P. 1
gyogynovenyszotar

gyogynovenyszotar

|Views: 1,977|Likes:
Published by Botond Kalo

More info:

Published by: Botond Kalo on Jan 30, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/16/2013

pdf

text

original

A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI 85. szám Szerkeszti: JAKAB LÁSZLÓ 85.

szám

VÖRÖS ÉVA

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK TÖRTÉNETI-ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA

Debrecen, 2008

Ez a kötet készült az OTKA (nyilvántartási szám: T 047384) támogatásával a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén.

Lektorálta: Jakab László

© Vörös Éva, 2007.

ISBN 978-963-473-084-2 ISSN 1588-6433

Felel s kiadó: Dr. Hoffmann István Készült a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának sokszorosító üzemében

BEVEZETÉS

A füvekkel, gyógynövényekkel való gyógyítás egyid s az emberiség történetével. Az emberiség igen sokáig nem is ismert más orvosságot, mint növényi eredet gyógyszereket. Ma, a korszer gyógymódok mellett, mikor a gyógynövények hatóanyagainak jó részét vegyiparunk állítja el , a növények szerepe a gyógyászatban természetesen lecsökkent, jelent ségüket azonban mégsem szabad lebecsülnünk. E munka a Magyarországon hivatalos, közhasználatban lév , valamint a régi, népies gyógynövények elnevezéseit dolgozza fel. A magyar etimológiai szótárakban megtalálhatjuk néhány növénynevünk etimológiáját, azonban ez a feldolgozott névmennyiség elenyész a herbáriumokban, füveskönyvekben, korai szakácskönyvekben stb.-ben el forduló nevek mennyiségéhez képest. Mindmáig híjával vagyunk egy összefoglaló, szintézis jelleg munkának, egy az egész magyar növénynévállományt átfogó történeti-etimológiai szótárnak. A hatalmas anyag feldolgozása meghaladja egy ember erejét, ezért kisebb egységenként igyekszem a munkát elvégezni. A magyar növénynevek szótárának a gondolata a 80-as évek végén, a 90-es évek elején vet dött fel. A gy jtést egyetemi hallgatóként kezdtem Jakab László irányításával, ennek els állomásaként jelent meg az Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1996). 1997-ben Priszter Szaniszlóval közösen feldolgoztuk és megjelentettük Márton József Természethistóriai Képeskönyvének növényneveit (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai. 69. szám. Debrecen). Ezt követ en egy Adattár elkészítését terveztük Priszter Szaniszlóval, a legjelent sebb 18. és 19. századi m vek növényneveit kívántuk feldolgozni 1775-t l (Csapó József, Új füves és virágos magyar kert... Posonban) 1813-ig (Diószegi Sámuel, Orvosi f vész könyv mint a’ magyar f vész könyv’ praktika része. Debreczenbenn). Az Adattár anyagán évekig dolgoztunk, a növényneveket Priszter Szaniszló azonosította, nagy része el is készült, de megjelenésére nem került sor. Most egy újabb, jól körülhatárolható rész (a gyógynövények) feldolgozásának a végéhez értem. Arra törekedtem, hogy a feldolgozott gyógynövénynevek eredetét, létrejöttének okát lehet ség szerint megmagyarázzam, hogy bemutassam szótörténetüket, és hogy dokumentáljam a magyar növénytani nómenklatúra (nevezéktan) alakulását, fejl dését. Szótárainkban sokszor tévesen azonosított növénynevekkel találkozhatunk, az adatok ellen rzését, pontosítását, valamint az újonnan feldolgozott

4

növények régi és nyelvjárási elnevezéseit botanikus szakember, Priszter Szaniszló azonosította. A kézirat könyvvé formálásában sokat köszönhetek Jakab Lászlónak, aki tanácsaival, részletekbe men kritikai megjegyzéseivel mind a gy jtött anyag feldolgozása során, mind pedig a szótár szerkesztési elveinek és módszereinek kialakításában segítette munkámat. Külön köszönettel tartozom Priszter Szaniszlónak, aki a 90-es évek óta óriási türelemmel támogatta munkámat, azonosította és ellen rizte a történeti anyagban el forduló növényeket. Köszönet illeti Papp Gábort, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának könyvtárosát, aki lehet vé tette számomra a nehezen hozzáférhet történeti anyag átnézését.

5

AZ ANYAG KÖRÜLHATÁROLÁSA, A FORRÁSOK ÉS AZ ANYAGGY JTÉS

1. A gyógynövény fogalma. — Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, legyen az fa, cserje, f , gomba vagy moszat, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy más részét a benne lev hatóanyagáért a gyógyászatban alkalmazzák. A gyógynövényeket ritkán használják friss, természetes állapotban, hanem rendszerint megszárítva. A gyógynövények hatóanyagtartalmú megszárított részét drognak nevezzük. A növényi eredet drog tehát nem más, mint a növénynek hatóanyagtartalmú része megszárítva. A drogot hazai, vadon term vagy itthon termesztett, vagy pedig külföldön term gyógynövényekb l nyerik (MagyGyógyn. 13). A népies gyógyászat igen sok növényt tart számon, melyeket ma is többkevesebb sikerrel használ, de amelyek ma már a közhasználatban nem játszanak szerepet. Ezért a régi népies gyógyszerül használt növények százait mell zik ma, részint kétes és bizonytalan hatóanyagaik miatt, részint mert a korszer gyógyászat mellett teljesen feleslegesekké váltak. A gyógynövényi alkalmazásmódok, javallatok között érthet en nagyon sok teljesen megalapozatlan, ellen rizetlen, babonás jelleg és sok a veszedelmes is; a korai receptek, javallatok, középkori gyógymódok, teljességgel alkalmatlanok arra, hogy segítségükkel ma bárki bármilyen bajt meggyógyíthasson. A növényi hatóanyagokról a korai szerz knek, pl. Meliusnak nincs még tudomása, a növények „természetér l” alkotott elképzelése a köré a minden tudományos alapot nélkülöz ókori humorális elmélet köré épül, mely szerint a négy alapelemnek (t z, föld, víz, leveg ) és a négy alaptulajdonságnak (száraz, hideg, nedves, meleg) megvannak a megfelel i a négy testnedv (vér, fekete epe, nyálka, sárga epe) között. A betegséget az egyensúly megbomlása okozza, és ezt az egyensúlyt kell száraztó, hidegít , melegít vagy nedvesít hatású gyógynövényekkel helyreállítani (Szabó, Melius 44–45). Feldolgoztam az ún. „hivatalosan elismert” gyógynövényeket, valamint számos ún. „nem hivatalosan elismert” gyógynövényt, amelyeket els sorban a népi gyógyászat használ. A „hivatalosan elismert” gyógynövények kiválasztásához: a Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopaea Hungarica) VII. kiadását (Bp., 1986.), az 1961 óta érvényes hazai drogszabványokat, az engedélyezett gyógynövénydrogok jegyzékét (6/1990. KeM. rendelet) használtam. A „hivatalosan elismert” min sítés kritériuma a gyógyszerkönyvekben való szereplés — ez országról országra és id r l id re változó. A hivatalos gyógyszerkönyvek

6

gyógynövényei mellett a régi herbáriumok, füveskönyvek jelent sebb gyógynövényeit is feldolgoztam: pl. Melius Herbáriumának, a XVI. századi magyar orvosi könyvnek, valamint a XVII–XIX. századi orvosbotanikusok (pl. Csapó, Benk ) m veinek nem hivatalos gyógynövényeit. A gyógynövényekkel foglalkozó szakirodalom b séges, a gyógynövények listáját (jellemzésüket és felhasználásukat) els sorban a következ m vek alapján állítottam össze: Jávorka Sándor, Magyar Flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980.; Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó. Holló és Társa Könyvkiadó. é. n.; Zdenka Podhajská, Európa vadvirágai. Madách Könyv és Lapkiadó, Pozsony–Bratislava, 1991.; D. Aichele–M. Golte-Bechtle, Mi virít itt? Virágkalauz. Ciceró Könyvstúdió Kft. Bp., 1991.; Lesley Bremness, F szer- és gyógynövények. Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 1995.; Grau–Jung– Münker, Bogyósok, vadon term zöldségnövények, gyógynövények. Természetkalauz. Magyar Könyvklub, Bp., 1996.; Bolliger–Erben–Grau–Heubl, Cserjék. Magyar Könyvklub, Bp., 1998.; Gyógynövényesek kézikönyve. Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Bp., 2004.; Nico Vermeulen, Gyógynövények enciklopédiája. Több száz különböz faj pompás fotói és részletes leírása. Ventus Libro Kiadó, Bp., 2005. Egzotikus gyógynövényeket kis számban dolgoztam fel, mivel nagy részük (pl. gránátalma, füge, citrom) megtalálható az 1996-ban megjelent Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára c. munkámban. 2. A növénynevek azonosítása. — A munkát els sorban nemzetségnevek és fajnevek vizsgálatára korlátoztam. A történeti növénynévanyag azonosítását Priszter Szaniszló végezte, ill. ellen rizte. Ha az azonosítás bizonytalan, akkor ezt a szótárban jeleztem, illetve feltüntettem azt, hogy ki azonosította a növényt. A növénynevek vizsgálatához a botanikusok teremtették meg az alapot azzal, hogy meghatározták a növényeket, a növénynevek szövevényes rengetegében az azonosításaik nélkül lehetetlen lenne eligazodni. A nyelvtörténeti anyaggal különösen sok gond volt: ahogy haladunk a mától a múlt felé, úgy szaporodnak azonosítási gondjaink (ez természetesen valamennyi növény- és állatnévre vonatkozik). Err l a problémáról más szótárírók is írtak: „Bizonyos tekintetben külön probléma a növény- és állatnevek jelentéseinek a kérdése. ... Nem tudtam pl. mindig eldönteni, hogy a régi középkori latin nevek milyen mai növényekre (és állatokra) vonatkoznak” (Kniezsa, SzlJsz. 8). Az RMGl. szerz i így vélekedtek a kérdésr l: „A szó jelentésének a pontos rögzítése különösen nehéz a növénynevek és a kevésbé ismert állatnevek területén, mivel itt az elnevezés a valóságban is sokféle. E neveket gyakran összecserélik” (RMGl. 14). Egyes forrásanyagok növényneveinek azonosítása megjelent nyomtatásban,

7

ezeket az azonosításokat — Priszter Szaniszlóval — általában fenntartás nélkül elfogadtuk. Melius növényneveinek tisztázásával többen (Fialowski L., Gombocz E., Szabó A.) foglalkoztak; Szabó Attila munkájának Összehasonlító növényjegyzékében találunk részleges hivatkozásokat és azonosításokat a XVI. sz.-i OrvK. növényneveire (és más korai m vekre, szójegyzékekre stb.) vonatkozóan. Gombocz Endre azonosította Clusius, Carolus–Beythe István, Stirpium nomenclator Pannonicus (1583) cím m vének növényneveit (Gombocz, BotTört. 126–133). Szintén Gombocz azonosított még részeket különböz korai m vekb l pl. Lippai Posoni kertjéb l (Gombocz, BotTört. 141–142) stb., ezeket az azonosításokat szintén elfogadtuk. 3. A szótár tartalma. — A szótár gyógynövények magyar elnevezéseit tartalmazza. Növénynevekkel számtalan forrásban (tudományos, szépirodalmi, ismeretterjeszt munkákban, újságcikkekben, tankönyvekben stb.) találkozhatunk. Négy típusba tartozó forrásm veket dolgoztam fel: 1. növénytani és orvosi munkákat; 2. gasztronómiai munkákat; 3. útleírásokat; 4. nyelvészeti anyagokat. A négy típus közül legnagyobb mennyiségben növénytani forrásokkal foglalkoztam. Ez a négy forrástípus lehet vé teszi a növénynevek igen széles kör — nyelvészeti és m vel déstörténeti — vizsgálatát. Ezeket a teljesség igényével egy ember aligha tudná belátható id n belül feldolgozni. Szükségszer en válogatnom kellett tehát a sok forrás között. Azokat a m veket dolgoztam fel, amelyek a növénynevek szótörténetének és szóföldrajzának megállapításához elengedhetetlenül szükségesek. De a feldolgozott források növénynevei közül is sok kimaradt: pl. kimaradtak a teljesen azonosíthatatlan növénynevek; a téves nevek zöme; a kerti, termesztett növények, ill. ezeket részletesen nem elemzem (pl. borsó, alma, cukorrépa, körte, szilva stb.). Els sorban növénytani és orvosi forrásokat dolgoztam fel. Az orvosi könyvek, pontosabban herbáriumok, füves könyvek a saját korukban valóban orvosi célokat szolgáltak, de ma már legkevésbé sem sorolnánk ket a szoros értelemben vett orvosi könyvek közé. Szabó Attila Mélius Herbáriumához írt bevezet tanulmányában így fogalmaz: „választ kell keresnünk arra a gyakran vitatott kérdésre, hogy melyik tudományterülethez tartoznak a füveskönyvek: a botanikához-e vagy az orvostudományhoz? A kérdés ebben a formájában nyilvánvalóan hibás: a füveskönyvek a növényismeret leghatásosabb el mozdítói, a növénymorfológia és a növényrendszertan megjelenésének el készít i és el feltételei voltak, tudományos-társadalmi alapokat teremtettek a botanika kialakulásához. Arról azonban, amit ma általános botanika néven foglalunk össze ezekben a könyvekben ... alig esett szó” (Szabó, Melius 20). A herbáriumok a népnek készült egyszer , orvosi tanácsadók voltak, céljuk a gyógyászatban használatos növények összeállítása és leírása volt. A szorosabb értelemben vett növénytani munkák között, amelyeket forrásnak tekintettem, szerepelnek

8

növényhatározók, növényszótárak, természettudományi szójegyzékek, kertészeti könyvek, dísznövény enciklopédiák, természethistóriák és természethistóriai képeskönyvek, amelyek gyerekeknek készültek, valamint kertészeti és természettudományos folyóiratok. Feldolgoztam a jelent sebb növénytani szakirodalmat a kezdetekt l egészen napjaink fontos és összefoglaló növénytani munkáiig. Érdemes megnéznünk a herbáriumok modern változatait, a gyógynövényekr l írt mai tudományos és népszer sít m veket (pl. Augustin Béla–Jávorka Sándor–Giovanni Rudolf–Rom Pál, Magyar gyógynövények. Bp., 1948.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980. stb.), ugyanis olyan részleteket tudhatunk meg a növények gyógynövényként való felhasználásáról, amelyek forrásainkban esetleg nem szerepeltek, viszont az elnevezések motiválásában szerepük lehet. A növénynevek egyik legfontosabb motivációja az lehet, hogy minek a gyógyításásra használják: pl. májf , lépf , tüd f stb. Nem elég tisztában lennünk egy növény neveivel, ismernünk kell magát a növényt, mivel az elnevezéseket általában a növény külseje, term helye is motiválta. A növénytani kézikönyvek legkülönböz bb adatai segíthetnek egy növénynév magyarázatában, sok érdekességet közölhetnek a növények felépítésér l, levelér l, virágjáról, termésér l, régi és mai felhasználásáról, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekr l. Pl. Soó Rezs munkái (Soó Rezs , A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1964–1985.; Soó Rezs , A magyar növényvilág kézikönyve. Bp., 1951. stb). Az idegen nyelvi analógiák és a növénynevek lehetséges motivációi szempontjából igen értékes Marzell német növénynévszótára (Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen... Bearb. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. I–V. Fünfter band. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Leipzig, 1943–1958). Marzell flóram ve leírást ad a növényekr l, részletezi a növények el fordulási helyét. A m botanikai értékén túl azért rendkívül tanulságos számunkra, mert magyarázza a növény latin és görög neveinek eredetét, ezenkívül felsorolja a növény összes német elnevezését, a népies neveket minden változatukkal, pontos helymegjelöléssel, s t magyarázza a motivációt és közli a növénnyel kapcsolatos hiedelmet. A gasztronómiai források között egyrészt régi magyar szakácskönyveket, másrészt néhány újabb szakácskönyvet vizsgáltam. Egyre nagyobb az érdekl dés a különféle nemzetek ételei iránt, és az ételekkel együtt, ezek alapanyagaként természetesen különféle f szernövények is a szakácskönyvekbe kerültek, pl. kapri, oregánó. A szakácskönyvekben sok olyan f szernövényt találunk, amelyeket gyógynövényként is használnak: pl. bazsalikom, metél hagyma, majoránna stb. Az útleírások mint források feldolgozott száma nagyon kevés. Gondos válogatás után bizonyos útleírásokat, naplókat, leveleket néztem át, csak olyan

9

felfedez k munkáit vizsgáltam forrásként, akiknek m veiben felbukkanhatnak gyógynövények. Ilyenek pl. Kitaibel útinaplói, amelyek több száz magyar (valamint német, szlovák, ruszin stb.) népi növénynevet is tartalmaznak. Kitaibel útinaplói Gombocz posztumusz munkájában jelentek meg: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. I–II. Bp., 1945–46. A nyelvészeti források között els sorban nyelvtörténeti anyagot dolgoztam fel: lexikonokat, szótárakat (értelmez , történeti, etimológiai, kétnyelv szótárakat, tájszótárakat), nyelvtudományi folyóiratokat stb. A teljesség igénye nélkül dolgoztam fel összefoglaló növénytani munkákat, amelyek népi növényneveket is tartalmaznak: pl. Péntek–Szabó erdélyi gy jtéseit, két etnobotanikai útmutatójukat: Szabó Attila–Péntek János, Ezerjóf . Etnobotanikai útmutató. Bukarest, 1976.; Péntek János–Szabó Attila, Ember és növényvilág. Bukarest, 1985; Hoffmann, Karl–Wagner János, Magyarország virágos növényei (Atheneum. Bp., 1903.) cím m vét, ebben a Mágocsy-Dietz Sándor gy jtötte nevekr l van szó, amint ez az el szóból kiderül; Jávorka Sándor, Magyar Flóráját (Flora Hungarica) (Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.), ebben Gombocz Endre és Mágocsy-Dietz Sándor gy jtésér l van szó, amint ez a munka el szavából kit nik stb. Az adatok összegy jtését és a növénynevek vizsgálatát számos körülmény nehezíti. Nagy zavart okoz, hogy egy növénynek több, gyakran 10–20 neve is lehet, és ugyanakkor egy név több, akár 5–6 növényhez is kapcsolódhat. Érvényes ez mind a magyar, mind a forrásokban a magyar mellett található latin, görög, német nevekre, és általában minden nyelv növényneveire. Nem tekinthetjük ezt a feldolgozást véglegesnek, lezártnak, az eddig nem vizsgált források tanulmányozásával újabb adatok kerülhetnek el . A növénynevekkel foglalkozó vagy a növénynevek vizsgálatához felhasználható irodalom igen b séges, a kérdés irodalma szinte kimeríthetetlen. Azért sem tekinthetjük a témát befejezettnek, mert a f szernövények, dísznövények, gombák stb. a témakör b vítésére késztetnek.

10

A MAGYAR NÖVÉNYNÉVADÁS VÁZLATOS TÖRTÉNETE

A tudományos növényismeret történetileg a népi növényismeretb l sarjadt ki. A következ áttekintés id beli sorrendben a magyar növénynévszókincs múltját kísérli meg vázlatosan bemutatni. A magyarság els évszázadaiból származó növénynevekr l igen hézagosak az ismereteink. A könyvnyomtatás el tti id kben az oklevelek, kódexek, szójegyzékek és kéziratos szótártöredékek azok a források, amelyekb l az akkori növénytani ismeretekr l tudomást szerezhetünk. Összefügg botanikai vagy rokon tárgyú (orvosi, gyógyszerészeti) szöveget ezekben sajnos nem találunk. A magyar növénynevek nyomtatásban való rögzítése és terjesztése a 16. században kezd dött. Ekkor a növénynevek már nem elszigetelten (mint pl. a szójegyzékekben), hanem szövegkörnyezetben fordulnak el . A 16. század végén készült az erdélyi Lencsés György Ars medica (1577 k.) cím munkája, 1578ban pedig Kolozsvárott Melius Juhász Péter Herbariuma. 1. A XVI. sz.-i magyar füveskönyvek; receptek, javallatok a XVI. sz.-i füveskönyvekben. — A növények gyógyító ereje sid k óta ismert az egész világon, és alkalmazásuk egymástól függetlenül alakult ki a különböz kultúrákban. A népi ismereteknek, a népi tudásnak és a népi hitvilág egészének a mindennapi lét gyakorlati kérdéseire kellett választ adnia. S mivel az ember mindennapi létét éppen a testi bajok, a betegségek keserítik meg leginkább, nem véletlen, hogy a XVI. században a gyógyítás számít a népi tudás és a tudomány els területének. A növények alkalmazására vonatkozó ismereteket az ún. füves- vagy füvészkönyvekben gy jtötték össze. Az els ilyen jelleg , magyar nyelv munka Melius Juhász Péter Herbáriuma, 1578-ban jelent meg, a másik kéziratos m , amely közel ugyanabból az id b l származik (1577 k.): a XVI. századi magyar orvosi könyv. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár, 1943. [Els kéz: 1577 k., második kéz: 18. sz. e.]. Ennek öszszeállítója Lencsés György, gyulafehérvári f udvarmester volt. A két m jelent sége, hogy összefügg magyar nyelven növényleírásokat, gyógyjavallatokat tartalmaznak. Melius Herbáriumában részletesen jellemzi a növényeket, majd különféle gyógyító eljárásokat ismertet. A XVI. századi magyar orvosi könyv tartalmában eltér a Herbáriumtól, az OrvK. részletes növényismertetéseket nem tartalmaz (így a növénynevek botanikai azonosítása sokkal nehezebb), az orvoslás tudományának szakszer , tudományos összefoglalása volt, szerz je gyakran hivatkozik híres külföldi orvosokra, de a népi gyógyítás módszereit is említi, sok testrész-, betegség-, tünet- és gyógyszer-, illetve gyógymódnevet ad.

-i embereknek gyakran már helyes fogalmuk volt a gyógynövények hatásáról. Pl. tüd vész. a ricinus. csömörlés. Az olasz egyetemeken tanult orvosok maguk is hoztak haza mediterránban gy jtött gyógynövényeket. pestis gyógyítására . à gyomorból nyalat ki ºz. gyógyítására szolgálnak. részben pedig akkor még nem különítették el ket más fajoktól. Gutta ºtxknec. a szenna ’Senna’. El fordulhattak a patikákban olyan mediterrán növények. sz. „Gÿermqkchenek haſa dagadaſarol” (OrvK. a magas szarkaláb ’Delphinium staphisagria’. a beléndek.-i munkákban el forduló egzotikus gyógynövények: egy részük a Bibliából volt ismert az egykorú olvasó el tt (pl. a krétai szurokf ’Origanum dictamnus’. részben csak kés bb kerültek Európába. csuklás stb. amelyek az egykori könyvekben még nem szerepelnek. A XVI. „torokgyík”. orbánc. bolondozóknac. XVI. fonnÿaÅ megh vÿÅben. századi füveskönyvben (Melius 1578. f szerek: a maszlag. sárgaság. „Ha borban meg áztatod az Hunyort. spinosa’.) a legtöbb javallat belgyógyászati jelleg : daganatok. mint az aloé ’Alo(’. rüh. es egÿ napon kecchqris aÅÅal parolÿad” (OrvK. a nyúlsaláta ’Ranunculus ficaria subsp. borban iſÅod gyakorta. 293/17). vęrt tiſÅtit. el álmelkodóknac igen iò meg innya” (Melius 187).). a másik részét drogként a korabeli patikaszerek között tartották számon. „Ha az yrdxg harapta f×uet zxld korában meg txrxd.).11 Külön figyelmet érdemelnek a XVI. aszú kórságról ’tüd vész’: „Ha az leuelét porrá téſÅed. hasfájás. századi népi táplálkozásban is megjelent a gyógynövények egy része: pl. sz.-i OrvK. az olajfa. a csókalábú útif ’Plantago coronopus’. a sáfrány stb. bélbetegségek. lépfene. mert néhányat közülük a mai kor embere is többé-kevésbé ugyanarra a célra használ. de ma már ismert gyógynövények. hurutos betegségek. a bábakalács ’Carlina acaulis’. hideg lelxknec. sz. Az ismertebbek közül több ezer év óta használt gyógyszerek. számos drog pedig vándorpatikáriusok útján jutott el a Kárpát-medencébe: pl. szemölcs) kezelésére vonatkozó receptek is gyakoriak. A két legjelent sebb XVI. a réti bakszakáll ’Tragopogon pratensis’ tápláléknövényként való felhasználásáról tudósítanak korai herbáriumaink. a kapricserje ’Capparis spinosa subsp. A középkori köztisztasági állapotok következményeként a b rbetegségek (kelések. Kórſágoſnac. de vannak különféle javallatok himl . Has fayáſſoknac. a guajakfa ’Guajacum officinale’ stb. Mindazonáltal a legtöbb növény felhasználási javallata és alkalmazási módja az évszázadok folyamán gyakran lényegesen változott. a kálmos. és à kęléſre. és az Fekete hunyor poraban egy arany nyomonit iſÅol. Azok a növények. hertelen meg gyogyittya” (Melius 155). 293/11): „Fekete gÿopart. „hagymáz”. A fert z betegségek közül gyakori a „hideglelés”. ficaria’. illetve (szárított) növényi részek. SÅeękfwet. a fényl gamandor ’Teucrium lucidum’. a gránátalma stb. Pl. T×dxt Mellyet. mellfájás. égés. SÅepÅqlqt. pokol varra kxtxd. aſÅſÅu korságot gyogyit” (Melius 45a. emésztési zavarok. A XVI. a füge.

„Hÿmlqrql” (OrvK. pókcsípés kezelése. fájó fogak. álmatlanság. a gutaütésr l: „AÅ Guta wteÐben mÿkor aÅ Embqr vgÿ fekwÅÿk mÿnth egÿ holt Ðem keÅe Ðem laba nem moÅogh. Az orrnak. reÅelÿ aranÿat kqÅÿben keweſeth. csökkentését célzó javallatok. megjelennek a nemi vágy szabályozását. A meg hólt gyermeket. Ðem lelqkÅetqth nem veÅqn” (OrvK. hogy a fejen lév nyílások betegségeit az alvás közben oda bejutott állatok. az AſÅſÅonyállat mehét melegiti. 92). reszketegség t nik fel. 51). n i és férfimagtalanság gyógyítására. csepeg vagy nem csepeg vizelet. születésszabályozással és általában a nemi felvilágosítással kapcsolatos receptek száma. vagy à gyermec tarto burokot ki hozza. sebbe tört nyilak. 41). bogarak okozzák (Szabó. A vize penig Póknak. es takard aÅonnal be melegh Scarlath poÅtoban” (OrvK. kígyók. vagy à nagy Varadiczot borba SÅereczen dio virággal meg fxzed. aÅ Melÿ embqrth aÅ Gqrch fogh” (OrvK. 471). századi füveskönyvekben makacsul kísért az a hiedelem. Melius 55). Közülük sok a mai olvasó számára gyakran megmosolyogtató. századi Orvosi könyv: „Feÿer wrqmnek kÿ fachÿart leweth. Pl. Pl. koſÅt az emberbe barombais el rontya” (Melius 156a). MęÅÅel teorÿ eoÅwe. „Az Iſten faya f×ſti Kigyót. torokgyíkról: „Feÿer wrmqth Saletrommal. elmérgesedett sebek kezelése. Melius 55). awagÿ BaraÅk fa lewelenek aÅ leweth tqlch melegqn bele ſkÿ hoÅÅa aÅ fęrgeketh” (OrvK. kígyóharapás. ritkábban el kerülnek hallásjavításra szolgáló javallatok is. szédülés. Az idegbetegségek közül fejfájás. nehéz vizelés. A XVI. Pl. „Ha à Varadiczot. a görcsr l: „Æarwas Bogarath vÿÐelÿqn nala. rüh és bélférgek irtása.12 is. méh-. és a XVI. lidérces betegség. sebes szájak. eml betegségekre.és n i hiúságot legyez- . a szeméremtest betegségei. darázs-. gégének a betegségei is els sorban gennyes fert zések. Találunk javallatot menstruációs zavarokra. kelések. „Ha meg txrxd à maguát és olayba meg fxzed. mérges állatot el ºz. megmérgezett emberek védelme. A XVI. francu ’vérbaj’ kezelésére vonatkozó gyógymódok. születésszabályozásra. tet . ad megh ÿnnÿa. vasak. kqſd aÅ Torok gÿkra” (OrvK. Pl. toroknak. Pl. serkentését. méhben meghalt magzat eltávolítására. vęrét ki tiſÅtittya. fülnek. Scorpióknac Kigyónac harapaſſat meg gyogyittya” (Melius 160a). Magas a n gyógyászati esetekkel. tökösség ’heresérv’. farzsába. 129). köszvény. században — a köztisztaság hiánya miatt — komoly gondot jelentettek a paraziták: bolha. a n gyógyászati jelleg gyógymódok pedig sok esetben hátborzongatóan primitívek és életveszélyesek (Szabó. gyíkok. csonttörések. gyakran iſÅod. görcsös állapotok. Ezen haſÅna à vizénec” (Melius 161a). század közegészségügyi körképének elmaradhatatlan részletei: fekélyek. 470): „Repa magoth tqrÿ porra. békák. A „Fwlben valo Fergekrql” így ír a XVI. tövisek eltávolítása. A sok súlyos nyavalya mellett felbukkannak a férfi. à Tet×t.

A XVI. elejét l. Beythe András munkájának egy része Melius Herbáriumának szó szerinti átvétele. Itt találkozott össze Beythe István protestáns prédikátorral és természettudóssal. kisebb orvosbotanikai munka: Frankovith Gergely. 1588) és Beythe András.13 get egykori „kozmetika” receptjei és javallatai is. akik ismerték és gy jtötték a növényeket. vándorsebészek stb. század közepéig kell várnunk. pl. hajfest szerek. A pozsonyi kert növényeit az érsek öccse három kötetes nagy munkában mutatta be: Lippay János. század leghíresebb magyar kertje Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje volt. hanem egyben az akkori hazai virágkultúra és a korabeli magyar növénynevek forrásm ve is. arcszínesítés. hogy gyógyászati gyakorlatukban felhasználják. . a többi pedig Matthiolustól vett fordítás (BotTört. akik a betegek gyógyításához és a varázsláshoz használatos gyökereket és orvosi növényeket gy jtögették. de els sorban nem magukért a növényekért. Frankovith egyike lehetett azoknak a XVI. 138–41). 63). bábák látták el. sérvmetsz k. szemöldökirtás és a sz rnevelés módja is. századbeli orvosbotanikusoknak. I–III. Fiveskönyv (Németújvár. sz. Nagyszombat. 2. amely 1583-ban Németújváron jelent meg. borbélyok. Szemben a korábbi. amely 1590-ben jelent meg Debrecenben. Növénynévadás a XVII. javasasszonyok. 1595) cím m ve. A 17. A gyógyító munkában részt vettek még különféle kuruzslók is. Batthyány Boldizsár vendégeként — tartózkodott Nyugat-Magyarországon. 1664–1667. század botanikai munkáiban eligazodni — a növényrendszer kiforratlansága. kezdetleges szójegyzékekkel. ezek egy része vándorló (gyakran külföldi) kuruzsló volt. század végén jelent meg két. A XVI. A megoldásra egészen a XVIII. A neves németalföldi botanikus. hanem azért. Ez a munka nemcsak a magyar kertészeti irodalom alapvetése. — A XVII. a Stirpium Nomenclator Pannonicus. ekkor jelenik meg Linné korszakalkotó munkája. Ugyanennek a kornak a terméke Clusius és Beythe közös munkája. a Species plantarum (1753). a rendszertani kategóriák határozatlansága és a nómenklatúra bizonytalansága miatt — a legnagyobb nehézségekkel jár. [kés bb] Bécs. Frankovith és Beythe István egymással tudományos érintkezésben állhattak. Szikszai Nomenclatúrája csaknem 500 növénynevet közöl. Carolus Clusius — 1574 és 1586 között gr. Lippay azonban a vadon term növényekre aránylag ritkán hivatkozik (BotTört. és közölte vele a növények magyar neveit (Kádár–Priszter 17). de szerepel az arcb r finomítása. aki elkísérte t növénygy jt útjain. Hasznos és fölötte szikseges könyv (Monyorókerék. Ebben a csoportban leggyakoribbak a hajnevel . kiemelked jelent ség Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar jegyzéke. században ezeket az orvosi feladatokat nagyrészt tudós asszonyok. Posoni Kert.

és Elnevezési el tt: szinte olyan z rzavar. A 18. lelkészek és más foglalkozásúak is. vagy-is fa. az Új füves és virágos magyar kert (1775). A bevezetésben így ír: „A’ miném z rzavar vólt hajdan a’ Deák F vésztudományban. 2500 magyar névvel) névjegyzéket (BotTört. Justi Joannis Torkos (az els magyar gyógyszerészkönyv szerz je). Benk József (erdélyi református lelkész). Bécsben megjelent a szerz t l egy kis füzetecske Rövid krítika és rajzolat A’ magyar f vésztudományról címmel.és f szeres könyv” cím m ve. Számos — f leg népi — növénynevet ölel fel Csapó József debreceni f orvos els sorban gyógyászati célt szolgáló füveskönyve. Az orvosbotanikusok olyan személyek voltak. fogyatkozás. század vége felé megjelen néhány növénytani (orvosbotanikai) kiadvány. bár rendszere. és ezekkel a magyar növénytani szaknyelv gazdagítása. Bár Földi Természeti históriájának növénytani része nem készült el. évi kötetében. és mezei gy jtemény. és tévedezés vagyon ma a’ Magyar F vésztudomány- . amelyek szerz i az „utolsó orvosbotanikusok” (BotTört. 1793-ban. század második felének rejtélyes alakja. összeállítás jelenik meg. akiknek szeme el tt a növény orvosi felhasználása. századból szintén kiváló magyar füveskönyvek származnak. Benk József eredményei a korában nem váltak ismertté. tanárok. A XVIII. Voltak közöttük gyakorló orvosok. I. de a botanika f célja még mindig a növény orvosi felhasználásának. a Flora Posoniensis (1791). nómenklatúrája már a maga korában is elavult volt. a’ Linné Rendbeszedése. 1801) készült el. francia) ad 1000 fajról (kb. az állatok országa (Földi János. Az erdélyi református lelkész. A Linné-féle rendszerben négy nyelven (latin. és nem a flórakutatás. 200–5). Közülük a legjelent sebbek: Páriz-Pápai Ferenc (a Pax corporis szerz je). gyógyító erejének ismertetése. A Linné systémája szerint. A hazai flórakutatás szempontjából jelent s még Veszelszki Antalnak az 1798-ban megjelent „A’ növevény plánták’ országából való erdei. gyógyító ereje lebegett és nem a florisztika vagy a növényföldrajzi flórakutatás. A népi növényismeret is egyre fejlettebbé válik. Bizonyítja ezt a XVIII. 195). 1791-ben jelent meg Lumnitzer István pozsonyi flóram ve. német. Földi János tervezte els ként a magyar flóra megírását Linné rendszere alapján. Az állatok országa. magyar. Természeti história. század vége felé — elég hosszú szünet után — a magyar növénynévszókincs gyarapodását is rögzít több fontos könyv. Pozsonban. ill. érdeme a népnyelvi növénynevek felkutatása. század vége felé a fiatalon elhunyt.14 A 17–18. valamint a XVIII. Veszelszki Antal. Természeti históriájának azonban csak az els része. munkája hazánkban els ként mutatta be Linné rendszerét és nómenklatúráját a pozsonyi Magyar Könyvház 1783. A Lumnitzer-féle pozsonyi flóra jelent s számú (közel 700) magyar népi növénynevet is tartalmaz. tehetséges debreceni orvos és természettudós. Csapó József (debreceni városi f orvos).

. gyom.. század egész folyamán használták. hogy közel két évszázad elmúltával az általuk alkotott sok száz magyar szakkifejezés és növénynév jelent s hányadával még ma is találkozunk. Külön ki kell még emelni az Orvosi f vész könyvet (1813). Krítikát. Vindobonae. exsiccatumot. Kitaibel Pálnak (1757–1817) a magyar flórát feltáró utazásai. amely kb.” (Földi 3–5). Jelzi ezt az. Kitabeil útinaplói több száz népi növénynevet is tartalmaznak.. könyvük mint növényhatározó. század kezdetét l jelennek meg Bécsben Márton József szótárai. már megjelenésekor sem volt korszer . nem vert gyökeret nyelvünkben. de még inkább Bertuch-fordításai (1805–13) az általa alkotott új magyar növényneveknek jelent s mennyiségét tartalmazzák. benne a szerz értékes népi gy jtésével. Szádler József.] Gyümölcsbarát. Az 1840-es évekt l egymás után megjelen növénytani munkákban merész újításokat találunk. A két szerz (Diószegi Sámuel prédikátor és Fazekas Mihály f hadnagy) egyike sem volt képzett botanikus. A reformkori nyelvújítás. és azokat meg jobbítsa. Minden eddig nevezhet Lexiconainkat (Szótárjainkat) F vész. A 19. a szaktudományok.15 ban. Baumgarten az els . 79: 116–121). Kit n nyelvérzékkel alkotott új szavaikat a 19. [2.. Orvosi.. 840 növénynevet vizsgálva a magyar növénynevek részletes kritikáját tartalmazza. melly Törvényeket és Régulákat adjon a’ Növevényeknek elnevezésekben..] Konyhaker- . melly minden Tudománynak tökélletességre vitele. 1823 és 1830 között megjelent kiadványainak „Magyarázat”-aiban közli 350 faj magyar és német népi neveit is (MNy. részben ezek. Ugyanerre az id szakra esnek a kor legnagyobb magyar botanikusának. Nem sokkal ezután lát napvilágot (1833–36) Kassai József Származtató ’s gyökerész magyar-diák szó-könyve. Dudva és Burján lepte el. továbbá Tóthfalusi Miklós 3 kötetes kertészeti m vében (A magyar gazda mint kertész. Mit kell tehát tselekedni? Krítikát kell írni. melly ki mutassa a’ rossz Neveknek hibáit. Földi János munkája az els olyan növénytani munka. Számos új magyar növénynév található Barra István Növénytanában (1841). 1816) hat nyelven teszi közzé a gazdag flórájú Erdély 2500-nál is több növényfajának neveit. Ekkor lát napvilágot Debrecenben a magyar nyelvújításnak a botanika terén legnagyobb hatású m ve.... a pesti egyetem professzora els ként adott ki hazánkban szárított növénygy jteményt. A szász nemzetiség botanikus. aki latin nyelv munkájában (Enumeratio stirpium Magno Transsilvaniae Principatui. legtöbbjük azonban igen rövid élet volt. gaz. és Gazdaság író Könyveinket. ugyanakkor munkájuk a magyar terminológia és nómenklatúra alapvetése. különösen a természettudományok és az orvostudomány magyar nyelven való m velésének célja a botanikát sem kerülte el. melynek függelékeként a magyar növényneveknek els szinonimaszótára olvasható. [1.

Pest..] Virágkedvel . valamint a tervezett (de csak töredékesen ismert) Brassai–Kováts-féle Új Magyar Füvészkönyv (1858). Magyar Flóra (Flora Hungarica). amely sok más tudományág új szava mellett növényneveket is tartalmaz. háromnyelv fejt növénynév m szótára. Mindezek jelent s számban tartalmaztak növényneveket is. 1872). az addig csak latin nyelv genusok és az új fajok számára próbálnak „hivatalos” magyar neveket alkotni (vö. század második felében látott napvilágot A magyar növényvilág kézi- . A szerz ezt írja az el szóban: „Ezen munkában van 5921 Magyar növénynév. A század els felében Wagner János munkássága kiemelked : Hoffmann német növényatlaszának teljes átdolgozása során csaknem 6000 magyar növénynevet sorolt fel könyvében (1903). 1924–1925. – 18592. 117: 563). 1843-ban az er szakos szócsinálmányairól híres orvosprofesszor Bugát Pál. Jávorka Sándor. [3. 1852.). A 19. közel egyszerre jelentek meg Graumann (1909) és Cserey (1911) növényszótárai. században a szervezett növénynévgy jtést a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára számára Jávorka Sándor (Dr. A XX. Jávorka Sándor flóram vében a régi és a népi növénynévanyagnak az addig legteljesebb gy jteménye rejt zik. Sok cikkben foglalkozik a népi növénynevekkel. Természettudományi szóhalmaza lát napvilágot. Jelent sen fellendült a magyar szótárirodalom: kiadták A magyar nyelv szótárát 6 kötetben (Czuczor Gergely–Fogarasi János 1862–74). id. A 20. Fialowski Lajos is..) indította meg munkatársával Csapody Verával. A XX. Bp. Simonkai Lajos (1882) és Cserey Adolf (1887) határozói. A szerz k még mindig a hiányzó magyar növényneveket igyekeznek pótolni. M szótár V–VI. Csapody István. aki ugyan nem adott közre külön nómenklatúrai összeállítást. század kutatói közül Fialowski Lajos. 1847). megjelent a 3 kötetes Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékekt l a nyelvújításig (Szarvas Gábor–Simonyi Zsigmond 1890–1893) és a Magyar tájszótár is (Szinnyei József 1893–1901). Nyr. legfeljebb Gönczi tankönyvei (Vezérkönyv a növénytan tanítására és tanulására. A reformkori nyelvújítás — nem mindig sikeres növényneveivel találkozhatunk Bugát Pál és Kováts Mihály (1845) könyveiben. Borbás Vincének munkásságát. Ugyancsak ekkor jelentek meg az els magyar növényhatározók: Hazslinszky Frigyes (1864. Én magam csináltam 4860 új magyar növénynevet” (Kováts..16 tész. Gombocz Endre. Mágocsy-Dietz Sándor. Külön ki kell emelni a századforduló egyik legnagyobb magyar botanikusának.) említhet k. Ugyancsak a század kezdetén. . Wagner János. de írta a Pallas Nagy Lexikonának (1893–1897) összes botanikai címszavát. A botanikai nyelvújítás csúcsa alighanem Kováts Mihály Növénybölcsesség a’vagy. akárcsak kortársa. Rapaics Raymund nevét említhetjük még. század második felének elején nem sok újítással találkozunk.

a kétkötetes kézikönyv magyar növényneveit bizottság bírálta felül és korszer sítette. Csapody Vera több évtizeden át gy jtötte a hazai fajok népi neveit. Bp. ezek a nevek kerültek azután a kés bbi növényhatározókba. Bp. Ennek alapján készült a magyar és a tudományos növénynevek szótára. Magyar növénynevek szótára.és a zárvaterm k). A sok évtized óta bizonytalan növénynévi helyesírás alapelveit az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás rögzítette.). A magyar és tudományos növénynevek szótára. Növényneveink..). valamint a mohok magyar és latin neveit tartalmazza. 1966. . a nyitva. fontosabb társneveikkel együtt (Priszter Szaniszló. amely a hazai és külföldi edényes növények (tehát a harasztok.17 könyve (Soó Rezs –Jávorka Sándor 1951). 1998.. amelyeket egy kisebb terjedelm szótárban jelentetett meg (Csapody Vera–Priszter Szaniszló.

Moldvai csángó növénynevek (CsopNyelvDolg. és alkalmaztam Hoffmann István „többszint ” helynévtipológiáját (vö. hogy a névadásnak mi volt az indítéka. Nagy Rózsa.) igazolva azt. Heinrich Marzell hasonló rendszert alkalmaz a német növényekre vonatkozóan. A névrészek névelemekb l (lexémák és toldalékmorfémák) állnak. Figyelembe vettem a növénynevek elemzésére vonatkozó rendszereket. Register: Alphabetisches Verzeichnis. A növénynevek funkcionális névrészekb l állnak. A növénynevek névrészeinek funkciói az alábbi rendszerben elemezhet k: A névrész 1. 1. Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen. Ember és növényvilág. nagy nyárfa) . bokor. Hoffmann István. vö. a növény tulajdonságát 2. Adatok a Baranya megyei Nagyváty. Debrecen. hogy a helynevek és a növénynevek elemzése sok tekintetben hasonlóságot mutat. szulák) 2. kifejezi a növény valamely sajátosságát 2.. mérete a név az egész növény méretére vonatkozik (apróbojtorján. amelyek alapján a növénynevek létrejöttek. I–V.1.. azt tekintem át. Leipzig. Funkcionális-szemantikai elemzés. 1943–1958. 1987. funkcionális névrésznek tekinthet a növénynév hangsorának minden olyan egysége. de a különböz m vek különböz szemléletet tükröznek. termetes medvetalp..1. Bukarest. stb.. f . amely a névkeletkezés szituációjában a megjelölt denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai jegyet kifejez. tehát milyen szemlélet szülte ket. 36) Bp. Bearb. illetve nemzetségnevek: alma. 1985. különféle részelemzések jelentek meg. A népi elnevezések kit n vizsgálatát végezte el Péntek János (Péntek János–Szabó Attila. ennek bemutatása a növénynévelemzés lexikális-morfológiai szintjén történhet. Helynevek nyelvi elemzése. feny .1. A fölsorolt típusok egyetemes jelleg ek. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann.18 A NÖVÉNYNEVEK SZERKEZETI ELEMZÉSE Növénynevek szerkezeti elemzésér l átfogó módszer nem készült. Kolozsvár. 1943. megjelöli a növény fajtáját (fa. 173–195). vö.. 1993. — A feldolgozott növényneveket vizsgálva azokat a tényez ket veszem számba. Halászné Zelnik Katalin.. Fünfter band.

fekete nyárfa) a név a növény virágának. a virág. id höz kötött tu- . a gyökerére (hézaggyökér. virágzatának színére utal (kékvirágú-ökörfark.6. vöröshagyma) 2. büdös pipitér. az országra utal. kiváltott hangra utal (cseng f . rossz illatára.1.4.1. egyéb a név jelölheti a növénynek valamely speciális. gumós boglárka). fehérhúsvét) 4.5.1. alakja a név az egész növény alakjára utal (harangláb) a név a növény valamely részének formájára. csattogó szamóca) a név a növény leveleinek mozgására vonatkozik (rezg nyárfa. keser f ) 2. kékibolya) a név a növény magtermésének színére utal (fekete mák) a név a növény gyümölcsének színére utal (fehér gyümölcs eperfa. vagy ahonnan hazánkba érkezik (olasz kapor.1. mezei sülyf ) 3.2. a virágjára (bojtvirág. a gyümölcs méretére utal (kicsinynadályvirág) 2. magjára (egymagvú galagonya) 2. ill. illata a név a növény jó. a helyre utal.1. szagára utal (illatos ábelf . a növény által kiváltott hang a név a növényt l hallatott.3.2.1. nehézszagú pipitér) a név a növény jellegzetes szagára utal (hagymaszagúf ) 2. ahol a növény él. búzalevel f ). alakjára utal: pl. reszketeges nyárfa) 3. németgyömbér) 4. íze (édesgyökér. nyári hérics. a mag. kifejezi a növény el fordulási helyét 3. harangvirág).2.3. hagymájának színére utal (sárgahagyma. a virágzási id (tavaszi szironták. színe a név a növény egészének színére utal (fehér nyárfa. gyökerének. veressz l ) a név a növény gumójának. kifejezi a növény valamely speciális idejét 4.1. a term id (egyéves vadárvácska) 4.19 a név a levél. ahol a növény rendszerint él (ház helyén termett torma. a levelére (szilvalevel f .

A magyar növénynévállomány dönt en egy. krisztustenyere. csabaíre. mert egyetlen funkció fejez dik ki benne. tyúkhúr) egyéb 8. Gencius király füve) 9. a növény vadon terem vagy termesztett (vadarticsóka. amikor a növényt személyr l nevezik el (Kitaibel-mályva ). torokf ) 11. salamonpecsét stb.2. Az egyrészes neveknek két típusát különböztetem meg: a. a termés alakja (halálfejecske).1. híd r. bizonytalan (a névadás oka nem világos: nézsitf ).20 lajdonságát. árvalányhaj. pl. sebf .3. Boldogasszony palástja. a növény használója azért vált névadóvá. kutyatej. Egyrészes a tejaltató. virágzási ideje ( szibánat). méhek füve. kerti angyélika) 5. Ezek a nevek denotátumokról csupán egyetlen információt közölnek. a növény haszna (fest f . pl.1. a növény a nap után fordul (napraforgóvirág) 5. mert a hagyomány szerint (mintegy felfedez ként) els ül vette hasznát (csabaíre. a denotátum alakja (paponya).és kétrészes nevekb l áll. vadrózsa. 13. sülyf . kifejezi a növény hatását (tet rontóf . egyéb 6. kifejezi a növény felhasználását 7. lúdfiak étke. prüsszent f ) 7. a növényt bizonyos szentekr l nevezték el (Boldogasszony palástja. kifejezi a növény gyógyászati hatását (köszvényf . a növénynévvé válás jelentés-.2. kisasszonypapucs. pl. megnevezi a növény felhasználóját 8. a növényt képzelt lényr l nevezték el (ördögszekér) 9. felhasználása (tejaltató). tálmosóf ) a növény állatok eledele (lúdfiak étke. bolondítóf .3. kifejezi valamely másik növényhez való hasonlóságát (bizonyos növényeket hasonlóság alapján egy másik növényr l neveztek el: articsóka ’Anthriscus cerefolium. . télizöld. télen is zöld (télizöld) 5. a növény használata jellegzetesen valamilyen embercsoporthoz vagy mesterséghez köt dik (vargák füve. kakastaréj.2. kerti ádáz. fekélyf . macskatalp. fehérhúsvét. kunok paréja) 8. kifejezi a növény életmódját 5.1. a virág alakja (oroszlánszáj). egyéb 10. egérfül. a növény speciális életmódja. I. egyéb: ide sorolhatjuk a mesterséges névadás tulajdonnévi típusát.1. paponya. kifejezi a növénnyel kapcsolatos hiedelmet 9.. Boldogasszony tenyere. Szent Barbara füve) 9. zamatos turbolya’ 12. Boldogasszony tenyere.

erdeigyöngyvirág ’Polygonatum’. ill. ezért a bab utótagot kapta. b. utótag) a virág. Priszter 15). elnevezéseket. Ezen növénynevek sajátossága. nyári hérics ’hérics (1). Ezen nevek egy része morfematikai szerkesztéssel alakult (boglárka). hérics. el tag) a búza. más része pedig névátvétel (rózsa). Pl. amely nyáron virágzik (2)’. vadrózsa ’rózsa (1). vagyis a növény másik génuszhoz tartozik (ebben a használatban a jelz t egybeírjuk az utótaggal): a farkasbab ’Aconitum vulparia. II. szulák. bokor. (Priszter a hínár. fajnévként használ: pl. páfrány. hogy ’a növény a búza között él’. pálma. Közülük néhányat a hivatalos magyar növénynévadás nemzetségnévként. vagy nemzetségnév. vö. bolondítóf ’f (1). Egy részük hivatalos növénynévvé vált (zsurló). virág stb. búzavirág: az alaprész (v. cseresznye. A kétrészes nevek névszerkezeti típusai tehát a következ képpen alakulnak: az alaprész funkciója a növény fajtájának (ez lehet a gy jt névi jelleg fa. hogy növénynévr l van szó. összefoglaló jelentés nemzetségnév (pl. perje növényneveket konkrét növényrendszertani jelentéssel nem rendelkez gy jt nevek közé sorolja. f . Utótagként állhat: 1. 2. az elemek (általában az utótag) valamelyikének növénynév vagy növényféle jelentése van. ez a típusú névalkotás a nyelv közszói rétegét érinti. Az egyrészes nevek másik csoportját az egyelem növénynevek alkotják (rózsa. és a nevek közül sokat a köznyelv is használ nem növénynévi jelentéssel (pl. általánosabb vagy speciális jelentés növénynévi közszót felhasználhatunk (helynevek esetében ezeket földrajzi köznévnek nevezik). kosbor. 3. hogy növénynévr l van szó. feny . feny . Ezek az egyrészes nevek általában kéttagúak. amely nem babféle. Ezekben a nevekben mindig kifejezésre jut. bolondítóf . amely vadon terem (2)’. moha. A kétrészes nevek keletkezhettek szintagmatikus úton vagy jelentésbeli névalkotással vagy lehetnek névátvéte- . amely bolonddá tesz (2)’. összefoglaló jelentés nemzetségnév: bürök. A kétrészes nevekhez sorolom a köszvényf . lián. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. elefántormánya). virág. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. boglárka. kaktusz stb. a b vítményrészé pedig a növény valamely sajátosságának megnevezése. bokor. amely a névben téves. oroszlánfog ’Leontodon’. mert két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el benne: köszvényf ’köszvény gyógyítására való (1) f (2)’.és utótag közötti viszony elemezhet (részletesen a Szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben ismertetem). bambusz. a b vítményrész (v. kóró. más részük kihalt (sikkantyú) vagy megmaradt nyelvjárási szinten (sikár). vadrózsa. bab. A kétrészes növénynevekben a név fajtájának megjelölésére bármilyen. kaktusz. f . pl. azt fejezi ki. farkasöl sisakvirág’. nyári hérics stb. oroszlánszáj ’Antirrhinum’. szulák) kifejezése. gyöngyvirág).21 valamint szerkezeti változás útján következett be. disznó). növénytani köznévnek (a földrajzi köznév analógiájára) tekinthet gy jt névi jelleg elem: fa. orchidea. az el .

E kett együtt alkotja egy-egy faj általánosan elismert nevét. A kétrészes növénynevek egy része hivatalos növénynév lett. egyrészes növénynevek: tejaltató. köznév 1. 2. kutyatej 1. kígyóf . amelyek a növénynevek. mas). a manapság használatban lév ún. anyaf ) d) állatnév háziállat (bárányvirág. a húsos somot. illetve a névrészek felépítésében megjelennek: a névrészekbe foglalt szavak és a névalkotásban szerepet játszó morfémákat vizsgálom. binominális nómenklatúra) a XVIII. papsajt. kutyakapor. valamely csoportok kedvelik) (kunok paréja. vitézvirág) c) rokonsági viszony.1.1. a Species plantarumban (1753) Linné már nem vette át a korabeli botanikusok és orvosgyógyszerészek által általánosan használt.2. címet. kakukksaláta) . A faj tudományos megnevezésének formája. egérfül. paponya. 1. farkascseresznye) madár (kakukkvirág. a kétrészes nevek létrejöttét a hivatalos növénynévadás is el segíti. egyszer köznév (rózsa. vadrózsa. Linné (1707–1778) hatására terjedt el. tótok és barátok salátája) b) foglalkozást. tyúkvirág) vadon él állat (békavirág. Cornus). bolondítóf . esetünkben a Cornus mast. farkasalma.2. ebsz l . krisztustenyere. Az els ezek közül a nemzetség (genus) neve (pl. a második pedig a faji jelz (pl. kanálka) 1.2. több (vagy sok) szóból álló leíró frázisokat. kisasszonypapucs. öss zetett köznév 1. Ugyanannak a nemzetségnek más fajai másféle jelz ket kapnak: Cornus sanguinea. szaporaf a) népnév eredet. A növénynevek nagyobb része kétrészes. más része népi név vagy olyan név. kett s nevezéktan (kett s nómenklatúra. hanem két latin szóval jelölt minden növényfajt. árvalányhaj. Lexikális-morfológiai elemzés. — A következ kben a lexikális elemek azon típusait kívánom számba venni. pipef . amely napjainkban már nem használatos. veresgy r som. hérics. nemesítés helye (francia mustár) etnikai preferencia (pl.2. társadalmi szerepet jelöl szó (paptök. macskagyökér) háziszárnyas (kotlóvirág.22 lek. boglárka. leányeper. Korszakalkotó munkájában. század híres svéd botanikusa. nem (leánykökörcsin. kétrés zes növénynevek: köszvényf .

tölcsérvirág. bocérkata. méhf ) állatok testrésze (bikatök f . igenévi szószerkezet (légyfogó.23 2. tárgy (harangvirág. szegf ) g) öltözet. ökörfarkf ) e) anyagnév (vasf .4. mózespecsenye. fogan tt. szervetlen szókapcsolat (nefelejcs) . bársonyparéj) f) eszköz.1.1.1. rovar (dongóvirág. tejesf 3.4.3. egyéb személynév 2. túróf ) i) emberi testrész. kisasszonypapucs) h) élelmiszer (kásaf .6.5. 5. köznevesült személynév (salamonpecsét. kékilonka) 2. többelem személynév (jóhenrikfüve. bels szerv (májvirág. ábrahámfa) 2. képzett melléknév (bécsikömény. 3. rántóf ) 3. üresgyökér) szószerkezetek 5.1. tavaszif .1. párlóf . Ez a típus a vizsgált anyagban nem fordul el .1. határozós szószerkezet (naprajáró) 5. 2. tésztalapu. kultikus név (Krisztus-pálma) 2. keltike. folyamatos melléknévi igenév (n sz f . 4.3. zsurló. képzetlen melléknév (földfüst) 3.3. illatos ábelf .2. egyrészes képzett növénynév (boglárka. dísz (sisakvirág. szappanf .1.1. szentnév (szentgyörgyvirág) 2. pinavirág) j) természeti elem (t zf ) g) égitest (csillagvirág) h) egyéb tulajdonnév 2. személynév 2. kenyérmorzsa.1.1.2.1.2. visszafordultsz l ) származékszavak 4. keresztnév (Áron szakálla) becenév (Katika-répa) 2.1. bibliai.8. kétrés zes képzett növénynév (tetvesf .7. lyukasgyöker f ). egérfarkf . kecskerágó) 5. pászkamorzsa. gerézdes) 4. befejezett melléknévi igenév (türtszirom. pongráccseresznye).1. családnév (Kitaibel-mályva.2. földrajzi név (Bermuda-f ) melléknévi jelleg szó 3.

kétrészes nevek (sípf . napraforgó) 4. tárgyas (tökösséggyógyító. névszóképz vel (boglárka.1. metonimikus névátvitel (disznócska.).1. kiegészüléssel (macskatalpf .2.3.4.2.1. névutóval (naputánforgóf . tejaltató) 1.3. valamint figyelembe vettem Hoffmann István helynévtipológiai osztályait is (Hoffmann 57–58).2.3.5. A szóalkotás problémái: MNyj. csabaíre) 1. redukcióval (Szent Barbara füve) 4. harangláb) 3. bárányka) 2. kanálf .1. tapadással (angyalédes. a küls és a bels szóalkotást különbözteti meg.2.1.2. szinekdoché (akácfa) 4. cickafark.1. szerkezeti változással alakult nevek 4. egyrészes nevek (agármony.1. jelentésb vüléssel vagy -sz küléssel (oroszlánszáj) 3. 1.1. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. amely a szóalkotásnak két szintjét. Növénynevek az alábbi rendszerben elemezhet k: A. jelz s (vénuszhaj.2. sebforrasztóf . bojtorjánka. jelentéstömörít (kankós) 1.1. BELS NÉVALKOTÁS A bels szóalkotás történhet a meglév nyelvi elemek jelentésének átértékelésével (jelentésbeli szóalkotás) vagy alaki eszközökkel (szóösszetétel.2. szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek 1. metaforikus névátvitel (híd r. sz rösf ) 2. 9: 3–31). szóképzés stb. sarkantyúka. jelentés beli névalkotással keletkezett nevek 3. üresgyökér) 3. névátvitellel 3. szervetlen (engemnefelejcs) 1.6. naputánnéz f ) 3.1. cigánypicsa.2.1. cickafark) 1. mogyoróaljaf ) .24 KELETKEZÉSTÖRTÉNETI VIZSGÁLAT A növénynevek keletkezéstörténeti vizsgálatában Papp István rendszerét alkalmaztam (Papp István. határozós (fülbecseppent ) 1.1. macskatalp. sikkantyú. mellérendel (élekhalok) 1.2.

KÜLS NÉVALKOTÁS A küls szóalkotás idegen elemek felhasználásával történik.3. Akácfa-típus (rutafa. illetve fehér liliom-típus.25 4. f zfa.2. b vüléssel (barátfej f .1. amelyhez az illet faj tartozik (sár- . 2. f ) mindig általánosabb fogalmi kört jelöl. a kékliliom nem a Lilium. az egybeírásos forma a jelentésváltozást fejezi ki: pl. idegen szavak (nigella. cserfalevel f ) 4. bükkfa. Ezekben a növénynevekben az utótag (fa. (A növénynevek helyesírására vonatkozó tudnivalókat A magyar növénynevek helyesírása c. névátvétel 5. ezüstfeny . miszerint „a szintagmák és a szóösszetételek tagjainak szemantikai kapcsolattípusait azonos grammatikai eszközök fejezik ki. Sárgadinnye. tükörfordítások (salamonpecsét. Ez a leggyakoribb növénynévtípus. A szóösszetételek 271– 328) m ve alapján transzformációk segítségével állapítja meg a viszonyt az összetétel tagjai között.4. mivel a növénynevek írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. fejezetben foglaltam össze.) E tekintetben elfogadhatjuk Hoffmann István nézetét. Sokszor a szóösszetétel és a jelz s szószerkezet csupán helyesírás kérdése (pl.5. megkönnyíti az el tag értelmezését. A tömörebb (egybeírt) névtípusban az utótag nem nemzetségnév vagy nem annak a nemzetségnek a neve. a hivatalos jelz s fajnév. így a lazább szerkezetek min sítését is lehet vé teszi. Birsalma-típus (birskörte). Péntek János 35 összetételtípust állít fel: 1. pásztortarsoly) 1. Péntek János összetett növénynevekre vonatkozó rendszere (Péntek–Szabó. muharf ). 3. juharfa. atlaszér) B. Péntek János az összetett növénynevekr l azt írja: „a sz kebb értelemben vett öszszetételek és a lazább szerkezetek részletesebb vizsgálatát együtt végezzük” (Péntek–Szabó. atracél) 5. népetimológiával (kacsanyak. kálomistagyökér. amely megfelel a latin nómenklatúra jelz s fajneveinek. porcsf . benedikta) 5. de ezüst hárs). 5. Szintagmatikus szerkesztés sel alkotott nevek A szintagmák és a szóösszetételek között nehéz pontos határt vonni. hogy összetételnek vagy szintagmának fogjuk-e föl ket” (Hoffmann 59– 60). jövevényszavak (menta. Ember és növényvilág 177). kökörcsin. tujafa. Ember és növényvilág 177) Károly Sándor (Károly. a szintagmatikus szerkesztettséget mutató nevek névrészeinek alaki-funkcionális viszonyának megítélését nem befolyásolja az. az utótag általános jelentés . hanem az Iris nemzetséghez tartozik.

33. 14. amelyet a kecske rág’. tejaltató ’tejet altató’. tárgyas  jelöletlen: tökösséggyógyító ’tökösséget gyógyító’. Odúsfa-típus. 29. csabaíre) valójában közszói összetételek. hogy rekonstruálni lehet azt a kommunikációs helyzetet. Sírvirág-típus. 8. Útif -típus. naprajáró 1.és kétrészes nevekb l áll. fehér zászpa. Tyúkvirág-típus. de a 35 típusba sok népi növénynév nem sorolható be (pl.4. A történeti növénynévanyag egy. Pokolvarf -típus. vérehullóf ). határozós  jelölt: fülbecseppent . 12. Az alapmondat: A fukszia csüng ’olyan fukszia. amelyben egy-egy összetétel létrejön. 30. 34. F z tök-típus. zörg virág. Csipkebogyó-típus. cigánypicsa. 21. Galagonyakert-típus. Büröksíp-típus.1.3. Az alapmondat: A kecske rágja a bokrot ’olyan bokor. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. Sóvirág-típus. jelz s  min ségjelz s összetett növénynevek: vereshólyag. itt az igenévi el tag állítmány. ebb l alakulhatott ki a kecskerágó-bokor. Téli retek-típus. elefántormánya) 1. Vérfa-típus. 15. sárkánynyelv. 13. cickafark. Az egyrészes nevek (agármony. Hadiburján-típus. a lazább (különírt) névtípus utótagja nemzetségnév.1. agármony. Kecskerágó-típus.).26 gadinnye). szarkaláb. rezg nyárfa. 22. 7.1. Napraforgó-típus. Oltott eper-típus. jelentéstömörít : bolhahalál ’a bolhák halálát okozó növény’. Arannyalverseng típus. a melléknévi jelz pedig fajjelöl (fehér liliom. 4.2. 17. 20. 32. Kanadai nyárfa-típus. bagzóf . 18. elefántormánya stb. Síposkörte-típus. 5. 26. 28. Járomiharfa-típus. sajátosságuk. 11. szószerkezetek. Légyfogó-típus. Kígyóugorka-típus. 9. Ennek a szemléletnek az el nye. cickafark. kankós ’kankó gyógyítására szolgáló növény’ . 10. 27. 23. Kákabutyóka-típus. 19. amelyb l tapadással lett a kecskerágó. földikenyér  birtokos jelz s összetett növénynevek jelöletlen (vénuszhaj. 35. kiaszszonypapucs) jelölt (papmonya. Délignyíló-típus. ropogós f zfa. hogy növénynévr l van szó. 16. Disznótök-típus. amely csüng’.1. 24. További összetételtípusok: 6. fehér hunyor). 31. azaz a 35 típusban világosan kimutathatók a növénynévadás indítékai. Csüng fukszia-típus (álló rózsa. Karós paszuly-típus.és utótagjának viszonya lehet: 1. 1.1.1. Gyászvirág-típus. Szálkás búza-típus. Barackfa-típus. Gyógykaktusz-típus. hasindító ’hasat indító’ 1. Az egyrészes nevek el . Bonyavirág-típus. 25.

hogy növényr l van szó: pl. kígyónyelvf ’a kígyó nyelvéhez hasonló level (1) növény (2)’. csoportosítás növénynevek elemzéséhez nem elegend (helynevek elemzéséhez sem. ízét. Hoffmann 60–61). amely annyira lesz kíti a jelzett szó jelentéskörét. típus (definiálásukra és jellemzésükre Péntek János külön csoportokat alkotott). tehát funkcionális jegyet kifejez névrésznek tekinthet . nagyságát. funkcionális szempontokra van szükség. temondád) 1. hogy csupán egy egyedre korlátozza. de a korábbiakban ismertetett rendszerekben jól elemezhet k ezek a növénynevek (szögletes zárójelben a névadási típus.2. említhetjük még a kijelöl jelz t.).27 1. varf ’a f vel varat gyógyítanak’ [10. vö. vízililiom ’vízben él (1) liliom (2)’.5.]. sepr f . Az Akadémiai nyelvtan a min sít jelz két típusát különíti el: a megkülönböztet jelz t („a jelz a jelzett szó értelemkörét valamilyen tartalmas jegy hozzáadásával sz kíti”) és a kiemel jelz t (a „jelz a jelzett szónak nem megkülönböztetésére. szemléletesebben képesek bemutatni (részletesen l. hogy kifejezi a jelzett dolog küls vagy bels tulajdonságait (színét. valamivel el nem látott vagy valamit l megfosztott voltát.].1.)” (MMNyR. anyagát stb. pontosabbá. tyúkvirág. Ezekben a nevekben az utótag (különféle növénytani közszó és nemzetségnév) kifejezi. mellérendel (élekhalok) szervetlen (engemnefelejcs. tyúkvirág ’a vi- . amely az út mellett n (2)’. útif ’növény (1). farkasöl f ’farkas elpusztítására való (1) növény (2)’. 265). II. 1.1. a funkcionális-szemantikai elemzés részben). A növénynevek névrészeinek funkcionális viszonyait a korábban ismertetett funkcionális-szemantikai elemzés kategóriái összetettebben. ahogyan a helynevek sem (vö. A hagyományos min ségjelz i kategóriákba nem fér bele a sebforrasztóf . valamivel ellátott. amely tavasszal virágzik (2)’. ahová besorolható): sebforrasztóf ’a f vel sebeket gyógyítanak’ [10. A sajátos jelentésszerkezettel bíró növénynevek ugyanúgy nem sorolhatók be a min ségjelz i kategória felosztásai alá. különféle tulajdonságszer körülményeit (állapotát. 266–267). hanem kiemelésére szolgál”) (MMNyR. imádságbokor stb. helyzetét. tavaszi hérics ’hérics (1). Problémát okoz a min sít jelz típusainak elkülönítése. további szemantikai. ezeknek a szerkezeteknek mindkét tagja információt nyújt a növénynév denotátumáról. Ez a meghatározás. Az Akadémiai nyelvtan a min ségjelz t így definiálja: „a jelzett szó jelentését azáltal teszi teljesebbé.6. alakját. Hoffmann 61). A kétrészes nevekben jelentkez jelz s viszonyt a névrészek mint szerkezeti egységek közti kapcsolatot értelmezhetjük. II. a sorban elfoglalt helyét stb. valakihez vagy valamihez való tartozását. tet f ’tet irtására való (1) a növény (2)’. A kétrészes nevekben két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el.

melléknévi igenévképz s növénynevekben az összetett növénynév jelz el tagja f nevesült: pl. -ke: kutyóka. a tapadással keletkezett növénynevek c. búzalevel f .: borjúfej f . Az -ó/. (Részletesen l. -sdi: sósdi. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. cserfalevel f . n sz f . 2. égivirág. bolondító (< bolondító beléndek). töviseslapu. rántóf . besztercei (< besztercei szilva). az -ó/. A magyar növénynévrendszer kiforratlanságát és hiányait körülírásos növénynevekkel pótolták: hamis fekete magú nigellaf . Az -i/-s képz s melléknévi jelz f nevesülhetett: tengeri (< tengeri kukorica). (Részletesen l. a tapadással keletkezett növénynevek c. Melléknévi igenevek képz i: -ó/.) -t/-tt (befejezett melléknévi igenév képz je): türtszirom. mérges vad harapást gyógyító f stb. vö. részben.) -ú/. er sf . -i: katibolha. Ember és növényvilág 176. ezt a módszert els sorban a XV–XVI. A jelz s szerkezetb l létrejött növénynevek sajátos típusát alkotják a körülírásos növénynevek. kutyócska. lyukasgyöker f . században alkalmazták. árvácska. párlóf .. likasf . napraforgó (< napraforgóvirág) stb. kontyosf .]. bojtorjánka. névszóképz vel A névszóképz vel történ növénynévalkotás megtalálható egyrészes és kétrészes növénynevekben is.képz s növénynevek esetében ráértéses tapadásról is beszélhetünk. bársonyka. ragadvány. jövötény. sarkantyúka. angyalicska. -r: csucsor stb.(folyamatos melléknévi igenév képz je): borongóf . angyalka. angyalédes (< angyalédesgyökér).] stb. földitök. borsocska. Kicsinyít -becéz képz k: -cska. ebfej f . részben. -ár: folyondár. fúvóka. Más képz kkel alkotott nevek: -vány/-vény: gyujtovány. fogan tt.1. -s: gerezdes. kankós. . tátogó (< tátogóvirág). boglárka. -cske: disznócska. csábítóf . Melléknévképz k: -i: tavaszif . tálmosóf ’a növényt tálak mosására használják’ [7.28 rágnak rontó hatása van a tyúkra’ [9. Péntek—Szabó. szopókavirág. daróci (< daróci szilva) stb. barátfej f . -ka.

metonimikus. metaforikus névátvitel A metaforikus jelentésfejl dés a hasonlóságra épül. azaz érintkezésen alapuló (a jelentések között helyi. vagy rész–egész viszony). jelentésük b vült: az oroszlánszáj ’Antirrhinum majus’ a teljes Antirrhinum nemzetség. nyelvi gazdaságosságra törekvés nyilvánul meg benne.2. a galamboc(f ) ’Verbena officinalis. A jelentésbeli szóalkotás a szókincs gyarapodásának gyakori módja. Maga a növény szó is a növevény ’növ ben lev . verbéna’ nemzetség elnevezése lett. a jelentésbeli növénynévalkotás körében az alábbi típusokat említhetjük: 3. naputánnéz f . A jelentésbeli névalkotás a növénynevek körében is igen gyakori. fiatal’ melléknévb l szófajváltással és jelentéssz küléssel ’a talaj. id beli. 3. 9: 3–31) a közszavak keletkezését vizsgálva a jelentésbeli szóalkotást a küls és az alaki eszközökkel történ bels szóalkotási módok mellé állította. közel áll a hasonlóságon alapuló névátvitelhez. Tehát olyan névalkotási folyamat. a víz. a metonímiát és a szinekdochét. jelentésb vülés vagy -sz külés A jelentésb vülés. névutóval Névutóval keletkezett növényneveink száma nagyon kevés: pl.1. a következ képpen végezhet el a magyar növénynevek osztályozása: 3. ok–okozati kapcsolat van.2. Jelentéstan 164) a névátvitel típusának három jelenségét különíti el. de nem azonos vele.1. vagyis a jelentésviszony min sége lehet metaforikus. naputánforgóf .29 2. Egyes növénynevek nemzetségnévvé váltak. esetleg szinekdoché (nem–faj viszony). amelynek során egy növénynévnek a meglev mellé újabb jelentése is kialakul. Történeti jelentéstan 150). vasf ’ növénynév a ’Verbena. és ezek azonos fogalmi osztályba osztályba tartozó denotátumokra vonatkoznak (Hoffmann 99). névátvitel Károly Sándor (Károly. a leveg szervetlen anyagaival táplálkozó él lény’ jelentést kapott. 3. ez utóbbinál teljesen idegen fogalmak kerülhetnek egymás mellé (Hadrovics. a metaforát. két képzet hasonlósága alapján az egyik nevet átruházzuk a másikra. amelyek során az új jelentés kialakulása az alaki szerkezet változása nélkül történik. illet leg sz külés lényegében egymással rokon fogalmak. Ezen az alapon a növénynevekben is fellelhet típusokat említve. jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek Papp István tanulmányában (A szóalkotás problémái: MNyj. olyan típusok tartoznak ide. A metaforát a stilisztikai szakiro- .2. azaz hasonlóságon alapuló.

tárgyakhoz hasonlítja. A hasonlóság alapja az állatnak. tartalmi hasonlóságon alapuló névátvitelr l van szó: a növényeket néha állatokhoz. libaláb. társadalmi helyzet: vasúr stb. mint pl.30 dalom olyan névátvitelnek tekinti. személy → növény (híd r → híd r) 2. lelki tulajdonság → növényi tulajdonság: mérgesparaj. öltözet. névcsere. hangulati hatása ezért er sebb): madárkenyér. hogy a növényt ki vagy mi használja. emberi testrész → növény ( árvalányhaj → árvalányhaj) 3. kutyatej. néha funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul” (Fábián–Szathmári–Terestyéni 90). Növénynevek esetében metaforának tekintjük azt. 1. kakastaréj. fizikai tulajdonság → növényi tulajdonság: er sszagú zeller. a legfontosabbat választják ki a megnevezéshez: oroszlánszáj ’a virág az oroszlán szájához hasonlít’. nehézszagú zeller. er sf . anyagnév: aranyka. paptök. tárgyak: sepr . oroszlánszáj. madármorzsa. id járási jelenség: aranyes stb. amely „két fogalom közt fennálló tartalmi (küls vagy bels . színét. illet leg azokkal azonosítja. macskatalp → macskatalp) 4. Növénynevek hasonlóságán alapuló névátvitel.). állati testrész → növény (kakastaréj → kakastaréj. vagy az. 2. sarkantyú. Nagy számban szerepelnek növénynévként állatnevek: koldustet . testrész: árvalányhaj. A f nevek metaforikus kapcsolatait vizsgálva. illetve annak milyen hatása van. alakját stb. az emberre vonatkozó terminusokat növénynévként használta föl a nyelv. ördögborda. szellemi. pásztortáska. tárgy (az el tag és az utótag szemantikailag összeférhetetlen. vallási asszociációkat tükröz emberi testrész: krisztustenyere. és ezek közül az egyiket. amikor a névadó személyek ismerik a megnevezend denotátum sokféleségét (méretét. de szintagmatikus szerkesztéssel alakult kétrészes nevek között találunk. emberre jellemz állapot: árvácska. élelem neve: kenyérmorzsa. a következ típusok állapíthatók meg: 1. A tartalmi típusok közül felt n ek az antropomorfikus elemek. dísz: kisasszonypapucs. császárszakáll. személynek valamely jellemz tulajdonsága. A metaforák másik nagy csoportját a zoomorf terminusok alkotják. foglalkozás. a nevek . Az antropomorf metaforáknak számtalan tartalmi típusa mutatható ki: emberi szerv. emberi cselekvés: tátingó. papsajt. A metafora a jelentésváltozásnak igen elterjedt típusa. mitológiai személynek tuladonított tárgyak: ördögbocskor. istenszakálla. állatnak tulajdonított termék. személyekhez. tárgy → növény (harangláb → harangláb) A melléknevek metaforikus kapcsolataira példát els sorban a metaforikus szemléleten alapuló. — A species pro specie metafora esetében nagy szerepe van a tévesztésnek. állatok testrészének neve: galambbegy. életkor.

de az utótag más génusznak a neve. jelentésváltozása meglehet sen gyakori.31 összecserélésének. A tipikus vonások ugyanis nem kizárólag bizonyos fajokra jellemz ek. hogy a névadás tévesztés eredménye lenne): vadgyöngyvirág ’Polygonatum odoratum’. kis meténg ’Vinca minor’. amely több növényt jelöl. — Bizonyos esetekben a névadás bizonytalan ismeretet. névtévesztést tükröz (ezek a nevek általában történetileg minimális számú adattal szemléltethet k. ezért gyakori a tévesztés. a borostyán ’Hedera helix’ növénynevet közönséges babér ’Laurus nobilis’. mivel a növényismeret bizonytalan. a petrezselyemvirág a tavaszi hérics ’Adonis vernalis’ neve.2. Jelentéstan 244). Az ilyen nevek többségében az el tag melléknévi jelz : pl. ahogy a téves növénynév egyik forrásból a másikba jut). szi margitvirág’. ezek azok a terminusok. nem boglár a fehérboglár ’Tanacetum parthenium. jelentésben is használták. Ez a gyakoribb típus. A kutyatej nemcsak az Euphorbia neve. és ennek alapján egyik nevét átvisszük a másikra. kerek repkény ’Glechoma hederacea’.2. ezért ezeknek az elnevezéseknek az átvihet sége. fölcserélhet sége. amelyek jelz s fajnevek ugyan. A bogáncs több nemzetség egy-egy faját jelöli. a petrezselyem el tag azonban ’Petroselinum’ jelentés els sorban. Egyelem nevek esetében is beszélhetünk hasonlóságon alapuló névátvitelr l: sok olyan egyelem növénynevet ismerünk. nem mindenki ismeri (vagy nem egyformán ismeri) a fajokat.): pl. az utótag lehet általános jelentés növénynév (f . a szerbtövist ’Xanthium’ és a szamárbogáncsot ’Onopordum’ stb. hanem az azonos tulajdonság miatt (ez a tulajdonság a tejnedv) a pitypang ’Taraxacum officinale’ és a tavasz hérics ’Adonis vernalis’ neve is. nem gyöngyvirág az erdeigyöngyvirág ’Polygonatum odoratum. virág stb. gomba. génuszokat. orvosi salamonpecsét’. mindegyik növénynek tüskés termése van: a mácsonyát ’Dipsacus’. az útszéli bogáncsot ’Carduus’. ahol a két képzet között érintkezési asszociáció áll fenn. Az analitikus species pro specie metafora esetében az el tag vagy az utótag másik növénynek a neve: — Az el tagot más növény neveként ismerik. a bábakalácsot ’Carlina’. sokszor nyomon követhet . a nevek összecserélése: pl. Az ismeretek bizonytalanságának a következ okai lehetnek: — Vannak növények. orvosi salamonpecsét ’Polygonatum odoratum’ stb. metonimikus névátvitel A jelentésváltozás azon típusa. a növény nagyon hasonló a gyöngyvirághoz ’Convallaria majalis’. 3. . ezért ebben a metaforikus használatban a jelz s növénynév egybeírandó. — Az utótag használata metaforikus (Károly. amelyek valamely más növényhez való hasonlóság alapján kapták nevüket (itt fel sem merül.

besorolja az el tagot. tapadás A növénynévb l egy funkcionális-szemantikai egység. ahol az utótag mintegy értelmezi. disznócska) → növény (bariska. szerkezeti változással alakult nevek E névtípus egységét az adja. odvas keltike’) — termés (bariska. A növénynevekben el forduló színnevek els sorban a virág (sárga boglárka. 4. Ezeket a szerkezeti változással alakult nevek cím részben tárgyalom. Ember és növényvilág 188). cserfa.2. f zfa. sokkal inkább a legfelt n bb tulajdonság megnevezésével történik (Károly. szilfa (Péntek–Szabó. . emberre jellemz küls vonásra. Pl. Datura stramonium’).1. perszonifikáló jelz k és a színnevek. pl. 3. általánosan ismert növények esetében az utótag a rövid (rendszerint egytagú) név használatának esetleges kommunikációs zavarait. A legfontosabbak az antropomorfizáló. napraforgó. a termés (mag. a megszemélyesít el tag utalhat emberre jellemz cselekvésre: vérehullóf . miközben a denotatív jelentés változatlan marad. disznócska ’csattanó maszlag. A sz küléses metonímiához sorolják a tapadással keletkezett növényneveket. A név funkcionális névrésszel való csökkenését tapadásnak nevezzük. amelyekben a jelz i el tag f nevesült: kecskerágó. félreérthet ségét küszöböli ki.32 Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: — növény része (gyökér) → növény (üresgyökér ’Corydalis cava. hogy a növénynév alakját érint változás megy végbe. azaz az egyik névrész elt nik. az akácfa. gumó) színére utalnak. testi tulajdonságra: kövérf stb. Els sorban fajnevekr l van szó. 4. Részletesen a funkcionális-szemantikai elemzés részben vizsgáltam ezeket a típusokat. de nagyon gyakran a levelek. a megkülönböztetés általában nem a leglényegesebb. emberre jellemz állapotra: árvacsalán. fehér liliom). a kevésbé ismert növényt az általánosabb jelentés utótag mintegy „értelmezi”.3. emberre jellemz lelki tulajdonságra: mérgesparaj. Az analitikus sz küléses szinekdoché esetében a jelz s növénynevek dominálnak. az ilyen nevekben a jelz k sz kítik az alaptag fogalmi körét. Jelentéstan 238). Ez a növények elnevezésében több okból is szükséges lehet: az újonnan megismert növényeknek a már meglev ismeretrendszerbe való besorolását teszi lehet vé. szinekdoché A tautologikus sz küléses szinekdoché típushoz tartozik pl. a kétrészes növénynév egyrészessé válik.

bodzás. domb. bolondító (< bolondító beléndek). 4. méhf > méhek füve. Névelem a szó elejér l. Ember és növényvilág 176). redukció) ellentétes irányú szerkezeti változások (kiegészülés. valamint képz vel is: galambf > galambosf > galambocf . vagy ahol leginkább elterjedt. besztercei (< besztercei szilva) stb. redukció A redukció egy. . kiegészülés Kiegészülés során egy meglév növénynevet osztályjelöl növénytani köznévvel toldanak meg. fenyves. egy vagy több névelem kiesik a növénynévb l. 4. amikor a szószerkezet egyik tagjához hozzátapad a másiknak az értelme. növénytársulást jelöl terminusok: akácos. gyertyános stb. A nevek rövidülési folyamataival (tapadás.) Az -i/-s képz s melléknévi jelz az összetett nevekben rendszerint azt a helyet jelöli. Kiegészüléssel olyan kétrészes nevek jönnek létre. Ezek a jelz i tagok is f nevesülhettek. de morféma (képz . égeres. Ebbe a csoportba tartoznak a földrajzinév-adásban jelent s szerepet játszó. pl.melléknévi igenévképz s növénynevekben az eredetileg összetett növénynév jelz el tagja állandósult vagy alkalmilag használt növénynévvé vált. Növénynevek b vülhetnek különféle lexikális elemekkel. amelyben a névrészek funkciója a megnevezés és a növény fajtájának (gy jt névvel vagy nemzetségnévvel) a megjelölése: mogyoróalja > mogyoróaljaf .4. (Péntek—Szabó. végér l és belsejéb l is kieshet: macskanádraf > macskanádra. gímnyelv > gímnyelv f . rag) kiesését is jelentheti. az így alakult növénynevek általában fajtanevek: tengeri (< tengeri kukorica). ii. a melléknévi igenév.és kétrészes neveket is érinthet. erd stb. amikor önállóvá vált.3.2. f nevesült: pl. cserfás. b vülés A növénynévnek lexikális elemmel vagy kötött morfémával (képz vel) való megtoldását b vülésnek nevezzük.) Az -ó/. gamandorf > gamandor. tátogó (< tátogóvirág). A ráértett alaptag ebben az esetben nyilván a hely. a tapadással átalakuló név el tagja gyakran -i vagy -ó képz t tartalmaz: i.33 Tapadás megy végbe akkor is. angyalédes (< angyalédesgyökér).: barátf > barátfej f . ahonnan a növény ered. napraforgó (< napraforgóvirág) kecsekerágó (< kecskerágóbokor) stb. b vülés) is zajlanak a növénynévrendszerben. cserlevel f > cserfalevel f . gólyahúgytartóf > gólyahúgy. A névelemváltozás f leg lexéma. így a négy típus alakulásmódjának szemléltetéséhez pontos történeti adatolásra van szükségünk. 4.

sárkerék (< sárkerep). idegen voltukat nem érzékeli. menta. repce. kökény. a magyar nyelvérzék már-már szokványos magyar szavaknak tekinti. rozmaring. borsó. „értelmesítette”: jutka (< Yucca). polaj. majoránna. a latin eredet cédrus. A népetimológiás változás oka a növénynév közszói értelmezhet ségének a hiánya. belénd. csipke. üröm. káposzta. . mint a bels növénynévalkotás formáival áll szemben. cikória. kopottnyak (< kapotnyak). sz l . kökörcsin. idegen szavaknak min sítjük ket” (Bárczi: Szók.. porcsin. ezért ezek között gyakori a népetimológiás átalakulás. Ezeket az idegen növényneveket a nép átvette. A jövevényszavak és az idegen szavak között igen nehéz határt vonni: „Általában jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvb l jött szavakat nevezzük. mandula. rebarbara. a szláv eredet bab. 265). népetimológia A népetimológiával létrejött növénynevekben névszerkezeti változás történik. répa. jövevényszavak „Az idegen nyelvb l már régebben átkerült. berkenye. 5. 5. kender. barack. galagonya. a nyelvérzék a számára homályos jelentéstartalmat nélkülöz szavakat „értelmesítette”. búza. a török eredet alma.2 45). peszerce. kapotnyak. som. a bolgár eredet pemet. konkoly.1. valamely másik szóval hozta kapcsolatba. de értelmetlennek találta. gyömbér. Névátvétel Az átvett nevek csoportja rendszertanilag az el z négy kategóriával. bodza. a szlovák eredet atracél. gyopár. kapor. narancs. az olasz eredet füge.34 4. melyek már annyira meghonosodtak. Ezekre a jövevényszó elnevezést szokás használni” (MNytört. A civilizáció kialakulása és terjedése folytán a népek állandóan érintkeznek egymással. liliom. petrezselyem. dió. saláta. sáfrány és az ismeretlen. a növénynév alakszerkezete megváltozik. jegenye. lednek. ennek megfelel en valamennyi nyelv több-kevesebb küls hatásnak van kitéve. hogy senki sem érzi ket idegeneknek”. a mi nyelvünkben is már viszonylag hosszú életre visszatekint szavakat . amelyek meghonosodtak az átvev nyelv szókincsében.. a német eredet kapornya. „Ha ellenben még érezzük rajtuk az idegenszer séget. tehát olyan idegen lexikális elemek. ezért elferdítve. cseresznye. len. lapu. citrom. lencse. A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. raponc. mályva. A közszói jelentésvonatkozás eleve hiányzik az idegen eredet növénynevekben. vándorszó a kömény. cékla. bors. a bajor-osztrák eredet gesztenye. juhar. A jövevényszavak. cser. ösztör. illet leg bizonytalan eredet bürök. ruta.5. ciprus. csalán. mustár.

idegen szavak „Az újabban nyelvünkbe került. 1987. Latin and Russian compiled by P. tudatos névadásra volt szükség. laurus. amikor az átvev nyelv nem az idegen nyelvi hangalakban veszi át a szót. . herbáriumokra támaszkodva lehet elvégezni. — melyek között természetesen nagyon sok a modern nemzetközi kultúrszó — idegen szavakként szokás emlegetni” (MNytört. Grossinger. Bp. A tükörfordítások lehetnek teljesek vagy részlegesek. ill..2. els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. a latin mintára történ tükörfordítás els sorban a régiségben volt jellemz . 1979. az idegenb l megismert új fogalmak megnevezésére nyelvünkben új szót kellett teremteni. sz.. napjainkban pedig angol mintára is keletkeznek tükörfordítások. amely a régi német növényneveket gy jtötte össze a XX. I. 305) — írja Benk Loránd. A tükörszavak megteremtésében az átadó és az átvev nyelv speciális szóalkotó szerepe egyaránt érvényesül. hogy bármilyen idegen morféma kerülne az átvev nyelvbe (ebszem. ezzel párhuzamosan..–II. az ezt követ id szakban a német nyelv jut jelent s szerephez. szótára. Ezek az idegen növénynevek a XV–XVI. Leipzig. Benk József vagy Márton József. 5. elejéig.. a teljes tükörfordítás eredményeként az átadó nyelvi modell elemeit az átvev nyelv saját nyelvi elemeivel adja vissza morfémahelyettesítéssel anélkül. Átvételüket a szükségszer ség szülte. aki a Bertuch-féle Természethistóriai Képeskönyvet fordította magyarra. mintegy szóról szóra lefordítja” (MNytört. Fünfter band. Macura.3. in English. tükörfordítások „Tükörszavaknak nevezzük az olyan szókölcsönzéseket. hanem az átadó nyelvi tartalmát saját nyelvi elemeivel tükrözteti vissza. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Sok herbáriumban. Dictionary of Weeds of Eastern Europe.. benedikta. 265). nigella. ha az átadó és átvev nyelvi modell a tagok közötti . nem teljesen meghonosultaknak t n szavakat . Hasznos forrás volt a tükörfordítások vizsgálatában Heinrich Marzell. században gyakran körülírásos szerkezetben fordulnak el : hamis fekete magú nigellaf . a laikus nyelvérzék számára is még idegeneknek.. Gareth Williams and Károly Hunyadi. Melius. A szótörténeti anyag alapján megállapíthatjuk.35 5. 1943–1958) c. földi laurusf stb. Elsevier’s Dictionary of Botany. A tükörfordítások vizsgálatát csak a botanikai forrásokra. frissebb tükörfordítások elemzésekor els sorban újabb. A morfémahelyettesítés lehet részleges. A mai. Wörterbuch der deutschen Pflanzennamen (I–V. többnyelv szótárakra támaszkodhatunk: pl. néha francia neveket is feltüntették a szerz k: pl. kicsinytövis). French. növénynévszótárban a magyar név mellett a latin és német. German. Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. diptamus ~ diktamus. Amsterdam–Oxford–New York.

2. csillagf (< ném. Parua spina). Stechapfel). a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). Részfordítások A nevet alkotó szóelemek közül egyiket nem fordítják le: alantgyökér (< ném.1. Teljes tükörfordítások 1. páternoszterborsó (< ném. Az indukáló és indukált a tagok között némiképp eltér: — mondattani viszony alaki jelölésében tér el: latinból: pásztortarsoly (< Bursa pastoris ’pásztor tarsolya’). digitális. lúdláb (< Pes Anserinus ’lúd lába’). A részfordítás az átadó nyelvi modellnek részben morfemikus átvétele. Palma Christi). pigeonberry). lúdláb). részlegesek. varf (< lat. Alantwurz). véresf ). 1. mezei nárdus (< lat. részben pedig helyettesítése révén jön létre. scabiosa. Sternkraut). . Sigillum Salomonis ’Salamon pecsétje’). a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). salamonpecsét (< lat.36 mondattani viszony alaki jelölésében kis mértékben eltér (pásztortarsoly. az összetétel el tagjának szó szerinti fordításával és utótagjának átvételével (mezei nárdus). vagy ha a növénynevet a magyar nyelvben valamiféle magyarázó elemmel látják el (csillagf . tövisalma (< ném. — a magyarázó elem tér el: ujjf (< lat. Az átvétel és a helyettesítés kombinálódásának eredményeképpen a részfordítás létrejöhet az összetétel el tagjának átvételével és utótagjának fordításával (alantgyökér). teljesek. A tükörfordítások a következ rendszerben elemezhet k: 1. Krisztus tenyere (< lat. 1. salamonpecsét. parasztápium (< lat. Apium rusticum). galambbogyó (< ang. Az indukáló és az indukált teljesen megfelel egymásnak: kicsinytövis (< lat. Nardus agrestis). Paternoster-Erbse). 2.2. vagy fordítva.

hiszen így különíthet el az ún bels névalkotás (a magyar fejlemények. szószerkezetek: 23. Összetett növénynevek. három f réteget különíthetünk el: az alapnyelvi eredet növényneveket. Az itt említett típusok jelent s részét a Keletkezéstörténeti vizsgálat cím fejezetben ismertetem részletesen. Egyszer növénynevek. Eredetüket tekintve arra a megállapításra jut. Egyszer növénynevek. ez a legnépesebb csoport. Képzett növénynevek. valamint az idegen nyelvekb l átvett növényneveket. A növénynevek eredet szerinti rétegz désének feltárására szoros kapcsolatban áll a növénynevek alakrendszerének leírásával. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak). küls névalkotás (pl. összetétel) és az ún. pl. A népi elnevezéseket vizsgálva Péntek János (Péntek–Szabó. Ha a feldolgozott növénynevek eredetét vizsgáljuk. m. idegen szavak).37 A NÖVÉNYNEVEK SZÓKÉSZLETÉNEK EREDET SZERINTI CSOPORTJAI A magyar gyógynövénynevek vizsgálatának m vel déstörténeti. a finnugor vagy az ugor korból származnak: pl. 173–195). a magyar nyelv külön életében keletkezett. az összetett növényneveket és a szószerkezeteket együtt vizsgálja: „a továbbiakban a sz kebb értelemben vett összetételek és a lazább szerkezetek vizsgálatát együtt végezzük” (i. a nyír. 1. . A tényleges elemzés során azonban már csak három csoportot ismertet a szerz : I. 2. az ugor korból pedig az eper. Ember és növényvilág 173–195) négy szerkezeti típust különít el a növénynevek alaki felépítése szempontjából: I.3%) (i. szil. Szószerkezetek. nagyobb része kölcsönelem. III. hogy az egyszer nevek kis része si eredet . a finnugor korból származik a feny . m.3%. szóképzés. botanikatörténeti és nyelvtörténeti jelent sége van. Összetett növénynevek. III. a köles stb. Képzett növénynevek. II. ezért itt csak utalni kívánok a növénynévszókincs eredetbeli rétegeire. Az alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) az uráli. találunk jövevényszavakat és nemzetközi szavakat is. a hárs. uráli eredet a nyár. II. — A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek valamilyen szóalkotási mód vagy jelentésváltozás eredményei. bár százalékos megoszlásukat mégis kimutatja a vizsgált anyagon (összetételek: 50. IV. 173–195).

árvácska. C. hangfest szavak stb. — Szóteremtéssel keletkezett pl. boglárka. bizonyos általános viszonyt is kifejez . amelynek segítségével két szót egyetlen új szóvá illesztünk össze: agármony. Ezt a típust részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. — A szóösszetétel a növénynévalkotásnak az a gyakori módja. . hamis fekete magú nigellaf . szóhasadással: viola ~ ibolya. Részletesen a szerkezeti változással alakult nevek és a jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek részben tárgyalom. -s: gerezdes.). -vány/-vény: gyujtovány. Elvonással (tapadással) alakult nevek: bolondító (< bolondító beléndek). szóvegyüléssel: citrancs. — Azok a szavak tartoznak ide. tulajdonnév köznevesülésével (salamonpecsét. II. bozsor stb. tátogó (< tátogóvirág). népetimológiával stb. metaforizációval stb. pattog. szóvegyüléssel. mérges vad harapást gyógyító f . szóhasadással. pukkantó.38 A. kékvirágúökörfark. napraforgó (< napraforgóvirág). ii. valamint a tátika. Pl. más-fel l a pacskol. bojtorjánka. angyalka. Szószerkezetté válással létrejött növénynevek. paskol szavak rokonságába. borsocska. sípf . A utótag a nemzetségnév és ehhez hozzáillesztik az el tagot. — -ka: bársonyka. iii. — A szószerkezet „legalább két. nem viszonyszói érték szónak nyelvtanilag megformált. Szóalkotással keletkezett alakulatok. tiltó igealak f nevesülésével (nefelejcs). erdei nagyobb lépf . csabaíre. hangutánzó-hangulatfest eredet . cickafark. A növénytani nómenklatúra alapelve. Részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. Részletesen a morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. sárkerék (< sárkerep). B. amelyek a nyelv önálló életében jöttek létre a szóalkotás különböz módjaival jöttek létre a nyelvben már meglev vagy oda bekerült elemekb l. sarkantyúka. hogy a növényneveket két szóval jelölik. ábelf ). a szónál rendesen alkalmibb egysége” (MMNyR. amely hangutánzó eredet . amely a tát igéb l származik. Szóösszetétellel létrejött növénynevek. sebforrasztóf stb. népetimológiával: kopottnyak (< kapotnyak). az el tag jelöli a nemen belüli egyedet. -i: tengeri. a fajt. is jöttek létre növénynevek. -di: sósdi. -r: csucsor stb. fagyöker paptöke. kisebbik földi sülyf . i. kanálf . s beletartozik egyfel l a pattint. — Elvonással (tapadással). Szóképzéssel létrejött növénynevek. Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. Egyéb példák: pitypang. a pipancs. 66). kecsekerágó (< kecskerágóbokor). -cska: kutyócska. köszvényt gyógyító f stb. A szóalkotás ritkább módjaival létrejött nevek. vénuszhaj.

belénd. vagy teljesen kihalt (ebfej f . saláta stb. kömény. hogy a vizsgált növénynevek között a legtöbb a bels keletkezés növénynév. hárs). hogy az si eredet növénynevek száma kevésnek bizonyult. Ezt a típust részletesen a névátvétel cím részben tárgyalom. benedikta). gyopár. valamint a jövevényszavak (kapotnyak. az általa tett megállapítás els sorban egyszavas nemzetségneveink egy részére igaz. a török eredet csalán. pásztortáska). csalán) ma is tovább élnek mint hivatalos növénynevek. b) Az idegen szavak. els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. más része viszont tájszóként él tovább (borjúorrúf .). 22: 151). Érdekes megfigyelni.). kökörcsin. oroszlánfog. gyömbér. — A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. Hirschzunge). — A tükörfordítások keletkezésének módja az. A bels keletkezés növénynevek egy része hivatalos elnevezésként vagy tájszóként él.39 3. hogy az si. Hundsaugen). ezt követik a jövevényszavak. Sigillum Salomonis). Pes Anserinus). salamonpecsét (< lat.). mérges vad harapást gyógyító f ) szemben a mai növénynevekre a tömörség. Összegezve a vizsgálat eredményeit (és táblázatban összefoglalva). ebszem (< ném. benedikta. hogy az átvev nyelv az átadó nyelvi tartalmat saját nyelvi elemeivel tükrözteti. ebszem). tyúkharaptaf stb. A tükörfordítások egy részét befogadta a nyelv. Az idegen nyelvekb l átvett növénynevek rétegén belül beszélhetünk jövevényszavakról. tyúktaréj stb. hivatalos szintre emelte (salamonpecsét. Szarvas Gábor úgy vélte. az idegen szavak és a tükörfordítások. Megállapíthatjuk. az újonnan megismert növényfajták megnevezésére új szavakra volt szükség. a) A jövevényszavak. kapotnyak. századi) idegen növényneveknek jó része kihalt (nigella. a latin eredet cedrus. kakastaréj. — Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. idegen szavakról és tükörfordításokról. hogy az azonos szemlélet szülte bels keletkezés növényneveknek egy részét elfogadták hivatalos megnevezésként (hollóláb. a legkisebb pedig az si örökség növénynevek száma. Ez nem véletlen. Tévedett. az olasz eredet porcsin. citrom. Megfigyelhetjük továbbá azt is. A korai (XV–XVI. tyúkhúr. alapnyelvi eredet növénynevek (nyár. hogy a növényvilág magyar nevei „az egész nomenclatura alig egynehány számot tev kivétellel idegen népek ajándéka” (Nyr. c) A tükörfordítások. kiderül. mintegy szóról szóra lefordítja: szarvasnyelv (< ném. a szláv eredet bab. hogy a régi körülírásos növénynevekkel (hamis fekete magú nigellaf . s t gazdasági körülmények között természetes. Legtöbb növénynevünk a magyar nyelv külön életében keletkezett. lúdláb (< lat. nigella. hiszen az új földrajzi-növényzeti. fajneveink többsége bels fejlemény. rövidség jellemz (örvény- . más része nyelvjárási szintre került vagy kihalt (kicsinytövis. más része pedig kihalt. disznóorja stb.

nyári hérics). illetve tárgy és növény között teremtenek kapcsolatot. benedikta c) A tükörfordítások medveköröm. a jelentésváltozás típusai közül a leggyakoribbak a metaforikus megnevezések. 1. hatására utalnak (nehézszagú pipitér.) B) Szóalkotással i) Szóképzéssel keletkezett létrejött alakulatok növénynevek nyár. szarvasnyelv. gerezdes ii) Szóösszetétellel papmonya. erdei nagyobb lépf 3. nyír hárs. nyelvekb l átvett kapotnyak. tátika boglárka. term helyére. varf . létrejött bolondítóf növénynevek iii) A szóalkotás kopottnyak ritkább módjai C) Szószerkezetté válással létrejött kisebbik földi növénynevek sülyf . hangfest szavak stb. cseng f . hölgymál). orbáncf . keletkezés szavak) citrom b) Az idegen szavak nigella. salamonpecsét . amelyek valamely testrész és növény. ezen belül azok. Az idegen a) A jövevényszavak bodza. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak) Uráli Finnugor Ugor A) Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. Alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) 2. a nevek f leg a növény alakjára. szil eper pipacs. A növénynevek nagy többségében a névadás indítéka nem homályosult el a köztudatban. Ezek a növénynevek általában szóképszer ek. növénynevek (küls gyömbér.40 gyökér.

a Ranunculus (boglárka). Egy növénynévi történeti-etimológiai szótárnak ezt figyelembe véve kellett új szerkesztési elveket alkotnia. A szótár tagolódása.) szerint. Munkája megjelenése után a botanikusok és a szótárírók egyaránt az általa meghonosított Linné-féle rendszer szerint közölték. A magyar növénynevek kialakulása és írásmódja szoros kapcsolatban áll a Linné által 1753-ban bevezetett és azóta általánosan elfogadott kétszavas nevezéktannal (binominális nómenklatúra). Technikailag a TESz. a jelentés). 2. A magyar növényneveknek a latinhoz hasonló kétszavas. legnagyobb része azonban faji jelz vel ellátott nemzetségnév (vö. tudatosan — Linné rendszeréhez igazodva — kételem növényneveket alkottak. genusnevek) mindig egyszavasak és mindig egyes számú f nevek (pl. és az EWUng. felépítését követtem: a magyar szótörténet (szóalakok. A tudományos (latin) növénynevek közül a fajnevek kétszavasak: a nagy kezd bet s nemzetségnévb l (nemi név. alakváltozatok. amelynek rendez elve az ábécérend. illet leg értelmezték a növényneveket. Priszter 14–24). aggóf . faji jelz vel ellátott nemzetségnév. „hivatalos” formájuk sokáig nem volt. — A szótár a hazai és a jelent sebb külföldi gyógynövények magyar neveit és társneveit (régi növényneveket és tudományos magyar elnevezéseket) tartalmazza: nemzetségneveket és fajneveket. vagyis a szótár címszavainak nagy része kételem növénynév. Priszter 6–7). a szócikket pedig rövid bibliográfia zárja. Azonban régi jelz s és összetett növénynevek (hasonlóan az állatnevek!) már jóval korábban is — a Linné-féle . majd az etimológiai megjegyzések. fajnév pedig a Ranunculus bulbosus (gumós boglárka). században Benk József els ként rendszerezte a magyar növényneveket a Linné-féle binominális nómenklatúra (1783: NclB. A szócikkek szerkezetét a történeti-etimológiai szótárak szerkesztési elveinek megfelel en alakítottam ki. genusnév) és a kis kezd bet s faji névb l állnak. A címszók. Tudományos igény növénynévhasználatról csak Benk óta beszélhetünk. a magyar fajnevek kisebb része egyszer vagy öszszetett f név. tölgy). Nemzetségnév pl.41 A SZÓTÁR SZERKEZETE 1. A címszavak megválasztása — mint nyelvtörténeti szótárakban általában — nem könny feladat. a mai magyar tudományos elnevezések a latin kétszavas nevezéktant követik (vö. A XVIII. A problémát az okozza. hogy a magyar növényneveknek. A magyar nemzetségnevek (nemi nevek. — A szótár természetes közlési egysége az egy-egy szóra vonatkozó tudnivalókat összefoglaló szócikk.

pl. a TESz. hogy a külön címszók. virág stb. papmonya. illet leg a növénynevek helyesírási szabályzatának felel meg (Priszter 14). bokor. hanem a hétköznapi gyakorlat szükségessége. boglárka. szerz i is: „Ezért nem tartanók helyesnek. lednek. Az egyelem növényneveket (rózsa. amelyek valójában közszói összetételek. illet leg jelz i kifejezések vagy összetételes elnevezések közül külön. akár összetételnek veszem egyiket vagy másikat. Külön szócikkben dolgoztam fel az önálló f névi el tagú növényne- .-nak el szavában így ír (idézi az RMGl. ha a gatyás galamb. tudományos elkülönítés és megnevezés szándéka.-t. a vadgalamb meg a vad címszónál kerülnének el .. akár nem” (RMGl.. élelem. embergyógyászat. állatgyógyászat) eredményezte. általános érték szónak tekinteni? . A kételem állat. az önálló fogalmak megállapítása dolgában következetlenségeket is találni szótáramban” (OklSz. A korábbi.. önálló fogalomnak. hogy növénynévr l van szó. a csillagnevek stb. a dinnyefajták elnevezései. az önálló szócikk a lehet séghez képest a címszóra vonatkozó valamennyi tudnivalót magában foglalja. Hasonlóan gondolkodnak az RMGl. — Az önálló szócikkek lehet leg minden tájékoztatást megadnak a címszóról. ill. kételem növénynevek használatát még nem a pontos. Az önálló szócikket a kövér bet kkel szedett címszó vezeti be. jegenye) és összes jelz s elnevezése (akár a jegenye ’Populus’ nemzetséghez tartozik.42 binominális nómenklatúra el tt — nagy számban el fordulnak. valamint értelmez szótárainkat): egy szócikkbe került a címszó (pl. is): „mit lehet a régi jelz s. hogy a szóban forgó elem melyik önálló szócikkben van feldolgozva. cseresznye. Önálló címszóként kezelem: a. Azokat a növényneveket (agármony.).-t. Bizonyos. d. egységes használatukról azonban nem beszélhetünk. az EWUng. Az önálló. amelyekben az utótag lehet gy jt névi jelleg fa. illetve el forduló növényekkel való foglalkozás (gy jtögetés. Egységesítésük. 3. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. f . szulák. csabaíre. sajátosságuk. utaló szócikkek és az alcímszók. hérics. szószerkezetek. Alapelvnek a következ t tekintettem (figyelembe véve az RMGl. vagy nemzetségnév. normatívvá tételük természettudós. még akkor sem. cickafark. 24). ha mondjuk az szi galamb csinált szó. A címszó írásmódja az akadémiai helyesírási szabályzat el írásainak. c. az utaló szócikkek csak azt jelzik. Legyenek együtt a galambfajták. szi galamb kifejezések a galamb címszónál. cigánypicsa. XV– XVI. növénynevekr l Zolnai Gyula OklSz. akár nem). feldolgozásuk a legtöbb történeti és etimológiai szótárban kérdéses pontként jelenik meg. elefántormánya). disznócska). botanikus szakíróink munkájának eredménye. Azokat a növényneveket. b. tudniillik a nálunk honos.-ot.

Az utaló szócikk vezérszava a kövér bet kkel szedett utalószó. agármony(~). etimológiai bekezdésében: pl. (Vö. Ezekben az összefoglaló jelentés nemzetségnév általában téves. Egyéb példák: kutyakapor (nem kapor). és az utótagnál (— Ö: . Boldogasszony dinnyéje.vagy többelem szerkezetek is önálló szócikkekbe kerültek: pl. a farkasbab ’Aconitum vulparia. Amennyiben jelz s szerkezetre vagy összetételre hivatkozom. ebzeller. célszer egy szócikken belül tárgyalni: pl. ezután újabb gondolatjellel bevezetve a címszó összetelei (pl. formát is használom. Ezeket kett s vonallal (||) tagolom annyi részre. farkasbab. Mária gyertyája. A szótár adatainak összefüggéseire utalásokkal hívom fel a figyelmet az önálló szócikkek második. — amely egyenérték a címszóval. mérges vad harapást gyógyító f . ahány szót adatolok. ezért a bab utótagot kapta. ennek alakváltozatait követik a hozzátartozó jelz s nevek (földi eperf ). amelyek nem sorolhatók be az említett mai tudományos névadásba és tudományos rendszerbe. farkasbab. disznóbab) önálló címszóként kezelem. hogy az agármonyf összetétel az agármony címszó alatt fordul el : f l. (= lásd) jelzés után csak azt közli. A magyar növénynevek helyesírása c. vagyis a növény másik génuszhoz tartozik. amely nem babféle. ebzeller. a cickafark címszón belül foglalkozom a cicfark. Mivel szótáram történeti-etimológiai szótár. kutyapetrezselyem. A névadás magyarázatára l. eperf ). amelyeket az el tagok hasonlósága miatt vagy kialakulásuk miatt. kutyapetrezselyem (nem petrezselyem). farkasöl sisakvirág’). valamint az etimológiailag összetartozó szavakat. hanem l. fekete nyár (→ nyár). A f névi el tagú növényneveket (pl. ezekkel f leg etimológiai összefüggésekre. csattogó eper) jelentésükkel együtt. A jelz s el tagú növényneveket tehát az utótagnál tárgyalom függetlenül attól. növénynevet is. Alcímszóként. de utalásként az idegen nyelvi alakváltozat is szerepel. ez érdemi tájékoztatást a címszóról nem nyújt. Ezek a két. e. fejezettel. kezelem a címszó jelz s szerkezeteit és az összetételeket. Használok bels utalásokat is a szótárban. a név után jelölöm azt a szócikket. A címszó (pl. ahol a szerkezetet tárgyalom pl. hogy helyesírás tekintetében egybeírjuk vagy külön. disznóbab. eper) dokumentálása után a címszó adataitól gondolatjellel elválasztva következnek a címszó jelz s szerkezetei (pl. farkasöl f . Bizonyos esetekben az utalószó valamely részét zárójelbe tettem. Utalásra a Vö. ritkábban az alaki és jelentésbeli párhuzamokra hívom fel a figyelmet. A jelz s szerkezetek és összetételek közlésében az ábécé-rend a f rendez elv. hogy a részletes felvilágosítást melyik önálló szócikkben kell keresni (ez utóbbi szintén kövérrel szedve). Az idegen eredet vagy a köznyelvben idegen írásmódú szavakat kiejtésük szerint írom a szótárban. babf .) Alcímszóként kezelem az elvonással létrejött növényneveket. feldolgoztam számtalan R.43 veket (pl. és N. ez azt jelzi. cickóró nevekkel. kutyakapor. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. a -bab utótagra l.

Ha a magyar név tágabb értelemben egy nemzetséget jelent (sok esetben a R. etimológiai rész. — Az önálló szócikkekben a címszó után következnek a szótörténeti adatok: az alakváltozatok. hogy ki végezte az azonosítást. illetve az adatok szövegkörnyezetéb l indultunk ki. J: ’Achillea ptarmica. melyeknél az említett név más növénynév utótagjaként szerepel. akkor erre a bizonytalanságra a jelentés elé tett kérd jellel hívom fel a figyelmet.. A jelentések. farkas~. Ilyenkor a név (pl. ez azt jelenti. Az önálló szócikkek legalább kett . Az adatokat bet híven közlöm. jelzés után) megtalálhatók azok a címszavak. — Az alakváltozatok felsorolása után J: jelzéssel bevezetve következik a címszó jelentésének vagy jelentéseinek megadása a latin tudományos névvel és a hivatalos magyar névvel (Priszter. ezt követi a fajnév. Pl. A szövegkörnyezet nélkül idézett adatok után szerepel még néha a gr. A harmadik olykor hiányzik. bibliográfiai rész. sisakvirág’ (pontosan nem azonosítható faj). és a helynevekben el forduló növényneveket sem vizsgáltam. adatok mellett szerepl latin növényneveket használtuk. sisakvirág) tágabb értelemben egy növénynemzetséget ’Aconitum’ je- . az etimológiai részt. A szócikk szótörténeti része.) megjelölés választja el az évszámmal idézett adatoktól. akkor a latin nevek sorát a nemzetségnév megadásával kezdem. Ha a forrás nem teszi lehet vé a jelentés teljesen egyértelm meghatározását. napellus.. ill. de gyakrabban három f részre oszlanak. A magyar népi neveknek csak a legfontosabbjai kerülhettek ebbe az összeállításba. Amennyiben szükséges (ha többféleképpen azonosították a növényt). akkor azt is megadom. Nem tüntetem fel az évszámot a nyelvjárási adatok el tt. Pl. id rendben. növénynév pontosabban nem is azonosítható). a fajnév: ’Aconitum napellus subsp. Az alakváltozatok. Bp. és ez befolyásolja a szótörténetet. 4. amelyeknek eredetével a szófejt irodalomban eddig nem foglalkoztak. hogy az idézett alaknak valamilyen nyelvtani viszonyítást kifejez végz dése van (rag vagy jel). A címszóra vonatkozó abszolút els adat évszámát kövér szedéssel emelem ki. A jelentések megállapításához els sorban az eredeti szövegben az adat. kenyérbél-cickafark’. mivel vannak olyan címszavaink is. a nemzetségnév: ’Aconitum.. Növényneveink. illetve három bekezdésre tagolódnak: szótörténeti rész. jelzés.44 . cím munkája alapján): pl. 1998. Az adat után tett ! írásjellel [ ]-ben a nyomtatási hibát jelzem. a bab címszó végén ott találjuk az utalást: — Ö: disznó~. a jelentések. Az ilyen alakváltozatokat gondolatjel és népnyelvi (— N. a jelz s szerkezetek és az összetételek. — A címszó alakváltozatait dokumentáló adatokat toldalékával együtt d lten (boglárka) kiemelem.. Számos magyar nemzetségnévnek van tágabb és sz kebb értelme. ahol ez lehetséges volt. ill. Katika-sisakvirág’ vagy ’Aconitum sp. sisakvirág’. ennek megfelel en nyomtatásban kett .

A jelentéseket id rendben adom meg (amennyiben ez lehetséges). növénynévre. Ennek megfelel en felhasználtam régebbi. amennyiben az adatok egyértelm en szétválaszthatók. csuklyaf 1. . idegen mintát követ névadás). hangutánzó eredet stb. mivel bizonyos növénynevek. 5. 1783: Tsuklya-fü (NclB. nemzetközi szó). ábelf ’. 1911: csuklyaf (Cserey. akkor ezt évszámmal is jelzem és | vonallal választom el: pl. tükörfordítás. napellus’. következetességre törekvése és a szinonimák véges száma következtében nem kerülhettem el. Ha valamely növénynévnek többféle. 2. Növényszótár 4). hogy a nevek eredetének. stb. | 1998: ’Abelmoschus. ’Abies alba. Magyarázat helyett gyakran csupán utalok egy-egy szócikkre. a névhasználat okának min sítésekor bizonyos kifejezések ne ismétl djenek gyakran. A névmagyarázatokban igen gyakran visszatérnek ugyanazok a névadási és eredetbeli típusok (pl. J: ’Aconitum napellus subsp. ha a nemzetségnév és a fajnév elkülöníthet .. A szócikk bibliográfiai vagy etimológiai részében a legtöbb esetben közlöm azt az irodalmat is. J: ’Aconitum anthora. — Minden önálló szócikk második bekezdése az etimológiával foglalkozik.). 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). ill. szócsalád eredetére) vonatkozó információt. A többjelentés címszó dokumentálása megegyezik az egyjelentés címszóéval. illatos ábelf ’. ábelf J: 1843: ’Abelmoschus moschatus. amelyek valamikor tükörfordítással kerültek a magyar nyelvbe. 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). A szócikken belül említett idegen nyelvi példák jelentését csak akkor tüntetem fel. Ha szükséges zárójelben megadom az idegen nyelvi név fordítását. 380). a névadás alapja. napellus. Pl. Ez tartalmazza a nyelvi eredetre (a szó. A ▌ jel a jelentések elkülönítésére szolgál. A tudományos megnevezés pontosságra.) tagolom. és függ leges vékony vonallal választom el egymástól: pl. Az idegen nyelvi adatokat és megfelel ket nem állandó forrásból idézem. utalhat csupán a szó idegen nyelvekbeli megfelel inek elterjedésére (vándorszó. közönséges jegenyefeny | Picea abies. a jelentéseket arab számokkal (1.’) foglalom. a kövér arab számot az adatok elé teszem. összetett szó. pontosan nem meghatározható jelentése lehetséges. többnyelv botanikai szótárakat. ahonnan az idegen nyelvi megfelel k származnak. ▌ 2. méregöl sisakvirág’. a latin neveket közös jelentésjelbe (’. sz kebb értelemben pedig ugyanannak a nemzetségnek egy közismert. ha ez a magyar növénynév jelentését l eltér. Katika-sisakvirág’. ma már kihaltak mind a magyarból.45 löl. ahol a név megértéséhez szükséges tudnivalók megtalálhatók. A szócikk etimológiai része.. A többjelentés címszó jelentéseit id rendben közlöm. rendszerint igen elterjedt faját ’Aconitum napellus subsp.. mind az idegen nyelvb l. közönséges lucfeny ’. vagy tájékoztathat csak a keletkezés módjáról (származékszó.

amennyiben a szótár címszava azonos a forrás (SzófSz. a források jegyzékét hátul!). A felhasznált irodalom. 1600-ig (kivéve Calepinust) adatait az RMGl. szótárak és glosszák kb.) címszavával. — Az önálló szócikkek harmadik bekezdése az etimológiai és szótörténeti irodalom adatait tartalmazza. és EWUng. Helykímélés végett a forrásokat rövidítettem (L.46 6. 36–47 és TESz. A régi magyar szójegyzékek.-b l dolgoztam fel. A szótárban a Latin név szerinti mutatóban kövér d lt bet típussal kiemelt hivatalos magyar és a latin névvel adom meg a növények jelentését (J: jelzéssel bevezetve). akkor a szócikk végén található hivatkozásban nem ismétlem meg a címszót. még RMGl. . TESz. — A szótár végén található Latin név szerinti mutatóban a szótárban feldolgozott növények összes elnevezése megtalálható a növény rövid jellemzésével és orvosi felhasználásával együtt. A latin név szerinti mutató.. a forrásokra vonatkozó részletes szakirodalmat l. 7.

hasonlóan a sárgaliliom (Iris pseudoacorus) növénynevet. 1998. majd az 50000 cím. Növényneveink. tehát egybe kell írnunk. hogy a név írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. résszel. A magyar és tudományos növénynevek szótára. és rögzítette az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállításban. A növénynevek helyesírására vonatkozó részletes szabályzatot (az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás példaanyagában átdolgozott szövegét) Priszter Szaniszló közli Növényneveink cím m vében (Priszter 14–24). Magyar–latin szógy jtemény. . ezért a szótárban címszóként szerepl növénynevek egybe-.47 A MAGYAR NÖVÉNYNEVEK HELYESÍRÁSA Sok nehézséget okoz a szótárban az összetett növénynevek egybe. pontos határt vonni a legtöbb esetben nagyon nehéz. A növénynevek helyesírásának egyik legfontosabb alapszabálya. Bp... 1986. amely szintén nem a Lilium. valamint nemzetségnevek helyesírására vonatkoznak. A kékliliom (Iris germanica) nem a Lilium. A növénynevek helyesírása a növénynévi összetételék és a lazább szószerkezetek elkülönítésére is hatással van. Priszter 18). A növénynevek helyesírásának alapszabályai a következ k (a szabályok fajnevek. Ennek alapján készült a mintegy 16000 címszót tartalmazó magyar–latin szógy jtemény (Priszter Szaniszló. Egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. Bp. ezüstfeny — ezüst hárs. ezért külön kell írnunk. a növénynevek több alkalommal tapasztalható látszólagos következetlen írásmódjának (mint pl. amelyhez a faj tartozik. A sok évtized óta bizonytalan és következetlen növénynévi helyesírást 1983-ban az MTA szabályzata egységesítette. törökparadicsom — török búza) általában botanikai névhasználati okai vannak. Növényneveink. mivel szótárunkban címszóként els sorban ezek szerepelhetnek): 1.és különírása. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. ez az egybeírásos forma a jelentésváltozást és a rendszertani önállóságot kívánja kifejezésre juttatni.és utalószót tartalmazó magyar és a tudományos növénynevek szótára (Priszter Szaniszló.). A fehér liliom (Lilium candidum) ugyanakkor a Lilium nemzetséghez tartozik. illet leg különírása bizonyos esetekben következetlennek t nhet (vö. Vö.). a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott növénynevek c. ha az utótag nem annak a nemzetségnek a neve.

borbálaf . barátszegf ). ebnyelv f . Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. -f . AkH.48 2. -pálma.melléknévi jelz t mindig egybeírjuk az utótaggal. ezek a növénynevek ugyanis sohasem váltak széles körben ismertté. A dísz-. valamint a f névi értelm faji jelz t (pl. erdeifeny (Pinus sylvestris). -orchidea. Szent István-szegf . családnév vagy mitológiai stb. egybe és kis kezd bet vel írjuk (vö. torzsikaboglárka. futó. vadkörte. 7. 5. ha ez nem egy növénynemzetségnek a jelöl je. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. libapimpó. A tudományos (latin) nómenklatúra mintájára különírjuk az összetett fajnevekben a melléknévi vagy melléknévi igenévi faji jelz t a név alaptagjaként szerepl nemzetségnévt l: pl. oroszlánszáj. nefelejcs. 9. hogy ha a növénynév köz- . amelyek a hozzá kapcsolódó utótaggal köznevesültek. futóbab. pl. szerint: „A köznevesülés lassú folyamat. pongyola pitypang. szerint írtuk a növényneveket: „Egy. nagyezerjóf . -fa. név) növényneveket. Atlasz-ciprus. sebforrasztóf ) és a faji jelz nélküli összetett fajneveket (pl.és vad. nagy kezd bet vel írjuk. 201. Boldogasszony stb. Ennek megfelel en Szent László-f és Szent László füve ’Szent Lászlóról elnevezett f ’ stb. amelyeknek el tagja földrajzi név vagy személynév. 4.). Az AkH. ezüstfeny (Picea pungens f. -feny . Áron szakálla) sem. 6. Szent László-tárnics. ezüst hárs. csabaíre. -páfrány. pl. Egybeírjuk az utótaggal a f névi faji jelz t (pl. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. salamonpecsét. -bambusz. báránypirosító. -kaktusz. Az Isten. vénuszfodorka. Krisztus. martilapu. hanem gy jt névi jelleg vagy bizonytalan értelm szó. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta)”. Waldstein-pimpó. cigánymeggy). Pl. Az összes feny faj — gy jt névi volta miatt — a faji jelz vel egybeírtan szerepel: feketefeny (Pinus nigra). nenyúljhozzám. 201. krisztustövis. -hínár. Ebben a típusban az AkH. hogy a személynévi el tagú növénynevek nagyobb része nem köznevesült. A történeti adatok azt mutatják. és köt jellel kapcsoljuk össze. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement” (AkH. fest rezeda. A személynévi el tagú (keresztnév. mitológiai tulajdonnevek növénynevekben történ el fordulásakor úgy jártam el.vagy többbelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. Egybeírjuk az összetett nemzetségneveket (pl. 8. Azokat az összetett nemzetségneveket és fajneveket. Pl. muskotályzsálya. Ezek a növénynevek nem köznevesültek. glauca). 3. -moha. -perje stb.) (kiemelés t lem). gólyahír). Akkor is egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. magyarosan írt közszói formák között. 168. Nem tekinthet k köznevesültnek a könyvnevek (Katika-répa. Júlia-borbolya. Egybeírjuk a tömbösödött összetételeket: pl.

növényneveket. A magyar növénynevek helyesírási szabályzatának 13. mely szerint „A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. 10. Ez a szabálypont átgondolásra szorul. mint az el tag és az utótag jelentésének összege.-t követtük. nagy kezd bet vel írtam (pl. ezekben a növénynevekben sokszor raggal ellátott elemek szerepelnek. Különírtuk a nehézkes. Az ilyen alakulatok tagjait különírjuk egymástól”. pl. Krisztus-pálma). b) pontja szerint egybeírtuk az ördögbordája. méhf nek árnyéka stb.49 nevesült kiskezd bet vel írtuk (pl. toroköröme stb. pontja szerint „A népi növénynevek között vannak olyanok is. mint az el tag és az utótag jelentésének összege”. sennyedék ellen való f . 128. és nem a növénynevek helyesírási szabályzatát. szemnek gyönyör sége. kígyómarást gyógyító f . mennyországkulcsa. Az AkH. gyújtoványf és zilíz írásmódot javasolja. gyujtoványf . amelyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. . krisztustövis). istennyila ’villám’. barátfüle ’tésztaféle’. 128. mivel ellentétben áll az AkH. amely a gyepürózsa. hosszú körülírásos szerkezeteket. A növénynevek helyesírási szabályzata még nagyon sok pontosítást kíván. rüh ellen való füröszt f . Problémát okoznak az olyan népi növénynevek. Ezek tagjainak együttes jelentése más. Három növénynév (gyep rózsa. mivel ezek tagjainak együttes jelentése más (’növénynév’). istennyila. ziliz) írásában az AkH. szakadást gyógyító f . vásárfia ’ajándék’. mindent gyógyító f . szamárgyönyör sége. Pl. egybeírásuk zavaró lenne pl. melyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. els sorban a népi növénynevek írását illet en a szabályzat kiegészítése még a jöv feladata. ha nem köznevesült. mérges vad harapást gyógyító f . mennyország kulcsa. b) pontjával. szamár gyönyör sége.

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK SZÓTÁRA .

1966: ábrahámfa (Csapody– Priszter. abszintüröm 1966: abszint-üröm (Csapody–Priszter. Ábrahám gyükere ’a foltos kontyvirág gyökere’ (ÚMTsz. abszint’. — N. vö. illatos ábelf ’. 465). F vészk. istenfa. ném. a magyar nyelvbe valószín leg németb l került. vö. EtSz. Az abszintüröm összetett szó. abrutüröm 1807: Abrut Üröm (Magy. Á ábelf 1843: Ábelf . abroszkája l. 373) nevet javasolja az ürömcserjének a R. ürömcserje’. barátbors. hogy aki a mag porát fogyasztja. az el tagra l. foltos kontyvirág’. — illatos ~ 1998: illatos ábelf (Priszter 287). A személynév (Ábel) és a köznév (f ) összeforrt.-i abrotanum (< gör. köznevesült: ábelf . J: ’Artemisia abrotanum. 1998: abszintüröm (Priszter 306). Az ábrahámfa elnevezés a ném. illatos ábelf ’. vö. 1998: abrutüröm (Priszter 306). valamint a magok hasonló szagára utal. 19). J: 1843. Orvosi f vészkönyvük is az Abrut Üröm (Magy.). szüzességét megtarthatja. ábrahámfa 1798: Ábrahám’ fája (Veszelszki 29). Az abruta talán egy k. F vészk. A növényt szent élet személyekhez (barátok. Marzell Vitex agnus-castus a. sepr ruta és abruta helyett. mivel azt tartották.. Genaust abelmóschus a. sz zfa. || ábrahámgyökér 1966: ábrahámgyökér (Csapody–Priszter. MNövSz. 1911: ’Abelmoschus moschatus. J: ’Artemisia absinthium.A. moschatellínus a. lat. moschátus ’pézsma’ < újgör. 414). árongyökér (→ Áron szakálla). MNövSz. 1841: abrut üröm (Barra 207). Absinth. szakny. Diószegi–Fazekas abrutüröm elnevezése a növény hivatalos neve lett. ábelf ’. habrótanon ’ürömcserje’) és a lat. barátcserje. üröm. Az illatos jelz a növény jellegzetes pézsmaillatú illóolajára. ürömcserje’. lat. abelmosch ’Abelmoschus moschatus’) el tagjának értelmesítésével keletkezett. | 1998: ’Abelmoschus. szakny. Az ábelf és az Ábel füve jelölt birtokos szerkezet személynévi eleme a latin szakny. barátcserje’.-i absinthium (< . abszintüröm’. Az ábrahámgyökér ’foltos konty- virág’ egyedi adat.. 2. sp. Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk. 1). a növény egyéb neveiben el forduló Áron személynevet helyettesítették az Ábrahám tulajdonnévvel. absinthe ’fehér üröm. 1807: Abruta (Magy. MNövSz. ehhez a fa magyarázó utótagot illesztették. 1998: ábelf (Priszter 27). ol. Genaust abrótanum a. isten~ abruta 1775: Abruta (Csapó 242). 1783: Abruta (NclB. absinth(e). Az abszint nemzetközi szó. Abrahamstrauch ’Ábrahám bokor’ személynévi el tagjának átvételével jött létre. *abruta átvétele. J: ’Vitex agnus-castus. ang. abruta. szakny. J: ’Abelmoschus moschatus. a növény egyéb elnevezései is utalnak erre a hiedelemre: sz zbárány. móschos ’pézsma’). J: ’Artemisia abrotanum. Ábel füve (Bugát. 465). Növényszótár 1). Az abrutüröm összetett szó. 28). 107). Ábrahám) kötötték. abrótano. A növény lat. abrotano. fr. Szóhalm. 1911: Ábelf (Cserey. J: ’Arum maculatum. amely a lat.-i ruta hatása alatt keletkezett.-i Abelmoschus (< lat. az utótagra l.

acsa a. vö. — vörös ~ 1783: Veres Áfonnya (NclB. A névadás alapja nyilvánvalóan az. ádázik vagy ádázkodik igéb l (1533: ? ’dühöng’. keser lapu a. acetosa 1583: acetosa (Clusius–Beythe 6: BotTört. 1792: ’dühít’). és N. Az ádáz növénynévként való alkalmazása mesterséges. mezei sóska’. szakny.. F vészk. 1753: ’kegyetlen’. 1798: Afonya (Veszelszki 456). Az áfonya román eredet .). 52 áfonya hogy a növény kissé sz rös. havasimeggy (→ meggy) helyett. a szót régebben f leg a kutyák veszettségével kapcsolatosan használták. EWUng. arra utal. TESz. TESz. TESz. 362). ádáz’. J: ’Vaccinium myrtillus. Veszelszki ezt írta a termésr l: „a’ fekete ſzínÍ vagy-is inkább kékes bogyóit Auguſtus elein ſzedtem” (319). F vészk.’. 1798: veres Afonya (Veszelszki 455). áfonya’. — hajas ~ 1841: hajas ádáznak gr. TESz. EWUng. J: ’ua. vadkukojsza (→ kokojsza) és ivolya (→ ibolya) helyett. 2. 1763: ’Vaccinium sp. A vörös jelz a Vaccinium vitis-idaea (2. ▌ 2.) termésének színére utal: „bogyója a’ fekete áfonyajénál nagyobb.). sz. acsa a. A fekete jelz a Vaccinium myrtillus (1. ádázóbürök helyett. 362). Az ádáz nemzetségnév ’Aethusa’ hivatalos növénynév. Ember és növényvilág 263). 1998: fekete áfonya (Priszter 532). a jelz s fajnevet: mérges ádáz. áfonya’ (MagyGyógyn. mert ezt a pálinkafajtát ürömmel ízesítették. bürök áfonya 1. J: 1807 e.. Orvosi f vészkönyvük is ezt javasolja a R. Blaubeere ’kék bogyó’.-i acetosa (< lat. ádáz 1807 e. J: ’ua.) bogyóinak színére vonatkozik. J: ’Vaccinium vitis-idaea. áfinyála (Péntek–Szabó.). | mérges ~ 1807: mérges Adáz (Magy. EtSz. 2. acsalapu (Péntek– Szabó. apsínthion. EWUng. F vészk..’. F vészk. Diószegi–(Fazekas) fekete Áfonya (Magy. ill. — Ö: .. fanyar íze. — N. Afinya ’Vaccinium myrtillus. a névadás alapja a levelek savanykás. F vészk. 1807: Adáz (Magy. abszint a. Az acsalapu összetett szó. J: ’ua. F vészk.: ’Aethusa. 1998: ’Vaccinium myrtillus.). rom. J: 1708. 2. (Barra 163). 1798. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a szár pikkelylevei emlékeztethetnek a rovarra. J: ’Aethusa cynapium.. acsa-lapi (MTsz. Az utótagra l. hogy a virág színe bíborvörös.’. áfin ’fekete áfonyacserje’. A lat.). 1998: áfonya (Priszter 532). 132). ang. 374) elnevezése a növény ’Vaccinium myrtillus’ hivatalos neve lett.. 198). megbolondítja az embert. és megalkotta az ádáz nemzetségnevet. közönséges acsalapu’. áfonya’. EtSz. SzófSz. Afonnya (PP. acsalapu XVI. áfinya. áfinya. Afonya” (PP. EtSz. 198). Ember és növényvilág 300). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a mérges Ádáz (Magy. üröm.: Adáz (Julow 257). Diószegi–(Fazekas) a veres Áfonya (Magy. áfonya. az acsa eredete kétes. vörös áfonya’. 1708: „Havasi tsereſznye. Az ádáz melléknév (1604: ’dühödt’. A fekete és vörös jelz k fajokat különítenek el. Acsalapu (Kovászna 176). Genaust absínthium a. 367) nevet javasolja a növénynek a R. 1783: Áfonnya (NclB.acetosa gör. ádázóbürök l. áfin%. az erdélyi nyelvjárásokból került a magyar köznyelvbe. Diózsegi–Fazekas a R. Myrtillus a.). J: ’Petasites hybridus. J: ’ua. piros szinü” (Barra 252). talán ’szitaköt ’ jelentés . Schwarzbeere ’fekete bogyó’.. | vörös ~ 1998: vörös acsalapu (Priszter 451). J: ’Rumex acetosa. ádáz’. afín% ’áfonyabogyó’. 1998: ádáz (Priszter 292). abszint a. áfonya’. blueberry ’kék bogyó’. ádázóbürök (→ bürök) (els megjelenése: 1780) névb l vonta el.. 1998: vörös áfonya (Priszter 532). áfonya’ (ÚMTsz. A lapu utótag szláv eredet .. 249).: Acha Lapu (SzegSz.. — fekete ~ 1807: fekete Áfonya (Magy. 380) (a növény mai hivatalos elnevezése) nevet ajánlja a R. ápsinthos) neve azért ment át az ital megnevezésére. Genaust acetósa a. — N. ádáz’. 1763: Affonya (TESz. 1754: ’vad’) feltehet leg elvonással keletkezett a R. EWUng. | kerti ~ 1903: kerti ádáz (Hoffmann–Wagner 57). ac#t#sus ’savanyú’) átvétele. | 1783.’. háfina ’Vaccinium sp. A vörös jelz magyarázata. ném. áfinnya. A hajas jelz s változat Barra alkotása. — közönséges ~ 1998: közönséges acsalapu (Priszter 451). | 1998: ’Aethusa cynapium. hogy a növény nagyon mérgez . 208).

emberer . óriási méretére. és f magyarázó utótaggal látták el. Növényszótár 7).. J: ’Orchis morio. a kosbor utótag szintén a növény R. 1708: agár fü ’Orchis. kinézetére utal). — ~f 1911: Agármonyf (Cserey. hogy a’ férjfiúság megerfsödjön. F vészk. F vészk. vö.: TESz. 5: 2). ném. Az agár el tagot valószín leg a növény agármony elnevezéséb l vonták el. agávé (Priszter 293). Növényszótár 7). | közönséges ~ 1998: közönséges agáve (Priszter 293). a név a növény gumóira utal. agagyín. EWUng. 1798: Agár-fÍ (Veszelszki 329). agávé 1911: agavé (Cserey..-i Agrimonia értelmesítésével keletkezett. ▌ 2. J: ’Agave americana. Kassai (1833) így jellemzi a gumókat: „gyökere hasonló a’ kett s tojományhozz. kosmonyn sz . magyarázatát l. Satyrion’ (MA.. (Egészség Isten patikájából 9). agárci l. név a növény tekintélyes. Növ. a’ máſik pedig meg-hervadt forma. UEWb. 1948: agármonif (Halmai 6). 421). Az agávé latin eredet (lat. fr. hogy a következ évben hasonló szerepet töltsön be. emberer . Az emberev jelz az emberer elferdítésével keletkezett. 285. 124: 118–123. 363) nevet (ma is a növény hivatalos elnevezése) javasolja a R. agárkosbor’. Az agárf névadás alapja. közönséges agávé’. n sz f . J: ’Orchis morio. agave. Satyrion’ (PP. fenséges. vitézf helyett.’. J: ’Orchis sp. 1990: agármonynak gr. a növény két régi elnevezését kapcsolták össze. Nyr. 1998: amerikai agáve (Priszter 293).) összetett szó. veresellfk. agárkosbor’. Diószegi– Fazekas alkotása. Nyr. 494). uráli eredet ’tojás.). a lat. uag. 1775: Agár-fü (Csapó 297). Nyr. neve. agave < gör. 1590: Orchis: Vitez f×. a másik pedig el készül arra. agacska. egyik fris. 1783: Agár mony-fü (NclB. agármony. Agave. a’ hervadttal pedig …. agárf és agármony elnevezéséb l vonták el. agar mony (SzikszF. 421). — ~f 1775: Agár-mony-fü (Csapó 297). — amerikai ~ 1805–13: „Más és az Aloestfl éppen külömbözf nemÍ plánta az Amérikai Agave…” (Márton. here’ jelentés mony utótagja ’here’ jelentésben már korán fölbuk- . azután elpusztul. agárf 1604: agarfü (MA. 1872: 400). Diószegi–(Fazekas) az Agár Kosbor (Magy. J: ’ua. A’ kettfs gyökérnek kettfs a’ haſzna: mert a’ friſsel élünk. J: ’Agrimonia eupatoria. órchis) is ’here’ jelentés . XVI. TESz. közönséges párlóf ’. iker petéhezz” (Kassai 1: 125). Ezek alakja a heréhez hasonlít. 1708: agár mony ’Orchis. 257). hogy a növény ikergumói állati heréhez. 1643: agár mony (Com. agárheréhez hasonlóak. Genaust Orchidántha a. A tudományos névben szerepl lat.). 1941: agármony (Varró 77).). amelyek az agár ivarszervére.agárf medve~. latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. J: ’ua. agaca. a nemes. Az agármony ’közönséges párlóf ’ (2. sz l ~. agacsi. agárf . rókamony. agárkosbor’. sz. Az agármony elnevezés átvitt értelm . kosbor’. akácia 53 agávé kan a magyar írásbeliségben: 1405 k. Veszelszki ezt írja a gumók hasznáról: „a’ virágok ajakasok. Növényszótár 93). valamint a növény egyéb. Az agárkosbor összetett szó. J: ’ua. 124: 118– 122.: „testic[u]lus: mon” (SchlSzj. agárkosbor 1807: Agár Kosbor (Magy. Az amerikai jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik (vö. heréjére hasonlítanak. aghár moni (NépNyelv. 26). agauós. 2). a latin szakny. mony a. 1998: agárkosbor (Priszter 440). hogy a’ bujaságot el-óltsuk magunkban” (Veszelszki 330). második fele: agar mony (TermTudKözl.. Agave. ang. agácka. a mony szót tartalmazó elnevezéseivel: ebmonyf . Az agárkosbor két gömböly vagy hosszúkás gumója közül az egyik a virágzó növényt táplálja. 1935: 182). Az agár el tagot a növény R. 1783: Agár-fü (NclB. — emberev ~ 1911: emberev agárf (Cserey. Az agármony ’agárkosbor’ (1. agács.’. Jan. 1604: agarrmony (MA.: RMGl. J: ’Orchis morio. 1998: agáve.) nevet népetimológia hozta létre. orchis (< gör.). és kékek. LI. agáci. 2. 124: 118–123. a’ gyökere kettfs tökforma. mony a. J: ’Agave americana. a dics séges’ < gör. közönséges agávé’. Agaue ’a mitológiában Kadmosz lánya. agármony 1.’. Vö.

senegal. (OrvK. Az akácia (1. els sorban A. | 1998: ’Acacia. nagyon öreg’) ó folyamatos melléknévi igenévképz s alakja. ▌ 2. fehér akác’. 1998: fehér akác (Priszter 482). A latin Acacia a Robinia pseudacacia neveként számos nyelvben elterjedt. BaldgreiſÅ (Melius 82). ákica (ÚMTsz. ágácka. 132). Az adatok azt mutatják. — szenegáli ~ 1998: szenegáli akácia (Priszter 288). ezeket a növényi kivonatokat vándorpatikusok szállíthatták hazánkba. MagyGyógyn. J: ’Senecio vulgaris. acacia. fr.-ben szerepl adatok bizonyos Acacia-fajok nedvére vonatkozhatnak. — fehér ~ 1807: fejér Ákász (Magy. agacsi.: ’öreg. Genaust Agáve a. ákácka. Genaust Senécio a. 424). a fehér gömböcskék miatt a növény elaggottnak. ak³zi. 1818: ákáz (TESz. ™gācsk™.-i Acacia senegal el tagjának átvételével. J: ’ua. agātßa ’(fehér) akác’). 448. (TESz. szakny. katechu akácia’. aggóf 1583: aggo fiu (Clusius–Beythe 7a: BotTört. agaci-fa.). az Acacia nemzetségnév. Orvosi f - ájbis 1911: ájbís (Cserey.) a lat../1448 k. | közönséges ~ 1841: közönséges ákász (Barra 101). 1783: Aggó-fü (NclB. agagyín-fa (MTsz. ang. eb~.).).-osztr.. 416). 321). 1948: Aibis (MagyGyógyn.). hogy a latin szó els sorban a Robinia pseudacacia neveként terjedt el. 1998: katechu akácia (Priszter 288). szakny. akácfa 1783: Ákátz-fa (NclB. de f leg az agáci ~ akáci változat a nyelvatlasz alapján nyugati nyelvjárásaink sajátja. a szenegáli jelz a növény el fordulási helyére utal (Észak-Afrikában honos). A névadásra a ném. || akác 1788: ákkátzot gr.’. szakny. 1798: Ákátz-fa (Veszelszki 17). a névátvitel alapja a Robiniának az egyiptomi akácéra emlékeztet tüskéje. agács-fa.).’. F vészk. 404). 1804: agátzi (TESz. akácia agyar l. gumiakácia’. J: ’Acacia senegal. Acaciat gr. amellett a bajor-osztráknak megfelel . Akazie. J: ’Acacia catechu. — N. 169). catechu ’az Acacia catechu nedve’) el tagja megkülönböztet szerep . 1998: közönséges aggóf (Priszter 502). — N.). hazai lat. baj. J: 1577 k. a lat. or. J: ’Robinia pseudacacia. — katekhu ~ 1841: katek ákász (Barra 105). 1787: akatz-fa (Zavira 5). akácia akácia 1.-i Acacia (< gör. agaricafa . Eibisch ’Althaea officinalis. a névadás magyarázata. 325/36). akácia’.’. Diószegi–Fazekas fehér akác elnevezése a Robinia pseudacacia hivatalos neve lett. akakía ’egyiptomi akác’ < gör. senecio ’agg(astyán)’ < senex ’agg(astyán).). A szenegáli akácia (1.aggóf ném. 1854: Ágiczafa (TESz.). 171.: Acacia (OrvK. amelyeket gyógyításra használtak. nyak~ ajak l. Amerikanische Aloe ’amerikai aloé’). a ném. J: ’ua. бéлая акáция ’fehér akác’. ™gác (MTsz.’) átvétele. agaca. akác. ném. ™gácsa. J: ’ua. — közönséges ~ 1948: Közönséges aggóf (MagyGyógyn. az OrvK.) tudományos név. ágóck™. utótagjának fordításával jött létre. a számos alakváltozat a magyarban népi átvételre mutat.). ágācs-fa. Marzell Althaea officinalis a. agácka. s kiindulópontnak tekinthet akáca ~ agáca. 68/19). orvosi ziliz’. Növényszótár 11).) a lat. szakny.-i Acacia catechu mintájára alakult tudományos név. ák™c. á g ámfa (Nyatl. 1998: akácia (Priszter 288). Az aggó(f ) növénynév a finnugor eredet agg (1372 u. 1775: Aggo-fü (Csapó 229). öregnek t nik. Farkas szerint az alakváltozatok némelyike bajor-osztrák eredet (vö. szárnyas levele és fehér virágja. acacia ’egyiptomi akác és a nedve’) kerülhetett. hogy a növény virágaiból fehér bóbitájú kaszattermések fejl dnek. a magyarba közvetlenül a latinból (vö. ogáci.). 291/13. Akátzfa (NomVeg. vö. katekhu (lat.. Az aggóf elnevezést a lat. (TESz. gyöngy~ 54 o o akácia (ÚMTsz. (OrvK. J: ’ua. orvosi ziliz’ átvétele.: ’Acacia sp. ákárc. A katekhu akácia (2. gumiakácia nedve’. öreg’) hatására alkották. 370/34). ákantha ’ua. ogáco (Nyatl. 1577 k. Baldgreis ’kopasz agg(astyán)’ is hatással lehetett.’. Az akác ~ akácfa ’Robinia pseudacacia’ latin eredet . 416). agócka l. ▌ 3. Acatiat gr. Az ájbis idegen szó. közönséges aggóf ’. ájbis (Halmai 7). 1801/1910: Akászt gr. UEWb. catechu < hind. akácfa l. acacia. agárci.). J: ’Althaea officinalis.-i senecio (< lat.

|| áldott-tövis 1578: áldot txuis (Melius 45). a lat. carduus ’tövis. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a díszes akánt (Magy. név tükörfordításával keletkezett: „Deakul Carduus benedictus. a’ nyálát le-nyelvén. Genaust Acácia a. a névadás alapja a kora tavaszi szélben hajlongó. a’ honnét a’ nevét vette. ol. 1841: diszes Ákánt (Barra 323). vévén f e’ fÍvet. Marzell Acanthus mollis a. benedictus fordítása. lat. akantusz’). J: ’Acanthus mollis. a növénynév latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. akácia akadály l. medvetalp helyett. Akanthus. ang. J: ’Echium vulgare. akantuszlevél-díszítés oszlopf n’. harang alakú. akácia akta l. A lat.. a növény több elnevezésében megtalálható: áldott csüküll (→ csüküll ). acanthus. áldottf 1578: Aldot f× (Melius 45). szakny. F vészk. a növény R.’. ákácka l. hogy a közönséges kígyósziszt els ként Alcibius használta. F vészk. alantgyökér 1841: alant gyökér (Barra 203). J: ’ua. 1798: Áldott-fÍ (Veszelszki 131). bogáncs’. és ez az Echis Viperát teÐz a’ Görögök’ nyelvén. áldott bárcs (→ bárcs). Az áldott jelz a lat. 675). meg-gyógyúla” (Veszelszki 196).. J: ’Inula helenium. acanthus forrása a gör. Veszelszki így magyarázza: „A’ fÍ magvai a’ kígyó’ fejéhez igen hasonlítnak. Marzell Acacia a. 1948: Áldottf (MagyGyógyn. si e Acanha: Medwe Talp (GyöngySzt. lat. 376) nevet javasolja a növénynek a R. mivel ez a’ fÍ mérges harapáÐt külsf belsfképpen gyógyít. a díszes jelz a növény szépségére vonatkozik. Az áldott-tövis a lat. ném. Görög 44–5. nyugati medveköröm’. bogáncs’ (Veszelszki 131). közönséges kígyószisz’. || kicsinytövis 1578: Kiczin txuis (Melius 45). Az Alcibius-f Veszelszki alkotása. akác a. 490). lila virág. 365). Az áldott-tövis és a kicsinytövis szintén Melius alkotása. akantusz 55 áldottf Alcibius-f 1798: Alcibius fÍve (Veszelszki 196)... acanthe. 1998: ’Acanthus. Marzell Echium vulgare a. J: ’ua. ákica l. ang. 420). nyugati medveköröm’. 365). — Ö: gumi~. lat. ákárc. medveköröm’. lat. Az áldottf Melius alkotása. | 1807. carduus ’bogáncs’ elemet Melius f magyarázó utótaggal helyettesítette. a’ mint az öreg Nikander Alcibion. akanta l. Az akantusz latin eredet (vö. az alant el tag átvételével és az utótag fordításával jött létre. A ném. leánykökörcsin’. 1783: Áldott tövis (NclB. Marzell Inula helenium a. holy thistle.’. F vészk.: RMGl. akantusz 1560 k. 363). els sorban kígyóharapás gyógyítására. 1807: Akánt (Magy. 1664: Acanthus. benedictus ’áldott’. blessed thistle ’áldott tövis’. 1775: Áldott-fü (Csapó 213). F vészk. Parua . Farkas. EWUng. J: ’Pulsatilla grandis. J: ’Cnicus benedictus. 2. A névadás alapja az a monda. Az áldott a növény gyógyító hatására utal. Idegen nyelvi megfelel kre vö.: Acanthus. 328). vö. 2. mérges harapások. ákász. alcibiacum nevéhez a f magyarázó utótagot f zte.akantusz vészkönyvük is a fejér Akász (Magy. meg-rágá. Alantwurz ’alantgyökér’ részfordítása. cátechu a. MNövSz. F vészk. 1664: ’Acanthus mollis. — díszes akánt 1807: díszes Akánt (Magy. A kicsinytövis a lat. koronafa helyett. vö.. áldott bárcs’. J: 1560 k. sp. bókoló. 116). Népi név. áldot txuis neue” (Melius 45).i acanthus (mollis) ’medveköröm. a lat. F vészk. Görög 46... áldott haloványka (→ haloványka). Farkas. takta alamuszivirág N. acanto. fr. akác a. 380) nevet javasolja a R. alamuszivirág (Csapody–Priszter. 1807: áldottf (Magy. Az akánt elvonással keletkezett az akantuszból. Carduus benedictus (Melius 45) részleges fordításával keletkezett. TESz. örvénygyökér’. 2. 1813: Álcibiusf (Magy. a’ rágott leveleit pedig a’ Ðebre kötvén. eke~ akánt. Alcibiadonnak nevezi: hogy midfn Alcibius’ térdét a’ kígyó megmarta vólna. ném. acànto. 1998: akantusz (Priszter 288). Genaust Acánthus a. ákanthos ’Acanthus mollis: medveköröm. GeÐeegnete DiÐtel ’áldott tövis. avagy Acantha (Lippay I: 107).

J: ’Alo( sp. Alleluya (Növ. kirg.. alkörmössz l 1783: Álkermes Szölö (NclB. mogyoró~. J: ’Arnica montana. Az allelujaf a növény R. F vészk. A névadás magyarázata nyilván az. Vö. áldottf 56 alma amerikai alkörmösr l ’Phytolacca americana’ kapta nevét hasonlóság alapján: mindkett t piros fest anyagként használták. 37: 64). Szabó. Kermes (Veszelszki 159). que wlgo ponica alma dicitur” (TESz. 2. alleluja f (ÚMTsz. mert bizonyos növényekb l (pl.. álkörmös (ÚMTsz. amelyb l si id k óta gyártanak kármin szín festéket. ’zsidócseresznye’) utótagjának átvétele. minden sebet meggyógyít. lat.). szakny. a kermes (1798) szintén németb l került a magyarba. 264). Az alkekengi a lat. J: ’Oxalis acetosella. alma’. alleluja a. 1798: Álkermes (Veszelszki 159). hogy a növénnyel sokféle betegséget gyógyítottak. vér~f alisma 1578: Aliſma (Melius 138). kicsiny’. — N. jövevényszó.) az allelujaf 1583: Alleluia fiu (Clusius– Beythe 6: BotTört. — Ö: far- . elma. F vészk. sóska a.). álisma ’valamiféle vízinövény’) átvétele.. ném. parvus ’kis.) ’halleluja’ nevének átvétele. csag. Az alma ótörök eredet . sz l szer termésre utal. 131). oszm. R. vö ném. J: ’Physalis alkekengi. — N.’.. almaformájú. áll l.: RMGl. 1813: Allélujaf (Magy. alisma < gör.). Az alkermes a ném. tövisalma (MagyGyógyn. || alleluja 1948: alleluja (Halmai 7). lat. alma. árkelmes (EtSz. kipcs. talán téves. Az alkörmös (2. J: ’Malus sp. 1775: Alleluja-fü (Csapó 267). 1998: alkörmös (Priszter 455). f magyarázó utótagot illesztettek hozzá. || körmös 1798: Kermes (Veszelszki 159). alma. J: ’ua. a növénynek szintén óriási varázser t tulajdonítottak. vö. ’dicsérjétek az urat’. a fürtben ér . arab al-qirmiz ’a bíbortet . szigor~ állató l. 617. nyír~ alkekengi 1813: Alkekengi (Magy.-i Alisma (Melius 137a) (< lat. Marzell Cnicus benedictus a. — N. J: ’Phytolacca americana. Stechapfel tükörfordítása. csuv. a bel le készített festék’. a sz l utótag csuvasos típusú ótör.. Az alkörmös vándorszó. sp. J: ’Phytolacca americana. csattanó maszlag’. zsidócseresznye’. Phytolacca americana) ugyanolyan vörös festékanyag állítható el . szakny. thorn apple ’tüske alma’. Genaust alkekéngi a. Marzell Datura stramonium a. egyedi adat. — tövis~ 1903: tövisalma (Hoffmann– Wagner 39). — amerikai ~ 1998: amerikai alkörmös (Priszter 455). e. EWUng. ulma. A tövisalma a ném. az el tagra l. sóska a. báránypirosító’. 2. úgy iszod” (MNy. aloé’.alisma ſpina (Melius 45) tükörfordításával jött létre. Heil alle Wunden ’minden sebet gyógyító. alja l. Alkermes átvétele. 1807: Alkermes (Magy. alleluja a.. amerikai alkörmös’. 1948: álkermes (Halmai 6).).. 617. 1335: „pomi. 1690: „ha ezekben alkermest vagy kaláris sirupot el-olvasztasz. a névadás alapja a tüskés. fr. 363). alkermès ’ua. alkörmös. A szó végs soron valószín leg az óind krmib l ’féregb l készített vörös festék’ (< óind k‘mih ’féreg’) származik. alkermes l. ang. TESz. J: ’ua. alma. Aleluya (CasGl. vö. Marzell Aloe a. alkermes a. 369). mint a bíbortet b l.-i Physalis alkekengi (forrása az arab al-kākan. | tízporzós ~ 1998: tízporzós alkörmös (Priszter 455). álkörmös (Péntek– Szabó. EWUng. J: ’Datura stramonium. alkörmös alkörmös 1. áldott-tövis l. lat.’. J: ’Phytolacca americana. J: ’Alkanna tinctoria. lat. alquermes ’bíbortet felhasználásával készített orvosság’. Melius 425. Genaust Alísma a. b): RMGl. Az alisma a lat. Genaust Cárduus a. 369). F vészk. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1783: Alléluja fü (NclB. erdei madársóska’.’. 363). vö. halleluja isz. alleluja. Az alkörmössz l összetett szó. amerikai alkörmös’. Heilallerwundenkraut. aloé’ . Az alleluja ’aloé’ az allelujaf t l függetlenül alakult ki. deréceszigor~. benedíctus a.). ▌ 2. Melius 45. Ember és növényvilág 268). ▌ 2. hegyi árnika’. vö. amerikai alkörmös’. alma 1. spina ’tövis’. TESz. polajszigor~.. mérgez termés. 279). Növénynévvé azért válhatott.

). elalutó szépsz l (→ sz l ) ’Atropa bella-donna’ stb. Az s-vég alak alapja a lat. 57 ambretta pó 200). F vészk.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. áloes. áloé a. aloès. áloé (Priszter 296). amaránt’. 1903: Álomhozó f (Hoffmann– Wagner 40). F vészk.’. J: ’Mandragora officinarum. F vészk. ez is bódító hatású. tavaszi mandragóra’. állóes. fr. | tövises ~ 1998: tövises aloé (Priszter 296). amárantos) -us végz désének elvonásával keletkezett. F vészk. 1998: ’Alo(. ang. J: ’ua. TESz. kakas~. a csüng .) elnevezés magyarázata. 1416 u. . J: ’ua.: aloeſt gr. Melius 406–7. 1595: Aloe (Beythe 65). A latinon keresztül idegen nyelvekben is elterjedt. 335. farkas~gégevirág.. Farkas. ▌ 2. Az amaránt Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Atropa belladonna. nemzetségnév. J: ’Mandragora officinarum. ▌ 2. — bókoló ~ 1998: bókoló amaránt (Priszter 297). a középkorban boszorkányken csöt és bájitalt készítettek els sorban a beléndekb l és a nadragulyából. ▌ 2. tavaszi mandragóra’.’. aluja ’hashajtó. | 1807. 1577 k.. A névadás magyarázatára l. csüng . hogy „nem tanátsos ez füvel vagy gyökerével élni. J: ’Amaranthus. Az álomhozóf ’tavaszi mandragóra’ (1. J: ’Alo( ferox. 358). álszíkf l.) Barra István alkotása./1466. 175). a lat. Melius 394. A névadásra egyéb mérgez . vö. ▌ 3. J: ’ua. J: ’ua.-i aloe (gen. | csákós ~ 1807: tsákós Amaránt (Magy. szerelemf és bársonyvirágf helyett. csákós jelz k a lehajló növényre. bókoló amaránt’. Az aloé latin eredet . A névadás magyarázatára l. Az álomhozóf ’maszlagos nadragulya’ (2.’. maszlagos nadragulya’. A finnugor eredet álom el tag magyarázata a növény bódító hatása. alutó. maszlagos nadragulya’.’. F vészk. ambretta 1998: ambretta (Priszter 287). J: ’ua. Görög 51. a nyugat-indiai a növény el fordulási helyére vonatkozik.. | orvosi ~ 1998: orvosi aloé (Priszter 296). a ném. népi orvosság’ (ÚMTsz. 253). valódi jelz k megkülönböztet szerep ek. 389) nevet javasolja a R. J: ’Hyoscyamus niger. — N. Aloe. 2. mérgez növényeknek adta ezt a nevet. 1577 k. orvosi aloé’. (OrvK. 1948: Álomhozóf (MagyGyógyn. (MünchK. — szúrós ~ 1998: szúrós aloé (Priszter 296). J: 1416 u. még álomhozóf . 1998: aloé. 1775: Alom-hozó-fü (Csa- amaránt 1807: Amaránt (Magy. J: ’Alo( vera. 212: TESz. tavaszi mandragóra’.’. tej~ (→ tejzsugorítóf ) alutóebsz l l. J: ’ua. J: ’Amaranthus caudatus.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’Mandragora officinarum. — ~fa 1798: Alo(-fa (Veszelszki 39). lignum aloes ’aloéfa’ lehetett. 340). Szabó. Az álomf (1. szintén bódító hatású növény. mivel halálos álmot okoz” (Csapó 200). 1783: Alóé (NclB. Szabó. 513). Az álomf ’tavaszi mandragóra’ (3. 1807: Álomhozó f (Magy. álomhozóf 1. szakny. 514). — nyugat-indiai ~ 1998: nyugat-indiai aloé (Priszter 296). 37/41). szúrós aloé’. Alraun (Veszelszki 305) átvétele. ebsz l Rápóti–Romváry 86. 514). 1841: álomf (Barra 344). 1578: Aloes (Melius 57).’. a lat. ™lo(sz. 1807: Áloes (Magy. még álomf . UEWb. az orvosi a növény gyógyászati hasznát jelzi. EWUng áloé a.’. bársonyparéj. aloes) átvétele. amelyet Diószegi–Fazekas így jellemez: „bugája … letsügg … ſzára bókoló” (Magy. Genaust Amarántus a. | valódi ~ 1998: valódi aloé (Priszter 296). | csüng ~ 1998: csüng amaránt (Priszter 297). 1948: álomf (Halmai 52). álomf 1. bogyós termés burgonyafélék hasonló elnevezései is hatással lehettek: pl./1466: aloèſnèc gr. 2.). J: ’ua. 1783: Álomhozó-fü (NclB. A bókoló. aloé’. bolondító beléndek’.-i Amaranthus (< gör. a szúrós.aloé kas~. Többféle fajtát használnak gyógyászati célra.. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csákós amaránt (Magy.és bolondítóebsz l (→ ebsz l ). székf altató l. áloé a. ném. 1595: ’Alo( sp. hosszú virágzatra utalnak. aloé 1. J: ’Atropa belladonna. aloé’. 1841: álomfü (Barra 335). 1578. F vészk. szakny. álszékf . Az alraun idegen szó. ill. aloe. alraun 1998: alraun (Priszter 424). 234).

amelyek a virágot szintén emberi lábbelihez hasonlítják: kisasszonypapucs. az el tag halnév. . Marzell Aconitum napellus a. valamint idegen nyelvi megfelel k is. sarkantyúvirág. szakny. Katika-sisakvirág’. | vízparti ~ 1998: vízparti angyalgyökér (Priszter 300). növény’] < lat. angyalgyökér angyalitalf l. borsika’. J: ’Polypodium vulgare. Az angyalgyökér a ném. angyalicskagyökér. A magyarba valószín leg az ang. 1948: angyalbocskorf (Halmai 5). 1998: orvosi angyalgyökér (Priszter 300). J: ’ua. Az angolnaf összetett növénynév. angyalikomgyökér l. 1775: Angyal-fü (Csapó 9). angyalicska gyökér. A N. fr. aggelikós ’ua. Nemzetközi szó. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. Bremness 228. || angyalédes 1948: Angyalédes (MagyGyógyn. — erdei ~ 1998: erdei angyalgyökér (Priszter 300). 1998: angyalf (Priszter 300). az angyalikom valószín leg a bazsalikom hatására jött létre. angyalf 1. 1998: ’Angelica archangelica. orvosi angyalgyökér’. az orvosi angyalgyökér nagyobb méret . a gyökér magyarázó utótag a növény föld alatti édes részére utal. — nagyobb ~ 1595: na ob [Angyal fiju] (Beythe 117a). ▌ 2. ▌ 2.. J: ’Angelica archangelica. J: ’Aconitum napellus subsp. angelica [herba ’f .’. ambrette. a névadás magyarázatára l. angyalgyökér 1. Engelwurz szó szerinti fordítása. patikai angyalf (Halmai 8). J: ’Arnica montana. | patikai ~ 1903: Patikai angyalf (Hoffmann–Wagner 56). Pantoufes de Marie. — orvosi ~ 1948: orvosi angyalgyökér (Halmai 9). angyélika. erdei angyalgyökér’. a ném.’. fr. | 1998: ’Angelica. Az angyalitalgyökér valószín leg Barra alkotása. 1948: angyalgyökér (MagyGyógyn. 202).’. anygyalikom-gyökér (ÚMTsz. 97). 1595: Angyal fiju (Beythe 117a). Engelsüſs (Veszelszki 355) szó szerinti fordítása. angyélika. Az angyalbocskor metaforikus elnevezés. a f utótag magyarázó szerep . Az angyalbocskor elnevezés kialakulására hatással lehettek a növény társnevei. J: ’ua. ambretta. Ambrette(körner). hogy a növény gyökerét többféle betegség gyógyítására használták. Az angyalf a lat. || angyalitalf 1948: Angyalitalf (MagyGyógyn. J: ’ua. napellus. Az angyalédes tükörfordítás. erdei angyalgyökér’. idegen nyelvi megfelel re vö. közönséges édesgyöker -páfrány’. Genaust Angélica a. Növényszótár 4). ol. angyalbocskor 1948: Angyalbocskor (MagyGyógyn. — ~f 1911: angyal bocskorf (Cserey.’.).’.’. elérheti a 2 m-es magasságot is. angelicus ’angyali’ < gör. ném. 318). J: ’ua.’. — erdei ~ 1948: erdei v. hegyi árnika’. A névadás alapja a növény hosszú szára. ehhez f magyarázó utótagot f ztek. angyalédesgyökér 1775: Angyal édes gyökér (Csapó 10).’. vö. 1798: Angyal-gyökér (Veszelszki 56). angyalicska képz cserével keletkezhetett. 1903: angyalgyökér (Hoffmann–Wagner 56). — N. kígyószer testéhez hasonlítható. Marzell Angelica silvestris a. J: ’ua. illatos ábelf ’. 1948: angyal édesgyökér (Halmai 66). J: ’Angelica sylvestris.’ < ággelos ’angyal’) fordításával keletkezett. angolnaf 1948: angolnaf (Halmai 73). orvosi angyalgyökér’. 36). 1807: Angyalf (Magy. | kisebb ~ 1595: kijſſeb [Angyal fiju] (Beythe 117a). 1998: angyalgyökér (Priszter 300). J: ’Angelica sylvestris. ném. angyalgyökér’. 348). J: ’ua. J: 58 angyalitalgyökér ’ua.-i Angelica (< k. J: ’ua. Az erdei. F vészk. 1783: Angyal-fü (NclB.: ang.’. A kisebb ~ nagyobb jelz k a két fajt különítik el méretük alapján: az erdei angyalgyökér kisebb. J: ’ua.’. amely az angolna hosszú. angyalitalgyökér angyalitalgyökér 1841: angyalital gyökér (Barra 209). J: ’ua. ambretta került be. amely a növény virágját emberi papucshoz. a névadás magyarázatára l. 200). bocskorhoz hasonlítja. lat. a névadás magyarázata az.angolnaf J: ’Abelmoschus moschatus. Marzell Abelmoschus moschatus a. vö. J: 1775. ambretta. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. J: ’Satureja hortensis.

angyalka 1.: RMGl.: Angelicath gr. (Barra 164). — orvosi f ~ 1841: orvosi f angyalkának gr.). J: ’ua. F vészk. angèlica. | 1998: ’Angelica archangelica. orvosi angyalgyökér’. | 1807 e. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 351). angelika. 1775: Anis (Csapó 144). J: 1577 k. A név keletkezésének indítéka. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az Angyélika (Magy. — magyar~ 1948: magyar ánizs (MagyGyógyn. hogy megvédje ket a pestist l. — ~gyökér 1798: Angyélika-. — ~f 1577 k. — erdei ~ 1807: erdei Angyélika (Magy. Genaust Angélica a. J: ’Angelica sylvestris. 1998: ánizs (Priszter 456).. | közönséges ~ 1998: közönséges ánizs (Priszter 456). orvosi angyalgyökér’. 348). Bár nem védte meg a középkori embert a fekete haláltól. ▌ 2. a lat. J: ’Pimpinella anisum. 202). ányizs. 1903: Erdei angyélika (Hoffmann–Wagner 59 ánizs 56). Gyógynövények enciklopédiája 44. angyalf helyett. 1807: kerti Angyélika (Magy. 202). F vészk. angyalka. 1998: illatos ánizs (Priszter 456). hogy Barra többféle angyalf közül kívánta kiemelni a leghasznosabbat. ányizs (MTsz. — kerti ~ 1783: Kerti Angyélika (NclB. angyalgyökér. ▌ 2. wilde Engelwurz ’vad angyalgyökér’. (OrvK. ném. | vízparti ~ 1948: Vizparti angyélika (MagyGyógyn.’. | orvosi ~ 1948: Orvosi angyélika (MagyGyógyn. angelicus ’angyali’ melléknév n nem angelica [herba ’f ... görcsoldó. pl. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. 1590: ’Angelica sp. szlk. F vészk. 1577 k. erdei angyalgyökér’. TESz. 1583: anis Anisum (Clusius–Beythe 2a: BotTört. angyalrúgtaf 1911: angyalrugta f (Cserey. menta | ? Sisymbrium officinale. 1470 k. ónejz (ÚMTsz. vö. Az anglika keletkezhetett a két nyíltszótagos tendencia alapján vagy íráshibával. 1948: angyalrúgtaf (Halmai 50).. mindent gyógyító f )..’.: Anisum: Anis (CasGl.’. 198). ámnis. angyalgyökér’. 1807: ’Angelica. Aniſommal gr. eredet . J: ? ’Mentha sp. 569/31). valamint az a monda. — N.: Angyélika (Julow 257). fr. 84). hogy Mihály arkangyal ajánlotta a szerzeteseknek az angyélika gyökerének rágását. 2. Növényszótár 180). (OrvK.. J: ’ua. hogy a gyökeret nagyon sok betegség gyógyítására használták. orvosi angyalgyökér’. (OrvK. (OrvK. 1590: Angelica: Angelica (SzikszF. 202). ang. J: ’ua.’. A névadás magyarázatára l. F vészk. J: ’Angelica sylvestris. 1807 e. angyélika 1..-i Angelica. ánizs 1. részben a lat. J: ’ua. Az angyalrúgtaf talán magyar alkotás. ▌ 3. 1998: angyélika (Priszter 300). ol. 14/12). 336). Wasserangelika ’vízi angyélika’. J: ’Foeniculum vulgare. 363) (a növény hivatalos elnevezése ma) nevet javasolja a R. 33/23). Engelwurz ’angyalgyökér’.’. 131). Wald-Engelwurz ’erdei angyalgyökér’. 609/31). Az erdei. a névadás magyarázata az lehet. 200). hogy a növény valamely része rúgások nyomaira emlékeztet. növény’] alakja a középkorban növénynévként f nevesült. J: ’ua. angyalgyökér’. J: ’Linaria vulgaris.: Sisimbrium: menta: n a glica (Növ. J: ’ua. ánis. még angyalgyökér. A szó latin közvetítéssel számos európai nyelvbe bekerült. 1807: Angyélika (Magy. — illatos ~ 1948: Illatos ánizs (MagyGyógyn.. édeskömény’. 84). szakny. 1577 k. 348). Marzell Arnica montana a. közönséges ánizs’.: Angelica fweth gr. álnizs. F vészk. vagy Angyal-gyökér (Veszelszki 56). közönséges gyujtoványf ’. 193). (Barra 164). Az angyélika lat. 84). erdei angyalgyökér’.’. ▌ 2. 202).angyalka ném. — erdei ~ 1841: erdei angyalkának gr. Az angyalka az angyal -ka kicsinyít képz s alakja. EWUng. angélique. a vaskos gyöktörzsön lév szaporítórügyek. Engelkraut ’angyalf ’. angelica. a): RMGl. 1783: Angyélika (NclB. szapora zsombor’. Marzell Angelica silvestris a. 1783: Anis (NclB. J: ’ua. A névadás alapja a növény szinte minden betegséget gyógyító ereje (vö. fert tlenít és gombaöl hatásai révén hasznos gyógynövény.: RMGl.). 1807: Angyélika (Magy. a f el tag magyarázata.’. angyélika) hatására jött létre. J: ’Angelica archangelica. 1520 k.: Aniſumoth gr. J: ’Angelica archangelica. de vizelethajtó. részben a növény egyéb angyal el tagú neveinek (angyalf . .

Vö. A névadás magyarázatára l. 3. még anyaf . Az ánizs ’édeskömény’ (2. F vészk. ▌ 5. ▌ 4. a N. valószín leg a lat. án#son ’kömény’. ánizskapor 1807: Anis Kapor (Magy. ang. Hasonló módon keletkezett a XX. hv. ánizspimpinella 1807: Ánizs Pimpinella (Magy. 1948: Anyaf (MagyGyógyn. ném. 363) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R.) a lat. orvosi székf ’. ánéson ’kömény’ < gör. 1775: Anya-fü (Csapó 170).ánizskapor Az ánizs vándorszó. anis. EWUng. om vég magyar alak. a lat. J: ’ua. 1948: füvek anyja (MagyGyógyn.) Melius alkotása. — Ö: f szer~. anya l. fr.) a ném. J: ’Artemisia absinthium. Matronenkraut ’orvosi székf ’. 1807: Anyaf (Magy. század elején a füvek anyja ’fekete üröm’ (4. TESz. ol. idegen nyelvi megfelel kre vö. — Ö: méh~ (→ anyaméhf ). J: ’Dracunculus vulgaris. F vészk. lat. Az ánizskapor összetett szó. án#thon . gör. J: ’Foeniculum vulgare. 210). 314). ámmi ’mag’) végs forrása ismeretlen. az orvosi székfüvet már az ókorban is alkalmazták. 1948: anyagyökér (MagyGyógyn. 418). àniso. J: ’Artemisia vulgaris. mater herbarum fordítása. J: ’Matricaria chamomilla. F vészk. 314). 60 anyaméhf nyaf (Priszter 518).-osztr. aneìss szóból jött létre. ▌ 2. pl. gyógyító erejét így fejezték ki. Pimpinella átvétele. Boldog~ mentája (→ Boldogasszony mentája) anyaf 1. anise. anyaméhf 1. 1903: Anyaf (Hoffmann–Wagner 163). J: ’Pimpinella anisum. ónejz a baj. Az anyaf (1. Az ánizs az európai nyelvekbe a k. 2. anisum (< lat. aniš. 257). Mutterkraut (Melius 161) ’ szi margitvirág’. || f nek anyja 1578: F×nec Annya (Melius 161). Diószegi és Fazekas az Ánis Pimpinellát (Magy. ebb l származik az um. a lat. ánizs helyett. A nevet els sorban a fekete ürömre használták. talán a növény hasznosságát kívánta kiemelni a jelentéktelen füvek közül. 1775: Anya-méh-fü (Csapó . J: ’Tanacetum parthenium. anésum. édeskömény’. 1590: Dracunculus maior: Anya fé (SzikszF. ném. anyaméhf . de hasonlóság alapján a többi ürömfaj. lat. F vészk. F vészk. fekete üröm’.) elnevezés is. kapor~. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával jött létre. Marzell Artemisia vulgaris a. Mutterkraut tükörfordítása. J: ’Artemisia vulgaris. Az ánizs esetében az átadó nyelv bizonytalan. anisum közvetítésével terjedt el. az el tagot lefordították. 2.. bécsikömény (→ kömény) és olaszkapor (→ kapor) helyett. 318). 418). J: ’Arnica montana. A k.. az ánizs el tag megkülönböztet szerep . a gyökér utótag magyarázó szerep . hegyi árnika’. || füvek anyja 1903: füvek anyja (Hoffmann–Wagner 163). Az ánizspimpinella Diószegi–Fazekas alkotása. Matricaria felhasználásával hozta létre..: RMGl. Genaust Anísum a. Diószegi és (Fazekas) az Anis Kaport (Magy. a növényt tévesen a kapor ’Anethum’ nemzetségbe sorolták. Mutterkraut részfordítása. Marzell Arnica montana a. fekete üröm’. közönséges ánizs’. a fajt jelöli ki.) is megkapta. ízük hasonló. mindkett t f szerként használják. 1783: Fünek anynya (NclB. Genaust Matricária a. 1998: a- anyagyökér 1841: anyagyökér (Barra 209). 363) (a nevet nem fogadta el a botanikai szaknyelv) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R. közönséges sárkánykontyvirág’.. szi margitvirág’. amelyet els sorban n i betegségek gyógyításra használtak. a növény azon részére utal. Az anyagyökér a ném. 520). 1798: Anya-fÍ (Veszelszki 155). Az anyaf ’fekete üröm’ (4. 1783: Anya-fü (NclB. 209). 1948: anyaf (Halmai 10).. A pimpinella nemzetségnév. Mutterkraut. ezt nyilván a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján kapta a növény.) a közönséges ánizs nevének átvétele hasonlóság alapján. édeskömény (→ kömény). Az anyaf elnevezés növényeket mind n i betegségek kezelésére használták. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 2. Az ánizs el tag megkülönböztet szerep . Anis. kaporánizs. an#sum ’ánizs’ < gör. A f nek anyja ’ szi margitvirág’ (2. az abszintüröm (5. abszintüröm’. a növény fontosságát.’. a f utótag magyarázó szerep . 1775: Anya-fü (Csapó 137). ▌ 3. Diószegi–Fazekas alkotása. Matricaria (< lat.

▌ 2. gumiakácia’.). áprilisivirág 1903: Áprilisi vagy berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). macskaméz. Idegen nyelvi megfelel re vö. Genaust Ápium a. J: ’ua.’. anyarozs 1790: anya ro’s (TESz. 7: 50. gumi~ arabmézga 1841: arabi mézgát gr. a méhanyaf ’orvosi székf ’ (2. Matricaria (< lat. „A’ méhet meg-tiſztitja” (Csapó 170). 1775: Arany-fü (Csapó 91). Az anyaméhf ’ szi margitvirág’ (1. Genaust Matricária a. orvosi citromf ’. mellyet némellyek ro’sanyjának-is hívnak (TESz. Az ápium a lat. az elnevezés szemléleti háttere. ném.). R. a víziápium hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. 1533: Apium: Merck ader epth: Apium (Murm.: „Alburnus… adeps arboris: az fanak meghszeyę” (GyöngySzt. J: 1841: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. hunior fé. (Veszelszki 404).. f nek ~ (→ anyaf ). Gummi arabicum mintájára alakult. 28). mézga ’mézga.). Az anyarozs a ném.: TESz. ro’s-annyát gr. TESz. apium átvétele. Az áprilisi jelz a növény korai virágzási idejére vonatkozik. nyirok. a lat. ném. LXXXIV.anyarozs 170). gumiakácia’. Kornmutter tükörszava. Marzell Chrysanthemum parthenium a. graveolens. Hasonló szemlélet névadásra l. er sszagú zeller’. ném. vö. TESz. 1783: Anya méh-fü (NclB. jelentése: ’nyúlékony. A mézga els megjelenése: 1560 k. az összetett német szó el tagjának jelentése valószín leg ’anyaméh’ (vö. Mutterkorn tükörfordítása. Idegen nyelvi megfelel re vö. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy „Szülés után történö belsö fájdalmakat megtsillapitja ez fü”. EWUng. anyarozs’. Mutterkuchen ’méhlepény’). vagy beka fé. valamint az. 127). apróbojtorján l. Goldkraut tükörfordítása. 1583: apiom (Clusius–Beythe 4: BotTört. szi margitvirág’. arábiai facsipa (→ facsipa). a R. orvosi székf ’. Aprilblume tükörfordításával keletkezett.) Csapó. J: ’Melissa officinalis. || rozsanya 1762: „Tsuda dolgot beszélnek… a’ ro’snak meg-veszett gombás-szeméröl. Mutterkraut ’orvosi citromf ’ is hatással lehetett a névadásra.: RMGl. anyaméhf (2. Marzell Anemone nemorosa a. GebÀrmutter ’anyaméh’. a névadás alapja. EWUng. A rozsanya a ném. holl. Anyaméhf (MagyGyógyn. gummi ’nyúlós anyag.) Veszelszki alkotása. mindkett a lat. a citromfüvet szintén használták n i betegségek kezelésére. J: ’Matricaria chamomilla. vizi apium (SzikszF. aranyev pinty l. boglárka’. J: ’Anemone nemorosa. talán a levelek hasonlósága alapján. mézga a. füvek ~ (→ anyaf ) 61 aranyf 1590: Ranunculus: Sômôr fé. hogy a .) talán hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. ném. J: ’Chelidonium majus. a ném. 349). Hasonló szemlélet névadásra l. N. még parasztápium. GebÀrmutterkraut. szb. || méhanyaf 1798: Méh-anya-fÍ (Veszelszki 155). gumiarábikum. Az aranyf a ném.. utótagjának pedig ’gabona. 1948: arabmézga (MagyGyógyn. hogy a növény virágai sárgák. 234). vérehulló fecskef ’. 1798: ro’s Annya (Veszelszki 403). A mézga szláv eredet . moederkoren. J: ’Claviceps purpurea. J: ’Apium graveolens var.-hv. Vö. els sorban rozs’ jelentése van. Az arabmézga a lat. dán moderkorn. hogy a rozson él sköd gombából nyert gyógyhatású anyag segíti a méhizomzat öszszehúzódását. 1998: arabmézgafa (Priszter 288). | 1948: ’Acacia senegal. 86). bojtorján arábikum l. Növ. — ~fa 1948: Arab mézgafa (Halmai 5). arabicum utótag fordításával (arab) jött létre.. 1595: Apiom (Beythe 80a). gumi’ el tag értelmezésével (mézga) és a lat. A névadás magyarázata. mátraf . arabischer Gummibaum ’arab gumifa’. sárgás gumiszer váladék’. Márton. pinty ápium 1. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával keletkezett. anyja l. anyaf . J: ’Ranunculus sp. (Barra 104). blg. mézga’.. Aprillenblumen. J: ’Acacia senegal. 418). berki szell rózsa’. A N. növényi nedv’). ill. 1948: Anyarozs (MagyGyógyn. ▌ 2. Vö. мъзгá ’a fakéreg alatti növénynedv. 86).: RMGl. — vízi~ aranyf 1578: Arany f× (Melius 178a). J: ’Tanacetum parthenium. mézga a.

— balzsamos ~ 1998: balzsamos aranyvirág (Priszter 518). hv. ▌ 2. 382). nyugati salátaboglárka’. Az aranyvirágúf ’mocsári gólyahír’ (1. arany verseng (ÚMTsz. Goldwurz ’arany gyökér’. szi margitvirág’. J: ’Tanacetum parthenium. Genaust Chrysánthemum a. — Ö: ökörszem~. || aranyversel N. ▌ 3. J: ’ua.). aurea < aureus ’arany’) fordítása. amely szintén Melius alkotása. aranyvirág 1.-i virgaaurea (< lat. aranyvirágúf . vérehulló fecskef ’. chrûsanthemum < gör. Benk névadásának alapja. Az aranyvessz a lat. 1578: arany virágu f× (70a). J: ’Tanacetum balsamita. mocsári gólyahír’. J: ’Caltha palustris. arannyal verseng f 1775: Arannya[l] verÐengö-fü (Csapó 91). 481). Vö. ’réti margitvirág’ (2. aranyvirág (ÚMTSz. Genaust virgátus a. — erdei ~ 1998: erdei aranyvessz (Priszter 507). még aranyf . ſarga viragu f× (Melius 137). Gold wiſenblum (Melius 70a) is hatással lehetett. ha bárhol letörik. 1998: aranyvessz (Priszter 507).) hasonlóság alapján kapta nevét. aranyvessz ’. az aranyos el tag -s eleme melléknévképz . chrysós ’arany’.) Diószegi–Fazekas tette. J: ’Solidago virgaurea. sárga nedveſség folyki belölök” (Csapó 91). || arannyal verseng 1783: Arannyal verÐengö (NclB. fi. 293). Nemzetségnévvé (2. || harangverseng N. aranyos l. A növénynév a korai adatokban aranyosvessz alakban fordul el . 4: 30). réti salátaboglárka’. réti margitvirág’. a középs . Az szi jelz a virágzás idejére utal. — N.-i Chrysanthemum (< lat. a név a virágot jellemzi: „mint egy arany ackora à virága” (Melius 137). valószín leg a vérehulló fecskef nevét vette át hasonlóság alapján. aranyvirág 62 aranyvirágúf 1775: Mezei aranyos veÐzÐzö (Csapó 13). aranyversel (ÚMTsz. a virágzatokban a széls nyelves virágok fehérek. J: ’ua. | közönséges ~ 1998: közönséges aranyvessz (Priszter 507). száz~f (→ százforintosf ) aranyszín virág l. az aranyvirág a Chrysanthemum nemzetség hivatalos neve.’. J: ’Chelidonium majus. ha bárhol megtörik: „ha a’ levelek vagy ſzárai megſzakaſztattnak.).) Melius alkotása. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ▌ 2. gör. Boldogasszony tenyere’. || aranyszín virág 1578: Arany ſÅin× virág (71). aranyvirágúf 1. lat. J: ’Ranunculus ficaria subsp. J: ’ua. F vészk. Melius névalkotására a ném. vö. aranyvirág’. A névadás magyarázata a tömött fürtökben álló aranysárga virágzat. Az szi margitvirág (3. J: ’ua. Az aranyvirágúf a lat.’. hogy a növény virágai sárgák. 132). harangverseng (Péntek–Szabó. holl. mivel az adatokból kimutatható. zlatni korin ’arany gyökér’. 1807: Aranvirág (Magy. aranyverseng (Péntek–Szabó. aranyversel (MNy. 382).’. A névadás magyarázatára l. chrûsanthe- . arannyal verseng f . és a növényb l sárga szín nedv folyik. keltajuuri ’sárga gyökér’. N. goudkruid ’arany f ’. aranyversel népi nevek.). 1948: Aranyvessz (MagyGyógyn.arannyal verseng f növényb l sárga szín tejnedv folyik. ánthemon ’virág. J: ’Chrysanthemum. 377). szakny. J: ’Ranunculus acris. J: ’Leucanthemum vulgare. népetimológiával keletkeztek. csöves virágok aranysárgák. f ’) tükörfordítása.’. 1998: aranyvirág (Priszter 336). a névadás magyarázata. J: ’ua. hogy az arannyal verseng f nevet Benk is használja ’vérehulló fecskef ’ jelentésben. J: ’Caltha palustris. hogy a növény virágja sárga szín : „arány ſzinü virága vagyon” (NclB. A harangverseng . szakny.). Az aranyvirág a lat. chrysánthemon < gör. 1578: arany virágu. 416). — réti ~ 1578: Réti arany virág (70a). Ember és növényvilág 278). J: ’ua. virga ’vessz ’. 1783: Mezei arannyas veÐzÐzö (NclB. szakny. mocsári gólyahír’. 1783: Arannya[l] verÐengö-fü (NclB.) és a Boldogasszony tenyere (4. | mezei ~ 1583: mezei aranios vezzo Virga aurea (Clusius–Beythe 8: BotTört. Az arannyal verseng f ’vérehulló fecskef ’ Csapó alkotása. A nyugati salátaboglárka arannyal verseng elnevezését Benk alkotta. — szi ~ 1998: szi aranyvirág (Priszter 518). kelta ruoho ’sárga f ’.-i Chrysanthemum (< lat. ficaria.’. Marzell Chelidonium maius a. ▌ 4. Ember és növényvilág 278). aranyvessz 1798: aranyos veÐzÐzf (Veszelszki 170).’.

ennek alsó részét teljesen körülöleli egy zöldesfehér szín . Genaust Chrysánthemum a. aranyvirág. 1998: hegyi árnika (Priszter 306). ánthemon ’virág. Aronowa broda. Marzell Arum maculatum a. kerti atracél (→ atracél) és ebnyelv helyett.-i Arum (maculatum) értelmesítésével jött létre. Áron-gyökér. hogy a növény az árnyékos. 152). 422). hegyi árnika’. or. 1775: Árnyék Ðzeretö-fü (Csapó 286). az az arany virágu f×” (137). 389. Alsine (< gör. Az Árongyökér a ném. 2. Magy. F vészk. Az Erodium W. Az árorr Diószegi–Fazekas alkotása. 1948: árnyékszék tet f (Halmai 77). J: ’Cynoglossum officinale. 1798: Áron’ Ðzakálja (Veszelszki 73). árnika 1948: Árnika (MagyGyógyn. árnyékszeret f 1578: Arnyéc ſÅeretx f× (Melius 181a). J: ’ua. J: ’Arum maculatum. A névadás alapja. J: ’Stellaria media. J: ’Stellaria media. Melius névalkotására a tyúkhúr R. Áron-vessz l. F vészk.[ára] kin nyársformára” (Magy. Aaronsbart tükörfordítása. 422). ebnyelv f ’. J: ’Arnica montana. Áron szakálla árnyékf 1813: Árnyékf (Magy.árnika mum < gör. 1948: árnyékf (MagyGyógyn. F vészk. 391. 368) nevet javasolja az ebnyelv f nek a R. Aronwurz. F vészk. hegyi árnika’. a névadás alapja az árként kiemelked anyaszár: „Mag. szakny. J: ’ua. sz. 153). orrhoz hasonló alakjára utal (ugyanezen az elven alapul a gémorr név). és a Geranium L. álsos ’liget. 124: 477– . F vészk. — orvosi ~ 1807: orvosi Árn (Magy. nemzetséget a XIX. a hegyi árnika az árnyékos helyeket kedveli. közönséges ebnyelv f ’. árszer .). árorr 1807: árorr (Magy. 1948: Áronszakálla (MagyGyógyn. aronsbard. 389). nagy buroklevél. az Áron-vessz a ném. — hegyi ~ 1903: Hegyi árnika (Hoffmann–Wagner 176). lat. Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk. Az árnyékszeret f elnevezést Melius hozta létre. Genaust Álsine a. 318). erd s részeket kedveli. F vészk. 47). — N. 389). barba lui Aron. 153).’. közönséges tyúkhúr’. hogy az érdekes külsej növény két. nemzetségnév. árnyékszéktet f . 1998: árnika (Priszter 306). J: ’ua. || Áron-gyökér 1783: Áron gyökér (NclB. || Áron-vessz 1903: Áron-vessz (Hoffmann–Wagner 185). 318). J: ’Arnica montana. J: ’Cynoglossum. méhf nek ~a (→ méhf ). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 364). Az Áron szakálla a ném. Az árnyékf elnevezés a növény el fordulási helyére vonatkozik. erd ’) elnevezése is hatással lehetett.-i Arnica (ismeretlen eredet ) átvétele. nagy levele között vastag egyenes t kocsány n föl. méhek ~a (→ méhf ). Aronstab tükörfordítása. F vészk. foltos kontyvirág’. 153. 4. sárgavirág. F vészk. gémorr’. 391). árnyék l. Genaust Árnica a. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében az orvosi Árn (Magy. „Anyaszára kin árformára” (Magy. a latin név is a növény el fordulási helyére utal. mindenik lelapúlva van a’ mer nn álló anyaſzár’ tövéhez ragadva. Az árnika a lat. eggy eggy lapos durva korſzovátbann” (Magy. névadásának alapja. nyúl~ 63 árorr tyúkhúr’. 153). Az árnyékszéktet f valószín leg népetimológiás alakulat az árnyékszeret f névb l. Az árn Diószegi–Fazekas alkotása. berek. áron szakálla (ÚMTsz. 1903: Árnyékszeret f (Hoffmann– Wagner 92). арника. nemzetségnév. F vészk. a névadást az Erodium és a Geranium nemzetség tárgyalásakor így magyarázzák: „Anyasz. holl. chrysánthemon < chrysós ’arany’. f ’) fordítása. az orvosi árn azonban nem vált a botanikai szaknyelv részévé. 2. Arnika. árnyékszéktet f 1911: árnyékszéktet f (Cserey. 1948: Árorr (MagyGyógyn. Melius így magyarázza: „Chryſanthemos.-i botanikusok nem egyértelm en különítették el. jellegzetes alakú. 1783: Áron ſzakálla (NclB. ném. ezen helyezkedik el a meglehet sen nagyméret torzsavirágzat. Magy. árn 1807: Árnf (Magy. Vö. rom. Nyr.’. 1798: Áron-gyökér (Veszelszki 73). a német szó el tagja a lat. tehát az árorr a termés hosszú. Vö. Növényszótár 285). le.’. amely szakállhoz hasonlít. J: ’Erodium. közönséges Áron szakálla 1775: Áron Ðzakálla (Csapó 40). szakny.

181). 1583: arua chalan Vrtica minor siue crispa (Clusius–Beythe 8: BotTört.) | ? Adiantum capillus-veneris. — fekete~ 1813: fekete árva Ts[alán] (Magy. J: ’Viola tricolor subsp. J: ’Viola tricolor subsp. 1584: arua chalan Vrtica minor ſiue criſpa (Clusius–Beythe 31). sir$tica. — vad~ 1903: vad articsóka (Hoffmann–Wagner 166). vadárvácska’.articsóka 478. ol. | egyéves vad~ 1998: egyéves vadárvácska (Priszter 538). a lat. de csalánsz reik nincsenek. A kés bbiekben az árvacsalán (2. 181). | 1585: ’bizonyos fajta páfrány’. Stiefkind ’mostohagyermek’. 1903: Articsóka (Hoffmann– Wagner 61). Feldstiefmütterchen. 1998: háromszín árvácska (Priszter 538). 184).) árva el tagja a lat. 392). Növénynévként való alkalmazása valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. J: ’ua. 1813: Árvalyányhaja (Magy. alcachofa. J: ’ua. árvácska 1824: Árvátska (Szabó. A fehér jelz a virág színére utal. articsóka 1.’. bújdosó~ 1813: bujdosó árva Ts[alán] (Magy.’. hogy virágzata az articsókáéhoz hasonlóan ehet . Wilde Artischocke részfordításával keletkezett. ▌ 2. 1775: Arvaleány-haja (Csapó 12). ném. 1783: Árva Tsalyán (NclB. 1948: árva leány haja (Halmai 6). EWUng. csalán növénynév. árva a. 1998: vadárvácska (Priszter 538). 392).). göcsös görvélyf ’. A vadarticsóka (2. J: . | vad~ 1948: Vadárvácska (MagyGyógyn. 1783: Árva Tsalán (NclB. ezért a b rön nem okoznak éget . — N. 1911: árvaleányhaja (Cserey. árvalányhaj 1. szb. TESz. 29: 249). Az articsóka vándorszó. | 1798: ’Adiantum capillus-veneris. árvacsalán 1. Marzell Carlina acaulis a. 1745: Capillorum Veneris Arva leány haj (Torkos 46). 1590: Capillus veneris: Arua leany haia (SzikszF. J: ’Anthriscus cerefolium. ▌ 4.: ’bizonyos fajta gyógynövény (TESz. 1798: Árva-Tsalyán (Veszelszki 449). F vészk. 162/14). EWUng. TESz.-hv. a lat. TESz. árv`csillyán (MNy. ▌ 2. 4: 30). vénuszhaj’. J: 1577 k. artichoke. fehér árvacsalán’. vadárvácska’. 1791: Árva Leany-haja (Lumnitzer 463). J: ’Asplenium trichomanes. 364). 1948: Articsóka (MagyGyógyn. A névadás alapja a vadon tenyész növény kicsinysége lehet. a névadás alapja. ang. 2. amelyek hasonlítanak 64 árvalányhaj a csalánhoz (Urtica sp. Az árvacsalán ’apró csalán’ (1.). orphana vrtica (Clusius–Beythe 31) orphana elemének fordítása. Stiefmütterchen ’mostohaanyácska’.’. 2. 1577 k. Az articsóka (1. ▌ 2. árvácska (MNy. az apró csalán (1. ném. 133). vrtica megfelel je a m. F vészk. cseh sirotka. A kétlaki csalán porzós és term s virágai külön egyeden fejl dnek ki. — igaz ~ 1745: Igaz Arva leány haja (Torkos 6).: „Arwa leanÿ haÿanak melÿ fwet hÿnak” (OrvK. 138). 1903: árvaleány haja (Hoffmann–Wagner 213). fr. 1590: Vrtica mortua: Arua czallyan (SzikszF. J: ’Scrophularia nodosa. aranyos fodorka’./1466: ’magányos’) el tag valószín leg a kétlaki csalántól ’Urtica dioica’ különbözteti meg az apró csalánt (1. 230). J: ’Ballota nigra. J: ’Urtica urens. Az árvácska a f névként használt árva szóból alakult -cska kicsinyít képz vel. J: ’ua. — N. tricolor. Növényszótár 22). árva a. — fehér ~ 1948: Fehér árvacsalán (MagyGyógyn. — háromszín ~ 1948: Háromszín árvácska (MagyGyógyn. 1585: Arua leány hay (Cal.. 3. apró csalán’. J: ’Carlina acaulis. 1998: fehér árvacsalán (Priszter 410). 2. fekete peszterce’.) nevének átvétele hasonlóság alapján. ▌ 3.) a ném.. árvalányhaj a. 4. 1798: Árva-leány’ haja (Veszelszki 26). tricolor. ▌ 3. 423). szártalan bábakalács’. 386). Csalhatatlan kert 277–8).) ’zamatos turbolya’ a kerti articsóka ’Cynara scolymus’ (els megjelenése: 1585: „scolymos: Artitsiok” (Cal.. vö.: RMGl. szlk.. Lamium album utótagjának fordítása.) nevet olyan növények kapták... vénuszhaj’. J: ’ua. Az árva (1416 u. vénuszhaj’. Artischocke.: RMGl. alcarchofa. — Ö: bürök~. 955: TESz. 23). sp. articiocco. artichaut.) porzós és term s virágai egy növényen fejl dnek ki. 290). J: ’Adiantum capillus-veneris. J: ’Lamium album. | háromszín vad~ 1998: háromszín vadárvácska (Priszter 538). viszket érzést.’. zamatos turbolya’. EWUng. F vészk. sir"tka. vö.

. 2. — fekete ~ 1813: Fekete Árv[alyányhaja] (Magy. J: ’Asphodelus albus. 364). EWUng. leng szálkájú. — atlaszér 1. asphódelos) átvétele. atracé (ÚMTsz. Asplenium trichomanes. 2. 430). capillus veneris nevet mind az 5 növényre (Adiantum capillus-veneris. 326) ’Stipa pennata. Boldog~ mentája. Az aszfodélusz a lat. A lat. J: ’ua. ki hoz”. J: ’Cynoglossum officinale. 1783: Ásfódéla (NclB. Frauenhaar ’asszonyhaj’. A ’páfrány’ jelentés árvalányhaj és vénuszhaj nevet Veszelszki így magyarázza: „Azért nevezik így: mert ha lúgban élnek vele ſzép vaſtag hajat nevel” (Veszelszki 26). A névadás magyarázatára l. asszonylen 1841: aszszonylen (Barra 353). valamint a növény gyakorta fordul el lenvetésekben.). A pázsitfüvek közé tartozó. Asplenium rutamuraria. J: ’Linaria vulgaris. „AſÅſÅonyember le ſÅállot Matrayát fel viſÅi ha rea kxtxd” (Melius 184a). „minden be reket vért. Genaust Asphódelus a. Asphodelus és a német Asphodill változata. hogy a növény levelei hasonlóak a len leveléhez.. Marzell Adiantum capillus veneris a. selymes. maidenhair fern ’leányhaj páfrány’. 1813: Ásfodéla (Magy. Asplenium ceterach) használták. még lenlevel f . és azért fordították árva leány-nyal.) elnevezések hasonlóság alapján jöttek létre. közönséges ebnyelv f ’. 357). királyné ~ dinnyéje (→ királydinnye). boldog~lapu. A fehér jelz a virág színére vonatkozik. pusztai árvalányhaj’. zászpa asszony l. F vészk. — fehér ~ 1998: fehér aszfodélusz (Priszter 308). vén~citrus. atlasér (ÚMTsz. Vénusz ~ haja asszonyembertestef 1578: AſÅſÅonyember teſte f× (Melius 184a).. aszfodéla l. fekete fodorka (→ fodorka). isten~tövis (→ istenátkoztafa) BotTört. kifejezés Venus szavát valószín leg Venus vulgivagá-nak ’olcsó szerelmet áruló leány’-nak értették. Az árvalányhaj ’aranyos fodorka’ (2. orvosi atracél’. J: ’Cynoglossum officinale. — N. lónyelv csodabogyó’. J: ’ua.) és ’fekete fodorka’ (3. valószín leg a ném. F vészk. 112–3. F vészk. amelyb l az árvalányhaj alakult. J: ’Ruscus hypoglossum. A névadás magyarázata. 1807: Ásfodéla (Magy. közönséges gyujtoványf ’.’. SzófSz. Az árvalányhaj magyar fejlemény. capillus Veneris ’Vénusz haja’ mintájára jött létre. nincs folytatása a magyar nyelvben. | feketéll ~ 1783: Feketéllö Arva leány haja (NclB. 364). ▌ 2. istenátkoztafa átkozta l. fehér aszfodélusz’. ászpa l. Boldog~ tövise. J: ’Asphodelus ramosus. tudatos alkotásnak látszik. atlacér. 1998: aszfodélusz. királyné ~ káposztája. ang. Hosszú ideig több délvidéki páfrányféleség neveként élt. Az asszonylen Barra alkotása. aszfodélusz aszfodélusz 1. Az árva leány haja szerkezet. hazánkban is honos Stipa növénynem megnevezésére Benk József foglalta le: 1783: Fejér árva leány haj (NclB. közönséges ebnyelv f ’. Boldog~ rózsája. N. Vénusz ~ füve (→ Vénusz asszony haja). haui kórſágot. a ’délvidéki páfrányfaj’ jelentés lat. Mária lenje. 231). || atlaszf 1903: atlaszf (Hoffmann–Wagner 31). akárcsak a vénuszhaj (1. Vénusz ~ fürd je.aszfodélusz ’Asplenium adiantum-nigrum. Marienflochs ’Mária lenje’ hatására hozta létre.’. szép~sz l . Régen a patikákban 5 „hajnövel páfrányféle” volt. ném.’. kxuet ki indit. magyarázatát l. J: ’ua. lenszín . ▌ 2. TESz. még a patikákban is együttesen árulták ket mint hajnövel szereket. aszfodélosz (Priszter 308).).). isten~fa. hogy a növényt n i bajok gyógyítására használták: „kxnnyebiti à ſÅ×léſt”. a névadás magyarázata. az ásfodéla a lat. A fekete és feketéll jelz k megkülönböztet szerep ek. J: ’ua. ágas aszfodélusz’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. árva a. atlacér. és a lat.’. átkozott-tövis l. fekete fodorka’. A név Melius alkotása. ezek is páfrányfélék. 65 atlaszér ágas ~ 1998: ágas aszfodélusz (Priszter 308). hogy a vénuszhaj finom levélkéinek végálló levélcimpái hajszálvékonyak. Szent Barbara ~ füve (→ Szent Barbara füve). felhasználásuk is hasonló volt. Asphodelus (< gör. . A névadás alapja azonban valószín leg az. 1903: atlaszér (Hoffmann– Wagner 31). J: ’Anchusa officinalis. Boldog~ oldala. Boldog~ csipkéje.

A giliszta z varádics (1. — kerti~ 1813: kerti Atratzél (Magy. atracéllapu (Péntek–Szabó. zaklacér (ÚMTsz. giliszta z varádics’. 157). EWUng. txuiſſes ſÅxrxs à leuele. avarf . kéc à virága. atracél (ÚMTsz. orvosi atracél (4.) való hasonlóság: mindkét növény virágai kékeslila szín ek. atracél’. ~f 1590: Borago: Atraczel fé (SzikszF. csarab’. 1807: kerti Atratzél (Magy. J: ’Symphytum officinale. atracél (MNy.) és az orvosi atracél (4..) és fekete nadályt (8. A névadás alapja az. atlaszér 66 avarhanga F vészk. 1998: ’Anchusa. báránypirosító’. J: ’ua.’. — mezei ~ 1775: mezei atratzél (Csapó 204).’. jatrocel. A népi atracél ’indás ínf ’ (7. A báránypirosítót (6. kerti borágó’.) érdes level növények. 95). atracéllapu l. Ember és növényvilág 199). levelükb l készítettek salátát. jatrocěl alakban kerülhetett át. atlaszf l.). a növény hasonlít az orvosi atracélhoz. 129).) jelentések kifejl dését felhasználásbeli hasonlóság.). J: ’Calluna vulgaris. Marzell Calluna vulgaris a. J: ’Cynoglossum officinale. a növény gyökerében található vörös festékanyagra vonatkozik. ▌ 6. orvosi atracél’. ▌ 5. | vad~ 1783: Vad-Atratzél (NclB. 67. szlk. F vészk. ▌ 3. 152). J: ’Alkanna tinctoria. 256). az érdeslevel ek (Boraginaceae) családjába tartoznak.) Diószegi–Fazekas az atracél ’Anchusa’ nemzetséghez sorolja tévesen (ma az Alkanna nemzetséghez tartozik).’. indás ínf ’. ▌ 2. hanga. csarab’.atracél Az atlaszér és atlaszf népetimológiás alakulat az atracél növénynévb l. J: ’Ajuga reptans.: Tanacetum: Atracel (Ortus: RMGl. N. J: ’ua.).. J: ’ua. útilapu’. így télen az avar alól is kilátszanak a bokrok. — ~lapu N.) neve. J: ’ua. 1998: atracél (Priszter 299). 334). 155). J: 1775. .) névadás alapja nyilván az orvosi atracélhoz (4. 153). J: ’ua. F vészk. | mezei~ 1798: Mezei Arratzel [! atracél] (Veszelszki 187). a fest jelz megkülönböztet szerep . F vészk. már Melius leírja. ▌ 7. | töviskés~ 1783: Töviskés Atratzél (NclB. közönséges kígyószisz’.). EtSz. ill.) jelentés egyetlen adattal szemléltethet . Hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a közönséges kígyószisz atracél (5. avarf 1903: Avarf (Hoffmann–Wagner 79). atracél atracél 1. J: ’ua. Kniezsa. F vészk.: RMGl. 1807: mezei Atratzél (Magy. | orvosi ~ 1903: Orvosi atraczél (Hoffmann–Wagner 32).’. — tövises~ 1807: tövisses vagy vad Atratzél (Magy. Ember és növényvilág 199). köptet t f ztek bel lük. J: ’Borago officinalis. ſÅára” (Melius 151). a levélzet és virágzat közti azonosság magyarázza.) leveleit. atracél (Péntek–Szabó. J: ’Tanacetum vulgare. az utótagra l. A ’giliszta z varádics’ (1. F vészk. Az atracél ma az Anchusa (+ Cynoglottis) nemzetség hivatalos elnevezése. ▌ 8. jitrocel ’útif . N. A közönséges ebnyelv f (2. cseh jitrocel. amelynek az atracél a hivatalos neve lett. 1775: Atratzél (Csapó 204). a szókezd j a magyarban maradt el. közönséges ebnyelv f (2. 1807: Atratzél (Magy. 1583: atracel (Clusius–Beythe 4: BotTört. | 1807. J: ’ua.’. akárcsak az orvosi atracél (4. SzlJsz. 364).’. a növény leveleit régen konzerválószerként (húst csomagoltak bele) használták.’. 1525 k. 153). A szlovák szó a magyarba R. ▌ 4. kerti borágó (3. jitrocil ’ua’.). 334). — kerti~ 1775: Kertiatratzél (Csapó 27). J: ’ua. a kerti borágó (3. J: ’Echium vulgare. virágzatuk kékes-lilás-pirosas. 1775: Atratzél (Csapó 77). 1998: ’Anchusa officinalis. F vészk. — N. és a népi gyógyászatban mindkett t alkalmazzák köhögés ellen. fekete nadályt ’. J: ’Calluna vulgaris. Diószegi–Fazekas az Atratzél (Magy. hogy „Haſonlo az AtratzAlhxz. 152) nevet ajánlja az Anchusa nemzetségnek. Az atracél szlovák eredet . — fest ~ 1807: fest Atratzél (Magy. avarhanga 1903: avarhanga (Hoffmann– Wagner 79). 1998: orvosi atracél (Priszter 299). közönséges ebnyelv f ’. Az avarhanga összetett szó. 1578: Atratzęl (Melius 150). és köhögés kezelésére használták mindhárom növényt. hogy a növény örökzöld. TESz. az el tag magyarázatára l.’. 29: 249).). 2. vö.

A görögbab (2. Melius 370. A névadási szemlélet magyarázata. A bábafonal ’boszorkány. lóbab’. vénasszony fonala’ népi név. ördögszekér. || bábafan N. varjú~. A névadás szemléleti háttere. N. J: ’Trigonella foenum-graecum. a’ Bab-virághoz haſonló” (Csapó 108). J: ’Equisetum arvense. faba ’bab’) elnevezése alapján keletkezett. bábafog (ÚMTsz. a görögszéna és a sisakvirág valamely része (pl. lat. báb`fon (ÚMTsz. 1783: Görög bab (NclB.). bábafog (ÚMTsz. mezei zsurló’. ill. a bab utótagra l. a fonó eszköz orsójának körkörös mozgásához hasonlítja. bába a. a névadás alapja. 1–2 cm hosszú gomba. a bábafonál elnevezés ezt a görget mozzanatot a fonal feltekeréséhez. szln. боб.) névadás magyarázata. ▌ 3. a földi királydinnye (2. A bábafan ~ bábafon népi . a tüskés növényt a szél görgeti a mez kön. az anyarozs (1. 317). Bábafog (MagyGyógyn. 407). blg. mezei iringó’. vulgaris. farkasöl ~ 1807: farkasöl -bab (Magy. farkas~. farkasöl f . disznó~. bòb) kapcsolatából létrejött növénynevek mind hasonlóság alapján keletkeztek. Szabó. 1585: ’Phaseolus vulgaris subsp. Graecus ’görög’) utótagjának fordításával jött létre. „fehér a’ virága. görögszéna’... maximum. F vészk. 182). bablevel varjúháj’.) a növény R.) jelz je a lat. a szláv eredet bába el tag ’vénasszony’ jelentésben (?) 1111-t l.B bab — 1. bábakalács bábafog 1. ill.. rossz fogakra. A bábafog ’vénasszony foga. EWUNg. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. J: ’Claviceps purpurea. Fabaria (Csapó 19) (< lat. kerti babhoz. EWUng. 317.). vö. a bab els megjelenése: 1211: ’Vicia faba. TESz. J: ’Sedum telephinum subsp. ördögkering . F vészk.. bába a. közönséges bab’ (TESz. bábafon l. J: ’Eryngium campestre. bábafonál (MagyGyógyn. vad~ 1578: Vad babnac (Melius 11a). ’boszorkány’ jelentése 1568-ban t nt fel. A megkülönböztet jelz és a szláv eredet bab (vö. bablevel szaka (→ szaka). boszorkány foga’ népi név. a névadás alapja. TESz. Magy. hogy a növény termése. gyarázatára l.). 1527-tól adatolható.) Diószegi–Fazekas Magy. báb`fon (MNy.-ében t nik fel. ▌ 2. bábabéles l. 29: 249). farkasöl sisakvirág’. virágja) hasonló a közönséges. A görögbab (2.). bábafonal szakny. — Ö: csoda~ (→ csodamag). földi királydinnye’..-i foenum-graecum (< lat. Genaust fába a. A varjúháj. görög~ 1775: Görög bab (Csapó 108). varjúbab. a névadás ma- bábafonal N. 28). J: ’Aconitum vulparia. levele. anyarozs’. hogy a növény levele a lóbab ’Vicia faba’ levelére hasonlít. ördögrokolya. J: ’Tribulus terrestris. valószín leg ez emlékeztet szúrós. A vadbab (1. hogy a rozson él sköd fekete. babf . virágja a babhoz hasonló: „mint à Babnac ollyan maguai vannac” (Melius 96a). hogy ezeket a kevésbé ismert növényeket a közönséges babhoz hasonlították. a növény bab elemet tartalmazó neveivel: bablevel f . A farkasöl bab (3. f##numgr##cum a. bablevel varjúháj (→ varjúháj).) termése szúrós. Az elszáradt növénynek ezt a mozgását a mezei iringó más nevei is kifejezik: boszorkánykerék. ▌ 2. fekete foghoz hasonlítható.) rossz. vö. F vészk.

609/21). 413)..szóból alakult -s melléknévképz vel. J: ’Carlina acaulis.). a mezei zsurló örvösen elágazó rövid oldalágai magyarázhatják is ezt. szártalan bábakalács’. TESz. Bábaguzsaly (MagyGyógyn. UEWb. EWUng. a névadás szemléleti háttere. papsajtmályva’. fon a. Genaust acāūlis a. bábafog. bábafonal. J: ’Malva neglecta. bábabéles. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Fészke’ bels pikkelyi kinyúltak. mezei zsurló’.. guzsaly a. a guzsaly utótag szláv eredet . hogy a növény tavasszal látványos. hoſzſzúdadok ſzínesek. Diószegi–Fazekas alkotása. bábabéles elnevezései népi nevek. Marzell Equisetum arvense a.). J: ’ua. TESz. — ~f 1577 k. A bábakalács (1. kalács a. Spindeln ’orsóz. A név valószín leg magyar alkotás. még bélekenyér. praslička ’zsurló’ (< praslica ’guzsaly’). A bába el tag magyarázatára l. bá- 68 bábakalácskörfény bakalács (MagyGyógyn. apró. ném. bábaguzsalyt gr.. Ennek alapján a bábafon utótagja valószín leg inkább az uráli eredet fon igéb l magyarázható. 1577 k. A bábakalácskörfény összetett szó. A papsajtmályva (2. bábaguzsaly N. ▌ 2.: Küll fény (Julow 265). a Magy. (OrvK. | szártalan ~ 1948: Szártalan bábakalács (MagyGyógyn. F vészk. TESz.’. fan a. F vészk.. J: ’Carlina acaulis. de ehet termésekre utalnak. lepénye’ növénynevek ’tésztaféle’ jelentés utótagjai a növényekben átvitt értelm ek. kalácsféle’ utótag a bél. J: ’ua. szártalan bábakalács’. MNy. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. 29: 249. és f nevesült. fan a. pl.. Marzell Carlina acaulis a.-ben már a körfény nemzetségnevet ajánlják. Melius (1578) már jelöletlen birtokos szerkezetben említi a növénynevet: bábakalács. 461). 175). rokkája’ népi név. bábaguzsaly. fon a. az ÚMTsz. b"b™guzs™ly..’. békarokka) azonban inkább a fonás tevékenységéhez kötik a növényt. || bábabéles N. a név kialakulására nyilván hatással voltak az egyéb bába el tagú növénynevek. orsószer szárba szökik’. 1783: Bába-íre-fü (NclB. béles a. 351). Steinbrötchen ’k kenyérke’. EWUng.) legkorábbi adata jelölt birtokos szerkezet (1577 k. kalács a. F vészk. bábaguzsaly. 364). EWUng. barna spóraterm hajtást fejleszt. a szláv eredet kalács utótag magyarázata.’.. nem . bab™-guzs™ly (ÚMTsz. A béles ’lepényféle. bábakalács 1. a névadás magyarázatára l.. bábafog. 461). 402. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Malva silvestris a. kerek termésre utalnak. A bábaíre a csabaíre név népetimológiás változata.. N. Szabó. 37). acāūlis ’szár nélküli’. 1998: szártalan bábakalács (Priszter 327). vö. a bába el tag magyarázatára l. 175).: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK.. J: ’Pimpinella saxifraga. F vészk. jelentéktelen. bábaguzsaly. bábakalács stb. a fan utótag finnugor eredet . fényesek” (Magy. bábafonal. A szártalan jelz lat. hogy a növény virágzata ehet . 2. szlk. Diószegi–Fazekas eredetileg a küll fény nevet javasolta a Carlina nemzetségnévnek: 1807 e. a bábakalács el tag a növény R. lat. bábafog. — ~f 1775: Bába-ire-fü (Csapó 18).’. A bábakalács és a bábabéles ’öregasszony kalácsa. 297/5–6).) bábakalács. vénasszony fonó eszköze.bábaguzsaly név. amelyet Diószegi–Fazekas alkotott. nevének átvétele. Milchbrötchen ’tejkenyérke’. báb`béles (ÚMTsz. ném. 337). bábafog. J: ’ua. bábaíre 1813: Bábaíre (Magy.. 1775: Babakaláts (Csapó 17). Melius 386. 1578: Bába kalácz (Melius 43a). 1783: Bába kaláts (NclB. J: ’Equisetum arvense. hasznos földitömjén’.: baba kalacchÿa fwnek gr. bábabéles (MagyGyógyn. béles a. Hasonló típusú nevek a növény német elnevezései között is megtalálhatóak: Jägerbrot ’vadászkenyér’. a körfény nemzetségnév.. A bábaguzsaly ’boszorkány. vö. guzsaly a. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. mintára keletkezett.. mind a növény ehet . Taubenrocken. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy bels fészekpikkelyei ezüstfehérek és a napfényben sugarasan kiterülnek. bábakalácskörfény 1807: Bábakaláts Körfény (Magy. A körfény nemzetségnév. Distelbrötchen ’bogáncskenyérke’. a bába el tag magyarázatára l. J: ’ua.). Semmeln ’zsemle’. szerint a fan utótag ’n i szeméremtest sz rzete’ jelentés . A névadás alapja.

391) nevet javasolja a növénynek a R. rock. | nemes ~ 1998: nemes babér (Priszter 411). F vészk. J: ’Laurus nobilis.bábarokka maradt fenn. vulgaris’. EWUng rokka a. azt f zd meg vizben. bábarokka N. lat. leánder’. J: ’Orobanche alba. a rózsa utótag a leánder sárga. J: ’Aconitum vulparia. az egész növény felépítése a lóbabhoz (Vicia faba) hasonló. ang. lauro. A bábavirág népi név. orvosi székf ’. laurier. A bablevel f lat. rocke. J: ’Matricaria chamomilla. ennek levelére valóban hasonlít a varjúháj levele.’. TESz.). Vö. a bába el tag jelentése ’szülészn ’ (els megjelenése: 1395 k. bablevel f jelz je a növény hivatalos magyar nevében is megtalálható: bablevel varjúháj (→ varjúháj). sz. J: ’ua. a névadás magyarázatára l. J: ’Nerium oleander. A babér el tag magyarázata. a rokka ’fonáshoz használt eszköz’ utótag vándorszó (vö. minta hatására jött létre. vö. EWUng. piros. 15: 517). anyaf . EWUng. laurus ’babér’) szavakkal. cseh vavřín. fehér stb. a többes szám alanyesetben bobky) ’babér. babkalevél l. A babkalevél ’a babér levele’ összetett szó. laurusfalevel -rózsa (→ rózsa). A bablevel jelz a növénynek nem a mai értelemben vett közönséges babhoz ’Phaseolus vulgaris subsp. békarokka. pl. | nemes ~fa 1998: nemes babérfa (Priszter 411). A R. méhanyaf (→ anyaméhf ). farkasbab. hogy a leánder levelei örökzöldek. bábafonál. babgyilkolóf 1841: babgyilkolóf (Barra 354). fehér vajvirág’.. borsófojtóf . babér bablevel f 1578: Bab leuel× f× (Melius 35). az Orvosi f vészkönyv a Bábakaláts Körfény (Magy. A babf a növény R. bobok (gen. 1783: Bab levelü fü (NclB. ófn. faba ’bab’) elnevezése. maximum. J: ’ua. N. boszorkány rokkája’ népi név. 72: 127). sp. rokka a.’. és áztazd meg abban” (Nyr. levelét pedig f szerként használták. A névadás szemléleti háttere többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. babérrózsa 1998: babérrózsa (Priszter 435). bábakalács helyett.: „Végy a kalmártul két pinz ára bobkát. J: ’ua. a növény R. Marzell Aconitum napellus subsp. Hazánkba el ször a növény különböz részei jutottak el. fr. babf 1798: Bab-. kfn. a közönséges babérfa levele’. rózsára emlékeztet virágjára utal. 368). kfn. a leánder hivatalos magyar elnevezése. A bábarokka ’öregasszony. a virágoknak babhoz hasonló formájuk van. laur (< lat. ném. le. bobka. A babérrózsa összetett szó. kemények. disznótövis. J: ’ua. wawrzyn.. . Rocken. l#rber. J: ’Equisetum arvense. magját gyógyszerként. 1798: BablevelÍ-fÍ (Veszelszki 178). ang. farkasöl bab (→ bab). lat. Vö. babér a. ezért els sorban a bábák ’szülészn ’ használták. ol. bablevel varjúháj’. vö. farkasöl sisakvirág’. vö. ezért a közönséges babér leveleihez hasonlóak. napellus a. Rosenlorbeer ’rózsababér’. babér 1552: Babyr (MNy. de valószín leg összefügg a ném. a név ang. Vö. 2. — babkalevél 1886: „babkalevél: babérlevél” (Nyr. b<bavir<g (ÚMTsz. hanem a lóbabhoz ’Vicia faba’ való hasonlóságára vonatkozik. mezei zsurló’. közönséges babérfa’.’.’. minták hatására is létrejöhetett.. Méreg fÍ (Veszelszki 23).). TESz. faba ’bab’) elnevezése alapján jött létre. Lorbeere. A babér vándorszó. A névadás magyarázatára l. 1775: Bablevelü-fü (Csapó 19). rueca). 69 bablevel f TESz. Fabaria (Csapó 19) (< lat. Hasonló szemléleten alapul a növény vadbab (→ bab) elnevezése is. el tagja szlovák eredet . — ~fa 1998: babérfa (Priszter 411). 44: 23).. ném. hogy a növénnyel f leg n i betegségeket. bába a. || babka 17. J: ’Laurus nobilis.. ném. Faba alba (Melius 155a) (< lat. szlk. bábavirág N. rose bay ’rózsababér’. rose laurel. bábarokka (ÚMTsz.). bába a. ismeretlen eredet . J: ’ua. ill. J: ’Sedum telephinum subsp. J: ’ua. babka. szülés utáni fájdalmakat kezeltek. Genaust fába a. rocko. | közönséges ~ 1998: közönséges babér (Priszter 411). 1998: babér (Priszter 411).’. a névadás szemléleti háttere.’. babkalevél a. babér a. | közönséges ~fa 1998: közönséges babérfa (Priszter 411). borostyán’.

’.) els megjelenése a BesztSzj. Daphnéba. 1783: Báj-fü (NclB. bagrena bájf 1. közönséges babérfa’. A bagolyeper népi név. 126: 299. baÛ és származékai kimutathatók varázslásra vonatkozó jelentésben. A báj el tag ótörök eredet . csuv. ba=la-. A R. baÛï birtokos személyragos alakja b™Û™ > b™™ > b™ja > m. miri- . 99). 125). Idegen nyelvi megfelel re vö. bau ’kötél’.). bagrinca ’fehér akác virága’ (ÚMTSz. ▌ 4. században a babérfának csupán különböz részeit. bagr(na ’fehér akácfa’. kötél’. Apolló beleszeretett egy csodálatos nimfába. Szabó Attila Melius Herbáriumának növénynevei között ezt a növényt közönséges babérfának azonosítja.: Laurus: baÿfwfaya (CasGl. 1841: bájfü (Barra 322).-hv. azt jelzi. 1783: Baj-fü (NclB. tör. A névadás magyarázatára l. p« ’csomagolás. fehér akác’. közönséges babérfa’. virág vadon term . vö. közönséges babérfa’. vö. a madárféle el tagot (bagoly) a népnyelv gyakran használja. Zauberei’ jelentést tulajdonít. Nyr. báj.: RMGl. A reménytelenül szerelmes Apolló a fát szentnek nyilvánította. 99).). J: ’Robinia pseudacacia. bagrena ’fehér akácfa’ (MagyGyógyn. az RMGl. ujg. oszm. A török szó ’mágikus kötés. ba=i ’varázslás. 1590: Laurus Alexandrina: Baÿ fé (SzikszF. és a kit n költ knek és katonáknak babérkoszo- bagolyeper N. a növényb l készült olajat és a levelet használták gyógyításra. Melius leírásából az is kiderül. eper utótagja ugor eredet . de a nimfa nem viszonozta érzelmeit. A különféle madár és madárféle el tagú neveket a népnyelv gyakran használja a vadon term . A bájf ’babér’ név báj el tagja a növény varázslatos gyógyító erejére utal. 212). A bagolyszegf népi név. vasf ’. Az utótag magyarázatára l. bogyókra.-ben el forduló „bay phÿw”. bagrina. varázser ’. — ~fa bagrenafa (ÚMTsz. A BesztSzj. „Az Laurea baccánac à maguánac vond le az heiát és txrd meg Mézzel” (Melius 7a). 147). bagolyeper (MagyGyógyn. a ’varázslat’ jelentés el tagot az is magyarázhatja. szegf . lónyelv csodabogyó’. bagrena ’fehér akácfa. J: ’Verbena officinalis. a szb. baddza l. és az EWUng. a névadás szemléleti háttere. bagolyeper 70 bájf gyes libatop’. erdei szamóca’.’elvarázsol’. összetett szó. bagolyeper (ÚMTsz. bilincs’. hogy a virágzat szegf höz hasonlít. is bizonytalan ’varázslat. A kötés a varázslás általános módja volt. J: ’Laurus nobilis. 428). még madárpogácsa. bagó(p(r. ba= ’mágikus. hogy szabadítsák meg szerelmes üldöz jét l. ném. — ~fa 1500 k.bagolyeper Genaust fába a. bogojszekfü (Kótyuk 76).-féle laurus Alexandrina. bagóep(r. szalag. kötés’. tat. J: ’ua. az oszmán-törökb l a tör. bagolyszegf N. varázslat’ jelentésben került át a magyarba. J: ’Ruscus hypoglossum. bagr(na.: ? ’Laurus nobilis. a görög gyógyászat istenének köszönhetjük. els sorban a babérmagot (baccae lauri). 126: 299. b): RMGl. dúsvirágú ökörfarkkóró’. bagóeper. vö. J: ’Verbascum densiflorum. vö. bajf mag ’babérmag’ (ÚMTsz. 1578: Bayf×nec gr. erd ben gy jthet növényekre.). bájf ma már csak a népnyelvben használatos. idegen szó. (Melius 51). esetleg a kerti változatnál csúnyább vagy kisebb.).-ben el forduló bay phÿw ’növény’ jelentés . ▌ 2. 257). baÛ ’kötelék. 836. megjegyzi. madármorzsa (→ kenyérmorzsa). vö. bagrina. 1798: Baj-fÍ (Veszelszki 47). fehér akácfa virága’ átvétele. J: 1395 k. J: ’Chenopodium botrys. Amikor Daphné könyörgött az isteneknek. bodza bagóeper l. A bájf (1. maga a növény valószín leg jóval kés bb vált ismertté. hogy a babért a legenda szerint Apollónak. UEWb. amelynek magvát Páriz-Papai baccae lauri-nak mondja” (RMGl. hogy ez a növény az „MA. madárkenyér (→ kenyérmorzsa). 344). azok babérfává változtatták.: RMGl. bagrena N. Vögelbeer ’madárbogyó’. A bagrena népi név. báj el tagjának a TESz. | 1590: ’Laurus nobilis.: granobacca: bay phÿw (BesztSzj. ba= et. 1395 k. J: ’Fragaria vesca. Nyr. 1578: Bayf× fa (Melius 7a). 1775: Baj-fü (Csapó 20). bagrena. hogy a növény. bagrinca l. hogy a XVI. ▌ 3.

bakszakál (MNy. J: ’Tragopogon pratensis. hogy a növény ehet virágzata egyszer ember kalácsa. 627). a): RMGl. — orvosi ~ 1998: orvosi bakf (Priszter 512). a névadás magyarázatára l. 4: 30). bakszakáll bakakalács 1798: Baka-kaláts (Veszelszki 135). queen of the meadow ’a rét királyn je’. herba hirci.) a lat. 348). 1578: Bak ſÅakál (Melius 80a). 1783: Bak-fü (NclB. cica). bakszakáll. neve Spiraea. trágos ’kecskebak’. J: ’ua. A legyez el tag a növény R.: Betonica: Bakfw (CasGl. F vészk. hogy a réti bakszakáll termése sz rbóbitával díszített. Wiesenkönigin ’réti királyn ’. ▌ 3.: Bakfw (OrvK. TESz.. Idegen nyelvi megfelel kre vö.. lat.bajnóca rút adományozott.) bakf neve szintén a lat. bakszaka (ÚMTsz. mint amuletumot.’. herba hirci (Melius 80a) tükörfordításával keletkezett. ennivalója. A bakf (1. 300). bajnóca 1807: Bajnótza (Magy. — legyez ~ 1807: legyez Bajnótza (Magy. réti legyez f ’. 1798: Bak-fÍ (Veszelszki 94). 255). N. J: ’Viola tricolor. Castleman 71. bajnok a. bajnok a. a névadás alapja nem világos.). 1775: Bak-fü (Csapó 23). | sárga ~ 1783: Sárga Bak Ðzakáll (NclB. 1470 k. 408). hirci herba (Clusius– Beythe 9) (< hircus ’bakkecske’. és bájszert nyakokban hordozzák” (Barra 322). feyér és ſárga à virága” (Melius 80a). A néva- . ném. bájos a. pëgōn ’szakáll’) tükörfordításával keletkezett. 2. borvirág.’. J: ’ua. TESz. réti bakszakáll’. bakb z gerely l. kapcsos korpaf ’. gör. vadárvácska’. Diószegi– Fazekas alkotása. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Legyez Bajnótza (Magy. bakszakáll (ÚMTsz. A bájf ’mirigyes libatop’ (2. ang. Beyfuss (Melius 50a) elferdítésével hozta létre a mirigyes libatop bájf elnevezését. szilfalevel (→ szilfalevel f ) helyett. J: ’Filipendula ulmaria. a növény a babérhoz hasonlóan örökzöld. 130: 303. 1595: Bak fiju (Beythe 95a). J: ’Carlina acaulis. F vészk. amely a réti legyez füvet kiemeli a rét egyszer növényei közül. 378) nevet javasolja a R. herba ’f ’) fordításával keletkezett. bojtorján 71 bakszakáll jelentés . ▌ 2. regina prati ’a rét királyn je’ nevét.. alexandriai laurus (→ laurus) elnevezése is.’. A réti bakszakáll (2. legyez (f ). 1998: bakf (Priszter 512). A bajnóca nemzetségnevet a szerb-horvát eredet bajnok szóból alkották a kicsinyít képz vel (vö. N.). gerely bakf 1. A bakakalács el tagja ’gyalogos katona’ bakszakáll 1. J: ’Lycopodium clavatum. A névadás alapja.). EWUng. J: ’ua.: Barba hirci. — réti ~ 1998: réti bakszakáll (Priszter 525). A névadás szemléleti háttere a növény nagy mérete és szépséges. F vészk. F vészk. 1783: Bak-fü (NclB. a növény varázslatos erejét Barra így magyarázza: „A’ babonások.) elnevezése szintén hasonlóságon alapul. báj a. réti bakszakáll’. J: ’Betonica officinalis. A bakszakáll (1. strucctollakra emlékeztet virágzata. sz. J: ’Tragopogon pratensis. 301). 1577 k. 1775: Bak-fü (Csapó 22). à Baknak à ſÅakála mint à Ketske baknac vgyan ſÅxrxs. J: ’Spiraea. legyez nevének átvétele. Barbula hirci (Melius 80a) és a lat. 29/8). v. Tragopogon (< gör. 1783: Bak-Ðzakáll (NclB.) eredetét Melius említi: „Bayf×nec is hyiac Német×l” (Melius 51). ▌ 2. szártalan bábakalács’. ennek gyökerét. id eſt. a névadást Melius így indokolja: „Tragopogon. XVI. pride-of-the-meadow ’a rét büszkesége’. R. 130: 303).) a lat.. — N. A lónyelv csodabogyó (3. 408). bakszakáll (ÚMTsz. 1578: Bakf×nec gr. Melius a ném. A vasf bájf (4. 1807: Bakf (Magy. 1998: legyez bajnóca (Priszter 377). A bajnóca nemzetségnév (a nemzetség R. ma Filipendula). orvosi bakf ’. népetimológiával keletkezett a bábakalács szóból. ill. lat. névadásukhoz talán felhasználták a növény R. bajtergyán l. 387). A bakakalács név arra utal. Marzell Filipendula ulmaria a. bajnóca’. Coma: bak zakal’ (De Herbis: RMGl. Nyr. bakszaka l. EWUng.) hasonlóság alapján kapta a bájf nevet. (Melius 80a). Rácz szerint a Betonica „bakf nevét alighanem a növény szaga motiválta” (Nyr. 408). 1775: Bakszakáll (Csapó 23). ugyanezen a szemléleten alapul a csodabogyó laurus.

ném. A báldrián idegen szó.-ben.-hv. baktop (a nemzetségnév csak a Magy. d): RMGl. egyszerejtéssel magyarázható a ballangkóró. a ballag melléknévi igenevének f nevesült változata. cseh kozi brada.’. Nyr. A sárga jelz a virág színére utal. ballanó l. 1864: barangkórót gr. Nyr. — N. F vészk. A baktop a Magy. 1798: „a Ballagó vagy Ballangkóróról”. F vészk. ballangókóró (MTsz. || bakszarv 1578: Back ſÅaru (Melius 96a). ballangókóró ballangókóró 1792: Barlang-kóró (TESz.. A baldián. kozja brada. Báldrián-fü (Csapó 166). mezei iringó’.). hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a kapcsos korpaf spóraterm füzére kissé sz rös. ballankóró (ÚMTsz. 1798: Baldrián-fÍ (Veszelszki 436). Növényszótár 6). tüskés balangó (MagyGyógyn.. officinalis. szerz inek alkotása. | 1798. 124: 123. barbe de bouc. (OrvK 324/3). Idegen nyelvi megfelel kre vö. barba caprei. J: ’Aegopodium. barlangó (MTsz. szakny. A bakszarvúf a lat. gör.-ben fordul el )’. Genaust tragophýllus a. bak a. lat. még bakf . bádian alakváltozatok a mássalhangzó-torlódás feloldásával jöttek létre. A baktop ’Aegopodium’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesíti a Magy.) bakszakáll neve népi név.bakszarvúf dás magyarázatára l. 130: 305. F vészk..).). Buceras foenum graecum el tagjának fordításával jött létre. 1911: baktop (Cserey. — ~f 1775: Baldian-fü. ördögszekér. (TESz. F vészk.. 407). bolg. tehát a növény ballag. hogy a növény „mag-tartó hÍvelyei hoſſzúkasok mint a’ bak-ſzarvai” (Veszelszki 225). aigós ’kecske’. Bockshornkraut. topog a. 323). balha l. bak a. TESz. 182). le. báldián l.’. goat’s beard.) és a vadárvácska (3.. barba di becco. officinalis. F vészk. J: 1745: ’Valeriana officinalis subsp. topog a.’. fr. Bádian-fü. ol. ballankóró. kozjabrada. bucerus ’ökörszarvú’. balzsamf . 1998: ’Valeriana officinalis subsp. EWUng. hogy az elszáradt növényt görgeti a szél sszel. — bigecsi ~ 1807: bigetsi Baktopp (Magy. 1807: Baktopp (Magy. kozobrad. TESz. J: ’Eryngium campestre. 130: 304. Ballagó-kórót gr. Bocksbart. ném.: BakÅarwo fweth gr. kozibród. J: ’Trigonella foenum-graecum. szb. Hasonló névadási szemléleten alapulnak a növény egyéb elnevezései is: boszorkánykerék. 1948. J: ’ua. A bigecsi jelz t talán a bige ’cserje’ (Magy. Az rl-es és részben az ng-s alakváltozatok a barlang népetimológiás hatását tükrözik. J: ’ua. ballangókóró balsamf l. ballang.’. J: ’ua.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. A ballangókóróból rövidüléssel. 1783: Báldián-fü (NclB. vagy az el tag jelentéstapadás útján kiválhatott a ballangókóró összetételb l. 258). || ballangó N. bucerius.. báldrián báldrián 1745: Baldián gyökér (Torkos 10).: Baktopp (Julow 257). bige a. A ballangó népi név. 1775: BakÐzaru-fü (Csapó 108). ballag a. 2. 1841: bigecsi baktop (Barra 161). — tüskés ~ N. bonzalgó (MagyGyógyn. Idegen nyelvi megfelel re vö. a f utótag magyarázó szerep . bakszarvúf 1577 k.). ezt hasonlítja a népnyelv az állat szakállához. 1948: Baldrián (MagyGyógyn. bolha ballagókóró l. F vészk. 1610 k. rom. ang. (TESz. 182). bige a. J: ’ua. baktop 1807 e. J: ’Aegopodium podagraria. F vészk.-i Aegopodium (< gör. A névadás magyarázata. 62) szóból hozta létre Diószegi és Fazekas utalva a növény bokros növekedésére. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között is megtalálható. vö. 1798: Báldián (Veszelszki 436). Nyr. pódion < poús ’láb’) figyelembevételével alkothatták: a bak ’kecskebak’ + topp ’lábbal 72 ballangókóró toppan’ összetétele. kecskeszarvúf .. a baktop nem került be a botanikai szaknyelvbe. Bockshorn. a lat. A kapcsos korpaf (2. A f nevesülés történhetett önállóan. 289). EWUng. macskagyökér gyökere’. 210).). a névadás magyarázata. 1783: Bak Ðzarvú-fü (NclB. 210). podagraf ’. ballangó a. a ném. Baldrian (Veszelszki 436) átvétele. a vadárvácska bakszakáll neve talán a virágzat formáján alapul. vö. görögszéna’. 379). macskagyökér’.). 1813: bigetsi Baktopp (Magy.. Genaust Aegopódium a. 1998: baldrián (Priszter 532).

. Götterbaum ’bálványfa. balzsam-jegenyefeny l. szakny. (OrvK. hosszan kihegyezettek.) és a muszkáta ’muskátli’ (ÚMTsz. Marzell Populus balsamifera a. 1775: BalÐam-fü (Csapó 123). A névadás szemléleti háttere.’. bal- balzsamnyár 1998: balzsamnyár (Priszter 463). ezeket a patikákban balzsam v. tavaszi hérics’. a banyó ’banya’ (ÚMTsz. A mirigyes jelz arra utal. J: ’ua. F vészk. mirigyes bálványfa’. gyógyszerészeti elnevezése is erre utal: Balsamum canadense. az el . J: ’ua. J: ’Populus balsamifera. balsam. jegenyefeny . banyómuszkáté (Szabó–Péntek. közepét l adatolható. 1948: Balzsamf (MagyGyógyn. lat. A szaknyelvi balzsamnyár összetett szó. a R. hogy a kakukkf b l gyógyító hatású köptet . valószín leg a búbosbanka (madár) nevének átvételei. A balzsam-jegenyefeny és társneveinek (balzsamfa. 1783: BalÐam-fü (NclB. Genaust Ailánthus a. A balzsamf el tagja (balzsam) vándorszó. Marzell Abies balsamea a. ang. A balzsamf növénynév magyarázata. balzsamnyár(fa)’.’. bandikó l.. A banka szóhasadás eredménye. Ember és növényvilág 198). 521). Balsam. büdözsbanka (Péntek– Szabó. — büdös ~ N. J: ’Adonis vernalis. kerti kakukkf ’. a gólyaorr hasonló a muskátlihoz. összetett szó.’. Balſamum olaÿth gr. mivel a madarat butának tartják. vö. Balsamtanne ’balzsamfeny ’ mintájára jött létre. J: ’Thymus vulgaris. 2. vö. illatos gólyaorr’. A névalkotásra idegen nyelvi példák is hatással lehettek. hogy a „levélkék tojásdadlándzsásak. TESz. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. vadkakukkf ’. még Boldogasszony oldala. vö. latin szakny. balzsamfa l. ném. feltehet leg a ném. banyómuszkáté N.’. az utótag a német eredet muskátli alakváltozata. A bálványfa a lat. Halmai 5. banka (Péntek–Szabó. Balsam átvétele. ném. magyarázatára l. N. βάλσαµον ’balzsamcserje. sp. kakas~ (→ kakasmandikó) banka N. banka a. . bálsamo. 1813: Bal’samf (Magy. F vészk. balzsamos nyár (→ nyár).’.’. A banyómuszkáté népi név. muskáta a. EWUng. ném. 1841: balzsamf (Barra 314). alapjuknál 2–4 mirigyes fog található” (Schönfelder 146). 74/1). buta’ jelentés szó azért vált a madár nevévé. a fából kivont balzsam R. büdözs banka ’búbos banka’ (ÚMTsz. fert tlenít és görcsoldó forrázatokat. J: ’Ailanthus altissima. A névadás magyarázata az lehet. balzsam-jegenyefeny ’. valószín leg a ném.) összetétele. balzsamfeny fa balzsamfeny fa 1807: balzsam Fenyffa (Magy. A balzsamfeny összetett szó. J: ’ua.bálványfa bálványfa 1998: bálványfa (Priszter 293). Ember és növényvilág 198). 364). balzsamokat készítettek. A növénynévben szerepl bal(z)sam változat a 18. 389).). balzsamolaj néven árulták. lat. A banka és a büdös banka népi nevek. sz. banka a. balsamum.-i Abies canadensis elnevezés utótagjának fordításával keletkezett. 243). balzsamf 1.-i Ailanthus ’istenfa’ mintájára jött létre. A kanadai jelz a fa el fordulási helyére utal. J: ’Abies balsamea.’. ▌ 2. — ~fa 1998: balzsamnyárfa (Priszter 463).és utótag magyarázatát l. || balzsam-jegenyefeny 1998: balzsam-jegenyefeny (Priszter 287). J: ’Geranium macrorrhizum. hogy az illatos gólyaorr is illatos „vénasszonyvirág”. || balzsamfeny 1998: balzsamfeny (Priszter 287). Balsambaum ’balzsamfa’. J: ’ua. és szívesen szagolgatták a virágot. a jegenyefeny utótag nemzetségnév ’Abies’. balzsamfeny ) balzsamel tagja a fa természetes balzsamtartalmára utal. A balzsam Európában a gör. balsamum ’ua. a banga ’bamba. a névadás alapja a növény óriási mérete. vö. amikor tavasszal a hérics virágzik. magyarázatát l. vö. istenfa’. Balsampappel ’balzsamnyár’. Ezerjóf 21). J: ’ua. || balzsamfa — kanadai balzsamfa 1948: kanadai balzsamfa (Halmai 5). balzsamfeny fa 73 banyómuszkáté zsam’ közvetítésével terjedet el. hogy a madár akkor énekel. J: ’Thymus serpyllum. — mirigyes ~ 1998: mirigyes bálványfa (Priszter 293). amelyet az id s asszonyok a ház közelébe ültettek. Marzell Ailanthus glandulosa a.

még csicsiskoma. A bárányfej f népi név. A bárányf népi név. 334). vö. A borsosbaraboly hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. барабóй. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény egércsecsf elnevezése. amely állati farokra emlékeztet.’. baracklevel f 1578: BarakſÅk leuelx f× (Melius 174a). pozsgás levélkék állati csecshez hasonlíthatók. molyhos ökörfark’. A magyarba a baraboly a románból vagy az ukránból kerülhetett. | 1783: ’Plantago major. ami a bárány bundájára emlékeztet. Marzell Amarantus caudatus a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. borsos keser f ’. dúsvirágú ökörfarkkóró’. барабóля ’ua. els sorban a tavaszi levelek’. F vészk. A névadás alapja a növény csüng . bárányfej f N. ▌ 2. A baracklevel f a lat. pihéinek elfújása után pedig kopasz. N. J: ’Verbascum thapsus. ▌ 3. 1998: bárányfarok (Priszter 297). barangkóró l. d): RMGl. 1560 k.: Arnaglossos que a latinis plantago dicitur. bárányfark l. virágos hajtása mirigysz rös. báránylábvirág l. N.’. hosszúkás. ném. pitypang’. J: ’Colchicum autumnale.baraboly baraboly — borsos~ 1903: borsos baraboly (Hoffmann–Wagner 185). Lämmerschwanz ’bárányfarok’. a foltos kontyvirág is gumós növény. J: ’Arum maculatum. bárányiröm l. foltos kontyvirág’. 155). — báránycsecs 1813: Bárány tsets (Magy. a borsos jelz talán a növény illatára utal. blg. A báránynyelv (1. TESz. agni lingua est herba nota. J: ’Plantago lanceolata. 1578: Barány nyelw (Melius 149). 330). J: ’Taraxacum officinale. bárányfark (ÚMTsz. a névadás magyarázata. J: ’Sedum acre. nagy útif ’. szi kikerics. 1610 k. EWUng. J: ’Verbascum densiflorum.). bárányfej f (ÚMTsz. a latin arno- . hogy a sz rkoronás termések sz rös állati fejhez hasonlóak. vö. ezt követ en. hogy a növény levele a baracklevélhez hasonló. 4: 30). Vtty f alias Baraanj nyelu (GyöngySzt. ukr. bárányfarok bárányka N. N.. bókoló amaránt’. 1783: Báránynyelv (NclB. A bókoló amaránt hivatalos magyar bárányfarok (1. b"r"nf™rk. — ~f 1775: Bárány-nyelv-fü (Csapó 27).: Arnoglossa: Barany nielu (Herb.) tükörszó. a névadás alapja. hosszú virágzata. szintén Benk alkotása. 2. a növény tavasszal (a kisbárányokkal egy id ben) megjelen leveleire vonatkozik. J: ’Amaranthus caudatus. burgonya’. A bárányfarok báránynyelv 1. amelyek aztán elszáradnak. — Ö: turbolya~. N. a level és a f magyarázó elemek a növénynévben. 1798: Bárány nyelv-fÍ (Veszelszki 106). ballangókóró bárány l. kerti borágó’. borsos varjúháj’. jelentése ’az erny sök rendjébe tartozó gumós növény’.). bárányüröm báránycsecsf 1783: Bárány-tsets-fü (NclB. bárányvirág bárányfarok 1. mivel a névadás alapja. de a név utalhat a Plantago mediára is’. 1845: Báránynyelvf (Kováts. bárányfark (MNy. barabúla ’burgonya’. J: 1578: ’Plantago major. J: ’ua. i. 279). bárányf N. F vészk. 1807: Báránynyelv f (Magy. A báránycsecsf Benk alkotása.’. A növény fejl désére vonatkozóan l. ▌ 2. J: ’ua. J: ’Persicaria hydropiper.: RMGl. 1783: Bárány nyelv-fü (NclB.) elnevezése valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. 364). J: ’Borago officinalis. 1948: borsos baraboly (MagyGyógyn. — N. N.). Persicaria (< Prunus persica ’barack’) fordításával jött létre. 528). 1847: báránynyelv (Peregriny 354). molyhos. A bárányka erdélyi népi elnevezés. Ember és növényvilág 221). sz z~ 74 báránynyelv ’dúsvirágú ökörfarkkóró’ (2. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza.). szintén a növény hosszú virágzata hasonlít állati farokhoz. hogy az apró. Báránynyelv (MagyGyógyn. barabói ’baraboly. A baraboly vándorszó. Genaust Perséa a. 1948: báránynyelv (Halmai 15). 528). 47). A baraboly els megjelenése: 1588: baraboly (TESz. a névadás szemléleti háttere. 368). lándzsás útif ’. bárányf (ÚMTsz. bárányka (Péntek–Szabó. báránfarok (ÚMTsz.). M szótár 441). rom. sszel t nnek fel a virágok. hogy a növény t levelei gyapjasak.

(Melius 75a). Marzell Artemisa vulgaris a.. hogy a fehér szín virágok báránybundához hasonlóak. A bárány el tag magyarázata talán a sok. magyar alkotásnak t nik. 1948: Bárányüröm (MagyGyógyn..’. hogy a növény levelei magas C-vitamin tartalmúak. 1798: Bárány. Barány nyelw” (Melius 149).’.) a lat. 1903: bárányvirág (Nyr. hogy „a’ régiek azt hitték. 4: 30). hogy a leírásokban szerepl bárányürmöt Melius az Artemisia absinthiumra vonatkoztatta. barátcserje’. Lingua arietina. régen borspótlónak használták: „magva . lingua ’nyelv’. akkor hajtják legel re az állatokat” (Péntek– Szabó. pirosítógyökér nevéb l vonták el. Lämmerblume fordítása.: RMGl. 1578: barány Irxm (Melius 158a). J: ’Artemisia absinthium. bárányüröm’. A báránypirosító elnevezés a növény mai hivatalos magyar elnevezése. veris. birka’. Melius 429. barátcserje l. 1903: Bárányvirág (Hoffmann–Wagner 143). hogy a’ ki ezen magnak porát estve reggel késhegyenként szedi. hogy a növény csüng . J: ’ua. az az. Szabó. bárányüröm’.báránypirosító glossus (< gör. sárga virágja hosszú száron található. 312).). ovis ’juh. Nyr. Melius 433. a lat. a névadási szemlélet háttere. 128: 181). 1775: Bárány üröm (Csapó 299). báránylábvirág (ÚMTsz.. Az elnevezés alapja.) népi név. vagy puÐztai üröm (Veszelszki 16). amelyek báránybundára emlékeztetnek. 415). amely a növény egyéb neveinek keveredésével jött létre: a bárány el tag valószín leg a növény másik elnevezésében el forduló ökör állatnév megfelel jeként (vö. Mönchspfeffer tükörfordítása. az utótagot a növény R. 1948: Báránypirosító (MagyGyógyn. lat. J: 1578: ’Artemisia pontica. gör. Glossopétalon a. ▌ 2. bárányvirág 1. bors izü és csipösségü” (Barra 322). J: ’Vitex agnus-castus. báránypirosító’. gen. apró. glôssa ’nyelv’) fordítása. ujjas keltike’. ném. ill. a barát el tag magyarázata az a hiedelem. — illatos ~ 1998: illatos barátcserje (Priszter 538). 209). hosszúak. hogy „Mikor virágzik (Szentgyörgy-nap tájékán). Ember és növényvilág 273). A névadás magyarázatára l. A barátbors a ném. A báránynyelv ’nagy útif ’ (2. sz zbárány 75 barátf utótagra l. barátbors barátfej f l. | 1590: ’Artemisia pontica. gömbös virág. lingua ovis. 220). J: ’Primula veris subsp. tavaszi kankalin’. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Taraxacum officinale. A bors utótagot az indokolja. a f magyarázó utótag. J: ’Corydalis solida. 1841: bárány üröm (Barra 209). 128: 181. báránysz zfa l. Bárány Irem (NclB. Szabó. a névadás személeti háttere. J: ’Alkanna tinctoria. 1590: Absynthium Ponticum: Barany érôm (SzikszF. A bárányvirág ’ujjas keltike’ (2. így a bárányüröm ’abszintüröm’ (2. Idegen nyelvi megfelel re vö. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. lingua arietina (< lat. barátbors 1841: barátbors (Barra 322). aren. barátf bárányüröm 1.) népi név. abszintüröm’. darabos. — N.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták az azonos elnevezést. állatnyelvhez hasonlítanak. A báránynyelv ’lándzsás útif ’ (3. || báránylábvirág 1908: báránylábvirág (Nyr. a növény levelei vékonyak. 1948: báránylábvirág (MagyGyógyn. A bárányvirág tükörszó. összetett szó. 128: 181). csíp s. || . 1783: Bárány üröm. báránylábvirág (MNy. termése éget . A bárányüröm valószín leg magyar alkotás. Melius névalkotását így magyarázza: „Lingua ouis. barátcserje’. ökörnyelv) került a névbe. ném. szüzességét megtarthatja. aries ’kos’) fordításával jött létre. A különböz Artemisia-fajok. a ném.. SchaffÅung (Melius 149) ’birkanyelv’. arnós ’bárány’. 734). ▌ 2. Goatbart ’kecskeszakáll’. Genaust Arnóseris a. pitypang’. az barátf 1578: Barát fxnec gr. J: ’Vitex agnus-castus. Nem kizárt azonban. azért is ezt a’ Németek és Magyarok mái napig is barátborsnak hivják” (Barra 322). A báránylábvirág metaforikus elnevezés. báránypirosító 1903: Báránypirosító (Hoffmann–Wagner 32). J: ’ua. 1998: bárány-üröm (Priszter 306). üröm. 1998: báránypirosító (Priszter 294). || barátcserje 1998: barátcserje (Priszter 538). még ökörnyelv.

) jelz je a növény régi elnevezéseib l került az újonnan alkotott bárcs nemzetségnév elé. A bárcs megvan a német nyelvben is: 1654-t l adatolva: Bartsch. Az olaszországi jelz megkülönböztet szerep . bari a. agármony. J: 1628/1793: ’Heracleum sphondylium. a ném.. bariska.). de feltehet szlk. Melius így magyarázza: „mert vgyan monya vagyon à txuénec mint egy piliſſes Papnac” (Melius 89). N. b™risk™ ’Datura stramonium termése’ (ÚMTsz. bárkavirág N. Bariska (MagyGyógyn. Marzell Cnicus benedictus a. Barschklo.). J: ’Cnicus benedictus. CV. medvetalp’. A bariska népi név. nyugati medveköröm’.’.. bršť. 410). Melius a barát. a mony ’here’ magyarázatára l. amelyet a népnyelv bariskának nevez. áldott bárcs.. Szabó. cseh bršľ ’ua. s t R. J: ’ua. A barátf Melius alkotása. a szláv eredet bárány becéz rövidítéssel létrejött bari alakjából keletkezett -s és -ka képz kkel. szerzetes’. Növ.’. Kniezsa. hogy a tölcsérszer . közönséges medvetalp | Cnicus benedictus. nyugati medveköröm) nagy. Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: a növény részének. amely a szláv Bar(t)sch értelmesítésével keletkezett. italienische Bärenklau ’olasz medveköröm’. | 1807: ’Cnicus.) bárcs elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. barcs a.). Pfaffe ’pap. 1628/1793: Barts (EtSz. barátf 76 bárkavirág A bárcs szláv eredet .barátmonyúf barátfej f 1775: Barát-fejü-fü (Csapó 208). szln. egyedi adat. szb. A névadás alapja a tüskés toktermés. tótok és ~ salátája bárcs 1. fehéres buroklevél alján egy dudor v. 1948: Áldottbárcs (MagyGyógyn. baracsika (ÚMTsz. EtSz. hogy a sz rkoronás termések fejhez hasonlítanak. Melius névadását így magyarázza: „Barát fxnec hyiác. 410). 11: 6). a levelek fogazottak. Növényszótár 64).’. ÚMTsz. farkasöl sisakvirág’. A névadás alapja. csattanó maszlag’. áldottf . or. 81. bariska. EWUng. barszcz ’medvetalp. Heracleum sphondylium [1. Mönchskopf tükörfordítása. J: ’ua. és a növény pihéinek elfújása után kopasz. 1783: Barát fejü fü (NclB. . | 1998: ’Cnicus benedictus. Melius 387.. 1807: Bárts (Magy. bárcs barátmonyúf 1578: Barát monyu f× (Melius 89). vö. K *baršč ’medvetalpf ’ került át. a növény nagy level és felt n en sz rös. szúrós. bárány a. karéjos levelei vannak. 264). bárcs’. — Ö: sz z~ (→ sz zbárány). J: ’Arum maculatum. céklaleves’. a szláv eredet barát el tag ’szerzetes’ jelentés . a növény el fordulási helyére utal. valószín leg a ném. A magyarba talán egy ki nem mutatott. N. foltos kontyvirág’. barátok l. Mert ki kelletkor vgyan ſÅxrxs à feie à virága vtán mint egy koſÅorús Czerifakónac” (Melius 75a). paponya. J: ’Acanthus mollis.. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. a termésnek a nevét vitte át a népnyelv a növényre.. csomó található. vö. pap + mony ’here’ szerkezet nevet a zsidócseresznye megnevezésére is használja. J: ’Aconitum vulparia. bariska N. J: ’ua. szem’) is hatással lehetett névalkotására. A nyugati medveköröm (2. SzlJsz. ami heréhez hasonlítható. J: ’Datura stramonium. áldott bárcs’.. barátf l. barcsa.. 458).’. || barátf 1783: Barát-fü (NclB. Öhr ’fül. b‘šč. Ember és növényvilág 198). áldott bárcs’. A bárcs nevet visel növények mindegyikének (közönséges medvetalp. le. szlk. bárcskóró l. 1998: áldott bárcs (Priszter 340). ▌ 2. vö. F vészk. bárkavirág (Péntek–Szabó. N. 44: 29. 1998: bárcs (Priszter 340). mint az áldott bárcs (1. barát. — ~kóró 1862: bárcsakóró (TESz. vö. szúrósak. ahol Marzell szerint az el tag bär. TESz. A névadás szemléleti háttere. Nyr. 328). Pfaffenrxrlin (Melius 75a) [Pfaffenöhrlein] (< ném. — Ö: pápaf ~.-hv. 1798: BarátfejÍ-fÍ (Veszelszki 127). — áldott ~ 1911: áldott bárcs (Cserey. борщ ’káposztaleves céklával. az áldott bárcs és a nyugati medveköröm sz rös növények. TESz.).). Az áldott bárcs (1. A barátmonyúf ’barátheréj f ’ Melius alkotása. 11] a.. áldott bárcs’. idegen nyelvi megfelel kre vö. — olaszországi~ 1805–13: „Az Olaszországi Barts kitelelf növevény…” (Márton. ill. bršč ’medvetalp’.

). Amaranthus: barson virag. barnagyökér 77 bársonyvirágf mós gyökérzet. F vészk.: RMGl. 1813: Barkótzafa (Magy. az utótagra l. paraj a.. 1813: Bársony virág (Magy. berkenye’. barkóca 1257: „Usque ad arborem Burcolcha” (OklSz. F vészk. barkócafa (Péntek–Szabó. TESz. 2. Sorbus torminalis’ (ÚMTsz. 1590: Sorbus torminalis: Barkocza fa (SzikszF. A bársonyparéj összetett szó. F vészk. bársonyvirágf . *brěkovica vagy *brěkavica ’barkóca’ kerülhetett át a magyar–délszláv határon. (OrvK. Arche Noah’s ’Noé bárkája’ ’Aconitum napellus subsp. A bársonyburján népi név. *brěkavica olyan szláv népcsoport nyelvében élt. 1379. 1350: Barkolchafa (OklSz. barkóca ’vadberkenyefajta. J: ’Scrophularia nodosa. 1527. a névadás alapja a bíborszín . barkóca barlangkóró. amely kés bb beleolvadt a magyarságba. 1527: Bacolcza ffara (TESz.). sz. 1590: ’Sorbus sp. | 1783: ’Sorbus domestica. J: ’Galium verum. Sorbus torminalis’ (ÚMTSz. A barkóca szláv. 1577: sorbus: barkocza (KolGl. göcsgyök. BraunwurÅ tükörfordítása.. XVI. Melius 409.). A barnagyökér a ném. J: ’Amaranthus caudatus. 365).).. — N. 103). 29: 249). — ~fa 1325: Borkouchafa (OklSz. EWUng. bársonyparéj 1813: bársony Paréj (Magy. vö. UEWb. eredet bársony -ka kicsinyít képz s alakja. 1500 k. bókoló amaránt’. burján. hogy a *brěkovica. berkenye’. viszont a növény gyöktörzse vörös fest anyagot ad. 2. Lehet. Noah’s ark. F vészk. 1783: Barkótza (NclB. b#rsom b•rjan (MNy. barkócafa ’vadberkenyefajta. Bársony Virág (De Herbis: RMGl.. 214). bronkovec ’barkóca’.: De zezulo: Barkocza (StrassbGl. | 1813: ’Sorbus domestica. bársonyszép 1578: Bárſon ſÅép (Melius 92). gyomnövény’. 775). hogy a növény bíborszín virágai mutatósak. barnagyökér 1903: Barnagyökér (Hoffmann–Wagner 127). ballangókóró barnagyök l. 514). a névadás alapja a virág. J: 1325. bársonyszép. bársonyvirágf nevéb l vették át.). cso- .). bársonyvirág (→ bársonyvirágf ) stb. ang. J: ’Amaranthus caudatus. tejoltó galaj’. A bársonyka az ótör. bókoló amaránt’. bársonyburján N. 2. és a szép utótagot illesztette hozzá. Ember és növényvilág 291). barkolca l. szln. EWUng. fojtós berkenye’. J: ’Amaranthus caudatus. még bársonyvirágf . TESz. TESz. 383). A tejoltó galaj virága sárga. a bársony el tagot a növény R. a korai adatok ugyanis els sorban a Dráva–Száva közér l származnak. 344/22). napellus.’. 103). || barnagyök 1841: barnagyök (Barra 354). (Melius 92). A bársonyszép Melius alkotása. vö.. 374).: Flos amoris. gyökér a. — N. szépek. 364). A bársony el tagot az adatok alapján els sorban a bókoló amarántra használja a növénytani szaknyelv és a népnyelv is. fojtós berkenye’. ném. berkenye’. 1783: Bárſony virág (NclB.. 1500 k. 423). J: 1257. Hasonló típusú névadásra vö. 1577: ’Sorbus sp. A gyök elvonás az ugor eredet gyökér szóból. összetett szó.: Barſon vÿragh fwet gr. v.). bársonyvirágf 1577 k. brokovec. amely bárkához hasonlítható.2: RMGl. valószín leg a bársonyvirágf elnevezés el tagját vette át. a paréj (→ paraj) utótag jelentése ’f zeléknövény. || bársonyvirág 1578: Bárſon virágnac gr. EWUng. R.. bársonyos virág. varjúmogyoró. barlangó l. 1350. vö. a levelek nem bársonyosak.. Szabó. ezek alapszava azonos a ’berkenye’ jelentés *brěkynja alapszavával. valószín leg Diószegi–Fazekas alkotása. — N.: RMGl. kiemelve azt. ez az ótörök eredet bársony el tag magyarázata. bókoló amaránt’. vö. 1379: Barkochafa (OklSz. valószín leg délszláv eredet . A magyarba egy feltehet déli szl. göcsös görvélyf ’. a névadás magyarázata a barna. R. ebb l való a berkenye. bókoló amaránt’. gyökér a. J: ’Amaranthus caudatus. J: ’ua. | ’Sorbus sp. bársonyka 1807: Bársonyka (Magy. A névadás magyarázatára l. Katikasisakvirág’. Marzell Aconitum napellus a.barkóca A bárkavirág népi elnevezés. paraj a.

(Melius 108a). esetleg torzítással (rosszul megértett ritka szó torzulása) alakulhattak ki. 1590: Malua Romana: Basa rosa (SzikszF. a növény R. Melius így magyarázza a névadást: „Bárſon ſÅin× à virága. — kerti ~rózsa 1998: kerti bazsarózsa (Priszter 445). A N. 379). Diószegi–Fazekas a rózsabazsál nevet javasolja a R. BraÐiliom (NclB. bársonyvirág ’tejoltó galaj’ magyarázatára l. busarózsa. 1. bazsalikomf bazsal l. 1610 k. A rózsabazsal Diószegi–Fazekas alkotása. TESz. 379). EWUng bársony a. A nagyezerjóf (2. a névadás magyarázata a bíborszín . masculus ’hím’. basilicum l. božurъ ’sáfrány. 1590: Basilicon Ocymum: Basalicum. A bársonyvirág összetett szó. 92). bazsajékom. bazsalikomf 1. a Bazsál ’Paeonia’ nemzetségnév (Magy.’) ’bazsarózsa’ jelentésben került át a magyar nyelvbe. és a kés bbiekben kiegészült a rózsa magyarázó utótaggal. bazsalik (MTsz. A különféle alakváltozatok népetimológiával (busarózsa). J: ’ua. 1807: Bazsa-rózsa (Magy. BaÐiroÐa (Csapó 30). sz. F vészk. Baſalicomot gr. || bazsalikom 1577 k. bazsarózsa a. TESz. 1841: bazsalyikom (Barra 315). 390). 105). 1595: Baſij Roſa (Beythe 92a).: RMGl. 1742: basilika-f× (EtSz. bazsarúzsa. 105). bazsarózsa helyett. v. rózsa~ (→ bazsa) bazsa 1470 k. Melius a lat. a R. J: ’ua. lat. — hím~rózsa 1578: Him baſaroſánac gr. A névadásra l.). bársonyos virágokból álló bugavirágzat.’.) is használták epilepszia gyógyítására. 1783: BaÐal-ró’sa (NclB. a ném. mindkét növényt. 171/30). bazsarózsa a. EWUng. J: ’Dictamnus albus. bazsarózsa elnevezés ma is a növény hivatalos neve. 1998: piros bazsarózsa (Priszter 445). bazsalika. 38/17). a): RMGl. bodza 78 bazsalikomf A bazsa déli szláv eredet (vö.: RMGl. bažur ’ua. 92). 105). J: ’Paeonia officinalis subsp. Melius 409. — N.: Peonia: Bosÿr vel Zenth Georgh Rosaÿa (Ortus: RMGl.: Baſalicom (OrvK. tejoltó galaj’ (MNy. 316). XVI. J: ’ua. bársony a. 1783: BaÐa-ró’sa (NclB. Bárſon virágnac is hiyác eſÅt” (Melius 92). Samatblumen tükörfordítása. 29: 249). 105). (OrvK. szl. paeonia nevet a megfelel magyar növénynévvel helyettesítette (vö. bazsajékum l. bòžūr. 1583: bosolicom Ocymum (Clusius– Beythe 6: BotTört. blg.). бoжýp ’bazsarózsa’. Idegen nyelvi megfelel re vö. 105). bazsarózsa. bodza basalrózsa. bársonyszép. lat. új növénynevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. 131). bazsalikomf basilikumbojtor l. bazsajikum. J: ’ua. 316).) hímbazsarózsa neve latin mintára keletkezett. 1595: basalnak gr. J: ’ua. bojtorján bazza l. (OrvK. Baſilicum (Melius 109a). A nagyezerjóf (2. ▌ 2. kerti bazsalikom’. A bársony el tag ótör. még bársonyka. N. 1775: BaÐa-roÐa. Him baſaroſánac hiyác” (Melius 108a). J: ’Ocimum basilicum. bazsalicska. még bársonyburján. 1948: Bazsár rózsa (MagyGyógyn. 1578: Baſilicum f× (Melius 109a).) bazsarózsa neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett.: Peonia: busir rosa (De Herbis: RMGl.bazsa bárszony-virág ’Galium verum. Szabó. a nagyezerjófüvet (2. — N. barza l.’.: Peoniaca: bazar (CasGl. Ocymum odoratum: Basalicum (SzikszF. d): RMGl.: Baselicon: basyl[i]k[um] fw (Herb.). neve paeonia mascula. 1583: basi rosa Paeonia (Clusius–Beythe 6: BotTört. nagyezerjóf ’. 131).’. || bazsalrózsa 1775: Basal-rosa (Csapó 30). c): RMGl. 1525 k. || rózsabazsal 1807: rózsa Bazsál (Magy. bozsarózsa. 1798: Baſalikom (Veszelszki 328). 105). 1998: bazsalikom (Priszter 437).. | piros ~rózsa 1948: Piros bazsarózsa (MagyGyógyn. officinalis. basarúzsa (MTsz. eredet (els megjelenése: 1395 k. b™zs™licsk™. az utótagot pedig lefordította.: Pionia: Baza rosa (Herb. Melius így magyarázza a nevet: „EſÅt à Paticariuſoc Pœnia maſcula. ang. szb.’.: ’bíborszín bársony’).) és kerti bazsarózsát (1. ▌ 1. (Beythe 92a). velwet-flower ’bársonyvirág’. 1578: Braſiliom.: Baſa roſat gr.-hv. F vészk. vö. 1783: Ba’salicom..’. 1540 k. kerti bazsarózsa’. J: ’ua. basarózsa l. 80/27). 1595: Baſalicum (Beythe 44). . 105). — ~rózsa 1577 k.). az az.’. bazsa basilica. e. buzsarózsa (ÚMTsz. 316). F vészk.). bazsajka.

vonták el a ké- . Ez a gör. 368). békaf nevéb l vette át. 2. ang. békaboglárka 1. mindkett illatos. a’ virági fejérek” (Veszelszki 328). базилúк. indás ínf ’. szappanf ’. A vadbazsalikom ’indás ínf ’ (4. bazsalikom a. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a kerti Ba’salyikom (Magy. J: ’ua. ▌ 2. mivel a két növény hasonló. 1948: békabogyó (Halmai 6). A szó a latin közvetítésével bekerült a legtöbb európai nyelvbe. Marzell Calamintha acinos a. feltehet leg a békabogyótakta (1807) elnevezésb l. Nyr.) Melius alkotása. de nagyobbak. vö. Basilie. boglárka. 1783: Erdei BaÐalikom (NclB. EWUng. J: ’Acinos arvensis. A csomborpereszlénynek a német és az angol nyelvben is hasonló elnevezései voltak. ol. 1798: ſzelíd Ba’salikom (Veszelszki 328). a névadás alapja hasonlóság. galamb~. hortenzia. J: ’ua. bazsalikom a.). hv. A bazsalik. bazsalrózsa. 1783: Béka Boglárka (NclB. J: ? ’Saponaria officinalis. az utótagra l. F vészk. — kerti bazsalikom 1813: kerti Ba’salyikom (Magy. muzsika. basilicum [remedium] ’királyi orvosság’ < gör.. 1911: fekete békabogyó (Cserey. J: ’Ajuga reptans. a kerti bazsalikomhoz hasonlítja a csomborpereszlényt. wilde Baſilien (Veszelszki 328) fordításával keletkezett. bazsarózsa. lat. ném. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész könyve említi békaboglár nevet. Wilde Basilien ’vad bazsalikom’. bosiljak. a növény hasonlít a bazsalikomhoz: „Leveleivel hasonlít a’ kertihez [a kerti bazsalikomhoz]. zs megfelésre vö. 365) nevet javasolja a R.’. Genaust basílicum a. békabogyó 1911: békabogyó (Cserey. amely kés bb f nevesült. J: ? ’Saponaria officinalis. békaboglárka l. a növény sekély. — vadbazsalikom N. 2. Bottört. | vadbazsalikom 1775: Vad BaÐalyikom (Csapó 30). J: ’Actaea. boglárka~virág békaboglár l. 390). or. TESz. 2. ▌ 2. basilikón [phármakon] < gör. Melius elnevezése hasonlóságon alapul. | szelíd bazsalikom 1783: Szelid Ba’salyikom (NclB. (ÚMTsz. F vészk.és vadbazsalikom ’szappanf ’ (3. bazsaÇikom. bazsaikom. 1578: „harmadic” Baſilicum f× (Melius 109a). vö. paradicsom.. basìlico. R. — erdeibazsalikom 1775: Erdei baÐalyikom (Csapó 30). 365). ang. szappanf ’. 368). wild basil ’vad bazsalikom’. Az erdei. basilic. lat. bazsalyikom. amely szintén a kerti bazsalikom nevének átvétele. A korai adatok f magyarázó utótaggal adatolhatók. A bazsalikomf ’csomborpereszlény’ (2. uzsora stb. lat. békaboglárka’. amelyet a békaboglárkából vontak el.’. 1998: kerti bazsalikom (Priszter 437). Növényszótár 5). amely Diószegi–Fazekas alkotása. Bergbasilien ’hegyi bazsali- 79 békabogyó kom’. fekete békabogyó. basilje. az ’indás ínf ’ vadbisziók (→ bisziókf ) nevét. vadbòrzsalík (Péntek– Szabó.. ▌ 4. múzsa. békabogyó’. || békaboglár 1813: Béka boglár (Magy. 1998: fekete békabogyó (Priszter 291). 1783: Vad BaÐalikom (NclB. — fekete ~ 1903: Fekete békabogyó (Hoffmann–Wagner 110).’. basileús ’király’ szónak eredetileg ’királyi. -om megfelelésre vö. tyúk~ béka l. lat. basil. J: ’ua. J: ’Actaea spicata.) a ném. 365). Ember és növényvilág 199). basileús ’király’. bisziók (→ bisziókf ) helyett. A békabogyó összetett szó. A békaboglárka összetett szó. F vészk. Melius 416. királyhoz méltó’ jelentés melléknévi származéka. A szóbelseji k. bazsárrózsa bazsa begy l. 1998: békabogyó (Priszter 291). csomborpereszlény’. A bazsalikom latin eredet . a bazsalikaf változatok valószín leg más latinból átvett növénynevek végz déséhez igazodtak: pl. nagy víziboglárka’. bazsajikom. ▌ 3. J: ’Ranunculus flammula. basilicum végs forrása a gör. bazsilikumot gr. angyélika. Benk alkotása. basilikón. nagy víziboglárka’. vö. a k. Szabó. 1998: békaboglárka (Priszter 477). 129: 187. Növényszótár 5). J: ’Ranunculus aquatilis. fr. Basilienkraut. 383). Benk a béka el tagot a növény R. R. 52. -um ~ m. virágzata) a kerti bazsalikomhoz hasonló. Hasonló névadási szemléletre l. J: ’Ranunculus aquatilis.békaboglárka bazsalik. templom. Basilikum. a szóvégi k. s ~ m. mocsaras területeken fordul el ..) elnevezés szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény felépítése (levele. ném.

.: RMGl. vízi híd r’. 1798: Beka-len (Veszelszki 278).: els sorban a Ranunculus repens. békakanál 1831: béka-kalán (Kreszn. ÚMTsz. békaláb (MagyGyógyn. vízi híd r’. A békaláb (1. TESz. A takta ’Actaea’ nemzetségnév. Vö. 1903: Békaf (Hoffmann–Wagner 76). kanál (Hoffmann–Wagner 76). A béka el tagú összetett szavak olyan növényeket jelölnek. zöld.. A békaláb népi név. Növényszótár 9).). a köznyelv is rendkívül kés n állapodott meg a kanál változat mellett. Krötenflachs (NclB. 1775: Béka-fü (Csapó 34). békaboglárka’. 129: 187. ami a békák tartózkodási helye. sz.).. lenlevel f . sekély vízben fordul el . J: ’Alisma plantago-aquatica. J: ’Linaria vulgaris. medd szárára utal. béka. nedvesebb területeken fordul el .békabogyótakta s bbi szerz k. kanál a. takta. Froschkraut tükörfordítása. hogy a növény vízben él.a. 1798: Béka-fÍ (Veszelszki 374). mivel a takta utótag értelmetlennek t nt számukra. közönséges gyujtoványf ’. 86). f. az az. hogy a boglárka-fajok és a vízi híd r is iszapos. Nyr. 1577 k. levele a házi len ’Linum usitatissimum’ leveleihez hasonló. 1583: béka fiu (Nyr. boglárka’. — kis ~ 1578: Kis Bekaiu f× (Melius 175). 1783. vizi apium (SzikszF.-i Ranunculus ’békácska’ (< lat.). 1948: békaf (Halmai 6).: kalan (BesztSzj. mint a békák. 1798: ’Ranunculus flammula. a lat.: béka len (NéNy. 1604: bekalen (MA. békaláb 1. magyarázatára l. Nyr. 37). békabogyótakta. 1798. 1911: békaf (Cserey.). békaláb (ÚMTsz. f.) négy-öt helyen behasadt száraz levele hasonlítható a béka lábfejéhez. 129: 188). a kicsinyít képz t a kis melléknévvel helyettesítette. J: ’Actaea spicata. kanál (Cserey. békalen XVI. fekete békabogyó’. Nyr. kanálhoz hasonlóak.. névadását magyarázza is: „Ranunculus. 312). a békabogyó el tag talán a ném. közönséges gyujtoványf ’. mocsaras helyen. — N. 1783: Béka Len (NclB. 1843: Békakalán (Bugát.: Beka lenchÿeth gr. A ’vízi híd r’ (2. 1590: ’Ranunculus sp. 30). F vészk. Krötenbeere tükörfordítása. vö. A névadás magyarázatára l. Marzell Actaea spicata a. amelyek álló. m. 1903: ’Linaria vulgaris. még békakanál. J: ’Equisetum arvense. amely hosszú békalábhoz hasonlít. 1903: Béka-len (Hoffmann–Wagner 128). hogy a növény vadon. békaf 1. szakny. | 1775. 129: 187. hunior fé.. A békakanál a ném.) jelentés békaf a ném. J: ’Alisma plantago-aquatica. J: XVI. azaz a békák tartózkodási helyén el fordulnak. valamint levelei tojás formájúak. kúszó boglárka’. 1: 39). Növényszótár 9). 391).) összetételben az utótag a növény hosszú.vagy folyóvizekben. a békaláb (2. békabogyótakta 1807: békabogyó Takta (Magy.a. TESz. a béka. J: ’Ranunculus sp. ▌ 2. a név magyarázata. amit a békák kedvelnek. közönséges gyujtoványf ’. Kis Bekaiu f×” (Melius 175). Diószegi–Fazekas takta nemzetségneve nem maradt fenn. békaláb (ÚMTsz. 129: 191. sz.: ? ’Linaria vulgaris. hogy a növény mocsaras helyeken terem. kanál a. hogy a mezei zsurló (1. Az utótag kanál ~ kalán váltakozása a szó köznyelvb l is kimutatható ingadozását követi. béka. m. . J: 1583. békaf (ÚMTsz. mezei zsurló’. a fekete tojásdad bogyókra utal. A névadás alapja. A fekete jelz a bogyók színére vonatkozik.) is vizeny s helyen tenyész növények. | 1604. 1948: békakanál (Halmai 6). EWUng. 391) tükörfordítása. 1911: béka-kalór v. 129: 191.. Az utótag (bogyó) magyarázó szerep .). A 80 békalencse névadásra l. szakny. vagy beka fé. békaláb a. 1395 k. a lat. ▌ 2. 1590: Ranunculus: Sômôr fé. a békabogyó viszont az ’Actaea’ nemzetség hivatalos neve lett. 1935: 182). Nyr. a névadás magyarázata. rāna ’béka’ kicsinyít képz s alakja) fordításával alkotta. A békalen a ném.) és a közönséges gyujtoványf (2. békalencse 1. Szóhalm. 1841: békabogyó takta (Barra 8). békaf .-i Actaea nigra utótagjának fordítása. A névadás alapja. hosszú nyel ek. Froschlöffel tükörfordítása.el tag magyarázata. EWUng.. barázdált. A békaf Melius alkotása. N. A békabogyótakta Diószegi–Fazekas alkotása. Marzell Alisma plantago a. 1903: béka-kalór v. vö.

végén felt nik a növény békalencse elnevezése is: 1590: Lens palustris: Beka lencze (SzikszF.). 1595: Beka rokka (Beythe 104). béka.) esetében keletkezhetett a lencseszer termések élénkzöld. virága mint egy Czillag: Mint egy Lencze lapis Dinnye mag ollyan à magua” (Melius 145a). békasaláta N. sz. 455). foltos kontyvirág’. A vízben él békalencsét ’Lemna sp. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. ’Lemna’ (TESz. TESz. a névadás magyarázata. de a’ Béka-lentse vizben terem” (Csapó 215). EWUng.: RMGl.: RMGl. 117). J: ’Thlaspi arvense. a rokka utótagra l. 1610 k. ugyanezt a jelentést átveszi az EWUng. Nyr. — nagy~ 1578: nagy Béka lencze (Melius 145a). és az EWUng. béka. 455)..címszó alatt tárgyalja a békalencse növénynevet. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. ha kÿnek orra vere ÿar. 99*/ 4. Isten taskaia (SzikszF.. békatarsoly 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly.). Az OrvK.: RMGl.). békalencse’. békához hasonló színe alapján. Åqggÿed aÅ Beka lenchÿeth.) neve nyilván a ’pásztortáska’ jelentés békalencse nevének átvétele hasonlóság alapján.: RMGl. így ír a pásztortáskáról: „a’ Régiek helytelenül Béka lentsének nevezték. és a földön terül el: „A maſic kis Béka lencze à kinec el ter×l à fxlden à leuele. és az EWUng. béka. A megjelenési id pontok egyértelm en jelzik. békarokka 1. 129: 194. J: ’Arum maculatum. Marzell Equisetum arvense a. Chÿnalÿ gÿwrwth is aÅon Beka lenchÿebql.békarokka (OrvK. 1775: Béka rokka (Csapó 270). A kis békalencse ’Thlaspi arvense’ (2. hogy a növény nedves helyeken fordul el . is. A béka el tag magyarázata. ▌ 2. a növénynek a mezei zsurlóéra (1. 597). a növényt a népi gyógyászat vérzés elállítására használja. A pásztortáskából viszont lehet koszorút fonni. a növény vérállatóf elnevezése. és a ’vízi békalencse’ jelentés 81 békatarsoly 1590-b l. végér l adatolható. J: ’Equisetum arvense. bábafonal) is a fonás m veletéhez kapcsolják a mezei zsurlót. J: ’ua.: Aaron: Beka rok[ka] (Herb.-b l adatolják. — N.’. ezt követi a ’mezei tarsóka’ (2. apró békalencséb l lehetetlen koszorút fonni. pitypang’. Csapó (1775) egyértelm en jelzi a névkeveredést. epane: Vizi lencze (SzikszF. jelentése: „poshadt állóvíz színét ellep apró level vízi növény. vö. J: ’Taraxacum officinale.-ben és az EWUng. 129: 194. tqd aÅth aÅ Newetlęn vÿaban. 99*/ 4.: cefatica: vizi lenche (BesztSzj.) jelentés 1578-ból. A TESz. mezei zsurló’. hogy a békalencse három különböz jelentése közel azonos id b l.a. 6).’ vízilencse néven említik el ször.) emlékeztet buzogány alakú fellevelekkel borított virágzata van.a.. Szabó. 129: 191. A béka el tag a szárazföldön él növények (1.. biékarokka bi@karokka (ÚMTsz. hogy a növény tavasszal barna spóraterm hajtást fejleszt.-nek — a TESz. vadsaláta (→ saláta). Nyr. 2. szakny. . mÿndqn ketſegh nekwl megh aal” (OrvK. sz. A vízt l csöpög . 128: 58. ebbql chÿnalÿ koÅoruth. 1590: Equapium. A békasaláta népi név. Nyr.. disznókék. Wasserlinse”. a XVI. d): RMGl. Melius 428. a XVI. bábarokka.) vonatkoznak. békarokka. béka. Az adatok azt mutatják.: RMGl.a. mezei tarsóka’. 455).) jelentésben t nt fel: 1577 k. A TESz. bábaguzsaly. tqd aÅ feÿeben vgÿ hogÿ aÅ orrath erÿe ala.ban — idézett adata szövegkörnyezettel együtt a következ : „SÅenth gÿeorgÿ Napÿanak vagÿ elqtte vagÿ mÿngÿaraſth vthanna. 1798: Béka rokka (Veszelszki 205). 6). els el fordulása: 1395 k. Lenticula palustris: Beka lencze (SzikszF. 1578: Béka lencze (Melius 145a). J: ’Capsella bursa-pastoris.. a szó els megjelenését az OrvK. békasaláta (ÚMTsz. 455). közönséges pásztortáska’. A békarokka ’foltos kontyvirág’ hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. és vérzés elállítására sem használható. — kis~ 1578: kis Béka lencze (Melius 145a). ▌ 2. Nyr. hogy a növény friss leveleit tavasszal salátaként fogyasztották. által idézett adatok azonban nem a vízi békalencsére ’Lemna sp. 1948: Békalencse (MagyGyógyn. a névadás szemléleti háttere. a növénynek szintén apró kerek lencseszer termése van. hogy a békalencse el ször ’pásztortáska’ (1. vel. vö. hanem a közönséges pásztortáskára (1.

129: 198. N. némelyik vízben él. békavirág (ÚMTsz. 129: 196. A békavarf ótör. kÿth Bekanak hÿnak” (OrvK. eredet béka el tagjának jelentése ’dagadás’.). Az ezüstös hölgymál békavirág (2. 1775: Béka virág (Csapó 34). Az erdei hölgymál (3. 129: 196). ▌ 6. 1798: Réti Béka-virág (Veszelszki 459). J: ’Tussilago farfara. ▌ 2. 390). 393). 1783: Béka TarÐoly (NclB. közönséges gyíkf ’.. 365). parlagi macskatalp’. „nyelwnec dagadaſſat meg gyogyittya” (Melius 88a). ▌ 2.) elnevezése alapján jöhetett létre.). sebek) utal. talán Szikszai Fabricius Balázs hozta létre. bursa pastoris ’pásztor táskája’. békavirág (Szabó–Péntek. A békavirág (1. J: ’Prunella vulgaris. ▌ 7. paptarsoly. Nyr. Ranunculus acer a. békaboglárka’. els sorban különböz Ranunculus-fajok megnevezésére használták a német növénynevet is. TESz. A békatarsoly valószín leg magyar alkotás. ezüstös hölgymál’.. berekenyér (MTsz. sárga virágúak. vö. N. 1762: béka virág (PP. — N. papsajtmályva’.). 1742: béka virág (Nyr. 1783: Béka virág (NclB. 4: 31). Nyr. a latin név szerinti mutatóval).. rüh’ (1405 k. 1798: Béka virág (Veszelszki 458). J: ’Ranunculus repens. F vészk. Bruchlattich ’mocsári saláta’. hogy helytelen név. béka el tagú békalencse (els megjelenése: 1577 k. 122). pitypang’. táska elemeket tartalmazó elnevezéseinek hatására alakulhatott ki. Marzell Hieracium murorum a. 2.) békavirág neve népi elnevezés. 1577 k. 129: 196. pl. 1813: Béka varf (Magy. békavirág (Péntek–Szabó.) jelentése van. Ember és növényvilág 278). N. J: ’Taraxacum officinale. — réti ~ 1783: Réti Békavirág (NclB. belek(nye. pásztortarsoly stb. ▌ 4..) a ném.) és a pitypang (6. Ranunculus sp. 1775: Béka virág (Csapó 81). a réti boglárka és a nyugati salátaboglárka salátanövények). erszény. belekenyer. amelyeknek gyógyítására a növényt használták: pl. Az el tag talán a növény másik. N. Bruchkohl ’mocsárkáposzta’. ill. ▌ 3. J: 1742: ’kerti virágfajta.). var a. 5. A parlagi macskatalp (4. a növény nedves.) békavirág elnevezése Benk alkotása. 1775: Béka-tarÐoly (Csapó 214). kúszó boglárka’. közönséges pásztortáska’. idegen nyelvi megfelel re vö. vö. a kúszó boglárka nevei között nem jelenik meg a békatarsoly (vö.). A martilapu (7. természetesen ez sem zárható ki. J: ’Antennaria dioica. Ezerjóf 74). valószín tlen. Rácz szerint „a német Froschtäschen ’Ranunculus repens’ (M. békavirág (ÚMTsz. a boglárkafélék kedvelik a nedves helyeket. erdei hölgymál’. réti boglárka’ (Magy.). 2. belekenyér (MNy. EWUng. benek(nyér (EtSz. hogy éppen a közönséges pásztortáskának adta volna Szikszai a kúszó boglárka németb l fordított nevét. A békavarf növénynév béka és var eleme is azokra a betegségekre (dagadások. békavirág 1. Nyr. bele- . J: ’Malva neglecta. F vészk. J: ’Hieracium pilosella. vagy a növény kúszó indái emlékeztetnek a kúszó boglárkára ’Ranunculus repens (5. béka a. boglárka’.békavarf 683). bélekenyér bélekenyér 1. belekenyér (ÚMTsz.). 1813: Béka virág ’Ranunculus acris. békavarf 1783: Béka var-fü (NclB.) békavirág elnevezése hasonlóságon alapul. nagy víziboglárka’. J: ’Hieracium murorum. J: ’Ranunculus aquatilis.) nevét Csapó felveszi ugyan. de megjegyzi. a növény egyéb tarsoly. — Ö: boglárka~. 415). békavirág.. 1798: ’Ranunculus flammula.. talán téves név. Froschblume. bíkavirág. béka a.. martilapu’. erszényesf . 365). 1798: Béka-var-fÍ (Veszelszki 358). 1798: Béka virág (Veszelszki 248). bikavirágat (ÚMTsz. 175). var a.: „dagadas leÅqn. J: ’Capsella bursapastoris. 1775: Béka-virág 82 bélekenyér (Csapó 207). | 1775. 761). salátaként fogyasztják ket a Ranunculus-fajokhoz hasonlóan (pl. 129: 198). istentáskája. 410). A varf utótag var elemének ’sebekkel járó betegség. varf .’. | vízi ~ 1798: Vízi Béka-virág-is (Veszelszki 374). az utótag a lat. bélekenyér (MagyGyógyn. Krötenblume tükörfordítása. belekenyer l. vizeny s helyeken tenyészik. erre utal a vízi jelz is. 139) mintájára” jött létre (Nyr. ▌ 5. 1783: Béka virág (NclB. J: ’ua. de a kúszó boglárka ’Ranunculus repens’ és a közönséges pásztortáska ’Capsella bursa-pastoris’ egymástól nagyon különböz növények. Waldspinat ’erdei spenót’. vö. 383).

Meg vagyon ez a’ hiba a’ Magyarokban is. 1500 k.: bellend f veth gr. a jelentéktelen terméseket az értékes kenyérbélhez hasonlítja. TESz. balha [fÿw] (Herb. blen ’beléndek’. latine calicularis: [belentfw] (CasGl. 1792: belindnek gr.. 255). a bél’bels ’ birtokos személyragos alakja és a kenyér ( smagyar kori jövevényszó) összetétele. 1694: bilindnek gr. J: ’Hyoscyamus niger. — N. 1647: bxlénd f× (TESz.belénd kenyér. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény bábabéles (→ bábakalács) neve. belek(nyer. 255). a): RMGl. vége: Hyoscyamus: Beleynd (De Herbis: RMGl. vö. A bélekenyér összetett szó. 1578: Belén f× (Melius 64). a): RMGl. bolondító beléndek’. 255). szln. belekeny(r (ÚMTsz. J: ’Coriandrum sativum.). 258).. pogácsa stb. beléndf > beléntf (zöngésség szerinti részleges hasonulással keletkezett). B ling (Tsz.). apró. (TESz.). 1610 k.. J: ’ua. benekenyér. blg.) kenyér.’. állat is-Alces.-hv. kerti koriander’. J: ’ua. bxlénd.: RMGl. bellény.). — ~f 1470 k: Iusganius grece. J: ’ua. 1798: Belénd-fÍ (Veszelszki 252). — N. belekenyé r.: Iusquianus: Belend fy (Növ. bilind (Jávorka 973). Bellény (MagyGyógyn.: Ivsqviamvs: belend fÿ[w] (Herb.: Iuscianum: belend (BesztSzj. N. 1577 k. A belénd elnevezés a XX. elemet tartalmazó neveivel: istenkecipója. Földi Kritikája alapján felvethetjük. 1578: Beléndnec gr. hogy a belén ~ belént ~ belénd alakváltozatok közül csak a belénd mutatható ki önállóan. vö.) kerek. mint: Belénd. 108).) bélekenyér elnevezése népetimológiával keletkezett. kenyér a. — bolondító ~f 1911: Bolondító beléndf (Cserey. blén ’beléndek’. (TESz. belénd 1. 255). belek(nyé r. A bélekenyér népi szó. a belénd d-je inetimologikus járulék.’. a belén ~ belént csupán a beléndf összetételben jelent meg: beléndf > belénf (a középs mássalhangzó kiesésével jött létre). блян ’beléndek. 259).).. bél a. ábránd’.. J: ’ua. ▌ 2. — erdei ~ 1578: Erdei belénd (Melius 64). blěnъ ’beléndek’ szava került át. Földi a belénd növénynév helyett a beléndfüvet javasolja: „A’ Növevényeknek Nemi Nevei az Állatoknak ’s Köveknek neveikkel ne eggyezzenek. bél a.: Ivsqviamvs: Hÿoscÿamus vulgaris: Belend fÿu (Herb. or. maradjanak abban. 1948: bilinf (MagyGyógyn.: Coriandrvm: belend fÿ[w]. Belind. szb.’. bilin (Halmai 40). belénd i i 83 belénd deliczi 45). (Nedeliczi 45). beléndes ’parázna’ vagy a bolond hatásával is számolni lehet. 1595: Belen fiju (Beythe 108a). Földi munkája alapján a belénd alakváltozat kialakulására a R. Vagy ollyankor mindenkor utánnok tétessék e’ szótska: fÍ…” (Földi 13). 1791: belende (TESz. kalács. 617/29). 259). 1520 k. беленá ’beléndek’. bilin (Nyr. bilind (Rápóti–Romváry 85). bölény a.: RMGl. 146). EWUng. 1525 k. 185). hogy a belénd növénynév kialakulására a bölény állatnév régi alakváltozatai is hatással lehettek. (Melius 64).). (OrvK.: Jusquiamus: Belendh (Ortus: RMGl. fÍ is-Hyosciamus… Az illyen Nevek a’ melly Országában a’ természetnek régibbek. Növényhatározó 154). madárpogácsa. bl\n ’beléndek’. belim. kenyér a. a növény bölény elnevezése.’. 1395 k. böling (CzF. a növény bolondítóf elnevezésével. bár a belénd-nél esetleg a R. bilind (MTsz. másként ezek zavarodást okoznak. belénd ’bölény’ állatnév is hatással lehetett.) almaformájú. Ezerjóf 88–9). belénd (Szabó–Péntek. 1609 u. XVI. bilind (MagyGyógyn. 1792: Belind fÍnek gr. még a mályvafélék (Malva sp. A belénd szláv eredet . 1948: Belind. vö. szlk. 108). A beléndre és a beléndf re vonatkozó adatok alapján megállapíthatjuk. cseh blín. Belind (TESz.: RMGl. ehet termését és a berkenye (2.: Belend fwr†l gr. — ~f 1500 k. | fekete ~f 1798: Fekete belénd-fÍ (Veszelszki 459).). bilin. a): RMGl. R. a papsajtmályva (1. Beléndf (MagyGyógyn. bellény. A berkenye (2. d): RMGl. A nagy számú alakváltozat a legrégibbnek látszó belénb l keletkezett. belind. 255). beléndnek gr.). belén l. sz. vö. pl. 259). blen. blem ’beléndek’.). apró gyümölcsét. Belén. 1816: Fekete belendfÍ (Baumgarten I: 166). 1585: belénd fÖ (Cal. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. berkenye’. (Ne- . 24: 480). 108). De iusquiamo: Belendfyw (StrassbGl. J: ’Sorbus sp.

beléndek 1. Nyr. J: ’ua. 1998: bolondító beléndek (Priszter 398). J: ’Hyoscyamus niger. belénd benderó l. azonban a név már korábban is el fordul (1798).). szerint az a feltevés. bilin (Nyr. halált okoznak.. bilindök. 259).). böléndök (SzegSz. 376). EWUng. — benediktagyökér 1578: Benedicta gyxkęr (Melius 131a). | 1807 e. bilindök. beléndek belladonna 1841: belladonnának gr. MNyj. tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehet. A fehér és a tölcséres (3. Kniezsa. 1783: Benédikta gyökér (NclB. — bolondító ~ 1841: bolonditó beléndek (Barra 335).). szépn nyenadragulya. A maszlagos nadragulya (2. a köznyelvben a beléndeket használják. beléndek a. bilindëk. Nyr. 1998: beléndek (Priszter 398). ném.). 44/4).) beléndek neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. amelyet az atropin nev alkaloid idéz el . nem meggy z . 1800: beléndek. bilindök. 1948: Benedekf (MagyGyógyn. csalmás. században t nt fel a magyar nyelvben. Benedicta luxatiuat (OrvK. A kerti koriander (2. | tölcséres~ 1903: tölcséres bilindek (Hoffmann–Wagner 39). 1800. MNy. 38: 465–474. J: ’Cnicus benedictus. 127: 331. bilindek.. belénd a. Melius 398. Kniezsa a beléndek változat felépítését homályosnak tartja. bolondító beléndek’. ▌ 3. a kerti koriander is b zös illatú. csalma a. TESz. bölênd(k (MTsz. EWUng.’.). A bolondító beléndek elnevezés el tagja a növény mérgez hatására utal. A beléndek a szláv eredet belénd szóból származik.. bába~ (→ bábakalács) belindek l. bilind(k (ÚMTsz. belindek (Márton: TESz. szerint a viszonylag kései beléndek 84 benedekf talán a retek. donna ’asszony’). a névadás azzal függ össze. J: ’Atropa bella-donna. hogy ezek a növények er sen mérgez ek. kakas~ (→ kakasmandikó) benedekf 1. 127: 331. belladonna ’szép asszony’ < ol. J: ’Datura stramonium. Melius 398. J: ’ua. lednek növénynév mintájára kaphatta szóvégi toldalékját. 1903. süveg’ szóból -s képz vel alkották. A beléndek els megjelenése a TESz. bello ’szép’.: Beléndek (Julow 256). bilíndëk. Genaust belladónna a.’. csak a XX.) és a csattanó maszlag (3. maszlagos nadragulya’. 1966. amely szerint az -ek kicsinyít képz volna.. a hasonlóság alapja. belénd a. 29). 1835. J: ’ua. ▌ 2. csattanó maszlag’. 1966: beléndek.) jelz k a virágra utalnak. 1948: csalmás beléndek (MagyGyógyn. 1998: ’Hyoscyamus niger. csimázillatúf . Kniezsa. a TESz. N.beléndek században már csak nyelvjárási szinten él. beléndf l. A tudományos lat.: ’Hyoscyamus. J: ’ua. szerint Márton szótára (1800). 1798: Beléndek (Veszelszki 252). bëlëndëk. Marzell Atropa belladonna a. 38: 465– 474. 24: 480). ▌ 2. Magyar patika 26). Schöne Frau. hogy a növénynek pupillatágító hatása van. TESz.. vö. a bolondító jelz a növény mérgez hatására utal. belénd béles l. EWUng. MNövSz. 42/12). név utótagjának (belladonna) átvétele (< lat. csalma a. J: ’ua. belindek. bölindök. 1998: benedekf (Priszter 340). áldott bárcs’. A beléndf megkülönböztet jelz i: a bolondító és a fekete. és az EWUng.. bölöndök (ÚMTsz. SzlJsz. bölény a. beléndek a.. A jelz magyarázata a növény korsó alakú. J: 1798.: Benedicta laxatiuat (OrvK.) beléndf elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bolondító beléndek’.’. | csalmás ~ 1903: csalmás beléndek (Hoffmann–Wagner 39). vö.). maszlagos nadragulya’. böléndekkel gr.. bölény a. — fehér~ 1948: fehér beléndek (MagyGyógyn.. Szabó.. — N. — erdei~ 1841: erdei bilindek (Barra 344). bilindek. a TESz. bxléndxk (CzF. bella donna ’szép aszszony’ < ol. SzlJsz. 1807 e. MNyj. 328). bilindek (Csapody–Priszter. Idegen nyelvi megfelel re vö. beléndek’. 86. 1835: Belendek (Kováts. vö. Szabó. 86.’. 264). J: ’Atropa bella-donna. a fekete jelz a latin tudományos név Hyosciamus niger utótagjának fordításával jött létre. A beléndek megkülönböztet jelz i: bolondító. a csalmás jelz t az oszmán-török eredet csalma ’turbán. csalmatok. bilindek. 22: 23. (Barra 345)..’. 1841: . bellény l. A csalmás beléndek elnevezés kés n. 1903: belindek (Hoffmann–Wagner 39). || benedikta 1577 k.

bönge a. berekfa berekfa 1948: beregfa (Halmai 7).) benedekf és Szent Benedek füve elnevezése a lat... berekinnye l. Bennet’s herb. berek a. a berek jelentései: 1395 k: ’liget’. black alder ’fekete éger’. hogy a növény gyökeret márciusban szedik. amely a székelyeknél ’párosodik (juh)’ (MTsz. 28: 42). vö. ber(gvirág ’erdei virágfajta’ (ÚMTsz. gaz’ a jelentése.’. Benedictenkraut ’benedekf ’. Az erdei gyömbérgyökér (2. 376). bereg. vö. ezt kötötte össze a népi képzelet márc. sással ben tt terület. Vö. a mai szakny. benedicta (< lat.) jelentés . bélekenyér 85 berg burján mése van. berek a. hogy a növény jótékony hatású. martilapu’. mézgás éger(fa)’. a névadás magyarázata. N. beden(kfüÇ. beng -burján (MagyGyógyn. A benge nemzetségnév. b(nge ’néhány szemb l álló. utótagja a burján szláv eredet . 59).) átvétele. ang. neve Centaurea benedicta. J: ’Alnus glutinosa. A népnyelvi berekfa magyarázata. hierba de San Benito. 1813: Sz. Benediktenwortel. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ingoványos.) benedekf neve a lat. ber(kfa. 381).). bereginye. 388). EWUng. J: ’Geum urbanum. A benedikta a R. sp. fr. berki szell rózsa’. ritkás ligetekben. berreg. 1798: Szent Benedek’ fÍve (Veszelszki 138). ÚMTsz. lat. A fehér jelz a virág színét jelzi. Benedic:wurtÅ [Benedictwurz] (Melius 131a) fordításával hozta létre. — N. berkenye berekvirág 1813: Bereki virág (Magy.. berg burján beregfa l. a N. J: ’Rhamnus. bërrëg. benge’.’. bened(kfüjj (ÚMTsz. — fehér ~ 1783: Fejér Berek-virág (NclB. berki szell rózsa (→ szell rózsa). F vészk. lat. a nemzetségnek néhány szemb l álló fürtszer ter- berg burján N. 1791: Fejér Bereg virág (Lumnitzer 224). bönge. berekfa. Benediktenkraut mintájára jött létre. berök (ÚMTsz. St. hogy egy Benedek-rendi apát gyakran használta gyógyszerként a növényt. || Szent Benedek füve 1775: Szent Benedek füve (Csapó 257). a névadás alapja. hogy a fa lápos. Vö. a növénynek els sorban a gyökerét használják gyógyításra. TESz. berg burján (ÚMTsz.).-i lat. A névadás alapja az a monda. A név- . J: ’ua. Cnicus benedictus a. J: ’ua. holl. — fekete ~ 1903: Fekete beregfa (Hoffmann–Wagner 191). 21ével.) jelentése népi adat. beng burján l. ló~. Benedek f ve (Magy.). 1798: Fejér berekvirág (Veszelszki 459).) jelentése ’vizeny s vagy vízzel borított. J: ’Orchis sp. berekfa.. Az áldott bárcs (1. benedekf benekenyér l. lapály’. a N. benedikta l. A berg burján el tagja a N. F vészk..-i elnevezések utótagjának fordításával jött létre: a növény R. J: ’ua. Diószegi–Fazekas alkotása. berekvirág. 1795: ’láp’. berg burján (Nyr. amely az erdei gyömbérgyökér és az áldott bárcs gyógyító erejéhez hasonlítható. Növényszótár 11). 178). Moos-Erle ’mocsári éger’. benedictus ’áldott’ < lat. Genaust benedíctus a. a névadás alapja valószín leg a növény gyógyító ereje. Marzell Geum urbanum a.). Idegen nyelvi megfelel re vö. A benediktagyökér Melius alkotása. A benedekf ’martilapu’ (3. a berek 1795-t l adatolható ’láp’ jelentésben. berökfa (ÚMTsz. kis sz l fürt’ (ÚMTsz. A berek el tag a növény el fordulási helyére utal: nyirkos lomberd kben. 2. J: ’Anemone nemorosa. neve Cnicus benedictus. áldott gyógyító erej . herbe de Saint-Beno¢t. börrög ige. F vészk. berekenyér.benge benedekf (Barra 119). ▌ 3. vö. ber(kfa (MTsz. 1903: berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). 365). Marzell Alnus glutinosa a. a ném. J: ’Tussilago farfara. nedves területek szélén alkot erd ket. ’dudva. benge 1807: Benge (Magy. 1911: fekete beregfa (Cserey. — N. 2. beregfa. ang. benedécere ’áld’) átvétele. bereg. Szent Benedek napjával. kosborfélék’.). A berg burján népi név. Idegen nyelvi megfelel kre vö. szakny. erdei gyömbérgyökér’. — Ö: kutya~. folyók árterében fordul el . a drog neve Herba Cardui benedicti. 1783: Szent Benedek füve (NclB. A fekete jelz t a kéreg színér l kapta. Herba benedicta és a ném. a növény Erdélyben használatos elnevezése.’. varjútövis~. ném.

1470 k. 1395 k. pervincaból származnak (< a lat. berkenye’. v. 124: 122. ▌ 3.’. 1395 k. 211).’. 1578: Bxrueit gr. 110). 298). | k rislevel ~ 1783: Köris levelü Berekenye (NclB. b rving (ÚMTsz. 1055: „deinde ultra fyzeg adbrokinarea” (TA. szb.: RMGl. A berkenye a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával.). 1998: fojtós berkenye (Priszter 508).: Berveng (TESz. a fojtós berkenyének a fojtós Berekenye (Magy. — ~fa 1252: Berekenefa (OklSz. 1647: pervingh (TESz. bereginye. A madárberkenye (2.’. vörös berkenye (Priszter 508). — Ö: madár~. Nyr. ném. A berkenye nevet Sorbus-fajok ’berkenye’ kapták.: TESz.’.) a veres Berekenye (Magy. madárberkenye’. szln.). 1405 k.: Sorbes: Berkenÿe (Ortus: RMGl. ami a fa hivatalos elnevezése lett.: Pervinca: berwing (CasGl. Bervén (Magy. 110).berkenye adás szemléleti háttere.).. 1405 k. A lat. J: ’Hedera helix. 374). berkenyi l. fojtóska. brekyňa ’ua. 1595: Sorbus: Ein-speür-baum: Berkenye-fa (Ver. F vészk. b): RMGl.). — N. vincapervinca második fele önállósult).’. N. Marzell Cynodon dactylon a. R. TESz.’. | vörös ~ 1584: Vxrxs berkinye (Clusius–Beythe 29). 1841: bervéng (Barra 269). 1590: Sorbum. beerwinck ’kis meténg’. 110).). Bervéng (NclB.) fojtós jelz jére l. — N.). F vészk. berek(nye. fehér virágaiból narancsvörös almácskák fejl dnek. 374). sz. a pornak nemi izgató hatást tulajdonítottak. 1590: Sorbus: Berkenie fa (SzikszF. A fojtós berkenye (3. 16. 110). berekenye.: RMGl. 1783: Veres Berkenye (NclB. — N. Ezek a lat. blg.: Sorba: Berekenye (CasGl. J: ’ua.). 1577: sorbum: berekenÿe (K2: RMGl. erdei borostyán’. megszárították és porrá törték. 1500 k. fojtós berkenye’. 214).: sorbellum: berkenÿe (BesztSzj.’. 1525 k. A Bermuda-f tükörfordítás. Bervén-fü (Csapó 45).: RMGl.). брякúня ’galagonya’. A magyarba egy déli szláv vagy szlovák *brěkynja ’berkenye’ kerülhetett át. berökfa l. bereginyefa..: Sorba: Berkenÿe fa (De Medicinali: RMGl. 1775: Börvei-fü. börvzng (ÚMTsz. 343).: RMGl. брeкúнa ’barkóca’. 1775: Börvény (Csapó 45). J: ’ua. 211). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a madárberkenyének (2. vö. J: ’ua. F vészk. berkenye 1. 214).) vörös jelz je arra utal.’. Sorbellum: Berkenye (SzikszF. EWUng. . 366). szlk. hogy a kosborok ikergumóját kiásták. ukr. ▌ 2. a): RMGl. ang. 110). | házi ~ 1998: házi berkenye (Priszter 508). — ~f 1578: Bxruei f× (Melius 183a). J: ’Sorbus domestica.: RMGl. bereknye (ÚMTsz. 1595: Sorbum: Sporbyrn: Berkenye (Ver. 374). J: ’ua. 1798: Börvény-fÍ (Veszelszki 165). berginyefa (ÚMTsz. 110). 1783: Berkenye-fa (NclB. sz. berekinnye. 377) nevet. 2. — ~fa 1578: Berkenye fa (Melius 26). kis meténg’. 110).: sorbellus: berekene fa (SchlSzj. amelyeket megkülönböztet jelz kkel láttak el. 2. — vad ~ 1798: VadBerkenye (Veszelszki 416). брéкúня ’madárberkenye’. berekenye-fa. N. J: ’ua. bervinc.). Bermuda grass. ▌ 2. A bervéng feltehet leg német eredet . valamint i > ë > e változással jött létre. közönséges csillagpázsit’. hogy a növény tavasz végén nagy bogerny kben nyíló. A névadás alapja. 110).: RMGl. J: ’ua. 1798: VeresBerkenye (Veszelszki 416). | kerti ~ 1998: kerti berkenye (Priszter 508). és azonos a barkóca szláv 86 bervéng eredetijének alapszavával. 1813: Börvény.: RMGl. (Melius 183a). fonásra használják. brèkinja ’ua. brekínja ’ua. 1590: peruinca: Beruingh (SzikszF. 1772: „Bervéng vagy szász f×vet” (TESz.: sorbellus: berkenÿe fa (BesztSzj. ném.’. 110). J: ’Vinca minor. — fojtós ~ 1807: fojtós Berekenye (Magy. kutyacseresznye helyett. vö. berkenye Bermuda-f 1998: Bermuda-f (Priszter 351).: RMGl.-hv. N. XVI.: sorbellum: berekine (SchlSzj.). 393) nevet javasolja a R. berekfa bervéng 1. vö. J: ’ua. 1595: bxrvengh (Beythe 97). 214). 1783: Börvény. 2. F vészk. J: ’Sorbus aucuparia.’. Bermudagras. berekinye. hogy Észak-Amerika déli részein a növényt hasznosítják. 1798: Berkenye-fa (Veszelszki 416). J: ’Sorbus sp. A berkenye szláv eredet . Ezek alapszava minden szláv nyelvben megvan. J: ’Cynodon dactylon.: RMGl. 1998: veres berkenye. 1793: börvely (TESz.

pervinca. N. 1841: orvosi betónikának gr.bervéngmeténg pervinca számos nyelvben megtalálható: fr. innét börvény a’ neve” (Csapó 45). J: ’Vinca minor. bervinc kerülhetett át. bibi a. 364) nevet javasolja az orvosi bakf nek a R.. orvosi bakf ’. A betonika a lat.: Betonica (Julow 263). Diószegi– Fazekas alkotása. csipke bigecsi baktop l. 2. . 348). els sorban a tavaszi levelek’. cseh barvínek. Az alakváltozatok részben hangtani úton. betonika 87 bikavirág det gyermeknyelvi szó. ol. bibilevél (Péntek–Szabó. 1807 e.. tök a. hogy mihelytt a’ tehenek e’ fÍbfl eſznek. az ótörök eredet bika és a szláv eredet tök ’herezacskó a herével együtt’ összetétele. 1998: ’Betonica officinalis. szászf . a börvény (→ bervéng) el tag megkülönböztet szerep . bervéngmeténg.-i Betonica átvétele. baktop betonika 1578: Betoniánac gr. bika a. A bikavirág népi név. fehér vajvirág’. A bikatök és a bikatök f nevekben a tök szó ugyanolyan jelentés (gumó vagy valamilyen dudor a növényen). A bikatök összetett szó. indás ínf levele’. EWUng. Betónika ’Betonica officinalis’ (Magy. a növény R. 376). 1775. martilapu’. bervéngmeténg 1807: Börvén Meténg (Magy. 1783: Bikatök (NclB. eredet bika -s képz s alakja. A bikatök f erdélyi népi név. vö. F vészk. azonnal a’ bikák utánn ſzaglódnak” (Veszelszki 332). bikatöküf (Péntek–Szabó. levelük kemény. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az orvosi Betónika (Magy. vö. 348). bika a. F vészk. hagymájára utal. 2. 1998: betonika (Priszter 512). tehén-fÍnek-is hívják: mert a’ páſztorok’ tapaſztalása be-bizonyitotta azt. a névadás magyarázata: „Herba tauri. tehénf . J: ’Betonica officinalis. bikatök 1775: Bikatök (Csapó 212). A bikásf népi elnevezés. barvienok. herba tauri fordítása. 1813: Bikatök (Magy. TESz. a név valószín leg a növény büdös illatát jelzi. (Veszelszki 332). — orvosi ~ 1807: orvosi Bétónika (Magy. (Barra 312). Herba vaccæ. J: ’Colchicum autumnale. 369) nevet javasolja a kis meténgnek a R. J: ’Tussilago farfara.. Bika fÍnek. F vészk. kemény ’s vaſtag mint a’ bör. R. bicske l. a meténg utótag nemzetségnév ’Vinca’. J: ’Orobanche alba. TESz. agármony. (Melius 37). 1783: Bétonika (NclB. — N. 1807. le. ebb l b(rving fejl dött. A kis meténg (1. 1807. szi kikerics. bibilevél N. 365). privinka. J: ’Datura stramonium. Marzell Datura stramonium a. F vészk. | 1807 e. szakny. indás pimpó’. jelentése ’kis seb’. a b r népetimológiás hatása itt mindenképpen érvényesülhetett. 2. pervenche. bikásf N. J: 1578. ném. 1798. a börvény nevet Csapó pl. F vészk. az ótör. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Börvény Meténg (Magy. b rszer .-hv. 183). A bikaf a lat. földiborostyán (→ borostyán). A börvénymeténg összetett szó. barwinek.) és az erdei borostyán (2. A bibilevél bibi el tagja hangfest ere- bikaf 1798: Bika fÍnek gr. bakf helyett. szlk. bikásf (MagyGyógyn. J: ’Ajuga reptans. hogy a növény leveleit küls leg sebek gyógyítására használják. részben pedig népetimológiával keletkeztek. Vö. bikatök f l. 264).) örökzöld növények. tök a. szb. gömb alakú termés lehet. Bikavirág (MagyGyógyn. 1798: Betonika (Veszelszki 94). 1775: Betonica (Csapó 22). Ember és növényvilág 199). nevének átvétele. 1783. Ember és növényvilág 221). folyóf . A magyarba a ném. bibi a. prvinka. a névadás magyarázata. a tök az szi kikerics gumójára. Bockstaud’n ’bakbokor’. EWUng. J: ’Potentilla reptans. A bikatök névadás alapja a kicsi. R. 125: 68–73). F vészk. 1998: Betonica. 387). kis meténg’. bikatök bikavirág 1784–1788: bikavirág (Teleki Domokos-herbárium: Nyr. mint a mony ’here’ más növénynevekben. Vö. bakf ’. || ~ f N. orvosi bakf ’. 1798: Bika-tök (Veszelszki 341). pl. 1807: Bétónika ’Betonica’. fulák (→ szulák). betonia l. amelyb l a tavaszi levelek kihajtanak. csattanó maszlag’. 315). a névadás alapja. télizöld helyett.. így indokolja: „A’ levele sötét zöld.

a bodorka az ’Asplenium’ nemzetség elnevezése. buszujok. Báccifer a. Bocérkata (MagyGyógyn. EWUng. 365). 1911: csipkés bodorka (Cserey. angyal~. kerti bazsalikom’. bisziók > bissziók. a bodorka 1. lóköröm. Nyr. mindkét növény k falakon fordul el . 1948: csipkés bodorka (Halmai 10). A bodorka nevet Wagner valószín leg a R. F vészk. pimpinella bireg l.bimbóf hogy a levelek szamár. buszujóka (NyF. a nevet a kövi fodorkához való hasonlóság alapján kapta.). aranyos fodorka’. . — kövi ~ 1903: Kövi bodorka (Hoffmann–Wagner 213). A bisziók román eredet . rom.. Növényszótár 22). apró. EWUng. bilin. fog~ 88 bodorka névadás magyarázata. 1708: „Barſalikom. varjú~ bipenella l. valamint az. bocfa l. buszujóval gr. A román szó valamelyik délszláv nyelvb l való. A bimbó el tag valószín leg a növény bóbitás kaszattermésekb l álló.. mezei iringó’. bingó l. bisziókf bocérkata N. — N. még a békavirág népi bikavirág elnevezésével. A magyar változatok külön-külön átvételek.eleme esetleg a növény er s illatára utaló b z szó népetimológiás hatásával magyarázható. szúrós gömbalakú virágfej. bisziókf bocca l. a bocérkata ’kócos kata’ népi név.) jelz re l. a névadás magyarázatára l. fekete fodorka’. biszió l. 365). 1787: Büziók (MNy. BiſziókfÍ” (PP. buszujók > buszujog. J: ’Asplenium trichomanes. sz. J: ’Asplenium ceterach. hogy az egész növény tüskés. hogy a növény levele. 129: 118. Buziók (MNy. 6: 201). a buszujóka -ka eleme becéz -kicsinyít képz .. basileús ’király’. busziók (NyK. a névadás alapja a növény kissé fodros levele. biszió (Nyr. 1841: biszijók (Barra 315).). buszujog a. EWUng.. 4: 425). 29. — csipkés ~ 1903: Csipkés bodorka (Hoffmann–Wagner 213). 34: 262). 1813: Bisziok (Magy. J: ’Ajuga reptans. N. 2. fodorka nyomán alkotta. bika. bodza bocskor l. 1604: bimbó ’bogyó’ (MA. ▌ 2. bisióc. J: ’Asplenium adiantumnigrum. ördög~ bocsorvirág l. J: ’Taraxacum officinale. Növényszótár 22). Ōc¥mum a. 182). vö.) vadbisziók elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Genaust basílicum a.) jelz re l. Az indás ínf (2. vö. || bisziók 1783: BiÐziók (NclB. buszijok. bosióc. pikkelypáfrány’. de kisebb változások a magyar nyelvben is végbementek: pl. még szamárköröm. bilind l. jelentése ’kócos’. F vészk. buszijok (MNy. eredet . a bodorka talán smagyar szóhasadás eredménye. TESz. nagyf ~. az indás ínf ’Ajuga reptans’ vadbazsalikom (→ bazsalikom) elnevezését.). kövi fodorka’. virágzata a kerti bazsalikomhoz hasonló. bimbó a. bodza bimbóf 1813: Bimbóf (Magy. a büziók -ü. ▌ 2.’. 390).). Hasonló típusú névadásra l. 29: 250). a névadás alapja a növényen található sok.. pitypang’. buszujog (MNy. ▌ 4. J: ’Asplenium ruta-muraria. a névadás alapjára l.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. gömbszer termésére utal. biszjók l. A kövi bodorka (4. Vö. 1876: bosziók. belénd bilindek l. TESz. végs forrása a gör. bimbó a. Növényszótár 22). *p) megfelelés alapján létrejött változata. J: ’Ocimum basilicum. indás ínf ’. buszujok (ÚMTsz. fekete fodorka (→ fodorka). csipkés fodorka (→ fodorka). a fekete (3. TESz. — fekete ~ 1911: fekete bodorka (Cserey. A kövi bodorka (1. még k fal. bozsor bisziókf 1. A csipkés (2. bürök biszijók. ló körmére. beléndek bilinty l. 4: 425). — vadbisziók 1903: vadbuszsziók (Hoffmann–Wagner 119). 1798: Biſziok (Veszelszki 328). bócér kata (ÚMTsz. bocér a. 12: 97). buszujog a. 2. patájára emlékeztetnek. busziók > buziók. bolond~. J: ’Eryngium campestre. biszjók. 29). busióc. 1948: kövi bodorka (Halmai 10). a fodornak szókezd f ~ b (< fgr.) Wagner alkotása. bocér a. a többesjelnek felfogott k elhagyásával alakult a biszió és a buszujó. A bocér ném. — kövi ~ 1911: kövi bodorka (Cserey. busuióc ’bazsalikom’. băsîióc. ▌ 3. Bissziok. J: ’ua. szamár.

— földi ~ 1395 k.) különbözteti meg a bodzát (1. bozafa.: RMGl. baz. bodza a.: Sambucus: faÿ boßa. TESz. — ~bokor 1337: „Vnum Rubum Sambucy uulgo Bozyabukur nominatum” (OklSz.. 286). — Ö: gyalog~. bnz. bodza a. szb. бьз. EWUng. 1783: Fekete bodza (NclB. 1430 k. a kis fekete termések hasonlóak a bodza terméséhez.: bozafa (CasGl. bojza ’fekete bodza’ (MNy. bodzfa a. 1500 k. borzeg. bodzatákajak 1807: bodza Tákajak (Magy. v. vö.: De sambuco: fay Bozya (StrassbGl. borza fejl dött. a bodza el tag és a cseresznye utótag szláv eredet . | fest ~ 1998: fest bodza (Priszter 491). 286). baddza (Nyatl. J: 1517.’. cseresznye a. ▌ 2. alacsonyan növ növényt jelzi. 57: 357). 118). N. J: ’Scrophularia nodosa. vö. A magyarba valamelyik szláv nyelv R. göcsös görvélyf ’. 118). Vö. A fekete bodza (1. Borzang (Tsz. 1998: földi bodza (Priszter 491). borzing ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. XVI. v. 118).. bocca. boszf™ (Nyatl. A magyar alakváltozatok közül a buzja az eredeti. fekete bodza’. b&zje. J: ’Sambucus sp. 1583: bozza fa Sambucus (Clusius–Beythe 7a: BotTört. barzafa. feketebodza (→ bodza). a): RMGl. bodzacseresznye 1903: bodzacseresznye (Hoffmann–Wagner 127). or. bojza. 1538: ’Sambucus sp.: De ebulo: feldi Boza (StrassbGl. 1798: Bodz-fa (Nyr... fab(dza (MNy.). bócfa (ÚMTsz..). a névadás szemléleti háttere.) hasonló. bozza. 286). bojzing. bodor a. A bodzfa el tagja szláv eredet .) fekete. hogy a növénynek kicsi.). J: 1470 k. borzég. arra. borzék. cseresznye a. — N. 119). — N.: ebulus: feldi bozia (SchlGl. || bodzfa 1257: „Ad aliam metam sub arbore buzfa” (OklSz. J: ’ua. barza. A magyarba egy közvetlenül meg nem határozható szláv nyelv -ьjе gy jt névképz s *bъzье szava kerülhetett át. | 1583. J: ’ua. bodzfa. bócf™.: edulum: feldy bozÿa (BesztSzj. N. bójza. bodza’. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. bozda ’visszércsomó’ (TESz. bojzik. fekete termései vannak.-hv.). vö. virágzata a bodzáéhoz (1. Ezek a ’bodza’ jelentés sszláv *бъзъ származékai. hogy a növény . A göcsös görvélyf (4. 1578: Fxldi Bódza (Melius 24a). bazza. ebulum: bozia (SchlSzj.). 118). blg. N. bodza’.) bodza elnevezése hasonlóság alapján jött létre. 1759: Bocz-fárúl gr. A gyalogbodza (2. 1839: ’Sambucus sp. J: ’ua. bodza’. 392). a névadás alapja.. sz.. A palócsági g vég alakok esetleg egy szláv *bъzъgъ átvételei lehetnek. N. bodza a. | fekete ~ 1948: Fekete bodza (MagyGyógyn. — N. Bojza. J: ’Scrophularia nodosa. 1550 e. 1839: botcza (TESz. J: ’ua. bodza’.). N. 118). (DomK.. kerek. bójzafa. sz. б^зе. A bodza el tag jelentése ’göcsös. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. borzáng.). gyep ~. borzing (MTsz.’. majd bozza és elhasonulással bodza. bèz.. 160). 363). bozzafa (ÚMTsz. csomós’. bodzacseresznye. blg. v. bodza-fa a. Bozza fa (NclB. bez.: borsa (MNy. — fekete~ 1583: 89 bodzatákajak fekete bozza (Clusius–Beythe 7a: BotTört.. bodza 1. бъзье. 352).: RMGl. vö. sz. EWUng. 1578: Fay Bódza (Melius 25). göcsös görvélyf ’. A bodzacseresznye összetett szó. | 1578: ’Sambucus nigra. bodzfa a. N. 1783: ’Sambucus nigra. bozdafa. 1538: boocÅafa (TESz. бoзе.). bocf™.: Sambucus: faÿ boßa.: TESz. 1470 k. 115). (Szattmáry Király Gy. göcsös görvélyf ’.. mac.) földi jelz je a lágyszárú.. XVI. ▌ 3. bócfa. bezjè. bodza a. боз. hogy a termést festésre használják.). Borza-fa..)..’. burzá (ÚMTsz. EWUng.). 62: 24). boszf™. ill.. бъзие.: RMGl. 29: 251).’. 1550 e. 1838: Borzag. 132).bodza TESz. J: ’Sambucus ebulus. fest jelz i a termés színére utalnak. TESz. bodor a. szln.: Ebullus: feldybossÿa (CasGl. cseh bez. bocfa. 1517: bozzanak gr. borzafa. XVI. 1838. levele. a bodza terméséhez hasonlítanak. Méhes kert. 4: 31). A bodza szláv eredet . a): RMGl. 119). gyalogbodza’. 118). 1405 k. J: ’Sambucus sp. szln. 132).). bodza a. J: ’Scrophularia nodosa. — fái ~ 1500 k. 1578: Bódza (Melius 24a). vagy a szóvégi g lehet járulékhang is. feketecseresznye (→ cseresznye).). a): RMGl.). hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. ill. A fa magyarázó utótag a gyalogbodzától (2. ebb l a bozja. 1783: Bodza-fa. F vészk. TESz. | ~fa 1470 k. bъzъ szava kerülhetett át. bocfa ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. fekete bodza’. amelyek az apró szem cseresznye.

bogáncs gyökerén csomók találhatók; az utótagra l. tákajak. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bodza Tákajak (Magy. F vészk. 2. 391) nevet javasolja a R. feketebodza (→ bodza), feketecseresznye (→ cseresznye), torokgyíkf , varjúmogyoró helyett.

90

bogáncslapu bogáncskóró 1. 1500 k.: De virga pastoris: Bogach koro (StrassbGl.: RMGl. 420 ); 1520 k.: Uirga pastoris: Bogach koro (Növ.: RMGl. 420); 1578: Bogáts koro (Melius 42a); 1775: Bogáts koró (töviÐÐes) (Csapó 35). J: 1500 k., 1520 k.: Dipsacus sativus; takácsmácsonya’. | 1578, 1775: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. — tövises~ 1775: TöviÐÐes bogáts kóró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. ▌ 2. — fehér ~ 1775: Fejér bogáts koró (Csapó 36); 1783: Fejér Bogáts-kóró (NclB. 412–3); 1813: fejér, szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365); — N. bog#dzsg<r?, bogáncskóré ’bogáncs’ (ÚMTSz.). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. | szöszös ~ 1775: SzöÐzös bogáts koró (Csapó 36); 1783: SzöÐzös Bogáts-kóró (NclB. 412); 1798: SzöÐzös bogáts-kórónak gr. (Veszelszki 19); 1813: szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 3. N. Bodácskóró (MagyGyógyn. 330). J: ’Cichorium intybus; mezei katáng’. A bogáncskóró összetett szó, az el tagra l. bogáncs. A korai adatok között a bogáncs csak bogáncskóró összetételben jelenik meg, a bogáncskóró nevet tüskés, szúrós, kórószer növények kapták: els megjelenése ’takácsmácsonya’ jelentés , amelynek levele lándzsa alakú, termése 3–8 cm-es tojás alakú, szúrós termés, tüskés növény, a népi gyógyászatban betöltött szerepe nem jelent s. A szamárbogáncs (2.) tüskés, szúrós növény, a fehér, szöszös jelz k a növény szúrós, finom, fehér sz rrel borított leveleire utalnak. A mezei katáng (3.) népi név, kóróformájáról hasonlóságon alapuló névátvitellel kaphatta a bogáncs nevet. Marzell Cnicus benedictus a.; TESz. bogáncs a.; EWUng. bogáncs a. — Ö: takács~. bogáncslapu N. bogáncslapu (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 204). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncslapu összetett szó; az el tag magyarázatára l. bogáncs, az utótagra l. lapu. A névadás magyarázata, hogy a növény termése bogáncsszer , szúrós, ruhához tapad, levelei nagyok, a lapuhoz hasonlítanak.

TESz. bodza a,; EWUng bodza a.
bogác, bogács l. bogáncs

bogáncs 1. 1690: bogáncsnak gr. (TESz.); — N. bógács, bógáncs, bógécs, bugáncs ’különféle szúrós tüskés növények neve’ (ÚMTSz.). J: ’szúrós level , virágú és termés növény neve’. ▌ 2. — keser ~ 1909: keserübogácz (Graumann 17). J: ’Cnicus benedictus; áldott bárcs’. ▌ 3. 1948: Bozogámos, bozogáncs, bogács (MagyGyógyn. 324); — N. bogáncs (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 204); bog#cs, bóg#cs, bóg8cs, bógáncs, bóg<ncs, bóg#ncs ’bojtorján’ (ÚMTSz.). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncs korai adatai a bogáncskóró öszszetételb l mutathatók ki, a bogáncs származékszó; a bog ’kis csomó’ f névb l -cs kicsinyít képz vel jött létre. A második szótagban magánhangzó-nyúlás történt, az n kés bbi járulékhang. A névadás alapja a növény tüskés, szúrós termése, amely ruhához, sz rhöz tapad: „Az egész fészek könnyen kapaszkodik a ruhába vagy állatok sz rébe” (Hoffmann– Wagner 166). Az áldott bárcs (2.) jelentés keser bogáncs a ném. Bitterdistel tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény keser anyagot (cnicin) tartalmaz. A nagy bojtorján (3.) bogáncs elnevezése népi név, magyarázata, hogy a levelek és a termés szúrós. A bogáncs ma a Carduus nemzetség hivatalos megnevezése, az ide tartozó növények gyógynövényként nem jelent sek. Régen ehhez a nemzetséghez sorolták az áldott bárcsot (2.) (Cnicus benedictus; R. Carduus benedictus) és a máriatövist (Silybum marianum, R. Carduus marianum), ezen növények egyes elnevezéseinek utótagja ma is rzi a bogáncs nemzetséghez való tartozásukat, pl. máriabogáncs(→ máriatövis), tarkabogáncs.

Marzell Cnicus benedictus a.; TESz.; EWUng. — Ö: máriabogáncs (→ máriatövis),
szamárbogáncs, tarkabogáncs.

bogáncssáfrány bogáncssáfrány 1903: Bogács sáfrány (Hoffmann–Wagner 162); 1948: Bogácssáfrány (MagyGyógyn. 327). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A bogáncssáfrány összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótagra l. sáfrány. A névadás alapja, hogy a növény felépítése hasonló a bogáncséhoz, a levelek tüskésen fogasak, a szárak végén egy-egy jókora fészek fejl dik, a fészket fészekpikkelyek körítik, virága sárga, narancssárga szín , termése fehéres. bogáncsvakaró 1775: Bogánts vakaró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. A bogáncsvakaró összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótag az ismeretlen eredet vakar ’kaparva tisztogat’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka. A bogáncs el tag magyarázata, hogy a növénynek tüskés, szúrós bogáncsszer termése van, a vakaró utótagot a takácsvakaró összetételb l vonhatták el, magyarázatát l. ott. boglár 1. 1708: boglár (PP.); 1998: boglár (Priszter 476). J: 1708: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1998: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Achillea ptarmica; kenyérbél-cickafark’. — fehér~ N. fehér boglár, fehír boglár, fejír boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’ua.’. ▌ 3. 1903: Boglár (Hoffmann–Wagner 174); — N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. — szi~ N. sziboglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’ua.’. A boglár ’Ranunculus sp.’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a középnémet eredet boglár ’ékköves, gyöngyös gombalakú ékítmény’ szóból. A névadás alapja, hogy a növény virága aranysárga. A névadásra feltehet leg hatással volt a növény ném. Goldknöpfchen ’aranygomb’ elnevezése. A boglár, fehérboglár ’kenyérbél-cickafark’ (2.) nyelvjárási szó, a növény virágfészkei hasonlóak a boglárkafélék virágjának formájához. A vadszázszorszép (3.) boglár elnevezése szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. Vö. boglárka,
boglárvirág.

91

boglárkabékavirág Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö: békaboglár (→ békaboglárka).

boglárka 1. 1643: boglárka (Radv., Csal. 2: 282); 1793: Boglárka (Földi 25); 1807 e.: boglárka (Julow 259). J: 1643, 1793: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1807 e.: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglárka (MagyGyógyn. 294); boglárka (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. ▌ 3. — kúszó ~ 1998: kúszó boglárka (Priszter 477). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. | sárga ~ 1775: sárga boglárkának gr. (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 4. — ázsiai ~ 1998: ázsiai boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus asiaticus; ázsiai boglárka’. ▌ 5. — gumós ~ 1998: gumós boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus bulbosus; gumós boglárka’. ▌ 6. — réti ~ 1998: réti boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus acris; réti boglárka’. ▌ 7. — sisakvirág-level ~ 1998: sisakvirág-level boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aconitifolius; sisakvirág-level boglárka’. ▌ 8. — nagy vízi~ 1998: nagy víziboglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aquatilis; nagy víziboglárka’. A boglár változatból -ka kicsinyít képz vel alakult a boglárka. A vadszázszorszép (2.) boglárka elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. A 3–8. jelentések különböz boglárfajokat különítenek el megkülönböztet jelz kkel: az ázsiai jelz (4.) a lat. szakny.-i asiaticus, a gumós jelz (5.) a lat. szakny.-i bulbosus, a kúszó jelz (3.) a lat. szakny.-i repens fordítása, arra utal, hogy a növény szára föld feletti, kúszó indákkal gyökerezik le, ezek a nevek tudományos elnevezések. A réti (6.) és a vízi (8.) jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik, a sisakvirág-level jelz (7.) a sisakvirág ’Aconitum’ leveléhez való hasonlóság alapján keletkezett. Vö. boglár,
boglárvirág.

Éder, Benk 63; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö:
béka~, saláta~, torzsika~.

boglárkabékavirág 1793: Boglárka Bé-

boglárkaszironták kavirág (Földi 26). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkabékavirág összetett szó; az el tag magyarázatára l. boglárka, az utótagra l. békavirág. boglárkaszironták 1807: Boglárka Szironták (Magy. F vészk. 326). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkaszironták összetett szó; az el tagra l. boglárka, az utótagra l. szironták. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a boglárkaszironták nevet javasolja a R. kakasláb, hollóláb helyett. boglárvirág 1. 1775: Boglár virág (Csapó 34). J: ’Ranunculus flammula; békaboglárka’. — éget ~ 1798: Égetf Bolgár-virág [! Boglárvirág] (Veszelszki 374); 1813: éget Boglárvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 2. 1783: Boglár-virág (NclB. 383). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. — sárga ~ 1775: sárga Boglár virág (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 3. 1798: Boglár virágoknak gr. (Veszelszki 374). J: ’Ranunculus sp.; boglárka’. ▌ 4. — fehér~ 1903: fehér boglárvirág (Hoffmann–Wagner 115). J: ’Anemone nemorosa; berki szell rózsa’. A boglárvirág összetett szó, az el tagra l. boglár, a virág utótag magyarázó szerep . Az éget jelz (1.) a lat. szakny.-i flammula fordítása (l. még lángosf ), a sárga jelz (2.) a virág színére vonatkozik. A berki szell rózsa (4.) fehér boglárvirág neve a Ranunculus-fajok nevének átvétele a virágok hasonlósága alapján. Vö. boglárka. Nyr. 127: 177–182.
bogyó l. béka~, béka~takta, csésze~, csoda~, enyves~, farkas~, fenyves~, galamb~, gönye(~), kék~, kutya~, medve~, ördög~, pikkely~ (→ bogyópikk), tinta~, varjú~, vas~

92

bojtorján A bogyópikk és a pikkelybogyó névadás alapja a növény termése, a vessz s cserje magját éréskor veres burok veszi körül, és az egész bogyószer vé válik, éretten piros, húsos tobozbogyót alkot, a növénynek hengeres vessz s szára van, az átellenesenen álló levelek szintén pikkelyszer ek, a pikkelybogyó név a növény hivatalos elnevezése. A bogyópikk Diószegi–Fazekas alkotása, az ’Ephedra; csikófark’ nemzetség neve. A bogyópikk elnevezés bogyó el tagja a termés formájára utal, a pikk utótagot a bizonytalan eredet pikkely [1807: ’a növény vagy termés „hal pikkely’ módjára eggymást hátaló pikkelyekb l vagy levelekb l áll” (Magy. F vészk. 17)] szóból vonták el. Diószegi–Fazekas így magyarázza a pikk utótagot: barkája „kevés pikkely ; pikkelyi 1-virágúak, kerekdedek” (Magy. F vészk. 546). TESz. bogyó a., pikkely a.; EWUng. bogyó a., pikkely a.
boj l. hím~ bojtika l. bojtocska

bogyópikk 1807: Bogyópikk (Magy. F vészk. 546); 1903: Bogyópikk (Hoffmann– Wagner 206). J: 1807: ’Ephedra; csikófark’. | 1903: ’Ephedra distachya; közönséges csikófark’. — európai ~ 1841: europai bogyópikknek gr. (Barra 423). J: ’ua.’. || pikkelybogyó 1903: pikkelybogyó (Hoffmann– Wagner 206); 1911: pikkelybogyó (Cserey, Növényszótár 94); 1998: pikkelybogyó (Priszter 367). J: ’ua.’.

bojtocska N. bojtocska (MagyGyógyn. 294); bojtocska (ÚMTsz.). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. || bojtika 1948: bojtika (MagyGyógyn. 294). J: ’ua.’. A bojtocska, bojtika nevek a virág formájára utalnak, idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Bürstli ’kefécske’, ang. sweeps. Marzell Bellis perennis a. bojtorján 1. N. bojtorján (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 199). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. — apró~ 1405 k.: agrimonium: aprobaytorian (SchlSzj.: RMGl. 120); 1500 k.: Aurimonia: Aproboÿtorÿan (CasGl. b): RMGl. 120); Agrimonia: Approboy[...] (Herb. a): RMGl. 120); 1520 k.: Agrimonia: apro boythoryan (Növ.: RMGl. 120); 1525 k.: Agrimonia: Apro Boÿtorÿan (Ortus: RMGl. 120); 1560 k.: Agrimonia: Apro boytoryan (GyöngySzt.: RMGl. 120); 1578: Az Eupatoriomot, az az, Agrimoniát, az apro Boytoriánt... (Melius 74a–75), apro Boytoriánnal gr. (Melius 137a); 1583: apro buytoryan (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 126); 1590 k.: Agrimonia, vel Eupatorium: Apro boytorian, Eupatorium, Tragus dicit vulgo vocari agrimoniam: Apro boitorian (SzikszF.:

bojtorjánka RMGl. 120); 1807: apró Bojtorján (Magy. F vészk. 283); 1983: Apróbojtorján (Rápóti– Romváry 79); — N. apróbojtorján (Kovászna 151), apró²b#Çt#rjáág (SzamSz. I. 45); apró bujtorgyán, 6pr#b•jtorjDón (MTsz.); apróbojtorján, apró-bujtorgyán (ÚMTSz.). J: ’ua.’. | kis~ 1395 k.: agrimonia: kis boÿtorian (BesztSzj.: RMGl. 119). J: ’ua.’. || apróbasilikumbojtor 1706: Apró basilicum bojtor: Basilicum minus. Agrimonia (Nyr. 29: 363). J: ’ua.’. ▌ 2. 1590: Lappa minor seu Xanthium: Boytorian (SzikszF.: RMGl. 120). J: ’Arctium minus; kis bojtorján’. — kis ~ 1998: kis bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. ▌ 3. 1590: Tribulus: Boytorian, vagy, szamar tôuis (SzikszF.: RMGl. 716). J: ’Tribulus terrestris; földi királydinnye’. ▌ 4. 1775: Bojtorján (Csapó 151); 1807 e.: Bojtorján (Julow 265); 1807: Bojtorján (Magy. F vészk. 455); — N. bójtergyán, bojtoráng, bojtorváng, bujt(rgyán (MTsz.); bujtorgyán (OrmSz.); bajtarján, bajtergyán, bajtorgyán, bojt(rgyán, bótorján, bujtorgya, bútorvány (ÚMTsz.). J: 1775: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. | 1807 e., 1807: ’Arctium; bojtorján’. — közönséges ~ 1948: Közönséges (nagy) bojtorján (MagyGyógyn. 324); 1998: közönséges bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. | nagy ~ 1783: Nagy Bojtorján (NclB. 412); 1998: nagy bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. A bojtorján ótör. eredet ; vö. csag. baldïrÛan; oszm. baldιran. A magyarba az ótör. baltïrÛan kerülhetett, az lt hangkapcsolatból èt, majd jt fejl dött. Az apróbojtorján (1.) bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre; az ótör. eredet bojtorján megkülönböztet jelz je: apró, amely bojtorjánfajoktól (Arctium sp.; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja, hogy a közönséges párlóf termése a bojtorjánéhoz hasonló: „melyet horgas tüskéj , emberen, állaton megtapadó termésér l apróbojtorjánnak is hívnak” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 93); „mint az kendxrnek ollyan leuelei vannak, mikor meg erik az magua, ruhahoz ragad” (Beythe 102). A R. apróbojtorján elnevezést a népnyelv és a köznyelv máig rzi. A kisbojtorján egyedi adat, bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre. A kis jelz nek meg-

93

bojtosf különböztet szerepe van (hasonlóan az apró jelz höz). Az apróbasilikumbojtor Pápai Páriz Ferenc alkotása, a névnek nincs folytatása a magyar nyelvben. Pápai Páriz Ferenc a lat. Basilicum minus (Nyr. 29: 363) részfordításával hozta létre az apróbasilikumbojtort, a név a lat. minus ’kicsi’ fordítása, és a basilikum elem átvétele, a növény kiemelked gyógyító hatására utalhatott: vö. lat. basilicum ’königliches, királyi, királyhoz méltó’; a bojtor elvonással keletkezett a bojtorjánból. A kis bojtorján (2.), a földi királydinnye (3.), a nagy bojtorján (4.) bojtorján elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, mindegyik növénynek szúrós, ruhába kapaszkodó termése van. Vö. az Agrimonia eupatoria ’közönséges párlóf ’ egyéb neveivel, amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka, katibolha, koldustet , sz rféreg.

TESz.; EWUng.; NÉ. 21: 341–346. — Ö:
keser lapu~.

bojtorjánka 1816: Bojtorjánka (Baumgarten II. 8). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánka nevet Baumgarten alkotta, a név a bojtorján f név -ka kicsinyít képz s alakja. A bojtorjánka névben a kicsinyít képz hasonló szerepet tölt be, mint a korai elnevezésekben az apró (1405 k.: apróbojtorján) és a kis jelz (1395 k.: kisbojtorján); vö. bojtorján (1.). A kicsinyít képz a bojtorjánfajoktól (Arctium; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja a bojtorjánhoz hasonló termés: „Érett termései horgas sertéikkel ruhára, állatok sz rére kapaszkodnak” (Rápóti–Romváry 79). bojtorjánpárlóf 1911: Bojtorján párlóf (Cserey, Növényszótár 579). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánpárlóf összetett szó; a nevet Cserey Adolf alkotta, a név nem maradt fenn. Az el tag magyarázatára l. bojtorján (1.), az utótag magyarázatára l. párlóf . bojtosf 1813: Bojtos f (Magy. F vészk. 2. 366); 1903: bojtos f (Hoffmann–Wagner 213); 1911: bojtosf (Cserey, Növényszótár 22); 1948: bojtos f (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. — egy~ 1775: Egy bojtos-fü (Csapó 12). J:

bojtvirág ’ua.’. A bojtosf , egybojtosf ’páfrányfajta’ az ismeretlen eredet bojt -s melléknévképz s származéka, a névadás magyarázata, a növény csipkés, rojtos levélzete; vö. a bojt 1585-t l adatolható ’rojt’ jelentésben. TESz. bojt a.; EWUng. bojt a. bojtvirág N. bojtvirág (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 202). J: ’Amaranthus caudatus; bókoló amaránt’. A bojtvirág népi elnevezés, az ismeretlen eredet bojt és a virág összetétele, a névadás magyarázata a piros, bojtos, csüng virágzat.
bojza, bójza, bojzik, bojzing l. bodza

94

boldogasszonyf d ben, bokrok alatt, árnyékos helyeken fordul el . A név talán német hatásra jött létre, vö. R. ném. Staudenguckerl (< ném. Staude ’bokor’, guckerl ’szem, kukucska’). Marzell Anemone hepatica a.
bokor alatt kunkorgó l. bokor alatt kucorgó

bokál 1807: Bokál (Magy. F vészk. 133). J: ’Alchemilla; palástf ’. — karéjos ~ 1807: karélyos Bokál (Magy. F vészk. 134); 1841: karélyos Bokál (Barra 128). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. | taréjos ~ 1813: taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382). J: ’ua.’. A bokál az Alchemilla nemzetség megnevezése, Diószegi–Fazekas alkotása; a bokál szót a kelyhbokál nemzetségnévb l vonták el. Az ol. eredet bokály jelentése ’pohár’; a névadás magyarázata, hogy a növény levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. Hajnalhasadtával gyöngyszer harmatcseppek jelennek meg a levelek peremén, a cseppek vagy a pohárba kerülnek vagy kicsordulnak. A növény ezen tulajdonságának már a középkori alkimisták is varázser t tulajdonítottak. A karéjos, taréjos jelz k a levelek formáját jelzik. Diószegi Orvosi f vészkönyve a karélyos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) és a taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) nevet javasolja a R. oroszlántalp, palástf , Boldogaszszony palástja, Boldogasszony tenyere helyett. Gyógynövények enciklopédiája 33; TESz. bokály a.; EWUng. bokály a. — Ö: kelyh~.
bokor l. borbolya(~), csipke~, imádság~, kaporna(~), kazuár~, k ris(~), szederín~, szenna(~), tintabogyó~

bokrétafa 1807: Bokrétafa (Magy. F vészk. 243); 1948: Bokrétafa (MagyGyógyn. 161); 1998: bokrétafa (Priszter 292). J: 1807: ’Aesculus; vadgesztenye(fa)’. | 1948: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér ~ 1903: Fehér bokrétafa (Hoffmann–Wagner 76); 1948: Fehér bokrétafa (MagyGyógyn. 161). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. A bokrétafa Diószegi–Fazekas alkotása, a név az Aesculus nemzetség elnevezése; a bokréta el tag származékszó, az ismeretlen eredet bokor alapszóból alakult -éta több elem kicsinyít képz vel, 1585-t l adatolható ’virágfüzér’ jelentésben. A növénynévben a bokréta a gesztenyefa tömött, füzéres, felálló bugavirágzatára vonatkozik, a fehér jelz a virág színére utal. TESz. bokréta a.; EWUng. bokréta a. — Ö: gesztenye~.
Boldoganya mentája l. Boldogasszony mentája

Boldogasszony csipkéje 1775: Bóldogaszszony tsipkéje (Csapó 37); 1783: BóldogAÐzÐzony tsipkéje (NclB. 375); 1798: B[oldog] Aſſzony tsipkéje (Veszelszki 385); 1813: B[óldog] A[szszony] tsipkéje (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Rubus idaeus subsp. idaeus; málna’. A Boldogasszony csipkéje jelölt birtokos szerkezet, a csipke utótag valószín leg szláv eredet , ’tövis’ jelentés , a málna tüskés szárára utal. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

bokor alatt kucorgó 1903: Bokor alatt kuczorgó (Hoffmann–Wagner 116); 1948: Bokor alatt kunkorgó (MagyGyógyn. 101). J: ’Hepatica nobilis; nemes májvirág’. A bokor alatt kucorgó, bokor alatt kunkorgó elnevezések alapja, hogy a növény er-

TESz. csipke a.; EWUng. csipke a. boldogasszonyf N. boldogasszonyf (ÚMTSz.). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A boldogasszonyf népi név, nyilván a növény egyéb boldogasszony el tagú neveinek hatására jött létre, vö. Boldogasszony mentája,
Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere, boldogasszonylapu.

boldogasszonylapu boldogasszonylapu 1841: boldog aszszony lapu (Barra 209). J: ’Tanacetum parthenium; szi margitvirág’. A boldogasszonylapu Barra alkotása, valószín leg a Boldogasszony tenyere ’Tanacetum balsamita’ elnevezései (boldogasszonyf ,
Boldogasszony mentája, Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere) alapján hozta létre a nevet, a lapu utótag a növény hasznos leve-

95

Boldogasszony tenyere virágot, az illatáért szeretik. Ha a kapuban ültek, vagy a templomba mentek, ebb l törtek egy szárat és szagolgatták” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). A bizonytalan eredet oldal jelentése a növénynévben ’valakinek a közele, valaki mellett lev hely’ lehet, mivel ezeket az illatos növényeket az asszonyok közvetlenül a ház mellett termesztették vagy tartották felakasztva. A boldogasszony el tagra l. még
Boldogasszony tenyere.

leire utalhat, ezek azonban nem igazán nagy méret ek. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony mentája 1533: Anetum: Dille: Bodog azzon mentaia (Murm.: RMGl. 486); 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ Mentaÿanak fachÿard kÿ aÅ leweth” (OrvK. 315/23); 1578: Bodog aſÅſÅony Méntáya (Melius 104a); 1583: Bodog Azzony mentaya Mentha graeca Costus hortensis vulgo (Clusius–Beythe 6: BotTört. 128); 1775: Bóldog-AÐzÐzony Mentája (Csapó 186); 1783: Bóldog AÐzÐzony Mentája (NclB. 414); 1798: Bóldog Aſſzony méntája (Veszelszki 308); 1998: Boldogasszony mentája (Priszter 518). J: 1533: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1577 k., 1578, 1583, 1775, 1783, 1798: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. || Boldoganya mentája XVI. sz. e.: Herba sancte Marie: Bodog anya metaya (CasGl. c): RMGl. 485). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony mentája és a Boldoganya mentája jelölt birtokos szerkezetek, a lat. Herba sancte Marie (CasGl. c): RMGl. 485) és a Beatæ virginis mentha (Clusius–Beythe 1584. 21) fordításával keletkeztek, a növény menta illatú. Idegen nyelvi megfelel re vö. Frauenminze ’asszonymenta’, Marien-kraut ’Máriaf ’. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

TESz. oldal a.; EWUng oldal a. Boldogasszony palástja 1775: BóldogAÐzÐzony palástja (Csapó 208); 1783: BóldogAÐzÐzony paláÐtya (NclB. 332); 1798: Bóldog AÐzÐzony’ paláÐtja (Veszelszki 33); 1813: B[óldog] A[szszony] palástja (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony palástja jelölt birtokos szerkezet, a ném. Unſerfrauen Mantel (Csapó 208); Frauenmantel, unſerer lieben Frauenmantel (NclB. 332) tükörfordítása. A névadás alapja a levelek palástszer formája. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Marzell Alchemilla vulgaris a. Boldogasszony rózsája 1783: Bóldog AÐzÐzony rósája (NclB. 371); — N. bódogasszonrózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A Boldogasszony rózsája jelölt birtokos szerkezet, a latin eredet rózsa a kövirózsa húsos, csillagszer en álló leveleire vonatkozik. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony oldala N. Boldogasszony oldala (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony oldala népi név, jelölt birtokos szerkezet, ahol a boldogasszony el tag a vényasszonyokra utal, akik a „A virágos szárát vízbe is teszik vagy kézben tartva szagolgatják. Ezt is, mint a többi vénasszony-

Boldogasszony tenyere 1. 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek, kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. 592/5); 1998: Boldogasszony tenyere (Priszter 518). J: 1577 k.: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1998: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. ▌ 2. 1813: B[óldog] A[szszony] palástja, tenyere (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony tenyere (1.) jelölt birtokos szerkezet, nevét a kéz ujjaira emlékeztet levelekr l kapta. A Boldogasszony el tag magyarázata, hogy a növény menta illatú, ugyanis Máriáról, Boldogasszonyról általában az illatos, hasznos növényeket nevezték el,

Boldogasszony tövise vö. lat. Herba sancte Mariae; ném. Marienwurzel, Mariawürzkraut. A hegyeskaréjú palástf (2.) Boldogasszony tenyere elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek karéjosak. Boldogasszony tövise 1578: Bo:[ldog] aſÅ: [szony] txuiſſe (Melius 46a). J: ’Silybum marianum; máriatövis’. A Boldogasszony tövise Melius alkotása, jelölt birtokos szerkezet, a lat. Carduus S[ancti] Marię (Melius 46a) tükörfordítása. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Vö. máriatövis.

96

bolhaöl f tása, a növény a rovarokat és az egyéb kártev ket el zi: „a’ harmatos leveleivel balhákat Íznek, és ha a’ lovak e’ fÍ’ nedvével megkenetnek, a’ férgek (legyek) meg nem lepik. A’ húſt ha meg-ſózzák, és e’ fÍ’ leveleivel bétakarják, a’ legyek bé-nem pökig. Vizben fftt magva vizével jó a’ házat, és az ágyat öntözni: mert a’ balhákat és egyébb férgeket elÍz” (Veszelszki 344). A erdei peremizs (3.) bolhaf neve szintén német mintára jött létre, vö. ném. Flöhkraut, ill. Flöhpflanze. A bolhahalál Melius alkotása, összetett szó az utótag az uráli eredet hal ’megsz nik mozogni, megdermed’ -l képz s változata, Melius találó neve azt fejezi ki, hogy a növény ’a bolha halálát okozza’. A névadás alapja, hogy a növényt bolha ki zésére használták: „Balhat, pokot, rut ferget, kigyot, el ×z: vala hol el himtik” (Beythe 89). A névadás magyarázatára l. még bolhaöl f . Marzell Coriandrum sativum a.; Genaust Coriándrum a. bolhaöl f 1. 1578: Balha xlx f× (Melius 113a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. ▌ 2. 1578: Balha xlx f× (Melius 138a). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolha z f 1578: Balha ºzx f×nec gr. (Melius 138a). J: ’ua.’. A csombormenta (1.) bolhaöl f elnevezésének alapja, hogy a növény „füſtje balhákat Íz” (Veszelszki 363). Melius így magyarázza a név keletkezését: „Pulegium, az az, Balha xlx f×, mert ha à Pulegium virágos f×uét meg gyutod az Balhákat meg xli à f×ſti: Az mely ágyra, Paplanra rakyác balha ott nem lakic” (Melius 113a). Melius az ismeretlen eredet lat. szakny.-i pulegium szót a lat. pūlex ’bolha’ szóból származtatja. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Flohkraut ’bolhaf ’. Az erdei peremizs (2.) bolha z f és bolhaöl f elnevezése Melius alkotása, a névadás magyarázata, hogy a növényt férgek, bolha, csimáz ki zésére használták. Melius azonban másféle magyarázatot is f z névadásához: „ſÅélesb à leuele mint az Iuollyánac, de fekete ſÅobáſu, vgyan mint ha Balha volna rayta, à leuelét à Balha igen ęſÅi mint az KapoſÅtát à kertben: Azért hiyác Czimáz f×nec, Balha ºzx f×nec” (Melius 138a). A néva-

TESz. tövik a.; tövis a.; EWUng. tövik a., tövis a.; UEWb. 520 a.
bolha l. kati~

bolhaf 1. 1500 k.: Coriandrvm: belend fÿ[w]; balha [fÿw] (Herb. a): RMGl. 255); — N. bolhaf (MagyGyógyn. 185). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. ▌ 2. 1578: Balha f× (Melius 174a); 1775: Balha-fü (Csapó 26); 1783: Balha-fü (NclB. 363); 1798: Balha-fÍ (Veszelszki 343); 1813: Balhaf (Magy. F vészk. 2. 364); — N. bolhaf (ÚMTsz.). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1783: Balha-fü (NclB. 415). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolhahalál 1578: Balha halál (Melius 138a); 1595: balha halal (Beythe 88a); 1775: Balhahalál (Csapó 248); 1783: Balha halál (NclB. 415). J: ’ua.’. A bolhaf ’kerti koriander’ (1.) szláv eredet bolha el tagjának magyarázata, hogy a növény büdös illatú, és a büdös növényeket bolhairtásra használták, ill. a névadásra hatással lehetett a lat. szakny.-i coriandrum és a német elnevezések, bár ezekben poloska állatnév szerepel; a lat. coriandrum név a növény b zös, poloskaszagára utal (< gör. koríandron, koríannon, koríanon ’koriander’ < gör. kóris ’poloska’ < gör. káron ’kömény’, kár ’tet ’); ném. Wanzendill ’poloskakapor’, Wanzenkraut ’poloskaf ’. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény csimázillatúf elnevezése. A borsos keser f (2.) bolhaf neve a ném. Flxhekraut (Melius 174a) tükörfordí-

bolhasepr dás magyarázatára l. még bolhaf . Genaust pulégium a.; Pulicária a. bolhasepr N. bàlhasöprü (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A bolhasepr népi név, a szláv eredet bolha és az ótörök eredet sepr összetétele. A névadás alapja, hogy a növényt „Sepr nek, bolhasepr nek használják, tüszejt sepernek vele” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205.
bolha z f l. bolhaöl f

97

bolyhosvirág 2. bolondító² (ÚMTsz.). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. ▌ 3. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. ▌ 4. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum nigrum; fekete csucsor’. A bolondító a bolondítóf névb l elvonással keletkezett, a névadás magyarázatára l. bolondítóf . A bolondító elnevezés Márton Természethistóriai képeskönyvében t nt fel. A névadás magyarázata, hogy mind a négy növény mérgez , halált okoz, és megbolondítja az embert. bolondítóf 1. 1578: bolondito f×nec gr. (Melius 85a). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. ▌ 2. 1585: Bolondito fÖ (Cal. 146); 1775: Bolondító-fü (Csapó 33); 1783: Bolonditó-fü (NclB. 339); 1798: Bolondító-fÍ (Veszelszki 252); 1807: bolondítóf (Magy. F vészk. 174); 1852: Bolonditófü (Gönczi 61). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A bolondítóf a lat. Morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius így magyarázza: „eſÅt Morianac, az az, bolondito f×nec mongyác” (Melius 85a). A bolondító beléndek (2.) bolondítóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a növény hatására utal: „emberre nézve... minden része ... halálos, mérges” (Barra 336), „felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42), „mérges, bódító, kábító” (Magy. F vészk. 2. 169). A XVI. századi Orvosi könyv ezt írja a bolondító beléndekr l: „AÅ kÿ eÅth megh eÐÅÿ vagÿ megh ÿÐÐÅa, Åÿnthe olÿanna chÿnalÿa mÿnemw aÅ (OrvK. 617/32–33) reņgh emb†r, Elmeÿeth el veÅÿ, es haÐonlowa teÅÿ aÅ el aÿulthoÅ, Såeme megh veor†ÐІdik, vÿÅketh aÅ teÐte es reÅketh” (OrvK. 618/1–2), „A’ ki tudatlanságból a’ Belénd-magtól meg-bolondúlt, annak ketske-tejet, mézes vízet, tökmagot, és diót, jól öſzve-törve, adjanak néki be italban, megint eſzére jön” (Veszelszki 252). Genaust mório a. bolyhosvirág N. bolyhosvirág (MagyGyógyn. 216). J: ’Menyanthes trifoliata; vidraf ’.

bolondbingó 1903: bolonbingó (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bolond bingó (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondbingó ’bolondbogyó’ szláv eredet bolond el tagja arra utal, hogy a növény mérgezést okoz, a bingó ’gubó alakú termés’ a bogyó alakváltozata, a fekete termésre vonatkozik. Vö. bolondf , bolondítóf . TESz. bigyó a., bogyó a.; EWUng. bigyó a., bogyó a.; ÚMTsz. bimbó a. bolondf 1. 1578: Bolond f× (Melius 52); 1783: Bolond-fü (NclB. 340); 1798: Bolond fÍ (Veszelszki 305); 1807: Bolondf (Magy. F vészk. 175). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’. ▌ 2. 1791: Bolond-fü (Lumnitzer 90); 1948: bolondf (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondf a lat. morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius ezt írja: „ennec Morion neue, az az, Bolond f× neue”, „végre vgyan bolonda tenne” (Melius 52). A névadás magyarázata, hogy a növény súlyos mérgezést okoz. A bolondf ’maszlagos nadragulya’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, ugyancsak mérgezést okoz, fogyasztása bolonddá teszi az embert. Genaust mório a.; Nyr. 127: 331. bolondító 1. 1805–13: „A’ bolondító felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42); — N. bolondító (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9); bolondító (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌

borágó A bolyhosvirág népi név, az ismeretlen eredet bolyhos ’rojtos, szálakkal borított’ el tag magyarázata a növény gyönyör fehér és rózsaszín rojtos virágja. TESz. bolyhos a.; EWUng. bolyhos a. borágó 1. 1533: Est et satiua buglossus, quam Boraginem triuiales uocant: Burritsch: Borag (Murm.: RMGl. 123); 1578: Borágo (Melius 152), Boragonac gr. (Melius 152a); 1595: Borrago (Beythe 119); 1664: Borrago, Borago (Lippay 86); 1775: Borágo (Csapó 27); 1783: Borrágó (NclB. 334); 1791: Borrák (Lumnitzer 76); 1792: Borrágó dinnye Ðzagú fÍvet (Nedeliczi 51); 1798: Borágo (Veszelszki 106); 1807: Borrágó (Magy. F vészk. 155); 1847: borágo (Peregriny 354). J: ’Borago officinalis; kerti borágó’. — kerti ~ 1807: kerti Borágó (Magy. F vészk. 155); 1843: kerti Borágó (Bugát, Szóhalm. 42); 1998: kerti borágó (Priszter 50). J: ’ua.’. | orvosi ~ 1872: Orvosi Borágó (Hazslinszky, MagyarhonEdényes. 226). J: ’ua.’. — ~f 1745: Borágo-fü (Torkos 6); 1792: borrágó fÍnek (Nedeliczi 51); 1833: Borrágóf (PallasLex. 537). J: ’ua.’. ▌ 2. — mezei~ 1578: mezei Boragonac gr. (Melius 151). J: ’Echium vulgare; közönséges kígyószisz’. A borágó a középlatin borr#go, borago alak átvétele, amely talán az arab abū ‘araq ’izzasztószer’ szóból származik. A borrágó, borágó alakváltozatok feltehet leg latin hatásra alakultak ki. A borágó megkülönböztet jelz i: orvosi és kerti. Diószegi m ve, az Orvosi f vészkönyv a kerti Borágó (Magy. F vészk. 2. 162) nevet javasolja a R. kerti atracél (→ atracél) helyett. A kígyószisz (2.) borágó neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, Melius leírja, hogy azért adta a kígyószisznek a borágó nevet, mert hasonlít a kerti borágóhoz, a mezei jelz célja, hogy megkülönböztesse a kertit l: „Haſonlo az AtratzAlhxz [kerti borágó], kéc à virága, txuiſſes ſÅxrxs à leuele, ſÅára” (Melius 151). EtSz. I: 476; Nyr. 12: 349; MNyj. 39: 127–133; Genaust Borágo a. borbélycsombor 1578: Barbęly Czombornac gr. (Melius 110a). J: ’Mentha
bonzalgó l. ballangókóró

98

borbolya pulegium; csombormenta’. || borbélyf mosócsombor 1578: Barbély fx moſo Czomborra (Melius 113). J: ’ua.’. A borbélycsombor és a borbélyf mosócsombor nevek Melius alkotásai, összetett szavak. A borbély és a borbélyf mosó nevek borbély ’haj és szakáll ápolásával foglalkozó szakember’ el tagja német, valószín leg bajor-osztrák eredet , a f ’fej’ jelentés , a névadás szemléleti háttere, hogy a borbélyok ebb l a növényb l készült f zetben mosták a fejet, Melius így magyarázza: a „Barbęllyoc, ebben moſſac à feyet” (Melius 107). Az utótagra l. csombor. TESz. borbély a.; EWUng. borbély a.
borbélyf mosócsombor l. borbélycsombor

borbélypolaj 1578: Barbęly polay (Melius 108a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. A borbélypolaj nevet Melius alkotta, a névnek nincs folytatása. A borbély el tag magyarázatára l. borbélycsombor, az utótagra l.
polaj.

Szabó, Melius 415. borbolya 1. 1793: borboja (EtSz.); 1948: Borbolya (MagyGyógyn. 103); 1998: borbolya (Priszter 314); — N. burbolya, burbora (ÚMTsz.). J: ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. — közönséges ~ 1998: közönséges borbolya (Priszter 314). J: ’ua.’. — ~bokor 1998: borbolyabokor (Priszter 314). J: ’ua.’. ▌ 2. N. borbolya (Jávorka 266); Borbolya (MagyGyógyn. 300). J: ’Achillea millefolium subsp. millefolium; közönséges cickafark’. A borbolya bizonytalan eredet , a R. barbara, borbala (l. még ürömborbolya) alakok alapján egy k. lat. *barbara ’sóskafa’ átvételét tehetjük fel, ez azonban nem mutatható ki, csupán egy k. lat. barbaris. A borbolya a korai adatokban csak az ürömborbolya (els megjelenése: 1583) összetételben t nik fel, a borbolya önálló megjelenése: 1793. A borbolya növénynév népetimológiás alakulat is lehet, a Barbara, Borbála személynevek hatással lehettek létrejöttére. A közönséges cickafark (2.) borbolya neve népi elnevezés; az elnevezést hasonlóság alapján kapta, több kicsi részb l álló, illatos virágzata van. Jávorka 266; TESz.; EWUng. — Ö: sós-

bordalap
ka~, üröm~. borda l. ördög~

99

borjúfej f l. fekete fodorka (→ fodorka). A kacskaringós (4.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása, a jelz t azzal magyarázzák, hogy „lombjai ſzárnyasonn kikanyargattak” (Magy. F vészk. 557). A k rutabordalap (5.) Diószegi–Fazekas alkotása; az el tag a növény R. k ruta nevének átvétele. bordon 1807: Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum; szamárbogáncs’. — fehérhátú ~ 1807: Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. A bordon a szamárbogáncs ’Onopordum’ nemzetségnév neve, Diószegi–Fazekas alkotása, a lat. Onopordum nemzetségnév végéb l vonták el a bordon nevet. A fehérhátú jelz arra utal, hogy a levelek fehéresek, „molyhosok” (Magy. F vészk. 460). Diószegi Orvosi f vészkönyve a Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 2. 365) nevet javasolja a R. fehér
bogáncskóró (→ bogáncskóró), fehérhátúlapu (→ lapu) és a töviseslapu (→ lapu) helyett.

bordalap 1. 1807: Bordalap (Magy. F vészk. 557). J: ’Asplenium; fodorka’. — szarvasnyelv ~ 1807: Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1843: szarvasnyelv Bordalap (Bugát, Szóhalm. 43). J: ’Asplenium scolopendrium; szarvasnyelvpáfrány’. — ~f 1948: Bordalapf (MagyGyógyn. 35). J: ’ua.’. ▌ 2. — csipkés ~ 1807: tsipkés Bordalap (Magy. F vészk. 388); 1903: csipkés bordalap (Hoffmann– Wagner 213); 1948: csipkés bordalap (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | zilálthajú ~ 1903: zilálthaju bordalap (Hoffmann–Wagner 213); 1911: zilálthajú bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’ua.’. ▌ 3. — feketéll ~ 1807: feketéll Bordalap (Magy. F vészk. 558). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 4. 1903: Bordalap (Hoffmann–Wagner 211); 1911: bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’Asplenium ceterach; pikkelypáfrány’. — kacskaringós ~ 1807: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1813: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 2. 378). J: ’ua.’. ▌ 5. — k ruta~ 1807: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 558); 1813: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 2. 386). J: ’Asplenium rutamuraria; kövi fodorka’. A bordalap Diószegi–Fazekas alkotása; az Asplenium nemzetség elnevezése. A bordalap összetett szó, a szláv eredet borda ’bordára emlékeztet kiemelkedés’ és a lap ’valaminek a lapos fele’ összetétele, a nemzetség a bordalap nevet a levelek hátoldalán látható, bordaszer en elhelyezked spóratokokról kapta; a szarvasnyelvpáfrány (1.) szarvasnyelv jelz je megkülönböztet szerep , magyarázatát l. szarvasnyelv f . Diószegi Orvosi f vészkönyve a Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 2. 388) nevet javasolja a R. szarvasnyelv f és címnyelv f (→ gímnyelv) helyett. A különféle jelz k (2– 5.) az Asplenium nemzetséghez tartozó páfrányfajokat különítenek el. A csipkés (2.) jelz re l. csipkés fodorka (→ fodorka); a növény zilálthajú jelz je Cserey alkotása, a laza, csipkés levélzetre utal. A feketéll (3.) jelz re

borfest 1798: Bor-feÐtf (Veszelszki 159); 1813: Borfest (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A borfest összetett szó, a bor el tag ótörök eredet , a fest utótag jelentése ’megszínesít’; a névadás magyarázata, hogy a bíborvörös bogyókkal a silány min ség borokat festették: „némelly gazdák a’ boraikat feÐtegetik véle, a’ honnét a’ bor-feÐtf nevet viseli” (Veszelszki 159). Vö. fest sz l (→ sz l ). borjúfark 1578: Boriu fark (Melius 146a). J: ’Verbascum sp.; ökörfarkkóró’. — ~f 1903: Borjúfark-f (Hoffmann–Wagner 38). J: ’Verbascum thapsus; molyhos ökörfarkkóró’. A borjúfark összetett szó, a borjú el tag csuvasos jelleg ótörök jövevényszó, az elnevezés magyarázata, hogy a hosszú, sárga szín virágzatot borjú farkához hasonlónak találták. Vö. ökörfark. borjúfej f 1578: Boriu feyx f× (Melius 165a). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúfej f Melius alkotása, valószín leg a felsorolt R. latin nevek hatására alkotta;

borjúfül

100

borjúpázsit

vö. Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. ký#n, genitív kynós ’kutya’; gör. kephale ’fej’), Bucranion (Melius 165a) (< gör. boûs ’ökör’). Melius így magyarázza a névadást: „mint egy Ebnec, vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a), a növény magháza borjúfejhez hasonló. Vö. a növény egyéb metaforikus elnevezéseivel: borjúorrúf , ahol a növény magházát nem fejhez, hanem orrhoz hasonlítják, valamint l. még ebfej f . Genaust Cephalándra a., bucéphalus a. borjúfül 1595: Boriu fijl (Beythe 79a); 1783: Borju fül (NclB. 410); 1798: Borjú-fÍl (Veszelszki 248); 1813: Borjúfül (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Hieracium murorum; erdei hölgymál’. — ~f 1798: Borjú-fÍl-fÍnek gr. (Veszelszki 248). J: ’ua.’. A borjúfül Beythe alkotásának t nik, Beythe m ve pedig Melius Herbáriumának vette át nagy részét. Melius a növényt egérfül néven említi, lehetséges, hogy Beythe ezt vette át borjú el taggal, vagy névadására hatással lehetett a számtalan borjú el tagú növénynév, amely Melius Herbáriumában el fordul, pl. borjúlábf , borjúfej f , borjúorrúf . A névadás szemléleti háttere, hogy az apró, szürkés, sz rös levelek állatfülhöz hasonlóak. Az erdei hölgymálnak a magyarban nincs borjú állatnévvel alkotott elnevezése, a német nyelvben ökör el tagú elnevezése van, pl. Ochsenzung ’ökörnyelv’; vö. a latin név szerinti mutatóval. Marzell Hieracium murorum a.; Kádár– Priszter 21. borjúlábf 1. 1578: Boriu labu f× (Melius 89); 1775: Borju láb-fü (Csapó 40); 1783: Borjú láb-fü (NclB. 422); 1807: Borjúlábf (Magy. F vészk. 520); 1948: borjúlábf (MagyGyógyn. 47). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. || borjúláb 1798: Borjúláb (Veszelszki 73); 1813: Borjuláb (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. ▌ 2. 1595: borui labu fiju (Beythe 51a). J: ’Dracunculus vulgaris; közönséges sárkánykontyvirág’. A foltos kontyvirág (1.) borjúlábúf neve Melius alkotása, a lat. Pes vituli (Melius 89) (< lat. pes ’láb’, lat. vitulus ’borjú’) fordításá-

val alkotta. A növény nevét a borjúlábra emlékeztet levelekr l kapta. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Kalbsfuß; ang. calf’s-foot ’borjúláb’. A közönséges sárkánykontyvirág (2.) borjúlábúf neve a levelek hasonlósága alapján keletkezett. Marzell Arum maculatum a. borjúorrúf 1578: Boryu orru f× (Melius 165); 1595: Boryu orru fiju Antirrhinum, Bucranion, Cynocephaloea (Beythe 120a); 1775: Borjú orrú-fü (Csapó 39); 1783: Borju orru fü (NclB. 391); 1807: borjú orrú f (Magy. F vészk. 362). J: 1578, 1595, 1775: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1783, 1807: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorr 1792: bornyú orra (Nedeliczi 183), 1813: Borjúorr (Magy. F vészk. 2. 366). J: 1792: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1813: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorrú 1798: Borjúorrú (Veszelszki 61). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúorrúf Melius alkotása, a ném. R. Kalbsnaße (Melius 165) tükörfordítása. Melius leírása magyarázza a névadási motivációt: „A magua à leuele kxzxt mint egy Boriunac az orra, Boryuorru f×nec hiyác” (Melius 165a). Melius valószín leg a vad változatot (vetési oroszlánszáj) nevezte el, ezt a nevet a kés bbiekben a kerti változatra (kerti oroszlánszáj) is alkalmazták. A borjúorr és a borjúorrú elvonással keletkezett a borjúorrúf elnevezésb l. Vö. orrosfej f . Nyr. 127: 478. borjúpázsit 1783: Borju páÐit (páÐint) (NclB. 322); 1807 e.: Borjúpásit (Julow 255); 1807: Borjú-pázsit (Magy. F vészk. 96); 1998: borjúpázsit (Priszter 301). J: 1807 e., 1998: ’Anthoxanthum; borjúpázsit’. | 1783, 1807, 1998: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. — illatos ~ 1998: illatos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. | szagos ~ 1903: Szagos borjupázsit (Hoffmann–Wagner 16); 1998: szagos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’ua.’.

boróka

101

borostyán

A borjúpázsit feltehet leg Benk alkotása; a névadás alapja az lehet, hogy a borjakkal legeltették ezt a füvet. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a szagos Kéthímpá’sit (Magy. F vészk. 2. 366) nevet javasolja a borjúpázsit helyett; a kéthímpázsit azonban nem maradt fenn, helyette a borjúpázsit a növény hivatalos magyar elnevezése lett. Az illatos, szagos jelz a növény finom illatát jelzi, a lat. szakny.-i odoratum (< odor ’illat’) fordítása, magyarázata, hogy a növény „Er s cumarin-szagával a szénának kellemes, úgynevezett szénaillatot kölcsönöz” (Hoffmann– Wagner 92). Genaust odoratíssimus a. boróka 1791: „A’ Gyalog-feny … gyüm ltsét a’ Nógrád-varmegeiek Borókának nevezik” (MNy. 32: 316); 1798: Boróka (Veszelszki 265); 1808: Borók (Sándor I., Sokféle 12: 20); 1816: Borok (Gyarmathi, Voc.); 1998: boróka (Priszter 405). J: 1791: ’Juniperus communis; a közönséges boróka bogyója’. | 1798: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. — közönséges ~ 1998: közönséges boróka (Priszter 405). J: ’ua.’. A boróka szlovák eredet ; vö. szlk. N. borovka, bor&vka, ir. borievka; cseh borůvka ’fekete áfonya’; le. borówka ’áfonya’; or. борóвка ’áfonya’. A szlovák szó a szlk. bor, b&r ’feny fa’ származéka. TESz. boróka a.; EWUng. boróka a. — Ö: gyalogfeny ~. boronafa 1903: Boronafa (Hoffmann– Wagner 99). J: ’Prunus spinosa; kökény’. || boronatüske N. boronatüske (Jávorka 592). J: ’Prunus spinosa; kökény’. A névadás magyarázata, hogy az egész növény tüskés, ezért a déli szláv vagy szlovák eredet borona ’a felszántott föld porhanyósítására használatos mez gazdasági eszköz’ tüskéihez hasonlítható. A tüske utótagra l. borostyántüske. Vö. ekeakadály, ekegúzs. TESz. borona a.; EWUng. borona a.
boronatüske l. boronafa

virág N. Borongóvirág (MagyGyógyn. 322). J: ’ua.’. A borongóf növénynév borongó el tagja ótörök eredet szócsalád származéka, a borong ’sötétlik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka; vö. még ború ’sötét felh ’. A névadás magyarázata, hogy a virágok borongós, es s id ben nem nyílnak ki. TESz. borít a.; EWUng. borít a.
borongóvirág l. borongóf

borongóf 1775: Burongó-fü (Csapó 291); 1783: Búrongó-fü (NclB. 420); 1798: Burongó-fÍ (Veszelszki 119); 1813: Burongóf (Magy. F vészk. 2. 367). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || borongó-

borostyán 1. 1282: „in Pethna potoka, vbi commetatur terre Burstian” (TESz.); 1500 k.: De lauro: Borostyan (StrassbGl.: RMGl. 124); 1595: Boroſtyan (Beythe 55); 1998: borostyán (Priszter 390); — N. barisnya, bruscsin, burusnyán (MTsz.); barastyány, barastyi™ny, boroscsány, boroscsián, borosnyán (ÚMTsz.). J: 1282, 1500 k.: ’Hedera helix; erdei borostyán | Laurus nobilis; közönséges babérfa’. | 1595, 1998: ’Hedera helix; erdei borostyán’. — erdei ~ 1998: erdei borostyán (Priszter 390). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. | fái ~ 1510 k.: radix hedere: faj borosti [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera arborea: Faÿ borosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1775: Fai-borostyán (Csapó 44); 1783: Fai BoroÐtyán (NclB. 343); 1798: Fái Boroſtyán (Veszelszki 243). J: ’ua.’. | fára-futó ~ 1775: Fárafutó-borostyán (Csapó 44); 1783: Fára fútó BoroÐtyán (NclB. 343). J: ’ua.’. | folyó ~ 1583: folyo boros tyan (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130); XVI. sz. v.: Hedera: Folyo borostyan (De Medicinali: RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi ~ 1510 k.: terrestis: foldj boros [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera terrestris: Fewldÿborosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1540 k.: Edera Terrestris: fewldÿ borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1998: közönséges borostyán (Priszter 390). J: ’ua.’. — ~fa 1395 k.: eginus: borostian fa (BesztSzj.: RMGl.); 1540 k.: Edera Arborea: fa borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi folyó ~f 1583: fody folyo borostian fiu (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130). J: ’ua.’. ▌ 2. — kis földi~ 1578: „EſÅt hiyác Laureolanac, az az, Vékony leuel× kis fxldi Boroſtyánnac” (Melius 185a). J: ’Polygonatum odoratum; orvosi salamonpecsét’. — földi~f

borostyánlevel f

102

borostyánrózsa

1578: Fxldi boroſtyán f× (Melius 185a). J: ’ua.’. | laurus~f 1578: Laurus boroſtyánf× (Melius 185a). J: ’ua.’. ▌ 3. — földi~ 1813: f ldi Borostyán (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Ruscus hypoglossum; lónyelv csodabogyó’. — ~f 1798: Borostyán-, Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). J: ’ua.’. | földi~f 1578: fxldi Boroſtyán f× (Melius 184); 1775: Földiborostyán-fü (Csapó 20). J: ’ua.’. ▌ 4. — földi~ 1775: Földi-borostyán (Csapó 45); 1783: Földi-boroÐtyán (NclB. 343). J: ’Vinca minor; kis meténg’. | földi mászó~ 1841: földimászó borostyán (Barra 269). J: ’ua.’. ▌ 5. 1841: borostyán (Barra 311). ). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. — apró földi~ 1948: Apró földi folyóborostyán (MagyGyógyn. 228). J: ’ua.’. | földi~ 1775: Földiborostyán (Csapó 43); 1783: Földi BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. | földön futó~ 1775: Földön futó borostyán (Csapó 43); 1783: Földön fútó BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. ▌ 6. — erdei~ N. erdeji borostyán (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | mezei~ N. mezeji borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | piros~ piros borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | vad~ 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32. Boroſtyán a.). J: ’ua.’. A borostyán szláv, valószín leg szerbhorvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. b”ščan, b‘šcan, b‘štan ’borostyán, repkény’; szln. brščnl; szlovák bečtan; le. R. brzeszczan ’ua.’. A magyar alakváltozatok részben a magyarban alakultak ki, részben pedig többszörös átvétel eredményei. A borostyán forrása a szb.-hv. R. brьšcan, a boroscsán forrása a szb.-hv. R. brьščanъ lehetett. Az adatok azt mutatják, hogy a borostyán növénynévnek számtalan jelentése van, ezeket a jelentéseket a jelz k különítik el; a legtöbb hasonlóság alapján létrejött elnevezés a növény örökzöld tulajdonsága és b rszer levele alapján alakult ki. A borostyán eredeti jelentése a erdei borostyán (1.) lehetett, a közönséges babérfa (1.) jelentés hasonlóság alapján alakult ki, mivel mindkét növény levele sötétzöld, b rnem , örökzöld. Az erdei, fái, fárafutó, folyó,

földi, közönséges, földi folyó (1.) magyarázata, hogy a növény vadon, erd ben n , „a’ fákra, kf-falakra, és egyéb ſzomſzéd támaſzakra tekervényesen fel-fút” (Veszelszki 244). Az orvosi salamonpecsét (2.) kis földiborostyán, földiborostyánf és laurusborostyánf elnevezései Melius alkotásai; Melius az orvosi salamonpecsétet az erdei borostyánhoz, ill. a közönséges babérhoz hasonlítja, megkülönböztet jelz i: kis és földi. A laurusborostyánf el tagja a lat. laurus ’babér’ átvétele; vö még laurusf . A lónyelv csodabogyó (3.) levélszer ágacskái b rnem ek, örökzöldek, a kis meténg (4.) szintén örökzöld, földön kúszó növény, mindkett hasonlóság alapján kapta borostyán nevét. A kerek repkény (5.) földi, apró földi és földön futó jelz inek magyarázata, hogy a növény „a’ ffld-ſzint hamar el-terjed mint a’ perje” (Veszelszki 243); a kerek repkény borostyán neve a lat. szakny.-i Glechoma hederacea utótagjának fordítása, vö. lat. heder#ceus ’borostyánszer , borostyánzöld’. A borostyán ’farkashárs’ (6.) jelentésben egyetlen adattal jelenik meg a történeti forrásokban (1801), els sorban a növény népi neve. A név nyilván a farkashárs boroszlán elnevezése mellett jött létre (lehet két külön átvétel is a szerb-horvátból), s t a növény ’babér’ jelentés latin neve is hathatott rá; vö. lat. szakny.-i Daphne (< lat. daphn# ’babér’). Hasonló szemlélet névadásra a farkashárs német nevei között is találunk példát, pl. R. ném. Lorbeerkraut ’babérf ’; R. ang. dwarf bay ’törpebabér’. Vö.
boroszlán.

Marzell Polygonatum odoratum a.; TESz.; EWUNg.; Genaust lauréola a., Hédera a. — Ö: farkas~, kutya~, repkény~. borostyánlevel f 1775: Borostyán levelü-fü (Csapó 242); 1783: Borostyán levelü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. A széleslevel zsázsa borostyánlevel f elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, Csapó alkotása, a növény levelei az erdei borostyánéhoz hasonlóak. borostyánrózsa 1841: borostyánrózsa (Barra 268). J: ’Nerium oleander; leánder’. A borostyánrózsa összetett szó, az el tag-

borostyántüske

103 Kniezsa, SzlJsz. 104; Éder, Benk TESz.; EWUng. — Ö: farkas~.
borovicska l. borovnyica

bors 64;

ra l. borostyán, az utótagra l. rózsa. A névadás magyarázata, hogy a leánder levelei „mindég z ldek, b rformák” (Magy. F vészk. 183), örökzöldek, mint az erdei borostyán levelei, a leánder rózsaszer virágjára utal a rózsa utótag . borostyántüske N. borostyántüske (MagyGyógyn. 41); borostyántüske (ÚMTsz.). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borostyántüske népi név, a borostyán el tag arra vonatkozik, hogy a közönséges boróka is örökzöld, az utótag arra utal, hogy feny szer tüskéi vannak a növénynek. A tüske utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogaszszony tenyere.

TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520. boroszlán 1. — vad~ 1783: Vad BoroÐzlán (NclB. 362). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. || boroszlán 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32 Boroſtyán a.); 1807 e.: Boroszlán (Julow 258); 1807: Boroszlán (Magy. F vészk. 252). J: 1801: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | 1807 e.: ’Daphne; boroszlán’. ▌ 2. 1784: boroszlán (SzD. 14). J: ’Laurus nobilis; közönséges babérfa’. A boroszlán szerb-horvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. brstan, brstran, bersljan ’borostyán, repkény’. Megtalálható több más szláv nyelvben is: blg. бръшл_н; szln. bršlj&n; cseh R. brziestan; le. R. brzestan, brzostan. A magyarba feltehet leg a szb.-hv. brstan került. A boroszlán 1783-ban t nik fel Benk József m vében: boroszlán ’Syringa vulgaris; orgona’ [1783: BoroÐzlán (NclB. 320)] és vadboroszlán ’Daphne mezereum; farkashárs’ (2.) jelentésben. A név megterheltsége nagy, már megjelenésekor több növényre használták, nyilván hasonlóságon alapuló névátvitellel (hasonló a virágzat, a termés). A boroszlán nevet 1807ben Diószegi és Fazekas a ’Daphne’ nemzetség megnevezésére foglalta le, ez ma is érvényes. Vö. borostyán.

borovnyica N. borovnyica (MagyGyógyn. 208); borovnyica, borovnyic™ (ÚMTsz.). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. || borovicska 1841: borovicska (Barra 417). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borovnyica a szlovák borovnyica ’fekete áfonya’ átvétele. A borovicska szintén szlovák eredet ; vö. szlk. borovička ’borókapálinka’; cseh borovička; le. borowiczka. A szlovák szó a szlk. borievka, N. borovka, bor&vka ’borókabogyó’, borovica ’erdei feny ’, N. borovnica ’fekete áfonya’ családjába tartozik. A borovicska növénynév magyarázata, hogy a közönséges boróka bogyójából f zik a pálinkát. TESz. borovicska a.; EWUng. borovicska a. bors 1. 1395 k.: píper: bors (BesztSzj.: TESz.); 1595: Bors (Beythe 50); 1783: Bors (NclB. 322); 1998: bors (Priszter 458); — N. bos, bros (ÚMTsz.). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. — fekete ~ 1948: fekete bors (MagyGyógyn. 351); 1998: fekete bors (Priszter 458). J: ’ua.’. | közönséges fekete ~ 1783: közönséges fekete Bors (NclB. 322). J: ’ua.’. — ~cserje 1998: borscserje (Priszter 458). J: ’ua.’. | ~fa 1595: bors fanak gr. (Beythe 50). J: ’ua.’. ▌ 2. — vízi~ 1578: Vizi bors (Melius 174a); 1775: Vizi-bors (Csapó 26); 1783: Vizi bors (NclB. 363). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1584: bors (TESz. bors a.); — N. bors, boss (ÚMTsz.). J: ’Capsicum annuum; termesztett paprika’. — kerti~ 1775: Kerti-bors (Csapó 283); 1783: Kerti bors (NclB. 341). J: ’ua.’. | magyar~ 1841: magyar bors (Barra 348). J: ’ua.’. | spanyol~ 1841: spanyol bors (Barra 348). J: ’ua.’. | török~ 1775: Török-bors (Csapó 283); 1783: Török-bors (NclB. 341). J: ’ua.’. ▌ 4. — kerti~ 1813: kerti Bors (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. A bors ótörök erdet ; vö. Kāšγ. murč; CC. burč; kirg. murč. A borsos keser f (2.) vízibors neve a lat. hydropiper (< gör. hydro’víz’, gör. péperi ’bors’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény csíp s,

borscsombor

104
borsfa l. bors

borsika

a borshoz hasonló, és nedves helyeken fordul el . Melius így magyarázza: „Hydropiper Gxrxg×l, az az, Vizi bors Bors ſÅagu” (Melius 174a). Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. water-pepper; ném. Wasserpfeffer ’vízi bors’. A termesztett paprika (3.) bors nevét els sorban spanyol, török megkülönböztet jelz kkel használták. A törökbors és spanyolbors tükörfordítás, a R. ném. TürkiÐcke Pfeffer (Veszelszki 126), Spaniſcher Pfeffer (Csapó 284) fordításai. A paprikát a 17–18. században borsként használták, Csapó így ír a paprikáról: „Ezt kertekben termeſztik, és a’ piros hoſzſzú gyümöltseit a’ paraſzt emberek porrá törik, és eledeleiket avval borſozzák” (Csapó 284). A termesztett paprika amerikai eredet növény, a növény neve a ’bors’ jelentés szóból alakult több nyelvben, vö. ang. red pepper ’vörös bors’; ném. spanischer Pfeffer ’spanyol bors’; or. перец ’bors’. A kerti koriander (4.) szintén f szernövény, bors neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Vö.
borserej f .

TESz.; EWUng.; Genaust Hydrangéa a. — Ö: barát~, farkas~, f szer~.
borsa l. bodza borscserje l. bors

borscsombor 1911: bors csombor (Cserey, Növényszótár 272). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borscsombor összetett szó; az el tag bors ’Piper’ arra utal, hogy a növény a borshoz hasonlóan f szerként használható, az utótagra l. csombor. Vö. borsika. borserej f 1578: Bors erey× f× (Melius 174); 1775: Bors-erejü-fü (Csapó 241); 1783: Bors erejü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. || borsosf 1775: BorÐos-fü (Csapó 241); 1783: BorÐos fü (NclB. 393). J: ’ua.’. A borserej f Melius alkotása, a borserej f és a borsosf a növény R. lat. nevének mintájára jött létre; vö. R. lat. Piperitis (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’). Veszelszki így magyarázza a nevet: „A’ levelei nagyok, retzések ſetét-zfldek, tsipfſsek, a’ honnét a’ Deák neve piperitis” (Veszelszki 272). Vö.
bors.

Genaust Píper a.

borsfeny 1783: Bors-fenyö (NclB. 427); 1798: Bors-fenyf (Veszelszki 265); 1813: bors F[eny ] (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borsfeny az ótörök eredet bors és a feny összetétele, a névadás alapja a növény kerek borsszer termése: „mint egy egy bors ſÅem à gy×mxlcze” (Melius 9a). A feny magyarázó utótag arra vonatkozik, hogy a növény tüskés, feny höz hasonlít. Marzell Juniperus communis a. borsf 1. 1578: Borsf× (Melius 120); 1583: bors fiu (Clusius– Beythe 7a: BotTört. 132); 1590: Satureia: Bors fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1595: Bors fiju (Beythe 73); 1745: Bors-fü (Torkos 8); 1798: Bors-fÍ (Veszelszki 398); — N. borsfível, borsfü, borsf , borsf nek, borsfüjj (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. — kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” Borsf× (Melius 120). J: ’ua.’. ▌ 2. — hím~ 1578: him Borsf×nec gr. (Melius 125). J: ’Rosmarinus officinalis; rozmaring’. ▌ 3. 1911: borsf (Cserey, Növényszótár 272); 1998: borsf (Priszter 339); — N. b#rsf , brosfü (ÚMTsz.). J: ’Clinopodium vulgare; borsf ’. A borsf ’borsika’ (1.) Melius alkotása, az ótörök eredet bors ’Piper nigrum’ -f magyarázó utótaggal ellátott alakja. F szernövény, mint a bors ’Piper nigrum’, a kerti jelz a lat. hortensis fordítása. A rozmaring (2.) borsf nevét szintén Melius hozta létre, hasonlóság alapján: „him Borsf×nec hiyác mert igen haſonlo à Borsf×hxz (Melius 125). A borsf (2., 3.) elnevezések magyarázata az, hogy a rozmaring (2.) és a borsf (3.) a borshoz ’Piper nigrum’ hasonlóan f szerként használatos. Vö. borsika. Szabó, Melius 418. borsika 1911: borsika (Cserey, Növényszótár 272); 1948: borsika (MagyGyógyn. 237); 1998: borsika (Priszter 493); — N. borsika (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borsika a bors ’Piper’ kicsinyít képz s alakja, a névadás magyarázata, hogy a növény f szerként használható, ill. illatos, mint a valódi bors: „jó illatú, tsipfs ízÍ, étkekben alkal-

borsmenta

105

borsóka

matos, étel-kivánásra indít” (Veszelszki 398). A növényt régi id kt l fogva használják f szerként, amire a német elnevezések is utalnak: Wurstkraut ’kolbászf ’, Bohnenkraut ’babf ’, az utóbbi nevet az magyarázza, hogy amennyiben babételekhez f szerként használják, úgy a bab nem okoz felfúvódást. Vö. a növény egyéb, a bors ’Piper’ növényhez hasonlító elnevezéseivel: borscsombor, borsf ,
borsos szátorja (→ szátorja).

sou, majd bursó > borsó. A jeneszter (1.) sárgaborsó elnevezésének szemléleti háttere, hogy a növény hüvelytermése a borsóhoz hasonlít, virágzata sárga szín . A nyári hérics (2.) vadborsó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, valószín leg a bimbók emlékeztetnek borsószemre. TESz. borsó a.; EWUng. borsó a. — Ö:
miatyánk~, páternoszter~, sepr ~.

MagyGyógyn. 238; Marzell Satureja hortensis a. borsmenta 1948: borsmenta (MagyGyógyn. 246); 1998: borsmenta (Priszter 427); — N. borsminta (MNy. 4: 31); borsminta (ÚMTsz.). J: ’Mentha x piperita; borsmenta’. A borsmenta összetett szó, a lat. szakny.-i Mentha piperita mintájára jött létre. A borsmenta el tagja a lat. szakny.-i piperita (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’) fordítása, utótagja pedig a lat. szakny.-i Mentha > m. menta átvétele. A borsmenta növénynév kialakulására idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek; vö. ang. peppermint, ném. Pfefferminze ’borsmenta’. Vö. borsos menta
(→ menta).

borsocska 1. — nagy ~f 1775: Nagy BorÐotska-fü (Csapó 42). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. || nagy ~ 1813: nagy Borsotska (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’ua.’. ▌ 2. — nagy ~f 1798: Nagy borotska-fÍ [! borsotska] (Veszelszki 424). J: ’Lepidium campestre; mezei zsázsa’. A borsocska az ótörök eredet bors -cska kicsinyít képz s változata. A mezei tarsóka (1.) borsocska elnevezésének magyarázata, hogy a növény hófehér virágaiból apró, kerek borsocskára emlékeztet termések fejl dnek. A mezei zsázsa (2.) borsocska neve azon alapul, hogy f szerként használták, er s íz , vö. ang. pepperwort.
borsocskaf l. borsocska

Genaust Píper a. borsmustár 1998: borsmustár (Priszter 370). J: ’Eruca vesicaria subsp. sativa; vetési borsmustár’. — vetési ~ 1948: vetési borsmustár (Halmai 28); 1998: vetési borsmustár (Priszter 370). J: ’ua.’. A borsmustár összetett szó; az el tagra l. bors, az utótagra l. mustár. A névadás alapja, hogy vetési borsmustár magja a borshoz ’Piper’ hasonlóan csíp s: „a’ virágja-fejér, a’ magva tsipfs” (Veszelszki 207). borsó 1. — sárga~ 1813: sárga B[orsó] (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. ▌ 2. — vad~ N. vadborsó (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Adonis aestivalis; nyári hérics’. A borsó ótörök eredet ; ujg. burčaq ’borsó’; oszm. burçak ’ua.’; tat. borčak, burčak ’ua.’; csuv. pçrźa ’ua.’. A borsó ’veteményborsó’ els megjelenése: 1395 k.: píſſa: borſo (BesztSzj.: TESz.). A magyarba a török *burčaÛ kerülhetett, ebb l *burcsou ~ bur-

borsófojtóf 1841: borsófojtóf (Barra 354). J: ’Orobanche alba; fehér vajvirág’. A borsófojtóf a lat. Orobanche név (< gör. órobos ’csicseriborsó’, ágchein ’fojt’) mintájára jött létre. A névadás alapja a növény „gonoszsága”, él sdi mivolta: „Puha földben ſzeret tanyáſzni; a’ hol a’ ſzomſzéd növevényeket el-nyomja” (Veszelszki 332), „népszerü nevét onnan vehette, mivel többnyire a’ kender- len- és a’ hüvelyes vetemények közt lakik” (Barra 354). Idegen nyelvi megfelel kre vö. R. ném. Ervenwürger ’borsófojtó’, N. Würger ’fojtó’, Böse Blume ’gonosz virág’, Höllenbrand ’pokolt z’ (mert a rét, ahol ez az el sdi növény elszaporodott, úgy fest, mintha kiégett volna); ang. hell-root ’pokolgyökér’; fr. herbe de feu ’t zf ’. Vö.
babgyilkolóf .

Marzell Orobanche alba a.; Mollay, Növénynevek 85–88; Genaust Orobánche a. borsóka — kerti sárga ~fa 1783: Kerti sárga Borsóka fa (NclB. 401). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. A borsóka az ótörök eredet borsó -ka

borsóvirág

106

boszorkánytüske

kicsinyít képz s változata, a névadás magyarázatára l. sárgaborsó (→ borsó).
borsosbaraboly l. baraboly borsosf l. borserej f

borsóvirág 1903: borsóvirág (Hoffmann– Wagner 143). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. A borsóvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet borsó, a névadás szemléleti háttere, hogy a növény termése a borsóéhoz hasonló hüvelytermés. borszeder N. Borszeder (MagyGyógyn. 73). J: ’Morus nigra; fekete eperfa’. A borszeder összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor, utótagja az ismeretlen eredet szeder. A névadás alapja, hogy a termésb l bort készítettek, ill. a fekete szín termést bor színezésére használták. borvirág 1798: Bor-virág (Veszelszki 220); 1813: Borvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Filipendula ulmaria; réti legyez f ’. A borvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor. A névadás alapja valószín leg a fehér szín , fürtszer (sz l termésre emlékeztet ) virágzat.
borz l. menyét~a borza, borzag, borzang, borzáng l. bodza borzas porcika l. porcika borzeg, borzég, borzék, borzing, borzing l. bodza borzsalik l. bazsalikomf borzsalék l. bozsor boszfa l. bodza

A boszorkánygyökér a ném. Hexenkraut részfordításával keletkezett, az el tagot lefordították, a ném. kraut ’f ’ utótagot gyökér magyarázó elemmel helyettesítették, amely a tavaszi mandragóra varázserej részére utal. A névadás magyarázatára l. még embergyökér.

boszorkánykerék 1948: boszorkánykerék (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A boszorkánykerék összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a kerék utótag szóhasadás eredménye, a kerek szó elkülönült változata. A névadás szemléleti háttere, hogy a mezei iringó elszáradt, gömb alakú száraz kóróját összel görgeti a szél a mez kön, réteken. A névadás magyarázatára l. még ördögszekér.

1. 1841: boszorkányf boszorkányf (Barra 312). J: ’Stachys recta; hasznos tisztesf ’. ▌ 2. N. boszorkányf (MagyGyógyn. 259); boszorkányf (Jávorka 973). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A boszorkányf összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet . A tisztesf (1.) boszorkányf elnevezésének magyarázata, hogy a növényt rontás el zésére használták. Hasonló szemlélet névadásra l. még rontást gyógyító f . A bolondító beléndek (2.) boszorkányf neve a növény gyógyhatására utal, a növényb l boszorkányken csöt is készítettek. boszorkánygyökér 1948: boszorkánygyökér (Halmai 52). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’.

TESz. boszorkány a., kerék a.; EWUng. boszorkány a., kerék a. boszorkányléptef 1841: boszorkányléptefü (Barra 211); — N. boszorkányléptef ’a néphit szerint rontás ellen használható gyógynövény’ (ÚMTsz.). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkányléptef összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a lép ’a járás egy mozdulatát végzi’ talán si örökség az ugor korból; a növénynév jelentése ’boszorkány megtaposta f ’. A névadás magyarázata, hogy a növény levelei szeldeltek, emberi lábujjakhoz hasonlítanak, és a néphit szerint a közönséges aggóf rontás ellen használható. Hasonló szemlélet névadásra l. még a növény rontóf és boszorkánytalp elnevezését. boszorkányliszt N. boszorkányliszt (MagyGyógyn. 38). J: ’Lycopodium clavatum; kapcsos korpaf ’. A boszorkányliszt a ném. Hexenmehl tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény pora t zbe hintve nagy lánggal fellobban, és füst nélkül, t zveszélyt nem okozva ég el; tüzijátékoknál is alkalmazták. boszorkánytalp N. boszorkánytalp (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkánytalp népi név, összetett szó, a névadás alapjára l. boszorkányléptef . boszorkánytüske 1. N. boszorkánytüske

boszorkányvirág

107

bölénymag

(ÚMTsz.). J: ’Rosa canina; gyep rózsa’. ▌ 2. N. boszorkánytüsök (ÚMTsz.). J: ’Ruscus aculeatus; szúrós csodabogyó’. A boszorkánytüske ’gyep rózsa’ és a boszorkánytüsök ’csodabogyó’ népi nevek, a gyep rózsa tüskés növény, a szúrós csodabogyónak pedig a levelei hegyesek, szúrósak. A tüske és alaktani változata, a tüsök ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520.
boszorkánytüsök l. boszorkánytüske

növényt a szamár fogyasztja, és a szamarat böfögteti. TESz. böfög a.; EWUng. böfög a.
bölénd, böléndek, bölöndök l. belénd

boszorkányvirág 1948: N. boszorkányvirág (MagyGyógyn. 59). J: ’Orchis sp.; kosbor’. A boszorkányvirág népi név, összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a névadás alapja, hogy a növény gyökerét varázslatos erej nek tartották, nemi izgató hatást tulajdonítottak neki, úgy gondolták, hogy a növény hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést, és er t adnak a férfiaknak. MagyGyógyn. 59.
botca l. bodza bozogáncs l. bogáncs bozza l. bodza

bölény N. bölénd, böllény (MTsz.); bölén, bölény (ÚMTsz.); bölin (MNy. 4: 43); bölín (NyF. 34. sz. 72); bölöny (Hoffmann–Wagner 39); bölöny (Halmai 40). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. — ~lapu N. bölénlapi (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’ua.’. | ~virág N. bölényvirág (Szabó–Péntek, Ezerjóf 169). J: ’ua.’. A bölény, bölénylapu, bölényvirág ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynevek, a bölény el tag a belén ~ belénd értelmesítésével keletkezett. A TESz. szerint a bölény állatnév ótör. eredet , els megjelenése azonos a növénynév els megjelenésével: 1395 k.: belÿn ’bölény’ (BesztSzj.: TESz.), a R. belénd ’bölény’ alakváltozat szóvégi -d-je járulékhang. A bolondító beléndek népi elnevezései között szerepel a bölömbika (el tagja a bölény alakváltozata) is. Vö. belénd, beléndek, bölényf , bölénymag.

bozsor N. Bozsor (MagyGyógyn. 59); bozsor (ÚMTsz.). J: ’Orchis sp.; kosbor’. — ~virág N. bocsor virág (ÚMTsz.). J: ’ua.’. || borzsalék N. borzsalék (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A bozsor népi szó, a hangutánzó-hangfest eredet bizsereg (~ bozsog) családjába tartozik. A növénynevet a bozsog ’bizseg, rajzik, hemzseg, nyüzsög’, bozsorog ’pezseg, nyugtalankodik’ (MTsz. bozsog a., ÚMTsz. bozsorog a.) szóból képezték, a névadás alapja, hogy a növény gumóit szerelmi vágy pezsdítésére használják. TESz. bizsereg a.; EWUng. bizsereg a.; ÚMTsz.
bödök l. bürök

böfögtet N. böfögtet (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A böfögtet népi név, a hangutánzó eredet böfög származéka, a gyomorban keletkez gáznak a szájon át való távozását kísér hangjelenséget utánozza. A név arra utal, hogy a

TESz. bölény a.; EWUng. bölény a.; MNyj. 38: 465–474; Nyr. 127: 331; ÚMTsz. bölényf 1. N. bölényf (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. N. bölin- […] füjj, böllénfüjj (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A bölényf ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölényf ’kövirózsa’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek húsosak. bölénymag 1. N. bölénmag (Jávorka 973); 1948: bölénmag (MagyGyógyn. 259); bölénmag (MNy. 4: 31); bölénymag (Csapody– Priszter, MNövSz. 29); bilinmaggal gr., bölémmagot gr., bölénmaggal gr., bölémmag, bölénmag, bölénymag (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. 1903: bölénymag (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bölénymag (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bölénymag ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölénymag ’maszlagos nadragulya’ jelenté-

Az ol. 1775: Bösvény (Csapó 49). bölömbika a. bugolya a. bösövény ’a sima bürök mogyorónyi gyökere. bötk l. létrejöttére a börzsöny is hatással lehetett. börzsöny. bölényvirág l. TESz.). A brindus erdélyi népi elnevezés. b ling l.). el tagja a bölény alakváltozata. bölénylapu. EWUng. Péntek–Szabó. kialakulására hatással lehetett a növény népnyelvi bölény elnevezése. burdujlapi (MagyGyógyn. — N. amely arab eredet (vö. TESz. — N. 363) nevet javasolja a R. J: ’Petasites hybridus. — ~virág N. a bíborvörös fürtszer termésr l brindus N. szi kikerics. börzsönyvérfürt 1807: berzsen Vérfürt (Magy. 347). borozdojjlapi. J: ’Phytolacca americana. fr.) szintén hasonlóság alapján kapta nevét. Ha mindezek az arabból származnak.’. A börzsöny (els megjelenése: 1552: „Berson libras duas” (TESz. dutkóró buglyosvirág 1841: buglyosvirág (Barra 216). J: ’ua.’. J: ’Taraxacum officinale. TESz. bösvény 1. J: ’Ricinus communis. 1783: Kerti Berſeny (NclB. N. alkörmös. utal a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. bösövény (ÚMTsz. lucfeny bucskóró l. J: ’ua. a növény termésének sötétvörös nedvét festésre használják. brindus brosf l. prov. buckó l. verzino nyilván összefügg az újlatin adatokkal: sp. 279). F vészk. belénd kapta nevét. ricinus’. J: ’Phytolacca americana. ▌ 2. 2. A bölömbika népetimológiás elnevezés.. bresillum ’ua. brustur ’ua.).) börzsöny neve a növény pirosas színe és élénkpiros termése alapján alakulhatott ki. száz~j f (→ százbütyk f ) börzsöny 1. EWUng. újlat. brîndúşă ’ua. brezil. szürkésfehér gömböcskéire. foltos bürök’. az el tagra l. akkor a magyarság valószín leg a honfoglalás tájékán vagy a honfoglalás el tt megismerte a szót.. gyöngy~ bucsfeny l. Ember és növényvilág 221. az utótag nemzetségnév. az amerikai alkörmös (2. vö. — ~f 1798: Bösvény-fü (Veszelszki 162).’ átvétele. bölömbika a. brasil.). börzsöny. Ember és növényvilág 221). 1783: Bösvény (NclB.’. brîndúşă (Péntek– Szabó. zamatos turbolya’. J: ’Colchicum autumnale. F vészk. jelentése: ’egy fajta festék’ valószín leg összefügg az ol. N. blowball. . 1807: Berzsen (Magy. közönséges acsalapu’. Idegen nyelvi megfelel re vö. a rom. bölömbika (Jávorka 973). brindus. A börzsönyvérfürt Diószegi–Fazekas alkotása. amelyb l salátát készítenek’ (ÚMTsz. A bösvény talán a börvény (→ bervéng) népetimológiás változata. — kerti ~ 1775: Kerti berÐeny (Csapó 237). 187). A ricinus (1. 279). az el tag a rom. még vérfürt. mivel kereskedelmi cikk volt. Ember és növényvilág 221). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- bölömbika 1948: bölönbika (MagyGyógyn. bruzdújlapi. burusztoj lapi. brésil ’börzsöny’. izmaelita keresked k közvetítésére gondolhatunk. J: ’Conium maculatum. Brustujlapi. 425).bölömbika 108 buglyosvirág se hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. verzino ’berzsenyfa. brindusavirág l. bölénylapi. F vészk. 259). Ez származékszó a bog ’csomó’ alapszóból (a -la > -lya képz bokor). borfest helyett. bölény bölindök. festékanyag’. börög l. buruzdujlapi. 317). A buglyosvirág Barra alkotása a bugolya ’bóbita’ szóból. burusztujlapi. brindusavirág (Péntek– Szabó. J: ’Anthriscus cerefolium. amerikai alkörmös’. purusztojlapi (ÚMTsz. a bölömbika állatnév összetett szó.’ átvétele. a névadás magyarázatára l. bugolya a. arab wars ’a szezámhoz hasonló sárga növény’) lehet. bolondító beléndek’. bürök könyve a Ber’sen Vérfürt (Magy. amerikai alkörmös’. J: ’Hyoscyamus niger. ▌ 2. 1948: bösvény (MagyGyógyn. N. pitypang’. nagy bojtorján’. EWUng. ▌ 2. J: ’Arctium lappa.. az szi virág’. fest sz l (→ sz l ). A brusztujlapu összetett szó. 1798: Kerti-börsöny (Veszelszki 140). lapu utótagja szláv eredet . borsf brusztujlapu 1.

… Az szemükben a burján a növényország szemetje” (MNy. szlk. burina ’burján. a vérehulló fecskef (2. 1798: Burets (Veszelszki 106). A burján ’gaz’ jelentése a népnyelvben ma is használatos: „A növények százai észrevétlenül maradnak. a gabonatáblára utal. régen a búzafélékhez (lat. — tejes ~ N. A kék . általánosan burján-oknak nevezik ket. J: ’Centaurea cyanus. 291). gaz. J: ’ua. 328). бурь_н ’burján. F vészk. 132). a Linné-féle rendszerben a növény lat. F vészk. A burecs a német BuretÐch (Csapó 27) átvétele.) és a libatop-félék (3. ▌ 4. auagy. bodza búsfeny l. Ezerjóf 71). MNyj. J: ’Chenopodium sp. hogy a növény felépítése (levele. gaz’. v. vérehulló fecskef ’. 775). A névadás alapja. búzakék (Szabó–Péntek. Triticum) sorolták. cigány~ (→ cigányf ). pézsmabúzavirág’. a névadás magyarázata. burgonyahagyma N. 1775: Buza-virág (Csapó 47). ▌ 2. büdös gönye’. — kék ~ 1783: Kék Búza virág (NomVeg. 427). Marzell Agriopyrum repens a.-i elnevezésének (vetési búzavirág) vetési jelz je is. | vetési ~ 1998: vetési búzavirág (Priszter 330). ném. A búzalevel f elnevezés magyarázata. J: ’ua. burján 1. || búzakék N.). tejesbúrján (Péntek–Szabó. J: ’Elymus repens. korenbloem. vö. borbolya 109 búzavirág bútorvány l. gaz’. el tagja a virág közönséges tenyész helyére. ▌ 3. csóka~ burbora l. J: ’Centaurea montana. бýрен. 4: 31). köszvény~. sz. J: ’ua. 489). бýрян ’burján. ném. gyógynövény’. — fehér ~ 1903: fehér búrján (Hoffmann–Wagner 197). J: ’Chelidonium majus. — erdei ~ 1578: erdei Buza virág (Melius 146a). 1998: búzavirág (Priszter 330). N. neve: Triticum repens. tarack~ búzakék l. ▌ 2. a burgonyagumókhoz hasonló hagyma. A burgonyahagyma népi név. svéd kornblomma. 1798: Búza-levelÍ-fÍ (Veszelszki 240). 4: 29). holl. sepr ~ (→ sepr f ). 420). kék búzavirág’.’. ilyen a növény mai szakny. 775). 1807: Búzalevel f (Magy. ▌ 3. 1903: burecs (Hoffmann–Wagner 31). Nyr. — piros~ N.) vadon növ . cornflower. Idegen nyelvi megfelel kre l. J: ’ua. J: ’Allium ascalonicum. 113: 349. lucfeny busirózsa l. Weitzengras ’búzaf ’. 1783: Búza virág (NclB. mogyoróhagyma’. buza virag (KolGl. buszujóka l. bojtorján buk l. A burján ’dudva.2: RMGl. A kék búzavirág (1. bujtorgyán l. piros búzavirág (Szabó–Péntek. Kornblume. jelentéktelen gazok. bisziókf búzalevel f 1783: Búza-levelü-fü (NclB. || búzalevel 1813: Búzalevel (Magy. bojtorján búza l. 1948: fehérburján (MagyGyógyn. A növényeket igen gyakran nevezik el el fordulási helyükr l.’. Ezerjóf 71). közönséges tarackbúza’. búzavirág (Szabó– Péntek. 367). hegyi imola’. nyilván az. 39: 127–133. J: ’Papaver rhoeas. MNövSz.. búzavirág 1. blg. a burgonya és a hagyma növénynevek összetétele.) búzavirág neve öszszetett szó. burján (MNy.’. ang. a növényen található több. gabonavirág. burgonyahagyma (Csapody–Priszter. N. bazsa búskóró l. — Ö: bársony~. Ezerjóf 69). buszujog. mezei pipacs’. 2. 115).: Flos frumenti: [b]uza virag (De Herbis: RMGl. berg ~. 1577: Cyanus: Kek szinyé virag. J: ’Amberboa moschata. buszujok. J: ’Borago officinalis. búzavirág búza között term konkoly l. Ember és növényvilág 218). dán kornblomst. A tejes jelz a növényben található nedvre utal. Hasonló szemlélet névadásra l. J: ’ua. kalásza) hasonló a búzáéhoz. J: ’Bryonia alba. dutkóró buszujó. libatop’. igénytelenségük miatt nem jutnak külön névhez. F vészk. kisebb. konkoly burecs 1775: Burets (Csapó 27). 1847: burecs (Peregriny 354). 1807: Búzavirág (Magy. Idegen nyelvi megfelel kre vö. or. — illatos ~ 1998: illatos búzavirág (Priszter 298). gaz’ szláv eredet .’. N. hogy a büdög gönye (1. 1798: Búza-virág (Veszelszki 185). kerti borágó’.burecs bujtorgya. tövisdisznó~ (→ disznó). 1998: kék búzavirág (Priszter 330). XVI. burzá l.’.

’. búzavirág a. büdöske a. Stinken Holz. kék búzavirág’. F vészk. F vészk. 1775: Buzér-fü (Csapó 47). 1798: Büdös-fa (Veszelszki 41)... Csapó 254. | pirosító ~ 1807: pirósító Buzér (Magy. hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták. A névadás alapja az. a latin név szerinti mutatót) a növény jellegzetes fest tulajdonságára utal: farbálóf . dögszagú és mérgez . EWUng.. a búzavirág el tag fajnév. buzér’. 2. A virág búzakék neve. 1841: buzérf (Barra 189). J: ’Sorbus aucuparia.) és a mezei pipacs (4. TESz. cseh sinokvět. vö. A pézsmabúzavirág (3. a büdös melléknévb l (a vitatott eredet b z származéka) -ke kicsinyít képz vel keletkezett. — Ö: pézsma~. büdös a. bükkfeny N. a mezei pipacs (4. 1948: büdösfa (MagyGyógyn. közönséges jegenyefeny ’. 330). az illata szintén kellemetlen. büdöske 1775: Büdöske (Csapó 254). J: ’Anthemis cotula. A fest . EWUng.) pontos fordítása a Lonicernél megtalálható német névnek: Wald Kornblum.’. J: ’Abies alba. búzavirág a. A erdei búzavirág ’hegyi imola’ (2. A névadás magyarázata. 1798: Buzér-fÍ (Veszelszki 384). A buzér ismeretlen eredet .) búzavirág neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 419). kékkonkoly (→ konkoly). forrása ismeretlen. Marzell Centaurea cyanus a. Centaurea cyanus (< gör. Faulbaum tükörfordítása. 120). a bozsér (1799) Gyarmathy alkotása. 132). J: ’Centaurea cyanus. az utótagra l. 2..) ugyancsak el fordulási helyér l kapta erdei jelz jét: „hegyen. feny . 1813: Puzsér (Magy. Pirosító. A madárberkenye (2. a virág színe azonban eltér . 384). 342). a pézsmabúzavirág (3. J: ’ua. büdöske a. plavcek.’. pirítóf . 489. büdös szagot áraszt. b z a.) virágja hasonlít a kék búzavirágéhoz. Buzér fü” (PP. EWUng. összetett szó. 489). buzérf 1708: „Feſtf fü. 1583: bidös fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. Magy. 330). fest gyökér. A büdöske származékszó. J: ’Rubia tinctorum. F vészk. buzér a. A buzér összes elnevezése (l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1783: Buzér-fü (NclB. búzavirágcsüküll 1807: Búzavirág TsÍkÍllf (Magy... — puzsérf 1798: Pu’sér-fÍ (Veszelszki 384). 1841: buzavirág cs küll (Barra 212).. buzér a. F vészk. kýanos ’kék’) utótagjának fordítása. büdös pipitér’. közönséges kutyabenge’. TESz. 119–120. festéssel kapcsolatos szót kell feltételezni. J: ’Frangula alnus. || puzsér 1783: Pusér (NclB.. A búzavirágcsüküll Diószegi–(Fazekas) alkotása: az utótag (csüküll ) nemzetségnév. ▌ 2. hogy a növény friss kérge kellemetlen. hogy a feny a bükkfákkal keveredve fordul el : „a . 1798: Pusér (Veszelszki 384). 1783: Büdöske (NclB. 1783: Büdös-fa (NclB. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). ném. banka büdösfa 1.’.). TESz. hogy a buzér szó eredetére is hasonló jelentés . legno puzzolente. J: ’ua. és egyéb elnevezései is utalnak a jellegzetes kék színre. F vészk. Növénynevek 49–52. A bükkfeny népi név. átható. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Búzavirág Tsüküll (Magy. madárberkenye’. büdös a. hogy a növény megdörzsölve undorító. pirosító jelz k a növény azon tulajdonságára utalnak. bluebottle.. J: ’ua. blaue Kornblume. J: ’ua. erdeimester. bücske l. ennek alapján elképzelhet . Mollay. csipke büdös banka l. a névadás alapja.) pedig búzatáblákban fordul el . veresf . Erdxn teremnec ezec” (Melius 146a). kék szín virág (→ kékvirág). ezért kapta a piros megkülönböztet jelz t. szlovén plavica. Ember és növényvilág 197). a lat. Stinkbaum.. Genaust Cyanánthus a. ez a jellemz kék szín a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben is megtalálható: ang. 384) nevet javasolja a régi sukollat helyett.’. J: ’ua. b z a. || buzér 1799: Bo’sér (TESz.búzavirágcsüküll 110 bükkfeny jelz a virág színére vonatkozik. A büdösfa a ném. a bükk el tag jövevényszó. 129). Róbia a. ol. 1998: buzér (Priszter 485). Marzell Frangula alnus a.) büdösfa neve hasonlóság alapján keletkezett.). CzF. A hegyi imola (2. bluecaps. bükkfeny (Péntek–Szabó. — fest ~ 1998: fest buzér (Priszter 485).

az utótagra l. 133). foltos bürök’.v. Wutschierling (< ném. 616/1). nagy. 1998: bürökgémorr (Priszter 370).’. hogy a növény szárának alsóbb részén hosszúkás. Bürköt gr. J: ’ua.’. Vö. b ring (ÚMTsz.: „cicota: berwk” (SchlSzj. vörös-barnás foltok láthatók. bérök. 1798: Börög (Veszelszki 162). 1807 e. 1577 k: Bqrqkrql (OrvK. oszm. 1998: foltos bürök (Priszter 342). 1500 k. 1998: bürök (Priszter 342). Genaust Eródium a. patikai bürök (Hoffmann–Wagner 62). Diószegi–Fazekas alkotása. Börög.: De cicuta: Bwrek (StrassbGl. TESz. bürökgémorr’. — N. foltos bürök’. 61: 18).. EWUng. 198). ádáz a. 389). 1775: Bödök. EWUng.. 349). magyarázatára l. | mocskos ~ 1903: mocskos-.: RMGl. mocskos bürök (ÚMTsz.’. TESz. bükör l.) megkülönböztet jelz i a büdös. Wut ’méreg.: Bwdqs Bqrqk (OrvK. düh’) is hatással lehetett.’. Ember és növényvilág 22). a bürök el tag a lat. Béreggel gr.’. J: ’ua.. F vészk. 2.). a növény levele hasonló a bürökéhez. 1841: nagy bürök (Barra 167). ennek korrelatív párja a nagy jelz s foltos bürök (1.bürök 111 bürökgémorr Pányiki-szorosban.: RMGl. mint a foltos bürök (1.. bürök a. ádáz. cic•ta ’bürök’) fordítása. J: ’Erodium cicutarium.. hogy „Kellemetlen. Genaust maculátus a. | foltos ~ 1948: foltosbürök (MagyGyógyn. 133). Az ádáz (2. 1813: büdös Bürök (Magy.). J: ’ua. 1783: Bürög.’. 1583: bevrök Cicuta (Clusius–Beythe 3a: BotTört. A bürök eredeti jelentése (els megjelenése: 1405 k. A bürökárorr összetett szó. — N. Idegen nyelvi megfelel kre vö.: ’Conium maculatum. Török jövevényszóként (vö. — N. Apotheker-Schierling ’ua.’. a foltos jelz a lat. Az apró bürök elnevezés kétes azonosítású. bürök’. Marzell Aethusa cynapium a. ang.: Apro bwrkqth gr. a bürök utótag hasonlóság alapján került a névbe: a növény ugyanolyan mérgez . 187).: Cicuta: bereg (CasGl. vö. a jelz nyilván megkülönböztet szerep . 1595: B×rxk Cicuta (Beythe 110). ádáz a. bükkel vegyesen” (Péntek–Szabó. 1841: büdös bürök (Barra 167). foltosbürök (ÚMTsz. A patikai jelz a növény R. 1798: Adázó Börög (Veszelszki 458). 152). 1998: büdös bürök (Priszter 342).. J: 1405 k. bürökgémorr. 347). J: ’ua. — apró ~ 1577 k. (Veszelszki 163). 1525 k. b röng. 1783: Adázó Bürög (NclB.). szerint ez nem meggy z . macul#tus ’foltos’) fordítása.). ádáz (2. Ember és növényvilág 197). és az EWUng. A névalkotásra talán a ném. Börög (Csapó 49).-i cicutarium (< lat. a): RMGl. foltos. 616/2). . A bürökgémorr összetett szó. árorr. bürökgémorr 1948: Bürök gémorr (MagyGyógyn. ▌ 2. 1841: bürök Arorr (Barra 81). a megkülönböztetés a méretekre utal. szakny. de a TESz. 1948: Bürök. a kés bbiekben az apró jelz t inkább az ádáz (2. 347). ném.) ádázóbürök neve összetett szó.: Bürök (Julow 257). ném. (Melius 115a). — Ö: csemege~. F vészk. gefleckter Schierling ’foltos bürök’. Bötök (NclB. 1791: Adázó Bürök (Lumnitzer 116). szerint a bürök is- meretlen eredet . 1405 k. | közönséges ~ 1775: Közönséges bürök (Csapó 49). ádáz’. talán a ném. bürökárorr 1807: bürök Árorr (Magy. patikai. J: ? ’Conium maculatum. | 1807 e. sz l levél’) magyarázza az EtSz. bürök. A foltos bürök (1. 1798: közönséges Bürök (Veszelszki 162). — ádázó~ 1780: adázó bürök (Nyr. 187).: Bÿwrewk (MNy 11: 38).. | büdös ~ 1577 k. bürök a. el tagja a növény mérgez voltára utal.) jelentése kés bb (els megjelenése: 1780) alakult ki. bürökgémorr’.133). | nagy ~ 1783: Nagy Bürök (NclB. bükör (MTsz. R. J: ’Erodium cicutarium. büröklevel gémorr (→ gémorr)..) foltos bürök (1. F vészk.) kapta. 387).’. bürök bürök 1. bürük ’kúszó növénnyel befuttatott fa. felhasználását jelzi. 1584: Beurök (Clusius– Beythe 12). 1807: adázó Bürök (Magy. arra utal. maculatum (< lat. spotted hemlock ’foltos bürök’. J: ’Aethusa cynapium. | kicsiny~ 1903: kicsiny bürök (Hoffmann–Wagner 57). 187). A büdös jelz arra vonatkozik. 129). | patikai ~ 1948: patikai bürök (MagyGyógyn. bireg.).). A TESz.). Bödök (MagyGyógyn. 414/15). bürök (Péntek–Szabó.: ’Conium. J: ’ua. 1470 k. 1793: Bürök (Földi 19). 1578: bxrkxt gr. bükk a. bükk a. (OrvK. J: ’ua. egérszagú növény” (Schönfelder 84). J: ’ua.

Az utótagra l. százbütyk f bürök Schierlings-Reiherschnabel mintájára jött létre. A bürök el tagra l. gémorr bütyk . büröklevel gémorr l. vö.bürök 112 gémorr. bütyök l. büröklevel gémorr (→ gémorr). bürök. bürökárorr. .

harangláb | Aquilegia vulgaris. lat. centaurium. ’ezerjóf ’ (ÚMTsz.. Genaust sérra a. minus ’kis’) és a k. centaur#um. 39: 333.). cic™f™rok (SzlavSz. A népetimológia a lat.C cámolyf 1578: Czamoly f× (Melius 65). centaurea 1577 k. Genaust Centauréa a. a név nem maradt fenn. orvosi somkóró’. — közönséges ~ 1903: Közönséges czámoly (Hoffmann–Wagner 111). lat.). serr#tula (< lat. 1783: Kis Centuria (NclB. 318). J: ’Polygonum aviculare. madárporcsin’. cintórionnak gr. 583/2). 128) utótagjának fordításával (< lat. cic™f™rokv(r™og.’. J: ’ua. J: ’Aquilegia vulgaris.: Czámoly (Julow 259). — N. — közönséges ~ 1948: Közönséges cickafark (MagyGyógyn. cintórium. A kis centaurea a lat. réti harangláb’. lat. vö. serta ’koszorú’ szóból eredezteti.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. F vészk. Melius azonban a lat. Diószegi–Fazekas a cámolyf b l a cámoly alakot vonta el. réti harangláb’. Centaur#us ’kentaur-’ < gör. cicafarok. százbütyk f . serra ’f rész’) a f rész formájú virágra utal. és f vészkönyvükben a harangláb nemzetség neve. n#dus ’csomó’. Genaust centifólia a. J: 1807 e. — kis ~ 1583: kis centaurea (Clusius– Beythe 3a: BotTört. A centinodia a lat. (Melius 67a). centinodia. centória. A cámolyf valószín leg Melius alkotása. campaniakoszorú 1578: Campaniai koſÅoro (Melius 95). 1826: „jó ha czíczka-fark helyett vagdalt ruta-levelekkel vegyíted” (TESz.). cickafarok. vö. vö. tehát száz aranyat ér növény a gyógyító hatása miatt. 1807: Tzámoly (Magy. k.. || cámoly 1807 e. kentaúreion. 1813: Tzentauria (Magy. közönséges cickafark’. centum ’száz’. centauria. a név eredete ismeretlen. centaurea szót centum aureī-ként ’100 arany’ értelmezte. Campania ’sík tartomány Közép-Itáliában. százforintosf . F vészk. 1775: Czamoly-fü (Csapó 57). cickafark cickafark 1. Centaurium minus (Clusius–Beythe 3a: BotTört.). vö. cintori™. — N. 51: 14). — Ö: harangcámoly. 1578: Centaureánac gr. cintória ’ezerjóf ’. 128). Vö. centaur#a [herba] ’kentaurf ’ < lat. A campaniakoszorú Melius alkotása. 2. cickafark (SzegSz. 1807: ’Aquilegia. a növény R. cicfark. Sertula [Serratula] campana (Melius 95) nevének fordításával hozta létre. 1998: cickafark (Priszter 290). 1948: Cintoria (MagyGyógyn. cicaf`rka. cicfarkkóró l. cickefark. cickefark. cickefarkf . kis ezerjóf ’. Kentaúreios ’kentaur-’ < gör.). 131). lat. serr#tus ’f részformájú’ < lat. J: ’Centaurium erythraea. — N. 393). lat. centum nodia átvétele. mert a monda szerint kentaur fedezte fel a növény gyógyhatását. cintoria. 37: 376). lat. 345). cich™-f™rók (ÚMTsz. a lat.). cickefarok. cintorja ’ezerjóf ’. centaurea átvételével jött létre. cickafarka ’Achillea nobilis’ (MTsz. Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. kentaúrion. 1830: cziczka farka (Nyr. cámoj (ÚMTsz. Melius 63. centinodia 1583: centinodia Polygonum (Clusius–Beythe 6a: BotTört. kentaurí# < gör. cicafarok. lat. nodiflórus a. J: ’Melilotus officinalis. Cintorja (Nyr.). . J: ’Achillea millefolium. réti harangláb’. 212). J: ’Aquilegia vulgaris.

1775: Tzigány petreÐelyem (Csapó 141). Magy. || cigányburján 1841: czigányburjány (Barra 305). Idegen nyelvi megfelel kre vö. magyar cickafark’.). 1783: Czitzfarkkoró (NclB. A magyar cickafark megkülönböztet jelz je a lat. F vészk. J: 1807: ’Achillea. J: ’Achillea millefolium subsp. 419). J: ’Lycopus europaeus. mezei cickafark’. F vészk. | 1948: ’Achillea millefolium subsp. közönséges cickafark’. ennek játszi képz s módosulata. cicufark-ezerlevel f (→ ezerlevel f ). Magy.’. J: ’ua. — ezerlevel cicfarkkóró 1703: ezerlevelÍ Cziczfarkóró (Földi 32). cicafarkúfüjj (ÚMTsz. A növénynév el ször cicfarkkóró (1775) formában t nt fel. 1903: Czigány-f (Hoffmann–Wagner 6). J: ’Achillea pannonica. ill. ebb l a magyarázó kóró utótag elhagyásával keletkezett a cicfark és cickafark. J: ’Achillea millefolium subsp. A cigányf talán népnyelvi elnevezés..’. 486). J: ’ua. az alakváltozatok között el fordul jelöletlen birtokos jelz s (cickafark) és jelölt birtokos jelz s (cicka farka) szerkezet is. || cicfarkkóró 1775: Czitzfarkkóró (Csapó 82). Mollay. cicfarku korró (ÚMTsz. cickafark’. cicfarkóró.). — Ö: kenyérbél-~.). cickefarkf . ▌ 2. J: ’ua. cigánypetrezselyem 1578: Cigán petreſeliem (Melius 58). vízi peszérce’. kenyérbél-~ (→ kenyérbél-cickafark) cicufark-ezerlevel f l. cicfarku-fí ’magyar cickafark’ (ÚMTsz. cicfarkufü ’közönséges cickafark’ (ÚMTsz. 486). szintén megkülönböztet szerep . cicfarok. A mezei cickafark jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. F vészk. A név el tagja a cica. cicfarkkóró. ökörfark ’dúsvirágú ökörfarkkóró’. ezerlevel f cifrus l. vö. A cickafark. — egérfarkú cickóró 1807: egérfarkú Tzitzkóró (Magy. TESz.).-i név utótagjának (pannonica) fordításával jött létre. — N. Vö. 394. 1998: közönséges cickafark (Priszter 290).’. J: ’Achillea millefolium subsp. — magyar ~ 1998: magyar cickafark (Priszter 290). EWUng. millefolium. 1841: ’Achillea millefolium subsp. közönséges cickafark’. | 1862: ’Achillea. közönséges cickafark’. 484). Növénynevek 57–60. a fark elemet hagyták ki a növénynévb l.). Marzell Lycopus europaeus a. J: ’Achillea collina. 2.’. 1841: cziczfark (Barra 206). cigányf cigányf 1841: czigányfü (Barra 305).cigányf 114 cigánypetrezselyem 300). A cickafark összetett szó. hengerded. cicfark állatnév + fark. sok. cickafark. millefolium. Marzell Achillea millefolium a. — cicfarkkóróf 1798: Tzitz-fark-kóró-fÍ (Veszelszki 313). — mezei ~ 1998: mezei cickafark (Priszter 290). A cickórót Diószegi és Fazekas hozta létre. és az Achillea nemzetség megnevezésére a Tzitzkóró (1807) nevet javasolják. 1841: egérfarku cziczkóró (Barra 206). cickefarkf . cicfark. cic-kóró (ÚMTsz. 484. szakny. J: ’ua.). F vészk. millefolium). Földi 20. egymásra halmozott szirmu virággal” (CzF. 1862: cziczfark „Növényfaj a cziczkórók neméb l. közönséges cickafark’. — N. lat. sz rös leveleinek a macska farkához való hasonlósága. cickefarok l. 300). ez a típus igen gyakori a növénynévadásban. a latin név mintájára keletkezett (vö. Az elnevezés alapja a növény puha.’. ezen okból a’ köznép czigányf nek nevezi” (Barra 306). vénasszonycitrus cigányburján l. cickara. Diószegi és Fazekas a cickóró nemzetségnév elé a növény R. gipsy wort. magyar cickafark’. J: ’ua. ang. | ~f N. || cickóró 1807: Tzitzkóró (Magy. cicfarok (ÚMTsz. J: 1807. közönséges cickafark’.. 1783: Tzigány petre’selyem (NclB. millefolium. ▌ 3. hosszukás. millefolium. farok összetétel növénynév. 349). a növény hivatalos neve ma: cickafark. elnevezéséb l (egérfark) megkülönböztet jelz t (egérfarkú) illesztett. cicf™rk. || cicfark 1807: tzitzfark (Magy. bárányfarok ’bókoló amaránt’. cickórót. — N. a névadás magyarázata: „a’ babonás czigány aszszonyok pedig a’ tehenek téjapadását szokták általa eszközleni. rókafark ’parlagi macskatalp’ stb. millefolium. Az ezerlevel jelz a növény jellegzetesen szeldelt leveleire utal. | ’Achillea pannonica. 1948: cickóró (MagyGyógyn. 1998: cigánypetrezselyem . I: 1125). cickafarok cickóró l. Ugyan- ezen a szemléleten alapul a növény egérfark elnevezése. cickafark’. — cicfarkf N. F vészk.

TESz. a felépítésük is azonos: „mint a’ petreſelyem olly magasra nö” (Csapó 141). ▌ 3. N. A cikkszár összetett szó. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) helyett. EWUng. A fekete kökörcsin (1. 253).. J: ’Persicaria hydropiper. 1841: tekert czikszár (Barra 378). a szár ’a növénynek vékonyan felnyúló része. valag a. cigánypicsa. cigányvirág (ÚMTsz. A cikkszár ’Polygonum’ nemzetségnév. cigányvalog (ÚMTsz. cikória TESz. cigánypicsa 1. az értékes petrezselymet helyettesítették vele.cigánypicsa 115 cikkszár (Priszter 343). ▌ 3. cigória l.. összetett szó.. Vö. EWUng. F vészk. A fekete nadályt (3.) cigányvirág elnevezésének alapja a sötétlila. F vészk. nigricans. TESz. J: ’Pulmonaria officinalis. vízibors (→ bors). cigánypicsa. J: ’Symphytum officinale. EWUng. kerti koriander’. Vö. ▌ 2. ▌ 2. keser f ’. Ember és növényvilág 198). cigóré. cigányvirág. N. tavaszi hérics’. cigányvirág (ÚMTsz. keser f . termést tartja’ utótag ugor eredet . virágot. cigány a. A cigánypetrezselyem Melius alkotása.). cigányvalag.) tekert jelz jét a növény R. J: ’Adonis vernalis.) borsos jelz jére l. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) nevéb l vette át Diószegi–Fazekas. J: ’Polygonum. picsa a. még a növény sobraborif ’szegény emberek borsa’ elnevezése. TESz.. cikk a. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. ▌ 2. vízibors (→ bors).. összetett szó. EWUng. hogy a nemzetséghez tartozó növények szára vagy gyökere csomós. ízekre tagolt. fekete kökörcsin’. a tavaszi hérics (2. cigány a. virág magyarázó utótag összetétele. F vészk. cigány a. cigány a. A névadás alapja. Hasonló szemlélet névadásra l. cigányvirág 1. J: ’Symphytum officinale. vízihunyor (→ hunyor). fekete nadályt ’. darabos. N. — borsos ~ 1807: borsos Tzikszár (Magy. lilás szín virágja alapján kapta a nevet. cigányvalag N. hogy a növényt egyszer bb emberek használták f szerként. A cigányvalag népi név. kígyógyöker keser f ’. fekete nadályt ’. Diószegi– (Fazekas) Orvosi f vészkönyve a borsos cikkszár nevet javasolja a R.) és a fekete nadályt (3. cigány a. hogy sokszor cigány emberek gy jtik a növényt. a déli szláv eredet cigány el tag magyarázata. cigánypicsa (ÚMTsz. kígyógyökér. petrezselyem a. orvosi körömvirág’. összetett szó. a tavaszi hérics (2. borsos keser f ’. A névadás magyarázata a fekete nadályt feketés szín virágja.) virágja szintén sötétlila szín . el tagja cikk ’gerezd’ jelentés (1795-t l adatolható). feketés szín virág.). A latin eredet petrezselyem utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1841: borsos czikszár (Barra 378). a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a cikkszár 1. petrezselyem a. A fekete kökörcsin (1.) nyilván a növény feketés. Orvosi f vészkönyvük a tekert cikkszár nevet javasolja a R. cigány a. J: ’Symphytum officinale.). valag a. pettyegetett tüd f ’. bár virága élénksárga.) cigánypicsa elnevezése népi név. cigány a.. J: ’Coriandrum sativum. légyf . N. N. 254). cigXvirág (ÚMTsz.. cigánypicsa (Péntek– Szabó. A kígyógyöker keser f (2. TESz. cigóri. ebgyömbér helyett. levelei) nagyon hasonlóak a fekete kökörcsinéhez... A fekete nadályt (1.). a két növény (petrezselyem és koriander) felhasználása hasonló: f szernövények. J: ’Calendula officinalis.). Ember és növényvilág 240). Diószegi–Fazekas alkotása. Vö. amely a levelet.) cigánypicsa neve valószín leg hasonlóság alapján keletkezett. 1807: Tzikszár (Magy. A borsos keser f (1. az orvosi körömvirág (3..). bolhaf . cigány a. J: ’Persicaria bistorta. A cigányvirág népi név. kígyótrankf . 253).. cikk a... a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a szláv eredet picsa ’n i szeméremtest’ öszszetétele. N.) cigányvirág nevét valószín leg az magyarázza. — tekert ~ 1807: tekert Tzikszár (Magy. .) és a pettyegetett tüd f (2. az egész növény felépítése (pl. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és az ismeretlen eredet valag ’n i szeméremtest. fekete nadályt ’. cigánypicsa (Péntek–Szabó. picsa a. fenék’ összetétele. EWUng. szár a. A cigánypicsa összetett szó.

127: 47.). F vészk. mezei katáng’. a magyarba a lat. 1577 k. 1794: tzikorja (TESz.’.). A cikória eredeti jelentése ’salátakatáng’ (1. 307).). 128). cikória.’. 1807: Tzikória (Magy. cinadona. — Ö: porcsin~. Zichorie. Névadásukat így magyarázzák: a növény magva „sok. F vészk. 1583: cynadonya (Clusius–Beythe 3a: BotTört. (MNy. — N. az erdei hölgymál (3. c): RMGl. ▌ 3.). 135). 129). erdei hölgymál’.’. ▌ 2. cikória 1. 61). | vad~ 1578: Vad cichoria (Melius 77a). k. kichória). 1583: Cicoria Cichorium sil. cinadória. 1998: ciklámen (Priszter 351). EWUng. 1544: „Vöttem soskat. cicoria. cinnadónia. A ciklász nemzetségnév. 1763: Czikória (TESz. A latin szó a gör. lat. csalán címer l. sz. chelidónion ’fecske-’ melléknév < gör.). Marzell Hieracium murorum a. cyclamen. κυκλάµινος. 1610 k. Diószegi–Fazekas alkotása. Cicoria (Lippay II: 90). vö. 128: 184. 1775: Vadcikoria (Csapó 132). minden merget es faidalmat ki ſzijvia” (Beythe 51a). cinedória... J: ’Cichorium intybus. gyógynövényként használták: „Ha ket fele haſitod es faio fog irant kiuxl az orczadra tezxd. J: ’ua. chelidën ’fecske’).’. bötykös v. cykoriat” (OklSz. Zyklamen. κύκλος ’kör’ kicsinyít képz s származéka.). — N.) és a pitypang (4.’. erdei gyömbérgyökér’. A cikória latin eredet . cinaduna.: Cicoreath gr. TESz. Genaust Cichórium a.: RMGl. cichoreum. tzikkelyes kaláſz” (Magy. — ~f 1540 k. sz. 10. — mezei~ 1783: Mezei Czikória (NclB. cinadónia cinadónia 1533: Chelidonia: Schelwurtzel: Cynedonia (Murm. vö. N. 307) jelz s szerkezetb l alkották összevonással: cikkelyes kalász. J: ’Cichorium endivia.. κυκλάµινον ’ua.’. chicory. 455). ang. 104). (OrvK. J: ’ua. 135). 1664: Cichorium Katankóró. J: ’Geum urbanum. A latin szavak a legtöbb európai nyelvbe bekerültek. gyömbérgyökér’. kichërion. 11: 132).ciklámen 116 cinadónia szár a. 16). J: ’Hieracium murorum. chicorée. cinadó (MTsz.). F vészk.. h. J: ’ua. 1775: Czinadonia (Csapó 91). ▌ 4. TESz. J: ’Taraxacum officinale. gímnyelv cinadó l. 1578: Chelidonia (Melius 178a).-i cyclamen került. 1998: ciklász (Priszter 384). pareyt. cikoria. — szegf szagú ~ 1807: szegf szagú Tziklász (Magy. ciklász 1807: Tziklász (Magy. цикламен. ném.’. — erdei ~ 1998: erdei ciklámen (Priszter 351). hedipnois (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 70). cigória (NyF. mindegyik növény friss leveleit salátaként fogyasztották. A szegf szagú jelz t Diószegi–Fazekas a növény R.. F vészk. cichorea. cigori (ÚMTsz. — N.) cikória elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a felhasználás alapján. fr. Nyr. J: ’Chelidonium majus. J: ’ua. 256). chelidonius ’fecske-’ melléknév < gör. — ~virág N. J: ’ua. ciclamino. cicoria. vö. A ciklámen nemzetközi szó. 307). lat.). ném. J: ’ua. kíchora. J: ’ua.). 48. 307). 1783: Vad Czikória (NclB.’ átvétele. 411). ang. A cinadónia latin eredet . — törpe sárga~ 1841: törpe — sárga czikória (Barra 216). Nyr. k. szekf szagúf nevéb l vonta el.).). cigóri (NyF. lat. cikória virág (ÚMTsz. cenedonia (< lat. a nevet a cikkelyes kalász (Magy. 377).: Celidonia: cenodonÿa fw (Herb. ol. 1775: Tzikoria (Csapó 207). vö. 1590: Chelidonia: Czinadonia (SzikszF. [herba] . 1893: cyclamen (TESz.: Cichoriana(k) gr. erdei ciklámen’. fr. A növény „Arnyekos helyxkxn es fak alat terxm”. ciklámen 1877: „Pihenés után elmentünk cyclámákat szedni” (TESz. cinagna. többes szám: kichóreia. pitypang’. vö. J: ’Geum. lat. szakny. cikórija (ÚMTsz. cinodonia (ÚMTsz. cigóré..). cilján l.: RMGl. 73: 396). cyclaminum. Ezek forrása a latin cyclaminos. or. sziklament gr. 1783: Czinedónia (NclB. J: ’Cyclamen purpurascens. 411). A mezei katáng (2. cyclamen. Diószegi–Fazekas ciklász nemzetségneve a gyömbérgyökér (→ gyömbéresgyökér) név mellett ma is a Geum nemzetség hivatalos neve. amely a gör. ciklam(nt gr. lat. cicorea (< gör. EWUng. F vészk.). Cinadó (MagyGyógyn.. kichër#. cinaduna (Nyr. — kerti~ 1798: Tzikória kerti (Veszelszki 161). vérehulló fecskef ’. salátakatáng’. ol. kakas~ címnyelv f l. (ÚMTsz. cinadóna. cichorium.

Mezei Cypros” (Melius 170a). mosóf cinnadónia l. — homoki~ 1903: Homoki v. lat. 2. A méregöl jelz magyarázatára l. N. ▌ 3.’. cintória. Genaust Chelidónium a. közönséges csikófark’. 1783: Mezei Czipros (NclB. F vészk. || cingrát N. 1508: „almafanak: gxmxlčevel Cipros nardoſval” (TESz. cupressus. mezei zsurló’.: cÿpreſſus: cipreſſus fa (BesztSzj. cindrót cinka 1807: Tzinka (Magy. Zinngras ’cinf ’ el tagjának átvétele.. 1903: ’Vincetoxicum hirundinaria. fecskef . istenke~ cipor l. ▌ 2. Putzkraut ’tisztítóf ’. cinadória. mezei üröm’. J: ’ua. cingrát (MagyGyógyn.. csarab’. 184). A közönséges csikófark (1. cintorium. cintorion. 1903: czinka (Hoffmann–Wagner 51). ném. cypressus. Marzell Equisetum arvense a. F vészk. tövistelen fagyalfajta’ (< gör. a csarab (2. ▌ 2.) szára szintén dróthoz hasonló. 1911: cindrót (Cserey. mezei cziprus (Hoffmann–Wagner 163).: TESz. 37). Zinngras ’cinf ’ átvétele.-i Cynanchum (< gör. J: ’Ajuga chamaepitys. Vö. A cinka nemzetségnév. A cingrát a ném. ký#n. a cinadória hangcserével keletkezett. els megjelenése: 1395 k. cyparissus ’ciprus (Cupressus sp. cinedória l. EWUng. 104). cinmosóf l.. Genaust Cynánchum a. A ciprus latin eredet . ez a latin szó a magyarba is bekerült.) és a mezei üröm (3.). és a növényt edények tisztítására használták.eleme a ném. A kalinca- . els sorban örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens)’ jelentését vette fel. A cinadóniagódirc összetett szó. kynós ’kutya’. Diószegi–Fazekas alkotása. szakny. a Cynanchum (ma: ciprus 1. 1903: czipor (Hoffmann–Wagner 79). A kalincaínf (1. cinagna l. a cinadona hangkieséssel. 37). cinadona.). J: ’ua. J: ’ua. cinmosóf (→ mosóf ). — mezei~ 1775: Mezei tzipros (Csapó 125). méreggyilok’. Scheuerkraut ’súrolóf ’. és ezt kicsinyít képz vel (-ka) láttak el. A cindrót cin. ágchein ’fojtani’) elnevezésének el tagját vették (cin-) át. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 171).) ciprus neve megkülönböztet jelz kkel el ször 1578-ban t nik fel.’. J: ’Chelidonium majus. 1783: Vad Cypros (NclB. A növény R. A mezei zsurló (2. J: ’Artemisia campestris. közönséges méreggyilok’. J: 1807: ’Vincetoxicum. 369) nevet javasolja a R. ciprus cindrót 1. J: ’Equisetum arvense. | mezei~ 1578: mezei Cyproſnac gr. Nyr. 1775: Vadcyprus (Csapó 125).cinadóniagódirc 117 ciprus chelidonia ’fecskef ’. idegen nyelvi megfelel re vö.). 1903: czindrót (Hoffmann– Wagner 206). cyprus ’henna(gyökér). Növényszótár 94). Szent L rinc füve helyett. 1948: cinadogódirc (MagyGyógyn. a név Diószegi–Fazekas alkotása. 362). 128: 56. Zinnkraut ’cinf ’. J: ’Ajuga chamaepitys. — méregöl ~ 1807: méregöl Tzinka (Magy. 1841: czinka (Barra 272). cinadónia cintori. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 20). vö. 184). centaurea cipke l. cinadónia Vincetoxicum) nemzetség neve. méregöl f . vérehulló fecskef ’. kalincaínf ’. a cinaduna talán népetimológiával jött létre. új nevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. J: ’ua.. | 1841. cindrót (MagyGyógyn. feltehet egy ném. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. F vészk. (Melius 20). 312). cintorja l.’.’. | mezei vad~ 1798: Mezei vad-tzipros (Veszelszki 261). 384). cinadónia cingrát l. a gódirc utótag nemzetségnév. gen. J: ’Calluna vulgaris. cinaduna. cinadóniagódirc 1807: Tzinadónia Gódirtz (Magy. a neveket Melius alkotta. A magyar alakváltozatok közül a cinadó szórövidítés eredménye. J: ’ua. kýpros). lat. *Zinndrot növénynév is. hogy a növény vessz szer szára dróthoz hasonló. a drót utótag szintén német eredet . — nyíri~ 1578: nyiri Cypruſnac gr.). méregöl f .) cindrót nevének szemléleti háttere. ónf . a cinadónia el tag a régi és a nyelvjárásokban meg rzött cinadónia név átvétele. csipke cipója l. J: ’Ephedra distachya. közönséges méreggyilok’. Diószegi Orvosi f vészkönyve a Méregöl Tzinka (Magy.’. N. TESz. R. A magyar ciprus a lat. kalincaínf ’. F vészk.

bajor-osztrák eredet cucli ’cumi’ hatására jött létre. hazánkban csak a nyugati határszéleken.stb. háromlevel citromverbéna’..’. citromf (ÚMTsz. MNövSz. 1911: citromf (Cserey. J: ’ua. — háromlevel ~ 1998: háromlevel citromverbéna (Priszter 297). phýllon ’levél’) fordítása.. amely cuclihoz hasonlít. citraria. a névadás magyarázatára l. Marzell Aloysia citriodora a. citromcserje — háromlevel ~ 1998: Háromlevel citromcserje (Bremness 93). citrum ’citromfa. citrum ’citromfa. tujafa. 1998: cukorjuhar (Priszter 289).’. — N. nyír3 a.) citromf neve a növény R.. a latin eredet citrom el tagot azért kapta. déli méhf ’. megkülönböztet jelz ket illesztett a ciprus elé. EWUng. J: ’ua. || vadcitrom 1798: vad-tzitrom (Veszelszki 63). A háromlevel jelz a lat.. a német eredet cukor el tag a fa törzséb l megcsapolással . vö. a névadás alapja a kerek pipacsgubó lehet. életfa’. — orvosi ~ 1948: Orvosi citromf (MagyGyógyn.. citromverbéna 1998: citromverbéna (Priszter 297). ang. Feldcypreſſen (Melius 171) fordításával keletkezett.) vadciprus neve tükörfordítás. hogy a levelek megdörzsölve citromillatúak. holl.’. a nyír ’mocsár. 1783: Vad Czitrom-fü (NclB. Cucik (MagyGyógyn. A cukorjuhar összetett szó. levél. A nyíri jelz a növény el fordulási helyére utal.. ciprushoz hasonló felépítés . orvosi citromf ’. Citronella. citromf 1. hogy a levelek hármas örvökben állnak.) összetett szó.. háromlevel citromverbéna’.) citromf neve hasonlóság alapján keletkezett. Zitronenkraut tükörfordítása. ▌ 2.) citromf neve a ném. Melius 437. Genaust citrátus a. nyír3 a. A ciprus ’mezei üröm’ (3. J: ’Aloysia triphylla. lat. A háromlevel citromverbéna (3. J: ’Melissa officinalis. 389). Idegen nyelvi megfelel re vö. ill. coriandrum l. triphylla (< gör. 390). A citromf (1. a név talán a német. A háromlevel magyarázatára l. verb#na. — Ö: feny ~. verbéna a. alaczon faczka” (Melius 20). Marzell Calluna vulgaris a. A cucik népi név. melly szag száraz állapotban er ssebb” (Barra 315).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. többes szám verb#nae ’kultikus célra szedett szent f .. Az orvosi cit- romf (1. J: ’ua. háromlevel citromverbéna’. J: ’Melittis melissophyllum. J: ’ua. de nem txuiſſes. A verbéna utótag latin eredet . J: ’Papaver rhoeas. ha megdörzsölik ket. 1783: Czitrom-fü (NclB.’csavar. Genaust Tripetália a. Zitronenstrauch tükörfordítása. a növény bokorszer . J: ’Aloysia triphylla. vö. 1775: Czitrom-fü (Csapó 183). A csarab (2. A citromcserje a ném. mirtusz-. lemon. a lat. verbéna a. J: ’Acer saccharum. a f utótag magyarázó szerep . vizeny s rét’ els megjelenése 1578. Citronenkraut. a névadás alapja. Melissa officinalis a. ág’ < indogermán *²erb. A déli méhf (2. Szabó. — vad~ 1775: Vad tzitrom-fü (Csapó 184). a növény a verbénafélék családjába tartozik. 111). 1798: Tzitrom-fÍ (Veszelszki 63). tríphyllos ’háromlevel ’ < gör. 1998: citromf (Priszter 427). 234). babér-. cukorjuhar(fa)’. Genaust Verbéna a. az el tag a lat. mert a levelek citromillatúak. a növény citromillatú.-i Verbena (< lat. citrago (< citrus ’citromfa’) elnevezése alapján jött létre. olajfa. czitrom szagu. koriander cucik N. Citronenmelisse. a növény els sorban savanyú. tri’három’.) nyíriciprus és vadciprus elnevezéseit szintén Melius alkotta hasonlóság alapján. TESz. mezei pipacs’. nedves talajon él meg. a növény egyéb citrom el tagú neveivel: citromf . ennek gyümölcse’ átvétele. J: ’Aloysia triphylla. TESz. citromcserje. A citromverbéna összetett szó. ▌ 3. citromcserje. a névadás alapja.citromcserje 118 cukorjuhar ínf (1. ném. cukorjuhar 1966: cukorjuhar (Csapody– Priszter. A névadás alapja a növény „nyers füve . szakny. 40).’.). citroenkruid. k. EWUng. teker’ t b l) átvétele. a ném. és hasonló az orvosi citromf höz. Növényszótár 11). lat. 1998: orvosi citromf (Priszter 427). a hasonlóságot így magyarázza: „mint az Fxnny× fánac à leuele ollyan. — ~fa 1998: cukorjuharfa (Priszter 289). citromf .

. Marzell Acer saccharum a. édesfa. vö. A névadás alapja a növény édes gyökere. ném. az utótagra l. J: ’Glycyrrhiza glabra. A cukorkóró népi név.cukorkóró 119 cukorkóró nyerhet cukortartalomra utal. édesgyökér. minden bizonnyal a növény egyéb. Zuckerahorn. ang. juhar. 148). cukorkóró N. édes el tagú neveinek hatására jött létre. Az összetétel idegen nyelvi minták alapján jött létre. sugar maple. Cukorkóró (MagyGyógyn. édeslevel f . igazi édesgyökér’. vö.

TESz. 1783: Csába-ire (NclB.). — vérfej ~ 1807: vérfej Tsábaír (Magy. a növények megjelenése nagyon hasonló. „melly nevezetét. (régen a két nemzetséget gyakran keverték). 1798: ’Sanguisorba minor.. 1807: ’Pimpinella és Sanguisorba sp.: Pipinella: Pimpinella: Chÿaba ire (Herb d): RMGl. EWUng. hasonló gyógyító er t tulajdonítottak a növénynek. az Attila fiának. és akkor ezen fÍvel magok magokat ki-gyógyították. a’ fiai a’ birodalmon meg-nem eggyezhetvén. A vérfej jelz magyarázata a gömb alakú pirosló virágzat. csabaíre’. | 1775. a’ honnét ez életben meg-maradt leg-kiſsebbik fijától. — vad ~ 1813: vad Tsábaíre (Magy.. 392). 1500 k. 1783: Csába-íre (NclB. Az adatok között azonban felt nik a lat. a’ Chaba-íre nevét a’ Csabától vette” (Veszelszki 349–350). J: ’ua. els sorban Sanguisorba minor (csabaíre) és Sanguisorba officinalis (vérf )’. Az ír utótag jelentése ’ken cs’. 515). A mondai névadásról a legtöbb szótárszerz megemlékezik: „A’ Magyar nevét honnét vette. A csabaíre csaba el tagja valószín leg azonos a mondai Csaba személynévvel. 1775: Csába ire (Csapó 51). csabaíre’.) korai adatai a Pimpinella ’földitömjén’ és a Sanguisorba ’vérf ’ nemzetségekre vonatkoznak. de els sorban valószín leg a vérf ’Sanguisorba officinalis’ és a csabaíre ’Sanguisorba minor’ adatai. ezeren ſebbe eſtek. | 1584: ’Sanguisorba officinalis. és Sz. a fajokat nem lehet pontosan elkülöníteni. A csabaíre (1. 1540 k. csabaíre’. A csabaíre jelölt birtokos szerkezet. Ma a vérf és a csabaíre növények egy nemzetséghez tartoznak.. könnyen kaphattak azonos nevet. F vészk. 351).’. 1525 k. ill. ezért latin hatással is számolhatunk. Endre között majd 15.) hasonlóság alapján keletkezett. a növénynév megjelenik jelöletlen birtokos szerkezetben is Chabaÿr.CS csabaíre 1. 1525 k. 1540 k. . ▌ 2.. 356).. J: ’Sanguisorba minor. J: ’Pimpinella saxifraga.: „Isop salluia obruta czyabaire” (TESz. hasznos földitömjén’.). F vészk. J: 1500 k. J: ’Sanguisorba minor. a TESz. hogy az Át’illa régi Magyar király’ halála után. ma ilyen nemzetség nincs’. F vészk. 2. ill. tudják azt az Istóriákban jártos ’s költös Hazánkfiai. vérf ’.: „Pimpinella: Chabaÿr” (TESz. A csabaíre ’hasznos földitömjén’ (2. 256). 1584-t l elkülöníthet ek a vérf ’Sanguisorba officinalis’. 331). „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). 515). 1807: Tsábaír (Magy. 1584: Chaba ire „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). 1525 k. így kelet- kezett csabaíre nevük. szerint magyar fejlemény. 1775-t l a csabaíre ’Sanguisorba officinalis’ megjelenési adatai. 1610 k. Diószegi–Fazekas f vészkönyvében a jelöletlen birtokos szerkezetet teszi meg nemzetségnek: Tsábaír. | 1807: ’Poterium. csabaíre-vérf 1998: csabaíre-vérf (Priszter 491). Ó Buda. 1610 k.: Pipinella: chobaÿer fw (Herb c): RMGl. 1798: Csaba-íre (Veszelszki 349). Csabának nevét l vette. ki meg-nyillozott katonáinak sebeit evvel gyógyitotta” (Barra 121). A csabaíre ma a Sanguisorba minor hivatalos neve.

130).. csabaüröm 1602: „Pimpinella:… Chaba×rxm” (TESz. csábul a. csábítóf 1706: Csábító f : Hyosciamus (Nyr. 1783: Bújdosó Tsalán (NclB. csábul a.’. J: ’ua. csovány (MagyGyógyn.’. 1775: Apró-csallán (Csapó 53). EWUng. sz. — apró ~ 1525 k. 1798: Égetf-Tsallán (Veszelszki 448). csanár. | közönséges nagy ~ 1841: közönséges nagy csalán (Barra 393). csilly›ny.’. cs™n". csajánt l. J: ’Urtica urens. Vö. 138).csabaüröm 121 csalán A csabaíre-vérf többszörös összetétel. J: 1775: ’Ballota nigra.). | kis ~ 1841: kis csalán (Barra 394). nagy csalán’.: RMGl. 138). 1395 k. csona. 350). 1595: Eghetx chyalan (Beythe 113). üröm a. XVI. csinár. EWUng.: RMGl. álomf . 1807: bujdosó Tsalán (Magy. | nagyobb éget ~ 1783: Nagyobb égetö Tsalyán (NclB. cilján. A névadás alapja a növény virágjának formája. J: ’Lamium sp.: vrtica: chalan (BesztSzj. A csabaüröm összetett szó.’. csinált. J: ’Urtica sp. 423). csolláng.: Vrtica: Chynal’. csián. csollán. — N. 77). — bújdosó~ 1590: Ballote: Budoso czallyan (SzikszF.: RMGl. csaláng. 1583: hot chàlan Vrtica labeo. 138). ▌ 2. szenvedés’ jelentése is (els megjelenése: 1416 u. J: ’Glycyrrhiza glabra. EWUng. csajka a. csollánt.: Vrtica mortua: Hot cÿlan (De Herbis: RMGl.’. csih›nt. fekete peszterce’./1450 k. TESz. 1405 k.’.. a növény régi neveib l alkotott hivatalos magyar növénynév. csani. 1925: csábítóf (Jávorka 973). TESz. csanal. Urtica minor: arwa chalan (Ortus: RMGl. 1998: kis csalán (Priszter 531). 138). J: ’Hyoscyamus niger. Csanál. v. cs(lánt. 394). csilánt. J: ’ua. 1775: Csába üröm (Csapó 51). csalám. J: ’ua. 1798: Nagy Tsallan (Veszelszki 448). csujány.: vrtica: chalan (SchlSzj. csalán | Urtica dioica. apró csalán’. 148). csijány. sz. csolán. 138). — holt~ 1525 k. 386). 423). 1783: Nagy Tsalyán (NclB. fekete peszterce’. az ír ~ íre utótagot az üröm növénynévvel (els megjelenése 1395 k. A csábítóf öszszetétel magyarázata. eszét megzavarja’ jelentéssel. | kisebb éget ~ 1783: Kiſſebb égetö Tsalyán .. csilánk. | kétlaki ~ 1841: kétlaki csalán (Barra 393). 29). 259). Lamium (Clusius– Beythe 8: BotTört. csonál. 138).. — N. csujáng. a csábít 1611-t l adatolható ’kábulatba ejt. 1783: Apró Tsalyán (NclB. jelentése ’csésze’. nagyobb mennyiségben halált okoz. csojánt. | 1998: ’Ballota. 1775: Chyallán (Csapó 53). J: ’ua. csoh#ny (Nyatl. csabaíre a. A csajkavirág népi név. 1583: chalan Vrtica maior vulgaris (Clusius–Beythe 8: BotTört. szillán (MTsz. kábító hatású. a csajka el tag szlovák eredet . F vészk. XVI. 133). F vészk. csojjant. cs™n™l. J: ’ua. csajka a. cs(lány. J: ’Urtica dioica. csuhány. de az utótag kialakulására hatással lehetett a szó ’keser ség. csójján. silyán. A csábító a hangfest eredet csáb. csalán csajkavirág N. Vö. cs(lán. J: ’ua. csabaíre.). ▌ 3. | szelíd~ 1783: Szelid Tsalán (NclB.t -ít és -ó melléknévi igenenévképz s származéka. 1948: csábító f (Halmai 40). az el tag a csabaíre összetételb l elvonással jött létre. igazi édesgyökér’. ▌ 4. csián. TESz.).). 1998: nagy csalán (Priszter 531). árvacsalán’. csabaíre a.). hogy a növény mérgez . csajánt. 1813: Csaba Üröm (Magy. bolondító beléndek’. üröm a. 388). peszterce | Ballota nigra..). 1578: Hólt czalán (Melius 100). csalán csalán 1. csajkavirág (MagyGyógyn. az utótagra l. 1998: apró csalán (Priszter 531). csabaíre. 138). nagy csalán’. 1903: csábítóf (Hoffmann– Wagner 39). csalám l. Paritaria: Holth chalan (Ortus: RMGl. csinál. J: ’Lamium album. csojjany. 1983: csábítóf (Rápóti–Romváry 85). silány. cs(n"l. csójány. csoján. | nagy ~ 1775: Nagy-Csallan (Csapó 53). J: ’Sanguisorba minor.) helyettesítették. — éget ~ 1775: Égetö Csallán (Csapó 53). Az el tag magyarázatára l. J: ’ua.. fehér árvacsalán’. Tsolyán: Tsilány (De Herbis: RMGl. csanál. sillyán (ÚMTsz. csohán. 2.. csabaüröm ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. 1966: csábítóf (Csapody–Priszter. csanáj. | csíp s ~ 1998: csíp s csalán (Priszter 531). csabaíre’. MNövSz. | éget ~ 1578: Égetx czalán (Melius 99). csábítóf (MagyGyógyn. vérf . 1775: Bujdosó tsallán (Csapó 221). 29: 364). csillyán. csalánt. 423). csonár. v.’. csona. csohán.

Urtica mortua fordítása.) apró ~ kis ~ kisebb jelz i megkülönböztet szerep ek.. 1808: Tsalmatok (Magy. Az éget jelz arra utal.) bújdosócsalán neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 29). 1783: Nyak Tsap-fü (NclB. MNövSz.’. 1798: Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). süveg’ és a tok ’burok.) csalán elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. — nyak~ 1775: Nyaktsap-fü (Csapó 20).’.) megjelölésére szolgál. J: ’Hyoscyamus. 392).. J: ’ua. csani l. (TESz. A tárgyragos csalmatot úgy keletkezett. 390). EWUng. 428). mortua (< mortuus ’halott’) utótagot lefordították. hogy ha a növény a testhez ér. čalkančak ’ua. 1807: Hyoscyamus Tsalmatok (Magy. A bújdosó jelz magyarázata valószín leg az.. ang. ▌ 5. disznó~. small nettle ’kis csalán’. TESz. bolondító. A csapf a lat. pl. csalmatok a. J: ’Scrophularia nodosa. éget . F vészk. ném. csíp s jelz k arra utalnak.) a lat.. A különféle alakváltozatok szabályos hangváltozással keletkeztek. A déli méhf felépítése hasonló a csalánéhoz. ▌ 6. A fekete peszterce (3. ūvula . viszket fájdalmat okoz.’.’). nem okoz éget érzést. déli méhf ’. čalaÛan vagy čalïÛan kerülhetett. csanáj. halálos. hogy a csalánsz rök — amennyiben a b rhöz érnek—.) levelei szintén a csalánéhoz hasonlóak: „Ollyan a’ levele mint a’ Csalláné” (Csapó 56). 4. idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a növény érintésre nem okoz viszket fájdalmat. čalkan. Az éget .. idegen nyelvi megfelel kre vö. 2. 174). eredet (vö. bolondító beléndek’. csalán csalmás beléndek l. a lat. els adata 1807-b l van. J: ’Hyoscyamus niger. A göcsös görvélyf (6. 1783: Tsap-fü (NclB. A holtcsalán (2. kleine Brennessel ’kis éget csalán’. 1783: Fekete Tsalyán (NclB. dwarf nettle ’törpecsalán’. J: ’Melittis melissophyllum. A csalmatok nyelvújítási szó. | jószagú ~ 1775: JóÐzagu-csallán (Csapó 55). — Ö: árva~. beléndek’. A déli méhf (5.). čalaÛan ’csalán’. A csalán növénynév általában Urtica-fajok (1. mérges” (Barra 336). J: ’ua. a jószagú jelz a finom illatára vonatkozik. göcsös görvélyf ’. csalmatok a. 174). — bolondító ~ 1807: bolonditó Tsalmatok (Magy. Waldneſſel (Veszelszki 450). csanár. A névadás magyarázata. és az EWUng. F vészk. A nyelvújítási csalmatok a csalma ’turbán. 1783: Erdei Csallán (NclB. nyak~ (→ csapf ) csapf 1578: Czap f× (Melius 184). F vészk. J: ’ua. — fekete~ 1775: Fekete-csallán (Csapó 56). Urtica (< lat.. 1805–13: bolondító Tsalmatok (Márton. J: ’Ruscus hypoglossum. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére. F vészk. A bolondító jelz a növény mérges voltára utal: „emberre nézve. ném.: Tsalmatok (Julow 267). Urtica el tagnak a magyar csalán növénynév felel meg.) és a göcsös görvélyf (6. 428). A csalmatok megkülönböztet jelz je: bolondító. Növ. viszketést okoznak. LXXI. a lat. 2. a növény kétlaki. 169). ném. belénd csalmatok 1807 e. 1775: Tsap-fü (Csapó 20). a lat. a növény egyéb bolondító jelz s neveivel. 1798: Fekete Tsalán (Veszelszki 402). dioica fordítása. TESz. 1966: csalmatok (Csapody–Priszter. a csalmatok név azonban már ennél valamivel korábban megjelent a F vészkönyv el készít munkálataihoz tartozó Toldalékban. 390). J: ’ua. •rere ’égni’) fordításával keletkezett.’. A nagy csalán (1. grosse Brennessel ’nagy éget csalán’. 1595: Tſap fiju (Beythe 124a). EWUng. A csalán ótör. az elnevezés alapja a növény korsó alakú. 1783: JóÐzagu Csallán (NclB. minden része . hogy az elhomályosult felépítés csalmatok szóvégi -k-ját többesjelnek fogták fel. csalán csap l. lat. alt. a Hyosciamus növénynemzetség neve. 382). — erdei~ 1775: Erdei-csallán (Csapó 55). tartó’ összetétele. Az apró csalán (4. 1863: csalmatot gr. hogy a növénynek nincsenek tüskéi. A TESz.csalmatok 122 csapf (NclB. csag. idegen nyelvi megfelel re vö. lónyelv csodabogyó’. Urtica minor fordításával jöttek létre.. 423). a fekete jelz a kis termések színére utal. Uvularia (< k. great nettle ’nagy csalán’. || nyakcsap 1813: Nyaktsap (Magy. csalánt l.) nagy jelz je megkülönböztet szerep . A kétlaki jelz a lat. A név Diószegi és Fazekas alkotása. 6: 42). a lat. a magyarba a tör. Vö. csanál. tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehetett. bolondítóf . ang. és elhagyták.

).). és azt a’ vizet a’ Beteg gyakran ſzájában forgatja” (Csapó 20). A gaz ’gyomnövény’ utótag ismeretlen eredet . vadárvácska’. hogy „Nyaktsap és mondolák dagadását eloſzlatja. csattogó szamóca (→ szamóca). Trinitatis ’szent(háromság): az Atya. csattogógaz (Nyatl. EWUng. a növény fehér virágja szakállhoz hasonlít. J: ’Viola tricolor subsp. Marzell Astrantia maior a.’. a növénytani szaknyelvbe a nyugat-dunántúli nyelvjárásokból kerülhetett. Lippay a lat. csattangõ (ÚMTsz. csattangóra. 91). tehén~ csék l. J: ’Fragaria vesca. Kleschenstaud’n. Téli sirkoszorukra használják” (Ethn.. császárvirág. vö. Vö. sászársz(káll (ÚMTsz. csarak (Nyr. Idegen nyelvi megfelel re vö. R. a nagy völgycsillag német nevének fordításával alkotta a közönséges medvetalp császárgyökér nevét.). csecs l. A császárszakáll az erdélyi Benk József alkotása. csattogógaz N. A csattogógaz összetett szó. császárszakáll. 1948: Császárgyökér (MagyGyógyn. csarab csarbóka l.). Vö. A névadásra hatással lehettek a tojásdad. Barba imperataluj (NomVeg. szúrós tüskékkel borított toktermések. A csarab ismeretlen eredet . a névadás alapja a virágok formája. csattangó a.). csarab. csattantó 1783: Tsattantó (NclB. 1998: csarab (Priszter 322). J: ’Datura stramonium. 1798: Tsattanto (Veszelszki 419). 1775: TsáÐzár Virág (Csapó 296). — N... J: ’Calluna vulgaris. TESz.). a névadás magyarázata. J: ’Heracleum sphondylium. csarak l. J: ’ua. Genaust úvifer a. Marzell azzal magyarázza a névadást. A császárgyökér tükörszó. csattanó maszlag l. — N. csattan a. 73: 396). ném. pukkantó. csattanó maszlag’. (Calluna vulgaris). császárszakáll 1. esetleg termése nyílásával el idézett hangra utal. császárszakáll (ÚMTsz.. — ~f 1909: czattantófü (Graumann 144). csattogó N. pitypang’. 3: 56: TESz. bárány~f . EWUng. 1783: CsáÐzár-Ðzakáll (NclB. majd hirtelen mozdulattal csapnak velük. tricolor. amelyek éréskor pukkanó hanggal 4 kopácsra repednek. A szappanf (2. Vö. J: ’Viola tricolor subsp.és -ó képz elemek. J: ’Taraxacum officinale. csarak (ÚMTsz. császárszakáll. 1783: CsáÐzár-virág (NclB. 1: 865 csarap a. csarab’.EWUng. 1798: Tsáſzár-ſzakáll (Veszelszki 254). Flos Trinitatis (Lippay I: 76) fordításával. ném. Idegen nyelvi megfelel re vö. 420). midön Leveleit vizben fözik. másik nagyon hasonló felépítés növény. csarab (EtSz. a lat.csarab 123 csattogógaz ’nyakcsap’) fordítása. — ~f N. cselány l. maszlag császárgyökér 1903: Császárgyökér (Hoffmann–Wagner 58). csarab 1892: „Csarap. a növény ezeken a területeken shonos. A császárvirág nevet Lippay alkotta. hangalakja a növény virágjával. N. csattogó (ÚMTsz. császár szóval helyettesítette. TESz. tricolor. a csattogó el tag a virág szárának leszakításakor hallható csattanós hangra utal. 427) tükörfordítása. ném. szappanf ’. hogy a trombita alakú virágok tetejét ha összefogják. Somogym. a növény szintén hangutánzó eredet pitypang nevét. csattan a. 339). egér~f . 204). Vö. . csorbóka császárvirág 1664: Flos Trinitatis Cáſzár virág (Lippay I: 76). Kaiserwurz ’Astrantia maior. J: ’Saponaria officinalis. ▌ 2. erdei szamóca’. J: ’ua. felálló. Zäpfleinkraut (Veszelszki 335). császárszakáll (MagyGyógyn. akkor pukkantó hang hallatszik. nagy völgycsillag’. Hasonló szemlélet névadásra l. császárszakál. A névadás magyarázatára l. mestergyökér. 420). szálka~ cselán. csalán csemege l. közönséges medvetalp’. csarapf (ÚMTsz. a Fiú és a Szentlélek egysége’ szót a m.) császárszakáll neve hasonlóság alapján keletkezett. még csattogó szamóca (→ szamóca). sólyom~ TESz.). csarap.’. vadárvácska’. csattogó a. a csattogó jelz magyarázatára l. a rom. a -t. A császárgyökér Wagner alkotása.).). A csattan hangutánzó eredet szó. Marzell Datura stramonium a.

csemegesulyom l. blg. cseresznyeszemekhez hasonló termése van.. 1590: Hypericum: Czengô fé (SzikszF. cseng hangot ad. v. J: ’ua. A zelni- . Wolfskirsche ’farkascseresznye’. J: ’ua. fülbe~ cserbóka l. A csemegemandula összetett szó.) megkülönböztet jelz kkel ellátott cseresznye elnevezése azon alapul. чрéшня. чeрéшнa. cseppent l. 175). črYšnja. a csemege a hangutánzó eredet csemcseg ~ csamcsog. szlk. az utótagra l.). Az áfonya (3. — havasi~ 1708: „Havasi tsereſznye.’. J: ’Scrophularia nodosa. J: ’Prunus dulcis var. a hangutánzó eredet cseng . 408). or. büdösfa. — vad ~fa 1783: Vad TsereÐznye-fa (NclB.csemegebürök 124 cseresznye csemegebürök 1948: csemege bürök (Halmai 8). — fekete~ 1813: fekete Tseresznye (Magy. Afonya” (PP. csámcsog igéb l és -e folyamatos melléknévi igenévképz b l áll. J: ’Atropa belladonna. feketés. A jelz s elnevezések kialakulhattak a magyar nyelvben is.. hogy ez a mandula édes (szemben a keser mandulával) és finom.).: RMGl. hogy mindegyik növénynek bogyószer . Perforata: Czengô fé (SzikszF. 1783: Kis Csengö-fü (NclB. havasimeggy (→ meggy).’. mérges cseresznye elnevezéseinek magyarázata a növény sötétvörös. cseng a. csemege a. ▌ 4. csemegemandula 1903: csemegemandula (Hoffmann–Wagner 98). J: ’Frangula alnus.Tseresznye (Magy. J: ’Hypericum perforatum. 1775: Csengö virág (Csapó 58). 1578: Czengx f× (Melius 134). a növények felépítésének hasonlósága alapján.. A cseresznye szláv eredet . maszlagos nadragulya’. — fekete~ 1903: fekete cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). 392). F vészk. — kis ~ 1578: kis Czengx f× (Melius 135a). a közönséges kutyabenge (4. | vad~ 1948: vadcseresznye (MagyGyógyn. 1595: Chyengx viragh (Beythe 94a). Az utótag a bürök növénynév átvétele. galagonya cseresznye 1.: RMGl. 373). ▌ 2. göcsös görvélyf ’. A névadás magyarázata. a növény termése cseresznyéhez hasonló. igen mérgez . A növénynévben az el tag arra utal. — gerezdes ~ 1783: Gerezdes TsereÐznye (NclB. J: ’ua. J: ’ua. TESz. A cseng f talán magyar alkotás.’. 373). J: ’Prunus padus. J: ’Prunus sp. A maszlagos nadragulya (2. 127: 329–330.: Ypericon vel scopa regia: Chengew fÿw (Ortus: RMGl. — büdös~ 1783: Büdös tsereÐznye (NclB. EWUng. zamatos turbolya’. чeрéшa.’.: Perfoliata: czengo f„ (De Herbis: RMGl. ▌ 5. | mérges fekete~ 1775: Mérges fekete tsereszne (Csapó 188). még csemegemandula. cseng a. J: ’Hypericum perforatum. hogy a növény ehet f szer. 256). XVI.). | vad ~ 1807: vad – v.’. A kutyabenge (4. amely veszedelmes. a cseresznyefa els megjelenése: 1256.melléknévi igenévképz s alakja.) büdös jelz jére l. F vészk. valamint ha az érett. A magyarba egy szláv R. hogy a növény magas hegységekben fordul el . áfonya’. közönséges orbáncf ’. 2. vö. magyarázatára l. 408). F vészk. J: ’ua. J: ’Vaccinium sp. — ~fa 1256: „Sub arbore Cheresnafa” (TESz. a csemege el tag jelzi. zelnicemeggy’. ▌ 6. чeрéшня. 1783: Csengö-fü (NclB. de a névadásra hatással lehetettek a ném. az áfonya (3. 1775: Kis-csengö-fü (Csapó 58). mandula. 258). gerézdes . sz. szln. 257). a virágok kis sárga cseng khöz hasonlítanak. sativa. és a termés cseresznyéhez hasonló bogyó. vö. édes mandula’. f nevesült.) fekete cseresznye.).’.) havasicseresznye nevének alapja. 342). Nyr. hogy a növény virágzata sárga bogerny .). cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. hártyás toktermést a szél fújja. sólyomcsemege csemete l. | mérges~ 1807: mérges tseresznye (Magy. ir.) és a göcsös görvélyf (6. ▌ 3. J: ’Anthriscus cerefolium. cseresznyefa’.. cseresznye utótagú elnevezések: Giftkirsche ’méregcseresznye’. közönséges kutyabenge’. J: ’ua. Teufelskirsche ’ördögcseresznye’ stb. črěšьnja kerülhetett. a zelnicemeggy (5. A csemegebürök összetett szó. EWUng. 257). k rislevel -~ (→ k risfalevel f ) cseng f 1525 k. blg. 164). 296). чeрéшня. || cseng virág 1583: chengö verág Hypericum (Clusius–Beythe 5: BotTört. csorbóka cseregalagonya l. čerešňa. Myrtillus a. közönséges orbáncf ’. 130). A maszlagos nadragulya (2.

a vessz s cserje magját éréskor a veres burok csészeszer en veszi körül. — kis ~ 1775: Kis cser-levelü-fü (Csapó 60). minor ’kis. farkas~. J: ’Abies alba. A névadás alapja a növény termése. kicsi csomókban. Vö. valamely részének. cs(te ’bodzabogyó’ (ÚMTsz. 2. 1862: csete (CzF. A csészebogyó Diószegi– Fazekas els kísérlete a csikófark ’Ephedra’ nemzetség megnevezésére. cèr ’cserfa’. ott.’ szóban. szln. Az is lehetséges. TESz. csete (MagyGyógyn. fekete termések szintén cseresznyéhez hasonlóak. fürtökben fejl d termésre utal. különféle páfrányfajokat. kérgéb l cserlét készítenek. sarlós gamandor’. A göcsös görvélyf (6. gyalogbodza’. román eredet . alii fést fé (SzikszF. J: ’Dryopteris filix-mas. 1798: Kis-tser-levelÍ-fÍ (Veszelszki 152). J: ’ua. quercus ’cser’. sztrichninfa-~ (→ sztrichninfa). gerezd a. — N. kaporna(~). J: ’ua. cetiníş ’fiatal feny erd ’ szót vettük át *csetenyés alakban.) feketecseresznye elnevezésének alapja. csikófark’. J: ’Teucrium chamaedrys. || cserfalevel f 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé. csipke ’növény. Ezerjóf 175. csermoglya. cserlevel f cserge N. jelentése: ’sz l fürt’.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj. J: ’Sambucus nigra. cserszömörce (→ szemerke). csészebogyó 1807 e. és ebb l a téve- . hogy lehet a bodza. erdei pajzsika’. 272. F vészkönyvükben a bogyópikk nevet véglegesítették. level 1813: kis Tserlevel (Magy. szl. csetenyefa (Péntek–Szabó. cetiníş ’fiatal feny erd ’. feny vessz ’. — ~fa N. A csetenyefa népi elnevezés. virág’.) termése kicsi. 269). közönséges lucfeny ’. ill. hogy a növény kérge a b rkikészítés anyaga. ez él tovább a rom.: TESz. Vö. ▌ 2. N. apró cseresznyére emlékeztet. J: ’Sambucus ebulus. cer ’ua. közönséges jegenyefeny | Picea abies. Hasonló szemlélet névadásra vö. cétin% ’feny ág.-e. 286). 1193: „Prima meta incipit a cher” (TESz. barát~ (→ barátbors). csete. cerrus ’ua.. Ember és növényvilág 197. Péntek–Szabó. cserfalevel f l. A cserlevel f és a kis cserlevel f a lat. ▌ 2.: Tsészebogyó (Julow 266).cser 125 csetenyefa cemeggy (5. termés.’. kutya~. hogy ezek a fafajták a b rkikészítés fontos nyersanyagai. cserz fa. fekete bodza’. a növénynév els sorban a farkascserge összetételben jelenik meg.). gerezd a. rom. Szabó–Péntek. Ember és növényvilág 229. 393). A szláv szavak forrása a lat. цер. kisebb’) fordításával keletkezett. hánytató~ (→ hánytatófa). cserge (Péntek–Szabó. csermulya l. TESz.) erdélyi szó. TESz. J: ’Quercus cerris csertölgy’. J: ’Alnus glutinosa. hogy a rom. Marzell Atropa belladonna a. csete ’bodzavirág’. cserje l. || kis cser- cserz fa 1998: cserz fa (Priszter 345). 276. EWUng. csetenyefa N. J: ’Cotinus coggygria. mac. csätä ’bodza’. a gerezd els megjelenése: 1395 k. hogy a gömböly . citrom~. A cserfa ’mézgás éger(fa)’ (2. pl.. kapri(~). sárga cserszömörce’. cser. A cserge erdélyi népnyelvi szó. J: ’Ephedra. F vészk. цер. csete (MagyGyógyn. a névadás alapja. csormolya cserszömörce l. Ember és növényvilág 201). Ember és növényvilág 229). csèrfa (Péntek–Szabó. cserszömörce (→ szemerke). A csészebogyó a szláv eredet csésze és a bogyó összetétele. EWUng. blg.: RMGl.’. csete. azon.). vö. szemerke cser 1. — Ö: bodza~.. J: ’ua. kazuár~ (→ kazuárbokor). ill. eb~. az adatok azt mutatják. húsos tobozbogyót alkot. A csete ismeretlen eredet . A cser déli szláv eredet . 316. szb. zsidó~. A cserz fa el tagjára l. mézgás éger(fa)’. cerь.’. üröm(~) cserlevel f 1578: Czer leuelx f× (Melius 36a).). 257). Querculus minor (Melius 37) (< lat. 285).). a -z és képz k. és éretten piros. A névadás alapja. A gerezdes jelz a laza. vö. csAtA.’. — Ö: farkas~. hólyag~. csete 1. az erdei pajzsikát nevezték így. magyarázatát l. A névadás a fafajták téves ismeretén alapul. virágjának vagy bogyójának népi megnevezése. bogyószer vé válik. hogy a növény levelei a cserfáéhoz hasonlítanak: „Ez fünek levelei ollyak mint a’ Cserfa levelei” (Csapó 60). vö. gerezd a.

— európai ~ 1841: europai Csikófark (Barra 426). csikófark (MagyGyógyn. réti boglárka’. A mezei zsurló (1. csík a. hogy „Akkor virágzik. A mezei zsurló (2. a koma ’pajtás. ficaria. 124: 239–247. mely a csibe beléhez hasonlítható. Gänseblümchen ’libavirágocska’.) vessz s. 128: 57. hogy a növény a virágnál hamarabb érlel termést. equus ’ló’. A növénynek erre a jellegzetes felépítésére a R. Nyr. nyugati salátaboglárka’. J: ’ua. 87). közönséges tyúkhúr’. 1925: Csikófark (Jávorka 35). ang. abban a hiszemben. seta ’állati sz r. csibehúr’.’. csalán csíkharaszt 1903: csíkharaszt (Hoffmann–Wagner 211). pikkelyszer levelekkel a kis bokrok csikófarkhoz. shrubby horse tail elnevezés is utal. csirkedögleszt (Gyógysz. a névadás magyarázata. J: ’Ephedra distachya. J: ’ua. J: 1807: ’Spergula. hogy a növény vessz s cserje. Vö. A növény német elnevezése hasonló a csibevirághoz.. J: ’Ranunculus acris. 126: 48–71. az el tag arra vonatkozik. Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. bel lük csak a következ tavasszal bújnak el levelek. Az ismeretlen eredet csík el tag feltehet leg a vékony. a mezei zsurló népi neve könnyen keletkezhetett hasonlóságon alapuló névátvitellel. lat. A haraszt utótag arra utal. saeta. hogy a háziszárnyasok szívesen fogyasztják a növényt. egyenes szárain ül apró levélkéit.) csikófark elnevezése összetett szó.’. szi kikerics’. a toktermések májusban érnek be. csiggenye l. EWUng. háziszárnyas nevével képzett: Gänseblume ’libavirág’. equisetum < lat.’ el tag gyermeknyelvi eredet ikerszó. Nyr. . Marzell Colchicum autumnale a. J: ’ua. | közönséges ~ 1998: közönséges csikófark (Priszter 367). csicsiskoma N. TESz. a csicsis ’kisgyermek elaltatására használt isz. 33: 244). A csibehúr összetett szó. valószín leg a ném. csibe a. | törpe ~ 1911: törpe csikófark (Cserey. Marzell Ephedra distachya a. aztán az apja) kifejezéssel jellemezték. csibe a. equisetum quartum (< lat. motivációja egy téves hiedelem: azt tartják a növényr l. A név arra vonatkozik. Nyr.. közönséges csikófark’. A névadás magyarázatára l. amikor a csibék kelnek” (Kovács 18).. TESz. csicskenye. és a tokokat visel rövid szárak. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. csík2 a. csibevirág N. 279).. pikkelypáfrány’. mert megdöglenek t le. 1948: csibehúr (MagyGyógyn. cimbora’ utótag szláv eredet . csalán csibedögleszt N. A csibevirág népi elnevezés. A közönséges csikófark (1. Az ókori természettudósok. zöld hajtásai hasonlóak.csibedögleszt 126 csikorgóf sen magyar képz nek vélt -s elvonásával jött létre a csetenye. || csirkedögleszt N. 1998: csikófark (Priszter 367). még lófarkf . A húr ’bél’ jelentés utótag a növény gyakran messze kúszó. ▌ 2. ezt a jelenséget filius ante patrem (el bb a fia. csikófark 1. kanyargós szárára utal. A csibedögleszt és csirkedögleszt népi elnevezések. vadszázszorszép’. 50). J: ’Ranunculus ficaria subsp. J: ’Colchicum autumnale. csicskenyefa. 126: 48–71. Roßschwanz tükörfordítása. Növényszótár 94). csián l. a jellegtelen. lófarkhoz hasonlítanak. hogy a magtokok a talajban szszel képz dnek (télen „alszanak”). hogy nem szabad csirkék és baromfi közelébe vinni. bojtszer formáját írja le. N. valamint a R. 377). csikorgóf 1783: Csíkorgó-fü (NclB. 126: 48–71. csipke csihant l. mezei zsurló’. a névadás magyarázatára l. csibehúr 1807: Tsibehúr (Magy. J: ’Asplenium ceterach. a Spergula nemzetség neveként használják.) és a mezei zsurló (2. Nyr. | 1948: ’Stellaria media. J: ’Bellis perennis. csibedögleszt (NéprÉrt.’. amely a növény hosszú. J: ’Equisetum arvense. a névadás alapja. EWUNg. 37). Csicsiskoma (MagyGyógyn. A csicsiskoma népi elnevezés.) csikófark neve népi név. még tyúkhúr. TESz. A csibe ’tyúkfélék pelyhes kicsinye’ hangutánzó eredet állathívogató szó. keskeny levelekre vonatkozik. csibevirág (Kovács 18). sörte’) név. csetenye a. Nyr. prücsökkoma.

orvosi csikorgóf ’. 1998: csikorgóf (Priszter 386). bels ség’ jelentés húr a növény vékony. közönséges csillagpázsit’. 1: 997). istenharagja. J: ’Stellaria media. 357). 258). 1798: Tsikorgó-fÍ (Veszelszki 241). Genaust Stellária a.. Vö.’. ném. Diószegi–Fazekas a csillaghúr el tagját a tudományos szakny. — kö- csillagpázsit 1948: csillagpázsit (MagyGyógyn. || csikorka 1807: Tsikorka (Magy. közönséges tyúkhúr’. F vészk.. Sternkraut (Veszelszki 245–6) tükörfordításával keletkezett. valamint a csillagszer virágzat. csalán zönséges ~ 1903: Közönséges csillaghúr (Hoffmann–Wagner 92). 1998: csillagpázsit (Priszter 351).: RMGl.. Purgierkraut hatására alakulhatott ki. a . | közép~ 1807 u. J: ’ua. — Ö: liba~. ſárt. csikorog a. A csillag el tag magyarázata. A pázsit ’f ’ utótag arra utal. 272). Marzell Gratiola officinalis a. A csillag el tag a növény virágjára utal. st#ll#ris ’csillag alakú’) mintájára jöttek létre. csikorgóf csilánt l. szirmai sugarasan szétállnak. 364). — közönséges ~ 1998: közönséges csillagpázsit (Priszter 351).csillagf 127 csillagszék 321). 272). 1948: ’Stellaria media. F vészk. st#lla ’csillag’.’. || csillagosf XVI. A csillaghúr Diószegi–Fazekas alkotása. 393) nevet javasolja a R. Marzell Cynodon dactylon a. hogy a növény kúszó gyökeréb l tavasszal egyetlen szár emelkedik ki. pūrus ’tiszta’) és a R. F vészk. a névadás magyarázata. A csikorgó a hangutánzó eredet csikar ’itt: hasat csikar’ szóból -ó melléknévképz vel alakult. 357). csikorka l. alólrúl ki-hajt” (Veszelszki 241). csillagszék 1706: csillag szék (PPNomH. Genaust médius a. pūrgāre ’tisztít’ < lat. lat. J: ’ua.: Csillaghúr (Julow 402). csillaglevel f csillagf 1775: Csillag-fü (Csapó 65). ném. 257). amely csillag alakú. istenkegyelme.: Herba stellaris: chillagos ffe„ (De Herbis: RMGl. közönséges tyúkhúr’. J: 1807 e. még disznópázsit. közönséges tyúkhúr’. tyúkhúr. 1864: csillaghúr (Gönczi 243).’. közönséges tyúkhúr’. st#ll#ris ’csillag alakú’) fordításával hozta létre. 1807: Tsillaghúr (Magy. 1783: Tsillag-fü (NclB. hogy a növény f féle. J: ’Stellaria media. 1864. az utótag a ’bél. J: ’ua. általában négy levéllel a csúcsán.’. baromfibélhez hasonló szárára utal.). szakny. 1948: Csikorka (MagyGyógyn. magyarázatára l.-i Stellaria (< lat.’. vö.. epét. A növény hivatalos elnevezése a csikorka (Diószegi–Fazekas alkotása) és a R. csillagmáj l. A közép el tag a lat.. amelyek máltai keresztet formálnak: „tetején négy ſzép zfld levelek. 272). májf csillagosf l. hogy a 3-as vagy 5-ös osztású kalászok csillagra vagy ujjakra emlékeztetnek. TESz. a névadásra l. 1807: ’Stellaria. a lat. csikorog a. 1948: csillaghúr (MagyGyógyn. J: ’ua. csillaglevel f 1590: Stellaria: Czillag leuelô fé (SzikszF. star wort. J: ’ua. J: ’ua. a névadás alapja a növény csillag formájú levele. purisago (< lat.’. ang. szakny.: közép tsillaghúr (Diószegi 272). 1862: csillaghúr (CzF. ínnyújtóf és csikorgóf helyett. … tsillag-formán állanak” (Veszelszki 245–6). Stellaria (< lat. négylevel farkassz l ’. A csikorgóf a R. 2. J: ’Cynodon dactylon. J: ’Gratiola officinalis.-i Stellaria media utótagjának fordítása. csikorgóf lett. J: ’Gratiola officinalis. lat. A csillagf a ném. dáktylon < gör. összetett szó. UEWb. Sternmiere. A csillaglevel f és a csillagosf a lat. A csillag el tag a növény virágjára vonatkozik. st#lla ’csillag’. csillaghúr 1807 e. | 1862. csillaghúr. Genaust dactýlifer a. orvosi csikorgóf ’. — orvosi csikorka 1948: orvosi csikorka (MagyGyógyn.-i Cynodon dactylon (< gör. a csikorka -ka kicsinyít képz vel jött létre. Diószegi Orvosi f vészkönyve a réti Tsikorka (Magy. v. F vészk. sz. tyúkhúr’. EWUng. 1798: Tsillag-fÍ (Veszelszki 245–6). J: ’Stellaria media. — orvosi ~ 1998: orvosi csikorgóf (Priszter 386). 87). J: ’Paris quadrifolia. | réti csikorka 1807: réti Tsikorka (Magy. lat. még csillaglevel f . Idegen nyelvi megfelel re vö. 45). dáktylos ’ujj’). vö. a névadás magyarázata a növény hashajtó hatása: „nyálat.

nyíl’ származékai. 1783: Tsipke-bokor (NclB. TESz. EWUng. J: ’Ranunculus sp. Stinkdill ’büdösf ’. még csillaglevel f . székf .. farkassz l . vö. 1783: Tzillár-fü (NclB. csimázilla- csipke 1305: Chypka (OklSz. 46. ném. 255). — négylevel ~ 1807: négylevel Tzillár (Magy. káron ’kömény’. Marzell Coriandrum sativum a. csitkenye.). koríannon. csitke. шúпка.. EWUng. csalán TESz. csipkebokor lat. J: ’ua.-i coriandrum fordítása (< gör. 1863: Csüpke (TESz. Páris-f helyett. A csipke el ször csipkebokor összetételben jelent meg (1246/1408-tól adatolható). gyep rózsa’. és a szagos mügét gyógynövényként a szív meger sítésére használták. A csimázillatúf a lat. szlk. шuпка ’csipkebokor. koríandron.’. négylevel farkassz l ’. csicskenye a N. Vö. J: ’Paris. koríanon ’koriander’ < gör. 256). csimázillatúf 1525 k. 255). farkas~ csipa l. „Ha az maguát etzetben meg áztatod. erdei peremizs’. a névadás alapja nyilván a virág sárga színe és csillag formája. csillyany l. — Ö: eb~. bicske.. meg nem fęrgeſedic” (Melius 59). hogy a levelek csillagszer en helyezkednek el a növényen. valószín leg német minták alapján hozta létre a nevet. F vészk. csipkefa. szakny. csillár 1807: Tzillár (Magy. A csillár nyelvújítási származékszó: a csillog ige tövéb l képezték -ár képz vel.) ki zésére használták. que wlgariter chipkebokor appellatur” (TESz. A csill. tüske. Vö. EWUng. a. Marzell Asperula odorata a. 329). a növényt csimázok ’poloska’ (a csimáz els megjelenése 1525 k. cémicis ’poloska’) fordításával keletkezett: „EſÅt à Báboc Cimicaria. cipke.). A névadás alapja a növény b zös illata: „czimáz b×z× à leuele” (Melius 58). csicskenye. TESz. boglárka’. šípka. csillagvirág — sárga ~ 1664: sárga cſillag virág (Lippay I: 78). bücske. Wanzenkraut ’poloskaf ’. 2. Wanzendill ’poloskakapor’. Hasonló szemléleten alapul a növény bolhaf elnevezése. szagos müge’. 43: 142). Ezek a szláv šipь ’tövis. csinált.).). 4-ſzirmú” (Magy. farkassz l ’. a csipke szó forrása a bolgár vagy a szlovák lehetett. cibál. Boldogasszony ~ csipkebokor 1. Vö. gen. J: ’Rosa canina. Diószegi Orvosi f vészkönyvében a Négylevel Tzillár (Magy. A névadás magyarázata. fa~ csipcse l. csillagf . galagonya~. kóris ’poloska’ < gör. J: ’Paris quadrifolia. A csimázf a lat. csütke (MTsz. csinár l. és az Coriandrumos etzetben meg áztatod. kár ’tet ’). F vészk. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Tsész. csillár a. A csillagvirág egyedi adat.-szorb šypka ’csipkebogyó’. Sternleberkraut ’csillagmájf ’..). csipke1 a.: Coriandrum: chÿmazillathofÿw (Ortus: RMGl. cimicaria (lat. 255). . gesztenye növénynevek hatására jött létre.-i Rubus (< *reub.t jelentése ’csillag formájú’. mac.).. csipke csimázf 1578: Czimáz f×nec gr. 1836: Tsipkenye (TESz. Lippay alkotása... csillagszívf 1783: Tsillag-Ðzív-fü (NclB.szaggat. 1831: csiggenye (TESz. (Melius 138a). UEWb. Sípk™ (Nyr. — N. csillár a. st#lla ’csillag’) fordítása. 375). 4-level : Bokr. cibál). a négylevel csillár növénynevet azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. csipke1 a. sem a köznyelv. kerti koriander’. ném. a szék utótagra l. csimasz a. szakny. a név a növény csúcsán látható négy levélre utal. csillag a. csillyán. és az húſt meg ſózod. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Inula conyzae. A csitkenye. cémex. az az. 393) nevet javasolja a R. f. vö. csipkéje l. — ~f 1775: Czillár-f× (Csapó 65).csillagszívf 128 túf . gelegenye ’galagonya’ (→ galagonya). A csillagszívf Benk alkotása. 364). csipcse (ÚMTsz). lat. J: ’Galium odoratum. csillag a. Czimáz f×nec hiyác” (Melius 138a). csalán csinge l. blg. F vészk. Herzfreund ’szívbarát’. csimasz a. F vészk. négylevel f .-szorb šípka. magyarázatára l. 1246/1408: „ab vna dvmo.. J: ’Coriandrum sativum. Stellaria (< lat. Genaust Cimicífuga a. vö. berkenye. csimázf . csipkebogyó’. A csipke valószín leg szláv eredet . 1578: Czipke (Melius 23a).

csirkevakító (MTsz.) csodafa neve a ném. 335). Növényszótár 262). szeder’. apró. ▌ 2. csodafa 1. seggvakaró és csipkefa helyett. J: ’Rosa canina. Csicskenyefa (MagyGyógyn.és málnafajok’ (1. szeder. gyep rózsa’. J: 1584: ’Rubus sp. 1998: „csodafa” (Priszter 481). A csipkerózsa összetett szó. 222).) neve. A csipkefa összetétel eredetileg tüskés növények. Mora Baccae. A csipke csipkebokor összetételben (1246/1408-tól adatolható) ’gyep rózsa’ jelentés . a növény nem fa. Nyr.és málnafajok’ (2. 1595: Chyuda fa (Beythe 127). ▌ 2. 1664: Csuda fát gr.. idaeus. a Rubus-fajok ’tüskés szeder. 343).) is átvették a nevet.csipkefa 129 csirke l. 1813: Tsipkefa (Magy. J: ’Datura stramonium. 2. csattanó maszlag’. Az el tagra l. J: ’ua. 339). (Lippay II: 223). F vészk.. A lónyelv jelz (2. 1911: csoda v.. A névadás magyarázata.)..: Catapucia: Chodafa et Saarfÿw (Ortus: RMGl. A ricinus (1.. a növény ágaira és leveleire utal. 135). ▌ 2. Szederj-in-bokor (De Herbis: RMGl. F vészk. ricinus’. 303). 1775: Tsipkefa (Csapó 37). J: ’Nepeta. piros termése.. az el tagra l. csipke csitnyebokor l. rózsa. szúrós csodabogyó’. 1798: Tsuda-fa (Veszelszki 419).) a lat. A csirkevakító népi név. csipkepitty 1807: Tsipkepitty (Magy. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Tsipke Ró’sa (Magy. F vészk. — lónyelv ~ 1998: lónyelv csodabogyó (Priszter 487). 1525 k. 1998: „csipkerózsa” (Priszter 483). | 1775: ’Rubus idaeus subsp. EWUng. hanem bokor. a névadás alapja az ide tartozó növények fényes. ~f csodabab l. csipnyebokor l. Az összetétel el tagjára l. csitnyebokor (MTsz. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Bokr[étája] ásító a’ torkolatnál ſzegett ſzél : alsó ajakának két ſzéls metſzései hátra hajólnak. a’ középs tsipkés” (Magy. csipke a. csodabogyó’. faszer növényt sokféle betegség gyógyí- . J: 1911: ’Ruscus sp. J: ’Rosa canina. gör. gl"ssa ’nyelv’) fordítása. hasonlóság alapján azonban egyéb tüskés növények. 343). hypoglossum (< lat. — szúrós ~ 1998: szúrós csodabogyó (Priszter 487).) a lat. hogy a növény megvakíthatja a csirkéket. 1584: clypke fa (Clusius– Beythe 27). hogy a karéjos level . 375). 393). — N.. TESz. Csirkevakító (MagyGyógyn. a csipkebokor eredetileg a gyep rózsa (1. A csodabogyó ’Ruscus’ nemzetségnév.: Chÿoda farol gr. aculeátus (< lat. macskamenta’. hypogl#ssa < gör. tyúkvakító. pettyegetett tüd f ’. csipkebokor csoda l. a pitty ’lebiggyesztett ajak’ összetétele. 1807: Tsipke Rózsa (Magy. Genaust aculeátus a. | 1948: ’Ruscus aculeatus. inkább népi megnevezés. hypógl#sson < gör. 375). hogy a virágzat csészéje lehajol és csipkés. csitke. csipke. (632/9). 1948: Csodabogyó (MagyGyógyn. csodamag csodabogyó 1. a csipke ’cakkos’. 1577 k.. 126: 48–71. sz. a csipkefa összetétel (2. Diószegi–Fazekas alkotása. csipke. A szúrós jelz (1. lónyelv csodabogyó’. hypoglóssum a. csitkenye l. v. málna’. pittyed a. F vészk. Wunderbaum (Melius 82a) tükörfordításával keletkezett. csipkefa 1. 387) nevet javasolja a R. gyep rózsa’. 120). málna’. pittyed a. A névadást az magyarázza.: Rubus. — N.) ’gyep rózsa’ jelentése azonban kés bb jelenik meg. J: ’Ruscus hypoglossum. J: ’Rosa canina. acule#tus ’tüskés’) fordítása.) megnevezésére szolgált.). Vö. szépséges. 1783: Tsuda-fa (NclB. 1783: Tsipke-fa (NclB. piros virágú. J: ’Rubus sp. 2. J: ’Pulmonaria officinalis. Mora Rubi: cipche bokor. A csipkepitty összetett szó. hypó ’alatt’. F vészk. gyep rózsa’. csipkebokor csirkevakító N. ▌ 2. vakuló~ csirkedögleszt l. csibedögleszt csodafa 1863: Csipnyebokor (TESz. csipke a. az utótagra l.’. a Rubusfajok ’tüskés szeder. 1775: Tsuda-fa (Csapó 237). a valódi levelek alatt kicsi nyelvhez hasonló levélkék találhatók. a névadás alapja. 256). 1578: Czoda fa (Melius 82a). csipke. J: ’Ricinus communis. csuda bogyó (Cserey. Jávorka 848). csipkerózsa 1783: Tsipke Ró’sa (NclB. A csipkepitty nemzetségnév. XVI. — Ö: macska~.

|| csodabab N. 4: 24). kankalin’. csoján. J: XVI. csattanó maszlag’. A csodahere a ném. és N. A kankalin (1. a névadás alapja az. J: ’ua. de idekapcsolható a bukfenc is. A piros gólyaorr (2. 1783: Csóka-láb (NclB. 1911: csodahere (Cserey. 128: 180. maszlag.. els sorban a tavaszi levelek és a hagyma’. csohany. méregtelenít hatású. 1948: csókaláb (MagyGyógyn. . 209). Ember és növényvilág 221). A csókabuk összetett szó. a hangutánzó eredet csóka madárnév és a buk összetétele. 126: 301. Nyr. Nyr. sebekre hámosodás gyorsítására. csókaláb 1. vulneraria. Rápóti–Romváry 86. ▌ 2. a hosszúkás. tüskés termése hasonló a ricinus terméséhez. | 1948: ’Primula veris subsp. J: ’Hyoscyamus niger. varjúláb. A csodamag és a csodabab népi elnevezések. az el tagra l. a növény csodafa és csodaf neveib l keletkeztek elvonással. hogy a növény furcsa. 126: 302. a névadás magyarázata. N. A csodafa utótagját f magyarázó utótaggal helyettesítették. J: ’Colchicum autumnale. A növénynévi utótagban valószín leg a ’bukfenc.: ’Primula sp. 257). csojjany l. csodabab (Csapody–Priszter.). A csókabuk talán népi elnevezés lehet. || csoda 1807 e. A csókaláb elnevezés valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. csalán csodafamaszlag 1805–13: „Tsudafa MaÐzlag” (Márton. TESz. orvosi kecskeruta’. Növényszótár 15). bukfenc a.: RMGl. sz. csodamag N. J: ’Geranium sanguineum. J: ’Datura stramonium.) csodafa neve hasonlóság alapján keletkezett. ▌ 2. a név nem maradt fenn. maszlag’. mérgez termésre utalnak. 1775: Tsuda-fü (Csapó 180). a bukik igéb l alakulhatott ki. 393) (→ gálga) nevet javasolja a régi csókabuk név helyett. a névadás alapja feltehet leg a hosszú száron álló virág. Hasonló szemléleten alapul a növény báránylábvirág (→ bárányvirág) elnevezése is. F vészk. kecskebuka ’bukfencezik’ (ÚMTsz. csodafa. Csapó megjegyzi a ricinus ismertetése közben: „Némellyek a’ Maſzlagot (Stramoneum) tsuda-fának nevezik” (Csapó 180). a névadás magyarázata talán az. réti nyúlhere’. J: ’Anthyllis vulneraria subsp. csodamag (Jávorka 973). 2. 29). ricinus’. a csoda Diószegi–Fazekas els kísérlete volt a maszlag nemzetség megnevezésére. 393). Marzell Anthyllis vulneraria a.. amely magyar fejlemény lehet. hogy a növény levelei kora tavasszal hajtanak ki a hagymából. 126: 302. tavaszi kankalin’. csojánt. Wundklee tükörfordítása. 1783: Tsuda-fü (NclB. a bab alakú. amely madárlábhoz is hasonlítható.) csókaláb elnevezésének alapja lehet a virágok szára. A buk utótag valószín leg névszó. amikor a madarak is ébrednek. A here utótag magyarázatára l.: czioka lab (NéNy. csodaf 1. 425). népi elnevezés. A névadás magyarázatára l. 1935: 178). Növ. vö. 1590: palma Christi: Czyuda fé (SzikszF. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Ketskere Gálga (Magy. még lóhere. EWUng. F vészk.: Tsúda (Julow 256). A csókahagyma erdélyi.csodafamaszlag 130 csókaláb tására használták. 393. hogy a növényt sokféle betegség gyógyítására használták: köhögés csillapítására. F vészk. Vö. értelmezése található meg. csattanó maszlag’. csodahere 1903: Csodahere (Hoffmann– Wagner 92). csodamag (MagyGyógyn. csókahagyma N. csodaf . hogy mindkét növény mérgez . 1775: Tsuda-fü (Csapó 237). csojjant. az utótagra l. sz. bukfencezik’ fogalmának másféle R. csókabuk 1813: Tsókabukk (Magy. csohán. vékony termés. XLIV. MNövSz.) csókaláb neve metaforikus elnevezés. 399). csókahagyma (Péntek– Szabó. 259). piros gólyaorr’. 1813: Tsókaláb (Magy. Nyr.’. vö. XVI. 2. A csattanó maszlag (2. 2. J: ’Datura stramonium. csodafa. 2. F vészk. illetve az. 393). J: ’Ricinus communis. a csoda elvonással keletkezett a csodafa ~ csodaf növénynevekb l. szi kikerics. A csodafamaszlag Márton alkotása. bukfenc a. J: ’Datura. bolondító beléndek’.. J: ’Galega officinalis. Magy. veris. ill.

▌ 3. — kerti ~ 1998: kerti csombor(d) (Priszter 493). csombormenta’. 1998: csombor(d) (Priszter 493). 126: 303. N. ördög~ csolán. 1861: csömbör (TESz.. bors~.. 1798: Vad Tsombor (Veszelszki 409). or. borsika’. A csomborpereszlény összetett szó. a vad jelz megkülönböztet szerep . J: 1395 k. borsika’. EtSz. TESz. illatos macskamenta’. 237). N. R. csombor (MagyGyógyn. 1395 k. 1798: Tsombor (Veszelszki 363). A névadás alapja a növény termése. arra utal. megfelel szó más szláv nyelvekben is. .). hogy a növényt termesztik. csomborszátorja 1807: Tsombor Szátorja (Magy. 150). csombor. 1813: vad Ts[ombor] (Magy. szb. gólyaorr’. szb. — N. čibr. 1783: Tsombor (NclB. kakukkvirág. — Ö: borbély~. utótagja a pereszlény nemzetségnév ’Acinos’. 1590: Satureia: Czombor (SzikszF. csombord (Péntek–Szabó. Magy. csomb#rd. hortensis fordítása.: staturna: combar (SoprSzj. 126: 302.). kakasvirág.: RMGl. чабёр: ’borsf . | 1783: ’Satureja hortensis.. чýбрика sz. köszvénymenta.. 386). csombor a. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csombormenta nevet javasolja a R. az utótagra l. J: ’Acinos arvensis. F vészk. csalán csombor 1. 1775: Csombor (Csapó 69). el tagja a csombor. csombor helyett.. J: ’Adonis aestivalis. 139. Nyr. menta. A növény eredeti jelentése borsika (1. d-je inetimologikus járulékhang. A csombormenta összetett szó. ▌ 2. — vad 1783: Vad Tsombor (NclB. N.’. A csókaorrúf Melius alkotása. illatos f szernövények. csomborpereszlény’.. ▌ 5. csolláng l. Nyr. „bolembica: idem chombor” (BesztSzj. A csókavirág népnyelvi elnevezés. N.).).: RMGl. J: ’Satureja hortensis. nyári hérics’. 393). az alakváltozatok nem vezethet k vissza egységes alapalakra. vadkakukkf ’. a névadásra nyilván hatással volt a növény hasonló madárféle + orrú + f szerkezet neve: esztragorrúf (→ esztragorr). Szabó. csókavirág (SzegSz. Ember és növényvilág 286). čubrь. vö.: ’Satureja sp. 346. 1998: csombormenta (Priszter 427). amelynek „hegyes à hegye mint à Czokánac az orra” (Melius 162).: „staturna: chombor”. J: ’Mentha pulegium. 130). csomborpereszlény 1998: csomborpereszlény (Priszter 290). 1405 k. 1783: Erdei Tsombor (NclB. csombôrd (ÚMTsz.) kerti jelz je megkülönböztet szerep . 385). 1583: Chombor (Clusius–Beythe 7: BotTört. A borsika (1.: staturnea: chombor (SchlSzj. vö. combor (MTsz. fajnév. F vészk. 2. bürökgémorr | Geranium sp. szl. — erdei ~ 1775: Erdei tsombor (Csapó 167). Tudatos névadással alkotott növénynév. cseh R.. csombord l.: blg. csombord’. az illatos macskamenta (4.: RMGl.-hv. č_ber. 389). 150). köszvényf . čúbar. чумбрика sz. 346). A magyarba egy (déli) szláv R. чýбрица sz.) vadcsombor neve Csapó alkotása: „Vad-tsombornak-is lehetne nevezni az én itéletem Ðzerént” (Csapó 267). Chyombor (Csapó 69). borsf ’. az el tagra l. A borsf (3. Etimológiája vitatott. 150). SzlJsz. csókavirág N. Melius 434. A csombor szláv. 150). Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Mentha pulegium. mac.. szln. A köznévi csombord stb. ▌ 4.: RMGl. polaj. F vészk. csombord. a csombormenta (2. vadkakukkf (5. A csömbör alakváltozat hangrendi átcsapás eredménye.csókaorrúf 131 csomborszátorja csókaorrúf 1578: Czoka orru f× (Melius 162a). közelebbr l talán déli szláv eredet . J: ’ua. J: ’Thymus serpyllum. 1948: Csombord. a név a növény egyéb madár el tagú nevei nyomán jöhetett létre. csokor l. — vad~ 1841: vadcsombor (Barra 311). 343). J: ’Satureja hortensis. csombor csombormenta 1807: Tsombor Ménta (Magy. 1578: Czombor (Melius 107)..). csombormenta’. ÚMTsz. čubr.-e. — vad~ 1775: Vad-tsombornak gr. EWUng. csollán. csombor a.). csombor a.). J: ’Clinopodium vulgare. pereszlény | Satureja hortensis. J: ’Nepeta cataria. (Csapó 267). borsika’. 1435 k.) csombor neve hasonlóság alapján jött létre. Kniezsa. 1783: Csombor (NclB. 389). a lat. J: ’Erodium cicutarium. 1798: Tsombor (Veszelszki 398). čYbrъ ’borsf ’ kerülhetett át. F vészk.

Jávorka 266. magyarázatára l. 382). Genaust Scrophulária a. csermulya (Nyr. A növény elnevezésének indítéka virág- . | 1807: ’Sonchus. (Melius 76a).). csorbóka a. 1578: Czorbaka. N.. N. csalán csontfa 1841: csontfa (Barra 263). — N. A csontfa névadás magyarázata. | 1578. 1791: Tsorbókáktól gr. közönséges cickafark’. N. vetési konkoly’. szb. Melandrium (habszegf )..) a csorbóka ’Sonchus’ nemzetséghez tartozik.)”. 409). — Ö: dudva~. csermulya (ÚMTSz. eredeti jelentése ’különféle gyomnövények: Melampyron sp. csontvirág (Jávorka 266. hogy a virágot bizonyos területeken fába. Härtern. a névadás alapja valószín leg a csontszín . щербáк más képz vel alakult. ’torzsikaboglárka’ jelentésben használja. csorbaság’ származéka. A csomó legkorábbi jelentései ’görcs <növényben>. valamint az. A növény R. 1590. 38. a lat.). és ezért torokdagadás ellen használták a torzsikaboglárkát. A csomorika valószín leg Melius alkotása. még borsika. Magy. csorbánka l. J: ’Sonchus asper. J: ’Ranunculus sceleratus. UEWb. J: ’Ligustrum vulgare. kalincaínf ’. MagyGyógyn. torzsika. neve Scrophularia minor (Melius 179).-hv. Myagros (PP. 444).. 1793: ’Sonchus sp. a szláv čьrmъlja vagy čьrmulja (< szláv čьrmъ ’vörös festéket szolgáltató pajzstet ’) növénynév átvétele. ném. Czarbakánac gr. ščrbák. TESz. le. csarbókának gr. cs(rbók™. 1903: Csermulya (Hoffmann–Wagner 119). J: ’Sonchus oleraceus. A csontvirág népi elnevezés. csorbóka csormolya 1. *ščьrbъka ’katáng’ kerülhetett *csirbuka > csorboka alakban. hogy a gyökere göcsörtös. csona. csorbóka a. F vészk. 343.t b l származik. szelíd csorbóka’. vö. a cseh šterbák. millefolium.). közelebbr l szerb-horvát eredet . Marzell Ligustrum vulgare a. A magyarba egy szláv R. nyúlkék~. hogy a növény levelein mély bevágások láthatók. A csomorika név a növény azon alaki sajátságára utal. cserbóka (MTsz. szátorja. ščerbák.). J: ’Achillea millefolium subsp. csontba faragták: „Achillea millefolium [cickafark]. — szelíd ~ 1998: szelíd csorbóka (Priszter 507). közönséges fagyal’. szczerbak. csormolya (ÚMTsz. Nyilván a latin Scrophularia mintájára alkotta Melius a csomorika nevet. 1775: Csomorika (Csapó 70). csorbóka’.. torzsikaboglárka’. csorbánka. 1577 k. 1793: Tsorbáka (Földi 58). 1783: Csomorika (NclB. J: ’Ajuga chamaepitys. 1783: Csorbaka (NclB. Melampyron.csomorika 132 csormolya borsika’. A csorbóka szláv.: „Nÿers chÿorbakat tqrÿ megh ÿol erqſſen. J: ’Agrostemma githago. szelíd csorbóka’. vö. csorbuka. A csormolya els megjelenése: 1708: „Tsormolya: Melandryum. (ÚMTsz. — N. 1590: Lagopus. (csormolya). (TESz. hogy a növény fája nagyon kemény. csorbuka l. A csormolya eredete bizonytalan. csurbókát gr. hogy gyökércsomókat a dagadt mirigyekhez hasonlították. 1783: ’Sonchus oleraceus. 1911: csermoglya. štrpka.: RMGl. J: 1577 k. csontvirág N. mely a pásztorfaragásokon is kedvelt virágdísz” (ÚMTsz. lat. szúrós csorbóka’. fehéres virágzat. 29: 17). 1807: dudva Tsorbóka (Magy. bütyök’. ▌ 2.). F vészk. torokduzzanat’) elnevezés szemléleti háttere.). Hartröhrle. ▌ 2. EWUng. or. csonár l. az utótag a Magyar f vészkönyv szerz i (Diószegi–Fazekas) által alkotott nemzetségnév. A csomorika a finnugor eredet csom. Scrophularia (< scr#fulae ’torokdagadás. lactuca leporina: Czorbaka (SzikszF. A névadás magyarázata. es vgÿ leweſqn kend be aÅÅal” (OrvK. csorbóka csorbóka 1. 268/1). csorbóka’. Myagrum (légyfogó)’. csomós. szláv jövevényszó lehet. štrbák.). a szóvégi -ó és -ika kicsinyít képz k. štrbka. A csomborszátorja összetett szó. hasonló képzésmódra l. ÚMTsz. Mindez a szláv *ščьrba ’kicsorbult rész. 151). szlk. 1798: Tsomorika (Veszelszki 373). 300. csomorika 1578: Czomorika (Melius 175a). A szelíd csorbóka (1. — szúrós ~ 1998: szúrós csorbóka (Priszter 507). kinövés.. az el tag a növény régi nevének átvétele (csombor).) és a szúrós csorbóka (2.

1998: fekete csucsor (Priszter 506). J: ’ua. 85: 211). napellus. csucsor a. méregöl sisakvirág’. A csuklyaf elnevezés német mintára keletkezett. méregöl sisakvirág’..’. nyelvújítási alkotás. sárga. J: ’Solanum.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába. csujány l.’. t nt fel jelz s szerkezetben (keserédes csucsor). — fekete ~ 1807: fekete Tsutsór (Magy. 380). F vészk. | piros ~ 1998: piros csucsor (Priszter 348). J: ’Aconitum anthora. A kesernyés. vö. fekete csucsor’. A kesernyés csucsor (1. 380). 1787: „De hát a’ tsutsorkámról mit mond? nem szépen nfnek é” (TESz. EWUng. | édeskeser ~ 1925: édeskeser csucsor (RévaiLex. hogy a korábbi háromszótagú alakok egy részének vegyeshangrend sége részben különböz irányban kiegyenlít dött. 1783: Kuklás-fü (NclB. 1911: csuklyaf (Cserey. EWUng. — keser édes ~ 1893: keserüédes Csucsorka (PallasLex. F vészk. 1925: csucsor (RévaiLex. édeskeser jelz k magyarázatára l. TESz. XVI: 8). jelentése ’kesernyés csucsor’ (1. Szóhalm. 128: 58–9. 317). A magyarban gyomnövény jelentésben terjedt el. ▌ 2. kesernyés csucsor’. kesernyés csucsor. kesernyés csucsor’. 4: 789). 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). 82). J: ’Solanum dulcamara. 1783: Tsuklya-fü (NclB. A szaknyelvi csucsor ’Solanum’ szóképzéssel keletkezett. 1868–73: Csucsor (Ball. csucsor’. Kappenblume. — cserjés ~ 1998: cserjés csucsor (Priszter 348). ▌ 2. amelynek els megjelenése 1787. 1798: Kuklás vagy Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). 1807: keserédes Tsutsór (Magy.) fekete jelz je is a termés színére vonatkozik. A burgonya csucsorka elnevezését dudoros gumója és bogyótermése alapján kaphatta. a csucsor f név -ka kicsinyít képz s származéka. A csucsor nevet valószín leg a csucsorka növénynévb l vonták el.’. || kuklásf 1775: Kuklás-fü (Csapó 264). 176). a csucsor ’Solanum’ nemzetséghez tartozik. ezekb l alakultak ki napjaink tudományos elnevezései is: keser csucsor. J: ’ua. A cserjés csucsor elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. R. odor. J: ’ua. bogyótermése van.). csönge l. 1807: kuklás v. A piros csucsor a termés vörös színére utal. J: ’ua. a csúcs ’dudor’ f névb l -r kicsinyít képz vel (vö. és a gyökerén dudorok talalhatók. sömör). keserédes. 176). | keserédes ~ 1790 k. A csucsorka nyelvújítási alkotás. Növ. csucsorka a.) csucsor nevének szemléleti háttere. egyedi elnevezés. csombor csucsor 1. 16: 8). TESz. vö. A keser édes jelz magyarázatára l. ném. 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). a fejfed höz hasonló virágforma számta- . J: ’Solanum tuberosum. csalán csuklyaf 1. Növényszótár 4). csuhány. | keser ~ 1998: keser csucsor (Priszter 348). 263).) és a fekete csucsor (2. LXXII. 1843: Csucsor (Bugát. csujáng. 1807: Tsutsór (Magy. az eredeti virágszínt l függetlenül: a kalincaínf virágja pl. csalán csömbör l. tsuklyás f (Magy. részben pedig megmaradt. 16: 8). 1790 k. 1: 198). 1798: Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). csupán legújabb növényszótárunkban található meg.csucsor 133 csuklyaf jának élénkvörös színe lehetett (eredeti jelentése: Melampyron). keser .’. hogy a növénynek dudoros részei vannak: bogyótermés és csomós gyökérzet. csovány l. keser édessz l (→ sz l ). J: ’ua. F vészk.’. 1998: kesernyés csucsor (Priszter 348). A nyelvújítás korában az újonnan alkotott csucsor ’Solanum’ nemzetségnév elé különféle megkülönböztet jelz ket illesztettek. 1805–13: Keserédes Tsutsór (Márton.). 177). EWUng. J: ’Aconitum napellus subsp. burgonya’.: Keserédes csucsor (Nyr. A fekete csucsor (2. | kesernyés ~ 1980: kesernyés csucsor (Erd -mez növ. A magánhangzóknak az alakváltozatokban jelentkez gazdagságát az okozza. farkascsinge csucsorka 1. keser édessz l (→ sz l ). A csuklyaf elnevezés magyarázata az. J: ’Solanum nigrum. — Ö: ebsz l ~. ▌ 2.. F vészk.. A kesernyés csucsor (1. Nyr. 6: 43). hogy a növény virágai fejfed höz hasonló formájúak. TESz. J: ’Solanum dulcamara. J: ’Aconitum anthora. Katikasisakvirág’. 1948: Édeskeser csucsor (MagyGyógyn. 71). A kesernyés csucsor csucsorka neve hasonlóság alapján keletkezett.

Diószegi–Fazekas csüküll nemzetségnevét azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. — áldott ~ 1807: áldott TsÍkÍllf (Magy. 20). pézsma~. 490). F vészk. m. a név tehát a virág felépítése alapján keletkezett. Az EtSz. latin Centaurea benedicta neve alapján. A kukla a csuklya alakváltozata. a küll k. nyilván a növény R. vö. 488). Magy. csüpke l. az -s melléknévképz . J: ’Centaurea cyanus.. csüng belénd N. még sisakvirág. ▌ 2. 20. Narrenkappe ’bohócsipka’. csuklya a. A névadás magyarázatára l. J: ’Centaurea. TESz. csipke . áldott bárcs’. — Ö: búzavirág~. egyenetlen metſzés k. vagy úgy. szerint „cs + küll ?” összetétele. F vészk. 1841: áldott cs küll nek gr. F vészk. (Barra 212). A csüng jelz a harangalakú sárgászöld lógó virágokra utal. 258). mint a sugárvirágok. 488). A csüküll nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. búzavirág’.. eredet (< lat. ’s a’ bels ts veseket kiſzorítják…. ’s a’ félſzer súgárokat vagy küll ket kiſzorítják” [kiemelés t lem] (Magy. | vetési ~ 1903: vetési cs küll (Wagner 169). a névadás magyarázata. kék búzavirág’. J: ’Scopolia carniolica. a’ bels knél többnyire hoſzſzabbak” (Magy. amelyek a beléndekben ’Hyoscyamus niger’ is megtalálhatók. F vészk. Ez utóbbi jelen- ség érvényes a Centaurea (ma búzavirág) nemzetségre: „súgárvirági töltséresek. az EtSz. kukla.csüküll 134 csüng belénd lan német elnevezésben kimutatható. tévesen a Centaurea nemzetséghez sorolja az áldott bárcsot ’Cnicus benedictus’ (2. Az áldott jelz t a növény áldottf nevéb l vették át. A belénd utótag hasonlóság alapján keletkezett. a gabonatáblára utalnak (vö. A csuklya lat. ném. Diószegi–Fazekas leírása alapján a csüküll összetett szó. Eisenhut ’vaskalap’. 1807: TsÍkÍllf (Magy. feltételezése valószín leg helyes. kuklya). sem a köznyelv. csuklya a. csuklya a. A Magy. Csüng belénd (MagyGyógyn. hogy a növény gyökerében halucinogén anyagok találhatók. Diószegi–Fazekas F vészkönyvének Bévezetésében Megjegyezni valók alatt a következ t írja: „Az elegyes vagy súgáros virágúk vagy úgy tellyesednek. EtSz. F vészk. csipke csütke l. F vészk. cuculla ’fejlepel. J: ’ua. hogy a’ bels ts ves virágok nagyobbra n nek. hogy a’ félſzer virágok ſzaporodnak meg. Sturmhut ’rohamsisak’. J: ’Cnicus benedictus.) égivetési és vetési jelz i a virág el fordulási helyére. Ezeket az anyagokat a középkorban a boszorkányok is használták. Mönchkappe ’szerzetescsuklya’.-ban keletkezett alak (< R. csorbóka csüküll 1. R. EWUng.). A kék búzavirág (1. a csuklya a m. csurbóka l. a cs-s szókezdet a csuha szó hatására keletkezett elhasonulással. EtSz. farkasbogyó’. a déli szláv eredet cs és az ótörök küll összetétele. kapucni’). búzavirág).’. a csöves virágok nagyobbra n nek. — égivetési ~ 1948: égivetési csüküll (Halmai 19).

összetett szó. danckai-gyökér (Tsz. 1767: Dantzia (PPB. 2. TESz. Genaust odoratíssimus a. J: ’Gentiana lutea. mezei szarkaláb’. F vészk. madárlábhoz hasonló gyenge csírahajtás. kígyótárnics’. Ember és növényvilág 222). A metaforikus elnevezés alapja a hosszú száron álló kalász. J: ’Pulmonaria officinalis. Nyr. F vészk. 214). lat. 34: 40). 2. összetett szó. 126: 304. — ~gyökér 1775: Dantzia gyökér (Csapó 260). || daruorrúvirág 1664: Darú orrú virág (Lippay I: 76). 1813: Dántzia (Magy. — illatozó ~ 1780: illatozó daru-órr (Phytologicon 99). J: ’Gentiana cruciata.. els megjelenése: 1798: daru-láb ’Chondrilla juncea’ (Kitaibel 164). J: 1577 k. a kés bbi adatok létrejöhettek elvonással a daruorrúf névb l is. J: ’Pelargonium odoratissimum. daruorrúf 1577 k. Dani sarkantyú (Péntek– Szabó. király~ (→ királydárda) daruláb N. Marzell Pulmonaria officinalis a.: AÅ hatodÿk fele daru orru fwnek gÿeokerebeol” (OrvK. J: ’Cynodon dactylon. encián a. 367). Nyr. vö. szakny.). Gentiāna a. Delphinium elnevezésének népetimológiás változata lehet.).. 326/ 34). darázsvirág N.-i gentianaból. szakny. 257). J: ’Consolida regalis. 1948: Dancia (MagyGyógyn. dongóvirág. ▌ 2. A darázsvirág népi elnevezés. encián. darulábból gr. 1590: daru orru fé (SzikszF.). | 1775: ’Geranium columbinum. sárga tárnics’. közönséges csillagpázsit’. 1775: Darú orru-fü (Csapó 107). encián a. tárnics’. F vészk.’. J: ’ua. N. gólyaorr’. daruorr 1807: Daruorr (Magy. J: ’Geranium sp. J: ’ua. A névadásra hatással lehetett még a gyógynövényként nem használatos közönséges nyúlparéj ’Chondrilla juncea’ daruláb neve is. A Dani-sarkantyú népi név.D dancia 1.: RMGl. A jószagú és illatozó jelz k a növény kellemes illatára utalnak. 222. Vö. 390). odor ’illat’).-i odoratissimum (< lat. danisarkantyu (NyIrK. sarkantyúvirág. király~ dárdácskája l.’.’ | 1590: ’Geranium sp. 1767. A névadás magyarázatára l.). Mollay. . gencián. darázsvirág (MagyGyógyn. A dancia feltehet leg népi változat a gyenciánának ejtett lat. 45). Dani-sarkantyú N. Az illatozó daruorr (1780) a ném. Jávorka 848). sehr wohlriechender ſtorchen ſchnabel (Phytologicon 99) fordítása. 1708: Dantzia (PP. — ~gyökér 1767: Dantzia gyökér (PPB.. | jószagú ~ 1813: jószagú Daruorr (Magy. (ÚMTsz. daruláb (MagyGyógyn. pettyegetett tüd f ’.’. az utótag magyarázatára l. EWUng. J: ’Gentiana.: ? ’Geranium sp. itt a névadás alapja a növény gyökerén lev . 367). citromillatú muskátli’.. J: ’ua. Növénynevek 25–30. lat. amelyb l tavasszal salátát készítenek. dárda l. A Dani személynévi el tag talán a növény R. 126: 304– 305.. galamblábgólyaorr’. a név valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. vö. A daruláb népi név.). — N. gólyaorr’.

1798: Demutka (Veszelszki 424). 321). 1798: Diktamos (Veszelszki 190). J: ’ua. fölfúvódott. трúцu [többes sz. valamint a légutak hurutus betegségeinél is alkalmazták. J: ’Veronica beccabunga. 2.. demut ’kakukkf . Geranium (< gör. 353). A démutka ném.’. A dics ségesf a ném. 2. gémorr. TESz. nagyezerjóf ’. 1775: Diktamos. A névadást a Geranium-fajok egyéb madárféle + cs r típusú elnevezései is befolyásolhatták: gólyaorr. deréce. vadkakukkf ’.] ’ua. victorialia (Melius 184) (< lat.’. 1798: Derétze (Veszelszki 49). de kialakulásukra nyilván hatással volt a növény tudományos neve.. derce a. demutka. vízisaláta (→ saláta). ártéri veronika’. daruorrúf démutka 1775: Demutka (Csapó 123).’) eredet derce (els megjelenése 1763: ’különféle termények hüvelye’) szóból származik. veronika. J: ’ua. és N. 1775: Diadalmas-fü (Csapó 20).. 1998: deréceveronika (Priszter 534). F vészk. 337). deréceszigoráll 1807: Derétze Szigorall (Magy. J: ’Veronica beccabunga. az utótag nemzetségnév. deréce 1775: Derétze (Csapó 71). dics ségesf dics ségesf 1578: D×czxſéges f× (Melius 38a). F vészk. 1783: Ditsöséges-fü (NclB. 1775: Ditsöséges-fü (Csapó 294). 1783. vö. hogy a növény örökzöld. Diószegi– Fazekas alkotása. esetleg szlovák közvetítéssel. csombord. 428). csókaorrúf . a névadás magyarázata. ném. Diptamuſth gr. 1664: Dictamos (Lippay I: 76). A deréce talán a déli szláv (vö. deréceveronika 1948: Deréce veroníka (MagyGyógyn. a -ka pedig képz . derce a. J: ’Ruscus hypoglossum. 273). A magyarba egy déli szláv R. télisaláta (→ saláta) és a deréce helyett. a névadás magyarázata. (OrvK. — Ö: kakukk~. N. démutka a. szlk. 367). J: 1775. boglárka. || dics f 1948: Dics f (MagyGyógyn. hogy a növény egykor nagy becsben tartott gyógynövény volt. 1807: Démutka (Magy. kócsagorr. ártéri veronika’. 1783: Demutka (NclB. esztragorr. eredet . kerti kakukkf ’. kakukkf ’.: Feÿer Dictamnuſth gr. illet leg szó eleji zöngésüléssel *derice formát vett fel. 321). | 1841: ’Thymus serpyllum. . dics f l. J: ’Veronica officinalis. 1841: demutka (Barra 314). démutka nevét a Thymus nemzetség megnevezésére foglalta le. démutka származhat közvetlenül a németb l. ErenpreiſÅ (Melius 38a) [Ehrenpreis] fordítása. (Melius 108a). TESz. 1798: Ditsfsséges fÍ (Veszelszki 440). *tьricę ’korpa’ kerülhetett át. 1577 k. | 1807: ’Thymus sp. az utótag nemzetségnév. Genaust Geránium a. szigoráll. magyarázatára l. a lat. amely *terice. Dictamuſnak gr.] ’korpa’. — kerti ~ 1807: kerti Démutka (Magy. borsf ’. Diptamuſnak gr. A dics f elvonással keletkezett a dics ségesf növénynévb l. J: ’Veronica beccabunga. dymutka ’ua. Diószegi–Fazekas a növény R.démutka 136 diktamus A daruorrúf és daruorrúvirág valószín leg magyar alkotások. 1813: Diktamos (Magy.’. A deréceszigoráll összetett szó. ártéri veronika’. J: ’ua.’. 1783: Diadalmas-fü (NclB. blg. az el tagra l. F vészk. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Derétze Szigoráll (Magy. használták mint görcsoldót és idegnyugtatószert. hasonlít a babérhoz. | fehér ~ 1577 k. diadalmasf 1578: Diadalmas f× (Melius 184). (265/39). трuцu [többes sz. vö. J: ’Dictamnus albus. victoria ’gy zelem’) fordítása. daruorrúvirág l. deréce. az el tagra l. — erdei ~ 1578: Erdei Diptamuſnac gr. 1798: ’Thymus vulgaris. cseh N. 367) nevet javasolja a vízi pólé (→ polaj). A deréceveronika a növény összetett szó. magyarázatára l. EWUng. orvosi veronika’. a névadás magyarázata. (572/22). (141/4). géranos ’daru’) célozva a növény madárcs rszer termésére. démut ’kakukkf ’. mac.: Dictamuſt gr. 353). Ditamos (Csapó 86). diktamus 1. F vészk. hogy a növénynek a termése kerekded. 389). N. A diadalmasf a lat. F vészk. 65). lónyelv csodabogyó’. 1783: Derétze (NclB. a nemzetség hivatalos neve ma kakukkf . amely a gy zelem jelképe. A m. EWUng. démutka a. (573/2).

(Melius 108a). 1706: Dinnye szagú f : Borago (Nyr. század folya- . F vészk. J: ’Ajuga chamaepitys. Natter-Nád Miksa feltételezi — abból kiindulva. A krétai jelz magyarázata. krétai szurokf ’. a fehér jelz a virág színére utal. d): RMGl. dinnye l. 384). értéktelen. Genaust Cucúrbita a.’ tükörfordítása. apró termést. mellyeket valaki tenyerei között dörsöli. hasznos földitömjén’. els megjelenése 1264: ’Juglans sp. valóságos Ugorkát illatoznak. — magyar~ 1578: Magyar dióc (Melius 14). A dinnye lat. a növény indás töve pedig a dinnye terjeszkedésére emlékeztet. díktamnos. 1948: jezsuita dió (Halmai 87). a kalincaínf R. 1783: Vizi-dió (NclB. cucurbitalis nevét fordíthatták a dinnye növénynévvel. A diptamus a lat. király~. nyilván a szegényebb népréteg (jezsuiták) fogyasztotta a közönséges dióhoz (Juglans regia) hasonló. és így Dinnye-Ðzagu fünek nem jól nevezik” (Csapó 27). || dinnyeszagúf 1. lat. de az adat kétes azonosítású. dictamnum < gör. csabaíre’. ▌ 2. ném. cucurbita ’tök’) nevének fordítása. királyné asszony dinnyéje (→ királydinnye) ’Pimpinella saxifraga. 159).: Borago: [Di]nnie izex fÿ (De Herbis: RMGl. A diktamus idegen szó. J: ’Trapa natans.-i Origanum dictamnus utótagjának és a R.) Melius alkotása. J: ’ua. 1595: dinnye zagu fijv (Beythe 99). ehet . 1903: dinnyeszagú f (Hoffmann–Wagner 31). 1540 k.’. 1833: dinnyeszagu f (PallasLex.dinnyef 137 dió 609/23). A sulyom (1.) dinnyeíz f és dinnyeszagúf elnevezéseinek magyarázata a növény dinnyéhez hasonló illata. 2. 29: 364). c): RMGl. a): RMGl. mivel: „Levelei gömbölyüek. J: ’Sanguisorba minor. yaγaq. XVI. a termés a dióhoz hasonló. J: ’ua. J: ’Origanum dictamnus. 256). A vízidió a ném. a névadás magyarázatára l. a lat. — krétai ~ 1578: „Eggyic Cretai” [Diptamus] (Melius 108). közönséges vadgesztenye(fa) termése’. szakny. J: ’ua. žaáak. 367). kerti borágó’. 1813: Dinnyeszagúf (Magy.) dinnyeszagúf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.’. egy 1610 k. 537). kerek termésük van. | vízi~ 1775: Vizi dió (Csapó 268). kemények és ÐzöröÐÐek.) és a gesztenyefa termése (2. J: dió 1. Beythe András Fiveskönyvében így ír: „szagos mint az dinnye. dictamnus.’. dinnyeszagúf l. hogy a szöveg szerint a növény termései „az gyomorban ſárt és hurutot czinálnac” (Melius 14) — .) diószer termésére utal. díktamnon) átvétele. A dinnyef valószín leg a növény R. a lat. a hamis jelz megkülönböztet szerep . 1903: dinnyef (Hoffmann–Wagner 119).-i Dictamnus (< lat. A dió csuvasos jelleg ótörök jövevényszó (vö. Genaust Dictámnus a. 1783: Dinnye-fü (NclB. kalincaínf ’. hogy a nálunk a XVI.’. diptamnusnak a hatására jött létre. 1775: DinnyeÐzagu-fü (Csapó 51).) diptamus neve ismételten latin átvétel. J: ? ’Aesculus hippocastanum termése. A hasznos földitömjén (2. kirg. A hamis diptamus (1. J: ’Borago officinalis. Idegen nyelvi megfelel re vö. v. dinnyeíz f dinnyef 1775: Dinnye-fü (Csapó 125). hogy a növény Kréta szigetén shonos: „Ez czac Creta ſÅigetben terem” (Melius 108). még vízigesztenye (→ gesztenye). dinnyeíz f 1500 k. ▌ 3.) magyardió neve Melius alkotása. A jezsuitadió a csemegesulyom (1.) hasonlóság alapján kapta dió nevét. žaáak). A vadgesztenye termésének (2. sz. Majdnem 200 évvel kés bb Csapó József már tévesnek ítéli a dinnyeszagúf elnevezést. szakny. illetve íze. csemegesulyom’. a növények illatosak. ▌ 2. neve Cucurbita citrullus. — jezsuita~ 1903: jezsuita dió (Hoffmann–Wagner 23). Waſſernuſs ’ua. lat. 1798: Vízi-dió (Veszelszki 427). weisser Diptam. | hamis ~ 1578: hamis Diptamuſnac gr. K#šγ. A kerti borágó (1. a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik. diktamus diptamnus alakváltozatának átvétele. A krétai szurokf (2. 331). feljegyzésben pedig ezt találjuk: „kek uiraga: szagos minth az dinnie” (Herb.: De boragine: dynÿaÿzwfyw (Herb. kek viraga vagyon…” (Beythe 119). cucurbitalis (< lat. Diptam.: Borago: buglossa minor: dÿne sago fw (Herb. a Pseudodiptamus (Melius 108) részfordításával alkotta. 258). lat. ▌ 2. J: ’ua.’.) és csabaíre (3. 255).

tövises. A N. Ember és növényvilág 227). mérgez termés közönséges vadgesztenye(fa) termése lehet. hyoscyamos < gör. A disznócsalán összetett szó. csalán.’. || disznócska N. hogy a termés szúrós. hŷs ’disznó’ (gen. a névadás alapja. | töviskés ~ 1903: töviskés disznó (Hoffmann–Wagner 39). midön köztök a’ Dög uralkodik. 1783: DiÐznóbab (NclB. J: ’Datura stramonium. 1798: Diſznó-bab (Veszelszki 252). Természettört. a’tól mindjárt rángatodzást kapnak” (Kováts. tövisdisznó ’sündisznó’ növénynév kiemeli. Kováts Mihály m szótárában így magyarázza a disznóbab elnevezést: „Mert e’nek a’ gyümfcse bab képÍ. töviskés jelz s elnevezések népi nevek. A disznógyógyítóf valószín leg nem tükörfordítás. de a szerz k. aminek a gyógyítására használják. 1775: DiÐznó-bab (Csapó 33). J: ’Datura stramonium termése. disznó disznógyógyítóf 1578: diſÅno gyogyito f×nec gr. vö. J: ’Asparagus officinalis. burján. mivel. tövises disznó (MagyGyógyn. csattanó maszlag’. csattanó maszlag termése’. hyoskýamos ’disznóbab’ < gör. || tövis~ N. hyós). mert meg-öriztettnek az által a’ Dögtöl’ (Csa- . — tövis~burján N. Csapó ismerik a növény disznógyógyító hatását: „A’ kereſzt-fü [kígyótárnics] gyökerét haſznos meg-etettni a’ Diſznókkal. Sau ’disznó’. EWUng. Benk körülírásos disznó ételére való csalán elnevezéséb l a kés bbiekben a magyarázó ételére való részt elhagyták. 423). M szótár 138). disznócska l. A szúrós. még a disznónak is árt. Ember és növényvilág 227). dió a. Melius 371. hogy a növényt a disznók etetésére használták. 1903: disznóbab (Hoffmann– Wagner 39). J: ’ua. magas szaponintartalmú. diptamus l. Melius a kígyótárnics egyéb neveinek (vö. és diſÅno páſÅtoroc igen adgyac enni à diſÅno és Iuh baromnac à dxg ellen”. Hyoscyamus tükörfordítása. hogy a növényt „diſÅno gyogyito f×nec is hiyác” (Melius 157). J: ’Hyoscyamus niger. J: ’ua. A nevet valószín leg Benk hozta létre. J: ’Urtica dioica. 264). Melius ezt írja a kígyótárnicsról: „A tehen.. és lúh. A tövisdisznóburján utótagjára l. kecske~ díszf N. az utótagra l.díszf 138 disznógyógyítóf mán már ismert. F vészk. bolondító beléndek’. a növény tüskés toktermésére vonatkoznak. Marzell Datura stramonium a. babja mérgez . hogy arról nevezik el ket. kýamos ’bab’. disznóbab helyett. 264). Genaust Hyophórbe a. Szabó. keresztesf ) ismertetése után megjegyzi. — N. Igen iò à ſebes louakat ſanta túros Louakat vęle moſni à vizéuel” (Melius 157a). a gyógynövényekre jellemz . J: ’ua. dió a.’. disznóbab). szúrós disznó (MagyGyógyn. hogy a zöldségnövényt. 382). tüvisdisznó (Péntek– Szabó. kígyótárnics’. az elnevezés alapja. A díszf népi elnevezés. Saunuß ’disznódió’ tükörfordítása.’. — szúrós ~ N. J: ’ua. 174). A disznógyógyítóf Melius alkotása. TESz. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bolondító csalmatok (→ csalmatok) nevet javasolja a R. t szer levélzetéért.. J: ’Gentiana cruciata. a spárgát kerti díszf ként is ültetik szépséges. lat. disznó (Péntek–Szabó. | tövises ~ N. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. 339). A disznó ’a csattanó maszlag tüskés termése’ a R. disznócska (Magy-Gyógyn. A disznó el tagú termésnevek általában mérgez ek (vö.’. disznó 1852: disznó (Peregriny. disznóbab 1578: DiÐÅno bab (Melius 64). Ember és növényvilág 206). 264). hyoscyamus. (Melius 157). mikor a’ csürhék e’nek a’ babját megeszik. A disznógyógyítóf név a kés bbi herbáriumokban már nem jelenik meg. disznócsalán 1783: Diſznó (ételére való) Tsalyán (NclB. Ember és növényvilág 227). A bolondító beléndek termése babhoz hasonló. nagy csalán’.. diktamus dísz l. A disznóbab Melius alkotása a lat. pl. tüvisdisznó-búrján (Péntek– Szabó. 1807: disznó Bab (Magy. a csattanó maszlag termése is er sen mérgez . közönséges spárga’. eredet disznó -cska kicsinyít képz s származéka a disznócska. Az ótör. 1798: Diſznó-Tsallyán (Veszelszki 448). díszf (Péntek–Szabó. ném.

ang. J: ’Cyclamen purpurascens. Vö. disznókék 1.: RMGl. disznókömény 1578: DiſÅno kemény (Melius 49a). A disznókék összetett szó. erdei ciklámen’.) a Sonchus nemzetséghez tartozó. A disznókáposzta a szúrós csorbóka (1. a szelíd csorbóka (3. azt is jelezheti. 1775: DiÐznókék (Csapó 208). azt jelzi. ſzint úgy lehet kéſzitteni és enni mint a’ Salátát” (Csapó 208). hogy a gyümölcs vadon terem és kicsi. Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (< lat. a disznókörte növénynévben jelzi. 1578: DiſÅnokéc (Melius 76). 2. az utótagra l. a szúrós csorbóka (2. disznókék.) így ír: „Mikor gyenge ez fü. ▌ 2. Nyr. hog’s bread. Csapó a pitypangról (4. A névadás magyarázata.) és a pitypang (4. sow thistle ’disznóbogáncs’. vagy-is Diſznó-serték állanak” (Veszelszki 345). disznókörte N. valamint a „A’ gyökere fekete vaſtag. lat. swinebread. 1590: peucedanon: Diszno kômeny (SzikszF. kék ’saláta’. szelíd csorbóka’. disznókörti. Növénynevek 42.. A szelíd csorbóka (2. A disznó el tag arra utal. J: ’Peucedanum officinale. 1783: DiÐznó orja (NclB. 1664: „Cyclamen. disznókenyér 1588: dizno kenyer (Nyr.-i oleraceus (< lat. ill. kit az Németek diſznó kenyérnek neveznek” (Lippay I: 64). holer#ceus ’f nem ’ < lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. hasonló felépítés növények. 409). nyúl Káposzta (Magy. J: ’Sonchus asper. ’s annak a’ fejébfl körös-körÍl ſürÍ haj-ſzálok. 388). 1520 k. Sew Fenchel (Melius 49a). disznu6körti (ÚMTsz. J: ’ua.’. a disznók szívesen fogyasztják. szelíd csorbóka’. 347). J: ’Cichorium endivia. Idegen nyelvi megfelel kre vö. porcinum < lat. Schweinbrot. oler#ceus. és fogyasztják a növény gumóit. f#niculum ’kömény’ < lat. Fœniculū [Foeniculum] porcinum. ang. 1775: DiÐznó kenyér (Csapó 73). J: ’Sonchus oleraceus. 128: 184). az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. 128: 184. fiatal leveleikb l salátát készítettek. ▌ 4. szúrós csorbóka’. A disznókörte az ótörök eredet disznó állatnév és a körte gyümölcsnév összetétele.) és a szelíd csorbóka (2. ném. J: ’Taraxacum officinale. amelyeknek fiatal. (Melius 76a). Disznókörte (MagyGyógyn. A salátakatáng (1. cseregalagonya’. 1783: DiÐznó-kenyér (NclB.) olyan növények. hogy ezek vadon term káposztafélék (szemben a termesztett káposztával). A növény termése a köményhez hasonlít. 1798: Diſznó-órja . 1783: DiÐznó kék (NclB. Saubrot fordítása. ▌ 3. J: ’ua. 1783: DiÐznó Kömény (NclB. 375). sv. A disznó el tag gyakori megkülönböztet elem. szakny. 121). J: ’Sonchus oleraceus. A disznókömény a növény R. 1798: DiÐznó-kenyér (Veszelszki 185).). A disznó el tag megkülönböztet szerep . friss leveleib l salátát készítettek. 335). 1813: Disznó kék (Magy. a cseregalagonya ehet termésére utal.: RMGl. J: ’Crataegus laevigata. szúrós csorbóka’. 409). orvosi kocsord’. A disznókenyér a ném. hogy a disznók szívesen fogyasztják. hv. hogy a megf zött gumókkal etették a sertéseket. 1595: Dizno kxmeny (Beythe 81a). 1783: DiÐznó kék (NclB. F vészk.). 370). J: ’Sonchus asper. svinbröd.) idegen nyelvi megfelel ire vö. disznókáposzta 1. svinjak. az utótag létrejöhetett a lat. Marzell Sonchus asper a. foeniculum < lat. helus ’zöldség. és a vaddisznók is szívesen túrják ki. pitypang’. Saudistel. A disznókáposzta összetett szó. 1775: DiÐznó orja (Csapó 225).disznókáposzta 139 disznóorja pó 261). — sima ~ 1578: Sima DiſÅnokéknec gr. F vészk. porcus ’disznó’) neveinek fordításával jött létre.). 1775: Disznókömény (Csapó 72). Genaust porcínus a. 410). friss.. de belfl fejér. káposzta’) fordításaként. Mollay. 2. 428). foeniculáceus a. porcinus < lat. hogy ezek az állatok szívesen fogyasztják.: Endiuia: dizno keek (Növ. ném. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. salátakatáng’. disznóorja 1578: DiſÅno oria (Melius 33a). f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja. 367). — kemény erdei ~ 1578: kemény Erdei diſÅnokéc (Melius 76a). 1783: DiÐznó kápoÐzta (NclB.’. 1813: disznó. ▌ 2. Sonchus oleraceus a.

pázsit a. orja a.. J: ’Portulaca oleracea. Vö. valójában a lat. rápa a. 1775: DiÐznó-páÐit (Csapó 226). disznóporc l. A disznóorja Melius alkotása. 128: 184. J: ’Rhamnus cathartica. J: ’ua. 335). 1783: DiÐznó pá’sit (NclB.. Marzell Carlina acaulis a. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. Genaust pórtula a.’.. 1813: D[isznó] orja (Magy. A disznótövis Melius alkotása. 127: 48. 1783: DiÐznórépa (NclB. 1791: Disznó Tövis (Lumnitzer 361). disznó köhögése) is használták. 1798: Dobrónika (Veszelszki 64). a szláv eredet pázsit utótag ’f ’ jelentés . porcsin. J: ’Portulaca oleracea. A névadás magyarázata. lat. disznóporcsin. hogy a kövér porcsint a disznók szívesen túrják és fogyasztják. portula ’kis ajtó’ szóból származik. J: ’Amaranthus.. A disznóparéj összetétel arra utal. J: ’Polygonum aviculare.. az erdélyi Benk . pázsit a. Nyr. Az el tag az ótör. Genaust porcínus a. J: ’Carlina acaulis. orja a. 629). 1584: dizno répa (Clusius– Beythe 13). különféle disznóbetegségekben (pl. 1798: DiÐznó-tövis (Veszelszki 135). TESz. A disznóparéj összetett szó. 1775: Disznórépa (Csapó 73). Genaust porcínus a. madárporcsin’. az utótag. TESz tüske a. Az el tag magyarázata. déli méhf ’. közülük némelyiket f zeléknövényként fogyasztották. hogy els sorban a disznók fogyasztották. szártalan bábakalács’. valamint a kerekded. 1775: DiÐznó tövis (Csapó 17). A dobronika idegen szó. 1578: DiſÅno porczin (Melius 183). 1775: DiÐzno-portsin (Csapó 225). A tüs utótag a tövisnek régi tüs változata. (OrvK. 390). disznópázsit 1595: Dizno paſit (Beythe 96). ezenkívül a disznók szívesen fogyasztják a növényt. az utótagra l. a paréj (→ paraj) ’ehet f zeléknövény. disznótüsfa 1798: Diſznó-tÍs-fa (Veszelszki 335). a név magyarázata. magaslat’ elemeknek más testrész jelölésére való alkalmazásával jött létre). a lat. 1783: DiÐznó tövis (NclB. Melius 381. pórtula a. amelyek répához hasonlóak. A tövis utótagra l. madárporcsin’. J: ’Cyclamen purpurascens.. Waldrübe ’erdeirépa’ (Veszelszki 185). 1798: Diſznó-pázsit (Veszelszki 354). Cserey nemzetségnévként használja. erdei ciklámen’. az ur ~ or ’domb. A disznóorja összetett szó. || disznóporc 1798: Diſznó-portz (Veszelszki 357). hogy megvédje az állatokat a marhavészt l. Marzell Cyclamen europaeum a... ▌ 2. Növényszótár 12). TESz. F vészk. hogy a disznók szívesen eszik a gumókat. A disznótüsfa egyedi adat. mert a növény ágvégei tövisesek. disznórépa 1577 k. Nyr. Eber ’vadkan’). disznóparéj 1911: disznóparéj (Cserey. Szabó. hogy a szártalan bábakalácsot a disznók tekn jébe tették azért. dobronika 1783: Dobrónika (NclB. r#pa.. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. J: ’Polygonum aviculare. 2. A disznórépa a lat. EWUng. hogy az amaránt nemzetséghez tartozó növények szinte gyomnövényként terjednek. Melius 386. amaránt’.. pozsgás level növény hasonlíható állati gerinchez. 1595: Dizno repa (Beythe 51). valószín leg a növény szarvastövis elnevezésének hatására jött létre. EWUng tüske a. eredet disznó állatnév. J: ’Melittis melissophyllum..disznóparéj 140 dobronika (Veszelszki 357). 367). Portulaca szót a lat. 363). a ném. Portulaca szót (tévesen) feltehet leg a lat.: DÿÅno Repanak gr. porcénus ’disznó-’ melléknév. pórtula a. ném. az ótörök eredet disznó és az orja ’állati gerinc’ összetétele. még varjútövis. hogy a disznók ették a növényt. rapum porcinum (< lat. Saudistel tükörfordítása. Eberdistel (ném. disznótövis 1578: DiſÅno txuis (Melius 43a). Erdrübe ’földirépa’. A disznópázsit el tagja arra utal. r#pum ’répa’) tükörfordítása. disznóporcsin disznóporcsin 1. Idegen nyelvi megfelel re vö. Genaust porcínus a. varjútövis’. A név arra utalhat. A disznóporcsin Melius alkotása. EWUng. gyomnövény’ jelentés . 413). kövér porcsin’. Szabó. Melius valószín leg a lat. Az orja utótag szóhasadás eredeménye (az orr testrésznév el zményének. kövér porcsin’.

a dudva el tag jelentése valószín leg ’burjánzó’ (vö. J: ’Symphytum officinale. csorbóka nevet Diószegi–Fazekas tette nemzetségnévvé. drák#n ’sárkány. kígyóharapás ellen használták a növényt.. A dudvacsorbóka Diószegi–Fazekas alkotása. Vö. Vö. liba~. 326). A dongóvirág népi elnevezés. A pettyegetett tüd f (1. parlagi macskatalp’. a dongó ’rovar’ el tag dong töve hangutánzó eredet . J: ’ua.’. 1841: dongóf (Barra 302). (Melius 95). Genaust dráco a. J: ’Melilotus officinalis. dracónis a.. darazsak. J: ’Sonchus oleraceus. solanum foetidum pomo spinoso (< lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. nyúlkék. dungó-virág (MTsz. hogy az orvosi veronika a népi gyógyászatban nagyon fontos és hasznos gyógyszer volt.: BotTört. A d dike népi elnevezés.) dongóf elnevezése Barra alkotása. A dögf elnevezés alapja. dics ségesf . ismeretlen eredet . kígyótrankf . kutya~f . dong a. dögf 1903: dögf (Hoffmann–Wagner 39). J: ’Pulmonaria officinalis. darazsak. Marzell Melilotus officinalis a. cin~ dudvacsorbóka 1807: dudva Tsorbóka (Magy. dédike a). hogy a növénynek érdesen sz rös szára és levele van. 264). 422) ’ua. fekete nadályt ’. dongók gyakran keresik fel a petytyegetett tüd füvet. drac# < gör. A névadás szemléleti háttere. 127). 1903: drágulob (Hoffmann–Wagner 165). hangalakja a rovar tompa. mindkét növény lila virágait kedvelik a méhek. lat. 1798: Drágulob (Veszelszki 238). 1723: ’burjánzik’). ném. pettyegetett tüd f ’. a déli szláv vagy szlovák eredet drága ’értékes’ és a jó ’hasznos dolog’ összetétele. R. 1948: dudkóró (MagyGyógyn. dracunculus ’kicsi sárkány’ < lat. disznókáposzta. foetidus ’b z- drágajó N.’ növénynevet vette át. a R. hogy az egész növény büdös. az utótagra l. pakulár~ dohányvirág N. 406). dohány l. — N. Marzell Pulmonaria officinalis a. kakics.). 415). Dongovirág (Jávorka 848). 444). Ehrenpreis hatására jött létre. ném. 1783: Drágulob (NclB. A drágajó népi elnevezés. darázsvirág. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. ill. hogy a növény megszárított virágját dohányhoz szokták adni. méhvirág. A névadás alapja.). orvosi veronika’. A dohányvirág népi név.dohányvirág 141 l ’). drágolub 1583: Pilosella minor albo flore. 145). Honigblume ’mézvirág’. d dike (ÚMTsz. kígyó’) átvétele. || dongóf 1. — borzas ~ 1841: borzas dongófü (Barra 302).. 273). dong a. F vészk. 126). ang. dögf (MagyGyógyn. A drágolub idegen szó. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a dudvacsorbóka nevet javasolja a R. 222). utalva arra. dédnagymama’ népetimológiás változata. Marzell Centaurea jacea a. 145). nyúlkáposzta. J: ’Artemisia dracunculus. stink-weed. d dike N. Marzell Datura stramonium a. dohányvirág (MagyGyógyn. dutkóró József a rom. Tabaksklee. A borzas jelz (2. ismeretlen eredet . tárkony. „Dobrónike” (NclB. dutkóró 1578: Dutkorónac gr. tárkönyüröm’. hogy a növény gyorsan szaporodik. ▌ 2.) és a fekete nadályt (2. D dike (MagyGyógyn. kék búzavirág’. J: ’Centaurea cyanus. TESz. csibe~. EWUng.) magyarázata. orvosi somkóró’. 1783: Dutkóró (NclB. A dragontárkony összetett szó. Bockstaud’n ’bakszagú növény. J: ’Veronica officinalis. valószín leg a ném. dragontárkony 1583: Dragon tarkony Tarco (Clusius–Beythe 7a: BotTört. J: ’Antennaria dioica. Idegen nyelvi megfelel re vö. szopókavirág. Idegen nyelvi megfelel kre vö. zúgó hangját jeleníti meg. dudkóró . dragollub. drót l. bokor’. tyúk~ dongóvirág N. J: ’Datura stramonium. ném. drágajó (MagyGyógyn. Vö. nyúlsaláta helyett. szelíd csorbóka’. a névadás magyarázata. csattanó maszlag’. Gazdag méztartalma miatt a méhek. Talán a dédike ’dédszül . Dragon (< lat. dongóf l. dídike (ÚMTsz. csirke~ (→ csibedögleszt ). hogy a növény gyökerei kígyószer ek. dongóvirág (MagyGyógyn. az el tag a ném. Pilosella minor purpureo flore. R. — N. dongóvirág dögleszt l.

Bucskóró. orvosi somkóró’. J: ’ua. A dutkóró Melius alkotása. búskóró (MagyGyógyn. . a kóró utótag magyarázata: „mert igen magas mint egy ember” (Melius 95). EWUng dudva a.dutkóró 142 dutkóró (MTsz. dudva a. J: ’Melilotus officinalis. 145).’. || búskóró N. A búskóró el tagja népetimológiával keletkezett.). a növénynév el tagja az ismeretlen eredet dudva ’gyom. gaz’ származéka. TESz..

ebes a. hogy a termés nem ehet . még kutyarózsa. a baum magyarázó utótagot lefordította. Az ugor eredet eb ’kutya’ el tag magyarázatára l. gen. or. Nyr. gen. ném. 1783: Eb-tsipke (NclB. ébenfa 1841: ijbenfa (Barra 423). A varjútövis (1. J: ’Taxus baccata. A tiszafa ébenfa elnevezése Barra alkotása. J: ’Rhamnus cathartica. (h)ebanus. 1264: „spina. lat.. kynódous < gör.. ang. que Ebfa dicitur” (TESz. ebes a. J: ’Rosa canina. Az ebfa az ugor eredet eb ’kutya’ és a fa összetétele. kynód#n.. Marzell Cynodon dactylon a. — büdös ~ 1578: b×dxs Ebfánac gr. R. a ném. hogy a büdös gönye apró bogyói feketék. büdös gönye’. 1578: Ebfa „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). csillagpázsit’. Genaust Cýnodon a. kutyacseresznye. 93). 125: 420. 117: 562. canina (< canis ebfa 1. tiszafa’. h. Nyr. Az ebcseresznye a ném. ébène. Hundskirsche tükörfordítása. Barra a német el tagot átvette. Az elnevezés motivációja. EWUng ében a. cseresznyeszer termés. ében a. kynós ’kutya’. a latin Rosa canina részfordítása. A névadás magyarázata. 375). égerfa Marzell Bryonia a.). vö. az utótagra l. varjútövis’.). èbano ’ébenfa’. gyep rózsa’. szakny. 125: 420. lat. 1775: Eb-csipke (Csapó 76).) elnevezésének eb el tagja a növény jelentéktelenségét és bü- . Barra ebagyar elnevezését sem a köznyelv. Az ebcsipke összetett szó.. ébenos ’ébenfa’). Vö.). a lat. vö. Szóhalm.-i Cynodon (< gör. farkashárs’. fr. halálfa. 1397/1416: „arbor wlgo ebefa” (TESz... Genaust ebenacánthus a. „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). hogy fogszer rügyek találhatók a növény gyökérzetén.E. ol. eb’) utótagot lefordították. Nyr. ebcseresznye 1903: ebcseresznye (Hoffmann–Wagner 197). Ibenbaum (Veszelszki 422) részfordításával jött létre. forró égövi fafajta’ els megjelenése: 1551: „Sz×ntelen neuekedem mint az Eb…us fa” (TESz.’. ebony (tree). mérgez . J: ’ua. 1948: ebcseresznye (MagyGyógyn. A valódi ébenfa ’Diospyros ebenum. Eibenbaum. Ebenbaum. fekete’ el tag a tiszafa mérgez hatására utal. 125: 420. Az ében vándorszó. ▌ 2. Az ében ’ébenfekete. É ebagyar 1843: Ebagyar (Bugát. sem a szaknyelv nem fogadta be. ebcsipke 1578: Eb cypke (Melius 11a). ’kutya. a cseresznyéhez hasonlóak. a csipke eredeti jelentése ’Rosa canina. odoús. 132). TESz. J: ’Daphne mezereum. 291). heben.. még csipke. Az ebagyar növénynevet a reformkori nyelvújítás idején Bugát Pál alkotta valószín leg a lat. 1583: eb chypke (Clusius–Beythe 7: BotTört. az eb ’kutya’ el tag azt jelzi.. éberfa l. (h)ebanum ’ébenfa’ (< gör. J: ’Cynodon. Az ükörke ’Lonicera xylosteum’ növény (nem gyógynövény) neveként már 1833-ban felbukkan az eb-tseresznye (Kassai 2: 15). Nyr. UEWb. эбéновый ’ében-’. J: ’Bryonia alba. gyep rózsa’. odóntos ’fog’) fordításával. a névadás alapja itt is a jellegzetes apró. Ebenholz. ký#n.

vö. 85: 210). cynanchum (< gör. gör. 391). ebfoga 1706: eb foga ’Denticula canis’ (PPNomH. ebtövis. EWUng. 1807: ’Antirrhinum majus. Az ebfej f az oroszlánszáj elnevezése. büdös. a korai adatokban vadon növ ’vetési oroszlánszáj’ jelentés . ágchein ’fojtogat. A névadás magyarázata. kínoz’ az összetétele. nehezen nyel’) szóból ered. Genaust Cynánchum a. 1807: ebfej f (Magy.’. hegyes hagymája. TESz fáj a. 1903: ebfojtó f (Hoffmann–Wagner 51). 125: 421. nem állapítható meg világosan. közönséges méreggyilok’. a büdös jelz t azzal magyarázza. F vészk. ký#n. kynós ’kutya’.i elnevezése szintén tartalmazza a R. Hundskopf (Melius 165a)... vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a).melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. vö. közönséges méreggyilok’. Melius 435. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. nehezen nyel’) hatására jött létre. Az ebfoga Pápai Páriz Ferenc alkotása. Genaust Cephalándra a.. nehezen nyel’ jelentés gör. ném. 1595: Eb feix fiju Antirrhinum. ký#n. Az ebfáj az eb ’kutya’ és a bizonytalan eredet (talán finnugor kori örökség) fáj utótagnak ’fájdalomgyötör.: ebfáj (Nyr. Genaust Cynánchum a. ágchein szót az általánosabb jelentés fáj ’fájdalom gyötör’ szóval fejezték ki. fáj. 362). Az ebfej f Melius alkotása a R. Melius a latinból fordított ebfej növénynevet . nevei dens canis. fulladásos betegség ellenszereként használták. kerti oroszlánszáj’. gen. dens ’fog’. Nyr.. Idegen nyelvi megfelel re vö. sz. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus.. Nyr. A névadás alapja a növény felül fogszer . . Nyr. lat. Az eb el tag a farkashárs német elnevezéseiben is megtalálható: Hundsbeere ’ebbogyó’. A ném. vetési oroszlánszáj + Antirrhinum majus. Nyr. — méregöl ~ 1841: méregöl ebfáj (Barra 272). Vö. gen. ebfojtóf . Bucranion. ebfojtóf 1833: eb-fojtó-f (Dankovszky 276). A német szó a lat. Erythronium denscanis. 125: 421. a növény egyéb metaforikus elnevezésével: borjúorrúf . lóbenge ebfej f 1578: Eb feyx f× (Melius 165a). Marzell Antirrhinum orontium a. Nyr. hivatalos lat. hogy „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a).. A növény mai. európai kakasmandikó’. kephale ’fej’) mintájára. Szabó. mert mint egy Ebnec. Hundswürger tükörfordítása. Vö. ang. vö. a latin tudományos Denticula canis (< lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. fulladás) kezelésére használták. canis ’kutya’) tükörfordítása. 125: 421. ker- ti oroszlánszáj’. A méregöl jelz re l. A név valószín leg a lat. | 1783. lat. genitív kynós ’kutya’. 125: 421. Szabó. Melius így magyarázza a névadást: „Eb feyx f×. ném. lat. 1595: ’Misopates orontium. A magyar ebfáj növénynévben a ’fojtogat. cynanchum (< gör. semmirevaló tör fa” (Kassai 2: 15). J: ’Vincetoxicum hirundinaria. A bizonytalanság okára l. 389. | 1775: ’Misopates orontium. 1775: Ebfejüfü (Csapó 39). J: 1578. UEWb. kerti oroszlánszáj’. méregöl f . Cýnodon a. magyarázata. latin Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. A növény magháza ebfejhez hasonló. Az ebfa és a büdös ebfa Melius alkotásai.. dens caninus. kynós ’kutya’. Vö. ebfáj XVIII. A farkashárs (2. ký#n. J: ? ’Erythronium dens-canis. még tet fa. ebfakép lóbenge l. hogy Melius milyen általa ismert növénnyel vélte azonosnak a jelzett fajokat. a farkashárs népi kutyaborostyán neve. J: ’ua. Marzell Daphne mezereum a. gör. Melius 375. ágchein ’fojtogat.). Cynocephaloea (Beythe 120a).ebfáj 144 ebfojtóf dös szagát jelzi: „roszsz. hogy a növényt torokgyík (a betegség tünete a nehéz nyelés. gyakori megnevezés mérgez bogyótermésre. 1783: Eb fejü fü (NclB. 125: 420. Hundszahn ’kutyafog’. szakny. valószín leg Dankovszky alkotta a nevet. Vö. ebfáj. hogy régen a növényt torokgyík.) eb el tagja minden bizonnyal a növény egészének mérgez voltát magyarázza. Szabó Attila szerint Melius Herbáriumának ebben a szakaszában az el forduló növénynevek azonosítása bizonytalan. eb + fog jelentés elemet.. Marzell Erythronium dens-canis a. a kés bbi adatokban már a kerti fajtát jelöli.. dog’s tooth. még a növény R.

Nyr. ebkutyatej 1798: Eb-kutya-tej (Veszelszki 459).. 419). a R. borsos keser f ’. Hunds-Pfeffer (Veszelszki 343) ’kutyabors’. eb’.. 368). (OrvK. Az ebkutyatej Veszelszki alkotása. A névadás szemléleti háttere. hogy hitvány. Zinziber caninum (Melius 174a) (< lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Cynoglossum officinale. Hundshoden ’kutyahere’. gyep. pázsit’. ebgyógyítóf . ném. a növény ebtej és kutyatej elnevezéseib l hozta létre a szinonim el tagokat (eb ~ kutya) tartalmazó növénynevet. 1783: Eb-gyógyító páÐint (NclB. 126). Az ebgyömbér Melius alkotása. 1583: eb nyelw (Clusius– Beythe 4: BotTört. Marzell Agriopyrum repens a. Nyr. lat.: Eb kaproth gr. F vészk. J: ’ua.’. Nyr. 1595: Eb kapor (Beythe 95). J: ’ua. Gramen caninum (NclB. 1775: Eb kapor (Csapó 254). 1578: Eb nyelw (Melius 150). ezek dörzsölésre undorító szagot kölcsönöznek a növénynek” (Hoffmann–Wagner 171). 129). pásja jájca ’kutyahere’.. közönséges tarackbúza’. Cynosorchis (Csapó 298) (< gör. agárkosbor’. 1783: Eb Kapor (NclB. közönséges ebnyelv f ’. 29: 51. gramen ’f . J: ’Anthemis cotula. ang. cynoglossa]: eb nyelÔ (KolGl. 125: 422. lat. A büdös pipitér levelei a f szerkapor ’Anethum graveolens’ leveleihez hasonlóak. gyökér (Hoffmann–Wagner 11). 44). 328) (< lat. J: ’Elymus repens. ném. 51: 18. MNy.2: RMGl. vö.’. 1798: Eb-gyömbér (Veszelszki 343). 1533: Cynoglossa: Hundstzung: Eb nyelue (Murm. lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. Az ebkapor. magyarázatára l. disznógyógyítóf . 125: 422.’. csíp s. . órchis ’here’) tükörfordítása. — ebgyógyítógyökér 1903: ebgyógyító pázsit v. 528). canénus ’kutya-’ melléknév) tükörfordítása. ha a gyomra beteg. || ebgyógyítóf 1807: Ebgyógyító f (Magy. vargyógyítóf (→ varf ) stb. 528). mint az agármony növénynév. Az ebmony hasonló névadási szemléleten alapul. canénus ’kutya-’ melléknév) fordítása. || ebgyógyító 1813: Ebgyógyító (Magy. társneve a kutyakapor a R. lat. 328). ebgyógyítópázsit ebgyömbér 1578: Eb gyxmbęr (Melius 174a). Hundsgras ’kutyaf ’. borsíz növény.. hogy a növényt a kutya gyógyírként eszi. ném. 1948: Ebgyógyítóf (MagyGyógyn. az eb-. Nyr. szln. 115). testiculi’ (Nyr.el tag a növény büdös illatára utal: „Szára kopasz. a név a kutyaheréhez hasonlítható ikergyökérgumókra vonatkozik. 333).: Cinoglossa: eb nÿelw (Ortus: RMGl.ebgyógyítópázsit 145 ebnyelv ebgyógyítópázsit 1780: eb-gyógyitó pázint (Phytologicon 86). A név valószín leg latin hatásra jött létre. hogy a borsos keser füvet régen f szerként használták. 1577: chiroglossa [a. Az ebgyógyító elvonással keletkezett az ebgyógyítóf névb l. zingiber ’gyömbér’. Az ebgyógyítópázsit elnevezés magyarázata. 1798: Eb-gyógyító Pázsit (Veszelszki 240). 1578: Harmad fęle Eb kapor (Melius 72). Az ebmonyf a R. ebmonyf 1601–16: eb mony fi ’Orchides. 1783: Eb-nyelv (NclB. ebnyelv 1525 k. — ~ f 1578: Eb nyelu× f×nec gr. Genaust canínus a. 1583: eb kapor Cotula (Clusius–Beythe 4: BotTört. 363). 29: 362). kutyatej’. 1775: Eb-nyelv (Csapó 77). J: ’Orchis morio. 2. ký#n ’kutya. ebkapor 1577 k. ill. Hundsdill tükörfordításával keletkezett. dog’s grass ’ua. ebgyógyítógyökér l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 528). de mirígyes foltoktól tarka. még gyömbér. a lat. F vészk. Genaust Cýnodon a. ill. és a növény kitisztítja az állat gyomrát.: RMGl. Marzell Anthemis cotula a. 403/ 6). 1783: Eb gyömbér (NclB. silány min ség f szer. A mony ’here’ jelentés . J: ’Euphorbia sp. 1775: Ebgyömbér (Csapó 26). kutya. 1798: Eb-kapor (Veszelszki 177). Vö. m. büdös pipitér’.’. Az ebmonyf összetételben az összefoglaló jelentés eb ’kutya’ az agármony szerkezetben el forduló agár ’kutyafajta’ megfelel je. az eb. rókamony. az utótag magyarázatára l. 125: 423. A gyógyító magyarázó elem egyéb hasonló szerkezet növénynevek hatására kerülhetett a névbe. Hundshödlein ’kutyaherécske’. J: ’Persicaria hydropiper. még agármony. gör. J: ’ua.el tag jelzi. íze a gyömbérre emlékeztet.

Hundsaugen (Melius 138a) tükörfordítása. nyelv formájú levele.’. a névadás alapja a fa használhatatlansága. kesernyés csucsor’. | piros ~ 1903: Piros ebsz l (Hoffmann– Wagner 40).’.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. ebrózsa l. (Melius 86).ebrontóf 146 ebsz l (Melius 150). hogy a virágfejecskék állatszemhez hasonlóak. J: ’Aconitum napellus subsp. 164). vizivagy veres ebsz l (Hoffmann–Wagner 40). maszlagos nadragulya’. 664).: Solatrum: eb zewlew (Ortus: RMGl. 1903: ebrontóf (Hoffmann–Wagner 109). — erdei ~ 1813: erdei. J: ’ua. 664). 1775: EbÐzem (Csapó 248). | felfutó ~ 1775: Fel-futó ebÐzölö (Csapó 79). gyötör’) mintájára hozta létre. ném.’. A névadás alapja a növény keskeny. (Melius 86a). A névadás alapja az. Növényszótár 4). Melius a lat. és a lat. v. 1595: Eb ſzxm (Beythe 88a). J: ’ua. J: ’ua. J: ’Inula conyzae. Melius a latinból fordított ebnyelv növénynevet .: RMGl. napellus. kutyarózsa ebsefa N. Az ebsefa népi elnevezés. kynoglôsson < gör. szep szôlô (SzikszF. ebnyelvü f (Nyárádi 85). 1500 k. minden állatot meg xl” (Melius 156). ebnyelv ebrontóf 1. 1533: Solatrum: Nachtschadt: Eb sxlx (Murm. | veres ~ 1783: Veres Eb-Ðzölö (NclB. hogy a növénnyel farkast. Ebet xl. 1590: Solanum hortense: Ebszôlô vag. közönséges kutyabenge’. — halálos bolondító~ 1578: Halálos bolondito Eb . 664). A növénynek ezt a tulajdonságát már Melius említi: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. 43: 311. tónsus a.’. | vad ~ 1903: vad-. Nachtschatt: eb Zoeloe (SzegSz. 379).: Solatrvm: Eb zewlew (Herb. ký#n ’kutya’.’ nevez meg. J: ’Solanum dulcamara. Nyr. 1405 k.: RMGl. J: ’ua. J: ’ua. b): RMGl. 340).’. Vö. eb Sz[ l ] (Magy. Cynoctonon (Melius 155a) (< gör. Az ebrontóf sisakvirág-fajokat ’Aconitum sp. … hertelen embert. kutyát mérgeztek. kýōn. 1520 k. Cynoglóssum (lat. J: ’Atropa belladonna. Lingua canina: ebnyelxe fÿw (De Herbis: RMGl. 2. glôssa ’nyelv’) tükörfordításával keletkezett. farkasöl sisakvirág’. ebnyelv f l. 664). cynogl#ssus < gör. Az ebsefa az eb ’kutya’ és a se nyomatékosító elemb l tömbösö- dött összetétel. gör. A névadás alapja talán az. ebnyelv f (SzegSz. 340). 1577: solatrum: eb szxlex (KolGl. Lingua Canis. J: ’ua. R. 125: 424. 664). 125: 424. — közönséges ~ f 1998: közönséges ebnyelv f (Priszter 351).: Solanum hortense. Az ebszem Melius alkotása. — N. | vízi ~ 1775: Vizi eb-Ðzölö (Csapó 79). J: ’Aconitum vulparia. 1525 k. A névadásra a ném.: De strigio siue solatro: Ebzewle (StrassbGl.’. 1775: Eb-szölö (Csapó 78). kutyafa. veres.’.: RMGl. ebsz l 1. ebsz l (Nyr. J: ’ua. 664). 1775: Eb-nyelvü-fü (Csapó 77). 664). lingua canina ’kutyanyelv’..’.. — alutó. 1911: ebrontóf (Cserey.’. F vészk. 125: 424. 1578: Eb ÐÅxlxt gr. vízi. — fekete ~ 1998: fekete ebsz l (Priszter 506).: solatum: eb zele (SchlSzj. ▌ 2.’. 1783: Eb-Ðzem (NclB. J: ’Frangula alnus. I: 307). J: ’ua. Az ebnyelv a lat. Solatrum: Eb zewlew (Növ. lat.: RMGl. a ném. Katikasisakvirág’. Genaust Cýnodon a. 389). J: ’ua. Genaust Cýnodon a. ebszem 1578: Eb ſÅem (Melius 138a). 1783: Eb rontó-fü (NclB. Hundszunge ’kutyanyelv’ is hatással lehetett. erdei peremizs’. 664).: RMGl.’. tondēre ’nyes. XVI.2: RMGl. fekete csucsor’. Marzell Inula conyza a. | orvosi ~ f 1998: orvosi ebnyelv f (Priszter 351). J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1783: Vizi Eb-Ðzölö (NclB.. Nyr. 1595: Eb Ðzxlx (Beythe 110).. fent). ▌ 4. Szabó. 258). kynós ’kutya’. ▌ 2. | kertekben term ~ 1578: kertekben termx Eb ſÅxlx (Melius 86).’. Nyr. Ember és növényvilág 290). kynoglôssos.és bolondító~ 1578: aluto és bolondito Eb ſÅxlxuel gr. ▌ 3. 1578: Eb ronto f× (Melius 155a). (Melius 11a).: Cyglassa. J: ’Solanum nigrum. Farkaſt. 1998: ebnyelv f (Priszter 351). 415). XVI. | kerti ~ 1578: kerti Eb ſÅxlxnec gr. Péntek–Szabó. Hundstod ’kutyahalál’. — N. jelentése ’a kutyának se jó’. sz. Melius 431. J: ’ua. 1: 307). 1533-ban már említik a növény német nevét: „Cynoglossa: Hundstzung” (l. 1578: Eb Ðzxlx (Melius 85). 1798: Veres eb-Ðzflf (Veszelszki 45). ebsefa (MagyGyógyn. J: ’ua.

J: ’ua. magyarázatára l. melyeknek közös jellemz jük. J: ’Solanum dulcamara. és a növénynevet összefoglaló ’különféle mérgez . 631/12). bogyós termés növény’ jelentéssel használja.és bolondítóebsz l ’maszlagos nadragulya’ (3. utótagja a növény szárában lév tejszer nedvre utal. magyarázatára l. A növény vadon. keser vagy az édeskeser jelz t illesztették. A hasindító kutyatej (1) nagy ~ nagyobb jelz je a lat. ▌ 2. 1583: eb tey (Clusius–Beythe 4: BotTört. | nagyobb ~ 1583: nagyob eb teij (Clusius– Beythe 5a: BotTört. 687).’. és bogyójuk is mérgez . Hundsmilch tükörfordítása. — nagy ~ 1775: nagy eb-téj (Csapó 81). 631/13). ebsz l . Szabó. veres jelz k a termés vörös színét jelzik. 1783: Nagyobb Ebtej (NclB. hogy a kesernyés csucsor (1. sz l szer termésre utal. EÅ gÿakor chÿoklaÐth hoÅ” (OrvK. Növényneveinknek ez a csoportja olyan gyógynövényeket foglal magában mint az ebtej (< ném. amelyek fontos szerepet töltöttek be a középkori patikákban.: Eb Teyrql gr. J: ’ua. Nyr.’. Az ebsz l csucsor összetett szó. A XVI. 263). 1525 k. 612/34).: Esula: ebtheÿ (Ortus: RMGl. századi OrvK. a fekete csucsor (2. 1395 k. J: ’Datura metel. 129). Az ebsz l a németb l fordított igen régi növényneveink közé tartozik. a csucsor utótag a Solanum nemzetség neve. vad és vízi jelz k. kesernyés csucsor’. . így ír a csucsorról (1. Ezeknek a növényeknek közös tulajdonsága. 8). Hundmilch). század végét l a megkülönböztet jelz k segítségével fajokat is el lehet különíteni. bogyója ehetetlen.: Agrimonium: eb teÿ (BesztSzj.ebsz l csucsor 147 ebtej ſÅxlx (Melius 85a). | naptámadatról hozott ~ 1578: Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx (Melius 86). Melius 370. erd ben. csucsor. J: ’Euphorbia lathyris. a kertekben term pedig azt mutatja.) név elé a kés bbiekben a kesernyés. 406–7. hogy az egész növény. kutyatej’.) srégi ázsiai kultúrnövény. 371). 371). a növény értéktelenségére vonatkozik. Hundesbeere ’ebbogyó’ mintájára jött létre. Az adatok mutatják. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Åÿnthe olÿan aÅ ÿÅÿ mÿnth aÅ Teÿnek. kutyatej. A piros. ebtej 1. hogy a növény a kertekben is el fordult. A korai adatokban az ebtej elnevezés a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó tejnedvet tartalmazó növényekre vonatkozik. hogy Melius 1578-ban mind a négy növényt ebsz l néven említi. az ebsz l el tag a növény R.) fekete jelz je a termés színére utal. A fekete csucsor (2. laptele-c"nelui. farkas-kutyatej’.) és a mételmaszlag (4..-hv. mételmaszlag’. 1783: Eb-téj (NclB. 687). ebkapor (< ném. Az ebtej összetett szó. a XVI. 129). cserjés ebsz l elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. A XVI. erre utalnak az erdei. XVI. 1577 k. nyirkos területeken él. 1775: Eb-téj (Csapó 80). Hundsdill). Vö. a növény és neve a német patikusokkal terjedt el az országban. Az ebsz l ’kesernyés csucsor’ (1. szb. MNy. pasje mliče. A felfutó ebsz l . J: ’ua.: RMGl. Az ebsz l a ném. psi mlecz.’.) elnevezések hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkeztek: mindegyik növény mérgez és bogyós termése van.: „Eb Teÿ fwek” (OrvK.) gyümölcse. 631/13)]. Az összetétel ebel tagja azt jelzi. hasindító kutyatej’. neve. és onnan esetleg „Patica- riuſoc” útján hozzánk is: „EſÅt hiyac à Paticariuſoc Cuculus de leuante. (OrvK. ebsz l csucsor 1948: Ebsz l csucsor (MagyGyógyn. sz.-i OrvK. Cataputia maior utótagjának fordítása. mely valószín leg Egyiptomon keresztül jutott el a mediterrán területekre. — ~f 1577 k. a maszlagos nadragulya (3. A mételmaszlag (4. J: ’Euphorbia sp. 125: 425. a sz l utótag a fürtös.). az az Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx” (Melius 85a–86). rom.). ezek a növény ízére utalnak.. is összefoglalóan jellemzi azokat a növényeket [„AZ Eb Teÿ fwek is igqn artalmaſok” (OrvK. halált okoz. Marzell Solanum dulcamara a. Az ebtej elnevezés valószín leg a ném. J: ’Euphorbia cyparissias. 29: 51–2. hogy tejszer ragacsos anyagot tartalmaznak: „a’ belflök ki-ſzivárgó téjrfl mindeneknél esméretesek” (Veszelszki 211). élvezhetetlen ízére. Az alutó. psie mleko.): „EÅ Bolondÿto es halalhoÅo Eb Åxlxt ha kÿ megh ÿÅÅa. pejoratív érték eb el tagja pedig a nedv csíp s. le.

apium ’petrezselyem’) is. 1783: Édes Paprágy gyökér . I. 404). J: ’Glycyrrhiza glabra.’.. ill. ecetf N. vö. J: ’Aethusa cynapium. échis ’kígyó’ < óind. szakny. TESz. J: ’Polypodium vulgare. 125: 426). 125: 425–6. 836. Benk 63. 1903: Ebvirág (Hoffmann–Wagner 73). (Beythe 60a). 148). 1798: Édes gyökerÍ-fa (Veszelszki 237). áhiA ’kígyó’) átvétele.. — erdei ~ 1775: Erdei édes gyökér (Csapó 10). Nyr. spina ’tövis’) tükörfordítása. J: ’ua. édes l. | édesgyöker f 1775: Édes gyökerü-fü. ebvész 1830: ebvész (Nyr. 1998: igazi édesgyökér (Priszter 386). J: ’Strychnos nux-vomica. Nyr. ebvészmag l. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . Nyr. 2: 36). macskák elpusztítására: „mellyel p. F vészk. J: ’Colchicum autumnale. 342). édesgyökér. Vö. édesgyökér. Nyr. vad édes Gy[ökér] (Magy. 520. Az ebtövis a lat. íd(sgyökér (ÚMTSz. kutyatej a. 125: 426. ebvész gör. ebtövis 1584: eb töuisk. 351). ebzeller 1903: ebzeller (Hoffmann–Wagner 57). 1998: ebvészmag (Priszter 514).-i Echium (< lat. J: ’Rhamnus cathartica. magyarázata. 371). 125: 426. magyarázatára l..’. sz. Vö. 404). Vö. o. F vészk. hogy a növény még a kutyának is mérgez . közönséges édesgyöker -páfrány’. || édes páfránygyökér 1775: Édes paprágy gyökér (Csapó 11). canis ’kutya’. angyal~ (→ angyalédesgyökér) ebvirág 1833: eb-virág (Dankovszky 176). 1708: éd(s-gyökér (PPBl. ▌ 2. Az ebvész összetett szó. Nyr. ký#n ’kutya’. a’ kutyákat és matskákat meg lehet ölni” (Márton. J: ’Verbena officinalis.. 1577 k. 2. még varjútövis. 280). 148. igazi édesgyökér’. Az ecetf népi elnevezés. hogy a vasf vel és gyökerével ecetes uborkát ízesítenek.’. kutyapetrezselyem. talán finnugor kori vész ’pusztulás’ összetétele. igazi édesgyökér’. XVI. ebfa. 223). Ecetf (MagyGyógyn.’. 520. ném.: Polypadium: edes gÿöker (De Medicinali: RMGl. Az édesfa népi név. szakny. A lat.: NySz. | vad ~ 1775: Vad édes Gyökér (Csapó 10). Az ebvészmag mag utótagja a növény termésére utal. 130). J: ’ua. mintára jött létre. 50). 1595: edxs gyxkernek gr. édesgyökér 1. szi kikerics’. az eb el tag a varjútövis jelentéktelenségét jelzi. Növ.. Édes gyökérfü (Csapó 259).: Edqs gÿqker (OrvK. 1181). a névadás alapja a növény édes íz gyökere. sztrichninfa’. 280). ami szintén azon a névadási szemléleten alapul. XVI. 148). „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27). J: ’ua. — N. 1590: Glyceriza: Edes gyôker (SzikszF. — igazi ~ 1948: Igazi édesgyökér (MagyGyógyn. Vö. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. az ugor kori eb és a bizonytalan. || ~mag 1948: ebvészmag (MagyGyógyn. édesfa (MagyGyógyn. UEWb. „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27) (< lat. J: ’ua. lat. ebvirág (MagyGyógyn.’. 1798: Eb-tövis (Veszelszki 335). J: ’ua.). az szi kikerics kutyadögleszt f elnevezésével. echium 1798: Echium (Veszelszki 196). ádáz’.’. Marzell Aethusa cynapium a. A névalkotásra hatással lehetett a lat.’. J: ’ua. 1783: Édes-gyökér (NclB.-i cynapium (< édesfa N. vasf ’. echidna ’kígyó’ < gör. échidna ’kígyó’ < gör. | erdei vad ~ 1813: erdei. | édesgyöker fa 1783: Édes gyökerü fa (NclB. varjútövis’. J: ’Echium vulgare. MagyGyógyn. 1783: Eb-tövisk (NclB. EWUng kutyatej a. J: ’Glycyrrhiza glabra. 42/9). Marzell Colchicum autumnale a.ebtövis 148 édesgyökér Marzell Euphorbia a. 125: 426–7. v. Az ebvirág a ném.: RMGl. a növénynév szláv eredet ecet el tagjának magyarázata. hogy a növény magva alkalmas kutyák. 1998: édesgyökér (Priszter 386). 430). 1783: Erdei édes gyökér (NclB. — N. Éder. mérgez tulajdonságát fejezi ki. közönséges kígyószisz’. az eb el tag a növény haszontalanságát. 1583: edös gyoker Glycyrrhiza (Clusius–Beythe 5: BotTört. J: ’ua. ágai tüskések: „ágai tövissen végz dnek” (Magy. 178). Az ebzeller valószín leg ném. 125: 426. UEWb. 430). Hundsblume tükörfordítása. 1783: Vad édes gyökér (NclB. Hunds-Eppich.

: BotTört. — N. 1998: mézgás égerfa (Priszter 296). A közönséges édesgyöker -páfrány (2. a t eredetileg eger ~ egres váltakozást mutatott. jég(rfa. egérfark 1395 k. 1578: Eger fa (Melius 11a). Süſsfarn (Veszelszki 355) tükörfordítása. 430).’. (gerfa. kömény édeslevel f 1577: gliciriza: edes leuelw fÔ (KolGl. R. A gyökér és a gyöktörzs édes nedvével ételt. a levelek nagyon hasonlóak a mézgás éger(fa) leveléhez. egyedi adat.’. Vö. Az egércsecs elvonással keletkezett az egércsecsf névb l. 126).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Az édes páfránygyökér jelz s el tagja ném. glycyrriza (< gör. 511). euforbium efrasia l. 1583: egör fa Alnus (Clusius–Beythe 2a. erre utal a lat. J: ’Alnus sp. 213). ném. égörfa. az éger ismeretlen eredet . F vészk. Valószín leg a lat. Pászt. hosszúkás pozsgás levélkék csecshez hasonlíthatók. egerfa. a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. a vad jelz arra utal. 1841: egerfa. Marzell Alnus glutinosa a. Jágerfa (Herman. 1405 k. glycyrrhiza.’. 368). jégörfa) feltehet leg népetimológiával keletkeztek. Idegen nyelvi megfelel re vö. égerfa.) édesgyökér neve a lat. 219). (OrvK.). 1234: „Arbor que Hungarice dicitur egurfa” (OklSz. ▌ 2. — enyves ~ 1998: enyves égerfa (Priszter 296).: RMGl. | ragadós ~ 1998: ragadós égerfa (Priszter 296). . jégörfa (Nyatl. a fa innen kapta az enyves. 368). Kleb-erle ’ragasztóéger’.’. közönséges kutyabenge’. EWUng. nem a levele. Az éger kezdetben az égerfa (1.2: RMGl. gör. 1405 k. 1560 k. Genaust glutinósus a. 211). a névadás alapja. Az igazi édesgyökér (1.édeslevel f 149 egérfark (NclB. hogy a növény vadon terem. éger a. J: ’ua. J: ’Alnus glutinosa. Az egér és a j kezdet változatok (jágerfa. | mézgás ~ 1807: mezgés Égerfa (Magy.) édesgyökér nevének hatására alakult ki. klebrige Erle ’ragacsos éger’. Az igazi jelz más édes íz gyökerekt l különíti el a növényt. borsos varjúháj’. 668). 219). 256). Az édesgyökér növénynév . mézgás éger(fa)’. italt ízesítenek. égerfa (Péntek–Szabó. 36). Marzell Polypodium vulgare a.: milifolium eger farc (SchlSzj. Vö. ragadós jelz ket. radix dulcis ’édesgyökér’ és a lat. égerfa 1. mézgás. 620). A friss rügyek ragacsosak.: TESz.: Millefolivm: Egherfark (Herb. hogy a páfrány gyökere „a cukornál többszázszorosan édesebb” (MagyGyógyn.’. J: ’Sedum acre. szaknyelvi elnevezés is: Alnus glutinosa (< lat. Az égerfa ’közönséges kutyabenge’ (2.: Egqr fanak gr. Vö. J: ’ua.’. báránycsecsf ..: erulus: eger fa (BesztSzj. — egércsecs 1813: Egértsets (Magy... | mézgás éger 1841: mezgés Éger (Barra 413).: RMGl.’. eforbium l. eg rfa.: RMGl. || éger — enyves éger 1998: enyves éger (Priszter 296).: erulus: eger fa (SchlSzj. b): RMGl. igazi édesgyökér’. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik. édesgyöker -páfrány l. mivel a növény föld alatti része édes. TESz. 168). A névadás alapja. édesgyökér. jégerfa (Barra 403). éger(fa)’. jég(rfa.. — fekete~ 1798: Fekete Éger-fa (Veszelszki 41). 1520 k. édesgyöker -páfrány (→ páfrány). Genaust Glycéria a. J: ’ua. 1595: Egxr fa (Beythe 10a). glycyrriza ’édesgyökér’ hatására keletkezett. rhíza ’gyökér’) tükörfordítása.: RMGl. a gyökér magyarázó utótag. J: ’ua. Süſsfarn (Veszelszki 355) ’édes páfrány’ és az igazi édesgyökér (1. 1998: mézgás éger (Priszter 296). páfrány édeskeser csucsor l. glykýs ’édes’. J: ’ua.. 1783: Egerfa (NclB. Az egércsecsf Benk alkotása.) édesgyökér neve feltehet leg a ném. J: ’Glycyrrhiza glabra. 423). Ember és növényvilág 201). glūtinōsus ’ragadós’). 1577 k. a szókezd magánhangzó rövid volt. J: ’ua. glycyrrhiza. 1395 k. a növénynek a gyökere édes.).) összetételb l adatolható.melléknévképz vel és f ~ fa magyarázó utótaggal is megjelenik. J: ’Frangula alnus. F vészk.: Alnus: ni: arbor: Eger faa (GyöngySzt. 2. | ragadós éger 1998: ragadós éger (Priszter 296). éb(rfa. eufrasia egércsecsf 1783: Egér-tsets-fü (NclB.: Millefolium: eger fark (BesztSzj. csucsor édeskömény l. hogy az apró.: RMGl. glykýrrhiza < gör. J: ’ua. éger a. égerfa a.

220). 500.’. ▌ 2. egérfarkú cickóró l. egérf#rk.) és a közönséges cickafark (2. ▌ 4. Mausohr. Auricula muris (Melius 181a) . Az egérfark összetetett növénynév. Idegen nyelvi megfelel re vö.) és az erdei hölgymál (2. 213). hogy a levelek kicsi állatfülhöz hasonlóak.’. mint az egér füle.. egérfarak. parlagi macskatalp’. 219). 1807: Egérfül (Magy. A libapimpó (1.) egérfül neve szintén Melius alkotása. annak aÅ leweth aggÿad ÿnnÿa melegqn” (OrvK 189/1). J: ’ua. J: ’ua. orrához hasonlítanak. pilosella (< lat. 295). F vészk. Marzell Achillea millefolium a.) egérf elnevezése népi név.) egérf neve azon alapul. cickafark. közönséges tyúkhúr’. | ~virág N. Ugyanezen a szemléleten alapul a növény mai hivatalos elnevezése: cickafark. — kis ~ 1813: kis Egérfül (Magy. egérfarku-fi. egérf . egérfarkúf . egerfarkkóró. s-azt igya” (PaxCorp. egerf . sz rös levelei az egér farkához. egérfark. hogy száraz árokpartokon. hamu ſzinüek” (Csapó 81). F vészk. egérfarku-fí. egérfül 1. 2. — ~f 1775: Egérfül-fü (Csapó 81). egerfarkú füvet gr. fonákjuk ezüstös. bogarak is megtalálhatóak).). 1595: Eger fark (Beythe 114). J: ’Potentilla anserina. || egérorrúf N.) egérfül neve Melius alkotása.’.). egérfarkkóré.’. J: ’Antennaria dioica. A libapimpó (1. egérf (ÚMTsz. 1775: Egérfül (Csapó 286).. 1578: Egęr f×l („magas à ſÅára”) Melius 79a). 1690: „Fxzz Vizet.. 126). | ~kóró XVI. a lat. F vészk.). egérfarkú kóró (ÚMTsz. Marzell Achillea millefolium a. Tormentilla gy×kérrel. mouse-ear-hawkweed. 87). Marzell szerint az egér el tag talán a növény jelentéktelen voltára is utal. erdei hölgymál’. myos#ta ’egérfülecske’). TálmoÐó f×vel. 368). vége: Egér fark-kóró (De Herbis: RMGl. F vészk. v. 1798: „kisſebb és’ nagyobb Egér-fÍl-fÍ” (Veszelszki 348). J: ’ua. 171). egirfarkó fü (ÚMTsz. sz rös leveleinek az egér farkához való hasonlósága. ▌ 3. egérorrú f (ÚMTsz. || egérfülecske 1948: Egérfülecske (MagyGyógyn. Az ezüstös hölgymál (1. egérfarku f .) egérf és egérorrúf elnevezéseinek alapja. J: ’Hieracium murorum. lat. 1578: „ſÅxrxs leuel× Egęr f×l” (Melius 79–80). UEWb. egérfark.: Millefolium: [Eg]er fark (De Herbis: RMGl.). egér farku f vet gr. Az elnevezés alapja a növény puha. közönséges cickafark’. 1948: egérfül (MagyGyógyn.’. egérfarku f nek gr. 220). ▌ 2. kóró) magyarázó szerep ek. 1807: egérfark (Magy. — N. pil#sus ’sz rös’ kicsinyít képz s alakja). cickafark egérf 1. libapimpó’. N. egérfarkkóró. J: ’ua. — kisebb ~f 1783: KiÐÐebb Egér fül-fü (NclB. A közönséges tyúkhúr (3.: Millefolium: egeerfark (Ortus: RMGl.: RMGl. 1578: Egér f×l (Melius 181a). a névadásra a növény egyéb R. J: ’Achillea millefolium subsp. A közönséges cickafark (2.). millefolium. egérfarkú f vet gr. egérfarkú virág (ÚMTsz.. 1595: Eger fijl (Beythe 97a). myos#tis. 219). 1798: Egér-fark-kóró (Veszelszki 460). millefolium. 415). a lat. ezüstös hölgymál’. 126). J: ’Antennaria dioica. ill. N. Auricula (Melius 79a) (< lat. sz. — N. illetve. egérfarkvirág. egérfarkufüjj. egérf#rkDórDó.). 486). — kis ~ 1807: kis egérfül (Magy. útszéleken. XVI. 468). mez kön fordul el (ahol egerek. egérfarkúfüjj. Egér-fark f×vel…. J: ’Achillea mille- folium subsp. J: ’Stellaria media. Egérf (MagyGyógyn. hogy a növény puha.’. J: ’ua.). 1798: Kis egérfÍl-fÍ (Veszelszki 238). — N.. J: ’Hieracium pilosella. auris ’fül’ kicsinyít képz s alakja). 1590: Eger fark (SzikszF. hogy „A’ levelei akkorák és ollyan ſzöröſſek. egérfarkóró. Az egérfarkf és egérfarkkóró összetételben az utótagok (f .. parlagi macskatalp’. egérfarok (ÚMTsz. J: ’ua. 410).: „Eoregbÿk Egerfark fweth tqrÿ eoÅwe borral. ang. a finnugor eredet egér és a far f névb l -k névszóképz vel létrejött fark összetétele. nevei is hatással lehettek. egérfarkúfüvet gr. — kis ~f 1783: Kis Egér fül-fü (NclB. A névadás magyarázata.egérf m 150 egérfül 219). lat. 410). Vö. Millefoliu : Egerfark (Növ. Mausöhrlein (NclB. közönséges cickafark’. 1583: egher fark (Clusius– Beythe: BotTört. 1745: Egér-fark-fü (Torkos 7). J: ’ua. — ~f 1577 k.’. vö. egérfarkófüj. Vö. eger-fark (MTsz. egerfarggó²r~.’. sz. ném. 1525 k. egerfargóró. J: ’ua. Myosotis fordítása (< lat.: RMGl. 220).

hogy az apró. A név keletkezésének indítéka. egértövis egérfülhölgymál 1807: Egérfül Holgyomál (Magy. 1783: Egér-tövis (NclB. Egereket ki ºzi” (Melius 57a). de ezekben Melius az z igéb l képzett folyamatos melléknévi igenévvel pontosítja. A parlagi macskatalp (4. UEWb. talán a ném. egér z f és egér z tövis Melius alkotása. Végs forrása a lat. J: ’Ruscus aculeatus. pitypang’. agrestis ’mezei. Az egértövis. vadon term . k. kék búzavirág’. MNövSz. 1775: Egértövis (Csapó 83). mŷs ’egér’. vagy f× (Melius 56a). 209). agr#Å ’egy fajta savanyú lé’. Az egres a magyarba olaszból. egönye l. vad’. auricula ’fülecske’. agrasl. agres. Diószegi–Fazekas alkotása. agresta ’olyan sz l fajta.-osztr. J: ’Centaurea cyanus. a névadás magyarázata. || egér z tövis 1578: Egér ºz× txvisk (Melius 56a).’. hölgymál. . 52). Acánthus a. melynek bogyói nem érnek meg teljesen’. ég a.. éretlen sz l leve’. ezüstös hölgymál’. muris ’egér’) fordításával hozta létre. a finnugor eredet ég ’égbolt’ -i melléknévképz s származéka. az el tagra l. ol. J: ’ua. 449). Az éjjelilámpa népi név. 435. ákantha ’tüske’) tükörfordítása. Idegen nyelvi megfelel re vö. egérszagúf 1841: egérszagufü (Barra 301). TESz. egybojtosf l. 1998: egértövis (Priszter 487). az egértövis növénynév is. Hasonló szemléleten alapul pl. agresto. egres a.: Agreſtum: egreÅ (TESz. hogy a növény büdös: „Illatja kedvetlen. kékvirág. egér z tövis l. bojtosf éjjelilámpa N. égikincs (MagyGyógyn. az elnevezés a virág kék színére utal. az egreshez hasonlóak. Szent Péter kulcsa. egérszagu”. az egértövis növénynév a lat. szürkés. ég a. Genaust aurícula a. veris. agrestum. Mäusdorn (Veszelszki 388). Melius 394.’.) egérfül ~ egérfülecske elnevezése a ném. Az egres vándorszó. sóskaborbolya’. a névadás magyarázatára l. éjjelilámpa (Csapody– Priszter. Az egérszagúf névadás alapja. Az egérfülhölgymál összetett szó. lámpavirág. 326.. az utótagra l. magyarázza a növény hatását. égerfa egres — veres~ 1903: veres egres (Hoffmann–Wagner 65). egérf égikincs N. egérfül. hogy az egerek eltávozzanak” (Veszelszki 388). Marzell Antennaria dioica a. ném. Himmelschlüssel ’égi kulcs’ elnevezés hatására jött létre.. egres’. Az égikincs népi név. pilosélla a. a névadás magyarázatára l. vö. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az egérfülhölgymál nevet javasolja a R. égivirág N.egérfülhölgymál 151 éjjelilámpa (< lat. jegenye égörfa l. az TESz. EWUng. J: ’Hieracium pilosella.. az egér z f és egérz tövis is a latin név hatására jött létre. MeuſÅdorn (Melius 56a). els megjelenése: 1395 k. J: ’Cynoglossum officinale. Idegen nyelvi megfelel re vö. lat. ném. A növény egér z hatásáról szinte minden szerz megemlékezik: „ha fel f×ggeſÅted az házban. MNy. 428). Az égivirág népi név. || egér z f 1578: Egér ºz× txvisk. közönséges ebnyelv f ’. egértövis 1578: Egér txuis (Melius 56a). sz rös levelek egérfülhöz hasonlóak. 415) fordításával keletkezett. piros szín ek. J: ’Taraxacum officinale.. EWUng. Szabó.. sz rösf és kis egérfül (→ egérfül) helyett. Myacantha (< gör. esetleg a bajor-osztrákból kerülhetett át. 1595: Eger txuis (Beythe 124). egér z f . J: ’ua. égi virág (MagyGyógyn. hogy a növény kis levelei egérfülhöz hasonlóak. szúrós csodabogyó’.). kfn. Mausöhrlein (NclB. F vészk. ogrosl ’köszméte. gör. Genaust Mýagrum a. Növényszótár 32). MÀusedarm ’egérbél’. baj. tavaszi kankalin’. bogyói savanykásak. Vö. egres. 1911: veres egres (Cserey. egérfülecske l. 4: 31). agresta ’éretlen sz l bogyó. „a’ házban felakaſztják. J: ’Primula veris subsp. egérfül Pupteneuert. egérorrúf l. „B zit l minden bogarak elszélednek” (Barra 301). J: ’Berberis vulgaris. A veresegres ’sóskaborbolya’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.

elefánt a. 1903: ekeakadály (Hoffmann–Wagner 99). hogy a növény mérgez . ▌ 3. pogány~ eketartóf 1578: Éke tartó f× (Melius 48). 1595: Eke akadaly (Beythe 64a). 216). 160). eke a. hogy a tüskés növény a szántást akadályozza. tövises iglice’. eleven a. elalutóf 1. 1775: Ekeakadály (Csapó 120). || ekeny g 1783: Eke-nyüg (NclB. Waſſerklee (Veszelszki 454) ’vízihere’. A névadásra talán a ném. gúzs a. közönséges pásztortáska’. 1578: el aluto f× (Melius 51a). boronafa. Az ekeakadály ’tövises iglice’ (1. kesernyés csucsor’. 1783: Élek-halok (NclB.’él . N. Az ekegúzs összetett szó. 340).. 401). ar#trum ’eke’) fordításával hozta létre. bókoló amaránt’. Vö.) növénynév ’elaltatóf ’ jelentés .’. J: ’Solanum dulcamara. 1775: Eketartó-fü (Csapó 120). 142). EWUng. J: ’Menyanthes. 216).. Az elecke nemzetségnév.(szik) ige -t igeképz s és -ó igenévképz s származéka. TESz. tövises iglice’. — N. vidraf ’. 1841: eleczke (Barra 294). ormány a.) elnevezés alapja. — N. elefánt a. sz l officinarum. tavaszi mandragóra’. az alutó az alu. J: ’ua. Az elefántormánya népnyelvi elnevezés. eke a. élekhalok (MagyGyógyn.. tövises iglice’. vízielecke (MagyGyógyn.. vidraf | Menyanthes trifoliata. N. jelölt birtokos szerkezet. eleven a. ekegúzs 1903: ekegúzs (Hoffmann–Wagner 99). A kökény (2. a ny g ’lósz rb l vagy kötélb l font béklyó’ utótag Melius akadály és tartó elemeinek (az ekeakadály és eketartóf növénynévben) szinonimája. mint a vidra el tag a vidraelecke vagy vidraf elnevezésben: a növény er sen. még álomhozóf . összetett szó. Schlaffkraut (Melius 85) is hatással lehetett. ekeakadály. elefántormánya (Péntek–Szabó. a lat. kökény’. EWUng. ▌ 2.. „Remora aratri” (Melius 48) (< remor#men ’akadály’. elecske (ÚMTsz. TESz. — Ö: vidra~. 263). eketartóf ékesség l. Az ekeny g Benk alkotása. J: ’Prunus spinosa. ▌ 2. ehhez pedig Diószegi–Fazekas kicsinyít képz t illesztett.. de talán származhat a név az eleven megszilárdult ragos alakulat ele. boronafa. 401). eke a. 393). J: ’Mandragora elefántormánya N. ekeny g l. 126).) ekeakadály neve hasonlóság alapján keletkezett. halált okoz. gyorsan szaporodik a vízben. EWUng. J: ’Prunus spinosa. EWUng. J: ’Capsella bursa-pastoris. 1948: ekenyüg (MagyGyógyn. 1578: el aluto f× (Melius 51a). a lat.. 1783: El-alutó-fü (NclB. J: ’Ononis spinosa. J: ’Atropa bella-donna. piros virágzata. — vízi ~ 1841: vizi eleczkének gr. ▌ 2. J: ’Potentilla . élek-halok (MagyGyógyn. vö. 1948: elecske (MagyGyógyn.ekeakadály 152 élekhalok ekeakadály 1. ném. Mollay. TESz. „Remora aratri” (< remor#men ’akadály’. F vészk. a növénynév arra utal. 1775: Élek halok (Csapó 214). TESz. Az elalutóf ’Mandragora officinarum’ (2. Vö. ekegúzs. kökény’.. gúzs a. elecke 1807: Eletzke (Magy. ormányhoz hasonló. Az elecke hasonlót fejezhet ki. J: ’Ononis spinosa. A névadás magyarázata. ormány a. maszlagos nadragulya’. Növénynevek 28. fürge’ tövéb l. hogy az er sen tüskés kökényen fennakad az eke szántás közben. Az eketartóf Melius alkotása. 142). hogy a növény vízben él. J: ’Amaranthus caudatus. 1578: Éke akadaly (Melius 48). ar#trum ’eke’) (Melius 48) fordításával hozta létre. (Barra 294). A névadás alapja a bókoló amaránt hosszú. magyarázatára l. eke a. az eke ’mez gazdasági eszköz’ és a gúzs ’béklyó’ összetétele. Melius ekeakadály növénynevével. elalutó szépsz l l. élek-halok (Jávorka 978). A vízi jelz arra utal. a névadás oka ismeretlen. hogy a növény szintén mérgez . élekhalok 1. 1798: El-alutó-fÍ (Veszelszki 305). Az elalutóf ’Atropa bella-donna’ (1. 1783: Eke-tartó-fü (NclB. Az ótörök eke ’szántásra használatos mez gazdasági eszköz’ el tag magyarázata. vö.) Melius alkotása. Diószegi–Fazekas alkotása. 1948: Ekeakadály (MagyGyógyn.). J: ’Ononis spinosa. a latin eredet elefánt és az ormány nyelvújítási származékszó (orr + -mány f névképz ) összetétele. a növény szintén tüskés. Ember és növényvilág 202).

tavaszi mandragóra’. de keueÐet igyal benne. Az embergyökér az ang. emberev agárf l. elfordulósz l (→ sz l ). n#sus ’orr’. elfordultf elfordult mérges f l. Az elfordultf Melius alkotása. J: ’Mandragora officinarum.’. elején keletkezett. az ember ’a legmagasabb rend él lény’ és a kép ’hasonlóság. a tüd f virágai tavasszal vörös szín r l kékre változnak. asszony~testef emberer 1775: Embererö (Csapó 297). pettyegetett tüd f ’. Melius alkotása. agárkosbor’. 61. az agárkosbor hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést. Az emberkép f népi név. hogy a gyökér birtokosa minden bajt.) neve hasonlóság alapján keletkezett. er t adnak a férfiaknak. mérgesf morio. libapimpó’. farkasöl sisakvirág’. kivágott gyöker f elmeindító házi menta l. vua versa fordítása: „Vua verſa. A gyökere elfordult f szintén Melius alkotása. Az embernek orra teker körülírásos növénynév. ember l. A mandragóra sokszor emberi alakhoz hasonló gyökerének a középkorban varázser t tulajdonítottak. nyilván Melius növényneveib l hozták létre. illetve az. mert bolonda tezxn” (Beythe 110). J: ’Aconitum vulparia. A névadás szemléleti háttere lehet a növény gyökérzete. Az emberer névadás magyarázata az. élekhalok. a névadás magyarázata. 1948: elfordult gyöker f (Halmai 5). hogy a növénynek er s gyógyító ereje van. közönséges torma’. martilapu’.’. Nasturtium (< lat. A névadás alapja talán az. elfordulósz l l. ném. Az élekhalok ’Capsella bursa-pastoris’ (1. agárf elfordultf 1578: el fordúlt f× (Melius 155a). mellérendel szókapcsolat. s így el segítik az er teljes. Az elfordult gyöker f elnevezés a XX. sz l elfordult gyöker f l.melléknévképz s származékának összetétele. el fordúlt f×” (Melius 155a). hasonmás’ . Vö.) élekhalok népi neve a növény gyógyító és egyúttal mérgez hatására utal: „Ha vizet vezxd az kerti Eb Ðzxlxnek az viraganak. úgy hitték.) a magyar nyelvben keletkezett. viſÅſÅa fordúlt ſÅxlx. Knabenkraut ’fiúf ’ (Veszelszki 329). a f utótag magyarázó szerep . hogy a növény bizonyos részei emberi testrészekre emlékeztetnek: pl. az ember ’férfi’ és az er ’szexuális hatalom’ összetétele. 315). es keueÐet izol henne. azt fejezi ki. sz. emberkép f (MagyGyógyn. rossz szellemet távol tarthat magától. valószín leg a növény gyógyító hatására utal. Vö. többszörös összetétel. A kesernyés csucsor (2. J: ’Pulmonaria officinalis. J: ’Armoracia rusticana. embernek orra teker 1578: Embernek orra tekerx (Melius 172). 1775: Gyökere elfordúlt-fü (Csapó 88). belÐx kilÐx dagadaÐt gyogit. A név . hogy régen úgy gondolták. — ~f 1798: Ember-erffÍ (Veszelszki 329). J: ’Tussilago farfara. ezért a virág színei a tüd színéhez hasonlóak. | elfordult gyöker f 1903: elfordult gyöker f (Hoffmann–Wagner 110).elfordultf 153 embernek orra teker anserina.’. n#sturtium. Az emberer összetett szó. Az él halóf népi név. MagyGyógyn. mindenkor~ él halóf N. emberkép f N. manroot tükörfordítása. leuelenek es gyxmxlchyenek pinkxÐd hauabá. és így jellemzi: „mivel a’ két ágú gyökere igen hasonlít az ember testének a’ küldökön alólvaló réſzéhez” (Veszelszki 306). n#sturcium < lat. a gyökér magyarázó elem a növény mérgez részére utal. a jelz a lat. torqu#re ’csavar’) nyomán jött létre. hogy a növény gyökere emberi alakhoz hasonló. J: ’ua. 1783: Ember-erö (NclB. A libapimpó (3. J: ’Orchis embergyökér 1998: embergyökér (Bremness 187). az újkor elejéig természetfeletti er vel rendelkez csodaszerként tartották számon a növényt szerte Európában. 421). Veszelszki bolondf néven említi a növényt. a növény értékes gyógyító erejére utal: „minden belſx betegſéget gyogyit” (Melius 145a). hogy a növény hosszú szára miatt ide-oda hajladozik. J: ’ua. 222). menta él l. J: ’ua. él -halóf (MagyGyógyn. | gyökere elfordult f 1578: gyxkere el fordúlt f× (Melius 155a). elharapott gyöker f l. a lat. egészséges nemi életet. Idegen nyelvi megfelel re vö. emberkép f (Jávorka 848).

192). 78. b): RMGl.). 1395 k. tárnics’. az el tagra l. ep(rnye.) és az ezerjóf is keser .: fragum: eper (SchlSzj.. endíviakatáng 1807: Endivia Katáng (Magy.) német mintára alkotott tükörszó. és azonos családba (a tárnicsfélék családja) tartoznak. kis ezerjóf ’. ▌ 2. J: ’Cichorium intybus. endíviasaláta 1783: Endivia-Saláta (NclB.: RMGl. encia l. mindkét növény virágzata sok apró virágocskából áll. | 1583: ’Fragaria vesca. A nefelejcs ’Myosotis sp. Az endívia a lat. 1583: epöry Frage (Clusius– Beythe 4: BotTört. | 1708: ’Gentiana sp. N. — ~f 1604: Encian f× (MA. 192). J: 1395 k. ep(rgye. 1595: Epergy (Beythe 103a). csattoguó-ep(r. felépítése hasonló.). 1798: Eper (Veszelszki 226). F vészk. szamóca’. tárnics’. Genaust Helénium a. a katáng nemzetségnév. enyves bél k” (Magy. helenium ’örvénygyökér’) nevének átvétele.) encián neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre: a tárnics (1. encián a.). enyvesbogyó 1998: enyvesbogyó (Priszter 538). mezei katáng’.’. 192). Mollay. Vö.: RMGl.: ’Fragaria sp. . Az encia alakváltozat esetleg íráshiba. Marzell Gratiola officinalis a. enula (< lat. (Melius 77a). Marzell Inula helenium a. F vészk. album. endívia. encián encián 1. 1610 k: Gentiana: Encian f… (Herb d): RMGl.. EWUng. 368). kenyérbél-cickafark’. 1578: Endiuia à kit vetnec (Melius 77a). Diószegi– Fazekas alkotása. 411). a növények felhasználása. orvosi csikorgóf ’. J: ’Cichorium endivia. Endivia (Melius 77a) (< gör. gencián. a gör. föld~tárnics epef 1948: epef (MagyGyógyn. összetett szó. 1807: Endivia (Magy. salátakatáng’. dancia. 1775: Endivia (Csapó 84). csattogó eper. — N. 212). Az encián idegen szó. a növényt salátaként fogyasztották. Az endíviasaláta Benk alkotása. 1767: Enzian (PPB. Az él sköd fagyöngyöt ragadós bogyóiról nevezték el: „bogyói fejérek. J: ’Cichorium endivia. kerek termésére utal. 455). salátakatáng’. A mezei katáng (2. az el tagra l.) endívia neve hasonlóságon alapul.. salátakatáng’. J: ’Centaurium erythraea. 1998: endívia (Priszter 337). 1708: entzián fu (PP. 1578: Endiuiánac gr. a saláta magyarázó utótag. A kis ezerjóf (2. a ném. kígyótárnics’. 455).: ’Gentiana cruciata. ▌ 2. télisaláta (→ saláta). 297). Enyvesbogyó (MagyGyógyn. J: ’Gratiola officinalis. örvénygyökér’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az endíviakatáng nevet javasolja a R. encián (MagyGyógyn. a névadás magyarázatára l. — csattogó ~ N. 1783: Eperj (NclB. eper 1. J: ’Cichorium endivia. Vergißmeinnicht ’ne felejcs el engem’.. J: ’Achillea ptarmica. 78).. Enzian átvétele. 129). Az enula a növény R. hogy a növény er s illata az orrot csavarja. erdei szamóca’. epere. Gentiána a. 1775: Entziana (Csapó 260). J: ’Viscum album subsp. 1610 k. 188). 376). a kenyérbél-cickafarkat a nefelejcsfélékhez (Myosotis) való hasonlósága alapján nevezték el. enula 1948: Enula (MagyGyógyn. J: 1520 k. epe l.: Fragula: Eperÿ (CasGl. forrása a lat. MagyGyógyn. J: ’ua. endívia 1. 540). ném. epörnye (MTsz. — N. Gallenkraut tükörfordítása. J: 1604. az el tag az enyv ’ragasztószer’ -s melléknévképz s származéka. 258). 1405 k. — mezei~ 1813: mezei Endivia (Magy. lat.encián 154 eper arra utal. 1775: ’Gentiana cruciata. 1500 k. 272). Az epef a ném. | 1767: ’Gentiana sp. Növénynevek 25–30.. endívia. encián a. föld~.: fragum: eper (BesztSzj.. vagy az enciánból keletkezett a határozóragnak felfogott szóvégi n elhagyásával. 2. Az enyvesbogyó összetett szó. entýbia. Az endíviakatáng összetett szó. csattogóep(r.). F vészk. fagyöngy’. 1520 k: Genciana: Encia (Herb. endívia és cikória helyett. Ember és növényvilág 198). a -bogyó utótag a fagyöngy apró. engem nefelèjcs (Péntek–Szabó. földepe. F vészk. entýbion többes száma < éntybon ’endívia’) átvétele. engemnefelejcs N.’ (els megjelenése: 1790 k. Genaust Nastúrtium a. b): RMGl. vö. TESz. J: ’Inula helenium. gentiana. Az engemnefelejcs nyelvjárási szó. kígyótárnics’.

▌ 2. | földi ~ 1813: f ldi Eperj (Magy. pomí e átvétele. 193). vö. majd mássalhangzós toldalékok el tt kiesett. Az eper si örökség az uráli korból. | erdei ~ N. J: ’ua.eperillatúf 155 erdeimester csattogó epör. 1595: Epery fa (Beythe 27).’. Melius szövege alapján nem dönthet el. A csattogó jelz re l. — ~f 1520 k. T. csúcsos eper (Péntek–Szabó.: RMGl. csattogó-epörgye. leány~.. J: ’ua.). erdeji ep(r (Péntek–Szabó. J: ’ua. 1595: epergy fivnek gr. Erdbeer-Kraut (Veszelszki 226). EWUng. 423). 836. | 1998: ’Morus alba. J: ’ua. Áp r è. 1590: Fragaria: eper illato fé (SzikszF. 368). ▌ 3. fi. ném. 1998: eperfa (Priszter 430). a jelz a rom. 512). ÀprÀ. Bottört. A pumi eper erdélyi nyelvjárási szó. AL.’. J: ’ua.’. | csúcsos ~ N. fehér eperfa’. J: ’ua. . 1604: „Szimolcza: Epery illatuf×. ezért a fajig men azonosítás nem indokolt. Az epret illatával jellemzi a név. 423). F vészk. savanyú” (Magy. 511). Ember és növényvilág 235). (Beythe 103a). 1775: Erdei meÐter (Csapó 172). — fái ~ 1841: fái eper (Barra 397). J: ? ’Atropa bella-donna. — földi ~f 1775: Földi eperj-fü (Csapó 84). J: 1416. F vészk. ny lett a j-b l. erdei eper. 2. Àp rj è ’földieper’.’. Az eperfa (fekete eperfa és fehér eperfa) (2. 257). ném. mint az eper ’Fragaria vesca’ termését. Gombocz.) jelentésb l fejl dtek ki.’.. 1578: Epery fa (Melius 1a). A maszlagos nadragulya (3. csattogatottepörgye. epernye. A magyar növénynév nem felel meg a latinnak” (RMGl.) jelentések a földi eper ’erdei szamóca’ (1.’. csattantó eper (ÚMTsz. erdei vadmester 1798: Erdei Vad-Meſter (Veszelszki 457). szeder~fa.’. szagos müge’. J: ’Fragaria sp. | pumi ~ N. 48. 255).). kerek eper. eper. Az erdei sza- móca (1. 1798: Fejér gyümfltsÍ Eper. epörnye l. fehér eperfa’.: RMGl. Ember és növényvilág 235). idegen nyelvi megfelel kre vö. szamóca’. | fehér ~fa 1998: fehér eperfa (Priszter 430). nyilván a termések hasonlósága alapján. ▌ 2.’. Erdbeer. Àpr è. | kerek ~ N. az RMGl. 73). a növénynév illatú és f eleme magyarázó szerep ek. szerz i ezt a megjegyzést f zi hozzá: „Az els szó talán csak íráshibás változata a másodiknak. az eper elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel kerülhetett a natragula mellé. idegen nyelvi megfelel re vö. | fekete ~fa 1783: Fekete Eperj-fa (NclB. 1490 k. TESz. J: ’Morus nigra. A fekete jelz ’fekete eperfa’ a termés színére.). A szerz knek teljesen igazuk van. | savanyú ~fa 1948: Savanyú eperfa (MagyGyógyn. bár a termések színe eltér : a maszlagos nadragulyáé fekete. A f utótag magyarázó szerep . natragula vel epeÿ eperÿ (NagyvGl. eperfa’. valamint gy.. P. kerek ep(r (Péntek–Szabó. J: ’ua. csattogó szamóca (→ szamóca).-i adatban felt nik az eper elnevezés. selyem~fa. 1998: földi eper (Priszter 378). mivel a nadragulya bogyóját csillag alakban körülveszik a csészelevelek pontosan úgy. J: ’Morus alba. Fragaria” (MA. 1578: ’Morus sp. — ~fa 1416: Iuxta arborem Eperfa nuncupatam (Oklsz. Àprij è . Ember és növényvilág 235). a savanyú jelz a termés ízére vonatkozik: „Gyüm ltse fekete.. az eperé piros. J: ’Fragaria vesca. UEWb. buzér’. eper ér l. J: ’Rubia tinctorum. magyarázatára l. erdei szamóca’.: Egressus … in agrum repperit mandaroras.) földi jelz jének magyarázata. 1998: fekete eperfa (Priszter 430). J: ’ua. eperillatúf 1533: Fragaria: Ertberkraut: Eperillato fy (Murm.: TESz. J: ’ua. J: ’Galium odoratum. Az eperillatúf körülírásos növénynév.’.: fragaria: eper fy (Növ. maamansikka. cs™ttogós ep(r. A szóvégi rj nyelvjárásokban e hanggal b vült. (Szeder-) fa (Veszelszki 315). hogy a fekete eperfáról ’Morus nigra’ vagy a fehér eperfáról ’Morus alba’ ír-e a szerz . J: ’ua. — Ö: bagoly~. a harmadik szótag magánhangzója kiesett.. 1783: Erdei-meÐter (NclB. maszlagos nadragulya’. 1775: Eperjfü (Csapó 84). pumi ep(r (Péntek–Szabó. 329).’. Az 1490 k. Az ugor alapalak äpp"r"k" lehetett. hogy a növény a földhöz közel terem.: RMGl.) jelentés eper kétes. vog.: RMGl. j-vé vált az e utáni hang. Marzell Fragaria vesca a. 1998: savanyú eperfa (Priszter 430). fekete eperfa’. epergye. atlasz~ erdeimester 1. | fehér gyümölcs ~fa 1783: Fejér gyümöltsü Eperj-(Szederj-) fa (NclB. Ember és növényvilág 235). 256).

398).melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. pásztortarsoly. 336). askl#piás < gör. Melius a latinból fordított esztragorr növénynevet . F vészk. érdeske 1948: érdeske (MagyGyógyn. || esztragorrúf 1578: EſÅtrag orru f× (Melius 162). a lat. száj’.’. Az er sf az ótör. pap~e (→ paptarsoly) erszényesf 1540 k. Marzell Rubia tinctorum a. hogy a növény erd kben él. er sít f l. ▌ 2. rostrum ciconiae (< rōstrum ’cs r. 1807: Eskuláp’ füve (Magy. eszterparaj l. csarab’. Waldmeister (Csapó 172) tükörfordítása. -ke kicsinyít képz t illesztettek hozzá. de ’nagyezerjóf ’ jelentésben a növény hivatalos neve lett.)’. hogy a növény gyöktörzsét mérgezések. eredet er ’valamely hatás el idézésre alkalmas képesség’ -s melléknévképz s származéka. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. Ernika. 184). nagyezerjóf ’. 284). A névadás alapja. | ’Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre. J: ’Galium odoratum. hegyi árnika’. er sf (MagyGyógyn. F vészk. vö. gyógyító erejére utal. sebkezel szer. J: ’Dictamnus albus. a név vonatkozhat Geranium fajokra is (Geranium sp. a névadás magyarázata. J: ’Pelargonium. J: ’Arnica montana. Marzell Arnica montana a.érdeske 156 esztragorr Az erdeimester ’szagos müge’ (1. az eszterág el tag ’gólya’ jelentés . J: ’ua. J: ’Calluna vulgaris. Askl#piós ’az orvostudomány istene’) nevének átvétele. A névadás szemléleti háttere a hosszú. a névadás magyarázata. vö. (Melius 20). 1998: erika (Priszter 322). Növényszótár 19). esztragorrúf Melius alkotásai. er l. déli szláv eredet .) izzasztószer. c): RMGl. lat. paptarsoly. N. jellegzetes. Az er sf elnevezés a ’nagyezerjóf ’ (1. közönséges méreggyilok’. Az ernikef a lat. és az erszény szót -s melléknévképz vel látták el. Erica (Melius 20) átvétele. az el tagot lefordították. — szagos ~ 1807: szagos Isztragór (Magy.) a ném. asper ’érdes’) fordításával keletkezett. közönséges pásztortás- esztragorr 1.: Rostrum ciconiae: Estrág orra (De Herbis: RMGl. sz. ember~ Eszkulápiusz füve 1775: Æskulapius füve (Csapó 261). 390). — havasi illatozó ~ 1783: HavaÐi illatozó EÐztrag-orr (NclB. a kis ezerjóf (2. szagos müge’. 544). Genaust Asclépias a. Idegen nyelvi megfelel re vö. szívgyógyító erszény l. ▌ 3. ösztörparaj er sf 1. emésztésjavító. citromillatú muskátli’. Az Eszkulápiusz füve jelölt birtokos szerkezet. A névadás magyarázata. bürökgémorr’. R. Arnica elferdítésével keletkezett. háromszög alakú. hogy a vadon el forduló növényt posztó és kelmék festésére használták. Az er sf eredetileg népi név. F vészk. bors~f ereszt l. az orr utótag ’cs r’ jelentés . J: ’Centaurium erythraea. Az erszényesf egyedi adat. 390). 1807: Isztragor (Magy. J: ’Capsella bursa-pastoris. els sorban kígyómarás ellenszeréül használták. váltóláz és hasmenés ellen is használták. muskátli’. Bvrsa Pastoris (Herb. 1998: er sf (Priszter 359). Asperula (< lat. lapos. EſÅtragorra (Melius 162).: Bvrsa Pastoris: erzÿnos fw (Herb. a lat. hogy a növény termése erszényre emlékeztet. vékony gólyacs rhöz hasonló termés. A lat. illatos gólyaorr’. J: ’Geranium macrorrhizum. Vö. a növény mai lat. ▌ 2. J: ’Erodium cicutarium. c): RMGl. a nagyezerjóf (1. Az esztragorra. 1578: EſÅtrag orra. A név a lat. az el tag a növény R. 256) részfordítása. — N. orr. . társneve: Erica vulgaris. erej l. v.) és a ’kis ezerjóf ’ (2. XVI. hogy az egész növény felülete érdes.) sokféle hasznára. 1798: Aeskulapius’ fÍve (Veszelszki 76). J: ’Pelargonium odoratissimum. cicōnia ’gólya’) fordításával jöttek létre. 344). Az erdei vadmester valószín leg hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1783: Eskulápius füve (NclB. fülbe~f ka’. 256). ernikef 1911: ernikef (Cserey. ném. Az esztragorra jelölt birtokos szerkezet. kis ezerjóf ’. A névadás alapja. Asclepias (< gör.) vizelethajtó. er sf (MagyGyógyn. 212). a f magyarázó utótag. erika 1578: Ericanac gr.

). gólyaorr’ (Melius 162).. F vészk. elegendfképpen elf nem ſzámlálhatja” (Nedeliczki 68). J: ’Vincetoxicum hirundinaria. csókaorrúf .: paliurus: euphrasia l. Melius 434. 1798: Nagy-ezer jó fÍ (Veszelszki 190). 368).: Ezerjó (Julow 258).: Eufraſianak gr. kis ezerjóf ’. közönséges méreggyilok’. tövisfa’. 255). hogy a növényt mérgezés ellenszereként használták. 1813: nagy Ezerjóf (Magy. krétai szurokf ’. J: ? ’Carduus sp.) jelentés ezerjóf hasonlóságon alapuló névátvétellel jöttek létre. tehát száz . lúdfiak ~ euforbium 1577 k. 128). Vö.’. Storchen ſchnabel ’gólyacs r.: Diptamum: ezerÿofÿw (Ortus: RMGl. euphórbion ’tüskés afrikai növény gumiszer tejnedvvel’).: RMGl. paliūrus ’krisztustövis’ (Genaust Paliúrus a. k ris~ ezer io fiw (SchlSzj. orvosi szemvidító(f )’. magyarázata. étetés ellen való f 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. 1775: EffraÐia (Csapó 255). auagi. a név nem maradt fenn. A növény szakny. Genaust Euphrásia a. 1998: nagyezerjóf (Priszter 359). 1798: Euforbiom (Veszelszki 459). F vészk. Vö. a): RMGl.: RMGl. 1395 k. nagyezerjóf ’. 1470 k. örvendezik’) átvétele. apró. Szabó. centaur#um téves értelmezése hathatott: centum aureī ’100 arany’ szókapcsolatból származtatták (Genaust) tévesen. ezerjóf 1.: Diptamus eserÿofw (CasGl. Euphorbia gyakrabban használt tárgyesete (Euphorbium) került. 1590: Dictamnus.) azonos neve a termések hasonlóság alapján keletkezett.) neveként jelöli ki. A név szemléleti háttere: „Igazán hívattatik ezer jó fÍnek. | kisebbik ~ 1595: Kisſebbik ezxr io fiju (Beythe 61a). 1595: Euphragia. J: ’Euphrasia officinalis.) korai adatainak azonosítása kétséges. etet. 255). 9/15). A névadásra a lat.: „Euforbiomot roſa olaÿal elegÿch eoÅwe” (OrvK. J: ’ua. a névadás alapja.’. ▌ 2. mert ember ennek haſznait.’. hogy a növény étetés ’mérgezés’ (vö. ▌ 3. szamártövis’ (TESz. Az ezerjóf (1. eufrasia ezerjó l. étet: 1470: ’megmérgez’) ellen való f . | k rislevel -~ 1998: k rislevel -ezerjóf (Priszter 359). A lat. Euphrásia (< gör. 210) alapján esetleg feltehet a lat.).) és a muskátli (3. TESz. Euphraſia (Beythe 104). EWUng. a magyarba a lat. euphraínein ’örül.) és kis ezerjóf (4. 1525 k. J: ’ua. az ezerjó el tagban az ezer fokozó szerep . 57/24). amely tüskés növény. ezerjóf ’. Feczke fé (SzikszF. alysma vel calceolus Mariae: Ezerio fô (SzikszF. gólyaorr.: paburus: ezerÿo fiu (BesztSzj. vö. ▌ 4. J: ’Origanum dictamnus. eszik a.: Diptamus: eserÿofw (CasGl. — kis ~ 1775: Kis ezerjó-fü (Csapó 85).. 257). tehát a növény a szemre gyakorolt gyógyító hatásával jó érzést kelt. étke l. 212). 1470 k. 368).). eszterág a. J: ’Dictamnus albus. 390). 1520 k. Diószegi–Fazekas az esztragorr nevet a Pelargonium nemzetség (3. | ? ’Paliurus. F vészk. euphrasía ’öröm’ < gör. 1798: Kis ezer-jó-fÍ (Veszelszki 143). 256). 129). 358).: RMGl. 345). 2. százf (százf f ). 1783: Kis ezer jó fü (NclB. egykor mindegyik varázserej gyógynövény volt. eszik a. J: ’Dictamnus. Ebben az esetben az ezer el tag jelezheti a növény rengeteg. 256).: RMGl. 1583: effrasia Euphrasia (Clusius– Beythe 4: BotTört. aptó tüskéjét. Genaust Euphórbia a. 366). 255). kutyatej’. a lat. euphorbia (herba) < gör. méregöl f . || ezerjó 1807 e. paliurus (SchlSzj. EWUng eszterág a. J: ’Centaurium erythraea. J: ’Euphorbia sp.’. ahol a névadás alapja szintén a sok.: RMGl. a): RMGl. — nagy~ 1775: nagy ezer jó-fü (Csapó 86).. Az étetés ellen való f körülírásos név. Az ezerjóf összetett szó. krétai szurokf (3. A nagyezerjóf (2. 1578: Ezer ió f× (Melius 108). TESz.-i latin neve Euphorbia (< lat. 1783: EffráÐia (NclB.: RMGl. 2. J: ’ua. 1405 k.: Diptamus vt Dictamum: ezew Io fyw (Növ. 1813: Éforbium (Magy. 1948: Kis ezerjóf (MagyGyógyn. Az illatos gólyaorr (2. 1783: Ezerjó-fü (NclB. eufrasia 1577 k. 210). J: ’ua. 210). tüskés virágfej. 1583: ezörio fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört.. ha ezeret ſzámlál-is. (OrvK.étetés ellen való f 157 ezerjóf ném. 1807: Éfrázsia (Magy.

A növény „sz rös halványzöld szára mint- egy másfél lábnyi magas. Vö. libapimpó’. J: ’Achillea millefolium subsp. 258). millefolium. millefolium (< mélle ’ezer’. 419). ang. silverweed.. a cicufarkezerlevel f egyedi névalkotás.’. thousend-leaf. vö. ang. az el tagra l. százforintosf . egérfark. EWUng. gyógyító hatása miatt. ezerlevel f (ÚMTsz. Az ezerlevel elvonással keletkezett az ezerlevel f névb l. az ezerlevel f elnevezés ezekre a jellegzetesen szeldelt levelekre utal. ang. золототысячник ’nagyezerjóf ’. Vö. J: ’ua. 376). Idegen nyelvi megfelel kre vö. fr. centaur#um a gör. J: ’Potentilla anserina. ez(rlevel f . Idegen nyelvi megfelel re vö. 1807: ezerlevel f (Magy. 1783: EzüÐtös-hátu-fü (NclB. Szabó. ezerlevel cicfarkkóró l.. ezerlevelü f . Marzell Achillea millefolium a.’. Genaust milleflórus a. . Tausendgüldenkraut. közönséges cickafark’.). 486). vége: Ezer-level f (De Herbis: RMGl. ezüstös fonákúak.ezerlevel f 158 ezüstöshátúf aranyat ér növény. J: ’ua. common centaury. || patikai ezerlevel 1948: patikai ezerlevel (MagyGyógyn. — cicufark-~ 1841: cziczufark ezer levelüfü (Barra 206). millefeuille. ezüstöshátúf 1775: EzüÐtös hátu-fü (Csapó 164). Barra István hozta létre. Tausendblatt. lat. Az ezerlevel f lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1798: Ezüstös-hátú-fÍ (Veszelszki 60). Silberkraut ’ezüstf ’ (Csapó 164). Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. fehérhátúf . Ulrich 2. Genaust Paliúrus a. TESz. cickafark ezerlevel f XVI. cickafark.) elvonással keletkezett az ezerjóf b l. 1783: Ezer levelü-fü (NclB. Az ezüstöshátúf magyarázata. A névadásra hatással lehetett a ném. — N. F vészk. folium ’levél’). mintára jött létre.: ném. hogy a növény levelei szárnyaltak. sz. Melius 415. 1775: Ezer levelü-fü (Csapó 82). Vö. Helyesen a lat. kétszeresen tollazott levelekkel” (Peregriny 359). 300). Az ezerjó ’nagyezerjóf ’ (2. ném.. or.

szódok(~). ében~. ürü~. zelnice~ facsaró l. 62). 320). gyalogfeny (~).: abies: fagal fa (BesztSzj. közönséges fagyal’. kaporna(~). istenátkozta~. mimóza(~). a’melly termi a’ hires Arabiai fatsipát” (Márton. 210). balzsamfeny ~. 1998: fagyal (Priszter 415). cseresznye(~). TESz. gálna(~). J: 1395 k. lürbör~. nyúlsóska~. LXXXIV. terny ~. pimpó(~). sóska(~). berek~. 1807: Fagyal (Magy. | ? ’feny féle’. J: 1578: ’Ligustrum vulgare. Növ. tövis~. 1395 k. 1998: vessz s fagyal (Priszter 415). k ris(~). A csipa ótör. Sz. sz zbárány(~). disznótüs~. aloé(~). nyír(~). paju ’f zfa’. 210). 130). csipke~. | vessz s ~ 1807: veszsz s Fagyal (Magy. édesgyöker ~ (→ édesgyökér). A fagyal az uráli eredet fagy. mannak ris(~). bokréta~. kecskerágó~. Gummi arabicum utótagjának fordításával (arab) és el tagjának értelmezésével (facsipa) alakult ki. els megjelenése: 1211: ? „Isti sunt serui Zombot Chypa Vocu Voci” szn. csoda~. leánysóskafa.: vaccinium: fagal fa (SchlSzj.: ’Ligustrum vulgare.’. EWUng. J: ’ua. rekettye(~). ábrahám~. akác~ (→ akácia). bájf (~). feny (~). szurok~. V.. hanga(~). 62). kutyacseresznye(~). | 1807: ’Ligustrum. sz z~. málna(~). J: ’Calluna vulgaris. nyár(~). juhar(~). borsóka(~). sztrichnin~. mandula(~). babér(~). Márton (1803: TESz. | 1405 k. bodza(~). vö. fagyal~. szemerke(~). ~gyöngy. eredeti jelentése: ’a szem sárgás váladéka’. 7: 50. pápel~.: TESz. csoda~maszlag. kökény(~). gumiarábikum. — parlagifagyal 1903: parlagi fagyal (Hoffmann–Wagner 79). farkasalma(fa).’. lucfeny (~). baď ’f zfa’. gesztenye(~). kutya~. olvasó~. csipa a. eredet (< tör. F vészk. büdös~. jegenyefeny (~). laur~ (→ laurus). fagyalfa 1. 1783: Fagyal-fa (NclB. LXXXIV. selyemeper~. fi. baď-pu ’f zfa’. berkenye(~).F fa l. cukorjuhar(fa).: RMGl. borostyán(~). | 1578: ’Ligustrum vulgare. repkény(~). hárs(~). a csipa ’gyanta’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. seb~. facsipa — arábiai ~ 1805–13: „A’ Mimosa fa az. votj. farkashárs(fa). bors(~). ▌ 2. szeder(~). szömörce~ (→ szemerke). bálvány~. halál~. (OklSz. eb~. Vö. lógesztenye(~). zürj. — közönséges ~ 1841: közönséges fagyalnak gr. szenna(~). olaj~. kokojsza(~). hársszódok~. barkóca(~). édes~. galagonya(~). gyalogolajfa. vasbogyó(~). hánytatófa (→ hánytatócserje). Márton. 1583: fagyal fa (Clusius–Beythe 5a: BotTört. cser(~). isten~. F vészk. 1578: Fagyol fa (Melius 25). csarab’. gesztenyebokréta~. bagrena(~). *čapaγ). A finnugor . borona~. fagyal’. szarvastüs~ (→ szarvastövis). terny tisza~. luc(~).). || fagyal 1578: Fagyol (Melius 25a). (Barra 263). paróka~. tet ~. tisza~. ebse~. fülbe~ Az arábiai facsipa a lat. k ris~level f . 1998: közönséges fagyal (Priszter 415). 7: 50). 1405 k. közönséges fagyal’. J: ’ua. eper(~). szedereper~.) használja el ször. csetenye~.: ? ’áfonyaféle’. balzsamnyár(~). cserz ~.alapszóból származik. Márton alkotása. május~. tüske~. közönséges fagyal’. 1798: Fagyal-fa (Veszelszki 274). éger~. korona~. csont~. J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’.: RMGl. topolya(~). f z(~). vakondok~ (→ vakondokf ). szil~level f . arabmézga(~). jegenyenyár(~). csipa a. Növ. arabmézga.

A fagyal -l (~ r) eleme képz . fagyal a. EWUng. hogy a magyar nyelvben megjelen jelentések: ’közönséges fagyal’ (1. a gyökér ’a növénynek a földben szétágazó része’ . valamint a SchlSzj. 391). A fagyöngy az uráli eredet fa ’a növény törzse’ és az ótörök eredet gyöngy ’kis gömböcske’ összetétele. borjú~. ném. 349.: Aristologia longa farkasalma (CasGl. az el tag ném. fagyöngy’. ökör~. fül~ó fal l. Maurkraut. hogy a növény falakon n : „Fali-FÍnek-is igazán nevezték: mert állandó tanyáját az ó és új kf-falak mellett inkább. fáj l. 1903: fagyöker f (Hoffmann–Wagner 128). ’áfonyaféle’ jelentések kialakulhattak hasonlóságon alapuló névátvitellel is. rák~f .’. egér~. juh~. 80). vö.’. 80). 256). ? ’feny féle’.fagyöker f 160 farkasalma (uráli) alapalak *paj‹ lehetett.). A TESz. bárány~ (→ bárányfarok). mint másutt válaſztotta” (Veszelszki 339). A gyöngy elvonással keletkezett a fagyöngy szóból. ném. 1783: Farkas-alma (NclB. farba a.’. festék’. kakas~f . A névadás magya- falf 1775: Fal-fü (Csapó 89). J: ’ua. — orvosi ~ 1813: orvosi Falf (Magy. 1998: fagyöngy (Priszter 538). eb~. fagyal a. J: ’ua. MNy. a): RMGl. F vészk. 2. gen. tehát a ’feny féle’. siue lõga vulgaris (Clusius–Beythe 3: BotTört. a fa ’fakeménység ’. TESz. 1998: farkasalma (Priszter 305). fàrkasàlma (Péntek–Szabó. TESz. || fái gyöngy 1578: Fay gyxngy. Wandkraut. d): RMGl. 426). közönséges falgyom’. illetve t level fákon él sködik: „Leginkább a’ gyüm ltsfákonn él dik” (Magy.: Viscum quercinum: gÿongh (De Medicinali: RMGl. 1500 k. sz.. J: ’ua.’. falf fali l. — közönséges ~ 1998: közönséges falgyom (Priszter 447). pellitory of the wall. cicka~. A farbálóf egyedi adat. 1783: Fa gyökerü-fü (NclB. hogy a növény lombhullató. aki[bôl] Madarfog[o] [le]peth czinal[nak] (Herb. szerint a BesztSzj.: Uiscus: Gÿôngh. 540). J: ’ua. 281). Figyelmet érdemel. felfutó farbálóf 1520 k. — N. farba a. 281). eredet . buzér’. k ~ruta (→ k ruta) fárafolyóf l. || gyöngy XVI.. J: ’Viscum album subsp.. 1584: faij gyöngy (Clusius–Beythe 31). ’csarab’ (2. a névadás magyarázata. ? ’áfonyaféle’. fark l. TESz. macska~. hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták. a magyar nyelvbeli közönséges fagyal (1. (Melius 164a). 1470 k. 1590: Viscus: Fa gyôngy (SzikszF. fagyöngy a. UEWb. abies ’feny féle’. A fagyöker f valószín leg Melius alkotása. 422). (Melius 30). 127). hogy a fákon él sköd növény termése gyöngy alakú. 1998: fehér fagyöngy (Priszter 538).-i Parietária (< lat.: 281). F vészk. J: ’ua. hogy örökzöld növények.). hogy a növénynek vaskos gyöktörzse van szaporítórügyekkel. Az elnevezés alapja. | fehér ~ 1783: Fejér Fa-gyöngy (NclB. EWUng fagyöngy a. a finnugor megfelel k tanúsága szerint eredetileg f zfaféle jelentése volt. falgyom l. 43: 253.’. 410. 1578: Farkas alma (Melius 143).: De aristologia: farkasalma (StrassbGl. J: ’Linaria vulgaris. Idegen nyelvi megfelel kre vö. pari#s.. 376.: RMGl. A falf a lat. 374). UEWb. 539). A névadás magyarázata. szakny. parietis ’fal’) fordítása. 1783: Falfü (NclB. fagyal a.: RMGl. J: ’Parietaria officinalis. . F vészk.’. J: ’ua. Szent György lova ~a farkasalma 1.) sajátossága. v. 281). J: ’ua. 540). Farbe ’szín. paptök rázata. vaccinium ’áfonyaféle’ „értelmezése tévedésen alapul” (TESz.melléknévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele.) jelentése egyes f zfafajtákhoz való hasonlóság alapján jöhetett létre. oroszlán~.’. Ember és növényvilág 205). fagyöngy 1525 k. album. 1807: Fagyöngy (Magy. csikó~. — él di ~ 1807: él di Fagyöngy (Magy. 1610 k. közönséges gyujtoványf ’. fagyöker paptöke l. istenlova~a. ló~f . EWUng. F vészk. Az él di jelz magyarázata.: Rubea tinctorum: farbalo fy (Növ. fáy gyxngyet gr.: Uiscus: Faÿ Gewngh (Ortus: RMGl.: RMGl. J: ’Rubia tinctorum. ir. || falgyom 1998: falgyom (Priszter 447). k ~ fagyöker f 1578: Fa gyxker× f×nec gr.. róka~. 1583: farkasalma Aristolochia clematitis. ang. 428).

Nyr.) és a kerekded farkasalma (4. J: ’Corydalis cava. lat. ▌ 3. neve malum terrae) és a Corydalis cava (R. farkasöl sisakvirág’. A bab utótagra l. J: ’ua. | n stény ~ 1783: Nöſttény Farkasalma (NclB. 1775: Farkas bab (Csapó 88). Ember és növényvilág 205).’. A bab utótag magyarázata többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. vö. J: ’Actaea spicata. a növény bab elemet tartalmazó neveit: farkasöl bab (→ bab). másfel l pedig az almaszer gyökérgumóra. mint a farkasöl sisakvirág (1. J: ’Corydalis solida. — kerekalmájú~ 1578: keréc almayu Farkas almánac gr. J: ’ua. ▌ 4. Nxſtin farkas alma (Melius 143–143a). mintára jött létre. az ehhez szükséges terminológia is hiányzott. farkasalma nevének átvétele.’. hogy a közönséges farkasalma (1. | n stény ~ 1595: nxſten Farkas alma (Beythe 59a). A farkas el tag a növény mérgez voltát fejezi ki. A hím és n stény megkülönböztetés két különböz .’. részben az almaszer termésre. J: ’ua. A farkasalmagégevirág Barra alkotása. 422). az el tag a növény R. a virágoknak is babhoz hasonló formájuk van. farkasalmát gr. a hím és n stény jelz t valamilyen küls tulajdonságra alkalmazták.) jelz a lat. ▌ 3. Mollay. ném. — ~fa N. farkasbab 1. 1841: farkasalma (Barra 387). fekete békabogyó’..’. babf . vučja stopa. 421). fava di lupo. napellus. . „Lupinum malum. 421). J: ’ua. ujjas keltike’. rotunda fordításával jött létre. részben a kerek gyökérgumóra vonatkozik. 1783: Hím Farkas-alma (NclB. J: ’Aristolochia clematitis. 1783: Farkas-bab (NclB. Az alma utótag egyfel l az almaszer termésre utal. J: ’ua. Növénynevek 54–55. Melius a lat. vlkovec obyčajný. J: ’Aristolochia rotunda. | közönséges ~ 1903: Közönséges farkasalma (Hoffmann–Wagner 183). A farkasalma (1. valamint az egész növény a lóbabhoz ’Vicia faba’ hasonlít.) szintén a közönséges farkasalma (1. J: ’ua. 400). de hasonló felhasználású növényt különített el. szb-hv. században még igen kezdetleges volt az. ▌ 2. A farkasbab Melius alkotása: „Más neue Luparia: Faba alba.). — gömböly gyöker ~ 1783: Gömbölyü gyökerü Farkasalma (NclB. ol. J: ’Aristolochia clematitis..’. | kerek ~ 1783: Kerek Farkas-alma (NclB. J: ’ua. nevei aristolochia rotunda. Wolfsapfel. 500).) név valószín leg lat. A kerekalmájú ’ujjas keltike’ (2. Farkas f×. farkasalmagégevirág 1841: farkasalma Gégevirág (Barra 387). a gégevirág utótag nemzetségnév. — hím ~ 1595: hijm Farkas alma (Beythe 59a).’. közönséges farkasalma’.farkasalmagégevirág 161 farkasbab farkasalma. (Melius 180). Luparia (< lupus ’farkas’) és faba ’bab’ összekapcsolásával hozta létre a növénynevet. farkas. Genaust Lupínus a. 421–2). 379). 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 109). J: ’ua. | kerekalmájú ~ 1783: Kerek almájú Farkasalma (NclB.) régi nevei gyakran keverednek a Cyclamen europaeum (R.) nevének átvétele a gyökérgumók hasonlósága alapján. farkasu óma (ÚMTsz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. odvas keltike’. J: ’ua. 1798: Farkas bab (Veszelszki 455). 422). ném. ennek oka a gumók hasonló formája és felhasználása volt. J: ’Aconitum vulparia. F vészk. 1807: n stény Farkasalma (Magy. szlk. f™rk™s™lm™. A farkasbab ’fekete békabogyó’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. amit ma morfológiai leírásnak nevezünk. J: ’Aconitum napellus subsp. | kerekded ~ 1998: kerekded farkasalma (Priszter 305).. aristolochia longa) elnevezéseivel. közönséges farkasalma’. Wolfsbohne. fàrkasàlmafa (Péntek–Szabó. fārkasālma. Farkas bab” (Melius 155a). 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 110). különféle gumós növények megkülönböztetésére használták.’.’. a kerek (4. Marzell Aristolochia clematitis a. 1783: Farkas bab (NclB. amelyet gyógyszerként használnak. Katika-sisakvirág’. | kerekalmájú n stény ~ 1578: keréc almaiu.) jelz a növény gumójára utal.’. A farkasalma ’odvas keltike’ (3. ſeu pomum” (Clusius–Beythe 8). — kerekalmájú~ 1783: Kerek almáju Farkas-alma (NclB. 1998: közönséges farkasalma (Priszter 305). farkasóma. kerekded farkasalma’. ▌ 2. lat.a. Marzell felhívja a figyelmet. TESz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a növény mérgez . 377). A XVI. 1578: Farkas bab (Melius 155a).’..). Weeds 162. J: ’ua. pl.

farkascserg . 362) részfordítása: az utótagot lefordította.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). 362). J: ’Scopolia carniolica. Ember és növényvilág 272). krainer Tollkraut. 1783: Farkas-csereÐznye (NclB. mérges termését juttatja kifejezésre az elnevezés. farkashárs’. 7: 7). farkascserësnye. vö. farkascserge 1. N. farkasboroszlán 1805–13: „A’ farkas BoroÐzlán (vagy Farkashárs) sok környékeken terem MagyarorÑzágban is az árnyékos erdfkben” (Márton. 252). Növ. farkasborostyán (Péntek–Szabó. 1998: farkasbogyó (Priszter 497). J: ’Polypodium vulgare. 2: 280). | kend z ~ 1903: fekete. fàrkascs(rg (Péntek–Szabó. 1903: farkasbogyó (Hoffmann–Wagner 40). A farkasbogyó (2. N. A farkasbors valószín leg Benk alkotása. kutyaborostyán. Wolfskirsche tükörfordítása. cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. igen mérgez . farkasborostyán. wild pepper ’vadbors’.) jelz Scopoli Antal (1723–1788) el bb selmecbányai. Ember és növényvilág 229).) és ’közönséges édesgyöker -páfrány’ (2. 1807: farkas Boroszlán (Magy. A farkasborostyán összetett szó. a Flora carniolica szerz jének m ve alapján keletkezett. J: ’ua. mely veszedelmes.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). utótagja a borostyán ’Hedera helix’ nevének átvétele. A farkasbogyó ’maszlagos nadragulya’ (1. ▌ 2. Wolfsbeere tükörfordítása. vö. Wilder Pfeffer ’vadbors’. farkashárs’.’. farkascseresznye 1. Márton alkotása. A farkasborostyán valószín leg népetimológiával jött létre a farkasboroszlán szóból. 1783: Farkas bors (NclB. J: ’Solanum nigrum. 1775: Farkas tsereÐzne (Csapó 188). neve piper montanum. a növénynek zöld mérgez bogyói vannak. vö. farkasborostyán N. maszlagos nadragulya’. A fekete csucsor (2. 1807: Farkas-tseresznye (Magy. erdei pajzsika’. farkascsërg (ÚMTsz. ▌ 2.) a ném. Marzell Atropa belladonna a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. még farkashárs. A farkascserge erdélyi népnyelvi szó. Ember és növényvilág 207).). Ember és növényvilág 227).) a ném. F vészk. A krajnai ’farkasbogyó’ (2. A cserge utótag önállóan is felt nik ’páf- . farkascseresznye (ÚMTsz. ’páfrányféle’ jelentés : ’erdei pajzsika’ (1. cseresznyéhez hasonlító. magyarázatára l. a névadás alapja a növény sötétvörös. Vö.). fàrkascs(rg (Péntek– Szabó. a növény R. J: ’Daphne mezereum.’. a névadás alapja a növény feketés. közönséges édesgyöker -páfrány’.farkasbogyó 162 farkascserge 125: 187–202. farkasborostyán (ÚMTsz. 340). hogy a bogyók éget . farkascseresnye (Péntek– Szabó. feketés.’. J: ’Atropa bella-donna. — fekete ~ 1903: fekete. R. fekete csucsor’.) farkascseresznye neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. a farkas el tag a növény mérgez voltára utal. J: ’Daphne mezereum. 253). 2: 280). farkasbors. innen a pejoratív értelm farkas el tag az összetételben. Marzell Atropa belladonna a. lat.. majd páviai tanár. J: ’Daphne mezereum. J: ’Atropa bella-donna. mérges bogyótermése. — N. Marzell Daphne mezereum a. a növény bogyószer . Idegen nyelvi megfelel kre vö. az el tag létrejöhetett a növény egyéb farkas el tagú elnevezései alapján. farkasbors 1780: farkas bors (Phytologicon 89). Marzell Daphne mezereum a. fàrkascserge fàrkascs(rge. Az utótag magyarázatára l. 125: 187–202. ném. A farkasboroszlán összetett szó. farkasboroszlán. 1948: farkasbogyó (MagyGyógyn. LXXVI. Falscher Pfeffer ’hamisbors’. Bergpfeffer ’hegyibors’ (NclB. N. 175). ▌ 2. — N. J: ’ua.). farkashárs’. J: ’Dryopteris filix-mas. farkashárs. F vészk. Nyr. a növény egyéb farkas el tagú neveivel: farkashárs. — krajnai ~ 1998: krajnai farkasbogyó (Priszter 497). ném. farkasbogyó’. farkasboroszlán (ÚMTSz. maszlagos nadragulya’. ang. farkas csërësnye (ÚMTsz. farkasbogyó 1. maró érzést okoznak a szájban. a ném. farkasborostyán.). A farkascseresznye (1. J: ’ua. boroszlán. A névadás alapja. A növény mérgez voltára utal a farkas el tag.

Péntek–Szabó a rom.farkascsinge 163 farkashárs rányféle’ jelentéssel..-i OrvK. farkas. amely nyilván az almaszer termésre utal.: RMGl. (OrvK.). A farkascsinge összetett szó. lupus ’farkas’. neveinek (Aconitum vulparia. Péntek–Szabó. Wolfskraut ’farkasf ’. J: ’Daphne mezereum. cserge a. TESz. 305). 1583: farkas fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. fàrkascs(rge. 305). A farkasgégevirág összetett szó. A farkasf ’mezei szarkaláb’ (2. farkashárs (ÚMTsz. farkascserg l. farkas. J: ’Aristolochia clematitis. A jelentés kapcsolatban lehetett a növény fogazott. farkasgégevirág 1807: farkas gégevirág (Magy. farkashárs’. mezei szarkaláb’. EWUng. ÚMTsz. hogy a farkascserge összetételben a cserge utótag ’pokróc. farkasöl sisakvirág’. J: ’Aconitum vulparia. 806). farkascserge farkascsinge N. Wolfskraut tükörfordítása. 316. fr.’. 379).: Laureola: farkashas (CasGl. TESz. lykos ’farkas’. lat. 129). . ném. napellus. farkasf . az utótag magyarázatára l. 362).a. f részes leveleivel.. közönséges farkasalma’. farkasgyükeret gr. farkasgyökér 1762: farkas gyökér (PP. cserge a. — ~fa N. fàrkascsèrge. farkashásfa (NéprÉrt. ▌ 2. Katika-sisakvirág’. 35: 79). A saspáfrány ’Pteridium aquilinum’ erdélyi népi nevei: fàrkascs(r(. — N. Marzell Delphinium staphisagria a.).. gégevirág.) név hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Ember és növényvilág 175) kifejezéssel hozzák kapcsolatba a növénynevet. J: ’Aconitum napellus subsp. ▌ 2. J: ’Aristolochia clematitis. bisóma. farkasf 1.. sz. A farkasf elnevezés (1. de mÿndqnÿk mergqs. A farkashárs ’közönséges farkasalma’ (2. Aconitum lycoctonum) hatására jött létre. farsang ~ fasang.). ’Aconitum’ (ÚMTsz. birsalma ~ bisalma. hogy a farkas elpusztul. vö. A farkas el tagot valószín leg a növény R. 1903: farkasf (Hoffmann– Wagner 109). közönséges farkasalma’.a. Melius 155a . farkasveszedelem’. farkasöl sisakvirág’.) a ném. farkascs(rg (Péntek–Szabó. merth aÅ Farkaſth megh qlÿ ha megh aggÿak huſban qnnÿ” (OrvK. ha megetetik a növénnyel: „Az kÿth Deakul Aconitumnak mondanak Vagÿon ſok fele. J: ’ua. utótagja nyelvjárási szó: csinge ’labda’ (ÚMTsz. valamint szálkás termésével egyaránt. A XVI. Idegen nyelvi megfelel re vö. farkasboroszlán. a): RMGl. A hárs korai adataiban az r nem fordul el . a hárs utótag talán a növény er s háncsrostjaira utal. luparia < lat. J: ’Aristolochia clematitis. 1998: farkashárs (Priszter 355). Ezerjóf 175.: Farkas Haaſrol gr.. A saspáfránynak felt nik a farkasleped (Péntek–Szabó. WolffswurtÅ ’farkasgyökér’ (Melius 155a) is hatással lehetett. Farkasf× (Melius 155a). farkasalma nevéb l vették át. ném. farkashásfa (ÚMTsz. J: ’Consolida regalis. 1948: farkasf (MagyGyógyn.). ang. mérgez magjaira utal.: Agnus castus: farkas haas (Növ. és gör. Ember és növényvilág 276) neve is. A farkasleped növénynév alapján feltételezhet . Diószegi–(Fazeka alkotása. farkascsönge (OrmSz. 305). A farkasgyökér a ném. A névadásra a ném. 1525 k. tue-loup. Ember és növényvilág 229. lycóctonum a. 1783: Farkas-fü (NclB. — ~fa N. lycoctonum < gör.) a növény lat. 1520 k. farkashárs 1.. inetimologikus elem. wolf’s-bane ’farkasbaj. a név a növény fekete. Menſchen mxrder (Melius 20a). fásáng. 272. közönséges farkasalma’. 276. WolffswurtÅ (Melius 155a) tükörfordítása.: Laureola: Cholafa Farkashas (Ortus: RMGl. 3. 1783: Farkas hárs (NclB. 1577 k. Ember és növényvilág 276). olu lupului ’Polypodium vulgare’ (Péntek–Szabó. fassang. A farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. A névadás magyarázatára l. 97). Szabó–Péntek. ▌ 3. 1841: farkas gégevirág (Barra 387). azzal magyarázza a névadást. Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk. 1470 k. 1775: Farkas gyökér (Csapó 88). Genaust Lupínus a. — N. Vö. 613). TESz..). vö. 613). takaró’ jelentés . EÅ kÿth Magÿarul Farkas haaſnak hÿnak aÅert NeweÅÿk annak. csinge a. 371). 1578: Farkas f×. J: ’Aconitum vulparia. A növénynevekben a farkas elem els sorban a növény mérgez voltát vagy egyszer en csak hasznavehetetlenségét fejezi ki. szintén mérgez .

farkasméreg 1. vízi peszérce’. Veszelszki így magyarázza a farkasnevet f elnevezést: „Azt mondják. farkaslábú. || farkasnevet 1813: F[arkas] nevet (Magy. 1948: farkasméregf (Halmai 5). 81).a. amely karomhoz hasonló alakú. J: ’Lycopus europaeus. Genaust lycóctonum a. hogy a’ golyvát elveſztené [az ember]. Wolfsgift ’farkasméreg’.’. A névadás magyarázatára l. J: ’Trigonella foenum-graecum. 1775: Farkashézaggyökér (Csapó 86). ▌ 2. minden állatot meg xl” (Melius 156). 2. ill. kutyatej. A névadás magyarázata az. de az illyen gyanús ki-menetelÍ próbáknak jobb békét hagyni. valamint arra. J: ’Aconitum vulparia. 1805–13: „A’ FarkasmaÐzlag. 422). farkastalp.. korpaf ’. farkashézaggyökér 1.’. 1948: Farkas hézaggyökér (MagyGyógyn. farkasnevet f 1578: Farkas neuetx f× (Melius 175a). J: 1864: ’Lycopodium. maszlag. Katika-sisakvirág’. ▌ 2. 31: 138). vagy Vasbogyó egy napkeleti Indiai fának magva” (Márton. A farkashézaggyökér többszörösen összetett szó. lat. hogy ezekkel a növényekkel mérgezték a farkasokat: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. farkas. 281). — ~f 1903: farkasláb-f (Hoffmann–Wagner 6). — ~f 1903: farkasméregf (Hoffmann–Wagner 109). 1998: farkasmaszlag (Priszter 514). Veszelszki 374. J: ’Aristolochia clematitis. lykóktonon ’farkasméreg’) tükörfordítása. A farkasköröm a farkas állatnév és az ismeretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. XVI. hézaggyökér. 1948: farkasköröm (MagyGyógyn. a farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. hogy a növény nedve mérgez .-i Lýcopus fordítása (< gör. A farkasmaszlag összetett szó. A lat. 2: 36). méhek nevetése. mintára jött létre: „Sardonius riſus. Melius alkotása. sztrichninfa’. farkasnyom 1908: farkasnyom (Zelenyák . J: ’Aconitum napellus subsp. farkasöl sisakvirág’. farkasmaszlag 1783: Farkas MaÐzlag (NclB. szakny. torzsikaboglárka’. ha reá kötik. az utótagra l. J: ’ua. Vö. farkastalpú’). J: ’Corydalis cava. J: ’ua. a növény hivatalos elnevezése. A farkasköröm ’kapcsos korpaf ’ (2. 369). Farkaſt. lycóctonum (< gör. 1578: Farkas hézac gyxkęr (Melius 143). 1798: Farkas-Héza[g]-gyökér (Veszelszki 68). farkasnyelv N. Farkasnyelv (MagyGyógyn. J: ’ua.farkashézaggyökér farkasbors. farkas-kutyatej’. Idegen nyelvi megfelel re vö. Farkas neuetx f× ” (Melius 175a). R.) magyarázata. farkashárs. J: ’Ranunculus sceleratus. lykópous ’farkasláb. 1783: Farkas nevetö-fü (NclB. odvas keltike’. napellus. az az. farkas-kutyatej 1998: farkas-kutyatej (Priszter 372). görögszéna’. a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. az utótagra l. J: ’Strychnos nux-vomica. J: ’Euphorbia cyparissias. vö. | 1902: ’Lycopodium clavatum. Genaust Lýcopus a. A farkasméreg a lat. az utótagra l. Növ. hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. a farkas állatnév és a nyelv ’a hangok képzésében és az ízlelésben szerepet játszó szerv’ összetétele. ném. farkasláb 1841: farkasláb (Barra 305). 341). 144). A farkasméreg elnevezéshez hasonló társnevek: a farkasöl f és a farkasf a növény mérgez voltára utal. 1775: Farkas nevetö-fü (Csapó 70). — ~f 1. kapcsos korpaf ’. 2: 609). A farkas-kutyatej többszörösen összetett szó. 1783: Farkas hézag gyökér (NclB. J: ’Plantago major. Nyr. 382). farkasborostyán. A névadás alapja a növény termése. 1793: Farkas méreg (Földi 15). A farkasnyelv szemléleti háttere.’. nagy útif ’. F vészk. közönséges farkasalma’. 164 farkasnyom TESz. 1775: Farkas méreg-fü (Csapó 88). de ez nem igaz. Ebet xl. a farkas el tag magyarázata. 1902: farkasköröm (Nyr. farkasköröm 1833: farkas-köröm (Kassai 2: 151). A farkasnevet f Melius alkotása. hogy Farkas módra meg-ne nevetteſse az embert” (Veszelszki 374). A farkasnyelv népi név. ▌ 2. 125: 187–202. 1864: farkasköröm (CzF. a farkas el tagra l. … hertelen embert. farkastalp. hogy a sz rös hajtások. hogy a néphit szerint a golyvát eloszlatja a növény.

12. F vészk. 1903: farkasrépa (Hoffmann– Wagner 109).farkasöl f 165 farkastalp 91). egyeránt el-öl” (Veszelszki 319). tojásdad bogyóira vonatkozik. F vészk. farkasöl répa (→ répa). Wolfsbeeren ’farkasbogyó’. a növény egyéb farkasöl jelz s neveivel: farkasöl bab (→ bab). 317). ném. 1588: farkastalp (Nyr. a növény föld alatti. 317). 1783: Farkas Ðzölö (NclB. R. a sz l utótag magyarázó szerep : „Igen haſonlo à leuele à Vad ſÅxlx leueléhxz” (Melius 155a). Növényszótár 5). J: ’Aconitum vulparia. A farkasrépa elnevezése valószín leg a ném. 123–124). napellus. 1783: Farkas ölö fü (NclB. hogy a növény er sen mérgez . 125: 198). 13. hogy „egy kis ſzölö ſzem nagyságú gyümölts vagy bogyó vagyon” (Csapó 65) a növényen. farkasöl sisakvirág’. Nyr. napellus < n#pus ’répa. R. R. A répa utótag létrejöhetett a lat. 1783: Farkas-Ðzölö (NclB. 1708: Farkas répa. PPB. R.. ▌ 2. farkasf . A névadás magyarázatára l. gyökér’) hatására is. Farkas xl× f× (Melius 155a). 1911: farkassz l (Cserey. bab Genaust lycóctonum a. Wolffsbeer részfordítása. de nyilván a magyar nyelv egyéb mérgez farkassz l (1. nevének (Aconitum lycoctonum) fordításával keletkezett. mintára (Aconitum napellus) jött létre (lat. (Melius 156). ▌ 2. farkasöl gyökér 1807: farkasöl -gyökér (Magy. TESz. J: ’ua. lycóctonum (< gör. 2. lykóktonos ’farkasöl ’ < lýkos ’farkas’. F vészk. F vészk. Fuchsbeere ’rókasz l ’. 1578: Farkas xlx f×nec gr. farkas. 379). farkasöl f . fox grape ’rókasz l ’. farkassz l 1.) tükörfordítás. ha meg-eſzi. A farkassz l ’fekete békabogyó’ (2. farkasöl répa (→ répa). napellus < n#pus ’répa. Katika-sisakvirág’. farkasöl répa l. Vö. 1998: (Priszter 447). lýkos ’farkas’. farkastalp. Magy. farkastalp 1. J: ’Heracleum sphondylium. lat. fekete. 12. J: ’Aconitum vulparia. 364). mérgez .’. Idegen nyelvi megfelel re vö. A négylevel jelz re l. Wolfswurz ’farkasgyökér’ hatására jött létre. pódion ’kis láb’. — ~f 1903: far- . Idegen nyelvi megfelel re vö. 317. a farkasöl el tagra l. A névadás magyarázatára l. 1903: farkasöl f (Hoffmann–Wagner 109). Marzell Aconitum napellus a. 1783: Farkas répa (NclB. Vö. ▌ 3. Rácz szerint a fr. répaszer gyökereire utal. J: ’Paris farkassz l quadrifolia. gör. 125: 187–202.a. PPE. a sz l utótag a növény fekete. Aconitum napellus (< lat. farkasöl sisakvirág’.. 1775: Farkas Ðzölö (Csapó 65). A farkas el tag azt jelzi. A farkasöl f Melius alkotása a növény régi lat. gör. ▌ 2. A farkasöl gyökér Diószegi–Fazekas alkotása. ném. Szóhalm. J: ’Aconitum vulparia. lykópous ’farkaslábú’) hatására jöhetett létre. 385).) elnevezés növényneve is hatással lehetett kialakulására. 1791: Farkas Szölö (Lumnitzer 216). Katika-sisakvirág’. 377). négylevel farkassz l ’. Wolffsbeer ’farkasbogyó’ (Melius 155a). kicsi. a növény földalatti. napellus. (PP. 1843: Farkasrépa (Bugát. barmot. A farkas el tag a növény mérgez voltára utal. ▌ 2. mérgez részére vonatkozik: „Ez a’ mérges fÍvek köztt leg-mérgeſsebb. farkasöl gyökér. — N. J: ’Aconitum napellus subsp. A farkasnyom a lat. 1807: farkasöl -f (Magy. — négylevel ~ 1998: négylevel farkassz l (Priszter 447). raisin de loup ’farkassz l ’ tükörszava. vö. A gyökér utótag lat. embert. J: ’Aconitum napellus subsp. ang. 125: 187–202. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1813: farkas R[épa] (Magy. répa farkasrépa 1. Nyr. gyökér’). farkasöl sisakvirág’. farkasöl f 1. A farkassz l ’farkasöl sisakvirág’ (3. ném. de nyilván hatással voltak rá a növény egyéb farkas el tagú nevei: farkasöl f . 38). Karika répa. farkasöl bab l. J: ’Aconitum vulparia. a sz l utótag arra utal. Farkasnyom (MagyGyógyn. Lycopodium (< gör. közönséges medvetalp’. kteínein ’ölni’). 1775: Farkas répa (Csapó 88). négylevel f . 1911: farkasöl f (Cserey. J: ’Actaea spicata. J: ’Lycopodium clavatum.). farkasöl sisakvirág’.) a ném. 1903: farkassz l (Hoffmann–Wagner 110). fekete békabogyó. A farkassz l ’négylevel farkassz l ’ (1. kapcsos korpaf ’. farkasöl bab (→ bab).) névadási szemlélet magyarázatára l. Növényszótár 5). 379).

) a lat. ▌ 2. kapcsos korpaf ’. lapos. ▌ 3. mely genusnév. 369). farkastalp (MagyGyógyn. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 128). kesernyés csucsor’. J: ’ua. A farkastalp valószín leg a R. farkastalpfü (FöldrKözl. 125: 187–202. auagi. 1948: fattyúsáfrány (MagyGyógyn. KolbenbÀrlapp. az utótag a jóféle sáfrányhoz ’Crocus sativus’ való hasonlóságot jelzi. J: ’Lycopodium clavatum. 1998: fecskef (Priszter 335). lykópous ’farkaslábú’) tükörfordítása. J: ’ua. fecske l. hogy a növény nem igazi sáfrány. A névadás magyarázata. nyelvújítási tükörszó latin mintára. A farkasvirág népies elnevezés. 315). 175/26). — N. Wolfsmilch tükörfordítása. ugyanazon a névadási szemléleten alapul. pódion ’kis láb’. A farkastalp ’vízi peszérce’ (2. a fattyú el tag arra utal. Marzell Heracleum sphondylium a. 1595: Kis Fetske fiju (Beythe 56).farkastej 166 fecskef kastalp-f (Hoffmann–Wagner 6). 1813: F[arkas] téj (Magy.’. 1: 352). ném. 22: 74). farkaslépés’. gör. — N. kapcsos korpaf ’. állati talphoz hasonló levele. J: ’Chelidonium majus. fecskefüvet gr. farkkóró l. farkasvirág (Jávorka 978). J: ’Ranunculus ficaria subsp. 1775: Kis fetske-fü (Csapó 92). libatop. hogy a sz rös. | vérehulló ~ 1998: vérehulló fecskef (Priszter 335). farkastej 1775: Farkas-téj (Csapó 80).. gemeiner Wolfstrapp ’farkasnyom. 1578: Fetske f× (Melius 178a). a névadás magyarázatára l. Bärlapp. a magyar nyelvben keletkezett összetétel. hogy a fehér. A névadás magyarázata. — kis ~ 1578: Kis fetske f× (Melius 179). 1798: Fetske fÍ (Veszelszki 157). farkastalp. 38). a lat. mélyen bevágott levelek farkasmancshoz hasonlítanak. valamint a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. martilapu’. farkaslábú.. lýkos ’farkas’. Marzell Carthamus tinctorius a. J: ’Carthamus tinctorius. (ÚMTsz. J: ’Alchemilla acutiloba. J: ’Solanum dulcamara. — N. teod aÅ fakadekra” (OrvK.. 1583: fechke fiu Asclepias (Clusius–Beythe 3: BotTört. nyugati salátaboglárka’. farkasvirág 1948: farkasvirág (MagyGyógyn. Wolfsklau ’farkasköröm’ hatására jött létre. ficaria. A farkas el tag a növény mérgez hatására utal.: RMGl. sáfrányszeklice’. szakny. Nyr. Volfsfuss ’farkasláb’. farkastop 1868: farkas-topp (Ball. lykópous ’farkasláb. farkas-kutyatej’. teord megh. KeulenbÀrlapp.) medvetalp és medveköröm elnevezése. Wolfsklauen. A farkastalp ’hegyeskaréjú palástf ’ (4.) lat. A farkastop valószín leg Ballagi alkotása. 1783: Farkas-téj (NclB. mintára jött létre. J: ’ua. ▌ 3. | kisebb ~ 1578: Kiſſeb fetske f× (Melius 179a). 327). ném. J: ’ua.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. | nagyobbik ~ 1595: nagyobbik fetske fivnek gr. mint a közönséges medvetalp (1. vérenhulló~ (→ vérehullóf ) fecskef 1. J: ’Lycopus europaeus. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A farkastalp ’kapcsos korpaf ’ (3. J: ’Tussilago farfara. bárány~ fattyúsáfrány 1903: fattyú sáfrány (Hoffmann–Wagner 162). (Beythe 55a). hajszálvékony sz rben végz d hajtások. Feczke fé (SzikszF. 1775: Nagy fetske-fü (Csapó 91). 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. kÿth merqgh gÿqÅeo fwnek is hÿnak. 1908: farkastalp (Zelenyák 91). Idegen nyelvi megfelel re vö. 1798: KiÐseb fetske-fÍ (Veszelszki 158). Genaust Lýcopus a. ang. 1775: .). A farkastej a ném. a növények levelei állati talphoz hasonlóak. vérehulló fecskef ’. ▌ 5. — ~f N.’. 371). A farkas el tag magyarázatára l. farkastalpf (MagyGyógyn. — nagy ~ 1595: nagy fetske fiju (Beythe 55a). A fattyúsáfrány a ném. 129). A névadás alapja a növény húsos.-i Lýcopus (< gör. J: ’Euphorbia cyparissias. ebtej. ▌ 4. A top utótag magyarázatára l.’. 1948: farkastalp (Halmai 6). gör. a libatop mintájára hozta létre. 263). bastard saffron ’fattyúsáfrány’. Genaust Euphorbia a. F vészk. 2. lycóctonum a.: „Fechke fweth de aÅ gÿeokereth. vízi peszérce’. J: ’Lycopodium clavatum. farkastalpú’) tükörfordítása. hegyeskaréjú palástf ’. ném.) és ’martilapu’ (5. Bastard-Saffran tükörfordítása. ökörfark farok l. 1577 k.’. 256). 1583: fechke fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. Lycopodium (< gör.

hogy a növény virágzásának ideje egybeesik a fecskék megérkezésével. calidonia. fehérhátúf 1775: Fehérhátu-fü (Csapó 164).’. A névadás magyarázatára l. chelidón ’fecske’). 357). erdei madársóska’. gyenge. fecskegyökér l. 369). amelyek. Nadányi másképp vélekedik „akkor virágzik zöldellik mikor a’ fecske meg-j . F vészk. a növény egyéb madár el tagú neveit: madársóska. 376). a ném. vö. or. chelidoine grande. fecskesóska 1813: fetske. Vö. fehérhúsvét 1903: fehér húsvét (Hoffmann–Wagner 115). A kis és kisebb fecskef ’nyugati salátaboglárka’ (2. mikor elmégyenpenig akkor ſzokott hervadni” (Nadányi 398). széles magvacskák vannak. J: ’Oxalis acetosella. J: ’Potentilla anserina. F vészk. hirundina elnevezésének fordításával jött létre. J: ’Anemone nemorosa. A középkorban a vérehulló fecskef nedvét vízzel vegyítve sikeresen használták szemfert zések és más szembetegségek gyógyítására (Melius 178a). ezüstöshátúf . J: ’Polygonatum odoratum. az utótagra l. 1903: fecskef (Hoffmann–Wagner 51). vö. ném. Schwalben- wurtz tükörfordítása. ném. аптечный. a füsti fecskéhez hasonlítanak. A fecskef elnevezés magyarázatára az is elfogadható. | mezei fehér~ . máriatövis’. J: ’ua. vagy az. A névadás szemléleti háttere az. 1775: Fetske gyökér (Csapó 261). „A’ gyökere hoÐzÐzú fejér” (Csapó 237). 1783: Fejér-hátu-fü (NclB. hogy à Fetskéc à fioc ſÅemét ezzel gyogyittyác” (Melius 178a). Kováts Mihály M szótárában másképp fejti meg a fecskef nevet: „a fecskef hegyes és kinyílt fejér gyapjas töml cskéi csaknem hasonlók a repül fecskéhez” (200). fehértövis 1.) nevet Melius hozta létre. mezei iringó’. ol. A fecskesóska magyarázatára l. 371). Idegen nyelvi megfelel re vö. az utótagra l. — fehérgyöker f 1775: Fehér gyökerü-fü (Csapó 236). 1595: Feier txuisk (Beythe 13).: RMGl. Chelidoniū minus (Melius 179) tükörfordítása. A fecskef elnevezés a lat. 1783: Fejér gyökerü fü (NclB. weisse Scwalbenwurz. A vérehulló jelz magyarázata.’. fecskesóska. 1584: „hirundinum herba” (Clusius–Beythe 11). 1813: Fejér. fr. narancssárga szín tejnedvet ereszt. közönséges méreggyilok’. erdei madársóska’. A névadás alapja a növény korai virágzása. Schwalbenkraut. ластовен. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. vö. hoÐÐzúkas” (Veszelszki 354). madársósdi. lat. orvosi salamonpecsét’.: Celidonia: hirundinina herba (GyöngySzt. A névalkotásra mindenképpen hatással lehetett a ném. a madárféle el tag arra utal. hogy a növény apró sóskaféle. 2. swallows wort. berki szell rózsa’. ill. 2. A növény neve más nyelvekben is a fecske állatnévvel képzett. libapimpó’. hogy a hosszan elkeskenyed levél a fecske farkához hasonlítható. sóska. a R. hogy bárhol megsértve a növényt. cinerognolle. J: ’Oxalis acetosella. Osterblume ’húsvéti virág’. gyenge Gy[ökér] (Magy. || fecskegyökér 1745: Fetske gyökér (Torkos 10). a Melius-szövegben idézett Chelidonia-vizes kezelés következménye végzetes szembetegség. 387). J: ’Eryngium campestre. A fehérgyökér Melius alkotása. 1578: feiér txuisknec (Melius 47). A fehérgyökér és fehérgyöker f elnevezések a növény gyökerének színére utalnak: „A’ gyökere fejér. Schwalbenkraut ’fecskef ’ (Melius 178a) is. sósdi. 256). Melius 439–40). ang. calandine. fehérgyökér 1578: Feyér gyxkęr (Melius 185). J: ’ua. A fecskesósdi Benk alkotása. A név magyarázata Melius szerint az. hogy a növény hüvelyes termésében gyapjas. ha megérnek. ném. Chelidonium (< gör. 1560 k. hogy „Azért hiyác Fetske f×nec. Schöllkraut. J: ’Silybum marianum. a lat. WeiÐswurz (Melius 185) tükörfordítása. fecskesósdi. teljes vakság lehet — jegyzi meg Szabó Attila (Szabó.fecskesósdi 167 fehértövis Fetske-fü (Csapó 261). ang. A névadás magyarázatára l. great celandine. madár Sóska (Magy. 1903: fecskegyökér (Hoffmann–Wagner 51). Schwalbenwurz. fecskef fecskesósdi 1783: Fetske-Sósdi (NclB. 1775: Fejér-tövisk (Csapó 165). ▌ 2. A fecskegyökér ’közönséges méreggyilok’ (3.) a német Schwalben-wurtÅel (Torkos 10). A fehérhúsvét valószín leg német mintára alakult ki.

A királyszín arra utal. J: ’Equisetum arvense. A két növény felépítése hasonló. hogy a növény tüskés. tálmosóf . J: ’ua. 407) (< lat. ▌ 2. súrolására használták. XVI. fr. 1775: Fekély-fü (Csapó 292). valamint fehéres. — fehérhátú~ 1775: Fehér hátutövis (Csapó 90). 1783: Sárga fel-fútó (NclB. | 1578: ’Abies. foenum-graecum ’görög széna’) átvétele. Ember és növényvilág 197). hogy a növény szúrósan fogazott. 2. || királyszín felfutó 1807: Királyszín-felfutó (Magy.. száz~f (→ százf ) fekélyf 1577 k. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . görögszéna’.’. mezei zsurló’. ágas. fejecske l. fekete nadályt ’. TESz. J: ’Trigonella foenum-graecum. feny 1.: RMGl. — ezüst~ N. holy thistle. 1783: Fejér hátú Tövis (NclB. 407). feketegyökér N. 520.: Fqkelÿ fweth kÿth Eordqgh harapta fwnek is hÿnak (OrvK. 1578: Fxnny× (Melius 18a). 1578: Fekęlyf×nec gr. kosz. káliumban. a tövis utótagra l. királyszín virág. hogy a növényt edények dörzsölésére. magyarázata. ▌ 4.: abies: fene (SchlSzj. 429). Spina alba (Melius 46a) tükörfordítása. Melius ezt írja: „Ez yrdxg harapta f× virága. amely kálciumban.) magyarázata. J: ’Succisa pratensis. haſonló à Scabioſahoz à varf×hxz” (Melius 155). feny ’. hogy a növény levele fehér foltos. fehér. a fen elemre népetimológia is hatással lehetett. ▌ 3.fekélyf 168 feny 1798: Mezei fejér-tövisk (Veszelszki 143). (Melius 154). A fehértövis ’máriatövis’ (1. feketegyökér (MagyGyógyn. Idegen nyelvi megfelel re vö. A fent bizonytalan eredet . közönséges jegenyefeny ’. jegenyefeny | Abies alba. Vö. Schwarzwurz tü- körfordítása. borjú~f . Idegen nyelvi megfelel kre vö. UEWb. szamárbogáncs’. eb~f . pirosak. A névadás magyarázata. ezüstlevelü-feny .) és ’mezei varf ’ (2. Fenugrek (NclB. 1798: Fentf-fÍ (Veszelszki 205). (Beythe 6a). A felfutó és fárafolyóf a fut ’növény kúszik’ és a folyik ’növény kúszik’ -ó melléknévi igenévképz s származéka. blessed thistle.’. ótvar. 247). kivül fekete” (Barra 302). 1775: Fekélyfü (Csapó 210). a lat. varf . Vö. 163).: Fekély f (De Herbis: RMGl. J: Abies alba. A fen grék a ném. J: ’Rhamnus cathartica. nomine feniosaunicza” (TESz. varjútövis’. sárgák. hogy a virágok nagyok. valószín leg a fen (eredeti jelentése ’dörzsöl. 233). 369). 1595: fenyxnek gr. 412). Csapó így magyarázza: „ſzöſzös fehér levelei vagynak” (Csapó 90). ezüstfeny (Péntek–Szabó. scabiōsus ’durva. fent f 1783: Fentö-fü (NclB. A fent f elnevezés magyarázata az. fehértövis (MagyGyógyn. A fehértövis ’varjútövis’ (4. F vészk. var’) fordítása. orros~f . || fárafolyóf 1798: fára folyó-fÍ (Veszelszki 323). leveleit finom. | ezüstlevel ~ N.).) népi név. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. 1075/†1124/†1217: „caput est riuuli. 548/3). 1813: Fen grék (Magy.’. varjútövis. 1998: fen grék (Priszter 526). mezei varf ’.) Melius alkotása. A feketegyökér a ném. 258). ném. barát~f (→ barátf ). fekélyek. fennugreek. halál~ fej l. J: ’Onopordum acanthium. A névadás alapja a fekete karógyökér. fent 1 a. vö. hogy a növényt „Házi kertekben az ablakokra fel-futatják” (Csapó 280).) a lat. J: ’ua. Silberdistel. J: 1075/†1124/†1217: ’Pinus. sz. közönséges jegenyefeny ’. F vészk. Milchdistel.) fehérhátútövis elnevezésének szemléleti háttere. A fehértövis ’mezei iringó’ (2. foszforban gazdag: „gyökere nagy. EWUNg. ang. v. J: ’Knautia arvensis. fenugrec. horzsol’) ige mozzanatos -t képz s származékának a f nevesült igeneve a fent . Benk 66. scabiosa (< lat. 218). J: ’Tropaeolum majus. nagy sarkantyúka’. J: ’Symphytum officinale. A fekélyf ’ördögharaptaf ’ (1. 1578: fekély f× (Melius 155). bárány~f . szürkés szín . A szamárbogáncs (3. ördögharaptaf ’. N. nemezes sz r borítja. felfutó — sárga ~ 1775: Sárga fel-futó (Csapó 279). fen grék 1783: Fenögrék (NclB. 361). Éder. J: ’ua. 1405 k. narancssárgák. fent 1 a. nyers’ < scabiēs ’rüh. kelések gyógyítására használták mindkét növényt. ſzára.

1583: apro fenyö (Clusius– Beythe 5: BotTört. J: ’Juniperus communis. | közönséges~ 1841: közönséges feny (Barra 420). J: ’Abies. | 1578: ’Ajuga chamaepitys. vö. 521).… hegyük kicsípett. 1578: Fxnny×nec gr. | ’Abies alba. A fés s jelz a tüskékre vonatkozik: „Levelei rövidek. glauca) is szerepet játszhatott. 430). k(r(szt(sfenyü.’.’. 369). a névadás alapja a feny tüskék ezüstös színe.). Idegen nyelvi megfelel kre l. fiatal fa’. az. 425). közönséges jegenyefeny ’. közönséges lucfeny ’. 1813: f ldönnfolyó F[eny ] (Magy. 1416 u. Ud. közönséges lucfeny ’. | fés s~ 1948: fés s feny (Halmai 5). hogy más növényekre.’. 2. 1783: Töviskes-fenyö (NclB. ném. 1783: Kereſztes fenyö (NclB.’.’. J: ’ua. ▌ 5. közönséges boróka’. 425). feny ’. 173/20). F vészk. feny. valamint lapos t levelei fonákján két világos csík van. 211). | gyantás~ 1948: gyantás feny (Halmai 5). 214). LX. valószín azonban. | szurkos~ 1807: szurkos Fenyf (Magy. J: 1231: ’Pinus. Növ. A szó eredeti jelentése ’fiatal feny fa’ lehetett. 130). A névadásban hasonlóságon alapuló névátvitel (az ezüstfeny egy másik feny faj elnevezése: Picea pungens f. Weißfichte. talán kicsinyít funkciójú. két sorban. A finnugor alapalak *p"n‹ lehetett.’. kalincaínf ’. MagyarorÑzágban.’. fènèfa (TESz.: „Feoldÿ fenÿw fweth teorÿ eoÅwe MeÅÅel” (OrvK. J: ’ua. Az ezüstlevel jelz Erdélyben használatos. J: ’ua. J: ’ua. ▌ 4.feny 169 feny (Péntek–Szabó. — földönfolyó~ 1783: Földön folyó fenyö (NclB.alapszava si örökség a finnugor korból. közönséges jegenyefeny ’. kalincaínf ’.’. 1552: fxny×fa (TESz. Weiß . J: ’Ajuga chamaepitys. kalincaínf ’.’. (Melius 18a). azt jelzi. ? zürj. — földi~ 1775: Földi fenyö (Csapó 125). | kontyos~ 1948: kontosfeny (Halmai 64). Pinus: Fiechten baum: Fenyeu-fa (Ver.’. havasi feny (Péntek–Szabó. | paraszt~ N. A szóvégi . ill. Kreuztanne ’keresztesfeny ’. -é) képz elem lehet. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. 1783: Földi-fenyö (NclB. tükörfordítás. hogy a fa kérge szürkésfehér. hogy a feny lapos t leveleinek fonákján két világos csík van. J: ’Abies alba.: ’Ajuga chamaepitys. 214). 1525 k. 1250/1392: „In arbore qui wlgo dicitur fenywfa” (OklSz. J: ’ua. J: ’Lycopodium clavatum. — fürtös~ 1903: fürtös feny (Hoffmann–Wagner 186). J: ’ua. — földi ~f 1577 k.’. F vészk.: fè‚v fa[t] gr. A sz ke jelz megkülönböztet szerep . feny -fa a. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja.).: RMGl. 384). пумель ’fiatal hajtás. | töviskés~ 1583: teuiskes fenyo (Clusius–Beythe 5: BotTört. 5: 34).: RMGl.. Fxnny× fa (Melius 18). J: ’Abies alba. | fehércsíkú~ 1948: fehér csiku feny (Halmai 5). jegenyefeny ’. körösztös feny (ÚMTSz. 130). | szurkos~fa 1783: Szurkos Fenyö-fa (NclB. Ember és növényvilág 269). (Melius 9a). közönséges jegenyefeny ’. 1783: Apró-fenyö (NclB. ▌ 3. | sz ke~ 1578: ÐÅxke Fxnny×bxl gr. vö. 1578: „A SÅxmxrkénec vagy Fxnny×fánac dioi. 1430 k. hogy a feny féléket a népi növényismeret nem különíti el igazán. J: ’ua. J: ’ua. Ember és növényvilág 269). J: ’Picea abies. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal. A feny származékszó. 427). 1595: Abies: Ein Thannbaum: Fenyü-fá (Ver. — apró~ 1395 k.’.: abies: fenÿefa (SchlGl. Fenyxfa (Beythe 6a).: juniperus: apro fenÿe (BesztSzj. — ~f 1903: feny f (Hoffmann–Wagner 119). KorÑzikában és felsf OlaÑzorÑzágban terem a’ leg magasabb bértzeken…” (Márton. a gyantás jelz a fa gyantatartalmára vonatkozik. A magyar szó ny hangja feltehet leg az eredeti *n folytatója lehet. 427). 233). J: ’ua. ponAľ ’fiatal feny fa’.(~ . keresztesfeny . pomeľ ’feny ’. J: 1577 k.).. J: ’ua. — N./1450 k. 22: 67). | havasi~ N. 1578: Fxldi fxnny× f× (Melius 171). — ~fa 1231: „ubi iuxta arbores feneufa est meta” (MNy. Weißtanne.: RMGl. ▌ 2.: RMGl. V.). és az fa heya hurut ellen jó”. Ember és növényvilág 197). | 1578: ’Picea abies. J: ’ua. J: ’ua.’. kapcsos korpaf ’.: Juniperus: Fenÿew (Ortus: RMGl. J: ’ua. ? votj. | veres~ 1805–13: „A’ veresfenyf ffképpen Tirolisban. | keresztes~ 1584: Köröztös fenyo (Clusius– Beythe 23). 233). fésüsen állók” (Hoffmann–Wagner 186). A fehér csíkú jelz arra vonatkozik. parasztfeny (Péntek– Szabó.

feny ciprus

170

fest f

Thannenbaum. A szurkos jelz a fa sötét kérgére, er sen gyantás tobozára, ill. gyantatartalmára vonatkozik: „Fenÿw Åurkoth kÿwel aÅ haÿokat kenÿk” (OrvK. 325/35). A fa sötét kérgére és gyantatartalmára utaló szurkosfeny , szurokfeny els sorban a közönséges luc ’Picea abies’ elnevezései, ennek korrelatív párja a fehérfeny ’Abies alba; közönséges jegenyefeny ’ elnevezés, mivel ennek a kérge szürkésfehér. A két fajt a köznyelvben gyakran összekeverik. A veres jelz ’Abies alba’ téves, feny félék összekeveréséb l keletkezett. A feny ’közönséges boróka’ (2.) hasonlóság alapján jött létre, az apró és töviskés jelz k nyilván a lat. „ſpinoſa, & minor” (Clusius–Beythe 18) fordításával keletkeztek, az apró jelz re l. még gyalogfeny . A földifeny f ’kalincaínf ’ (3.) Melius alkotása, a név a gör. chamaepitys (< gör. chamaí ’a földön’, pítys ’feny ’) fordítása: „Chamæpitys Gxrxg×l, az az, Fxldi fxnny× f×, mert à leuele ollyan ſÅagu mint à Fxnny×nec” (Melius 171). A névadás alapja, hogy a növény felépítése a kicsi feny éhez hasonló. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Erdpin ’földifeny ’ (Veszelszki 261), Erdkiefer, ang. ground pine. A fürtös, kontyos jelz ’közönséges lucfeny ’ (4.) a fa kúp alakú koronájára utal, a puha, síma jelz k a növény fájára, ill. kérgére vonatkoznak. A havasifeny (a havasi jelz a fa el fordulási helyét jelzi) és a parasztfeny (a paraszt jelz a feny fa közismertségére vonatkozik) elnevezések Erdélyben fordulnak el . A keresztes jelz a keresztszer en álló ágakat jelzi. A kapcsos korpaf (5.) örökzöld, ezért hasonlóság alapján kapta a feny elnevezést. A földönfolyó jelz re l. földönfolyómoh (→ moh).

rus communis; közönséges boróka’. A feny ciprus összetett szó, az el tagra l. feny , az utótagra l. ciprus. A névadás magyarázata, hogy a növény feny fára emlékeztet. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. R. Feldcypresse. Marzell Juniperus communis a. fenyvesbogyó N. fenyvesbogyó (MagyGyógyn. 208). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. A fenyvesbogyó összetett szó, a feny -s melléknévképz s származékának és a bogyó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény savanyú talajokon, így pl. fenyves erd kben fordul el els sorban, termése fekete bogyó.
féreg l. sz r~

féregmag 1903: féregmag (Hoffmann– Wagner 163); 1948: féregmag (MagyGyógyn. 314). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A féregmag valószín leg a ném. Wurmkraut ’féregf ’ részfordításával keletkezett, a mag magyarázó szerep , a növény magját és levelét használták féreg zésre.
fest l. bor~

EtSz.; Marzell Abies alba a., Ajuga chamaepitys a., Picea abies a.; MSzFE.; Szabó: Melius 374, 437; TESz.; EWUng; UEWb. 416. Genaust Chamaeálo( a. — Ö:
balzsam~fa, balzsam-jegenye~ (→ balzsamfeny fa), bors~, bükk~, bús~ (→ lucfeny ), gyalog~, gyalog~boróka, jegenye~, luc~, szemerke~, szurok~ (→ szurokfa), tisza~.

feny ciprus — mez n term magas ~ 1578: keÐer×b am az mezxn termx magas fxnny× Cyproſnál (Melius 8–8a). J: ’Junipe-

fest f 1. 1775: feÐtö fünek gr. (Csapó 229). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. — sárga ~ 1578: Sárga feſtx f× (Melius 98); 1775: Sárga feÐtö-fü (Csapó 228); 1783: Sárga feÐtö fü (NclB. 401). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. || fest virág 1775: FeÐtö virág (Csapó 228); 1783: FeÐtö virág (NclB. 401). J: ’ua.’. — sárga fest virág 1578: Sárga feſtx virág (Melius 98). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Feſtx f× (Melius 54); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 245). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. || summa~ 1578: Summa feſtx f× (Melius 54a). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. ▌ 3. 1708: „Feſtf fü, Pirosító, Buzér fü” (PP. Róbia a.); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 47); 1998: fest f (Priszter 485). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. — veres ~ 1775: VeresfeÐtö-fü (Csapó 47). J: ’ua.’. | veresre ~ 1813: veresre Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. ▌ 4. — sárgára ~ 1813: sárgára Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A fest rekettye sárga fest f neve Melius

fest gyökér

171

fodorka

alkotása, a lat. Tinctorius flos (Melius 98) fordítása, a névadásra hatással lehetett a ném. Ferbblumen (Melius 98) is. A névadás magyarázata, hogy a növényt festésre használják, a sárga jelz a virág színére utal: „ſárga virága, à leuele mint à SÅanotnac, Sárgát feſtenec vęle” (Melius 98). A név megfelel i megvannak más európai nyelvekben is; vö.: R. ném. Färberginſter, gelbe Färberblumme (Veszelszki 233); ang. dyer’s weed. A fest f ’szappanf ’ (2.) nevet hasonlóságon alapuló névátvitellel hozta létre Melius. A summafest f (vö. lat. summa ’f hely, els hely’) jelentése valószín leg ’az els helyen lév fest f ’, szintén Melius alkotása, egyedi adat. A fest f ’buzér’ (3.) névadás magyarázata, hogy a növény gyökeréb l kivont vörös festéket posztó festésére használták, vö. fest gyökér. A sárgára fest f ’sáfrányszeklice’ (4.) elnevezés magyarázata, hogy a növény virágai vízben oldódó narancsvörös festékanyagot (carthamin) tartalmaznak, ezért a hatóanyagért mint konyhai fest növényt és drogot is számon tartották. fest gyökér — veres ~ XVI. sz. v.: Rubia tinctorum. Lappa minor: Pyritho ffw. Veress fest gy kér. Pirossító gy kér (De Herbis: RMGl. 258); 1783: Veres feÐtö gyökér (NclB. 330). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. A veres fest jelz k a lat. szakny.-i Rubia tinctorum (< lat. Rubia ’piros’, lat. tingere ’festeni’) fordításával jöttek létre, a gyökér magyarázata, hogy a növény vöröses-barna gyökeréb l piros festéket nyernek. Vö. fest f .

össze az új növénykéket, a fiakat: „T levelei közül n ki egyenes, …, és a közeli növényeket összeköt , olykor félméteres leveles indája” (Európa vadvirágai 111).
ficfa l. f z

fest rekettye 1998: fest rekettye (Priszter 383). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. A fest rekettye összetett szó, a növény tudományos neve, az el tagra l. fest f , az utótagra l. rekettye.
fiak l. lúd~ étke

fiasf 1783: Fias-fü (NclB. 384); 1791: Fias-fü (Lumnitzer 235). J: ’Ajuga reptans; indás ínf ’. A fiasf Benk alkotása; a fiú ’utód, új növényhajtás’ -s melléknévképz s származékának és a f magyarázó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény indás, indákkal szaporodik, az indák kötik

fodorka 1. 1578: Fodorka (Melius 37); 1775: Fodorka (Csapó 60). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. ▌ 2. 1783: Fodorka (NclB. 344); 1813: Fodorka (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. || fodorkás 1798: Fodorkás (Veszelszki 47). J: ’ua.’. ▌ 3. 1793: Fodorka (Földi 27); 1807: Fodorka (Magy. F vészk. 559). J: 1793, 1807: ’Adiantum; vénuszfodorka’. | ’Adiantum capillus-veneris; vénuszhaj’. — ~f 1843: Fodorkafü (Bugát, Szóhalm. 133–134). J: ’ua.’. ▌ 4. — kövi ~ 1998: kövi fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium ruta-muraria; kövi fodorka’. ▌ 5. — fekete ~ 1998: fekete fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 6. — aranyos ~ 1998: aranyos fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | csipkés ~ 1998: csipkés fodorka (Priszter 308). J: ’ua.’. A fodorka ’sarlós gamandor’ (1.) Melius alkotása, a fodor -ka kicsinyít képz s alakja; vö. boglárka stb. A névadás alapja, hogy a sarlós gamandor levelei csipkések. A fodorka ’mirigyes libatop’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A fodorka ’vénuszfodorka; páfrányféle’ (3.) Földi alkotása, a névadás alapja az, hogy a finom levélkék fels széle rendszertelenül bemetszett és kissé fodros. A kövi fodorka (4.) elnevezés szakny.-i név, a kövi megkülönböztet jelz a lat. Asplenium ruta-muraria (< lat. muraria < lat mūrus ’fal’) utótagjának fordítása; vö. k ruta. A fekete ’fekete fodorka’ (5.) jelz a lat. szakny.-i Asplenium adiantum-nigrum utótagjának fordítása, a névadás alapja, hogy a növény levelei barnásfeketék. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Schwarzes Frauenhaar ’fekete lányhaj’. Az aranyos ’aranyos fodorka’ (6.) jelz re l. aranyos páfrány (→ páfrány). A csipkés (6.) jelz arra utal, hogy a szárnyasan összetett apró levélkék csipkéhez hasonlítanak: a növény „levélkéi kerekdedek, tsipkések” (Magy. F vészk. 577).

foenum-graecum

172

fokhagyma

Marzell Asplenium adiantum-nigrum a.; Genaust rúta-murária a. — Ö: vénusz~.
fodorkás l. fodorka

foenum-graecum 1577 k.: „Fenumgrecom lÿÅtÿth” (OrvK 324/11), Fenumgrecomoth (590/7). J: ’Trigonella foenumgraecum; görögszéna’. A foenum-graecum a lat. foenum-graecum ’görög széna’ átvétele, a névadás magyarázatára l. görögszéna. Vö. fen grék.
fog l. bába~, eb~a, oroszlán~

fogan tt 1807 e.: Foganött (Julow 263); 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’Galeopsis ladanum; piros kenderkef ’. — veres ~ 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’ua.’. | ~f 1948: Fogan ttf (MagyGyógyn. 229). J: ’ua.’. A fogan tt Diószegi–Fazekas alkotása, a fog ’rágásra használt szerv’ birtokos személyragos alakjának és a n ige -tt ’kifejl dött’ befejezett melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a virágokon, az alsó ajkakon sárga folt és két fogszer kinövés látható: „fels ajaka bóltos, tsipkés vég ; az alsónn az inyénél két kitsutsorodás v. fog” (Magy. F vészk. 348). A piros jelz a virágok színére utal. fogbilinty N. fogbilinty (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A fogbilinty népi név, a fog ’rágásra használt szerv’ és a belénd összetétele. A bilinty utótagot népetimológia (bilincs) hozta létre, a név a növény fogfájást csillapító hatására utal: „A kinek a foga fáj, füstölje meg bilinmaggal” (ÚMTsz.). Az Orvosi f vész könyv (1813) ezt írja: a beléndek „melj útonn útfélenn terem… mérges, bódító, kábító… nehéz és f szédít szagával hírt ád, és az embert magától el zi. A’ hasogató tüzes daganatokat fonnyasztott levelével borogatni szokták; magvaival pedig a fájós fogat füstölni” (Magy. F vészk. 2. 169). fogolyf 1775: Fogoly-fü (Csapó 89); 1783: Fogoly-fü (NclB. 428). J: ’Parietaria officinalis; közönséges falgyom’. A fogolyf a fogoly madárnév és f magyarázó utótag összetétele, a fogoly madárnév az uráli eredet fog- -ly denominalis névszó-

képz s származéka. A névadás alapja, hogy a növényt a madarak fogyasztják: „A’ fogolyfÍ’ neve-is reá illik: mert azoknak kedves eledele” (Veszelszki 339). TESz. fogoly a.; EWUng. fogoly a.; UEWb. 383. fogpiszkálóf 1998: fogpiszkálóf (Priszter 298). J: ’Ammi visnaga; fogpiszkálóf ’. A fogpiszkálóf a ném. Zahnstocherkraut tükörfordítása. A névadás alapja, hogy Törökországban, Spanyolországban a növény szárított erny virágzatát fogpiszkálónak használják. Marzell Ammi visnaga a.
fojtó l. borsó~f , eb~f

fojtóska 1998: fojtóska (Priszter 508). J: ’Sorbus domestica; fojtós berkenye’. A fojtóska a fojtós (1618: ’fanyar’) kicsinyít képz s alakja, a névadás alapja a termés íze. fokhagyma 1. 1395 k.: Alium: fog hagma (BesztSzj.: RMGl. 244); 1405 k.: aleum: fog hagma (SchlSzj.: RMGl. 244); 1430 k.: Alium: foghagÿma (SchlGl.: RMGl. 244); 1520 k.: Allevm: foghagÿma (Herb b): RMGl.: 244); 1583: fok hágyma (Clusius– Beythe 2a.: BotTört. 126); 1664: Allium Foghagyma (Lippay II: 132); 1783: Foghagyma, Fokhagyma (NclB. 354); 1998: fokhagyma (Priszter 295). J: ’Allium sativum; fokhagyma’. — török ~ N. törökfokhagyma (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 200). J: ’ua.’. ▌ 2. — vad mezei~ 1578: Vad mezei foghagyma (Melius 173a). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. | vad~ 1578: vad Foghagyma (Melius 173a). J: ’ua.’. — ~f 1998: fokhagymaf (Bremness 228). J: ’ua.’. ▌ 3. — vad~ 1590: Asphodelus: Vad saphrany, auag vad fog hagma (SzikszF.: RMGl. 604); 1664: „vad-foghagymának neveznek, avagy Haſtula Regia, Király dárdácskának” (Lippay I: 75). J: ’Asphodelus ramosus; ágas aszfodélusz’. ▌ 4. — török~ 1798: Török Fok-hagyma (Veszelszki 401); 1807: török Fokhagyma (Magy. F vészk. 226). J: ’Allium scorodoprasum; kígyóhagyma’. | vad~ 1590: „Scorodaprassum: Vad foghagyma” (SzikszF.: RMGl. 244); 1998: vadfokhagyma (Priszter 295). J: ’ua.’. ▌ 5. — vad~

fokhagymakányaf

173

folyondár

1783: Vad Fokhagyma (NclB. 355). J: ’Allium ursinum; medvehagyma’. A fokhagyma összetett szó; az el tag az ’ízecske, rész, gerezd’ jelentés fok f névvel azonos, az utótagra l. hagyma. A vad mezeifokhagyma, vadfokhagyma ’hagymaszagú kányazsombor’ (2.) Melius alkotása. Melius lat. mintára hozta létre a neveket; vö. lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’), és vad, mezei megkülönböztet jelz ket illesztett a fokhagyma elé. A névadás alapja, hogy a növény megdörzsölésekor fokhagymaillat érezhet . A fokhagyma ’ágas aszfodélusz’ (3.) névadás alapja, hogy a gyökér a fokhagymáéhoz hasonló: „A’ gyökér ſok-felé terjedez a’ ffldben a’ makk-forma tsomós botkókkal, a’ mellyek kivÍl barnák belfl világos zfldek, ízekre ímelygfsek és tsípfsek” (Veszelszki 79). A kígyóhagyma (4.) szintén a fokhagymához hasonló felépítés és illatú, a vad jelz mutatja, hogy a növény erd ben, réteken fordul el . A török el tagra l. törökhagyma (→ hagyma). A vadfokhagyma a ném. Waldknoblauch (NclB. 355) ’erdei fokhagyma’ mintájára keletkezett. A fokhagyma ’medvehagyma’ (5.) névadás magyarázata, hogy a növénynek jellegzetes, átható, fokhagymaszer illata van. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Wilder Knoblauch; ang. wild garlick. Vö. fokhagymaszagúf . Szabó Attila, Melius 437; TESz. fokhagyma a.; EWUng. fokhagyma a. fokhagymakányaf 1903: Foghagymakányaf (Hoffmann–Wagner 138). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. A fokhagymakányaf többszörösen összetett szó; a fokhagyma el tag magyarázatára l. fokhagymaszagúf , az utótagra l. kányaf . fokhagymaszagúf 1595: Fok hagyma zagu fiju Alliaria (Beythe 87); 1775: Fokhagyma-szagú-fü (Csapó 93). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. — mezei ~ 1775: Mezei fokhagyma-Ðzagú-fü (Csapó 93). J: ’ua.’. A fokhagymaszagúf magyar alkotás; a névadásra hatással lehetett a lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’). A névadás alapja, hogy a zsenge növényi részek megdörzsölve

fokhagymaillatúak, Melius így jellemzi: „ollyan à ſÅaga à leuelénec, viragánac mint a Foghagymanac” (Melius 173a). Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Knoblauchkraut ’fokhagymaf ’.
folyó l. földön~feny (→ feny ), földön~moh (→ moh), vére~f (→ vérejáróf )

folyóf 1. 1500 k.: De volubili: folÿo fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Conuoluulus: Folyo fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Convolvulus sp.; szulák’. ▌ 2. 1578: Follyo f× (Melius 183a); 1590: Vinca: Folio fé uag szederyin (SzikszF.: RMGl. 636); 1775: Folyó-fü (Csapó 45). J: ’Vinca minor; kis meténg’. ▌ 3. 1595: folyo fiju (Beythe 55). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. ▌ 4. 1775: Folyó-fü (Csapó 43); 1783: Folyó-fü (NclB. 386). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. ▌ 5. 1783: Folyó-fü (NclB. 336); 1807: Fojóf (Magy. F vészk. 162); 1998: folyóf (Priszter 342). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’. || folyóka 1903: folyóka (Hoffmann–Wagner 37). J: ’ua.’. A folyóf az ugor eredet foly- ’felkúszik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele, a folyóka -ka eleme kicsinyít képz . A folyóf ’kis meténg’ (2.) Melius alkotása, a lat. Clematis (Melius 183a) fordításával hozta létre; vö. lat. cl#matis, gen. cl#matidis ’futónövény’. A folyóf növénynév magyarázata, hogy a szulák (1.), az erdei borostyán (3.), a kerek repkény (4.) és az apró szulák (5.) mindenre felkúszik; vö. az apró szulák „sövény kertekre és egyéb ſzomſzéd növevényekre támaſzkodván fel-folynak, ’s kapaſzkodnak” (Veszelszki 454), „igen ártalmas kivált az által, a’ folyófü a’ többi növényeknek, hogy szárokra kanyargózik, és azoknak nevekedhetését akadályoztatja” (Barra 297). Vö. fárafolyóf (→ felfutó), vérefolyóf
(→ vérejáróf ).

TESz. folyó a.; EWUng folyó a.; UEWb. 881; Genaust Clematáquila a., Genaust volúbilis a.
folyóka l. folyóf

folyondár 1793: „Folyondár. Nép közt” (Földi 52); 1800: Folyandár (Márton). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’.

fordulóf

174
f angyalka l. angyalka

földfüst

A folyondár a folyik igének *folyond származékából jött létre -ár deverbális névszóképz vel. A névadás magyarázatára l. folyóf . TESz. folyondár a.; EWUng. folyondár a.
fon l. bába~ (→ bábafonal) fonal l. bába~ forduló l. napra~ (→ naputánforgóf ), négylevel ~f (→ négylevel f )

fordulóf 1525 k.: Valeriana: fordwlo fÿw (Ortus: RMGl. 256); 1577 k.: Fordulo fw (OrvK. 609/12); XVI. sz. v.: Valeriana. Herba Benedicta: Fordulo ffw (De Herbis: RMGl. 258), Phu: fordulo fx (De Medicinali: RMGl. 258); 1775: Forduló-fü (Csapó 166). J: ’Valeriana officinalis subsp. officinalis; macskagyökér’. A forduló az si hangutánzó-hangfest finnugor, esetleg uráli for- t származéka, a névadás magyarázata, valószín leg a növény csavarodó gyökere. Vö. négylevel ~f (→
négylevel f ).

UEWb. 414.
forgó l. napután~f , napra~ (→ naputánforgóf ) forint l. száz~, száz~osf formájú l. kereszt~f (→ keresztesf ) forrástorma l. torma

forrasztóf 1. N. Forrasztóf (MagyGyógyn. 151). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. ▌ 2. N. f#rasztóf (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Helleborus purpurascens; pirosló hunyor’. ▌ 3. N. forrasztóf (MagyGyógyn. 293). J: ’Solidago virgaurea; aranyvessz ’. ▌ 4. 1813: Forrasztóf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Symphytum officinale; fekete nadályt ’. A forrasztóf a forr- -szt m veltet képz s ’<sebet> begyógyít, hegeszt’ és -ó melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. A forrasztóf elnevezés a növények gyógyító hatására utal, bels leg összehúzószerként, küls leg pedig vérzés csillapítására használatos. Beythe így ír a Geranium-fajokról: „Sebxt xzue forraztanij es ver allatnij igxn haznos” (Beythe 88). A forrasztóf ’fekete nadályt ’ (4.) magyarázatára l. összeforrasztóf . MagyGyógyn. 293. — Ö: seb~, össze~.
f l. barát~, száz~f (→ százf )

földepe 1. 1578: fxld Épeiénec gr. (Melius 67a); XVI. sz. v.: Centaurium. Chironia: feìld epeíe (De Herbis: RMGl. 192); 1775: Földiepe (Csapó 85); 1798: ffld’ epéje (Veszelszki 143). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. — kis ~ 1577 k.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. 583/2); 1578: Kis fxldi ępe (Melius 67a); 1783: Kis földi epe (NclB. 345). J: ’ua.’. — ~f 1775: Föld-epéje-fü (Csapó 85); 1783: Föld-epe-fü (NclB. 345). J: ’ua.’. || epef 1948: epef (MagyGyógyn. 212). J: ’ua.’. ▌ 2. 1841: földepe (Barra 352). J: ’Gratiola officinalis; orvosi csikorgóf ’. ▌ 3. 1864: földepe (CzF.). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 4. 1948: Föld epéje (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis; orvosi füsike’. A földepe ’kis ezerjóf ’ (1.) a ném. Erdgall (Veszelszki 143) tükörfordítása. A névadás alapja a növény keser íze, a virágos szár keser anyagokat tartalmaz. A földepe ’orvosi csikorgóf ’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, a névadás magyarázata, hogy az „egéſz fÍ keserÍ” (Veszelszki 241). A földepe eredetileg és els sorban a kis ezerjóf (1.) neve, de mivel a sárga tárnics (3.) és a kis ezerjóf is keser (azonos családba is tartoznak), könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. Az orvosi füsike (4.) földepe nevének alapja szintén a növény keser íze. Idegen nyelvi megfelel kre vö. svéd Gallgräs; fi. maasappi. Vö. keser f , keser gyökér. Marzell Gratiola officinalis a. Mollay, Növénynevek 47. földepetárnics 1807: F ldepe Tarnits (Magy. F vészk. 192). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. A földepetárnics összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása. Az el tagra l. földepe, az utótagra l. tárnics. Mivel a tárnics ’Gentiana’ és az ezerjóf ’Centaurium’ is keser , azonos családba is tartoznak, könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. földfüst 1500 k.: De fumoterre: feld fÿsth (StrassbGl.: RMGl. 261); 1540 k.: Fvmvsterre: fÕldÿ fist (Herb. c): RMGl. 261); 1578: Fxldi f×ſt (Melius 180); 1948: földi füst (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis;

földikenyér

175

fúvóka

orvosi füstike’. — ~f 1783: Föld-füÐt-fü (NclB. 400). J: ’ua.’. || földfüsti 1. 1577 k.: „Fqldfwſtÿnek vÿÅeben ſokÅor moſd megh” (OrvK. 95/15); 1578: Fxld f×ſti (Melius 180); 1595: fxld f×ſti (Beythe 116a); 1775: Föld füsti (Csapó 96). J: ’ua.’. || földfüstike 1807: f ld Füstike (Magy. F vészk. 448); 1841: föld Füstike (Barra 26). J: ’ua.’. || füstike 1806: „Füstike: Fumaria” (TESz.); 1807: Füstike (Magy. F vészk. 448); — N. füstike (MagyGyógyn. 113). J: 1806: ’Fumaria officinalis; orvosi füstike’. | 1807: ’Fumaria; füstike’. — orvosi füstike 1948: Orvosi füstike (MagyGyógyn. 113); 1998: orvosi füstike (Priszter 379). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Fxld f×ſtinec gr. (Melius 180). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. — hüvelykes földfüsti 1578: H×uelykes fxld f×ſti (Melius 180). J: ’ua.’. ▌ 3. — hüvelykes földfüsti 1783: Hüvelykes FöldfüÐti (NclB. 400). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. A földfüst a lat. fumus terrae (Melius 180) tükörfordítása. A névadás szemléleti háttere, hogy a növény nedve könnyeztet, mint a füst. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Erdrauch ’földfüst’ (Melius 180). A füstike nyelvújítási származékszó, a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) mintájára hozták létre -ike ~ -ika képz bokorral; Diószegi–Fazekas nemzetségnévvé tette. A növény hasonló típusú elnevezései más nyelvekben is megtalálhatók: ang. fumatory, fumory; fr. fiel de terre, fumeter; ol. fumaria, fumoterra. A földfüsti ’ujjas keltike’ (2.) Melius alkotása, a lat. Fumus terræ (Melius 180) fordításával hozta létre. A hüvelykes jelz t Melius így magyarázza: „h×uelykec vannac à ſÅarán mint à vad Borſónac” (Melius 180). Az odvas keltike ’odvas keltike’ (3.) hasonlóság alapján kapta nevét. Marzell Fumaria officinalis a.
földfüstike l. földfüst

fúvóka N. fuvóka (MagyGyógyn. 264). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. A fúvóka az uráli eredet fúj eredetibb v hiátustölt s fúv alakjának -ó melléknév és -ka kicsinyít képz s származéka, népi név. A névadás alapja, hogy a gyerekek fúvókának használták a növényt: „Belefújtak a tölcsérébe, l ttek vele a gyerekek” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). MagyGyógyn. 264; UEWb. 411.; TESz. fúj a.; EWUng. fúj a.
f l. ábel~, agár~, agármony(~), aggó~, Alcibius-~, áldott~, alleluja~, álom~, álomhozó~, angolna~, angyalbocskor(~), angyal~, angyalital~ (→ angyalitalgyökér), angyalrúgta~, angyélika(~), anya~, anyaméh~, arany~, arannyal verseng ~, aranyvirágú~, árnyék~, árnyékszéktet ~, árnyékszeret ~, asszonyemberteste~, atlasz~ (→ atlaszér), atracél(~), avar~, bábaíre(~), bábakalács(~), bab~, babgyilkoló~, bablevel ~, báj~, bak~, bakszarvú~, báldrián(~), balzsam~, baracklevel ~, báránycsecs~, bárányfej ~, bárány~, báránynyelv(~), barátfej ~ (→ barátf ), barát~ (→ barátf ), barátmonyú~, bársonyvirág~, bazsalikom~, béka~, békavar~, belénd(~), benedek~, Bermuda-~, bervéng(~), bika~, bikás~, bikatök( ~), bimbó~, bisziók~, bojtorjánpárló~, bojtos~, boldogasszony~, bolha~, bolhaöl ~, bolond~, bolondító~, borágó(~), bordalap(~), borjúfark(~), borjúfej ~, borjúláb~, borjúorrú~, borostyán(~), borostyánlevel ~, borserej ~, bors~, borsocska(~), borsófojtó~, boszorkány~, boszorkánylépte~, bölény~, bösvény(~), búzalevel ~, buzér~, cámoly~, cickafark(~), cigány~, cinadónia(~), citrom~, csabaíre-vér~, csábító~, csap~, csarab(~), csattantó(~), cseng ~, cserlevel ~, csikorgó~, csillag~, csillaglevel ~, csillagszív~, csillár(~), csimáz~, csimázillatú~, csoda~, csókaorrú~, csuklya~, daruorrú~, diadalmas~, dics séges~, dinnye~, dinnyeíz ~, dinnyeszagú~ (→ dinnyeíz ~), dísz~, disznógyógyító~, dongó~ (→ dongóvirág), dög~, ebfej ~, ebfojtó~, ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit), ebmony~, ebnyelv( ~), ebrontó~, ecet~, édesgyöker ~ (→ édesgyökér), édeslevel ~, egércsecs~, egérfark(~), egér~, egérfül(~), egérszagú~, egér z ~ (→ egértövis), eketartó~, elalutó~, elfordult~, él haló~, emberer (~), emberkép ~, encián(~), epe~, eper(~), eperillatú~, er-

földikenyér 1775: Földi kenyér (Csapó 73); 1783: Földi-kenyér (NclB. 335). J: ’Cyclamen purpurascens; erdei ciklámen’. A földikenyér a ném. Erdbrod (Veszelszki 185) tükörfordítása. A névadás alapja, hogy a földben található gumókat fogyasztották. Marzell Cyclamen europaeum a.
fulák l. szulák

f

176

f

nike~, er s~, erszényes~, esztragorr(ú~), étetés ellen való ~, ezerjó~, ezerlevel ~, ezüstöshátú~, fagyöker ~, fal~, fárafolyó~ (→ felfutó), farbáló~, farkas~, farkasláb(~), farkasméreg(~), farkasnevet ~, farkasöl ~, farkastalp(~), fecske~, fehérgyöker ~ (→ fehérgyökér), fehérhátú~, fekély~, fent ~, feny (~), fest ~, fias~, fodorka(~), fogan tt(~), fogoly~, fogpiszkáló~, fokhagyma(~), fokhagymakánya~, fokhagymaszagú~, folyó~, forduló~, forrasztó~, földepe(~), fülbeereszt ~, fülbemászóf , fülemüle~, fülfájó(~), fül~, fürtös~, füst~, galagonya~, galamb~, galamboc~ (→ galamb~), gálna(~), gamandor(~), gelyva~, gémorr(ú~), gerent~, giliszta~, gímnyelv( ~), gólya~, gólyahúgytartó~, gólyaorr(ú~), golyvarontó~, görvély~, gyapjas~, gyapjú~, gyermeklánc~, gyík~, gyíklevel ~, gyopár(~), gyujtovány~, gy r ~, gy sz ~, habzó~, hagymás~, hagymaszagú~, hagymáz~, hajas~, háló~, hályog~, hanga(~), harag~, harangláb(~), harmat~, háromlevel ~, hasindító(~), haslágyító~, házon term zöld ~ (→ télizöld), héja~, hetvenhétlyukú~, hideglelés ellen való ~, hollóláb(ú~), húgyos~, hunyor(~), ín~, ínnyújtó~, istáp(~), istenkegyelme(~), istennyila(~), iszap(~), izsóphoz hasonlatos ~, kakasfark~, kakasláb(~), kakastaréj(~), kakukk~, kakukk~-vajvirág, kalap~, kaláris~, kalinca(~), kalincaín~, kanál~, kannamosó~, kánya~, kapor(~), kapotnyak(~), kása~, kavkáz~, kecske~, kecskeszakállú~, kecskeszarvú~, kegyelem~, kele~, kelés~, kéménytisztító~, kender(~), ken ~, keresztes~, kereszt~, kesely ~, keser ~, keser gyöker ~ (→ keser gyökér), keser magú~, kígyó~, kígyógyökér(~), kígyólevel ~, kígyómarást gyógyító ~ (→ mérges vad harapást gyógyító f ), kígyónyelv(~), kígyótrank~, kikeleti~, kína~, király~, kivágott gyöker ~, kontyos~, kopottnyak(~), korpa~, kosbor(~), kosz~, köcsög~, kökörcsin(~), köldök~, k risfalevel ~, k rontó~, köszvény~, kövér~, kristóf~, kút~, kutyadögleszt ~, kutyanyelv ~, lábmosó~, lakat~, lánc~ (→ gyermeklánc~), lángos~, lator koldus lába sebesít ~, laurus(~), legyez (~), légy~, lenlevel ~, lenvirágú~, lép~, lépkisebbít ~, lestyán(~), létra~, levestikon(~), libaláb(ú~), likas~, lófark~, lóköröm(~), lonc(~), lónyelv ~, lucián~, lúdláb(~), lúdnyelv ~, lúg~, lyukasgyöker ~, lyukaslevel ~, macska~, macskaméz(~), macs-

kanádra(~), macskatalp(~), madárkeser ~, máj~, május~, mák(~), málna(~), mályva(~), mária~, mátra~, medve~, medvetalp(~), méhekszeret ~, méh~, melissza(~), mell~, mennydörg ~, méreg~, méreggy z ~, méregnyomó~, méregöl ~, mereszt ~, mérges~, mérges vad harapást gyógyító ~, meténg(~), metter~, méz~, mindent gyógyító ~, minden zárt feltör ~, mirha~, mirigy~, misegyertya(~), mogyoróalja(~), moly~, mosó~, mustár(~), nadály(~), nádra~ (→ mátra~), nadragulya(~), nagy~, nagy~bingó, nagy~szilva, nagyszagú~, Nándor-~, naputánforgó~, nárdus(~), nátha~, nézsit~, n sz ~, nyelves~, nyúlárnyék(~), nyúl~, nyúlhere~, ny ~, ny öl ~, ón~, óra~, orbánc~, oroszlánfog(~), oroszlántalp(~), orrosfej ~, ökörfark(~), ökörnyelv(~), ökörszem( ~), ölyv~, ördögbordája~ (→ ördögborda), ördög~, ördögharapta~, örvény~, összeforrasztó~, összeplántáló~, ötlevel ~, ötujjú~, palacka~, palást~, pamut~, pápa~, pápa~bárcs, paponya(~), Páris-~, parlagi~, párló~, pásztortarsoly(~), pecsétes~, pemete~, pénzlevel ~, péra(~), pere~virág (→ péra ), pereszlény(~), perje(~), peszérce(~), pézsma(~), piliske~, pipe~, pipi~, pirító~, pirosító~ (→ pirosítógyökér), pityer~, poca~, podagra~, polaj(~), porcing~, porcinkula~ (→ porcing~), porcogó~, porcs~, porcsin(~), porcsinkeser ~, pörg ~, prüsszent ~, pukkantó(~), pulyka~, putnok~, ragadó~, rákfark~, rántó~, repcsény(~), rontást gyógyító ~, rontó~, rüh~, sár ellen való ~, sár~, sarkantyú~, sárkány~, sarkas~, sarló~, sas~, saskesely ~, sebesít ~, sebforrasztó~, seb~, sennyedék~, sepr ~, sikkantyú~, sikló(~), simító~, síp~, sír~, sisak~, skarlát~, skorbut~, sobrabori~, soktérd ~ (→ soktérd -gyökeres~), somkóró(~), sömör~, spárga~, süly~, szaka(~), szakadást gyógyító ~, szamárkörm ~ (→ szamárköröm), szapora~, szappan~, száraz~, szárcsa~, szár~, szarkaláb(~), szarvasgyökér~, szarvasnyelv ~, szász~, százbütyk ~, százforintos~, száz~, szeg~szagú~, szék~, széleslevel ~, szél~, szélhordta~, szem~ (→ szemnek gyönyör sége), Szent Antal ~ (→ Szent Antal tüze f ), Szent Antal tüze ~, Szent Iván ~ (→ Szent Iván virága), szépít ~, szerelem~, szilfalevel ~, szilvalevel ~, sziszeg ~, szíver sít ~ (→ szívgyógyító), szív~, szívkés~, sz l ~, sz rös~, szöszke~ (→ sz röske), szöszös~, szú~, szurok~, tajtékzó~, tálmosó~, ta-

fügelevel f

177

fülbemászóf

rack(~), tarló~ (→ tarlóvirág), tarsoly~, tavaszhozó~, tavaszi~, tea~, tehén~, tejes~, tejzsugorító~, tekertgyöker ~, temondád~, térdköt ~, terjék~, tetemtoldó~, tet ~, tisztes~, torma(~), torok~, torokgyík~, toroktisztító~, tökösség ellen való ~ (→ tökösséggygógyító), tömjén~, túró~, tüd ~, t z~, tyúkharapta~, tyúkláb(~), tyúkszem(~), uborka~, uborkaszagú~, ujjas~, úti~, üveg~, vakondok~, var~, varjúláb(~), vas~, vérállató~, vérehulló~, vérejáró~, veresell ~, veres~, vér~, vérhozó~, veronika(~), vérontó~, vidra~, vitéz~, vizeletindító~, víz~, víziméreg(~), zöld~, zsázsa(~), zsurló~ fücfa l. f z füdz rózsa l. rózsa

fügelevel f 1775: Füge levelü-fü (Csapó 92); 1783: Füge levelü fü (NclB. 382). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A fügelevel f Csapó alkotása; a lat. ficaria (< lat. ficus ’füge’) (Csapó 92) alapján hozta létre. Csapó a növény leveleit a füge leveléhez hasonlítja. Valójában azonban a névadás alapja, hogy a növény gyökércsomói hasonlítanak az aranyeres csomókhoz, golyvához, szemölcshöz (= lat. ficus) stb., ezért a növényt ezek gyógyítására használták. A lat. szakny.-i ficaria < lat. ficus jelentése kett s: 1. ’füge’; 2. ’vmi golyvaféle. Csapó nyilván nem ismerte az utóbbi, ’golyvaféle’ jelentést, ezért hasonlította a leveleket a füge leveleihez. Idegen nyelvi megfelel kre vö. FeigwarÅenkraut ’golyvaf ’, Feigwurz ’fügegyökér’. Genaust Ficária a.
fül l. borjú~, egér~, egér~hölgymál, nyúl~e

fülbecseppent N. fülbecseppent , fülcsöptetü (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbecseppent jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a cseppent (a csepeg ’cseppenként folyik’ származéka) összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik. A névadás magyarázatára l. még fülf . UEWb. 370. fülbeereszt f 1. 1583: filbe erezto fiu

Sedum maius vulgare (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 132). J: ’Sedum telephinum subsp. maximum; bablevel varjúháj’. ▌ 2. 1595: Filben ereztx fiju (Beythe 112); 1610 k: Semper Viva: Semper uiuum. Sydum maius: Filben ereztheô fÔ (Herb d): RMGl. 258); 1775: Fülben ereÐztö-fü (Csapó 97); — N. fübe ereszt t, fülbeereszt f , fülereszt (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbeereszt rózsa N. fülbeereszt rózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbeereszt f jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és az ereszt ’csurgat, folyat’ - folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növényt kipréselt levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. A fülbeereszt rózsa rózsa elemének magyarázatára l. fülf . UEWb. 370. fülbefacsaró 1775: Fülben fatsaró (Csapó 97); 1783: Fülbe-fatsaró (NclB. 371); 1798: FÍlben fatsaró (Veszelszki 404); — N. fülbecsavarító, fülbecsavaró, fülbecsavaru, fülbe facsaró (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbefacsaró jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a facsar ’nedvességet, levet kisajtol’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezést az indokolja, hogy a növény kifacsart levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. Vö. fülf . UEWb. 370. fülbemászóf 1775: Fülben máÐzo-fü (Csapó 97); 1798: FÍlben máſzó-fÍ (Veszelszki 404). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbemászó N. filbemászó, fülbemászó (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülbenmászó jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a mászik ’kúszik, lassan halad’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származé-

fülemülef

178

f szerkapor

kának az összetétele. A fülbemászóf elnevezés magyarázata, hogy a kövirózsa húsos levelének nedvét kifacsarják, és a levet a fájós fülbe csepegtetik. Vö. fülf . UEWb. 370. fülemülef 1775: Fülemüle-fü (Csapó 291); 1948: fülemülef (MagyGyógyn. 322); — N. fülemüle, fül ke, fül Ýke, fül jke (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 211); fülemülef (ÚMTSz.). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || fülemülevirág 1783: Fülemile virág (NclB. 420). J: ’ua.’. A fülemülef a latin eredet fülemüle és a f összetétele, a név arra utalhat, hogy a növény akkor virágzik, amikor a fülemüle madár szól. fülemülesárgavirág 1519: fülemile sarga virág (SzT. 4: 463). J: ’Calendula sp.; körömvirág’. A fülemülesárgavirág többszörösen összetett szó, az el tagra l. fülemülef , az utótagra l.
sárgavirág.

zsához hasonló formájára utal, a házi jelz arra vonatkozik, hogy a kövirózsa sokszor a házak tetején fordul el . Vö. fülbecseppent , fülbeereszt f , fülbefacsaró, fülbemászóf , fülfájó.

Szabó, Melius 381.
f nek anyja l. anyaf fürd je l. Vénusz asszony ~ füröszt l. rüh ellen való ~ f (→ rühf ), var ellen való ~ f (→ varf ) fürt l. börzsönyvér~, tündér~, vér~

fülfájó N. fülfáju (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — ~f N. fülfájó fü, fülfáju6füÇ fülfájófüjj, fülfájófüjjet gr., fülfáju-füjj (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülfájó a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a fáj ’fájónak érez’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés magyarázata, hogy a növényt gyulladt fül gyógyítására használják. Vö. fülf . fülf 1. 1578: F×l f× (Melius 32); 1590: Semper viua: Teli zôld, fél fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1775: Fül-fü (Csapó 97); 1998: fülf (Priszter 501); — N. fílf , fülf , fülfüvet gr., fülf t gr., fülf r l gr., fülfü, fülfüjj, füfüjj, f lf l (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — házi ~ 1948: Házi fülf (MagyGyógyn. 336). J: ’ua.’. | rózsás ~ 1813: rózsás Fülf (Magy. F vészk. 2. 385). J: ’ua.’. ▌ 2. — kicsiny ~ 1783: Kitsin Fülfü (NclB. 369). J: ’Sedum album; fehér varjúháj’. A fülf a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a f összetétele, az elnevezés magyarázata, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik, a népi gyógyászatban ma is használják. A rózsás jelz a növénynek a ró-

fürtösf 1578: F×rtes f× (Melius 50a); 1783: Fürtös-fü (NclB. 344). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. A fürtösf valószín leg a gör. Botrys ’sz l ’ (Melius 50a) és a ném. Traubenkraut (Melius 50a) hatására alakult ki, a név magyarázata a fürtszer virágzat. Vö. sz l f . füstf 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé, alii fést fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. A füstf valószín leg a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény aromás illatú félcserje. Vö. földfüst.
füsti l. földfüst füstike l. földfüst, likasír~

f szeránizs 1998: f szeránizs (Priszter 456). J: ’Pimpinella anisum; közönséges ánizs’. A f szeránizs összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. ánizs. A név arra utal, hogy a növényt f szerként használják. f szerbors 1998: f szerbors (Priszter 458). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. A f szerbors összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. bors. Az elnevezés magyarázata az, hogy a termést f szerként használják. f szerkapor 1998: f szerkapor (Priszter 300). J: ’Anethum graveolens (convar. hortorum); f szerkapor’. A f szerkapor összetett szó, a növény mai hivatalos magyar elnevezése. A f szer (< f ’növény, növényféle’ + szer ’valamihez szükséges kellék’) el tag azt jelzi, hogy a növényt f szerként használják, az utótagra l. kapor. TESz. f szer a.; EWUng. f szer a.

f szerkömény

179

f z

f szerkömény 1998: f szerkömény (Priszter 328). J: ’Carum carvi; f szerkömény’. A f szerkömény összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. kömény. A névadás magyarázata, hogy a növényt f szerként használják. f szersáfrány 1998: f szersáfrány (Priszter 348). J: ’Crocus sativus; jóféle sáfrány’. A f szersáfrány összetett szó, a ném. Gewürzsafran tükörfordítása. A f szer el tagra l. még f szerkapor, az utótagra l. sáfrány. A f szer el tag magyarázata, hogy a növényt régóta használják ételek ízesítésére. A monda szerint Zeusz a sáfrány illatától ittasult meg, amikor Ida hegyén Hérával (a házasság és születés istenn jével) nászt tartott. Gaea, a föld istenn je a nász színhelyén —szerelmük tiszteletére és dics ítésére — sáfrányt növesztett körülöttük. MagyGyógyn. 55.
füve l. Eszkulápiusz ~, Gencius király ~, görögpap~, jézus~, jóhenrik~, méhek ~ (→ méhf ), ölyv madár ~ (→ ölyvf ), Szent Barbara ~, Szent Benedek ~ (→ benedekf ), Szent Gellért ~, Szent György ~, Szent Ilona asszony ~, Szent Jakab ~, Szent János ~, Szent László király ~, Szent L rinc ~, Szent Magdolna ~, Szent Róbert ~, Szent Simeon ~, szeret k ~, vargák ~, Vénusz asszony ~ (→ Vénusz asszony haja)

f z — ~fa 1500 k.: De salice: fÿzfa (StrassbGl.: RMGl. 211); 1520 k.: Salix: fÿzfa (Herb. b): RMGl. 212); 1533: Salix: Eyn weydenbom: Fiz fa (Murm.: RMGl. 212);

1578: F×ÐÅ fa (Melius 10a); 1595: Fijſz fa (Beythe 17), fijz fanak gr. (Beythe 16a); 1998: f zfa (Priszter 489); — N. füc-fa (MTsz.); fícfa (Nyatl.). J: ’Salix sp.; f z’. — ezüstös ~ 1948: ezüstf z (MagyGyógyn. 63); 1998: ezüstös f z (Priszter 489); — N. f c (ÚMTsz.). J: ’Salix alba; ezüstös f z’. | fehér ~ 1948: Fehér f z (MagyGyógyn. 63); 1998: fehér f z (Priszter 489). J: ’ua.’. | ezüstös ~fa 1998: ezüstös f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. | fehér ~fa 1783: Fejér Füz-fa (NclB. 426); 1798: Fejér fÍz-fa (Veszelszki 391); 1998: fehér f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. A f z valószín leg si örökség a finnugor korból, a megfelelések vitatottak. 1. A legvalószín bb, hogy azonos a f z igével, az alapnyelvi igenévszó ’fon’ és ’f zfa’ jelentés lehetett, jelentésfejl dése: ’fonadék’ → ’fonásra, kötözésre szolgáló vessz ’ → ’f zfavessz ’ → ’f zfa’. Idegen nyelvi megfelel re vö. white willow ’fehér f z’; ném. Silberweide ’ezüst f z’, Weissweide ’fehér f z’. 2. A finnugor alapalak *peć‹ lehetett. Vö. zürj. I. pača ’a f zfa ágai, f zfa’; votj. Sz. pučê ’rügy, bimbó, fakadó barkavirágzat’, pučÏ ’kecskef z, bimbó’. 3. Összefügghet a lp. N. b#ssud"k ’sodrott f zfavessz vagy nyírfaágból készült kötél’ szóval; a lapp szóban szóbelseji korábbi *s vagy ** tehet fel, a magyar szóval csak az eredeti *s esetében tartozhat össze. TESz. f z2 a; EWUng. f z2 a.; UEWb. 367. — Ö: sár~.
füzéres akta, füzéres takta l. takta

G
gabonavirág 1948: gabonavirág (MagyGyógyn. 326). J: ’Centaurea cyanus; kék búzavirág’. A gabonavirág összetett szó; virág el tagja a növény közönséges tenyész helyére, a gabonatáblára utal. A gabonavirág a búzavirág szinonímája, azzal azonos szerkezet név. Idegen nyelvi megfelel kre l. ang. cornflower; ném. Kornblume; holl. korenbloem; dán kornblomst; svéd kornblomma. Marzell Centaurea cyanus a.; TESz. búzavirág a.; Genaust Cyanánthus a.; EWUng. búzavirág a. galagonya 1. 1327/1410: „Sub arbore Galagynya” (OklSz.); 1369: Galganya (OklSz.); XVI. sz. e. f.: Gelegonÿa (TESz.); 1541: ghelegheńenek gr. (TESz.); 1566: galogonya, galagannyáról gr. (TESz.); 1578: Galagonya (Melius 23); 1595: Geleginye (Beythe 13); 1798: Gelegenye (Veszelszki 25); 1807 e.: Galagonya (Julow 259); — N. galegenye, geleg(nye, gereginye (MTsz.); gelagunya (TESz.); geleginya (OrmSz.); gelegenye, geregenye, giligán (MagyGyógyn. 121); galaginnya, g™l™guny™, g(legonyát gr., gelegunya, gereg(nye (ÚMTsz.). J: 1327/1410: ’Crataegus sp.; galagonya’. | 1807 e.: ’Crataegus; galagonya’. — ~fa 1379: Galagonyafa (TESZ.); 1499: Gelyegenyeffa (TESz.). J: ’Crataegus sp.; galagonya’. ▌ 2. — csere~ 1807: tsere Galagonya (Magy. F vészk. 297); 1998: cseregalagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’. | kétbibés ~ 1998: kétbibés galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1841: közönséges galagonyának gr. (Barra 121). J: ’ua.’. — ~fa 1584:

gal.ginya fa (!) (Clusius–Beythe 23); 1783: Galagonya-fa (NclB. 373). J: ’ua.’. ▌ 3. — egybibés ~ 1998: egybibés galagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus monogyna; egybibés galagonya’. | egymagvú ~ 1998: egymagvú galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. — ~fa 1583: galaginya fa (Clusius–Beythe 6: BotTört. 129). J: ’ua.’. A galagonya valószín leg déli szláv eredet , vö. blg. глогúна, N. глогúня ’galagonyacserje és a gyümölcse’; mac. глогuна ’ua.’; szb.-hv. glòginja ’a galagonya gyümölcse és a cserje’; szln. glogínja ’a galagonya gyümölcse’. A magyarba a déli szláv R. glogynja ’galagonya gyümölcse’ került át *gloginya alakban. A szó eleji mássalhangzótorlódást feloldották, a galagonya és gelegenye két irányú hangrendi kiegyenít déssel jött létre, a magas hangrend alakváltozatok az elhasonulásos g(l(gonya-félékb l is kialakulhattak. A csere, kétbibés (2.) és az egymagvú, egybibés (3.) jelz k két galagonyafajt különítenek el. A csere, kétbibés (2.) jelz ket az indokolja, hogy a termésben két mag található, a cseregalagonya Diószegi– Fazekas alkotása, a csere jelentése ’pár’, az el tag a bibék számára utal, Diószegi–Fazekas így magyarázza: „anyaſz[ára] 2–4” (Magy. F vészk. 297). Az egymagvú, egybibés jelz magyarázata, hogy a termésben egyetlen mag található. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. single-seed hawthorn; ném. Einkern-Weissdorn. TESz.; EWUng. galagonyacsipke N. geligán-csüpke (MagyGyógyn. 121). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’.

galagonyaf

181

galambf

A galagonyacsipke összetett szó; az el tagra l. galagonya, a csipke utótag eredeti jelentése gyep rózsa ’Rosa canina’, a galagonyacsipke növénynévben ’szúrós, tüskés növény’ jelentése van. galagonyaf 1578: Galagonnya f× (Melius 11a) J: ? ’Rosa canina; gyep rózsa’. A galagonyaf egyedi adat, Melius alkotása, az el tagra l. galagonya. A szövegkörnyezet alapján az ebcsipke és a galagonyaf azonos növények: „Eb cypke az az, Galagonnya f×” (Melius 11a). A gyep rózsa ’Rosa canina’ és a galagonya ’Crataegus sp.’ adatai mutatják, hogy a két növény szúrós, tüskés felépítése miatt — hasonlóságon alapuló névátvitellel — kaphatott azonos neveket; vö. a gyep rózsa és a galagonya egyéb azonos csipke és tüskefa elnevezéseivel, amelyek szintén a növények szúrósságára utalnak. Szabó Attila, Melius 370.
galagonyagyökér l. galanga

galaj 1. 1807 e.: Galaj (Julow 255); 1807: Galaj (Magy. F vészk. 126). J: ’Galium; galaj’. — ragadós ~ 1807: ragadó Galaj (Magy. F vészk. 127); 1948: Ragadós galaj (MagyGyógyn. 337); 1998: ragadós galaj (Priszter 381). J: ’Galium aparine; ragadós galaj’. ▌ 2. — tejoltó ~ 1807: Téjóltó Galaj (Magy. F vészk. 126); 1998: tejoltó galaj (Priszter 381). J: ’Galium verum; tejoltó galaj’. ▌ 3. — illatos ~ 1998: illatos galaj (Priszter 381). J: ’Galium odoratum; szagos müge’. A galaj Diószegi–Fazekas alkotása, a Galium nemzetség megnevezése. Valószín leg a F vészkönyvben az utána található Valaj ’Valantia’ (Magy. F vészk. 127) nemzetségnévvel állítható párhuzamba, mindkét növénynevet a latin név el tagjából képezték: Galium + aj > galaj, Valantia + aj > valaj. A ragadós galaj (1.), tejoltó galaj (2.) és a müge (3.) mind Galium-fajok, a növények felépítése hasonló. A ragadós jelz magyarázatára l. ragadóf . A tejoltó jelz magyarázatára l.
tejzsugorítóf .

galambbegy 1525 k.: Dragantum vel dragagantum: Galamb Bewgh (Ortus: RMGl. 106); 1578: Galamb bégynec gr. (Melius 179a); 1775: Galambbegy (Csapó 92); 1783:

Galambbegy (NclB. 382); — N. galambbegy (ÚMTsz.; SzlavSz.; SzegSz.). J: 1525 k.: ’salátanövény, talán Ranunculus sp.; boglárka’. | 1578: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambbegy összetett szó, a galamb el tag szláv eredet , az ismeretlen eredet begy ’a madár nyel csövének kiöblösöd része’ az els megjelenési adatban növénynév része (1525 k., l. fent), az ilyen alkalmazásnak feltétele, hogy a begy ’madárbegy’ jelentésben már korábban is közkelet volt. Azoknak a növényeknek adták a galambbegy nevet, amelyeket saláta gyanánt fogyasztottak. A névadási motiváció talán az, hogy a madarak, els sorban a tyúkok és galambok szívesen csipegetik a növény levelét. Szabó, Melius 440; TESz. begy a.; EWUng. begy a.; Nyr. 126: 59. galambbogyó 1998: galambbogyó (Priszter 455). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A galambbogyó az ang. pigeon-berry tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a madarak eszik a piros bogyókat. galambf 1. 1578: Galamb f× (Melius 144a); 1775: Galamb-fü (Csapó 246); 1783: Galamb-fü (NclB. 322). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. ▌ 2. 1775: Galamb-fü (Csapó 107). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. || galambosf 1578: Galambosf× (Melius 144a). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. || galambocf 1590: Verbenaca: Galambucz f× (SzikszF.: RMGl. 263); 1604: Galambotzf× (MA.: TESz.); 1775: Galambotz-fü (Csapó 246); 1783: Galambotz-fü (NclB. 322); 1798: Galambotz-fÍ (Veszelszki 439). J: ’ua.’. || galamboc 1807: Galambotz (Magy. F vészk. 338). J: ’Verbena; verbéna’. A galambf (1.) ~ galambosf Melius alkotása, lat. mintára jött létre, vö. lat. Columbaria, Columbaris (Melius 144a) (< lat. columba ’galamb’, columb#rius columbénus melléknév ’galamb-’). A galambos és galamboc származékszavak, a galambos -s melléknévképz vel, a galamboc -c kicsinyít képz vel keletkezett a galamb f névb l. A névadás alapja, hogy a galambok kedvelik a növényt, így ha pl. galambdúcba te-

galambgerely

182

galanga

szik, akkor az ismer s galambok visszatalálnak. A galamboc növénynevet nemzetségnévvé Diószegi–Fazekas tette, a galambocf névb l elvonással alkották. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. pigeon’s grass; ném. Taubenkraut; le. gołębie ziele; or. N. голубúнец. A galambf (2.) magyarázata, hogy a termések hosszú galamblábhoz hasonlóak, a növénynév Csapó alkotása, talán a növény galambláb nevéb l elvonással hozta létre a galambf nevet. Marzell Verbena officinalis a.; TESz. galambóc a.; EWUng. galambóc a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 60, 62. — Ö: szaporagalamboc. galambgerely 1807: galamb Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambgerely összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása, a gerely ’Geranium’ nemzetségnév, az el tag magyarázatára l. galambf . Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a galambgerely nevet javasolja a R. vérállatóf , gólyaköröm, galambláb helyett. Nyr. 126: 61. galambláb 1. 1578: Galamb láb (Melius 162). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr. Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre, a név vonatkozhat Geranium-fajokra is: gólyaorr’. ▌ 2. 1775: Galambláb (Csapó 107); 1783: Galamb-láb (NclB. 398). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambláb (1.) Melius alkotása, a lat. Pes Columbinus tükörfordításával hozta létre: „Mas neue, Pes Columbinus, Galamb láb” (Melius 162). A galambláb (2.) Csapó alkotása, a ném. Taubenfuß tükörfordítása. A névadás alapja mindkét esetben a növény hosszú szára, ill. a kapcsolódó szárnyas levelek, amelyek madárlábra emlékeztetnek, de a termések hosszú, lábhoz hasonló formája is hatással lehetett a névadásra. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. long-stalked cranesbill; cseh kakost holubiči; le. bodziszek gołębi; or. герань голубиная. Szabó, Melius 434; Weeds Geranium columbinum a.; Nyr. 126: 62. galamblábgólyaorr 1998: galamblábgó-

lyaorr (Priszter 384). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galamblábgólyaorr összetett szó, tudományos név, az el tagra l. galambláb, az utótagra l. gólyaorr.
galamboc(f ), galambosf l. galambf

galambsaláta 1911: galambsaláta (Cserey, Növényszótár 120); — N. galambsaláta (Nyr. 12: 477; Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 278; ÚMTsz.). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambsaláta összetett szó, a szláv eredet galamb és a saláta ’salátanövény’ összetétele, els sorban népi elnevezés. A névadás magyarázata, hogy a növényb l tavasszal kit n zöldsalátát készítenek, fiatal, zsenge, csíp s íz levele salátaként fogyasztható. Nyr. 126: 62. galambvirág 1798: Galamb-virág (Veszelszki 67); 1903: galambvirág (Hoffmann– Wagner 111); — N. galambvirág (ÚMTsz.). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. A galambvirág a réti harangláb R. lat. columbina (< lat. columba ’galamb’, columb#rius, columbénus melléknév ’galamb-’) nevének fordításával és a virág magyarázó utótag öszszetételével jött létre. A név magyarázata, hogy a növény szárán nem egy, hanem 4–6 apróbb virág nyílik, ezek emlékeztetnek az ágakon ül madarakra. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Vogelkraut ’madárf ’; ang. dove’s foot ’galambláb’. Marzell Aquilegia vulgaris a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 63. galanga 1577 k.: galangath gr. (OrvK. 197/27); 1600 k.: galgantot gr. (Magyary– Kossa, OrvEml. 2: 256); 1998: galangál (Priszter 297). J: ’Alpinia galanga; sziámi gyömbér’. — ~-havasika 1805–13: „A’ Galanga Havasika néhány eÑztendfkig tartó plánta a’ melly Déli Indiában és Kínában vadon nf…” (Márton, Növ. XCI, 9: 8). J: ’ua.’. | ~gyökér 1783: Galánga gyökér (NclB. 319); — N. galagonyagyökér, Gálántgyökér (EtSz. 2: 835 galagonyagyökér a.; 2: 866 galang a.). J: ’ua.’. — jávai ~gyökér 1948: jávai galanga gyökér (Halmai 7). J: ’ua.’. A galanga latin eredet ; vö. k. lat. galan-

gálga

183

gálna

ga, galgana, galganum; az alakváltozatok közül a galgant németb l származik. Nemzetközi szó; vö. ang. galingale; ném. Galgant; sp. Galanga; fr. galanga; ol. galanga. A galagonyagyökér és a gálántgyökér népetimológiával keletkezett. A galanga-havasika Márton alkotása, a havasika utótag az uráli eredet hó szóból keletkezett -s melléknévképz vel és -ika kicsinyít képz vel; a névadás magyarázata, hogy a növény Indiában és Kínában, a magas hegyekben fordul el . A jávai jelz szintén a növény el fordulási helyét jelzi. Vö.
galagonya.

EtSz. galang a., galanga a., TESz.; EWUng.; UEWb. 204.
gálántgyökér l. galanga

gálga 1807 e.: Gálga (Julow 264). J: ’Galega; kecskeruta’. — kecskere ~ 1807: ketskere Gálga (Magy. F vészk. 420); 1841: kecskere Galga (Barra 109). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálga a lat. szakny.-i Galega szó belseji e-jének kiejtésével keletkezett, nemzetségnév. A kecskere gálga Diószegi–Fazekas tudatos alkotása, az el tag a növény egyéb kecske (kecskehere, kecskeruta) el tagú neveib l származik, talán a kecskehere szó belseji -heszótagjának kiejtésével keletkezett, a névadás magyarázatára l. még kecskehere. Vö. gálya.
galganya l. galagonya

gálna 1. — ~bokor 1425: „Penes locum Kalnabokor sub arbore Ilicea” (OklSz.). J: 1425: ? ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. | ~fa 1998: gálnafa (Priszter 508). J: ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. ▌ 2. — ~fa 1500 k.: De genestra: rekethýefa, De genestra: Rekethÿeffa alias ý zalagh galnaffa (StrassbGl.: RMGl. 212). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. | ~fabokor 1595: Genista: Ginsteren: Ganya fa bokor (Ver.: RMGl. 120). J: ’ua.’. ▌ 3. — ~fa 1520 k.: Agnvscastvs: galÿna fa (Herb b): RMGl. 212). J: ’Euonymus sp.; kecskerágó ’. ▌ 4. 1590: Ribes: Galna (SzikszF.: RMGl. 263). J: ’Ribes sp.; ribizli’. ▌ 5. — ~f 1590: Galna fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1604: Gálnafü (MA.: MNy. 31: 248); 1745: Gálna fü (Torkos 8); 1775: Galna-fü (Csapó 289); 1783: Gálna-fü (NclB. 334); 1798: Gálna-fÍ

(Veszelszki 364). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. || gálna 1793: Gálna (Földi 52); 1807 e.: Gálna (Julow 256); 1807: Gálna (Magy. F vészk. 154); 1867: gálna „Növénynem az öthímesek seregéb l és egyanyások rendéb l, mely tüd bajok ellen gyógyszerül használtatik” (CzF. 2: 1021). J: ’Pulmonaria; tüd f ’. — orvosi ~ 1841: orvosi, vagy pettegetett gálnának gr. (Barra 302). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. | pettyegetett ~ 1807: Pettegetett Gálna (Magy. F vészk. 154); 1841: pettegetett gálnának gr. (Barra 302), petytyegetett Gálna (uo. 304). J: ’ua.’. ▌ 6. — ~f 1775: Gálna-fü (Csapó 102); 1783: Gálna-fü (NclB. 383); 1813: Gálnaf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Helleborus foetidus; büdös hunyor’. ▌ 7. N. gány6 (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ? ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. ▌ 8. N. gálna (ÚMTSz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. A gálna els ként gálnabokor (1425), majd gálnafa (1500 k.) és 1590-ben gálnaf összetételben t nt fel. A magyarázó utótag (bokor, fa, f ) nélküli gálna csak 1590-b l adatolható, és a nyelvújítás korában 1793-tól válik általánosan használt növénynévvé. A gálna szláv eredet ; vö. blg. калина ’kányabangita, Punica granatum, Sorbus aucuparia, Paeonia officinalis’; szb.-hv. kàlina ’fagyal; N. kányabangita’; szln. kalína ’kányabangita; fagyal’; szlk. kalina ’kányabangita’; or. калúна ’kányabangita’. Az sszláv *kalina etimológiája nincs teljesen tisztázva; talán az sszláv *kalъ ’sár’ származéka, és arra utal, hogy ezek a növények a lápos, nyirkos talajt kedvelik. A magyar alakváltozatok többszörös átvétel eredményei. Az újabb kalina közvetlen forrása a szlovák, a régebbi kálna ~ gálna stb.-féléké azonban nem állapítható meg közelebbr l. A fejl dés a málna, pálca stb. típusú szavakhoz hasonlóan ment végbe; a második nyílt szótag rövid magánhangzója kiesett: gálna (< or. калина; szb.-hv. kàlina), málna (< or. malína; szb.-hv. màlina; szlovén malína; cseh malína). A hangfejl dést a kánya madárnév népetimológiás hatása is befolyásolhatta. A gálna ’madárberkenye’ (1), ’fest rekettye’ (2.), ’kecskerágó’ (3.), ’ribizli’ (4.) jelentései

gálya

184

gégevirág

nagyobb bokor vagy kisebb faszer növényekre vonatkoznak. A gálna növénynév számtalan jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, valószín leg a jellegzetes piros szín jelenik meg mindegyik növényen, els sorban a termések színe pirosas, némelyiké barnáspiros. 1590-t l felt nnek a kisebb, f félékre vonatkozó adatok: a gálnaf ’pettyegetett tüd f ’ (5.) és a ’büdös hunyor’ (6.). Ezek a jelentések is hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre, mindegyik növény valamely részét piros szín jellemzi, a ’pettyegetett tüd f ’ (5.) virágja el ször pirosas-lilás, majd kék színbe vált át, a ’büdös hunyor’ (6.) zöld szín , de a csüng , harang alakú virágok széle piros. A ’büdös hunyor’ (6.) R. lat. nevei között szerepel a pulmonaria Vegetii (< lat. Pulmonaria < lat. pulmō, gen. pulmōnis ’tüd ’; lat. vegetus ’vidám, élénk’ < lat. vegeto ’élénkít, serkent’), ennek alapján is alkalmazhatták a gálnaf nevet a növényre, amely els sorban a pettyegetett tüd f (5.) megnevezése, lat. neve szintén Pulmonaria. A gálnaf legelterjedtebb jelentése a ’pettyegetett tüd f ’. A pettyegetett gálna Diószegi és Fazekas névalkotó munkájának eredménye; a Magyar f vészkönyv szerz i nemzetségnévként ’Pulmonaria’ a szláv eredet gálna elnevezést javasolják, a gálna nemzetségnév elé a növény levelén látható, jellegzetes foltokra utaló pettyegetett megkülönböztet jelz t illesztették. A pettegetett (’pettyes, foltos’) jelz hangutánzó-hangfest eredet , Gönczi Pál növénytanában a pettegetett mint a növénytani szakszó szerepel: „pettegetett, punctatum, mikor valamely szerv mintegy be van szurkálva, mint a Csillagcsín, Galatella levele; vagy átszurkáltnak látszik, mint a Cseng Linka, Hypericum perforatum levele, vagy mikor színesen van pontozva, mint a Pettegetett Gálna, Pulmonaria officinalis levele” (Gönczi, PestmegyeVir. 322). Ugyanezen a szemléleten alapul a pettyegetett gy sz virág (→ gy sz virág), pártája piros, belül piros pettyes; a jelz re l. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). A pettyegetett gálna nem maradt fenn, a növénytani irodalom csak a jelz t rizte meg; a Pulmonaria officionalis mai hivatalos elnevezése pettyegetett tüd f . A gálná-

ra vonatkozó népi adatok megjelennek f , fa magyarázó utótag nélkül is: ’sóskaborbolya’ (7.) és ’kesernyés csucsor’. (8.) jelentéssel, mindkét növény neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: jellegzetes piros termésük van. Marzell Helleborus foetidus a.; EtSz.; Kniezsa, SzlJsz. 178; NyK. 66: 60; TESz. gálna a.; EWUng. gálna a. gálya 1911: gálya (Cserey, Növényszótár 120). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálya a kecskegálya összetételb l elvonással jött létre, az utótag a gálga ’Galega’ nemzetségnév népetimológiás változata. Ö: kecske~. gamandor 1807: Gamandor (Magy. F vészk. 342). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. | nemes ~ 1841: nemes kamandor (Barra 308). J: ’ua.’. | sarlós ~ 1998: sarlós gamandor (Priszter 520). J: ’ua.’. — ~f 1775: Gamandor-fü (Csapó 60); 1798: Kamandor-fÍ (Veszelszki 152). J: ’ua.’. A gamandor idegen szó, a ném. Gamander átvétele. A sarlós jelz re l. sarlósf .

Csapó 60. — Ö: gamandor~ (→ tarorja). gamó 1903: gamó (Hoffmann–Wagner 111). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. — ~virág 1783: Galamo-virág (!) (NclB. 380); 1813: Gamóvirág (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’ua.’. A gamó talán hangfest eredet , jelentése ’kampó, ág-bog’, a névadás magyarázata, hogy a növény hosszú szárain bókoló virágok vannak kampó alakban görbült sarkantyúval. TESz. gamó a.; EWUng. gamó a.
gánya l. gálna gaz l. csattogó~ gége l. farkas~virág, farkasalma~virág gegenye l. jegenye

gégevirág 1807 e.: Gégevirág! (Julow 265); 1813: Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363). J: ’Aristolochia; farkasalma’. — kerek ~ 1807: kerek Gégevirág (Magy. F vészk. 500); 1841: kerek gégevirág (Barra 387). J: ’Aristolochia rotunda; kerekded farkasalma’. A gégevirág nemzetségnév, Diószegi–Fazekas alkotása. A gégevirág összetett szó, a

gelyvaf

185
orr.

Gencius király füve

hangutánzó eredet gége ’légcs , cs ’ és a virág összetétele, a név nyilván a növény ideoda hajló szárára utal. Diószegi—(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363) nevet javasolja a R. farkasalma helyett. A gégevirág nevet nem fogadta be sem a köznyelv, sem a szaknyelv, a növény hivatalos neve ma a farkasalma, amelyet Diószegi–Fazekas elutasított. A kerek jelz megkülönböztet szerep , az almaszer termésre és a kerek gyökérgumóra utal, a lat. rotunda fordításával jött létre. TESz. gége a.; EWUng. gége a. — Ö: farkas~, farkasalma~. gelegenye, gelegunya l. galagonya geligáncsüpke l. galagonyacsipke

származéka -f magyarázó utótaggal. Vö. árGenaust Eródium a.; Weeds Erodium cicutarium a.; Nyr. 124: 480, 126: 311. — Ö:
bürök~.

gelyvaf N. gelyvaf (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A gelyvaf népi név, el tagja a szerb-horvát eredet gelyva arra utal, hogy a „dagadáſt … [a növény] ki-nyomott levével tiſztittani és gyógyíttani lehet” (Csapó 230). TESz. golyva a.; EWUng. golyva a. gémorr 1894: gémorr (PallasLex. 7: 890); 1998: gémorr (Priszter 370). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr’. — büröklevel ~ 1903: Büröklevel gémorr (Hoffmann–Wagner 141). J: ’ua.’. | ~úf 1911: Gémorru f (Cserey, Növényszótár 122). J: ’Erodium; gémorr’. A gémorr növénynév csak a XIX. század végén jelent meg, kései felbukkanása valószín síti, hogy németb l való tükörfordítás; vö. ném. Reiherschnabel. Végs soron a lat. Erodium (gör. erōdiós ’szürkegém, kócsag’) ~ lat. herōdius, herōdio ’szürkegém, kócsag’ szóra vezethet vissza, a név a termés madárcs r alakjára céloz. Az elnevezés szemléleti alapja — csakúgy, mint a daruorr, gólyaorr, csókaorrúf esetében — a jellegzetes, 3–5 cm hosszú, a gém orrához hasonlatos, hasadó termés, melyb l csavarszer en megtekeredett függelékben végz d részterméskék válnak ki. A büröklevel jelz a lat. cicutarium (< lat. cic•ta ’bürök’) hatására jött létre, vö. bürökgémorr. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. common stork’s-bill. A gémorrúf Cserey alkotása, a gémorr -ú melléknévképz s

gencián 1. 1577 k.: gencianat gr. (OrvK. 343/27), „Genciananak kÿ fachÿarth leweth” (OrvK. 591/34); 1775: Gentiana (Csapó 260). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. ▌ 2. 1578: Gentiana (Melius 142); 1783: Gentziána (NclB. 345). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. — ~gyökér 1577 k.: Genciana gÿeokereth gr. (OrvK. 591/2); — N. gencián gyökér (ÚMTsz.). J: ’Gentiana sp.; tárnics’. A kígyótárnics (1.) és a sárga tárnics (2.) a tárnicsfélék családjába tartozó, azonos felépítés növények. A gencián a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’) átvétele. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. gentian; sp. genciana; fr. gentiane; ol. genziana. Melius adta a sárga tárnicsnak a genciána nevet, valószín leg nem ismert a növényre magyar népi elnevezést, így a lat. gentiana nevet vette át, amely a növényb l származó gyógyszertári nyersanyagot, a drogot jelentette. Melius így magyarázza a nevet: „Magyarúl is Gentiana neue” (Melius 142). Vö. encián, dancia, Gencius király füve. Mollay, Növénynevek 25–30.; TESz. encián a.; EWUng. encián a.; Marzell Gentiána a. Gencius király füve 1. 1578: Gentius Király f×ue (Melius 142); 1783: Gentius Király füve (NclB. 345); 1948: Gencius király füve (MagyGyógyn. 214). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 2. XVII. sz.: „Cruciata: Madelgeer: Keresztes fÔ, Likas ir, Gentius király fÔve, Szent László király fÔve” (NéNy. 1935. 172). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. A Gencius király füve elnevezés alapja a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’). A Gencius király füve Melius alkotása, a lat. szakny.-i Gentiana értelmezésével hozta létre, Melius így magyarázza: „Gentiana Gxrxg×l és Deákúl neue, az az, Gentius Király f×ue, mert Gentius Király lelte leg elxſÅer haſÅnát” (Melius 142). A növény „A nevét Dioskurides szerint Gentiustól

geny te

186

gerezdes

vagy Gentis-t l, Illiria királyától (élt Kr. e. a II. században) kapta, aki a pestis gyógyítására ajánlotta” (MagyGyógyn. 214). Melius a lat. szakny.-i Gentiana nevet lefordítja, s t értelmezi a latinul nem tudó és iskolázatlan, a mondát nem ismer olvasó számára. A magyar nép azonban nem fogadta be a Gencius királyról szóló mondát, a magyar nyelvben a Szent László királyról szóló legenda terjedt el, vö. a növény Szent László király füve elnevezésével. Mindkét uralkodó a pestis ellen egy Gentius-fajt ajánlott. A kígyótárnics (2.) Gencius király füve neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, hasonló felépítés növények, azonos családba (tárnicsfélék) tartoznak. Vö. gencián. Mollay, Növénynevek 29–30, 39. geny te 1998: geny te (Priszter 308); — N. H le, geny te, Asphodelus albus (Nyr. 30: 529); geny te, genyéte, geny te (Tsz.); kenyéte (Bot.Közl. 35: 278–83). J: ’Asphodelus sp.; aszfodélusz | Asphodelus albus; fehér aszfodélusz’. A geny te ismeretlen eredet , Rapaics szerint a növény a gumója nyálkatartalmáról — amit a cipészek, nyergesek, könyvköt k ragasztószerként használtak — kapta a geny te vagyis gennyeske nevet (Természet 1937. 67). Mollay Erzsébet szerint a növénynévnek a bizonytalan eredet gennyett melléknévb l való származtatása valószín tlen, mivel a növény szépséges. Kassai a geny tét a ken szóból magyarázza (Kassai 2: 273–274). Ez jelentéstanilag esetleg elképzelhet , hisz a ragasztóanyag általában valami kencefice. A kenyéte alak esetleg a német anyanyelv Kitaibel „svábos” átírásának köszönhet . Mollay, Növénynevek 69; TESz. genny a.; EWUng. genny a.
gereginye l. galagonya

gerely 1806: gerely (TESz. 232); 1807 e.: Gerely (Julow 264); 1807: Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium; gólyaorr’. — bakb z ~ 1807: bakb z Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. | rózsás ~ 1807: rózsás Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium sanguineum; piros gólyaorr’. A gerely ’Geranium’ nemzetségnév Dió-

szegi–Fazekas alkotása, a lat. Geranium szó eleji ger- részét -ly elemmel „értelmesítették”; a gerely valószín leg német eredet ; vö. kfn. gêrel ’hajítódárda’ (< az ófn., kfn. gêr(e) kicsinyít képz s származéka), a termések hosszú alakjára utal a név. A gerely növénynév nem lett köznyelvivé, a nemzetség hivatalos neve gólyaorr. A bakb z jelz magyarázata, hogy az egész növénynek kellemetlen szaga van. A rózsás jelz magyarázata, hogy a virág „szirmai nagyszép pirosak” (Magy. F vészk. 391). TESz. gerely a.; EWUng gerely a.; Nyr. 126: 304. — Ö: galamb~. gerentf 1. 1500 k.: De scabiosa: warfyw vel gerennth fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Scabiosa maior Matthioli: Var, vag, réh ellen valo fôrôztô fé, alii pesma, alii gerint fé, vocant (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Knautia arvensis; mezei varf ’. ▌ 2. 1500 k.: Celidonia: gerent f[ÿw] (Herb. a): RMGl. 255). J: ’Chelidonium majus; vérehulló fecskef ’. ▌ 3. 1792: „A májnak és lépnek keménysége ellen a gerény vagy gerents füvet szarvas nyelvel együtt f zd-meg borban” (Nedeliczi 86: NySz. I. 1082, 1083). J: ? ’Antirrhinum sp.; oroszlánszáj’. A gerentf ’mezei varf ’ (1.) mindkét adatának a szövegében a gerentf szinonimája a varf , ill. a var vagy rüh ellen való füröszt f (→ varf , → rühf ) (l. fent). Ennek a két adatnak az alapján feltehetjük, hogy a gerént ’var, fakadék’ jelentés , a ném. R. grint ~ grindt ~ grind ’ótvar, var, kosz’ átvétele, a szó eleji mássalhangzó-torlódást feloldották; vö. ném. R. grintwrtze, grindtkrut (Marzell Knautia arvensis [7] a.), Grindkraut (Melius 154). A vérehulló fecskef (2.) és az oroszlánszáj (3.) gerentf neve hasonlóság alapján keletkezhetett, a vérehulló fecskefüvet sebek gyógyítására használták, az oroszlánszáj azonosítása kétes. gerezdes 1. — piros ~ 1783: Piros Gerezdes (NclB. 391); 1791: Piros Gerezdes (Lumnitzer 265); 1807: piros gerézdes (Magy. F vészk. 362). J: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. ▌ 2. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Gerézdes (Magy. F vészk. 403). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. || tavaszi gerezdeske

gesztenye

187

gesztenye

Ö: ~tátika (→ tátika).

1783: TavaÐzi Gerezdeske (NclB. 400). J: ’ua.’. A gerezdes a laza fürtökben fejl d virágokra utal; vö. a szláv eredet gerezd els megjelenése: 1395 k.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj.: TESz. gerezd a.), jelentése: ’sz l fürt’. A gerézdeske a gerézd f névb l jött létre -s melléknévképz vel és -ke kicsinyít képz vel. A kerti oroszlánszáj (1.) és az odvas keltike (2.) gerezdes neve Benk alkotása, mindkét növénynek fürtszer virágzata van. A tavaszi jelz a növény virágzási idejére utal, a piros jelz a virág színére. TESz. gerézd a.; EWUng. gerézd a. —
gerezdeske l. gerezdes gerlice l. iglice

gesztenye 1. 1533: Geztxne (Murm.: TESz.); 1577 k.: GeÅtÿne (OrvK. 237); 1578: GeÐÅtenye (Melius 15); 1583: göztynye (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 128); 1595: Geztinye (Beythe 18); 1600 e.: geszt nye (TESz.); 1796: geszténye (TESz.); 1805: g(szt(nye (TESz.); 1948: Gesztenye, geszkinye (MagyGyógyn. 68); 1998: gesztenye (Priszter 328); — N. g(szk(nye, geszk(nye (MTsz.); gesztene, gesztinye, gesztinnye, kesztene (ÚMTSz.). J: ’Castanea sativa; szelíd gesztenye(fa)’. — édes ~ 1998: édes gesztenye (Priszter 328). J: ’ua.’. | jóféle ~ 1903: Jóféle gesztenye (Hoffmann–Wagner 195). J: ’ua.’. | szelíd ~ 1798: Ðzelid geÐztenye (Veszelszki 139); 1807: szelíd gesztenye (Magy. F vészk. 243). J: ’ua.’. | ~fa 1364: „Veniret ad duas arbores vnam videlicet Geztenyefa et aliam Rakatyafa” (OklSz.); 1595: geztinye fanak gr. (Beythe 18); 1783: Geſztenye fa (NclB. 424); 1998: gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. — édes ~fa 1998: édes gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. | szelíd ~ fa 1998: szelídgesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. ▌ 2. — ágas~ 1590: Thlaspi, Thlaspidion, Thlaspe: Agas gesztyene, vag, palacka fu (SzikszF.: RMGl.: 267). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. ▌ 3. — vízi~ 1595: vizi geztinye (Beythe 98a); 1775: Vizi geÐztenye (Csapó 268); 1783: Vizi-geÐztenye (NclB. 331). J: ’Trapa natans; csemegesulyom’. ▌ 4. 1807 e.: Gesztenye (Julow 258). J: ’Aesculus; vad-

gesztenye(fa)’. — vad~ 1783: Vad GeÐztenye (NclB. 361); 1791: Vad Gesztenye (Lumnitzer 156); 1998: vadgesztenye (Priszter 292). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér vad~ 1998: fehér vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~ 1998: közönséges vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. — vad~fa 1813: vad Gesztenyefa (Magy. F vészk. 2. 370); 1998: vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. — fehér vad~fa 1998: fehér vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~fa 1998: közönséges vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. A gesztenye bajor-osztrák eredet ; vö. baj.-osztr. R. kestene ’szelídgesztenye’; h. baj.-osztr. kesten ’szelíd- és vadgesztenye’. Az európai nyelvekben a gör. κάστανον ’gesztenyefa’, lat. castanea ’ua.’ révén terjedt el; vö. fr. châtaigne; ol. castagna; le. kasztan ’ua.’. Az idegen földr l származó, nálunk csak a XVI. századtól meghonosított közönséges vadgesztenye(fa) (4.) a nevét a nálunk shonos szelíd gesztenyér l (1.) kapta, termésének, levelének hasonlósága alapján; rendszertanilag pedig igen távol állnak egymástól. Diószegi–Fazekas ezt írja a vadgesztenyefáról: „Magvát nem jó megenni: a’ szelíd gesztenye más nem fánn terem” (Magy. F vészk. 243). A vad jelz a hazánkban shonos szelíd gesztenyét l különbözteti meg; a vadgesztenye Benk alkotása, a ném. Wildcaſtanie (NclB. 361) fordításával hozta létre, a növény mai hivatalos magyar elnevezése lett. A fehér jelz a virágok színére vonatkozik. A jóféle jelz valószín leg német hatásra keletkezett; vö. ném. Edelkastanie. Az édes jelz ang. mintára jött létre; vö. ang. sweet chestnut. Az ágas gesztenye ’mezei tarsóka’ (2.) névadás alapja hasonlóság, a mezei tarsóka felépítése a gesztenye virágjához hasonló, a növényen apró ágacskák találhatók, a végükön kerek lencseszer terméssel, mint a gesztenyén. A csemegesulyom (3.) vízigesztenye neve a ném. Waſſercaſtanie tükörfordítása. A névadás magyarázata, hogy a növény vízben él, a termések diószer ek, ízük pedig a gesztenye ízéhez hasonlít: „A’ levelei közÍl Juniusban holmi apró fejér virágotskák nfnek ki, a’

tövises iglice’. ökörgúzs. A giliszta z elnevezés kialakulására hatással lehetett a R. J: ’Asplenium scolopendrium. nevének átvétele. közönséges pásztortáska’. lat. 267). 1798: Geleſzta (ellen-való) virág (Veszelszki 422). sz. gilisztavirág. Éder. J: ’Ononis spinosa. hogy a növényt bélférgek ki zésére használták.: ’Capsella bursapastoris. F vészk. magyarázatára l. TESz. Wurmfarn ’féregpáfrány’ . 370) nevet javasolja a R. Az adatok azonban egyértelm en azt mutatják. sz. Vö. gilisztaf 1590: Aquilegia: Gilizta fé gímharaszt 1948: Gimharaszt (MagyGyógyn. szarvasnyelvpáfrány’. b): RMGl. a Capsella bursa-pastoris. A XVI. vadgesztenyefa (→ gesztenye) és lógesztenye(fa) helyett. és R. az el tagra l. Vö. Növényszótár 274). hogy a növényt bélférgek ellen használták: „Borban. giliszta z lúdláb l. 267). közönséges pásztortáska’. v. Giliszta z (MagyGyógyn. geleſzta-f× (Lippay I: 74). alapja talán a geze-guza ’gizgaz’ (MTsz. A giliceökörgúzs összetett szó. Melius 372. 465). a növény felhasználását magyarázzák: giliszta ellen való virág. A réti haranglábat gyógynövényként bélférgek.: Bursa pastoris: gezemicze (CasGl. a névadás alapja. giliszta z N. — éplevel ~ 1903: Éplevel gímharaszt (Hoffmann–Wagner 20). a gilice el tagra l. A gezemice valószín leg ikerszó. Szabó. hogy a pásztortáska hasznavehetetlen. F vészk. gilisztavirág helyett. a név Diószegi–Fazekas alkotása. 256). közönséges vadgesztenye(fa)’. 1998: gilisztavirág (Priszter 518). vagy téjben fftt leveleinek levét ha a’ geleſztásokkal gyakran itatják.. gilisztavirág 1783: GeleÐzta (ellen való) virág (NclB. az utótag nemzetségnév.. 1911: éplevelü gímharaszt (Cserey. A bokrétafa utótag az Aesculus nemzetség elnevezése. magyarázatát l. Wurmkraut tükörfordítása. végér l származó adatban. 370) nevet javasolja a R. Genaust hippocástanum a. J: ’Aesculus hippocastanum. A névalkotásra hatással lehetett a ném. Wurmkraut ’féregf ’. melynek a jelentését az RMGl. az utótagra l. 1798: GeleÐzta-fü (Veszelszki 67). gezemice 1500 k. XVI. ízekre a’ geſztenyékkel igen meg-eggyezfk” (Veszelszki 427). gímnyelv . Mollay. J: ’Tanacetum vulgare. 414).: RMGl. TESz. 1664: Aquilegia Harang virág. EWUng. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gesztenye Bokrétafa (Magy. J: ’Tanacetum vulgare. lúdláb gilisztavarádics 1807: giliszta Varádits (Magy. giliceökörgúzs 1798: Gelitze ökör-gú’s (Veszelszki 59). hogy az 1500-as években a pásztortáska nagyon hasznos gyógynövény volt. erdei pajzsika’. A gesztenyebokrétafa összetett szó.: Sanguinaria: gezemiche (De Herbis: RMGl. gilice l. 1775: GeleÐzta-fü (Csapó 57). A gímharaszt gím eleme a R. A névadás alapja. Marzell Aspidium filix-mas a. réti harangláb’. gesztenyebokrétafa 1807: Gesztenye Bokrétafa (Magy. A giliszta z népi név. ott. és arra utal a TESz. A gilisztaf a ném. Növénynevek 74. F vészk. neve sanguinaria. így határozza meg: ’egyfajta vérzést elállító f ’ (267). azokat kiÍzi” (Veszelszki 422). Marzell Aquilegia vulgaris a. giliszta ki zésére is használták. gilisztavarádics.’. EWUng. iglice. szerint. 243). mivel a növény vérzéscsillapító hatású. J: ’Dryopteris filix-mas. A gilisztavirág korai adatai körülírásos nevek. 2. 35). a növény hasonló szemléleten alapuló vérállatóf nevével. ném. Diószegi– Fazekas alkotása. F vészk. varádics. giliszta z varádics’. J: ’ua.) lehet. Benk 70.gesztenyebokrétafa 188 gímharaszt mellyek helyén három ſzarú vízi fekete-diók következnek. a gezemice valószín leg szintén ’pásztortáska’ jelentés . J: ’Aquilegia vulgaris. — Ö: ló~.: ’egyfajta vérzést elállító f . J: 1500 k. a gesztenye el tag a növény R.. iglice (SzikszF. 33). 2. A gilisztavarádics összetett szó. sz. v. | XVI. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a giliszta Varádits (Magy. mint pl. 1948: éplevel gímharaszt (Halmai 74). giliszta z varádics’. Wurmfarren.

) és a nehézszagú gólyaorr (3. A névadás alapja az. higviric gódavére l. ▌ 4. 8: 95).. a névadás magyarázatára l. J: 1807 e. 528). F vészk. Geranium (< gör. J: ’Chelidonium. N. 8: 415). galambláb~orr gólyabors l.) gólyaf nevét valószín leg a gólyaorr ~ gólyaorrúf névb l vonták el.: Gÿm nÿelw (Ortus: RMGl.’. 2. A mocsári gólyahír (2. || gódavére N. — jószagú ~ 1948: Jószagú gólyaf (MagyGyógyn. kígyóhagyma’. J: ’ua. Gem nÿelwq fweth gr. gólahíradú (Csapody–Priszter. 1998: gólyahír (Priszter 322). 1783: Gym nyelvü fü (NclB. A gólyahagyma népi név. magyarázata. nyelv alakú. 328). a növény páfrányféle. gólyahír’. is hatással lehetett. J: ’Asplenium scolopendrium. mocsári gólyahír’. gímpáfrány 1998: gímpáfrány (Priszter 308). csókaorrúf .). (OrvK. — mocsári ~ 1807: motsári Gólyahír (Magy. ez jut kifejezésre a hosszú cs r madarak nevével képzett növénynevekben. a Geranium-fajok egyéb madár + orr ’cs r’ összetétel neveit: gólyaorr. gólyaorr’. J: ’Pelargonium odoratissimum. gólyahír 1807 e. 151). A gólyacs r név magyarázata. gólya l. 68). vö. gólya f (ÚMTsz. ma nincs ilyen nemzetségnév’. 394). a héjakútmácsonya (4. ▌ 3. — jószagú ~ 1775: JóÐzagú golya-fü (Csapó 263). 1798: Gym nyelvÍ-fÍ (Veszelszki 400). sz.: Gem Nÿelw fwet gr. gólyaorr. a gódavére népetimológiával jött létre. | 1998: ’Caltha palustris. vérehulló fecskef ’. a gólyák érkezésekor gy jtik. kócsagorr. J: ’Allium scorodoprasum. Goldwurz ’arany gyökér’ nevének elferdítésével keletkezett. 430). Az éplevel jelz a növény ép szél . 2: 653). Gódavére (MagyGyógyn. a gím a R. ebb l a gólyák kiszedegetik az apró él lényeket. Nyr. A gímpáfrány a növény mai tudományos elnevezése.’. géranos ’daru’). J: ’Asplenium scolopendrium. 126: 314. mocsári gólyahír’. gímnyelv el tagjának átvétele. gliceriza. mocsári gólyahír’. MNövSz. szarvasnyelvpáfrány’. 1807: Gódirtz (Magy. A gólyacs r kialakulására a növény lat. F vészk. gólyavirág gólyacs r 1894: gólyacs r (PallasLex. J: ’Caltha palustris. J: ’Geranium. J: ’ua. — éplevel ~ 1998: éplevel gímpáfrány (Priszter 308). Nyr. XVI. a R. 1807: ’Caltha. || címnyelv f 1813: Tzímnyelv f (Magy. nyelv alakú leveleire utal (a páfrányok levelei általában nem ép szél ek. 124: 480. hogy a levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik.: Gódirtz (Julow 267). gímnyelv 1525 k. 126: 313. HirſchÅung (Csapó 249). ▌ 2. gólyahagyma N. J: ’ua. tudományos neve — amely szintén hosszú cs r madárról kapta nevét —. gólyahagyma (ÚMTsz. 296/38). gódirc gódirc 1807 e. A gímnyelv tükörfordítás. ném.) gólyaf neve népi név. ép szél . hogy a növény levele lándzsás. Hirschzunge tükörfordítása. gémorr. 1998: mocsári gólyahír (Priszter 322). J: ’Geranium robertianum. (OrvK. esztragorr. A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó citromillatú muskátli (1. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. citromillatú muskátli’.’. A címnyelv f népetimológiával jött létre. 1807: Gólyahír (Magy. A haraszt utótag arra vonatkozik. || gólyahíradó N. daruorrúf . F vészk.gímnyelv 189 gólyahír el tagjának átvétele. 12/4).: Gólyahír (Julow 259)..’. talán a növény ném. nehézszagú gólyaorr’. Ö: cinadónia~. — gímnyelv f 1577 k. vö. A gódirc Diószegi–Fazekas alkotása. glicoricia l. 1879: gólyaf (Nyr. hanem mélyen hasadtak). vö. 528). 312). 104). J: ’Chelidonium majus. F vészk. a névadás alapja. J: ’ua. szarvasnyelvpáfrány’. gólyaf 1. amelyben az es víz összegy lik.: gymnielw (De Herbis: RMGl. hogy a bibeszálak a virágban terméscs rré n nek ösz- sze.) gólyaf neve nyilván a növény mocsaras el fordulási helyére utal. J: ’Dipsacus laciniatus. . elnevezés szarvasnyelv f . Genaust Geránium a. hogy a növényt tavasszal. lat. J: ’Caltha palustris. a páfrány utótag magyarázó szerep . héjakútmácsonya’. v. 328).

F vészk. gólyaköröm 1583: golya koröm (Nyr. gólyaorrúf névb l elvonással. gólyahír a. ▌ 3. pl. a húgyf névadás alapja pedig az. J: 1583. A gólyakút összetett szó. erdei mácsonya’. | 1813: ’Geranium columbinum. A gólyaköröm a gólya madárnév és az is- meretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. A gólyahúgy elvonással keletkezett a gólyahúgytartóf névb l. EWUng. 1783: Gólya-köröm (NclB. J: ’Anemone nemorosa. gólyaláb N. 1595: ’Geranium. hogy a növény tavasszal a legkorábban nyílik a víz partján. 1998: nehézszagú gólyaorr (Priszter 384). héjakútmácsonya’. Nyr. || gólyahúgyf 1798: Gólya-húgy-fÍnek gr. a névadás alapja a fehér virágok körömre emlékeztet formája. 126: 314. NyIrK. gólyaorr 1. — illatos ~ 1998: illatos gólyaorr (Priszter 384). az utótag a köröm -ke kicsinyít képz s származéka. amiben gyakran sok rovar. galamblábgólyaorr’. (Veszelszki 79). gólyakút (Jávorka 1057). nemzetségnév. Nyr. 147). gólyakút N. vizeletindításra használták: „Borban fftt gyökere’ leve vizelletet. gólyacs r. J: ’Geranium. A gólyahír összetett szó. a névadás szemléleti alapja ennél az elnevezésnél a jelölt növények hosszú szára. . hogy a növény gyökerét vesek elhajtásra. 122). || gólyahúgy 1807: Gólyahúgy (Magy. gójahúgy. J: ’Geranium sanguineum. erdei mácsonya’. 373. ’gólyavirág’. A gólyaláb népi név. és követ hajt” (Veszelszki 79). A gólyahúgytartóf ’erdei mácsonya’ Aachs (Ács) Mihály alkotása (MNy. a bizonytalan eredet gólya madárnév és az ismeretlen eredet hír ’friss értesülés valamir l’ összetétele. esztragorr ’gólyaorr’ (els megjelenése: 1578) megfelel je. gólyakörömke (MagyGyógyn. 151). J: ’Dipsacus sylvestris. gólya. J: ’ua./1448 k. J: ’Asphodelus albus. és rendszerint a gólyamadár megérkezését hirdeti. Vö. melyben az es víz összegy lik. illatos gólyaorr’. hogy a növény magasra nö: „Más-fél réfnyire fel-nf” (Veszelszki 79). a növény virágzása megel zi a gólya tavaszi érkezését.a. 1775: Golya köröm (Csapó 107). a gólya el tag magyarázata talán az. Storchblume R. Storchsblume. gólyaláb (Gyógysz. A gólyahíradó ugyanezt a szemléletet tükrözi. hó-ſzámot.gólyahúgytartóf 190 gólyaorr A gólyahír Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. 1998: gólyaorr (Priszter 383). — nehézszagú ~ 1948: Nehézszagú gólyaorr (MagyGyógyn. a névadás magyarázata. 2: 322). A névadás magyarázata. vö. A gólyahúgyf ’fehér aszfodélusz’ többszörösen összetett szó. J: ’Dipsacus sylvestris. J: ’Geranium robertianum. ezt a gólya gy jtögetés közben gondosan kiszedegeti. hogy a levelek által alkotott kis tekn ben összegy lik a víz. ’Dipsacus laciniatus. ÚMTsz. berki szell rózsa’. A mai tudományos gólyaorr ’Geranium’ nemzetségnév létrejöhetett az esztragorr kihalt esztrag el tagjának helyettesítésével. gólyaorr’. amiben összegy lik a víz’ összetétele. 370).. vö. takácsmácsonya + erdei mácsonya’ (ÚMTSz. Vö. A galamblábgólyaorr gólyaköröm elnevezése a termések hosszúkás. 126: 313.t l adatolható) jelentés . 398). fehér aszfodélusz’. Veszelszki alkotása. héjakút. 126: 313. nehézszagú gólyaorr’. TESz. vagy a R. ▌ 2. amelyek általában madárcs rhöz hasonlítják a termést. gó²jahugy ’Dipsacus fullonum. — N. J: ’Geranium macrorrhizum.. 126: 314. a végén enyhén meghajló formájára utal. gólyahúgytartóf 1706: gólyahúgytartóf (MNy. a növénynévben az orr utótag ’cs r’ (1372 u.’. Nyr. a gólya madárnév és a kút ’gödör. 1595: Golya kxrxm (Beythe 88). 34: 37). hogy az ellentétes állású levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik.. Nyr. 126: 314). Idegen nyelvi megfelel re vö.). A gólyaorr a R. piros gólyaorr’. 1813: G[ólya] köröm (Magy. a Geranium-fajok társneveivel. magyarázata. 2: 322). — piros ~ 1998: piros gólyaorr (Priszter 384). kányaköröm. 2. de a névalkotásra az idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek. népi név. J: ’Robinia pseudacacia. ném. fehér akác’. hernyó. összetett szó. A gólyakörömke népi név. gólyaorr’. apró csiga van. gólyahúgynak gr. || gólyakörömke N.

nyugati salátaboglárka’.e. ném. gácsér. még gólyahír. ol.) nehézszagú és szagos jelz inek magyarázata.. torokduzzanat’) fordítása. vö. scr#fulae ’torokdagadás. J: ’ua. Scrophularia (< lat. vel attractilis: Gordon. A névadás magyarázata. 382). ném. || golyvarontó 1798: Golyvarontó (Veszelszki 158).’. pora. sáfrányszeklice’. A nehézszagú gólyaorr (1. ▌ 2. gójavirág (ÚMTsz. ſuccuſſa. Storksblume tükörfordítása.: RMGl. 270). Melius 179a–180. Marzell Geranium robertianum a. 398). 1783: Gólya-orru-fü (NclB. Vö. A névadás magyarázatára l. hogy a termés tavasszal jelenik meg. nehézszagú gólyaorr’. vérvörös’ < lat. Melius a névadást így indokolja: „A gyxkere. — N. 1903: gólyavirág (Hoffmann–Wagner 73). ol. hogy a virág színe élénkpiros. Gelyua ronto f×” (Melius 179a). || gordon 1590: Arractylis vel cartamus: Gordon: alii. A gólyaorrúf Csapó alkotása. amikor a gólyák. göcsgyök 1841: göcsgyök (Barra 354). vadarticsóka’. az nagy Gelyuákat. A gorika a Gentiana lutea ’sárga tárnics’ le.: RMGl.. mert a növénynek nem volt megfelel magyar neve. Stinkender Storchschnabel. vadarticsóka’. TESz. F vészk. arra utal. esztragorr. goryczka. hogy golyvákat gyógyítottak a növénnyel. gárdo. k > g zöngésülésre vö. lat. guzsaly. ▌ 2. — Ö: galambláb~. vö. Marzell Colchicum autumnale a. carduus ’bogáncs. A mocsári gólyahír (1.). a német Storchenſchnabel (Csapó 263) fordítása.) gólyavirág nevének magyarázata. 328). vize. Ezért hiyác Scrophularia minornac. — szagos ~ 1783: Szagos Gólya-orru-fü (NclB. mohar. mocsári gólyahír’. A gordon valószín leg olasz jövevényszó. gαrdún.. gorika 1533: Gentiana: Gentzion: Goryka (Murm. gordon1 a. cardone ’bogáncs. moſod gyakran.. TESz. nyilván ezek is hatással lehettek névadására. 1775: Golyva-rontó-fü (Csapó 92). Végs forrása a lat. 270). J: ’Geranium columbinum. 413). RMGl.. tárnics’. gójavirág (ÚMTsz. hogy a növény kora tavasszal virágzik. Genaust sanguinális a. 1798: Gordon (Veszelszki 136). 1948: szagos gólyaorrf (MagyGyógyn. J: ’gyomnövények fészekvirágzattal. ficaria. galamblábgólyaorr’. 1948: gólyavirág (MagyGyógyn. A golyvarontóf Melius alkotása lat. 151). a névadás magyarázatára l.) piros jelz jének magyarázata. J: ’Pelargonium odoratissimum. Nyr.. l. 398).: „colligunt (zednek) … de tribulis ficus i. az az. A szó eleji m. Cartamus syluestis [!]. Talán azért került ide. cardo. de herbis spinosis: boÿtorÿanokrol (gordonkorokrol figheket)” (SermDom. Strumas. — N. A névadás magyarázatára l. sanguineus (< lat. Mollay. mintára: „Scrophularia minor. gordon — ~kóró 1456 k. Csapó említi még a növény Eſzterag orra és Darú orru-fü (Csapó 263) neveit. ▌ 3. golyvarontóf 1578: Gelyua ronto f× (Melius 179a). daruorrúf . cardon. Mariſcas. J: ’Caltha palustris. nyelvjárási gardXá. vö. 50). J: ’Geranium robertianum. J: ’Ranunculus ficaria subsp. — szagos ~ 1775: Szagos golya orru-fü (Csapó 263). A golyva a lat. 270. J: . mohar (SzikszF. A piros gólyaorr (2. gólyavirág 1. még esztragorr. szi kikerics’.gólyaorrúf 191 göcsgyök ang. J: ’Gentiana sp. az az. sülyf . a f magyarázó utótag. 1775: Golya oru-fü (Csapó 107). storks-bill. sanguis ’vér’). EWUng gordon1 a. J: ’Carthamus tinctorius. Genaust orr a. gólyaorrúf 1. sanguineus ’véres. a rontó magyarázó elem Melius növénynevében. Kiſſebbic fxldi S×lf×nec” (Melius 179a–180). els sorban vadsáfrány (Carthamus tinctorius)’. A névadás alapja a hosszú termés. goryza nevének átvétele. citromillatú muskátli’.) gólyavirág neve a ném. Storchsschnabel. J: ’Colchicum autumnale.). Az szi kikerics (2. 124: 480. 270).: RMGl. Csapó így magyarázza: „A’ gyümöltsei ollyak mint egy hoſzſzú Darú vagy Golya orra” (Csapó 263).. hogy a növénynek er s illata van. orr a. gorzyczka. bogáncshoz hasonló terméssel. Növénynevek 31–35. német mintára jöttek létre. még csicsiskoma. leuele. 1813: Gólya virág (Magy. 1783: Golyva rontó fü (NclB. cardo. 1783: Gordon (NclB. S×lxket el ronttya ha vęle kxtxzed. az az. gólyaorr.

256). A névadás alapja a növény gumósan megvastagodott gyökértörzsének alakja. a növény gyökerén található csomókra utal. | göcsös ~ 1948: Göcsös görvélyf (MagyGyógyn. TESz.. görög pap’-ként értelmeztek. A göcsös jelz a lat. a névadás magyarázatára l. 391) elnevezést javasolja. acacia átvétele.’. A névadás alapja talán a virág. görögpapfüve 1525 k. A gönye jelentése valószín leg ’sovány. A TESz. Vö. a szirmok t szer elhelyezkedése. F vészk. Idegen nyelvi megfelel re vö. EWUng. az utótag a nemzetségnév. ném. ill. büdös gönye’. az el tag a göcs ’csomós’ f név. foenum-graecum (< lat. foenum-~ gumiakácia 1998: gumiakácia (Priszter 288). földitök (→ tök). A görbeszuka népi név. bodza a. 1595: Gxrxg zena (Beythe 28a). 1998: görögszéna (Priszter 526). szerint „kérdéses a ’földitök’ jelentés növénynév idetartozása” „a növény esetleg kapaszkodó. J: ’Bryonia. daganat. görbeszuka (MagyGyógyn. hogy gyüm ltse gömböly ded bogyó” (Magy. 1775: Görög széna (Csapó 108). Vö. a görög el tag a lat. scr#fulae ’torokdagadás. vadszázszorszép’. A görögpapfüve egyedi elnevezés. a lat. A gyök utótag elvonás a gyökér szóból. A gönye bizonytalan eredet . amelynek alapján úgy vélték. 525). hogy a növény a nyaki nyirokcsomók tuberkolózisának (torokgyík) gyógyítására alkalmazható. graecum l. helyette a büdös G nye (Magy. A görögszéna a lat. Diószegi Orvosi f vészkönyve a R.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. a szuka utótag északi szláv eredet . és Görögországban állatok etetésére használják. földitök nevet elutasítja. J: ’Bellis perennis. barnagyökér. akácia. J: ’Viola odorata. gönye — büdös ~ 1807: büdös Gfnye (Magy. n#d#sus ’csomós’ < lat. n személy’ jelentés . göcsös görvélyf ’. torokduzzanat’) fordítása. A gönye másik régi elnevezése a földitök (els megjelenése 1525 k. amelyet valószín leg ’görög ember. TESz. . nodosa < lat. A gömböst virág népi név. gönye’. | fekete ~ 1948: Fekete gönye (MagyGyógyn.. EWUng. görögszéna 1578: Gxrxg ſÅéna (Melius 96a). kunkorodó száráról kaphatta nevét” (TESz. f#num ’széna’. 525). Graecus ’görög’) fordítása. a fekete jelz a bogyók színére utal. 1610 k.: Gönyebogyó (Julow 266). görögszéna’. esetleg abba a hangfest eredet szócsaládba tartozik. Graecus ’görög’. A névadás alapja. hogy a növény és apró fekete bogyótermése a tökhöz hasonlítva nevetségesen kicsi. F vészk. 294). griechisch Heu. nodiflórus a. J: ’Acacia senegal. Genaust Scrophulária a.gömböst virág 192 gumiakácia ’Scrophularia nodosa.. vö. F vészk. amely állatfejhez hasonlítható. göcsös görvélyf ’. J: ’ua. görögszéna’. 179). 2.). lat. Diószegi–Fazekas alkotása. görvélyf — csomós ~ 1998: csomós görvélyf (Priszter 497). gömböst virág N. foenum-graecum fordításával jött létre. A gönye nemzetségnév ’Bryonia’. görvély a. 258). görbeszuka N.-i Scrophularia (< lat. gömböst virág (MagyGyógyn. gumiakácia’. 337). Vö. n#dus ’csomó’ fordításával jött létre. a nyaki nyirokmirigyek megduzzadással járó güm kóros megbetegedés’ el tag a lat.. gönye a. szakny. A növénynév f eleme magyarázó szerep . J: ’Scrophularia nodosa. bodza a. satnya’ utalva arra.. A görvély ’duzzanat. Idegen nyelvi megfelel re vö. lat. d): RMGl. J: ’Trigonella foenum-graecum. A göcsgyök Barra alkotása. J: ’Trigonella foenum-graecum. 1998: göcsös görvélyf (Priszter 497). ibolya’. varjúmogyoró. 1998: büdös gönye (Priszter 319). A gumiakácia összetett szó. gumi el tagja a fa sebzett törzséb l szivárgó gumiszer nyálkára utal. Knodenkraut (Veszelszki 402). torokgyíkf . Genaust f##num-gr##cum a. J: ’ua. amelynek a göngyölít és családja is tagjai.. görvély a. ’kutya n sténye. J: ’Bryonia alba. a névadás alapja a virág formája.).’. — ~bogyó 1807 e. A büdös jelz a növény szagára. hogy a növény széna illatú. Diószegi–Fazekas meg is jegyzi „A’ Tökt l és Ugorkától abbann külömböz. 291).: Fenumgrecum: Gewreghpapfÿwe (Ortus: RMGl. az utótagra l.

guzsalyvirág l. 7: 50. arábiai facsipa (→ facsipa). Görög akácia a. guzsalyül virág guzsalyül virág 1783: Gu’sály-ülö virág . vö. 349). 50). A gumiarábikum összetett szó. mintára jöttek létre. Növ. J: ’Colchicum autumnale.’. Spinnblumme ’guzsalyvirág’ (Veszelszki 168). giliceökör~. gumiarábikum 1577 k. fonni.: „elegÿch eoÅwe gummi arabicommal” gr.’. arabmézga. Gummi arabicum átvétele. guzsalyvirág. akácia a.. (OrvK. A guzsalyül virág. guzsalyül ném. (Melius 181). J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. 1798: Gúsály-ülf virág (Veszelszki 168). gúzs l. EWUng. Marzell Colchicum autumnale a. J: ’ua. eke~. 360).gumiarábikum 193 guzsalyül virág Farkas. A névadás magyarázata. Márton. 1948: guzsalyvirág (MagyGyógyn. || guzsalyül 1948: guzsalyül (MagyGyógyn. bába~ (NclB. 50). hogy a növény virágzásával (kés sszel) kezd dnek a hosszú téli esték. ökör~ guzsaly l. szi kikerics’. akác a. a lat. 1948: Gummi arabicum (MagyGyógyn. J: ’ua. ném.. amikor az emberek leülnek sz ni. LXXXIV. TESz. 70*/2). || guzsalyvirág 1903: guzsalyvirág (Hoffmann–Wagner 73). 1578: Gummi Arabicummal gr. Vö.

A gyalogolajfa Melius alkotása. közönséges boróka’. J: ’Antennaria dioica. 427). alacsonyabb’. gyalog. J: ’Juniperus communis. az utótag nemzetségnév. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- TESz. a gyalogfeny el tag a növény R. vö. ne- könyve a gyalogfeny boróka nevet javasolja a R. gyalogbodza’. 1578: Gyaptyu f× (Melius 146). 1998: gyalogbodza (Priszter 491). amely jelz s szerkezetb l forrt össze. laurus ’babér’) név alapján jött létre a ném. 61: 486). 1775: Gyapju-fü (Csapó 203). gyalogfeny . . Chamelæa (Melius 20a) (< lat. gyalogfeny boróka 1807: gyalogfeny Boróka (Magy. F vészk. 1948: gyapjasf (Halmai 8).) és a molyhos ökörfarkkóró (2. TESz. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. 1807: Gyapjúf (Magy. J: ’ua. gyal. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. 1798: Gyalog-Bozza (Veszelszki 194). EWUng. J: ’Juniperus communis.) gyapjúf neve a ném. ang.< gör. 1903: gyapjasf (Hoffmann–Wagner 165).a. szokásosnál kisebb. Genaust Chamaeálo( a. A gyapjasf el tagja az ótör. dwarf bay.a.a. chamelea < lat. parlagi macskatalp’. gyalogfeny 1450: „inter rubeta Gyalogfenyew vocata” (MNy. Vö. gyalogfeny . Wullkraut (Melius 146. 1798: Gyalog-fenyf (Veszelszki 265). 415). A növénynév gyalog el tagú összetett szó. J: ’Daphne mezereum. ve. 339). gyalog. 172). molyhos ökörfarkkóró’. boróka. Lorbeerkraut. farkashárs’.alapszava si örökség a finnugor korból. a R. Vö. ném. 362).. A növény idegen nyelvi elnevezései a babérhoz való hasonlóság alapján keletkeztek. hogy a növény bogyói és keskeny levelei emlékeztetnek az olajfára. Idegen nyelvi megfelel re vö. A gyalog származékszó. A gyalogfeny boróka Diószegi–Fazekas alkotása. A szöszös ökörfarkkóró (1. 1783: Gyalog-fenyö (NclB.’. a gyalog el tag a lat. 545). a névadás alapja. jelentése ’földhöz közeli’. magyarázatára l. 1798: Gyapjas. gyalog. a bodzafától ’Sambucus nigra’ (bodza) különbözteti meg ezt a kisebb bodzafajtát.a. eredet gyapjú -s melléknévképz s származéka. gyalogolajfa 1578: Gyalog olay fa (Melius 20a). R. ’a rendesnél. Vö. az el tag megkülönböztet szerep . hogy a növény apró levélkéi molyhosak. A növény hasonló szemléleten alapuló elnevezése a földibodza (→ bodza). A gyalog el tag azt fejezi ki. chamaí ’földön’) fordítása. gyalog. J: ’Verbascum thapsus. ▌ 2. hogy a közönséges boróka ’a rendes feny fajtáknál kisebb. A növénynek ugyanerre a tulajdonságára utal az aprófeny (→ feny ) elnevezés is. szöszös ökörfarkkóró’. J: ’Verbascum phlomoides. F vészk.. 352). EWUng. 1783: Gyapjú-fü (NclB. gyalogbodza. chamae. Csapó 203) tükörfordítása. || ~fa 1578: Gyalog fxnny× fa (Melius 9a). földiolajfa (→ olajfa). gyapjasf 1783: Gyapjas-fü (NclB. lat. az olajfa magyarázata talán az. gyapjúf 1. közönséges boróka’.fÍ (Veszelszki 238). laureola (< lat. Feldcypresse ’földi ciprus’. J: ’Sambucus ebulus. borsfeny helyett. alacsonyabb’. 1783: Gyalog Olaj-fa (NclB.GY gyalogbodza 1783: Gyalog Bozza (NclB.

A gyermeklánc és a láncf elvonással keletkezett a gyermekláncf névb l. 279). J: ’Rosa canina. 1783: Gyék-fü (NclB. a gyökér utótag a növény felhasználható részére utal. A gyengevirág népi név. || gyomború N. gyenge el tagja ’fiatal. 78). 331/13). király~. A gyengegyökér összetett szó. Az utótag magyarázatára l. gyepár l. Melius alkotása. a növény más elnevezésében is megjelenik állatnév betegség megnevezésére: békavarf . | 1775. MNövSz.’. er tlen’ jelentés . torokgyík a. fekete bodza’.gyengegyökér 195 gyimbor mindkét növény molyhos.). láncf (Csapody–Priszter. album. EWUng. gyomború (MagyGyógyn.’.: RMGl. hogy a tüskés vadrózsa eleven sövényt alkotott. 135).’.. A névadás alapja. 78). árokpartokon. lándzsás útif ’. J: ’Plantago lanceolata. J: ’Sambucus nigra.. 1998: gyepürózsa (Priszter 483). torokgyík a. gyíkf 1577 k. vulgaris + P. hogy a növény kora tavasszal bontja ki aprócska. rózsa. század elején elt nt nyelvünkb l. vagy Gyenge gy×kér vizzel” (PaxCorp. torokgyík gyógyítására használták. J: ’ua. és erfs ſzagú” (Veszelszki 354). mise~ gyík l. laciniata). 1998: gyep bodza (Priszter 491). TESz. 291. gyengevirág N. gyenge el tagja ’zsenge. gyep rózsa 1948: Gyep rózsa (MagyGyógyn. a névadás alapja. zsenge’ jelentés . A gyep rózsa összetett szó. gyíkf ’. gyöngevirág (MagyGyógyn. gyep 1225: ’sövény. gyomboló. hogy a növényt a torok betegségeinek. gyep a. 390). bútzkós. (Melius 88a). Növényszótár 266). 295). vö. MagyGyógyn. 1783: ’Prunella vulgaris. hoſſzúkas. a név magyarázata. orvosi salamonpecsét’. a gyermek és a lánc ’egymásba kapcsolt karikákból álló eszköz’ összetétele. 1590: prunella: szilua fé. gyilkoló l. jegenye gyengegyökér 1690: „Az Himlxrxl … Az harmadik állapatban mikor varaÐodni kezd és Ðzárad:… s-moÐsák penig Bab-virág vizzel.. TESz. Az utótagra l. TESz. 1998: gyíkf (Priszter 467). hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. EWUng. J: ’ua. A névadás alapja. gyombolyú. „Az egész növény csillagsz rökt l sárgásan vagy szürkén molyhos” (Hoffmann–Wagner 38). gyapjaſſak” (Csapó 203). vö. (P. J: ’Taraxacum officinale. akadály’. 179).). A növény felhasználásán alapul a toroköröme és a t zf elnevezés is. gek fé (SzikszF. gyep rózsa’. J: ’Viscum album subsp. gyenge. gyegenye. hogy a bodza eleven sövényt alkotott vadon. az el tag magyarázata valószín leg az. || gyermeklánc 1798: Gyermek-lántz (Veszelszki 127). A gyíkf a torokgyík (1489: ’Diphterie’) betegségnévb l elvonással keletkezett. hogy a növényb l láncot fonnak a gyerekek. Csapó így jellemzi a molyhos ökörfarkkórót: „Levelei nagyok puhák. J: 1577 k. soktérd -gyökeresf . 179. fagyöngy’. 1578: ’Prunella sp. gyimbor 1948: gyimbor (MagyGyógyn. gyapjas. gyombolló. bab~f gyilok l.’.. J: ’Polygonatum odoratum. magyarázatára l. pl. 1775: Gyenge gyökér (Csapó 236). gyíklevelüf (MagyGyógyn.: „Gÿkfwnek es SÅakat feÿw fwnek leweth fachÿard kÿ” (OrvK. || láncf N. ibolya’. közönséges gyíkf ’. A gyíklevel f népi név. 257). az el tagot az indokolja. A gyep bodza összetett szó. 1578: gyekf×nec gr. gyoŒboru (ÚMTSz. lila virágait. 1998: gyermekláncf (Priszter 518). . gyomború. gyopár gyermekláncf 1783: Gyermek lántz-fü (NclB. 1775: Gyik-fü (Csapó 281). J: ’Viola odorata. A gyermekláncf összetett szó. pitypang’. amelyen csomók találhatók. torok~f gyep bodza 1911: gyepü bodza (Cserey. méreg~ TESz. egy újnyi temérdek. gyomboru. J: ’ua. Veszelszki is kiemeli a gyökér gyengeségét: „A’ gyökere fejér.. s t neveltek is bel le sövényt. A gyík el tag azonos az állatnévvel. EWUng. gyenge a. gyertya l. J: ’ua. gyenge a. vag. gyep a. 154). gyíklevel f N. gyimbór (ÚMTSz. — közönséges ~ 1998: közönséges gyíkf (Priszter 467). még gyep bodza. 410). A gyengegyökér növénynév a XIX. EWUng. gyegönye l. bodza.

’. A kétlaki és a parlagi jelz k magyarázatára l. fekete gyopár (ÚMTSz. a gyomború ’domború’ ennek továbbképzett alakja. hogy a fagyöngy kidudorodás a fákon.. szakadást ~ f .). gyapárvirág. a növény különféle fafajtákon él sködik. A fekete nadályt (4. hogy a növény szürkés. | kétlaki~ 1807: kétlaki Gyopár (Magy. 218). nyilvánvalóan azért. Feketegyopár (MagyGyógyn. N.gyopár 196 gyopár A gyimbor és a gyombolyú népi nevek. hideglelést ~ f (→ hideglelés ellen való f ).) gyopár neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a virágok hasonlóak. Wilder Edelweiß ’vadgyopár’. | hegyi~ 1903: hegyi gyopár (Hoffmann–Wagner 165). szem~f (→ szemnek gyönyör sége). fal~ (→ falf ) gyomboló. Ember és növényvilág 208). Ember és növényvilág 199). — fekete~ 1470 k. 279). mert a gyopár elnevezést már más jelentésben használták: Gnaphalium + Pseudognaphalium (erdei gyopár ’G.) már nem adatolható herbáriumokból. Ember és növényvilág 199). 368). 1577 k.). fekete jelz jének megkülönböztet szerepe van. eredet (vö. — ~virág N. ▌ 5. a vad- . a növény sárga.: Origanum: Fekethe Gÿopar (Ortus: RMGl. világ~ gyom l. sok apró gömböcske. — sárga~ 1583: sarga gyopar Sedum minus causticum (Clusius–Beythe 7a: BotTört.: Origanum: feketegyopar (CasGl. — fekete~f 1664: „Fekete gyopár f×vet” gr.: RMGl. sárga gyopár ’Helichrysum arenarium’ a sárga szín virágról).: De origano: fekethe gyopar (StrassbGl. esetleg a növényben található fekete fest anyagra utal: „Ennek Lugjával a’ gyapjat ’s fonalat feketés Ðzinre változtattni lehet” (Csapó 106).) név hasonlóság alapján jött létre. 1500 k. eredeti jelentése ’különféle er s szagú f szernövény’. gyomború l. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. fekete nadályt ’. A gyimbor a dombor ’kidudorodás’ (a domb f név -r képz s alakja) alakváltozata. mindent ~ f . feltehet leg a növény lilás/kékes virágaira (vö. N. Ember és növényvilág 203). eb~f (→ eb~pázsit). — havasi~ N. a növény felépítése a gyopárra ’Gnaphalium-fajok’ és a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztet. oszm. — N. 1610 k. 279).) és a vadszázszorszép (5.’. A gyopár ’parlagi macskatalp’ (3. havasi gyopár (Péntek–Szabó. J: ’Antennaria dioica. sz rös levelei. yïpar. A 17. J: ’ua.’.’. a): RMGl. csillag alakú virágai nyáron bogerny kben nyílnak. tökösség~. A borsos varjúháj (2. a fekete nadályt nek érdesen sz rös. disznó~f . orminium: Fekete gyopar (SzikszF. gyimbor gyógyító l.’. rontást ~ f . 352). köszvényt ~ f (→ köszvényf ).: Origanum: Fekethe giopar (Herb. 1578: Gyopár (Melius 115). CC.) gyopár elnevezése népi név. „A’ gyapjat feketére feſtik vele” (Veszelszki 330). (Lippay 166). J: ’ua. hosszú szára és levele van. 1590: Origanum. 279). henye gyopár ’G. gyombolyú. vadszázszorszép’. 1395 k. (OrvK. J: ’ua. közönséges szurokf ’. | 1577. gyopár | ? Origanum vulgare. a): RMGl. var~f (→ varf ). Falsches Edelweiß ’hamisgyopár’.2: RMGl. A névadás alapja. 42/17). 415). 279).: RMGl. J: ’Symphytum officinale. türk yïpar. ▌ 2. borsos varjúháj’. gyapár (Péntek– Szabó. Idegen nyelvi megfelel re vö. parlagi macskatalp’.: RMGl. mint a gyopárnak ’Gnaphalium-fajok’. 279). d): RMGl. ipar ’mosusz’). gyoboru l. 132). ▌ 4.: ’Gnaphalium sp. 1783: Sárga Gyopár (NclB. 468).’. F vészk. virágjára. macskatalp. 279). J: ’ua. 1525 k. ▌ 3.: Origanum: fekethew gypaar (Növ. szív~. sylvaticum’. ujg. Origanum: fekethe [gio]-par (Herb. 279). A névadás alapja. J: 1395 k. gyimbor gyopár 1.: Fekete gÿoparth gr.: TESz. A gyopár ótör. kígyómarást ~ f (→ mérges vad harapást ~ f ). gyepárvirág (Péntek–Szabó.). 279). A közönséges szurokf (1. F vészk. 468). közönséges szurokf ’. J: ’Bellis perennis. J: ’ua. J: ’ua. F vészk. illat’.) er s szagú f szernövény. — fekete~ N. 1807: parlagi Gyopár (Magy.’. ? gyapár (Péntek–Szabó. J: ’ua. | parlagi~ 1783: Parlagi Gyopár (NclB. hosszú száron ül virágjai emlékeztetnek a gyopár és a havasigyopár levelére. 1807: fekete Gyopár (Magy. 1520 k. 1577: origanum: giapar (KolGl. yïpar ’mosusz. J: ’Sedum acre. századtól a gyopár közönséges szurokf (1. a termése gyöngy alakú.: secat[us]: gyopar (BesztSzj. 1578: ’Origanum vulgare. supinum’ stb.

sokszorosan elágazott’ (Magy. hogy a növény gyökere s r . — német~ 1775: Németgyömbér (Csapó 40). gyopár a. pirosító~. lyukacsos~ (→ lyukasgyöker f ). (Barra 192). — sziámi ~ 1998: sziámi gyömbér (Priszter 297). hézag~. vö. zingiber. — vad~ 1948: N. F vészk. tajték~ (→ tajtékzóf ). kapotnyak(~). F vészk. kígyó~ keser f (→ keser f ). 77) igéb l elvonta a gyököntövet. szerencse~. 1948: németgyömbér (MagyGyógyn. a névadás magyarázata. szegf szagú~f (→ szegf szagúf ). farkas~. F vészk. EWUng. 77). kígyó~f (→ kígyógyökér). vagy macska gyökönkének gr. A gyömbér ’Zingiber officinale. örmény~ (→ örvényf ). madár~. els megjelenése: 1395 k. elfordult gyöker f (→ elfordultf ). édes~. gyopár a. a névadás alapja. tekert~ (→ tekertgyöker f ). J: ’ua. fa~f . fehér~f (→ fehérgyökér). fa~ paptöke (→ paptök). menny~. alant~. Szent János ~e. kígyóf (~). f szergyömbér’ latin eredet (vö. keser ~f (→ keser gyökér). szappan~ (→ szappanf ). édes~fa (→ édesgyökér). a sziámi gyömbér (2. MNy. J: ’Valeriana officinalis subsp. TESz. göcs~ gyökér l. elfordultf gyöker l. kaporna(~). gyökkent a. pirító~ (→ pirítóf ). gyökint a.gyökönke 197 gyömbér százszorszép t rózsájából kiemelked kis levelek és virágok a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztetnek. 39: 359. fekete~. F vészk. farkasöl ~. tekert~f gyökönke 1807: Gyökönke (Magy. keser ~. ▌ 2. bécsisás~ (→ sás). k méz(~). méreg~ (→ méregöl f ).. Diószegi–Fazekas a „meggyökönt” ’meghajlítgatott. nadály(~). galanga(~). ördögborda(~). a gyökkent ige ’fejét le-leejtve bóbiskol. gingiber ’gyömbér’. A foltos kontyvirág (1. gencián(~). || macskagyökönke 1807: matska Gyökönke (Magy. hasonlóan az ázsiai eredet f szergyömbér . ábrahám~ (→ ábrahámfa). sokszorosan elágazott’ jelentés . A gyökönke ’Valeriana’ nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. dancia(~). A névadás alapja. A „meggyökönt” (Magy.) jelentésével. 211–215. császár~.. keresztes~ (→ keresztesf ). sziámi gyömbér’. k rontó~f (→ k rontóf ). anya~.. 77). 77) valószín leg ’meghajlítgatott. gyömbér 1. pecsét~ (→ pecsétesf ). szegf ~ (→ szegf szagúf ). pecsétes~ (→ pecsétesf ). kénköves~. kirágott ~ f (→ kivágott ~ f ). gyömbér~ (→ gyömbéresgyökér). ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit). vad gyömbér (Jávorka 266). kereszt~ (→ keresztf ). hogy a növény gyökerét gyomorpanaszok gyógyítására használták.: zinziberíuÅ: genber” (BesztSzj. fecske~ (→ fecskef ). k ~.: TESz. vérhas~. J: ’Valeriana.) és a kereklevel kapotnyak (3. foltos kontyvirág’. F vészk. 1783: Német gyömbér (NclB. J: ’Alpinia galanga. derékszögben meghajlítgat’ (ÚMTsz. lat. vagy meggyökönt” (Magy. sok~f (→ soktérd -gyökeresf ). zingiberi ’gyömbér’). angyélika(~). farkashézag~. 422). boszorkány~. ugró~. de ſok apró óldal ágai vannak” (Veszelszki 436). barna~. vadgyömbér (MagyGyógyn. k.) gyömbér neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. h. A macskagyökönke macska el tagját a macskagyökér névb l vonták el. lyukacsos~f (→ lyukas~f ). mogyoró~.). A kés bbi herbáriumszerz k is a növény jellegzetesen elágazó gyökerét emelik ki. a’ matska szeret vele játszani” (Magy. karácsony~. galagonya~ (→ galanga). kígyó~. — orvosi ~ 1841: orvosi. angyalédes~. 47). Veszelszki ezt írja a növényr l: „a’ gyökere egy újnyi vaſtag. örvény~ (→ örvényf ). gálánt~ (→ galanga). vér~. F vészk. sárkány~. gyopár a. gömböly ~ farkasalma (→ farkasalma). így pl. 65: 136. DeutÐcher Ingwer tükörfordítása. kivágott ~ f . gyök l. EWUng. barna~ (→ barnagyökér). officinalis. vörös~ gyökere elfordult f l. hogy „Gyökere szagos. gyenge~. 77). benedikta~ (→ benedekf ).). lat.t b l származik. Diószegi–Fazekas így magyarázza a névadást: „tövönn eggyfelöl dútzos.. 77). SzófSz. gyökint a. macskagyökér’. elharapott ~ f (→ kivágott gyöker f ). macska~.) németgyömbér neve a ném. sokszorosan elágazó. üres~. A foltos kontyvirág (1. mester~. lat. szarvas~f . J: ’Asarum europaeum. és ehhez illesztette a -ke kicsinyít képz t. ember~. fest ~. Áron-~ (→ Áron szakálla). Marzell Antennaria dioica a.. kereklevel kapotnyak’.. ▌ 3. kálmos(~). angyal~. MNy. angyalital~. az ismeretlen eredet gyök. TESz.’. 79). fehér~. J: ’Arum maculatum. macskagyökér’.

gyöngyvirág 1. J: ’Viscum album subsp. kidudorodás’ magyarázata. — N. 1578. a sziámi jelz arra vonatkozik. A szúrós jelz re l. caryophyllon ’f szernövény: szegf szeg’) nevének mintájára jött létre. J: ’ua. gyömbér a. 1807: Gyöngyvirág (Magy. a gyömbérrel adták vissza. EWUng. 376). gyömbér a. gy(ngyvirág (MTsz. a név magyarázata. 1798: Gyömbéres gyökér (Veszelszki 138). || gyömbérgyökér 1841: gyömbér gyökér (Barra 119). gyömbérgyökér l.. J: ’Leonurus. 1998: szúrós gyöngyajak (Priszter 412). gyöngyajak 1911: Gyöngyajak (Cserey. 129). szúrós gyöngyhím (→ gyöngyajak). gyönggyel kivarrt minta’ öszszetétele. gyöngyajak’. a R. buckó a. fekete nadályt ’. F vészk. 1998: közönséges gyömbérgyökér (Priszter 384).) vadgyömbér elnevezését a növénytani szakirodalom népi névként említi. 1578: Gyxngy virágnac gr. A névalkotás talán a növény R. 1998: gyöngyvirág (Priszter 342). a növény illatos gyökerére utal az elnevezés. gyöngyköles (MagyGyógyn. gyöngyajak’. hím2. Genaust Caryophýllus a. A gyömbéresgyökér latin eredet .). szúrós gyöngyajak’. erdei gyömbérgyökér’. 1775: Gyöngy virág (Csapó 108). gyömbéresgyökér gyöngevirág l. el tagja a termés formájára utal. TESz. F vészk. hogy a szegf szeg és a gyömbér is nagyon illatos. 1590. J: ’Geum urbanum. lat.: Gyöngyvirág (Julow 258). hogy a fagyöngy a fákon él sködik. f szeres illata. Vö. az elnevezés valószín leg a lila gyöngyszer virágokra utal. 351). a névadás alapja a növény er s. caryophyllata ’f szernövény: szegf szeg’ jelentését más f szernövénnyel. A R. 1998: gyömbérgyökér (Priszter 384). album. UEWb. 78). 1545: Uöttem göng uiragot mind fazekastol” (TESz. 232). J: ’Symphytum officinale. gyengevirág gyöngy l. 218). F vészk. a buckó ’csomó. szúrós gyöngyajak’. J: ’ua. 1807 e. az ajak az uráli eredet aj ’nyílás’ szóból -k kicsinyít képz vel jött létre. | közönséges gyömbérgyökér 1948: Közönséges gyömbérgyökér (MagyGyógyn. az el tag a gyömbér ’Zingiber officinale. J: ’Geum urbanum.’. | 1807 e. F vészk. — szúrós ~ 1903: Szúrós gyöngyajak (Hoffmann–Wagner 119). Ember és növényvilág 222). caryophyllata (< lat. J: ’Leonurus cardiaca. A sziámi gyömbér (2.gyömbéresgyökér 198 gyöngyvirág ’Zingiber officinale’ gyökeréhez. gyöngyvirág (Péntek–Szabó. 11. fagyöngy’. hím utótagot ajakra cserélték. A gyöngybuckó ’gyöngycsomó’ népi név. J: ’Leonurus. a gyömbérgyökér elvonással keletkezett a gyömbéresgyökérb l.. — Ö: eb~.) a gyömbérfélékhez tartozik. 861. F vészk. A gyöngyköles népi név.: RMGl. UEWb. 775). 351). A kereklevel kapotnyak (3. Növényszótár 132). J: 1545. hogy „tséſzéje ſzúrós” (Magy. összetett szó. buckó a. A gyömbéresgyökér magyar alkotás. Marzell Geum urbanum a. — erdei gyömbérgyökér 1998: erdei gyömbérgyökér (Priszter 384). 1807. gyöngyhím 1807: Gyöngyhím (Magy. gyöngyköles N. 351).). EWUng. 1998: ’Convallaria majalis. A gyöngyhím nemzetségnév. 351). — szúrós ~ 1807: szúrós Gyöngyhím (Magy. J: ’Leonurus cardiaca... májusi gyöngyvirág’. gyöngybuckuó (ÚMTsz). (Melius 138). erdei gyömbérgyökér’. gyöngybuckó (MagyGyógyn. A szúrós jelz magyarázata. névadásuk alapja. TESz. Diószegi– Fazekas alkotása. az ótörök eredet gyöngy és az ugor eredet köles összetétele. az ótörök eredet gyöngy és a hím ’hímzés. fa~ zekas gyöngyhím nemzetségnevének mintájára jött létre. 1998: . hogy a növény „Porhonjainn üvegenn által ſzép apró gyöngyök látszanak” (Magy. A gyöngyajak valószín leg Diószegi–Fa- TESz. lat. 1775. gyöngybuckó N. f szergyömbér’ -s melléknévképz s származéka.’. gyömbéresgyökér 1783: Gyömbéres-gyökér (NclB. 1590: Lilium conuallium: Gyôngy virag (SzikszF. hogy a gyöktörzs gumói összen nek. a gyöktörzs a f szergyömbér ’Zingiber officinale’ gyökeréhez hasonlóan hasznosítható. gyöngyajak.

jelentése ’hideglelés. J: ’Linaria vulgaris. F vészk. 33: 178). gyujtoványf a. gyujtoványf 1649: Gyujtovány f (MNy. A gyöngyvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. EWUng. polygonatos ’sok csomós’) mintájára alkották. gy jtény. 1998: májusi gyöngyvirág (Priszter 342). gy jtvény l. A gyujtoványf összetett szó. aranyvessz ’. 1791: Gyujtován-fü (Lumnitzer 265). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 232). J: ’ua. szemnek ~ györgyike l. gyujtoványf a. méreg~f gy r f ’Convallaria. len. a növény ma is használatos hivatalos elnevezése lett. J: ’ua. A sokbötyk gyöngyvirág — Diószegi és Fazekas alkotása — nem maradt fenn. 282) elnevezést javasolják. gyujtovány. amelyet Diószegi és Fazekas rossznak ítélt. A növény gyöngyvirághoz hasonlatos levelér l és virágjáról Veszelszki is megemlékezik: „a’ levelei majd igen olIyak mint a’ gyöngyvirágé. ótör. ang. 53). J: ’Polygonatum odoratum. isten~ TESz. Az orvosi salamonpecsét (2. de a salamonpecsét elnevezés. A Magyar f vészkönyv szerz i — hasonlóság alapján — nemzetségnévként a Gyöngyvirág ’Convallaria’ (Magy. magyarázatára l. ném. (Barra 353). gyöngyvirág’. J: ’Linaria vulgaris. lázas betegség’ (1531-t l adatolható). F vészk. Maililie. a gyujtovány el tag a gyujtoványf növénynévb l elvonással jött létre. A gyujtoványpinty Diószegi–Fazekas alkotása. Maiglöckchen. 1807: Gyújtován (Magy. az el tagra l. F vészk. 1998: közönséges gyújtoványf (Priszter 416).’. J: ’Convallaria majalis. kaláris forma ~ f (→ kalárisf ) gyümölcse l. soktérd -gyökeresf .’. — fehér ~ N. A gy r f hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1783: Gyujtován-fü (NclB. eredet gyöngy el tagja illatos. fajnév. 1903: gyujtoványpinty (Hoffmann–Wagner 128).’.) összetett szó. J: ’Linaria vulgaris. szamár~. Az utótag nemzetségnév. gyönyör sége l. a’ mellyekbfl egy borsónyi fekete bogyók leſznek” (Veszelszki 354). ▌ 2.’. gyöv f . A névadás magyarázata. gyöngyvirág a. — sokbütyk -~ 1807: sokbötykÍ Gyöngyvirág (Magy. F vészk. orvosi salamonpecsét’. || gyujtovány 1793: Gyulytovány (Földi 52). az utótagra l. Maiblume. fehér ~ szederfa (→ szeder). 416). szakny. | májusi ~ 1807: májusi Gyöngyvirág (Magy. 391). pinty . F vészk. fehér ~ eperfa (→ eper). A gy r f hasonlóságon alapuló . közönséges gyujtoványf ’. soktérd salamonpecsét (→ salamonpecsét). J: ’ua.gyujtoványf 199 gy z l. a gyujtovány a gyújt ige -vány képz s származéka. a’ levelek a’ ſzárokon egy más utánn állanak és azok’ elején két-két tfltsér-forma fejér virágok függnek. gyujtoványpinty 1807: Gyújtován Pintyf (Magy. 1783: Veres gyürüfü (NclB. jövötény gyümölcs l. és elutasított. hogy a növényt lázcsillapításra használták. májusi gyöngyvirág’. gyujtoványf .. J: ’ua. 1798: Gyújtovány-fÍ (Veszelszki 278). gyujtoványlen 1841: gyujtovány lenünek gr. EWUng. 282). Ember és növényvilág 222). gyövötény l. A májusi jelz a növény virágzási idejére vonatkozik. gyöngyvirág a. 362). Diószegi– Fazekas a Gyöngyvirág nemzetségnév elé a növény gyökerén található jellegzetes csomókra utaló sokbötykÍ megkülönböztet jelz t illesztette.. J: ’ua. TESz. J: ’Solidago virgaurea. May lily. a gy r el tag csuvasos török eredet . A gy r (bokor) ’f ként juhar vagy somcserje’ els megjelenése 1268: Gyrowbukur (OklSz. közönséges gyujtoványf ’. ezt a lat. — közönséges ~ (Magy1948: Közönséges gyujtoványf Gyógyn. fehér gyöngyhöz hasonló virágaira utal. közönséges gyujtoványf ’. a magyarba *Qürük alakban kerülhetett.). 362).) sokbötyk gyöngyvirág elnevezése Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. mivel a növény a gyöngyvirághoz hasonlít. | vad~ 1948: vadgyöngyvirág (MagyGyógyn. Barra alkotása. jövötény gy r f — mezei veres ~ 1798: Mezei veres gyürÍ-fÍ (Veszelszki 170).-i Polygonatum (< lat. | veres ~ 1775: Veres gyürü-fü (Csapó 13).’. fehér gyöngyvirág (Péntek–Szabó. Vö. magyarázatára l. 271). 1998: gyújtoványf (Priszter 416). szent~ (→ szentgyörgyvirág) gy tény.

1998: gy sz virág (Priszter 359). J: ’ua. 1590: Digitalis: Vii fé. 1998: ’Digita- lis.) gyapjas jelz jének magyarázata. hogy a virágok kocsánya és csészéje fehéren sz rözött. 1775: Gyüszü virág (Csapó 110). gy r 1 a. ▌ 2. 1664: Digítalis „Gy×ſz× virág. a pettyegetett jelz pedig a virág belsejében lév pettyes pártatorokra. A gy sz virág Lippay alkotása a lat. woolly ’gyapjas’ foxglove. 420).) Digitalis-fajok. EWUng. Digitalis lanata a. tehát a növények felépítése hasonló. ujjasf helyett.) piros jelz je a virág színére utal.’.: Gy sz virág (Julow 263). wolliger Fingerhut. 1807 e. 1807. || gy sz — piros ~ 1841: piros Gyüsz (Barra 357). J: 1664. J: ’ua. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76). 1998: gyapjas gy sz virág (Priszter 359). vö.gy r virág 200 gy sz virág névátvitellel keletkezett. 1775: ’Digitalis sp. gy sz virág’. piros gy sz virág’. A piros gy sz virág (1. A névadás alapja a gy r szer termés. A pettyegetett jelz magyarázatára l. ném.: RMGl. ném.. 1783: Gyürü (magú) virág (NclB. Marzell Digitalis purpurea a. lat. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával hozta létre. 363). gyapjas gy sz virág’. A gyapjas gy sz virág (2. digit#le ’gy sz ’ < lat. 1998: piros gy sz virág (Priszter 359). A gy sz növénynevet Barra a gy sz virág névb l vonta el. J: 1578: ’Digitalis purpurea. gy r virág 1578: Gy×rx virág (Melius 71a). valószín leg az aranyvessz hosszú szára és a sárgás virágzat emlékeztet a somcserjére. 257). gy sz virág’.. gy r 1 a.. Fingerhut. orvosi körömvirág’. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a gy sz virág nevet javasolja a R. ang. 1775: GyüÐzü-fü (Csapó 110). F vészk. digitális (vulg. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával keletkezett. hogy a virágok gy sz höz hasonlítanak: „Gy×ſz× virág. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). digitális (vulg. gy sz virág’. lat. azonos nemzetséghez tartoznak. gy sz f 1578: Gy×ſÅx f× „à ſarga és verhenyegxs virági” (Melius 51). A piros gy sz virág (1. J: ’ua. J: ’Digitalis purpurea. digit#le ’gy sz ’ < lat.. | pettyegetett ~ 1998: pettyegetett gy sz virág (Priszter 359). 1775: Gyürü virág (Csapó 291). Genaust Digitális a. J: ’Calendula officinalis. vel gyézô fé (SzikszF.’. TESz. Névadására nyilván hatással volt a növény gy sz f elnevezése. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1775: ’Digitalis sp. — gyapjas ~ 1948: Gyapjas gy sz virág (MagyGyógyn. | piros ~ 1841: piros gyüszüvirág (Barra 354). . J: ’Digitalis lanata. a ném. 277). 1807: GyÍszÍvirág (Magy.’. Ringelblumen tükörfordítása. | 1807 e.) és a gyapjas gy sz virág (2. A névadás alapja. A jelz valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. gy sz virág 1. Genaust Digitális a. A gy r virág Melius alkotása. és virág magyarázó utótaggal látta el.. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76).. | 1590. piros gy sz virág’. — kerti ~ 1841: kerti gyüszüvirág (Barra 354). A gy sz f a lat.

vöröshagyma’.) magvas jelz je a fokhagymaszer gerezdekre utal: „Gerézdjeir l a’ héjja könnyenn lekoppad” (Magy. hagyma a. J: ’Saponaria officinalis. Ember és növényvilág 200). vöröshagyma (Pén9 tek–Szabó. J: ’Allium scorodoprasum.’. 289). piros a. — piri~ N.(Beythe 47). póré~. 289). 1395 k. piros a.. 1807: metél Hagyma (Magy. 289). gólya~. TESz.. A pirihagyma el tagja (piri-) szintén a pirosas-barnás hagymalevelekre utal. hagyma a. 1998: vöröshagyma (Priszter 295). Ember és növényvilág 200).’. salotta~. UEWb. 1664: Porrum ſectile Metélló-hagyma (Lippay II: 146). mintára jött létre.: cepe: hagma (SchlSzj. F vészk. ném.’.. sectilis ’metszett’). Növényszótár 10). ▌ 2. 164. | metél ~ 1590: porrum sectiuum: Metelô hagyma (SzikszF. pirul. 203. a szóvégi a valószín leg képz .: RMGl. 604). varjú~ hagyma 1.) vörös és sárga jelz jét a gumó küls száraz vöröses-barnás hagymaleveleir l kapta. F vészk. 289). idegen nyelvi megfelel re vö. ▌ 4. esetleg nomenverbum t lehetett. J: ’ua. pirít a. F vészk. hogy a gyökér a hagymáéhoz hasonló. J: ’ua. Graslauch (Veszelszki 147) ’f hagyma’. J: ’Asphodelus ramosus. 91).’. 2. A hagyma származékszó lehet.: Affodillus: wadhagÿma (Ortus: RMGl. J: ’ua. pirít is idetartozik. — keser ~ 1903: Keser -. fok~. A névadás magyarázatára l. medve~. pár~.H habzóf 1948: habzóf (MagyGyógyn. vagy pázsíthagyma (Hoffmann–Wagner 70). A habzóf a R. szappanf ’. — N. A keser jelz megkülönböztet szerep . — Ö: burgonya~.: RMGl. | sárga~ N. | vörös~ 1525 k. metél hagyma’. kígyóhagyma’. hágó l.: weres hagma (Herb c): RMGl. F vészk. csóka~. J: ’ua. A pázsithagyma elnevezés alapja nyilván a növény f szer levele. vad hagyma (SzikszF. posz~. A vöröshagyma (1. A ágas aszfodélusz (2.. v9r9shagyma. sárgahagyma (Péntek–Szabó. még vadfokhagyma (→ fokhagyma).) vadhagyma nevének alapja. 1998: hagyma (Priszter 295). A habzóf az uráli eredet hab -z igeképz s és -ó melléknévképz s alakja. tajtékzóf mintájára jött létre..: RMGl. 289). a finnugor alapalak *koćm‹ vagy kaćm‹ lehetett. | török~ 1813: Török H[agyma] (Magy. 1540 k. l.’. mogyoró~. Ember és növényvilág 200). — vad~ 1525 k.: RMGl. 1405 k. a növény R. 226). 126). — magvas ~ 1807: magvas Hagyma (Magy. v(r(shagyma. 372).: cepe: hagma (BesztSzj. A kígyóhagyma (4. 1998: habzóf (Priszter 492). pirít a. pirihagyma (Péntek– Szabó.’. 1583: hagyma (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 289). 226). 1998: metél hagyma (Priszter 295). sás~. kígyó~.: Cepe: weres hagÿma (Ortus: RMGl. EWUng. lat. | pázsit~ 1903: pázsíthagyma (Hoffmann– Wagner 70). eredetileg a sülés folyamatát kísér pattogás hangját elevenítette meg.) lat. 225). J: ’Allium schoenoprasum. neve porrum sectile (< lat. 1590: Hastula regia alias asphodelus: Vad saphrany. az igen korai pir ~ p(r ~ pör ~ por t b l származik. ágas aszfodélusz’. UEWb. . J: ’ua. A metél hagyma (3. a hagymt finnugor kori örökség. J: ’ua. 1595: vxrxs hagymanak gr. J: ’Allium cepa. végs soron a piros. ▌ 3. Marzell Allium schoenoprasum a. 1911: pázsit hagyma (Cserey. tajtékzóf ..

amely a melegvér állatok szívm ködését és légzését bénítja: „a’ tiszafát mérges hatása miatt halálfának nevezték” (Barra 424). orvosi körömvirág’. hagymásf 1948: hagymásf (Halmai 7). hagymaszagúf N. szöszösTESz. hal a. a’ mellynek ágos-bogas tetején a’ sárga gombos virágok Ílnek. fokhagymaszagúf . A halálfejecske tükörfordítás. hogy a termés halálfejre emlékeztet. Vö. hogy a zsenge növényi részek.. Wagner . 119. A hajasf Melius alkotása. J: ’Alliaria petiolata.. de a hagyma népetimológiás hatása is érvényesülhetett létrejöttében: a növénynek hagymaszaga van. fokhagymaszagúf . hogy a növény jellegzetesen hosszanti erezet . fokhagymaszagúf . Priszter 429. jeken a’ hajak” (Veszelszki 407).. J: ’Senecio vulgaris. hagymaszagú kányazsombor’. barnás. árvalány~. Mollay. áldott bárcs’. vetési oroszlánszáj’. J: ’Misopates orontium. haló l. a lapuk megdörzsölve fokhagymaillatúak. lándzsás útif ’. Ember és növényvilág 200). él ~f hajasf 1578: haias f× (Melius 82). A névadás szemléleti háttere. fr. 120. UEWb. haj l. vö. alapja a növény kés i virágzási ideje. a névadás alapja. Marzell Calendula officinalis a. Növénynevek 80. hogy a növénynek hagymára emlékeztet illata van. A hagymaszagú kányazsombor hagymázf neve származhat a hagymáz ’lázas betegség’ betegségnévb l. élek~ haloványka — áldott ~ 1903: Áldott haloványka (Hoffmann–Wagner 170). J: ’Cnicus benedictus. J: ’Taxus baccata. fleur de mort. Totenblume. A hagymaszagúf népi név. UEWb. 1775: Hájas-fü (Csapó 229). J: ’Alliaria petiolata. J: ’Alliaria petiolata. hajtó l. a névadás magyarázatára l. ném. a háló uráli örökség. haloványka hagymalapu 1903: hagymalapú (Hoffmann–Wagner 138). hagymaszagú kányazsombor’. 1903: hagymázf (Hoffmann– Wagner 138).hagymalapu 202 f . Az elnevezés magyarázata. az el tag az uráli eredet hal -ál képz s származéka. Az áldott jelz a lat. áldottf . hagymaszagú kányazsombor’. a halottak napján is virágzik. hálóf (MagyGyógyn. 322). A halálvirág népi elnevezés. hagymázf 1798: Hagymáz-fÍ (Veszelszki 36). az el tag az ugor eredet haj ’a koponya sz rzete’ -s melléknévképz s származéka. A hagymaszagú kányazsomborral els sorban sebeket kezeltek. A hagymás el tag a hagyma -s melléknévképz s származéka. A névadás magyarázata. a nagyobb levelek. -ván névszóképz -bokorral és -ka kicsinyít képz vel jött létre. hagymaszagu-f (Péntek–Szabó. Todtenköpfel fordítása. haj a. lapu. A hálóf népi név. A haloványka az uráli eredet hal. a ném. az utótagra l. A haloványka valószín leg Wagner alkotása. A névadás magyarázata. de lázcsillapításra is használtak. hagyma. 854. Veszelszki így magyarázza: „a’ korója gömbölyÍ. benedictus fordítása. közönséges aggóf ’. UEWb. halálfejecske 1998: halálfejecske (Priszter 429). fokhagymaszagúf . 1948: hagymalapu (Halmai 7). EWUng haj a. TESz. A hagymalapu összetett szó. még novemberben. J: ’Calendula officinalis. has~kökényfa (→ kökény) halál l. vénusz~páfrány ~a.. EWUng. 279). Vénusz asszony vénusz~. Vö. egyedi adat. tiszafa’. a név magyarázata.’megsz nik élni’ igéb l vány-. hal a. 416). hogy a növénynek fehér bóbitájú kaszattermése van. az el tagra l. A halálfa összetett szó. Vö. mellyek fſz-felé ſzínte úgy meg-fſzÍlnek mint a’ meg-aggott öreg fe- hálóf N. hogy a tiszafa minden növényi része mérgez anyagot tartalmaz. bolha~ (→ bolhaf ) halálfa 1841: halálfának gr. 1783: Hajas-fü (NclB. Idegen nyelvi megfelel kre vö. halok l. Vö. hagymaszagú kányazsombor’. (Barra 424). halálvirág (MagyGyógyn. halálvirág N. J: ’Alliaria petiolata. üres. J: ’Plantago lanceolata.

257). a ganga mássalhangzó-hasonulással keletkezett. 119. F vészk. — ~fa 1783: Hanga-fa (NclB. 1783: Hanga-fü (NclB. TESz. Besewinde ’böse Winde’. isten~. az el tagot a növény R. hanga. veres hólyag (MagyGyógyn. bolondító beléndek’. halyag a. a termés hólyagszer burkára utal.-i nux-vomica (lat. Idegen nyelvi megfelel re vö..: ’Calluna sp. Jávorka 973). — veres~ 1525 k. kakas~ harangcámoly 1807: harang Tzámoly (Magy. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a harangcámoly nevet javasolja a R. — vereshólyag N. hogy a lampionszer vagy hólyagszer termésr l van szó. J: ’Strychnos nuxvomica. 1460 k. || hánytatócserje 1998: hánytatócserje (Priszter 514). A hánytatófa ~ hánytatócserje idegen nyelvi minták alapján jött létre. 299). A haragf a finnugor eredet har.: RMGl. a hályog ’különféle szembetegségek neve’ el tag a finnugor eredet hály -g kicsinyít képz s származéka. a névadás magyarázatára l. és szinte megfojtja azokat. szerint ismeretlen eredet . hogy a növény fészkének bels pikkelyei pókhálósak. réti harangláb’. ördög~f (→ ördögharaptaf ) harang l. J: ’Sinapis arvensis. szulák’. | 1998: ’Calluna vulgaris. 1807 e.. MNövSz. Genaust volúbilis a. A névadás magyarázata. vadrepce’. Noix vomiques (Márton. magyarázatára l. 1798: Hanga-fa (Veszelszki 206). — Ö: avar~. J: ’Geum urbanum. sz. ném. ill. cámoly. erdei gyömbérgyökér’. A harangcámoly összetett szó. 74. erre utal a veres jelz .: Alkekengi: wereshalyag vel papmonya (Ortus: RMGl.’.. Genaust nux-vómica a. fr. repcsény. halvány a.) hólyag utótagja szintén ismeretlen eredet . J: ’Physalis alkekengi.. nux ’dió’. 1807 e. vö. A hályogf népi elnevezés.: TESz. 397). J: ’ua. J: ’Sinapis arvensis.. gamóvirág . UEWb.szóból származik. csarab’.). vadrepce’. hogy az erdei gyömbérgyökeret különféle szembetegségek gyógyítására használták. EWUng. vö. és az EWUng. 183). erit eni[m] qu[asi] mirice in deferto: hanga (JászGl. haragf 1590: Volubilis.) neve német mintára jött létre.. hangarepcsény 1903: hangarepcsény (Hoffmann–Wagner 139). hogy a bokor vagy kisebb fa nagyságú növényt hánytatásra használták.’. szakny. hólyag a. Diószegi– Fazekas alkotása. A csarab (1. UEWb. hanga 1. Marzell Convolvulus arvensis a. amely éréskor narancspirosra színez dik. 30). hályogf N. volubilis (< lat. vel. — N. 2: 36). hogy a növény rácsavarodik más növényekre. rep-csény~. harangvirág elnevezéséb l vonták el. 220. volvere ’csavar’). A vadrepce bokros felépítése. ganga (MNyTK. A vereshólyag ’bolondító beléndek’ (2. TESz. A vereshalyag ’zsidócseresznye’ (1. még csodamag. Hályogf (MagyGyógyn. fa magyarázó utótag. 362). TESz. Ebben a növénynévben valószín síthet . EWUng. J: ’ua. ▌ 2. — ~f 1775: Hanga-fü (Csapó 194). hólyag a. lat. ném.. sztrichninfa’. 1998: hanga (Priszter 322). hánytatófa 1966: hánytatófa (Csapody– Priszter. A hangarepcsény összetett szó. vomere ’hányni’). 318). a névadás magyarázata valószín leg az. ▌ 2. halyag a. Az utótag mezetségnév... az utótagra l. ném.) halyag eleme a TESz. A névadásra esetleg hatással lehetett a lat. 129). conuoluulus: Harag fé. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Strychnos nux-vomica. 259..halyag 203 harangcámoly alkotta talán utalva arra. XVI. J: ’Convolvulus sp. vag folyo fé (SzikszF. halvány a.: maledict[us] homo. sztrichninfa’. J: ’Hyoscyamus niger. volūbilis ’változékony’ < lat. A névadás alapja. Növ. EWUng. 121. J: ’Aquilegia vulgaris. lat.. zsidócseresznye’. vékony levélkéi emlékeztetnek a csa- rabra. a -g névszóképz ..) hanga elnevezése ismeretlen eredet .: Hanga (Julow 258).. csarab’. Brechnuß. J: 1460 k. halyag 1. haragja l. UEWb. Heydekraut ’hangaf ’. az el tagra l. a cserje. . Csapó hangaf ’vadrepce’ (2.

). F vészk. 1807: HarmatfÍ (Magy.harangláb 204 háromlevel f (→ gamó). cserjéseket. zöldségféle levele’. háromlevel f — keser ~ 1775: KeÐerü három levelü-fü (Csapó 295). 1903: harangláb (Hoffmann–Wagner 111). 1807: ’Drosera.. a páfrány (2. 370) nevét sem a köznyelv. Az égerfa (1. tenger~ harangvirág 1664: Aquilegia Harang virág. ang. cserje’. fekete nadályt ’. — ~f N. A harangláb a török eredet harang ’hangadó eszköz’ és a láb ’a harangozó eszköz talpa’ összetétele.’. 1783: KeÐerü Három levelü-fü (NclB. A névadás alapja a növény levele: nyeles.. hogy ezek a növények kedvelik a nedves talajú berkeket. harmatf 1775: Harmat-fü (Csapó 111). hogy a növény hosszú szárán nagy harangszer . sundew. szlk.’. — N. hogy a virágok kis cseng kre emlékeztetnek. láb a.’. J: ’Frangula alnus. — kereklevel ~ 1807: kereklevel HarmatfÍ (Magy. 1998: ’Drosera rotundifolia. mérges vad ~ harapta l. ÚMTSz. hr&st. chriašt ’kifejletlen. gím~. A harmatf valószín leg a lat. A magyarba a déli és nyugati szláv *ch(v)rastъ ( sszl.) harangláb elnevezésének alapja. | 1998: ’Aquilegia. blg. N. хвóрост ’száraz gally. nyeles. harang a. 217). éger a. 164).) haranglábf neve népi név. közönséges kutyabenge’.). harangvirág. ▌ 2. — ~fa N. MagyGyógyn. kesely f . hölgy~..: Harmatf (Julow 257). haraszt a. TESz. Diószegi–Fazekas Harang Tzá- moly (Magy.). chrast ’cserjés. chrast ’egy fajta tölgy: Quercus aegilops’. bozót’. N. A fekete nadályt (2. J: 1775. 335). J: ’páfrány’. harangszer virágja van. rotundifolia fordításával keletkezett. 1903: harangvirág (Hoffmann–Wagner 111). a növény hosszú. vessz . ▌ 3. puha káposztafej levelei’. Glockenblume tükörfordítása.’. haranglábvirág (ÚMTsz. Idegen nyelvi megfelel re vö. F vészk.’. harangvirág (Péntek–Szabó. J: ’Alnus sp. A réti harangláb (1. 2.). kereklevel harmatf ’. 1998: harangláb (Priszter 303). melyek ragadós váladékcsöppeket bocsátanak ki. sasf helyett. szb. szln. droserós ’harmatos’) fordítása.) és a közönséges kutyabenge (3. hím~. — közönséges ~ 1998: közönséges harangláb (Priszter 303). hrást [hímnem ] ’ua. 1813: keser . — Ö: csík~. 1998: harmatf (Priszter 362). haraszt a. N. qui vocatur harast” (OklSz. 1775: Harangvirág (Csapó 57). EWUng. tyúk~ harapást gyógyító f l. A kereklevel jelz a lat.). a névadásra hatással lehetett a ném. Drosera (< gör. 1807 e. 1783. J: ’ua. hogy a növény leveleire telepedjenek. tyúk~f haraszt 1. 1232: In summitate montis est arbor. kanálszer leveleire utal. harangláb | Aquilegia vulgaris. chřást ’répa. 1838: haraszt (Tzs. J: 1903: ’Aquilegia vulgaris. cseh chrast [hím. Ember és növényvilág 204. J: ’ua.’. bókoló virágok találhatók. kerek lemez leveleit mirigysz rök borítják. láb a.. F vészk. 353). J: ’ua. hogy a növénynek kis kékeslila. sem a szaknyelv nem fogadta be. J: ’Symphytum officinale. EWUng. harcsfa l. 1783: Harmat-fü (NclB. réti harangláb’. Sonnentau ’harmat’ (Csapó 111) is. ÚMTsz. Genaust Drosánthemum a.és n nem ] ’ua. TESz. harangláb 1. A harangvirág a ném. arannyal verseng f A haraszt szláv eredet . a névadás magyarázata. chrást. Ezek a csöppek a napfényben csábítóan csillognak. | réti ~ 1998: réti harangláb (Priszter 303). hr&st [n nem ] ’r zse’. 218. réti harangláb’. MNövSz. és a rovarokat arra késztetik. éger(fa)’. vö.. réti harangláb’. harmatf ’. harapás l. храс ’magas tölgy’. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. a névadás magyarázata. храст ’bokor. r&st ’tölgy’. r zse. рас ’ua. | 1807 e. kampó alakban görbült sarkantyúval. harangverseng l. ördög~f . bozót’. hárs harmat l.. N. cserjés. or. lép~. 1998: kereklevel harmatf (Priszter 362).-hv. J: ’Aquilegia vulgaris. N. | ~virág N. geleſzta-f× (Lippay I: 74).). harasztfa (Csapody– Priszter. olyanok mintha harmatcseppek lennének.’. harang a. 217).) haraszt elnevezésének magyarázata. gilisztaf . J: ’ua. haranglábf (MagyGyógyn. ▌ 2.. *chvorstъ) került át többszörös átvétellel.

magja a hasat m ködésbe hozza’ Melius alkotása. hasindító kutyatej l. az az. V. 1998: nagylevel hárs (Priszter 523). osztj. P. kaťś ’a feny fa kérgének bels rétege’.’../1158/1323/1403: „Tricesima Belyz que ab oriente terminatur in Dedteluke. hogy a növény a víz színén lebeg hármas leveleivel.’három’. Az el tag eredetibb alakja has.: RMGl. J: ’ua.’. nyírfa) kérge alatti nyálkás réteg’.: tilia: hasffa (KolGl.’. erdei mályva’. ganéj’) hatására hozta létre Melius. malacus ’lágy. haslágyító 1948: haslágyító (MagyGyógyn. vö. J: ’ua. hárs(fa)’. a névadás magyarázata.’. ném. 1583: hárs fa Tilia (Clusius–Beythe 8: BotTört. 213). — nagylevel ~ 1948: Nagylevel hárs (MagyGyógyn. | ~mag 1775: Has indittó mag (Csapó 238). Trj. fassang vagy a birsalma ~ bisalma.1: RMGl. grossblÀttrige Linde ’nagylevel hárs’. hogy els sorban a növény magját használták hashajtóként. az utótag nemzetségnév. J: ’ua. | széleslevel ~fa 1948: széleslevel hársfa (MagyGyógyn. hasindító haslágyítóf 1.-i trifoliata (< lat. hasso-fa (MTsz.: RMGl.. 1335: hassufo (MNy. 179. ▌ 2. purgatoria (< lat. Az el tagra l. Marzell Euphorbia a. Tilia: Lindenbaum: Haas-fa (Ver.). 1395 k. 1405 k. ill. 314). 212)..). hasindító kutyatej’. vö. Treibkraut ’hashajtó f ’. hárs — ~fa 1158 e. 1998: hárs (Priszter 523).: tilia: has fa (SchlSzj. TESz. folium ’levél’) fordítása. hás volt.’. hárs(fa)’. Aruk et Owut.: tilia: has fa (BesztSzj. 166). hárs. — nagylevel ~fa 1998: nagylevel hársfa (Priszter 523). v. de idegen nyelvi példa is hatással lehetett névalkotására: „Gxrxg×l Malache. kerti mályvarózsa’. J: ’Euphorbia lathyris.: Tilia: Haasfa (Ortus: RMGl. F vészk. puha’.). 1578: has lagyito f× (Melius 166a). broad-leaved lime ’széleslevel hárs’. large-leaved lime ’nagylevel hárs’. 133). A névadás alapja a növény orvosi haszna: „Hasfa- . 1801: hárts (TESz. kÏńť: Ç–[Ïńť ’a fa (feny . J: ’Malva neglecta. Szilágy m. bigleaf lime ’nagylevel hárs’. ill. EWUng.) (MTsz.hárs 205 haslágyítóf Háromlevel f (Magy. háss (MTsz. fajnév. h™s. lat. 1525 k. Vö. J: ’Menyanthes trifoliata.). ki hányattya” (Melius 84). vidraf ’. vö. || hársszódok 1841: hárs Szódok (Barra 68). Euphorbia lathyris a. lat. — N. ang. Idegen nyelvi megfelel kre hársszódokfa 1807: Hárs Szódokfa (Magy. Treibkern ’hashajtó mag’. J: ’ua..’. F vészk. | széleslevel ~ 1998: széleslevel hárs (Priszter 523). nyalat. J: ’ua. 1595: Has fa (Beythe 15). 1998: széleslevel hársfa (Priszter 523). a nyelvjárásokban ma is hásfa (Erd vidék). ném. észt kosk ’hosszú csíkokban lehántott lucfeny kéreg’. A haslágyítóf ’a növény a kemény hasat lágyítja’ Melius alkotása. Grosslinde ’nagy hárs’. 1550 k. 1841: hasinditóf (Barra 389). koskus ’vastag fakéreg’. 174). A finnugor (uráli ?) alapalak * końćk‹ ~*koćk‹ lehetett. magyarázatára l. has l. 211). kutyatej hasindítómag l. Harsfa (Melius 17). vö. 1998: hársfa (Priszter 523).’. — N. J: ’Alcea rosea. 32: 106). A hársszódok összetett szó. 399). — Ö: farkas~. 214).. 1578: Hárs fa. harcsfa. A hárs si örökség a finnugor. szódok. vér~gyökér hasindító 1578: Has indito (Melius 83a). 1798: has indíttó-mag (Veszelszki 141).: RMGl. A növény er s hashajtószer: „A ſárt. ScheiſÅkraut (Melius 83a) (< ném.). 371). sz. 2. J: ’ua. et Hasfa et Kurtuelfa” (TESz.: ’Tilia sp. zürj. Genaust trifasciátus a. has lagyito f×”(Melius 166a). 305). J: 1158 e.). esetleg az uráli korból. h#rsof™ (ÚMTsz. purgo ’tisztít. háromlevel -keser f (→ keser f ). ScheiÅe ’szar. nagylevel hárs(fa)’. mint a farsang ~ fasang. A háromlevel f a lat. A hasindítómag mag eleme arra utal. ▌ 3. Diószegi–Fazekas alkotása. bisóma esetében. J: ’Malva sylvestris. fásáng. papsajtmályva’. || hárs XVI. 166). tri. talán a növény R. a ném. fi. Az adatok azt mutatják. J: ’ Tilia sp. kosku. A hasindító ’a növény.: Tilia: Hars (De Herbis: RMGl. J: ’ua. UEWb. kaťśka ’fakéreg’. háss (Göcsej. — ~f 1783: Has indító fü (NclB. J: ’Tilia platyphyllos. hogy a növénynév el ször hársfa összetételben t nt fel. 373). takarít’) nevének. szakny. 211). 1783: Has’ lágyíttó-fü (NclB.

A tavaszi hérics (1. a név talán a ném. J: ’Adonis vernalis. télizöld héjaf 1966: héjaf (Csapody–Priszter. kacs a.. fehér~f . a három növény (1. havas ’bolondos. J: 1784: ’Adonis sp. hölgymál’. ▌ 2. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Hérits (Magy. hérics’. fehér~lapu (→ lapu). — N. közönséges orbáncf ’. F vészk. MNövSz. hogy a növény átellenes két levelének összenövéséb l víztartó keletkezik. ném. 2. TESz. tavaszi hérics’. egyedi adat. gólyavíz a.. 1998: nyári hérics (Priszter 292). EWUng. F vészk. 1595: hezagh gyxker (Beythe 59a). hárs hátú l. sólyom’) fordításával keletkezett. J: ’Aristolochia clematitis. A névadás magyarázatára l. 122). | 1807: ’Adonis. | 1998: ’Adonis vernalis. EWUng. magyarázata. 1998: héjakút (Priszter 360). fehér~tövis (→ fehértövis) havasika l. A névadás magyarázatára l. galanga-~ (→ galanga) valószín leg népi megfigyelésen alapszik. — nyári ~ 1807: nyári Hérits (Magy. 22. sz. kesernyés csucsor’. 440). kacs a. herincs ’egy fajta gomba’ növénynévvel. héjakútmácsonya 1807: héjakút Mátsonya (Magy. 126: 316–7. 122). azonos felépítés növények. A hetvenhétlyukúf népi név. Marzell Hypericum perforatum a. ▌ 2. Genaust Hierácium a. Habichtskraut. amiben összegy lik a víz’ összetétele. nyúl~f . magyarázatára l. 1998: tavaszi hérics (Priszter 292). még lyukaslevel f . a növény sz l szer en kapaszkodik. 3. hogy a növény er sen mérgez .: RMGl. A héjakút a héja madárnév és a kút ’gödör. héjakútmácsonya’. TESz. Idegen nyelvi megfelel re vö. gólyavíznek. 1807: Hérits (Magy. 81). ezüstös~f . helyakupnak gr. Veſénec. 371). hassofa l. a növény virágain és levelein apró lyukacskák vannak. ház helyén termett torma l. A havaskacs Barra alkotása. F vészk.). burjánkóró levelei által fölfogott es víz” (OrmSz. felhasználásuk is azonos volt. 1998: hérics (Priszter 292). vel. héjakútnak nevezi az es vizet. 1813: hézag Gy[ökér] (Magy. 177). kecske~. nyári hérics’.. alii. hérics (Péntek–Szabó. hó2 a. TESz. héjakút a. A havas el tag ’holdkóros.. seb~.) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozik. csoda~. bolondos’ jelentés . ölyvf . F vészk. az el tagra l. héjakút. 2. a nyári jelz a másik faj (nyári hérics) virágzási idejére vonatkozik. herencs. és viztarto hoyagnac fayáſſát meg gyogyittya” (Melius 167). a levelek által felfogott vízb l a madarak isznak. a növény kora tavasszal virágzik.) haslágyító elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’Hieracium sp. ami a levelekben megáll: „a babakóró v. közönséges farkasalma’. 323). A tavaszi jelz a lat. hóbortos ember’ (ÚMTsz.) és a nyári hérics (2. Nyr. mácsonya. összetett szó.). J: ’Adonis aestivalis. A névadás hérics 1. Ember és növényvilág 198).. J: ’Hypericum perforatum. A kacs ’a növény kapaszkodója’ utótag hangfest eredet .) és az erdei mályva (3. házon term zöld f l. hogy összefüggésben van a R. lehetséges. 1784: hérits (TESz. Az OrmSz. héjakútmácsonya’. F vészk. J: ’Solanum dulcamara. Siebenundsiebziglöcherkraut mintájára jött létre. Hieracium (< gör. ill. J: ’Dipsacus laciniatus. 323). A hérics ismeretlen eredet .) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó. ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. — N. A héjaf a lat...havaskacs 206 hézaggyökér yáſt. somkóróló~ havaskacs 1841: havaskacs (Barra 330). A héjakútmácsonya összetett szó. hetvenhétlikúf (MagyGyógyn. vernalis fordítása.). torma házizöld. 10. 1998: héjakútmácsonya (Priszter 360). vö. az utótag nemzetségnév. héjakút 1590: Carduus fullonum. 1775: Hézag- . dipsacus: Hea kut. a kesernyés csucsor bolondító és felfutó ebsz l (→ ebsz l ) elnevezésével.). 1807: Héjakút (Magy. fehér~ bordon (→ bordon). hetvenhétlyukúf N. tavaszi hérics’. Vö. 323). here l. A papsajtmályva (2. MNyTK. hézaggyökér 1. bogacz koro (SzikszF. J: ’Dipsacus laciniatus. hérics’. k ~. Az elnevezés motivációja. Diószegi–Fazekas alkotása. hiérax ’héja. ló~. F vészk.

a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. J: ’ua.. r a. Fieberkraut (Melius 67a) ’lázf ’ körülírásos fordításával keletkezett. hidak lábánál. hideglelésf l. || likviricia 1470 k. 1783: Higviricz (NclB.’. 2.: RMGl. Marzell Glycyrrhiza glabra a. F vészk. 1578: Glicerizáual gr. A hézaggyökér ’odvas keltike’ (2.: Hid r (Julow 258). 1841: édes higviricz (Barra 102). | 1998: ’Alisma plantago-aquatica.: „Liquiricianak kÿ fachÿart leweth igÿa” (OrvK. A likoricium és a likviricia a lat. — hideglelést gyógyító 1813: Hidegleléstgyógyító (Magy. Fieberklee ’lázhere’. hideglelés ellen való f híd r 1807 e. láz csillapítására használták a növényt: „A’ régi orvosok még a’ lobbos természetü lázokban is használták” (Barra 274). Idegen nyelvi megfelel kre vö. I. J: ’ua. gliceriza) értelmesítésével hozták létre a higviric növénynevet. 404). 212). 2. Glycyrrhiza. a): RMGl. 241).. italt ízesítenek vele. „Liquiriciat magÿarul Edqs gÿeokernek hÿiak” (OrvK. híd a. ném. sz. A higviric a híg ’folyékony anyag. vidraf ’. a növények gyökere hiányos. hideglelés ellen való f 1578: hideglelés ellen valo f×nec gr. hídr’. N. a nehezen értelmezhet latin szavak (likviricia. F vészk. Lakritze. || gliceriza 1500 k. kis ezerjóf ’. 1807: Higviritz (Magy. hideglelés a. Csapó 86. TESz. az ’Alisma’ nemzetség elnevezése. J: ’Corydalis cava. F vészk. ill. 373). vízi híd r’. glykýs ’édes’. ételt.. Melius alkotása. J: 1807 e. J: ’ua. likrize. — vízi ~ 1807: vízi Hidfr (Magy. glykýrrhiza < gör.: Liquericia vulgariter dicitur Ricolicia alio nomine glicoricia (TemGl. le. higviric XVII. liquiricium és liquiritia ’édesgyökér’ (< a lat.) hideglelésf nevének alapja. 1775: Higviritz (Csapó 259). A híd r az alán eredet híd ’folyó feletti áthaladást biztosító létesítmény’ és az r ’vigyázó személy’ összetétele.. A higviric létrejöttében népetimológia is szerepet játszhatott.’. || hideglelést gyógyító f 1775: Hideglelést gyógyíttó-fü (Csapó 85). 1807: Hidfr (Magy. legorizia. A vidraf (2. 417). J: ’Glycyrrhiza glabra. 1807: ’Alisma. 1783: Hideglelés ellen való fü (NclB. hideglelésf (MagyGyógyn. A névadás magyarázata. igazi édesgyökér’. 2. A hideglelés a hideg leli ’láza van’ szókapcsolat -és képz s származéka. ang. F vészk. hogy hideglelés ’hidegrázás’. 14/12). . ném. 417).’.) hideglelelés ellen való f neve a ném.’. híd a. liquorice. 241). 1798: ’Glycyrrhiza glabra. A híd r Diószegi–Fazekas alkotása.. — édes likviricia 1813: Édes Likritz (Magy. glycyrrhiza. EWUng. hideglelés a. A név nyilván azt jelzi.. alacsony vízben fordul el a növény. liquor ’folyadék’ szóból) átvétele. idegen nyelvi megfelel re vö. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a vizi Híd r (Magy. ▌ 2. F vészk.’. J: 1775. igen nagy hasznu” (Barra 294). F vészk. folyadék’ és a német eredet virics ’meglékelt fából kifolyó nedv. 1998: vízi híd r (Priszter 294). odvas keltike’. lukrecja. 1998: híd r (Priszter 294). glycyrrhiza. (Melius 21).’. 394) nevet javasolja a R. 308). J: ’ua. A kis ezerjóf (1. 459). gör. R. a ném. Süszholz. igazi édesgyökér’.. 345). odvas.) a közönséges farkasalma nevének átvétele hasonlóság alapján. TESz. 267). 1841: hideglelésf (Barra 294). J: ’Centaurium erythraea. hogy nedves területeken. J: ’Menyanthes trifoliata.’. || hideglelésf 1. F vészk. 1783: HidegleléÐt gyógyittó fü (NclB. rhíza ’gyökér’) átvétele. J: ’ua. ol. Hig viries (SzegSz. glycyrriza (< gör. 345). ill. a névadás alapja. J: ’ua. a név farkashézaggyökér összetételben jelenik meg el ször. hogy a növényt szintén lázcsillapítóként használták: „az idült félbenhagyó lázban .. Marzell Menyanthes trifoliata a. növényi nedv’ összetétele. 163/11). víziútif (→ útif ) helyett. (Melius 67a). — édes ~ 1807: édes Higviritz (Magy. A gliceriza a lat. EWUng. hogy a növény gyökerének édes nedve van. r a. A hézaggyökér ’közönséges farkasalma’ összetett szó.: Liquiricia: Likoricium (CasGl.: Edes Gioker. 1798: Higviritz (Veszelszki 237). 1577 k. — Ö: farkas~. HolwurtÅ (Melius 180) tükörfordítása. 371).hideglelés ellen való f 207 higviric gyökér (Csapó 86). | 1807: ’Glycyrrhiza. 1783. édesgyökér’. J: ’ua.

17: 244). J: 1578: ’Ranunculus sp. himpér és alakváltozatai f képpen a hazai bajor-osztrák nyelvjárásokból származnak. 1783: ’Ranunculus repens. Marzell Anemone nemorosa a. — N. | 1775. J: ’Hippophaë rhamnoides subsp. Melius a latinból fordított hollóláb növénynevet -ú melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. Sanddorn tükörfordítása. kúszó boglárka’. Vö. hogy a növény már a hó alatt virágzik. gyöngy~. A hím el tagra l. Ember és növényvilág 203). himp9r (MTsz. 340).). Marzell Hippophaë rhamnoides a. 331). a név magyarázata.) hóvirág elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény virágja fehér szín .: els sorban a Ranunculus repens. N.). J: ’Ricinus communis. Schneeglöckchen ’berki szell rózsa’. h¢n˜pZre. „Pes Coruinus” (Melius 175) tükörfordítása. homoktövis — kárpáti ~ 1988: kárpáti homoktövis (Priszter 395). izsóp hollóláb 1578: Hollo láb (Melius 175). A hímboj Diószegi–Fazekas alkotása. hogy a növény szeldelt levelei hólyagcseresznye 1783: Hólyag-tsereÐznye (NclB. hír l. Rabenfuß. J: ’Anemone nemorosa. ném. zsidócseresznye’. 354). hóvirág’. A név magyarázata az. idaeus. TESz. K. J: ’Dryopteris filix-mas.. az utótag magyarázó szerep . A homoktövis a ném. carpatica. 1783: Hó-virág (NclB. A hollóláb és hollólábúf Melius alkotása. páfrány szárnyasok lábára emlékeztetnek. hogy a növény tövises. gólya~ híradó l.: els sorban a Ranunculus repens. berki szell rózsa’. Himbeere. Krähenfuss. szintén a hóvirág nevének átvétele. Szabó. A hóvirág ’Galanthus nivalis’ (1. veres~ himpér 1878: „himpér: himbeer” (Nyr. fr. himper. pied de corneille (NclB. — N. Meerdorn. hogy a cseresznyeszer termést hólyagszer burok borítja: „Szép piros. — ~úf 1578: Hollo lábuf× (Melius 175). 1783: Holló-láb (NclB. hóvirág 1. impr ’málna’. hölgyharaszt — erdei ~ 1911: erdei hölgyharaszt (Cserey. ném. carpatica fordítása. 523). kárpáti homoktövis’. az utótagra l. a hím ’term virág’ és a boly ’valaminek a sokasága. gólyahíradó (→ gólyahír) hisop l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. EWUng. csalán hólyag l. sallow-thorn. ném. himper. Növényszótár 24). J: . 1798: Hólyag tseresnye (Veszelszki 242). T. hölgyharaszt. J: ’Ranunculus sp. J: ’Rubus idaeus subsp. Melius 438. himpör. málna’. A név magyarázata. homokos helyeken fordul el leginkább. A névadás magyarázata. és a hóvirághoz hasonlóan nagyon korán virágzik. A himpér bajor-osztrák eredet . kakasláb.) gyógynövényként jelentéktelen. villa~ 208 hölgyharaszt hímboj — reped ~ 1807: reped Hímboj (Magy. a növény virágai fürtösek. 1948: himpér (MagyGyógyn. pl. két~pázsit. Vö. haraszt. a hollóláb a lat. hollóláb (KertLap. halyag. 7: 105). 523). tseresnye nagyságú. hóvirág (Péntek–Szabó. öszszetett szó. 1775: Hollóláb (Csapó 35). hártyával bé-vont bogyói következnek a’ fejér virágok’ helyén” (Veszelszki 242). porzós virágai a term virágok alatt fejl dnek ki. F vészk. impZr˜. hangyaboly’ összetétele. [Hímje] Igen sok” (Magy. sea buckthorn. a növény a harasztfélékhez tartozik. A hímboj a hím (term ) virágok sokaságára utal: „Hím. hímpáfrány (→ páfrány). vö. A kárpáti jelz a lat. 383). ricinus’. J: ’Physalis alkekengi. a hó ’jégkristályokból álló csapadék’ és a virág összetétele. ang. Vö. kúszó boglárka’. erdei pajzsika’. ▌2.hímboj hím l. A m. a hólyag ’a termés hólyagszer burka’ és a szláv eredet cseresznye összetétele. A berki szell rózsa (2. F vészk. hímpáfrány l. Seedorn. ném. hímharaszt 1998: hímharaszt (Priszter 362). Idegen nyelvi megfelel re vö. A hímharaszt tudományos szaknyelvi szó. 122). A hólyagcseresznye összetett szó. A hóvirág összetett szó. impör (ÚMTsz. himpYir. Idegen nyelvi megfelel kre vö. tüskés. J: ’Galanthus nivalis. holtcsalán l. kúszó boglárka’.

: RMGl. hölgymál’.: pelipodia: himur (SoprSzj.. 415).. az el tag jelentése ’n . ezüstös hölgymál’. Diószegi–Fazekas emelte nemzetségnévvé a növénynevet. gólya~tartóf 1783: Húgyos-fü (NclB.. 1807 e. 340). UEWb. „Herba vrinalis” (Melius 164a) (< lat. vö. 340). hasznos tisztesf ’. 1500 k. Mausöhrlein ’egérfülecske’. kánya~ (→ kányahunyor) húgyosf 1578: Hugyos f× (Melius 164a).: RMGl. Katzenpfötchen ’macskatalpacska’. A tisztes hunnyász fajnév Diószegi–Fazekas alkotása.) ezüstös jelz je a levelek színére utal. — ezüstös ~ 1998: ezüstös hölgymál (Priszter 395). 1807 e. parlagi macskatalp’. J: ’Hieracium murorum. felt n en sz rösek. | 1807 e. fekete hunyor’.: RMGl. haraszt. az utótag magyarázó szerep . ▌ 3. tisztesf nevéb l vették át.) és az erdei hölgymál (3. erdei pajzsika’. 1807: ’Hieracium. A hölgymál mint növénynév talán arra utal. — fehér ~ 1525 k. a finnugor alapalak *kaδ’ßa vagy *kaδ’ß‹ lehetetett.: Hunnyász (Julow 263).: Elleborus albus: Feÿer Hwnÿor (Ortus: RMGl. huny a. hölgymál 1. hogy a növény sz rös. 116. hunnyász 1806: Hunnyász (Kultsár. J: 1806: ’Stachys recta. 340).: Elleborvs Albvs: Feÿer hunior (Herb. hunyászkodik a.: polipodia: humior (BesztSzj. F vészk. hogy idegen nyelvekben is számtalan neve van a növénynek. 1798: Hölgymal (Veszelszki 238). a finnugor alapalak *m!l‹. 1807: Hunnyász (Magy.: poliandrum: hunior (SchlSzj.. Pilosella minor purpureo flore. | fekete ~ 1525 k.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták hölgymál nevüket. a’ honnét húgyos-fÍ a’ neve” (Veszelszki 279). erdei hölgymál’. névadásuk ma is érvényes.. mūrus ’fal’) fordítása. n stény’. J: ’Linaria vulgaris. Harnkraut (NclB. 1405 k. 1583: Pilosella minor albo flore. 1783: Hölgymal (NclB.) k fali jelz je a lat. EWUng. Marzell Antennaria dioica a. — erdei ~ 1998: erdei hölgymál (Priszter 394). amely állattal kapcsolatos.: RMGl. | k fali ~ 1807: k fali Holgyomál (Magy. F vészk. ▌ 2. UEWb. A hölgyharaszt összetett szó. Katzenpratzel ’macskapracli’. hölgy a. 1395 k. hogy a növénnyel vizelési problémákat kezeltek: „a’ nehezen vizellfknek eſtve reggel haſznos ital. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. Diószegi–Fazekas a hölgymál nevet a Hieracium növénynemzetség neveként rögzíti. lekonyúlnak” (Magy. Bärnpratzl ’medvepracli’. 349). urina ’vizelet. dragollub. névadásukat így magyarázzák: „két nagyobb himſzálai a’ tenyéſzés utánn a’ virágból kétfelé kifordúlnak. húgy’) tükörfordítása.: Veratrum album. Az ezüstös hölgymál (2. | 1998: ’Helleborus niger. mál a. 448). 340). az utótag jelentése itt a ’madár begye. Hasenpfötlin ’nyuszitalpacska’. 340). humor l. 1520: Elleborus: hwnyor (Növ. akár a n stény madár begye. d): RMGl.hölgymál 209 hunyor ’Dryopteris filix-mas. TESz. 289–290. fekete hunyor’. Hazai Tud. 126). F vészk. A névadást magyarázhatjuk azzal.: RMGl. TESz. 1903: Tiszteshunyász (Hoffmann–Wagner 122). 208–9.: Elleborus niger: er ÿr vel fe- . az állat hasi része’. — tisztes ~ 1807: Tisztes Hunnyász (Magy. a hölgy el tagra l. A húgyosf Melius alkotása. 1435 k. közönséges gyujtoványf ’.’. J: ’Hieracium pilosella. F vészk.. 391). J: ’Helleborus sp.: RMGl. A névadás magyarázata. *m!lj‹ vagy *m!lk‹ lehetett. J: ’Antennaria dioica. vizeletindítóf . 1998: fehér hunyor (Priszter 392). húgy l. 224). hölgy a. hunyor’. J: ’páfrányfélék. ▌ 2. J: 1807 e. hunyor 1. az erdei hölgymál (3. Idegen nyelv megfelel re vö. a tisztes jelz t a növény R.. ném. J: 1525 k. a mál finnugor kori örökség. mál a. n stény páfrány (→ páfrány). J: ’Stachys recta. 1610 k. közönséges édesgyöker -páfrány’. 1807: Holgyomál (Magy. 340). Az ezüstös hölgymál (2.: Holgyomál (Julow 265).. 340). hunyászkodik a. a lat. 340). F vészk. fehér zászpa | ? Helleborus niger. Polypodium vulgare. 391) ’húgyf ’.: De polipodio: hwnÿor (StrassbGl. hasznos tisztesf ’. tisztesf ’. A hölgy si finnugor örökség. pl. az utótagra l. huny a. A hunnyász az uráli eredet huny igéb l -ász gyakorítóképz vel keletkezett.. 450). 1807: ’Stachys. EWUng. ném. J: ’ua. — Ö: egérfül~.. 349).: BotTört.. 1590: Helleborus albus: Feier hunyor (SzikszF. a növény a harasztfélékhez tartozik. murorum (< lat. Vö. 349).

J: ’ua.: Veratrum album: feÿer hunyor: Földi borostyan és Zazpa (De Medicinali: RMGl. tavaszi hérics’. 1577-ben pedig egyetlen ’mohára’ (3. 1783: Vizi hunyor (NclB. es tqbbek effelek” (OrvK.’. J: ’Veratrum album. 1998: kisvirágú hunyor (Priszter 392). Sqth aÅ ÿol taplalth Teſtqth is. fekete hunyor’. a hunyorral együtt is el fordul).). az OrvKM. (Beythe 125). 1948: Fehérhunyor (MagyGyógyn.’. boglárka’. ▌ 13. J: ’ua. valószín leg -r névszóképz vel létrejött származék. aÅ Eledelnek termeÅetÿwel ellenkqÅnek telÿeſſeggel ees vÿaſkodnak mÿnd aÅok. | hegyi fekete ~ 1578: hegyi fekete Hunyor (Melius 186a). | pirosló ~ 1998: pirosló hunyor (Priszter 392). büdös hunyor (Priszter 392). büdös hunyor’. J: ’ua. J: ’Helleborus. ez a jelentés 1500 k. 1540 k. ▌ 5. ▌ 8. J: ’Ranunculus sp. borsos keser f (4). — berki ~ 1998: berki hunyor (Priszter 392). a könyvben külön fejezetet kapnak a mérgez növények: „AÅ Fwek keoÅÅwl. 1595: feier hunyornak gr.’.2: RMGl. 1948: Hunyor (MagyGyógyn. Laurus fa lewelw roſa.) hunyor neve 1783-ban t nt . sz. 340). ▌ 11. v. Polypodium vulgare. sz. 1520-tól kezdve az adatok a következ mérgez növényekre vonatkoznak: hunyor. 1948: piros v. huniar (KolGl.. ▌ 9. | juhoktisztító~ 1578: Iuhoc tiſÅtito Hunyor (Melius 186a).’. aÅ magok mergqs termeÅętÿre valtoÅtattÿak. magyar hunyor (Halmai 38). XVI. 603/24). ▌ 3. J: ’Polygonatum odoratum. zászpa. 328). 618/33) [kiemelés t lem]. 340). 1841: büd s húnyornak gr. 49). J: ’Helleborus purpurascens. 1807: Húnyor (Magy.: RMGl. 363). | kisvirágú ~ 1903: Kisvirágú hunyor (Hoffmann–Wagner 112). dumetorum. (Melius 187). J: ’Veratrum nigrum. ▌ 7. pirosló hunyor’. fekete zászpa (5. 93). A tavaszi hérics (8.) vonatkozó adat van. fekete hunyor (2. kisvirágú hunyor’. J: ’ua.).: Elleborvs Niger: Fekete hwnor (Herb. páfrányféle. J: ’Helleborus niger. a XVI.’. hogy „aÅ [ember] SÅqmeÿ annÿra be hunÿodnak hogÿ NeheÅen nÿlÿk fql” (OrvK. J: ’Helleborus dumetorum subsp. A hunyor magyar fejlemény: beletartozik a huny ige családjába. — fekete~ 1595: Fekete hunyor (Beythe 125a). Kialakulására hatással lehetett a sömör (magyarázatára l. ezekre a növényekre az jellemz . fehér zászpa’.: RMGl. ▌ 6. 53). 1520-tól kezdve a hunyor ’különféle mérgez növény’ jelentés . c): RMGl. vizi apium (SzikszF. 1841: zöld húnyor (Barra 7). J: ’ua. 1775: Fehér hunyor (Csapó 118). 1807 e.hunyor 210 hunyor kethe hwnÿor (Ortus: RMGl. 382). — magyar ~ 1948: magyar hunyor (Halmai 38). vagy beka fé. fekete zászpa’. F vészk. 340).: Húnyor (Julow 259). 340). pl. hunior fé. J: ’Helleborus niger. | piros ~ 1903: Piros hunyor (Hoffmann–Wagner 111). — ~f 1590: Ranunculus: Sômôr fé. sömörf . J: ’Persicaria hydropiper. Bqrqk. fehér zászpa (6. 340). közönséges édesgyöker -páfrány’ (1. borsos keser f ’. hunyor. — sárga~ 1783: Sárga Húnyor (NclB.’. — nyugati ~ 1998: nyugati hunyor (Priszter 392).v. 1590-t l (!) adatolható növénynévként. 340). Farkas haas. J: ’moha’. XVI. hérics stb. 1998: zöld hunyor (Priszter 392). F vészk. J: ’ua. 1948: Kisvirágú hunyor (MagyGyógyn. 1998: fekete hunyor (Priszter 392).) jelentéssel. — vízi~ 1578: Vizi hunyor (Melius 174a). — büdös ~ 1807: büdös Húnyor (Magy. J: ’ua. „ſÅęles leuel×” (Melius 186a). ▌ 4. 93). | zöld ~ 1807: z ld Húnyor (Magy. A növénynév 1395 k. mÿnth aÅ Feÿer hunÿor. boglárka (7).) kaphatták meg.’. 1577: muscus: fa moha.: Veratrum nigrum: fekete hunÿor (De Medicinali: RMGl.). J: ’ua. (Barra 7). aÅ melÿek ha megh Etethnek nem hogÿ taplalnak es Eltetnek aÅ Teſtôth. | télizöld ~ 1998: télizöld hunyor (Priszter 392). 1998. 240). fekete hunyor’. J: ’Adonis vernalis. 1590: Elleborus. hunyor’. | hamis fekete~ 1578: hamis fekete Hunyorral gr. F vészk. zöld hunyor’. moha’ abban azonos. ▌ 10. 328). J: ’Helleborus foetidus. — fehér~ 1948: fehérhunyor (MagyGyógyn. századi Orvosi könyv részletesen ismerteti ezeket a növényeket (vö. — fehér~ 1578: Feyér hunyor (Melius 187a). 86). 1775: Vizi-hunyor (Csapó 26). A hunyor nevet különféle növények (vö. hogy virágtalan növényekre vonatkozik.’. veratrum: Hunyor (SzikszF. ez a két jelentés ’páfrányféle. J: ’Helleborus viridis. ▌ 12. 328). orvosi salamonpecsét’. el is t nik. | hegyi fekete~ 1578: hegyi fekete Hunyor. t nik fel ’páfrányféle.

). erba fétida. A tavaszi hérics (8..) zöld jelz je a virág színére vonatkozik: „zxld virágja vagyon” (Lippay I: 77). Stinkkraut ’büdös f ’. Melius 443.-i jelz . szakny. Az orvosi salamonpecsét (13. Elleborum album (Veratrum album) utótagjának fordítása.). Diószegi–Fazekas a Helleborus nemzetséget nevezi így. ang.. fehér~ . false hellebore ’hamis hunyor’. fr.). TESz.) kisvirágú jelz je a virág méretét jelzi: „Virága kicsiny” (Hoffmann–Wagner 112). weisse Hellebore. ném. Adonis vernalis a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. vö. madár~.) jelz je a R. csibe~.) fordítása. a virág csüng .) hunyor neve népi név.-i niger (5. Marzell Helleborus niger a. A fekete jelz a gyökér színére utal.).-i foetidus (< lat. Idegen nyelvi megfelel kre vö.) hamis fekete jelz je arra utal. lat. lúd~. zöld hunyor (10. libacsillag~. Benk alkotása. a büdös jelz a lat. A zöld hunyor (10.) Diószegi–Fazekas alkotása. Helleborus foetidus a. 6. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal. A nyugati jelz tudományos szakny.. kisvirágú hunyor (12. ett l kezdve a hunyor nevet Helleborus-fajok kapják megkülönböztet jelz kkel: büdös hunyor (9. A borsos keser f (4. harangszer formája emlékeztet a Helleborusra. tyúk~ húsvét l. szakny. csillag~. white hellebore. hasonlóság alapján jött létre. pipe~. A pirosló hunyor (11. EWUng. R. ang. foetidus ’b zl ’) fordítása.hunyor 211 hunyor fel. ném.. falsche. Wintergrün ’örökzöld’. a hunyor utótag nemzetségnév. pipa~ (→ pipehúr). idegen nyelvi megfelel kre vö. A fehér hunyor (2. a lat. Szabó. pirosló jelz i a virágok színét jelzik. R. — Ö: kánya~.. húr l. hogy ez nem az igazi hunyor. 1807-t l a hunyor nemzetségnév lesz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a „hamis fekete Hunyorral az Iuházoc à Iuhoc dxgét oruoſſollyác” (Melius 187). Genaust foetidus a. ez a név a virágok hasonlósága alapján jött létre. ném. ném.) vízi jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. A télizöld a növény örökzöld leveleit jelzi. hasonló szemlélet nevek idegen nyelvekben is megtalálhatók. böhmische Nieswurz ’hamis hunyor’..) piros. pirosló hunyor (11. a kisvirágú hunyor (12. feltehet leg az el fordulási helyet jelöli. A büdös hunyor (9. innét kapta a juhoktisztítóhunyor nevet. A fekete zászpa (5.

J: ’Viola tricolor subsp. R.) jelentésben. ▌ 4. ▌ 5.’. ibolya’. J: ’ua. — sárga~ 1578: ſárga Iuollyánac gr. 1783: Ivolya.’. 420). a névadás magyarázatára l. SÅereczen dio ſÅágu Iuollya” (Melius 171). A növénynév el ször Meliusnál jelent meg orvosi körömvirág’ (1. szerecsendiószagú jelz k a növény er s illatára utal. hogy más növényekre. | kék~ N. Í ibolya 1. orvosi körömvirág’. A szerecsendiószagúivolya szintén Melius alkotása. 384). A szókezd v elmaradására vö. — háromszín ~ 1998: háromszín ibolya (Priszter 538). 1998: ibolya (Priszter 538). a növénynek kékeslilás virágja van. 1775: Vadmezei ibolya (Csapó 125). kalincaínf ’. ▌ 6. | 1798: ’Ajuga chamaepitys. 1998: illatos ibolya (Priszter 538).) körülírásos nevek. vimád > imád. Ember és növényvilág 240). J: ’Viola odorata. | kék ~ 1813: kék Ibolya (Magy. 2. szintén Melius alkotásai. a sz rös jelz arra. Az ibolya szóhasadás eredménye. 1798: vad mezei Ibolya (Veszelszki 261). J: ’ua. erdejiiboja. Vacínium a. ▌ 3. 1578-ban az ibolya jelz je sárga. b-vé válását egykori bilabiális ejtése (ß) magyarázza. F vészk. | jószagú sárga~ 1578: iò ſÅagu ſárga Iuolya (Melius 71a). J: ’ua. A mézesszagú. (Melius 171). Ember és növényvilág 240).) elnevezés növény csak 1775ben t nt fel.’.’. iboja (Péntek–Szabó. 1903: szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann–Wagner 119). kalincaínf ’. névadását Melius így indokolja: „A virága óllyan mint à kerti Iuollyánac. A mai hivatalos ibolya ’Viola odorata’ (4.: RMGl. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. 179). kékiboja (Péntek–Szabó. | szerecsendiószagú~ 1578: SÅereczen dio ſÅágu Iuollya (Melius 171). 1590: Vaccinium: Iuolya (SzikszF. 1998: márciusi ibolya (Priszter 538). hogy az ibolya növénynév jelentése a korai adatokban illatos virág. odorata fordítása.’. J: ’Ajuga chamaepitys.’. — mezei sz rös~ 1578: Mezei ſÅxrxs Iuollya (Melius 171). 1798: Ibolya. J: ’ua. 1604: Ivolyva (MA. J: ’ua. A R. | márciusi ~ 1948: márciusi ibolya (MagyGyógyn. A fenti adatok alapján kimutatható. A mezei sz rösivolya és vad mezeiivolya kalincaínf (2.’. nemes májvirág’.’. — erdei~ N. többek között az Ajuga reptansra vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. N. amelynek a színe általában kék. | mézesszagú~ 1903: mézesvagy szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann– Wagner 119). 1783: Ivolya (NclB. tricolor.) sárga virágú növény. 1783: Vad mezei ibolya (NclB. Ivolya (Veszelszki 443). J: ’ua. J: ’ua. moschátus (< gör. az illatos jelz a lat. a szerecsendiószagú jelz t nyilván a lat. a latin eredet viola elkülönült változata. Ember és növényvilág 240). J: ’Hepatica nobilis. A leírást Gombocz teljes egészében az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. az az. | vad mezei~ 1578: vad mezei Iuollyánac gr.). vadárvácska’. Ibolya (NclB.I. 362). móschos ’pézsma’) alapján alkotta: „Iuamoſchata.) és kalincaínf (2. J: ’ua. 373). valószín azonban. 1775: Ibolya (Csapó 296). még sárgavirág. J: ’Calendula officinalis. — illatos ~ 1948: Illatos ibolya (MagyGyógyn. Azért hiyác vad mezei Iuollyánac” (Melius 171). J: ’Vaccinium myrtillus. áfonya’. kalincaínf ’. 344). ivola ~ ivolya változat v-je hiátustölt . hogy az „egész növény gyapjas” (Hoffmann– . erdejiibója (Péntek–Szabó. (Melius 72). ▌ 2. 179). Az ’orvosi körömvirág’ (1.

giliceökörgúzs. Bizonytalan. Genaust moschatellínus a.). A magyarba egy déli szláv vagy szlk. Vö. A tüske.: IglÿcÅe Tqwÿs (OrvK.-i Abrus precatorius név átvétele. ill. szamárbogáncs | Ononis spinosa. a réti imolának ’Centauria jacea’ adta: 1807: Imola TsÍkÍllf (Magy. — illatos ~ 1998: illatos imola (Priszter 298). sz. az imola a Centaurea nemzetség hivatalos . iglic (Priszter 438). F vészk. 1775: Iglitze (Csapó 120). tövises iglice’. juhar illatú l. | ~tüske 1706: Girlicze tüske (TESz. A vadárvácska (6.: „Himulus vulgo komlo vel inula” (TemGl. szakny. N. a növény egyéb elnevezéseivel.’. 355). hogy a növénynek nincsenek tüskéi. Imola (NomVeg. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az imola nevet náluk egy másik Centaureafajnak. Az imola ismeretlen eredet . Az áfonya (3. A tövistelen iglice ’fest rekettye’ (2. feltehet leg idegen nyelvi minták alapján hozták létre. | 1998: ’Centaurea. iklic™.) ibolya neve szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1998: tövises iglice (Priszter 438). imola’. Szabó. a nemes májvirágot (4. iglica ’iglice’ kerülhetett. imola 1. pézsmabúzavirág’. J: ’Abrus precatorius. Az iglice szláv eredet . (Melius 98a). 297). v. ném. eper~f (→ eper) ilonka l. ▌ 4. 1998: iglicetövis. J: 1783. a növények felépítése hasonló. imádságbokor’. a tövistelen jelz arra utal. 1590: Anonis vel ononis: Iglicze (SzikszF.-hv. blg. MNövSz. 349).) a virág kék színe és korai virágzása és felépítése alapján hasonlította a népnyelv az ibolyához. az ſzarabul zederies viraga nx kxver zanto fxldxn terxm” (Beythe 64a). igric l. a virág és a növény felépítése is hasonló az ibolyáéhoz. — Ö: kakukk~. J: XV. igrictüske (MagyGyógyn. ìglica ’kis t . J: ’Inula helenium. — N. 1583: iglicze Anonis (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 533). 420). — tövises ~ 1813: tövisses Iglitz (Magy. v. iglic(. vö. 368). szegf ~. szb. imolya (MagyGyógyn. 126: 311). Melius 437. hegyi imola’. 349).. J: ’ua. — N. 1500 k. imola (MagyGyógyn. J: ’Centaurea montana. N. Vö. 1998: ’Centaurea cyanus. 1583. a lat.’. J: ’ua.’. 1998: imola (Priszter 330). a háromszín jelz magyarázatára l. 427). 1500 k.) ibolya neve feltehet leg a kék termés hatására jött létre. 83). az imádság ’ima’ és a bokor összetétele. iglice’. Az imádságbokor szaknyelvi elnevezés. ▌ 2. imola (ÚMTsz. a gilice ~ gelice alakváltozatok a madárnév hatására alakultak. Imoja (Tsz. sz.) Melius alkotása. b): RMGl. F vészk.: Rannus: irglicze (CasGl. egy nijl az txuiſſe.: RMGl. spinosa (spéna ’tövis’) fordításával keletkezett. ▌ 2.). ahol a névadás alapja ugyanez. háromszín viola (→ viola). 1775: Iglitze-tövisk vagy tüske (Csapó 120). Vö. tövis utótagok. Az imola valószín leg Benk alkotása. 1998: iglice. 142). 1998: imádságbokor (Priszter 288). — tövistelen ~ 1578: txuiſetlen Iglitzénec gr. iglice | Ononis spinosa. iglic™. XV. juhar iglice 1.). igar l. — N. 1783: Gelitze-tüske (NclB. gólyaorr’. 401). — hegyi ~ 1998: hegyi imola (Priszter 330). J: ’ua. Marzell Abrus precatorius a. 126: 311–2. 1775: ’Ononis spinosa. iglíca ’kis t . gólyaorr.: RMGl. | 1998: ’Ononis. iglice ihar l. gilicetövis (Priszter 438). kék~ Marzell Anemone hepatica a. ahol az abrus a lat. Paternosterabrus ’páternoszter. 1775: Gelitze tüske (Csapó 120). 1578: Iglitze txvisk (Melius 48). fest rekettye’. tövises iglice’. miatyánk abrus’. Nyr. 2. A névadás alapja az. hogy a növény tüskés: „he xs mint imádságbokor 1966: imádságbokor (Csapody–Priszter. — ~tövis 1577 k. a szláv szavak az sszláv *igla ’t ’ folytatójának kicsinyít képz s származékai. hogy ide tartozik-e a következ adat: 1500 k. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. gilicetüske.: gilice (Nyr. tövises iglice’. kék búzavirág’. 326). | 1590: ’Onopordum acanthium. szln. иглúци ’egy fajta szúrós növény’. a tövises jelz magyarázata. R.iglice 213 imola Wagner 119). J: ’Genista tinctoria. ▌ 3.. J: ’Amberboa moschata. 1775: Iglitze-tövisk (Csapó 120). örvénygyökér’. hogy a növény korallpiros magvaiból rózsafüzért készítettek. 490). csimáz~f . 131).. 1783: Imola (NclB.

▌ 2. a nevek nem maradtak fenn. 416). iringál a. istáp — aranyos ~f 1775: Aranyos istáp-fü (Csapó 13). likas~. — erdei ~ 1578: Erdei Intubus (Melius 78). A nevek katángfélékre vonatkoznak. 1578: In f× (Melius 171).’. köszvény kezelésére használják. 1841: mezei iringó (Barra 158). 194). ín l. Idegen nyelvi megfelel re vö. F vészk.-t l mutatható ki ’ideg’ jelentésben. ínnyújtóf 1783: In-nyújtó-fü (NclB. a két fajt erdei és másik féle jelz kkel különíti el. ír l. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. Marzell Centaurea montana a. orvosi csikorgóf ’. mezei iringó’. || aranyos ~ 1813: Aranyos istáp (Magy. F vészk. F vészk. 373). F vészk. — N. Diószegi–Fazekas alkotása.. salátakatáng’. Marzell Gratiola officinalis a. Berg-Flockenblume. éntybon ’endívia’) (Melius 77a) átvétele. 193). J: ’ua.. elhalt növényt sszel a szél görgeti. kalincaínf ’. — N. hogy a növényt reuma. csaba~e.) és a pézsmabúzavirág (3. Melius ínf növénynevében az ín el tagnak ’ideg’ jelentése van.) Centaurea nemzetséghez tartozó fajok. irringó ’Eryngium campestre. Az aranyos istáp elnevezés a lat. 384). 1783: ’Ajuga chamaepitys. kalincaínf ’. Diószegi–Fazekas hosszúnak t n ostorindás (→ kacskanyak) jelz jéb l vonták el az indás jelz t. 2. A névadásra valószín leg az iringál ’korcsolyázik’ is hatással volt. | 1775. a növény lat. hogy a növény tüskés. intubus 1. 321). hogy más növényekre. yringus elnevezéseib l. bába~e. — mezei ~ 1807: mezei Iringó (Magy. Az iringál ir. ín a. ízületi fájdalmak. Az ínnyújtóf magyar alkotás. lat. 1998: aranyos istápf (Priszter 507).) szintén az Ajuga nemzetséghez tartozik. — indás ~ 1998: indás ínf (Priszter 294). a nyújt ’kiegyenesít’ és a magyarázó f utótag összetétele. J: ’Cichorium endivia. Az ínf valószín leg Melius alkotása. — Ö: kalinca~. valamint a lat. || arany~ 1813: arany Istáp (Magy. Az örvénygyökér (4. J: ’Cichorium intybus. Az indás ínf (2. iringion. a névadás alapja. 441. és az elszáradt. — másik féle ~ 1578: maſic fęle Intybus (Melius 77a). J: ’Eryngium campestre.. J: ’ua. taps~ iringó 1807: Iringó (Magy. 1783: In-fü (NclB. — Ö: mósusz~. zsába a.. Gichtkraut ’köszvényf ’. a növény R.).-i Eryngium (< lat. Intubus. aranyistápf (ÚMTsz. az indás ínf a növény hivatalos magyar neve. eringius. Az indás és a mászó jelz magyarázata. J: ’Ajuga reptans. mezei iringó’ (ÚMTsz. valószín azonban. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. Az intubus Melius alkotása. EWUng.. ín a. mezei katáng’. a mezei iringónak érdekes sajátossága. 1998: mezei iringó (Priszter 370). kalinca~f . J: ’ua. 1783: Arannyas IÐtáp-fü (NclB.ínf 214 istáp neve ma. UEWb.’. indás ínf ’. neve Inula nevének értelmesítésével jött létre. hogy a növényt heves idegfájdalom gyógyítására használták. | 1998: ’Ajuga. Genaust intybus a. 2. Marzell Eryngium campestre a. ínf ’. ném. Az iringó nemzetségnév. idegen nyelvi megfelel re vö. aranyvessz ’. J: ’Eryngium. . A hegyi imola (2. ▌ 2. zsába a. likas~füstike. szeder~ ínf 1. szakny. Az si uráli eredet ín szavunk 1405 k.’. EWUng. ez magyarázza imola nevüket. iringál a. A hegyi (2) jelz a növény el fordulási helyére utal. 364). J: ’Solidago virgaurea. 1775: Infü (Csapó 125). Intybus (< gör. 1798: Ín-nyújtó-fÍ (Veszelszki 241).alapszava ’fut’ jelentés . TESz. a lat. futtatja a mez kön. 1998: iringó (Priszter 370).). | mászó ~ 1903: mászó inf (Hoffmann–Wagner 119). J: ’Gratiola officinalis. iringó’. TESz. eryngos ’kecskeszakáll’) nemzetségnévb l alkották.) imola neve népetimológiás alakulat. A névadás magyarázata. 1998: ínf (Priszter 293). az ín ’lábszárín.. az izmot a csonthoz er sít képz dmény’. Melius ezzel magyarázza a névadást: „Farſabáſt à ki nem iárhat igyeneſen meg gyogyirtya” (Melius 171a). hogy a növénynek „Gyökerez indái vannak” (Hoffmann–Wagner 119).

Az istenharagja valószín leg népi név.istárj 215 istenkecipója szakny. haragja (Magy. N. vö. MNövSz. a növény R. Idegen nyelvi megfelel re vö. réti harangláb’. Idegen nyelvi megfelel re vö. 374). az istáp jelentése ’vessz . 1798: Iſtárj (Veszelszki 373). mind a két jelentés er sen mérgez növényre vonatkozik. Ember és növényvilág 205). 346). 1783: IÐten átkozta tövisk (NclB. átkozott-tövis. J: ’ua. ném. libapimpó’. A névadásra a növény lat. és a gyümölcs ehet . az utótag a szláv eredet abrosz ’terít ’ -ka kicsinyít képz s származéka. bot’ (1356: ? ’vessz ’. 76). Abrotanum mas (Veszelszki 15) elnevezésével. Az istenabroszkája növénynév jelentése. 126). cseregalagonya’. Istenátkoztafa (MagyGyógyn. papsajtmályva’. hogy a galagonya piros termését a természet felkínálja. ▌ 2. ürömcserje’. 121). virga ’vessz ’. 2. talán a növény istenkegyelme elnevezésének mintájára jött létre. 175). a jelölt birtokos szerkezet kalap ’fejfed ’ utótagja a virág formája alapján jött létre. 1798: IÐten-fája Abrotanum mas (Veszelszki 15). (OrvK. Hergottsbrot ’Isten kenyere’./1448 k. Vö. 346). istenkecipója N. lignum Dei tükörfordítása. tüskés iringót a szél görgeti sszel a mez kön. Genaust abrótanum a. kisebb kenyér’ a növény ehet . istenátkoztatövis növénynevek átkoz eleme ’átkot mond’ jelentés . Isten gyümölcse (MagyGyógyn. 1578: Iſtáry (Melius 86). amelyek szívesen fogyasztják a libapimpót. 1595: Iſten faia (Beythe 67). Az istenkalapja népi elnevezés. J: ’Artemisia abrotanum. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a „Régi Nevek” közt említi. a cipó ’kerek. Az istárj ismeretlen eredet . A névadás magyarázatára l. 1578: Iſten fáya (Melius 160a). Istenke cipója (MagyGyógyn. jelölt birtokos szerkezet. J: ’Gratiola officinalis. jelölt birtokos szerkezet. bábakalács.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. istárj 1. Isten kalapja (Csapody– Priszter. J: ’Aquilegia vulgaris. Az istenabroszkája népi név. istenfa (Péntek–Szabó. J: ’Ranunculus sceleratus. Az istenfa elnevezés alapja a növény gyógyító ereje. a növény szintén ürömféle. ném. ördögszekér. vö. || átkozott-tövis 1775: Atkozott tövisk (Csapó 165). F vészk. J: ’ua. lat. J: ’Crataegus laevigata. istenkalapja N. Az istengyümölcse népi név.: Iſthen faÿath gr. istenfa. nagyon hasonló az ürömcserjéhez (1). istenátkoztafa N. . hogy a növényt felszentelésekkor használták. lat. ill. 1783: átkozott tövisk (NclB.-i vírga-aurea (< lat. 212). 1793: Istárj (Földi 25). „Maſic à mezei” (Melius 160a). lignum Dei” Abrotonum (Clusius–Beythe 7). 427/14). A névadás szemléleti háttere. Gottes bäumchen. istánfa (Péntek–Szabó. — mezei ~ 1578: Iſten fáya. szúrósak. aranyvessz . aurea < aureus ’arany’) fordítása. 1372 u. J: ’valamiféle mérgez növény. mezei iringó’. a mezei iringó növénynévben az átkozott. J: ’Eryngium campestre. istenabroszkája N. J: ’Rosa canina. hogy a növény a természet által felkínált élelem f leg a szárnyasok számára. orvosi csikorgóf ’. istenharagja 1813: I[sten] kegyelme. Az istenfa ’mezei üröm’ (2. hogy az elszáradt. istenátkozta jelz ket az indokolja. isteni’) is hatással lehetett. talán Datura metel. ▌ 2. 135).: Abrotanum: Isthenfaÿa (Ortus: RMGl. Az istenátkoztafa. mételmaszlag’. J: ’Potentilla anserina.: ’vessz ’). torzsikaboglárka’.’. || istenátkoztatövis 1583: Isten atkozta touisk (Clusius–Beythe 4: BotTört. a lat. mezei üröm’. az. istenfa 1. 1584: Iſten faya „Iſten faya hoc eſt. a jelölt birtokos szerkezet gyümölcs ’termés’ utótagja ótörök eredet . Az istenkecipója népi elnevezés. 382). istengyümölcse N. 1998: istenfa (Priszter 306). ezek a „megátkozott növények” er sen tüskések. 1525 k. gyep rózsa’. kerek termésére utal. 129). abrotanum nevének téves eredeztetése (< ábrotos ’halhatatlan. — N. J: ’Malva neglecta. Ember és növényvilág 205). 1577 k. Isten abroszkája (MagyGyógyn. 1783: IÐtárj (NclB.’. J: ’Artemisia campestris. Az istenátkoztafa ’gyep rózsa’ tüskés növény.

hogy mezei zsurló tavaszi. ▌ 2. 2. sparga. 344). 1590: Asparagus: Nyul arnyek. N. Vö. orvosi csikorgóf ’.) népi elnevezés. 374). J: ’Aquilegia vulgaris. 1590: Orobanche: Isten nila. A fehér vajvirág (3. gratia dei nevének tükörfordítása. ▌ 2. hogy a növény a szárakon t szer bokros levélzetet fejleszt. vajvirág’. 529). fehér vajvirág’. — ~f 1783: IÐten nyila fü (NclB. F vészk.) név Melius alkotása. Melius a bunkószer torzsavirágzatot nevezi isten nyilának.: RMGl. 1798: Iſten’ nyíla-fÍ (Veszelszki 332). 374). és földbe fúródott nyílvessz . Isten papucsa (Csapody–Priszter. terméses kocsányára érti: „Kettx à leuele. 2. F vészk. és a kés bbiekben már nem adatolható. 317. N. „A kis Balatonban el forduló sulyom nev növény ehet termését nevezik igy” (Borbás. 219). ném. a füzérvirágzat képviseli a nyíl tollát. ▌ 3.: RMGl. A réti harangláb (2. csemegesulyom’. hogy a régiek a növény gyógyhatását nagyra tartották.: Sparagus: Istenloafarka (CasGl. nyíl a. istennyila 1. Isten papucsa (Csapody–Priszter. réti harangláb’.. MNövSz. 1590: Hippuris minor: Isten nyla (SzikszF. lat. 392). 1783: IÐÐten-kenyere (NclB. az ezt körülvev fehér burkot pedig a kés bbiekben istenszakállának nevezték.) istennyila neve népi név. Jávorka 749).: RMGl. . EWUng. J: ’Chenopodium botrys.) név motivációja az. mise gertya (SzikszF. Istennyila: Orobanche” (MA. Ambroſiam ’Istenek eledele’ (Melius 50a) fordításával hozta létre. Az istennyila ’mezei zsurló’ (2. istenlovafarka 1500 k. Mollay.. sokféle betegséget gyógyítottak vele: pl. foltos kontyvirág virágzata’. közönséges spárga’.’. a lat. 529). A névadás szemléleti háttere. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében a Régi Nevek között t nik fel. 220). a virágok papucshoz hasonlóak. de lehet a mezei zsurló lófarkf nevének hatására létrejött elnevezés is. J: ’Gratiola officinalis. a nyíl uráli eredet . reumát. a növény különféle betegségekre utaló neveivel: ínnyújtóf . J: ’Equisetum arvense.. Csapó kés bb az istenlovafarka nevet megbotránkoztatónak tartotta. Az istenlovafarka népi név. istenkulcsa 1813: I[sten] nyilaf . 1798: Iſten’ kegyelme-fÍ (Veszelszki 241). J: ’Orobanche alba. || istenkegyelme 1813: I[sten] kegyelme (Magy. A csemegesulyom (4. köszvényburján. J: ’Orobanche sp. a névadás magyarázata a növény papucsra emlékeztet virágja. sár ellen való f .. hogy a növény felépítése kulcshoz hasonlítható. alii. b): RMGl. nyíl a. J: ’Trapa natans. alii Isten loua farka (SzikszF. Az istenkulcsa jelölt birtokos szerkezet. MNövSz. mirigyes libatop’. Muttergottesschüchelchen ’miasszonyunk papucsa’.). istenkeszty l. ▌ 4. helyette létrehozta a Szent György lova farka elnevezést. J: ’Asparagus officinalis. hasonló szemlélet névadásra vö. Melius a növénynevet egyértelm en nem az egész növényre. Az istenkenyere Melius alkotása. J: ’Arum maculatum virágzata. mezei zsurló’. Az istenpapucsa ’kerti oroszlánszáj’ (1. istennyila (Csapody–Priszter: MNövSz. Az istenkegyelme a növény R. ill. hanem annak virágos. N. hogy a növény olyan. J: ’Antirrhinum majus. Iſten nyilánac hyiác à ki kxzép aránt terem benne” (Melius 89). kerti oroszlánszáj’. 76). Az istennyila (1. jelölt birtokos szerkezet. J: ’ua. spórafüzéres szára nyílvessz höz hasonlítható. Növénynevek 100–101. köszvényt. 1604: „Orobanche: Isten nyíla. UEWb. 321). istenkegyelme — ~f 1783: IÐten kegyelme-fü (NclB. a füzérvirágzat képviseli a kulcs tollát. A névadás alapja. mint valami égb l l tt. A névadás alapja valószín leg az.) istenpapucsa szintén népi elnevezés. 107. 141). valószín leg népi név. 1578: Iſten nyilánac gr. az utótag a szláv eredet kulcs.) istennyila elnevezésének alapja. fehér vajvirág’. (Melius 89). J: ’Orobanche alba.istenkegyelme 216 istenpapucsa Marzell Malva silvestris a. hogy a növény fogyasztható és finom. Misegyertya. kúltsa (Magy. vö. Marzell Gratiola officinalis a. er s hashajtószer. TESz. Balaton 52). ami lófarokhoz hasonlítható. a névadás alapja. istenpapucsa 1. keszty virág istenkenyere 1578: Iſten kenyere (Melius 50a).

A névadás alapja. szerb-horvát vagy szlovén eredet . 1903: juszalag (Hoffmann– Wagner 40). | 1807: ’Solanum dulcamara. az Áron szakálla elnevezés mintájára jöhetett létre. Isten taskaia (SzikszF. Vénusz asszony haja).’. 117). istentenyere l. 364). békatarsoly. ▌ 2. | ’Solanum dulcamara.) istenszakálla neve valószín leg magyar alkotás. 2.: RMGl.: RMGl. bursa pastoris ’pásztor táskája’ elnevezése. mivel a patikákban régen több páfrányfajt együtt hajnövel szerként árultak. vagy a laza levelek sokasága emlékeztet szakállra. Diószegi–(Fazekas) Orvosi könyvének „Igazító Laistrom”-ában a „Régi Nevek” között az iszalag szerepel. sl&k. 1525 k. hasznos földitömjén’. Az istentáskája valószín leg magyar alkotás. J: ’páfrányfaj. — juhszalag 1816: Juszalag (Baumgarten I: 169). MNy. F vészk. TESz. császárszakáll. 117). Az istenszakálla ’hasznos földitömjén’ (3. foltos kontyvirág’.-hv.) névadás alapja. 603). Növ. bakszakáll. 45: 219). ibolya izsóp 1395 k. a „Megállított Nevek” között már a keserédes csucsor-t (→ csucsor) olvashatjuk.: ÿſopus: ÿſíp (BesztSzj. J: ’Arum maculatum. 11: 221. iszapos területeken. R. papszakáll. J: ’Viola tricolor subsp. TESz.. 683). krisztustenyere Marzell Asplenium trichomanes a. vö. LXXII. (Csapó 41). 176). közönséges pásztortáska’. 6: 43). Sandwinde ’homokszulák’..’. vadárvácska’. istráng. a növény egyéb. J: ’ua. A névadás alapja a szakállra emlékeztet lecsüng . J: ’Convolvulus arvensis. Marzell Aquilegia vulgaris a. J: ’Capsella bursa-pastoris. 1813: I[sten] szakálla (Magy.) istenszakálla neve valószín leg a növény hasonló szemlélet elnevezései alapján keletkezett. A szláv eredet iszap név magyarázata valószín leg az. A magyarba egy szb. pásztortarsoly. istenszakálla 1. a névadásra hatással lehetett a növény lat. 162). 1940–43: juszalag (MNy. vö. hogy a szárat egy szakállhoz hasonlítható zöldesfehér szín nagy buroklevél öleli körül. svl&k. J: ’Solanum.: RMGl.. hogy a termések kis iszalag 1807 e. istentáskája 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. 374). isztrák l. A kisjézustáskája népi név.: Iszalag (Julow 256). isztár. slak ’szulák’ kerülhetett át. hasonló szemlélet nevei alapján alakult ki. a szakáll ’állon növ sz rzet’ ótörök eredet . hogy a fehér virágzat szakállhoz hasonlít. hogy a növény gyakran fordul el homokos. J: 1807 e. 1841: iszalag (Barra 330). F vészk. apró szulák’. 10: 13. A névadás oka. 1948: juhszalag (Halmai 76). de a névadásra hatással lehetett más páfrányfaj elnevezése is (vö. A kövi fodorka (1.: Isopus: isop (SoprSzj. farkasmaszlag~ ivolya l. szakáll a. vagy szln. csucsor’. — ~f 1807: Iszapf (Magy. 1813: I[sten] szakálla (Magy.: ysopus: ysop (SchlSzj. 2. iszap 1783: IÐzap (NclB. A névadás alapja. 374). ispotály. A vadárvácska (4. táskához hasonlóak. 1805–13: IÐzalag (Márton. 336). vö. szakáll a. Az istenszakálla jelölt birtokos szerkezet. csucsor’. hogy a növények valamely része fehér. A foltos kontyvirág (2. EWUng.) istenszakálla elnevezése talán tudatos magyar szóalkotás. ▌ 3. A mássalhangzó-torlódásos szókezdetnek i-vel való feloldására vö. J: ’Pimpinella saxifraga. 364).: RMGl. F vészk. 1816: Iszalag (Baumgarten I: 169).: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. paptarsoly. 1577 k. J: ’ua. kesernyés csucsor’. kövi fodorka’. ▌ 4. vö. F vészk. talán Asplenium rutamuraria. laza páfránylevelek tömege. Az iszalag alakváltozata a juhszalag ~ juszalag els sorban a juh ~ N. Nyr. hiſopoth (OrvK. tricolor. || kisjézustáskája N. 1807: Iszalag (Magy. . 1405 k. sl&k ’szulák’. szln. Unser Lieben Frau Handschuh ’miaszszonyunk papucsa’. Kis Jézus táskája (MagyGyógyn. ném.: Hiſſop. istáp. 1435 k. Az iszalag szláv átvétel. szb. 1948: Isten táskája (MagyGyógyn. 364). ju és a szalag népetimológiás beleértésének következménye.-hv.istenszakálla 217 izsóp ném. Marzell Convolvulus arvensis a. kesernyés csucsor’. Csapó azt írja az istentáskája névr l: „Némelly Magyar Dictionariumokban ez fü Isten táskájának neveztetik de vétkeſſen” (Csapó 215). — ~f 1775: Iſten-ſzakála-fünek gr. vel.: ’Solanum. iskola.

’.” (Beythe 69).’. kerti izsóp’. 1798: mezei izsóp (Veszelszki 250). officinalisra vonatkozhat. 131/8) „kÿ fachÿart leweth veogÿed.és f szernövény. | kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” [Iſop] (Melius 121). Kalaſtromi. izsóphoz hasonlatos f 1533: Origanum: Wolgemut: Isophoz hasonlatus fy (Murm. — egyházi ~ 1578: Egyházi Hyſopnac gr. 46). Csapó szerint: „Fulladozó Ember meg-épül tsak fözzön-meg egy Lót IÐopot egy ittze vizben ’s igya ezt a’ vizet” (Csapó 121). (Melius 121). Szabó. (Melius 121a)..oder Klosterysop. — N. | klastromi ~ 1578: Kalaſtromi. Az egyházi és klastromi jelz k Melius alkotásai. J: ’Hyssopus officinalis. hogy a szurokf „fuladaÐt gogit. Melius 418–9. hyssope.izsóphoz hasonlatos f 218 izsóphoz hasonlatos f 14. kerti izsóp’. 131/20). vö. sipan. köptet hatású. Mind az izsóp. Beythe András azt írja. Kloſter Iſop fordításával alkotta: „eſÅt Nemet×l Kloſter Iſop. hysope. közönséges szurokf ’. | hegyi ~ 1578: hegyi Hyſopnac gr. jó ezen fünek fött vizével gyakran öblögetni” (Csapó 121). a XVI. J: ’Hyssopus officinalis.). | mezei ~ 1578: mezei Hyſop (Melius 121). izsó (ÚMTsz. aristatus jöhet számításba. hýss#pos < héb. A latin szó els sorban a bibliafordításokon keresztül bekerült az európai nyelvekbe: ang. (Melius 121a). Csapó József így ír az izsópról: „Toroknak belsö dagadását. 1583: Isôp (Clusius–Beythe 5: BotTört. 1783: I’sóp (NclB. lat. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt az subsp. ném. kerti izsóp’.. századi orvosi könyvben ezt olvashatjuk az szurokf r l: „Torok dagadasrol” (OrvK. kerti izsóp’. J: ’Hyssopus officinalis. a közönséges szurokfüvet az izsóphoz ’Hyssopus officinalis’ hasonlítják: az izsóp és a szurokf illatos gyógy. J: ’Hyssopus officinalis. 1775: Isop (Csapó 121). TESz. J: ’ua. a ném. hyss#pus. Hyſop (Melius 121a). íz l. hyssop. az az. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt a subsp. izsóf (OrmSz. aristatus jöhet számításba. alkalmazása légcs hurut esetén javallott. 1798: Isóp (Veszelszki 250).).. hv. Melius leírásaiban a kerti változat els sorban a subsp. megkékült testrészek borogatására stb. | kertbeli ~ 1798: kertbéli izsóp (Veszelszki 250). J: ’Hyssopus officinalis. J: ’ua. hys#pus < gör. izsóp a. Kirchen. Melly fayás ellen” (Melius 122a). kerti izsóp’. J: ’Origanum vulgare. szakny. EWUng. kerti izsóp’. 385). 1841: kerti izsóp (Barra 309). A növény görcsoldó. dinnye~f . | erdei ~ 1798: erdei izsóp (Veszelszki 250). 130). Egyházi Hyſopnac gr. | réti ~ 1798: réti izsóp (Veszelszki 250). mind a szurokf hasznos fulladás ellen. Az izsóp latin eredet . issopo. 1578: Iſop (Melius 121). is. J: ’Hyssopus officinalis. Ysop. fert tlenít .-i hyssopus (< lat. Egyházi Hyſopnac hiyác (Melius 121–121a). Ilyen értelemben szerepel a Herbáriumban is: „Igen jò hurutás. Isop. hyss#pum. izsóp a. ſÅomiuſág. az izsóp gyógyító ereje hasonlít a szurokf hatásához. Mindkét növény használható ütés vagy esés miatt megdagadt. Az izsóphoz hasonlatos f körülírásos forma. J: ’Hyssopus officinalis.: RMGl. 1595: Iſop (Beythe 67a). fr. Mindkett hasznos torok dagadása ellen. kerti izsóp’. #z#b ’izsóp’). fuladás. Genaust Hyssópus a.. es aÅÅal moÐÐad aÅ torkoth” (OrvK. ol. 256).

: ’Abies alba. J: ’Populus nigra.: abies: Jegheneffa (KolGl. — N.). (ÚMTSz. AgAnyAfa. c): RMGl. 212).). 1610: Popvlvs: Populus alba: Jeghenie fa (Herb. 1533: Abies: Eyn tann: Jegxnefa (Murm.). 1239: „Uadit ad arborem que uulgo dicitur Jeguna” (OklSz. szln. ▌ 4. 1783: Fekete Jegenye (NclB. kemény szára’ magyarázó elem. | 1453: ? ’Platanus. | magos ~ 1903: magos jegenye (Hoffmann– Wagner 186). *agnę ’bárány’ származékai. gyegönye. jágor. geg(nye.: Populus: yegynyefa (CasGl. az útszéleken gyakran letiporják. gyeg(nye. TESz. 213). 212). a jaj ’érzelmet kifejez felkiáltás’ el tag önkéntelen hangkitörésb l keletkezett indulatszó f nevesülése. A névadás magyarázata az. 1550 k. 1470 k. — N. legénye-fa (MTsz.-hv.).’. .: jeg(nye a. jajkóró (MagyGyógyn. A jegenye szerb-horvát vagy szlovén eredet .. luczfeniô fa (SzikszF. fekete nyár(fa)’. hogy a mezei katáng 1.2 m magasra is megn . 1600 k. 213). mezei katáng’. 131).. jεgenε-fa (SzamSz.). egönye.’.1: RMGl. Mindezek az sszl. jegnye (Nyatl. jàgnjēd. uag. juhar jajkóró N. J: 1239: ? ’Populus. reg(nye. geg(nye-fa.). J: ’ua. 1500 k. jeg(nye-fa a. jàgnjeda ’rezg nyárfa. 214). jámbor. letörik. — bemagos ~ 1903: bemagos-jegenye (Hoffmann–Wagner 186).: RMGl.). vö. A névadás a nyárfák bolyhos. 427). nyár(fa) | Populus alba.: TESz).’. jaj a. 1590: Abies: Iegenie. 1540 k. 1578: Iegene fa (Melius 11). regönyefa (ÚMTSz. 1583: iegnye fa (Clusius– Beythe 6a: BotTört. d): RMGl. jagned. CsángSz.). egönye-fa. jáhor l. jagnjet ’fekete nyárfa’. Ebb l a magyar változatok hangrendi kiegyenlít déssel és a kicsinyít képz nek felfogott szóvégi d elha- jábor. szb. 61). jágnjed ’ua. — ~fa 1247: „Ad vnum arborem Jegeniefa wlgariter nominatum” (OklSz. J: ’ua. 315/40). 367). reg(nyefa. 1255: jegnye (TESz. jeginye.: RMGl. 464/32).: Populvs: Jegine fa (Herb. J: ’Cichorium intybus. 1577 k. gegenyefa.: RMGl. közönséges jegenyefeny | Picea abies.’. közönséges lucfeny ’. — fekete ~ 1583: fekete iégnye (Clusius–Beythe 6a: BotTört. platán’.-hv. regönyét gr.: TESz. a): RMGl. 1865: jeg nyé-t gr. ▌ 3. 1248: jegune (TESz. jagnjed ’nyárfa’ kerülhetett át *jagnyéd alakban. bársonyos virágzatával függ össze.: RMGl.: Abies vulgo nominatur Jeghenefa (TemGl. ▌ 2. J: ’Picea abies.J J: ’Populus. 1533: Jegxne fa (Murm. N. jeg(nye a. 1453: Penes arborem platani wlgo Jegenye vocati (OklSz. — ~fa 1500 k. A magyarba egy szb.). J: ’ua. 1783: Jegenye-fa (NclB. jávor l. jáger. 214).). EWUng. N.: De populo et albaro: yegene (StrassbGl.’.). 213). juhar jegenye 1.. J: 1500 k. A jajkóró népi név.). 427). 214). a kóró ’a növény szára. 1948: Jegenyefa (MagyGyógyn.: RMGl.: RMGl. jegényefí (Nyatl. fehér nyár(fa)’. 1499: Jegenyewffa (UjMMúz.: „Terpentinat de ÿegqnÿe faÿeth” (OrvK. (TESz. közönséges lucfeny ’.: abies: Jegenÿe fa (BrassSzt. 1584: fekete iégnye „ki-böllezön az Populeum ir” (Clusius– Beythe 25). 131). — fekete ~fa 1798: Fekete Jegenye-fa (Veszelszki 31). jaj a. jágned ’ua.). fehér nyár(fa)’. nyár(fa) | Populus alba. „Igqnÿe fan termqth Enÿwnek (OrvK. fekete nyárfa’. 330). 211). leginyefa. — ~fa 1590: Populus nigra: Iegenie fa (SzikszF. szln.

jegenye a.. nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon (valószín leg a fák magassága) alapuló névátvitellel fejl dött. jegenye a. Kniezsa. Picea abies a. érce ~ N. N. genesta alakokra vezethe- . — keresztes ~ 1903: keresztes jegenyefeny (Hoffmann–Wagner 186). Marzell Abies alba a. Némelyik alakváltozat. így pl. SzófSz. a fehér nyárfa ’Populus alba’ korrelatív párja. A jeneszter növénynevet Benk alkotta.) jelz je megkülönböztet szerep . Genſter. — ~fa N.. A fekete jegenye (3. A bemagos ~ magos jelz k a feny hatalmas méretére utalnak. 1578: Iegene Nyárnac gr. — ~fa 1807: Jegenye Fenyffa (Magy F vészk. (Csapody–Priszter. de nyelvjárásokban is megtalálható a jegenye fa (SzamSz. | 1807: ’Spartium.. UEWb. nyár(fa)’. 401). J: ’Abies alba. közönséges lucfeny ’. az eredeti ’Populus. 1813: Jegenye Feny (Magy. a közönséges lucfeny t (1. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. ▌ 2. tehát magyarázó utótaggal jelenik meg.). egönye-fa.’. 88). Abies alba). közönséges jegenyefeny ’. MNövSz.) összetett szó. Kreuztanne fordítása. 1998: ’Abies alba. a fa sötét szín kérgére utal. jeg(nye-nyár a. NyTan. A jegenyefeny ’közönséges lucfeny ’ (1.-i Populus nigra utótagjának fordításával jött létre.. az utótagra l. keresztesfeny (→ feny ). Kniezsa. a lat. SzófSz. F vészk. közönséges jegenyefeny ’. gérce. A ’platán’ az eredeti ’Populus.nyomatékosító szó. jegenyenyár 1425: „In medio duarum arborum Jegenyenyar vocatarum” (OklSz. EWUng. | 1998: ’Abies. tükörfordítás. fehér nyár(fa)’.) a köznyelvben ma is gyakran összekeverik. A jegenyefeny összetett szó. J: ’ua. A N..) ’platán’ jelentéssel. J: ’ua.. jegenyefeny 1. 401) neveket vette át. jégerfa l. fehér nyár(fa)’. sepr zanót’.. amelyek végs fokon az ismeretlen eredet lat. ennek kérge szürkésfehér. Ember és növényvilág 272). 1807: Jeneszter (Magy. feny a. A jegenyenyár összetétel a fehér nyárfa két különböz eredet nevének összekapcsolásával keletkezett: el tagja a szláv eredet jegenye.’. 4. ▌ 2. 405). Populus alba. geg(nye-fa változatokra vö. feny . a f zfafélék (Salicaceae) családjába tartozó jegenyékt l (pl. utótagja -fa vagy -feny . uráli eredet nyár. az el tagra l. Populus alba a. SzlJsz. 1911: jegenyefeny (Cserey. J: ’ua. TESz. 1948: keresztes jegenye feny (Halmai 64). 1903: jeneszter (Hoffmann– Wagner 145). — szagos ~ 1807: szagos Jeneszter (Magy. F vészk. jegenye.. 232. 324.’. SzegSz. hasonlóképpen korai neveik is keveredtek.. a be.. 1998: jegenyefeny (Priszter 287). 425). a nemzetségnév ma nem létezik’. Abies alba a. a ném.) és a közönséges jegenyefeny t (2. — Ö: balzsam-~ (→ balzsamfeny fa). — közönséges ~ 1998: közönséges jegenyefeny (Priszter 287). SzlJsz. J: ’Picea abies. Marzell Abies balsamea a. — N. jegenyenyárfa ’Populus nigra’ (Péntek–Szabó. 1/1: 48. A jegenyefa ’feny féle’ (2. 232.. A feny utótag magyarázó és megkülönböztet szerep . J: ’Populus alba. vö. jérce ~ N.) az eredeti ’Populus. a ném. J: ’Cytisus scoparius. jeneszter’. jegenyefeny | Abies alba. | 1578: ’Populus alba. Picea abies a. Növényszótár 1). Ginſter (NclB. TESz. 521). genista. jegenyenyár (Szamsz. szakny.) és ’közönséges jegenyefeny ’ (2. — Ö: balzsam-~feny (→ balzsamfeny fa).. 1998: jeneszter (Priszter 510).jegenyefeny 220 jeneszter gyásával alakultak ki. J: 1911. J: 1425: ’Populus sp. 2. J: 1783: ’Spartium junceum. Populus nigra) különbözteti meg ezeket a feny fajtákat (Picea abies. 1783: JéniÐzter (NclB.).). közönséges jegenyefeny ’. legénye-fa népetimológia eredménye.. F vészk.. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. A feny féle (Pinaceae) jelentés jegenye csak összetételben. (Melius 11a). 405). A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal. igenyes nyár sz. 394). A feny félék (Pinaceae) családjába tartozó t levelel fákat. utótagja az si. EWUng. nyeg(nye nyárfa (ÚMTSz. Az 1453ból adatolt ’platán’ jelentés jegenyefa alak kétes. a névátvitel alapja valószín leg a fák óriási mérete. jegenye fa a. égerfa jeneszter 1. 1783: Jegenye fenyö (NclB.

1255: jaurfa (TESz. A német név végs soron a lat. közönséges orbáncf ’. F vészk. MNövSz. juhar j tény l. F vészk.’. gyövötény ’kúszó terjed gyomnövény’ a jön ige származéka -tény képz bokorral (a képz bokor t eleme deverbális nomenképz . gyövötiny. Kristuskräut. 1279: jawar (TESz. J: ’ua. | 1841: ’Convolvulus arvensis.. gyövötin. joh$r (CsángSz. EWUng. Mollay. 250). a növény felépítése hasonló a jeneszterhez (1. A jóhenrikfüve a ném. jávor a. A névadás alapja a növény gyors. juhar a. 1: 362). Harang. ez teremti meg aztán az asszociációt a keresztfáról lecsepeg vérrel.’. jövötény. Iſzap. 1236: ihorfa (OklSz. J: ’Hypericum perforatum. 1397: Iavor (OklSz. — kicsiny. 331. hogy a levél felületén lév fekete mirigypontsorban hipericin nev vörös festékanyag van. 1903: Jókori juhar (Hoffmann–Wagner 77). jávor a. 1998: juhar (Priszter 289)..). Guter Heinrich tükörfordítása. Fel futó. Ember és növényvilág 197). gy jtény. szulák. A sepr zanót (2. gyövü tín (MTsz.jézusfüve 221 juhar t k vissza. apró szulák’. az utótagra l. — N. ném.). — Ö: sepr ~. A jövötényszulák Barra alkotása. gyöv tény. gyütény (ÚMTsz. juhar a. juhar 1233: Arbor que uulgo dicitur yhor (OklSz. korai juhar(fa)’. piros Fulak. parajlibatop’. gy tiny. TsengetyÍ-virág. jövötény a. Növényszótár 4). növény a. J: ’ua. Gyövötény (Veszelszki 454). Növényszótár 4).). jövötény jövötény 1735: „Vinca: Folyóf . 1807: Jávor (Magy. gy tiny. Az elnevezés alapja.).).). | kis ~ 1841: kis gyüv tény (Barra 297). 1903: gy tény (Hoffmann–Wagner 37). jábor. Fejér. 1484: Ihar (OklSz.). Genaust Genísta a. Kristus-blaume.’. tökjuhàr. J: ’ua. 251). tökjohàr. — ~fa 1232: „ad arborem ihor-fa. terjed . Az elnevezés magyarázata a növény gyógyító ereje. az n > ny kicsinyít képz ). Marzell Hypericum perforatum a. J: ’ua. gy tény” (MNy. gyövötény. | platánlevel ~ 1911: platánlevel jávor (Cserey. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A növötény ~ jövötény ~ gyövötény nyelvújítási alkotások. J: ’Chenopodium bonus-henricus. Gyövötény: mert a’ vetemények köztt nfttön-nf (a’ mint fk ſzóllnak) alkalmatlankodik” (Veszelszki 454). jezsuitadió l. Ginster szóbelseji mássalhangzó-torlódását feloldotta. 1841: jöv tiny (Barra 297). J: ’ua. A növötény a n ige származéka. J: ’Convolvulus arvensis.). gyöv tény. ih™r.. J: ’Acer platanoides.’. kis meténg | Convolvulus arvensis. gyüöti(ny. a jövötény. juhar a. ihar. — hegyeslevel ~ 1903: hegyeslevel juhar (Hoffmann–Wagner 77). 1257: Ihar (OklSz. gyüjtvény. J: 1735: ? ’Vinca minor. | jókori ~ 1807: jókori Jávor (Magy. pl. dió jóhenrikfüve 1903: jó Henrikf ve (Hoffmann–Wagner 49). növény a. Növénynevek 285. apró szulák’. tökjuh6r (Péntek–Szabó. kisebb ~ 1798: „Kitsiny. | korai ~ 1998: korai juhar (Priszter 289).).) jeneszter neve hasonlóság alapján jött létre. 88).). Benk a ném. Marzell Chenopodium bonus-henricus a. J: 1233: ’Acer. 31: 245). gy tin. jöv tin. A jézusfüve népi név. bonus-henricus elnevezésre vezethet vissza. jézusfüve N. jó l. A gy tény változat a növevény > növény mintájára alakult ki. Az el és utótag jelentése azonos: ’kúszó. jávor-fa . 1411: Jawor (OklSz.’. apró szulák’. és eldörzsölve pirosra festi az ember kezét.’. jelölt birtokos szerkezet. Kiſseb.. juhar a. Herrgottskraut. gyöv tin.). cruce signatam (NyK. Növötény. a f magyarázó utótag. J: ’ua. jövötényszulák 1841: jöv tiny Szulák (Barra 299).). a szó elején g > j változás érvényesült. gyütvény.). 1325: Jaurfa (OklSz. johar (ÚMTsz. burjánzó gyomnövény’.). az el tagra l. juhar a. | töklevel ~ 1911: töklevel jávor (Cserey. jézus füve (ÚMTsz. drága~ johor l. összetett szó. — N. jövötény a. juhar(fa)’. Vas-Vármegy. Jézus füve (Csapody–Priszter. 1330: Johor (OklSz.). juhar-fa a.). Súlák. jáhor. TESz. gy tén. gy jtín. gy tény. a svéd mondavilág szerint szent Henrik a növényb l minden sebet meggyógyító gyógyírt készített. burjánzó növekedése: „Növötény. Marzell Genista a. 1233/1345: Arbor que uocatur Jhor (OklSz. — N.

A szó- középi g-t tartalmazó alakok az égerfa név hatásával is magyarázhatók. szlk. 1791: Iuhárfa (Lumnitzer 457). | széleslevel ~fa 1798: Széles levelÍ Jávor-. 1998: juharfa (Priszter 289). 394). jámborfa.). iharfa (SzlavSz.. jaor. R. hegyes leveleire utanak. j<borfa. korai juhar(fa)’. juhorfa. 1414: Jaworfa (OklSz. Breitblatt ’széleslevel ’.). jágerfa. hunyor juhszalag l. javor ’ua. A korai és jókori jelz arra vonatkozik. jámbor-fa (MTsz. juhar(fa)’. N. großer spitzblÀttriger Ahorn ’nagyobb hegyeslevel juhar’. Iauor fa (SzikszF. egy rövid ™-s szláv javor-ból v > h és ju > i változással fejl dött ki az ihar. jámborfa (SzegSz. 213). iszalag . 49). hogy a növény tömött virágbugája 30–60 cm hosszú. 89).). népnyelvi változatainak szórványos ’égerfa’ értelmezése is: 1395 k. 2. 232. 1590: Ihar fa.). iharfa..: jauor fa (SchlSzj.. TESz. A névadás magyarázata. A magyarba feltehet leg többszörös átvétellel került. juhfark (MagyGyógyn. Erre mutat a juharnak. színe a fehérest l a zöldesig változó. juhfark N. A juhfark népi név. igarfa (Csapody–Priszter. a juh állatnév és a fark ’az állati test hátul kinyúló része’ összetétele. Az alakváltozatok kés bb összekeveredtek. iharfa (OrmSz. összetett szó. J: ’Acer platanoides. A töklevel és platánlevel jelz k szintén a fa karéjos levélformáját jellemzik.: blg. jágorfa.: RMGl. illet leg alakváltozatainak. idegen nyelvi megfelel kre vö.: RMGl. J: ’ua. valamint a juhar változat. A juhar szláv eredet . jaharfa.). ih#rfa. J: ’Veratrum album. vö. juhar-fa. jáborfa. jágérfának. Juhar-fa (Veszelszki 19). Marzell Acer platanoides a. явор ’hegyi juhar’. or. 1813: Juharfa (Magy. EWUng. jávor 1.juhfark 222 juhfark a. juhfarkhoz hasonlítható.’. SzlJsz. 211). явор ’hegyi juhar’.’. juhar-fa a. hogy a fa tavasszal korán kezd hajtani. MNövSz. 1366: Juharfa (OklSz. fehér zászpa’. Ihar-. javōr ’ua. szln.’.: RMGl. jávor-fa a. a széleslevel és hegyeslevel jelz k a fa hatalmas.). ném. juhoktisztítóhunyor l. — N. ném. Weinblatt ’sz l levél’. 1337: jwharfa. jahor ’hegyi juhar’. jáh#rfából. égerfa a.-hv. jágerfa (ÚMTsz. szb. Spitzahorn. jágerfa ~ igarfa) játszhatott közre.). R. hasonló szemlélet elnevezésre vö. — Ö: cukor~. J: ’Acer.). jág rfácska (ÚMTsz. Kniezsa. jávor ’juhar’. 211).). joharfa (OklSz. Breitlaub. néhol meg népetimológia (jámborfa. SzófSz. a. széles.: hyhar fa (BesztSzj.). a. 1405 k. A jávor a hosszú á-jával talán a szlovénb l való. — korai ~fa 1998: korai juharfa (Priszter 289). F vészk. ih6rf6.

341). F vészk. A kakasharang népi név. kokasalma (SzamSz. hogy a növény „gyökerér l ostorindákat botsát” (Magy. kokasharang (Csapody– Priszter. F vészk. kacsanyak (Herman. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. — vad~ N. kacskanyak kacsaszáj 1. Criſta gallinacea” (Melius 144a) (< crista ’taréj’. A N. A kakasfarkf a szláv eredet kakas állatnév. J: ’Linaria vulgaris. magyarázata. kakics kakarics l. J: ’Ajuga chamaepitys. ▌ 2. N. J: ? ’Polygonatum odoratum. a szláv eredet . 1798: Kakas-fark-fÍ (Veszelszki 354). || kacsanyak N. a lat. 1807 e. közönséges gyujtoványf ’. 1841: ostorindás Kacskanyak (Barra 317). ▌ 2. kakasmandikó kacs l.ben. Az ostorindás ’indás ínf ’ (2. kacskanyak 1. kerti oroszlánszáj’. — ostorindás ~ 1807: ostorindás Katskanyak (Magy. arra utal. 492. 3: 14). vasf ’. vatkácsaszáj (MNy. 341). a szláv eredet kakas és az ótörök eredet alma összetétele. J: ’Pulsatilla grandis. A névadás alapja a növények virágja. kakasbandikó. kakalics l.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása. kakasalma (ÚMTsz. A kakasfarkf nevet a növény kiálló virágzata motiválta. 357). 1783: Kakas-tzimer (NclB. leánykökörcsin’. Csapó azt írta róla: „Kakas-tzimernek pedig helytelenül neveztetik” (Csapó 246). hogy a növény olyan. A kacsanyak népetimológiával keletkezett. szapora zsombor’. kakasfarkf 1783: Kakas-fark-fü (NclB. mint egy görbe nyak. kakasharang N. 1798: Kakas-tzimer (Veszelszki 439). Ö: kalinca~. F vészk. A kakascímer ’vasf ’ (2. kalincaínf ’. MNövSz. J: ’Ajuga. J: ’Verbena officinalis. havas~ kacsanyak l. kácsaszáj (MNy. orvosi salamonpecsét | Polygonatum verticillatum. amelynek formája szájhoz hasonló.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre (szintén elágazó növény). 3: 13). J: ’Antirrhinum majus. J: ’Crataegus laevigata. UEWb. 1: 442). pávafarkú salamonpecsét’ (azonosította Priszter Szaniszló). ÚMTsz. a névadás alapja a szétállóan elágazó növény. A kacskanyak ’ínf ’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesítik a Magy. Pászt. A név alakleíró elnevezés. A névadás alapja a piros szín termés.: Katskanyak (Julow 263). kökörcsin kakascímer 1.K kakasalma N. a kacskanyak nem vált köznyelvi szóvá. 39: 161: 155). 322). 39: 161. kakasbenderó l. 3: 27). ínf ’. cseregalagonya piros szín bogyója’. ▌ 2. A kakasalma népi név. 116). J: ’Sisymbrium officinale. állat fejének elüls részén lév nyílás’ összetétele. 1807: katskanyak (Magy. a fark ’a madár hátul kiálló tollainak öszszessége’ és a f magyarázó utótag összetétele. kacsaszáj növénynév a szlovák eredet kacsa és az uráli eredet száj ’ember. J: ’Ajuga reptans. ÚMTsz. indás ínf ’. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között megtalálható. 341). 1578: Kakas cimer (Melius 144a). F vészk. 678. A kakascímer Melius alkotása.

2: 22. — ~f 1577 k. valószín leg ennek alapján kapta nevét.) szintén Melius alkotása. odvas keltike’. ▌ 3. 1783: Kakas-lab (NclB. J: ’Corydalis solida. — európai ~ 1998: európai kakasmandikó (Priszter 371). J: ’Sisymbrium officinale. békaboglárka’. piros virágzat. A névadás magyarázata. a kakas állatnév szláv eredet .-i Pulsatilla (< lat. sarkantyúszer . Ember és növényvilág 202). egyszerre használták Ranunculus ’boglárka’ és Corydalis ’keltike’ fajok megnevezésére hasonlóság alapján. J: ’ua. ▌ 3. J: ’Ranunculus flammula. kakasbandikó. 1998: kakasmandikó (Priszter 371). szi kikerics’. — N. A névadás magyarázatára a sarkantyúszer virágzat. szi kikerics. kakasmandikó 1. A kakasláb ’ujjas keltike’ nevet Melius így magyarázza: „EſÅt hiyac Kakas lábnac. ujjas keltike’. más képzéssel bëndérezik (Udvarhely m. Ember és növényvilág 221). Hanen f×s (Melius 175) tükörfordítása.) Melius alkotása. 126: 67). 1775: Kakas-láb (Csapó 34).. ▌ 4. Mert hogy ki ix à fxldbxl ollyan mint à Kakaſnac à farka” (Melius 180). Hanenſporn (Melius 180) tükörfordítása. 1578: Kakas láb (Melius 175). és a szélben ide-oda ing. ▌ 2. kakasbenderó (MNy. J: ’Corydalis cava. az az. A kakasláb ~ kakaslábf a ném. kúszó boglárka’. J: ’Corydalis solida. kakassarok 1. J: ’Erythronium dens-canis. 614/ 5). a leánykökörcsin harangszer virága motiválhatta az elnevezést. kakastaréj (Péntek–Szabó. 3: 27). tyúkláb. kakasbenderó összetett szó. a növényeket szintén nemi betegségek gyógyítására használták. J: ’Amaranthus caudatus. J: ’Ranunculus repens. (OrvK. J: 1578: ’Ranunculus sp. A kakasmandikó. J: ’Corydalis solida.’. || kakasbenderó N. A kakasbenderó ’kakas pénisze’ jelentés . ujjas keltike’. — ~f 1775: Kakastaréj-fü (Csapó 234). bókoló amaránt’. hollóláb. kúszó boglárka’. 1783: Kakas-láb (NclB. kakas mándikó (NövTanKözl. 126: 67). mivel a növény virágja harangformájú. hogy az európai kakasmandikót (1.) Melius tükörfordítása: „Német×l neue Weis Hanen f×s. 2. odvas keltike’. J: ’Colchicum autumnale. muskotályzsálya’. ujjas keltike’. J: ’Corydalis cava. kakas bandikó (Nyr.) és . Melius 438. Melius alkotása. kankós. 1578: Kakas tare (Melius 144a). sisakvirág-level boglárka’.kakasláb 224 kakastaréj kakas állatnév és a török eredet harang öszszetétele. a növénynevet már Melius is három jelentésben (1. A fehér kakasláb ’sisakvirág-level boglárka’ (3. els sorban az szi virág’. kakastaréj 1.: Kakas Lab fwrql gr. ujjas keltike’. ▌ 2. az utótagok a benderészik ’bögyörészni’ igéb l származnak. Criſta gallinacea (Melius 144a) (< crista ’taréj’. A kakassarok a ném. európai kakasmandikó’. Genaust Pulsatílla a. 1948: kakasmandikó (MagyGyógyn. pulsatus ’csapás. harangütés jelentés . 383). A MTsz. J: ’Corydalis solida. Szabó. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. | 1783: ’Ranunculus repens. a lat. Feyér Kakas láb” (Melius 175a). 1903: kakas bandikó (Hoffmann–Wagner 143). Erd vidék). — szi~ N. kúszó boglárka’. J: ’ua. 1578: Kakas lábnac gr. a névadás alapja a fürtös. 4: 32. J: ’ua. Vö.’. szapora zsombor’. ▌ 2.) használja. A kakastaréj ’muskotályzsálya’ (3. kakasláb 1. 3: 28). Az ujjas keltike (2. J: ’Colchicum autumnale. J: ’Ranunculus aconitifolius. harangmozgást végez.: els sorban a Ranunculus repens. 1578: kakas ſoroc (Melius 180).’. — fehér ~ 1578: Feyér Kakas láb (Melius 175a). 50). 400). A lat. 1783: Kakas ſorok (NclB. ▌ 3. ütés’) elnevezés is ugyanezen a szemléleten alapul. ÚMTsz. szétállóan elágazó növény. A kakastaréj ’szapora zsombor’ (1. bëndërëzzik (Székelyföld). 1578: Kakas taré (Melius 180).) és az szi kikerics (3. szakny. a Háromszék megyei Uzonból meger síti ezt az adatot: „a kakas megbenderészi a tyúkot: meghágja”. Vö.) kakasmandikó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. ▌ 4.) nemi betegségek kezelésére használták. ÚMTsz. || kakasbandikó N. szi kokasmandikó (Péntek–Szabó. (Melius 180). ▌ 2.. A kakastaréj ’ujjas keltike’ (2. 400). N. J: ’Salvia sclarea. 1838–45: kakasmandika (Nyr. a bec termések a szárhoz simulnak. 3.

: RMGl. 1998: vadkakukkf (Priszter 521)..) bordó szín virágzata a kakastaréj színéhez hasonló. nyári hérics’. a nevet valószín leg a ném.’. kakasvirág 1.’. | magas ~ 1578: magos Kakuc f×hxz (Melius 118a). Kock ’kakas’. 1783: Kakits (NclB. 323). hogy a levelek közül hosszú száron kikucskáló termést tyúkhoz. idegen nyelvi megfelel k alapján jött létre. fehér vajvirág’. 1813: Kakits (Magy.: sarphileum: kakuk fiw (SchlSzj. amikor a kakukk szól. kakukkf a. ill. 389). | olasz ~ 1841: olasz kukukf (Barra 314). más növények. 1783: Kerti Kakuk-fü (NclB. A kakukkf -vajvirág összetett szó. szelíd csorbóka’. J: ’ua. .kakasvirág 225 kakukkf -vajvirág ’bókoló amaránt’ (4. A névadás alapja talán az. J: ’Orobanche alba. 2.: sarpileum: kakuc fiu (BesztSzj.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. a névadás magyarázata. J: ’ua. mivel a’ virága a’ fü ſzárainak tetején meg-hajlott kaláſz formában állanak” (Csapó 234). — északi ~ 1998: északi kakukkf (Priszter 521). | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel kakukkf (Priszter 521). hogy a piros szín virágok kakastaréjhoz hasonlóak: „vir. a démutka utótag nemzetségnév. | kerti ~ 1841: kertikukukf (Barra 314). | római ~ 1578: Romai Kakuc f× (Melius 118a). J: ’Thymus serpyllum. A kerti kakukkf (2. | olasz ~ 1578: OlaſÅ Kakuc f×nec gr. 2. 389). kakukkvirág. J: ’ua. Az el tagot a növény R. 1791: Kakas-virág (Lumnitzer 227). a kakukkf el tag magyarázata.’. ném. 1783: Mezei Kakukfü (NclB. 1798: kokas virág (Veszelszki 27). 1578: Kakuc f× (Melius 116a). vö. J: ’Adonis aestivalis. J: ’ua.’. vadkakukkf ’. a növénynév el tagja azonos a hangutánzó eredet kakukk madárnévvel. Az utótagra l. J: ’Sonchus asper. kakashoz hasonlítják. vö. A kakasvirág ’ szi kikerics’ (2. || kakalics 1783: Kakalits (NclB. römischer (welscher) Quendel ’római. F vészk. J: ’ua. ném. 1998: ’Thymus serpyllum. ahol a kakukk jár. ▌ 2. ’szúrós csorbóka. Colchicum autumnale a.: ’Thymus sp. 255). Marzell Adonis aestivalis a. kákics a. azért a’ ki ſok kakuk ſzót akar érni.. J: ’ua. salátanövény’ jelentés . J: ’ua. olasz kakukkf ’.’. || kakalics 1775: Kakalitz (Csapó 122).’. 132). | vad~ 1948: vadkakukf (MagyGyógyn. hogy a növény klorofillhiányos. kakukkf a. 50). vagy OlaſÅ Kakuc f×nec hiyác” (Melius 118). kakukkf -vajvirág 1998: kakukkf -vajvirág (Priszter 441). A kakasvirág növénynév Benk alkotása. Vö.’. F vészk. J: ’Colchicum autumnale.) népi elnevezés. 353). kakasvirág (MagyGyógyn. 409). ▌ 2. kakukkf 1. 1595: Kakijch (Beythe 38).’. Hahnenblume mintájára hozta létre. kakukkf elnevezéséb l vonták el. a muskotályzsálya (3. | mezei ~ 1775: Mezei kakuk-fü (Csapó 123). kakukkf ’. ſzagáról.’. gyakran a kakukkf gyökerén él sködik. 1395 k. 1583: kakich (Clusius–Beythe 7a: BotTört.) jelz i megkülönböztet szerep ek: „EſÅt Romai. 409). ott terem.. J: ’ua. 374).’. J: ’Thymus vulgaris. a növény akkor virágzik. 374). 1783: Kakas virág (NclB. kakukkdémutka 1807: Kakuk Démutka (Magy.’. 1998: mezei kakukkf (Priszter 521).: RMGl. 381). A kakukkf valószín leg a lat. J: ’Sonchus oleraceus. 1998: kakukkf (Priszter 522). cuculi herba (Clusius–Beythe 28) tükörfordítása. A kakics ismeretlen eredet . (Melius 118a). Diószegi– Fazekas alkotása. F vészk. szúrós csorbóka’. TESz. 1813: Kakalits (Magy. J: 1395 k.) kakastaréj nevének alapja: „nevezték kakastaréj fünek. J: ’Thymus serpyllum. 243). TESz. A kakukkdémutka összetett szó. J: ’ua. 1998: kerti kakukkf (Priszter 522). … setét veresek” (Magy. 1775: OlaÐz kakuk-fü (Csapó 123). 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). a bókoló amaránt (4. ízérfl az esméretes fÍvek közÍl való. J: ’ua. EWUng. Veszelszki így magyarázza a kakukkf nevet (tévesen): „Színérfl. vadkakukkf ’. 255). EWUng. kákics a. kakics 1. | 1775. szi kikerics’. az a’ kakuk-fÍvel így éljen: Ételben ſzinte olly jó mint a’ petré’selyem: mert az eméſztéſt ſegítti” (Veszelszki 409). 1405 k.. 1775: Kakits (Csapó 122). N. vadkakukkf ’. A névadás alapja. J: ’ua. kerti kakukkf ’. 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). F vészk. hogy a növény ott fordul el . ▌ 2. — kerti ~ 1775: Kerti kakuk-fü (Csapó 123).

Petasítes (< gör.. és a salátaboglárkát salátaként fogyasztották. Ember és növényvilág 277–8). nemes májvirág’. 3: 33). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria. A terjék (els megjelenése: 1529. jelentése: ’gyógyszer’) utótag vándorszó. Gouch ’kakukk’. ill. ▌ 2.). ▌ 5. ném. fehér kukukvirág.kakukkibolya vajvirág. petasítēs ’kalapformájú’) hatására jött létre. nyugati salátaboglárka’. A névadás szemléleti háttere az. Kuckucksblume tükörfordítása. a névadás magyarázatára l. réti bakszakáll’.) és nyugati salátaboglárka (5. tavasszal szól a kakukk. kakukvirág (Péntek–Szabó. ’tavaszi hérics’ (2. kakukkibolya (Nyr. hogy a növény virágzásakor. J: ’Tragopogon pratensis. J: ’Tragopogon pratensis. 1775: Kakuk-Ðaláta (Csapó 23). közönséges acsalapu’. 1783: Kakuk pogátsa (NclB. a ném. ang. kalapf 1775: Kalap-fü (Csapó 190). réti bakszakáll’. ▌ 3. kanáltorma heil(mittel) ’gyógyszer’) mintájára hozta létre. N. bába~körfény. N. nyugati salátaboglárka’. akkor virágoznak. kakukksaláta 1. kakukkvirág (ÚMTsz. az. kukuksajáta (Péntek–Szabó. 1783: Kakuk Saláta (NclB. Gauchbrot (Melius 80a) tükörfordítása. 1841: kakukterjék (Barra 261). F vészk. 1775: Kakuk terjék (Csapó 288). — fehér ~ 1903: fehér kukukvirág (Hoffmann– Wagner 115). J: ’Ranunculus acris. Gauchheil (< ném. kakukvirág (Péntek–Szabó. bába~. N. ném. N. tavaszi hérics’. 1798: Kakuk-terjék (Veszelszki 50). 1783: Kalap-fü (NclB. TESz. a hangutánzó eredet kakukk madárnév és az ibolya összetétele. nyerſen is enni etzettel Saláta módra” (Melius 81). Brot ’kenyér’ utótagot a pogácsa ’kenyérféle’ megfelel vel fordítja. 408). hogy a növényt táplálékként használták. A saláta utótag magyarázata. J: ’Hepatica nobilis. theriac. J: ’Convallaria majalis. 3: 340). Marzell Anemone nemorosa a. J: ’Anagallis arvensis.) kakukk el tagját a növény korai. a névadás alapja a növények kora tavaszi virágzása. 226 kalapf kakukkibolya N. 390). 357). májusi gyöngyvirág’. kakukkpogácsa 1578: Kakoc pogácza (Melius 80a). A kakukksaláta ’nyugati salátaboglárka’ (2. — N. kakuksaláta. Ember és növényvilág 203). Ember és növényvilág 203).) a ném. EWUng terjék a. már Melius is els sorban mint tápláléknövényt ismerteti: „Igen iò fxve is. 1807: Kakuk-terjék (Magy. gauch < kfn.) kakukk el tagja a ném. A kakukkpogácsa Melius alkotása. kakukkvirág (Péntek–Szabó. vö. fehír kukuvirág (Péntek–Szabó. mezei tikszem’. N. a sárga virágok akkor nyílnak. ▌ 4. Gauchbrot ’kakukk-kenyér’ (Melius 80a) átvétele. Ember és növényvilág 198). Mélius a ném. fr. thériaque. amikor a kakukk szól. triaca. 408). A réti boglárka (4. cuckooflower ’berki szell rózsa’. kalács l. baka~. . Idegen nyelvi megfelel re vö. kálmos kalánf . 1783: Kakuk virág (NclB. kakukkterjék 1578: Kakuc terięc „veres virágu” (Melius 182). még kakukkvirág. 1783: Kakuk-terjék (NclB. a ném Gauchheyl (Melius 182). A névadás alapja a virág kék színe. 161). F vészk. tavaszi virágzása motiválja. A kakukkterjék Melius alkotása. 336). 1775: Kakuk virág (Csapó 108). vö.) kakukkvirág elnevezése népi név. kanálf kalántorma l. amely az ibolya színéhez hasonló. J: ’Ranunculus ficaria subsp.. J: ’Adonis vernalis. ökör~ kalamus l. amikor a kakukk szól. kakukkvirág 1.’. A kakukksaláta ’réti bakszakáll’ (1. ang. réti boglárka’. A kakukkvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. ficaria. A kalapf valószín leg a lat. J: ’Anemone nemorosa. 2. 97: 333). hogy a levelek kalap formájúak: „levelei kalaphoz vagy lókörömhöz hasonló alakot képeznek” (CzF. berki szell rózsa’. ol. Ember és növényvilág 278).) és ’berki szell rózsa’ (3. terjék a. J: ’ua. 1813: kakuk T[erjék] (Magy. ▌ 2. A kakukkibolya összetett szó. A réti bakszakáll tápláléknövény volt. J: ’Petasites hybridus. Marzell Anagallis arvensis a. kukuksaláta. ezek a növények szintén kora tavasszal virítanak. Theriak. kalánlevel f l. kakukkpogácsa. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 416). kukukvirág.

kalina kálmos 1577 k. kalincakacskanyak 1807: Kalintza Katskanyak (Magy.’. kalyinka (Hoffmann– Wagner 40). kálomistagyökér (Csapody–Priszter. Calamus odoratus (OrvK.’. közönséges spárga’. kalapja l. Nyúl árnyék f . — ~f 1775: Kalintza-fü (Csapó 125). EWUng. gálna. glosszánkban nem t nik fel (az RMGl. kalincaínf ’. kalinca a szláv kalinica második nyílt szótagjának kiesésével keletkezett. holl. F vészk. kalinca. 1775: Kálmos (Csapó 126). 1783: Kálmus (NclB.: RMGl. galangath. kalinca nevét. J: ’Ajuga chamaepitys. vö. gálna a. szójegyzékünkben. 1807: Kalintza (Magy. fagyal’. érdekes. 619). A kalincaínf összetett szó. kalincaínf 1903: Kalincza inf (Hoffmann–Wagner 119). bizonytalan eredet . ehhez megkülönböztet elemként illesztették a növény R. Az RMGl.). A növény népies elnevezései közül a katyinka valószín leg a szláv növénynevek értelmesítésével. a kalárisf nevet „a’ piros gyümöltseiröl” (Csapó 270) kapta. sv. szb. 1787: kálmos (TESz. kalárisf 227 kálmos kalárisf 1578: Kalaris f× (Melius 148). kálomistagyökér N. 1998: kálmos (Priszter 291). 235). Sparga (De Herbis: RMGl.). | 1807: ’Acorus. 1903: Orvosi kálmos (Hoffmann–Wagner 73). Vö. Calamus aromaticust … tqrd erqſſen megh eÅqketh” (OrvK. kesernyés csucsor’. F vészk. a gálna szláv eredetijének (< vö.’. || kaláris forma gyümölcs f XVI. v.’. A kalendula a lat. F vészk. F vészk. kalmusgyökér.’. 384). kalincaínf ’. A névadás alapja a növény piros bogyója. orvosi kálmos’. 263). калина ’kányabangita’) kicsinyít képz s származéka. F vészk. kalinca a. J: ’ua.). 1608: „Jó illatú calamus” (TESz. N. kalinka átvétele. || N.’. 1783: Kalárisfü (NclB. 357). szerz i kétesnek vélik a ’gelber Günsel’ (Ajuga chamaepitys. 359). kalmus gyökeret (ÚMTsz. kalína ’kányabangita. A kaláris forma gyümölcs f körülírásos alak. Spárga f . 1813: Kalintza Katskanyak (Magy. kalinca. ka- linica ’fagyal’. 2. Nyr. 197/28). koraalkruid. az utótagra l. kalmos-gyxkeret gr. A m.kalárisf Genaust petasátus a. kalincaínf ’. 1998: kalincaínf (Priszter 293). 232). A kalincakacskanyak Diószegi–Fazekas alkotása. hogy a kalinca növénynév egyéb korai szótárunkban. J: ’Solanum dulcamara. J: ’Ajuga chamaepitys. 341). Koralkraut fordítása. sz. isten~ kaláris forma gyümölcs f l. 367). 1798: Kálmus gyökér (Veszelszki 24). 235). Vö. kálmos | Acorus calamus. szlk. A kalárisf Melius alkotása. 235). gálna a. Melius 437. F vészk.). — N. J: ’ua. kalinka l. 1948: kalina. katyinka (Halmai 76). 1745: Kálmuſz (Torkos 9). 609/42). A kalina a szláv kalina. A kalinca valószín leg szláv eredet szó. J: ’Asparagus officinalis. a kacskanyak nemzetségnév. kalina 1903: kalina. a név a ném. — ~gyökér 1708: Kalmuß Kálmuß gyökér (TESz.: Asparagus: Nÿwl’ arnik. kalyinka. kalina ’kányabangita’. amely a növény két régi nevéb l jött létre. kalendula 1783: Kalendula (NclB. Szabó. J: ’Ajuga chamaepitys. Kálmus ’Acorus calamus’ (Magy. kalinca a. orvosi körömvirág’. 1783: Kalintza-fü (NclB. . Genaust Caléndula a.. ínf . J: ’ua. Kalyinka.. kalinka (ÚMTsz. || kaláris 1798: Kaláris (Veszelszki 77). kalina. 341). — orvosi ~ 1807: orvos Kálmos (Magy. jelentésmegadásuk azonban pontos. — N. J: ’ua. Kaláris forma gy m lcsts f . összetett szó. or. 1775: Kaláris-fü (Csapó 270). J: 1577 k. Marzell Asparagus officinalis a. 1998: orvosi kálmos (Priszter 291). 377). 1807: Klárisf (Magy. J: ’ua. 93). népetimológiás változat. az el tag magyarázatára l. kalina. TESz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. (TESz. kaljinka (MagyGyógyn. 64: 14. J: ’Calendula officinalis. szln. orvosi kálmos’. 420). kalincaínf ) jelentést az 1590-es adat esetében. szakny..). a személynévre való utalással keletkezett. kalinca 1590: Chamaepitys: Kalincza (SzikszF. MNövSz.: „Aloeſt. 1290-t l 1604-ig dolgozta fel nyelvemlékeinket).-i Calendula átvétele.-hv. kalina. corallört. J: ’ua. F vészk.: ’Acorus calamus. kalina (Jávorka 978).). 1807: Kálmos ’Acorus’ (Magy.

1608) latin eredet . 93).. — kis ~ 1841: kis kamilla (Barra 207). 1584: fiue Camomilla (Clusius–Beythe 11). A névadás alapja a termés. hogy a növény „levelei öblöÐsek mint a’ Kanál” (Veszelszki 167). A rómaiszékf (2. szakny. kálmos kálomistatapló l. 374). kalina kamilla 1. camomilla és kamomilla a latinból való. a kamilla szó vége latinosítás eredménye. orvosi székf ’. kanál l. chamaím#lon < gör. Talán Camill” (TESz.) rómaikamilla neve német mintára jött létre. J: ’Cochlearia officinalis. calamo (aromātico). gálna kálomistagyökér l. a kanál el tag magyarázatára l. 1948: kálvinista tapló (MagyGyógyn. A kanáltorma összetett szó. Az elnevezés magyarázata a kamillavirágnak az almáéhoz hasonló illata. J: ’Artemisia absinthium. EWUng. c(h)amomilla közvetítésével jutott az európai nyelvekbe. kalyinka l. J: ’ua. ném. kálmosnád’. magyarázatára l. A kálomistagyökér el tagja népetimológia eredménye. fr. chamomilla. írónád. || kanállevel f 1775: Kalán-levelüfü (Csapó 124). 1798: Kanál-levelÍ-fÍ (Veszelszki 167). nádsíp. kamillapipitér N.’. ital keverésére szolgáló nyeles eszköz’ -ka kicsinyít képz s alakja. Különféle úton-módon bekerült számos európai nyelvbe. chamomílla a. az ismeretlen eredet kanál ’étel. kanálka (MagyGyógyn.-i Acorus calamus utótagjának átvétele. Kalmus ’kál mos(gyökér)’. kam(lla (ÚMTsz. kanálf .. béka~ kálvinistatapló 1903: kálvinista tapló (Hoffmann–Wagner 163). kálmus. vö. ol. 299). kanállevel f l. az sz-szel hangzók pedig a németb l származnak.. J: ’Capsella bursa-pastoris. || kálomistatapló 1903: kálomista tapló (Hoffmann–Wagner 163). vö. h. a magyar nyelvbe kerülhetett a latinból vagy a németb l is. J: ’Cochlearia officinalis. gör.’. az el tagra l. kanálf kanáltorma 1807: kalán Torma (Magy. J: ’Artemisia vulgaris. Marzell Matricaria chamomilla a. orvosi kanálf ’. a f magyarázó utótag.. 1797: [végy] római szegfüvet vagy Kamomillát két marokkal” (TESz. ném. ang. lat. NySz. F vészk. hogy ahhoz hasonló módon használták. A kamilla német eredet . — római~ 1948: Római kamilla (MagyGyógyn.). 1813/1900: „Székf . fogyasztották a növényt. orvosi kanálf ’. ol. 117). ném.: ang. römische Kamille. úfn. calamus ’nád. || ~virág 1948: kamillavirág (MagyGyógyn. pipitér. Genaust Chamaeálo( a. 302).’. calmus ’bozót’. taplóüröm. szakny. kanálka N. kamilla. a torma utótag arra utal.-i Cochlearia (< lat. A görög szó a lat. camomilla < lat. lat. A névadásra hatással lehetett a ném. 1948: kamilla (MagyGyógyn. a földre’. A kálvinistatapló ~ kálomistatapló népi elnevezés. kalamus a. orvosi székf ’. camomillo. A kálmos kett s átvétel. a lat. konkoly . MNövSz. — orvosi ~ 1998: orvosi kanálf (Priszter 340). a szárított növényt t zgyújtóként használták. amely kanalakhoz hasonlít. k.. (sweet) calamus. kankaj l. vö. az utótagra l. camomile. J: ’ua. 1783: Kalán levelü fü (NclB. cochlear ’kanál’) fordítása. kálmusz l. J: ’ua. A kanálf a lat. 1998: rómaikamilla (Priszter 334). kamillapipitér (Csapody–Priszter. 302). orvosi kanálf ’. Patikaiszer ’s kristilybe is veszik. Kalmuß. Löffelkraut ’kanálf ’ (Veszelszki 167) is. kálmos kálnabokor l.). rómaiszékf ’. — N. vö. J: ’Matricaria chamomilla. abszintüröm’. J: ’Cochlearia officinalis. a gyökér utótag magyarázó szerep . chamaí ’a földön. A névadás alapja. A kanálka népi név.). TESz. 393). fekete üröm’. közönséges pásztortáska’. A m. chamaem#lon ’kamilla’ < gör. J: ’Matricaria chamomilla. A kamillapipitér összetett szó. J: ’Chamaemelum nobile. Genaust Cochleánthus a. 1998: kamilla (Priszter 425). 312).kálvinistatapló 228 kanáltorma A kalamus (1577 k. A s-sel hangzó magyar alakváltozatok a latinból. cseh kalmus. rómaiszékf ’. J: ’Chamaemelum nobile. 1775: Kalan-fü (Csapó 124). kálvinistatapló ’alma’). vö. Kamille (< lat. ▌ 2. m"lon kanálf 1664: Kalán-f× Cochlearia (Lippay II: 32). camomille.

J: ’Cynodon dactylon. A kannamosóf a ném. 209). f zelék. jelölt birto- . Vö. 1807: veres K[ankós] (Magy.kankalin kankalék l. görbül. hogy a virág színe feketés. és formája a hunyoréhoz hasonló. A névadás alapja. Kankalék (Veszelszki 72). ugyanezen a szemléleten alapul a növény kaszavirág elnevezése. Kankalék (Csapó 148).’. tavaszi kankalin’.. kankó (Péntek–Szabó. kányaf 1583: kányá fiu (Clusius–Beythe 2a: BotTört. EWUng. Ember és növényvilág 221). A kankalin. J: ’ua. A kankalin ~ kankalék alaktanilag azonos felépítés ek. 2. 1783: Kankalin. kankó a.’. kankuska N. amelynek a kacs. 257). 1775: Kánna mosó-fü (Csapó 270). 49). hajlik’ jelentés lehetett.) népi név. kankuska (MagyGyógyn. hogy a kankalin virágja a száron mintegy kampószer en meghajolva függ. Ember és növényvilág 221). J: ’Equisetum arvense. közönséges csillagpázsit’. a kankalék végz dése képz (vö.’. 335). Habichtkraut (< ném. J: ’Descurainia sophia. veris. A kányahunyor összetett szó. Ö: fokhagyma~. J: ’Primula vulgaris. szi kikerics. 356). kankalék származékszavak. 132). tavaszi kankalin’. a névadás magyarázatára l. de létrejöttében a kökörcsin analógiás szerepe is közrejátszhatott. kuncsorog. hogy a növényt nemi betegségek kezelésére használták. a kankó -s és -ka kicsinyít képz s alakja. kankalin (ÚMTsz. kányakörme (MagyGyógyn. ▌ 2. Kankalék (NclB. els sorban az az szi virág’. Habicht ’ölyv’) mintájára jött létre. hajlott. 228). a növényt els sorban bizonyos gyulladásos b rbetegségek gyógyítására használták. a kánya madárnév és a hunyor növénynév összetétele. F vészk. A kányakörme népi elnevezés. | orvosi ~ 1948: Orvosi kankalin (MagyGyógyn. kányahunyor (ÚMTsz. hajlék). J: ’Erodium cicutarium. Kannenkraut tükörfordítása. J: ’ua. 1998: tavaszi kankalin (Priszter 466). TESz. veris. bürökgémorr’. Benk ezt írja a növényr l: „mellynek neve Közép-Ajtánn: Veres Kankós” (NclB.’. Hippuris: Kanna moso fô (SzikszF.: RMGl. A kankós valószín leg erdélyi népi név. a névadás magyarázata. Kan(n)tenkraut. tálmosóf . kányaköröm N. kányahumor l. ölyvf . sebforrasztóf ’. J: ’ua. ▌ 2. 356). Az elnevezés alapja az lehetett. európai kakasmandikó’. mivel a növénnyel szintén nemi betegségeket gyógyítottak. — tavaszi ~ 1813: tavaszi Kankalin (Magy. A kankó ’ szi kikerics’ (2. EWUng. kankó a. J: ’Veratrum album. kányahunyor kankós 1. kankalinkó. hogy a növényt edények tisztítására használták. a veres jelz a virág színére utal. Marzell Equisetum arvense a. F vészk. A névadás magyarázata. ▌ 3.’. A kankuska ’közönséges csillagpázsit’ (3. || kannamosó 1798: Kanna-mosó (Veszelszki 205). hogy a növény szára nagyon rövid. mezei zsurló’. valószín leg hangfest eredet szócsaládba tartozik. — szi ~ N. — N.) a kankó (1808: ’fert z nemi betegség’) -s kép- kányahunyor N. kányahumor (MagyGyógyn. 45). fehér zászpa’. szikankó (Péntek–Szabó. konkoly z s származéka. A kányaf feltehet leg a ném. 1584: Kanya fiu (Clusius– Beythe 7). A kankós ’európai kakasmandikó’ (1. szártalan kankalin + Primula veris subsp. kankó N. 152). — veres ~ 1783: Veres Kankós (NclB. kankoj l. N. J: ’Primula vulgaris. Erdélyben alkalmazhatták a kankó ’fert z nemi betegség’ kezelésére is. J: ’Primula veris subsp. A szártalan ’szártalan kankalin’ jelz arra utal. J: ’Veratrum nigrum. kankalíkf . 375). fekete zászpa’. A kányahumor népetimológiával keletkezett a kányahunyorból. 5: 37).). 1798: Kankalin. J: ’ua. TESz. 1775: Kankalin. szártalan kankalin’. kannamosóf 1590: Equisetum. és abba a nem egészen tisztázott. ▌ 2. alapszavuk eredetileg ’görbe.) erdélyi népi elnevezés. kánya humor (Ethn. a kankalin végz dése talán szintén kicsinyít szerep képz elem. kankalin 229 kányaköröm kankalin 1. | szártalan ~ 1998: szártalan kankalin (Priszter 467). kunkorodik szavak is a tagjai. — közönséges ~ 1998: közönséges kankalin (Priszter 467).. 1775: Kánya-fü (Csapó 126). J: ’Erythronium dens-canis. J: ’Colchicum autumnale.). J: ’ua.

hortorum). A kapor ’kereklevel kapotnyak’ (2. a kánya madárnév és köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. kaporna 1516: Kaporna (OklSz. kôpor. 380). Barra a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján alkotta meg a növény nevét: mindkét növény f szer. — tüskés ~ 1911: tüskés kaporna (Cserey. — mezei~ 1798: mezei kapor (Veszelszki 155). 380). 351). eb~. J: ’Anethum graveolens (convar. kaperli. kerek kapor (Jávorka 266). *koprъ kerülhetett át *kopr alakban. J: ’ua.. szlk. sebforrasztóf ’. 1405 k. EWUng.: kaporna (OrvK 205/7).: kapornyath (MNy. A f szeres ’f szerkapor’ (1. ánizs. 1798: Kerek-kapor (Veszelszki 75). 1998: kerti kapor (Priszter 300). — kerek~ 1783: Kerek kapor (NclB.: BotTört. gémorr. | 1807: ’Capparis. J: ’Asarum europaeum. 1948: Kányazsombor (MagyGyógyn.: ’Descurainia sophia. SzlJsz. 1430 k. kapotnyak kapli l. J: ’ua. | hagymaszagú ~ 1903: Hagymaszagú kányazsombor (Hoffmann–Wagner 138). 1998: ’Alliaria petiolata. kapor (Péntek–Szabó. 198). kopòr. A magyarba egy déli szláv.: anetum: capor (SchlGl. kaperlin l. kopór (ÚMTsz. kapri’. 1543: kapornath (MNy. az el tagra l. J: ’Anethum graveolens (convar. ▌ 3.’. 1948: kerek kapor (MagyGyógyn. 1585: Káporna (Cal. 126). vö. J: ’ua.’. kányaf ’Descurainia sophia. 375). az utótagra l. 54). hagymaszagú kányazsombor’. kányazsombor 1790 k. 1583: kapor Anethum (Clusius–Beythe 2a.’. 56: 117). a kerek jelz a növény kerek levelére utal.(Veszelszki 55). | római~ 1948: római kapor (MagyGyógyn.’.) jelz a növény idegen eredetét jelzi. J: . A kányazsombor összetett szó. büdös pipitér’.) jelz arra utal. 1998: kányazsombor (Priszter 294). 335). a növény társnevei madárcs rhöz hasonlítva alakultak. 1807: Kaporna (Magy. A kapor szláv eredet . f szer~.kányazsombor 230 kaporna kos szerkezet.) és ’édeskömény’ (4. kapri kapiknyak. sebforrasztó zsombor’ névb l keletkezett elvonással. 1998: hagymaszagú kányazsombor (Priszter 294). mert a Sisymbrium ’zsombor’ nemzetséghez sorolták régebben. 351). 1570 k. — N. — bécsi~ 1948: Bécsikapor (MagyGyógyn. 1577 k. — fokhagymaszagú ~ 1948: foghagyma szagú kánya zsombor (Halmai 7). 1783: Kapor (NclB. Ember és növényvilág 203).’. kapotnyak kapor 1. 250. 351). J: ’Anthemis cotula. 198). Növényszótár 50). Kniezsa.) való hasonlósága (vékony szeldelt levelek. 2. kutya~. J: ’ua. kapÀr. 1798: Kerti-kapor (Veszelszki 55). J: ’ua.’. 1998: kapor (Priszter 300). 377). 1783: Kaporna (NclB. — f szeres ~ 1903: F szeres kapor (Hoffmann– Wagner 58). kapri kaponyák l. 56: 117). 380). 85: 211). ▌ 4.: RMGl.: coaltum: capor (SchlSzj. кóпър. Sophienkraut. 1813: olasz K[apor] (Magy.) névadás alapja valószín leg a növény kaporhoz hasonló. J: ’Foeniculum vulgare. — ~f 1791: Kapor-fü (Lumnitzer 121). A kapor ’büdös pipitér’ (3. 312). | olasz~ 1775: OlaÐz kapor (Csapó 128).) a f szerkaporhoz (1. J: 1516: ’Capparis spinosa subsp. | olasz ~ 1841: olasz kapor (Barra 163).). TESz. ezt követ en a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldódott. 1590: Anethum: Kapor (SzikszF. hortorum). kapor. 1798: OlaÐz-kaportól gr. J: ’ua. — Ö: ánizs~. F vészk. Vö. 1578: Kapornya (Melius 22a). hogy konyhai f szernövényként használják. kaporánizs 1841: kapor Ánizs (Barra 174). er s illata: „A’ leveleknek és a’ vékony hoſzſzú botkos gyökerének mint a’ borsnak olly erös ſzagok és izek vagyon” (Csapó 130).’. esetleg szlovák R.: RMGl. 13). édeskömény’. kapitnyák l. a zsombor utótagot azért kapta a növény. F vészk. J: 1790 k. ánizskapor. ▌ 2. vö. tövises kapri’. blg. az olasz ’édeskömény’ (4. 1783: OlaÐz Kapor (NclB. 370).).). 1645: Kaporna (MA. óe. 79). | 1948. J: ’ua. A név a termések hosszú alakjára utal. kopar.: RMGl. kereklevel kapotnyak’.: „Sophia Chirurgorum. f szerkapor’. A kaporánizs összetett szó. spinosa. a kánya el tag valószín leg a R. a növények er s illata) alapján kapta nevét. | kerti ~ 1783: Kerti Kapor (NclB. kapar. 1590: Kaporna (SzikszF. J: ’ua. — N. koprъ. felépítésük is hasonló.’. szl. Kányaf … Kánya zsombor” (Nyr. f szerkapor’.

305/18.: CzF. nyúl~ kapotnyak 1520 k. or. a kerti kapor ’Anethum graveolens’. Kniezsa szerint az n-es és ny-es változat két . káposzta l. (OrvK. (OrvK. cseh kopytnik. Kapotnaknak gr. J: ’ua. kapotnyakot f zzön neki” (Népd. A kaporrózsa Benk alkotása. 206/23). N. kaporna kaporrózsa 1783: Kapor-ró’sa (NclB. (TESz. királyné asszony káposztája. | ~gyökér 1745: Kaporna Gyökér (Torkos 2). *kopytьnjakъ-ból. A névadás alapja. копúтник. ukr. — ~f 1604: Kapotnyik f× (MA. illetve a kerti édeskömény ’Foeniculum vulgare’ leveleihez hasonlóak. Melius így jellemzi a növényt: „à leuele mint egy Kxménnec” (Melius 62a).). F vészk. 1583: kapatnok (Clusius–Beythe 3: BotTört.). Kapotnyik (MagyGyógyn. — N.: Asarum: Kapothnak (Ortus: RMGl. OrvEml.: Asarum: kapothnak (Növ. kapiknyak. 336/34). A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. kapitnyák. idegen nyelvi megfelel re vö. FenchelblÀtterige ſchwarze Nieswurz ’kaporlevel fekete hunyor’ (NclB. 2: 260: TESz. Mollay Károly szerint a kaporna szó újfelnémet eredet . 1841: kerek kapotnyak (Barra 387). kereklevel kapotnyak’. Marzell Adonis vernalis a. | 1807: ’Asarum. A virág a rózsához hasonlítható.: ’Asarum europaeum. 1760: kapotnya gy×kér (TESz. A magyar nyelvbe a ném. J: ’ua.: TESz. J: ’Asarum europaeum. A névadást az magyarázza. kopyten. 100. úfn.: Asarvm: kapothnÿak (Herb.’.). Kapotnakot gr. J: ’ua. Etimológiailag összefügg a m.’. c): RMGl. ném. ném. | mogyoróalj ~ 1841: mogyoréaly Kapotnyak (Barra 387). | ~gyökér 1733: Kaponyák gyökeri (Magyary-Kossa. 380). Kapothnakoth gr. 282). A m. 226/31.’. sz. kapotnyak. 380). F vészk. 1797: kaput-nyak-füvet gr. J: ’ua. A kaporrózsa összetett szó. A kapotnyak a ’lópata’ jelentés szláv kopyto származéka. 1: 163: TESz.: Kapothnakot gr. 380). 282). XVI. A kapotnyak szláv eredet . amely hangrendi kiegyenlít déssel és a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldásával nyerte el a kaporna alakot. vö.: RMGl. hogy a kapotnyak kerekded vese alakú levele a lópata lenyomatára emlékeztet. Perpénfa a. Horváth.’. 16. 1578: Kapotnyac (Melius 130a). 380). J: ’ua. disznó~. tavaszi hérics’. a kapotnyik-félék pedig egy déli szláv vagy szlovák R. sz. 1798: Kapornya-fa (Veszelszki 123). II. 1577 k.: RMGl. 399/17). EWUng.. | kereklevel ~ 1998: kereklevel kapotnyak (Priszter 307). 3/16. ném. 1525 k. Kaper szó Kapern többes számú alakja került. kopytnik. 1791: Kapor róÐa (Lumnitzer 228).’. (TESz. J: ’ua. NémEl. 217/22). kappren.). Ó és Új Diaet. „Ki az urát nem szereti. 382). 380). vö.). vége: Asarum: Kaponyak (De Medicinali: RMGl. szálasak.: RMGl.: TESz. копúтник.). 433). 1948: Kapotnyak. копúтняк. 343/9. gappern. 1807: Kapotnyak (Magy. — ~cserje 1843: kapornacserje (Ballagi 174). (OrvK. kappern. fa utótagú nevek német mintára jöttek létre. a kapor és a rózsa növénynevek összetétele.’. ném. 344/41). amelynek ’pata’ az els dleges jelentése. 79). 127). | ~bokor 1843: kapornabokor (Ballagi 174). kapri. 1787: kapotnyák (Zavira 11: NSz. — Ö: kapri~. — kerek ~ 1807: kerek Kapotnyak (Magy. kопuтн_к. 1676: kopotnyikot gr.). bokor. J: ’ua. blg. (OrvK. Kaper ’kápri’. (OrvK. | ~fa 1787–1793: Kapornya-fa (Mátyus I. vö. szlk. 26.-hv. J: ’ua. A kaporna német eredet . Kapotnakoth gr. tövises kapri’. 1903: Kaporrózsa (Hoffmann–Wagner 112). kapotnyak-féle alakváltozatok egy déli szláv R. kopîtnik. *kopytьnikъ-ból származnak.kaporrózsa 231 kapotnyak ’Capparis spinosa subsp. Vö. Mollay 342. vö. szln. Vulgago: Kapotniak (SzikszF. kapta szláv eredetijével. kopotnyikot (ÚMTSz. kòpitnīk.).).’. Adonisröschen ’Adonis-rózsácska’. 1958. kopytník. kereklevel kapotnyak’. a f szerkömény ’Carum carvi’. kapornya l. 1775: Kapotnyak (Csapó 130). TESz. Kappernstaude.’. kapotnyak’.: Kaponyak (StUnBB. J: ’Adonis vernalis. szb. J: 1520 k. kopotnyak. 380). vö. 382). 1590: Asarum: Kapotnyak (SzikszF. kòpitnjāk. A cserje. Kappernstrauch. 1540 k.. valószín leg a növény német nevének felhasználásával hozta létre. keskenyek. spinosa. hogy a növény levelei hoszszúak.

1612: Kappelit gr. J: 1548: ’Capparis spinosa subsp. A folyamatot el segíthette a ném. 479). A kapli kialakulhatott a kapriból r ~ l cserével.: ’Arnica. J: ’Helleborus niger. Kappernstaude. fr. J: 1807 e. J: ’ua. kapotnyik l. 60). az el tag magyarázatára l.. capperi vagy a lat. 227). TESz. kaprikaporna 1807: Kápri Kaporna (Magy. câpre. f szer’. capparis. 65). hogy a fekete hunyor karácsony tájékán virágzik. cappari közvetítésével kerülhetett.’. a középs szótag kiesésével. 2. az n-esek a kopytnik-b l valók. A kapiknyak közbüls k-ja hasonulás eredménye. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal.).kappan r 232 karácsonygyökér külön átvétel: az ny-es változatok a kopytnjakból. Csokonai-szókincstár 255.’. ol. 251.’. — tövises ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). 100. karácsonygyökér 1578: „neuezéc Német×l. de létrejöhetett a kapellib l is. vaniliát. hogy az árnika „Herélt hímszálai ritkánn látszanak a’ súgáronn” „Virágibann legtöbbſzör 5-hímſzál porhon nélk l” (Magy. vö. a ném.. mogyoróalja elnevezéséb l hozta létre. vö. Horváth. | 1948: ’Arnica montana. tövises kapri’. ném. F vészk. fekete hunyor’. NémEl. A kaprikaporna összetett szó. kapotnyak kappan r 1807 e.: Kappan r (Julow 265). kapri. 1948: kappan r (MagyGyógyn. A kapitnyák újabb. F vészk. ang. a stekli. 1807: Kappanfr (Magy. kapri 1548: kapri (OklSz. sampanelt. (uo. tövises kapri bogyója. egyéb efféléket a’ mellyek- hez én külsö országon hozzá szoktam.’. spinosa. 318). Vö. A mogyoróalj kapotnyak növénynév Barra István alkotása. spinosa. Mollay Károly szerint a kapri korai úfn. 1617: Kaperli (uo. Kniezsa. 312). I: 689. Weihnachtswurz tükörfordítása. kaporna. ném. hol kapna azok között ottan az ember az originalis magyarok között” (Csokonai Vitéz Mihály. or. — ~cserje 1925: Kápri-cserje (Jávorka 448). J: ’ua. tövises kapri’. vö. A kapelli ~ kapli alakváltozatok közvetlen ném. kivált tavaſſzal” (Veszelszki 201). ill. 1483– 1490: kappry (SoprOkl. kapri’. a kerek kapotnyak. átvételre mutatnak. eredet kappan ’herélt kakas. Diószegi–Fazekas alkotása. amelyet f szernek gy jtenek’ révén terjedt el. hogy a’ Páſztor emberek meſſze ffldrfl-is el-jönnek oda gyökeret ásni. jövevény -li vég szók analógiája. | tüskés ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). A kápricserje tükörfordítás. III: 57). spinosa. A TESz. hegyi árnika’. a nevet a növény R. A kappan r összetett szó. EWUng. . hazai bajor-osztrák eredet . kaplit. Vö.’. SzófSz. a botanikai szaknyelvbe nem került be. Mindezek végs forrása az sperzsa käbär (> gör. árnika’. Csal. (uo. A növény kerek levelére utaló jelz s elnevezés. kaporna. 375). J: ’ua. 1843: Kápri (Bugát. SzlJsz. Vö. F vészk. Csokonai színm veiben is el fordul pl. Szóhalm. || kapli 1799: „Külsö országi sago darát. 1841: kápri Káporna (Barra 48). A karácsonygyökér könyvszó. 1793: Kápri (Grossinger 345). csak f szer jelentésben kerültek a nyelvünkbe: ’a növény bogyója’. A kappan r a nyelvújítás korában keletkezett. 479). az utótagra l. strimfli. | 1807: ’Capparis. külön átvétel a szerbhorvátból. 479). herélt férfi’ és az r f név ’megfigyel ’ összetétele. cappelit gr. a ragozhatatlan lat. cáppero. A kapri vándorszó. caper. 1807: Kápri (Magy. A névadás motivációja az volt.). J: ’ua. amely a lat. 61). cappari ’a káprinövény még ki nem nyílt bimbója. A kapotnya korábbi kapotnyák-ból keletkezett a többesjelnek felfogott szóvégi k elhagyásával. valamint a növény gyökerét használták: „Azt mondják az ott Lakosok. J: ’Capparis spinosa subsp. J: ’Capparis spinosa subsp. Cultura in: Csokonai Színm vek 167). kopottnyak. F vészk. — hegyi ~ 1807: hegyi Kappanfr (Magy. Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. Kaper. milanoi tzukkerpakkerait. A névadás magyarázata. 1841: hegyi kappan r (Barra 209). Karáczon gyxkęr neue” (Melius 187). II/6: 262). Melius alkotása a ném. кáпeрсы (többes sz. kapparis). F vészk. szerint a magyarba esetleg az ol. Kappernstrauch. Krisztusvirág. J: ’ua. || kapelli 1603: kaperlin (Radv.

tavaszi els virág. amely beleakad a ruhába: „Gyaluban minden növényt katibolhának neveznek. katakóró. 1395 k. A sárga jelz a virág színére utal. tejoltó galaj’.: kathan koro fw (MNy.’. kottángkóré (ÚMTsz. amely egy qata. . bojtorján > N. F vészk. 57: 357). || katlankóró 1775: Katlan-koro (Csapó 132). ▌ 3.: RMGl.: RMGl. mint a köleskásáé. Vö. A kásaf Csapó alkotása. Ember és növényvilág 199). EWUng. J: ’Agrimonia eupatoria. A kaszavirág szláv eredet kasza ’szálas termények levágására használatos hajlított él kézi szerszám’ el tagjának magyarázata. A nyelvjárási alakváltozatokat népetimológia hozta létre. Hasonló szemléleten alapul a növény kankalin elnevezése.’.) és az orvosi somkóró (3. A katáng valószín leg török eredet . kasszia l. kipcs. 257). 1783: Katlan-kóró (NclB. TESz. colorem referat” (Clusius–Beythe 25). koldustet .). Vö. — Ö: endívia~. Clusius–Beythe m vében így magyarázzák a névadást: „kása virág. 411). tejoltó galaj’. hoc est milii contriti flos. J: ’Primula veris subsp. bojtorjánka. 411). 411). | kerti ~ 1783: Kerti Katáng (NclB. kaszavirág 1584: kaſa verag (Clusius– Beythe 25). J: ’Galium verum. katting kóré. 1948: kattangóré. — apró ~ 1775: Apró katang (Csapó 84). 411). amely beleakad a ruhába” (Péntek–Szabó. J: ’Galium verum. A névadás alapja a termés. 1585: heliotropium: Katung koro. szenna~ kata l. — sárga~ 1783: Fejér és Sárga Kotang (NclB. orbáncf . kásaorbánc 1841: kása-orbáncz (Barra 189).kásaf Marzell Helleborus niger a. tavaszi kankalin’. 1783: Kotáng-kóró (NclB. A kásavirág ’kankalin’ elnevezés alapja. 1783: Apró Katang (NclB. kásaf . bojtorjáng. J: ’ua. csaláng). A kásaorbánc összetett szó. katekhu akácia l. (Beythe 39).. qataÛan ’vadcikória. tavaszi kankalin’. 411). — tavaszi ~ 1798: TavaÐzi kása-virág (Veszelszki 72). 330). katibolha N. ab ungaris appellati. hogy a növényt tápláléknövényként használták. saláta~. hogy a kankalin virágja a száron kaszaszer en meghajolva függ.: RMGl. A salátakatáng (2.) katáng elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. — ~kóró 1578: Kotangkorónac gr. 455). J: ’ua. a kása el tagra l. 1560 k. 1998: katáng (Priszter 337). naputám forgo fÖ (Cal. bocér~ 1998: mezei katáng (Priszter 337). 411). szintén a napra érzékeny növények. ▌ 2. J: ’ua. veris. szártalan kankalin + Primula veris subsp.alapszó származéka -Ûan képz vel. Katika-répa kárórépa l. — ~kóró 1595: katang koronak gr.: kattangh (GyöngySzt. J: ’ua. répa 233 katibolha kásaf 1775: KáÐa-fü (Csapó 256). J: ’Melilotus officinalis. a tejet megaltatja. | ~kóróf XVI. 1783: Katáng (NclB. — mezei ~ 1807: mezei Katáng (Magy. J: ’ua. (Melius 77a).’. J: ’ua. 1775: KáÐa virág (Csapó 148). karikarépa l. 475). J: ’ua. a növény pl.’. A szóvégi g magyar fejlemény (vö. hogy „Száraz virága az orbánczos daganatot eloszlatja” (Barra 190). veris. 1783: KáÐa-fü (NclB. kásavirág 1584: kása virág (Clusius– Beythe 25). J: ’Primula vulgaris. sz. vö. Cicoria (Lippay II: 90). — N. kávé~. Ember és növényvilág 199). A katibolha népi név. a virágok követik a nap járását. salátakatáng’.’. J: ’Cichorium endivia. kása. salátakatáng’. 1841: kattan (Barra 215). amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésükr l kapták nevüket: apróbojtorján (→ bojtorján). 406). és köznevesült. veris. katibòlha (Péntek–Szabó. 1590: Heliotropium. hogy a virág színe olyan. 330). quod milii contrici. a szláv eredet kása ’pépszer étel’ el tag magyarázata.’. a növény egyéb neveivel. csalán > N.: kathang (BesztSzj. auag katang (SzikszF. 1664: Cichorium Katankóró.). tavaszi kankalin’. orvosi somkóró’. J: ’Cichorium intybus. 1775: Kattang-koro (Csapó 132). J: ’Primula veris subsp.’. akácia katáng 1.). | vad~ 1783: Vad Katáng (NclB. az orbánc magyarázata. a kati személynév és a bolha ’apró vérszívó rovar’ köznév öszszeforrt. közönséges párlóf ’. solsequium: Napra nezô fé. 1998: katángkóró (Priszter 337). kattankóró (MagyGyógyn. mezei katáng’. sz rféreg.

Rácz János szerint Borbás Vincének „Annál is inkább igaza volt. 258). F vészk. napellus. PPB. J: ’Aconitum napellus subsp. F vészk. A névadás oka ismeretlen. innen vette a’ katona petrezselyem nevezetet” (Barra 312). mivel a Pápai-Páriz-szótár latin–magyar részében ez található: karikarépa. J: ’Aconitum napellus subsp. A Katika-sisakvirág utótagjának magyarázatára l. v. kávé katáng (MagyGyógyn. A magyarság virágai 115. és petrezselyem helyett levesbe szokták tenni a’ francz.). kerek repkény’. az oszmán-török eredet kávé ’italféle’ és a katáng összetétele. F vészk. gyökér’. PallasLex. kalina kávékatáng N. 125: 187–202. Aconitum napellus < n#pus ’répa. 379). Katika-sisakvirág’. sz.’. összetett szó. 163. sisakvirág. 317. kazuárbokor 1895: kazuárbokor (PallasLex. 10: 302. J: ’Ajuga reptans. Genaust Anthemis nobilis a. Magy. || karikarépa 1708: Farkas répa. 375). 1798: Katika-répája (Veszelszki 319). 170). Szóhalm. hogy az orvosi székfüvet szüléseknél is használták. 2. orvosi székf ’. || Katika 1813: Katika (Magy. 330). katonapetrezselyem 1. Katika-sisakvirág’. mezei varf ’. 10: 302). 58: 352). 1807: Katika répa (Magy. hogy a közönséges csikófark gallya elágazó. a Katika el tagú név els ként Pápai-Páriz-szótárban jelenik meg: Katika-répa alakban.. TermTudKözl. . || Katika-sisakvirág 1807: Katika Sisakvirág (Magy. Marzell Aconitum napellus a. J: ’Glechoma hederacea. F vészk. J: ’ua.’. A Katika el tagú növénynevek alapja feltehet leg sajtóhiba. közönséges csikófark’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. bakszakáll’. lat. Karika répa. mivel a növénynek kicsi fekete répaszer gyökerei vannak. és angoly katonák. mert ez a növény német Apotheken-Eisenhut nevének szó szerinti megfelel je” (Nyr. 1783: Katika répája fü (NclB. hogy „Tavaszszal gyenge levelét salátának. 1807: katona – Petrezselyem (Magy. 1903: Katika répája (Hoffmann–Wagner 109). A kávékatáng népi név. 379–380). A kazuárbokor ~ kazuárcserje magyarázata. PPE. mezei katáng’. Benk 61. 106. Borbás Vince szerint a Katika el tag a patika szó elírásával keletkezett: „a Katika jelz ebben az esetben minden bizonnyal sajtóhiba. Rapaics. 1843: katika Sisakvirág (Bugát. R. || kazuárcserje 1903: kazuárcserje (Hoffmann–Wagner 206). PPE. indás ínf ’. (PP. 302). és ekkor szent Katalin segítségét kérték. 13. 58: 352. 317). 12. A névadás szemléleti háttere. katóka (MagyGyógyn. ). hanem a karika szóé. ▌ 2. A katóka népi név. Éder. ném.Katika-répa 234 kecskedísz Katika-répa 1708: Katika répa (PP. a Katalin személynév becéz Kató változatának -ka kicsinyít képz s alakja. J: ’Matricaria chamomilla. — réti ~ 1807: réti Ketskedísz (Magy.’.’. 346). A névadás alapja talán az. J: ’ua. PPB. a répa utótag lat. 1948: katonapetrezselyem (Halmai 6). hogy a növényb l pótkávét készítettek. a növény hasonlít a kazuármadár szétálló tollazatához. J: ’ua. J: ’Ephedra distachya. katlankóró l. 443). F vészk. || Katika répája f 1775: Katika-répája-fü (Csapó 133). J: ’Cichorium intybus. (Megjegyzem a sisakvirág szó csupán 1807-t l adatolható. vö. Rapenblumen ’répavirág’. ném. J: ’ua. tehát növényünk helyes neve patika sisakvirág lehet” (TermTudKözl. 443). vö. katyinka l.: Cavcáz [vagy Caucáz] f (De Herbis: RMGl. 12. 1911: kazuár cserje (Cserey. Nyr. mintára jött létre. J: ’Tragopogon pratensis. 317). 125: 187– 202). réti bakszakáll’. a katona ’fegyveres’ és a latin eredet petrezselyem összetétele. kecskedísz 1807: Ketskedísz (Magy. F vészk. napellus. kavkázf XVI. Kathreinenbläume. A névadás magyarázata. tehát szó szerinti megfelel je nem lehet!) Éder szerint a Katikarépa alakban valóban sajtóhiba van. Növényszótár 94). ami azonban nem a patika elírása. F vészk. J: ’Knautia arvensis. katáng katóka N. 1998: Katika-sisakvirág (Priszter 291). J: ’Tragopogon. A katonapetrezselyem összetett szó. A Katikarépa és a Katika répája f elnevezések utótagjai magyarázó szerep ek.

]rago fa (BesztSzj. J: ’Galega officinalis. orvosi kecskeruta’. 392. vö. J: ’Consolida regalis. gálya.v.. Geißklee. melyet magyarul kecskerágónak ’Euonymus sp. kecskef (Péntek–Szabó. 213). néha kéthasábúak. 168.. Tragopogon (< trágos ’kecske’) részfordítása. 1525 k. kecskehere. fehér termésekre utal. 373). Geißkraut ’kecskef ’ — ezek a nevek a magyar nyelvben is megtalálhatók) el sorban nem arra utalnak. kecskerágó’. a névadás magyarázatára l. A kecskerágó a török eredet kecske és a rág ’fogaival apró darabokra röl’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele.: RMGl. Idegen nyelvi megfelel kre vö. | ’Vitex agnuscastus. 214). goat’s rue. J: ’Galega officinalis. A mezei szarkaláb (2. adat a m. J: ’Galega officinalis. a kecskerágó ’barátcserje’ (1578) megnevezés mindenképpen hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Ziegenklee tükörfordítása. Geißraute tükörfordítása. Marzell Galega officinalis a. ang. talán a kecskeszarv alakú magokról kapta a nevet. kerti rutától (Ruta graveolens) különbözteti meg az orvosi kecskerutát. hogy a növény kecskék tápláléka (bár részben növeli a kecskék tejhozamát). 392). 1966: kecskegálya (Csapody– Priszter. Geißraute ’kecskeruta’. Delphinium consolida a. a f magyarázó utótag. A kecskef a lat. hogy a levelek tojásdadok. ol. A kecskeruta a ném. J: ’ua. A kecskehere a ném. ▌ 2. ruta kozja. 1998: kecskeruta (Priszter 380).) kecskef elnevezése népi név. Graumann 88. 1783: Ketske rágó-fa (NclB.: RMGl. Geißklee ’kecskehere’. ném.: Agnus castus: Kechkeragofa (Ortus: RMGl. mezei szarkaláb’. kecskerágófa 1395 k. barátcserje’. A ruta utótag magyarázata. hogy Melius ismerte azt a fát. A kecskegálya összetett szó. A réti jelz a lat. kecskerágófa lehet. hogy a növény kecske el tagú nevei (pl. A here utótag magyarázatára l. a mai Euonymus fajokhoz hasonló vagy azzal azonos cserjék megjelölésére használták.: ’Euonymus sp. az el tag magyarázatára l. goutweed ’kecskegyom’. ném. J: ’Vitex agnus-castus. 97). orvosi kecskeruta’. kecskegálya 1909: kecskegálya (Graumann 88). kecskehere 1813: ketske Here (Magy. szb. kecskehere.kecskef 235 kecskeruta A kecskedísz Diószegi–Fazekas alkotása. A kecske el tag a lat. ill. Hornkümmel ’szarvkömény’. ang. pódion < poús ’láb’) részfordítása. barátcserje’. a kecskekörömre emlékeztetnek. Marzell Aegopodium podagraria a. tiszafa’.: taxus: kechkerago ffa (KolGl.: RMGl. a dísz ’ékesség’ utótagot Diószegi–Fazekas illesztette a névhez. F vészk. | orvosi ~ 1998: orvosi kecskeruta (Priszter 380). 1590: Vitex: Keczkerago fa (SzikszF. Ember és növényvilág 222).. 1578: Ketske rago fa (Melius 10). lóhere. Melius 370.-hv. az utótagra l. Genaust tragophyllus a. századtól már használatos volt. a sz rkoronás. A névadás alapja. gálga kecskeruta 1775: Ketske-ruta (Csapó 134). . Szabó Attila feltételezi. J: ’Aegopodium podagraria. Marzell kiemeli. TESz. | 1550 k. pontos jelentéstartalmát ma már nehéz megállapítani. pratensis fordítása. 1903: Kecske . 2. ruta capraria. Geissfuss ’kecskeláb’.: Caprificus: [. Az 1395 k. hogy a növény a kerti rutához ’Ruta graveolens’ hasonlít. hanem a valódi.. 1783: Ketske Ruta (NclB. 1595: Kechke ragho (Beythe 16). 405). podagraf ’. szakny. 212). N. kecskere gálga l.’ neveznek. kecskef 1. NclB..-i Aegopodium (< aigós ’kecske’. nemzetségnév. J: 1395 k. 212). viszont nem ismerte a barátcserjét ’Vitex agnus-castus’. A kecskerágó megnevezés a XIV. UEWb. — gyógyító ~ 1998: gyógyító kecskeruta (Priszter 380). ném. 584). lúdlábf (Hoffmann–Wagner 55). Idegen nyelvi megfelel re vö. 1550 k.: De fusano: kechkeragoffa (StrassbGl. bár az el tag hiányzik. Szabó. A növénynév jelentése: ’a kecske rágja a fát/bokrot’.1: RMGl.’. 1500 k. orvosi kecskeruta’.. J: ’ua.: ? ’Taxus baccata.’. || kecskerágó 1578: Ketske rago maguát (Melius 10). Marzell Galega officinalis a. EWUng. 1948: kecskef (Halmai 6). MNövSz.

kekény l. goat’s beard. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212).: RMGl. plavica. 123). 1500 k. kýanos ’kék’) fordítása.: RMGl. A kékilonka népetimológiás alakulat az ibolya. ▌ 2. 388). capra ’kecske’) fordítása. A kékicske népi név. kecskeszakállúf 1578: Ketske ſÅakálu f× (Melius 81).. vö. 1783: Vadkék (NclB.: . ▌ 4. Az ótörök eredet kék. Barba caprina (Melius 81) (< lat. nyúl~. amely szakállhoz hasonlít. a növényeket salátakánt fogyasztották. Genaust Cyanánthus a. A kecskeszarvúf magyar alkotás.: De endiuia: vad kyk (StrassbGl. — vad~ 1578: Vad kéc (Melius 75). A kékbogyó elnevezés kék jelz je a szederfajta termésének színére utal. J: 1540 k. ibolya’. Marzell Filipendula ulmaria a. J: ’Hepatica nobilis. J: ’Filipendula ulmaria. kelef Ö: disznó~. 1783: Kék virág (NclB. orvosi csikorgóf ’.: Endivia: vadkek (CasGl. TESz.: lactuca: kek (BesztSzj. — erdei~ 1520 k.: vad kekkel gr. nevei: barba caprae. EWUng. J: ’Rubus caesius. — útféli ~ 1841: útféli kékvirág (Barra 215). salátakatáng’. Az útféli kékvirág ’mezei katáng’ (2. || kék szín virág 1577: „Cyanus: Kek szinyé virag. 179). kék búzavirág (→ búzavirág). 1798: Kék-virág (Veszelszki 185). kékkonkoly (→ konkoly). görögszéna’. 1775: Kék-virág (Csapó 47). ang. 201/14). gratiola (< lat. bluecaps. kekiny l. J: ’Gratiola officinalis. | vad~ 1470 k. búzavirág a. plavcek. 420).. a): RMGl. ill. GeiſÅbart (Melius 81). 388). ill. 1583: kek verág Cyanus. kékicske (MagyGyógyn.: RMGl. J: ’Cichorium endivia. ném.’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. auagy. lat.) kék elnevezése hasonlóság alapján jött létre. cseh sinokvět. A névadás magyarázata. a névadás alapja a virág kék színe.. mezei katáng’. a kékicske a kék színnév -cske kicsinyít képz s származéka. 1775: Ketske Ðzarvu-fü (Csapó 108). Ember és növényvilág 240).-t l adatolható. A salátakatáng (2. J: ’ua. ▌ 3. a lat. 388).: Endiuia siluestris: erdeÿ keek (Növ. búzavirág a. réti legyez f ’. kecskeszarvúf 1590: Foenum graecum: Keczke szaruu fé (SzikszF. A kegyelemf a növény R.: RMGl. erdei hölgymál’. A kecskeszakállú elvonással keletkezett a kecskeszakállúf névb l. ném. J: ’Sonchus arvensis. Gnadenkraut. hamvas szeder’. cyanus (< gör.2: RMGl. Marzell Anemone hepatica a. nemes májvirág’. magyarázata. bluebottle. J: ’Hieracium murorum. hogy a virág színe kék. 1577 k. pie~. Marzell Centaurea cyanus a. kelef 1540 k. c): RMGl. kék szín jelz a virág égszínkék színére utal. A névadás magyarázata a fehér hoszszú álerny kben elhelyezked virágzat. a lat. 410). a növény R.’. viola növénynévb l.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb.kecskeszakállúf 236 széna~.) Barra alkotása. kegyelme l. 256). 775). Kékbogyó (MagyGyógyn. 128). gr#tia ’kegy’) elnevezésének alapján jött létre. J: ’ua. J: ’Cichorium intybus. nyúl~csorbóka. Vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. lat. kékilonka (Péntek–Szabó. buza virag” (KolGl. (OrvK. J: ’Centaurea cyanus. eredet kék ’saláta’ jelentése 1395 k. 1841: kegyelemf (Barra kegyelemf 352). kék búzavirág’. J: ’Viola odorata. kékvirág 1. ném. Az ótör. A virág jellemz kék színe a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben megtalálható: ang. kekín. kökény kékicske N. 256). barba szakáll. a bakszarvúf mintájára jött létre. szl. A kecskeszakállúf Melius alkotása. 388). isten~ kékbogyó N. hogy a régiek nagy gyógyhatásokat tulajdonítottak a növénynek. J: ’Lactuca sp. ▌ 2. A névadás szemléleti háttere. Genaust Gratíola a. saláta’. kékilonka N. 1395 k. — vad~ 1595: Vad kek (Beythe 79a). hogy a kék virágú növény útszéleken fordul el . mezei csorbóka’.. a bogyó ’apró gyümölcs’ jelentés . J: ’Trigonella foenum-graecum.) és az erdei hölgymál (3. blaue Kornblume. lat. 1775: Ketske-szakállu-fü (Csapó 134). barbula caprina. flos frumenti (Clusius–Beythe: BotTört. kökény kék 1.

1775: Kelés-fü (Csapó 292). 1783: Kénköves gyökér (NclB. kinder. A kénkövesgyökér Melius alkotása. üzb. A kéménytisztítóf a szláv eredet kémény ’kandallószer t zhely’ és a szláv eredet tiszta ’piszoktól mentes’ -ít és -ó képz s származékának az összetétele. mezei varf ’. hogy a növény gumója belül odvas. hogy a növény gyökere keser .) és a rétikender ’parlagi macskatalp’ (3. AH. tuv.’. kenderkef l.) jelz magyarázata: „murvái ujjasan hasadtak” (Hoffmann–Wagner 143). hogy a növényb l sepr t készítenek.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a kökörcsin utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’ua. ▌ 2... palástf ’. Diószegi–Fazekas a bokál ’palástf ’ nemzetségnevet véglegesítette a Magyar f vészkönyvben. J: ’Cannabis sp. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. J: ’Corydalis solida. a kender el tag arra utal. F vészk. — réti~ 1783: Réti kender (NclB. 1998: piros kenderkef (Priszter 380). èendir ’kender.. ném. melly a’ bokréta’ tövét kör lveſzi” (Magy. egykor gyomorer sít és skorbutellenes szer volt. kändir. kender 1. 415). vö. J: ’Antennaria dioica. kénkövesgyökér 1578: Kénkxues gyxkér (Melius 49a). hogy a páfrány a hajnövekedést el segítette. A névadás magyarázata. fekélyf stb. szüle stb. A kenderkökörcsin Benk alkotása. A növény keser . mod. 387).: Kelyhbokáll (Julow 267). parlagi macskatalp’. varf . bask.). tat.). alt. — odvas ~ 1998: odvas keltike (Priszter 344).. a név mintájául nyilván a növény egyéb nevei szolgáltak: varf . A kel f név magyarázata talán az. vénuszhaj’. Hanfwürger ’kenderfojtó’ (NclB. A keltike növénynév szóképzéssel keletkezett.. kelésf 1578: Kelés f× (Melius 154). EWUng. a kelef alapszava valószín leg az si eredet kel ige. A névadás magyarázata. odvas keltike’.: Canapus: kender (TESz. a növényt kelések gyógyítására használják. CC. A kelef egyedi adat. hogy a növény gyakran a kender gyökerén él sködik.. oszm. 387). kelyhbokál 1807 e. 1798: Réti Kender (Veszelszki 238). jelentése ’pohár’. ujg. J: ’Knautia arvensis. kender kenderkökörcsin 1783: Kender Kökörtsin (NclB. A kelyhbokál összetétel. kender’. Marzell Galeopsis speciosa a. ujjas keltike’. ném. A magyarba egy török kändir ’kender. len’. || kenderikef 1783: Kenderike-fü (NclB. J: ’Orobanche alba. — ujjas ~ 1998: ujjas keltike (Priszter 344). 1775: Kénköves gyökér (Csapó 72). len’ kerülhetett át. Wilder Hanf ’vad kender’. J: ’Galeopsis ladanum. Az odvas ’odvas keltike’ (1. ▌ 3. -e végz dése melléknévi igenévképz (hasonlóan alakult a kerge. A név magyarázatára és eredetére l. J: ’Peucedanum officinale. mind az utótag a növény azon jellemz jére utal.. J: ’Ruscus aculeatus. kirg. 1395 k.) jelz arra utal. Schwebel WurÅl (Melius 49a) tükörfordítása. a névadás magyarázatára l. ▌ 2. a kelyh ~ kehely el tag ném. A bokál utótag olasz eredet . jelentése: ’talpas ivóedény’ és „z ld boríték. EWUng kel a. A kender ótörök eredet . J: ’Corydalis cava.. öszszetett szó. kendir. J: ’Alchemilla. Idegen nyelvi megfelel re vö. 229). senyved a. kel a. J: ’ua. senyved a. szúrós csodabogyó’. rühf . — veres ~f 1783: Veres Kender-fü (NclB. fehér vajvirág’. 392). TESz. keltike 1. || kenderkef — piros ~ 1948: Piros kenderkef (MagyGyógyn.kelésf 237 kénkövesgyökér ’bizonyos fajta gyógynövény. piros kenderkef ’. 1948: kenderikef (MagyGyógyn. hogy a növény kora tavasszal „kel”. nog. 392). TESz. orvosi kocsord’. 16). A kénköves jelz magyarázata. A kelésf Melius alkotása. eredet .. még olaszok sepr je.’. kenderikef . A kenderf és kenderikef (a kender -ike képz bokorral létrejött származéka) ’piros kenderkef ’ (2.. a kel igéb l t befejezett melléknévi igenévképz vel és kicsinyít képz bokorral. 347). A piros. a ném. kéménytisztítóf 1578: kemény tisſÅtito f× (Melius 56a). Az ujjas ’ujjas keltike’ (2. hogy levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. Mind az el -. veres jelz a virágok színére utal. 229).

) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. amely az edénynyalábok elrendez déséb l adódóan szintén keresztformát mutat A régiek képzeletét különösen ez utóbbi ragadta meg. kenyérbélvirág l. Marzell Achillea ptarmica a. KereſÅt formáyu f×” (Melius 157). ném. A névadás magyarázata részben a kereszt formát mutató levélállás: „Levelei kettöſſek egymás ellenébe állok” (Csapó 260). || madármorzsa N. || kenyérbélcickóró 1807: Kenyérbél Tzitzkóró (Magy. || keresztesgyökér 1783: KereÐztes gyökér (NclB. or. A kenyérbélvirág ’orvosi körömvirág’ (2. madarak tápláléka. kenyérmorzsa. Szent János ~ dárkenyir (Péntek–Szabó. || keresztformájúf 1578: KereſÅt formáyu f× (Melius 157).’. 1578: KereſÅtes f×. valamint az.-i Peucedanum (Melius 49a) (< gör. crucis ’kereszt’) és a gör. A keresztesf és keresztformájúf elnevezések a lat. || kenyérbélvirág 1. gusinnik ’ua. cickafark. F vészk. 346).. ▌ 2. madarak tápláléka.’. J: ’ua. A gyógyítás szempontjából legfontosabb növényi résznek. 484). J: ’Achillea ptarmica. orvosi körömvirág’.’. hogy a szétmorzsált levél libák.’. J: ’Calendula officinalis. Calendula officinalis a. Ganselkraut ’libaf ’. disznó~. boszorkány~. ma- keresztesf 1577 k: „KereÅtes fwnek gÿqkeret Nÿerſet tqrÿ megh” (OrvK. [! kenyér] (Lippay II: 23). J: ’Achillea ptarmica. crux. A kenyérbélcickóró összetetett növénynév. J: ’Gentiana cruciata. A kenyérmorzsa a kenyér ’gabonalisztb l sütött ennivaló’ és a morzsa ’apró törmelék. Ember és növényvilág 198). magyarázatára l. J: ’ua. ném. Staurotypos (< gör. madármorzsa (Péntek–Szabó. „apró sziromleveleir l nevezték el” (Péntek–Szabó. 1783: Kenyér-bél virág (NclB. fácánok. vö. kenyérbélcickafark’. Péntek–Szabó. küls tulajdonságából a növény varázserejére következtettek. A madármorzsa összetett szó. J: ’ua. barna. kenyérbél-cickóró. kerék l. Ember és növényvilág 198. peukedanós ’keser ’) elnevezés is. 375). szakny. a gyökérnek ebb l a különös. Diószegi és Fazekas alkotása.’. kenyérmorzsához hasonló hófehér virágára utal (vö. Schmerbel (< ném. 484). kenyérbél-cickafark’. kenyérbél-cickafark’. Talá- .. gusinaja grečka. Ember és növényvilág 198) kenyérmorzsának a növényt. földi~. Weckbröselchen. Schmer ’ken cs’) hatására keletkezett. kígyótárnics’. a névadás alapja a bimbós virág. Cruciata (< lat. 1798: Kereſztes gyökér (Veszelszki 235). isten~. kenyér l. A madárkenyér névadás alapja a növény kicsi. az átlagosnál apróbb’. vö. 1813: Ken f (Magy. Fasankraut ’fácánf ’. || madárkenyér N. F vészk. a cickafark utótag nemzetségnév. k(nyérmòrzsa. KereſÅtesf× (Melius 157). Ember és növényvilág 198). Ember és növényvilág 198). k(nyírmorzsa (Péntek–Szabó. 420). 1998: kenyérbél-cickafark (Priszter 290). a név a ragadós levelekre utal. 1664: Kenyár-bél-virágot gr. J: ’ua. A kenyérbél-cickafark összetett növénynév. J: ’Chenopodium bonus-henricus. sár~ kenyérmorzsa N. J: ’Achillea ptarmica. fácánok. kenyérbél-cickafark kenyere l. A ken f növénynév a ném. amely szétmorzsálva libák. staurós ’kereszt’) felhasználásával jöttek létre: „Cruciata Staurotypos: az az. Brotkrümmelche ’kenyérmorzsa’. a kenyérbél el tag feltehet leg a növény apró kenyérbélhez. 2. Marzell Achillea millefolium 15a. amely szétmorzsálható. illetve ’könnyen morzsálodó rész’ jelentés utótagot a növény levele motiválja. parajlibatop’. a cickóró ’Achillea’ (1807) utótagot Diószegi és Fazekas nemzetségnévként használja. 1998: kenyérbélvirág (Priszter 322). J: ’ua. Genaust Peucédanum a. részben a növény gyökerének keresztmetszete. sár~ (→ sárkerep) kerep l. gen. béle~. a madár el tag jelentése ’kicsi.ken f 238 keresztesf gyökerére utal lat. ném. 533). könnyen morzsálodó rész’ összetétele. méz~. Schneeballen ’hógolyó’. 1775: kenyérbél virág (Csapó 291). GÀnsegras. 1807: Kenyérbél virág (Magy. madár~ (→ kenyérmorzsa) kenyérbél-cickafark 1911: kenyérbél cickafark (Cserey. cipó alakú termése. ken f 1783: Kenö-fü (NclB.’. ill. 344). az ’apró törmelék’. Növényszótár 4). F vészk. Käsblume ’túróvirág’).

) valószín leg a lat. UEWb. vasf ’.) a növény mai hivatalos elnevezése. A keser f ’vasf ’ (1. Creuzwurz (NclB. kígyógyökér. sárga tárnics’. de szagtalan növény” (Barra 274). 1775: Ke- serü-fü (Csapó 26).’. 1783: KereÐzt-fü (NclB. J: ’Aquilegia vulgaris. J: ’Marrubium vulgare. varjútövis. 346) is hatással lehetett a névalkotásra. ▌ 7. 335). háromlevel f . orvosi pemetef ’. A keser ’vidraf ’ (2. A borsos ’borsos keser f ’ (3. 345). A keresztesgyökér a ném. 1841: keserüf (Barra 313). A keresztf .). A kígyógyöker keser f ’kígyógyöker keser f ’ (7. — borsos ~ 1948: Borsos keser f (MagyGyógyn. keresztgyökér l. ol. Mollay. szapora zsombor’. J: ’Sisymbrium officinale. kígyótárnics’. J: ’ua. vízibors (→ bors). ▌ 4. Cruciata fordítása. ördög~ kesely f 1577 k. 1841: keserüf (Barra 274). 1578: Keſer×gyxkeret gr. keſerü kedvetlen izüek” (Csapó 246).) a ném. eritaurin) tartalmaz. erythrocentaurin) és glikozidokat (pl. J: ’ua. 1775: KeÐelö-fü (Csapó 57).keresztf 239 keser gyökér lunk a keresztesf névre analógiát más európai nyelvekben. keresztesgyökér. ’az epe ízéhez hasonló íz ’ jelentés . porcsin~. még földepe. (Melius 57). 1525 k. A kesely f a lat. hogy a növény csíp s íz . 2.alapszava ugor kori. Ö: sas~. Marzell Gentiana cruciata a. A névadás szemléleti háttere a kereszt formát mutató (keresztben átellenes) levélállás. aquila ’sas’) fordítása.: „Keſelÿw fwnek. ▌ 3. 1775: KeÐerü-fü (Csapó 246). kígyógyöker keser f ’.. 322). 564/ 28). — Ö: madár~. keser gyükér (ÚMTsz. keser gyökér 1. ▌ 2. crusada. vö. 1783: KereÐzt gyökér (NclB. szb. J: ’Senecio vulgaris. kÿth deakul Aquilegianak hÿnak” (OrvK. 1998: borsos keser f (Priszter 450). J: ’Alo( sp. kering l. réti harangláb’. || keresztgyökér 1775: KereÐzt gyökér (Csapó 229). kis ezerjóf ’. 416). J: ’Persicaria hydropiper.-hv. 1813: Keser f (Magy. a keser f elnevezés növények névadásának alapja. a háromlevel jelz re l. ▌ 6. Növénynevek 36–40. || keser gyöker f 1775: KeÐerü gyökerü-fü (Csapó 260). A névadás magyarázatára l. A keresztf ’kígyótárnics’ (2. ▌ 5. J: ’Centaurium erythraea. 1783: keÐerü gyökér (NclB. borsos keser f ’. J: ’Gentiana lutea. magyarázatára l. 1578: Keſer× gyxkér (Melius 142). A névadás magyarázatára l. 1775: KereÐzt-fü (Csapó 229). vidraf ’. tövis utótagra l. sasf . A keser f ’orvosi pemetef ’ (6. .) jelz magyarázata. ke- keresztf 1. J: ’Persicaria bistorta. 375). keresztformájúf resztesf l. ném. keser f 1. hogy a növény „levele igen keserü” (Barra 294). a keser f utótag nemzetségnév ’Persicaria’.) a növény levelének ízére utal: „levele keserü izü” (Barra 313). varjútövis’. 1798: KeserÍ-fÍ (Veszelszki 439). nagyon öblöſſek. Mollay. — háromlevel -~ 1798: Három levelÍ keserÍ-fÍ (Veszelszki 454). Cre×tÅzwurtÅ (Melius 82). J: ’Verbena officinalis. A ’kis ezerjóf ’ (5. hogy a virágos szár keser anyagokat (pl.’.. a hatóanyagok kivonata étvágyjavító hatású: „Igenkeserü. keresztf kereszttövis — római ~ 1948: római kereszttövis (MagyGyógyn. 346) tükörfordítása. — N. — kígyógyöker ~ 1948: Kígyógyöker keser f (MagyGyógyn.’. 363). 1783: keÐerü-fü (NclB. aquilegia (< lat. 1578: Keſelx f× (Melius 63). križatica.) jelz t az indokolja. A kereszttövis a ném. J: ’Rhamnus cathartica. vö. J: ’Menyanthes trifoliata. 280). Kreuzblum stb. Creuzwurz (NclB. keresztesf . a névadást azzal indokolja. 82). 163). 1998: kígyógyöker keser f (Priszter 450). közönséges aggóf ’. J: ’Gentiana cruciata. ▌ 2. hogy a növény „Levelei hoſzſzak. Kreutzwurz (Veszelszki 407) fordítása.: Genciana: Kesserw Gÿewker (Ortus: RMGl. A keser f keser. hogy a növények valamely része kesernyés íz . 1775: KereÐzt-fü (Csapó 260). 346). 416). Kreuzdorn tükörfordítása. J: ’ua.) Csapó alkotása. a kígyógyöker jelz magyarázatára l. keser gyökér. de a ném. fr. Növénynevek 37–38. 861. ▌ 2.) keser f nevének alapja. croisette. 1783: KereÐzt-fü (NclB. F vészk. keresztgyökér ’közönséges aggóf ’ (1. 1783: KeÐerü-fü (NclB.

F vészk. J: ’Gentiana cruciata. az el tagra l.’. lapu. 255). b): RMGl. — N. SchlangwurÅ ’kígyóf ’. Ember és növényvilág 198). J: 1775: ’Primula veris subsp. és a népi gyógyászat els sorban a növény gyökerét használja: „Chak az gyxkerenek vagyon hazna” (Beythe 58a). Bitterwurz tükörfordítása. | 1798: ’Primula vulgaris. J: ’Glycyrrhiza glabra. 96). kéthímpázsit 1807 e. A keser lapubojtorján összetett szó.) elnevezés valószín leg a növény régi lat. kígyóf gyökér. dracunculus (< lat.. illatos borjúpázsit’. Mikor ki iò à fxldbxl ollyan mint à Kigyo nyelw. 1578: Kigyó f×nec gr. veris. serpēns ’kígyó’. 1783: KeÐztyü-virág (NclB. Hele Better ’heilig Bitter’. J: ’ua. 1903: Kígyóf (Hoffmann–Wagner 111). A keszty virág elnevezést az indokolja. 1948: kígyóf (Halmai 38). hogy „Vir. A névadásra a lat. oly hegyes.) Melius alkotása. 256). Veszelszki még azt is hozzáteszi. igazi édesgyökér’. Mélius azzal magyarázza. hogy mikor kihajt a növény. A keser gyökér ’sárga tárnics’ (1. kígyótárnics’. mert más fü az” (Csapó 117). kígyó’ kicsinyít képz s alakja) is hatással lehetett. istenkesztyüje (ÚMTsz. gen. repkény keze l. A fekete hunyor (2. közönséges sárkánykontyvirág’. 455). J: ’Anthoxanthum odoratum.: Serpentaria: kegÿo fÿw (Herb. A kéthím el tag magyarázata. basilisca (< gör. J: ’Helleborus niger. tekert Gy[ökér] . vö. NaterwurÅ.: RMGl. Csapó így magyarázza: „Ez egy araſzni fünek keſztyü-forma virágai vagynak” (Csapó 148). 255). 1775: Kigyó-fü (Csapó 116). J: ’Helleborus purpurascens. kétiksz repkény l. 335). — ~gyökér N.: RMGl. kígyóf gyükér (Péntek–Szabó. serpentis) fordításával jött létre. J: ’Dracunculus vulgaris. hogy a kankalin virágzata keszty höz hasonló.’az epe ízéhez hasonló íz ’ alapszava ugor kori és a mag ’termés’ -ú melléknév képz s származékának az összetétele. nagy bojtorján’. F vészk. A keser magúf egyedi adat. — szagos ~ 1807: szagos Kéthímpázsit (Magy. a keser .: Kéthímpásit (Julow 266). J: ’ua. Ember és növényvilág 198). ami megízlelve igen keser . 2-hím ” (Magy. 1520 k. keszty virág 1775: KeÐztyü-virág (Csapó 148). kígyógyökér 1813: kígyó. az ſÅára czepegtetxt ſÅin×” (Melius 89a). A névadás alapja. veris. ném. kígyóf 1500 k. Idegen nyelvi megfelel re vö. ▌ 3. borjúpázsit’. 346). kígyónyelv. keser magúf 1533: Glycyrrhica uuglo liquiricia: Sießholcz: kxsserx mago fy (Murm. A névadás alapja. kígyóf (Péntek–Szabó. A kígyóf ’kígyótárnics’ (3. F vészk.) a ném. serpentaria (lat. A keser gyökér ’aloé’ (2.’. || istenkeszty N. R. 96). melynek keser. pirosló hunyor’.keser lapubojtorján 240 kígyógyökér aloé’. ▌ 4.) kígyóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. hogy a növény hatóanyaga többek között az aloin nev keser anyag. hogy véd a kígyócsípést l: „Ha pedig valaki a’ kezét e’ gyökérrel meg-dörsöli. 1783: Kigyó-fü (NclB. a névadás magyarázatára l. 257). A kígyóf a lat. a név Diószegi–Fazekas alkotása. tavaszi kankalin’. J: ’Anthoxanthum. basiliskos ’kígyó’) alapján jött létre. ném.: RMGl. hogy a növény gyökere tekerg s. a név arra utal. Marzell Aloe a. a bojtorján utótag nemzetségnév.) és pirosló hunyor (4. UEWb. 1590: Serpentina: Kegyo fé (SzikszF. hogy a növény gyökere keser íz . Csapó azt írja: „A’ fekete hunyort kigyó-fünek helytelenül nevezik. hegyes: „Kigyó f×nec is hiyác. (Melius 89a).: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. fekete hunyor’. ▌ 2. krisztus~ (→ krisztustenyere) keser lapubojtorján 1807: keser lapu Bojtorján (Magy. keser gyökér A kéthímpázsit Diószegi–Fazekas alkotása. 861. 1798: KeÐztyÍ-virág (Veszelszki 72). a pázsit utótag szláv eredet . dracō ’sárkány. az nap nem félhet a’ kígyó-tsipéÐtfl” (Veszelszki 194). szártalan kankalin + Primula veris subsp. hogy a növény pázsitf féle. Marzell Glycyrrhiza glabra a. keser gyöker f l. kígyóf . A névadás alapja talán a növény hüvelytermésének jelentéktelen magja. J: ’Arctium lappa.). magyarázata. tavaszi kankalin’.

| közönséges ~ 1998: közönséges kígyónyelv (Priszter 439). F vészk. hogy a levelek vékonyak. A kígyóhagyma ’ szi kikerics’ (3.. glôssa ’nyelv’). vö. 156). N. 1807: ’Echium. A kígyóhagyma a ném. szi kikerics. échidna ’kígyó’ < gör. Marzell Gentiana cruciata a. 82). J: ’ua. J: ’Ophioglossum vulgatum. 528). J: ’Allium ursinum. ſzaga. Ophioglossum (< gör. Diószegi–Fazekas alkotása. kígyótárnics’. ereje mind egy bordából valók” (Veszelszki 401). áhiA ’kígyó’). A kígyónyelv f ’kígyótárnics’ (2. 2. A kígyószisz nemzetségnév.’. óphis. F vészk. J: ’ua. Naterzunglin (Melius 90). valamint a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták.. J: ’Allium scorodoprasum.) elnevezés valószín leg a növény régi lat. échis ’kígyó’ < óind. egy leuele. kígyólevel f N. 355). A névadás magyarázata. részben pedig a kígyószer gyökérre utalhat. kígyólevelüf (MagyGyógyn. 1578: Kigyo nyelw f×uet gr. 346). mérges vad harapást gyógyító f kígyónyelv 1578: Kigyo nyelw. els sorban a növény tavaszi levelei’. kígyóhoz hasonlíthatóak. óphios ’kígyó’.’. ▌ 2. 1783: Kigyó-hagyma (NclB.’. 2.’. || ~f 1. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1807: Kígyószisz (Magy. snake weed ’kígyóf . Genaust ophiocárpus a. Veszelszki ezt írja: „A’ fokhagyma’ mondérja van rajta. megfelel jét is megemlíti. kígyómarást gyógyító f l. vö. 1775: Kigyo-nyelvü-fü (Csapó 139). 1590: Ophioglosson: Kegyo nyelé (SzikszF. kígyóhagyma’. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. Schlangenknoblauch ’kígyófokhagyma’ részfordítása. a kígyó el tag a lat. ill. basilisca (< gör. J: 1807 e. a lat. 354).’. J: ’Colchicum autumnale. Mollay. id eſt Lingua Serpentis. F vészk. kígyóhagyma (Péntek–Szabó. A kígyóhagyma ’medvehagyma’ (1. || kígyógyöker f 1775: Kigyó-gyökerü-fü (Csapó 274). kígyógyom’. J: ’Plantago lanceolata. kígyógyöker keser f l.: Kígyószisz (Julow 256). 1998: kígyóhagyma (Priszter 295). kígyóf . Lingua Serpentis ’kígyónyelv’ mintájára jött létre: „Opiogloſſon. (Melius 90a). ang. ▌ 2. hosszúak. 2. | 1998: ’Echium vulgare. Echium fordítá- . erre utal a lat. A kígyógyökér ~ kígyógyöker f a ném. Kigyo nyelw” (Melius 90). || kígyós hagyma 1813: kígyós Hagyma (Magy. J: ’ua. Ember és növényvilág 221). J: ’Gentiana cruciata. J: ’ua.’. Diószegi– Fazekas így magyarázza a nevét: „ſzára virágzás el tt kígyósonn öſzvetekeredik” (Magy.kígyóhagyma 241 kígyószisz (Magy. J: ’ua. 429). 1783: Kigyó-gyökerü-fü (NclB. mellybfl egy kígyó-nyelvhez haſonló fúrkós. 363). A kígyólevel f népi név.) vadon növ hagymafajok. lándzsás útif ’. a névadás magyarázata. gen. 1998: egylevel kígyónyelv (Priszter 439). J: ’ua.) és ’kígyóhagyma’ (2. kígyószisz 1807 e. Melius még a név ném. medvehagyma’. echidna ’kígyó’ < gör. Natterwurz tükörfordítása. 226).’. A névadás magyarázata a lomblevél nyeléb l kiágazó term füzér. 1783: Kigyó nyelvü fü (NclB. F vészk. ▌ 3. kígyógyöker keser f ’. Kigyo nyelue (Melius 90). A névadás magyarázata részben a növény képzelt erejével kapcsolatos. 1775: Kigyó-hagyma (Csapó 115). 429). snake root ’kígyógyökér’. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. || ~f 1948: Kígyógyökérf (MagyGyógyn. Schlangenwurtz.: RMGl. J: ’Persicaria bistorta. kígyószisz’. 372). közönséges kígyószisz’. 1998: kígyószisz (Priszter 365). két-felfl ravatos ſzáratska magát ki-tolja” (Veszelszki 280). 372). részben a kígyóhagymához való hasonlóság. F vészk. 1595: Kigyo hagyma (Beythe 48a). 1998: kígyónyelv (Priszter 439). — közönséges ~ 1998: közönséges kígyószisz (Priszter 365). basiliskos ’kígyó’) hatására jöhetett létre. „Ennek az egygyes kövér levele ollyan mint az úti-fÍvé. Növénynevek 46–47. A kígyónyelv(f ) Melius alkotása a lat. J: ’ua. Melius és Veszelszki így magyarázza: „egy koroya vagyon. 1783: Ki- gyó nyelv (NclB. keser f kígyóhagyma 1. 388). ném. — egylevel ~ 1813: Eggylevel Kígyónyelv (Magy. 279). A növényt kígyóharapás ellen használták (sikertelenül). azert íze. 1783: Kigyó nyelvü-fü (NclB.) névadás alapja részben a hosszú kígyószer levél. közönséges kígyónyelv’. Es az egy leuélbxl mint egy Kigyo nyelw ollyan ix ki” (Melius 90). neve is: Echium (< lat.

1948: kígyótrank (MagyGyógyn. ▌ 4. Serpentaria (< lat. illet leg a tövet. amib l a latinul jól tudó orvosbotanikusok elvonhatták az unculus képz t. kés bb megkékülnek. F vészk. Échium a. hogy a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták.) és ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. kikirincs l. 1903: kikeleti f (Hoffmann–Wagner 115). közönséges sárkánykontyvirág’. ▌ 3. Marzell Anemone nemorosa a. J: ’Lycopus europaeus.) kérgét. tárnics. J: ’Artemisia dracunculus. kikín. 381). Genaust echídne a. A kínaf a ném. 1807: Királydárda (Magy.: RMGl. Marzell Lycopus europaeus a. ezek a kígyószájból kinyúló kígyónyelvre emlékeztetnek. dracunculus szó volt. 1813: Kígyótráng (Magy. serpēns ’kígyó’) (Melius 89) fordítása.. hajlott porzói. 127). kökörcsin kínaf 1903: kina-f (Hoffmann–Wagner 6). a névadás alapja a növény korai virágzása.) valószín leg a ném. 1775: Kigyotrang (Csapó 137). terj ke (→ terjékf ). 716). J: ? ’Persicaria bistorta. kígyógyöker keser f ’. MNövSz. 47). A kígyótrank összetett szó. hogy a növény gyökerei kígyószer ek.kígyótárnics 242 királydárda sa. J: ’Arum maculatum. égi~ kininfa l. 1948: kígyótráng (MagyGyógyn. 1578: Kigyo tranck (Melius 89). 1595: Kigyo trank (Beythe 51a). 1998: kígyótárnics (Priszter 383). A névadás alapja. slangenkruid ’kígyóf ’. a névadás alapja. J: ’Asphodelus ramosus. kikerincs. 1590: Dracunculus: kigyotrangh (SzikszF.) gyökere tekerg s. kikerics. szorong) és zöngétlenüléssel fejl dött tovább a magyarban. J: ’Persicaria bistorta. snake flower ’kígyóvirág’. (OrvK. 82). A kígyótrank ’foltos kontyvirág’ (2. kígyótárnics’. 255). ném. a tráng utótag bizonytalan eredet . hogy a ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. az el tag a lat. Natternkopf ’kígyófej’. 231). Idegen nyelvi megfelel re vö. F vészk. valamint az. az utótagra l. J: ’Gentiana cruciata. 1577 k. || kígyótrank 1. hogy „Hasonlít a’ kígyó’ sziszeg szájához” (Magy.: Kegÿo Trangoth gr. kincs l. 1783: Kigyó trang (NclB. 112/18). közönséges sárkánykontyvirág’. 310). viper’s grass ’viperaf ’. F vészk.). terj ke~ kígyótárnics 1966: kígyótárnics Csapody–Priszter. J: 1583: ? ’Dracunculus vulgaris. kökörcsin kikeletif — fehér virágú ~ 1783: Fejér virágu kikeleti-fü (NclB. 520). viper’s herb ’viperaf ’. a virágokból emelkednek különböz hosszúságú. amelyek nyíláskor pirosak. kökény kirágott gyöker f l. 103). EWUng. kígyószisz l. Genaust dracónis a. 156). — királydárdácskája 1664: „vad-foghagymának neveznek. az utótag a hangutánzó eredet szisz.. kikirics. Vö.. 2. kígyótrankf 1500 k. a név magyarázata. kígyóf . TESz. Chinakraut tükörfordítása. 1798: Kígyó-trank (Veszelszki 193). ang. Schlangenkraut ’kígyóf ’ (< lat. Gencius ~ füve. foltos kontyvirág’. — N. Marzell Echium vulgare a. Diószegi–Fazekas névadását azzal indokolja. mérges vad harapást gyógyító f . vízi peszérce’. A kígyótrank ’tárkonyüröm’ (4. J: ’Anemone nemorosa. dracunculus ’kis sárkány’) részfordítása. 1948: Kígyótrank (MagyGyógyn. kígyógyöker keser f | ? Dracunculus vulgaris. kikeri. Osterblume ’húsvéti virág’..: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. Az elvont szóalak n járulékhang betoldásával (barlang. mint a valódi kínafa (Cinchona sp. vö. — Ö: terj ke~. közönséges sárkánykontyvirág’. kígyótráng (Csapody–Priszter. Natterkraut ’kígyóf ’. hogy a növényt els sorban lázcsillapításra használták. | 1783: ’Dracunculus vulgaris. 1807: Kígyotráng (Magy. 363).: RMGl. kivágott gyöker f király l. Szent László ~ füve (→ Szent László füve) királydárda 1. MNövSz. ágas aszfodélusz’. holl. avagy Haſtula . A növény virágzata kék virágokból áll. A kikelet ’tavasz’ a kikel igéb l keletkezett -et képz vel. az el tagra l. ▌ 2. Märzenblume ’márciusi virág’. 376). A kígyótárnics összetett szó. F vészk. berki szell rózsa’. 1783: Kigyó-trank (NclB. tárkönyüröm’. kikarics l. 422). el zménye talán a lat. 1583: kygyo trank Dracunculus (Clusius–Beythe 7: BotTört.

). a termése gömböly . ▌ 2. J: ’Agrimonia eupatoria. 40: 104). 182). 1578: Király gyortya (Melius 146). 1775: Királyné AÐzÐzony kápoÐztája (Csapó 239). 159). J: ’ua.) királydárda neve a R. királydárdácskája l. királynéaszszony káposztájának gr.: RMGl. 1807: Királygyertya (Magy. 1948: királygyertya (MagyGyógyn. A királydárdácskája ~ királydárda a latin hastula regia tükörfordítása. ▌ 3. 159). Király dárdácskának” (Lippay I: 75). J: ’Tribulus terrestris. királygyertya (Szegsz. hogy a növény és gömböly termése jelentéktelen. || királynyila N. J: ’Verbascum phlomoides. 1520 k.: Batis genus herbe aculeate sponte nasientis: kyralne azzony dinnye: vel: szamar tówys (GyöngySzt. amely alulról felfelé elkeskenyed . 1783: Király-gyertya (gyortya) (NclB. (Egészség Isten patikájából 9). mezei iringó’.: Eupatorium: keralne azzon kapozthaya (Növ.’.királydinnye 243 királyné asszony káposztája Regia. 406). Növénynevek 65. 159). orvosi somkóró’. királyf 1578: Király f×ue (Melius 95).’. || királyné asszony dinnyéje 1525 k. Kxnigs kerÅen (Melius 146). Mollay.’. J: ’Eryngium campestre. 132). Candela Regia (Melius 146) tükörfordítása. 7: 381).’. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. A szöszös ökörfarkkóró (2. A királyf a R. a növények dárdaként állnak a réteken. 380). J: ’Melilotus officinalis. közönséges párlóf ’. felt n . 380). J: ’Verbascum phlomoides. F vészk. a névadás magyarázata. királygyertya alapján jöhetett létre. Melius alkotása. ſzáraz fövenyes utakon el-fut (Csapó 268). király káposztája l. virágos szára gyertyaszer en kiemelkedik a réteken. Az elnevezést a növény küls megjelenése motiválja: méternyire is megnöv egyenes szára. | királyné tüskés káposztája 1798: Királyné tüskés kápoÐztájának gr. mert a nagy. hogy a növény homokos mez kön fordul el . 1998: királydinnye (Priszter 525). J: ’ua. királyné gyertyája 1998: királyné gyertyája (Priszter 308). 1783: Király dárdátskája (NclB. 1775: Király-gyertya (Csapó 203). — ~tartó 1841: királygyertya tartó (Barra 332). ezért kapta a jelentéktelenséggel ellentétes királydinnye és királyné asszony dinnyéje nevet. A királygyertya a lat. A földi jelz magyarázata. ▌ 2. Növénynevek 75–77. 280). kiráj-gyertya (Nyr. Herba Regia (Melius 95) tükörfordítása. F vészk. a királydinnye a szláv eredet király ’uralkodó’ és a szláv eredet dinnye összetétele. király nyila (Nyr. szöszös ökörfark-kóró’.: RMGl. J: ’ua. földi királydinynye’. 1775: Király dárdátskája (Csapó 139). Idegen nyelvi megfelel re vö. . „ſzára f ldreter lt” (Magy. szöszös ökörfarkkóró’. molyhos ökörfarkkóró’. (Veszelszki 144). (Melius 95). királyné asszony káposztája királyné asszony dinnyéje l. Királydárda (MagyGyógyn. 1578: Királyné aſÅſÅony kapoſÅtayánac gr. és azért a királyé. — földi ~ 1998: földi királydinnye (Priszter 525) J: ’ua. J: ’Asphodelus albus. 268). messzir l dárdához hasonlító formát mutat. 1775: Király-fü (Csapó 239). — N. A királynyila a királydárdácska hatására keletkezett. a név nem maradt fenn.: Eupatorium: Keral kapozthaÿa (Ortus: RMGl. F vészk.: Tribulosa: keralne azzon dÿnÿeÿe (Ortus: RMGl. J: ’ua. 268). | királyné káposztája N. pompázatos dolgok gyakran kapják még a királyi jelz t. N. J: ’ua. királyné káposztája N. | király káposztája 1525 k. — N. királyné káposztája (Jávorka 536.’. 1903: királyné asszony káposztája (Hoffmann–Wagner 97). 1590: Tribulus syluestris: Kiralyne aszony dinnyeie (SzikszF. J: ’Verbascum thapsus. J: ’Melilotus officinalis.’. Mollay. 357). fehér aszfodélusz’. J: ’ua. királyné káposztája (MagyGyógyn. king’s clover. 172). pompás virágzata. királynéasszony káposztája (Varró 77). királygyertya 1. 1783: Király-fü- ve (NclB. királydárda királydinnye 1807: Királydinnye (Magy. ▌ 3.’. Marzell Tribulus terrestris a. A királydinnye és királyné asszony dinynyéje valószín leg magyar alkotások. orvosi somkóró’. lat. MagyGyógyn. királydinnye királyné asszony káposztája 1. a névadás magyarázata. ang. 84). 339). 1560 k.: RMGl. a hastula regia szabad fordítása.’. ▌ 2. hogy ezeknek a növényeknek a hosszú. tüskés.

. J: ’ua. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. TESz. Eupator király nevéb l) név. hogy a virágok színe sárga. || elharapottf 1578: El harapot f× (Melius 155). 96). TeuffelſbiſÅ ’ördögharapása’ (Melius 155). Marzell Aconitum anthora a. ▌ 2. A mezei szarkaláb (2. 361). Muttergottesschucherl. bürökgémorr’. F vészk. narancssárga. Hasonló típusú névadásra l.) szúrós. lép~ Ki-rágott gyökerü-fü (Csapó 210). F vészk. királydárda királyszín virág 1775: Király Ðzinü virág (Csapó 279). J: ’Peucedanum officinale. ▌ 2. succésus ’alul elvágni’ < succédere) mintájára jöttek létre. J: ’Tropaeolum majus. eupatorium (< talán VI. 1783: Kukojza (NclB. ném. | orvosi ~ 1998: orvosi kocsord (Priszter 451). kocsord’.) népi elnevezés. 1775: El-harapott-fü (Csapó 210).’. királyné asszony káposztája királynyila l. királyné káposztája valószín leg magyar alkotások. kénkövesgyökér.-i eupatoria. Storchen ſchnabel ’gólyaorr’. hogy a gyöktörzs vége olyan. de a névadásra hatással lehetett a lat. A kócsagorr valószín leg a ném. a növény társneveit: angyalbocskor. J: ’ua. farkasöl sisakvirág’. medvesz l ’. AbbiſÅ.) kisasszonypapucs nevének magyarázata. F vészk. A királyné káposztája ’orvosi somkóró’ (2. 1807: Kukojtza (Magy. sz. a tüskés jelz magyarázata. kocsord 1577 k.’. J: ’ua. — vad~ 1813: vad Kukojtza (Magy. ném. kökörcsin kivágott gyöker f 1578: ki vágot gyxkere f× (Melius 155). ördögharaptaf ’. A kivágott gyöker f és az elharapottf nevek a lat. stork’s-bill ’gólyaorr’.: Kukojtza (Julow 258). 35). fr. 362). Marzell Agrimonia eupatoria [6] a. ném. EWUng. J: ’Vaccinium myrtillus. ördögharaptaf . || elharapott gyöker f 1783: El-harapott gyökerü fü (NclB. a névadás magyarázata.-i nevek (kivágott gyöker f . ördögharaptaf ’. Vö. Pantoufes de Marie. 1807 e. Kisasszony papucsa (MagyGyógyn. Eupator király füve’ elnevezés is. Marzell Erodium cicutarium a. pirosas. 1783: Ki-vágott gyökerü-fü (NclB. F vészk. | sziki ~ 1998: sziki kocsord (Priszter 451). kisasszonypapucs (Péntek–Szabó. || kirágott gyöker f 1775: kócsagorr 1948: kócsagorr (MagyGyógyn. A kirágott gyöker f és elharapott gyöker f a korai XVI. J: ’Arctostaphylos. A kisasszonypapucs ’farkasöl sisakvirág’ (1. A kocsord ismeretlen eredet . orvosi kocsord’. király káposztája. F vészk. ang. Szabó. 152). mezei szarkaláb’. a név a virág formájára utal. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1783: Király Ðzinü virág (NclB. A királyszín virág szláv eredet király ’uralkodó’ elemének magyarázata. Herrgottsschühli.. devil’s bit ’ördög harapása’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 200). a kénköves jelz re l. Idegen nyelvi megfelel re vö. N. Königskraut ’király füve. szakny. succisa (< lat. 263). mintha kiharapták volna vagy egy darabot kivágtak volna bel le. J: ’Arctostaphylos uva-ursi. J: ’Succisa pratensis.királyszín virág 244 kokojsza A királyné asszony káposztája. ang. Reiherschnabel tükörfordítása. J: ’Peucedanum. kivirics l. 2. elharapottf ) mintájára keletkeztek. a királyi színnek felel meg. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 329). kokojsza 1. kocsord a. nagy sarkantyúka’. J: ’Succisa pratensis. Delphinium consolida a. ill. kocsord a. 377). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 262). — fanyal ~ 1807: fanyal Kukojtza (Magy. Melius 410.. hogy a virágok formája szintén cipell kre emlékeztet. hogy a ’mezei iringó’ (3. J: ’ua. N. Genaust eupatória a. — kénköves ~ 1807: kénköves Kotsord (Magy. 1798: El-harapott gyökerÍ-fÍ (Veszelszki 314–5). sarkantyúvirág. kisasszonypapucs 1. 200). 329). kisebbít f l. s t esetleg a ném. királyné káposztája l. áfonya’. Ulrich 7. J: ’Aconitum vulparia. Genaust Succísa a. Aconitum napellus a. 1807: Kotsord (Magy.’.: Kochÿordot ecÅettel es roſa olaÿal teorÿ eoÅwe” (OrvK.) és ’mezei iringó’ (3. J: ’Erodium cicutarium. Ember és növényvilág 198). orvosi medve- . amelyek szépsége királyi.’.. J: ’Consolida regalis.

A koldustet ’közönséges párlóf ’ (4. áfonya’. berzenkedik a. or. sz rös virágfeje. kúkolj. A kokojsza ’orvosi medvesz l ’ hasonlóság alapján kapta nevét: alacsony. Melius 395). konkoj (Péntek–Szabó. 280). koriander koldus l. J: ’Conyza. coácă ă ’alacsony ribizli. — búza között term ~ 1578: Buza kxzxt termx Konkoli (Melius 63). F vészk.: ném. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka. a közönséges párlóf egyéb elnevezéseivel. a közönséges ebnyelv f (2. F vészk. 1807: Kóldústet (Magy. к]кьл. rom. számtalan bojtorjánhoz hasonló termésnek adták a tet elnevezést. — berzedt ~ 1807: berzedt Kónizs (Magy. Bubeläuse ’gazfickótet ’. vetési konkoly’. koma l. szb. F vészk. vö. Ðzéllyelberzednek” (Magy. 470). ▌ 3. hogy a növény „levele fanyar keserü izü er sit ” (Barra 254). kúkoľ. 277). 470). 1998: vetési konkoly (Priszter 293). szlk. N. megfelel szó megtalálható a többi szláv nyelvben is. ▌ 2.. 1578: Konkoly (Melius 63). vadóc) neve’. vetési konkoly’. (Barra 254).’. к]клица sz. J: ’Cynoglossum officinale. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. ang.). konkáj. J: ’ua. kankoj. | 1578: ’Agrostemma githago. A kónizs Diószegi–Fazekas alkotása. 1775: Koldus tetü (Csapó 268). csicsis~. földi királydinnye’. szakny. konkoly konkoly 1. sz rféreg. konkáj (Nyatl 1: 15). 326). N. 1583: konkoly (Clusius–Beythe 7: BotTört. A konkoly szláv eredet . vö. F vészk. coácăză. konka (MTsz. J: ’Agrimonia eupatoria. Idegen nyelvi megfelel kre vö. szln. J: ’ua. közönséges párlóf ’. lator~ (→ lator koldus lába sebesít f ) koldustet 1. nagy bojtorján’. EWUng. blg. Bettelläus tükörfordítása. ném. TESz. hogy a növény fészekpikkelyei felállók: „féſzke’ pikkelyi berzedtek” (Magy. TESz.. örökzöld törpecserje bogyószer .’. J: ’Agrostemma githago. | vetési ~ 1807: vetési Konkoly (Magy. kolandran l. ang.) koldustet elnevezésének magyarázata szintén a növény tapadós termése. konka. 470) névb l hozták létre. katibolha. F vészk. 132). J: ’Tribulus terrestris. 17). 1783: Kóldus tetü (NclB. a lat. harvest lice. A berzedt jelz (berzed 1796: ’borzasan felmered’) arra utal. 470). ruhához ragadó termés.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1807: Konkoly (Magy. A földi királydinnye (1. 1775: Konkoly (Csapó 141). koldustet (MagyGyógyn.). beggar lice. 126).-i conyza (Magy. ▌ 4. F vészk. 276. kék búzavirág’. egres. N. konko. A kokojsza román eredet . — kék~ 1948: kék konkoly (MagyGyógyn. N. berzenkedik a. EWUng.. A konkoly a vetésekben gyakori különféle gyomnövényeknek a neve. 276). ang. ilyen nemzetség ma nincs’. Agrimonia eupatoria a. A koldustet ’nagy bojtorján’ (3.: ’vetésekben gyakori gyomnövények (pl. F vészk.). konkó (OrmSz. Ember és növényvilág 199). ▌ 2. 1948: koldustet (MagyGyógyn. konkoj l. J: ’ua. Koldustet (Jávorka 536). κόγκολη ’egy fajta gyomnövény a gabonában’ a déli szláv nyelvekb l való. Idegen nyelvi megfelel re vö. | fanyar ~ 1841: fanyar kukojczának gr. 324). piros terméssel. 1998: konkoly (Priszter 293). 367).’. — ~fa 1903: kukojczafa (Hoffmann–Wagner 86). erdei peremizs’. Az újgör. F vészk. közönséges ebnyelv f ’. nemzetségnév.) név keletkezésének indítéka a bojtorján tüskés.koldustet 245 konkoly sz l ’. Pracherläuse. kokojsza a. A fanyal ~ fanyar jelz k magyarázata. kokojsza a.) koldustet elnevezésének alapja a tüskés. 1903: kódistet (Hoffmann–Wagner 31). beggar’s buttons ’koldus gombja’. idegen nyelvi megfelel kre vö.). 1405 k. Vö. кýколь ’konkoly’.: ÅiÅania: concol (SchlSzj. *kYkoljь .. J: ’Centaurea cyanus.: TESz. J: ’Inula conyzae. prücsök~ kónizs 1807: Kónizs (Magy. | 1807: ’Agrostemma. konkoly | Agrostemma githago. N. J: ’Arctium lappa. kunkoj (ÚMTsz. kankaj. J: 1405 k. kókolj. vetési konkoly | a gabonát megrontó gyommag’ (Szabó. — N. Marzell Arctium lappa a.hv. Diószegi–Fazekas így magyarázza a berzedt jelz t: „Berzedtt (Squarrosus) mikor az eggymást hátaló pikkelyek’ végei kihajolnak. a név valószín leg a ném.

kereklevel kapotnyak’. A kontyosf magyarázatára l. az utótagra l. J: ’ua.). foltos kontyvirág’.és fÍszeres könyvében”. és szívesen ültetik temet kbe. 1872: kopotnyákot gr. kontyvirág 1807 e. F vészk. 91). F vészk. J: ’Carum carvi. XVI. hogy a növény f szerként használatos. 419). 1798: kopott-nyak (Veszelszki 75). (Melius 58).).’. vagy inkább kopott-nyak” (75). 1948: kontyosf (MagyGyógyn. 520). a konyha el tag jelzi. Veszelszki Antal is érezteti „fa. 1577 k. hogy a növényt f szerként használják. és amelyben megtalálható a torzsavirágzat. Csapó József indokolja is a névadást azzal. konyhakömény 1841: konyha köménynek gr.. fejl dött. J: 1807 e. 349). maculatum ’foltos’ fordítása. Coriander (Lippay II: 20). zeller a.: RMGl. | 1998: ’Arum maculatum. konyhazeller 1841: konyha Zeller (Barra 170). 1841: kopottnyak (Barra 387). kömény. kopotnyik l. 520). Kniezsa. graveolens. a növény el fordulási helyére utal. vö. A búza között term körülírás Melius alkotása. zeller a. v. SzlJsz. TESz. a növény levele néha fehér foltos: „Lev. 265). 520). 1595: Coriander (Beythe 79). — ~f 1708: Kapott-nyak fÍ (PP. a búzavirág egyéb kék jelz s neveivel: kék búzavirág (→ búzavirág). de van fejér vagy fekete fólttal jegyes level is” (Magy. a konkoly pedig arra vonatkozik. 1948: Konyhakömény (MagyGyógyn. 1578: Colandran Coriandrum. az el tag arra utal. kontyvirág. 1783: Kóriándrom (NclB. a névadás alapja. J: ’Arum maculatum. konkoly’ szava került át még a 10. koriander 1533: Coriandrum: Coriander: koriander (Murm. 278. 349). J: ’Asarum europaeum. J: ’Saponaria officinalis. sz. A kopottnyak-féle változatok népetimológiás alakulatok. 1775: Kopottnyak-fü (Csapó 130). 40: 111). valószín leg az idegen eredet kapotnyak helyett az értelmesített kopott nyak jobban hangzott. | mocskos ~ 1807: motskos Kontyvirág (Magy. F vészk. fehéres buroklevele. A koporsóvirág az ótörök eredet koporsó ’ládaféle. kopar. szappanf ’. foltos kontyvirág’. foltos kontyvirág’. TESz.: Coriandrum: Coriander (De Herbis: RMGl. 1998: koriander. F vészk. ill.. A konty el tag magyarázata a virág tölcsérszer . kapotnyak kopottnyak 1578: Kopot nyaknac gr. ebb l egyfel l konkol > konkó > konkõ > konku. 85). A kékkonkoly ’kék búzavirág’ (2. J: ’Arum maculatum. Ö: sárkány~. 47). kapor koporsóvirág N. 1664: Coriander (Lippay II: 18). 1683: Kopottnyak (Nyr. 520).kontyosf 246 koriander ’gyomnövény. EWUng. hoſzſzú gyenge ſzárakon állanak a’ virágok” (Csapó 131).. tiszta z ldek. 1798: Koriánder (Veszelszki 172). amelybe a halottat eltemetik’ és a virág összetétele. hasonlóan a vetési jelz . A foltos/mocskos jelz a lat. magyarázata. sz. kontyvirág’. hogy a virág fehér. 191). (Barra 161).). Diószegi–Fazekas alkotása. EWUng. 1807: ’Arum. J: ’Apium graveolens var.: Coriandrum (OrvK. kopor l. a búzavirág jellemz kék szín virágjára utal.: TESz. J: ’Arum maculatum’. EWUng. er sszagú zeller’. koporsóvirág (MagyGyógyn. A konyhakömény összetett szó. kékvirág. az utótagra l. hogy a tölcsérszer buroklevelet belül lilás foltok díszítik. (Melius 89a). f szerkömény’. A konyhazeller összetett szó. másfel l pedig konkoj stb.: Kontyvirág (Julow. 1673: kopottnyák (Com. 25: TESz. így adja meg a növény nevét: „Kapotnyak. 1807: Kontyvirág (Magy. TESz. kontyosf 1807: Kontyosf (Magy. zeller. 419). Jan. amely kontyszer en véd. A legrégebbi alakváltozat a konkoly. 1998: kontyvirág (Priszter 307). érthet bb. A kontyvirág nemzetségnév. — foltos ~ 1998: foltos kontyvirág (Priszter 307). Kolandran (NclB.. (TESz. hogy a búzavirág vetésekben gyakori gyomnövény. koriánder (Priszter . Perpenia a. hogy a levelek kopasz szárakon állanak: „Mogyoró-fák alatt és nedves Erdökben terem: A’ ſetét zöld veſe forma és hoſzſzú kopaſz ſzárakon álló (az honnét a’ kopottnyak-fü neve-is eredhetett) leveleknek tövében. vége el tt. hogy a kopott-nyak elnevezés jobb.) jelz je (kék) megkülönböztet szerep .

ang. kosb r l. bogáncs~.).: ’a b rr l lehámló apró fehér pikkely’) el tagjának magyarázata a növény pikkelyekkel borított termése: „Termése hoſzſzúdad F zér. F vészk. 556). ol. pézsma(~). — kerti ~ 1775: Kerti koriandrom (Csapó 141). scabiosa (< lat. kosbor 1585: crataegonon: Kosbor (Cal. Értekezések a Nyelv. tavaszi hérics’. varádics(~) koronafa 1783: Korona-fa (NclB. kosbor’. kapocs a. és elhomályosult összetételként való magyarázata nem meggy z . Bockhode ’bakhere’. 869. J: ’ua. 1577 k. mely szerint a növénynek rontó hatása van a kotlóra. Bocksbeutel ’bakzacskó’. 267).’. szenna(~). ótvar.’. — Vö. TESz.’) átvétele. 1798: Kerti Koriándrom (Veszelszki 172). 1998: kosbor (Priszter 440). scabiōsus ’durva. TESz. fehér akác’. Az utótag valószín leg az ótörök eredet bor ’sz l b l készült ital’ szó. a n sz f névben). korpaf ’.). som~lóhere. ném. kapcsos korpaf ’. kenyérbél-cic~ (→ kenyérbélcickafark). J: ’ua. — N. kosbor kosmonyn sz XVI. mezei varf ’. 556). A kosmonyn sz elnevezésben a növény különböz elnevezései keverednek: a kos ’állatnév’ (l. EWUng. kotlòvirág (Péntek–Szabó.és Széptud. a névadásnak mágikus hiedelem az alapja. J: ’Orchis. 1935: 184). kerti koriander’. J: ’Orchis. Nxßxf× a. var’) fordítása. kosbor’. || kosb r 1621: kosbxr (MA. A koronafa a latin eredet korona ’a fa terebélyes része’ el tagjának magyarázata a növény nagy. koszf 1578: koſÅ f×nec gr.’. A kotló ’költ tyúk’ a kotlik ’költ. a szerelmi bájitalok és gyógyborok egyik fontos serkent növénye volt a kosbor. campania~ kotlóvirág N. 1798: Korona-fa (Veszelszki 17). kóró l. coriandrum. koleándert gr. vö. F vészk. ném. or. UEWb. agárkosbor’. 26/8: 16. F vészk. hanem az állati eredet kivonatoknak is fontos szerepük volt. sz. a név magyarázatára l. 1807: Kosbor (Magy. A kosbornak az ótörök eredet kos állatnévvel való összefüggése nagyon valószín .. | vetési ~ 1841: vetési koriándrom (Barra 168). κορίανδρον. 1783: Kosborfü (NclB. agárkosbor’. varf . kosz. az agármony névben) + n sz ’növel . 494). kosmonyn sz . A kosbor a TESz.. Ember és növényvilág 198). szamár~ (→ szamártövis). J: ’Lycopodium clavatum. J: ’Robinia pseudacacia. — ~f 1834: kos-b r-f (Kassai 3: 202). 1775: KoÐz-fü (Csapó 292). a TESz. A lat. Geschröt a. Koriander. — Ö: agár~. Az 1621-t l kezdve szótárból szótárba vándorló kosb r nyomdahiba eredménye. κολίανδρον ’ua. (Melius 154). 107). egérfark(~). fedelékes pikkelyekb l” (Magy. J: ’Orchis morio.koronafa 247 kotlóvirág 343). második fele: kosmonjnözö ’Satyrion trifolium. coriandre.. 421). fr. gordon(~). 1516: ’horgas vég eszköz’) vonatkozik. A koszf a lat. MNövSz.) megrövidült változatával. sepr ~ (→ sepr f ). 404). A kapcsos jelz az ívesen felálló oldalhajtásokra (vö. 1998: kerti koriander (Priszter 343). — ~f 1775: Kosbor-fü (Csapó 297). hiszen a szerelmi alkímiában nem csupán a nemi vágyat serkent növényeknek. J: ’Coriandrum sativum. katáng(~). кориáндр. coriander. (ÚMTsz. J: ’Adonis vernalis. som~. κορίαννον. a kosbor névben) + mony ’here’ (l. kapocs a. Idegen nyelvi megfelel re vö. coriandro. J: ’ua. 556). — kapcsos ~ 1807: kaptsos KorpafÍ (Magy. a . A koriánder vándorszó. EWUNg. korpaf 1807: KorpafÍ (Magy. EWUng korpa a. puncs~. nyers’ < scabiēs ’rüh. korpa a.. koszorú l. J: ’Lycopodium. J: ’Orchis morio. ballangó~. dut~. látványos koronája. A korpaf szláv eredet korpa (vö. az utótag pedig a borral vagy a ’herezacskó’ jelentés borék (1835: Tzs. Stendelwurtz’ (NéNy.: Kosbor (Julow 265). szerint az el tag esetleg kapcsolatba hozható a kossal. jaj~. F vészk. szerelmi vágyat gerjeszt ’ (l. lencse~. kolandrán (Csapody–Priszter. TESz. 1807 e. és az EWUng. J: ’Knautia arvensis. szerint ismeretlen eredet . ökörfark(~).. coliandrum (< gör. 1998: kapcsos korpaf (Priszter 421). cukor~. sokáig egy helyben ül’ melléknévi igeneve. cicfark~ (→ cickafark).

orvosi somkóró’. 426). J: ’Rhamnus cathartica. valamint a növény kökény 1. k(kény. k méz. MNövSz. 342). 1798: Kökeny-fa (Veszelszki 361). meggy’. Vö. jelentése ’söpr ’ (vö. hogy tojjanak” (Péntek–Szabó. J: ’Polypodium vulgare. kökönye (MTsz. A török szó a kök ’ég.’. kum. közönséges kutyabenge’. gö=em ’kökény’. ▌ 3. kükin (ÚMTsz. 1798: Feſtf-kökény (Veszelszki 335). Ember és növényvilág 198). k gyökér (MagyGyógyn.: cirium: kwten (SchlSzj. kikin-fa (MTsz. 110). kükíny (Nyatl. „A tyúkok közé dobták. A köcsögf ’öblös szájú edény’ jelentés köcsög el tagjának magyarázata.: RMGl. 1470 k. az elnevezés szemléleti háttere az. 1783: Kökény-tövis (NclB. — fest ~ 1948: fest kökény (MagyGyógyn. J: ’ua. A névalkotás idegen nyelvi megfelel k alapján jöhetett létre. k(kín. hogy a növény f zetével a tejes edényeket forrázták ki. nem tojik”. J: ’ua. 145). kükény. cinus: kekenffa (KolGl.’. a növény sziklákon fordul el . paprat od kamena. A k gyökér a ném. kotronc 1903: Kotroncz (Hoffmann– Wagner 145). J: ’Orobanche sp.: RMGl. vö. köcsögfüvet gr. 376). kökän ’szilva. hv.: Acacia: kekyn (CasGl. J: ’ua. 1430 k. Marzell Ceterach officinarum a. TESz. stone fern. 342). 1255/1261: „Dumus qui uulgo kuken dicitur” (OklSz. 426). 1998: kökény (Priszter 470). szibarack. J: ’ua. kökän ’szilva’. Vö. 213). ▌ 2.).). — ~fa 1395 k.: RMGl. — N.. A tövis ma- . J: ’Frangula alnus.’. holl. 213). köcsögf N. oszm. 110). Marzell Melilotus officinalis a. 36). csag. 1590: Prunus syluestris: Kôkeny fa (SzikszF. a névadás magyarázata. Idegen nyelvi példára vö. k fal 1911: k fal (Cserey. 1395 k. sepr zanót’. kökönnye. varjútövis’. pikkelypáfrány’.: cirius: keken fa (SchlSzj. 426). A k fal a finnugor eredet k és a finnugor eredet fal összetétele. kökén l. Steinfarn ’k páfrány’. közönséges édesgyöker -páfrány’. me megláttya a tyúk. hogy ez a páfrányfaj a sziklákon.” „Ne vigyük be.: RMGl..’. | hastisztító~ 1783: Has’ tiÐztitó kökény (NclB. 376). steenkloover. megszárított szára k keménység . gogan ’kökény’. 1583: Kökény fa Prunus sil. k gyökér N. kökény’. A k here a ném. hogy a növényb l söpr t készítettek. 430) tükörfordítása. 132).’. A kökény ótörök eredet .: RMGl. a): RMGl. J: ’Cytisus scoparius. annak ezen füböl és Virágaiból fördöt kell kéſzitteni” (Csapó 240).: cinum: keken (BesztSzj. — fest ~ 1783: FeÐtö-kökény (NclB. 426). | ~tövis 1578: Kxkény txuis (Melius 26). vö. Marzell Polypodium vulgare a. tyúkvirág.1: RMGl. 1: 112). hashajtó K[ökényfa] (Magy. Steinklee tükörfordítása. ném. kökönye (Csapody–Priszter. kotor a. (Clusius–Beythe 7: BotTört. kotor 1902: ’söpör’). ang. A magyarba került török alak *kükän lehetett. EWUng kotor a. J: ’Melilotus officinalis. kökäm ’kökény’. k kény. kökinye. kekiny.. Ember és növényvilág 198.kotronc 248 kökény növényt nem szabad leszedni. (ÚMTsz.: cinis: keken fa (BesztSzj. tyúkszem. 211). F vészk. | hashajtó~fa 1813: hashajtó K[ökényfa] (Magy. 2. 1590: Acacia: Kôkkeny (SzikszF. 373). kipcs. A kotronc a hangutánzó eredet kotor származéka. köcsögf nek gr.). J: ’Asplenium ceterach. 2. a név magyarázata. Steinwurze (NclB. UEWb. Növényszótár 22). — N. J: ’Prunus spinosa. 347. 211). a névadás magyarázata a termés kék színe. 1578: Kxkény fa (Melius 26a). kökén.). hogy a növény köves területeken fordul el . 164). kövek között n : „Terem a’ kfſziklák’ repedéseiben mint a’ kf-fali ruta” (Veszelszki 80). „A következ hiedelmek élnek: a kotlóvirágot nem szabad leszedni.: RMGl.). J: ’ua. mert nem lesz kotló. 163. F vészk. kikín. 1798: Hastiſztító kökény (Veszelszki 335). MNövSz. vajvirág’. mert nem lesz csirkéje vagy nem tojik. — fest ~fa 1813: fest . kék’ szóból származhat. k kiny.. kökény Péntek–Szabó. kininfa (Csapody–Priszter. köcsögf . s t a növény orvosi hasznára is utalhat a név: „Holyagban lévö kö miatt melly ember kinlodik. k here 1948: k here (MagyGyógyn. AH. 1405 k.

kikerics.’. agárkosbor’. — N. J: ’Anemone nemorosa. — N.: titipus: kwtwrchv (SchlSzj.: Premula veris: Kÿwkerchw (Ortus: RMGl. 19).’. MNövSz. ▌ 4. 1590: Anemone..) kökény nevének magyarázata az. 426). 426). Färbeerbeere (Veszelszki 335) ’fest bogyó’.: RMGl. | 1578: ’Pulsatilla grandis. ▌ 2. J: ’Adonis aestivalis. J: ’ua.. — N. 50). 1405 k. 1595: kxkxrchin (Beythe 54). kikirics. kökény’. kikirics. 1798: kökörtsény (Veszelszki 168).. kathartikós ’tisztító. tavaszi kankalin’. kikerics 1525 k. kökény a. nyári hérics’. scilicet latine primule veris (CasGl. kökörcsiny.: RMGl. hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). kükerc. Idegen nyelvi megfelel re vö. pulsatilla: Kékôrcz. berki szell rózsa’. J: ’Adonis vernalis. — fekete kikerics 1775: Fekete kükörits (Csapó 146). — sárgakikerics 1775: Sárga kükörits (Csapó 148). J: 1798: ’Pulsatilla sp. a szilva utótag a Prunus ’szilva’ nemzetség megnevezése. — sárga~ 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann– Wagner 38). EWUng. kökiny. F vészk. J: ’Primula veris subsp. J: ’Verbascum thapsus. Kökörtyén (Csapó 146). J: ’ua. ▌ 6. kökény a. 1584: kökörchijn Colchium (Clusius–Beythe 12). veris. 126). az éretten hamvas kékesfekete kökénytermések színe emlékeztet a szilvára. veris. J: ’ua.: ’Pulsatilla. F vészk. 380). J: 1405 k. J: ’Prunus spinosa.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. kökinye. amely hasonlít a kökény termésére. A kökényszilva Diószegi–Fazekas alkotása. 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann–Wagner 112). 1798: Sárga-kökörtsént gr.’. J: ’Pulsatilla sp.: RMGl. 1948: kivisics. kökörcsin’. szártalan kankalin + Primula veris. MNövSz. J: 1395 k. (Veszelszki 366). molyhos ökörfarkkóró’. 1783: Sárga Kükörits (NclB. kökörcsin’. 320). J: ’Primula veris subsp. 426).. | szederjes ~ 1783: Szederjes Kükörtsin (NclB. ▌ 2. tavaszi kankalin’. kikirics (Péntek–Szabó. | 1798: ’Primula vulgaris. kivirics (Csapody–Priszter. MNövSz.: ’Pulsatilla sp. kökörcsin’. kökény gyarázó utótag arra utal. 380). J: ’Colchicum autumnale. N. 1578: Kxkerczin „veres virága vagyon” (Me- lius 62a).. k(kercsin. összetett szó.. hogy a növény tüskés. 1783: Sárga Kükörtsin (NclB. Ember és . tavaszi kankalin’. — piros ~ 1966: piros kökörcsin (Csapody–Priszter. A varjútövis (2. kökörcsin’. 1798: kükirtz (Veszelszki 168). A fest jelz t az indokolja. — szi~ 1783: ÖÐzi Kükörtsin (NclB.). Purgierwegdorn. — nagy~ N. hogy a fekete bogyótermés. TESz. || kikerics 1. kökércse (Péntek–Szabó. 1578: Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”. Ember és növényvilág 198). ▌ 8. A fest kökény ’közönséges kutyabenge’ (3. 1807 e. tavaszi hérics’. J: ’Pulsatilla sp. kukerc. 360). leánykökörcsin’. Ember és növényvilág 198). kükörics (Csapody-Priszter. ▌ 7. | 1807 e. 1798: ſzederjes kökörtsin (Veszelszki 365). Pulsatilla: Kôkercz (SzikszF. kökörcsin’. a varjútövis termése is októberben érik. kukerc (MagyGyógyn.: . az el tagra l. 295). 1470 k. ▌ 3.’. és festésre alkalmasak. J: ’Orchis morio. — berki~ 1807: berki Kökörtsín (Magy. 1998: kikerics (Priszter 340). 382). 1783: Fekete Kükörits (NclB. ▌ 5. hogy a „kártya-feſtfk timsóval timporalva ſzép kellemetes zöld feſtéket kéſzítnek belfle” (uo. 1775: Kükirtz.: Kökörtsin (Julow 259). tavaszi kankalin’. J: ’ua. | szélindító~ 1578: ſÅél indito Kxkerczin (Melius 62a). J: 1775: ’Primula veris subsp. kökörcsin 1. veris. | sárga~ 1583: sarga kökörchin Helleborine Matthioli (Clusius– Beythe 5: BotTört. a fa fekete bogyói er sen fognak.: ad comedendum debent eis dare radicem kekerczin vulgariter.). 1775: KökörtÐin. — fekete ~ 1798: Fekete kökörtsin (Veszelszki 365). a hashajtó jelz a lat. a): RMGl. ha megcsípte a dér: „bogyóit Octoberben a’ fagyas derek érlelikmeg” (Veszelszki 336).: ’Pulsatilla sp.titipus: kikerchen” (BesztSzj. kökercsin (ÚMTSz. vagy mézzel keſzítnek belfle” (Veszelszki 336). kökönye l. kökény. kökényszilva 1807: Kökény Szilva (Magy. „kiczin. hashajtó’) szóból származik: „purgáló ſirupot tzukorral. ném. 426). cathartica (< gör.kökényszilva 249 kökörcsin kökércse. ▌ kikerics 3. 1395 k. szi kikerics’. nagykökörcsin (Péntek–Szabó.. 426). kökörcsin’. 103). 103). 1903: Berki kökörcsin (Hoffmann–Wagner 115). Kükertz (Csapó 146). 335).

pipacskökörcsin. A kék színnév és a galamb madárnév kapcsolatára vö. A szélindító ’tavaszi hérics’ (4. A köldökf a ném. Anemone (< ánemos ’szél’) fordítása. голубóй ’égszínkék. kikirincs. a török szó a kök ’kék’ melléknév származéka. kukurícs (ÚMTsz. Ember és növényvilág 221). vagy esetleg kökörcs > kökörcsin képzéssel. „kiczin. igazolhatja ezt az. J: ’ua. A kikerics ~ kökörcsin viszony többféleképpen is magyarázható. — kék kikerics 1775: Kék-kükörits (Csapó 146). hogy sszel virágzik. 427). maximum. ’ szi kikerics’. kökörcsin a. *kükürč ’kékes’ átvétele. J: ’Veratrum album. kikirics.’.). Diószegi–Fazekas egy nemzetséghez sorolták a kökörcsint (Pulsatilla sp. autumnālis ’ szi’). ▌ 4. Vénusz ~ köldökf 1578: Kxldxc f× (Melius 35). — béköles l. ’berki szell rózsa’. török jövevényszavaink ótörök vagy kun-beseny rétegéb l. szi kikerics. Az szi ’ szi kikerics’ (5. 5. a név magyarázata. szi kikirics. kenderkökörcsin. kakarics. kökörics. 1783: Köldök-fü (NclB. 428). — sárgakikerics 1784: „sárga kükörts. kikirícs. ’nyári hérics’. A kökörcsin török megfelel i csak ’galamb’ jelentésben mutathatók ki. J: ’Adonis vernalis. 368). hogy a levelek közepén köldökszer mélyedés található. szell rózsa. küköritsvirág. rózsaszínes. 1533: Feniculum: Fenchel: kxmen (Murm. — N.. 6. ’agárkosbor’. kömény 1.. A kivirics változat népetimológia eredménye a kivirít hatására. kökörcsin a. Marzell Adonis vernalis a. | szi kék kikerics 1783: ÖÐzi kék Kükerits (NclB. és az EWUng. hogy a virágok a tavaszi szél kezdetekor (kora tavasszal) nyílnak. hogy a régi botanikusok..). or. EWUng.köldökf 250 kömény növényvilág 221). a névadás magyarázata. kükörtsin. kökörics l. pl.. zászpakikerics. | szi kikerics 1813: szi K[ükörits] (Magy. J: ’ua. amely abban különbözik a lila virágú. 2. kikeri. Növénynévi alkalmazásban a szó a törökségb l nem mutatható ki. 103). hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). virágzata halvány lilás. A jelentésfejl dés egyértelm en a virágok hasonlósága alapján ment végbe. 3. A kökörcsin török eredet . J: ’Foeniculum vulgare. гóлубь ’galamb’.). kökörcsin köldöke l. F vészk. 4. szerint a kökörcsin és a kikerics egymáshoz való alaki viszonya nem világos. ’molyhos ökörfarkkóró’. gyöngy~ . 1405 k. kukurics. ▌ 5. szártalan kankalin’.) jelz re l. szi kikerics’. Nabelkraut (Melius 35) tükörfordítása. 376). mintára jött létre (< lat. kükörtsén” (TESz. a szederjes és fekete jelz a virág színét jelzi. a két szóalak (kikerics ~ kökörcsin) elkülönülése a magyarban ment végbe valószín leg az ómagyar -n ~ -ny képz alapján vagy kökörcsin > kökörcs elvonással. Melius körülírása jól mutatja a növény jellemz it: „Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”.’ (1. A kikerics lehet egy feltett török *kükerč. kökörcsin’ (1.’.: RMGl. Genaust Cotylédon a. kökörcsf (Csapody-Priszter. a lat. kik(rincs.) növénynévnek a virágok hasonlósága alapján számtalan jelentése alakult ki: 2. — sárgakikerics 1775: Sárga kükerts (Csapó 118). 1998: szi kikerics (Priszter 340). tavaszi hérics’. 427). leánykökörcsin.) jelz Melius alkotása. de ennek lehet sége a kökörcsin lilás-kékes virága alapján mindenképpen megvolt.).’ és a szell rózsát ’Anemone sp. fehér zászpa’. 1430: feniculum: kwmen (SchlGl. — Ö: varjúkikerics.: RMGl. A TESz. hérics a. TESz..’. Anemóne a. tavasszal virágzó kökörcsint l. A berki ’berki szell rózsa’ (7.) jelz a növény virág- zási idejét jelzi. lat. lókökörcsin. J: ’ua. a héricset ’Adonis sp. világoskék’. J: ’Sedum telephinum subsp. a kés bbiekben els dleges jelentése azonban az ’ szi kikerics’ (3.) lett. J: ’Colchicum autumnale.: RMGl. Melius 397. bablevel varjúháj’. 360). kikarics. A kikerics eredeti jelentése szintén ’Pulsatilla sp. MNövSz.’. 7. A kökörcsinre ’Pulsatilla sp. Ýszi kikirics (Péntek–Szabó. 8. A kökörcsin ’Pulsatilla sp. Szabó. J: ’ua. édeskömény’.. ’tavaszi kankalin. 1948: sárga kükercs (Halmai 90).’. 1584: Komeny (Clusius–Beythe 14). — kikericsf N. Genaust autumnális a.: fenicullinum: kemen (SchlSzj. ’tavaszi hérics’.’ vonatkozó 1578-as adatot Szabó Attila azonosította.

1998: kömény (Priszter 328). kumin.’.’. EWUng. Römischer Kümmel ’római kömény’. 351). kümin. mezei jelz k létrejöhettek ném. 1807: K méz (Magy. Marzell Polypodium vulgare a. J: ’ua. 1911: k miz páprágy (Cserey.’.’. | római~ 1998: rómaikömény (Priszter 349). 2. borsoskömény’. J: ’Polypodium vulgare.’. — bécsi ~ 1595: Bechij Kxmeny (Beythe 78).’. kömény’. keminym™g. esetleg egy nyugati szláv R. | vad~ 1578: vad keménnec gr. Ägyptischer Kümmel ’egyiptomi kömény’. R. 558). J: ’Cuminum cyminum. ném.: semlinum: kemin (SoprSzj. orvosi kocsord’. J: ’Cuminum cyminum. Vö. római és olasz jelz k a növény külföldi eredetére utalnak. 1775: Erdei vad-kömény (Csapó 72).’.). A borsoskömény ’borsoskömény’ (4. Genaust foeniculáceus a. 1783: Kömény (NclB.. ▌ 5. 351). J: ’ua. Steinwurze (Veszelszki 355) ’k gyökér’ hatására jött létre. | olasz~ 1783: OlaÐz-kömény (NclB. 1584: Kömeny (Clusius–Beythe 13). J: ’Anethum graveolens (convar. J: ’ua.: RMGl. 347). TESz. | mezei ~ 1798: Mezei. hogy a növény íze a borshoz hasonló.’.. 351). mintára.: ’Carum. — ~gyökér 1948: k mézgyökér (MagyGyógyn. 1783: Erdei vad Kömény (NclB. ▌ 6. J: ’ua. ófn.’. тмин. erny s virágzata. Italienischer Kümmel ’itáliai kömény’.: ’Carum carvi. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja) fordítása. 198). F vészk. ’borsoskömény’ (4. 198). Növényszótár 245). hogy a növény sziklákon fordul el . gör. f szerkömény’. J: ’ua.) kömény neve a R. A magyar nyelvbe feltehet leg egy kfn. J: ’ua. vö. 1664: Kxmény (Lippay II: 98).’. f szerkapor’. kumīn. 1998: édeskömény (Priszter 377). 1948: Édeskömény (MagyGyógyn. | egyiptomi~ 1998: egyiptomikömény (Priszter 349).). 1798: Kf-méz (Veszelszki 355). 1807 e. .k méz 251 k mézpáfrány csi~ 1813: Bétsi K[ömény] (Magy. szln. J: ’ua.’. borsoskömény’. J: 1435 k. vagy réti-kömény (Veszelszki 133). WieÐen oder Mattenkümmel (Veszelszki 133). gyökere édes. (Melius 49a). Kümmel.. 36).’. termése. | erdei vad ~ 1578: Erdei vad kemény (Melius 49a). | német~ 1948: németkömény (MagyGyógyn. — hasznos ~ 1948: hasznos kömény (MagyGyógyn. A növény termése a köményhez hasonlít. | kerti~ 1783: Kerti Kömény (NclB. 128). 1998: vadkömény (Priszter 451). hortorum). 427). ’f szerkapor’ (6. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’ua. ir. Marzell Cuminum cyminum a. 273. A névadás magyarázata. vö. hv. | nagy~ 1948: nagykömény (MagyGyógyn.’. 377). ▌ 4. 351). J: ’Pimpinella anisum. felhasználása (f szernövények) hasonló. J: ’ua. J: ’Peucedanum officinale. 1435 k. cuminum. ném. | 1807 e. ▌ 2. 1775: Bötsi-kömény (Csapó 144). — borsos~ 1998: borsoskömény (Priszter 349). *kъminъ kerülhetett be. 351).’. J: ’ua. A k méz összetett szó.’. valamint a borshoz hasonlóan használták a növényt. kumil. kemínym™g.’. | vad~ 1783: Vad Kömény (NclB. — N. k méz 1783: Kö-méz (NclB. kimimmag (ÚMTsz. ’orvosi kocsord’ (3. névadás alapja.). — erdei~ 1813: erdei Kömény (Magy. k mézpáfrány 1903: k méz páprágy (Hoffmann–Wagner 211). Az egyiptomi.’. a k el tag talán a ném. Fœniculū [Foeniculum] porcinum. A szó a latin és a görög révén terjedt el az európai nyelvekben. közönséges ánizs’. κύµίνον. Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (foeniculum < lat. 377). kemímmag. or. F vészk. UEWb. a méz utótag finnugor eredet . mint a méz. J: ’ua. ▌ 3. J: ’ua. | kerti ~ 1775: Kerti-kömény (Csapó 144). A orvosi kocsord (3. közönséges édesgyöker -páfrány’. F vészk. lat.). konyha~. J: ’ua. A kömény vándorszó. f#niculum ’kömény’ < lat.). | édes~ 1783: Édes Kömény (NclB.: Kömény (Julow 257). f szer~.). A kömény ’f szerkömény’ (2. A réti. 349). lat. k gyökér.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre: a növények felépítése. | réti ~ 1783: Réti Kömény (NclB. J: ’ua. 1783: Bétsi Kömény (NclB. J: ’ua. kúmina.’. | olasz~ 1948: olaszkömény (MagyGyógyn.’. 351). J: ’ua. 1798: kerti-kömény (Veszelszki 58). ’közönséges ánizs’ (5. 198). 430). 198). J: ’ua. — Ö: disznó~. J: ’ua. 2. Feldkümmel. | konyhakerti ~ 1998: konyhakerti kömény (Priszter 328). ném. 1583: kömeny (Clusius–Beythe 4: BotTört. — édes~ 1841: Édes kömény (Barra 163). 191).

EWUng.’. 63). 366). a magyarba a tör. ezerjóf . mintára jött létre. — vad~fa 1998: vadk risfa (Priszter 378). fraxinella (< lat. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. az utótagra l. magas k ris(fa)’. kürüč ’ua. bábakalács~ zekas alkotása. TESz. | hegyi ~fa 1998: hegyi k risfa (Priszter 378). 1577 k. F vészk. karacs. qoros aγas ’ua. nagyezerjóf ’. k rüs-fa (MTsz. fraxinus ’k ris’) fordítása. || k ris 1807 e. J: ’ua. europÀische Blütenesche. 212). Saxifraga (< lat. az el tagra l. F vészk. hogy a növény levelei a k ris leveleihez hasonlítanak: „A’ levelei a’ Kfrös leveleihez igen közelítenek. qorïčagač ’k risfa’. A k ris ótörök eredet .: „MaÐfele kq ronto fwet kÿt Saxifragianak hÿnak deakul” (OrvK. J: ’ua. J: ’ua. k rislevel f l. vö. ló~lapu (→ lapu). ló~ szattyú (→ szattyú). ném. a): RMGl. | virágos ~fa 1841: virágos K risfa (Barra 266).’). || k rislevel -csemete 1783: Köris levelü tsemete (NclB. 31: 380: TESz. ang. 1405 k. 1783: Körontó-fü (NclB. F vészk. a’ honnét a’ neve” (Veszelszki 190). — veres~ 1798: veres kfrontó-fÍ (Veszelszki 220).’. 367). nagyezerjóf ’. | virágos ~ 1998: virágos k ris (Priszter 378). J: ’ua. J: ’ua.’. frangere ’törik’) mintájára jött létre. 1775: Körontó-fü (Csapó 144). — N. ▌ 2. 63).). k ris(fa)’. 1998: magas k ris (Priszter 378). al~sz l körm l. J: ’ua. 261). J: ’ua. — vad~ 1998: vadk ris (Priszter 378). réti bakszakáll’.: ’Fraxinus sp. 257).). bask.: fraxinus: kewres fa (BesztSzj. 1783: Körös-fa levelü-fü (NclB. J: ’ua. k risezerjó 1807: k ris Ezerjó (Magy. 1775: Köronto-fü (Csapó 89). bibircses k tör f ’. 1783: Kö-rontó fü (NclB. ▌ 4. J: ’Filipendula ulmaria. J: ’ua.’. | ~fa 1395 k. — büdös ~ 1841: büdös k r s (Barra 264). ▌ 6. mannak ris(fa)’. 1578: Kxrxs fa (Melius 25a). k ris(fa)’.’..: RMGl. J: ’ua. k ris(fa)’. kevriš vagy küirüč kerülhetett. J: ’Parietaria officinalis.: RMGl. réti legyez f ’. páfrány. | 1807: ’Fraxinus. — mezei~ 1841: mezei k rontóf (Barra 348). k méz. — büdös ~fa 1807: büdös Kfrisfa (Magy. k rontóf A k mézpáfrány összetett szó. J: ’Tragopogon pratensis. saxum ’k ’.: fraxinus: keres fa (SchlSzj. J: ’Senecio vulgaris. 1775: Kö-rontó-fü (Csapó 229). J: ’Dictamnus albus. ▌ 2. k risfalevel f körmös l. | nagyobb ~fa 1798: „A nagyobb Körös-fa’ héja” (Veszelszki 456). 1577 k. 75/37). 1583: köris fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. az utótagra l. | 1775: ’Saxifraga granulata. göris. 1783: Kö-rontó-fü (NclB.’. A névadás magyarázata. A k rontóf a lat.. J: ’Fraxinus ornus. A k risfalevel f lat. tat. 1578: Kx ronto f×nec gr.). (Melius 80a). 1590: parietaria: Kô ronto fé (SzikszF. ném. J: ’Saxifraga granulata. J: ’Dictamnus albus. 211). J: ’ua. közönséges aggóf ’.’. szamár~f (→ szamárköröm) k ris 1. kérisfa (NyK. 367). A k risezerjó összetett szó. ▌ 3. vö. Marzell Dictamnus albus a. J: 1807 e. k ris(fa)’.: Kq rontho fweth kÿt parietarianak hÿnak (OrvK. J: ’ua. A virágos k ris idegen minták alapján jött létre. 416). saxifragus ’követ tör ’ < lat. 1783: Köris-fa. 129).: RMGl. Körös-fa (NclB. | magas ~ 1948: Magas k ris (MagyGyógyn.k ris 252 risfalevel f . | magyarországi ~fa 1841: magyarországi K risfa (Barra 266). közönséges falgyom’. ▌ 5. 261). || k rislevel f 1807: K rislevel f (Magy. || k rontógyöker f 1775: Körontó gyökerü-fü (Csapó 144).. al~. J: ’Physalis alkekengi. | magas ~fa 1998: magas k risfa (Priszter 378). J: ’Fraxinus excelsior. 1807: Kfrisfa (Magy. 1775: Körontó-fü (Csapó 215). k Ýricsfárol (ÚMTSz. 336). k k risfalevel f 1775: Körös-fa levelü-fü (Csapó 86).: ’Fraxinus.’.’. | hegyi ~ 1998: hegyi k ris (Priszter 378). Diószegi–Fa- k rontóf 1. bibircses k tör f ’.’.’.: K ris (Julow 266). — ~bokor 1193: „Inde ad Keureſ bocor” (TESz..). J: 1577 k. flowering ash.: ’Saxifraga sp. J: ’Fraxinus sp.’. J: 1395 k. Escherwurtz ’k risgyökér’. csuv. 1500 k. zsidócseresznye’. 366). 429). 210).’. kavçrçś. — Ö: manna~. 1998: virágos k risfa (Priszter 378). 284/26). k tör f ’. 1783: körontó gyökerü-fü (NclB. a lat. körfény l. A néva- . az el tag magyarázatára l. F vészk. kavrçś ’ua.’.: Fraxinvs: Kerisfa (Herb.’. 340).

J: ’Asplenium ceterach. 1783: Kövi rúta (NclB. J: ’Calendula officinalis. A k faliruta a lat. J: ’ua. Gichtkraut fordítása.): „az kxuet ronttya” (Melius 81). ▌ 2.. medve~. k rontógyöker f l. köviruta valószín leg a ném. ném. Marzell Asplenium ruta-muraria a. a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ el tag a növény valamely részét jellemzi: a sas karmaihoz hasonló lehet pl. Rother Steinbruch [brech] (Veszelszki 220) tükörfordítása. A k ruta ’Asplenium ceterach’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. szamár~. szakny. idegen nyelvi megfelel kre vö. kánya~. A körömvirág a Calendula szaknyelvi neve. J: ’ua. A névadás magyarázata. pikkelypáfrány’. körömke (MagyGyógyn. Genaust Rúta a. bordalap k sz l 1841: k sz ll (Barra 252). feketesz l (→ sz l ). rúta-murária a. 491). sziklás helyeket. hogy „a’ gyökere verhenyeges hoſſzú” (Veszelszki 220) és „A’ kiknek vizelletek tseppeg. orvosi körömvirág’. és a’ vese-kf miatt fanyalognak. J: ’Vaccinium vitis-idaea. sziklarepedésekben terem: „Azert hijuiak k× fali Rutanak mert k× falok mellet zokot termenij” (Beythe 121a). illóolaj készül bel le). köszvényburján 1841: köszvény burján (Barra 352). 603). k rontóf köröm l. 367). a zsidócseresznye (4. rontóf . ló~. süvöltény~ (→ süvölténykörte) dás magyarázata. hogy vesek ellen hasznos:. 384). és fövény ellen nagy Principalis. a kerti ruta (Ruta graveolens) leveleihez hasonlóak. 1998: kerti körömvirág (Priszter 322). J: ’Asplenium ruta-muraria. J: ’ua. 1775: Köfali ruta (Csapó 231). ang. borban igyák. || k faliruta 1583: Keu fali ruta Adianthi genus illud. 1775: Közvény-fü (Csapó 125). 322). Vö. k tör. 1783: Köfali Rúta (NclB. vörös áfonya’. mert levelei hasogatottak. körömvirág. A k sz l a ném. steenruit. — kerti ~ 1948: Kerti körömvirág (MagyGyógyn. disznó~. orvosi körömvirág’.) orvosi haszna hasonló: „Fövént a’ vesékböl és követskéket a’ Holyagból ki-hajthatni ez Gyümöltsel” (Csapó 215). 1798: . J: ’Gratiola officinalis. Az utótagra l.-i ruta-muraria (< lat mūrus ’fal’) részfordítása. A bibircses k tör f (2. esetleg a növény görbe termése: „magvai tsónakos görbék” (Magy. A népnyelvi körömke a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ kicsinyít képz s alakja. 322). Steinbeere ’k bogyó’ mintájára jött létre. 1911: k ruta (Cserey. 1783: KöÐzvény-fü (NclB.’. ezért azt tartják róla. 430). 1745: Kö fal Rutha (Torkos 6). 1595: K× fali Ruta (Beythe 121a). köszvényf 1. J: ’ua. és a növény kedveli a köves. | orvosi ~ 1998: orvosi körömvirág (Priszter 322). A köszvényburján a ném. k rutabordalap l. kövi fodorka’. 1903: k ruta (Hoffmann–Wagner 213). Növényszótár 22). Idegen nyelvi megfelel re vö.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. körömvirág 1998: körömvirág (Priszter 322). a növény sugárvirág része (sárga festék. 430). Genaust saxícolus a. gólya~. || köviruta 1525 k. burján. 128). Marzell Gratiola officinalis a. „A’ nevét igazán hordozza: mert a’ kf. A k ruta. a ruta el tagot változatlanul átvették. Ruta muraria vulgo nuncupatum (Clusius–Beythe: BotTört. hogy ezeket a növényt vesek szétoszlatására használták.’.körömke 253 köszvényf körte l. stonerue. J: ’Calendula officinalis.) t levélrózsájának leveleinek hónaljában kis kövecskeszer sarjhagymák fejl dnek.. a növényt köszvény gyógyítására használták. a névadás alapjára l. „Emberben termett kö ellen lenni mondatik” (Csapó 144). k fal. F vészk. A réti legyez f (6. ha e’ fÍvet borban ffve iſſzák” (Veszelszki 399).) veresk rontóf neve a ném. a k el tag valószín leg a növény R. orvosi csikorgóf ’.’. ſegít rajtok” (Veszelszki 220). Ö: gólya~ (→ gólyaköröm).’. k ruta 1. a névadás magyarázatára l. 1948: k ruta (Halmai 10). A növény k falakon. Steinbrech (NclB. holl. köviruta elnevezéséb l került a növénynévbe. a sz l magyarázó utótagra l. varjú~ körömke N. macska~. Steinraute részfordítása. A ruta utótagot azért kapta a növény. Melius ezt írja a réti bakszakállról (3. süvöltény~ körtvély l. farkas~.

Ember és növényvilág 199). saxifragus ’követ tör ’ < lat. ▌ 2. csombormenta’. 263). csombormenta’. lat. F vészk. A kristóff a ném. 130). Vö. 386). k tör kövérf 1775: Kövér-fü (Csapó 19). podagrica mentha (Clusius–Beythe 26) fordítása. grānum ’mag. Gichtkraut. bibircsók a. 1998: kövirózsa (Priszter 501). J: ’Ajuga chamaepitys. kén~gyökér kövirózsa 1775: KöviroÐa (Csapó 97). a kalincaínfüvet (1. J: ’Orobanche alba. Marzell Aegopodium podagraria a. és Szt. a növényt köszvény gyógyítására használták. A köszvényf a ném.’. Kristóf a pestises betegek véd szentje . ném. hogy a növényen kis bibircsókok. 1998: köszvényf (Priszter 292). köszvényt gyógyító f l. ökörnyelv k tör 1807: Kftör (Magy. ném.) a ném. bibircsók a. Kresse ’zsázsa’ átvétele. A köszvénymenta a lat. k rontóf . J: ’Saxifraga granulata. kövirózsa’. köszvényf (Péntek–Szabó. A kres a ném. J: ’ua. veris.köszvénymenta 254 kristóff KöÐzvény-fÍ (Veszelszki 154). A k tör nemzetségnév. J: ’Sedum telephinum subsp. 1911: Kristóff (Cserey. Növényszótár 5). szakny.’. J: ’ua. Marzell Sempervivum tectorum a. (Lippay II: 26). holl. A csombormentával (2. köves l.) a lat. Gichtkraut tükörfordítása. — fali ~ 1998: fali kövirózsa (Priszter 501). k tör f ’.’. A kövirózsa a ném. goutwort. F vészk. 2. J: ’ua. EWUng. maximum. 1783: Kövi ró’sa (NclB.’. podagraf ’. nagy haſzonnal ihatjak ezen füröl fött vizet” (Csapó 125). A köszvényf és köszvényt gyógyító f ’podagraf ’ (2. kristóff 1903: kristóff (Hoffmann– Wagner 110). bibircses k tör f ’. k ruta középcsillaghúr l. 209). vö. A köszvényf ’tavaszi kankalin’ (4.-i podagraria (< lat. J: ’Aegopodium podagraria. fehér vajvirág’. Gichtkraut tükörfordítása. ▌ 4. J: ’Mentha pulegium. granulata (< lat. 1948: köszvényf (MagyGyógyn. köviruta l. Genaust crássus a. k tör f l. hogy a növényt szintén köszvény gyógyítására használták. J: ’Actaea spicata. Steinrose tükörfordítása. a csombormenta magyarázatára l. A névadás magyarázata. hogy a tavaszi kankalinnal is gyógyítottak köszvényt. N. R. kalincaínf ’. herbe aux goutteux. A névadás magyarázata. tavaszi kankalin’. ▌ 3. a lat. sarjhagymák fejl dnek. a rózsa utótag magyarázata. fekete békabogyó’. bablevel varjúháj’. || bibircses ~ f 1998: bibircses k tör f (Prisz- kres 1664: Kreſt. arra utal. 1813: Köszvényf (Magy. Kres.) is köszvényt gyógyítottak. vízitorma’. köszvénymenta 1583: kxzuény ménta Pulegium (Clusius–Beythe 7: BotTört. 1783: Kövér fü (NclB. csillaghúr középnadályf l. Saxifraga (< lat. goutweed. 1807: Köszvényf (Magy. | házi ~ 1998: házi kövirózsa (Priszter 501). 1783: KöÐzvény Menta (NclB. 265).. hogy a növényt a pestis ellenszereként használták. frangere ’törik’) tükörfordítása. F vészk. szem’) mintájára jött létre. crassus ’kövér’) (Csapó 19) fordítása. Craſſula (< lat. avagy ſáſa-f×vet gr.. 1775: KöÐzvény-menta (Csapó 69). R. 1948: köszvényt gyógyító f (Halmai 6). Diószegi–Fazekas alkotása. Christoffelskraut.) és a fehér vajvirággal (5. J: ’Mentha pulegium. nadály közökörnyelvf l. J: ’Rorippa nasturtiumaquaticum. J: ’ua. ▌ 5. fr. a névadás oka. BrunkreſÅ (Melius 107) ’forrás zsázsa’. jichtkruid. Kristofeleskraut tükörfordítása. Genaust podagrária a.) köszvény gyógyítására használták: „Kösvény fájdalmai miatt ſinlödök. J: ’Saxifraga. 341). 371). — bibircses ~ 1807: bibirtsós Kftör (Magy. köszvényf ter 493). || köszvényt gyógyító f 1903: köszvényt gyógyító f (Hoffmann– Wagner 56). 368). podagra ’lábköszvény’) fordításával jött létre. J: ’Sempervivum tectorum. hogy a növény felépítése rózsaszer . J: ’Primula veris subsp. köszvénymenta. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Brunnenkresse. A bibircses ’daganat’ jelz a lat. Christophskraut. ang. F vészk. TESz. A kövérf a növény R. 377). a f magyarázó utótag. saxum ’k ’.

— N. karácsonygyökér. A kútf egyedi adat. 2. Melius 381. kokojsza kunok paréja 1578: Kunoc paréya (Melius 33a). újra emlékeztet karéj látható. kunkoj l. ricinus’. kucorgó l.Krisztus-pálma 255 kutyabenge volt. a névadás magyarázata a korai. Szabó. A kulcsvirág a ném. kakukkvirág kulcsa l. ötujjúf . kukicska (ÚMTsz. 1775: KriÐztus tenyere (Csapó 237). J: ’ua. kéz’ elemet a pálma növénynévvel helyettesítették. kukukvirág l. 2. A névadás magyarázata. 385). közönséges kutyabenge’. N. kukicska a. A Krisztus-virág a ném. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. csuklyaf kukojsza l. a névadás magyarázata nyilván az. Schlüsselblumen tükörfordítása. || istentenyere 1813: I[sten] tenyere (Magy. ÚMTsz. Idegen nyelvi megfelel re vö. a névadás magyarázatára l. Vö. ▌ 2. Marzell Helleborus niger a. kukucskálnak ki. fekete hunyor’. kutyabenge 1807: kutya Benge (Magy. krisztustenyere és istentenyere a lat. 256). A répa utótagra l. F vészk. ném. 374). kukucsk™ (ÚMTsz. héja~mácsonya kukucska 1.). Christmas-flower. Szent Péter ~ krisztustenyere 1578: Chriſtus tenyere (Melius 82a). palma ’tenyér. kukucskál a. ang. hogy a leveleken 5 nagyobb. Krisztuspálma. 1813: kún R[épa] (Magy. ricinus’. ang. paraj. c): RMGl. N. 147. bokor alatt ~ kukerc l. Melius alkotásai (Melius 82a).: ’bizonyos fajta gyógynövény. EWUng. Christblume tükörfordítása.). kövér porcsin’. Krisztus-pálma 1841: kristus pálma (Barra 390). hogy a növény nedves helyeken. kulcsvirág (ÚMTsz. vö.’. 178). kökörcsin kuklásf l. hogy a növény Krisztus napján. J: 1540 k. szi kikerics’.).’.) valószín leg hasonló szemléleten alapul. TESz. kés sszel pedig csak nagy rózsaszín virág fejl dik. fehér akác’. 425). 1903: Krisztus pálma (Hoffmann–Wagner 197). kulcsvirág 1948: kulcsvirág (MagyGyógyn. Vö. A krisztuskeze. krisztustenyere.. bokor alatt ~ (→ bokor alatt kucorgó) Krisztus-virág 1903: Krisztus-virág (Hoffmann–Wagner 112).). A kunok paréja Melius elnevezése. Palma Chriſti (Melius 82a) mintájára jött létre. Szent Péter kulcsa. az utótagra l. héja~. A kukucska ’fehér akác’ (2. (Veszelszki 185). J: ’Ricinus communis. J: ’Colchicum autumnale. F vészk. pl.). Marzell Colchicum autumnale [8] a. — közönséges ~ 1998: közönséges kutyaben- . konkoly kunkorgó l. vénuszhaj’. veris. kút l. 209). még csicsiskoma. hogy a kunok salátaként fogyasztották a növényt. 1948: Krisztus virág (Halmai 38). mohos források oldalán fordul el . erdei ciklámen’. a kunok sütötték és fogyasztották gumóit. F vészk. A névadásra hatással lehetett a kunok paréja ’kövér porcsin’ elnevezés is. J: ’Portulaca oleracea. kukucskál a. kunrépa 1798: Kún-répának gr. régi. A névadás magyarázata. karácsony táján már virágzik. A kunrépa ’erdei ciklámen’ valaha az Alföldön is elterjedt növény volt. — N. J: ’Primula veris subsp. kunrépa. hogy a növény gumóiból kora tavasszal csak levelek kútf 1540 k.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb. J: ’Frangula alnus. A névadás alapja. || krisztuskeze 1578: Chriſt’ keze (Melius 82a). J: ’Cyclamen purpurascens. J: ’Robinia pseudacacia. kutyabenge (SzegSz. Palma Chriſti (Melius 82a) tükörfordítása. palma Christi ’Krisztus pálma mag’.) talán a bizonytalan eredet kukucskál családjába tartozik.. A Krisztus-pálma a lat. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. kukucska (MagyGyógyn. Christuspalme ’Krisztuspálma’. disznórépa. J: ’Ricinus communis. Vö. isten~. tavaszi kankalin’. Marzell Actaea spicata a. a kút ’forrás’ el tag magyarázata talán az. Vö. 1783: Kriſtus tenyere (NclB. illatos virágfejl dés lehet. J: ’Helleborus niger. a lat. A népnyelvi kukucska ’ szi kikerics’ (1.

ÚMTsz. az utótag magyarázatára l. 125: 428). közönséges csillagpázsit’. hogy a fa hitvány. farkasbors. J: ’ua. | 1813: ’Solanum nigrum. gramen ’f . 374). gerézdes . kutyadögleszt f N. 419). büdös pipitér’.). Marzell Colchicum autumnale a. kutyalánc (MagyGyógyn. Ember és növényvilág 198. hound’s berry ’kutyabogyó’. vö. Péntek–Szabó. neve frangula (< frangere ’törni’). kapcsos korpaf ’. 50). Ember és növényvilág 227). ▌ 2. A névadás magyarázata. kutyaborostyán (ÚMTSz. szi kikerics’. J: ’Prunus padus. hondjeshout. A kutyalánc a ném. kutyabogyó. J: ’Cynodon dactylon. hogy jéges után büdös t le a határ” (Péntek–Szabó. a név a növény haszontalanságát jelzi. kutyaborostyán (Péntek–Szabó. 1807: Kutyafa (Magy. kutyapázsit (MagyGyógyn. vad – v. Hundsblume ’kutyavirág’ hatására alakult ki. — N. idegen nyelvi megfelel kre vö. holl. nagy útif ’. kutyabogyó 1798: Kutya-bogyó (Veszelszki 414). A kutyakapor ’nyári hérics’ magyarázata. ném. Marzell Frangula alnus a. az el tagra l. J: ’Sorbus aucuparia. kutyalánc 1908: kutyalánc (Zelenyák 91). Az elnevezés szemléleti alapja a növény alacsony. A kutyanyelv f ’közönséges ebnyelv f ’ (1. ▌ 2. J: ’Anthemis cotula. J: ’Colchicum autumnale. J: ’ua. 296). — N. farkashárs’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1758: kutyafa (SzT. F vészk. J: ’Plantago major. A kutyabenge összetett szó.kutyabogyó 256 kutyapázsit ge (Priszter 378). 1813: kutya Ts[eresznye] (Magy. nyári hérics’. kutyaborostyán N. J: ’Cynoglossum officinale. közönséges kutyabenge’. Gramen caninum (NclB. csucsor’. a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. F vészk. zelnicemeggy’. N.). J: ’Daphne mezereum. ill. földön szétfutó jellege. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal (hasonlóan a növény farkas el tagú nevei is: farkasboroszlán. kutyafa. J: 1798: ’Solanum nigrum. 1813: Kutyabogyó (Magy. — N. Hundsbeere ’kutyabogyó’. ebkapor. Ember és növényvilág 198). 45). A kutyacseresznye a ném. A kutyaborostyán összetett szó. 1783: Kutya Kapor (NclB. kutya bojó (ÚMTsz. borostyán. kutyapázsit 1824: kutyapázsit (MNy. ang. 377).) magyarázatára l. A kutyakapor ’büdös pipitér’ (1. idegen nyelvi megfelel re vö. ha szétmorzsoljuk: „Azt hiszik. gyep.). ÚMTsz. azt. Hunds-Elſebeere részfordítása. ▌ 2.) az ebnyelv mintájára jött létre. mérgez bogyótermése. A kutyadögleszt f a ném. F vészk. J: ’Adonis aestivalis. 328) (< lat.’.Tseresznye (Magy. piros termése. kutyanyelv f (MagyGyógyn. farkashárs). 2. 1798: Piros kutya-tseresnye (Veszelszki 416). a nevek a termések ’zelnicemeggy’ (1.’. Hundsbaum tükörfordítása. kutyafa (SzegSz. Ember és növényvilág 198.).’. hogy a növény illata büdös. kutyakapor 1. 373). fekete csucsor | Solanum.). lat. 38). 281). 1807: kutya –v. J: ’Lycopodium clavatum. J: ’ua. dogwood. F vészk. madárberkenye’. A kutyafa a ném. ang. 1798: kutya-kapor (Veszelszki 155). R. 79: 116–121). . 2. törékeny. Gürtelkraut (Veszelszki 317) fordítása.) jelentéktelenségére utal. közönséges ebnyelv f ’. hogy mérgez . kutyanyelv f 1. A kutyabogyó a német Hundsbeere tükörfordítása.. kutyakapor (Péntek–Szabó. 393). ’madárberkenye’ (2. kutyadögleszt f (MagyGyógyn. A kutyapázsit feltehet leg ’közönséges tarackbúza. Diószegi–Fazekas alkotása. N. 7: 679). fekete csucsor’. — N. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1903: kutyanyelv f (Hoffmann–Wagner 31). 178). kutyafa 1754: kutja fa (Nyr. J: ’Frangula alnus. az utótagra l. — ~fa 1783: Kutya TsereÐznye-fa (NclB. a növény R. — piros ~ 1783: Piros Kutya tsereÐznye (NclB. kutyacseresznye 1. Marzell Daphne mezereum a. A kutyanyelv f ’nagy útif ’ (2. benge. a cseresznye utótag magyarázata a növények kerek. A névadás alapja a növény értéktelen. Elymus repens’ a lat.

F vészk. SzegSz. hasindító kutyatej’. veszedelmesen hasonlít a petrezselyemre” (Európa vadvirágai 176). Marzell Aethusa cynapium a. Az utótagra l. ezek a növények szintén fehér. J: ’Euphorbia lathyris. a lat. a kutya el tag a növény értéktelenségét. Hundspeterlein (NclB. kutyaszöllö (ÚMTsz.). kutyaté. ha leszakítják. 125: 424. farkaskutyatej’. 44). J: ’Adonis vernalis. J: ’Taraxacum officinale.. a névadás magyarázatára l. Idegen nyelvi megfelel re vö. kynós ’kutya’. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal. J: ’Rosa canina. Ember és növényvilág 218). 1791: Kutya Petre’elyem (Lumnitzer 116). vö. Hundswein tükörfordítása. ill. kynós ’kutya’. sárgakutyatej (Péntek–Szabó. 114). Vö.) kutyarózsa neve hasonlóság alapján jött létre. — hasindító ~ 1998: hasindító kutyatej (Priszter 373). J: ’ua. A sz l utótag csuvasos jelleg ótör. Vö.’. | kerti ~ 1841: kerti kutyatéj (Barra 389). ▌ 2. 1948: kutyaperje (MagyGyógyn. J: ’ua. Cynodon (< gör. . | keresztes ~ 1998: keresztes kutyatej (Priszter 373). Péntek–Szabó. 375). gyep. nyelv hatása sem. vö. ký#n. gen. kutyatej’. 328). 198). J: ’ua. ádáz’. A kutyarózsa a kés lat. kutyatej (MagyGyógyn. 349). 1783: Eb ró’sa (NclB. || kutyatej 1798: Kutya-tej (Veszelszki 211). de nem zárható ki a lat. TESz. gramen ’f . 1998: kutyarózsa (Priszter 483).) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. mindkét növény szárából nedv folyik. lat. canénus ’kutya-’ melléknév. „A’ petrezselyemt l és turbojától alól fényes levele külömbözteti” (Magy.’. tavaszi hérics’. A kutyatej ’pitypang’ (2. Ember és növényvilág 218).. 86: 441). farkas-~. Ember és növényvilág 198). 349). 1998: kutyatej (Priszter 372). 2: 126... ang. J: ’Aethusa cynapium. — Ö: eb~. 104). perje. A f ként nyelvjárási alakváltozatokban meglév l > ll (szöll ) kett s mássalhangzó hangzóközi geminálódás eredménye. lat. kutyatéÇ (Péntek–Szabó.. kutyatej (Csapody–Priszter. lat. ký#n. fekete csucsor’. | keresztlevel ~ 1841: keresztlevelü kutyatéj (Barra 389). 1841: kutyasz l (Barra 331). Hundrose. tejesf . J: 1798: ’Euphorbia sp. 1: 860. ebgyógyítópázsit. canis ’kutya’) tükörfordítása. és kés bb tapadhatott hozzá a ’sz l ’ jelentés. A névadás alapja a növény haszontalan. hogy a növény tejnedvet tartalmaz. || ebrózsa 1578: EbroſÅa (Melius 23a).’. J: ’ua. Marzell Solanum nigrum a. kutyatej — ~f 1761: A’ Kutya Tej f×nek a’ txvit” (TESz. 1903: kutya petrezselyem (Hoffmann–Wagner 57). A kutyaperje valószín leg a lat. 1798: Kutya-perje (Veszelszki 240). kutyapetrezselyem 1783: Kutya Petre’selyem (NclB. gen. sz l a.’. A kutya el tagra a növény egyéb kutya el tagú nevei (vö. gyep rózsa’. canis ’kutya’) fordítása. Nyr. odóntos ’fog’) is hatással lehetett. szakny. a névadás alapja hasonlóság: a növények f félék. A tavaszi hérics (2. gen. kutyarózsa (Péntek–Szabó. a tej utótag magyarázata. 328) (< lat. rosa canina (< lat. A kutyapetrezselyem valószín leg a ném. N. kutyarózsa 1. lat. ▌ 2. kutyasz l 1834: kutyasz l (Kassai 3: 220). Hunds-Petersilie tükörfordítása. SzamSz. | 1998: ’Euphorbia. kutyabogyó. kutyasz l (SzlavSz.kutyaperje 257 kutyatej pázsit’. ▌ 3. apium ’petrezselyem’). J: ’Chelidonium majus. hitványságát jelzi.’. TESz. N.-i cynapium (< gör. Genaust canínus a.) és ’vérehulló fecskef ’ (3. a virágok a gyep rózsa virágjára emlékeztetnek. Ember és növényvilág). pitypang’. — N. kutyatej’. közönséges tarackbúza’. jövevényszavunk. kutyaperje 1783: Kutya-perje (NclB. — sárga~ N.). A növénynek egyéb tájnyelvi elnevezése is kialakult a kutya állatnévvel. MNövSz. vérehulló fecskef ’. kutyatej | Euphorbia cyparissias. 1: 571. eredetileg valamilyen bogyótermést jelölhetett. pázsit’. lat. Genaust cynápium a. J: ’Elymus repens. J: ’Euphorbia sp. canis ’kutya’) fordítása. canénus ’kutya-’ melléknév. ném. ebagyar). ebzeller. odoús. J: ’ua. keser tejnedvet tartalmaznak. A levelek formája a névadás motívuma: „F ként a levele. A kutyatej a német Hundsmilch tükörfordítása. N. A kutyasz l a ném. J: ’Solanum nigrum. dog-rose. Gramen caninum (NclB. rosa ’rózsa’. mérgez bogyótermése: „mírges a bogyója” (Nyr.

. kükiny l.kutyatök 258 kutyócska kutyatök N. || kutyóka 1903: kutyóka (Hoffmann–Wagner 128). J: ’Bryonia alba. kutyócska 1903: kutyócska (Hoffmann– Wagner 127). A kutyazelnice összetett szó. kutyazelnice 1813: kutya Zelnitze (Magy. az utótagra l. Vö. 51: 15. Nyr. J: ’Antirrhinum majus. kutyócska kükény l. kökény . hogy a növény magháza ebfejhez hasonló. A kutyatök a ném. Marzell Bryonia a. zelnicefa. 16. J: ’Misopates orontium. 23: 423). 2. vetési oroszlánszáj’. Hundskürbis tükörfordítása. kutyóka l. valószín leg a kutyacseresznye mintájára jött létre. 31: 139. F vészk. J: ’Prunus padus. Idegen nyelvi megfelel re vö. a névadás magyarázata. A kutyócska ~ kutyóka a kutya f név -cska ~ -ka kicsinyít képz s alakja. kökörcsin kükin. ebfej f . cucurbita canina. kerti oroszlánszáj’. kutyatök (Nyr. zelnicemeggy’. lat. Nyr. 394). büdös gönye’. kökény kükerc l.

Csapody–Priszter. lajtorja tüsök (MagyGyógyn. J: ’Chenopodium rubrum. (OrvK. — tajtékzó ~ 1578: Taytékozo láb moſo f× (Melius 54). oroszlán~. laboda lágyító l. 1807 e. J: ’ua. MNövSz.). 2: 702). a növénynek is nagy levelei vannak.: lab moſo fweth gr. 1395 k. — büdös ~ 1783: Büdös Laboda (NclB. gólya~. a német eredet lajtorja ’létraszer szekéroldal’ és a tüske ’tüskés növény’ összetétele. TESz. A lakatf népi név. 115). a növény a népmesék minden lakatot nyitó füve.. az ófrancia eredet lakat ’levehet függ zár’ és a f összetétele. loboda (ÚMTsz. 377). tajtékzóf . lúd~. J: ’Arctium lappa. 115). szarka~. 182). 257). MNövSz. laboda (MagyGyógyn. spenót. lámpavirág (Csapody– Priszter. galamb~. 1807: büdös Laboda (Magy. szb-hv. A laboda eredetileg ’különféle nagy level növény’ jelentés . 405/12–13). 377). — N. bárány~virág (→ bárányvirág). EWUng. J: ’Taraxacum officinale. büdös libatop’.). A névadás magyarázata. лoбoдá ’ua. mezei iringó’. csóka~. J: 1395 k. 1798: Büdös laboda (Veszelszki 82). EWUng. A lábmosóf magyar alkotás.: RMGl. blg. 2. лебедá.: TESz. лóбода ’libatop’. lator koldus ~a sebesít f . lobodo (CsángSz. varjú~ lábmosóf 1577 k. 2. lakatf (MagyGyógyn. F vészk. J: ’Verbena officinalis. N. 1807: ’Chenopodium.: bleta: laboda (BesztSzj. a vörös a növény vöröses szárára és levelére utal. galamb~gólyaorr. ▌ 3. a névadás magyará- . laboda 1. vö még tüskefa. A tajtékzó jelz re l. J: ’Eryngium campestre. lobòda ’Atriplex’. liba~. — vörös~ 1813: veres L[aboda] (Magy. A lámpavirág népi név. 223. 324). A lajtorjatüske népi név. gömb alakú föld feletti száraz kóróját a szél sodorja a mez kön. ugyanezen a szemléleten alapul a növény ördögszekér elnevezése.: ’különféle nagy level növények neve. 345). labogya l. TESz. borjú~f . vasf ’. éjjeli~ lámpavirág N. tyúk~. ▌ 2. vörös libatop’. hogy a növény szszel elszárad. szlk. hogy a növény gyökerét szappanként használták. A laboda ’bojtorján’ (2. a láb ’végtag’ és a mos -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. nagy bojtorján’. béka~. bojtorján elnevezése’. kakas~. farkas~. lakat a. A laboda szláv jövevényszó. majd 1807-t l els sorban a Chenopodium-félék elnevezése különféle megkülönböztet jelz kkel: a büdös jelz a növény átható szagára.L láb l.’. harang~. holló~. lakat a. 1590: Hemerocalles: Labmoso fé (SzikszF. szappanf ’. N. réteken át. lakatf N. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. | 1807 e.. A névadás magyarázata. J: ’Saponaria officinalis. libatop’. F vészk. daru~. or. pitypang’. labogya. 1775: Láb-mosó-fü (Csapó 245).. a lámpa ’világítótest’ és a f összetétele. loboda. els sorban a libatop. has~f lajtorjatüske N.: Laboda (Julow 256). J: ’Chenopodium vulvaria. a f magyarázó utótag.). vö. lámpa l. A név valószín leg a tálmosóf növénynévvel párhuzamosan alakult ki.’ (TESz.) népi név.

J: ’Ranunculus flammula. J: ’ua. J: ? ’Tanacetum balsamita.: RMGl. (Csapó 190). A névadás alapja. vö. Szabó. kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. idegen nyelvi példák mintájára jött létre. vel. J: ’ua. | marti~ 1775: Marti-lapu (Csapó 164). hogy a növény csíp s: „mindnyájan a’ nedves helyeken ſzeretnek tanyázni. — tejes~ 1577 k. | kis édes~ 1783: Kis édes Lapu (NclB. | mezei tövises~ 1578: „Mezei txuiſſes lapu” (Melius 43a). 416). | lókörm ~ 1775: Ló-körmülapu (Csapó 164).’. ▌ 4. J: ’ua.’. ▌ 6. árva~haj lap l. 448). lanternplant. J: ’ua. hogy a növényen a bogyókat felfúvódott. | keser ~ 1577 k. 1998: lampionnövény (Priszter 454). éjjelilámpa. bölénylapu (→ bölény). J: ’ua. | tövises~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. Égetx langas f×” (Melius 175). J: ’ua. — édes~ 1590: Tussilago. mostoha lapu (SzikszF. 1807: keser Lapu (Magy. Égetf langas-fÍ” (Veszelszki 374). ▌ 3.’. piros csészék veszik körül. borda~ lapi l. 288/8). 1395 k. 416). J: ’Arctium minus. J: ’Silybum marianum. ▌ 2. | szomjúhozó~ 1775: Szomjúhozó Lapu (Csapó 35). J: ’Arctium lappa. 416).’. és mindnyájan tsipfsek.’. vngula caballina: Edes lapu. ▌ 7. J: ’ua. | igen széles level keser ~ 1578: „igen ſÅeles leuel× Keſer× Lapu. vag.-i flammula ’éget ’ felhasználásával alkotta: „Flamula. — édes~ 1775: Édes lapu (Csapó 151). | keser ~ . gyermek~f .’. szakny. 2.: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK. nagy bojtorján’. nádralapu lapu 1.’. J: ’ua. J: ’ua. 1783: Édes Lapu (NclB. — apró~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. | kisebb~ 1841: kissebb Lapu (Barra 238). J: ’ua. 448). | fehér kerti tövises~ 1578: Feyér kerti txuiſſes lapu (Melius 46a).’.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek.’. martilapu’. 1998: martilapu (Priszter 529).’. | keser széles~ 1813: keser . | apró bojtorjános~ 1798: Apró bojtorjános lapú (Veszelszki 88).: lappa: lapho (SchlSzj. J: ’ua.’. 1798: édes lápú (Veszelszki 87). amelyek lámpásokhoz hasonlítanak. 1096). 1775: Nagy lapu (Csapó 151). J: ’ua. 2. | parti~ 1841: partilapu (Barra 202).: RMGl. | széles~ 1583: zélos lapu (Clusius–Beythe 5a: BotTört.: RMGl. | keser nagy~ 1798: keserÍ nagy lapú (Veszelszki 87). Boldogasszony tenyere’. zsidócseresznye’. 1775: Égetö lángas-fü (Csapó 34). J: ’ua. az az. 1590: Lappa maior: Szeles lapu (SzikszF.’. J: ’ua. lánc l. J: ’ua. | fehérhátú~ 1775: Fehérhátulapunak gr. és ſzárítók. ▌ 5. J: ’ua. Vö. | sima~ 1585: „tussilago: Zamar lapu sima lapu zamar kxrxm” (Cal. a lat. — mindenkor szomjúhozó tövises~ 1578: Mindenkor ſÅomiuhozo txuiſſes Lapu (Melius 43). 1783: Marti Lapu (NclB. lány l.’. bojtorján’.’. 448).lampionnövény 260 lapu zata a lámpához hasonló bóbitás kaszattermésekb l álló gömbszer termés. J: ’Arctium sp. MNövSz.’. közönséges acsalapu’. szártalan bábakalács’. | nagy~ 1578: Nagy Lapu (Melius 40a). — fehér kerti~ 1578: Feiér kerti lapu (Melius 46a). F vészk. ang.’. nagy Lapunac gr. égetfk. Melius 438. 592/5). 127). F vészk. || lángosf 1813: Lángosf (Magy.’. lampionnövény 1966: lámpionnövény (Csapody–Priszter.’. 378). 609/21). hólyagszer . J: ’ua.: RMGl. 1775: Édes lapu (Csapó 164). Laternenpflanze. 448). brusztujlapu.: RMGl. A lampionnövény a zsidócseresznye hivatalos magyar elnevezése. széles L[apu] (Magy. J: ’ua. Az éget lángosf Melius alkotása. 1405 k. 1578: Keſer× Lapu (Melius 40a). A névadást Veszelszki azzal indokolja. 448). (Melius 11a). — fehér tövises~ 1577 k. békaboglárka’. ▌ 8. J: ’ua. | tövises~ 1775: TöviÐÐes Lapu (Csapó 35). J: ’Physalis alke-kengi. kutya~ lángosf — éget ~ 1578: Égetx langas f× (Melius 175).: keſerw lapu (OrvK. takácsmácsonya + erdei mácsonya’. 448). J: ’ua. F vészk.. a’ mint a’ Magyar neveik-is ezt bizonyítják: Égetf Bolgár-virág. 377). 455).’. 115).: lappa: lapow (BesztSzj. kis bojtorján’.’. J: ’Carlina acaulis. — nagy édes~ 1783: Nagy édes Lapu (NclB. J: ’Tussilago farfara. J: ’Dipsacus fullonum. à ki az Lò farkaban ragad” (Melius 40a).: RMGl. ném. 412). máriatövis’. J: ’Petasites hybridus.

A Boldogasszony tenyere (3. a levelek sokszor tüskések. TESz. sulyom~.’. J: ’Ranunculus flammula. töviskés magyarázatára l. A névadás magyarázata: „A’ világ tsaló kólduſok e’ fÍvel hólyagot ſzívatnak a’ teſteken.’. 1775: Lator-koldus (Csapó 34). J: ’ua. mart a. | tövises~ 1813: tövisses L[apu] (Magy. torzsikaboglárka’. A máriatövis (4. a lator jelentése ’gonosz. töviskéslapu neve a lat. dipsakós ’cukorbetegség. Genaust Dípsacus a. 131). atracél(~). A è-val. — mezei tövises~ 1775: Mezei töviÐÐes lapu (Csapó 165). tövisses L[apu] (Magy. Lappa minor utótagjának fordítása. Csapó alkotása. ▌ 10. A nagy bojtorján (1.) tejes jelz je arra vonatkozik. 378). 346). sebesít f . szlk. útilapu’. mert à lator Kuldúſoc eſÅt è f×uet kxtic à lábokra azzal turoſittyác lábokat (Melius 175–175a). vö. 378). J: ’ua. hogy a levelek hátulja molyhosan fehéres-sz rös. J: ’Ranunculus sceleratus.) fehér kertilapu és fehér kerti töviseslapu elnevezése Melius alkotása. keser nagy. A nagy bojtorján (1. dípsa ’szomjúság’) fordítása. nádra~. a nagy jelz lat.) parti jelz je a növény el fordulási helyére utal. kis. lat. békaboglárka’. A takácsmácsonya és az erdei mácsonya (5. tüskés.’.) bogáncsra emlékeztet .’.lator koldus lába sebesít f 261 lator koldus lába sebesít f XVI. bogáncs~. J: ’ua. A lapu szláv eredet .) mezei tövises. .. erny s fürtben álló akaszkodó. bölény(~). A martilapu ’vízparti lapu’. sz. magyarázata. A fehérhátú. lapúh ’martilapu’. 1783: Lator koldus lábu ÐebeÐitö-fü (NclB. a lator jövevényszó. bogáncsszer termésük van. apró jelz je a lat. a ném. A mezei iringó (9. mart a. átkozott-tövis (→ istenátkoztafa). || latorkoldus 1. keser lapu (Szabó–Péntek. boldogasszony~.) nagy. A növény levelei fehéren márványosak. lopúch ’nagy bojtorján. I. Lappa maior (Melius 40a). hogy „Nedves partos helyeken ſzeret tanyázni források mellett a’ honnét-is leg-igazabb neve a’ Marti Lapu. szamárköröm.. vagyis parti” (Veszelszki 216). EWUng. TESz. | töviskés~ 1583: töuiskes lapu Acanthium (Clusius– Beythe 2a: BotTört. Szent Ilona ~. keser széles jelz i a levél formájára. — N.. hogy a növénynek tüskés. selyem~. levelének átmér je a 90 cm-t is elérheti. vaj~ lator koldus lába sebesít f 1578: Lator Kuldús laba ſebeſitx f× (Melius 175). az átadó nyelv vitatott. dípsakos. A további jelentések hasonlóság alapján fejl dtek ki. friss tejes leveleit salátaként fogyasztják. Weis Garten distel (Melius 46a) fordításával hozta létre. J: ’ua. lator a. úti~. F vészk. J: ’Onopordum acanthium. medve~. vö. bojtorjánszer termése van. Spinoſa lappa (Clusius–Beythe 22) fordítása.) jelentésben. elvetemült’ (els megjelenése: 1575). A lapu 1395 k. tövises. 382). fehéres fészekpikkelyekkel övezett virágzatra utalnak. a névadás magyarázata. lator a. amely állandó szomjúsággal jár’ < gör. 1783: Mezei töviÐes lapu (NclB. lapu a.) korrelatív párja a kis bojtorján (6.. ízére vonatkoznak. A lator koldus lába sebesít f Melius alkotása. Ezerjóf 82). ill. fehértövis.) mindenkor szomjúhozó jelz je a lat.) fehérhátú jelz jének magyarázata. marti~szattyú. szamárbogáncs’. hogy a növény csipkés. — Ö: acsa~. A latorkoldus. a növényeknek általában nagy méret levelük. tészta~. szamár~. tüskések. lator koldus lába sebesít f körülírásos nevek. ▌ 9. J: ’Eryngium campestre. hogy a növény leveleiben megáll a víz. 733).). a mezei tövises jelz k magyarázata. keser . fehér tövises jelz i a szúrós levelekre és az ezüstös. gömb alakú bokrot nevel növény. F vészk. EWUng.. ill. ▌ 2. dipsacus (< gör. A martilapu (7. 2. A szamárbogáncs (10.) igen széles level keser . szln. a névadást Melius így indokolja: „Lator Kuldús laba ſebeſitx f×. mintára jöhetett létre. h-val hangzó régi adatok a szláv származás kétségtelen bizonyítékai. A szártalan bábakalács (2. t nt fel ’nagy bojtorján’ (1. sz rös termése van.-t l adatolható ’vízpart’ jelentésben. hagyma~. A közönséges acsalapu (8. Vö. vö. a növény t levelei nagyok. mezei iringó’. 2. a lókörm jelz magyará- zatára l.: Keserw lapu (SzegSz. hogy a’ kegyes embereket az alamisnálkodásra felindíttsák” (Veszelszki 374). tüskés level növény. brusztuj~. a mart 1395 k. bogáncsra emlékeztet termése van. — fehérhátú~ 1813: fejérhátú. keser ~bojtorján. 1798: Lator kóldus (Veszelszki 373). lapu a. A lator koldus lába sebesít f névb l elvonással keletkezett a latorkoldus.

leánysom 1783: Leány-Ðom (NclB. A fekete kökörcsin (2. Olaſz-Orſzágban termx cſemete” (Lippay I: 107).) szintén a Pulsatilla nemzetséghez tartozó kökörcsinféle. a növény bókoló virágja hasonló a leánykökörcsinhez. J: ’ua. orvosi salamonpecsét’. EWUng. l(jányeper.). sóskaborbolya’. a . fr. B. vö. || oleánder 1664: „Nerion. 426). leányeper (ÚMTsz.). ném. Oleander. rózsa leánder 1857: „szeretem a leander csoportozatokat” (TESz. Pulsatilla növénynevet a török eredet kökörcsin (els megjelenése 1395 k. lat.’. l(jány9per. vagy a levél formája hasonlít a babér leveléhez (2). Az európai nyelvekb l egyrészt a k. az oleánder a lat. fekete kökörcsin’. másrészt a lat. oleander átvételeként mutatható ki. (Melius 7a). J: ’Nerium oleander. a névadás alapja valószín leg a termés piros színe.). a további jelentések hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dtek ki: a növények általában örökzöldek (3. l(ánder (SzegSz.. laurus ’orvosi salamonpecsét’ nevének átvétele. leander a. ▌ 3. l(jányep(r (Péntek–Szabó. erdei szamóca’. a leány el tag valószín leg a piros termésre utal. TESz. leánder’. leányeper N. A leánysom a leány ’hajadon. — Ö: ~borostyánf (→ borostyán). Növényszótár 5). fiatal n ’ és az ótörök eredet som összetétele. ol. serotina: Lean kôkôrcz (SzikszF. lányeper. Az utótagra l. UEWb. a leány ’hajadon.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. — sárga~ 1903: sárga leánykökörcsin (Hoffmann– Wagner 112). 1798: Leány-Ðom (Veszelszki 92). || laurfa 1783: Laur-fa (NclB. szúrós csodabogyó’. lat. Laurus Alexandrina (Melius 184) fordításával hozta létre. oléandre. 1998: leánykökörcsin (Priszter 472). 359). leánder (Priszter 435). — földi ~ 1578: Fxldi Laurus (Melius 56a).). a lat. A leánder bécsi német eredet . — alexandriai ~ 1578: Alexandriai Laurus (Melius 184).) növénynévvel helyettesítették. A leányeper népi név.’. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal. amely fiatal lányok színe. a név latin mintára jött létre. J: ’Laurus nobilis. 1775: Leány-kökörtsin (Csapó 146).) földi laurus nevének magyarázata szintén az.’. l9jányeper. hogy „haſonlo à Laurushoz” (Melius 56a). J: ’ua. oleandro ’leánder’. l(jáneper. lejányep9r. 4. 836. laurus növénynevet 4 jelentésben használja. A laurus a lat. leander a. dáphn# ’babér’) átvétele.). Ember és növényvilág 235).. J: ’Ruscus hypoglossum.) a R. még eper. 1911: sárga leánykökörcsin (Cserey. 364).laurus laurfa l. A földi laurusf ’orvosi salamonpecsét’ (2. a növények felépítése azonos. ▌ 3. | kisebb ~ 1791: KiÐÐeb Leány-KükörtÐin (Lumnitzer 223). a laurfa el tagja elvonással keletkezett a laurusból. virgo ’sz z. Melius a lat. oleander (< gör. J: ’ua. Virginis (Clusius–Beythe 26) (< lat. lejányeper. leander ’leander’ átvétele. a földi jelz megkülönböztet szerep . a laurus eredeti jelentése ’közönséges babérfa’ (1. J: ’Polygonatum odoratum. rhodódendron) átvétele. leánykökörcsin’. — fekete ~ 1903: fekete leánykökörcsin (Hoffmann–Wagner 116). leánykökörcsin 1. nigricans. — kisebb ~ 1783: KiÐÐebb Leány Kükörtsin (NclB. J: ’Fragaria vesca. 381).’ változat továbbéléseként. 1590: pulsatilla saturatior. vagy Oleander. laurus 262 leánysom laurus 1. a ném. de az olasz nyelvnek is lehetett közvetít szerepe. leandro. ▌ 4. 1584: leyan Kökxrchyn „Virginis” Pulſatilla ſaturatior ſerotina (Clusius–Beythe 26). Genaust lauréola a. borostyán laurusfalevel -rózsa l. Az alexandriai laurus ’lónyelv csodabogyó’ (3. lorandrum ’ua. J: ’Ruscus aculeatus. laurusborostyánf l. 1867: leánder (TESz.: RMGl. J: ’Berberis vulgaris. laurus ’babérfa. 1595: fxldi Laurus (Beythe 124). J: ’Adonis vernalis. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. ▌ 2. J: ’Pulsatilla grandis. fiatal n ’ és az uráli eredet eper összetétele. babér’ (< gör. 1998: leander. közönséges babérfa’. — N.’. tavaszi hérics’. a lat. hajadon’) elemet lefordították. J: ’ua. 1578: Lauruſnac gr. lónyelv csodabogyó’. A lat. A leánykökörcsin 1584-ben t nt fel. — földi ~f 1578: Fxldi Laurus f× (Melius 185a).). A szúrós csodabogyó (4.) Melius alkotása. A sárga leánykökörcsin ’tavaszi hérics’ (3. a f utótag magyarázó. ▌ 2.

Marzell Filipendula ulmaria a. hogy a a határban csatangoló gyermekek a piros bogyókat eszegetik. A lencsekóró összetett szó.) és ’mezei szarkaláb’ (2. l‚n. J: ’ua. 401).). és nem háborgatják” (Barra 378–9). ▌ 2. 1948: réti legyez (MagyGyógyn. leánysóskafa N. bajnóca Mezei vad Len (Melius 165a). — ~f 1813: Legyez f (Magy. (Beythe 122a). közönséges gyujtoványf ’. len 1. magyarázatára l. házi len) els megjelenése: 1395 k. ördög~ légyf 1578: Légy f× (Melius 174a). lán. — réti ~f 1948: Réti legyez f (MagyGyógyn. Fraue(n)laub ’lánylomb’. hogy a . amelyek a házi lenre emlékeztetnek. 257). len a. F vészk. hogy a növény vadon n . 375). a sepr zanót hüvelytermése emlékeztet a lencse termésére. a ném. A len (Linum sp. A len ’közönséges gyujtoványf ’ (1. ném. M×ckenkraut (Melius 174a) tükörfordítása. Vö. A névadás magyarázata.) jelentésben a lat. kemény szára’ összetétele. 378). kerti oroszlánszáj’. lencsekóró helyett. 391). 1775: Légy-fü (Csapó 26). béka~. A len szláv eredet . J: ’Cytisus scoparius. egyenes.) és ’vetési oroszlánszáj + kerti oroszlánszáj’ (2. 1583: vad len Linaria (Clusius–Beythe 5a: BotTört. . Szabó. 103). — Ö: asszony~. 1590: Linaria: Len leuelô fé. — mezei vad~ 1578: lencsekóró — vad~ 1578: Vad Lencze koro (Melius 21a).. A lencsekóró ’sepr zanót’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. — vad~ 1578: Vad len (Melius 164a). EWUng. — Ö: nap~. 257). || 1813: Lentsekóró (Magy. J: ’Persicaria hydropiper. A borsos keser f légyf nevét Melius hozta létre.’.’. hogy „Ha az ember ezen nyersf vel a’ ló testét jól megdörgöli a’ legyek és más bogarak nem szálnak rá. J: ’Consolida regalis.leánysóskafa 263 lenlevel f bogyók a somhoz ’Cornus sp. bolhaf . J: ’Linaria vulgaris. Vö. A közönséges gyujtoványf (1. leginye l. lan. Marzell Berberis vulgaris a. len a. többszörösen összetett szó. az utótagra l.: TESz. Linum usitatissimum. A névadás magyarázata. lénum ’len’) fordítása. 130). szb. Mária ~ lenlevel f 1. vö. TESz. Wieſenwedel (NclB.). sóskaborbolya’. legyez bajnóca l. 1783: Vad lentse kóró (NclB. pillangós virágú hüvelyes növény’ (els megjelenése: 1395 k. a sóskafa a növény R.’. szlk. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a sepr jeneszter nevet javasolja a R. A réti legyez a ném. ▌ 2. 1584: Vad len (Clusius– Beythe 19). 391). lencse l. 375) tükörfordítása.’ hasonlóak. a leány el tag magyarázatára l.-hv. elnevezésének átvétele (a fái sóska els megjelenése 1525 k. F vészk. 1595: vad Lennek gr. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). J: ’ua. szakny. magyarázatára l. 2. J: ’Berberis vulgaris. J: ’ua. A leánysóskafa népi név.: „lens: lenche”) és a kóró ’a növény száraz. béka~. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). még som.. 1783: Vad Len (NclB. J: ’Linaria vulgaris. vagy.: línu[m]: len (BesztSzj.: RMGl. Melius a len növénynévhez level és f magyarázó utótagot f zött. lenje l. szln. jegenye legyez — réti ~ 1783: Réti Legyezö (NclB. Melius 435. sepr zanót’. réti legyez f ’. 2.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre. 1590: Linaria: Len leuelô fé.: RMGl. gyujtovány~.) vad jelz je arra utal. Idegen nyelvi megfelel re vö. A névadás magyarázata. 1998: réti legyez f (Priszter 377). J: ’Filipendula ulmaria. leánysom. vagy. a déli szláv eredet lencse ’Lens sp. 363). A lenlevel f ’közönséges gyujtoványf ’ (1. közönséges gyujtoványf ’. 1783: Len levelü fü (NclB. 1783: Légy fü (NclB. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. lenféle’ < lat. leánysóskafa (MagyGyógyn. hosszú szárú növények szálas levelekkel. 130). vad len (SzikszF. vad len (SzikszF. lenlevel f . 1595: Len leuelx fiju (Beythe 122a). J: ? ’Misopates orontium. mezei szarkaláb’. 130). 378). sóska. a névadás alapja a virágzat legyez formája. borsos keser f ’. Diószegi–Fazekas f magyarázó utótaggal látta el a növénynevet. lén#rius ’len-.-i Linaria (< lat. leánysóskafa.

J: ’Trigonella.’. 427). | nagy ~ 1745: Nagy Lép-fü (Torkos 8). hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. orvosi szemvidító(f )’. A névadás alapja. lepkeszeg 1807: Lepkeszeg (Magy.) korrelatív párja. J: ’Asplenium ceterach. A lép el tag a növény régi nevének átvétele (lépf ). Melius 435.: RMGl. a level és a f magyarázó elemek összetétele. lat. kacskaringós bordalap (→ bordalap). hogy a virágzat háromszöget formál. pikkelypáfrány’.) nyilvánvalóan a tudós könyvekb l ismert lat. azt el-oſzlatja” (Veszelszki 80). Mollay. 1783: Nagy Lép-fü (NclB. pikkelypáfrány’. ▌ 3. A név a virágok hasonlósága alapján jött létre. mivel a növény levelei méteresre is megn nek.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. szintén páfrányfaj. 1577 k.-i foenum-graecum utótagjának fordításával jött létre. auag szem gyogito (SzikszF. Genaust Linánthus a. Diószegi–Fazekas alkotása. csillapít’. A lenvirágúf többszörösen összetett szó. A lépf ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. J: ’Asplenium ceterach. szarvasnyelvpáfrány’.’. feye. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a kacskaringós bordalap (→ bordalap) nevet javasolja a R. A kacskaringós jelz magyarázatára l. A névadás alapja. 314/25). görögszéna’. lépharaszt — kacskaringós ~ 1903: Kacskaringós lépharaszt (Hoffmann–Wagner 211). A bakszarvú jelz re l. Leinkraut (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’. hogy a növény hasonló a lenhez: „feyér à virága. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Gemeines gelbes Flachskraut (NclB. Vö. bakszarvúf . — kis ~ 1783: Kis Lép-fü (NclB.’. pikkelypáfrány’. 144). Vö. trig#nium ’háromszög’) hatására alkothatták. szarvasnyelvpáfrány’. ásplēnos ’lép nélkül. 427). J: ’ua. A lépf ’Dryopteris filix-mas’ (3. már Melius (1578) leírja. 1775: Lép-fü (Csapó 157). | görög ~ 1948: Görög lepkeszeg (MagyGyógyn. — erdei nagyobb ~ 1798: Erdei nagyobb Lép-fÍ (Veszelszki 80). J: ’Euphrasia officinalis. J: ’ua. szakny. „kéc à virága” (Melius 164a) ’mezei szarkaláb’ (2. még foenum-graecum. J: 1745: ? ’Asplenium ceterach. vö. J: ’Dryopteris filix-mas. valamint a növények gyakorta fordulnak el lenvetésekben. arra vonatkozik. a lat. gímharaszt. Szabó. görögszéna’. úgy a’ dagadt lépre köti. splen ’lép’) és a ném. A görög magyarázatára l.lenvirágúf 264 lepkeszeg növények levelei hasonlóak a len leveléhez. J: ’Trigonella foenumgraecum. szakny.). hogy a növényt lépbetegségek gyógyítására használták. 391) ’ua.’. A lépharaszt elnevezés Wagner alkotása. ▌ 2. lépf helyett. Graecus ’görög’. madár~ lépf 1. 1998: görög lepkeszeg (Priszter 526). 1775: Nagy lép-fü (Csapó 249). szakny. . A lepkeszeg nemzetségnév. 1798: Lép-fÍ (Veszelszki 80). J: ’Asplenium scolopendrium. a kis lépf ’pikkelypáfrány’ (2. a szláv eredet len. A lepke el tag a növény pillangóhoz hasonló virágaira utal (a pillangósvirágúak családjába tartozik). lenvirágúf 1590: Euphrasia: Len virago fé. Milzkraut ’lépf ’ fordításával jött létre. lép l. erdei pajzsika’.). ſoc mag vagyon benne mint à Lenben” (Melius 91a)..: „Lepfwbqlis kÿt Scolopendriának hÿnak deakul” (OrvK. A pikkelypáfrányt (2.) szintén lépbetegségek gyógyítására használták: „A’ leveleit meg-törvén ha borral megvegyítik. a görög jelz a lat. 257). asplenios. a szeg utótagot a lat. SÅent Gyxrgy hóban mint à Lennec vgyan gubás à viraga. Trigonélla a. az erdei nagyobb jelz megkülönböztet szerep . J: ’ua. Genaust Asplénium a. hogy a növény „Lépnek dagadtságát oſzlatja” (Csapó 249). hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. a haraszt utótag arra utal. haraszt. A nagy lépf (1. 430). F vészk. — bakszarvú ~ 1807: bakszarvú Lepkeszeg (Magy.) jelz je megkülönböztet szerep . Genaust f##num-gr##cum a. F vészk. — kis ~ 1745: Kis Lép-fü (Torkos 8). Növénynevek 66. Melius a két növényt a virág színe alapján különíti el: „ſárga à virága” (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’ (1.-i Trigonella (< lat. 430). ném.-i Asplenium (< gör. magyarázatára l. vadlen (→ len). trig#nus ’háromszög ’ magyarázata. lépet enyhít. | 1775: ’Asplenium scolopendrium.

— széleslevel ~ 1998: széleslevel levendula (Priszter 411). Leveſtikom. szilva~f lestyán — ~f 1708: L¥guſt¥cum:. A névadás alapja. pénz~f . | valódi ~ 1998: valódi levendula (Priszter 411). libapimpó’. széleslevel levendula’. Marzell Potentilla anserina a. J: ’ua. Levostyán. levendula 1. A létraf népi név. magyarázatára l. cser~f . kis a.: lestyán (Nyr. levestikon R. léscsihán.. J: ’Lavandula angustifolia. 126).i lavandula (< ol. lavendula. öt~f . L. léscsánt gr. 2. ágas aszfodélusz’. l(styánf (ÚMTsz. édes~f . leauşteán. a növényt szintén a dagadt lép csillapítására használták.). — N. füge~f . — angol ~ 1998: angol levendula (Priszter 411). J: ’ua. TESz. J: ’ua. az -ít képz . 385). barack~f . Vö.: RMGl.p. létraf (MagyGyógyn.). liuşteán.’. 1590: Lauendula: Leuendula (SzikszF. 6: 283). sisakvirág-~ boglárka (→ boglárka). J: ’Asphodelus ramosus.) a lat. széles~f . Genaust Asplénium a. nevendula (ÚMTsz. A lestyán a lestyánf összetételben jelent meg el ször. gyík~f . leoşteán. EWUNg. 85: 213).: RMGl. 1998: lestyán (Priszter 414).. F vészk. lestyán létraf N. Idegen nyelvi megfelel re vö.’. 1783: Levendula (NclB. lesten változatának az átvétele. csihány változatainak analógiájára jött létre a lescsián. csillapít’ az ótörök eredet kis származéka. ezer~f . lostyán alakváltozatok a szomszédos magánhangzók egyikének kiesésével jöttek létre. borostyán~f . hogy a növény indáit a gyerekek összef zik. lioşcán. lestyán a. 459). levél l. 459). kis a. 1584: Lauendula (Clusius–Beythe 19). levestikon helyett. A lestyán. Növénynevek 66. splen ’lép’) mintájára jött létre. szilfa~f . léscsán. lostyán < leoşteán. a kisebbít ’kisebbé tesz.. Ez talán a m. ásplēnos ’lép nélkül. 1798: Levendula (Veszelszki 270). Kettenkraut ’láncf ’. J: ’Potentilla anserina.). így a lestyán voltaképpen visszakölcsönzés. lav#re ’mosni’). 1783: LéÐtyán (NclB. k. vö. k risfa~f . 202). 1783: Lép kiÐÐebbitö-fü (NclB. || lestyán 1760 u.’. bab~f . lépet enyhít. búza~f . ▌ 2. — orvosi ~ 1841: orvosi lestyán (Barra 163). még lépf . bibi~. | orvosi ~ 1998: orvosi levendula (Priszter 411). leuşteán. J: ’ua. 357). || lépkisebbít 1813: Lépkissebbít (Magy. rom. orvosi levendula’. a -bb középfokjel. TESz. (Barra 309). J: ’ua. . lat. vö. 348). lescsián. levedulla (MTsz.’. — N. csillapít’. 231). lóstya (NyIrK. J: ’ua. A levendula latin eredet . lyukas~f . leuştén...). madár~ (→ madárgyökér) level l. TESz.’. lavandula. csillag~f . J: ’Lavandula sp. a névadás alapja valószín leg az. 1775: Levendula (Csapó 158). | n stény ~ 1595: Nxſten Lauendula (Beythe 3)... | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel levendula (Priszter 411). F vészk. hogy a növény a dagadt lépet kisebbíti. lestyán’. három~f . babka~ (→ babér). lestyán a. hiátustölt v beiktatásával keletkezett a levostyán.). leostyán. lăuşteán.’. 1798: nfſtény levendula (Veszelszki 270). Lóstyán (ÚMTsz.. léscsihán l. lavanda ’levendula’ kicsinyít képz s alakja < lat.). négy~f . Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a lestyán nevet javasolja a R.). J: ’ua. J: ’ua. A nagyszám