A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI 85. szám Szerkeszti: JAKAB LÁSZLÓ 85.

szám

VÖRÖS ÉVA

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK TÖRTÉNETI-ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA

Debrecen, 2008

Ez a kötet készült az OTKA (nyilvántartási szám: T 047384) támogatásával a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén.

Lektorálta: Jakab László

© Vörös Éva, 2007.

ISBN 978-963-473-084-2 ISSN 1588-6433

Felel s kiadó: Dr. Hoffmann István Készült a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának sokszorosító üzemében

BEVEZETÉS

A füvekkel, gyógynövényekkel való gyógyítás egyid s az emberiség történetével. Az emberiség igen sokáig nem is ismert más orvosságot, mint növényi eredet gyógyszereket. Ma, a korszer gyógymódok mellett, mikor a gyógynövények hatóanyagainak jó részét vegyiparunk állítja el , a növények szerepe a gyógyászatban természetesen lecsökkent, jelent ségüket azonban mégsem szabad lebecsülnünk. E munka a Magyarországon hivatalos, közhasználatban lév , valamint a régi, népies gyógynövények elnevezéseit dolgozza fel. A magyar etimológiai szótárakban megtalálhatjuk néhány növénynevünk etimológiáját, azonban ez a feldolgozott névmennyiség elenyész a herbáriumokban, füveskönyvekben, korai szakácskönyvekben stb.-ben el forduló nevek mennyiségéhez képest. Mindmáig híjával vagyunk egy összefoglaló, szintézis jelleg munkának, egy az egész magyar növénynévállományt átfogó történeti-etimológiai szótárnak. A hatalmas anyag feldolgozása meghaladja egy ember erejét, ezért kisebb egységenként igyekszem a munkát elvégezni. A magyar növénynevek szótárának a gondolata a 80-as évek végén, a 90-es évek elején vet dött fel. A gy jtést egyetemi hallgatóként kezdtem Jakab László irányításával, ennek els állomásaként jelent meg az Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1996). 1997-ben Priszter Szaniszlóval közösen feldolgoztuk és megjelentettük Márton József Természethistóriai Képeskönyvének növényneveit (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai. 69. szám. Debrecen). Ezt követ en egy Adattár elkészítését terveztük Priszter Szaniszlóval, a legjelent sebb 18. és 19. századi m vek növényneveit kívántuk feldolgozni 1775-t l (Csapó József, Új füves és virágos magyar kert... Posonban) 1813-ig (Diószegi Sámuel, Orvosi f vész könyv mint a’ magyar f vész könyv’ praktika része. Debreczenbenn). Az Adattár anyagán évekig dolgoztunk, a növényneveket Priszter Szaniszló azonosította, nagy része el is készült, de megjelenésére nem került sor. Most egy újabb, jól körülhatárolható rész (a gyógynövények) feldolgozásának a végéhez értem. Arra törekedtem, hogy a feldolgozott gyógynövénynevek eredetét, létrejöttének okát lehet ség szerint megmagyarázzam, hogy bemutassam szótörténetüket, és hogy dokumentáljam a magyar növénytani nómenklatúra (nevezéktan) alakulását, fejl dését. Szótárainkban sokszor tévesen azonosított növénynevekkel találkozhatunk, az adatok ellen rzését, pontosítását, valamint az újonnan feldolgozott

4

növények régi és nyelvjárási elnevezéseit botanikus szakember, Priszter Szaniszló azonosította. A kézirat könyvvé formálásában sokat köszönhetek Jakab Lászlónak, aki tanácsaival, részletekbe men kritikai megjegyzéseivel mind a gy jtött anyag feldolgozása során, mind pedig a szótár szerkesztési elveinek és módszereinek kialakításában segítette munkámat. Külön köszönettel tartozom Priszter Szaniszlónak, aki a 90-es évek óta óriási türelemmel támogatta munkámat, azonosította és ellen rizte a történeti anyagban el forduló növényeket. Köszönet illeti Papp Gábort, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának könyvtárosát, aki lehet vé tette számomra a nehezen hozzáférhet történeti anyag átnézését.

5

AZ ANYAG KÖRÜLHATÁROLÁSA, A FORRÁSOK ÉS AZ ANYAGGY JTÉS

1. A gyógynövény fogalma. — Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, legyen az fa, cserje, f , gomba vagy moszat, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy más részét a benne lev hatóanyagáért a gyógyászatban alkalmazzák. A gyógynövényeket ritkán használják friss, természetes állapotban, hanem rendszerint megszárítva. A gyógynövények hatóanyagtartalmú megszárított részét drognak nevezzük. A növényi eredet drog tehát nem más, mint a növénynek hatóanyagtartalmú része megszárítva. A drogot hazai, vadon term vagy itthon termesztett, vagy pedig külföldön term gyógynövényekb l nyerik (MagyGyógyn. 13). A népies gyógyászat igen sok növényt tart számon, melyeket ma is többkevesebb sikerrel használ, de amelyek ma már a közhasználatban nem játszanak szerepet. Ezért a régi népies gyógyszerül használt növények százait mell zik ma, részint kétes és bizonytalan hatóanyagaik miatt, részint mert a korszer gyógyászat mellett teljesen feleslegesekké váltak. A gyógynövényi alkalmazásmódok, javallatok között érthet en nagyon sok teljesen megalapozatlan, ellen rizetlen, babonás jelleg és sok a veszedelmes is; a korai receptek, javallatok, középkori gyógymódok, teljességgel alkalmatlanok arra, hogy segítségükkel ma bárki bármilyen bajt meggyógyíthasson. A növényi hatóanyagokról a korai szerz knek, pl. Meliusnak nincs még tudomása, a növények „természetér l” alkotott elképzelése a köré a minden tudományos alapot nélkülöz ókori humorális elmélet köré épül, mely szerint a négy alapelemnek (t z, föld, víz, leveg ) és a négy alaptulajdonságnak (száraz, hideg, nedves, meleg) megvannak a megfelel i a négy testnedv (vér, fekete epe, nyálka, sárga epe) között. A betegséget az egyensúly megbomlása okozza, és ezt az egyensúlyt kell száraztó, hidegít , melegít vagy nedvesít hatású gyógynövényekkel helyreállítani (Szabó, Melius 44–45). Feldolgoztam az ún. „hivatalosan elismert” gyógynövényeket, valamint számos ún. „nem hivatalosan elismert” gyógynövényt, amelyeket els sorban a népi gyógyászat használ. A „hivatalosan elismert” gyógynövények kiválasztásához: a Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopaea Hungarica) VII. kiadását (Bp., 1986.), az 1961 óta érvényes hazai drogszabványokat, az engedélyezett gyógynövénydrogok jegyzékét (6/1990. KeM. rendelet) használtam. A „hivatalosan elismert” min sítés kritériuma a gyógyszerkönyvekben való szereplés — ez országról országra és id r l id re változó. A hivatalos gyógyszerkönyvek

6

gyógynövényei mellett a régi herbáriumok, füveskönyvek jelent sebb gyógynövényeit is feldolgoztam: pl. Melius Herbáriumának, a XVI. századi magyar orvosi könyvnek, valamint a XVII–XIX. századi orvosbotanikusok (pl. Csapó, Benk ) m veinek nem hivatalos gyógynövényeit. A gyógynövényekkel foglalkozó szakirodalom b séges, a gyógynövények listáját (jellemzésüket és felhasználásukat) els sorban a következ m vek alapján állítottam össze: Jávorka Sándor, Magyar Flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980.; Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó. Holló és Társa Könyvkiadó. é. n.; Zdenka Podhajská, Európa vadvirágai. Madách Könyv és Lapkiadó, Pozsony–Bratislava, 1991.; D. Aichele–M. Golte-Bechtle, Mi virít itt? Virágkalauz. Ciceró Könyvstúdió Kft. Bp., 1991.; Lesley Bremness, F szer- és gyógynövények. Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 1995.; Grau–Jung– Münker, Bogyósok, vadon term zöldségnövények, gyógynövények. Természetkalauz. Magyar Könyvklub, Bp., 1996.; Bolliger–Erben–Grau–Heubl, Cserjék. Magyar Könyvklub, Bp., 1998.; Gyógynövényesek kézikönyve. Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Bp., 2004.; Nico Vermeulen, Gyógynövények enciklopédiája. Több száz különböz faj pompás fotói és részletes leírása. Ventus Libro Kiadó, Bp., 2005. Egzotikus gyógynövényeket kis számban dolgoztam fel, mivel nagy részük (pl. gránátalma, füge, citrom) megtalálható az 1996-ban megjelent Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára c. munkámban. 2. A növénynevek azonosítása. — A munkát els sorban nemzetségnevek és fajnevek vizsgálatára korlátoztam. A történeti növénynévanyag azonosítását Priszter Szaniszló végezte, ill. ellen rizte. Ha az azonosítás bizonytalan, akkor ezt a szótárban jeleztem, illetve feltüntettem azt, hogy ki azonosította a növényt. A növénynevek vizsgálatához a botanikusok teremtették meg az alapot azzal, hogy meghatározták a növényeket, a növénynevek szövevényes rengetegében az azonosításaik nélkül lehetetlen lenne eligazodni. A nyelvtörténeti anyaggal különösen sok gond volt: ahogy haladunk a mától a múlt felé, úgy szaporodnak azonosítási gondjaink (ez természetesen valamennyi növény- és állatnévre vonatkozik). Err l a problémáról más szótárírók is írtak: „Bizonyos tekintetben külön probléma a növény- és állatnevek jelentéseinek a kérdése. ... Nem tudtam pl. mindig eldönteni, hogy a régi középkori latin nevek milyen mai növényekre (és állatokra) vonatkoznak” (Kniezsa, SzlJsz. 8). Az RMGl. szerz i így vélekedtek a kérdésr l: „A szó jelentésének a pontos rögzítése különösen nehéz a növénynevek és a kevésbé ismert állatnevek területén, mivel itt az elnevezés a valóságban is sokféle. E neveket gyakran összecserélik” (RMGl. 14). Egyes forrásanyagok növényneveinek azonosítása megjelent nyomtatásban,

7

ezeket az azonosításokat — Priszter Szaniszlóval — általában fenntartás nélkül elfogadtuk. Melius növényneveinek tisztázásával többen (Fialowski L., Gombocz E., Szabó A.) foglalkoztak; Szabó Attila munkájának Összehasonlító növényjegyzékében találunk részleges hivatkozásokat és azonosításokat a XVI. sz.-i OrvK. növényneveire (és más korai m vekre, szójegyzékekre stb.) vonatkozóan. Gombocz Endre azonosította Clusius, Carolus–Beythe István, Stirpium nomenclator Pannonicus (1583) cím m vének növényneveit (Gombocz, BotTört. 126–133). Szintén Gombocz azonosított még részeket különböz korai m vekb l pl. Lippai Posoni kertjéb l (Gombocz, BotTört. 141–142) stb., ezeket az azonosításokat szintén elfogadtuk. 3. A szótár tartalma. — A szótár gyógynövények magyar elnevezéseit tartalmazza. Növénynevekkel számtalan forrásban (tudományos, szépirodalmi, ismeretterjeszt munkákban, újságcikkekben, tankönyvekben stb.) találkozhatunk. Négy típusba tartozó forrásm veket dolgoztam fel: 1. növénytani és orvosi munkákat; 2. gasztronómiai munkákat; 3. útleírásokat; 4. nyelvészeti anyagokat. A négy típus közül legnagyobb mennyiségben növénytani forrásokkal foglalkoztam. Ez a négy forrástípus lehet vé teszi a növénynevek igen széles kör — nyelvészeti és m vel déstörténeti — vizsgálatát. Ezeket a teljesség igényével egy ember aligha tudná belátható id n belül feldolgozni. Szükségszer en válogatnom kellett tehát a sok forrás között. Azokat a m veket dolgoztam fel, amelyek a növénynevek szótörténetének és szóföldrajzának megállapításához elengedhetetlenül szükségesek. De a feldolgozott források növénynevei közül is sok kimaradt: pl. kimaradtak a teljesen azonosíthatatlan növénynevek; a téves nevek zöme; a kerti, termesztett növények, ill. ezeket részletesen nem elemzem (pl. borsó, alma, cukorrépa, körte, szilva stb.). Els sorban növénytani és orvosi forrásokat dolgoztam fel. Az orvosi könyvek, pontosabban herbáriumok, füves könyvek a saját korukban valóban orvosi célokat szolgáltak, de ma már legkevésbé sem sorolnánk ket a szoros értelemben vett orvosi könyvek közé. Szabó Attila Mélius Herbáriumához írt bevezet tanulmányában így fogalmaz: „választ kell keresnünk arra a gyakran vitatott kérdésre, hogy melyik tudományterülethez tartoznak a füveskönyvek: a botanikához-e vagy az orvostudományhoz? A kérdés ebben a formájában nyilvánvalóan hibás: a füveskönyvek a növényismeret leghatásosabb el mozdítói, a növénymorfológia és a növényrendszertan megjelenésének el készít i és el feltételei voltak, tudományos-társadalmi alapokat teremtettek a botanika kialakulásához. Arról azonban, amit ma általános botanika néven foglalunk össze ezekben a könyvekben ... alig esett szó” (Szabó, Melius 20). A herbáriumok a népnek készült egyszer , orvosi tanácsadók voltak, céljuk a gyógyászatban használatos növények összeállítása és leírása volt. A szorosabb értelemben vett növénytani munkák között, amelyeket forrásnak tekintettem, szerepelnek

8

növényhatározók, növényszótárak, természettudományi szójegyzékek, kertészeti könyvek, dísznövény enciklopédiák, természethistóriák és természethistóriai képeskönyvek, amelyek gyerekeknek készültek, valamint kertészeti és természettudományos folyóiratok. Feldolgoztam a jelent sebb növénytani szakirodalmat a kezdetekt l egészen napjaink fontos és összefoglaló növénytani munkáiig. Érdemes megnéznünk a herbáriumok modern változatait, a gyógynövényekr l írt mai tudományos és népszer sít m veket (pl. Augustin Béla–Jávorka Sándor–Giovanni Rudolf–Rom Pál, Magyar gyógynövények. Bp., 1948.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980. stb.), ugyanis olyan részleteket tudhatunk meg a növények gyógynövényként való felhasználásáról, amelyek forrásainkban esetleg nem szerepeltek, viszont az elnevezések motiválásában szerepük lehet. A növénynevek egyik legfontosabb motivációja az lehet, hogy minek a gyógyításásra használják: pl. májf , lépf , tüd f stb. Nem elég tisztában lennünk egy növény neveivel, ismernünk kell magát a növényt, mivel az elnevezéseket általában a növény külseje, term helye is motiválta. A növénytani kézikönyvek legkülönböz bb adatai segíthetnek egy növénynév magyarázatában, sok érdekességet közölhetnek a növények felépítésér l, levelér l, virágjáról, termésér l, régi és mai felhasználásáról, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekr l. Pl. Soó Rezs munkái (Soó Rezs , A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1964–1985.; Soó Rezs , A magyar növényvilág kézikönyve. Bp., 1951. stb). Az idegen nyelvi analógiák és a növénynevek lehetséges motivációi szempontjából igen értékes Marzell német növénynévszótára (Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen... Bearb. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. I–V. Fünfter band. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Leipzig, 1943–1958). Marzell flóram ve leírást ad a növényekr l, részletezi a növények el fordulási helyét. A m botanikai értékén túl azért rendkívül tanulságos számunkra, mert magyarázza a növény latin és görög neveinek eredetét, ezenkívül felsorolja a növény összes német elnevezését, a népies neveket minden változatukkal, pontos helymegjelöléssel, s t magyarázza a motivációt és közli a növénnyel kapcsolatos hiedelmet. A gasztronómiai források között egyrészt régi magyar szakácskönyveket, másrészt néhány újabb szakácskönyvet vizsgáltam. Egyre nagyobb az érdekl dés a különféle nemzetek ételei iránt, és az ételekkel együtt, ezek alapanyagaként természetesen különféle f szernövények is a szakácskönyvekbe kerültek, pl. kapri, oregánó. A szakácskönyvekben sok olyan f szernövényt találunk, amelyeket gyógynövényként is használnak: pl. bazsalikom, metél hagyma, majoránna stb. Az útleírások mint források feldolgozott száma nagyon kevés. Gondos válogatás után bizonyos útleírásokat, naplókat, leveleket néztem át, csak olyan

9

felfedez k munkáit vizsgáltam forrásként, akiknek m veiben felbukkanhatnak gyógynövények. Ilyenek pl. Kitaibel útinaplói, amelyek több száz magyar (valamint német, szlovák, ruszin stb.) népi növénynevet is tartalmaznak. Kitaibel útinaplói Gombocz posztumusz munkájában jelentek meg: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. I–II. Bp., 1945–46. A nyelvészeti források között els sorban nyelvtörténeti anyagot dolgoztam fel: lexikonokat, szótárakat (értelmez , történeti, etimológiai, kétnyelv szótárakat, tájszótárakat), nyelvtudományi folyóiratokat stb. A teljesség igénye nélkül dolgoztam fel összefoglaló növénytani munkákat, amelyek népi növényneveket is tartalmaznak: pl. Péntek–Szabó erdélyi gy jtéseit, két etnobotanikai útmutatójukat: Szabó Attila–Péntek János, Ezerjóf . Etnobotanikai útmutató. Bukarest, 1976.; Péntek János–Szabó Attila, Ember és növényvilág. Bukarest, 1985; Hoffmann, Karl–Wagner János, Magyarország virágos növényei (Atheneum. Bp., 1903.) cím m vét, ebben a Mágocsy-Dietz Sándor gy jtötte nevekr l van szó, amint ez az el szóból kiderül; Jávorka Sándor, Magyar Flóráját (Flora Hungarica) (Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.), ebben Gombocz Endre és Mágocsy-Dietz Sándor gy jtésér l van szó, amint ez a munka el szavából kit nik stb. Az adatok összegy jtését és a növénynevek vizsgálatát számos körülmény nehezíti. Nagy zavart okoz, hogy egy növénynek több, gyakran 10–20 neve is lehet, és ugyanakkor egy név több, akár 5–6 növényhez is kapcsolódhat. Érvényes ez mind a magyar, mind a forrásokban a magyar mellett található latin, görög, német nevekre, és általában minden nyelv növényneveire. Nem tekinthetjük ezt a feldolgozást véglegesnek, lezártnak, az eddig nem vizsgált források tanulmányozásával újabb adatok kerülhetnek el . A növénynevekkel foglalkozó vagy a növénynevek vizsgálatához felhasználható irodalom igen b séges, a kérdés irodalma szinte kimeríthetetlen. Azért sem tekinthetjük a témát befejezettnek, mert a f szernövények, dísznövények, gombák stb. a témakör b vítésére késztetnek.

10

A MAGYAR NÖVÉNYNÉVADÁS VÁZLATOS TÖRTÉNETE

A tudományos növényismeret történetileg a népi növényismeretb l sarjadt ki. A következ áttekintés id beli sorrendben a magyar növénynévszókincs múltját kísérli meg vázlatosan bemutatni. A magyarság els évszázadaiból származó növénynevekr l igen hézagosak az ismereteink. A könyvnyomtatás el tti id kben az oklevelek, kódexek, szójegyzékek és kéziratos szótártöredékek azok a források, amelyekb l az akkori növénytani ismeretekr l tudomást szerezhetünk. Összefügg botanikai vagy rokon tárgyú (orvosi, gyógyszerészeti) szöveget ezekben sajnos nem találunk. A magyar növénynevek nyomtatásban való rögzítése és terjesztése a 16. században kezd dött. Ekkor a növénynevek már nem elszigetelten (mint pl. a szójegyzékekben), hanem szövegkörnyezetben fordulnak el . A 16. század végén készült az erdélyi Lencsés György Ars medica (1577 k.) cím munkája, 1578ban pedig Kolozsvárott Melius Juhász Péter Herbariuma. 1. A XVI. sz.-i magyar füveskönyvek; receptek, javallatok a XVI. sz.-i füveskönyvekben. — A növények gyógyító ereje sid k óta ismert az egész világon, és alkalmazásuk egymástól függetlenül alakult ki a különböz kultúrákban. A népi ismereteknek, a népi tudásnak és a népi hitvilág egészének a mindennapi lét gyakorlati kérdéseire kellett választ adnia. S mivel az ember mindennapi létét éppen a testi bajok, a betegségek keserítik meg leginkább, nem véletlen, hogy a XVI. században a gyógyítás számít a népi tudás és a tudomány els területének. A növények alkalmazására vonatkozó ismereteket az ún. füves- vagy füvészkönyvekben gy jtötték össze. Az els ilyen jelleg , magyar nyelv munka Melius Juhász Péter Herbáriuma, 1578-ban jelent meg, a másik kéziratos m , amely közel ugyanabból az id b l származik (1577 k.): a XVI. századi magyar orvosi könyv. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár, 1943. [Els kéz: 1577 k., második kéz: 18. sz. e.]. Ennek öszszeállítója Lencsés György, gyulafehérvári f udvarmester volt. A két m jelent sége, hogy összefügg magyar nyelven növényleírásokat, gyógyjavallatokat tartalmaznak. Melius Herbáriumában részletesen jellemzi a növényeket, majd különféle gyógyító eljárásokat ismertet. A XVI. századi magyar orvosi könyv tartalmában eltér a Herbáriumtól, az OrvK. részletes növényismertetéseket nem tartalmaz (így a növénynevek botanikai azonosítása sokkal nehezebb), az orvoslás tudományának szakszer , tudományos összefoglalása volt, szerz je gyakran hivatkozik híres külföldi orvosokra, de a népi gyógyítás módszereit is említi, sok testrész-, betegség-, tünet- és gyógyszer-, illetve gyógymódnevet ad.

vęrt tiſÅtit.-i embereknek gyakran már helyes fogalmuk volt a gyógynövények hatásáról. emésztési zavarok. SÅeękfwet. a bábakalács ’Carlina acaulis’. a magas szarkaláb ’Delphinium staphisagria’.-i munkákban el forduló egzotikus gyógynövények: egy részük a Bibliából volt ismert az egykorú olvasó el tt (pl. „Ha az yrdxg harapta f×uet zxld korában meg txrxd. a csókalábú útif ’Plantago coronopus’. részben pedig akkor még nem különítették el ket más fajoktól. el álmelkodóknac igen iò meg innya” (Melius 187). a guajakfa ’Guajacum officinale’ stb. pokol varra kxtxd. SÅepÅqlqt. és az Fekete hunyor poraban egy arany nyomonit iſÅol. A XVI. mert néhányat közülük a mai kor embere is többé-kevésbé ugyanarra a célra használ. a beléndek. a réti bakszakáll ’Tragopogon pratensis’ tápláléknövényként való felhasználásáról tudósítanak korai herbáriumaink. csuklás stb. „Gÿermqkchenek haſa dagadaſarol” (OrvK. gyógyítására szolgálnak.). csömörlés. hurutos betegségek. lépfene. fonnÿaÅ megh vÿÅben. A középkori köztisztasági állapotok következményeként a b rbetegségek (kelések. a sáfrány stb. bolondozóknac. amelyek az egykori könyvekben még nem szerepelnek. 293/17). A XVI. „Ha borban meg áztatod az Hunyort.-i OrvK. és à kęléſre. századi füveskönyvben (Melius 1578. bélbetegségek. a krétai szurokf ’Origanum dictamnus’. Kórſágoſnac. Az olasz egyetemeken tanult orvosok maguk is hoztak haza mediterránban gy jtött gyógynövényeket. pestis gyógyítására . mellfájás. mint az aloé ’Alo(’. es egÿ napon kecchqris aÅÅal parolÿad” (OrvK. spinosa’. Mindazonáltal a legtöbb növény felhasználási javallata és alkalmazási módja az évszázadok folyamán gyakran lényegesen változott. Pl. hertelen meg gyogyittya” (Melius 155). de vannak különféle javallatok himl . a kálmos. aſÅſÅu korságot gyogyit” (Melius 45a. de ma már ismert gyógynövények. sz. számos drog pedig vándorpatikáriusok útján jutott el a Kárpát-medencébe: pl. f szerek: a maszlag. az olajfa. részben csak kés bb kerültek Európába. „torokgyík”. égés. T×dxt Mellyet. sárgaság. borban iſÅod gyakorta. „hagymáz”. 293/11): „Fekete gÿopart. illetve (szárított) növényi részek. Has fayáſſoknac. A fert z betegségek közül gyakori a „hideglelés”. hasfájás. Gutta ºtxknec. a kapricserje ’Capparis spinosa subsp. a nyúlsaláta ’Ranunculus ficaria subsp. orbánc. aszú kórságról ’tüd vész’: „Ha az leuelét porrá téſÅed. századi népi táplálkozásban is megjelent a gyógynövények egy része: pl. XVI. a fényl gamandor ’Teucrium lucidum’. rüh. Az ismertebbek közül több ezer év óta használt gyógyszerek. a gránátalma stb. sz.11 Külön figyelmet érdemelnek a XVI. Azok a növények. sz. a másik részét drogként a korabeli patikaszerek között tartották számon.).) a legtöbb javallat belgyógyászati jelleg : daganatok. a ricinus. a szenna ’Senna’. Pl. szemölcs) kezelésére vonatkozó receptek is gyakoriak. à gyomorból nyalat ki ºz. A két legjelent sebb XVI. a füge. ficaria’. El fordulhattak a patikákban olyan mediterrán növények. hideg lelxknec. tüd vész.

mérges állatot el ºz. reÅelÿ aranÿat kqÅÿben keweſeth. koſÅt az emberbe barombais el rontya” (Melius 156a). pókcsípés kezelése. 51). századi Orvosi könyv: „Feÿer wrqmnek kÿ fachÿart leweth. sebes szájak. megmérgezett emberek védelme. fájó fogak. es takard aÅonnal be melegh Scarlath poÅtoban” (OrvK. n i és férfimagtalanság gyógyítására. toroknak. álmatlanság. görcsös állapotok. gégének a betegségei is els sorban gennyes fert zések. a görcsr l: „Æarwas Bogarath vÿÐelÿqn nala. Pl. sebbe tört nyilak. hogy a fejen lév nyílások betegségeit az alvás közben oda bejutott állatok. nehéz vizelés. Magas a n gyógyászati esetekkel. században — a köztisztaság hiánya miatt — komoly gondot jelentettek a paraziták: bolha. megjelennek a nemi vágy szabályozását. vagy à gyermec tarto burokot ki hozza. 41). tövisek eltávolítása. „Az Iſten faya f×ſti Kigyót. Ezen haſÅna à vizénec” (Melius 161a). vęrét ki tiſÅtittya. serkentését. A „Fwlben valo Fergekrql” így ír a XVI. békák. kígyóharapás. méhben meghalt magzat eltávolítására. 129). A vize penig Póknak. MęÅÅel teorÿ eoÅwe. századi füveskönyvekben makacsul kísért az a hiedelem. elmérgesedett sebek kezelése. Melius 55). Ðem lelqkÅetqth nem veÅqn” (OrvK. vasak. a szeméremtest betegségei. szédülés. csonttörések. Találunk javallatot menstruációs zavarokra. awagÿ BaraÅk fa lewelenek aÅ leweth tqlch melegqn bele ſkÿ hoÅÅa aÅ fęrgeketh” (OrvK. eml betegségekre. fülnek. Közülük sok a mai olvasó számára gyakran megmosolyogtató. Pl. ritkábban el kerülnek hallásjavításra szolgáló javallatok is. 470): „Repa magoth tqrÿ porra. vagy à nagy Varadiczot borba SÅereczen dio virággal meg fxzed. „Hÿmlqrql” (OrvK. francu ’vérbaj’ kezelésére vonatkozó gyógymódok. méh-. Melius 55). tet . 471). gyíkok. gyakran iſÅod. A XVI. tökösség ’heresérv’. a gutaütésr l: „AÅ Guta wteÐben mÿkor aÅ Embqr vgÿ fekwÅÿk mÿnth egÿ holt Ðem keÅe Ðem laba nem moÅogh. csepeg vagy nem csepeg vizelet. A XVI. reszketegség t nik fel. Pl. „Ha meg txrxd à maguát és olayba meg fxzed.12 is. lidérces betegség. kígyók. születésszabályozással és általában a nemi felvilágosítással kapcsolatos receptek száma.és n i hiúságot legyez- . század közegészségügyi körképének elmaradhatatlan részletei: fekélyek. A meg hólt gyermeket. Az orrnak. a n gyógyászati jelleg gyógymódok pedig sok esetben hátborzongatóan primitívek és életveszélyesek (Szabó. kqſd aÅ Torok gÿkra” (OrvK. köszvény. A sok súlyos nyavalya mellett felbukkannak a férfi. csökkentését célzó javallatok. farzsába. rüh és bélférgek irtása. az AſÅſÅonyállat mehét melegiti. torokgyíkról: „Feÿer wrmqth Saletrommal. és a XVI. Scorpióknac Kigyónac harapaſſat meg gyogyittya” (Melius 160a). Pl. à Tet×t. Az idegbetegségek közül fejfájás. bogarak okozzák (Szabó. Pl. születésszabályozásra. „Ha à Varadiczot. ad megh ÿnnÿa. kelések. aÅ Melÿ embqrth aÅ Gqrch fogh” (OrvK. darázs-. 92).

Szemben a korábbi. A neves németalföldi botanikus. Lippay azonban a vadon term növényekre aránylag ritkán hivatkozik (BotTört. századbeli orvosbotanikusoknak. Itt találkozott össze Beythe István protestáns prédikátorral és természettudóssal. 1588) és Beythe András. A XVI. és közölte vele a növények magyar neveit (Kádár–Priszter 17). Batthyány Boldizsár vendégeként — tartózkodott Nyugat-Magyarországon. A pozsonyi kert növényeit az érsek öccse három kötetes nagy munkában mutatta be: Lippay János. amely 1590-ben jelent meg Debrecenben. javasasszonyok. 1595) cím m ve. kiemelked jelent ség Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar jegyzéke.13 get egykori „kozmetika” receptjei és javallatai is. ekkor jelenik meg Linné korszakalkotó munkája. 138–41). Hasznos és fölötte szikseges könyv (Monyorókerék. A gyógyító munkában részt vettek még különféle kuruzslók is. borbélyok. akik ismerték és gy jtötték a növényeket. vándorsebészek stb. 2. A megoldásra egészen a XVIII. sérvmetsz k. kisebb orvosbotanikai munka: Frankovith Gergely. hajfest szerek. szemöldökirtás és a sz rnevelés módja is. Nagyszombat. Carolus Clusius — 1574 és 1586 között gr. hanem egyben az akkori hazai virágkultúra és a korabeli magyar növénynevek forrásm ve is. de els sorban nem magukért a növényekért. A XVI. század végén jelent meg két. 63). század botanikai munkáiban eligazodni — a növényrendszer kiforratlansága. Ez a munka nemcsak a magyar kertészeti irodalom alapvetése. Posoni Kert. aki elkísérte t növénygy jt útjain. arcszínesítés. de szerepel az arcb r finomítása. I–III. Szikszai Nomenclatúrája csaknem 500 növénynevet közöl. 1664–1667. Ebben a csoportban leggyakoribbak a hajnevel . hogy gyógyászati gyakorlatukban felhasználják. Frankovith és Beythe István egymással tudományos érintkezésben állhattak. [kés bb] Bécs. Beythe András munkájának egy része Melius Herbáriumának szó szerinti átvétele. a többi pedig Matthiolustól vett fordítás (BotTört. amely 1583-ban Németújváron jelent meg. elejét l. akik a betegek gyógyításához és a varázsláshoz használatos gyökereket és orvosi növényeket gy jtögették. a Stirpium Nomenclator Pannonicus. sz. — A XVII. a rendszertani kategóriák határozatlansága és a nómenklatúra bizonytalansága miatt — a legnagyobb nehézségekkel jár. A 17. a Species plantarum (1753). Ugyanennek a kornak a terméke Clusius és Beythe közös munkája. század leghíresebb magyar kertje Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje volt. Frankovith egyike lehetett azoknak a XVI. hanem azért. ezek egy része vándorló (gyakran külföldi) kuruzsló volt. kezdetleges szójegyzékekkel. pl. században ezeket az orvosi feladatokat nagyrészt tudós asszonyok. század közepéig kell várnunk. . Növénynévadás a XVII. bábák látták el. Fiveskönyv (Németújvár.

195). Justi Joannis Torkos (az els magyar gyógyszerészkönyv szerz je). A XVIII. német. Számos — f leg népi — növénynevet ölel fel Csapó József debreceni f orvos els sorban gyógyászati célt szolgáló füveskönyve. Az orvosbotanikusok olyan személyek voltak. század vége felé megjelen néhány növénytani (orvosbotanikai) kiadvány. 1791-ben jelent meg Lumnitzer István pozsonyi flóram ve. Benk József eredményei a korában nem váltak ismertté. gyógyító ereje lebegett és nem a florisztika vagy a növényföldrajzi flórakutatás. Közülük a legjelent sebbek: Páriz-Pápai Ferenc (a Pax corporis szerz je). 1801) készült el. akiknek szeme el tt a növény orvosi felhasználása. összeállítás jelenik meg. évi kötetében. A népi növényismeret is egyre fejlettebbé válik.és f szeres könyv” cím m ve. nómenklatúrája már a maga korában is elavult volt. I. és tévedezés vagyon ma a’ Magyar F vésztudomány- . 200–5). és mezei gy jtemény. A Linné-féle rendszerben négy nyelven (latin. lelkészek és más foglalkozásúak is. ill. Bécsben megjelent a szerz t l egy kis füzetecske Rövid krítika és rajzolat A’ magyar f vésztudományról címmel. 1793-ban. és ezekkel a magyar növénytani szaknyelv gazdagítása. vagy-is fa. század második felének rejtélyes alakja. Csapó József (debreceni városi f orvos). fogyatkozás. tanárok. Természeti história.14 A 17–18. 2500 magyar névvel) névjegyzéket (BotTört. Voltak közöttük gyakorló orvosok. század vége felé a fiatalon elhunyt. Pozsonban. francia) ad 1000 fajról (kb. század vége felé — elég hosszú szünet után — a magyar növénynévszókincs gyarapodását is rögzít több fontos könyv. századból szintén kiváló magyar füveskönyvek származnak. A bevezetésben így ír: „A’ miném z rzavar vólt hajdan a’ Deák F vésztudományban. munkája hazánkban els ként mutatta be Linné rendszerét és nómenklatúráját a pozsonyi Magyar Könyvház 1783. A 18. az Új füves és virágos magyar kert (1775). Veszelszki Antal. bár rendszere. az állatok országa (Földi János. érdeme a népnyelvi növénynevek felkutatása. Az állatok országa. A Linné systémája szerint. de a botanika f célja még mindig a növény orvosi felhasználásának. A hazai flórakutatás szempontjából jelent s még Veszelszki Antalnak az 1798-ban megjelent „A’ növevény plánták’ országából való erdei. Benk József (erdélyi református lelkész). a’ Linné Rendbeszedése. és nem a flórakutatás. Az erdélyi református lelkész. Bizonyítja ezt a XVIII. és Elnevezési el tt: szinte olyan z rzavar. Bár Földi Természeti históriájának növénytani része nem készült el. tehetséges debreceni orvos és természettudós. Természeti históriájának azonban csak az els része. Földi János tervezte els ként a magyar flóra megírását Linné rendszere alapján. a Flora Posoniensis (1791). amelyek szerz i az „utolsó orvosbotanikusok” (BotTört. valamint a XVIII. magyar. gyógyító erejének ismertetése. A Lumnitzer-féle pozsonyi flóra jelent s számú (közel 700) magyar népi növénynevet is tartalmaz.

különösen a természettudományok és az orvostudomány magyar nyelven való m velésének célja a botanikát sem kerülte el.. melly ki mutassa a’ rossz Neveknek hibáit. Földi János munkája az els olyan növénytani munka. század kezdetét l jelennek meg Bécsben Márton József szótárai. de még inkább Bertuch-fordításai (1805–13) az általa alkotott új magyar növényneveknek jelent s mennyiségét tartalmazzák. nem vert gyökeret nyelvünkben. Baumgarten az els . melly minden Tudománynak tökélletességre vitele. [1. Ugyanerre az id szakra esnek a kor legnagyobb magyar botanikusának.15 ban. legtöbbjük azonban igen rövid élet volt. Kitabeil útinaplói több száz népi növénynevet is tartalmaznak. Az 1840-es évekt l egymás után megjelen növénytani munkákban merész újításokat találunk. melynek függelékeként a magyar növényneveknek els szinonimaszótára olvasható. Számos új magyar növénynév található Barra István Növénytanában (1841). gaz. már megjelenésekor sem volt korszer . Külön ki kell még emelni az Orvosi f vész könyvet (1813). század egész folyamán használták. Ekkor lát napvilágot Debrecenben a magyar nyelvújításnak a botanika terén legnagyobb hatású m ve. amely kb. Krítikát. Vindobonae. 79: 116–121). részben ezek... A reformkori nyelvújítás. A két szerz (Diószegi Sámuel prédikátor és Fazekas Mihály f hadnagy) egyike sem volt képzett botanikus.. és Gazdaság író Könyveinket. Dudva és Burján lepte el. Kit n nyelvérzékkel alkotott új szavaikat a 19. és azokat meg jobbítsa. gyom. 840 növénynevet vizsgálva a magyar növénynevek részletes kritikáját tartalmazza. exsiccatumot. aki latin nyelv munkájában (Enumeratio stirpium Magno Transsilvaniae Principatui.. 1823 és 1830 között megjelent kiadványainak „Magyarázat”-aiban közli 350 faj magyar és német népi neveit is (MNy. Nem sokkal ezután lát napvilágot (1833–36) Kassai József Származtató ’s gyökerész magyar-diák szó-könyve. A szász nemzetiség botanikus.] Konyhaker- .. hogy közel két évszázad elmúltával az általuk alkotott sok száz magyar szakkifejezés és növénynév jelent s hányadával még ma is találkozunk. a szaktudományok.] Gyümölcsbarát. 1816) hat nyelven teszi közzé a gazdag flórájú Erdély 2500-nál is több növényfajának neveit. Jelzi ezt az.” (Földi 3–5). [2. ugyanakkor munkájuk a magyar terminológia és nómenklatúra alapvetése. melly Törvényeket és Régulákat adjon a’ Növevényeknek elnevezésekben. továbbá Tóthfalusi Miklós 3 kötetes kertészeti m vében (A magyar gazda mint kertész. a pesti egyetem professzora els ként adott ki hazánkban szárított növénygy jteményt. benne a szerz értékes népi gy jtésével. Minden eddig nevezhet Lexiconainkat (Szótárjainkat) F vész. könyvük mint növényhatározó. A 19.. Orvosi. Mit kell tehát tselekedni? Krítikát kell írni. Szádler József. Kitaibel Pálnak (1757–1817) a magyar flórát feltáró utazásai...

Természettudományi szóhalmaza lát napvilágot. akárcsak kortársa. megjelent a 3 kötetes Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékekt l a nyelvújításig (Szarvas Gábor–Simonyi Zsigmond 1890–1893) és a Magyar tájszótár is (Szinnyei József 1893–1901). Én magam csináltam 4860 új magyar növénynevet” (Kováts. Fialowski Lajos is. [3. Sok cikkben foglalkozik a népi növénynevekkel. Jávorka Sándor. – 18592. 1852.. A reformkori nyelvújítás — nem mindig sikeres növényneveivel találkozhatunk Bugát Pál és Kováts Mihály (1845) könyveiben. 1924–1925. Borbás Vincének munkásságát.) indította meg munkatársával Csapody Verával.) említhet k. században a szervezett növénynévgy jtést a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára számára Jávorka Sándor (Dr. Gombocz Endre. amely sok más tudományág új szava mellett növényneveket is tartalmaz. Mágocsy-Dietz Sándor. Magyar Flóra (Flora Hungarica). . Ugyancsak a század kezdetén. Külön ki kell emelni a századforduló egyik legnagyobb magyar botanikusának. Csapody István. A 20..). közel egyszerre jelentek meg Graumann (1909) és Cserey (1911) növényszótárai.] Virágkedvel . M szótár V–VI. Bp. Nyr. valamint a tervezett (de csak töredékesen ismert) Brassai–Kováts-féle Új Magyar Füvészkönyv (1858). de írta a Pallas Nagy Lexikonának (1893–1897) összes botanikai címszavát. század második felében látott napvilágot A magyar növényvilág kézi- .. Jávorka Sándor flóram vében a régi és a népi növénynévanyagnak az addig legteljesebb gy jteménye rejt zik. Wagner János. 1872). legfeljebb Gönczi tankönyvei (Vezérkönyv a növénytan tanítására és tanulására. Simonkai Lajos (1882) és Cserey Adolf (1887) határozói. az addig csak latin nyelv genusok és az új fajok számára próbálnak „hivatalos” magyar neveket alkotni (vö. Jelent sen fellendült a magyar szótárirodalom: kiadták A magyar nyelv szótárát 6 kötetben (Czuczor Gergely–Fogarasi János 1862–74). 1843-ban az er szakos szócsinálmányairól híres orvosprofesszor Bugát Pál. A század els felében Wagner János munkássága kiemelked : Hoffmann német növényatlaszának teljes átdolgozása során csaknem 6000 magyar növénynevet sorolt fel könyvében (1903). Pest. 117: 563). század kutatói közül Fialowski Lajos. A botanikai nyelvújítás csúcsa alighanem Kováts Mihály Növénybölcsesség a’vagy. A XX. A 19. Rapaics Raymund nevét említhetjük még. A szerz k még mindig a hiányzó magyar növényneveket igyekeznek pótolni. aki ugyan nem adott közre külön nómenklatúrai összeállítást. háromnyelv fejt növénynév m szótára. 1847). id. A XX. Ugyancsak ekkor jelentek meg az els magyar növényhatározók: Hazslinszky Frigyes (1864. század második felének elején nem sok újítással találkozunk. A szerz ezt írja az el szóban: „Ezen munkában van 5921 Magyar növénynév.16 tész. Mindezek jelent s számban tartalmaztak növényneveket is.

). a kétkötetes kézikönyv magyar növényneveit bizottság bírálta felül és korszer sítette. Bp. A magyar és tudományos növénynevek szótára. amely a hazai és külföldi edényes növények (tehát a harasztok.17 könyve (Soó Rezs –Jávorka Sándor 1951). fontosabb társneveikkel együtt (Priszter Szaniszló. a nyitva. ezek a nevek kerültek azután a kés bbi növényhatározókba. Magyar növénynevek szótára. Ennek alapján készült a magyar és a tudományos növénynevek szótára. A sok évtized óta bizonytalan növénynévi helyesírás alapelveit az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás rögzítette. . Bp. valamint a mohok magyar és latin neveit tartalmazza.. amelyeket egy kisebb terjedelm szótárban jelentetett meg (Csapody Vera–Priszter Szaniszló. Csapody Vera több évtizeden át gy jtötte a hazai fajok népi neveit. Növényneveink. 1998..és a zárvaterm k).). 1966.

A növénynevek funkcionális névrészekb l állnak. funkcionális névrésznek tekinthet a növénynév hangsorának minden olyan egysége. Kolozsvár. Halászné Zelnik Katalin.) igazolva azt. Funkcionális-szemantikai elemzés. I–V. Nagy Rózsa. hogy a névadásnak mi volt az indítéka. ennek bemutatása a növénynévelemzés lexikális-morfológiai szintjén történhet. bokor. Heinrich Marzell hasonló rendszert alkalmaz a német növényekre vonatkozóan. különféle részelemzések jelentek meg. Adatok a Baranya megyei Nagyváty. A növénynevek névrészeinek funkciói az alábbi rendszerben elemezhet k: A névrész 1. 1. Leipzig. hogy a helynevek és a növénynevek elemzése sok tekintetben hasonlóságot mutat. 1987. mérete a név az egész növény méretére vonatkozik (apróbojtorján. Register: Alphabetisches Verzeichnis. 1943... amely a névkeletkezés szituációjában a megjelölt denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai jegyet kifejez. 173–195). f . 1985.. kifejezi a növény valamely sajátosságát 2. — A feldolgozott növényneveket vizsgálva azokat a tényez ket veszem számba. Bukarest. feny . a növény tulajdonságát 2. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. azt tekintem át. de a különböz m vek különböz szemléletet tükröznek. 1993. stb. A fölsorolt típusok egyetemes jelleg ek. vö. illetve nemzetségnevek: alma. tehát milyen szemlélet szülte ket. 1943–1958. Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen. nagy nyárfa) ... A népi elnevezések kit n vizsgálatát végezte el Péntek János (Péntek János–Szabó Attila. szulák) 2. amelyek alapján a növénynevek létrejöttek. és alkalmaztam Hoffmann István „többszint ” helynévtipológiáját (vö.18 A NÖVÉNYNEVEK SZERKEZETI ELEMZÉSE Növénynevek szerkezeti elemzésér l átfogó módszer nem készült.1. 36) Bp. Hoffmann István. Helynevek nyelvi elemzése. A névrészek névelemekb l (lexémák és toldalékmorfémák) állnak. megjelöli a növény fajtáját (fa. vö. termetes medvetalp. Figyelembe vettem a növénynevek elemzésére vonatkozó rendszereket.1. Bearb.1. Fünfter band. Ember és növényvilág. Debrecen. Moldvai csángó növénynevek (CsopNyelvDolg..

németgyömbér) 4.6. keser f ) 2. a mag. a virágjára (bojtvirág. reszketeges nyárfa) 3.2. színe a név a növény egészének színére utal (fehér nyárfa. veressz l ) a név a növény gumójának. a gyökerére (hézaggyökér. a virág. büdös pipitér.19 a név a levél.1. nyári hérics.4. kékibolya) a név a növény magtermésének színére utal (fekete mák) a név a növény gyümölcsének színére utal (fehér gyümölcs eperfa.2.1. csattogó szamóca) a név a növény leveleinek mozgására vonatkozik (rezg nyárfa. virágzatának színére utal (kékvirágú-ökörfark.2.1. fekete nyárfa) a név a növény virágának. gyökerének. a növény által kiváltott hang a név a növényt l hallatott. a term id (egyéves vadárvácska) 4.1. nehézszagú pipitér) a név a növény jellegzetes szagára utal (hagymaszagúf ) 2. a virágzási id (tavaszi szironták.3. alakja a név az egész növény alakjára utal (harangláb) a név a növény valamely részének formájára. kifejezi a növény el fordulási helyét 3. búzalevel f ).3. gumós boglárka). a levelére (szilvalevel f .1. vagy ahonnan hazánkba érkezik (olasz kapor. vöröshagyma) 2. kiváltott hangra utal (cseng f . ill. hagymájának színére utal (sárgahagyma. ahol a növény rendszerint él (ház helyén termett torma. szagára utal (illatos ábelf . fehérhúsvét) 4. magjára (egymagvú galagonya) 2. alakjára utal: pl.1. illata a név a növény jó. rossz illatára. mezei sülyf ) 3. ahol a növény él. kifejezi a növény valamely speciális idejét 4. id höz kötött tu- . az országra utal. egyéb a név jelölheti a növénynek valamely speciális. harangvirág). a gyümölcs méretére utal (kicsinynadályvirág) 2. íze (édesgyökér. a helyre utal.5.1.

1. kifejezi a növény gyógyászati hatását (köszvényf . fehérhúsvét.3. kisasszonypapucs. mert a hagyomány szerint (mintegy felfedez ként) els ül vette hasznát (csabaíre. Boldogasszony palástja. télizöld. vadrózsa. egyéb 6. tálmosóf ) a növény állatok eledele (lúdfiak étke. Boldogasszony tenyere. Egyrészes a tejaltató. kifejezi a növény hatását (tet rontóf . zamatos turbolya’ 12.és kétrészes nevekb l áll. kifejezi a növény felhasználását 7. híd r. kakastaréj. pl. a növény használója azért vált névadóvá.2. prüsszent f ) 7.20 lajdonságát. tyúkhúr) egyéb 8. kifejezi a növény életmódját 5. méhek füve.1.2. A magyar növénynévállomány dönt en egy.2. a növény a nap után fordul (napraforgóvirág) 5. bizonytalan (a névadás oka nem világos: nézsitf ). I. kunok paréja) 8. felhasználása (tejaltató). télen is zöld (télizöld) 5. a növénynévvé válás jelentés-. egérfül. Az egyrészes neveknek két típusát különböztetem meg: a. Gencius király füve) 9. torokf ) 11.1. a növény haszna (fest f . sülyf . fekélyf . egyéb: ide sorolhatjuk a mesterséges névadás tulajdonnévi típusát.. bolondítóf . . a növény speciális életmódja. egyéb 10. amikor a növényt személyr l nevezik el (Kitaibel-mályva ). paponya. a virág alakja (oroszlánszáj). mert egyetlen funkció fejez dik ki benne. Ezek a nevek denotátumokról csupán egyetlen információt közölnek.1. kifejezi a növénnyel kapcsolatos hiedelmet 9. sebf . a növényt képzelt lényr l nevezték el (ördögszekér) 9. a növény használata jellegzetesen valamilyen embercsoporthoz vagy mesterséghez köt dik (vargák füve. kerti angyélika) 5. kerti ádáz. kutyatej. lúdfiak étke. a növényt bizonyos szentekr l nevezték el (Boldogasszony palástja. a növény vadon terem vagy termesztett (vadarticsóka. Szent Barbara füve) 9. macskatalp.3. árvalányhaj. pl. pl. megnevezi a növény felhasználóját 8. kifejezi valamely másik növényhez való hasonlóságát (bizonyos növényeket hasonlóság alapján egy másik növényr l neveztek el: articsóka ’Anthriscus cerefolium. virágzási ideje ( szibánat). csabaíre. a termés alakja (halálfejecske). salamonpecsét stb. krisztustenyere. 13. Boldogasszony tenyere. a denotátum alakja (paponya).

vadrózsa ’rózsa (1). boglárka. általánosabb vagy speciális jelentés növénynévi közszót felhasználhatunk (helynevek esetében ezeket földrajzi köznévnek nevezik). orchidea. A kétrészes nevekhez sorolom a köszvényf . hogy növénynévr l van szó. bokor. oroszlánfog ’Leontodon’. erdeigyöngyvirág ’Polygonatum’. perje növényneveket konkrét növényrendszertani jelentéssel nem rendelkez gy jt nevek közé sorolja. ezért a bab utótagot kapta. kosbor. cseresznye. A kétrészes növénynevekben a név fajtájának megjelölésére bármilyen. Egy részük hivatalos növénynévvé vált (zsurló). ill. hogy növénynévr l van szó. oroszlánszáj ’Antirrhinum’.21 valamint szerkezeti változás útján következett be. ez a típusú névalkotás a nyelv közszói rétegét érinti. farkasöl sisakvirág’. A kétrészes nevek keletkezhettek szintagmatikus úton vagy jelentésbeli névalkotással vagy lehetnek névátvéte- . f . nyári hérics stb. bolondítóf ’f (1). nyári hérics ’hérics (1). Utótagként állhat: 1. hérics. f . vagyis a növény másik génuszhoz tartozik (ebben a használatban a jelz t egybeírjuk az utótaggal): a farkasbab ’Aconitum vulparia. az el . pálma. Ezek az egyrészes nevek általában kéttagúak. más részük kihalt (sikkantyú) vagy megmaradt nyelvjárási szinten (sikár). hogy ’a növény a búza között él’. vö. kóró. 3. gyöngyvirág). az elemek (általában az utótag) valamelyikének növénynév vagy növényféle jelentése van. Az egyrészes nevek másik csoportját az egyelem növénynevek alkotják (rózsa. elnevezéseket. páfrány. bambusz. szulák. amely nem babféle. búzavirág: az alaprész (v. azt fejezi ki. amely bolonddá tesz (2)’. vadrózsa. szulák) kifejezése. vagy nemzetségnév. mert két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el benne: köszvényf ’köszvény gyógyítására való (1) f (2)’. Ezen nevek egy része morfematikai szerkesztéssel alakult (boglárka).és utótag közötti viszony elemezhet (részletesen a Szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben ismertetem). feny . amely a névben téves. a b vítményrész (v. lián. A kétrészes nevek névszerkezeti típusai tehát a következ képpen alakulnak: az alaprész funkciója a növény fajtájának (ez lehet a gy jt névi jelleg fa. Priszter 15). bolondítóf . és a nevek közül sokat a köznyelv is használ nem növénynévi jelentéssel (pl. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. kaktusz stb. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. amely vadon terem (2)’. elefántormánya). Ezen növénynevek sajátossága. el tag) a búza. más része pedig névátvétel (rózsa). virág stb. 2. összefoglaló jelentés nemzetségnév: bürök. Közülük néhányat a hivatalos magyar növénynévadás nemzetségnévként. moha. amely nyáron virágzik (2)’. feny . b. Pl. bab. a b vítményrészé pedig a növény valamely sajátosságának megnevezése. fajnévként használ: pl. virág. disznó). II. bokor. kaktusz. utótag) a virág. (Priszter a hínár. növénytani köznévnek (a földrajzi köznév analógiájára) tekinthet gy jt névi jelleg elem: fa. pl. Ezekben a nevekben mindig kifejezésre jut. összefoglaló jelentés nemzetségnév (pl.

farkasalma. kett s nevezéktan (kett s nómenklatúra. amely napjainkban már nem használatos. kétrés zes növénynevek: köszvényf . paponya. A kétrészes növénynevek egy része hivatalos növénynév lett.2. egyrészes növénynevek: tejaltató. binominális nómenklatúra) a XVIII. veresgy r som. a húsos somot. társadalmi szerepet jelöl szó (paptök. A növénynevek nagyobb része kétrészes. 2. — A következ kben a lexikális elemek azon típusait kívánom számba venni. kutyatej 1. valamely csoportok kedvelik) (kunok paréja. kakukksaláta) . vitézvirág) c) rokonsági viszony. farkascseresznye) madár (kakukkvirág. 1.22 lek.2. a manapság használatban lév ún.2. más része népi név vagy olyan név. Az els ezek közül a nemzetség (genus) neve (pl. amelyek a növénynevek. kutyakapor. a Species plantarumban (1753) Linné már nem vette át a korabeli botanikusok és orvosgyógyszerészek által általánosan használt. hérics. század híres svéd botanikusa. Lexikális-morfológiai elemzés. mas). egérfül. boglárka. kisasszonypapucs. köznév 1. nemesítés helye (francia mustár) etnikai preferencia (pl. árvalányhaj. krisztustenyere. ebsz l . címet. kanálka) 1. esetünkben a Cornus mast. Ugyanannak a nemzetségnek más fajai másféle jelz ket kapnak: Cornus sanguinea. A faj tudományos megnevezésének formája. egyszer köznév (rózsa. nem (leánykökörcsin. hanem két latin szóval jelölt minden növényfajt.2. pipef . kígyóf . szaporaf a) népnév eredet. a második pedig a faji jelz (pl.1. öss zetett köznév 1.1. a kétrészes nevek létrejöttét a hivatalos növénynévadás is el segíti. E kett együtt alkotja egy-egy faj általánosan elismert nevét. vadrózsa. bolondítóf . anyaf ) d) állatnév háziállat (bárányvirág. tótok és barátok salátája) b) foglalkozást. illetve a névrészek felépítésében megjelennek: a névrészekbe foglalt szavak és a névalkotásban szerepet játszó morfémákat vizsgálom. tyúkvirág) vadon él állat (békavirág. Linné (1707–1778) hatására terjedt el. Cornus). macskagyökér) háziszárnyas (kotlóvirág. papsajt. leányeper. több (vagy sok) szóból álló leíró frázisokat. Korszakalkotó munkájában.

szentnév (szentgyörgyvirág) 2. pinavirág) j) természeti elem (t zf ) g) égitest (csillagvirág) h) egyéb tulajdonnév 2. tölcsérvirág. igenévi szószerkezet (légyfogó. pongráccseresznye). kultikus név (Krisztus-pálma) 2.1. túróf ) i) emberi testrész. egyéb személynév 2. gerézdes) 4.3. méhf ) állatok testrésze (bikatök f . földrajzi név (Bermuda-f ) melléknévi jelleg szó 3. üresgyökér) szószerkezetek 5.5. pászkamorzsa. zsurló. rovar (dongóvirág. bársonyparéj) f) eszköz. képzetlen melléknév (földfüst) 3. határozós szószerkezet (naprajáró) 5. többelem személynév (jóhenrikfüve.3.1.3. 4. bibliai. tavaszif . személynév 2. ábrahámfa) 2. befejezett melléknévi igenév (türtszirom. kékilonka) 2.7. illatos ábelf .1.1. kétrés zes képzett növénynév (tetvesf . bels szerv (májvirág.1. 5. szegf ) g) öltözet.1.1.2.1. keltike. lyukasgyöker f ). családnév (Kitaibel-mályva.23 2. kisasszonypapucs) h) élelmiszer (kásaf . 3. keresztnév (Áron szakálla) becenév (Katika-répa) 2. egyrészes képzett növénynév (boglárka.1.1. Ez a típus a vizsgált anyagban nem fordul el . tejesf 3. kenyérmorzsa. szappanf .1. ökörfarkf ) e) anyagnév (vasf . mózespecsenye. kecskerágó) 5. tárgy (harangvirág. visszafordultsz l ) származékszavak 4. fogan tt.1. tésztalapu. dísz (sisakvirág.8.2.6. képzett melléknév (bécsikömény. szervetlen szókapcsolat (nefelejcs) . rántóf ) 3. 2.2. folyamatos melléknévi igenév (n sz f .4.4. köznevesült személynév (salamonpecsét.2. bocérkata. egérfarkf . párlóf .1.

sebforrasztóf .2.2.1. szóképzés stb. jelentésb vüléssel vagy -sz küléssel (oroszlánszáj) 3. határozós (fülbecseppent ) 1. sikkantyú.1.1. metaforikus névátvitel (híd r. BELS NÉVALKOTÁS A bels szóalkotás történhet a meglév nyelvi elemek jelentésének átértékelésével (jelentésbeli szóalkotás) vagy alaki eszközökkel (szóösszetétel.2.1.3. cigánypicsa. szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek 1. bojtorjánka. macskatalp. Növénynevek az alábbi rendszerben elemezhet k: A. sz rösf ) 2. napraforgó) 4.1. kétrészes nevek (sípf . a küls és a bels szóalkotást különbözteti meg. tárgyas (tökösséggyógyító. redukcióval (Szent Barbara füve) 4. jelentéstömörít (kankós) 1. szervetlen (engemnefelejcs) 1.3. valamint figyelembe vettem Hoffmann István helynévtipológiai osztályait is (Hoffmann 57–58). tapadással (angyalédes. kiegészüléssel (macskatalpf . metonimikus névátvitel (disznócska. naputánnéz f ) 3. névutóval (naputánforgóf . cickafark. 1. A szóalkotás problémái: MNyj. szerkezeti változással alakult nevek 4. mellérendel (élekhalok) 1. jelentés beli névalkotással keletkezett nevek 3. harangláb) 3.1. tejaltató) 1. egyrészes nevek (agármony.2. névátvitellel 3.1.24 KELETKEZÉSTÖRTÉNETI VIZSGÁLAT A növénynevek keletkezéstörténeti vizsgálatában Papp István rendszerét alkalmaztam (Papp István. 9: 3–31). morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2.2.2. mogyoróaljaf ) .1. szinekdoché (akácfa) 4.1.2.5.1.6. sarkantyúka.3. jelz s (vénuszhaj. csabaíre) 1.4. kanálf . névszóképz vel (boglárka.2. amely a szóalkotásnak két szintjét.1. üresgyökér) 3.1. cickafark) 1.).2. bárányka) 2.

A szóösszetételek 271– 328) m ve alapján transzformációk segítségével állapítja meg a viszonyt az összetétel tagjai között. Ez a leggyakoribb növénynévtípus. népetimológiával (kacsanyak.3. kálomistagyökér. tükörfordítások (salamonpecsét. névátvétel 5. A tömörebb (egybeírt) névtípusban az utótag nem nemzetségnév vagy nem annak a nemzetségnek a neve.) E tekintetben elfogadhatjuk Hoffmann István nézetét.25 4. porcsf . az utótag általános jelentés . így a lazább szerkezetek min sítését is lehet vé teszi. jövevényszavak (menta. de ezüst hárs). hanem az Iris nemzetséghez tartozik. f ) mindig általánosabb fogalmi kört jelöl.5.1. atlaszér) B. Sokszor a szóösszetétel és a jelz s szószerkezet csupán helyesírás kérdése (pl. amelyhez az illet faj tartozik (sár- . Péntek János az összetett növénynevekr l azt írja: „a sz kebb értelemben vett öszszetételek és a lazább szerkezetek részletesebb vizsgálatát együtt végezzük” (Péntek–Szabó. Ember és növényvilág 177). b vüléssel (barátfej f . KÜLS NÉVALKOTÁS A küls szóalkotás idegen elemek felhasználásával történik. Péntek János összetett növénynevekre vonatkozó rendszere (Péntek–Szabó. idegen szavak (nigella. 3. hogy összetételnek vagy szintagmának fogjuk-e föl ket” (Hoffmann 59– 60). illetve fehér liliom-típus. fejezetben foglaltam össze. ezüstfeny . pásztortarsoly) 1. mivel a növénynevek írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. miszerint „a szintagmák és a szóösszetételek tagjainak szemantikai kapcsolattípusait azonos grammatikai eszközök fejezik ki. Szintagmatikus szerkesztés sel alkotott nevek A szintagmák és a szóösszetételek között nehéz pontos határt vonni. 2. Birsalma-típus (birskörte). kökörcsin. a szintagmatikus szerkesztettséget mutató nevek névrészeinek alaki-funkcionális viszonyának megítélését nem befolyásolja az.4. a hivatalos jelz s fajnév. cserfalevel f ) 4. tujafa. Sárgadinnye. f zfa. Ember és növényvilág 177) Károly Sándor (Károly. juharfa. muharf ). megkönnyíti az el tag értelmezését.2. az egybeírásos forma a jelentésváltozást fejezi ki: pl. Ezekben a növénynevekben az utótag (fa. a kékliliom nem a Lilium. (A növénynevek helyesírására vonatkozó tudnivalókat A magyar növénynevek helyesírása c. Péntek János 35 összetételtípust állít fel: 1. amely megfelel a latin nómenklatúra jelz s fajneveinek. 5. Akácfa-típus (rutafa. bükkfa. benedikta) 5. atracél) 5.

jelentéstömörít : bolhahalál ’a bolhák halálát okozó növény’. Csüng fukszia-típus (álló rózsa. Szálkás búza-típus. 14.4. Délignyíló-típus.). 15. amelyet a kecske rág’. Galagonyakert-típus. Napraforgó-típus. Vérfa-típus. elefántormánya) 1. További összetételtípusok: 6.és utótagjának viszonya lehet: 1. Ennek a szemléletnek az el nye.1. amely csüng’. Büröksíp-típus. 32. sajátosságuk. amelyb l tapadással lett a kecskerágó. Arannyalverseng típus. Gyászvirág-típus. tárgyas  jelöletlen: tökösséggyógyító ’tökösséget gyógyító’. Kecskerágó-típus.26 gadinnye). 22. Útif -típus. 20. itt az igenévi el tag állítmány. Pokolvarf -típus. 34. cickafark. 17. Barackfa-típus. fehér zászpa. Oltott eper-típus. földikenyér  birtokos jelz s összetett növénynevek jelöletlen (vénuszhaj. Csipkebogyó-típus. 18. Az egyrészes nevek (agármony. Kanadai nyárfa-típus. Karós paszuly-típus. 10. zörg virág. kankós ’kankó gyógyítására szolgáló növény’ . Sóvirág-típus. 8. Járomiharfa-típus. 16.1. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. rezg nyárfa. Az alapmondat: A fukszia csüng ’olyan fukszia. hasindító ’hasat indító’ 1. Bonyavirág-típus. 31. 9. Az egyrészes nevek el . naprajáró 1. Az alapmondat: A kecske rágja a bokrot ’olyan bokor. 7. kiaszszonypapucs) jelölt (papmonya. elefántormánya stb. agármony.1. cickafark. Disznótök-típus. de a 35 típusba sok népi növénynév nem sorolható be (pl. a melléknévi jelz pedig fajjelöl (fehér liliom. sárkánynyelv. A történeti növénynévanyag egy.1. Hadiburján-típus. Sírvirág-típus. fehér hunyor). 25. vérehullóf ).1. 13.2.1.és kétrészes nevekb l áll. jelz s  min ségjelz s összetett növénynevek: vereshólyag. tejaltató ’tejet altató’. ropogós f zfa. 30. Odúsfa-típus. Légyfogó-típus. 19. Gyógykaktusz-típus. azaz a 35 típusban világosan kimutathatók a növénynévadás indítékai. 11. 12. 21. 5. 28. bagzóf . szarkaláb. amelyben egy-egy összetétel létrejön. Kígyóugorka-típus. 26. 23. 1. a lazább (különírt) névtípus utótagja nemzetségnév. csabaíre) valójában közszói összetételek. Síposkörte-típus. Kákabutyóka-típus. 35. Tyúkvirág-típus. 4. 29. határozós  jelölt: fülbecseppent . hogy rekonstruálni lehet azt a kommunikációs helyzetet. Téli retek-típus. 27. 33. 24. szószerkezetek. cigánypicsa. hogy növénynévr l van szó. ebb l alakulhatott ki a kecskerágó-bokor.3. F z tök-típus.

szemléletesebben képesek bemutatni (részletesen l. valamivel ellátott. típus (definiálásukra és jellemzésükre Péntek János külön csoportokat alkotott). tet f ’tet irtására való (1) a növény (2)’.). hogy növényr l van szó: pl. II. hanem kiemelésére szolgál”) (MMNyR. 265).)” (MMNyR. amely annyira lesz kíti a jelzett szó jelentéskörét. imádságbokor stb. funkcionális szempontokra van szükség. kígyónyelvf ’a kígyó nyelvéhez hasonló level (1) növény (2)’. A kétrészes nevekben két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el. Hoffmann 60–61). ezeknek a szerkezeteknek mindkét tagja információt nyújt a növénynév denotátumáról. sepr f . ahová besorolható): sebforrasztóf ’a f vel sebeket gyógyítanak’ [10. anyagát stb. A kétrészes nevekben jelentkez jelz s viszonyt a névrészek mint szerkezeti egységek közti kapcsolatot értelmezhetjük. vízililiom ’vízben él (1) liliom (2)’.1. tehát funkcionális jegyet kifejez névrésznek tekinthet .2. varf ’a f vel varat gyógyítanak’ [10. további szemantikai. tyúkvirág ’a vi- . ahogyan a helynevek sem (vö. hogy kifejezi a jelzett dolog küls vagy bels tulajdonságait (színét. temondád) 1. különféle tulajdonságszer körülményeit (állapotát.]. 1. ízét. pontosabbá. A sajátos jelentésszerkezettel bíró növénynevek ugyanúgy nem sorolhatók be a min ségjelz i kategória felosztásai alá. II.].5. útif ’növény (1). Ezekben a nevekben az utótag (különféle növénytani közszó és nemzetségnév) kifejezi. mellérendel (élekhalok) szervetlen (engemnefelejcs. alakját. A növénynevek névrészeinek funkcionális viszonyait a korábban ismertetett funkcionális-szemantikai elemzés kategóriái összetettebben. tyúkvirág. Az Akadémiai nyelvtan a min ségjelz t így definiálja: „a jelzett szó jelentését azáltal teszi teljesebbé. Hoffmann 61).1. a funkcionális-szemantikai elemzés részben).6. vö. nagyságát. A hagyományos min ségjelz i kategóriákba nem fér bele a sebforrasztóf .27 1. említhetjük még a kijelöl jelz t. Ez a meghatározás. a sorban elfoglalt helyét stb. valamivel el nem látott vagy valamit l megfosztott voltát. 266–267). Problémát okoz a min sít jelz típusainak elkülönítése. Az Akadémiai nyelvtan a min sít jelz két típusát különíti el: a megkülönböztet jelz t („a jelz a jelzett szó értelemkörét valamilyen tartalmas jegy hozzáadásával sz kíti”) és a kiemel jelz t (a „jelz a jelzett szónak nem megkülönböztetésére. helyzetét. amely az út mellett n (2)’. amely tavasszal virágzik (2)’. hogy csupán egy egyedre korlátozza. tavaszi hérics ’hérics (1). farkasöl f ’farkas elpusztítására való (1) növény (2)’. de a korábbiakban ismertetett rendszerekben jól elemezhet k ezek a növénynevek (szögletes zárójelben a névadási típus. csoportosítás növénynevek elemzéséhez nem elegend (helynevek elemzéséhez sem. valakihez vagy valamihez való tartozását.

ezt a módszert els sorban a XV–XVI. likasf . A magyar növénynévrendszer kiforratlanságát és hiányait körülírásos növénynevekkel pótolták: hamis fekete magú nigellaf .melléknévi igenévképz s növénynevekben az összetett növénynév jelz el tagja f nevesült: pl. -ár: folyondár. er sf . részben. névszóképz vel A névszóképz vel történ növénynévalkotás megtalálható egyrészes és kétrészes növénynevekben is. besztercei (< besztercei szilva). kontyosf . daróci (< daróci szilva) stb. -ka.28 rágnak rontó hatása van a tyúkra’ [9. angyalka. angyalicska. 2. n sz f . fúvóka. Kicsinyít -becéz képz k: -cska. árvácska. vö. az -ó/. Az -i/-s képz s melléknévi jelz f nevesülhetett: tengeri (< tengeri kukorica). fogan tt. jövötény.) -t/-tt (befejezett melléknévi igenév képz je): türtszirom. (Részletesen l. Péntek—Szabó. Melléknévképz k: -i: tavaszif . a tapadással keletkezett növénynevek c. részben. földitök. kankós.] stb.: borjúfej f . csábítóf .képz s növénynevek esetében ráértéses tapadásról is beszélhetünk. A jelz s szerkezetb l létrejött növénynevek sajátos típusát alkotják a körülírásos növénynevek. kutyócska. Ember és növényvilág 176. -r: csucsor stb. -ke: kutyóka. sarkantyúka. (Részletesen l. Más képz kkel alkotott nevek: -vány/-vény: gyujtovány. -sdi: sósdi. ebfej f . égivirág. Az -ó/.1. napraforgó (< napraforgóvirág) stb. tálmosóf ’a növényt tálak mosására használják’ [7. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. -i: katibolha. Melléknévi igenevek képz i: -ó/. szopókavirág. barátfej f . rántóf . bojtorjánka. században alkalmazták. ragadvány..(folyamatos melléknévi igenév képz je): borongóf . búzalevel f . -cske: disznócska. boglárka. mérges vad harapást gyógyító f stb. -s: gerezdes. párlóf .) -ú/. borsocska.]. lyukasgyöker f . bolondító (< bolondító beléndek). tátogó (< tátogóvirág). bársonyka. a tapadással keletkezett növénynevek c. angyalédes (< angyalédesgyökér). cserfalevel f . . töviseslapu.

a víz. A jelentésbeli szóalkotás a szókincs gyarapodásának gyakori módja. amelyek során az új jelentés kialakulása az alaki szerkezet változása nélkül történik. metaforikus névátvitel A metaforikus jelentésfejl dés a hasonlóságra épül. amelynek során egy növénynévnek a meglev mellé újabb jelentése is kialakul. azaz hasonlóságon alapuló. Maga a növény szó is a növevény ’növ ben lev . névátvitel Károly Sándor (Károly. naputánnéz f . névutóval Névutóval keletkezett növényneveink száma nagyon kevés: pl.1. fiatal’ melléknévb l szófajváltással és jelentéssz küléssel ’a talaj. és ezek azonos fogalmi osztályba osztályba tartozó denotátumokra vonatkoznak (Hoffmann 99). azaz érintkezésen alapuló (a jelentések között helyi.2. naputánforgóf .2. olyan típusok tartoznak ide. Egyes növénynevek nemzetségnévvé váltak. vasf ’ növénynév a ’Verbena. A jelentésbeli névalkotás a növénynevek körében is igen gyakori. ok–okozati kapcsolat van.2. jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek Papp István tanulmányában (A szóalkotás problémái: MNyj. vagy rész–egész viszony). 3.1. a jelentésbeli növénynévalkotás körében az alábbi típusokat említhetjük: 3. ez utóbbinál teljesen idegen fogalmak kerülhetnek egymás mellé (Hadrovics. illet leg sz külés lényegében egymással rokon fogalmak. Történeti jelentéstan 150). a galamboc(f ) ’Verbena officinalis. de nem azonos vele. esetleg szinekdoché (nem–faj viszony). 3. Tehát olyan névalkotási folyamat. nyelvi gazdaságosságra törekvés nyilvánul meg benne. Jelentéstan 164) a névátvitel típusának három jelenségét különíti el. közel áll a hasonlóságon alapuló névátvitelhez.29 2. verbéna’ nemzetség elnevezése lett. jelentésük b vült: az oroszlánszáj ’Antirrhinum majus’ a teljes Antirrhinum nemzetség. a metaforát. id beli. jelentésb vülés vagy -sz külés A jelentésb vülés. a következ képpen végezhet el a magyar növénynevek osztályozása: 3. Ezen az alapon a növénynevekben is fellelhet típusokat említve. 9: 3–31) a közszavak keletkezését vizsgálva a jelentésbeli szóalkotást a küls és az alaki eszközökkel történ bels szóalkotási módok mellé állította. vagyis a jelentésviszony min sége lehet metaforikus. két képzet hasonlósága alapján az egyik nevet átruházzuk a másikra. metonimikus. a metonímiát és a szinekdochét. A metaforát a stilisztikai szakiro- . a leveg szervetlen anyagaival táplálkozó él lény’ jelentést kapott.

madármorzsa. kakastaréj. pásztortáska. állati testrész → növény (kakastaréj → kakastaréj. amikor a névadó személyek ismerik a megnevezend denotátum sokféleségét (méretét. Az antropomorf metaforáknak számtalan tartalmi típusa mutatható ki: emberi szerv. illetve annak milyen hatása van. mitológiai személynek tuladonított tárgyak: ördögbocskor. oroszlánszáj. nehézszagú zeller. istenszakálla. öltözet. életkor. tárgy → növény (harangláb → harangláb) A melléknevek metaforikus kapcsolataira példát els sorban a metaforikus szemléleten alapuló. tárgyakhoz hasonlítja. élelem neve: kenyérmorzsa. az emberre vonatkozó terminusokat növénynévként használta föl a nyelv. emberi cselekvés: tátingó. és ezek közül az egyiket. emberre jellemz állapot: árvácska. Növénynevek hasonlóságán alapuló névátvitel. Nagy számban szerepelnek növénynévként állatnevek: koldustet . tárgy (az el tag és az utótag szemantikailag összeférhetetlen. er sf . személyekhez. társadalmi helyzet: vasúr stb. 2. testrész: árvalányhaj. amely „két fogalom közt fennálló tartalmi (küls vagy bels .). — A species pro specie metafora esetében nagy szerepe van a tévesztésnek. tartalmi hasonlóságon alapuló névátvitelr l van szó: a növényeket néha állatokhoz. fizikai tulajdonság → növényi tulajdonság: er sszagú zeller. szellemi. de szintagmatikus szerkesztéssel alakult kétrészes nevek között találunk. Növénynevek esetében metaforának tekintjük azt. foglalkozás. lelki tulajdonság → növényi tulajdonság: mérgesparaj. A tartalmi típusok közül felt n ek az antropomorfikus elemek. császárszakáll. vagy az. A f nevek metaforikus kapcsolatait vizsgálva. hogy a növényt ki vagy mi használja. alakját stb. dísz: kisasszonypapucs. emberi testrész → növény ( árvalányhaj → árvalányhaj) 3. a legfontosabbat választják ki a megnevezéshez: oroszlánszáj ’a virág az oroszlán szájához hasonlít’. id járási jelenség: aranyes stb. libaláb. állatok testrészének neve: galambbegy. névcsere. paptök. hangulati hatása ezért er sebb): madárkenyér. illet leg azokkal azonosítja. ördögborda. a következ típusok állapíthatók meg: 1. papsajt. vallási asszociációkat tükröz emberi testrész: krisztustenyere. A metaforák másik nagy csoportját a zoomorf terminusok alkotják. sarkantyú.30 dalom olyan névátvitelnek tekinti. néha funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul” (Fábián–Szathmári–Terestyéni 90). a nevek . 1. A hasonlóság alapja az állatnak. mint pl. személy → növény (híd r → híd r) 2. állatnak tulajdonított termék. kutyatej. anyagnév: aranyka. macskatalp → macskatalp) 4. A metafora a jelentésváltozásnak igen elterjedt típusa. tárgyak: sepr . színét. személynek valamely jellemz tulajdonsága.

a szerbtövist ’Xanthium’ és a szamárbogáncsot ’Onopordum’ stb. nem boglár a fehérboglár ’Tanacetum parthenium. kis meténg ’Vinca minor’.2. a petrezselyem el tag azonban ’Petroselinum’ jelentés els sorban. hogy a névadás tévesztés eredménye lenne): vadgyöngyvirág ’Polygonatum odoratum’. Az ilyen nevek többségében az el tag melléknévi jelz : pl. a nevek összecserélése: pl. amelyek jelz s fajnevek ugyan. nem mindenki ismeri (vagy nem egyformán ismeri) a fajokat. az útszéli bogáncsot ’Carduus’. orvosi salamonpecsét’. orvosi salamonpecsét ’Polygonatum odoratum’ stb.31 összecserélésének. nem gyöngyvirág az erdeigyöngyvirág ’Polygonatum odoratum. gomba. Egyelem nevek esetében is beszélhetünk hasonlóságon alapuló névátvitelr l: sok olyan egyelem növénynevet ismerünk. névtévesztést tükröz (ezek a nevek általában történetileg minimális számú adattal szemléltethet k. A bogáncs több nemzetség egy-egy faját jelöli. sokszor nyomon követhet . ezért gyakori a tévesztés. ahogy a téves növénynév egyik forrásból a másikba jut). A tipikus vonások ugyanis nem kizárólag bizonyos fajokra jellemz ek. ezért ezeknek az elnevezéseknek az átvihet sége. az utótag lehet általános jelentés növénynév (f . a bábakalácsot ’Carlina’. ezek azok a terminusok. kerek repkény ’Glechoma hederacea’. a borostyán ’Hedera helix’ növénynevet közönséges babér ’Laurus nobilis’. ezért ebben a metaforikus használatban a jelz s növénynév egybeírandó. Ez a gyakoribb típus.2. amelyek valamely más növényhez való hasonlóság alapján kapták nevüket (itt fel sem merül. A kutyatej nemcsak az Euphorbia neve.): pl. virág stb. jelentésváltozása meglehet sen gyakori. . mindegyik növénynek tüskés termése van: a mácsonyát ’Dipsacus’. Az analitikus species pro specie metafora esetében az el tag vagy az utótag másik növénynek a neve: — Az el tagot más növény neveként ismerik. de az utótag más génusznak a neve. jelentésben is használták. génuszokat. hanem az azonos tulajdonság miatt (ez a tulajdonság a tejnedv) a pitypang ’Taraxacum officinale’ és a tavasz hérics ’Adonis vernalis’ neve is. ahol a két képzet között érintkezési asszociáció áll fenn. 3. Jelentéstan 244). amely több növényt jelöl. — Az utótag használata metaforikus (Károly. a növény nagyon hasonló a gyöngyvirághoz ’Convallaria majalis’. szi margitvirág’. mivel a növényismeret bizonytalan. a petrezselyemvirág a tavaszi hérics ’Adonis vernalis’ neve. metonimikus névátvitel A jelentésváltozás azon típusa. — Bizonyos esetekben a névadás bizonytalan ismeretet. Az ismeretek bizonytalanságának a következ okai lehetnek: — Vannak növények. fölcserélhet sége. és ennek alapján egyik nevét átvisszük a másikra.

Ezeket a szerkezeti változással alakult nevek cím részben tárgyalom. általánosan ismert növények esetében az utótag a rövid (rendszerint egytagú) név használatának esetleges kommunikációs zavarait. a megszemélyesít el tag utalhat emberre jellemz cselekvésre: vérehullóf . a kétrészes növénynév egyrészessé válik. azaz az egyik névrész elt nik. besorolja az el tagot. 4. Ember és növényvilág 188). disznócska ’csattanó maszlag. szilfa (Péntek–Szabó. disznócska) → növény (bariska. hogy a növénynév alakját érint változás megy végbe. az ilyen nevekben a jelz k sz kítik az alaptag fogalmi körét. perszonifikáló jelz k és a színnevek. Els sorban fajnevekr l van szó. emberre jellemz lelki tulajdonságra: mérgesparaj. Ez a növények elnevezésében több okból is szükséges lehet: az újonnan megismert növényeknek a már meglev ismeretrendszerbe való besorolását teszi lehet vé.1. de nagyon gyakran a levelek. fehér liliom).3. a megkülönböztetés általában nem a leglényegesebb. amelyekben a jelz i el tag f nevesült: kecskerágó. 4. A sz küléses metonímiához sorolják a tapadással keletkezett növényneveket. Az analitikus sz küléses szinekdoché esetében a jelz s növénynevek dominálnak. pl. gumó) színére utalnak. az akácfa. félreérthet ségét küszöböli ki. odvas keltike’) — termés (bariska. Pl. A legfontosabbak az antropomorfizáló. szerkezeti változással alakult nevek E névtípus egységét az adja.2. miközben a denotatív jelentés változatlan marad. Datura stramonium’). a kevésbé ismert növényt az általánosabb jelentés utótag mintegy „értelmezi”. a termés (mag. tapadás A növénynévb l egy funkcionális-szemantikai egység. Részletesen a funkcionális-szemantikai elemzés részben vizsgáltam ezeket a típusokat. 3. f zfa. ahol az utótag mintegy értelmezi. Jelentéstan 238). A növénynevekben el forduló színnevek els sorban a virág (sárga boglárka. emberre jellemz küls vonásra. szinekdoché A tautologikus sz küléses szinekdoché típushoz tartozik pl.32 Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: — növény része (gyökér) → növény (üresgyökér ’Corydalis cava. testi tulajdonságra: kövérf stb. A név funkcionális névrésszel való csökkenését tapadásnak nevezzük. sokkal inkább a legfelt n bb tulajdonság megnevezésével történik (Károly. emberre jellemz állapotra: árvacsalán. cserfa. napraforgó. .

33 Tapadás megy végbe akkor is.4.) Az -ó/. f nevesült: pl. Kiegészüléssel olyan kétrészes nevek jönnek létre. erd stb. növénytársulást jelöl terminusok: akácos. de morféma (képz .2. végér l és belsejéb l is kieshet: macskanádraf > macskanádra. cserfás. Névelem a szó elejér l. egy vagy több névelem kiesik a növénynévb l. kiegészülés Kiegészülés során egy meglév növénynevet osztályjelöl növénytani köznévvel toldanak meg. domb. amikor a szószerkezet egyik tagjához hozzátapad a másiknak az értelme. bodzás. a tapadással átalakuló név el tagja gyakran -i vagy -ó képz t tartalmaz: i. b vülés) is zajlanak a növénynévrendszerben. Ezek a jelz i tagok is f nevesülhettek.3. napraforgó (< napraforgóvirág) kecsekerágó (< kecskerágóbokor) stb. ahonnan a növény ered. gólyahúgytartóf > gólyahúgy. pl. a melléknévi igenév. Növénynevek b vülhetnek különféle lexikális elemekkel.: barátf > barátfej f . égeres.és kétrészes neveket is érinthet. besztercei (< besztercei szilva) stb. gyertyános stb. A ráértett alaptag ebben az esetben nyilván a hely. az így alakult növénynevek általában fajtanevek: tengeri (< tengeri kukorica).melléknévi igenévképz s növénynevekben az eredetileg összetett növénynév jelz el tagja állandósult vagy alkalmilag használt növénynévvé vált. redukció A redukció egy. Ember és növényvilág 176). gamandorf > gamandor. méhf > méhek füve. amelyben a névrészek funkciója a megnevezés és a növény fajtájának (gy jt névvel vagy nemzetségnévvel) a megjelölése: mogyoróalja > mogyoróaljaf . redukció) ellentétes irányú szerkezeti változások (kiegészülés. gímnyelv > gímnyelv f . Ebbe a csoportba tartoznak a földrajzinév-adásban jelent s szerepet játszó. A nevek rövidülési folyamataival (tapadás. így a négy típus alakulásmódjának szemléltetéséhez pontos történeti adatolásra van szükségünk. fenyves. . ii. 4. 4. (Péntek—Szabó. b vülés A növénynévnek lexikális elemmel vagy kötött morfémával (képz vel) való megtoldását b vülésnek nevezzük. valamint képz vel is: galambf > galambosf > galambocf . 4. angyalédes (< angyalédesgyökér). A névelemváltozás f leg lexéma. cserlevel f > cserfalevel f . tátogó (< tátogóvirág). amikor önállóvá vált. rag) kiesését is jelentheti. bolondító (< bolondító beléndek). vagy ahol leginkább elterjedt.) Az -i/-s képz s melléknévi jelz az összetett nevekben rendszerint azt a helyet jelöli.

barack. ennek megfelel en valamennyi nyelv több-kevesebb küls hatásnak van kitéve. cékla. a szláv eredet bab. dió.. kökörcsin. som. ciprus. lencse. kopottnyak (< kapotnyak). népetimológia A népetimológiával létrejött növénynevekben névszerkezeti változás történik. petrezselyem. sáfrány és az ismeretlen. Ezeket az idegen növényneveket a nép átvette. idegen voltukat nem érzékeli.5. A civilizáció kialakulása és terjedése folytán a népek állandóan érintkeznek egymással. sz l . jegenye. bodza. illet leg bizonytalan eredet bürök. A népetimológiás változás oka a növénynév közszói értelmezhet ségének a hiánya. a német eredet kapornya. csalán.2 45). káposzta. a magyar nyelvérzék már-már szokványos magyar szavaknak tekinti. bors. berkenye. A közszói jelentésvonatkozás eleve hiányzik az idegen eredet növénynevekben. de értelmetlennek találta. A jövevényszavak és az idegen szavak között igen nehéz határt vonni: „Általában jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvb l jött szavakat nevezzük. kapor. narancs. üröm. mint a bels növénynévalkotás formáival áll szemben. 5. belénd. a szlovák eredet atracél. „Ha ellenben még érezzük rajtuk az idegenszer séget. gyopár. citrom. melyek már annyira meghonosodtak. a mi nyelvünkben is már viszonylag hosszú életre visszatekint szavakat . konkoly. cseresznye. tehát olyan idegen lexikális elemek. búza. rozmaring. saláta. idegen szavaknak min sítjük ket” (Bárczi: Szók. lapu. lednek. ezért ezek között gyakori a népetimológiás átalakulás. a latin eredet cédrus. répa. mustár. a bolgár eredet pemet.1. a bajor-osztrák eredet gesztenye. cikória. Névátvétel Az átvett nevek csoportja rendszertanilag az el z négy kategóriával. vándorszó a kömény. porcsin.. peszerce. A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. a növénynév alakszerkezete megváltozik. polaj. liliom. repce. „értelmesítette”: jutka (< Yucca). A jövevényszavak. a nyelvérzék a számára homályos jelentéstartalmat nélkülöz szavakat „értelmesítette”. ösztör. 5. csipke. mandula. Ezekre a jövevényszó elnevezést szokás használni” (MNytört. az olasz eredet füge. . 265). cser. amelyek meghonosodtak az átvev nyelv szókincsében. kökény. majoránna. sárkerék (< sárkerep). mályva. ruta.34 4. len. juhar. hogy senki sem érzi ket idegeneknek”. a török eredet alma. kapotnyak. gyömbér. borsó. ezért elferdítve. jövevényszavak „Az idegen nyelvb l már régebben átkerült. menta. valamely másik szóval hozta kapcsolatba. raponc. galagonya. kender. rebarbara.

sz. A morfémahelyettesítés lehet részleges. Leipzig. A tükörszavak megteremtésében az átadó és az átvev nyelv speciális szóalkotó szerepe egyaránt érvényesül. Fünfter band. — melyek között természetesen nagyon sok a modern nemzetközi kultúrszó — idegen szavakként szokás emlegetni” (MNytört. 305) — írja Benk Loránd. tükörfordítások „Tükörszavaknak nevezzük az olyan szókölcsönzéseket. Gareth Williams and Károly Hunyadi. Wörterbuch der deutschen Pflanzennamen (I–V. néha francia neveket is feltüntették a szerz k: pl. Amsterdam–Oxford–New York. Latin and Russian compiled by P. amikor az átvev nyelv nem az idegen nyelvi hangalakban veszi át a szót. növénynévszótárban a magyar név mellett a latin és német. A tükörfordítások vizsgálatát csak a botanikai forrásokra. diptamus ~ diktamus. Bp. ha az átadó és átvev nyelvi modell a tagok közötti . amely a régi német növényneveket gy jtötte össze a XX. Sok herbáriumban. 1943–1958) c. kicsinytövis). Ezek az idegen növénynevek a XV–XVI. 1987. az ezt követ id szakban a német nyelv jut jelent s szerephez. a latin mintára történ tükörfordítás els sorban a régiségben volt jellemz . 265). German.35 5. Register: Alphabetisches Verzeichnis. elejéig. hanem az átadó nyelvi tartalmát saját nyelvi elemeivel tükrözteti vissza. nem teljesen meghonosultaknak t n szavakat . I.. Elsevier’s Dictionary of Botany. . in English. Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. mintegy szóról szóra lefordítja” (MNytört.. 1979. nigella. A szótörténeti anyag alapján megállapíthatjuk. herbáriumokra támaszkodva lehet elvégezni.3. Macura. Dictionary of Weeds of Eastern Europe. laurus.. a laikus nyelvérzék számára is még idegeneknek. Benk József vagy Márton József. els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. idegen szavak „Az újabban nyelvünkbe került. az idegenb l megismert új fogalmak megnevezésére nyelvünkben új szót kellett teremteni.. napjainkban pedig angol mintára is keletkeznek tükörfordítások. A mai. földi laurusf stb. többnyelv szótárakra támaszkodhatunk: pl. hogy bármilyen idegen morféma kerülne az átvev nyelvbe (ebszem.2.. 5. French. században gyakran körülírásos szerkezetben fordulnak el : hamis fekete magú nigellaf . frissebb tükörfordítások elemzésekor els sorban újabb. Melius.. szótára. aki a Bertuch-féle Természethistóriai Képeskönyvet fordította magyarra. ezzel párhuzamosan. Átvételüket a szükségszer ség szülte.–II. Grossinger. Hasznos forrás volt a tükörfordítások vizsgálatában Heinrich Marzell. ill. a teljes tükörfordítás eredményeként az átadó nyelvi modell elemeit az átvev nyelv saját nyelvi elemeivel adja vissza morfémahelyettesítéssel anélkül. benedikta. A tükörfordítások lehetnek teljesek vagy részlegesek. tudatos névadásra volt szükség.

Az indukáló és az indukált teljesen megfelel egymásnak: kicsinytövis (< lat. páternoszterborsó (< ném. Az indukáló és indukált a tagok között némiképp eltér: — mondattani viszony alaki jelölésében tér el: latinból: pásztortarsoly (< Bursa pastoris ’pásztor tarsolya’). Paternoster-Erbse). Krisztus tenyere (< lat. Stechapfel). Parua spina). véresf ). lúdláb). 1. scabiosa. vagy fordítva. galambbogyó (< ang. részlegesek. Palma Christi). A részfordítás az átadó nyelvi modellnek részben morfemikus átvétele. 1. Sigillum Salomonis ’Salamon pecsétje’). tövisalma (< ném. Részfordítások A nevet alkotó szóelemek közül egyiket nem fordítják le: alantgyökér (< ném. részben pedig helyettesítése révén jön létre. pigeonberry). 2. a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe).2. teljesek.1. — a magyarázó elem tér el: ujjf (< lat. az összetétel el tagjának szó szerinti fordításával és utótagjának átvételével (mezei nárdus). vagy ha a növénynevet a magyar nyelvben valamiféle magyarázó elemmel látják el (csillagf . a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). lúdláb (< Pes Anserinus ’lúd lába’). varf (< lat.36 mondattani viszony alaki jelölésében kis mértékben eltér (pásztortarsoly. salamonpecsét. csillagf (< ném. Alantwurz). Az átvétel és a helyettesítés kombinálódásának eredményeképpen a részfordítás létrejöhet az összetétel el tagjának átvételével és utótagjának fordításával (alantgyökér). Nardus agrestis). mezei nárdus (< lat. A tükörfordítások a következ rendszerben elemezhet k: 1. Teljes tükörfordítások 1. parasztápium (< lat. . 2. salamonpecsét (< lat. digitális. Apium rusticum). Sternkraut).

3%. Az alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) az uráli. a finnugor korból származik a feny . pl. III. IV. Képzett növénynevek. Képzett növénynevek. A népi elnevezéseket vizsgálva Péntek János (Péntek–Szabó. 173–195). botanikatörténeti és nyelvtörténeti jelent sége van. a nyír. Ha a feldolgozott növénynevek eredetét vizsgáljuk. Összetett növénynevek. 2. hiszen így különíthet el az ún bels névalkotás (a magyar fejlemények. idegen szavak). A növénynevek eredet szerinti rétegz désének feltárására szoros kapcsolatban áll a növénynevek alakrendszerének leírásával. találunk jövevényszavakat és nemzetközi szavakat is. Az itt említett típusok jelent s részét a Keletkezéstörténeti vizsgálat cím fejezetben ismertetem részletesen. a köles stb. a magyar nyelv külön életében keletkezett. II. . Ember és növényvilág 173–195) négy szerkezeti típust különít el a növénynevek alaki felépítése szempontjából: I. bár százalékos megoszlásukat mégis kimutatja a vizsgált anyagon (összetételek: 50. valamint az idegen nyelvekb l átvett növényneveket. Eredetüket tekintve arra a megállapításra jut. Összetett növénynevek. Egyszer növénynevek. m. A tényleges elemzés során azonban már csak három csoportot ismertet a szerz : I. összetétel) és az ún. Szószerkezetek. a hárs. szóképzés. szószerkezetek: 23. 173–195). III. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak). három f réteget különíthetünk el: az alapnyelvi eredet növényneveket. az összetett növényneveket és a szószerkezeteket együtt vizsgálja: „a továbbiakban a sz kebb értelemben vett összetételek és a lazább szerkezetek vizsgálatát együtt végezzük” (i. hogy az egyszer nevek kis része si eredet . II. Egyszer növénynevek. a finnugor vagy az ugor korból származnak: pl. — A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek valamilyen szóalkotási mód vagy jelentésváltozás eredményei. küls névalkotás (pl. az ugor korból pedig az eper. 1. szil. nagyobb része kölcsönelem. ezért itt csak utalni kívánok a növénynévszókincs eredetbeli rétegeire. ez a legnépesebb csoport. m. uráli eredet a nyár.37 A NÖVÉNYNEVEK SZÓKÉSZLETÉNEK EREDET SZERINTI CSOPORTJAI A magyar gyógynövénynevek vizsgálatának m vel déstörténeti.3%) (i.

— A szóösszetétel a növénynévalkotásnak az a gyakori módja. iii. hogy a növényneveket két szóval jelölik. -vány/-vény: gyujtovány. népetimológiával: kopottnyak (< kapotnyak). amelyek a nyelv önálló életében jöttek létre a szóalkotás különböz módjaival jöttek létre a nyelvben már meglev vagy oda bekerült elemekb l. metaforizációval stb. kecsekerágó (< kecskerágóbokor). Elvonással (tapadással) alakult nevek: bolondító (< bolondító beléndek). ábelf ). sárkerék (< sárkerep). -di: sósdi. szóhasadással: viola ~ ibolya. Szóalkotással keletkezett alakulatok. amely a tát igéb l származik. amely hangutánzó eredet . Egyéb példák: pitypang. — A szószerkezet „legalább két. is jöttek létre növénynevek.). erdei nagyobb lépf . A növénytani nómenklatúra alapelve. -s: gerezdes. B. Részletesen a szerkezeti változással alakult nevek és a jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek részben tárgyalom. Szószerkezetté válással létrejött növénynevek. cickafark. csabaíre. -cska: kutyócska. Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. pattog. II. tiltó igealak f nevesülésével (nefelejcs). tulajdonnév köznevesülésével (salamonpecsét. C. szóvegyüléssel: citrancs. -i: tengeri. mérges vad harapást gyógyító f . hamis fekete magú nigellaf . szóhasadással. szóvegyüléssel. hangfest szavak stb. amelynek segítségével két szót egyetlen új szóvá illesztünk össze: agármony. 66). — Elvonással (tapadással). Részletesen a morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. s beletartozik egyfel l a pattint. a pipancs. paskol szavak rokonságába. napraforgó (< napraforgóvirág). népetimológiával stb. sípf . A szóalkotás ritkább módjaival létrejött nevek. — Azok a szavak tartoznak ide. bojtorjánka. Szóösszetétellel létrejött növénynevek. Részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. bozsor stb. árvácska. Ezt a típust részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. bizonyos általános viszonyt is kifejez . kékvirágúökörfark. boglárka. köszvényt gyógyító f stb. ii. nem viszonyszói érték szónak nyelvtanilag megformált. tátogó (< tátogóvirág). — Szóteremtéssel keletkezett pl. a szónál rendesen alkalmibb egysége” (MMNyR. kisebbik földi sülyf .38 A. i. A utótag a nemzetségnév és ehhez hozzáillesztik az el tagot. az el tag jelöli a nemen belüli egyedet. pukkantó. kanálf . a fajt. borsocska. . más-fel l a pacskol. hangutánzó-hangulatfest eredet . angyalka. sarkantyúka. vénuszhaj. valamint a tátika. Szóképzéssel létrejött növénynevek. fagyöker paptöke. — -ka: bársonyka. Pl. -r: csucsor stb. sebforrasztóf stb.

Legtöbb növénynevünk a magyar nyelv külön életében keletkezett. ezt követik a jövevényszavak. Szarvas Gábor úgy vélte. nigella. oroszlánfog. pásztortáska). tyúkhúr. Ezt a típust részletesen a névátvétel cím részben tárgyalom. ebszem). rövidség jellemz (örvény- . saláta stb. idegen szavakról és tükörfordításokról. az újonnan megismert növényfajták megnevezésére új szavakra volt szükség. Ez nem véletlen. a török eredet csalán. kiderül. Hundsaugen). b) Az idegen szavak. az olasz eredet porcsin. alapnyelvi eredet növénynevek (nyár. hogy a vizsgált növénynevek között a legtöbb a bels keletkezés növénynév. ebszem (< ném. Összegezve a vizsgálat eredményeit (és táblázatban összefoglalva). az idegen szavak és a tükörfordítások. kökörcsin. salamonpecsét (< lat. Sigillum Salomonis). — A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. hogy az azonos szemlélet szülte bels keletkezés növényneveknek egy részét elfogadták hivatalos megnevezésként (hollóláb. hogy az si. más része pedig kihalt. Tévedett. a) A jövevényszavak. Hirschzunge). hivatalos szintre emelte (salamonpecsét. belénd. hogy a növényvilág magyar nevei „az egész nomenclatura alig egynehány számot tev kivétellel idegen népek ajándéka” (Nyr. valamint a jövevényszavak (kapotnyak. más része viszont tájszóként él tovább (borjúorrúf . kapotnyak. a legkisebb pedig az si örökség növénynevek száma. az általa tett megállapítás els sorban egyszavas nemzetségneveink egy részére igaz. Megállapíthatjuk. gyopár. Érdekes megfigyelni. gyömbér. benedikta. vagy teljesen kihalt (ebfej f . citrom. A bels keletkezés növénynevek egy része hivatalos elnevezésként vagy tájszóként él. századi) idegen növényneveknek jó része kihalt (nigella. hogy a régi körülírásos növénynevekkel (hamis fekete magú nigellaf . A korai (XV–XVI. hogy az si eredet növénynevek száma kevésnek bizonyult. disznóorja stb. kömény. A tükörfordítások egy részét befogadta a nyelv. Megfigyelhetjük továbbá azt is. a szláv eredet bab. benedikta). s t gazdasági körülmények között természetes. Pes Anserinus). más része nyelvjárási szintre került vagy kihalt (kicsinytövis. mintegy szóról szóra lefordítja: szarvasnyelv (< ném. 22: 151). a latin eredet cedrus. Az idegen nyelvekb l átvett növénynevek rétegén belül beszélhetünk jövevényszavakról. kakastaréj.39 3. tyúkharaptaf stb. hiszen az új földrajzi-növényzeti. — Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. hárs). hogy az átvev nyelv az átadó nyelvi tartalmat saját nyelvi elemeivel tükrözteti.). lúdláb (< lat. mérges vad harapást gyógyító f ) szemben a mai növénynevekre a tömörség. — A tükörfordítások keletkezésének módja az. csalán) ma is tovább élnek mint hivatalos növénynevek. tyúktaréj stb. fajneveink többsége bels fejlemény.).). els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. c) A tükörfordítások.

hangfest szavak stb. varf . Alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) 2. 1. orbáncf . Ezek a növénynevek általában szóképszer ek. term helyére. hölgymál). salamonpecsét . keletkezés szavak) citrom b) Az idegen szavak nigella. benedikta c) A tükörfordítások medveköröm. a jelentésváltozás típusai közül a leggyakoribbak a metaforikus megnevezések. hatására utalnak (nehézszagú pipitér. nyelvekb l átvett kapotnyak. erdei nagyobb lépf 3.) B) Szóalkotással i) Szóképzéssel keletkezett létrejött alakulatok növénynevek nyár.40 gyökér. amelyek valamely testrész és növény. nyári hérics). a nevek f leg a növény alakjára. szarvasnyelv. Az idegen a) A jövevényszavak bodza. gerezdes ii) Szóösszetétellel papmonya. létrejött bolondítóf növénynevek iii) A szóalkotás kopottnyak ritkább módjai C) Szószerkezetté válással létrejött kisebbik földi növénynevek sülyf . A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak) Uráli Finnugor Ugor A) Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. illetve tárgy és növény között teremtenek kapcsolatot. cseng f . A növénynevek nagy többségében a névadás indítéka nem homályosult el a köztudatban. nyír hárs. szil eper pipacs. tátika boglárka. növénynevek (küls gyömbér. ezen belül azok.

a magyar fajnevek kisebb része egyszer vagy öszszetett f név. alakváltozatok. amelynek rendez elve az ábécérend. Egy növénynévi történeti-etimológiai szótárnak ezt figyelembe véve kellett új szerkesztési elveket alkotnia. aggóf . A tudományos (latin) növénynevek közül a fajnevek kétszavasak: a nagy kezd bet s nemzetségnévb l (nemi név. genusnevek) mindig egyszavasak és mindig egyes számú f nevek (pl. A szócikkek szerkezetét a történeti-etimológiai szótárak szerkesztési elveinek megfelel en alakítottam ki. A címszók. a szócikket pedig rövid bibliográfia zárja. Azonban régi jelz s és összetett növénynevek (hasonlóan az állatnevek!) már jóval korábban is — a Linné-féle . a jelentés). A magyar növénynevek kialakulása és írásmódja szoros kapcsolatban áll a Linné által 1753-ban bevezetett és azóta általánosan elfogadott kétszavas nevezéktannal (binominális nómenklatúra). században Benk József els ként rendszerezte a magyar növényneveket a Linné-féle binominális nómenklatúra (1783: NclB. faji jelz vel ellátott nemzetségnév. Munkája megjelenése után a botanikusok és a szótárírók egyaránt az általa meghonosított Linné-féle rendszer szerint közölték. vagyis a szótár címszavainak nagy része kételem növénynév. hogy a magyar növényneveknek. A XVIII. a Ranunculus (boglárka). — A szótár természetes közlési egysége az egy-egy szóra vonatkozó tudnivalókat összefoglaló szócikk. A szótár tagolódása. Priszter 14–24). genusnév) és a kis kezd bet s faji névb l állnak. tudatosan — Linné rendszeréhez igazodva — kételem növényneveket alkottak. A problémát az okozza.) szerint. legnagyobb része azonban faji jelz vel ellátott nemzetségnév (vö.41 A SZÓTÁR SZERKEZETE 1. és az EWUng. — A szótár a hazai és a jelent sebb külföldi gyógynövények magyar neveit és társneveit (régi növényneveket és tudományos magyar elnevezéseket) tartalmazza: nemzetségneveket és fajneveket. a mai magyar tudományos elnevezések a latin kétszavas nevezéktant követik (vö. felépítését követtem: a magyar szótörténet (szóalakok. A magyar növényneveknek a latinhoz hasonló kétszavas. Technikailag a TESz. 2. A címszavak megválasztása — mint nyelvtörténeti szótárakban általában — nem könny feladat. Priszter 6–7). majd az etimológiai megjegyzések. illet leg értelmezték a növényneveket. „hivatalos” formájuk sokáig nem volt. A magyar nemzetségnevek (nemi nevek. fajnév pedig a Ranunculus bulbosus (gumós boglárka). tölgy). Tudományos igény növénynévhasználatról csak Benk óta beszélhetünk. Nemzetségnév pl.

még akkor sem. egységes használatukról azonban nem beszélhetünk. d. a vadgalamb meg a vad címszónál kerülnének el . növénynevekr l Zolnai Gyula OklSz. szi galamb kifejezések a galamb címszónál. Önálló címszóként kezelem: a. A kételem állat. élelem. pl. b. hogy a külön címszók. XV– XVI. tudniillik a nálunk honos. Külön szócikkben dolgoztam fel az önálló f névi el tagú növényne- . ha a gatyás galamb. az önálló szócikk a lehet séghez képest a címszóra vonatkozó valamennyi tudnivalót magában foglalja. szószerkezetek. szerz i is: „Ezért nem tartanók helyesnek. botanikus szakíróink munkájának eredménye. hérics. akár nem). ill. Hasonlóan gondolkodnak az RMGl. cickafark. normatívvá tételük természettudós. Alapelvnek a következ t tekintettem (figyelembe véve az RMGl. hogy növénynévr l van szó. virág stb..-t. akár összetételnek veszem egyiket vagy másikat.42 binominális nómenklatúra el tt — nagy számban el fordulnak. jegenye) és összes jelz s elnevezése (akár a jegenye ’Populus’ nemzetséghez tartozik. c. embergyógyászat. a TESz. elefántormánya). illetve el forduló növényekkel való foglalkozás (gy jtögetés. az EWUng. cseresznye. Azokat a növényneveket (agármony. hanem a hétköznapi gyakorlat szükségessége. valamint értelmez szótárainkat): egy szócikkbe került a címszó (pl.-nak el szavában így ír (idézi az RMGl. tudományos elkülönítés és megnevezés szándéka. Azokat a növényneveket. A korábbi. — Az önálló szócikkek lehet leg minden tájékoztatást megadnak a címszóról. a csillagnevek stb. feldolgozásuk a legtöbb történeti és etimológiai szótárban kérdéses pontként jelenik meg. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. csabaíre. illet leg jelz i kifejezések vagy összetételes elnevezések közül külön. az önálló fogalmak megállapítása dolgában következetlenségeket is találni szótáramban” (OklSz.). akár nem” (RMGl. Az önálló. állatgyógyászat) eredményezte.. illet leg a növénynevek helyesírási szabályzatának felel meg (Priszter 14). is): „mit lehet a régi jelz s. vagy nemzetségnév. disznócska). kételem növénynevek használatát még nem a pontos. boglárka. amelyek valójában közszói összetételek. papmonya. Legyenek együtt a galambfajták. f . utaló szócikkek és az alcímszók.-ot. Egységesítésük. amelyekben az utótag lehet gy jt névi jelleg fa. hogy a szóban forgó elem melyik önálló szócikkben van feldolgozva. sajátosságuk.. általános érték szónak tekinteni? . 24). cigánypicsa. 3. A címszó írásmódja az akadémiai helyesírási szabályzat el írásainak. ha mondjuk az szi galamb csinált szó. Az önálló szócikket a kövér bet kkel szedett címszó vezeti be. az utaló szócikkek csak azt jelzik. Bizonyos. bokor. szulák.-t. önálló fogalomnak. lednek. Az egyelem növényneveket (rózsa. a dinnyefajták elnevezései.

a -bab utótagra l. valamint az etimológiailag összetartozó szavakat. Boldogasszony dinnyéje.) Alcímszóként kezelem az elvonással létrejött növényneveket. Mivel szótáram történeti-etimológiai szótár. Ezekben az összefoglaló jelentés nemzetségnév általában téves. kutyakapor. a cickafark címszón belül foglalkozom a cicfark. ebzeller. hanem l. ahány szót adatolok. disznóbab) önálló címszóként kezelem. ezért a bab utótagot kapta. farkasöl sisakvirág’). disznóbab. ez azt jelzi. A magyar növénynevek helyesírása c. cickóró nevekkel. A címszó (pl. hogy helyesírás tekintetében egybeírjuk vagy külön. Alcímszóként. ahol a szerkezetet tárgyalom pl. babf . Mária gyertyája. hogy a részletes felvilágosítást melyik önálló szócikkben kell keresni (ez utóbbi szintén kövérrel szedve). farkasbab. fejezettel. A jelz s szerkezetek és összetételek közlésében az ábécé-rend a f rendez elv. amelyeket az el tagok hasonlósága miatt vagy kialakulásuk miatt. Amennyiben jelz s szerkezetre vagy összetételre hivatkozom. Az idegen eredet vagy a köznyelvben idegen írásmódú szavakat kiejtésük szerint írom a szótárban. ritkábban az alaki és jelentésbeli párhuzamokra hívom fel a figyelmet. ennek alakváltozatait követik a hozzátartozó jelz s nevek (földi eperf ). A f névi el tagú növényneveket (pl. Ezeket kett s vonallal (||) tagolom annyi részre. csattogó eper) jelentésükkel együtt. célszer egy szócikken belül tárgyalni: pl. (Vö. A jelz s el tagú növényneveket tehát az utótagnál tárgyalom függetlenül attól.43 veket (pl. de utalásként az idegen nyelvi alakváltozat is szerepel. ezekkel f leg etimológiai összefüggésekre. Bizonyos esetekben az utalószó valamely részét zárójelbe tettem. amely nem babféle.vagy többelem szerkezetek is önálló szócikkekbe kerültek: pl. farkasbab. Az utaló szócikk vezérszava a kövér bet kkel szedett utalószó. eper) dokumentálása után a címszó adataitól gondolatjellel elválasztva következnek a címszó jelz s szerkezetei (pl. mérges vad harapást gyógyító f . és az utótagnál (— Ö: . és N. etimológiai bekezdésében: pl. Használok bels utalásokat is a szótárban. ez érdemi tájékoztatást a címszóról nem nyújt. A névadás magyarázatára l. a név után jelölöm azt a szócikket. A szótár adatainak összefüggéseire utalásokkal hívom fel a figyelmet az önálló szócikkek második. növénynevet is. a farkasbab ’Aconitum vulparia. — amely egyenérték a címszóval. eperf ). de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. hogy az agármonyf összetétel az agármony címszó alatt fordul el : f l. ebzeller. fekete nyár (→ nyár). kezelem a címszó jelz s szerkezeteit és az összetételeket. formát is használom. amelyek nem sorolhatók be az említett mai tudományos névadásba és tudományos rendszerbe. farkasöl f . kutyapetrezselyem (nem petrezselyem). feldolgoztam számtalan R. kutyapetrezselyem. Egyéb példák: kutyakapor (nem kapor). Ezek a két. (= lásd) jelzés után csak azt közli. e. vagyis a növény másik génuszhoz tartozik. ezután újabb gondolatjellel bevezetve a címszó összetelei (pl. agármony(~). Utalásra a Vö.

illetve három bekezdésre tagolódnak: szótörténeti rész. bibliográfiai rész. és a helynevekben el forduló növényneveket sem vizsgáltam. a fajnév: ’Aconitum napellus subsp. illetve az adatok szövegkörnyezetéb l indultunk ki. melyeknél az említett név más növénynév utótagjaként szerepel. A szócikk szótörténeti része. sisakvirág) tágabb értelemben egy növénynemzetséget ’Aconitum’ je- . Ha a forrás nem teszi lehet vé a jelentés teljesen egyértelm meghatározását.. akkor a latin nevek sorát a nemzetségnév megadásával kezdem. a jelentések. A magyar népi neveknek csak a legfontosabbjai kerülhettek ebbe az összeállításba. Amennyiben szükséges (ha többféleképpen azonosították a növényt). etimológiai rész.. ahol ez lehetséges volt. Nem tüntetem fel az évszámot a nyelvjárási adatok el tt. 1998.44 . jelzés. ill. a nemzetségnév: ’Aconitum. Az alakváltozatok. Az adatokat bet híven közlöm. Ilyenkor a név (pl. Az adat után tett ! írásjellel [ ]-ben a nyomtatási hibát jelzem. napellus. farkas~. akkor erre a bizonytalanságra a jelentés elé tett kérd jellel hívom fel a figyelmet.) megjelölés választja el az évszámmal idézett adatoktól. ezt követi a fajnév. cím munkája alapján): pl. Katika-sisakvirág’ vagy ’Aconitum sp. sisakvirág’ (pontosan nem azonosítható faj). id rendben. — Az alakváltozatok felsorolása után J: jelzéssel bevezetve következik a címszó jelentésének vagy jelentéseinek megadása a latin tudományos névvel és a hivatalos magyar névvel (Priszter.. a bab címszó végén ott találjuk az utalást: — Ö: disznó~.. A szövegkörnyezet nélkül idézett adatok után szerepel még néha a gr. A címszóra vonatkozó abszolút els adat évszámát kövér szedéssel emelem ki. mivel vannak olyan címszavaink is. — A címszó alakváltozatait dokumentáló adatokat toldalékával együtt d lten (boglárka) kiemelem. a jelz s szerkezetek és az összetételek. 4. jelzés után) megtalálhatók azok a címszavak. A harmadik olykor hiányzik. és ez befolyásolja a szótörténetet. Az ilyen alakváltozatokat gondolatjel és népnyelvi (— N. akkor azt is megadom. ez azt jelenti. Növényneveink. amelyeknek eredetével a szófejt irodalomban eddig nem foglalkoztak. Ha a magyar név tágabb értelemben egy nemzetséget jelent (sok esetben a R. hogy az idézett alaknak valamilyen nyelvtani viszonyítást kifejez végz dése van (rag vagy jel). Pl. Az önálló szócikkek legalább kett . — Az önálló szócikkekben a címszó után következnek a szótörténeti adatok: az alakváltozatok. Számos magyar nemzetségnévnek van tágabb és sz kebb értelme. sisakvirág’. kenyérbél-cickafark’. Pl. A jelentések megállapításához els sorban az eredeti szövegben az adat. ennek megfelel en nyomtatásban kett . A jelentések. az etimológiai részt. J: ’Achillea ptarmica. hogy ki végezte az azonosítást. adatok mellett szerepl latin növényneveket használtuk. de gyakrabban három f részre oszlanak. növénynév pontosabban nem is azonosítható). ill. Bp.

).. és függ leges vékony vonallal választom el egymástól: pl. 380). ábelf ’. 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). A szócikk bibliográfiai vagy etimológiai részében a legtöbb esetben közlöm azt az irodalmat is. J: ’Aconitum napellus subsp. A ▌ jel a jelentések elkülönítésére szolgál. — Minden önálló szócikk második bekezdése az etimológiával foglalkozik. ha a nemzetségnév és a fajnév elkülöníthet . A jelentéseket id rendben adom meg (amennyiben ez lehetséges). többnyelv botanikai szótárakat. Növényszótár 4).45 löl. a névadás alapja. szócsalád eredetére) vonatkozó információt. amennyiben az adatok egyértelm en szétválaszthatók. ’Abies alba. stb. A névmagyarázatokban igen gyakran visszatérnek ugyanazok a névadási és eredetbeli típusok (pl. illatos ábelf ’. Katika-sisakvirág’. a latin neveket közös jelentésjelbe (’. Ennek megfelel en felhasználtam régebbi. összetett szó. A szócikk etimológiai része. idegen mintát követ névadás). napellus. A többjelentés címszó dokumentálása megegyezik az egyjelentés címszóéval. közönséges jegenyefeny | Picea abies. Magyarázat helyett gyakran csupán utalok egy-egy szócikkre. méregöl sisakvirág’. Ha valamely növénynévnek többféle. nemzetközi szó).) tagolom. ma már kihaltak mind a magyarból.. vagy tájékoztathat csak a keletkezés módjáról (származékszó. 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). mind az idegen nyelvb l. ahonnan az idegen nyelvi megfelel k származnak. ▌ 2. közönséges lucfeny ’. A többjelentés címszó jelentéseit id rendben közlöm. ha ez a magyar növénynév jelentését l eltér. 1911: csuklyaf (Cserey. ahol a név megértéséhez szükséges tudnivalók megtalálhatók. A szócikken belül említett idegen nyelvi példák jelentését csak akkor tüntetem fel. utalhat csupán a szó idegen nyelvekbeli megfelel inek elterjedésére (vándorszó. Ez tartalmazza a nyelvi eredetre (a szó. következetességre törekvése és a szinonimák véges száma következtében nem kerülhettem el. növénynévre. akkor ezt évszámmal is jelzem és | vonallal választom el: pl.. Ha szükséges zárójelben megadom az idegen nyelvi név fordítását. 1783: Tsuklya-fü (NclB. a névhasználat okának min sítésekor bizonyos kifejezések ne ismétl djenek gyakran. napellus’. 5. a jelentéseket arab számokkal (1. ill. J: ’Aconitum anthora. a kövér arab számot az adatok elé teszem. hogy a nevek eredetének. | 1998: ’Abelmoschus. tükörfordítás. A tudományos megnevezés pontosságra. Az idegen nyelvi adatokat és megfelel ket nem állandó forrásból idézem. rendszerint igen elterjedt faját ’Aconitum napellus subsp. hangutánzó eredet stb. sz kebb értelemben pedig ugyanannak a nemzetségnek egy közismert. 2. . ábelf J: 1843: ’Abelmoschus moschatus. csuklyaf 1.’) foglalom. mivel bizonyos növénynevek. pontosan nem meghatározható jelentése lehetséges. amelyek valamikor tükörfordítással kerültek a magyar nyelvbe. Pl.

. A felhasznált irodalom. amennyiben a szótár címszava azonos a forrás (SzófSz. A latin név szerinti mutató. akkor a szócikk végén található hivatkozásban nem ismétlem meg a címszót.) címszavával. 36–47 és TESz. még RMGl. A szótárban a Latin név szerinti mutatóban kövér d lt bet típussal kiemelt hivatalos magyar és a latin névvel adom meg a növények jelentését (J: jelzéssel bevezetve). szótárak és glosszák kb. — A szótár végén található Latin név szerinti mutatóban a szótárban feldolgozott növények összes elnevezése megtalálható a növény rövid jellemzésével és orvosi felhasználásával együtt. 1600-ig (kivéve Calepinust) adatait az RMGl. 7.-b l dolgoztam fel. a forrásokra vonatkozó részletes szakirodalmat l. A régi magyar szójegyzékek. és EWUng. Helykímélés végett a forrásokat rövidítettem (L.. — Az önálló szócikkek harmadik bekezdése az etimológiai és szótörténeti irodalom adatait tartalmazza.46 6. a források jegyzékét hátul!). TESz.

és rögzítette az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállításban. ezüstfeny — ezüst hárs. pontos határt vonni a legtöbb esetben nagyon nehéz. majd az 50000 cím. 1998. A sok évtized óta bizonytalan és következetlen növénynévi helyesírást 1983-ban az MTA szabályzata egységesítette. Növényneveink.és utalószót tartalmazó magyar és a tudományos növénynevek szótára (Priszter Szaniszló. A fehér liliom (Lilium candidum) ugyanakkor a Lilium nemzetséghez tartozik. . a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott növénynevek c. A növénynevek helyesírása a növénynévi összetételék és a lazább szószerkezetek elkülönítésére is hatással van. résszel. hogy a név írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. hasonlóan a sárgaliliom (Iris pseudoacorus) növénynevet. Bp. A növénynevek helyesírására vonatkozó részletes szabályzatot (az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás példaanyagában átdolgozott szövegét) Priszter Szaniszló közli Növényneveink cím m vében (Priszter 14–24). Ennek alapján készült a mintegy 16000 címszót tartalmazó magyar–latin szógy jtemény (Priszter Szaniszló. ezért külön kell írnunk. A magyar és tudományos növénynevek szótára. Növényneveink. 1986. ez az egybeírásos forma a jelentésváltozást és a rendszertani önállóságot kívánja kifejezésre juttatni. törökparadicsom — török búza) általában botanikai névhasználati okai vannak. amelyhez a faj tartozik. A növénynevek helyesírásának egyik legfontosabb alapszabálya. Bp.. illet leg különírása bizonyos esetekben következetlennek t nhet (vö. tehát egybe kell írnunk. ha az utótag nem annak a nemzetségnek a neve.). a növénynevek több alkalommal tapasztalható látszólagos következetlen írásmódjának (mint pl. ezért a szótárban címszóként szerepl növénynevek egybe-. Priszter 18). Vö.).47 A MAGYAR NÖVÉNYNEVEK HELYESÍRÁSA Sok nehézséget okoz a szótárban az összetett növénynevek egybe.. A növénynevek helyesírásának alapszabályai a következ k (a szabályok fajnevek. valamint nemzetségnevek helyesírására vonatkoznak. mivel szótárunkban címszóként els sorban ezek szerepelhetnek): 1. Egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. A kékliliom (Iris germanica) nem a Lilium.és különírása. amely szintén nem a Lilium. Magyar–latin szógy jtemény.

Pl. -hínár. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. Nem tekinthet k köznevesültnek a könyvnevek (Katika-répa. ezek a növénynevek ugyanis sohasem váltak széles körben ismertté. 5. 201. Egybeírjuk az összetett nemzetségneveket (pl. futó.melléknévi jelz t mindig egybeírjuk az utótaggal. Ezek a növénynevek nem köznevesültek. hogy ha a növénynév köz- . Egybeírjuk a tömbösödött összetételeket: pl. erdeifeny (Pinus sylvestris). hogy a személynévi el tagú növénynevek nagyobb része nem köznevesült. pl. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Júlia-borbolya. salamonpecsét.és vad. -bambusz. -perje stb. glauca). AkH. -kaktusz. szerint írtuk a növényneveket: „Egy. név) növényneveket. báránypirosító. nefelejcs. 8. futóbab. muskotályzsálya. oroszlánszáj. barátszegf ). magyarosan írt közszói formák között.vagy többbelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. Áron szakálla) sem. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta)”. amelyek a hozzá kapcsolódó utótaggal köznevesültek. -pálma. A tudományos (latin) nómenklatúra mintájára különírjuk az összetett fajnevekben a melléknévi vagy melléknévi igenévi faji jelz t a név alaptagjaként szerepl nemzetségnévt l: pl.48 2. A dísz-. és köt jellel kapcsoljuk össze. mitológiai tulajdonnevek növénynevekben történ el fordulásakor úgy jártam el. libapimpó. -orchidea. Ebben a típusban az AkH. vénuszfodorka. -f . 7. Atlasz-ciprus. A személynévi el tagú (keresztnév.). 9. -fa. ezüst hárs. nenyúljhozzám. 201. Waldstein-pimpó. 3. vadkörte. Ennek megfelel en Szent László-f és Szent László füve ’Szent Lászlóról elnevezett f ’ stb. pongyola pitypang. Egybeírjuk az utótaggal a f névi faji jelz t (pl. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. torzsikaboglárka. fest rezeda. Krisztus. ebnyelv f . -moha. amelyeknek el tagja földrajzi név vagy személynév. ha ez nem egy növénynemzetségnek a jelöl je. borbálaf . A történeti adatok azt mutatják. Pl. szerint: „A köznevesülés lassú folyamat. -feny . sebforrasztóf ) és a faji jelz nélküli összetett fajneveket (pl. Azokat az összetett nemzetségneveket és fajneveket. nagyezerjóf . csabaíre. Az AkH. pl. valamint a f névi értelm faji jelz t (pl. -páfrány. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement” (AkH. Szent László-tárnics. hanem gy jt névi jelleg vagy bizonytalan értelm szó. cigánymeggy). Szent István-szegf . martilapu. Az Isten. ezüstfeny (Picea pungens f. egybe és kis kezd bet vel írjuk (vö. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. Az összes feny faj — gy jt névi volta miatt — a faji jelz vel egybeírtan szerepel: feketefeny (Pinus nigra). 4. Akkor is egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal.) (kiemelés t lem). nagy kezd bet vel írjuk. 6. gólyahír). 168. Boldogasszony stb. családnév vagy mitológiai stb. krisztustövis.

barátfüle ’tésztaféle’. Az ilyen alakulatok tagjait különírjuk egymástól”. Pl. Krisztus-pálma). mint az el tag és az utótag jelentésének összege. amelyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. b) pontjával. vásárfia ’ajándék’. amely a gyepürózsa. nagy kezd bet vel írtam (pl. szemnek gyönyör sége. hosszú körülírásos szerkezeteket. Ezek tagjainak együttes jelentése más. mérges vad harapást gyógyító f . méhf nek árnyéka stb. ziliz) írásában az AkH.49 nevesült kiskezd bet vel írtuk (pl. ezekben a növénynevekben sokszor raggal ellátott elemek szerepelnek. istennyila. melyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. b) pontja szerint egybeírtuk az ördögbordája. kígyómarást gyógyító f . 128. és nem a növénynevek helyesírási szabályzatát. pontja szerint „A népi növénynevek között vannak olyanok is. krisztustövis). 128. Különírtuk a nehézkes. Problémát okoznak az olyan népi növénynevek. gyújtoványf és zilíz írásmódot javasolja. els sorban a népi növénynevek írását illet en a szabályzat kiegészítése még a jöv feladata. Ez a szabálypont átgondolásra szorul. 10. A magyar növénynevek helyesírási szabályzatának 13. Három növénynév (gyep rózsa. szamárgyönyör sége. egybeírásuk zavaró lenne pl. mennyországkulcsa. mivel ellentétben áll az AkH. sennyedék ellen való f . A növénynevek helyesírási szabályzata még nagyon sok pontosítást kíván. rüh ellen való füröszt f . mely szerint „A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. szakadást gyógyító f . mindent gyógyító f . pl. . mint az el tag és az utótag jelentésének összege”.-t követtük. növényneveket. mivel ezek tagjainak együttes jelentése más (’növénynév’). mennyország kulcsa. gyujtoványf . Az AkH. toroköröme stb. istennyila ’villám’. ha nem köznevesült. szamár gyönyör sége.

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK SZÓTÁRA .

F vészk. 1807: Abruta (Magy. J: 1843. J: ’Artemisia abrotanum. valamint a magok hasonló szagára utal. Orvosi f vészkönyvük is az Abrut Üröm (Magy. fr. lat. Az abruta talán egy k. köznevesült: ábelf . 28). a növény egyéb elnevezései is utalnak erre a hiedelemre: sz zbárány. hogy aki a mag porát fogyasztja. *abruta átvétele. || ábrahámgyökér 1966: ábrahámgyökér (Csapody–Priszter. habrótanon ’ürömcserje’) és a lat. Ábel füve (Bugát.. abelmosch ’Abelmoschus moschatus’) el tagjának értelmesítésével keletkezett. J: ’Vitex agnus-castus. vö. abruta. Az ábrahámgyökér ’foltos konty- virág’ egyedi adat. J: ’Arum maculatum. Genaust abrótanum a. ang. Az ábrahámfa elnevezés a ném. vö. moschatellínus a. Növényszótár 1). MNövSz. 1911: ’Abelmoschus moschatus. Az illatos jelz a növény jellegzetes pézsmaillatú illóolajára. lat. J: ’Abelmoschus moschatus. abroszkája l. ol. 465). abszintüröm’. mivel azt tartották. 19). sz zfa. Marzell Vitex agnus-castus a. 1911: Ábelf (Cserey. Az ábelf és az Ábel füve jelölt birtokos szerkezet személynévi eleme a latin szakny. isten~ abruta 1775: Abruta (Csapó 242).-i ruta hatása alatt keletkezett. J: ’Artemisia abrotanum. F vészk. Ábrahám gyükere ’a foltos kontyvirág gyökere’ (ÚMTsz. sp. az utótagra l. Az abrutüröm összetett szó. Szóhalm.-i Abelmoschus (< lat. amely a lat. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ábelf ’. moschátus ’pézsma’ < újgör. 1). 107).A. szakny. szüzességét megtarthatja.). barátbors. barátcserje’. barátcserje. szakny. Genaust abelmóschus a. 1783: Abruta (NclB. 373) nevet javasolja az ürömcserjének a R. 1966: ábrahámfa (Csapody– Priszter. móschos ’pézsma’). Abrahamstrauch ’Ábrahám bokor’ személynévi el tagjának átvételével jött létre. az el tagra l. A növényt szent élet személyekhez (barátok. Ábrahám) kötötték. árongyökér (→ Áron szakálla). ürömcserje’. abrutüröm 1807: Abrut Üröm (Magy. illatos ábelf ’. üröm. absinthe ’fehér üröm. 1998: ábelf (Priszter 27). J: ’Artemisia absinthium. a magyar nyelvbe valószín leg németb l került. ehhez a fa magyarázó utótagot illesztették. abrotano. A személynév (Ábel) és a köznév (f ) összeforrt. Diószegi–Fazekas abrutüröm elnevezése a növény hivatalos neve lett. MNövSz. Absinth. Az abszintüröm összetett szó. sepr ruta és abruta helyett. 465). abrótano.-i abrotanum (< gör. — N. — illatos ~ 1998: illatos ábelf (Priszter 287). EtSz. istenfa. | 1998: ’Abelmoschus.-i absinthium (< . Az abszint nemzetközi szó. 1998: abrutüröm (Priszter 306). illatos ábelf ’. 2. ábrahámfa 1798: Ábrahám’ fája (Veszelszki 29). Á ábelf 1843: Ábelf . ürömcserje’. abszint’. MNövSz. A növény lat. foltos kontyvirág’. abszintüröm 1966: abszint-üröm (Csapody–Priszter. szakny. 1998: abszintüröm (Priszter 306). F vészk. 414). absinth(e).. a növény egyéb neveiben el forduló Áron személynevet helyettesítették az Ábrahám tulajdonnévvel. ném. 1841: abrut üröm (Barra 207). vö.

F vészk. ádáz’.). Afonya” (PP. Az ádáz nemzetségnév ’Aethusa’ hivatalos növénynév. a szár pikkelylevei emlékeztethetnek a rovarra. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a mérges Ádáz (Magy. | 1998: ’Aethusa cynapium. 198). | mérges ~ 1807: mérges Adáz (Magy. Schwarzbeere ’fekete bogyó’.acetosa gör. TESz. keser lapu a. áfonya’. J: ’Vaccinium myrtillus. és megalkotta az ádáz nemzetségnevet. áfonya’ (ÚMTsz.. Ember és növényvilág 300). talán ’szitaköt ’ jelentés . ▌ 2. — fekete ~ 1807: fekete Áfonya (Magy. Acsalapu (Kovászna 176). 249). ádáz’. TESz. Genaust absínthium a.’.) bogyóinak színére vonatkozik. Az ádáz melléknév (1604: ’dühödt’. 1998: fekete áfonya (Priszter 532). rom. | vörös ~ 1998: vörös acsalapu (Priszter 451). 198). 1798. J: ’Rumex acetosa. EtSz. — Ö: . 1998: ’Vaccinium myrtillus. ádázóbürök helyett. abszint a. 1783: Áfonnya (NclB.. EWUng. üröm. áfinnya. sz. Az áfonya román eredet . az erdélyi nyelvjárásokból került a magyar köznyelvbe. 1763: ’Vaccinium sp. F vészk.: Acha Lapu (SzegSz. Ember és növényvilág 263). A lat. áfinyála (Péntek–Szabó.). A vörös jelz a Vaccinium vitis-idaea (2. TESz. J: ’ua. 380) (a növény mai hivatalos elnevezése) nevet ajánlja a R. áfonya. J: ’Aethusa cynapium. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ill. acsa a. — közönséges ~ 1998: közönséges acsalapu (Priszter 451). acsalapu (Péntek– Szabó. acsa a. áfonya’. 362). 367) nevet javasolja a növénynek a R. hogy a növény nagyon mérgez . Az utótagra l. EtSz. áfinya. — vörös ~ 1783: Veres Áfonnya (NclB. arra utal. Blaubeere ’kék bogyó’. acsalapu XVI. ang. Diószegi–(Fazekas) a veres Áfonya (Magy. J: ’Vaccinium vitis-idaea.. A névadás alapja nyilvánvalóan az. áfin%. 52 áfonya hogy a növény kissé sz rös.: ’Aethusa. piros szinü” (Barra 252). a jelz s fajnevet: mérges ádáz. A vörös jelz magyarázata. — N. Afonnya (PP. a szót régebben f leg a kutyák veszettségével kapcsolatosan használták. J: 1807 e.: Adáz (Julow 257). 2. fanyar íze. A fekete jelz a Vaccinium myrtillus (1.). F vészk. F vészk. és N. 1763: Affonya (TESz.). | 1783. SzófSz. ádázóbürök (→ bürök) (els megjelenése: 1780) névb l vonta el.. az acsa eredete kétes. EWUng. acetosa 1583: acetosa (Clusius–Beythe 6: BotTört. 1753: ’kegyetlen’. Diószegi–(Fazekas) fekete Áfonya (Magy. ádázik vagy ádázkodik igéb l (1533: ? ’dühöng’.. havasimeggy (→ meggy) helyett. Veszelszki ezt írta a termésr l: „a’ fekete ſzínÍ vagy-is inkább kékes bogyóit Auguſtus elein ſzedtem” (319).) termésének színére utal: „bogyója a’ fekete áfonyajénál nagyobb.). 362). vadkukojsza (→ kokojsza) és ivolya (→ ibolya) helyett. — N. apsínthion..’. 1998: ádáz (Priszter 292). J: 1708. J: ’Petasites hybridus. 1807: Adáz (Magy. 1998: áfonya (Priszter 532). ádázóbürök l. 1798: veres Afonya (Veszelszki 455). afín% ’áfonyabogyó’. blueberry ’kék bogyó’. 1754: ’vad’) feltehet leg elvonással keletkezett a R. 208). Az ádáz növénynévként való alkalmazása mesterséges. megbolondítja az embert. mert ezt a pálinkafajtát ürömmel ízesítették.’. mezei sóska’. ac#t#sus ’savanyú’) átvétele. Afinya ’Vaccinium myrtillus. 1998: vörös áfonya (Priszter 532). J: ’ua.’. EWUng. Diózsegi–Fazekas a R. 132). Orvosi f vészkönyvük is ezt javasolja a R. 2. szakny. ném. áfinya. ápsinthos) neve azért ment át az ital megnevezésére. 2. vörös áfonya’. F vészk. ádáz 1807 e. — hajas ~ 1841: hajas ádáznak gr. 374) elnevezése a növény ’Vaccinium myrtillus’ hivatalos neve lett. vö.. bürök áfonya 1. 1798: Afonya (Veszelszki 456).. ádáz’.). J: ’ua. 1792: ’dühít’). TESz. F vészk. | kerti ~ 1903: kerti ádáz (Hoffmann–Wagner 57). közönséges acsalapu’. A fekete és vörös jelz k fajokat különítenek el. a névadás alapja a levelek savanykás. Genaust acetósa a. EtSz. Myrtillus a. Az acsalapu összetett szó. A lapu utótag szláv eredet . abszint a. 1708: „Havasi tsereſznye. A hajas jelz s változat Barra alkotása. acsa-lapi (MTsz. EWUng. áfonya’ (MagyGyógyn.. (Barra 163). áfonya’.-i acetosa (< lat. áfin ’fekete áfonyacserje’. J: ’ua.. hogy a virág színe bíborvörös. háfina ’Vaccinium sp.

közönséges agávé’. 1604: agarrmony (MA. valamint a növény egyéb. ▌ 2. Az amerikai jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik (vö. 1775: Agár-fü (Csapó 297). a’ hervadttal pedig …. agávé (Priszter 293). J: ’Agrimonia eupatoria. 124: 118–123. 1941: agármony (Varró 77). TESz. mony a. Vö. 494). Genaust Orchidántha a. Diószegi–(Fazekas) az Agár Kosbor (Magy. Az emberev jelz az emberer elferdítésével keletkezett.’. veresellfk. Kassai (1833) így jellemzi a gumókat: „gyökere hasonló a’ kett s tojományhozz. Növényszótár 7).. agármony. agárkosbor’. a név a növény gumóira utal. kinézetére utal). 1643: agár mony (Com. akácia 53 agávé kan a magyar írásbeliségben: 1405 k. második fele: agar mony (TermTudKözl. rókamony. 363) nevet (ma is a növény hivatalos elnevezése) javasolja a R. 1798: Agár-fÍ (Veszelszki 329). agaca. 2). 1708: agár fü ’Orchis. Az agárf névadás alapja. hogy a’ férjfiúság megerfsödjön. agács. agárci l. emberer . agárf 1604: agarfü (MA. orchis (< gör. 124: 118–123. a mony szót tartalmazó elnevezéseivel: ebmonyf . ang. 2. 1783: Agár mony-fü (NclB. iker petéhezz” (Kassai 1: 125). Az agárkosbor két gömböly vagy hosszúkás gumója közül az egyik a virágzó növényt táplálja. Az agár el tagot a növény R. EWUng.agárf medve~. XVI. 1998: agáve. 1708: agár mony ’Orchis.: TESz. óriási méretére. Satyrion’ (MA. 1998: amerikai agáve (Priszter 293). UEWb. amelyek az agár ivarszervére. agárkosbor 1807: Agár Kosbor (Magy. agárkosbor’. 285. agárf .’. Növ. név a növény tekintélyes. — ~f 1775: Agár-mony-fü (Csapó 297). 421). hogy a növény ikergumói állati heréhez. agave < gör. Veszelszki ezt írja a gumók hasznáról: „a’ virágok ajakasok. — amerikai ~ 1805–13: „Más és az Aloestfl éppen külömbözf nemÍ plánta az Amérikai Agave…” (Márton. Agave. Növényszótár 93). mony a. 26). J: ’Agave americana. magyarázatát l. neve. Ezek alakja a heréhez hasonlít. kosbor’. | közönséges ~ 1998: közönséges agáve (Priszter 293). a nemes. A’ kettfs gyökérnek kettfs a’ haſzna: mert a’ friſsel élünk. LI. A tudományos névben szerepl lat. J: ’ua.. — emberev ~ 1911: emberev agárf (Cserey. fr. Satyrion’ (PP.). Nyr. 5: 2). vitézf helyett. J: ’Agave americana. emberer . 1872: 400). (Egészség Isten patikájából 9). Növényszótár 7). sz. J: ’ua. Az agár el tagot valószín leg a növény agármony elnevezéséb l vonták el. 124: 118– 122.). és f magyarázó utótaggal látták el.) nevet népetimológia hozta létre. agárf és agármony elnevezéséb l vonták el. a’ máſik pedig meg-hervadt forma. 1998: agárkosbor (Priszter 440). és kékek. Agaue ’a mitológiában Kadmosz lánya. a növény két régi elnevezését kapcsolták össze. közönséges agávé’. Az agávé latin eredet (lat. azután elpusztul. agárheréhez hasonlóak. Nyr. uag. agar mony (SzikszF. órchis) is ’here’ jelentés . kosmonyn sz . agagyín. heréjére hasonlítanak. Diószegi– Fazekas alkotása. here’ jelentés mony utótagja ’here’ jelentésben már korán fölbuk- . Az agármony ’agárkosbor’ (1. latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült.. a másik pedig el készül arra. F vészk. a dics séges’ < gör. Nyr. a’ gyökere kettfs tökforma. agácka. Az agárkosbor összetett szó. 1990: agármonynak gr.: „testic[u]lus: mon” (SchlSzj. hogy a következ évben hasonló szerepet töltsön be. agave. agármony 1. J: ’Orchis sp. vö. 257).. — ~f 1911: Agármonyf (Cserey. 1935: 182).) összetett szó. a lat. agáci. 1948: agármonif (Halmai 6). J: ’Orchis morio. F vészk. a latin szakny. agauós. J: ’Orchis morio. uráli eredet ’tojás.: RMGl. egyik fris.’. közönséges párlóf ’. J: ’ua. Agave.-i Agrimonia értelmesítésével keletkezett. Az agármony elnevezés átvitt értelm . agacska.). agárkosbor’. n sz f . a kosbor utótag szintén a növény R. hogy a’ bujaságot el-óltsuk magunkban” (Veszelszki 330). 1590: Orchis: Vitez f×. Jan.). agávé 1911: agavé (Cserey. ném. 1783: Agár-fü (NclB. fenséges. agacsi. 421). J: ’Orchis morio. Az agármony ’közönséges párlóf ’ (2. sz l ~. aghár moni (NépNyelv.

1998: katechu akácia (Priszter 288). a szenegáli jelz a növény el fordulási helyére utal (Észak-Afrikában honos). Az adatok azt mutatják. Marzell Althaea officinalis a. ogáci.-i Acacia senegal el tagjának átvételével. utótagjának fordításával jött létre.).: ’öreg. ágácka. Baldgreis ’kopasz agg(astyán)’ is hatással lehetett. vö. akác. Acatiat gr. hogy a latin szó els sorban a Robinia pseudacacia neveként terjedt el. ▌ 3. 448.) a lat. UEWb.’. gyöngy~ 54 o o akácia (ÚMTsz. 1577 k.). 1775: Aggo-fü (Csapó 229). amellett a bajor-osztráknak megfelel . (TESz. acacia. á g ámfa (Nyatl.aggóf ném. ném. Genaust Agáve a. 416). catechu < hind.-osztr. 1948: Aibis (MagyGyógyn. ájbis (Halmai 7). catechu ’az Acacia catechu nedve’) el tagja megkülönböztet szerep . 416). A névadásra a ném.’) átvétele. 1801/1910: Akászt gr. J: ’Acacia senegal. ágācs-fa.-i senecio (< lat. ák™c. 169). бéлая акáция ’fehér akác’. agács-fa. öregnek t nik. akácia akácia 1./1448 k. J: ’Robinia pseudacacia. orvosi ziliz’ átvétele. ákárc. — N. öreg’) hatására alkották. 132).) a lat.: Acacia (OrvK. s kiindulópontnak tekinthet akáca ~ agáca. 404). Az ájbis idegen szó. akácfa 1783: Ákátz-fa (NclB. A katekhu akácia (2. közönséges aggóf ’. Akátzfa (NomVeg. a ném. Genaust Senécio a. szakny. akácia agyar l. J: ’Althaea officinalis.-i Acacia catechu mintájára alakult tudományos név. acacia. 1998: akácia (Priszter 288). or. agagyín-fa (MTsz. (OrvK. nagyon öreg’) ó folyamatos melléknévi igenévképz s alakja. ezeket a növényi kivonatokat vándorpatikusok szállíthatták hazánkba. szakny. F vészk.). 1998: közönséges aggóf (Priszter 502). J: ’ua. Diószegi–Fazekas fehér akác elnevezése a Robinia pseudacacia hivatalos neve lett. 1854: Ágiczafa (TESz. a számos alakváltozat a magyarban népi átvételre mutat. agárci. | 1998: ’Acacia. Növényszótár 11). nyak~ ajak l. 1998: fehér akác (Priszter 482).: ’Acacia sp. J: ’Acacia catechu. — közönséges ~ 1948: Közönséges aggóf (MagyGyógyn. katekhu (lat. 1818: ákáz (TESz. MagyGyógyn. az OrvK. gumiakácia’.). Az akácia (1.). a lat. baj. ákica (ÚMTsz. aggóf 1583: aggo fiu (Clusius–Beythe 7a: BotTört. J: ’ua. 171.. || akác 1788: ákkátzot gr. ákantha ’ua. — katekhu ~ 1841: katek ákász (Barra 105). ak³zi. fehér akác’.’. ákácka. gumiakácia nedve’.-i Acacia (< gör. amelyeket gyógyításra használtak. acacia ’egyiptomi akác és a nedve’) kerülhetett. szakny. 1783: Aggó-fü (NclB. akakía ’egyiptomi akác’ < gör. senegal.. 1787: akatz-fa (Zavira 5).). agácka.-ben szerepl adatok bizonyos Acacia-fajok nedvére vonatkozhatnak. ™gácsa. Amerikanische Aloe ’amerikai aloé’).’. 325/36). J: ’ua. els sorban A.). ™gācsk™. Acaciat gr. akácfa l. agaricafa . hazai lat. Akazie. katechu akácia’. ang.. akácia’. eb~. 1798: Ákátz-fa (Veszelszki 17). ogáco (Nyatl. 68/19). az Acacia nemzetségnév. — fehér ~ 1807: fejér Ákász (Magy. Orvosi f - ájbis 1911: ájbís (Cserey. J: ’ua. 321). fr. szakny. (TESz. Az akác ~ akácfa ’Robinia pseudacacia’ latin eredet . a magyarba közvetlenül a latinból (vö. a fehér gömböcskék miatt a növény elaggottnak. BaldgreiſÅ (Melius 82). A latin Acacia a Robinia pseudacacia neveként számos nyelvben elterjedt. J: ’Senecio vulgaris. (OrvK. szárnyas levele és fehér virágja. ágóck™. 1804: agátzi (TESz. ™gác (MTsz. agaci-fa. 291/13.). J: 1577 k. Az aggóf elnevezést a lat. A szenegáli akácia (1. agócka l. Eibisch ’Althaea officinalis. a névátvitel alapja a Robiniának az egyiptomi akácéra emlékeztet tüskéje. senecio ’agg(astyán)’ < senex ’agg(astyán). — N. ▌ 2. 424). agacsi. Farkas szerint az alakváltozatok némelyike bajor-osztrák eredet (vö.). a névadás magyarázata. orvosi ziliz’. agātßa ’(fehér) akác’). | közönséges ~ 1841: közönséges ákász (Barra 101).) tudományos név. de f leg az agáci ~ akáci változat a nyelvatlasz alapján nyugati nyelvjárásaink sajátja. agaca.’.). hogy a növény virágaiból fehér bóbitájú kaszattermések fejl dnek.). Az aggó(f ) növénynév a finnugor eredet agg (1372 u. 370/34). — szenegáli ~ 1998: szenegáli akácia (Priszter 288).

vö. 420). EWUng. — Ö: gumi~. J: ’Inula helenium. ang. ném. alantgyökér 1841: alant gyökér (Barra 203). Az áldott-tövis a lat. acànto. Carduus benedictus (Melius 45) részleges fordításával keletkezett. ném. | 1807. carduus ’tövis. 1948: Áldottf (MagyGyógyn. a növénynév latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. bogáncs’ (Veszelszki 131). 490). A kicsinytövis a lat.. lat. harang alakú. a névadás alapja a kora tavaszi szélben hajlongó.. J: ’ua. örvénygyökér’. F vészk. 376) nevet javasolja a növénynek a R. Parua . takta alamuszivirág N. MNövSz. áldott haloványka (→ haloványka). bókoló. 116). Marzell Echium vulgare a. 2. a’ rágott leveleit pedig a’ Ðebre kötvén. Az áldott-tövis és a kicsinytövis szintén Melius alkotása.. Alcibiadonnak nevezi: hogy midfn Alcibius’ térdét a’ kígyó megmarta vólna. Genaust Acánthus a. A névadás alapja az a monda. || áldott-tövis 1578: áldot txuis (Melius 45). F vészk. 328). ákanthos ’Acanthus mollis: medveköröm. lat. sp. a lat. 2. Genaust Acácia a. A lat. az alant el tag átvételével és az utótag fordításával jött létre. Marzell Inula helenium a. acanto.’. Az áldott a növény gyógyító hatására utal. 1998: akantusz (Priszter 288). || kicsinytövis 1578: Kiczin txuis (Melius 45). akantuszlevél-díszítés oszlopf n’. acanthus forrása a gör. 365). meg-gyógyúla” (Veszelszki 196). medvetalp helyett. 1664: Acanthus. J: 1560 k. 1998: ’Acanthus.’.. alamuszivirág (Csapody–Priszter. ol. és ez az Echis Viperát teÐz a’ Görögök’ nyelvén. Az akánt elvonással keletkezett az akantuszból. TESz. a díszes jelz a növény szépségére vonatkozik. Görög 46. 1841: diszes Ákánt (Barra 323). alcibiacum nevéhez a f magyarázó utótagot f zte. ákász. Az áldottf Melius alkotása. akác a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. acanthus. nyugati medveköröm’. vö. Akanthus. akantusz 55 áldottf Alcibius-f 1798: Alcibius fÍve (Veszelszki 196).. J: ’Cnicus benedictus. akantusz 1560 k. Farkas. Marzell Acanthus mollis a. si e Acanha: Medwe Talp (GyöngySzt. J: ’Acanthus mollis. akác a. lat. Veszelszki így magyarázza: „A’ fÍ magvai a’ kígyó’ fejéhez igen hasonlítnak. benedictus fordítása. közönséges kígyószisz’. J: ’Pulsatilla grandis. vévén f e’ fÍvet. mivel ez a’ fÍ mérges harapáÐt külsf belsfképpen gyógyít.akantusz vészkönyvük is a fejér Akász (Magy. akantusz’). acanthe. leánykökörcsin’. ang. 1807: áldottf (Magy. eke~ akánt. a’ mint az öreg Nikander Alcibion. J: ’ua. 1775: Áldott-fü (Csapó 213).. F vészk. bogáncs’. Görög 44–5. A ném.: RMGl. Az akantusz latin eredet (vö. lila virág. 2. 1807: Akánt (Magy. a növény R. carduus ’bogáncs’ elemet Melius f magyarázó utótaggal helyettesítette. benedictus ’áldott’. áldott bárcs’. Marzell Acacia a. 1798: Áldott-fÍ (Veszelszki 131). Népi név. medveköröm’. ákárc.i acanthus (mollis) ’medveköröm. holy thistle. áldot txuis neue” (Melius 45). név tükörfordításával keletkezett: „Deakul Carduus benedictus. fr. 365). a’ honnét a’ nevét vette. a’ nyálát le-nyelvén. 1664: ’Acanthus mollis. F vészk. Az áldott jelz a lat. koronafa helyett. J: ’Echium vulgare. — díszes akánt 1807: díszes Akánt (Magy. nyugati medveköröm’. a lat. áldottf 1578: Aldot f× (Melius 45). 363). F vészk. 675). szakny. Farkas. F vészk. avagy Acantha (Lippay I: 107).. 1813: Álcibiusf (Magy. hogy a közönséges kígyósziszt els ként Alcibius használta. cátechu a. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a díszes akánt (Magy. Az Alcibius-f Veszelszki alkotása. 380) nevet javasolja a R. blessed thistle ’áldott tövis’. Alantwurz ’alantgyökér’ részfordítása. mérges harapások. áldott bárcs (→ bárcs). akanta l. a növény több elnevezésében megtalálható: áldott csüküll (→ csüküll ). 1783: Áldott tövis (NclB. ákica l. akácia akta l. ákácka l. GeÐeegnete DiÐtel ’áldott tövis. els sorban kígyóharapás gyógyítására. akácia akadály l. lat. meg-rágá.: Acanthus.

279). 1775: Alleluja-fü (Csapó 267). — Ö: far- . A szó végs soron valószín leg az óind krmib l ’féregb l készített vörös festék’ (< óind k‘mih ’féreg’) származik. elma.. hogy a növénnyel sokféle betegséget gyógyítottak. alma’. vö. parvus ’kis. Az alkörmös vándorszó. Marzell Cnicus benedictus a. csag. b): RMGl. Az alkörmössz l összetett szó. sóska a. Az alleluja ’aloé’ az allelujaf t l függetlenül alakult ki.. Alleluya (Növ. alleluja. — amerikai ~ 1998: amerikai alkörmös (Priszter 455). Ember és növényvilág 268). kicsiny’. F vészk.: RMGl.) az allelujaf 1583: Alleluia fiu (Clusius– Beythe 6: BotTört. Aleluya (CasGl. oszm. ’dicsérjétek az urat’. egyedi adat. J: ’ua. que wlgo ponica alma dicitur” (TESz. Phytolacca americana) ugyanolyan vörös festékanyag állítható el . csattanó maszlag’.-i Physalis alkekengi (forrása az arab al-kākan. 1783: Alléluja fü (NclB. aloé’. TESz. vér~f alisma 1578: Aliſma (Melius 138).’. EWUng. lat. alkermes a. fr. e. 1690: „ha ezekben alkermest vagy kaláris sirupot el-olvasztasz. Marzell Datura stramonium a. alkörmössz l 1783: Álkermes Szölö (NclB. Az alkekengi a lat.. alkermès ’ua.’. J: ’Malus sp. ulma. alma 1. almaformájú. Az allelujaf a növény R. mint a bíbortet b l. minden sebet meggyógyít. báránypirosító’. Az alkörmös (2. áldott-tövis l. | tízporzós ~ 1998: tízporzós alkörmös (Priszter 455). J: ’Phytolacca americana. alkermes l. ang. J: ’Alkanna tinctoria. a fürtben ér .). vö ném. J: ’Alo( sp. 264). ném. csuv. 1798: Álkermes (Veszelszki 159). 1813: Allélujaf (Magy. deréceszigor~. f magyarázó utótagot illesztettek hozzá. benedíctus a. mérgez termés. lat. vö. || körmös 1798: Kermes (Veszelszki 159). A névadás magyarázata nyilván az. Növénynévvé azért válhatott. lat. álisma ’valamiféle vízinövény’) átvétele. kirg. szakny. az el tagra l.). 617. sóska a.). kipcs. hegyi árnika’. F vészk.. 369). J: ’Phytolacca americana. áldottf 56 alma amerikai alkörmösr l ’Phytolacca americana’ kapta nevét hasonlóság alapján: mindkett t piros fest anyagként használták. 1948: álkermes (Halmai 6). — N.) ’halleluja’ nevének átvétele.. Vö. jövevényszó. Melius 45. — N. J: ’ua. Az alisma a lat. 1335: „pomi. 363). alleluja a. ▌ 2. 617.. thorn apple ’tüske alma’. alleluja a. Idegen nyelvi megfelel re vö. polajszigor~. EWUng. — tövis~ 1903: tövisalma (Hoffmann– Wagner 39). szakny. R. alma.). a kermes (1798) szintén németb l került a magyarba. Alkermes átvétele. árkelmes (EtSz. tövisalma (MagyGyógyn. Stechapfel tükörfordítása. alja l. Az alma ótörök eredet . amerikai alkörmös’. alma. nyír~ alkekengi 1813: Alkekengi (Magy. amelyb l si id k óta gyártanak kármin szín festéket. mert bizonyos növényekb l (pl. J: ’Oxalis acetosella. J: ’Phytolacca americana. Marzell Aloe a. zsidócseresznye’. alisma < gör. Heilallerwundenkraut. || alleluja 1948: alleluja (Halmai 7). a bel le készített festék’. erdei madársóska’. Genaust Alísma a. a sz l utótag csuvasos típusú ótör. ▌ 2. 37: 64). spina ’tövis’. 2. vö. Szabó. mogyoró~. vö. 369). amerikai alkörmös’. TESz.’.-i Alisma (Melius 137a) (< lat. sz l szer termésre utal. talán téves. alma. — N. 1998: alkörmös (Priszter 455). Heil alle Wunden ’minden sebet gyógyító. 2. ’zsidócseresznye’) utótagjának átvétele. úgy iszod” (MNy. J: ’Physalis alkekengi. álkörmös (Péntek– Szabó. 363). sp. halleluja isz. F vészk. amerikai alkörmös’. 1807: Alkermes (Magy. a névadás alapja a tüskés. 131).. alleluja f (ÚMTsz. áll l.alisma ſpina (Melius 45) tükörfordításával jött létre.). arab al-qirmiz ’a bíbortet . Kermes (Veszelszki 159). Melius 425. alkörmös alkörmös 1. alquermes ’bíbortet felhasználásával készített orvosság’. aloé’ . Genaust alkekéngi a. álkörmös (ÚMTsz. lat. Genaust Cárduus a. J: ’Arnica montana.. szigor~ állató l. a növénynek szintén óriási varázser t tulajdonítottak. Az alkermes a ném. alkörmös. J: ’Datura stramonium. A tövisalma a ném.

A névadás magyarázatára l. F vészk. Melius 406–7. A névadás magyarázatára l. lignum aloes ’aloéfa’ lehetett. 514). 1783: Alóé (NclB. F vészk. UEWb. aloès. ▌ 2./1466: aloèſnèc gr. 1903: Álomhozó f (Hoffmann– Wagner 40). aloé’. 1595: Aloe (Beythe 65).-i Amaranthus (< gör. aloes) átvétele.’. a szúrós. 335. a nyugat-indiai a növény el fordulási helyére vonatkozik. 1841: álomf (Barra 344). mérgez növényeknek adta ezt a nevet. áloes.aloé kas~. | csákós ~ 1807: tsákós Amaránt (Magy.’. 1577 k. . szintén bódító hatású növény. székf altató l. J: ’Atropa belladonna. mivel halálos álmot okoz” (Csapó 200). állóes. Az aloé latin eredet . 57 ambretta pó 200).. 1577 k. Melius 394. ang. kakas~. 1595: ’Alo( sp.. 253). J: ’Mandragora officinarum.’. szakny. még álomf . Az álomf ’tavaszi mandragóra’ (3. J: ’ua. (OrvK. amelyet Diószegi–Fazekas így jellemez: „bugája … letsügg … ſzára bókoló” (Magy. J: 1416 u. — N. Alraun (Veszelszki 305) átvétele. | orvosi ~ 1998: orvosi aloé (Priszter 296). 1416 u. ▌ 3.-i aloe (gen. álomhozóf 1.). alraun 1998: alraun (Priszter 424). az orvosi a növény gyógyászati hasznát jelzi. 358). nemzetségnév. álszíkf l. 37/41). 1775: Alom-hozó-fü (Csa- amaránt 1807: Amaránt (Magy. orvosi aloé’. ▌ 2. Aloe. 1578: Aloes (Melius 57). tej~ (→ tejzsugorítóf ) alutóebsz l l.’. bókoló amaránt’. farkas~gégevirág.’. ez is bódító hatású. a csüng . Szabó. még álomhozóf . maszlagos nadragulya’. áloé a. J: ’ua.és bolondítóebsz l (→ ebsz l ). valódi jelz k megkülönböztet szerep ek. Az alraun idegen szó. EWUng áloé a. aloé’.. | csüng ~ 1998: csüng amaránt (Priszter 297). (MünchK.. J: ’ua. 389) nevet javasolja a R. 1783: Álomhozó-fü (NclB. aluja ’hashajtó. Görög 51. Farkas. szerelemf és bársonyvirágf helyett.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1998: aloé. 1948: álomf (Halmai 52). J: ’Mandragora officinarum. Az álomf (1. 1948: Álomhozóf (MagyGyógyn. fr. J: ’Atropa belladonna. Az álomhozóf ’maszlagos nadragulya’ (2.) elnevezés magyarázata. A latinon keresztül idegen nyelvekben is elterjedt.). a lat. ill. a ném. álszékf . 340). F vészk. áloé a. ▌ 2. maszlagos nadragulya’. ebsz l Rápóti–Romváry 86. elalutó szépsz l (→ sz l ) ’Atropa bella-donna’ stb.: aloeſt gr. 1841: álomfü (Barra 335). csüng .’. alutó. | 1807. bogyós termés burgonyafélék hasonló elnevezései is hatással lehettek: pl. hosszú virágzatra utalnak. A bókoló. amaránt’. vö. — nyugat-indiai ~ 1998: nyugat-indiai aloé (Priszter 296). 514). F vészk. tavaszi mandragóra’. F vészk. 2. aloe.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. tavaszi mandragóra’. — ~fa 1798: Alo(-fa (Veszelszki 39). 513). tavaszi mandragóra’./1466. A névadásra egyéb mérgez . hogy „nem tanátsos ez füvel vagy gyökerével élni. J: ’Alo( vera. a lat. amárantos) -us végz désének elvonásával keletkezett. — szúrós ~ 1998: szúrós aloé (Priszter 296). 234).’. 1807: Álomhozó f (Magy. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csákós amaránt (Magy. 212: TESz. — bókoló ~ 1998: bókoló amaránt (Priszter 297). ambretta 1998: ambretta (Priszter 287). | tövises ~ 1998: tövises aloé (Priszter 296). J: ’Alo( ferox. F vészk.) Barra István alkotása. bolondító beléndek’. a középkorban boszorkányken csöt és bájitalt készítettek els sorban a beléndekb l és a nadragulyából. ném. A finnugor eredet álom el tag magyarázata a növény bódító hatása. 1578. Többféle fajtát használnak gyógyászati célra. J: ’Amaranthus. J: ’ua. áloé (Priszter 296). Az amaránt Diószegi–Fazekas alkotása. 2. J: ’Mandragora officinarum. J: ’ua. Genaust Amarántus a. bársonyparéj. Az álomhozóf ’tavaszi mandragóra’ (1. 1998: ’Alo(. TESz. ™lo(sz. J: ’Hyoscyamus niger. 175). Az s-vég alak alapja a lat. J: ’ua. szakny. álomf 1. aloé 1. J: ’ua. szúrós aloé’. J: ’Amaranthus caudatus. csákós jelz k a lehajló növényre. Szabó. 1807: Áloes (Magy. | valódi ~ 1998: valódi aloé (Priszter 296). népi orvosság’ (ÚMTsz.

— erdei ~ 1948: erdei v.-i Angelica (< k. Marzell Angelica silvestris a. anygyalikom-gyökér (ÚMTsz. J: ’ua. 1998: angyalf (Priszter 300). kígyószer testéhez hasonlítható. A magyarba valószín leg az ang.’.angolnaf J: ’Abelmoschus moschatus. J: ’Arnica montana. ol. ambretta került be. angelica [herba ’f . 1783: Angyal-fü (NclB. amely az angolna hosszú.’. — nagyobb ~ 1595: na ob [Angyal fiju] (Beythe 117a).’. 1798: Angyal-gyökér (Veszelszki 56). 36). ▌ 2. . szakny. angelicus ’angyali’ < gör. angyalicskagyökér. fr. vö. Katika-sisakvirág’.). a névadás magyarázata az. J: ’ua. Az angyalédes tükörfordítás. J: ’Angelica sylvestris. elérheti a 2 m-es magasságot is. A N. | patikai ~ 1903: Patikai angyalf (Hoffmann–Wagner 56). J: ’ua. J: ’Angelica archangelica. angolnaf 1948: angolnaf (Halmai 73). a ném. Bremness 228. Pantoufes de Marie. J: ’ua.. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak.’. napellus. Az angyalgyökér a ném. ambrette. illatos ábelf ’. aggelikós ’ua. angyalicska gyökér. J: ’Aconitum napellus subsp. 1807: Angyalf (Magy. fr. 348). J: 1775. erdei angyalgyökér’. 1998: ’Angelica archangelica. ambretta. — erdei ~ 1998: erdei angyalgyökér (Priszter 300). 200). angyalikomgyökér l. | 1998: ’Angelica. borsika’. idegen nyelvi megfelel re vö.’. — orvosi ~ 1948: orvosi angyalgyökér (Halmai 9). az angyalikom valószín leg a bazsalikom hatására jött létre. hogy a növény gyökerét többféle betegség gyógyítására használták. patikai angyalf (Halmai 8). 202). Marzell Abelmoschus moschatus a. ▌ 2.’. 318). F vészk. J: ’ua. ambretta. vö. 1595: Angyal fiju (Beythe 117a). bocskorhoz hasonlítja. J: ’ua. angyalbocskor 1948: Angyalbocskor (MagyGyógyn. Engelwurz szó szerinti fordítása.’. 97). || angyalitalf 1948: Angyalitalf (MagyGyógyn. Az angyalbocskor elnevezés kialakulására hatással lehettek a növény társnevei. ném. erdei angyalgyökér’. J: ’Angelica sylvestris. sarkantyúvirág. | vízparti ~ 1998: vízparti angyalgyökér (Priszter 300). angyalf 1. J: ’Polypodium vulgare. amely a növény virágját emberi papucshoz. Genaust Angélica a. Ambrette(körner). 1903: angyalgyökér (Hoffmann–Wagner 56). a névadás magyarázatára l. 1998: angyalgyökér (Priszter 300). 1948: angyalbocskorf (Halmai 5). angyalgyökér’. J: ’ua. közönséges édesgyöker -páfrány’. 1998: orvosi angyalgyökér (Priszter 300). lat. az el tag halnév. angyalgyökér angyalitalf l. A névadás alapja a növény hosszú szára. || angyalédes 1948: Angyalédes (MagyGyógyn. angyalicska képz cserével keletkezhetett. Nemzetközi szó. Engelsüſs (Veszelszki 355) szó szerinti fordítása. Növényszótár 4).’. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. orvosi angyalgyökér’. angyalédesgyökér 1775: Angyal édes gyökér (Csapó 10). Az erdei. a gyökér magyarázó utótag a növény föld alatti édes részére utal. J: ’Satureja hortensis. — N. 1775: Angyal-fü (Csapó 9).’. angyélika. Marzell Aconitum napellus a. Az angyalf a lat. J: 58 angyalitalgyökér ’ua. — ~f 1911: angyal bocskorf (Cserey. Az angyalitalgyökér valószín leg Barra alkotása. a névadás magyarázatára l. amelyek a virágot szintén emberi lábbelihez hasonlítják: kisasszonypapucs. hegyi árnika’. valamint idegen nyelvi megfelel k is. 1948: angyalgyökér (MagyGyógyn. Az angolnaf összetett növénynév. a f utótag magyarázó szerep . 1948: angyal édesgyökér (Halmai 66). | kisebb ~ 1595: kijſſeb [Angyal fiju] (Beythe 117a). J: ’ua.’ < ággelos ’angyal’) fordításával keletkezett. angyalitalgyökér angyalitalgyökér 1841: angyalital gyökér (Barra 209).: ang. növény’] < lat. angyélika. J: ’ua. angyalgyökér 1.’. orvosi angyalgyökér’. Az angyalbocskor metaforikus elnevezés. ném. ehhez f magyarázó utótagot f ztek. A kisebb ~ nagyobb jelz k a két fajt különítik el méretük alapján: az erdei angyalgyökér kisebb. az orvosi angyalgyökér nagyobb méret .

wilde Engelwurz ’vad angyalgyökér’. hogy megvédje ket a pestist l. 193).: Angelicath gr. F vészk. — erdei ~ 1841: erdei angyalkának gr. J: ’ua.: Angelica fweth gr.). 1998: ánizs (Priszter 456). Engelkraut ’angyalf ’. erdei angyalgyökér’. 200). — ~f 1577 k. J: ’Angelica archangelica. növény’] alakja a középkorban növénynévként f nevesült. TESz. (OrvK. 84). részben a lat. | 1998: ’Angelica archangelica. Az angyalrúgtaf talán magyar alkotás. ónejz (ÚMTsz. Genaust Angélica a.-i Angelica. orvosi angyalgyökér’. angyalka 1. vö. Wasserangelika ’vízi angyélika’. a névadás magyarázata az lehet. ol. 202). hogy a növény valamely része rúgások nyomaira emlékeztet. 1807: kerti Angyélika (Magy. szapora zsombor’. Növényszótár 180). — ~gyökér 1798: Angyélika-.’. — erdei ~ 1807: erdei Angyélika (Magy. (OrvK. 1590: ’Angelica sp. angyalgyökér’. Marzell Arnica montana a. de vizelethajtó. EWUng. mindent gyógyító f ). vagy Angyal-gyökér (Veszelszki 56). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az Angyélika (Magy. 1783: Angyélika (NclB. — illatos ~ 1948: Illatos ánizs (MagyGyógyn.. — kerti ~ 1783: Kerti Angyélika (NclB. F vészk. közönséges ánizs’. 609/31). 131). — N. angyalgyökér’. 1783: Anis (NclB. F vészk. hogy Barra többféle angyalf közül kívánta kiemelni a leghasznosabbat. 202). F vészk. 569/31). 33/23). erdei angyalgyökér’. szlk. J: ’Angelica archangelica. 1948: angyalrúgtaf (Halmai 50). 1807: Angyélika (Magy. Az anglika keletkezhetett a két nyíltszótagos tendencia alapján vagy íráshibával. | orvosi ~ 1948: Orvosi angyélika (MagyGyógyn.angyalka ném. 202). ▌ 2. J: ’ua. angelica. | közönséges ~ 1998: közönséges ánizs (Priszter 456). a lat. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Linaria vulgaris. 336). ném. Bár nem védte meg a középkori embert a fekete haláltól. (Barra 164). álnizs. valamint az a monda. (OrvK. közönséges gyujtoványf ’. 1590: Angelica: Angelica (SzikszF. orvosi angyalgyökér’. 2. 1775: Anis (Csapó 144). fr. 84). (OrvK. a): RMGl.. — magyar~ 1948: magyar ánizs (MagyGyógyn..’.: RMGl. ányizs (MTsz.. A szó latin közvetítéssel számos európai nyelvbe bekerült.: Angyélika (Julow 257).’. angyalka. 1807 e. 1520 k. J: ’ua. ámnis. 348). 1577 k. angélique. ang. Az angyélika lat. eredet . édeskömény’. J: ? ’Mentha sp. J: ’Angelica sylvestris. Aniſommal gr. ▌ 3. pl. Marzell Angelica silvestris a. 348). Az erdei. angelicus ’angyali’ melléknév n nem angelica [herba ’f . még angyalgyökér. angyalf helyett.: Sisimbrium: menta: n a glica (Növ. menta | ? Sisymbrium officinale. 198). ánizs 1. ánis. görcsoldó. J: 1577 k. 1903: Erdei angyélika (Hoffmann–Wagner 59 ánizs 56). (Barra 164).: RMGl. 1807: ’Angelica. 1998: illatos ánizs (Priszter 456). 1577 k.’. A névadás magyarázatára l.. — orvosi f ~ 1841: orvosi f angyalkának gr. angyélika 1. | 1807 e. F vészk.). hogy a gyökeret nagyon sok betegség gyógyítására használták. J: ’ua.’. J: ’Pimpinella anisum. a f el tag magyarázata.’. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak.. Wald-Engelwurz ’erdei angyalgyökér’.: Aniſumoth gr. 14/12). ▌ 2. 84). ányizs. angyalgyökér. J: ’Foeniculum vulgare. orvosi angyalgyökér’. angelika. 1470 k. 202).. 1583: anis Anisum (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 363) (a növény hivatalos elnevezése ma) nevet javasolja a R. A név keletkezésének indítéka. | vízparti ~ 1948: Vizparti angyélika (MagyGyógyn.: Anisum: Anis (CasGl. J: ’ua. 1807: Angyélika (Magy. fert tlenít és gombaöl hatásai révén hasznos gyógynövény. A névadás alapja a növény szinte minden betegséget gyógyító ereje (vö. Az angyalka az angyal -ka kicsinyít képz s alakja.’. Gyógynövények enciklopédiája 44. J: ’ua. J: ’Angelica sylvestris. 351). hogy Mihály arkangyal ajánlotta a szerzeteseknek az angyélika gyökerének rágását. a vaskos gyöktörzsön lév szaporítórügyek. részben a növény egyéb angyal el tagú neveinek (angyalf . ▌ 2. angèlica. angyélika) hatására jött létre. angyalrúgtaf 1911: angyalrugta f (Cserey. 1998: angyélika (Priszter 300).. Engelwurz ’angyalgyökér’. J: ’ua. szakny. .

az el tagot lefordították. 1783: Fünek anynya (NclB. Genaust Matricária a. 2. Matricaria (< lat. 1948: anyagyökér (MagyGyógyn. Pimpinella átvétele. talán a növény hasznosságát kívánta kiemelni a jelentéktelen füvek közül. de hasonlóság alapján a többi ürömfaj. om vég magyar alak. án#son ’kömény’. ol. án#thon . aneìss szóból jött létre. anise. ebb l származik az um. még anyaf . anyaméhf . ang. 363) (a nevet nem fogadta el a botanikai szaknyelv) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R.. J: ’Artemisia vulgaris. ónejz a baj.. 257). 2. a N. szi margitvirág’. 1798: Anya-fÍ (Veszelszki 155). 1948: anyaf (Halmai 10). ném. F vészk. az orvosi székfüvet már az ókorban is alkalmazták. az ánizs el tag megkülönböztet szerep . lat. a f utótag magyarázó szerep . a lat. || f nek anyja 1578: F×nec Annya (Melius 161). J: ’Artemisia absinthium. TESz. — Ö: méh~ (→ anyaméhf ). J: ’Pimpinella anisum. A k. bécsikömény (→ kömény) és olaszkapor (→ kapor) helyett. Genaust Anísum a. ▌ 2. J: ’ua. 2. amelyet els sorban n i betegségek gyógyításra használtak. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hegyi árnika’. ánizskapor 1807: Anis Kapor (Magy. ánizs helyett. anésum. J: ’Artemisia vulgaris. Az anyaf elnevezés növényeket mind n i betegségek kezelésére használták.) a közönséges ánizs nevének átvétele hasonlóság alapján. 1775: Anya-fü (Csapó 137). 1775: Anya-fü (Csapó 170). || füvek anyja 1903: füvek anyja (Hoffmann–Wagner 163). ánizspimpinella 1807: Ánizs Pimpinella (Magy. 210). F vészk.) is megkapta. Diószegi és (Fazekas) az Anis Kaport (Magy. Az anyaf (1. 209). Anis. a fajt jelöli ki.. Vö.. Mutterkraut részfordítása. édeskömény’. Mutterkraut. fekete üröm’. kaporánizs. lat. kapor~. 3. Mutterkraut tükörfordítása. Az anyagyökér a ném. Az ánizspimpinella Diószegi–Fazekas alkotása. Marzell Arnica montana a. édeskömény (→ kömény).: RMGl. 314). 1948: Anyaf (MagyGyógyn.. Matronenkraut ’orvosi székf ’. ízük hasonló. fekete üröm’. Diószegi–Fazekas alkotása. 318). ▌ 4. Mutterkraut (Melius 161) ’ szi margitvirág’. a növényt tévesen a kapor ’Anethum’ nemzetségbe sorolták. az abszintüröm (5. Az ánizs az európai nyelvekbe a k. ▌ 5. anya l. 314). a növény fontosságát. közönséges sárkánykontyvirág’. Az ánizs ’édeskömény’ (2. gyógyító erejét így fejezték ki. 60 anyaméhf nyaf (Priszter 518). aniš. Diószegi és Fazekas az Ánis Pimpinellát (Magy. A névadás magyarázatára l. idegen nyelvi megfelel kre vö. Az ánizskapor összetett szó. Az ánizs el tag megkülönböztet szerep . Az ánizs esetében az átadó nyelv bizonytalan.) Melius alkotása. A f nek anyja ’ szi margitvirág’ (2. 1783: Anya-fü (NclB. 418). Az anyaf ’fekete üröm’ (4. gör. EWUng. ámmi ’mag’) végs forrása ismeretlen. ném. anis. 1590: Dracunculus maior: Anya fé (SzikszF. ▌ 3.) elnevezés is. pl. 1775: Anya-méh-fü (Csapó . mater herbarum fordítása. a lat. an#sum ’ánizs’ < gör.-osztr. Matricaria felhasználásával hozta létre.) a ném. àniso.ánizskapor Az ánizs vándorszó. 1903: Anyaf (Hoffmann–Wagner 163). anisum közvetítésével terjedt el. közönséges ánizs’. orvosi székf ’. Hasonló módon keletkezett a XX. valószín leg a lat. a növény azon részére utal. 1948: füvek anyja (MagyGyógyn. A pimpinella nemzetségnév. század elején a füvek anyja ’fekete üröm’ (4. 363) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R.’. F vészk. ezt nyilván a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján kapta a növény. 418). — Ö: f szer~. F vészk. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával jött létre. hv. F vészk. 520). J: ’Tanacetum parthenium.) a lat. abszintüröm’. J: ’Dracunculus vulgaris. J: ’Matricaria chamomilla. 1998: a- anyagyökér 1841: anyagyökér (Barra 209). ánéson ’kömény’ < gör. J: ’Arnica montana. anyaméhf 1. mindkett t f szerként használják. Marzell Artemisia vulgaris a. fr. anisum (< lat. a gyökér utótag magyarázó szerep . 1807: Anyaf (Magy. Boldog~ mentája (→ Boldogasszony mentája) anyaf 1. J: ’Foeniculum vulgare. A nevet els sorban a fekete ürömre használták.

Marzell Chrysanthemum parthenium a. orvosi székf ’. anyarozs’. | 1948: ’Acacia senegal. — ~fa 1948: Arab mézgafa (Halmai 5). az elnevezés szemléleti háttere. J: ’Ranunculus sp. apium átvétele. 86). ill. arábiai facsipa (→ facsipa). hunior fé. vagy beka fé. N. orvosi citromf ’. a ném. Anyaméhf (MagyGyógyn.: RMGl. J: ’Tanacetum parthenium. szi margitvirág’. J: ’Matricaria chamomilla. gumi’ el tag értelmezésével (mézga) és a lat. R. hogy „Szülés után történö belsö fájdalmakat megtsillapitja ez fü”. a névadás alapja. aranyev pinty l. bojtorján arábikum l. hogy a . növényi nedv’). a víziápium hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. A mézga szláv eredet . Az ápium a lat. moederkoren. talán a levelek hasonlósága alapján. Hasonló szemlélet névadásra l. gummi ’nyúlós anyag. — vízi~ aranyf 1578: Arany f× (Melius 178a).. 1948: arabmézga (MagyGyógyn. Genaust Matricária a. apróbojtorján l. arabicum utótag fordításával (arab) jött létre. a citromfüvet szintén használták n i betegségek kezelésére. els sorban rozs’ jelentése van.: „Alburnus… adeps arboris: az fanak meghszeyę” (GyöngySzt. nyirok. 418). TESz. Vö. EWUng.) Csapó. vizi apium (SzikszF. || méhanyaf 1798: Méh-anya-fÍ (Veszelszki 155). boglárka’. Aprillenblumen.’. мъзгá ’a fakéreg alatti növénynedv. Marzell Anemone nemorosa a.). ▌ 2. Vö.: TESz. A N.. az összetett német szó el tagjának jelentése valószín leg ’anyaméh’ (vö. utótagjának pedig ’gabona. gumiakácia’. Hasonló szemlélet névadásra l. Mutterkorn tükörfordítása. füvek ~ (→ anyaf ) 61 aranyf 1590: Ranunculus: Sômôr fé. 1583: apiom (Clusius–Beythe 4: BotTört. J: ’Acacia senegal. GebÀrmutter ’anyaméh’. arabischer Gummibaum ’arab gumifa’. szb. J: ’Claviceps purpurea. Goldkraut tükörfordítása. 234). 1783: Anya méh-fü (NclB. Az anyarozs a ném. A rozsanya a ném. Mutterkraut ’orvosi citromf ’ is hatással lehetett a névadásra. vérehulló fecskef ’. J: ’ua. vö. jelentése: ’nyúlékony. mindkett a lat. hogy a növény virágai sárgák. J: ’Anemone nemorosa.). gumiakácia’. (Barra 104). mézga a. még parasztápium.. blg. Az áprilisi jelz a növény korai virágzási idejére vonatkozik.-hv. 28). J: ’Melissa officinalis. holl. macskaméz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. mátraf . 7: 50. a lat. sárgás gumiszer váladék’. 1533: Apium: Merck ader epth: Apium (Murm.: RMGl. LXXXIV. Aprilblume tükörfordításával keletkezett. Mutterkuchen ’méhlepény’). a méhanyaf ’orvosi székf ’ (2. Idegen nyelvi megfelel re vö. anyaf . Idegen nyelvi megfelel re vö. Márton. EWUng. ro’s-annyát gr. 1798: ro’s Annya (Veszelszki 403). Kornmutter tükörszava. Genaust Ápium a. 86). f nek ~ (→ anyaf ). mézga’. „A’ méhet meg-tiſztitja” (Csapó 170). ▌ 2. mézga a. pinty ápium 1.. mellyet némellyek ro’sanyjának-is hívnak (TESz. graveolens. dán moderkorn.anyarozs 170). J: ’Apium graveolens var. Az anyaméhf ’ szi margitvirág’ (1. A mézga els megjelenése: 1560 k. Az arabmézga a lat. mézga ’mézga. (Veszelszki 404). 1948: Anyarozs (MagyGyógyn. anyarozs 1790: anya ro’s (TESz. valamint az. er sszagú zeller’. A névadás magyarázata. ném.) talán hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: 1841: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. 127). a R. áprilisivirág 1903: Áprilisi vagy berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). TESz. 349). Növ. || rozsanya 1762: „Tsuda dolgot beszélnek… a’ ro’snak meg-veszett gombás-szeméröl.) Veszelszki alkotása. hogy a rozson él sköd gombából nyert gyógyhatású anyag segíti a méhizomzat öszszehúzódását. Gummi arabicum mintájára alakult. gumiarábikum. Matricaria (< lat. ném. gumi~ arabmézga 1841: arabi mézgát gr. 1595: Apiom (Beythe 80a). anyja l. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával keletkezett. berki szell rózsa’. Az aranyf a ném. 1998: arabmézgafa (Priszter 288). 1775: Arany-fü (Csapó 91). anyaméhf (2. GebÀrmutterkraut. ném. J: ’Chelidonium majus.).

Nemzetségnévvé (2. 1578: arany virágu. Marzell Chelidonium maius a. — N. nyugati salátaboglárka’. mivel az adatokból kimutatható.) Diószegi–Fazekas tette. vérehulló fecskef ’. a virágzatokban a széls nyelves virágok fehérek. szi margitvirág’. holl. — Ö: ökörszem~. csöves virágok aranysárgák. — réti ~ 1578: Réti arany virág (70a).’. Az aranyvessz a lat.). A növénynév a korai adatokban aranyosvessz alakban fordul el .). aranyvirág (ÚMTSz. Ember és növényvilág 278). virga ’vessz ’. Gold wiſenblum (Melius 70a) is hatással lehetett. Az szi jelz a virágzás idejére utal. J: ’Chrysanthemum. aranyvirág’.). aranyverseng (Péntek–Szabó. J: ’Caltha palustris. Goldwurz ’arany gyökér’. fi. || harangverseng N. réti margitvirág’. J: ’Ranunculus ficaria subsp. aranyvirág 1. ▌ 3. a középs . kelta ruoho ’sárga f ’. J: ’ua. Az szi margitvirág (3. 416). N. ▌ 2. az aranyos el tag -s eleme melléknévképz . aranyversel (ÚMTsz. chrysánthemon < gör. ▌ 2. J: ’Leucanthemum vulgare.). — erdei ~ 1998: erdei aranyvessz (Priszter 507). Az aranyvirágúf a lat. || arannyal verseng 1783: Arannyal verÐengö (NclB. lat.-i Chrysanthemum (< lat.) Melius alkotása. 382).’. ha bárhol letörik. mocsári gólyahír’. hogy a növény virágja sárga szín : „arány ſzinü virága vagyon” (NclB. || aranyszín virág 1578: Arany ſÅin× virág (71). Melius névalkotására a ném. Az aranyvirág a lat. 1807: Aranvirág (Magy. 1783: Arannya[l] verÐengö-fü (NclB.) hasonlóság alapján kapta nevét.arannyal verseng f növényb l sárga szín tejnedv folyik. arannyal verseng f 1775: Arannya[l] verÐengö-fü (Csapó 91). 132). A névadás magyarázatára l. aranyvessz 1798: aranyos veÐzÐzf (Veszelszki 170). aranyvirágúf . Boldogasszony tenyere’. hv. Ember és növényvilág 278). aurea < aureus ’arany’) fordítása. még aranyf . réti salátaboglárka’. J: ’Tanacetum parthenium. J: ’ua. sárga nedveſség folyki belölök” (Csapó 91). — szi ~ 1998: szi aranyvirág (Priszter 518). szakny. 1578: arany virágu f× (70a). 481). a névadás magyarázata. J: ’ua. Az arannyal verseng f ’vérehulló fecskef ’ Csapó alkotása. J: ’ua. keltajuuri ’sárga gyökér’. arany verseng (ÚMTsz. aranyos l. A harangverseng . Genaust virgátus a. és a növényb l sárga szín nedv folyik. ánthemon ’virág. goudkruid ’arany f ’. chrysós ’arany’. ha bárhol megtörik: „ha a’ levelek vagy ſzárai megſzakaſztattnak. a név a virágot jellemzi: „mint egy arany ackora à virága” (Melius 137). aranyversel népi nevek. ▌ 4. zlatni korin ’arany gyökér’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. chrûsanthemum < gör. | mezei ~ 1583: mezei aranios vezzo Virga aurea (Clusius–Beythe 8: BotTört. 377).) és a Boldogasszony tenyere (4. aranyvirágúf 1. népetimológiával keletkeztek. 1998: aranyvirág (Priszter 336). || aranyversel N. J: ’Caltha palustris. 382). 1783: Mezei arannyas veÐzÐzö (NclB. aranyversel (MNy. chrûsanthe- . 4: 30). F vészk. ſarga viragu f× (Melius 137). hogy a növény virágai sárgák. aranyvirág 62 aranyvirágúf 1775: Mezei aranyos veÐzÐzö (Csapó 13). 1998: aranyvessz (Priszter 507). J: ’Chelidonium majus.’. Genaust Chrysánthemum a. J: ’ua. aranyvessz ’. f ’) tükörfordítása. A névadás magyarázata a tömött fürtökben álló aranysárga virágzat. 1948: Aranyvessz (MagyGyógyn. Az aranyvirágúf ’mocsári gólyahír’ (1. valószín leg a vérehulló fecskef nevét vette át hasonlóság alapján. 293). — balzsamos ~ 1998: balzsamos aranyvirág (Priszter 518). mocsári gólyahír’.’. gör. | közönséges ~ 1998: közönséges aranyvessz (Priszter 507). vö. száz~f (→ százforintosf ) aranyszín virág l. J: ’Solidago virgaurea. Vö. arannyal verseng f .-i virgaaurea (< lat. harangverseng (Péntek–Szabó. J: ’Tanacetum balsamita. Benk névadásának alapja. ’réti margitvirág’ (2. szakny. szakny. ficaria. A nyugati salátaboglárka arannyal verseng elnevezését Benk alkotta. J: ’ua. amely szintén Melius alkotása.’. az aranyvirág a Chrysanthemum nemzetség hivatalos neve.’. hogy az arannyal verseng f nevet Benk is használja ’vérehulló fecskef ’ jelentésben. J: ’Ranunculus acris.-i Chrysanthemum (< lat.

1948: árnyékf (MagyGyógyn. közönséges ebnyelv f ’. ánthemon ’virág. арника. árnyékszeret f 1578: Arnyéc ſÅeretx f× (Melius 181a). chrysánthemon < chrysós ’arany’. J: ’Arum maculatum. 368) nevet javasolja az ebnyelv f nek a R. 1948: árnyékszék tet f (Halmai 77). F vészk. Alsine (< gör. Marzell Arum maculatum a. F vészk. árn 1807: Árnf (Magy. A névadás alapja. az Áron-vessz a ném. közönséges tyúkhúr’. 422).’. 2. hogy a növény az árnyékos. szakny. J: ’ua. mindenik lelapúlva van a’ mer nn álló anyaſzár’ tövéhez ragadva. amely szakállhoz hasonlít. holl. gémorr’. 1998: árnika (Priszter 306). a latin név is a növény el fordulási helyére utal. J: ’Cynoglossum. Nyr. névadásának alapja. || Áron-gyökér 1783: Áron gyökér (NclB. ebnyelv f ’. az az arany virágu f×” (137). Melius névalkotására a tyúkhúr R. Áron-gyökér. 1948: Árorr (MagyGyógyn. hegyi árnika’. sárgavirág.-i Arnica (ismeretlen eredet ) átvétele.[ára] kin nyársformára” (Magy. 391). méhek ~a (→ méhf ). 389). 153). 153). áron szakálla (ÚMTsz. Az árnyékf elnevezés a növény el fordulási helyére vonatkozik.’. Aronowa broda. Az Erodium W. J: ’Stellaria media. és a Geranium L.árnika mum < gör. ezen helyezkedik el a meglehet sen nagyméret torzsavirágzat. árnyék l. 4. szakny. erd ’) elnevezése is hatással lehetett. jellegzetes alakú. Az Áron szakálla a ném. árorr 1807: árorr (Magy. Melius így magyarázza: „Chryſanthemos. 1775: Árnyék Ðzeretö-fü (Csapó 286). árnyékszéktet f 1911: árnyékszéktet f (Cserey. 1783: Áron ſzakálla (NclB. „Anyaszára kin árformára” (Magy. Vö. az orvosi árn azonban nem vált a botanikai szaknyelv részévé. Az árn Diószegi–Fazekas alkotása. tehát az árorr a termés hosszú. F vészk. aranyvirág. hegyi árnika’. Magy. 153). F vészk. Áron szakálla árnyékf 1813: Árnyékf (Magy. méhf nek ~a (→ méhf ). J: ’Stellaria media. Növényszótár 285). nagy buroklevél. Az árnyékszéktet f valószín leg népetimológiás alakulat az árnyékszeret f névb l.’. ném. 389). le. 153. nemzetségnév. nyúl~ 63 árorr tyúkhúr’. orrhoz hasonló alakjára utal (ugyanezen az elven alapul a gémorr név). Genaust Álsine a. nemzetséget a XIX. 152). árnyékszéktet f . Az árorr Diószegi–Fazekas alkotása. hogy az érdekes külsej növény két. J: ’Erodium. aronsbard. Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk. F vészk. Aronwurz. F vészk. közönséges Áron szakálla 1775: Áron Ðzakálla (Csapó 40). 124: 477– . 2. a névadás alapja az árként kiemelked anyaszár: „Mag. f ’) fordítása. Az árnika a lat. — orvosi ~ 1807: orvosi Árn (Magy. J: ’Cynoglossum officinale. a névadást az Erodium és a Geranium nemzetség tárgyalásakor így magyarázzák: „Anyasz. 1798: Áron’ Ðzakálja (Veszelszki 73).-i botanikusok nem egyértelm en különítették el. rom. sz. — N. Az árnyékszeret f elnevezést Melius hozta létre. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a német szó el tagja a lat. 1903: Árnyékszeret f (Hoffmann– Wagner 92). Vö. F vészk. 318). Áron-vessz l. Magy. 1948: Áronszakálla (MagyGyógyn. berek. a hegyi árnika az árnyékos helyeket kedveli. F vészk. 1798: Áron-gyökér (Veszelszki 73).). J: ’ua. 318). nagy levele között vastag egyenes t kocsány n föl. 391. 364). J: ’Arnica montana. 422). eggy eggy lapos durva korſzovátbann” (Magy. — hegyi ~ 1903: Hegyi árnika (Hoffmann–Wagner 176). J: ’ua.-i Arum (maculatum) értelmesítésével jött létre. Arnika. Genaust Árnica a. 47). erd s részeket kedveli. nemzetségnév. Az Árongyökér a ném. 1998: hegyi árnika (Priszter 306). Aronstab tükörfordítása. barba lui Aron. álsos ’liget. ennek alsó részét teljesen körülöleli egy zöldesfehér szín . J: ’Arnica montana. or. lat. || Áron-vessz 1903: Áron-vessz (Hoffmann–Wagner 185). kerti atracél (→ atracél) és ebnyelv helyett. árnika 1948: Árnika (MagyGyógyn. 389. árszer . F vészk. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében az orvosi Árn (Magy. Aaronsbart tükörfordítása. Genaust Chrysánthemum a. foltos kontyvirág’.

| 1585: ’bizonyos fajta páfrány’. | vad~ 1948: Vadárvácska (MagyGyógyn. ném. a névadás alapja. 1998: háromszín árvácska (Priszter 538). — igaz ~ 1745: Igaz Arva leány haja (Torkos 6). Növénynévként való alkalmazása valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. 3. J: ’Carlina acaulis. 1798: Árva-leány’ haja (Veszelszki 26).) ’zamatos turbolya’ a kerti articsóka ’Cynara scolymus’ (els megjelenése: 1585: „scolymos: Artitsiok” (Cal. 1791: Árva Leany-haja (Lumnitzer 463). fekete peszterce’. 1948: árva leány haja (Halmai 6). ném. J: ’Adiantum capillus-veneris. Az articsóka vándorszó. ▌ 4. Az árva (1416 u. — vad~ 1903: vad articsóka (Hoffmann–Wagner 166). fehér árvacsalán’.). 955: TESz. ▌ 3. vénuszhaj’.. EWUng. sir"tka. csalán növénynév. göcsös görvélyf ’. 4.) nevet olyan növények kapták. apró csalán’. artichoke. 2. 181). 1903: árvaleány haja (Hoffmann–Wagner 213). Feldstiefmütterchen. ezért a b rön nem okoznak éget . Wilde Artischocke részfordításával keletkezett. árva a./1466: ’magányos’) el tag valószín leg a kétlaki csalántól ’Urtica dioica’ különbözteti meg az apró csalánt (1. J: ’Lamium album. — fekete~ 1813: fekete árva Ts[alán] (Magy. 423).. árv`csillyán (MNy. articsóka 1. szártalan bábakalács’. Az árvacsalán ’apró csalán’ (1. J: ’Urtica urens. 162/14). 23). A kétlaki csalán porzós és term s virágai külön egyeden fejl dnek ki. a lat. 364). A fehér jelz a virág színére utal. amelyek hasonlítanak 64 árvalányhaj a csalánhoz (Urtica sp. 1911: árvaleányhaja (Cserey. viszket érzést. 1998: vadárvácska (Priszter 538). 1583: arua chalan Vrtica minor siue crispa (Clusius–Beythe 8: BotTört. vö. J: ’ua. Stiefkind ’mostohagyermek’. 1903: Articsóka (Hoffmann– Wagner 61)..) porzós és term s virágai egy növényen fejl dnek ki. 1745: Capillorum Veneris Arva leány haj (Torkos 46). Csalhatatlan kert 277–8). — N. árvalányhaj 1. 1584: arua chalan Vrtica minor ſiue criſpa (Clusius–Beythe 31). F vészk. 392). F vészk. Stiefmütterchen ’mostohaanyácska’. fr. árvacsalán 1. J: 1577 k. 2. J: ’Viola tricolor subsp. 1577 k. 1998: fehér árvacsalán (Priszter 410).) árva el tagja a lat. 2. ▌ 2. zamatos turbolya’. de csalánsz reik nincsenek. | háromszín vad~ 1998: háromszín vadárvácska (Priszter 538).: „Arwa leanÿ haÿanak melÿ fwet hÿnak” (OrvK. 29: 249). Növényszótár 22). 386). J: ’Asplenium trichomanes. artichaut. alcarchofa. tricolor. A kés bbiekben az árvacsalán (2. A névadás alapja a vadon tenyész növény kicsinysége lehet. 133). J: ’Anthriscus cerefolium. sir$tica. 1590: Vrtica mortua: Arua czallyan (SzikszF. Az articsóka (1. az apró csalán (1. A vadarticsóka (2. Marzell Carlina acaulis a. J: ’ua. TESz. árvácska 1824: Árvátska (Szabó. TESz.). EWUng. 4: 30). ▌ 3. J: ’Ballota nigra.. vénuszhaj’.-hv. 1585: Arua leány hay (Cal. 1590: Capillus veneris: Arua leany haia (SzikszF.’. articiocco.) | ? Adiantum capillus-veneris. 1783: Árva Tsalán (NclB. — fehér ~ 1948: Fehér árvacsalán (MagyGyógyn. — N. árvácska (MNy. 1798: Árva-Tsalyán (Veszelszki 449). vénuszhaj’. 392). 1813: Árvalyányhaja (Magy. a lat. J: ’ua. aranyos fodorka’. TESz. 1948: Articsóka (MagyGyógyn. tricolor. vö. vadárvácska’. vadárvácska’. szb. Artischocke. 290). — Ö: bürök~. ang. Lamium album utótagjának fordítása.’.. bújdosó~ 1813: bujdosó árva Ts[alán] (Magy. J: ’Viola tricolor subsp. sp. 181). 138). 1783: Árva Tsalyán (NclB. hogy virágzata az articsókáéhoz hasonlóan ehet . cseh sirotka. szlk. árva a.: RMGl. Az árvácska a f névként használt árva szóból alakult -cska kicsinyít képz vel.. árvalányhaj a.’. 1775: Arvaleány-haja (Csapó 12). J: ’Scrophularia nodosa.: ’bizonyos fajta gyógynövény (TESz. J: . alcachofa. ol. EWUng. 184).articsóka 478. vrtica megfelel je a m. orphana vrtica (Clusius–Beythe 31) orphana elemének fordítása. 230). ▌ 2. — háromszín ~ 1948: Háromszín árvácska (MagyGyógyn. | 1798: ’Adiantum capillus-veneris. ▌ 2. F vészk.) a ném.’. J: ’ua. | egyéves vad~ 1998: egyéves vadárvácska (Priszter 538).: RMGl.) nevének átvétele hasonlóság alapján.

2. 357). ágas aszfodélusz’. J: ’Cynoglossum officinale. 364). 1998: aszfodélusz. A név Melius alkotása. atlacér. 65 atlaszér ágas ~ 1998: ágas aszfodélusz (Priszter 308). 112–3.). Asplenium trichomanes. J: ’ua.’. J: ’Linaria vulgaris. közönséges gyujtoványf ’. ▌ 2. az ásfodéla a lat. ▌ 2. vén~citrus. F vészk. A névadás magyarázatára l. „minden be reket vért. 1903: atlaszér (Hoffmann– Wagner 31). Boldog~ rózsája. — fehér ~ 1998: fehér aszfodélusz (Priszter 308). A lat. 1807: Ásfodéla (Magy. Boldog~ oldala.) és ’fekete fodorka’ (3. kxuet ki indit.’.. Vénusz ~ füve (→ Vénusz asszony haja). Boldog~ tövise. Asphodelus és a német Asphodill változata. aszfodéla l. királyné ~ káposztája. J: ’ua. A ’páfrány’ jelentés árvalányhaj és vénuszhaj nevet Veszelszki így magyarázza: „Azért nevezik így: mert ha lúgban élnek vele ſzép vaſtag hajat nevel” (Veszelszki 26). atracé (ÚMTsz. J: ’ua. amelyb l az árvalányhaj alakult. árva a. ang. tudatos alkotásnak látszik. hogy a vénuszhaj finom levélkéinek végálló levélcimpái hajszálvékonyak. valószín leg a ném. A névadás magyarázata. 231). N. Marzell Adiantum capillus veneris a. Szent Barbara ~ füve (→ Szent Barbara füve). a ’délvidéki páfrányfaj’ jelentés lat. kifejezés Venus szavát valószín leg Venus vulgivagá-nak ’olcsó szerelmet áruló leány’-nak értették. zászpa asszony l. közönséges ebnyelv f ’. Asplenium ceterach) használták. nincs folytatása a magyar nyelvben. istenátkoztafa átkozta l. — N. selymes. F vészk. isten~tövis (→ istenátkoztafa) BotTört. J: ’Cynoglossum officinale. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Asphodelus ramosus. ném. hazánkban is honos Stipa növénynem megnevezésére Benk József foglalta le: 1783: Fejér árva leány haj (NclB. capillus veneris nevet mind az 5 növényre (Adiantum capillus-veneris. TESz. atlacér. isten~fa. még a patikákban is együttesen árulták ket mint hajnövel szereket. — fekete ~ 1813: Fekete Árv[alyányhaja] (Magy. A fekete és feketéll jelz k megkülönböztet szerep ek. Frauenhaar ’asszonyhaj’.’. még lenlevel f . boldog~lapu. aszfodélosz (Priszter 308). 364). Genaust Asphódelus a. királyné ~ dinnyéje (→ királydinnye). magyarázatát l.. 430). EWUng.’. maidenhair fern ’leányhaj páfrány’. átkozott-tövis l. közönséges ebnyelv f ’. fekete fodorka (→ fodorka). . A pázsitfüvek közé tartozó. F vészk. Az asszonylen Barra alkotása. J: ’Asphodelus albus. A névadás alapja azonban valószín leg az.). hogy a növényt n i bajok gyógyítására használták: „kxnnyebiti à ſÅ×léſt”. SzófSz. asszonylen 1841: aszszonylen (Barra 353). és azért fordították árva leány-nyal. hogy a növény levelei hasonlóak a len leveléhez. pusztai árvalányhaj’. orvosi atracél’.). Régen a patikákban 5 „hajnövel páfrányféle” volt. 326) ’Stipa pennata. ezek is páfrányfélék. haui kórſágot. fehér aszfodélusz’.. felhasználásuk is hasonló volt. leng szálkájú. ki hoz”. J: ’ua. Vénusz ~ fürd je. Vénusz ~ haja asszonyembertestef 1578: AſÅſÅonyember teſte f× (Melius 184a). || atlaszf 1903: atlaszf (Hoffmann–Wagner 31). capillus Veneris ’Vénusz haja’ mintájára jött létre. Asplenium rutamuraria.) elnevezések hasonlóság alapján jöttek létre. „AſÅſÅonyember le ſÅállot Matrayát fel viſÅi ha rea kxtxd” (Melius 184a). ászpa l. | feketéll ~ 1783: Feketéllö Arva leány haja (NclB. Asphodelus (< gör. lenszín . lónyelv csodabogyó’. 1813: Ásfodéla (Magy. — atlaszér 1. Az aszfodélusz a lat. Hosszú ideig több délvidéki páfrányféleség neveként élt. J: ’Anchusa officinalis. A fehér jelz a virág színére vonatkozik. 2. és a lat. Boldog~ mentája. valamint a növény gyakorta fordul el lenvetésekben. 1783: Ásfódéla (NclB. asphódelos) átvétele. akárcsak a vénuszhaj (1. Boldog~ csipkéje. Az árvalányhaj magyar fejlemény. fekete fodorka’. Az árva leány haja szerkezet. a névadás magyarázata.aszfodélusz ’Asplenium adiantum-nigrum. Marienflochs ’Mária lenje’ hatására hozta létre. Az árvalányhaj ’aranyos fodorka’ (2. J: ’Ruscus hypoglossum. atlasér (ÚMTsz. szép~sz l . Mária lenje. aszfodélusz aszfodélusz 1.

▌ 5.).) leveleit.) és az orvosi atracél (4. J: ’Borago officinalis. F vészk. A szlovák szó a magyarba R. 1775: Atratzél (Csapó 77). F vészk. 2. ▌ 7.) jelentések kifejl dését felhasználásbeli hasonlóság. Hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a közönséges kígyószisz atracél (5. J: ’ua. jitrocel ’útif .’. indás ínf ’. J: ’ua.atracél Az atlaszér és atlaszf népetimológiás alakulat az atracél növénynévb l.). — tövises~ 1807: tövisses vagy vad Atratzél (Magy. cseh jitrocel. köptet t f ztek bel lük. ▌ 8. hogy „Haſonlo az AtratzAlhxz. 1998: ’Anchusa officinalis. Ember és növényvilág 199). atracél atracél 1.). jitrocil ’ua’. | orvosi ~ 1903: Orvosi atraczél (Hoffmann–Wagner 32). 1998: orvosi atracél (Priszter 299). Marzell Calluna vulgaris a.) való hasonlóság: mindkét növény virágai kékeslila szín ek. atracél (ÚMTsz. orvosi atracél’. F vészk. 1807: kerti Atratzél (Magy. közönséges ebnyelv f ’.’. báránypirosító’. N. az érdeslevel ek (Boraginaceae) családjába tartoznak. avarhanga 1903: avarhanga (Hoffmann– Wagner 79).). csarab’. kerti borágó (3. így télen az avar alól is kilátszanak a bokrok. szlk. és köhögés kezelésére használták mindhárom növényt. 1998: atracél (Priszter 299). hanga. vö. a szókezd j a magyarban maradt el. jatrocěl alakban kerülhetett át. N.) névadás alapja nyilván az orvosi atracélhoz (4. közönséges kígyószisz’. amelynek az atracél a hivatalos neve lett. F vészk. txuiſſes ſÅxrxs à leuele.. 29: 249). A közönséges ebnyelv f (2. a növény hasonlít az orvosi atracélhoz. akárcsak az orvosi atracél (4. — kerti~ 1775: Kertiatratzél (Csapó 27). kerti borágó’.) Diószegi–Fazekas az atracél ’Anchusa’ nemzetséghez sorolja tévesen (ma az Alkanna nemzetséghez tartozik). 152) nevet ajánlja az Anchusa nemzetségnek. csarab’. hogy a növény örökzöld. A ’giliszta z varádics’ (1.’. 334). J: ’Echium vulgare. — ~lapu N. J: ’Alkanna tinctoria. zaklacér (ÚMTsz. avarf . 1775: Atratzél (Csapó 204). 153).: RMGl. 129). 1807: mezei Atratzél (Magy. a növény gyökerében található vörös festékanyagra vonatkozik.) neve. — mezei ~ 1775: mezei atratzél (Csapó 204). atracéllapu l. 155). 1998: ’Anchusa. A népi atracél ’indás ínf ’ (7. atracél (MNy. avarf 1903: Avarf (Hoffmann–Wagner 79). ▌ 4. | vad~ 1783: Vad-Atratzél (NclB. levelükb l készítettek salátát. ▌ 2. ill. a kerti borágó (3. Ember és növényvilág 199). J: ’Calluna vulgaris. atracél’.’. J: ’Cynoglossum officinale. — N. 153).. 256). giliszta z varádics’. SzlJsz.). és a népi gyógyászatban mindkett t alkalmazzák köhögés ellen. a fest jelz megkülönböztet szerep . orvosi atracél (4. ▌ 6. atlaszér 66 avarhanga F vészk. J: ’ua. ▌ 3. Kniezsa. J: ’Calluna vulgaris. kéc à virága. A giliszta z varádics (1. — fest ~ 1807: fest Atratzél (Magy. 152). J: 1775. Az avarhanga összetett szó. F vészk. | mezei~ 1798: Mezei Arratzel [! atracél] (Veszelszki 187). az el tag magyarázatára l. | töviskés~ 1783: Töviskés Atratzél (NclB. atlaszf l. a levélzet és virágzat közti azonosság magyarázza.). Diószegi–Fazekas az Atratzél (Magy. F vészk. . J: ’ua. EtSz. J: ’Tanacetum vulgare. J: ’ua. jatrocel.) érdes level növények. fekete nadályt ’. atracéllapu (Péntek–Szabó.’. J: ’ua.’. EWUng.’. ~f 1590: Borago: Atraczel fé (SzikszF. már Melius leírja. 364). J: ’ua. — kerti~ 1813: kerti Atratzél (Magy. 1583: atracel (Clusius–Beythe 4: BotTört. 95). Az atracél ma az Anchusa (+ Cynoglottis) nemzetség hivatalos elnevezése. 334). A báránypirosítót (6. TESz. 1807: Atratzél (Magy.: Tanacetum: Atracel (Ortus: RMGl. Az atracél szlovák eredet . A névadás alapja az. 1525 k. virágzatuk kékes-lilás-pirosas. 67. ſÅára” (Melius 151). az utótagra l. a növény leveleit régen konzerválószerként (húst csomagoltak bele) használták. J: ’ua. J: ’Ajuga reptans. közönséges ebnyelv f (2. 1578: Atratzęl (Melius 150). útilapu’. atracél (Péntek–Szabó. J: ’Symphytum officinale.’. 157). | 1807.) jelentés egyetlen adattal szemléltethet .) és fekete nadályt (8.

varjúbab. ▌ 2. a földi királydinnye (2. a névadás alapja. A bábafog ’vénasszony foga. földi királydinnye’. F vészk. Szabó. Genaust fába a.). az anyarozs (1. F vészk. anyarozs’. bablevel szaka (→ szaka). 1585: ’Phaseolus vulgaris subsp. a bábafonál elnevezés ezt a görget mozzanatot a fonal feltekeréséhez. a görögszéna és a sisakvirág valamely része (pl. bábabéles l. A névadás szemléleti háttere. mezei zsurló’.). maximum. a bab els megjelenése: 1211: ’Vicia faba.-ében t nik fel. J: ’Claviceps purpurea.). farkasöl ~ 1807: farkasöl -bab (Magy. — Ö: csoda~ (→ csodamag). kerti babhoz. boszorkány foga’ népi név. bába a. N. a szláv eredet bába el tag ’vénasszony’ jelentésben (?) 1111-t l. 317). hogy a növény termése.) rossz. ill. bábafog (ÚMTsz. varjú~. farkas~. a tüskés növényt a szél görgeti a mez kön. 29: 249). TESz. J: ’Aconitum vulparia. bába a. 1783: Görög bab (NclB. a fonó eszköz orsójának körkörös mozgásához hasonlítja. farkasöl f . A görögbab (2. 28).).-i foenum-graecum (< lat. a névadás alapja. Graecus ’görög’) utótagjának fordításával jött létre. A bábafonal ’boszorkány. ▌ 2. görög~ 1775: Görög bab (Csapó 108). bablevel varjúháj’. боб. Magy. mezei iringó’. bábakalács bábafog 1. bábafonal szakny. J: ’Tribulus terrestris. bábafon l. a bab utótagra l. A varjúháj. 1–2 cm hosszú gomba. vulgaris. A névadási szemlélet magyarázata. Az elszáradt növénynek ezt a mozgását a mezei iringó más nevei is kifejezik: boszorkánykerék. ördögrokolya. J: ’Eryngium campestre.) a növény R. lat.. gyarázatára l. ▌ 3. báb`fon (ÚMTsz. 1527-tól adatolható. báb`fon (MNy. a növény bab elemet tartalmazó neveivel: bablevel f . „fehér a’ virága.) jelz je a lat. blg. hogy a rozson él sköd fekete. 407). A vadbab (1. a névadás ma- bábafonal N. fekete foghoz hasonlítható. vö. vénasszony fonala’ népi név. A bábafan ~ bábafon népi . A görögbab (2. ördögszekér. bòb) kapcsolatából létrejött növénynevek mind hasonlóság alapján keletkeztek. Melius 370. TESz. babf . disznó~. valószín leg ez emlékeztet szúrós. a’ Bab-virághoz haſonló” (Csapó 108). EWUNg. közönséges bab’ (TESz.. farkasöl sisakvirág’. 317. || bábafan N. bablevel varjúháj (→ varjúháj).B bab — 1. hogy a növény levele a lóbab ’Vicia faba’ levelére hasonlít.. faba ’bab’) elnevezése alapján keletkezett. F vészk. ördögkering . ’boszorkány’ jelentése 1568-ban t nt fel. 182).) termése szúrós. rossz fogakra. A megkülönböztet jelz és a szláv eredet bab (vö. bábafonál (MagyGyógyn. hogy ezeket a kevésbé ismert növényeket a közönséges babhoz hasonlították. vö. J: ’Sedum telephinum subsp..) névadás magyarázata. J: ’Trigonella foenum-graecum. levele. lóbab’. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. görögszéna’. EWUng. bábafog (ÚMTsz. f##numgr##cum a.. Bábafog (MagyGyógyn. A farkasöl bab (3. Fabaria (Csapó 19) (< lat. vad~ 1578: Vad babnac (Melius 11a). szln. ill. virágja) hasonló a közönséges. J: ’Equisetum arvense.) Diószegi–Fazekas Magy. virágja a babhoz hasonló: „mint à Babnac ollyan maguai vannac” (Melius 96a).

461). amelyet Diószegi–Fazekas alkotott. Marzell Carlina acaulis a. A bábakalács és a bábabéles ’öregasszony kalácsa. bábafog. J: ’Carlina acaulis. bábabéles.. A szártalan jelz lat. hogy a növény virágzata ehet . bábaguzsalyt gr. UEWb.. lepénye’ növénynevek ’tésztaféle’ jelentés utótagjai a növényekben átvitt értelm ek. praslička ’zsurló’ (< praslica ’guzsaly’). acāūlis ’szár nélküli’. béles a. A név valószín leg magyar alkotás. Steinbrötchen ’k kenyérke’. az ÚMTsz. ném. A bába el tag magyarázatára l. papsajtmályva’. ném. bábakalács stb. 402. guzsaly a. Spindeln ’orsóz. Ennek alapján a bábafon utótagja valószín leg inkább az uráli eredet fon igéb l magyarázható. vénasszony fonó eszköze.). a bába el tag magyarázatára l. kalács a. 1783: Bába-íre-fü (NclB. A bábaíre a csabaíre név népetimológiás változata.). A névadás alapja. || bábabéles N.bábaguzsaly név. béles a. a név kialakulására nyilván hatással voltak az egyéb bába el tagú növénynevek.’. b"b™guzs™ly. Melius (1578) már jelöletlen birtokos szerkezetben említi a növénynevet: bábakalács. bábaguzsaly. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Fészke’ bels pikkelyi kinyúltak. 175). és f nevesült.’. 1998: szártalan bábakalács (Priszter 327). A bábakalács (1. Distelbrötchen ’bogáncskenyérke’. orsószer szárba szökik’. báb`béles (ÚMTsz. vö. (OrvK. A papsajtmályva (2. 29: 249. bábabéles (MagyGyógyn.szóból alakult -s melléknévképz vel. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A bábakalácskörfény összetett szó. 1578: Bába kalácz (Melius 43a). bab™-guzs™ly (ÚMTsz. 297/5–6). A béles ’lepényféle. TESz. bábaíre 1813: Bábaíre (Magy. TESz. bábafog. J: ’Carlina acaulis.. 1783: Bába kaláts (NclB. — ~f 1577 k. pl. a bábakalács el tag a növény R. a névadás magyarázatára l. 364). bá- 68 bábakalácskörfény bakalács (MagyGyógyn. bábafonal. a mezei zsurló örvösen elágazó rövid oldalágai magyarázhatják is ezt. F vészk. 2. ▌ 2. EWUng. fan a.. a bába el tag magyarázatára l. de ehet termésekre utalnak. Diószegi–Fazekas eredetileg a küll fény nevet javasolta a Carlina nemzetségnévnek: 1807 e. bábakalácskörfény 1807: Bábakaláts Körfény (Magy. fényesek” (Magy. bábafog. A növény egyéb népi nevei (bábarokka.. Bábaguzsaly (MagyGyógyn. bábafonal. 37).. fan a. J: ’Malva neglecta. kerek termésre utalnak. Szabó. hogy bels fészekpikkelyei ezüstfehérek és a napfényben sugarasan kiterülnek. fon a. MNy.. Genaust acāūlis a. F vészk. mezei zsurló’.. J: ’ua. 1775: Babakaláts (Csapó 17).-ben már a körfény nemzetségnevet ajánlják. a fan utótag finnugor eredet . szerint a fan utótag ’n i szeméremtest sz rzete’ jelentés . hogy a növény tavasszal látványos. szártalan bábakalács’. a szláv eredet kalács utótag magyarázata. Melius 386. J: ’ua. nem . a körfény nemzetségnév. Milchbrötchen ’tejkenyérke’. lat. J: ’ua. bábaguzsaly. bábabéles elnevezései népi nevek. nevének átvétele. 609/21). a guzsaly utótag szláv eredet .’. Hasonló típusú nevek a növény német elnevezései között is megtalálhatóak: Jägerbrot ’vadászkenyér’.. N.: Küll fény (Julow 265). Diószegi–Fazekas alkotása. hasznos földitömjén’. apró. kalácsféle’ utótag a bél.) bábakalács. mind a növény ehet . Marzell Equisetum arvense a. Malva silvestris a. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. J: ’Equisetum arvense. barna spóraterm hajtást fejleszt. bábafog. guzsaly a. bábakalács 1. kalács a.. vö. 175).. Semmeln ’zsemle’. EWUng. bábaguzsaly N.). F vészk.. jelentéktelen. Taubenrocken. 413). szártalan bábakalács’. | szártalan ~ 1948: Szártalan bábakalács (MagyGyógyn. EWUng. TESz. J: ’Pimpinella saxifraga. 461). Idegen nyelvi megfelel re vö. a Magy. hoſzſzúdadok ſzínesek. mintára keletkezett.’.. 351). J: ’ua.: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK.) legkorábbi adata jelölt birtokos szerkezet (1577 k. békarokka) azonban inkább a fonás tevékenységéhez kötik a növényt. A körfény nemzetségnév. 1577 k. — ~f 1775: Bába-ire-fü (Csapó 18). bábaguzsaly. fon a. F vészk. szlk. A bábaguzsaly ’boszorkány.: baba kalacchÿa fwnek gr. rokkája’ népi név. még bélekenyér. a névadás szemléleti háttere. 337).

a virágoknak babhoz hasonló formájuk van.. 391) nevet javasolja a növénynek a R. A bablevel jelz a növénynek nem a mai értelemben vett közönséges babhoz ’Phaseolus vulgaris subsp. 44: 23). a rózsa utótag a leánder sárga. A babér el tag magyarázata. . laurus ’babér’) szavakkal. | nemes ~ 1998: nemes babér (Priszter 411). minta hatására jött létre. | közönséges ~fa 1998: közönséges babérfa (Priszter 411). J: ’ua. bobok (gen. A babérrózsa összetett szó.’. J: ’ua. fr. rueca). kfn. farkasöl bab (→ bab).’.bábarokka maradt fenn. disznótövis. békarokka. kfn. a bába el tag jelentése ’szülészn ’ (els megjelenése: 1395 k.’. babér a. orvosi székf ’. le. lat.: „Végy a kalmártul két pinz ára bobkát. bábakalács helyett. sz. faba ’bab’) elnevezése alapján jött létre. hogy a növénnyel f leg n i betegségeket. ném. Méreg fÍ (Veszelszki 23). lauro. bábavirág N. A bábarokka ’öregasszony. a többes szám alanyesetben bobky) ’babér. rock.’. ill. babérrózsa 1998: babérrózsa (Priszter 435). 69 bablevel f TESz. levelét pedig f szerként használták. a névadás szemléleti háttere. b<bavir<g (ÚMTsz. boszorkány rokkája’ népi név. ném. 15: 517). a névadás magyarázatára l. ném. Lorbeere. a leánder hivatalos magyar elnevezése. F vészk. a név ang. rokka a. 2. szlk. az Orvosi f vészkönyv a Bábakaláts Körfény (Magy. ezért a közönséges babér leveleihez hasonlóak. babér 1552: Babyr (MNy. rocko. Vö. fehér vajvirág’. Faba alba (Melius 155a) (< lat. ol. — babkalevél 1886: „babkalevél: babérlevél” (Nyr. J: ’ua. J: ’Matricaria chamomilla. ennek levelére valóban hasonlít a varjúháj levele. a rokka ’fonáshoz használt eszköz’ utótag vándorszó (vö. sp. babkalevél l.. 368). babér bablevel f 1578: Bab leuel× f× (Melius 35). rose laurel. | nemes ~fa 1998: nemes babérfa (Priszter 411). kemények. EWUng. vö. Fabaria (Csapó 19) (< lat. EWUng rokka a. rose bay ’rózsababér’. vö. rocke. wawrzyn. azt f zd meg vizben. laurier. J: ’ua. Vö. 1998: babér (Priszter 411). Rocken. A névadás szemléleti háttere többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. | közönséges ~ 1998: közönséges babér (Priszter 411). J: ’Laurus nobilis. ezért els sorban a bábák ’szülészn ’ használták. anyaf . EWUng. 1783: Bab levelü fü (NclB. N. babgyilkolóf 1841: babgyilkolóf (Barra 354). farkasbab. ismeretlen eredet . bába a. borsófojtóf . J: ’Nerium oleander. minták hatására is létrejöhetett. TESz. farkasöl sisakvirág’. faba ’bab’) elnevezése. J: ’ua. Marzell Aconitum napellus subsp. bábarokka N. J: ’Equisetum arvense.). J: ’Aconitum vulparia. babkalevél a. közönséges babérfa’. borostyán’. 1775: Bablevelü-fü (Csapó 19). ófn.). laurusfalevel -rózsa (→ rózsa). babér a. fehér stb. az egész növény felépítése a lóbabhoz (Vicia faba) hasonló. J: ’Orobanche alba. piros.’. a közönséges babérfa levele’. bablevel f jelz je a növény hivatalos magyar nevében is megtalálható: bablevel varjúháj (→ varjúháj). Hazánkba el ször a növény különböz részei jutottak el. maximum. ang. hogy a leánder levelei örökzöldek.. de valószín leg összefügg a ném. napellus a. lat.). A babkalevél ’a babér levele’ összetett szó. el tagja szlovák eredet . l#rber. bábafonál. rózsára emlékeztet virágjára utal.. vö. bába a.. szülés utáni fájdalmakat kezeltek. méhanyaf (→ anyaméhf ). ang. 72: 127). laur (< lat. a növény R. hanem a lóbabhoz ’Vicia faba’ való hasonlóságára vonatkozik. leánder’. Hasonló szemléleten alapul a növény vadbab (→ bab) elnevezése is. bablevel varjúháj’. Rosenlorbeer ’rózsababér’. A R. mezei zsurló’. magját gyógyszerként. J: ’Sedum telephinum subsp. A bábavirág népi név. Genaust fába a. TESz. cseh vavřín. és áztazd meg abban” (Nyr. vulgaris’. A babf a növény R. Vö. — ~fa 1998: babérfa (Priszter 411). A babér vándorszó. bobka. bábarokka (ÚMTsz. babf 1798: Bab-. 1798: BablevelÍ-fÍ (Veszelszki 178). J: ’ua. J: ’Laurus nobilis. A bablevel f lat. A névadás magyarázatára l. pl.’. babka. || babka 17.

eper utótagja ugor eredet . erdei szamóca’. miri- . els sorban a babérmagot (baccae lauri). UEWb. és a kit n költ knek és katonáknak babérkoszo- bagolyeper N. 344). dúsvirágú ökörfarkkóró’. baÛ és származékai kimutathatók varázslásra vonatkozó jelentésben. ▌ 4. 428). vö. 1783: Baj-fü (NclB. bagrinca ’fehér akác virága’ (ÚMTSz. bau ’kötél’. is bizonytalan ’varázslat. J: ’Chenopodium botrys. A reménytelenül szerelmes Apolló a fát szentnek nyilvánította. 126: 299. bagolyszegf N. a ’varázslat’ jelentés el tagot az is magyarázhatja. erd ben gy jthet növényekre. Daphnéba. A BesztSzj. 257). J: ’Ruscus hypoglossum. 1590: Laurus Alexandrina: Baÿ fé (SzikszF. hogy a XVI. 1775: Baj-fü (Csapó 20). madárkenyér (→ kenyérmorzsa). bagolyeper (MagyGyógyn. J: 1395 k. a szb. — ~fa 1500 k.-ben el forduló „bay phÿw”. ba= ’mágikus. báj.’elvarázsol’. közönséges babérfa’. Amikor Daphné könyörgött az isteneknek. baddza l. baÛï birtokos személyragos alakja b™Û™ > b™™ > b™ja > m. Melius leírásából az is kiderül. csuv. 125). 1798: Baj-fÍ (Veszelszki 47). 1578: Bayf×nec gr.: ? ’Laurus nobilis. J: ’Laurus nobilis. bajf mag ’babérmag’ (ÚMTsz. Nyr. bájf ma már csak a népnyelvben használatos. hogy ez a növény az „MA. 1395 k.: granobacca: bay phÿw (BesztSzj. összetett szó. ba=la-. hogy a babért a legenda szerint Apollónak. varázser ’. b): RMGl. esetleg a kerti változatnál csúnyább vagy kisebb. azok babérfává változtatták. A bagrena népi név. bogyókra. közönséges babérfa’. báj el tagjának a TESz. idegen szó. fehér akác’. bagolyeper 70 bájf gyes libatop’. bagolyeper (ÚMTsz. 836.: RMGl. bagr(na. J: ’Verbena officinalis. bagrena bájf 1. bagó(p(r. a madárféle el tagot (bagoly) a népnyelv gyakran használja.bagolyeper Genaust fába a. A bagolyszegf népi név. a névadás szemléleti háttere. Zauberei’ jelentést tulajdonít. 1578: Bayf× fa (Melius 7a). és az EWUng. azt jelzi. 147). vö. Az utótag magyarázatára l. de a nimfa nem viszonozta érzelmeit. tör. Apolló beleszeretett egy csodálatos nimfába. A különféle madár és madárféle el tagú neveket a népnyelv gyakran használja a vadon term . Nyr. még madárpogácsa. virág vadon term . madármorzsa (→ kenyérmorzsa). maga a növény valószín leg jóval kés bb vált ismertté. hogy szabadítsák meg szerelmes üldöz jét l. bagrina. baÛ ’kötelék. vasf ’. 126: 299. kötél’. bagr(na ’fehér akácfa’. A bájf (1.). A névadás magyarázatára l. | 1590: ’Laurus nobilis. bagóep(r. vö. ném.-ben el forduló bay phÿw ’növény’ jelentés . században a babérfának csupán különböz részeit. Idegen nyelvi megfelel re vö. ▌ 3. amelynek magvát Páriz-Papai baccae lauri-nak mondja” (RMGl. bilincs’. a görög gyógyászat istenének köszönhetjük. bagrena ’fehér akácfa’ (MagyGyógyn. A kötés a varázslás általános módja volt. p« ’csomagolás. 99). vö. oszm. 1841: bájfü (Barra 322). vö. bagrinca l. Szabó Attila Melius Herbáriumának növénynevei között ezt a növényt közönséges babérfának azonosítja. bagrena N. szalag. bodza bagóeper l. ▌ 2. Vögelbeer ’madárbogyó’. bogojszekfü (Kótyuk 76).-féle laurus Alexandrina. szegf . A bájf ’babér’ név báj el tagja a növény varázslatos gyógyító erejére utal. J: ’ua. J: ’Verbascum densiflorum.-hv.’. bagrena ’fehér akácfa.) els megjelenése a BesztSzj. — ~fa bagrenafa (ÚMTsz. 1783: Báj-fü (NclB. fehér akácfa virága’ átvétele.). ujg. kötés’. lónyelv csodabogyó’. J: ’Fragaria vesca. J: ’Robinia pseudacacia. az RMGl. A báj el tag ótörök eredet . megjegyzi. varázslat’ jelentésben került át a magyarba. bagrena.). (Melius 51). bagóeper. „Az Laurea baccánac à maguánac vond le az heiát és txrd meg Mézzel” (Melius 7a). a növényb l készült olajat és a levelet használták gyógyításra. 212). A török szó ’mágikus kötés.: Laurus: baÿfwfaya (CasGl. ba=i ’varázslás. hogy a növény. A bagolyeper népi név. ba= et. bagrina.).: RMGl. közönséges babérfa’. tat. az oszmán-törökb l a tör. A R. 99). hogy a virágzat szegf höz hasonlít.

herba hirci (Melius 80a) tükörfordításával keletkezett. A néva- . és bájszert nyakokban hordozzák” (Barra 322). lat. alexandriai laurus (→ laurus) elnevezése is. pride-of-the-meadow ’a rét büszkesége’. A lónyelv csodabogyó (3. J: ’Tragopogon pratensis. ▌ 2. A bajnóca nemzetségnevet a szerb-horvát eredet bajnok szóból alkották a kicsinyít képz vel (vö. orvosi bakf ’. 1998: bakf (Priszter 512). amely a réti legyez füvet kiemeli a rét egyszer növényei közül. bakszaka l. F vészk. A bakakalács el tagja ’gyalogos katona’ bakszakáll 1. feyér és ſárga à virága” (Melius 80a)..) eredetét Melius említi: „Bayf×nec is hyiac Német×l” (Melius 51). 1577 k. R. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 408). Rácz szerint a Betonica „bakf nevét alighanem a növény szaga motiválta” (Nyr. ▌ 3.. N. a): RMGl. sz. N. Tragopogon (< gör.. F vészk. — orvosi ~ 1998: orvosi bakf (Priszter 512). Nyr.) a lat. ma Filipendula). ugyanezen a szemléleten alapul a csodabogyó laurus.: Betonica: Bakfw (CasGl. (Melius 80a). a növény a babérhoz hasonlóan örökzöld. bajtergyán l. legyez (f ). réti legyez f ’. J: ’Betonica officinalis. A névadás alapja. réti bakszakáll’.’. népetimológiával keletkezett a bábakalács szóból. J: ’Lycopodium clavatum. 1470 k. ▌ 2. bajnóca’. Marzell Filipendula ulmaria a.) hasonlóság alapján kapta a bájf nevet. Diószegi– Fazekas alkotása. a névadás alapja nem világos. — legyez ~ 1807: legyez Bajnótza (Magy. A bakszakáll (1. v. Castleman 71. bakb z gerely l. mint amuletumot. a növény varázslatos erejét Barra így magyarázza: „A’ babonások. 1775: Bak-fü (Csapó 22). strucctollakra emlékeztet virágzata. J: ’Filipendula ulmaria. legyez nevének átvétele. bajnóca 1807: Bajnótza (Magy. bakszakáll bakakalács 1798: Baka-kaláts (Veszelszki 135). | sárga ~ 1783: Sárga Bak Ðzakáll (NclB. — N. szilfalevel (→ szilfalevel f ) helyett. ennek gyökerét. 348). regina prati ’a rét királyn je’ nevét. gerely bakf 1. a névadás magyarázatára l.) a lat. névadásukhoz talán felhasználták a növény R. 2. 1775: Bakszakáll (Csapó 23). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Legyez Bajnótza (Magy. J: ’Spiraea. J: ’Carlina acaulis. 4: 30). A bajnóca nemzetségnév (a nemzetség R. A névadás szemléleti háttere a növény nagy mérete és szépséges. hirci herba (Clusius– Beythe 9) (< hircus ’bakkecske’. bakszakáll (ÚMTsz. 1578: Bak ſÅakál (Melius 80a).). cica).). 1578: Bakf×nec gr. pëgōn ’szakáll’) tükörfordításával keletkezett.: Barba hirci. 1595: Bak fiju (Beythe 95a). J: ’ua.’. 255). herba ’f ’) fordításával keletkezett. bojtorján 71 bakszakáll jelentés . A bakf (1. A bakakalács név arra utal. A vasf bájf (4. a névadást Melius így indokolja: „Tragopogon. ill. à Baknak à ſÅakála mint à Ketske baknac vgyan ſÅxrxs. A réti bakszakáll (2. ennivalója. 301). J: ’ua.. 29/8). queen of the meadow ’a rét királyn je’. EWUng. XVI. 1783: Bak-Ðzakáll (NclB.: Bakfw (OrvK. lat. hogy a növény ehet virágzata egyszer ember kalácsa. 130: 303. borvirág. J: ’Tragopogon pratensis. 378) nevet javasolja a R. 408). neve Spiraea. réti bakszakáll’.) elnevezése szintén hasonlóságon alapul. bajnok a. báj a. bakszakáll. bajnok a.). Barbula hirci (Melius 80a) és a lat. szártalan bábakalács’.bajnóca rút adományozott.’. trágos ’kecskebak’. 1998: legyez bajnóca (Priszter 377). Melius a ném. 627). kapcsos korpaf ’. 300). — réti ~ 1998: réti bakszakáll (Priszter 525). TESz. id eſt. J: ’ua. vadárvácska’. hogy a réti bakszakáll termése sz rbóbitával díszített. bakszaka (ÚMTsz. EWUng. 387).) bakf neve szintén a lat. Coma: bak zakal’ (De Herbis: RMGl. F vészk. 1783: Bak-fü (NclB. bakszakáll (ÚMTsz. bakszakál (MNy. Beyfuss (Melius 50a) elferdítésével hozta létre a mirigyes libatop bájf elnevezését. ang. A legyez el tag a növény R. 1783: Bak-fü (NclB. 408). herba hirci. gör. F vészk. ném. TESz. A bájf ’mirigyes libatop’ (2. 1807: Bakf (Magy. 1775: Bak-fü (Csapó 23). 130: 303). J: ’Viola tricolor. bájos a. 1798: Bak-fÍ (Veszelszki 94). Wiesenkönigin ’réti királyn ’.

A névadás magyarázata. J: ’ua. J: ’Trigonella foenum-graecum. Báldrián-fü (Csapó 166). ol. Idegen nyelvi megfelel re vö. ballankóró. J: ’ua. Növényszótár 6). tüskés balangó (MagyGyógyn. | 1798. a vadárvácska bakszakáll neve talán a virágzat formáján alapul.. baktop (a nemzetségnév csak a Magy. 1998: baldrián (Priszter 532). Genaust tragophýllus a. (TESz.. bucerius. Nyr. mezei iringó’.. F vészk. Nyr. 1798: Baldrián-fÍ (Veszelszki 436). 1948: Baldrián (MagyGyógyn. Bockshorn. F vészk. Buceras foenum graecum el tagjának fordításával jött létre.bakszarvúf dás magyarázatára l.) és a vadárvácska (3. macskagyökér gyökere’. 130: 305. 289).. vö. ballangó a. aigós ’kecske’. bak a. barlangó (MTsz. 130: 304. ballangókóró (MTsz. F vészk.) bakszakáll neve népi név.). 323). A bakszarvúf a lat. podagraf ’. 1775: BakÐzaru-fü (Csapó 108). Baldrian (Veszelszki 436) átvétele.). topog a. 124: 123. a névadás magyarázata. le.: BakÅarwo fweth gr. EWUng. Hasonló névadási szemléleten alapulnak a növény egyéb elnevezései is: boszorkánykerék. (OrvK 324/3). kozibród.). A baldián.-i Aegopodium (< gör. ném. J: 1745: ’Valeriana officinalis subsp. TESz. macskagyökér’.’. cseh kozi brada. ang. Bockshornkraut. 2. Bocksbart. A báldrián idegen szó.’. Nyr. kecskeszarvúf . topog a. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között is megtalálható. 1783: Báldián-fü (NclB. pódion < poús ’láb’) figyelembevételével alkothatták: a bak ’kecskebak’ + topp ’lábbal 72 ballangókóró toppan’ összetétele. bucerus ’ökörszarvú’. 182). J: ’Aegopodium. 1798: „a Ballagó vagy Ballangkóróról”. bige a. J: ’ua. bolha ballagókóró l. Az rl-es és részben az ng-s alakváltozatok a barlang népetimológiás hatását tükrözik. lat. ördögszekér. || bakszarv 1578: Back ſÅaru (Melius 96a).. görögszéna’. ném. bolg. báldián l. A ballangókóróból rövidüléssel. még bakf . szakny. barba di becco. balzsamf . 1864: barangkórót gr. A f nevesülés történhetett önállóan. 407). EWUng. 210). a ném. vagy az el tag jelentéstapadás útján kiválhatott a ballangókóró összetételb l. fr. A baktop a Magy. A ballangó népi név. 1798: Báldián (Veszelszki 436). 1610 k. baktop 1807 e. F vészk. F vészk. szerz inek alkotása.). A kapcsos korpaf (2.. d): RMGl. — N.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb.: Baktopp (Julow 257). hogy az elszáradt növényt görgeti a szél sszel. — ~f 1775: Baldian-fü. ballag a. Idegen nyelvi megfelel kre vö.-ben. bonzalgó (MagyGyógyn. (TESz. hogy a növény „mag-tartó hÍvelyei hoſſzúkasok mint a’ bak-ſzarvai” (Veszelszki 225). barbe de bouc.). a lat.’.). A sárga jelz a virág színére utal. barba caprei. 62) szóból hozta létre Diószegi és Fazekas utalva a növény bokros növekedésére. kozobrad. goat’s beard. — bigecsi ~ 1807: bigetsi Baktopp (Magy. balha l. báldrián báldrián 1745: Baldián gyökér (Torkos 10). Bádian-fü. 182). bige a. 1998: ’Valeriana officinalis subsp. gör. 1783: Bak Ðzarvú-fü (NclB. F vészk. tehát a növény ballag. 210). a f utótag magyarázó szerep . || ballangó N. 379). 258). officinalis. ballangókóró ballangókóró 1792: Barlang-kóró (TESz. F vészk.’. ballankóró (ÚMTsz. bakszarvúf 1577 k. vö. a baktop nem került be a botanikai szaknyelvbe. a ballag melléknévi igenevének f nevesült változata. bak a. 1807: Baktopp (Magy. szb. 1911: baktop (Cserey. bádian alakváltozatok a mássalhangzó-torlódás feloldásával jöttek létre. 1813: bigetsi Baktopp (Magy. ezt hasonlítja a népnyelv az állat szakállához. kozja brada. rom. J: ’Eryngium campestre. ballang. 1948. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a kapcsos korpaf spóraterm füzére kissé sz rös.. officinalis. TESz. A bigecsi jelz t talán a bige ’cserje’ (Magy. ballanó l. ballangókóró balsamf l.-ben fordul el )’. — tüskés ~ N. Ballagó-kórót gr. A baktop ’Aegopodium’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesíti a Magy. 1841: bigecsi baktop (Barra 161).. Genaust Aegopódium a. egyszerejtéssel magyarázható a ballangkóró.-hv. J: ’ua. kozjabrada. J: ’Aegopodium podagraria.

balzsam-jegenyefeny ’. J: ’Populus balsamifera. szakny. (OrvK. Genaust Ailánthus a. TESz.bálványfa bálványfa 1998: bálványfa (Priszter 293). balsamum. valószín leg a búbosbanka (madár) nevének átvételei. A banka és a büdös banka népi nevek. Balsampappel ’balzsamnyár’. Götterbaum ’bálványfa.’. gyógyszerészeti elnevezése is erre utal: Balsamum canadense. J: ’Thymus serpyllum. 74/1). balzsam-jegenyefeny l. és szívesen szagolgatták a virágot. A balzsam-jegenyefeny és társneveinek (balzsamfa. bal- balzsamnyár 1998: balzsamnyár (Priszter 463). J: ’ua. ném. a banyó ’banya’ (ÚMTsz. balzsamfa l. 1783: BalÐam-fü (NclB. 364). || balzsam-jegenyefeny 1998: balzsam-jegenyefeny (Priszter 287). A banyómuszkáté népi név. balsamum ’ua. 2.. A névalkotásra idegen nyelvi példák is hatással lehettek. J: ’Adonis vernalis.’. — ~fa 1998: balzsamnyárfa (Priszter 463). J: ’ua. Balsamtanne ’balzsamfeny ’ mintájára jött létre. balzsamolaj néven árulták. A kanadai jelz a fa el fordulási helyére utal. Ember és növényvilág 198). balzsamfeny fa balzsamfeny fa 1807: balzsam Fenyffa (Magy.’. Idegen nyelvi megfelel re vö. jegenyefeny . vö. Balſamum olaÿth gr. — büdös ~ N. . balzsamfeny fa 73 banyómuszkáté zsam’ közvetítésével terjedet el. hogy a madár akkor énekel. alapjuknál 2–4 mirigyes fog található” (Schönfelder 146). balzsamokat készítettek. 1948: Balzsamf (MagyGyógyn. Marzell Abies balsamea a. banka a. banka (Péntek–Szabó. balzsamos nyár (→ nyár). még Boldogasszony oldala. vö.) és a muszkáta ’muskátli’ (ÚMTsz. 243). sp. összetett szó. fert tlenít és görcsoldó forrázatokat. A névadás szemléleti háttere.-i Ailanthus ’istenfa’ mintájára jött létre. Ember és növényvilág 198).és utótag magyarázatát l. balsam. feltehet leg a ném. A névadás magyarázata az lehet. Ezerjóf 21). buta’ jelentés szó azért vált a madár nevévé.’. vö. illatos gólyaorr’. ném. kakas~ (→ kakasmandikó) banka N. J: ’ua. Balsam. közepét l adatolható. A banka szóhasadás eredménye. büdözsbanka (Péntek– Szabó. a R. 389). vö. J: ’Abies balsamea. βάλσαµον ’balzsamcserje. A bálványfa a lat. muskáta a. latin szakny. ang. A balzsamf el tagja (balzsam) vándorszó. vadkakukkf ’. A balzsamfeny összetett szó. hogy a „levélkék tojásdadlándzsásak. vö. bálsamo. || balzsamfeny 1998: balzsamfeny (Priszter 287). — mirigyes ~ 1998: mirigyes bálványfa (Priszter 293). valószín leg a ném. az el . ezeket a patikákban balzsam v.) összetétele. Marzell Populus balsamifera a. sz. J: ’ua. a névadás alapja a növény óriási mérete. 1775: BalÐam-fü (Csapó 123). J: ’ua. balzsamf 1. 1813: Bal’samf (Magy. J: ’ua. A növénynévben szerepl bal(z)sam változat a 18. amikor tavasszal a hérics virágzik. ▌ 2. A balzsamf növénynév magyarázata. lat.. Halmai 5. J: ’Geranium macrorrhizum. 1841: balzsamf (Barra 314). banyómuszkáté N. ném.’. bandikó l. büdözs banka ’búbos banka’ (ÚMTsz. EWUng. magyarázatát l. J: ’Thymus vulgaris.). Marzell Ailanthus glandulosa a. az utótag a német eredet muskátli alakváltozata. Balsambaum ’balzsamfa’. || balzsamfa — kanadai balzsamfa 1948: kanadai balzsamfa (Halmai 5). a fából kivont balzsam R. Balsam átvétele. F vészk.’. A balzsam Európában a gör. A mirigyes jelz arra utal. a jegenyefeny utótag nemzetségnév ’Abies’. balzsamfeny ) balzsamel tagja a fa természetes balzsamtartalmára utal. lat. banyómuszkáté (Szabó–Péntek. N. mirigyes bálványfa’. amelyet az id s asszonyok a ház közelébe ültettek. istenfa’. balzsamnyár(fa)’. hosszan kihegyezettek.’. hogy az illatos gólyaorr is illatos „vénasszonyvirág”. F vészk. a gólyaorr hasonló a muskátlihoz. hogy a kakukkf b l gyógyító hatású köptet . banka a. magyarázatára l. 521).-i Abies canadensis elnevezés utótagjának fordításával keletkezett. mivel a madarat butának tartják. J: ’Ailanthus altissima. tavaszi hérics’. A szaknyelvi balzsamnyár összetett szó. a banga ’bamba. kerti kakukkf ’.

els sorban a tavaszi levelek’. szintén Benk alkotása. barabúla ’burgonya’. A baraboly els megjelenése: 1588: baraboly (TESz. bárányka (Péntek–Szabó. hosszú virágzata. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. hosszúkás. J: ’Amaranthus caudatus. d): RMGl. vö. pihéinek elfújása után pedig kopasz. mivel a névadás alapja. bárányfej f N. amely állati farokra emlékeztet. A névadás alapja a növény csüng . nagy útif ’. lándzsás útif ’.: Arnaglossos que a latinis plantago dicitur. 364). foltos kontyvirág’. a foltos kontyvirág is gumós növény. N. F vészk.). barangkóró l. barabói ’baraboly. 1610 k. 528). agni lingua est herba nota. M szótár 441). Lämmerschwanz ’bárányfarok’. A bárányf népi név. J: ’ua. A baracklevel f a lat. 47). 1807: Báránynyelv f (Magy. 1845: Báránynyelvf (Kováts. ballangókóró bárány l. hogy a növény t levelei gyapjasak. | 1783: ’Plantago major. kerti borágó’.. J: ’Persicaria hydropiper.’.). Vtty f alias Baraanj nyelu (GyöngySzt. N. dúsvirágú ökörfarkkóró’. J: ’Verbascum densiflorum. J: ’Colchicum autumnale. a névadás alapja.baraboly baraboly — borsos~ 1903: borsos baraboly (Hoffmann–Wagner 185). A báránynyelv (1. Ember és növényvilág 221). EWUng. 1578: Barány nyelw (Melius 149). bókoló amaránt’. — N. a névadás magyarázata. Báránynyelv (MagyGyógyn. — ~f 1775: Bárány-nyelv-fü (Csapó 27). jelentése ’az erny sök rendjébe tartozó gumós növény’. 1948: borsos baraboly (MagyGyógyn. ▌ 3. hogy a növény levele a baracklevélhez hasonló. ném. baracklevel f 1578: BarakſÅk leuelx f× (Melius 174a). N. A báránycsecsf Benk alkotása. blg. ▌ 2. 1998: bárányfarok (Priszter 297). барабóй. 1560 k. a latin arno- . sz z~ 74 báránynyelv ’dúsvirágú ökörfarkkóró’ (2. molyhos. A bárányfarok báránynyelv 1. a névadás szemléleti háttere. amelyek aztán elszáradnak. bárányfark (MNy.). bárányvirág bárányfarok 1. sszel t nnek fel a virágok. ▌ 2. hogy az apró. 368). J: ’Verbascum thapsus. A bárányka erdélyi népi elnevezés. J: ’ua. J: ’Arum maculatum. virágos hajtása mirigysz rös. A magyarba a baraboly a románból vagy az ukránból kerülhetett. 2.: RMGl. 334). TESz. 528). — báránycsecs 1813: Bárány tsets (Magy. J: 1578: ’Plantago major. borsos keser f ’. 1783: Bárány nyelv-fü (NclB. báránfarok (ÚMTsz. még csicsiskoma. A bárányfej f népi név. J: ’Plantago lanceolata. 1948: báránynyelv (Halmai 15).’. 155). N. vö. Genaust Perséa a. N. 1798: Bárány nyelv-fÍ (Veszelszki 106). molyhos ökörfark’. pozsgás levélkék állati csecshez hasonlíthatók. bárányf N. bárányiröm l. F vészk. 4: 30). rom. borsos varjúháj’. a borsos jelz talán a növény illatára utal. 279). ezt követ en. ami a bárány bundájára emlékeztet.) elnevezése valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. báránylábvirág l. bárányüröm báránycsecsf 1783: Bárány-tsets-fü (NclB. pitypang’. Persicaria (< Prunus persica ’barack’) fordításával jött létre. ukr. bárányfark l.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. bárányf (ÚMTsz. a level és a f magyarázó elemek a növénynévben. bárányfej f (ÚMTsz. — Ö: turbolya~. A borsosbaraboly hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. szi kikerics. a növény tavasszal (a kisbárányokkal egy id ben) megjelen leveleire vonatkozik. bárányfark (ÚMTsz. J: ’Borago officinalis. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény egércsecsf elnevezése. Marzell Amarantus caudatus a. 330).: Arnoglossa: Barany nielu (Herb. J: ’Sedum acre. hogy a sz rkoronás termések sz rös állati fejhez hasonlóak.).) tükörszó. bárányfarok bárányka N. b"r"nf™rk. барабóля ’ua. de a név utalhat a Plantago mediára is’. szintén a növény hosszú virágzata hasonlít állati farokhoz. A bókoló amaránt hivatalos magyar bárányfarok (1. A baraboly vándorszó.). i. A növény fejl désére vonatkozóan l.’. burgonya’. 1847: báránynyelv (Peregriny 354). J: ’Taraxacum officinale. 1783: Báránynyelv (NclB.

1775: Bárány üröm (Csapó 299). vagy puÐztai üröm (Veszelszki 16). gen. 312). hogy a leírásokban szerepl bárányürmöt Melius az Artemisia absinthiumra vonatkoztatta. 1903: Bárányvirág (Hoffmann–Wagner 143). bors izü és csipösségü” (Barra 322). J: ’Corydalis solida. 1948: Báránypirosító (MagyGyógyn. Ember és növényvilág 273). A báránypirosító elnevezés a növény mai hivatalos magyar elnevezése. Bárány Irem (NclB. Szabó. báránylábvirág (MNy.báránypirosító glossus (< gör. hogy a’ ki ezen magnak porát estve reggel késhegyenként szedi. 128: 181). ném. a lat. 1841: bárány üröm (Barra 209). glôssa ’nyelv’) fordítása. | 1590: ’Artemisia pontica. 1998: báránypirosító (Priszter 294). csíp s. az utótagot a növény R. a f magyarázó utótag. 1590: Absynthium Ponticum: Barany érôm (SzikszF. régen borspótlónak használták: „magva . amely a növény egyéb neveinek keveredésével jött létre: a bárány el tag valószín leg a növény másik elnevezésében el forduló ökör állatnév megfelel jeként (vö. a névadás személeti háttere.). Idegen nyelvi megfelel re vö. 1948: báránylábvirág (MagyGyógyn. Szabó. üröm. aren. barátbors 1841: barátbors (Barra 322). a ném. birka’. hosszúak. a barát el tag magyarázata az a hiedelem. Melius 433. || . SchaffÅung (Melius 149) ’birkanyelv’.. abszintüröm’. Lämmerblume fordítása. ▌ 2. az barátf 1578: Barát fxnec gr. Barány nyelw” (Melius 149). apró. A bárányüröm valószín leg magyar alkotás. így a bárányüröm ’abszintüröm’ (2. A bors utótagot az indokolja. Mönchspfeffer tükörfordítása. barátcserje l. 4: 30). 1903: bárányvirág (Nyr. hogy „Mikor virágzik (Szentgyörgy-nap tájékán). a növény levelei vékonyak. állatnyelvhez hasonlítanak. || báránylábvirág 1908: báránylábvirág (Nyr. 415). A báránynyelv ’nagy útif ’ (2. sárga virágja hosszú száron található. gör. A bárányvirág ’ujjas keltike’ (2. termése éget . még ökörnyelv. az az.: RMGl. bárányüröm’. Melius névalkotását így magyarázza: „Lingua ouis. tavaszi kankalin’. 209). 220). bárányüröm’. 1798: Bárány. ökörnyelv) került a névbe. pitypang’. J: ’Taraxacum officinale. A barátbors a ném.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták az azonos elnevezést.) népi név. gömbös virág. barátcserje’. veris. Nem kizárt azonban. 1578: barány Irxm (Melius 158a). (Melius 75a). sz zbárány 75 barátf utótagra l. A bárányvirág tükörszó. Genaust Arnóseris a. Marzell Artemisa vulgaris a. 128: 181. lingua ovis. ujjas keltike’. Glossopétalon a. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. barátcserje’. báránypirosító 1903: Báránypirosító (Hoffmann–Wagner 32). lingua ’nyelv’. összetett szó. hogy a növény csüng . pirosítógyökér nevéb l vonták el. || barátcserje 1998: barátcserje (Priszter 538). — illatos ~ 1998: illatos barátcserje (Priszter 538).) népi név. Idegen nyelvi megfelel re vö. — N. szüzességét megtarthatja. azért is ezt a’ Németek és Magyarok mái napig is barátborsnak hivják” (Barra 322). hogy a növény levelei magas C-vitamin tartalmúak. Nyr. aries ’kos’) fordításával jött létre. akkor hajtják legel re az állatokat” (Péntek– Szabó. 128: 181). hogy „a’ régiek azt hitték.. 734). báránylábvirág (ÚMTsz.) a lat. barátf bárányüröm 1. A névadás magyarázatára l. Melius 429. A báránylábvirág metaforikus elnevezés. J: ’Artemisia absinthium. arnós ’bárány’.’.’. J: ’ua. J: ’ua. 1948: Bárányüröm (MagyGyógyn. A bárány el tag magyarázata talán a sok. A báránynyelv ’lándzsás útif ’ (3.. Goatbart ’kecskeszakáll’. J: ’Vitex agnus-castus. J: ’Primula veris subsp. J: 1578: ’Artemisia pontica. A különböz Artemisia-fajok. J: ’Alkanna tinctoria. ▌ 2. 1998: bárány-üröm (Priszter 306). bárányvirág 1. a névadási szemlélet háttere. lat. darabos. 1783: Bárány üröm. ovis ’juh. amelyek báránybundára emlékeztetnek.. J: ’Vitex agnus-castus. barátbors barátfej f l. magyar alkotásnak t nik. ill. ném. Lingua arietina. hogy a fehér szín virágok báránybundához hasonlóak. báránypirosító’. Az elnevezés alapja. báránysz zfa l. lingua arietina (< lat.

. barát. az áldott bárcs és a nyugati medveköröm sz rös növények. barátf l. Szabó. szem’) is hatással lehetett névalkotására. 264). barátf 76 bárkavirág A bárcs szláv eredet . Növényszótár 64). J: ’Datura stramonium. Pfaffe ’pap. SzlJsz. farkasöl sisakvirág’. J: ’ua. hogy a sz rkoronás termések fejhez hasonlítanak. b™risk™ ’Datura stramonium termése’ (ÚMTsz.) jelz je a növény régi elnevezéseib l került az újonnan alkotott bárcs nemzetségnév elé. A barátmonyúf ’barátheréj f ’ Melius alkotása. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza.. | 1998: ’Cnicus benedictus. A bárcs nevet visel növények mindegyikének (közönséges medvetalp. EWUng.. bariska N. A magyarba talán egy ki nem mutatott.). J: ’ua. barátok l. vö. a ném. K *baršč ’medvetalpf ’ került át. szúrósak. A névadás alapja. áldott bárcs’. szln. J: ’Arum maculatum. Kniezsa.’. or. 81. közönséges medvetalp | Cnicus benedictus. TESz. és a növény pihéinek elfújása után kopasz. N. || barátf 1783: Barát-fü (NclB. ami heréhez hasonlítható. Melius a barát. N. 11: 6). 1628/1793: Barts (EtSz.-hv.. céklaleves’. szerzetes’. J: ’Acanthus mollis. Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: a növény részének.’. 44: 29. vö. fehéres buroklevél alján egy dudor v. ▌ 2. paponya. A barátf Melius alkotása. 1798: BarátfejÍ-fÍ (Veszelszki 127). J: ’Aconitum vulparia. pap + mony ’here’ szerkezet nevet a zsidócseresznye megnevezésére is használja. áldott bárcs’. EtSz. — Ö: pápaf ~. борщ ’káposztaleves céklával. nyugati medveköröm’. bari a. a mony ’here’ magyarázatára l.). Öhr ’fül. b‘šč..). Bariska (MagyGyógyn. amely a szláv Bar(t)sch értelmesítésével keletkezett. 410). — olaszországi~ 1805–13: „Az Olaszországi Barts kitelelf növevény…” (Márton. bárcs barátmonyúf 1578: Barát monyu f× (Melius 89). csattanó maszlag’. tótok és ~ salátája bárcs 1. barcs a. bárkavirág (Péntek–Szabó. cseh bršľ ’ua. A nyugati medveköröm (2. Melius névadását így magyarázza: „Barát fxnec hyiác. idegen nyelvi megfelel kre vö. egyedi adat... J: 1628/1793: ’Heracleum sphondylium. szb. .). Növ. mint az áldott bárcs (1. csomó található.. J: ’Cnicus benedictus. ill. baracsika (ÚMTsz. Pfaffenrxrlin (Melius 75a) [Pfaffenöhrlein] (< ném. 1807: Bárts (Magy. 328).). — áldott ~ 1911: áldott bárcs (Cserey. Nyr. a levelek fogazottak. bariska. Az olaszországi jelz megkülönböztet szerep . foltos kontyvirág’. hogy a tölcsérszer .. Az áldott bárcs (1. 458). szlk. amelyet a népnyelv bariskának nevez. bárcskóró l. J: ’ua. a szláv eredet bárány becéz rövidítéssel létrejött bari alakjából keletkezett -s és -ka képz kkel. de feltehet szlk. Mert ki kelletkor vgyan ſÅxrxs à feie à virága vtán mint egy koſÅorús Czerifakónac” (Melius 75a). a növény el fordulási helyére utal. áldott bárcs.’. barszcz ’medvetalp. bárány a. Melius 387. — ~kóró 1862: bárcsakóró (TESz. vö. bršč ’medvetalp’. a szláv eredet barát el tag ’szerzetes’ jelentés . N. TESz. ahol Marzell szerint az el tag bär. A bárcs megvan a német nyelvben is: 1654-t l adatolva: Bartsch. valószín leg a ném. Barschklo. ÚMTsz. bárkavirág N. Ember és növényvilág 198). szúrós. vö. Mönchskopf tükörfordítása. 1948: Áldottbárcs (MagyGyógyn. — Ö: sz z~ (→ sz zbárány). le.’. F vészk. italienische Bärenklau ’olasz medveköröm’. A bariska népi név.barátmonyúf barátfej f 1775: Barát-fejü-fü (Csapó 208). áldott bárcs’. 11] a. 410). bariska. barcsa.) bárcs elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1783: Barát fejü fü (NclB. Marzell Cnicus benedictus a. áldottf . bršť. karéjos levelei vannak. bárcs’. A névadás szemléleti háttere. CV. | 1807: ’Cnicus. a növény nagy level és felt n en sz rös. A névadás alapja a tüskés toktermés. nyugati medveköröm) nagy. s t R. agármony. 1998: áldott bárcs (Priszter 340). a termésnek a nevét vitte át a népnyelv a növényre. Melius így magyarázza: „mert vgyan monya vagyon à txuénec mint egy piliſſes Papnac” (Melius 89). medvetalp’. Heracleum sphondylium [1. 1998: bárcs (Priszter 340).

). A magyarba egy feltehet déli szl. gyomnövény’. bársonyburján N. F vészk. vö. 1500 k. J: ’ua.barkóca A bárkavirág népi elnevezés. vö. 103). 383). napellus. burján. a névadás alapja a virág. göcsgyök. (Melius 92). barkóca barlangkóró. fojtós berkenye’.: RMGl. (OrvK. bársonyka 1807: Bársonyka (Magy. 1527. 423).: RMGl. b#rsom b•rjan (MNy. J: 1257.). EWUng. — N. 344/22). 2. J: ’Amaranthus caudatus. 775). v. F vészk. || bársonyvirág 1578: Bárſon virágnac gr. *brěkovica vagy *brěkavica ’barkóca’ kerülhetett át a magyar–délszláv határon. A névadás magyarázatára l. berkenye’. ném. UEWb. Bársony Virág (De Herbis: RMGl. barlangó l. 1590: Sorbus torminalis: Barkocza fa (SzikszF. 1379. amely kés bb beleolvadt a magyarságba. 364). ez az ótörök eredet bársony el tag magyarázata. Sorbus torminalis’ (ÚMTSz. bársonyparéj 1813: bársony Paréj (Magy. TESz. bársonyvirágf 1577 k. TESz. Hasonló típusú névadásra vö.2: RMGl.). szln. bókoló amaránt’. Ember és növényvilág 291). gyökér a. 374). berkenye’. 103). 514). 1350. vö. barkóca ’vadberkenyefajta.). Marzell Aconitum napellus a. varjúmogyoró. J: ’Amaranthus caudatus. A gyök elvonás az ugor eredet gyökér szóból. Szabó. kiemelve azt. J: ’Scrophularia nodosa. TESz. J: 1325. Arche Noah’s ’Noé bárkája’ ’Aconitum napellus subsp. F vészk. a paréj (→ paraj) utótag jelentése ’f zeléknövény. A bársonyburján népi név. berkenye’. barnagyökér 1903: Barnagyökér (Hoffmann–Wagner 127). ballangókóró barnagyök l. Amaranthus: barson virag. R.: Flos amoris. sz. az utótagra l. göcsös görvélyf ’. 1813: Bársony virág (Magy. eredet bársony -ka kicsinyít képz s alakja.. a levelek nem bársonyosak. gyökér a. összetett szó. J: ’Amaranthus caudatus.’.). 1783: Barkótza (NclB. | 1783: ’Sorbus domestica. 365). BraunwurÅ tükörfordítása. A bársonyparéj összetett szó. 1500 k. viszont a növény gyöktörzse vörös fest anyagot ad. ebb l való a berkenye. 1590: ’Sorbus sp. cso- . *brěkavica olyan szláv népcsoport nyelvében élt.. bókoló amaránt’. bársonyvirágf . 2. ezek alapszava azonos a ’berkenye’ jelentés *brěkynja alapszavával. bókoló amaránt’. bársonyvirág (→ bársonyvirágf ) stb.: Barſon vÿragh fwet gr. a bársony el tagot a növény R. — N. Katikasisakvirág’. Melius 409.. 1783: Bárſony virág (NclB. valószín leg délszláv eredet . A bársony el tagot az adatok alapján els sorban a bókoló amarántra használja a növénytani szaknyelv és a népnyelv is. bársonyszép. ang. 29: 249). A barnagyökér a ném. Lehet. 2. bársonyvirágf nevéb l vették át. tejoltó galaj’. még bársonyvirágf .. és a szép utótagot illesztette hozzá. R. hogy a növény bíborszín virágai mutatósak. vö. 1577: ’Sorbus sp. valószín leg Diószegi–Fazekas alkotása. A bársonyszép Melius alkotása. szépek. A barkóca szláv. valószín leg a bársonyvirágf elnevezés el tagját vette át. brokovec. a névadás magyarázata a barna. 214).). hogy a *brěkovica. F vészk. || barnagyök 1841: barnagyök (Barra 354). barkócafa ’vadberkenyefajta. a névadás alapja a bíborszín . — N..: De zezulo: Barkocza (StrassbGl. 1527: Bacolcza ffara (TESz. | 1813: ’Sorbus domestica. amely bárkához hasonlítható. EWUng.. bókoló amaránt’. J: ’Galium verum. barkolca l. fojtós berkenye’.. a korai adatok ugyanis els sorban a Dráva–Száva közér l származnak.). barnagyökér 77 bársonyvirágf mós gyökérzet. bársonyszép 1578: Bárſon ſÅép (Melius 92).. 1813: Barkótzafa (Magy. 1379: Barkochafa (OklSz. XVI. — ~fa 1325: Borkouchafa (OklSz. 1350: Barkolchafa (OklSz. bronkovec ’barkóca’. EWUng. paraj a. barkóca 1257: „Usque ad arborem Burcolcha” (OklSz. A bársonyka az ótör. barkócafa (Péntek–Szabó. Noah’s ark. 1577: sorbus: barkocza (KolGl. | ’Sorbus sp. J: ’Amaranthus caudatus. Sorbus torminalis’ (ÚMTsz. paraj a. bársonyos virág. A tejoltó galaj virága sárga.

105). 105).) is használták epilepszia gyógyítására. — N. paeonia nevet a megfelel magyar növénynévvel helyettesítette (vö.’. 1583: basi rosa Paeonia (Clusius–Beythe 6: BotTört. blg. Him baſaroſánac hiyác” (Melius 108a). bazsajka. J: ’ua. Baſilicum (Melius 109a). bazsarózsa elnevezés ma is a növény hivatalos neve. masculus ’hím’.’. a Bazsál ’Paeonia’ nemzetségnév (Magy.-hv. F vészk. bazsajikum. Baſalicomot gr.: RMGl. 1783: BaÐa-ró’sa (NclB. bársonyos virágokból álló bugavirágzat. sz.’. Melius így magyarázza a névadást: „Bárſon ſÅin× à virága. nagyezerjóf ’. 1742: basilika-f× (EtSz. Samatblumen tükörfordítása. A névadásra l. még bársonyka. BraÐiliom (NclB. az utótagot pedig lefordította. J: ’ua. szl. Szabó. bazsalika. . buzsarózsa (ÚMTsz. 1798: Baſalikom (Veszelszki 328). 316). basarúzsa (MTsz. mindkét növényt.’. J: ’ua. a): RMGl. TESz. 1948: Bazsár rózsa (MagyGyógyn. bazsarózsa a. 1841: bazsalyikom (Barra 315). basilicum l. 316). bažur ’ua. lat. A bársonyvirág összetett szó. bazsalicska. vö. 105). eredet (els megjelenése: 1395 k. 1525 k. 1595: Baſij Roſa (Beythe 92a). — ~rózsa 1577 k. J: ’Ocimum basilicum. bòžūr.: Baſalicom (OrvK..: Peonia: busir rosa (De Herbis: RMGl. bazsajékom. J: ’ua. 1583: bosolicom Ocymum (Clusius– Beythe 6: BotTört. (OrvK. v. Ocymum odoratum: Basalicum (SzikszF. tejoltó galaj’ (MNy. kerti bazsarózsa’. A rózsabazsal Diószegi–Fazekas alkotása. bársonyvirág ’tejoltó galaj’ magyarázatára l. busarózsa. az az. 131). basarózsa l. 92). F vészk. a R. bazsarúzsa. bársonyszép.). bazsalikomf 1. božurъ ’sáfrány. BaÐiroÐa (Csapó 30).) és kerti bazsarózsát (1.’.: Peoniaca: bazar (CasGl. 379). Bárſon virágnac is hiyác eſÅt” (Melius 92). 171/30).’. EWUng. 1578: Baſilicum f× (Melius 109a).). 38/17). J: ’Dictamnus albus.: Baſa roſat gr. lat. ▌ 2. 1578: Braſiliom. 92). bazsalik (MTsz. Melius a lat. 390). || bazsalikom 1577 k. 131). bodza 78 bazsalikomf A bazsa déli szláv eredet (vö. 1998: bazsalikom (Priszter 437). 105). J: ’ua. EWUng bársony a. barza l. ang. bazsalikomf bazsal l. Melius így magyarázza a nevet: „EſÅt à Paticariuſoc Pœnia maſcula. officinalis.). | piros ~rózsa 1948: Piros bazsarózsa (MagyGyógyn. neve paeonia mascula. A N.). e. A bársony el tag ótör. bársony a.bazsa bárszony-virág ’Galium verum. 1595: Baſalicum (Beythe 44). a növény R.). 29: 249). 1590: Malua Romana: Basa rosa (SzikszF. F vészk. 316). bojtorján bazza l. bazsajékum l. A nagyezerjóf (2. 1775: BaÐa-roÐa.) bazsarózsa neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. 1783: BaÐal-ró’sa (NclB. (Melius 108a). — N. XVI. A nagyezerjóf (2. 105). 1. TESz. c): RMGl. — kerti ~rózsa 1998: kerti bazsarózsa (Priszter 445). 1595: basalnak gr. (OrvK. a ném. 105). J: ’ua. bazsarózsa. bazsarózsa helyett. — hím~rózsa 1578: Him baſaroſánac gr. a névadás magyarázata a bíborszín . 1610 k. bazsalikomf basilikumbojtor l. bozsarózsa. és a kés bbiekben kiegészült a rózsa magyarázó utótaggal. szb. 1540 k. ▌ 1. (Beythe 92a). b™zs™licsk™. bazsarózsa a. d): RMGl.) hímbazsarózsa neve latin mintára keletkezett. kerti bazsalikom’. A különféle alakváltozatok népetimológiával (busarózsa). 379). 1590: Basilicon Ocymum: Basalicum. || bazsalrózsa 1775: Basal-rosa (Csapó 30). esetleg torzítással (rosszul megértett ritka szó torzulása) alakulhattak ki. a nagyezerjófüvet (2. 80/27). velwet-flower ’bársonyvirág’. 105).: Baselicon: basyl[i]k[um] fw (Herb. N.: Pionia: Baza rosa (Herb. 1807: Bazsa-rózsa (Magy. bazsa basilica. Idegen nyelvi megfelel re vö. бoжýp ’bazsarózsa’. bodza basalrózsa. Melius 409.: RMGl.’) ’bazsarózsa’ jelentésben került át a magyar nyelvbe. rózsa~ (→ bazsa) bazsa 1470 k. 1783: Ba’salicom. még bársonyburján. J: ’Paeonia officinalis subsp. || rózsabazsal 1807: rózsa Bazsál (Magy. új növénynevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. 1998: piros bazsarózsa (Priszter 445).: Peonia: Bosÿr vel Zenth Georgh Rosaÿa (Ortus: RMGl.. Diószegi–Fazekas a rózsabazsál nevet javasolja a R.: ’bíborszín bársony’).

basileús ’király’. ang. szappanf ’. basilic. mindkett illatos. királyhoz méltó’ jelentés melléknévi származéka.és vadbazsalikom ’szappanf ’ (3. a kerti bazsalikomhoz hasonlítja a csomborpereszlényt. — vadbazsalikom N. a növény sekély. Bottört. Basilie. fekete békabogyó. Marzell Calamintha acinos a. ▌ 3. R. J: ’Actaea spicata. bazsalikom a. 2. basilikón [phármakon] < gör. J: ’ua. ▌ 4. békaf nevéb l vette át. 1911: fekete békabogyó (Cserey. A bazsalikomf ’csomborpereszlény’ (2. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a kerti Ba’salyikom (Magy.. uzsora stb. A vadbazsalikom ’indás ínf ’ (4. 1798: ſzelíd Ba’salikom (Veszelszki 328). vadbòrzsalík (Péntek– Szabó. ang. bazsaÇikom. bazsilikumot gr. J: ’Ranunculus aquatilis. J: ’ua. 1578: „harmadic” Baſilicum f× (Melius 109a). 1998: békabogyó (Priszter 291). bazsaikom. békabogyó 1911: békabogyó (Cserey. bazsárrózsa bazsa begy l. Melius 416. J: ? ’Saponaria officinalis. zs megfelésre vö. Benk alkotása. a névadás alapja hasonlóság. muzsika. A szó a latin közvetítésével bekerült a legtöbb európai nyelvbe.’. angyélika. nagy víziboglárka’. 1998: békaboglárka (Priszter 477). amely szintén a kerti bazsalikom nevének átvétele. Nyr. amelyet a békaboglárkából vontak el. 2. J: ’Ranunculus aquatilis. basil. basìlico. boglárka~virág békaboglár l. A csomborpereszlénynek a német és az angol nyelvben is hasonló elnevezései voltak. lat. békaboglárka 1. galamb~. 368). templom. az ’indás ínf ’ vadbisziók (→ bisziókf ) nevét.békaboglárka bazsalik. a bazsalikaf változatok valószín leg más latinból átvett növénynevek végz déséhez igazodtak: pl. tyúk~ béka l. 390). vö. de nagyobbak. csomborpereszlény’. a k. bazsalyikom. A békaboglárka összetett szó. Benk a béka el tagot a növény R. hv. 1948: békabogyó (Halmai 6). békabogyó’. Basilikum. lat. 2. 383). Növényszótár 5). EWUng. 1998: kerti bazsalikom (Priszter 437). 52. J: ’Actaea. basileús ’király’ szónak eredetileg ’királyi. Ember és növényvilág 199). ▌ 2. Növényszótár 5). 365) nevet javasolja a R.) a ném. | vadbazsalikom 1775: Vad BaÐalyikom (Csapó 30). amely kés bb f nevesült.) elnevezés szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény felépítése (levele. bazsalrózsa. 1998: fekete békabogyó (Priszter 291). (ÚMTsz. vö. TESz. a’ virági fejérek” (Veszelszki 328). A bazsalikom latin eredet . virágzata) a kerti bazsalikomhoz hasonló. A korai adatok f magyarázó utótaggal adatolhatók. bisziók (→ bisziókf ) helyett. a növény hasonlít a bazsalikomhoz: „Leveleivel hasonlít a’ kertihez [a kerti bazsalikomhoz]. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész könyve említi békaboglár nevet.) Melius alkotása. 1783: Vad BaÐalikom (NclB. basilicum végs forrása a gör. Wilde Basilien ’vad bazsalikom’. wild basil ’vad bazsalikom’. Ez a gör. || békaboglár 1813: Béka boglár (Magy. F vészk. Szabó. indás ínf ’. Bergbasilien ’hegyi bazsali- 79 békabogyó kom’. 368). A békabogyó összetett szó. — kerti bazsalikom 1813: kerti Ba’salyikom (Magy. ném. J: ’Ajuga reptans. — fekete ~ 1903: Fekete békabogyó (Hoffmann–Wagner 110). | szelíd bazsalikom 1783: Szelid Ba’salyikom (NclB. lat. mocsaras területeken fordul el . A bazsalik. békaboglárka’. 1783: Erdei BaÐalikom (NclB. basilicum [remedium] ’királyi orvosság’ < gör. mivel a két növény hasonló. az utótagra l. paradicsom. Melius elnevezése hasonlóságon alapul. bosiljak. ném. Basilienkraut. — erdeibazsalikom 1775: Erdei baÐalyikom (Csapó 30). -om megfelelésre vö. basilikón. J: ’Ranunculus flammula. ▌ 2. F vészk. basilje.’. 365).. hortenzia. nagy víziboglárka’. feltehet leg a békabogyótakta (1807) elnevezésb l. lat. wilde Baſilien (Veszelszki 328) fordításával keletkezett. amely Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. szappanf ’. a szóvégi k.. Hasonló névadási szemléletre l. ol. 1783: Béka Boglárka (NclB. s ~ m. A szóbelseji k. R. J: ? ’Saponaria officinalis. bazsajikom. 129: 187.’. vonták el a ké- . fr. bazsarózsa. Az erdei. J: ’Acinos arvensis.. múzsa. or. 365). boglárka.). békaboglárka l. -um ~ m. базилúк. J: ’ua. bazsalikom a. vö. Genaust basílicum a.

A békaláb (1. a fekete tojásdad bogyókra utal. 1948: békaf (Halmai 6). A béka el tagú összetett szavak olyan növényeket jelölnek. 1948: békakanál (Halmai 6). A békalen a ném. amelyek álló. fekete békabogyó’. 1395 k. sz. békaláb 1. az az. békabogyótakta. Froschkraut tükörfordítása.) összetételben az utótag a növény hosszú..) jelentés békaf a ném. a név magyarázata. a névadás magyarázata. béka. A takta ’Actaea’ nemzetségnév. m. A békaláb népi név. békalen XVI. zöld. | 1604. békaf (ÚMTsz. 1903: béka-kalór v. közönséges gyujtoványf ’. mint a békák. takta. ÚMTsz.. boglárka’. Diószegi–Fazekas takta nemzetségneve nem maradt fenn. békaláb (ÚMTsz. N.a. 1911: béka-kalór v. Froschlöffel tükörfordítása. 1775: Béka-fü (Csapó 34). hogy a növény vízben él. ▌ 2. közönséges gyujtoványf ’. vagy beka fé. J: ’Alisma plantago-aquatica. J: ’Alisma plantago-aquatica. amit a békák kedvelnek. Növényszótár 9). Krötenflachs (NclB. 1843: Békakalán (Bugát. 1783. Nyr. 129: 187. Krötenbeere tükörfordítása. békalencse 1.). A ’vízi híd r’ (2. 1903: ’Linaria vulgaris. vízi híd r’. kúszó boglárka’. 129: 187. A névadás magyarázatára l.el tag magyarázata. Szóhalm. 391) tükörfordítása. kanálhoz hasonlóak. hogy a növény vadon. hosszú nyel ek. 1903: Béka-len (Hoffmann–Wagner 128). Nyr. valamint levelei tojás formájúak. Marzell Alisma plantago a. 1911: békaf (Cserey.). mezei zsurló’. a békabogyó viszont az ’Actaea’ nemzetség hivatalos neve lett. amely hosszú békalábhoz hasonlít. 1798: Béka-fÍ (Veszelszki 374). 391). a kicsinyít képz t a kis melléknévvel helyettesítette. F vészk. m. a köznyelv is rendkívül kés n állapodott meg a kanál változat mellett. Vö. f. ▌ 2.: ? ’Linaria vulgaris. J: 1583.a.. 1590: ’Ranunculus sp. béka. TESz. sz. rāna ’béka’ kicsinyít képz s alakja) fordításával alkotta. mocsaras helyen. . lenlevel f . békabogyótakta 1807: békabogyó Takta (Magy..) négy-öt helyen behasadt száraz levele hasonlítható a béka lábfejéhez. a békaláb (2. hogy a mezei zsurló (1. TESz. f.). 1590: Ranunculus: Sômôr fé. vízi híd r’. a béka. ami a békák tartózkodási helye. A békaf Melius alkotása. — N. békakanál 1831: béka-kalán (Kreszn. 129: 188). 1: 39). EWUng. Az utótag kanál ~ kalán váltakozása a szó köznyelvb l is kimutatható ingadozását követi. | 1775. J: ’Ranunculus sp. 1798: Beka-len (Veszelszki 278). a lat. békaláb a. A békabogyótakta Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Actaea spicata. Az utótag (bogyó) magyarázó szerep . Kis Bekaiu f×” (Melius 175). közönséges gyujtoványf ’.) is vizeny s helyen tenyész növények. békaláb (ÚMTsz. szakny. J: ’Equisetum arvense. 1583: béka fiu (Nyr. 312). békaf 1. barázdált. 1903: Békaf (Hoffmann–Wagner 76). békaboglárka’. magyarázatára l. azaz a békák tartózkodási helyén el fordulnak.).) és a közönséges gyujtoványf (2. A névadás alapja. vizi apium (SzikszF. Növényszótár 9). hogy a boglárka-fajok és a vízi híd r is iszapos. kanál a. 1604: bekalen (MA. J: XVI. J: ’Linaria vulgaris.: béka len (NéNy. vö. 86). A 80 békalencse névadásra l. 37). 1798: ’Ranunculus flammula. A fekete jelz a bogyók színére vonatkozik.: els sorban a Ranunculus repens. 1577 k. kanál a. mivel a takta utótag értelmetlennek t nt számukra. hunior fé. Nyr. Nyr. békaf . 1798.. — kis ~ 1578: Kis Bekaiu f× (Melius 175). 129: 191. 30). hogy a növény mocsaras helyeken terem. névadását magyarázza is: „Ranunculus. kanál (Hoffmann–Wagner 76). 1841: békabogyó takta (Barra 8).vagy folyóvizekben. kanál (Cserey.: kalan (BesztSzj. A névadás alapja.: RMGl. Marzell Actaea spicata a.-i Ranunculus ’békácska’ (< lat. sekély vízben fordul el .: Beka lenchÿeth gr. levele a házi len ’Linum usitatissimum’ leveleihez hasonló.békabogyótakta s bbi szerz k.-i Actaea nigra utótagjának fordítása. 1935: 182). 1783: Béka Len (NclB. 129: 191. a békabogyó el tag talán a ném. békaláb (MagyGyógyn. A békakanál a ném. nedvesebb területeken fordul el . szakny.. medd szárára utal.).. még békakanál. a lat. EWUng. vö.

a. 99*/ 4.) emlékeztet buzogány alakú fellevelekkel borított virágzata van. A TESz. Wasserlinse”. 597). amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. 129: 191. 129: 194. 455). Åqggÿed aÅ Beka lenchÿeth. hogy a növény nedves helyeken fordul el . 1798: Béka rokka (Veszelszki 205). ugyanezt a jelentést átveszi az EWUng.címszó alatt tárgyalja a békalencse növénynevet. A béka el tag magyarázata. J: ’Thlaspi arvense. sz. ▌ 2.’ vízilencse néven említik el ször. Nyr. disznókék. békához hasonló színe alapján. így ír a pásztortáskáról: „a’ Régiek helytelenül Béka lentsének nevezték.). jelentése: „poshadt állóvíz színét ellep apró level vízi növény..) jelentésben t nt fel: 1577 k. 455). a növénynek a mezei zsurlóéra (1.. békalencse’. 455). ’Lemna’ (TESz. 129: 194. hogy a békalencse el ször ’pásztortáska’ (1. d): RMGl. 1948: Békalencse (MagyGyógyn. ▌ 2.-b l adatolják. J: ’ua.) vonatkoznak. által idézett adatok azonban nem a vízi békalencsére ’Lemna sp.).: cefatica: vizi lenche (BesztSzj. a növény vérállatóf elnevezése. 1610 k. Lenticula palustris: Beka lencze (SzikszF. Marzell Equisetum arvense a. hanem a közönséges pásztortáskára (1. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. a XVI. 2. békarokka.békarokka (OrvK. 455). ha kÿnek orra vere ÿar.: Aaron: Beka rok[ka] (Herb. vadsaláta (→ saláta).. végén felt nik a növény békalencse elnevezése is: 1590: Lens palustris: Beka lencze (SzikszF. J: ’Taraxacum officinale. Isten taskaia (SzikszF. 1775: Béka rokka (Csapó 270). és a ’vízi békalencse’ jelentés 81 békatarsoly 1590-b l. sz. békasaláta N.a. is. a névadás szemléleti háttere. TESz. els el fordulása: 1395 k. EWUng. vö. J: ’Capsella bursa-pastoris. 128: 58. a növénynek szintén apró kerek lencseszer termése van. foltos kontyvirág’. béka. szakny. Melius 428.’. biékarokka bi@karokka (ÚMTsz. — nagy~ 1578: nagy Béka lencze (Melius 145a).: RMGl.ban — idézett adata szövegkörnyezettel együtt a következ : „SÅenth gÿeorgÿ Napÿanak vagÿ elqtte vagÿ mÿngÿaraſth vthanna. . a szó els megjelenését az OrvK. mÿndqn ketſegh nekwl megh aal” (OrvK. A békasaláta népi név. közönséges pásztortáska’. béka. hogy a békalencse három különböz jelentése közel azonos id b l. hogy a növény friss leveleit tavasszal salátaként fogyasztották. a növényt a népi gyógyászat vérzés elállítására használja. epane: Vizi lencze (SzikszF. vö. 99*/ 4.) neve nyilván a ’pásztortáska’ jelentés békalencse nevének átvétele hasonlóság alapján.) esetében keletkezhetett a lencseszer termések élénkzöld. ebbql chÿnalÿ koÅoruth. tqd aÅ feÿeben vgÿ hogÿ aÅ orrath erÿe ala.a. A megjelenési id pontok egyértelm en jelzik. végér l adatolható. a névadás magyarázata. vel. Szabó. virága mint egy Czillag: Mint egy Lencze lapis Dinnye mag ollyan à magua” (Melius 145a). békarokka 1. és az EWUng. tqd aÅth aÅ Newetlęn vÿaban. hogy a növény tavasszal barna spóraterm hajtást fejleszt. A béka el tag a szárazföldön él növények (1.). bábaguzsaly. Chÿnalÿ gÿwrwth is aÅon Beka lenchÿebql. Az adatok azt mutatják. 6). Az OrvK. A békarokka ’foltos kontyvirág’ hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. ezt követi a ’mezei tarsóka’ (2.) jelentés 1578-ból. és vérzés elállítására sem használható. — N.: RMGl. békatarsoly 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. béka. a XVI. Nyr. és az EWUng. békasaláta (ÚMTsz. Nyr. A vízben él békalencsét ’Lemna sp. 6). mezei tarsóka’. J: ’Arum maculatum. Nyr. a rokka utótagra l.: RMGl. de a’ Béka-lentse vizben terem” (Csapó 215). A pásztortáskából viszont lehet koszorút fonni. A vízt l csöpög . bábafonal) is a fonás m veletéhez kapcsolják a mezei zsurlót. A TESz. béka.: RMGl. és a földön terül el: „A maſic kis Béka lencze à kinec el ter×l à fxlden à leuele.-nek — a TESz. J: ’Equisetum arvense. Csapó (1775) egyértelm en jelzi a névkeveredést.. 117).: RMGl.-ben és az EWUng. A kis békalencse ’Thlaspi arvense’ (2. 1590: Equapium. 1595: Beka rokka (Beythe 104). 1578: Béka lencze (Melius 145a). — kis~ 1578: kis Béka lencze (Melius 145a). mezei zsurló’... bábarokka. apró békalencséb l lehetetlen koszorút fonni. pitypang’.

’.. bélekenyér bélekenyér 1. bíkavirág. „nyelwnec dagadaſſat meg gyogyittya” (Melius 88a). nagy víziboglárka’. belek(nye. 1813: Béka varf (Magy. vö. salátaként fogyasztják ket a Ranunculus-fajokhoz hasonlóan (pl. ▌ 5. békaboglárka’. Rácz szerint „a német Froschtäschen ’Ranunculus repens’ (M. EWUng. ill. 129: 196.) jelentése van. parlagi macskatalp’. Krötenblume tükörfordítása.). békavirág (Szabó–Péntek. a latin név szerinti mutatóval). természetesen ez sem zárható ki. erszény. sárga virágúak. de a kúszó boglárka ’Ranunculus repens’ és a közönséges pásztortáska ’Capsella bursa-pastoris’ egymástól nagyon különböz növények.) nevét Csapó felveszi ugyan. közönséges pásztortáska’. a réti boglárka és a nyugati salátaboglárka salátanövények). némelyik vízben él. J: ’Malva neglecta. 1775: Béka virág (Csapó 81). béka a. a boglárkafélék kedvelik a nedves helyeket. valószín tlen. 5. a kúszó boglárka nevei között nem jelenik meg a békatarsoly (vö. Marzell Hieracium murorum a.. Ranunculus sp. a növény nedves. kÿth Bekanak hÿnak” (OrvK.. A békavirág (1. eredet béka el tagjának jelentése ’dagadás’. talán téves név. pitypang’. pl. a növény egyéb tarsoly. 4: 31). Nyr. hogy éppen a közönséges pásztortáskának adta volna Szikszai a kúszó boglárka németb l fordított nevét. A békatarsoly valószín leg magyar alkotás. 129: 198. J: 1742: ’kerti virágfajta. 1783: Béka virág (NclB. 1798: Réti Béka-virág (Veszelszki 459). Az ezüstös hölgymál békavirág (2. 1742: béka virág (Nyr. béka a. 1775: Béka-virág 82 bélekenyér (Csapó 207). 365). J: ’Prunella vulgaris. vö.). J: ’ua. belekenyér (ÚMTsz. N. Waldspinat ’erdei spenót’. 761). az utótag a lat. 129: 196. bélekenyér (MagyGyógyn. 415). berekenyér (MTsz.: „dagadas leÅqn. papsajtmályva’. Az el tag talán a növény másik. A békavarf ótör. ▌ 3. ezüstös hölgymál’.). bikavirágat (ÚMTsz. N. N. — Ö: boglárka~. réti boglárka’ (Magy. béka el tagú békalencse (els megjelenése: 1577 k.) a ném.. 390).) békavirág elnevezése Benk alkotása. 129: 196). 175). Ezerjóf 74). békavirág (Péntek–Szabó.).. vö.) elnevezése alapján jöhetett létre. pásztortarsoly stb. | 1775. békavirág 1. 1783: Béka TarÐoly (NclB.). 1798: Béka-var-fÍ (Veszelszki 358). 1798: Béka virág (Veszelszki 248). boglárka’. J: ’Capsella bursapastoris. J: ’Hieracium pilosella. Az erdei hölgymál (3. békavarf 1783: Béka var-fü (NclB. vizeny s helyeken tenyészik. ▌ 4. 1577 k. belekenyer l. bursa pastoris ’pásztor táskája’. martilapu’. kúszó boglárka’. 383). J: ’Ranunculus aquatilis. J: ’Ranunculus repens.. Bruchkohl ’mocsárkáposzta’. var a. erszényesf . TESz. 393). A parlagi macskatalp (4. A békavarf növénynév béka és var eleme is azokra a betegségekre (dagadások. — N. paptarsoly. táska elemeket tartalmazó elnevezéseinek hatására alakulhatott ki. 365). vagy a növény kúszó indái emlékeztetnek a kúszó boglárkára ’Ranunculus repens (5. 139) mintájára” jött létre (Nyr.. ▌ 7. 1798: Béka virág (Veszelszki 458). F vészk. amelyeknek gyógyítására a növényt használták: pl. 1775: Béka virág (Csapó 34). J: ’Tussilago farfara. A martilapu (7. 410). békavirág (ÚMTsz. erre utal a vízi jelz is. 2. 1783: Béka virág (NclB. N. rüh’ (1405 k. 129: 198). ▌ 2. Bruchlattich ’mocsári saláta’. Froschblume. sebek) utal. J: ’Antennaria dioica. de megjegyzi. belekenyér (MNy. bele- . J: ’Taraxacum officinale.) és a pitypang (6. 1775: Béka-tarÐoly (Csapó 214). Nyr. | vízi ~ 1798: Vízi Béka-virág-is (Veszelszki 374). idegen nyelvi megfelel re vö. 2.) békavirág elnevezése hasonlóságon alapul. ▌ 2.) békavirág neve népi elnevezés. békavirág. erdei hölgymál’. A varf utótag var elemének ’sebekkel járó betegség. Ember és növényvilág 278). ▌ 6.). F vészk.). Ranunculus acer a. istentáskája. els sorban különböz Ranunculus-fajok megnevezésére használták a német növénynevet is. talán Szikszai Fabricius Balázs hozta létre. Nyr. — réti ~ 1783: Réti Békavirág (NclB. hogy helytelen név. közönséges gyíkf ’. 1762: béka virág (PP. békavirág (ÚMTsz. 122). varf . benek(nyér (EtSz. 1813: Béka virág ’Ranunculus acris. J: ’Hieracium murorum. var a. belekenyer. 1798: ’Ranunculus flammula.békavarf 683).

: Jusquiamus: Belendh (Ortus: RMGl. 1948: bilinf (MagyGyógyn. XVI. a): RMGl. vö. bilin (Halmai 40).: Coriandrvm: belend fÿ[w]. 1609 u. ábránd’. belek(nyer. a növény bolondítóf elnevezésével. a növény bölény elnevezése. 108). 259). 1791: belende (TESz. A nagy számú alakváltozat a legrégibbnek látszó belénb l keletkezett. A belénd szláv eredet ..: Ivsqviamvs: belend fÿ[w] (Herb. — ~f 1500 k.’. 255). A beléndre és a beléndf re vonatkozó adatok alapján megállapíthatjuk.-hv. 255). (TESz.: RMGl. 1525 k. belind. hogy a belénd növénynév kialakulására a bölény állatnév régi alakváltozatai is hatással lehettek. bxlénd. pogácsa stb. mint: Belénd. pl. R. Bellény (MagyGyógyn. belénd 1.).: Iuscianum: belend (BesztSzj. a): RMGl. — N. belénd ’bölény’ állatnév is hatással lehetett. belekeny(r (ÚMTsz. беленá ’beléndek’.: RMGl. állat is-Alces.: bellend f veth gr. fÍ is-Hyosciamus… Az illyen Nevek a’ melly Országában a’ természetnek régibbek. — bolondító ~f 1911: Bolondító beléndf (Cserey. hogy a belén ~ belént ~ belénd alakváltozatok közül csak a belénd mutatható ki önállóan. blen ’beléndek’.belénd kenyér. latine calicularis: [belentfw] (CasGl. bél a. 1500 k. blěnъ ’beléndek’ szava került át. блян ’beléndek. A bélekenyér népi szó. kenyér a. berkenye’. a jelentéktelen terméseket az értékes kenyérbélhez hasonlítja. A belénd elnevezés a XX. — erdei ~ 1578: Erdei belénd (Melius 64). bilind (Jávorka 973). beléndnek gr. bilind (MagyGyógyn. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. belek(nyé r..). bellény. 259).. Belind (TESz. benekenyér. J: ’ua.’. bölény a. 255). maradjanak abban. beléndes ’parázna’ vagy a bolond hatásával is számolni lehet. Földi Kritikája alapján felvethetjük. szlk.) kenyér. beléndf > beléntf (zöngésség szerinti részleges hasonulással keletkezett). belekenyé r.).: Iusquianus: Belend fy (Növ.). or. blg. B ling (Tsz. a papsajtmályva (1. (Melius 64). 1578: Beléndnec gr. 1395 k. 1798: Belénd-fÍ (Veszelszki 252). 1647: bxlénd f× (TESz. kalács. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény bábabéles (→ bábakalács) neve. J: ’ua. J: ’ua. De iusquiamo: Belendfyw (StrassbGl. 258). apró gyümölcsét. cseh blín. Ezerjóf 88–9). a belén ~ belént csupán a beléndf összetételben jelent meg: beléndf > belénf (a középs mássalhangzó kiesésével jött létre). 255). 1792: belindnek gr. 1578: Belén f× (Melius 64). belén l.: RMGl. (Ne- . 1816: Fekete belendfÍ (Baumgarten I: 166). 617/29). sz. elemet tartalmazó neveivel: istenkecipója. belénd (Szabó–Péntek. a): RMGl.: Belend fwr†l gr. 146). böling (CzF. bilin (Nyr. bl\n ’beléndek’. 1595: Belen fiju (Beythe 108a). (OrvK. 1577 k. J: ’Sorbus sp. 1520 k. d): RMGl. Beléndf (MagyGyógyn. 1948: Belind. vö. blem ’beléndek’. (Nedeliczi 45). Belén. Földi munkája alapján a belénd alakváltozat kialakulására a R. — ~f 1470 k: Iusganius grece. 255). (TESz. bár a belénd-nél esetleg a R. szln. másként ezek zavarodást okoznak. kenyér a. belim. vö.) almaformájú. 24: 480). A bélekenyér összetett szó. EWUng. ▌ 2. vége: Hyoscyamus: Beleynd (De Herbis: RMGl. kerti koriander’.) bélekenyér elnevezése népetimológiával keletkezett. 108). balha [fÿw] (Herb. bilin.). 1610 k. N. 1694: bilindnek gr. Vagy ollyankor mindenkor utánnok tétessék e’ szótska: fÍ…” (Földi 13).: Ivsqviamvs: Hÿoscÿamus vulgaris: Belend fÿu (Herb. Belind. 1585: belénd fÖ (Cal.). blen. blén ’beléndek’. J: ’Coriandrum sativum. 185). a bél’bels ’ birtokos személyragos alakja és a kenyér ( smagyar kori jövevényszó) összetétele. A berkenye (2. belénd i i 83 belénd deliczi 45). J: ’ua. vö. bilind (Rápóti–Romváry 85). J: ’Hyoscyamus niger. madárpogácsa. ehet termését és a berkenye (2.).. — N. bilind (MTsz. Földi a belénd növénynév helyett a beléndfüvet javasolja: „A’ Növevényeknek Nemi Nevei az Állatoknak ’s Köveknek neveikkel ne eggyezzenek.’.). még a mályvafélék (Malva sp. 108). bél a. 1792: Belind fÍnek gr. bolondító beléndek’.) kerek.). apró. szb.’. Növényhatározó 154). TESz. Meg vagyon ez a’ hiba a’ Magyarokban is. 259). a belénd d-je inetimologikus járulék.. bellény. | fekete ~f 1798: Fekete belénd-fÍ (Veszelszki 459).

bilindek. Nyr.. ▌ 2. szerint a viszonylag kései beléndek 84 benedekf talán a retek.’. bilindek (Csapody–Priszter. szerint Márton szótára (1800). a kerti koriander is b zös illatú. hogy ezek a növények er sen mérgez ek. beléndek 1. 44/4). Genaust belladónna a. 86. 1948: Benedekf (MagyGyógyn.).).. nem meggy z .) beléndf elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1798: Beléndek (Veszelszki 252). a TESz. beléndek’. a névadás azzal függ össze. MNyj. beléndf l. 24: 480). bilindök.: ’Hyoscyamus.. bölény a.’. 1966: beléndek. 42/12). — benediktagyökér 1578: Benedicta gyxkęr (Melius 131a). MNövSz. A beléndf megkülönböztet jelz i: a bolondító és a fekete. 1903.). halált okoznak. beléndek belladonna 1841: belladonnának gr. 1841: .). — N. belindek.’. bella donna ’szép aszszony’ < ol. J: ’ua. belénd a. A kerti koriander (2. bolondító beléndek’. Melius 398. maszlagos nadragulya’. belénd béles l. 376). Szabó. vö. 38: 465–474. EWUng.). 259).’.. csalma a. beléndek a. donna ’asszony’). belénd a. Idegen nyelvi megfelel re vö.. A beléndek megkülönböztet jelz i: bolondító. | csalmás ~ 1903: csalmás beléndek (Hoffmann–Wagner 39).beléndek században már csak nyelvjárási szinten él. bellény l. csalmatok.. bilindëk. a hasonlóság alapja. 1948: csalmás beléndek (MagyGyógyn. 328). böléndök (SzegSz. lednek növénynév mintájára kaphatta szóvégi toldalékját. J: ’Cnicus benedictus. A tudományos lat. A beléndek els megjelenése a TESz. böléndekkel gr. J: ’Datura stramonium. Kniezsa. 1998: ’Hyoscyamus niger. bilindök. EWUng. ném. Benedicta luxatiuat (OrvK. Nyr. 1783: Benédikta gyökér (NclB. N. csattanó maszlag’. szerint az a feltevés. J: ’ua. kakas~ (→ kakasmandikó) benedekf 1. a csalmás jelz t az oszmán-török eredet csalma ’turbán. században t nt fel a magyar nyelvben. maszlagos nadragulya’. áldott bárcs’. A csalmás beléndek elnevezés kés n. SzlJsz. és az EWUng. A jelz magyarázata a növény korsó alakú. J: 1798. bilindek. bilindek. A fehér és a tölcséres (3. 1998: benedekf (Priszter 340). hogy a növénynek pupillatágító hatása van. 1966. csalmás. 1807 e. bölény a. bolondító beléndek’.. Schöne Frau. bölindök. ▌ 2. 1998: beléndek (Priszter 398). | tölcséres~ 1903: tölcséres bilindek (Hoffmann–Wagner 39). Kniezsa. vö. Kniezsa a beléndek változat felépítését homályosnak tartja. belindek (Márton: TESz.) beléndek neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. MNy. 127: 331. 29). szépn nyenadragulya. név utótagjának (belladonna) átvétele (< lat. A beléndek a szláv eredet belénd szóból származik. a bolondító jelz a növény mérgez hatására utal. a fekete jelz a latin tudományos név Hyosciamus niger utótagjának fordításával jött létre. amely szerint az -ek kicsinyít képz volna. — erdei~ 1841: erdei bilindek (Barra 344).). SzlJsz. Marzell Atropa belladonna a. belladonna ’szép asszony’ < ol.) jelz k a virágra utalnak. TESz. || benedikta 1577 k. J: ’Hyoscyamus niger. bëlëndëk. 22: 23.. belénd benderó l. csak a XX. bilindök.’.. A maszlagos nadragulya (2. csimázillatúf . 86. — bolondító ~ 1841: bolonditó beléndek (Barra 335). 1800: beléndek. amelyet az atropin nev alkaloid idéz el . — fehér~ 1948: fehér beléndek (MagyGyógyn. vö.: Benedicta laxatiuat (OrvK. a TESz. ▌ 3. Melius 398. tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehet. TESz. bxléndxk (CzF. bölöndök (ÚMTsz. 1998: bolondító beléndek (Priszter 398). Szabó. | 1807 e. beléndek a. bilíndëk. bello ’szép’. a köznyelvben a beléndeket használják. 38: 465– 474. Magyar patika 26). MNyj. 1835. 1835: Belendek (Kováts. J: ’ua. süveg’ szóból -s képz vel alkották. (Barra 345). 1800. bilind(k (ÚMTsz. bölênd(k (MTsz. EWUng. 264). bába~ (→ bábakalács) belindek l. csalma a.) és a csattanó maszlag (3.. J: ’Atropa bella-donna. 127: 331. J: ’Atropa bella-donna. A bolondító beléndek elnevezés el tagja a növény mérgez hatására utal. J: ’ua. 1903: belindek (Hoffmann–Wagner 39). azonban a név már korábban is el fordul (1798).: Beléndek (Julow 256). J: ’ua.. bilin (Nyr.

bereginye.-i elnevezések utótagjának fordításával jött létre: a növény R. Idegen nyelvi megfelel kre vö.). Vö. sással ben tt terület. J: ’Rhamnus. berök (ÚMTsz. A benedekf ’martilapu’ (3. lat. A berg burján el tagja a N. Idegen nyelvi megfelel re vö. a növény Erdélyben használatos elnevezése. benge’. szakny. ingoványos. 1795: ’láp’. varjútövis~. 388). berg burján (ÚMTsz.). 1798: Fejér berekvirág (Veszelszki 459). Cnicus benedictus a. benedictus ’áldott’ < lat.) benedekf és Szent Benedek füve elnevezése a lat. A fehér jelz a virág színét jelzi. neve Centaurea benedicta. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Herba benedicta és a ném. a mai szakny. || Szent Benedek füve 1775: Szent Benedek füve (Csapó 257). F vészk. berek a. 376). ber(kfa (MTsz.) benedekf neve a lat. 28: 42). börrög ige. 1798: Szent Benedek’ fÍve (Veszelszki 138). — N.. berekenyér. martilapu’. 21ével. herbe de Saint-Beno¢t. A benedikta a R. hogy a növény gyökeret márciusban szedik. ló~. ÚMTsz. Marzell Geum urbanum a. berreg. ritkás ligetekben. amely az erdei gyömbérgyökér és az áldott bárcs gyógyító erejéhez hasonlítható. J: ’Orchis sp.benge benedekf (Barra 119). Vö. berökfa (ÚMTsz. utótagja a burján szláv eredet . a növénynek els sorban a gyökerét használják gyógyításra. Moos-Erle ’mocsári éger’. berekfa. a névadás alapja. J: ’Tussilago farfara. A népnyelvi berekfa magyarázata. F vészk. áldott gyógyító erej .) jelentés .’.. St. A benge nemzetségnév. Növényszótár 11). a névadás magyarázata. Benedictenkraut ’benedekf ’. A benediktagyökér Melius alkotása. a N. Benedic:wurtÅ [Benedictwurz] (Melius 131a) fordításával hozta létre. holl. Benediktenkraut mintájára jött létre. 2. bélekenyér 85 berg burján mése van. Az erdei gyömbérgyökér (2. bönge a. A berg burján népi név. J: ’Geum urbanum. a N. J: ’ua. berekvirág. kis sz l fürt’ (ÚMTsz. neve Cnicus benedictus. 1783: Szent Benedek füve (NclB. berg burján (Nyr.) jelentése népi adat.). a nemzetségnek néhány szemb l álló fürtszer ter- berg burján N. lat. TESz. vö. benedikta l. bened(kfüjj (ÚMTsz.).. Benediktenwortel. bereg. kosborfélék’. 1813: Sz. a névadás alapja valószín leg a növény gyógyító ereje.-i lat. Marzell Alnus glutinosa a. ’dudva. N.) átvétele. benedekf benekenyér l. ném. A névadás alapja az a monda. lapály’. ang. 178). — Ö: kutya~. F vészk. — fehér ~ 1783: Fejér Berek-virág (NclB. Genaust benedíctus a. hogy egy Benedek-rendi apát gyakran használta gyógyszerként a növényt. bërrëg.’. black alder ’fekete éger’. a drog neve Herba Cardui benedicti. Az áldott bárcs (1. ang. b(nge ’néhány szemb l álló. sp. vö. nedves területek szélén alkot erd ket. mézgás éger(fa)’. 1911: fekete beregfa (Cserey. 1903: berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). vö.’. A fekete jelz t a kéreg színér l kapta. berek a.) jelentése ’vizeny s vagy vízzel borított. J: ’Anemone nemorosa. a ném. Szent Benedek napjával. 365). ber(kfa. J: ’ua.. bönge. benge 1807: Benge (Magy. berki szell rózsa’. 381). beden(kfüÇ. berekfa. erdei gyömbérgyökér’. fr. hogy a növény jótékony hatású. a berek 1795-t l adatolható ’láp’ jelentésben. 1791: Fejér Bereg virág (Lumnitzer 224). ezt kötötte össze a népi képzelet márc. J: ’ua. 2. berekinnye l. gaz’ a jelentése. berki szell rózsa (→ szell rózsa). a berek jelentései: 1395 k: ’liget’. beng -burján (MagyGyógyn. A név- . EWUng. berg burján beregfa l. bereg. 59). berkenye berekvirág 1813: Bereki virág (Magy. hierba de San Benito. Benedek f ve (Magy. Diószegi–Fazekas alkotása. — fekete ~ 1903: Fekete beregfa (Hoffmann–Wagner 191). benedicta (< lat. beregfa. hogy a fa lápos.. Bennet’s herb. ber(gvirág ’erdei virágfajta’ (ÚMTsz. benedécere ’áld’) átvétele. ▌ 3. A berek el tag a növény el fordulási helyére utal: nyirkos lomberd kben.). berekfa berekfa 1948: beregfa (Halmai 7). — N. folyók árterében fordul el . amely a székelyeknél ’párosodik (juh)’ (MTsz. beng burján l. J: ’Alnus glutinosa.

berekenye-fa. börvzng (ÚMTsz. berökfa l. 1405 k. szln. 374). J: ’ua. kis meténg’. a pornak nemi izgató hatást tulajdonítottak. v. 211). N.: RMGl. брякúня ’galagonya’. — N. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a madárberkenyének (2. bervinc.’. — N. berekinnye. J: ’Cynodon dactylon. J: ’ua. pervincaból származnak (< a lat. szlk. ▌ 2.’.). b rving (ÚMTsz. hogy a növény tavasz végén nagy bogerny kben nyíló. fonásra használják. 214). 1577: sorbum: berekenÿe (K2: RMGl. 1525 k.: RMGl. A lat.) vörös jelz je arra utal. amelyeket megkülönböztet jelz kkel láttak el. berkenye Bermuda-f 1998: Bermuda-f (Priszter 351). bereginye. J: ’Hedera helix. fojtós berkenye’.). 1798: Berkenye-fa (Veszelszki 416). 374). 1595: Sorbus: Ein-speür-baum: Berkenye-fa (Ver.: Sorbes: Berkenÿe (Ortus: RMGl. bereginyefa.: Sorba: Berkenÿe fa (De Medicinali: RMGl. 1783: Berkenye-fa (NclB. | kerti ~ 1998: kerti berkenye (Priszter 508).: sorbellum: berkenÿe (BesztSzj. hogy Észak-Amerika déli részein a növényt hasznosítják. 366). ang. Bervén (Magy. berkenye’. vincapervinca második fele önállósult). 110). 110). berek(nye. A névadás alapja. 1647: pervingh (TESz. 110). N. 1775: Börvei-fü. F vészk. A madárberkenye (2. J: ’Sorbus aucuparia. berekenye.: sorbellum: berekine (SchlSzj. b): RMGl. bereknye (ÚMTsz. брeкúнa ’barkóca’. 1395 k. erdei borostyán’. F vészk. Ezek a lat.’. blg. 16.). 377) nevet.. brekínja ’ua.). 1813: Börvény. fojtóska.: Sorba: Berekenye (CasGl. 110). EWUng. vö. 298). (Melius 183a). J: ’Vinca minor.: Pervinca: berwing (CasGl. — fojtós ~ 1807: fojtós Berekenye (Magy. J: ’ua. A bervéng feltehet leg német eredet . közönséges csillagpázsit’. 1772: „Bervéng vagy szász f×vet” (TESz. 1793: börvely (TESz. a fojtós berkenyének a fojtós Berekenye (Magy. — vad ~ 1798: VadBerkenye (Veszelszki 416).) fojtós jelz jére l. szb. | k rislevel ~ 1783: Köris levelü Berekenye (NclB.’. Sorbellum: Berkenye (SzikszF. — N. A magyarba egy déli szláv vagy szlovák *brěkynja ’berkenye’ kerülhetett át. 2. 1470 k. J: ’ua. | házi ~ 1998: házi berkenye (Priszter 508). 110). TESz. 1998: fojtós berkenye (Priszter 508). — Ö: madár~. 110).). vörös berkenye (Priszter 508). 1395 k.: TESz.).: RMGl. Bervén-fü (Csapó 45). ami a fa hivatalos elnevezése lett. 1590: peruinca: Beruingh (SzikszF. ném.’. A berkenye szláv eredet . Ezek alapszava minden szláv nyelvben megvan. valamint i > ë > e változással jött létre. vö. berkenye 1. R. Bermudagras. 110). N. 1590: Sorbus: Berkenie fa (SzikszF.: RMGl. brekyňa ’ua. berkenyi l. fehér virágaiból narancsvörös almácskák fejl dnek. ▌ 3. A Bermuda-f tükörfordítás. — ~fa 1578: Berkenye fa (Melius 26). 1578: Bxrueit gr. berekfa bervéng 1. Bervéng (NclB. F vészk. 1841: bervéng (Barra 269). 214). J: ’ua. 1798: Börvény-fÍ (Veszelszki 165).-hv. 1783: Veres Berkenye (NclB.). 393) nevet javasolja a R. Marzell Cynodon dactylon a. F vészk. 1055: „deinde ultra fyzeg adbrokinarea” (TA.’. A fojtós berkenye (3.: Berveng (TESz.: RMGl. — ~fa 1252: Berekenefa (OklSz. 110). брéкúня ’madárberkenye’. ném. 2. 1595: Sorbum: Sporbyrn: Berkenye (Ver.). 1590: Sorbum.’.’. 1500 k. 214).berkenye adás szemléleti háttere. a): RMGl. sz. — ~f 1578: Bxruei f× (Melius 183a). 343). A berkenye a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával.).) a veres Berekenye (Magy. 1998: veres berkenye. és azonos a barkóca szláv 86 bervéng eredetijének alapszavával. J: ’ua. kutyacseresznye helyett.: RMGl. A berkenye nevet Sorbus-fajok ’berkenye’ kapták. Bermuda grass. J: ’Sorbus domestica. beerwinck ’kis meténg’.: RMGl.’. 1798: VeresBerkenye (Veszelszki 416). 2. ▌ 2. 374). XVI. megszárították és porrá törték. madárberkenye’.’. | vörös ~ 1584: Vxrxs berkinye (Clusius–Beythe 29).: sorbellus: berkenÿe fa (BesztSzj. 110).: RMGl. . 211). J: ’ua.: sorbellus: berekene fa (SchlSzj. 1595: bxrvengh (Beythe 97). vö. 1783: Börvény. berekinye.). ukr..: RMGl. Nyr. J: ’Sorbus sp. brèkinja ’ua. hogy a kosborok ikergumóját kiásták. sz. berginyefa (ÚMTsz. 1775: Börvény (Csapó 45). 124: 122. 1405 k.

1783: Bikatök (NclB. J: ’Colchicum autumnale. Herba vaccæ. A kis meténg (1. A magyarba a ném. F vészk. a meténg utótag nemzetségnév ’Vinca’. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Börvény Meténg (Magy. 264). bibilevél (Péntek–Szabó.. Vö. 2. indás ínf levele’. EWUng. J: 1578. R. bakf ’. 348). J: ’Potentilla reptans. bicske l. kemény ’s vaſtag mint a’ bör.) és az erdei borostyán (2. N. herba tauri fordítása.: Betonica (Julow 263). privinka. A bikatök névadás alapja a kicsi. folyóf . 364) nevet javasolja az orvosi bakf nek a R. 1798: Bika-tök (Veszelszki 341). szb. Marzell Datura stramonium a. (Veszelszki 332). — orvosi ~ 1807: orvosi Bétónika (Magy. prvinka. F vészk. a b r népetimológiás hatása itt mindenképpen érvényesülhetett. A bikatök f erdélyi népi név. hogy a növény leveleit küls leg sebek gyógyítására használják. 1813: Bikatök (Magy. TESz. F vészk. R. vö. szakny. pl. . 1998: ’Betonica officinalis. kis meténg’. csattanó maszlag’. Az alakváltozatok részben hangtani úton. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az orvosi Betónika (Magy. fehér vajvirág’. földiborostyán (→ borostyán). amelyb l a tavaszi levelek kihajtanak. 376). betonia l. J: ’Tussilago farfara. tehénf . orvosi bakf ’. csipke bigecsi baktop l. (Melius 37). bikatök 1775: Bikatök (Csapó 212). télizöld helyett. nevének átvétele. 1775. hagymájára utal. hogy mihelytt a’ tehenek e’ fÍbfl eſznek. Vö. ebb l b(rving fejl dött. 365). gömb alakú termés lehet. 125: 68–73). EWUng. 2. 1807 e. eredet bika -s képz s alakja. szlk. bibi a. J: ’Orobanche alba. 1798. A bikavirág népi név. bika a. || ~ f N. A betonika a lat. az ótörök eredet bika és a szláv eredet tök ’herezacskó a herével együtt’ összetétele. 1783. A bikatök összetett szó. 1775: Betonica (Csapó 22). J: ’Ajuga reptans. a börvény nevet Csapó pl. orvosi bakf ’. 315). bikásf (MagyGyógyn. 1807: Bétónika ’Betonica’. részben pedig népetimológiával keletkeztek. els sorban a tavaszi levelek’. Bika fÍnek. bervéngmeténg. cseh barvínek. 1798: Betonika (Veszelszki 94).bervéngmeténg pervinca számos nyelvben megtalálható: fr. bikatöküf (Péntek–Szabó. 183). bervéngmeténg 1807: Börvén Meténg (Magy. bibilevél N..) örökzöld növények. baktop betonika 1578: Betoniánac gr. (Barra 312). | 1807 e. a névadás magyarázata. az ótör. pervinca. a névadás alapja. bibi a. bikatök bikavirág 1784–1788: bikavirág (Teleki Domokos-herbárium: Nyr. ol. 1807. tehén-fÍnek-is hívják: mert a’ páſztorok’ tapaſztalása be-bizonyitotta azt. Diószegi– Fazekas alkotása. a tök az szi kikerics gumójára. azonnal a’ bikák utánn ſzaglódnak” (Veszelszki 332). bervinc kerülhetett át. J: ’Datura stramonium. b rszer . le. 1841: orvosi betónikának gr. 1998: Betonica. vö. ném. A bikásf népi elnevezés. A bikatök és a bikatök f nevekben a tök szó ugyanolyan jelentés (gumó vagy valamilyen dudor a növényen). agármony. A bikaf a lat. tök a.-hv. innét börvény a’ neve” (Csapó 45). levelük kemény. F vészk. J: ’Betonica officinalis. 1998: betonika (Priszter 512). bikásf N. bika a. 387). F vészk. A börvénymeténg összetett szó.-i Betonica átvétele. Ember és növényvilág 199). fulák (→ szulák). a név valószín leg a növény büdös illatát jelzi. a börvény (→ bervéng) el tag megkülönböztet szerep . így indokolja: „A’ levele sötét zöld.. mint a mony ’here’ más növénynevekben. tök a. bakf helyett. F vészk. a névadás magyarázata: „Herba tauri. bikatök f l. 1807. martilapu’. betonika 87 bikavirág det gyermeknyelvi szó. indás pimpó’. A bibilevél bibi el tagja hangfest ere- bikaf 1798: Bika fÍnek gr. Bikavirág (MagyGyógyn. jelentése ’kis seb’. J: ’Vinca minor. 369) nevet javasolja a kis meténgnek a R. TESz. Betónika ’Betonica officinalis’ (Magy. — N. barvienok. szi kikerics. 1783: Bétonika (NclB. Ember és növényvilág 221). pervenche.. barwinek. 348). szászf . 2. a növény R. Bockstaud’n ’bakbokor’.

buszujóval gr. A bodorka nevet Wagner valószín leg a R. a buszujóka -ka eleme becéz -kicsinyít képz . bisziók > bissziók. Vö. a névadás alapjára l.). bimbó a. csipkés fodorka (→ fodorka). ▌ 4. — kövi ~ 1903: Kövi bodorka (Hoffmann–Wagner 213). ▌ 3. bodza bimbóf 1813: Bimbóf (Magy. angyal~. buszujóka (NyF.) jelz re l. még a békavirág népi bikavirág elnevezésével. de kisebb változások a magyar nyelvben is végbementek: pl. buszujók > buszujog. A bisziók román eredet .) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1876: bosziók. buszujog a. A bimbó el tag valószín leg a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. F vészk. J: ’Asplenium ceterach.. szamár. a büziók -ü. a nevet a kövi fodorkához való hasonlóság alapján kapta. 1813: Bisziok (Magy. apró. varjú~ bipenella l. BiſziókfÍ” (PP. bolond~. még k fal. bozsor bisziókf 1. — fekete ~ 1911: fekete bodorka (Cserey. — N. ▌ 2. Genaust basílicum a. 129: 118. 1604: bimbó ’bogyó’ (MA. virágzata a kerti bazsalikomhoz hasonló. bisziókf bocérkata N. 1911: csipkés bodorka (Cserey. TESz. aranyos fodorka’. fekete fodorka’. 2. bilind l.. buszujok (ÚMTsz. 1798: Biſziok (Veszelszki 328). rom. ló körmére.) jelz re l.). bika. 4: 425). basileús ’király’. 365). kövi fodorka’. a bocérkata ’kócos kata’ népi név. a fodornak szókezd f ~ b (< fgr. TESz. az indás ínf ’Ajuga reptans’ vadbazsalikom (→ bazsalikom) elnevezését. szúrós gömbalakú virágfej. bisziókf bocca l. Bissziok. TESz. hogy az egész növény tüskés. gömbszer termésére utal. ▌ 2. EWUng. Buziók (MNy. F vészk. nagyf ~. a többesjelnek felfogott k elhagyásával alakult a biszió és a buszujó. J: ’Asplenium adiantumnigrum. J: ’Asplenium ruta-muraria. 4: 425). J: ’Ocimum basilicum. vö. 6: 201). băsîióc. kerti bazsalikom’. végs forrása a gör. Növényszótár 22). bilin. pikkelypáfrány’.) vadbisziók elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 182). Nyr.’. J: ’Ajuga reptans. 1708: „Barſalikom. buszijok (MNy. fodorka nyomán alkotta. Báccifer a. pimpinella bireg l. A kövi bodorka (1. buszujog (MNy. a fekete (3. bocér a. bisióc. bócér kata (ÚMTsz.). vö. fog~ 88 bodorka névadás magyarázata. 29. jelentése ’kócos’. biszjók. fekete fodorka (→ fodorka). || bisziók 1783: BiÐziók (NclB. buszijok. Bocérkata (MagyGyógyn. 1948: kövi bodorka (Halmai 10). — vadbisziók 1903: vadbuszsziók (Hoffmann–Wagner 119). hogy a növény levele. busziók > buziók.). Növényszótár 22).. biszió l. 1787: Büziók (MNy. N. bingó l. eredet . *p) megfelelés alapján létrejött változata. 29). 390). a névadás magyarázatára l. Az indás ínf (2. a névadás alapja a növényen található sok. A bocér ném. bosióc. a bodorka talán smagyar szóhasadás eredménye. bocfa l. EWUng. 1948: csipkés bodorka (Halmai 10). buszujog a. busziók (NyK. — csipkés ~ 1903: Csipkés bodorka (Hoffmann–Wagner 213). A román szó valamelyik délszláv nyelvb l való. bürök biszijók. J: ’ua.eleme esetleg a növény er s illatára utaló b z szó népetimológiás hatásával magyarázható. . J: ’Eryngium campestre. mindkét növény k falakon fordul el . bocér a. buszujok. A csipkés (2.. bodza bocskor l. indás ínf ’. sz. Hasonló típusú névadásra l. busióc. patájára emlékeztetnek. a névadás alapja a növény kissé fodros levele. A kövi bodorka (4. ördög~ bocsorvirág l. 34: 262). Növényszótár 22). még szamárköröm. valamint az. belénd bilindek l. 2. — kövi ~ 1911: kövi bodorka (Cserey.. J: ’Asplenium trichomanes. A magyar változatok külön-külön átvételek. beléndek bilinty l. 12: 97). 365). pitypang’.) Wagner alkotása. lóköröm. bimbó a. Ōc¥mum a. busuióc ’bazsalikom’. biszjók l. 1841: biszijók (Barra 315). EWUng. a bodorka 1. 29: 250). mezei iringó’. biszió (Nyr. J: ’Taraxacum officinale. a bodorka az ’Asplenium’ nemzetség elnevezése.bimbóf hogy a levelek szamár.

kerek. 1405 k. 1430 k. 1538: boocÅafa (TESz. — Ö: gyalog~.. bócf™.) bodza elnevezése hasonlóság alapján jött létre. burzá (ÚMTsz.. J: ’Sambucus sp. J: ’Sambucus ebulus.) hasonló.: borsa (MNy. borzing ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. Méhes kert. bodza’. fab(dza (MNy.. amelyek az apró szem cseresznye. virágzata a bodzáéhoz (1.) különbözteti meg a bodzát (1.: RMGl.. v.). bojza. bócfa (ÚMTsz.: edulum: feldy bozÿa (BesztSzj. bocfa. Vö.: bozafa (CasGl. бъзье. csomós’.-hv. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. feketecseresznye (→ cseresznye). 1838: Borzag.’. bodza’. б^зе.. — ~bokor 1337: „Vnum Rubum Sambucy uulgo Bozyabukur nominatum” (OklSz. a bodza terméséhez hasonlítanak. 1500 k.’. bodza 1.. бьз. szb. bójza. ebulum: bozia (SchlSzj. J: ’ua. A bodzacseresznye összetett szó. J: ’ua. bъzъ szava kerülhetett át. bójzafa.. szln. 118). bodza-fa a. cseresznye a. 1583: bozza fa Sambucus (Clusius–Beythe 7a: BotTört. boszf™. vö. a névadás szemléleti háttere. J: ’ua. mac. 118). Bojza. bodza a. bocf™. hogy a növény . 115). | 1578: ’Sambucus nigra. majd bozza és elhasonulással bodza.).’. 1550 e. 1783: Fekete bodza (NclB. 1538: ’Sambucus sp. 1517: bozzanak gr. XVI. a bodza el tag és a cseresznye utótag szláv eredet . ▌ 2..). — N.. levele. 160). barza. boszf™ (Nyatl. XVI. bodzacseresznye. sz.). cseresznye a.). 1838. bozzafa (ÚMTsz. bodza a. A bodza el tag jelentése ’göcsös. bezjè. N.: TESz. feketebodza (→ bodza). — N. bodzacseresznye 1903: bodzacseresznye (Hoffmann–Wagner 127). ill. — N. borzafa. vö. 392). N. sz. borzék. TESz. J: ’Scrophularia nodosa. sz.: Ebullus: feldybossÿa (CasGl. blg. || bodzfa 1257: „Ad aliam metam sub arbore buzfa” (OklSz. A palócsági g vég alakok esetleg egy szláv *bъzъgъ átvételei lehetnek. N. Borza-fa. 1998: földi bodza (Priszter 491). 118). bozza. bodza a. bocca. bnz. 1578: Fay Bódza (Melius 25). EWUng.). bodzatákajak 1807: bodza Tákajak (Magy. vö.) földi jelz je a lágyszárú. szln. barzafa.. göcsös görvélyf ’. bócfa. baddza (Nyatl. ill. 132). bozafa.).). 1839: botcza (TESz.: RMGl. 118). Borzang (Tsz. A göcsös görvélyf (4. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. 119). blg.) fekete.’. hogy a növénynek kicsi. J: ’Sambucus sp. 1783: ’Sambucus nigra. A fa magyarázó utótag a gyalogbodzától (2. a névadás alapja. TESz. | 1583. — fekete~ 1583: 89 bodzatákajak fekete bozza (Clusius–Beythe 7a: BotTört. göcsös görvélyf ’.. bodor a. bocfa ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. vagy a szóvégi g lehet járulékhang is. Ezek a ’bodza’ jelentés sszláv *бъзъ származékai. bojza ’fekete bodza’ (MNy. TESz.). a): RMGl. 62: 24).: De ebulo: feldi Boza (StrassbGl. 1578: Fxldi Bódza (Melius 24a). fekete termései vannak. A magyarba egy közvetlenül meg nem határozható szláv nyelv -ьjе gy jt névképz s *bъzье szava kerülhetett át. 132). bazza.. N. A fekete bodza (1. — földi ~ 1395 k. göcsös görvélyf ’. bozdafa. bodzfa. 286). v. v. bodza’. bodzfa a. (DomK. gyalogbodza’. 1578: Bódza (Melius 24a).). A bodza szláv eredet . 4: 31). baz. gyep ~. b&zje. 119). J: ’Scrophularia nodosa. bozda ’visszércsomó’ (TESz. бъзие. 363).: RMGl. fekete bodza’.: ebulus: feldi bozia (SchlGl. 118). 1839: ’Sambucus sp. bodzfa a.. ebb l a bozja.: Sambucus: faÿ boßa. EWUng. бoзе.). borza fejl dött. bojzik. J: 1470 k. 29: 251). N. (Szattmáry Király Gy. J: ’ua. F vészk.). bèz. | fest ~ 1998: fest bodza (Priszter 491). — fái ~ 1500 k. A magyarba valamelyik szláv nyelv R. XVI. 1783: Bodza-fa.. borzég. bodor a. bojzing. borzeg. a): RMGl. vö. 1798: Bodz-fa (Nyr. 1759: Bocz-fárúl gr. arra. 1470 k. fest jelz i a termés színére utalnak.). A magyar alakváltozatok közül a buzja az eredeti. 1550 e.: De sambuco: fay Bozya (StrassbGl.bodza TESz.. J: 1517. borzing (MTsz. hogy a termést festésre használják. a kis fekete termések hasonlóak a bodza terméséhez. 118). 286). bodza a. 286). cseh bez. alacsonyan növ növényt jelzi. Bozza fa (NclB. | ~fa 1470 k. bez. 57: 357). EWUng. or.). J: ’Scrophularia nodosa. ▌ 3. borzáng. боз. fekete bodza’. a): RMGl.: Sambucus: faÿ boßa. bodza a. 352). bodza’. A gyalogbodza (2. A bodzfa el tagja szláv eredet . N. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. | fekete ~ 1948: Fekete bodza (MagyGyógyn.

bogáncs gyökerén csomók találhatók; az utótagra l. tákajak. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bodza Tákajak (Magy. F vészk. 2. 391) nevet javasolja a R. feketebodza (→ bodza), feketecseresznye (→ cseresznye), torokgyíkf , varjúmogyoró helyett.

90

bogáncslapu bogáncskóró 1. 1500 k.: De virga pastoris: Bogach koro (StrassbGl.: RMGl. 420 ); 1520 k.: Uirga pastoris: Bogach koro (Növ.: RMGl. 420); 1578: Bogáts koro (Melius 42a); 1775: Bogáts koró (töviÐÐes) (Csapó 35). J: 1500 k., 1520 k.: Dipsacus sativus; takácsmácsonya’. | 1578, 1775: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. — tövises~ 1775: TöviÐÐes bogáts kóró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. ▌ 2. — fehér ~ 1775: Fejér bogáts koró (Csapó 36); 1783: Fejér Bogáts-kóró (NclB. 412–3); 1813: fejér, szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365); — N. bog#dzsg<r?, bogáncskóré ’bogáncs’ (ÚMTSz.). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. | szöszös ~ 1775: SzöÐzös bogáts koró (Csapó 36); 1783: SzöÐzös Bogáts-kóró (NclB. 412); 1798: SzöÐzös bogáts-kórónak gr. (Veszelszki 19); 1813: szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 3. N. Bodácskóró (MagyGyógyn. 330). J: ’Cichorium intybus; mezei katáng’. A bogáncskóró összetett szó, az el tagra l. bogáncs. A korai adatok között a bogáncs csak bogáncskóró összetételben jelenik meg, a bogáncskóró nevet tüskés, szúrós, kórószer növények kapták: els megjelenése ’takácsmácsonya’ jelentés , amelynek levele lándzsa alakú, termése 3–8 cm-es tojás alakú, szúrós termés, tüskés növény, a népi gyógyászatban betöltött szerepe nem jelent s. A szamárbogáncs (2.) tüskés, szúrós növény, a fehér, szöszös jelz k a növény szúrós, finom, fehér sz rrel borított leveleire utalnak. A mezei katáng (3.) népi név, kóróformájáról hasonlóságon alapuló névátvitellel kaphatta a bogáncs nevet. Marzell Cnicus benedictus a.; TESz. bogáncs a.; EWUng. bogáncs a. — Ö: takács~. bogáncslapu N. bogáncslapu (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 204). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncslapu összetett szó; az el tag magyarázatára l. bogáncs, az utótagra l. lapu. A névadás magyarázata, hogy a növény termése bogáncsszer , szúrós, ruhához tapad, levelei nagyok, a lapuhoz hasonlítanak.

TESz. bodza a,; EWUng bodza a.
bogác, bogács l. bogáncs

bogáncs 1. 1690: bogáncsnak gr. (TESz.); — N. bógács, bógáncs, bógécs, bugáncs ’különféle szúrós tüskés növények neve’ (ÚMTSz.). J: ’szúrós level , virágú és termés növény neve’. ▌ 2. — keser ~ 1909: keserübogácz (Graumann 17). J: ’Cnicus benedictus; áldott bárcs’. ▌ 3. 1948: Bozogámos, bozogáncs, bogács (MagyGyógyn. 324); — N. bogáncs (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 204); bog#cs, bóg#cs, bóg8cs, bógáncs, bóg<ncs, bóg#ncs ’bojtorján’ (ÚMTSz.). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncs korai adatai a bogáncskóró öszszetételb l mutathatók ki, a bogáncs származékszó; a bog ’kis csomó’ f névb l -cs kicsinyít képz vel jött létre. A második szótagban magánhangzó-nyúlás történt, az n kés bbi járulékhang. A névadás alapja a növény tüskés, szúrós termése, amely ruhához, sz rhöz tapad: „Az egész fészek könnyen kapaszkodik a ruhába vagy állatok sz rébe” (Hoffmann– Wagner 166). Az áldott bárcs (2.) jelentés keser bogáncs a ném. Bitterdistel tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény keser anyagot (cnicin) tartalmaz. A nagy bojtorján (3.) bogáncs elnevezése népi név, magyarázata, hogy a levelek és a termés szúrós. A bogáncs ma a Carduus nemzetség hivatalos megnevezése, az ide tartozó növények gyógynövényként nem jelent sek. Régen ehhez a nemzetséghez sorolták az áldott bárcsot (2.) (Cnicus benedictus; R. Carduus benedictus) és a máriatövist (Silybum marianum, R. Carduus marianum), ezen növények egyes elnevezéseinek utótagja ma is rzi a bogáncs nemzetséghez való tartozásukat, pl. máriabogáncs(→ máriatövis), tarkabogáncs.

Marzell Cnicus benedictus a.; TESz.; EWUng. — Ö: máriabogáncs (→ máriatövis),
szamárbogáncs, tarkabogáncs.

bogáncssáfrány bogáncssáfrány 1903: Bogács sáfrány (Hoffmann–Wagner 162); 1948: Bogácssáfrány (MagyGyógyn. 327). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A bogáncssáfrány összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótagra l. sáfrány. A névadás alapja, hogy a növény felépítése hasonló a bogáncséhoz, a levelek tüskésen fogasak, a szárak végén egy-egy jókora fészek fejl dik, a fészket fészekpikkelyek körítik, virága sárga, narancssárga szín , termése fehéres. bogáncsvakaró 1775: Bogánts vakaró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. A bogáncsvakaró összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótag az ismeretlen eredet vakar ’kaparva tisztogat’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka. A bogáncs el tag magyarázata, hogy a növénynek tüskés, szúrós bogáncsszer termése van, a vakaró utótagot a takácsvakaró összetételb l vonhatták el, magyarázatát l. ott. boglár 1. 1708: boglár (PP.); 1998: boglár (Priszter 476). J: 1708: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1998: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Achillea ptarmica; kenyérbél-cickafark’. — fehér~ N. fehér boglár, fehír boglár, fejír boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’ua.’. ▌ 3. 1903: Boglár (Hoffmann–Wagner 174); — N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. — szi~ N. sziboglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’ua.’. A boglár ’Ranunculus sp.’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a középnémet eredet boglár ’ékköves, gyöngyös gombalakú ékítmény’ szóból. A névadás alapja, hogy a növény virága aranysárga. A névadásra feltehet leg hatással volt a növény ném. Goldknöpfchen ’aranygomb’ elnevezése. A boglár, fehérboglár ’kenyérbél-cickafark’ (2.) nyelvjárási szó, a növény virágfészkei hasonlóak a boglárkafélék virágjának formájához. A vadszázszorszép (3.) boglár elnevezése szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. Vö. boglárka,
boglárvirág.

91

boglárkabékavirág Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö: békaboglár (→ békaboglárka).

boglárka 1. 1643: boglárka (Radv., Csal. 2: 282); 1793: Boglárka (Földi 25); 1807 e.: boglárka (Julow 259). J: 1643, 1793: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1807 e.: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglárka (MagyGyógyn. 294); boglárka (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. ▌ 3. — kúszó ~ 1998: kúszó boglárka (Priszter 477). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. | sárga ~ 1775: sárga boglárkának gr. (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 4. — ázsiai ~ 1998: ázsiai boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus asiaticus; ázsiai boglárka’. ▌ 5. — gumós ~ 1998: gumós boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus bulbosus; gumós boglárka’. ▌ 6. — réti ~ 1998: réti boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus acris; réti boglárka’. ▌ 7. — sisakvirág-level ~ 1998: sisakvirág-level boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aconitifolius; sisakvirág-level boglárka’. ▌ 8. — nagy vízi~ 1998: nagy víziboglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aquatilis; nagy víziboglárka’. A boglár változatból -ka kicsinyít képz vel alakult a boglárka. A vadszázszorszép (2.) boglárka elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. A 3–8. jelentések különböz boglárfajokat különítenek el megkülönböztet jelz kkel: az ázsiai jelz (4.) a lat. szakny.-i asiaticus, a gumós jelz (5.) a lat. szakny.-i bulbosus, a kúszó jelz (3.) a lat. szakny.-i repens fordítása, arra utal, hogy a növény szára föld feletti, kúszó indákkal gyökerezik le, ezek a nevek tudományos elnevezések. A réti (6.) és a vízi (8.) jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik, a sisakvirág-level jelz (7.) a sisakvirág ’Aconitum’ leveléhez való hasonlóság alapján keletkezett. Vö. boglár,
boglárvirág.

Éder, Benk 63; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö:
béka~, saláta~, torzsika~.

boglárkabékavirág 1793: Boglárka Bé-

boglárkaszironták kavirág (Földi 26). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkabékavirág összetett szó; az el tag magyarázatára l. boglárka, az utótagra l. békavirág. boglárkaszironták 1807: Boglárka Szironták (Magy. F vészk. 326). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkaszironták összetett szó; az el tagra l. boglárka, az utótagra l. szironták. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a boglárkaszironták nevet javasolja a R. kakasláb, hollóláb helyett. boglárvirág 1. 1775: Boglár virág (Csapó 34). J: ’Ranunculus flammula; békaboglárka’. — éget ~ 1798: Égetf Bolgár-virág [! Boglárvirág] (Veszelszki 374); 1813: éget Boglárvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 2. 1783: Boglár-virág (NclB. 383). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. — sárga ~ 1775: sárga Boglár virág (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 3. 1798: Boglár virágoknak gr. (Veszelszki 374). J: ’Ranunculus sp.; boglárka’. ▌ 4. — fehér~ 1903: fehér boglárvirág (Hoffmann–Wagner 115). J: ’Anemone nemorosa; berki szell rózsa’. A boglárvirág összetett szó, az el tagra l. boglár, a virág utótag magyarázó szerep . Az éget jelz (1.) a lat. szakny.-i flammula fordítása (l. még lángosf ), a sárga jelz (2.) a virág színére vonatkozik. A berki szell rózsa (4.) fehér boglárvirág neve a Ranunculus-fajok nevének átvétele a virágok hasonlósága alapján. Vö. boglárka. Nyr. 127: 177–182.
bogyó l. béka~, béka~takta, csésze~, csoda~, enyves~, farkas~, fenyves~, galamb~, gönye(~), kék~, kutya~, medve~, ördög~, pikkely~ (→ bogyópikk), tinta~, varjú~, vas~

92

bojtorján A bogyópikk és a pikkelybogyó névadás alapja a növény termése, a vessz s cserje magját éréskor veres burok veszi körül, és az egész bogyószer vé válik, éretten piros, húsos tobozbogyót alkot, a növénynek hengeres vessz s szára van, az átellenesenen álló levelek szintén pikkelyszer ek, a pikkelybogyó név a növény hivatalos elnevezése. A bogyópikk Diószegi–Fazekas alkotása, az ’Ephedra; csikófark’ nemzetség neve. A bogyópikk elnevezés bogyó el tagja a termés formájára utal, a pikk utótagot a bizonytalan eredet pikkely [1807: ’a növény vagy termés „hal pikkely’ módjára eggymást hátaló pikkelyekb l vagy levelekb l áll” (Magy. F vészk. 17)] szóból vonták el. Diószegi–Fazekas így magyarázza a pikk utótagot: barkája „kevés pikkely ; pikkelyi 1-virágúak, kerekdedek” (Magy. F vészk. 546). TESz. bogyó a., pikkely a.; EWUng. bogyó a., pikkely a.
boj l. hím~ bojtika l. bojtocska

bogyópikk 1807: Bogyópikk (Magy. F vészk. 546); 1903: Bogyópikk (Hoffmann– Wagner 206). J: 1807: ’Ephedra; csikófark’. | 1903: ’Ephedra distachya; közönséges csikófark’. — európai ~ 1841: europai bogyópikknek gr. (Barra 423). J: ’ua.’. || pikkelybogyó 1903: pikkelybogyó (Hoffmann– Wagner 206); 1911: pikkelybogyó (Cserey, Növényszótár 94); 1998: pikkelybogyó (Priszter 367). J: ’ua.’.

bojtocska N. bojtocska (MagyGyógyn. 294); bojtocska (ÚMTsz.). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. || bojtika 1948: bojtika (MagyGyógyn. 294). J: ’ua.’. A bojtocska, bojtika nevek a virág formájára utalnak, idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Bürstli ’kefécske’, ang. sweeps. Marzell Bellis perennis a. bojtorján 1. N. bojtorján (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 199). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. — apró~ 1405 k.: agrimonium: aprobaytorian (SchlSzj.: RMGl. 120); 1500 k.: Aurimonia: Aproboÿtorÿan (CasGl. b): RMGl. 120); Agrimonia: Approboy[...] (Herb. a): RMGl. 120); 1520 k.: Agrimonia: apro boythoryan (Növ.: RMGl. 120); 1525 k.: Agrimonia: Apro Boÿtorÿan (Ortus: RMGl. 120); 1560 k.: Agrimonia: Apro boytoryan (GyöngySzt.: RMGl. 120); 1578: Az Eupatoriomot, az az, Agrimoniát, az apro Boytoriánt... (Melius 74a–75), apro Boytoriánnal gr. (Melius 137a); 1583: apro buytoryan (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 126); 1590 k.: Agrimonia, vel Eupatorium: Apro boytorian, Eupatorium, Tragus dicit vulgo vocari agrimoniam: Apro boitorian (SzikszF.:

bojtorjánka RMGl. 120); 1807: apró Bojtorján (Magy. F vészk. 283); 1983: Apróbojtorján (Rápóti– Romváry 79); — N. apróbojtorján (Kovászna 151), apró²b#Çt#rjáág (SzamSz. I. 45); apró bujtorgyán, 6pr#b•jtorjDón (MTsz.); apróbojtorján, apró-bujtorgyán (ÚMTSz.). J: ’ua.’. | kis~ 1395 k.: agrimonia: kis boÿtorian (BesztSzj.: RMGl. 119). J: ’ua.’. || apróbasilikumbojtor 1706: Apró basilicum bojtor: Basilicum minus. Agrimonia (Nyr. 29: 363). J: ’ua.’. ▌ 2. 1590: Lappa minor seu Xanthium: Boytorian (SzikszF.: RMGl. 120). J: ’Arctium minus; kis bojtorján’. — kis ~ 1998: kis bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. ▌ 3. 1590: Tribulus: Boytorian, vagy, szamar tôuis (SzikszF.: RMGl. 716). J: ’Tribulus terrestris; földi királydinnye’. ▌ 4. 1775: Bojtorján (Csapó 151); 1807 e.: Bojtorján (Julow 265); 1807: Bojtorján (Magy. F vészk. 455); — N. bójtergyán, bojtoráng, bojtorváng, bujt(rgyán (MTsz.); bujtorgyán (OrmSz.); bajtarján, bajtergyán, bajtorgyán, bojt(rgyán, bótorján, bujtorgya, bútorvány (ÚMTsz.). J: 1775: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. | 1807 e., 1807: ’Arctium; bojtorján’. — közönséges ~ 1948: Közönséges (nagy) bojtorján (MagyGyógyn. 324); 1998: közönséges bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. | nagy ~ 1783: Nagy Bojtorján (NclB. 412); 1998: nagy bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. A bojtorján ótör. eredet ; vö. csag. baldïrÛan; oszm. baldιran. A magyarba az ótör. baltïrÛan kerülhetett, az lt hangkapcsolatból èt, majd jt fejl dött. Az apróbojtorján (1.) bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre; az ótör. eredet bojtorján megkülönböztet jelz je: apró, amely bojtorjánfajoktól (Arctium sp.; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja, hogy a közönséges párlóf termése a bojtorjánéhoz hasonló: „melyet horgas tüskéj , emberen, állaton megtapadó termésér l apróbojtorjánnak is hívnak” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 93); „mint az kendxrnek ollyan leuelei vannak, mikor meg erik az magua, ruhahoz ragad” (Beythe 102). A R. apróbojtorján elnevezést a népnyelv és a köznyelv máig rzi. A kisbojtorján egyedi adat, bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre. A kis jelz nek meg-

93

bojtosf különböztet szerepe van (hasonlóan az apró jelz höz). Az apróbasilikumbojtor Pápai Páriz Ferenc alkotása, a névnek nincs folytatása a magyar nyelvben. Pápai Páriz Ferenc a lat. Basilicum minus (Nyr. 29: 363) részfordításával hozta létre az apróbasilikumbojtort, a név a lat. minus ’kicsi’ fordítása, és a basilikum elem átvétele, a növény kiemelked gyógyító hatására utalhatott: vö. lat. basilicum ’königliches, királyi, királyhoz méltó’; a bojtor elvonással keletkezett a bojtorjánból. A kis bojtorján (2.), a földi királydinnye (3.), a nagy bojtorján (4.) bojtorján elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, mindegyik növénynek szúrós, ruhába kapaszkodó termése van. Vö. az Agrimonia eupatoria ’közönséges párlóf ’ egyéb neveivel, amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka, katibolha, koldustet , sz rféreg.

TESz.; EWUng.; NÉ. 21: 341–346. — Ö:
keser lapu~.

bojtorjánka 1816: Bojtorjánka (Baumgarten II. 8). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánka nevet Baumgarten alkotta, a név a bojtorján f név -ka kicsinyít képz s alakja. A bojtorjánka névben a kicsinyít képz hasonló szerepet tölt be, mint a korai elnevezésekben az apró (1405 k.: apróbojtorján) és a kis jelz (1395 k.: kisbojtorján); vö. bojtorján (1.). A kicsinyít képz a bojtorjánfajoktól (Arctium; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja a bojtorjánhoz hasonló termés: „Érett termései horgas sertéikkel ruhára, állatok sz rére kapaszkodnak” (Rápóti–Romváry 79). bojtorjánpárlóf 1911: Bojtorján párlóf (Cserey, Növényszótár 579). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánpárlóf összetett szó; a nevet Cserey Adolf alkotta, a név nem maradt fenn. Az el tag magyarázatára l. bojtorján (1.), az utótag magyarázatára l. párlóf . bojtosf 1813: Bojtos f (Magy. F vészk. 2. 366); 1903: bojtos f (Hoffmann–Wagner 213); 1911: bojtosf (Cserey, Növényszótár 22); 1948: bojtos f (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. — egy~ 1775: Egy bojtos-fü (Csapó 12). J:

bojtvirág ’ua.’. A bojtosf , egybojtosf ’páfrányfajta’ az ismeretlen eredet bojt -s melléknévképz s származéka, a névadás magyarázata, a növény csipkés, rojtos levélzete; vö. a bojt 1585-t l adatolható ’rojt’ jelentésben. TESz. bojt a.; EWUng. bojt a. bojtvirág N. bojtvirág (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 202). J: ’Amaranthus caudatus; bókoló amaránt’. A bojtvirág népi elnevezés, az ismeretlen eredet bojt és a virág összetétele, a névadás magyarázata a piros, bojtos, csüng virágzat.
bojza, bójza, bojzik, bojzing l. bodza

94

boldogasszonyf d ben, bokrok alatt, árnyékos helyeken fordul el . A név talán német hatásra jött létre, vö. R. ném. Staudenguckerl (< ném. Staude ’bokor’, guckerl ’szem, kukucska’). Marzell Anemone hepatica a.
bokor alatt kunkorgó l. bokor alatt kucorgó

bokál 1807: Bokál (Magy. F vészk. 133). J: ’Alchemilla; palástf ’. — karéjos ~ 1807: karélyos Bokál (Magy. F vészk. 134); 1841: karélyos Bokál (Barra 128). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. | taréjos ~ 1813: taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382). J: ’ua.’. A bokál az Alchemilla nemzetség megnevezése, Diószegi–Fazekas alkotása; a bokál szót a kelyhbokál nemzetségnévb l vonták el. Az ol. eredet bokály jelentése ’pohár’; a névadás magyarázata, hogy a növény levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. Hajnalhasadtával gyöngyszer harmatcseppek jelennek meg a levelek peremén, a cseppek vagy a pohárba kerülnek vagy kicsordulnak. A növény ezen tulajdonságának már a középkori alkimisták is varázser t tulajdonítottak. A karéjos, taréjos jelz k a levelek formáját jelzik. Diószegi Orvosi f vészkönyve a karélyos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) és a taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) nevet javasolja a R. oroszlántalp, palástf , Boldogaszszony palástja, Boldogasszony tenyere helyett. Gyógynövények enciklopédiája 33; TESz. bokály a.; EWUng. bokály a. — Ö: kelyh~.
bokor l. borbolya(~), csipke~, imádság~, kaporna(~), kazuár~, k ris(~), szederín~, szenna(~), tintabogyó~

bokrétafa 1807: Bokrétafa (Magy. F vészk. 243); 1948: Bokrétafa (MagyGyógyn. 161); 1998: bokrétafa (Priszter 292). J: 1807: ’Aesculus; vadgesztenye(fa)’. | 1948: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér ~ 1903: Fehér bokrétafa (Hoffmann–Wagner 76); 1948: Fehér bokrétafa (MagyGyógyn. 161). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. A bokrétafa Diószegi–Fazekas alkotása, a név az Aesculus nemzetség elnevezése; a bokréta el tag származékszó, az ismeretlen eredet bokor alapszóból alakult -éta több elem kicsinyít képz vel, 1585-t l adatolható ’virágfüzér’ jelentésben. A növénynévben a bokréta a gesztenyefa tömött, füzéres, felálló bugavirágzatára vonatkozik, a fehér jelz a virág színére utal. TESz. bokréta a.; EWUng. bokréta a. — Ö: gesztenye~.
Boldoganya mentája l. Boldogasszony mentája

Boldogasszony csipkéje 1775: Bóldogaszszony tsipkéje (Csapó 37); 1783: BóldogAÐzÐzony tsipkéje (NclB. 375); 1798: B[oldog] Aſſzony tsipkéje (Veszelszki 385); 1813: B[óldog] A[szszony] tsipkéje (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Rubus idaeus subsp. idaeus; málna’. A Boldogasszony csipkéje jelölt birtokos szerkezet, a csipke utótag valószín leg szláv eredet , ’tövis’ jelentés , a málna tüskés szárára utal. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

bokor alatt kucorgó 1903: Bokor alatt kuczorgó (Hoffmann–Wagner 116); 1948: Bokor alatt kunkorgó (MagyGyógyn. 101). J: ’Hepatica nobilis; nemes májvirág’. A bokor alatt kucorgó, bokor alatt kunkorgó elnevezések alapja, hogy a növény er-

TESz. csipke a.; EWUng. csipke a. boldogasszonyf N. boldogasszonyf (ÚMTSz.). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A boldogasszonyf népi név, nyilván a növény egyéb boldogasszony el tagú neveinek hatására jött létre, vö. Boldogasszony mentája,
Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere, boldogasszonylapu.

boldogasszonylapu boldogasszonylapu 1841: boldog aszszony lapu (Barra 209). J: ’Tanacetum parthenium; szi margitvirág’. A boldogasszonylapu Barra alkotása, valószín leg a Boldogasszony tenyere ’Tanacetum balsamita’ elnevezései (boldogasszonyf ,
Boldogasszony mentája, Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere) alapján hozta létre a nevet, a lapu utótag a növény hasznos leve-

95

Boldogasszony tenyere virágot, az illatáért szeretik. Ha a kapuban ültek, vagy a templomba mentek, ebb l törtek egy szárat és szagolgatták” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). A bizonytalan eredet oldal jelentése a növénynévben ’valakinek a közele, valaki mellett lev hely’ lehet, mivel ezeket az illatos növényeket az asszonyok közvetlenül a ház mellett termesztették vagy tartották felakasztva. A boldogasszony el tagra l. még
Boldogasszony tenyere.

leire utalhat, ezek azonban nem igazán nagy méret ek. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony mentája 1533: Anetum: Dille: Bodog azzon mentaia (Murm.: RMGl. 486); 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ Mentaÿanak fachÿard kÿ aÅ leweth” (OrvK. 315/23); 1578: Bodog aſÅſÅony Méntáya (Melius 104a); 1583: Bodog Azzony mentaya Mentha graeca Costus hortensis vulgo (Clusius–Beythe 6: BotTört. 128); 1775: Bóldog-AÐzÐzony Mentája (Csapó 186); 1783: Bóldog AÐzÐzony Mentája (NclB. 414); 1798: Bóldog Aſſzony méntája (Veszelszki 308); 1998: Boldogasszony mentája (Priszter 518). J: 1533: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1577 k., 1578, 1583, 1775, 1783, 1798: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. || Boldoganya mentája XVI. sz. e.: Herba sancte Marie: Bodog anya metaya (CasGl. c): RMGl. 485). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony mentája és a Boldoganya mentája jelölt birtokos szerkezetek, a lat. Herba sancte Marie (CasGl. c): RMGl. 485) és a Beatæ virginis mentha (Clusius–Beythe 1584. 21) fordításával keletkeztek, a növény menta illatú. Idegen nyelvi megfelel re vö. Frauenminze ’asszonymenta’, Marien-kraut ’Máriaf ’. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

TESz. oldal a.; EWUng oldal a. Boldogasszony palástja 1775: BóldogAÐzÐzony palástja (Csapó 208); 1783: BóldogAÐzÐzony paláÐtya (NclB. 332); 1798: Bóldog AÐzÐzony’ paláÐtja (Veszelszki 33); 1813: B[óldog] A[szszony] palástja (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony palástja jelölt birtokos szerkezet, a ném. Unſerfrauen Mantel (Csapó 208); Frauenmantel, unſerer lieben Frauenmantel (NclB. 332) tükörfordítása. A névadás alapja a levelek palástszer formája. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Marzell Alchemilla vulgaris a. Boldogasszony rózsája 1783: Bóldog AÐzÐzony rósája (NclB. 371); — N. bódogasszonrózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A Boldogasszony rózsája jelölt birtokos szerkezet, a latin eredet rózsa a kövirózsa húsos, csillagszer en álló leveleire vonatkozik. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony oldala N. Boldogasszony oldala (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony oldala népi név, jelölt birtokos szerkezet, ahol a boldogasszony el tag a vényasszonyokra utal, akik a „A virágos szárát vízbe is teszik vagy kézben tartva szagolgatják. Ezt is, mint a többi vénasszony-

Boldogasszony tenyere 1. 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek, kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. 592/5); 1998: Boldogasszony tenyere (Priszter 518). J: 1577 k.: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1998: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. ▌ 2. 1813: B[óldog] A[szszony] palástja, tenyere (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony tenyere (1.) jelölt birtokos szerkezet, nevét a kéz ujjaira emlékeztet levelekr l kapta. A Boldogasszony el tag magyarázata, hogy a növény menta illatú, ugyanis Máriáról, Boldogasszonyról általában az illatos, hasznos növényeket nevezték el,

Boldogasszony tövise vö. lat. Herba sancte Mariae; ném. Marienwurzel, Mariawürzkraut. A hegyeskaréjú palástf (2.) Boldogasszony tenyere elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek karéjosak. Boldogasszony tövise 1578: Bo:[ldog] aſÅ: [szony] txuiſſe (Melius 46a). J: ’Silybum marianum; máriatövis’. A Boldogasszony tövise Melius alkotása, jelölt birtokos szerkezet, a lat. Carduus S[ancti] Marię (Melius 46a) tükörfordítása. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Vö. máriatövis.

96

bolhaöl f tása, a növény a rovarokat és az egyéb kártev ket el zi: „a’ harmatos leveleivel balhákat Íznek, és ha a’ lovak e’ fÍ’ nedvével megkenetnek, a’ férgek (legyek) meg nem lepik. A’ húſt ha meg-ſózzák, és e’ fÍ’ leveleivel bétakarják, a’ legyek bé-nem pökig. Vizben fftt magva vizével jó a’ házat, és az ágyat öntözni: mert a’ balhákat és egyébb férgeket elÍz” (Veszelszki 344). A erdei peremizs (3.) bolhaf neve szintén német mintára jött létre, vö. ném. Flöhkraut, ill. Flöhpflanze. A bolhahalál Melius alkotása, összetett szó az utótag az uráli eredet hal ’megsz nik mozogni, megdermed’ -l képz s változata, Melius találó neve azt fejezi ki, hogy a növény ’a bolha halálát okozza’. A névadás alapja, hogy a növényt bolha ki zésére használták: „Balhat, pokot, rut ferget, kigyot, el ×z: vala hol el himtik” (Beythe 89). A névadás magyarázatára l. még bolhaöl f . Marzell Coriandrum sativum a.; Genaust Coriándrum a. bolhaöl f 1. 1578: Balha xlx f× (Melius 113a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. ▌ 2. 1578: Balha xlx f× (Melius 138a). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolha z f 1578: Balha ºzx f×nec gr. (Melius 138a). J: ’ua.’. A csombormenta (1.) bolhaöl f elnevezésének alapja, hogy a növény „füſtje balhákat Íz” (Veszelszki 363). Melius így magyarázza a név keletkezését: „Pulegium, az az, Balha xlx f×, mert ha à Pulegium virágos f×uét meg gyutod az Balhákat meg xli à f×ſti: Az mely ágyra, Paplanra rakyác balha ott nem lakic” (Melius 113a). Melius az ismeretlen eredet lat. szakny.-i pulegium szót a lat. pūlex ’bolha’ szóból származtatja. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Flohkraut ’bolhaf ’. Az erdei peremizs (2.) bolha z f és bolhaöl f elnevezése Melius alkotása, a névadás magyarázata, hogy a növényt férgek, bolha, csimáz ki zésére használták. Melius azonban másféle magyarázatot is f z névadásához: „ſÅélesb à leuele mint az Iuollyánac, de fekete ſÅobáſu, vgyan mint ha Balha volna rayta, à leuelét à Balha igen ęſÅi mint az KapoſÅtát à kertben: Azért hiyác Czimáz f×nec, Balha ºzx f×nec” (Melius 138a). A néva-

TESz. tövik a.; tövis a.; EWUng. tövik a., tövis a.; UEWb. 520 a.
bolha l. kati~

bolhaf 1. 1500 k.: Coriandrvm: belend fÿ[w]; balha [fÿw] (Herb. a): RMGl. 255); — N. bolhaf (MagyGyógyn. 185). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. ▌ 2. 1578: Balha f× (Melius 174a); 1775: Balha-fü (Csapó 26); 1783: Balha-fü (NclB. 363); 1798: Balha-fÍ (Veszelszki 343); 1813: Balhaf (Magy. F vészk. 2. 364); — N. bolhaf (ÚMTsz.). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1783: Balha-fü (NclB. 415). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolhahalál 1578: Balha halál (Melius 138a); 1595: balha halal (Beythe 88a); 1775: Balhahalál (Csapó 248); 1783: Balha halál (NclB. 415). J: ’ua.’. A bolhaf ’kerti koriander’ (1.) szláv eredet bolha el tagjának magyarázata, hogy a növény büdös illatú, és a büdös növényeket bolhairtásra használták, ill. a névadásra hatással lehetett a lat. szakny.-i coriandrum és a német elnevezések, bár ezekben poloska állatnév szerepel; a lat. coriandrum név a növény b zös, poloskaszagára utal (< gör. koríandron, koríannon, koríanon ’koriander’ < gör. kóris ’poloska’ < gör. káron ’kömény’, kár ’tet ’); ném. Wanzendill ’poloskakapor’, Wanzenkraut ’poloskaf ’. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény csimázillatúf elnevezése. A borsos keser f (2.) bolhaf neve a ném. Flxhekraut (Melius 174a) tükörfordí-

bolhasepr dás magyarázatára l. még bolhaf . Genaust pulégium a.; Pulicária a. bolhasepr N. bàlhasöprü (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A bolhasepr népi név, a szláv eredet bolha és az ótörök eredet sepr összetétele. A névadás alapja, hogy a növényt „Sepr nek, bolhasepr nek használják, tüszejt sepernek vele” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205.
bolha z f l. bolhaöl f

97

bolyhosvirág 2. bolondító² (ÚMTsz.). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. ▌ 3. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. ▌ 4. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum nigrum; fekete csucsor’. A bolondító a bolondítóf névb l elvonással keletkezett, a névadás magyarázatára l. bolondítóf . A bolondító elnevezés Márton Természethistóriai képeskönyvében t nt fel. A névadás magyarázata, hogy mind a négy növény mérgez , halált okoz, és megbolondítja az embert. bolondítóf 1. 1578: bolondito f×nec gr. (Melius 85a). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. ▌ 2. 1585: Bolondito fÖ (Cal. 146); 1775: Bolondító-fü (Csapó 33); 1783: Bolonditó-fü (NclB. 339); 1798: Bolondító-fÍ (Veszelszki 252); 1807: bolondítóf (Magy. F vészk. 174); 1852: Bolonditófü (Gönczi 61). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A bolondítóf a lat. Morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius így magyarázza: „eſÅt Morianac, az az, bolondito f×nec mongyác” (Melius 85a). A bolondító beléndek (2.) bolondítóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a növény hatására utal: „emberre nézve... minden része ... halálos, mérges” (Barra 336), „felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42), „mérges, bódító, kábító” (Magy. F vészk. 2. 169). A XVI. századi Orvosi könyv ezt írja a bolondító beléndekr l: „AÅ kÿ eÅth megh eÐÅÿ vagÿ megh ÿÐÐÅa, Åÿnthe olÿanna chÿnalÿa mÿnemw aÅ (OrvK. 617/32–33) reņgh emb†r, Elmeÿeth el veÅÿ, es haÐonlowa teÅÿ aÅ el aÿulthoÅ, Såeme megh veor†ÐІdik, vÿÅketh aÅ teÐte es reÅketh” (OrvK. 618/1–2), „A’ ki tudatlanságból a’ Belénd-magtól meg-bolondúlt, annak ketske-tejet, mézes vízet, tökmagot, és diót, jól öſzve-törve, adjanak néki be italban, megint eſzére jön” (Veszelszki 252). Genaust mório a. bolyhosvirág N. bolyhosvirág (MagyGyógyn. 216). J: ’Menyanthes trifoliata; vidraf ’.

bolondbingó 1903: bolonbingó (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bolond bingó (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondbingó ’bolondbogyó’ szláv eredet bolond el tagja arra utal, hogy a növény mérgezést okoz, a bingó ’gubó alakú termés’ a bogyó alakváltozata, a fekete termésre vonatkozik. Vö. bolondf , bolondítóf . TESz. bigyó a., bogyó a.; EWUng. bigyó a., bogyó a.; ÚMTsz. bimbó a. bolondf 1. 1578: Bolond f× (Melius 52); 1783: Bolond-fü (NclB. 340); 1798: Bolond fÍ (Veszelszki 305); 1807: Bolondf (Magy. F vészk. 175). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’. ▌ 2. 1791: Bolond-fü (Lumnitzer 90); 1948: bolondf (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondf a lat. morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius ezt írja: „ennec Morion neue, az az, Bolond f× neue”, „végre vgyan bolonda tenne” (Melius 52). A névadás magyarázata, hogy a növény súlyos mérgezést okoz. A bolondf ’maszlagos nadragulya’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, ugyancsak mérgezést okoz, fogyasztása bolonddá teszi az embert. Genaust mório a.; Nyr. 127: 331. bolondító 1. 1805–13: „A’ bolondító felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42); — N. bolondító (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9); bolondító (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌

borágó A bolyhosvirág népi név, az ismeretlen eredet bolyhos ’rojtos, szálakkal borított’ el tag magyarázata a növény gyönyör fehér és rózsaszín rojtos virágja. TESz. bolyhos a.; EWUng. bolyhos a. borágó 1. 1533: Est et satiua buglossus, quam Boraginem triuiales uocant: Burritsch: Borag (Murm.: RMGl. 123); 1578: Borágo (Melius 152), Boragonac gr. (Melius 152a); 1595: Borrago (Beythe 119); 1664: Borrago, Borago (Lippay 86); 1775: Borágo (Csapó 27); 1783: Borrágó (NclB. 334); 1791: Borrák (Lumnitzer 76); 1792: Borrágó dinnye Ðzagú fÍvet (Nedeliczi 51); 1798: Borágo (Veszelszki 106); 1807: Borrágó (Magy. F vészk. 155); 1847: borágo (Peregriny 354). J: ’Borago officinalis; kerti borágó’. — kerti ~ 1807: kerti Borágó (Magy. F vészk. 155); 1843: kerti Borágó (Bugát, Szóhalm. 42); 1998: kerti borágó (Priszter 50). J: ’ua.’. | orvosi ~ 1872: Orvosi Borágó (Hazslinszky, MagyarhonEdényes. 226). J: ’ua.’. — ~f 1745: Borágo-fü (Torkos 6); 1792: borrágó fÍnek (Nedeliczi 51); 1833: Borrágóf (PallasLex. 537). J: ’ua.’. ▌ 2. — mezei~ 1578: mezei Boragonac gr. (Melius 151). J: ’Echium vulgare; közönséges kígyószisz’. A borágó a középlatin borr#go, borago alak átvétele, amely talán az arab abū ‘araq ’izzasztószer’ szóból származik. A borrágó, borágó alakváltozatok feltehet leg latin hatásra alakultak ki. A borágó megkülönböztet jelz i: orvosi és kerti. Diószegi m ve, az Orvosi f vészkönyv a kerti Borágó (Magy. F vészk. 2. 162) nevet javasolja a R. kerti atracél (→ atracél) helyett. A kígyószisz (2.) borágó neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, Melius leírja, hogy azért adta a kígyószisznek a borágó nevet, mert hasonlít a kerti borágóhoz, a mezei jelz célja, hogy megkülönböztesse a kertit l: „Haſonlo az AtratzAlhxz [kerti borágó], kéc à virága, txuiſſes ſÅxrxs à leuele, ſÅára” (Melius 151). EtSz. I: 476; Nyr. 12: 349; MNyj. 39: 127–133; Genaust Borágo a. borbélycsombor 1578: Barbęly Czombornac gr. (Melius 110a). J: ’Mentha
bonzalgó l. ballangókóró

98

borbolya pulegium; csombormenta’. || borbélyf mosócsombor 1578: Barbély fx moſo Czomborra (Melius 113). J: ’ua.’. A borbélycsombor és a borbélyf mosócsombor nevek Melius alkotásai, összetett szavak. A borbély és a borbélyf mosó nevek borbély ’haj és szakáll ápolásával foglalkozó szakember’ el tagja német, valószín leg bajor-osztrák eredet , a f ’fej’ jelentés , a névadás szemléleti háttere, hogy a borbélyok ebb l a növényb l készült f zetben mosták a fejet, Melius így magyarázza: a „Barbęllyoc, ebben moſſac à feyet” (Melius 107). Az utótagra l. csombor. TESz. borbély a.; EWUng. borbély a.
borbélyf mosócsombor l. borbélycsombor

borbélypolaj 1578: Barbęly polay (Melius 108a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. A borbélypolaj nevet Melius alkotta, a névnek nincs folytatása. A borbély el tag magyarázatára l. borbélycsombor, az utótagra l.
polaj.

Szabó, Melius 415. borbolya 1. 1793: borboja (EtSz.); 1948: Borbolya (MagyGyógyn. 103); 1998: borbolya (Priszter 314); — N. burbolya, burbora (ÚMTsz.). J: ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. — közönséges ~ 1998: közönséges borbolya (Priszter 314). J: ’ua.’. — ~bokor 1998: borbolyabokor (Priszter 314). J: ’ua.’. ▌ 2. N. borbolya (Jávorka 266); Borbolya (MagyGyógyn. 300). J: ’Achillea millefolium subsp. millefolium; közönséges cickafark’. A borbolya bizonytalan eredet , a R. barbara, borbala (l. még ürömborbolya) alakok alapján egy k. lat. *barbara ’sóskafa’ átvételét tehetjük fel, ez azonban nem mutatható ki, csupán egy k. lat. barbaris. A borbolya a korai adatokban csak az ürömborbolya (els megjelenése: 1583) összetételben t nik fel, a borbolya önálló megjelenése: 1793. A borbolya növénynév népetimológiás alakulat is lehet, a Barbara, Borbála személynevek hatással lehettek létrejöttére. A közönséges cickafark (2.) borbolya neve népi elnevezés; az elnevezést hasonlóság alapján kapta, több kicsi részb l álló, illatos virágzata van. Jávorka 266; TESz.; EWUng. — Ö: sós-

bordalap
ka~, üröm~. borda l. ördög~

99

borjúfej f l. fekete fodorka (→ fodorka). A kacskaringós (4.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása, a jelz t azzal magyarázzák, hogy „lombjai ſzárnyasonn kikanyargattak” (Magy. F vészk. 557). A k rutabordalap (5.) Diószegi–Fazekas alkotása; az el tag a növény R. k ruta nevének átvétele. bordon 1807: Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum; szamárbogáncs’. — fehérhátú ~ 1807: Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. A bordon a szamárbogáncs ’Onopordum’ nemzetségnév neve, Diószegi–Fazekas alkotása, a lat. Onopordum nemzetségnév végéb l vonták el a bordon nevet. A fehérhátú jelz arra utal, hogy a levelek fehéresek, „molyhosok” (Magy. F vészk. 460). Diószegi Orvosi f vészkönyve a Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 2. 365) nevet javasolja a R. fehér
bogáncskóró (→ bogáncskóró), fehérhátúlapu (→ lapu) és a töviseslapu (→ lapu) helyett.

bordalap 1. 1807: Bordalap (Magy. F vészk. 557). J: ’Asplenium; fodorka’. — szarvasnyelv ~ 1807: Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1843: szarvasnyelv Bordalap (Bugát, Szóhalm. 43). J: ’Asplenium scolopendrium; szarvasnyelvpáfrány’. — ~f 1948: Bordalapf (MagyGyógyn. 35). J: ’ua.’. ▌ 2. — csipkés ~ 1807: tsipkés Bordalap (Magy. F vészk. 388); 1903: csipkés bordalap (Hoffmann– Wagner 213); 1948: csipkés bordalap (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | zilálthajú ~ 1903: zilálthaju bordalap (Hoffmann–Wagner 213); 1911: zilálthajú bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’ua.’. ▌ 3. — feketéll ~ 1807: feketéll Bordalap (Magy. F vészk. 558). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 4. 1903: Bordalap (Hoffmann–Wagner 211); 1911: bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’Asplenium ceterach; pikkelypáfrány’. — kacskaringós ~ 1807: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1813: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 2. 378). J: ’ua.’. ▌ 5. — k ruta~ 1807: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 558); 1813: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 2. 386). J: ’Asplenium rutamuraria; kövi fodorka’. A bordalap Diószegi–Fazekas alkotása; az Asplenium nemzetség elnevezése. A bordalap összetett szó, a szláv eredet borda ’bordára emlékeztet kiemelkedés’ és a lap ’valaminek a lapos fele’ összetétele, a nemzetség a bordalap nevet a levelek hátoldalán látható, bordaszer en elhelyezked spóratokokról kapta; a szarvasnyelvpáfrány (1.) szarvasnyelv jelz je megkülönböztet szerep , magyarázatát l. szarvasnyelv f . Diószegi Orvosi f vészkönyve a Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 2. 388) nevet javasolja a R. szarvasnyelv f és címnyelv f (→ gímnyelv) helyett. A különféle jelz k (2– 5.) az Asplenium nemzetséghez tartozó páfrányfajokat különítenek el. A csipkés (2.) jelz re l. csipkés fodorka (→ fodorka); a növény zilálthajú jelz je Cserey alkotása, a laza, csipkés levélzetre utal. A feketéll (3.) jelz re

borfest 1798: Bor-feÐtf (Veszelszki 159); 1813: Borfest (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A borfest összetett szó, a bor el tag ótörök eredet , a fest utótag jelentése ’megszínesít’; a névadás magyarázata, hogy a bíborvörös bogyókkal a silány min ség borokat festették: „némelly gazdák a’ boraikat feÐtegetik véle, a’ honnét a’ bor-feÐtf nevet viseli” (Veszelszki 159). Vö. fest sz l (→ sz l ). borjúfark 1578: Boriu fark (Melius 146a). J: ’Verbascum sp.; ökörfarkkóró’. — ~f 1903: Borjúfark-f (Hoffmann–Wagner 38). J: ’Verbascum thapsus; molyhos ökörfarkkóró’. A borjúfark összetett szó, a borjú el tag csuvasos jelleg ótörök jövevényszó, az elnevezés magyarázata, hogy a hosszú, sárga szín virágzatot borjú farkához hasonlónak találták. Vö. ökörfark. borjúfej f 1578: Boriu feyx f× (Melius 165a). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúfej f Melius alkotása, valószín leg a felsorolt R. latin nevek hatására alkotta;

borjúfül

100

borjúpázsit

vö. Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. ký#n, genitív kynós ’kutya’; gör. kephale ’fej’), Bucranion (Melius 165a) (< gör. boûs ’ökör’). Melius így magyarázza a névadást: „mint egy Ebnec, vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a), a növény magháza borjúfejhez hasonló. Vö. a növény egyéb metaforikus elnevezéseivel: borjúorrúf , ahol a növény magházát nem fejhez, hanem orrhoz hasonlítják, valamint l. még ebfej f . Genaust Cephalándra a., bucéphalus a. borjúfül 1595: Boriu fijl (Beythe 79a); 1783: Borju fül (NclB. 410); 1798: Borjú-fÍl (Veszelszki 248); 1813: Borjúfül (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Hieracium murorum; erdei hölgymál’. — ~f 1798: Borjú-fÍl-fÍnek gr. (Veszelszki 248). J: ’ua.’. A borjúfül Beythe alkotásának t nik, Beythe m ve pedig Melius Herbáriumának vette át nagy részét. Melius a növényt egérfül néven említi, lehetséges, hogy Beythe ezt vette át borjú el taggal, vagy névadására hatással lehetett a számtalan borjú el tagú növénynév, amely Melius Herbáriumában el fordul, pl. borjúlábf , borjúfej f , borjúorrúf . A névadás szemléleti háttere, hogy az apró, szürkés, sz rös levelek állatfülhöz hasonlóak. Az erdei hölgymálnak a magyarban nincs borjú állatnévvel alkotott elnevezése, a német nyelvben ökör el tagú elnevezése van, pl. Ochsenzung ’ökörnyelv’; vö. a latin név szerinti mutatóval. Marzell Hieracium murorum a.; Kádár– Priszter 21. borjúlábf 1. 1578: Boriu labu f× (Melius 89); 1775: Borju láb-fü (Csapó 40); 1783: Borjú láb-fü (NclB. 422); 1807: Borjúlábf (Magy. F vészk. 520); 1948: borjúlábf (MagyGyógyn. 47). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. || borjúláb 1798: Borjúláb (Veszelszki 73); 1813: Borjuláb (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. ▌ 2. 1595: borui labu fiju (Beythe 51a). J: ’Dracunculus vulgaris; közönséges sárkánykontyvirág’. A foltos kontyvirág (1.) borjúlábúf neve Melius alkotása, a lat. Pes vituli (Melius 89) (< lat. pes ’láb’, lat. vitulus ’borjú’) fordításá-

val alkotta. A növény nevét a borjúlábra emlékeztet levelekr l kapta. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Kalbsfuß; ang. calf’s-foot ’borjúláb’. A közönséges sárkánykontyvirág (2.) borjúlábúf neve a levelek hasonlósága alapján keletkezett. Marzell Arum maculatum a. borjúorrúf 1578: Boryu orru f× (Melius 165); 1595: Boryu orru fiju Antirrhinum, Bucranion, Cynocephaloea (Beythe 120a); 1775: Borjú orrú-fü (Csapó 39); 1783: Borju orru fü (NclB. 391); 1807: borjú orrú f (Magy. F vészk. 362). J: 1578, 1595, 1775: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1783, 1807: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorr 1792: bornyú orra (Nedeliczi 183), 1813: Borjúorr (Magy. F vészk. 2. 366). J: 1792: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1813: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorrú 1798: Borjúorrú (Veszelszki 61). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúorrúf Melius alkotása, a ném. R. Kalbsnaße (Melius 165) tükörfordítása. Melius leírása magyarázza a névadási motivációt: „A magua à leuele kxzxt mint egy Boriunac az orra, Boryuorru f×nec hiyác” (Melius 165a). Melius valószín leg a vad változatot (vetési oroszlánszáj) nevezte el, ezt a nevet a kés bbiekben a kerti változatra (kerti oroszlánszáj) is alkalmazták. A borjúorr és a borjúorrú elvonással keletkezett a borjúorrúf elnevezésb l. Vö. orrosfej f . Nyr. 127: 478. borjúpázsit 1783: Borju páÐit (páÐint) (NclB. 322); 1807 e.: Borjúpásit (Julow 255); 1807: Borjú-pázsit (Magy. F vészk. 96); 1998: borjúpázsit (Priszter 301). J: 1807 e., 1998: ’Anthoxanthum; borjúpázsit’. | 1783, 1807, 1998: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. — illatos ~ 1998: illatos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. | szagos ~ 1903: Szagos borjupázsit (Hoffmann–Wagner 16); 1998: szagos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’ua.’.

boróka

101

borostyán

A borjúpázsit feltehet leg Benk alkotása; a névadás alapja az lehet, hogy a borjakkal legeltették ezt a füvet. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a szagos Kéthímpá’sit (Magy. F vészk. 2. 366) nevet javasolja a borjúpázsit helyett; a kéthímpázsit azonban nem maradt fenn, helyette a borjúpázsit a növény hivatalos magyar elnevezése lett. Az illatos, szagos jelz a növény finom illatát jelzi, a lat. szakny.-i odoratum (< odor ’illat’) fordítása, magyarázata, hogy a növény „Er s cumarin-szagával a szénának kellemes, úgynevezett szénaillatot kölcsönöz” (Hoffmann– Wagner 92). Genaust odoratíssimus a. boróka 1791: „A’ Gyalog-feny … gyüm ltsét a’ Nógrád-varmegeiek Borókának nevezik” (MNy. 32: 316); 1798: Boróka (Veszelszki 265); 1808: Borók (Sándor I., Sokféle 12: 20); 1816: Borok (Gyarmathi, Voc.); 1998: boróka (Priszter 405). J: 1791: ’Juniperus communis; a közönséges boróka bogyója’. | 1798: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. — közönséges ~ 1998: közönséges boróka (Priszter 405). J: ’ua.’. A boróka szlovák eredet ; vö. szlk. N. borovka, bor&vka, ir. borievka; cseh borůvka ’fekete áfonya’; le. borówka ’áfonya’; or. борóвка ’áfonya’. A szlovák szó a szlk. bor, b&r ’feny fa’ származéka. TESz. boróka a.; EWUng. boróka a. — Ö: gyalogfeny ~. boronafa 1903: Boronafa (Hoffmann– Wagner 99). J: ’Prunus spinosa; kökény’. || boronatüske N. boronatüske (Jávorka 592). J: ’Prunus spinosa; kökény’. A névadás magyarázata, hogy az egész növény tüskés, ezért a déli szláv vagy szlovák eredet borona ’a felszántott föld porhanyósítására használatos mez gazdasági eszköz’ tüskéihez hasonlítható. A tüske utótagra l. borostyántüske. Vö. ekeakadály, ekegúzs. TESz. borona a.; EWUng. borona a.
boronatüske l. boronafa

virág N. Borongóvirág (MagyGyógyn. 322). J: ’ua.’. A borongóf növénynév borongó el tagja ótörök eredet szócsalád származéka, a borong ’sötétlik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka; vö. még ború ’sötét felh ’. A névadás magyarázata, hogy a virágok borongós, es s id ben nem nyílnak ki. TESz. borít a.; EWUng. borít a.
borongóvirág l. borongóf

borongóf 1775: Burongó-fü (Csapó 291); 1783: Búrongó-fü (NclB. 420); 1798: Burongó-fÍ (Veszelszki 119); 1813: Burongóf (Magy. F vészk. 2. 367). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || borongó-

borostyán 1. 1282: „in Pethna potoka, vbi commetatur terre Burstian” (TESz.); 1500 k.: De lauro: Borostyan (StrassbGl.: RMGl. 124); 1595: Boroſtyan (Beythe 55); 1998: borostyán (Priszter 390); — N. barisnya, bruscsin, burusnyán (MTsz.); barastyány, barastyi™ny, boroscsány, boroscsián, borosnyán (ÚMTsz.). J: 1282, 1500 k.: ’Hedera helix; erdei borostyán | Laurus nobilis; közönséges babérfa’. | 1595, 1998: ’Hedera helix; erdei borostyán’. — erdei ~ 1998: erdei borostyán (Priszter 390). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. | fái ~ 1510 k.: radix hedere: faj borosti [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera arborea: Faÿ borosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1775: Fai-borostyán (Csapó 44); 1783: Fai BoroÐtyán (NclB. 343); 1798: Fái Boroſtyán (Veszelszki 243). J: ’ua.’. | fára-futó ~ 1775: Fárafutó-borostyán (Csapó 44); 1783: Fára fútó BoroÐtyán (NclB. 343). J: ’ua.’. | folyó ~ 1583: folyo boros tyan (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130); XVI. sz. v.: Hedera: Folyo borostyan (De Medicinali: RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi ~ 1510 k.: terrestis: foldj boros [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera terrestris: Fewldÿborosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1540 k.: Edera Terrestris: fewldÿ borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1998: közönséges borostyán (Priszter 390). J: ’ua.’. — ~fa 1395 k.: eginus: borostian fa (BesztSzj.: RMGl.); 1540 k.: Edera Arborea: fa borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi folyó ~f 1583: fody folyo borostian fiu (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130). J: ’ua.’. ▌ 2. — kis földi~ 1578: „EſÅt hiyác Laureolanac, az az, Vékony leuel× kis fxldi Boroſtyánnac” (Melius 185a). J: ’Polygonatum odoratum; orvosi salamonpecsét’. — földi~f

borostyánlevel f

102

borostyánrózsa

1578: Fxldi boroſtyán f× (Melius 185a). J: ’ua.’. | laurus~f 1578: Laurus boroſtyánf× (Melius 185a). J: ’ua.’. ▌ 3. — földi~ 1813: f ldi Borostyán (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Ruscus hypoglossum; lónyelv csodabogyó’. — ~f 1798: Borostyán-, Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). J: ’ua.’. | földi~f 1578: fxldi Boroſtyán f× (Melius 184); 1775: Földiborostyán-fü (Csapó 20). J: ’ua.’. ▌ 4. — földi~ 1775: Földi-borostyán (Csapó 45); 1783: Földi-boroÐtyán (NclB. 343). J: ’Vinca minor; kis meténg’. | földi mászó~ 1841: földimászó borostyán (Barra 269). J: ’ua.’. ▌ 5. 1841: borostyán (Barra 311). ). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. — apró földi~ 1948: Apró földi folyóborostyán (MagyGyógyn. 228). J: ’ua.’. | földi~ 1775: Földiborostyán (Csapó 43); 1783: Földi BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. | földön futó~ 1775: Földön futó borostyán (Csapó 43); 1783: Földön fútó BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. ▌ 6. — erdei~ N. erdeji borostyán (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | mezei~ N. mezeji borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | piros~ piros borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | vad~ 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32. Boroſtyán a.). J: ’ua.’. A borostyán szláv, valószín leg szerbhorvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. b”ščan, b‘šcan, b‘štan ’borostyán, repkény’; szln. brščnl; szlovák bečtan; le. R. brzeszczan ’ua.’. A magyar alakváltozatok részben a magyarban alakultak ki, részben pedig többszörös átvétel eredményei. A borostyán forrása a szb.-hv. R. brьšcan, a boroscsán forrása a szb.-hv. R. brьščanъ lehetett. Az adatok azt mutatják, hogy a borostyán növénynévnek számtalan jelentése van, ezeket a jelentéseket a jelz k különítik el; a legtöbb hasonlóság alapján létrejött elnevezés a növény örökzöld tulajdonsága és b rszer levele alapján alakult ki. A borostyán eredeti jelentése a erdei borostyán (1.) lehetett, a közönséges babérfa (1.) jelentés hasonlóság alapján alakult ki, mivel mindkét növény levele sötétzöld, b rnem , örökzöld. Az erdei, fái, fárafutó, folyó,

földi, közönséges, földi folyó (1.) magyarázata, hogy a növény vadon, erd ben n , „a’ fákra, kf-falakra, és egyéb ſzomſzéd támaſzakra tekervényesen fel-fút” (Veszelszki 244). Az orvosi salamonpecsét (2.) kis földiborostyán, földiborostyánf és laurusborostyánf elnevezései Melius alkotásai; Melius az orvosi salamonpecsétet az erdei borostyánhoz, ill. a közönséges babérhoz hasonlítja, megkülönböztet jelz i: kis és földi. A laurusborostyánf el tagja a lat. laurus ’babér’ átvétele; vö még laurusf . A lónyelv csodabogyó (3.) levélszer ágacskái b rnem ek, örökzöldek, a kis meténg (4.) szintén örökzöld, földön kúszó növény, mindkett hasonlóság alapján kapta borostyán nevét. A kerek repkény (5.) földi, apró földi és földön futó jelz inek magyarázata, hogy a növény „a’ ffld-ſzint hamar el-terjed mint a’ perje” (Veszelszki 243); a kerek repkény borostyán neve a lat. szakny.-i Glechoma hederacea utótagjának fordítása, vö. lat. heder#ceus ’borostyánszer , borostyánzöld’. A borostyán ’farkashárs’ (6.) jelentésben egyetlen adattal jelenik meg a történeti forrásokban (1801), els sorban a növény népi neve. A név nyilván a farkashárs boroszlán elnevezése mellett jött létre (lehet két külön átvétel is a szerb-horvátból), s t a növény ’babér’ jelentés latin neve is hathatott rá; vö. lat. szakny.-i Daphne (< lat. daphn# ’babér’). Hasonló szemlélet névadásra a farkashárs német nevei között is találunk példát, pl. R. ném. Lorbeerkraut ’babérf ’; R. ang. dwarf bay ’törpebabér’. Vö.
boroszlán.

Marzell Polygonatum odoratum a.; TESz.; EWUNg.; Genaust lauréola a., Hédera a. — Ö: farkas~, kutya~, repkény~. borostyánlevel f 1775: Borostyán levelü-fü (Csapó 242); 1783: Borostyán levelü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. A széleslevel zsázsa borostyánlevel f elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, Csapó alkotása, a növény levelei az erdei borostyánéhoz hasonlóak. borostyánrózsa 1841: borostyánrózsa (Barra 268). J: ’Nerium oleander; leánder’. A borostyánrózsa összetett szó, az el tag-

borostyántüske

103 Kniezsa, SzlJsz. 104; Éder, Benk TESz.; EWUng. — Ö: farkas~.
borovicska l. borovnyica

bors 64;

ra l. borostyán, az utótagra l. rózsa. A névadás magyarázata, hogy a leánder levelei „mindég z ldek, b rformák” (Magy. F vészk. 183), örökzöldek, mint az erdei borostyán levelei, a leánder rózsaszer virágjára utal a rózsa utótag . borostyántüske N. borostyántüske (MagyGyógyn. 41); borostyántüske (ÚMTsz.). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borostyántüske népi név, a borostyán el tag arra vonatkozik, hogy a közönséges boróka is örökzöld, az utótag arra utal, hogy feny szer tüskéi vannak a növénynek. A tüske utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogaszszony tenyere.

TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520. boroszlán 1. — vad~ 1783: Vad BoroÐzlán (NclB. 362). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. || boroszlán 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32 Boroſtyán a.); 1807 e.: Boroszlán (Julow 258); 1807: Boroszlán (Magy. F vészk. 252). J: 1801: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | 1807 e.: ’Daphne; boroszlán’. ▌ 2. 1784: boroszlán (SzD. 14). J: ’Laurus nobilis; közönséges babérfa’. A boroszlán szerb-horvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. brstan, brstran, bersljan ’borostyán, repkény’. Megtalálható több más szláv nyelvben is: blg. бръшл_н; szln. bršlj&n; cseh R. brziestan; le. R. brzestan, brzostan. A magyarba feltehet leg a szb.-hv. brstan került. A boroszlán 1783-ban t nik fel Benk József m vében: boroszlán ’Syringa vulgaris; orgona’ [1783: BoroÐzlán (NclB. 320)] és vadboroszlán ’Daphne mezereum; farkashárs’ (2.) jelentésben. A név megterheltsége nagy, már megjelenésekor több növényre használták, nyilván hasonlóságon alapuló névátvitellel (hasonló a virágzat, a termés). A boroszlán nevet 1807ben Diószegi és Fazekas a ’Daphne’ nemzetség megnevezésére foglalta le, ez ma is érvényes. Vö. borostyán.

borovnyica N. borovnyica (MagyGyógyn. 208); borovnyica, borovnyic™ (ÚMTsz.). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. || borovicska 1841: borovicska (Barra 417). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borovnyica a szlovák borovnyica ’fekete áfonya’ átvétele. A borovicska szintén szlovák eredet ; vö. szlk. borovička ’borókapálinka’; cseh borovička; le. borowiczka. A szlovák szó a szlk. borievka, N. borovka, bor&vka ’borókabogyó’, borovica ’erdei feny ’, N. borovnica ’fekete áfonya’ családjába tartozik. A borovicska növénynév magyarázata, hogy a közönséges boróka bogyójából f zik a pálinkát. TESz. borovicska a.; EWUng. borovicska a. bors 1. 1395 k.: píper: bors (BesztSzj.: TESz.); 1595: Bors (Beythe 50); 1783: Bors (NclB. 322); 1998: bors (Priszter 458); — N. bos, bros (ÚMTsz.). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. — fekete ~ 1948: fekete bors (MagyGyógyn. 351); 1998: fekete bors (Priszter 458). J: ’ua.’. | közönséges fekete ~ 1783: közönséges fekete Bors (NclB. 322). J: ’ua.’. — ~cserje 1998: borscserje (Priszter 458). J: ’ua.’. | ~fa 1595: bors fanak gr. (Beythe 50). J: ’ua.’. ▌ 2. — vízi~ 1578: Vizi bors (Melius 174a); 1775: Vizi-bors (Csapó 26); 1783: Vizi bors (NclB. 363). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1584: bors (TESz. bors a.); — N. bors, boss (ÚMTsz.). J: ’Capsicum annuum; termesztett paprika’. — kerti~ 1775: Kerti-bors (Csapó 283); 1783: Kerti bors (NclB. 341). J: ’ua.’. | magyar~ 1841: magyar bors (Barra 348). J: ’ua.’. | spanyol~ 1841: spanyol bors (Barra 348). J: ’ua.’. | török~ 1775: Török-bors (Csapó 283); 1783: Török-bors (NclB. 341). J: ’ua.’. ▌ 4. — kerti~ 1813: kerti Bors (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. A bors ótörök erdet ; vö. Kāšγ. murč; CC. burč; kirg. murč. A borsos keser f (2.) vízibors neve a lat. hydropiper (< gör. hydro’víz’, gör. péperi ’bors’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény csíp s,

borscsombor

104
borsfa l. bors

borsika

a borshoz hasonló, és nedves helyeken fordul el . Melius így magyarázza: „Hydropiper Gxrxg×l, az az, Vizi bors Bors ſÅagu” (Melius 174a). Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. water-pepper; ném. Wasserpfeffer ’vízi bors’. A termesztett paprika (3.) bors nevét els sorban spanyol, török megkülönböztet jelz kkel használták. A törökbors és spanyolbors tükörfordítás, a R. ném. TürkiÐcke Pfeffer (Veszelszki 126), Spaniſcher Pfeffer (Csapó 284) fordításai. A paprikát a 17–18. században borsként használták, Csapó így ír a paprikáról: „Ezt kertekben termeſztik, és a’ piros hoſzſzú gyümöltseit a’ paraſzt emberek porrá törik, és eledeleiket avval borſozzák” (Csapó 284). A termesztett paprika amerikai eredet növény, a növény neve a ’bors’ jelentés szóból alakult több nyelvben, vö. ang. red pepper ’vörös bors’; ném. spanischer Pfeffer ’spanyol bors’; or. перец ’bors’. A kerti koriander (4.) szintén f szernövény, bors neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Vö.
borserej f .

TESz.; EWUng.; Genaust Hydrangéa a. — Ö: barát~, farkas~, f szer~.
borsa l. bodza borscserje l. bors

borscsombor 1911: bors csombor (Cserey, Növényszótár 272). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borscsombor összetett szó; az el tag bors ’Piper’ arra utal, hogy a növény a borshoz hasonlóan f szerként használható, az utótagra l. csombor. Vö. borsika. borserej f 1578: Bors erey× f× (Melius 174); 1775: Bors-erejü-fü (Csapó 241); 1783: Bors erejü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. || borsosf 1775: BorÐos-fü (Csapó 241); 1783: BorÐos fü (NclB. 393). J: ’ua.’. A borserej f Melius alkotása, a borserej f és a borsosf a növény R. lat. nevének mintájára jött létre; vö. R. lat. Piperitis (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’). Veszelszki így magyarázza a nevet: „A’ levelei nagyok, retzések ſetét-zfldek, tsipfſsek, a’ honnét a’ Deák neve piperitis” (Veszelszki 272). Vö.
bors.

Genaust Píper a.

borsfeny 1783: Bors-fenyö (NclB. 427); 1798: Bors-fenyf (Veszelszki 265); 1813: bors F[eny ] (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borsfeny az ótörök eredet bors és a feny összetétele, a névadás alapja a növény kerek borsszer termése: „mint egy egy bors ſÅem à gy×mxlcze” (Melius 9a). A feny magyarázó utótag arra vonatkozik, hogy a növény tüskés, feny höz hasonlít. Marzell Juniperus communis a. borsf 1. 1578: Borsf× (Melius 120); 1583: bors fiu (Clusius– Beythe 7a: BotTört. 132); 1590: Satureia: Bors fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1595: Bors fiju (Beythe 73); 1745: Bors-fü (Torkos 8); 1798: Bors-fÍ (Veszelszki 398); — N. borsfível, borsfü, borsf , borsf nek, borsfüjj (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. — kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” Borsf× (Melius 120). J: ’ua.’. ▌ 2. — hím~ 1578: him Borsf×nec gr. (Melius 125). J: ’Rosmarinus officinalis; rozmaring’. ▌ 3. 1911: borsf (Cserey, Növényszótár 272); 1998: borsf (Priszter 339); — N. b#rsf , brosfü (ÚMTsz.). J: ’Clinopodium vulgare; borsf ’. A borsf ’borsika’ (1.) Melius alkotása, az ótörök eredet bors ’Piper nigrum’ -f magyarázó utótaggal ellátott alakja. F szernövény, mint a bors ’Piper nigrum’, a kerti jelz a lat. hortensis fordítása. A rozmaring (2.) borsf nevét szintén Melius hozta létre, hasonlóság alapján: „him Borsf×nec hiyác mert igen haſonlo à Borsf×hxz (Melius 125). A borsf (2., 3.) elnevezések magyarázata az, hogy a rozmaring (2.) és a borsf (3.) a borshoz ’Piper nigrum’ hasonlóan f szerként használatos. Vö. borsika. Szabó, Melius 418. borsika 1911: borsika (Cserey, Növényszótár 272); 1948: borsika (MagyGyógyn. 237); 1998: borsika (Priszter 493); — N. borsika (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borsika a bors ’Piper’ kicsinyít képz s alakja, a névadás magyarázata, hogy a növény f szerként használható, ill. illatos, mint a valódi bors: „jó illatú, tsipfs ízÍ, étkekben alkal-

borsmenta

105

borsóka

matos, étel-kivánásra indít” (Veszelszki 398). A növényt régi id kt l fogva használják f szerként, amire a német elnevezések is utalnak: Wurstkraut ’kolbászf ’, Bohnenkraut ’babf ’, az utóbbi nevet az magyarázza, hogy amennyiben babételekhez f szerként használják, úgy a bab nem okoz felfúvódást. Vö. a növény egyéb, a bors ’Piper’ növényhez hasonlító elnevezéseivel: borscsombor, borsf ,
borsos szátorja (→ szátorja).

sou, majd bursó > borsó. A jeneszter (1.) sárgaborsó elnevezésének szemléleti háttere, hogy a növény hüvelytermése a borsóhoz hasonlít, virágzata sárga szín . A nyári hérics (2.) vadborsó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, valószín leg a bimbók emlékeztetnek borsószemre. TESz. borsó a.; EWUng. borsó a. — Ö:
miatyánk~, páternoszter~, sepr ~.

MagyGyógyn. 238; Marzell Satureja hortensis a. borsmenta 1948: borsmenta (MagyGyógyn. 246); 1998: borsmenta (Priszter 427); — N. borsminta (MNy. 4: 31); borsminta (ÚMTsz.). J: ’Mentha x piperita; borsmenta’. A borsmenta összetett szó, a lat. szakny.-i Mentha piperita mintájára jött létre. A borsmenta el tagja a lat. szakny.-i piperita (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’) fordítása, utótagja pedig a lat. szakny.-i Mentha > m. menta átvétele. A borsmenta növénynév kialakulására idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek; vö. ang. peppermint, ném. Pfefferminze ’borsmenta’. Vö. borsos menta
(→ menta).

borsocska 1. — nagy ~f 1775: Nagy BorÐotska-fü (Csapó 42). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. || nagy ~ 1813: nagy Borsotska (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’ua.’. ▌ 2. — nagy ~f 1798: Nagy borotska-fÍ [! borsotska] (Veszelszki 424). J: ’Lepidium campestre; mezei zsázsa’. A borsocska az ótörök eredet bors -cska kicsinyít képz s változata. A mezei tarsóka (1.) borsocska elnevezésének magyarázata, hogy a növény hófehér virágaiból apró, kerek borsocskára emlékeztet termések fejl dnek. A mezei zsázsa (2.) borsocska neve azon alapul, hogy f szerként használták, er s íz , vö. ang. pepperwort.
borsocskaf l. borsocska

Genaust Píper a. borsmustár 1998: borsmustár (Priszter 370). J: ’Eruca vesicaria subsp. sativa; vetési borsmustár’. — vetési ~ 1948: vetési borsmustár (Halmai 28); 1998: vetési borsmustár (Priszter 370). J: ’ua.’. A borsmustár összetett szó; az el tagra l. bors, az utótagra l. mustár. A névadás alapja, hogy vetési borsmustár magja a borshoz ’Piper’ hasonlóan csíp s: „a’ virágja-fejér, a’ magva tsipfs” (Veszelszki 207). borsó 1. — sárga~ 1813: sárga B[orsó] (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. ▌ 2. — vad~ N. vadborsó (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Adonis aestivalis; nyári hérics’. A borsó ótörök eredet ; ujg. burčaq ’borsó’; oszm. burçak ’ua.’; tat. borčak, burčak ’ua.’; csuv. pçrźa ’ua.’. A borsó ’veteményborsó’ els megjelenése: 1395 k.: píſſa: borſo (BesztSzj.: TESz.). A magyarba a török *burčaÛ kerülhetett, ebb l *burcsou ~ bur-

borsófojtóf 1841: borsófojtóf (Barra 354). J: ’Orobanche alba; fehér vajvirág’. A borsófojtóf a lat. Orobanche név (< gör. órobos ’csicseriborsó’, ágchein ’fojt’) mintájára jött létre. A névadás alapja a növény „gonoszsága”, él sdi mivolta: „Puha földben ſzeret tanyáſzni; a’ hol a’ ſzomſzéd növevényeket el-nyomja” (Veszelszki 332), „népszerü nevét onnan vehette, mivel többnyire a’ kender- len- és a’ hüvelyes vetemények közt lakik” (Barra 354). Idegen nyelvi megfelel kre vö. R. ném. Ervenwürger ’borsófojtó’, N. Würger ’fojtó’, Böse Blume ’gonosz virág’, Höllenbrand ’pokolt z’ (mert a rét, ahol ez az el sdi növény elszaporodott, úgy fest, mintha kiégett volna); ang. hell-root ’pokolgyökér’; fr. herbe de feu ’t zf ’. Vö.
babgyilkolóf .

Marzell Orobanche alba a.; Mollay, Növénynevek 85–88; Genaust Orobánche a. borsóka — kerti sárga ~fa 1783: Kerti sárga Borsóka fa (NclB. 401). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. A borsóka az ótörök eredet borsó -ka

borsóvirág

106

boszorkánytüske

kicsinyít képz s változata, a névadás magyarázatára l. sárgaborsó (→ borsó).
borsosbaraboly l. baraboly borsosf l. borserej f

borsóvirág 1903: borsóvirág (Hoffmann– Wagner 143). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. A borsóvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet borsó, a névadás szemléleti háttere, hogy a növény termése a borsóéhoz hasonló hüvelytermés. borszeder N. Borszeder (MagyGyógyn. 73). J: ’Morus nigra; fekete eperfa’. A borszeder összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor, utótagja az ismeretlen eredet szeder. A névadás alapja, hogy a termésb l bort készítettek, ill. a fekete szín termést bor színezésére használták. borvirág 1798: Bor-virág (Veszelszki 220); 1813: Borvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Filipendula ulmaria; réti legyez f ’. A borvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor. A névadás alapja valószín leg a fehér szín , fürtszer (sz l termésre emlékeztet ) virágzat.
borz l. menyét~a borza, borzag, borzang, borzáng l. bodza borzas porcika l. porcika borzeg, borzég, borzék, borzing, borzing l. bodza borzsalik l. bazsalikomf borzsalék l. bozsor boszfa l. bodza

A boszorkánygyökér a ném. Hexenkraut részfordításával keletkezett, az el tagot lefordították, a ném. kraut ’f ’ utótagot gyökér magyarázó elemmel helyettesítették, amely a tavaszi mandragóra varázserej részére utal. A névadás magyarázatára l. még embergyökér.

boszorkánykerék 1948: boszorkánykerék (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A boszorkánykerék összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a kerék utótag szóhasadás eredménye, a kerek szó elkülönült változata. A névadás szemléleti háttere, hogy a mezei iringó elszáradt, gömb alakú száraz kóróját összel görgeti a szél a mez kön, réteken. A névadás magyarázatára l. még ördögszekér.

1. 1841: boszorkányf boszorkányf (Barra 312). J: ’Stachys recta; hasznos tisztesf ’. ▌ 2. N. boszorkányf (MagyGyógyn. 259); boszorkányf (Jávorka 973). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A boszorkányf összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet . A tisztesf (1.) boszorkányf elnevezésének magyarázata, hogy a növényt rontás el zésére használták. Hasonló szemlélet névadásra l. még rontást gyógyító f . A bolondító beléndek (2.) boszorkányf neve a növény gyógyhatására utal, a növényb l boszorkányken csöt is készítettek. boszorkánygyökér 1948: boszorkánygyökér (Halmai 52). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’.

TESz. boszorkány a., kerék a.; EWUng. boszorkány a., kerék a. boszorkányléptef 1841: boszorkányléptefü (Barra 211); — N. boszorkányléptef ’a néphit szerint rontás ellen használható gyógynövény’ (ÚMTsz.). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkányléptef összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a lép ’a járás egy mozdulatát végzi’ talán si örökség az ugor korból; a növénynév jelentése ’boszorkány megtaposta f ’. A névadás magyarázata, hogy a növény levelei szeldeltek, emberi lábujjakhoz hasonlítanak, és a néphit szerint a közönséges aggóf rontás ellen használható. Hasonló szemlélet névadásra l. még a növény rontóf és boszorkánytalp elnevezését. boszorkányliszt N. boszorkányliszt (MagyGyógyn. 38). J: ’Lycopodium clavatum; kapcsos korpaf ’. A boszorkányliszt a ném. Hexenmehl tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény pora t zbe hintve nagy lánggal fellobban, és füst nélkül, t zveszélyt nem okozva ég el; tüzijátékoknál is alkalmazták. boszorkánytalp N. boszorkánytalp (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkánytalp népi név, összetett szó, a névadás alapjára l. boszorkányléptef . boszorkánytüske 1. N. boszorkánytüske

boszorkányvirág

107

bölénymag

(ÚMTsz.). J: ’Rosa canina; gyep rózsa’. ▌ 2. N. boszorkánytüsök (ÚMTsz.). J: ’Ruscus aculeatus; szúrós csodabogyó’. A boszorkánytüske ’gyep rózsa’ és a boszorkánytüsök ’csodabogyó’ népi nevek, a gyep rózsa tüskés növény, a szúrós csodabogyónak pedig a levelei hegyesek, szúrósak. A tüske és alaktani változata, a tüsök ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520.
boszorkánytüsök l. boszorkánytüske

növényt a szamár fogyasztja, és a szamarat böfögteti. TESz. böfög a.; EWUng. böfög a.
bölénd, böléndek, bölöndök l. belénd

boszorkányvirág 1948: N. boszorkányvirág (MagyGyógyn. 59). J: ’Orchis sp.; kosbor’. A boszorkányvirág népi név, összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a névadás alapja, hogy a növény gyökerét varázslatos erej nek tartották, nemi izgató hatást tulajdonítottak neki, úgy gondolták, hogy a növény hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést, és er t adnak a férfiaknak. MagyGyógyn. 59.
botca l. bodza bozogáncs l. bogáncs bozza l. bodza

bölény N. bölénd, böllény (MTsz.); bölén, bölény (ÚMTsz.); bölin (MNy. 4: 43); bölín (NyF. 34. sz. 72); bölöny (Hoffmann–Wagner 39); bölöny (Halmai 40). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. — ~lapu N. bölénlapi (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’ua.’. | ~virág N. bölényvirág (Szabó–Péntek, Ezerjóf 169). J: ’ua.’. A bölény, bölénylapu, bölényvirág ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynevek, a bölény el tag a belén ~ belénd értelmesítésével keletkezett. A TESz. szerint a bölény állatnév ótör. eredet , els megjelenése azonos a növénynév els megjelenésével: 1395 k.: belÿn ’bölény’ (BesztSzj.: TESz.), a R. belénd ’bölény’ alakváltozat szóvégi -d-je járulékhang. A bolondító beléndek népi elnevezései között szerepel a bölömbika (el tagja a bölény alakváltozata) is. Vö. belénd, beléndek, bölényf , bölénymag.

bozsor N. Bozsor (MagyGyógyn. 59); bozsor (ÚMTsz.). J: ’Orchis sp.; kosbor’. — ~virág N. bocsor virág (ÚMTsz.). J: ’ua.’. || borzsalék N. borzsalék (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A bozsor népi szó, a hangutánzó-hangfest eredet bizsereg (~ bozsog) családjába tartozik. A növénynevet a bozsog ’bizseg, rajzik, hemzseg, nyüzsög’, bozsorog ’pezseg, nyugtalankodik’ (MTsz. bozsog a., ÚMTsz. bozsorog a.) szóból képezték, a névadás alapja, hogy a növény gumóit szerelmi vágy pezsdítésére használják. TESz. bizsereg a.; EWUng. bizsereg a.; ÚMTsz.
bödök l. bürök

böfögtet N. böfögtet (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A böfögtet népi név, a hangutánzó eredet böfög származéka, a gyomorban keletkez gáznak a szájon át való távozását kísér hangjelenséget utánozza. A név arra utal, hogy a

TESz. bölény a.; EWUng. bölény a.; MNyj. 38: 465–474; Nyr. 127: 331; ÚMTsz. bölényf 1. N. bölényf (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. N. bölin- […] füjj, böllénfüjj (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A bölényf ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölényf ’kövirózsa’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek húsosak. bölénymag 1. N. bölénmag (Jávorka 973); 1948: bölénmag (MagyGyógyn. 259); bölénmag (MNy. 4: 31); bölénymag (Csapody– Priszter, MNövSz. 29); bilinmaggal gr., bölémmagot gr., bölénmaggal gr., bölémmag, bölénmag, bölénymag (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. 1903: bölénymag (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bölénymag (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bölénymag ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölénymag ’maszlagos nadragulya’ jelenté-

1783: Kerti Berſeny (NclB.). brésil ’börzsöny’. bösövény (ÚMTsz. vö. J: ’Phytolacca americana. TESz. börzsönyvérfürt 1807: berzsen Vérfürt (Magy.’. N. ▌ 2. szürkésfehér gömböcskéire.). J: ’ua. bugolya a. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- bölömbika 1948: bölönbika (MagyGyógyn. 363) nevet javasolja a R. F vészk. el tagja a bölény alakváltozata. burusztoj lapi. fr. festékanyag’. 1798: Kerti-börsöny (Veszelszki 140). ▌ 2. — N. prov. A buglyosvirág Barra alkotása a bugolya ’bóbita’ szóból. az utótag nemzetségnév. börög l. J: ’Arctium lappa. J: ’Colchicum autumnale. a bölömbika állatnév összetett szó. az amerikai alkörmös (2. pitypang’. amerikai alkörmös’. A börzsönyvérfürt Diószegi–Fazekas alkotása. ▌ 2. N. szi kikerics. újlat. létrejöttére a börzsöny is hatással lehetett. bruzdújlapi. verzino ’berzsenyfa. 425). A brusztujlapu összetett szó. A börzsöny (els megjelenése: 1552: „Berson libras duas” (TESz. bötk l. J: ’ua. bölömbika a. brindus. közönséges acsalapu’. belénd kapta nevét. J: ’Anthriscus cerefolium. J: ’Ricinus communis. lucfeny bucskóró l. borsf brusztujlapu 1. akkor a magyarság valószín leg a honfoglalás tájékán vagy a honfoglalás el tt megismerte a szót. a névadás magyarázatára l. bölény bölindök. zamatos turbolya’. borfest helyett.’. 279). J: ’Hyoscyamus niger. 1775: Bösvény (Csapó 49). F vészk.. bolondító beléndek’. — kerti ~ 1775: Kerti berÐeny (Csapó 237). Ha mindezek az arabból származnak. Ember és növényvilág 221). EWUng. 347). lapu utótagja szláv eredet . mivel kereskedelmi cikk volt. brindusavirág (Péntek– Szabó. TESz. Ez származékszó a bog ’csomó’ alapszóból (a -la > -lya képz bokor). brîndúşă (Péntek– Szabó. purusztojlapi (ÚMTsz. EWUng. — N. A brindus erdélyi népi elnevezés. brustur ’ua. kialakulására hatással lehetett a növény népnyelvi bölény elnevezése. 1783: Bösvény (NclB. 1807: Berzsen (Magy. bugolya a. bösvény 1. A bösvény talán a börvény (→ bervéng) népetimológiás változata. Idegen nyelvi megfelel re vö. 317). arab wars ’a szezámhoz hasonló sárga növény’) lehet. még vérfürt. bösövény ’a sima bürök mogyorónyi gyökere. — ~f 1798: Bösvény-fü (Veszelszki 162). Ember és növényvilág 221). jelentése: ’egy fajta festék’ valószín leg összefügg az ol. száz~j f (→ százbütyk f ) börzsöny 1. bürök könyve a Ber’sen Vérfürt (Magy. brîndúşă ’ua. brezil. nagy bojtorján’.’.).). fest sz l (→ sz l ).’ átvétele. utal a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. 187). amerikai alkörmös’. burdujlapi (MagyGyógyn. — ~virág N.bölömbika 108 buglyosvirág se hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bölénylapu. J: ’Taraxacum officinale. az szi virág’. N. .. bölömbika a. bölényvirág l.) börzsöny neve a növény pirosas színe és élénkpiros termése alapján alakulhatott ki. börzsöny.. Az ol.) szintén hasonlóság alapján kapta nevét. az el tagra l. J: ’Petasites hybridus. dutkóró buglyosvirág 1841: buglyosvirág (Barra 216). EWUng. 2. burusztujlapi. gyöngy~ bucsfeny l. TESz. borozdojjlapi. 279). buckó l. ricinus’. brindusavirág l. bölömbika (Jávorka 973). amely arab eredet (vö. a bíborvörös fürtszer termésr l brindus N. alkörmös. foltos bürök’. verzino nyilván összefügg az újlatin adatokkal: sp. A ricinus (1. J: ’Phytolacca americana. izmaelita keresked k közvetítésére gondolhatunk. b ling l. Brustujlapi. blowball. börzsöny. Ember és növényvilág 221. bresillum ’ua. J: ’Conium maculatum. 1948: bösvény (MagyGyógyn. az el tag a rom. brasil. amelyb l salátát készítenek’ (ÚMTsz. Péntek–Szabó. brindus brosf l.’ átvétele. a rom. bölénylapi. F vészk. 259). a növény termésének sötétvörös nedvét festésre használják. A bölömbika népetimológiás elnevezés. buruzdujlapi.

blg. F vészk. MNyj.’. mezei pipacs’. burján (MNy. libatop’. a gabonatáblára utal. 1807: Búzalevel f (Magy. — fehér ~ 1903: fehér búrján (Hoffmann–Wagner 197). 1948: fehérburján (MagyGyógyn. buszujóka l. A növényeket igen gyakran nevezik el el fordulási helyükr l. J: ’Centaurea cyanus. hogy a növény felépítése (levele. J: ’ua. Kornblume. J: ’ua. A névadás alapja. A burján ’gaz’ jelentése a népnyelvben ma is használatos: „A növények százai észrevétlenül maradnak. bojtorján búza l.-i elnevezésének (vetési búzavirág) vetési jelz je is. borbolya 109 búzavirág bútorvány l. — Ö: bársony~. 1903: burecs (Hoffmann–Wagner 31). buszujog. N. 4: 31). gaz’. — illatos ~ 1998: illatos búzavirág (Priszter 298). J: ’Elymus repens. MNövSz.. bojtorján buk l.: Flos frumenti: [b]uza virag (De Herbis: RMGl. burján 1. berg ~. A tejes jelz a növényben található nedvre utal. gyógynövény’. konkoly burecs 1775: Burets (Csapó 27). búzavirág (Szabó– Péntek. 367).) vadon növ . N. Idegen nyelvi megfelel kre l. J: ’Borago officinalis.) és a libatop-félék (3. ▌ 2. korenbloem. N. J: ’ua. bodza búsfeny l. A burecs a német BuretÐch (Csapó 27) átvétele. J: ’Bryonia alba. csóka~ burbora l. F vészk. a növényen található több. XVI. 1783: Búza virág (NclB. — erdei ~ 1578: erdei Buza virág (Melius 146a). burgonyahagyma (Csapody–Priszter. a burgonyagumókhoz hasonló hagyma. A burján ’dudva. dán kornblomst.’. J: ’Allium ascalonicum. ang. 1807: Búzavirág (Magy. Idegen nyelvi megfelel kre vö. jelentéktelen gazok. 291). Nyr.). 1998: búzavirág (Priszter 330). lucfeny busirózsa l. 132). sz. F vészk. igénytelenségük miatt nem jutnak külön névhez. or. — tejes ~ N. buszujok. 39: 127–133. pézsmabúzavirág’. közönséges tarackbúza’. gaz’. kerti borágó’. gaz’ szláv eredet . 328). A kék . tarack~ búzakék l. бýрен. 113: 349. kisebb. gabonavirág. J: ’Centaurea montana. szlk. burzá l. bujtorgyán l. Marzell Agriopyrum repens a. régen a búzafélékhez (lat. ▌ 2.burecs bujtorgya. Triticum) sorolták. holl. J: ’ua. J: ’Chelidonium majus.’. kalásza) hasonló a búzáéhoz. Ember és növényvilág 218). 1998: kék búzavirág (Priszter 330). el tagja a virág közönséges tenyész helyére. búzavirág 1. a burgonya és a hagyma növénynevek összetétele. mogyoróhagyma’. A búzalevel f elnevezés magyarázata. burina ’burján. ▌ 3. 1847: burecs (Peregriny 354). vö. svéd kornblomma. cigány~ (→ cigányf ). a vérehulló fecskef (2. búzavirág búza között term konkoly l. dutkóró buszujó. a Linné-féle rendszerben a növény lat. J: ’ua. búzakék (Szabó–Péntek. burgonyahagyma N. 1798: Búza-levelÍ-fÍ (Veszelszki 240). 420). | vetési ~ 1998: vetési búzavirág (Priszter 330). gaz. ▌ 4. 775). 4: 29). v. A burgonyahagyma népi név. || búzakék N. köszvény~. neve: Triticum repens. … Az szemükben a burján a növényország szemetje” (MNy. piros búzavirág (Szabó–Péntek. J: ’Amberboa moschata. bazsa búskóró l. büdös gönye’. 489). J: ’Papaver rhoeas. vérehulló fecskef ’. 1577: Cyanus: Kek szinyé virag. ném. buza virag (KolGl. Ezerjóf 69). J: ’Chenopodium sp.’. бурь_н ’burján. auagy. 1798: Búza-virág (Veszelszki 185). sepr ~ (→ sepr f ). Ezerjóf 71). 115). a névadás magyarázata. || búzalevel 1813: Búzalevel (Magy.’. ▌ 3. 1775: Buza-virág (Csapó 47). Ezerjóf 71). — piros~ N. A kék búzavirág (1. ilyen a növény mai szakny. cornflower. tövisdisznó~ (→ disznó). nyilván az. 427). — kék ~ 1783: Kék Búza virág (NomVeg. ném. 775). бýрян ’burján. Hasonló szemlélet névadásra l. hogy a büdög gönye (1.) búzavirág neve öszszetett szó. hegyi imola’. tejesbúrján (Péntek–Szabó. kék búzavirág’. 1798: Burets (Veszelszki 106). bisziókf búzalevel f 1783: Búza-levelü-fü (NclB. Weitzengras ’búzaf ’. általánosan burján-oknak nevezik ket. 2.2: RMGl.

EWUng.) és a mezei pipacs (4. A büdöske származékszó. plavcek. TESz. kék búzavirág’. 1783: Büdös-fa (NclB. 489. hogy a buzér szó eredetére is hasonló jelentés . 1998: buzér (Priszter 485). ez a jellemz kék szín a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben is megtalálható: ang. csipke büdös banka l. a mezei pipacs (4. Növénynevek 49–52. 330).). a bükk el tag jövevényszó. madárberkenye’. A névadás alapja az. Erdxn teremnec ezec” (Melius 146a). a lat.. 1841: buzérf (Barra 189). kékkonkoly (→ konkoly). A buzér ismeretlen eredet . J: ’Sorbus aucuparia. a büdös melléknévb l (a vitatott eredet b z származéka) -ke kicsinyít képz vel keletkezett. büdöske 1775: Büdöske (Csapó 254). pirítóf . Idegen nyelvi megfelel kre vö. vö. 342).) pedig búzatáblákban fordul el . erdeimester. fest gyökér.). J: ’ua. a bozsér (1799) Gyarmathy alkotása. — fest ~ 1998: fest buzér (Priszter 485). hogy a feny a bükkfákkal keveredve fordul el : „a . buzér’. 419). 330). A hegyi imola (2. A névadás magyarázata. ▌ 2. J: ’ua. Stinken Holz. 1798: Büdös-fa (Veszelszki 41). J: ’Frangula alnus.’. búzavirág a. Ember és növényvilág 197). || buzér 1799: Bo’sér (TESz. Stinkbaum. 1798: Buzér-fÍ (Veszelszki 384). hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták. szlovén plavica. ol. 120). Pirosító. b z a. F vészk. CzF. legno puzzolente. TESz. Buzér fü” (PP.) büdösfa neve hasonlóság alapján keletkezett. ném. kék szín virág (→ kékvirág). 2. bükkfeny (Péntek–Szabó. forrása ismeretlen.) búzavirág neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.’. F vészk. Marzell Frangula alnus a. az utótagra l.’. feny . 1813: Puzsér (Magy. Csapó 254. J: ’ua. Mollay. A bükkfeny népi név. A büdösfa a ném. J: ’ua. F vészk. 489). ezért kapta a piros megkülönböztet jelz t. Marzell Centaurea cyanus a.búzavirágcsüküll 110 bükkfeny jelz a virág színére vonatkozik. 1841: buzavirág cs küll (Barra 212). búzavirágcsüküll 1807: Búzavirág TsÍkÍllf (Magy. 132). büdöske a. a pézsmabúzavirág (3. büdös pipitér’.) pontos fordítása a Lonicernél megtalálható német névnek: Wald Kornblum. büdös a.. TESz. kýanos ’kék’) utótagjának fordítása. dögszagú és mérgez . 1583: bidös fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. A erdei búzavirág ’hegyi imola’ (2. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Búzavirág Tsüküll (Magy.’. közönséges jegenyefeny ’. az illata szintén kellemetlen. A pézsmabúzavirág (3. buzér a. A buzér összes elnevezése (l. bluebottle.’.. Róbia a. b z a. büdös szagot áraszt. büdöske a. || puzsér 1783: Pusér (NclB. — puzsérf 1798: Pu’sér-fÍ (Veszelszki 384).. veresf . EWUng. Faulbaum tükörfordítása. 384) nevet javasolja a régi sukollat helyett. bücske l. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). Genaust Cyanánthus a. J: ’ua. J: ’Rubia tinctorum. bükkfeny N. A madárberkenye (2. 1798: Pusér (Veszelszki 384). átható. közönséges kutyabenge’.. 384). 2. J: ’Anthemis cotula. | pirosító ~ 1807: pirósító Buzér (Magy.. hogy a növény megdörzsölve undorító. buzérf 1708: „Feſtf fü. J: ’Centaurea cyanus. 1783: Büdöske (NclB. A fest . a névadás alapja. A búzavirágcsüküll Diószegi–(Fazekas) alkotása: az utótag (csüküll ) nemzetségnév. Magy. a búzavirág el tag fajnév. EWUng. és egyéb elnevezései is utalnak a jellegzetes kék színre. cseh sinokvět. festéssel kapcsolatos szót kell feltételezni. bluecaps. blaue Kornblume. 1948: büdösfa (MagyGyógyn. búzavirág a. J: ’Abies alba. a latin név szerinti mutatót) a növény jellegzetes fest tulajdonságára utal: farbálóf . F vészk. Centaurea cyanus (< gör. A virág búzakék neve. ennek alapján elképzelhet . 1783: Buzér-fü (NclB. 119–120.. a virág színe azonban eltér . banka büdösfa 1.. összetett szó. F vészk. 1775: Buzér-fü (Csapó 47). hogy a növény friss kérge kellemetlen.) ugyancsak el fordulási helyér l kapta erdei jelz jét: „hegyen. pirosító jelz k a növény azon tulajdonságára utalnak.. — Ö: pézsma~. buzér a. 129). büdös a.) virágja hasonlít a kék búzavirágéhoz..

vö. 1807 e. árorr. szakny. A bürökárorr összetett szó. J: ’ua. J: ’ua. spotted hemlock ’foltos bürök’. A patikai jelz a növény R. ném. cic•ta ’bürök’) fordítása. 1595: B×rxk Cicuta (Beythe 110). | patikai ~ 1948: patikai bürök (MagyGyógyn. bükk a. J: ’ua.: Apro bwrkqth gr. Béreggel gr. bürök a. magyarázatára l. | mocskos ~ 1903: mocskos-. Wutschierling (< ném. ádáz a.). arra utal. ang. gefleckter Schierling ’foltos bürök’. Marzell Aethusa cynapium a.-i cicutarium (< lat.). mocskos bürök (ÚMTsz. bürökgémorr 1948: Bürök gémorr (MagyGyógyn. | 1807 e. 1841: nagy bürök (Barra 167). 1998: bürök (Priszter 342). felhasználását jelzi. el tagja a növény mérgez voltára utal. 129).133). J: ? ’Conium maculatum. 1998: bürökgémorr (Priszter 370). 1798: közönséges Bürök (Veszelszki 162). és az EWUng. 1525 k.: De cicuta: Bwrek (StrassbGl. 349). a): RMGl.: RMGl.: „cicota: berwk” (SchlSzj.) jelentése kés bb (els megjelenése: 1780) alakult ki. Apotheker-Schierling ’ua. ádáz’. Börög. Török jövevényszóként (vö. bürök bürök 1.’.: ’Conium maculatum. ennek korrelatív párja a nagy jelz s foltos bürök (1. ▌ 2.). bireg. (Melius 115a). sz l levél’) magyarázza az EtSz.: Bÿwrewk (MNy 11: 38). 1578: bxrkxt gr.’. J: 1405 k. 1791: Adázó Bürök (Lumnitzer 116). 1405 k. bürökgémorr’. R. 187). 152). A névalkotásra talán a ném.’.’. 1813: büdös Bürök (Magy.’. mint a foltos bürök (1.: ’Conium. Az ádáz (2. Ember és növényvilág 197)... oszm. J: ’ua. a bürök el tag a lat. Bürköt gr. b ring (ÚMTsz. ádáz a.’. Vö. düh’) is hatással lehetett. 1583: bevrök Cicuta (Clusius–Beythe 3a: BotTört. . 1470 k.: Bürök (Julow 257).. Wut ’méreg. 1793: Bürök (Földi 19). szerint a bürök is- meretlen eredet . a kés bbiekben az apró jelz t inkább az ádáz (2. bürökárorr 1807: bürök Árorr (Magy. J: ’Erodium cicutarium. büröklevel gémorr (→ gémorr). 187). — Ö: csemege~. J: ’ua. 198).bürök 111 bürökgémorr Pányiki-szorosban.’. ádáz. patikai. 387). 616/2). Bötök (NclB. egérszagú növény” (Schönfelder 84). 1584: Beurök (Clusius– Beythe 12). A bürök eredeti jelentése (els megjelenése: 1405 k. bérök. 347)..).). 1948: Bürök. talán a ném. TESz. 389).) kapta. | foltos ~ 1948: foltosbürök (MagyGyógyn. — apró ~ 1577 k. bürök (Péntek–Szabó. 1807: adázó Bürök (Magy. F vészk. 2. patikai bürök (Hoffmann–Wagner 62).’. a foltos jelz a lat. 1841: büdös bürök (Barra 167). 1783: Bürög. (Veszelszki 163). J: ’Aethusa cynapium. vörös-barnás foltok láthatók. — N. A foltos bürök (1. ném. Diószegi–Fazekas alkotása. 1998: foltos bürök (Priszter 342). bürük ’kúszó növénnyel befuttatott fa.v. bürök. Ember és növényvilág 22).. 61: 18). Bödök (MagyGyógyn. A büdös jelz arra vonatkozik. 1798: Adázó Börög (Veszelszki 458).) foltos bürök (1.: Cicuta: bereg (CasGl. | büdös ~ 1577 k. hogy a növény szárának alsóbb részén hosszúkás. foltos. bürökgémorr.. J: ’ua.: RMGl. 187). a bürök utótag hasonlóság alapján került a névbe: a növény ugyanolyan mérgez . a jelz nyilván megkülönböztet szerep . 1783: Adázó Bürög (NclB. bükk a. — N. Idegen nyelvi megfelel kre vö. bükör l. F vészk. 1841: bürök Arorr (Barra 81). | közönséges ~ 1775: Közönséges bürök (Csapó 49). bükör (MTsz. Börög (Csapó 49). 1500 k. a megkülönböztetés a méretekre utal. A bürökgémorr összetett szó. J: ’ua.. Genaust Eródium a. szerint ez nem meggy z . | kicsiny~ 1903: kicsiny bürök (Hoffmann–Wagner 57). A TESz. 133). macul#tus ’foltos’) fordítása. 1798: Börög (Veszelszki 162). foltosbürök (ÚMTsz. (OrvK. — N. F vészk.. a növény levele hasonló a bürökéhez. TESz. 1775: Bödök. foltos bürök’.) ádázóbürök neve összetett szó. 347). bürökgémorr’. 133). 616/1). bükkel vegyesen” (Péntek–Szabó. bürök’.: Bwdqs Bqrqk (OrvK. 414/15). Genaust maculátus a. EWUng. hogy „Kellemetlen. bürök a. J: ’Erodium cicutarium. maculatum (< lat. ádáz (2. | nagy ~ 1783: Nagy Bürök (NclB. EWUng. foltos bürök’.) megkülönböztet jelz i a büdös. Az apró bürök elnevezés kétes azonosítású. az utótagra l.). b röng. de a TESz. 1577 k: Bqrqkrql (OrvK. nagy. — ádázó~ 1780: adázó bürök (Nyr. 1998: büdös bürök (Priszter 342).).

vö. büröklevel gémorr l.bürök 112 gémorr. . A bürök el tagra l. bürökárorr. bütyök l. százbütyk f bürök Schierlings-Reiherschnabel mintájára jött létre. gémorr bütyk . Az utótagra l. bürök. büröklevel gémorr (→ gémorr).

cickefark.). J: ’Aquilegia vulgaris. cintórium. cic™f™rokv(r™og. F vészk. harangláb | Aquilegia vulgaris. százbütyk f . 345).: Czámoly (Julow 259). — közönséges ~ 1948: Közönséges cickafark (MagyGyógyn. centinodia 1583: centinodia Polygonum (Clusius–Beythe 6a: BotTört. lat. 318). cintori™. százforintosf . 1813: Tzentauria (Magy. cicaf`rka. madárporcsin’.’. serta ’koszorú’ szóból eredezteti. 1998: cickafark (Priszter 290). (Melius 67a). a növény R. 393). Centaurium minus (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 1948: Cintoria (MagyGyógyn. lat. F vészk. A népetimológia a lat. J: ’Centaurium erythraea. centaurium. cic™f™rok (SzlavSz. A cámolyf valószín leg Melius alkotása. centaur#um. 128) utótagjának fordításával (< lat. A centinodia a lat. minus ’kis’) és a k. cicfark. Melius 63. n#dus ’csomó’. cintória ’ezerjóf ’. Vö. J: 1807 e. centaurea 1577 k. vö.. — kis ~ 1583: kis centaurea (Clusius– Beythe 3a: BotTört. J: ’Aquilegia vulgaris. Melius azonban a lat. Genaust sérra a. Genaust Centauréa a. cicafarok. kentaúreion. centaur#a [herba] ’kentaurf ’ < lat. kentaurí# < gör. serr#tula (< lat. cickefarkf . vö. 51: 14). A kis centaurea a lat.).C cámolyf 1578: Czamoly f× (Melius 65). J: ’ua. közönséges cickafark’. — N. 131). centum ’száz’. 1830: cziczka farka (Nyr. Centaur#us ’kentaur-’ < gör. cintorja ’ezerjóf ’. 1807: ’Aquilegia. centauria. lat. J: ’Polygonum aviculare. cickafark (SzegSz.). serra ’f rész’) a f rész formájú virágra utal. 1578: Centaureánac gr.). 1775: Czamoly-fü (Csapó 57). kis ezerjóf ’. cickafarok. centaurea szót centum aureī-ként ’100 arany’ értelmezte. A campaniakoszorú Melius alkotása. . Sertula [Serratula] campana (Melius 95) nevének fordításával hozta létre. lat. lat. Kentaúreios ’kentaur-’ < gör. Diószegi–Fazekas a cámolyf b l a cámoly alakot vonta el. — Ö: harangcámoly.). cich™-f™rók (ÚMTsz. campaniakoszorú 1578: Campaniai koſÅoro (Melius 95). centória. cámoj (ÚMTsz. vö. Campania ’sík tartomány Közép-Itáliában.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. mert a monda szerint kentaur fedezte fel a növény gyógyhatását. lat. 583/2). nodiflórus a. cickefarok. cicafarok. 1807: Tzámoly (Magy. cickafark cickafark 1. J: ’Achillea millefolium. réti harangláb’. 1783: Kis Centuria (NclB. a név eredete ismeretlen. a lat. serr#tus ’f részformájú’ < lat. || cámoly 1807 e. cicfarkkóró l. centinodia. a név nem maradt fenn. 39: 333. cickafarka ’Achillea nobilis’ (MTsz. orvosi somkóró’. tehát száz aranyat ér növény a gyógyító hatása miatt. cintórionnak gr. Kéntauros ’kentaur’ szóból ered.). cickefark. vö. 2. réti harangláb’. centum nodia átvétele. cintoria. réti harangláb’. 212). 128). Cintorja (Nyr. 1826: „jó ha czíczka-fark helyett vagdalt ruta-levelekkel vegyíted” (TESz. — közönséges ~ 1903: Közönséges czámoly (Hoffmann–Wagner 111). Genaust centifólia a. J: ’Melilotus officinalis. ’ezerjóf ’ (ÚMTsz. és f vészkönyvükben a harangláb nemzetség neve. — N. lat.. 37: 376). centaurea átvételével jött létre. kentaúrion. — N.). k.

Vö. 2.).cigányf 114 cigánypetrezselyem 300). A cickafark. — egérfarkú cickóró 1807: egérfarkú Tzitzkóró (Magy. Magy. gipsy wort. Marzell Achillea millefolium a. Diószegi és Fazekas a cickóró nemzetségnév elé a növény R. 1841: egérfarku cziczkóró (Barra 206). farok összetétel növénynév. 1775: Tzigány petreÐelyem (Csapó 141). 349). A növénynév el ször cicfarkkóró (1775) formában t nt fel. EWUng.. 1862: cziczfark „Növényfaj a cziczkórók neméb l.’. a latin név mintájára keletkezett (vö. ökörfark ’dúsvirágú ökörfarkkóró’. az alakváltozatok között el fordul jelöletlen birtokos jelz s (cickafark) és jelölt birtokos jelz s (cicka farka) szerkezet is. millefolium. || cickóró 1807: Tzitzkóró (Magy. Marzell Lycopus europaeus a. szintén megkülönböztet szerep . vö. F vészk. — cicfarkf N. ang. | 1862: ’Achillea. — Ö: kenyérbél-~. Földi 20. a névadás magyarázata: „a’ babonás czigány aszszonyok pedig a’ tehenek téjapadását szokták általa eszközleni. A mezei cickafark jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. cickefarkf . vénasszonycitrus cigányburján l. cicufark-ezerlevel f (→ ezerlevel f ). A cickafark összetett szó.). cigánypetrezselyem 1578: Cigán petreſeliem (Melius 58). millefolium). 1998: cigánypetrezselyem .). Idegen nyelvi megfelel kre vö.’. A magyar cickafark megkülönböztet jelz je a lat. cickafark. cicfarku korró (ÚMTsz. — cicfarkkóróf 1798: Tzitz-fark-kóró-fÍ (Veszelszki 313).. Mollay. a fark elemet hagyták ki a növénynévb l. J: ’ua. cicfarok. cicfarok (ÚMTsz. ebb l a magyarázó kóró utótag elhagyásával keletkezett a cicfark és cickafark. 1998: közönséges cickafark (Priszter 290). szakny. ▌ 2. cicfarkkóró. 1841: ’Achillea millefolium subsp. közönséges cickafark’. J: ’ua. 300).-i név utótagjának (pannonica) fordításával jött létre. — magyar ~ 1998: magyar cickafark (Priszter 290). ill. 1783: Tzigány petre’selyem (NclB. a növény hivatalos neve ma: cickafark. millefolium. J: ’ua. cigányf cigányf 1841: czigányfü (Barra 305). — mezei ~ 1998: mezei cickafark (Priszter 290). J: ’ua. magyar cickafark’. közönséges cickafark’. közönséges cickafark’. 484. cickefarkf . J: ’Achillea pannonica.’. ▌ 3. F vészk. J: 1807: ’Achillea. J: ’Achillea collina. cicfarkufü ’közönséges cickafark’ (ÚMTsz. 484). A cickórót Diószegi és Fazekas hozta létre. 394. cickara. közönséges cickafark’. | ~f N. közönséges cickafark’. 1948: cickóró (MagyGyógyn.’. hosszukás. ezerlevel f cifrus l. 1903: Czigány-f (Hoffmann–Wagner 6). Ugyan- ezen a szemléleten alapul a növény egérfark elnevezése. — N. cicafarkúfüjj (ÚMTsz. cickafarok cickóró l. || cicfark 1807: tzitzfark (Magy. Az elnevezés alapja a növény puha. cicfark. cickórót. vízi peszérce’. magyar cickafark’. bárányfarok ’bókoló amaránt’. A cigányf talán népnyelvi elnevezés. millefolium. — N. 486). cic-kóró (ÚMTsz.). ez a típus igen gyakori a növénynévadásban. A név el tagja a cica. F vészk. egymásra halmozott szirmu virággal” (CzF. J: ’Achillea millefolium subsp. és az Achillea nemzetség megnevezésére a Tzitzkóró (1807) nevet javasolják. 1783: Czitzfarkkoró (NclB. Az ezerlevel jelz a növény jellegzetesen szeldelt leveleire utal. mezei cickafark’. 486). Növénynevek 57–60. cicf™rk. || cicfarkkóró 1775: Czitzfarkkóró (Csapó 82). hengerded. 1841: cziczfark (Barra 206).’. lat. cickafark’. cickefarok l. 419). cickafark’. millefolium. J: ’Achillea millefolium subsp. | 1948: ’Achillea millefolium subsp. || cigányburján 1841: czigányburjány (Barra 305). F vészk. ezen okból a’ köznép czigányf nek nevezi” (Barra 306). — ezerlevel cicfarkkóró 1703: ezerlevelÍ Cziczfarkóró (Földi 32).). cicfarku-fí ’magyar cickafark’ (ÚMTsz. cicfarkóró. J: ’Lycopus europaeus. rókafark ’parlagi macskatalp’ stb.). sok. — N. F vészk. J: 1807. J: ’ua. elnevezéséb l (egérfark) megkülönböztet jelz t (egérfarkú) illesztett. | ’Achillea pannonica. TESz. cicfark állatnév + fark. kenyérbél-~ (→ kenyérbél-cickafark) cicufark-ezerlevel f l. ennek játszi képz s módosulata. J: ’Achillea millefolium subsp. sz rös leveleinek a macska farkához való hasonlósága. millefolium. Magy. I: 1125).

1841: borsos czikszár (Barra 378). A cigánypetrezselyem Melius alkotása. fenék’ összetétele. cigányvirág.). amely a levelet. cigány a. J: ’Persicaria hydropiper. cigóri. — tekert ~ 1807: tekert Tzikszár (Magy. bár virága élénksárga. Vö. A cikkszár ’Polygonum’ nemzetségnév. 1807: Tzikszár (Magy.) cigánypicsa neve valószín leg hasonlóság alapján keletkezett. N. vízihunyor (→ hunyor). kígyógyöker keser f ’. lilás szín virágja alapján kapta a nevet. összetett szó.. N. cigányvirág (ÚMTsz. J: ’Polygonum.. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) nevéb l vette át Diószegi–Fazekas. vízibors (→ bors). TESz.. cigánypicsa (ÚMTsz. cikk a.).. termést tartja’ utótag ugor eredet . J: ’Symphytum officinale. F vészk. hogy sokszor cigány emberek gy jtik a növényt. TESz. N. a déli szláv eredet cigány el tag magyarázata. A fekete kökörcsin (1. Orvosi f vészkönyvük a tekert cikkszár nevet javasolja a R. légyf . borsos keser f ’. cigánypicsa (Péntek–Szabó. F vészk..). cigány a. A cigányvirág népi név. bolhaf . hogy a nemzetséghez tartozó növények szára vagy gyökere csomós.. Vö. pettyegetett tüd f ’.). 254).. picsa a. ▌ 3. ebgyömbér helyett. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) helyett. F vészk. keser f ’. cigánypicsa. 1841: tekert czikszár (Barra 378).) virágja szintén sötétlila szín . A fekete nadályt (3. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a szláv eredet picsa ’n i szeméremtest’ öszszetétele. ▌ 3. cigányvirág 1. A borsos keser f (1. picsa a. a szár ’a növénynek vékonyan felnyúló része. Ember és növényvilág 198). virágot. fekete nadályt ’. 253). el tagja cikk ’gerezd’ jelentés (1795-t l adatolható). a két növény (petrezselyem és koriander) felhasználása hasonló: f szernövények. EWUng.). A névadás alapja. A névadás magyarázata a fekete nadályt feketés szín virágja. N. EWUng. nigricans. Ember és növényvilág 240). J: ’Pulsatilla pratensis subsp. petrezselyem a. TESz.) tekert jelz jét a növény R. az értékes petrezselymet helyettesítették vele.) nyilván a növény feketés. A latin eredet petrezselyem utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. szár a. A fekete kökörcsin (1. Diószegi–Fazekas alkotása. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és az ismeretlen eredet valag ’n i szeméremtest.) borsos jelz jére l. cigányvalag. összetett szó. darabos. J: ’Symphytum officinale. kígyótrankf . A cikkszár összetett szó. cigány a.cigánypicsa 115 cikkszár (Priszter 343).) cigányvirág nevét valószín leg az magyarázza.) cigányvirág elnevezésének alapja a sötétlila. 253). J: ’Pulmonaria officinalis. cigány a. cigánypicsa (Péntek– Szabó. A cigányvalag népi név. cigánypicsa 1. ▌ 2.). cigány a.) és a fekete nadályt (3. virág magyarázó utótag összetétele.. feketés szín virág. vízibors (→ bors). cigányvirág (ÚMTsz. tavaszi hérics’. ▌ 2. cigória l. A kígyógyöker keser f (2. a tavaszi hérics (2. A cigánypicsa összetett szó. kerti koriander’. orvosi körömvirág’. J: ’Calendula officinalis. valag a. fekete nadályt ’. Hasonló szemlélet névadásra l. cigány a. ▌ 2. fekete kökörcsin’. cikória TESz. még a növény sobraborif ’szegény emberek borsa’ elnevezése. levelei) nagyon hasonlóak a fekete kökörcsinéhez. a felépítésük is azonos: „mint a’ petreſelyem olly magasra nö” (Csapó 141). cigányvalog (ÚMTsz. N. EWUng.. cigXvirág (ÚMTsz. — borsos ~ 1807: borsos Tzikszár (Magy.. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a cikkszár 1. ízekre tagolt. keser f .) cigánypicsa elnevezése népi név.. J: ’Coriandrum sativum. J: ’Adonis vernalis. hogy a növényt egyszer bb emberek használták f szerként.. J: ’Symphytum officinale. EWUng.) és a pettyegetett tüd f (2. cigány a. cigányvalag N. petrezselyem a. N. az egész növény felépítése (pl. TESz. fekete nadályt ’. EWUng. . J: ’Persicaria bistorta. az orvosi körömvirág (3. összetett szó.. cigánypicsa. cigány a. A fekete nadályt (1. valag a. a tavaszi hérics (2. cigóré. kígyógyökér. cikk a. Diószegi– (Fazekas) Orvosi f vészkönyve a borsos cikkszár nevet javasolja a R. Vö.

cinadória. 411). 128: 184. A latin szó a gör. minden merget es faidalmat ki ſzijvia” (Beythe 51a). 307) jelz s szerkezetb l alkották összevonással: cikkelyes kalász. A ciklász nemzetségnév. TESz. F vészk.) cikória elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a felhasználás alapján. 455). a nevet a cikkelyes kalász (Magy. Marzell Hieracium murorum a. A cikória eredeti jelentése ’salátakatáng’ (1. 1775: Czinadonia (Csapó 91). vö. 1794: tzikorja (TESz. or. szakny.). 1590: Chelidonia: Czinadonia (SzikszF. Genaust Cichórium a. ném. J: ’Geum urbanum.: RMGl. (ÚMTsz. 16). 377). — szegf szagú ~ 1807: szegf szagú Tziklász (Magy. A növény „Arnyekos helyxkxn es fak alat terxm”. 11: 132). — mezei~ 1783: Mezei Czikória (NclB. többes szám: kichóreia. sz. 1578: Chelidonia (Melius 178a). Névadásukat így magyarázzák: a növény magva „sok. J: ’Geum. kichër#. 1893: cyclamen (TESz. cinaduna. 256). k. cinodonia (ÚMTsz. cicoria.’. cinadónia cinadónia 1533: Chelidonia: Schelwurtzel: Cynedonia (Murm. κύκλος ’kör’ kicsinyít képz s származéka.). (MNy. ol. J: ’ua.’ átvétele. kakas~ címnyelv f l. (OrvK. vö. J: ’Cichorium endivia. A ciklámen nemzetközi szó. J: ’Chelidonium majus. vö. cigori (ÚMTsz..’. fr. kíchora.). vö.). lat. A cinadónia latin eredet .-i cyclamen került. 61). F vészk. kichória). κυκλάµινος.). 1775: Vadcikoria (Csapó 132). J: ’Taraxacum officinale. lat.’. — ~virág N. J: ’Hieracium murorum. chicory.). amely a gör. ▌ 3.. | vad~ 1578: Vad cichoria (Melius 77a).’. — erdei ~ 1998: erdei ciklámen (Priszter 351).. erdei ciklámen’. — ~f 1540 k. Zyklamen. J: ’ua. 411). 307). 48. pitypang’. 1775: Tzikoria (Csapó 207). A latin szavak a legtöbb európai nyelvbe bekerültek.: Cichoriana(k) gr. Zichorie. 1998: ciklász (Priszter 384). ol. az erdei hölgymál (3.’.).). cikória. ang.) és a pitypang (4. c): RMGl. mezei katáng’.’. chelidonius ’fecske-’ melléknév < gör. cinadóna.: Celidonia: cenodonÿa fw (Herb. cyclaminum. cinaduna (Nyr. cyclamen.: RMGl. bötykös v. 307). J: ’ua. 1783: Czinedónia (NclB. — kerti~ 1798: Tzikória kerti (Veszelszki 161). J: ’Cichorium intybus.. 1783: Vad Czikória (NclB. N. chicorée.). cykoriat” (OklSz. cyclamen. Ezek forrása a latin cyclaminos. h.ciklámen 116 cinadónia szár a. Diószegi–Fazekas ciklász nemzetségneve a gyömbérgyökér (→ gyömbéresgyökér) név mellett ma is a Geum nemzetség hivatalos neve. 127: 47. 104). cikória virág (ÚMTsz. ang. cichorium. gímnyelv cinadó l.). — N. cicoria. 1583: cynadonya (Clusius–Beythe 3a: BotTört. [herba] . erdei gyömbérgyökér’. EWUng. J: ’Cyclamen purpurascens. lat. 1610 k. Cicoria (Lippay II: 90). κυκλάµινον ’ua. cinedória. 129). vérehulló fecskef ’. gyógynövényként használták: „Ha ket fele haſitod es faio fog irant kiuxl az orczadra tezxd. cinadona. cikórija (ÚMTsz.). hedipnois (Clusius–Beythe 3a: BotTört. J: ’ua.: Cicoreath gr. 1577 k. 307). sziklament gr. — Ö: porcsin~. vö. A mezei katáng (2. cicorea (< gör. cinagna. sz. cenedonia (< lat.). cichorea. fr. gyömbérgyökér’. cichoreum. ▌ 4. chelidën ’fecske’). pareyt. цикламен. EWUng. F vészk. 135). 1763: Czikória (TESz. 1544: „Vöttem soskat. 73: 396). a magyarba a lat. ciklam(nt gr. lat. 135).). cigória (NyF. k. ném. cinadó (MTsz. cikoria. 1807: Tzikória (Magy. csalán címer l. A szegf szagú jelz t Diószegi–Fazekas a növény R. cigóri (NyF. ciklász 1807: Tziklász (Magy. szekf szagúf nevéb l vonta el. ciclamino. J: ’ua. 128). Diószegi–Fazekas alkotása. — N. ciklámen 1877: „Pihenés után elmentünk cyclámákat szedni” (TESz.. Cinadó (MagyGyógyn. mindegyik növény friss leveleit salátaként fogyasztották. cikória 1. lat. cinnadónia. cilján l. F vészk. kichërion. TESz... 1998: ciklámen (Priszter 351). — N. 70). A cikória latin eredet . 10. J: ’ua. — törpe sárga~ 1841: törpe — sárga czikória (Barra 216). Nyr.’. J: ’ua. chelidónion ’fecske-’ melléknév < gör. Nyr. salátakatáng’. tzikkelyes kaláſz” (Magy. F vészk. ▌ 2. 1583: Cicoria Cichorium sil. cigóré. erdei hölgymál’. 1664: Cichorium Katankóró.

cyprus ’henna(gyökér). cinadona. kynós ’kutya’. N. | mezei~ 1578: mezei Cyproſnac gr.cinadóniagódirc 117 ciprus chelidonia ’fecskef ’. 184). 1948: cinadogódirc (MagyGyógyn. Mezei Cypros” (Melius 170a). a cinadória hangcserével keletkezett. cinagna l.-i Cynanchum (< gör.’. — mezei~ 1775: Mezei tzipros (Csapó 125). 384). R. 1508: „almafanak: gxmxlčevel Cipros nardoſval” (TESz. 312). kalincaínf ’. tövistelen fagyalfajta’ (< gör. cinadónia cintori. a cinadónia el tag a régi és a nyelvjárásokban meg rzött cinadónia név átvétele. cintorja l. gen. Genaust Cynánchum a. ném.: TESz. J: ’Artemisia campestris. cinadónia cingrát l.eleme a ném.: cÿpreſſus: cipreſſus fa (BesztSzj. J: ’Ajuga chamaepitys. A magyar ciprus a lat. Genaust Chelidónium a. els megjelenése: 1395 k. 184). mosóf cinnadónia l. 128: 56. a drót utótag szintén német eredet . közönséges csikófark’. és ezt kicsinyít képz vel (-ka) láttak el. TESz. J: ’ua. a csarab (2. Zinngras ’cinf ’ átvétele. Putzkraut ’tisztítóf ’. cinaduna.’. J: ’Ajuga chamaepitys. lat. szakny.).’. cinedória l. istenke~ cipor l.’. A cingrát a ném. kalincaínf ’. | mezei vad~ 1798: Mezei vad-tzipros (Veszelszki 261). J: ’ua. centaurea cipke l. Diószegi Orvosi f vészkönyve a Méregöl Tzinka (Magy. J: ’Ephedra distachya. J: ’ua. 1775: Vadcyprus (Csapó 125). A kalincaínf (1. cindrót (MagyGyógyn. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 171). 1783: Vad Cypros (NclB. ciprus cindrót 1. cintória. J: ’ua. 1903: ’Vincetoxicum hirundinaria. Zinngras ’cinf ’ el tagjának átvétele. ágchein ’fojtani’) elnevezésének el tagját vették (cin-) át..) cindrót nevének szemléleti háttere. || cingrát N. csarab’. cintorion. A növény R. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 20). méreggyilok’. a név Diószegi–Fazekas alkotása. | 1841. cinadória. ónf . 1903: czinka (Hoffmann–Wagner 51). közönséges méreggyilok’. A cinka nemzetségnév. mezei üröm’. a cinaduna talán népetimológiával jött létre.. F vészk. feltehet egy ném. F vészk. 37). A mezei zsurló (2. F vészk. fecskef . J: ’Vincetoxicum hirundinaria. kýpros). Zinnkraut ’cinf ’. *Zinndrot növénynév is. J: ’Calluna vulgaris.).). 1783: Mezei Czipros (NclB. a neveket Melius alkotta. 2. 1903: czipor (Hoffmann–Wagner 79). vérehulló fecskef ’. Vö. A ciprus latin eredet .) ciprus neve megkülönböztet jelz kkel el ször 1578-ban t nik fel. a cinadona hangkieséssel. 369) nevet javasolja a R. — nyíri~ 1578: nyiri Cypruſnac gr. — homoki~ 1903: Homoki v. vö. cingrát (MagyGyógyn. ký#n. idegen nyelvi megfelel re vö. 1841: czinka (Barra 272). mezei zsurló’. J: ’ua. a gódirc utótag nemzetségnév..’. Scheuerkraut ’súrolóf ’. els sorban örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens)’ jelentését vette fel. 1903: czindrót (Hoffmann– Wagner 206). cupressus. cintorium. A magyar alakváltozatok közül a cinadó szórövidítés eredménye. a Cynanchum (ma: ciprus 1. méregöl f . A méregöl jelz magyarázatára l. F vészk. lat.). méregöl f . EWUng. A közönséges csikófark (1. cinmosóf (→ mosóf ). ez a latin szó a magyarba is bekerült. új nevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. J: ’Equisetum arvense. cinmosóf l. ▌ 2. (Melius 20). közönséges méreggyilok’. Diószegi–Fazekas alkotása. Nyr. cindrót cinka 1807: Tzinka (Magy. Szent L rinc füve helyett. ▌ 3. A cinadóniagódirc összetett szó.) és a mezei üröm (3. — méregöl ~ 1807: méregöl Tzinka (Magy. hogy a növény vessz szer szára dróthoz hasonló.. és a növényt edények tisztítására használták. 104). J: ’Chelidonium majus. cypressus.) szára szintén dróthoz hasonló. cinadóniagódirc 1807: Tzinadónia Gódirtz (Magy. ▌ 2. csipke cipója l. N. 362). cyparissus ’ciprus (Cupressus sp. J: 1807: ’Vincetoxicum. mezei cziprus (Hoffmann–Wagner 163). A kalinca- . cinadónia Vincetoxicum) nemzetség neve. A cindrót cin. 37). Marzell Equisetum arvense a. 1911: cindrót (Cserey. Növényszótár 94).

|| vadcitrom 1798: vad-tzitrom (Veszelszki 63). Melissa officinalis a. TESz. J: ’Melissa officinalis. megkülönböztet jelz ket illesztett a ciprus elé.) vadciprus neve tükörfordítás. A ciprus ’mezei üröm’ (3.. J: ’Melittis melissophyllum. 1998: citromf (Priszter 427). háromlevel citromverbéna’. A csarab (2. a növény a verbénafélék családjába tartozik. 1998: cukorjuhar (Priszter 289). A citromverbéna összetett szó. 1783: Vad Czitrom-fü (NclB. ha megdörzsölik ket. holl. ▌ 3. verbéna a. citromf 1. ill. de nem txuiſſes. lat. czitrom szagu. ciprushoz hasonló felépítés . 1911: citromf (Cserey. J: ’Aloysia triphylla. — orvosi ~ 1948: Orvosi citromf (MagyGyógyn. 234). Zitronenkraut tükörfordítása. citromf (ÚMTsz. a növény els sorban savanyú. 1775: Czitrom-fü (Csapó 183). — háromlevel ~ 1998: háromlevel citromverbéna (Priszter 297). citromf .’. hogy a levelek megdörzsölve citromillatúak. teker’ t b l) átvétele. cukorjuhar 1966: cukorjuhar (Csapody– Priszter. verb#na. A névadás alapja a növény „nyers füve . J: ’ua.-i Verbena (< lat.). koriander cucik N. — vad~ 1775: Vad tzitrom-fü (Csapó 184). Citronenmelisse. citromcserje. verbéna a. citromcserje. Feldcypreſſen (Melius 171) fordításával keletkezett.’. a lat. A cukorjuhar összetett szó. olajfa. triphylla (< gör. nyír3 a. citraria. Az orvosi cit- romf (1. a névadás alapja. J: ’Aloysia triphylla. hogy a levelek hármas örvökben állnak. A citromcserje a ném. ném. ang.) citromf neve a növény R. Zitronenstrauch tükörfordítása... MNövSz. a névadás alapja. citromverbéna 1998: citromverbéna (Priszter 297). 1798: Tzitrom-fÍ (Veszelszki 63). mert a levelek citromillatúak. Citronenkraut.) citromf neve a ném. Marzell Aloysia citriodora a. A háromlevel jelz a lat. citroenkruid. vö. a névadás magyarázatára l. háromlevel citromverbéna’. A déli méhf (2. hazánkban csak a nyugati határszéleken.) összetett szó. többes szám verb#nae ’kultikus célra szedett szent f . 40). a hasonlóságot így magyarázza: „mint az Fxnny× fánac à leuele ollyan. Genaust Verbéna a. tri’három’. vö. J: ’ua. nyír3 a. életfa’. levél. tujafa. déli méhf ’.’. melly szag száraz állapotban er ssebb” (Barra 315).’. amely cuclihoz hasonlít. Citronella. a ném. J: ’Papaver rhoeas. phýllon ’levél’) fordítása. TESz. vizeny s rét’ els megjelenése 1578.’csavar. citrago (< citrus ’citromfa’) elnevezése alapján jött létre. bajor-osztrák eredet cucli ’cumi’ hatására jött létre. a névadás alapja a kerek pipacsgubó lehet. EWUng. Cucik (MagyGyógyn. a név talán a német. Genaust Tripetália a. Növényszótár 11). a növény citromillatú. alaczon faczka” (Melius 20). lat. J: ’Acer saccharum. J: ’ua. mezei pipacs’. EWUng. A verbéna utótag latin eredet . tríphyllos ’háromlevel ’ < gör. az el tag a lat. a f utótag magyarázó szerep . mirtusz-. 389). k. a növény egyéb citrom el tagú neveivel: citromf . J: ’ua. citromcserje — háromlevel ~ 1998: Háromlevel citromcserje (Bremness 93).. citrum ’citromfa. nedves talajon él meg. orvosi citromf ’. 390).stb. A citromf (1. A cucik népi név. J: ’Aloysia triphylla. cukorjuhar(fa)’. — ~fa 1998: cukorjuharfa (Priszter 289).. a növény bokorszer . Idegen nyelvi megfelel re vö. 1998: orvosi citromf (Priszter 427). ▌ 2. a latin eredet citrom el tagot azért kapta. lemon.. 111). és hasonló az orvosi citromf höz. A háromlevel citromverbéna (3. szakny. babér-. Melius 437.citromcserje 118 cukorjuhar ínf (1. Genaust citrátus a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. — N. ág’ < indogermán *²erb. a német eredet cukor el tag a fa törzséb l megcsapolással . háromlevel citromverbéna’. citrum ’citromfa. — Ö: feny ~.) nyíriciprus és vadciprus elnevezéseit szintén Melius alkotta hasonlóság alapján. A nyíri jelz a növény el fordulási helyére utal. Szabó.. A háromlevel magyarázatára l. a nyír ’mocsár.) citromf neve hasonlóság alapján keletkezett.. 1783: Czitrom-fü (NclB. ennek gyümölcse’ átvétele. coriandrum l. Marzell Calluna vulgaris a.

J: ’Glycyrrhiza glabra. édeslevel f . minden bizonnyal a növény egyéb. A cukorkóró népi név. Az összetétel idegen nyelvi minták alapján jött létre. az utótagra l. ang. juhar. Marzell Acer saccharum a. vö. édes el tagú neveinek hatására jött létre. igazi édesgyökér’. ném. cukorkóró N. sugar maple. 148). Cukorkóró (MagyGyógyn. vö. Zuckerahorn. édesgyökér.cukorkóró 119 cukorkóró nyerhet cukortartalomra utal. . A névadás alapja a növény édes gyökere. édesfa.

: Pipinella: chobaÿer fw (Herb c): RMGl. 351). így kelet- kezett csabaíre nevük. a’ Chaba-íre nevét a’ Csabától vette” (Veszelszki 349–350). Endre között majd 15. „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). TESz. 356). A mondai névadásról a legtöbb szótárszerz megemlékezik: „A’ Magyar nevét honnét vette. és Sz. A vérfej jelz magyarázata a gömb alakú pirosló virágzat. 1540 k. ki meg-nyillozott katonáinak sebeit evvel gyógyitotta” (Barra 121). J: ’Sanguisorba minor. Az ír utótag jelentése ’ken cs’. de els sorban valószín leg a vérf ’Sanguisorba officinalis’ és a csabaíre ’Sanguisorba minor’ adatai. 1525 k. a TESz. 1775-t l a csabaíre ’Sanguisorba officinalis’ megjelenési adatai. J: ’Sanguisorba minor. 1610 k. — vérfej ~ 1807: vérfej Tsábaír (Magy.. Diószegi–Fazekas f vészkönyvében a jelöletlen birtokos szerkezetet teszi meg nemzetségnek: Tsábaír. a’ fiai a’ birodalmon meg-nem eggyezhetvén. 1525 k. a fajokat nem lehet pontosan elkülöníteni. 1807: ’Pimpinella és Sanguisorba sp. 2. 1798: ’Sanguisorba minor. 1783: Csába-ire (NclB. 1540 k.. A csabaíre (1.). csabaíre’. Csabának nevét l vette. szerint magyar fejlemény. 392). „melly nevezetét. — vad ~ 1813: vad Tsábaíre (Magy. Az adatok között azonban felt nik a lat.’. ▌ 2.). A csabaíre ma a Sanguisorba minor hivatalos neve. | 1584: ’Sanguisorba officinalis. A csabaíre ’hasznos földitömjén’ (2. csabaíre’. 256). 331). ezeren ſebbe eſtek. 515). tudják azt az Istóriákban jártos ’s költös Hazánkfiai. a növények megjelenése nagyon hasonló. 1500 k. F vészk. ill.CS csabaíre 1. (régen a két nemzetséget gyakran keverték). 1783: Csába-íre (NclB. csabaíre’. 1798: Csaba-íre (Veszelszki 349). 1610 k. ma ilyen nemzetség nincs’.. | 1807: ’Poterium. | 1775. 515). 1807: Tsábaír (Magy. a növénynév megjelenik jelöletlen birtokos szerkezetben is Chabaÿr.: „Pimpinella: Chabaÿr” (TESz. els sorban Sanguisorba minor (csabaíre) és Sanguisorba officinalis (vérf )’. J: 1500 k. vérf ’. a’ honnét ez életben meg-maradt leg-kiſsebbik fijától. 1584: Chaba ire „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). . könnyen kaphattak azonos nevet. 1525 k. A csabaíre csaba el tagja valószín leg azonos a mondai Csaba személynévvel. Ó Buda. F vészk.) hasonlóság alapján keletkezett. 1584-t l elkülöníthet ek a vérf ’Sanguisorba officinalis’. A csabaíre jelölt birtokos szerkezet. F vészk. ill.) korai adatai a Pimpinella ’földitömjén’ és a Sanguisorba ’vérf ’ nemzetségekre vonatkoznak. hogy az Át’illa régi Magyar király’ halála után. hasonló gyógyító er t tulajdonítottak a növénynek. J: ’ua..: „Isop salluia obruta czyabaire” (TESz. csabaíre-vérf 1998: csabaíre-vérf (Priszter 491). hasznos földitömjén’. 1775: Csába ire (Csapó 51). Ma a vérf és a csabaíre növények egy nemzetséghez tartoznak. EWUng.: Pipinella: Pimpinella: Chÿaba ire (Herb d): RMGl. J: ’Pimpinella saxifraga.. ezért latin hatással is számolhatunk. az Attila fiának. és akkor ezen fÍvel magok magokat ki-gyógyították.

csolláng. 1998: kis csalán (Priszter 531). 423). Urtica minor: arwa chalan (Ortus: RMGl. csojjant. cilján.). v. csinált. 1583: chalan Vrtica maior vulgaris (Clusius–Beythe 8: BotTört. fekete peszterce’. az el tag a csabaíre összetételb l elvonással jött létre. csolán. csinál. 1775: Csába üröm (Csapó 51). jelentése ’csésze’. csollán.. 259). J: ’Lamium album.). 133). csanár. a csábít 1611-t l adatolható ’kábulatba ejt. peszterce | Ballota nigra. J: 1775: ’Ballota nigra. 1578: Hólt czalán (Melius 100).. | kis ~ 1841: kis csalán (Barra 394). csilánt. nagy csalán’. nagy csalán’. | szelíd~ 1783: Szelid Tsalán (NclB. EWUng. 1583: hot chàlan Vrtica labeo.csabaüröm 121 csalán A csabaíre-vérf többszörös összetétel. csalánt. J: ’Lamium sp. A csábító a hangfest eredet csáb.’. — éget ~ 1775: Égetö Csallán (Csapó 53). csalám l. az ír ~ íre utótagot az üröm növénynévvel (els megjelenése 1395 k.) helyettesítették. csábul a. csona. J: ’Hyoscyamus niger. A csajkavirág népi név. csabaíre a. J: ’Glycyrrhiza glabra. 1783: Nagy Tsalyán (NclB. A csabaüröm összetett szó. | 1998: ’Ballota. Az el tag magyarázatára l. silány. csábítóf (MagyGyógyn. hogy a növény mérgez . 394).’. Vö. 350). TESz. J: ’ua. 388). | nagyobb éget ~ 1783: Nagyobb égetö Tsalyán (NclB. kábító hatású. a növény régi neveib l alkotott hivatalos magyar növénynév. bolondító beléndek’. 130). v. 1798: Égetf-Tsallán (Veszelszki 448).. J: ’ua. 1405 k. 1807: bujdosó Tsalán (Magy. nagyobb mennyiségben halált okoz. csójján. árvacsalán’. | nagy ~ 1775: Nagy-Csallan (Csapó 53). — apró ~ 1525 k. — N. 1595: Eghetx chyalan (Beythe 113). csajánt. csojjany. csilánk. 29). vérf . csabaíre. csójány. de az utótag kialakulására hatással lehetett a szó ’keser ség. szillán (MTsz. csián. cs(lány.’. csijány. csajka a. Lamium (Clusius– Beythe 8: BotTört.’. 1783: Apró Tsalyán (NclB. 1775: Chyallán (Csapó 53). csabaíre. Vö. | éget ~ 1578: Égetx czalán (Melius 99). csalán | Urtica dioica. csojánt. TESz.).: Vrtica: Chynal’. — N.: vrtica: chalan (SchlSzj. 1775: Apró-csallán (Csapó 53). fekete peszterce’. F vészk. csalám.. csohán. J: ’ua. 1395 k. csovány (MagyGyógyn. csih›nt. 77). 1813: Csaba Üröm (Magy.: RMGl. 423). ▌ 4. 148). csoh#ny (Nyatl.t -ít és -ó melléknévi igenenévképz s származéka. csajánt l. silyán. csajka a. csona. csollánt. csalán csalán 1. csabaíre’. ▌ 3. 138). cs™n". sillyán (ÚMTsz. Paritaria: Holth chalan (Ortus: RMGl. Tsolyán: Tsilány (De Herbis: RMGl. F vészk. csabaíre a. csábul a. J: ’Urtica dioica. J: ’ua. csohán. üröm a.: RMGl. | közönséges nagy ~ 1841: közönséges nagy csalán (Barra 393). 29: 364). 423). csujány. csinár. ▌ 2. cs(lán.).. 1798: Nagy Tsallan (Veszelszki 448). csanáj. sz.). csalán csajkavirág N. A csábítóf öszszetétel magyarázata..: vrtica: chalan (BesztSzj. J: ’ua. álomf . cs(lánt. EWUng. csanál. | kisebb éget ~ 1783: Kiſſebb égetö Tsalyán . cs(n"l. az utótagra l. 1903: csábítóf (Hoffmann– Wagner 39). csillyán. 138). csaláng. csabaüröm 1602: „Pimpinella:… Chaba×rxm” (TESz./1450 k.). 1983: csábítóf (Rápóti–Romváry 85). — bújdosó~ 1590: Ballote: Budoso czallyan (SzikszF.’. apró csalán’. 1925: csábítóf (Jávorka 973). J: ’Sanguisorba minor. a csajka el tag szlovák eredet . A névadás alapja a növény virágjának formája. 1998: nagy csalán (Priszter 531). XVI. 1948: csábító f (Halmai 40). 1783: Bújdosó Tsalán (NclB. | csíp s ~ 1998: csíp s csalán (Priszter 531). 1966: csábítóf (Csapody–Priszter.: RMGl. szenvedés’ jelentése is (els megjelenése: 1416 u. cs™n™l. J: ’Urtica sp. XVI. 138). csilly›ny. — holt~ 1525 k. fehér árvacsalán’. 386). csujáng. 138). J: ’Urtica urens. Csanál. 138). J: ’ua. MNövSz. 138). | kétlaki ~ 1841: kétlaki csalán (Barra 393). TESz. 1998: apró csalán (Priszter 531). EWUng.’. 1775: Bujdosó tsallán (Csapó 221). csanal. csuhány.. csani. csábítóf 1706: Csábító f : Hyosciamus (Nyr. csabaüröm ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. csonál. igazi édesgyökér’. 2. eszét megzavarja’ jelentéssel.: Vrtica mortua: Hot cÿlan (De Herbis: RMGl. csoján. csajkavirág (MagyGyógyn. J: ’ua. sz. 138). csián.’. üröm a. csonár.

disznó~. pl. — Ö: árva~. dioica fordítása. nyak~ (→ csapf ) csapf 1578: Czap f× (Melius 184). čalaÛan ’csalán’. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére. alt. a Hyosciamus növénynemzetség neve. čalaÛan vagy čalïÛan kerülhetett.. grosse Brennessel ’nagy éget csalán’. hogy a növény érintésre nem okoz viszket fájdalmat. a lat. 29). a lat. a magyarba a tör. F vészk. ▌ 6. A nyelvújítási csalmatok a csalma ’turbán. lat. az elnevezés alapja a növény korsó alakú. 169).csalmatok 122 csapf (NclB. csalánt l. — nyak~ 1775: Nyaktsap-fü (Csapó 20). csani l. tartó’ összetétele. 428).) és a göcsös görvélyf (6. 1863: csalmatot gr. A göcsös görvélyf (6. 423). csalmatok a. a lat. 1783: Nyak Tsap-fü (NclB.’. Waldneſſel (Veszelszki 450). Növ.. bolondítóf . 1783: JóÐzagu Csallán (NclB.. J: ’ua. csanáj. TESz.: Tsalmatok (Julow 267). •rere ’égni’) fordításával keletkezett. süveg’ és a tok ’burok. — fekete~ 1775: Fekete-csallán (Csapó 56).) bújdosócsalán neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. csanár. és elhagyták. 428). A déli méhf (5. A csalmatok nyelvújítási szó. bolondító. 1783: Fekete Tsalyán (NclB. A csalán ótör. — erdei~ 1775: Erdei-csallán (Csapó 55). 392). beléndek’. csíp s jelz k arra utalnak. kleine Brennessel ’kis éget csalán’. Urtica mortua fordítása. A holtcsalán (2. a növény kétlaki. 1595: Tſap fiju (Beythe 124a).) levelei szintén a csalánéhoz hasonlóak: „Ollyan a’ levele mint a’ Csalláné” (Csapó 56). J: ’Hyoscyamus niger. 1966: csalmatok (Csapody–Priszter. csanál. hogy a növénynek nincsenek tüskéi. göcsös görvélyf ’. || nyakcsap 1813: Nyaktsap (Magy. idegen nyelvi megfelel re vö. F vészk. hogy az elhomályosult felépítés csalmatok szóvégi -k-ját többesjelnek fogták fel. 1808: Tsalmatok (Magy. J: ’Melittis melissophyllum. A déli méhf felépítése hasonló a csalánéhoz. A TESz. ném. J: ’Ruscus hypoglossum. great nettle ’nagy csalán’.) apró ~ kis ~ kisebb jelz i megkülönböztet szerep ek. J: ’Scrophularia nodosa. Urtica (< lat. ném. — bolondító ~ 1807: bolonditó Tsalmatok (Magy. eredet (vö.’. éget . 1798: Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehetett. J: ’ua. ang.. A tárgyragos csalmatot úgy keletkezett. F vészk.’). dwarf nettle ’törpecsalán’. és az EWUng. A fekete peszterce (3. lónyelv csodabogyó’. csalmatok a. viszket fájdalmat okoz. A csalán növénynév általában Urtica-fajok (1. A kétlaki jelz a lat.. csalán csap l. csag. ang. déli méhf ’. 390). 1775: Tsap-fü (Csapó 20). ▌ 5. Az éget jelz arra utal. belénd csalmatok 1807 e. 2. A bolondító jelz a növény mérges voltára utal: „emberre nézve. 390). minden része . A névadás magyarázata. 174). 2. mortua (< mortuus ’halott’) utótagot lefordították. 1807: Hyoscyamus Tsalmatok (Magy. Vö. 1783: Tsap-fü (NclB. Az éget . 4. (TESz. a lat. bolondító beléndek’. 174). viszketést okoznak.) a lat. a jószagú jelz a finom illatára vonatkozik.). A nagy csalán (1. a fekete jelz a kis termések színére utal. csalán csalmás beléndek l. hogy ha a növény a testhez ér. els adata 1807-b l van. EWUng. J: ’Hyoscyamus. Az apró csalán (4.) nagy jelz je megkülönböztet szerep . small nettle ’kis csalán’. MNövSz. 1798: Fekete Tsalán (Veszelszki 402). hogy a csalánsz rök — amennyiben a b rhöz érnek—. nem okoz éget érzést. A csapf a lat. 1805–13: bolondító Tsalmatok (Márton. ūvula . A csalmatok megkülönböztet jelz je: bolondító. A különféle alakváltozatok szabályos hangváltozással keletkeztek. Urtica minor fordításával jöttek létre.. LXXI. A név Diószegi és Fazekas alkotása. EWUng. A bújdosó jelz magyarázata valószín leg az. mérges” (Barra 336). čalkančak ’ua. halálos. TESz. čalkan. 382). a növény egyéb bolondító jelz s neveivel. 6: 42). 1783: Erdei Csallán (NclB. idegen nyelvi megfelel kre vö.) megjelölésére szolgál. ném. F vészk. a csalmatok név azonban már ennél valamivel korábban megjelent a F vészkönyv el készít munkálataihoz tartozó Toldalékban.’.) csalán elnevezése hasonlóság alapján keletkezett.’.. J: ’ua. idegen nyelvi megfelel re vö. | jószagú ~ 1775: JóÐzagu-csallán (Csapó 55). Urtica el tagnak a magyar csalán növénynév felel meg. Uvularia (< k. J: ’ua.

Genaust úvifer a. közönséges medvetalp’. felálló. 91). mestergyökér. csattangóra. A csattan hangutánzó eredet szó. 204). hogy a trombita alakú virágok tetejét ha összefogják. Kaiserwurz ’Astrantia maior. Téli sirkoszorukra használják” (Ethn. sólyom~ TESz. maszlag császárgyökér 1903: Császárgyökér (Hoffmann–Wagner 58). a növénytani szaknyelvbe a nyugat-dunántúli nyelvjárásokból kerülhetett. csarab. Trinitatis ’szent(háromság): az Atya. Marzell azzal magyarázza a névadást. 339). császárszakáll. 420). A császárvirág nevet Lippay alkotta. A császárgyökér tükörszó. másik nagyon hasonló felépítés növény. tricolor. Idegen nyelvi megfelel re vö. Vö. pitypang’. vadárvácska’. hangalakja a növény virágjával. Hasonló szemlélet névadásra l. csarapf (ÚMTsz. esetleg termése nyílásával el idézett hangra utal. J: ’ua. császár szóval helyettesítette. Barba imperataluj (NomVeg. csattogó szamóca (→ szamóca). csecs l. egér~f . csarak l. Lippay a lat.). TESz. csattanó maszlag l. ▌ 2. a névadás magyarázata. J: ’Viola tricolor subsp. császárszakáll (ÚMTsz.). 1798: Tsáſzár-ſzakáll (Veszelszki 254).. erdei szamóca’. szálka~ cselán. J: ’Viola tricolor subsp. csattanó maszlag’. a nagy völgycsillag német nevének fordításával alkotta a közönséges medvetalp császárgyökér nevét. és azt a’ vizet a’ Beteg gyakran ſzájában forgatja” (Csapó 20). 1798: Tsattanto (Veszelszki 419). Flos Trinitatis (Lippay I: 76) fordításával. a névadás alapja a virágok formája. J: ’Saponaria officinalis. J: ’Calluna vulgaris. a -t. cselány l. 1783: CsáÐzár-Ðzakáll (NclB.EWUng.) császárszakáll neve hasonlóság alapján keletkezett. A névadás magyarázatára l. csarak (ÚMTsz. a rom. 1998: csarab (Priszter 322). Zäpfleinkraut (Veszelszki 335). A csarab ismeretlen eredet . vö. Marzell Astrantia maior a. Marzell Datura stramonium a. — N. A gaz ’gyomnövény’ utótag ismeretlen eredet . pukkantó. 1948: Császárgyökér (MagyGyógyn. J: ’ua. hogy „Nyaktsap és mondolák dagadását eloſzlatja. ném.). császárszakáll (MagyGyógyn. csattogó N. csarab (EtSz.. A csattogógaz összetett szó.). csattan a. vadárvácska’. — N. akkor pukkantó hang hallatszik. csattogó (ÚMTsz. EWUng. Kleschenstaud’n.’. a növény ezeken a területeken shonos. A névadásra hatással lehettek a tojásdad. TESz. Somogym. R. csarab’. a csattogó jelz magyarázatára l. csattogógaz N. amelyek éréskor pukkanó hanggal 4 kopácsra repednek. csarap. csarab 1892: „Csarap. még csattogó szamóca (→ szamóca). J: ’Fragaria vesca.. J: ’Heracleum sphondylium.csarab 123 csattogógaz ’nyakcsap’) fordítása.’. Vö. Vö. A szappanf (2. J: ’Taraxacum officinale. császárvirág.. csattan a. csarab csarbóka l. csattangõ (ÚMTsz. csattogógaz (Nyatl. nagy völgycsillag’. 73: 396). ném. csorbóka császárvirág 1664: Flos Trinitatis Cáſzár virág (Lippay I: 76). csattantó 1783: Tsattantó (NclB. J: ’Datura stramonium. császárszakáll. 1775: TsáÐzár Virág (Csapó 296).). csalán csemege l.és -ó képz elemek.). midön Leveleit vizben fözik.). 1783: CsáÐzár-virág (NclB. . a Fiú és a Szentlélek egysége’ szót a m. 3: 56: TESz. 420). bárány~f . tricolor. N. 427) tükörfordítása. csarak (Nyr. a növény szintén hangutánzó eredet pitypang nevét. A császárszakáll az erdélyi Benk József alkotása. Idegen nyelvi megfelel re vö. Vö. császárszakál. — ~f N. A császárgyökér Wagner alkotása. a csattogó el tag a virág szárának leszakításakor hallható csattanós hangra utal. szúrós tüskékkel borított toktermések. szappanf ’. 1: 865 csarap a. császárszakáll 1. majd hirtelen mozdulattal csapnak velük. (Calluna vulgaris). a lat. sászársz(káll (ÚMTsz. csattangó a. ném. tehén~ csék l. EWUng. — ~f 1909: czattantófü (Graumann 144). csattogó a.).). a növény fehér virágja szakállhoz hasonlít.

J: ’Vaccinium sp. 175). közönséges orbáncf ’. hogy a növény magas hegységekben fordul el . cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. — fekete~ 1813: fekete Tseresznye (Magy.) büdös jelz jére l. J: ’ua. szln. cseng a. ▌ 4. чeрéшнa.. hogy a növény ehet f szer. a közönséges kutyabenge (4. az utótagra l. vö. közönséges orbáncf ’. 1590: Hypericum: Czengô fé (SzikszF. 342). cseng hangot ad. 256). az áfonya (3. hogy a növény virágzata sárga bogerny . J: ’Hypericum perforatum. 392). F vészk. ▌ 6.’.: Ypericon vel scopa regia: Chengew fÿw (Ortus: RMGl.. maszlagos nadragulya’. 408). 1595: Chyengx viragh (Beythe 94a). a hangutánzó eredet cseng . de a névadásra hatással lehetettek a ném. 1783: Kis Csengö-fü (NclB. | mérges fekete~ 1775: Mérges fekete tsereszne (Csapó 188). — kis ~ 1578: kis Czengx f× (Melius 135a). blg. sativa. ir.) fekete cseresznye.).. f nevesült. 1775: Kis-csengö-fü (Csapó 58). ▌ 5. J: ’Scrophularia nodosa. чeрéшa. | mérges~ 1807: mérges tseresznye (Magy. vö. || cseng virág 1583: chengö verág Hypericum (Clusius–Beythe 5: BotTört. 257). 127: 329–330. — vad ~fa 1783: Vad TsereÐznye-fa (NclB. blg. 164). — fekete~ 1903: fekete cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). fülbe~ cserbóka l. zelnicemeggy’. J: ’Anthriscus cerefolium. J: ’Atropa belladonna. Nyr. A magyarba egy szláv R.’.Tseresznye (Magy. EWUng.’. ▌ 3. a cseresznyefa els megjelenése: 1256. J: ’Frangula alnus. csorbóka cseregalagonya l. F vészk. J: ’ua. büdösfa. cseresznyeszemekhez hasonló termése van. magyarázatára l. J: ’Prunus padus. XVI.).’. göcsös görvélyf ’. csemege a. A cseng f talán magyar alkotás. és a termés cseresznyéhez hasonló bogyó. Myrtillus a. Perforata: Czengô fé (SzikszF. 1775: Csengö virág (Csapó 58). mérges cseresznye elnevezéseinek magyarázata a növény sötétvörös. — havasi~ 1708: „Havasi tsereſznye.) havasicseresznye nevének alapja.). 373). A zelni- . cseresznye utótagú elnevezések: Giftkirsche ’méregcseresznye’. mandula. áfonya’. чeрéшня. sólyomcsemege csemete l. havasimeggy (→ meggy). amely veszedelmes. a csemege a hangutánzó eredet csemcseg ~ csamcsog. szlk. a növények felépítésének hasonlósága alapján. cseppent l. hogy ez a mandula édes (szemben a keser mandulával) és finom. csámcsog igéb l és -e folyamatos melléknévi igenévképz b l áll. 1578: Czengx f× (Melius 134). A jelz s elnevezések kialakulhattak a magyar nyelvben is. 1783: Csengö-fü (NclB. A csemegemandula összetett szó. — büdös~ 1783: Büdös tsereÐznye (NclB. A csemegebürök összetett szó. még csemegemandula. Wolfskirsche ’farkascseresznye’. J: ’ua.. A maszlagos nadragulya (2.: RMGl. Teufelskirsche ’ördögcseresznye’ stb. cseng a. J: ’ua.: Perfoliata: czengo f„ (De Herbis: RMGl.). J: ’ua. galagonya cseresznye 1. J: ’Prunus sp. hogy mindegyik növénynek bogyószer . közönséges kutyabenge’. valamint ha az érett. or.’. A névadás magyarázata. | vad ~ 1807: vad – v. hártyás toktermést a szél fújja. J: ’ua. A maszlagos nadragulya (2. A kutyabenge (4. cseresznyefa’. csemegesulyom l. a csemege el tag jelzi. J: ’Hypericum perforatum.’. A növénynévben az el tag arra utal. Az utótag a bürök növénynév átvétele. feketés. TESz. v. J: ’Prunus dulcis var. a növény termése cseresznyéhez hasonló. 373). Az áfonya (3. чрéшня. édes mandula’. — ~fa 1256: „Sub arbore Cheresnafa” (TESz. csemegemandula 1903: csemegemandula (Hoffmann–Wagner 98).: RMGl. sz. a virágok kis sárga cseng khöz hasonlítanak.melléknévi igenévképz s alakja. — gerezdes ~ 1783: Gerezdes TsereÐznye (NclB.) és a göcsös görvélyf (6. čerešňa.). 296). | vad~ 1948: vadcseresznye (MagyGyógyn. Afonya” (PP. 408). A cseresznye szláv eredet . 257). EWUng. F vészk. igen mérgez . k rislevel -~ (→ k risfalevel f ) cseng f 1525 k. a zelnicemeggy (5.csemegebürök 124 cseresznye csemegebürök 1948: csemege bürök (Halmai 8). ▌ 2. gerézdes . чeрéшня. zamatos turbolya’. črYšnja. 130).) megkülönböztet jelz kkel ellátott cseresznye elnevezése azon alapul. 2. 258). črěšьnja kerülhetett.

kicsi csomókban. különféle páfrányfajokat. || cserfalevel f 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé.: Tsészebogyó (Julow 266). N. kisebb’) fordításával keletkezett. csete. magyarázatát l. — ~fa N. Ember és növényvilág 201). 272. J: ’Alnus glutinosa. J: ’Cotinus coggygria. hogy a gömböly . húsos tobozbogyót alkot. citrom~. ill. szb. Vö. cetiníş ’fiatal feny erd ’. gyalogbodza’. 286). és éretten piros. TESz. sárga cserszömörce’. csete (MagyGyógyn. A cserfa ’mézgás éger(fa)’ (2. J: ’Abies alba. virágjának vagy bogyójának népi megnevezése. csätä ’bodza’. Az is lehetséges. erdei pajzsika’. csormolya cserszömörce l. cserje l. kaporna(~). A cserlevel f és a kis cserlevel f a lat. hogy ezek a fafajták a b rkikészítés fontos nyersanyagai. Marzell Atropa belladonna a. fekete bodza’. Querculus minor (Melius 37) (< lat. A cserz fa el tagjára l. cerь. 1193: „Prima meta incipit a cher” (TESz. közönséges lucfeny ’. és ebb l a téve- . J: ’Dryopteris filix-mas. J: ’Sambucus nigra. közönséges jegenyefeny | Picea abies. — Ö: farkas~. fürtökben fejl d termésre utal. szemerke cser 1. feny vessz ’. cserszömörce (→ szemerke). a -z és képz k. szl.). — Ö: bodza~. jelentése: ’sz l fürt’. J: ’ua. barát~ (→ barátbors). csete 1.. hogy a rom. ▌ 2. pl. csikófark’.. cs(te ’bodzabogyó’ (ÚMTsz. A cserge erdélyi népnyelvi szó. A göcsös görvélyf (6. csete. level 1813: kis Tserlevel (Magy. TESz. J: ’ua. cser.: TESz.’ szóban. csete ’bodzavirág’. mac. 276..) feketecseresznye elnevezésének alapja. A szláv szavak forrása a lat. — kis ~ 1775: Kis cser-levelü-fü (Csapó 60). A névadás alapja. a növénynév els sorban a farkascserge összetételben jelenik meg. eb~. csipke ’növény.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj. alii fést fé (SzikszF. csèrfa (Péntek–Szabó. J: ’Teucrium chamaedrys. cétin% ’feny ág. A névadás alapja a növény termése. цер. kutya~. valamely részének. hólyag~. A csészebogyó a szláv eredet csésze és a bogyó összetétele. ▌ 2. szln. cer ’ua. J: ’Ephedra. цер.: RMGl. Ember és növényvilág 229.) termése kicsi. 2. EWUng. termés. cerrus ’ua. gerezd a. az adatok azt mutatják. cèr ’cserfa’. rom. hogy a növény kérge a b rkikészítés anyaga. vö. Ember és növényvilág 229). — N. A cser déli szláv eredet . csermoglya. 269). Ezerjóf 175. cetiníş ’fiatal feny erd ’ szót vettük át *csetenyés alakban.). csete (MagyGyógyn. J: ’Sambucus ebulus. Szabó–Péntek. csetenyefa (Péntek–Szabó. román eredet .-e. gerezd a. a gerezd els megjelenése: 1395 k. a vessz s cserje magját éréskor a veres burok csészeszer en veszi körül. J: ’ua. a névadás alapja. sarlós gamandor’. hogy a növény levelei a cserfáéhoz hasonlítanak: „Ez fünek levelei ollyak mint a’ Cserfa levelei” (Csapó 60). csermulya l.cser 125 csetenyefa cemeggy (5.’. zsidó~.’.). csetenyefa N. A gerezdes jelz a laza.’. minor ’kis. 285). cserge (Péntek–Szabó. Vö. azon. kérgéb l cserlét készítenek. üröm(~) cserlevel f 1578: Czer leuelx f× (Melius 36a). ez él tovább a rom. A csete ismeretlen eredet . virág’. vö. blg. farkas~. hánytató~ (→ hánytatófa). quercus ’cser’. csészebogyó 1807 e. J: ’Quercus cerris csertölgy’. || kis cser- cserz fa 1998: cserz fa (Priszter 345). kapri(~). kazuár~ (→ kazuárbokor). 316. 393). cserszömörce (→ szemerke). F vészk. 257).) erdélyi szó. hogy lehet a bodza. Hasonló szemlélet névadásra vö. csAtA. Péntek–Szabó. ill. cserz fa. EWUng. apró cseresznyére emlékeztet. A csetenyefa népi elnevezés. sztrichninfa-~ (→ sztrichninfa). 1798: Kis-tser-levelÍ-fÍ (Veszelszki 152). A csészebogyó Diószegi– Fazekas els kísérlete a csikófark ’Ephedra’ nemzetség megnevezésére. 1862: csete (CzF. vö. az erdei pajzsikát nevezték így.’. fekete termések szintén cseresznyéhez hasonlóak. mézgás éger(fa)’. TESz. F vészkönyvükben a bogyópikk nevet véglegesítették. ott. A névadás a fafajták téves ismeretén alapul.). cserlevel f cserge N. gerezd a. cserfalevel f l. bogyószer vé válik. Ember és növényvilág 197.

.’. lófarkhoz hasonlítanak. aztán az apja) kifejezéssel jellemezték.. mezei zsurló’. csicskenye. csipke csihant l. csiggenye l. J: ’Colchicum autumnale. Marzell Ephedra distachya a. A közönséges csikófark (1. zöld hajtásai hasonlóak. Marzell Colchicum autumnale a. a jellegtelen. bel lük csak a következ tavasszal bújnak el levelek. az el tag arra vonatkozik. csirkedögleszt (Gyógysz. TESz.) csikófark neve népi név. J: ’ua. csík a. seta ’állati sz r. csalán csíkharaszt 1903: csíkharaszt (Hoffmann–Wagner 211). a névadás magyarázatára l. pikkelypáfrány’. csicskenyefa. csibe a. kanyargós szárára utal. még lófarkf . hogy a háziszárnyasok szívesen fogyasztják a növényt.’ el tag gyermeknyelvi eredet ikerszó. csibevirág N. csikófark 1. csián l. egyenes szárain ül apró levélkéit. J: ’Asplenium ceterach. 377). csibevirág (Kovács 18).) csikófark elnevezése összetett szó. csicsiskoma N. réti boglárka’. equus ’ló’. Nyr. hogy a növény a virágnál hamarabb érlel termést. abban a hiszemben. J: ’Ranunculus acris. — európai ~ 1841: europai Csikófark (Barra 426). prücsökkoma. A húr ’bél’ jelentés utótag a növény gyakran messze kúszó. Roßschwanz tükörfordítása. saeta. EWUNg. A mezei zsurló (2. háziszárnyas nevével képzett: Gänseblume ’libavirág’. mely a csibe beléhez hasonlítható. 1948: csibehúr (MagyGyógyn. Vö. A névadás magyarázatára l. | törpe ~ 1911: törpe csikófark (Cserey. csibe a. TESz. A csibehúr összetett szó. közönséges csikófark’. és a tokokat visel rövid szárak. Nyr. csibedögleszt (NéprÉrt.’. 126: 48–71. hogy nem szabad csirkék és baromfi közelébe vinni. A név arra vonatkozik.’. A növénynek erre a jellegzetes felépítésére a R. TESz. a csicsis ’kisgyermek elaltatására használt isz. pikkelyszer levelekkel a kis bokrok csikófarkhoz. csalán csibedögleszt N. A haraszt utótag arra utal. A növény német elnevezése hasonló a csibevirághoz. Nyr. ficaria. keskeny levelekre vonatkozik. cimbora’ utótag szláv eredet . . sörte’) név. Gänseblümchen ’libavirágocska’. J: ’Ephedra distachya. 1998: csikófark (Priszter 367). 126: 48–71. 1925: Csikófark (Jávorka 35). bojtszer formáját írja le. Nyr.. hogy a magtokok a talajban szszel képz dnek (télen „alszanak”). csikorgóf 1783: Csíkorgó-fü (NclB. 37). A csibe ’tyúkfélék pelyhes kicsinye’ hangutánzó eredet állathívogató szó. közönséges tyúkhúr’. A mezei zsurló (1. a koma ’pajtás. csibehúr 1807: Tsibehúr (Magy. nyugati salátaboglárka’. Növényszótár 94). equisetum quartum (< lat. valamint a R.) vessz s. csík2 a. a mezei zsurló népi neve könnyen keletkezhetett hasonlóságon alapuló névátvitellel. A csibevirág népi elnevezés. J: ’Equisetum arvense. N. J: 1807: ’Spergula. Nyr. EWUng. F vészk. J: ’Bellis perennis. a toktermések májusban érnek be. Csicsiskoma (MagyGyógyn. J: ’ua. valószín leg a ném. ▌ 2. Az ókori természettudósok. hogy „Akkor virágzik. A csicsiskoma népi elnevezés. motivációja egy téves hiedelem: azt tartják a növényr l. mert megdöglenek t le. J: ’ua. equisetum < lat. szi kikerics’. | közönséges ~ 1998: közönséges csikófark (Priszter 367). A csibedögleszt és csirkedögleszt népi elnevezések. J: ’Ranunculus ficaria subsp. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. hogy a növény vessz s cserje.. csibehúr’. amely a növény hosszú. || csirkedögleszt N. amikor a csibék kelnek” (Kovács 18). 124: 239–247. 126: 48–71. 50). ang. csikófark (MagyGyógyn. lat. még tyúkhúr.) és a mezei zsurló (2. vadszázszorszép’. | 1948: ’Stellaria media. 279). shrubby horse tail elnevezés is utal. a névadás magyarázata. a Spergula nemzetség neveként használják. Az ismeretlen eredet csík el tag feltehet leg a vékony. 33: 244). 128: 57. 87). a névadás alapja. Diószegi–Fazekas alkotása. csetenye a.csibedögleszt 126 csikorgóf sen magyar képz nek vélt -s elvonásával jött létre a csetenye. ezt a jelenséget filius ante patrem (el bb a fia.

Vö. ném. összetett szó. 357). orvosi csikorgóf ’. vö. Sternmiere.csillagf 127 csillagszék 321). közönséges tyúkhúr’. st#lla ’csillag’. közönséges csillagpázsit’. csillaglevel f 1590: Stellaria: Czillag leuelô fé (SzikszF. 272). szirmai sugarasan szétállnak. még disznópázsit. valamint a csillagszer virágzat. ſárt. 1862: csillaghúr (CzF. csillagmáj l. négylevel farkassz l ’. baromfibélhez hasonló szárára utal. közönséges tyúkhúr’. Genaust médius a. amely csillag alakú. 364). | 1862. F vészk. F vészk. J: ’ua. sz. csillaghúr 1807 e.: közép tsillaghúr (Diószegi 272).: RMGl. Marzell Cynodon dactylon a. amelyek máltai keresztet formálnak: „tetején négy ſzép zfld levelek.: Herba stellaris: chillagos ffe„ (De Herbis: RMGl.-i Stellaria (< lat. A pázsit ’f ’ utótag arra utal. purisago (< lat. 45). a lat. J: ’Stellaria media. 1948: ’Stellaria media. az utótag a ’bél.. ném. csikorgóf csilánt l. csikorgóf lett. Genaust dactýlifer a.’. st#ll#ris ’csillag alakú’) fordításával hozta létre. csillaghúr. istenkegyelme. J: ’Paris quadrifolia. a névadás magyarázata a növény hashajtó hatása: „nyálat. csillagszék 1706: csillag szék (PPNomH. A csillag el tag a növény virágjára utal. 1948: csillaghúr (MagyGyógyn. A csillagf a ném. … tsillag-formán állanak” (Veszelszki 245–6). A csillag el tag a növény virágjára vonatkozik. 272). | közép~ 1807 u. 2. 1998: csillagpázsit (Priszter 351). ang. közönséges tyúkhúr’. J: ’Gratiola officinalis. — orvosi ~ 1998: orvosi csikorgóf (Priszter 386).’.. a . 87). F vészk. Diószegi–Fazekas a csillaghúr el tagját a tudományos szakny.). pūrus ’tiszta’) és a R. Purgierkraut hatására alakulhatott ki. 1807: ’Stellaria. J: ’ua. 1: 997). v. UEWb. star wort. 257). lat.’. szakny. tyúkhúr. J: ’Stellaria media. májf csillagosf l.’. A csillag el tag magyarázata. epét. közönséges tyúkhúr’.’. A növény hivatalos elnevezése a csikorka (Diószegi–Fazekas alkotása) és a R. ínnyújtóf és csikorgóf helyett. csikorka l. — közönséges ~ 1998: közönséges csillagpázsit (Priszter 351). csikorog a. A csikorgó a hangutánzó eredet csikar ’itt: hasat csikar’ szóból -ó melléknévképz vel alakult. A csikorgóf a R. 1783: Tsillag-fü (NclB. Diószegi Orvosi f vészkönyve a réti Tsikorka (Magy. szakny. | réti csikorka 1807: réti Tsikorka (Magy. tyúkhúr’. J: 1807 e. hogy a 3-as vagy 5-ös osztású kalászok csillagra vagy ujjakra emlékeztetnek. hogy a növény f féle.: Csillaghúr (Julow 402). dáktylon < gör. 1798: Tsikorgó-fÍ (Veszelszki 241). még csillaglevel f . dáktylos ’ujj’). Stellaria (< lat. Idegen nyelvi megfelel re vö.. 1864. lat. J: ’ua. 1807: Tsillaghúr (Magy. bels ség’ jelentés húr a növény vékony. J: ’ua. a névadásra l. A közép el tag a lat. J: ’Stellaria media.. 393) nevet javasolja a R. a névadás magyarázata. alólrúl ki-hajt” (Veszelszki 241). J: ’Gratiola officinalis. magyarázatára l. csillaglevel f csillagf 1775: Csillag-fü (Csapó 65). Sternkraut (Veszelszki 245–6) tükörfordításával keletkezett. A csillaghúr Diószegi–Fazekas alkotása.. 357). hogy a növény kúszó gyökeréb l tavasszal egyetlen szár emelkedik ki. pūrgāre ’tisztít’ < lat. J: ’ua. 1998: csikorgóf (Priszter 386). st#ll#ris ’csillag alakú’) mintájára jöttek létre. a névadás alapja a növény csillag formájú levele. 1948: Csikorka (MagyGyógyn.-i Stellaria media utótagjának fordítása. istenharagja. 258). a csikorka -ka kicsinyít képz vel jött létre. vö. 1864: csillaghúr (Gönczi 243). || csikorka 1807: Tsikorka (Magy. csalán zönséges ~ 1903: Közönséges csillaghúr (Hoffmann–Wagner 92). J: ’ua. st#lla ’csillag’. — orvosi csikorka 1948: orvosi csikorka (MagyGyógyn. || csillagosf XVI. Genaust Stellária a. F vészk. — kö- csillagpázsit 1948: csillagpázsit (MagyGyógyn. általában négy levéllel a csúcsán.-i Cynodon dactylon (< gör. csikorog a. 272). lat. A csillaglevel f és a csillagosf a lat. Marzell Gratiola officinalis a. TESz. 1798: Tsillag-fÍ (Veszelszki 245–6). J: ’Cynodon dactylon.’. — Ö: liba~. EWUng. orvosi csikorgóf ’.

Genaust Cimicífuga a. a növényt csimázok ’poloska’ (a csimáz els megjelenése 1525 k. és az húſt meg ſózod. шuпка ’csipkebokor. csillag a.. csicskenye. csillár a. csimázf . csillagf . nyíl’ származékai. — négylevel ~ 1807: négylevel Tzillár (Magy.csillagszívf 128 túf . 1783: Tsipke-bokor (NclB. csimázilla- csipke 1305: Chypka (OklSz. vö. farkas~ csipa l. que wlgariter chipkebokor appellatur” (TESz. csimasz a.. Marzell Coriandrum sativum a. cémex. 375). шúпка. Idegen nyelvi megfelel re vö.). Vö. kár ’tet ’).-szorb šypka ’csipkebogyó’. mac. Stinkdill ’büdösf ’. csinár l. galagonya~. 1246/1408: „ab vna dvmo. Marzell Asperula odorata a. koríandron. csipke1 a. J: ’Coriandrum sativum. gyep rózsa’. csipkéje l. EWUng. Czimáz f×nec hiyác” (Melius 138a).). erdei peremizs’. Páris-f helyett. A névadás alapja a növény b zös illata: „czimáz b×z× à leuele” (Melius 58).). J: ’ua. meg nem fęrgeſedic” (Melius 59). vö. 364). st#lla ’csillag’) fordítása. TESz.. csalán csinge l. A csipke valószín leg szláv eredet . Boldogasszony ~ csipkebokor 1. F vészk. J: ’Galium odoratum. Wanzendill ’poloskakapor’. Sípk™ (Nyr.-i Rubus (< *reub. csimasz a. . boglárka’. gelegenye ’galagonya’ (→ galagonya). csillyán. sem a köznyelv. blg. gesztenye növénynevek hatására jött létre. cibál). A csillagvirág egyedi adat. 1863: Csüpke (TESz. cémicis ’poloska’) fordításával keletkezett: „EſÅt à Báboc Cimicaria. koríannon. Wanzenkraut ’poloskaf ’. a csipke szó forrása a bolgár vagy a szlovák lehetett.) ki zésére használták. 43: 142). EWUng. fa~ csipcse l.-szorb šípka.t jelentése ’csillag formájú’. szlk. a négylevel csillár növénynevet azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. négylevel farkassz l ’. 255). 255). lat. F vészk. Diószegi Orvosi f vészkönyvében a Négylevel Tzillár (Magy. A csitkenye. A csill. csipcse (ÚMTsz). J: ’Paris. Stellaria (< lat. a név a növény csúcsán látható négy levélre utal.. TESz. ném. 1831: csiggenye (TESz. Hasonló szemléleten alapul a növény bolhaf elnevezése. az az. 1836: Tsipkenye (TESz. kóris ’poloska’ < gör. Vö. J: ’Inula conyzae. magyarázatára l. szakny. 256). 1578: Czipke (Melius 23a).. csipkefa. csipke1 a. koríanon ’koriander’ < gör. cibál. Vö. EWUng. (Melius 138a). A névadás magyarázata. csicskenye a N. csillag a.’.). csillagszívf 1783: Tsillag-Ðzív-fü (NclB. csütke (MTsz. cimicaria (lat. farkassz l . a. A csillagszívf Benk alkotása. 1783: Tzillár-fü (NclB. farkassz l ’. J: ’Paris quadrifolia.: Coriandrum: chÿmazillathofÿw (Ortus: RMGl. csinált. A csillár nyelvújítási származékszó: a csillog ige tövéb l képezték -ár képz vel. csalán TESz. Ezek a szláv šipь ’tövis. 46. csillyany l. káron ’kömény’.). — Ö: eb~. 2. F vészk. szagos müge’. berkenye. F vészk. A csimázillatúf a lat. UEWb. csillár 1807: Tzillár (Magy. cipke. és az Coriandrumos etzetben meg áztatod. csipkebogyó’. ném. J: ’Ranunculus sp. hogy a levelek csillagszer en helyezkednek el a növényen.szaggat. szakny. csitkenye.-i coriandrum fordítása (< gör. Sternleberkraut ’csillagmájf ’. J: ’Rosa canina. gen.). „Ha az maguát etzetben meg áztatod. négylevel f . 4-level : Bokr. még csillaglevel f . 4-ſzirmú” (Magy. csipke csimázf 1578: Czimáz f×nec gr. — ~f 1775: Czillár-f× (Csapó 65). csitke.. Lippay alkotása. bücske. székf . valószín leg német minták alapján hozta létre a nevet. a szék utótagra l.. bicske. csimázillatúf 1525 k. šípka. f. kerti koriander’. 393) nevet javasolja a R. Herzfreund ’szívbarát’. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Tsész. 255). A csipke el ször csipkebokor összetételben jelent meg (1246/1408-tól adatolható). — N. csipkebokor lat. A csimázf a lat. csillagvirág — sárga ~ 1664: sárga cſillag virág (Lippay I: 78). tüske. a névadás alapja nyilván a virág sárga színe és csillag formája. csillár a. vö.. 329). és a szagos mügét gyógynövényként a szív meger sítésére használták.

csipke. J: ’Rosa canina. 1577 k. F vészk.. 1525 k. csirkevakító (MTsz. 1798: Tsuda-fa (Veszelszki 419). A csodabogyó ’Ruscus’ nemzetségnév. ricinus’. 2. málna’. csuda bogyó (Cserey. csipkebokor csirkevakító N. 343). csipke. a pitty ’lebiggyesztett ajak’ összetétele. 126: 48–71. | 1948: ’Ruscus aculeatus.) a lat. szépséges. 1584: clypke fa (Clusius– Beythe 27).. vakuló~ csirkedögleszt l. J: ’Nepeta. a Rubus-fajok ’tüskés szeder. 1783: Tsuda-fa (NclB. csattanó maszlag’. J: ’ua. J: 1911: ’Ruscus sp. 256).) is átvették a nevet. 387) nevet javasolja a R. idaeus.. Szederj-in-bokor (De Herbis: RMGl. csitnyebokor (MTsz. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Bokr[étája] ásító a’ torkolatnál ſzegett ſzél : alsó ajakának két ſzéls metſzései hátra hajólnak. Az el tagra l.és málnafajok’ (1. A csipkepitty összetett szó. tyúkvakító.) csodafa neve a ném. a csipkebokor eredetileg a gyep rózsa (1. Jávorka 848).csipkefa 129 csirke l. (632/9). Nyr. hypoglossum (< lat. csipkebokor csoda l. A ricinus (1. 1948: Csodabogyó (MagyGyógyn. hogy a karéjos level . rózsa. — szúrós ~ 1998: szúrós csodabogyó (Priszter 487). gyep rózsa’.és málnafajok’ (2. faszer növényt sokféle betegség gyógyí- . 1783: Tsipke-fa (NclB. Vö. 1775: Tsuda-fa (Csapó 237). 1775: Tsipkefa (Csapó 37). 135). szeder. Csicskenyefa (MagyGyógyn. | 1775: ’Rubus idaeus subsp. 1807: Tsipke Rózsa (Magy. hogy a virágzat csészéje lehajol és csipkés. A lónyelv jelz (2. piros termése. — N.) a lat. Mora Baccae. ~f csodabab l.) megnevezésére szolgált. v. Mora Rubi: cipche bokor. EWUng. csipkerózsa 1783: Tsipke Ró’sa (NclB. A névadást az magyarázza. gyep rózsa’. a névadás alapja az ide tartozó növények fényes. A csipkerózsa összetett szó.) neve. Növényszótár 262).). a’ középs tsipkés” (Magy. hogy a növény megvakíthatja a csirkéket. A csipkepitty nemzetségnév. A csipke csipkebokor összetételben (1246/1408-tól adatolható) ’gyep rózsa’ jelentés . J: ’Ricinus communis. sz.. pittyed a. F vészk. inkább népi megnevezés. acule#tus ’tüskés’) fordítása. ▌ 2. csipkefa 1. a Rubusfajok ’tüskés szeder. 222). gör. macskamenta’. a valódi levelek alatt kicsi nyelvhez hasonló levélkék találhatók. csodafa 1. A csirkevakító népi név. 1578: Czoda fa (Melius 82a). csipke csitnyebokor l. F vészk. TESz. ▌ 2. hanem bokor. A szúrós jelz (1. (Lippay II: 223). hypógl#sson < gör. szúrós csodabogyó’. F vészk. 2. 335). Wunderbaum (Melius 82a) tükörfordításával keletkezett. csipke a. 1595: Chyuda fa (Beythe 127).’. a növény nem fa. Csirkevakító (MagyGyógyn. gyep rózsa’. szeder’.). pettyegetett tüd f ’. J: ’Rosa canina. 303). Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Tsipke Ró’sa (Magy. XVI.. a névadás alapja. lónyelv csodabogyó’. pittyed a. J: 1584: ’Rubus sp. Az összetétel el tagjára l. apró. Genaust aculeátus a. J: ’Ruscus hypoglossum. — N. — lónyelv ~ 1998: lónyelv csodabogyó (Priszter 487). málna’. 120). az el tagra l. seggvakaró és csipkefa helyett.: Rubus.: Chÿoda farol gr. 1664: Csuda fát gr. csipkepitty 1807: Tsipkepitty (Magy. J: ’Rosa canina. piros virágú.) ’gyep rózsa’ jelentése azonban kés bb jelenik meg. 393). Diószegi–Fazekas alkotása. — Ö: macska~. 1911: csoda v. csitkenye l. csodabogyó’. csodamag csodabogyó 1. csipke a. a növény ágaira és leveleire utal. 375). A névadás magyarázata. csipke. 1813: Tsipkefa (Magy. csibedögleszt csodafa 1863: Csipnyebokor (TESz. aculeátus (< lat. csitke. ▌ 2. 1998: „csodafa” (Priszter 481). a csipke ’cakkos’. 1998: „csipkerózsa” (Priszter 483). az utótagra l. F vészk. ▌ 2. a csipkefa összetétel (2. gl"ssa ’nyelv’) fordítása. hasonlóság alapján azonban egyéb tüskés növények..: Catapucia: Chodafa et Saarfÿw (Ortus: RMGl. J: ’Datura stramonium. hypoglóssum a. J: ’Rubus sp. 375). A csipkefa összetétel eredetileg tüskés növények.. hypó ’alatt’. csipnyebokor l.. hypogl#ssa < gör. 339). 343). J: ’Pulmonaria officinalis.

csattanó maszlag’.’. a név nem maradt fenn. 1783: Tsuda-fü (NclB. csókahagyma (Péntek– Szabó. méregtelenít hatású. N. A növénynévi utótagban valószín leg a ’bukfenc. csókabuk 1813: Tsókabukk (Magy. az utótagra l. A here utótag magyarázatára l. csodaf . csodaf 1. az el tagra l. A csókahagyma erdélyi. J: ’Datura. A csókaláb elnevezés valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. mérgez termésre utalnak. kankalin’. a névadás magyarázata. sz. A csodahere a ném. veris. ill. MNövSz. csojjany l. réti nyúlhere’. hogy mindkét növény mérgez . Nyr. J: ’Galega officinalis. kecskebuka ’bukfencezik’ (ÚMTsz. J: XVI. A buk utótag valószín leg névszó. . a csoda elvonással keletkezett a csodafa ~ csodaf növénynevekb l. Vö. EWUng. 1813: Tsókaláb (Magy. 393). csodafa. szi kikerics. csodahere 1903: Csodahere (Hoffmann– Wagner 92). F vészk. 393). 1775: Tsuda-fü (Csapó 180). 126: 302. amikor a madarak is ébrednek. 1783: Csóka-láb (NclB. csojjant. amely magyar fejlemény lehet. csattanó maszlag’. Rápóti–Romváry 86. sz. bukfenc a. 209). A névadás magyarázatára l. J: ’Geranium sanguineum. varjúláb. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Ketskere Gálga (Magy. ricinus’. tavaszi kankalin’. J: ’Colchicum autumnale.: RMGl. a névadás magyarázata talán az. Magy.) csókaláb elnevezésének alapja lehet a virágok szára. A csókabuk talán népi elnevezés lehet. a hosszúkás. 393) (→ gálga) nevet javasolja a régi csókabuk név helyett. 1948: csókaláb (MagyGyógyn. népi elnevezés. csodamag (MagyGyógyn. a hangutánzó eredet csóka madárnév és a buk összetétele.. J: ’Datura stramonium. 126: 301. de idekapcsolható a bukfenc is. A csókabuk összetett szó. még lóhere. Marzell Anthyllis vulneraria a. ▌ 2. 29). Nyr. csalán csodafamaszlag 1805–13: „Tsudafa MaÐzlag” (Márton. A csodamag és a csodabab népi elnevezések. Nyr. TESz. bolondító beléndek’.csodafamaszlag 130 csókaláb tására használták. csodabab (Csapody–Priszter.) csodafa neve hasonlóság alapján keletkezett. 4: 24). csoján. bukfencezik’ fogalmának másféle R. J: ’Ricinus communis. és N. csohany. vö. A csodafa utótagját f magyarázó utótaggal helyettesítették.: ’Primula sp. 1911: csodahere (Cserey. J: ’Anthyllis vulneraria subsp. Növ. 259). 393. J: ’ua. maszlag’. orvosi kecskeruta’. hogy a növény levelei kora tavasszal hajtanak ki a hagymából. els sorban a tavaszi levelek és a hagyma’. a növény csodafa és csodaf neveib l keletkeztek elvonással. F vészk. maszlag.: czioka lab (NéNy. F vészk. csodamag (Jávorka 973). értelmezése található meg. a névadás alapja az. Wundklee tükörfordítása. 126: 302. piros gólyaorr’. 425). 1935: 178). ▌ 2. J: ’Hyoscyamus niger. || csodabab N. 257). A kankalin (1. 2. 2. A csattanó maszlag (2. amely madárlábhoz is hasonlítható. hogy a növényt sokféle betegség gyógyítására használták: köhögés csillapítására. A csodafamaszlag Márton alkotása. A piros gólyaorr (2. csojánt..) csókaláb neve metaforikus elnevezés. XLIV. || csoda 1807 e. 2. 1590: palma Christi: Czyuda fé (SzikszF. Hasonló szemléleten alapul a növény báránylábvirág (→ bárányvirág) elnevezése is. sebekre hámosodás gyorsítására. J: ’Datura stramonium. a bab alakú. tüskés termése hasonló a ricinus terméséhez. csókaláb 1. vö. 1775: Tsuda-fü (Csapó 237). XVI. hogy a növény furcsa. Csapó megjegyzi a ricinus ismertetése közben: „Némellyek a’ Maſzlagot (Stramoneum) tsuda-fának nevezik” (Csapó 180). 2. a bukik igéb l alakulhatott ki.. a csoda Diószegi–Fazekas els kísérlete volt a maszlag nemzetség megnevezésére. csodafa. vulneraria.: Tsúda (Julow 256). csohán. | 1948: ’Primula veris subsp. 399). Ember és növényvilág 221).). illetve az. a névadás alapja feltehet leg a hosszú száron álló virág. csodamag N. Növényszótár 15). csókahagyma N. F vészk. vékony termés. 128: 180. bukfenc a.

386). 126: 302. csombord (Péntek–Szabó. pereszlény | Satureja hortensis. F vészk. gólyaorr’. A csomborpereszlény összetett szó. J: ’Mentha pulegium. d-je inetimologikus járulékhang. 2. A csombor szláv.: ’Satureja sp. fajnév. csombord. Ember és növényvilág 286). 1998: csombor(d) (Priszter 493). J: ’ua. A magyarba egy (déli) szláv R. 1998: csombormenta (Priszter 427). 1435 k. 150). A csókaorrúf Melius alkotása.: blg. 1798: Tsombor (Veszelszki 363). 150). 1590: Satureia: Czombor (SzikszF. — vad~ 1841: vadcsombor (Barra 311). hogy a növényt termesztik. čYbrъ ’borsf ’ kerülhetett át. — erdei ~ 1775: Erdei tsombor (Csapó 167). F vészk. čubr. 1798: Vad Tsombor (Veszelszki 409). nyári hérics’. 1948: Csombord. csókavirág (SzegSz. az utótagra l. ördög~ csolán. menta. SzlJsz.) vadcsombor neve Csapó alkotása: „Vad-tsombornak-is lehetne nevezni az én itéletem Ðzerént” (Csapó 267). 1578: Czombor (Melius 107).: staturnea: chombor (SchlSzj. J: ’Erodium cicutarium. „bolembica: idem chombor” (BesztSzj. utótagja a pereszlény nemzetségnév ’Acinos’. mac. csombor csombormenta 1807: Tsombor Ménta (Magy. Magy. | 1783: ’Satureja hortensis. чумбрика sz.. A névadás alapja a növény termése. köszvényf . 1783: Erdei Tsombor (NclB. közelebbr l talán déli szláv eredet . el tagja a csombor. 393). 150).. köszvénymenta. J: ’Clinopodium vulgare. polaj. Nyr. Etimológiája vitatott. A borsika (1. čubrь. čúbar. a vad jelz megkülönböztet szerep . A borsf (3. 1395 k. megfelel szó más szláv nyelvekben is.: RMGl. ▌ 2. 1775: Csombor (Csapó 69)..-e. csombor helyett. J: ’Satureja hortensis. csomborpereszlény 1998: csomborpereszlény (Priszter 290). 1783: Tsombor (NclB. č_ber. čibr. csombord’. csombor a. csollán.: „staturna: chombor”. чабёр: ’borsf .. J: ’Mentha pulegium. J: ’Adonis aestivalis. — vad~ 1775: Vad-tsombornak gr. Kniezsa. bors~. vö. borsika’..).). R.) csombor neve hasonlóság alapján jött létre. a név a növény egyéb madár el tagú nevei nyomán jöhetett létre. J: ’Satureja hortensis. 385). J: ’Acinos arvensis.).: RMGl. az el tagra l. szl. 346.).). szb. csombôrd (ÚMTsz.: RMGl.). csombormenta’. a lat. csalán csombor 1.. A köznévi csombord stb. 126: 303. csókavirág N. csokor l. szb. cseh R. a névadásra nyilván hatással volt a növény hasonló madárféle + orrú + f szerkezet neve: esztragorrúf (→ esztragorr). csombor (MagyGyógyn. szln. az illatos macskamenta (4. N. — vad 1783: Vad Tsombor (NclB. 343). 1813: vad Ts[ombor] (Magy. csomborszátorja 1807: Tsombor Szátorja (Magy. N. arra utal. 389). F vészk. csolláng l. csombor a. 1861: csömbör (TESz. ▌ 3. чýбрика sz.) kerti jelz je megkülönböztet szerep . 237). EWUng. 1798: Tsombor (Veszelszki 398). Tudatos névadással alkotott növénynév. F vészk. ▌ 4. csomb#rd... csombormenta’. amelynek „hegyes à hegye mint à Czokánac az orra” (Melius 162). csomborpereszlény’. hortensis fordítása.: RMGl. Szabó. 346).csókaorrúf 131 csomborszátorja csókaorrúf 1578: Czoka orru f× (Melius 162a). — N. . combor (MTsz. N. J: ’Nepeta cataria.-hv. kakukkvirág. kakasvirág. csombord l. Melius 434. Chyombor (Csapó 69). vadkakukkf (5. A csombormenta összetett szó. csombor a. 1405 k. illatos macskamenta’. ÚMTsz. az alakváltozatok nem vezethet k vissza egységes alapalakra. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csombormenta nevet javasolja a R. borsf ’. borsika’. ▌ 5. J: ’Thymus serpyllum.: staturna: combar (SoprSzj. 139. vadkakukkf ’. J: 1395 k. or. 130). borsika’.).. чýбрица sz. A csókavirág népnyelvi elnevezés. EtSz.’. a csombormenta (2. A növény eredeti jelentése borsika (1. illatos f szernövények. (Csapó 267). A csömbör alakváltozat hangrendi átcsapás eredménye. — Ö: borbély~. csombor. Diószegi–Fazekas alkotása. 389). 1783: Csombor (NclB. 150). N. vö. TESz. 1583: Chombor (Clusius–Beythe 7: BotTört. — kerti ~ 1998: kerti csombor(d) (Priszter 493). bürökgémorr | Geranium sp. Nyr.

Scrophularia (< scr#fulae ’torokdagadás. Nyilván a latin Scrophularia mintájára alkotta Melius a csomorika nevet. ščrbák. Myagros (PP.). — szelíd ~ 1998: szelíd csorbóka (Priszter 507). A szelíd csorbóka (1. Hartröhrle. szúrós csorbóka’. A csomorika a finnugor eredet csom. 1775: Csomorika (Csapó 70). hogy gyökércsomókat a dagadt mirigyekhez hasonlították. csorbánka. mely a pásztorfaragásokon is kedvelt virágdísz” (ÚMTsz. A névadás magyarázata. EWUng. szlk. A csomborszátorja összetett szó. szelíd csorbóka’. lactuca leporina: Czorbaka (SzikszF.: RMGl. štrpka. J: ’Agrostemma githago. | 1578. torzsikaboglárka’. 38.). (TESz. ném. ▌ 2. — szúrós ~ 1998: szúrós csorbóka (Priszter 507). hogy a gyökere göcsörtös. 1807: dudva Tsorbóka (Magy. (ÚMTsz. a cseh šterbák. 444). 29: 17). N. csarbókának gr. az el tag a növény régi nevének átvétele (csombor). cserbóka (MTsz. kalincaínf ’. A csormolya els megjelenése: 1708: „Tsormolya: Melandryum. Genaust Scrophulária a. szátorja. szláv jövevényszó lehet.. 409). bütyök’. *ščьrbъka ’katáng’ kerülhetett *csirbuka > csorboka alakban. közönséges cickafark’. Myagrum (légyfogó)’. csomós. štrbka. vö. Jávorka 266. a lat. Magy. vö.). 1783: Csorbaka (NclB. 343. A csomorika név a növény azon alaki sajátságára utal. Czarbakánac gr. 1578: Czorbaka. torokduzzanat’) elnevezés szemléleti háttere. csona. a szláv čьrmъlja vagy čьrmulja (< szláv čьrmъ ’vörös festéket szolgáltató pajzstet ’) növénynév átvétele. 1783: ’Sonchus oleraceus. F vészk. A növény elnevezésének indítéka virág- . — N. csontvirág (Jávorka 266. csorbánka l. hogy a növény levelein mély bevágások láthatók. csorbuka l. es vgÿ leweſqn kend be aÅÅal” (OrvK. a szóvégi -ó és -ika kicsinyít képz k. 1911: csermoglya. kinövés. N. eredeti jelentése ’különféle gyomnövények: Melampyron sp. cs(rbók™. Mindez a szláv *ščьrba ’kicsorbult rész. közelebbr l szerb-horvát eredet . csorbóka’. csorbaság’ származéka. szb.) a csorbóka ’Sonchus’ nemzetséghez tartozik. csorbóka a.t b l származik. 300. csermulya (ÚMTSz. 1793: ’Sonchus sp. lat. ščerbák. ÚMTsz. 1783: Csomorika (NclB. ’torzsikaboglárka’ jelentésben használja. csurbókát gr. 268/1). vetési konkoly’. csontvirág N.) és a szúrós csorbóka (2.)”... A csontvirág népi elnevezés. csontba faragták: „Achillea millefolium [cickafark]. csonár l. csormolya (ÚMTsz. 1798: Tsomorika (Veszelszki 373). Melampyron. torzsika. щербáк más képz vel alakult. ▌ 2. J: ’Ranunculus sceleratus. 1590: Lagopus. 382).). — N.-hv. csorbóka’. 1903: Csermulya (Hoffmann–Wagner 119). 1590.). szczerbak. A magyarba egy szláv R. szelíd csorbóka’. A csomó legkorábbi jelentései ’görcs <növényben>..csomorika 132 csormolya borsika’. hogy a virágot bizonyos területeken fába. csorbóka csormolya 1. J: ’Achillea millefolium subsp. štrbák. valamint az. F vészk. (csormolya). J: ’Sonchus asper.). le. hogy a növény fája nagyon kemény. 1791: Tsorbókáktól gr. csorbuka. csermulya (Nyr. J: 1577 k. A csormolya eredete bizonytalan.. J: ’Ajuga chamaepitys. és ezért torokdagadás ellen használták a torzsikaboglárkát. UEWb. A csorbóka szláv. or. J: ’Sonchus oleraceus. Melandrium (habszegf ). nyúlkék~. — Ö: dudva~. | 1807: ’Sonchus. A növény R. még borsika. Marzell Ligustrum vulgare a. 151).). csomorika 1578: Czomorika (Melius 175a). hasonló képzésmódra l. neve Scrophularia minor (Melius 179). A csomorika valószín leg Melius alkotása. csorbóka csorbóka 1. 1577 k. az utótag a Magyar f vészkönyv szerz i (Diószegi–Fazekas) által alkotott nemzetségnév. TESz. J: ’Ligustrum vulgare. MagyGyógyn. csorbóka a. N.: „Nÿers chÿorbakat tqrÿ megh ÿol erqſſen. A csontfa névadás magyarázata. csalán csontfa 1841: csontfa (Barra 263). (Melius 76a). közönséges fagyal’. 1793: Tsorbáka (Földi 58). fehéres virágzat. magyarázatára l. Härtern. a névadás alapja valószín leg a csontszín . millefolium.

263). részben pedig megmaradt. 1798: Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). a csucsor f név -ka kicsinyít képz s származéka. csucsorka a. 1: 198). hogy a növény virágai fejfed höz hasonló formájúak. burgonya’. 1998: kesernyés csucsor (Priszter 348). édeskeser jelz k magyarázatára l. kesernyés csucsor’. csucsor a. csujáng. Katikasisakvirág’. TESz. csombor csucsor 1. J: ’ua. || kuklásf 1775: Kuklás-fü (Csapó 264). és a gyökerén dudorok talalhatók. vö. LXXII. | édeskeser ~ 1925: édeskeser csucsor (RévaiLex. 4: 789). Kappenblume. az eredeti virágszínt l függetlenül: a kalincaínf virágja pl. EWUng.). 1787: „De hát a’ tsutsorkámról mit mond? nem szépen nfnek é” (TESz. 71). 1805–13: Keserédes Tsutsór (Márton. — cserjés ~ 1998: cserjés csucsor (Priszter 348). J: ’Solanum tuberosum. 1948: Édeskeser csucsor (MagyGyógyn. Nyr. 1843: Csucsor (Bugát.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába.’.. J: ’Solanum. ezekb l alakultak ki napjaink tudományos elnevezései is: keser csucsor. Szóhalm. 1868–73: Csucsor (Ball. — keser édes ~ 1893: keserüédes Csucsorka (PallasLex. J: ’ua.’. | kesernyés ~ 1980: kesernyés csucsor (Erd -mez növ. 176). F vészk. keser . keser édessz l (→ sz l ). keserédes. 1798: Kuklás vagy Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). 1807: kuklás v. odor. a fejfed höz hasonló virágforma számta- . 380). | keser ~ 1998: keser csucsor (Priszter 348). A magánhangzóknak az alakváltozatokban jelentkez gazdagságát az okozza. Növ. 85: 211). J: ’ua. jelentése ’kesernyés csucsor’ (1. A csucsorka nyelvújítási alkotás. a csucsor ’Solanum’ nemzetséghez tartozik. Növényszótár 4). csovány l. J: ’ua.) fekete jelz je is a termés színére vonatkozik. egyedi elnevezés. vö. csujány l. 176). 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). méregöl sisakvirág’. csalán csömbör l. fekete csucsor’. sömör). A magyarban gyomnövény jelentésben terjedt el.: Keserédes csucsor (Nyr. nyelvújítási alkotás. A keser édes jelz magyarázatára l. ▌ 2. A piros csucsor a termés vörös színére utal. 1790 k. 82). 1998: fekete csucsor (Priszter 506). 177). ▌ 2. 1925: csucsor (RévaiLex. csönge l. TESz. EWUng. J: ’Aconitum anthora. A kesernyés. A kesernyés csucsor csucsorka neve hasonlóság alapján keletkezett. A csuklyaf elnevezés német mintára keletkezett.’. J: ’Aconitum anthora. A burgonya csucsorka elnevezését dudoros gumója és bogyótermése alapján kaphatta.. farkascsinge csucsorka 1.’. TESz. A kesernyés csucsor (1. hogy a korábbi háromszótagú alakok egy részének vegyeshangrend sége részben különböz irányban kiegyenlít dött. sárga. 317). bogyótermése van. kesernyés csucsor’. a csúcs ’dudor’ f névb l -r kicsinyít képz vel (vö. 1807: Tsutsór (Magy. csalán csuklyaf 1. 16: 8). amelynek els megjelenése 1787.) és a fekete csucsor (2. J: ’Solanum dulcamara. J: ’ua. A csucsor nevet valószín leg a csucsorka növénynévb l vonták el. R. J: ’Solanum dulcamara. méregöl sisakvirág’. 16: 8). 6: 43). — fekete ~ 1807: fekete Tsutsór (Magy. csuhány.). keser édessz l (→ sz l ). ▌ 2. J: ’Solanum nigrum.) csucsor nevének szemléleti háttere. A kesernyés csucsor (1. F vészk. 128: 58–9.csucsor 133 csuklyaf jának élénkvörös színe lehetett (eredeti jelentése: Melampyron). F vészk. 380). t nt fel jelz s szerkezetben (keserédes csucsor). 1783: Kuklás-fü (NclB. XVI: 8). | keserédes ~ 1790 k. A fekete csucsor (2. 1783: Tsuklya-fü (NclB.. 1807: keserédes Tsutsór (Magy. napellus. A csuklyaf elnevezés magyarázata az. | piros ~ 1998: piros csucsor (Priszter 348). EWUng. csupán legújabb növényszótárunkban található meg. csucsor’. tsuklyás f (Magy. J: ’Aconitum napellus subsp. — Ö: ebsz l ~. 1911: csuklyaf (Cserey. A cserjés csucsor elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. A nyelvújítás korában az újonnan alkotott csucsor ’Solanum’ nemzetségnév elé különféle megkülönböztet jelz ket illesztettek. A szaknyelvi csucsor ’Solanum’ szóképzéssel keletkezett. F vészk. kesernyés csucsor.’. hogy a növénynek dudoros részei vannak: bogyótermés és csomós gyökérzet. ném.

’s a’ bels ts veseket kiſzorítják…. 490). szerint „cs + küll ?” összetétele. 488). hogy a’ bels ts ves virágok nagyobbra n nek. vö. hogy a’ félſzer virágok ſzaporodnak meg. ném. Eisenhut ’vaskalap’. eredet (< lat. Az áldott jelz t a növény áldottf nevéb l vették át. J: ’Centaurea cyanus. a gabonatáblára utalnak (vö. csorbóka csüküll 1. nyilván a növény R. tévesen a Centaurea nemzetséghez sorolja az áldott bárcsot ’Cnicus benedictus’ (2. mint a sugárvirágok. sem a köznyelv. TESz. 258). F vészk. az EtSz. Diószegi–Fazekas leírása alapján a csüküll összetett szó.). A csüküll nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. csuklya a. a küll k. EtSz. a cs-s szókezdet a csuha szó hatására keletkezett elhasonulással.) égivetési és vetési jelz i a virág el fordulási helyére. a csuklya a m.. a név tehát a virág felépítése alapján keletkezett. A csüng jelz a harangalakú sárgászöld lógó virágokra utal. Csüng belénd (MagyGyógyn. J: ’ua. F vészk. kuklya). 20. a déli szláv eredet cs és az ótörök küll összetétele. J: ’Centaurea. a csöves virágok nagyobbra n nek. latin Centaurea benedicta neve alapján. a névadás magyarázata. Diószegi–Fazekas csüküll nemzetségnevét azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. Sturmhut ’rohamsisak’. csipke . ▌ 2. az -s melléknévképz . A névadás magyarázatára l. F vészk. F vészk. A kék búzavirág (1.csüküll 134 csüng belénd lan német elnevezésben kimutatható. Magy. farkasbogyó’. csurbóka l.’. kukla. amelyek a beléndekben ’Hyoscyamus niger’ is megtalálhatók. — Ö: búzavirág~. csuklya a. EWUng. 488). Mönchkappe ’szerzetescsuklya’. kapucni’). F vészk. Ezeket az anyagokat a középkorban a boszorkányok is használták. egyenetlen metſzés k. A belénd utótag hasonlóság alapján keletkezett.. F vészk. búzavirág’. Ez utóbbi jelen- ség érvényes a Centaurea (ma búzavirág) nemzetségre: „súgárvirági töltséresek. A kukla a csuklya alakváltozata. J: ’Cnicus benedictus. A Magy. Diószegi–Fazekas F vészkönyvének Bévezetésében Megjegyezni valók alatt a következ t írja: „Az elegyes vagy súgáros virágúk vagy úgy tellyesednek.-ban keletkezett alak (< R. 20). áldott bárcs’. pézsma~. még sisakvirág. 1807: TsÍkÍllf (Magy. J: ’Scopolia carniolica. kék búzavirág’. A csuklya lat. | vetési ~ 1903: vetési cs küll (Wagner 169). a’ bels knél többnyire hoſzſzabbak” (Magy. Az EtSz. hogy a növény gyökerében halucinogén anyagok találhatók. Narrenkappe ’bohócsipka’. — égivetési ~ 1948: égivetési csüküll (Halmai 19). cuculla ’fejlepel. m. csüng belénd N. feltételezése valószín leg helyes. ’s a’ félſzer súgárokat vagy küll ket kiſzorítják” [kiemelés t lem] (Magy. EtSz. csüpke l. 1841: áldott cs küll nek gr. (Barra 212). — áldott ~ 1807: áldott TsÍkÍllf (Magy. R. vagy úgy. csuklya a. csipke csütke l. búzavirág).

F vészk. Genaust odoratíssimus a. J: ’Gentiana lutea. Dani-sarkantyú N. galamblábgólyaorr’. 367). A metaforikus elnevezés alapja a hosszú száron álló kalász.). 222. F vészk. a kés bbi adatok létrejöhettek elvonással a daruorrúf névb l is.: ? ’Geranium sp. összetett szó. A jószagú és illatozó jelz k a növény kellemes illatára utalnak. Nyr.). az utótag magyarázatára l. király~ (→ királydárda) daruláb N. Ember és növényvilág 222). — N. — ~gyökér 1767: Dantzia gyökér (PPB. N. vö. 2. J: 1577 k. 326/ 34). EWUng. J: ’Geranium sp. Marzell Pulmonaria officinalis a. király~ dárdácskája l. Növénynevek 25–30. sarkantyúvirág. A darázsvirág népi elnevezés. gólyaorr’. (ÚMTsz. gencián. gólyaorr’. J: ’ua.. A névadás magyarázatára l. 1590: daru orru fé (SzikszF.).D dancia 1. sehr wohlriechender ſtorchen ſchnabel (Phytologicon 99) fordítása.. pettyegetett tüd f ’. A dancia feltehet leg népi változat a gyenciánának ejtett lat.-i gentianaból. . Nyr.-i odoratissimum (< lat. A Dani-sarkantyú népi név. 34: 40).. danisarkantyu (NyIrK. J: ’ua. | 1775: ’Geranium columbinum. dárda l. — ~gyökér 1775: Dantzia gyökér (Csapó 260). 1948: Dancia (MagyGyógyn. Delphinium elnevezésének népetimológiás változata lehet. els megjelenése: 1798: daru-láb ’Chondrilla juncea’ (Kitaibel 164). Mollay. összetett szó.’. dongóvirág.). sárga tárnics’. darázsvirág (MagyGyógyn. Jávorka 848). F vészk. 126: 304– 305. J: ’ua. A Dani személynévi el tag talán a növény R. 214). tárnics’. közönséges csillagpázsit’. citromillatú muskátli’.’. szakny. Vö. szakny. Gentiāna a.’. 390). lat. || daruorrúvirág 1664: Darú orrú virág (Lippay I: 76). 1813: Dántzia (Magy. A névadásra hatással lehetett még a gyógynövényként nem használatos közönséges nyúlparéj ’Chondrilla juncea’ daruláb neve is. J: ’Cynodon dactylon. daruorr 1807: Daruorr (Magy.’ | 1590: ’Geranium sp. daruorrúf 1577 k. kígyótárnics’. — illatozó ~ 1780: illatozó daru-órr (Phytologicon 99). 1767: Dantzia (PPB. lat. darázsvirág N. 1775: Darú orru-fü (Csapó 107). J: ’Gentiana cruciata. | jószagú ~ 1813: jószagú Daruorr (Magy.: RMGl. ▌ 2. A daruláb népi név. 257). itt a névadás alapja a növény gyökerén lev . TESz.: AÅ hatodÿk fele daru orru fwnek gÿeokerebeol” (OrvK. amelyb l tavasszal salátát készítenek. encián a. vö. Dani sarkantyú (Péntek– Szabó. 45). J: ’Gentiana. J: ’Consolida regalis. 1708: Dantzia (PP.). encián a.. odor ’illat’). madárlábhoz hasonló gyenge csírahajtás. J: ’Pulmonaria officinalis. 367). daruláb (MagyGyógyn. encián. J: ’Pelargonium odoratissimum.. 126: 304. 2. danckai-gyökér (Tsz. 1767. mezei szarkaláb’. Az illatozó daruorr (1780) a ném. a név valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. darulábból gr.

Diószegi–Fazekas a növény R. démutka származhat közvetlenül a németb l. J: ’ua. 2. Genaust Geránium a. 353). N..] ’korpa’.: Feÿer Dictamnuſth gr. *tьricę ’korpa’ kerülhetett át. esetleg szlovák közvetítéssel.. deréceveronika 1948: Deréce veroníka (MagyGyógyn. magyarázatára l. használták mint görcsoldót és idegnyugtatószert. EWUng. boglárka. hasonlít a babérhoz. deréce 1775: Derétze (Csapó 71). трuцu [többes sz. 1783: Ditsöséges-fü (NclB. illet leg szó eleji zöngésüléssel *derice formát vett fel. J: ’Veronica beccabunga. 273). az el tagra l. J: ’Veronica beccabunga. 1664: Dictamos (Lippay I: 76).’. borsf ’. A deréceveronika a növény összetett szó. szlk. Diptamuſth gr. vadkakukkf ’.’) eredet derce (els megjelenése 1763: ’különféle termények hüvelye’) szóból származik. 1783: Diadalmas-fü (NclB. 1775: Diktamos. F vészk. amely *terice. géranos ’daru’) célozva a növény madárcs rszer termésére. 2. a névadás magyarázata. démut ’kakukkf ’. télisaláta (→ saláta) és a deréce helyett. dymutka ’ua. 1775: Diadalmas-fü (Csapó 20). EWUng. TESz. 389). 1998: deréceveronika (Priszter 534).: Dictamuſt gr. amely a gy zelem jelképe.] ’ua. lónyelv csodabogyó’. csókaorrúf . J: ’Ruscus hypoglossum. Diószegi– Fazekas alkotása. F vészk. Diptamuſnak gr.démutka 136 diktamus A daruorrúf és daruorrúvirág valószín leg magyar alkotások. eredet . deréce. TESz. a nemzetség hivatalos neve ma kakukkf . démutka a. (572/22). | 1807: ’Thymus sp. ném. F vészk. blg. | fehér ~ 1577 k. 353). Geranium (< gör. dics ségesf dics ségesf 1578: D×czxſéges f× (Melius 38a). Dictamuſnak gr. трúцu [többes sz. az utótag nemzetségnév. de kialakulásukra nyilván hatással volt a növény tudományos neve. N.’. a névadás magyarázata. kócsagorr. A m. ártéri veronika’. F vészk. esztragorr. mac. szigoráll. demutka. | 1841: ’Thymus serpyllum. daruorrúvirág l. 1798: Derétze (Veszelszki 49). J: 1775. nagyezerjóf ’. diktamus 1. ártéri veronika’. — erdei ~ 1578: Erdei Diptamuſnac gr. demut ’kakukkf .. 1783: Demutka (NclB. az utótag nemzetségnév.’. deréceszigoráll 1807: Derétze Szigorall (Magy. J: ’Veronica beccabunga. J: ’ua. 1807: Démutka (Magy. A deréce talán a déli szláv (vö. csombord. A magyarba egy déli szláv R. (Melius 108a). 321). hogy a növény örökzöld. 337). a -ka pedig képz . hogy a növény egykor nagy becsben tartott gyógynövény volt. és N. . F vészk. 1798: Demutka (Veszelszki 424). (265/39). (573/2). ártéri veronika’. 65). (141/4). fölfúvódott. 321). (OrvK. vö. derce a. kakukkf ’. dics f l. victoria ’gy zelem’) fordítása. diadalmasf 1578: Diadalmas f× (Melius 184). 367) nevet javasolja a vízi pólé (→ polaj). A diadalmasf a lat. — Ö: kakukk~. hogy a növénynek a termése kerekded. cseh N. 1798: Diktamos (Veszelszki 190).’. kerti kakukkf ’. J: ’Dictamnus albus. 1775: Ditsöséges-fü (Csapó 294). valamint a légutak hurutus betegségeinél is alkalmazták. daruorrúf démutka 1775: Demutka (Csapó 123). || dics f 1948: Dics f (MagyGyógyn. A deréceszigoráll összetett szó. A dics f elvonással keletkezett a dics ségesf növénynévb l. A névadást a Geranium-fajok egyéb madárféle + cs r típusú elnevezései is befolyásolhatták: gólyaorr. 1577 k. magyarázatára l. victorialia (Melius 184) (< lat. a névadás magyarázata. démutka nevét a Thymus nemzetség megnevezésére foglalta le. — kerti ~ 1807: kerti Démutka (Magy. 1783: Derétze (NclB. veronika. orvosi veronika’. ErenpreiſÅ (Melius 38a) [Ehrenpreis] fordítása. az el tagra l. vö. 1798: ’Thymus vulgaris. vízisaláta (→ saláta). démutka a. A démutka ném. 1813: Diktamos (Magy. A dics ségesf a ném. 367). a lat. 1798: Ditsfsséges fÍ (Veszelszki 440). deréce. J: ’Veronica officinalis. 428). J: ’ua. 1783. derce a. Ditamos (Csapó 86). 1841: demutka (Barra 314). gémorr. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Derétze Szigoráll (Magy.

1798: Vízi-dió (Veszelszki 427). | hamis ~ 1578: hamis Diptamuſnac gr. még vízigesztenye (→ gesztenye).: Borago: buglossa minor: dÿne sago fw (Herb. Genaust Cucúrbita a.: De boragine: dynÿaÿzwfyw (Herb. 384). Majdnem 200 évvel kés bb Csapó József már tévesnek ítéli a dinnyeszagúf elnevezést. a hamis jelz megkülönböztet szerep . király~. 1903: dinnyeszagú f (Hoffmann–Wagner 31). v. kirg. A vadgesztenye termésének (2. dictamnus. kalincaínf ’. 29: 364). lat. 1833: dinnyeszagu f (PallasLex. ▌ 2. ném. 1595: dinnye zagu fijv (Beythe 99). szakny. — krétai ~ 1578: „Eggyic Cretai” [Diptamus] (Melius 108). 331).’. Waſſernuſs ’ua. F vészk. ehet . illetve íze.) dinnyeíz f és dinnyeszagúf elnevezéseinek magyarázata a növény dinnyéhez hasonló illata. A krétai szurokf (2. Diptam. 1783: Dinnye-fü (NclB. kerti borágó’. ▌ 3. sz. A dinnyef valószín leg a növény R. J: ’ua. a növény indás töve pedig a dinnye terjeszkedésére emlékeztet. 1706: Dinnye szagú f : Borago (Nyr. a növények illatosak. J: ’ua.: Borago: [Di]nnie izex fÿ (De Herbis: RMGl.dinnyef 137 dió 609/23). század folya- . ▌ 2. közönséges vadgesztenye(fa) termése’.) dinnyeszagúf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.’. cucurbita ’tök’) nevének fordítása.’. 1540 k. valóságos Ugorkát illatoznak. Idegen nyelvi megfelel re vö.’. 1775: DinnyeÐzagu-fü (Csapó 51). értéktelen.) diószer termésére utal. hogy a növény Kréta szigetén shonos: „Ez czac Creta ſÅigetben terem” (Melius 108). hogy a szöveg szerint a növény termései „az gyomorban ſárt és hurutot czinálnac” (Melius 14) — . diktamus diptamnus alakváltozatának átvétele. A hasznos földitömjén (2. J: ’Origanum dictamnus. A kerti borágó (1. J: ’Borago officinalis. els megjelenése 1264: ’Juglans sp. 537). 1783: Vizi-dió (NclB. lat.) és csabaíre (3. dinnyeíz f dinnyef 1775: Dinnye-fü (Csapó 125). J: ’ua. dinnyeíz f 1500 k. d): RMGl. J: ’ua. A diptamus a lat. 255). (Melius 108a). a névadás magyarázatára l.-i Origanum dictamnus utótagjának és a R.’. Natter-Nád Miksa feltételezi — abból kiindulva.’ tükörfordítása. 1813: Dinnyeszagúf (Magy.-i Dictamnus (< lat. — magyar~ 1578: Magyar dióc (Melius 14). 1903: dinnyef (Hoffmann–Wagner 119).) és a gesztenyefa termése (2. ▌ 2. de az adat kétes azonosítású. || dinnyeszagúf 1. apró termést. a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik. | vízi~ 1775: Vizi dió (Csapó 268). neve Cucurbita citrullus. A dió csuvasos jelleg ótörök jövevényszó (vö. A hamis diptamus (1.) Melius alkotása. lat. A diktamus idegen szó. csabaíre’. diptamnusnak a hatására jött létre. díktamnon) átvétele. 256). A sulyom (1. J: ’Sanguisorba minor. J: ’Trapa natans. dictamnum < gör. a): RMGl. žaáak. szakny. a lat. cucurbitalis (< lat. hasznos földitömjén’. cucurbitalis nevét fordíthatták a dinnye növénynévvel. XVI. A krétai jelz magyarázata. 1948: jezsuita dió (Halmai 87). a lat. és így Dinnye-Ðzagu fünek nem jól nevezik” (Csapó 27). hogy a nálunk a XVI. dinnye l. nyilván a szegényebb népréteg (jezsuiták) fogyasztotta a közönséges dióhoz (Juglans regia) hasonló. — jezsuita~ 1903: jezsuita dió (Hoffmann–Wagner 23). kek viraga vagyon…” (Beythe 119). a fehér jelz a virág színére utal. kemények és ÐzöröÐÐek. Genaust Dictámnus a. királyné asszony dinnyéje (→ királydinnye) ’Pimpinella saxifraga. c): RMGl. Beythe András Fiveskönyvében így ír: „szagos mint az dinnye. csemegesulyom’. weisser Diptam. J: ? ’Aesculus hippocastanum termése. A vízidió a ném. 159). A dinnye lat. K#šγ.) hasonlóság alapján kapta dió nevét. a kalincaínf R. díktamnos. mivel: „Levelei gömbölyüek. a termés a dióhoz hasonló. krétai szurokf ’. 367). 258).) magyardió neve Melius alkotása. mellyeket valaki tenyerei között dörsöli. 2. egy 1610 k. žaáak). J: dió 1. yaγaq. a Pseudodiptamus (Melius 108) részfordításával alkotta. dinnyeszagúf l. J: ’Ajuga chamaepitys. kerek termésük van. A jezsuitadió a csemegesulyom (1. feljegyzésben pedig ezt találjuk: „kek uiraga: szagos minth az dinnie” (Herb.) diptamus neve ismételten latin átvétel.

Melius ezt írja a kígyótárnicsról: „A tehen. 1798: Diſznó-bab (Veszelszki 252).díszf 138 disznógyógyítóf mán már ismert. disznócska l. || disznócska N. Ember és növényvilág 227). disznóbab helyett. Ember és növényvilág 227). magas szaponintartalmú. | tövises ~ N. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. A disznócsalán összetett szó. díszf (Péntek–Szabó. Hyoscyamus tükörfordítása. F vészk. az utótagra l. mivel. J: ’ua. 423). J: ’Datura stramonium termése. hogy a zöldségnövényt. nagy csalán’. (Melius 157). kígyótárnics’. de a szerz k.. vö. csattanó maszlag’. tövises. kýamos ’bab’. dió a. lat. | töviskés ~ 1903: töviskés disznó (Hoffmann–Wagner 39). Genaust Hyophórbe a. Sau ’disznó’. babja mérgez . a növény tüskés toktermésére vonatkoznak.’. EWUng. disznóbab 1578: DiÐÅno bab (Melius 64). a spárgát kerti díszf ként is ültetik szépséges. a’tól mindjárt rángatodzást kapnak” (Kováts. tüvisdisznó (Péntek– Szabó.’. disznó disznógyógyítóf 1578: diſÅno gyogyito f×nec gr. közönséges spárga’. Marzell Datura stramonium a. 1807: disznó Bab (Magy. disznó 1852: disznó (Peregriny. A tövisdisznóburján utótagjára l. a névadás alapja. diptamus l. diktamus dísz l. Igen iò à ſebes louakat ſanta túros Louakat vęle moſni à vizéuel” (Melius 157a). J: ’ua. hyós). J: ’Gentiana cruciata. bolondító beléndek’. hogy a termés szúrós. 1798: Diſznó-Tsallyán (Veszelszki 448). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bolondító csalmatok (→ csalmatok) nevet javasolja a R. aminek a gyógyítására használják. 264).’. pl. J: ’ua. 1903: disznóbab (Hoffmann– Wagner 39). A N. J: ’Urtica dioica. mérgez termés közönséges vadgesztenye(fa) termése lehet. és diſÅno páſÅtoroc igen adgyac enni à diſÅno és Iuh baromnac à dxg ellen”. Kováts Mihály m szótárában így magyarázza a disznóbab elnevezést: „Mert e’nek a’ gyümfcse bab képÍ. burján. Csapó ismerik a növény disznógyógyító hatását: „A’ kereſzt-fü [kígyótárnics] gyökerét haſznos meg-etettni a’ Diſznókkal. a gyógynövényekre jellemz . Ember és növényvilág 206). mikor a’ csürhék e’nek a’ babját megeszik. Melius 371. keresztesf ) ismertetése után megjegyzi. disznócska (Magy-Gyógyn. Szabó. csattanó maszlag termése’. eredet disznó -cska kicsinyít képz s származéka a disznócska. t szer levélzetéért. hyoskýamos ’disznóbab’ < gör. A díszf népi elnevezés. 174). Benk körülírásos disznó ételére való csalán elnevezéséb l a kés bbiekben a magyarázó ételére való részt elhagyták. J: ’ua. A disznógyógyítóf Melius alkotása. mert meg-öriztettnek az által a’ Dögtöl’ (Csa- . disznócsalán 1783: Diſznó (ételére való) Tsalyán (NclB.. — tövis~burján N. || tövis~ N. hogy a növényt a disznók etetésére használták. Természettört. Ember és növényvilág 227). 382). kecske~ díszf N. A disznógyógyítóf valószín leg nem tükörfordítás. szúrós disznó (MagyGyógyn. M szótár 138). töviskés jelz s elnevezések népi nevek. és lúh. dió a. A disznó ’a csattanó maszlag tüskés termése’ a R. az elnevezés alapja. Az ótör. hyoscyamos < gör.’. — N. A szúrós. J: ’Datura stramonium. 339). tüvisdisznó-búrján (Péntek– Szabó. Saunuß ’disznódió’ tükörfordítása. midön köztök a’ Dög uralkodik. tövises disznó (MagyGyógyn. még a disznónak is árt. hyoscyamus. 1775: DiÐznó-bab (Csapó 33). tövisdisznó ’sündisznó’ növénynév kiemeli. — szúrós ~ N. A bolondító beléndek termése babhoz hasonló. TESz.. Melius a kígyótárnics egyéb neveinek (vö. a csattanó maszlag termése is er sen mérgez . 264). A disznó el tagú termésnevek általában mérgez ek (vö. hŷs ’disznó’ (gen. hogy a növényt „diſÅno gyogyito f×nec is hiyác” (Melius 157). A disznóbab Melius alkotása a lat. hogy arról nevezik el ket. csalán. J: ’Hyoscyamus niger. A nevet valószín leg Benk hozta létre. J: ’Asparagus officinalis. ném. disznó (Péntek–Szabó. 264). 1783: DiÐznóbab (NclB. A disznógyógyítóf név a kés bbi herbáriumokban már nem jelenik meg. disznóbab).

.). svinbröd. ang. Nyr. Idegen nyelvi megfelel re vö.’. 1590: peucedanon: Diszno kômeny (SzikszF. a szelíd csorbóka (3. A szelíd csorbóka (2.’. hog’s bread. sow thistle ’disznóbogáncs’. 1775: Disznókömény (Csapó 72). és fogyasztják a növény gumóit. fiatal leveleikb l salátát készítettek.). orvosi kocsord’. 121). disznóorja 1578: DiſÅno oria (Melius 33a). Fœniculū [Foeniculum] porcinum. disznókörti. A disznókörte az ótörök eredet disznó állatnév és a körte gyümölcsnév összetétele. disznókék. A disznókenyér a ném. Schweinbrot. szelíd csorbóka’. 1775: DiÐznó orja (Csapó 225). 1783: DiÐznó kápoÐzta (NclB. 1783: DiÐznó kék (NclB. disznókék 1. J: ’Cyclamen purpurascens.: RMGl. F vészk. 1578: DiſÅnokéc (Melius 76). vagy-is Diſznó-serték állanak” (Veszelszki 345). disznókáposzta 1.) és a szelíd csorbóka (2. 1783: DiÐznó-kenyér (NclB. a szúrós csorbóka (2. Csapó a pitypangról (4. és a vaddisznók is szívesen túrják ki. Növénynevek 42.) a Sonchus nemzetséghez tartozó. Marzell Sonchus asper a. az utótag létrejöhetett a lat. 1798: DiÐznó-kenyér (Veszelszki 185). ſzint úgy lehet kéſzitteni és enni mint a’ Salátát” (Csapó 208). 367). helus ’zöldség. 1798: Diſznó-órja . szúrós csorbóka’.. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. porcinus < lat. 409). a disznókörte növénynévben jelzi. Sew Fenchel (Melius 49a). ang. disznókörte N. A salátakatáng (1. nyúl Káposzta (Magy. azt jelzi.-i oleraceus (< lat. hv. ▌ 4. swinebread. J: ’Sonchus asper. 2. holer#ceus ’f nem ’ < lat. 388). Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (< lat. J: ’ua. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. ’s annak a’ fejébfl körös-körÍl ſürÍ haj-ſzálok.: RMGl. A disznókáposzta összetett szó. azt is jelezheti. szakny. hogy ezek vadon term káposztafélék (szemben a termesztett káposztával). Genaust porcínus a. szúrós csorbóka’. Saudistel. az utótagra l. J: ’ua. valamint a „A’ gyökere fekete vaſtag. sv. hasonló felépítés növények. a disznók szívesen fogyasztják. hogy a megf zött gumókkal etették a sertéseket. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja. friss leveleib l salátát készítettek. cseregalagonya’. salátakatáng’. A disznó el tag megkülönböztet szerep . foeniculáceus a. J: ’Peucedanum officinale. (Melius 76a). erdei ciklámen’. de belfl fejér. 1783: DiÐznó kék (NclB. hogy ezek az állatok szívesen fogyasztják. 1520 k. a cseregalagonya ehet termésére utal. 128: 184). svinjak. disznu6körti (ÚMTsz. 2. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1775: DiÐznókék (Csapó 208).) így ír: „Mikor gyenge ez fü. ▌ 2. friss. 1595: Dizno kxmeny (Beythe 81a). lat. hogy a disznók szívesen fogyasztják. A disznó el tag gyakori megkülönböztet elem. J: ’Taraxacum officinale. A névadás magyarázata. 370). oler#ceus. Saubrot fordítása. amelyeknek fiatal. 428). f#niculum ’kömény’ < lat. hogy a gyümölcs vadon terem és kicsi. J: ’Crataegus laevigata. disznókömény 1578: DiſÅno kemény (Melius 49a).disznókáposzta 139 disznóorja pó 261).) idegen nyelvi megfelel ire vö. 128: 184.: Endiuia: dizno keek (Növ. 1813: Disznó kék (Magy. ▌ 3. J: ’Cichorium endivia. A disznókék összetett szó. 375). J: ’Sonchus oleraceus. J: ’Sonchus oleraceus. 410). 1783: DiÐznó Kömény (NclB. káposzta’) fordításaként. Disznókörte (MagyGyógyn. 1783: DiÐznó orja (NclB. J: ’Sonchus asper. A disznó el tag arra utal. 347). porcinum < lat. porcus ’disznó’) neveinek fordításával jött létre. 1813: disznó. pitypang’. foeniculum < lat. 1775: DiÐznó kenyér (Csapó 73). ▌ 2. ném.) és a pitypang (4.).) olyan növények. — kemény erdei ~ 1578: kemény Erdei diſÅnokéc (Melius 76a). ném. A növény termése a köményhez hasonlít. — sima ~ 1578: Sima DiſÅnokéknec gr. szelíd csorbóka’. Mollay. disznókenyér 1588: dizno kenyer (Nyr. A disznókáposzta a szúrós csorbóka (1. F vészk. Sonchus oleraceus a. ill. 409). kit az Németek diſznó kenyérnek neveznek” (Lippay I: 64). Vö. A disznókömény a növény R. 335). 1664: „Cyclamen. kék ’saláta’.

a név magyarázata. madárporcsin’. rapum porcinum (< lat. kövér porcsin’. lat. erdei ciklámen’. hogy a disznók ették a növényt. pázsit a. 1798: Diſznó-pázsit (Veszelszki 354). Genaust pórtula a. rápa a. valószín leg a növény szarvastövis elnevezésének hatására jött létre. a paréj (→ paraj) ’ehet f zeléknövény. Cserey nemzetségnévként használja. madárporcsin’. 2. eredet disznó állatnév. A disznórépa a lat. Az el tag magyarázata. magaslat’ elemeknek más testrész jelölésére való alkalmazásával jött létre). J: ’Polygonum aviculare. A dobronika idegen szó. amelyek répához hasonlóak. A disznóparéj összetett szó. 1798: Dobrónika (Veszelszki 64). TESz. disznóporcsin. Saudistel tükörfordítása.. 128: 184. a ném. orja a. Genaust porcínus a. szártalan bábakalács’. J: ’Amaranthus. 367). az erdélyi Benk . porcsin. 1595: Dizno repa (Beythe 51). Idegen nyelvi megfelel re vö. Növényszótár 12).disznóparéj 140 dobronika (Veszelszki 357).’. hogy a kövér porcsint a disznók szívesen túrják és fogyasztják. EWUng. J: ’ua. Marzell Carlina acaulis a. A disznóporcsin Melius alkotása. hogy a disznók szívesen eszik a gumókat. még varjútövis. disznótövis 1578: DiſÅno txuis (Melius 43a). r#pa. A disznóorja Melius alkotása. Eberdistel (ném. A disznóorja összetett szó. A névadás magyarázata. J: ’Carlina acaulis.. A disznótövis Melius alkotása. Genaust porcínus a. valamint a kerekded. disznópázsit 1595: Dizno paſit (Beythe 96). 1783: DiÐznó tövis (NclB. ném. J: ’Portulaca oleracea. disznóporcsin disznóporcsin 1. A tövis utótagra l. Nyr. hogy az amaránt nemzetséghez tartozó növények szinte gyomnövényként terjednek. 1783: DiÐznórépa (NclB. ezenkívül a disznók szívesen fogyasztják a növényt. J: ’Melittis melissophyllum.. az ur ~ or ’domb. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. 127: 48. disznóporc l. a szláv eredet pázsit utótag ’f ’ jelentés . Genaust porcínus a. J: ’Portulaca oleracea.. J: ’Cyclamen purpurascens. J: ’Rhamnus cathartica. Eber ’vadkan’). Erdrübe ’földirépa’. 1783: DiÐznó pá’sit (NclB. Portulaca szót a lat. déli méhf ’. az utótag.. dobronika 1783: Dobrónika (NclB. pórtula a. Szabó. hogy els sorban a disznók fogyasztották. 1791: Disznó Tövis (Lumnitzer 361). közülük némelyiket f zeléknövényként fogyasztották. 1775: DiÐznó-páÐit (Csapó 226).. 1775: DiÐznó tövis (Csapó 17). A tüs utótag a tövisnek régi tüs változata. 629). Waldrübe ’erdeirépa’ (Veszelszki 185). r#pum ’répa’) tükörfordítása.: DÿÅno Repanak gr. 1775: DiÐzno-portsin (Csapó 225). TESz tüske a. pozsgás level növény hasonlíható állati gerinchez. J: ’Polygonum aviculare. 1813: D[isznó] orja (Magy. pórtula a. || disznóporc 1798: Diſznó-portz (Veszelszki 357). 1578: DiſÅno porczin (Melius 183). Az orja utótag szóhasadás eredeménye (az orr testrésznév el zményének. Melius valószín leg a lat.. Az el tag az ótör. F vészk. disznóparéj 1911: disznóparéj (Cserey. varjútövis’. Portulaca szót (tévesen) feltehet leg a lat.. kövér porcsin’.. portula ’kis ajtó’ szóból származik. 335). TESz. (OrvK. Szabó. az ótörök eredet disznó és az orja ’állati gerinc’ összetétele. gyomnövény’ jelentés . Melius 386. a lat. amaránt’. ▌ 2. különféle disznóbetegségekben (pl. 1798: DiÐznó-tövis (Veszelszki 135). pázsit a. disznórépa 1577 k. A disznótüsfa egyedi adat. A disznópázsit el tagja arra utal.. EWUng. Nyr. 363). Vö. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. 1775: Disznórépa (Csapó 73). A név arra utalhat. hogy a szártalan bábakalácsot a disznók tekn jébe tették azért. 413). hogy megvédje az állatokat a marhavészt l. 1584: dizno répa (Clusius– Beythe 13). disznó köhögése) is használták. Melius 381. EWUng tüske a. 390). valójában a lat. orja a. A disznóparéj összetétel arra utal. Marzell Cyclamen europaeum a. mert a növény ágvégei tövisesek.. porcénus ’disznó-’ melléknév. az utótagra l. disznótüsfa 1798: Diſznó-tÍs-fa (Veszelszki 335).

dídike (ÚMTsz. J: ’Symphytum officinale. darázsvirág. szelíd csorbóka’. J: ’Artemisia dracunculus.’ növénynevet vette át.. 1841: dongóf (Barra 302). foetidus ’b z- drágajó N.) dongóf elnevezése Barra alkotása. dongóvirág dögleszt l. csorbóka nevet Diószegi–Fazekas tette nemzetségnévvé. ▌ 2. — N. dracónis a. ill.dohányvirág 141 l ’). ném. tárkönyüröm’. d dike N. Tabaksklee. „Dobrónike” (NclB. dics ségesf . Vö. 1783: Drágulob (NclB. Idegen nyelvi megfelel re vö. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. Idegen nyelvi megfelel re vö. 222). dongók gyakran keresik fel a petytyegetett tüd füvet. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a dudvacsorbóka nevet javasolja a R. A dragontárkony összetett szó. A dögf elnevezés alapja. a névadás magyarázata. orvosi somkóró’. nyúlsaláta helyett. cin~ dudvacsorbóka 1807: dudva Tsorbóka (Magy. 422) ’ua. EWUng. hogy az orvosi veronika a népi gyógyászatban nagyon fontos és hasznos gyógyszer volt.. Ehrenpreis hatására jött létre. tárkony. dédnagymama’ népetimológiás változata. Vö. lat. dohányvirág (MagyGyógyn. pettyegetett tüd f ’. valószín leg a ném. a dudva el tag jelentése valószín leg ’burjánzó’ (vö. A névadás alapja. 127). dragontárkony 1583: Dragon tarkony Tarco (Clusius–Beythe 7a: BotTört. dracunculus ’kicsi sárkány’ < lat. Marzell Datura stramonium a. stink-weed. darazsak. az utótagra l. 1723: ’burjánzik’). dong a. drák#n ’sárkány. 264). TESz. ismeretlen eredet .). dong a.’. 145).) magyarázata. hogy a növény megszárított virágját dohányhoz szokták adni. solanum foetidum pomo spinoso (< lat. kék búzavirág’. tyúk~ dongóvirág N. drót l. Marzell Melilotus officinalis a. a R. 145). hangalakja a rovar tompa. J: ’Veronica officinalis. dudkóró . 126). 1903: drágulob (Hoffmann–Wagner 165). Gazdag méztartalma miatt a méhek. A dohányvirág népi név. drágajó (MagyGyógyn. Bockstaud’n ’bakszagú növény. 273). 415). (Melius 95).) és a fekete nadályt (2. 326). 406). disznókáposzta. a déli szláv vagy szlovák eredet drága ’értékes’ és a jó ’hasznos dolog’ összetétele. dungó-virág (MTsz. liba~. kakics. Genaust dráco a. drágolub 1583: Pilosella minor albo flore. || dongóf 1. dutkóró József a rom. A d dike népi elnevezés. a dongó ’rovar’ el tag dong töve hangutánzó eredet . A drágajó népi elnevezés. Talán a dédike ’dédszül . A drágolub idegen szó. dragollub. pakulár~ dohányvirág N. Idegen nyelvi megfelel kre vö. fekete nadályt ’. R. Honigblume ’mézvirág’. nyúlkék. 1798: Drágulob (Veszelszki 238). ang. R. — N. A névadás szemléleti háttere. drac# < gör. A borzas jelz (2. 1948: dudkóró (MagyGyógyn. Vö. kutya~f . J: ’Melilotus officinalis. J: ’ua.). hogy a növénynek érdesen sz rös szára és levele van. ném. dohány l. — borzas ~ 1841: borzas dongófü (Barra 302). Marzell Pulmonaria officinalis a. ném. A dongóvirág népi elnevezés. kígyóharapás ellen használták a növényt. J: ’Antennaria dioica. D dike (MagyGyógyn. dögf 1903: dögf (Hoffmann–Wagner 39). J: ’Pulmonaria officinalis. dutkóró 1578: Dutkorónac gr. J: ’Centaurea cyanus. J: ’Sonchus oleraceus. A dudvacsorbóka Diószegi–Fazekas alkotása. dongóf l. d dike (ÚMTsz. Dragon (< lat.: BotTört. nyúlkáposzta. hogy a növény gyorsan szaporodik. csirke~ (→ csibedögleszt ). utalva arra. 1783: Dutkóró (NclB.. csattanó maszlag’. csibe~. darazsak. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. parlagi macskatalp’. kígyó’) átvétele. J: ’Datura stramonium. hogy az egész növény büdös. Marzell Centaurea jacea a. Pilosella minor purpureo flore. szopókavirág. A pettyegetett tüd f (1. 444). F vészk. orvosi veronika’. dongóvirág (MagyGyógyn. zúgó hangját jeleníti meg. az el tag a ném. mindkét növény lila virágait kedvelik a méhek. Dongovirág (Jávorka 848). bokor’. méhvirág. dédike a). ismeretlen eredet . kígyótrankf . dögf (MagyGyógyn.

Bucskóró.). gaz’ származéka. dudva a. a növénynév el tagja az ismeretlen eredet dudva ’gyom. J: ’ua. a kóró utótag magyarázata: „mert igen magas mint egy ember” (Melius 95). 145).dutkóró 142 dutkóró (MTsz. || búskóró N. búskóró (MagyGyógyn.. EWUng dudva a.’. TESz. orvosi somkóró’. J: ’Melilotus officinalis. A búskóró el tagja népetimológiával keletkezett. A dutkóró Melius alkotása. .

. Az ugor eredet eb ’kutya’ el tag magyarázatára l. Nyr.. Genaust ebenacánthus a. Az ükörke ’Lonicera xylosteum’ növény (nem gyógynövény) neveként már 1833-ban felbukkan az eb-tseresznye (Kassai 2: 15). égerfa Marzell Bryonia a. ébenfa 1841: ijbenfa (Barra 423). hogy a termés nem ehet . ebony (tree). 375).. 132). J: ’Bryonia alba. büdös gönye’. 125: 420. Vö.-i Cynodon (< gör. 1264: „spina. Az ebcseresznye a ném. sem a szaknyelv nem fogadta be. Az ebagyar növénynevet a reformkori nyelvújítás idején Bugát Pál alkotta valószín leg a lat.). az eb ’kutya’ el tag azt jelzi. A varjútövis (1. ebes a. varjútövis’. cseresznyeszer termés. halálfa. a baum magyarázó utótagot lefordította. Genaust Cýnodon a. forró égövi fafajta’ els megjelenése: 1551: „Sz×ntelen neuekedem mint az Eb…us fa” (TESz. or. Hundskirsche tükörfordítása. J: ’Rhamnus cathartica. vö. a csipke eredeti jelentése ’Rosa canina. 117: 562. Az ebcsipke összetett szó. Szóhalm. fekete’ el tag a tiszafa mérgez hatására utal. R. 1775: Eb-csipke (Csapó 76).). lat.’. gyep rózsa’. canina (< canis ebfa 1. kutyacseresznye.. TESz. éberfa l. hogy a büdös gönye apró bogyói feketék. 291). ol. a névadás alapja itt is a jellegzetes apró. Az elnevezés motivációja. fr. 93). ébène. odóntos ’fog’) fordításával. kynós ’kutya’. eb’) utótagot lefordították. h. 1783: Eb-tsipke (NclB. kynódous < gör.). (h)ebanum ’ébenfa’ (< gör. a latin Rosa canina részfordítása. Az ebfa az ugor eredet eb ’kutya’ és a fa összetétele. Ibenbaum (Veszelszki 422) részfordításával jött létre. EWUng ében a. ném. èbano ’ébenfa’. gen. ebcseresznye 1903: ebcseresznye (Hoffmann–Wagner 197). 125: 420.E. „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). heben. Nyr. Eibenbaum. a cseresznyéhez hasonlóak. 1948: ebcseresznye (MagyGyógyn. vö.) elnevezésének eb el tagja a növény jelentéktelenségét és bü- . ebes a. ▌ 2. ký#n. J: ’Rosa canina. A valódi ébenfa ’Diospyros ebenum.. ang. lat. эбéновый ’ében-’. J: ’Daphne mezereum. (h)ebanus. — büdös ~ 1578: b×dxs Ebfánac gr. Az ében vándorszó. 1578: Ebfa „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). Nyr. que Ebfa dicitur” (TESz. még csipke. az utótagra l. 125: 420. odoús.. Marzell Cynodon dactylon a. kynód#n. Barra ebagyar elnevezését sem a köznyelv.. ebcsipke 1578: Eb cypke (Melius 11a). hogy fogszer rügyek találhatók a növény gyökérzetén. J: ’Cynodon. ébenos ’ébenfa’). ében a. szakny. a ném. mérgez . farkashárs’. J: ’ua. ’kutya. 1397/1416: „arbor wlgo ebefa” (TESz. tiszafa’. Az ében ’ébenfekete. még kutyarózsa. a lat. gyep rózsa’. gen. J: ’Taxus baccata. Ebenholz. Ebenbaum. UEWb. Nyr. A névadás magyarázata. A tiszafa ébenfa elnevezése Barra alkotása. É ebagyar 1843: Ebagyar (Bugát. csillagpázsit’.. Barra a német el tagot átvette. 1583: eb chypke (Clusius–Beythe 7: BotTört.

gen. latin Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. canis ’kutya’) tükörfordítása. Marzell Daphne mezereum a. Nyr. 1595: Eb feix fiju Antirrhinum. Genaust Cynánchum a. J: ? ’Erythronium dens-canis. Genaust Cephalándra a. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. valószín leg Dankovszky alkotta a nevet.. A növény magháza ebfejhez hasonló. ebtövis. J: 1578. ký#n. 125: 421.. eb + fog jelentés elemet. ebfáj. hogy a növényt torokgyík (a betegség tünete a nehéz nyelés. lat. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. Idegen nyelvi megfelel re vö. ebfakép lóbenge l. 1775: Ebfejüfü (Csapó 39). Szabó. ebfojtóf . a korai adatokban vadon növ ’vetési oroszlánszáj’ jelentés . Marzell Erythronium dens-canis a.ebfáj 144 ebfojtóf dös szagát jelzi: „roszsz. A farkashárs (2. nehezen nyel’) hatására jött létre. kerti oroszlánszáj’. 1807: ebfej f (Magy. vö. dens caninus. Melius 375. Nyr.. Vö. EWUng. méregöl f . TESz fáj a. dog’s tooth. Hundskopf (Melius 165a). fulladás) kezelésére használták. 85: 210). Szabó. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. 125: 421. vetési oroszlánszáj + Antirrhinum majus.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. Az ebfej f Melius alkotása a R.. cynanchum (< gör. vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a). 1595: ’Misopates orontium. lat. — méregöl ~ 1841: méregöl ebfáj (Barra 272). büdös. még tet fa. gör. Szabó Attila szerint Melius Herbáriumának ebben a szakaszában az el forduló növénynevek azonosítása bizonytalan. 1783: Eb fejü fü (NclB. semmirevaló tör fa” (Kassai 2: 15). fáj.. gen. a farkashárs népi kutyaborostyán neve. közönséges méreggyilok’.i elnevezése szintén tartalmazza a R. hivatalos lat. Melius a latinból fordított ebfej növénynevet . cynanchum (< gör. A bizonytalanság okára l. mert mint egy Ebnec. 125: 421. ném. ebfoga 1706: eb foga ’Denticula canis’ (PPNomH. ágchein ’fojtogat. ebfojtóf 1833: eb-fojtó-f (Dankovszky 276). A név valószín leg a lat. közönséges méreggyilok’. F vészk. Az ebfáj az eb ’kutya’ és a bizonytalan eredet (talán finnugor kori örökség) fáj utótagnak ’fájdalomgyötör. | 1775: ’Misopates orontium. gör. vö. hogy „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). 391). lat. nevei dens canis. ký#n. 125: 421. kynós ’kutya’. európai kakasmandikó’. 389. | 1783. ágchein ’fojtogat. Cýnodon a. Marzell Antirrhinum orontium a. vö. UEWb. A névadás magyarázata.. Nyr. a növény egyéb metaforikus elnevezésével: borjúorrúf . szakny. hogy Melius milyen általa ismert növénnyel vélte azonosnak a jelzett fajokat. a kés bbi adatokban már a kerti fajtát jelöli. . nehezen nyel’ jelentés gör. 125: 420. A német szó a lat. Genaust Cynánchum a. 1807: ’Antirrhinum majus. A méregöl jelz re l. Idegen nyelvi megfelel re vö. Az ebfej f az oroszlánszáj elnevezése. dens ’fog’.. hogy régen a növényt torokgyík. Nyr. kynós ’kutya’. Vö. genitív kynós ’kutya’.).’.: ebfáj (Nyr. lóbenge ebfej f 1578: Eb feyx f× (Melius 165a). kephale ’fej’) mintájára. Vö. Hundszahn ’kutyafog’. Az eb el tag a farkashárs német elnevezéseiben is megtalálható: Hundsbeere ’ebbogyó’. Hundswürger tükörfordítása. a latin tudományos Denticula canis (< lat. Az ebfoga Pápai Páriz Ferenc alkotása. hegyes hagymája. Vö. ebfáj XVIII. ker- ti oroszlánszáj’.. gyakori megnevezés mérgez bogyótermésre. ang. Cynocephaloea (Beythe 120a). sz. még a növény R. Bucranion. ágchein szót az általánosabb jelentés fáj ’fájdalom gyötör’ szóval fejezték ki. A magyar ebfáj növénynévben a ’fojtogat. kerti oroszlánszáj’. kínoz’ az összetétele.. Melius 435. A növény mai. fulladásos betegség ellenszereként használták. A névadás alapja a növény felül fogszer . A ném. Melius így magyarázza a névadást: „Eb feyx f×. nem állapítható meg világosan. a büdös jelz t azzal magyarázza. Nyr. Erythronium denscanis. Az ebfa és a büdös ebfa Melius alkotásai. 1903: ebfojtó f (Hoffmann–Wagner 51).) eb el tagja minden bizonnyal a növény egészének mérgez voltát magyarázza. J: ’ua. nehezen nyel’) szóból ered. ném. magyarázata. 362). ký#n.

Hundshoden ’kutyahere’. Zinziber caninum (Melius 174a) (< lat. társneve a kutyakapor a R.el tag jelzi. Idegen nyelvi megfelel re vö. F vészk. 1775: Ebgyömbér (Csapó 26). 1583: eb nyelw (Clusius– Beythe 4: BotTört. pázsit’.: Cinoglossa: eb nÿelw (Ortus: RMGl. ebgyógyítóf . a R. Az ebmony hasonló névadási szemléleten alapul. . 29: 362). szln. Nyr. J: ’ua. 1578: Eb nyelw (Melius 150). lat. 1775: Eb kapor (Csapó 254). Az ebgyömbér Melius alkotása. 1595: Eb kapor (Beythe 95). F vészk. MNy. canénus ’kutya-’ melléknév) fordítása. kutya. 333). Hundsgras ’kutyaf ’. Gramen caninum (NclB. 1783: Eb-gyógyító páÐint (NclB. 419). silány min ség f szer. Hundsdill tükörfordításával keletkezett. ill. 125: 422. (OrvK. 528). 1583: eb kapor Cotula (Clusius–Beythe 4: BotTört. 126). ném.2: RMGl. az utótag magyarázatára l.ebgyógyítópázsit 145 ebnyelv ebgyógyítópázsit 1780: eb-gyógyitó pázint (Phytologicon 86). J: ’Cynoglossum officinale.’. || ebgyógyító 1813: Ebgyógyító (Magy. m. ebmonyf 1601–16: eb mony fi ’Orchides. 363). ebkutyatej 1798: Eb-kutya-tej (Veszelszki 459). Az ebkutyatej Veszelszki alkotása. 125: 422. ném. J: ’Anthemis cotula. lat. és a növény kitisztítja az állat gyomrát. Nyr. 1948: Ebgyógyítóf (MagyGyógyn.’. Az ebgyógyítópázsit elnevezés magyarázata. canénus ’kutya-’ melléknév) tükörfordítása. J: ’Elymus repens. A névadás szemléleti háttere. 1775: Eb-nyelv (Csapó 77). dog’s grass ’ua. ezek dörzsölésre undorító szagot kölcsönöznek a növénynek” (Hoffmann–Wagner 171). A név valószín leg latin hatásra jött létre. a növény ebtej és kutyatej elnevezéseib l hozta létre a szinonim el tagokat (eb ~ kutya) tartalmazó növénynevet. ký#n ’kutya. még gyömbér. az eb-. Az ebgyógyító elvonással keletkezett az ebgyógyítóf névb l. 1533: Cynoglossa: Hundstzung: Eb nyelue (Murm. még agármony. 44). ill. A mony ’here’ jelentés . 1577: chiroglossa [a. 403/ 6). J: ’ua. a lat. Az ebmonyf összetételben az összefoglaló jelentés eb ’kutya’ az agármony szerkezetben el forduló agár ’kutyafajta’ megfelel je. 528). testiculi’ (Nyr. magyarázatára l. cynoglossa]: eb nyelÔ (KolGl. 368). a név a kutyaheréhez hasonlítható ikergyökérgumókra vonatkozik. hogy a borsos keser füvet régen f szerként használták. 125: 423.. kutyatej’. J: ’ua. 29: 51. Genaust Cýnodon a. íze a gyömbérre emlékeztet. Hunds-Pfeffer (Veszelszki 343) ’kutyabors’. gyep. de mirígyes foltoktól tarka. Az ebmonyf a R. ném. 1578: Harmad fęle Eb kapor (Melius 72). ebgyógyítópázsit ebgyömbér 1578: Eb gyxmbęr (Melius 174a). közönséges ebnyelv f ’. Idegen nyelvi megfelel re vö. vargyógyítóf (→ varf ) stb. A büdös pipitér levelei a f szerkapor ’Anethum graveolens’ leveleihez hasonlóak. Vö. disznógyógyítóf . Genaust canínus a. büdös pipitér’. csíp s. vö. 1798: Eb-kapor (Veszelszki 177). ang. hogy a növényt a kutya gyógyírként eszi.el tag a növény büdös illatára utal: „Szára kopasz. hogy hitvány. Nyr. Nyr.. 2. 1783: Eb-nyelv (NclB. lat. — ~ f 1578: Eb nyelu× f×nec gr. rókamony. zingiber ’gyömbér’.. agárkosbor’. gramen ’f . — ebgyógyítógyökér 1903: ebgyógyító pázsit v. 528). lat. az eb. Marzell Anthemis cotula a. Marzell Agriopyrum repens a. 129). pásja jájca ’kutyahere’. gör. J: ’Euphorbia sp. 51: 18. 328).’. 1783: Eb Kapor (NclB.’. 1798: Eb-gyömbér (Veszelszki 343). Idegen nyelvi megfelel kre vö. Az ebkapor. 1798: Eb-gyógyító Pázsit (Veszelszki 240).: RMGl..: Eb kaproth gr. || ebgyógyítóf 1807: Ebgyógyító f (Magy. J: ’Persicaria hydropiper. ebgyógyítógyökér l. A gyógyító magyarázó elem egyéb hasonló szerkezet növénynevek hatására kerülhetett a névbe. J: ’Orchis morio. ebkapor 1577 k. gyökér (Hoffmann–Wagner 11). ha a gyomra beteg. ebnyelv 1525 k. Hundshödlein ’kutyaherécske’. borsos keser f ’. borsíz növény. 1783: Eb gyömbér (NclB. közönséges tarackbúza’. Cynosorchis (Csapó 298) (< gör. 115). 328) (< lat. eb’. órchis ’here’) tükörfordítása. mint az agármony növénynév.

1405 k.’. Hundstod ’kutyahalál’. | orvosi ~ f 1998: orvosi ebnyelv f (Priszter 351). gyötör’) mintájára hozta létre. közönséges kutyabenge’. J: ’ua. gör.’. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a növénnyel farkast. Genaust Cýnodon a. tondēre ’nyes. 1578: Eb Ðzxlx (Melius 85). 1798: Veres eb-Ðzflf (Veszelszki 45). J: ’Frangula alnus.. XVI. 1520 k. Marzell Inula conyza a. F vészk. I: 307). 1911: ebrontóf (Cserey.. J: ’ua.: Solanum hortense. Növényszótár 4). 1783: Eb-Ðzem (NclB.’. (Melius 86a). | felfutó ~ 1775: Fel-futó ebÐzölö (Csapó 79). veres. 125: 424. maszlagos nadragulya’.’. ▌ 2. 1533: Solatrum: Nachtschadt: Eb sxlx (Murm. 1525 k. Vö. 1903: ebrontóf (Hoffmann–Wagner 109).’ nevez meg.’.: RMGl. 664). A névadás alapja az. jelentése ’a kutyának se jó’. 664).: De strigio siue solatro: Ebzewle (StrassbGl. b): RMGl. | vízi ~ 1775: Vizi eb-Ðzölö (Csapó 79). 1783: Vizi Eb-Ðzölö (NclB. ném. — alutó. 1590: Solanum hortense: Ebszôlô vag. 1: 307). napellus. 125: 424. 415). ebnyelvü f (Nyárádi 85). erdei peremizs’.ebrontóf 146 ebsz l (Melius 150).: RMGl.és bolondító~ 1578: aluto és bolondito Eb ſÅxlxuel gr. sz. Melius a lat. | kerti ~ 1578: kerti Eb ſÅxlxnec gr. (Melius 86). 1775: Eb-nyelvü-fü (Csapó 77).’. A névadásra a ném. ▌ 4. 1783: Eb rontó-fü (NclB. tónsus a. ebszem 1578: Eb ſÅem (Melius 138a). Lingua canina: ebnyelxe fÿw (De Herbis: RMGl. Hundsaugen (Melius 138a) tükörfordítása.’. kýōn. | veres ~ 1783: Veres Eb-Ðzölö (NclB. kynoglôssos. Ember és növényvilág 290). J: ’Aconitum napellus subsp. farkasöl sisakvirág’. — erdei ~ 1813: erdei. szep szôlô (SzikszF.: Cyglassa.. Farkaſt. 1578: Eb ÐÅxlxt gr. Melius 431. Cynoglóssum (lat. R.: RMGl. XVI. Az ebsefa az eb ’kutya’ és a se nyomatékosító elemb l tömbösö- dött összetétel. v. | piros ~ 1903: Piros ebsz l (Hoffmann– Wagner 40). fent). Solatrum: Eb zewlew (Növ. hogy a virágfejecskék állatszemhez hasonlóak.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. J: ’ua. kutyafa. Melius a latinból fordított ebnyelv növénynevet .: RMGl. 1577: solatrum: eb szxlex (KolGl. (Melius 11a). 43: 311. cynogl#ssus < gör.’.: RMGl. kutyarózsa ebsefa N. J: ’ua. J: ’ua. J: ’Atropa belladonna. ebrózsa l. 379). | kertekben term ~ 1578: kertekben termx Eb ſÅxlx (Melius 86). J: ’Aconitum vulparia.’. és a lat. Genaust Cýnodon a. lingua canina ’kutyanyelv’. ebnyelv ebrontóf 1. 2. 664). … hertelen embert. 1595: Eb Ðzxlx (Beythe 110). A névadás alapja talán az. A névadás alapja a növény keskeny. Péntek–Szabó. Az ebnyelv a lat. — N. vizivagy veres ebsz l (Hoffmann–Wagner 40).: Solatrum: eb zewlew (Ortus: RMGl. Nachtschatt: eb Zoeloe (SzegSz. 1500 k. Nyr. kynoglôsson < gör. A növénynek ezt a tulajdonságát már Melius említi: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. 340). ▌ 3. J: ’ua. J: ’ua. minden állatot meg xl” (Melius 156). kynós ’kutya’. ▌ 2. ký#n ’kutya’. lat.: solatum: eb zele (SchlSzj.: Solatrvm: Eb zewlew (Herb. 664). 664). 258). J: ’Solanum dulcamara. ebsefa (MagyGyógyn. vízi.2: RMGl. fekete csucsor’. eb Sz[ l ] (Magy. 389).. ebsz l 1. 1578: Eb ronto f× (Melius 155a). kutyát mérgeztek. Ebet xl. 1998: ebnyelv f (Priszter 351). 1595: Eb ſzxm (Beythe 88a).’. ebsz l (Nyr. Lingua Canis. J: ’ua. Szabó. 1533-ban már említik a növény német nevét: „Cynoglossa: Hundstzung” (l. 664). 340). ebnyelv f (SzegSz. Hundszunge ’kutyanyelv’ is hatással lehetett. J: ’ua. — közönséges ~ f 1998: közönséges ebnyelv f (Priszter 351). 1775: EbÐzem (Csapó 248). kesernyés csucsor’. a ném. J: ’Inula conyzae. Az ebsefa népi elnevezés. Az ebrontóf sisakvirág-fajokat ’Aconitum sp. — N. Cynoctonon (Melius 155a) (< gör. Nyr. glôssa ’nyelv’) tükörfordításával keletkezett. J: ’ua.’. — halálos bolondító~ 1578: Halálos bolondito Eb . nyelv formájú levele.’. | vad ~ 1903: vad-. J: ’ua. Katikasisakvirág’. Az ebszem Melius alkotása. J: ’ua. ebnyelv f l. J: ’Solanum nigrum. 164). a névadás alapja a fa használhatatlansága. — fekete ~ 1998: fekete ebsz l (Priszter 506). 125: 424. 664). Nyr. 1775: Eb-szölö (Csapó 78). 664).

1395 k. az ebsz l el tag a növény R. J: ’ua. — nagy ~ 1775: nagy eb-téj (Csapó 81). J: ’Datura metel.: Agrimonium: eb teÿ (BesztSzj. 1783: Eb-téj (NclB. a sz l utótag a fürtös. utótagja a növény szárában lév tejszer nedvre utal. Hundesbeere ’ebbogyó’ mintájára jött létre. bogyója ehetetlen. a XVI.): „EÅ Bolondÿto es halalhoÅo Eb Åxlxt ha kÿ megh ÿÅÅa. 129). a maszlagos nadragulya (3. Az ebtej összetett szó. A hasindító kutyatej (1) nagy ~ nagyobb jelz je a lat. szb. Az ebsz l a ném. ebsz l csucsor 1948: Ebsz l csucsor (MagyGyógyn. 371). kutyatej.) név elé a kés bbiekben a kesernyés. | naptámadatról hozott ~ 1578: Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx (Melius 86). EÅ gÿakor chÿoklaÐth hoÅ” (OrvK. le. mely valószín leg Egyiptomon keresztül jutott el a mediterrán területekre. rom. veres jelz k a termés vörös színét jelzik. élvezhetetlen ízére.: RMGl. így ír a csucsorról (1. hogy az egész növény. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A mételmaszlag (4.) srégi ázsiai kultúrnövény. hasindító kutyatej’.: „Eb Teÿ fwek” (OrvK.’. 29: 51–2. J: ’Solanum dulcamara. a növény értéktelenségére vonatkozik. erre utalnak az erdei. amelyek fontos szerepet töltöttek be a középkori patikákban. . a növény és neve a német patikusokkal terjedt el az országban. ebtej 1. | nagyobb ~ 1583: nagyob eb teij (Clusius– Beythe 5a: BotTört. melyeknek közös jellemz jük. 631/12). 1583: eb tey (Clusius–Beythe 4: BotTört. 371). Hundsdill). A fekete csucsor (2. ▌ 2.: Esula: ebtheÿ (Ortus: RMGl. laptele-c"nelui.és bolondítóebsz l ’maszlagos nadragulya’ (3. Hundsmilch tükörfordítása. Marzell Solanum dulcamara a. 263). ebsz l . ezek a növény ízére utalnak. Nyr. pejoratív érték eb el tagja pedig a nedv csíp s. bogyós termés növény’ jelentéssel használja. Az adatok mutatják.) gyümölcse. 1577 k. A növény vadon. cserjés ebsz l elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. Az ebsz l a németb l fordított igen régi növényneveink közé tartozik. A felfutó ebsz l . Åÿnthe olÿan aÅ ÿÅÿ mÿnth aÅ Teÿnek. század végét l a megkülönböztet jelz k segítségével fajokat is el lehet különíteni. a fekete csucsor (2. ebkapor (< ném. J: ’Euphorbia sp. hogy a növény a kertekben is el fordult. Melius 370. halált okoz. 1775: Eb-téj (Csapó 80). és a növénynevet összefoglaló ’különféle mérgez . hogy tejszer ragacsos anyagot tartalmaznak: „a’ belflök ki-ſzivárgó téjrfl mindeneknél esméretesek” (Veszelszki 211). 612/34). Az ebsz l ’kesernyés csucsor’ (1. Az összetétel ebel tagja azt jelzi.) elnevezések hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkeztek: mindegyik növény mérgez és bogyós termése van. neve. Szabó.). psie mleko. magyarázatára l. magyarázatára l. nyirkos területeken él. 125: 425. J: ’Euphorbia cyparissias. Az ebsz l csucsor összetett szó. 631/13)]. 1525 k. hogy Melius 1578-ban mind a négy növényt ebsz l néven említi.’. farkas-kutyatej’. és onnan esetleg „Patica- riuſoc” útján hozzánk is: „EſÅt hiyac à Paticariuſoc Cuculus de leuante. MNy. 631/13). az az Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx” (Melius 85a–86).).) és a mételmaszlag (4. erd ben. 1783: Nagyobb Ebtej (NclB.: Eb Teyrql gr. a kertekben term pedig azt mutatja. A XVI. 687). Növényneveinknek ez a csoportja olyan gyógynövényeket foglal magában mint az ebtej (< ném. Vö.ebsz l csucsor 147 ebtej ſÅxlx (Melius 85a). hogy a kesernyés csucsor (1. Cataputia maior utótagjának fordítása. mételmaszlag’. a csucsor utótag a Solanum nemzetség neve. A korai adatokban az ebtej elnevezés a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó tejnedvet tartalmazó növényekre vonatkozik. 406–7. kesernyés csucsor’. XVI. psi mlecz. Az alutó. sz l szer termésre utal. is összefoglalóan jellemzi azokat a növényeket [„AZ Eb Teÿ fwek is igqn artalmaſok” (OrvK. 8).) fekete jelz je a termés színére utal. A piros. J: ’ua. Ezeknek a növényeknek közös tulajdonsága..-hv. vad és vízi jelz k. 687). A XVI. (OrvK.’. keser vagy az édeskeser jelz t illesztették. J: ’Euphorbia lathyris.-i OrvK. századi OrvK. sz. pasje mliče. Hundmilch). kutyatej’. — ~f 1577 k. J: ’ua.. csucsor. és bogyójuk is mérgez . Az ebtej elnevezés valószín leg a ném. 129).

ádáz’. Nyr. édesgyökér. vad édes Gy[ökér] (Magy. kutyatej a. J: ’Strychnos nux-vomica. az eb el tag a varjútövis jelentéktelenségét jelzi. édes l. mintára jött létre. szi kikerics’. 1998: ebvészmag (Priszter 514). J: ’Colchicum autumnale. TESz. ném. 130). ▌ 2.: Edqs gÿqker (OrvK.: Polypadium: edes gÿöker (De Medicinali: RMGl. Az ebvirág a ném. közönséges kígyószisz’. ký#n ’kutya’. J: ’Verbena officinalis. Az ebtövis a lat. Nyr. Vö. J: ’Glycyrrhiza glabra. F vészk. Ecetf (MagyGyógyn. Éder. édesgyökér 1. 1595: edxs gyxkernek gr. | édesgyöker fa 1783: Édes gyökerü fa (NclB.’. spina ’tövis’) tükörfordítása.’. 430). 148). 1798: Eb-tövis (Veszelszki 335). | vad ~ 1775: Vad édes Gyökér (Csapó 10). J: ’ua. angyal~ (→ angyalédesgyökér) ebvirág 1833: eb-virág (Dankovszky 176). 836. 125: 426). a’ kutyákat és matskákat meg lehet ölni” (Márton. Az ebvész összetett szó. sztrichninfa’. lat. hogy a vasf vel és gyökerével ecetes uborkát ízesítenek. 148. 520. 42/9). ecetf N. 404). áhiA ’kígyó’) átvétele. — igazi ~ 1948: Igazi édesgyökér (MagyGyógyn. EWUng kutyatej a.’. 1798: Édes gyökerÍ-fa (Veszelszki 237). a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. (Beythe 60a). „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27) (< lat. 125: 426. talán finnugor kori vész ’pusztulás’ összetétele. 1181).’. J: ’Polypodium vulgare. ami szintén azon a névadási szemléleten alapul. ágai tüskések: „ágai tövissen végz dnek” (Magy. J: ’ua. J: ’Rhamnus cathartica. szakny.: NySz. 50). Hundsblume tükörfordítása. 404). ill. igazi édesgyökér’. vasf ’. hogy a növény magva alkalmas kutyák. 280). échis ’kígyó’ < óind. UEWb. 1783: Vad édes gyökér (NclB.. édesgyökér. — N. mérgez tulajdonságát fejezi ki. ebvész 1830: ebvész (Nyr. Az ebzeller valószín leg ném. — N.-i cynapium (< édesfa N. hogy a növény még a kutyának is mérgez . 125: 426. canis ’kutya’.: RMGl. Vö. ebfa. Vö. 351). échidna ’kígyó’ < gör.’. Marzell Aethusa cynapium a.. o. íd(sgyökér (ÚMTSz.. J: ’ua. 1590: Glyceriza: Edes gyôker (SzikszF. J: ’ua. magyarázatára l. J: ’ua. 178). az szi kikerics kutyadögleszt f elnevezésével. Az ebvészmag mag utótagja a növény termésére utal. Édes gyökérfü (Csapó 259). az ugor kori eb és a bizonytalan. XVI. Az ecetf népi elnevezés. 520. 371). Marzell Colchicum autumnale a. varjútövis’. Nyr. echium 1798: Echium (Veszelszki 196). 1783: Eb-tövisk (NclB. 342). a névadás alapja a növény édes íz gyökere. szakny. sz. 125: 425–6. az eb el tag a növény haszontalanságát. Növ. 223). | édesgyöker f 1775: Édes gyökerü-fü.-i Echium (< lat. — erdei ~ 1775: Erdei édes gyökér (Csapó 10). ebvirág (MagyGyógyn. magyarázata. macskák elpusztítására: „mellyel p. 1783: Erdei édes gyökér (NclB. 2.ebtövis 148 édesgyökér Marzell Euphorbia a. Hunds-Eppich. J: ’Aethusa cynapium. || ~mag 1948: ebvészmag (MagyGyógyn. apium ’petrezselyem’) is. Benk 63.’. A lat. közönséges édesgyöker -páfrány’. édesfa (MagyGyógyn. kutyapetrezselyem. Nyr. 280). J: ’Glycyrrhiza glabra. Az édesfa népi név. J: ’ua. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . 148). v. ebzeller 1903: ebzeller (Hoffmann–Wagner 57). ebtövis 1584: eb töuisk. 1583: edös gyoker Glycyrrhiza (Clusius–Beythe 5: BotTört. XVI. 1998: édesgyökér (Priszter 386). I. a növénynév szláv eredet ecet el tagjának magyarázata. 1783: Édes-gyökér (NclB. 1903: Ebvirág (Hoffmann–Wagner 73). J: ’ua. ebvész gör. 1577 k. UEWb. || édes páfránygyökér 1775: Édes paprágy gyökér (Csapó 11). még varjútövis. 430). 125: 426–7.). F vészk. 1783: Édes Paprágy gyökér . echidna ’kígyó’ < gör. | erdei vad ~ 1813: erdei. 1998: igazi édesgyökér (Priszter 386). A névalkotásra hatással lehetett a lat. 2: 36).. Vö.’. 125: 426. igazi édesgyökér’. vö.. Nyr. „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27). ebvészmag l. MagyGyógyn. J: ’Echium vulgare. 1708: éd(s-gyökér (PPBl.

| mézgás éger 1841: mezgés Éger (Barra 413). kömény édeslevel f 1577: gliciriza: edes leuelw fÔ (KolGl. | mézgás ~ 1807: mezgés Égerfa (Magy. báránycsecsf . Süſsfarn (Veszelszki 355) ’édes páfrány’ és az igazi édesgyökér (1. 1395 k. — enyves ~ 1998: enyves égerfa (Priszter 296). | ragadós ~ 1998: ragadós égerfa (Priszter 296). 36). mézgás éger(fa)’. — fekete~ 1798: Fekete Éger-fa (Veszelszki 41). 168). Az egércsecsf Benk alkotása. Ember és növényvilág 201). jégörfa) feltehet leg népetimológiával keletkeztek. ném. 1560 k. A közönséges édesgyöker -páfrány (2. éb(rfa. jég(rfa. J: ’Alnus glutinosa. 1234: „Arbor que Hungarice dicitur egurfa” (OklSz. hogy a növény vadon terem.: RMGl.: erulus: eger fa (SchlSzj. egyedi adat. A gyökér és a gyöktörzs édes nedvével ételt. 211). 219).) összetételb l adatolható. égerfa a. égerfa (Péntek–Szabó. | ragadós éger 1998: ragadós éger (Priszter 296). Az égerfa ’közönséges kutyabenge’ (2. édesgyökér. a levelek nagyon hasonlóak a mézgás éger(fa) leveléhez. R.: Egqr fanak gr. J: ’ua. F vészk.’. égerfa 1.. eg rfa. egerfa. glūtinōsus ’ragadós’).. 213). J: ’Alnus sp. J: ’ua.. 1577 k. jégörfa (Nyatl. jég(rfa. italt ízesítenek. (OrvK. Marzell Polypodium vulgare a. glykýrrhiza < gör. éger a. 126). J: ’ua. J: ’ua. Az egércsecs elvonással keletkezett az egércsecsf névb l. közönséges kutyabenge’.melléknévképz vel és f ~ fa magyarázó utótaggal is megjelenik. Genaust Glycéria a. 2. páfrány édeskeser csucsor l. || éger — enyves éger 1998: enyves éger (Priszter 296). csucsor édeskömény l.2: RMGl. 1595: Egxr fa (Beythe 10a). ragadós jelz ket. Jágerfa (Herman. glycyrriza ’édesgyökér’ hatására keletkezett. erre utal a lat.’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. nem a levele. Süſsfarn (Veszelszki 355) tükörfordítása. égerfa. 430). J: ’Frangula alnus.: erulus: eger fa (BesztSzj. hogy az apró. Kleb-erle ’ragasztóéger’. 219). — N.). a névadás alapja. Az éger kezdetben az égerfa (1. 1578: Eger fa (Melius 11a).: RMGl. 1998: mézgás égerfa (Priszter 296). euforbium efrasia l. J: ’ua. radix dulcis ’édesgyökér’ és a lat. 1998: mézgás éger (Priszter 296). J: ’Sedum acre. a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. a t eredetileg eger ~ egres váltakozást mutatott.: Millefolium: eger fark (BesztSzj. égörfa. 1520 k.: Millefolivm: Egherfark (Herb. Vö. édesgyöker -páfrány (→ páfrány). Idegen nyelvi megfelel re vö. glycyrriza (< gör. egérfark 1395 k. mézgás. eforbium l.) édesgyökér neve feltehet leg a ném. hogy a páfrány gyökere „a cukornál többszázszorosan édesebb” (MagyGyógyn. mivel a növény föld alatti része édes.). F vészk. 668). Genaust glutinósus a. Vö.: RMGl. jégerfa (Barra 403).) édesgyökér neve a lat. szaknyelvi elnevezés is: Alnus glutinosa (< lat.’. 620). b): RMGl.: milifolium eger farc (SchlSzj. éger a. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik. glycyrrhiza. . éger(fa)’. Az édes páfránygyökér jelz s el tagja ném. Valószín leg a lat. 511).) édesgyökér nevének hatására alakult ki. a növénynek a gyökere édes. ▌ 2. Vö. 1405 k.. a fa innen kapta az enyves. 1783: Egerfa (NclB. EWUng. 368). Pászt.: RMGl.: Alnus: ni: arbor: Eger faa (GyöngySzt. J: ’Glycyrrhiza glabra. hosszúkás pozsgás levélkék csecshez hasonlíthatók. 1583: egör fa Alnus (Clusius–Beythe 2a. az éger ismeretlen eredet . 368). 1841: egerfa. klebrige Erle ’ragacsos éger’.’. Az édesgyökér növénynév . a vad jelz arra utal. Az egér és a j kezdet változatok (jágerfa.’. 1405 k.édeslevel f 149 egérfark (NclB. — egércsecs 1813: Egértsets (Magy. Az igazi édesgyökér (1.’. eufrasia egércsecsf 1783: Egér-tsets-fü (NclB. glykýs ’édes’. a gyökér magyarázó utótag. A friss rügyek ragacsosak. glycyrrhiza.. borsos varjúháj’. 256). 423). gör. igazi édesgyökér’.: BotTört.: TESz. J: ’ua. A névadás alapja. (gerfa. TESz. a szókezd magánhangzó rövid volt. Az igazi jelz más édes íz gyökerekt l különíti el a növényt. J: ’ua.: RMGl. édesgyöker -páfrány l. rhíza ’gyökér’) tükörfordítása.’. Marzell Alnus glutinosa a.

Az egérfarkf és egérfarkkóró összetételben az utótagok (f . 2.. 1578: „ſÅxrxs leuel× Egęr f×l” (Melius 79–80).: Millefolium: egeerfark (Ortus: RMGl. egirfarkó fü (ÚMTsz. hogy „A’ levelei akkorák és ollyan ſzöröſſek.) egérfül neve Melius alkotása. 220). TálmoÐó f×vel. J: ’ua. 415). — kis ~f 1783: Kis Egér fül-fü (NclB. A libapimpó (1. Az ezüstös hölgymál (1. egerfargóró. || egérfülecske 1948: Egérfülecske (MagyGyógyn. myos#ta ’egérfülecske’). 1583: egher fark (Clusius– Beythe: BotTört. 126). Marzell szerint az egér el tag talán a növény jelentéktelen voltára is utal.’. annak aÅ leweth aggÿad ÿnnÿa melegqn” (OrvK 189/1). Egér-fark f×vel…. || egérorrúf N. egérfarkú virág (ÚMTsz. hogy a növény puha. 220). Auricula muris (Melius 181a) . parlagi macskatalp’. egérf .). A közönséges tyúkhúr (3.’. | ~kóró XVI. cickafark egérf 1. 368). A közönséges cickafark (2. J: ’ua.. egérfarku-fi. J: ’ua. J: ’ua. 1807: Egérfül (Magy. mez kön fordul el (ahol egerek. v. 410). 1590: Eger fark (SzikszF.: RMGl. J: ’Achillea mille- folium subsp. Marzell Achillea millefolium a. Tormentilla gy×kérrel.’. egérfül 1. Mausohr. F vészk. egérfarkúfüjj. hogy a levelek kicsi állatfülhöz hasonlóak. egérfarkkóró.’. egérfarkóró. J: ’Achillea millefolium subsp. a névadásra a növény egyéb R. J: ’ua.egérf m 150 egérfül 219). | ~virág N. Myosotis fordítása (< lat. a finnugor eredet egér és a far f névb l -k névszóképz vel létrejött fark összetétele. — N.). vége: Egér fark-kóró (De Herbis: RMGl. ▌ 2. Mausöhrlein (NclB.: „Eoregbÿk Egerfark fweth tqrÿ eoÅwe borral. fonákjuk ezüstös. — ~f 1775: Egérfül-fü (Csapó 81).). mint az egér füle. A névadás magyarázata. egérfarok (ÚMTsz. N.’. vö.). 410). sz rös levelei az egér farkához. egérfarkófüj. Marzell Achillea millefolium a. pilosella (< lat. illetve. ang. s-azt igya” (PaxCorp. egérf#rkDórDó. millefolium. a lat. J: ’Antennaria dioica. 1807: egérfark (Magy. Vö. — kis ~ 1807: kis egérfül (Magy. ill. F vészk. egérfarkvirág. egérfarkú kóró (ÚMTsz. 486). 468). ▌ 2. F vészk. egerfarkkóró. egérf (ÚMTsz.’. — kisebb ~f 1783: KiÐÐebb Egér fül-fü (NclB. egérfarku f . millefolium. 1798: Kis egérfÍl-fÍ (Veszelszki 238). 171). egérfarkufüjj. 220). lat.) és a közönséges cickafark (2.: RMGl. közönséges tyúkhúr’. — N. egérfarku f nek gr. egerf . egérfarkúf . parlagi macskatalp’. lat.). a lat. — ~f 1577 k. 219). 295).) és az erdei hölgymál (2.. J: ’Potentilla anserina. 1690: „Fxzz Vizet. 1745: Egér-fark-fü (Torkos 7). XVI. bogarak is megtalálhatóak).) egérf elnevezése népi név. Egérf (MagyGyógyn. 219). libapimpó’. 1798: Egér-fark-kóró (Veszelszki 460). egérorrú f (ÚMTsz. F vészk. 1595: Eger fark (Beythe 114). egérfark.: Millefolium: [Eg]er fark (De Herbis: RMGl. A libapimpó (1. J: ’Antennaria dioica. Auricula (Melius 79a) (< lat. mouse-ear-hawkweed. ezüstös hölgymál’. egérfark. Vö. orrához hasonlítanak. kóró) magyarázó szerep ek. Az elnevezés alapja a növény puha. 1578: Egęr f×l („magas à ſÅára”) Melius 79a).’. UEWb. egerfarggó²r~. J: ’ua. 1798: „kisſebb és’ nagyobb Egér-fÍl-fÍ” (Veszelszki 348). egérfarkú f vet gr.).). J: ’ua. Az egérfark összetetett növénynév. egérfarku-fí.. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Hieracium murorum. nevei is hatással lehettek. — N. 1775: Egérfül (Csapó 286). egér farku f vet gr. eger-fark (MTsz. myos#tis. erdei hölgymál’. — kis ~ 1813: kis Egérfül (Magy. sz. 1595: Eger fijl (Beythe 97a). 213). J: ’Stellaria media.. Millefoliu : Egerfark (Növ. ▌ 3. egérfarkkóré. cickafark.) egérf neve azon alapul. N. útszéleken. auris ’fül’ kicsinyít képz s alakja). közönséges cickafark’. egérfarak. ném. hamu ſzinüek” (Csapó 81). Ugyanezen a szemléleten alapul a növény mai hivatalos elnevezése: cickafark. 87). egerfarkú füvet gr. pil#sus ’sz rös’ kicsinyít képz s alakja). sz rös leveleinek az egér farkához való hasonlósága.’. hogy száraz árokpartokon. 1948: egérfül (MagyGyógyn. egérfarkúfüvet gr.. J: ’ua. közönséges cickafark’. 500. egérf#rk. ▌ 4. sz.) egérf és egérorrúf elnevezéseinek alapja. egérfarkú cickóró l.) egérfül neve szintén Melius alkotása. 126). 1578: Egér f×l (Melius 181a). J: ’Hieracium pilosella. 1525 k.

vö. égi virág (MagyGyógyn. sz rös levelek egérfülhöz hasonlóak. egérszagúf 1841: egérszagufü (Barra 301). hogy a növény büdös: „Illatja kedvetlen. de ezekben Melius az z igéb l képzett folyamatos melléknévi igenévvel pontosítja. vagy f× (Melius 56a). az TESz. pilosélla a. J: ’Primula veris subsp. egérszagu”. pitypang’. ezüstös hölgymál’. A parlagi macskatalp (4. egérfülecske l. ol. gör. egres’. egér z f . bojtosf éjjelilámpa N. ném. MeuſÅdorn (Melius 56a). 52). ogrosl ’köszméte. Az egérszagúf névadás alapja. Az egérfülhölgymál összetett szó.. az egértövis növénynév is. hogy a növény kis levelei egérfülhöz hasonlóak. az utótagra l. közönséges ebnyelv f ’. 1775: Egértövis (Csapó 83). Az égivirág népi név. veris. 1595: Eger txuis (Beythe 124). éjjelilámpa (Csapody– Priszter. J: ’ua. muris ’egér’) fordításával hozta létre. égerfa egres — veres~ 1903: veres egres (Hoffmann–Wagner 65). egér z f és egér z tövis Melius alkotása. vad’. egérfül. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az egérfülhölgymál nevet javasolja a R. egérfül Pupteneuert. Az éjjelilámpa népi név.) egérfül ~ egérfülecske elnevezése a ném.. vadon term . Genaust Mýagrum a. agresto. J: ’Hieracium pilosella. égivirág N. 1783: Egér-tövis (NclB. J: ’Ruscus aculeatus. agrasl. lámpavirág. „a’ házban felakaſztják. 435. agrestis ’mezei. 1911: veres egres (Cserey. Az egértövis. J: ’Taraxacum officinale. egres. ném. sz rösf és kis egérfül (→ egérfül) helyett. kfn. A növény egér z hatásáról szinte minden szerz megemlékezik: „ha fel f×ggeſÅted az házban. kékvirág. UEWb. az egér z f és egérz tövis is a latin név hatására jött létre. Diószegi–Fazekas alkotása. egybojtosf l. MNy. a finnugor eredet ég ’égbolt’ -i melléknévképz s származéka. égikincs (MagyGyógyn. 326. melynek bogyói nem érnek meg teljesen’. MNövSz. Az egres vándorszó. piros szín ek. Szent Péter kulcsa. egérf égikincs N. magyarázza a növény hatását.’. F vészk. Himmelschlüssel ’égi kulcs’ elnevezés hatására jött létre.. szürkés. 449).. esetleg a bajor-osztrákból kerülhetett át. jegenye égörfa l. egér z tövis l. kék búzavirág’.. az egreshez hasonlóak. agrestum. ég a. 209).egérfülhölgymál 151 éjjelilámpa (< lat. A név keletkezésének indítéka.. || egér z f 1578: Egér ºz× txvisk. egérorrúf l. J: ’Berberis vulgaris. Idegen nyelvi megfelel re vö. tavaszi kankalin’. || egér z tövis 1578: Egér ºz× txvisk (Melius 56a). Marzell Antennaria dioica a. a névadás magyarázata. mŷs ’egér’. lat. Az égikincs népi név. MÀusedarm ’egérbél’. els megjelenése: 1395 k. egönye l. a névadás magyarázatára l. agresta ’olyan sz l fajta. TESz. J: ’ua.’. Genaust aurícula a. az el tagra l. a névadás magyarázatára l. hogy az egerek eltávozzanak” (Veszelszki 388). A veresegres ’sóskaborbolya’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. EWUng. hölgymál. agres. ákantha ’tüske’) tükörfordítása. az elnevezés a virág kék színére utal. Acánthus a. Vö. . Egereket ki ºzi” (Melius 57a). agresta ’éretlen sz l bogyó. 415) fordításával keletkezett. 428). egértövis egérfülhölgymál 1807: Egérfül Holgyomál (Magy. Idegen nyelvi megfelel re vö. agr#Å ’egy fajta savanyú lé’. ég a.-osztr. auricula ’fülecske’. 4: 31). Mäusdorn (Veszelszki 388). hogy az apró. Mausöhrlein (NclB. Hasonló szemléleten alapul pl. Végs forrása a lat. sóskaborbolya’. 1998: egértövis (Priszter 487). egres a. Az egres a magyarba olaszból. az egértövis növénynév a lat. szúrós csodabogyó’. talán a ném. EWUng. éretlen sz l leve’.). Szabó. Növényszótár 32). baj. k. J: ’Centaurea cyanus. bogyói savanykásak. „B zit l minden bogarak elszélednek” (Barra 301). J: ’Cynoglossum officinale.: Agreſtum: egreÅ (TESz. Myacantha (< gör. egértövis 1578: Egér txuis (Melius 56a). Melius 394.

a növénynév arra utal. Az ekeakadály ’tövises iglice’ (1. Az eketartóf Melius alkotása. a növény szintén tüskés.) növénynév ’elaltatóf ’ jelentés . eke a.. J: ’Prunus spinosa. 1948: Ekeakadály (MagyGyógyn. ormány a. gúzs a. J: ’Ononis spinosa. kökény’.. a lat. 1775: Eketartó-fü (Csapó 120). boronafa. ▌ 2. elalutóf 1. vö. halált okoz. élekhalok 1.. tövises iglice’. ormány a. 216). hogy a növény vízben él. az alutó az alu. tövises iglice’. — N. Az elalutóf ’Atropa bella-donna’ (1. J: ’Potentilla .. sz l officinarum. ném. ekeny g l. Melius ekeakadály növénynevével. (Barra 294). 1578: el aluto f× (Melius 51a). J: ’Menyanthes. „Remora aratri” (Melius 48) (< remor#men ’akadály’. eke a. A névadás alapja a bókoló amaránt hosszú. — N. J: ’Prunus spinosa..) ekeakadály neve hasonlóság alapján keletkezett. EWUng. EWUng. ▌ 3. 401). ekegúzs. Schlaffkraut (Melius 85) is hatással lehetett. 1948: elecske (MagyGyógyn. N. 142). gúzs a. 1783: Élek-halok (NclB. EWUng. élek-halok (MagyGyógyn. összetett szó. J: ’Mandragora elefántormánya N. A névadásra talán a ném. ar#trum ’eke’) (Melius 48) fordításával hozta létre. 142). TESz. ekeakadály. boronafa. Az elefántormánya népnyelvi elnevezés. vízielecke (MagyGyógyn. Az elecke hasonlót fejezhet ki. elefántormánya (Péntek–Szabó. pogány~ eketartóf 1578: Éke tartó f× (Melius 48). 1798: El-alutó-fÍ (Veszelszki 305). ar#trum ’eke’) fordításával hozta létre. eleven a. N. 393). 263). || ekeny g 1783: Eke-nyüg (NclB. J: ’Atropa bella-donna. de talán származhat a név az eleven megszilárdult ragos alakulat ele. gyorsan szaporodik a vízben. 126). élekhalok (MagyGyógyn. J: ’Capsella bursa-pastoris.’.’él . Vö. közönséges pásztortáska’. 216). Waſſerklee (Veszelszki 454) ’vízihere’. 340). elecke 1807: Eletzke (Magy. a ny g ’lósz rb l vagy kötélb l font béklyó’ utótag Melius akadály és tartó elemeinek (az ekeakadály és eketartóf növénynévben) szinonimája. eke a. — Ö: vidra~. Az ótörök eke ’szántásra használatos mez gazdasági eszköz’ el tag magyarázata. ▌ 2. elalutó szépsz l l. 1783: El-alutó-fü (NclB. maszlagos nadragulya’. 1903: ekeakadály (Hoffmann–Wagner 99). tövises iglice’. J: ’Ononis spinosa. A névadás magyarázata.. Az elecke nemzetségnév. 1775: Ekeakadály (Csapó 120).(szik) ige -t igeképz s és -ó igenévképz s származéka. eleven a. F vészk. mint a vidra el tag a vidraelecke vagy vidraf elnevezésben: a növény er sen. Az ekegúzs összetett szó. vidraf | Menyanthes trifoliata. ormányhoz hasonló. elefánt a. TESz. EWUng. eke a. 1578: el aluto f× (Melius 51a). ▌ 2.). bókoló amaránt’. vidraf ’. a névadás oka ismeretlen. kökény’. hogy a növény szintén mérgez . piros virágzata. ekegúzs 1903: ekegúzs (Hoffmann–Wagner 99). Vö.ekeakadály 152 élekhalok ekeakadály 1. hogy a növény mérgez .. élek-halok (Jávorka 978). még álomhozóf . „Remora aratri” (< remor#men ’akadály’. Mollay. J: ’Solanum dulcamara. 1841: eleczke (Barra 294). fürge’ tövéb l. J: ’Amaranthus caudatus. 1783: Eke-tartó-fü (NclB. 1578: Éke akadaly (Melius 48). ehhez pedig Diószegi–Fazekas kicsinyít képz t illesztett. hogy a tüskés növény a szántást akadályozza. J: ’Ononis spinosa. elecske (ÚMTsz. 1948: ekenyüg (MagyGyógyn. az eke ’mez gazdasági eszköz’ és a gúzs ’béklyó’ összetétele.. 401). TESz. magyarázatára l. TESz. A kökény (2. Növénynevek 28. tavaszi mandragóra’. Az ekeny g Benk alkotása. kesernyés csucsor’. A vízi jelz arra utal. hogy az er sen tüskés kökényen fennakad az eke szántás közben. 1595: Eke akadaly (Beythe 64a). 160). vö. — vízi ~ 1841: vizi eleczkének gr. a lat. Ember és növényvilág 202). J: ’ua.) Melius alkotása. a latin eredet elefánt és az ormány nyelvújítási származékszó (orr + -mány f névképz ) összetétele. eketartóf ékesség l. Diószegi–Fazekas alkotása. elefánt a. Az elalutóf ’Mandragora officinarum’ (2.) elnevezés alapja. jelölt birtokos szerkezet. 1775: Élek halok (Csapó 214).

Vö. n#sus ’orr’. vua versa fordítása: „Vua verſa. J: ’Tussilago farfara. mérgesf morio. J: ’Aconitum vulparia. Az emberer névadás magyarázata az. MagyGyógyn. az újkor elejéig természetfeletti er vel rendelkez csodaszerként tartották számon a növényt szerte Európában.) élekhalok népi neve a növény gyógyító és egyúttal mérgez hatására utal: „Ha vizet vezxd az kerti Eb Ðzxlxnek az viraganak. a növény értékes gyógyító erejére utal: „minden belſx betegſéget gyogyit” (Melius 145a). többszörös összetétel.’.) neve hasonlóság alapján keletkezett. hasonmás’ . a lat. Az elfordultf Melius alkotása. J: ’Mandragora officinarum. azt fejezi ki. Veszelszki bolondf néven említi a növényt. A gyökere elfordult f szintén Melius alkotása. hogy a növény bizonyos részei emberi testrészekre emlékeztetnek: pl. tavaszi mandragóra’. Az emberkép f népi név. Az élekhalok ’Capsella bursa-pastoris’ (1. | gyökere elfordult f 1578: gyxkere el fordúlt f× (Melius 155a). Az él halóf népi név. valószín leg a növény gyógyító hatására utal. mellérendel szókapcsolat. a jelz a lat. A libapimpó (3. er t adnak a férfiaknak. elfordulósz l (→ sz l ). elharapott gyöker f l. asszony~testef emberer 1775: Embererö (Csapó 297). a névadás magyarázata. hogy a növény gyökere emberi alakhoz hasonló. agárf elfordultf 1578: el fordúlt f× (Melius 155a). kivágott gyöker f elmeindító házi menta l. A mandragóra sokszor emberi alakhoz hasonló gyökerének a középkorban varázser t tulajdonítottak. 1948: elfordult gyöker f (Halmai 5). ném. A név .melléknévképz s származékának összetétele. élekhalok. elfordultf elfordult mérges f l. menta él l. az ember ’a legmagasabb rend él lény’ és a kép ’hasonlóság. A kesernyés csucsor (2.elfordultf 153 embernek orra teker anserina. mindenkor~ él halóf N. a gyökér magyarázó elem a növény mérgez részére utal. de keueÐet igyal benne. Vö. agárkosbor’. emberkép f (Jávorka 848). Az elfordult gyöker f elnevezés a XX. hogy régen úgy gondolták. nyilván Melius növényneveib l hozták létre. Az embergyökér az ang. torqu#re ’csavar’) nyomán jött létre. és így jellemzi: „mivel a’ két ágú gyökere igen hasonlít az ember testének a’ küldökön alólvaló réſzéhez” (Veszelszki 306). úgy hitték. embernek orra teker 1578: Embernek orra tekerx (Melius 172). martilapu’. elején keletkezett. az agárkosbor hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést. 315). Nasturtium (< lat. farkasöl sisakvirág’. el fordúlt f×” (Melius 155a). J: ’ua. Az embernek orra teker körülírásos növénynév. Az emberer összetett szó. viſÅſÅa fordúlt ſÅxlx. közönséges torma’. leuelenek es gyxmxlchyenek pinkxÐd hauabá. sz. sz l elfordult gyöker f l. 421). es keueÐet izol henne. a tüd f virágai tavasszal vörös szín r l kékre változnak. elfordulósz l l. J: ’ua.’. s így el segítik az er teljes. hogy a gyökér birtokosa minden bajt. mert bolonda tezxn” (Beythe 110). pettyegetett tüd f ’. a f utótag magyarázó szerep . J: ’ua. ezért a virág színei a tüd színéhez hasonlóak. J: ’Pulmonaria officinalis. ember l. 1783: Ember-erö (NclB. illetve az. | elfordult gyöker f 1903: elfordult gyöker f (Hoffmann–Wagner 110). emberkép f N. A névadás szemléleti háttere lehet a növény gyökérzete. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a növénynek er s gyógyító ereje van. A névadás alapja talán az.) a magyar nyelvben keletkezett. manroot tükörfordítása. egészséges nemi életet. 222). Melius alkotása. hogy a növény hosszú szára miatt ide-oda hajladozik. J: ’Armoracia rusticana. az ember ’férfi’ és az er ’szexuális hatalom’ összetétele. rossz szellemet távol tarthat magától. emberev agárf l. n#sturtium. Knabenkraut ’fiúf ’ (Veszelszki 329). n#sturcium < lat. libapimpó’. emberkép f (MagyGyógyn. él -halóf (MagyGyógyn. — ~f 1798: Ember-erffÍ (Veszelszki 329).’. 61. J: ’Orchis embergyökér 1998: embergyökér (Bremness 187). belÐx kilÐx dagadaÐt gyogit. 1775: Gyökere elfordúlt-fü (Csapó 88).

. a növények felhasználása. a gör. csattoguó-ep(r. 1807: Endivia (Magy. enula (< lat. vagy az enciánból keletkezett a határozóragnak felfogott szóvégi n elhagyásával. b): RMGl.: ’Fragaria sp.: ’Gentiana cruciata. epe l. Enzian átvétele. Az encia alakváltozat esetleg íráshiba. 1405 k. a ném. enula 1948: Enula (MagyGyógyn. J: 1520 k. Genaust Helénium a. télisaláta (→ saláta). az el tag az enyv ’ragasztószer’ -s melléknévképz s származéka. csattogóep(r. 1500 k. 1775: ’Gentiana cruciata.’ (els megjelenése: 1790 k. 78). encián encián 1. forrása a lat. gentiana. gencián. Ember és növényvilág 198). encián a. — N. encián a. 192). album. J: ’Cichorium endivia. J: ’Cichorium endivia. endívia. kis ezerjóf ’. 455). J: ’Cichorium endivia. dancia. 1583: epöry Frage (Clusius– Beythe 4: BotTört. 1783: Eperj (NclB. J: ’Inula helenium. epörnye (MTsz. — mezei~ 1813: mezei Endivia (Magy. J: ’ua.. Az encián idegen szó. b): RMGl. hogy a növény er s illata az orrot csavarja. a -bogyó utótag a fagyöngy apró. 1595: Epergy (Beythe 103a). lat.: RMGl. J: ’Gratiola officinalis.). Vergißmeinnicht ’ne felejcs el engem’. kenyérbél-cickafark’. 1610 k: Gentiana: Encian f… (Herb d): RMGl. Növénynevek 25–30. salátakatáng’. 188). helenium ’örvénygyökér’) nevének átvétele. J: ’Achillea ptarmica..: fragum: eper (SchlSzj. 1520 k: Genciana: Encia (Herb.). endíviasaláta 1783: Endivia-Saláta (NclB.: fragum: eper (BesztSzj. endívia és cikória helyett. Az enyvesbogyó összetett szó.) német mintára alkotott tükörszó. összetett szó. J: 1395 k. — ~f 1604: Encian f× (MA. Endivia (Melius 77a) (< gör. Marzell Gratiola officinalis a. Marzell Inula helenium a. Az endíviasaláta Benk alkotása. . 192). 455). 1798: Eper (Veszelszki 226).) encián neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre: a tárnics (1. örvénygyökér’. 129). engemnefelejcs N. 258).) és az ezerjóf is keser .). F vészk. 1767: Enzian (PPB. tárnics’. Az él sköd fagyöngyöt ragadós bogyóiról nevezték el: „bogyói fejérek. endíviakatáng 1807: Endivia Katáng (Magy.encián 154 eper arra utal.) endívia neve hasonlóságon alapul. J: ’Viscum album subsp. földepe. tárnics’. fagyöngy’. TESz. 540). a kenyérbél-cickafarkat a nefelejcsfélékhez (Myosotis) való hasonlósága alapján nevezték el.: Fragula: Eperÿ (CasGl. | 1708: ’Gentiana sp. Mollay. felépítése hasonló. F vészk. | 1583: ’Fragaria vesca.. ▌ 2. ném. (Melius 77a). F vészk. Vö. 368). 376). A mezei katáng (2. és azonos családba (a tárnicsfélék családja) tartoznak. 212). A nefelejcs ’Myosotis sp. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az endíviakatáng nevet javasolja a R. 2. Gallenkraut tükörfordítása. J: ’Centaurium erythraea. föld~tárnics epef 1948: epef (MagyGyógyn. J: ’Cichorium intybus. 1998: endívia (Priszter 337). ep(rgye. kerek termésére utal. endívia 1. Genaust Nastúrtium a. 1775: Entziana (Csapó 260).).. | 1767: ’Gentiana sp. Enyvesbogyó (MagyGyógyn. A kis ezerjóf (2. az el tagra l. enyvesbogyó 1998: enyvesbogyó (Priszter 538). kígyótárnics’.: RMGl. 1578: Endiuiánac gr. F vészk. entýbion többes száma < éntybon ’endívia’) átvétele. — N. az el tagra l. epere. a katáng nemzetségnév. a növényt salátaként fogyasztották. encián (MagyGyógyn.’. 1578: Endiuia à kit vetnec (Melius 77a). mindkét növény virágzata sok apró virágocskából áll. ep(rnye. Az endíviakatáng összetett szó. Az engemnefelejcs nyelvjárási szó. ▌ 2. Az enula a növény R. Az endívia a lat. 297). orvosi csikorgóf ’. vö. 1610 k. salátakatáng’. 1775: Endivia (Csapó 84). — csattogó ~ N. endívia. 1708: entzián fu (PP. Diószegi– Fazekas alkotása. 78. engem nefelèjcs (Péntek–Szabó. kígyótárnics’. J: 1604. N. 1395 k. entýbia. eper 1. Gentiána a. encia l. MagyGyógyn. mezei katáng’. a saláta magyarázó utótag.. 192). erdei szamóca’. 272). föld~. a névadás magyarázatára l. salátakatáng’. szamóca’. EWUng. Az epef a ném. 411). enyves bél k” (Magy. csattogó eper..

329). A f utótag magyarázó szerep . epernye.) jelentések a földi eper ’erdei szamóca’ (1. A magyar növénynév nem felel meg a latinnak” (RMGl. vog. kerek ep(r (Péntek–Szabó. ▌ 3. Fragaria” (MA. erdei eper. J: ’ua. Gombocz. magyarázatára l.’. Melius szövege alapján nem dönthet el. a harmadik szótag magánhangzója kiesett. idegen nyelvi megfelel re vö. maamansikka. A szóvégi rj nyelvjárásokban e hanggal b vült. F vészk. 193). J: ’Rubia tinctorum. Erdbeer.). epörnye l. pumi ep(r (Péntek–Szabó.) földi jelz jének magyarázata. 48. J: ’ua. — földi ~f 1775: Földi eperj-fü (Csapó 84). . J: ’ua.’. UEWb. 2. 368). 1604: „Szimolcza: Epery illatuf×. 1578: Epery fa (Melius 1a). natragula vel epeÿ eperÿ (NagyvGl. 512). T. | erdei ~ N. ném. a növénynév illatú és f eleme magyarázó szerep ek. F vészk. 1783: Erdei-meÐter (NclB. J: 1416. savanyú” (Magy.’.) jelentésb l fejl dtek ki. Az 1490 k. 73). csúcsos eper (Péntek–Szabó. J: ’ua. valamint gy. J: ’ua. A maszlagos nadragulya (3. — ~fa 1416: Iuxta arborem Eperfa nuncupatam (Oklsz. eper ér l. J: ’Fragaria vesca. 255). J: ’ua.’. A fekete jelz ’fekete eperfa’ a termés színére. csattantó eper (ÚMTsz. j-vé vált az e utáni hang. ÀprÀ. selyem~fa.. Az epret illatával jellemzi a név. | fekete ~fa 1783: Fekete Eperj-fa (NclB. csattogó-epörgye. eper. | fehér ~fa 1998: fehér eperfa (Priszter 430). Az erdei sza- móca (1.-i adatban felt nik az eper elnevezés. az RMGl. A pumi eper erdélyi nyelvjárási szó. majd mássalhangzós toldalékok el tt kiesett. (Beythe 103a).’. 257). 1775: Erdei meÐter (Csapó 172).: RMGl. 511). fekete eperfa’. P. (Szeder-) fa (Veszelszki 315). fehér eperfa’. Ember és növényvilág 235). Áp r è.. epergye. J: ’Morus nigra. | 1998: ’Morus alba. erdei vadmester 1798: Erdei Vad-Meſter (Veszelszki 457). — Ö: bagoly~. mint az eper ’Fragaria vesca’ termését.: RMGl. mivel a nadragulya bogyóját csillag alakban körülveszik a csészelevelek pontosan úgy. eperillatúf 1533: Fragaria: Ertberkraut: Eperillato fy (Murm. eperfa’.. Àp rj è ’földieper’. atlasz~ erdeimester 1. Marzell Fragaria vesca a. 1590: Fragaria: eper illato fé (SzikszF. Àprij è . erdei szamóca’. kerek eper.’. a savanyú jelz a termés ízére vonatkozik: „Gyüm ltse fekete. 1775: Eperjfü (Csapó 84).: RMGl. ▌ 2. 423).’. J: ’ua. cs™ttogós ep(r. Àpr è. Erdbeer-Kraut (Veszelszki 226). csattogatottepörgye. 423). J: ? ’Atropa bella-donna. maszlagos nadragulya’. Az eperfa (fekete eperfa és fehér eperfa) (2. Az eper si örökség az uráli korból. hogy a fekete eperfáról ’Morus nigra’ vagy a fehér eperfáról ’Morus alba’ ír-e a szerz . Ember és növényvilág 235). vö.: RMGl. 1578: ’Morus sp. EWUng. — fái ~ 1841: fái eper (Barra 397). szeder~fa. az eper elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel kerülhetett a natragula mellé. ▌ 2. nyilván a termések hasonlósága alapján. J: ’ua. 1998: savanyú eperfa (Priszter 430). buzér’. | földi ~ 1813: f ldi Eperj (Magy.: Egressus … in agrum repperit mandaroras. J: ’Galium odoratum. fehér eperfa’.’. szamóca’. ném. pomí e átvétele. — ~f 1520 k. A szerz knek teljesen igazuk van.’. idegen nyelvi megfelel kre vö. szerz i ezt a megjegyzést f zi hozzá: „Az els szó talán csak íráshibás változata a másodiknak. ezért a fajig men azonosítás nem indokolt. A csattogó jelz re l. csattogó szamóca (→ szamóca).’. | fehér gyümölcs ~fa 1783: Fejér gyümöltsü Eperj-(Szederj-) fa (NclB. fi.: fragaria: eper fy (Növ. az eperé piros. a jelz a rom. erdeji ep(r (Péntek–Szabó. ny lett a j-b l.. 1595: epergy fivnek gr. hogy a növény a földhöz közel terem.). AL. Ember és növényvilág 235). Bottört. Ember és növényvilág 235). 1998: eperfa (Priszter 430). TESz. 1595: Epery fa (Beythe 27). 256).) jelentés eper kétes.. 1998: fekete eperfa (Priszter 430).). Az eperillatúf körülírásos növénynév. | pumi ~ N. szagos müge’. J: ’Morus alba. | savanyú ~fa 1948: Savanyú eperfa (MagyGyógyn. | kerek ~ N. 1798: Fejér gyümfltsÍ Eper.: TESz.eperillatúf 155 erdeimester csattogó epör. leány~. 1998: földi eper (Priszter 378). 1490 k. J: ’ua. Az ugor alapalak äpp"r"k" lehetett. bár a termések színe eltér : a maszlagos nadragulyáé fekete. J: ’Fragaria sp. 836. J: ’ua. | csúcsos ~ N.

háromszög alakú. Arnica elferdítésével keletkezett. J: ’ua. — szagos ~ 1807: szagos Isztragór (Magy. . er sf (MagyGyógyn. Az erdei vadmester valószín leg hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. sebkezel szer.: Bvrsa Pastoris: erzÿnos fw (Herb. Genaust Asclépias a. 398). az eszterág el tag ’gólya’ jelentés . szagos müge’. de ’nagyezerjóf ’ jelentésben a növény hivatalos neve lett. Waldmeister (Csapó 172) tükörfordítása. J: ’Capsella bursa-pastoris. esztragorrúf Melius alkotásai. Erica (Melius 20) átvétele. bors~f ereszt l. 336). Marzell Rubia tinctorum a. Melius a latinból fordított esztragorr növénynevet . J: ’Erodium cicutarium. Idegen nyelvi megfelel re vö. er l. ösztörparaj er sf 1. 544). eredet er ’valamely hatás el idézésre alkalmas képesség’ -s melléknévképz s származéka. hogy a vadon el forduló növényt posztó és kelmék festésére használták. -ke kicsinyít képz t illesztettek hozzá. a névadás magyarázata. er sf (MagyGyógyn. N. 1807: Isztragor (Magy. A lat. J: ’Geranium macrorrhizum. a lat. EſÅtragorra (Melius 162).) a ném.) vizelethajtó. emésztésjavító. A névadás alapja. J: ’Arnica montana. orr. citromillatú muskátli’. c): RMGl. a név vonatkozhat Geranium fajokra is (Geranium sp. az orr utótag ’cs r’ jelentés . 1807: Eskuláp’ füve (Magy. csarab’. a névadás magyarázata. asper ’érdes’) fordításával keletkezett. 344). száj’. J: ’Centaurium erythraea. és az erszény szót -s melléknévképz vel látták el. Az esztragorra jelölt birtokos szerkezet. J: ’Dictamnus albus. Az er sf elnevezés a ’nagyezerjóf ’ (1. 184). lat. ▌ 3. | ’Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre. muskátli’. déli szláv eredet . az el tag a növény R. hogy az egész növény felülete érdes. a lat. szívgyógyító erszény l.)’. kis ezerjóf ’. 390). cicōnia ’gólya’) fordításával jöttek létre. 256). ▌ 2. hegyi árnika’. gyógyító erejére utal. J: ’Pelargonium.) és a ’kis ezerjóf ’ (2. illatos gólyaorr’. a növény mai lat. 1578: EſÅtrag orra. hogy a növény erd kben él.) izzasztószer. vö. ▌ 2. közönséges méreggyilok’. erika 1578: Ericanac gr. a kis ezerjóf (2.) sokféle hasznára. 1998: er sf (Priszter 359). 212). hogy a növény gyöktörzsét mérgezések. els sorban kígyómarás ellenszeréül használták.’. Az er sf eredetileg népi név. ernikef 1911: ernikef (Cserey. eszterparaj l. XVI. Az Eszkulápiusz füve jelölt birtokos szerkezet. pap~e (→ paptarsoly) erszényesf 1540 k. (Melius 20). vö. A név a lat. vékony gólyacs rhöz hasonló termés. nagyezerjóf ’. érdeske 1948: érdeske (MagyGyógyn. Askl#piós ’az orvostudomány istene’) nevének átvétele. lapos. Vö. közönséges pásztortás- esztragorr 1.: Rostrum ciconiae: Estrág orra (De Herbis: RMGl. R. Marzell Arnica montana a. társneve: Erica vulgaris. A névadás magyarázata. Bvrsa Pastoris (Herb. ném. F vészk. 256) részfordítása.érdeske 156 esztragorr Az erdeimester ’szagos müge’ (1. ember~ Eszkulápiusz füve 1775: Æskulapius füve (Csapó 261). Asperula (< lat. J: ’Galium odoratum. Az er sf az ótör. er sít f l. hogy a növény termése erszényre emlékeztet. v. rostrum ciconiae (< rōstrum ’cs r. J: ’Calluna vulgaris. Növényszótár 19). a nagyezerjóf (1. askl#piás < gör. — N. F vészk. J: ’Pelargonium odoratissimum. paptarsoly. jellegzetes. fülbe~f ka’. Az ernikef a lat. A névadás alapja. 1783: Eskulápius füve (NclB. 390). 284). Az esztragorra. || esztragorrúf 1578: EſÅtrag orru f× (Melius 162). 1998: erika (Priszter 322). váltóláz és hasmenés ellen is használták. pásztortarsoly. Ernika. Asclepias (< gör. Az erszényesf egyedi adat. c): RMGl. F vészk. 1798: Aeskulapius’ fÍve (Veszelszki 76). a f magyarázó utótag. bürökgémorr’. az el tagot lefordították. sz. erej l. A névadás szemléleti háttere a hosszú. — havasi illatozó ~ 1783: HavaÐi illatozó EÐztrag-orr (NclB.

: RMGl. J: ’Centaurium erythraea. krétai szurokf ’. 345). aptó tüskéjét. 1583: effrasia Euphrasia (Clusius– Beythe 4: BotTört. Szabó. | ? ’Paliurus. 1470 k. Az illatos gólyaorr (2. a magyarba a lat. 1470 k.) korai adatainak azonosítása kétséges. a): RMGl. apró. — kis ~ 1775: Kis ezerjó-fü (Csapó 85). eszik a.) azonos neve a termések hasonlóság alapján keletkezett. Az ezerjóf összetett szó. eufrasia ezerjó l. elegendfképpen elf nem ſzámlálhatja” (Nedeliczki 68). amely tüskés növény. J: ’Dictamnus. a lat.: RMGl. orvosi szemvidító(f )’. egykor mindegyik varázserej gyógynövény volt. 1798: Nagy-ezer jó fÍ (Veszelszki 190). A névadásra a lat. A nagyezerjóf (2. paliūrus ’krisztustövis’ (Genaust Paliúrus a.) és a muskátli (3. 1948: Kis ezerjóf (MagyGyógyn. A név szemléleti háttere: „Igazán hívattatik ezer jó fÍnek. Vö.: Ezerjó (Julow 258). az ezerjó el tagban az ezer fokozó szerep . alysma vel calceolus Mariae: Ezerio fô (SzikszF. krétai szurokf (3. 212). 129).. nagyezerjóf ’. Ebben az esetben az ezer el tag jelezheti a növény rengeteg. 210) alapján esetleg feltehet a lat. 9/15). a): RMGl. 1798: Euforbiom (Veszelszki 459). 390). 1525 k. Genaust Euphrásia a. 1578: Ezer ió f× (Melius 108). EWUng eszterág a. a név nem maradt fenn. EWUng. Euphrásia (< gör.: paburus: ezerÿo fiu (BesztSzj. örvendezik’) átvétele. 1783: Kis ezer jó fü (NclB. 255). euphórbion ’tüskés afrikai növény gumiszer tejnedvvel’). a névadás alapja.. 210). 210). ▌ 4.: RMGl. 1813: Éforbium (Magy. (OrvK. 358). 1783: Ezerjó-fü (NclB. J: ’ua. szamártövis’ (TESz. — nagy~ 1775: nagy ezer jó-fü (Csapó 86). centaur#um téves értelmezése hathatott: centum aureī ’100 arany’ szókapcsolatból származtatták (Genaust) tévesen. lúdfiak ~ euforbium 1577 k.) jelentés ezerjóf hasonlóságon alapuló névátvétellel jöttek létre. százf (százf f ).’.). hogy a növény étetés ’mérgezés’ (vö. 257). kis ezerjóf ’. J: ’ua. J: ’ua. J: ’Euphrasia officinalis. 1520 k. ezerjóf ’. TESz.. kutyatej’.: RMGl. 2. Feczke fé (SzikszF.étetés ellen való f 157 ezerjóf ném. 1798: Kis ezer-jó-fÍ (Veszelszki 143). eszik a. 1405 k. tehát a növény a szemre gyakorolt gyógyító hatásával jó érzést kelt. 1813: nagy Ezerjóf (Magy.: paliurus: euphrasia l. ha ezeret ſzámlál-is.: RMGl. Vö. 256).) és kis ezerjóf (4. ▌ 2. 255). 368). 256). 1590: Dictamnus. 2. J: ? ’Carduus sp. A növény szakny. 255).). || ezerjó 1807 e. közönséges méreggyilok’. F vészk. 57/24).: Diptamus vt Dictamum: ezew Io fyw (Növ.: „Euforbiomot roſa olaÿal elegÿch eoÅwe” (OrvK. ahol a névadás alapja szintén a sok. F vészk. Melius 434.’. | k rislevel -~ 1998: k rislevel -ezerjóf (Priszter 359). k ris~ ezer io fiw (SchlSzj. Euphorbia gyakrabban használt tárgyesete (Euphorbium) került. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. 1807: Éfrázsia (Magy. eszterág a.. 366).’. eufrasia 1577 k. méregöl f . 1595: Euphragia. euphorbia (herba) < gör. etet. vö. paliurus (SchlSzj. 1583: ezörio fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. euphraínein ’örül. F vészk. 368). 1998: nagyezerjóf (Priszter 359). tüskés virágfej. mert ember ennek haſznait. auagi.: Eufraſianak gr. étke l.: Diptamus eserÿofw (CasGl. J: ’Origanum dictamnus. tövisfa’. ▌ 3.: Diptamum: ezerÿofÿw (Ortus: RMGl. Az étetés ellen való f körülírásos név. J: ’ua. | kisebbik ~ 1595: Kisſebbik ezxr io fiju (Beythe 61a). 1395 k. csókaorrúf . Euphraſia (Beythe 104). 1775: EffraÐia (Csapó 255). Storchen ſchnabel ’gólyacs r.’. J: ’Dictamnus albus. 1783: EffráÐia (NclB. gólyaorr. ezerjóf 1.: Diptamus: eserÿofw (CasGl. Az ezerjóf (1. étetés ellen való f 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé.: RMGl. Diószegi–Fazekas az esztragorr nevet a Pelargonium nemzetség (3. Genaust Euphórbia a. J: ’Euphorbia sp. euphrasía ’öröm’ < gör.-i latin neve Euphorbia (< lat. A lat. magyarázata. hogy a növényt mérgezés ellenszereként használták. tehát száz . TESz.) neveként jelöli ki. gólyaorr’ (Melius 162). 128). étet: 1470: ’megmérgez’) ellen való f .).

1798: Ezüstös-hátú-fÍ (Veszelszki 60). F vészk. millefeuille. az ezerlevel f elnevezés ezekre a jellegzetesen szeldelt levelekre utal. Az ezüstöshátúf magyarázata. ezüstös fonákúak. ném.ezerlevel f 158 ezüstöshátúf aranyat ér növény. ezerlevel f (ÚMTsz. vége: Ezer-level f (De Herbis: RMGl. 258). thousend-leaf. Vö. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A névadásra hatással lehetett a ném. 486). Barra István hozta létre. Idegen nyelvi megfelel re vö.. золототысячник ’nagyezerjóf ’. Ulrich 2. százforintosf . Genaust milleflórus a. cickafark. Az ezerjó ’nagyezerjóf ’ (2. J: ’ua. ang. Genaust Paliúrus a. 300). Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. J: ’Achillea millefolium subsp. kétszeresen tollazott levelekkel” (Peregriny 359). 419). hogy a növény levelei szárnyaltak. Az ezerlevel f lat. mintára jött létre.’. Az ezerlevel elvonással keletkezett az ezerlevel f névb l. ezüstöshátúf 1775: EzüÐtös hátu-fü (Csapó 164). silverweed. ez(rlevel f . Vö. 1783: EzüÐtös-hátu-fü (NclB. J: ’Potentilla anserina. Szabó. Idegen nyelvi megfelel re vö. — cicufark-~ 1841: cziczufark ezer levelüfü (Barra 206). folium ’levél’). Silberkraut ’ezüstf ’ (Csapó 164). lat. A növény „sz rös halványzöld szára mint- egy másfél lábnyi magas. közönséges cickafark’. millefolium (< mélle ’ezer’. Tausendgüldenkraut. J: ’ua. cickafark ezerlevel f XVI. 376). ang. EWUng. — N. 1775: Ezer levelü-fü (Csapó 82). || patikai ezerlevel 1948: patikai ezerlevel (MagyGyógyn. or. ang. sz. 1783: Ezer levelü-fü (NclB. ezerlevelü f . Helyesen a lat...’.: ném. Tausendblatt. vö. TESz. millefolium.) elvonással keletkezett az ezerjóf b l. az el tagra l. fehérhátúf . a cicufarkezerlevel f egyedi névalkotás. fr.). 1807: ezerlevel f (Magy. egérfark. Vö. gyógyító hatása miatt. . centaur#um a gör. Melius 415. ezerlevel cicfarkkóró l. Marzell Achillea millefolium a. common centaury. libapimpó’.

ürü~. tövis~.. szódok(~). borona~. bokréta~. eb~. lógesztenye(~). 130). cukorjuhar(fa). bájf (~). | ? ’feny féle’. közönséges fagyal’. aloé(~). isten~. F vészk. sztrichnin~. J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. borsóka(~). jegenyefeny (~). seb~.’. 1998: fagyal (Priszter 415). Vö. kutyacseresznye(~). 62). Márton alkotása. kökény(~). LXXXIV.: ? ’áfonyaféle’. baď ’f zfa’.: abies: fagal fa (BesztSzj. gyalogfeny (~). vakondok~ (→ vakondokf ). baď-pu ’f zfa’. csarab’. J: 1578: ’Ligustrum vulgare. 1395 k. votj. lucfeny (~). hanga(~). kecskerágó~. csont~. 1998: vessz s fagyal (Priszter 415).F fa l. terny ~. hárs(~). (OklSz. EWUng. ~gyöngy. 1807: Fagyal (Magy. topolya(~). vasbogyó(~). feny (~). borostyán(~). a’melly termi a’ hires Arabiai fatsipát” (Márton. szenna(~). galagonya(~). közönséges fagyal’. tet ~. fagyalfa 1. Növ. hánytatófa (→ hánytatócserje). J: ’ua. csipa a. tüske~. — közönséges ~ 1841: közönséges fagyalnak gr. | vessz s ~ 1807: veszsz s Fagyal (Magy. F vészk. Sz. mimóza(~). A finnugor .). berek~.: ’Ligustrum vulgare. J: ’Calluna vulgaris. zelnice~ facsaró l. Gummi arabicum utótagjának fordításával (arab) és el tagjának értelmezésével (facsipa) alakult ki. ▌ 2. f z(~). 7: 50. TESz. ében~. balzsamfeny ~.: RMGl. farkashárs(fa). gumiarábikum. 1783: Fagyal-fa (NclB. nyár(~). hársszódok~. zürj. 1583: fagyal fa (Clusius–Beythe 5a: BotTört. Márton. kokojsza(~). 1578: Fagyol fa (Melius 25). Márton (1803: TESz.: vaccinium: fagal fa (SchlSzj. csipa a. pápel~. szömörce~ (→ szemerke). olvasó~. barkóca(~). kutya~. vö. a csipa ’gyanta’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. eredeti jelentése: ’a szem sárgás váladéka’. cser(~). nyúlsóska~. fagyal’. istenátkozta~. cseresznye(~). szedereper~. csoda~. laur~ (→ laurus). szarvastüs~ (→ szarvastövis). akác~ (→ akácia). korona~. 1405 k. 62). disznótüs~. gesztenye(~). selyemeper~. repkény(~). Növ. ebse~. A csipa ótör. fi. olaj~. arabmézga. nyír(~). 1998: közönséges fagyal (Priszter 415). bagrena(~). lürbör~. k ris~level f . terny tisza~. fülbe~ Az arábiai facsipa a lat. gálna(~). szeder(~). szurok~. 320). bors(~). luc(~).: RMGl. fagyal~. facsipa — arábiai ~ 1805–13: „A’ Mimosa fa az. eredet (< tör. bálvány~. büdös~. J: 1395 k. LXXXIV. 1798: Fagyal-fa (Veszelszki 274). 7: 50). éger~.alapszóból származik. || fagyal 1578: Fagyol (Melius 25a). eper(~). szil~level f . paju ’f zfa’. mannak ris(~). szemerke(~). sóska(~). gesztenyebokréta~. mandula(~). balzsamnyár(~). | 1807: ’Ligustrum. pimpó(~). berkenye(~). málna(~). sz z~. 210). rekettye(~). babér(~). els megjelenése: 1211: ? „Isti sunt serui Zombot Chypa Vocu Voci” szn.) használja el ször. kaporna(~). csoda~maszlag. halál~. | 1578: ’Ligustrum vulgare. J: ’ua.’. V. ábrahám~. csipke~. *čapaγ). édes~. jegenyenyár(~). édesgyöker ~ (→ édesgyökér). cserz ~. május~. (Barra 263). arabmézga(~). farkasalma(fa). — parlagifagyal 1903: parlagi fagyal (Hoffmann–Wagner 79). csetenye~. 210). leánysóskafa. gyalogolajfa. k ris(~). | 1405 k.: TESz. bodza(~). paróka~. juhar(~). közönséges fagyal’. tisza~. A fagyal az uráli eredet fagy. sz zbárány(~).

Ember és növényvilág 205). gen. 80). 410. — orvosi ~ 1813: orvosi Falf (Magy. hogy a növény lombhullató. Az él di jelz magyarázata. róka~. 281). (Melius 164a). fáj l. F vészk. 428).).) sajátossága. 1583: farkasalma Aristolochia clematitis. aki[bôl] Madarfog[o] [le]peth czinal[nak] (Herb. F vészk. 80). kakas~f . a fa ’fakeménység ’.’. ang. 281). illetve t level fákon él sködik: „Leginkább a’ gyüm ltsfákonn él dik” (Magy.: RMGl. ló~f . 1470 k. a): RMGl. 1500 k. Wandkraut.’.’. d): RMGl.’. 540). közönséges gyujtoványf ’. 1998: fehér fagyöngy (Priszter 538). fagyal a. A TESz. J: ’ua.: Rubea tinctorum: farbalo fy (Növ.. J: ’ua. 1783: Falfü (NclB. vaccinium ’áfonyaféle’ „értelmezése tévedésen alapul” (TESz. J: ’Parietaria officinalis. a névadás magyarázata. mint másutt válaſztotta” (Veszelszki 339). falf fali l. Figyelmet érdemel. oroszlán~. A névadás magyarázata. juh~. fagyöngy’.-i Parietária (< lat. valamint a SchlSzj. J: ’Linaria vulgaris. 374). falgyom l.). J: ’ua. 1610 k.: Uiscus: Gÿôngh. 256). szakny.’. F vészk. 2. (Melius 30).melléknévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. 539). ném.: De aristologia: farkasalma (StrassbGl. | fehér ~ 1783: Fejér Fa-gyöngy (NclB. egér~. J: ’Rubia tinctorum. szerint a BesztSzj. 540). 1807: Fagyöngy (Magy. ’csarab’ (2. a finnugor megfelel k tanúsága szerint eredetileg f zfaféle jelentése volt. felfutó farbálóf 1520 k. farba a. hogy a fákon él sköd növény termése gyöngy alakú. || gyöngy XVI. k ~ruta (→ k ruta) fárafolyóf l. A falf a lat. — közönséges ~ 1998: közönséges falgyom (Priszter 447). J: ’Viscum album subsp. közönséges falgyom’.. ? ’áfonyaféle’. F vészk. eb~.’. || falgyom 1998: falgyom (Priszter 447). ökör~. Maurkraut. az el tag ném. 376. J: ’ua. farba a. — N. istenlova~a. J: ’ua. 1783: Fa gyökerü-fü (NclB. hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták. hogy a magyar nyelvben megjelen jelentések: ’közönséges fagyal’ (1. cicka~. 426). J: ’ua. 1998: fagyöngy (Priszter 538). fáy gyxngyet gr. UEWb. album. fagyöngy a. 1903: fagyöker f (Hoffmann–Wagner 128). A névadás magya- falf 1775: Fal-fü (Csapó 89). 1783: Farkas-alma (NclB. hogy örökzöld növények. fark l.: 281). — él di ~ 1807: él di Fagyöngy (Magy. 349. EWUng.fagyöker f 160 farkasalma (uráli) alapalak *paj‹ lehetett. TESz.) jelentése egyes f zfafajtákhoz való hasonlóság alapján jöhetett létre. J: ’ua.: Viscum quercinum: gÿongh (De Medicinali: RMGl. macska~. 422).: RMGl. k ~ fagyöker f 1578: Fa gyxker× f×nec gr. || fái gyöngy 1578: Fay gyxngy. pari#s. Szent György lova ~a farkasalma 1... borjú~. pellitory of the wall. hogy a növény falakon n : „Fali-FÍnek-is igazán nevezték: mert állandó tanyáját az ó és új kf-falak mellett inkább. 391). A fagyöker f valószín leg Melius alkotása. Az elnevezés alapja. A fagyöngy az uráli eredet fa ’a növény törzse’ és az ótörök eredet gyöngy ’kis gömböcske’ összetétele. buzér’. sz. paptök rázata. a magyar nyelvbeli közönséges fagyal (1. Idegen nyelvi megfelel kre vö. fàrkasàlma (Péntek–Szabó. fagyal a. 1584: faij gyöngy (Clusius–Beythe 31). csikó~. 281). 43: 253. TESz. 127). fagyöker paptöke l. ir. hogy a növénynek vaskos gyöktörzse van szaporítórügyekkel. eredet . 1998: farkasalma (Priszter 305). v. siue lõga vulgaris (Clusius–Beythe 3: BotTört. festék’. a gyökér ’a növénynek a földben szétágazó része’ . tehát a ’feny féle’. ném.: Aristologia longa farkasalma (CasGl. TESz. ? ’feny féle’. MNy. ’áfonyaféle’ jelentések kialakulhattak hasonlóságon alapuló névátvitellel is. fül~ó fal l. parietis ’fal’) fordítása. fagyöngy 1525 k. EWUng fagyöngy a.. A farbálóf egyedi adat. 1590: Viscus: Fa gyôngy (SzikszF. . rák~f . EWUng. A gyöngy elvonással keletkezett a fagyöngy szóból. vö. abies ’feny féle’.: Uiscus: Faÿ Gewngh (Ortus: RMGl. Farbe ’szín. fagyal a.: RMGl.’. 1578: Farkas alma (Melius 143). bárány~ (→ bárányfarok). UEWb. A fagyal -l (~ r) eleme képz .

— kerekalmájú~ 1783: Kerek almáju Farkas-alma (NclB.’. farkasalma nevének átvétele. 1783: Farkas bab (NclB.’. valamint az egész növény a lóbabhoz ’Vicia faba’ hasonlít. J: ’ua. másfel l pedig az almaszer gyökérgumóra. lat. J: ’ua. Ember és növényvilág 205). a növény mérgez . a hím és n stény jelz t valamilyen küls tulajdonságra alkalmazták. részben az almaszer termésre. 421). Marzell felhívja a figyelmet. részben a kerek gyökérgumóra vonatkozik. ▌ 4. | kerekalmájú n stény ~ 1578: keréc almaiu. A farkasbab Melius alkotása: „Más neue Luparia: Faba alba. 1807: n stény Farkasalma (Magy.) nevének átvétele a gyökérgumók hasonlósága alapján. odvas keltike’. ▌ 2. | n stény ~ 1595: nxſten Farkas alma (Beythe 59a). pl. a kerek (4. 1783: Hím Farkas-alma (NclB. J: ’Actaea spicata. Idegen nyelvi megfelel kre vö.. ▌ 3. amit ma morfológiai leírásnak nevezünk. közönséges farkasalma’. — ~fa N. ném. az el tag a növény R. vlkovec obyčajný. J: ’ua.) és a kerekded farkasalma (4. J: ’Corydalis solida. a növény bab elemet tartalmazó neveit: farkasöl bab (→ bab). farkasalmagégevirág 1841: farkasalma Gégevirág (Barra 387). 421–2). Marzell Aristolochia clematitis a. napellus.’. ſeu pomum” (Clusius–Beythe 8). J: ’Aristolochia clematitis. Farkas bab” (Melius 155a). 421). 1798: Farkas bab (Veszelszki 455). A bab utótag magyarázata többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. J: ’ua. A farkasalma (1.’.’.) jelz a lat. | kerek ~ 1783: Kerek Farkas-alma (NclB. 1998: közönséges farkasalma (Priszter 305). szlk. | n stény ~ 1783: Nöſttény Farkasalma (NclB. A farkasbab ’fekete békabogyó’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’ua. Katika-sisakvirág’. ▌ 3. neve malum terrae) és a Corydalis cava (R. ném. A hím és n stény megkülönböztetés két különböz . 400).) név valószín leg lat. 1841: farkasalma (Barra 387). fekete békabogyó’. ▌ 2. szb-hv. J: ’Aconitum napellus subsp. 377). Genaust Lupínus a.). 500). Nyr.’. J: ’ua. fārkasālma. 1783: Farkas-bab (NclB.. Weeds 162. (Melius 180).. Wolfsapfel. F vészk. a virágoknak is babhoz hasonló formájuk van. Luparia (< lupus ’farkas’) és faba ’bab’ összekapcsolásával hozta létre a növénynevet. Idegen nyelvi megfelel kre vö.. | közönséges ~ 1903: Közönséges farkasalma (Hoffmann–Wagner 183). Farkas f×. J: ’Aconitum vulparia. farkas. — hím ~ 1595: hijm Farkas alma (Beythe 59a). A kerekalmájú ’ujjas keltike’ (2. a gégevirág utótag nemzetségnév. J: ’Aristolochia rotunda. aristolochia longa) elnevezéseivel. Mollay. J: ’Corydalis cava. közönséges farkasalma’. „Lupinum malum. A XVI. 1775: Farkas bab (Csapó 88).farkasalmagégevirág 161 farkasbab farkasalma. | kerekded ~ 1998: kerekded farkasalma (Priszter 305). hogy a közönséges farkasalma (1. de hasonló felhasználású növényt különített el. farkasu óma (ÚMTsz. amelyet gyógyszerként használnak. J: ’ua. TESz. nevei aristolochia rotunda. — kerekalmájú~ 1578: keréc almayu Farkas almánac gr. mintára jött létre. J: ’ua. farkasöl sisakvirág’. A farkasalmagégevirág Barra alkotása. Az alma utótag egyfel l az almaszer termésre utal. az ehhez szükséges terminológia is hiányzott.’. 1578: Farkas bab (Melius 155a).) szintén a közönséges farkasalma (1.). 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 110). 379). mint a farkasöl sisakvirág (1. ujjas keltike’.) jelz a növény gumójára utal. Melius a lat. Wolfsbohne. vö. J: ’Aristolochia clematitis. 422). — gömböly gyöker ~ 1783: Gömbölyü gyökerü Farkasalma (NclB. | kerekalmájú ~ 1783: Kerek almájú Farkasalma (NclB. Növénynevek 54–55.) régi nevei gyakran keverednek a Cyclamen europaeum (R. A farkasalma ’odvas keltike’ (3. J: ’ua. rotunda fordításával jött létre. farkasalmát gr. A farkas el tag a növény mérgez voltát fejezi ki. f™rk™s™lm™. farkasóma. 422). J: ’ua. ol. . lat. farkasbab 1. fàrkasàlmafa (Péntek–Szabó. babf .’. kerekded farkasalma’. vučja stopa.’. században még igen kezdetleges volt az. 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 109). ennek oka a gumók hasonló formája és felhasználása volt.’.a. Nxſtin farkas alma (Melius 143–143a). különféle gumós növények megkülönböztetésére használták. A bab utótagra l. fava di lupo.

farkasborostyán N.’.). ang. J: ’Dryopteris filix-mas. A növény mérgez voltára utal a farkas el tag. Wilder Pfeffer ’vadbors’. Márton alkotása.). 1783: Farkas-csereÐznye (NclB. farkascsërg (ÚMTsz. feketés. farkascseresznye 1. farkascseresznye (ÚMTsz. igen mérgez . farkas csërësnye (ÚMTsz. krainer Tollkraut. 1807: Farkas-tseresznye (Magy. — krajnai ~ 1998: krajnai farkasbogyó (Priszter 497). 2: 280). még farkashárs. farkasboroszlán 1805–13: „A’ farkas BoroÐzlán (vagy Farkashárs) sok környékeken terem MagyarorÑzágban is az árnyékos erdfkben” (Márton. az el tag létrejöhetett a növény egyéb farkas el tagú elnevezései alapján.). Nyr. Wolfskirsche tükörfordítása. A fekete csucsor (2. a névadás alapja a növény sötétvörös. LXXVI. fàrkascs(rg (Péntek–Szabó.’. farkasborostyán. 362) részfordítása: az utótagot lefordította. vö. farkascserg . neve piper montanum. 175). Vö. Ember és növényvilág 272). Wolfsbeere tükörfordítása. ▌ 2. ’páfrányféle’ jelentés : ’erdei pajzsika’ (1. A farkasbogyó (2. farkasbors. maró érzést okoznak a szájban. A farkascseresznye (1. 362). farkashárs.). a növénynek zöld mérgez bogyói vannak. farkasboroszlán. A névadás alapja. kutyaborostyán. a farkas el tag a növény mérgez voltára utal. majd páviai tanár. N. 2: 280). Növ. Idegen nyelvi megfelel kre vö. farkasborostyán (ÚMTsz. cseresznyéhez hasonlító. J: ’Atropa bella-donna. A farkasbogyó ’maszlagos nadragulya’ (1.) a ném. Marzell Atropa belladonna a. J: ’Solanum nigrum. J: ’Atropa bella-donna. vö. 253). J: ’Daphne mezereum. Falscher Pfeffer ’hamisbors’. 125: 187–202. — fekete ~ 1903: fekete. N. a növény bogyószer . farkashárs’. a növény egyéb farkas el tagú neveivel: farkashárs. J: ’ua. | kend z ~ 1903: fekete. 340). 1903: farkasbogyó (Hoffmann–Wagner 40). A farkasborostyán összetett szó. A farkasbors valószín leg Benk alkotása. fàrkascserge fàrkascs(rge. A krajnai ’farkasbogyó’ (2. ▌ 2. J: ’ua. J: ’Scopolia carniolica. ném. boroszlán. Ember és növényvilág 207). farkasbogyó’. utótagja a borostyán ’Hedera helix’ nevének átvétele. innen a pejoratív értelm farkas el tag az összetételben. 252). farkascserge 1. fekete csucsor’. A cserge utótag önállóan is felt nik ’páf- . mely veszedelmes. 1783: Farkas bors (NclB. mérges bogyótermése. maszlagos nadragulya’. J: ’Daphne mezereum.) a ném. wild pepper ’vadbors’.) jelz Scopoli Antal (1723–1788) el bb selmecbányai. a ném.) farkascseresznye neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre..vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). 1998: farkasbogyó (Priszter 497). vö. farkashárs’.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40).’. fàrkascs(rg (Péntek– Szabó. Ember és növényvilág 227). — N. mérges termését juttatja kifejezésre az elnevezés. J: ’Polypodium vulgare. farkasborostyán. Marzell Daphne mezereum a. Marzell Atropa belladonna a. ▌ 2. farkascserësnye. a növény R. erdei pajzsika’. közönséges édesgyöker -páfrány’.farkasbogyó 162 farkascserge 125: 187–202. farkasbors 1780: farkas bors (Phytologicon 89). 1807: farkas Boroszlán (Magy. J: ’Daphne mezereum. ném. farkascseresnye (Péntek– Szabó. F vészk. R.) és ’közönséges édesgyöker -páfrány’ (2. 1775: Farkas tsereÐzne (Csapó 188). maszlagos nadragulya’. farkasborostyán (Péntek–Szabó. — N. A farkasboroszlán összetett szó. Az utótag magyarázatára l. magyarázatára l.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. hogy a bogyók éget . a Flora carniolica szerz jének m ve alapján keletkezett. cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. F vészk. lat. farkasbogyó 1. J: ’ua. farkasboroszlán (ÚMTSz. 1948: farkasbogyó (MagyGyógyn. farkashárs’. Ember és növényvilág 229). Marzell Daphne mezereum a. A farkasborostyán valószín leg népetimológiával jött létre a farkasboroszlán szóból. a névadás alapja a növény feketés. A farkascserge erdélyi népnyelvi szó. Bergpfeffer ’hegyibors’ (NclB. N. 7: 7).

farkasveszedelem’. fásáng. birsalma ~ bisalma. ▌ 2. cserge a.’. A farkasgégevirág összetett szó. Ember és növényvilág 276) neve is. farkasgyükeret gr. A farkasleped növénynév alapján feltételezhet . 272. J: ’Aconitum napellus subsp. cserge a. 276. A hárs korai adataiban az r nem fordul el . a név a növény fekete. farkashárs 1.: Laureola: Cholafa Farkashas (Ortus: RMGl.: RMGl. Szabó–Péntek. — ~fa N. farkasalma nevéb l vették át.) név hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 305). valamint szálkás termésével egyaránt. mezei szarkaláb’. farkasgégevirág 1807: farkas gégevirág (Magy.. 305). 1520 k. farkascserg l.) a ném. Ember és növényvilág 229. WolffswurtÅ (Melius 155a) tükörfordítása. ném. f részes leveleivel. Wolfskraut tükörfordítása. Vö. wolf’s-bane ’farkasbaj. 379). luparia < lat. EWUng. takaró’ jelentés .. fàrkascsèrge. 1783: Farkas hárs (NclB. farkashárs (ÚMTsz.: Agnus castus: farkas haas (Növ. A XVI. A farkashárs ’közönséges farkasalma’ (2. farkascserge farkascsinge N. 129). Idegen nyelvi megfelel re vö. (OrvK. lykos ’farkas’. 3. J: ’Aristolochia clematitis.a. Menſchen mxrder (Melius 20a). a): RMGl. A farkasgyökér a ném.: Farkas Haaſrol gr. közönséges farkasalma’. farkasboroszlán. — ~fa N. ném. inetimologikus elem. 1470 k. ▌ 3. farkasöl sisakvirág’. csinge a. Ember és növényvilág 276). Farkasf× (Melius 155a). 316. 1903: farkasf (Hoffmann– Wagner 109). A farkasf ’mezei szarkaláb’ (2. 806). 1775: Farkas gyökér (Csapó 88). 97). 613). Wolfskraut ’farkasf ’. EÅ kÿth Magÿarul Farkas haaſnak hÿnak aÅert NeweÅÿk annak. Ezerjóf 175.). 1583: farkas fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. mérgez magjaira utal.. olu lupului ’Polypodium vulgare’ (Péntek–Szabó. farkasf . farkasöl sisakvirág’.). farkashárs’. 1577 k. napellus. 1998: farkashárs (Priszter 355). J: ’Aconitum vulparia. Diószegi–(Fazeka alkotása.). ha megetetik a növénnyel: „Az kÿth Deakul Aconitumnak mondanak Vagÿon ſok fele. Péntek–Szabó a rom. Marzell Delphinium staphisagria a. fr. lycóctonum a. A saspáfrány ’Pteridium aquilinum’ erdélyi népi nevei: fàrkascs(r(.) a növény lat.: Laureola: farkashas (CasGl. de mÿndqnÿk mergqs. 1525 k. A saspáfránynak felt nik a farkasleped (Péntek–Szabó..). A farkas el tagot valószín leg a növény R. farkascsönge (OrmSz. ang. A névadás magyarázatára l. A farkascsinge összetett szó. 1948: farkasf (MagyGyógyn. közönséges farkasalma’. sz. az utótag magyarázatára l. — N. vö. farkasgyökér 1762: farkas gyökér (PP. hogy a farkascserge összetételben a cserge utótag ’pokróc. Idegen nyelvi megfelel kre vö. farkashásfa (NéprÉrt. farkashásfa (ÚMTsz. J: ’Aristolochia clematitis. amely nyilván az almaszer termésre utal.. A névadásra a ném. Ember és növényvilág 175) kifejezéssel hozzák kapcsolatba a növénynevet.-i OrvK. 1783: Farkas-fü (NclB. TESz.a. farkascs(rg (Péntek–Szabó. 362). TESz. lat. bisóma. Melius 155a . fassang. TESz. hogy a farkas elpusztul. vö. a hárs utótag talán a növény er s háncsrostjaira utal. farkas. ▌ 2. farsang ~ fasang. azzal magyarázza a névadást. gégevirág. farkas. 35: 79). F vészk. J: ’Aristolochia clematitis. fàrkascs(rge. lupus ’farkas’. WolffswurtÅ ’farkasgyökér’ (Melius 155a) is hatással lehetett.farkascsinge 163 farkashárs rányféle’ jelentéssel. J: ’Daphne mezereum. neveinek (Aconitum vulparia. merth aÅ Farkaſth megh qlÿ ha megh aggÿak huſban qnnÿ” (OrvK. 1841: farkas gégevirág (Barra 387). A növénynevekben a farkas elem els sorban a növény mérgez voltát vagy egyszer en csak hasznavehetetlenségét fejezi ki. Aconitum lycoctonum) hatására jött létre. 305). közönséges farkasalma’. J: ’Aconitum vulparia. ’Aconitum’ (ÚMTsz. ÚMTsz. — N. J: ’Consolida regalis. utótagja nyelvjárási szó: csinge ’labda’ (ÚMTsz. 613). A farkasf elnevezés (1. tue-loup. A farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. A jelentés kapcsolatban lehetett a növény fogazott.. 371). szintén mérgez . Katika-sisakvirág’. lycoctonum < gör. . és gör. Genaust Lupínus a. J: ’ua. farkasf 1. Péntek–Szabó.. 1578: Farkas f×.).

korpaf ’. sztrichninfa’. 369). a farkas el tag magyarázata. napellus.) magyarázata. A farkasnyelv népi név. 1793: Farkas méreg (Földi 15). Genaust lycóctonum a. — ~f 1903: farkasméregf (Hoffmann–Wagner 109). ném. kapcsos korpaf ’. J: ’Aconitum vulparia. 1948: farkasköröm (MagyGyógyn. ill. Vö. Farkas neuetx f× ” (Melius 175a). hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. J: ’ua. hézaggyökér. ▌ 2. J: ’Euphorbia cyparissias.’. 1805–13: „A’ FarkasmaÐzlag. farkas. 1783: Farkas hézag gyökér (NclB. J: ’Aristolochia clematitis. ▌ 2. R. minden állatot meg xl” (Melius 156). Növ. vagy Vasbogyó egy napkeleti Indiai fának magva” (Márton. hogy Farkas módra meg-ne nevetteſse az embert” (Veszelszki 374). A névadás alapja a növény termése. farkashárs. | 1902: ’Lycopodium clavatum. ▌ 2. a farkas el tagra l. A farkasméreg a lat. J: ’Corydalis cava. farkaslábú. farkasméreg 1. 1783: Farkas nevetö-fü (NclB. Melius alkotása. az utótagra l. 1948: Farkas hézaggyökér (MagyGyógyn. nagy útif ’. szakny. amely karomhoz hasonló alakú. J: ’Trigonella foenum-graecum. Veszelszki 374. Wolfsgift ’farkasméreg’. hogy a’ golyvát elveſztené [az ember]. közönséges farkasalma’. de ez nem igaz. farkasnevet f 1578: Farkas neuetx f× (Melius 175a). farkasnyelv N. az utótagra l. 1775: Farkashézaggyökér (Csapó 86). lycóctonum (< gör. 81). vö. görögszéna’. farkastalp. F vészk. Farkasnyelv (MagyGyógyn. A farkasköröm a farkas állatnév és az ismeretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. A farkasköröm ’kapcsos korpaf ’ (2. A farkasnevet f Melius alkotása. farkasöl sisakvirág’. 1798: Farkas-Héza[g]-gyökér (Veszelszki 68). 1775: Farkas nevetö-fü (Csapó 70). ha reá kötik. lykóktonon ’farkasméreg’) tükörfordítása. A névadás magyarázata az. kutyatej. maszlag. 164 farkasnyom TESz. J: ’Ranunculus sceleratus. valamint arra. lykópous ’farkasláb. A farkasméreg elnevezéshez hasonló társnevek: a farkasöl f és a farkasf a növény mérgez voltára utal. 1948: farkasméregf (Halmai 5). farkasköröm 1833: farkas-köröm (Kassai 2: 151).. farkasláb 1841: farkasláb (Barra 305). 125: 187–202. — ~f 1. farkas-kutyatej 1998: farkas-kutyatej (Priszter 372).a. a farkas állatnév és a nyelv ’a hangok képzésében és az ízlelésben szerepet játszó szerv’ összetétele. mintára jött létre: „Sardonius riſus. 1998: farkasmaszlag (Priszter 514). A névadás magyarázatára l. hogy a sz rös hajtások. vízi peszérce’. 31: 138). hogy a néphit szerint a golyvát eloszlatja a növény.’. J: ’Plantago major. J: ’Strychnos nux-vomica.’. A farkas-kutyatej többszörösen összetett szó. hogy a növény nedve mérgez . 1864: farkasköröm (CzF. Veszelszki így magyarázza a farkasnevet f elnevezést: „Azt mondják. Nyr. a farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. 2. J: ’Lycopus europaeus. 382). 1775: Farkas méreg-fü (Csapó 88). 422). 1578: Farkas hézac gyxkęr (Melius 143). Idegen nyelvi megfelel re vö. farkastalpú’). A farkasmaszlag összetett szó. A lat. hogy ezekkel a növényekkel mérgezték a farkasokat: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. — ~f 1903: farkasláb-f (Hoffmann–Wagner 6). Genaust Lýcopus a. J: ’ua. Farkaſt. J: 1864: ’Lycopodium. farkashézaggyökér 1. || farkasnevet 1813: F[arkas] nevet (Magy. A farkashézaggyökér többszörösen összetett szó. farkas-kutyatej’. az utótagra l. a növény hivatalos elnevezése. farkasmaszlag 1783: Farkas MaÐzlag (NclB. a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. lat. 281).farkashézaggyökér farkasbors. 2: 36). A farkasnyelv szemléleti háttere. odvas keltike’. az az. J: ’Aconitum napellus subsp. de az illyen gyanús ki-menetelÍ próbáknak jobb békét hagyni. farkasnyom 1908: farkasnyom (Zelenyák . … hertelen embert. torzsikaboglárka’. Katika-sisakvirág’. 1902: farkasköröm (Nyr. farkastalp. 144).-i Lýcopus fordítása (< gör. XVI. 341). farkasborostyán. méhek nevetése. Ebet xl. J: ’ua. 2: 609).

1843: Farkasrépa (Bugát. ném. mintára (Aconitum napellus) jött létre (lat. A farkas el tag a növény mérgez voltára utal. 1783: Farkas ölö fü (NclB. Növényszótár 5). fekete. barmot. 13. de nyilván a magyar nyelv egyéb mérgez farkassz l (1. Növényszótár 5). 1903: farkasrépa (Hoffmann– Wagner 109). kapcsos korpaf ’. napellus. farkasöl répa (→ répa). TESz. farkasöl f 1. nevének (Aconitum lycoctonum) fordításával keletkezett. A farkassz l ’farkasöl sisakvirág’ (3. 1791: Farkas Szölö (Lumnitzer 216). Wolffsbeer ’farkasbogyó’ (Melius 155a). hogy a növény er sen mérgez . F vészk. PPB. Wolffsbeer részfordítása. — N. J: ’Heracleum sphondylium. Farkasnyom (MagyGyógyn. J: ’ua. J: ’Aconitum vulparia. ném. 12. tojásdad bogyóira vonatkozik. hogy „egy kis ſzölö ſzem nagyságú gyümölts vagy bogyó vagyon” (Csapó 65) a növényen. kteínein ’ölni’). — ~f 1903: far- . Nyr. kicsi.’. gör. 317). J: ’Aconitum napellus subsp. 1578: Farkas xlx f×nec gr. gör. Fuchsbeere ’rókasz l ’. a sz l utótag a növény fekete. 1807: farkasöl -f (Magy. farkasöl bab l.) tükörfordítás. Katika-sisakvirág’. 1783: Farkas Ðzölö (NclB. F vészk. ha meg-eſzi.) elnevezés növényneve is hatással lehetett kialakulására. a sz l utótag arra utal. A farkassz l ’négylevel farkassz l ’ (1. 1911: farkasöl f (Cserey. PPE. 1588: farkastalp (Nyr. egyeránt el-öl” (Veszelszki 319). J: ’Lycopodium clavatum. 385). Nyr. farkasöl bab (→ bab). 317. 317). Idegen nyelvi megfelel re vö. mérgez . négylevel f . répaszer gyökereire utal. 125: 198).a. napellus < n#pus ’répa. J: ’Paris farkassz l quadrifolia. Marzell Aconitum napellus a. J: ’Aconitum napellus subsp. ▌ 2. A farkas el tag azt jelzi. vö. 12. ném. A farkasrépa elnevezése valószín leg a ném. Wolfswurz ’farkasgyökér’ hatására jött létre. Karika répa. 1903: farkasöl f (Hoffmann–Wagner 109). de nyilván hatással voltak rá a növény egyéb farkas el tagú nevei: farkasöl f . Aconitum napellus (< lat. fekete békabogyó. a sz l utótag magyarázó szerep : „Igen haſonlo à leuele à Vad ſÅxlx leueléhxz” (Melius 155a). napellus. ang. A farkassz l ’fekete békabogyó’ (2.farkasöl f 165 farkastalp 91). 1813: farkas R[épa] (Magy. R. A farkasöl f Melius alkotása a növény régi lat. F vészk. 377). farkastalp. — négylevel ~ 1998: négylevel farkassz l (Priszter 447). ▌ 3.. 1783: Farkas répa (NclB. 123–124). 2. répa farkasrépa 1. A névadás magyarázatára l. embert. Wolfsbeeren ’farkasbogyó’. a növény föld alatti. farkasöl sisakvirág’. mérgez részére vonatkozik: „Ez a’ mérges fÍvek köztt leg-mérgeſsebb. farkasöl sisakvirág’. farkasöl répa l. 1775: Farkas répa (Csapó 88). 379). lycóctonum (< gör. A névadás magyarázatára l. lat. A gyökér utótag lat. Farkas xl× f× (Melius 155a). 379). farkasöl sisakvirág’. a növény egyéb farkasöl jelz s neveivel: farkasöl bab (→ bab). lykóktonos ’farkasöl ’ < lýkos ’farkas’. 1903: farkassz l (Hoffmann–Wagner 110). a növény földalatti. 1708: Farkas répa. R. Idegen nyelvi megfelel re vö.. 364). farkastalp 1. farkas. napellus < n#pus ’répa. 38). Katika-sisakvirág’. ▌ 2. (PP. farkasf . J: ’Aconitum vulparia.) névadási szemlélet magyarázatára l. 1783: Farkas-Ðzölö (NclB. J: ’Actaea spicata. farkasöl sisakvirág’. ▌ 2. A farkasnyom a lat. közönséges medvetalp’.). gyökér’) hatására is. 1775: Farkas Ðzölö (Csapó 65). Vö. pódion ’kis láb’. raisin de loup ’farkassz l ’ tükörszava. gyökér’). Rácz szerint a fr. Szóhalm. A répa utótag létrejöhetett a lat. bab Genaust lycóctonum a. A négylevel jelz re l. J: ’Aconitum vulparia. R. J: ’Aconitum vulparia. Vö. (Melius 156). F vészk. Magy. lýkos ’farkas’. 125: 187–202. 125: 187–202. fox grape ’rókasz l ’. R. lykópous ’farkaslábú’) hatására jöhetett létre.) a ném. 1911: farkassz l (Cserey. ▌ 2. farkasöl répa (→ répa). Idegen nyelvi megfelel re vö. farkassz l 1. farkasöl gyökér 1807: farkasöl -gyökér (Magy. 1998: (Priszter 447). a farkasöl el tagra l. farkasöl gyökér. A farkasöl gyökér Diószegi–Fazekas alkotása. Lycopodium (< gör. farkasöl f . négylevel farkassz l ’.

farkastej 1775: Farkas-téj (Csapó 80)..). 1583: fechke fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 371). 128). ném.: „Fechke fweth de aÅ gÿeokereth. hogy a sz rös. sáfrányszeklice’. gör. 1798: Fetske fÍ (Veszelszki 157). 1998: fecskef (Priszter 335). 125: 187–202. fecskefüvet gr. hajszálvékony sz rben végz d hajtások. 1: 352). 1577 k.: RMGl. A névadás alapja a növény húsos. A névadás magyarázata. Bastard-Saffran tükörfordítása. mélyen bevágott levelek farkasmancshoz hasonlítanak. 263). | kisebb ~ 1578: Kiſſeb fetske f× (Melius 179a). A farkas el tag a növény mérgez hatására utal. J: ’Lycopus europaeus. A farkastalp ’hegyeskaréjú palástf ’ (4. lykópous ’farkaslábú’) tükörfordítása. (ÚMTsz. teord megh. 1948: fattyúsáfrány (MagyGyógyn. gemeiner Wolfstrapp ’farkasnyom. A farkastalp valószín leg a R. 1783: Farkas-téj (NclB. ang. hegyeskaréjú palástf ’. A farkastop valószín leg Ballagi alkotása. ném.) és ’martilapu’ (5. farkkóró l. farkas-kutyatej’. a lat. Feczke fé (SzikszF. 1775: .-i Lýcopus (< gör. ném. J: ’ua. 1578: Fetske f× (Melius 178a). J: ’Lycopodium clavatum. bárány~ fattyúsáfrány 1903: fattyú sáfrány (Hoffmann–Wagner 162). hogy a fehér. ebtej. Wolfsklauen. nyugati salátaboglárka’. Idegen nyelvi megfelel re vö. a magyar nyelvben keletkezett összetétel. szakny. A top utótag magyarázatára l. kapcsos korpaf ’. A fattyúsáfrány a ném.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. a növények levelei állati talphoz hasonlóak. J: ’Lycopodium clavatum. ugyanazon a névadási szemléleten alapul. 22: 74). 1908: farkastalp (Zelenyák 91). J: ’Solanum dulcamara.’. KeulenbÀrlapp. 256). — N. mint a közönséges medvetalp (1. gör. Wolfsmilch tükörfordítása. bastard saffron ’fattyúsáfrány’.. teod aÅ fakadekra” (OrvK. ▌ 3. A farkastej a ném. A névadás magyarázata. J: ’Ranunculus ficaria subsp. — N. libatop. A farkasvirág népies elnevezés. — N. Wolfsklau ’farkasköröm’ hatására jött létre. farkastalpf (MagyGyógyn. 1775: Kis fetske-fü (Csapó 92). farkaslábú. mintára jött létre. J: ’Carthamus tinctorius. lapos. Nyr. 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. 175/26). a névadás magyarázatára l. Genaust Euphorbia a. — nagy ~ 1595: nagy fetske fiju (Beythe 55a). Idegen nyelvi megfelel kre vö.’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. auagi. 1798: KiÐseb fetske-fÍ (Veszelszki 158). 1775: Nagy fetske-fü (Csapó 91). a libatop mintájára hozta létre. Marzell Carthamus tinctorius a. vérenhulló~ (→ vérehullóf ) fecskef 1. 1583: fechke fiu Asclepias (Clusius–Beythe 3: BotTört. ▌ 3. | vérehulló ~ 1998: vérehulló fecskef (Priszter 335). — ~f N. 1813: F[arkas] téj (Magy. ▌ 5. 2. J: ’ua. J: ’Euphorbia cyparissias. martilapu’. az utótag a jóféle sáfrányhoz ’Crocus sativus’ való hasonlóságot jelzi. 129). lykópous ’farkasláb.’. J: ’ua. a fattyú el tag arra utal. farkasvirág (Jávorka 978). F vészk. vízi peszérce’. J: ’Chelidonium majus. farkastalpú’) tükörfordítása. ökörfark farok l. pódion ’kis láb’. Marzell Heracleum sphondylium a.farkastej 166 fecskef kastalp-f (Hoffmann–Wagner 6). 1948: farkastalp (Halmai 6). fecske l. A farkastalp ’kapcsos korpaf ’ (3. 1595: Kis Fetske fiju (Beythe 56). lycóctonum a. farkastop 1868: farkas-topp (Ball. Bärlapp. 38). állati talphoz hasonló levele..’. 327). mely genusnév. 315). 369). ficaria. (Beythe 55a). Genaust Lýcopus a. A farkas el tag magyarázatára l. farkastalpfü (FöldrKözl. ▌ 4. nyelvújítási tükörszó latin mintára. | nagyobbik ~ 1595: nagyobbik fetske fivnek gr. ▌ 2. Volfsfuss ’farkasláb’. farkaslépés’. Lycopodium (< gör. J: ’Alchemilla acutiloba. J: ’Tussilago farfara.) lat. farkastalp (MagyGyógyn. kapcsos korpaf ’.) medvetalp és medveköröm elnevezése. lýkos ’farkas’. valamint a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. kÿth merqgh gÿqÅeo fwnek is hÿnak. kesernyés csucsor’. farkastalp. — kis ~ 1578: Kis fetske f× (Melius 179). A farkastalp ’vízi peszérce’ (2. vérehulló fecskef ’. J: ’ua. hogy a növény nem igazi sáfrány. farkasvirág 1948: farkasvirág (MagyGyógyn.) a lat. KolbenbÀrlapp.

A névalkotásra mindenképpen hatással lehetett a ném. Chelidonium (< gör. calidonia. hogy a növény hüvelyes termésében gyapjas. 2. J: ’Oxalis acetosella. madár Sóska (Magy. A név magyarázata Melius szerint az. A névadás alapja a növény korai virágzása. 1775: Fejér-tövisk (Csapó 165). A kis és kisebb fecskef ’nyugati salátaboglárka’ (2.: Celidonia: hirundinina herba (GyöngySzt. calandine. ластовен. a R. hoÐÐzúkas” (Veszelszki 354). Schöllkraut. 1903: fecskef (Hoffmann–Wagner 51). J: ’Oxalis acetosella. sósdi. közönséges méreggyilok’. a Melius-szövegben idézett Chelidonia-vizes kezelés következménye végzetes szembetegség. fecskegyökér l. hogy a hosszan elkeskenyed levél a fecske farkához hasonlítható.) a német Schwalben-wurtÅel (Torkos 10). ezüstöshátúf . fecskesósdi. A fehérgyökér Melius alkotása. Nadányi másképp vélekedik „akkor virágzik zöldellik mikor a’ fecske meg-j . hogy „Azért hiyác Fetske f×nec. fehértövis 1. 357). 369). 2. 1578: feiér txuisknec (Melius 47). 1813: Fejér. vagy az. a növény egyéb madár el tagú neveit: madársóska. 387). 1595: Feier txuisk (Beythe 13). gyenge Gy[ökér] (Magy. narancssárga szín tejnedvet ereszt. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. ném. A névadás magyarázatára l. J: ’ua. erdei madársóska’. A középkorban a vérehulló fecskef nedvét vízzel vegyítve sikeresen használták szemfert zések és más szembetegségek gyógyítására (Melius 178a). WeiÐswurz (Melius 185) tükörfordítása. 1783: Fejér-hátu-fü (NclB. fehérhúsvét 1903: fehér húsvét (Hoffmann–Wagner 115). sóska. ném. Schwalbenkraut ’fecskef ’ (Melius 178a) is. аптечный. hogy bárhol megsértve a növényt. swallows wort. ném. Vö. 1903: fecskegyökér (Hoffmann–Wagner 51). fecskef fecskesósdi 1783: Fetske-Sósdi (NclB. A névadás magyarázatára l. a ném. ang. F vészk. A fehérgyökér és fehérgyöker f elnevezések a növény gyökerének színére utalnak: „A’ gyökere fejér. fehérgyökér 1578: Feyér gyxkęr (Melius 185). J: ’Eryngium campestre. 1783: Fejér gyökerü fü (NclB. ang. Melius 439–40). ill. Schwalbenwurz. 1775: Fetske gyökér (Csapó 261). 1584: „hirundinum herba” (Clusius–Beythe 11). great celandine.fecskesósdi 167 fehértövis Fetske-fü (Csapó 261). 376). A fehérhúsvét valószín leg német mintára alakult ki. Schwalben- wurtz tükörfordítása. fecskesóska. amelyek. A névadás szemléleti háttere az. J: ’ua. ▌ 2. Schwalbenkraut.: RMGl. fecskesóska 1813: fetske. Idegen nyelvi megfelel re vö. weisse Scwalbenwurz. fr. „A’ gyökere hoÐzÐzú fejér” (Csapó 237). | mezei fehér~ . fehérhátúf 1775: Fehérhátu-fü (Csapó 164). J: ’Potentilla anserina. orvosi salamonpecsét’. Kováts Mihály M szótárában másképp fejti meg a fecskef nevet: „a fecskef hegyes és kinyílt fejér gyapjas töml cskéi csaknem hasonlók a repül fecskéhez” (200). ol. J: ’Anemone nemorosa. mikor elmégyenpenig akkor ſzokott hervadni” (Nadányi 398). A növény neve más nyelvekben is a fecske állatnévvel képzett. berki szell rózsa’. || fecskegyökér 1745: Fetske gyökér (Torkos 10). cinerognolle. hogy a növény apró sóskaféle. a madárféle el tag arra utal. A fecskesósdi Benk alkotása. gyenge. az utótagra l. A fecskef elnevezés a lat. Osterblume ’húsvéti virág’. libapimpó’. a füsti fecskéhez hasonlítanak. mezei iringó’. Chelidoniū minus (Melius 179) tükörfordítása. A vérehulló jelz magyarázata. erdei madársóska’. 256). chelidón ’fecske’). A fecskegyökér ’közönséges méreggyilok’ (3.’. a lat. széles magvacskák vannak. máriatövis’. J: ’Polygonatum odoratum. chelidoine grande.’. hogy à Fetskéc à fioc ſÅemét ezzel gyogyittyác” (Melius 178a). J: ’Silybum marianum. madársósdi. hirundina elnevezésének fordításával jött létre. A fecskesóska magyarázatára l. vö. F vészk.) nevet Melius hozta létre. vö. 371). vö. hogy a növény virágzásának ideje egybeesik a fecskék megérkezésével. A fecskef elnevezés magyarázatára az is elfogadható. lat. — fehérgyöker f 1775: Fehér gyökerü-fü (Csapó 236). ha megérnek. 1560 k. or. az utótagra l. teljes vakság lehet — jegyzi meg Szabó Attila (Szabó.

fehértövis (MagyGyógyn. 361). szamárbogáncs’. scabiosa (< lat. 1798: Fentf-fÍ (Veszelszki 205). J: ’Knautia arvensis.. feketegyökér (MagyGyógyn. J: ’ua. pirosak. mezei varf ’. sz. fent 1 a. XVI. blessed thistle. nagy sarkantyúka’. hogy a növényt „Házi kertekben az ablakokra fel-futatják” (Csapó 280). J: ’Equisetum arvense. 1578: fekély f× (Melius 155). hogy a növény szúrósan fogazott. EWUNg. felfutó — sárga ~ 1775: Sárga fel-futó (Csapó 279). A szamárbogáncs (3. UEWb. A névadás alapja a fekete karógyökér. A fekélyf ’ördögharaptaf ’ (1. Vö. A névadás magyarázata. var’) fordítása. eb~f . J: ’Rhamnus cathartica. ang. A fehértövis ’máriatövis’ (1. feny ’. J: ’ua. 1775: Fekély-fü (Csapó 292). Silberdistel. 520. sárgák. 247). borjú~f . tálmosóf . fr. J: ’Tropaeolum majus. J: ’Onopordum acanthium.) népi név. a tövis utótagra l. J: ’Succisa pratensis. A fehértövis ’varjútövis’ (4. N. kosz. valószín leg a fen (eredeti jelentése ’dörzsöl.). holy thistle. v. (Beythe 6a). ezüstlevelü-feny .: Fqkelÿ fweth kÿth Eordqgh harapta fwnek is hÿnak (OrvK. súrolására használták. szürkés szín . magyarázata. Csapó így magyarázza: „ſzöſzös fehér levelei vagynak” (Csapó 90). Milchdistel. haſonló à Scabioſahoz à varf×hxz” (Melius 155). 412). kelések gyógyítására használták mindkét növényt. ſzára. hogy a virágok nagyok. ném. 1783: Sárga fel-fútó (NclB. — fehérhátú~ 1775: Fehér hátutövis (Csapó 90). közönséges jegenyefeny ’. 407). 1075/†1124/†1217: „caput est riuuli.) a lat. fejecske l. J: Abies alba. foenum-graecum ’görög széna’) átvétele. mezei zsurló’. 233). 548/3). A fent f elnevezés magyarázata az. bárány~f . fent 1 a. varjútövis. halál~ fej l. Benk 66. A feketegyökér a ném. görögszéna’. A két növény felépítése hasonló. a lat. vö. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. horzsol’) ige mozzanatos -t képz s származékának a f nevesült igeneve a fent . 1813: Fen grék (Magy. 1578: Fekęlyf×nec gr. J: ’ua.’. 218). ágas. hogy a növényt edények dörzsölésére.: Fekély f (De Herbis: RMGl. fekélyek. leveleit finom. F vészk. 163).fekélyf 168 feny 1798: Mezei fejér-tövisk (Veszelszki 143). királyszín virág. 1775: Fekélyfü (Csapó 210). feny 1. F vészk. scabiōsus ’durva. fenugrec. nomine feniosaunicza” (TESz.) és ’mezei varf ’ (2. fent f 1783: Fentö-fü (NclB. fekete nadályt ’. fennugreek. nemezes sz r borítja. narancssárgák. || fárafolyóf 1798: fára folyó-fÍ (Veszelszki 323). Idegen nyelvi megfelel re vö. száz~f (→ százf ) fekélyf 1577 k. 369). Éder. ördögharaptaf ’. amely kálciumban. 407) (< lat. 2. 1578: Fxnny× (Melius 18a). 1405 k. J: ’Symphytum officinale. ▌ 3. foszforban gazdag: „gyökere nagy. A fen grék a ném. | 1578: ’Abies. Schwarzwurz tü- körfordítása. A fent bizonytalan eredet . Ember és növényvilág 197). Vö. ótvar. káliumban. (Melius 154). hogy a növény levele fehér foltos.’. orros~f . A királyszín arra utal. A fehértövis ’mezei iringó’ (2. 429). varjútövis’. | ezüstlevel ~ N.: abies: fene (SchlSzj. fehér. TESz.: RMGl. jegenyefeny | Abies alba. a fen elemre népetimológia is hatással lehetett. Fenugrek (NclB. nyers’ < scabiēs ’rüh. Spina alba (Melius 46a) tükörfordítása. || királyszín felfutó 1807: Királyszín-felfutó (Magy. kivül fekete” (Barra 302). 258). A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . ▌ 2. ▌ 4. ezüstfeny (Péntek–Szabó. J: ’Trigonella foenum-graecum.) Melius alkotása.’. varf . 1783: Fejér hátú Tövis (NclB.) magyarázata. 1998: fen grék (Priszter 526). valamint fehéres. — ezüst~ N. fen grék 1783: Fenögrék (NclB. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: 1075/†1124/†1217: ’Pinus. hogy a növény tüskés. Melius ezt írja: „Ez yrdxg harapta f× virága.) fehérhátútövis elnevezésének szemléleti háttere. közönséges jegenyefeny ’. A felfutó és fárafolyóf a fut ’növény kúszik’ és a folyik ’növény kúszik’ -ó melléknévi igenévképz s származéka. 1595: fenyxnek gr. barát~f (→ barátf ). feketegyökér N.

Ember és növényvilág 269). J: ’ua. 173/20). J: ’ua.’. J: 1577 k. 214). talán kicsinyít funkciójú.’. — földi ~f 1577 k. ▌ 4. | gyantás~ 1948: gyantás feny (Halmai 5). közönséges lucfeny ’. valószín azonban. F vészk. 1416 u. a gyantás jelz a fa gyantatartalmára vonatkozik. ill. -é) képz elem lehet. 427).. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal. tükörfordítás. kalincaínf ’./1450 k. Weißtanne. közönséges jegenyefeny ’. hogy a feny féléket a népi növényismeret nem különíti el igazán. | sz ke~ 1578: ÐÅxke Fxnny×bxl gr. (Melius 18a). 1552: fxny×fa (TESz. 233). k(r(szt(sfenyü.: RMGl. 211).: fè‚v fa[t] gr. feny.: Juniperus: Fenÿew (Ortus: RMGl. fiatal fa’. | közönséges~ 1841: közönséges feny (Barra 420). J: ’ua.: RMGl. A sz ke jelz megkülönböztet szerep .’. 1813: f ldönnfolyó F[eny ] (Magy. fènèfa (TESz. hogy a feny lapos t leveleinek fonákján két világos csík van. J: ’Abies alba. ? votj. hogy a fa kérge szürkésfehér. J: ’Abies alba. J: ’ua. J: ’ua. Ember és növényvilág 269). Weißfichte. feny -fa a. 425).’.’. Fenyxfa (Beythe 6a).’.: „Feoldÿ fenÿw fweth teorÿ eoÅwe MeÅÅel” (OrvK. közönséges jegenyefeny ’. ponAľ ’fiatal feny fa’. | havasi~ N. | fés s~ 1948: fés s feny (Halmai 5). V. J: ’Abies. 22: 67).: juniperus: apro fenÿe (BesztSzj. | kontyos~ 1948: kontosfeny (Halmai 64). 130). J: ’ua. | szurkos~fa 1783: Szurkos Fenyö-fa (NclB.: ’Ajuga chamaepitys.: abies: fenÿefa (SchlGl. 1525 k. A finnugor alapalak *p"n‹ lehetett.’. havasi feny (Péntek–Szabó. 1783: Kereſztes fenyö (NclB. 214). 1578: Fxldi fxnny× f× (Melius 171). J: ’Juniperus communis. feny ’. | ’Abies alba. Ember és növényvilág 197). 130). Weiß . vö.… hegyük kicsípett. (Melius 9a). Idegen nyelvi megfelel kre l. 1783: Apró-fenyö (NclB. 1783: Földi-fenyö (NclB. — fürtös~ 1903: fürtös feny (Hoffmann–Wagner 186). közönséges lucfeny ’. 1430 k.: RMGl.). J: ’ua. jegenyefeny ’. pomeľ ’feny ’. A fehér csíkú jelz arra vonatkozik. az. J: ’ua. — N. 430). közönséges jegenyefeny ’. 427).’. 1250/1392: „In arbore qui wlgo dicitur fenywfa” (OklSz. | veres~ 1805–13: „A’ veresfenyf ffképpen Tirolisban. 1578: „A SÅxmxrkénec vagy Fxnny×fánac dioi. ▌ 2.’. A szó eredeti jelentése ’fiatal feny fa’ lehetett. Az ezüstlevel jelz Erdélyben használatos. J: ’Picea abies. пумель ’fiatal hajtás. hogy más növényekre. Ud. A fés s jelz a tüskékre vonatkozik: „Levelei rövidek.’. J: ’ua. fésüsen állók” (Hoffmann–Wagner 186). 369). kalincaínf ’. — földi~ 1775: Földi fenyö (Csapó 125). MagyarorÑzágban. F vészk. | 1578: ’Picea abies. A névadásban hasonlóságon alapuló névátvitel (az ezüstfeny egy másik feny faj elnevezése: Picea pungens f. 521). közönséges boróka’. kapcsos korpaf ’. | keresztes~ 1584: Köröztös fenyo (Clusius– Beythe 23). | töviskés~ 1583: teuiskes fenyo (Clusius–Beythe 5: BotTört.(~ .’. kalincaínf ’. 1583: apro fenyö (Clusius– Beythe 5: BotTört. azt jelzi. 233). | paraszt~ N. J: ’ua. és az fa heya hurut ellen jó”. Kreuztanne ’keresztesfeny ’. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. J: ’ua. parasztfeny (Péntek– Szabó. Pinus: Fiechten baum: Fenyeu-fa (Ver. 2.). | 1578: ’Ajuga chamaepitys. ném.). | szurkos~ 1807: szurkos Fenyf (Magy. J: ’Ajuga chamaepitys. keresztesfeny . Növ. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. valamint lapos t levelei fonákján két világos csík van. A feny származékszó. A szóvégi . — apró~ 1395 k. | fehércsíkú~ 1948: fehér csiku feny (Halmai 5). ? zürj. körösztös feny (ÚMTSz. ▌ 5. KorÑzikában és felsf OlaÑzorÑzágban terem a’ leg magasabb bértzeken…” (Márton. — ~fa 1231: „ubi iuxta arbores feneufa est meta” (MNy. J: ’Lycopodium clavatum.)..’.feny 169 feny (Péntek–Szabó. ▌ 3. LX. glauca) is szerepet játszhatott. J: ’ua. Fxnny× fa (Melius 18). két sorban. 1578: Fxnny×nec gr.’. — ~f 1903: feny f (Hoffmann–Wagner 119). — földönfolyó~ 1783: Földön folyó fenyö (NclB. 5: 34). 1783: Töviskes-fenyö (NclB. vö. A magyar szó ny hangja feltehet leg az eredeti *n folytatója lehet. J: ’ua. J: 1231: ’Pinus. a névadás alapja a feny tüskék ezüstös színe. 1595: Abies: Ein Thannbaum: Fenyü-fá (Ver.: RMGl. 425). 384).alapszava si örökség a finnugor korból.

feny ciprus

170

fest f

Thannenbaum. A szurkos jelz a fa sötét kérgére, er sen gyantás tobozára, ill. gyantatartalmára vonatkozik: „Fenÿw Åurkoth kÿwel aÅ haÿokat kenÿk” (OrvK. 325/35). A fa sötét kérgére és gyantatartalmára utaló szurkosfeny , szurokfeny els sorban a közönséges luc ’Picea abies’ elnevezései, ennek korrelatív párja a fehérfeny ’Abies alba; közönséges jegenyefeny ’ elnevezés, mivel ennek a kérge szürkésfehér. A két fajt a köznyelvben gyakran összekeverik. A veres jelz ’Abies alba’ téves, feny félék összekeveréséb l keletkezett. A feny ’közönséges boróka’ (2.) hasonlóság alapján jött létre, az apró és töviskés jelz k nyilván a lat. „ſpinoſa, & minor” (Clusius–Beythe 18) fordításával keletkeztek, az apró jelz re l. még gyalogfeny . A földifeny f ’kalincaínf ’ (3.) Melius alkotása, a név a gör. chamaepitys (< gör. chamaí ’a földön’, pítys ’feny ’) fordítása: „Chamæpitys Gxrxg×l, az az, Fxldi fxnny× f×, mert à leuele ollyan ſÅagu mint à Fxnny×nec” (Melius 171). A névadás alapja, hogy a növény felépítése a kicsi feny éhez hasonló. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Erdpin ’földifeny ’ (Veszelszki 261), Erdkiefer, ang. ground pine. A fürtös, kontyos jelz ’közönséges lucfeny ’ (4.) a fa kúp alakú koronájára utal, a puha, síma jelz k a növény fájára, ill. kérgére vonatkoznak. A havasifeny (a havasi jelz a fa el fordulási helyét jelzi) és a parasztfeny (a paraszt jelz a feny fa közismertségére vonatkozik) elnevezések Erdélyben fordulnak el . A keresztes jelz a keresztszer en álló ágakat jelzi. A kapcsos korpaf (5.) örökzöld, ezért hasonlóság alapján kapta a feny elnevezést. A földönfolyó jelz re l. földönfolyómoh (→ moh).

rus communis; közönséges boróka’. A feny ciprus összetett szó, az el tagra l. feny , az utótagra l. ciprus. A névadás magyarázata, hogy a növény feny fára emlékeztet. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. R. Feldcypresse. Marzell Juniperus communis a. fenyvesbogyó N. fenyvesbogyó (MagyGyógyn. 208). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. A fenyvesbogyó összetett szó, a feny -s melléknévképz s származékának és a bogyó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény savanyú talajokon, így pl. fenyves erd kben fordul el els sorban, termése fekete bogyó.
féreg l. sz r~

féregmag 1903: féregmag (Hoffmann– Wagner 163); 1948: féregmag (MagyGyógyn. 314). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A féregmag valószín leg a ném. Wurmkraut ’féregf ’ részfordításával keletkezett, a mag magyarázó szerep , a növény magját és levelét használták féreg zésre.
fest l. bor~

EtSz.; Marzell Abies alba a., Ajuga chamaepitys a., Picea abies a.; MSzFE.; Szabó: Melius 374, 437; TESz.; EWUng; UEWb. 416. Genaust Chamaeálo( a. — Ö:
balzsam~fa, balzsam-jegenye~ (→ balzsamfeny fa), bors~, bükk~, bús~ (→ lucfeny ), gyalog~, gyalog~boróka, jegenye~, luc~, szemerke~, szurok~ (→ szurokfa), tisza~.

feny ciprus — mez n term magas ~ 1578: keÐer×b am az mezxn termx magas fxnny× Cyproſnál (Melius 8–8a). J: ’Junipe-

fest f 1. 1775: feÐtö fünek gr. (Csapó 229). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. — sárga ~ 1578: Sárga feſtx f× (Melius 98); 1775: Sárga feÐtö-fü (Csapó 228); 1783: Sárga feÐtö fü (NclB. 401). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. || fest virág 1775: FeÐtö virág (Csapó 228); 1783: FeÐtö virág (NclB. 401). J: ’ua.’. — sárga fest virág 1578: Sárga feſtx virág (Melius 98). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Feſtx f× (Melius 54); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 245). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. || summa~ 1578: Summa feſtx f× (Melius 54a). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. ▌ 3. 1708: „Feſtf fü, Pirosító, Buzér fü” (PP. Róbia a.); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 47); 1998: fest f (Priszter 485). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. — veres ~ 1775: VeresfeÐtö-fü (Csapó 47). J: ’ua.’. | veresre ~ 1813: veresre Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. ▌ 4. — sárgára ~ 1813: sárgára Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A fest rekettye sárga fest f neve Melius

fest gyökér

171

fodorka

alkotása, a lat. Tinctorius flos (Melius 98) fordítása, a névadásra hatással lehetett a ném. Ferbblumen (Melius 98) is. A névadás magyarázata, hogy a növényt festésre használják, a sárga jelz a virág színére utal: „ſárga virága, à leuele mint à SÅanotnac, Sárgát feſtenec vęle” (Melius 98). A név megfelel i megvannak más európai nyelvekben is; vö.: R. ném. Färberginſter, gelbe Färberblumme (Veszelszki 233); ang. dyer’s weed. A fest f ’szappanf ’ (2.) nevet hasonlóságon alapuló névátvitellel hozta létre Melius. A summafest f (vö. lat. summa ’f hely, els hely’) jelentése valószín leg ’az els helyen lév fest f ’, szintén Melius alkotása, egyedi adat. A fest f ’buzér’ (3.) névadás magyarázata, hogy a növény gyökeréb l kivont vörös festéket posztó festésére használták, vö. fest gyökér. A sárgára fest f ’sáfrányszeklice’ (4.) elnevezés magyarázata, hogy a növény virágai vízben oldódó narancsvörös festékanyagot (carthamin) tartalmaznak, ezért a hatóanyagért mint konyhai fest növényt és drogot is számon tartották. fest gyökér — veres ~ XVI. sz. v.: Rubia tinctorum. Lappa minor: Pyritho ffw. Veress fest gy kér. Pirossító gy kér (De Herbis: RMGl. 258); 1783: Veres feÐtö gyökér (NclB. 330). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. A veres fest jelz k a lat. szakny.-i Rubia tinctorum (< lat. Rubia ’piros’, lat. tingere ’festeni’) fordításával jöttek létre, a gyökér magyarázata, hogy a növény vöröses-barna gyökeréb l piros festéket nyernek. Vö. fest f .

össze az új növénykéket, a fiakat: „T levelei közül n ki egyenes, …, és a közeli növényeket összeköt , olykor félméteres leveles indája” (Európa vadvirágai 111).
ficfa l. f z

fest rekettye 1998: fest rekettye (Priszter 383). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. A fest rekettye összetett szó, a növény tudományos neve, az el tagra l. fest f , az utótagra l. rekettye.
fiak l. lúd~ étke

fiasf 1783: Fias-fü (NclB. 384); 1791: Fias-fü (Lumnitzer 235). J: ’Ajuga reptans; indás ínf ’. A fiasf Benk alkotása; a fiú ’utód, új növényhajtás’ -s melléknévképz s származékának és a f magyarázó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény indás, indákkal szaporodik, az indák kötik

fodorka 1. 1578: Fodorka (Melius 37); 1775: Fodorka (Csapó 60). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. ▌ 2. 1783: Fodorka (NclB. 344); 1813: Fodorka (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. || fodorkás 1798: Fodorkás (Veszelszki 47). J: ’ua.’. ▌ 3. 1793: Fodorka (Földi 27); 1807: Fodorka (Magy. F vészk. 559). J: 1793, 1807: ’Adiantum; vénuszfodorka’. | ’Adiantum capillus-veneris; vénuszhaj’. — ~f 1843: Fodorkafü (Bugát, Szóhalm. 133–134). J: ’ua.’. ▌ 4. — kövi ~ 1998: kövi fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium ruta-muraria; kövi fodorka’. ▌ 5. — fekete ~ 1998: fekete fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 6. — aranyos ~ 1998: aranyos fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | csipkés ~ 1998: csipkés fodorka (Priszter 308). J: ’ua.’. A fodorka ’sarlós gamandor’ (1.) Melius alkotása, a fodor -ka kicsinyít képz s alakja; vö. boglárka stb. A névadás alapja, hogy a sarlós gamandor levelei csipkések. A fodorka ’mirigyes libatop’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A fodorka ’vénuszfodorka; páfrányféle’ (3.) Földi alkotása, a névadás alapja az, hogy a finom levélkék fels széle rendszertelenül bemetszett és kissé fodros. A kövi fodorka (4.) elnevezés szakny.-i név, a kövi megkülönböztet jelz a lat. Asplenium ruta-muraria (< lat. muraria < lat mūrus ’fal’) utótagjának fordítása; vö. k ruta. A fekete ’fekete fodorka’ (5.) jelz a lat. szakny.-i Asplenium adiantum-nigrum utótagjának fordítása, a névadás alapja, hogy a növény levelei barnásfeketék. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Schwarzes Frauenhaar ’fekete lányhaj’. Az aranyos ’aranyos fodorka’ (6.) jelz re l. aranyos páfrány (→ páfrány). A csipkés (6.) jelz arra utal, hogy a szárnyasan összetett apró levélkék csipkéhez hasonlítanak: a növény „levélkéi kerekdedek, tsipkések” (Magy. F vészk. 577).

foenum-graecum

172

fokhagyma

Marzell Asplenium adiantum-nigrum a.; Genaust rúta-murária a. — Ö: vénusz~.
fodorkás l. fodorka

foenum-graecum 1577 k.: „Fenumgrecom lÿÅtÿth” (OrvK 324/11), Fenumgrecomoth (590/7). J: ’Trigonella foenumgraecum; görögszéna’. A foenum-graecum a lat. foenum-graecum ’görög széna’ átvétele, a névadás magyarázatára l. görögszéna. Vö. fen grék.
fog l. bába~, eb~a, oroszlán~

fogan tt 1807 e.: Foganött (Julow 263); 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’Galeopsis ladanum; piros kenderkef ’. — veres ~ 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’ua.’. | ~f 1948: Fogan ttf (MagyGyógyn. 229). J: ’ua.’. A fogan tt Diószegi–Fazekas alkotása, a fog ’rágásra használt szerv’ birtokos személyragos alakjának és a n ige -tt ’kifejl dött’ befejezett melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a virágokon, az alsó ajkakon sárga folt és két fogszer kinövés látható: „fels ajaka bóltos, tsipkés vég ; az alsónn az inyénél két kitsutsorodás v. fog” (Magy. F vészk. 348). A piros jelz a virágok színére utal. fogbilinty N. fogbilinty (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A fogbilinty népi név, a fog ’rágásra használt szerv’ és a belénd összetétele. A bilinty utótagot népetimológia (bilincs) hozta létre, a név a növény fogfájást csillapító hatására utal: „A kinek a foga fáj, füstölje meg bilinmaggal” (ÚMTsz.). Az Orvosi f vész könyv (1813) ezt írja: a beléndek „melj útonn útfélenn terem… mérges, bódító, kábító… nehéz és f szédít szagával hírt ád, és az embert magától el zi. A’ hasogató tüzes daganatokat fonnyasztott levelével borogatni szokták; magvaival pedig a fájós fogat füstölni” (Magy. F vészk. 2. 169). fogolyf 1775: Fogoly-fü (Csapó 89); 1783: Fogoly-fü (NclB. 428). J: ’Parietaria officinalis; közönséges falgyom’. A fogolyf a fogoly madárnév és f magyarázó utótag összetétele, a fogoly madárnév az uráli eredet fog- -ly denominalis névszó-

képz s származéka. A névadás alapja, hogy a növényt a madarak fogyasztják: „A’ fogolyfÍ’ neve-is reá illik: mert azoknak kedves eledele” (Veszelszki 339). TESz. fogoly a.; EWUng. fogoly a.; UEWb. 383. fogpiszkálóf 1998: fogpiszkálóf (Priszter 298). J: ’Ammi visnaga; fogpiszkálóf ’. A fogpiszkálóf a ném. Zahnstocherkraut tükörfordítása. A névadás alapja, hogy Törökországban, Spanyolországban a növény szárított erny virágzatát fogpiszkálónak használják. Marzell Ammi visnaga a.
fojtó l. borsó~f , eb~f

fojtóska 1998: fojtóska (Priszter 508). J: ’Sorbus domestica; fojtós berkenye’. A fojtóska a fojtós (1618: ’fanyar’) kicsinyít képz s alakja, a névadás alapja a termés íze. fokhagyma 1. 1395 k.: Alium: fog hagma (BesztSzj.: RMGl. 244); 1405 k.: aleum: fog hagma (SchlSzj.: RMGl. 244); 1430 k.: Alium: foghagÿma (SchlGl.: RMGl. 244); 1520 k.: Allevm: foghagÿma (Herb b): RMGl.: 244); 1583: fok hágyma (Clusius– Beythe 2a.: BotTört. 126); 1664: Allium Foghagyma (Lippay II: 132); 1783: Foghagyma, Fokhagyma (NclB. 354); 1998: fokhagyma (Priszter 295). J: ’Allium sativum; fokhagyma’. — török ~ N. törökfokhagyma (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 200). J: ’ua.’. ▌ 2. — vad mezei~ 1578: Vad mezei foghagyma (Melius 173a). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. | vad~ 1578: vad Foghagyma (Melius 173a). J: ’ua.’. — ~f 1998: fokhagymaf (Bremness 228). J: ’ua.’. ▌ 3. — vad~ 1590: Asphodelus: Vad saphrany, auag vad fog hagma (SzikszF.: RMGl. 604); 1664: „vad-foghagymának neveznek, avagy Haſtula Regia, Király dárdácskának” (Lippay I: 75). J: ’Asphodelus ramosus; ágas aszfodélusz’. ▌ 4. — török~ 1798: Török Fok-hagyma (Veszelszki 401); 1807: török Fokhagyma (Magy. F vészk. 226). J: ’Allium scorodoprasum; kígyóhagyma’. | vad~ 1590: „Scorodaprassum: Vad foghagyma” (SzikszF.: RMGl. 244); 1998: vadfokhagyma (Priszter 295). J: ’ua.’. ▌ 5. — vad~

fokhagymakányaf

173

folyondár

1783: Vad Fokhagyma (NclB. 355). J: ’Allium ursinum; medvehagyma’. A fokhagyma összetett szó; az el tag az ’ízecske, rész, gerezd’ jelentés fok f névvel azonos, az utótagra l. hagyma. A vad mezeifokhagyma, vadfokhagyma ’hagymaszagú kányazsombor’ (2.) Melius alkotása. Melius lat. mintára hozta létre a neveket; vö. lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’), és vad, mezei megkülönböztet jelz ket illesztett a fokhagyma elé. A névadás alapja, hogy a növény megdörzsölésekor fokhagymaillat érezhet . A fokhagyma ’ágas aszfodélusz’ (3.) névadás alapja, hogy a gyökér a fokhagymáéhoz hasonló: „A’ gyökér ſok-felé terjedez a’ ffldben a’ makk-forma tsomós botkókkal, a’ mellyek kivÍl barnák belfl világos zfldek, ízekre ímelygfsek és tsípfsek” (Veszelszki 79). A kígyóhagyma (4.) szintén a fokhagymához hasonló felépítés és illatú, a vad jelz mutatja, hogy a növény erd ben, réteken fordul el . A török el tagra l. törökhagyma (→ hagyma). A vadfokhagyma a ném. Waldknoblauch (NclB. 355) ’erdei fokhagyma’ mintájára keletkezett. A fokhagyma ’medvehagyma’ (5.) névadás magyarázata, hogy a növénynek jellegzetes, átható, fokhagymaszer illata van. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Wilder Knoblauch; ang. wild garlick. Vö. fokhagymaszagúf . Szabó Attila, Melius 437; TESz. fokhagyma a.; EWUng. fokhagyma a. fokhagymakányaf 1903: Foghagymakányaf (Hoffmann–Wagner 138). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. A fokhagymakányaf többszörösen összetett szó; a fokhagyma el tag magyarázatára l. fokhagymaszagúf , az utótagra l. kányaf . fokhagymaszagúf 1595: Fok hagyma zagu fiju Alliaria (Beythe 87); 1775: Fokhagyma-szagú-fü (Csapó 93). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. — mezei ~ 1775: Mezei fokhagyma-Ðzagú-fü (Csapó 93). J: ’ua.’. A fokhagymaszagúf magyar alkotás; a névadásra hatással lehetett a lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’). A névadás alapja, hogy a zsenge növényi részek megdörzsölve

fokhagymaillatúak, Melius így jellemzi: „ollyan à ſÅaga à leuelénec, viragánac mint a Foghagymanac” (Melius 173a). Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Knoblauchkraut ’fokhagymaf ’.
folyó l. földön~feny (→ feny ), földön~moh (→ moh), vére~f (→ vérejáróf )

folyóf 1. 1500 k.: De volubili: folÿo fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Conuoluulus: Folyo fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Convolvulus sp.; szulák’. ▌ 2. 1578: Follyo f× (Melius 183a); 1590: Vinca: Folio fé uag szederyin (SzikszF.: RMGl. 636); 1775: Folyó-fü (Csapó 45). J: ’Vinca minor; kis meténg’. ▌ 3. 1595: folyo fiju (Beythe 55). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. ▌ 4. 1775: Folyó-fü (Csapó 43); 1783: Folyó-fü (NclB. 386). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. ▌ 5. 1783: Folyó-fü (NclB. 336); 1807: Fojóf (Magy. F vészk. 162); 1998: folyóf (Priszter 342). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’. || folyóka 1903: folyóka (Hoffmann–Wagner 37). J: ’ua.’. A folyóf az ugor eredet foly- ’felkúszik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele, a folyóka -ka eleme kicsinyít képz . A folyóf ’kis meténg’ (2.) Melius alkotása, a lat. Clematis (Melius 183a) fordításával hozta létre; vö. lat. cl#matis, gen. cl#matidis ’futónövény’. A folyóf növénynév magyarázata, hogy a szulák (1.), az erdei borostyán (3.), a kerek repkény (4.) és az apró szulák (5.) mindenre felkúszik; vö. az apró szulák „sövény kertekre és egyéb ſzomſzéd növevényekre támaſzkodván fel-folynak, ’s kapaſzkodnak” (Veszelszki 454), „igen ártalmas kivált az által, a’ folyófü a’ többi növényeknek, hogy szárokra kanyargózik, és azoknak nevekedhetését akadályoztatja” (Barra 297). Vö. fárafolyóf (→ felfutó), vérefolyóf
(→ vérejáróf ).

TESz. folyó a.; EWUng folyó a.; UEWb. 881; Genaust Clematáquila a., Genaust volúbilis a.
folyóka l. folyóf

folyondár 1793: „Folyondár. Nép közt” (Földi 52); 1800: Folyandár (Márton). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’.

fordulóf

174
f angyalka l. angyalka

földfüst

A folyondár a folyik igének *folyond származékából jött létre -ár deverbális névszóképz vel. A névadás magyarázatára l. folyóf . TESz. folyondár a.; EWUng. folyondár a.
fon l. bába~ (→ bábafonal) fonal l. bába~ forduló l. napra~ (→ naputánforgóf ), négylevel ~f (→ négylevel f )

fordulóf 1525 k.: Valeriana: fordwlo fÿw (Ortus: RMGl. 256); 1577 k.: Fordulo fw (OrvK. 609/12); XVI. sz. v.: Valeriana. Herba Benedicta: Fordulo ffw (De Herbis: RMGl. 258), Phu: fordulo fx (De Medicinali: RMGl. 258); 1775: Forduló-fü (Csapó 166). J: ’Valeriana officinalis subsp. officinalis; macskagyökér’. A forduló az si hangutánzó-hangfest finnugor, esetleg uráli for- t származéka, a névadás magyarázata, valószín leg a növény csavarodó gyökere. Vö. négylevel ~f (→
négylevel f ).

UEWb. 414.
forgó l. napután~f , napra~ (→ naputánforgóf ) forint l. száz~, száz~osf formájú l. kereszt~f (→ keresztesf ) forrástorma l. torma

forrasztóf 1. N. Forrasztóf (MagyGyógyn. 151). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. ▌ 2. N. f#rasztóf (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Helleborus purpurascens; pirosló hunyor’. ▌ 3. N. forrasztóf (MagyGyógyn. 293). J: ’Solidago virgaurea; aranyvessz ’. ▌ 4. 1813: Forrasztóf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Symphytum officinale; fekete nadályt ’. A forrasztóf a forr- -szt m veltet képz s ’<sebet> begyógyít, hegeszt’ és -ó melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. A forrasztóf elnevezés a növények gyógyító hatására utal, bels leg összehúzószerként, küls leg pedig vérzés csillapítására használatos. Beythe így ír a Geranium-fajokról: „Sebxt xzue forraztanij es ver allatnij igxn haznos” (Beythe 88). A forrasztóf ’fekete nadályt ’ (4.) magyarázatára l. összeforrasztóf . MagyGyógyn. 293. — Ö: seb~, össze~.
f l. barát~, száz~f (→ százf )

földepe 1. 1578: fxld Épeiénec gr. (Melius 67a); XVI. sz. v.: Centaurium. Chironia: feìld epeíe (De Herbis: RMGl. 192); 1775: Földiepe (Csapó 85); 1798: ffld’ epéje (Veszelszki 143). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. — kis ~ 1577 k.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. 583/2); 1578: Kis fxldi ępe (Melius 67a); 1783: Kis földi epe (NclB. 345). J: ’ua.’. — ~f 1775: Föld-epéje-fü (Csapó 85); 1783: Föld-epe-fü (NclB. 345). J: ’ua.’. || epef 1948: epef (MagyGyógyn. 212). J: ’ua.’. ▌ 2. 1841: földepe (Barra 352). J: ’Gratiola officinalis; orvosi csikorgóf ’. ▌ 3. 1864: földepe (CzF.). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 4. 1948: Föld epéje (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis; orvosi füsike’. A földepe ’kis ezerjóf ’ (1.) a ném. Erdgall (Veszelszki 143) tükörfordítása. A névadás alapja a növény keser íze, a virágos szár keser anyagokat tartalmaz. A földepe ’orvosi csikorgóf ’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, a névadás magyarázata, hogy az „egéſz fÍ keserÍ” (Veszelszki 241). A földepe eredetileg és els sorban a kis ezerjóf (1.) neve, de mivel a sárga tárnics (3.) és a kis ezerjóf is keser (azonos családba is tartoznak), könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. Az orvosi füsike (4.) földepe nevének alapja szintén a növény keser íze. Idegen nyelvi megfelel kre vö. svéd Gallgräs; fi. maasappi. Vö. keser f , keser gyökér. Marzell Gratiola officinalis a. Mollay, Növénynevek 47. földepetárnics 1807: F ldepe Tarnits (Magy. F vészk. 192). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. A földepetárnics összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása. Az el tagra l. földepe, az utótagra l. tárnics. Mivel a tárnics ’Gentiana’ és az ezerjóf ’Centaurium’ is keser , azonos családba is tartoznak, könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. földfüst 1500 k.: De fumoterre: feld fÿsth (StrassbGl.: RMGl. 261); 1540 k.: Fvmvsterre: fÕldÿ fist (Herb. c): RMGl. 261); 1578: Fxldi f×ſt (Melius 180); 1948: földi füst (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis;

földikenyér

175

fúvóka

orvosi füstike’. — ~f 1783: Föld-füÐt-fü (NclB. 400). J: ’ua.’. || földfüsti 1. 1577 k.: „Fqldfwſtÿnek vÿÅeben ſokÅor moſd megh” (OrvK. 95/15); 1578: Fxld f×ſti (Melius 180); 1595: fxld f×ſti (Beythe 116a); 1775: Föld füsti (Csapó 96). J: ’ua.’. || földfüstike 1807: f ld Füstike (Magy. F vészk. 448); 1841: föld Füstike (Barra 26). J: ’ua.’. || füstike 1806: „Füstike: Fumaria” (TESz.); 1807: Füstike (Magy. F vészk. 448); — N. füstike (MagyGyógyn. 113). J: 1806: ’Fumaria officinalis; orvosi füstike’. | 1807: ’Fumaria; füstike’. — orvosi füstike 1948: Orvosi füstike (MagyGyógyn. 113); 1998: orvosi füstike (Priszter 379). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Fxld f×ſtinec gr. (Melius 180). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. — hüvelykes földfüsti 1578: H×uelykes fxld f×ſti (Melius 180). J: ’ua.’. ▌ 3. — hüvelykes földfüsti 1783: Hüvelykes FöldfüÐti (NclB. 400). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. A földfüst a lat. fumus terrae (Melius 180) tükörfordítása. A névadás szemléleti háttere, hogy a növény nedve könnyeztet, mint a füst. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Erdrauch ’földfüst’ (Melius 180). A füstike nyelvújítási származékszó, a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) mintájára hozták létre -ike ~ -ika képz bokorral; Diószegi–Fazekas nemzetségnévvé tette. A növény hasonló típusú elnevezései más nyelvekben is megtalálhatók: ang. fumatory, fumory; fr. fiel de terre, fumeter; ol. fumaria, fumoterra. A földfüsti ’ujjas keltike’ (2.) Melius alkotása, a lat. Fumus terræ (Melius 180) fordításával hozta létre. A hüvelykes jelz t Melius így magyarázza: „h×uelykec vannac à ſÅarán mint à vad Borſónac” (Melius 180). Az odvas keltike ’odvas keltike’ (3.) hasonlóság alapján kapta nevét. Marzell Fumaria officinalis a.
földfüstike l. földfüst

fúvóka N. fuvóka (MagyGyógyn. 264). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. A fúvóka az uráli eredet fúj eredetibb v hiátustölt s fúv alakjának -ó melléknév és -ka kicsinyít képz s származéka, népi név. A névadás alapja, hogy a gyerekek fúvókának használták a növényt: „Belefújtak a tölcsérébe, l ttek vele a gyerekek” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). MagyGyógyn. 264; UEWb. 411.; TESz. fúj a.; EWUng. fúj a.
f l. ábel~, agár~, agármony(~), aggó~, Alcibius-~, áldott~, alleluja~, álom~, álomhozó~, angolna~, angyalbocskor(~), angyal~, angyalital~ (→ angyalitalgyökér), angyalrúgta~, angyélika(~), anya~, anyaméh~, arany~, arannyal verseng ~, aranyvirágú~, árnyék~, árnyékszéktet ~, árnyékszeret ~, asszonyemberteste~, atlasz~ (→ atlaszér), atracél(~), avar~, bábaíre(~), bábakalács(~), bab~, babgyilkoló~, bablevel ~, báj~, bak~, bakszarvú~, báldrián(~), balzsam~, baracklevel ~, báránycsecs~, bárányfej ~, bárány~, báránynyelv(~), barátfej ~ (→ barátf ), barát~ (→ barátf ), barátmonyú~, bársonyvirág~, bazsalikom~, béka~, békavar~, belénd(~), benedek~, Bermuda-~, bervéng(~), bika~, bikás~, bikatök( ~), bimbó~, bisziók~, bojtorjánpárló~, bojtos~, boldogasszony~, bolha~, bolhaöl ~, bolond~, bolondító~, borágó(~), bordalap(~), borjúfark(~), borjúfej ~, borjúláb~, borjúorrú~, borostyán(~), borostyánlevel ~, borserej ~, bors~, borsocska(~), borsófojtó~, boszorkány~, boszorkánylépte~, bölény~, bösvény(~), búzalevel ~, buzér~, cámoly~, cickafark(~), cigány~, cinadónia(~), citrom~, csabaíre-vér~, csábító~, csap~, csarab(~), csattantó(~), cseng ~, cserlevel ~, csikorgó~, csillag~, csillaglevel ~, csillagszív~, csillár(~), csimáz~, csimázillatú~, csoda~, csókaorrú~, csuklya~, daruorrú~, diadalmas~, dics séges~, dinnye~, dinnyeíz ~, dinnyeszagú~ (→ dinnyeíz ~), dísz~, disznógyógyító~, dongó~ (→ dongóvirág), dög~, ebfej ~, ebfojtó~, ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit), ebmony~, ebnyelv( ~), ebrontó~, ecet~, édesgyöker ~ (→ édesgyökér), édeslevel ~, egércsecs~, egérfark(~), egér~, egérfül(~), egérszagú~, egér z ~ (→ egértövis), eketartó~, elalutó~, elfordult~, él haló~, emberer (~), emberkép ~, encián(~), epe~, eper(~), eperillatú~, er-

földikenyér 1775: Földi kenyér (Csapó 73); 1783: Földi-kenyér (NclB. 335). J: ’Cyclamen purpurascens; erdei ciklámen’. A földikenyér a ném. Erdbrod (Veszelszki 185) tükörfordítása. A névadás alapja, hogy a földben található gumókat fogyasztották. Marzell Cyclamen europaeum a.
fulák l. szulák

f

176

f

nike~, er s~, erszényes~, esztragorr(ú~), étetés ellen való ~, ezerjó~, ezerlevel ~, ezüstöshátú~, fagyöker ~, fal~, fárafolyó~ (→ felfutó), farbáló~, farkas~, farkasláb(~), farkasméreg(~), farkasnevet ~, farkasöl ~, farkastalp(~), fecske~, fehérgyöker ~ (→ fehérgyökér), fehérhátú~, fekély~, fent ~, feny (~), fest ~, fias~, fodorka(~), fogan tt(~), fogoly~, fogpiszkáló~, fokhagyma(~), fokhagymakánya~, fokhagymaszagú~, folyó~, forduló~, forrasztó~, földepe(~), fülbeereszt ~, fülbemászóf , fülemüle~, fülfájó(~), fül~, fürtös~, füst~, galagonya~, galamb~, galamboc~ (→ galamb~), gálna(~), gamandor(~), gelyva~, gémorr(ú~), gerent~, giliszta~, gímnyelv( ~), gólya~, gólyahúgytartó~, gólyaorr(ú~), golyvarontó~, görvély~, gyapjas~, gyapjú~, gyermeklánc~, gyík~, gyíklevel ~, gyopár(~), gyujtovány~, gy r ~, gy sz ~, habzó~, hagymás~, hagymaszagú~, hagymáz~, hajas~, háló~, hályog~, hanga(~), harag~, harangláb(~), harmat~, háromlevel ~, hasindító(~), haslágyító~, házon term zöld ~ (→ télizöld), héja~, hetvenhétlyukú~, hideglelés ellen való ~, hollóláb(ú~), húgyos~, hunyor(~), ín~, ínnyújtó~, istáp(~), istenkegyelme(~), istennyila(~), iszap(~), izsóphoz hasonlatos ~, kakasfark~, kakasláb(~), kakastaréj(~), kakukk~, kakukk~-vajvirág, kalap~, kaláris~, kalinca(~), kalincaín~, kanál~, kannamosó~, kánya~, kapor(~), kapotnyak(~), kása~, kavkáz~, kecske~, kecskeszakállú~, kecskeszarvú~, kegyelem~, kele~, kelés~, kéménytisztító~, kender(~), ken ~, keresztes~, kereszt~, kesely ~, keser ~, keser gyöker ~ (→ keser gyökér), keser magú~, kígyó~, kígyógyökér(~), kígyólevel ~, kígyómarást gyógyító ~ (→ mérges vad harapást gyógyító f ), kígyónyelv(~), kígyótrank~, kikeleti~, kína~, király~, kivágott gyöker ~, kontyos~, kopottnyak(~), korpa~, kosbor(~), kosz~, köcsög~, kökörcsin(~), köldök~, k risfalevel ~, k rontó~, köszvény~, kövér~, kristóf~, kút~, kutyadögleszt ~, kutyanyelv ~, lábmosó~, lakat~, lánc~ (→ gyermeklánc~), lángos~, lator koldus lába sebesít ~, laurus(~), legyez (~), légy~, lenlevel ~, lenvirágú~, lép~, lépkisebbít ~, lestyán(~), létra~, levestikon(~), libaláb(ú~), likas~, lófark~, lóköröm(~), lonc(~), lónyelv ~, lucián~, lúdláb(~), lúdnyelv ~, lúg~, lyukasgyöker ~, lyukaslevel ~, macska~, macskaméz(~), macs-

kanádra(~), macskatalp(~), madárkeser ~, máj~, május~, mák(~), málna(~), mályva(~), mária~, mátra~, medve~, medvetalp(~), méhekszeret ~, méh~, melissza(~), mell~, mennydörg ~, méreg~, méreggy z ~, méregnyomó~, méregöl ~, mereszt ~, mérges~, mérges vad harapást gyógyító ~, meténg(~), metter~, méz~, mindent gyógyító ~, minden zárt feltör ~, mirha~, mirigy~, misegyertya(~), mogyoróalja(~), moly~, mosó~, mustár(~), nadály(~), nádra~ (→ mátra~), nadragulya(~), nagy~, nagy~bingó, nagy~szilva, nagyszagú~, Nándor-~, naputánforgó~, nárdus(~), nátha~, nézsit~, n sz ~, nyelves~, nyúlárnyék(~), nyúl~, nyúlhere~, ny ~, ny öl ~, ón~, óra~, orbánc~, oroszlánfog(~), oroszlántalp(~), orrosfej ~, ökörfark(~), ökörnyelv(~), ökörszem( ~), ölyv~, ördögbordája~ (→ ördögborda), ördög~, ördögharapta~, örvény~, összeforrasztó~, összeplántáló~, ötlevel ~, ötujjú~, palacka~, palást~, pamut~, pápa~, pápa~bárcs, paponya(~), Páris-~, parlagi~, párló~, pásztortarsoly(~), pecsétes~, pemete~, pénzlevel ~, péra(~), pere~virág (→ péra ), pereszlény(~), perje(~), peszérce(~), pézsma(~), piliske~, pipe~, pipi~, pirító~, pirosító~ (→ pirosítógyökér), pityer~, poca~, podagra~, polaj(~), porcing~, porcinkula~ (→ porcing~), porcogó~, porcs~, porcsin(~), porcsinkeser ~, pörg ~, prüsszent ~, pukkantó(~), pulyka~, putnok~, ragadó~, rákfark~, rántó~, repcsény(~), rontást gyógyító ~, rontó~, rüh~, sár ellen való ~, sár~, sarkantyú~, sárkány~, sarkas~, sarló~, sas~, saskesely ~, sebesít ~, sebforrasztó~, seb~, sennyedék~, sepr ~, sikkantyú~, sikló(~), simító~, síp~, sír~, sisak~, skarlát~, skorbut~, sobrabori~, soktérd ~ (→ soktérd -gyökeres~), somkóró(~), sömör~, spárga~, süly~, szaka(~), szakadást gyógyító ~, szamárkörm ~ (→ szamárköröm), szapora~, szappan~, száraz~, szárcsa~, szár~, szarkaláb(~), szarvasgyökér~, szarvasnyelv ~, szász~, százbütyk ~, százforintos~, száz~, szeg~szagú~, szék~, széleslevel ~, szél~, szélhordta~, szem~ (→ szemnek gyönyör sége), Szent Antal ~ (→ Szent Antal tüze f ), Szent Antal tüze ~, Szent Iván ~ (→ Szent Iván virága), szépít ~, szerelem~, szilfalevel ~, szilvalevel ~, sziszeg ~, szíver sít ~ (→ szívgyógyító), szív~, szívkés~, sz l ~, sz rös~, szöszke~ (→ sz röske), szöszös~, szú~, szurok~, tajtékzó~, tálmosó~, ta-

fügelevel f

177

fülbemászóf

rack(~), tarló~ (→ tarlóvirág), tarsoly~, tavaszhozó~, tavaszi~, tea~, tehén~, tejes~, tejzsugorító~, tekertgyöker ~, temondád~, térdköt ~, terjék~, tetemtoldó~, tet ~, tisztes~, torma(~), torok~, torokgyík~, toroktisztító~, tökösség ellen való ~ (→ tökösséggygógyító), tömjén~, túró~, tüd ~, t z~, tyúkharapta~, tyúkláb(~), tyúkszem(~), uborka~, uborkaszagú~, ujjas~, úti~, üveg~, vakondok~, var~, varjúláb(~), vas~, vérállató~, vérehulló~, vérejáró~, veresell ~, veres~, vér~, vérhozó~, veronika(~), vérontó~, vidra~, vitéz~, vizeletindító~, víz~, víziméreg(~), zöld~, zsázsa(~), zsurló~ fücfa l. f z füdz rózsa l. rózsa

fügelevel f 1775: Füge levelü-fü (Csapó 92); 1783: Füge levelü fü (NclB. 382). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A fügelevel f Csapó alkotása; a lat. ficaria (< lat. ficus ’füge’) (Csapó 92) alapján hozta létre. Csapó a növény leveleit a füge leveléhez hasonlítja. Valójában azonban a névadás alapja, hogy a növény gyökércsomói hasonlítanak az aranyeres csomókhoz, golyvához, szemölcshöz (= lat. ficus) stb., ezért a növényt ezek gyógyítására használták. A lat. szakny.-i ficaria < lat. ficus jelentése kett s: 1. ’füge’; 2. ’vmi golyvaféle. Csapó nyilván nem ismerte az utóbbi, ’golyvaféle’ jelentést, ezért hasonlította a leveleket a füge leveleihez. Idegen nyelvi megfelel kre vö. FeigwarÅenkraut ’golyvaf ’, Feigwurz ’fügegyökér’. Genaust Ficária a.
fül l. borjú~, egér~, egér~hölgymál, nyúl~e

fülbecseppent N. fülbecseppent , fülcsöptetü (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbecseppent jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a cseppent (a csepeg ’cseppenként folyik’ származéka) összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik. A névadás magyarázatára l. még fülf . UEWb. 370. fülbeereszt f 1. 1583: filbe erezto fiu

Sedum maius vulgare (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 132). J: ’Sedum telephinum subsp. maximum; bablevel varjúháj’. ▌ 2. 1595: Filben ereztx fiju (Beythe 112); 1610 k: Semper Viva: Semper uiuum. Sydum maius: Filben ereztheô fÔ (Herb d): RMGl. 258); 1775: Fülben ereÐztö-fü (Csapó 97); — N. fübe ereszt t, fülbeereszt f , fülereszt (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbeereszt rózsa N. fülbeereszt rózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbeereszt f jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és az ereszt ’csurgat, folyat’ - folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növényt kipréselt levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. A fülbeereszt rózsa rózsa elemének magyarázatára l. fülf . UEWb. 370. fülbefacsaró 1775: Fülben fatsaró (Csapó 97); 1783: Fülbe-fatsaró (NclB. 371); 1798: FÍlben fatsaró (Veszelszki 404); — N. fülbecsavarító, fülbecsavaró, fülbecsavaru, fülbe facsaró (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbefacsaró jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a facsar ’nedvességet, levet kisajtol’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezést az indokolja, hogy a növény kifacsart levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. Vö. fülf . UEWb. 370. fülbemászóf 1775: Fülben máÐzo-fü (Csapó 97); 1798: FÍlben máſzó-fÍ (Veszelszki 404). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbemászó N. filbemászó, fülbemászó (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülbenmászó jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a mászik ’kúszik, lassan halad’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származé-

fülemülef

178

f szerkapor

kának az összetétele. A fülbemászóf elnevezés magyarázata, hogy a kövirózsa húsos levelének nedvét kifacsarják, és a levet a fájós fülbe csepegtetik. Vö. fülf . UEWb. 370. fülemülef 1775: Fülemüle-fü (Csapó 291); 1948: fülemülef (MagyGyógyn. 322); — N. fülemüle, fül ke, fül Ýke, fül jke (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 211); fülemülef (ÚMTSz.). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || fülemülevirág 1783: Fülemile virág (NclB. 420). J: ’ua.’. A fülemülef a latin eredet fülemüle és a f összetétele, a név arra utalhat, hogy a növény akkor virágzik, amikor a fülemüle madár szól. fülemülesárgavirág 1519: fülemile sarga virág (SzT. 4: 463). J: ’Calendula sp.; körömvirág’. A fülemülesárgavirág többszörösen összetett szó, az el tagra l. fülemülef , az utótagra l.
sárgavirág.

zsához hasonló formájára utal, a házi jelz arra vonatkozik, hogy a kövirózsa sokszor a házak tetején fordul el . Vö. fülbecseppent , fülbeereszt f , fülbefacsaró, fülbemászóf , fülfájó.

Szabó, Melius 381.
f nek anyja l. anyaf fürd je l. Vénusz asszony ~ füröszt l. rüh ellen való ~ f (→ rühf ), var ellen való ~ f (→ varf ) fürt l. börzsönyvér~, tündér~, vér~

fülfájó N. fülfáju (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — ~f N. fülfájó fü, fülfáju6füÇ fülfájófüjj, fülfájófüjjet gr., fülfáju-füjj (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülfájó a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a fáj ’fájónak érez’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés magyarázata, hogy a növényt gyulladt fül gyógyítására használják. Vö. fülf . fülf 1. 1578: F×l f× (Melius 32); 1590: Semper viua: Teli zôld, fél fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1775: Fül-fü (Csapó 97); 1998: fülf (Priszter 501); — N. fílf , fülf , fülfüvet gr., fülf t gr., fülf r l gr., fülfü, fülfüjj, füfüjj, f lf l (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — házi ~ 1948: Házi fülf (MagyGyógyn. 336). J: ’ua.’. | rózsás ~ 1813: rózsás Fülf (Magy. F vészk. 2. 385). J: ’ua.’. ▌ 2. — kicsiny ~ 1783: Kitsin Fülfü (NclB. 369). J: ’Sedum album; fehér varjúháj’. A fülf a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a f összetétele, az elnevezés magyarázata, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik, a népi gyógyászatban ma is használják. A rózsás jelz a növénynek a ró-

fürtösf 1578: F×rtes f× (Melius 50a); 1783: Fürtös-fü (NclB. 344). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. A fürtösf valószín leg a gör. Botrys ’sz l ’ (Melius 50a) és a ném. Traubenkraut (Melius 50a) hatására alakult ki, a név magyarázata a fürtszer virágzat. Vö. sz l f . füstf 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé, alii fést fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. A füstf valószín leg a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény aromás illatú félcserje. Vö. földfüst.
füsti l. földfüst füstike l. földfüst, likasír~

f szeránizs 1998: f szeránizs (Priszter 456). J: ’Pimpinella anisum; közönséges ánizs’. A f szeránizs összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. ánizs. A név arra utal, hogy a növényt f szerként használják. f szerbors 1998: f szerbors (Priszter 458). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. A f szerbors összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. bors. Az elnevezés magyarázata az, hogy a termést f szerként használják. f szerkapor 1998: f szerkapor (Priszter 300). J: ’Anethum graveolens (convar. hortorum); f szerkapor’. A f szerkapor összetett szó, a növény mai hivatalos magyar elnevezése. A f szer (< f ’növény, növényféle’ + szer ’valamihez szükséges kellék’) el tag azt jelzi, hogy a növényt f szerként használják, az utótagra l. kapor. TESz. f szer a.; EWUng. f szer a.

f szerkömény

179

f z

f szerkömény 1998: f szerkömény (Priszter 328). J: ’Carum carvi; f szerkömény’. A f szerkömény összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. kömény. A névadás magyarázata, hogy a növényt f szerként használják. f szersáfrány 1998: f szersáfrány (Priszter 348). J: ’Crocus sativus; jóféle sáfrány’. A f szersáfrány összetett szó, a ném. Gewürzsafran tükörfordítása. A f szer el tagra l. még f szerkapor, az utótagra l. sáfrány. A f szer el tag magyarázata, hogy a növényt régóta használják ételek ízesítésére. A monda szerint Zeusz a sáfrány illatától ittasult meg, amikor Ida hegyén Hérával (a házasság és születés istenn jével) nászt tartott. Gaea, a föld istenn je a nász színhelyén —szerelmük tiszteletére és dics ítésére — sáfrányt növesztett körülöttük. MagyGyógyn. 55.
füve l. Eszkulápiusz ~, Gencius király ~, görögpap~, jézus~, jóhenrik~, méhek ~ (→ méhf ), ölyv madár ~ (→ ölyvf ), Szent Barbara ~, Szent Benedek ~ (→ benedekf ), Szent Gellért ~, Szent György ~, Szent Ilona asszony ~, Szent Jakab ~, Szent János ~, Szent László király ~, Szent L rinc ~, Szent Magdolna ~, Szent Róbert ~, Szent Simeon ~, szeret k ~, vargák ~, Vénusz asszony ~ (→ Vénusz asszony haja)

f z — ~fa 1500 k.: De salice: fÿzfa (StrassbGl.: RMGl. 211); 1520 k.: Salix: fÿzfa (Herb. b): RMGl. 212); 1533: Salix: Eyn weydenbom: Fiz fa (Murm.: RMGl. 212);

1578: F×ÐÅ fa (Melius 10a); 1595: Fijſz fa (Beythe 17), fijz fanak gr. (Beythe 16a); 1998: f zfa (Priszter 489); — N. füc-fa (MTsz.); fícfa (Nyatl.). J: ’Salix sp.; f z’. — ezüstös ~ 1948: ezüstf z (MagyGyógyn. 63); 1998: ezüstös f z (Priszter 489); — N. f c (ÚMTsz.). J: ’Salix alba; ezüstös f z’. | fehér ~ 1948: Fehér f z (MagyGyógyn. 63); 1998: fehér f z (Priszter 489). J: ’ua.’. | ezüstös ~fa 1998: ezüstös f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. | fehér ~fa 1783: Fejér Füz-fa (NclB. 426); 1798: Fejér fÍz-fa (Veszelszki 391); 1998: fehér f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. A f z valószín leg si örökség a finnugor korból, a megfelelések vitatottak. 1. A legvalószín bb, hogy azonos a f z igével, az alapnyelvi igenévszó ’fon’ és ’f zfa’ jelentés lehetett, jelentésfejl dése: ’fonadék’ → ’fonásra, kötözésre szolgáló vessz ’ → ’f zfavessz ’ → ’f zfa’. Idegen nyelvi megfelel re vö. white willow ’fehér f z’; ném. Silberweide ’ezüst f z’, Weissweide ’fehér f z’. 2. A finnugor alapalak *peć‹ lehetett. Vö. zürj. I. pača ’a f zfa ágai, f zfa’; votj. Sz. pučê ’rügy, bimbó, fakadó barkavirágzat’, pučÏ ’kecskef z, bimbó’. 3. Összefügghet a lp. N. b#ssud"k ’sodrott f zfavessz vagy nyírfaágból készült kötél’ szóval; a lapp szóban szóbelseji korábbi *s vagy ** tehet fel, a magyar szóval csak az eredeti *s esetében tartozhat össze. TESz. f z2 a; EWUng. f z2 a.; UEWb. 367. — Ö: sár~.
füzéres akta, füzéres takta l. takta

G
gabonavirág 1948: gabonavirág (MagyGyógyn. 326). J: ’Centaurea cyanus; kék búzavirág’. A gabonavirág összetett szó; virág el tagja a növény közönséges tenyész helyére, a gabonatáblára utal. A gabonavirág a búzavirág szinonímája, azzal azonos szerkezet név. Idegen nyelvi megfelel kre l. ang. cornflower; ném. Kornblume; holl. korenbloem; dán kornblomst; svéd kornblomma. Marzell Centaurea cyanus a.; TESz. búzavirág a.; Genaust Cyanánthus a.; EWUng. búzavirág a. galagonya 1. 1327/1410: „Sub arbore Galagynya” (OklSz.); 1369: Galganya (OklSz.); XVI. sz. e. f.: Gelegonÿa (TESz.); 1541: ghelegheńenek gr. (TESz.); 1566: galogonya, galagannyáról gr. (TESz.); 1578: Galagonya (Melius 23); 1595: Geleginye (Beythe 13); 1798: Gelegenye (Veszelszki 25); 1807 e.: Galagonya (Julow 259); — N. galegenye, geleg(nye, gereginye (MTsz.); gelagunya (TESz.); geleginya (OrmSz.); gelegenye, geregenye, giligán (MagyGyógyn. 121); galaginnya, g™l™guny™, g(legonyát gr., gelegunya, gereg(nye (ÚMTsz.). J: 1327/1410: ’Crataegus sp.; galagonya’. | 1807 e.: ’Crataegus; galagonya’. — ~fa 1379: Galagonyafa (TESZ.); 1499: Gelyegenyeffa (TESz.). J: ’Crataegus sp.; galagonya’. ▌ 2. — csere~ 1807: tsere Galagonya (Magy. F vészk. 297); 1998: cseregalagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’. | kétbibés ~ 1998: kétbibés galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1841: közönséges galagonyának gr. (Barra 121). J: ’ua.’. — ~fa 1584:

gal.ginya fa (!) (Clusius–Beythe 23); 1783: Galagonya-fa (NclB. 373). J: ’ua.’. ▌ 3. — egybibés ~ 1998: egybibés galagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus monogyna; egybibés galagonya’. | egymagvú ~ 1998: egymagvú galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. — ~fa 1583: galaginya fa (Clusius–Beythe 6: BotTört. 129). J: ’ua.’. A galagonya valószín leg déli szláv eredet , vö. blg. глогúна, N. глогúня ’galagonyacserje és a gyümölcse’; mac. глогuна ’ua.’; szb.-hv. glòginja ’a galagonya gyümölcse és a cserje’; szln. glogínja ’a galagonya gyümölcse’. A magyarba a déli szláv R. glogynja ’galagonya gyümölcse’ került át *gloginya alakban. A szó eleji mássalhangzótorlódást feloldották, a galagonya és gelegenye két irányú hangrendi kiegyenít déssel jött létre, a magas hangrend alakváltozatok az elhasonulásos g(l(gonya-félékb l is kialakulhattak. A csere, kétbibés (2.) és az egymagvú, egybibés (3.) jelz k két galagonyafajt különítenek el. A csere, kétbibés (2.) jelz ket az indokolja, hogy a termésben két mag található, a cseregalagonya Diószegi– Fazekas alkotása, a csere jelentése ’pár’, az el tag a bibék számára utal, Diószegi–Fazekas így magyarázza: „anyaſz[ára] 2–4” (Magy. F vészk. 297). Az egymagvú, egybibés jelz magyarázata, hogy a termésben egyetlen mag található. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. single-seed hawthorn; ném. Einkern-Weissdorn. TESz.; EWUng. galagonyacsipke N. geligán-csüpke (MagyGyógyn. 121). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’.

galagonyaf

181

galambf

A galagonyacsipke összetett szó; az el tagra l. galagonya, a csipke utótag eredeti jelentése gyep rózsa ’Rosa canina’, a galagonyacsipke növénynévben ’szúrós, tüskés növény’ jelentése van. galagonyaf 1578: Galagonnya f× (Melius 11a) J: ? ’Rosa canina; gyep rózsa’. A galagonyaf egyedi adat, Melius alkotása, az el tagra l. galagonya. A szövegkörnyezet alapján az ebcsipke és a galagonyaf azonos növények: „Eb cypke az az, Galagonnya f×” (Melius 11a). A gyep rózsa ’Rosa canina’ és a galagonya ’Crataegus sp.’ adatai mutatják, hogy a két növény szúrós, tüskés felépítése miatt — hasonlóságon alapuló névátvitellel — kaphatott azonos neveket; vö. a gyep rózsa és a galagonya egyéb azonos csipke és tüskefa elnevezéseivel, amelyek szintén a növények szúrósságára utalnak. Szabó Attila, Melius 370.
galagonyagyökér l. galanga

galaj 1. 1807 e.: Galaj (Julow 255); 1807: Galaj (Magy. F vészk. 126). J: ’Galium; galaj’. — ragadós ~ 1807: ragadó Galaj (Magy. F vészk. 127); 1948: Ragadós galaj (MagyGyógyn. 337); 1998: ragadós galaj (Priszter 381). J: ’Galium aparine; ragadós galaj’. ▌ 2. — tejoltó ~ 1807: Téjóltó Galaj (Magy. F vészk. 126); 1998: tejoltó galaj (Priszter 381). J: ’Galium verum; tejoltó galaj’. ▌ 3. — illatos ~ 1998: illatos galaj (Priszter 381). J: ’Galium odoratum; szagos müge’. A galaj Diószegi–Fazekas alkotása, a Galium nemzetség megnevezése. Valószín leg a F vészkönyvben az utána található Valaj ’Valantia’ (Magy. F vészk. 127) nemzetségnévvel állítható párhuzamba, mindkét növénynevet a latin név el tagjából képezték: Galium + aj > galaj, Valantia + aj > valaj. A ragadós galaj (1.), tejoltó galaj (2.) és a müge (3.) mind Galium-fajok, a növények felépítése hasonló. A ragadós jelz magyarázatára l. ragadóf . A tejoltó jelz magyarázatára l.
tejzsugorítóf .

galambbegy 1525 k.: Dragantum vel dragagantum: Galamb Bewgh (Ortus: RMGl. 106); 1578: Galamb bégynec gr. (Melius 179a); 1775: Galambbegy (Csapó 92); 1783:

Galambbegy (NclB. 382); — N. galambbegy (ÚMTsz.; SzlavSz.; SzegSz.). J: 1525 k.: ’salátanövény, talán Ranunculus sp.; boglárka’. | 1578: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambbegy összetett szó, a galamb el tag szláv eredet , az ismeretlen eredet begy ’a madár nyel csövének kiöblösöd része’ az els megjelenési adatban növénynév része (1525 k., l. fent), az ilyen alkalmazásnak feltétele, hogy a begy ’madárbegy’ jelentésben már korábban is közkelet volt. Azoknak a növényeknek adták a galambbegy nevet, amelyeket saláta gyanánt fogyasztottak. A névadási motiváció talán az, hogy a madarak, els sorban a tyúkok és galambok szívesen csipegetik a növény levelét. Szabó, Melius 440; TESz. begy a.; EWUng. begy a.; Nyr. 126: 59. galambbogyó 1998: galambbogyó (Priszter 455). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A galambbogyó az ang. pigeon-berry tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a madarak eszik a piros bogyókat. galambf 1. 1578: Galamb f× (Melius 144a); 1775: Galamb-fü (Csapó 246); 1783: Galamb-fü (NclB. 322). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. ▌ 2. 1775: Galamb-fü (Csapó 107). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. || galambosf 1578: Galambosf× (Melius 144a). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. || galambocf 1590: Verbenaca: Galambucz f× (SzikszF.: RMGl. 263); 1604: Galambotzf× (MA.: TESz.); 1775: Galambotz-fü (Csapó 246); 1783: Galambotz-fü (NclB. 322); 1798: Galambotz-fÍ (Veszelszki 439). J: ’ua.’. || galamboc 1807: Galambotz (Magy. F vészk. 338). J: ’Verbena; verbéna’. A galambf (1.) ~ galambosf Melius alkotása, lat. mintára jött létre, vö. lat. Columbaria, Columbaris (Melius 144a) (< lat. columba ’galamb’, columb#rius columbénus melléknév ’galamb-’). A galambos és galamboc származékszavak, a galambos -s melléknévképz vel, a galamboc -c kicsinyít képz vel keletkezett a galamb f névb l. A névadás alapja, hogy a galambok kedvelik a növényt, így ha pl. galambdúcba te-

galambgerely

182

galanga

szik, akkor az ismer s galambok visszatalálnak. A galamboc növénynevet nemzetségnévvé Diószegi–Fazekas tette, a galambocf névb l elvonással alkották. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. pigeon’s grass; ném. Taubenkraut; le. gołębie ziele; or. N. голубúнец. A galambf (2.) magyarázata, hogy a termések hosszú galamblábhoz hasonlóak, a növénynév Csapó alkotása, talán a növény galambláb nevéb l elvonással hozta létre a galambf nevet. Marzell Verbena officinalis a.; TESz. galambóc a.; EWUng. galambóc a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 60, 62. — Ö: szaporagalamboc. galambgerely 1807: galamb Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambgerely összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása, a gerely ’Geranium’ nemzetségnév, az el tag magyarázatára l. galambf . Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a galambgerely nevet javasolja a R. vérállatóf , gólyaköröm, galambláb helyett. Nyr. 126: 61. galambláb 1. 1578: Galamb láb (Melius 162). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr. Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre, a név vonatkozhat Geranium-fajokra is: gólyaorr’. ▌ 2. 1775: Galambláb (Csapó 107); 1783: Galamb-láb (NclB. 398). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambláb (1.) Melius alkotása, a lat. Pes Columbinus tükörfordításával hozta létre: „Mas neue, Pes Columbinus, Galamb láb” (Melius 162). A galambláb (2.) Csapó alkotása, a ném. Taubenfuß tükörfordítása. A névadás alapja mindkét esetben a növény hosszú szára, ill. a kapcsolódó szárnyas levelek, amelyek madárlábra emlékeztetnek, de a termések hosszú, lábhoz hasonló formája is hatással lehetett a névadásra. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. long-stalked cranesbill; cseh kakost holubiči; le. bodziszek gołębi; or. герань голубиная. Szabó, Melius 434; Weeds Geranium columbinum a.; Nyr. 126: 62. galamblábgólyaorr 1998: galamblábgó-

lyaorr (Priszter 384). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galamblábgólyaorr összetett szó, tudományos név, az el tagra l. galambláb, az utótagra l. gólyaorr.
galamboc(f ), galambosf l. galambf

galambsaláta 1911: galambsaláta (Cserey, Növényszótár 120); — N. galambsaláta (Nyr. 12: 477; Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 278; ÚMTsz.). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambsaláta összetett szó, a szláv eredet galamb és a saláta ’salátanövény’ összetétele, els sorban népi elnevezés. A névadás magyarázata, hogy a növényb l tavasszal kit n zöldsalátát készítenek, fiatal, zsenge, csíp s íz levele salátaként fogyasztható. Nyr. 126: 62. galambvirág 1798: Galamb-virág (Veszelszki 67); 1903: galambvirág (Hoffmann– Wagner 111); — N. galambvirág (ÚMTsz.). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. A galambvirág a réti harangláb R. lat. columbina (< lat. columba ’galamb’, columb#rius, columbénus melléknév ’galamb-’) nevének fordításával és a virág magyarázó utótag öszszetételével jött létre. A név magyarázata, hogy a növény szárán nem egy, hanem 4–6 apróbb virág nyílik, ezek emlékeztetnek az ágakon ül madarakra. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Vogelkraut ’madárf ’; ang. dove’s foot ’galambláb’. Marzell Aquilegia vulgaris a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 63. galanga 1577 k.: galangath gr. (OrvK. 197/27); 1600 k.: galgantot gr. (Magyary– Kossa, OrvEml. 2: 256); 1998: galangál (Priszter 297). J: ’Alpinia galanga; sziámi gyömbér’. — ~-havasika 1805–13: „A’ Galanga Havasika néhány eÑztendfkig tartó plánta a’ melly Déli Indiában és Kínában vadon nf…” (Márton, Növ. XCI, 9: 8). J: ’ua.’. | ~gyökér 1783: Galánga gyökér (NclB. 319); — N. galagonyagyökér, Gálántgyökér (EtSz. 2: 835 galagonyagyökér a.; 2: 866 galang a.). J: ’ua.’. — jávai ~gyökér 1948: jávai galanga gyökér (Halmai 7). J: ’ua.’. A galanga latin eredet ; vö. k. lat. galan-

gálga

183

gálna

ga, galgana, galganum; az alakváltozatok közül a galgant németb l származik. Nemzetközi szó; vö. ang. galingale; ném. Galgant; sp. Galanga; fr. galanga; ol. galanga. A galagonyagyökér és a gálántgyökér népetimológiával keletkezett. A galanga-havasika Márton alkotása, a havasika utótag az uráli eredet hó szóból keletkezett -s melléknévképz vel és -ika kicsinyít képz vel; a névadás magyarázata, hogy a növény Indiában és Kínában, a magas hegyekben fordul el . A jávai jelz szintén a növény el fordulási helyét jelzi. Vö.
galagonya.

EtSz. galang a., galanga a., TESz.; EWUng.; UEWb. 204.
gálántgyökér l. galanga

gálga 1807 e.: Gálga (Julow 264). J: ’Galega; kecskeruta’. — kecskere ~ 1807: ketskere Gálga (Magy. F vészk. 420); 1841: kecskere Galga (Barra 109). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálga a lat. szakny.-i Galega szó belseji e-jének kiejtésével keletkezett, nemzetségnév. A kecskere gálga Diószegi–Fazekas tudatos alkotása, az el tag a növény egyéb kecske (kecskehere, kecskeruta) el tagú neveib l származik, talán a kecskehere szó belseji -heszótagjának kiejtésével keletkezett, a névadás magyarázatára l. még kecskehere. Vö. gálya.
galganya l. galagonya

gálna 1. — ~bokor 1425: „Penes locum Kalnabokor sub arbore Ilicea” (OklSz.). J: 1425: ? ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. | ~fa 1998: gálnafa (Priszter 508). J: ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. ▌ 2. — ~fa 1500 k.: De genestra: rekethýefa, De genestra: Rekethÿeffa alias ý zalagh galnaffa (StrassbGl.: RMGl. 212). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. | ~fabokor 1595: Genista: Ginsteren: Ganya fa bokor (Ver.: RMGl. 120). J: ’ua.’. ▌ 3. — ~fa 1520 k.: Agnvscastvs: galÿna fa (Herb b): RMGl. 212). J: ’Euonymus sp.; kecskerágó ’. ▌ 4. 1590: Ribes: Galna (SzikszF.: RMGl. 263). J: ’Ribes sp.; ribizli’. ▌ 5. — ~f 1590: Galna fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1604: Gálnafü (MA.: MNy. 31: 248); 1745: Gálna fü (Torkos 8); 1775: Galna-fü (Csapó 289); 1783: Gálna-fü (NclB. 334); 1798: Gálna-fÍ

(Veszelszki 364). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. || gálna 1793: Gálna (Földi 52); 1807 e.: Gálna (Julow 256); 1807: Gálna (Magy. F vészk. 154); 1867: gálna „Növénynem az öthímesek seregéb l és egyanyások rendéb l, mely tüd bajok ellen gyógyszerül használtatik” (CzF. 2: 1021). J: ’Pulmonaria; tüd f ’. — orvosi ~ 1841: orvosi, vagy pettegetett gálnának gr. (Barra 302). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. | pettyegetett ~ 1807: Pettegetett Gálna (Magy. F vészk. 154); 1841: pettegetett gálnának gr. (Barra 302), petytyegetett Gálna (uo. 304). J: ’ua.’. ▌ 6. — ~f 1775: Gálna-fü (Csapó 102); 1783: Gálna-fü (NclB. 383); 1813: Gálnaf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Helleborus foetidus; büdös hunyor’. ▌ 7. N. gány6 (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ? ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. ▌ 8. N. gálna (ÚMTSz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. A gálna els ként gálnabokor (1425), majd gálnafa (1500 k.) és 1590-ben gálnaf összetételben t nt fel. A magyarázó utótag (bokor, fa, f ) nélküli gálna csak 1590-b l adatolható, és a nyelvújítás korában 1793-tól válik általánosan használt növénynévvé. A gálna szláv eredet ; vö. blg. калина ’kányabangita, Punica granatum, Sorbus aucuparia, Paeonia officinalis’; szb.-hv. kàlina ’fagyal; N. kányabangita’; szln. kalína ’kányabangita; fagyal’; szlk. kalina ’kányabangita’; or. калúна ’kányabangita’. Az sszláv *kalina etimológiája nincs teljesen tisztázva; talán az sszláv *kalъ ’sár’ származéka, és arra utal, hogy ezek a növények a lápos, nyirkos talajt kedvelik. A magyar alakváltozatok többszörös átvétel eredményei. Az újabb kalina közvetlen forrása a szlovák, a régebbi kálna ~ gálna stb.-féléké azonban nem állapítható meg közelebbr l. A fejl dés a málna, pálca stb. típusú szavakhoz hasonlóan ment végbe; a második nyílt szótag rövid magánhangzója kiesett: gálna (< or. калина; szb.-hv. kàlina), málna (< or. malína; szb.-hv. màlina; szlovén malína; cseh malína). A hangfejl dést a kánya madárnév népetimológiás hatása is befolyásolhatta. A gálna ’madárberkenye’ (1), ’fest rekettye’ (2.), ’kecskerágó’ (3.), ’ribizli’ (4.) jelentései

gálya

184

gégevirág

nagyobb bokor vagy kisebb faszer növényekre vonatkoznak. A gálna növénynév számtalan jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, valószín leg a jellegzetes piros szín jelenik meg mindegyik növényen, els sorban a termések színe pirosas, némelyiké barnáspiros. 1590-t l felt nnek a kisebb, f félékre vonatkozó adatok: a gálnaf ’pettyegetett tüd f ’ (5.) és a ’büdös hunyor’ (6.). Ezek a jelentések is hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre, mindegyik növény valamely részét piros szín jellemzi, a ’pettyegetett tüd f ’ (5.) virágja el ször pirosas-lilás, majd kék színbe vált át, a ’büdös hunyor’ (6.) zöld szín , de a csüng , harang alakú virágok széle piros. A ’büdös hunyor’ (6.) R. lat. nevei között szerepel a pulmonaria Vegetii (< lat. Pulmonaria < lat. pulmō, gen. pulmōnis ’tüd ’; lat. vegetus ’vidám, élénk’ < lat. vegeto ’élénkít, serkent’), ennek alapján is alkalmazhatták a gálnaf nevet a növényre, amely els sorban a pettyegetett tüd f (5.) megnevezése, lat. neve szintén Pulmonaria. A gálnaf legelterjedtebb jelentése a ’pettyegetett tüd f ’. A pettyegetett gálna Diószegi és Fazekas névalkotó munkájának eredménye; a Magyar f vészkönyv szerz i nemzetségnévként ’Pulmonaria’ a szláv eredet gálna elnevezést javasolják, a gálna nemzetségnév elé a növény levelén látható, jellegzetes foltokra utaló pettyegetett megkülönböztet jelz t illesztették. A pettegetett (’pettyes, foltos’) jelz hangutánzó-hangfest eredet , Gönczi Pál növénytanában a pettegetett mint a növénytani szakszó szerepel: „pettegetett, punctatum, mikor valamely szerv mintegy be van szurkálva, mint a Csillagcsín, Galatella levele; vagy átszurkáltnak látszik, mint a Cseng Linka, Hypericum perforatum levele, vagy mikor színesen van pontozva, mint a Pettegetett Gálna, Pulmonaria officinalis levele” (Gönczi, PestmegyeVir. 322). Ugyanezen a szemléleten alapul a pettyegetett gy sz virág (→ gy sz virág), pártája piros, belül piros pettyes; a jelz re l. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). A pettyegetett gálna nem maradt fenn, a növénytani irodalom csak a jelz t rizte meg; a Pulmonaria officionalis mai hivatalos elnevezése pettyegetett tüd f . A gálná-

ra vonatkozó népi adatok megjelennek f , fa magyarázó utótag nélkül is: ’sóskaborbolya’ (7.) és ’kesernyés csucsor’. (8.) jelentéssel, mindkét növény neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: jellegzetes piros termésük van. Marzell Helleborus foetidus a.; EtSz.; Kniezsa, SzlJsz. 178; NyK. 66: 60; TESz. gálna a.; EWUng. gálna a. gálya 1911: gálya (Cserey, Növényszótár 120). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálya a kecskegálya összetételb l elvonással jött létre, az utótag a gálga ’Galega’ nemzetségnév népetimológiás változata. Ö: kecske~. gamandor 1807: Gamandor (Magy. F vészk. 342). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. | nemes ~ 1841: nemes kamandor (Barra 308). J: ’ua.’. | sarlós ~ 1998: sarlós gamandor (Priszter 520). J: ’ua.’. — ~f 1775: Gamandor-fü (Csapó 60); 1798: Kamandor-fÍ (Veszelszki 152). J: ’ua.’. A gamandor idegen szó, a ném. Gamander átvétele. A sarlós jelz re l. sarlósf .

Csapó 60. — Ö: gamandor~ (→ tarorja). gamó 1903: gamó (Hoffmann–Wagner 111). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. — ~virág 1783: Galamo-virág (!) (NclB. 380); 1813: Gamóvirág (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’ua.’. A gamó talán hangfest eredet , jelentése ’kampó, ág-bog’, a névadás magyarázata, hogy a növény hosszú szárain bókoló virágok vannak kampó alakban görbült sarkantyúval. TESz. gamó a.; EWUng. gamó a.
gánya l. gálna gaz l. csattogó~ gége l. farkas~virág, farkasalma~virág gegenye l. jegenye

gégevirág 1807 e.: Gégevirág! (Julow 265); 1813: Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363). J: ’Aristolochia; farkasalma’. — kerek ~ 1807: kerek Gégevirág (Magy. F vészk. 500); 1841: kerek gégevirág (Barra 387). J: ’Aristolochia rotunda; kerekded farkasalma’. A gégevirág nemzetségnév, Diószegi–Fazekas alkotása. A gégevirág összetett szó, a

gelyvaf

185
orr.

Gencius király füve

hangutánzó eredet gége ’légcs , cs ’ és a virág összetétele, a név nyilván a növény ideoda hajló szárára utal. Diószegi—(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363) nevet javasolja a R. farkasalma helyett. A gégevirág nevet nem fogadta be sem a köznyelv, sem a szaknyelv, a növény hivatalos neve ma a farkasalma, amelyet Diószegi–Fazekas elutasított. A kerek jelz megkülönböztet szerep , az almaszer termésre és a kerek gyökérgumóra utal, a lat. rotunda fordításával jött létre. TESz. gége a.; EWUng. gége a. — Ö: farkas~, farkasalma~. gelegenye, gelegunya l. galagonya geligáncsüpke l. galagonyacsipke

származéka -f magyarázó utótaggal. Vö. árGenaust Eródium a.; Weeds Erodium cicutarium a.; Nyr. 124: 480, 126: 311. — Ö:
bürök~.

gelyvaf N. gelyvaf (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A gelyvaf népi név, el tagja a szerb-horvát eredet gelyva arra utal, hogy a „dagadáſt … [a növény] ki-nyomott levével tiſztittani és gyógyíttani lehet” (Csapó 230). TESz. golyva a.; EWUng. golyva a. gémorr 1894: gémorr (PallasLex. 7: 890); 1998: gémorr (Priszter 370). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr’. — büröklevel ~ 1903: Büröklevel gémorr (Hoffmann–Wagner 141). J: ’ua.’. | ~úf 1911: Gémorru f (Cserey, Növényszótár 122). J: ’Erodium; gémorr’. A gémorr növénynév csak a XIX. század végén jelent meg, kései felbukkanása valószín síti, hogy németb l való tükörfordítás; vö. ném. Reiherschnabel. Végs soron a lat. Erodium (gör. erōdiós ’szürkegém, kócsag’) ~ lat. herōdius, herōdio ’szürkegém, kócsag’ szóra vezethet vissza, a név a termés madárcs r alakjára céloz. Az elnevezés szemléleti alapja — csakúgy, mint a daruorr, gólyaorr, csókaorrúf esetében — a jellegzetes, 3–5 cm hosszú, a gém orrához hasonlatos, hasadó termés, melyb l csavarszer en megtekeredett függelékben végz d részterméskék válnak ki. A büröklevel jelz a lat. cicutarium (< lat. cic•ta ’bürök’) hatására jött létre, vö. bürökgémorr. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. common stork’s-bill. A gémorrúf Cserey alkotása, a gémorr -ú melléknévképz s

gencián 1. 1577 k.: gencianat gr. (OrvK. 343/27), „Genciananak kÿ fachÿarth leweth” (OrvK. 591/34); 1775: Gentiana (Csapó 260). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. ▌ 2. 1578: Gentiana (Melius 142); 1783: Gentziána (NclB. 345). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. — ~gyökér 1577 k.: Genciana gÿeokereth gr. (OrvK. 591/2); — N. gencián gyökér (ÚMTsz.). J: ’Gentiana sp.; tárnics’. A kígyótárnics (1.) és a sárga tárnics (2.) a tárnicsfélék családjába tartozó, azonos felépítés növények. A gencián a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’) átvétele. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. gentian; sp. genciana; fr. gentiane; ol. genziana. Melius adta a sárga tárnicsnak a genciána nevet, valószín leg nem ismert a növényre magyar népi elnevezést, így a lat. gentiana nevet vette át, amely a növényb l származó gyógyszertári nyersanyagot, a drogot jelentette. Melius így magyarázza a nevet: „Magyarúl is Gentiana neue” (Melius 142). Vö. encián, dancia, Gencius király füve. Mollay, Növénynevek 25–30.; TESz. encián a.; EWUng. encián a.; Marzell Gentiána a. Gencius király füve 1. 1578: Gentius Király f×ue (Melius 142); 1783: Gentius Király füve (NclB. 345); 1948: Gencius király füve (MagyGyógyn. 214). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 2. XVII. sz.: „Cruciata: Madelgeer: Keresztes fÔ, Likas ir, Gentius király fÔve, Szent László király fÔve” (NéNy. 1935. 172). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. A Gencius király füve elnevezés alapja a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’). A Gencius király füve Melius alkotása, a lat. szakny.-i Gentiana értelmezésével hozta létre, Melius így magyarázza: „Gentiana Gxrxg×l és Deákúl neue, az az, Gentius Király f×ue, mert Gentius Király lelte leg elxſÅer haſÅnát” (Melius 142). A növény „A nevét Dioskurides szerint Gentiustól

geny te

186

gerezdes

vagy Gentis-t l, Illiria királyától (élt Kr. e. a II. században) kapta, aki a pestis gyógyítására ajánlotta” (MagyGyógyn. 214). Melius a lat. szakny.-i Gentiana nevet lefordítja, s t értelmezi a latinul nem tudó és iskolázatlan, a mondát nem ismer olvasó számára. A magyar nép azonban nem fogadta be a Gencius királyról szóló mondát, a magyar nyelvben a Szent László királyról szóló legenda terjedt el, vö. a növény Szent László király füve elnevezésével. Mindkét uralkodó a pestis ellen egy Gentius-fajt ajánlott. A kígyótárnics (2.) Gencius király füve neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, hasonló felépítés növények, azonos családba (tárnicsfélék) tartoznak. Vö. gencián. Mollay, Növénynevek 29–30, 39. geny te 1998: geny te (Priszter 308); — N. H le, geny te, Asphodelus albus (Nyr. 30: 529); geny te, genyéte, geny te (Tsz.); kenyéte (Bot.Közl. 35: 278–83). J: ’Asphodelus sp.; aszfodélusz | Asphodelus albus; fehér aszfodélusz’. A geny te ismeretlen eredet , Rapaics szerint a növény a gumója nyálkatartalmáról — amit a cipészek, nyergesek, könyvköt k ragasztószerként használtak — kapta a geny te vagyis gennyeske nevet (Természet 1937. 67). Mollay Erzsébet szerint a növénynévnek a bizonytalan eredet gennyett melléknévb l való származtatása valószín tlen, mivel a növény szépséges. Kassai a geny tét a ken szóból magyarázza (Kassai 2: 273–274). Ez jelentéstanilag esetleg elképzelhet , hisz a ragasztóanyag általában valami kencefice. A kenyéte alak esetleg a német anyanyelv Kitaibel „svábos” átírásának köszönhet . Mollay, Növénynevek 69; TESz. genny a.; EWUng. genny a.
gereginye l. galagonya

gerely 1806: gerely (TESz. 232); 1807 e.: Gerely (Julow 264); 1807: Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium; gólyaorr’. — bakb z ~ 1807: bakb z Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. | rózsás ~ 1807: rózsás Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium sanguineum; piros gólyaorr’. A gerely ’Geranium’ nemzetségnév Dió-

szegi–Fazekas alkotása, a lat. Geranium szó eleji ger- részét -ly elemmel „értelmesítették”; a gerely valószín leg német eredet ; vö. kfn. gêrel ’hajítódárda’ (< az ófn., kfn. gêr(e) kicsinyít képz s származéka), a termések hosszú alakjára utal a név. A gerely növénynév nem lett köznyelvivé, a nemzetség hivatalos neve gólyaorr. A bakb z jelz magyarázata, hogy az egész növénynek kellemetlen szaga van. A rózsás jelz magyarázata, hogy a virág „szirmai nagyszép pirosak” (Magy. F vészk. 391). TESz. gerely a.; EWUng gerely a.; Nyr. 126: 304. — Ö: galamb~. gerentf 1. 1500 k.: De scabiosa: warfyw vel gerennth fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Scabiosa maior Matthioli: Var, vag, réh ellen valo fôrôztô fé, alii pesma, alii gerint fé, vocant (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Knautia arvensis; mezei varf ’. ▌ 2. 1500 k.: Celidonia: gerent f[ÿw] (Herb. a): RMGl. 255). J: ’Chelidonium majus; vérehulló fecskef ’. ▌ 3. 1792: „A májnak és lépnek keménysége ellen a gerény vagy gerents füvet szarvas nyelvel együtt f zd-meg borban” (Nedeliczi 86: NySz. I. 1082, 1083). J: ? ’Antirrhinum sp.; oroszlánszáj’. A gerentf ’mezei varf ’ (1.) mindkét adatának a szövegében a gerentf szinonimája a varf , ill. a var vagy rüh ellen való füröszt f (→ varf , → rühf ) (l. fent). Ennek a két adatnak az alapján feltehetjük, hogy a gerént ’var, fakadék’ jelentés , a ném. R. grint ~ grindt ~ grind ’ótvar, var, kosz’ átvétele, a szó eleji mássalhangzó-torlódást feloldották; vö. ném. R. grintwrtze, grindtkrut (Marzell Knautia arvensis [7] a.), Grindkraut (Melius 154). A vérehulló fecskef (2.) és az oroszlánszáj (3.) gerentf neve hasonlóság alapján keletkezhetett, a vérehulló fecskefüvet sebek gyógyítására használták, az oroszlánszáj azonosítása kétes. gerezdes 1. — piros ~ 1783: Piros Gerezdes (NclB. 391); 1791: Piros Gerezdes (Lumnitzer 265); 1807: piros gerézdes (Magy. F vészk. 362). J: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. ▌ 2. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Gerézdes (Magy. F vészk. 403). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. || tavaszi gerezdeske

gesztenye

187

gesztenye

Ö: ~tátika (→ tátika).

1783: TavaÐzi Gerezdeske (NclB. 400). J: ’ua.’. A gerezdes a laza fürtökben fejl d virágokra utal; vö. a szláv eredet gerezd els megjelenése: 1395 k.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj.: TESz. gerezd a.), jelentése: ’sz l fürt’. A gerézdeske a gerézd f névb l jött létre -s melléknévképz vel és -ke kicsinyít képz vel. A kerti oroszlánszáj (1.) és az odvas keltike (2.) gerezdes neve Benk alkotása, mindkét növénynek fürtszer virágzata van. A tavaszi jelz a növény virágzási idejére utal, a piros jelz a virág színére. TESz. gerézd a.; EWUng. gerézd a. —
gerezdeske l. gerezdes gerlice l. iglice

gesztenye 1. 1533: Geztxne (Murm.: TESz.); 1577 k.: GeÅtÿne (OrvK. 237); 1578: GeÐÅtenye (Melius 15); 1583: göztynye (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 128); 1595: Geztinye (Beythe 18); 1600 e.: geszt nye (TESz.); 1796: geszténye (TESz.); 1805: g(szt(nye (TESz.); 1948: Gesztenye, geszkinye (MagyGyógyn. 68); 1998: gesztenye (Priszter 328); — N. g(szk(nye, geszk(nye (MTsz.); gesztene, gesztinye, gesztinnye, kesztene (ÚMTSz.). J: ’Castanea sativa; szelíd gesztenye(fa)’. — édes ~ 1998: édes gesztenye (Priszter 328). J: ’ua.’. | jóféle ~ 1903: Jóféle gesztenye (Hoffmann–Wagner 195). J: ’ua.’. | szelíd ~ 1798: Ðzelid geÐztenye (Veszelszki 139); 1807: szelíd gesztenye (Magy. F vészk. 243). J: ’ua.’. | ~fa 1364: „Veniret ad duas arbores vnam videlicet Geztenyefa et aliam Rakatyafa” (OklSz.); 1595: geztinye fanak gr. (Beythe 18); 1783: Geſztenye fa (NclB. 424); 1998: gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. — édes ~fa 1998: édes gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. | szelíd ~ fa 1998: szelídgesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. ▌ 2. — ágas~ 1590: Thlaspi, Thlaspidion, Thlaspe: Agas gesztyene, vag, palacka fu (SzikszF.: RMGl.: 267). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. ▌ 3. — vízi~ 1595: vizi geztinye (Beythe 98a); 1775: Vizi geÐztenye (Csapó 268); 1783: Vizi-geÐztenye (NclB. 331). J: ’Trapa natans; csemegesulyom’. ▌ 4. 1807 e.: Gesztenye (Julow 258). J: ’Aesculus; vad-

gesztenye(fa)’. — vad~ 1783: Vad GeÐztenye (NclB. 361); 1791: Vad Gesztenye (Lumnitzer 156); 1998: vadgesztenye (Priszter 292). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér vad~ 1998: fehér vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~ 1998: közönséges vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. — vad~fa 1813: vad Gesztenyefa (Magy. F vészk. 2. 370); 1998: vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. — fehér vad~fa 1998: fehér vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~fa 1998: közönséges vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. A gesztenye bajor-osztrák eredet ; vö. baj.-osztr. R. kestene ’szelídgesztenye’; h. baj.-osztr. kesten ’szelíd- és vadgesztenye’. Az európai nyelvekben a gör. κάστανον ’gesztenyefa’, lat. castanea ’ua.’ révén terjedt el; vö. fr. châtaigne; ol. castagna; le. kasztan ’ua.’. Az idegen földr l származó, nálunk csak a XVI. századtól meghonosított közönséges vadgesztenye(fa) (4.) a nevét a nálunk shonos szelíd gesztenyér l (1.) kapta, termésének, levelének hasonlósága alapján; rendszertanilag pedig igen távol állnak egymástól. Diószegi–Fazekas ezt írja a vadgesztenyefáról: „Magvát nem jó megenni: a’ szelíd gesztenye más nem fánn terem” (Magy. F vészk. 243). A vad jelz a hazánkban shonos szelíd gesztenyét l különbözteti meg; a vadgesztenye Benk alkotása, a ném. Wildcaſtanie (NclB. 361) fordításával hozta létre, a növény mai hivatalos magyar elnevezése lett. A fehér jelz a virágok színére vonatkozik. A jóféle jelz valószín leg német hatásra keletkezett; vö. ném. Edelkastanie. Az édes jelz ang. mintára jött létre; vö. ang. sweet chestnut. Az ágas gesztenye ’mezei tarsóka’ (2.) névadás alapja hasonlóság, a mezei tarsóka felépítése a gesztenye virágjához hasonló, a növényen apró ágacskák találhatók, a végükön kerek lencseszer terméssel, mint a gesztenyén. A csemegesulyom (3.) vízigesztenye neve a ném. Waſſercaſtanie tükörfordítása. A névadás magyarázata, hogy a növény vízben él, a termések diószer ek, ízük pedig a gesztenye ízéhez hasonlít: „A’ levelei közÍl Juniusban holmi apró fejér virágotskák nfnek ki, a’

v. 1775: GeleÐzta-fü (Csapó 57). Szabó. A gímharaszt gím eleme a R. közönséges pásztortáska’. 370) nevet javasolja a R. Giliszta z (MagyGyógyn. Vö. — éplevel ~ 1903: Éplevel gímharaszt (Hoffmann–Wagner 20). 1798: Geleſzta (ellen-való) virág (Veszelszki 422).: ’egyfajta vérzést elállító f . A gesztenyebokrétafa összetett szó. az utótagra l. ott. A gilisztavirág korai adatai körülírásos nevek. tövises iglice’. réti harangláb’. Az adatok azonban egyértelm en azt mutatják. gilisztavarádics. F vészk. gilice l. geleſzta-f× (Lippay I: 74). gilisztaf 1590: Aquilegia: Gilizta fé gímharaszt 1948: Gimharaszt (MagyGyógyn. magyarázatát l. azokat kiÍzi” (Veszelszki 422). és R. TESz. a Capsella bursa-pastoris. szarvasnyelvpáfrány’. Diószegi– Fazekas alkotása. F vészk. Növénynevek 74. Wurmkraut ’féregf ’. és arra utal a TESz. 370) nevet javasolja a R. J: ’Dryopteris filix-mas. mivel a növény vérzéscsillapító hatású. közönséges vadgesztenye(fa)’. az utótag nemzetségnév. ném. EWUng. ízekre a’ geſztenyékkel igen meg-eggyezfk” (Veszelszki 427). 1664: Aquilegia Harang virág. vadgesztenyefa (→ gesztenye) és lógesztenye(fa) helyett. A gilisztavarádics összetett szó. hogy a növényt bélférgek ellen használták: „Borban.: RMGl. 2. szerint. gilisztavirág 1783: GeleÐzta (ellen való) virág (NclB. EWUng. Melius 372. A giliszta z népi név. giliszta z varádics’. 414). gímnyelv . lat. Wurmfarn ’féregpáfrány’ . A gezemice valószín leg ikerszó. melynek a jelentését az RMGl. iglice.: ’Capsella bursapastoris. neve sanguinaria. | XVI. gilisztavirág. giliszta z N. A névadás alapja. F vészk. — Ö: ló~.) lehet. nevének átvétele. alapja talán a geze-guza ’gizgaz’ (MTsz. Genaust hippocástanum a. 256). 1911: éplevelü gímharaszt (Cserey. 1998: gilisztavirág (Priszter 518). 2. közönséges pásztortáska’.gesztenyebokrétafa 188 gímharaszt mellyek helyén három ſzarú vízi fekete-diók következnek. 1798: GeleÐzta-fü (Veszelszki 67). giliszta z lúdláb l. sz. az el tagra l. A XVI. 465). Éder. A névalkotásra hatással lehetett a ném. Marzell Aquilegia vulgaris a. giliszta ki zésére is használták. varádics. gezemice 1500 k. a név Diószegi–Fazekas alkotása. TESz. végér l származó adatban. lúdláb gilisztavarádics 1807: giliszta Varádits (Magy.. erdei pajzsika’. mint pl. gesztenyebokrétafa 1807: Gesztenye Bokrétafa (Magy.. 33). J: ’Aquilegia vulgaris. J: ’Tanacetum vulgare. giliszta z varádics’. ökörgúzs. A gilisztaf a ném. Növényszótár 274). így határozza meg: ’egyfajta vérzést elállító f ’ (267). J: ’Ononis spinosa. Benk 70. F vészk. giliceökörgúzs 1798: Gelitze ökör-gú’s (Veszelszki 59). J: ’Aesculus hippocastanum. a gesztenye el tag a növény R.’. vagy téjben fftt leveleinek levét ha a’ geleſztásokkal gyakran itatják. 35). 267). a gezemice valószín leg szintén ’pásztortáska’ jelentés . sz. J: ’Asplenium scolopendrium. v. a növény felhasználását magyarázzák: giliszta ellen való virág. J: ’Tanacetum vulgare. gilisztavirág helyett. hogy a pásztortáska hasznavehetetlen. a gilice el tagra l. Vö. Marzell Aspidium filix-mas a. a növény hasonló szemléleten alapuló vérállatóf nevével.: Sanguinaria: gezemiche (De Herbis: RMGl. 243). magyarázatára l.: Bursa pastoris: gezemicze (CasGl. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gesztenye Bokrétafa (Magy. iglice (SzikszF. hogy a növényt bélférgek ki zésére használták. A bokrétafa utótag az Aesculus nemzetség elnevezése. A réti haranglábat gyógynövényként bélférgek. 267). A giliszta z elnevezés kialakulására hatással lehetett a R.. Wurmfarren. J: ’ua. Mollay. A giliceökörgúzs összetett szó. sz. a névadás alapja. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a giliszta Varádits (Magy. b): RMGl. J: 1500 k. 1948: éplevel gímharaszt (Halmai 74). hogy az 1500-as években a pásztortáska nagyon hasznos gyógynövény volt. XVI. Wurmkraut tükörfordítása.

. szarvasnyelvpáfrány’.) gólyaf neve népi név. gódirc gódirc 1807 e. Ö: cinadónia~. a héjakútmácsonya (4. glicoricia l.. F vészk. nehézszagú gólyaorr’. a gólyák érkezésekor gy jtik. 1798: Gym nyelvÍ-fÍ (Veszelszki 400). 12/4). a névadás magyarázatára l. Genaust Geránium a. 1807: Gódirtz (Magy. A gólyahagyma népi név. 8: 415). 124: 480. 528). | 1998: ’Caltha palustris. gliceriza.: Gólyahír (Julow 259). 1998: mocsári gólyahír (Priszter 322). J: ’Caltha palustris. kócsagorr. hogy a levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. csókaorrúf . Geranium (< gör. A gódirc Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Geranium. J: ’ua. hanem mélyen hasadtak). 328). J: ’Caltha palustris. gólahíradú (Csapody–Priszter.’. 1807: Gólyahír (Magy. || címnyelv f 1813: Tzímnyelv f (Magy. || gódavére N. gímpáfrány 1998: gímpáfrány (Priszter 308). talán a növény ném. v. gólyahagyma (ÚMTsz. N. J: ’Pelargonium odoratissimum. A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó citromillatú muskátli (1.gímnyelv 189 gólyahír el tagjának átvétele. szarvasnyelvpáfrány’. a növény páfrányféle. J: ’Dipsacus laciniatus. 394). a névadás alapja. gólyaf 1. 528). mocsári gólyahír’. Nyr. gímnyelv el tagjának átvétele. 1879: gólyaf (Nyr. J: ’Chelidonium. a R. ma nincs ilyen nemzetségnév’. — jószagú ~ 1775: JóÐzagú golya-fü (Csapó 263). ném. Goldwurz ’arany gyökér’ nevének elferdítésével keletkezett. J: ’ua. ez jut kifejezésre a hosszú cs r madarak nevével képzett növénynevekben. tudományos neve — amely szintén hosszú cs r madárról kapta nevét —. 296/38). gólya l. a gódavére népetimológiával jött létre. is hatással lehetett. vérehulló fecskef ’. 8: 95). vö. (OrvK. A haraszt utótag arra vonatkozik. Nyr.’. lat.). gólyaorr’. amelyben az es víz összegy lik. HirſchÅung (Csapó 249). A címnyelv f népetimológiával jött létre. A névadás alapja az. 2: 653).: Gódirtz (Julow 267). — éplevel ~ 1998: éplevel gímpáfrány (Priszter 308). XVI. ebb l a gólyák kiszedegetik az apró él lényeket. J: ’ua. hogy a növény levele lándzsás.. 1807: ’Caltha. 1998: gólyahír (Priszter 322). a Geranium-fajok egyéb madár + orr ’cs r’ összetétel neveit: gólyaorr. F vészk. A gólyacs r név magyarázata. citromillatú muskátli’. 68). gémorr. J: ’Geranium robertianum. J: ’Allium scorodoprasum. gímnyelv 1525 k. (OrvK. daruorrúf . Az éplevel jelz a növény ép szél .: Gÿm nÿelw (Ortus: RMGl. A gímnyelv tükörfordítás. ▌ 3. J: ’Asplenium scolopendrium. gólya f (ÚMTsz. F vészk.) gólyaf nevét valószín leg a gólyaorr ~ gólyaorrúf névb l vonták el. — jószagú ~ 1948: Jószagú gólyaf (MagyGyógyn. nyelv alakú. F vészk. A gímpáfrány a növény mai tudományos elnevezése. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. ▌ 4. 328). Gem nÿelwq fweth gr. gólyahír’. ép szél . géranos ’daru’). 2. a páfrány utótag magyarázó szerep . — mocsári ~ 1807: motsári Gólyahír (Magy. J: 1807 e. 151). esztragorr. kígyóhagyma’. MNövSz. J: ’Asplenium scolopendrium. nyelv alakú leveleire utal (a páfrányok levelei általában nem ép szél ek. Gódavére (MagyGyógyn. mocsári gólyahír’. 126: 314. gólyavirág gólyacs r 1894: gólyacs r (PallasLex.) gólyaf neve nyilván a növény mocsaras el fordulási helyére utal. gólyaorr. J: ’Chelidonium majus. a gím a R. — gímnyelv f 1577 k. A gólyacs r kialakulására a növény lat. J: ’ua.’. sz. mocsári gólyahír’.’. hogy a bibeszálak a virágban terméscs rré n nek ösz- sze. héjakútmácsonya’.: Gem Nÿelw fwet gr. magyarázata. 1783: Gym nyelvü fü (NclB. higviric gódavére l. vö. 312).) és a nehézszagú gólyaorr (3. 104). 430). hogy a növényt tavasszal. Hirschzunge tükörfordítása. A mocsári gólyahír (2. 126: 313.: gymnielw (De Herbis: RMGl. gólyahagyma N. gólyahír 1807 e. || gólyahíradó N. galambláb~orr gólyabors l. vö. ▌ 2. elnevezés szarvasnyelv f .

nemzetségnév. — nehézszagú ~ 1948: Nehézszagú gólyaorr (MagyGyógyn. J: 1583. amiben gyakran sok rovar. Nyr. || gólyakörömke N. hó-ſzámot. a gólya madárnév és a kút ’gödör. a növény virágzása megel zi a gólya tavaszi érkezését. ▌ 3. piros gólyaorr’. ’Dipsacus laciniatus. 126: 314). népi név./1448 k.’. 126: 314. ’gólyavirág’. EWUng. kányaköröm. — piros ~ 1998: piros gólyaorr (Priszter 384). 1595: Golya kxrxm (Beythe 88). a gólya el tag magyarázata talán az. 1998: gólyaorr (Priszter 383).gólyahúgytartóf 190 gólyaorr A gólyahír Diószegi–Fazekas alkotása. ÚMTsz. A gólyahúgytartóf ’erdei mácsonya’ Aachs (Ács) Mihály alkotása (MNy. 147). amelyek általában madárcs rhöz hasonlítják a termést. de a névalkotásra az idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek. esztragorr ’gólyaorr’ (els megjelenése: 1578) megfelel je. hogy a növény magasra nö: „Más-fél réfnyire fel-nf” (Veszelszki 79). TESz. A gólyahír összetett szó. Storchsblume.. gólyaorr’. F vészk. Nyr. Idegen nyelvi megfelel re vö. A gólyaláb népi név. 151).). a névadás alapja a fehér virágok körömre emlékeztet formája. Veszelszki alkotása. vizeletindításra használták: „Borban fftt gyökere’ leve vizelletet.. 2: 322). Nyr. J: ’Geranium robertianum. NyIrK. Nyr. . Vö. 34: 37).t l adatolható) jelentés . 126: 313. J: ’Geranium macrorrhizum. J: ’Geranium. vö. 126: 313. A gólyakút összetett szó. galamblábgólyaorr’.a. || gólyahúgyf 1798: Gólya-húgy-fÍnek gr. 1595: ’Geranium. 398). a növénynévben az orr utótag ’cs r’ (1372 u. gó²jahugy ’Dipsacus fullonum. gólya. apró csiga van. J: ’ua. hogy a levelek által alkotott kis tekn ben összegy lik a víz. || gólyahúgy 1807: Gólyahúgy (Magy. 2. Vö.. hernyó. vö. 2: 322). 1998: nehézszagú gólyaorr (Priszter 384). J: ’Robinia pseudacacia. 1783: Gólya-köröm (NclB. gólyaköröm 1583: golya koröm (Nyr. 126: 314. (Veszelszki 79). A gólyakörömke népi név. gólyaorrúf névb l elvonással. gójahúgy. A gólyaorr a R. gólyakút N. J: ’Dipsacus sylvestris. A gólyahúgyf ’fehér aszfodélusz’ többszörösen összetett szó. gólyakörömke (MagyGyógyn. A galamblábgólyaorr gólyaköröm elnevezése a termések hosszúkás. A névadás magyarázata. erdei mácsonya’. gólyahúgytartóf 1706: gólyahúgytartóf (MNy. magyarázata. 1775: Golya köröm (Csapó 107). gólyahír a. gólyaorr 1. A mai tudományos gólyaorr ’Geranium’ nemzetségnév létrejöhetett az esztragorr kihalt esztrag el tagjának helyettesítésével. a Geranium-fajok társneveivel. 373. gólyahúgynak gr. és rendszerint a gólyamadár megérkezését hirdeti. A gólyaköröm a gólya madárnév és az is- meretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. az utótag a köröm -ke kicsinyít képz s származéka. melyben az es víz összegy lik. a bizonytalan eredet gólya madárnév és az ismeretlen eredet hír ’friss értesülés valamir l’ összetétele. héjakút. és követ hajt” (Veszelszki 79). 1813: G[ólya] köröm (Magy. — N. 370). a névadás magyarázata. berki szell rózsa’. pl. nehézszagú gólyaorr’. takácsmácsonya + erdei mácsonya’ (ÚMTSz. A gólyahíradó ugyanezt a szemléletet tükrözi. fehér aszfodélusz’. hogy a növény tavasszal a legkorábban nyílik a víz partján. Storchblume R. F vészk. héjakútmácsonya’. gólyaláb (Gyógysz. gólyakút (Jávorka 1057). gólyaláb N. 122). J: ’Geranium sanguineum. a végén enyhén meghajló formájára utal. | 1813: ’Geranium columbinum. J: ’Anemone nemorosa. gólyacs r. hogy az ellentétes állású levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. hogy a növény gyökerét vesek elhajtásra. vagy a R. összetett szó. a névadás szemléleti alapja ennél az elnevezésnél a jelölt növények hosszú szára. ezt a gólya gy jtögetés közben gondosan kiszedegeti. a húgyf névadás alapja pedig az. amiben összegy lik a víz’ összetétele. J: ’Asphodelus albus. J: ’Dipsacus sylvestris. — illatos ~ 1998: illatos gólyaorr (Priszter 384). fehér akác’. A gólyahúgy elvonással keletkezett a gólyahúgytartóf névb l. erdei mácsonya’. ném. gólyaorr’. illatos gólyaorr’. ▌ 2.

50). A mocsári gólyahír (1. — N. Cartamus syluestis [!]. A golyva a lat. német mintára jöttek létre. J: ’Colchicum autumnale. a névadás magyarázatára l. 1798: Gordon (Veszelszki 136). gorika 1533: Gentiana: Gentzion: Goryka (Murm. A szó eleji m. 413). 1783: Gordon (NclB. J: ’Pelargonium odoratissimum. Gelyua ronto f×” (Melius 179a). ▌ 2. Kiſſebbic fxldi S×lf×nec” (Melius 179a–180).: RMGl. vadarticsóka’. gójavirág (ÚMTsz. — szagos ~ 1775: Szagos golya orru-fü (Csapó 263).. galamblábgólyaorr’. vel attractilis: Gordon. A névadás magyarázatára l. Scrophularia (< lat. gólyaorrúf 1. Az szi kikerics (2. mohar. tárnics’. TESz. cardon. 1775: Golyva-rontó-fü (Csapó 92).. Mariſcas. de herbis spinosis: boÿtorÿanokrol (gordonkorokrol figheket)” (SermDom. ▌ 2.) piros jelz jének magyarázata. Storchsschnabel. Ezért hiyác Scrophularia minornac. lat. A golyvarontóf Melius alkotása lat. ficaria. goryczka. 270). hogy a termés tavasszal jelenik meg. ol. TESz. arra utal. a német Storchenſchnabel (Csapó 263) fordítása. guzsaly. gárdo. torokduzzanat’) fordítása. Stinkender Storchschnabel. A gorika a Gentiana lutea ’sárga tárnics’ le.: RMGl. még gólyahír. vadarticsóka’. Vö. || gordon 1590: Arractylis vel cartamus: Gordon: alii. Melius a névadást így indokolja: „A gyxkere.) gólyavirág nevének magyarázata. 1948: gólyavirág (MagyGyógyn. 1813: Gólya virág (Magy. J: . hogy a növény kora tavasszal virágzik. A gólyaorrúf Csapó alkotása. 398). esztragorr. mintára: „Scrophularia minor. még esztragorr. 328). 1948: szagos gólyaorrf (MagyGyógyn. A gordon valószín leg olasz jövevényszó.: RMGl. Talán azért került ide. A névadás magyarázata. sanguineus ’véres. ſuccuſſa. pora. hogy golyvákat gyógyítottak a növénnyel. Csapó említi még a növény Eſzterag orra és Darú orru-fü (Csapó 263) neveit. 270).) nehézszagú és szagos jelz inek magyarázata. nyugati salátaboglárka’. carduus ’bogáncs. szi kikerics’. J: ’Gentiana sp. sanguineus (< lat. mert a növénynek nem volt megfelel magyar neve. mocsári gólyahír’. gácsér. J: ’ua. Genaust orr a. gójavirág (ÚMTsz. scr#fulae ’torokdagadás. még csicsiskoma. cardo. vö. 398). vö. ol. sáfrányszeklice’. J: ’Ranunculus ficaria subsp. ném. Strumas.) gólyavirág neve a ném. vö. az az. gordon1 a. 382). moſod gyakran. gordon — ~kóró 1456 k. hogy a virág színe élénkpiros. gαrdún. cardo. Genaust sanguinális a.’. ném. — szagos ~ 1783: Szagos Gólya-orru-fü (NclB. EWUng gordon1 a. 1775: Golya oru-fü (Csapó 107). k > g zöngésülésre vö. J: ’Carthamus tinctorius. nyilván ezek is hatással lehettek névadására. storks-bill. leuele. nyelvjárási gardXá. Storksblume tükörfordítása. J: ’gyomnövények fészekvirágzattal. Mollay. J: ’Caltha palustris. 270). Növénynevek 31–35. A névadás alapja a hosszú termés. — Ö: galambláb~.). goryza nevének átvétele.. nehézszagú gólyaorr’. a f magyarázó utótag. gólyaorr. Melius 179a–180. sülyf . Végs forrása a lat. 151). Marzell Geranium robertianum a. 1903: gólyavirág (Hoffmann–Wagner 73). J: ’Geranium columbinum. göcsgyök 1841: göcsgyök (Barra 354). l. mohar (SzikszF.e. daruorrúf .. A névadás magyarázatára l. F vészk.). 1783: Golyva rontó fü (NclB. a rontó magyarázó elem Melius növénynevében. az nagy Gelyuákat.. Nyr. orr a. 270. J: ’Geranium robertianum. els sorban vadsáfrány (Carthamus tinctorius)’.: „colligunt (zednek) … de tribulis ficus i. A nehézszagú gólyaorr (1. || golyvarontó 1798: Golyvarontó (Veszelszki 158).. vérvörös’ < lat. golyvarontóf 1578: Gelyua ronto f× (Melius 179a). hogy a növénynek er s illata van. gorzyczka. gólyavirág 1. Csapó így magyarázza: „A’ gyümöltsei ollyak mint egy hoſzſzú Darú vagy Golya orra” (Csapó 263). cardone ’bogáncs. citromillatú muskátli’. ▌ 3.gólyaorrúf 191 göcsgyök ang. RMGl. sanguis ’vér’). az az. 1783: Gólya-orru-fü (NclB. amikor a gólyák. 124: 480. vize. bogáncshoz hasonló terméssel. Marzell Colchicum autumnale a.. — N. A piros gólyaorr (2. S×lxket el ronttya ha vęle kxtxzed. az az.

Diószegi–Fazekas alkotása. Diószegi–Fazekas meg is jegyzi „A’ Tökt l és Ugorkától abbann külömböz. 1998: görögszéna (Priszter 526). F vészk. f#num ’széna’. A gönye bizonytalan eredet . TESz.-i Scrophularia (< lat. földitök nevet elutasítja.. büdös gönye’. amely állatfejhez hasonlítható. A névadás alapja. gömböst virág N. görvély a. vö. göcsös görvélyf ’. Graecus ’görög’) fordítása. amelyet valószín leg ’görög ember. 291).. EWUng. A göcsös jelz a lat. 1775: Görög széna (Csapó 108). gumi el tagja a fa sebzett törzséb l szivárgó gumiszer nyálkára utal. göcsös görvélyf ’. Vö. A gumiakácia összetett szó. A névadás alapja a növény gumósan megvastagodott gyökértörzsének alakja. ill. EWUng. foenum-graecum (< lat. 258). görbeszuka (MagyGyógyn. Idegen nyelvi megfelel re vö. kunkorodó száráról kaphatta nevét” (TESz. J: ’ua. ném. nodiflórus a. A gönye másik régi elnevezése a földitök (els megjelenése 1525 k. a névadás magyarázatára l. görögszéna 1578: Gxrxg ſÅéna (Melius 96a). torokduzzanat’) fordítása.. daganat. Genaust f##num-gr##cum a. bodza a. F vészk. | fekete ~ 1948: Fekete gönye (MagyGyógyn. 1610 k. ibolya’. . 1595: Gxrxg zena (Beythe 28a). acacia átvétele. foenum-graecum fordításával jött létre. vadszázszorszép’. az utótag a nemzetségnév. ’kutya n sténye. foenum-~ gumiakácia 1998: gumiakácia (Priszter 288). görvély a. J: ’Bellis perennis. hogy a növény a nyaki nyirokcsomók tuberkolózisának (torokgyík) gyógyítására alkalmazható. Vö. gumiakácia’. gömböst virág (MagyGyógyn. görögszéna’. 1998: göcsös görvélyf (Priszter 497). Vö. A gönye jelentése valószín leg ’sovány. A TESz. a lat. görbeszuka N. és Görögországban állatok etetésére használják. A gönye nemzetségnév ’Bryonia’. hogy a növény széna illatú. amelynek a göngyölít és családja is tagjai. A göcsgyök Barra alkotása. 294). varjúmogyoró. Graecus ’görög’. J: ’Bryonia. A görbeszuka népi név. a növény gyökerén található csomókra utal. gönye’. A növénynév f eleme magyarázó szerep . földitök (→ tök). 2. A névadás alapja talán a virág. J: ’ua. 1998: büdös gönye (Priszter 319).’. görög pap’-ként értelmeztek. bodza a. torokgyíkf .: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb.: Fenumgrecum: Gewreghpapfÿwe (Ortus: RMGl. görögpapfüve 1525 k.). 337). J: ’Bryonia alba. a szirmok t szer elhelyezkedése. a szuka utótag északi szláv eredet . a névadás alapja a virág formája. gönye — büdös ~ 1807: büdös Gfnye (Magy. F vészk. d): RMGl. A görögszéna a lat. satnya’ utalva arra. A görvély ’duzzanat. lat. hogy gyüm ltse gömböly ded bogyó” (Magy. helyette a büdös G nye (Magy. A gyök utótag elvonás a gyökér szóból.gömböst virág 192 gumiakácia ’Scrophularia nodosa. griechisch Heu. 256). gönye a. A büdös jelz a növény szagára. Idegen nyelvi megfelel re vö. | göcsös ~ 1948: Göcsös görvélyf (MagyGyógyn. szerint „kérdéses a ’földitök’ jelentés növénynév idetartozása” „a növény esetleg kapaszkodó. a görög el tag a lat. akácia.). TESz. görögszéna’. J: ’Trigonella foenum-graecum. A görögpapfüve egyedi elnevezés. J: ’Scrophularia nodosa. n#dus ’csomó’ fordításával jött létre. Genaust Scrophulária a. 179). nodosa < lat. szakny.’. amelynek alapján úgy vélték. A gömböst virág népi név. az utótagra l. 525). n#d#sus ’csomós’ < lat. J: ’Acacia senegal. Knodenkraut (Veszelszki 402).. hogy a növény és apró fekete bogyótermése a tökhöz hasonlítva nevetségesen kicsi.. J: ’Viola odorata. a nyaki nyirokmirigyek megduzzadással járó güm kóros megbetegedés’ el tag a lat. — ~bogyó 1807 e. n személy’ jelentés . lat. 391) elnevezést javasolja. J: ’Trigonella foenum-graecum. Diószegi Orvosi f vészkönyve a R. az el tag a göcs ’csomós’ f név. barnagyökér. a fekete jelz a bogyók színére utal.. 525). görvélyf — csomós ~ 1998: csomós görvélyf (Priszter 497). graecum l. scr#fulae ’torokdagadás. esetleg abba a hangfest eredet szócsaládba tartozik.: Gönyebogyó (Julow 266).

J: ’Colchicum autumnale.gumiarábikum 193 guzsalyül virág Farkas. guzsalyvirág l. 1798: Gúsály-ülf virág (Veszelszki 168). akácia a.’. A névadás magyarázata. ném. 50). 70*/2). arábiai facsipa (→ facsipa). vö. (OrvK. Vö. 360). 50). Márton. 349). LXXXIV. J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. fonni. A gumiarábikum összetett szó. 1578: Gummi Arabicummal gr. Növ. 1948: guzsalyvirág (MagyGyógyn. J: ’ua. akác a. J: ’ua. Marzell Colchicum autumnale a. Gummi arabicum átvétele. || guzsalyül 1948: guzsalyül (MagyGyógyn. guzsalyül ném. || guzsalyvirág 1903: guzsalyvirág (Hoffmann–Wagner 73). TESz. gumiarábikum 1577 k.’. (Melius 181). hogy a növény virágzásával (kés sszel) kezd dnek a hosszú téli esték. EWUng. mintára jöttek létre.: „elegÿch eoÅwe gummi arabicommal” gr. amikor az emberek leülnek sz ni. guzsalyvirág. 1948: Gummi arabicum (MagyGyógyn. ökör~ guzsaly l. arabmézga. giliceökör~. a lat. bába~ (NclB. 7: 50.. gúzs l.. eke~. szi kikerics’. A guzsalyül virág. Spinnblumme ’guzsalyvirág’ (Veszelszki 168). guzsalyül virág guzsalyül virág 1783: Gu’sály-ülö virág . Görög akácia a.

R. Vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. chamelea < lat. dwarf bay. J: ’Verbascum thapsus. laurus ’babér’) név alapján jött létre a ném. 1948: gyapjasf (Halmai 8). 1783: Gyapjú-fü (NclB. a R.fÍ (Veszelszki 238). A gyalog el tag azt fejezi ki. laureola (< lat.a.. A növény idegen nyelvi elnevezései a babérhoz való hasonlóság alapján keletkeztek. gyalogfeny 1450: „inter rubeta Gyalogfenyew vocata” (MNy. gyalogfeny boróka 1807: gyalogfeny Boróka (Magy. 1807: Gyapjúf (Magy. magyarázatára l. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. gyapjasf 1783: Gyapjas-fü (NclB. az olajfa magyarázata talán az. 1775: Gyapju-fü (Csapó 203).a. F vészk. földiolajfa (→ olajfa). J: ’Juniperus communis. || ~fa 1578: Gyalog fxnny× fa (Melius 9a). közönséges boróka’. A szöszös ökörfarkkóró (1. hogy a növény apró levélkéi molyhosak. chamaí ’földön’) fordítása. 427). 1798: Gyalog-Bozza (Veszelszki 194). Genaust Chamaeálo( a. Vö. 1998: gyalogbodza (Priszter 491).) gyapjúf neve a ném. A gyalogolajfa Melius alkotása. . gyalog. Vö. ne- könyve a gyalogfeny boróka nevet javasolja a R. J: ’Verbascum phlomoides. gyalogfeny . alacsonyabb’. gyalogfeny . 1798: Gyapjas. szöszös ökörfarkkóró’. hogy a közönséges boróka ’a rendes feny fajtáknál kisebb. Feldcypresse ’földi ciprus’. gyalogbodza. hogy a növény bogyói és keskeny levelei emlékeztetnek az olajfára. chamae. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. J: ’Antennaria dioica. Csapó 203) tükörfordítása.a. 339).< gör. Lorbeerkraut. boróka. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. ang. F vészk.’. 1903: gyapjasf (Hoffmann–Wagner 165).GY gyalogbodza 1783: Gyalog Bozza (NclB. a gyalogfeny el tag a növény R. ném.. 1578: Gyaptyu f× (Melius 146). lat. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. 415). J: ’Daphne mezereum. alacsonyabb’.alapszava si örökség a finnugor korból. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- TESz. 362). eredet gyapjú -s melléknévképz s származéka.a. szokásosnál kisebb. Wullkraut (Melius 146. EWUng. parlagi macskatalp’. gyapjúf 1.) és a molyhos ökörfarkkóró (2. az el tag megkülönböztet szerep . A gyalog származékszó. ’a rendesnél. EWUng. J: ’Sambucus ebulus. A növénynek ugyanerre a tulajdonságára utal az aprófeny (→ feny ) elnevezés is. 61: 486). A gyalogfeny boróka Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Juniperus communis. vö. 352). közönséges boróka’. ve. gyal. A gyapjasf el tagja az ótör. gyalog. az utótag nemzetségnév. farkashárs’. A növény hasonló szemléleten alapuló elnevezése a földibodza (→ bodza). gyalogbodza’. a bodzafától ’Sambucus nigra’ (bodza) különbözteti meg ezt a kisebb bodzafajtát. gyalogolajfa 1578: Gyalog olay fa (Melius 20a). 172). gyalog. 1798: Gyalog-fenyf (Veszelszki 265). 1783: Gyalog-fenyö (NclB. 1783: Gyalog Olaj-fa (NclB. gyalog. a névadás alapja. borsfeny helyett. 545). TESz. Chamelæa (Melius 20a) (< lat. molyhos ökörfarkkóró’. ▌ 2. jelentése ’földhöz közeli’. a gyalog el tag a lat. J: ’ua.

lándzsás útif ’. Csapó így jellemzi a molyhos ökörfarkkórót: „Levelei nagyok puhák. Az utótag magyarázatára l. Az utótagra l. J: 1577 k.’. J: ’Polygonatum odoratum. amelyen csomók találhatók. gyegenye. Melius alkotása. gyimbór (ÚMTSz.. hogy a növényb l láncot fonnak a gyerekek. gyomború (MagyGyógyn. MNövSz. gyoŒboru (ÚMTSz. zsenge’ jelentés . A gyík el tag azonos az állatnévvel. gyíklevelüf (MagyGyógyn.). az el tagot az indokolja. A gyep rózsa összetett szó. magyarázatára l. A gyengegyökér összetett szó. torok~f gyep bodza 1911: gyepü bodza (Cserey. 179). (Melius 88a). gyep a. láncf (Csapody–Priszter.’. 78). közönséges gyíkf ’. gyenge. gyomboru. hoſſzúkas. A gyermeklánc és a láncf elvonással keletkezett a gyermekláncf névb l.: RMGl. egy újnyi temérdek. 1578: gyekf×nec gr. A gyep bodza összetett szó. bútzkós. s t neveltek is bel le sövényt. gyíkf 1577 k. J: ’Rosa canina. 1590: prunella: szilua fé.. 1998: gyepürózsa (Priszter 483). 135). a névadás alapja. gyíkf ’. J: ’ua. vö. gyíklevel f N.’. mise~ gyík l. torokgyík a. gyomboló. || gyermeklánc 1798: Gyermek-lántz (Veszelszki 127).’. EWUng. A gyíklevel f népi név. fagyöngy’. gyertya l. er tlen’ jelentés . 1775: Gyik-fü (Csapó 281). .).. 1775: Gyenge gyökér (Csapó 236). gyombolyú. || láncf N. A növény felhasználásán alapul a toroköröme és a t zf elnevezés is. TESz. A névadás alapja. gyepár l. 257). a gyökér utótag a növény felhasználható részére utal. még gyep bodza. bodza. hogy a növény kora tavasszal bontja ki aprócska. hogy a bodza eleven sövényt alkotott vadon. gyep a.. árokpartokon. laciniata). EWUng. fekete bodza’. gyopár gyermekláncf 1783: Gyermek lántz-fü (NclB. gyep rózsa’. | 1775. A gyengegyökér növénynév a XIX. 295). 1998: gyíkf (Priszter 467). soktérd -gyökeresf . az el tag magyarázata valószín leg az. Növényszótár 266). a gyermek és a lánc ’egymásba kapcsolt karikákból álló eszköz’ összetétele. A névadás alapja. gek fé (SzikszF. a név magyarázata. A gyíkf a torokgyík (1489: ’Diphterie’) betegségnévb l elvonással keletkezett. gyomború. 331/13).gyengegyökér 195 gyimbor mindkét növény molyhos. TESz. 279). rózsa. akadály’. gyilkoló l. hogy a növényt a torok betegségeinek. J: ’ua. MagyGyógyn. J: ’Taraxacum officinale. bab~f gyilok l. vö. vag. pitypang’. EWUng. gyimbor 1948: gyimbor (MagyGyógyn. gyapjas. 410). hogy a tüskés vadrózsa eleven sövényt alkotott. J: ’Sambucus nigra. ibolya’. vagy Gyenge gy×kér vizzel” (PaxCorp. gyenge el tagja ’zsenge. pl. 78). 179. 154). J: ’ua. album. torokgyík a.: „Gÿkfwnek es SÅakat feÿw fwnek leweth fachÿard kÿ” (OrvK. Veszelszki is kiemeli a gyökér gyengeségét: „A’ gyökere fejér. — közönséges ~ 1998: közönséges gyíkf (Priszter 467). gyöngevirág (MagyGyógyn. 1783: Gyék-fü (NclB. J: ’Viscum album subsp. gyengevirág N. jegenye gyengegyökér 1690: „Az Himlxrxl … Az harmadik állapatban mikor varaÐodni kezd és Ðzárad:… s-moÐsák penig Bab-virág vizzel. „Az egész növény csillagsz rökt l sárgásan vagy szürkén molyhos” (Hoffmann–Wagner 38). gyegönye l. és erfs ſzagú” (Veszelszki 354). gyenge a. gyenge a. gyapjaſſak” (Csapó 203). gyep 1225: ’sövény. 1783: ’Prunella vulgaris. || gyomború N. (P. TESz. gyombolló. orvosi salamonpecsét’. 1998: gyermekláncf (Priszter 518). lila virágait. király~. 1578: ’Prunella sp. 291.. 390). a növény más elnevezésében is megjelenik állatnév betegség megnevezésére: békavarf . vulgaris + P. század elején elt nt nyelvünkb l. gyep rózsa 1948: Gyep rózsa (MagyGyógyn. A gyengevirág népi név. J: ’Plantago lanceolata. 1998: gyep bodza (Priszter 491). J: ’Viola odorata. torokgyík gyógyítására használták. méreg~ TESz. J: ’ua. EWUng. gyenge el tagja ’fiatal. A gyermekláncf összetett szó. hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak.

415). CC. szem~f (→ szemnek gyönyör sége). esetleg a növényben található fekete fest anyagra utal: „Ennek Lugjával a’ gyapjat ’s fonalat feketés Ðzinre változtattni lehet” (Csapó 106).) név hasonlóság alapján jött létre.: TESz. 368). gyepárvirág (Péntek–Szabó. A gyopár ótör.: Origanum: Fekethe Gÿopar (Ortus: RMGl. havasi gyopár (Péntek–Szabó. gyapár (Péntek– Szabó. türk yïpar. parlagi macskatalp’.) gyopár elnevezése népi név. A névadás alapja. Wilder Edelweiß ’vadgyopár’. ? gyapár (Péntek–Szabó.: ’Gnaphalium sp. 1783: Sárga Gyopár (NclB. | 1577. oszm. J: 1395 k. virágjára.: Origanum: Fekethe giopar (Herb. J: ’ua. borsos varjúháj’. Falsches Edelweiß ’hamisgyopár’. A közönséges szurokf (1. gyombolyú. N. 218). A kétlaki és a parlagi jelz k magyarázatára l.gyopár 196 gyopár A gyimbor és a gyombolyú népi nevek.’. tökösség~. mindent ~ f . | parlagi~ 1783: Parlagi Gyopár (NclB.: RMGl. J: ’Symphytum officinale. 1807: parlagi Gyopár (Magy. — fekete~f 1664: „Fekete gyopár f×vet” gr.: RMGl.) er s szagú f szernövény. yïpar.’.) gyopár neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a virágok hasonlóak. 279). a gyomború ’domború’ ennek továbbképzett alakja.2: RMGl. ▌ 5. a növény különféle fafajtákon él sködik. 279). sok apró gömböcske. gyimbor gyopár 1.. 1577 k. disznó~f . — fekete~ N. 132). a fekete nadályt nek érdesen sz rös. 468). hosszú szára és levele van. 279). J: ’Bellis perennis. sz rös levelei. a): RMGl. ujg. szív~.’. fekete jelz jének megkülönböztet szerepe van. 1525 k. ▌ 2. (Lippay 166). 1500 k. supinum’ stb. a növény felépítése a gyopárra ’Gnaphalium-fajok’ és a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztet. köszvényt ~ f (→ köszvényf ). mert a gyopár elnevezést már más jelentésben használták: Gnaphalium + Pseudognaphalium (erdei gyopár ’G.). ▌ 3. 279). A névadás alapja. 1590: Origanum. hogy a fagyöngy kidudorodás a fákon. N. 468). szakadást ~ f .). J: ’Sedum acre. J: ’ua. 42/17).). eredeti jelentése ’különféle er s szagú f szernövény’.’. Ember és növényvilág 203). — fekete~ 1470 k. 1520 k. var~f (→ varf ). 279). hosszú száron ül virágjai emlékeztetnek a gyopár és a havasigyopár levelére. — N. J: ’ua. gyopár | ? Origanum vulgare. eb~f (→ eb~pázsit). Feketegyopár (MagyGyógyn.: Origanum: fekethew gypaar (Növ. 1578: ’Origanum vulgare. orminium: Fekete gyopar (SzikszF.: RMGl. Idegen nyelvi megfelel re vö. Origanum: fekethe [gio]-par (Herb.’. ipar ’mosusz’). d): RMGl. 1807: fekete Gyopár (Magy. századtól a gyopár közönséges szurokf (1. 352).’. világ~ gyom l. sárga gyopár ’Helichrysum arenarium’ a sárga szín virágról). fekete nadályt ’. A fekete nadályt (4. a termése gyöngy alakú. A borsos varjúháj (2. A gyopár ’parlagi macskatalp’ (3. sylvaticum’. A 17. a vad- . fekete gyopár (ÚMTSz.) és a vadszázszorszép (5. J: ’Antennaria dioica. illat’. Ember és növényvilág 199). 279). A gyimbor a dombor ’kidudorodás’ (a domb f név -r képz s alakja) alakváltozata. gyapárvirág. — havasi~ N.: Origanum: feketegyopar (CasGl. 1578: Gyopár (Melius 115). — sárga~ 1583: sarga gyopar Sedum minus causticum (Clusius–Beythe 7a: BotTört. eredet (vö. | kétlaki~ 1807: kétlaki Gyopár (Magy. a): RMGl.: secat[us]: gyopar (BesztSzj. Ember és növényvilág 208). gyimbor gyógyító l. 279).: Fekete gÿoparth gr. rontást ~ f .: De origano: fekethe gyopar (StrassbGl. nyilvánvalóan azért. hogy a növény szürkés. „A’ gyapjat feketére feſtik vele” (Veszelszki 330). 1610 k. — ~virág N.’.) már nem adatolható herbáriumokból. vadszázszorszép’. J: ’ua. 1577: origanum: giapar (KolGl. közönséges szurokf ’. 1395 k. fal~ (→ falf ) gyomboló. J: ’ua. macskatalp. közönséges szurokf ’. csillag alakú virágai nyáron bogerny kben nyílnak. J: ’ua. mint a gyopárnak ’Gnaphalium-fajok’. ▌ 4. J: ’ua. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. hideglelést ~ f (→ hideglelés ellen való f ). F vészk. | hegyi~ 1903: hegyi gyopár (Hoffmann–Wagner 165). F vészk. F vészk. feltehet leg a növény lilás/kékes virágaira (vö. (OrvK. kígyómarást ~ f (→ mérges vad harapást ~ f ). gyoboru l. Ember és növényvilág 199). 279). gyomború l. yïpar ’mosusz. henye gyopár ’G. a növény sárga.

szarvas~f . elfordult gyöker f (→ elfordultf ). kígyó~ keser f (→ keser f ). szappan~ (→ szappanf ). — orvosi ~ 1841: orvosi.. F vészk. örmény~ (→ örvényf ). ▌ 2. DeutÐcher Ingwer tükörfordítása. a névadás magyarázata. anya~. Áron-~ (→ Áron szakálla). Szent János ~e. gingiber ’gyömbér’. kereszt~ (→ keresztf ). zingiber. 1783: Német gyömbér (NclB. F vészk. kénköves~. vér~. méreg~ (→ méregöl f ). barna~ (→ barnagyökér). fekete~. tajték~ (→ tajtékzóf ). keser ~f (→ keser gyökér). A foltos kontyvirág (1. pecsétes~ (→ pecsétesf ). zingiberi ’gyömbér’). az ismeretlen eredet gyök. gyömbér~ (→ gyömbéresgyökér). TESz. ábrahám~ (→ ábrahámfa). bécsisás~ (→ sás). szegf szagú~f (→ szegf szagúf ). farkasöl ~. angyal~. 47). ördögborda(~). madár~. J: ’Arum maculatum. hogy a növény gyökerét gyomorpanaszok gyógyítására használták. gyök l. keser ~.: TESz. hogy „Gyökere szagos. nadály(~). gyökint a.). sokszorosan elágazott’ jelentés . A névadás alapja. lat. gyopár a. gyökint a. 65: 136. és ehhez illesztette a -ke kicsinyít képz t. boszorkány~. 79). a’ matska szeret vele játszani” (Magy. vagy macska gyökönkének gr. macskagyökér’. hézag~. ember~. fa~f . — német~ 1775: Németgyömbér (Csapó 40). örvény~ (→ örvényf ). (Barra 192). 77). a névadás alapja. ▌ 3. menny~. J: ’Valeriana. k rontó~f (→ k rontóf ). elfordultf gyöker l. EWUng. F vészk. J: ’Asarum europaeum. sok~f (→ soktérd -gyökeresf ). farkas~.) németgyömbér neve a ném. Marzell Antennaria dioica a. fehér~f (→ fehérgyökér). fa~ paptöke (→ paptök). A gyökönke ’Valeriana’ nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. — vad~ 1948: N. A gyömbér ’Zingiber officinale. vö. 77). benedikta~ (→ benedekf ). MNy. pecsét~ (→ pecsétesf ). lat. k méz(~). tekert~ (→ tekertgyöker f ). A kés bbi herbáriumszerz k is a növény jellegzetesen elágazó gyökerét emelik ki. hasonlóan az ázsiai eredet f szergyömbér . galagonya~ (→ galanga). f szergyömbér’ latin eredet (vö. kivágott ~ f .: zinziberíuÅ: genber” (BesztSzj. farkashézag~. 77). Diószegi–Fazekas így magyarázza a névadást: „tövönn eggyfelöl dútzos. sokszorosan elágazott’ (Magy. alant~. SzófSz. 39: 359. A macskagyökönke macska el tagját a macskagyökér névb l vonták el. sokszorosan elágazó.. vadgyömbér (MagyGyógyn.). h. kereklevel kapotnyak’. kálmos(~).’. || macskagyökönke 1807: matska Gyökönke (Magy. kirágott ~ f (→ kivágott ~ f ). A foltos kontyvirág (1. J: ’Alpinia galanga. barna~. Veszelszki ezt írja a növényr l: „a’ gyökere egy újnyi vaſtag. mester~. üres~. MNy. kaporna(~). kígyó~. 77) igéb l elvonta a gyököntövet.t b l származik. hogy a növény gyökere s r . officinalis. így pl. 77) valószín leg ’meghajlítgatott. lyukacsos~ (→ lyukasgyöker f ). kígyóf (~). kígyó~f (→ kígyógyökér). galanga(~). a gyökkent ige ’fejét le-leejtve bóbiskol. F vészk. vagy meggyökönt” (Magy. F vészk. J: ’ua. karácsony~. császár~. lat. EWUng. vörös~ gyökere elfordult f l. édes~fa (→ édesgyökér). mogyoró~.. F vészk. fecske~ (→ fecskef ). 1948: németgyömbér (MagyGyógyn. kapotnyak(~). angyalédes~. gyömbér 1. foltos kontyvirág’. édes~. lyukacsos~f (→ lyukas~f ). gömböly ~ farkasalma (→ farkasalma). k ~. k. ugró~. 77). elharapott ~ f (→ kivágott gyöker f ). pirosító~. göcs~ gyökér l. sziámi gyömbér’. de ſok apró óldal ágai vannak” (Veszelszki 436). keresztes~ (→ keresztesf ). Diószegi–Fazekas a „meggyökönt” ’meghajlítgatott. dancia(~). vérhas~. angyélika(~). els megjelenése: 1395 k. ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit). szerencse~. derékszögben meghajlítgat’ (ÚMTsz. a sziámi gyömbér (2.) jelentésével. szegf ~ (→ szegf szagúf ). vad gyömbér (Jávorka 266). sárkány~. tekert~f gyökönke 1807: Gyökönke (Magy. gencián(~). — sziámi ~ 1998: sziámi gyömbér (Priszter 297). macskagyökér’.. 422). TESz. fehér~. J: ’Valeriana officinalis subsp.gyökönke 197 gyömbér százszorszép t rózsájából kiemelked kis levelek és virágok a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztetnek.. gyopár a. macska~. fest ~.. gyökkent a. A „meggyökönt” (Magy. 211–215. pirító~ (→ pirítóf ). angyalital~. gálánt~ (→ galanga).) és a kereklevel kapotnyak (3. gyenge~. gyopár a.) gyömbér neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.

gyöngyköles (MagyGyógyn. EWUng. J: ’Leonurus cardiaca..) vadgyömbér elnevezését a növénytani szakirodalom népi névként említi. 129). buckó a. 1590. az elnevezés valószín leg a lila gyöngyszer virágokra utal.. — Ö: eb~. erdei gyömbérgyökér’. gyömbér a. 861. gyengevirág gyöngy l. 1590: Lilium conuallium: Gyôngy virag (SzikszF. caryophyllata (< lat. szúrós gyöngyajak’. F vészk. A gyöngyajak valószín leg Diószegi–Fa- TESz. 1998: szúrós gyöngyajak (Priszter 412). az el tag a gyömbér ’Zingiber officinale.. hogy a fagyöngy a fákon él sködik.). EWUng. 1807. || gyömbérgyökér 1841: gyömbér gyökér (Barra 119). gyöngybuckuó (ÚMTsz). 1807: Gyöngyvirág (Magy. gyömbérgyökér l. kidudorodás’ magyarázata. fa~ zekas gyöngyhím nemzetségnevének mintájára jött létre. májusi gyöngyvirág’. | közönséges gyömbérgyökér 1948: Közönséges gyömbérgyökér (MagyGyógyn. F vészk. gyöngyhím 1807: Gyöngyhím (Magy.. gyömbéresgyökér gyöngevirág l.) a gyömbérfélékhez tartozik. a gyöktörzs a f szergyömbér ’Zingiber officinale’ gyökeréhez hasonlóan hasznosítható. A gyömbéresgyökér magyar alkotás. J: 1545. 1998: . A gyömbéresgyökér latin eredet . A szúrós jelz re l. a sziámi jelz arra vonatkozik. UEWb. — erdei gyömbérgyökér 1998: erdei gyömbérgyökér (Priszter 384). hogy „tséſzéje ſzúrós” (Magy. gyönggyel kivarrt minta’ öszszetétele. TESz. A kereklevel kapotnyak (3. J: ’Geum urbanum. Marzell Geum urbanum a. 1807 e. 376). 1775.: Gyöngyvirág (Julow 258). (Melius 138). 1798: Gyömbéres gyökér (Veszelszki 138). buckó a. album. az ótörök eredet gyöngy és az ugor eredet köles összetétele. erdei gyömbérgyökér’. a név magyarázata. UEWb. f szeres illata. hogy a szegf szeg és a gyömbér is nagyon illatos. 1998: gyöngyvirág (Priszter 342). Genaust Caryophýllus a. A szúrós jelz magyarázata. 218). F vészk. 232). lat. — N. a gyömbérgyökér elvonással keletkezett a gyömbéresgyökérb l. 11.: RMGl. A sziámi gyömbér (2. gy(ngyvirág (MTsz. összetett szó.’.’. 78). gyöngybuckó (MagyGyógyn. A gyöngybuckó ’gyöngycsomó’ népi név. gyöngyajak. J: ’Leonurus. gyöngyajak’. f szergyömbér’ -s melléknévképz s származéka. Ember és növényvilág 222). caryophyllon ’f szernövény: szegf szeg’) nevének mintájára jött létre. A gyöngyköles népi név. hogy a gyöktörzs gumói összen nek. lat. hím2. — szúrós ~ 1807: szúrós Gyöngyhím (Magy. J: ’ua. szúrós gyöngyajak’. J: ’Geum urbanum. TESz. gyöngyköles N. 351). a R. Növényszótár 132). J: ’Viscum album subsp. az ótörök eredet gyöngy és a hím ’hímzés. gyöngyajak’. hogy a növény „Porhonjainn üvegenn által ſzép apró gyöngyök látszanak” (Magy. 1545: Uöttem göng uiragot mind fazekastol” (TESz. | 1807 e. 1998: közönséges gyömbérgyökér (Priszter 384). a növény illatos gyökerére utal az elnevezés. gyömbéresgyökér 1783: Gyömbéres-gyökér (NclB. Diószegi– Fazekas alkotása. 1578: Gyxngy virágnac gr.gyömbéresgyökér 198 gyöngyvirág ’Zingiber officinale’ gyökeréhez. 775). A névalkotás talán a növény R. J: ’Leonurus cardiaca. fekete nadályt ’. gyöngyajak 1911: Gyöngyajak (Cserey. gyömbér a. hím utótagot ajakra cserélték. 351). szúrós gyöngyhím (→ gyöngyajak). 1775: Gyöngy virág (Csapó 108). A gyöngyhím nemzetségnév. a névadás alapja a növény er s. J: ’Leonurus. névadásuk alapja. — szúrós ~ 1903: Szúrós gyöngyajak (Hoffmann–Wagner 119). Vö. F vészk. 351). a gyömbérrel adták vissza. gyöngybuckó N. gyöngyvirág (Péntek–Szabó. el tagja a termés formájára utal. A R.). gyöngyvirág 1. fagyöngy’. J: ’ua. a buckó ’csomó. 1998: ’Convallaria majalis. F vészk. az ajak az uráli eredet aj ’nyílás’ szóból -k kicsinyít képz vel jött létre. 1578. 1998: gyömbérgyökér (Priszter 384). caryophyllata ’f szernövény: szegf szeg’ jelentését más f szernövénnyel. J: ’Symphytum officinale. 351).

hogy a növényt lázcsillapításra használták. közönséges gyujtoványf ’. fehér gyöngyvirág (Péntek–Szabó. 362). polygonatos ’sok csomós’) mintájára alkották. Ember és növényvilág 222). közönséges gyujtoványf ’. F vészk. J: ’ua. 271). 1998: májusi gyöngyvirág (Priszter 342). J: ’Linaria vulgaris.) sokbötyk gyöngyvirág elnevezése Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. magyarázatára l. A gyöngyvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. szemnek ~ györgyike l.’. gyöngyvirág a. J: ’Convallaria majalis. gyöngyvirág’. isten~ TESz. jövötény gyümölcs l. orvosi salamonpecsét’. J: ’ua. szent~ (→ szentgyörgyvirág) gy tény.. amelyet Diószegi és Fazekas rossznak ítélt. gy jtény. 33: 178). 1783: Gyujtován-fü (NclB. Vö. jövötény gy r f — mezei veres ~ 1798: Mezei veres gyürÍ-fÍ (Veszelszki 170). F vészk. szamár~. | májusi ~ 1807: májusi Gyöngyvirág (Magy. A névadás magyarázata. a’ mellyekbfl egy borsónyi fekete bogyók leſznek” (Veszelszki 354). májusi gyöngyvirág’. TESz. 282) elnevezést javasolják. 1783: Veres gyürüfü (NclB. a’ levelek a’ ſzárokon egy más utánn állanak és azok’ elején két-két tfltsér-forma fejér virágok függnek.-i Polygonatum (< lat. gyövötény l. J: ’Polygonatum odoratum. a gy r el tag csuvasos török eredet . 1791: Gyujtován-fü (Lumnitzer 265). az el tagra l. gyöngyvirág a. gyujtoványf a. ótör. J: ’Linaria vulgaris. len. Diószegi– Fazekas a Gyöngyvirág nemzetségnév elé a növény gyökerén található jellegzetes csomókra utaló sokbötykÍ megkülönböztet jelz t illesztette.) összetett szó. lázas betegség’ (1531-t l adatolható). 282). a gyujtovány a gyújt ige -vány képz s származéka. A gy r f hasonlóságon alapuló . J: ’Linaria vulgaris. fehér ~ eperfa (→ eper). A gyujtoványf összetett szó. A gyujtoványpinty Diószegi–Fazekas alkotása. ném. J: ’ua. gyönyör sége l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 391).). a gyujtovány el tag a gyujtoványf növénynévb l elvonással jött létre. F vészk. kaláris forma ~ f (→ kalárisf ) gyümölcse l. gyujtoványf . soktérd -gyökeresf . A növény gyöngyvirághoz hasonlatos levelér l és virágjáról Veszelszki is megemlékezik: „a’ levelei majd igen olIyak mint a’ gyöngyvirágé. Maiblume. 1807: Gyújtován (Magy.’. 1998: közönséges gyújtoványf (Priszter 416).’. gy jtvény l. Maililie. 53). ezt a lat. | veres ~ 1775: Veres gyürü-fü (Csapó 13). J: ’ua.gyujtoványf 199 gy z l. — fehér ~ N. 1998: gyújtoványf (Priszter 416). gyöv f . aranyvessz ’. magyarázatára l. — közönséges ~ (Magy1948: Közönséges gyujtoványf Gyógyn. Barra alkotása. gyujtoványf a. J: ’ua. J: ’Solidago virgaurea. közönséges gyujtoványf ’. és elutasított. 1798: Gyújtovány-fÍ (Veszelszki 278). az utótagra l. szakny. pinty . gyujtoványlen 1841: gyujtovány lenünek gr. méreg~f gy r f ’Convallaria. fehér gyöngyhöz hasonló virágaira utal. Az orvosi salamonpecsét (2. ▌ 2. EWUng. F vészk. — sokbütyk -~ 1807: sokbötykÍ Gyöngyvirág (Magy. F vészk. de a salamonpecsét elnevezés. 1903: gyujtoványpinty (Hoffmann–Wagner 128). (Barra 353).. 232). gyujtoványf 1649: Gyujtovány f (MNy. || gyujtovány 1793: Gyulytovány (Földi 52). soktérd salamonpecsét (→ salamonpecsét).’. 362). 416). A májusi jelz a növény virágzási idejére vonatkozik. A Magyar f vészkönyv szerz i — hasonlóság alapján — nemzetségnévként a Gyöngyvirág ’Convallaria’ (Magy. Maiglöckchen. May lily. | vad~ 1948: vadgyöngyvirág (MagyGyógyn. gyujtovány. ang. eredet gyöngy el tagja illatos. A gy r f hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. mivel a növény a gyöngyvirághoz hasonlít. fajnév. jelentése ’hideglelés. fehér ~ szederfa (→ szeder). A gy r (bokor) ’f ként juhar vagy somcserje’ els megjelenése 1268: Gyrowbukur (OklSz. Az utótag nemzetségnév. A sokbötyk gyöngyvirág — Diószegi és Fazekas alkotása — nem maradt fenn. EWUng. a magyarba *Qürük alakban kerülhetett. a növény ma is használatos hivatalos elnevezése lett. gyujtoványpinty 1807: Gyújtován Pintyf (Magy.’.

gy sz virág 1. 257). 1807. Marzell Digitalis purpurea a. | pettyegetett ~ 1998: pettyegetett gy sz virág (Priszter 359). ném. piros gy sz virág’. A gy sz f a lat. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76). digit#le ’gy sz ’ < lat. J: ’ua. hogy a virágok kocsánya és csészéje fehéren sz rözött. a pettyegetett jelz pedig a virág belsejében lév pettyes pártatorokra. 1775: ’Digitalis sp.gy r virág 200 gy sz virág névátvitellel keletkezett. 1998: gy sz virág (Priszter 359). Idegen nyelvi megfelel re vö. gy r virág 1578: Gy×rx virág (Melius 71a). A gy sz virág Lippay alkotása a lat. F vészk. 277). J: ’ua. — gyapjas ~ 1948: Gyapjas gy sz virág (MagyGyógyn.. 1775: GyüÐzü-fü (Csapó 110).) gyapjas jelz jének magyarázata.) Digitalis-fajok. J: ’Digitalis purpurea. 1775: Gyürü virág (Csapó 291). || gy sz — piros ~ 1841: piros Gyüsz (Barra 357). piros gy sz virág’. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). 1775: Gyüszü virág (Csapó 110). A piros gy sz virág (1. 1998: gyapjas gy sz virág (Priszter 359). digitális (vulg. | 1590. gyapjas gy sz virág’. 1590: Digitalis: Vii fé.: Gy sz virág (Julow 263). Ringelblumen tükörfordítása. TESz. A pettyegetett jelz magyarázatára l. 1807 e. | piros ~ 1841: piros gyüszüvirág (Barra 354). . — kerti ~ 1841: kerti gyüszüvirág (Barra 354).. A gyapjas gy sz virág (2. J: ’Digitalis lanata. J: ’ua.. vö. a ném. 1998: piros gy sz virág (Priszter 359). A piros gy sz virág (1. lat. 1783: Gyürü (magú) virág (NclB. tehát a növények felépítése hasonló. gy r 1 a. ang.) és a gyapjas gy sz virág (2. digit#le ’gy sz ’ < lat. Névadására nyilván hatással volt a növény gy sz f elnevezése. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával hozta létre. Digitalis lanata a.’. 1664: Digítalis „Gy×ſz× virág. J: ’Calendula officinalis. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76).’. gy sz f 1578: Gy×ſÅx f× „à ſarga és verhenyegxs virági” (Melius 51). valószín leg az aranyvessz hosszú szára és a sárgás virágzat emlékeztet a somcserjére. gy sz virág’. 1775: ’Digitalis sp. woolly ’gyapjas’ foxglove. EWUng. A jelz valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. gy sz virág’. digitális (vulg. ujjasf helyett. azonos nemzetséghez tartoznak. A névadás alapja.. A névadás alapja a gy r szer termés. gy sz virág’.’.. 1807: GyÍszÍvirág (Magy. 1998: ’Digita- lis. J: 1578: ’Digitalis purpurea. J: 1664. Genaust Digitális a. lat. A gy sz növénynevet Barra a gy sz virág névb l vonta el. Fingerhut. orvosi körömvirág’. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a gy sz virág nevet javasolja a R.. gy r 1 a. és virág magyarázó utótaggal látta el.) piros jelz je a virág színére utal. A gy r virág Melius alkotása. ném.: RMGl. hogy a virágok gy sz höz hasonlítanak: „Gy×ſz× virág. 420). ▌ 2. | 1807 e. 363). digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával keletkezett. vel gyézô fé (SzikszF. wolliger Fingerhut. Genaust Digitális a.

J: ’ua. csóka~. J: ’Allium schoenoprasum. salotta~. | vörös~ 1525 k. 1998: habzóf (Priszter 492).’.) vadhagyma nevének alapja.: RMGl. pirihagyma (Péntek– Szabó. mogyoró~. — keser ~ 1903: Keser -. 1583: hagyma (Clusius–Beythe 3a: BotTört.. 226). vagy pázsíthagyma (Hoffmann–Wagner 70). Marzell Allium schoenoprasum a.’. pirít is idetartozik. TESz. A vöröshagyma (1. 289). J: ’ua. 1998: hagyma (Priszter 295). — magvas ~ 1807: magvas Hagyma (Magy.: Affodillus: wadhagÿma (Ortus: RMGl. F vészk. még vadfokhagyma (→ fokhagyma).. esetleg nomenverbum t lehetett. hágó l. UEWb. — piri~ N. 1998: vöröshagyma (Priszter 295). F vészk. 372).(Beythe 47). gólya~. eredetileg a sülés folyamatát kísér pattogás hangját elevenítette meg. A pirihagyma el tagja (piri-) szintén a pirosas-barnás hagymalevelekre utal. A habzóf az uráli eredet hab -z igeképz s és -ó melléknévképz s alakja. A ágas aszfodélusz (2. ▌ 2. az igen korai pir ~ p(r ~ pör ~ por t b l származik.: weres hagma (Herb c): RMGl. Ember és növényvilág 200). a növény R. 1405 k. A névadás magyarázatára l. | sárga~ N. medve~. | pázsit~ 1903: pázsíthagyma (Hoffmann– Wagner 70). J: ’Saponaria officinalis. J: ’ua. hagyma a. — vad~ 1525 k.’. J: ’ua. 126).’. J: ’Asphodelus ramosus. | metél ~ 1590: porrum sectiuum: Metelô hagyma (SzikszF. v(r(shagyma.’. l. 2.. fok~. ▌ 3. a finnugor alapalak *koćm‹ vagy kaćm‹ lehetett. neve porrum sectile (< lat. lat. tajtékzóf mintájára jött létre. 226). A keser jelz megkülönböztet szerep .: RMGl. — Ö: burgonya~. J: ’Allium cepa. hagyma a. v9r9shagyma.. sárgahagyma (Péntek–Szabó. mintára jött létre. Ember és növényvilág 200). vöröshagyma (Pén9 tek–Szabó. J: ’ua.: Cepe: weres hagÿma (Ortus: RMGl. a hagymt finnugor kori örökség. UEWb. Ember és növényvilág 200). 289).) vörös és sárga jelz jét a gumó küls száraz vöröses-barnás hagymaleveleir l kapta. kígyóhagyma’. F vészk. . 91). J: ’Allium scorodoprasum. 1590: Hastula regia alias asphodelus: Vad saphrany. idegen nyelvi megfelel re vö. 604).. ▌ 4. pirul. 289). Növényszótár 10). 1540 k. 289). végs soron a piros.: cepe: hagma (BesztSzj.’. | török~ 1813: Török H[agyma] (Magy. 1807: metél Hagyma (Magy. Graslauch (Veszelszki 147) ’f hagyma’. póré~. vad hagyma (SzikszF. A kígyóhagyma (4.: cepe: hagma (SchlSzj. pirít a.. A habzóf a R. szappanf ’. tajtékzóf . posz~. a szóvégi a valószín leg képz . A hagyma származékszó lehet. sectilis ’metszett’). hogy a gyökér a hagymáéhoz hasonló. piros a. F vészk. pár~. J: ’ua.: RMGl. 225). EWUng. 289).) lat.H habzóf 1948: habzóf (MagyGyógyn.) magvas jelz je a fokhagymaszer gerezdekre utal: „Gerézdjeir l a’ héjja könnyenn lekoppad” (Magy.: RMGl. varjú~ hagyma 1. A metél hagyma (3. 289). sás~. 1998: metél hagyma (Priszter 295). vöröshagyma’. 164. piros a. A pázsithagyma elnevezés alapja nyilván a növény f szer levele. 203. 1395 k. 1664: Porrum ſectile Metélló-hagyma (Lippay II: 146). 1595: vxrxs hagymanak gr. metél hagyma’. 1911: pázsit hagyma (Cserey. ném. ágas aszfodélusz’. pirít a. — N. kígyó~.

Vö. A haloványka valószín leg Wagner alkotása. hogy a termés halálfejre emlékeztet. árvalány~. hagymaszagu-f (Péntek–Szabó. J: ’Misopates orontium. A hagymalapu összetett szó. A hagymaszagú kányazsombor hagymázf neve származhat a hagymáz ’lázas betegség’ betegségnévb l. haloványka hagymalapu 1903: hagymalapú (Hoffmann–Wagner 138). hálóf (MagyGyógyn. az el tag az uráli eredet hal -ál képz s származéka. EWUng haj a. (Barra 424). tiszafa’.hagymalapu 202 f . J: ’Alliaria petiolata. bolha~ (→ bolhaf ) halálfa 1841: halálfának gr. áldottf . üres. A hajasf Melius alkotása. 1903: hagymázf (Hoffmann– Wagner 138). fokhagymaszagúf . az utótagra l. Marzell Calendula officinalis a. J: ’Plantago lanceolata. az el tagra l. 119. A hagymaszagúf népi név. A hagymás el tag a hagyma -s melléknévképz s származéka. közönséges aggóf ’. lapu. A halálfa összetett szó. J: ’Taxus baccata. hal a. 416). hogy a növény jellegzetesen hosszanti erezet . a név magyarázata. Ember és növényvilág 200). fokhagymaszagúf . él ~f hajasf 1578: haias f× (Melius 82). még novemberben. UEWb. Todtenköpfel fordítása. fokhagymaszagúf . a lapuk megdörzsölve fokhagymaillatúak. áldott bárcs’. Vö. J: ’Alliaria petiolata. A halálfejecske tükörfordítás.. ném. Vénusz asszony vénusz~. A névadás magyarázata. hogy a zsenge növényi részek. Vö. A hagymaszagú kányazsomborral els sorban sebeket kezeltek. J: ’Calendula officinalis. a névadás alapja. TESz. hogy a növénynek fehér bóbitájú kaszattermése van. J: ’Alliaria petiolata. A hálóf népi név. 1783: Hajas-fü (NclB. hogy a növénynek hagymára emlékeztet illata van. 322). UEWb. a nagyobb levelek. alapja a növény kés i virágzási ideje. Vö. a háló uráli örökség. J: ’Senecio vulgaris. Totenblume. orvosi körömvirág’. jeken a’ hajak” (Veszelszki 407). fr. 1948: hagymalapu (Halmai 7). Az elnevezés magyarázata. vö. de lázcsillapításra is használtak. A névadás magyarázata. Mollay. hagymázf 1798: Hagymáz-fÍ (Veszelszki 36). benedictus fordítása. haj a. hal a. hagyma. EWUng. hagymaszagú kányazsombor’. 120. vetési oroszlánszáj’. 1775: Hájas-fü (Csapó 229). halok l.. Az áldott jelz a lat. a halottak napján is virágzik. halálvirág N. az el tag az ugor eredet haj ’a koponya sz rzete’ -s melléknévképz s származéka. a’ mellynek ágos-bogas tetején a’ sárga gombos virágok Ílnek. halálvirág (MagyGyógyn. hajtó l. haló l. A halálvirág népi elnevezés. fokhagymaszagúf . barnás. hagymaszagú kányazsombor’. hagymaszagú kányazsombor’. hagymaszagúf N. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hagymásf 1948: hagymásf (Halmai 7). élek~ haloványka — áldott ~ 1903: Áldott haloványka (Hoffmann–Wagner 170). hagymaszagú kányazsombor’. a névadás magyarázatára l. mellyek fſz-felé ſzínte úgy meg-fſzÍlnek mint a’ meg-aggott öreg fe- hálóf N. a ném. lándzsás útif ’. halálfejecske 1998: halálfejecske (Priszter 429). J: ’Cnicus benedictus. has~kökényfa (→ kökény) halál l. A névadás szemléleti háttere. Veszelszki így magyarázza: „a’ korója gömbölyÍ. A haloványka az uráli eredet hal. hogy a tiszafa minden növényi része mérgez anyagot tartalmaz. szöszösTESz. egyedi adat. Priszter 429. J: ’Alliaria petiolata. -ván névszóképz -bokorral és -ka kicsinyít képz vel jött létre. amely a melegvér állatok szívm ködését és légzését bénítja: „a’ tiszafát mérges hatása miatt halálfának nevezték” (Barra 424). UEWb. fleur de mort. haj l..’megsz nik élni’ igéb l vány-. Wagner .. Növénynevek 80. 854. vénusz~páfrány ~a. 279). de a hagyma népetimológiás hatása is érvényesülhetett létrejöttében: a növénynek hagymaszaga van.

A névadás alapja. és az EWUng.. volvere ’csavar’). J: ’ua.-i nux-vomica (lat.. ördög~f (→ ördögharaptaf ) harang l. sztrichninfa’. A hályogf népi elnevezés. Az utótag mezetségnév. A vadrepce bokros felépítése. még csodamag. és szinte megfojtja azokat. — vereshólyag N. hólyag a. a termés hólyagszer burkára utal. Csapó hangaf ’vadrepce’ (2. vel. csarab’.: TESz.’. ném. cámoly. Genaust volúbilis a. halvány a. || hánytatócserje 1998: hánytatócserje (Priszter 514). — veres~ 1525 k. réti harangláb’. rep-csény~. 397). EWUng.. szakny. — ~f 1775: Hanga-fü (Csapó 194). veres hólyag (MagyGyógyn. nux ’dió’. 1783: Hanga-fü (NclB. A hánytatófa ~ hánytatócserje idegen nyelvi minták alapján jött létre. az el tagra l. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a harangcámoly nevet javasolja a R. 1798: Hanga-fa (Veszelszki 206).. 121. 257). ném. halyag a. ill. 30). szerint ismeretlen eredet . — ~fa 1783: Hanga-fa (NclB..: Hanga (Julow 258). a cserje. fa magyarázó utótag.) hólyag utótagja szintén ismeretlen eredet . szulák’.szóból származik. kakas~ harangcámoly 1807: harang Tzámoly (Magy. hangarepcsény 1903: hangarepcsény (Hoffmann–Wagner 139). A vereshalyag ’zsidócseresznye’ (1. a -g névszóképz . TESz. J: ’Strychnos nuxvomica. vag folyo fé (SzikszF.. 220. lat.). hánytatófa 1966: hánytatófa (Csapody– Priszter. 1807 e. halyag a.: ’Calluna sp. hogy a bokor vagy kisebb fa nagyságú növényt hánytatásra használták. hogy a növény rácsavarodik más növényekre.: RMGl. 1807 e. A vereshólyag ’bolondító beléndek’ (2.. TESz. Idegen nyelvi megfelel re vö. harangvirág elnevezéséb l vonták el. EWUng. hogy az erdei gyömbérgyökeret különféle szembetegségek gyógyítására használták. a névadás magyarázatára l. J: ’ua. Jávorka 973). sz. erre utal a veres jelz . haragf 1590: Volubilis. fr. 318). magyarázatára l.: Alkekengi: wereshalyag vel papmonya (Ortus: RMGl.) neve német mintára jött létre.. conuoluulus: Harag fé. 2: 36). Marzell Convolvulus arvensis a.: maledict[us] homo. J: ’Geum urbanum. Noix vomiques (Márton. vö. vadrepce’. Növ. UEWb. F vészk. 129).halyag 203 harangcámoly alkotta talán utalva arra. Besewinde ’böse Winde’. TESz. a ganga mássalhangzó-hasonulással keletkezett.. ganga (MNyTK. 119. hogy a növény fészkének bels pikkelyei pókhálósak. az el tagot a növény R. bolondító beléndek’. erit eni[m] qu[asi] mirice in deferto: hanga (JászGl. repcsény. ném. vékony levélkéi emlékeztetnek a csa- rabra. EWUng. A névadásra esetleg hatással lehetett a lat.. volūbilis ’változékony’ < lat. J: ’Sinapis arvensis.) halyag eleme a TESz.. a hályog ’különféle szembetegségek neve’ el tag a finnugor eredet hály -g kicsinyít képz s származéka. hólyag a. 74. Genaust nux-vómica a.’. gamóvirág . isten~. Idegen nyelvi megfelel re vö. hályogf N. hogy a lampionszer vagy hólyagszer termésr l van szó. — N. vö. 183). A haragf a finnugor eredet har. J: ’Sinapis arvensis. A csarab (1. hanga. J: ’Hyoscyamus niger. J: ’Aquilegia vulgaris. amely éréskor narancspirosra színez dik. XVI. erdei gyömbérgyökér’. vomere ’hányni’). volubilis (< lat. sztrichninfa’. J: ’Convolvulus sp. csarab’. 299). vadrepce’. — Ö: avar~. A harangcámoly összetett szó. 362). J: ’Physalis alkekengi. Heydekraut ’hangaf ’.. J: 1460 k. 1998: hanga (Priszter 322). Brechnuß. 1460 k. halvány a. lat. A névadás magyarázata. az utótagra l. haragja l.) hanga elnevezése ismeretlen eredet . UEWb. MNövSz. Hályogf (MagyGyógyn. UEWb. ▌ 2. zsidócseresznye’. ▌ 2. a névadás magyarázata valószín leg az. A hangarepcsény összetett szó. halyag 1. .. 259. | 1998: ’Calluna vulgaris. Ebben a növénynévben valószín síthet . J: ’Strychnos nux-vomica. Diószegi– Fazekas alkotása. hanga 1.

bozót’. хвóрост ’száraz gally. | 1807 e.). 335).. 1998: ’Drosera rotundifolia. ▌ 3.) harangláb elnevezésének alapja. haraszt a.).. haranglábvirág (ÚMTsz. chriašt ’kifejletlen. réti harangláb’. 217). J: ’páfrány’. EWUng. храс ’magas tölgy’. 1998: harmatf (Priszter 362).) és a közönséges kutyabenge (3. mérges vad ~ harapta l. hogy ezek a növények kedvelik a nedves talajú berkeket. A harmatf valószín leg a lat.). — ~fa N. puha káposztafej levelei’. kanálszer leveleire utal. harang a. szlk. kereklevel harmatf ’. hím~. N. 1232: In summitate montis est arbor. tyúk~f haraszt 1. ÚMTsz. qui vocatur harast” (OklSz. zöldségféle levele’. cserje’. 218. r zse.: Harmatf (Julow 257). tenger~ harangvirág 1664: Aquilegia Harang virág. harmatf ’. *chvorstъ) került át többszörös átvétellel. — N. 1807 e. sasf helyett. hogy a növénynek kis kékeslila. arannyal verseng f A haraszt szláv eredet . harasztfa (Csapody– Priszter. Glockenblume tükörfordítása. fekete nadályt ’. chrást. Sonnentau ’harmat’ (Csapó 111) is. 1998: harangláb (Priszter 303). cserjéseket.). láb a. gilisztaf . F vészk. hölgy~.’. MagyGyógyn. nyeles. chrast ’egy fajta tölgy: Quercus aegilops’.’. bozót’. vessz . harangláb 1. N. J: 1903: ’Aquilegia vulgaris. 2. A réti harangláb (1. 1783. sem a szaknyelv nem fogadta be. 1903: harangláb (Hoffmann–Wagner 111). a növény hosszú. | réti ~ 1998: réti harangláb (Priszter 303). or. r&st ’tölgy’. N. храст ’bokor. harang a. EWUng. hárs harmat l. harangvirág. harcsfa l. hogy a növény hosszú szárán nagy harangszer . gím~. szln. A magyarba a déli és nyugati szláv *ch(v)rastъ ( sszl.’. N. TESz. 1807: HarmatfÍ (Magy. láb a. hr&st. J: ’Symphytum officinale.)..’. olyanok mintha harmatcseppek lennének. chrast ’cserjés. harangvirág (Péntek–Szabó. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 370) nevét sem a köznyelv. a névadásra hatással lehetett a ném. a névadás magyarázata. cseh chrast [hím. a páfrány (2. réti harangláb’. | 1998: ’Aquilegia. TESz. J: ’ua. közönséges kutyabenge’. tyúk~ harapást gyógyító f l. lép~. рас ’ua. kerek lemez leveleit mirigysz rök borítják. Az égerfa (1. 1998: kereklevel harmatf (Priszter 362). hrást [hímnem ] ’ua. — kereklevel ~ 1807: kereklevel HarmatfÍ (Magy. hogy a növény leveleire telepedjenek. ang.. 1903: harangvirág (Hoffmann–Wagner 111). Idegen nyelvi megfelel re vö. cserjés. J: ’ua. ördög~f . haraszt a.’. F vészk. 164). | ~virág N.’. A kereklevel jelz a lat. Ezek a csöppek a napfényben csábítóan csillognak. ▌ 2. 217).és n nem ] ’ua. Diószegi–Fazekas Harang Tzá- moly (Magy. rotundifolia fordításával keletkezett. 1838: haraszt (Tzs. MNövSz. J: 1775. vö.) haraszt elnevezésének magyarázata. 1783: Harmat-fü (NclB. A harangvirág a ném. Ember és növényvilág 204.. melyek ragadós váladékcsöppeket bocsátanak ki. geleſzta-f× (Lippay I: 74). sundew. bókoló virágok találhatók.. 353). Genaust Drosánthemum a. Drosera (< gör. kesely f . J: ’ua. a névadás magyarázata. J: ’Frangula alnus. szb. chřást ’répa. 1783: KeÐerü Három levelü-fü (NclB. harmatf 1775: Harmat-fü (Csapó 111). N. A harangláb a török eredet harang ’hangadó eszköz’ és a láb ’a harangozó eszköz talpa’ összetétele. — ~f N. hogy a virágok kis cseng kre emlékeztetnek.) haranglábf neve népi név. haranglábf (MagyGyógyn. ▌ 2. droserós ’harmatos’) fordítása. háromlevel f — keser ~ 1775: KeÐerü három levelü-fü (Csapó 295). hr&st [n nem ] ’r zse’.. A fekete nadályt (2.harangláb 204 háromlevel f (→ gamó). réti harangláb’. J: ’Aquilegia vulgaris. harangszer virágja van. A névadás alapja a növény levele: nyeles. blg. harangláb | Aquilegia vulgaris. — Ö: csík~. kampó alakban görbült sarkantyúval. éger(fa)’.’. harangverseng l. — közönséges ~ 1998: közönséges harangláb (Priszter 303). J: ’Alnus sp. éger a. 1807: ’Drosera. ÚMTSz. J: ’ua. 1813: keser .-hv. és a rovarokat arra késztetik. F vészk. 1775: Harangvirág (Csapó 57).). harapás l.

bisóma esetében.: RMGl. — N.). hogy a növény a víz színén lebeg hármas leveleivel. ganéj’) hatására hozta létre Melius. 214). ki hányattya” (Melius 84). háss (Göcsej..). hasindító kutyatej l.: Tilia: Haasfa (Ortus: RMGl. h™s. J: ’ua.. — N. A névadás alapja a növény orvosi haszna: „Hasfa- . fi.: tilia: hasffa (KolGl. A hasindító ’a növény. Harsfa (Melius 17). UEWb.’. broad-leaved lime ’széleslevel hárs’.: RMGl. vö. J: ’ua. ang. vö. 1801: hárts (TESz. hárs. EWUng.’. hárs(fa)’.hárs 205 haslágyítóf Háromlevel f (Magy. Trj. J: ’ Tilia sp. 32: 106). hárs — ~fa 1158 e. tri. 1998: nagylevel hárs (Priszter 523). purgatoria (< lat. bigleaf lime ’nagylevel hárs’. 1998: széleslevel hársfa (Priszter 523).’három’. ▌ 2. TESz. haslágyító 1948: haslágyító (MagyGyógyn. takarít’) nevének. 174). magja a hasat m ködésbe hozza’ Melius alkotása. 212). osztj. harcsfa. P. szódok. hasso-fa (MTsz. — nagylevel ~fa 1998: nagylevel hársfa (Priszter 523). — Ö: farkas~. nyírfa) kérge alatti nyálkás réteg’. 1335: hassufo (MNy. 1550 k. Grosslinde ’nagy hárs’. ném. hás volt. 1798: has indíttó-mag (Veszelszki 141). észt kosk ’hosszú csíkokban lehántott lucfeny kéreg’. 1578: Hárs fa. || hárs XVI. mint a farsang ~ fasang. has lagyito f×”(Melius 166a). az az. puha’. 399). A hársszódok összetett szó. 1783: Has’ lágyíttó-fü (NclB. 179. fassang vagy a birsalma ~ bisalma. A finnugor (uráli ?) alapalak * końćk‹ ~*koćk‹ lehetett.: tilia: has fa (BesztSzj.: ’Tilia sp. | széleslevel ~ 1998: széleslevel hárs (Priszter 523). kÏńť: Ç–[Ïńť ’a fa (feny . 166). J: ’Malva neglecta. 213).. grossblÀttrige Linde ’nagylevel hárs’. kerti mályvarózsa’. 2. J: ’Menyanthes trifoliata. A hárs si örökség a finnugor. Az adatok azt mutatják. h#rsof™ (ÚMTsz.’.). A haslágyítóf ’a növény a kemény hasat lágyítja’ Melius alkotása. 1841: hasinditóf (Barra 389). 211).. de idegen nyelvi példa is hatással lehetett névalkotására: „Gxrxg×l Malache./1158/1323/1403: „Tricesima Belyz que ab oriente terminatur in Dedteluke. malacus ’lágy. Idegen nyelvi megfelel kre hársszódokfa 1807: Hárs Szódokfa (Magy. szakny. lat. vö. A hasindítómag mag eleme arra utal. ill. has l. erdei mályva’. kutyatej hasindítómag l. Treibkraut ’hashajtó f ’. Aruk et Owut.-i trifoliata (< lat. J: ’ua. az utótag nemzetségnév. háss (MTsz. A növény er s hashajtószer: „A ſárt. magyarázatára l. vö. Marzell Euphorbia a. Treibkern ’hashajtó mag’. 166). ▌ 3. ScheiÅe ’szar. Genaust trifasciátus a. V. || hársszódok 1841: hárs Szódok (Barra 68). fajnév. koskus ’vastag fakéreg’. hasindító kutyatej’. folium ’levél’) fordítása.: RMGl. a névadás magyarázata. Az el tagra l.’. kaťś ’a feny fa kérgének bels rétege’. v. vér~gyökér hasindító 1578: Has indito (Melius 83a). Vö. 305). 1583: hárs fa Tilia (Clusius–Beythe 8: BotTört. 1595: Has fa (Beythe 15).. esetleg az uráli korból. Szilágy m. talán a növény R. 1395 k. 371). 1525 k. vidraf ’. purgo ’tisztít. J: ’Euphorbia lathyris. large-leaved lime ’nagylevel hárs’. a nyelvjárásokban ma is hásfa (Erd vidék). 1998: hársfa (Priszter 523).: Tilia: Hars (De Herbis: RMGl. ill. J: ’ua.’.1: RMGl.). lat. F vészk. Tilia: Lindenbaum: Haas-fa (Ver. 314). — ~f 1783: Has indító fü (NclB.). | ~mag 1775: Has indittó mag (Csapó 238). | széleslevel ~fa 1948: széleslevel hársfa (MagyGyógyn. nagylevel hárs(fa)’. 1578: has lagyito f× (Melius 166a). J: ’Tilia platyphyllos. nyalat. zürj.) (MTsz. 1405 k. A háromlevel f a lat. hogy a növénynév el ször hársfa összetételben t nt fel. J: ’ua. fásáng. 133). J: ’ua. J: ’ua. kosku.).’. J: ’Alcea rosea. háromlevel -keser f (→ keser f ). J: ’Malva sylvestris. sz. Diószegi–Fazekas alkotása. — nagylevel ~ 1948: Nagylevel hárs (MagyGyógyn. kaťśka ’fakéreg’. ScheiſÅkraut (Melius 83a) (< ném. hárs(fa)’. 1998: hárs (Priszter 523). Euphorbia lathyris a. 211). hasindító haslágyítóf 1. papsajtmályva’. F vészk.: tilia: has fa (SchlSzj. hogy els sorban a növény magját használták hashajtóként. et Hasfa et Kurtuelfa” (TESz. J: 1158 e.’. ném. 373). a ném. Az el tag eredetibb alakja has.

).) haslágyító elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. TESz. a növény kora tavasszal virágzik. héjakútmácsonya’. 323). hetvenhétlikúf (MagyGyógyn. héjakútnak nevezi az es vizet.) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó. 1998: héjakút (Priszter 360). 22. A héjakút a héja madárnév és a kút ’gödör.) és az erdei mályva (3. nyári hérics’. házon term zöld f l..). EWUng. Az OrmSz. gólyavíz a. MNyTK.. ▌ 2. F vészk. — nyári ~ 1807: nyári Hérits (Magy. A hetvenhétlyukúf népi név. — N. fehér~lapu (→ lapu). J: ’Adonis vernalis. J: ’Hieracium sp. tavaszi hérics’. TESz. hárs hátú l. sz. télizöld héjaf 1966: héjaf (Csapody–Priszter. hó2 a. felhasználásuk is azonos volt. 1807: Héjakút (Magy.. héjakút a. 1595: hezagh gyxker (Beythe 59a).) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozik. Habichtskraut. ▌ 2. magyarázatára l. lehetséges. a növény virágain és levelein apró lyukacskák vannak. hogy összefüggésben van a R. vernalis fordítása. A névadás magyarázatára l.: RMGl. fehér~tövis (→ fehértövis) havasika l. kacs a. J: 1784: ’Adonis sp. TESz. helyakupnak gr. | 1807: ’Adonis. egyedi adat. 122). hiérax ’héja. J: ’Dipsacus laciniatus. 323). 126: 316–7. vö. 323). F vészk. 10. 177). 1807: Hérits (Magy. közönséges orbáncf ’. A havaskacs Barra alkotása. 81). a három növény (1. hérics’. k ~. hassofa l. 122). bogacz koro (SzikszF. galanga-~ (→ galanga) valószín leg népi megfigyelésen alapszik. A héjakútmácsonya összetett szó. somkóróló~ havaskacs 1841: havaskacs (Barra 330). J: ’Adonis aestivalis. közönséges farkasalma’. vel. 1998: héjakútmácsonya (Priszter 360). J: ’Solanum dulcamara. ló~. héjakút. héjakútmácsonya’. 2. Az elnevezés motivációja. ház helyén termett torma l. F vészk. kesernyés csucsor’. 1998: nyári hérics (Priszter 292). ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. összetett szó. 371). 440). Ember és növényvilág 198). még lyukaslevel f . F vészk.havaskacs 206 hézaggyökér yáſt. gólyavíznek. havas ’bolondos. amiben összegy lik a víz’ összetétele. a kesernyés csucsor bolondító és felfutó ebsz l (→ ebsz l ) elnevezésével. alii. MNövSz.). burjánkóró levelei által fölfogott es víz” (OrmSz. A hérics ismeretlen eredet . a növény sz l szer en kapaszkodik. J: ’Aristolochia clematitis.. hóbortos ember’ (ÚMTsz. bolondos’ jelentés . héjakútmácsonya 1807: héjakút Mátsonya (Magy. a név talán a ném. hézaggyökér 1. 1784: hérits (TESz. Genaust Hierácium a. ném. herencs.. tavaszi hérics’. ölyvf . hogy a növény átellenes két levelének összenövéséb l víztartó keletkezik. a nyári jelz a másik faj (nyári hérics) virágzási idejére vonatkozik. here l. Idegen nyelvi megfelel re vö. héjakút 1590: Carduus fullonum. 1998: tavaszi hérics (Priszter 292). seb~.). — tavaszi ~ 1807: tavaszi Hérits (Magy. 2. — N. A havas el tag ’holdkóros. kacs a. ezüstös~f . Vö. J: ’Dipsacus laciniatus. herincs ’egy fajta gomba’ növénynévvel. J: ’Hypericum perforatum. 3. magyarázata. torma házizöld. ill. hogy a növény er sen mérgez .. A névadás magyarázatára l. sólyom’) fordításával keletkezett. a levelek által felfogott vízb l a madarak isznak. hölgymál’. Veſénec. nyúl~f . Diószegi–Fazekas alkotása. Hieracium (< gör. fehér~ bordon (→ bordon).) és a nyári hérics (2. hetvenhétlyukúf N. F vészk. A névadás hérics 1. Nyr. csoda~. A héjaf a lat. 1998: hérics (Priszter 292). A kacs ’a növény kapaszkodója’ utótag hangfest eredet . hérics (Péntek–Szabó. az el tagra l. fehér~f . ami a levelekben megáll: „a babakóró v. | 1998: ’Adonis vernalis. A papsajtmályva (2. EWUng. Siebenundsiebziglöcherkraut mintájára jött létre. A tavaszi hérics (1. azonos felépítés növények. 1813: hézag Gy[ökér] (Magy.. Marzell Hypericum perforatum a. és viztarto hoyagnac fayáſſát meg gyogyittya” (Melius 167). A tavaszi jelz a lat. dipsacus: Hea kut. hérics’. kecske~. az utótag nemzetségnév. 1775: Hézag- . mácsonya. F vészk.

ol. (Melius 21). az ’Alisma’ nemzetség elnevezése.) a közönséges farkasalma nevének átvétele hasonlóság alapján. híd a. 1577 k. 417). — Ö: farkas~. hideglelés ellen való f híd r 1807 e. HolwurtÅ (Melius 180) tükörfordítása. igazi édesgyökér’. J: ’ua. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a vizi Híd r (Magy. ill. a növények gyökere hiányos. A hézaggyökér ’közönséges farkasalma’ összetett szó. r a. idegen nyelvi megfelel re vö. ném. hídr’. F vészk. lukrecja.: Liquiricia: Likoricium (CasGl. J: ’Glycyrrhiza glabra.) hideglelésf nevének alapja. odvas keltike’. a ném. Glycyrrhiza. odvas. hogy a növényt szintén lázcsillapítóként használták: „az idült félbenhagyó lázban . 1807: Higviritz (Magy. 1841: hideglelésf (Barra 294). A hézaggyökér ’odvas keltike’ (2. kis ezerjóf ’. (Melius 67a). . hideglelés a. higviric XVII. vízi híd r’. F vészk. hideglelésf l. hogy nedves területeken. igen nagy hasznu” (Barra 294). 1841: édes higviricz (Barra 102). a): RMGl. 1783: Higviricz (NclB. glycyrrhiza. TESz. liquor ’folyadék’ szóból) átvétele.. 2. hideglelés a. J: ’ua. F vészk. | 1807: ’Glycyrrhiza. 1807: ’Alisma. Csapó 86. láz csillapítására használták a növényt: „A’ régi orvosok még a’ lobbos természetü lázokban is használták” (Barra 274). italt ízesítenek vele. A higviric létrejöttében népetimológia is szerepet játszhatott. 2. 1783: HidegleléÐt gyógyittó fü (NclB...hideglelés ellen való f 207 higviric gyökér (Csapó 86). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1578: Glicerizáual gr. | 1998: ’Alisma plantago-aquatica. F vészk. J: ’ua. 1783: Hideglelés ellen való fü (NclB. a névadás alapja. 371). ételt. ang. — édes ~ 1807: édes Higviritz (Magy. J: ’ua. gör. a nehezen értelmezhet latin szavak (likviricia. A vidraf (2.: Edes Gioker.) hideglelelés ellen való f neve a ném. hogy a növény gyökerének édes nedve van. A higviric a híg ’folyékony anyag. glykýs ’édes’. A híd r az alán eredet híd ’folyó feletti áthaladást biztosító létesítmény’ és az r ’vigyázó személy’ összetétele. F vészk. J: ’ua. J: 1807 e. 14/12). 1798: ’Glycyrrhiza glabra. 1998: vízi híd r (Priszter 294).’. liquiricium és liquiritia ’édesgyökér’ (< a lat. 345). „Liquiriciat magÿarul Edqs gÿeokernek hÿiak” (OrvK. folyadék’ és a német eredet virics ’meglékelt fából kifolyó nedv. a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. 417).’.’. Marzell Menyanthes trifoliata a. A gliceriza a lat. édesgyökér’. Lakritze.: Liquericia vulgariter dicitur Ricolicia alio nomine glicoricia (TemGl. — hideglelést gyógyító 1813: Hidegleléstgyógyító (Magy. 394) nevet javasolja a R. || hideglelést gyógyító f 1775: Hideglelést gyógyíttó-fü (Csapó 85). 241). le.’. 308). legorizia. 1807: Hidfr (Magy. A névadás magyarázata. — édes likviricia 1813: Édes Likritz (Magy. 459). 212). hideglelésf (MagyGyógyn.: „Liquiricianak kÿ fachÿart leweth igÿa” (OrvK. vidraf ’. || hideglelésf 1. J: ’ua.: Hid r (Julow 258).. 1783. gliceriza) értelmesítésével hozták létre a higviric növénynevet. glycyrriza (< gör. A likoricium és a likviricia a lat. glycyrrhiza. A kis ezerjóf (1. I. víziútif (→ útif ) helyett. F vészk..’. hidak lábánál. || likviricia 1470 k. — vízi ~ 1807: vízi Hidfr (Magy. liquorice. R. Marzell Glycyrrhiza glabra a. A név nyilván azt jelzi. r a. J: ’Centaurium erythraea. növényi nedv’ összetétele. a név farkashézaggyökér összetételben jelenik meg el ször. 404). sz. F vészk. EWUng. hideglelés ellen való f 1578: hideglelés ellen valo f×nec gr. 1798: Higviritz (Veszelszki 237). EWUng. TESz.. || gliceriza 1500 k. ném. J: ’ua. 345). 241). Melius alkotása. hogy hideglelés ’hidegrázás’. J: ’Corydalis cava. J: ’Menyanthes trifoliata. híd a. 1775: Higviritz (Csapó 259).’. A híd r Diószegi–Fazekas alkotása.’. Süszholz. 267). A hideglelés a hideg leli ’láza van’ szókapcsolat -és képz s származéka. ▌ 2. glykýrrhiza < gör. Fieberkraut (Melius 67a) ’lázf ’ körülírásos fordításával keletkezett. igazi édesgyökér’. Hig viries (SzegSz. rhíza ’gyökér’) átvétele. 1998: híd r (Priszter 294).. 163/11). 373). likrize.: RMGl. alacsony vízben fordul el a növény. Fieberklee ’lázhere’. 2. ill.. N. J: 1775.

Vö. A név magyarázata. A hím el tagra l. T. kúszó boglárka’. A kárpáti jelz a lat. zsidócseresznye’. 523). fr. „Pes Coruinus” (Melius 175) tükörfordítása. A homoktövis a ném. pied de corneille (NclB. J: 1578: ’Ranunculus sp. Schneeglöckchen ’berki szell rózsa’. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Dryopteris filix-mas. Seedorn. impör (ÚMTsz. veres~ himpér 1878: „himpér: himbeer” (Nyr. A hímboj Diószegi–Fazekas alkotása.) hóvirág elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény virágja fehér szín . 331). Sanddorn tükörfordítása. páfrány szárnyasok lábára emlékeztetnek. és a hóvirághoz hasonlóan nagyon korán virágzik. gólya~ híradó l. idaeus. berki szell rózsa’. sallow-thorn. hímpáfrány (→ páfrány). — N. szintén a hóvirág nevének átvétele. | 1775. a név magyarázata. porzós virágai a term virágok alatt fejl dnek ki. vö. pl. K. TESz. himpér és alakváltozatai f képpen a hazai bajor-osztrák nyelvjárásokból származnak. impZr˜. Vö. carpatica. J: ’Rubus idaeus subsp.). hogy a növény szeldelt levelei hólyagcseresznye 1783: Hólyag-tsereÐznye (NclB. hangyaboly’ összetétele. J: ’Ranunculus sp. öszszetett szó. himpör. hír l. Melius 438. A himpér bajor-osztrák eredet . 1783: ’Ranunculus repens. hártyával bé-vont bogyói következnek a’ fejér virágok’ helyén” (Veszelszki 242). EWUng. az utótagra l.: els sorban a Ranunculus repens. Ember és növényvilág 203). A hólyagcseresznye összetett szó. hóvirág 1. A m. A hóvirág ’Galanthus nivalis’ (1. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Rabenfuß. Vö. a hólyag ’a termés hólyagszer burka’ és a szláv eredet cseresznye összetétele. sea buckthorn. Meerdorn. kárpáti homoktövis’. F vészk. ném. gyöngy~. Marzell Hippophaë rhamnoides a. halyag. hogy a cseresznyeszer termést hólyagszer burok borítja: „Szép piros. J: ’Ricinus communis. 354). h¢n˜pZre. Növényszótár 24). hóvirág’. J: ’Hippophaë rhamnoides subsp.. kúszó boglárka’. A berki szell rózsa (2. A hímharaszt tudományos szaknyelvi szó. N. A névadás magyarázata. himpYir. Krähenfuss. a hollóláb a lat. izsóp hollóláb 1578: Hollo láb (Melius 175). impr ’málna’. 1775: Hollóláb (Csapó 35). az utótag magyarázó szerep . a növény a harasztfélékhez tartozik. 523). A hollóláb és hollólábúf Melius alkotása. Marzell Anemone nemorosa a. ném. carpatica fordítása. gólyahíradó (→ gólyahír) hisop l. 17: 244). 340). Szabó. 383). két~pázsit. A hóvirág összetett szó. A hímboj a hím (term ) virágok sokaságára utal: „Hím. hollóláb (KertLap. 122). hogy a növény tövises. himp9r (MTsz. kakasláb. Himbeere. hímharaszt 1998: hímharaszt (Priszter 362).: els sorban a Ranunculus repens. F vészk. 7: 105). hogy a növény már a hó alatt virágzik. tseresnye nagyságú. [Hímje] Igen sok” (Magy. a növény virágai fürtösek. ném. villa~ 208 hölgyharaszt hímboj — reped ~ 1807: reped Hímboj (Magy. kúszó boglárka’. haraszt. csalán hólyag l.) gyógynövényként jelentéktelen. 1783: Holló-láb (NclB. J: ’Galanthus nivalis. A név magyarázata az. holtcsalán l. erdei pajzsika’. málna’. hóvirág (Péntek–Szabó. a hó ’jégkristályokból álló csapadék’ és a virág összetétele. ▌2. — ~úf 1578: Hollo lábuf× (Melius 175). Idegen nyelvi megfelel kre vö. — N. 1948: himpér (MagyGyógyn. himper. ang. 1783: Hó-virág (NclB. J: .hímboj hím l. himper. homoktövis — kárpáti ~ 1988: kárpáti homoktövis (Priszter 395). J: ’Physalis alkekengi. tüskés.). a hím ’term virág’ és a boly ’valaminek a sokasága. hölgyharaszt. 1798: Hólyag tseresnye (Veszelszki 242). J: ’Anemone nemorosa. hímpáfrány l. hölgyharaszt — erdei ~ 1911: erdei hölgyharaszt (Cserey. ném. homokos helyeken fordul el leginkább. ricinus’. Melius a latinból fordított hollóláb növénynevet -ú melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el.

a növény a harasztfélékhez tartozik. UEWb. Vö. ▌ 3. Marzell Antennaria dioica a. Katzenpratzel ’macskapracli’.: BotTört. az állat hasi része’.: pelipodia: himur (SoprSzj. Katzenpfötchen ’macskatalpacska’. a finnugor alapalak *m!l‹. közönséges édesgyöker -páfrány’. A húgyosf Melius alkotása. 391) ’húgyf ’. ▌ 2. — ezüstös ~ 1998: ezüstös hölgymál (Priszter 395). n stény páfrány (→ páfrány). 1520: Elleborus: hwnyor (Növ. Hasenpfötlin ’nyuszitalpacska’. d): RMGl.: Veratrum album. 1590: Helleborus albus: Feier hunyor (SzikszF. a hölgy el tagra l.) k fali jelz je a lat.. — tisztes ~ 1807: Tisztes Hunnyász (Magy. ▌ 2. 1807: ’Hieracium. n stény’. parlagi macskatalp’. hasznos tisztesf ’.) és az erdei hölgymál (3. 349). | 1998: ’Helleborus niger. lekonyúlnak” (Magy. hasznos tisztesf ’.. 1807: ’Stachys. pl.. 1395 k. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. 289–290. az utótag magyarázó szerep . J: 1525 k. Az ezüstös hölgymál (2. Idegen nyelv megfelel re vö. huny a. húgy’) tükörfordítása. Diószegi–Fazekas emelte nemzetségnévvé a növénynevet. UEWb. a tisztes jelz t a növény R.. 224).: polipodia: humior (BesztSzj. a mál finnugor kori örökség. Harnkraut (NclB. hölgymál 1. J: ’páfrányfélék. EWUng.. Pilosella minor purpureo flore. | k fali ~ 1807: k fali Holgyomál (Magy. hunyászkodik a. mál a. gólya~tartóf 1783: Húgyos-fü (NclB. J: ’Antennaria dioica. J: 1807 e. J: ’Helleborus sp. húgy l. tisztesf nevéb l vették át. 340).: Holgyomál (Julow 265). 450). vizeletindítóf . 1783: Hölgymal (NclB. F vészk. fehér zászpa | ? Helleborus niger. TESz. F vészk.hölgymál 209 hunyor ’Dryopteris filix-mas. 1903: Tiszteshunyász (Hoffmann–Wagner 122). Diószegi–Fazekas a hölgymál nevet a Hieracium növénynemzetség neveként rögzíti.. dragollub. A hölgymál mint növénynév talán arra utal. 1807: Holgyomál (Magy..: Elleborus niger: er ÿr vel fe- . *m!lj‹ vagy *m!lk‹ lehetett. 349). A névadást magyarázhatjuk azzal. | fekete ~ 1525 k. 116. J: ’ua. mál a. hunyor’. 1435 k. F vészk. az utótagra l. névadásuk ma is érvényes. F vészk. fekete hunyor’. 1500 k. EWUng. hölgy a.: De polipodio: hwnÿor (StrassbGl. kánya~ (→ kányahunyor) húgyosf 1578: Hugyos f× (Melius 164a).’. | 1807 e. — erdei ~ 1998: erdei hölgymál (Priszter 394). J: ’Stachys recta. Hazai Tud. A hunnyász az uráli eredet huny igéb l -ász gyakorítóképz vel keletkezett. A hölgy si finnugor örökség. murorum (< lat... F vészk. vö. ezüstös hölgymál’. felt n en sz rösek. A hölgyharaszt összetett szó.: Hunnyász (Julow 263). Mausöhrlein ’egérfülecske’. hunyászkodik a. 208–9. 340). erdei pajzsika’. hogy idegen nyelvekben is számtalan neve van a növénynek. tisztesf ’. közönséges gyujtoványf ’. 1798: Hölgymal (Veszelszki 238). hunyor 1.. 1998: fehér hunyor (Priszter 392).: RMGl. J: ’Linaria vulgaris. a lat. Bärnpratzl ’medvepracli’.) ezüstös jelz je a levelek színére utal. — Ö: egérfül~. Az ezüstös hölgymál (2. J: ’Hieracium murorum. 340). amely állattal kapcsolatos.. 1807: Hunnyász (Magy. 340). 340).: RMGl. 1807 e. 1405 k. a finnugor alapalak *kaδ’ßa vagy *kaδ’ß‹ lehetetett. „Herba vrinalis” (Melius 164a) (< lat. az utótag jelentése itt a ’madár begye. hogy a növény sz rös.: Elleborvs Albvs: Feÿer hunior (Herb. 391). az el tag jelentése ’n . hölgymál’. 1583: Pilosella minor albo flore. J: ’Hieracium pilosella. hölgy a. a’ honnét húgyos-fÍ a’ neve” (Veszelszki 279). ném. mūrus ’fal’) fordítása. hunnyász 1806: Hunnyász (Kultsár.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták hölgymál nevüket. 340). huny a. 415). A tisztes hunnyász fajnév Diószegi–Fazekas alkotása. A névadás magyarázata. 1807 e. erdei hölgymál’.: RMGl. humor l. fekete hunyor’. akár a n stény madár begye. 1610 k.: Elleborus albus: Feÿer Hwnÿor (Ortus: RMGl.: RMGl. ném. 349).: RMGl. 448).: RMGl. 126). J: 1806: ’Stachys recta. haraszt. az erdei hölgymál (3. TESz. 340). 340). — fehér ~ 1525 k. Polypodium vulgare.: poliandrum: hunior (SchlSzj. urina ’vizelet. névadásukat így magyarázzák: „két nagyobb himſzálai a’ tenyéſzés utánn a’ virágból kétfelé kifordúlnak. hogy a növénnyel vizelési problémákat kezeltek: „a’ nehezen vizellfknek eſtve reggel haſznos ital.

1948: Kisvirágú hunyor (MagyGyógyn. J: ’Ranunculus sp. pirosló hunyor’. | zöld ~ 1807: z ld Húnyor (Magy. 382). 1520-tól kezdve az adatok a következ mérgez növényekre vonatkoznak: hunyor. moha’ abban azonos. 49).) jelentéssel. boglárka (7).v. J: ’ua. 363). v. — magyar ~ 1948: magyar hunyor (Halmai 38). 1590: Elleborus. — sárga~ 1783: Sárga Húnyor (NclB. a XVI. J: ’Helleborus niger. J: ’Helleborus foetidus. F vészk. veratrum: Hunyor (SzikszF. ▌ 9. aÅ melÿek ha megh Etethnek nem hogÿ taplalnak es Eltetnek aÅ Teſtôth. huniar (KolGl. hogy virágtalan növényekre vonatkozik.: Veratrum album: feÿer hunyor: Földi borostyan és Zazpa (De Medicinali: RMGl. ▌ 8. (Beythe 125). fekete hunyor’. el is t nik. | hamis fekete~ 1578: hamis fekete Hunyorral gr. J: ’ua. valószín leg -r névszóképz vel létrejött származék. F vészk. fehér zászpa’.’. J: ’Persicaria hydropiper. Bqrqk. tavaszi hérics’. 603/24). 340). 340).’.) hunyor neve 1783-ban t nt . ezekre a növényekre az jellemz . mÿnth aÅ Feÿer hunÿor.. 1595: feier hunyornak gr. fekete hunyor (2. hunyor. aÅ Eledelnek termeÅetÿwel ellenkqÅnek telÿeſſeggel ees vÿaſkodnak mÿnd aÅok. sz. 240). — ~f 1590: Ranunculus: Sômôr fé. J: ’Helleborus niger. | télizöld ~ 1998: télizöld hunyor (Priszter 392). vizi apium (SzikszF. zöld hunyor’. büdös hunyor (Priszter 392). 1841: büd s húnyornak gr. 53). 1841: zöld húnyor (Barra 7). zászpa.: Veratrum nigrum: fekete hunÿor (De Medicinali: RMGl. pl. XVI. es tqbbek effelek” (OrvK. — fekete~ 1595: Fekete hunyor (Beythe 125a). ▌ 3. boglárka’. 1998: zöld hunyor (Priszter 392). J: ’Adonis vernalis.: Húnyor (Julow 259). J: ’Helleborus viridis. 93). 618/33) [kiemelés t lem]. 1948: Fehérhunyor (MagyGyógyn. J: ’moha’. c): RMGl. hunyor’. 328). 1577: muscus: fa moha. 340). ▌ 5. — fehér~ 1948: fehérhunyor (MagyGyógyn. „ſÅęles leuel×” (Melius 186a). ▌ 10. Polypodium vulgare. J: ’ua. Kialakulására hatással lehetett a sömör (magyarázatára l. vagy beka fé. 340). sz. Laurus fa lewelw roſa. kisvirágú hunyor’. ▌ 13.). páfrányféle. | kisvirágú ~ 1903: Kisvirágú hunyor (Hoffmann–Wagner 112). 1807 e. ▌ 4. (Barra 7). — fehér~ 1578: Feyér hunyor (Melius 187a). J: ’Helleborus dumetorum subsp. fekete zászpa (5.’. J: ’ua. 86).hunyor 210 hunyor kethe hwnÿor (Ortus: RMGl. t nik fel ’páfrányféle. J: ’ua. J: ’ua. J: ’Helleborus.) kaphatták meg. 340). J: ’Helleborus purpurascens. 1520-tól kezdve a hunyor ’különféle mérgez növény’ jelentés . 93). (Melius 187). 1775: Fehér hunyor (Csapó 118). aÅ magok mergqs termeÅętÿre valtoÅtattÿak.’.’. fekete hunyor’. borsos keser f ’. ▌ 11. | juhoktisztító~ 1578: Iuhoc tiſÅtito Hunyor (Melius 186a).: RMGl. J: ’Veratrum album.’. — vízi~ 1578: Vizi hunyor (Melius 174a).). fehér zászpa (6. magyar hunyor (Halmai 38). 328).2: RMGl.: RMGl. ▌ 7.’. A növénynév 1395 k. A hunyor magyar fejlemény: beletartozik a huny ige családjába.). 1577-ben pedig egyetlen ’mohára’ (3. | hegyi fekete~ 1578: hegyi fekete Hunyor. hunior fé. ▌ 6. fekete zászpa’. | piros ~ 1903: Piros hunyor (Hoffmann–Wagner 111). a könyvben külön fejezetet kapnak a mérgez növények: „AÅ Fwek keoÅÅwl. a hunyorral együtt is el fordul). borsos keser f (4). 1948: Hunyor (MagyGyógyn. 1783: Vizi hunyor (NclB. 1540 k. J: ’Veratrum nigrum. hogy „aÅ [ember] SÅqmeÿ annÿra be hunÿodnak hogÿ NeheÅen nÿlÿk fql” (OrvK. XVI. 1775: Vizi-hunyor (Csapó 26). 340). Sqth aÅ ÿol taplalth Teſtqth is. ▌ 12.) vonatkozó adat van. sömörf . F vészk. dumetorum. A tavaszi hérics (8. orvosi salamonpecsét’. 1948: piros v. 328). | pirosló ~ 1998: pirosló hunyor (Priszter 392). — büdös ~ 1807: büdös Húnyor (Magy.’. 1590-t l (!) adatolható növénynévként. ez a két jelentés ’páfrányféle. 1807: Húnyor (Magy.: Elleborvs Niger: Fekete hwnor (Herb. A hunyor nevet különféle növények (vö. 1998: fekete hunyor (Priszter 392). az OrvKM. büdös hunyor’. J: ’ua. közönséges édesgyöker -páfrány’ (1. ez a jelentés 1500 k. Farkas haas. — nyugati ~ 1998: nyugati hunyor (Priszter 392). hérics stb. 1998. J: ’Polygonatum odoratum. J: ’ua. századi Orvosi könyv részletesen ismerteti ezeket a növényeket (vö. 1998: kisvirágú hunyor (Priszter 392). — berki ~ 1998: berki hunyor (Priszter 392). | hegyi fekete ~ 1578: hegyi fekete Hunyor (Melius 186a).

weisse Hellebore. A zöld hunyor (10. pirosló hunyor (11. A pirosló hunyor (11. A fekete zászpa (5. csibe~. szakny. foetidus ’b zl ’) fordítása. Szabó. a kisvirágú hunyor (12. lat. a büdös jelz a lat. Elleborum album (Veratrum album) utótagjának fordítása.) kisvirágú jelz je a virág méretét jelzi: „Virága kicsiny” (Hoffmann–Wagner 112). false hellebore ’hamis hunyor’.) piros. fr. tyúk~ húsvét l. pirosló jelz i a virágok színét jelzik.). Az orvosi salamonpecsét (13. Benk alkotása. Diószegi–Fazekas a Helleborus nemzetséget nevezi így. ett l kezdve a hunyor nevet Helleborus-fajok kapják megkülönböztet jelz kkel: büdös hunyor (9. A nyugati jelz tudományos szakny. fehér~ . vö. lúd~. Stinkkraut ’büdös f ’. harangszer formája emlékeztet a Helleborusra.-i foetidus (< lat. a lat. ném. A büdös hunyor (9.) hamis fekete jelz je arra utal.. Marzell Helleborus niger a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A fehér hunyor (2. A tavaszi hérics (8. madár~.) vízi jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. — Ö: kánya~.) zöld jelz je a virág színére vonatkozik: „zxld virágja vagyon” (Lippay I: 77). ang. ném. szakny...) fordítása.. ném. a virág csüng . Adonis vernalis a. hasonlóság alapján jött létre. libacsillag~. pipa~ (→ pipehúr).) jelz je a R. A fekete jelz a gyökér színére utal. pipe~. 6. erba fétida. Genaust foetidus a. white hellebore. feltehet leg az el fordulási helyet jelöli.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. böhmische Nieswurz ’hamis hunyor’.). TESz. R. csillag~. idegen nyelvi megfelel kre vö. R. 1807-t l a hunyor nemzetségnév lesz. hasonló szemlélet nevek idegen nyelvekben is megtalálhatók.. húr l. hogy ez nem az igazi hunyor. Wintergrün ’örökzöld’. EWUng. ang..-i niger (5.). A borsos keser f (4.hunyor 211 hunyor fel. kisvirágú hunyor (12. Helleborus foetidus a.). ez a név a virágok hasonlósága alapján jött létre.) Diószegi–Fazekas alkotása. a „hamis fekete Hunyorral az Iuházoc à Iuhoc dxgét oruoſſollyác” (Melius 187). a hunyor utótag nemzetségnév.-i jelz .) hunyor neve népi név. zöld hunyor (10. falsche. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A télizöld a növény örökzöld leveleit jelzi. Melius 443. innét kapta a juhoktisztítóhunyor nevet. ném. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal.

Ivolya (Veszelszki 443). még sárgavirág. 1998: márciusi ibolya (Priszter 538). a szerecsendiószagú jelz t nyilván a lat.’. 179). J: ’ua. áfonya’.) jelentésben. vimád > imád.). Ember és növényvilág 240). Az ’orvosi körömvirág’ (1. | kék ~ 1813: kék Ibolya (Magy. ibolya’. Azért hiyác vad mezei Iuollyánac” (Melius 171). — erdei~ N. az az. (Melius 171). | márciusi ~ 1948: márciusi ibolya (MagyGyógyn. moschátus (< gör. odorata fordítása. hogy más növényekre. a latin eredet viola elkülönült változata. J: ’ua. 373). J: ’ua.I. Ember és növényvilág 240). SÅereczen dio ſÅágu Iuollya” (Melius 171). — mezei sz rös~ 1578: Mezei ſÅxrxs Iuollya (Melius 171). 384). kékiboja (Péntek–Szabó. 1578-ban az ibolya jelz je sárga. — háromszín ~ 1998: háromszín ibolya (Priszter 538). 1798: vad mezei Ibolya (Veszelszki 261). 1590: Vaccinium: Iuolya (SzikszF. Ember és növényvilág 240).) és kalincaínf (2. 1604: Ivolyva (MA. erdejiibója (Péntek–Szabó. 1998: ibolya (Priszter 538). A mezei sz rösivolya és vad mezeiivolya kalincaínf (2. 420).’. 1798: Ibolya. J: ’Ajuga chamaepitys.’. | 1798: ’Ajuga chamaepitys. kalincaínf ’. | mézesszagú~ 1903: mézesvagy szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann– Wagner 119).’. | kék~ N.) elnevezés növény csak 1775ben t nt fel. J: ’ua. J: ’ua. amelynek a színe általában kék. J: ’ua.’. szerecsendiószagú jelz k a növény er s illatára utal. a növénynek kékeslilás virágja van. A R. J: ’Viola tricolor subsp. a sz rös jelz arra. orvosi körömvirág’. hogy az ibolya növénynév jelentése a korai adatokban illatos virág. A mézesszagú.) körülírásos nevek. iboja (Péntek–Szabó. J: ’Hepatica nobilis. A növénynév el ször Meliusnál jelent meg orvosi körömvirág’ (1. — sárga~ 1578: ſárga Iuollyánac gr. ▌ 3. 1903: szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann–Wagner 119). Vacínium a. | vad mezei~ 1578: vad mezei Iuollyánac gr.’. ▌ 4. 1783: Vad mezei ibolya (NclB. 179). A mai hivatalos ibolya ’Viola odorata’ (4. móschos ’pézsma’) alapján alkotta: „Iuamoſchata. | jószagú sárga~ 1578: iò ſÅagu ſárga Iuolya (Melius 71a). (Melius 72). J: ’Vaccinium myrtillus. N. a névadás magyarázatára l. A leírást Gombocz teljes egészében az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. ▌ 5. 2. Í ibolya 1. ▌ 2. szintén Melius alkotásai. kalincaínf ’.’. tricolor. J: ’ua. hogy az „egész növény gyapjas” (Hoffmann– . R. A fenti adatok alapján kimutatható. Ibolya (NclB.: RMGl. A szókezd v elmaradására vö. kalincaínf ’. 1775: Ibolya (Csapó 296). F vészk. J: ’Calendula officinalis. 362). ▌ 6. | szerecsendiószagú~ 1578: SÅereczen dio ſÅágu Iuollya (Melius 171). névadását Melius így indokolja: „A virága óllyan mint à kerti Iuollyánac. erdejiiboja. A szerecsendiószagúivolya szintén Melius alkotása. 1998: illatos ibolya (Priszter 538). 1783: Ivolya. valószín azonban. b-vé válását egykori bilabiális ejtése (ß) magyarázza. nemes májvirág’. 344). 1783: Ivolya (NclB. 1775: Vadmezei ibolya (Csapó 125). az illatos jelz a lat.’. — illatos ~ 1948: Illatos ibolya (MagyGyógyn. J: ’Viola odorata. ivola ~ ivolya változat v-je hiátustölt .) sárga virágú növény. Az ibolya szóhasadás eredménye. J: ’ua. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. vadárvácska’. többek között az Ajuga reptansra vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe.

Az iglice szláv eredet . J: ’Centaurea montana. tövis utótagok. 297). a virág és a növény felépítése is hasonló az ibolyáéhoz. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1783: Imola (NclB. ahol a névadás alapja ugyanez. v. 1998: imádságbokor (Priszter 288). szln. — N. — N. 326). iglic™. vö.: RMGl. 1998: iglice. Az imola ismeretlen eredet . 1783: Gelitze-tüske (NclB. 1590: Anonis vel ononis: Iglicze (SzikszF. imola 1. N. 420). иглúци ’egy fajta szúrós növény’. imola (ÚMTsz. — tövises ~ 1813: tövisses Iglitz (Magy. imádságbokor’. fest rekettye’. a nemes májvirágot (4. szb. 1578: Iglitze txvisk (Melius 48).) a virág kék színe és korai virágzása és felépítése alapján hasonlította a népnyelv az ibolyához. b): RMGl. iglica ’iglice’ kerülhetett. imola (MagyGyógyn. iklic™. kék búzavirág’. 490). J: XV. 349). A tövistelen iglice ’fest rekettye’ (2.-i Abrus precatorius név átvétele.: „Himulus vulgo komlo vel inula” (TemGl. ▌ 2. iglice’. A vadárvácska (6. 1583: iglicze Anonis (Clusius–Beythe 2a: BotTört. — illatos ~ 1998: illatos imola (Priszter 298).: IglÿcÅe Tqwÿs (OrvK.. tövises iglice’. 2. feltehet leg idegen nyelvi minták alapján hozták létre. 1775: ’Ononis spinosa.: RMGl.-hv. a lat. szamárbogáncs | Ononis spinosa. ném. spinosa (spéna ’tövis’) fordításával keletkezett. 1775: Iglitze-tövisk vagy tüske (Csapó 120). 1998: tövises iglice (Priszter 438). — Ö: kakukk~. a tövises jelz magyarázata.). 401). Vö. Az imádságbokor szaknyelvi elnevezés. J: 1783. XV. gilicetövis (Priszter 438). 533). — tövistelen ~ 1578: txuiſetlen Iglitzénec gr. MNövSz. giliceökörgúzs. a tövistelen jelz arra utal.) ibolya neve feltehet leg a kék termés hatására jött létre. hogy ide tartozik-e a következ adat: 1500 k. Az áfonya (3..). 126: 311–2. a háromszín jelz magyarázatára l. Vö.: Rannus: irglicze (CasGl. 1775: Iglitze (Csapó 120). iglic(. | 1590: ’Onopordum acanthium. 1998: ’Centaurea cyanus.) Melius alkotása.) ibolya neve szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. J: ’ua. gólyaorr’. 142). a réti imolának ’Centauria jacea’ adta: 1807: Imola TsÍkÍllf (Magy. | 1998: ’Ononis. iglice | Ononis spinosa. háromszín viola (→ viola). 349). 427). tövises iglice’. 1775: Iglitze-tövisk (Csapó 120). igar l. szegf ~.. A névadás alapja az. a szláv szavak az sszláv *igla ’t ’ folytatójának kicsinyít képz s származékai. 1500 k. tövises iglice’. hogy a növény korallpiros magvaiból rózsafüzért készítettek. v. miatyánk abrus’. iglic (Priszter 438). imola’. 131).’. imolya (MagyGyógyn. hogy a növény tüskés: „he xs mint imádságbokor 1966: imádságbokor (Csapody–Priszter. | ~tüske 1706: Girlicze tüske (TESz. R.: gilice (Nyr. 83). igrictüske (MagyGyógyn. ▌ 3. Bizonytalan. — hegyi ~ 1998: hegyi imola (Priszter 330). hogy a növénynek nincsenek tüskéi. A magyarba egy déli szláv vagy szlk. gilicetüske.’. — N.). | 1998: ’Centaurea. ill. J: ’ua. N. a gilice ~ gelice alakváltozatok a madárnév hatására alakultak. a növény egyéb elnevezéseivel. (Melius 98a). — ~tövis 1577 k. juhar iglice 1. juhar illatú l. pézsmabúzavirág’. ìglica ’kis t . J: ’Amberboa moschata. szakny. az ſzarabul zederies viraga nx kxver zanto fxldxn terxm” (Beythe 64a). eper~f (→ eper) ilonka l. csimáz~f . Vö. Melius 437. egy nijl az txuiſſe. F vészk.’. Imoja (Tsz. igric l. F vészk. J: ’Abrus precatorius. ahol az abrus a lat. sz. Paternosterabrus ’páternoszter. hegyi imola’.iglice 213 imola Wagner 119). gólyaorr. 1775: Gelitze tüske (Csapó 120). Szabó. ▌ 4. 1998: imola (Priszter 330). 355). blg. 368). 126: 311). J: ’ua. Marzell Abrus precatorius a. Imola (NomVeg. Nyr. J: ’Genista tinctoria. 1583. örvénygyökér’. 1998: iglicetövis. A tüske. 1500 k. kék~ Marzell Anemone hepatica a. Az imola valószín leg Benk alkotása. J: ’Inula helenium. sz. ▌ 2. Genaust moschatellínus a. az imola a Centaurea nemzetség hivatalos . a növények felépítése hasonló. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az imola nevet náluk egy másik Centaureafajnak. iglice ihar l. iglíca ’kis t . az imádság ’ima’ és a bokor összetétele.

hogy a növény tüskés. szakny. Az indás ínf (2. ném. A névadás magyarázata. hogy más növényekre. a két fajt erdei és másik féle jelz kkel különíti el. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. a lat. Gichtkraut ’köszvényf ’.. a nevek nem maradtak fenn. 384). — erdei ~ 1578: Erdei Intubus (Melius 78).. 1783: In-fü (NclB. eryngos ’kecskeszakáll’) nemzetségnévb l alkották. ín a. 321). a névadás alapja. indás ínf ’. elhalt növényt sszel a szél görgeti. az indás ínf a növény hivatalos magyar neve. iringion. salátakatáng’. J: ’ua. ínnyújtóf 1783: In-nyújtó-fü (NclB. neve Inula nevének értelmesítésével jött létre. Intybus (< gör. yringus elnevezéseib l. iringál a. a nyújt ’kiegyenesít’ és a magyarázó f utótag összetétele. hogy a növényt reuma. TESz. — N. 416). hogy a növényt heves idegfájdalom gyógyítására használták. F vészk. A hegyi (2) jelz a növény el fordulási helyére utal. a növény lat. Az ínf valószín leg Melius alkotása. Genaust intybus a. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. idegen nyelvi megfelel re vö. UEWb. a növény R.’. 1783: Arannyas IÐtáp-fü (NclB. aranyvessz ’. az ín ’lábszárín. bába~e. 364). 193). likas~. TESz. intubus 1.ínf 214 istáp neve ma. . A hegyi imola (2. Az indás és a mászó jelz magyarázata. ír l. EWUng. Az aranyos istáp elnevezés a lat. éntybon ’endívia’) (Melius 77a) átvétele. || arany~ 1813: arany Istáp (Magy. 1783: ’Ajuga chamaepitys. kalinca~f . csaba~e. | 1998: ’Ajuga. 1998: ínf (Priszter 293). Az si uráli eredet ín szavunk 1405 k.) Centaurea nemzetséghez tartozó fajok. orvosi csikorgóf ’. Az iringál ir. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Ajuga reptans. kalincaínf ’. — Ö: kalinca~. F vészk. | mászó ~ 1903: mászó inf (Hoffmann–Wagner 119). EWUng. || aranyos ~ 1813: Aranyos istáp (Magy. — másik féle ~ 1578: maſic fęle Intybus (Melius 77a).’. Marzell Eryngium campestre a. Intubus.. 1998: iringó (Priszter 370). aranyistápf (ÚMTsz. 1775: Infü (Csapó 125).) imola neve népetimológiás alakulat. J: ’Eryngium campestre. 1578: In f× (Melius 171). 2.. mezei katáng’. az izmot a csonthoz er sít képz dmény’. taps~ iringó 1807: Iringó (Magy. — mezei ~ 1807: mezei Iringó (Magy. ín a. és az elszáradt. Az intubus Melius alkotása. J: ’ua. A névadásra valószín leg az iringál ’korcsolyázik’ is hatással volt. Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. iringál a. J: ’Cichorium endivia. 1998: aranyos istápf (Priszter 507).-t l mutatható ki ’ideg’ jelentésben. ínf ’.alapszava ’fut’ jelentés . J: ’ua.) és a pézsmabúzavirág (3. J: ’Gratiola officinalis.) szintén az Ajuga nemzetséghez tartozik. 373). 441. Melius ezzel magyarázza a névadást: „Farſabáſt à ki nem iárhat igyeneſen meg gyogyirtya” (Melius 171a). Marzell Centaurea montana a. J: ’Cichorium intybus. lat. A nevek katángfélékre vonatkoznak. Az ínnyújtóf magyar alkotás. köszvény kezelésére használják.. | 1775. irringó ’Eryngium campestre.. 194). istáp — aranyos ~f 1775: Aranyos istáp-fü (Csapó 13). mezei iringó’.-i Eryngium (< lat. J: ’Eryngium. zsába a. ín l. likas~füstike. ez magyarázza imola nevüket. iringó’. zsába a. — indás ~ 1998: indás ínf (Priszter 294). hogy a növénynek „Gyökerez indái vannak” (Hoffmann–Wagner 119). kalincaínf ’. — Ö: mósusz~. valamint a lat. 1998: mezei iringó (Priszter 370). Az örvénygyökér (4. Diószegi–Fazekas hosszúnak t n ostorindás (→ kacskanyak) jelz jéb l vonták el az indás jelz t. — N. 1841: mezei iringó (Barra 158). eringius. Az iringó nemzetségnév. ▌ 2. F vészk. Melius ínf növénynevében az ín el tagnak ’ideg’ jelentése van. a mezei iringónak érdekes sajátossága. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. szeder~ ínf 1. futtatja a mez kön.). ízületi fájdalmak. Berg-Flockenblume. 1798: Ín-nyújtó-fÍ (Veszelszki 241). valószín azonban.). J: ’Solidago virgaurea. 2.’. mezei iringó’ (ÚMTsz. ▌ 2. Marzell Gratiola officinalis a.

-i vírga-aurea (< lat. a jelölt birtokos szerkezet kalap ’fejfed ’ utótagja a virág formája alapján jött létre. Vö. az istáp jelentése ’vessz . istenátkoztatövis növénynevek átkoz eleme ’átkot mond’ jelentés . Az istenabroszkája növénynév jelentése. istenkecipója N. Genaust abrótanum a. Az istenkecipója népi elnevezés. A névadás szemléleti háttere. kisebb kenyér’ a növény ehet . 382). 1783: IÐtárj (NclB. papsajtmályva’. J: ’Malva neglecta.: ’vessz ’). || istenátkoztatövis 1583: Isten atkozta touisk (Clusius–Beythe 4: BotTört. mind a két jelentés er sen mérgez növényre vonatkozik. istenfa (Péntek–Szabó. 76). F vészk. mezei iringó’. A névadásra a növény lat. N.: Abrotanum: Isthenfaÿa (Ortus: RMGl. 1595: Iſten faia (Beythe 67). tüskés iringót a szél görgeti sszel a mez kön. — N. istenfa 1. (OrvK.’. Isten gyümölcse (MagyGyógyn. lat. vö. virga ’vessz ’. libapimpó’. mételmaszlag’. hogy a galagonya piros termését a természet felkínálja. 1578: Iſten fáya (Melius 160a). haragja (Magy. mezei üröm’. || átkozott-tövis 1775: Atkozott tövisk (Csapó 165). a lat. 1525 k. istánfa (Péntek–Szabó. a növény R. .’. A névadás magyarázatára l. 126). Ember és növényvilág 205). 1798: Iſtárj (Veszelszki 373)./1448 k. istenátkozta jelz ket az indokolja. Az istenkalapja népi elnevezés. aranyvessz . „Maſic à mezei” (Melius 160a). aurea < aureus ’arany’) fordítása. hogy az elszáradt. 374). istenátkoztafa N. J: ’Crataegus laevigata. 129). jelölt birtokos szerkezet. 175). 2. lignum Dei tükörfordítása. 1998: istenfa (Priszter 306). J: ’valamiféle mérgez növény. talán Datura metel. J: ’Aquilegia vulgaris. Az istengyümölcse népi név. 212). Az istárj ismeretlen eredet . a jelölt birtokos szerkezet gyümölcs ’termés’ utótagja ótörök eredet . lignum Dei” Abrotonum (Clusius–Beythe 7). 1783: IÐten átkozta tövisk (NclB. ném. a mezei iringó növénynévben az átkozott. hogy a növényt felszentelésekkor használták. 121). 1798: IÐten-fája Abrotanum mas (Veszelszki 15). orvosi csikorgóf ’. Az istenátkoztafa. ném. J: ’Rosa canina. jelölt birtokos szerkezet. Ember és növényvilág 205). Isten abroszkája (MagyGyógyn. J: ’Eryngium campestre. bot’ (1356: ? ’vessz ’. talán a növény istenkegyelme elnevezésének mintájára jött létre. hogy a növény a természet által felkínált élelem f leg a szárnyasok számára. nagyon hasonló az ürömcserjéhez (1). vö. lat. 1577 k. és a gyümölcs ehet . az. 427/14). Idegen nyelvi megfelel re vö. gyep rózsa’. J: ’Potentilla anserina. Isten kalapja (Csapody– Priszter. abrotanum nevének téves eredeztetése (< ábrotos ’halhatatlan. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a „Régi Nevek” közt említi. istenharagja 1813: I[sten] kegyelme. J: ’ua. 346). amelyek szívesen fogyasztják a libapimpót. ▌ 2.: Iſthen faÿath gr. kerek termésére utal. J: ’ua. Az istenfa ’mezei üröm’ (2. 135). ill. 1578: Iſtáry (Melius 86). ürömcserje’.istárj 215 istenkecipója szakny. istenabroszkája N. istenfa. ördögszekér. Az istenfa elnevezés alapja a növény gyógyító ereje. 1584: Iſten faya „Iſten faya hoc eſt. J: ’Artemisia campestris. Az istenabroszkája népi név. MNövSz. J: ’Artemisia abrotanum. — mezei ~ 1578: Iſten fáya. istárj 1. az utótag a szláv eredet abrosz ’terít ’ -ka kicsinyít képz s származéka. 1783: átkozott tövisk (NclB. Az istenátkoztafa ’gyep rózsa’ tüskés növény. 346). átkozott-tövis. torzsikaboglárka’. Istenátkoztafa (MagyGyógyn. ▌ 2. J: ’Ranunculus sceleratus. J: ’Gratiola officinalis. bábakalács. Istenke cipója (MagyGyógyn. 1793: Istárj (Földi 25). szúrósak. isteni’) is hatással lehetett. cseregalagonya’. a cipó ’kerek. Gottes bäumchen. istengyümölcse N. Idegen nyelvi megfelel re vö. istenkalapja N. 1372 u.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Abrotanum mas (Veszelszki 15) elnevezésével. Hergottsbrot ’Isten kenyere’. réti harangláb’. ezek a „megátkozott növények” er sen tüskések. Az istenharagja valószín leg népi név. a növény szintén ürömféle.

F vészk. vö. hogy a növény fogyasztható és finom. ▌ 4. a névadás magyarázata a növény papucsra emlékeztet virágja. J: ’Gratiola officinalis.) népi elnevezés. Melius a növénynevet egyértelm en nem az egész növényre. nyíl a. N. MNövSz. istenkegyelme — ~f 1783: IÐten kegyelme-fü (NclB. 219). a növény különféle betegségekre utaló neveivel: ínnyújtóf . lat. sparga.istenkegyelme 216 istenpapucsa Marzell Malva silvestris a. kúltsa (Magy. ▌ 2. de lehet a mezei zsurló lófarkf nevének hatására létrejött elnevezés is. és a kés bbiekben már nem adatolható. EWUng. keszty virág istenkenyere 1578: Iſten kenyere (Melius 50a). Az istenlovafarka népi név. 2.: RMGl. sár ellen való f . A réti harangláb (2. istenlovafarka 1500 k. 529). a lat. 374). istenkeszty l.. a nyíl uráli eredet . 529). az utótag a szláv eredet kulcs. vajvirág’. mise gertya (SzikszF. Az istenkenyere Melius alkotása. Mollay. Marzell Gratiola officinalis a. 1590: Asparagus: Nyul arnyek. valószín leg népi név.. J: ’Orobanche alba. orvosi csikorgóf ’. TESz. helyette létrehozta a Szent György lova farka elnevezést.). fehér vajvirág’. Melius a bunkószer torzsavirágzatot nevezi isten nyilának. foltos kontyvirág virágzata’.) név Melius alkotása. a virágok papucshoz hasonlóak. Muttergottesschüchelchen ’miasszonyunk papucsa’. hogy a növény olyan. hogy a növény a szárakon t szer bokros levélzetet fejleszt. kerti oroszlánszáj’. A névadás szemléleti háttere. Az istennyila (1. Jávorka 749). hanem annak virágos. Csapó kés bb az istenlovafarka nevet megbotránkoztatónak tartotta. ▌ 3. Az istennyila ’mezei zsurló’ (2. J: ’Orobanche sp. ami lófarokhoz hasonlítható. alii Isten loua farka (SzikszF. Iſten nyilánac hyiác à ki kxzép aránt terem benne” (Melius 89). sokféle betegséget gyógyítottak vele: pl. 392). N. mirigyes libatop’.) istennyila elnevezésének alapja. hogy mezei zsurló tavaszi. (Melius 89). Az istenkulcsa jelölt birtokos szerkezet. Isten papucsa (Csapody–Priszter. köszvényburján. nyíl a. csemegesulyom’. 1798: Iſten’ nyíla-fÍ (Veszelszki 332).) istennyila neve népi név. 1590: Hippuris minor: Isten nyla (SzikszF. 107. J: ’Orobanche alba. er s hashajtószer. J: ’ua. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében a Régi Nevek között t nik fel. közönséges spárga’. A csemegesulyom (4. Növénynevek 100–101. mezei zsurló’. és földbe fúródott nyílvessz . „A kis Balatonban el forduló sulyom nev növény ehet termését nevezik igy” (Borbás. 321). 1604: „Orobanche: Isten nyíla. az ezt körülvev fehér burkot pedig a kés bbiekben istenszakállának nevezték. b): RMGl. istennyila (Csapody–Priszter: MNövSz. Ambroſiam ’Istenek eledele’ (Melius 50a) fordításával hozta létre. istenkulcsa 1813: I[sten] nyilaf . Isten papucsa (Csapody–Priszter. A fehér vajvirág (3. A névadás alapja valószín leg az. J: ’Asparagus officinalis. hasonló szemlélet névadásra vö. MNövSz. ill. UEWb. hogy a régiek a növény gyógyhatását nagyra tartották. reumát. a névadás alapja. gratia dei nevének tükörfordítása. 374). F vészk. ▌ 2. 1578: Iſten nyilánac gr. terméses kocsányára érti: „Kettx à leuele.. mint valami égb l l tt. 76). fehér vajvirág’. 220). 344). istennyila 1. J: ’Trapa natans.) név motivációja az. 141). alii.: Sparagus: Istenloafarka (CasGl. Misegyertya. — ~f 1783: IÐten nyila fü (NclB. köszvényt. J: ’Aquilegia vulgaris.: RMGl. 1783: IÐÐten-kenyere (NclB. Az istenpapucsa ’kerti oroszlánszáj’ (1. Vö.: RMGl. 2. jelölt birtokos szerkezet. spórafüzéres szára nyílvessz höz hasonlítható. J: ’Antirrhinum majus. Istennyila: Orobanche” (MA.) istenpapucsa szintén népi elnevezés. Balaton 52). istenpapucsa 1.. a füzérvirágzat képviseli a nyíl tollát. || istenkegyelme 1813: I[sten] kegyelme (Magy. réti harangláb’. 1798: Iſten’ kegyelme-fÍ (Veszelszki 241). hogy a növény felépítése kulcshoz hasonlítható. J: ’Arum maculatum virágzata. a füzérvirágzat képviseli a kulcs tollát. J: ’Equisetum arvense. . Az istenkegyelme a növény R. J: ’Chenopodium botrys. N.’. 1590: Orobanche: Isten nila. A névadás alapja. ném. 317.

a szakáll ’állon növ sz rzet’ ótörök eredet . 11: 221. papszakáll. LXXII. Az iszalag alakváltozata a juhszalag ~ juszalag els sorban a juh ~ N. 176). J: ’páfrányfaj. Diószegi–(Fazekas) Orvosi könyvének „Igazító Laistrom”-ában a „Régi Nevek” között az iszalag szerepel. 364). 364).) istenszakálla neve valószín leg a növény hasonló szemlélet elnevezései alapján keletkezett. ju és a szalag népetimológiás beleértésének következménye. TESz. 1577 k. J: ’Convolvulus arvensis. vagy szln. 2. laza páfránylevelek tömege. A kisjézustáskája népi név. vö. szakáll a.’.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. paptarsoly. | ’Solanum dulcamara. A mássalhangzó-torlódásos szókezdetnek i-vel való feloldására vö. A szláv eredet iszap név magyarázata valószín leg az. J: ’ua. 1805–13: IÐzalag (Márton. 374).: RMGl. vö. slak ’szulák’ kerülhetett át. hiſopoth (OrvK. Kis Jézus táskája (MagyGyógyn. 336). 1841: iszalag (Barra 330). császárszakáll. bursa pastoris ’pásztor táskája’ elnevezése. talán Asplenium rutamuraria. 1405 k. Marzell Convolvulus arvensis a.’. vadárvácska’. | 1807: ’Solanum dulcamara.: RMGl. farkasmaszlag~ ivolya l. az Áron szakálla elnevezés mintájára jöhetett létre. 1948: juhszalag (Halmai 76). . J: ’Arum maculatum. sl&k. 683). Marzell Aquilegia vulgaris a. 1435 k. Isten taskaia (SzikszF. Nyr. 117). istentáskája 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly.istenszakálla 217 izsóp ném. ném. krisztustenyere Marzell Asplenium trichomanes a. EWUng. 117). hogy a növény gyakran fordul el homokos.: ÿſopus: ÿſíp (BesztSzj. 1940–43: juszalag (MNy. 1903: juszalag (Hoffmann– Wagner 40). 6: 43). svl&k. 45: 219). szln. Az istentáskája valószín leg magyar alkotás. ispotály. 2. 1813: I[sten] szakálla (Magy. 603). bakszakáll. istráng. kesernyés csucsor’.-hv.) névadás alapja. F vészk. hasonló szemlélet nevei alapján alakult ki.: RMGl. kövi fodorka’. a névadásra hatással lehetett a növény lat. isztrák l. vö. szakáll a. kesernyés csucsor’. a „Megállított Nevek” között már a keserédes csucsor-t (→ csucsor) olvashatjuk. táskához hasonlóak. MNy.: ysopus: ysop (SchlSzj. iszap 1783: IÐzap (NclB. A névadás alapja a szakállra emlékeztet lecsüng . A névadás alapja. Csapó azt írja az istentáskája névr l: „Némelly Magyar Dictionariumokban ez fü Isten táskájának neveztetik de vétkeſſen” (Csapó 215). A névadás alapja.: Isopus: isop (SoprSzj.-hv. || kisjézustáskája N. 10: 13. szerb-horvát vagy szlovén eredet . J: ’Capsella bursa-pastoris. 1813: I[sten] szakálla (Magy.: Hiſſop. Növ. A névadás oka. szb. J: ’Solanum. hasznos földitömjén’. a növény egyéb. 1525 k. Vénusz asszony haja).: ’Solanum. ▌ 3. hogy a termések kis iszalag 1807 e. — ~f 1775: Iſten-ſzakála-fünek gr. 1948: Isten táskája (MagyGyógyn. 374). — ~f 1807: Iszapf (Magy. hogy a szárat egy szakállhoz hasonlítható zöldesfehér szín nagy buroklevél öleli körül.: Iszalag (Julow 256). 364). ▌ 4. pásztortarsoly. Sandwinde ’homokszulák’. foltos kontyvirág’. Unser Lieben Frau Handschuh ’miaszszonyunk papucsa’. J: ’Pimpinella saxifraga.. Az iszalag szláv átvétel. (Csapó 41). Az istenszakálla ’hasznos földitömjén’ (3. iskola. A magyarba egy szb. J: ’Viola tricolor subsp. vel. isztár. 1807: Iszalag (Magy.: RMGl.) istenszakálla elnevezése talán tudatos magyar szóalkotás. ibolya izsóp 1395 k. 162).. istenszakálla 1. csucsor’. istentenyere l. TESz. A kövi fodorka (1. békatarsoly.) istenszakálla neve valószín leg magyar alkotás. hogy a növények valamely része fehér. Az istenszakálla jelölt birtokos szerkezet. F vészk. A foltos kontyvirág (2. csucsor’. de a névadásra hatással lehetett más páfrányfaj elnevezése is (vö. hogy a fehér virágzat szakállhoz hasonlít. J: ’ua. mivel a patikákban régen több páfrányfajt együtt hajnövel szerként árultak. ▌ 2. R. istáp.. A vadárvácska (4. iszapos területeken. sl&k ’szulák’. vö. — juhszalag 1816: Juszalag (Baumgarten I: 169). J: 1807 e. apró szulák’. vagy a laza levelek sokasága emlékeztet szakállra. F vészk. tricolor. F vészk. közönséges pásztortáska’. 1816: Iszalag (Baumgarten I: 169).

Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt a subsp. issopo. ném.. hysope.). hys#pus < gör.. dinnye~f . Beythe András azt írja. ol. az izsóp gyógyító ereje hasonlít a szurokf hatásához. hogy a szurokf „fuladaÐt gogit. Kloſter Iſop fordításával alkotta: „eſÅt Nemet×l Kloſter Iſop. kerti izsóp’. | kertbeli ~ 1798: kertbéli izsóp (Veszelszki 250). 130). hv. 131/20).és f szernövény. izsóp a.izsóphoz hasonlatos f 218 izsóphoz hasonlatos f 14. 1841: kerti izsóp (Barra 309). kerti izsóp’. J: ’Hyssopus officinalis. Kalaſtromi. | klastromi ~ 1578: Kalaſtromi. alkalmazása légcs hurut esetén javallott. köptet hatású. J: ’ua. 1578: Iſop (Melius 121).’. Mind az izsóp. TESz. megkékült testrészek borogatására stb. izsó (ÚMTsz. Kirchen. fuladás. közönséges szurokf ’. fr. kerti izsóp’. aristatus jöhet számításba. Csapó szerint: „Fulladozó Ember meg-épül tsak fözzön-meg egy Lót IÐopot egy ittze vizben ’s igya ezt a’ vizet” (Csapó 121). 385). A növény görcsoldó. mind a szurokf hasznos fulladás ellen. századi orvosi könyvben ezt olvashatjuk az szurokf r l: „Torok dagadasrol” (OrvK. szakny. ſÅomiuſág. 1775: Isop (Csapó 121). Melly fayás ellen” (Melius 122a). J: ’Hyssopus officinalis. hyss#pus. Egyházi Hyſopnac gr. Isop. Csapó József így ír az izsópról: „Toroknak belsö dagadását. 256). | hegyi ~ 1578: hegyi Hyſopnac gr.’. az az. Genaust Hyssópus a. #z#b ’izsóp’). | erdei ~ 1798: erdei izsóp (Veszelszki 250). hyssope. a közönséges szurokfüvet az izsóphoz ’Hyssopus officinalis’ hasonlítják: az izsóp és a szurokf illatos gyógy. (Melius 121a). (Melius 121). a ném. es aÅÅal moÐÐad aÅ torkoth” (OrvK. J: ’Hyssopus officinalis. izsóphoz hasonlatos f 1533: Origanum: Wolgemut: Isophoz hasonlatus fy (Murm. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt az subsp.oder Klosterysop. | kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” [Iſop] (Melius 121). 131/8) „kÿ fachÿart leweth veogÿed. Ilyen értelemben szerepel a Herbáriumban is: „Igen jò hurutás. 1783: I’sóp (NclB. | mezei ~ 1578: mezei Hyſop (Melius 121). (Melius 121a). Melius leírásaiban a kerti változat els sorban a subsp. vö.. J: ’ua. aristatus jöhet számításba. Szabó. 46).). izsóf (OrmSz. lat. J: ’Origanum vulgare. Egyházi Hyſopnac hiyác (Melius 121–121a). a XVI. Az izsóp latin eredet . is. fert tlenít . Mindkét növény használható ütés vagy esés miatt megdagadt.-i hyssopus (< lat.. — N. íz l. 1595: Iſop (Beythe 67a). J: ’Hyssopus officinalis. sipan. J: ’Hyssopus officinalis.” (Beythe 69). jó ezen fünek fött vizével gyakran öblögetni” (Csapó 121). Ysop. kerti izsóp’. EWUng. A latin szó els sorban a bibliafordításokon keresztül bekerült az európai nyelvekbe: ang. hyssop. kerti izsóp’. | réti ~ 1798: réti izsóp (Veszelszki 250). Mindkett hasznos torok dagadása ellen. kerti izsóp’. hýss#pos < héb. — egyházi ~ 1578: Egyházi Hyſopnac gr. 1798: Isóp (Veszelszki 250).: RMGl. Melius 418–9. officinalisra vonatkozhat. hyss#pum. J: ’Hyssopus officinalis. Hyſop (Melius 121a). izsóp a. 1583: Isôp (Clusius–Beythe 5: BotTört. J: ’Hyssopus officinalis. Az izsóphoz hasonlatos f körülírásos forma. kerti izsóp’. Az egyházi és klastromi jelz k Melius alkotásai. 1798: mezei izsóp (Veszelszki 250).

1610: Popvlvs: Populus alba: Jeghenie fa (Herb. jaj a. 1550 k.). jajkóró (MagyGyógyn.-hv. jávor l. (TESz. J: 1500 k. leginyefa.). szln. 1540 k.-hv. J: ’ua. 131). jámbor..: ’Abies alba. ▌ 3. mezei katáng’.. J: ’Cichorium intybus. — fekete ~ 1583: fekete iégnye (Clusius–Beythe 6a: BotTört. 1948: Jegenyefa (MagyGyógyn. 61). egönye. — ~fa 1590: Populus nigra: Iegenie fa (SzikszF. Mindezek az sszl. — N. 1533: Jegxne fa (Murm. jagnjed ’nyárfa’ kerülhetett át *jagnyéd alakban. fekete nyár(fa)’.). letörik. d): RMGl. N.). 1500 k. N. 1865: jeg nyé-t gr. szb.). .). 1578: Iegene fa (Melius 11).). — fekete ~fa 1798: Fekete Jegenye-fa (Veszelszki 31).2 m magasra is megn .: RMGl. regönyefa (ÚMTSz. 1583: iegnye fa (Clusius– Beythe 6a: BotTört. ▌ 4. fekete nyárfa’. hogy a mezei katáng 1. geg(nye-fa. 214). jágor. 1783: Jegenye-fa (NclB. 212). 213). 1499: Jegenyewffa (UjMMúz.). nyár(fa) | Populus alba. 1590: Abies: Iegenie. jεgenε-fa (SzamSz. a jaj ’érzelmet kifejez felkiáltás’ el tag önkéntelen hangkitörésb l keletkezett indulatszó f nevesülése. A névadás magyarázata az. 1248: jegune (TESz. juhar jajkóró N. 464/32). A jajkóró népi név. gyeg(nye. 1533: Abies: Eyn tann: Jegxnefa (Murm.: abies: Jegheneffa (KolGl. jaj a. egönye-fa. gyegönye. közönséges jegenyefeny | Picea abies. 214). 427).’. jáger. AgAnyAfa.: TESz). jeg(nye a.’.). ▌ 2. jegényefí (Nyatl.).1: RMGl.: RMGl. vö. A magyarba egy szb. c): RMGl. az útszéleken gyakran letiporják. *agnę ’bárány’ származékai.).J J: ’Populus. Ebb l a magyar változatok hangrendi kiegyenlít déssel és a kicsinyít képz nek felfogott szóvégi d elha- jábor. 1470 k. fehér nyár(fa)’. 1239: „Uadit ad arborem que uulgo dicitur Jeguna” (OklSz.’. jeg(nye-fa a.). jagnjet ’fekete nyárfa’. reg(nye. jàgnjeda ’rezg nyárfa. | magos ~ 1903: magos jegenye (Hoffmann– Wagner 186). 213). A jegenye szerb-horvát vagy szlovén eredet . luczfeniô fa (SzikszF.: TESz. CsángSz. reg(nyefa. | 1453: ? ’Platanus. J: ’Populus nigra.: Populus: yegynyefa (CasGl. jegnye (Nyatl. 131). 367).’.: RMGl. 1600 k.’. uag.: jeg(nye a. — N. a): RMGl. 1255: jegnye (TESz. TESz. fehér nyár(fa)’. „Igqnÿe fan termqth Enÿwnek (OrvK. 1453: Penes arborem platani wlgo Jegenye vocati (OklSz. 1783: Fekete Jegenye (NclB. 213). — ~fa 1247: „Ad vnum arborem Jegeniefa wlgariter nominatum” (OklSz. bársonyos virágzatával függ össze. gegenyefa. regönyét gr. jeginye. geg(nye. 212). közönséges lucfeny ’. jágned ’ua.: RMGl. J: ’ua. szln.. jágnjed ’ua. 1584: fekete iégnye „ki-böllezön az Populeum ir” (Clusius– Beythe 25).: „Terpentinat de ÿegqnÿe faÿeth” (OrvK. A névadás a nyárfák bolyhos. J: ’ua. legénye-fa (MTsz.: Populvs: Jegine fa (Herb.: abies: Jegenÿe fa (BrassSzt. 214). 211).). — ~fa 1500 k.: De populo et albaro: yegene (StrassbGl. EWUng. 427). 315/40). kemény szára’ magyarázó elem. nyár(fa) | Populus alba.: RMGl. — bemagos ~ 1903: bemagos-jegenye (Hoffmann–Wagner 186). platán’. közönséges lucfeny ’.: RMGl. jàgnjēd. 330). jáhor l. jagned. J: ’Picea abies. juhar jegenye 1. (ÚMTSz. J: 1239: ? ’Populus. a kóró ’a növény szára. 1577 k.: Abies vulgo nominatur Jeghenefa (TemGl.

a nemzetségnév ma nem létezik’.) az eredeti ’Populus. 324. A feny félék (Pinaceae) családjába tartozó t levelel fákat. vö. jegenyenyár (Szamsz. 232. feny . jeneszter’.’. | 1807: ’Spartium. J: 1783: ’Spartium junceum.. az el tagra l. jegenye a. 2. NyTan. Populus alba a. A N. Marzell Abies balsamea a. Az 1453ból adatolt ’platán’ jelentés jegenyefa alak kétes. ▌ 2. 1783: Jegenye fenyö (NclB. közönséges lucfeny ’. A feny féle (Pinaceae) jelentés jegenye csak összetételben. UEWb. érce ~ N. SzófSz. nyár(fa)’.. | 1998: ’Abies.) összetett szó. | 1578: ’Populus alba. — Ö: balzsam-~feny (→ balzsamfeny fa). fehér nyár(fa)’. 1948: keresztes jegenye feny (Halmai 64).) és a közönséges jegenyefeny t (2. feny a. — ~fa 1807: Jegenye Fenyffa (Magy F vészk. ennek kérge szürkésfehér. jegenye.’.-i Populus nigra utótagjának fordításával jött létre.. az eredeti ’Populus. jeg(nye-nyár a. Kniezsa. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. TESz. a f zfafélék (Salicaceae) családjába tartozó jegenyékt l (pl. jegenyefeny 1. 1998: jeneszter (Priszter 510). geg(nye-fa változatokra vö. J: ’ua. legénye-fa népetimológia eredménye. Némelyik alakváltozat. 401).. A feny utótag magyarázó és megkülönböztet szerep . nyeg(nye nyárfa (ÚMTSz. közönséges jegenyefeny ’. 405). Ember és növényvilág 272). 1911: jegenyefeny (Cserey. TESz.nyomatékosító szó. a közönséges lucfeny t (1. az utótagra l. 401) neveket vette át. Abies alba a.. 88). a lat. 4. Populus alba.) a köznyelvben ma is gyakran összekeverik. szakny. tükörfordítás. 1807: Jeneszter (Magy. jegenye a. EWUng. amelyek végs fokon az ismeretlen eredet lat. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. így pl. genista. — N. 521). jégerfa l. — közönséges ~ 1998: közönséges jegenyefeny (Priszter 287). MNövSz.jegenyefeny 220 jeneszter gyásával alakultak ki.’. Kreuztanne fordítása. ▌ 2.. J: ’Populus alba. közönséges jegenyefeny ’. 1/1: 48. de nyelvjárásokban is megtalálható a jegenye fa (SzamSz. uráli eredet nyár. jegenye fa a. F vészk. a ném. A jegenyefeny összetett szó. A jegenyenyár összetétel a fehér nyárfa két különböz eredet nevének összekapcsolásával keletkezett: el tagja a szláv eredet jegenye. a fa sötét szín kérgére utal. Genſter. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal.. gérce. Növényszótár 1). J: ’Cytisus scoparius.. hasonlóképpen korai neveik is keveredtek. jérce ~ N. N. J: ’ua. egönye-fa. J: 1911. J: ’Picea abies.).. 232.. Abies alba). a ném. A jeneszter növénynevet Benk alkotta. Marzell Abies alba a. A jegenyefeny ’közönséges lucfeny ’ (1. SzlJsz. 1903: jeneszter (Hoffmann– Wagner 145). SzegSz.) és ’közönséges jegenyefeny ’ (2. (Melius 11a). A bemagos ~ magos jelz k a feny hatalmas méretére utalnak. sepr zanót’. a névátvitel alapja valószín leg a fák óriási mérete. 405). 1998: ’Abies alba. — Ö: balzsam-~ (→ balzsamfeny fa). — szagos ~ 1807: szagos Jeneszter (Magy. Ginſter (NclB.).. J: ’ua. SzófSz.). a be. jegenyefeny | Abies alba.) ’platán’ jelentéssel. A jegenyefa ’feny féle’ (2. F vészk. Picea abies a. genesta alakokra vezethe- . 1578: Iegene Nyárnac gr. utótagja -fa vagy -feny . égerfa jeneszter 1. 394). (Csapody–Priszter. 1813: Jegenye Feny (Magy. J: 1425: ’Populus sp. 1783: JéniÐzter (NclB. A ’platán’ az eredeti ’Populus. F vészk. 425). — ~fa N. J: ’Abies alba. Kniezsa. SzlJsz. utótagja az si. jegenyenyár 1425: „In medio duarum arborum Jegenyenyar vocatarum” (OklSz. EWUng. jegenyenyárfa ’Populus nigra’ (Péntek–Szabó.) jelz je megkülönböztet szerep . közönséges jegenyefeny ’. nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon (valószín leg a fák magassága) alapuló névátvitellel fejl dött. Picea abies a.. Populus nigra) különbözteti meg ezeket a feny fajtákat (Picea abies. igenyes nyár sz. tehát magyarázó utótaggal jelenik meg. fehér nyár(fa)’. A fekete jegenye (3.. — keresztes ~ 1903: keresztes jegenyefeny (Hoffmann–Wagner 186). keresztesfeny (→ feny ). a fehér nyárfa ’Populus alba’ korrelatív párja. 1998: jegenyefeny (Priszter 287)..

jávor a. Herrgottskraut. Gyövötény: mert a’ vetemények köztt nfttön-nf (a’ mint fk ſzóllnak) alkalmatlankodik” (Veszelszki 454). F vészk.). 1: 362). juhar a. terjed . a szó elején g > j változás érvényesült. gy jtény. növény a. Mollay. 88). a jövötény.. apró szulák’. 1484: Ihar (OklSz. összetett szó. jézus füve (ÚMTsz. Ember és növényvilág 197). jáhor. jávor-fa . Jézus füve (Csapody–Priszter. — ~fa 1232: „ad arborem ihor-fa. tökjohàr. közönséges orbáncf ’. piros Fulak. juhar 1233: Arbor que uulgo dicitur yhor (OklSz. gy tény” (MNy. | jókori ~ 1807: jókori Jávor (Magy. dió jóhenrikfüve 1903: jó Henrikf ve (Hoffmann–Wagner 49). jövötényszulák 1841: jöv tiny Szulák (Barra 299). J: ’Hypericum perforatum. A jóhenrikfüve a ném. Kiſseb. J: ’ua. burjánzó gyomnövény’. — N. ném. hogy a levél felületén lév fekete mirigypontsorban hipericin nev vörös festékanyag van. gyövötiny. 1807: Jávor (Magy.’. Marzell Hypericum perforatum a. 1233/1345: Arbor que uocatur Jhor (OklSz.).). A gy tény változat a növevény > növény mintájára alakult ki. 1903: gy tény (Hoffmann–Wagner 37). bonus-henricus elnevezésre vezethet vissza. jövötény a. kis meténg | Convolvulus arvensis. J: ’Acer platanoides. Ginster szóbelseji mássalhangzó-torlódását feloldotta. — N. Súlák. szulák. gyövötény. 1236: ihorfa (OklSz. A jézusfüve népi név. a f magyarázó utótag. A sepr zanót (2. juhar a.’. Növényszótár 4). parajlibatop’. 31: 245).). 250). Fel futó. növény a. Növénynevek 285. jezsuitadió l.. | kis ~ 1841: kis gyüv tény (Barra 297). Idegen nyelvi megfelel kre vö. Növényszótár 4). Iſzap. jávor a. jövötény a. gy tiny. és eldörzsölve pirosra festi az ember kezét. F vészk.’. Vas-Vármegy.. cruce signatam (NyK. — N. Marzell Genista a. a növény felépítése hasonló a jeneszterhez (1. 1903: Jókori juhar (Hoffmann–Wagner 77). Fejér.).’. gyöv tin. TsengetyÍ-virág. gy tin. juhar a. | platánlevel ~ 1911: platánlevel jávor (Cserey. Kristuskräut. 1279: jawar (TESz. korai juhar(fa)’. jövötény. gyöv tény. ih™r. gy tiny. juhar(fa)’.). ez teremti meg aztán az asszociációt a keresztfáról lecsepeg vérrel. burjánzó növekedése: „Növötény. A növötény a n ige származéka. gyüjtvény.). 1257: Ihar (OklSz. apró szulák’.’.jézusfüve 221 juhar t k vissza. Guter Heinrich tükörfordítása. 331. ihar.). apró szulák’. az utótagra l. A német név végs soron a lat. Kristus-blaume. TESz. 1841: jöv tiny (Barra 297).). J: ’ua. | töklevel ~ 1911: töklevel jávor (Cserey. juhar-fa a. — hegyeslevel ~ 1903: hegyeslevel juhar (Hoffmann–Wagner 77). Az el és utótag jelentése azonos: ’kúszó. A névadás alapja a növény gyors. 1998: juhar (Priszter 289). EWUng.). J: ’Convolvulus arvensis. jézusfüve N. MNövSz. Növötény. johar (ÚMTsz. | 1841: ’Convolvulus arvensis. gyütvény. J: ’ua. gyövü tín (MTsz. Gyövötény (Veszelszki 454). 1330: Johor (OklSz. A jövötényszulák Barra alkotása. J: ’ua. juhar a. gyövötény ’kúszó terjed gyomnövény’ a jön ige származéka -tény képz bokorral (a képz bokor t eleme deverbális nomenképz .). J: ’ua. juhar a. J: ’Chenopodium bonus-henricus.). 1255: jaurfa (TESz. juhar j tény l. 1411: Jawor (OklSz. Marzell Chenopodium bonus-henricus a. Az elnevezés magyarázata a növény gyógyító ereje.) jeneszter neve hasonlóság alapján jött létre. — Ö: sepr ~.. gyüöti(ny. pl.). jelölt birtokos szerkezet.). J: 1233: ’Acer. jöv tin. jábor. A növötény ~ jövötény ~ gyövötény nyelvújítási alkotások. J: ’ua. drága~ johor l. gyöv tény. tökjuh6r (Péntek–Szabó. jövötény jövötény 1735: „Vinca: Folyóf . kisebb ~ 1798: „Kitsiny. gy tén. 1325: Jaurfa (OklSz.).’. gyövötin. az n > ny kicsinyít képz ). — kicsiny. a svéd mondavilág szerint szent Henrik a növényb l minden sebet meggyógyító gyógyírt készített.). Genaust Genísta a. tökjuhàr. joh$r (CsángSz. az el tagra l. J: 1735: ? ’Vinca minor. 251). Benk a ném. Az elnevezés alapja. 1397: Iavor (OklSz. Harang. jó l. gy jtín. gy tény. | korai ~ 1998: korai juhar (Priszter 289). gyütény (ÚMTsz.

iszalag . Breitlaub. jágérfának. Kniezsa.: blg. großer spitzblÀttriger Ahorn ’nagyobb hegyeslevel juhar’. idegen nyelvi megfelel kre vö.: RMGl. A szó- középi g-t tartalmazó alakok az égerfa név hatásával is magyarázhatók. színe a fehérest l a zöldesig változó. R. 211).). j<borfa. jahor ’hegyi juhar’. iharfa. korai juhar(fa)’.’. J: ’ua. TESz. Spitzahorn. szlk. juhar-fa. Marzell Acer platanoides a. hogy a növény tömött virágbugája 30–60 cm hosszú. a juh állatnév és a fark ’az állati test hátul kinyúló része’ összetétele.: RMGl.: jauor fa (SchlSzj. juhorfa. hasonló szemlélet elnevezésre vö. jámborfa. | széleslevel ~fa 1798: Széles levelÍ Jávor-. 394). 232. széles.). 1813: Juharfa (Magy. jávor ’juhar’. jágerfa ~ igarfa) játszhatott közre. szln. A korai és jókori jelz arra vonatkozik. or. ném.). Juhar-fa (Veszelszki 19). hegyes leveleire utanak. J: ’Acer platanoides. 211). égerfa a. явор ’hegyi juhar’. — Ö: cukor~.. juhar-fa a. javōr ’ua.: RMGl. a. jávor 1. juhfark N.).. jávor-fa a. 213). összetett szó.). vö. 1791: Iuhárfa (Lumnitzer 457). MNövSz.. Breitblatt ’széleslevel ’. jaharfa. jág rfácska (ÚMTsz. Erre mutat a juharnak. javor ’ua. EWUng. — N. J: ’Veratrum album. iharfa (SzlavSz. jaor. ném. jágerfa. népnyelvi változatainak szórványos ’égerfa’ értelmezése is: 1395 k. jáborfa. 1998: juharfa (Priszter 289). J: ’Acer. hunyor juhszalag l. Ihar-. szb.). hogy a fa tavasszal korán kezd hajtani. néhol meg népetimológia (jámborfa. 1366: Juharfa (OklSz. iharfa (OrmSz. jáh#rfából. A magyarba feltehet leg többszörös átvétellel került. juhoktisztítóhunyor l.). 1590: Ihar fa. juhar(fa)’.). A juhfark népi név.’. F vészk. illet leg alakváltozatainak. Iauor fa (SzikszF. igarfa (Csapody–Priszter. juhfarkhoz hasonlítható. R. a. jágerfa (ÚMTsz.: hyhar fa (BesztSzj. jágorfa. egy rövid ™-s szláv javor-ból v > h és ju > i változással fejl dött ki az ihar. joharfa (OklSz. ih#rfa.’. a széleslevel és hegyeslevel jelz k a fa hatalmas. jámbor-fa (MTsz. 2. Weinblatt ’sz l levél’. SzlJsz. jámborfa (SzegSz. 1414: Jaworfa (OklSz.-hv. 1337: jwharfa. A névadás magyarázata. A töklevel és platánlevel jelz k szintén a fa karéjos levélformáját jellemzik.). fehér zászpa’. N. 49).juhfark 222 juhfark a. A jávor a hosszú á-jával talán a szlovénb l való. juhfark (MagyGyógyn. SzófSz. — korai ~fa 1998: korai juharfa (Priszter 289). явор ’hegyi juhar’. ih6rf6. 89). Az alakváltozatok kés bb összekeveredtek. A juhar szláv eredet . 1405 k.). valamint a juhar változat.

Az ostorindás ’indás ínf ’ (2. 116). J: ’Sisymbrium officinale. A N. F vészk. kácsaszáj (MNy. Ö: kalinca~. 3: 27). 1841: ostorindás Kacskanyak (Barra 317).: Katskanyak (Julow 263). szapora zsombor’. hogy a növény „gyökerér l ostorindákat botsát” (Magy. A kakasfarkf a szláv eredet kakas állatnév. A kakasharang népi név. kakalics l. a lat. 39: 161. kakasbenderó l. A kakasfarkf nevet a növény kiálló virágzata motiválta. a szláv eredet . ▌ 2. kalincaínf ’. pávafarkú salamonpecsét’ (azonosította Priszter Szaniszló). 492. J: ’Pulsatilla grandis. kacsaszáj növénynév a szlovák eredet kacsa és az uráli eredet száj ’ember. leánykökörcsin’. 341). Csapó azt írta róla: „Kakas-tzimernek pedig helytelenül neveztetik” (Csapó 246). hogy a növény olyan. magyarázata. 341). arra utal. indás ínf ’. 341). kakasfarkf 1783: Kakas-fark-fü (NclB. vasf ’. a kacskanyak nem vált köznyelvi szóvá. 322).) jelz Diószegi–Fazekas alkotása. Pászt. J: ’Verbena officinalis. kakasalma (ÚMTsz. A kakascímer ’vasf ’ (2. J: ’Crataegus laevigata. A névadás alapja a növények virágja. A névadás alapja a piros szín termés. 1798: Kakas-tzimer (Veszelszki 439). orvosi salamonpecsét | Polygonatum verticillatum. 1578: Kakas cimer (Melius 144a). Criſta gallinacea” (Melius 144a) (< crista ’taréj’. ÚMTsz. A kakascímer Melius alkotása. a névadás alapja a szétállóan elágazó növény. — ostorindás ~ 1807: ostorindás Katskanyak (Magy. J: ’Ajuga reptans. MNövSz. kakasharang N. A kacskanyak ’ínf ’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesítik a Magy. amelynek formája szájhoz hasonló. kacsanyak (Herman. ▌ 2. F vészk.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre (szintén elágazó növény). J: ’Ajuga. kacskanyak kacsaszáj 1. ▌ 2. 678. vatkácsaszáj (MNy. F vészk. kacskanyak 1. mint egy görbe nyak. 1807: katskanyak (Magy. 3: 14). 357). kakasbandikó. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. || kacsanyak N. A név alakleíró elnevezés. J: ’Linaria vulgaris. cseregalagonya piros szín bogyója’.K kakasalma N. kakasmandikó kacs l. J: ’Antirrhinum majus. 39: 161: 155). kokasalma (SzamSz. állat fejének elüls részén lév nyílás’ összetétele. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között megtalálható. 1: 442). N. közönséges gyujtoványf ’. ínf ’. ÚMTsz. UEWb. kerti oroszlánszáj’. havas~ kacsanyak l. A kakasalma népi név. a fark ’a madár hátul kiálló tollainak öszszessége’ és a f magyarázó utótag összetétele. kokasharang (Csapody– Priszter. F vészk. 1807 e. — vad~ N. a szláv eredet kakas és az ótörök eredet alma összetétele. J: ’Ajuga chamaepitys. kökörcsin kakascímer 1. J: ? ’Polygonatum odoratum. kakics kakarics l. A kacsanyak népetimológiával keletkezett. 1798: Kakas-fark-fÍ (Veszelszki 354). 3: 13). 1783: Kakas-tzimer (NclB.ben.

J: ’Colchicum autumnale. J: ’Corydalis cava. ujjas keltike’. J: ’Corydalis solida. kakastaréj (Péntek–Szabó. Szabó. 1775: Kakas-láb (Csapó 34). A névadás magyarázata. harangmozgást végez. szapora zsombor’. Criſta gallinacea (Melius 144a) (< crista ’taréj’. 4: 32. — fehér ~ 1578: Feyér Kakas láb (Melius 175a). (Melius 180). || kakasbenderó N. — szi~ N.) Melius alkotása.kakasláb 224 kakastaréj kakas állatnév és a török eredet harang öszszetétele. 400). 614/ 5). pulsatus ’csapás. ▌ 4. J: ’Amaranthus caudatus. egyszerre használták Ranunculus ’boglárka’ és Corydalis ’keltike’ fajok megnevezésére hasonlóság alapján. ütés’) elnevezés is ugyanezen a szemléleten alapul. 1998: kakasmandikó (Priszter 371). sisakvirág-level boglárka’. ÚMTsz.. 3. 1578: Kakas tare (Melius 144a). J: ’Corydalis solida. | 1783: ’Ranunculus repens. Ember és növényvilág 221). más képzéssel bëndérezik (Udvarhely m. Hanen f×s (Melius 175) tükörfordítása.’.’. || kakasbandikó N. ujjas keltike’. A kakasláb ’ujjas keltike’ nevet Melius így magyarázza: „EſÅt hiyac Kakas lábnac. J: ’Corydalis solida. kakasláb 1. J: ’Ranunculus repens. A névadás magyarázatára a sarkantyúszer virágzat. 50). a kakas állatnév szláv eredet . J: ’Corydalis solida. A kakasmandikó. a növénynevet már Melius is három jelentésben (1. sarkantyúszer . szi kikerics’. ▌ 4. A kakastaréj ’szapora zsombor’ (1. A kakastaréj ’ujjas keltike’ (2. tyúkláb. kankós.’.) használja. kúszó boglárka’. hollóláb. J: ’Sisymbrium officinale. J: ’Salvia sclarea. 1783: Kakas-láb (NclB. kakassarok 1. A kakassarok a ném. a névadás alapja a fürtös. J: ’Colchicum autumnale. ÚMTsz. szakny. 1948: kakasmandikó (MagyGyógyn. els sorban az szi virág’. Vö.) szintén Melius alkotása. J: ’ua.) kakasmandikó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. bókoló amaránt’. J: ’ua. ujjas keltike’. J: ’Erythronium dens-canis. a lat. kakasmandikó 1. A MTsz. — európai ~ 1998: európai kakasmandikó (Priszter 371). — ~f 1577 k. 126: 67). valószín leg ennek alapján kapta nevét. ▌ 2. 2. Melius 438. bëndërëzzik (Székelyföld). kakas mándikó (NövTanKözl. kakasbenderó (MNy.: Kakas Lab fwrql gr. a Háromszék megyei Uzonból meger síti ezt az adatot: „a kakas megbenderészi a tyúkot: meghágja”. kúszó boglárka’.: els sorban a Ranunculus repens. J: ’ua. 1783: Kakas ſorok (NclB. szi kokasmandikó (Péntek–Szabó. odvas keltike’. az az. 1578: kakas ſoroc (Melius 180). 2: 22.) nemi betegségek kezelésére használták. ▌ 3.) és az szi kikerics (3. ▌ 2. A lat. békaboglárka’. Az ujjas keltike (2. ▌ 2. szi kikerics. N. kúszó boglárka’. az utótagok a benderészik ’bögyörészni’ igéb l származnak. piros virágzat. Melius alkotása. harangütés jelentés . kakasbandikó. ▌ 3. J: ’Corydalis cava. muskotályzsálya’. — ~f 1775: Kakastaréj-fü (Csapó 234). A fehér kakasláb ’sisakvirág-level boglárka’ (3. ujjas keltike’. J: 1578: ’Ranunculus sp.-i Pulsatilla (< lat. Hanenſporn (Melius 180) tükörfordítása. — N. A kakasláb ~ kakaslábf a ném. J: ’Ranunculus flammula. 1578: Kakas lábnac gr. hogy az európai kakasmandikót (1. ▌ 3. és a szélben ide-oda ing. 400). 1578: Kakas láb (Melius 175). a bec termések a szárhoz simulnak. J: ’Ranunculus aconitifolius. A kakasbenderó ’kakas pénisze’ jelentés . szétállóan elágazó növény.. kakastaréj 1. 383). 3: 28). kakas bandikó (Nyr. Mert hogy ki ix à fxldbxl ollyan mint à Kakaſnac à farka” (Melius 180). a leánykökörcsin harangszer virága motiválhatta az elnevezést. 3: 27). 126: 67).) Melius tükörfordítása: „Német×l neue Weis Hanen f×s. 1783: Kakas-lab (NclB. 1903: kakas bandikó (Hoffmann–Wagner 143).) és . Genaust Pulsatílla a. Ember és növényvilág 202). Vö. A kakastaréj ’muskotályzsálya’ (3. mivel a növény virágja harangformájú. a növényeket szintén nemi betegségek gyógyítására használták. ▌ 2. Erd vidék). odvas keltike’. Feyér Kakas láb” (Melius 175a). európai kakasmandikó’. (OrvK. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. 1578: Kakas taré (Melius 180). 1838–45: kakasmandika (Nyr. kakasbenderó összetett szó.

EWUng. 243). A kakukkf -vajvirág összetett szó. vadkakukkf ’. J: 1395 k. 1813: Kakits (Magy.kakasvirág 225 kakukkf -vajvirág ’bókoló amaránt’ (4. olasz kakukkf ’. Diószegi– Fazekas alkotása. ízérfl az esméretes fÍvek közÍl való. Marzell Adonis aestivalis a. Hahnenblume mintájára hozta létre. Veszelszki így magyarázza a kakukkf nevet (tévesen): „Színérfl. J: ’Thymus serpyllum. idegen nyelvi megfelel k alapján jött létre. J: ’ua. 1783: Kakits (NclB. amikor a kakukk szól. 2. Colchicum autumnale a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. vö. N. 1405 k.. kakics 1. a démutka utótag nemzetségnév. | római ~ 1578: Romai Kakuc f× (Melius 118a). J: ’ua. | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel kakukkf (Priszter 521). ’szúrós csorbóka. kakasvirág (MagyGyógyn. más növények. a kakukkf el tag magyarázata. kákics a. || kakalics 1783: Kakalits (NclB. 255). A kakasvirág növénynév Benk alkotása. F vészk.: RMGl.. 381). 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). ill. römischer (welscher) Quendel ’római. gyakran a kakukkf gyökerén él sködik. kakukkf 1. Vö. A kakukkdémutka összetett szó. 374). a növény akkor virágzik. 323). F vészk..) népi elnevezés. | magas ~ 1578: magos Kakuc f×hxz (Melius 118a). — kerti ~ 1775: Kerti kakuk-fü (Csapó 123).’. 1775: Kakits (Csapó 122). 1583: kakich (Clusius–Beythe 7a: BotTört.: ’Thymus sp. 409).’. Az utótagra l. — északi ~ 1998: északi kakukkf (Priszter 521). 1783: Kerti Kakuk-fü (NclB. 2. kakukkf a. 389). F vészk. az a’ kakuk-fÍvel így éljen: Ételben ſzinte olly jó mint a’ petré’selyem: mert az eméſztéſt ſegítti” (Veszelszki 409). 1791: Kakas-virág (Lumnitzer 227). A kakics ismeretlen eredet .: sarphileum: kakuk fiw (SchlSzj. J: ’ua. | kerti ~ 1841: kertikukukf (Barra 314). 1595: Kakijch (Beythe 38). 1395 k. vagy OlaſÅ Kakuc f×nec hiyác” (Melius 118). a növénynév el tagja azonos a hangutánzó eredet kakukk madárnévvel.’. J: ’Thymus serpyllum. A kakasvirág ’ szi kikerics’ (2. ném.: sarpileum: kakuc fiu (BesztSzj. | olasz ~ 1841: olasz kukukf (Barra 314). J: ’ua. ſzagáról. 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). nyári hérics’. TESz. | olasz ~ 1578: OlaſÅ Kakuc f×nec gr. szúrós csorbóka’. 1783: Kakas virág (NclB. A kakukkf valószín leg a lat. fehér vajvirág’. a bókoló amaránt (4. 1798: kokas virág (Veszelszki 27). J: ’ua.) kakastaréj nevének alapja: „nevezték kakastaréj fünek.’. ahol a kakukk jár. kakukkf a.’. kerti kakukkf ’. A névadás alapja.: RMGl. a nevet valószín leg a ném. azért a’ ki ſok kakuk ſzót akar érni. EWUng. 1783: Mezei Kakukfü (NclB. J: ’Colchicum autumnale. 1998: mezei kakukkf (Priszter 521). a muskotályzsálya (3. cuculi herba (Clusius–Beythe 28) tükörfordítása. kakukkf ’. F vészk. J: ’ua. kakashoz hasonlítják.’. | mezei ~ 1775: Mezei kakuk-fü (Csapó 123). 1998: ’Thymus serpyllum. A kerti kakukkf (2. ▌ 2. J: ’ua. 1998: kerti kakukkf (Priszter 522). J: ’Orobanche alba. J: ’ua. J: ’Thymus vulgaris. A névadás alapja talán az. mivel a’ virága a’ fü ſzárainak tetején meg-hajlott kaláſz formában állanak” (Csapó 234). 409). ném. hogy a növény ott fordul el . ▌ 2.) jelz i megkülönböztet szerep ek: „EſÅt Romai. … setét veresek” (Magy. | 1775. 50). 1813: Kakalits (Magy. kakukkf elnevezéséb l vonták el. kakasvirág 1. J: ’ua. hogy a levelek közül hosszú száron kikucskáló termést tyúkhoz. 1998: kakukkf (Priszter 522). salátanövény’ jelentés . J: ’Adonis aestivalis. kakukkvirág. J: ’ua. vadkakukkf ’. 132). szelíd csorbóka’. .’. 374). (Melius 118a).) bordó szín virágzata a kakastaréj színéhez hasonló. hogy a növény klorofillhiányos. J: ’Sonchus asper. vadkakukkf ’. TESz. 255). Kock ’kakas’. kakukkdémutka 1807: Kakuk Démutka (Magy. 353). ott terem. J: ’ua.. hogy a piros szín virágok kakastaréjhoz hasonlóak: „vir. kákics a. || kakalics 1775: Kakalitz (Csapó 122).’. 389). vö. 1775: OlaÐz kakuk-fü (Csapó 123).’. Az el tagot a növény R. ▌ 2. 1998: vadkakukkf (Priszter 521). | vad~ 1948: vadkakukf (MagyGyógyn. szi kikerics’. 1578: Kakuc f× (Melius 116a). a névadás magyarázata. J: ’Sonchus oleraceus.’.’. kakukkf -vajvirág 1998: kakukkf -vajvirág (Priszter 441).

’tavaszi hérics’ (2. ▌ 2.). Theriak. réti bakszakáll’. ném. A kakukksaláta ’réti bakszakáll’ (1. bába~. jelentése: ’gyógyszer’) utótag vándorszó. Ember és növényvilág 277–8). N.’. A névadás szemléleti háttere az. kanáltorma heil(mittel) ’gyógyszer’) mintájára hozta létre. kukuksaláta. petasítēs ’kalapformájú’) hatására jött létre. N. 1807: Kakuk-terjék (Magy. N. a ném. 3: 33). hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A kakukkvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. ang. terjék a. fehér kukukvirág. 1813: kakuk T[erjék] (Magy. a névadás alapja a növények kora tavaszi virágzása. 226 kalapf kakukkibolya N.) a ném. 390). 408). A kakukksaláta ’nyugati salátaboglárka’ (2. kakukksaláta 1. J: ’Tragopogon pratensis. amikor a kakukk szól. ficaria. Gauchbrot (Melius 80a) tükörfordítása. vö. 408). baka~. a sárga virágok akkor nyílnak. amely az ibolya színéhez hasonló. A saláta utótag magyarázata. kakukvirág (Péntek–Szabó. Mélius a ném. theriac. amikor a kakukk szól. A kalapf valószín leg a lat. J: ’Tragopogon pratensis.. még kakukkvirág. A terjék (els megjelenése: 1529. mezei tikszem’. a hangutánzó eredet kakukk madárnév és az ibolya összetétele. 416). hogy a növény virágzásakor. J: ’Convallaria majalis. tavasszal szól a kakukk. . Marzell Anagallis arvensis a. ezek a növények szintén kora tavasszal virítanak. A réti boglárka (4. májusi gyöngyvirág’. kalács l. Petasítes (< gör. Brot ’kenyér’ utótagot a pogácsa ’kenyérféle’ megfelel vel fordítja. kakukkvirág (ÚMTsz. tavaszi virágzása motiválja. tavaszi hérics’. berki szell rózsa’. 97: 333). Idegen nyelvi megfelel re vö. kalapf 1775: Kalap-fü (Csapó 190). kálmos kalánf . fehír kukuvirág (Péntek–Szabó.) kakukk el tagja a ném. J: ’Petasites hybridus. 1775: Kakuk-Ðaláta (Csapó 23). ill. Gauchbrot ’kakukk-kenyér’ (Melius 80a) átvétele. 3: 340). kakukkvirág 1.) kakukkvirág elnevezése népi név. réti boglárka’. nemes májvirág’. kalánlevel f l. a ném Gauchheyl (Melius 182). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria. ▌ 3. kakukkpogácsa 1578: Kakoc pogácza (Melius 80a). ol. J: ’Adonis vernalis. Ember és növényvilág 203). 336). Ember és növényvilág 198). nyerſen is enni etzettel Saláta módra” (Melius 81). kakuksaláta. 1783: Kakuk pogátsa (NclB. 2. Kuckucksblume tükörfordítása. A kakukkpogácsa Melius alkotása. ▌ 4. hogy a növényt táplálékként használták.) és nyugati salátaboglárka (5. N.kakukkibolya vajvirág. 1775: Kakuk terjék (Csapó 288). triaca. hogy a levelek kalap formájúak: „levelei kalaphoz vagy lókörömhöz hasonló alakot képeznek” (CzF. J: ’Ranunculus acris. kakukkpogácsa. kukuksajáta (Péntek–Szabó. kakukkvirág (Péntek–Szabó. F vészk. 357). fr.) kakukk el tagját a növény korai. réti bakszakáll’. 1798: Kakuk-terjék (Veszelszki 50). 1783: Kalap-fü (NclB. thériaque. J: ’ua. cuckooflower ’berki szell rózsa’. kakukkterjék 1578: Kakuc terięc „veres virágu” (Melius 182). 1775: Kakuk virág (Csapó 108). A kakukkibolya összetett szó. a névadás magyarázatára l. ném. A réti bakszakáll tápláléknövény volt..) és ’berki szell rózsa’ (3. nyugati salátaboglárka’. kakukvirág (Péntek–Szabó. gauch < kfn. 161). Gouch ’kakukk’. közönséges acsalapu’. ökör~ kalamus l. F vészk. ▌ 2. EWUng terjék a. 1783: Kakuk virág (NclB. N. nyugati salátaboglárka’. kakukkibolya (Nyr. Ember és növényvilág 203). Ember és növényvilág 278). Marzell Anemone nemorosa a. az. J: ’Hepatica nobilis. J: ’Anagallis arvensis. kanálf kalántorma l. 1783: Kakuk Saláta (NclB. bába~körfény. J: ’Ranunculus ficaria subsp. Gauchheil (< ném. akkor virágoznak. J: ’Anemone nemorosa. A névadás alapja a virág kék színe. A kakukkterjék Melius alkotása. 1841: kakukterjék (Barra 261). ang. TESz. ▌ 5. már Melius is els sorban mint tápláléknövényt ismerteti: „Igen iò fxve is. vö. — N. 1783: Kakuk-terjék (NclB. — fehér ~ 1903: fehér kukukvirág (Hoffmann– Wagner 115). kukukvirág. és a salátaboglárkát salátaként fogyasztották.

1775: Kaláris-fü (Csapó 270). 93). kalinca. 1903: Orvosi kálmos (Hoffmann–Wagner 73). J: ’ua.: „Aloeſt. A kalendula a lat.’. — ~gyökér 1708: Kalmuß Kálmuß gyökér (TESz. J: ’ua. Kaláris forma gy m lcsts f . kaljinka (MagyGyógyn. kalinka átvétele. 1290-t l 1604-ig dolgozta fel nyelvemlékeinket). kalyinka (Hoffmann– Wagner 40). kalina ’kányabangita’. kalyinka. 1783: Kalárisfü (NclB. A kalárisf Melius alkotása. J: ’ua. Szabó. A kalina a szláv kalina.. Calamus aromaticust … tqrd erqſſen megh eÅqketh” (OrvK. Genaust Caléndula a.’.: Asparagus: Nÿwl’ arnik. EWUng. kalinca 1590: Chamaepitys: Kalincza (SzikszF.’. Nyr. — orvosi ~ 1807: orvos Kálmos (Magy. kálomistagyökér (Csapody–Priszter. || N. J: ’Ajuga chamaepitys.: RMGl. kalendula 1783: Kalendula (NclB. kalina (Jávorka 978). 357). glosszánkban nem t nik fel (az RMGl. kalina 1903: kalina. J: ’Ajuga chamaepitys. F vészk. Kalyinka. калина ’kányabangita’) kicsinyít képz s származéka. kalincaínf ’. F vészk. 420). v. kalinca a. orvosi kálmos’. J: ’ua. F vészk. gálna. kalína ’kányabangita. 377). 1998: kálmos (Priszter 291).’. A névadás alapja a növény piros bogyója. fagyal’. | 1807: ’Acorus. A kalincaínf összetett szó. összetett szó. 1807: Kálmos ’Acorus’ (Magy. amely a növény két régi nevéb l jött létre. vö. or. koraalkruid. A kalincakacskanyak Diószegi–Fazekas alkotása. az el tag magyarázatára l. kalmus gyökeret (ÚMTsz. ehhez megkülönböztet elemként illesztették a növény R. Nyúl árnyék f . 341). Sparga (De Herbis: RMGl. Marzell Asparagus officinalis a. jelentésmegadásuk azonban pontos. 263). 359).: ’Acorus calamus. szójegyzékünkben. 1608: „Jó illatú calamus” (TESz.).). Spárga f . sv. 341). 1807: Kalintza (Magy. 1787: kálmos (TESz. kalincaínf ) jelentést az 1590-es adat esetében. a kalárisf nevet „a’ piros gyümöltseiröl” (Csapó 270) kapta. 609/42). . || kaláris forma gyümölcs f XVI. a személynévre való utalással keletkezett. TESz. MNövSz. 1783: Kálmus (NclB. Idegen nyelvi megfelel kre vö. az utótagra l. szb. közönséges spárga’.’. a kacskanyak nemzetségnév. — ~f 1775: Kalintza-fü (Csapó 125). kalapja l. kalina. kalinca. F vészk. bizonytalan eredet . 619). J: ’Solanum dulcamara. 1798: Kálmus gyökér (Veszelszki 24). orvosi körömvirág’. 367). a gálna szláv eredetijének (< vö. 235).). gálna a. J: ’Calendula officinalis. F vészk. || kaláris 1798: Kaláris (Veszelszki 77). kalinka l. kalincaínf 1903: Kalincza inf (Hoffmann–Wagner 119). a név a ném. kalina kálmos 1577 k.kalárisf Genaust petasátus a. orvosi kálmos’.). 197/28). 1813: Kalintza Katskanyak (Magy. népetimológiás változat. Az RMGl. A kalinca valószín leg szláv eredet szó. hogy a kalinca növénynév egyéb korai szótárunkban. F vészk. A növény népies elnevezései közül a katyinka valószín leg a szláv növénynevek értelmesítésével. szln. Koralkraut fordítása. szlk. gálna a. 1998: orvosi kálmos (Priszter 291). galangath. J: ’Asparagus officinalis. Calamus odoratus (OrvK.. holl. Kálmus ’Acorus calamus’ (Magy. J: 1577 k. 384).-i Calendula átvétele.). szakny. 1998: kalincaínf (Priszter 293). kesernyés csucsor’. ka- linica ’fagyal’. J: ’ua.). kalinca nevét.. 64: 14. kálomistagyökér N. Vö. A m. 2. kalincaínf ’. corallört. kalárisf 227 kálmos kalárisf 1578: Kalaris f× (Melius 148). kalina. 232). kalmusgyökér. kalincaínf ’. kalincakacskanyak 1807: Kalintza Katskanyak (Magy. 235). 1948: kalina. kalina. — N. kalinka (ÚMTsz. 1745: Kálmuſz (Torkos 9).-hv. (TESz. Melius 437. kalinca a. 1775: Kálmos (Csapó 126). 1807: Klárisf (Magy. A kaláris forma gyümölcs f körülírásos alak. kalinca a szláv kalinica második nyílt szótagjának kiesésével keletkezett. érdekes. — N. 235). szerz i kétesnek vélik a ’gelber Günsel’ (Ajuga chamaepitys. 1783: Kalintza-fü (NclB. katyinka (Halmai 76). kálmos | Acorus calamus.’. F vészk. sz. N. kalmos-gyxkeret gr. isten~ kaláris forma gyümölcs f l. ínf . J: ’ua. Vö. J: ’Ajuga chamaepitys.

1775: Kalan-fü (Csapó 124). ol. 1608) latin eredet . kanálka N. chamaím#lon < gör. camomilla < lat. hogy ahhoz hasonló módon használták. kálmos kálnabokor l. camomile. abszintüröm’. ital keverésére szolgáló nyeles eszköz’ -ka kicsinyít képz s alakja. kanál l. A s-sel hangzó magyar alakváltozatok a latinból.’. || ~virág 1948: kamillavirág (MagyGyógyn. k. Marzell Matricaria chamomilla a. magyarázatára l. J: ’Cochlearia officinalis. vö. az sz-szel hangzók pedig a németb l származnak. kanálf . kálmosnád’. 312). A névadás alapja a termés. camomille. ol. A névadás alapja. kálmusz l. calamus ’nád. Genaust Cochleánthus a. rómaiszékf ’. közönséges pásztortáska’. béka~ kálvinistatapló 1903: kálvinista tapló (Hoffmann–Wagner 163). J: ’ua. szakny. Az elnevezés magyarázata a kamillavirágnak az almáéhoz hasonló illata.) rómaikamilla neve német mintára jött létre. — római~ 1948: Római kamilla (MagyGyógyn. — N. kálvinistatapló ’alma’). A kanálka népi név. ▌ 2.’. az el tagra l. A kálmos kett s átvétel. kanálf kanáltorma 1807: kalán Torma (Magy. 302).). chamomílla a. A kanáltorma összetett szó. Talán Camill” (TESz. cseh kalmus. kalamus a. lat. Patikaiszer ’s kristilybe is veszik. a magyar nyelvbe kerülhetett a latinból vagy a németb l is. chamaem#lon ’kamilla’ < gör. a gyökér utótag magyarázó szerep . rómaiszékf ’. (sweet) calamus. calamo (aromātico). kam(lla (ÚMTsz. a földre’. gör. az ismeretlen eredet kanál ’étel. A kamillapipitér összetett szó.). c(h)amomilla közvetítésével jutott az európai nyelvekbe. h. hogy a növény „levelei öblöÐsek mint a’ Kanál” (Veszelszki 167).’. — kis ~ 1841: kis kamilla (Barra 207). J: ’ua. F vészk. MNövSz. || kálomistatapló 1903: kálomista tapló (Hoffmann–Wagner 163). amely kanalakhoz hasonlít. 1998: kamilla (Priszter 425). lat. chamaí ’a földön. A kamilla német eredet . Kalmuß. a torma utótag arra utal. kálmos kálomistatapló l. 374). kamilla. Kalmus ’kál mos(gyökér)’..-i Acorus calamus utótagjának átvétele. orvosi kanálf ’. a lat. kankaj l. J: ’ua. 302). 299). A névadásra hatással lehetett a ném.: ang. Különféle úton-módon bekerült számos európai nyelvbe. ném. camomillo. römische Kamille. NySz. 393). taplóüröm. A m. J: ’Matricaria chamomilla. J: ’Chamaemelum nobile. ném. J: ’Chamaemelum nobile.-i Cochlearia (< lat. J: ’Matricaria chamomilla. vö. J: ’Cochlearia officinalis. EWUng. kamillapipitér N. nádsíp. vö. a kamilla szó vége latinosítás eredménye. az utótagra l. kalyinka l. J: ’Cochlearia officinalis. kalina kamilla 1.kálvinistatapló 228 kanáltorma A kalamus (1577 k. úfn. 117). kamillapipitér (Csapody–Priszter. 1584: fiue Camomilla (Clusius–Beythe 11). 1998: rómaikamilla (Priszter 334). 1783: Kalán levelü fü (NclB. A kanálf a lat. Löffelkraut ’kanálf ’ (Veszelszki 167) is. gálna kálomistagyökér l. vö. kanállevel f l. a f magyarázó utótag. A görög szó a lat. || kanállevel f 1775: Kalán-levelüfü (Csapó 124). kanálka (MagyGyógyn. A rómaiszékf (2. A kálvinistatapló ~ kálomistatapló népi elnevezés. kálmus. fekete üröm’. J: ’Artemisia absinthium... 93). pipitér. — orvosi ~ 1998: orvosi kanálf (Priszter 340). ném. vö. camomilla és kamomilla a latinból való. A kálomistagyökér el tagja népetimológia eredménye. J: ’Capsella bursa-pastoris. fogyasztották a növényt. konkoly .. J: ’Artemisia vulgaris. m"lon kanálf 1664: Kalán-f× Cochlearia (Lippay II: 32). Genaust Chamaeálo( a. Kamille (< lat.. 1798: Kanál-levelÍ-fÍ (Veszelszki 167). 1797: [végy] római szegfüvet vagy Kamomillát két marokkal” (TESz. 1948: kálvinista tapló (MagyGyógyn. orvosi kanálf ’. ang. a szárított növényt t zgyújtóként használták. írónád. 1813/1900: „Székf . orvosi székf ’. chamomilla. TESz.). orvosi kanálf ’. calmus ’bozót’. 1948: kamilla (MagyGyógyn. a kanál el tag magyarázatára l. szakny. fr. orvosi székf ’. cochlear ’kanál’) fordítása.

a kankalin végz dése talán szintén kicsinyít szerep képz elem. kankó a. kunkorodik szavak is a tagjai. konkoly z s származéka. 45). J: ’Veratrum album. ▌ 2. F vészk. 356). 5: 37). 375). a névadás magyarázatára l. J: ’ua. ugyanezen a szemléleten alapul a növény kaszavirág elnevezése. A kányahumor népetimológiával keletkezett a kányahunyorból. J: ’ua. J: ’Erythronium dens-canis. tavaszi kankalin’. a veres jelz a virág színére utal. A kankuska ’közönséges csillagpázsit’ (3. — tavaszi ~ 1813: tavaszi Kankalin (Magy. Kannenkraut tükörfordítása. a kankó -s és -ka kicsinyít képz s alakja.. kuncsorog. Ember és növényvilág 221). 228). F vészk. ▌ 3. J: ’Primula vulgaris. a kánya madárnév és a hunyor növénynév összetétele. 1798: Kankalin.. J: ’ua. J: ’Erodium cicutarium. 257). f zelék. kankó N. 1584: Kanya fiu (Clusius– Beythe 7). 1783: Kankalin. N. J: ’ua. kankalék származékszavak. 49). kankoj l.’. és formája a hunyoréhoz hasonló. 2. J: ’ua. 1807: veres K[ankós] (Magy. hogy a növényt edények tisztítására használták. amelynek a kacs. kankuska (MagyGyógyn. kankó (Péntek–Szabó. A kankó ’ szi kikerics’ (2. 209). kankalin 229 kányaköröm kankalin 1. A kannamosóf a ném. J: ’Primula vulgaris.) népi név. A kankós ’európai kakasmandikó’ (1. veris. J: ’Primula veris subsp. Benk ezt írja a növényr l: „mellynek neve Közép-Ajtánn: Veres Kankós” (NclB. hogy a kankalin virágja a száron mintegy kampószer en meghajolva függ. tálmosóf . | szártalan ~ 1998: szártalan kankalin (Priszter 467). | orvosi ~ 1948: Orvosi kankalin (MagyGyógyn. kányakörme (MagyGyógyn. kányaf 1583: kányá fiu (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 1775: Kánya-fü (Csapó 126). Erdélyben alkalmazhatták a kankó ’fert z nemi betegség’ kezelésére is. A kányahunyor összetett szó. mivel a növénnyel szintén nemi betegségeket gyógyítottak. Ö: fokhagyma~. 356). 152). a növényt els sorban bizonyos gyulladásos b rbetegségek gyógyítására használták. || kannamosó 1798: Kanna-mosó (Veszelszki 205). mezei zsurló’. EWUng. kankó a.) erdélyi népi elnevezés. — veres ~ 1783: Veres Kankós (NclB. A kankalin ~ kankalék alaktanilag azonos felépítés ek. ölyvf .). J: ’Veratrum nigrum. EWUng. közönséges csillagpázsit’. és abba a nem egészen tisztázott. A kankós valószín leg erdélyi népi név. 132). Habichtkraut (< ném. veris. kannamosóf 1590: Equisetum. alapszavuk eredetileg ’görbe.: RMGl. Hippuris: Kanna moso fô (SzikszF. sebforrasztóf ’.) a kankó (1808: ’fert z nemi betegség’) -s kép- kányahunyor N. kankalin (ÚMTsz. Kankalék (Csapó 148). Az elnevezés alapja az lehetett. de létrejöttében a kökörcsin analógiás szerepe is közrejátszhatott. Marzell Equisetum arvense a. J: ’Colchicum autumnale. A névadás magyarázata. Kankalék (Veszelszki 72). Vö. fekete zászpa’. a névadás magyarázata.’. 335). A kankalin. Ember és növényvilág 221). TESz. A kányaf feltehet leg a ném. kányaköröm N. európai kakasmandikó’. valószín leg hangfest eredet szócsaládba tartozik. kányahumor (MagyGyógyn. hajlék). J: ’Cynodon dactylon. szártalan kankalin + Primula veris subsp. J: ’Descurainia sophia. kankuska N.’. Habicht ’ölyv’) mintájára jött létre. Kankalék (NclB. hajlott. kányahumor l. A kányakörme népi elnevezés. hajlik’ jelentés lehetett. hogy a virág színe feketés. kánya humor (Ethn. — N. a kankalék végz dése képz (vö.’. ▌ 2.). fehér zászpa’. görbül. els sorban az az szi virág’. hogy a növényt nemi betegségek kezelésére használták. szikankó (Péntek–Szabó. jelölt birto- . TESz. 1775: Kánna mosó-fü (Csapó 270). kányahunyor kankós 1. — közönséges ~ 1998: közönséges kankalin (Priszter 467). szi kikerics. A szártalan ’szártalan kankalin’ jelz arra utal. — szi ~ N. 1775: Kankalin. szártalan kankalin’. kankalíkf . A névadás alapja. 1998: tavaszi kankalin (Priszter 466). J: ’Equisetum arvense. tavaszi kankalin’. ▌ 2. Kan(n)tenkraut.kankalin kankalék l. kányahunyor (ÚMTsz. bürökgémorr’. kankalinkó.’. hogy a növény szára nagyon rövid.

) és ’édeskömény’ (4. J: ’ua. 377). J: ’ua. f szerkapor’. sebforrasztóf ’. kaperlin l. kapri kapiknyak. F vészk.’. kapitnyák l. 1405 k. koprъ. 1783: OlaÐz Kapor (NclB. SzlJsz. 198). 335).’. A kapor ’büdös pipitér’ (3. Kniezsa. kapar. 1998: kapor (Priszter 300).). 250. 1783: Kaporna (NclB. 54). 1948: Kányazsombor (MagyGyógyn. | kerti ~ 1783: Kerti Kapor (NclB. | olasz~ 1775: OlaÐz kapor (Csapó 128). ezt követ en a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldódott. mert a Sisymbrium ’zsombor’ nemzetséghez sorolták régebben. — fokhagymaszagú ~ 1948: foghagyma szagú kánya zsombor (Halmai 7). J: ’ua. J: ’ua.: coaltum: capor (SchlSzj. 1998: ’Alliaria petiolata. Kányaf … Kánya zsombor” (Nyr. 351). J: ’Asarum europaeum. 351).: kaporna (OrvK 205/7).’. 1578: Kapornya (Melius 22a). kopór (ÚMTsz. J: ’ua. kapor (Péntek–Szabó.). A magyarba egy déli szláv. — bécsi~ 1948: Bécsikapor (MagyGyógyn. a kánya el tag valószín leg a R. sebforrasztó zsombor’ névb l keletkezett elvonással.).: kapornyath (MNy. 380). kaporánizs 1841: kapor Ánizs (Barra 174). 1998: kerti kapor (Priszter 300). óe. vö. 1583: kapor Anethum (Clusius–Beythe 2a.’. 1948: kerek kapor (MagyGyógyn.: RMGl. hortorum).: BotTört.) jelz arra utal. кóпър. ánizskapor.) névadás alapja valószín leg a növény kaporhoz hasonló. ▌ 2. kereklevel kapotnyak’. 375). J: ’ua. 1807: Kaporna (Magy. A kányazsombor összetett szó. kapÀr. a zsombor utótagot azért kapta a növény. a növények er s illata) alapján kapta nevét. — Ö: ánizs~. 13). kaporna 1516: Kaporna (OklSz. 1430 k. 1590: Anethum: Kapor (SzikszF. kányazsombor 1790 k. büdös pipitér’. spinosa. J: 1516: ’Capparis spinosa subsp. J: 1790 k. szlk. — ~f 1791: Kapor-fü (Lumnitzer 121). ánizs. F vészk. tövises kapri’. J: ’Anthemis cotula. 1645: Kaporna (MA. — N. 1577 k. J: . *koprъ kerülhetett át *kopr alakban. kapotnyak kapor 1. kapri’. 312). kerek kapor (Jávorka 266).’. 380). f szerkapor’. édeskömény’. Növényszótár 50).) való hasonlósága (vékony szeldelt levelek. Ember és növényvilág 203). 1798: OlaÐz-kaportól gr. 79).(Veszelszki 55).) a f szerkaporhoz (1. 1570 k. A kaporánizs összetett szó. 1590: Kaporna (SzikszF. 1798: Kerek-kapor (Veszelszki 75). 1998: kányazsombor (Priszter 294). kutya~. kôpor. hogy konyhai f szernövényként használják. Vö. EWUng. kányaf ’Descurainia sophia. ▌ 3. 56: 117). 126). 1998: hagymaszagú kányazsombor (Priszter 294). Barra a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján alkotta meg a növény nevét: mindkét növény f szer. ▌ 4. Sophienkraut. kapotnyak kapli l. 1813: olasz K[apor] (Magy.: anetum: capor (SchlGl. eb~. f szer~.: RMGl. az utótagra l. — f szeres ~ 1903: F szeres kapor (Hoffmann– Wagner 58). esetleg szlovák R. kopòr. kaperli.kányazsombor 230 kaporna kos szerkezet.: „Sophia Chirurgorum.: ’Descurainia sophia. hagymaszagú kányazsombor’. — mezei~ 1798: mezei kapor (Veszelszki 155).. felépítésük is hasonló. | római~ 1948: római kapor (MagyGyógyn. — N. J: ’ua. J: ’ua. er s illata: „A’ leveleknek és a’ vékony hoſzſzú botkos gyökerének mint a’ borsnak olly erös ſzagok és izek vagyon” (Csapó 130). 198). | hagymaszagú ~ 1903: Hagymaszagú kányazsombor (Hoffmann–Wagner 138). TESz. 1783: Kapor (NclB.’. | olasz ~ 1841: olasz kapor (Barra 163). 1585: Káporna (Cal. 85: 211). 2. vö.: RMGl. J: ’Foeniculum vulgare. hortorum). az el tagra l. kapri kaponyák l. blg. gémorr. J: ’Anethum graveolens (convar. a kerek jelz a növény kerek levelére utal. A név a termések hosszú alakjára utal. A f szeres ’f szerkapor’ (1. 1543: kapornath (MNy. szl. 380). 1798: Kerti-kapor (Veszelszki 55). — kerek~ 1783: Kerek kapor (NclB. A kapor ’kereklevel kapotnyak’ (2. a kánya madárnév és köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele.’. A kapor szláv eredet .) jelz a növény idegen eredetét jelzi. | 1807: ’Capparis.’. kopar. J: ’Anethum graveolens (convar. kapor. a növény társnevei madárcs rhöz hasonlítva alakultak. | 1948. 351). 56: 117). — tüskés ~ 1911: tüskés kaporna (Cserey. 370). az olasz ’édeskömény’ (4.

— N. TESz. A cserje. FenchelblÀtterige ſchwarze Nieswurz ’kaporlevel fekete hunyor’ (NclB. 1791: Kapor róÐa (Lumnitzer 228). Mollay Károly szerint a kaporna szó újfelnémet eredet . szln. 1958. 1903: Kaporrózsa (Hoffmann–Wagner 112). kapri.). ném. A névadás alapja. tavaszi hérics’. A virág a rózsához hasonlítható. a kerti kapor ’Anethum graveolens’. Horváth. J: ’ua. a f szerkömény ’Carum carvi’. XVI. 226/31. Vö. 380). J: ’Asarum europaeum. 282). 1: 163: TESz. idegen nyelvi megfelel re vö.: ’Asarum europaeum. J: ’ua. vö. Melius így jellemzi a növényt: „à leuele mint egy Kxménnec” (Melius 62a). Ó és Új Diaet. kопuтн_к.’. 399/17). keskenyek. — kerek ~ 1807: kerek Kapotnyak (Magy. | ~fa 1787–1793: Kapornya-fa (Mátyus I. | ~gyökér 1733: Kaponyák gyökeri (Magyary-Kossa. 336/34). szálasak. kopytnik. 1787: kapotnyák (Zavira 11: NSz.). amely hangrendi kiegyenlít déssel és a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldásával nyerte el a kaporna alakot.-hv. sz. 1798: Kapornya-fa (Veszelszki 123). (OrvK. EWUng. A névadást az magyarázza. 305/18. blg. A magyar nyelvbe a ném. | 1807: ’Asarum. ukr. 1841: kerek kapotnyak (Barra 387). 1760: kapotnya gy×kér (TESz. 100. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal.: CzF. A kapotnyak a ’lópata’ jelentés szláv kopyto származéka. gappern. ném. 1797: kaput-nyak-füvet gr. bokor. „Ki az urát nem szereti. II. A kapotnyak szláv eredet . Kapotnaknak gr. 1578: Kapotnyac (Melius 130a).: RMGl. úfn.’.). kapta szláv eredetijével. kapiknyak.: TESz. a kapor és a rózsa növénynevek összetétele. F vészk. (OrvK. vége: Asarum: Kaponyak (De Medicinali: RMGl.: Asarum: kapothnak (Növ.’. A m. 282).: Kapothnakot gr. disznó~. 2: 260: TESz. F vészk. | mogyoróalj ~ 1841: mogyoréaly Kapotnyak (Barra 387). vö. 380).: RMGl.’. kereklevel kapotnyak’. 380). kopotnyak.). ném. 343/9. | ~gyökér 1745: Kaporna Gyökér (Torkos 2). 26. fa utótagú nevek német mintára jöttek létre. 433). Marzell Adonis vernalis a. N. c): RMGl. amelynek ’pata’ az els dleges jelentése. 217/22). J: ’ua. királyné asszony káposztája. Kapothnakoth gr. kappren. 1583: kapatnok (Clusius–Beythe 3: BotTört. cseh kopytnik. Kapotnyik (MagyGyógyn. 79).’. копúтник. (TESz. vö. (OrvK. a kapotnyik-félék pedig egy déli szláv vagy szlovák R. Kniezsa szerint az n-es és ny-es változat két .: TESz. 380). Kapotnakot gr.). 1948: Kapotnyak.). kopîtnik. 1676: kopotnyikot gr. J: ’ua. kapotnyak’. 1807: Kapotnyak (Magy.. OrvEml.: Kaponyak (StUnBB. Kaper szó Kapern többes számú alakja került. kapotnyakot f zzön neki” (Népd. J: ’Adonis vernalis.: RMGl. Kaper ’kápri’. J: ’ua. or. kapotnyak-féle alakváltozatok egy déli szláv R. NémEl. vö. J: ’ua. | ~bokor 1843: kapornabokor (Ballagi 174). kapotnyak. A kaporrózsa Benk alkotása. 16. Kapotnakoth gr. 344/41). hogy a növény levelei hoszszúak. hogy a kapotnyak kerekded vese alakú levele a lópata lenyomatára emlékeztet.’. Kappernstrauch. 1577 k.’. tövises kapri’. (OrvK. копúтник. *kopytьnikъ-ból származnak. spinosa. kopyten. 380). 1525 k. kaporna kaporrózsa 1783: Kapor-ró’sa (NclB. kòpitnjāk. 3/16. A kaporrózsa összetett szó.’. 1540 k. 382). ném. 127). 1775: Kapotnyak (Csapó 130). Adonisröschen ’Adonis-rózsácska’. (TESz. (OrvK. káposzta l. 382). J: ’ua. J: 1520 k. — ~f 1604: Kapotnyik f× (MA. nyúl~ kapotnyak 1520 k. kopotnyikot (ÚMTSz.. vö. 206/23). szlk. kappern. — ~cserje 1843: kapornacserje (Ballagi 174). A kaporna német eredet . | kereklevel ~ 1998: kereklevel kapotnyak (Priszter 307).). Kappernstaude. sz. 1590: Asarum: Kapotnyak (SzikszF. 380). копúтняк. szb. kapitnyák. kopytník. illetve a kerti édeskömény ’Foeniculum vulgare’ leveleihez hasonlóak. *kopytьnjakъ-ból.: Asarum: Kapothnak (Ortus: RMGl.). kòpitnīk. kapornya l. Perpénfa a. — Ö: kapri~. Vulgago: Kapotniak (SzikszF. J: ’ua.). kereklevel kapotnyak’. Etimológiailag összefügg a m.: Asarvm: kapothnÿak (Herb.kaporrózsa 231 kapotnyak ’Capparis spinosa subsp. valószín leg a növény német nevének felhasználásával hozta létre. Mollay 342.

câpre. (uo. a kerek kapotnyak.). 479). cappari ’a káprinövény még ki nem nyílt bimbója. F vészk. Csokonai színm veiben is el fordul pl. herélt férfi’ és az r f név ’megfigyel ’ összetétele. 318). — ~cserje 1925: Kápri-cserje (Jávorka 448). Melius alkotása a ném.’. sampanelt. 100. Szóhalm. A névadás motivációja az volt.’. átvételre mutatnak. csak f szer jelentésben kerültek a nyelvünkbe: ’a növény bogyója’. a stekli. J: ’ua. A kapelli ~ kapli alakváltozatok közvetlen ném. Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. J: ’ua. NémEl. capparis. — tövises ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). vaniliát. strimfli. caper. 251. III: 57). 1617: Kaperli (uo.kappan r 232 karácsonygyökér külön átvétel: az ny-es változatok a kopytnjakból. Csal. kaporna. 60). hazai bajor-osztrák eredet . EWUng. árnika’. A kápricserje tükörfordítás.’. Kaper. kapotnyik l. F vészk. || kapli 1799: „Külsö országi sago darát. 1612: Kappelit gr. 375). ném.. ill. f szer’. a ragozhatatlan lat. SzófSz. milanoi tzukkerpakkerait. spinosa. Krisztusvirág. A TESz. A kapri vándorszó. F vészk. cáppero. . külön átvétel a szerbhorvátból. A növény kerek levelére utaló jelz s elnevezés. ol. J: ’Capparis spinosa subsp. 1807: Kápri (Magy. eredet kappan ’herélt kakas. Kappernstaude.). tövises kapri’. capperi vagy a lat. 1843: Kápri (Bugát. 312). a középs szótag kiesésével. kivált tavaſſzal” (Veszelszki 201). kapri 1548: kapri (OklSz. Diószegi–Fazekas alkotása. Csokonai-szókincstár 255. 227). A kapotnya korábbi kapotnyák-ból keletkezett a többesjelnek felfogott szóvégi k elhagyásával. J: ’Helleborus niger. a botanikai szaknyelvbe nem került be. hogy a’ Páſztor emberek meſſze ffldrfl-is el-jönnek oda gyökeret ásni. egyéb efféléket a’ mellyek- hez én külsö országon hozzá szoktam. ném. cappelit gr.: ’Arnica. kapri’.’. J: 1548: ’Capparis spinosa subsp. 2. кáпeрсы (többes sz. a nevet a növény R. I: 689. F vészk. Mindezek végs forrása az sperzsa käbär (> gör. Vö. 479). 1483– 1490: kappry (SoprOkl. Vö. TESz. spinosa. | 1948: ’Arnica montana. a ném. Cultura in: Csokonai Színm vek 167). hol kapna azok között ottan az ember az originalis magyarok között” (Csokonai Vitéz Mihály. ang. fekete hunyor’. hogy az árnika „Herélt hímszálai ritkánn látszanak a’ súgáronn” „Virágibann legtöbbſzör 5-hímſzál porhon nélk l” (Magy. Karáczon gyxkęr neue” (Melius 187). 1841: kápri Káporna (Barra 48). vö. de létrejöhetett a kapellib l is.: Kappan r (Julow 265). II/6: 262). J: ’Capparis spinosa subsp. 479). SzlJsz. vö. 1793: Kápri (Grossinger 345). szerint a magyarba esetleg az ol. az n-esek a kopytnik-b l valók. | tüskés ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. kaplit. A kappan r összetett szó. J: ’ua. J: ’ua. 65). hogy a fekete hunyor karácsony tájékán virágzik. A mogyoróalj kapotnyak növénynév Barra István alkotása. Vö. or. A kaprikaporna összetett szó. | 1807: ’Capparis. kaprikaporna 1807: Kápri Kaporna (Magy. kapparis).’. F vészk. Kniezsa. hegyi árnika’. 1841: hegyi kappan r (Barra 209). tövises kapri bogyója. A kapitnyák újabb. karácsonygyökér 1578: „neuezéc Német×l. || kapelli 1603: kaperlin (Radv. Weihnachtswurz tükörfordítása. amelyet f szernek gy jtenek’ révén terjedt el. Mollay Károly szerint a kapri korai úfn. tövises kapri’. kapri. az el tag magyarázatára l. Horváth. spinosa. jövevény -li vég szók analógiája. 1807: Kappanfr (Magy. J: ’ua.. kopottnyak. A karácsonygyökér könyvszó. kapotnyak kappan r 1807 e. A folyamatot el segíthette a ném. A kapiknyak közbüls k-ja hasonulás eredménye. A kappan r a nyelvújítás korában keletkezett. amely a lat. A névadás magyarázata. vö. mogyoróalja elnevezéséb l hozta létre. A kapli kialakulhatott a kapriból r ~ l cserével. fr. 61). az utótagra l. valamint a növény gyökerét használták: „Azt mondják az ott Lakosok. — hegyi ~ 1807: hegyi Kappanfr (Magy. J: 1807 e. cappari közvetítésével kerülhetett. (uo. Kappernstrauch. kaporna. 1948: kappan r (MagyGyógyn.

vö. ▌ 3. Hasonló szemléleten alapul a növény kankalin elnevezése. katibòlha (Péntek–Szabó. 1948: kattangóré. qataÛan ’vadcikória.: RMGl. 1664: Cichorium Katankóró. 57: 357).) és az orvosi somkóró (3. akácia katáng 1. 1775: Kattang-koro (Csapó 132). bocér~ 1998: mezei katáng (Priszter 337). a növény egyéb neveivel. solsequium: Napra nezô fé. amely egy qata. J: ’ua. colorem referat” (Clusius–Beythe 25).’. 1841: kattan (Barra 215). Ember és növényvilág 199). orbáncf .: kathan koro fw (MNy. A sárga jelz a virág színére utal. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésükr l kapták nevüket: apróbojtorján (→ bojtorján). . 1783: KáÐa-fü (NclB. Vö. 411). tavaszi kankalin’..: RMGl. kásaorbánc 1841: kása-orbáncz (Barra 189). 1783: Katlan-kóró (NclB. szintén a napra érzékeny növények. hogy a növényt tápláléknövényként használták. tavaszi kankalin’. 330). | kerti ~ 1783: Kerti Katáng (NclB. — sárga~ 1783: Fejér és Sárga Kotang (NclB. szenna~ kata l. a tejet megaltatja. bojtorjáng. közönséges párlóf ’. ▌ 2. mint a köleskásáé. a kása el tagra l. csaláng). J: ’ua. | ~kóróf XVI. — N. 1783: Kotáng-kóró (NclB. a kati személynév és a bolha ’apró vérszívó rovar’ köznév öszszeforrt. a növény pl. 1775: KáÐa virág (Csapó 148). A katáng valószín leg török eredet . salátakatáng’. veris. kasszia l. katting kóré. tavaszi els virág. Ember és növényvilág 199). Vö. 1783: Katáng (NclB. J: ’ua. csalán > N. orvosi somkóró’.’. tejoltó galaj’. tejoltó galaj’. veris. quod milii contrici. 1783: Apró Katang (NclB. Clusius–Beythe m vében így magyarázzák a névadást: „kása virág. saláta~. J: ’Melilotus officinalis. kásaf . 411). F vészk. veris. hogy a virág színe olyan. J: ’ua. J: ’Agrimonia eupatoria. 411). hogy „Száraz virága az orbánczos daganatot eloszlatja” (Barra 190). sz. — apró ~ 1775: Apró katang (Csapó 84). A kásavirág ’kankalin’ elnevezés alapja. kottángkóré (ÚMTsz. || katlankóró 1775: Katlan-koro (Csapó 132). bojtorjánka. — mezei ~ 1807: mezei Katáng (Magy. J: ’Cichorium endivia. naputám forgo fÖ (Cal. 411). EWUng. A szóvégi g magyar fejlemény (vö. | vad~ 1783: Vad Katáng (NclB. katekhu akácia l. A katibolha népi név. tavaszi kankalin’. kávé~.’. A salátakatáng (2. répa 233 katibolha kásaf 1775: KáÐa-fü (Csapó 256). salátakatáng’. 1998: katáng (Priszter 337). (Beythe 39). J: ’Primula veris subsp. J: ’ua. kaszavirág 1584: kaſa verag (Clusius– Beythe 25). kipcs. kása. amely beleakad a ruhába” (Péntek–Szabó. katibolha N. A nyelvjárási alakváltozatokat népetimológia hozta létre.). 411). 1560 k. — ~kóró 1578: Kotangkorónac gr. karikarépa l.’. 406). kásavirág 1584: kása virág (Clusius– Beythe 25). J: ’ua. hoc est milii contriti flos. bojtorján > N. J: ’Galium verum. A névadás alapja a termés. hogy a kankalin virágja a száron kaszaszer en meghajolva függ.kásaf Marzell Helleborus niger a.) katáng elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. 455). J: ’Primula vulgaris.’. szártalan kankalin + Primula veris subsp. — Ö: endívia~. 1395 k. J: ’ua. 1590: Heliotropium.).: kattangh (GyöngySzt. kattankóró (MagyGyógyn. sz rféreg. auag katang (SzikszF. — tavaszi ~ 1798: TavaÐzi kása-virág (Veszelszki 72).alapszó származéka -Ûan képz vel. — ~kóró 1595: katang koronak gr.). Katika-répa kárórépa l. koldustet .’. amely beleakad a ruhába: „Gyaluban minden növényt katibolhának neveznek. A kásaf Csapó alkotása. 1998: katángkóró (Priszter 337). az orbánc magyarázata. mezei katáng’. a szláv eredet kása ’pépszer étel’ el tag magyarázata. J: ’Primula veris subsp. 330). J: ’Cichorium intybus. J: ’Galium verum. A kaszavirág szláv eredet kasza ’szálas termények levágására használatos hajlított él kézi szerszám’ el tagjának magyarázata. TESz.: RMGl. 257). 1585: heliotropium: Katung koro. katakóró. (Melius 77a). és köznevesült. 411). 475). Cicoria (Lippay II: 90). ab ungaris appellati. a virágok követik a nap járását.’. A kásaorbánc összetett szó.: kathang (BesztSzj.

kazuárbokor 1895: kazuárbokor (PallasLex. mert ez a növény német Apotheken-Eisenhut nevének szó szerinti megfelel je” (Nyr. az oszmán-török eredet kávé ’italféle’ és a katáng összetétele. Katika-sisakvirág’. Marzell Aconitum napellus a. ami azonban nem a patika elírása. sz. orvosi székf ’. J: ’Ephedra distachya. kavkázf XVI. katyinka l. mezei katáng’. J: ’ua. 12. lat. F vészk. kerek repkény’. Borbás Vince szerint a Katika el tag a patika szó elírásával keletkezett: „a Katika jelz ebben az esetben minden bizonnyal sajtóhiba. J: ’ua. F vészk. Aconitum napellus < n#pus ’répa.’. kecskedísz 1807: Ketskedísz (Magy. 163. PallasLex. 1783: Katika répája fü (NclB. A kazuárbokor ~ kazuárcserje magyarázata. J: ’Matricaria chamomilla. PPE.’. mezei varf ’. hogy a növényb l pótkávét készítettek. Katika-sisakvirág’. 317). F vészk. || Katika 1813: Katika (Magy. 58: 352. vö. (PP. ▌ 2. A névadás szemléleti háttere. és ekkor szent Katalin segítségét kérték. napellus. 10: 302. 1843: katika Sisakvirág (Bugát. 375). Rácz János szerint Borbás Vincének „Annál is inkább igaza volt. 1807: Katika répa (Magy. a répa utótag lat. A kávékatáng népi név. mintára jött létre. (Megjegyzem a sisakvirág szó csupán 1807-t l adatolható. 1911: kazuár cserje (Cserey. 1948: katonapetrezselyem (Halmai 6). a Katika el tagú név els ként Pápai-Páriz-szótárban jelenik meg: Katika-répa alakban. 317). 58: 352). || Katika répája f 1775: Katika-répája-fü (Csapó 133). 330). J: ’Aconitum napellus subsp. bakszakáll’. Szóhalm. J: ’Ajuga reptans. F vészk. katlankóró l. Rapenblumen ’répavirág’. R. Genaust Anthemis nobilis a. kávé katáng (MagyGyógyn. 170). TermTudKözl. Karika répa. ném. v. réti bakszakáll’. hanem a karika szóé. a katona ’fegyveres’ és a latin eredet petrezselyem összetétele. és angoly katonák. || kazuárcserje 1903: kazuárcserje (Hoffmann–Wagner 206). a növény hasonlít a kazuármadár szétálló tollazatához. F vészk. . F vészk. Rapaics. ném. katonapetrezselyem 1. J: ’Cichorium intybus. katóka (MagyGyógyn. ).. A Katika-sisakvirág utótagjának magyarázatára l. 125: 187– 202). Magy. A névadás oka ismeretlen. PPE. tehát szó szerinti megfelel je nem lehet!) Éder szerint a Katikarépa alakban valóban sajtóhiba van. A névadás magyarázata. összetett szó. A Katikarépa és a Katika répája f elnevezések utótagjai magyarázó szerep ek.: Cavcáz [vagy Caucáz] f (De Herbis: RMGl. J: ’Glechoma hederacea. közönséges csikófark’. Benk 61.Katika-répa 234 kecskedísz Katika-répa 1708: Katika répa (PP. 258). J: ’ua. J: ’ua. 10: 302). 12. napellus. F vészk. A katonapetrezselyem összetett szó. és petrezselyem helyett levesbe szokták tenni a’ francz.’. hogy a közönséges csikófark gallya elágazó. Éder. vö. 2. Nyr. indás ínf ’. J: ’Aconitum napellus subsp. 346). sisakvirág. tehát növényünk helyes neve patika sisakvirág lehet” (TermTudKözl. hogy az orvosi székfüvet szüléseknél is használták. a Katalin személynév becéz Kató változatának -ka kicsinyít képz s alakja. hogy „Tavaszszal gyenge levelét salátának.). katáng katóka N. 317. PPB. J: ’Tragopogon pratensis. A katóka népi név. A magyarság virágai 115. J: ’Knautia arvensis. 1903: Katika répája (Hoffmann–Wagner 109). 13. 106. Idegen nyelvi megfelel kre vö. gyökér’. 443). 379). A névadás alapja talán az. 302).’. innen vette a’ katona petrezselyem nevezetet” (Barra 312). 1807: katona – Petrezselyem (Magy. 1998: Katika-sisakvirág (Priszter 291). A Katika el tagú növénynevek alapja feltehet leg sajtóhiba. mivel a növénynek kicsi fekete répaszer gyökerei vannak. 125: 187–202. — réti ~ 1807: réti Ketskedísz (Magy. || Katika-sisakvirág 1807: Katika Sisakvirág (Magy. || karikarépa 1708: Farkas répa. kalina kávékatáng N. PPB. 379–380). J: ’Tragopogon. mivel a Pápai-Páriz-szótár latin–magyar részében ez található: karikarépa. Növényszótár 94). 443). 1798: Katika-répája (Veszelszki 319). Kathreinenbläume.

J: ’Galega officinalis. a névadás magyarázatára l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. bár az el tag hiányzik. a kecskerágó ’barátcserje’ (1578) megnevezés mindenképpen hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.’ neveznek. 168. Delphinium consolida a. Geißkraut ’kecskef ’ — ezek a nevek a magyar nyelvben is megtalálhatók) el sorban nem arra utalnak. kecskegálya 1909: kecskegálya (Graumann 88). hanem a valódi. melyet magyarul kecskerágónak ’Euonymus sp. J: ’Aegopodium podagraria. szb. kecskef 1. kecskehere. Melius 370. 1903: Kecske . orvosi kecskeruta’. ném. pratensis fordítása.. hogy a növény kecske el tagú nevei (pl. adat a m.: RMGl. Tragopogon (< trágos ’kecske’) részfordítása. Szabó. Marzell Galega officinalis a. Hornkümmel ’szarvkömény’. A réti jelz a lat. Geißklee. goat’s rue. goutweed ’kecskegyom’. Szabó Attila feltételezi. J: ’ua. az utótagra l. || kecskerágó 1578: Ketske rago maguát (Melius 10). EWUng. A ruta utótag magyarázata. 1500 k. | 1550 k. 373). pontos jelentéstartalmát ma már nehéz megállapítani.: ? ’Taxus baccata.-i Aegopodium (< aigós ’kecske’. J: ’Consolida regalis. 1525 k. Ziegenklee tükörfordítása. vö. 1948: kecskef (Halmai 6). orvosi kecskeruta’. kecskehere 1813: ketske Here (Magy. A kecskehere a ném. ill. talán a kecskeszarv alakú magokról kapta a nevet. 212).]rago fa (BesztSzj. 1550 k. kecskerágófa lehet. A here utótag magyarázatára l. ruta kozja. a f magyarázó utótag. hogy a növény kecskék tápláléka (bár részben növeli a kecskék tejhozamát). ném. ▌ 2. kecskehere. Geissfuss ’kecskeláb’. N. 1595: Kechke ragho (Beythe 16). A kecskef a lat. F vészk. a kecskekörömre emlékeztetnek. Geißklee ’kecskehere’. néha kéthasábúak. A mezei szarkaláb (2. a sz rkoronás. 212). lóhere.) kecskef elnevezése népi név.. J: ’Galega officinalis. tiszafa’. Graumann 88..: RMGl. Geißraute tükörfordítása.: Caprificus: [.’. . ném.. barátcserje’.: RMGl. J: 1395 k. viszont nem ismerte a barátcserjét ’Vitex agnus-castus’. ang. századtól már használatos volt. A kecskerágó megnevezés a XIV. J: ’Galega officinalis. Marzell Galega officinalis a. 213). 1966: kecskegálya (Csapody– Priszter.: Agnus castus: Kechkeragofa (Ortus: RMGl. fehér termésekre utal.’. a dísz ’ékesség’ utótagot Diószegi–Fazekas illesztette a névhez. 97). ruta capraria. gálga kecskeruta 1775: Ketske-ruta (Csapó 134). 405). | orvosi ~ 1998: orvosi kecskeruta (Priszter 380). 1783: Ketske Ruta (NclB. Az 1395 k. 1998: kecskeruta (Priszter 380).: De fusano: kechkeragoffa (StrassbGl. A kecskegálya összetett szó. hogy a növény a kerti rutához ’Ruta graveolens’ hasonlít. ol. az el tag magyarázatára l.kecskef 235 kecskeruta A kecskedísz Diószegi–Fazekas alkotása. kecskerágófa 1395 k. J: ’ua. mezei szarkaláb’. A kecskerágó a török eredet kecske és a rág ’fogaival apró darabokra röl’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. hogy a levelek tojásdadok. 392). szakny. MNövSz. A kecskeruta a ném. kecskerágó’. pódion < poús ’láb’) részfordítása. kerti rutától (Ruta graveolens) különbözteti meg az orvosi kecskerutát.: ’Euonymus sp. — gyógyító ~ 1998: gyógyító kecskeruta (Priszter 380). J: ’Vitex agnus-castus. 1578: Ketske rago fa (Melius 10). kecskef (Péntek–Szabó.. Idegen nyelvi megfelel re vö. NclB. 584). Marzell kiemeli. UEWb.. a mai Euonymus fajokhoz hasonló vagy azzal azonos cserjék megjelölésére használták. 2. Ember és növényvilág 222). Geißraute ’kecskeruta’. Marzell Aegopodium podagraria a. hogy Melius ismerte azt a fát. nemzetségnév. A névadás alapja. 1590: Vitex: Keczkerago fa (SzikszF. A növénynév jelentése: ’a kecske rágja a fát/bokrot’. ang. | ’Vitex agnuscastus. orvosi kecskeruta’. A kecske el tag a lat. lúdlábf (Hoffmann–Wagner 55).-hv. barátcserje’. gálya. 1783: Ketske rágó-fa (NclB.v.: taxus: kechkerago ffa (KolGl. Genaust tragophyllus a. TESz. 214). kecskere gálga l. 392.1: RMGl. podagraf ’.

1500 k. A kecskeszakállú elvonással keletkezett a kecskeszakállúf névb l. görögszéna’. J: ’Lactuca sp. Barba caprina (Melius 81) (< lat. Gnadenkraut. A virág jellemz kék színe a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben megtalálható: ang. nemes májvirág’. A névadás magyarázata.: lactuca: kek (BesztSzj. salátakatáng’. 1798: Kék-virág (Veszelszki 185). plavcek.. J: ’Trigonella foenum-graecum. lat. kékkonkoly (→ konkoly). 1395 k. J: ’Rubus caesius. kékicske (MagyGyógyn. | vad~ 1470 k. isten~ kékbogyó N. ▌ 2. 179). J: ’Hepatica nobilis. ibolya’. kekiny l. kökény kékicske N. buza virag” (KolGl. erdei hölgymál’. Ember és növényvilág 240).. TESz. barbula caprina. 1775: Kék-virág (Csapó 47). plavica. kekény l. a növény R.: Endivia: vadkek (CasGl. 775). A kékbogyó elnevezés kék jelz je a szederfajta termésének színére utal. blaue Kornblume. 1583: kek verág Cyanus. a lat.. ném. — útféli ~ 1841: útféli kékvirág (Barra 215). mezei csorbóka’. viola növénynévb l. Az ótör. Idegen nyelvi megfelel re vö. A kékicske népi név. a névadás alapja a virág kék színe. kelef Ö: disznó~. hogy a régiek nagy gyógyhatásokat tulajdonítottak a növénynek. búzavirág a. 1841: kegyelemf (Barra kegyelemf 352). Vö. kékilonka N.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb.: . kék búzavirág’. ▌ 2.: vad kekkel gr. 123). a bogyó ’apró gyümölcs’ jelentés . magyarázata. a): RMGl. a bakszarvúf mintájára jött létre. ném. kékvirág 1. vö. barba szakáll. ang. 1577 k.’. 388). saláta’.2: RMGl. Genaust Gratíola a. lat. J: ’Sonchus arvensis. EWUng. (OrvK.: RMGl. cseh sinokvět. 256).-t l adatolható. 420). kék szín jelz a virág égszínkék színére utal.: RMGl. J: ’Gratiola officinalis. kelef 1540 k. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). Az ótörök eredet kék. kegyelme l. mezei katáng’. A kecskeszarvúf magyar alkotás. Marzell Centaurea cyanus a.kecskeszakállúf 236 széna~. 388).’. Kékbogyó (MagyGyógyn. J: ’ua. a növényeket salátakánt fogyasztották. A névadás szemléleti háttere. hamvas szeder’. auagy. bluebottle.) kék elnevezése hasonlóság alapján jött létre. c): RMGl. J: ’Hieracium murorum. A névadás magyarázata a fehér hoszszú álerny kben elhelyezked virágzat. cyanus (< gör. nyúl~. hogy a kék virágú növény útszéleken fordul el . kekín. kecskeszarvúf 1590: Foenum graecum: Keczke szaruu fé (SzikszF. kecskeszakállúf 1578: Ketske ſÅakálu f× (Melius 81). A salátakatáng (2. ▌ 4. szl. gr#tia ’kegy’) elnevezésének alapján jött létre. — vad~ 1578: Vad kéc (Melius 75). — vad~ 1595: Vad kek (Beythe 79a). 1775: Ketske-szakállu-fü (Csapó 134). orvosi csikorgóf ’. J: ’Filipendula ulmaria. ill. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a lat. 1783: Vadkék (NclB. 128). nevei: barba caprae. J: ’Viola odorata.: RMGl. kökény kék 1. eredet kék ’saláta’ jelentése 1395 k. Genaust Cyanánthus a.: RMGl. 1775: Ketske Ðzarvu-fü (Csapó 108). búzavirág a.) és az erdei hölgymál (3. A kékilonka népetimológiás alakulat az ibolya. kýanos ’kék’) fordítása. réti legyez f ’. ill. 388). Marzell Anemone hepatica a. J: ’Cichorium intybus. capra ’kecske’) fordítása. ném. J: ’Cichorium endivia. 1783: Kék virág (NclB.: De endiuia: vad kyk (StrassbGl. || kék szín virág 1577: „Cyanus: Kek szinyé virag. flos frumenti (Clusius–Beythe: BotTört. hogy a virág színe kék. a kékicske a kék színnév -cske kicsinyít képz s származéka. kék búzavirág (→ búzavirág). A kegyelemf a növény R. 388). ▌ 3. 410). Az útféli kékvirág ’mezei katáng’ (2. J: ’ua. A kecskeszakállúf Melius alkotása.: Endiuia siluestris: erdeÿ keek (Növ. kékilonka (Péntek–Szabó. lat. — erdei~ 1520 k. pie~. GeiſÅbart (Melius 81). 256). J: 1540 k. bluecaps. Marzell Filipendula ulmaria a.. gratiola (< lat. 201/14). nyúl~csorbóka. J: ’Centaurea cyanus.) Barra alkotása. goat’s beard. amely szakállhoz hasonlít.

fehér vajvirág’. J: ’Galeopsis ladanum... Schwebel WurÅl (Melius 49a) tükörfordítása. 1948: kenderikef (MagyGyógyn. A névadás magyarázata. alt. veres jelz a virágok színére utal. vénuszhaj’. 1783: Kénköves gyökér (NclB.) és a rétikender ’parlagi macskatalp’ (3. bask. kelésf 1578: Kelés f× (Melius 154). rühf . 415). a kender el tag arra utal. kenderkef l. J: ’ua. Hanfwürger ’kenderfojtó’ (NclB. A kenderkökörcsin Benk alkotása. jelentése ’pohár’. a ném. A növény keser . ujg. 229). piros kenderkef ’. ném.: Canapus: kender (TESz. hogy a növény gyakran a kender gyökerén él sködik. vö. ujjas keltike’. A bokál utótag olasz eredet . A kénköves jelz magyarázata. A kenderf és kenderikef (a kender -ike képz bokorral létrejött származéka) ’piros kenderkef ’ (2. 16)..). || kenderkef — piros ~ 1948: Piros kenderkef (MagyGyógyn. Wilder Hanf ’vad kender’. J: ’Cannabis sp. mod. len’. ▌ 2.) jelz magyarázata: „murvái ujjasan hasadtak” (Hoffmann–Wagner 143). 1998: piros kenderkef (Priszter 380). mezei varf ’. a kelef alapszava valószín leg az si eredet kel ige. A kel f név magyarázata talán az. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. parlagi macskatalp’. — ujjas ~ 1998: ujjas keltike (Priszter 344). || kenderikef 1783: Kenderike-fü (NclB. kelyhbokál 1807 e. A név magyarázatára és eredetére l.’. J: ’ua. A kender ótörök eredet . hogy a növény gumója belül odvas. J: ’Peucedanum officinale. palástf ’. 392). A kelyhbokál összetétel. 229). a névadás magyarázatára l. Az odvas ’odvas keltike’ (1.. J: ’Orobanche alba. A keltike növénynév szóképzéssel keletkezett. ném. a növényt kelések gyógyítására használják... A kelésf Melius alkotása.kelésf 237 kénkövesgyökér ’bizonyos fajta gyógynövény. a név mintájául nyilván a növény egyéb nevei szolgáltak: varf . fekélyf stb. A kelef egyedi adat. J: ’Antennaria dioica. tuv. Diószegi–Fazekas a bokál ’palástf ’ nemzetségnevet véglegesítette a Magyar f vészkönyvben. még olaszok sepr je. kéménytisztítóf 1578: kemény tisſÅtito f× (Melius 56a). 347). odvas keltike’. hogy levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. eredet . -e végz dése melléknévi igenévképz (hasonlóan alakult a kerge. — odvas ~ 1998: odvas keltike (Priszter 344). Mind az el -.. senyved a. A kéménytisztítóf a szláv eredet kémény ’kandallószer t zhely’ és a szláv eredet tiszta ’piszoktól mentes’ -ít és -ó képz s származékának az összetétele. AH. èendir ’kender. 1775: Kelés-fü (Csapó 292).).. len’ kerülhetett át. A magyarba egy török kändir ’kender. kinder. TESz. CC.. öszszetett szó. kel a.’. nog.. keltike 1. Idegen nyelvi megfelel re vö. kirg. szüle stb. kenderikef . 1798: Réti Kender (Veszelszki 238). szúrós csodabogyó’. Az ujjas ’ujjas keltike’ (2. kender 1. — veres ~f 1783: Veres Kender-fü (NclB. ▌ 2. kender’. J: ’Ruscus aculeatus. J: ’Knautia arvensis. A névadás magyarázata. J: ’Corydalis cava. EWUng.) jelz arra utal. ▌ 3. 1395 k. 1775: Kénköves gyökér (Csapó 72). kendir. melly a’ bokréta’ tövét kör lveſzi” (Magy. J: ’Alchemilla. F vészk. hogy a növény kora tavasszal „kel”. A piros. kender kenderkökörcsin 1783: Kender Kökörtsin (NclB. a kelyh ~ kehely el tag ném. hogy a növény gyökere keser . mind az utótag a növény azon jellemz jére utal. kändir. oszm. 392). Marzell Galeopsis speciosa a. a kel igéb l t befejezett melléknévi igenévképz vel és kicsinyít képz bokorral. 387). J: ’Corydalis solida.: Kelyhbokáll (Julow 267). varf . TESz. üzb. — réti~ 1783: Réti kender (NclB. a kökörcsin utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. A kénkövesgyökér Melius alkotása. kénkövesgyökér 1578: Kénkxues gyxkér (Melius 49a). senyved a. orvosi kocsord’. 387). egykor gyomorer sít és skorbutellenes szer volt. hogy a növényb l sepr t készítenek. hogy a páfrány a hajnövekedést el segítette. EWUng kel a. jelentése: ’talpas ivóedény’ és „z ld boríték.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. tat.

kenyér l. földi~. Ember és növényvilág 198). a cickafark utótag nemzetségnév. F vészk. Talá- . 484). || kenyérbélvirág 1. Schmerbel (< ném. 375). kenyérbélcickafark’. Calendula officinalis a. madarak tápláléka. J: ’Achillea ptarmica. || keresztformájúf 1578: KereſÅt formáyu f× (Melius 157). A keresztesf és keresztformájúf elnevezések a lat. A ken f növénynév a ném. Ember és növényvilág 198. Schneeballen ’hógolyó’. Növényszótár 4). ném. [! kenyér] (Lippay II: 23). amely az edénynyalábok elrendez déséb l adódóan szintén keresztformát mutat A régiek képzeletét különösen ez utóbbi ragadta meg. küls tulajdonságából a növény varázserejére következtettek. kenyérbél-cickóró. Diószegi és Fazekas alkotása. cickafark. 2. || kenyérbélcickóró 1807: Kenyérbél Tzitzkóró (Magy.. méz~.’.’. J: ’ua. könnyen morzsálodó rész’ összetétele. Fasankraut ’fácánf ’. sár~ (→ sárkerep) kerep l. madár~ (→ kenyérmorzsa) kenyérbél-cickafark 1911: kenyérbél cickafark (Cserey. orvosi körömvirág’. J: ’Gentiana cruciata. amely szétmorzsálva libák. a cickóró ’Achillea’ (1807) utótagot Diószegi és Fazekas nemzetségnévként használja. hogy a szétmorzsált levél libák.. KereſÅtesf× (Melius 157). isten~. ném. kenyérbélvirág l. 1775: kenyérbél virág (Csapó 291). béle~. crucis ’kereszt’) és a gör. 1998: kenyérbél-cickafark (Priszter 290). gen. 1813: Ken f (Magy. 1807: Kenyérbél virág (Magy. k(nyírmorzsa (Péntek–Szabó.’. Cruciata (< lat. gusinaja grečka. magyarázatára l. F vészk.ken f 238 keresztesf gyökerére utal lat. amely szétmorzsálható. GÀnsegras. az átlagosnál apróbb’. A gyógyítás szempontjából legfontosabb növényi résznek. kerék l. 533). a gyökérnek ebb l a különös. staurós ’kereszt’) felhasználásával jöttek létre: „Cruciata Staurotypos: az az. J: ’ua. 1998: kenyérbélvirág (Priszter 322). J: ’Achillea ptarmica. Péntek–Szabó. 420). parajlibatop’. 1578: KereſÅtes f×.’. disznó~. a kenyérbél el tag feltehet leg a növény apró kenyérbélhez. 344). A kenyérmorzsa a kenyér ’gabonalisztb l sütött ennivaló’ és a morzsa ’apró törmelék. fácánok. Marzell Achillea millefolium 15a. boszorkány~. sár~ kenyérmorzsa N. a név a ragadós levelekre utal. az ’apró törmelék’. 1664: Kenyár-bél-virágot gr. ▌ 2. J: ’Chenopodium bonus-henricus. madármorzsa (Péntek–Szabó. Szent János ~ dárkenyir (Péntek–Szabó. F vészk. Ember és növényvilág 198). 1783: Kenyér-bél virág (NclB. szakny. vö. ken f 1783: Kenö-fü (NclB. kenyérbél-cickafark’. Brotkrümmelche ’kenyérmorzsa’. || madárkenyér N. 1798: Kereſztes gyökér (Veszelszki 235). a névadás alapja a bimbós virág. Weckbröselchen. kenyérmorzsa. A madárkenyér névadás alapja a növény kicsi. Staurotypos (< gör. kenyérmorzsához hasonló hófehér virágára utal (vö. crux. A madármorzsa összetett szó. kígyótárnics’. A kenyérbélvirág ’orvosi körömvirág’ (2. ma- keresztesf 1577 k: „KereÅtes fwnek gÿqkeret Nÿerſet tqrÿ megh” (OrvK. madarak tápláléka. Genaust Peucédanum a. J: ’ua. kenyérbél-cickafark kenyere l. részben a növény gyökerének keresztmetszete. J: ’Calendula officinalis. Marzell Achillea ptarmica a. a madár el tag jelentése ’kicsi. Käsblume ’túróvirág’). cipó alakú termése. || keresztesgyökér 1783: KereÐztes gyökér (NclB. ném. gusinnik ’ua. Schmer ’ken cs’) hatására keletkezett.-i Peucedanum (Melius 49a) (< gör. J: ’ua. A névadás magyarázata részben a kereszt formát mutató levélállás: „Levelei kettöſſek egymás ellenébe állok” (Csapó 260). J: ’Achillea ptarmica. 346).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. k(nyérmòrzsa. Ember és növényvilág 198) kenyérmorzsának a növényt. kenyérbél-cickafark’. peukedanós ’keser ’) elnevezés is. illetve ’könnyen morzsálodó rész’ jelentés utótagot a növény levele motiválja. vö.’. „apró sziromleveleir l nevezték el” (Péntek–Szabó. KereſÅt formáyu f×” (Melius 157). A kenyérbélcickóró összetetett növénynév. A kenyérbél-cickafark összetett növénynév. || madármorzsa N. 484). ill. J: ’ua. fácánok. valamint az. Ember és növényvilág 198).’. or. barna. Ganselkraut ’libaf ’.

A borsos ’borsos keser f ’ (3. A keser f ’vasf ’ (1. 1783: KeÐerü-fü (NclB. hogy a növények valamely része kesernyés íz . ▌ 4. kÿth deakul Aquilegianak hÿnak” (OrvK. keresztformájúf resztesf l. keſerü kedvetlen izüek” (Csapó 246). Növénynevek 37–38. borsos keser f ’. sárga tárnics’. keresztgyökér l. J: ’Rhamnus cathartica.) a ném. . || keser gyöker f 1775: KeÐerü gyökerü-fü (Csapó 260).: „Keſelÿw fwnek. 1525 k. 375). keser gyükér (ÚMTsz. ▌ 3. A keser ’vidraf ’ (2. Ö: sas~. ▌ 5. erythrocentaurin) és glikozidokat (pl. 1775: KeÐerü-fü (Csapó 246). vö. Creuzwurz (NclB. ▌ 6.alapszava ugor kori.. ke- keresztf 1. J: ’Verbena officinalis. kering l. J: ’Marrubium vulgare. 1775: KereÐzt-fü (Csapó 229). — N. Mollay. keresztf kereszttövis — római ~ 1948: római kereszttövis (MagyGyógyn. ▌ 7. J: ’Persicaria bistorta. vízibors (→ bors). 1998: borsos keser f (Priszter 450). 1775: KeÐelö-fü (Csapó 57).) a növény levelének ízére utal: „levele keserü izü” (Barra 313).’. ▌ 2. 1841: keserüf (Barra 274).) Csapó alkotása.. 1798: KeserÍ-fÍ (Veszelszki 439). de a ném. 564/ 28). keser gyökér 1. Cruciata fordítása. 1813: Keser f (Magy. A keresztesgyökér a ném. 1783: keÐerü gyökér (NclB.) valószín leg a lat. 416). réti harangláb’. a kígyógyöker jelz magyarázatára l. križatica. 346). A névadás magyarázatára l.) a növény mai hivatalos elnevezése. a keser f elnevezés növények névadásának alapja. keresztgyökér ’közönséges aggóf ’ (1. 346) tükörfordítása. 1783: KereÐzt gyökér (NclB. 280). F vészk. A keresztf . J: ’Menyanthes trifoliata. sasf .) jelz t az indokolja. — háromlevel -~ 1798: Három levelÍ keserÍ-fÍ (Veszelszki 454). 1783: keÐerü-fü (NclB. 861. Creuzwurz (NclB.: Genciana: Kesserw Gÿewker (Ortus: RMGl. nagyon öblöſſek. kígyótárnics’. 1998: kígyógyöker keser f (Priszter 450). 416). — kígyógyöker ~ 1948: Kígyógyöker keser f (MagyGyógyn. Kreutzwurz (Veszelszki 407) fordítása. a keser f utótag nemzetségnév ’Persicaria’. fr. háromlevel f . 363). a hatóanyagok kivonata étvágyjavító hatású: „Igenkeserü.). || keresztgyökér 1775: KereÐzt gyökér (Csapó 229). szb. A kígyógyöker keser f ’kígyógyöker keser f ’ (7. 82). J: ’Alo( sp. hogy a növény csíp s íz . varjútövis’. A névadás szemléleti háttere a kereszt formát mutató (keresztben átellenes) levélállás. 1783: KereÐzt-fü (NclB. vasf ’. A kereszttövis a ném. J: ’Gentiana cruciata. tövis utótagra l. 322). még földepe. hogy a növény „levele igen keserü” (Barra 294). keser f 1. vidraf ’. J: ’ua. A névadás magyarázatára l. porcsin~. kis ezerjóf ’. Növénynevek 36–40. Kreuzblum stb. a névadást azzal indokolja. J: ’Senecio vulgaris. szapora zsombor’. ném. Mollay. 1775: KereÐzt-fü (Csapó 260). magyarázatára l.-hv. aquilegia (< lat. — Ö: madár~. 1578: Keſelx f× (Melius 63). A kesely f a lat. J: ’Aquilegia vulgaris. közönséges aggóf ’. kígyógyöker keser f ’. 345). varjútövis. Kreuzdorn tükörfordítása. hogy a növény „Levelei hoſzſzak. A ’kis ezerjóf ’ (5. a háromlevel jelz re l.) keser f nevének alapja. — borsos ~ 1948: Borsos keser f (MagyGyógyn. A keser f ’orvosi pemetef ’ (6.’. 1578: Keſer× gyxkér (Melius 142). croisette.keresztf 239 keser gyökér lunk a keresztesf névre analógiát más európai nyelvekben. ▌ 2. ördög~ kesely f 1577 k. (Melius 57).’.) jelz magyarázata. J: ’Sisymbrium officinale. ’az epe ízéhez hasonló íz ’ jelentés . Marzell Gentiana cruciata a. UEWb. de szagtalan növény” (Barra 274). aquila ’sas’) fordítása. keresztesf . Cre×tÅzwurtÅ (Melius 82). eritaurin) tartalmaz. 335). ▌ 2. A keser f keser. J: ’ua. ol. J: ’Gentiana lutea. orvosi pemetef ’. hogy a virágos szár keser anyagokat (pl. keresztesgyökér. J: ’ua. 1775: Ke- serü-fü (Csapó 26). 1783: KereÐzt-fü (NclB. J: ’Centaurium erythraea. 346) is hatással lehetett a névalkotásra. vö. kígyógyökér. A keresztf ’kígyótárnics’ (2. 1578: Keſer×gyxkeret gr. J: ’Persicaria hydropiper. 2. 163). 1841: keserüf (Barra 313). keser gyökér. crusada.

1798: KeÐztyÍ-virág (Veszelszki 72). oly hegyes. tavaszi kankalin’. az el tagra l. J: ’ua. NaterwurÅ. J: ’Dracunculus vulgaris. vö. hogy „Vir. tavaszi kankalin’. kígyó’ kicsinyít képz s alakja) is hatással lehetett. a név Diószegi–Fazekas alkotása. kígyónyelv. kígyógyökér 1813: kígyó. — szagos ~ 1807: szagos Kéthímpázsit (Magy. Mikor ki iò à fxldbxl ollyan mint à Kigyo nyelw.’az epe ízéhez hasonló íz ’ alapszava ugor kori és a mag ’termés’ -ú melléknév képz s származékának az összetétele. 256). — ~gyökér N. 1783: KeÐztyü-virág (NclB. magyarázata. krisztus~ (→ krisztustenyere) keser lapubojtorján 1807: keser lapu Bojtorján (Magy. J: ’Helleborus purpurascens. Ember és növényvilág 198). F vészk. 455). pirosló hunyor’.’. J: 1775: ’Primula veris subsp. a bojtorján utótag nemzetségnév. gen. A keser magúf egyedi adat. a név arra utal. F vészk. ▌ 2. szártalan kankalin + Primula veris subsp. J: ’Arctium lappa. A keszty virág elnevezést az indokolja. dracunculus (< lat. A névadásra a lat. kígyóf .) és pirosló hunyor (4. J: ’Gentiana cruciata. (Melius 89a). veris.: Kéthímpásit (Julow 266).: RMGl. A keser lapubojtorján összetett szó. repkény keze l. 255). 2-hím ” (Magy.. J: ’ua.keser lapubojtorján 240 kígyógyökér aloé’. A kígyóf ’kígyótárnics’ (3.: RMGl. 1948: kígyóf (Halmai 38). istenkesztyüje (ÚMTsz. keser gyöker f l. Veszelszki még azt is hozzáteszi. || istenkeszty N. 346). veris. a pázsit utótag szláv eredet . Ember és növényvilág 198). 255). ném. A kígyóf a lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. és a népi gyógyászat els sorban a növény gyökerét használja: „Chak az gyxkerenek vagyon hazna” (Beythe 58a). A névadás alapja. az ſÅára czepegtetxt ſÅin×” (Melius 89a). 335). hogy véd a kígyócsípést l: „Ha pedig valaki a’ kezét e’ gyökérrel meg-dörsöli. A keser gyökér ’aloé’ (2.’.: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. R. 1590: Serpentina: Kegyo fé (SzikszF. kígyóf gyükér (Péntek–Szabó. kígyóf (Péntek–Szabó.) Melius alkotása. 96). közönséges sárkánykontyvirág’. kéthímpázsit 1807 e. Hele Better ’heilig Bitter’. ami megízlelve igen keser . 1903: Kígyóf (Hoffmann–Wagner 111). borjúpázsit’.) kígyóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. nagy bojtorján’. Csapó így magyarázza: „Ez egy araſzni fünek keſztyü-forma virágai vagynak” (Csapó 148). A névadás alapja talán a növény hüvelytermésének jelentéktelen magja. igazi édesgyökér’. tekert Gy[ökér] . A fekete hunyor (2. serpentis) fordításával jött létre. 861. a keser . hogy a kankalin virágzata keszty höz hasonló. A kéthím el tag magyarázata. J: ’Anthoxanthum. hogy a növény pázsitf féle. Bitterwurz tükörfordítása. melynek keser. hogy mikor kihajt a növény. J: ’Anthoxanthum odoratum. J: ’Helleborus niger. Marzell Aloe a. 1520 k. 1775: Kigyó-fü (Csapó 116). basilisca (< gör. dracō ’sárkány. keszty virág 1775: KeÐztyü-virág (Csapó 148). keser magúf 1533: Glycyrrhica uuglo liquiricia: Sießholcz: kxsserx mago fy (Murm. Marzell Glycyrrhiza glabra a. A névadás alapja. b): RMGl. hogy a növény hatóanyaga többek között az aloin nev keser anyag. serpēns ’kígyó’. kétiksz repkény l.: Serpentaria: kegÿo fÿw (Herb.) a ném. keser gyökér A kéthímpázsit Diószegi–Fazekas alkotása. kígyóf 1500 k. mert más fü az” (Csapó 117). ▌ 4. lapu. J: ’Glycyrrhiza glabra. | 1798: ’Primula vulgaris. Mélius azzal magyarázza. 1578: Kigyó f×nec gr. ▌ 3. a névadás magyarázatára l. kígyótárnics’. hegyes: „Kigyó f×nec is hiyác. hogy a növény gyökere tekerg s. UEWb. serpentaria (lat. illatos borjúpázsit’. 96). F vészk. 257).) elnevezés valószín leg a növény régi lat. az nap nem félhet a’ kígyó-tsipéÐtfl” (Veszelszki 194). ném. A keser gyökér ’sárga tárnics’ (1. — N. Csapó azt írja: „A’ fekete hunyort kigyó-fünek helytelenül nevezik.: RMGl. basiliskos ’kígyó’) alapján jött létre. kígyóf gyökér. hogy a növény gyökere keser íz . 1783: Kigyó-fü (NclB.). SchlangwurÅ ’kígyóf ’. fekete hunyor’.

N. közönséges kígyónyelv’. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. a lat. erre utal a lat. F vészk. kígyótárnics’. Es az egy leuélbxl mint egy Kigyo nyelw ollyan ix ki” (Melius 90). J: ’Allium ursinum. két-felfl ravatos ſzáratska magát ki-tolja” (Veszelszki 280). A névadás magyarázata. Schlangenknoblauch ’kígyófokhagyma’ részfordítása. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. snake root ’kígyógyökér’. ſzaga. A névadás magyarázata a lomblevél nyeléb l kiágazó term füzér. mellybfl egy kígyó-nyelvhez haſonló fúrkós. 1595: Kigyo hagyma (Beythe 48a). Lingua Serpentis ’kígyónyelv’ mintájára jött létre: „Opiogloſſon. A kígyóhagyma ’medvehagyma’ (1.’. kígyószisz 1807 e.) és ’kígyóhagyma’ (2. 363). 346). Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. kígyóhagyma’.’. J: 1807 e. Schlangenwurtz. ang. F vészk. valamint a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. hogy a levelek vékonyak.) névadás alapja részben a hosszú kígyószer levél. 1807: ’Echium. 1998: egylevel kígyónyelv (Priszter 439). Ember és növényvilág 221). neve is: Echium (< lat. hosszúak. ereje mind egy bordából valók” (Veszelszki 401). A kígyónyelv(f ) Melius alkotása a lat. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. | 1998: ’Echium vulgare. A kígyószisz nemzetségnév. | közönséges ~ 1998: közönséges kígyónyelv (Priszter 439). kígyómarást gyógyító f l. (Melius 90a). échis ’kígyó’ < óind. kígyógyöker keser f l. vö.) elnevezés valószín leg a növény régi lat. kígyóhagyma (Péntek–Szabó. kígyóf . J: ’Colchicum autumnale. A névadás magyarázata részben a növény képzelt erejével kapcsolatos. Naterzunglin (Melius 90). óphios ’kígyó’. 2. J: ’Allium scorodoprasum. Diószegi– Fazekas így magyarázza a nevét: „ſzára virágzás el tt kígyósonn öſzvetekeredik” (Magy. 354). ill. J: ’Plantago lanceolata. részben pedig a kígyószer gyökérre utalhat. 528). J: ’ua. J: ’Ophioglossum vulgatum. kígyóhoz hasonlíthatóak. id eſt Lingua Serpentis. Veszelszki ezt írja: „A’ fokhagyma’ mondérja van rajta. 226). 1783: Ki- gyó nyelv (NclB. Melius még a név ném. kígyógyom’. J: ’ua.’. Natterwurz tükörfordítása. a névadás magyarázata. 1578: Kigyo nyelw f×uet gr. óphis. Ophioglossum (< gör. Mollay. 1807: Kígyószisz (Magy. F vészk. 2. snake weed ’kígyóf . J: ’ua. kígyószisz’. 1998: kígyónyelv (Priszter 439). 1775: Kigyo-nyelvü-fü (Csapó 139). 1998: kígyószisz (Priszter 365).. Kigyo nyelw” (Melius 90). a kígyó el tag a lat.) vadon növ hagymafajok. vö. Marzell Gentiana cruciata a. megfelel jét is megemlíti. F vészk. basiliskos ’kígyó’) hatására jöhetett létre.’. J: ’ua. ▌ 2. A kígyóhagyma a ném. 372). A kígyóhagyma ’ szi kikerics’ (3.: RMGl. 156). részben a kígyóhagymához való hasonlóság. Diószegi–Fazekas alkotása. ▌ 3. 279). mérges vad harapást gyógyító f kígyónyelv 1578: Kigyo nyelw. J: ’ua. F vészk. Növénynevek 46–47. lándzsás útif ’. ▌ 2. Echium fordítá- . A növényt kígyóharapás ellen használták (sikertelenül). egy leuele. || ~f 1948: Kígyógyökérf (MagyGyógyn. 82). keser f kígyóhagyma 1. J: ’Gentiana cruciata. 372).kígyóhagyma 241 kígyószisz (Magy. glôssa ’nyelv’). 1775: Kigyó-hagyma (Csapó 115). 1783: Kigyó nyelvü-fü (NclB. kígyólevelüf (MagyGyógyn. 1783: Kigyó nyelvü fü (NclB. || kígyós hagyma 1813: kígyós Hagyma (Magy. 429). echidna ’kígyó’ < gör.’. A kígyónyelv f ’kígyótárnics’ (2. els sorban a növény tavaszi levelei’. J: ’Persicaria bistorta.’. || ~f 1. kígyógyöker keser f ’. azert íze. échidna ’kígyó’ < gör.. Kigyo nyelue (Melius 90).’. A kígyógyökér ~ kígyógyöker f a ném. szi kikerics. 355). J: ’ua. gen. Genaust ophiocárpus a. „Ennek az egygyes kövér levele ollyan mint az úti-fÍvé. közönséges kígyószisz’. 388). Melius és Veszelszki így magyarázza: „egy koroya vagyon. kígyólevel f N. 1590: Ophioglosson: Kegyo nyelé (SzikszF. || kígyógyöker f 1775: Kigyó-gyökerü-fü (Csapó 274). 429). — közönséges ~ 1998: közönséges kígyószisz (Priszter 365). 2. basilisca (< gör. 1783: Kigyó-gyökerü-fü (NclB. — egylevel ~ 1813: Eggylevel Kígyónyelv (Magy. A kígyólevel f népi név. áhiA ’kígyó’). medvehagyma’. ném.: Kígyószisz (Julow 256). 1998: kígyóhagyma (Priszter 295).

103). 231). 1783: Kigyó trang (NclB. kígyótráng (Csapody–Priszter. a névadás alapja. 47). 2. 1948: kígyótráng (MagyGyógyn. MNövSz. Échium a. 156). szorong) és zöngétlenüléssel fejl dött tovább a magyarban. kikirincs l.: Kegÿo Trangoth gr. égi~ kininfa l. ezek a kígyószájból kinyúló kígyónyelvre emlékeztetnek. serpēns ’kígyó’) (Melius 89) fordítása. A kínaf a ném. dracunculus szó volt. Diószegi–Fazekas névadását azzal indokolja. J: ’Artemisia dracunculus. kökörcsin kikeletif — fehér virágú ~ 1783: Fejér virágu kikeleti-fü (NclB. kikerics.) kérgét. berki szell rózsa’. viper’s grass ’viperaf ’. 1813: Kígyótráng (Magy. 1775: Kigyotrang (Csapó 137). 1783: Kigyó-trank (NclB. tárkönyüröm’. J: 1583: ? ’Dracunculus vulgaris. 1807: Királydárda (Magy.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1903: kikeleti f (Hoffmann–Wagner 115). — N. vízi peszérce’. ▌ 2. a név magyarázata. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. Osterblume ’húsvéti virág’. Natternkopf ’kígyófej’. az el tag a lat. 1583: kygyo trank Dracunculus (Clusius–Beythe 7: BotTört. J: ’Anemone nemorosa. holl. kígyógyöker keser f ’. Idegen nyelvi megfelel re vö. terj ke~ kígyótárnics 1966: kígyótárnics Csapody–Priszter. a névadás alapja a növény korai virágzása. J: ? ’Persicaria bistorta.. avagy Haſtula . hogy a növényt els sorban lázcsillapításra használták. A növény virágzata kék virágokból áll. A kígyótrank ’foltos kontyvirág’ (2. kés bb megkékülnek. Chinakraut tükörfordítása. Marzell Echium vulgare a. a tráng utótag bizonytalan eredet . Az elvont szóalak n járulékhang betoldásával (barlang. 1595: Kigyo trank (Beythe 51a). || kígyótrank 1. 1948: Kígyótrank (MagyGyógyn. Vö. közönséges sárkánykontyvirág’. ▌ 4. J: ’Lycopus europaeus. | 1783: ’Dracunculus vulgaris. slangenkruid ’kígyóf ’.) és ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3.: RMGl. közönséges sárkánykontyvirág’. vö. 716). Schlangenkraut ’kígyóf ’ (< lat. F vészk. közönséges sárkánykontyvirág’. Marzell Anemone nemorosa a. TESz. foltos kontyvirág’. J: ’Asphodelus ramosus.kígyótárnics 242 királydárda sa. hogy a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. kígyótárnics’. illet leg a tövet. Gencius ~ füve. J: ’Gentiana cruciata. 1577 k. hogy „Hasonlít a’ kígyó’ sziszeg szájához” (Magy. 127). tárnics. kígyószisz l. 1590: Dracunculus: kigyotrangh (SzikszF. F vészk. el zménye talán a lat. valamint az. kikeri. 381). az el tagra l. A kikelet ’tavasz’ a kikel igéb l keletkezett -et képz vel. 82).: RMGl. ▌ 3.: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. ném. (OrvK. az utótag a hangutánzó eredet szisz. a virágokból emelkednek különböz hosszúságú. amib l a latinul jól tudó orvosbotanikusok elvonhatták az unculus képz t. ang. Genaust dracónis a. hajlott porzói. terj ke (→ terjékf ). 1998: kígyótárnics (Priszter 383). 376). A névadás alapja. kikín. mérges vad harapást gyógyító f . 310).. dracunculus ’kis sárkány’) részfordítása. kikerincs. amelyek nyíláskor pirosak. 1798: Kígyó-trank (Veszelszki 193). MNövSz. snake flower ’kígyóvirág’. viper’s herb ’viperaf ’. kivágott gyöker f király l. — Ö: terj ke~. kökény kirágott gyöker f l. 520). kikirics. Märzenblume ’márciusi virág’. A kígyótrank ’tárkonyüröm’ (4. kígyótrankf 1500 k. kökörcsin kínaf 1903: kina-f (Hoffmann–Wagner 6).. A kígyótárnics összetett szó. Genaust echídne a. 112/18). EWUng. 422). 1807: Kígyotráng (Magy. F vészk. 363).. Natterkraut ’kígyóf ’. Szent László ~ füve (→ Szent László füve) királydárda 1. az utótagra l. F vészk.). mint a valódi kínafa (Cinchona sp. kincs l. ágas aszfodélusz’. 1948: kígyótrank (MagyGyógyn. 1578: Kigyo tranck (Melius 89).) valószín leg a ném. J: ’Persicaria bistorta. 255). kikarics l. J: ’Arum maculatum. Marzell Lycopus europaeus a. A kígyótrank összetett szó. Serpentaria (< lat. kígyóf . hogy a ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. — királydárdácskája 1664: „vad-foghagymának neveznek.) gyökere tekerg s. kígyógyöker keser f | ? Dracunculus vulgaris.

: Eupatorium: Keral kapozthaÿa (Ortus: RMGl. a névadás magyarázata. A királydinnye és királyné asszony dinynyéje valószín leg magyar alkotások. 1560 k. Idegen nyelvi megfelel re vö. F vészk. — földi ~ 1998: földi királydinnye (Priszter 525) J: ’ua.’. mert a nagy. A királygyertya a lat. molyhos ökörfarkkóró’.’.: Eupatorium: keralne azzon kapozthaya (Növ. orvosi somkóró’. 1775: Király-gyertya (Csapó 203). 1903: királyné asszony káposztája (Hoffmann–Wagner 97). felt n .’.: RMGl. pompázatos dolgok gyakran kapják még a királyi jelz t. ſzáraz fövenyes utakon el-fut (Csapó 268). királyné káposztája (MagyGyógyn. tüskés. királygyertya 1. Mollay. MagyGyógyn. 1590: Tribulus syluestris: Kiralyne aszony dinnyeie (SzikszF. Az elnevezést a növény küls megjelenése motiválja: méternyire is megnöv egyenes szára. 1783: Király-gyertya (gyortya) (NclB. 268). a termése gömböly . királyf 1578: Király f×ue (Melius 95). ezért kapta a jelentéktelenséggel ellentétes királydinnye és királyné asszony dinnyéje nevet. 1783: Király-fü- ve (NclB. Melius alkotása. közönséges párlóf ’. Király dárdácskának” (Lippay I: 75). Marzell Tribulus terrestris a. J: ’ua.királydinnye 243 királyné asszony káposztája Regia. ▌ 2. F vészk. a név nem maradt fenn. J: ’Melilotus officinalis.’. királyné asszony káposztája királyné asszony dinnyéje l.’. Candela Regia (Melius 146) tükörfordítása. 159). a növények dárdaként állnak a réteken. J: ’Verbascum phlomoides. 1775: Király dárdátskája (Csapó 139). Herba Regia (Melius 95) tükörfordítása. 1578: Király gyortya (Melius 146). 159). 172). királygyertya (Szegsz. A királydárdácskája ~ királydárda a latin hastula regia tükörfordítása. királyné káposztája (Jávorka 536. 339). J: ’ua. 40: 104). J: ’Eryngium campestre.: Batis genus herbe aculeate sponte nasientis: kyralne azzony dinnye: vel: szamar tówys (GyöngySzt. 182). orvosi somkóró’. | királyné káposztája N. 357). királydinnye királyné asszony káposztája 1. 1998: királydinnye (Priszter 525). J: ’Agrimonia eupatoria. ▌ 3. királyné gyertyája 1998: királyné gyertyája (Priszter 308). | királyné tüskés káposztája 1798: Királyné tüskés kápoÐztájának gr. 132). 1783: Király dárdátskája (NclB.: RMGl. kiráj-gyertya (Nyr. Idegen nyelvi megfelel re vö. a hastula regia szabad fordítása. 1775: Király-fü (Csapó 239). mezei iringó’. ▌ 2.’. A királynyila a királydárdácska hatására keletkezett. 380). 268). ▌ 3. „ſzára f ldreter lt” (Magy. amely alulról felfelé elkeskenyed . 1520 k. királynéaszszony káposztájának gr.) királydárda neve a R. (Veszelszki 144). J: ’Verbascum phlomoides.’. fehér aszfodélusz’. 159). 380). királyné káposztája N. F vészk. 1807: Királygyertya (Magy. Növénynevek 75–77. A királyf a R.). királygyertya alapján jöhetett létre. királynéasszony káposztája (Varró 77). ang. A szöszös ökörfarkkóró (2.: RMGl.: Tribulosa: keralne azzon dÿnÿeÿe (Ortus: RMGl. J: ’ua. || királynyila N. király nyila (Nyr. a királydinnye a szláv eredet király ’uralkodó’ és a szláv eredet dinnye összetétele. messzir l dárdához hasonlító formát mutat. J: ’ua. 7: 381). 1948: királygyertya (MagyGyógyn. király káposztája l. hogy a növény és gömböly termése jelentéktelen. ▌ 2. szöszös ökörfark-kóró’. (Egészség Isten patikájából 9). Növénynevek 65. J: ’Melilotus officinalis. Királydárda (MagyGyógyn. 84). virágos szára gyertyaszer en kiemelkedik a réteken. 1775: Királyné AÐzÐzony kápoÐztája (Csapó 239). A földi jelz magyarázata. ném. || királyné asszony dinnyéje 1525 k.’. king’s clover. szöszös ökörfarkkóró’. J: ’Tribulus terrestris. J: ’ua. J: ’ua. (Melius 95). Kxnigs kerÅen (Melius 146). | király káposztája 1525 k. és azért a királyé. J: ’Verbascum thapsus. N. 280). — ~tartó 1841: királygyertya tartó (Barra 332). a névadás magyarázata. . — N. Mollay. pompás virágzata. lat. 406). hogy ezeknek a növényeknek a hosszú. királydárdácskája l. — N. 1578: Királyné aſÅſÅony kapoſÅtayánac gr. J: ’ua. földi királydinynye’. királydárda királydinnye 1807: Királydinnye (Magy. hogy a növény homokos mez kön fordul el . J: ’Asphodelus albus.

) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. szakny. J: ’Aconitum vulparia. kénkövesgyökér. hogy a ’mezei iringó’ (3.. kokojsza 1. királydárda királyszín virág 1775: Király Ðzinü virág (Csapó 279). a növény társneveit: angyalbocskor.) kisasszonypapucs nevének magyarázata. J: ’Succisa pratensis. de a névadásra hatással lehetett a lat. 329). hogy a gyöktörzs vége olyan. 362).-i eupatoria. N. Vö. eupatorium (< talán VI. || elharapottf 1578: El harapot f× (Melius 155). ördögharaptaf ’. Ulrich 7.: Kukojtza (Julow 258). ördögharaptaf . elharapottf ) mintájára keletkeztek. Genaust eupatória a. A kocsord ismeretlen eredet . kocsord a. N. 329). Pantoufes de Marie. kocsord a.) szúrós. A kivágott gyöker f és az elharapottf nevek a lat. AbbiſÅ. mezei szarkaláb’. Eupator király nevéb l) név. A kisasszonypapucs ’farkasöl sisakvirág’ (1.-i nevek (kivágott gyöker f . kökörcsin kivágott gyöker f 1578: ki vágot gyxkere f× (Melius 155). kisebbít f l. hogy a virágok színe sárga. 1783: Ki-vágott gyökerü-fü (NclB. devil’s bit ’ördög harapása’. királyné káposztája l. J: ’Tropaeolum majus. s t esetleg a ném. ném. succésus ’alul elvágni’ < succédere) mintájára jöttek létre. J: ’Vaccinium myrtillus. 377). Marzell Aconitum anthora a. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’.: Kochÿordot ecÅettel es roſa olaÿal teorÿ eoÅwe” (OrvK.’.királyszín virág 244 kokojsza A királyné asszony káposztája. 1807: Kukojtza (Magy. 1798: El-harapott gyökerÍ-fÍ (Veszelszki 314–5). a tüskés jelz magyarázata. ördögharaptaf ’. királyné káposztája valószín leg magyar alkotások.. F vészk. succisa (< lat. Delphinium consolida a. királyné asszony káposztája királynyila l. nagy sarkantyúka’. farkasöl sisakvirág’. sz. — fanyal ~ 1807: fanyal Kukojtza (Magy. 263). J: ’Peucedanum. ▌ 2. 1807: Kotsord (Magy. 35). ném. 1783: Kukojza (NclB. Eupator király füve’ elnevezés is. 2. bürökgémorr’. Szabó. Melius 410. J: ’Erodium cicutarium. 96). F vészk. ang.. — vad~ 1813: vad Kukojtza (Magy. || kirágott gyöker f 1775: kócsagorr 1948: kócsagorr (MagyGyógyn. A királyszín virág szláv eredet király ’uralkodó’ elemének magyarázata. Aconitum napellus a. ill. amelyek szépsége királyi. ▌ 2.’. || elharapott gyöker f 1783: El-harapott gyökerü fü (NclB. Marzell Erodium cicutarium a. pirosas..’. király káposztája. 200). narancssárga. hogy a virágok formája szintén cipell kre emlékeztet. a királyi színnek felel meg. Hasonló típusú névadásra l. Kisasszony papucsa (MagyGyógyn. kocsord 1577 k. — kénköves ~ 1807: kénköves Kotsord (Magy. J: ’Arctostaphylos uva-ursi. Marzell Agrimonia eupatoria [6] a. 262). Idegen nyelvi megfelel re vö. Ember és növényvilág 198). orvosi medve- . Herrgottsschühli. áfonya’. 1783: Király Ðzinü virág (NclB. A kirágott gyöker f és elharapott gyöker f a korai XVI. J: ’Consolida regalis. J: ’ua. A királyné káposztája ’orvosi somkóró’ (2. sarkantyúvirág. 152). mintha kiharapták volna vagy egy darabot kivágtak volna bel le. Genaust Succísa a. a kénköves jelz re l. Königskraut ’király füve. F vészk. Muttergottesschucherl. orvosi kocsord’. 1775: El-harapott-fü (Csapó 210). medvesz l ’. J: ’Succisa pratensis. | orvosi ~ 1998: orvosi kocsord (Priszter 451). F vészk. 200). 361). kocsord’. a név a virág formájára utal. A kócsagorr valószín leg a ném. kisasszonypapucs (Péntek–Szabó. ném.) és ’mezei iringó’ (3. A mezei szarkaláb (2. a névadás magyarázata. J: ’Arctostaphylos. ang. EWUng. lép~ Ki-rágott gyökerü-fü (Csapó 210). fr. Reiherschnabel tükörfordítása. Idegen nyelvi megfelel kre vö.) népi elnevezés. stork’s-bill ’gólyaorr’. J: ’ua. kivirics l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. TeuffelſbiſÅ ’ördögharapása’ (Melius 155). TESz. F vészk. J: ’ua. | sziki ~ 1998: sziki kocsord (Priszter 451). Idegen nyelvi megfelel kre vö. Storchen ſchnabel ’gólyaorr’. 1807 e. J: ’Peucedanum officinale. kisasszonypapucs 1. J: ’ua.’.

konko. F vészk.. 1903: kódistet (Hoffmann–Wagner 31). A koldustet ’közönséges párlóf ’ (4. 132). 470). 367).) koldustet elnevezésének magyarázata szintén a növény tapadós termése. 470). | fanyar ~ 1841: fanyar kukojczának gr. 324). konkáj (Nyatl 1: 15). 1783: Kóldus tetü (NclB. koma l. számtalan bojtorjánhoz hasonló termésnek adták a tet elnevezést. J: ’ua. vö. földi királydinnye’. rom. 277). — búza között term ~ 1578: Buza kxzxt termx Konkoli (Melius 63). J: ’Agrostemma githago. J: ’Conyza.. kókolj. konkoly konkoly 1. J: ’Centaurea cyanus. szb.: ném. A koldustet ’nagy bojtorján’ (3. 1775: Koldus tetü (Csapó 268). N. A fanyal ~ fanyar jelz k magyarázata.. Marzell Arctium lappa a. kúkolj. kolandran l. A kónizs Diószegi–Fazekas alkotása. berzenkedik a. hogy a növény „levele fanyar keserü izü er sit ” (Barra 254). kék búzavirág’. 1775: Konkoly (Csapó 141).: ÅiÅania: concol (SchlSzj. (Barra 254). beggar’s buttons ’koldus gombja’. 1998: konkoly (Priszter 293). | 1807: ’Agrostemma. 276). vetési konkoly’. a közönséges párlóf egyéb elnevezéseivel. 276. 280). ▌ 2. — berzedt ~ 1807: berzedt Kónizs (Magy. konka (MTsz. a lat. — N. 1807: Konkoly (Magy. 17). közönséges párlóf ’.’. J: 1405 k. | 1578: ’Agrostemma githago. kunkoj (ÚMTsz. 126). A földi királydinnye (1. örökzöld törpecserje bogyószer . 1405 k. 1948: koldustet (MagyGyógyn. F vészk.’. kokojsza a. J: ’Tribulus terrestris. konkoj l. nagy bojtorján’. coácăză.’. ▌ 4. ilyen nemzetség ma nincs’. blg. F vészk. vö. EWUng. Ðzéllyelberzednek” (Magy. A konkoly szláv eredet . Ember és növényvilág 199). nemzetségnév. | vetési ~ 1807: vetési Konkoly (Magy. кýколь ’konkoly’. 1578: Konkoly (Melius 63). koldustet (MagyGyógyn. J: ’ua. Pracherläuse. 1998: vetési konkoly (Priszter 293).-i conyza (Magy. vadóc) neve’.) név keletkezésének indítéka a bojtorján tüskés. konkoly | Agrostemma githago. ném. A berzedt jelz (berzed 1796: ’borzasan felmered’) arra utal.koldustet 245 konkoly sz l ’. a név valószín leg a ném. idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’ua. ang. F vészk. Agrimonia eupatoria a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Arctium lappa. kúkoľ. F vészk. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka. к]кьл. N. 470). vetési konkoly | a gabonát megrontó gyommag’ (Szabó. N. csicsis~. Idegen nyelvi megfelel re vö. szln. EWUng. Koldustet (Jávorka 536). J: ’Agrimonia eupatoria. κόγκολη ’egy fajta gyomnövény a gabonában’ a déli szláv nyelvekb l való. F vészk. Az újgör.: ’vetésekben gyakori gyomnövények (pl. a közönséges ebnyelv f (2.. A konkoly a vetésekben gyakori különféle gyomnövényeknek a neve.: TESz. Melius 395). Bettelläus tükörfordítása. sz rös virágfeje. kankaj. berzenkedik a. coácă ă ’alacsony ribizli. A kokojsza ’orvosi medvesz l ’ hasonlóság alapján kapta nevét: alacsony. konkó (OrmSz. — ~fa 1903: kukojczafa (Hoffmann–Wagner 86). Diószegi–Fazekas így magyarázza a berzedt jelz t: „Berzedtt (Squarrosus) mikor az eggymást hátaló pikkelyek’ végei kihajolnak.). Bubeläuse ’gazfickótet ’. prücsök~ kónizs 1807: Kónizs (Magy.hv. F vészk.) koldustet elnevezésének alapja a tüskés. szlk. J: ’Cynoglossum officinale. konkoj (Péntek–Szabó. 326). beggar lice. к]клица sz. Vö. A kokojsza román eredet . piros terméssel. or. 470) névb l hozták létre. katibolha. ruhához ragadó termés. kokojsza a.). konkáj. vetési konkoly’. 1807: Kóldústet (Magy. — kék~ 1948: kék konkoly (MagyGyógyn. lator~ (→ lator koldus lába sebesít f ) koldustet 1. ▌ 3. ang. ▌ 2. ang. kankoj. harvest lice. 1583: konkoly (Clusius–Beythe 7: BotTört.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. koriander koldus l. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. egres. TESz. TESz. hogy a növény fészekpikkelyei felállók: „féſzke’ pikkelyi berzedtek” (Magy. szakny. erdei peremizs’. áfonya’. N. *kYkoljь . konka. J: ’Inula conyzae. megfelel szó megtalálható a többi szláv nyelvben is. F vészk. N. sz rféreg. közönséges ebnyelv f ’.).).

1775: Kopottnyak-fü (Csapó 130). | mocskos ~ 1807: motskos Kontyvirág (Magy. SzlJsz. valószín leg az idegen eredet kapotnyak helyett az értelmesített kopott nyak jobban hangzott. (TESz. és amelyben megtalálható a torzsavirágzat. foltos kontyvirág’. EWUng. Diószegi–Fazekas alkotása. kömény. ebb l egyfel l konkol > konkó > konkõ > konku. J: ’Apium graveolens var. J: ’ua. 1664: Coriander (Lippay II: 18). az el tag arra utal. amely kontyszer en véd. EWUng. Jan. vége el tt. Coriander (Lippay II: 20). foltos kontyvirág’. 191). — foltos ~ 1998: foltos kontyvirág (Priszter 307). foltos kontyvirág’. TESz. Kolandran (NclB. 1578: Colandran Coriandrum.’. zeller a. sz. kapotnyak kopottnyak 1578: Kopot nyaknac gr. és szívesen ültetik temet kbe. magyarázata. kontyvirág 1807 e. kontyvirág’. J: ’Saponaria officinalis. sz. a búzavirág jellemz kék szín virágjára utal. a konyha el tag jelzi. fejl dött. 1948: Konyhakömény (MagyGyógyn. | 1998: ’Arum maculatum. 265). F vészk. az utótagra l. 1673: kopottnyák (Com. 1998: koriander. 40: 111). másfel l pedig konkoj stb. A kontyosf magyarázatára l. J: 1807 e. Csapó József indokolja is a névadást azzal. 349). kapor koporsóvirág N. Kniezsa. hogy a növény f szerként használatos. A konty el tag magyarázata a virág tölcsérszer . hoſzſzú gyenge ſzárakon állanak a’ virágok” (Csapó 131).: Coriandrum: Coriander (De Herbis: RMGl. a növény el fordulási helyére utal. TESz.. A koporsóvirág az ótörök eredet koporsó ’ládaféle. kopar. hogy a kopott-nyak elnevezés jobb. — ~f 1708: Kapott-nyak fÍ (PP. (Melius 58). J: ’Arum maculatum’. J: ’Carum carvi.). 1798: kopott-nyak (Veszelszki 75). a búzavirág egyéb kék jelz s neveivel: kék búzavirág (→ búzavirág). F vészk. zeller. 520). hogy a növényt f szerként használják. hogy a búzavirág vetésekben gyakori gyomnövény. F vészk. zeller a. 419). J: ’Asarum europaeum. 278. A kékkonkoly ’kék búzavirág’ (2. kékvirág. 1807: Kontyvirág (Magy. kontyvirág. hasonlóan a vetési jelz . amelybe a halottat eltemetik’ és a virág összetétele. vagy inkább kopott-nyak” (75). konyhakömény 1841: konyha köménynek gr. EWUng. kopotnyik l. fehéres buroklevele. J: ’Arum maculatum. Veszelszki Antal is érezteti „fa. koporsóvirág (MagyGyógyn. kontyosf 1807: Kontyosf (Magy. A konyhakömény összetett szó. 1798: Koriánder (Veszelszki 172). az utótagra l. kopor l. konkoly’ szava került át még a 10.. XVI. graveolens. 520). Ö: sárkány~.és fÍszeres könyvében”. TESz. 520). kereklevel kapotnyak’. 1948: kontyosf (MagyGyógyn. A legrégebbi alakváltozat a konkoly. A kontyvirág nemzetségnév.: Coriandrum (OrvK. 1683: Kopottnyak (Nyr. (Barra 161). er sszagú zeller’. F vészk. hogy a virág fehér. 1807: ’Arum. 1595: Coriander (Beythe 79). 85). a konkoly pedig arra vonatkozik. 1998: kontyvirág (Priszter 307). tiszta z ldek. f szerkömény’. 1577 k. konyhazeller 1841: konyha Zeller (Barra 170).: RMGl. hogy a tölcsérszer buroklevelet belül lilás foltok díszítik. a növény levele néha fehér foltos: „Lev. A foltos/mocskos jelz a lat.) jelz je (kék) megkülönböztet szerep . A konyhazeller összetett szó. v. de van fejér vagy fekete fólttal jegyes level is” (Magy. vö. 1783: Kóriándrom (NclB. szappanf ’. 419). 91). A búza között term körülírás Melius alkotása.: Kontyvirág (Julow. így adja meg a növény nevét: „Kapotnyak.). maculatum ’foltos’ fordítása. koriander 1533: Coriandrum: Coriander: koriander (Murm. Perpenia a. koriánder (Priszter .). ill. 520). 1872: kopotnyákot gr.. J: ’Arum maculatum.: TESz.. a névadás alapja. 1841: kopottnyak (Barra 387). (Melius 89a). 349). A kopottnyak-féle változatok népetimológiás alakulatok. hogy a levelek kopasz szárakon állanak: „Mogyoró-fák alatt és nedves Erdökben terem: A’ ſetét zöld veſe forma és hoſzſzú kopaſz ſzárakon álló (az honnét a’ kopottnyak-fü neve-is eredhetett) leveleknek tövében. 25: TESz. érthet bb. 47).kontyosf 246 koriander ’gyomnövény.

J: ’Lycopodium clavatum. — ~f 1775: Kosbor-fü (Csapó 297). (Melius 154). — kerti ~ 1775: Kerti koriandrom (Csapó 141). 267). 869. Az 1621-t l kezdve szótárból szótárba vándorló kosb r nyomdahiba eredménye.’) átvétele. 1935: 184). hiszen a szerelmi alkímiában nem csupán a nemi vágyat serkent növényeknek. Értekezések a Nyelv. kosmonyn sz . korpa a. cukor~. egérfark(~). — Ö: agár~. kolandrán (Csapody–Priszter. szamár~ (→ szamártövis). — ~f 1834: kos-b r-f (Kassai 3: 202). kosbor kosmonyn sz XVI. (ÚMTsz. koleándert gr. a n sz f névben). MNövSz. TESz. EWUNg. || kosb r 1621: kosbxr (MA. ang.’. és elhomályosult összetételként való magyarázata nem meggy z . a kosbor névben) + mony ’here’ (l. J: ’Orchis morio. J: ’Orchis. szerint ismeretlen eredet . lencse~. Idegen nyelvi megfelel re vö. kóró l. sz. F vészk. szenna(~). J: ’Orchis morio. 107). Az utótag valószín leg az ótörök eredet bor ’sz l b l készült ital’ szó. a TESz. és az EWUng. coliandrum (< gör.koronafa 247 kotlóvirág 343). A korpaf szláv eredet korpa (vö. κορίανδρον. F vészk.) megrövidült változatával. a . kenyérbél-cic~ (→ kenyérbélcickafark).és Széptud. kapocs a. második fele: kosmonjnözö ’Satyrion trifolium. som~lóhere. szerelmi vágyat gerjeszt ’ (l. 1998: kapcsos korpaf (Priszter 421). kosz. 1807 e. 1516: ’horgas vég eszköz’) vonatkozik.). puncs~. A kosmonyn sz elnevezésben a növény különböz elnevezései keverednek: a kos ’állatnév’ (l. szerint az el tag esetleg kapcsolatba hozható a kossal. sokáig egy helyben ül’ melléknévi igeneve. a névadásnak mágikus hiedelem az alapja. korpaf 1807: KorpafÍ (Magy. A lat. A kotló ’költ tyúk’ a kotlik ’költ. som~. Geschröt a. coriander. κορίαννον. 1998: kosbor (Priszter 440). J: ’Robinia pseudacacia. pézsma(~). Nxßxf× a. 1998: kerti koriander (Priszter 343). UEWb. A koriánder vándorszó. A kapcsos jelz az ívesen felálló oldalhajtásokra (vö. scabiosa (< lat. coriandro. Bocksbeutel ’bakzacskó’. J: ’Orchis. hanem az állati eredet kivonatoknak is fontos szerepük volt. J: ’Adonis vernalis. agárkosbor’. κολίανδρον ’ua. fr. Koriander. jaj~. kosb r l. J: ’ua. 1577 k. sepr ~ (→ sepr f ). ökörfark(~). kotlòvirág (Péntek–Szabó. — Vö. korpaf ’. varf . var’) fordítása. ném. ol. A koronafa a latin eredet korona ’a fa terebélyes része’ el tagjának magyarázata a növény nagy. J: ’Coriandrum sativum. 1775: KoÐz-fü (Csapó 292). 421). kerti koriander’. EWUng. mezei varf ’.’. coriandre.). 494). F vészk. J: ’ua. ném. vö. 556). 26/8: 16. 556). campania~ kotlóvirág N. | vetési ~ 1841: vetési koriándrom (Barra 168). kapocs a. katáng(~). tavaszi hérics’. varádics(~) koronafa 1783: Korona-fa (NclB. scabiōsus ’durva. koszf 1578: koſÅ f×nec gr. 404).. A kosbornak az ótörök eredet kos állatnévvel való összefüggése nagyon valószín . nyers’ < scabiēs ’rüh. mely szerint a növénynek rontó hatása van a kotlóra. ótvar.’. J: ’Knautia arvensis. 1783: Kosborfü (NclB. ballangó~. J: ’ua. кориáндр. coriandrum. TESz. gordon(~). Ember és növényvilág 198). koszorú l. or. a szerelmi bájitalok és gyógyborok egyik fontos serkent növénye volt a kosbor. Stendelwurtz’ (NéNy.: ’a b rr l lehámló apró fehér pikkely’) el tagjának magyarázata a növény pikkelyekkel borított termése: „Termése hoſzſzúdad F zér. TESz. dut~. fehér akác’. az agármony névben) + n sz ’növel . fedelékes pikkelyekb l” (Magy. kapcsos korpaf ’.. J: ’Lycopodium. EWUng korpa a. a név magyarázatára l. 1798: Korona-fa (Veszelszki 17). A koszf a lat. F vészk. 1798: Kerti Koriándrom (Veszelszki 172). látványos koronája. kosbor’. Bockhode ’bakhere’. kosbor 1585: crataegonon: Kosbor (Cal. kosbor’. 1807: Kosbor (Magy. A kosbor a TESz.: Kosbor (Julow 265). az utótag pedig a borral vagy a ’herezacskó’ jelentés borék (1835: Tzs. agárkosbor’. — kapcsos ~ 1807: kaptsos KorpafÍ (Magy. — N. cicfark~ (→ cickafark).. 556).. bogáncs~..

: cinum: keken (BesztSzj. pikkelypáfrány’. A tövis ma- . k(kény. A kotronc a hangutánzó eredet kotor származéka. ▌ 2.: RMGl. mert nem lesz kotló. az elnevezés szemléleti háttere az. A köcsögf ’öblös szájú edény’ jelentés köcsög el tagjának magyarázata. AH. (Clusius–Beythe 7: BotTört. UEWb. vö. közönséges kutyabenge’. vö.: RMGl. 1798: Hastiſztító kökény (Veszelszki 335). Steinwurze (NclB. kikin-fa (MTsz. kekiny. 213). k kiny. mert nem lesz csirkéje vagy nem tojik. ang. jelentése ’söpr ’ (vö. kükény. 36). me megláttya a tyúk. hogy tojjanak” (Péntek–Szabó.). sepr zanót’. Marzell Polypodium vulgare a. J: ’Melilotus officinalis.: RMGl. 211).). k fal 1911: k fal (Cserey. J: ’ua. gogan ’kökény’. a növény sziklákon fordul el . kökény’. 1405 k. kökönye (MTsz. „A tyúkok közé dobták. J: ’ua. Vö. oszm. cinus: kekenffa (KolGl. 132). tyúkszem. 1: 112). stone fern. kotor a. A török szó a kök ’ég. 1470 k. A kökény ótörök eredet . kipcs. hogy a növény f zetével a tejes edényeket forrázták ki. varjútövis’. EWUng kotor a.). kökän ’szilva.: Acacia: kekyn (CasGl. köcsögf ..: cirius: keken fa (SchlSzj. 347. 213).’.: RMGl.: RMGl. csag. k(kín. J: ’ua. kökén l. kükin (ÚMTsz. Növényszótár 22). 426). J: ’Prunus spinosa. 211).1: RMGl. J: ’Polypodium vulgare. gö=em ’kökény’. Vö. kék’ szóból származhat. — N. J: ’ua.’. Steinfarn ’k páfrány’. kotronc 1903: Kotroncz (Hoffmann– Wagner 145). 430) tükörfordítása. — fest ~fa 1813: fest . megszárított szára k keménység . J: ’Orobanche sp.: cinis: keken fa (BesztSzj. kökönye (Csapody–Priszter. „A következ hiedelmek élnek: a kotlóvirágot nem szabad leszedni. Steinklee tükörfordítása. steenkloover. (ÚMTsz. 1798: Feſtf-kökény (Veszelszki 335). k gyökér (MagyGyógyn. 163. hv. 426). 1783: Kökény-tövis (NclB. k méz. Marzell Ceterach officinarum a. A névalkotás idegen nyelvi megfelel k alapján jöhetett létre. J: ’Rhamnus cathartica. 376). köcsögf nek gr. közönséges édesgyöker -páfrány’. annak ezen füböl és Virágaiból fördöt kell kéſzitteni” (Csapó 240). 1590: Acacia: Kôkkeny (SzikszF. kökén.’. kum. hashajtó K[ökényfa] (Magy. kökäm ’kökény’.’. ném. MNövSz. kininfa (Csapody–Priszter. 1998: kökény (Priszter 470). 1395 k. szibarack. 110). holl. Idegen nyelvi példára vö. A k fal a finnugor eredet k és a finnugor eredet fal összetétele. orvosi somkóró’. 2. kövek között n : „Terem a’ kfſziklák’ repedéseiben mint a’ kf-fali ruta” (Veszelszki 80). kökän ’szilva’. 1255/1261: „Dumus qui uulgo kuken dicitur” (OklSz. J: ’Asplenium ceterach. — fest ~ 1948: fest kökény (MagyGyógyn. 2.). k here 1948: k here (MagyGyógyn. — ~fa 1395 k. hogy a növényb l söpr t készítettek. Marzell Melilotus officinalis a. J: ’ua. kökinye. valamint a növény kökény 1. paprat od kamena. 1430 k. 342). 373).” „Ne vigyük be.: cirium: kwten (SchlSzj. F vészk. kükíny (Nyatl. tyúkvirág. k kény. J: ’Frangula alnus.. k gyökér N. F vészk. kikín. a név magyarázata. 342). | hashajtó~fa 1813: hashajtó K[ökényfa] (Magy. 1583: Kökény fa Prunus sil. 376). ▌ 3. Ember és növényvilág 198. s t a növény orvosi hasznára is utalhat a név: „Holyagban lévö kö miatt melly ember kinlodik. kökönnye. hogy ez a páfrányfaj a sziklákon. | ~tövis 1578: Kxkény txuis (Melius 26). 164). — N. kotor 1902: ’söpör’). 426). hogy a növény köves területeken fordul el . meggy’. nem tojik”. vajvirág’. a névadás magyarázata a termés kék színe. köcsögfüvet gr. — fest ~ 1783: FeÐtö-kökény (NclB.kotronc 248 kökény növényt nem szabad leszedni.).. J: ’Cytisus scoparius.. a névadás magyarázata. a): RMGl. kökény Péntek–Szabó. 110). MNövSz. TESz. Ember és növényvilág 198). 1590: Prunus syluestris: Kôkeny fa (SzikszF. köcsögf N. A k gyökér a ném. A k here a ném. 426). 1798: Kökeny-fa (Veszelszki 361). 145). 1578: Kxkény fa (Melius 26a).: RMGl.’. A magyarba került török alak *kükän lehetett. | hastisztító~ 1783: Has’ tiÐztitó kökény (NclB.

leánykökörcsin’.). 1584: kökörchijn Colchium (Clusius–Beythe 12). || kikerics 1. kökörcsin’. — N. tavaszi kankalin’. kökörcsin’. Idegen nyelvi megfelel re vö.. J: 1775: ’Primula veris subsp.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1595: kxkxrchin (Beythe 54). tavaszi kankalin’. 1578: Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”. 1775: KökörtÐin. kökörcsin 1. 1405 k. kökörcsin’. J: 1798: ’Pulsatilla sp. — fekete kikerics 1775: Fekete kükörits (Csapó 146). ▌ 2. kökény’. | 1798: ’Primula vulgaris. 1998: kikerics (Priszter 340). veris. ▌ kikerics 3. agárkosbor’. — nagy~ N. 1798: kökörtsény (Veszelszki 168). J: 1405 k. kukerc. — szi~ 1783: ÖÐzi Kükörtsin (NclB. 382).: ’Pulsatilla sp.. kikirics. 380). 1783: Sárga Kükörits (NclB. veris. 103). kathartikós ’tisztító. tavaszi kankalin’.: Kökörtsin (Julow 259).: . kikerics. kökény a. 295). 1798: kükirtz (Veszelszki 168). J: ’ua. | 1578: ’Pulsatilla grandis.’. | szélindító~ 1578: ſÅél indito Kxkerczin (Melius 62a). Pulsatilla: Kôkercz (SzikszF. J: ’Prunus spinosa. vagy mézzel keſzítnek belfle” (Veszelszki 336). scilicet latine primule veris (CasGl. kökény a. Kökörtyén (Csapó 146). Färbeerbeere (Veszelszki 335) ’fest bogyó’. J: 1395 k. tavaszi hérics’. 360). 426). 426). amely hasonlít a kökény termésére. és festésre alkalmasak. kikirics. 1590: Anemone. az el tagra l.. 320). 126). veris. 1903: Berki kökörcsin (Hoffmann–Wagner 115). J: ’Anemone nemorosa. 1948: kivisics. TESz. kökercsin (ÚMTSz.: ’Pulsatilla. a hashajtó jelz a lat. a varjútövis termése is októberben érik. kökörcsin’. 50). a fa fekete bogyói er sen fognak. A fest jelz t az indokolja. ▌ 3.. nyári hérics’. 1578: Kxkerczin „veres virága vagyon” (Me- lius 62a). összetett szó. 380). 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann–Wagner 112). — sárga~ 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann– Wagner 38). A varjútövis (2.. kökiny. kikirics (Péntek–Szabó. 1783: Sárga Kükörtsin (NclB. J: ’Orchis morio. 19). kikerics 1525 k. „kiczin. ▌ 6. EWUng.’. molyhos ökörfarkkóró’. hogy a „kártya-feſtfk timsóval timporalva ſzép kellemetes zöld feſtéket kéſzítnek belfle” (uo. 1783: Fekete Kükörits (NclB. k(kercsin. ▌ 4. F vészk. (Veszelszki 366). 426). a): RMGl. 1798: Sárga-kökörtsént gr. | 1807 e.. | szederjes ~ 1783: Szederjes Kükörtsin (NclB. kükerc.: titipus: kwtwrchv (SchlSzj. J: ’Colchicum autumnale. a szilva utótag a Prunus ’szilva’ nemzetség megnevezése.kökényszilva 249 kökörcsin kökércse.: RMGl. Kükertz (Csapó 146). kökényszilva 1807: Kökény Szilva (Magy. kökörcsin’. 335). J: ’ua.: ’Pulsatilla sp. — berki~ 1807: berki Kökörtsín (Magy. kökörcsiny. — piros ~ 1966: piros kökörcsin (Csapody–Priszter. F vészk. | sárga~ 1583: sarga kökörchin Helleborine Matthioli (Clusius– Beythe 5: BotTört. — fekete ~ 1798: Fekete kökörtsin (Veszelszki 365). szi kikerics’. kukerc (MagyGyógyn. Purgierwegdorn.: RMGl. Ember és növényvilág 198). kökinye. A kökényszilva Diószegi–Fazekas alkotása. ▌ 2. A fest kökény ’közönséges kutyabenge’ (3. — sárgakikerics 1775: Sárga kükörits (Csapó 148). 426). MNövSz. hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). 1395 k. ▌ 8. kökörcsin’. tavaszi kankalin’. 103). pulsatilla: Kékôrcz. J: ’ua. Ember és növényvilág 198).: Premula veris: Kÿwkerchw (Ortus: RMGl. MNövSz.. J: ’Primula veris subsp. J: ’Primula veris subsp. 1798: ſzederjes kökörtsin (Veszelszki 365). Ember és . N. kükörics (Csapody-Priszter. J: ’ua.: ad comedendum debent eis dare radicem kekerczin vulgariter. nagykökörcsin (Péntek–Szabó. J: ’Adonis aestivalis. kivirics (Csapody–Priszter. 1470 k.titipus: kikerchen” (BesztSzj. ▌ 7. J: ’Verbascum thapsus. az éretten hamvas kékesfekete kökénytermések színe emlékeztet a szilvára.). 426). kökércse (Péntek–Szabó. ha megcsípte a dér: „bogyóit Octoberben a’ fagyas derek érlelikmeg” (Veszelszki 336). — N.) kökény nevének magyarázata az.’.’. ▌ 5. hashajtó’) szóból származik: „purgáló ſirupot tzukorral. berki szell rózsa’. cathartica (< gör. hogy a növény tüskés. ném. J: ’Pulsatilla sp.: RMGl. szártalan kankalin + Primula veris. 1807 e. — N. kökönye l. J: ’Adonis vernalis. kökény gyarázó utótag arra utal. hogy a fekete bogyótermés. MNövSz. 1775: Kükirtz. J: ’Pulsatilla sp. kökény.

1783: Köldök-fü (NclB. Melius körülírása jól mutatja a növény jellemz it: „Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”. szell rózsa. lat. J: ’Sedum telephinum subsp. A kökörcsinre ’Pulsatilla sp. Nabelkraut (Melius 35) tükörfordítása. szerint a kökörcsin és a kikerics egymáshoz való alaki viszonya nem világos. J: ’Adonis vernalis. A TESz. ’tavaszi hérics’. 1998: szi kikerics (Priszter 340). szártalan kankalin’. kikirincs. kökörcsin köldöke l. kökörcsf (Csapody-Priszter. hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). leánykökörcsin. 5. — Ö: varjúkikerics. ’molyhos ökörfarkkóró’. kikarics. Melius 397.) jelz Melius alkotása. or. Anemóne a. Genaust autumnális a.).köldökf 250 kömény növényvilág 221). lókökörcsin. a lat. szi kikirics. A kökörcsin török megfelel i csak ’galamb’ jelentésben mutathatók ki. J: ’Foeniculum vulgare. 1430: feniculum: kwmen (SchlGl. kökörcsin’ (1. ’agárkosbor’. kukurícs (ÚMTsz. Növénynévi alkalmazásban a szó a törökségb l nem mutatható ki.) jelz re l. és az EWUng. kenderkökörcsin. 427). 368). a névadás magyarázata. A kikerics eredeti jelentése szintén ’Pulsatilla sp. — N. tavaszi hérics’. de ennek lehet sége a kökörcsin lilás-kékes virága alapján mindenképpen megvolt.) lett. kökörics l. a név magyarázata. kik(rincs. világoskék’. — sárgakikerics 1775: Sárga kükerts (Csapó 118). pipacskökörcsin. A szélindító ’tavaszi hérics’ (4. kükörtsin.’ és a szell rózsát ’Anemone sp. a héricset ’Adonis sp.’. amely abban különbözik a lila virágú. A berki ’berki szell rózsa’ (7. J: ’Colchicum autumnale. — sárgakikerics 1784: „sárga kükörts. ’berki szell rózsa’. a török szó a kök ’kék’ melléknév származéka. A kikerics ~ kökörcsin viszony többféleképpen is magyarázható. kikirícs.’.. A kökörcsin török eredet . A kék színnév és a galamb madárnév kapcsolatára vö. Genaust Cotylédon a.). A jelentésfejl dés egyértelm en a virágok hasonlósága alapján ment végbe. 4. гóлубь ’galamb’. szi kikerics’. „kiczin. — kikericsf N.). 428). 376). A köldökf a ném. igazolhatja ezt az.) jelz a növény virág- zási idejét jelzi. kökörcsin a. F vészk. virágzata halvány lilás. ’tavaszi kankalin. Diószegi–Fazekas egy nemzetséghez sorolták a kökörcsint (Pulsatilla sp. autumnālis ’ szi’).: RMGl.’. 360). 1584: Komeny (Clusius–Beythe 14). Marzell Adonis vernalis a. a kés bbiekben els dleges jelentése azonban az ’ szi kikerics’ (3. bablevel varjúháj’. hogy sszel virágzik. kükörtsén” (TESz. 103). fehér zászpa’.). Ember és növényvilág 221). A kikerics lehet egy feltett török *kükerč. A kökörcsin ’Pulsatilla sp. Szabó. édeskömény’. голубóй ’égszínkék. török jövevényszavaink ótörök vagy kun-beseny rétegéb l. küköritsvirág. 7. kikirics. szi kikerics. kikeri. a két szóalak (kikerics ~ kökörcsin) elkülönülése a magyarban ment végbe valószín leg az ómagyar -n ~ -ny képz alapján vagy kökörcsin > kökörcs elvonással. ▌ 4. hérics a. | szi kikerics 1813: szi K[ükörits] (Magy.. J: ’ua.: fenicullinum: kemen (SchlSzj. 1405 k. rózsaszínes. Ýszi kikirics (Péntek–Szabó. kukurics. hogy a virágok a tavaszi szél kezdetekor (kora tavasszal) nyílnak. 1948: sárga kükercs (Halmai 90). — kék kikerics 1775: Kék-kükörits (Csapó 146). J: ’ua. ’ szi kikerics’. J: ’Veratrum album.’. Anemone (< ánemos ’szél’) fordítása. a szederjes és fekete jelz a virág színét jelzi. kökörics. TESz. A kivirics változat népetimológia eredménye a kivirít hatására. MNövSz. tavasszal virágzó kökörcsint l.’.: RMGl. 427). | szi kék kikerics 1783: ÖÐzi kék Kükerits (NclB. kömény 1. Az szi ’ szi kikerics’ (5.. 1533: Feniculum: Fenchel: kxmen (Murm. EWUng. J: ’ua.. hogy a levelek közepén köldökszer mélyedés található. zászpakikerics. vagy esetleg kökörcs > kökörcsin képzéssel. J: ’ua..’ (1. 6. 3. maximum. ’nyári hérics’.: RMGl. 8. mintára jött létre (< lat. *kükürč ’kékes’ átvétele. hogy a régi botanikusok. gyöngy~ . — béköles l. 2.’ vonatkozó 1578-as adatot Szabó Attila azonosította.. ▌ 5. kökörcsin a. kakarics. pl.) növénynévnek a virágok hasonlósága alapján számtalan jelentése alakult ki: 2. Vénusz ~ köldökf 1578: Kxldxc f× (Melius 35).

Feldkümmel.). kemímmag. Kümmel.’.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre: a növények felépítése. — édes~ 1841: Édes kömény (Barra 163). f#niculum ’kömény’ < lat. 558). . UEWb.: semlinum: kemin (SoprSzj. 2. J: ’Cuminum cyminum. 351). valamint a borshoz hasonlóan használták a növényt. borsoskömény’. ófn. cuminum. ▌ 6. Steinwurze (Veszelszki 355) ’k gyökér’ hatására jött létre. f szerkömény’. lat.’. 273. hogy a növény sziklákon fordul el . A k méz összetett szó. Marzell Cuminum cyminum a. J: ’ua. J: ’Cuminum cyminum. ném. 1435 k...). Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (foeniculum < lat. konyha~. 128). ▌ 4. vagy réti-kömény (Veszelszki 133). f szerkapor’. *kъminъ kerülhetett be. A orvosi kocsord (3. 1783: Kömény (NclB.’. A réti. lat. F vészk. ’közönséges ánizs’ (5. (Melius 49a). J: ’Peucedanum officinale. J: ’Polypodium vulgare. 377). 1775: Erdei vad-kömény (Csapó 72). 1807: K méz (Magy. J: ’ua. közönséges édesgyöker -páfrány’. 1807 e. 1775: Bötsi-kömény (Csapó 144). A magyar nyelvbe feltehet leg egy kfn.). A növény termése a köményhez hasonlít. | réti ~ 1783: Réti Kömény (NclB. J: ’Anethum graveolens (convar. F vészk. f szer~. ’borsoskömény’ (4. névadás alapja. J: ’ua. ▌ 2. J: ’ua. 198). 351). 2. ir. 1948: Édeskömény (MagyGyógyn. kúmina. 1783: Bétsi Kömény (NclB. TESz.’. 351). 198).: ’Carum. J: ’ua. | olasz~ 1948: olaszkömény (MagyGyógyn. 351). A borsoskömény ’borsoskömény’ (4. orvosi kocsord’. mezei jelz k létrejöhettek ném. Ägyptischer Kümmel ’egyiptomi kömény’. Fœniculū [Foeniculum] porcinum. | erdei vad ~ 1578: Erdei vad kemény (Melius 49a). felhasználása (f szernövények) hasonló.). kumin. J: 1435 k.: Kömény (Julow 257). A névadás magyarázata.’. or. ném. kumīn. J: ’ua. borsoskömény’. ’orvosi kocsord’ (3. | mezei ~ 1798: Mezei. 351). közönséges ánizs’. 1911: k miz páprágy (Cserey. erny s virágzata.. Marzell Polypodium vulgare a. Römischer Kümmel ’római kömény’. J: ’ua.’. | vad~ 1578: vad keménnec gr. ’f szerkapor’ (6. Vö.’. 377). 427). Az egyiptomi. k gyökér. keminym™g. 1584: Kömeny (Clusius–Beythe 13). Növényszótár 245). 1583: kömeny (Clusius–Beythe 4: BotTört.’. J: ’ua. esetleg egy nyugati szláv R. 349). A kömény ’f szerkömény’ (2. k mézpáfrány 1903: k méz páprágy (Hoffmann–Wagner 211). kemínym™g. — ~gyökér 1948: k mézgyökér (MagyGyógyn. 430). A szó a latin és a görög révén terjedt el az európai nyelvekben. vö. J: ’ua. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja) fordítása. | kerti ~ 1775: Kerti-kömény (Csapó 144). J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel kre vö. | olasz~ 1783: OlaÐz-kömény (NclB. hogy a növény íze a borshoz hasonló. gör. 36). EWUng. | konyhakerti ~ 1998: konyhakerti kömény (Priszter 328). — borsos~ 1998: borsoskömény (Priszter 349). mint a méz. kümin. 1998: édeskömény (Priszter 377). — hasznos ~ 1948: hasznos kömény (MagyGyógyn. termése. 1798: Kf-méz (Veszelszki 355). mintára. κύµίνον. gyökere édes. | vad~ 1783: Vad Kömény (NclB. ▌ 3. szln. Genaust foeniculáceus a. — erdei~ 1813: erdei Kömény (Magy. hortorum).’. J: ’ua. kömény’. | római~ 1998: rómaikömény (Priszter 349). | egyiptomi~ 1998: egyiptomikömény (Priszter 349). római és olasz jelz k a növény külföldi eredetére utalnak. J: ’ua. 191). 198). — Ö: disznó~. J: ’ua.’. J: ’ua. F vészk. | kerti~ 1783: Kerti Kömény (NclB. kimimmag (ÚMTsz. 1783: Erdei vad Kömény (NclB. 1998: vadkömény (Priszter 451).’.). Italienischer Kümmel ’itáliai kömény’.’. R. 1998: kömény (Priszter 328). J: ’Pimpinella anisum.’.’. J: ’ua.’. J: ’ua. kumil. A kömény vándorszó. 347). 1664: Kxmény (Lippay II: 98). 351). 1798: kerti-kömény (Veszelszki 58). | 1807 e. ▌ 5.’. | nagy~ 1948: nagykömény (MagyGyógyn. hv. — N. WieÐen oder Mattenkümmel (Veszelszki 133). J: ’ua.) kömény neve a R.: RMGl. — bécsi ~ 1595: Bechij Kxmeny (Beythe 78). vö. тмин.’. k méz 1783: Kö-méz (NclB. 198). J: ’ua.’. J: ’ua. ném. a méz utótag finnugor eredet .: ’Carum carvi.’.k méz 251 k mézpáfrány csi~ 1813: Bétsi K[ömény] (Magy. a k el tag talán a ném.). | édes~ 1783: Édes Kömény (NclB. | német~ 1948: németkömény (MagyGyógyn.

|| k rontógyöker f 1775: Körontó gyökerü-fü (Csapó 144).’. k ris(fa)’. csuv. 367). kavrçś ’ua. flowering ash.’. ang. ▌ 4. J: ’Dictamnus albus.’. 1500 k. J: ’Tragopogon pratensis.: RMGl.: ’Fraxinus sp. 129). J: ’ua. mannak ris(fa)’. J: ’ua. J: ’ua. az utótagra l. — ~bokor 1193: „Inde ad Keureſ bocor” (TESz. || k ris 1807 e.). F vészk. 1775: Körontó-fü (Csapó 144). Saxifraga (< lat..’. | 1807: ’Fraxinus. — mezei~ 1841: mezei k rontóf (Barra 348). qorïčagač ’k risfa’. 1775: Körontó-fü (Csapó 215). F vészk. J: ’ua. europÀische Blütenesche. A k risfalevel f lat.’. réti legyez f ’. göris. J: ’ua.’. 1783: Körös-fa levelü-fü (NclB.’. nagyezerjóf ’.: fraxinus: kewres fa (BesztSzj.: ’Fraxinus. mintára jött létre. F vészk. 340). a’ honnét a’ neve” (Veszelszki 190). 1577 k. 1578: Kx ronto f×nec gr. 63).: ’Saxifraga sp. a lat.).’). A k ris ótörök eredet . saxum ’k ’. szamár~f (→ szamárköröm) k ris 1. J: ’ua.. ▌ 5. — Ö: manna~. ló~lapu (→ lapu). 1783: Kö-rontó fü (NclB. — büdös ~ 1841: büdös k r s (Barra 264). ló~ szattyú (→ szattyú). 1998: magas k ris (Priszter 378). 1590: parietaria: Kô ronto fé (SzikszF. al~sz l körm l. bábakalács~ zekas alkotása. al~. 31: 380: TESz. A néva- . közönséges aggóf ’.). réti bakszakáll’. 416).. 366). J: 1577 k. k rüs-fa (MTsz.: K ris (Julow 266). J: ’Physalis alkekengi. 1775: Köronto-fü (Csapó 89).). k rontóf A k mézpáfrány összetett szó.: „MaÐfele kq ronto fwet kÿt Saxifragianak hÿnak deakul” (OrvK. 212). hogy a növény levelei a k ris leveleihez hasonlítanak: „A’ levelei a’ Kfrös leveleihez igen közelítenek. | nagyobb ~fa 1798: „A nagyobb Körös-fa’ héja” (Veszelszki 456). J: ’Saxifraga granulata. | virágos ~fa 1841: virágos K risfa (Barra 266). bask. ▌ 6.’. páfrány.: Kq rontho fweth kÿt parietarianak hÿnak (OrvK. 1783: Kö-rontó-fü (NclB. J: 1395 k. 257). kürüč ’ua. || k rislevel f 1807: K rislevel f (Magy. 75/37). bibircses k tör f ’. 336). k risezerjó 1807: k ris Ezerjó (Magy. k risfalevel f körmös l. 429). Marzell Dictamnus albus a. ▌ 3. fraxinella (< lat. TESz. karacs. frangere ’törik’) mintájára jött létre. ném.’.: fraxinus: keres fa (SchlSzj. közönséges falgyom’. kavçrçś. 1807: Kfrisfa (Magy. 1783: Köris-fa. 1583: köris fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. — veres~ 1798: veres kfrontó-fÍ (Veszelszki 220). az el tagra l. J: ’Fraxinus ornus. J: ’Dictamnus albus. a magyarba a tör. bibircses k tör f ’. J: ’ua. | magyarországi ~fa 1841: magyarországi K risfa (Barra 266). 284/26). J: ’Fraxinus sp. 1775: Kö-rontó-fü (Csapó 229). 1405 k. J: ’Parietaria officinalis. 366). 367). fraxinus ’k ris’) fordítása. nagyezerjóf ’. kevriš vagy küirüč kerülhetett. | magas ~fa 1998: magas k risfa (Priszter 378).’. vö. 211). zsidócseresznye’. qoros aγas ’ua. J: ’ua. — vad~ 1998: vadk ris (Priszter 378). Körös-fa (NclB. J: ’Senecio vulgaris.’. A névadás magyarázata. az utótagra l. vö. | hegyi ~fa 1998: hegyi k risfa (Priszter 378). J: 1807 e. magas k ris(fa)’. k rislevel f l. saxifragus ’követ tör ’ < lat. k méz. EWUng. a): RMGl. J: ’ua. J: ’Fraxinus excelsior. — N. k Ýricsfárol (ÚMTSz. | hegyi ~ 1998: hegyi k ris (Priszter 378). J: ’ua. | virágos ~ 1998: virágos k ris (Priszter 378). körfény l. A k risezerjó összetett szó.’. — büdös ~fa 1807: büdös Kfrisfa (Magy. Idegen nyelvi megfelel kre vö. || k rislevel -csemete 1783: Köris levelü tsemete (NclB. 261). k ris(fa)’. Diószegi–Fa- k rontóf 1. J: ’Filipendula ulmaria. (Melius 80a). 1577 k. 261). 1783: körontó gyökerü-fü (NclB. 1998: virágos k risfa (Priszter 378). tat. F vészk. k ris(fa)’. ezerjóf . J: ’ua.: Fraxinvs: Kerisfa (Herb. 1578: Kxrxs fa (Melius 25a).’. ▌ 2.’. ném. | magas ~ 1948: Magas k ris (MagyGyógyn. A virágos k ris idegen minták alapján jött létre. | ~fa 1395 k. Escherwurtz ’k risgyökér’. kérisfa (NyK.. 210). az el tag magyarázatára l. | 1775: ’Saxifraga granulata. k tör f ’. ▌ 2. 1783: Körontó-fü (NclB.k ris 252 risfalevel f .: RMGl. k ris(fa)’. A k rontóf a lat. 63). — vad~fa 1998: vadk risfa (Priszter 378). k k risfalevel f 1775: Körös-fa levelü-fü (Csapó 86).: RMGl. J: ’ua.’. J: ’ua.

1948: k ruta (Halmai 10).’.-i ruta-muraria (< lat mūrus ’fal’) részfordítása. orvosi csikorgóf ’. Vö. a névadás alapjára l. 1903: k ruta (Hoffmann–Wagner 213). illóolaj készül bel le). A névadás magyarázata. a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ el tag a növény valamely részét jellemzi: a sas karmaihoz hasonló lehet pl. J: ’ua. hogy vesek ellen hasznos:.’. k rontóf köröm l. ▌ 2. Steinraute részfordítása. a sz l magyarázó utótagra l.. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy ezeket a növényt vesek szétoszlatására használták. kánya~. kövi fodorka’. köviruta elnevezéséb l került a növénynévbe.) orvosi haszna hasonló: „Fövént a’ vesékböl és követskéket a’ Holyagból ki-hajthatni ez Gyümöltsel” (Csapó 215). 430). A népnyelvi körömke a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ kicsinyít képz s alakja. 128). körömvirág. sziklás helyeket. orvosi körömvirág’. Genaust saxícolus a.. körömvirág 1998: körömvirág (Priszter 322). medve~.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. idegen nyelvi megfelel kre vö. 322). 322). és a’ vese-kf miatt fanyalognak. ló~. ſegít rajtok” (Veszelszki 220). Az utótagra l. körömke (MagyGyógyn.’. 1745: Kö fal Rutha (Torkos 6). k rutabordalap l. k ruta 1. A körömvirág a Calendula szaknyelvi neve. J: ’Vaccinium vitis-idaea.körömke 253 köszvényf körte l. J: ’Gratiola officinalis. J: ’Calendula officinalis. A ruta utótagot azért kapta a növény. ném. 491). süvöltény~ (→ süvölténykörte) dás magyarázata. A bibircses k tör f (2. a ruta el tagot változatlanul átvették. a névadás magyarázatára l. 1775: Közvény-fü (Csapó 125). Ö: gólya~ (→ gólyaköröm). Növényszótár 22). gólya~. „A’ nevét igazán hordozza: mert a’ kf. || k faliruta 1583: Keu fali ruta Adianthi genus illud. Ruta muraria vulgo nuncupatum (Clusius–Beythe: BotTört. szamár~.) veresk rontóf neve a ném. | orvosi ~ 1998: orvosi körömvirág (Priszter 322). disznó~. J: ’ua. A köszvényburján a ném.) t levélrózsájának leveleinek hónaljában kis kövecskeszer sarjhagymák fejl dnek. pikkelypáfrány’. esetleg a növény görbe termése: „magvai tsónakos görbék” (Magy. Steinbeere ’k bogyó’ mintájára jött létre. rontóf . rúta-murária a. süvöltény~ körtvély l. 1911: k ruta (Cserey. Genaust Rúta a. és a növény kedveli a köves. farkas~. k fal. 1798: . 367). A réti legyez f (6. Melius ezt írja a réti bakszakállról (3. ezért azt tartják róla. 1595: K× fali Ruta (Beythe 121a). ang. Rother Steinbruch [brech] (Veszelszki 220) tükörfordítása. — kerti ~ 1948: Kerti körömvirág (MagyGyógyn. A k faliruta a lat. bordalap k sz l 1841: k sz ll (Barra 252). a zsidócseresznye (4. Steinbrech (NclB.): „az kxuet ronttya” (Melius 81). „Emberben termett kö ellen lenni mondatik” (Csapó 144). || köviruta 1525 k. borban igyák. A k ruta. köviruta valószín leg a ném. köszvényf 1. J: ’ua. mert levelei hasogatottak. sziklarepedésekben terem: „Azert hijuiak k× fali Rutanak mert k× falok mellet zokot termenij” (Beythe 121a). a növényt köszvény gyógyítására használták. J: ’ua. 384). Gichtkraut fordítása. J: ’Asplenium ruta-muraria. steenruit. hogy „a’ gyökere verhenyeges hoſſzú” (Veszelszki 220) és „A’ kiknek vizelletek tseppeg.’. a kerti ruta (Ruta graveolens) leveleihez hasonlóak. 1998: kerti körömvirág (Priszter 322). burján. vörös áfonya’. 1783: KöÐzvény-fü (NclB. ha e’ fÍvet borban ffve iſſzák” (Veszelszki 399). és fövény ellen nagy Principalis. feketesz l (→ sz l ). orvosi körömvirág’. 430). A növény k falakon. szakny. 1783: Kövi rúta (NclB. stonerue. F vészk. 1783: Köfali Rúta (NclB. varjú~ körömke N. J: ’Asplenium ceterach. 1775: Köfali ruta (Csapó 231). k rontógyöker f l. a k el tag valószín leg a növény R. köszvényburján 1841: köszvény burján (Barra 352). Marzell Asplenium ruta-muraria a. A k ruta ’Asplenium ceterach’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 603). J: ’Calendula officinalis. a növény sugárvirág része (sárga festék. holl. Marzell Gratiola officinalis a. macska~. k tör. A k sz l a ném.

köszvénymenta 1583: kxzuény ménta Pulegium (Clusius–Beythe 7: BotTört. holl. ném. J: ’Ajuga chamaepitys. 1807: Köszvényf (Magy. kristóff 1903: kristóff (Hoffmann– Wagner 110). A kövirózsa a ném. fr. Marzell Sempervivum tectorum a. ökörnyelv k tör 1807: Kftör (Magy. Craſſula (< lat. A köszvényf ’tavaszi kankalin’ (4. frangere ’törik’) tükörfordítása.. Genaust podagrária a. k rontóf . hogy a növényen kis bibircsókok. csillaghúr középnadályf l. Diószegi–Fazekas alkotása. a lat. A kristóff a ném. F vészk. köszvényf (Péntek–Szabó. 1998: köszvényf (Priszter 292). lat. ang. csombormenta’. R. J: ’Actaea spicata. a f magyarázó utótag. J: ’Primula veris subsp. hogy a tavaszi kankalinnal is gyógyítottak köszvényt. k tör f ’. J: ’ua. A névadás magyarázata. Christoffelskraut. R. Christophskraut. köszvénymenta. a rózsa utótag magyarázata. bablevel varjúháj’.) a ném.-i podagraria (< lat. A kres a ném. bibircsók a. a névadás oka. 368). J: ’Mentha pulegium. || bibircses ~ f 1998: bibircses k tör f (Prisz- kres 1664: Kreſt. kén~gyökér kövirózsa 1775: KöviroÐa (Csapó 97). goutwort. ▌ 2. saxifragus ’követ tör ’ < lat. 1783: Kövi ró’sa (NclB. J: ’Saxifraga granulata. BrunkreſÅ (Melius 107) ’forrás zsázsa’. hogy a növény felépítése rózsaszer . jichtkruid. (Lippay II: 26). fekete békabogyó’. köviruta l. | házi ~ 1998: házi kövirózsa (Priszter 501). podagra ’lábköszvény’) fordításával jött létre. F vészk. A k tör nemzetségnév. J: ’Sedum telephinum subsp. A névadás magyarázata. Steinrose tükörfordítása. avagy ſáſa-f×vet gr. bibircsók a. csombormenta’.’. Vö.’. a kalincaínfüvet (1. 371). TESz. J: ’Mentha pulegium. Idegen nyelvi megfelel kre vö. vö. 377). kövirózsa’.) és a fehér vajvirággal (5. J: ’Sempervivum tectorum. Kristofeleskraut tükörfordítása. szem’) mintájára jött létre. saxum ’k ’. goutweed. EWUng. fehér vajvirág’. — fali ~ 1998: fali kövirózsa (Priszter 501). maximum. k tör f l. A köszvényf és köszvényt gyógyító f ’podagraf ’ (2. N. Marzell Aegopodium podagraria a. herbe aux goutteux. Gichtkraut. A kövérf a növény R.) köszvény gyógyítására használták: „Kösvény fájdalmai miatt ſinlödök. 1813: Köszvényf (Magy.) is köszvényt gyógyítottak. ▌ 4. || köszvényt gyógyító f 1903: köszvényt gyógyító f (Hoffmann– Wagner 56). A köszvénymenta a lat. J: ’Rorippa nasturtiumaquaticum. podagraf ’. köves l. F vészk. 209). J: ’ua.’. és Szt. 265). grānum ’mag.köszvénymenta 254 kristóff KöÐzvény-fÍ (Veszelszki 154).. Kres. nagy haſzonnal ihatjak ezen füröl fött vizet” (Csapó 125). Kristóf a pestises betegek véd szentje . sarjhagymák fejl dnek. J: ’ua. J: ’Orobanche alba. F vészk. podagrica mentha (Clusius–Beythe 26) fordítása. J: ’Aegopodium podagraria. Saxifraga (< lat. vízitorma’. crassus ’kövér’) (Csapó 19) fordítása. 1948: köszvényt gyógyító f (Halmai 6). Kresse ’zsázsa’ átvétele. veris. hogy a növényt a pestis ellenszereként használták. ▌ 3. Ember és növényvilág 199). granulata (< lat. k tör kövérf 1775: Kövér-fü (Csapó 19). ▌ 5. köszvényt gyógyító f l. 2. ném. Genaust crássus a. 263). 1783: Kövér fü (NclB. a növényt köszvény gyógyítására használták. k ruta középcsillaghúr l. A bibircses ’daganat’ jelz a lat. a csombormenta magyarázatára l. nadály közökörnyelvf l. arra utal. 341). bibircses k tör f ’. kalincaínf ’. hogy a növényt szintén köszvény gyógyítására használták. J: ’ua. 1948: köszvényf (MagyGyógyn. Növényszótár 5). Gichtkraut tükörfordítása. 386). 1911: Kristóff (Cserey. köszvényf ter 493). 1775: KöÐzvény-menta (Csapó 69). — bibircses ~ 1807: bibirtsós Kftör (Magy. A csombormentával (2. Gichtkraut tükörfordítása.’. A köszvényf a ném.) a lat. tavaszi kankalin’. 1783: KöÐzvény Menta (NclB. 130). szakny. 1998: kövirózsa (Priszter 501). J: ’Saxifraga. Brunnenkresse.

illatos virágfejl dés lehet.Krisztus-pálma 255 kutyabenge volt.). — N. Christuspalme ’Krisztuspálma’. Vö. isten~. Krisztus-pálma 1841: kristus pálma (Barra 390). bokor alatt ~ (→ bokor alatt kucorgó) Krisztus-virág 1903: Krisztus-virág (Hoffmann–Wagner 112). J: ’Colchicum autumnale. kés sszel pedig csak nagy rózsaszín virág fejl dik. A népnyelvi kukucska ’ szi kikerics’ (1. 1948: Krisztus virág (Halmai 38). kukukvirág l. Christblume tükörfordítása. vö. A kulcsvirág a ném. — közönséges ~ 1998: közönséges kutyaben- . Christmas-flower. kukicska (ÚMTsz. 1783: Kriſtus tenyere (NclB. kutyabenge (SzegSz. fekete hunyor’.). kukucskál a. régi. palma Christi ’Krisztus pálma mag’. F vészk. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. A Krisztus-virág a ném. || istentenyere 1813: I[sten] tenyere (Magy.) talán a bizonytalan eredet kukucskál családjába tartozik. krisztustenyere és istentenyere a lat. az utótagra l. J: ’Portulaca oleracea. 256). Schlüsselblumen tükörfordítása.).’. J: ’Ricinus communis. Krisztuspálma. 2. kút l. disznórépa. ang. kunkoj l. J: ’Frangula alnus. Marzell Helleborus niger a. paraj. Palma Chriſti (Melius 82a) mintájára jött létre..’. csuklyaf kukojsza l. A kútf egyedi adat. a kút ’forrás’ el tag magyarázata talán az. fehér akác’. hogy a növény Krisztus napján.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb. 209). 1813: kún R[épa] (Magy. 2.) valószín leg hasonló szemléleten alapul. még csicsiskoma. (Veszelszki 185). Palma Chriſti (Melius 82a) tükörfordítása. A kukucska ’fehér akác’ (2. 1903: Krisztus pálma (Hoffmann–Wagner 197). Szent Péter ~ krisztustenyere 1578: Chriſtus tenyere (Melius 82a). — N. Vö. ricinus’. J: ’Helleborus niger. 425). ném. hogy a kunok salátaként fogyasztották a növényt. J: 1540 k. a kunok sütötték és fogyasztották gumóit. pl.. A Krisztus-pálma a lat. kukucska (MagyGyógyn. A névadás magyarázata. kutyabenge 1807: kutya Benge (Magy. J: ’Cyclamen purpurascens. kulcsvirág (ÚMTsz. a névadás magyarázata nyilván az. karácsony táján már virágzik. Szabó. tavaszi kankalin’. ötujjúf . Melius alkotásai (Melius 82a). Szent Péter kulcsa.: ’bizonyos fajta gyógynövény. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy a növény nedves helyeken. Idegen nyelvi megfelel re vö. c): RMGl. a névadás magyarázata a korai. kukucskál a. EWUng. közönséges kutyabenge’. A kunrépa ’erdei ciklámen’ valaha az Alföldön is elterjedt növény volt. a névadás magyarázatára l. karácsonygyökér. A névadásra hatással lehetett a kunok paréja ’kövér porcsin’ elnevezés is. TESz. A névadás magyarázata. J: ’Ricinus communis. A kunok paréja Melius elnevezése. kunrépa. Melius 381. ricinus’. kukucsk™ (ÚMTsz. konkoly kunkorgó l. vénuszhaj’. Vö. J: ’ua. veris.). J: ’ua. A krisztuskeze. újra emlékeztet karéj látható. J: ’Primula veris subsp. krisztustenyere. kucorgó l. a lat. Marzell Actaea spicata a. kunrépa 1798: Kún-répának gr.). kökörcsin kuklásf l. kukucskálnak ki. ang. N. héja~mácsonya kukucska 1. || krisztuskeze 1578: Chriſt’ keze (Melius 82a). kakukkvirág kulcsa l. 385). erdei ciklámen’. J: ’Robinia pseudacacia. bokor alatt ~ kukerc l. szi kikerics’. 178). kövér porcsin’. F vészk. N. Marzell Colchicum autumnale [8] a. 1775: KriÐztus tenyere (Csapó 237). ÚMTsz. palma ’tenyér. 374). Vö. ▌ 2. kukicska a. 147. A répa utótagra l. hogy a leveleken 5 nagyobb. mohos források oldalán fordul el . héja~. F vészk. kokojsza kunok paréja 1578: Kunoc paréya (Melius 33a). hogy a növény gumóiból kora tavasszal csak levelek kútf 1540 k. kulcsvirág 1948: kulcsvirág (MagyGyógyn. A névadás alapja. kéz’ elemet a pálma növénynévvel helyettesítették.

hogy mérgez . J: ’Prunus padus. közönséges csillagpázsit’. J: ’Lycopodium clavatum.) magyarázatára l. 281). Hunds-Elſebeere részfordítása. kutyanyelv f (MagyGyógyn. kutyalánc 1908: kutyalánc (Zelenyák 91). Gürtelkraut (Veszelszki 317) fordítása. A kutyaborostyán összetett szó. 2. Ember és növényvilág 198. közönséges ebnyelv f ’. Idegen nyelvi megfelel re vö.’.Tseresznye (Magy. 125: 428). zelnicemeggy’. 1783: Kutya Kapor (NclB.). J: ’ua. R. vö. kutyakapor (Péntek–Szabó. J: ’Sorbus aucuparia. idegen nyelvi megfelel re vö. kutyafa (SzegSz. kutyalánc (MagyGyógyn. A kutyakapor ’büdös pipitér’ (1. 393). hogy a növény illata büdös. kutyacseresznye 1.’. N. farkashárs’.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 79: 116–121). 2. F vészk. hound’s berry ’kutyabogyó’. 374). J: ’Cynoglossum officinale. 1798: Piros kutya-tseresnye (Veszelszki 416). az utótagra l. 1798: kutya-kapor (Veszelszki 155). földön szétfutó jellege. Marzell Colchicum autumnale a. a cseresznye utótag magyarázata a növények kerek. nyári hérics’. 296). A kutyafa a ném. ebkapor.. J: ’ua.) az ebnyelv mintájára jött létre. J: ’Plantago major. — N. J: 1798: ’Solanum nigrum. A kutyanyelv f ’nagy útif ’ (2. az el tagra l.’. 1807: Kutyafa (Magy. — N. ÚMTsz. borostyán. kapcsos korpaf ’. 1813: Kutyabogyó (Magy. hogy a fa hitvány. ang. 45). J: ’Frangula alnus. kutyabogyó. 419). Elymus repens’ a lat. J: ’Colchicum autumnale. A névadás magyarázata. A névadás alapja a növény értéktelen. Péntek–Szabó. kutyapázsit (MagyGyógyn. szi kikerics’. — ~fa 1783: Kutya TsereÐznye-fa (NclB. gyep. J: ’Adonis aestivalis. kutyakapor 1. | 1813: ’Solanum nigrum. J: ’ua. idegen nyelvi megfelel kre vö. Ember és növényvilág 227). A kutyalánc a ném. holl. J: ’Daphne mezereum. a növény R. Hundsblume ’kutyavirág’ hatására alakult ki.). Marzell Daphne mezereum a. J: ’Cynodon dactylon. piros termése. csucsor’. 50). kutyadögleszt f N. 373). 1807: kutya –v. lat. madárberkenye’. benge. mérgez bogyótermése. 38). fekete csucsor’. 1903: kutyanyelv f (Hoffmann–Wagner 31). ▌ 2.). F vészk. neve frangula (< frangere ’törni’). büdös pipitér’. kutyafa. gramen ’f . Ember és növényvilág 198). farkasbors. 377).). ▌ 2. vad – v. 328) (< lat. hogy jéges után büdös t le a határ” (Péntek–Szabó. ném. A kutyadögleszt f a ném. Diószegi–Fazekas alkotása. — N. a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. A kutyabenge összetett szó. Az elnevezés szemléleti alapja a növény alacsony. törékeny. kutya bojó (ÚMTsz. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal (hasonlóan a növény farkas el tagú nevei is: farkasboroszlán. fekete csucsor | Solanum. A kutyabogyó a német Hundsbeere tükörfordítása. farkashárs). A kutyanyelv f ’közönséges ebnyelv f ’ (1. F vészk. a név a növény haszontalanságát jelzi. ÚMTsz. kutyapázsit 1824: kutyapázsit (MNy. ’madárberkenye’ (2. F vészk. — N. kutyaborostyán N. 178).) jelentéktelenségére utal. ▌ 2. kutyanyelv f 1. kutyabogyó 1798: Kutya-bogyó (Veszelszki 414). azt. ang. hondjeshout. Hundsbeere ’kutyabogyó’. A kutyakapor ’nyári hérics’ magyarázata. dogwood.kutyabogyó 256 kutyapázsit ge (Priszter 378). nagy útif ’. kutyafa 1754: kutja fa (Nyr. Hundsbaum tükörfordítása.). 1758: kutyafa (SzT. A kutyapázsit feltehet leg ’közönséges tarackbúza. 7: 679). Ember és növényvilág 198. A kutyacseresznye a ném. ill. közönséges kutyabenge’. kutyaborostyán (ÚMTSz. kutyaborostyán (Péntek–Szabó. 1813: kutya Ts[eresznye] (Magy. . kutyadögleszt f (MagyGyógyn. a nevek a termések ’zelnicemeggy’ (1. Gramen caninum (NclB. ha szétmorzsoljuk: „Azt hiszik. Marzell Frangula alnus a. — piros ~ 1783: Piros Kutya tsereÐznye (NclB. N. J: ’Anthemis cotula. gerézdes . az utótag magyarázatára l.

— hasindító ~ 1998: hasindító kutyatej (Priszter 373). kutyarózsa 1. J: ’Taraxacum officinale. ném.). J: ’Euphorbia lathyris. J: ’ua. rosa canina (< lat.kutyaperje 257 kutyatej pázsit’. Hundrose. — Ö: eb~. N. A kutyarózsa a kés lat. Ember és növényvilág 218). ádáz’. keser tejnedvet tartalmaznak. Hundspeterlein (NclB. A kutyapetrezselyem valószín leg a ném. szakny. canis ’kutya’) fordítása. dog-rose. és kés bb tapadhatott hozzá a ’sz l ’ jelentés. Ember és növényvilág). N. Az utótagra l. 328). kutyaszöllö (ÚMTsz. gyep rózsa’. ha leszakítják. 375). 125: 424. de nem zárható ki a lat. kutyaperje 1783: Kutya-perje (NclB. Vö. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal. 1948: kutyaperje (MagyGyógyn. apium ’petrezselyem’). || kutyatej 1798: Kutya-tej (Veszelszki 211). A kutyasz l a ném. 1841: kutyasz l (Barra 331). canénus ’kutya-’ melléknév. Nyr. kynós ’kutya’. hogy a növény tejnedvet tartalmaz. odóntos ’fog’) is hatással lehetett. J: ’ua.. sz l a. ▌ 2. kutyabogyó. 349). Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Solanum nigrum. 1: 571. A kutyatej ’pitypang’ (2.). J: ’Rosa canina. rosa ’rózsa’.) kutyarózsa neve hasonlóság alapján jött létre. ▌ 3. ebgyógyítópázsit. SzamSz. pitypang’. TESz. Cynodon (< gör. A kutya el tagra a növény egyéb kutya el tagú nevei (vö. | kerti ~ 1841: kerti kutyatéj (Barra 389). J: ’Elymus repens. kutyasz l (SzlavSz. canénus ’kutya-’ melléknév. J: ’ua.’. közönséges tarackbúza’. ký#n. — N. 86: 441). J: ’Adonis vernalis. 44). ▌ 2. Vö. 1998: kutyatej (Priszter 372). mindkét növény szárából nedv folyik. kutyatej | Euphorbia cyparissias. 2: 126.. ang. veszedelmesen hasonlít a petrezselyemre” (Európa vadvirágai 176). tejesf . || ebrózsa 1578: EbroſÅa (Melius 23a). gen. Marzell Aethusa cynapium a. J: 1798: ’Euphorbia sp. TESz. mérgez bogyótermése: „mírges a bogyója” (Nyr. Genaust cynápium a. — sárga~ N. A sz l utótag csuvasos jelleg ótör. a tej utótag magyarázata. A f ként nyelvjárási alakváltozatokban meglév l > ll (szöll ) kett s mássalhangzó hangzóközi geminálódás eredménye. Ember és növényvilág 198). eredetileg valamilyen bogyótermést jelölhetett. lat. nyelv hatása sem. „A’ petrezselyemt l és turbojától alól fényes levele külömbözteti” (Magy. a névadás alapja hasonlóság: a növények f félék.-i cynapium (< gör. A levelek formája a névadás motívuma: „F ként a levele. Hundswein tükörfordítása. 1783: Eb ró’sa (NclB. MNövSz. 1791: Kutya Petre’elyem (Lumnitzer 116). lat. Péntek–Szabó. odoús. kutyapetrezselyem 1783: Kutya Petre’selyem (NclB. 104). 1: 860. hitványságát jelzi. J: ’Chelidonium majus.. jövevényszavunk. A tavaszi hérics (2. kutyasz l 1834: kutyasz l (Kassai 3: 220). lat. lat. F vészk. canis ’kutya’) tükörfordítása. | 1998: ’Euphorbia. kutyarózsa (Péntek–Szabó. 1798: Kutya-perje (Veszelszki 240). Genaust canínus a. pázsit’. 1903: kutya petrezselyem (Hoffmann–Wagner 57). ill.. vö. a kutya el tag a növény értéktelenségét. Ember és növényvilág 218). tavaszi hérics’. canis ’kutya’) fordítása. gen. kutyatej (MagyGyógyn. vérehulló fecskef ’. kutyatej — ~f 1761: A’ Kutya Tej f×nek a’ txvit” (TESz. Marzell Solanum nigrum a. A névadás alapja a növény haszontalan. ebagyar). lat. N. kutyatej’. hasindító kutyatej’. A kutyatej a német Hundsmilch tükörfordítása. farkas-~. gramen ’f . a virágok a gyep rózsa virágjára emlékeztetnek. perje.’. 328) (< lat. | keresztlevel ~ 1841: keresztlevelü kutyatéj (Barra 389). J: ’Euphorbia sp. J: ’ua. J: ’ua. Gramen caninum (NclB. gyep.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. sárgakutyatej (Péntek–Szabó. ebzeller. A növénynek egyéb tájnyelvi elnevezése is kialakult a kutya állatnévvel. A kutyaperje valószín leg a lat. farkaskutyatej’. 114). ezek a növények szintén fehér. 198).. vö. J: ’Aethusa cynapium.’. a névadás magyarázatára l. kutyatéÇ (Péntek–Szabó.’. a lat. 349). kutyatej’. kutyatej (Csapody–Priszter.) és ’vérehulló fecskef ’ (3. Hunds-Petersilie tükörfordítása. ký#n. | keresztes ~ 1998: keresztes kutyatej (Priszter 373). fekete csucsor’. 1998: kutyarózsa (Priszter 483). SzegSz. kutyaté. kynós ’kutya’. gen. .’.

az utótagra l.. zelnicefa. Marzell Bryonia a. kökény kükerc l. kerti oroszlánszáj’. Idegen nyelvi megfelel re vö. 51: 15. 31: 139. lat. kükiny l. || kutyóka 1903: kutyóka (Hoffmann–Wagner 128). A kutyatök a ném. A kutyócska ~ kutyóka a kutya f név -cska ~ -ka kicsinyít képz s alakja. kutyócska kükény l. kutyócska 1903: kutyócska (Hoffmann– Wagner 127). kutyóka l.kutyatök 258 kutyócska kutyatök N. valószín leg a kutyacseresznye mintájára jött létre. F vészk. 394). büdös gönye’. 23: 423). J: ’Antirrhinum majus. kökörcsin kükin. J: ’Bryonia alba. J: ’Misopates orontium. cucurbita canina. kutyatök (Nyr. Hundskürbis tükörfordítása. J: ’Prunus padus. Nyr. hogy a növény magháza ebfejhez hasonló. a névadás magyarázata. Nyr. 16. 2. vetési oroszlánszáj’. A kutyazelnice összetett szó. kökény . zelnicemeggy’. kutyazelnice 1813: kutya Zelnitze (Magy. ebfej f . Vö.

257). harang~. kakas~. J: ’Taraxacum officinale. 115).: Laboda (Julow 256). A névadás magyarázata. a vörös a növény vöröses szárára és levelére utal. A lajtorjatüske népi név. a lámpa ’világítótest’ és a f összetétele. лoбoдá ’ua. 345). tyúk~. lámpa l.). mezei iringó’.) népi név. 377). EWUng. laboda 1. лóбода ’libatop’. lakatf N. galamb~gólyaorr. vö. csóka~. lúd~. béka~.: TESz. A laboda eredetileg ’különféle nagy level növény’ jelentés . loboda (ÚMTsz. hogy a növény szszel elszárad. 377). A névadás magyarázata. éjjeli~ lámpavirág N. Csapody–Priszter. büdös libatop’. farkas~. labogya. gömb alakú föld feletti száraz kóróját a szél sodorja a mez kön. majd 1807-t l els sorban a Chenopodium-félék elnevezése különféle megkülönböztet jelz kkel: a büdös jelz a növény átható szagára. a f magyarázó utótag. EWUng. az ófrancia eredet lakat ’levehet függ zár’ és a f összetétele. galamb~.: bleta: laboda (BesztSzj.). — tajtékzó ~ 1578: Taytékozo láb moſo f× (Melius 54). a német eredet lajtorja ’létraszer szekéroldal’ és a tüske ’tüskés növény’ összetétele. A lámpavirág népi név. 2: 702).. J: ’Chenopodium rubrum.). 1775: Láb-mosó-fü (Csapó 245). oroszlán~. A név valószín leg a tálmosóf növénynévvel párhuzamosan alakult ki. labogya l. MNövSz. libatop’. A lakatf népi név.L láb l. blg. nagy bojtorján’. J: 1395 k. a láb ’végtag’ és a mos -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. lator koldus ~a sebesít f . 1807 e. lobòda ’Atriplex’. — vörös~ 1813: veres L[aboda] (Magy. spenót. N.: RMGl. varjú~ lábmosóf 1577 k. a növény a népmesék minden lakatot nyitó füve. ugyanezen a szemléleten alapul a növény ördögszekér elnevezése. laboda (MagyGyógyn. lakat a.: lab moſo fweth gr. — N. liba~. TESz. lobodo (CsángSz. vö még tüskefa. J: ’Chenopodium vulvaria.’. bárány~virág (→ bárányvirág). F vészk. vörös libatop’. borjú~f . lámpavirág (Csapody– Priszter. J: ’ua. A lábmosóf magyar alkotás. 182).. 115). hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. ▌ 2. els sorban a libatop. or. 405/12–13). A laboda szláv jövevényszó. pitypang’. szlk. A laboda ’bojtorján’ (2. bojtorján elnevezése’. 1807: büdös Laboda (Magy. F vészk. szappanf ’. 324). has~f lajtorjatüske N. 2. loboda. szb-hv. J: ’Eryngium campestre. gólya~. hogy a növény gyökerét szappanként használták. tajtékzóf . J: ’Arctium lappa. TESz. holló~. lakatf (MagyGyógyn. daru~. лебедá. 2. szarka~. — büdös ~ 1783: Büdös Laboda (NclB. 1395 k. lakat a. N.: ’különféle nagy level növények neve. ▌ 3. vasf ’. J: ’Verbena officinalis. laboda lágyító l. 223. (OrvK. MNövSz. 1807: ’Chenopodium. J: ’Saponaria officinalis. lajtorja tüsök (MagyGyógyn. réteken át. a növénynek is nagy levelei vannak. | 1807 e.’ (TESz. 1590: Hemerocalles: Labmoso fé (SzikszF. a névadás magyará- . A tajtékzó jelz re l. 1798: Büdös laboda (Veszelszki 82)..

-i flammula ’éget ’ felhasználásával alkotta: „Flamula. zsidócseresznye’. J: ’Ranunculus flammula. 416).’.’. ▌ 2. F vészk. 416). | tövises~ 1775: TöviÐÐes Lapu (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum. J: ’Arctium lappa. 1998: lampionnövény (Priszter 454). 1998: martilapu (Priszter 529). — fehér tövises~ 1577 k.’. Boldogasszony tenyere’. J: ’ua. ▌ 3. hogy a növény csíp s: „mindnyájan a’ nedves helyeken ſzeretnek tanyázni. nádralapu lapu 1. lány l. J: ’Silybum marianum. J: ’ua.’. 455). Az éget lángosf Melius alkotása. és mindnyájan tsipfsek. 2.’. J: ’ua. éjjelilámpa. 448). békaboglárka’. J: ’ua. J: ’Tussilago farfara. 1775: Égetö lángas-fü (Csapó 34).: keſerw lapu (OrvK. mostoha lapu (SzikszF.: RMGl. J: ’ua. — nagy édes~ 1783: Nagy édes Lapu (NclB.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek. | keser széles~ 1813: keser . | marti~ 1775: Marti-lapu (Csapó 164). J: ’ua. vngula caballina: Edes lapu. 1798: édes lápú (Veszelszki 87). 288/8).: lappa: lapho (SchlSzj. Égetx langas f×” (Melius 175). 1096). piros csészék veszik körül. és ſzárítók. J: ’ua. 412).’. bölénylapu (→ bölény). 1578: Keſer× Lapu (Melius 40a).’. (Melius 11a). J: ’ua. ▌ 4.: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK. széles L[apu] (Magy. J: ’ua.. | igen széles level keser ~ 1578: „igen ſÅeles leuel× Keſer× Lapu. 378). | lókörm ~ 1775: Ló-körmülapu (Csapó 164). J: ’ua. | szomjúhozó~ 1775: Szomjúhozó Lapu (Csapó 35). 416). J: ’ua.’. 448). A névadást Veszelszki azzal indokolja. 127). bojtorján’. kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. kis bojtorján’. — tejes~ 1577 k. | kis édes~ 1783: Kis édes Lapu (NclB. A névadás alapja.: RMGl. 377). J: ’ua. ang. martilapu’. 1807: keser Lapu (Magy. 448). szártalan bábakalács’. — mindenkor szomjúhozó tövises~ 1578: Mindenkor ſÅomiuhozo txuiſſes Lapu (Melius 43). Melius 438. | fehérhátú~ 1775: Fehérhátulapunak gr. 592/5). | parti~ 1841: partilapu (Barra 202). | keser nagy~ 1798: keserÍ nagy lapú (Veszelszki 87). | tövises~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. 1783: Édes Lapu (NclB. | keser ~ . | keser ~ 1577 k. nagy Lapunac gr. borda~ lapi l. kutya~ lángosf — éget ~ 1578: Égetx langas f× (Melius 175). 1405 k.: RMGl. égetfk. ▌ 5. — apró~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. J: ’ua.: RMGl. — édes~ 1775: Édes lapu (Csapó 151). takácsmácsonya + erdei mácsonya’.’. A lampionnövény a zsidócseresznye hivatalos magyar elnevezése. 609/21). lanternplant. (Csapó 190). 2. J: ? ’Tanacetum balsamita.’. az az. Vö. ▌ 7.’. Szabó. idegen nyelvi példák mintájára jött létre.’. lampionnövény 1966: lámpionnövény (Csapody–Priszter.: RMGl. szakny.: lappa: lapow (BesztSzj. 448).’.’.: RMGl. | mezei tövises~ 1578: „Mezei txuiſſes lapu” (Melius 43a).lampionnövény 260 lapu zata a lámpához hasonló bóbitás kaszattermésekb l álló gömbszer termés. amelyek lámpásokhoz hasonlítanak. hólyagszer . a’ mint a’ Magyar neveik-is ezt bizonyítják: Égetf Bolgár-virág. | fehér kerti tövises~ 1578: Feyér kerti txuiſſes lapu (Melius 46a). | sima~ 1585: „tussilago: Zamar lapu sima lapu zamar kxrxm” (Cal. 448). gyermek~f . J: ’Carlina acaulis.’. MNövSz. brusztujlapu. J: ’ua. vel. 1775: Nagy lapu (Csapó 151). J: ’Petasites hybridus. 1783: Marti Lapu (NclB. — édes~ 1590: Tussilago.’. J: ’ua. ▌ 6. | nagy~ 1578: Nagy Lapu (Melius 40a). árva~haj lap l.’.’. lánc l.’. közönséges acsalapu’. 1775: Édes lapu (Csapó 164). a lat. J: ’ua. — fehér kerti~ 1578: Feiér kerti lapu (Melius 46a). J: ’ua. vö. F vészk. 1590: Lappa maior: Szeles lapu (SzikszF. Égetf langas-fÍ” (Veszelszki 374). J: ’Arctium minus. nagy bojtorján’. | kisebb~ 1841: kissebb Lapu (Barra 238). 115). | apró bojtorjános~ 1798: Apró bojtorjános lapú (Veszelszki 88). || lángosf 1813: Lángosf (Magy. ném.’. vag. ▌ 8. J: ’Arctium sp. 1395 k. J: ’ua. à ki az Lò farkaban ragad” (Melius 40a). | széles~ 1583: zélos lapu (Clusius–Beythe 5a: BotTört. J: ’ua. J: ’ua. F vészk. hogy a növényen a bogyókat felfúvódott. máriatövis’. Laternenpflanze. J: ’Physalis alke-kengi. 448).

. tövises. szamárbogáncs’. lapúh ’martilapu’. A szamárbogáncs (10. úti~. Lappa maior (Melius 40a). fehér tövises jelz i a szúrós levelekre és az ezüstös. Szent Ilona ~.-t l adatolható ’vízpart’ jelentésben.. brusztuj~. gömb alakú bokrot nevel növény. h-val hangzó régi adatok a szláv származás kétségtelen bizonyítékai.’.’. 2. nádra~. | tövises~ 1813: tövisses L[apu] (Magy. A latorkoldus. Vö. ízére vonatkoznak. selyem~.’. tövisses L[apu] (Magy. A nagy bojtorján (1. 1783: Lator koldus lábu ÐebeÐitö-fü (NclB. sz. || latorkoldus 1. Spinoſa lappa (Clusius–Beythe 22) fordítása.: Keserw lapu (SzegSz. 131). fehértövis. mintára jöhetett létre. a névadás magyarázata. hogy a’ kegyes embereket az alamisnálkodásra felindíttsák” (Veszelszki 374). tészta~. ▌ 2. A névadás magyarázata: „A’ világ tsaló kólduſok e’ fÍvel hólyagot ſzívatnak a’ teſteken. keser széles jelz i a levél formájára.lator koldus lába sebesít f 261 lator koldus lába sebesít f XVI. Csapó alkotása. bogáncsszer termésük van. fehéres fészekpikkelyekkel övezett virágzatra utalnak.) nagy. erny s fürtben álló akaszkodó.. hagyma~. A nagy bojtorján (1. a nagy jelz lat. mert à lator Kuldúſoc eſÅt è f×uet kxtic à lábokra azzal turoſittyác lábokat (Melius 175–175a)... J: ’ua. bölény(~). A lator koldus lába sebesít f névb l elvonással keletkezett a latorkoldus. J: ’ua. ▌ 9.) fehérhátú jelz jének magyarázata. boldogasszony~. J: ’Onopordum acanthium. tüskés. 733).) fehér kertilapu és fehér kerti töviseslapu elnevezése Melius alkotása. kis. lat.). szlk. szamárköröm. dípsa ’szomjúság’) fordítása. vö. vaj~ lator koldus lába sebesít f 1578: Lator Kuldús laba ſebeſitx f× (Melius 175). 346). a lator jelentése ’gonosz. lopúch ’nagy bojtorján. lapu a. 2.) tejes jelz je arra vonatkozik. hogy a növény leveleiben megáll a víz. A lator koldus lába sebesít f Melius alkotása. 1775: Lator-koldus (Csapó 34). Weis Garten distel (Melius 46a) fordításával hozta létre. mart a. töviskéslapu neve a lat. keser ~bojtorján. A takácsmácsonya és az erdei mácsonya (5. A közönséges acsalapu (8.) korrelatív párja a kis bojtorján (6. a növényeknek általában nagy méret levelük. 378). TESz.) jelentésben. a lator jövevényszó. a mezei tövises jelz k magyarázata. a levelek sokszor tüskések. ill. J: ’Ranunculus flammula. hogy „Nedves partos helyeken ſzeret tanyázni források mellett a’ honnét-is leg-igazabb neve a’ Marti Lapu. 382). sz rös termése van. A lapu szláv eredet . A máriatövis (4.) bogáncsra emlékeztet . lator koldus lába sebesít f körülírásos nevek.) mezei tövises. dipsakós ’cukorbetegség. F vészk. 1798: Lator kóldus (Veszelszki 373). sulyom~. A lapu 1395 k. bojtorjánszer termése van. J: ’ua. 378). tüskések. amely állandó szomjúsággal jár’ < gör. A martilapu (7. vö. töviskés magyarázatára l. Lappa minor utótagjának fordítása. átkozott-tövis (→ istenátkoztafa). a növény t levelei nagyok. békaboglárka’. tüskés level növény. A mezei iringó (9. szamár~. 1783: Mezei töviÐes lapu (NclB. a lókörm jelz magyará- zatára l. EWUng. keser . friss tejes leveleit salátaként fogyasztják. EWUng. Genaust Dípsacus a. I. a névadást Melius így indokolja: „Lator Kuldús laba ſebeſitx f×. — Ö: acsa~. TESz. hogy a levelek hátulja molyhosan fehéres-sz rös.) igen széles level keser . — N. A további jelentések hasonlóság alapján fejl dtek ki. a mart 1395 k. mezei iringó’. J: ’ua. Ezerjóf 82). A è-val. F vészk. A martilapu ’vízparti lapu’. vagyis parti” (Veszelszki 216). J: ’Eryngium campestre.) parti jelz je a növény el fordulási helyére utal. vö. keser nagy. elvetemült’ (els megjelenése: 1575). ill. hogy a növénynek tüskés. levelének átmér je a 90 cm-t is elérheti. lapu a. hogy a növény csipkés. dípsakos.’. szln. A fehérhátú. medve~. marti~szattyú. sebesít f . A növény levelei fehéren márványosak. a ném. atracél(~). | töviskés~ 1583: töuiskes lapu Acanthium (Clusius– Beythe 2a: BotTört. t nt fel ’nagy bojtorján’ (1. torzsikaboglárka’. A szártalan bábakalács (2. bogáncs~.. bogáncsra emlékeztet termése van. — mezei tövises~ 1775: Mezei töviÐÐes lapu (Csapó 165). — fehérhátú~ 1813: fejérhátú. keser lapu (Szabó–Péntek. útilapu’. az átadó nyelv vitatott. apró jelz je a lat. J: ’Ranunculus sceleratus. lator a. mart a. ▌ 10.) mindenkor szomjúhozó jelz je a lat. dipsacus (< gör. magyarázata. lator a. A Boldogasszony tenyere (3.

közönséges babérfa’. lejányeper. J: ’Nerium oleander. ▌ 2. erdei szamóca’..laurus laurfa l. a növény bókoló virágja hasonló a leánykökörcsinhez. 1911: sárga leánykökörcsin (Cserey.). — Ö: ~borostyánf (→ borostyán). sóskaborbolya’. az oleánder a lat. 1584: leyan Kökxrchyn „Virginis” Pulſatilla ſaturatior ſerotina (Clusius–Beythe 26). — alexandriai ~ 1578: Alexandriai Laurus (Melius 184). szúrós csodabogyó’. — sárga~ 1903: sárga leánykökörcsin (Hoffmann– Wagner 112). 1798: Leány-Ðom (Veszelszki 92).) szintén a Pulsatilla nemzetséghez tartozó kökörcsinféle. Pulsatilla növénynevet a török eredet kökörcsin (els megjelenése 1395 k. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal.). laurus ’orvosi salamonpecsét’ nevének átvétele. a névadás alapja valószín leg a termés piros színe. l(jány9per. ol. A leányeper népi név. 1998: leánykökörcsin (Priszter 472). laurus ’babérfa. — N. még eper. amely fiatal lányok színe. TESz. a f utótag magyarázó. oleandro ’leánder’. Genaust lauréola a. nigricans. — kisebb ~ 1783: KiÐÐebb Leány Kükörtsin (NclB.) földi laurus nevének magyarázata szintén az. rózsa leánder 1857: „szeretem a leander csoportozatokat” (TESz. ném. 1578: Lauruſnac gr.). 1998: leander. — fekete ~ 1903: fekete leánykökörcsin (Hoffmann–Wagner 116). J: ’Adonis vernalis. J: ’Laurus nobilis. leánykökörcsin 1. fekete kökörcsin’. l9jányeper. laurusborostyánf l. a lat. J: ’Ruscus aculeatus. hogy „haſonlo à Laurushoz” (Melius 56a). borostyán laurusfalevel -rózsa l. Az alexandriai laurus ’lónyelv csodabogyó’ (3. 836. vagy Oleander. leánysom 1783: Leány-Ðom (NclB. másrészt a lat. dáphn# ’babér’) átvétele. leányeper (ÚMTsz. leander ’leander’ átvétele. || oleánder 1664: „Nerion. vö. vagy a levél formája hasonlít a babér leveléhez (2). lat. orvosi salamonpecsét’. A leánder bécsi német eredet . (Melius 7a). ▌ 3. — földi ~f 1578: Fxldi Laurus f× (Melius 185a). Oleander. A földi laurusf ’orvosi salamonpecsét’ (2. leander a. fiatal n ’ és az uráli eredet eper összetétele. babér’ (< gör. virgo ’sz z. a földi jelz megkülönböztet szerep . J: ’Pulsatilla grandis. B.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. serotina: Lean kôkôrcz (SzikszF. Olaſz-Orſzágban termx cſemete” (Lippay I: 107). a név latin mintára jött létre. rhodódendron) átvétele. leandro. J: ’Ruscus hypoglossum. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. 1775: Leány-kökörtsin (Csapó 146). 1867: leánder (TESz. ▌ 3. tavaszi hérics’. lorandrum ’ua. 359). 1590: pulsatilla saturatior. A sárga leánykökörcsin ’tavaszi hérics’ (3. a ném.) Melius alkotása. J: ’ua. || laurfa 1783: Laur-fa (NclB.. l(jányep(r (Péntek–Szabó. lejányep9r. A leánysom a leány ’hajadon. oleander átvételeként mutatható ki. A laurus a lat. a laurus eredeti jelentése ’közönséges babérfa’ (1. J: ’Berberis vulgaris. | kisebb ~ 1791: KiÐÐeb Leány-KükörtÐin (Lumnitzer 223). 381). fr. l(jáneper. 1595: fxldi Laurus (Beythe 124). ▌ 4. a további jelentések hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dtek ki: a növények általában örökzöldek (3. lónyelv csodabogyó’. a növények felépítése azonos. l(jányeper. A leánykökörcsin 1584-ben t nt fel. J: ’ua.’ változat továbbéléseként. laurus növénynevet 4 jelentésben használja. lat. J: ’ua. laurus 262 leánysom laurus 1.). — földi ~ 1578: Fxldi Laurus (Melius 56a).’. Laurus Alexandrina (Melius 184) fordításával hozta létre. Virginis (Clusius–Beythe 26) (< lat. hajadon’) elemet lefordították. oléandre. leánykökörcsin’.’. ▌ 2. Növényszótár 5).’.). Ember és növényvilág 235). J: ’Fragaria vesca. de az olasz nyelvnek is lehetett közvetít szerepe. Az utótagra l. UEWb. a laurfa el tagja elvonással keletkezett a laurusból. J: ’Polygonatum odoratum. Az európai nyelvekb l egyrészt a k. A lat. A szúrós csodabogyó (4. 426). oleander (< gör. fiatal n ’ és az ótörök eredet som összetétele. 364). EWUng.: RMGl. A fekete kökörcsin (2. a lat. leányeper N. J: ’ua.) növénynévvel helyettesítették.’. a leány el tag valószín leg a piros termésre utal. Melius a lat.). a leány ’hajadon. leánder’. lányeper. leánder (Priszter 435). a . l(ánder (SzegSz. leander a. 4.) a R.

közönséges gyujtoványf ’. A névadás magyarázata. 130). A lencsekóró összetett szó. szakny. lénum ’len’) fordítása. réti legyez f ’. 1783: Vad lentse kóró (NclB. és nem háborgatják” (Barra 378–9). a déli szláv eredet lencse ’Lens sp. még som. Idegen nyelvi megfelel re vö. lán. 1998: réti legyez f (Priszter 377). J: ’Cytisus scoparius. béka~. hogy a . leánysóskafa. F vészk. 1590: Linaria: Len leuelô fé. bajnóca Mezei vad Len (Melius 165a). sóskaborbolya’. 391). l‚n. Marzell Berberis vulgaris a. hogy a növény vadon n . lén#rius ’len-. Melius a len növénynévhez level és f magyarázó utótagot f zött. 1783: Légy fü (NclB.) és ’mezei szarkaláb’ (2.). A közönséges gyujtoványf (1. lencsekóró helyett. leginye l. 1595: vad Lennek gr. béka~. TESz. A len (Linum sp. 363). Melius 435. Mária ~ lenlevel f 1. a leány el tag magyarázatára l. 103). a ném. magyarázatára l. F vészk.) és ’vetési oroszlánszáj + kerti oroszlánszáj’ (2.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre. hosszú szárú növények szálas levelekkel.’. amelyek a házi lenre emlékeztetnek. J: ’Linaria vulgaris. lenje l.leánysóskafa 263 lenlevel f bogyók a somhoz ’Cornus sp. szb. ▌ 2.’.’. az utótagra l.) jelentésben a lat. sepr zanót’. kerti oroszlánszáj’.-i Linaria (< lat. vagy.’ hasonlóak. 1783: Vad Len (NclB. — ~f 1813: Legyez f (Magy. 1775: Légy-fü (Csapó 26). többszörösen összetett szó. Szabó. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a sepr jeneszter nevet javasolja a R. vö. a sepr zanót hüvelytermése emlékeztet a lencse termésére. sóska. leánysóskafa N. ném. 257). Marzell Filipendula ulmaria a. A leánysóskafa népi név. A névadás magyarázata. J: ’Persicaria hydropiper. ördög~ légyf 1578: Légy f× (Melius 174a). J: ’Linaria vulgaris. lenlevel f . 1948: réti legyez (MagyGyógyn. J: ? ’Misopates orontium. vagy. EWUng. — vad~ 1578: Vad len (Melius 164a). J: ’Consolida regalis. 1595: Len leuelx fiju (Beythe 122a).-hv. len a. szlk. Wieſenwedel (NclB.: TESz. lenféle’ < lat. . 257). J: ’Filipendula ulmaria. bolhaf . J: ’ua. 2. 130).: RMGl.: „lens: lenche”) és a kóró ’a növény száraz. Fraue(n)laub ’lánylomb’. A borsos keser f légyf nevét Melius hozta létre. — Ö: nap~. Vö.. (Beythe 122a). leánysom. Diószegi–Fazekas f magyarázó utótaggal látta el a növénynevet. Vö. 2. hogy a a határban csatangoló gyermekek a piros bogyókat eszegetik. len a. 130). jegenye legyez — réti ~ 1783: Réti Legyezö (NclB. közönséges gyujtoványf ’. 1583: vad len Linaria (Clusius–Beythe 5a: BotTört. házi len) els megjelenése: 1395 k. 391). ▌ 2. — réti ~f 1948: Réti legyez f (MagyGyógyn. vad len (SzikszF. J: ’Berberis vulgaris. A len szláv eredet . magyarázatára l. gyujtovány~. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). — Ö: asszony~. 378). len 1. egyenes. 1783: Len levelü fü (NclB. lencse l. 375). A névadás magyarázata. J: ’ua. M×ckenkraut (Melius 174a) tükörfordítása. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). kemény szára’ összetétele. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. a sóskafa a növény R. elnevezésének átvétele (a fái sóska els megjelenése 1525 k. pillangós virágú hüvelyes növény’ (els megjelenése: 1395 k..: RMGl. legyez bajnóca l. A réti legyez a ném. A lenlevel f ’közönséges gyujtoványf ’ (1. lan.) vad jelz je arra utal. szln.). 378). borsos keser f ’. 375) tükörfordítása. 401). Linum usitatissimum. leánysóskafa (MagyGyógyn. 1590: Linaria: Len leuelô fé. J: ’ua. mezei szarkaláb’. A len ’közönséges gyujtoványf ’ (1. 1584: Vad len (Clusius– Beythe 19).: línu[m]: len (BesztSzj. A lencsekóró ’sepr zanót’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a névadás alapja a virágzat legyez formája. vad len (SzikszF. || 1813: Lentsekóró (Magy. — mezei vad~ 1578: lencsekóró — vad~ 1578: Vad Lencze koro (Melius 21a). hogy „Ha az ember ezen nyersf vel a’ ló testét jól megdörgöli a’ legyek és más bogarak nem szálnak rá.

lép l. 1775: Nagy lép-fü (Csapó 249).’. A névadás alapja.). | görög ~ 1948: Görög lepkeszeg (MagyGyógyn. a kis lépf ’pikkelypáfrány’ (2. 1783: Nagy Lép-fü (NclB. Genaust f##num-gr##cum a.’.: RMGl. Melius a két növényt a virág színe alapján különíti el: „ſárga à virága” (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’ (1. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. — kis ~ 1783: Kis Lép-fü (NclB.).’. a szláv eredet len. A pikkelypáfrányt (2. ásplēnos ’lép nélkül. splen ’lép’) és a ném. 1798: Lép-fÍ (Veszelszki 80). Milzkraut ’lépf ’ fordításával jött létre. lat. J: 1745: ? ’Asplenium ceterach. J: ’Trigonella. a haraszt utótag arra utal. A lepke el tag a növény pillangóhoz hasonló virágaira utal (a pillangósvirágúak családjába tartozik). 257). A lépf ’Dryopteris filix-mas’ (3. a szeg utótagot a lat. Trigonélla a. szintén páfrányfaj. A lép el tag a növény régi nevének átvétele (lépf ). szakny. J: ’ua. „kéc à virága” (Melius 164a) ’mezei szarkaláb’ (2. A görög magyarázatára l. a level és a f magyarázó elemek összetétele. úgy a’ dagadt lépre köti. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. 427). — erdei nagyobb ~ 1798: Erdei nagyobb Lép-fÍ (Veszelszki 80). lepkeszeg 1807: Lepkeszeg (Magy. már Melius (1578) leírja. F vészk. lépf helyett. arra vonatkozik. Melius 435. J: ’Trigonella foenumgraecum.-i Trigonella (< lat. görögszéna’. feye. A lenvirágúf többszörösen összetett szó. bakszarvúf . Genaust Linánthus a.) jelz je megkülönböztet szerep . lenvirágúf 1590: Euphrasia: Len virago fé. szarvasnyelvpáfrány’. Mollay. szakny. | nagy ~ 1745: Nagy Lép-fü (Torkos 8). gímharaszt. azt el-oſzlatja” (Veszelszki 80). vö. az erdei nagyobb jelz megkülönböztet szerep . pikkelypáfrány’. 427). szarvasnyelvpáfrány’. A bakszarvú jelz re l. . ▌ 3. Szabó. hogy a növényt lépbetegségek gyógyítására használták. kacskaringós bordalap (→ bordalap). a lat. J: ’ua. ſoc mag vagyon benne mint à Lenben” (Melius 91a).-i foenum-graecum utótagjának fordításával jött létre. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a kacskaringós bordalap (→ bordalap) nevet javasolja a R. A névadás alapja.: „Lepfwbqlis kÿt Scolopendriának hÿnak deakul” (OrvK. magyarázatára l. Leinkraut (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’. J: ’Asplenium scolopendrium. A lepkeszeg nemzetségnév. | 1775: ’Asplenium scolopendrium. Vö. A kacskaringós jelz magyarázatára l. A nagy lépf (1. Gemeines gelbes Flachskraut (NclB. Növénynevek 66. 144). hogy a virágzat háromszöget formál. Graecus ’görög’. hogy a növény hasonló a lenhez: „feyér à virága. lépet enyhít. görögszéna’. SÅent Gyxrgy hóban mint à Lennec vgyan gubás à viraga. 430).. 314/25). haraszt. A lépf ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. J: ’Dryopteris filix-mas. ▌ 2. — bakszarvú ~ 1807: bakszarvú Lepkeszeg (Magy. orvosi szemvidító(f )’. madár~ lépf 1. trig#nium ’háromszög’) hatására alkothatták.) nyilvánvalóan a tudós könyvekb l ismert lat. A lépharaszt elnevezés Wagner alkotása. 1998: görög lepkeszeg (Priszter 526). Diószegi–Fazekas alkotása. ném. valamint a növények gyakorta fordulnak el lenvetésekben. 391) ’ua.lenvirágúf 264 lepkeszeg növények levelei hasonlóak a len leveléhez. Vö. Genaust Asplénium a. 1577 k. pikkelypáfrány’. asplenios. a görög jelz a lat. lépharaszt — kacskaringós ~ 1903: Kacskaringós lépharaszt (Hoffmann–Wagner 211). Idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy a növény „Lépnek dagadtságát oſzlatja” (Csapó 249). 430).) szintén lépbetegségek gyógyítására használták: „A’ leveleit meg-törvén ha borral megvegyítik. auag szem gyogito (SzikszF. szakny.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. mivel a növény levelei méteresre is megn nek. trig#nus ’háromszög ’ magyarázata. A név a virágok hasonlósága alapján jött létre. vadlen (→ len). J: ’ua. 1775: Lép-fü (Csapó 157). még foenum-graecum.’. csillapít’. — kis ~ 1745: Kis Lép-fü (Torkos 8). pikkelypáfrány’. J: ’Asplenium ceterach. J: ’Euphrasia officinalis.-i Asplenium (< gör. J: ’Asplenium ceterach. F vészk.) korrelatív párja. erdei pajzsika’.

| kisebb igaz ~ 1578: „maſic kiſſeb … igaz Lauendula” (Melius 128). levindola. gyík~f . 231). libapimpó’. | szagos ~ 1841: szagos levendulának gr. A névadás alapja. Növénynevek 66. ném. orvosi levendula’.).)..’. Idegen nyelvi megfelel re vö. 126). .). kígyó~f . J: ’Asphodelus ramosus. léstyihán l. — széleslevel ~ 1998: széleslevel levendula (Priszter 411). 1783: Levendula (NclB. szilva~f lestyán — ~f 1708: L¥guſt¥cum:. 85: 213). a növényt szintén a dagadt lép csillapítására használták. széles~f . liuşteán. szakny. J: ’ua.’. lav#re ’mosni’). csillapít’. a kisebbít ’kisebbé tesz. — N. len~f . Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a lestyán nevet javasolja a R. F vészk. lioşteán. négy~f . leuştén. A létraf népi név. J: ’ua. bibi~. asplenios. J: ’ua. J: ’Asplenium scolopendrium.. J: ’ua. a -bb középfokjel. ágas aszfodélusz’.. leoşteán. l(styánf (ÚMTsz. J: ’ua.’. lestyán a.’. cser~f . 1708: Asplenum: Lép küssebitö fü (PP. bab~f . TESz. 1798: Levendula (Veszelszki 270).).. A nagyszámú alakváltozat többszörös átvételre mutat: pl. TESz.’. léstyihán (MTsz. spica p.. || lestyán 1760 u. A levendula latin eredet . babka~ (→ babér).). EWUNg. 202). 6: 283). Léſtyán-fÍ (PP. | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel levendula (Priszter 411). J: ’Levisticum officinale. 357). leostyán. 459). vö. levedulla (MTsz. lavanda ’levendula’ kicsinyít képz s alakja < lat. TESz. borostyán~f . 1775: Lestyán-fü (Csapó 158). J: ’Lavandula angustifolia. nevendula (ÚMTsz. lóstya (NyIrK. J: ’Potentilla anserina.p. 1775: Levendula (Csapó 158). vö.).lépkisebbít f 265 levendula lépkisebbít f 1. ▌ 2. kis a.’.: lestyán (Nyr.) lépkisebbít f neve hasonlóság alapján keletkezett. 1783: LéÐtyán (NclB.. lestyán létraf N. lestyán’. lostyán alakváltozatok a szomszédos magánhangzók egyikének kiesésével jöttek létre. — angol ~ 1998: angol levendula (Priszter 411).).. madár~ (→ madárgyökér) level l.. léscsánt gr. búza~f .’. 385). lăuşteán. lostyán.) a lat. lat.i lavandula (< ol. 459). léscsihán l. ásplēnos ’lép nélkül. a névadás alapja valószín leg az. J: ’ua. — N. Kettenkraut ’láncf ’. Levostyán. hiátustölt v beiktatásával keletkezett a levostyán. J: ’ua. Marzell Potentilla anserina a. létraf (MagyGyógyn. — N. 1948: Orvosi lestyán (MagyGyógyn. | n stény ~ 1595: Nxſten Lauendula (Beythe 3).: RMGl. 1604: Asplenum: Lép kissebitó fü (MA. kanál~f (→ kanálf ). 1807: lépkissebbít f (Magy. Genaust Asplénium a. Ez talán a m. 1998: levendula (Priszter 411). három~f . Vö. 1584: Lauendula (Clusius–Beythe 19). lestyán a. J: ’ua. levél l.’. A csalán székely csián. EWUng.-i Asplenium (< gör. édes~f . pénz~f . lostyán < leoşteán. 1783: Lép kiÐÐebbitö-fü (NclB. lioşcán. kis a. 1533: Lauendula: Lauendel: Leuendula (Murm. J: ’ua. | valódi ~ 1998: valódi levendula (Priszter 411). hogy a növény indáit a gyerekek összef zik. N. léscsihán. 2. 1998: lestyán (Priszter 414). szilfa~f .: RMGl. a lestyán valószín leg román eredet .. füge~f . lestyán < leuşteán. 1798: nfſtény levendula (Veszelszki 270). (Barra 309).). 1590: Lauendula: Leuendula (SzikszF. A lestyán a lestyánf összetételben jelent meg el ször. leuşteán. még lépf . A lestyán. leauşteán. lescsián. F vészk. EWUng. || lépkisebbít 1813: Lépkissebbít (Magy. levendula 1. k risfa~f .’. magyarázatára l. így a lestyán voltaképpen visszakölcsönzés. 348). Leveſtikom. levestikon helyett.’. csillag~f . k. szakny. 378). Mollay. Lóstyán (ÚMTsz. L. hogy a növény a dagadt lépet kisebbíti. lavendula. J: ’ua. lestyán léscsihán és a léstyihán. splen ’lép’) mintájára jött létre. sisakvirág-~ boglárka (→ boglárka). lat. löböstök. A lépkisebbít f ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. lesten változatának az átvétele. levestikon R. rom. öt~f .. az -ít képz . ezer~f . széleslevel levendula’. lyukas~f . barack~f . lépet enyhít. csihány változatainak analógiájára jött létre a lescsián. szarvasnyelvpáfrány’. léscsán. J: ’Lavandula sp. | orvosi ~ 1998: orvosi levendula (Priszter 411). Az ágas aszfodélusz (2. lavandula. — orvosi ~ 1841: orvosi lestyán (Barra 163). csillapít’ az ótörök eredet kis származéka. ▌ 2.

c): RMGl. közönséges medvetalp’. F vészk. k. Ember és növényvilág 240). hogy a növényt mosdóvíz és fehérnem illatosítására használták. levescsík (MTsz. Nyr. 191). közönséges tyúkhúr’. 272). J: ’ua. A N. 459). paraj~top libacsillaghúr 1807: liba Tsillaghúr (Magy. lat. az utótagra l. Ember és növényvilág 240). — N.) mérgez növény. F vészk. — ~f 1540 k. hogy a libák. magyarázatára l. A levestikon latin eredet .: RMGl. v. 126: 171. J: ’Levisticum officinale. 378). libaláb 1. 1775: Levestikon (Csapó 158). Vas megyei adat szerint: „ahányat a gyerekek bel le letépnek. hogy a ’torzsikaboglárka’ (1. sz. libapimpó 1807: liba Pimpó (Magy. N. TESz. a liba el tag a lat. ang. common lavender. Hasonló szemléleten alapulnak a növény medve el tagú nevei is. 1610 k. levescsík l. Leuesticum. libaszáj N.). Idegen nyelvi megfelel re vö. torzsikaboglárka’. Marcaliban pedig azt mondják. libadögleszt (Csapody–Priszter. mocsári gólyahír’. Genaust Lavándula a. lúdláb. EWUng. ▌ (Csapody–Priszter. A libaláb ’erdei angyalgyökér’ (1. J: ’ua. lestyán lián l. hengeres szára alapján jött létre. amely a Ligusticus ’liguriai’ melléknév f nevesült formája.) másik levendula-faj. N. 2. a névadás alapja a növény húsos.: leusticum: leusticum (Herb. 348). levostyán l. a liba el tag arra utal. echter Lavendel. 1998: libapimpó (Priszter 465). löböstök. XVI. #nser ’liba’) fordítása. libapimpó’. ludak szívesen fogyasztják a növényt: „a’ Ludak kedvellik ez füvet” (Csapó 165). libadögleszt (Nyr. libadögleszt MNövSz. nevendula hasonulással keletkezett. 1798: Leviſtikon (Veszelszki 273). J: ’Angelica sylvestris. medvelapu. az utótag nemzetségnév.: lesticum: leustek uel lesten (SoprSzj. N. ném. livisticum. levendula a. Melius 422. 459). libaszáj (NyIrK. GÀnserich. a liba ’lúd’ és a láb ’talp’ összetétele. 1783: LeveÐticon (NclB.. A libacsillaghúr Diószegi–Fazekas alkotása.’. 1583: leuesticon (Clusius–Beythe 5a: BotTört. lat.) a növény magas.. kerti oroszlánszáj’. F vészk. 34: 28). ha a házba kerül. . — ~úf N. ligusticum. A libapimpó összetett szó. levestikon TESz. c): RMGl. szárnyasok elpusztulhatnak t le. annyi liba döglik meg” (Beke 5).: Levisticvs: lewestikon fw (Herb. libalábuf (Péntek–Szabó. lavander. pimpó. J: ’Potentilla anserina. 126: 171–2. 459). MNövSz. levisticum. d): RMGl. levestikon 1405 k. 256). Szabó. a levelek lúdlábhoz hasonlítanak. csillaghúr. 1595: Leueſtikon (Beythe 77). 30: 100). Ligusticum: Leuesticum (SzikszF. ném. 459). libadögleszt 1. Ember és növényvilág 203). Vö.. Breitblätterichter Lavendel (Veszelszki 270). A libaláb összetett szó.’. Vö. lubisticum ’lestyán’. 305). 130).-i Anserina (< lat. Csöglén a libák halálát okozza a néphit szerint (Nyr. 1435 k. J: ’Caltha palustris. libalábhoz hasonló lapuszer levele.) és a ’mocsári gólyahír’ (2. a széleslevel jelz magyarázata a levél formája. arra utal.: RMGl. N. vö. N