa (MagyGyógyn. Melius alkotása.gyengegyökér 195 gyimbor mindkét növény molyhos. a növény más elnevezésében is megjelenik állatnév betegség megnevezésére: békavarf . Veszelszki is kiemeli a gyökér gyengeségét: „A’ gyökere fejér. EWUng. zsenge’ jelentés . gyomború (MagyGyógyn. gyíklevel f N. J: ’Taraxacum officinale. J: ’ua. EWUng. 179). MNövSz. (P. az el tagot az indokolja. A gyep bodza összetett szó. s t neveltek is bel le sövényt. hogy a növény kora tavasszal bontja ki aprócska. bútzkós. lándzsás útif ’. gyíkf 1577 k.’. akadály’. bodza. J: ’Polygonatum odoratum. gyimbór (ÚMTSz. pl. árokpartokon. amelyen csomók találhatók. .. láncf (Csapody–Priszter. 1998: gyepürózsa (Priszter 483). hogy a növényt a torok betegségeinek. MagyGyógyn. gyenge el tagja ’zsenge. gyombolló. torokgyík a. gyöngevirág (MagyGyógyn.: RMGl. király~. gyíkf ’. J: ’ua. J: ’Sambucus nigra. A gyermeklánc és a láncf elvonással keletkezett a gyermekláncf névb l. mise~ gyík l. || gyomború N. vö. 410). 154). Növényszótár 266). EWUng.’. hoſſzúkas. torokgyík gyógyítására használták. er tlen’ jelentés . 1998: gyermekláncf (Priszter 518). gyenge a. J: ’ua. orvosi salamonpecsét’. lila virágait. laciniata). vö. gyertya l. gyegenye. Az utótagra l. méreg~ TESz. 1775: Gyik-fü (Csapó 281). bab~f gyilok l. 1998: gyep bodza (Priszter 491). J: 1577 k. || láncf N. A gyík el tag azonos az állatnévvel. hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. 279).. gyep 1225: ’sövény. gyapjas. gyepár l.. (Melius 88a). A növény felhasználásán alapul a toroköröme és a t zf elnevezés is. 1775: Gyenge gyökér (Csapó 236). soktérd -gyökeresf . közönséges gyíkf ’. vag. TESz. A gyíklevel f népi név. album. gek fé (SzikszF. TESz. Csapó így jellemzi a molyhos ökörfarkkórót: „Levelei nagyok puhák. a gyökér utótag a növény felhasználható részére utal. — közönséges ~ 1998: közönséges gyíkf (Priszter 467). A névadás alapja. 78). gyapjaſſak” (Csapó 203). 179. hogy a növényb l láncot fonnak a gyerekek. gyilkoló l. hogy a tüskés vadrózsa eleven sövényt alkotott. J: ’ua. a név magyarázata. TESz. EWUng. 1590: prunella: szilua fé. pitypang’. vagy Gyenge gy×kér vizzel” (PaxCorp. || gyermeklánc 1798: Gyermek-lántz (Veszelszki 127). torok~f gyep bodza 1911: gyepü bodza (Cserey. a gyermek és a lánc ’egymásba kapcsolt karikákból álló eszköz’ összetétele. magyarázatára l.). 1783: ’Prunella vulgaris. gyíklevelüf (MagyGyógyn.: „Gÿkfwnek es SÅakat feÿw fwnek leweth fachÿard kÿ” (OrvK. J: ’Viscum album subsp. „Az egész növény csillagsz rökt l sárgásan vagy szürkén molyhos” (Hoffmann–Wagner 38).. 291. J: ’Viola odorata..’. A gyengevirág népi név. 1998: gyíkf (Priszter 467). ibolya’. gyegönye l. gyoŒboru (ÚMTSz. az el tag magyarázata valószín leg az. A gyengegyökér növénynév a XIX. J: ’Plantago lanceolata. gyomboru. 78). fekete bodza’. 135). gyopár gyermekláncf 1783: Gyermek lántz-fü (NclB. 1578: ’Prunella sp. egy újnyi temérdek. és erfs ſzagú” (Veszelszki 354). A gyengegyökér összetett szó. jegenye gyengegyökér 1690: „Az Himlxrxl … Az harmadik állapatban mikor varaÐodni kezd és Ðzárad:… s-moÐsák penig Bab-virág vizzel.’. század elején elt nt nyelvünkb l. J: ’Rosa canina. 257). vulgaris + P. gyombolyú. rózsa. fagyöngy’. A gyep rózsa összetett szó. 1783: Gyék-fü (NclB. gyenge a. A névadás alapja. torokgyík a. gyomboló. 295).). gyep rózsa’. a névadás alapja. még gyep bodza. gyomború. gyengevirág N. 331/13).

A gyimbor a dombor ’kidudorodás’ (a domb f név -r képz s alakja) alakváltozata. ▌ 3. Ember és növényvilág 199). hosszú száron ül virágjai emlékeztetnek a gyopár és a havasigyopár levelére. — havasi~ N.’. gyapár (Péntek– Szabó.: Origanum: Fekethe Gÿopar (Ortus: RMGl. „A’ gyapjat feketére feſtik vele” (Veszelszki 330). 279). hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.: secat[us]: gyopar (BesztSzj.: Origanum: fekethew gypaar (Növ. (Lippay 166). rontást ~ f .: Fekete gÿoparth gr. A közönséges szurokf (1. fekete jelz jének megkülönböztet szerepe van. gyapárvirág. — N. Wilder Edelweiß ’vadgyopár’. 468). hogy a növény szürkés. 1577: origanum: giapar (KolGl. ? gyapár (Péntek–Szabó. 368). 218). J: ’ua. 1807: parlagi Gyopár (Magy. havasi gyopár (Péntek–Szabó. Falsches Edelweiß ’hamisgyopár’. A névadás alapja. — ~virág N. J: ’Antennaria dioica. köszvényt ~ f (→ köszvényf ). J: ’ua. századtól a gyopár közönséges szurokf (1. fekete nadályt ’. közönséges szurokf ’.’. fekete gyopár (ÚMTSz. tökösség~. 279).: RMGl. hosszú szára és levele van. 1807: fekete Gyopár (Magy. sok apró gömböcske. 1395 k.) név hasonlóság alapján jött létre. Origanum: fekethe [gio]-par (Herb. 42/17).) és a vadszázszorszép (5. a növény felépítése a gyopárra ’Gnaphalium-fajok’ és a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztet.gyopár 196 gyopár A gyimbor és a gyombolyú népi nevek. A 17. sylvaticum’. J: ’ua. J: ’Symphytum officinale.’. A gyopár ’parlagi macskatalp’ (3. J: ’ua. | 1577.) gyopár elnevezése népi név. J: ’ua. 279).: De origano: fekethe gyopar (StrassbGl.: RMGl.: ’Gnaphalium sp. Ember és növényvilág 203). 1525 k.). nyilvánvalóan azért. esetleg a növényben található fekete fest anyagra utal: „Ennek Lugjával a’ gyapjat ’s fonalat feketés Ðzinre változtattni lehet” (Csapó 106). disznó~f . yïpar ’mosusz. ▌ 2. a gyomború ’domború’ ennek továbbképzett alakja. a vad- . gyoboru l.’. gyimbor gyopár 1. 132). 1610 k. yïpar. — fekete~ 1470 k. szakadást ~ f . 1783: Sárga Gyopár (NclB. 352). kígyómarást ~ f (→ mérges vad harapást ~ f ).’. | kétlaki~ 1807: kétlaki Gyopár (Magy. 1590: Origanum. ▌ 4. A névadás alapja.).’. CC. gyimbor gyógyító l. F vészk. szív~. hogy a fagyöngy kidudorodás a fákon. N. 468). Ember és növényvilág 199). d): RMGl. A fekete nadályt (4. 279). J: 1395 k. gyombolyú. türk yïpar. parlagi macskatalp’. 279).: Origanum: Fekethe giopar (Herb. 1578: Gyopár (Melius 115). gyopár | ? Origanum vulgare. — fekete~ N. feltehet leg a növény lilás/kékes virágaira (vö. oszm. | hegyi~ 1903: hegyi gyopár (Hoffmann–Wagner 165). eb~f (→ eb~pázsit). világ~ gyom l. 1578: ’Origanum vulgare. orminium: Fekete gyopar (SzikszF. ▌ 5.’. gyomború l. eredeti jelentése ’különféle er s szagú f szernövény’. csillag alakú virágai nyáron bogerny kben nyílnak. 1500 k. eredet (vö. F vészk. közönséges szurokf ’. J: ’ua. szem~f (→ szemnek gyönyör sége). supinum’ stb. ipar ’mosusz’). sárga gyopár ’Helichrysum arenarium’ a sárga szín virágról). a növény sárga. a): RMGl.: Origanum: feketegyopar (CasGl. vadszázszorszép’. 1577 k. henye gyopár ’G. A gyopár ótör.: RMGl.. 279). mert a gyopár elnevezést már más jelentésben használták: Gnaphalium + Pseudognaphalium (erdei gyopár ’G. hideglelést ~ f (→ hideglelés ellen való f ). mint a gyopárnak ’Gnaphalium-fajok’. A kétlaki és a parlagi jelz k magyarázatára l. var~f (→ varf ). virágjára. Ember és növényvilág 208). Feketegyopár (MagyGyógyn. gyepárvirág (Péntek–Szabó. a): RMGl. a fekete nadályt nek érdesen sz rös.) gyopár neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a virágok hasonlóak.).: TESz. (OrvK. J: ’Sedum acre. 279). 279). Idegen nyelvi megfelel re vö. sz rös levelei. F vészk. J: ’ua. 415). — fekete~f 1664: „Fekete gyopár f×vet” gr.2: RMGl. macskatalp. ujg. A borsos varjúháj (2. mindent ~ f . 1520 k. — sárga~ 1583: sarga gyopar Sedum minus causticum (Clusius–Beythe 7a: BotTört. fal~ (→ falf ) gyomboló. a termése gyöngy alakú. N.) er s szagú f szernövény.) már nem adatolható herbáriumokból. borsos varjúháj’. J: ’Bellis perennis. | parlagi~ 1783: Parlagi Gyopár (NclB. a növény különféle fafajtákon él sködik. illat’.

A gyömbér ’Zingiber officinale. gingiber ’gyömbér’. Áron-~ (→ Áron szakálla). kálmos(~). 79). — sziámi ~ 1998: sziámi gyömbér (Priszter 297). boszorkány~. keser ~. A gyökönke ’Valeriana’ nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. k méz(~). szegf szagú~f (→ szegf szagúf ). F vészk. J: ’Arum maculatum. — német~ 1775: Németgyömbér (Csapó 40).gyökönke 197 gyömbér százszorszép t rózsájából kiemelked kis levelek és virágok a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztetnek. zingiberi ’gyömbér’). lat. SzófSz. || macskagyökönke 1807: matska Gyökönke (Magy. kígyó~. F vészk. kereszt~ (→ keresztf ).. gyökint a. szarvas~f . keresztes~ (→ keresztesf ). karácsony~. Diószegi–Fazekas a „meggyökönt” ’meghajlítgatott. fekete~. MNy. Marzell Antennaria dioica a. — orvosi ~ 1841: orvosi. gálánt~ (→ galanga). sziámi gyömbér’. ábrahám~ (→ ábrahámfa). madár~. macskagyökér’. TESz. 77) igéb l elvonta a gyököntövet. fehér~. gyökkent a. J: ’Alpinia galanga. vadgyömbér (MagyGyógyn. elfordult gyöker f (→ elfordultf ). göcs~ gyökér l. lyukacsos~f (→ lyukas~f ).) és a kereklevel kapotnyak (3. J: ’Valeriana officinalis subsp. 422). a gyökkent ige ’fejét le-leejtve bóbiskol. kígyó~ keser f (→ keser f ). örmény~ (→ örvényf ). pirosító~. A névadás alapja. gencián(~). k. bécsisás~ (→ sás). farkasöl ~. J: ’Asarum europaeum. fa~f . az ismeretlen eredet gyök. tajték~ (→ tajtékzóf ). A „meggyökönt” (Magy. anya~. ember~. angyélika(~). angyalital~. nadály(~). lat. galagonya~ (→ galanga). — vad~ 1948: N. sárkány~. kígyó~f (→ kígyógyökér). a sziámi gyömbér (2.: TESz. F vészk. J: ’Valeriana. vörös~ gyökere elfordult f l. vö. F vészk.. kivágott ~ f . macskagyökér’. vér~. gyömbér 1.’. derékszögben meghajlítgat’ (ÚMTsz. vagy meggyökönt” (Magy. hogy „Gyökere szagos. lat. a’ matska szeret vele játszani” (Magy. fecske~ (→ fecskef ). sokszorosan elágazott’ jelentés . 77). kaporna(~). gyök l. kígyóf (~). TESz. gyopár a. A kés bbi herbáriumszerz k is a növény jellegzetesen elágazó gyökerét emelik ki. F vészk. J: ’ua. A macskagyökönke macska el tagját a macskagyökér névb l vonták el. ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit). gyökint a. els megjelenése: 1395 k. édes~.. lyukacsos~ (→ lyukasgyöker f ). 77). kereklevel kapotnyak’. EWUng. f szergyömbér’ latin eredet (vö. 77).) jelentésével. hézag~. barna~ (→ barnagyökér).).t b l származik. pirító~ (→ pirítóf )..) gyömbér neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Veszelszki ezt írja a növényr l: „a’ gyökere egy újnyi vaſtag. pecsét~ (→ pecsétesf ). benedikta~ (→ benedekf ). 77) valószín leg ’meghajlítgatott. 47).). gyenge~. üres~. sok~f (→ soktérd -gyökeresf ). DeutÐcher Ingwer tükörfordítása. így pl. mogyoró~. fehér~f (→ fehérgyökér).) németgyömbér neve a ném.. pecsétes~ (→ pecsétesf ).. h. ▌ 3. gyopár a. édes~fa (→ édesgyökér). farkas~. ▌ 2. elfordultf gyöker l. fest ~. sokszorosan elágazott’ (Magy. (Barra 192). 39: 359. A foltos kontyvirág (1. hasonlóan az ázsiai eredet f szergyömbér . EWUng. Szent János ~e. Diószegi–Fazekas így magyarázza a névadást: „tövönn eggyfelöl dútzos. császár~. és ehhez illesztette a -ke kicsinyít képz t. 65: 136. szerencse~. 1783: Német gyömbér (NclB. F vészk. sokszorosan elágazó. kirágott ~ f (→ kivágott ~ f ). kapotnyak(~). keser ~f (→ keser gyökér). 77). elharapott ~ f (→ kivágott gyöker f ). MNy. angyal~. zingiber. vad gyömbér (Jávorka 266). 1948: németgyömbér (MagyGyógyn. kénköves~. a névadás magyarázata. gömböly ~ farkasalma (→ farkasalma). barna~. angyalédes~. k rontó~f (→ k rontóf ). gyömbér~ (→ gyömbéresgyökér). farkashézag~. officinalis. foltos kontyvirág’. k ~. de ſok apró óldal ágai vannak” (Veszelszki 436). tekert~ (→ tekertgyöker f ). macska~. hogy a növény gyökerét gyomorpanaszok gyógyítására használták. tekert~f gyökönke 1807: Gyökönke (Magy. mester~. galanga(~). örvény~ (→ örvényf ). 211–215. szegf ~ (→ szegf szagúf ). a névadás alapja. menny~. ugró~. gyopár a.: zinziberíuÅ: genber” (BesztSzj. méreg~ (→ méregöl f ). fa~ paptöke (→ paptök). ördögborda(~). A foltos kontyvirág (1. alant~. dancia(~). szappan~ (→ szappanf ). hogy a növény gyökere s r . vagy macska gyökönkének gr. vérhas~.

a buckó ’csomó. gyöngyköles (MagyGyógyn. UEWb. — N. az ótörök eredet gyöngy és a hím ’hímzés. caryophyllata ’f szernövény: szegf szeg’ jelentését más f szernövénnyel. lat. a növény illatos gyökerére utal az elnevezés. gyöngyajak 1911: Gyöngyajak (Cserey. J: ’Viscum album subsp. TESz. gyöngybuckó (MagyGyógyn.).) a gyömbérfélékhez tartozik. 11. 861. A gyöngyajak valószín leg Diószegi–Fa- TESz. gyömbérgyökér l. gyengevirág gyöngy l.. gyöngybuckó N. A névalkotás talán a növény R. 1998: ’Convallaria majalis. erdei gyömbérgyökér’. F vészk. szúrós gyöngyajak’. 1590. J: 1545. a R. EWUng. — szúrós ~ 1807: szúrós Gyöngyhím (Magy. buckó a. 232). 1998: gyömbérgyökér (Priszter 384). J: ’Geum urbanum. 1998: közönséges gyömbérgyökér (Priszter 384). A gyömbéresgyökér magyar alkotás.. lat. Vö. szúrós gyöngyajak’. gyöngyvirág (Péntek–Szabó. gyömbéresgyökér gyöngevirág l. 1998: . J: ’Leonurus cardiaca. a gyöktörzs a f szergyömbér ’Zingiber officinale’ gyökeréhez hasonlóan hasznosítható. gyöngyajak’. hogy a fagyöngy a fákon él sködik. A R. f szeres illata. 78). fekete nadályt ’. Marzell Geum urbanum a. buckó a. szúrós gyöngyhím (→ gyöngyajak). összetett szó. 775). 351). gyömbér a. hogy a növény „Porhonjainn üvegenn által ſzép apró gyöngyök látszanak” (Magy. A szúrós jelz re l.. | közönséges gyömbérgyökér 1948: Közönséges gyömbérgyökér (MagyGyógyn. 1545: Uöttem göng uiragot mind fazekastol” (TESz. Ember és növényvilág 222).’. gyöngyköles N.. 1807: Gyöngyvirág (Magy.). F vészk. J: ’ua. 351). 1807. fa~ zekas gyöngyhím nemzetségnevének mintájára jött létre. TESz. gyöngyajak’. J: ’ua. 376).) vadgyömbér elnevezését a növénytani szakirodalom népi névként említi. F vészk. 1775: Gyöngy virág (Csapó 108). a név magyarázata. J: ’Geum urbanum. hogy „tséſzéje ſzúrós” (Magy. caryophyllon ’f szernövény: szegf szeg’) nevének mintájára jött létre. a gyömbérgyökér elvonással keletkezett a gyömbéresgyökérb l. hím2. gyönggyel kivarrt minta’ öszszetétele. gyöngyajak. || gyömbérgyökér 1841: gyömbér gyökér (Barra 119). gy(ngyvirág (MTsz. f szergyömbér’ -s melléknévképz s származéka. kidudorodás’ magyarázata. | 1807 e. 1998: szúrós gyöngyajak (Priszter 412). — szúrós ~ 1903: Szúrós gyöngyajak (Hoffmann–Wagner 119). a gyömbérrel adták vissza. gyöngyvirág 1.’. az ajak az uráli eredet aj ’nyílás’ szóból -k kicsinyít képz vel jött létre. az elnevezés valószín leg a lila gyöngyszer virágokra utal. gyöngybuckuó (ÚMTsz). májusi gyöngyvirág’. J: ’Symphytum officinale. A gyöngyköles népi név. A gyöngybuckó ’gyöngycsomó’ népi név. a névadás alapja a növény er s. gyömbéresgyökér 1783: Gyömbéres-gyökér (NclB. 129). el tagja a termés formájára utal. A gyöngyhím nemzetségnév. A sziámi gyömbér (2. az ótörök eredet gyöngy és az ugor eredet köles összetétele. gyömbér a. 1775. az el tag a gyömbér ’Zingiber officinale. 1590: Lilium conuallium: Gyôngy virag (SzikszF. album. caryophyllata (< lat.gyömbéresgyökér 198 gyöngyvirág ’Zingiber officinale’ gyökeréhez. 218). névadásuk alapja.: Gyöngyvirág (Julow 258). Növényszótár 132).: RMGl. Genaust Caryophýllus a. A szúrós jelz magyarázata. F vészk. UEWb. 1807 e. J: ’Leonurus. J: ’Leonurus cardiaca. F vészk. fagyöngy’. A gyömbéresgyökér latin eredet . 351). EWUng. — Ö: eb~. erdei gyömbérgyökér’. J: ’Leonurus. hogy a gyöktörzs gumói összen nek. Diószegi– Fazekas alkotása. gyöngyhím 1807: Gyöngyhím (Magy. (Melius 138). — erdei gyömbérgyökér 1998: erdei gyömbérgyökér (Priszter 384). 351). A kereklevel kapotnyak (3. 1798: Gyömbéres gyökér (Veszelszki 138). hogy a szegf szeg és a gyömbér is nagyon illatos. 1998: gyöngyvirág (Priszter 342). 1578. hím utótagot ajakra cserélték. 1578: Gyxngy virágnac gr. a sziámi jelz arra vonatkozik.

282) elnevezést javasolják. 282). J: ’ua. gy jtény. 416). de a salamonpecsét elnevezés. gyujtoványf . és elutasított. orvosi salamonpecsét’. mivel a növény a gyöngyvirághoz hasonlít. az el tagra l.’. ezt a lat. 391). közönséges gyujtoványf ’.) sokbötyk gyöngyvirág elnevezése Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. Az utótag nemzetségnév. ótör. 1998: májusi gyöngyvirág (Priszter 342). 1903: gyujtoványpinty (Hoffmann–Wagner 128). ang. soktérd -gyökeresf . F vészk. Ember és növényvilág 222). Diószegi– Fazekas a Gyöngyvirág nemzetségnév elé a növény gyökerén található jellegzetes csomókra utaló sokbötykÍ megkülönböztet jelz t illesztette. 1798: Gyújtovány-fÍ (Veszelszki 278). Az orvosi salamonpecsét (2. A Magyar f vészkönyv szerz i — hasonlóság alapján — nemzetségnévként a Gyöngyvirág ’Convallaria’ (Magy. — fehér ~ N. a gyujtovány el tag a gyujtoványf növénynévb l elvonással jött létre. 1783: Gyujtován-fü (NclB. A sokbötyk gyöngyvirág — Diószegi és Fazekas alkotása — nem maradt fenn.’. Vö. J: ’ua. | vad~ 1948: vadgyöngyvirág (MagyGyógyn. 271). gyujtoványpinty 1807: Gyújtován Pintyf (Magy. || gyujtovány 1793: Gyulytovány (Földi 52). kaláris forma ~ f (→ kalárisf ) gyümölcse l. gyujtoványlen 1841: gyujtovány lenünek gr. gyujtoványf a.) összetett szó. | májusi ~ 1807: májusi Gyöngyvirág (Magy. lázas betegség’ (1531-t l adatolható). gyujtoványf 1649: Gyujtovány f (MNy. 1998: gyújtoványf (Priszter 416). J: ’Solidago virgaurea. EWUng. 1807: Gyújtován (Magy.). a növény ma is használatos hivatalos elnevezése lett. Maiblume. aranyvessz ’. magyarázatára l. 53). a gy r el tag csuvasos török eredet . A gyujtoványpinty Diószegi–Fazekas alkotása. A növény gyöngyvirághoz hasonlatos levelér l és virágjáról Veszelszki is megemlékezik: „a’ levelei majd igen olIyak mint a’ gyöngyvirágé. Maililie. amelyet Diószegi és Fazekas rossznak ítélt. Idegen nyelvi megfelel kre vö.. közönséges gyujtoványf ’. F vészk.’. isten~ TESz. a’ levelek a’ ſzárokon egy más utánn állanak és azok’ elején két-két tfltsér-forma fejér virágok függnek. hogy a növényt lázcsillapításra használták. May lily. A gyöngyvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1.-i Polygonatum (< lat. ném. gyöngyvirág a. Barra alkotása. | veres ~ 1775: Veres gyürü-fü (Csapó 13). közönséges gyujtoványf ’. A gy r f hasonlóságon alapuló . fehér ~ eperfa (→ eper). A gy r (bokor) ’f ként juhar vagy somcserje’ els megjelenése 1268: Gyrowbukur (OklSz. gyöngyvirág a. J: ’ua. J: ’Linaria vulgaris. 1783: Veres gyürüfü (NclB. szakny. gyujtoványf a. szemnek ~ györgyike l. J: ’ua. J: ’Linaria vulgaris. 1998: közönséges gyújtoványf (Priszter 416). a magyarba *Qürük alakban kerülhetett.’. F vészk. pinty . 362). jelentése ’hideglelés. gyöv f . J: ’Convallaria majalis. J: ’ua. 33: 178). TESz. — közönséges ~ (Magy1948: Közönséges gyujtoványf Gyógyn. fajnév. eredet gyöngy el tagja illatos. jövötény gy r f — mezei veres ~ 1798: Mezei veres gyürÍ-fÍ (Veszelszki 170). gyujtovány. jövötény gyümölcs l. polygonatos ’sok csomós’) mintájára alkották. — sokbütyk -~ 1807: sokbötykÍ Gyöngyvirág (Magy. A névadás magyarázata. gyöngyvirág’. magyarázatára l. a’ mellyekbfl egy borsónyi fekete bogyók leſznek” (Veszelszki 354). 232). soktérd salamonpecsét (→ salamonpecsét). gyönyör sége l. szent~ (→ szentgyörgyvirág) gy tény. A gyujtoványf összetett szó. májusi gyöngyvirág’. fehér gyöngyvirág (Péntek–Szabó. a gyujtovány a gyújt ige -vány képz s származéka. 1791: Gyujtován-fü (Lumnitzer 265). J: ’Polygonatum odoratum. 362). ▌ 2. F vészk. A gy r f hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. az utótagra l. A májusi jelz a növény virágzási idejére vonatkozik.. fehér gyöngyhöz hasonló virágaira utal. (Barra 353). gyövötény l. EWUng. F vészk. szamár~. fehér ~ szederfa (→ szeder). len.’.gyujtoványf 199 gy z l. Maiglöckchen. J: ’Linaria vulgaris. méreg~f gy r f ’Convallaria. gy jtvény l.

J: ’Calendula officinalis. 1807: GyÍszÍvirág (Magy.) Digitalis-fajok. ném. 1775: ’Digitalis sp. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76). vel gyézô fé (SzikszF. tehát a növények felépítése hasonló. Digitalis lanata a. A gy sz f a lat. J: ’ua. A gy sz virág Lippay alkotása a lat. J: 1578: ’Digitalis purpurea. Névadására nyilván hatással volt a növény gy sz f elnevezése. A névadás alapja.’. A gyapjas gy sz virág (2. 1783: Gyürü (magú) virág (NclB. 1664: Digítalis „Gy×ſz× virág.’. 1998: ’Digita- lis.. A jelz valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. és virág magyarázó utótaggal látta el. ném. — gyapjas ~ 1948: Gyapjas gy sz virág (MagyGyógyn.) gyapjas jelz jének magyarázata. gy sz virág’.. gy sz virág’. gy r virág 1578: Gy×rx virág (Melius 71a). Genaust Digitális a. 363). | piros ~ 1841: piros gyüszüvirág (Barra 354). J: ’Digitalis purpurea. || gy sz — piros ~ 1841: piros Gyüsz (Barra 357). digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával hozta létre. TESz. gy r 1 a. Fingerhut. Ringelblumen tükörfordítása. piros gy sz virág’. 1590: Digitalis: Vii fé. hogy a virágok gy sz höz hasonlítanak: „Gy×ſz× virág. wolliger Fingerhut. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1775: GyüÐzü-fü (Csapó 110). 1807 e. hogy a virágok kocsánya és csészéje fehéren sz rözött. J: ’ua. gy sz f 1578: Gy×ſÅx f× „à ſarga és verhenyegxs virági” (Melius 51). | 1590. 1775: Gyürü virág (Csapó 291). piros gy sz virág’. gy sz virág’. gy sz virág 1. digitális (vulg. EWUng. valószín leg az aranyvessz hosszú szára és a sárgás virágzat emlékeztet a somcserjére. ujjasf helyett.) és a gyapjas gy sz virág (2. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76). A pettyegetett jelz magyarázatára l.: RMGl. digit#le ’gy sz ’ < lat. F vészk. 1998: gyapjas gy sz virág (Priszter 359).. 1775: Gyüszü virág (Csapó 110). J: ’Digitalis lanata. 277). vö. | 1807 e. A piros gy sz virág (1.. 1998: gy sz virág (Priszter 359). digitális (vulg. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). 257). ang. Marzell Digitalis purpurea a.: Gy sz virág (Julow 263). woolly ’gyapjas’ foxglove.) piros jelz je a virág színére utal. A gy r virág Melius alkotása. J: 1664. Genaust Digitális a. A névadás alapja a gy r szer termés. . A gy sz növénynevet Barra a gy sz virág névb l vonta el. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával keletkezett. ▌ 2. | pettyegetett ~ 1998: pettyegetett gy sz virág (Priszter 359). gy r 1 a. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a gy sz virág nevet javasolja a R.. J: ’ua. — kerti ~ 1841: kerti gyüszüvirág (Barra 354). lat. orvosi körömvirág’. 1807.’. azonos nemzetséghez tartoznak. gyapjas gy sz virág’. 420). 1998: piros gy sz virág (Priszter 359). A piros gy sz virág (1.gy r virág 200 gy sz virág névátvitellel keletkezett.. a pettyegetett jelz pedig a virág belsejében lév pettyes pártatorokra. 1775: ’Digitalis sp. a ném. lat. digit#le ’gy sz ’ < lat.

: cepe: hagma (SchlSzj. J: ’ua. Graslauch (Veszelszki 147) ’f hagyma’. ▌ 4. eredetileg a sülés folyamatát kísér pattogás hangját elevenítette meg. 1998: habzóf (Priszter 492).: cepe: hagma (BesztSzj. gólya~. v(r(shagyma. mogyoró~.’. F vészk. 2. 604). a hagymt finnugor kori örökség. salotta~. A hagyma származékszó lehet. 289). kígyóhagyma’.: Affodillus: wadhagÿma (Ortus: RMGl. pár~. A pirihagyma el tagja (piri-) szintén a pirosas-barnás hagymalevelekre utal. sárgahagyma (Péntek–Szabó. Marzell Allium schoenoprasum a. 1583: hagyma (Clusius–Beythe 3a: BotTört. ▌ 2. sás~. 289).. — piri~ N. Ember és növényvilág 200). a szóvégi a valószín leg képz . F vészk. J: ’Asphodelus ramosus. 289). J: ’Allium schoenoprasum.H habzóf 1948: habzóf (MagyGyógyn. 1998: hagyma (Priszter 295). a növény R. UEWb. hagyma a. 289)... piros a. neve porrum sectile (< lat. TESz. J: ’ua. J: ’ua. lat. 1998: vöröshagyma (Priszter 295). | vörös~ 1525 k. vagy pázsíthagyma (Hoffmann–Wagner 70). A keser jelz megkülönböztet szerep . 289). l. pirul. varjú~ hagyma 1. EWUng. Ember és növényvilág 200). F vészk. A névadás magyarázatára l. hagyma a.. tajtékzóf mintájára jött létre. kígyó~.: RMGl. 372). A ágas aszfodélusz (2.’. szappanf ’. 203. idegen nyelvi megfelel re vö. — keser ~ 1903: Keser -. vad hagyma (SzikszF. 226). J: ’Saponaria officinalis. 1395 k. 126). mintára jött létre.) lat. 226).’. 1807: metél Hagyma (Magy.’. pirihagyma (Péntek– Szabó. 1911: pázsit hagyma (Cserey. 1540 k. még vadfokhagyma (→ fokhagyma). 1998: metél hagyma (Priszter 295).: weres hagma (Herb c): RMGl.’. v9r9shagyma. pirít a.) vadhagyma nevének alapja. — N. A habzóf a R.: RMGl. J: ’ua. | török~ 1813: Török H[agyma] (Magy. hágó l. az igen korai pir ~ p(r ~ pör ~ por t b l származik. — magvas ~ 1807: magvas Hagyma (Magy. medve~. — vad~ 1525 k. hogy a gyökér a hagymáéhoz hasonló. 91). 1590: Hastula regia alias asphodelus: Vad saphrany. | metél ~ 1590: porrum sectiuum: Metelô hagyma (SzikszF. 1405 k. — Ö: burgonya~. J: ’ua. végs soron a piros. A vöröshagyma (1.’. pirít a.) magvas jelz je a fokhagymaszer gerezdekre utal: „Gerézdjeir l a’ héjja könnyenn lekoppad” (Magy. A metél hagyma (3. A kígyóhagyma (4. csóka~. ágas aszfodélusz’. vöröshagyma (Pén9 tek–Szabó. ném. Növényszótár 10).) vörös és sárga jelz jét a gumó küls száraz vöröses-barnás hagymaleveleir l kapta. pirít is idetartozik. F vészk. Ember és növényvilág 200). .. 1595: vxrxs hagymanak gr. 225). esetleg nomenverbum t lehetett. | sárga~ N. vöröshagyma’. piros a. 1664: Porrum ſectile Metélló-hagyma (Lippay II: 146). J: ’Allium scorodoprasum. UEWb. 164. ▌ 3. sectilis ’metszett’). J: ’Allium cepa.: Cepe: weres hagÿma (Ortus: RMGl. tajtékzóf .: RMGl. a finnugor alapalak *koćm‹ vagy kaćm‹ lehetett. metél hagyma’..: RMGl. 289). A habzóf az uráli eredet hab -z igeképz s és -ó melléknévképz s alakja. | pázsit~ 1903: pázsíthagyma (Hoffmann– Wagner 70). J: ’ua.(Beythe 47). póré~. A pázsithagyma elnevezés alapja nyilván a növény f szer levele. posz~. fok~.

A hálóf népi név. Vö. 1903: hagymázf (Hoffmann– Wagner 138). halálvirág N. a ném. J: ’Alliaria petiolata. A hagymás el tag a hagyma -s melléknévképz s származéka. fokhagymaszagúf . a név magyarázata. J: ’Taxus baccata. az el tag az uráli eredet hal -ál képz s származéka. A hajasf Melius alkotása. A névadás magyarázata. (Barra 424). Todtenköpfel fordítása. árvalány~. hogy a növény jellegzetesen hosszanti erezet . egyedi adat. UEWb. az el tag az ugor eredet haj ’a koponya sz rzete’ -s melléknévképz s származéka.. J: ’Plantago lanceolata. amely a melegvér állatok szívm ködését és légzését bénítja: „a’ tiszafát mérges hatása miatt halálfának nevezték” (Barra 424). a névadás alapja. 1775: Hájas-fü (Csapó 229). A névadás magyarázata. él ~f hajasf 1578: haias f× (Melius 82). az el tagra l. Veszelszki így magyarázza: „a’ korója gömbölyÍ. hagymázf 1798: Hagymáz-fÍ (Veszelszki 36). J: ’Alliaria petiolata. hogy a növénynek fehér bóbitájú kaszattermése van. az utótagra l. UEWb. fokhagymaszagúf . J: ’Calendula officinalis. haj a. lapu.’megsz nik élni’ igéb l vány-. A halálfejecske tükörfordítás. J: ’Senecio vulgaris. hogy a növénynek hagymára emlékeztet illata van. A hagymalapu összetett szó. Vö. A hagymaszagúf népi név. fleur de mort. Wagner . A névadás szemléleti háttere... hagymaszagu-f (Péntek–Szabó. Marzell Calendula officinalis a.hagymalapu 202 f . még novemberben. hogy a termés halálfejre emlékeztet. Növénynevek 80. J: ’Alliaria petiolata. hagymaszagú kányazsombor’. bolha~ (→ bolhaf ) halálfa 1841: halálfának gr. 119. barnás. fokhagymaszagúf . A halálfa összetett szó. A hagymaszagú kányazsomborral els sorban sebeket kezeltek. alapja a növény kés i virágzási ideje. áldottf . Vö.. üres. orvosi körömvirág’. A halálvirág népi elnevezés. TESz. hogy a tiszafa minden növényi része mérgez anyagot tartalmaz. Vénusz asszony vénusz~. tiszafa’. hajtó l. hagymaszagú kányazsombor’. áldott bárcs’. hagymaszagú kányazsombor’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A haloványka valószín leg Wagner alkotása. A hagymaszagú kányazsombor hagymázf neve származhat a hagymáz ’lázas betegség’ betegségnévb l. A haloványka az uráli eredet hal. a lapuk megdörzsölve fokhagymaillatúak. Totenblume. hal a. benedictus fordítása. 416). hal a. halok l. haló l. ném. lándzsás útif ’. Az áldott jelz a lat. vö. haj l. EWUng. Priszter 429. jeken a’ hajak” (Veszelszki 407). közönséges aggóf ’. 322). has~kökényfa (→ kökény) halál l. J: ’Cnicus benedictus. vetési oroszlánszáj’. Vö. 1948: hagymalapu (Halmai 7). 120. hálóf (MagyGyógyn. hagymaszagú kányazsombor’. élek~ haloványka — áldott ~ 1903: Áldott haloványka (Hoffmann–Wagner 170). J: ’Alliaria petiolata. 854. hogy a zsenge növényi részek. 279). Ember és növényvilág 200). vénusz~páfrány ~a. EWUng haj a. hagymásf 1948: hagymásf (Halmai 7). J: ’Misopates orontium. fr. Mollay. de lázcsillapításra is használtak. halálvirág (MagyGyógyn. szöszösTESz. hagymaszagúf N. mellyek fſz-felé ſzínte úgy meg-fſzÍlnek mint a’ meg-aggott öreg fe- hálóf N. -ván névszóképz -bokorral és -ka kicsinyít képz vel jött létre. 1783: Hajas-fü (NclB. UEWb. Az elnevezés magyarázata. de a hagyma népetimológiás hatása is érvényesülhetett létrejöttében: a növénynek hagymaszaga van. a halottak napján is virágzik. fokhagymaszagúf . a névadás magyarázatára l. a nagyobb levelek. a’ mellynek ágos-bogas tetején a’ sárga gombos virágok Ílnek. haloványka hagymalapu 1903: hagymalapú (Hoffmann–Wagner 138). halálfejecske 1998: halálfejecske (Priszter 429). hagyma. a háló uráli örökség.

. vag folyo fé (SzikszF. vadrepce’. A harangcámoly összetett szó. hogy a lampionszer vagy hólyagszer termésr l van szó.) hanga elnevezése ismeretlen eredet . a névadás magyarázatára l. erdei gyömbérgyökér’. 121. conuoluulus: Harag fé. erit eni[m] qu[asi] mirice in deferto: hanga (JászGl. 1798: Hanga-fa (Veszelszki 206). 1460 k. ném. XVI. 1807 e. hogy az erdei gyömbérgyökeret különféle szembetegségek gyógyítására használták. J: ’Physalis alkekengi. J: ’Convolvulus sp. hánytatófa 1966: hánytatófa (Csapody– Priszter. A hangarepcsény összetett szó. a ganga mássalhangzó-hasonulással keletkezett. vö. — N. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a harangcámoly nevet javasolja a R.. nux ’dió’. J: ’Geum urbanum.. hogy a növény fészkének bels pikkelyei pókhálósak. hangarepcsény 1903: hangarepcsény (Hoffmann–Wagner 139). repcsény. szerint ismeretlen eredet . a -g névszóképz . vékony levélkéi emlékeztetnek a csa- rabra. hályogf N. Diószegi– Fazekas alkotása. Csapó hangaf ’vadrepce’ (2. hólyag a. bolondító beléndek’.. Idegen nyelvi megfelel re vö. gamóvirág . hanga. csarab’. és az EWUng. || hánytatócserje 1998: hánytatócserje (Priszter 514). még csodamag. 397). hólyag a. rep-csény~. Idegen nyelvi megfelel re vö. zsidócseresznye’. — veres~ 1525 k. lat. ganga (MNyTK.. ném.: maledict[us] homo. — Ö: avar~. halvány a.halyag 203 harangcámoly alkotta talán utalva arra. magyarázatára l. UEWb. J: 1460 k. Az utótag mezetségnév. réti harangláb’.: TESz. A vadrepce bokros felépítése. TESz. ném. J: ’Hyoscyamus niger. volvere ’csavar’).. A haragf a finnugor eredet har. a hályog ’különféle szembetegségek neve’ el tag a finnugor eredet hály -g kicsinyít képz s származéka. J: ’ua. erre utal a veres jelz . halvány a. az utótagra l. Heydekraut ’hangaf ’.. — ~f 1775: Hanga-fü (Csapó 194).. sz. volūbilis ’változékony’ < lat. TESz. A vereshólyag ’bolondító beléndek’ (2. 220. vadrepce’.) halyag eleme a TESz. J: ’Sinapis arvensis. Genaust volúbilis a. ▌ 2. 1998: hanga (Priszter 322). Ebben a növénynévben valószín síthet . J: ’Sinapis arvensis. 318). A névadásra esetleg hatással lehetett a lat. haragf 1590: Volubilis. EWUng. hogy a bokor vagy kisebb fa nagyságú növényt hánytatásra használták.) hólyag utótagja szintén ismeretlen eredet . csarab’. a cserje.. J: ’Aquilegia vulgaris. volubilis (< lat. A névadás alapja. 2: 36). 257). ▌ 2. halyag a. Növ. 299).: ’Calluna sp. 362). A vereshalyag ’zsidócseresznye’ (1. Hályogf (MagyGyógyn. ördög~f (→ ördögharaptaf ) harang l. Besewinde ’böse Winde’. Jávorka 973). vö. F vészk. fa magyarázó utótag. TESz. lat. J: ’Strychnos nuxvomica. Noix vomiques (Márton. UEWb. a névadás magyarázata valószín leg az. 1807 e. 1783: Hanga-fü (NclB. — vereshólyag N. sztrichninfa’. Genaust nux-vómica a. haragja l.). amely éréskor narancspirosra színez dik. vomere ’hányni’). EWUng. fr. J: ’ua. A hályogf népi elnevezés. harangvirág elnevezéséb l vonták el. A hánytatófa ~ hánytatócserje idegen nyelvi minták alapján jött létre. 129).: RMGl. az el tagot a növény R. szakny. isten~. ill. Marzell Convolvulus arvensis a. halyag a. | 1998: ’Calluna vulgaris. hogy a növény rácsavarodik más növényekre..: Hanga (Julow 258). . hanga 1. UEWb. cámoly. az el tagra l. 119.: Alkekengi: wereshalyag vel papmonya (Ortus: RMGl. sztrichninfa’.szóból származik. vel. MNövSz.’.. J: ’Strychnos nux-vomica. — ~fa 1783: Hanga-fa (NclB.-i nux-vomica (lat. 30).’. veres hólyag (MagyGyógyn. halyag 1. 74. 183).) neve német mintára jött létre. A névadás magyarázata.. Brechnuß. EWUng. a termés hólyagszer burkára utal. 259. A csarab (1. kakas~ harangcámoly 1807: harang Tzámoly (Magy.. szulák’. és szinte megfojtja azokat.

1783. N. — N. tyúk~f haraszt 1. 217). A fekete nadályt (2. A magyarba a déli és nyugati szláv *ch(v)rastъ ( sszl. kesely f . hölgy~.).) harangláb elnevezésének alapja.. Sonnentau ’harmat’ (Csapó 111) is. хвóрост ’száraz gally. MagyGyógyn. F vészk. N.). r&st ’tölgy’. háromlevel f — keser ~ 1775: KeÐerü három levelü-fü (Csapó 295). N. A kereklevel jelz a lat.’. harasztfa (Csapody– Priszter.).) haranglábf neve népi név. harangvirág. 1998: harangláb (Priszter 303). hogy a virágok kis cseng kre emlékeztetnek.). harangláb | Aquilegia vulgaris. 353). 1807: ’Drosera.). kerek lemez leveleit mirigysz rök borítják. ▌ 2. — ~f N. hr&st [n nem ] ’r zse’. harang a. A harangláb a török eredet harang ’hangadó eszköz’ és a láb ’a harangozó eszköz talpa’ összetétele. arannyal verseng f A haraszt szláv eredet . EWUng. réti harangláb’. ÚMTSz. Diószegi–Fazekas Harang Tzá- moly (Magy. 1807: HarmatfÍ (Magy. gilisztaf . 2. 1903: harangláb (Hoffmann–Wagner 111). kanálszer leveleire utal. hrást [hímnem ] ’ua. harmatf 1775: Harmat-fü (Csapó 111). gím~. J: ’ua. A harangvirág a ném. 217). J: ’Frangula alnus. chrast ’cserjés. J: 1903: ’Aquilegia vulgaris. a névadás magyarázata. рас ’ua. 335). Idegen nyelvi megfelel re vö. kereklevel harmatf ’. bozót’. 1838: haraszt (Tzs. hogy a növénynek kis kékeslila. droserós ’harmatos’) fordítása. Az égerfa (1. A névadás alapja a növény levele: nyeles. | 1998: ’Aquilegia.) és a közönséges kutyabenge (3. láb a.). EWUng. haraszt a. храст ’bokor. hogy a növény hosszú szárán nagy harangszer . hogy ezek a növények kedvelik a nedves talajú berkeket. — közönséges ~ 1998: közönséges harangláb (Priszter 303). r zse. éger(fa)’. J: ’ua. cserjéseket. F vészk. réti harangláb’. Glockenblume tükörfordítása. 164).és n nem ] ’ua.-hv. 1232: In summitate montis est arbor. geleſzta-f× (Lippay I: 74). MNövSz. 1783: Harmat-fü (NclB. cserjés. chrást.: Harmatf (Julow 257). | 1807 e. ang. melyek ragadós váladékcsöppeket bocsátanak ki.’. éger a. 1783: KeÐerü Három levelü-fü (NclB. hím~. hr&st. lép~.. chrast ’egy fajta tölgy: Quercus aegilops’. A harmatf valószín leg a lat. J: ’Aquilegia vulgaris. bozót’. cseh chrast [hím. 1998: kereklevel harmatf (Priszter 362). hogy a növény leveleire telepedjenek. haraszt a. sem a szaknyelv nem fogadta be. | ~virág N. chřást ’répa. — ~fa N. közönséges kutyabenge’. harangverseng l. 1903: harangvirág (Hoffmann–Wagner 111). hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. tyúk~ harapást gyógyító f l. Drosera (< gör. és a rovarokat arra késztetik. olyanok mintha harmatcseppek lennének.’. 1998: ’Drosera rotundifolia. harcsfa l. rotundifolia fordításával keletkezett. láb a. puha káposztafej levelei’. — kereklevel ~ 1807: kereklevel HarmatfÍ (Magy. 1807 e.) haraszt elnevezésének magyarázata. bókoló virágok találhatók. ▌ 2. a névadásra hatással lehetett a ném. храс ’magas tölgy’. J: ’Alnus sp.’. J: 1775. vessz . sasf helyett. harangvirág (Péntek–Szabó. zöldségféle levele’.. 1998: harmatf (Priszter 362). harang a. blg.’. ördög~f . J: ’ua. J: ’páfrány’. qui vocatur harast” (OklSz. szln. a névadás magyarázata. réti harangláb’..’. tenger~ harangvirág 1664: Aquilegia Harang virág. haranglábf (MagyGyógyn. vö. hárs harmat l. 370) nevét sem a köznyelv.harangláb 204 háromlevel f (→ gamó). Genaust Drosánthemum a. J: ’Symphytum officinale. Ezek a csöppek a napfényben csábítóan csillognak.. mérges vad ~ harapta l. ÚMTsz. N. A réti harangláb (1. TESz. szlk. nyeles. J: ’ua. TESz. | réti ~ 1998: réti harangláb (Priszter 303). harapás l. harangláb 1.’. Ember és növényvilág 204. or. harmatf ’. 1775: Harangvirág (Csapó 57). cserje’. F vészk. 1813: keser . *chvorstъ) került át többszörös átvétellel. sundew.. a páfrány (2. — Ö: csík~. a növény hosszú. ▌ 3. kampó alakban görbült sarkantyúval. haranglábvirág (ÚMTsz.. N. fekete nadályt ’. harangszer virágja van. szb. chriašt ’kifejletlen. 218.

puha’. Az adatok azt mutatják. 1798: has indíttó-mag (Veszelszki 141).hárs 205 haslágyítóf Háromlevel f (Magy. V.: Tilia: Hars (De Herbis: RMGl. fajnév. takarít’) nevének. P. vö. lat. hárs(fa)’. 213). TESz. — Ö: farkas~. h™s. ganéj’) hatására hozta létre Melius. vö. zürj. has lagyito f×”(Melius 166a). 373). ki hányattya” (Melius 84). — N. nyalat. Marzell Euphorbia a.’. A haslágyítóf ’a növény a kemény hasat lágyítja’ Melius alkotása. ▌ 2. Idegen nyelvi megfelel kre hársszódokfa 1807: Hárs Szódokfa (Magy. ang. Az el tagra l. hasindító kutyatej l. 1583: hárs fa Tilia (Clusius–Beythe 8: BotTört. Szilágy m.’. A hasindító ’a növény. A finnugor (uráli ?) alapalak * końćk‹ ~*koćk‹ lehetett. 214). vidraf ’. kutyatej hasindítómag l. J: ’Alcea rosea. h#rsof™ (ÚMTsz. hárs. 1841: hasinditóf (Barra 389).: RMGl.). || hársszódok 1841: hárs Szódok (Barra 68). hasindító kutyatej’. 1335: hassufo (MNy. F vészk. Euphorbia lathyris a. vö. J: ’Menyanthes trifoliata. EWUng. háromlevel -keser f (→ keser f ). sz. harcsfa. az az..’. kerti mályvarózsa’. a ném. J: ’ua.1: RMGl. fásáng. | ~mag 1775: Has indittó mag (Csapó 238). has l. J: ’ua. v.: Tilia: Haasfa (Ortus: RMGl. hogy a növény a víz színén lebeg hármas leveleivel. fi. az utótag nemzetségnév. J: ’ua. Treibkern ’hashajtó mag’. ill. J: ’ua. 211). háss (Göcsej. vö. J: ’Euphorbia lathyris. Vö. fassang vagy a birsalma ~ bisalma. A hasindítómag mag eleme arra utal. kosku. 1525 k. 133). magyarázatára l. UEWb. 212). bisóma esetében. 314). hárs — ~fa 1158 e. 2. J: ’ Tilia sp. kÏńť: Ç–[Ïńť ’a fa (feny . talán a növény R. 1395 k. észt kosk ’hosszú csíkokban lehántott lucfeny kéreg’.). a névadás magyarázata. 179. ScheiſÅkraut (Melius 83a) (< ném. J: ’ua. tri. Tilia: Lindenbaum: Haas-fa (Ver. J: ’Malva sylvestris. Trj.. 1998: hársfa (Priszter 523). 371). 305). ill. ném. szódok.: RMGl. a nyelvjárásokban ma is hásfa (Erd vidék). grossblÀttrige Linde ’nagylevel hárs’. 1550 k. J: ’Malva neglecta.: RMGl. A hársszódok összetett szó. 1998: széleslevel hársfa (Priszter 523). 1578: has lagyito f× (Melius 166a). lat. 32: 106). vér~gyökér hasindító 1578: Has indito (Melius 83a). | széleslevel ~ 1998: széleslevel hárs (Priszter 523). Treibkraut ’hashajtó f ’. papsajtmályva’.’.’három’. folium ’levél’) fordítása. de idegen nyelvi példa is hatással lehetett névalkotására: „Gxrxg×l Malache. J: 1158 e. ScheiÅe ’szar. hasindító haslágyítóf 1../1158/1323/1403: „Tricesima Belyz que ab oriente terminatur in Dedteluke. szakny. hárs(fa)’. 1998: nagylevel hárs (Priszter 523). malacus ’lágy. A névadás alapja a növény orvosi haszna: „Hasfa- . Aruk et Owut.’. J: ’ua. koskus ’vastag fakéreg’. hogy els sorban a növény magját használták hashajtóként. et Hasfa et Kurtuelfa” (TESz. 166). 1405 k. || hárs XVI. háss (MTsz.: tilia: has fa (BesztSzj.) (MTsz. 399). 166). ném. osztj.: ’Tilia sp. A háromlevel f a lat. kaťśka ’fakéreg’. broad-leaved lime ’széleslevel hárs’. hasso-fa (MTsz. — nagylevel ~ 1948: Nagylevel hárs (MagyGyógyn.-i trifoliata (< lat. Harsfa (Melius 17).). 1801: hárts (TESz. erdei mályva’.).: tilia: has fa (SchlSzj. Diószegi–Fazekas alkotása. ▌ 3. haslágyító 1948: haslágyító (MagyGyógyn. 211). — N. esetleg az uráli korból.: tilia: hasffa (KolGl. — nagylevel ~fa 1998: nagylevel hársfa (Priszter 523). nagylevel hárs(fa)’. A növény er s hashajtószer: „A ſárt. | széleslevel ~fa 1948: széleslevel hársfa (MagyGyógyn. 1578: Hárs fa. 174).).). kaťś ’a feny fa kérgének bels rétege’. hogy a növénynév el ször hársfa összetételben t nt fel. 1783: Has’ lágyíttó-fü (NclB.’. Az el tag eredetibb alakja has. 1998: hárs (Priszter 523). mint a farsang ~ fasang. J: ’Tilia platyphyllos. — ~f 1783: Has indító fü (NclB. A hárs si örökség a finnugor.’.. Genaust trifasciátus a. hás volt. magja a hasat m ködésbe hozza’ Melius alkotása. large-leaved lime ’nagylevel hárs’. bigleaf lime ’nagylevel hárs’.. 1595: Has fa (Beythe 15). purgatoria (< lat. F vészk. Grosslinde ’nagy hárs’. nyírfa) kérge alatti nyálkás réteg’. purgo ’tisztít. J: ’ua.

J: ’Dipsacus laciniatus. az el tagra l.. héjakútnak nevezi az es vizet. — N. F vészk. A kacs ’a növény kapaszkodója’ utótag hangfest eredet . ném. ház helyén termett torma l. bolondos’ jelentés . és viztarto hoyagnac fayáſſát meg gyogyittya” (Melius 167).: RMGl. 3. azonos felépítés növények.). J: ’Dipsacus laciniatus. héjakútmácsonya’. EWUng. k ~. ölyvf .) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozik. torma házizöld. 1998: héjakút (Priszter 360).). a levelek által felfogott vízb l a madarak isznak. összetett szó. gólyavíznek. J: ’Hieracium sp.. A héjakútmácsonya összetett szó. a nyári jelz a másik faj (nyári hérics) virágzási idejére vonatkozik. 2. A havas el tag ’holdkóros. gólyavíz a. hiérax ’héja. burjánkóró levelei által fölfogott es víz” (OrmSz. magyarázata. amiben összegy lik a víz’ összetétele. Genaust Hierácium a. fehér~f . F vészk. mácsonya. magyarázatára l. 323). héjakút 1590: Carduus fullonum.). hóbortos ember’ (ÚMTsz. fehér~ bordon (→ bordon).havaskacs 206 hézaggyökér yáſt. még lyukaslevel f . 22. A héjakút a héja madárnév és a kút ’gödör. A hetvenhétlyukúf népi név.) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó. seb~. dipsacus: Hea kut. EWUng. ló~. télizöld héjaf 1966: héjaf (Csapody–Priszter. 440). ▌ 2. J: ’Hypericum perforatum.. közönséges orbáncf ’. Siebenundsiebziglöcherkraut mintájára jött létre. kecske~.. Marzell Hypericum perforatum a. A tavaszi jelz a lat. hassofa l. hézaggyökér 1. Az OrmSz.. 1595: hezagh gyxker (Beythe 59a). közönséges farkasalma’. 1807: Héjakút (Magy. 371). a három növény (1. hárs hátú l. csoda~. hetvenhétlyukúf N. 2. 122). J: ’Adonis aestivalis. J: 1784: ’Adonis sp.. házon term zöld f l. Nyr. Az elnevezés motivációja. nyúl~f . TESz. egyedi adat. TESz. 1784: hérits (TESz. ezüstös~f . F vészk. héjakútmácsonya 1807: héjakút Mátsonya (Magy. 126: 316–7. a név talán a ném. Veſénec. A héjaf a lat. 323). 1775: Hézag- . 122). herencs. A papsajtmályva (2. havas ’bolondos. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Hérits (Magy.) haslágyító elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. hó2 a. vernalis fordítása. a kesernyés csucsor bolondító és felfutó ebsz l (→ ebsz l ) elnevezésével. ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. héjakút. hérics’. Habichtskraut. J: ’Solanum dulcamara. | 1998: ’Adonis vernalis. a növény kora tavasszal virágzik. fehér~tövis (→ fehértövis) havasika l.. somkóróló~ havaskacs 1841: havaskacs (Barra 330). — N. Diószegi–Fazekas alkotása. 1998: tavaszi hérics (Priszter 292). alii. kesernyés csucsor’. MNövSz.) és a nyári hérics (2. J: ’Aristolochia clematitis. vö. here l. 1998: nyári hérics (Priszter 292). herincs ’egy fajta gomba’ növénynévvel. Idegen nyelvi megfelel re vö. hetvenhétlikúf (MagyGyógyn. kacs a. sz. az utótag nemzetségnév. héjakútmácsonya’. A névadás magyarázatára l. hérics’. tavaszi hérics’. A tavaszi hérics (1. Vö. 81). vel. Ember és növényvilág 198). sólyom’) fordításával keletkezett. nyári hérics’. lehetséges. hölgymál’. a növény sz l szer en kapaszkodik.) és az erdei mályva (3. 323). hogy a növény er sen mérgez . MNyTK.). 1807: Hérits (Magy. 1998: hérics (Priszter 292). F vészk. fehér~lapu (→ lapu). bogacz koro (SzikszF. ▌ 2. F vészk. J: ’Adonis vernalis. Hieracium (< gör. kacs a. A hérics ismeretlen eredet . A havaskacs Barra alkotása. felhasználásuk is azonos volt. héjakút a. a növény virágain és levelein apró lyukacskák vannak. ill. A névadás hérics 1. 177). tavaszi hérics’. A névadás magyarázatára l. TESz. galanga-~ (→ galanga) valószín leg népi megfigyelésen alapszik. hogy összefüggésben van a R. — nyári ~ 1807: nyári Hérits (Magy. hogy a növény átellenes két levelének összenövéséb l víztartó keletkezik. 10. ami a levelekben megáll: „a babakóró v. helyakupnak gr. hérics (Péntek–Szabó. | 1807: ’Adonis. 1998: héjakútmácsonya (Priszter 360). 1813: hézag Gy[ökér] (Magy. F vészk.

2. liquiricium és liquiritia ’édesgyökér’ (< a lat. a névadás alapja. kis ezerjóf ’. A híd r az alán eredet híd ’folyó feletti áthaladást biztosító létesítmény’ és az r ’vigyázó személy’ összetétele. láz csillapítására használták a növényt: „A’ régi orvosok még a’ lobbos természetü lázokban is használták” (Barra 274). — Ö: farkas~. 1798: ’Glycyrrhiza glabra. A kis ezerjóf (1.’. édesgyökér’. 212). Lakritze. A gliceriza a lat. ném. alacsony vízben fordul el a növény. a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. 2. híd a. hogy a növényt szintén lázcsillapítóként használták: „az idült félbenhagyó lázban . Marzell Menyanthes trifoliata a. hogy a növény gyökerének édes nedve van. 373). 1578: Glicerizáual gr. 241). 1998: vízi híd r (Priszter 294). rhíza ’gyökér’) átvétele. ▌ 2.. 14/12). lukrecja. ételt. ang. igen nagy hasznu” (Barra 294). higviric XVII.. 1998: híd r (Priszter 294). hogy hideglelés ’hidegrázás’. 1783: HidegleléÐt gyógyittó fü (NclB. idegen nyelvi megfelel re vö. 459). J: ’Menyanthes trifoliata. J: ’Glycyrrhiza glabra. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a vizi Híd r (Magy. glycyrrhiza. J: ’Centaurium erythraea. likrize. EWUng. 1841: édes higviricz (Barra 102). J: ’ua. J: ’Corydalis cava. 417). hideglelésf (MagyGyógyn. F vészk. a név farkashézaggyökér összetételben jelenik meg el ször. . sz.. víziútif (→ útif ) helyett. 1783: Higviricz (NclB. 371). 1577 k.) a közönséges farkasalma nevének átvétele hasonlóság alapján.. 1807: ’Alisma. 2. Fieberklee ’lázhere’. A hideglelés a hideg leli ’láza van’ szókapcsolat -és képz s származéka. 417). A likoricium és a likviricia a lat. italt ízesítenek vele. A hézaggyökér ’közönséges farkasalma’ összetett szó. F vészk. a ném.: Edes Gioker. F vészk. I. legorizia. A név nyilván azt jelzi. hideglelés a.) hideglelelés ellen való f neve a ném.: Liquericia vulgariter dicitur Ricolicia alio nomine glicoricia (TemGl. || gliceriza 1500 k.. híd a. (Melius 67a). Marzell Glycyrrhiza glabra a. liquor ’folyadék’ szóból) átvétele. „Liquiriciat magÿarul Edqs gÿeokernek hÿiak” (OrvK. (Melius 21). vidraf ’. a nehezen értelmezhet latin szavak (likviricia. HolwurtÅ (Melius 180) tükörfordítása. || likviricia 1470 k. Csapó 86. glykýrrhiza < gör. A híd r Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. 267). gliceriza) értelmesítésével hozták létre a higviric növénynevet.’. odvas. Melius alkotása. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hideglelésf l. A higviric a híg ’folyékony anyag. ill. A névadás magyarázata. 404).) hideglelésf nevének alapja. J: ’ua. Fieberkraut (Melius 67a) ’lázf ’ körülírásos fordításával keletkezett. 1783: Hideglelés ellen való fü (NclB. EWUng. J: ’ua. r a. r a.: Liquiricia: Likoricium (CasGl. F vészk.’. hidak lábánál. 345). 345). glycyrrhiza. hogy nedves területeken. TESz. ném. hídr’. igazi édesgyökér’.’. 1783. Hig viries (SzegSz. hideglelés a. 1775: Higviritz (Csapó 259). TESz.’. folyadék’ és a német eredet virics ’meglékelt fából kifolyó nedv. J: 1807 e.. J: ’ua. A hézaggyökér ’odvas keltike’ (2. glycyrriza (< gör. igazi édesgyökér’. 1807: Hidfr (Magy. 394) nevet javasolja a R.. J: ’ua. liquorice.hideglelés ellen való f 207 higviric gyökér (Csapó 86). glykýs ’édes’. hideglelés ellen való f 1578: hideglelés ellen valo f×nec gr. növényi nedv’ összetétele. | 1998: ’Alisma plantago-aquatica. 1841: hideglelésf (Barra 294).. 308).’. 163/11). 241). Glycyrrhiza. gör. — vízi ~ 1807: vízi Hidfr (Magy. A vidraf (2.’. — édes likviricia 1813: Édes Likritz (Magy. hideglelés ellen való f híd r 1807 e. J: ’ua. Süszholz. A higviric létrejöttében népetimológia is szerepet játszhatott. a növények gyökere hiányos. F vészk. 1807: Higviritz (Magy. ol. odvas keltike’.: „Liquiricianak kÿ fachÿart leweth igÿa” (OrvK. a): RMGl. — édes ~ 1807: édes Higviritz (Magy. J: 1775. az ’Alisma’ nemzetség elnevezése. le. | 1807: ’Glycyrrhiza. || hideglelést gyógyító f 1775: Hideglelést gyógyíttó-fü (Csapó 85).: RMGl. N. — hideglelést gyógyító 1813: Hidegleléstgyógyító (Magy. ill. F vészk.: Hid r (Julow 258). 1798: Higviritz (Veszelszki 237). || hideglelésf 1. R. J: ’ua. vízi híd r’.

7: 105). a hó ’jégkristályokból álló csapadék’ és a virág összetétele.) gyógynövényként jelentéktelen. A hímboj Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Physalis alkekengi. hímpáfrány l. homokos helyeken fordul el leginkább. a növény virágai fürtösek. kúszó boglárka’. hímharaszt 1998: hímharaszt (Priszter 362). Idegen nyelvi megfelel kre vö. fr. gólyahíradó (→ gólyahír) hisop l. ricinus’. N. Seedorn. A homoktövis a ném. A kárpáti jelz a lat. zsidócseresznye’. J: ’Hippophaë rhamnoides subsp. A hóvirág ’Galanthus nivalis’ (1. A hollóláb és hollólábúf Melius alkotása. ném. carpatica fordítása. az utótagra l. 1783: ’Ranunculus repens. 17: 244). homoktövis — kárpáti ~ 1988: kárpáti homoktövis (Priszter 395). J: ’Galanthus nivalis. holtcsalán l. K.: els sorban a Ranunculus repens. himper. gólya~ híradó l. A névadás magyarázata. hímpáfrány (→ páfrány). J: . Melius a latinból fordított hollóláb növénynevet -ú melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. himpYir. sallow-thorn. Vö. halyag. 1775: Hollóláb (Csapó 35). 331). hangyaboly’ összetétele.. Himbeere. Rabenfuß. ném. J: 1578: ’Ranunculus sp. pl.: els sorban a Ranunculus repens. himp9r (MTsz. a név magyarázata. 340). 354). hártyával bé-vont bogyói következnek a’ fejér virágok’ helyén” (Veszelszki 242). tüskés. A hólyagcseresznye összetett szó. 1783: Hó-virág (NclB. ném. J: ’Anemone nemorosa. kúszó boglárka’. Melius 438. erdei pajzsika’. — ~úf 1578: Hollo lábuf× (Melius 175). TESz. A m. hollóláb (KertLap. ▌2. himpör. páfrány szárnyasok lábára emlékeztetnek. ném. Idegen nyelvi megfelel re vö. A név magyarázata. porzós virágai a term virágok alatt fejl dnek ki. — N. himper. J: ’Ranunculus sp. hogy a növény tövises. a növény a harasztfélékhez tartozik. 122). kakasláb. hölgyharaszt. A hóvirág összetett szó. Növényszótár 24). A hímharaszt tudományos szaknyelvi szó. ang. impr ’málna’. gyöngy~. vö. Vö. berki szell rózsa’. csalán hólyag l. a hím ’term virág’ és a boly ’valaminek a sokasága. A berki szell rózsa (2. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hölgyharaszt — erdei ~ 1911: erdei hölgyharaszt (Cserey. öszszetett szó. F vészk. carpatica. Ember és növényvilág 203). izsóp hollóláb 1578: Hollo láb (Melius 175). veres~ himpér 1878: „himpér: himbeer” (Nyr. hóvirág’. impZr˜. himpér és alakváltozatai f képpen a hazai bajor-osztrák nyelvjárásokból származnak. málna’. 1798: Hólyag tseresnye (Veszelszki 242). J: ’Dryopteris filix-mas. Sanddorn tükörfordítása. A hímboj a hím (term ) virágok sokaságára utal: „Hím. J: ’Ricinus communis.). Schneeglöckchen ’berki szell rózsa’. Krähenfuss. 1783: Holló-láb (NclB. EWUng.). hogy a növény már a hó alatt virágzik.hímboj hím l. 383). tseresnye nagyságú. szintén a hóvirág nevének átvétele. A hím el tagra l. hír l. 523). és a hóvirághoz hasonlóan nagyon korán virágzik. J: ’Rubus idaeus subsp. idaeus. az utótag magyarázó szerep .) hóvirág elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény virágja fehér szín . Meerdorn. A név magyarázata az. a hollóláb a lat. A himpér bajor-osztrák eredet . a hólyag ’a termés hólyagszer burka’ és a szláv eredet cseresznye összetétele. két~pázsit. Szabó. villa~ 208 hölgyharaszt hímboj — reped ~ 1807: reped Hímboj (Magy. Marzell Anemone nemorosa a. 1948: himpér (MagyGyógyn. hóvirág (Péntek–Szabó. | 1775. kárpáti homoktövis’. T. hogy a növény szeldelt levelei hólyagcseresznye 1783: Hólyag-tsereÐznye (NclB. F vészk. haraszt. hóvirág 1. hogy a cseresznyeszer termést hólyagszer burok borítja: „Szép piros. pied de corneille (NclB. h¢n˜pZre. „Pes Coruinus” (Melius 175) tükörfordítása. Marzell Hippophaë rhamnoides a. Vö. 523). — N. kúszó boglárka’. [Hímje] Igen sok” (Magy. impör (ÚMTsz. sea buckthorn.

) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták hölgymál nevüket. Katzenpratzel ’macskapracli’. fehér zászpa | ? Helleborus niger. J: 1525 k. n stény’. A húgyosf Melius alkotása. 1405 k. hölgy a. gólya~tartóf 1783: Húgyos-fü (NclB. névadásukat így magyarázzák: „két nagyobb himſzálai a’ tenyéſzés utánn a’ virágból kétfelé kifordúlnak. A névadást magyarázhatjuk azzal. hogy idegen nyelvekben is számtalan neve van a növénynek. A hölgymál mint növénynév talán arra utal. hunyor’. 340). hasznos tisztesf ’. F vészk. tisztesf nevéb l vették át. a lat. amely állattal kapcsolatos. 340). J: ’Hieracium murorum. hunyászkodik a. urina ’vizelet. — tisztes ~ 1807: Tisztes Hunnyász (Magy. J: ’Hieracium pilosella. 340).. 1807 e.. ném. A hölgy si finnugor örökség. 1500 k.: poliandrum: hunior (SchlSzj. 1590: Helleborus albus: Feier hunyor (SzikszF. a tisztes jelz t a növény R. Pilosella minor purpureo flore. hölgy a.: RMGl. *m!lj‹ vagy *m!lk‹ lehetett. a mál finnugor kori örökség. F vészk. | 1807 e. J: 1807 e. huny a. F vészk.) k fali jelz je a lat. a hölgy el tagra l. az utótag jelentése itt a ’madár begye. ném. Diószegi–Fazekas emelte nemzetségnévvé a növénynevet. EWUng. 1435 k. hölgymál’. 289–290. J: ’Stachys recta. murorum (< lat. EWUng. mūrus ’fal’) fordítása.: Hunnyász (Julow 263). 1583: Pilosella minor albo flore.’. 224).: Elleborus niger: er ÿr vel fe- . F vészk. 415). 349). UEWb.hölgymál 209 hunyor ’Dryopteris filix-mas. „Herba vrinalis” (Melius 164a) (< lat.: RMGl. hunnyász 1806: Hunnyász (Kultsár. mál a. 1807: Hunnyász (Magy. 349). J: ’ua. vizeletindítóf . TESz. 1610 k. 1783: Hölgymal (NclB. A hunnyász az uráli eredet huny igéb l -ász gyakorítóképz vel keletkezett. névadásuk ma is érvényes.: pelipodia: himur (SoprSzj.: Veratrum album.: RMGl. haraszt. n stény páfrány (→ páfrány). hasznos tisztesf ’. ▌ 2. 1395 k. erdei hölgymál’. 116. A hölgyharaszt összetett szó. 391) ’húgyf ’. a finnugor alapalak *kaδ’ßa vagy *kaδ’ß‹ lehetetett.. lekonyúlnak” (Magy.: RMGl. J: 1806: ’Stachys recta. J: ’Helleborus sp. A névadás magyarázata. az utótagra l. hogy a növénnyel vizelési problémákat kezeltek: „a’ nehezen vizellfknek eſtve reggel haſznos ital. hunyor 1. — erdei ~ 1998: erdei hölgymál (Priszter 394).: RMGl. az el tag jelentése ’n . TESz. Mausöhrlein ’egérfülecske’. dragollub.. — Ö: egérfül~. 1807: ’Hieracium. hunyászkodik a.: Elleborus albus: Feÿer Hwnÿor (Ortus: RMGl. fekete hunyor’. 1798: Hölgymal (Veszelszki 238). J: ’Linaria vulgaris. — fehér ~ 1525 k. húgy’) tükörfordítása. J: ’Antennaria dioica.: RMGl. — ezüstös ~ 1998: ezüstös hölgymál (Priszter 395). 448).: Elleborvs Albvs: Feÿer hunior (Herb. felt n en sz rösek. 208–9.. Az ezüstös hölgymál (2. az erdei hölgymál (3. ▌ 2. | k fali ~ 1807: k fali Holgyomál (Magy. 340). parlagi macskatalp’. Diószegi–Fazekas a hölgymál nevet a Hieracium növénynemzetség neveként rögzíti.: BotTört. d): RMGl. Idegen nyelv megfelel re vö. | 1998: ’Helleborus niger. A tisztes hunnyász fajnév Diószegi–Fazekas alkotása. közönséges gyujtoványf ’. 450). Hazai Tud. a’ honnét húgyos-fÍ a’ neve” (Veszelszki 279).: De polipodio: hwnÿor (StrassbGl. tisztesf ’.: Holgyomál (Julow 265). mál a. az utótag magyarázó szerep .) ezüstös jelz je a levelek színére utal. Katzenpfötchen ’macskatalpacska’. fekete hunyor’.. ezüstös hölgymál’.: polipodia: humior (BesztSzj. 1807: Holgyomál (Magy. Az ezüstös hölgymál (2.. F vészk.. 391). ▌ 3. humor l.. a finnugor alapalak *m!l‹. hogy a növény sz rös. 1998: fehér hunyor (Priszter 392). 1807: ’Stachys. huny a. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. Bärnpratzl ’medvepracli’. 349). 1903: Tiszteshunyász (Hoffmann–Wagner 122). 340). J: ’páfrányfélék. 1807 e. Vö. 1520: Elleborus: hwnyor (Növ. 340). Harnkraut (NclB. Polypodium vulgare.. húgy l. hölgymál 1. | fekete ~ 1525 k.. 340). az állat hasi része’. UEWb. 126). akár a n stény madár begye. Marzell Antennaria dioica a. vö. a növény a harasztfélékhez tartozik. Hasenpfötlin ’nyuszitalpacska’. kánya~ (→ kányahunyor) húgyosf 1578: Hugyos f× (Melius 164a). közönséges édesgyöker -páfrány’. 340). pl.) és az erdei hölgymál (3. erdei pajzsika’.

: Húnyor (Julow 259). J: ’Helleborus niger. ▌ 11. hunior fé. „ſÅęles leuel×” (Melius 186a). ▌ 10. J: ’Helleborus niger. | télizöld ~ 1998: télizöld hunyor (Priszter 392). 340). (Melius 187).’. 618/33) [kiemelés t lem]. hogy virágtalan növényekre vonatkozik. | piros ~ 1903: Piros hunyor (Hoffmann–Wagner 111). 1948: piros v.’. — fekete~ 1595: Fekete hunyor (Beythe 125a). ez a jelentés 1500 k. — büdös ~ 1807: büdös Húnyor (Magy. 328). c): RMGl. hogy „aÅ [ember] SÅqmeÿ annÿra be hunÿodnak hogÿ NeheÅen nÿlÿk fql” (OrvK. ▌ 6.: Veratrum album: feÿer hunyor: Földi borostyan és Zazpa (De Medicinali: RMGl. A növénynév 1395 k. 93). J: ’Adonis vernalis.’. kisvirágú hunyor’. J: ’ua. J: ’Helleborus dumetorum subsp. magyar hunyor (Halmai 38). 340). J: ’ua. | hegyi fekete ~ 1578: hegyi fekete Hunyor (Melius 186a). 363). hunyor’. vagy beka fé. J: ’ua. 1590-t l (!) adatolható növénynévként. fehér zászpa’. 1948: Kisvirágú hunyor (MagyGyógyn.: Elleborvs Niger: Fekete hwnor (Herb. fekete hunyor’. 1520-tól kezdve az adatok a következ mérgez növényekre vonatkoznak: hunyor. aÅ Eledelnek termeÅetÿwel ellenkqÅnek telÿeſſeggel ees vÿaſkodnak mÿnd aÅok. páfrányféle. a könyvben külön fejezetet kapnak a mérgez növények: „AÅ Fwek keoÅÅwl. fehér zászpa (6. sömörf . vizi apium (SzikszF. J: ’ua. 340). boglárka (7). aÅ magok mergqs termeÅętÿre valtoÅtattÿak. fekete zászpa (5. ▌ 12. Laurus fa lewelw roſa. A hunyor nevet különféle növények (vö. ▌ 5.: RMGl. J: ’Helleborus foetidus. Bqrqk. 1841: büd s húnyornak gr. | hamis fekete~ 1578: hamis fekete Hunyorral gr. 1590: Elleborus. ▌ 4. J: ’Helleborus purpurascens. moha’ abban azonos. J: ’ua. J: ’Helleborus viridis. J: ’ua. pirosló hunyor’. a XVI. | juhoktisztító~ 1578: Iuhoc tiſÅtito Hunyor (Melius 186a). a hunyorral együtt is el fordul). A tavaszi hérics (8. — berki ~ 1998: berki hunyor (Priszter 392). orvosi salamonpecsét’. hunyor. Sqth aÅ ÿol taplalth Teſtqth is. 1807: Húnyor (Magy. | pirosló ~ 1998: pirosló hunyor (Priszter 392). 1595: feier hunyornak gr.’. dumetorum. Kialakulására hatással lehetett a sömör (magyarázatára l. 328). hérics stb. 1948: Hunyor (MagyGyógyn. A hunyor magyar fejlemény: beletartozik a huny ige családjába. — fehér~ 1578: Feyér hunyor (Melius 187a). sz. es tqbbek effelek” (OrvK. borsos keser f ’.) vonatkozó adat van. fekete zászpa’. — vízi~ 1578: Vizi hunyor (Melius 174a).: RMGl. 86). 340). — ~f 1590: Ranunculus: Sômôr fé. 1775: Vizi-hunyor (Csapó 26). századi Orvosi könyv részletesen ismerteti ezeket a növényeket (vö. boglárka’. valószín leg -r névszóképz vel létrejött származék. ez a két jelentés ’páfrányféle. 240). F vészk. ▌ 9. huniar (KolGl. — fehér~ 1948: fehérhunyor (MagyGyógyn. ▌ 7. 1577-ben pedig egyetlen ’mohára’ (3. közönséges édesgyöker -páfrány’ (1.v. büdös hunyor (Priszter 392). 1540 k. | kisvirágú ~ 1903: Kisvirágú hunyor (Hoffmann–Wagner 112). sz. — nyugati ~ 1998: nyugati hunyor (Priszter 392). J: ’ua. — magyar ~ 1948: magyar hunyor (Halmai 38).2: RMGl. 1841: zöld húnyor (Barra 7). XVI. Polypodium vulgare. 603/24). mÿnth aÅ Feÿer hunÿor. el is t nik. 1948: Fehérhunyor (MagyGyógyn. 340). büdös hunyor’. zászpa. J: ’ua. borsos keser f (4). fekete hunyor’. ▌ 3. t nik fel ’páfrányféle. J: ’moha’. — sárga~ 1783: Sárga Húnyor (NclB. 1807 e.: Veratrum nigrum: fekete hunÿor (De Medicinali: RMGl. 382). | hegyi fekete~ 1578: hegyi fekete Hunyor. 49). 1998: fekete hunyor (Priszter 392).) kaphatták meg.’.hunyor 210 hunyor kethe hwnÿor (Ortus: RMGl. tavaszi hérics’. J: ’Helleborus. 340). J: ’Ranunculus sp.). F vészk. pl. ezekre a növényekre az jellemz .’. veratrum: Hunyor (SzikszF. 1520-tól kezdve a hunyor ’különféle mérgez növény’ jelentés . J: ’Polygonatum odoratum. 53).’.) jelentéssel. zöld hunyor’. J: ’Veratrum nigrum. ▌ 8. | zöld ~ 1807: z ld Húnyor (Magy. 1998: zöld hunyor (Priszter 392). XVI. az OrvKM. fekete hunyor (2. 1577: muscus: fa moha. aÅ melÿek ha megh Etethnek nem hogÿ taplalnak es Eltetnek aÅ Teſtôth. Farkas haas.’.). 93).). 1998. 328). v.. 1775: Fehér hunyor (Csapó 118). J: ’Veratrum album.) hunyor neve 1783-ban t nt . (Beythe 125). F vészk. (Barra 7). 1783: Vizi hunyor (NclB. ▌ 13. 1998: kisvirágú hunyor (Priszter 392). J: ’Persicaria hydropiper.

hasonlóság alapján jött létre.. — Ö: kánya~. hasonló szemlélet nevek idegen nyelvekben is megtalálhatók. Helleborus foetidus a. A pirosló hunyor (11. A fekete zászpa (5. feltehet leg az el fordulási helyet jelöli. ném. zöld hunyor (10. Adonis vernalis a. Marzell Helleborus niger a. pipe~. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal. harangszer formája emlékeztet a Helleborusra.). Elleborum album (Veratrum album) utótagjának fordítása. idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. A fehér hunyor (2.) zöld jelz je a virág színére vonatkozik: „zxld virágja vagyon” (Lippay I: 77). ang. ang. A nyugati jelz tudományos szakny. Diószegi–Fazekas a Helleborus nemzetséget nevezi így. fehér~ . szakny. false hellebore ’hamis hunyor’. Genaust foetidus a.) fordítása.). vö. pirosló jelz i a virágok színét jelzik. ett l kezdve a hunyor nevet Helleborus-fajok kapják megkülönböztet jelz kkel: büdös hunyor (9. R. 1807-t l a hunyor nemzetségnév lesz.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. hogy ez nem az igazi hunyor. A télizöld a növény örökzöld leveleit jelzi. A borsos keser f (4. erba fétida..-i niger (5.. csillag~. a virág csüng .) hamis fekete jelz je arra utal. böhmische Nieswurz ’hamis hunyor’. a büdös jelz a lat.. A büdös hunyor (9. tyúk~ húsvét l.) vízi jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. Benk alkotása. lúd~. foetidus ’b zl ’) fordítása. kisvirágú hunyor (12. Stinkkraut ’büdös f ’.) jelz je a R.) kisvirágú jelz je a virág méretét jelzi: „Virága kicsiny” (Hoffmann–Wagner 112). libacsillag~.) Diószegi–Fazekas alkotása. A tavaszi hérics (8. A fekete jelz a gyökér színére utal. Wintergrün ’örökzöld’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Az orvosi salamonpecsét (13.) piros.. lat. fr. madár~. EWUng.). a lat.hunyor 211 hunyor fel. pipa~ (→ pipehúr). ném. Melius 443. A zöld hunyor (10. csibe~. Szabó. falsche.).. ném. white hellebore. pirosló hunyor (11. innét kapta a juhoktisztítóhunyor nevet. 6. szakny. R. TESz. húr l. weisse Hellebore. a „hamis fekete Hunyorral az Iuházoc à Iuhoc dxgét oruoſſollyác” (Melius 187).-i jelz .-i foetidus (< lat. ez a név a virágok hasonlósága alapján jött létre. a kisvirágú hunyor (12.) hunyor neve népi név. a hunyor utótag nemzetségnév.

: RMGl. móschos ’pézsma’) alapján alkotta: „Iuamoſchata.’. J: ’ua. A növénynév el ször Meliusnál jelent meg orvosi körömvirág’ (1. A R.) és kalincaínf (2. 1903: szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann–Wagner 119). Ember és növényvilág 240). — mezei sz rös~ 1578: Mezei ſÅxrxs Iuollya (Melius 171). R. 344). 373). | kék ~ 1813: kék Ibolya (Magy. 1798: Ibolya. N. valószín azonban. tricolor.) jelentésben. 2. kalincaínf ’. 179). vimád > imád. kalincaínf ’. J: ’Hepatica nobilis. 179). 1775: Ibolya (Csapó 296). A szerecsendiószagúivolya szintén Melius alkotása. A mai hivatalos ibolya ’Viola odorata’ (4. hogy az „egész növény gyapjas” (Hoffmann– . Í ibolya 1. szintén Melius alkotásai. ▌ 2. | 1798: ’Ajuga chamaepitys. ▌ 6. 420). — erdei~ N. (Melius 72). ▌ 3. iboja (Péntek–Szabó. 1783: Ivolya. az illatos jelz a lat. J: ’Calendula officinalis. 1998: ibolya (Priszter 538).’. a latin eredet viola elkülönült változata. — háromszín ~ 1998: háromszín ibolya (Priszter 538). J: ’ua. szerecsendiószagú jelz k a növény er s illatára utal. erdejiibója (Péntek–Szabó. ▌ 5. | vad mezei~ 1578: vad mezei Iuollyánac gr. J: ’ua.I. kalincaínf ’. áfonya’. moschátus (< gör. ▌ 4. 1783: Ivolya (NclB. J: ’Ajuga chamaepitys. 1775: Vadmezei ibolya (Csapó 125). | mézesszagú~ 1903: mézesvagy szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann– Wagner 119). 1590: Vaccinium: Iuolya (SzikszF. A fenti adatok alapján kimutatható. még sárgavirág. J: ’ua. | szerecsendiószagú~ 1578: SÅereczen dio ſÅágu Iuollya (Melius 171). J: ’Viola odorata. többek között az Ajuga reptansra vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. | jószagú sárga~ 1578: iò ſÅagu ſárga Iuolya (Melius 71a). ivola ~ ivolya változat v-je hiátustölt . F vészk. 1604: Ivolyva (MA. 362). J: ’ua. 384). J: ’Viola tricolor subsp. a sz rös jelz arra. odorata fordítása.’. Az ’orvosi körömvirág’ (1. vadárvácska’. Ember és növényvilág 240). nemes májvirág’. Az ibolya szóhasadás eredménye.) sárga virágú növény. b-vé válását egykori bilabiális ejtése (ß) magyarázza. 1798: vad mezei Ibolya (Veszelszki 261). névadását Melius így indokolja: „A virága óllyan mint à kerti Iuollyánac. Ivolya (Veszelszki 443). 1998: márciusi ibolya (Priszter 538). A mezei sz rösivolya és vad mezeiivolya kalincaínf (2. J: ’ua.’. a névadás magyarázatára l. Azért hiyác vad mezei Iuollyánac” (Melius 171). Ibolya (NclB. ibolya’. amelynek a színe általában kék. J: ’ua.’. | kék~ N.) körülírásos nevek. Vacínium a. erdejiiboja.’. A mézesszagú. Ember és növényvilág 240). | márciusi ~ 1948: márciusi ibolya (MagyGyógyn. A szókezd v elmaradására vö. 1578-ban az ibolya jelz je sárga.’. 1998: illatos ibolya (Priszter 538). A leírást Gombocz teljes egészében az Ajuga chamaepytisszel azonosítja.) elnevezés növény csak 1775ben t nt fel. J: ’ua. orvosi körömvirág’. hogy más növényekre. 1783: Vad mezei ibolya (NclB. a növénynek kékeslilás virágja van. J: ’Vaccinium myrtillus. az az. kékiboja (Péntek–Szabó. — illatos ~ 1948: Illatos ibolya (MagyGyógyn.’. a szerecsendiószagú jelz t nyilván a lat. — sárga~ 1578: ſárga Iuollyánac gr.). SÅereczen dio ſÅágu Iuollya” (Melius 171). (Melius 171). hogy az ibolya növénynév jelentése a korai adatokban illatos virág. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys.

349). 1783: Gelitze-tüske (NclB. Szabó. igar l. a szláv szavak az sszláv *igla ’t ’ folytatójának kicsinyít képz s származékai. 142).-i Abrus precatorius név átvétele. v. 1775: Iglitze-tövisk (Csapó 120). | 1998: ’Centaurea. tövises iglice’. 533).: „Himulus vulgo komlo vel inula” (TemGl. 1783: Imola (NclB. 1775: Iglitze (Csapó 120). hogy ide tartozik-e a következ adat: 1500 k. 1500 k. — tövises ~ 1813: tövisses Iglitz (Magy. a lat. Imola (NomVeg. v. iglic™. igrictüske (MagyGyógyn. 1998: tövises iglice (Priszter 438). ill. a tövises jelz magyarázata. imola’. giliceökörgúzs. csimáz~f . 1775: Gelitze tüske (Csapó 120). imola (ÚMTsz. | ~tüske 1706: Girlicze tüske (TESz. 355). 1775: ’Ononis spinosa.: gilice (Nyr. — N. 1583. Melius 437. — tövistelen ~ 1578: txuiſetlen Iglitzénec gr. Az imádságbokor szaknyelvi elnevezés. иглúци ’egy fajta szúrós növény’. háromszín viola (→ viola). Bizonytalan. Nyr. kék~ Marzell Anemone hepatica a. az imola a Centaurea nemzetség hivatalos . J: ’Inula helenium. — illatos ~ 1998: illatos imola (Priszter 298). A tövistelen iglice ’fest rekettye’ (2. 1500 k. a réti imolának ’Centauria jacea’ adta: 1807: Imola TsÍkÍllf (Magy.). J: ’Abrus precatorius. — N. a gilice ~ gelice alakváltozatok a madárnév hatására alakultak. szb. Imoja (Tsz. A magyarba egy déli szláv vagy szlk. az ſzarabul zederies viraga nx kxver zanto fxldxn terxm” (Beythe 64a). ahol a névadás alapja ugyanez. R. gilicetüske.) ibolya neve szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 131). imola (MagyGyógyn.). J: ’Amberboa moschata.-hv. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. tövises iglice’. imola 1. Az áfonya (3. N.’. Genaust moschatellínus a. Az imola valószín leg Benk alkotása. F vészk. — Ö: kakukk~. iglice ihar l. fest rekettye’. a virág és a növény felépítése is hasonló az ibolyáéhoz. ▌ 2. juhar iglice 1. pézsmabúzavirág’. gólyaorr’. hogy a növény korallpiros magvaiból rózsafüzért készítettek.).: RMGl.) Melius alkotása.’. J: 1783. J: ’ua. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az imola nevet náluk egy másik Centaureafajnak. 1578: Iglitze txvisk (Melius 48). 1998: iglicetövis. J: ’ua.) a virág kék színe és korai virágzása és felépítése alapján hasonlította a népnyelv az ibolyához. 1998: imádságbokor (Priszter 288). ▌ 4. 349). 490). iklic™. iglica ’iglice’ kerülhetett. 420).) ibolya neve feltehet leg a kék termés hatására jött létre. iglice’. szamárbogáncs | Ononis spinosa. igric l. az imádság ’ima’ és a bokor összetétele.’. tövises iglice’. ahol az abrus a lat. A névadás alapja az. 1998: iglice. a háromszín jelz magyarázatára l. J: ’Genista tinctoria. a növény egyéb elnevezéseivel. sz. F vészk. A vadárvácska (6. imádságbokor’. ném. (Melius 98a). szln. 1583: iglicze Anonis (Clusius–Beythe 2a: BotTört. spinosa (spéna ’tövis’) fordításával keletkezett. J: XV. juhar illatú l. 2. A tüske.. 1590: Anonis vel ononis: Iglicze (SzikszF. MNövSz. eper~f (→ eper) ilonka l. 326). ▌ 2. kék búzavirág’.. iglice | Ononis spinosa. Marzell Abrus precatorius a. egy nijl az txuiſſe. blg. szegf ~. vö. 1775: Iglitze-tövisk vagy tüske (Csapó 120).: IglÿcÅe Tqwÿs (OrvK. 1998: ’Centaurea cyanus. iglic (Priszter 438). 126: 311).iglice 213 imola Wagner 119). szakny. | 1590: ’Onopordum acanthium. J: ’Centaurea montana. | 1998: ’Ononis. Vö. iglíca ’kis t . a növények felépítése hasonló. imolya (MagyGyógyn. 126: 311–2.: Rannus: irglicze (CasGl. 297). b): RMGl. a nemes májvirágot (4. feltehet leg idegen nyelvi minták alapján hozták létre. tövis utótagok..: RMGl. a tövistelen jelz arra utal. ìglica ’kis t . 427). — N. gólyaorr. Az iglice szláv eredet . Paternosterabrus ’páternoszter. N. iglic(. Vö. ▌ 3. 368). hogy a növénynek nincsenek tüskéi. hogy a növény tüskés: „he xs mint imádságbokor 1966: imádságbokor (Csapody–Priszter. gilicetövis (Priszter 438). 83). sz. miatyánk abrus’. 401). — ~tövis 1577 k. 1998: imola (Priszter 330). örvénygyökér’. J: ’ua. Vö. XV. hegyi imola’. Az imola ismeretlen eredet . — hegyi ~ 1998: hegyi imola (Priszter 330).

aranyistápf (ÚMTsz. csaba~e. Az aranyos istáp elnevezés a lat. mezei iringó’. Marzell Centaurea montana a. Diószegi–Fazekas alkotása. hogy a növényt reuma. Az si uráli eredet ín szavunk 1405 k. 1998: iringó (Priszter 370). ízületi fájdalmak. | mászó ~ 1903: mászó inf (Hoffmann–Wagner 119). | 1775. a mezei iringónak érdekes sajátossága. J: ’Eryngium. A névadás magyarázata. — N. Gichtkraut ’köszvényf ’. A névadásra valószín leg az iringál ’korcsolyázik’ is hatással volt. 373). F vészk. futtatja a mez kön. J: ’Cichorium endivia. 441. iringion. J: ’Eryngium campestre. | 1998: ’Ajuga. az indás ínf a növény hivatalos magyar neve. valószín azonban. kalincaínf ’. TESz. istáp — aranyos ~f 1775: Aranyos istáp-fü (Csapó 13). ▌ 2. eringius. J: ’Gratiola officinalis. 1998: ínf (Priszter 293). Az ínf valószín leg Melius alkotása. 1783: In-fü (NclB. a két fajt erdei és másik féle jelz kkel különíti el. a névadás alapja. taps~ iringó 1807: Iringó (Magy. — másik féle ~ 1578: maſic fęle Intybus (Melius 77a). A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. Marzell Gratiola officinalis a. az izmot a csonthoz er sít képz dmény’. iringál a. || arany~ 1813: arany Istáp (Magy.. valamint a lat. — Ö: kalinca~.. Az iringó nemzetségnév. 2. 1775: Infü (Csapó 125).). hogy más növényekre. eryngos ’kecskeszakáll’) nemzetségnévb l alkották. Az intubus Melius alkotása.. UEWb. zsába a. — Ö: mósusz~. kalinca~f . 416). hogy a növényt heves idegfájdalom gyógyítására használták. Az indás ínf (2. 1998: aranyos istápf (Priszter 507). — N. ín l. szakny. 1783: ’Ajuga chamaepitys. ez magyarázza imola nevüket. 1783: Arannyas IÐtáp-fü (NclB. Intybus (< gör. hogy a növénynek „Gyökerez indái vannak” (Hoffmann–Wagner 119). F vészk. F vészk. EWUng. Az iringál ir. Az örvénygyökér (4. likas~. 384). — mezei ~ 1807: mezei Iringó (Magy. ín a.ínf 214 istáp neve ma.alapszava ’fut’ jelentés . 1998: mezei iringó (Priszter 370). idegen nyelvi megfelel re vö. zsába a. indás ínf ’. 2. J: ’Solidago virgaurea. kalincaínf ’. yringus elnevezéseib l. Az ínnyújtóf magyar alkotás. — erdei ~ 1578: Erdei Intubus (Melius 78). Marzell Eryngium campestre a. A hegyi imola (2. és az elszáradt. 193). elhalt növényt sszel a szél görgeti. ínf ’. 321). A nevek katángfélékre vonatkoznak. mezei katáng’. mezei iringó’ (ÚMTsz. iringó’. Genaust intybus a. salátakatáng’. Intubus. a növény R. A hegyi (2) jelz a növény el fordulási helyére utal. ▌ 2.-t l mutatható ki ’ideg’ jelentésben. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. éntybon ’endívia’) (Melius 77a) átvétele. orvosi csikorgóf ’. J: ’Ajuga reptans. || aranyos ~ 1813: Aranyos istáp (Magy. bába~e. aranyvessz ’. intubus 1. . hogy a növény tüskés. J: ’Cichorium intybus. 364).) Centaurea nemzetséghez tartozó fajok. F vészk. 1798: Ín-nyújtó-fÍ (Veszelszki 241). ném. az ín ’lábszárín. J: ’ua. Melius ínf növénynevében az ín el tagnak ’ideg’ jelentése van.’. likas~füstike. EWUng.) és a pézsmabúzavirág (3. a nyújt ’kiegyenesít’ és a magyarázó f utótag összetétele.’. Az indás és a mászó jelz magyarázata. 1841: mezei iringó (Barra 158). Melius ezzel magyarázza a névadást: „Farſabáſt à ki nem iárhat igyeneſen meg gyogyirtya” (Melius 171a)... — indás ~ 1998: indás ínf (Priszter 294). irringó ’Eryngium campestre. ínnyújtóf 1783: In-nyújtó-fü (NclB. iringál a.. 1578: In f× (Melius 171). Berg-Flockenblume. Idegen nyelvi megfelel re vö.) imola neve népetimológiás alakulat.) szintén az Ajuga nemzetséghez tartozik. neve Inula nevének értelmesítésével jött létre. szeder~ ínf 1.). J: ’ua. ín a.-i Eryngium (< lat.’. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. TESz. a lat. a nevek nem maradtak fenn. J: ’ua. Diószegi–Fazekas hosszúnak t n ostorindás (→ kacskanyak) jelz jéb l vonták el az indás jelz t. a növény lat. 194). köszvény kezelésére használják. ír l. lat.

’. 346). Idegen nyelvi megfelel re vö. Az istenátkoztafa ’gyep rózsa’ tüskés növény. tüskés iringót a szél görgeti sszel a mez kön. a növény szintén ürömféle. J: ’valamiféle mérgez növény. 1577 k. libapimpó’. 427/14). 1783: IÐten átkozta tövisk (NclB. istenfa. 346). 1783: átkozott tövisk (NclB. Az istenabroszkája növénynév jelentése. 175). Isten gyümölcse (MagyGyógyn. mind a két jelentés er sen mérgez növényre vonatkozik. Isten kalapja (Csapody– Priszter. J: ’ua. gyep rózsa’.istárj 215 istenkecipója szakny. és a gyümölcs ehet . Az istenfa elnevezés alapja a növény gyógyító ereje. cseregalagonya’. a jelölt birtokos szerkezet gyümölcs ’termés’ utótagja ótörök eredet . 135). 374). Genaust abrótanum a. A névadás szemléleti háttere. A névadás magyarázatára l. Isten abroszkája (MagyGyógyn. J: ’Eryngium campestre. 129). orvosi csikorgóf ’. || átkozott-tövis 1775: Atkozott tövisk (Csapó 165). Hergottsbrot ’Isten kenyere’./1448 k. Ember és növényvilág 205). talán a növény istenkegyelme elnevezésének mintájára jött létre. jelölt birtokos szerkezet. ném. aranyvessz . ezek a „megátkozott növények” er sen tüskések. istenfa (Péntek–Szabó. a növény R. aurea < aureus ’arany’) fordítása. istenátkoztatövis növénynevek átkoz eleme ’átkot mond’ jelentés . istenkalapja N. Az istengyümölcse népi név. 1798: Iſtárj (Veszelszki 373). Gottes bäumchen. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a „Régi Nevek” közt említi. J: ’Rosa canina. réti harangláb’. J: ’Gratiola officinalis. Az istenkecipója népi elnevezés. vö. 1372 u. mezei üröm’. a cipó ’kerek. (OrvK. lignum Dei tükörfordítása. ▌ 2. abrotanum nevének téves eredeztetése (< ábrotos ’halhatatlan. Az istenkalapja népi elnevezés. 121). Az istenharagja valószín leg népi név. az. kisebb kenyér’ a növény ehet . amelyek szívesen fogyasztják a libapimpót. az istáp jelentése ’vessz . istánfa (Péntek–Szabó. istárj 1. a mezei iringó növénynévben az átkozott. J: ’Malva neglecta. ürömcserje’. Abrotanum mas (Veszelszki 15) elnevezésével. papsajtmályva’. „Maſic à mezei” (Melius 160a). haragja (Magy. Az istárj ismeretlen eredet . 212). bot’ (1356: ? ’vessz ’. lignum Dei” Abrotonum (Clusius–Beythe 7). || istenátkoztatövis 1583: Isten atkozta touisk (Clusius–Beythe 4: BotTört. hogy a galagonya piros termését a természet felkínálja. istenátkoztafa N. J: ’Ranunculus sceleratus.: Abrotanum: Isthenfaÿa (Ortus: RMGl. vö. hogy a növény a természet által felkínált élelem f leg a szárnyasok számára. a lat. nagyon hasonló az ürömcserjéhez (1). ▌ 2. kerek termésére utal. mezei iringó’. 76). 1578: Iſtáry (Melius 86). 1793: Istárj (Földi 25). J: ’Artemisia campestris. J: ’Crataegus laevigata. — N. istenabroszkája N. 1998: istenfa (Priszter 306). hogy az elszáradt. J: ’Aquilegia vulgaris. Istenke cipója (MagyGyógyn. 1584: Iſten faya „Iſten faya hoc eſt. 2.-i vírga-aurea (< lat. J: ’Artemisia abrotanum. ill. lat. jelölt birtokos szerkezet. 1578: Iſten fáya (Melius 160a). . istenfa 1. J: ’Potentilla anserina. szúrósak. mételmaszlag’. 1798: IÐten-fája Abrotanum mas (Veszelszki 15). az utótag a szláv eredet abrosz ’terít ’ -ka kicsinyít képz s származéka. MNövSz. Az istenabroszkája népi név. talán Datura metel. F vészk. isteni’) is hatással lehetett. Idegen nyelvi megfelel re vö. istenátkozta jelz ket az indokolja. hogy a növényt felszentelésekkor használták.: ’vessz ’).’.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. virga ’vessz ’. — mezei ~ 1578: Iſten fáya. Vö. torzsikaboglárka’. J: ’ua. Ember és növényvilág 205). Az istenátkoztafa. A névadásra a növény lat. 126). lat. istenkecipója N.: Iſthen faÿath gr. Istenátkoztafa (MagyGyógyn. ném. N. 1525 k. ördögszekér. Az istenfa ’mezei üröm’ (2. 1783: IÐtárj (NclB. istenharagja 1813: I[sten] kegyelme. átkozott-tövis. 1595: Iſten faia (Beythe 67). bábakalács. istengyümölcse N. 382). a jelölt birtokos szerkezet kalap ’fejfed ’ utótagja a virág formája alapján jött létre.

sparga. Az istenlovafarka népi név.) név motivációja az. 344). alii Isten loua farka (SzikszF. J: ’Trapa natans. 2. nyíl a..) népi elnevezés. Az istennyila ’mezei zsurló’ (2. Az istenpapucsa ’kerti oroszlánszáj’ (1. istenpapucsa 1. az ezt körülvev fehér burkot pedig a kés bbiekben istenszakállának nevezték.: Sparagus: Istenloafarka (CasGl. Misegyertya. csemegesulyom’. Melius a növénynevet egyértelm en nem az egész növényre. a virágok papucshoz hasonlóak. terméses kocsányára érti: „Kettx à leuele. „A kis Balatonban el forduló sulyom nev növény ehet termését nevezik igy” (Borbás. 220). J: ’Orobanche sp. de lehet a mezei zsurló lófarkf nevének hatására létrejött elnevezés is. 1798: Iſten’ kegyelme-fÍ (Veszelszki 241).) istennyila elnevezésének alapja. kúltsa (Magy. ill. köszvényt. Az istenkegyelme a növény R. b): RMGl. — ~f 1783: IÐten nyila fü (NclB. Muttergottesschüchelchen ’miasszonyunk papucsa’. Iſten nyilánac hyiác à ki kxzép aránt terem benne” (Melius 89). hasonló szemlélet névadásra vö. istenkulcsa 1813: I[sten] nyilaf . ▌ 4. hogy mezei zsurló tavaszi. Az istennyila (1. TESz. foltos kontyvirág virágzata’. 374). J: ’Asparagus officinalis. 529). F vészk. 392). Jávorka 749). J: ’Antirrhinum majus.) istennyila neve népi név. mise gertya (SzikszF. Az istenkenyere Melius alkotása. vö. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében a Régi Nevek között t nik fel. hogy a növény fogyasztható és finom. N. fehér vajvirág’. köszvényburján. A réti harangláb (2. hogy a növény olyan. 317. istenkegyelme — ~f 1783: IÐten kegyelme-fü (NclB. közönséges spárga’. 529). az utótag a szláv eredet kulcs. MNövSz. 1590: Asparagus: Nyul arnyek. alii. N. EWUng. (Melius 89).) istenpapucsa szintén népi elnevezés. 107. hanem annak virágos. a nyíl uráli eredet . jelölt birtokos szerkezet. J: ’ua. F vészk. MNövSz. ném. spórafüzéres szára nyílvessz höz hasonlítható. hogy a régiek a növény gyógyhatását nagyra tartották. mint valami égb l l tt. valószín leg népi név. és földbe fúródott nyílvessz . reumát. vajvirág’. 1578: Iſten nyilánac gr. 374). 1604: „Orobanche: Isten nyíla. nyíl a. gratia dei nevének tükörfordítása. A névadás szemléleti háttere. a névadás magyarázata a növény papucsra emlékeztet virágja. orvosi csikorgóf ’. 1590: Hippuris minor: Isten nyla (SzikszF. Isten papucsa (Csapody–Priszter. J: ’Arum maculatum virágzata. Az istenkulcsa jelölt birtokos szerkezet. Melius a bunkószer torzsavirágzatot nevezi isten nyilának. er s hashajtószer.. J: ’Gratiola officinalis. istennyila 1. || istenkegyelme 1813: I[sten] kegyelme (Magy. a füzérvirágzat képviseli a nyíl tollát.: RMGl. mirigyes libatop’. a növény különféle betegségekre utaló neveivel: ínnyújtóf . 76). A fehér vajvirág (3. kerti oroszlánszáj’. ▌ 3. A névadás alapja valószín leg az. Istennyila: Orobanche” (MA. a névadás alapja. A névadás alapja. 219). Csapó kés bb az istenlovafarka nevet megbotránkoztatónak tartotta.). J: ’Equisetum arvense. J: ’Orobanche alba. 1798: Iſten’ nyíla-fÍ (Veszelszki 332). sokféle betegséget gyógyítottak vele: pl. sár ellen való f . réti harangláb’. Isten papucsa (Csapody–Priszter. 1783: IÐÐten-kenyere (NclB. ami lófarokhoz hasonlítható. J: ’Orobanche alba. Növénynevek 100–101. A csemegesulyom (4. 321). hogy a növény a szárakon t szer bokros levélzetet fejleszt.: RMGl. a lat. hogy a növény felépítése kulcshoz hasonlítható. keszty virág istenkenyere 1578: Iſten kenyere (Melius 50a). N. istenkeszty l. Mollay. lat. Vö.istenkegyelme 216 istenpapucsa Marzell Malva silvestris a.: RMGl. és a kés bbiekben már nem adatolható. istennyila (Csapody–Priszter: MNövSz. Ambroſiam ’Istenek eledele’ (Melius 50a) fordításával hozta létre. 141).. Marzell Gratiola officinalis a. fehér vajvirág’. J: ’Chenopodium botrys. mezei zsurló’. istenlovafarka 1500 k. . 1590: Orobanche: Isten nila.’. J: ’Aquilegia vulgaris. ▌ 2.. helyette létrehozta a Szent György lova farka elnevezést. ▌ 2.) név Melius alkotása. 2. UEWb. Balaton 52). a füzérvirágzat képviseli a kulcs tollát.

hasonló szemlélet nevei alapján alakult ki. F vészk. 1841: iszalag (Barra 330). a szakáll ’állon növ sz rzet’ ótörök eredet .: RMGl. 374). hogy a növény gyakran fordul el homokos.: RMGl. Az iszalag alakváltozata a juhszalag ~ juszalag els sorban a juh ~ N. 1940–43: juszalag (MNy. ispotály. — juhszalag 1816: Juszalag (Baumgarten I: 169). istráng. szb. laza páfránylevelek tömege. A névadás alapja a szakállra emlékeztet lecsüng . LXXII. ▌ 2. 1805–13: IÐzalag (Márton. 1807: Iszalag (Magy. kesernyés csucsor’. mivel a patikákban régen több páfrányfajt együtt hajnövel szerként árultak. Marzell Convolvulus arvensis a. ▌ 4. ju és a szalag népetimológiás beleértésének következménye. A magyarba egy szb. szakáll a. F vészk. 1948: Isten táskája (MagyGyógyn. TESz.) istenszakálla elnevezése talán tudatos magyar szóalkotás. J: ’Pimpinella saxifraga.: Hiſſop. 364). Az istentáskája valószín leg magyar alkotás.-hv. A névadás alapja. MNy.: Isopus: isop (SoprSzj. iszap 1783: IÐzap (NclB.istenszakálla 217 izsóp ném. J: ’ua.: ’Solanum. Csapó azt írja az istentáskája névr l: „Némelly Magyar Dictionariumokban ez fü Isten táskájának neveztetik de vétkeſſen” (Csapó 215). istentenyere l. J: ’Viola tricolor subsp.: Iszalag (Julow 256). 374).) istenszakálla neve valószín leg magyar alkotás. hasznos földitömjén’. szakáll a. vadárvácska’. 117). A vadárvácska (4. 2. Vénusz asszony haja). 11: 221. talán Asplenium rutamuraria. isztrák l. 1525 k. 1813: I[sten] szakálla (Magy. foltos kontyvirág’. kesernyés csucsor’. 1405 k. — ~f 1775: Iſten-ſzakála-fünek gr. Növ. J: ’páfrányfaj. 2. Kis Jézus táskája (MagyGyógyn. bakszakáll. bursa pastoris ’pásztor táskája’ elnevezése. A foltos kontyvirág (2. ibolya izsóp 1395 k.. császárszakáll. Diószegi–(Fazekas) Orvosi könyvének „Igazító Laistrom”-ában a „Régi Nevek” között az iszalag szerepel. — ~f 1807: Iszapf (Magy. 364). 45: 219). 364). krisztustenyere Marzell Asplenium trichomanes a. J: ’Capsella bursa-pastoris.. papszakáll. Nyr. hogy a szárat egy szakállhoz hasonlítható zöldesfehér szín nagy buroklevél öleli körül. farkasmaszlag~ ivolya l. iskola. Az istenszakálla jelölt birtokos szerkezet. istentáskája 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. 176). 1577 k.’. A szláv eredet iszap név magyarázata valószín leg az. 603). J: ’Arum maculatum. TESz. Az istenszakálla ’hasznos földitömjén’ (3. hogy a növények valamely része fehér. 1435 k.) istenszakálla neve valószín leg a növény hasonló szemlélet elnevezései alapján keletkezett. vagy szln.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl.: RMGl. csucsor’. Unser Lieben Frau Handschuh ’miaszszonyunk papucsa’. A névadás alapja. 1816: Iszalag (Baumgarten I: 169). slak ’szulák’ kerülhetett át. ▌ 3. A kisjézustáskája népi név. csucsor’. a névadásra hatással lehetett a növény lat. istáp. Az iszalag szláv átvétel. . sl&k ’szulák’. ném. svl&k. paptarsoly. vö.: RMGl. 336).. kövi fodorka’. vel.-hv. J: 1807 e. 1903: juszalag (Hoffmann– Wagner 40). hogy a termések kis iszalag 1807 e. F vészk. a növény egyéb. || kisjézustáskája N. az Áron szakálla elnevezés mintájára jöhetett létre. | 1807: ’Solanum dulcamara. 162). (Csapó 41). hiſopoth (OrvK. 10: 13. isztár. A névadás oka. tricolor. a „Megállított Nevek” között már a keserédes csucsor-t (→ csucsor) olvashatjuk. R. szln. Marzell Aquilegia vulgaris a. istenszakálla 1. 1813: I[sten] szakálla (Magy. A mássalhangzó-torlódásos szókezdetnek i-vel való feloldására vö. J: ’ua. békatarsoly. Sandwinde ’homokszulák’. közönséges pásztortáska’. 6: 43). A kövi fodorka (1. vö. 683). vö. de a névadásra hatással lehetett más páfrányfaj elnevezése is (vö. vö.’. vagy a laza levelek sokasága emlékeztet szakállra.) névadás alapja. 117).: ÿſopus: ÿſíp (BesztSzj. EWUng. 1948: juhszalag (Halmai 76). J: ’Solanum. pásztortarsoly.: ysopus: ysop (SchlSzj. | ’Solanum dulcamara. F vészk. Isten taskaia (SzikszF. sl&k. apró szulák’. hogy a fehér virágzat szakállhoz hasonlít. szerb-horvát vagy szlovén eredet . táskához hasonlóak. iszapos területeken. J: ’Convolvulus arvensis.

” (Beythe 69). Mindkett hasznos torok dagadása ellen. Az izsóp latin eredet . az izsóp gyógyító ereje hasonlít a szurokf hatásához. vö. Melius 418–9. izsóp a. lat.). izsóp a. (Melius 121a). mind a szurokf hasznos fulladás ellen. hysope. es aÅÅal moÐÐad aÅ torkoth” (OrvK. ſÅomiuſág. Genaust Hyssópus a. sipan. J: ’Hyssopus officinalis. 1578: Iſop (Melius 121). Melly fayás ellen” (Melius 122a). 1775: Isop (Csapó 121). izsóf (OrmSz. | réti ~ 1798: réti izsóp (Veszelszki 250). J: ’Hyssopus officinalis.oder Klosterysop. ném.: RMGl. kerti izsóp’. közönséges szurokf ’. hýss#pos < héb. a közönséges szurokfüvet az izsóphoz ’Hyssopus officinalis’ hasonlítják: az izsóp és a szurokf illatos gyógy. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt az subsp. 1595: Iſop (Beythe 67a). hyssop. kerti izsóp’. Mindkét növény használható ütés vagy esés miatt megdagadt. 1798: mezei izsóp (Veszelszki 250). alkalmazása légcs hurut esetén javallott. Kalaſtromi. (Melius 121a). köptet hatású. A latin szó els sorban a bibliafordításokon keresztül bekerült az európai nyelvekbe: ang. J: ’Hyssopus officinalis. 385). hogy a szurokf „fuladaÐt gogit. 46). izsóphoz hasonlatos f 1533: Origanum: Wolgemut: Isophoz hasonlatus fy (Murm. Hyſop (Melius 121a). Egyházi Hyſopnac hiyác (Melius 121–121a). Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt a subsp. századi orvosi könyvben ezt olvashatjuk az szurokf r l: „Torok dagadasrol” (OrvK. dinnye~f . 131/20). issopo. EWUng. J: ’ua. megkékült testrészek borogatására stb. Kloſter Iſop fordításával alkotta: „eſÅt Nemet×l Kloſter Iſop. | kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” [Iſop] (Melius 121). | erdei ~ 1798: erdei izsóp (Veszelszki 250). (Melius 121). J: ’ua.’. 130). officinalisra vonatkozhat. izsó (ÚMTsz. íz l.és f szernövény. — N. aristatus jöhet számításba. kerti izsóp’. A növény görcsoldó. 1841: kerti izsóp (Barra 309). az az. a ném. TESz. J: ’Hyssopus officinalis. Az izsóphoz hasonlatos f körülírásos forma.). 1783: I’sóp (NclB. 256). | hegyi ~ 1578: hegyi Hyſopnac gr. kerti izsóp’. aristatus jöhet számításba. Mind az izsóp.. J: ’Origanum vulgare. — egyházi ~ 1578: Egyházi Hyſopnac gr. fuladás. #z#b ’izsóp’). hv. is. kerti izsóp’. | kertbeli ~ 1798: kertbéli izsóp (Veszelszki 250). hys#pus < gör.. Az egyházi és klastromi jelz k Melius alkotásai. kerti izsóp’. szakny. a XVI. ol. jó ezen fünek fött vizével gyakran öblögetni” (Csapó 121). fr. J: ’Hyssopus officinalis. Egyházi Hyſopnac gr. Ysop. Szabó. 1583: Isôp (Clusius–Beythe 5: BotTört.. | klastromi ~ 1578: Kalaſtromi. 131/8) „kÿ fachÿart leweth veogÿed. kerti izsóp’. Kirchen. fert tlenít .’. J: ’Hyssopus officinalis. | mezei ~ 1578: mezei Hyſop (Melius 121). 1798: Isóp (Veszelszki 250).izsóphoz hasonlatos f 218 izsóphoz hasonlatos f 14. J: ’Hyssopus officinalis. hyssope. Csapó szerint: „Fulladozó Ember meg-épül tsak fözzön-meg egy Lót IÐopot egy ittze vizben ’s igya ezt a’ vizet” (Csapó 121). Melius leírásaiban a kerti változat els sorban a subsp. Isop. Csapó József így ír az izsópról: „Toroknak belsö dagadását. hyss#pum. hyss#pus. Beythe András azt írja.-i hyssopus (< lat. Ilyen értelemben szerepel a Herbáriumban is: „Igen jò hurutás..

| magos ~ 1903: magos jegenye (Hoffmann– Wagner 186). 212).: abies: Jegenÿe fa (BrassSzt. — ~fa 1590: Populus nigra: Iegenie fa (SzikszF. A névadás magyarázata az. N.: ’Abies alba. 1500 k. közönséges jegenyefeny | Picea abies. platán’. jεgenε-fa (SzamSz. regönyefa (ÚMTSz. luczfeniô fa (SzikszF.’.: Populus: yegynyefa (CasGl. 1239: „Uadit ad arborem que uulgo dicitur Jeguna” (OklSz. 214).).. TESz. reg(nye.: De populo et albaro: yegene (StrassbGl. 1540 k. szb. A jegenye szerb-horvát vagy szlovén eredet . juhar jegenye 1.).). legénye-fa (MTsz.). 211). — N. 1865: jeg nyé-t gr. A jajkóró népi név. regönyét gr. 1550 k. 1600 k. 1255: jegnye (TESz. mezei katáng’. hogy a mezei katáng 1. *agnę ’bárány’ származékai. szln. Ebb l a magyar változatok hangrendi kiegyenlít déssel és a kicsinyít képz nek felfogott szóvégi d elha- jábor. c): RMGl. 427). gegenyefa. AgAnyAfa.: RMGl.). jaj a..: Abies vulgo nominatur Jeghenefa (TemGl. d): RMGl. N. bársonyos virágzatával függ össze. jágnjed ’ua. 1248: jegune (TESz. ▌ 2. egönye. az útszéleken gyakran letiporják. J: ’ua. 213). 315/40). — ~fa 1500 k.: RMGl. juhar jajkóró N. A névadás a nyárfák bolyhos. 1783: Jegenye-fa (NclB.). jáger. 330). 1453: Penes arborem platani wlgo Jegenye vocati (OklSz. geg(nye. letörik. — fekete ~ 1583: fekete iégnye (Clusius–Beythe 6a: BotTört. a jaj ’érzelmet kifejez felkiáltás’ el tag önkéntelen hangkitörésb l keletkezett indulatszó f nevesülése. jeginye.: RMGl. jagned. 213).: abies: Jegheneffa (KolGl. 367). reg(nyefa. jaj a.J J: ’Populus. 1533: Jegxne fa (Murm. fehér nyár(fa)’.’. ▌ 3. „Igqnÿe fan termqth Enÿwnek (OrvK. 1583: iegnye fa (Clusius– Beythe 6a: BotTört. 214). jegnye (Nyatl.’. J: ’Picea abies. uag. ▌ 4. 1499: Jegenyewffa (UjMMúz. geg(nye-fa.: RMGl. 1783: Fekete Jegenye (NclB. 61). 131). egönye-fa. — bemagos ~ 1903: bemagos-jegenye (Hoffmann–Wagner 186). J: ’Cichorium intybus. 1470 k. jajkóró (MagyGyógyn. gyegönye. — fekete ~fa 1798: Fekete Jegenye-fa (Veszelszki 31). 212). (TESz. Mindezek az sszl. jeg(nye a.). 1948: Jegenyefa (MagyGyógyn. jágned ’ua. 1610: Popvlvs: Populus alba: Jeghenie fa (Herb.). a): RMGl. 1578: Iegene fa (Melius 11). fekete nyár(fa)’.). jagnjet ’fekete nyárfa’. 1590: Abies: Iegenie. jagnjed ’nyárfa’ kerülhetett át *jagnyéd alakban. 214). 427).). kemény szára’ magyarázó elem.: RMGl.’. J: ’Populus nigra.-hv. J: ’ua. CsángSz. nyár(fa) | Populus alba. — N.).1: RMGl. jàgnjeda ’rezg nyárfa. | 1453: ? ’Platanus.: TESz. a kóró ’a növény szára. (ÚMTSz. J: 1500 k. fekete nyárfa’. — ~fa 1247: „Ad vnum arborem Jegeniefa wlgariter nominatum” (OklSz. szln. jágor. vö. 464/32).: RMGl. fehér nyár(fa)’..). 1584: fekete iégnye „ki-böllezön az Populeum ir” (Clusius– Beythe 25).-hv. 1577 k. EWUng. A magyarba egy szb.). J: 1239: ? ’Populus. 213).: TESz). 131).: jeg(nye a. J: ’ua. közönséges lucfeny ’. jámbor. jàgnjēd. jáhor l. nyár(fa) | Populus alba.: „Terpentinat de ÿegqnÿe faÿeth” (OrvK. jegényefí (Nyatl. közönséges lucfeny ’. leginyefa.2 m magasra is megn . .’. gyeg(nye.: Populvs: Jegine fa (Herb. 1533: Abies: Eyn tann: Jegxnefa (Murm. jávor l. jeg(nye-fa a.

A jegenyefeny összetett szó. J: 1425: ’Populus sp.) ’platán’ jelentéssel. | 1998: ’Abies. J: ’Abies alba. jegenyefeny | Abies alba.). a fehér nyárfa ’Populus alba’ korrelatív párja. utótagja az si. SzófSz. A jegenyefeny ’közönséges lucfeny ’ (1.) és a közönséges jegenyefeny t (2..’. 425). Picea abies a. N. utótagja -fa vagy -feny . de nyelvjárásokban is megtalálható a jegenye fa (SzamSz. Kniezsa.’. közönséges lucfeny ’. közönséges jegenyefeny ’.jegenyefeny 220 jeneszter gyásával alakultak ki. jegenye fa a. a nemzetségnév ma nem létezik’. jegenyenyárfa ’Populus nigra’ (Péntek–Szabó.’. szakny. 405). jegenye.. jeg(nye-nyár a. TESz. Növényszótár 1).. 1903: jeneszter (Hoffmann– Wagner 145). Kreuztanne fordítása.). jeneszter’. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal. 521). 232. Populus nigra) különbözteti meg ezeket a feny fajtákat (Picea abies. — ~fa 1807: Jegenye Fenyffa (Magy F vészk. tükörfordítás. feny a. 232. A feny féle (Pinaceae) jelentés jegenye csak összetételben. (Melius 11a). EWUng. gérce. A feny félék (Pinaceae) családjába tartozó t levelel fákat. jegenyenyár 1425: „In medio duarum arborum Jegenyenyar vocatarum” (OklSz. jegenye a. a névátvitel alapja valószín leg a fák óriási mérete. 324. az utótagra l. 1578: Iegene Nyárnac gr. A feny utótag magyarázó és megkülönböztet szerep . genista. jegenyefeny 1. — Ö: balzsam-~feny (→ balzsamfeny fa). jegenye a. — szagos ~ 1807: szagos Jeneszter (Magy.-i Populus nigra utótagjának fordításával jött létre. TESz. Ginſter (NclB. 1948: keresztes jegenye feny (Halmai 64). 401). | 1807: ’Spartium. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. 2. 1998: ’Abies alba. 1813: Jegenye Feny (Magy. — keresztes ~ 1903: keresztes jegenyefeny (Hoffmann–Wagner 186). J: ’ua. | 1578: ’Populus alba. ▌ 2. a fa sötét szín kérgére utal. 1/1: 48. Abies alba a..) összetett szó. egönye-fa. Abies alba). vö. Némelyik alakváltozat. közönséges jegenyefeny ’. igenyes nyár sz. F vészk. J: ’Picea abies. (Csapody–Priszter. A fekete jegenye (3. 1998: jeneszter (Priszter 510).. SzófSz. ▌ 2. a közönséges lucfeny t (1. A jegenyenyár összetétel a fehér nyárfa két különböz eredet nevének összekapcsolásával keletkezett: el tagja a szláv eredet jegenye. 88). nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon (valószín leg a fák magassága) alapuló névátvitellel fejl dött. jegenyenyár (Szamsz. 394).. geg(nye-fa változatokra vö. NyTan. Marzell Abies balsamea a. — Ö: balzsam-~ (→ balzsamfeny fa). J: ’Populus alba. Populus alba a. A jeneszter növénynevet Benk alkotta. F vészk.. hasonlóképpen korai neveik is keveredtek. nyeg(nye nyárfa (ÚMTSz. Populus alba. 1807: Jeneszter (Magy. — közönséges ~ 1998: közönséges jegenyefeny (Priszter 287). 1783: JéniÐzter (NclB.) és ’közönséges jegenyefeny ’ (2. EWUng. Picea abies a. így pl. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. J: ’ua. fehér nyár(fa)’. égerfa jeneszter 1. A bemagos ~ magos jelz k a feny hatalmas méretére utalnak. F vészk. tehát magyarázó utótaggal jelenik meg. Ember és növényvilág 272).) a köznyelvben ma is gyakran összekeverik. ennek kérge szürkésfehér. MNövSz. Kniezsa. nyár(fa)’. J: ’Cytisus scoparius. az eredeti ’Populus.. jégerfa l. a ném. Genſter. érce ~ N. a be. uráli eredet nyár. genesta alakokra vezethe- . A jegenyefa ’feny féle’ (2. 405). J: ’ua. Az 1453ból adatolt ’platán’ jelentés jegenyefa alak kétes.. A N. a f zfafélék (Salicaceae) családjába tartozó jegenyékt l (pl. A ’platán’ az eredeti ’Populus.) az eredeti ’Populus. keresztesfeny (→ feny ).).. 4. 1783: Jegenye fenyö (NclB. 1911: jegenyefeny (Cserey. J: 1911. fehér nyár(fa)’. SzlJsz. sepr zanót’. közönséges jegenyefeny ’. Marzell Abies alba a.nyomatékosító szó. a ném. legénye-fa népetimológia eredménye. 1998: jegenyefeny (Priszter 287). UEWb. jérce ~ N. amelyek végs fokon az ismeretlen eredet lat. feny . az el tagra l... 401) neveket vette át. — ~fa N. J: 1783: ’Spartium junceum.) jelz je megkülönböztet szerep . SzlJsz... a lat. — N. SzegSz.

| korai ~ 1998: korai juhar (Priszter 289). Növényszótár 4). gy jtín. jezsuitadió l. 1255: jaurfa (TESz.). Gyövötény: mert a’ vetemények köztt nfttön-nf (a’ mint fk ſzóllnak) alkalmatlankodik” (Veszelszki 454). gy tén. J: ’Hypericum perforatum. Harang.’. Herrgottskraut. A sepr zanót (2. J: ’ua.). gyüjtvény. 1807: Jávor (Magy. juhar(fa)’. a növény felépítése hasonló a jeneszterhez (1. Gyövötény (Veszelszki 454). gy tény. cruce signatam (NyK. gyöv tény. kisebb ~ 1798: „Kitsiny. A növötény a n ige származéka. kis meténg | Convolvulus arvensis. 1841: jöv tiny (Barra 297).). Mollay. Növötény. — hegyeslevel ~ 1903: hegyeslevel juhar (Hoffmann–Wagner 77). Vas-Vármegy. ihar. J: ’ua.. gyövötény ’kúszó terjed gyomnövény’ a jön ige származéka -tény képz bokorral (a képz bokor t eleme deverbális nomenképz . apró szulák’. TESz. juhar a. hogy a levél felületén lév fekete mirigypontsorban hipericin nev vörös festékanyag van. gy tény” (MNy. Marzell Hypericum perforatum a. 1236: ihorfa (OklSz. Növényszótár 4). J: ’ua. 1903: gy tény (Hoffmann–Wagner 37). jáhor.). jöv tin. juhar 1233: Arbor que uulgo dicitur yhor (OklSz. Kristus-blaume. | töklevel ~ 1911: töklevel jávor (Cserey. gyütvény. korai juhar(fa)’. dió jóhenrikfüve 1903: jó Henrikf ve (Hoffmann–Wagner 49). — ~fa 1232: „ad arborem ihor-fa. Ember és növényvilág 197).. A német név végs soron a lat. — N. Az elnevezés alapja. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a f magyarázó utótag. jávor a. gyöv tin. gy jtény. TsengetyÍ-virág. 1998: juhar (Priszter 289).. — kicsiny.’. F vészk.) jeneszter neve hasonlóság alapján jött létre. 1397: Iavor (OklSz. J: 1233: ’Acer. juhar a. | platánlevel ~ 1911: platánlevel jávor (Cserey. Kiſseb. tökjuhàr. jávor-fa . gyöv tény. juhar j tény l. az n > ny kicsinyít képz ). piros Fulak. — N. parajlibatop’.). Benk a ném. 1330: Johor (OklSz. ih™r. gy tiny.).). apró szulák’. 1325: Jaurfa (OklSz..).). J: ’Convolvulus arvensis. és eldörzsölve pirosra festi az ember kezét. terjed . — Ö: sepr ~. jézus füve (ÚMTsz. 250). bonus-henricus elnevezésre vezethet vissza. jövötény jövötény 1735: „Vinca: Folyóf . Súlák. gyövötény. johar (ÚMTsz. apró szulák’. J: ’ua. A jézusfüve népi név. ném. 1903: Jókori juhar (Hoffmann–Wagner 77). jövötényszulák 1841: jöv tiny Szulák (Barra 299).’.’. jövötény. burjánzó növekedése: „Növötény. A növötény ~ jövötény ~ gyövötény nyelvújítási alkotások. gy tiny.). Kristuskräut.). Marzell Genista a.’. MNövSz. F vészk. tökjohàr. | 1841: ’Convolvulus arvensis. a svéd mondavilág szerint szent Henrik a növényb l minden sebet meggyógyító gyógyírt készített. összetett szó. J: 1735: ? ’Vinca minor. drága~ johor l.’. 251). jézusfüve N. Ginster szóbelseji mássalhangzó-torlódását feloldotta. A jövötényszulák Barra alkotása. Fejér. — N. a jövötény. az utótagra l. 1: 362). Iſzap. | jókori ~ 1807: jókori Jávor (Magy. jövötény a. Genaust Genísta a. Guter Heinrich tükörfordítása. Jézus füve (Csapody–Priszter. gyövötin. joh$r (CsángSz. juhar-fa a. J: ’ua. gyövötiny. gyövü tín (MTsz. tökjuh6r (Péntek–Szabó. gyütény (ÚMTsz. 331. Az elnevezés magyarázata a növény gyógyító ereje. Növénynevek 285. juhar a.). növény a. EWUng. 31: 245). 1257: Ihar (OklSz. 88). növény a. juhar a. J: ’ua. J: ’Chenopodium bonus-henricus. Az el és utótag jelentése azonos: ’kúszó. pl. | kis ~ 1841: kis gyüv tény (Barra 297). A névadás alapja a növény gyors.jézusfüve 221 juhar t k vissza. gyüöti(ny. ez teremti meg aztán az asszociációt a keresztfáról lecsepeg vérrel. Fel futó. jávor a. jövötény a. A jóhenrikfüve a ném. a szó elején g > j változás érvényesült. közönséges orbáncf ’. szulák. 1411: Jawor (OklSz. jó l.). gy tin. A gy tény változat a növevény > növény mintájára alakult ki. juhar a. 1484: Ihar (OklSz. 1233/1345: Arbor que uocatur Jhor (OklSz.). jábor. az el tagra l. Marzell Chenopodium bonus-henricus a. 1279: jawar (TESz. burjánzó gyomnövény’.).). J: ’Acer platanoides. jelölt birtokos szerkezet.

1405 k. jaor. jágerfa (ÚMTsz. A jávor a hosszú á-jával talán a szlovénb l való. jágérfának. — N..). 232. színe a fehérest l a zöldesig változó. vö. szln.: RMGl. hogy a fa tavasszal korán kezd hajtani. javōr ’ua. J: ’Acer. явор ’hegyi juhar’.-hv. jaharfa.juhfark 222 juhfark a. 1590: Ihar fa. — Ö: cukor~. 211). a. or. fehér zászpa’. 1337: jwharfa. A juhfark népi név. iharfa (OrmSz. явор ’hegyi juhar’. A szó- középi g-t tartalmazó alakok az égerfa név hatásával is magyarázhatók. Weinblatt ’sz l levél’. J: ’Acer platanoides. 89). R. A magyarba feltehet leg többszörös átvétellel került. jáborfa. Erre mutat a juharnak. Az alakváltozatok kés bb összekeveredtek. 1791: Iuhárfa (Lumnitzer 457). jámborfa. hegyes leveleire utanak. juhoktisztítóhunyor l. Marzell Acer platanoides a. Juhar-fa (Veszelszki 19). juhar(fa)’.). széles. jágorfa. ih#rfa. idegen nyelvi megfelel kre vö. szb. a juh állatnév és a fark ’az állati test hátul kinyúló része’ összetétele. A névadás magyarázata. j<borfa.). R.. jágerfa ~ igarfa) játszhatott közre. hogy a növény tömött virágbugája 30–60 cm hosszú.’. J: ’ua.’. joharfa (OklSz. SzlJsz.: RMGl. hunyor juhszalag l. népnyelvi változatainak szórványos ’égerfa’ értelmezése is: 1395 k. egy rövid ™-s szláv javor-ból v > h és ju > i változással fejl dött ki az ihar.). 1998: juharfa (Priszter 289). Iauor fa (SzikszF. jávor ’juhar’. EWUng. korai juhar(fa)’. 213). A töklevel és platánlevel jelz k szintén a fa karéjos levélformáját jellemzik. hasonló szemlélet elnevezésre vö. A korai és jókori jelz arra vonatkozik. 394). jámborfa (SzegSz.: blg. iszalag . a széleslevel és hegyeslevel jelz k a fa hatalmas. juhar-fa a. 49).). illet leg alakváltozatainak. 1366: Juharfa (OklSz.. 1813: Juharfa (Magy.’. iharfa. 1414: Jaworfa (OklSz. juhfark N. Spitzahorn. iharfa (SzlavSz. jáh#rfából. jágerfa. Kniezsa. a. J: ’Veratrum album. valamint a juhar változat. ném. juhfark (MagyGyógyn. Ihar-. SzófSz. | széleslevel ~fa 1798: Széles levelÍ Jávor-. ih6rf6. 2. — korai ~fa 1998: korai juharfa (Priszter 289). TESz. jávor 1.). juhorfa.). igarfa (Csapody–Priszter. juhfarkhoz hasonlítható.). Breitlaub. F vészk. A juhar szláv eredet . néhol meg népetimológia (jámborfa.: jauor fa (SchlSzj. N. jámbor-fa (MTsz. MNövSz.). juhar-fa. großer spitzblÀttriger Ahorn ’nagyobb hegyeslevel juhar’. összetett szó. szlk.: hyhar fa (BesztSzj. javor ’ua. égerfa a.: RMGl.). Breitblatt ’széleslevel ’. 211). jávor-fa a. jahor ’hegyi juhar’. ném. jág rfácska (ÚMTsz.

1: 442). kokasalma (SzamSz. leánykökörcsin’. pávafarkú salamonpecsét’ (azonosította Priszter Szaniszló). kakasharang N. 3: 27). kakics kakarics l. ínf ’. kacsaszáj növénynév a szlovák eredet kacsa és az uráli eredet száj ’ember. állat fejének elüls részén lév nyílás’ összetétele. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. MNövSz. A kakasfarkf nevet a növény kiálló virágzata motiválta. 39: 161. J: ? ’Polygonatum odoratum.ben. ▌ 2. hogy a növény olyan. A névadás alapja a piros szín termés. A kakascímer Melius alkotása. A kakascímer ’vasf ’ (2. magyarázata. 39: 161: 155). 341). || kacsanyak N. F vészk.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre (szintén elágazó növény). a fark ’a madár hátul kiálló tollainak öszszessége’ és a f magyarázó utótag összetétele. ▌ 2. kakasbandikó. J: ’Verbena officinalis. 1578: Kakas cimer (Melius 144a). kácsaszáj (MNy. 492. J: ’Pulsatilla grandis. 3: 14). A N. Csapó azt írta róla: „Kakas-tzimernek pedig helytelenül neveztetik” (Csapó 246). ÚMTsz. kokasharang (Csapody– Priszter. A névadás alapja a növények virágja. J: ’Crataegus laevigata. a kacskanyak nem vált köznyelvi szóvá. N. J: ’Ajuga. 1783: Kakas-tzimer (NclB. ÚMTsz. kakasalma (ÚMTsz. F vészk. 357). A név alakleíró elnevezés. kökörcsin kakascímer 1. 1807: katskanyak (Magy.K kakasalma N. kalincaínf ’. A kakasfarkf a szláv eredet kakas állatnév. Az ostorindás ’indás ínf ’ (2. — ostorindás ~ 1807: ostorindás Katskanyak (Magy. UEWb. vatkácsaszáj (MNy. ▌ 2. kacsanyak (Herman. J: ’Ajuga chamaepitys. kacskanyak kacsaszáj 1. indás ínf ’. J: ’Sisymbrium officinale. 322). J: ’Antirrhinum majus. cseregalagonya piros szín bogyója’. A kakasharang népi név.: Katskanyak (Julow 263). orvosi salamonpecsét | Polygonatum verticillatum. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között megtalálható. A kakasalma népi név. 1798: Kakas-fark-fÍ (Veszelszki 354). F vészk. 678. hogy a növény „gyökerér l ostorindákat botsát” (Magy. Criſta gallinacea” (Melius 144a) (< crista ’taréj’. J: ’Ajuga reptans. 341). amelynek formája szájhoz hasonló. kakasfarkf 1783: Kakas-fark-fü (NclB. 341). kacskanyak 1. vasf ’. közönséges gyujtoványf ’. 1841: ostorindás Kacskanyak (Barra 317). 3: 13). kakasbenderó l. Ö: kalinca~. kerti oroszlánszáj’. a szláv eredet kakas és az ótörök eredet alma összetétele. A kacsanyak népetimológiával keletkezett. arra utal. 1807 e. A kacskanyak ’ínf ’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesítik a Magy. a szláv eredet . J: ’Linaria vulgaris. szapora zsombor’. havas~ kacsanyak l. 1798: Kakas-tzimer (Veszelszki 439). mint egy görbe nyak. F vészk.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása. kakalics l. Pászt. kakasmandikó kacs l. 116). a lat. a névadás alapja a szétállóan elágazó növény. — vad~ N.

kakas bandikó (Nyr. J: ’Salvia sclarea. ujjas keltike’. A kakastaréj ’muskotályzsálya’ (3. A lat. Mert hogy ki ix à fxldbxl ollyan mint à Kakaſnac à farka” (Melius 180). || kakasbenderó N.’. ▌ 3. Hanen f×s (Melius 175) tükörfordítása. J: ’Corydalis cava. a növénynevet már Melius is három jelentésben (1. Az ujjas keltike (2. A kakasbenderó ’kakas pénisze’ jelentés . piros virágzat.) és .) és az szi kikerics (3. 383).) szintén Melius alkotása. kakasbenderó összetett szó. a leánykökörcsin harangszer virága motiválhatta az elnevezést. ÚMTsz. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. A névadás magyarázata. 1578: kakas ſoroc (Melius 180). ÚMTsz.) Melius alkotása. 1775: Kakas-láb (Csapó 34). J: ’Corydalis solida. Melius alkotása. kakassarok 1. szapora zsombor’. J: ’Corydalis solida. kakasbenderó (MNy. 1578: Kakas tare (Melius 144a).: Kakas Lab fwrql gr. A névadás magyarázatára a sarkantyúszer virágzat. J: ’ua. J: ’Colchicum autumnale. ▌ 4. A MTsz. Vö. J: ’ua. 3: 28). 1578: Kakas lábnac gr. — ~f 1775: Kakastaréj-fü (Csapó 234). N. A kakastaréj ’szapora zsombor’ (1. 1783: Kakas-lab (NclB. Ember és növényvilág 221).) Melius tükörfordítása: „Német×l neue Weis Hanen f×s. A fehér kakasláb ’sisakvirág-level boglárka’ (3. | 1783: ’Ranunculus repens. — ~f 1577 k. hogy az európai kakasmandikót (1. ▌ 4. tyúkláb. 400). odvas keltike’. A kakassarok a ném. kakas mándikó (NövTanKözl. A kakasláb ’ujjas keltike’ nevet Melius így magyarázza: „EſÅt hiyac Kakas lábnac. J: ’Ranunculus repens. || kakasbandikó N. J: ’Ranunculus flammula. kakastaréj 1. szi kikerics’.) használja. A kakasmandikó. — európai ~ 1998: európai kakasmandikó (Priszter 371). J: ’Corydalis solida. — fehér ~ 1578: Feyér Kakas láb (Melius 175a). más képzéssel bëndérezik (Udvarhely m. 1903: kakas bandikó (Hoffmann–Wagner 143). 126: 67). ujjas keltike’. ▌ 3. sarkantyúszer . A kakastaréj ’ujjas keltike’ (2. kúszó boglárka’. 1948: kakasmandikó (MagyGyógyn. J: ’Ranunculus aconitifolius. J: ’Colchicum autumnale. 1578: Kakas taré (Melius 180). 1578: Kakas láb (Melius 175). odvas keltike’.. kankós. J: ’Corydalis cava. bókoló amaránt’. harangütés jelentés .: els sorban a Ranunculus repens. Feyér Kakas láb” (Melius 175a). 50). Szabó. szi kokasmandikó (Péntek–Szabó. ▌ 2. kakasmandikó 1. kúszó boglárka’. szakny. 4: 32. hollóláb.kakasláb 224 kakastaréj kakas állatnév és a török eredet harang öszszetétele. ujjas keltike’. egyszerre használták Ranunculus ’boglárka’ és Corydalis ’keltike’ fajok megnevezésére hasonlóság alapján.’. békaboglárka’. J: ’Sisymbrium officinale. Genaust Pulsatílla a. kakasláb 1. ▌ 3. Criſta gallinacea (Melius 144a) (< crista ’taréj’. J: 1578: ’Ranunculus sp. Ember és növényvilág 202). kakasbandikó. 614/ 5). (Melius 180). 400). a lat. ▌ 2. a névadás alapja a fürtös. ▌ 2. ütés’) elnevezés is ugyanezen a szemléleten alapul. 2. 1783: Kakas-láb (NclB. európai kakasmandikó’. valószín leg ennek alapján kapta nevét. J: ’ua. a kakas állatnév szláv eredet . ujjas keltike’. — N. 1838–45: kakasmandika (Nyr.) kakasmandikó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. J: ’Amaranthus caudatus. J: ’Corydalis solida. pulsatus ’csapás. 3. szi kikerics. (OrvK. mivel a növény virágja harangformájú. muskotályzsálya’. — szi~ N. szétállóan elágazó növény. Melius 438. ▌ 2. Erd vidék). a Háromszék megyei Uzonból meger síti ezt az adatot: „a kakas megbenderészi a tyúkot: meghágja”.’. 1998: kakasmandikó (Priszter 371). 3: 27). 126: 67). az az. harangmozgást végez. 2: 22. kúszó boglárka’. kakastaréj (Péntek–Szabó. Hanenſporn (Melius 180) tükörfordítása. bëndërëzzik (Székelyföld).) nemi betegségek kezelésére használták. és a szélben ide-oda ing. az utótagok a benderészik ’bögyörészni’ igéb l származnak. A kakasláb ~ kakaslábf a ném. 1783: Kakas ſorok (NclB. els sorban az szi virág’. sisakvirág-level boglárka’. a növényeket szintén nemi betegségek gyógyítására használták. J: ’Erythronium dens-canis. Vö.-i Pulsatilla (< lat. a bec termések a szárhoz simulnak..

’. 255). kákics a. J: ’ua. a démutka utótag nemzetségnév. 1595: Kakijch (Beythe 38). 1775: OlaÐz kakuk-fü (Csapó 123). Veszelszki így magyarázza a kakukkf nevet (tévesen): „Színérfl. . J: ’ua. 132). J: ’Thymus vulgaris. J: ’Adonis aestivalis. J: ’ua. 381). ▌ 2. ném. TESz. ▌ 2. 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). az a’ kakuk-fÍvel így éljen: Ételben ſzinte olly jó mint a’ petré’selyem: mert az eméſztéſt ſegítti” (Veszelszki 409). azért a’ ki ſok kakuk ſzót akar érni. | vad~ 1948: vadkakukf (MagyGyógyn. | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel kakukkf (Priszter 521). A névadás alapja. 1783: Mezei Kakukfü (NclB. N. Az el tagot a növény R. ízérfl az esméretes fÍvek közÍl való. | kerti ~ 1841: kertikukukf (Barra 314). 1578: Kakuc f× (Melius 116a). kakashoz hasonlítják. ahol a kakukk jár.’. vadkakukkf ’. ott terem. amikor a kakukk szól. 323). a növénynév el tagja azonos a hangutánzó eredet kakukk madárnévvel. 255). Kock ’kakas’. 1583: kakich (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 1813: Kakits (Magy. TESz. ſzagáról. 1998: vadkakukkf (Priszter 521).: RMGl. 1775: Kakits (Csapó 122).’. hogy a növény klorofillhiányos. nyári hérics’. kakukkvirág.’. | mezei ~ 1775: Mezei kakuk-fü (Csapó 123). salátanövény’ jelentés . J: ’ua. 243). A kakics ismeretlen eredet . 389). A névadás alapja talán az. kakukkf a. a muskotályzsálya (3. 409). J: ’Thymus serpyllum. A kakukkf valószín leg a lat. ▌ 2. || kakalics 1775: Kakalitz (Csapó 122). J: ’Sonchus asper. 1395 k. kakukkf a. J: 1395 k. 2. kakasvirág 1. vadkakukkf ’. ’szúrós csorbóka. || kakalics 1783: Kakalits (NclB. | római ~ 1578: Romai Kakuc f× (Melius 118a). gyakran a kakukkf gyökerén él sködik.: RMGl. hogy a levelek közül hosszú száron kikucskáló termést tyúkhoz.. J: ’ua. J: ’ua. más növények. vö. a nevet valószín leg a ném. 353). EWUng. szelíd csorbóka’. J: ’Orobanche alba.’. Marzell Adonis aestivalis a. römischer (welscher) Quendel ’római. 389). 1798: kokas virág (Veszelszki 27). F vészk. kerti kakukkf ’. Hahnenblume mintájára hozta létre.’. A kerti kakukkf (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. vagy OlaſÅ Kakuc f×nec hiyác” (Melius 118). 1998: kakukkf (Priszter 522). szúrós csorbóka’. 374). J: ’ua. A kakukkdémutka összetett szó. kakukkf 1. A kakukkf -vajvirág összetett szó. 1783: Kakas virág (NclB. kakukkf ’. ném. hogy a piros szín virágok kakastaréjhoz hasonlóak: „vir. Vö.’. olasz kakukkf ’.) népi elnevezés. J: ’ua. J: ’Thymus serpyllum. a bókoló amaránt (4. (Melius 118a). 50). kakukkf -vajvirág 1998: kakukkf -vajvirág (Priszter 441). EWUng..’. 2. kakasvirág (MagyGyógyn.) bordó szín virágzata a kakastaréj színéhez hasonló.: ’Thymus sp. Colchicum autumnale a. | olasz ~ 1841: olasz kukukf (Barra 314). 1783: Kakits (NclB.) jelz i megkülönböztet szerep ek: „EſÅt Romai. idegen nyelvi megfelel k alapján jött létre. | magas ~ 1578: magos Kakuc f×hxz (Melius 118a). cuculi herba (Clusius–Beythe 28) tükörfordítása. J: ’Sonchus oleraceus. ill. F vészk. 1783: Kerti Kakuk-fü (NclB. A kakasvirág növénynév Benk alkotása. … setét veresek” (Magy. | 1775. Az utótagra l. a növény akkor virágzik. a kakukkf el tag magyarázata.: sarpileum: kakuc fiu (BesztSzj. hogy a növény ott fordul el . kakics 1. J: ’Colchicum autumnale. 1998: ’Thymus serpyllum. Diószegi– Fazekas alkotása.: sarphileum: kakuk fiw (SchlSzj.kakasvirág 225 kakukkf -vajvirág ’bókoló amaránt’ (4. F vészk. J: ’ua. 409). kakukkdémutka 1807: Kakuk Démutka (Magy. vö. 374). 1813: Kakalits (Magy.. vadkakukkf ’. a névadás magyarázata. J: ’ua. — kerti ~ 1775: Kerti kakuk-fü (Csapó 123). 1998: mezei kakukkf (Priszter 521). | olasz ~ 1578: OlaſÅ Kakuc f×nec gr. 1791: Kakas-virág (Lumnitzer 227). 1998: kerti kakukkf (Priszter 522).’.) kakastaréj nevének alapja: „nevezték kakastaréj fünek. A kakasvirág ’ szi kikerics’ (2. kakukkf elnevezéséb l vonták el. kákics a. 1405 k. J: ’ua.’. F vészk. szi kikerics’.’.. — északi ~ 1998: északi kakukkf (Priszter 521). 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). mivel a’ virága a’ fü ſzárainak tetején meg-hajlott kaláſz formában állanak” (Csapó 234). fehér vajvirág’.

A kakukkvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. 161). 1813: kakuk T[erjék] (Magy. kukukvirág. kakukvirág (Péntek–Szabó. J: ’Hepatica nobilis. ang. TESz.’. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. kakuksaláta. Theriak. cuckooflower ’berki szell rózsa’. J: ’Anemone nemorosa. A saláta utótag magyarázata. Gauchheil (< ném. J: ’Ranunculus acris.) és nyugati salátaboglárka (5. N. J: ’Adonis vernalis. Gauchbrot ’kakukk-kenyér’ (Melius 80a) átvétele. N. A kalapf valószín leg a lat. F vészk. fehír kukuvirág (Péntek–Szabó. ill. thériaque. a sárga virágok akkor nyílnak. 1798: Kakuk-terjék (Veszelszki 50). — fehér ~ 1903: fehér kukukvirág (Hoffmann– Wagner 115). ▌ 2. Ember és növényvilág 203). a hangutánzó eredet kakukk madárnév és az ibolya összetétele. A névadás szemléleti háttere az. kakukkpogácsa 1578: Kakoc pogácza (Melius 80a). N. kálmos kalánf . petasítēs ’kalapformájú’) hatására jött létre. fehér kukukvirág. Ember és növényvilág 198). A réti bakszakáll tápláléknövény volt. N. J: ’Petasites hybridus. kukuksaláta. jelentése: ’gyógyszer’) utótag vándorszó. 3: 340). A kakukksaláta ’réti bakszakáll’ (1. kanáltorma heil(mittel) ’gyógyszer’) mintájára hozta létre. J: ’Ranunculus ficaria subsp. baka~. kalács l.) kakukk el tagja a ném. kakukksaláta 1. kakukkvirág (ÚMTsz. Ember és növényvilág 278). kakukkvirág (Péntek–Szabó. amikor a kakukk szól.. 1783: Kakuk Saláta (NclB. tavasszal szól a kakukk. A réti boglárka (4. Marzell Anemone nemorosa a.) és ’berki szell rózsa’ (3. ▌ 4. ném. J: ’Tragopogon pratensis. J: ’Ranunculus ficaria subsp. amely az ibolya színéhez hasonló. 416). Petasítes (< gör. kukuksajáta (Péntek–Szabó. J: ’Anagallis arvensis. kakukkterjék 1578: Kakuc terięc „veres virágu” (Melius 182). 390). 408). réti bakszakáll’. Marzell Anagallis arvensis a. A névadás alapja a virág kék színe. triaca. fr. Ember és növényvilág 277–8). 97: 333). 1783: Kakuk-terjék (NclB. N.kakukkibolya vajvirág. A kakukkterjék Melius alkotása. májusi gyöngyvirág’. 2. bába~körfény. ökör~ kalamus l. 1783: Kakuk pogátsa (NclB. a névadás alapja a növények kora tavaszi virágzása. ’tavaszi hérics’ (2. nyugati salátaboglárka’. kakukvirág (Péntek–Szabó. A kakukkpogácsa Melius alkotása. réti boglárka’. 336). J: ’ua. kanálf kalántorma l. már Melius is els sorban mint tápláléknövényt ismerteti: „Igen iò fxve is. hogy a növény virágzásakor. tavaszi hérics’. a névadás magyarázatára l. 1783: Kakuk virág (NclB. Brot ’kenyér’ utótagot a pogácsa ’kenyérféle’ megfelel vel fordítja. 1775: Kakuk terjék (Csapó 288). amikor a kakukk szól. tavaszi virágzása motiválja. kakukkvirág 1. vö.) a ném. kakukkpogácsa. 1807: Kakuk-terjék (Magy. réti bakszakáll’. kalánlevel f l. Gouch ’kakukk’. hogy a növényt táplálékként használták. nemes májvirág’. 226 kalapf kakukkibolya N. Ember és növényvilág 203). közönséges acsalapu’. A terjék (els megjelenése: 1529. a ném Gauchheyl (Melius 182). F vészk. ang. bába~.. terjék a.). akkor virágoznak. Gauchbrot (Melius 80a) tükörfordítása. Mélius a ném. gauch < kfn. 1783: Kalap-fü (NclB. J: ’Convallaria majalis. 3: 33). ▌ 3. — N. ficaria. 1775: Kakuk-Ðaláta (Csapó 23). ficaria. ném. A kakukksaláta ’nyugati salátaboglárka’ (2. Idegen nyelvi megfelel re vö. és a salátaboglárkát salátaként fogyasztották. az. mezei tikszem’. 1841: kakukterjék (Barra 261). ol. A kakukkibolya összetett szó. ezek a növények szintén kora tavasszal virítanak. 357).) kakukkvirág elnevezése népi név. 408). hogy a levelek kalap formájúak: „levelei kalaphoz vagy lókörömhöz hasonló alakot képeznek” (CzF. Kuckucksblume tükörfordítása. EWUng terjék a. 1775: Kakuk virág (Csapó 108). J: ’Tragopogon pratensis. theriac. berki szell rózsa’. nyerſen is enni etzettel Saláta módra” (Melius 81). még kakukkvirág. . kakukkibolya (Nyr. ▌ 2. ▌ 5. vö.) kakukk el tagját a növény korai. nyugati salátaboglárka’. a ném. kalapf 1775: Kalap-fü (Csapó 190).

609/42). gálna a. — orvosi ~ 1807: orvos Kálmos (Magy. 359).. J: ’ua. kalincakacskanyak 1807: Kalintza Katskanyak (Magy. jelentésmegadásuk azonban pontos. katyinka (Halmai 76). Az RMGl. N. érdekes. || N. Kalyinka. 235). 232). 1807: Klárisf (Magy. A növény népies elnevezései közül a katyinka valószín leg a szláv növénynevek értelmesítésével. sz. kalincaínf ’. kalincaínf ) jelentést az 1590-es adat esetében. J: ’Ajuga chamaepitys.’. koraalkruid. 1807: Kálmos ’Acorus’ (Magy. 1998: orvosi kálmos (Priszter 291). gálna a. kalinka (ÚMTsz. 64: 14. TESz. összetett szó. 357).: Asparagus: Nÿwl’ arnik.’. gálna. 93).kalárisf Genaust petasátus a. 1783: Kalárisfü (NclB. kalmusgyökér. 235). F vészk. kalinca. kaljinka (MagyGyógyn. kalapja l. a gálna szláv eredetijének (< vö. || kaláris forma gyümölcs f XVI. A kalincakacskanyak Diószegi–Fazekas alkotása. A kalinca valószín leg szláv eredet szó. 1798: Kálmus gyökér (Veszelszki 24). 197/28). J: ’ua. 1787: kálmos (TESz. 420). 1608: „Jó illatú calamus” (TESz. kalína ’kányabangita. amely a növény két régi nevéb l jött létre. or. Kálmus ’Acorus calamus’ (Magy. 1807: Kalintza (Magy.’. J: ’Calendula officinalis. kalmos-gyxkeret gr. Genaust Caléndula a. a név a ném. a személynévre való utalással keletkezett. A m. kalinka átvétele.-i Calendula átvétele. 263). J: ’Ajuga chamaepitys. holl. A kalina a szláv kalina. J: ’Ajuga chamaepitys.-hv. kalendula 1783: Kalendula (NclB. F vészk. || kaláris 1798: Kaláris (Veszelszki 77).: RMGl.: ’Acorus calamus. A kalendula a lat. kalinca nevét. kalina. kalyinka. J: ’ua. szlk. Kaláris forma gy m lcsts f . — N. ehhez megkülönböztet elemként illesztették a növény R.’. (TESz. J: ’Solanum dulcamara. vö.). orvosi kálmos’. A kalárisf Melius alkotása. 1775: Kaláris-fü (Csapó 270). Szabó. Vö. kálomistagyökér (Csapody–Priszter.). szln. . hogy a kalinca növénynév egyéb korai szótárunkban. az el tag magyarázatára l. MNövSz. orvosi kálmos’. EWUng. 1998: kálmos (Priszter 291). kalincaínf 1903: Kalincza inf (Hoffmann–Wagner 119). galangath. 1783: Kalintza-fü (NclB. kalinca.: „Aloeſt. szb. J: ’ua. kalina (Jávorka 978). kálmos | Acorus calamus. F vészk. F vészk. F vészk. kalina. szakny. kalinca a. kálomistagyökér N.’. — ~f 1775: Kalintza-fü (Csapó 125). Koralkraut fordítása. sv. ínf . a kalárisf nevet „a’ piros gyümöltseiröl” (Csapó 270) kapta. szójegyzékünkben. F vészk. — ~gyökér 1708: Kalmuß Kálmuß gyökér (TESz. kalinca 1590: Chamaepitys: Kalincza (SzikszF. Calamus aromaticust … tqrd erqſſen megh eÅqketh” (OrvK. A kalincaínf összetett szó. Sparga (De Herbis: RMGl. 1948: kalina. kalina kálmos 1577 k. kalina ’kányabangita’. 1783: Kálmus (NclB. Nyr. — N. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A kaláris forma gyümölcs f körülírásos alak. kalinca a.). ka- linica ’fagyal’. 1775: Kálmos (Csapó 126). 341). Spárga f . 1998: kalincaínf (Priszter 293).’. Marzell Asparagus officinalis a. Calamus odoratus (OrvK. kalinca a szláv kalinica második nyílt szótagjának kiesésével keletkezett. 1290-t l 1604-ig dolgozta fel nyelvemlékeinket). Nyúl árnyék f . szerz i kétesnek vélik a ’gelber Günsel’ (Ajuga chamaepitys. kalincaínf ’. калина ’kányabangita’) kicsinyít képz s származéka. kalinka l. isten~ kaláris forma gyümölcs f l. 1903: Orvosi kálmos (Hoffmann–Wagner 73). A névadás alapja a növény piros bogyója. kalmus gyökeret (ÚMTsz. kalincaínf ’. J: ’ua. 619). 235). kalina 1903: kalina. Vö. az utótagra l. corallört. kalárisf 227 kálmos kalárisf 1578: Kalaris f× (Melius 148). fagyal’. 1745: Kálmuſz (Torkos 9). 2. 1813: Kalintza Katskanyak (Magy. | 1807: ’Acorus. 341)..). 384). F vészk. J: 1577 k..). kalyinka (Hoffmann– Wagner 40). közönséges spárga’. orvosi körömvirág’. Melius 437. J: ’ua. kesernyés csucsor’. glosszánkban nem t nik fel (az RMGl. a kacskanyak nemzetségnév. bizonytalan eredet . népetimológiás változat. 377). 367). v.). kalina. J: ’Asparagus officinalis.

ital keverésére szolgáló nyeles eszköz’ -ka kicsinyít képz s alakja. A névadás alapja. ▌ 2. A kanáltorma összetett szó. kankaj l. 1775: Kalan-fü (Csapó 124). A kanálf a lat. 299). 1797: [végy] római szegfüvet vagy Kamomillát két marokkal” (TESz. a f magyarázó utótag. az utótagra l. ném. camomille.’. c(h)amomilla közvetítésével jutott az európai nyelvekbe. || kanállevel f 1775: Kalán-levelüfü (Csapó 124). J: ’Artemisia vulgaris. 1998: rómaikamilla (Priszter 334). fogyasztották a növényt.. A kanálka népi név. Genaust Chamaeálo( a. fekete üröm’. kanálf kanáltorma 1807: kalán Torma (Magy.). közönséges pásztortáska’. 1948: kamilla (MagyGyógyn. 312). J: ’Matricaria chamomilla.-i Acorus calamus utótagjának átvétele. kalyinka l. chamaí ’a földön.).’. A kamilla német eredet . camomile. A névadásra hatással lehetett a ném. vö.: ang. hogy ahhoz hasonló módon használták. chamaem#lon ’kamilla’ < gör. vö. gálna kálomistagyökér l. 1584: fiue Camomilla (Clusius–Beythe 11). A görög szó a lat. 393). Genaust Cochleánthus a. kamillapipitér N. az ismeretlen eredet kanál ’étel. abszintüröm’. fr. orvosi székf ’. írónád. kanállevel f l. az sz-szel hangzók pedig a németb l származnak. kamilla. rómaiszékf ’. vö. h. cochlear ’kanál’) fordítása. 1813/1900: „Székf . ang. lat. úfn. kálmus. J: ’Cochlearia officinalis. pipitér. MNövSz. römische Kamille. A névadás alapja a termés. A kálmos kett s átvétel... J: ’ua. 302).-i Cochlearia (< lat. szakny. kamillapipitér (Csapody–Priszter. lat. hogy a növény „levelei öblöÐsek mint a’ Kanál” (Veszelszki 167). A m. (sweet) calamus. konkoly . ném. gör. 117). camomilla és kamomilla a latinból való. Talán Camill” (TESz. a lat. A kálvinistatapló ~ kálomistatapló népi elnevezés. kálmos kálomistatapló l. kalamus a. 302). 1948: kálvinista tapló (MagyGyógyn. magyarázatára l. Kalmuß. Patikaiszer ’s kristilybe is veszik. Kalmus ’kál mos(gyökér)’. m"lon kanálf 1664: Kalán-f× Cochlearia (Lippay II: 32). chamomilla. A kamillapipitér összetett szó. orvosi székf ’. calmus ’bozót’.’. kam(lla (ÚMTsz. a gyökér utótag magyarázó szerep . kanálka N. orvosi kanálf ’. J: ’ua. calamo (aromātico). 93). camomillo. A s-sel hangzó magyar alakváltozatok a latinból. az el tagra l. kálmosnád’..kálvinistatapló 228 kanáltorma A kalamus (1577 k. kanálka (MagyGyógyn. kalina kamilla 1. A kálomistagyökér el tagja népetimológia eredménye. J: ’Cochlearia officinalis. — római~ 1948: Római kamilla (MagyGyógyn. taplóüröm. Marzell Matricaria chamomilla a. NySz. k. ol. — kis ~ 1841: kis kamilla (Barra 207). kanál l. Kamille (< lat. TESz. 1608) latin eredet . rómaiszékf ’. || ~virág 1948: kamillavirág (MagyGyógyn. 1783: Kalán levelü fü (NclB. cseh kalmus. F vészk. — orvosi ~ 1998: orvosi kanálf (Priszter 340). Löffelkraut ’kanálf ’ (Veszelszki 167) is. a torma utótag arra utal. calamus ’nád. a magyar nyelvbe kerülhetett a latinból vagy a németb l is. a szárított növényt t zgyújtóként használták. J: ’Chamaemelum nobile. vö. chamaím#lon < gör. chamomílla a. J: ’Artemisia absinthium. ném. a földre’. — N. szakny. Különféle úton-módon bekerült számos európai nyelvbe. vö. kálmos kálnabokor l.. J: ’Cochlearia officinalis. a kamilla szó vége latinosítás eredménye. Az elnevezés magyarázata a kamillavirágnak az almáéhoz hasonló illata. nádsíp. 1798: Kanál-levelÍ-fÍ (Veszelszki 167). amely kanalakhoz hasonlít. EWUng. kanálf . 1998: kamilla (Priszter 425). J: ’Chamaemelum nobile. J: ’Matricaria chamomilla. J: ’Capsella bursa-pastoris.). a kanál el tag magyarázatára l. || kálomistatapló 1903: kálomista tapló (Hoffmann–Wagner 163). J: ’ua. kálvinistatapló ’alma’). ol. camomilla < lat. A rómaiszékf (2. 374).) rómaikamilla neve német mintára jött létre. béka~ kálvinistatapló 1903: kálvinista tapló (Hoffmann–Wagner 163). orvosi kanálf ’. orvosi kanálf ’. kálmusz l.

J: ’Cynodon dactylon. bürökgémorr’. Habichtkraut (< ném. EWUng. kankó N. 132). Kankalék (NclB. f zelék. F vészk. | orvosi ~ 1948: Orvosi kankalin (MagyGyógyn. a névadás magyarázata. a névadás magyarázatára l. a veres jelz a virág színére utal. 5: 37). amelynek a kacs. 49). 1775: Kánna mosó-fü (Csapó 270).: RMGl. kankó a. 1783: Kankalin. A kányaf feltehet leg a ném.’. J: ’Veratrum nigrum. — veres ~ 1783: Veres Kankós (NclB. mivel a növénnyel szintén nemi betegségeket gyógyítottak. szi kikerics. TESz. mezei zsurló’. J: ’Descurainia sophia. fekete zászpa’. 209). — közönséges ~ 1998: közönséges kankalin (Priszter 467). 356). a kankó -s és -ka kicsinyít képz s alakja. tavaszi kankalin’. a kankalin végz dése talán szintén kicsinyít szerep képz elem. 228). hogy a növény szára nagyon rövid. Kankalék (Csapó 148). kankalin (ÚMTsz.. J: ’Primula veris subsp. Kan(n)tenkraut. kánya humor (Ethn. 356). els sorban az az szi virág’. jelölt birto- . fehér zászpa’. — szi ~ N. kunkorodik szavak is a tagjai. A névadás alapja. kányahumor (MagyGyógyn. alapszavuk eredetileg ’görbe. Marzell Equisetum arvense a.). Kannenkraut tükörfordítása. 1584: Kanya fiu (Clusius– Beythe 7). kankalíkf . 1998: tavaszi kankalin (Priszter 466). kányahunyor (ÚMTsz. ▌ 2. a növényt els sorban bizonyos gyulladásos b rbetegségek gyógyítására használták. A kankós valószín leg erdélyi népi név. Ember és növényvilág 221). A szártalan ’szártalan kankalin’ jelz arra utal. ▌ 3. ▌ 2. A kányahunyor összetett szó. 152). kankuska N. Ember és növényvilág 221). 1798: Kankalin. Benk ezt írja a növényr l: „mellynek neve Közép-Ajtánn: Veres Kankós” (NclB. 45). J: ’Colchicum autumnale. tálmosóf . kányaköröm N. ▌ 2. hajlik’ jelentés lehetett. 1775: Kánya-fü (Csapó 126). kankoj l. kányakörme (MagyGyógyn. J: ’Erodium cicutarium. J: ’Equisetum arvense. Habicht ’ölyv’) mintájára jött létre. Vö. kankalinkó. F vészk.) erdélyi népi elnevezés. kankalék származékszavak. szikankó (Péntek–Szabó. Ö: fokhagyma~. kányaf 1583: kányá fiu (Clusius–Beythe 2a: BotTört. || kannamosó 1798: Kanna-mosó (Veszelszki 205). hogy a növényt nemi betegségek kezelésére használták. kuncsorog. tavaszi kankalin’. — N. 1807: veres K[ankós] (Magy.. hogy a virág színe feketés. ölyvf . közönséges csillagpázsit’. 2. görbül. EWUng. TESz. szártalan kankalin’. A kányakörme népi elnevezés. hajlott. valószín leg hangfest eredet szócsaládba tartozik. kankó (Péntek–Szabó.’. — tavaszi ~ 1813: tavaszi Kankalin (Magy. és abba a nem egészen tisztázott. J: ’Erythronium dens-canis. A kankalin. | szártalan ~ 1998: szártalan kankalin (Priszter 467). A kankalin ~ kankalék alaktanilag azonos felépítés ek. A kankó ’ szi kikerics’ (2. kányahumor l. Hippuris: Kanna moso fô (SzikszF. a kankalék végz dése képz (vö. hogy a kankalin virágja a száron mintegy kampószer en meghajolva függ. kankalin 229 kányaköröm kankalin 1. 335). Kankalék (Veszelszki 72). J: ’ua. ugyanezen a szemléleten alapul a növény kaszavirág elnevezése. veris. európai kakasmandikó’.) népi név. 375). kannamosóf 1590: Equisetum. J: ’Primula vulgaris. J: ’ua. J: ’Primula vulgaris.). A kányahumor népetimológiával keletkezett a kányahunyorból. kankuska (MagyGyógyn. konkoly z s származéka. A kankós ’európai kakasmandikó’ (1. J: ’Veratrum album. J: ’ua. Az elnevezés alapja az lehetett. J: ’ua.) a kankó (1808: ’fert z nemi betegség’) -s kép- kányahunyor N. kányahunyor kankós 1. J: ’ua. és formája a hunyoréhoz hasonló. A névadás magyarázata. de létrejöttében a kökörcsin analógiás szerepe is közrejátszhatott.’. sebforrasztóf ’. szártalan kankalin + Primula veris subsp. N. hajlék). kankó a.’. A kankuska ’közönséges csillagpázsit’ (3. 1775: Kankalin. hogy a növényt edények tisztítására használták.’. veris. 257). Erdélyben alkalmazhatták a kankó ’fert z nemi betegség’ kezelésére is.kankalin kankalék l. a kánya madárnév és a hunyor növénynév összetétele. A kannamosóf a ném.

J: ’Anthemis cotula. kaporánizs 1841: kapor Ánizs (Barra 174). kerek kapor (Jávorka 266). 380).’. sebforrasztóf ’. mert a Sisymbrium ’zsombor’ nemzetséghez sorolták régebben. A kaporánizs összetett szó. esetleg szlovák R. 1813: olasz K[apor] (Magy. a zsombor utótagot azért kapta a növény. 1543: kapornath (MNy. 1783: Kaporna (NclB. spinosa. A magyarba egy déli szláv. — N. eb~.: ’Descurainia sophia. kapri kaponyák l. a növény társnevei madárcs rhöz hasonlítva alakultak.: RMGl. 1948: kerek kapor (MagyGyógyn. — f szeres ~ 1903: F szeres kapor (Hoffmann– Wagner 58). 370).). A kányazsombor összetett szó. blg. Kniezsa. 1585: Káporna (Cal. szl. EWUng. Növényszótár 50). A f szeres ’f szerkapor’ (1. 85: 211).’. kaperlin l. 1405 k. кóпър. 1645: Kaporna (MA. kapor.) jelz arra utal. f szerkapor’. 1798: Kerek-kapor (Veszelszki 75).’. A név a termések hosszú alakjára utal. 1590: Kaporna (SzikszF. 250. Vö. szlk. kapor (Péntek–Szabó.: RMGl.’. J: ’Asarum europaeum. | 1948. koprъ. kapÀr. felépítésük is hasonló.: RMGl. | olasz ~ 1841: olasz kapor (Barra 163). J: ’ua. kapri kapiknyak. 1578: Kapornya (Melius 22a). kapitnyák l. 1798: Kerti-kapor (Veszelszki 55). a kánya madárnév és köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. 380). *koprъ kerülhetett át *kopr alakban.). A kapor szláv eredet . — mezei~ 1798: mezei kapor (Veszelszki 155). J: ’ua. az el tagra l. J: ’ua. | római~ 1948: római kapor (MagyGyógyn. 1798: OlaÐz-kaportól gr. — tüskés ~ 1911: tüskés kaporna (Cserey. ánizskapor. 1570 k. kôpor. TESz.) jelz a növény idegen eredetét jelzi. a növények er s illata) alapján kapta nevét. 1577 k. ánizs. 312). vö. | kerti ~ 1783: Kerti Kapor (NclB. kapar. hagymaszagú kányazsombor’. kopór (ÚMTsz. hortorum). az utótagra l. kereklevel kapotnyak’. 1998: hagymaszagú kányazsombor (Priszter 294). Sophienkraut. 1948: Kányazsombor (MagyGyógyn.). — N.: coaltum: capor (SchlSzj.: kaporna (OrvK 205/7). J: ’ua. ▌ 3. 13). J: ’ua. — Ö: ánizs~. J: ’Anethum graveolens (convar. ▌ 2. hortorum). Ember és növényvilág 203). 351). 1807: Kaporna (Magy. 198). f szer~. Barra a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján alkotta meg a növény nevét: mindkét növény f szer.: anetum: capor (SchlGl. 1998: kapor (Priszter 300).’. kopòr. 1783: Kapor (NclB. kaperli. A kapor ’büdös pipitér’ (3. 351). 56: 117).kányazsombor 230 kaporna kos szerkezet. édeskömény’. J: 1516: ’Capparis spinosa subsp. kapotnyak kapor 1. kapri’. 79). J: ’Foeniculum vulgare. kutya~. 377).: „Sophia Chirurgorum. 1998: kányazsombor (Priszter 294). ezt követ en a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldódott. 351). kopar. | 1807: ’Capparis. | hagymaszagú ~ 1903: Hagymaszagú kányazsombor (Hoffmann–Wagner 138). a kánya el tag valószín leg a R. kányazsombor 1790 k. gémorr. | olasz~ 1775: OlaÐz kapor (Csapó 128). 198). a kerek jelz a növény kerek levelére utal. F vészk. J: ’ua. 54). J: . 126).) való hasonlósága (vékony szeldelt levelek. J: 1790 k. J: ’ua. sebforrasztó zsombor’ névb l keletkezett elvonással. 1430 k.’.: kapornyath (MNy. 1590: Anethum: Kapor (SzikszF. kapotnyak kapli l. 1998: kerti kapor (Priszter 300). er s illata: „A’ leveleknek és a’ vékony hoſzſzú botkos gyökerének mint a’ borsnak olly erös ſzagok és izek vagyon” (Csapó 130).’. büdös pipitér’. vö.: BotTört. f szerkapor’.) névadás alapja valószín leg a növény kaporhoz hasonló. SzlJsz. Kányaf … Kánya zsombor” (Nyr. A kapor ’kereklevel kapotnyak’ (2.) a f szerkaporhoz (1. 380). 335).’. 56: 117).(Veszelszki 55). — kerek~ 1783: Kerek kapor (NclB. J: ’ua. ▌ 4. 1783: OlaÐz Kapor (NclB. — fokhagymaszagú ~ 1948: foghagyma szagú kánya zsombor (Halmai 7). J: ’Anethum graveolens (convar. 375). 1583: kapor Anethum (Clusius–Beythe 2a. 1998: ’Alliaria petiolata. hogy konyhai f szernövényként használják.) és ’édeskömény’ (4. az olasz ’édeskömény’ (4. F vészk. 2.. — ~f 1791: Kapor-fü (Lumnitzer 121). tövises kapri’. — bécsi~ 1948: Bécsikapor (MagyGyógyn. óe. kaporna 1516: Kaporna (OklSz. kányaf ’Descurainia sophia.

kapri. J: ’ua. A kapotnyak a ’lópata’ jelentés szláv kopyto származéka. ukr. kopytnik. kaporna kaporrózsa 1783: Kapor-ró’sa (NclB. (OrvK. disznó~.).: CzF. kapornya l. 336/34).: TESz.’. Mollay Károly szerint a kaporna szó újfelnémet eredet . Kapotnakoth gr.’.: Asarum: Kapothnak (Ortus: RMGl. blg. 3/16. 16. — ~f 1604: Kapotnyik f× (MA. 380). 382). NémEl. A kaporna német eredet . vö. kappern. c): RMGl. | kereklevel ~ 1998: kereklevel kapotnyak (Priszter 307).).’. kapotnyakot f zzön neki” (Népd. J: ’ua. amelynek ’pata’ az els dleges jelentése. Kappernstaude. a kerti kapor ’Anethum graveolens’. (OrvK. kopytník. — N. Adonisröschen ’Adonis-rózsácska’. Kniezsa szerint az n-es és ny-es változat két . 1: 163: TESz. kapta szláv eredetijével. 1791: Kapor róÐa (Lumnitzer 228). Kaper ’kápri’. FenchelblÀtterige ſchwarze Nieswurz ’kaporlevel fekete hunyor’ (NclB. kapotnyak. A kaporrózsa összetett szó. idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Adonis vernalis. úfn. N. J: ’Asarum europaeum. szálasak. hogy a növény levelei hoszszúak. Kapotnaknak gr. 1583: kapatnok (Clusius–Beythe 3: BotTört. 1807: Kapotnyak (Magy. Kappernstrauch. Mollay 342. or. Kapotnakot gr. Kapotnyik (MagyGyógyn. (OrvK. ném.: Asarvm: kapothnÿak (Herb. kopotnyak. 380). | ~fa 1787–1793: Kapornya-fa (Mátyus I. kapitnyák. nyúl~ kapotnyak 1520 k. 343/9. | ~bokor 1843: kapornabokor (Ballagi 174). Vö. J: ’ua. — ~cserje 1843: kapornacserje (Ballagi 174). kapotnyak’. *kopytьnjakъ-ból.kaporrózsa 231 kapotnyak ’Capparis spinosa subsp. 433). 282). II. копúтник.). vége: Asarum: Kaponyak (De Medicinali: RMGl. J: 1520 k. cseh kopytnik. kopîtnik. 79).’. 382).: RMGl. 1540 k. 344/41). sz.). 1676: kopotnyikot gr. A cserje. 1775: Kapotnyak (Csapó 130). tövises kapri’. ném. bokor. gappern. | 1807: ’Asarum. копúтняк. A magyar nyelvbe a ném. 282). kappren.’. Kaper szó Kapern többes számú alakja került. Ó és Új Diaet.). kapotnyak-féle alakváltozatok egy déli szláv R. | ~gyökér 1745: Kaporna Gyökér (Torkos 2). | ~gyökér 1733: Kaponyák gyökeri (Magyary-Kossa. vö.). 26. J: ’ua. 1577 k. 399/17). F vészk. A kaporrózsa Benk alkotása. szln. F vészk. EWUng. amely hangrendi kiegyenlít déssel és a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldásával nyerte el a kaporna alakot. 1958. a kapotnyik-félék pedig egy déli szláv vagy szlovák R. *kopytьnikъ-ból származnak. J: ’ua. 1525 k.: Asarum: kapothnak (Növ. hogy a kapotnyak kerekded vese alakú levele a lópata lenyomatára emlékeztet. kопuтн_к. Marzell Adonis vernalis a. 1797: kaput-nyak-füvet gr. 1903: Kaporrózsa (Hoffmann–Wagner 112). szlk. vö. 1760: kapotnya gy×kér (TESz. vö. „Ki az urát nem szereti. 305/18. (TESz. A névadást az magyarázza. A kapotnyak szláv eredet . 127). 380). 1798: Kapornya-fa (Veszelszki 123). 2: 260: TESz. A névadás alapja. kòpitnjāk. (OrvK. 380).: ’Asarum europaeum. 217/22). kopotnyikot (ÚMTSz. XVI. Etimológiailag összefügg a m. 380). 100. Horváth.).’. J: ’ua. 1948: Kapotnyak. Kapothnakoth gr. A m. | mogyoróalj ~ 1841: mogyoréaly Kapotnyak (Barra 387). ném.: RMGl. keskenyek. fa utótagú nevek német mintára jöttek létre. a kapor és a rózsa növénynevek összetétele.: TESz. a f szerkömény ’Carum carvi’. Perpénfa a. illetve a kerti édeskömény ’Foeniculum vulgare’ leveleihez hasonlóak. 1578: Kapotnyac (Melius 130a). kòpitnīk. — Ö: kapri~. káposzta l. spinosa. vö. J: ’ua.: RMGl.-hv. kereklevel kapotnyak’. TESz. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. 1590: Asarum: Kapotnyak (SzikszF. Vulgago: Kapotniak (SzikszF. 1787: kapotnyák (Zavira 11: NSz. (TESz..: Kapothnakot gr. kereklevel kapotnyak’. 380). Melius így jellemzi a növényt: „à leuele mint egy Kxménnec” (Melius 62a). szb.).). 1841: kerek kapotnyak (Barra 387). valószín leg a növény német nevének felhasználásával hozta létre. kapiknyak.. 206/23).: Kaponyak (StUnBB. 226/31. OrvEml.’. (OrvK. tavaszi hérics’. sz. A virág a rózsához hasonlítható. копúтник. — kerek ~ 1807: kerek Kapotnyak (Magy. kopyten. J: ’ua. ném. királyné asszony káposztája.’.

100. capperi vagy a lat.’. (uo.’. ol. 479).. Weihnachtswurz tükörfordítása.). — hegyi ~ 1807: hegyi Kappanfr (Magy. A kappan r a nyelvújítás korában keletkezett.’. A kápricserje tükörfordítás. Mindezek végs forrása az sperzsa käbär (> gör. J: ’ua. kapri. NémEl. 1807: Kappanfr (Magy. J: ’ua. || kapelli 1603: kaperlin (Radv. amelyet f szernek gy jtenek’ révén terjedt el. EWUng. A névadás motivációja az volt. Diószegi–Fazekas alkotása. A kapli kialakulhatott a kapriból r ~ l cserével. 1617: Kaperli (uo. hogy a’ Páſztor emberek meſſze ffldrfl-is el-jönnek oda gyökeret ásni. az el tag magyarázatára l. 251. 479). 375). A növény kerek levelére utaló jelz s elnevezés. capparis. J: ’ua. Kappernstaude. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. Vö. 61). spinosa. 2. a stekli. 60). F vészk. fr. | tüskés ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). kapri 1548: kapri (OklSz. kaporna. cappelit gr. J: 1807 e. F vészk. Vö. karácsonygyökér 1578: „neuezéc Német×l. J: ’Helleborus niger. 1483– 1490: kappry (SoprOkl. cáppero. ném.: Kappan r (Julow 265). hol kapna azok között ottan az ember az originalis magyarok között” (Csokonai Vitéz Mihály. mogyoróalja elnevezéséb l hozta létre. II/6: 262). J: 1548: ’Capparis spinosa subsp. 227). 1793: Kápri (Grossinger 345). 1843: Kápri (Bugát. ném. ang. 312). tövises kapri bogyója. vö. — ~cserje 1925: Kápri-cserje (Jávorka 448). Csokonai-szókincstár 255. ill. 1948: kappan r (MagyGyógyn. F vészk. jövevény -li vég szók analógiája. az n-esek a kopytnik-b l valók. hogy a fekete hunyor karácsony tájékán virágzik. . Szóhalm. — tövises ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). 65). az utótagra l. kaprikaporna 1807: Kápri Kaporna (Magy. Melius alkotása a ném. Csokonai színm veiben is el fordul pl. kapotnyak kappan r 1807 e. || kapli 1799: „Külsö országi sago darát. tövises kapri’. strimfli.). 318). A karácsonygyökér könyvszó. кáпeрсы (többes sz. Krisztusvirág. csak f szer jelentésben kerültek a nyelvünkbe: ’a növény bogyója’. árnika’. 479). or. spinosa. hegyi árnika’. vö. A kapri vándorszó. Kaper. kapotnyik l. szerint a magyarba esetleg az ol. Kappernstrauch. kaplit. A kapelli ~ kapli alakváltozatok közvetlen ném. kivált tavaſſzal” (Veszelszki 201). kapri’. A névadás magyarázata. 1841: hegyi kappan r (Barra 209). A kaprikaporna összetett szó. J: ’Capparis spinosa subsp. kopottnyak. vö. a botanikai szaknyelvbe nem került be. Csal. vaniliát. A kapitnyák újabb. A mogyoróalj kapotnyak növénynév Barra István alkotása. A kappan r összetett szó. SzófSz. 1841: kápri Káporna (Barra 48). Cultura in: Csokonai Színm vek 167).. hazai bajor-osztrák eredet . caper. Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye.’. hogy az árnika „Herélt hímszálai ritkánn látszanak a’ súgáronn” „Virágibann legtöbbſzör 5-hímſzál porhon nélk l” (Magy. de létrejöhetett a kapellib l is. milanoi tzukkerpakkerait. | 1807: ’Capparis. a középs szótag kiesésével. J: ’Capparis spinosa subsp. kapparis). spinosa. kaporna. herélt férfi’ és az r f név ’megfigyel ’ összetétele. I: 689. a nevet a növény R. Horváth. amely a lat. J: ’ua. F vészk. a ragozhatatlan lat. 1612: Kappelit gr.kappan r 232 karácsonygyökér külön átvétel: az ny-es változatok a kopytnjakból. cappari közvetítésével kerülhetett. SzlJsz. Kniezsa. câpre. TESz. eredet kappan ’herélt kakas. A kapiknyak közbüls k-ja hasonulás eredménye. A folyamatot el segíthette a ném. sampanelt. A TESz. külön átvétel a szerbhorvátból. Karáczon gyxkęr neue” (Melius 187). egyéb efféléket a’ mellyek- hez én külsö országon hozzá szoktam. Mollay Károly szerint a kapri korai úfn. III: 57). fekete hunyor’. (uo. cappari ’a káprinövény még ki nem nyílt bimbója.: ’Arnica. F vészk. J: ’ua. | 1948: ’Arnica montana. tövises kapri’. valamint a növény gyökerét használták: „Azt mondják az ott Lakosok. Vö. 1807: Kápri (Magy.’. f szer’. átvételre mutatnak. a kerek kapotnyak. A kapotnya korábbi kapotnyák-ból keletkezett a többesjelnek felfogott szóvégi k elhagyásával. a ném.

— ~kóró 1578: Kotangkorónac gr. kaszavirág 1584: kaſa verag (Clusius– Beythe 25). 411). a növény pl. kottángkóré (ÚMTsz.: RMGl. bojtorján > N. katting kóré. 57: 357). 1948: kattangóré. Ember és növényvilág 199).: RMGl. A katáng valószín leg török eredet . amely beleakad a ruhába: „Gyaluban minden növényt katibolhának neveznek. 1783: Katlan-kóró (NclB. amely egy qata. Katika-répa kárórépa l. 411). 411). — tavaszi ~ 1798: TavaÐzi kása-virág (Veszelszki 72). orvosi somkóró’.: RMGl. qataÛan ’vadcikória. kásaf . veris. J: ’ua. Vö. tejoltó galaj’. 406). A kaszavirág szláv eredet kasza ’szálas termények levágására használatos hajlított él kézi szerszám’ el tagjának magyarázata. 1783: KáÐa-fü (NclB. Vö. ▌ 3. a virágok követik a nap járását. saláta~. 1783: Katáng (NclB.’. salátakatáng’. a kati személynév és a bolha ’apró vérszívó rovar’ köznév öszszeforrt. A kásaorbánc összetett szó.). TESz. EWUng. 330). — apró ~ 1775: Apró katang (Csapó 84). a kása el tagra l. koldustet . 1783: Kotáng-kóró (NclB. | kerti ~ 1783: Kerti Katáng (NclB. orbáncf . sz. | vad~ 1783: Vad Katáng (NclB. J: ’Cichorium intybus. tavaszi kankalin’. J: ’Galium verum. 411). tejoltó galaj’. csalán > N. hogy a virág színe olyan. tavaszi els virág. közönséges párlóf ’. J: ’ua. F vészk.) katáng elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. 1841: kattan (Barra 215). kávé~. J: ’Agrimonia eupatoria. 1775: Kattang-koro (Csapó 132). (Melius 77a). szártalan kankalin + Primula veris subsp. hogy a kankalin virágja a száron kaszaszer en meghajolva függ.’. 455). (Beythe 39). ab ungaris appellati. salátakatáng’.) és az orvosi somkóró (3. ▌ 2. A nyelvjárási alakváltozatokat népetimológia hozta létre. A kásaf Csapó alkotása. A sárga jelz a virág színére utal.’. 1783: Apró Katang (NclB.’. kásavirág 1584: kása virág (Clusius– Beythe 25). A salátakatáng (2. Cicoria (Lippay II: 90). sz rféreg. katakóró. katekhu akácia l. 1585: heliotropium: Katung koro. tavaszi kankalin’. 1998: katáng (Priszter 337). — mezei ~ 1807: mezei Katáng (Magy.alapszó származéka -Ûan képz vel. auag katang (SzikszF. 330). quod milii contrici.: kattangh (GyöngySzt. szintén a napra érzékeny növények. 1775: KáÐa virág (Csapó 148). tavaszi kankalin’. répa 233 katibolha kásaf 1775: KáÐa-fü (Csapó 256). katibolha N. kása. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésükr l kapták nevüket: apróbojtorján (→ bojtorján). J: ’ua. J: ’ua. 475).kásaf Marzell Helleborus niger a. Ember és növényvilág 199). J: ’Primula veris subsp. mezei katáng’. Clusius–Beythe m vében így magyarázzák a névadást: „kása virág. colorem referat” (Clusius–Beythe 25). A névadás alapja a termés. veris.). — Ö: endívia~.’. | ~kóróf XVI.. 411). 1395 k. J: ’ua. vö. kattankóró (MagyGyógyn. hogy „Száraz virága az orbánczos daganatot eloszlatja” (Barra 190). bojtorjánka. a tejet megaltatja. J: ’ua. hoc est milii contriti flos. 411). az orbánc magyarázata.: kathan koro fw (MNy. katibòlha (Péntek–Szabó. J: ’ua.). Hasonló szemléleten alapul a növény kankalin elnevezése. akácia katáng 1. — sárga~ 1783: Fejér és Sárga Kotang (NclB. naputám forgo fÖ (Cal. bocér~ 1998: mezei katáng (Priszter 337). || katlankóró 1775: Katlan-koro (Csapó 132). solsequium: Napra nezô fé. J: ’Melilotus officinalis.’. kasszia l. A katibolha népi név. J: ’Galium verum. 1998: katángkóró (Priszter 337). A szóvégi g magyar fejlemény (vö. — N. — ~kóró 1595: katang koronak gr. a szláv eredet kása ’pépszer étel’ el tag magyarázata. 1560 k. hogy a növényt tápláléknövényként használták. csaláng). J: ’Primula vulgaris. A kásavirág ’kankalin’ elnevezés alapja. 257).’. J: ’Cichorium endivia. szenna~ kata l. J: ’Primula veris subsp. 1664: Cichorium Katankóró. amely beleakad a ruhába” (Péntek–Szabó. és köznevesült. kásaorbánc 1841: kása-orbáncz (Barra 189). bojtorjáng. 1590: Heliotropium.: kathang (BesztSzj. kipcs. mint a köleskásáé. a növény egyéb neveivel. . veris. karikarépa l.

258).). napellus. F vészk. és ekkor szent Katalin segítségét kérték. J: ’Aconitum napellus subsp. Karika répa. katáng katóka N. — réti ~ 1807: réti Ketskedísz (Magy. hogy az orvosi székfüvet szüléseknél is használták. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Rapenblumen ’répavirág’. hanem a karika szóé. J: ’Tragopogon pratensis. A névadás oka ismeretlen. 1948: katonapetrezselyem (Halmai 6). a Katalin személynév becéz Kató változatának -ka kicsinyít képz s alakja. (Megjegyzem a sisakvirág szó csupán 1807-t l adatolható. 1798: Katika-répája (Veszelszki 319). a répa utótag lat. 10: 302.Katika-répa 234 kecskedísz Katika-répa 1708: Katika répa (PP. 1911: kazuár cserje (Cserey. bakszakáll’. sz. 346). || Katika-sisakvirág 1807: Katika Sisakvirág (Magy. F vészk. J: ’ua. J: ’ua.. 1903: Katika répája (Hoffmann–Wagner 109). || karikarépa 1708: Farkas répa. J: ’Glechoma hederacea. A névadás alapja talán az. J: ’Matricaria chamomilla. ▌ 2. PPB. 379). || Katika répája f 1775: Katika-répája-fü (Csapó 133). 58: 352). PallasLex. mezei katáng’. 302).’. 375). (PP. PPE. katyinka l. Nyr. Marzell Aconitum napellus a. 10: 302). 58: 352. 443). kerek repkény’. A névadás magyarázata. PPB. 106. Genaust Anthemis nobilis a. Katika-sisakvirág’. J: ’Knautia arvensis. 379–380). v. || kazuárcserje 1903: kazuárcserje (Hoffmann–Wagner 206). 443). a Katika el tagú név els ként Pápai-Páriz-szótárban jelenik meg: Katika-répa alakban. Rapaics. mert ez a növény német Apotheken-Eisenhut nevének szó szerinti megfelel je” (Nyr. 1807: Katika répa (Magy. kavkázf XVI. mintára jött létre. sisakvirág. Kathreinenbläume. 330). 125: 187–202. || Katika 1813: Katika (Magy.: Cavcáz [vagy Caucáz] f (De Herbis: RMGl. A Katikarépa és a Katika répája f elnevezések utótagjai magyarázó szerep ek. Benk 61. J: ’Ajuga reptans. orvosi székf ’. 1807: katona – Petrezselyem (Magy. A kazuárbokor ~ kazuárcserje magyarázata. 12. J: ’Cichorium intybus. 163. mivel a növénynek kicsi fekete répaszer gyökerei vannak. 2. katóka (MagyGyógyn. és petrezselyem helyett levesbe szokták tenni a’ francz. Katika-sisakvirág’. katlankóró l. Aconitum napellus < n#pus ’répa.’. lat. gyökér’. A katonapetrezselyem összetett szó. tehát szó szerinti megfelel je nem lehet!) Éder szerint a Katikarépa alakban valóban sajtóhiba van. 12. ném. hogy a közönséges csikófark gallya elágazó. Rácz János szerint Borbás Vincének „Annál is inkább igaza volt. F vészk. napellus. ném. 170). F vészk. Növényszótár 94). vö. F vészk. kávé katáng (MagyGyógyn. Szóhalm. 317. közönséges csikófark’.’. mezei varf ’. kecskedísz 1807: Ketskedísz (Magy. PPE. J: ’Ephedra distachya. innen vette a’ katona petrezselyem nevezetet” (Barra 312). vö. indás ínf ’. tehát növényünk helyes neve patika sisakvirág lehet” (TermTudKözl. 1843: katika Sisakvirág (Bugát. 1783: Katika répája fü (NclB. mivel a Pápai-Páriz-szótár latin–magyar részében ez található: karikarépa. J: ’Tragopogon. ). A Katika el tagú növénynevek alapja feltehet leg sajtóhiba. TermTudKözl. hogy „Tavaszszal gyenge levelét salátának. J: ’ua. réti bakszakáll’. kalina kávékatáng N. 1998: Katika-sisakvirág (Priszter 291). A kávékatáng népi név. katonapetrezselyem 1. Éder.’. 125: 187– 202). kazuárbokor 1895: kazuárbokor (PallasLex. Borbás Vince szerint a Katika el tag a patika szó elírásával keletkezett: „a Katika jelz ebben az esetben minden bizonnyal sajtóhiba. összetett szó. A katóka népi név. J: ’Aconitum napellus subsp. A Katika-sisakvirág utótagjának magyarázatára l. hogy a növényb l pótkávét készítettek. R. és angoly katonák. F vészk. a katona ’fegyveres’ és a latin eredet petrezselyem összetétele. 317). 13. Magy. A magyarság virágai 115. ami azonban nem a patika elírása. F vészk. A névadás szemléleti háttere. . a növény hasonlít a kazuármadár szétálló tollazatához. 317). J: ’ua. az oszmán-török eredet kávé ’italféle’ és a katáng összetétele.

ang. ném. 584). | 1550 k. hogy a növény kecskék tápláléka (bár részben növeli a kecskék tejhozamát). Idegen nyelvi megfelel re vö. a dísz ’ékesség’ utótagot Diószegi–Fazekas illesztette a névhez. J: ’ua. Geissfuss ’kecskeláb’. 1903: Kecske . szb. Geißklee. Tragopogon (< trágos ’kecske’) részfordítása. gálya. néha kéthasábúak. 97). MNövSz. 213). Graumann 88. 214). 1525 k. hogy a növény a kerti rutához ’Ruta graveolens’ hasonlít. goat’s rue. kecskerágófa lehet. 212). 405). EWUng. ang. lóhere. A ruta utótag magyarázata. — gyógyító ~ 1998: gyógyító kecskeruta (Priszter 380).: taxus: kechkerago ffa (KolGl. kecskef (Péntek–Szabó. Melius 370. J: ’Consolida regalis. Geißraute tükörfordítása. J: ’Galega officinalis. || kecskerágó 1578: Ketske rago maguát (Melius 10). pontos jelentéstartalmát ma már nehéz megállapítani. A kecskeruta a ném. ol. barátcserje’. szakny. hanem a valódi. A kecskehere a ném. a f magyarázó utótag.’ neveznek. N..: De fusano: kechkeragoffa (StrassbGl. Marzell Aegopodium podagraria a.. ill. Szabó.: RMGl. vö. kerti rutától (Ruta graveolens) különbözteti meg az orvosi kecskerutát. Delphinium consolida a. 1783: Ketske rágó-fa (NclB. 168. nemzetségnév. | orvosi ~ 1998: orvosi kecskeruta (Priszter 380). ▌ 2.: RMGl. a mai Euonymus fajokhoz hasonló vagy azzal azonos cserjék megjelölésére használták. hogy a levelek tojásdadok. 373).-i Aegopodium (< aigós ’kecske’. ruta capraria. A mezei szarkaláb (2. Marzell Galega officinalis a..: RMGl. az utótagra l.’. hogy a növény kecske el tagú nevei (pl. gálga kecskeruta 1775: Ketske-ruta (Csapó 134). 1998: kecskeruta (Priszter 380). ruta kozja. 1550 k. A kecskerágó megnevezés a XIV. századtól már használatos volt. viszont nem ismerte a barátcserjét ’Vitex agnus-castus’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. tiszafa’. 1500 k. UEWb. fehér termésekre utal.. 1595: Kechke ragho (Beythe 16). orvosi kecskeruta’.: Caprificus: [.1: RMGl. kecskehere 1813: ketske Here (Magy. a kecskekörömre emlékeztetnek. Ember és növényvilág 222). J: ’Aegopodium podagraria. hogy Melius ismerte azt a fát.]rago fa (BesztSzj. melyet magyarul kecskerágónak ’Euonymus sp. 2. TESz. a kecskerágó ’barátcserje’ (1578) megnevezés mindenképpen hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a sz rkoronás. A kecskegálya összetett szó. A kecskef a lat. J: ’Galega officinalis. podagraf ’.kecskef 235 kecskeruta A kecskedísz Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Vitex agnus-castus. pódion < poús ’láb’) részfordítása. J: 1395 k.-hv.: ’Euonymus sp. Az 1395 k. J: ’Galega officinalis. kecskegálya 1909: kecskegálya (Graumann 88). A névadás alapja. goutweed ’kecskegyom’.. . 1578: Ketske rago fa (Melius 10). kecskerágó’.: ? ’Taxus baccata. barátcserje’. NclB. 1783: Ketske Ruta (NclB.. 392). az el tag magyarázatára l. J: ’ua.: Agnus castus: Kechkeragofa (Ortus: RMGl. A réti jelz a lat. a névadás magyarázatára l. kecskef 1. mezei szarkaláb’. 1948: kecskef (Halmai 6). kecskehere. A kecske el tag a lat. 1590: Vitex: Keczkerago fa (SzikszF. Marzell Galega officinalis a. Geißraute ’kecskeruta’. Marzell kiemeli. pratensis fordítása. Ziegenklee tükörfordítása. 1966: kecskegálya (Csapody– Priszter. orvosi kecskeruta’. A növénynév jelentése: ’a kecske rágja a fát/bokrot’. A here utótag magyarázatára l. 212). lúdlábf (Hoffmann–Wagner 55). Hornkümmel ’szarvkömény’. bár az el tag hiányzik. adat a m. kecskere gálga l. F vészk. talán a kecskeszarv alakú magokról kapta a nevet.’. Genaust tragophyllus a. | ’Vitex agnuscastus. Geißkraut ’kecskef ’ — ezek a nevek a magyar nyelvben is megtalálhatók) el sorban nem arra utalnak. 392.v. A kecskerágó a török eredet kecske és a rág ’fogaival apró darabokra röl’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. ném. Geißklee ’kecskehere’. kecskerágófa 1395 k. orvosi kecskeruta’. kecskehere. ném.) kecskef elnevezése népi név. Szabó Attila feltételezi.

kökény kék 1. a bakszarvúf mintájára jött létre. J: ’ua.: RMGl. ▌ 2. hogy a régiek nagy gyógyhatásokat tulajdonítottak a növénynek.) Barra alkotása.kecskeszakállúf 236 széna~. réti legyez f ’. 256). a névadás alapja a virág kék színe. J: ’Hepatica nobilis. (OrvK. kekény l. nyúl~csorbóka. 1798: Kék-virág (Veszelszki 185). lat.) kék elnevezése hasonlóság alapján jött létre. A virág jellemz kék színe a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben megtalálható: ang. búzavirág a. görögszéna’.’. hamvas szeder’. búzavirág a. amely szakállhoz hasonlít. hogy a kék virágú növény útszéleken fordul el . gr#tia ’kegy’) elnevezésének alapján jött létre.. plavcek. mezei katáng’. ném. a kékicske a kék színnév -cske kicsinyít képz s származéka. lat. J: 1540 k. Genaust Cyanánthus a. lat. 128). c): RMGl. 123). 179). erdei hölgymál’. kék búzavirág (→ búzavirág).: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb. nyúl~. a lat. szl. A kecskeszakállúf Melius alkotása. kekín. A névadás magyarázata a fehér hoszszú álerny kben elhelyezked virágzat. Barba caprina (Melius 81) (< lat. a lat. kékicske (MagyGyógyn. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 201/14).: Endiuia siluestris: erdeÿ keek (Növ. A kecskeszarvúf magyar alkotás. 410).: vad kekkel gr. mezei csorbóka’. 388). a): RMGl. nevei: barba caprae. J: ’Filipendula ulmaria. a növény R. | vad~ 1470 k.: RMGl. J: ’Gratiola officinalis. isten~ kékbogyó N. cseh sinokvět. 1775: Ketske-szakállu-fü (Csapó 134).: RMGl. bluecaps. ill.: . auagy. J: ’Viola odorata. ang. 1583: kek verág Cyanus. kék búzavirág’.: lactuca: kek (BesztSzj. kelef 1540 k. magyarázata. flos frumenti (Clusius–Beythe: BotTört. A kékicske népi név. — vad~ 1595: Vad kek (Beythe 79a). Marzell Centaurea cyanus a. J: ’Sonchus arvensis. kecskeszakállúf 1578: Ketske ſÅakálu f× (Melius 81). kékvirág 1. Idegen nyelvi megfelel re vö. kékkonkoly (→ konkoly). 388). J: ’Trigonella foenum-graecum. eredet kék ’saláta’ jelentése 1395 k. J: ’Cichorium endivia. ném. kökény kékicske N. J: ’Rubus caesius. Marzell Anemone hepatica a. TESz. A salátakatáng (2. nemes májvirág’. kýanos ’kék’) fordítása.. Kékbogyó (MagyGyógyn. J: ’Hieracium murorum. EWUng. hogy a virág színe kék. saláta’.: De endiuia: vad kyk (StrassbGl. — útféli ~ 1841: útféli kékvirág (Barra 215). buza virag” (KolGl. kegyelme l. kék szín jelz a virág égszínkék színére utal. 775). 1775: Ketske Ðzarvu-fü (Csapó 108). 256).-t l adatolható. ibolya’.. A kékilonka népetimológiás alakulat az ibolya. ill. 388). Genaust Gratíola a. 1783: Vadkék (NclB. Vö. kekiny l. orvosi csikorgóf ’. ▌ 2. viola növénynévb l. capra ’kecske’) fordítása. || kék szín virág 1577: „Cyanus: Kek szinyé virag. ▌ 4.) és az erdei hölgymál (3. A kékbogyó elnevezés kék jelz je a szederfajta termésének színére utal. — erdei~ 1520 k. J: ’Lactuca sp. 1841: kegyelemf (Barra kegyelemf 352). Az útféli kékvirág ’mezei katáng’ (2.: RMGl. 388). barbula caprina. A névadás szemléleti háttere. A kecskeszakállú elvonással keletkezett a kecskeszakállúf névb l. J: ’Cichorium intybus. 1775: Kék-virág (Csapó 47). Az ótör.2: RMGl. cyanus (< gör. a növényeket salátakánt fogyasztották. kelef Ö: disznó~. goat’s beard. 420).: Endivia: vadkek (CasGl. barba szakáll. kecskeszarvúf 1590: Foenum graecum: Keczke szaruu fé (SzikszF. a bogyó ’apró gyümölcs’ jelentés . Gnadenkraut. bluebottle. J: ’ua. GeiſÅbart (Melius 81). 1500 k. blaue Kornblume. plavica.’. ▌ 3. J: ’Centaurea cyanus. kékilonka N. vö. 1395 k. 1783: Kék virág (NclB. gratiola (< lat.. Ember és növényvilág 240). A kegyelemf a növény R. Az ótörök eredet kék. ném. — vad~ 1578: Vad kéc (Melius 75). salátakatáng’. Marzell Filipendula ulmaria a. A névadás magyarázata. kékilonka (Péntek–Szabó. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). 1577 k. pie~.

kenderikef . Marzell Galeopsis speciosa a. a kelyh ~ kehely el tag ném. 229). J: ’Alchemilla. — réti~ 1783: Réti kender (NclB. rühf . kirg. 1948: kenderikef (MagyGyógyn. kender kenderkökörcsin 1783: Kender Kökörtsin (NclB. palástf ’. 1783: Kénköves gyökér (NclB.. — ujjas ~ 1998: ujjas keltike (Priszter 344). tuv. A keltike növénynév szóképzéssel keletkezett. J: ’Orobanche alba. ▌ 2. ujg. || kenderikef 1783: Kenderike-fü (NclB.: Canapus: kender (TESz. 392). kender 1. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. öszszetett szó. szúrós csodabogyó’. A névadás magyarázata. A bokál utótag olasz eredet . hogy a növény gyakran a kender gyökerén él sködik. vö. EWUng.. A kenderkökörcsin Benk alkotása. kénkövesgyökér 1578: Kénkxues gyxkér (Melius 49a). kel a. a névadás magyarázatára l. — veres ~f 1783: Veres Kender-fü (NclB. A kelyhbokál összetétel.. Az ujjas ’ujjas keltike’ (2. piros kenderkef ’. A kéménytisztítóf a szláv eredet kémény ’kandallószer t zhely’ és a szláv eredet tiszta ’piszoktól mentes’ -ít és -ó képz s származékának az összetétele. senyved a. a kender el tag arra utal. a ném.: Kelyhbokáll (Julow 267). A kender ótörök eredet . szüle stb. Schwebel WurÅl (Melius 49a) tükörfordítása. a növényt kelések gyógyítására használják. A növény keser . J: ’ua. 1775: Kelés-fü (Csapó 292). 1775: Kénköves gyökér (Csapó 72). egykor gyomorer sít és skorbutellenes szer volt. mod. parlagi macskatalp’. -e végz dése melléknévi igenévképz (hasonlóan alakult a kerge. A piros. J: ’ua.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. AH. ▌ 2. üzb. J: ’Ruscus aculeatus... len’. J: ’Peucedanum officinale. A kenderf és kenderikef (a kender -ike képz bokorral létrejött származéka) ’piros kenderkef ’ (2. odvas keltike’. eredet . 1395 k. kelésf 1578: Kelés f× (Melius 154). F vészk. kender’. A kel f név magyarázata talán az. Mind az el -.. kändir. A névadás magyarázata. A név magyarázatára és eredetére l. ném. orvosi kocsord’. tat. Idegen nyelvi megfelel re vö.). ▌ 3. J: ’Corydalis cava.’.’. Hanfwürger ’kenderfojtó’ (NclB. hogy a növény gumója belül odvas. a kel igéb l t befejezett melléknévi igenévképz vel és kicsinyít képz bokorral. Diószegi–Fazekas a bokál ’palástf ’ nemzetségnevet véglegesítette a Magyar f vészkönyvben. hogy a páfrány a hajnövekedést el segítette. kinder. || kenderkef — piros ~ 1948: Piros kenderkef (MagyGyógyn. A kelef egyedi adat. ném. ujjas keltike’. 387). fekélyf stb. 387). 415).). még olaszok sepr je. A kénköves jelz magyarázata. 229). a kökörcsin utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. jelentése ’pohár’. 392). J: ’Knautia arvensis. vénuszhaj’. kelyhbokál 1807 e. fehér vajvirág’. alt.. veres jelz a virágok színére utal. 1998: piros kenderkef (Priszter 380). varf . J: ’Galeopsis ladanum. A kénkövesgyökér Melius alkotása.) és a rétikender ’parlagi macskatalp’ (3.) jelz arra utal. nog. EWUng kel a. 1798: Réti Kender (Veszelszki 238). keltike 1. kéménytisztítóf 1578: kemény tisſÅtito f× (Melius 56a). A kelésf Melius alkotása.. bask. J: ’Corydalis solida. mind az utótag a növény azon jellemz jére utal. èendir ’kender. oszm.. kendir. — odvas ~ 1998: odvas keltike (Priszter 344). 347). hogy a növény kora tavasszal „kel”. A magyarba egy török kändir ’kender. 16). TESz. Az odvas ’odvas keltike’ (1. a név mintájául nyilván a növény egyéb nevei szolgáltak: varf .) jelz magyarázata: „murvái ujjasan hasadtak” (Hoffmann–Wagner 143). a kelef alapszava valószín leg az si eredet kel ige. hogy a növény gyökere keser . Wilder Hanf ’vad kender’.. J: ’Antennaria dioica. mezei varf ’. TESz. melly a’ bokréta’ tövét kör lveſzi” (Magy. len’ kerülhetett át. J: ’Cannabis sp.kelésf 237 kénkövesgyökér ’bizonyos fajta gyógynövény. hogy a növényb l sepr t készítenek. kenderkef l. jelentése: ’talpas ivóedény’ és „z ld boríték. senyved a. CC. hogy levelei pohárszer en felfogják a nedvességet.

|| madármorzsa N. kenyérmorzsa. Szent János ~ dárkenyir (Péntek–Szabó. || kenyérbélcickóró 1807: Kenyérbél Tzitzkóró (Magy. „apró sziromleveleir l nevezték el” (Péntek–Szabó. vö. 1783: Kenyér-bél virág (NclB. amely szétmorzsálható. valamint az. barna. fácánok. KereſÅtesf× (Melius 157). J: ’Achillea ptarmica.ken f 238 keresztesf gyökerére utal lat. amely szétmorzsálva libák. hogy a szétmorzsált levél libák. 1998: kenyérbélvirág (Priszter 322). F vészk. 484).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1578: KereſÅtes f×. ném. boszorkány~. ken f 1783: Kenö-fü (NclB. orvosi körömvirág’. 484). kerék l.’. gen. Fasankraut ’fácánf ’. kenyérbél-cickafark’. gusinaja grečka. földi~. Schmerbel (< ném. k(nyírmorzsa (Péntek–Szabó. cickafark. Marzell Achillea ptarmica a. fácánok. [! kenyér] (Lippay II: 23). J: ’ua. Staurotypos (< gör. küls tulajdonságából a növény varázserejére következtettek. Käsblume ’túróvirág’).’. Péntek–Szabó. 344). kenyérbélvirág l. szakny. Ember és növényvilág 198). A kenyérbél-cickafark összetett növénynév. amely az edénynyalábok elrendez déséb l adódóan szintén keresztformát mutat A régiek képzeletét különösen ez utóbbi ragadta meg. A kenyérbélvirág ’orvosi körömvirág’ (2. Cruciata (< lat. isten~. Weckbröselchen. 420). méz~. || keresztformájúf 1578: KereſÅt formáyu f× (Melius 157). vö. k(nyérmòrzsa.’. kenyérbél-cickóró. A kenyérbélcickóró összetetett növénynév. kenyér l. A keresztesf és keresztformájúf elnevezések a lat. az ’apró törmelék’. A madármorzsa összetett szó. a név a ragadós levelekre utal. ném. J: ’ua. sár~ (→ sárkerep) kerep l. ma- keresztesf 1577 k: „KereÅtes fwnek gÿqkeret Nÿerſet tqrÿ megh” (OrvK. Ember és növényvilág 198). 1775: kenyérbél virág (Csapó 291). a madár el tag jelentése ’kicsi. Genaust Peucédanum a. Brotkrümmelche ’kenyérmorzsa’. 1813: Ken f (Magy.’. || keresztesgyökér 1783: KereÐztes gyökér (NclB. J: ’ua. crux. Ember és növényvilág 198). F vészk.’. sár~ kenyérmorzsa N. A kenyérmorzsa a kenyér ’gabonalisztb l sütött ennivaló’ és a morzsa ’apró törmelék. GÀnsegras. staurós ’kereszt’) felhasználásával jöttek létre: „Cruciata Staurotypos: az az. || kenyérbélvirág 1. kenyérmorzsához hasonló hófehér virágára utal (vö. a névadás alapja a bimbós virág. Diószegi és Fazekas alkotása. Calendula officinalis a. J: ’ua. J: ’Gentiana cruciata. || madárkenyér N. Növényszótár 4). 1798: Kereſztes gyökér (Veszelszki 235). A madárkenyér névadás alapja a növény kicsi. A gyógyítás szempontjából legfontosabb növényi résznek. a cickóró ’Achillea’ (1807) utótagot Diószegi és Fazekas nemzetségnévként használja. a cickafark utótag nemzetségnév. 1807: Kenyérbél virág (Magy. az átlagosnál apróbb’. kenyérbél-cickafark kenyere l. könnyen morzsálodó rész’ összetétele. ill. a kenyérbél el tag feltehet leg a növény apró kenyérbélhez.-i Peucedanum (Melius 49a) (< gör. Schmer ’ken cs’) hatására keletkezett. peukedanós ’keser ’) elnevezés is. KereſÅt formáyu f×” (Melius 157). 1998: kenyérbél-cickafark (Priszter 290). részben a növény gyökerének keresztmetszete. madár~ (→ kenyérmorzsa) kenyérbél-cickafark 1911: kenyérbél cickafark (Cserey. J: ’Calendula officinalis. ▌ 2.. Talá- . 346). crucis ’kereszt’) és a gör. J: ’Achillea ptarmica. J: ’Achillea ptarmica. kígyótárnics’. madarak tápláléka. béle~. 533). Ember és növényvilág 198. madármorzsa (Péntek–Szabó. parajlibatop’.. J: ’ua. A névadás magyarázata részben a kereszt formát mutató levélállás: „Levelei kettöſſek egymás ellenébe állok” (Csapó 260). J: ’Chenopodium bonus-henricus. madarak tápláléka. or. kenyérbél-cickafark’. ném. Schneeballen ’hógolyó’. 2. a gyökérnek ebb l a különös. cipó alakú termése. Ember és növényvilág 198) kenyérmorzsának a növényt. 375). illetve ’könnyen morzsálodó rész’ jelentés utótagot a növény levele motiválja. kenyérbélcickafark’. gusinnik ’ua. Ganselkraut ’libaf ’. 1664: Kenyár-bél-virágot gr.’. F vészk. magyarázatára l. A ken f növénynév a ném. Marzell Achillea millefolium 15a. disznó~.

). 1783: KereÐzt-fü (NclB. ▌ 7. keser gyökér 1. háromlevel f . 375). 1783: keÐerü-fü (NclB.’. 1798: KeserÍ-fÍ (Veszelszki 439). kering l. sárga tárnics’. keresztformájúf resztesf l. tövis utótagra l. — háromlevel -~ 1798: Három levelÍ keserÍ-fÍ (Veszelszki 454). ▌ 2. varjútövis. hogy a növény csíp s íz . Kreuzblum stb. keser gyökér. 861. 280). keresztgyökér l. A keser f ’orvosi pemetef ’ (6. hogy a növény „Levelei hoſzſzak. A ’kis ezerjóf ’ (5. 346) tükörfordítása.) keser f nevének alapja. 1998: kígyógyöker keser f (Priszter 450). 322). Creuzwurz (NclB. J: ’Persicaria bistorta.) jelz magyarázata. kígyógyökér. A névadás magyarázatára l. 1578: Keſer× gyxkér (Melius 142). de szagtalan növény” (Barra 274). A kereszttövis a ném. ördög~ kesely f 1577 k. 2. J: ’Marrubium vulgare. A keser f keser. 346) is hatással lehetett a névalkotásra. — Ö: madár~. kis ezerjóf ’. kígyógyöker keser f ’. ▌ 6. fr. 1775: KereÐzt-fü (Csapó 229). J: ’Rhamnus cathartica. ▌ 2. eritaurin) tartalmaz. A keresztesgyökér a ném. A borsos ’borsos keser f ’ (3. J: ’ua. A kígyógyöker keser f ’kígyógyöker keser f ’ (7. ke- keresztf 1. ▌ 3. aquilegia (< lat. Kreutzwurz (Veszelszki 407) fordítása. (Melius 57). Növénynevek 36–40. crusada. még földepe.: „Keſelÿw fwnek. varjútövis’. 335).’. Creuzwurz (NclB. F vészk. Mollay. 1775: Ke- serü-fü (Csapó 26).) a növény mai hivatalos elnevezése. Cruciata fordítása. hogy a növény „levele igen keserü” (Barra 294). Kreuzdorn tükörfordítása. magyarázatára l. ’az epe ízéhez hasonló íz ’ jelentés . J: ’Persicaria hydropiper. a keser f utótag nemzetségnév ’Persicaria’. 1841: keserüf (Barra 313). 1783: keÐerü gyökér (NclB. keser gyükér (ÚMTsz. keser f 1. közönséges aggóf ’. A keresztf . Cre×tÅzwurtÅ (Melius 82). hogy a növények valamely része kesernyés íz .) valószín leg a lat.) a növény levelének ízére utal: „levele keserü izü” (Barra 313). UEWb. 1775: KeÐerü-fü (Csapó 246). ▌ 4. keresztf kereszttövis — római ~ 1948: római kereszttövis (MagyGyógyn. 1783: KereÐzt-fü (NclB. a hatóanyagok kivonata étvágyjavító hatású: „Igenkeserü. J: ’Aquilegia vulgaris. 1775: KeÐelö-fü (Csapó 57). vö. porcsin~.) jelz t az indokolja. réti harangláb’. 1578: Keſelx f× (Melius 63).alapszava ugor kori. a névadást azzal indokolja. 363). orvosi pemetef ’. 1998: borsos keser f (Priszter 450).: Genciana: Kesserw Gÿewker (Ortus: RMGl. 82). a háromlevel jelz re l.keresztf 239 keser gyökér lunk a keresztesf névre analógiát más európai nyelvekben. ném. || keresztgyökér 1775: KereÐzt gyökér (Csapó 229). 1783: KereÐzt gyökér (NclB. Marzell Gentiana cruciata a. aquila ’sas’) fordítása.. J: ’Menyanthes trifoliata. keresztesf . — kígyógyöker ~ 1948: Kígyógyöker keser f (MagyGyógyn. nagyon öblöſſek.. szapora zsombor’. . J: ’Senecio vulgaris. Növénynevek 37–38. hogy a virágos szár keser anyagokat (pl. 163). 1813: Keser f (Magy.) a ném. 345). a kígyógyöker jelz magyarázatára l. J: ’Verbena officinalis. A keresztf ’kígyótárnics’ (2. || keser gyöker f 1775: KeÐerü gyökerü-fü (Csapó 260). keresztgyökér ’közönséges aggóf ’ (1. 1525 k. keresztesgyökér. ▌ 5. 416). križatica. J: ’ua. de a ném. kígyótárnics’. J: ’Centaurium erythraea. 564/ 28). borsos keser f ’. szb.-hv. ol. J: ’Alo( sp. kÿth deakul Aquilegianak hÿnak” (OrvK. 1841: keserüf (Barra 274). J: ’ua. — borsos ~ 1948: Borsos keser f (MagyGyógyn. Ö: sas~. ▌ 2. 1578: Keſer×gyxkeret gr. vö. keſerü kedvetlen izüek” (Csapó 246). vízibors (→ bors). A kesely f a lat. A keser f ’vasf ’ (1. Mollay. croisette. erythrocentaurin) és glikozidokat (pl. vidraf ’. J: ’Gentiana cruciata. 346).) Csapó alkotása. 1783: KeÐerü-fü (NclB. 416). A névadás szemléleti háttere a kereszt formát mutató (keresztben átellenes) levélállás. — N. a keser f elnevezés növények névadásának alapja.’. vasf ’. J: ’Gentiana lutea. A keser ’vidraf ’ (2. sasf . 1775: KereÐzt-fü (Csapó 260). A névadás magyarázatára l. J: ’Sisymbrium officinale.

borjúpázsit’. A keser magúf egyedi adat. J: ’Gentiana cruciata. 256). a pázsit utótag szláv eredet . A fekete hunyor (2. A kígyóf a lat.) kígyóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. J: ’Helleborus niger. serpentis) fordításával jött létre. J: ’Anthoxanthum. az ſÅára czepegtetxt ſÅin×” (Melius 89a). J: ’Anthoxanthum odoratum.) elnevezés valószín leg a növény régi lat. — szagos ~ 1807: szagos Kéthímpázsit (Magy.: RMGl. 257). A keser gyökér ’aloé’ (2. J: ’ua. kígyóf gyükér (Péntek–Szabó. (Melius 89a). hogy a növény pázsitf féle. hogy a növény gyökere tekerg s. 96). F vészk. 1903: Kígyóf (Hoffmann–Wagner 111). J: ’ua. SchlangwurÅ ’kígyóf ’. igazi édesgyökér’. mert más fü az” (Csapó 117).. serpentaria (lat. A névadásra a lat. pirosló hunyor’. kígyógyökér 1813: kígyó. hogy a növény gyökere keser íz . || istenkeszty N. tavaszi kankalin’. a név Diószegi–Fazekas alkotása. ném. kígyóf 1500 k. dracō ’sárkány. a bojtorján utótag nemzetségnév. basilisca (< gör. | 1798: ’Primula vulgaris.). 255).: RMGl. Csapó azt írja: „A’ fekete hunyort kigyó-fünek helytelenül nevezik. 335). 1798: KeÐztyÍ-virág (Veszelszki 72). Bitterwurz tükörfordítása. repkény keze l. 1783: KeÐztyü-virág (NclB. 1948: kígyóf (Halmai 38). és a népi gyógyászat els sorban a növény gyökerét használja: „Chak az gyxkerenek vagyon hazna” (Beythe 58a). kígyóf (Péntek–Szabó. hogy mikor kihajt a növény. gen. 455). hegyes: „Kigyó f×nec is hiyác. keser gyökér A kéthímpázsit Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Helleborus purpurascens. dracunculus (< lat. 1783: Kigyó-fü (NclB. A keser lapubojtorján összetett szó. kígyótárnics’. szártalan kankalin + Primula veris subsp. az nap nem félhet a’ kígyó-tsipéÐtfl” (Veszelszki 194). 1775: Kigyó-fü (Csapó 116). J: ’Dracunculus vulgaris. Ember és növényvilág 198). ▌ 3. Marzell Glycyrrhiza glabra a. F vészk. J: ’Arctium lappa.) a ném. kéthímpázsit 1807 e. hogy a kankalin virágzata keszty höz hasonló. 861. ném. A kéthím el tag magyarázata. Veszelszki még azt is hozzáteszi. hogy „Vir.’. krisztus~ (→ krisztustenyere) keser lapubojtorján 1807: keser lapu Bojtorján (Magy. kígyóf . keszty virág 1775: KeÐztyü-virág (Csapó 148). 255).) és pirosló hunyor (4. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy véd a kígyócsípést l: „Ha pedig valaki a’ kezét e’ gyökérrel meg-dörsöli. ▌ 2. kétiksz repkény l. keser magúf 1533: Glycyrrhica uuglo liquiricia: Sießholcz: kxsserx mago fy (Murm. a név arra utal. 1590: Serpentina: Kegyo fé (SzikszF. a keser . Ember és növényvilág 198). basiliskos ’kígyó’) alapján jött létre. 1520 k. A keszty virág elnevezést az indokolja. keser gyöker f l. istenkesztyüje (ÚMTsz. 1578: Kigyó f×nec gr. nagy bojtorján’. tavaszi kankalin’. Marzell Aloe a.: Kéthímpásit (Julow 266). b): RMGl. fekete hunyor’. ami megízlelve igen keser . Mélius azzal magyarázza. tekert Gy[ökér] . ▌ 4. serpēns ’kígyó’. A névadás alapja talán a növény hüvelytermésének jelentéktelen magja. veris. oly hegyes. vö. hogy a növény hatóanyaga többek között az aloin nev keser anyag. melynek keser.’az epe ízéhez hasonló íz ’ alapszava ugor kori és a mag ’termés’ -ú melléknév képz s származékának az összetétele.) Melius alkotása. — ~gyökér N. A kígyóf ’kígyótárnics’ (3.: Serpentaria: kegÿo fÿw (Herb. Csapó így magyarázza: „Ez egy araſzni fünek keſztyü-forma virágai vagynak” (Csapó 148). J: 1775: ’Primula veris subsp. kígyó’ kicsinyít képz s alakja) is hatással lehetett. a névadás magyarázatára l. magyarázata. veris.: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl.keser lapubojtorján 240 kígyógyökér aloé’. J: ’Glycyrrhiza glabra. közönséges sárkánykontyvirág’. az el tagra l. — N. kígyóf gyökér. kígyónyelv. A névadás alapja. NaterwurÅ. R. 2-hím ” (Magy. Mikor ki iò à fxldbxl ollyan mint à Kigyo nyelw. F vészk. lapu. Hele Better ’heilig Bitter’.’. UEWb. A névadás alapja. 346). A keser gyökér ’sárga tárnics’ (1. illatos borjúpázsit’.: RMGl. 96).

2. A növényt kígyóharapás ellen használták (sikertelenül). közönséges kígyószisz’. 346).) elnevezés valószín leg a növény régi lat. A kígyónyelv f ’kígyótárnics’ (2. Ophioglossum (< gör. ill. erre utal a lat. Natterwurz tükörfordítása. 388). óphis. A kígyóhagyma ’medvehagyma’ (1. || kígyógyöker f 1775: Kigyó-gyökerü-fü (Csapó 274). J: ’Ophioglossum vulgatum. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. 1783: Kigyó-gyökerü-fü (NclB.. kígyógyom’. 1783: Kigyó nyelvü fü (NclB. J: ’ua. vö. 1807: Kígyószisz (Magy. A névadás magyarázata a lomblevél nyeléb l kiágazó term füzér. szi kikerics. ereje mind egy bordából valók” (Veszelszki 401).’.: Kígyószisz (Julow 256). 1578: Kigyo nyelw f×uet gr. 1998: egylevel kígyónyelv (Priszter 439). — egylevel ~ 1813: Eggylevel Kígyónyelv (Magy. Kigyo nyelw” (Melius 90). valamint a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. áhiA ’kígyó’). A kígyóhagyma a ném. ang. 429). Naterzunglin (Melius 90). Schlangenknoblauch ’kígyófokhagyma’ részfordítása. 429). kígyóf . kígyószisz 1807 e. a kígyó el tag a lat. J: ’Allium ursinum. F vészk. hogy a levelek vékonyak. F vészk. Idegen nyelvi megfelel re vö. Schlangenwurtz. Genaust ophiocárpus a. kígyóhagyma’.) vadon növ hagymafajok. Ember és növényvilág 221).’. kígyólevel f N. két-felfl ravatos ſzáratska magát ki-tolja” (Veszelszki 280).’. || ~f 1. lándzsás útif ’.’. Lingua Serpentis ’kígyónyelv’ mintájára jött létre: „Opiogloſſon. mérges vad harapást gyógyító f kígyónyelv 1578: Kigyo nyelw. megfelel jét is megemlíti. kígyómarást gyógyító f l. 2. A kígyógyökér ~ kígyógyöker f a ném. J: 1807 e. 156). basiliskos ’kígyó’) hatására jöhetett létre. a lat. J: ’ua. J: ’ua. kígyószisz’. N. 1998: kígyónyelv (Priszter 439). egy leuele.) és ’kígyóhagyma’ (2. | közönséges ~ 1998: közönséges kígyónyelv (Priszter 439). snake root ’kígyógyökér’. Marzell Gentiana cruciata a.: RMGl. 1783: Ki- gyó nyelv (NclB. mellybfl egy kígyó-nyelvhez haſonló fúrkós. 226). 528). 372). id eſt Lingua Serpentis. Kigyo nyelue (Melius 90). 279). || kígyós hagyma 1813: kígyós Hagyma (Magy. Es az egy leuélbxl mint egy Kigyo nyelw ollyan ix ki” (Melius 90).) névadás alapja részben a hosszú kígyószer levél. J: ’Colchicum autumnale. Melius és Veszelszki így magyarázza: „egy koroya vagyon. A névadás magyarázata részben a növény képzelt erejével kapcsolatos. 1998: kígyóhagyma (Priszter 295).’.’. Diószegi–Fazekas alkotása. els sorban a növény tavaszi levelei’. J: ’ua. kígyógyöker keser f l. — közönséges ~ 1998: közönséges kígyószisz (Priszter 365). Melius még a név ném. azert íze. kígyótárnics’. 1595: Kigyo hagyma (Beythe 48a). | 1998: ’Echium vulgare. J: ’Gentiana cruciata. ▌ 3. F vészk. ſzaga. basilisca (< gör. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. vö. J: ’Plantago lanceolata.kígyóhagyma 241 kígyószisz (Magy. 1783: Kigyó nyelvü-fü (NclB. Diószegi– Fazekas így magyarázza a nevét: „ſzára virágzás el tt kígyósonn öſzvetekeredik” (Magy. F vészk. J: ’ua. 354). keser f kígyóhagyma 1. a névadás magyarázata. kígyógyöker keser f ’. kígyóhagyma (Péntek–Szabó. Mollay. 355). échidna ’kígyó’ < gör. A kígyóhagyma ’ szi kikerics’ (3. J: ’Allium scorodoprasum. 363). A névadás magyarázata. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. F vészk. 1590: Ophioglosson: Kegyo nyelé (SzikszF. J: ’Persicaria bistorta. 2. kígyóhoz hasonlíthatóak. (Melius 90a). „Ennek az egygyes kövér levele ollyan mint az úti-fÍvé. 1807: ’Echium. 1775: Kigyo-nyelvü-fü (Csapó 139). gen. ▌ 2. 82). échis ’kígyó’ < óind.’. 372). J: ’ua. kígyólevelüf (MagyGyógyn. snake weed ’kígyóf . részben pedig a kígyószer gyökérre utalhat. ném. Echium fordítá- . echidna ’kígyó’ < gör. medvehagyma’. óphios ’kígyó’. neve is: Echium (< lat. közönséges kígyónyelv’. || ~f 1948: Kígyógyökérf (MagyGyógyn. ▌ 2. részben a kígyóhagymához való hasonlóság. A kígyólevel f népi név. hosszúak. A kígyószisz nemzetségnév. A kígyónyelv(f ) Melius alkotása a lat. Növénynevek 46–47. J: ’ua. 1998: kígyószisz (Priszter 365). Veszelszki ezt írja: „A’ fokhagyma’ mondérja van rajta. glôssa ’nyelv’).. 1775: Kigyó-hagyma (Csapó 115).

közönséges sárkánykontyvirág’. égi~ kininfa l. Marzell Anemone nemorosa a. 1903: kikeleti f (Hoffmann–Wagner 115). EWUng. 1948: Kígyótrank (MagyGyógyn. Diószegi–Fazekas névadását azzal indokolja.) és ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. 363). J: ’Asphodelus ramosus. TESz. a tráng utótag bizonytalan eredet .: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.: RMGl. F vészk. Schlangenkraut ’kígyóf ’ (< lat. viper’s grass ’viperaf ’. Idegen nyelvi megfelel re vö. Serpentaria (< lat. serpēns ’kígyó’) (Melius 89) fordítása. kökörcsin kikeletif — fehér virágú ~ 1783: Fejér virágu kikeleti-fü (NclB. MNövSz. Genaust dracónis a. dracunculus szó volt. Vö. amib l a latinul jól tudó orvosbotanikusok elvonhatták az unculus képz t. valamint az. vö. 47). 1577 k. 112/18). — N. 1775: Kigyotrang (Csapó 137). (OrvK. A növény virágzata kék virágokból áll. A kínaf a ném.) kérgét. 376). slangenkruid ’kígyóf ’. J: ? ’Persicaria bistorta. MNövSz. 1798: Kígyó-trank (Veszelszki 193). F vészk. A névadás alapja. 1595: Kigyo trank (Beythe 51a). 82). hogy „Hasonlít a’ kígyó’ sziszeg szájához” (Magy. 103). 1813: Kígyótráng (Magy. kikerics. 1783: Kigyó-trank (NclB. F vészk. tárnics.: Kegÿo Trangoth gr. kincs l. kígyógyöker keser f | ? Dracunculus vulgaris. Szent László ~ füve (→ Szent László füve) királydárda 1. ▌ 4. 1583: kygyo trank Dracunculus (Clusius–Beythe 7: BotTört. közönséges sárkánykontyvirág’. terj ke (→ terjékf ). 156). holl. 231). 127). kígyótárnics’. kökény kirágott gyöker f l. Chinakraut tükörfordítása. a virágokból emelkednek különböz hosszúságú. hajlott porzói.) gyökere tekerg s. A kígyótrank ’foltos kontyvirág’ (2. közönséges sárkánykontyvirág’. 1590: Dracunculus: kigyotrangh (SzikszF. 1578: Kigyo tranck (Melius 89). Natternkopf ’kígyófej’. J: ’Lycopus europaeus. Marzell Echium vulgare a. berki szell rózsa’. kígyószisz l. 716).. Échium a. ágas aszfodélusz’. Natterkraut ’kígyóf ’. — királydárdácskája 1664: „vad-foghagymának neveznek. foltos kontyvirág’.kígyótárnics 242 királydárda sa. 1783: Kigyó trang (NclB. 422). 310). F vészk. kikarics l. kikirics. illet leg a tövet. a névadás alapja.. 2. az el tag a lat. kígyógyöker keser f ’. az utótag a hangutánzó eredet szisz. 1948: kígyótráng (MagyGyógyn. a név magyarázata. J: ’Anemone nemorosa. J: ’Persicaria bistorta. Märzenblume ’márciusi virág’. hogy a ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. 1807: Kígyotráng (Magy. el zménye talán a lat. A kígyótárnics összetett szó. J: ’Gentiana cruciata. 1807: Királydárda (Magy. Marzell Lycopus europaeus a. kikerincs. 381). J: 1583: ? ’Dracunculus vulgaris. Gencius ~ füve. ezek a kígyószájból kinyúló kígyónyelvre emlékeztetnek. kígyóf . A kikelet ’tavasz’ a kikel igéb l keletkezett -et képz vel.). A kígyótrank összetett szó. hogy a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. Az elvont szóalak n járulékhang betoldásával (barlang. snake flower ’kígyóvirág’. mint a valódi kínafa (Cinchona sp. A kígyótrank ’tárkonyüröm’ (4. J: ’Arum maculatum. 1998: kígyótárnics (Priszter 383). hogy a növény gyökerei kígyószer ek.) valószín leg a ném.. kikeri. a névadás alapja a növény korai virágzása. J: ’Artemisia dracunculus. ang. avagy Haſtula . kivágott gyöker f király l. kígyótrankf 1500 k. — Ö: terj ke~. 1948: kígyótrank (MagyGyógyn. kikín. Osterblume ’húsvéti virág’. 255). mérges vad harapást gyógyító f . ▌ 3. | 1783: ’Dracunculus vulgaris. viper’s herb ’viperaf ’. dracunculus ’kis sárkány’) részfordítása. ▌ 2. vízi peszérce’. kikirincs l. amelyek nyíláskor pirosak. az el tagra l. az utótagra l. kökörcsin kínaf 1903: kina-f (Hoffmann–Wagner 6). tárkönyüröm’. hogy a növényt els sorban lázcsillapításra használták. terj ke~ kígyótárnics 1966: kígyótárnics Csapody–Priszter. Genaust echídne a. || kígyótrank 1.: RMGl. ném.. kés bb megkékülnek. 520). szorong) és zöngétlenüléssel fejl dött tovább a magyarban. kígyótráng (Csapody–Priszter.

mezei iringó’. ang. ▌ 3. J: ’ua. N. 1807: Királygyertya (Magy. 280). 159). ném. 182). 1590: Tribulus syluestris: Kiralyne aszony dinnyeie (SzikszF. tüskés. királyf 1578: Király f×ue (Melius 95).). a névadás magyarázata.’. A királygyertya a lat. A királydinnye és királyné asszony dinynyéje valószín leg magyar alkotások. a név nem maradt fenn. földi királydinynye’. (Egészség Isten patikájából 9). 268). 406). 268). amely alulról felfelé elkeskenyed . 159). királynéasszony káposztája (Varró 77). orvosi somkóró’.királydinnye 243 királyné asszony káposztája Regia. 1948: királygyertya (MagyGyógyn. szöszös ökörfark-kóró’. közönséges párlóf ’. J: ’Verbascum thapsus. A királyf a R. J: ’ua. király káposztája l. A királydárdácskája ~ királydárda a latin hastula regia tükörfordítása. Melius alkotása. királydárda királydinnye 1807: Királydinnye (Magy. „ſzára f ldreter lt” (Magy. Herba Regia (Melius 95) tükörfordítása. a névadás magyarázata.: RMGl. . || királynyila N. Candela Regia (Melius 146) tükörfordítása. orvosi somkóró’. J: ’Asphodelus albus. 1560 k. és azért a királyé.’. szöszös ökörfarkkóró’. 1783: Király-gyertya (gyortya) (NclB.’. királygyertya alapján jöhetett létre. J: ’Melilotus officinalis. 380). — N. virágos szára gyertyaszer en kiemelkedik a réteken. J: ’Melilotus officinalis. ▌ 2. Az elnevezést a növény küls megjelenése motiválja: méternyire is megnöv egyenes szára. kiráj-gyertya (Nyr. (Melius 95). 1998: királydinnye (Priszter 525). F vészk. ezért kapta a jelentéktelenséggel ellentétes királydinnye és királyné asszony dinnyéje nevet. — földi ~ 1998: földi királydinnye (Priszter 525) J: ’ua. 1783: Király-fü- ve (NclB.) királydárda neve a R. MagyGyógyn. 84). királyné gyertyája 1998: királyné gyertyája (Priszter 308). (Veszelszki 144). hogy a növény és gömböly termése jelentéktelen. hogy ezeknek a növényeknek a hosszú. Kxnigs kerÅen (Melius 146). — N. ▌ 2. Királydárda (MagyGyógyn. lat. királydinnye királyné asszony káposztája 1. 1775: Király dárdátskája (Csapó 139). F vészk. J: ’Tribulus terrestris.’. J: ’Verbascum phlomoides. J: ’Verbascum phlomoides.’. A szöszös ökörfarkkóró (2. 1578: Király gyortya (Melius 146). F vészk. | királyné káposztája N. fehér aszfodélusz’. Marzell Tribulus terrestris a. king’s clover. 1775: Király-fü (Csapó 239). A királynyila a királydárdácska hatására keletkezett. pompás virágzata. J: ’ua. J: ’Agrimonia eupatoria. 339). — ~tartó 1841: királygyertya tartó (Barra 332).: RMGl. molyhos ökörfarkkóró’. J: ’ua.: Batis genus herbe aculeate sponte nasientis: kyralne azzony dinnye: vel: szamar tówys (GyöngySzt. mert a nagy. királyné káposztája (Jávorka 536. királygyertya 1. a termése gömböly . 1775: Király-gyertya (Csapó 203). 40: 104). Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. J: ’ua. felt n . | király káposztája 1525 k. királygyertya (Szegsz.: Eupatorium: Keral kapozthaÿa (Ortus: RMGl. a királydinnye a szláv eredet király ’uralkodó’ és a szláv eredet dinnye összetétele. ▌ 2. királydárdácskája l. királyné asszony káposztája királyné asszony dinnyéje l. királynéaszszony káposztájának gr. || királyné asszony dinnyéje 1525 k. ſzáraz fövenyes utakon el-fut (Csapó 268). 380). Növénynevek 75–77.’. 357). 1520 k. ▌ 3. Növénynevek 65. királyné káposztája N. királyné káposztája (MagyGyógyn. a hastula regia szabad fordítása. 1775: Királyné AÐzÐzony kápoÐztája (Csapó 239). J: ’Eryngium campestre.’. 172). király nyila (Nyr. Mollay. J: ’ua. 132). 1578: Királyné aſÅſÅony kapoſÅtayánac gr. 1903: királyné asszony káposztája (Hoffmann–Wagner 97).’. | királyné tüskés káposztája 1798: Királyné tüskés kápoÐztájának gr. Mollay. 159). a növények dárdaként állnak a réteken. 1783: Király dárdátskája (NclB. 7: 381).: RMGl.: Eupatorium: keralne azzon kapozthaya (Növ.: Tribulosa: keralne azzon dÿnÿeÿe (Ortus: RMGl. hogy a növény homokos mez kön fordul el . messzir l dárdához hasonlító formát mutat. Idegen nyelvi megfelel re vö. Király dárdácskának” (Lippay I: 75). A földi jelz magyarázata. pompázatos dolgok gyakran kapják még a királyi jelz t.

|| kirágott gyöker f 1775: kócsagorr 1948: kócsagorr (MagyGyógyn. kocsord 1577 k. J: ’Aconitum vulparia. Melius 410. sz. 96). A kirágott gyöker f és elharapott gyöker f a korai XVI. 200). stork’s-bill ’gólyaorr’. J: ’Tropaeolum majus.: Kochÿordot ecÅettel es roſa olaÿal teorÿ eoÅwe” (OrvK. Ember és növényvilág 198). a királyi színnek felel meg. | orvosi ~ 1998: orvosi kocsord (Priszter 451). ném. ▌ 2. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ördögharaptaf ’. A királyszín virág szláv eredet király ’uralkodó’ elemének magyarázata. Königskraut ’király füve.’. ill. mintha kiharapták volna vagy egy darabot kivágtak volna bel le. J: ’Arctostaphylos. ▌ 2. A kocsord ismeretlen eredet . 329). hogy a virágok formája szintén cipell kre emlékeztet. fr. a tüskés jelz magyarázata. J: ’Peucedanum officinale. Genaust eupatória a. de a névadásra hatással lehetett a lat. királydárda királyszín virág 1775: Király Ðzinü virág (Csapó 279). 1807 e. Szabó. | sziki ~ 1998: sziki kocsord (Priszter 451).’. 200). Ulrich 7. A kócsagorr valószín leg a ném.’. || elharapottf 1578: El harapot f× (Melius 155). hogy a ’mezei iringó’ (3. a kénköves jelz re l. Genaust Succísa a. 1807: Kotsord (Magy. N. AbbiſÅ. A királyné káposztája ’orvosi somkóró’ (2. F vészk.) népi elnevezés. 362). hogy a gyöktörzs vége olyan. EWUng. 1807: Kukojtza (Magy. A kivágott gyöker f és az elharapottf nevek a lat. A mezei szarkaláb (2. királyné káposztája valószín leg magyar alkotások.) és ’mezei iringó’ (3. a növény társneveit: angyalbocskor. kénkövesgyökér. Marzell Aconitum anthora a. TeuffelſbiſÅ ’ördögharapása’ (Melius 155).) szúrós.) kisasszonypapucs nevének magyarázata. — vad~ 1813: vad Kukojtza (Magy. eupatorium (< talán VI. ang. N.-i nevek (kivágott gyöker f . Pantoufes de Marie. kocsord’. succisa (< lat. Idegen nyelvi megfelel re vö.’. Aconitum napellus a. Delphinium consolida a. J: ’Erodium cicutarium. 1775: El-harapott-fü (Csapó 210). farkasöl sisakvirág’. — kénköves ~ 1807: kénköves Kotsord (Magy. F vészk. Storchen ſchnabel ’gólyaorr’. áfonya’. kokojsza 1. ördögharaptaf ’. elharapottf ) mintájára keletkeztek. narancssárga. 262). királyné asszony káposztája királynyila l. 377). J: ’ua. a névadás magyarázata. Eupator király füve’ elnevezés is. 1783: Kukojza (NclB. királyné káposztája l. ném. medvesz l ’. J: ’ua. 361). mezei szarkaláb’. Eupator király nevéb l) név. nagy sarkantyúka’.. ném. Hasonló típusú névadásra l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. succésus ’alul elvágni’ < succédere) mintájára jöttek létre. 152). pirosas. Vö. J: ’Succisa pratensis.királyszín virág 244 kokojsza A királyné asszony káposztája. TESz. Marzell Erodium cicutarium a. J: ’Peucedanum. J: ’Succisa pratensis. amelyek szépsége királyi. F vészk. Herrgottsschühli. J: ’Arctostaphylos uva-ursi. kocsord a. Reiherschnabel tükörfordítása. J: ’ua.. J: ’ua. 1783: Király Ðzinü virág (NclB. lép~ Ki-rágott gyökerü-fü (Csapó 210). orvosi kocsord’. 1798: El-harapott gyökerÍ-fÍ (Veszelszki 314–5). a név a virág formájára utal. 263). devil’s bit ’ördög harapása’. 1783: Ki-vágott gyökerü-fü (NclB. J: ’Consolida regalis. s t esetleg a ném. Muttergottesschucherl. hogy a virágok színe sárga. J: ’Vaccinium myrtillus. — fanyal ~ 1807: fanyal Kukojtza (Magy. kisasszonypapucs (Péntek–Szabó. sarkantyúvirág. 2. A kisasszonypapucs ’farkasöl sisakvirág’ (1. orvosi medve- . bürökgémorr’. || elharapott gyöker f 1783: El-harapott gyökerü fü (NclB. szakny.. F vészk. kocsord a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Marzell Agrimonia eupatoria [6] a.: Kukojtza (Julow 258). ang. ördögharaptaf . király káposztája. Kisasszony papucsa (MagyGyógyn. kisasszonypapucs 1. kisebbít f l.-i eupatoria.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. F vészk.. kivirics l. 35). 329). Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. kökörcsin kivágott gyöker f 1578: ki vágot gyxkere f× (Melius 155).

Az újgör. A konkoly szláv eredet . nagy bojtorján’. közönséges ebnyelv f ’. 470). Bubeläuse ’gazfickótet ’. kúkolj. kokojsza a. 126). közönséges párlóf ’. a lat.. ang. koriander koldus l. F vészk. ném. nemzetségnév. vetési konkoly’. vö. — búza között term ~ 1578: Buza kxzxt termx Konkoli (Melius 63). kék búzavirág’. *kYkoljь . a közönséges párlóf egyéb elnevezéseivel. 1775: Koldus tetü (Csapó 268). J: ’Agrostemma githago. 17). A fanyal ~ fanyar jelz k magyarázata. vetési konkoly’.) koldustet elnevezésének magyarázata szintén a növény tapadós termése. A földi királydinnye (1. számtalan bojtorjánhoz hasonló termésnek adták a tet elnevezést. A koldustet ’nagy bojtorján’ (3. örökzöld törpecserje bogyószer . kolandran l. J: ’Agrimonia eupatoria. egres. Koldustet (Jávorka 536). 1807: Konkoly (Magy. F vészk. rom. hogy a növény „levele fanyar keserü izü er sit ” (Barra 254). konkoj (Péntek–Szabó. piros terméssel. N. — berzedt ~ 1807: berzedt Kónizs (Magy. J: ’Inula conyzae. 470). hogy a növény fészekpikkelyei felállók: „féſzke’ pikkelyi berzedtek” (Magy. ang.’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1583: konkoly (Clusius–Beythe 7: BotTört. F vészk.: ném. Idegen nyelvi megfelel kre vö. к]клица sz. sz rös virágfeje. a közönséges ebnyelv f (2. J: ’Tribulus terrestris. ▌ 2. berzenkedik a. к]кьл. Melius 395). J: ’Centaurea cyanus. konkoly | Agrostemma githago. 1998: vetési konkoly (Priszter 293). ▌ 4. szln. A koldustet ’közönséges párlóf ’ (4. 280). konko. кýколь ’konkoly’. J: ’Cynoglossum officinale. 1775: Konkoly (Csapó 141). kúkoľ. harvest lice. N.: ÅiÅania: concol (SchlSzj. szlk. Diószegi–Fazekas így magyarázza a berzedt jelz t: „Berzedtt (Squarrosus) mikor az eggymást hátaló pikkelyek’ végei kihajolnak. (Barra 254). prücsök~ kónizs 1807: Kónizs (Magy.. Marzell Arctium lappa a. or. berzenkedik a. J: 1405 k. vö. 276). ruhához ragadó termés.) koldustet elnevezésének alapja a tüskés. 1807: Kóldústet (Magy. Vö. erdei peremizs’. beggar lice. coácă ă ’alacsony ribizli. A konkoly a vetésekben gyakori különféle gyomnövényeknek a neve.) név keletkezésének indítéka a bojtorján tüskés. 324).: ’vetésekben gyakori gyomnövények (pl. TESz. csicsis~. konka (MTsz. — kék~ 1948: kék konkoly (MagyGyógyn. földi királydinnye’. | 1807: ’Agrostemma. idegen nyelvi megfelel kre vö. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. TESz. ang. A kokojsza román eredet . áfonya’. konkáj (Nyatl 1: 15). | vetési ~ 1807: vetési Konkoly (Magy. 470). — N. Pracherläuse.). kankaj. koldustet (MagyGyógyn. 1405 k. N. Ember és növényvilág 199). 132). konkoj l. koma l. 470) névb l hozták létre. | fanyar ~ 1841: fanyar kukojczának gr. ▌ 3. 277). F vészk. 367). — ~fa 1903: kukojczafa (Hoffmann–Wagner 86).. lator~ (→ lator koldus lába sebesít f ) koldustet 1. szakny. Agrimonia eupatoria a. a név valószín leg a ném. vadóc) neve’. N.’. J: ’ua. 1998: konkoly (Priszter 293). katibolha. EWUng. vetési konkoly | a gabonát megrontó gyommag’ (Szabó. 1783: Kóldus tetü (NclB. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka. A kokojsza ’orvosi medvesz l ’ hasonlóság alapján kapta nevét: alacsony. Bettelläus tükörfordítása. blg.’. kókolj. 1903: kódistet (Hoffmann–Wagner 31). 1578: Konkoly (Melius 63).. konkó (OrmSz.-i conyza (Magy. J: ’ua. J: ’Conyza. F vészk.: TESz. konkoly konkoly 1. A berzedt jelz (berzed 1796: ’borzasan felmered’) arra utal. konkáj. kokojsza a. kunkoj (ÚMTsz. ilyen nemzetség ma nincs’. κόγκολη ’egy fajta gyomnövény a gabonában’ a déli szláv nyelvekb l való. F vészk. | 1578: ’Agrostemma githago. szb. 276. J: ’Arctium lappa. beggar’s buttons ’koldus gombja’. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1948: koldustet (MagyGyógyn. J: ’ua. N.hv. F vészk.). Ðzéllyelberzednek” (Magy. kankoj. F vészk. konka.koldustet 245 konkoly sz l ’. megfelel szó megtalálható a többi szláv nyelvben is.). sz rféreg. coácăză. EWUng. 326). A kónizs Diószegi–Fazekas alkotása.). ▌ 2.

kontyvirág. 1578: Colandran Coriandrum. kontyvirág 1807 e. 1998: kontyvirág (Priszter 307). 520). Kniezsa. 1673: kopottnyák (Com. hogy a kopott-nyak elnevezés jobb. koporsóvirág (MagyGyógyn. zeller a.: Coriandrum (OrvK. 1807: Kontyvirág (Magy. magyarázata. Perpenia a. és amelyben megtalálható a torzsavirágzat. az utótagra l. 1948: kontyosf (MagyGyógyn. Jan. J: ’ua. a búzavirág egyéb kék jelz s neveivel: kék búzavirág (→ búzavirág). 1807: ’Arum. a növény levele néha fehér foltos: „Lev. A konty el tag magyarázata a virág tölcsérszer . (TESz. Csapó József indokolja is a névadást azzal. a konkoly pedig arra vonatkozik. SzlJsz. Ö: sárkány~. ill. J: ’Saponaria officinalis. EWUng. sz. — foltos ~ 1998: foltos kontyvirág (Priszter 307). 419). 1577 k. kapotnyak kopottnyak 1578: Kopot nyaknac gr. 1664: Coriander (Lippay II: 18). másfel l pedig konkoj stb. A kopottnyak-féle változatok népetimológiás alakulatok. A búza között term körülírás Melius alkotása. így adja meg a növény nevét: „Kapotnyak. EWUng. sz. A kontyvirág nemzetségnév. Diószegi–Fazekas alkotása. 91). ebb l egyfel l konkol > konkó > konkõ > konku.: TESz.. a névadás alapja.) jelz je (kék) megkülönböztet szerep . hoſzſzú gyenge ſzárakon állanak a’ virágok” (Csapó 131).: RMGl. amelybe a halottat eltemetik’ és a virág összetétele. J: ’Carum carvi. 349). vö. J: ’Asarum europaeum. A kontyosf magyarázatára l. maculatum ’foltos’ fordítása. | mocskos ~ 1807: motskos Kontyvirág (Magy. 1783: Kóriándrom (NclB. és szívesen ültetik temet kbe. 1872: kopotnyákot gr. A konyhakömény összetett szó. a búzavirág jellemz kék szín virágjára utal. J: ’Arum maculatum. koriánder (Priszter . az el tag arra utal. 520).). hogy a növényt f szerként használják. (Melius 89a). F vészk. hogy a tölcsérszer buroklevelet belül lilás foltok díszítik.. J: ’Arum maculatum’.. TESz. er sszagú zeller’. (Melius 58). valószín leg az idegen eredet kapotnyak helyett az értelmesített kopott nyak jobban hangzott. — ~f 1708: Kapott-nyak fÍ (PP. 1841: kopottnyak (Barra 387). TESz. 265). (Barra 161). 1948: Konyhakömény (MagyGyógyn.: Coriandrum: Coriander (De Herbis: RMGl. F vészk. F vészk. A foltos/mocskos jelz a lat. konkoly’ szava került át még a 10.kontyosf 246 koriander ’gyomnövény. Coriander (Lippay II: 20). foltos kontyvirág’. vagy inkább kopott-nyak” (75).: Kontyvirág (Julow. XVI. kopor l.. | 1998: ’Arum maculatum. 278. kontyosf 1807: Kontyosf (Magy. Veszelszki Antal is érezteti „fa. 520). amely kontyszer en véd. 419). hogy a levelek kopasz szárakon állanak: „Mogyoró-fák alatt és nedves Erdökben terem: A’ ſetét zöld veſe forma és hoſzſzú kopaſz ſzárakon álló (az honnét a’ kopottnyak-fü neve-is eredhetett) leveleknek tövében. graveolens. zeller a. fejl dött. 1595: Coriander (Beythe 79). 1998: koriander. 1775: Kopottnyak-fü (Csapó 130). hogy a búzavirág vetésekben gyakori gyomnövény. hogy a virág fehér. kopotnyik l. J: ’Apium graveolens var.’. J: 1807 e. a növény el fordulási helyére utal. a konyha el tag jelzi. kapor koporsóvirág N. 47). vége el tt. J: ’Arum maculatum. v. az utótagra l. 520). TESz. 85). fehéres buroklevele. hasonlóan a vetési jelz . 1798: kopott-nyak (Veszelszki 75). zeller. f szerkömény’.és fÍszeres könyvében”. kömény. 40: 111). szappanf ’. kereklevel kapotnyak’. foltos kontyvirág’. érthet bb. A legrégebbi alakváltozat a konkoly. A kékkonkoly ’kék búzavirág’ (2. 349). 191). Kolandran (NclB. koriander 1533: Coriandrum: Coriander: koriander (Murm. de van fejér vagy fekete fólttal jegyes level is” (Magy. 1683: Kopottnyak (Nyr. konyhazeller 1841: konyha Zeller (Barra 170). foltos kontyvirág’. hogy a növény f szerként használatos. 25: TESz. kopar. EWUng.). A koporsóvirág az ótörök eredet koporsó ’ládaféle. 1798: Koriánder (Veszelszki 172). F vészk. kékvirág.). konyhakömény 1841: konyha köménynek gr. A konyhazeller összetett szó. tiszta z ldek. kontyvirág’.

. J: ’Coriandrum sativum.’. J: ’Orchis.). scabiōsus ’durva. TESz. szerint az el tag esetleg kapcsolatba hozható a kossal. TESz. katáng(~).. korpaf 1807: KorpafÍ (Magy. kosmonyn sz . az utótag pedig a borral vagy a ’herezacskó’ jelentés borék (1835: Tzs. coriandre. dut~. A koronafa a latin eredet korona ’a fa terebélyes része’ el tagjának magyarázata a növény nagy. EWUng. (ÚMTsz. sokáig egy helyben ül’ melléknévi igeneve.: ’a b rr l lehámló apró fehér pikkely’) el tagjának magyarázata a növény pikkelyekkel borított termése: „Termése hoſzſzúdad F zér. A korpaf szláv eredet korpa (vö. Stendelwurtz’ (NéNy. koszorú l. kenyérbél-cic~ (→ kenyérbélcickafark). — kerti ~ 1775: Kerti koriandrom (Csapó 141). A lat. 1577 k. cicfark~ (→ cickafark). 107). szamár~ (→ szamártövis). coriander. kóró l. κορίανδρον. tavaszi hérics’. J: ’Knautia arvensis. TESz. mely szerint a növénynek rontó hatása van a kotlóra. кориáндр. kolandrán (Csapody–Priszter. ném. 494). A kosbor a TESz. koleándert gr. bogáncs~. A koszf a lat. kapocs a. | vetési ~ 1841: vetési koriándrom (Barra 168).és Széptud. 404). a névadásnak mágikus hiedelem az alapja. látványos koronája. kosbor kosmonyn sz XVI. a TESz. 26/8: 16. ném. szerint ismeretlen eredet .koronafa 247 kotlóvirág 343). J: ’Robinia pseudacacia. pézsma(~). coriandrum. varf . cukor~. 556). var’) fordítása. agárkosbor’. 1998: kapcsos korpaf (Priszter 421). lencse~.) megrövidült változatával. som~lóhere. Nxßxf× a. scabiosa (< lat. — Vö. 1935: 184). és elhomályosult összetételként való magyarázata nem meggy z . F vészk. kosb r l. coliandrum (< gör. Geschröt a.’) átvétele. 1798: Korona-fa (Veszelszki 17).’. J: ’Orchis morio. kapocs a. J: ’ua. — ~f 1775: Kosbor-fü (Csapó 297). a n sz f névben). 267). || kosb r 1621: kosbxr (MA. Értekezések a Nyelv. puncs~. egérfark(~). A koriánder vándorszó. J: ’Adonis vernalis. A kosbornak az ótörök eredet kos állatnévvel való összefüggése nagyon valószín . szenna(~). 1798: Kerti Koriándrom (Veszelszki 172). sepr ~ (→ sepr f ). kosbor’. or. J: ’ua. Ember és növényvilág 198). jaj~. J: ’Orchis morio. 869. κορίαννον. A kosmonyn sz elnevezésben a növény különböz elnevezései keverednek: a kos ’állatnév’ (l. F vészk. EWUng korpa a. koszf 1578: koſÅ f×nec gr. 1998: kosbor (Priszter 440). korpaf ’.. 1783: Kosborfü (NclB. a . som~. agárkosbor’. Az 1621-t l kezdve szótárból szótárba vándorló kosb r nyomdahiba eredménye. J: ’Lycopodium. vö. fehér akác’. J: ’ua. A kapcsos jelz az ívesen felálló oldalhajtásokra (vö. sz. 421). 1807: Kosbor (Magy. korpa a. szerelmi vágyat gerjeszt ’ (l. — N. az agármony névben) + n sz ’növel . gordon(~). coriandro. kerti koriander’. és az EWUng. hanem az állati eredet kivonatoknak is fontos szerepük volt. a név magyarázatára l. (Melius 154). J: ’Orchis. EWUNg. ang. kapcsos korpaf ’. fedelékes pikkelyekb l” (Magy.. a szerelmi bájitalok és gyógyborok egyik fontos serkent növénye volt a kosbor. hiszen a szerelmi alkímiában nem csupán a nemi vágyat serkent növényeknek. Idegen nyelvi megfelel re vö. campania~ kotlóvirág N. F vészk. J: ’Lycopodium clavatum.). Az utótag valószín leg az ótörök eredet bor ’sz l b l készült ital’ szó. mezei varf ’. fr. 556). ökörfark(~). — ~f 1834: kos-b r-f (Kassai 3: 202).: Kosbor (Julow 265). 1807 e. Koriander. 556). második fele: kosmonjnözö ’Satyrion trifolium. MNövSz. kosz. kosbor’.’. 1516: ’horgas vég eszköz’) vonatkozik. a kosbor névben) + mony ’here’ (l.. ótvar. F vészk. A kotló ’költ tyúk’ a kotlik ’költ. — Ö: agár~. varádics(~) koronafa 1783: Korona-fa (NclB. Bocksbeutel ’bakzacskó’. UEWb. ballangó~. κολίανδρον ’ua. kotlòvirág (Péntek–Szabó. 1775: KoÐz-fü (Csapó 292). — kapcsos ~ 1807: kaptsos KorpafÍ (Magy. 1998: kerti koriander (Priszter 343). nyers’ < scabiēs ’rüh. ol. Bockhode ’bakhere’. kosbor 1585: crataegonon: Kosbor (Cal.

jelentése ’söpr ’ (vö. kökén. A k here a ném. 110). csag.. vö.. paprat od kamena. 342).” „Ne vigyük be.: RMGl. kininfa (Csapody–Priszter. hogy a növény köves területeken fordul el . J: ’ua. J: ’ua. | ~tövis 1578: Kxkény txuis (Melius 26). — fest ~fa 1813: fest .: RMGl. 347. 426). k(kín. A köcsögf ’öblös szájú edény’ jelentés köcsög el tagjának magyarázata. meggy’.). 1583: Kökény fa Prunus sil. 1798: Feſtf-kökény (Veszelszki 335). 430) tükörfordítása. A kökény ótörök eredet . Marzell Polypodium vulgare a. Marzell Ceterach officinarum a. ném. J: ’Rhamnus cathartica. kükény. „A tyúkok közé dobták. 1: 112). cinus: kekenffa (KolGl.: cirium: kwten (SchlSzj. 213). kövek között n : „Terem a’ kfſziklák’ repedéseiben mint a’ kf-fali ruta” (Veszelszki 80). A tövis ma- .).1: RMGl. J: ’Frangula alnus. kökäm ’kökény’. kökény’. Ember és növényvilág 198). J: ’Orobanche sp. 213). 1590: Acacia: Kôkkeny (SzikszF.’. Steinfarn ’k páfrány’. k(kény.. ang. — N. k méz. mert nem lesz kotló. kökén l. ▌ 2. k kiny. k here 1948: k here (MagyGyógyn. — fest ~ 1948: fest kökény (MagyGyógyn. 1578: Kxkény fa (Melius 26a). 132). 376).: cinum: keken (BesztSzj. ▌ 3. 1430 k. gogan ’kökény’. hv. hogy a növény f zetével a tejes edényeket forrázták ki. 1405 k. vö. J: ’ua. J: ’Polypodium vulgare. a névadás magyarázata a termés kék színe. köcsögf N. 1395 k. 1590: Prunus syluestris: Kôkeny fa (SzikszF. kökän ’szilva. 426). MNövSz. 36).’. J: ’ua. J: ’Asplenium ceterach. a): RMGl. tyúkszem. MNövSz. 373).: RMGl. UEWb. kökän ’szilva’. kotor 1902: ’söpör’).: cinis: keken fa (BesztSzj. 145). J: ’Cytisus scoparius. „A következ hiedelmek élnek: a kotlóvirágot nem szabad leszedni. hashajtó K[ökényfa] (Magy. Steinwurze (NclB.: Acacia: kekyn (CasGl. 164). a növény sziklákon fordul el . nem tojik”. EWUng kotor a. kökény Péntek–Szabó. A kotronc a hangutánzó eredet kotor származéka. — N. Idegen nyelvi példára vö. kék’ szóból származhat. 426). | hashajtó~fa 1813: hashajtó K[ökényfa] (Magy. 2. 342). kotronc 1903: Kotroncz (Hoffmann– Wagner 145). tyúkvirág. varjútövis’. sepr zanót’. 1470 k. oszm. 376). a névadás magyarázata.’. — fest ~ 1783: FeÐtö-kökény (NclB. kum. 2. k kény. k fal 1911: k fal (Cserey.kotronc 248 kökény növényt nem szabad leszedni. kekiny. F vészk.. kikín. J: ’ua. 1255/1261: „Dumus qui uulgo kuken dicitur” (OklSz. TESz. kotor a. 426). kükin (ÚMTsz. 1798: Hastiſztító kökény (Veszelszki 335). kökönye (MTsz. megszárított szára k keménység . Növényszótár 22). A török szó a kök ’ég. A magyarba került török alak *kükän lehetett.). kipcs. közönséges kutyabenge’. a név magyarázata. annak ezen füböl és Virágaiból fördöt kell kéſzitteni” (Csapó 240). kökinye. F vészk. stone fern. köcsögf nek gr. A k gyökér a ném. steenkloover. k gyökér (MagyGyógyn. orvosi somkóró’. J: ’Prunus spinosa. Ember és növényvilág 198. — ~fa 1395 k.). hogy a növényb l söpr t készítettek. (Clusius–Beythe 7: BotTört. J: ’Melilotus officinalis. 1783: Kökény-tövis (NclB.: RMGl. az elnevezés szemléleti háttere az. k gyökér N. | hastisztító~ 1783: Has’ tiÐztitó kökény (NclB. 110).). köcsögfüvet gr. AH. Steinklee tükörfordítása.: RMGl. 211). 1998: kökény (Priszter 470).’. hogy tojjanak” (Péntek–Szabó. kikin-fa (MTsz. A névalkotás idegen nyelvi megfelel k alapján jöhetett létre. 1798: Kökeny-fa (Veszelszki 361). kükíny (Nyatl. Marzell Melilotus officinalis a. Vö. hogy ez a páfrányfaj a sziklákon. kökönnye. közönséges édesgyöker -páfrány’. mert nem lesz csirkéje vagy nem tojik.: RMGl. gö=em ’kökény’. A k fal a finnugor eredet k és a finnugor eredet fal összetétele. s t a növény orvosi hasznára is utalhat a név: „Holyagban lévö kö miatt melly ember kinlodik. köcsögf . szibarack. 163. pikkelypáfrány’. me megláttya a tyúk. vajvirág’.’. 211). Vö.: cirius: keken fa (SchlSzj. kökönye (Csapody–Priszter. (ÚMTsz. valamint a növény kökény 1. holl.

1578: Kxkerczin „veres virága vagyon” (Me- lius 62a). J: ’Verbascum thapsus. J: ’ua. agárkosbor’. 380). kökörcsin’. 1775: KökörtÐin. kukerc. tavaszi kankalin’. kathartikós ’tisztító. A fest jelz t az indokolja. J: ’ua. és festésre alkalmasak. Färbeerbeere (Veszelszki 335) ’fest bogyó’. MNövSz. ha megcsípte a dér: „bogyóit Octoberben a’ fagyas derek érlelikmeg” (Veszelszki 336).. 1590: Anemone. kökinye. A fest kökény ’közönséges kutyabenge’ (3. 1395 k. a): RMGl.: RMGl. kikirics (Péntek–Szabó. — sárgakikerics 1775: Sárga kükörits (Csapó 148). 426). A kökényszilva Diószegi–Fazekas alkotása. ▌ 3. kökörcsin’. — sárga~ 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann– Wagner 38). A varjútövis (2. 1798: kükirtz (Veszelszki 168). 103). kökény’.titipus: kikerchen” (BesztSzj. kökény gyarázó utótag arra utal. 50). kökény. hogy a növény tüskés. 1578: Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”. kikirics. J: 1395 k. 382). — N. 1405 k. 1807 e. scilicet latine primule veris (CasGl. (Veszelszki 366).. 320). 1595: kxkxrchin (Beythe 54).. 426).: Premula veris: Kÿwkerchw (Ortus: RMGl. ▌ kikerics 3. 1798: ſzederjes kökörtsin (Veszelszki 365). kökercsin (ÚMTSz. 1798: kökörtsény (Veszelszki 168). J: 1798: ’Pulsatilla sp. | szélindító~ 1578: ſÅél indito Kxkerczin (Melius 62a). 1783: Sárga Kükörits (NclB. vagy mézzel keſzítnek belfle” (Veszelszki 336). Ember és növényvilág 198). Purgierwegdorn. molyhos ökörfarkkóró’.. kökiny. 295). ▌ 4. 1783: Sárga Kükörtsin (NclB.). hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). kükörics (Csapody-Priszter. ▌ 2. J: ’Pulsatilla sp. 426). tavaszi kankalin’. ▌ 6. J: ’Anemone nemorosa.: Kökörtsin (Julow 259). 1948: kivisics. 1775: Kükirtz. ▌ 5. kökörcsiny. — fekete kikerics 1775: Fekete kükörits (Csapó 146). 103). ▌ 7. amely hasonlít a kökény termésére. J: ’Prunus spinosa. J: ’ua.. 1584: kökörchijn Colchium (Clusius–Beythe 12). 360).’. tavaszi kankalin’. összetett szó. J: ’Orchis morio. — szi~ 1783: ÖÐzi Kükörtsin (NclB.’. MNövSz. a varjútövis termése is októberben érik. hogy a fekete bogyótermés. nyári hérics’. | 1798: ’Primula vulgaris. az éretten hamvas kékesfekete kökénytermések színe emlékeztet a szilvára. Pulsatilla: Kôkercz (SzikszF. — fekete ~ 1798: Fekete kökörtsin (Veszelszki 365). Idegen nyelvi megfelel re vö. 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann–Wagner 112).’. J: ’Pulsatilla sp. 19).) kökény nevének magyarázata az. szártalan kankalin + Primula veris. kukerc (MagyGyógyn. F vészk. | 1578: ’Pulsatilla grandis. 1783: Fekete Kükörits (NclB.: RMGl. kökényszilva 1807: Kökény Szilva (Magy. 335). J: 1775: ’Primula veris subsp. hogy a „kártya-feſtfk timsóval timporalva ſzép kellemetes zöld feſtéket kéſzítnek belfle” (uo. 1798: Sárga-kökörtsént gr.: ’Pulsatilla sp. J: ’Adonis aestivalis. kikerics 1525 k. 126). Kükertz (Csapó 146). kökörcsin’.). a hashajtó jelz a lat. ▌ 8. | sárga~ 1583: sarga kökörchin Helleborine Matthioli (Clusius– Beythe 5: BotTört. pulsatilla: Kékôrcz. — N. F vészk. | szederjes ~ 1783: Szederjes Kükörtsin (NclB. J: ’Adonis vernalis. kökörcsin’. kökönye l. az el tagra l. 380). J: ’Primula veris subsp. — piros ~ 1966: piros kökörcsin (Csapody–Priszter. J: ’Colchicum autumnale.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Ember és . tavaszi kankalin’. veris. J: ’ua. kivirics (Csapody–Priszter. — nagy~ N. 426).: . kökörcsin’. kikerics. hashajtó’) szóból származik: „purgáló ſirupot tzukorral.. 1470 k.: ’Pulsatilla sp.: titipus: kwtwrchv (SchlSzj. || kikerics 1. kökény a. veris. — N. | 1807 e. cathartica (< gör. — berki~ 1807: berki Kökörtsín (Magy. ném. Kökörtyén (Csapó 146). ▌ 2. kükerc. kikirics. EWUng.: ’Pulsatilla. kökörcsin 1. N. kökörcsin’. tavaszi hérics’.: ad comedendum debent eis dare radicem kekerczin vulgariter. Ember és növényvilág 198).kökényszilva 249 kökörcsin kökércse. kökércse (Péntek–Szabó. kökény a.: RMGl. nagykökörcsin (Péntek–Szabó.’. „kiczin. 1903: Berki kökörcsin (Hoffmann–Wagner 115). J: ’Primula veris subsp. leánykökörcsin’. a fa fekete bogyói er sen fognak. J: 1405 k. szi kikerics’. veris. MNövSz.. 1998: kikerics (Priszter 340). TESz. 426). a szilva utótag a Prunus ’szilva’ nemzetség megnevezése. berki szell rózsa’. k(kercsin.

Szabó. 1533: Feniculum: Fenchel: kxmen (Murm.’.’.).: RMGl. 376). pl. 368).) jelz Melius alkotása. szell rózsa. Diószegi–Fazekas egy nemzetséghez sorolták a kökörcsint (Pulsatilla sp..) jelz re l. Ýszi kikirics (Péntek–Szabó. A szélindító ’tavaszi hérics’ (4. 428).köldökf 250 kömény növényvilág 221). kükörtsin. TESz. Anemóne a.: RMGl. 4. gyöngy~ . szártalan kankalin’.. kökörcsin’ (1. EWUng. 103). A TESz.. A kökörcsin török megfelel i csak ’galamb’ jelentésben mutathatók ki. hogy a levelek közepén köldökszer mélyedés található. kükörtsén” (TESz. 3. de ennek lehet sége a kökörcsin lilás-kékes virága alapján mindenképpen megvolt. zászpakikerics. kömény 1. Melius körülírása jól mutatja a növény jellemz it: „Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”. ’berki szell rózsa’. A kökörcsinre ’Pulsatilla sp. 8. 427). „kiczin. MNövSz. kukurícs (ÚMTsz. or. A kökörcsin török eredet . J: ’ua. szerint a kökörcsin és a kikerics egymáshoz való alaki viszonya nem világos. kökörcsin a.’. Genaust autumnális a. amely abban különbözik a lila virágú..) növénynévnek a virágok hasonlósága alapján számtalan jelentése alakult ki: 2. 1584: Komeny (Clusius–Beythe 14). 1783: Köldök-fü (NclB. — kék kikerics 1775: Kék-kükörits (Csapó 146). tavasszal virágzó kökörcsint l. kikirícs. J: ’Adonis vernalis. szi kikerics’. török jövevényszavaink ótörök vagy kun-beseny rétegéb l. lókökörcsin. világoskék’.’. kikarics. A jelentésfejl dés egyértelm en a virágok hasonlósága alapján ment végbe. 6. 2. hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). pipacskökörcsin. fehér zászpa’. Nabelkraut (Melius 35) tükörfordítása. Melius 397. ▌ 5. hogy a virágok a tavaszi szél kezdetekor (kora tavasszal) nyílnak. *kükürč ’kékes’ átvétele. | szi kikerics 1813: szi K[ükörits] (Magy. a török szó a kök ’kék’ melléknév származéka. autumnālis ’ szi’). kikirincs. — sárgakikerics 1784: „sárga kükörts. A kikerics eredeti jelentése szintén ’Pulsatilla sp. kökörcsin a. — N. Anemone (< ánemos ’szél’) fordítása. mintára jött létre (< lat. hogy a régi botanikusok.: RMGl. A kikerics ~ kökörcsin viszony többféleképpen is magyarázható.’ és a szell rózsát ’Anemone sp. Ember és növényvilág 221). — sárgakikerics 1775: Sárga kükerts (Csapó 118). J: ’Foeniculum vulgare. igazolhatja ezt az. ▌ 4. Az szi ’ szi kikerics’ (5. tavaszi hérics’. 360). vagy esetleg kökörcs > kökörcsin képzéssel. Genaust Cotylédon a. lat. hogy sszel virágzik. leánykökörcsin. 1405 k. J: ’ua. a lat. szi kikerics. 1430: feniculum: kwmen (SchlGl. гóлубь ’galamb’. küköritsvirág.. a két szóalak (kikerics ~ kökörcsin) elkülönülése a magyarban ment végbe valószín leg az ómagyar -n ~ -ny képz alapján vagy kökörcsin > kökörcs elvonással. ’agárkosbor’. A berki ’berki szell rózsa’ (7. rózsaszínes. kökörics. 7. 5. maximum. Marzell Adonis vernalis a. 1948: sárga kükercs (Halmai 90). ’molyhos ökörfarkkóró’. kakarics.’. Növénynévi alkalmazásban a szó a törökségb l nem mutatható ki. ’ szi kikerics’. A kökörcsin ’Pulsatilla sp. ’nyári hérics’. kikeri. és az EWUng. édeskömény’. Vénusz ~ köldökf 1578: Kxldxc f× (Melius 35).). kökörcsf (Csapody-Priszter.. голубóй ’égszínkék.) lett.) jelz a növény virág- zási idejét jelzi. szi kikirics. kökörcsin köldöke l. a szederjes és fekete jelz a virág színét jelzi. | szi kék kikerics 1783: ÖÐzi kék Kükerits (NclB. 1998: szi kikerics (Priszter 340). J: ’Sedum telephinum subsp. ’tavaszi hérics’.).’ (1. kikirics. J: ’Colchicum autumnale. A köldökf a ném. — béköles l. kik(rincs. A kék színnév és a galamb madárnév kapcsolatára vö.’ vonatkozó 1578-as adatot Szabó Attila azonosította. A kivirics változat népetimológia eredménye a kivirít hatására. kenderkökörcsin. — Ö: varjúkikerics. — kikericsf N. ’tavaszi kankalin. J: ’ua.: fenicullinum: kemen (SchlSzj. a névadás magyarázata. bablevel varjúháj’. hérics a. a kés bbiekben els dleges jelentése azonban az ’ szi kikerics’ (3. 427).). A kikerics lehet egy feltett török *kükerč. a név magyarázata. a héricset ’Adonis sp. virágzata halvány lilás. J: ’Veratrum album. kukurics. J: ’ua. kökörics l. F vészk.

TESz. — Ö: disznó~. | erdei vad ~ 1578: Erdei vad kemény (Melius 49a). 1807 e. UEWb. ▌ 4.). A névadás magyarázata. 36).’. 1911: k miz páprágy (Cserey. A borsoskömény ’borsoskömény’ (4. ir. J: ’ua. J: ’ua. | olasz~ 1948: olaszkömény (MagyGyógyn. gyökere édes. Ägyptischer Kümmel ’egyiptomi kömény’. A kömény ’f szerkömény’ (2. 1583: kömeny (Clusius–Beythe 4: BotTört. f#niculum ’kömény’ < lat.’.: ’Carum.’. A k méz összetett szó.’. — ~gyökér 1948: k mézgyökér (MagyGyógyn. Az egyiptomi.. J: ’Polypodium vulgare. J: ’Cuminum cyminum.). vagy réti-kömény (Veszelszki 133). 128). A orvosi kocsord (3. 1998: édeskömény (Priszter 377). kumil. — N.). ▌ 6. Kümmel. 1798: Kf-méz (Veszelszki 355).: ’Carum carvi. 430).: semlinum: kemin (SoprSzj. ▌ 2. J: ’ua. szln. ném. ném. WieÐen oder Mattenkümmel (Veszelszki 133). — édes~ 1841: Édes kömény (Barra 163). 351). 349). J: ’Peucedanum officinale. | vad~ 1578: vad keménnec gr. cuminum. J: ’Cuminum cyminum. lat. kemínym™g. A növény termése a köményhez hasonlít.k méz 251 k mézpáfrány csi~ 1813: Bétsi K[ömény] (Magy. J: ’ua.’. 1998: vadkömény (Priszter 451).’. J: ’Pimpinella anisum. 351). hogy a növény sziklákon fordul el . 191). Fœniculū [Foeniculum] porcinum. k méz 1783: Kö-méz (NclB. keminym™g.). | mezei ~ 1798: Mezei. J: ’ua. — erdei~ 1813: erdei Kömény (Magy. 1948: Édeskömény (MagyGyógyn. Steinwurze (Veszelszki 355) ’k gyökér’ hatására jött létre. a méz utótag finnugor eredet . k gyökér. 377). közönséges ánizs’. . hogy a növény íze a borshoz hasonló. J: ’ua.). 198). ’közönséges ánizs’ (5. Genaust foeniculáceus a. kumīn. 351).’.’. f szer~. római és olasz jelz k a növény külföldi eredetére utalnak. ▌ 5. J: ’ua. kömény’.’.: Kömény (Julow 257). J: ’ua. 198). 1998: kömény (Priszter 328). felhasználása (f szernövények) hasonló. A réti. termése. Italienischer Kümmel ’itáliai kömény’.’. 2. 351). 198). kumin. ófn. Römischer Kümmel ’római kömény’. 351). borsoskömény’. 1807: K méz (Magy. J: ’ua.’. EWUng. | vad~ 1783: Vad Kömény (NclB. Feldkümmel. κύµίνον. ▌ 3. gör. J: ’ua. mezei jelz k létrejöhettek ném. Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (foeniculum < lat. konyha~. J: 1435 k. F vészk. f szerkömény’. J: ’Anethum graveolens (convar. 347). ’borsoskömény’ (4. közönséges édesgyöker -páfrány’.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre: a növények felépítése. 1775: Bötsi-kömény (Csapó 144). mint a méz. borsoskömény’. | nagy~ 1948: nagykömény (MagyGyógyn. 351). 1775: Erdei vad-kömény (Csapó 72).: RMGl. 377). | kerti ~ 1775: Kerti-kömény (Csapó 144).. тмин. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. J: ’ua. kimimmag (ÚMTsz. | édes~ 1783: Édes Kömény (NclB.’. 1664: Kxmény (Lippay II: 98). 558). Növényszótár 245). 1435 k. Vö. f szerkapor’. J: ’ua. 2. esetleg egy nyugati szláv R. vö.).’. A kömény vándorszó. | konyhakerti ~ 1998: konyhakerti kömény (Priszter 328). lat. mintára. | kerti~ 1783: Kerti Kömény (NclB. | német~ 1948: németkömény (MagyGyógyn. vö. Marzell Polypodium vulgare a.’. J: ’ua. valamint a borshoz hasonlóan használták a növényt. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja) fordítása. k mézpáfrány 1903: k méz páprágy (Hoffmann–Wagner 211). kümin.. *kъminъ kerülhetett be. A magyar nyelvbe feltehet leg egy kfn. (Melius 49a). hv. F vészk. orvosi kocsord’.) kömény neve a R. 1798: kerti-kömény (Veszelszki 58). erny s virágzata. 1783: Kömény (NclB.’. J: ’ua. kúmina. 1783: Erdei vad Kömény (NclB. | olasz~ 1783: OlaÐz-kömény (NclB. | réti ~ 1783: Réti Kömény (NclB. névadás alapja. a k el tag talán a ném. 198). kemímmag. R.’.’. or. J: ’ua. F vészk. hortorum). — hasznos ~ 1948: hasznos kömény (MagyGyógyn. 273. | 1807 e. 1584: Kömeny (Clusius–Beythe 13). J: ’ua. A szó a latin és a görög révén terjedt el az európai nyelvekben. 1783: Bétsi Kömény (NclB. Marzell Cuminum cyminum a. | egyiptomi~ 1998: egyiptomikömény (Priszter 349). J: ’ua. | római~ 1998: rómaikömény (Priszter 349).’. J: ’ua. ’f szerkapor’ (6. — bécsi ~ 1595: Bechij Kxmeny (Beythe 78). ’orvosi kocsord’ (3. J: ’ua. — borsos~ 1998: borsoskömény (Priszter 349). 427).’.

— N. mannak ris(fa)’.’. J: ’Tragopogon pratensis. al~. fraxinus ’k ris’) fordítása. A k risezerjó összetett szó. F vészk.’. az utótagra l. fraxinella (< lat. 1783: Kö-rontó-fü (NclB. F vészk. J: ’Fraxinus ornus. 63)..: RMGl. 75/37). 212). ló~lapu (→ lapu). ló~ szattyú (→ szattyú). J: ’Fraxinus sp. 257). J: ’ua. zsidócseresznye’.’.: fraxinus: keres fa (SchlSzj. ▌ 3.). kavrçś ’ua. saxum ’k ’. ném. J: ’ua. J: ’Dictamnus albus.’. 1775: Körontó-fü (Csapó 144). k rislevel f l.: Fraxinvs: Kerisfa (Herb. k ris(fa)’. | magyarországi ~fa 1841: magyarországi K risfa (Barra 266).: „MaÐfele kq ronto fwet kÿt Saxifragianak hÿnak deakul” (OrvK. J: 1807 e. | nagyobb ~fa 1798: „A nagyobb Körös-fa’ héja” (Veszelszki 456). csuv. J: ’Fraxinus excelsior. bábakalács~ zekas alkotása. 261). a’ honnét a’ neve” (Veszelszki 190). k ris(fa)’.’. nagyezerjóf ’. europÀische Blütenesche. 1578: Kxrxs fa (Melius 25a).: ’Saxifraga sp. 416). ▌ 6.’. 1998: magas k ris (Priszter 378). | hegyi ~ 1998: hegyi k ris (Priszter 378). közönséges aggóf ’. nagyezerjóf ’. Escherwurtz ’k risgyökér’. k ris(fa)’. — büdös ~fa 1807: büdös Kfrisfa (Magy. F vészk. bask.k ris 252 risfalevel f . 63).’. ang. k tör f ’. 1583: köris fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. Saxifraga (< lat. al~sz l körm l. 366). ▌ 2. — veres~ 1798: veres kfrontó-fÍ (Veszelszki 220). körfény l. ezerjóf .. ▌ 4.: RMGl. tat. qoros aγas ’ua. k rüs-fa (MTsz. bibircses k tör f ’. kérisfa (NyK. vö. k rontóf A k mézpáfrány összetett szó. TESz. 1405 k. 366). 1998: virágos k risfa (Priszter 378). 210). 31: 380: TESz.: RMGl. 1775: Körontó-fü (Csapó 215).’. réti bakszakáll’. k risezerjó 1807: k ris Ezerjó (Magy. | hegyi ~fa 1998: hegyi k risfa (Priszter 378). || k rontógyöker f 1775: Körontó gyökerü-fü (Csapó 144). mintára jött létre. 1590: parietaria: Kô ronto fé (SzikszF. J: 1395 k. 1783: Körös-fa levelü-fü (NclB. magas k ris(fa)’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Dictamnus albus. páfrány. réti legyez f ’. 1578: Kx ronto f×nec gr. k k risfalevel f 1775: Körös-fa levelü-fü (Csapó 86). ▌ 2. közönséges falgyom’. bibircses k tör f ’. 284/26). 1775: Köronto-fü (Csapó 89). 211). — büdös ~ 1841: büdös k r s (Barra 264). | ~fa 1395 k. | virágos ~ 1998: virágos k ris (Priszter 378). 1577 k. 1783: Kö-rontó fü (NclB. | 1775: ’Saxifraga granulata. 367). | magas ~fa 1998: magas k risfa (Priszter 378). 1807: Kfrisfa (Magy. | virágos ~fa 1841: virágos K risfa (Barra 266).’). || k rislevel f 1807: K rislevel f (Magy. EWUng. hogy a növény levelei a k ris leveleihez hasonlítanak: „A’ levelei a’ Kfrös leveleihez igen közelítenek. flowering ash. (Melius 80a). — Ö: manna~. kürüč ’ua.’. || k ris 1807 e. 1783: Köris-fa. 129). göris. || k rislevel -csemete 1783: Köris levelü tsemete (NclB.: ’Fraxinus.). 429). | magas ~ 1948: Magas k ris (MagyGyógyn. A névadás magyarázata. 1577 k. 1775: Kö-rontó-fü (Csapó 229). | 1807: ’Fraxinus.’.: ’Fraxinus sp. J: ’ua. az utótagra l. 340). J: ’ua. A k risfalevel f lat.: fraxinus: kewres fa (BesztSzj.’. Marzell Dictamnus albus a. 1500 k. J: ’Parietaria officinalis. A virágos k ris idegen minták alapján jött létre. 261). 336).’. J: ’ua. J: ’ua. Diószegi–Fa- k rontóf 1. ném.: K ris (Julow 266). szamár~f (→ szamárköröm) k ris 1. 1783: Körontó-fü (NclB. J: ’ua. Körös-fa (NclB.). saxifragus ’követ tör ’ < lat. k risfalevel f körmös l. 367). J: ’Senecio vulgaris. J: 1577 k.’.). J: ’ua. kavçrçś. k méz. a magyarba a tör. kevriš vagy küirüč kerülhetett. — vad~ 1998: vadk ris (Priszter 378). A néva- . — vad~fa 1998: vadk risfa (Priszter 378). az el tagra l. J: ’ua. J: ’ua.: Kq rontho fweth kÿt parietarianak hÿnak (OrvK. qorïčagač ’k risfa’. frangere ’törik’) mintájára jött létre.. k ris(fa)’. ▌ 5. J: ’Filipendula ulmaria. karacs. J: ’Physalis alkekengi. k Ýricsfárol (ÚMTSz. az el tag magyarázatára l. J: ’ua.’. — ~bokor 1193: „Inde ad Keureſ bocor” (TESz. F vészk. a lat..’. A k rontóf a lat. J: ’Saxifraga granulata. J: ’ua. vö. — mezei~ 1841: mezei k rontóf (Barra 348). A k ris ótörök eredet . 1783: körontó gyökerü-fü (NclB. a): RMGl. J: ’ua.

a kerti ruta (Ruta graveolens) leveleihez hasonlóak. Genaust saxícolus a. körömvirág. a névadás magyarázatára l. 1911: k ruta (Cserey. || köviruta 1525 k.) veresk rontóf neve a ném. köszvényburján 1841: köszvény burján (Barra 352). Melius ezt írja a réti bakszakállról (3. orvosi körömvirág’. k rontóf köröm l. pikkelypáfrány’. 322). J: ’Gratiola officinalis. 1798: . k rontógyöker f l. a zsidócseresznye (4.’. k rutabordalap l. J: ’ua.-i ruta-muraria (< lat mūrus ’fal’) részfordítása. varjú~ körömke N. k tör. Idegen nyelvi megfelel re vö. steenruit. A népnyelvi körömke a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ kicsinyít képz s alakja. J: ’ua. és a növény kedveli a köves. J: ’Vaccinium vitis-idaea. stonerue. mert levelei hasogatottak. süvöltény~ körtvély l. 1903: k ruta (Hoffmann–Wagner 213).körömke 253 köszvényf körte l. Steinraute részfordítása. borban igyák. a növényt köszvény gyógyítására használták. k fal. orvosi körömvirág’. A réti legyez f (6. A körömvirág a Calendula szaknyelvi neve. rúta-murária a.): „az kxuet ronttya” (Melius 81). köviruta elnevezéséb l került a növénynévbe. 1745: Kö fal Rutha (Torkos 6). hogy ezeket a növényt vesek szétoszlatására használták. ang. 491). hogy „a’ gyökere verhenyeges hoſſzú” (Veszelszki 220) és „A’ kiknek vizelletek tseppeg. ſegít rajtok” (Veszelszki 220). J: ’ua. — kerti ~ 1948: Kerti körömvirág (MagyGyógyn. körömvirág 1998: körömvirág (Priszter 322). k ruta 1.. || k faliruta 1583: Keu fali ruta Adianthi genus illud. macska~. 1775: Köfali ruta (Csapó 231). Az utótagra l. J: ’Asplenium ruta-muraria. idegen nyelvi megfelel kre vö.) orvosi haszna hasonló: „Fövént a’ vesékböl és követskéket a’ Holyagból ki-hajthatni ez Gyümöltsel” (Csapó 215). A növény k falakon. farkas~.’. 1998: kerti körömvirág (Priszter 322). a névadás alapjára l. ha e’ fÍvet borban ffve iſſzák” (Veszelszki 399). ▌ 2. a növény sugárvirág része (sárga festék. sziklarepedésekben terem: „Azert hijuiak k× fali Rutanak mert k× falok mellet zokot termenij” (Beythe 121a). köszvényf 1. ló~. esetleg a növény görbe termése: „magvai tsónakos görbék” (Magy. A névadás magyarázata. A k ruta ’Asplenium ceterach’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. holl. 1775: Közvény-fü (Csapó 125). a ruta el tagot változatlanul átvették. A k faliruta a lat. 430). 430). burján. a sz l magyarázó utótagra l.) t levélrózsájának leveleinek hónaljában kis kövecskeszer sarjhagymák fejl dnek. Növényszótár 22). J: ’ua. süvöltény~ (→ süvölténykörte) dás magyarázata. Ruta muraria vulgo nuncupatum (Clusius–Beythe: BotTört. Steinbrech (NclB. 1948: k ruta (Halmai 10).: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. szakny. F vészk. a k el tag valószín leg a növény R. A k ruta. Vö. szamár~. ezért azt tartják róla. Steinbeere ’k bogyó’ mintájára jött létre. bordalap k sz l 1841: k sz ll (Barra 252). sziklás helyeket. medve~. és a’ vese-kf miatt fanyalognak.’. ném. J: ’Asplenium ceterach. A bibircses k tör f (2.’. orvosi csikorgóf ’. gólya~. 128). J: ’Calendula officinalis. a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ el tag a növény valamely részét jellemzi: a sas karmaihoz hasonló lehet pl. 1595: K× fali Ruta (Beythe 121a).. „Emberben termett kö ellen lenni mondatik” (Csapó 144). Rother Steinbruch [brech] (Veszelszki 220) tükörfordítása. körömke (MagyGyógyn. 603). illóolaj készül bel le). 1783: KöÐzvény-fü (NclB. Gichtkraut fordítása. feketesz l (→ sz l ). disznó~. 322). A k sz l a ném. 384). A köszvényburján a ném. 367). Marzell Asplenium ruta-muraria a. J: ’Calendula officinalis. 1783: Köfali Rúta (NclB. köviruta valószín leg a ném. 1783: Kövi rúta (NclB. hogy vesek ellen hasznos:. Genaust Rúta a. A ruta utótagot azért kapta a növény. Marzell Gratiola officinalis a. kánya~. rontóf . Ö: gólya~ (→ gólyaköröm). vörös áfonya’. kövi fodorka’. „A’ nevét igazán hordozza: mert a’ kf. és fövény ellen nagy Principalis. | orvosi ~ 1998: orvosi körömvirág (Priszter 322).

hogy a növény felépítése rózsaszer . 2. F vészk. a névadás oka. Ember és növényvilág 199). Genaust crássus a.’. nagy haſzonnal ihatjak ezen füröl fött vizet” (Csapó 125). Genaust podagrária a. saxum ’k ’. 1783: Kövi ró’sa (NclB. J: ’Sempervivum tectorum. 1998: köszvényf (Priszter 292). ném. J: ’ua. goutweed. Kristofeleskraut tükörfordítása.köszvénymenta 254 kristóff KöÐzvény-fÍ (Veszelszki 154). granulata (< lat. Saxifraga (< lat. F vészk. Brunnenkresse. csombormenta’. 209). lat. 1807: Köszvényf (Magy. a kalincaínfüvet (1. J: ’Saxifraga granulata. 1813: Köszvényf (Magy. A kristóff a ném. J: ’ua. k tör kövérf 1775: Kövér-fü (Csapó 19). frangere ’törik’) tükörfordítása. Craſſula (< lat.) és a fehér vajvirággal (5. k tör f ’. J: ’Rorippa nasturtiumaquaticum. TESz. kén~gyökér kövirózsa 1775: KöviroÐa (Csapó 97). J: ’Ajuga chamaepitys. R. köszvénymenta. R. grānum ’mag. hogy a növényt szintén köszvény gyógyítására használták. F vészk.) is köszvényt gyógyítottak. ▌ 5. a növényt köszvény gyógyítására használták. Kristóf a pestises betegek véd szentje . fehér vajvirág’. ▌ 2. || köszvényt gyógyító f 1903: köszvényt gyógyító f (Hoffmann– Wagner 56). 1783: KöÐzvény Menta (NclB. szakny. Kresse ’zsázsa’ átvétele. saxifragus ’követ tör ’ < lat. 1948: köszvényt gyógyító f (Halmai 6). köviruta l.) a lat. sarjhagymák fejl dnek. bablevel varjúháj’.) a ném. bibircses k tör f ’. A névadás magyarázata. Idegen nyelvi megfelel kre vö. és Szt. köszvényf (Péntek–Szabó. 265). csombormenta’. J: ’Actaea spicata. J: ’Mentha pulegium.. hogy a tavaszi kankalinnal is gyógyítottak köszvényt. podagra ’lábköszvény’) fordításával jött létre. 341). kalincaínf ’. (Lippay II: 26). jichtkruid. N. — fali ~ 1998: fali kövirózsa (Priszter 501). 1911: Kristóff (Cserey. 130). veris. ökörnyelv k tör 1807: Kftör (Magy. — bibircses ~ 1807: bibirtsós Kftör (Magy. A kövirózsa a ném. podagraf ’. köszvényf ter 493). J: ’Primula veris subsp. crassus ’kövér’) (Csapó 19) fordítása. Christophskraut.-i podagraria (< lat. A k tör nemzetségnév. 1775: KöÐzvény-menta (Csapó 69). bibircsók a. hogy a növényt a pestis ellenszereként használták.) köszvény gyógyítására használták: „Kösvény fájdalmai miatt ſinlödök. ▌ 3. Növényszótár 5). Marzell Sempervivum tectorum a. Steinrose tükörfordítása. szem’) mintájára jött létre. a rózsa utótag magyarázata. A névadás magyarázata. kristóff 1903: kristóff (Hoffmann– Wagner 110). k ruta középcsillaghúr l. Kres. podagrica mentha (Clusius–Beythe 26) fordítása. kövirózsa’. J: ’ua. BrunkreſÅ (Melius 107) ’forrás zsázsa’. goutwort. 263). A csombormentával (2. csillaghúr középnadályf l. A köszvényf és köszvényt gyógyító f ’podagraf ’ (2. a f magyarázó utótag. J: ’Saxifraga. A bibircses ’daganat’ jelz a lat. vízitorma’. köszvényt gyógyító f l. 377). a csombormenta magyarázatára l. || bibircses ~ f 1998: bibircses k tör f (Prisz- kres 1664: Kreſt.’. J: ’Sedum telephinum subsp. 1783: Kövér fü (NclB. 1948: köszvényf (MagyGyógyn. ném. J: ’ua. EWUng. J: ’Aegopodium podagraria. hogy a növényen kis bibircsókok. 368). A köszvényf a ném. fekete békabogyó’. a lat. A köszvényf ’tavaszi kankalin’ (4. Gichtkraut tükörfordítása. Christoffelskraut. A kres a ném.’. bibircsók a. avagy ſáſa-f×vet gr. | házi ~ 1998: házi kövirózsa (Priszter 501). köszvénymenta 1583: kxzuény ménta Pulegium (Clusius–Beythe 7: BotTört. F vészk. ▌ 4.’. Gichtkraut tükörfordítása. ang. J: ’Orobanche alba. holl. k tör f l. herbe aux goutteux. A kövérf a növény R. Gichtkraut. tavaszi kankalin’.. 386). fr. 371). maximum. köves l. 1998: kövirózsa (Priszter 501). Marzell Aegopodium podagraria a. vö. k rontóf . nadály közökörnyelvf l. J: ’Mentha pulegium. Vö. arra utal. A köszvénymenta a lat. Diószegi–Fazekas alkotása.

paraj. ang. kukukvirág l. J: 1540 k. isten~. || krisztuskeze 1578: Chriſt’ keze (Melius 82a). A kunrépa ’erdei ciklámen’ valaha az Alföldön is elterjedt növény volt. kút l. kunrépa 1798: Kún-répának gr. Christmas-flower. ricinus’. kunrépa. kutyabenge 1807: kutya Benge (Magy. J: ’Cyclamen purpurascens. EWUng. Marzell Actaea spicata a. Palma Chriſti (Melius 82a) mintájára jött létre. erdei ciklámen’. A kukucska ’fehér akác’ (2. hogy a leveleken 5 nagyobb.: ’bizonyos fajta gyógynövény. 209). Vö. N. kukucskál a. (Veszelszki 185). A Krisztus-virág a ném. kukicska (ÚMTsz. csuklyaf kukojsza l. A névadásra hatással lehetett a kunok paréja ’kövér porcsin’ elnevezés is. kucorgó l. újra emlékeztet karéj látható. F vészk. kövér porcsin’. bokor alatt ~ (→ bokor alatt kucorgó) Krisztus-virág 1903: Krisztus-virág (Hoffmann–Wagner 112). 178).).). J: ’Primula veris subsp. A Krisztus-pálma a lat. a névadás magyarázata nyilván az. Palma Chriſti (Melius 82a) tükörfordítása. A névadás alapja. 385). A krisztuskeze. J: ’Ricinus communis.) valószín leg hasonló szemléleten alapul. kakukkvirág kulcsa l. J: ’Frangula alnus. TESz. Christuspalme ’Krisztuspálma’. ▌ 2. még csicsiskoma. karácsony táján már virágzik. krisztustenyere. kukicska a. A kunok paréja Melius elnevezése. illatos virágfejl dés lehet. Christblume tükörfordítása. 2. a névadás magyarázatára l. A répa utótagra l. az utótagra l. — N. 2. karácsonygyökér. kökörcsin kuklásf l. kés sszel pedig csak nagy rózsaszín virág fejl dik. Melius 381. ném.). J: ’Colchicum autumnale. vénuszhaj’. kokojsza kunok paréja 1578: Kunoc paréya (Melius 33a). 1775: KriÐztus tenyere (Csapó 237). J: ’Robinia pseudacacia. kulcsvirág 1948: kulcsvirág (MagyGyógyn. tavaszi kankalin’. veris. Schlüsselblumen tükörfordítása. közönséges kutyabenge’. Vö.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb. Krisztus-pálma 1841: kristus pálma (Barra 390). 256). Szabó. pl. disznórépa. kukucskál a. kukucsk™ (ÚMTsz. 1813: kún R[épa] (Magy. Szent Péter ~ krisztustenyere 1578: Chriſtus tenyere (Melius 82a). Marzell Helleborus niger a. vö. palma Christi ’Krisztus pálma mag’. A kulcsvirág a ném. bokor alatt ~ kukerc l. N. Vö. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1903: Krisztus pálma (Hoffmann–Wagner 197). kéz’ elemet a pálma növénynévvel helyettesítették. c): RMGl. a kunok sütötték és fogyasztották gumóit. 425). fekete hunyor’. A névadás magyarázata. || istentenyere 1813: I[sten] tenyere (Magy. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. mohos források oldalán fordul el . palma ’tenyér. a névadás magyarázata a korai.) talán a bizonytalan eredet kukucskál családjába tartozik. ang. F vészk. Szent Péter kulcsa. héja~mácsonya kukucska 1. szi kikerics’. A népnyelvi kukucska ’ szi kikerics’ (1. A névadás magyarázata.’. Vö. 374). — közönséges ~ 1998: közönséges kutyaben- . ricinus’. fehér akác’.. A kútf egyedi adat. J: ’ua. Marzell Colchicum autumnale [8] a. a kút ’forrás’ el tag magyarázata talán az. héja~. 147. J: ’ua. a lat. kukucskálnak ki. J: ’Helleborus niger. kutyabenge (SzegSz.. — N. konkoly kunkorgó l. kukucska (MagyGyógyn.’. ötujjúf . F vészk. hogy a kunok salátaként fogyasztották a növényt. J: ’Ricinus communis.Krisztus-pálma 255 kutyabenge volt. régi. krisztustenyere és istentenyere a lat. kunkoj l. hogy a növény gumóiból kora tavasszal csak levelek kútf 1540 k. Melius alkotásai (Melius 82a). Krisztuspálma. hogy a növény Krisztus napján. 1948: Krisztus virág (Halmai 38).).). ÚMTsz. 1783: Kriſtus tenyere (NclB. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a növény nedves helyeken. kulcsvirág (ÚMTsz. J: ’Portulaca oleracea.

1813: kutya Ts[eresznye] (Magy. 1758: kutyafa (SzT.Tseresznye (Magy. 1903: kutyanyelv f (Hoffmann–Wagner 31). F vészk. Elymus repens’ a lat. kutyakapor (Péntek–Szabó. benge. J: ’ua. fekete csucsor | Solanum. zelnicemeggy’. idegen nyelvi megfelel kre vö. kutyacseresznye 1. azt. nyári hérics’. kutyakapor 1. Gramen caninum (NclB. 45). közönséges ebnyelv f ’. Gürtelkraut (Veszelszki 317) fordítása. . hogy jéges után büdös t le a határ” (Péntek–Szabó. 2. J: ’Daphne mezereum. kutyanyelv f (MagyGyógyn. kutya bojó (ÚMTsz.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. farkashárs’. Hundsblume ’kutyavirág’ hatására alakult ki. A kutyabogyó a német Hundsbeere tükörfordítása. J: ’Frangula alnus. | 1813: ’Solanum nigrum. — N. kutyabogyó 1798: Kutya-bogyó (Veszelszki 414). J: ’Adonis aestivalis. farkasbors. 373). kutyadögleszt f (MagyGyógyn. fekete csucsor’. J: 1798: ’Solanum nigrum. Diószegi–Fazekas alkotása.). kutyaborostyán (Péntek–Szabó. a cseresznye utótag magyarázata a növények kerek.’. J: ’ua. Ember és növényvilág 198. 328) (< lat. A kutyafa a ném. gramen ’f . A kutyaborostyán összetett szó. 1807: kutya –v. kutyanyelv f 1. ang. 1813: Kutyabogyó (Magy. ang. farkashárs). ha szétmorzsoljuk: „Azt hiszik. Hundsbaum tükörfordítása. a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. 38). 125: 428). földön szétfutó jellege.. J: ’Anthemis cotula. J: ’Prunus padus. A kutyalánc a ném. Marzell Colchicum autumnale a. törékeny. 79: 116–121). J: ’Colchicum autumnale. ill. F vészk. az utótag magyarázatára l.). 1783: Kutya Kapor (NclB. vad – v. ▌ 2. J: ’Cynoglossum officinale. A kutyapázsit feltehet leg ’közönséges tarackbúza. 7: 679). J: ’ua. kutyafa (SzegSz. lat. A kutyadögleszt f a ném. — ~fa 1783: Kutya TsereÐznye-fa (NclB. dogwood. gyep.’. Ember és növényvilág 227). F vészk. a növény R. Marzell Daphne mezereum a. A kutyakapor ’nyári hérics’ magyarázata. A névadás alapja a növény értéktelen. Marzell Frangula alnus a. — N. 374). kutyafa 1754: kutja fa (Nyr. J: ’Cynodon dactylon. J: ’Sorbus aucuparia. a nevek a termések ’zelnicemeggy’ (1. holl. A kutyanyelv f ’közönséges ebnyelv f ’ (1. vö. J: ’Lycopodium clavatum. közönséges kutyabenge’. hondjeshout. ném. büdös pipitér’. hound’s berry ’kutyabogyó’. — piros ~ 1783: Piros Kutya tsereÐznye (NclB. ▌ 2. az utótagra l. 419). csucsor’. Ember és növényvilág 198). — N. A kutyanyelv f ’nagy útif ’ (2. A kutyacseresznye a ném. az el tagra l.) magyarázatára l. Idegen nyelvi megfelel re vö. ÚMTsz. 2. A kutyabenge összetett szó. F vészk. idegen nyelvi megfelel re vö. kutyadögleszt f N.’. kutyapázsit 1824: kutyapázsit (MNy. 1798: Piros kutya-tseresnye (Veszelszki 416). kutyalánc (MagyGyógyn. a név a növény haszontalanságát jelzi. 296). nagy útif ’. N.) jelentéktelenségére utal. N. Az elnevezés szemléleti alapja a növény alacsony. 1807: Kutyafa (Magy. 281). mérgez bogyótermése. hogy mérgez . kutyapázsit (MagyGyógyn. gerézdes . 377). Hundsbeere ’kutyabogyó’. szi kikerics’. kutyaborostyán N. ÚMTsz.). 393). ebkapor. A névadás magyarázata.) az ebnyelv mintájára jött létre. kutyabogyó. borostyán.). kutyalánc 1908: kutyalánc (Zelenyák 91). ▌ 2. 1798: kutya-kapor (Veszelszki 155). Hunds-Elſebeere részfordítása. A kutyakapor ’büdös pipitér’ (1. neve frangula (< frangere ’törni’). a kutya el tag a növény mérgez voltára utal (hasonlóan a növény farkas el tagú nevei is: farkasboroszlán. Péntek–Szabó. kutyaborostyán (ÚMTSz. 50). hogy a növény illata büdös. — N.). R. Ember és növényvilág 198. kapcsos korpaf ’. ’madárberkenye’ (2.kutyabogyó 256 kutyapázsit ge (Priszter 378). kutyafa. hogy a fa hitvány. madárberkenye’. piros termése. közönséges csillagpázsit’. J: ’Plantago major. 178).

perje. 1948: kutyaperje (MagyGyógyn. 328) (< lat.. kutyaszöllö (ÚMTsz. kutyatej’. J: ’ua. 114). 1783: Eb ró’sa (NclB.. 349). J: ’ua. SzegSz. 1798: Kutya-perje (Veszelszki 240). J: ’Chelidonium majus. | keresztlevel ~ 1841: keresztlevelü kutyatéj (Barra 389). 104). kutyatej (MagyGyógyn.’. ebgyógyítópázsit. Ember és növényvilág 218). Genaust canínus a. J: ’Taraxacum officinale.-i cynapium (< gör. canénus ’kutya-’ melléknév. A kutyasz l a ném. kutyasz l 1834: kutyasz l (Kassai 3: 220). odoús.. mérgez bogyótermése: „mírges a bogyója” (Nyr. kutyatéÇ (Péntek–Szabó. Vö. J: ’Euphorbia lathyris. A kutya el tagra a növény egyéb kutya el tagú nevei (vö. A névadás alapja a növény haszontalan.. — hasindító ~ 1998: hasindító kutyatej (Priszter 373). lat. A kutyatej ’pitypang’ (2. canis ’kutya’) fordítása.’. canis ’kutya’) tükörfordítása. hitványságát jelzi. canénus ’kutya-’ melléknév. a kutya el tag a növény értéktelenségét. közönséges tarackbúza’. 1903: kutya petrezselyem (Hoffmann–Wagner 57). kutyatej — ~f 1761: A’ Kutya Tej f×nek a’ txvit” (TESz.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. F vészk. J: ’Adonis vernalis. J: ’Euphorbia sp. Ember és növényvilág). Az utótagra l. farkas-~.) és ’vérehulló fecskef ’ (3. gen. 125: 424. 1791: Kutya Petre’elyem (Lumnitzer 116). és kés bb tapadhatott hozzá a ’sz l ’ jelentés. hogy a növény tejnedvet tartalmaz. SzamSz. rosa ’rózsa’. 1: 860. 198). 1: 571. J: ’Aethusa cynapium. N. Vö. gyep rózsa’.’. 349). Nyr.’.kutyaperje 257 kutyatej pázsit’. A levelek formája a névadás motívuma: „F ként a levele. gen. ill. „A’ petrezselyemt l és turbojától alól fényes levele külömbözteti” (Magy. kynós ’kutya’. Ember és növényvilág 198). pitypang’. A kutyaperje valószín leg a lat. || kutyatej 1798: Kutya-tej (Veszelszki 211). keser tejnedvet tartalmaznak. ha leszakítják.). kutyatej’.’. kutyapetrezselyem 1783: Kutya Petre’selyem (NclB. A kutyarózsa a kés lat. ebzeller. . Hundspeterlein (NclB. A kutyapetrezselyem valószín leg a ném. farkaskutyatej’. nyelv hatása sem. || ebrózsa 1578: EbroſÅa (Melius 23a). tavaszi hérics’. J: 1798: ’Euphorbia sp. J: ’Rosa canina. lat. 44). ký#n. | kerti ~ 1841: kerti kutyatéj (Barra 389). | 1998: ’Euphorbia. kynós ’kutya’. eredetileg valamilyen bogyótermést jelölhetett. lat. J: ’ua. kutyatej (Csapody–Priszter. kutyatej | Euphorbia cyparissias. lat. 1998: kutyarózsa (Priszter 483). A f ként nyelvjárási alakváltozatokban meglév l > ll (szöll ) kett s mássalhangzó hangzóközi geminálódás eredménye. 375). jövevényszavunk. Genaust cynápium a. Gramen caninum (NclB. vö. rosa canina (< lat. ang. A sz l utótag csuvasos jelleg ótör. pázsit’. szakny. dog-rose. a lat. ném. — N. ezek a növények szintén fehér. 1998: kutyatej (Priszter 372).). 328). Marzell Aethusa cynapium a. ▌ 2. | keresztes ~ 1998: keresztes kutyatej (Priszter 373). apium ’petrezselyem’). A tavaszi hérics (2. A növénynek egyéb tájnyelvi elnevezése is kialakult a kutya állatnévvel. Hunds-Petersilie tükörfordítása. kutyarózsa (Péntek–Szabó. lat. a névadás alapja hasonlóság: a növények f félék. Marzell Solanum nigrum a. J: ’ua. 2: 126. ebagyar). N. kutyasz l (SzlavSz. gramen ’f . a tej utótag magyarázata. Hundswein tükörfordítása. a névadás magyarázatára l. TESz. kutyaperje 1783: Kutya-perje (NclB. A kutyatej a német Hundsmilch tükörfordítása. — Ö: eb~. veszedelmesen hasonlít a petrezselyemre” (Európa vadvirágai 176). canis ’kutya’) fordítása. Ember és növényvilág 218). de nem zárható ki a lat. fekete csucsor’. ádáz’. Cynodon (< gör. sz l a. odóntos ’fog’) is hatással lehetett. TESz. Hundrose. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal. hasindító kutyatej’. kutyaté. J: ’ua. J: ’Solanum nigrum. a virágok a gyep rózsa virágjára emlékeztetnek. vö. mindkét növény szárából nedv folyik. kutyabogyó. Péntek–Szabó.. — sárga~ N. 86: 441). ▌ 2. N. vérehulló fecskef ’. MNövSz. Idegen nyelvi megfelel re vö. tejesf . gen. ▌ 3. sárgakutyatej (Péntek–Szabó.) kutyarózsa neve hasonlóság alapján jött létre. 1841: kutyasz l (Barra 331). gyep. kutyarózsa 1. J: ’Elymus repens. ký#n.

kutyatök 258 kutyócska kutyatök N. Marzell Bryonia a. A kutyócska ~ kutyóka a kutya f név -cska ~ -ka kicsinyít képz s alakja. kükiny l. kutyatök (Nyr. kutyazelnice 1813: kutya Zelnitze (Magy. hogy a növény magháza ebfejhez hasonló. kutyócska kükény l. az utótagra l. zelnicefa. kökény . zelnicemeggy’. cucurbita canina. valószín leg a kutyacseresznye mintájára jött létre. J: ’Antirrhinum majus. 23: 423). A kutyatök a ném. A kutyazelnice összetett szó.. F vészk. büdös gönye’. kutyóka l. kökény kükerc l. kökörcsin kükin. Nyr. J: ’Misopates orontium. Idegen nyelvi megfelel re vö. lat. 51: 15. vetési oroszlánszáj’. 394). 31: 139. Vö. a névadás magyarázata. 2. Nyr. J: ’Prunus padus. ebfej f . || kutyóka 1903: kutyóka (Hoffmann–Wagner 128). kutyócska 1903: kutyócska (Hoffmann– Wagner 127). 16. kerti oroszlánszáj’. J: ’Bryonia alba. Hundskürbis tükörfordítása.

lakatf (MagyGyógyn.’.: ’különféle nagy level növények neve. a láb ’végtag’ és a mos -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele.’ (TESz. varjú~ lábmosóf 1577 k. J: ’Chenopodium vulvaria. EWUng. a vörös a növény vöröses szárára és levelére utal. réteken át..: Laboda (Julow 256). laboda (MagyGyógyn. tyúk~. lakat a. a növény a népmesék minden lakatot nyitó füve. vörös libatop’. J: ’Eryngium campestre.. lámpavirág (Csapody– Priszter. kakas~. a német eredet lajtorja ’létraszer szekéroldal’ és a tüske ’tüskés növény’ összetétele. A név valószín leg a tálmosóf növénynévvel párhuzamosan alakult ki. mezei iringó’. EWUng. MNövSz. has~f lajtorjatüske N. J: ’ua. 345). labogya l. bárány~virág (→ bárányvirág). 1807 e. (OrvK. lakat a. els sorban a libatop. vö.). szarka~. loboda (ÚMTsz. a növénynek is nagy levelei vannak. lakatf N. 1807: ’Chenopodium. | 1807 e. A lábmosóf magyar alkotás. majd 1807-t l els sorban a Chenopodium-félék elnevezése különféle megkülönböztet jelz kkel: a büdös jelz a növény átható szagára. farkas~. csóka~. 115). harang~. daru~. — tajtékzó ~ 1578: Taytékozo láb moſo f× (Melius 54). N. tajtékzóf . — büdös ~ 1783: Büdös Laboda (NclB. 1798: Büdös laboda (Veszelszki 82). 1590: Hemerocalles: Labmoso fé (SzikszF. 182). — N. J: ’Arctium lappa. gólya~. J: ’Chenopodium rubrum. szappanf ’. galamb~.: TESz. béka~. lámpa l. 257). — vörös~ 1813: veres L[aboda] (Magy. A névadás magyarázata. lator koldus ~a sebesít f . 1775: Láb-mosó-fü (Csapó 245). N. A tajtékzó jelz re l. 324). gömb alakú föld feletti száraz kóróját a szél sodorja a mez kön. oroszlán~. a névadás magyará- .). A laboda eredetileg ’különféle nagy level növény’ jelentés . hogy a növény szszel elszárad. büdös libatop’. J: ’Verbena officinalis. ugyanezen a szemléleten alapul a növény ördögszekér elnevezése. or. J: ’Taraxacum officinale. 115). loboda.).: bleta: laboda (BesztSzj. pitypang’. A laboda ’bojtorján’ (2. lúd~. galamb~gólyaorr. lobòda ’Atriplex’. szb-hv. F vészk.) népi név. A névadás magyarázata. 2. laboda 1. TESz. 405/12–13). hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. nagy bojtorján’. éjjeli~ lámpavirág N. A lajtorjatüske népi név. borjú~f . lobodo (CsángSz. 377). laboda lágyító l. A lámpavirág népi név. лoбoдá ’ua.. 2: 702). liba~. MNövSz. bojtorján elnevezése’. a lámpa ’világítótest’ és a f összetétele. vasf ’. labogya. 1395 k. TESz.L láb l.: lab moſo fweth gr. lajtorja tüsök (MagyGyógyn. szlk. Csapody–Priszter. holló~. 377). A laboda szláv jövevényszó. лебедá. az ófrancia eredet lakat ’levehet függ zár’ és a f összetétele.: RMGl. vö még tüskefa. A lakatf népi név. hogy a növény gyökerét szappanként használták. J: ’Saponaria officinalis. ▌ 3. a f magyarázó utótag. libatop’. spenót. 1807: büdös Laboda (Magy. J: 1395 k. лóбода ’libatop’. F vészk. 2. 223. blg. ▌ 2.

: RMGl. széles L[apu] (Magy.’. J: ’ua. J: ’ua. bojtorján’. — mindenkor szomjúhozó tövises~ 1578: Mindenkor ſÅomiuhozo txuiſſes Lapu (Melius 43). J: ’ua. — apró~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. hogy a növény csíp s: „mindnyájan a’ nedves helyeken ſzeretnek tanyázni.: RMGl. ▌ 8. J: ’ua. A névadás alapja. mostoha lapu (SzikszF. J: ’ua. J: ’ua.lampionnövény 260 lapu zata a lámpához hasonló bóbitás kaszattermésekb l álló gömbszer termés. 416). 2. Az éget lángosf Melius alkotása. lampionnövény 1966: lámpionnövény (Csapody–Priszter. szártalan bábakalács’. 1775: Égetö lángas-fü (Csapó 34).: lappa: lapho (SchlSzj. 416). 377). Égetf langas-fÍ” (Veszelszki 374).’. | kisebb~ 1841: kissebb Lapu (Barra 238). kutya~ lángosf — éget ~ 1578: Égetx langas f× (Melius 175). | tövises~ 1775: TöviÐÐes Lapu (Csapó 35).’. J: ’Physalis alke-kengi.’. 1096). (Csapó 190). az az.’. J: ’ua. J: ’ua.-i flammula ’éget ’ felhasználásával alkotta: „Flamula.’. 1775: Nagy lapu (Csapó 151). 455). takácsmácsonya + erdei mácsonya’. és ſzárítók. | igen széles level keser ~ 1578: „igen ſÅeles leuel× Keſer× Lapu.’. J: ’Dipsacus fullonum. | tövises~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. borda~ lapi l. 1783: Édes Lapu (NclB. J: ’ua.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek. J: ’ua. 288/8). zsidócseresznye’. szakny.. égetfk. lanternplant. | keser nagy~ 1798: keserÍ nagy lapú (Veszelszki 87).: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK. 2.’. 1807: keser Lapu (Magy. J: ’Tussilago farfara. J: ’Arctium minus. — fehér kerti~ 1578: Feiér kerti lapu (Melius 46a). | nagy~ 1578: Nagy Lapu (Melius 40a). J: ’Silybum marianum.: lappa: lapow (BesztSzj. | mezei tövises~ 1578: „Mezei txuiſſes lapu” (Melius 43a). 1783: Marti Lapu (NclB. hogy a növényen a bogyókat felfúvódott. ▌ 5.’. J: ’ua.’. 378). vel. 1798: édes lápú (Veszelszki 87). 1590: Lappa maior: Szeles lapu (SzikszF. Laternenpflanze. Szabó. | fehérhátú~ 1775: Fehérhátulapunak gr. ▌ 4. nagy Lapunac gr. ▌ 3.’. 416). A lampionnövény a zsidócseresznye hivatalos magyar elnevezése. vö.: RMGl.: RMGl. 592/5). árva~haj lap l. ▌ 2. | keser széles~ 1813: keser . | fehér kerti tövises~ 1578: Feyér kerti txuiſſes lapu (Melius 46a). | parti~ 1841: partilapu (Barra 202). J: ’Arctium sp.’. kis bojtorján’. | lókörm ~ 1775: Ló-körmülapu (Csapó 164). | széles~ 1583: zélos lapu (Clusius–Beythe 5a: BotTört. J: ’ua.’. | keser ~ 1577 k. lánc l. hólyagszer . 412). F vészk. 448). amelyek lámpásokhoz hasonlítanak. J: ’Petasites hybridus.: RMGl.’. | marti~ 1775: Marti-lapu (Csapó 164). J: ’Carlina acaulis. — édes~ 1590: Tussilago. MNövSz. 609/21). 1775: Édes lapu (Csapó 164). 115). és mindnyájan tsipfsek. közönséges acsalapu’. | szomjúhozó~ 1775: Szomjúhozó Lapu (Csapó 35). 1998: martilapu (Priszter 529). a lat. vngula caballina: Edes lapu. nádralapu lapu 1. a’ mint a’ Magyar neveik-is ezt bizonyítják: Égetf Bolgár-virág. 1395 k. A névadást Veszelszki azzal indokolja. 1578: Keſer× Lapu (Melius 40a). 127). máriatövis’. — tejes~ 1577 k. idegen nyelvi példák mintájára jött létre. 1405 k. J: ? ’Tanacetum balsamita. J: ’ua. J: ’ua. éjjelilámpa.’. | kis édes~ 1783: Kis édes Lapu (NclB. ▌ 7.’. lány l.’. à ki az Lò farkaban ragad” (Melius 40a). J: ’ua. brusztujlapu.’. martilapu’.: keſerw lapu (OrvK. nagy bojtorján’. | apró bojtorjános~ 1798: Apró bojtorjános lapú (Veszelszki 88).’. J: ’Arctium lappa. J: ’ua. J: ’ua. F vészk.’. kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. piros csészék veszik körül. F vészk. — édes~ 1775: Édes lapu (Csapó 151). ném. gyermek~f . | keser ~ . — fehér tövises~ 1577 k. 1998: lampionnövény (Priszter 454).: RMGl. J: ’ua. 448). Boldogasszony tenyere’. — nagy édes~ 1783: Nagy édes Lapu (NclB. | sima~ 1585: „tussilago: Zamar lapu sima lapu zamar kxrxm” (Cal. Vö. 448). 448). (Melius 11a). Égetx langas f×” (Melius 175). 448). J: ’ua. 448). Melius 438. J: ’ua. vag. J: ’Ranunculus flammula. békaboglárka’. ▌ 6. ang. || lángosf 1813: Lángosf (Magy. bölénylapu (→ bölény).

F vészk. — N. az átadó nyelv vitatott. fehér tövises jelz i a szúrós levelekre és az ezüstös. J: ’ua.) mezei tövises. a növényeknek általában nagy méret levelük. keser széles jelz i a levél formájára. A mezei iringó (9. sulyom~. — fehérhátú~ 1813: fejérhátú. A lator koldus lába sebesít f Melius alkotása. töviskéslapu neve a lat. — Ö: acsa~.) igen széles level keser . mintára jöhetett létre. 346). erny s fürtben álló akaszkodó. tövises. hogy „Nedves partos helyeken ſzeret tanyázni források mellett a’ honnét-is leg-igazabb neve a’ Marti Lapu.-t l adatolható ’vízpart’ jelentésben. ill. 1798: Lator kóldus (Veszelszki 373). hogy a növény leveleiben megáll a víz. ▌ 9.) jelentésben. EWUng. A lapu 1395 k. a ném.’. keser . fehéres fészekpikkelyekkel övezett virágzatra utalnak. A közönséges acsalapu (8. friss tejes leveleit salátaként fogyasztják. | töviskés~ 1583: töuiskes lapu Acanthium (Clusius– Beythe 2a: BotTört. lator a. hogy a növény csipkés. 733). szamár~. a mezei tövises jelz k magyarázata. EWUng. vö. vagyis parti” (Veszelszki 216). lopúch ’nagy bojtorján. medve~. kis. amely állandó szomjúsággal jár’ < gör.) fehér kertilapu és fehér kerti töviseslapu elnevezése Melius alkotása. dípsakos. brusztuj~.. útilapu’. A növény levelei fehéren márványosak. gömb alakú bokrot nevel növény. mart a. mart a. lapu a. A nagy bojtorján (1. Genaust Dípsacus a.lator koldus lába sebesít f 261 lator koldus lába sebesít f XVI. apró jelz je a lat. J: ’ua. levelének átmér je a 90 cm-t is elérheti.) fehérhátú jelz jének magyarázata. I. || latorkoldus 1. J: ’ua.. A nagy bojtorján (1. torzsikaboglárka’.) tejes jelz je arra vonatkozik. A máriatövis (4. J: ’Eryngium campestre. ízére vonatkoznak. mezei iringó’. vaj~ lator koldus lába sebesít f 1578: Lator Kuldús laba ſebeſitx f× (Melius 175). tüskés level növény. hagyma~. Szent Ilona ~. dipsakós ’cukorbetegség. bogáncs~. hogy a levelek hátulja molyhosan fehéres-sz rös. a lókörm jelz magyará- zatára l.. sz rös termése van. TESz. lator a. lator koldus lába sebesít f körülírásos nevek. A takácsmácsonya és az erdei mácsonya (5. 1783: Mezei töviÐes lapu (NclB. Lappa minor utótagjának fordítása.) nagy. A Boldogasszony tenyere (3. Weis Garten distel (Melius 46a) fordításával hozta létre. sz.’. boldogasszony~.. tüskések. h-val hangzó régi adatok a szláv származás kétségtelen bizonyítékai. A névadás magyarázata: „A’ világ tsaló kólduſok e’ fÍvel hólyagot ſzívatnak a’ teſteken. a névadás magyarázata. A szártalan bábakalács (2. lapu a. szamárbogáncs’. tüskés. keser nagy. szamárköröm. J: ’Onopordum acanthium. tövisses L[apu] (Magy. 1775: Lator-koldus (Csapó 34). A latorkoldus. t nt fel ’nagy bojtorján’ (1. A szamárbogáncs (10. J: ’Ranunculus sceleratus. A lapu szláv eredet . J: ’ua. bogáncsszer termésük van. a mart 1395 k. atracél(~). magyarázata. lapúh ’martilapu’. hogy a’ kegyes embereket az alamisnálkodásra felindíttsák” (Veszelszki 374). átkozott-tövis (→ istenátkoztafa). a levelek sokszor tüskések.). 1783: Lator koldus lábu ÐebeÐitö-fü (NclB. Spinoſa lappa (Clusius–Beythe 22) fordítása. dipsacus (< gör. J: ’Ranunculus flammula. bölény(~). mert à lator Kuldúſoc eſÅt è f×uet kxtic à lábokra azzal turoſittyác lábokat (Melius 175–175a). a nagy jelz lat. marti~szattyú. keser lapu (Szabó–Péntek. töviskés magyarázatára l. szlk.) bogáncsra emlékeztet .) mindenkor szomjúhozó jelz je a lat. vö. 2. 131). Vö. elvetemült’ (els megjelenése: 1575). 378). a névadást Melius így indokolja: „Lator Kuldús laba ſebeſitx f×. Ezerjóf 82). 382). nádra~. vö. 2. TESz. A martilapu ’vízparti lapu’. a növény t levelei nagyok.’. ▌ 2. békaboglárka’. ▌ 10. selyem~. lat. .) korrelatív párja a kis bojtorján (6.’.: Keserw lapu (SzegSz. A további jelentések hasonlóság alapján fejl dtek ki. ill. A martilapu (7. keser ~bojtorján.) parti jelz je a növény el fordulási helyére utal. A fehérhátú. tészta~. a lator jövevényszó. Lappa maior (Melius 40a). bogáncsra emlékeztet termése van. szln. hogy a növénynek tüskés. úti~. dípsa ’szomjúság’) fordítása. — mezei tövises~ 1775: Mezei töviÐÐes lapu (Csapó 165). a lator jelentése ’gonosz. F vészk. A lator koldus lába sebesít f névb l elvonással keletkezett a latorkoldus. Csapó alkotása. A è-val. sebesít f . fehértövis. 378).. | tövises~ 1813: tövisses L[apu] (Magy. bojtorjánszer termése van.

Melius a lat. J: ’ua. 1867: leánder (TESz. a laurus eredeti jelentése ’közönséges babérfa’ (1. UEWb. virgo ’sz z. lat. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. szúrós csodabogyó’. a földi jelz megkülönböztet szerep . J: ’Laurus nobilis.’ változat továbbéléseként. 1590: pulsatilla saturatior. vagy Oleander. 1798: Leány-Ðom (Veszelszki 92). A fekete kökörcsin (2. leánykökörcsin’. Olaſz-Orſzágban termx cſemete” (Lippay I: 107). vagy a levél formája hasonlít a babér leveléhez (2). — fekete ~ 1903: fekete leánykökörcsin (Hoffmann–Wagner 116). A laurus a lat. Genaust lauréola a. — N. — sárga~ 1903: sárga leánykökörcsin (Hoffmann– Wagner 112). erdei szamóca’. rhodódendron) átvétele. laurusborostyánf l. a leány el tag valószín leg a piros termésre utal. l(jáneper.’. J: ’Berberis vulgaris. J: ’Nerium oleander. laurus ’orvosi salamonpecsét’ nevének átvétele. nigricans. 1775: Leány-kökörtsin (Csapó 146). — földi ~ 1578: Fxldi Laurus (Melius 56a). Oleander.’. lat.) a R. Az utótagra l. 381). ▌ 2. — alexandriai ~ 1578: Alexandriai Laurus (Melius 184). a lat. l(jányeper. ▌ 4. a növények felépítése azonos. l(jány9per. vö. leander ’leander’ átvétele. — kisebb ~ 1783: KiÐÐebb Leány Kükörtsin (NclB. leánysom 1783: Leány-Ðom (NclB. lorandrum ’ua. leánykökörcsin 1. a f utótag magyarázó. || oleánder 1664: „Nerion. oleandro ’leánder’.) növénynévvel helyettesítették. Növényszótár 5). a lat. A földi laurusf ’orvosi salamonpecsét’ (2. a leány ’hajadon.. oleander (< gör. leányeper (ÚMTsz. a növény bókoló virágja hasonló a leánykökörcsinhez. ▌ 3. l9jányeper. J: ’Fragaria vesca.). fiatal n ’ és az ótörök eredet som összetétele. 1584: leyan Kökxrchyn „Virginis” Pulſatilla ſaturatior ſerotina (Clusius–Beythe 26). 364). ▌ 2. || laurfa 1783: Laur-fa (NclB.). Az európai nyelvekb l egyrészt a k. lónyelv csodabogyó’. laurus 262 leánysom laurus 1. a név latin mintára jött létre. Az alexandriai laurus ’lónyelv csodabogyó’ (3. orvosi salamonpecsét’. lejányep9r. J: ’ua. A leányeper népi név. a névadás alapja valószín leg a termés piros színe. még eper. J: ’ua. hajadon’) elemet lefordították.). borostyán laurusfalevel -rózsa l.. J: ’ua. oleander átvételeként mutatható ki. Pulsatilla növénynevet a török eredet kökörcsin (els megjelenése 1395 k. leander a. — Ö: ~borostyánf (→ borostyán). A leánykökörcsin 1584-ben t nt fel. A leánder bécsi német eredet . 1595: fxldi Laurus (Beythe 124). 359). fr.: RMGl. 1998: leander.). ▌ 3.) Melius alkotása. 1998: leánykökörcsin (Priszter 472).). A sárga leánykökörcsin ’tavaszi hérics’ (3. 426). rózsa leánder 1857: „szeretem a leander csoportozatokat” (TESz. l(jányep(r (Péntek–Szabó. leánder’. lejányeper.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Laurus Alexandrina (Melius 184) fordításával hozta létre. Virginis (Clusius–Beythe 26) (< lat. leányeper N. dáphn# ’babér’) átvétele. közönséges babérfa’. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal. oléandre. 836. laurus növénynevet 4 jelentésben használja.) földi laurus nevének magyarázata szintén az. a .’. (Melius 7a). EWUng. J: ’Adonis vernalis. laurus ’babérfa. tavaszi hérics’.) szintén a Pulsatilla nemzetséghez tartozó kökörcsinféle. a ném. A leánysom a leány ’hajadon. | kisebb ~ 1791: KiÐÐeb Leány-KükörtÐin (Lumnitzer 223). J: ’Ruscus hypoglossum. J: ’Ruscus aculeatus. 1911: sárga leánykökörcsin (Cserey. sóskaborbolya’. amely fiatal lányok színe. leander a. másrészt a lat. 4. hogy „haſonlo à Laurushoz” (Melius 56a). a laurfa el tagja elvonással keletkezett a laurusból. fekete kökörcsin’. J: ’Polygonatum odoratum. 1578: Lauruſnac gr. ném.laurus laurfa l. Ember és növényvilág 235). de az olasz nyelvnek is lehetett közvetít szerepe. az oleánder a lat. serotina: Lean kôkôrcz (SzikszF. — földi ~f 1578: Fxldi Laurus f× (Melius 185a). l(ánder (SzegSz.). A szúrós csodabogyó (4. leánder (Priszter 435). a további jelentések hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dtek ki: a növények általában örökzöldek (3. TESz. leandro.’. ol. B. A lat. babér’ (< gör. J: ’Pulsatilla grandis. lányeper. fiatal n ’ és az uráli eredet eper összetétele.

magyarázatára l. — ~f 1813: Legyez f (Magy. ▌ 2. a sóskafa a növény R.) és ’mezei szarkaláb’ (2. J: ’Persicaria hydropiper. vad len (SzikszF. és nem háborgatják” (Barra 378–9). leánysóskafa (MagyGyógyn. az utótagra l.: línu[m]: len (BesztSzj. hogy a növény vadon n . J: ’Consolida regalis. || 1813: Lentsekóró (Magy. legyez bajnóca l. lencse l. A len ’közönséges gyujtoványf ’ (1. — réti ~f 1948: Réti legyez f (MagyGyógyn. réti legyez f ’.: RMGl. ördög~ légyf 1578: Légy f× (Melius 174a). 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). (Beythe 122a). 375) tükörfordítása. 257). lencsekóró helyett. 1783: Vad Len (NclB. Marzell Berberis vulgaris a. 130). — Ö: nap~. 1595: vad Lennek gr. EWUng. leánysom. leánysóskafa N.leánysóskafa 263 lenlevel f bogyók a somhoz ’Cornus sp.). Szabó.’. ▌ 2. Vö.’. J: ’ua. lán. 1948: réti legyez (MagyGyógyn. közönséges gyujtoványf ’. többszörösen összetett szó. a déli szláv eredet lencse ’Lens sp. leginye l. a névadás alapja a virágzat legyez formája. F vészk. vad len (SzikszF. 103). A közönséges gyujtoványf (1. len a. TESz.) jelentésben a lat. — vad~ 1578: Vad len (Melius 164a). A névadás magyarázata. Melius a len növénynévhez level és f magyarázó utótagot f zött. vö. 375). 1783: Vad lentse kóró (NclB. 130). kerti oroszlánszáj’. lan. Wieſenwedel (NclB. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. — mezei vad~ 1578: lencsekóró — vad~ 1578: Vad Lencze koro (Melius 21a). sóska.) vad jelz je arra utal.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre. hosszú szárú növények szálas levelekkel.’. hogy „Ha az ember ezen nyersf vel a’ ló testét jól megdörgöli a’ legyek és más bogarak nem szálnak rá. elnevezésének átvétele (a fái sóska els megjelenése 1525 k. ném. 401). vagy. J: ’ua. lénum ’len’) fordítása..’ hasonlóak. 1590: Linaria: Len leuelô fé.: „lens: lenche”) és a kóró ’a növény száraz. szakny. 2. gyujtovány~. mezei szarkaláb’. J: ’Filipendula ulmaria. A lencsekóró összetett szó. A len (Linum sp. J: ’Berberis vulgaris. sóskaborbolya’. F vészk. 1998: réti legyez f (Priszter 377).. A borsos keser f légyf nevét Melius hozta létre. Vö. lenlevel f . A lenlevel f ’közönséges gyujtoványf ’ (1. bolhaf . 1584: Vad len (Clusius– Beythe 19). szb. bajnóca Mezei vad Len (Melius 165a). A lencsekóró ’sepr zanót’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. hogy a . 1583: vad len Linaria (Clusius–Beythe 5a: BotTört. magyarázatára l. A réti legyez a ném. J: ? ’Misopates orontium. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a sepr jeneszter nevet javasolja a R. a ném. pillangós virágú hüvelyes növény’ (els megjelenése: 1395 k. 257). 363).: RMGl. Melius 435. A leánysóskafa népi név. szln. sepr zanót’. béka~. lenféle’ < lat. . leánysóskafa. 391). egyenes. a leány el tag magyarázatára l. 1590: Linaria: Len leuelô fé. közönséges gyujtoványf ’. 1783: Légy fü (NclB. A névadás magyarázata. 378). 130). jegenye legyez — réti ~ 1783: Réti Legyezö (NclB. kemény szára’ összetétele. len 1. — Ö: asszony~.-i Linaria (< lat. amelyek a házi lenre emlékeztetnek.: TESz. Idegen nyelvi megfelel re vö. Mária ~ lenlevel f 1. még som. 391). 1775: Légy-fü (Csapó 26).). Linum usitatissimum.-hv. lén#rius ’len-.) és ’vetési oroszlánszáj + kerti oroszlánszáj’ (2. Marzell Filipendula ulmaria a. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). 1595: Len leuelx fiju (Beythe 122a). béka~. J: ’Linaria vulgaris. M×ckenkraut (Melius 174a) tükörfordítása. borsos keser f ’. vagy. házi len) els megjelenése: 1395 k. J: ’Cytisus scoparius. Fraue(n)laub ’lánylomb’. A névadás magyarázata. szlk. len a. J: ’Linaria vulgaris. a sepr zanót hüvelytermése emlékeztet a lencse termésére. Diószegi–Fazekas f magyarázó utótaggal látta el a növénynevet. A len szláv eredet . l‚n. lenje l. hogy a a határban csatangoló gyermekek a piros bogyókat eszegetik. 2. 1783: Len levelü fü (NclB. 378). J: ’ua.

pikkelypáfrány’. lépharaszt — kacskaringós ~ 1903: Kacskaringós lépharaszt (Hoffmann–Wagner 211). — kis ~ 1745: Kis Lép-fü (Torkos 8). asplenios. A lenvirágúf többszörösen összetett szó.-i Trigonella (< lat. 144). haraszt. Genaust Asplénium a. „kéc à virága” (Melius 164a) ’mezei szarkaláb’ (2. 391) ’ua.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a haraszt utótag arra utal. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a kacskaringós bordalap (→ bordalap) nevet javasolja a R. J: ’Dryopteris filix-mas. madár~ lépf 1. SÅent Gyxrgy hóban mint à Lennec vgyan gubás à viraga. valamint a növények gyakorta fordulnak el lenvetésekben. már Melius (1578) leírja. J: ’Asplenium scolopendrium. | görög ~ 1948: Görög lepkeszeg (MagyGyógyn. lépet enyhít. 1775: Lép-fü (Csapó 157). J: ’Euphrasia officinalis. a görög jelz a lat. Trigonélla a. hogy a növény „Lépnek dagadtságát oſzlatja” (Csapó 249).). pikkelypáfrány’. — bakszarvú ~ 1807: bakszarvú Lepkeszeg (Magy. csillapít’.’. 427).: „Lepfwbqlis kÿt Scolopendriának hÿnak deakul” (OrvK. pikkelypáfrány’. 1798: Lép-fÍ (Veszelszki 80). azt el-oſzlatja” (Veszelszki 80). lenvirágúf 1590: Euphrasia: Len virago fé. Milzkraut ’lépf ’ fordításával jött létre. Genaust f##num-gr##cum a. Genaust Linánthus a. 427). ▌ 2. szakny.: RMGl. J: 1745: ? ’Asplenium ceterach. A névadás alapja. A lépharaszt elnevezés Wagner alkotása. görögszéna’. auag szem gyogito (SzikszF. Mollay. | 1775: ’Asplenium scolopendrium. ném. a lat. az erdei nagyobb jelz megkülönböztet szerep .’. Vö. Graecus ’görög’. J: ’Asplenium ceterach. 1783: Nagy Lép-fü (NclB. szakny. lepkeszeg 1807: Lepkeszeg (Magy. splen ’lép’) és a ném.’. F vészk. Vö. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A pikkelypáfrányt (2. — erdei nagyobb ~ 1798: Erdei nagyobb Lép-fÍ (Veszelszki 80). a szeg utótagot a lat. A kacskaringós jelz magyarázatára l. J: ’Trigonella foenumgraecum. magyarázatára l. A lépf ’Dryopteris filix-mas’ (3. Növénynevek 66. görögszéna’. A nagy lépf (1. a kis lépf ’pikkelypáfrány’ (2. 1577 k. lat.-i foenum-graecum utótagjának fordításával jött létre. gímharaszt. orvosi szemvidító(f )’.-i Asplenium (< gör. szarvasnyelvpáfrány’. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. | nagy ~ 1745: Nagy Lép-fü (Torkos 8). 314/25). hogy a virágzat háromszöget formál. J: ’Asplenium ceterach. A névadás alapja. hogy a növény hasonló a lenhez: „feyér à virága. ▌ 3. trig#nium ’háromszög’) hatására alkothatták. úgy a’ dagadt lépre köti. a level és a f magyarázó elemek összetétele. Melius a két növényt a virág színe alapján különíti el: „ſárga à virága” (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’ (1. J: ’ua.) jelz je megkülönböztet szerep . trig#nus ’háromszög ’ magyarázata. Leinkraut (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’. A bakszarvú jelz re l. vö. Gemeines gelbes Flachskraut (NclB. mivel a növény levelei méteresre is megn nek. A lép el tag a növény régi nevének átvétele (lépf ). Melius 435. F vészk. A lepke el tag a növény pillangóhoz hasonló virágaira utal (a pillangósvirágúak családjába tartozik). bakszarvúf . szintén páfrányfaj. arra vonatkozik. 257). 430). vadlen (→ len).) nyilvánvalóan a tudós könyvekb l ismert lat. . szarvasnyelvpáfrány’. A görög magyarázatára l.). 1775: Nagy lép-fü (Csapó 249).) szintén lépbetegségek gyógyítására használták: „A’ leveleit meg-törvén ha borral megvegyítik. lépf helyett. Szabó. J: ’ua. a szláv eredet len. ásplēnos ’lép nélkül. erdei pajzsika’. J: ’Trigonella.. 1998: görög lepkeszeg (Priszter 526). feye. A lépf ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. 430).’.) korrelatív párja. lép l. ſoc mag vagyon benne mint à Lenben” (Melius 91a). szakny. kacskaringós bordalap (→ bordalap).lenvirágúf 264 lepkeszeg növények levelei hasonlóak a len leveléhez. A név a virágok hasonlósága alapján jött létre. J: ’ua. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. még foenum-graecum. — kis ~ 1783: Kis Lép-fü (NclB. A lepkeszeg nemzetségnév. hogy a növényt lépbetegségek gyógyítására használták. Diószegi–Fazekas alkotása.

Vö. N. csillapít’ az ótörök eredet kis származéka. Genaust Asplénium a. lóstya (NyIrK. | kisebb igaz ~ 1578: „maſic kiſſeb … igaz Lauendula” (Melius 128). csillag~f . — széleslevel ~ 1998: széleslevel levendula (Priszter 411).’. A létraf népi név.-i Asplenium (< gör. Leveſtikom. a kisebbít ’kisebbé tesz. babka~ (→ babér). 202). szilva~f lestyán — ~f 1708: L¥guſt¥cum:. 1798: nfſtény levendula (Veszelszki 270). még lépf . leuştén. lestyán a. búza~f . ném. splen ’lép’) mintájára jött létre. leauşteán. liuşteán. . F vészk. a -bb középfokjel. EWUng.). löböstök. kis a. leostyán.). Növénynevek 66. — angol ~ 1998: angol levendula (Priszter 411). spica p. lavanda ’levendula’ kicsinyít képz s alakja < lat. A levendula latin eredet . lioşteán. J: ’ua. lat. 1798: Levendula (Veszelszki 270). füge~f . léstyihán l. bibi~. J: ’Asphodelus ramosus. 1998: levendula (Priszter 411). | valódi ~ 1998: valódi levendula (Priszter 411). levél l. lestyán < leuşteán. k. 1783: LéÐtyán (NclB. bab~f . vö. hogy a növény indáit a gyerekek összef zik. | n stény ~ 1595: Nxſten Lauendula (Beythe 3).: RMGl. ▌ 2. TESz. A csalán székely csián. pénz~f . 1783: Lép kiÐÐebbitö-fü (NclB. három~f . sisakvirág-~ boglárka (→ boglárka).’.). Lóstyán (ÚMTsz. l(styánf (ÚMTsz. léscsihán. a növényt szintén a dagadt lép csillapítására használták.’. J: ’ua. lavandula. széleslevel levendula’. szakny. 231). levendula 1. Ez talán a m. lav#re ’mosni’). barack~f . A névadás alapja. 1998: lestyán (Priszter 414).. 459). Léſtyán-fÍ (PP. széles~f .p. 1775: Levendula (Csapó 158). lostyán alakváltozatok a szomszédos magánhangzók egyikének kiesésével jöttek létre.’. J: ’Lavandula angustifolia.).. létraf (MagyGyógyn. 1584: Lauendula (Clusius–Beythe 19). J: ’ua. J: ’Lavandula sp. csillapít’. így a lestyán voltaképpen visszakölcsönzés. szakny. az -ít képz . leoşteán..’. A lestyán a lestyánf összetételben jelent meg el ször.. A lépkisebbít f ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. J: ’ua.). kis a. édes~f . gyík~f . léscsán. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a lestyán nevet javasolja a R.). — orvosi ~ 1841: orvosi lestyán (Barra 163). Mollay. F vészk. hiátustölt v beiktatásával keletkezett a levostyán. 348). a névadás alapja valószín leg az. | orvosi ~ 1998: orvosi levendula (Priszter 411). 1708: Asplenum: Lép küssebitö fü (PP. 357). levindola.) lépkisebbít f neve hasonlóság alapján keletkezett.). (Barra 309). k risfa~f . 6: 283).. J: ’Levisticum officinale. J: ’Asplenium scolopendrium. szarvasnyelvpáfrány’. J: ’ua. lioşcán.i lavandula (< ol. 1604: Asplenum: Lép kissebitó fü (MA.) a lat. a lestyán valószín leg román eredet .’. TESz. len~f . lestyán léscsihán és a léstyihán. 385).: lestyán (Nyr. || lestyán 1760 u. lat. 1533: Lauendula: Lauendel: Leuendula (Murm. 2.. cser~f . || lépkisebbít 1813: Lépkissebbít (Magy. léscsánt gr. Kettenkraut ’láncf ’. 126). szilfa~f . J: ’ua. lostyán.. lavendula. Marzell Potentilla anserina a. vö.’. Az ágas aszfodélusz (2. lestyán’.’. ágas aszfodélusz’. négy~f . libapimpó’. madár~ (→ madárgyökér) level l. — N. ásplēnos ’lép nélkül. lépet enyhít. — N. lăuşteán. 1590: Lauendula: Leuendula (SzikszF. magyarázatára l. asplenios. L. lostyán < leoşteán. borostyán~f . J: ’Potentilla anserina. J: ’ua. leuşteán. EWUNg.. levestikon helyett. A lestyán.. ezer~f . Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua.’. — N. léscsihán l.: RMGl. levestikon R.’. orvosi levendula’.lépkisebbít f 265 levendula lépkisebbít f 1. lesten változatának az átvétele. | szagos ~ 1841: szagos levendulának gr. 1807: lépkissebbít f (Magy. 1948: Orvosi lestyán (MagyGyógyn. 459). 85: 213). kanál~f (→ kanálf ). ▌ 2. lestyán a. rom. A nagyszámú alakváltozat többszörös átvételre mutat: pl. | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel levendula (Priszter 411). TESz. 1783: Levendula (NclB.). öt~f . léstyihán (MTsz.. J: ’ua. Levostyán. kígyó~f . lescsián. lestyán létraf N. EWUng. 378). J: ’ua. levedulla (MTsz. lyukas~f . nevendula (ÚMTsz. hogy a növény a dagadt lépet kisebbíti. 1775: Lestyán-fü (Csapó 158). csihány változatainak analógiájára jött létre a lescsián.

szárnyasok elpusztulhatnak t le.: Levisticvs: Ligusticum.: leusticum: leusticum (Herb. A libaláb ~ libalábúf ’közönséges medvetalp’ (2. Marcaliban pedig azt mondják. amely a Ligusticus ’liguriai’ melléknév f nevesült formája. J: ’Angelica sylvestris. 1798: Leviſtikon (Veszelszki 273). tyúkhúr. Ember és növényvilág 203). A libadögleszt népi név. ném. libaláb 1. lubisticum ’lestyán’. ill. Csöglén a libák halálát okozza a néphit szerint (Nyr. libadögleszt MNövSz. libadögleszt (Csapody–Priszter. 191). levestikon TESz. TESz. medvetalp. echter Lavendel. 34: 28). az utótag nemzetségnév. 1595: Leueſtikon (Beythe 77). a liba el tag a lat. magyarázata. . libadögleszt (Nyr. levescsík (MTsz. — N. MNövSz. 30: 100). 1813: Levestikon (Magy. 348). torzsikaboglárka’. libapimpó’. lat. libadögleszt 1. levendula a. lavander. levisticum. J: ’ua. livisticum. libaláb (Péntek–Szabó.’. hogy a növényt mosdóvíz és fehérnem illatosítására használták. ang. hogy a növényt a libák szívesen fogyasztják. 305). zsibadögleszt (Beke 5). levendula. GÀnsefingerkraut. közönséges medvetalp’. Breitblätterichter Lavendel (Veszelszki 270). 459). 126: 171. 126: 171–2. hogy a libák.) mérgez növény. J: ’ua. N.: Levisticvs: lewestikon fw (Herb. A névadás magyarázata. 1998: libapimpó (Priszter 465). a névadás alapja a növény húsos. 378). levescsík l. J: ’Ranunculus sceleratus. Vö. levestikon a. Nyr. népi név. közönséges tyúkhúr’. levendula a. libaszáj N. — ~úf N. erdei angyalgyökér’. kerti oroszlánszáj’. ném. 272). XVI. k. EWUng. 68).levestikon 266 libaszáj livendola. Melius 422. 1775: Levestikon (Csapó 158). lúdláb. ha a házba kerül. Ember és növényvilág 240). Idegen nyelvi megfelel re vö. a liba el tag arra utal.’. nevendula hasonulással keletkezett. GÀnserich.-i Anserina (< lat. sz. d): RMGl. h. mocsári gólyahír’. hengeres szára alapján jött létre.: RMGl. löböstök. 256). Idegen nyelvi megfelel re vö. Hasonló szemléleten alapulnak a növény medve el tagú nevei is. A levestikon latin eredet . Libÿsticum (Herb. Somogy megyében. A libapimpó összetett szó. 2. Idegen nyelvi megfelel kre vö. lestyán lián l. lat.) és a ’mocsári gólyahír’ (2.) a növény magas. levostyán l. Vö. az utótagra l. A N. 1583: leuesticon (Clusius–Beythe 5a: BotTört. J: ’Potentilla anserina. A libaláb ’erdei angyalgyökér’ (1. szakny.). ▌ 2. pimpó. Vö. F vészk. libalábuf (Péntek–Szabó. 130).. libapimpó 1807: liba Pimpó (Magy. spike lavender. paraj~top libacsillaghúr 1807: liba Tsillaghúr (Magy. J: ’Heracleum sphondylium. Vas megyei adat szerint: „ahányat a gyerekek bel le letépnek.) erdélyi népi elnevezés. 30: 100). libaláb (ÚMTSz. 459). levestikon a. A l