A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK KIADVÁNYAI 85. szám Szerkeszti: JAKAB LÁSZLÓ 85.

szám

VÖRÖS ÉVA

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK TÖRTÉNETI-ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA

Debrecen, 2008

Ez a kötet készült az OTKA (nyilvántartási szám: T 047384) támogatásával a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén.

Lektorálta: Jakab László

© Vörös Éva, 2007.

ISBN 978-963-473-084-2 ISSN 1588-6433

Felel s kiadó: Dr. Hoffmann István Készült a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának sokszorosító üzemében

BEVEZETÉS

A füvekkel, gyógynövényekkel való gyógyítás egyid s az emberiség történetével. Az emberiség igen sokáig nem is ismert más orvosságot, mint növényi eredet gyógyszereket. Ma, a korszer gyógymódok mellett, mikor a gyógynövények hatóanyagainak jó részét vegyiparunk állítja el , a növények szerepe a gyógyászatban természetesen lecsökkent, jelent ségüket azonban mégsem szabad lebecsülnünk. E munka a Magyarországon hivatalos, közhasználatban lév , valamint a régi, népies gyógynövények elnevezéseit dolgozza fel. A magyar etimológiai szótárakban megtalálhatjuk néhány növénynevünk etimológiáját, azonban ez a feldolgozott névmennyiség elenyész a herbáriumokban, füveskönyvekben, korai szakácskönyvekben stb.-ben el forduló nevek mennyiségéhez képest. Mindmáig híjával vagyunk egy összefoglaló, szintézis jelleg munkának, egy az egész magyar növénynévállományt átfogó történeti-etimológiai szótárnak. A hatalmas anyag feldolgozása meghaladja egy ember erejét, ezért kisebb egységenként igyekszem a munkát elvégezni. A magyar növénynevek szótárának a gondolata a 80-as évek végén, a 90-es évek elején vet dött fel. A gy jtést egyetemi hallgatóként kezdtem Jakab László irányításával, ennek els állomásaként jelent meg az Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1996). 1997-ben Priszter Szaniszlóval közösen feldolgoztuk és megjelentettük Márton József Természethistóriai Képeskönyvének növényneveit (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai. 69. szám. Debrecen). Ezt követ en egy Adattár elkészítését terveztük Priszter Szaniszlóval, a legjelent sebb 18. és 19. századi m vek növényneveit kívántuk feldolgozni 1775-t l (Csapó József, Új füves és virágos magyar kert... Posonban) 1813-ig (Diószegi Sámuel, Orvosi f vész könyv mint a’ magyar f vész könyv’ praktika része. Debreczenbenn). Az Adattár anyagán évekig dolgoztunk, a növényneveket Priszter Szaniszló azonosította, nagy része el is készült, de megjelenésére nem került sor. Most egy újabb, jól körülhatárolható rész (a gyógynövények) feldolgozásának a végéhez értem. Arra törekedtem, hogy a feldolgozott gyógynövénynevek eredetét, létrejöttének okát lehet ség szerint megmagyarázzam, hogy bemutassam szótörténetüket, és hogy dokumentáljam a magyar növénytani nómenklatúra (nevezéktan) alakulását, fejl dését. Szótárainkban sokszor tévesen azonosított növénynevekkel találkozhatunk, az adatok ellen rzését, pontosítását, valamint az újonnan feldolgozott

4

növények régi és nyelvjárási elnevezéseit botanikus szakember, Priszter Szaniszló azonosította. A kézirat könyvvé formálásában sokat köszönhetek Jakab Lászlónak, aki tanácsaival, részletekbe men kritikai megjegyzéseivel mind a gy jtött anyag feldolgozása során, mind pedig a szótár szerkesztési elveinek és módszereinek kialakításában segítette munkámat. Külön köszönettel tartozom Priszter Szaniszlónak, aki a 90-es évek óta óriási türelemmel támogatta munkámat, azonosította és ellen rizte a történeti anyagban el forduló növényeket. Köszönet illeti Papp Gábort, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának könyvtárosát, aki lehet vé tette számomra a nehezen hozzáférhet történeti anyag átnézését.

5

AZ ANYAG KÖRÜLHATÁROLÁSA, A FORRÁSOK ÉS AZ ANYAGGY JTÉS

1. A gyógynövény fogalma. — Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, legyen az fa, cserje, f , gomba vagy moszat, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy más részét a benne lev hatóanyagáért a gyógyászatban alkalmazzák. A gyógynövényeket ritkán használják friss, természetes állapotban, hanem rendszerint megszárítva. A gyógynövények hatóanyagtartalmú megszárított részét drognak nevezzük. A növényi eredet drog tehát nem más, mint a növénynek hatóanyagtartalmú része megszárítva. A drogot hazai, vadon term vagy itthon termesztett, vagy pedig külföldön term gyógynövényekb l nyerik (MagyGyógyn. 13). A népies gyógyászat igen sok növényt tart számon, melyeket ma is többkevesebb sikerrel használ, de amelyek ma már a közhasználatban nem játszanak szerepet. Ezért a régi népies gyógyszerül használt növények százait mell zik ma, részint kétes és bizonytalan hatóanyagaik miatt, részint mert a korszer gyógyászat mellett teljesen feleslegesekké váltak. A gyógynövényi alkalmazásmódok, javallatok között érthet en nagyon sok teljesen megalapozatlan, ellen rizetlen, babonás jelleg és sok a veszedelmes is; a korai receptek, javallatok, középkori gyógymódok, teljességgel alkalmatlanok arra, hogy segítségükkel ma bárki bármilyen bajt meggyógyíthasson. A növényi hatóanyagokról a korai szerz knek, pl. Meliusnak nincs még tudomása, a növények „természetér l” alkotott elképzelése a köré a minden tudományos alapot nélkülöz ókori humorális elmélet köré épül, mely szerint a négy alapelemnek (t z, föld, víz, leveg ) és a négy alaptulajdonságnak (száraz, hideg, nedves, meleg) megvannak a megfelel i a négy testnedv (vér, fekete epe, nyálka, sárga epe) között. A betegséget az egyensúly megbomlása okozza, és ezt az egyensúlyt kell száraztó, hidegít , melegít vagy nedvesít hatású gyógynövényekkel helyreállítani (Szabó, Melius 44–45). Feldolgoztam az ún. „hivatalosan elismert” gyógynövényeket, valamint számos ún. „nem hivatalosan elismert” gyógynövényt, amelyeket els sorban a népi gyógyászat használ. A „hivatalosan elismert” gyógynövények kiválasztásához: a Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopaea Hungarica) VII. kiadását (Bp., 1986.), az 1961 óta érvényes hazai drogszabványokat, az engedélyezett gyógynövénydrogok jegyzékét (6/1990. KeM. rendelet) használtam. A „hivatalosan elismert” min sítés kritériuma a gyógyszerkönyvekben való szereplés — ez országról országra és id r l id re változó. A hivatalos gyógyszerkönyvek

6

gyógynövényei mellett a régi herbáriumok, füveskönyvek jelent sebb gyógynövényeit is feldolgoztam: pl. Melius Herbáriumának, a XVI. századi magyar orvosi könyvnek, valamint a XVII–XIX. századi orvosbotanikusok (pl. Csapó, Benk ) m veinek nem hivatalos gyógynövényeit. A gyógynövényekkel foglalkozó szakirodalom b séges, a gyógynövények listáját (jellemzésüket és felhasználásukat) els sorban a következ m vek alapján állítottam össze: Jávorka Sándor, Magyar Flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980.; Ingrid és Peter Schönfelder, Gyógynövényhatározó. Holló és Társa Könyvkiadó. é. n.; Zdenka Podhajská, Európa vadvirágai. Madách Könyv és Lapkiadó, Pozsony–Bratislava, 1991.; D. Aichele–M. Golte-Bechtle, Mi virít itt? Virágkalauz. Ciceró Könyvstúdió Kft. Bp., 1991.; Lesley Bremness, F szer- és gyógynövények. Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 1995.; Grau–Jung– Münker, Bogyósok, vadon term zöldségnövények, gyógynövények. Természetkalauz. Magyar Könyvklub, Bp., 1996.; Bolliger–Erben–Grau–Heubl, Cserjék. Magyar Könyvklub, Bp., 1998.; Gyógynövényesek kézikönyve. Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Bp., 2004.; Nico Vermeulen, Gyógynövények enciklopédiája. Több száz különböz faj pompás fotói és részletes leírása. Ventus Libro Kiadó, Bp., 2005. Egzotikus gyógynövényeket kis számban dolgoztam fel, mivel nagy részük (pl. gránátalma, füge, citrom) megtalálható az 1996-ban megjelent Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára c. munkámban. 2. A növénynevek azonosítása. — A munkát els sorban nemzetségnevek és fajnevek vizsgálatára korlátoztam. A történeti növénynévanyag azonosítását Priszter Szaniszló végezte, ill. ellen rizte. Ha az azonosítás bizonytalan, akkor ezt a szótárban jeleztem, illetve feltüntettem azt, hogy ki azonosította a növényt. A növénynevek vizsgálatához a botanikusok teremtették meg az alapot azzal, hogy meghatározták a növényeket, a növénynevek szövevényes rengetegében az azonosításaik nélkül lehetetlen lenne eligazodni. A nyelvtörténeti anyaggal különösen sok gond volt: ahogy haladunk a mától a múlt felé, úgy szaporodnak azonosítási gondjaink (ez természetesen valamennyi növény- és állatnévre vonatkozik). Err l a problémáról más szótárírók is írtak: „Bizonyos tekintetben külön probléma a növény- és állatnevek jelentéseinek a kérdése. ... Nem tudtam pl. mindig eldönteni, hogy a régi középkori latin nevek milyen mai növényekre (és állatokra) vonatkoznak” (Kniezsa, SzlJsz. 8). Az RMGl. szerz i így vélekedtek a kérdésr l: „A szó jelentésének a pontos rögzítése különösen nehéz a növénynevek és a kevésbé ismert állatnevek területén, mivel itt az elnevezés a valóságban is sokféle. E neveket gyakran összecserélik” (RMGl. 14). Egyes forrásanyagok növényneveinek azonosítása megjelent nyomtatásban,

7

ezeket az azonosításokat — Priszter Szaniszlóval — általában fenntartás nélkül elfogadtuk. Melius növényneveinek tisztázásával többen (Fialowski L., Gombocz E., Szabó A.) foglalkoztak; Szabó Attila munkájának Összehasonlító növényjegyzékében találunk részleges hivatkozásokat és azonosításokat a XVI. sz.-i OrvK. növényneveire (és más korai m vekre, szójegyzékekre stb.) vonatkozóan. Gombocz Endre azonosította Clusius, Carolus–Beythe István, Stirpium nomenclator Pannonicus (1583) cím m vének növényneveit (Gombocz, BotTört. 126–133). Szintén Gombocz azonosított még részeket különböz korai m vekb l pl. Lippai Posoni kertjéb l (Gombocz, BotTört. 141–142) stb., ezeket az azonosításokat szintén elfogadtuk. 3. A szótár tartalma. — A szótár gyógynövények magyar elnevezéseit tartalmazza. Növénynevekkel számtalan forrásban (tudományos, szépirodalmi, ismeretterjeszt munkákban, újságcikkekben, tankönyvekben stb.) találkozhatunk. Négy típusba tartozó forrásm veket dolgoztam fel: 1. növénytani és orvosi munkákat; 2. gasztronómiai munkákat; 3. útleírásokat; 4. nyelvészeti anyagokat. A négy típus közül legnagyobb mennyiségben növénytani forrásokkal foglalkoztam. Ez a négy forrástípus lehet vé teszi a növénynevek igen széles kör — nyelvészeti és m vel déstörténeti — vizsgálatát. Ezeket a teljesség igényével egy ember aligha tudná belátható id n belül feldolgozni. Szükségszer en válogatnom kellett tehát a sok forrás között. Azokat a m veket dolgoztam fel, amelyek a növénynevek szótörténetének és szóföldrajzának megállapításához elengedhetetlenül szükségesek. De a feldolgozott források növénynevei közül is sok kimaradt: pl. kimaradtak a teljesen azonosíthatatlan növénynevek; a téves nevek zöme; a kerti, termesztett növények, ill. ezeket részletesen nem elemzem (pl. borsó, alma, cukorrépa, körte, szilva stb.). Els sorban növénytani és orvosi forrásokat dolgoztam fel. Az orvosi könyvek, pontosabban herbáriumok, füves könyvek a saját korukban valóban orvosi célokat szolgáltak, de ma már legkevésbé sem sorolnánk ket a szoros értelemben vett orvosi könyvek közé. Szabó Attila Mélius Herbáriumához írt bevezet tanulmányában így fogalmaz: „választ kell keresnünk arra a gyakran vitatott kérdésre, hogy melyik tudományterülethez tartoznak a füveskönyvek: a botanikához-e vagy az orvostudományhoz? A kérdés ebben a formájában nyilvánvalóan hibás: a füveskönyvek a növényismeret leghatásosabb el mozdítói, a növénymorfológia és a növényrendszertan megjelenésének el készít i és el feltételei voltak, tudományos-társadalmi alapokat teremtettek a botanika kialakulásához. Arról azonban, amit ma általános botanika néven foglalunk össze ezekben a könyvekben ... alig esett szó” (Szabó, Melius 20). A herbáriumok a népnek készült egyszer , orvosi tanácsadók voltak, céljuk a gyógyászatban használatos növények összeállítása és leírása volt. A szorosabb értelemben vett növénytani munkák között, amelyeket forrásnak tekintettem, szerepelnek

8

növényhatározók, növényszótárak, természettudományi szójegyzékek, kertészeti könyvek, dísznövény enciklopédiák, természethistóriák és természethistóriai képeskönyvek, amelyek gyerekeknek készültek, valamint kertészeti és természettudományos folyóiratok. Feldolgoztam a jelent sebb növénytani szakirodalmat a kezdetekt l egészen napjaink fontos és összefoglaló növénytani munkáiig. Érdemes megnéznünk a herbáriumok modern változatait, a gyógynövényekr l írt mai tudományos és népszer sít m veket (pl. Augustin Béla–Jávorka Sándor–Giovanni Rudolf–Rom Pál, Magyar gyógynövények. Bp., 1948.; Rápóti Jen –Romváry Vilmos, Gyógyító növények. Bp., 1980. stb.), ugyanis olyan részleteket tudhatunk meg a növények gyógynövényként való felhasználásáról, amelyek forrásainkban esetleg nem szerepeltek, viszont az elnevezések motiválásában szerepük lehet. A növénynevek egyik legfontosabb motivációja az lehet, hogy minek a gyógyításásra használják: pl. májf , lépf , tüd f stb. Nem elég tisztában lennünk egy növény neveivel, ismernünk kell magát a növényt, mivel az elnevezéseket általában a növény külseje, term helye is motiválta. A növénytani kézikönyvek legkülönböz bb adatai segíthetnek egy növénynév magyarázatában, sok érdekességet közölhetnek a növények felépítésér l, levelér l, virágjáról, termésér l, régi és mai felhasználásáról, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekr l. Pl. Soó Rezs munkái (Soó Rezs , A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1964–1985.; Soó Rezs , A magyar növényvilág kézikönyve. Bp., 1951. stb). Az idegen nyelvi analógiák és a növénynevek lehetséges motivációi szempontjából igen értékes Marzell német növénynévszótára (Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen... Bearb. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. I–V. Fünfter band. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Leipzig, 1943–1958). Marzell flóram ve leírást ad a növényekr l, részletezi a növények el fordulási helyét. A m botanikai értékén túl azért rendkívül tanulságos számunkra, mert magyarázza a növény latin és görög neveinek eredetét, ezenkívül felsorolja a növény összes német elnevezését, a népies neveket minden változatukkal, pontos helymegjelöléssel, s t magyarázza a motivációt és közli a növénnyel kapcsolatos hiedelmet. A gasztronómiai források között egyrészt régi magyar szakácskönyveket, másrészt néhány újabb szakácskönyvet vizsgáltam. Egyre nagyobb az érdekl dés a különféle nemzetek ételei iránt, és az ételekkel együtt, ezek alapanyagaként természetesen különféle f szernövények is a szakácskönyvekbe kerültek, pl. kapri, oregánó. A szakácskönyvekben sok olyan f szernövényt találunk, amelyeket gyógynövényként is használnak: pl. bazsalikom, metél hagyma, majoránna stb. Az útleírások mint források feldolgozott száma nagyon kevés. Gondos válogatás után bizonyos útleírásokat, naplókat, leveleket néztem át, csak olyan

9

felfedez k munkáit vizsgáltam forrásként, akiknek m veiben felbukkanhatnak gyógynövények. Ilyenek pl. Kitaibel útinaplói, amelyek több száz magyar (valamint német, szlovák, ruszin stb.) népi növénynevet is tartalmaznak. Kitaibel útinaplói Gombocz posztumusz munkájában jelentek meg: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. I–II. Bp., 1945–46. A nyelvészeti források között els sorban nyelvtörténeti anyagot dolgoztam fel: lexikonokat, szótárakat (értelmez , történeti, etimológiai, kétnyelv szótárakat, tájszótárakat), nyelvtudományi folyóiratokat stb. A teljesség igénye nélkül dolgoztam fel összefoglaló növénytani munkákat, amelyek népi növényneveket is tartalmaznak: pl. Péntek–Szabó erdélyi gy jtéseit, két etnobotanikai útmutatójukat: Szabó Attila–Péntek János, Ezerjóf . Etnobotanikai útmutató. Bukarest, 1976.; Péntek János–Szabó Attila, Ember és növényvilág. Bukarest, 1985; Hoffmann, Karl–Wagner János, Magyarország virágos növényei (Atheneum. Bp., 1903.) cím m vét, ebben a Mágocsy-Dietz Sándor gy jtötte nevekr l van szó, amint ez az el szóból kiderül; Jávorka Sándor, Magyar Flóráját (Flora Hungarica) (Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Bp., 1924–1925.), ebben Gombocz Endre és Mágocsy-Dietz Sándor gy jtésér l van szó, amint ez a munka el szavából kit nik stb. Az adatok összegy jtését és a növénynevek vizsgálatát számos körülmény nehezíti. Nagy zavart okoz, hogy egy növénynek több, gyakran 10–20 neve is lehet, és ugyanakkor egy név több, akár 5–6 növényhez is kapcsolódhat. Érvényes ez mind a magyar, mind a forrásokban a magyar mellett található latin, görög, német nevekre, és általában minden nyelv növényneveire. Nem tekinthetjük ezt a feldolgozást véglegesnek, lezártnak, az eddig nem vizsgált források tanulmányozásával újabb adatok kerülhetnek el . A növénynevekkel foglalkozó vagy a növénynevek vizsgálatához felhasználható irodalom igen b séges, a kérdés irodalma szinte kimeríthetetlen. Azért sem tekinthetjük a témát befejezettnek, mert a f szernövények, dísznövények, gombák stb. a témakör b vítésére késztetnek.

10

A MAGYAR NÖVÉNYNÉVADÁS VÁZLATOS TÖRTÉNETE

A tudományos növényismeret történetileg a népi növényismeretb l sarjadt ki. A következ áttekintés id beli sorrendben a magyar növénynévszókincs múltját kísérli meg vázlatosan bemutatni. A magyarság els évszázadaiból származó növénynevekr l igen hézagosak az ismereteink. A könyvnyomtatás el tti id kben az oklevelek, kódexek, szójegyzékek és kéziratos szótártöredékek azok a források, amelyekb l az akkori növénytani ismeretekr l tudomást szerezhetünk. Összefügg botanikai vagy rokon tárgyú (orvosi, gyógyszerészeti) szöveget ezekben sajnos nem találunk. A magyar növénynevek nyomtatásban való rögzítése és terjesztése a 16. században kezd dött. Ekkor a növénynevek már nem elszigetelten (mint pl. a szójegyzékekben), hanem szövegkörnyezetben fordulnak el . A 16. század végén készült az erdélyi Lencsés György Ars medica (1577 k.) cím munkája, 1578ban pedig Kolozsvárott Melius Juhász Péter Herbariuma. 1. A XVI. sz.-i magyar füveskönyvek; receptek, javallatok a XVI. sz.-i füveskönyvekben. — A növények gyógyító ereje sid k óta ismert az egész világon, és alkalmazásuk egymástól függetlenül alakult ki a különböz kultúrákban. A népi ismereteknek, a népi tudásnak és a népi hitvilág egészének a mindennapi lét gyakorlati kérdéseire kellett választ adnia. S mivel az ember mindennapi létét éppen a testi bajok, a betegségek keserítik meg leginkább, nem véletlen, hogy a XVI. században a gyógyítás számít a népi tudás és a tudomány els területének. A növények alkalmazására vonatkozó ismereteket az ún. füves- vagy füvészkönyvekben gy jtötték össze. Az els ilyen jelleg , magyar nyelv munka Melius Juhász Péter Herbáriuma, 1578-ban jelent meg, a másik kéziratos m , amely közel ugyanabból az id b l származik (1577 k.): a XVI. századi magyar orvosi könyv. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár, 1943. [Els kéz: 1577 k., második kéz: 18. sz. e.]. Ennek öszszeállítója Lencsés György, gyulafehérvári f udvarmester volt. A két m jelent sége, hogy összefügg magyar nyelven növényleírásokat, gyógyjavallatokat tartalmaznak. Melius Herbáriumában részletesen jellemzi a növényeket, majd különféle gyógyító eljárásokat ismertet. A XVI. századi magyar orvosi könyv tartalmában eltér a Herbáriumtól, az OrvK. részletes növényismertetéseket nem tartalmaz (így a növénynevek botanikai azonosítása sokkal nehezebb), az orvoslás tudományának szakszer , tudományos összefoglalása volt, szerz je gyakran hivatkozik híres külföldi orvosokra, de a népi gyógyítás módszereit is említi, sok testrész-, betegség-, tünet- és gyógyszer-, illetve gyógymódnevet ad.

fonnÿaÅ megh vÿÅben. mert néhányat közülük a mai kor embere is többé-kevésbé ugyanarra a célra használ. SÅepÅqlqt.-i OrvK. a fényl gamandor ’Teucrium lucidum’. 293/11): „Fekete gÿopart. és à kęléſre. századi népi táplálkozásban is megjelent a gyógynövények egy része: pl. el álmelkodóknac igen iò meg innya” (Melius 187).). Az ismertebbek közül több ezer év óta használt gyógyszerek. sárgaság. A két legjelent sebb XVI. az olajfa. a kálmos. emésztési zavarok. „Ha borban meg áztatod az Hunyort. A XVI. amelyek az egykori könyvekben még nem szerepelnek. részben csak kés bb kerültek Európába. aſÅſÅu korságot gyogyit” (Melius 45a. a kapricserje ’Capparis spinosa subsp. a ricinus. rüh. „Ha az yrdxg harapta f×uet zxld korában meg txrxd. borban iſÅod gyakorta. illetve (szárított) növényi részek. XVI. a krétai szurokf ’Origanum dictamnus’. Azok a növények. a nyúlsaláta ’Ranunculus ficaria subsp. orbánc. à gyomorból nyalat ki ºz. pokol varra kxtxd. Kórſágoſnac. es egÿ napon kecchqris aÅÅal parolÿad” (OrvK. A középkori köztisztasági állapotok következményeként a b rbetegségek (kelések. a füge. sz. számos drog pedig vándorpatikáriusok útján jutott el a Kárpát-medencébe: pl. a sáfrány stb. a bábakalács ’Carlina acaulis’. hasfájás. Mindazonáltal a legtöbb növény felhasználási javallata és alkalmazási módja az évszázadok folyamán gyakran lényegesen változott. Gutta ºtxknec. csömörlés. a másik részét drogként a korabeli patikaszerek között tartották számon. pestis gyógyítására . sz. a csókalábú útif ’Plantago coronopus’. ficaria’. 293/17). A fert z betegségek közül gyakori a „hideglelés”.11 Külön figyelmet érdemelnek a XVI. és az Fekete hunyor poraban egy arany nyomonit iſÅol. „torokgyík”. a magas szarkaláb ’Delphinium staphisagria’. századi füveskönyvben (Melius 1578. mint az aloé ’Alo(’. „hagymáz”. T×dxt Mellyet.-i embereknek gyakran már helyes fogalmuk volt a gyógynövények hatásáról. Pl. A XVI.-i munkákban el forduló egzotikus gyógynövények: egy részük a Bibliából volt ismert az egykorú olvasó el tt (pl. SÅeękfwet. szemölcs) kezelésére vonatkozó receptek is gyakoriak. égés. bélbetegségek. a réti bakszakáll ’Tragopogon pratensis’ tápláléknövényként való felhasználásáról tudósítanak korai herbáriumaink. a guajakfa ’Guajacum officinale’ stb.). bolondozóknac. részben pedig akkor még nem különítették el ket más fajoktól. vęrt tiſÅtit. Pl. spinosa’. mellfájás.) a legtöbb javallat belgyógyászati jelleg : daganatok. El fordulhattak a patikákban olyan mediterrán növények. tüd vész. a szenna ’Senna’. gyógyítására szolgálnak. a gránátalma stb. f szerek: a maszlag. Has fayáſſoknac. hideg lelxknec. „Gÿermqkchenek haſa dagadaſarol” (OrvK. Az olasz egyetemeken tanult orvosok maguk is hoztak haza mediterránban gy jtött gyógynövényeket. hertelen meg gyogyittya” (Melius 155). de ma már ismert gyógynövények. sz. hurutos betegségek. a beléndek. lépfene. aszú kórságról ’tüd vész’: „Ha az leuelét porrá téſÅed. de vannak különféle javallatok himl . csuklás stb.

mérges állatot el ºz. A sok súlyos nyavalya mellett felbukkannak a férfi. születésszabályozással és általában a nemi felvilágosítással kapcsolatos receptek száma. elmérgesedett sebek kezelése. reszketegség t nik fel. Pl. Pl. A „Fwlben valo Fergekrql” így ír a XVI. Scorpióknac Kigyónac harapaſſat meg gyogyittya” (Melius 160a). és a XVI. A vize penig Póknak. Az orrnak. rüh és bélférgek irtása. Pl. Melius 55). Ezen haſÅna à vizénec” (Melius 161a). Ðem lelqkÅetqth nem veÅqn” (OrvK. darázs-. reÅelÿ aranÿat kqÅÿben keweſeth. lidérces betegség. 470): „Repa magoth tqrÿ porra. francu ’vérbaj’ kezelésére vonatkozó gyógymódok. fájó fogak. vagy à gyermec tarto burokot ki hozza. Pl. 51). gégének a betegségei is els sorban gennyes fert zések. fülnek. ritkábban el kerülnek hallásjavításra szolgáló javallatok is. századi füveskönyvekben makacsul kísért az a hiedelem. hogy a fejen lév nyílások betegségeit az alvás közben oda bejutott állatok. szédülés. görcsös állapotok. gyakran iſÅod. csonttörések. A XVI. kelések. Közülük sok a mai olvasó számára gyakran megmosolyogtató. awagÿ BaraÅk fa lewelenek aÅ leweth tqlch melegqn bele ſkÿ hoÅÅa aÅ fęrgeketh” (OrvK. Pl. megjelennek a nemi vágy szabályozását. n i és férfimagtalanság gyógyítására. tet . kígyók. csepeg vagy nem csepeg vizelet. az AſÅſÅonyállat mehét melegiti. tövisek eltávolítása. a görcsr l: „Æarwas Bogarath vÿÐelÿqn nala. Az idegbetegségek közül fejfájás. ad megh ÿnnÿa. torokgyíkról: „Feÿer wrmqth Saletrommal. A meg hólt gyermeket. toroknak. farzsába. méh-. bogarak okozzák (Szabó. eml betegségekre. „Az Iſten faya f×ſti Kigyót. MęÅÅel teorÿ eoÅwe. tökösség ’heresérv’. „Ha meg txrxd à maguát és olayba meg fxzed. Magas a n gyógyászati esetekkel. sebes szájak. a szeméremtest betegségei. A XVI. koſÅt az emberbe barombais el rontya” (Melius 156a). békák. században — a köztisztaság hiánya miatt — komoly gondot jelentettek a paraziták: bolha. „Ha à Varadiczot. méhben meghalt magzat eltávolítására. század közegészségügyi körképének elmaradhatatlan részletei: fekélyek. „Hÿmlqrql” (OrvK. vagy à nagy Varadiczot borba SÅereczen dio virággal meg fxzed. kqſd aÅ Torok gÿkra” (OrvK. születésszabályozásra. Melius 55). nehéz vizelés. à Tet×t. a n gyógyászati jelleg gyógymódok pedig sok esetben hátborzongatóan primitívek és életveszélyesek (Szabó. 471). vasak. sebbe tört nyilak. es takard aÅonnal be melegh Scarlath poÅtoban” (OrvK. a gutaütésr l: „AÅ Guta wteÐben mÿkor aÅ Embqr vgÿ fekwÅÿk mÿnth egÿ holt Ðem keÅe Ðem laba nem moÅogh. 92). 41). gyíkok.12 is. századi Orvosi könyv: „Feÿer wrqmnek kÿ fachÿart leweth. Találunk javallatot menstruációs zavarokra. aÅ Melÿ embqrth aÅ Gqrch fogh” (OrvK.és n i hiúságot legyez- . köszvény. vęrét ki tiſÅtittya. 129). serkentését. álmatlanság. csökkentését célzó javallatok. kígyóharapás. megmérgezett emberek védelme. pókcsípés kezelése.

A 17. 138–41). — A XVII. századbeli orvosbotanikusoknak. . a Species plantarum (1753). Nagyszombat. század közepéig kell várnunk. Szikszai Nomenclatúrája csaknem 500 növénynevet közöl. akik a betegek gyógyításához és a varázsláshoz használatos gyökereket és orvosi növényeket gy jtögették. században ezeket az orvosi feladatokat nagyrészt tudós asszonyok. hanem azért. és közölte vele a növények magyar neveit (Kádár–Priszter 17). Posoni Kert. Hasznos és fölötte szikseges könyv (Monyorókerék. akik ismerték és gy jtötték a növényeket. aki elkísérte t növénygy jt útjain. Ebben a csoportban leggyakoribbak a hajnevel . a többi pedig Matthiolustól vett fordítás (BotTört. javasasszonyok. kezdetleges szójegyzékekkel. borbélyok. ezek egy része vándorló (gyakran külföldi) kuruzsló volt. I–III. Ugyanennek a kornak a terméke Clusius és Beythe közös munkája. ekkor jelenik meg Linné korszakalkotó munkája. A neves németalföldi botanikus. hogy gyógyászati gyakorlatukban felhasználják. kisebb orvosbotanikai munka: Frankovith Gergely. A XVI. [kés bb] Bécs. arcszínesítés. hanem egyben az akkori hazai virágkultúra és a korabeli magyar növénynevek forrásm ve is. Batthyány Boldizsár vendégeként — tartózkodott Nyugat-Magyarországon. Lippay azonban a vadon term növényekre aránylag ritkán hivatkozik (BotTört. bábák látták el. Fiveskönyv (Németújvár. a Stirpium Nomenclator Pannonicus. sérvmetsz k. Itt találkozott össze Beythe István protestáns prédikátorral és természettudóssal. A megoldásra egészen a XVIII. Ez a munka nemcsak a magyar kertészeti irodalom alapvetése. A pozsonyi kert növényeit az érsek öccse három kötetes nagy munkában mutatta be: Lippay János. sz. hajfest szerek. kiemelked jelent ség Szikszai Fabricius Balázs latin–magyar jegyzéke. Növénynévadás a XVII. 1588) és Beythe András. A gyógyító munkában részt vettek még különféle kuruzslók is. a rendszertani kategóriák határozatlansága és a nómenklatúra bizonytalansága miatt — a legnagyobb nehézségekkel jár. Szemben a korábbi. Carolus Clusius — 1574 és 1586 között gr. elejét l.13 get egykori „kozmetika” receptjei és javallatai is. század leghíresebb magyar kertje Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje volt. 2. Frankovith egyike lehetett azoknak a XVI. vándorsebészek stb. 63). Beythe András munkájának egy része Melius Herbáriumának szó szerinti átvétele. század botanikai munkáiban eligazodni — a növényrendszer kiforratlansága. amely 1583-ban Németújváron jelent meg. pl. század végén jelent meg két. Frankovith és Beythe István egymással tudományos érintkezésben állhattak. 1595) cím m ve. szemöldökirtás és a sz rnevelés módja is. amely 1590-ben jelent meg Debrecenben. 1664–1667. A XVI. de els sorban nem magukért a növényekért. de szerepel az arcb r finomítása.

fogyatkozás. Csapó József (debreceni városi f orvos). Az orvosbotanikusok olyan személyek voltak. Természeti históriájának azonban csak az els része. Veszelszki Antal. század vége felé megjelen néhány növénytani (orvosbotanikai) kiadvány.14 A 17–18. és nem a flórakutatás. gyógyító ereje lebegett és nem a florisztika vagy a növényföldrajzi flórakutatás. francia) ad 1000 fajról (kb. A bevezetésben így ír: „A’ miném z rzavar vólt hajdan a’ Deák F vésztudományban. század vége felé — elég hosszú szünet után — a magyar növénynévszókincs gyarapodását is rögzít több fontos könyv. A 18. Pozsonban. nómenklatúrája már a maga korában is elavult volt. Az erdélyi református lelkész. 200–5). valamint a XVIII. bár rendszere. az állatok országa (Földi János. összeállítás jelenik meg. A népi növényismeret is egyre fejlettebbé válik. munkája hazánkban els ként mutatta be Linné rendszerét és nómenklatúráját a pozsonyi Magyar Könyvház 1783. Földi János tervezte els ként a magyar flóra megírását Linné rendszere alapján. az Új füves és virágos magyar kert (1775). vagy-is fa. magyar. de a botanika f célja még mindig a növény orvosi felhasználásának. Természeti história. Benk József eredményei a korában nem váltak ismertté. akiknek szeme el tt a növény orvosi felhasználása. Közülük a legjelent sebbek: Páriz-Pápai Ferenc (a Pax corporis szerz je). Justi Joannis Torkos (az els magyar gyógyszerészkönyv szerz je). század vége felé a fiatalon elhunyt. Benk József (erdélyi református lelkész). A Linné systémája szerint. és mezei gy jtemény. amelyek szerz i az „utolsó orvosbotanikusok” (BotTört. évi kötetében. századból szintén kiváló magyar füveskönyvek származnak. Bizonyítja ezt a XVIII. 1791-ben jelent meg Lumnitzer István pozsonyi flóram ve. ill. gyógyító erejének ismertetése. 1793-ban. század második felének rejtélyes alakja. tanárok. és ezekkel a magyar növénytani szaknyelv gazdagítása. német.és f szeres könyv” cím m ve. lelkészek és más foglalkozásúak is. I. érdeme a népnyelvi növénynevek felkutatása. 195). a’ Linné Rendbeszedése. tehetséges debreceni orvos és természettudós. A hazai flórakutatás szempontjából jelent s még Veszelszki Antalnak az 1798-ban megjelent „A’ növevény plánták’ országából való erdei. Bár Földi Természeti históriájának növénytani része nem készült el. A Linné-féle rendszerben négy nyelven (latin. 1801) készült el. Számos — f leg népi — növénynevet ölel fel Csapó József debreceni f orvos els sorban gyógyászati célt szolgáló füveskönyve. Bécsben megjelent a szerz t l egy kis füzetecske Rövid krítika és rajzolat A’ magyar f vésztudományról címmel. a Flora Posoniensis (1791). Az állatok országa. A XVIII. A Lumnitzer-féle pozsonyi flóra jelent s számú (közel 700) magyar népi növénynevet is tartalmaz. és tévedezés vagyon ma a’ Magyar F vésztudomány- . Voltak közöttük gyakorló orvosok. és Elnevezési el tt: szinte olyan z rzavar. 2500 magyar névvel) névjegyzéket (BotTört.

1823 és 1830 között megjelent kiadványainak „Magyarázat”-aiban közli 350 faj magyar és német népi neveit is (MNy..] Gyümölcsbarát. különösen a természettudományok és az orvostudomány magyar nyelven való m velésének célja a botanikát sem kerülte el.. [2.. század kezdetét l jelennek meg Bécsben Márton József szótárai. hogy közel két évszázad elmúltával az általuk alkotott sok száz magyar szakkifejezés és növénynév jelent s hányadával még ma is találkozunk. és azokat meg jobbítsa.” (Földi 3–5). exsiccatumot.. a pesti egyetem professzora els ként adott ki hazánkban szárított növénygy jteményt. már megjelenésekor sem volt korszer . és Gazdaság író Könyveinket.15 ban. 1816) hat nyelven teszi közzé a gazdag flórájú Erdély 2500-nál is több növényfajának neveit. részben ezek. század egész folyamán használták. 840 növénynevet vizsgálva a magyar növénynevek részletes kritikáját tartalmazza. 79: 116–121). melly Törvényeket és Régulákat adjon a’ Növevényeknek elnevezésekben.. A két szerz (Diószegi Sámuel prédikátor és Fazekas Mihály f hadnagy) egyike sem volt képzett botanikus. a szaktudományok. továbbá Tóthfalusi Miklós 3 kötetes kertészeti m vében (A magyar gazda mint kertész. Ugyanerre az id szakra esnek a kor legnagyobb magyar botanikusának. melly minden Tudománynak tökélletességre vitele. [1.] Konyhaker- . A reformkori nyelvújítás. Ekkor lát napvilágot Debrecenben a magyar nyelvújításnak a botanika terén legnagyobb hatású m ve. Kitaibel Pálnak (1757–1817) a magyar flórát feltáró utazásai. melynek függelékeként a magyar növényneveknek els szinonimaszótára olvasható. benne a szerz értékes népi gy jtésével. Baumgarten az els . A szász nemzetiség botanikus. ugyanakkor munkájuk a magyar terminológia és nómenklatúra alapvetése. Jelzi ezt az. Minden eddig nevezhet Lexiconainkat (Szótárjainkat) F vész. Vindobonae. Az 1840-es évekt l egymás után megjelen növénytani munkákban merész újításokat találunk. gyom. Földi János munkája az els olyan növénytani munka. könyvük mint növényhatározó. Számos új magyar növénynév található Barra István Növénytanában (1841). Kit n nyelvérzékkel alkotott új szavaikat a 19.. melly ki mutassa a’ rossz Neveknek hibáit. Nem sokkal ezután lát napvilágot (1833–36) Kassai József Származtató ’s gyökerész magyar-diák szó-könyve.. Mit kell tehát tselekedni? Krítikát kell írni. nem vert gyökeret nyelvünkben. Dudva és Burján lepte el.. amely kb. de még inkább Bertuch-fordításai (1805–13) az általa alkotott új magyar növényneveknek jelent s mennyiségét tartalmazzák. Orvosi.. Szádler József. A 19. Krítikát. Külön ki kell még emelni az Orvosi f vész könyvet (1813). Kitabeil útinaplói több száz népi növénynevet is tartalmaznak. gaz. aki latin nyelv munkájában (Enumeratio stirpium Magno Transsilvaniae Principatui. legtöbbjük azonban igen rövid élet volt.

Bp. Borbás Vincének munkásságát. Nyr. Ugyancsak a század kezdetén. Ugyancsak ekkor jelentek meg az els magyar növényhatározók: Hazslinszky Frigyes (1864. Mindezek jelent s számban tartalmaztak növényneveket is. A szerz k még mindig a hiányzó magyar növényneveket igyekeznek pótolni. id.). század második felében látott napvilágot A magyar növényvilág kézi- . század második felének elején nem sok újítással találkozunk. Simonkai Lajos (1882) és Cserey Adolf (1887) határozói. Wagner János. A reformkori nyelvújítás — nem mindig sikeres növényneveivel találkozhatunk Bugát Pál és Kováts Mihály (1845) könyveiben. az addig csak latin nyelv genusok és az új fajok számára próbálnak „hivatalos” magyar neveket alkotni (vö. Természettudományi szóhalmaza lát napvilágot. A botanikai nyelvújítás csúcsa alighanem Kováts Mihály Növénybölcsesség a’vagy. . 1847). amely sok más tudományág új szava mellett növényneveket is tartalmaz. M szótár V–VI. legfeljebb Gönczi tankönyvei (Vezérkönyv a növénytan tanítására és tanulására. Rapaics Raymund nevét említhetjük még. de írta a Pallas Nagy Lexikonának (1893–1897) összes botanikai címszavát.. A XX. megjelent a 3 kötetes Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékekt l a nyelvújításig (Szarvas Gábor–Simonyi Zsigmond 1890–1893) és a Magyar tájszótár is (Szinnyei József 1893–1901). [3.] Virágkedvel . A 20. 1924–1925.) említhet k. Pest..16 tész. háromnyelv fejt növénynév m szótára.. 1843-ban az er szakos szócsinálmányairól híres orvosprofesszor Bugát Pál. aki ugyan nem adott közre külön nómenklatúrai összeállítást. akárcsak kortársa. Magyar Flóra (Flora Hungarica). 1852. Fialowski Lajos is. közel egyszerre jelentek meg Graumann (1909) és Cserey (1911) növényszótárai. Jávorka Sándor flóram vében a régi és a népi növénynévanyagnak az addig legteljesebb gy jteménye rejt zik. valamint a tervezett (de csak töredékesen ismert) Brassai–Kováts-féle Új Magyar Füvészkönyv (1858). 1872). Jelent sen fellendült a magyar szótárirodalom: kiadták A magyar nyelv szótárát 6 kötetben (Czuczor Gergely–Fogarasi János 1862–74).) indította meg munkatársával Csapody Verával. A XX. Külön ki kell emelni a századforduló egyik legnagyobb magyar botanikusának. Sok cikkben foglalkozik a népi növénynevekkel. Mágocsy-Dietz Sándor. A szerz ezt írja az el szóban: „Ezen munkában van 5921 Magyar növénynév. – 18592. században a szervezett növénynévgy jtést a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytára számára Jávorka Sándor (Dr. Csapody István. Én magam csináltam 4860 új magyar növénynevet” (Kováts. Jávorka Sándor. A 19. 117: 563). Gombocz Endre. A század els felében Wagner János munkássága kiemelked : Hoffmann német növényatlaszának teljes átdolgozása során csaknem 6000 magyar növénynevet sorolt fel könyvében (1903). század kutatói közül Fialowski Lajos.

Csapody Vera több évtizeden át gy jtötte a hazai fajok népi neveit.). a kétkötetes kézikönyv magyar növényneveit bizottság bírálta felül és korszer sítette. fontosabb társneveikkel együtt (Priszter Szaniszló. . A magyar és tudományos növénynevek szótára.. amelyeket egy kisebb terjedelm szótárban jelentetett meg (Csapody Vera–Priszter Szaniszló. 1998. amely a hazai és külföldi edényes növények (tehát a harasztok. valamint a mohok magyar és latin neveit tartalmazza. 1966.17 könyve (Soó Rezs –Jávorka Sándor 1951).és a zárvaterm k). Magyar növénynevek szótára. Bp.. ezek a nevek kerültek azután a kés bbi növényhatározókba. a nyitva. Ennek alapján készült a magyar és a tudományos növénynevek szótára.). Növényneveink. Bp. A sok évtized óta bizonytalan növénynévi helyesírás alapelveit az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás rögzítette.

stb. Fünfter band.. Adatok a Baranya megyei Nagyváty. A fölsorolt típusok egyetemes jelleg ek. illetve nemzetségnevek: alma. Nagy Rózsa.1. 1993. vö. Helynevek nyelvi elemzése. Moldvai csángó növénynevek (CsopNyelvDolg. Figyelembe vettem a növénynevek elemzésére vonatkozó rendszereket. de a különböz m vek különböz szemléletet tükröznek.1. Bukarest. és alkalmaztam Hoffmann István „többszint ” helynévtipológiáját (vö. nagy nyárfa) . hogy a helynevek és a növénynevek elemzése sok tekintetben hasonlóságot mutat. 1943.1. megjelöli a növény fajtáját (fa. amely a névkeletkezés szituációjában a megjelölt denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai jegyet kifejez. 1985. — A feldolgozott növényneveket vizsgálva azokat a tényez ket veszem számba. vö. amelyek alapján a növénynevek létrejöttek. a növény tulajdonságát 2. funkcionális névrésznek tekinthet a növénynév hangsorának minden olyan egysége. ennek bemutatása a növénynévelemzés lexikális-morfológiai szintjén történhet. A népi elnevezések kit n vizsgálatát végezte el Péntek János (Péntek János–Szabó Attila. kifejezi a növény valamely sajátosságát 2. A névrészek névelemekb l (lexémák és toldalékmorfémák) állnak... A növénynevek funkcionális névrészekb l állnak. feny . Funkcionális-szemantikai elemzés. azt tekintem át. 36) Bp. Wörterbuch der Deutschen Pflanzennamen. A növénynevek névrészeinek funkciói az alábbi rendszerben elemezhet k: A névrész 1. mérete a név az egész növény méretére vonatkozik (apróbojtorján. 1. Hoffmann István.. tehát milyen szemlélet szülte ket. 1987. különféle részelemzések jelentek meg. termetes medvetalp. Kolozsvár. Ember és növényvilág. Register: Alphabetisches Verzeichnis. Leipzig. von Heinrich Marzell unter Mitwirkung von Wilhelm Wissmann. Debrecen. Bearb. 1943–1958. hogy a névadásnak mi volt az indítéka.) igazolva azt. 173–195)..18 A NÖVÉNYNEVEK SZERKEZETI ELEMZÉSE Növénynevek szerkezeti elemzésér l átfogó módszer nem készült.. szulák) 2. Heinrich Marzell hasonló rendszert alkalmaz a német növényekre vonatkozóan. bokor. f . I–V. Halászné Zelnik Katalin.

2. alakjára utal: pl. íze (édesgyökér.1. gumós boglárka). szagára utal (illatos ábelf .4. fehérhúsvét) 4.5. a mag. színe a név a növény egészének színére utal (fehér nyárfa.1. a term id (egyéves vadárvácska) 4. kékibolya) a név a növény magtermésének színére utal (fekete mák) a név a növény gyümölcsének színére utal (fehér gyümölcs eperfa. a gyümölcs méretére utal (kicsinynadályvirág) 2.6. hagymájának színére utal (sárgahagyma. nyári hérics.1. veressz l ) a név a növény gumójának. a növény által kiváltott hang a név a növényt l hallatott. ahol a növény rendszerint él (ház helyén termett torma. a levelére (szilvalevel f . a virágjára (bojtvirág. mezei sülyf ) 3. fekete nyárfa) a név a növény virágának. reszketeges nyárfa) 3. keser f ) 2. vöröshagyma) 2. virágzatának színére utal (kékvirágú-ökörfark.2.2. egyéb a név jelölheti a növénynek valamely speciális. rossz illatára. kifejezi a növény el fordulási helyét 3. németgyömbér) 4.1. a virág. büdös pipitér. a gyökerére (hézaggyökér. vagy ahonnan hazánkba érkezik (olasz kapor. harangvirág).3. ill. az országra utal. gyökerének. alakja a név az egész növény alakjára utal (harangláb) a név a növény valamely részének formájára. id höz kötött tu- . illata a név a növény jó. magjára (egymagvú galagonya) 2. csattogó szamóca) a név a növény leveleinek mozgására vonatkozik (rezg nyárfa. kifejezi a növény valamely speciális idejét 4. kiváltott hangra utal (cseng f . ahol a növény él.1.19 a név a levél. a helyre utal.1.1.3. a virágzási id (tavaszi szironták. búzalevel f ). nehézszagú pipitér) a név a növény jellegzetes szagára utal (hagymaszagúf ) 2.

tyúkhúr) egyéb 8. Boldogasszony palástja. A magyar növénynévállomány dönt en egy. virágzási ideje ( szibánat). árvalányhaj. kifejezi a növény gyógyászati hatását (köszvényf . csabaíre. fekélyf . felhasználása (tejaltató). egérfül. Boldogasszony tenyere.3. kisasszonypapucs. bolondítóf . a denotátum alakja (paponya). a termés alakja (halálfejecske). a növénynévvé válás jelentés-. zamatos turbolya’ 12. télen is zöld (télizöld) 5. a növény speciális életmódja. kutyatej. egyéb: ide sorolhatjuk a mesterséges névadás tulajdonnévi típusát. a növényt képzelt lényr l nevezték el (ördögszekér) 9. sebf . télizöld. pl.1.és kétrészes nevekb l áll. macskatalp. Szent Barbara füve) 9. . Egyrészes a tejaltató. kifejezi a növény hatását (tet rontóf .1. pl. kifejezi valamely másik növényhez való hasonlóságát (bizonyos növényeket hasonlóság alapján egy másik növényr l neveztek el: articsóka ’Anthriscus cerefolium. prüsszent f ) 7. megnevezi a növény felhasználóját 8. kerti angyélika) 5. egyéb 10. sülyf . torokf ) 11. a növény használója azért vált névadóvá. a virág alakja (oroszlánszáj). pl. kunok paréja) 8. I.. a növényt bizonyos szentekr l nevezték el (Boldogasszony palástja. vadrózsa. kifejezi a növény életmódját 5.2. egyéb 6. tálmosóf ) a növény állatok eledele (lúdfiak étke. a növény a nap után fordul (napraforgóvirág) 5. salamonpecsét stb. Boldogasszony tenyere. a növény használata jellegzetesen valamilyen embercsoporthoz vagy mesterséghez köt dik (vargák füve. amikor a növényt személyr l nevezik el (Kitaibel-mályva ). fehérhúsvét. lúdfiak étke.3. mert egyetlen funkció fejez dik ki benne. híd r. Gencius király füve) 9. bizonytalan (a névadás oka nem világos: nézsitf ). paponya. kerti ádáz. Az egyrészes neveknek két típusát különböztetem meg: a. a növény vadon terem vagy termesztett (vadarticsóka. mert a hagyomány szerint (mintegy felfedez ként) els ül vette hasznát (csabaíre. kifejezi a növénnyel kapcsolatos hiedelmet 9.1.2. a növény haszna (fest f . méhek füve. kakastaréj.1. 13. kifejezi a növény felhasználását 7.2. Ezek a nevek denotátumokról csupán egyetlen információt közölnek. krisztustenyere.20 lajdonságát.

de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. bokor. összefoglaló jelentés nemzetségnév (pl. orchidea. A kétrészes nevekhez sorolom a köszvényf . A kétrészes növénynevekben a név fajtájának megjelölésére bármilyen. ezért a bab utótagot kapta. bolondítóf ’f (1). feny . farkasöl sisakvirág’. kaktusz stb. Közülük néhányat a hivatalos magyar növénynévadás nemzetségnévként. disznó). a b vítményrészé pedig a növény valamely sajátosságának megnevezése. amely nyáron virágzik (2)’. nyári hérics ’hérics (1). f . pálma. amely a névben téves. utótag) a virág. és a nevek közül sokat a köznyelv is használ nem növénynévi jelentéssel (pl. virág. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. hérics. Pl. az elemek (általában az utótag) valamelyikének növénynév vagy növényféle jelentése van. virág stb. A kétrészes nevek keletkezhettek szintagmatikus úton vagy jelentésbeli névalkotással vagy lehetnek névátvéte- . amely nem babféle. b. szulák. vagyis a növény másik génuszhoz tartozik (ebben a használatban a jelz t egybeírjuk az utótaggal): a farkasbab ’Aconitum vulparia. növénytani köznévnek (a földrajzi köznév analógiájára) tekinthet gy jt névi jelleg elem: fa. amely bolonddá tesz (2)’. Utótagként állhat: 1. 2. 3. azt fejezi ki. oroszlánszáj ’Antirrhinum’. fajnévként használ: pl. elnevezéseket. vö. perje növényneveket konkrét növényrendszertani jelentéssel nem rendelkez gy jt nevek közé sorolja. összefoglaló jelentés nemzetségnév: bürök. ill. gyöngyvirág). elefántormánya). vadrózsa. (Priszter a hínár. amely vadon terem (2)’. mert két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el benne: köszvényf ’köszvény gyógyítására való (1) f (2)’. vagy nemzetségnév. vadrózsa ’rózsa (1). bab.és utótag közötti viszony elemezhet (részletesen a Szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben ismertetem). II. pl. kosbor. általánosabb vagy speciális jelentés növénynévi közszót felhasználhatunk (helynevek esetében ezeket földrajzi köznévnek nevezik). a b vítményrész (v. feny . cseresznye. oroszlánfog ’Leontodon’. más részük kihalt (sikkantyú) vagy megmaradt nyelvjárási szinten (sikár). Az egyrészes nevek másik csoportját az egyelem növénynevek alkotják (rózsa. hogy növénynévr l van szó. nyári hérics stb.21 valamint szerkezeti változás útján következett be. boglárka. Priszter 15). Ezen nevek egy része morfematikai szerkesztéssel alakult (boglárka). moha. Ezekben a nevekben mindig kifejezésre jut. el tag) a búza. hogy növénynévr l van szó. bolondítóf . Ezen növénynevek sajátossága. Ezek az egyrészes nevek általában kéttagúak. kóró. hogy ’a növény a búza között él’. páfrány. lián. szulák) kifejezése. f . bokor. ez a típusú névalkotás a nyelv közszói rétegét érinti. az el . Egy részük hivatalos növénynévvé vált (zsurló). kaktusz. bambusz. más része pedig névátvétel (rózsa). erdeigyöngyvirág ’Polygonatum’. búzavirág: az alaprész (v. A kétrészes nevek névszerkezeti típusai tehát a következ képpen alakulnak: az alaprész funkciója a növény fajtájának (ez lehet a gy jt névi jelleg fa.

egérfül. A faj tudományos megnevezésének formája. farkascseresznye) madár (kakukkvirág. illetve a névrészek felépítésében megjelennek: a névrészekbe foglalt szavak és a névalkotásban szerepet játszó morfémákat vizsgálom. paponya. 1. papsajt.2. tótok és barátok salátája) b) foglalkozást. farkasalma. krisztustenyere. társadalmi szerepet jelöl szó (paptök. Az els ezek közül a nemzetség (genus) neve (pl. köznév 1. Linné (1707–1778) hatására terjedt el. a Species plantarumban (1753) Linné már nem vette át a korabeli botanikusok és orvosgyógyszerészek által általánosan használt. macskagyökér) háziszárnyas (kotlóvirág. boglárka. 2. árvalányhaj. Korszakalkotó munkájában. leányeper. a második pedig a faji jelz (pl. valamely csoportok kedvelik) (kunok paréja. Cornus). binominális nómenklatúra) a XVIII. hérics. amely napjainkban már nem használatos. szaporaf a) népnév eredet. Lexikális-morfológiai elemzés. több (vagy sok) szóból álló leíró frázisokat. a manapság használatban lév ún. tyúkvirág) vadon él állat (békavirág.2. kutyakapor. vitézvirág) c) rokonsági viszony. veresgy r som. A növénynevek nagyobb része kétrészes. öss zetett köznév 1. kétrés zes növénynevek: köszvényf . század híres svéd botanikusa.22 lek. kett s nevezéktan (kett s nómenklatúra.2. hanem két latin szóval jelölt minden növényfajt. a húsos somot. E kett együtt alkotja egy-egy faj általánosan elismert nevét. mas). kutyatej 1. Ugyanannak a nemzetségnek más fajai másféle jelz ket kapnak: Cornus sanguinea. egyrészes növénynevek: tejaltató.1. kígyóf . címet. kanálka) 1. más része népi név vagy olyan név.2. — A következ kben a lexikális elemek azon típusait kívánom számba venni. anyaf ) d) állatnév háziállat (bárányvirág. bolondítóf . egyszer köznév (rózsa. a kétrészes nevek létrejöttét a hivatalos növénynévadás is el segíti. A kétrészes növénynevek egy része hivatalos növénynév lett. vadrózsa. kakukksaláta) . nemesítés helye (francia mustár) etnikai preferencia (pl.1. ebsz l . amelyek a növénynevek. pipef . esetünkben a Cornus mast. nem (leánykökörcsin. kisasszonypapucs.

3. tárgy (harangvirág. túróf ) i) emberi testrész. többelem személynév (jóhenrikfüve. folyamatos melléknévi igenév (n sz f . bocérkata. kétrés zes képzett növénynév (tetvesf . tavaszif . egyéb személynév 2.2.2. gerézdes) 4.2. kultikus név (Krisztus-pálma) 2. 2.6. kisasszonypapucs) h) élelmiszer (kásaf . Ez a típus a vizsgált anyagban nem fordul el . szervetlen szókapcsolat (nefelejcs) . tésztalapu. párlóf . rántóf ) 3.1. 4. ökörfarkf ) e) anyagnév (vasf .5. pászkamorzsa.8. méhf ) állatok testrésze (bikatök f . személynév 2.3. határozós szószerkezet (naprajáró) 5.1. rovar (dongóvirág. képzett melléknév (bécsikömény.1.1.4.1. visszafordultsz l ) származékszavak 4.1.1. 5. zsurló. szegf ) g) öltözet. köznevesült személynév (salamonpecsét. 3. keltike.1. egyrészes képzett növénynév (boglárka.3.1. kenyérmorzsa. bibliai.4. fogan tt. bársonyparéj) f) eszköz.1. mózespecsenye. dísz (sisakvirág. befejezett melléknévi igenév (türtszirom. szappanf . keresztnév (Áron szakálla) becenév (Katika-répa) 2. családnév (Kitaibel-mályva. pinavirág) j) természeti elem (t zf ) g) égitest (csillagvirág) h) egyéb tulajdonnév 2. illatos ábelf . igenévi szószerkezet (légyfogó. földrajzi név (Bermuda-f ) melléknévi jelleg szó 3. pongráccseresznye). kékilonka) 2. üresgyökér) szószerkezetek 5. bels szerv (májvirág. ábrahámfa) 2.7.1. tejesf 3.1.23 2.1.2. képzetlen melléknév (földfüst) 3. egérfarkf . lyukasgyöker f ). tölcsérvirág. kecskerágó) 5. szentnév (szentgyörgyvirág) 2.

sebforrasztóf .2. 1. névutóval (naputánforgóf . cigánypicsa.2. Növénynevek az alábbi rendszerben elemezhet k: A.2.). jelentésb vüléssel vagy -sz küléssel (oroszlánszáj) 3.4.5. macskatalp. napraforgó) 4. sarkantyúka. tárgyas (tökösséggyógyító. jelentés beli névalkotással keletkezett nevek 3. szóképzés stb.2. A szóalkotás problémái: MNyj. szervetlen (engemnefelejcs) 1. üresgyökér) 3. egyrészes nevek (agármony.2. kiegészüléssel (macskatalpf . cickafark) 1.1. sz rösf ) 2.2.3. cickafark.1.2.2.1.6. bárányka) 2. kanálf . BELS NÉVALKOTÁS A bels szóalkotás történhet a meglév nyelvi elemek jelentésének átértékelésével (jelentésbeli szóalkotás) vagy alaki eszközökkel (szóösszetétel. szerkezeti változással alakult nevek 4. valamint figyelembe vettem Hoffmann István helynévtipológiai osztályait is (Hoffmann 57–58).3. morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. mellérendel (élekhalok) 1. amely a szóalkotásnak két szintjét. mogyoróaljaf ) .1. redukcióval (Szent Barbara füve) 4.1. csabaíre) 1. harangláb) 3. határozós (fülbecseppent ) 1.1.1. 9: 3–31).1. sikkantyú.1. tejaltató) 1. bojtorjánka.24 KELETKEZÉSTÖRTÉNETI VIZSGÁLAT A növénynevek keletkezéstörténeti vizsgálatában Papp István rendszerét alkalmaztam (Papp István. jelz s (vénuszhaj.1. kétrészes nevek (sípf .1. metonimikus névátvitel (disznócska. metaforikus névátvitel (híd r. tapadással (angyalédes.1. szinekdoché (akácfa) 4. naputánnéz f ) 3.3. névátvitellel 3. jelentéstömörít (kankós) 1. a küls és a bels szóalkotást különbözteti meg. szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek 1.2. névszóképz vel (boglárka.

Ezekben a növénynevekben az utótag (fa. az egybeírásos forma a jelentésváltozást fejezi ki: pl. de ezüst hárs). tujafa. juharfa. A tömörebb (egybeírt) névtípusban az utótag nem nemzetségnév vagy nem annak a nemzetségnek a neve. idegen szavak (nigella. ezüstfeny .25 4. így a lazább szerkezetek min sítését is lehet vé teszi. A szóösszetételek 271– 328) m ve alapján transzformációk segítségével állapítja meg a viszonyt az összetétel tagjai között. kökörcsin. 3. bükkfa. mivel a növénynevek írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását.4. fejezetben foglaltam össze. Szintagmatikus szerkesztés sel alkotott nevek A szintagmák és a szóösszetételek között nehéz pontos határt vonni. atracél) 5. amelyhez az illet faj tartozik (sár- . pásztortarsoly) 1. porcsf . jövevényszavak (menta. 5.3. a kékliliom nem a Lilium. amely megfelel a latin nómenklatúra jelz s fajneveinek. atlaszér) B. Sárgadinnye. KÜLS NÉVALKOTÁS A küls szóalkotás idegen elemek felhasználásával történik.2. megkönnyíti az el tag értelmezését. névátvétel 5. 2. népetimológiával (kacsanyak.1. Birsalma-típus (birskörte). f ) mindig általánosabb fogalmi kört jelöl. kálomistagyökér. Ember és növényvilág 177) Károly Sándor (Károly. Ember és növényvilág 177). a hivatalos jelz s fajnév. cserfalevel f ) 4. hogy összetételnek vagy szintagmának fogjuk-e föl ket” (Hoffmann 59– 60). Péntek János az összetett növénynevekr l azt írja: „a sz kebb értelemben vett öszszetételek és a lazább szerkezetek részletesebb vizsgálatát együtt végezzük” (Péntek–Szabó. illetve fehér liliom-típus.5. Ez a leggyakoribb növénynévtípus.) E tekintetben elfogadhatjuk Hoffmann István nézetét. Akácfa-típus (rutafa. Péntek János 35 összetételtípust állít fel: 1. b vüléssel (barátfej f . muharf ). az utótag általános jelentés . a szintagmatikus szerkesztettséget mutató nevek névrészeinek alaki-funkcionális viszonyának megítélését nem befolyásolja az. Sokszor a szóösszetétel és a jelz s szószerkezet csupán helyesírás kérdése (pl. Péntek János összetett növénynevekre vonatkozó rendszere (Péntek–Szabó. miszerint „a szintagmák és a szóösszetételek tagjainak szemantikai kapcsolattípusait azonos grammatikai eszközök fejezik ki. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. benedikta) 5. (A növénynevek helyesírására vonatkozó tudnivalókat A magyar növénynevek helyesírása c. f zfa. tükörfordítások (salamonpecsét.

Barackfa-típus. Ennek a szemléletnek az el nye. 32. Sóvirág-típus. Az alapmondat: A kecske rágja a bokrot ’olyan bokor. A történeti növénynévanyag egy. Útif -típus. Szálkás búza-típus. 10. jelentéstömörít : bolhahalál ’a bolhák halálát okozó növény’.1.1. 33. 15. 21. 16. jelz s  min ségjelz s összetett növénynevek: vereshólyag.1. 11. elefántormánya) 1. amely csüng’. Arannyalverseng típus. kiaszszonypapucs) jelölt (papmonya. 25. Tyúkvirág-típus. szarkaláb. 29. Kákabutyóka-típus. 4. 35.). Galagonyakert-típus. cickafark. 14. 5. szószerkezetek. Oltott eper-típus. Az egyrészes nevek el . 31. tejaltató ’tejet altató’. a lazább (különírt) névtípus utótagja nemzetségnév. 9.1. Csüng fukszia-típus (álló rózsa. amelyb l tapadással lett a kecskerágó. itt az igenévi el tag állítmány. Bonyavirág-típus. vérehullóf ). határozós  jelölt: fülbecseppent . amelyet a kecske rág’. 28. hasindító ’hasat indító’ 1. 23. Járomiharfa-típus. elefántormánya stb. 1. 20. További összetételtípusok: 6. Karós paszuly-típus. sárkánynyelv. Az egyrészes nevek (agármony. Gyászvirág-típus.2. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt.4. a melléknévi jelz pedig fajjelöl (fehér liliom.26 gadinnye). azaz a 35 típusban világosan kimutathatók a növénynévadás indítékai. ropogós f zfa. 8. 12. Hadiburján-típus. cickafark. 27. Csipkebogyó-típus. sajátosságuk. Kecskerágó-típus. 24. Disznótök-típus. Odúsfa-típus. tárgyas  jelöletlen: tökösséggyógyító ’tökösséget gyógyító’. 7. 19. 18. ebb l alakulhatott ki a kecskerágó-bokor.1. Légyfogó-típus. bagzóf . Büröksíp-típus. rezg nyárfa. hogy növénynévr l van szó. 34. Kígyóugorka-típus. 26. Délignyíló-típus. csabaíre) valójában közszói összetételek. amelyben egy-egy összetétel létrejön. Kanadai nyárfa-típus. F z tök-típus. Téli retek-típus. hogy rekonstruálni lehet azt a kommunikációs helyzetet.és utótagjának viszonya lehet: 1. fehér zászpa. Vérfa-típus. Napraforgó-típus. földikenyér  birtokos jelz s összetett növénynevek jelöletlen (vénuszhaj. agármony. fehér hunyor). Pokolvarf -típus. Az alapmondat: A fukszia csüng ’olyan fukszia.1. Gyógykaktusz-típus. cigánypicsa.és kétrészes nevekb l áll. 22.3. zörg virág. naprajáró 1. 30. 13. 17. Síposkörte-típus. kankós ’kankó gyógyítására szolgáló növény’ . de a 35 típusba sok népi növénynév nem sorolható be (pl. Sírvirág-típus.

útif ’növény (1).1. típus (definiálásukra és jellemzésükre Péntek János külön csoportokat alkotott). további szemantikai. a sorban elfoglalt helyét stb. Az Akadémiai nyelvtan a min ségjelz t így definiálja: „a jelzett szó jelentését azáltal teszi teljesebbé. funkcionális szempontokra van szükség. Problémát okoz a min sít jelz típusainak elkülönítése. amely annyira lesz kíti a jelzett szó jelentéskörét. ahová besorolható): sebforrasztóf ’a f vel sebeket gyógyítanak’ [10. farkasöl f ’farkas elpusztítására való (1) növény (2)’. pontosabbá. amely az út mellett n (2)’. valamivel ellátott. 1. hogy csupán egy egyedre korlátozza. különféle tulajdonságszer körülményeit (állapotát. valakihez vagy valamihez való tartozását. sepr f . A kétrészes nevekben két funkcionális-szemantikai jegyet kifejez névrész különíthet el. A sajátos jelentésszerkezettel bíró növénynevek ugyanúgy nem sorolhatók be a min ségjelz i kategória felosztásai alá. hogy kifejezi a jelzett dolog küls vagy bels tulajdonságait (színét. varf ’a f vel varat gyógyítanak’ [10.5. csoportosítás növénynevek elemzéséhez nem elegend (helynevek elemzéséhez sem. A növénynevek névrészeinek funkcionális viszonyait a korábban ismertetett funkcionális-szemantikai elemzés kategóriái összetettebben. amely tavasszal virágzik (2)’. II. vízililiom ’vízben él (1) liliom (2)’.1. hanem kiemelésére szolgál”) (MMNyR. tet f ’tet irtására való (1) a növény (2)’. A kétrészes nevekben jelentkez jelz s viszonyt a névrészek mint szerkezeti egységek közti kapcsolatot értelmezhetjük.]. helyzetét. 266–267). kígyónyelvf ’a kígyó nyelvéhez hasonló level (1) növény (2)’. Hoffmann 61). nagyságát. ezeknek a szerkezeteknek mindkét tagja információt nyújt a növénynév denotátumáról. ízét. temondád) 1. Ez a meghatározás. ahogyan a helynevek sem (vö.27 1.]. tehát funkcionális jegyet kifejez névrésznek tekinthet . valamivel el nem látott vagy valamit l megfosztott voltát. vö. de a korábbiakban ismertetett rendszerekben jól elemezhet k ezek a növénynevek (szögletes zárójelben a névadási típus. tyúkvirág ’a vi- . alakját. a funkcionális-szemantikai elemzés részben). 265). tyúkvirág.)” (MMNyR.). szemléletesebben képesek bemutatni (részletesen l. Hoffmann 60–61). mellérendel (élekhalok) szervetlen (engemnefelejcs. hogy növényr l van szó: pl. Az Akadémiai nyelvtan a min sít jelz két típusát különíti el: a megkülönböztet jelz t („a jelz a jelzett szó értelemkörét valamilyen tartalmas jegy hozzáadásával sz kíti”) és a kiemel jelz t (a „jelz a jelzett szónak nem megkülönböztetésére. említhetjük még a kijelöl jelz t. tavaszi hérics ’hérics (1). Ezekben a nevekben az utótag (különféle növénytani közszó és nemzetségnév) kifejezi.6. anyagát stb. II.2. imádságbokor stb. A hagyományos min ségjelz i kategóriákba nem fér bele a sebforrasztóf .

vö.] stb.) -t/-tt (befejezett melléknévi igenév képz je): türtszirom. 2. tálmosóf ’a növényt tálak mosására használják’ [7. -ke: kutyóka.(folyamatos melléknévi igenév képz je): borongóf . az -ó/. fogan tt. .]. lyukasgyöker f . morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek 2. -sdi: sósdi. tátogó (< tátogóvirág). ebfej f . -i: katibolha. angyalédes (< angyalédesgyökér). Melléknévi igenevek képz i: -ó/. rántóf . ezt a módszert els sorban a XV–XVI. részben. angyalicska. n sz f .: borjúfej f . daróci (< daróci szilva) stb. csábítóf . cserfalevel f . -ár: folyondár.1. napraforgó (< napraforgóvirág) stb. részben. mérges vad harapást gyógyító f stb. bolondító (< bolondító beléndek). Ember és növényvilág 176. A magyar növénynévrendszer kiforratlanságát és hiányait körülírásos növénynevekkel pótolták: hamis fekete magú nigellaf . bársonyka. Más képz kkel alkotott nevek: -vány/-vény: gyujtovány. a tapadással keletkezett növénynevek c. borsocska. égivirág. angyalka. a tapadással keletkezett növénynevek c. er sf .melléknévi igenévképz s növénynevekben az összetett növénynév jelz el tagja f nevesült: pl. boglárka. jövötény. töviseslapu. kankós. névszóképz vel A névszóképz vel történ növénynévalkotás megtalálható egyrészes és kétrészes növénynevekben is.. -ka. (Részletesen l. Péntek—Szabó. Az -i/-s képz s melléknévi jelz f nevesülhetett: tengeri (< tengeri kukorica). században alkalmazták. -s: gerezdes. besztercei (< besztercei szilva). Melléknévképz k: -i: tavaszif .28 rágnak rontó hatása van a tyúkra’ [9. árvácska. Kicsinyít -becéz képz k: -cska. földitök. ragadvány. barátfej f . búzalevel f . bojtorjánka. -r: csucsor stb. (Részletesen l. szopókavirág. párlóf .) -ú/. Az -ó/. kontyosf . fúvóka. A jelz s szerkezetb l létrejött növénynevek sajátos típusát alkotják a körülírásos növénynevek. kutyócska.képz s növénynevek esetében ráértéses tapadásról is beszélhetünk. -cske: disznócska. likasf . sarkantyúka.

Egyes növénynevek nemzetségnévvé váltak. amelynek során egy növénynévnek a meglev mellé újabb jelentése is kialakul. vasf ’ növénynév a ’Verbena. a leveg szervetlen anyagaival táplálkozó él lény’ jelentést kapott. naputánforgóf . jelentésük b vült: az oroszlánszáj ’Antirrhinum majus’ a teljes Antirrhinum nemzetség. naputánnéz f . a következ képpen végezhet el a magyar növénynevek osztályozása: 3. 3. a metaforát. A jelentésbeli névalkotás a növénynevek körében is igen gyakori. vagyis a jelentésviszony min sége lehet metaforikus. Ezen az alapon a növénynevekben is fellelhet típusokat említve. esetleg szinekdoché (nem–faj viszony). amelyek során az új jelentés kialakulása az alaki szerkezet változása nélkül történik. azaz érintkezésen alapuló (a jelentések között helyi. a galamboc(f ) ’Verbena officinalis. a jelentésbeli növénynévalkotás körében az alábbi típusokat említhetjük: 3. ok–okozati kapcsolat van. Tehát olyan névalkotási folyamat. metonimikus. ez utóbbinál teljesen idegen fogalmak kerülhetnek egymás mellé (Hadrovics. de nem azonos vele. fiatal’ melléknévb l szófajváltással és jelentéssz küléssel ’a talaj. a víz. A jelentésbeli szóalkotás a szókincs gyarapodásának gyakori módja. metaforikus névátvitel A metaforikus jelentésfejl dés a hasonlóságra épül. Maga a növény szó is a növevény ’növ ben lev . jelentésb vülés vagy -sz külés A jelentésb vülés. és ezek azonos fogalmi osztályba osztályba tartozó denotátumokra vonatkoznak (Hoffmann 99). id beli. jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek Papp István tanulmányában (A szóalkotás problémái: MNyj. azaz hasonlóságon alapuló. Jelentéstan 164) a névátvitel típusának három jelenségét különíti el. illet leg sz külés lényegében egymással rokon fogalmak. közel áll a hasonlóságon alapuló névátvitelhez.2. A metaforát a stilisztikai szakiro- . olyan típusok tartoznak ide.29 2. vagy rész–egész viszony).2. névutóval Névutóval keletkezett növényneveink száma nagyon kevés: pl.1. két képzet hasonlósága alapján az egyik nevet átruházzuk a másikra. a metonímiát és a szinekdochét. nyelvi gazdaságosságra törekvés nyilvánul meg benne. névátvitel Károly Sándor (Károly. 9: 3–31) a közszavak keletkezését vizsgálva a jelentésbeli szóalkotást a küls és az alaki eszközökkel történ bels szóalkotási módok mellé állította.2. Történeti jelentéstan 150). 3. verbéna’ nemzetség elnevezése lett.1.

illet leg azokkal azonosítja. testrész: árvalányhaj. Nagy számban szerepelnek növénynévként állatnevek: koldustet . oroszlánszáj. az emberre vonatkozó terminusokat növénynévként használta föl a nyelv. állatnak tulajdonított termék. nehézszagú zeller. ördögborda. állatok testrészének neve: galambbegy. mint pl. névcsere. vagy az. er sf . Az antropomorf metaforáknak számtalan tartalmi típusa mutatható ki: emberi szerv. papsajt. tárgy → növény (harangláb → harangláb) A melléknevek metaforikus kapcsolataira példát els sorban a metaforikus szemléleten alapuló. élelem neve: kenyérmorzsa. a következ típusok állapíthatók meg: 1. kutyatej. mitológiai személynek tuladonított tárgyak: ördögbocskor.30 dalom olyan névátvitelnek tekinti. pásztortáska. öltözet. kakastaréj. alakját stb. libaláb. tárgyak: sepr . fizikai tulajdonság → növényi tulajdonság: er sszagú zeller. a legfontosabbat választják ki a megnevezéshez: oroszlánszáj ’a virág az oroszlán szájához hasonlít’. személy → növény (híd r → híd r) 2. amikor a névadó személyek ismerik a megnevezend denotátum sokféleségét (méretét. dísz: kisasszonypapucs. néha funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul” (Fábián–Szathmári–Terestyéni 90). sarkantyú. személynek valamely jellemz tulajdonsága. anyagnév: aranyka. istenszakálla. emberi testrész → növény ( árvalányhaj → árvalányhaj) 3. a nevek . madármorzsa. Növénynevek esetében metaforának tekintjük azt. emberi cselekvés: tátingó. A f nevek metaforikus kapcsolatait vizsgálva. amely „két fogalom közt fennálló tartalmi (küls vagy bels . foglalkozás. id járási jelenség: aranyes stb. császárszakáll. 1. társadalmi helyzet: vasúr stb.). de szintagmatikus szerkesztéssel alakult kétrészes nevek között találunk. A metaforák másik nagy csoportját a zoomorf terminusok alkotják. tárgyakhoz hasonlítja. tárgy (az el tag és az utótag szemantikailag összeférhetetlen. illetve annak milyen hatása van. 2. személyekhez. tartalmi hasonlóságon alapuló névátvitelr l van szó: a növényeket néha állatokhoz. vallási asszociációkat tükröz emberi testrész: krisztustenyere. lelki tulajdonság → növényi tulajdonság: mérgesparaj. szellemi. életkor. színét. A hasonlóság alapja az állatnak. paptök. emberre jellemz állapot: árvácska. hangulati hatása ezért er sebb): madárkenyér. és ezek közül az egyiket. A metafora a jelentésváltozásnak igen elterjedt típusa. — A species pro specie metafora esetében nagy szerepe van a tévesztésnek. A tartalmi típusok közül felt n ek az antropomorfikus elemek. macskatalp → macskatalp) 4. állati testrész → növény (kakastaréj → kakastaréj. hogy a növényt ki vagy mi használja. Növénynevek hasonlóságán alapuló névátvitel.

2. nem mindenki ismeri (vagy nem egyformán ismeri) a fajokat. Egyelem nevek esetében is beszélhetünk hasonlóságon alapuló névátvitelr l: sok olyan egyelem növénynevet ismerünk. metonimikus névátvitel A jelentésváltozás azon típusa. nem gyöngyvirág az erdeigyöngyvirág ’Polygonatum odoratum. a petrezselyem el tag azonban ’Petroselinum’ jelentés els sorban. névtévesztést tükröz (ezek a nevek általában történetileg minimális számú adattal szemléltethet k. amelyek jelz s fajnevek ugyan. ezért ezeknek az elnevezéseknek az átvihet sége. A tipikus vonások ugyanis nem kizárólag bizonyos fajokra jellemz ek. hanem az azonos tulajdonság miatt (ez a tulajdonság a tejnedv) a pitypang ’Taraxacum officinale’ és a tavasz hérics ’Adonis vernalis’ neve is. az útszéli bogáncsot ’Carduus’. az utótag lehet általános jelentés növénynév (f . A bogáncs több nemzetség egy-egy faját jelöli. gomba. génuszokat. a növény nagyon hasonló a gyöngyvirághoz ’Convallaria majalis’. orvosi salamonpecsét’. kerek repkény ’Glechoma hederacea’.2. mivel a növényismeret bizonytalan. jelentésben is használták. a szerbtövist ’Xanthium’ és a szamárbogáncsot ’Onopordum’ stb.): pl. Az ismeretek bizonytalanságának a következ okai lehetnek: — Vannak növények. ahol a két képzet között érintkezési asszociáció áll fenn. ahogy a téves növénynév egyik forrásból a másikba jut). Jelentéstan 244). a petrezselyemvirág a tavaszi hérics ’Adonis vernalis’ neve. amelyek valamely más növényhez való hasonlóság alapján kapták nevüket (itt fel sem merül. sokszor nyomon követhet .31 összecserélésének. — Az utótag használata metaforikus (Károly. hogy a névadás tévesztés eredménye lenne): vadgyöngyvirág ’Polygonatum odoratum’. a bábakalácsot ’Carlina’. — Bizonyos esetekben a névadás bizonytalan ismeretet. ezek azok a terminusok. a nevek összecserélése: pl. jelentésváltozása meglehet sen gyakori. A kutyatej nemcsak az Euphorbia neve. ezért gyakori a tévesztés. nem boglár a fehérboglár ’Tanacetum parthenium. szi margitvirág’. orvosi salamonpecsét ’Polygonatum odoratum’ stb. és ennek alapján egyik nevét átvisszük a másikra. kis meténg ’Vinca minor’. amely több növényt jelöl. fölcserélhet sége. . a borostyán ’Hedera helix’ növénynevet közönséges babér ’Laurus nobilis’. Az analitikus species pro specie metafora esetében az el tag vagy az utótag másik növénynek a neve: — Az el tagot más növény neveként ismerik. ezért ebben a metaforikus használatban a jelz s növénynév egybeírandó. mindegyik növénynek tüskés termése van: a mácsonyát ’Dipsacus’. virág stb. de az utótag más génusznak a neve. Ez a gyakoribb típus. 3. Az ilyen nevek többségében az el tag melléknévi jelz : pl.

a termés (mag. emberre jellemz állapotra: árvacsalán.3. Jelentéstan 238). Datura stramonium’). ahol az utótag mintegy értelmezi. azaz az egyik névrész elt nik. fehér liliom). amelyekben a jelz i el tag f nevesült: kecskerágó. A növénynevekben el forduló színnevek els sorban a virág (sárga boglárka. általánosan ismert növények esetében az utótag a rövid (rendszerint egytagú) név használatának esetleges kommunikációs zavarait. Az analitikus sz küléses szinekdoché esetében a jelz s növénynevek dominálnak. . A név funkcionális névrésszel való csökkenését tapadásnak nevezzük. f zfa. A sz küléses metonímiához sorolják a tapadással keletkezett növényneveket.2. az akácfa. odvas keltike’) — termés (bariska. disznócska) → növény (bariska. Ezeket a szerkezeti változással alakult nevek cím részben tárgyalom. 3. cserfa. napraforgó. Ember és növényvilág 188). tapadás A növénynévb l egy funkcionális-szemantikai egység.32 Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: — növény része (gyökér) → növény (üresgyökér ’Corydalis cava. pl. sokkal inkább a legfelt n bb tulajdonság megnevezésével történik (Károly. szilfa (Péntek–Szabó. a megszemélyesít el tag utalhat emberre jellemz cselekvésre: vérehullóf . gumó) színére utalnak. Els sorban fajnevekr l van szó. szerkezeti változással alakult nevek E névtípus egységét az adja. Ez a növények elnevezésében több okból is szükséges lehet: az újonnan megismert növényeknek a már meglev ismeretrendszerbe való besorolását teszi lehet vé. 4. perszonifikáló jelz k és a színnevek. emberre jellemz lelki tulajdonságra: mérgesparaj. hogy a növénynév alakját érint változás megy végbe. testi tulajdonságra: kövérf stb. szinekdoché A tautologikus sz küléses szinekdoché típushoz tartozik pl. de nagyon gyakran a levelek. A legfontosabbak az antropomorfizáló. disznócska ’csattanó maszlag. a kétrészes növénynév egyrészessé válik. a megkülönböztetés általában nem a leglényegesebb. félreérthet ségét küszöböli ki. az ilyen nevekben a jelz k sz kítik az alaptag fogalmi körét. a kevésbé ismert növényt az általánosabb jelentés utótag mintegy „értelmezi”. besorolja az el tagot.1. 4. Részletesen a funkcionális-szemantikai elemzés részben vizsgáltam ezeket a típusokat. miközben a denotatív jelentés változatlan marad. Pl. emberre jellemz küls vonásra.

. vagy ahol leginkább elterjedt.4. angyalédes (< angyalédesgyökér). bolondító (< bolondító beléndek). A névelemváltozás f leg lexéma. redukció A redukció egy.: barátf > barátfej f . valamint képz vel is: galambf > galambosf > galambocf . cserlevel f > cserfalevel f . domb. a melléknévi igenév. pl. amelyben a névrészek funkciója a megnevezés és a növény fajtájának (gy jt névvel vagy nemzetségnévvel) a megjelölése: mogyoróalja > mogyoróaljaf . de morféma (képz . amikor önállóvá vált. 4. Kiegészüléssel olyan kétrészes nevek jönnek létre. Ember és növényvilág 176). gímnyelv > gímnyelv f . kiegészülés Kiegészülés során egy meglév növénynevet osztályjelöl növénytani köznévvel toldanak meg. a tapadással átalakuló név el tagja gyakran -i vagy -ó képz t tartalmaz: i. b vülés) is zajlanak a növénynévrendszerben.) Az -i/-s képz s melléknévi jelz az összetett nevekben rendszerint azt a helyet jelöli. f nevesült: pl.2. Ebbe a csoportba tartoznak a földrajzinév-adásban jelent s szerepet játszó. fenyves. rag) kiesését is jelentheti. így a négy típus alakulásmódjának szemléltetéséhez pontos történeti adatolásra van szükségünk.3. erd stb. Növénynevek b vülhetnek különféle lexikális elemekkel. (Péntek—Szabó. végér l és belsejéb l is kieshet: macskanádraf > macskanádra. növénytársulást jelöl terminusok: akácos. Névelem a szó elejér l. bodzás. amikor a szószerkezet egyik tagjához hozzátapad a másiknak az értelme.33 Tapadás megy végbe akkor is.) Az -ó/. napraforgó (< napraforgóvirág) kecsekerágó (< kecskerágóbokor) stb. égeres. 4.és kétrészes neveket is érinthet. gamandorf > gamandor. A ráértett alaptag ebben az esetben nyilván a hely. Ezek a jelz i tagok is f nevesülhettek. redukció) ellentétes irányú szerkezeti változások (kiegészülés. ii. cserfás. A nevek rövidülési folyamataival (tapadás. gyertyános stb. méhf > méhek füve.melléknévi igenévképz s növénynevekben az eredetileg összetett növénynév jelz el tagja állandósult vagy alkalmilag használt növénynévvé vált. az így alakult növénynevek általában fajtanevek: tengeri (< tengeri kukorica). ahonnan a növény ered. 4. egy vagy több névelem kiesik a növénynévb l. tátogó (< tátogóvirág). b vülés A növénynévnek lexikális elemmel vagy kötött morfémával (képz vel) való megtoldását b vülésnek nevezzük. gólyahúgytartóf > gólyahúgy. besztercei (< besztercei szilva) stb.

ezért ezek között gyakori a népetimológiás átalakulás. hogy senki sem érzi ket idegeneknek”. repce.. jegenye. csipke. som. a német eredet kapornya. ennek megfelel en valamennyi nyelv több-kevesebb küls hatásnak van kitéve. tehát olyan idegen lexikális elemek. A jövevényszavak.2 45). kapor. borsó. búza. a magyar nyelvérzék már-már szokványos magyar szavaknak tekinti.5. kopottnyak (< kapotnyak). Ezeket az idegen növényneveket a nép átvette. narancs. idegen szavaknak min sítjük ket” (Bárczi: Szók. berkenye. „Ha ellenben még érezzük rajtuk az idegenszer séget. mint a bels növénynévalkotás formáival áll szemben. amelyek meghonosodtak az átvev nyelv szókincsében. saláta. lapu. valamely másik szóval hozta kapcsolatba. a bajor-osztrák eredet gesztenye. majoránna. raponc. csalán. illet leg bizonytalan eredet bürök. bors. idegen voltukat nem érzékeli.1. citrom. gyopár. répa. 5. menta. lencse. galagonya.. Névátvétel Az átvett nevek csoportja rendszertanilag az el z négy kategóriával. dió. len. cser. ciprus. a szlovák eredet atracél.34 4. a növénynév alakszerkezete megváltozik. vándorszó a kömény. barack. liliom. kender. petrezselyem. a szláv eredet bab. cékla. juhar. „értelmesítette”: jutka (< Yucca). peszerce. A közszói jelentésvonatkozás eleve hiányzik az idegen eredet növénynevekben. A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. a mi nyelvünkben is már viszonylag hosszú életre visszatekint szavakat . sárkerék (< sárkerep). polaj. Ezekre a jövevényszó elnevezést szokás használni” (MNytört. de értelmetlennek találta. gyömbér. belénd. cseresznye. káposzta. cikória. ösztör. A jövevényszavak és az idegen szavak között igen nehéz határt vonni: „Általában jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvb l jött szavakat nevezzük. 5. az olasz eredet füge. mandula. konkoly. sz l . mustár. porcsin. bodza. népetimológia A népetimológiával létrejött növénynevekben névszerkezeti változás történik. 265). lednek. . a latin eredet cédrus. ruta. ezért elferdítve. üröm. mályva. kapotnyak. a török eredet alma. rebarbara. rozmaring. kökörcsin. a nyelvérzék a számára homályos jelentéstartalmat nélkülöz szavakat „értelmesítette”. A civilizáció kialakulása és terjedése folytán a népek állandóan érintkeznek egymással. sáfrány és az ismeretlen. kökény. melyek már annyira meghonosodtak. a bolgár eredet pemet. jövevényszavak „Az idegen nyelvb l már régebben átkerült. A népetimológiás változás oka a növénynév közszói értelmezhet ségének a hiánya.

. hogy bármilyen idegen morféma kerülne az átvev nyelvbe (ebszem. Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. — melyek között természetesen nagyon sok a modern nemzetközi kultúrszó — idegen szavakként szokás emlegetni” (MNytört. els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. A mai.. laurus. ezzel párhuzamosan. Grossinger. a latin mintára történ tükörfordítás els sorban a régiségben volt jellemz . Melius. elejéig. ha az átadó és átvev nyelvi modell a tagok közötti . az idegenb l megismert új fogalmak megnevezésére nyelvünkben új szót kellett teremteni. Amsterdam–Oxford–New York. többnyelv szótárakra támaszkodhatunk: pl. A morfémahelyettesítés lehet részleges. Register: Alphabetisches Verzeichnis. French. az ezt követ id szakban a német nyelv jut jelent s szerephez.. növénynévszótárban a magyar név mellett a latin és német. Elsevier’s Dictionary of Botany. napjainkban pedig angol mintára is keletkeznek tükörfordítások. idegen szavak „Az újabban nyelvünkbe került. szótára. hanem az átadó nyelvi tartalmát saját nyelvi elemeivel tükrözteti vissza. in English. A tükörszavak megteremtésében az átadó és az átvev nyelv speciális szóalkotó szerepe egyaránt érvényesül. diptamus ~ diktamus. aki a Bertuch-féle Természethistóriai Képeskönyvet fordította magyarra.. A szótörténeti anyag alapján megállapíthatjuk. kicsinytövis). ill. amely a régi német növényneveket gy jtötte össze a XX. földi laurusf stb.35 5. 305) — írja Benk Loránd. 1979. 1943–1958) c. 1987. Fünfter band. Gareth Williams and Károly Hunyadi. German. 5. amikor az átvev nyelv nem az idegen nyelvi hangalakban veszi át a szót. frissebb tükörfordítások elemzésekor els sorban újabb. sz. Hasznos forrás volt a tükörfordítások vizsgálatában Heinrich Marzell. Latin and Russian compiled by P. Benk József vagy Márton József. mintegy szóról szóra lefordítja” (MNytört. Bp. nigella. Ezek az idegen növénynevek a XV–XVI. tudatos névadásra volt szükség. benedikta. Macura. tükörfordítások „Tükörszavaknak nevezzük az olyan szókölcsönzéseket. Dictionary of Weeds of Eastern Europe.3. herbáriumokra támaszkodva lehet elvégezni. nem teljesen meghonosultaknak t n szavakat .–II.2. században gyakran körülírásos szerkezetben fordulnak el : hamis fekete magú nigellaf . A tükörfordítások vizsgálatát csak a botanikai forrásokra. a laikus nyelvérzék számára is még idegeneknek. 265). Wörterbuch der deutschen Pflanzennamen (I–V.. néha francia neveket is feltüntették a szerz k: pl. Átvételüket a szükségszer ség szülte. . Sok herbáriumban. a teljes tükörfordítás eredményeként az átadó nyelvi modell elemeit az átvev nyelv saját nyelvi elemeivel adja vissza morfémahelyettesítéssel anélkül. I. A tükörfordítások lehetnek teljesek vagy részlegesek. Leipzig..

vagy fordítva. teljesek. Az indukáló és az indukált teljesen megfelel egymásnak: kicsinytövis (< lat. digitális. a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). 2. Paternoster-Erbse). Alantwurz). . varf (< lat. Nardus agrestis). az összetétel el tagjának szó szerinti fordításával és utótagjának átvételével (mezei nárdus). A tükörfordítások a következ rendszerben elemezhet k: 1. Krisztus tenyere (< lat. scabiosa. mezei nárdus (< lat. — a magyarázó elem tér el: ujjf (< lat. Az átvétel és a helyettesítés kombinálódásának eredményeképpen a részfordítás létrejöhet az összetétel el tagjának átvételével és utótagjának fordításával (alantgyökér).1. véresf ).2. 1. Részfordítások A nevet alkotó szóelemek közül egyiket nem fordítják le: alantgyökér (< ném. lúdláb).36 mondattani viszony alaki jelölésében kis mértékben eltér (pásztortarsoly. Parua spina). Apium rusticum). A részfordítás az átadó nyelvi modellnek részben morfemikus átvétele. a f magyarázó elem a magyar nyelvben került a növénynévbe). parasztápium (< lat. 2. lúdláb (< Pes Anserinus ’lúd lába’). csillagf (< ném. Sigillum Salomonis ’Salamon pecsétje’). Palma Christi). páternoszterborsó (< ném. részben pedig helyettesítése révén jön létre. részlegesek. Stechapfel). galambbogyó (< ang. salamonpecsét. pigeonberry). Teljes tükörfordítások 1. Az indukáló és indukált a tagok között némiképp eltér: — mondattani viszony alaki jelölésében tér el: latinból: pásztortarsoly (< Bursa pastoris ’pásztor tarsolya’). tövisalma (< ném. Sternkraut). vagy ha a növénynevet a magyar nyelvben valamiféle magyarázó elemmel látják el (csillagf . 1. salamonpecsét (< lat.

uráli eredet a nyár. találunk jövevényszavakat és nemzetközi szavakat is. . valamint az idegen nyelvekb l átvett növényneveket. III. összetétel) és az ún. A növénynevek eredet szerinti rétegz désének feltárására szoros kapcsolatban áll a növénynevek alakrendszerének leírásával.3%) (i. botanikatörténeti és nyelvtörténeti jelent sége van. szóképzés. Képzett növénynevek. hiszen így különíthet el az ún bels névalkotás (a magyar fejlemények. II. nagyobb része kölcsönelem. ez a legnépesebb csoport. — A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek valamilyen szóalkotási mód vagy jelentésváltozás eredményei. szil. pl. Eredetüket tekintve arra a megállapításra jut. A népi elnevezéseket vizsgálva Péntek János (Péntek–Szabó. 1. Képzett növénynevek. 173–195). hogy az egyszer nevek kis része si eredet . szószerkezetek: 23. Egyszer növénynevek. a finnugor vagy az ugor korból származnak: pl. A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak). Ember és növényvilág 173–195) négy szerkezeti típust különít el a növénynevek alaki felépítése szempontjából: I. Szószerkezetek. 173–195). ezért itt csak utalni kívánok a növénynévszókincs eredetbeli rétegeire. IV. a magyar nyelv külön életében keletkezett. a hárs. idegen szavak). Az itt említett típusok jelent s részét a Keletkezéstörténeti vizsgálat cím fejezetben ismertetem részletesen. Összetett növénynevek. az ugor korból pedig az eper. Az alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) az uráli. küls névalkotás (pl.3%. a finnugor korból származik a feny . három f réteget különíthetünk el: az alapnyelvi eredet növényneveket. III. m. Ha a feldolgozott növénynevek eredetét vizsgáljuk. a nyír. az összetett növényneveket és a szószerkezeteket együtt vizsgálja: „a továbbiakban a sz kebb értelemben vett összetételek és a lazább szerkezetek vizsgálatát együtt végezzük” (i. Egyszer növénynevek. a köles stb. Összetett növénynevek. A tényleges elemzés során azonban már csak három csoportot ismertet a szerz : I. II. 2. bár százalékos megoszlásukat mégis kimutatja a vizsgált anyagon (összetételek: 50.37 A NÖVÉNYNEVEK SZÓKÉSZLETÉNEK EREDET SZERINTI CSOPORTJAI A magyar gyógynövénynevek vizsgálatának m vel déstörténeti. m.

Ezt a típust részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. amelynek segítségével két szót egyetlen új szóvá illesztünk össze: agármony. hogy a növényneveket két szóval jelölik. — Azok a szavak tartoznak ide. ii. 66). — Szóteremtéssel keletkezett pl. tátogó (< tátogóvirág). mérges vad harapást gyógyító f . -cska: kutyócska. népetimológiával: kopottnyak (< kapotnyak). kékvirágúökörfark. napraforgó (< napraforgóvirág). kecsekerágó (< kecskerágóbokor). árvácska. pukkantó. szóvegyüléssel. amely hangutánzó eredet . sebforrasztóf stb. s beletartozik egyfel l a pattint. a fajt. boglárka. Szóalkotással keletkezett alakulatok. Szóösszetétellel létrejött növénynevek. hamis fekete magú nigellaf . — -ka: bársonyka. C. bozsor stb. paskol szavak rokonságába. csabaíre. az el tag jelöli a nemen belüli egyedet. . Pl. hangfest szavak stb. bojtorjánka. valamint a tátika. kisebbik földi sülyf . pattog. szóvegyüléssel: citrancs.38 A. -di: sósdi. -r: csucsor stb. bizonyos általános viszonyt is kifejez . borsocska. — A szószerkezet „legalább két. — Elvonással (tapadással). Részletesen a szerkezeti változással alakult nevek és a jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek részben tárgyalom. angyalka. szóhasadással. Egyéb példák: pitypang. B. Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. cickafark. A utótag a nemzetségnév és ehhez hozzáillesztik az el tagot. a szónál rendesen alkalmibb egysége” (MMNyR. köszvényt gyógyító f stb. ábelf ). amely a tát igéb l származik. Részletesen a morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom.). Részletesen a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott nevek részben tárgyalom. Szószerkezetté válással létrejött növénynevek. -s: gerezdes. amelyek a nyelv önálló életében jöttek létre a szóalkotás különböz módjaival jöttek létre a nyelvben már meglev vagy oda bekerült elemekb l. fagyöker paptöke. -vány/-vény: gyujtovány. Elvonással (tapadással) alakult nevek: bolondító (< bolondító beléndek). A szóalkotás ritkább módjaival létrejött nevek. kanálf . sárkerék (< sárkerep). vénuszhaj. tiltó igealak f nevesülésével (nefelejcs). tulajdonnév köznevesülésével (salamonpecsét. — A szóösszetétel a növénynévalkotásnak az a gyakori módja. erdei nagyobb lépf . -i: tengeri. i. sípf . Szóképzéssel létrejött növénynevek. nem viszonyszói érték szónak nyelvtanilag megformált. metaforizációval stb. a pipancs. hangutánzó-hangulatfest eredet . más-fel l a pacskol. II. szóhasadással: viola ~ ibolya. sarkantyúka. iii. népetimológiával stb. is jöttek létre növénynevek. A növénytani nómenklatúra alapelve.

kiderül. a) A jövevényszavak. Hirschzunge). hivatalos szintre emelte (salamonpecsét. hárs). ebszem (< ném. alapnyelvi eredet növénynevek (nyár. idegen szavakról és tükörfordításokról. oroszlánfog. Összegezve a vizsgálat eredményeit (és táblázatban összefoglalva). Érdekes megfigyelni.). a legkisebb pedig az si örökség növénynevek száma. az idegen szavak és a tükörfordítások. disznóorja stb. csalán) ma is tovább élnek mint hivatalos növénynevek. — Az idegen szavak csoportjába a ma is idegen. vagy teljesen kihalt (ebfej f . hogy a vizsgált növénynevek között a legtöbb a bels keletkezés növénynév. Ez nem véletlen. a latin eredet cedrus. hogy az si. valamint a jövevényszavak (kapotnyak. más része pedig kihalt. az újonnan megismert növényfajták megnevezésére új szavakra volt szükség. salamonpecsét (< lat. c) A tükörfordítások. citrom. belénd. hogy a növényvilág magyar nevei „az egész nomenclatura alig egynehány számot tev kivétellel idegen népek ajándéka” (Nyr. mintegy szóról szóra lefordítja: szarvasnyelv (< ném. kökörcsin. b) Az idegen szavak. nigella. Legtöbb növénynevünk a magyar nyelv külön életében keletkezett. A korai (XV–XVI. benedikta). az általa tett megállapítás els sorban egyszavas nemzetségneveink egy részére igaz. más része nyelvjárási szintre került vagy kihalt (kicsinytövis. rövidség jellemz (örvény- . a szláv eredet bab. kömény. gyömbér. Megállapíthatjuk. tyúktaréj stb. kakastaréj.). fajneveink többsége bels fejlemény. ezt követik a jövevényszavak. századi) idegen növényneveknek jó része kihalt (nigella. benedikta. gyopár. hogy az átvev nyelv az átadó nyelvi tartalmat saját nyelvi elemeivel tükrözteti. 22: 151). s t gazdasági körülmények között természetes.39 3. mérges vad harapást gyógyító f ) szemben a mai növénynevekre a tömörség. ebszem). Ezt a típust részletesen a névátvétel cím részben tárgyalom. tyúkharaptaf stb. más része viszont tájszóként él tovább (borjúorrúf . — A jövevényszavak csoportjába sorolható pl. kapotnyak. — A tükörfordítások keletkezésének módja az. tyúkhúr. lúdláb (< lat. els sorban latin növénynevek tartoznak: pl. hogy az azonos szemlélet szülte bels keletkezés növényneveknek egy részét elfogadták hivatalos megnevezésként (hollóláb. Szarvas Gábor úgy vélte. hiszen az új földrajzi-növényzeti. saláta stb. Sigillum Salomonis). Hundsaugen). a török eredet csalán. A tükörfordítások egy részét befogadta a nyelv. hogy a régi körülírásos növénynevekkel (hamis fekete magú nigellaf . az olasz eredet porcsin. Az idegen nyelvekb l átvett növénynevek rétegén belül beszélhetünk jövevényszavakról. Megfigyelhetjük továbbá azt is. Pes Anserinus). A bels keletkezés növénynevek egy része hivatalos elnevezésként vagy tájszóként él. pásztortáska). hogy az si eredet növénynevek száma kevésnek bizonyult. Tévedett.).

A magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek (bels keletkezés szavak) Uráli Finnugor Ugor A) Bels szóteremtéssel létrejött alakulatok (hangutánzó. nyír hárs. ezen belül azok. amelyek valamely testrész és növény. létrejött bolondítóf növénynevek iii) A szóalkotás kopottnyak ritkább módjai C) Szószerkezetté válással létrejött kisebbik földi növénynevek sülyf . Alapnyelvi eredet növénynevek ( si szókészlet) 2. a jelentésváltozás típusai közül a leggyakoribbak a metaforikus megnevezések. orbáncf .40 gyökér. gerezdes ii) Szóösszetétellel papmonya. varf . illetve tárgy és növény között teremtenek kapcsolatot. hatására utalnak (nehézszagú pipitér. benedikta c) A tükörfordítások medveköröm. nyári hérics). növénynevek (küls gyömbér. szarvasnyelv. Az idegen a) A jövevényszavak bodza. hangfest szavak stb. erdei nagyobb lépf 3. a nevek f leg a növény alakjára. tátika boglárka. hölgymál). A növénynevek nagy többségében a névadás indítéka nem homályosult el a köztudatban. 1. szil eper pipacs. salamonpecsét . nyelvekb l átvett kapotnyak. keletkezés szavak) citrom b) Az idegen szavak nigella. cseng f .) B) Szóalkotással i) Szóképzéssel keletkezett létrejött alakulatok növénynevek nyár. Ezek a növénynevek általában szóképszer ek. term helyére.

Tudományos igény növénynévhasználatról csak Benk óta beszélhetünk. A problémát az okozza. aggóf . illet leg értelmezték a növényneveket. A magyar nemzetségnevek (nemi nevek. és az EWUng. — A szótár természetes közlési egysége az egy-egy szóra vonatkozó tudnivalókat összefoglaló szócikk. Munkája megjelenése után a botanikusok és a szótárírók egyaránt az általa meghonosított Linné-féle rendszer szerint közölték.41 A SZÓTÁR SZERKEZETE 1. Nemzetségnév pl. legnagyobb része azonban faji jelz vel ellátott nemzetségnév (vö. a magyar fajnevek kisebb része egyszer vagy öszszetett f név. a mai magyar tudományos elnevezések a latin kétszavas nevezéktant követik (vö. A magyar növényneveknek a latinhoz hasonló kétszavas. faji jelz vel ellátott nemzetségnév. a szócikket pedig rövid bibliográfia zárja. genusnevek) mindig egyszavasak és mindig egyes számú f nevek (pl. Technikailag a TESz. A címszavak megválasztása — mint nyelvtörténeti szótárakban általában — nem könny feladat. 2. a jelentés).) szerint. A magyar növénynevek kialakulása és írásmódja szoros kapcsolatban áll a Linné által 1753-ban bevezetett és azóta általánosan elfogadott kétszavas nevezéktannal (binominális nómenklatúra). a Ranunculus (boglárka). Egy növénynévi történeti-etimológiai szótárnak ezt figyelembe véve kellett új szerkesztési elveket alkotnia. A XVIII. tudatosan — Linné rendszeréhez igazodva — kételem növényneveket alkottak. felépítését követtem: a magyar szótörténet (szóalakok. majd az etimológiai megjegyzések. „hivatalos” formájuk sokáig nem volt. fajnév pedig a Ranunculus bulbosus (gumós boglárka). hogy a magyar növényneveknek. században Benk József els ként rendszerezte a magyar növényneveket a Linné-féle binominális nómenklatúra (1783: NclB. Priszter 6–7). Priszter 14–24). A szócikkek szerkezetét a történeti-etimológiai szótárak szerkesztési elveinek megfelel en alakítottam ki. Azonban régi jelz s és összetett növénynevek (hasonlóan az állatnevek!) már jóval korábban is — a Linné-féle . A címszók. A tudományos (latin) növénynevek közül a fajnevek kétszavasak: a nagy kezd bet s nemzetségnévb l (nemi név. genusnév) és a kis kezd bet s faji névb l állnak. tölgy). amelynek rendez elve az ábécérend. alakváltozatok. vagyis a szótár címszavainak nagy része kételem növénynév. — A szótár a hazai és a jelent sebb külföldi gyógynövények magyar neveit és társneveit (régi növényneveket és tudományos magyar elnevezéseket) tartalmazza: nemzetségneveket és fajneveket. A szótár tagolódása.

b. Egységesítésük.-t. szószerkezetek. állatgyógyászat) eredményezte. szulák.-t. Bizonyos. a TESz. sajátosságuk. c. általános érték szónak tekinteni? . szerz i is: „Ezért nem tartanók helyesnek. Azokat a növényneveket. növénynevekr l Zolnai Gyula OklSz. cickafark. akár összetételnek veszem egyiket vagy másikat. 3. hogy semmiféle elem nem fejezi ki azt. XV– XVI.. ha a gatyás galamb. kételem növénynevek használatát még nem a pontos. a csillagnevek stb. hogy növénynévr l van szó. cseresznye. tudniillik a nálunk honos.42 binominális nómenklatúra el tt — nagy számban el fordulnak.). A kételem állat. d. az utaló szócikkek csak azt jelzik. 24).. az önálló szócikk a lehet séghez képest a címszóra vonatkozó valamennyi tudnivalót magában foglalja. valamint értelmez szótárainkat): egy szócikkbe került a címszó (pl. is): „mit lehet a régi jelz s. vagy nemzetségnév. boglárka.-nak el szavában így ír (idézi az RMGl. hérics. akár nem” (RMGl. lednek. még akkor sem. a vadgalamb meg a vad címszónál kerülnének el . hanem a hétköznapi gyakorlat szükségessége. élelem. hogy a külön címszók. akár nem). illet leg jelz i kifejezések vagy összetételes elnevezések közül külön. papmonya. szi galamb kifejezések a galamb címszónál. Önálló címszóként kezelem: a. bokor. amelyek valójában közszói összetételek. illetve el forduló növényekkel való foglalkozás (gy jtögetés. Külön szócikkben dolgoztam fel az önálló f névi el tagú növényne- .-ot. feldolgozásuk a legtöbb történeti és etimológiai szótárban kérdéses pontként jelenik meg. Az egyelem növényneveket (rózsa. csabaíre. — Az önálló szócikkek lehet leg minden tájékoztatást megadnak a címszóról. hogy a szóban forgó elem melyik önálló szócikkben van feldolgozva. embergyógyászat. Az önálló szócikket a kövér bet kkel szedett címszó vezeti be. önálló fogalomnak. disznócska).. egységes használatukról azonban nem beszélhetünk. Az önálló. a dinnyefajták elnevezései. normatívvá tételük természettudós. f . tudományos elkülönítés és megnevezés szándéka. utaló szócikkek és az alcímszók. illet leg a növénynevek helyesírási szabályzatának felel meg (Priszter 14). virág stb. A címszó írásmódja az akadémiai helyesírási szabályzat el írásainak. Azokat a növényneveket (agármony. elefántormánya). cigánypicsa. jegenye) és összes jelz s elnevezése (akár a jegenye ’Populus’ nemzetséghez tartozik. botanikus szakíróink munkájának eredménye. az önálló fogalmak megállapítása dolgában következetlenségeket is találni szótáramban” (OklSz. amelyekben az utótag lehet gy jt névi jelleg fa. Alapelvnek a következ t tekintettem (figyelembe véve az RMGl. ill. A korábbi. pl. Hasonlóan gondolkodnak az RMGl. Legyenek együtt a galambfajták. az EWUng. ha mondjuk az szi galamb csinált szó.

farkasbab. ahol a szerkezetet tárgyalom pl. hogy az agármonyf összetétel az agármony címszó alatt fordul el : f l. célszer egy szócikken belül tárgyalni: pl. ezután újabb gondolatjellel bevezetve a címszó összetelei (pl. (Vö. ebzeller. Az idegen eredet vagy a köznyelvben idegen írásmódú szavakat kiejtésük szerint írom a szótárban. kezelem a címszó jelz s szerkezeteit és az összetételeket. ez érdemi tájékoztatást a címszóról nem nyújt. fejezettel. A címszó (pl. A jelz s el tagú növényneveket tehát az utótagnál tárgyalom függetlenül attól. ahány szót adatolok. ennek alakváltozatait követik a hozzátartozó jelz s nevek (földi eperf ). de utalásként az idegen nyelvi alakváltozat is szerepel. disznóbab. babf . Egyéb példák: kutyakapor (nem kapor). feldolgoztam számtalan R. kutyakapor. fekete nyár (→ nyár). Alcímszóként. mérges vad harapást gyógyító f . amelyeket az el tagok hasonlósága miatt vagy kialakulásuk miatt. eper) dokumentálása után a címszó adataitól gondolatjellel elválasztva következnek a címszó jelz s szerkezetei (pl. Használok bels utalásokat is a szótárban. A jelz s szerkezetek és összetételek közlésében az ábécé-rend a f rendez elv. valamint az etimológiailag összetartozó szavakat. de az egész növény a lóbabhoz hasonlít. A névadás magyarázatára l. a cickafark címszón belül foglalkozom a cicfark. A f névi el tagú növényneveket (pl. ez azt jelzi. — amely egyenérték a címszóval. amely nem babféle. farkasöl sisakvirág’). csattogó eper) jelentésükkel együtt. a név után jelölöm azt a szócikket. (= lásd) jelzés után csak azt közli. formát is használom. Amennyiben jelz s szerkezetre vagy összetételre hivatkozom. a -bab utótagra l. amelyek nem sorolhatók be az említett mai tudományos névadásba és tudományos rendszerbe. eperf ). kutyapetrezselyem (nem petrezselyem). Bizonyos esetekben az utalószó valamely részét zárójelbe tettem. farkasbab. A szótár adatainak összefüggéseire utalásokkal hívom fel a figyelmet az önálló szócikkek második. ebzeller. a farkasbab ’Aconitum vulparia. Boldogasszony dinnyéje. vagyis a növény másik génuszhoz tartozik.vagy többelem szerkezetek is önálló szócikkekbe kerültek: pl.) Alcímszóként kezelem az elvonással létrejött növényneveket. növénynevet is. farkasöl f . etimológiai bekezdésében: pl. Ezeket kett s vonallal (||) tagolom annyi részre. és N. agármony(~). Ezekben az összefoglaló jelentés nemzetségnév általában téves. e. és az utótagnál (— Ö: . ritkábban az alaki és jelentésbeli párhuzamokra hívom fel a figyelmet. ezekkel f leg etimológiai összefüggésekre.43 veket (pl. disznóbab) önálló címszóként kezelem. Utalásra a Vö. hogy a részletes felvilágosítást melyik önálló szócikkben kell keresni (ez utóbbi szintén kövérrel szedve). Ezek a két. Mivel szótáram történeti-etimológiai szótár. hogy helyesírás tekintetében egybeírjuk vagy külön. hanem l. Mária gyertyája. cickóró nevekkel. A magyar növénynevek helyesírása c. Az utaló szócikk vezérszava a kövér bet kkel szedett utalószó. ezért a bab utótagot kapta. kutyapetrezselyem.

id rendben. növénynév pontosabban nem is azonosítható). ez azt jelenti. a nemzetségnév: ’Aconitum. A jelentések megállapításához els sorban az eredeti szövegben az adat. — Az önálló szócikkekben a címszó után következnek a szótörténeti adatok: az alakváltozatok. etimológiai rész. — A címszó alakváltozatait dokumentáló adatokat toldalékával együtt d lten (boglárka) kiemelem. napellus. Bp. jelzés után) megtalálhatók azok a címszavak. adatok mellett szerepl latin növényneveket használtuk. kenyérbél-cickafark’. és a helynevekben el forduló növényneveket sem vizsgáltam.44 . A címszóra vonatkozó abszolút els adat évszámát kövér szedéssel emelem ki. ahol ez lehetséges volt. Pl. ennek megfelel en nyomtatásban kett . J: ’Achillea ptarmica. farkas~.. Ilyenkor a név (pl. Katika-sisakvirág’ vagy ’Aconitum sp. a fajnév: ’Aconitum napellus subsp. Pl.. akkor erre a bizonytalanságra a jelentés elé tett kérd jellel hívom fel a figyelmet. Ha a forrás nem teszi lehet vé a jelentés teljesen egyértelm meghatározását. 4. ezt követi a fajnév. illetve három bekezdésre tagolódnak: szótörténeti rész. a jelentések. Amennyiben szükséges (ha többféleképpen azonosították a növényt). — Az alakváltozatok felsorolása után J: jelzéssel bevezetve következik a címszó jelentésének vagy jelentéseinek megadása a latin tudományos névvel és a hivatalos magyar névvel (Priszter.. a bab címszó végén ott találjuk az utalást: — Ö: disznó~. A harmadik olykor hiányzik. 1998. ill. melyeknél az említett név más növénynév utótagjaként szerepel. sisakvirág) tágabb értelemben egy növénynemzetséget ’Aconitum’ je- . A szövegkörnyezet nélkül idézett adatok után szerepel még néha a gr. a jelz s szerkezetek és az összetételek. akkor azt is megadom. Ha a magyar név tágabb értelemben egy nemzetséget jelent (sok esetben a R. sisakvirág’. ill. hogy ki végezte az azonosítást. Az adat után tett ! írásjellel [ ]-ben a nyomtatási hibát jelzem. illetve az adatok szövegkörnyezetéb l indultunk ki.) megjelölés választja el az évszámmal idézett adatoktól. Az alakváltozatok. az etimológiai részt. Növényneveink. akkor a latin nevek sorát a nemzetségnév megadásával kezdem. A magyar népi neveknek csak a legfontosabbjai kerülhettek ebbe az összeállításba. A jelentések. Nem tüntetem fel az évszámot a nyelvjárási adatok el tt. hogy az idézett alaknak valamilyen nyelvtani viszonyítást kifejez végz dése van (rag vagy jel). és ez befolyásolja a szótörténetet. Az önálló szócikkek legalább kett . jelzés. bibliográfiai rész. Az ilyen alakváltozatokat gondolatjel és népnyelvi (— N. mivel vannak olyan címszavaink is. sisakvirág’ (pontosan nem azonosítható faj). de gyakrabban három f részre oszlanak. cím munkája alapján): pl. amelyeknek eredetével a szófejt irodalomban eddig nem foglalkoztak. Számos magyar nemzetségnévnek van tágabb és sz kebb értelme. A szócikk szótörténeti része.. Az adatokat bet híven közlöm.

A ▌ jel a jelentések elkülönítésére szolgál. 1911: csuklyaf (Cserey. Ha szükséges zárójelben megadom az idegen nyelvi név fordítását. hangutánzó eredet stb. A névmagyarázatokban igen gyakran visszatérnek ugyanazok a névadási és eredetbeli típusok (pl. — Minden önálló szócikk második bekezdése az etimológiával foglalkozik. következetességre törekvése és a szinonimák véges száma következtében nem kerülhettem el. 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109).. A szócikk etimológiai része. vagy tájékoztathat csak a keletkezés módjáról (származékszó.45 löl. ha a nemzetségnév és a fajnév elkülöníthet . A jelentéseket id rendben adom meg (amennyiben ez lehetséges). méregöl sisakvirág’. amelyek valamikor tükörfordítással kerültek a magyar nyelvbe. ábelf J: 1843: ’Abelmoschus moschatus. A többjelentés címszó jelentéseit id rendben közlöm. csuklyaf 1. amennyiben az adatok egyértelm en szétválaszthatók. 1783: Tsuklya-fü (NclB. a latin neveket közös jelentésjelbe (’. rendszerint igen elterjedt faját ’Aconitum napellus subsp.) tagolom. 5. Pl. 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). közönséges jegenyefeny | Picea abies. nemzetközi szó). napellus’. ill. közönséges lucfeny ’. Növényszótár 4). utalhat csupán a szó idegen nyelvekbeli megfelel inek elterjedésére (vándorszó. Az idegen nyelvi adatokat és megfelel ket nem állandó forrásból idézem. többnyelv botanikai szótárakat. ma már kihaltak mind a magyarból. mind az idegen nyelvb l. ahol a név megértéséhez szükséges tudnivalók megtalálhatók. ’Abies alba. a névadás alapja. Ha valamely növénynévnek többféle. stb. pontosan nem meghatározható jelentése lehetséges.. napellus. mivel bizonyos növénynevek. a kövér arab számot az adatok elé teszem. A szócikken belül említett idegen nyelvi példák jelentését csak akkor tüntetem fel. Magyarázat helyett gyakran csupán utalok egy-egy szócikkre. illatos ábelf ’. ahonnan az idegen nyelvi megfelel k származnak. és függ leges vékony vonallal választom el egymástól: pl. . 2. J: ’Aconitum anthora. 380). sz kebb értelemben pedig ugyanannak a nemzetségnek egy közismert. tükörfordítás. Ennek megfelel en felhasználtam régebbi. összetett szó. | 1998: ’Abelmoschus. A tudományos megnevezés pontosságra. a jelentéseket arab számokkal (1. idegen mintát követ névadás). ábelf ’. A többjelentés címszó dokumentálása megegyezik az egyjelentés címszóéval. Katika-sisakvirág’. A szócikk bibliográfiai vagy etimológiai részében a legtöbb esetben közlöm azt az irodalmat is. ▌ 2..’) foglalom. szócsalád eredetére) vonatkozó információt.). hogy a nevek eredetének. Ez tartalmazza a nyelvi eredetre (a szó. J: ’Aconitum napellus subsp. a névhasználat okának min sítésekor bizonyos kifejezések ne ismétl djenek gyakran. ha ez a magyar növénynév jelentését l eltér. akkor ezt évszámmal is jelzem és | vonallal választom el: pl. növénynévre.

a forrásokra vonatkozó részletes szakirodalmat l. a források jegyzékét hátul!). 1600-ig (kivéve Calepinust) adatait az RMGl. akkor a szócikk végén található hivatkozásban nem ismétlem meg a címszót. A régi magyar szójegyzékek. 7.-b l dolgoztam fel. A szótárban a Latin név szerinti mutatóban kövér d lt bet típussal kiemelt hivatalos magyar és a latin névvel adom meg a növények jelentését (J: jelzéssel bevezetve). . — Az önálló szócikkek harmadik bekezdése az etimológiai és szótörténeti irodalom adatait tartalmazza..46 6. TESz. — A szótár végén található Latin név szerinti mutatóban a szótárban feldolgozott növények összes elnevezése megtalálható a növény rövid jellemzésével és orvosi felhasználásával együtt. még RMGl.) címszavával. amennyiben a szótár címszava azonos a forrás (SzófSz. A felhasznált irodalom. Helykímélés végett a forrásokat rövidítettem (L. A latin név szerinti mutató. és EWUng. 36–47 és TESz. szótárak és glosszák kb.

). amely szintén nem a Lilium. mivel szótárunkban címszóként els sorban ezek szerepelhetnek): 1. valamint nemzetségnevek helyesírására vonatkoznak. hanem az Iris nemzetséghez tartozik. 1998. és rögzítette az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállításban. ezért külön kell írnunk. majd az 50000 cím. törökparadicsom — török búza) általában botanikai névhasználati okai vannak.és különírása. résszel. A növénynevek helyesírásának alapszabályai a következ k (a szabályok fajnevek. A magyar és tudományos növénynevek szótára. hasonlóan a sárgaliliom (Iris pseudoacorus) növénynevet.). Ennek alapján készült a mintegy 16000 címszót tartalmazó magyar–latin szógy jtemény (Priszter Szaniszló. Vö. 1986. Egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. tehát egybe kell írnunk. A fehér liliom (Lilium candidum) ugyanakkor a Lilium nemzetséghez tartozik. Bp. a szintagmatikus szerkesztéssel alkotott növénynevek c.. A növénynevek helyesírására vonatkozó részletes szabályzatot (az MTA Helyesírási Bizottságának kiadványaként 1985-ben megjelent összeállítás példaanyagában átdolgozott szövegét) Priszter Szaniszló közli Növényneveink cím m vében (Priszter 14–24). ha az utótag nem annak a nemzetségnek a neve. Növényneveink. Bp. Növényneveink.és utalószót tartalmazó magyar és a tudományos növénynevek szótára (Priszter Szaniszló. illet leg különírása bizonyos esetekben következetlennek t nhet (vö. amelyhez a faj tartozik. Magyar–latin szógy jtemény. A sok évtized óta bizonytalan és következetlen növénynévi helyesírást 1983-ban az MTA szabályzata egységesítette. ez az egybeírásos forma a jelentésváltozást és a rendszertani önállóságot kívánja kifejezésre juttatni.. Priszter 18). A növénynevek helyesírásának egyik legfontosabb alapszabálya. ezért a szótárban címszóként szerepl növénynevek egybe-. A kékliliom (Iris germanica) nem a Lilium. ezüstfeny — ezüst hárs. a növénynevek több alkalommal tapasztalható látszólagos következetlen írásmódjának (mint pl. A növénynevek helyesírása a növénynévi összetételék és a lazább szószerkezetek elkülönítésére is hatással van. hanem az Iris nemzetséghez tartozik.47 A MAGYAR NÖVÉNYNEVEK HELYESÍRÁSA Sok nehézséget okoz a szótárban az összetett növénynevek egybe. hogy a név írásmódja tükrözi a jelölt növény rendszertani besorolását. pontos határt vonni a legtöbb esetben nagyon nehéz. .

nefelejcs. Atlasz-ciprus.melléknévi jelz t mindig egybeírjuk az utótaggal. futó. 201. Ezek a növénynevek nem köznevesültek. salamonpecsét. Egybeírjuk a tömbösödött összetételeket: pl. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. A személynévi el tagú (keresztnév. oroszlánszáj. szerint írtuk a növényneveket: „Egy. egybe és kis kezd bet vel írjuk (vö. -kaktusz. hogy a személynévi el tagú növénynevek nagyobb része nem köznevesült. Júlia-borbolya. barátszegf ). 5. pongyola pitypang. A dísz-. Boldogasszony stb. 6. magyarosan írt közszói formák között. 3. borbálaf . pl. nagy kezd bet vel írjuk. ha ez nem egy növénynemzetségnek a jelöl je. -páfrány. 201. pl. Waldstein-pimpó. Pl. cigánymeggy).és vad. mitológiai tulajdonnevek növénynevekben történ el fordulásakor úgy jártam el. glauca). muskotályzsálya. amelyeknek el tagja földrajzi név vagy személynév. gólyahír). Az AkH. -moha.). -fa. Szent László-tárnics. Szent István-szegf . Azokat az összetett nemzetségneveket és fajneveket. hanem gy jt névi jelleg vagy bizonytalan értelm szó. hogy ha a növénynév köz- . Egybeírjuk az utótaggal a f névi faji jelz t (pl. torzsikaboglárka. fest rezeda. név) növényneveket. vénuszfodorka. Pl. ezüstfeny (Picea pungens f. és köt jellel kapcsoljuk össze. Áron szakálla) sem. csabaíre. sebforrasztóf ) és a faji jelz nélküli összetett fajneveket (pl. Nem tekinthet k köznevesültnek a könyvnevek (Katika-répa. valamint a f névi értelm faji jelz t (pl. -hínár. 168.) (kiemelés t lem). Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta)”. vadkörte. szerint: „A köznevesülés lassú folyamat.48 2. ezüst hárs. -perje stb. -bambusz. AkH. A történeti adatok azt mutatják. 4. Ennek megfelel en Szent László-f és Szent László füve ’Szent Lászlóról elnevezett f ’ stb. futóbab. nagyezerjóf . Ebben a típusban az AkH. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. -feny . családnév vagy mitológiai stb. 7. -pálma. A tudományos (latin) nómenklatúra mintájára különírjuk az összetett fajnevekben a melléknévi vagy melléknévi igenévi faji jelz t a név alaptagjaként szerepl nemzetségnévt l: pl. Az Isten. nenyúljhozzám. erdeifeny (Pinus sylvestris). Krisztus. libapimpó. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. amelyek a hozzá kapcsolódó utótaggal köznevesültek. Az összes feny faj — gy jt névi volta miatt — a faji jelz vel egybeírtan szerepel: feketefeny (Pinus nigra). Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. Akkor is egybeírjuk a melléknévi vagy melléknévi igenévi jelz t az utótaggal. -f . Egybeírjuk az összetett nemzetségneveket (pl. báránypirosító. 9. ebnyelv f . ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement” (AkH. martilapu. 8. krisztustövis. ezek a növénynevek ugyanis sohasem váltak széles körben ismertté. -orchidea.vagy többbelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl.

növényneveket. A magyar növénynevek helyesírási szabályzatának 13. b) pontja szerint egybeírtuk az ördögbordája. ziliz) írásában az AkH. pontja szerint „A népi növénynevek között vannak olyanok is. mennyországkulcsa. mely szerint „A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. gyujtoványf . és nem a növénynevek helyesírási szabályzatát. kígyómarást gyógyító f . 128. Ez a szabálypont átgondolásra szorul. méhf nek árnyéka stb. gyújtoványf és zilíz írásmódot javasolja. Krisztus-pálma). amely a gyepürózsa. Pl. egybeírásuk zavaró lenne pl. amelyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. hosszú körülírásos szerkezeteket. szamárgyönyör sége.-t követtük. szemnek gyönyör sége. mérges vad harapást gyógyító f . mint az el tag és az utótag jelentésének összege. Az ilyen alakulatok tagjait különírjuk egymástól”.49 nevesült kiskezd bet vel írtuk (pl. Az AkH. mindent gyógyító f . Problémát okoznak az olyan népi növénynevek. mivel ezek tagjainak együttes jelentése más (’növénynév’). istennyila. Ezek tagjainak együttes jelentése más. barátfüle ’tésztaféle’. szakadást gyógyító f . . els sorban a népi növénynevek írását illet en a szabályzat kiegészítése még a jöv feladata. 10. Három növénynév (gyep rózsa. nagy kezd bet vel írtam (pl. b) pontjával. rüh ellen való füröszt f . ezekben a növénynevekben sokszor raggal ellátott elemek szerepelnek. istennyila ’villám’. melyekben személynevek vagy köznevek jelölt birtokos viszonyban állnak. ha nem köznevesült. mivel ellentétben áll az AkH. szamár gyönyör sége. sennyedék ellen való f . Különírtuk a nehézkes. mint az el tag és az utótag jelentésének összege”. krisztustövis). vásárfia ’ajándék’. A növénynevek helyesírási szabályzata még nagyon sok pontosítást kíván. 128. pl. mennyország kulcsa. toroköröme stb.

A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEK NEVEINEK SZÓTÁRA .

barátcserje’. vö. foltos kontyvirág’. 465). Abrahamstrauch ’Ábrahám bokor’ személynévi el tagjának átvételével jött létre. 1841: abrut üröm (Barra 207). EtSz. ábelf ’. A növényt szent élet személyekhez (barátok. Az abszint nemzetközi szó. szakny. móschos ’pézsma’).A. J: ’Artemisia abrotanum. ném. Az illatos jelz a növény jellegzetes pézsmaillatú illóolajára. 1). Á ábelf 1843: Ábelf . amely a lat. 1911: ’Abelmoschus moschatus.-i Abelmoschus (< lat. J: ’Vitex agnus-castus.. absinthe ’fehér üröm. 373) nevet javasolja az ürömcserjének a R. moschatellínus a. 2. barátbors. 414). 1807: Abruta (Magy. Az ábrahámgyökér ’foltos konty- virág’ egyedi adat. 1998: abrutüröm (Priszter 306). Az ábrahámfa elnevezés a ném. MNövSz. abruta. lat. köznevesült: ábelf . abszintüröm’. a növény egyéb neveiben el forduló Áron személynevet helyettesítették az Ábrahám tulajdonnévvel. vö. 1998: abszintüröm (Priszter 306). ábrahámfa 1798: Ábrahám’ fája (Veszelszki 29). szakny. Absinth. valamint a magok hasonló szagára utal. abszint’. J: ’Artemisia absinthium. ehhez a fa magyarázó utótagot illesztették. J: 1843. Szóhalm.-i ruta hatása alatt keletkezett. illatos ábelf ’. a magyar nyelvbe valószín leg németb l került. sepr ruta és abruta helyett. MNövSz.-i abrotanum (< gör. 1783: Abruta (NclB. — illatos ~ 1998: illatos ábelf (Priszter 287). A személynév (Ábel) és a köznév (f ) összeforrt. Diószegi–Fazekas abrutüröm elnevezése a növény hivatalos neve lett. Genaust abelmóschus a. istenfa. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. Az abruta talán egy k. Orvosi f vészkönyvük is az Abrut Üröm (Magy. habrótanon ’ürömcserje’) és a lat. Az abrutüröm összetett szó. Az ábelf és az Ábel füve jelölt birtokos szerkezet személynévi eleme a latin szakny.). A növény lat. abszintüröm 1966: abszint-üröm (Csapody–Priszter. Marzell Vitex agnus-castus a. mivel azt tartották. abrotano. moschátus ’pézsma’ < újgör. Ábel füve (Bugát. Ábrahám) kötötték. 28).-i absinthium (< . 1911: Ábelf (Cserey. üröm. 465). J: ’Arum maculatum. szüzességét megtarthatja. 1966: ábrahámfa (Csapody– Priszter. sz zfa. illatos ábelf ’. *abruta átvétele. J: ’Artemisia abrotanum. F vészk. Növényszótár 1). F vészk. Genaust abrótanum a. az utótagra l. Ábrahám gyükere ’a foltos kontyvirág gyökere’ (ÚMTsz. abrutüröm 1807: Abrut Üröm (Magy. fr. MNövSz. Az abszintüröm összetett szó. barátcserje. 107). hogy aki a mag porát fogyasztja. 1998: ábelf (Priszter 27). abrótano. az el tagra l. abroszkája l.. árongyökér (→ Áron szakálla). F vészk. a növény egyéb elnevezései is utalnak erre a hiedelemre: sz zbárány. — N. ürömcserje’. ürömcserje’. abelmosch ’Abelmoschus moschatus’) el tagjának értelmesítésével keletkezett. lat. J: ’Abelmoschus moschatus. szakny. 19). isten~ abruta 1775: Abruta (Csapó 242). || ábrahámgyökér 1966: ábrahámgyökér (Csapody–Priszter. sp. vö. | 1998: ’Abelmoschus. absinth(e). ol.

— Ö: . Ember és növényvilág 300). abszint a. 374) elnevezése a növény ’Vaccinium myrtillus’ hivatalos neve lett. — N. J: ’ua. ▌ 2. áfonya’. 2. megbolondítja az embert. vadkukojsza (→ kokojsza) és ivolya (→ ibolya) helyett. (Barra 163). piros szinü” (Barra 252). Afonnya (PP. hogy a növény nagyon mérgez . — hajas ~ 1841: hajas ádáznak gr. blueberry ’kék bogyó’. arra utal. Az acsalapu összetett szó.).. J: ’Petasites hybridus. ádázóbürök l. ném. TESz.. ádáz’. közönséges acsalapu’.) termésének színére utal: „bogyója a’ fekete áfonyajénál nagyobb. | vörös ~ 1998: vörös acsalapu (Priszter 451). a jelz s fajnevet: mérges ádáz. ádázóbürök helyett. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Afinya ’Vaccinium myrtillus. Genaust absínthium a. áfin%. ádáz’.. acsalapu XVI. 1998: fekete áfonya (Priszter 532). 1754: ’vad’) feltehet leg elvonással keletkezett a R. J: ’ua. A vörös jelz magyarázata. J: ’Vaccinium myrtillus.’. vö. Orvosi f vészkönyvük is ezt javasolja a R. EWUng. üröm. 362). 1998: ’Vaccinium myrtillus. bürök áfonya 1. háfina ’Vaccinium sp. és megalkotta az ádáz nemzetségnevet. J: ’ua. A fekete jelz a Vaccinium myrtillus (1. EWUng. szakny. J: ’ua. 1798: Afonya (Veszelszki 456). Blaubeere ’kék bogyó’.) bogyóinak színére vonatkozik. 208). afín% ’áfonyabogyó’. A vörös jelz a Vaccinium vitis-idaea (2. ádáz’. abszint a.. 132). áfonya’. áfin ’fekete áfonyacserje’. SzófSz.). A névadás alapja nyilvánvalóan az. áfinnya. 1753: ’kegyetlen’. 362). F vészk. áfinya. 52 áfonya hogy a növény kissé sz rös. A lapu utótag szláv eredet . ádázik vagy ádázkodik igéb l (1533: ? ’dühöng’.. áfonya. apsínthion. | kerti ~ 1903: kerti ádáz (Hoffmann–Wagner 57). rom.acetosa gör. J: 1807 e. ádáz 1807 e. acsa a. áfonya’ (ÚMTsz. — fekete ~ 1807: fekete Áfonya (Magy.. A lat. EtSz. J: 1708. 1763: ’Vaccinium sp. EWUng. áfinyála (Péntek–Szabó. 1792: ’dühít’). F vészk.’.. 2. mezei sóska’. Az utótagra l. Genaust acetósa a. Schwarzbeere ’fekete bogyó’. 1807: Adáz (Magy.. acsalapu (Péntek– Szabó. 1708: „Havasi tsereſznye. áfonya’ (MagyGyógyn. acsa-lapi (MTsz. mert ezt a pálinkafajtát ürömmel ízesítették. az acsa eredete kétes.: Acha Lapu (SzegSz. TESz. Az ádáz növénynévként való alkalmazása mesterséges.’. TESz. J: ’Vaccinium vitis-idaea. Diószegi–(Fazekas) a veres Áfonya (Magy. 249). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a mérges Ádáz (Magy.). Myrtillus a. ápsinthos) neve azért ment át az ital megnevezésére. 198). 1998: vörös áfonya (Priszter 532). az erdélyi nyelvjárásokból került a magyar köznyelvbe.. 2. | 1998: ’Aethusa cynapium.). sz. áfinya. Afonya” (PP. | 1783. J: ’Rumex acetosa. 380) (a növény mai hivatalos elnevezése) nevet ajánlja a R. Acsalapu (Kovászna 176). 367) nevet javasolja a növénynek a R. fanyar íze.: Adáz (Julow 257). EtSz. áfonya’. 1998: ádáz (Priszter 292). F vészk. acsa a.: ’Aethusa. EtSz. F vészk. Az ádáz melléknév (1604: ’dühödt’.. Diószegi–(Fazekas) fekete Áfonya (Magy. A hajas jelz s változat Barra alkotása. 198). Diózsegi–Fazekas a R. TESz. F vészk. 1798.-i acetosa (< lat. Ember és növényvilág 263). A fekete és vörös jelz k fajokat különítenek el. havasimeggy (→ meggy) helyett. acetosa 1583: acetosa (Clusius–Beythe 6: BotTört. 1783: Áfonnya (NclB. — közönséges ~ 1998: közönséges acsalapu (Priszter 451). a szót régebben f leg a kutyák veszettségével kapcsolatosan használták. 1998: áfonya (Priszter 532). talán ’szitaköt ’ jelentés . ac#t#sus ’savanyú’) átvétele.). J: ’Aethusa cynapium. keser lapu a. — vörös ~ 1783: Veres Áfonnya (NclB. EWUng. ádázóbürök (→ bürök) (els megjelenése: 1780) névb l vonta el. vörös áfonya’. hogy a virág színe bíborvörös. Veszelszki ezt írta a termésr l: „a’ fekete ſzínÍ vagy-is inkább kékes bogyóit Auguſtus elein ſzedtem” (319).’. ill. a névadás alapja a levelek savanykás. és N. a szár pikkelylevei emlékeztethetnek a rovarra. 1763: Affonya (TESz. Az áfonya román eredet . 1798: veres Afonya (Veszelszki 455). F vészk. | mérges ~ 1807: mérges Adáz (Magy. ang. Az ádáz nemzetségnév ’Aethusa’ hivatalos növénynév. — N.).

) nevet népetimológia hozta létre. agávé 1911: agavé (Cserey. Diószegi–(Fazekas) az Agár Kosbor (Magy. fenséges. közönséges agávé’. mony a. agárkosbor’. Agave. agárci l. uráli eredet ’tojás. agárf és agármony elnevezéséb l vonták el. J: ’Agrimonia eupatoria. hogy a növény ikergumói állati heréhez. hogy a következ évben hasonló szerepet töltsön be. 421). 1798: Agár-fÍ (Veszelszki 329). — ~f 1911: Agármonyf (Cserey. Növényszótár 93). ▌ 2. akácia 53 agávé kan a magyar írásbeliségben: 1405 k. 257). veresellfk. Az agávé latin eredet (lat.: TESz. a másik pedig el készül arra. óriási méretére. Az agár el tagot valószín leg a növény agármony elnevezéséb l vonták el. kosmonyn sz .. 26). J: ’Orchis morio. Az emberev jelz az emberer elferdítésével keletkezett. Veszelszki ezt írja a gumók hasznáról: „a’ virágok ajakasok. 1643: agár mony (Com. hogy a’ bujaságot el-óltsuk magunkban” (Veszelszki 330). Az agárkosbor összetett szó. a kosbor utótag szintén a növény R. Növényszótár 7). közönséges agávé’. kinézetére utal). vitézf helyett. Satyrion’ (MA. agács. 285. agauós.’..). a nemes. J: ’Agave americana. Agaue ’a mitológiában Kadmosz lánya. Kassai (1833) így jellemzi a gumókat: „gyökere hasonló a’ kett s tojományhozz. ném. a név a növény gumóira utal. órchis) is ’here’ jelentés . 363) nevet (ma is a növény hivatalos elnevezése) javasolja a R..). 1708: agár fü ’Orchis. a dics séges’ < gör. 1998: amerikai agáve (Priszter 293). agárkosbor’. 1990: agármonynak gr. Jan. 124: 118– 122. Növ. aghár moni (NépNyelv. a latin szakny. 124: 118–123. heréjére hasonlítanak. 1941: agármony (Varró 77). agáci. J: ’Orchis sp. a’ hervadttal pedig …. és f magyarázó utótaggal látták el.). n sz f . 1998: agárkosbor (Priszter 440). hogy a’ férjfiúság megerfsödjön. Diószegi– Fazekas alkotása. Ezek alakja a heréhez hasonlít. Vö. agárf 1604: agarfü (MA. ang. agacsi. azután elpusztul. Az amerikai jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik (vö. 1872: 400). J: ’ua. 1775: Agár-fü (Csapó 297). emberer . agármony 1. magyarázatát l. agárkosbor 1807: Agár Kosbor (Magy. agave < gör. 5: 2). (Egészség Isten patikájából 9). Az agármony ’agárkosbor’ (1.agárf medve~. 421). emberer . amelyek az agár ivarszervére. 1590: Orchis: Vitez f×. J: ’ua.: „testic[u]lus: mon” (SchlSzj. rókamony. | közönséges ~ 1998: közönséges agáve (Priszter 293). — amerikai ~ 1805–13: „Más és az Aloestfl éppen külömbözf nemÍ plánta az Amérikai Agave…” (Márton. fr. XVI. a lat. Az agármony ’közönséges párlóf ’ (2.. Növényszótár 7). Nyr. orchis (< gör. a’ gyökere kettfs tökforma. EWUng. agagyín. agaca. latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. — emberev ~ 1911: emberev agárf (Cserey. kosbor’. J: ’Agave americana. Agave. Az agár el tagot a növény R. J: ’Orchis morio.’. vö. Nyr. iker petéhezz” (Kassai 1: 125). Nyr. 1783: Agár-fü (NclB. A’ kettfs gyökérnek kettfs a’ haſzna: mert a’ friſsel élünk. J: ’ua. agárheréhez hasonlóak.) összetett szó. 1998: agáve. Genaust Orchidántha a. F vészk. uag. 1948: agármonif (Halmai 6). TESz. mony a. közönséges párlóf ’. Az agárkosbor két gömböly vagy hosszúkás gumója közül az egyik a virágzó növényt táplálja. 124: 118–123.: RMGl. név a növény tekintélyes. agármony. egyik fris. 1604: agarrmony (MA. 2). sz l ~. Az agárf névadás alapja. — ~f 1775: Agár-mony-fü (Csapó 297).’. Satyrion’ (PP. a növény két régi elnevezését kapcsolták össze. 2. Az agármony elnevezés átvitt értelm . a’ máſik pedig meg-hervadt forma. valamint a növény egyéb. neve. agar mony (SzikszF. és kékek. F vészk. a mony szót tartalmazó elnevezéseivel: ebmonyf . második fele: agar mony (TermTudKözl. 494). A tudományos névben szerepl lat. here’ jelentés mony utótagja ’here’ jelentésben már korán fölbuk- . J: ’Orchis morio. agárf . sz. agávé (Priszter 293). agacska.).-i Agrimonia értelmesítésével keletkezett. agácka. 1783: Agár mony-fü (NclB. LI. 1708: agár mony ’Orchis. 1935: 182). agave. UEWb. agárkosbor’.

ágācs-fa. eb~. Az adatok azt mutatják. Orvosi f - ájbis 1911: ájbís (Cserey. BaldgreiſÅ (Melius 82). amellett a bajor-osztráknak megfelel . fehér akác’. aggóf 1583: aggo fiu (Clusius–Beythe 7a: BotTört. a lat. catechu < hind.).’. Genaust Agáve a.). 291/13. agacsi. ogáci. Növényszótár 11). akác. akácia akácia 1. A névadásra a ném. ákantha ’ua. 424). ágóck™. s kiindulópontnak tekinthet akáca ~ agáca. ™gācsk™. A szenegáli akácia (1.). akácia agyar l. ezeket a növényi kivonatokat vándorpatikusok szállíthatták hazánkba. J: ’Robinia pseudacacia. nagyon öreg’) ó folyamatos melléknévi igenévképz s alakja. 1783: Aggó-fü (NclB. Amerikanische Aloe ’amerikai aloé’).). a szenegáli jelz a növény el fordulási helyére utal (Észak-Afrikában honos). akácfa 1783: Ákátz-fa (NclB. F vészk. ▌ 3. acacia.’) átvétele. ang. szakny. J: 1577 k. Az aggóf elnevezést a lat. 1998: akácia (Priszter 288). á g ámfa (Nyatl. hazai lat. közönséges aggóf ’. de f leg az agáci ~ akáci változat a nyelvatlasz alapján nyugati nyelvjárásaink sajátja. A latin Acacia a Robinia pseudacacia neveként számos nyelvben elterjedt.).-i Acacia (< gör. baj. katechu akácia’. agócka l.). a ném. gumiakácia nedve’. agácka. — N. orvosi ziliz’. || akác 1788: ákkátzot gr. szárnyas levele és fehér virágja. 404). J: ’ua. ákácka. J: ’Althaea officinalis. 1798: Ákátz-fa (Veszelszki 17). Akazie.-i Acacia senegal el tagjának átvételével. ákárc. Eibisch ’Althaea officinalis. — fehér ~ 1807: fejér Ákász (Magy. akácfa l. Genaust Senécio a. J: ’ua.’. a fehér gömböcskék miatt a növény elaggottnak. — katekhu ~ 1841: katek ákász (Barra 105). 1577 k. UEWb.’. agárci. 1818: ákáz (TESz. (OrvK. 132). A katekhu akácia (2. (OrvK. szakny.: Acacia (OrvK. Acaciat gr.. agagyín-fa (MTsz. J: ’ua. ák™c. els sorban A. J: ’Acacia catechu. öreg’) hatására alkották. 68/19). 416).: ’öreg. a magyarba közvetlenül a latinból (vö. catechu ’az Acacia catechu nedve’) el tagja megkülönböztet szerep .) a lat. 1948: Aibis (MagyGyógyn. katekhu (lat. orvosi ziliz’ átvétele. senecio ’agg(astyán)’ < senex ’agg(astyán). szakny.. 1801/1910: Akászt gr. ™gácsa./1448 k.). (TESz. amelyeket gyógyításra használtak. akakía ’egyiptomi akác’ < gör.) a lat.. Marzell Althaea officinalis a. agātßa ’(fehér) akác’).).).-osztr. Diószegi–Fazekas fehér akác elnevezése a Robinia pseudacacia hivatalos neve lett. nyak~ ajak l. | közönséges ~ 1841: közönséges ákász (Barra 101). 370/34).-ben szerepl adatok bizonyos Acacia-fajok nedvére vonatkozhatnak. gyöngy~ 54 o o akácia (ÚMTsz. 169). 1998: katechu akácia (Priszter 288). J: ’Acacia senegal. fr. hogy a növény virágaiból fehér bóbitájú kaszattermések fejl dnek.) tudományos név. 1775: Aggo-fü (Csapó 229). 171. Farkas szerint az alakváltozatok némelyike bajor-osztrák eredet (vö. or. acacia. Akátzfa (NomVeg. az Acacia nemzetségnév. a névadás magyarázata. ákica (ÚMTsz.). 416). | 1998: ’Acacia. — közönséges ~ 1948: Közönséges aggóf (MagyGyógyn. hogy a latin szó els sorban a Robinia pseudacacia neveként terjedt el.-i senecio (< lat. 325/36). akácia’. Acatiat gr. — N. 321). agaricafa .). — szenegáli ~ 1998: szenegáli akácia (Priszter 288). Az akác ~ akácfa ’Robinia pseudacacia’ latin eredet . ájbis (Halmai 7). vö. Baldgreis ’kopasz agg(astyán)’ is hatással lehetett. utótagjának fordításával jött létre. a számos alakváltozat a magyarban népi átvételre mutat. ogáco (Nyatl. Az ájbis idegen szó. ném.-i Acacia catechu mintájára alakult tudományos név. Az akácia (1. 1998: fehér akác (Priszter 482). 1854: Ágiczafa (TESz. az OrvK. agács-fa. agaca. бéлая акáция ’fehér akác’.’. J: ’ua. ™gác (MTsz. agaci-fa.aggóf ném. a névátvitel alapja a Robiniának az egyiptomi akácéra emlékeztet tüskéje. szakny. 448. ▌ 2. 1804: agátzi (TESz. öregnek t nik. ak³zi. J: ’Senecio vulgaris. ágácka. acacia ’egyiptomi akác és a nedve’) kerülhetett. senegal. (TESz. Az aggó(f ) növénynév a finnugor eredet agg (1372 u.: ’Acacia sp. MagyGyógyn. 1787: akatz-fa (Zavira 5). 1998: közönséges aggóf (Priszter 502). gumiakácia’.

Akanthus.: Acanthus.akantusz vészkönyvük is a fejér Akász (Magy. A kicsinytövis a lat. akantusz 1560 k. Marzell Acanthus mollis a. ákárc.’. blessed thistle ’áldott tövis’. GeÐeegnete DiÐtel ’áldott tövis. 1998: akantusz (Priszter 288). Marzell Echium vulgare a. || kicsinytövis 1578: Kiczin txuis (Melius 45). 1813: Álcibiusf (Magy. els sorban kígyóharapás gyógyítására. nyugati medveköröm’. közönséges kígyószisz’. medveköröm’. F vészk. harang alakú.i acanthus (mollis) ’medveköröm. akanta l. 1807: áldottf (Magy. Marzell Acacia a. mérges harapások. ákácka l. akác a. F vészk. lila virág. Az áldott-tövis és a kicsinytövis szintén Melius alkotása. a növénynév latin közvetítéssel más idegen nyelvekbe is bekerült. akantusz 55 áldottf Alcibius-f 1798: Alcibius fÍve (Veszelszki 196). 380) nevet javasolja a R. Az áldottf Melius alkotása.. 2. Görög 46. Alcibiadonnak nevezi: hogy midfn Alcibius’ térdét a’ kígyó megmarta vólna. 363). meg-gyógyúla” (Veszelszki 196). a díszes jelz a növény szépségére vonatkozik. 328). bókoló. takta alamuszivirág N. nyugati medveköröm’. 1783: Áldott tövis (NclB. 1807: Akánt (Magy. acanthus. acanthe. — Ö: gumi~. si e Acanha: Medwe Talp (GyöngySzt. meg-rágá. Veszelszki így magyarázza: „A’ fÍ magvai a’ kígyó’ fejéhez igen hasonlítnak. akác a. leánykökörcsin’. — díszes akánt 1807: díszes Akánt (Magy. ákica l. medvetalp helyett. vö. 675). Genaust Acácia a. Idegen nyelvi megfelel kre vö. bogáncs’. J: 1560 k. 1775: Áldott-fü (Csapó 213). carduus ’tövis. 116). F vészk. 376) nevet javasolja a növénynek a R. J: ’Echium vulgare. 2. Alantwurz ’alantgyökér’ részfordítása. 1841: diszes Ákánt (Barra 323). Marzell Inula helenium a. a lat. ném. EWUng. akantuszlevél-díszítés oszlopf n’. örvénygyökér’. név tükörfordításával keletkezett: „Deakul Carduus benedictus. 365). Az akantusz latin eredet (vö. 1998: ’Acanthus. Farkas. a’ mint az öreg Nikander Alcibion.. Görög 44–5. acanthus forrása a gör. a növény több elnevezésében megtalálható: áldott csüküll (→ csüküll ). Az áldott jelz a lat. szakny.. áldott bárcs’. MNövSz. holy thistle..’. bogáncs’ (Veszelszki 131). alantgyökér 1841: alant gyökér (Barra 203). J: ’ua. benedictus ’áldott’. Farkas. ném.. Az áldott-tövis a lat. 1798: Áldott-fÍ (Veszelszki 131). ol. | 1807. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a díszes akánt (Magy. Az akánt elvonással keletkezett az akantuszból. ákász. a növény R. Genaust Acánthus a. akantusz’). ang.. 1664: ’Acanthus mollis. áldott bárcs (→ bárcs). a’ nyálát le-nyelvén. eke~ akánt. avagy Acantha (Lippay I: 107). koronafa helyett. lat. acànto. J: ’Acanthus mollis. áldot txuis neue” (Melius 45). lat. sp. lat. mivel ez a’ fÍ mérges harapáÐt külsf belsfképpen gyógyít. || áldott-tövis 1578: áldot txuis (Melius 45). a’ rágott leveleit pedig a’ Ðebre kötvén. áldott haloványka (→ haloványka). Parua . alcibiacum nevéhez a f magyarázó utótagot f zte. acanto. A lat. 1948: Áldottf (MagyGyógyn. Carduus benedictus (Melius 45) részleges fordításával keletkezett.. vö. carduus ’bogáncs’ elemet Melius f magyarázó utótaggal helyettesítette. alamuszivirág (Csapody–Priszter. fr. A ném. Népi név. Az áldott a növény gyógyító hatására utal. A névadás alapja az a monda. 365). TESz. J: ’Inula helenium. a’ honnét a’ nevét vette. J: ’Pulsatilla grandis. benedictus fordítása. F vészk. áldottf 1578: Aldot f× (Melius 45). F vészk. a névadás alapja a kora tavaszi szélben hajlongó. ang. ákanthos ’Acanthus mollis: medveköröm. 490). lat. Az Alcibius-f Veszelszki alkotása. 420). és ez az Echis Viperát teÐz a’ Görögök’ nyelvén. vévén f e’ fÍvet. a lat. J: ’ua.: RMGl. az alant el tag átvételével és az utótag fordításával jött létre. 2. hogy a közönséges kígyósziszt els ként Alcibius használta. 1664: Acanthus. akácia akadály l. akácia akta l. F vészk. cátechu a. J: ’Cnicus benedictus.

sz l szer termésre utal. vö ném. | tízporzós ~ 1998: tízporzós alkörmös (Priszter 455). alma. parvus ’kis. EWUng. 369). J: ’ua.. vö. lat. Vö. 617.).). spina ’tövis’. amelyb l si id k óta gyártanak kármin szín festéket. J: ’Physalis alkekengi. mert bizonyos növényekb l (pl. 37: 64). lat. Az allelujaf a növény R. Növénynévvé azért válhatott. J: ’Phytolacca americana. zsidócseresznye’. alkermes a. alma. aloé’. csag. J: ’ua. ném. Alkermes átvétele. 369). — amerikai ~ 1998: amerikai alkörmös (Priszter 455).. — N. e. 2. a kermes (1798) szintén németb l került a magyarba. Alleluya (Növ. alkörmös alkörmös 1. 363).’. kicsiny’. Az alma ótörök eredet . arab al-qirmiz ’a bíbortet .. Stechapfel tükörfordítása. polajszigor~. J: ’Oxalis acetosella. alleluja f (ÚMTsz. vö. 131). Az alkermes a ném. álkörmös (ÚMTsz. 1335: „pomi. EWUng. áll l. ulma. Idegen nyelvi megfelel re vö... Az alkörmös vándorszó. csuv. szakny.) az allelujaf 1583: Alleluia fiu (Clusius– Beythe 6: BotTört.-i Physalis alkekengi (forrása az arab al-kākan. Genaust Cárduus a. alkörmössz l 1783: Álkermes Szölö (NclB. 1998: alkörmös (Priszter 455). Genaust alkekéngi a. sóska a. A szó végs soron valószín leg az óind krmib l ’féregb l készített vörös festék’ (< óind k‘mih ’féreg’) származik. J: ’Arnica montana. J: ’Malus sp. elma. Az alisma a lat.. 279). amerikai alkörmös’. úgy iszod” (MNy. Marzell Cnicus benedictus a. deréceszigor~. kirg. a növénynek szintén óriási varázser t tulajdonítottak. alkermès ’ua. jövevényszó.. sóska a. talán téves. F vészk. R. || körmös 1798: Kermes (Veszelszki 159). — N. halleluja isz. vér~f alisma 1578: Aliſma (Melius 138). Ember és növényvilág 268). Marzell Aloe a. 1798: Álkermes (Veszelszki 159). csattanó maszlag’. 1813: Allélujaf (Magy.-i Alisma (Melius 137a) (< lat. hogy a növénnyel sokféle betegséget gyógyítottak. minden sebet meggyógyít. hegyi árnika’. 363). alkörmös. alma’. a sz l utótag csuvasos típusú ótör. oszm. alja l. alma 1. Az alleluja ’aloé’ az allelujaf t l függetlenül alakult ki. Heil alle Wunden ’minden sebet gyógyító. TESz. — Ö: far- . alma. áldott-tövis l. 1783: Alléluja fü (NclB. Az alkörmös (2.alisma ſpina (Melius 45) tükörfordításával jött létre. 617. alleluja a. erdei madársóska’. Aleluya (CasGl. a fürtben ér . lat. Marzell Datura stramonium a. J: ’Alkanna tinctoria. J: ’Datura stramonium. TESz. aloé’ . mint a bíbortet b l. alleluja a. ang. J: ’Alo( sp. tövisalma (MagyGyógyn. kipcs. álisma ’valamiféle vízinövény’) átvétele. alkermes l. thorn apple ’tüske alma’. F vészk. ▌ 2. Genaust Alísma a. || alleluja 1948: alleluja (Halmai 7). 1948: álkermes (Halmai 6). alquermes ’bíbortet felhasználásával készített orvosság’. vö.). f magyarázó utótagot illesztettek hozzá. amerikai alkörmös’. J: ’Phytolacca americana.’. Heilallerwundenkraut. mogyoró~. Melius 45.’. — tövis~ 1903: tövisalma (Hoffmann– Wagner 39). 1807: Alkermes (Magy. Phytolacca americana) ugyanolyan vörös festékanyag állítható el . árkelmes (EtSz. nyír~ alkekengi 1813: Alkekengi (Magy. egyedi adat. alleluja. a névadás alapja a tüskés. álkörmös (Péntek– Szabó.: RMGl. F vészk.) ’halleluja’ nevének átvétele. szakny. szigor~ állató l. lat.). A névadás magyarázata nyilván az. Melius 425. ’zsidócseresznye’) utótagjának átvétele. Szabó. 1775: Alleluja-fü (Csapó 267). A tövisalma a ném. amerikai alkörmös’. báránypirosító’. ’dicsérjétek az urat’. Az alkekengi a lat. 1690: „ha ezekben alkermest vagy kaláris sirupot el-olvasztasz. benedíctus a.). alisma < gör. ▌ 2. 264). az el tagra l. 2. a bel le készített festék’. fr.. J: ’Phytolacca americana. que wlgo ponica alma dicitur” (TESz. mérgez termés. b): RMGl. Kermes (Veszelszki 159). — N. áldottf 56 alma amerikai alkörmösr l ’Phytolacca americana’ kapta nevét hasonlóság alapján: mindkett t piros fest anyagként használták. vö. almaformájú. sp. Az alkörmössz l összetett szó.

™lo(sz. álomhozóf 1. Az amaránt Diószegi–Fazekas alkotása. 1595: Aloe (Beythe 65).. még álomf . Az álomf (1. aloe. ném. F vészk.). valódi jelz k megkülönböztet szerep ek. J: ’Mandragora officinarum. álszékf . | orvosi ~ 1998: orvosi aloé (Priszter 296). aloes) átvétele.’. Az álomf ’tavaszi mandragóra’ (3. 1577 k. J: ’Amaranthus. A névadás magyarázatára l. tavaszi mandragóra’. maszlagos nadragulya’. amelyet Diószegi–Fazekas így jellemez: „bugája … letsügg … ſzára bókoló” (Magy. lignum aloes ’aloéfa’ lehetett. J: ’ua. 1948: Álomhozóf (MagyGyógyn. J: 1416 u. J: ’Amaranthus caudatus. F vészk. Melius 394. J: ’Mandragora officinarum. J: ’ua. ill. ▌ 3. 2. 389) nevet javasolja a R. ▌ 2. J: ’Alo( ferox. vö. ambretta 1998: ambretta (Priszter 287). 1595: ’Alo( sp. 1783: Alóé (NclB. nemzetségnév. csüng . J: ’Hyoscyamus niger. 1783: Álomhozó-fü (NclB. bogyós termés burgonyafélék hasonló elnevezései is hatással lehettek: pl. F vészk. tavaszi mandragóra’. Szabó. a ném. népi orvosság’ (ÚMTsz. bársonyparéj. áloé a. Az alraun idegen szó. J: ’Mandragora officinarum. aloé’.). Az s-vég alak alapja a lat. ang. farkas~gégevirág.’. — ~fa 1798: Alo(-fa (Veszelszki 39). tej~ (→ tejzsugorítóf ) alutóebsz l l. alraun 1998: alraun (Priszter 424). tavaszi mandragóra’. A bókoló. Az aloé latin eredet . aloès. a lat. J: ’ua. Az álomhozóf ’maszlagos nadragulya’ (2. 514). | tövises ~ 1998: tövises aloé (Priszter 296). 2. a szúrós. A névadás magyarázatára l. aloé 1. 1948: álomf (Halmai 52). szintén bódító hatású növény. J: ’Alo( vera. 1998: aloé.) Barra István alkotása. 37/41). orvosi aloé’. J: ’ua.-i aloe (gen. álomf 1.aloé kas~. állóes. 1578.: aloeſt gr. a lat. fr. álszíkf l. 234). 1807: Álomhozó f (Magy. 513). a csüng . ▌ 2. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csákós amaránt (Magy. Melius 406–7. F vészk. 212: TESz.és bolondítóebsz l (→ ebsz l ).) elnevezés magyarázata. (OrvK. amárantos) -us végz désének elvonásával keletkezett. Többféle fajtát használnak gyógyászati célra. 358). ebsz l Rápóti–Romváry 86. bolondító beléndek’. ▌ 2. szakny. Aloe. EWUng áloé a. 514). szakny.. amaránt’. Farkas. 340).’. mivel halálos álmot okoz” (Csapó 200). 253). UEWb. 1903: Álomhozó f (Hoffmann– Wagner 40). F vészk. hogy „nem tanátsos ez füvel vagy gyökerével élni. áloes. A latinon keresztül idegen nyelvekben is elterjedt. | csákós ~ 1807: tsákós Amaránt (Magy. 1577 k. Genaust Amarántus a. — bókoló ~ 1998: bókoló amaránt (Priszter 297). 1841: álomfü (Barra 335). csákós jelz k a lehajló növényre. J: ’ua. A névadásra egyéb mérgez . elalutó szépsz l (→ sz l ) ’Atropa bella-donna’ stb. aluja ’hashajtó. alutó.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. A finnugor eredet álom el tag magyarázata a növény bódító hatása. még álomhozóf .’. 1775: Alom-hozó-fü (Csa- amaránt 1807: Amaránt (Magy. | csüng ~ 1998: csüng amaránt (Priszter 297)./1466. székf altató l. Görög 51. TESz. aloé’. szúrós aloé’. 1578: Aloes (Melius 57). | 1807. J: ’Atropa belladonna.’. Alraun (Veszelszki 305) átvétele. hosszú virágzatra utalnak. .. 1998: ’Alo(. J: ’ua. Az álomhozóf ’tavaszi mandragóra’ (1. áloé (Priszter 296).’. 1807: Áloes (Magy. (MünchK.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.. 1416 u.’. — N. | valódi ~ 1998: valódi aloé (Priszter 296). a nyugat-indiai a növény el fordulási helyére vonatkozik. 57 ambretta pó 200). szerelemf és bársonyvirágf helyett. áloé a. mérgez növényeknek adta ezt a nevet. 1841: álomf (Barra 344). kakas~. J: ’ua. F vészk. Szabó. maszlagos nadragulya’. az orvosi a növény gyógyászati hasznát jelzi. 335. a középkorban boszorkányken csöt és bájitalt készítettek els sorban a beléndekb l és a nadragulyából. bókoló amaránt’.-i Amaranthus (< gör. 175). ez is bódító hatású. J: ’Atropa belladonna. — nyugat-indiai ~ 1998: nyugat-indiai aloé (Priszter 296). — szúrós ~ 1998: szúrós aloé (Priszter 296)./1466: aloèſnèc gr.

A névadás alapja a növény hosszú szára. Az angyalgyökér a ném. az el tag halnév. angyélika. ambretta került be. J: ’ua. angyalédesgyökér 1775: Angyal édes gyökér (Csapó 10). vö. 1998: ’Angelica archangelica.’. J: ’ua. 1948: angyalbocskorf (Halmai 5). fr. Az angyalitalgyökér valószín leg Barra alkotása. erdei angyalgyökér’. angyalgyökér 1. patikai angyalf (Halmai 8). borsika’. angelica [herba ’f . Bremness 228. angyalgyökér angyalitalf l. ▌ 2. valamint idegen nyelvi megfelel k is. az angyalikom valószín leg a bazsalikom hatására jött létre. J: ’ua. J: ’Angelica sylvestris.’. angyalikomgyökér l. idegen nyelvi megfelel re vö. erdei angyalgyökér’.’. Az angyalbocskor elnevezés kialakulására hatással lehettek a növény társnevei. — ~f 1911: angyal bocskorf (Cserey.’ < ággelos ’angyal’) fordításával keletkezett. Engelwurz szó szerinti fordítása. Növényszótár 4). napellus..’. — erdei ~ 1948: erdei v. J: ’ua. a névadás magyarázatára l. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. Pantoufes de Marie. angyélika. A kisebb ~ nagyobb jelz k a két fajt különítik el méretük alapján: az erdei angyalgyökér kisebb. amelyek a virágot szintén emberi lábbelihez hasonlítják: kisasszonypapucs. illatos ábelf ’. a névadás magyarázatára l. angyalgyökér’. Engelsüſs (Veszelszki 355) szó szerinti fordítása. | vízparti ~ 1998: vízparti angyalgyökér (Priszter 300). 1775: Angyal-fü (Csapó 9). kígyószer testéhez hasonlítható. J: ’Angelica sylvestris.’.: ang. angyalicskagyökér. — orvosi ~ 1948: orvosi angyalgyökér (Halmai 9). a ném. 1948: angyalgyökér (MagyGyógyn. Az angyalf a lat. ném. Marzell Angelica silvestris a. ambretta. Genaust Angélica a. — N. J: ’Angelica archangelica.). angolnaf 1948: angolnaf (Halmai 73). Marzell Aconitum napellus a. Az angyalédes tükörfordítás. . orvosi angyalgyökér’. Nemzetközi szó.’. 202). a f utótag magyarázó szerep . ném. 1998: angyalgyökér (Priszter 300). J: ’ua. amely a növény virágját emberi papucshoz.-i Angelica (< k.’. 1998: orvosi angyalgyökér (Priszter 300). lat. Katika-sisakvirág’. || angyalédes 1948: Angyalédes (MagyGyógyn. F vészk. 318). vö. 1798: Angyal-gyökér (Veszelszki 56). — erdei ~ 1998: erdei angyalgyökér (Priszter 300). angyalicska gyökér. ▌ 2. hogy a növény gyökerét többféle betegség gyógyítására használták. | kisebb ~ 1595: kijſſeb [Angyal fiju] (Beythe 117a). 1998: angyalf (Priszter 300).angolnaf J: ’Abelmoschus moschatus. || angyalitalf 1948: Angyalitalf (MagyGyógyn. J: ’ua. bocskorhoz hasonlítja. Az angolnaf összetett növénynév. angyalitalgyökér angyalitalgyökér 1841: angyalital gyökér (Barra 209). 97). ambretta.’. J: ’Polypodium vulgare. 348). J: ’ua. Marzell Abelmoschus moschatus a. Az erdei. 1948: angyal édesgyökér (Halmai 66). az orvosi angyalgyökér nagyobb méret . közönséges édesgyöker -páfrány’. | 1998: ’Angelica.’. — nagyobb ~ 1595: na ob [Angyal fiju] (Beythe 117a). J: ’Aconitum napellus subsp. J: ’Arnica montana. anygyalikom-gyökér (ÚMTsz. 1783: Angyal-fü (NclB. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. A magyarba valószín leg az ang. 1903: angyalgyökér (Hoffmann–Wagner 56). hegyi árnika’. aggelikós ’ua. szakny. angyalbocskor 1948: Angyalbocskor (MagyGyógyn. Az angyalbocskor metaforikus elnevezés. fr. ol. 1807: Angyalf (Magy. elérheti a 2 m-es magasságot is. J: ’Satureja hortensis. 36). J: 1775. 1595: Angyal fiju (Beythe 117a). angyalf 1. Ambrette(körner). J: ’ua. a névadás magyarázata az. J: ’ua. sarkantyúvirág. ehhez f magyarázó utótagot f ztek. angyalicska képz cserével keletkezhetett. 200). A N. | patikai ~ 1903: Patikai angyalf (Hoffmann–Wagner 56). J: 58 angyalitalgyökér ’ua. ambrette. angelicus ’angyali’ < gör. amely az angolna hosszú.’. orvosi angyalgyökér’. a gyökér magyarázó utótag a növény föld alatti édes részére utal. növény’] < lat.

— ~f 1577 k. 1807: Angyélika (Magy. orvosi angyalgyökér’. 1577 k.).’.: Sisimbrium: menta: n a glica (Növ. 1583: anis Anisum (Clusius–Beythe 2a: BotTört. Engelwurz ’angyalgyökér’.’. | 1998: ’Angelica archangelica. J: ’ua. angèlica. (Barra 164). 336). 1807 e. 1783: Anis (NclB. ánizs 1. — magyar~ 1948: magyar ánizs (MagyGyógyn. 33/23).. 1520 k. vagy Angyal-gyökér (Veszelszki 56). — N. J: ’Linaria vulgaris. 1577 k.: Angyélika (Julow 257). 1590: ’Angelica sp. fr. 14/12).: Angelica fweth gr. Wasserangelika ’vízi angyélika’. ányizs (MTsz. erdei angyalgyökér’. ányizs. F vészk. szakny. ▌ 2. ol. TESz. J: ? ’Mentha sp. 363) (a növény hivatalos elnevezése ma) nevet javasolja a R. Az angyalka az angyal -ka kicsinyít képz s alakja. 1807: kerti Angyélika (Magy.’. angelica. ámnis. Engelkraut ’angyalf ’. 202). a névadás magyarázata az lehet.. álnizs. A névadás alapja a növény szinte minden betegséget gyógyító ereje (vö. — erdei ~ 1807: erdei Angyélika (Magy. angyalf helyett. (OrvK. J: ’ua. 84). 1998: ánizs (Priszter 456).. J: ’Angelica sylvestris. J: ’Pimpinella anisum. orvosi angyalgyökér’.). 348). | vízparti ~ 1948: Vizparti angyélika (MagyGyógyn. angyélika 1. ▌ 3. J: ’ua. hogy Barra többféle angyalf közül kívánta kiemelni a leghasznosabbat. — ~gyökér 1798: Angyélika-. F vészk. mindent gyógyító f ).: RMGl.’. 193). J: ’ua. de vizelethajtó. a): RMGl. (OrvK.angyalka ném. 1998: illatos ánizs (Priszter 456). 200). a vaskos gyöktörzsön lév szaporítórügyek. szlk.. angyalgyökér. J: ’Angelica sylvestris. 1783: Angyélika (NclB. 1903: Erdei angyélika (Hoffmann–Wagner 59 ánizs 56). — orvosi f ~ 1841: orvosi f angyalkának gr. részben a lat. Gyógynövények enciklopédiája 44. görcsoldó. — kerti ~ 1783: Kerti Angyélika (NclB.. ang. ánis. szapora zsombor’. Aniſommal gr. | közönséges ~ 1998: közönséges ánizs (Priszter 456).’. 131). ▌ 2.’. vö. Az anglika keletkezhetett a két nyíltszótagos tendencia alapján vagy íráshibával. angyalgyökér’. angelika. ▌ 2. | orvosi ~ 1948: Orvosi angyélika (MagyGyógyn. J: ’Angelica archangelica. A név keletkezésének indítéka. 348). 1470 k.: Anisum: Anis (CasGl. J: ’ua. 202). 569/31). eredet . Az erdei. angyalka. J: ’Angelica archangelica. 1775: Anis (Csapó 144). közönséges gyujtoványf ’. J: ’ua. 1807: ’Angelica. a lat. wilde Engelwurz ’vad angyalgyökér’. Bár nem védte meg a középkori embert a fekete haláltól. menta | ? Sisymbrium officinale. hogy a növény valamely része rúgások nyomaira emlékeztet. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az Angyélika (Magy. Növényszótár 180).-i Angelica. Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk. részben a növény egyéb angyal el tagú neveinek (angyalf . a f el tag magyarázata. Wald-Engelwurz ’erdei angyalgyökér’. növény’] alakja a középkorban növénynévként f nevesült. 84).: Aniſumoth gr. — illatos ~ 1948: Illatos ánizs (MagyGyógyn. Marzell Arnica montana a. (OrvK. 351). Marzell Angelica silvestris a. angyalka 1.: RMGl. — erdei ~ 1841: erdei angyalkának gr. Az angyalrúgtaf talán magyar alkotás. angyalgyökér’. vízparti jelz k a növény el fordulási helyére utalnak. 1998: angyélika (Priszter 300). 198). A szó latin közvetítéssel számos európai nyelvbe bekerült. .. J: ’ua. (Barra 164). hogy a gyökeret nagyon sok betegség gyógyítására használták. F vészk. 1948: angyalrúgtaf (Halmai 50). J: ’Foeniculum vulgare.. F vészk. közönséges ánizs’. pl. hogy megvédje ket a pestist l. 202). Az angyélika lat. erdei angyalgyökér’. ném. még angyalgyökér. 609/31). 1590: Angelica: Angelica (SzikszF. | 1807 e. (OrvK. angelicus ’angyali’ melléknév n nem angelica [herba ’f . valamint az a monda. 1807: Angyélika (Magy. 2.: Angelicath gr. orvosi angyalgyökér’. ónejz (ÚMTsz. J: 1577 k. 84). édeskömény’.’. fert tlenít és gombaöl hatásai révén hasznos gyógynövény. angélique. EWUng. angyélika) hatására jött létre. angyalrúgtaf 1911: angyalrugta f (Cserey.. Genaust Angélica a. hogy Mihály arkangyal ajánlotta a szerzeteseknek az angyélika gyökerének rágását. A névadás magyarázatára l. 202).

Pimpinella átvétele. anisum közvetítésével terjedt el. orvosi székf ’. ol. Az ánizs esetében az átadó nyelv bizonytalan. Matronenkraut ’orvosi székf ’. 1775: Anya-méh-fü (Csapó . édeskömény’. àniso. J: ’Tanacetum parthenium. az orvosi székfüvet már az ókorban is alkalmazták. Genaust Matricária a. Az ánizs ’édeskömény’ (2. Mutterkraut tükörfordítása. ónejz a baj.: RMGl. még anyaf . ánéson ’kömény’ < gör. Mutterkraut (Melius 161) ’ szi margitvirág’.) a lat. Anis. Matricaria (< lat. ebb l származik az um. anya l. 363) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R. 314). közönséges ánizs’. A k. 1948: füvek anyja (MagyGyógyn.. édeskömény (→ kömény). 1798: Anya-fÍ (Veszelszki 155). 418). a N. a növény azon részére utal. A f nek anyja ’ szi margitvirág’ (2. fekete üröm’. aniš. amelyet els sorban n i betegségek gyógyításra használtak. F vészk. om vég magyar alak.. Idegen nyelvi megfelel kre vö. század elején a füvek anyja ’fekete üröm’ (4. ánizspimpinella 1807: Ánizs Pimpinella (Magy. ánizskapor 1807: Anis Kapor (Magy. Marzell Arnica montana a. || füvek anyja 1903: füvek anyja (Hoffmann–Wagner 163). anisum (< lat. Az ánizspimpinella Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Matricaria chamomilla. Mutterkraut részfordítása. 3.. bécsikömény (→ kömény) és olaszkapor (→ kapor) helyett. J: ’Artemisia absinthium. 1903: Anyaf (Hoffmann–Wagner 163). szi margitvirág’. 2. ezt nyilván a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján kapta a növény. 2. TESz. ámmi ’mag’) végs forrása ismeretlen. A névadás magyarázatára l. 210).) a közönséges ánizs nevének átvétele hasonlóság alapján. Az ánizs az európai nyelvekbe a k. közönséges sárkánykontyvirág’. lat. ízük hasonló. talán a növény hasznosságát kívánta kiemelni a jelentéktelen füvek közül. a növényt tévesen a kapor ’Anethum’ nemzetségbe sorolták. J: ’Foeniculum vulgare. ang. ▌ 2. J: ’Artemisia vulgaris. 1948: anyagyökér (MagyGyógyn. lat. ném. a fajt jelöli ki. J: ’ua. F vészk. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával jött létre. 314). a gyökér utótag magyarázó szerep .ánizskapor Az ánizs vándorszó. anyaméhf 1. 1948: anyaf (Halmai 10). de hasonlóság alapján a többi ürömfaj. J: ’Artemisia vulgaris. án#son ’kömény’. 1807: Anyaf (Magy. — Ö: méh~ (→ anyaméhf ). 1590: Dracunculus maior: Anya fé (SzikszF.) Melius alkotása.. pl. mater herbarum fordítása. Az ánizs el tag megkülönböztet szerep . 363) (a nevet nem fogadta el a botanikai szaknyelv) javasolja az Orvosi f vészkönyvben a R.) is megkapta. Matricaria felhasználásával hozta létre. kaporánizs. a lat. Diószegi és Fazekas az Ánis Pimpinellát (Magy.) elnevezés is. mindkett t f szerként használják. idegen nyelvi megfelel kre vö. 2. F vészk. Az anyaf elnevezés növényeket mind n i betegségek kezelésére használták. hv. az abszintüröm (5. valószín leg a lat. ném. a f utótag magyarázó szerep . J: ’Dracunculus vulgaris. fekete üröm’. anise. Marzell Artemisia vulgaris a. 418). gör. Diószegi és (Fazekas) az Anis Kaport (Magy. EWUng. az el tagot lefordították. hegyi árnika’. || f nek anyja 1578: F×nec Annya (Melius 161). Az anyaf (1. gyógyító erejét így fejezték ki. 318).’. 1775: Anya-fü (Csapó 137). A nevet els sorban a fekete ürömre használták. 520). 209). J: ’Pimpinella anisum. aneìss szóból jött létre. Genaust Anísum a. an#sum ’ánizs’ < gör. Hasonló módon keletkezett a XX. Mutterkraut. 1998: a- anyagyökér 1841: anyagyökér (Barra 209). kapor~.-osztr. 1775: Anya-fü (Csapó 170). fr. J: ’Arnica montana. Az ánizskapor összetett szó. az ánizs el tag megkülönböztet szerep . Boldog~ mentája (→ Boldogasszony mentája) anyaf 1. Az anyagyökér a ném. A pimpinella nemzetségnév. 1948: Anyaf (MagyGyógyn. abszintüröm’. Diószegi–Fazekas alkotása. Az anyaf ’fekete üröm’ (4. anyaméhf . anésum. F vészk. 257). a lat. ▌ 3. ▌ 5. ánizs helyett. 1783: Anya-fü (NclB. Vö. 60 anyaméhf nyaf (Priszter 518).) a ném. anis. ▌ 4. a növény fontosságát. F vészk. 1783: Fünek anynya (NclB. — Ö: f szer~.. án#thon .

TESz. Gummi arabicum mintájára alakult. a névadás alapja. bojtorján arábikum l. hogy a növény virágai sárgák. Hasonló szemlélet névadásra l. 7: 50. 1948: arabmézga (MagyGyógyn. mātréx ’anyaméh’ < māter ’anya’) fordításával keletkezett. 1533: Apium: Merck ader epth: Apium (Murm. hunior fé. || méhanyaf 1798: Méh-anya-fÍ (Veszelszki 155). Az anyaméhf ’ szi margitvirág’ (1. orvosi székf ’. J: ’ua. 1798: ro’s Annya (Veszelszki 403). f nek ~ (→ anyaf ). — vízi~ aranyf 1578: Arany f× (Melius 178a). szi margitvirág’. els sorban rozs’ jelentése van. GebÀrmutter ’anyaméh’. Az arabmézga a lat. | 1948: ’Acacia senegal. ném.) Veszelszki alkotása. J: ’Chelidonium majus. 1595: Apiom (Beythe 80a). ném. jelentése: ’nyúlékony.-hv. anyarozs’. nyirok. (Barra 104). Kornmutter tükörszava.. 1998: arabmézgafa (Priszter 288). hogy a . Hasonló szemlélet névadásra l. 1583: apiom (Clusius–Beythe 4: BotTört. Mutterkorn tükörfordítása. LXXXIV.). mellyet némellyek ro’sanyjának-is hívnak (TESz. R. apróbojtorján l. mézga’. 1948: Anyarozs (MagyGyógyn. arábiai facsipa (→ facsipa). gumi~ arabmézga 1841: arabi mézgát gr. J: ’Acacia senegal. arabicum utótag fordításával (arab) jött létre. J: ’Apium graveolens var.: RMGl. anyaméhf (2. Az aranyf a ném. J: ’Matricaria chamomilla. Az áprilisi jelz a növény korai virágzási idejére vonatkozik. Vö. Márton. a ném. graveolens. mézga a. a citromfüvet szintén használták n i betegségek kezelésére.anyarozs 170). Mutterkraut ’orvosi citromf ’ is hatással lehetett a névadásra. pinty ápium 1. hogy a rozson él sköd gombából nyert gyógyhatású anyag segíti a méhizomzat öszszehúzódását. berki szell rózsa’. Marzell Chrysanthemum parthenium a. orvosi citromf ’. 1775: Arany-fü (Csapó 91). Genaust Ápium a. holl. szb. A névadás magyarázata. Idegen nyelvi megfelel re vö. blg.: „Alburnus… adeps arboris: az fanak meghszeyę” (GyöngySzt. gumiarábikum. boglárka’. talán a levelek hasonlósága alapján. ill. anyja l. EWUng. J: ’Melissa officinalis. gummi ’nyúlós anyag. még parasztápium. мъзгá ’a fakéreg alatti növénynedv. dán moderkorn. gumiakácia’.). Aprilblume tükörfordításával keletkezett. ném. Az anyarozs a ném. Genaust Matricária a. az összetett német szó el tagjának jelentése valószín leg ’anyaméh’ (vö. A mézga szláv eredet . Idegen nyelvi megfelel re vö. Aprillenblumen. ▌ 2. er sszagú zeller’. vagy beka fé. A N.. Az ápium a lat. Növ. ▌ 2. N.. a R. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 349). áprilisivirág 1903: Áprilisi vagy berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). füvek ~ (→ anyaf ) 61 aranyf 1590: Ranunculus: Sômôr fé. (Veszelszki 404). utótagjának pedig ’gabona. a lat. — ~fa 1948: Arab mézgafa (Halmai 5). Vö.. 1783: Anya méh-fü (NclB.) talán hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Goldkraut tükörfordítása. J: ’Anemone nemorosa.) Csapó. 86). Anyaméhf (MagyGyógyn. macskaméz. mézga a. mézga ’mézga. sárgás gumiszer váladék’.). Marzell Anemone nemorosa a.: RMGl. ro’s-annyát gr.: TESz. gumiakácia’. J: ’Tanacetum parthenium. J: ’Claviceps purpurea. anyarozs 1790: anya ro’s (TESz. Matricaria (< lat. vizi apium (SzikszF. || rozsanya 1762: „Tsuda dolgot beszélnek… a’ ro’snak meg-veszett gombás-szeméröl. valamint az. a víziápium hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. mindkett a lat. 234). GebÀrmutterkraut. aranyev pinty l. „A’ méhet meg-tiſztitja” (Csapó 170). az elnevezés szemléleti háttere. apium átvétele. növényi nedv’). arabischer Gummibaum ’arab gumifa’. vö. 86). A mézga els megjelenése: 1560 k. mátraf . TESz. 28). gumi’ el tag értelmezésével (mézga) és a lat.’. a méhanyaf ’orvosi székf ’ (2. 418). Mutterkuchen ’méhlepény’). 127). ném. J: 1841: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. vérehulló fecskef ’. moederkoren. A rozsanya a ném. hogy „Szülés után történö belsö fájdalmakat megtsillapitja ez fü”. anyaf . EWUng. J: ’Ranunculus sp.

Ember és növényvilág 278). chrûsanthe- .) Diószegi–Fazekas tette. mocsári gólyahír’. Goldwurz ’arany gyökér’. ha bárhol megtörik: „ha a’ levelek vagy ſzárai megſzakaſztattnak. szakny. 1948: Aranyvessz (MagyGyógyn. N. száz~f (→ százforintosf ) aranyszín virág l. harangverseng (Péntek–Szabó.).’. aranyvirág’. az aranyvirág a Chrysanthemum nemzetség hivatalos neve. 481). Marzell Chelidonium maius a. aranyos l. J: ’Tanacetum balsamita. 1783: Mezei arannyas veÐzÐzö (NclB. ha bárhol letörik. szakny. | mezei ~ 1583: mezei aranios vezzo Virga aurea (Clusius–Beythe 8: BotTört. chrysós ’arany’. sárga nedveſség folyki belölök” (Csapó 91). aranyvessz 1798: aranyos veÐzÐzf (Veszelszki 170). mivel az adatokból kimutatható. 132). hogy a növény virágja sárga szín : „arány ſzinü virága vagyon” (NclB. Gold wiſenblum (Melius 70a) is hatással lehetett.). 1807: Aranvirág (Magy. J: ’Caltha palustris. A nyugati salátaboglárka arannyal verseng elnevezését Benk alkotta. chrûsanthemum < gör. aranyvirág (ÚMTSz.).’. mocsári gólyahír’. Az szi jelz a virágzás idejére utal. aranyvessz ’. Boldogasszony tenyere’. fi. aranyversel népi nevek. hv. valószín leg a vérehulló fecskef nevét vette át hasonlóság alapján. J: ’Chelidonium majus. ánthemon ’virág. 4: 30). réti margitvirág’. arannyal verseng f 1775: Arannya[l] verÐengö-fü (Csapó 91). A névadás magyarázatára l. || aranyszín virág 1578: Arany ſÅin× virág (71). még aranyf . J: ’Chrysanthemum. 382). || aranyversel N. || harangverseng N. nyugati salátaboglárka’. vérehulló fecskef ’.’. lat. aranyverseng (Péntek–Szabó. J: ’ua. Genaust Chrysánthemum a. Az aranyvessz a lat. arannyal verseng f . szakny.’. A növénynév a korai adatokban aranyosvessz alakban fordul el . amely szintén Melius alkotása. — szi ~ 1998: szi aranyvirág (Priszter 518). ſarga viragu f× (Melius 137). 416). Az aranyvirág a lat. ▌ 2. 1998: aranyvirág (Priszter 336). — balzsamos ~ 1998: balzsamos aranyvirág (Priszter 518). — réti ~ 1578: Réti arany virág (70a). holl. J: ’ua.-i Chrysanthemum (< lat.) és a Boldogasszony tenyere (4. a név a virágot jellemzi: „mint egy arany ackora à virága” (Melius 137). 293). Az arannyal verseng f ’vérehulló fecskef ’ Csapó alkotása. 1578: arany virágu. 382). aranyvirág 62 aranyvirágúf 1775: Mezei aranyos veÐzÐzö (Csapó 13). ficaria. aranyvirágúf . az aranyos el tag -s eleme melléknévképz . J: ’ua. ▌ 3. virga ’vessz ’.arannyal verseng f növényb l sárga szín tejnedv folyik. F vészk. J: ’Leucanthemum vulgare. Ember és növényvilág 278). Vö. gör. 1578: arany virágu f× (70a). aranyversel (MNy.-i Chrysanthemum (< lat. szi margitvirág’. J: ’ua. csöves virágok aranysárgák. J: ’Ranunculus acris.). népetimológiával keletkeztek. Genaust virgátus a. || arannyal verseng 1783: Arannyal verÐengö (NclB. f ’) tükörfordítása. | közönséges ~ 1998: közönséges aranyvessz (Priszter 507). aranyversel (ÚMTsz.) Melius alkotása. 1783: Arannya[l] verÐengö-fü (NclB. — erdei ~ 1998: erdei aranyvessz (Priszter 507). vö. ▌ 4. — N. a virágzatokban a széls nyelves virágok fehérek. a középs . hogy a növény virágai sárgák. J: ’ua. kelta ruoho ’sárga f ’. Az aranyvirágúf ’mocsári gólyahír’ (1. A harangverseng . Idegen nyelvi megfelel kre vö. ’réti margitvirág’ (2. J: ’ua. A névadás magyarázata a tömött fürtökben álló aranysárga virágzat. J: ’Tanacetum parthenium. aurea < aureus ’arany’) fordítása. J: ’Solidago virgaurea. ▌ 2. 1998: aranyvessz (Priszter 507).’. J: ’Ranunculus ficaria subsp. Az szi margitvirág (3. aranyvirágúf 1. Nemzetségnévvé (2. hogy az arannyal verseng f nevet Benk is használja ’vérehulló fecskef ’ jelentésben. a névadás magyarázata. zlatni korin ’arany gyökér’. Benk névadásának alapja. J: ’Caltha palustris. aranyvirág 1. arany verseng (ÚMTsz. Az aranyvirágúf a lat. keltajuuri ’sárga gyökér’. Melius névalkotására a ném.’. 377). chrysánthemon < gör. réti salátaboglárka’.) hasonlóság alapján kapta nevét. és a növényb l sárga szín nedv folyik.-i virgaaurea (< lat. goudkruid ’arany f ’. — Ö: ökörszem~.

nyúl~ 63 árorr tyúkhúr’. a latin név is a növény el fordulási helyére utal. Magy. árorr 1807: árorr (Magy. ánthemon ’virág. J: ’Arum maculatum. tehát az árorr a termés hosszú. Az árnyékszéktet f valószín leg népetimológiás alakulat az árnyékszeret f névb l. nemzetségnév. közönséges tyúkhúr’. Az árnika a lat. mindenik lelapúlva van a’ mer nn álló anyaſzár’ tövéhez ragadva. or. 364). F vészk. Genaust Árnica a. árnika 1948: Árnika (MagyGyógyn. Az árnyékf elnevezés a növény el fordulási helyére vonatkozik. J: ’Erodium. árnyékszéktet f . ennek alsó részét teljesen körülöleli egy zöldesfehér szín . 1783: Áron ſzakálla (NclB. sz. J: ’Arnica montana. J: ’Arnica montana. Arnika. 47). 389. — N. Genaust Chrysánthemum a. Az Áron szakálla a ném. Az Erodium W. 1798: Áron’ Ðzakálja (Veszelszki 73).[ára] kin nyársformára” (Magy. Vö. áron szakálla (ÚMTsz. Aronowa broda. az az arany virágu f×” (137). 152). f ’) fordítása. F vészk. barba lui Aron. berek. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a névadást az Erodium és a Geranium nemzetség tárgyalásakor így magyarázzák: „Anyasz. 318). Idegen nyelvi megfelel kre vö. Alsine (< gör. és a Geranium L. 1775: Árnyék Ðzeretö-fü (Csapó 286). 389). Aaronsbart tükörfordítása. Áron-gyökér. chrysánthemon < chrysós ’arany’. — hegyi ~ 1903: Hegyi árnika (Hoffmann–Wagner 176). 1948: árnyékf (MagyGyógyn. Az Árongyökér a ném. szakny.’. Nyr. F vészk. eggy eggy lapos durva korſzovátbann” (Magy. ezen helyezkedik el a meglehet sen nagyméret torzsavirágzat. 2. Aronwurz. hegyi árnika’. közönséges Áron szakálla 1775: Áron Ðzakálla (Csapó 40). az Áron-vessz a ném. Melius névalkotására a tyúkhúr R. 389). J: ’ua. Az árorr Diószegi–Fazekas alkotása. árn 1807: Árnf (Magy. || Áron-gyökér 1783: Áron gyökér (NclB. orrhoz hasonló alakjára utal (ugyanezen az elven alapul a gémorr név). F vészk. nagy buroklevél. le. Az árn Diószegi–Fazekas alkotása. 318). J: ’Stellaria media. || Áron-vessz 1903: Áron-vessz (Hoffmann–Wagner 185). 391. hogy a növény az árnyékos. nemzetséget a XIX. kerti atracél (→ atracél) és ebnyelv helyett. lat. 1903: Árnyékszeret f (Hoffmann– Wagner 92). F vészk.-i botanikusok nem egyértelm en különítették el. 124: 477– . J: ’ua. holl. gémorr’. 1998: hegyi árnika (Priszter 306). F vészk. árnyékszéktet f 1911: árnyékszéktet f (Cserey.’. árnyék l. F vészk. 1948: árnyékszék tet f (Halmai 77). árnyékszeret f 1578: Arnyéc ſÅeretx f× (Melius 181a). 1998: árnika (Priszter 306). — orvosi ~ 1807: orvosi Árn (Magy. F vészk. aronsbard. „Anyaszára kin árformára” (Magy. 391). Melius így magyarázza: „Chryſanthemos. méhek ~a (→ méhf ). J: ’ua. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében az orvosi Árn (Magy. 422). ném. 4. Aronstab tükörfordítása. Áron szakálla árnyékf 1813: Árnyékf (Magy. Magy. hogy az érdekes külsej növény két. ebnyelv f ’. 153). erd s részeket kedveli. 1798: Áron-gyökér (Veszelszki 73). a névadás alapja az árként kiemelked anyaszár: „Mag. 153). J: ’Stellaria media.-i Arnica (ismeretlen eredet ) átvétele. szakny. Vö. Növényszótár 285).). hegyi árnika’. méhf nek ~a (→ méhf ). арника. erd ’) elnevezése is hatással lehetett. névadásának alapja. rom. Az árnyékszeret f elnevezést Melius hozta létre. sárgavirág. 422). jellegzetes alakú. 2. nemzetségnév. foltos kontyvirág’. nagy levele között vastag egyenes t kocsány n föl. 153. F vészk. F vészk. az orvosi árn azonban nem vált a botanikai szaknyelv részévé.’. Marzell Arum maculatum a. álsos ’liget. J: ’Cynoglossum officinale. 153). Genaust Álsine a. A névadás alapja.-i Arum (maculatum) értelmesítésével jött létre. közönséges ebnyelv f ’. J: ’Cynoglossum. amely szakállhoz hasonlít. árszer . a hegyi árnika az árnyékos helyeket kedveli. 1948: Árorr (MagyGyógyn. Áron-vessz l.árnika mum < gör. a német szó el tagja a lat. 368) nevet javasolja az ebnyelv f nek a R. 1948: Áronszakálla (MagyGyógyn. aranyvirág.

a lat. 290). 1911: árvaleányhaja (Cserey. J: ’ua. 138). 181). J: . sir$tica. Wilde Artischocke részfordításával keletkezett. TESz. 23). Lamium album utótagjának fordítása. 1590: Vrtica mortua: Arua czallyan (SzikszF. F vészk..) nevének átvétele hasonlóság alapján. Növényszótár 22).’. J: ’Scrophularia nodosa. 955: TESz. Stiefmütterchen ’mostohaanyácska’. 1948: Articsóka (MagyGyógyn. Az articsóka (1. Az árva (1416 u.’. árva a. árvácska (MNy.: RMGl. alcarchofa.) árva el tagja a lat. — háromszín ~ 1948: Háromszín árvácska (MagyGyógyn. J: ’ua. 181).: RMGl. cseh sirotka. Az árvacsalán ’apró csalán’ (1. 4. | egyéves vad~ 1998: egyéves vadárvácska (Priszter 538). tricolor.) ’zamatos turbolya’ a kerti articsóka ’Cynara scolymus’ (els megjelenése: 1585: „scolymos: Artitsiok” (Cal.) porzós és term s virágai egy növényen fejl dnek ki. EWUng. J: ’Asplenium trichomanes. sp. artichaut. de csalánsz reik nincsenek. 1583: arua chalan Vrtica minor siue crispa (Clusius–Beythe 8: BotTört. Az articsóka vándorszó. articiocco. szlk. 1798: Árva-leány’ haja (Veszelszki 26). ▌ 4. ▌ 2. 2. 1783: Árva Tsalyán (NclB. ▌ 3.).. árva a. vadárvácska’. 133). A fehér jelz a virág színére utal. J: ’ua. hogy virágzata az articsókáéhoz hasonlóan ehet . ang. 2. apró csalán’. — fehér ~ 1948: Fehér árvacsalán (MagyGyógyn. 1813: Árvalyányhaja (Magy. J: ’Anthriscus cerefolium. árv`csillyán (MNy. göcsös görvélyf ’. csalán növénynév. A névadás alapja a vadon tenyész növény kicsinysége lehet. fekete peszterce’. Csalhatatlan kert 277–8). TESz. bújdosó~ 1813: bujdosó árva Ts[alán] (Magy. árvacsalán 1. fehér árvacsalán’. 4: 30). 364). Marzell Carlina acaulis a. a lat. 392). A kétlaki csalán porzós és term s virágai külön egyeden fejl dnek ki. 1577 k. vénuszhaj’. 1998: vadárvácska (Priszter 538). vénuszhaj’.. ▌ 2. árvalányhaj a. vadárvácska’. — N. J: ’Urtica urens. ném. vö. articsóka 1. — igaz ~ 1745: Igaz Arva leány haja (Torkos 6).. F vészk. | 1585: ’bizonyos fajta páfrány’. ▌ 3.-hv. J: ’Adiantum capillus-veneris. 162/14). 1903: Articsóka (Hoffmann– Wagner 61). 184). — Ö: bürök~. Stiefkind ’mostohagyermek’. 423). 29: 249). ▌ 2. zamatos turbolya’. 1791: Árva Leany-haja (Lumnitzer 463). 1585: Arua leány hay (Cal. ezért a b rön nem okoznak éget . tricolor. 1775: Arvaleány-haja (Csapó 12).) nevet olyan növények kapták. alcachofa. EWUng. | 1798: ’Adiantum capillus-veneris.: ’bizonyos fajta gyógynövény (TESz. — vad~ 1903: vad articsóka (Hoffmann–Wagner 166). Artischocke. F vészk. 1798: Árva-Tsalyán (Veszelszki 449). J: 1577 k. 230).articsóka 478. 3. J: ’Lamium album./1466: ’magányos’) el tag valószín leg a kétlaki csalántól ’Urtica dioica’ különbözteti meg az apró csalánt (1. EWUng. árvácska 1824: Árvátska (Szabó. 1903: árvaleány haja (Hoffmann–Wagner 213). viszket érzést. 2. 1948: árva leány haja (Halmai 6). a névadás alapja.). aranyos fodorka’. artichoke. TESz. árvalányhaj 1. Feldstiefmütterchen. — N. 1745: Capillorum Veneris Arva leány haj (Torkos 46). Növénynévként való alkalmazása valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre.’. ol. J: ’Viola tricolor subsp. 1998: fehér árvacsalán (Priszter 410). 1998: háromszín árvácska (Priszter 538). vénuszhaj’. J: ’Viola tricolor subsp. szb.) a ném.. A kés bbiekben az árvacsalán (2. 1584: arua chalan Vrtica minor ſiue criſpa (Clusius–Beythe 31).) | ? Adiantum capillus-veneris. fr. ném. az apró csalán (1. | vad~ 1948: Vadárvácska (MagyGyógyn. 386). 1590: Capillus veneris: Arua leany haia (SzikszF. vrtica megfelel je a m. 392). J: ’ua.: „Arwa leanÿ haÿanak melÿ fwet hÿnak” (OrvK. orphana vrtica (Clusius–Beythe 31) orphana elemének fordítása. J: ’Ballota nigra. Az árvácska a f névként használt árva szóból alakult -cska kicsinyít képz vel. sir"tka. 1783: Árva Tsalán (NclB. vö. | háromszín vad~ 1998: háromszín vadárvácska (Priszter 538). szártalan bábakalács’. J: ’Carlina acaulis.. — fekete~ 1813: fekete árva Ts[alán] (Magy. amelyek hasonlítanak 64 árvalányhaj a csalánhoz (Urtica sp. A vadarticsóka (2.’.

— fekete ~ 1813: Fekete Árv[alyányhaja] (Magy. atlasér (ÚMTsz. Az asszonylen Barra alkotása. SzófSz. A névadás magyarázatára l. és azért fordították árva leány-nyal. hogy a növény levelei hasonlóak a len leveléhez. hogy a növényt n i bajok gyógyítására használták: „kxnnyebiti à ſÅ×léſt”. ágas aszfodélusz’. Asplenium ceterach) használták. F vészk. felhasználásuk is hasonló volt. „AſÅſÅonyember le ſÅállot Matrayát fel viſÅi ha rea kxtxd” (Melius 184a).. A fekete és feketéll jelz k megkülönböztet szerep ek. akárcsak a vénuszhaj (1. 65 atlaszér ágas ~ 1998: ágas aszfodélusz (Priszter 308). 364). TESz. J: ’Asphodelus ramosus. J: ’ua. atlacér. Marienflochs ’Mária lenje’ hatására hozta létre.) és ’fekete fodorka’ (3. J: ’Asphodelus albus. A ’páfrány’ jelentés árvalányhaj és vénuszhaj nevet Veszelszki így magyarázza: „Azért nevezik így: mert ha lúgban élnek vele ſzép vaſtag hajat nevel” (Veszelszki 26). isten~tövis (→ istenátkoztafa) BotTört. Hosszú ideig több délvidéki páfrányféleség neveként élt. Boldog~ oldala. „minden be reket vért. A névadás alapja azonban valószín leg az. aszfodéla l. ezek is páfrányfélék. A név Melius alkotása. vén~citrus. 2. Marzell Adiantum capillus veneris a.’. közönséges ebnyelv f ’. 1998: aszfodélusz. ném.. Mária lenje. aszfodélosz (Priszter 308). Boldog~ csipkéje. szép~sz l . lónyelv csodabogyó’. Asplenium trichomanes. N. Az árvalányhaj magyar fejlemény. Vénusz ~ haja asszonyembertestef 1578: AſÅſÅonyember teſte f× (Melius 184a). 364). Boldog~ mentája. | feketéll ~ 1783: Feketéllö Arva leány haja (NclB. J: ’Ruscus hypoglossum. Idegen nyelvi megfelel kre vö.). kxuet ki indit. lenszín . selymes. valamint a növény gyakorta fordul el lenvetésekben. A lat. 1783: Ásfódéla (NclB. asphódelos) átvétele. EWUng. az ásfodéla a lat. 1813: Ásfodéla (Magy. kifejezés Venus szavát valószín leg Venus vulgivagá-nak ’olcsó szerelmet áruló leány’-nak értették.’.. atlacér. — N. J: ’Cynoglossum officinale. J: ’Anchusa officinalis. istenátkoztafa átkozta l.’. nincs folytatása a magyar nyelvben. leng szálkájú. haui kórſágot. árva a. asszonylen 1841: aszszonylen (Barra 353). A névadás magyarázata. Régen a patikákban 5 „hajnövel páfrányféle” volt. 357). amelyb l az árvalányhaj alakult.). tudatos alkotásnak látszik. Asplenium rutamuraria. aszfodélusz aszfodélusz 1.). Az aszfodélusz a lat. Genaust Asphódelus a. J: ’ua. boldog~lapu. pusztai árvalányhaj’. . ▌ 2. capillus Veneris ’Vénusz haja’ mintájára jött létre. J: ’ua. 1807: Ásfodéla (Magy. Asphodelus és a német Asphodill változata. fekete fodorka’. magyarázatát l. Boldog~ tövise. A pázsitfüvek közé tartozó. még a patikákban is együttesen árulták ket mint hajnövel szereket. F vészk. 1903: atlaszér (Hoffmann– Wagner 31).) elnevezések hasonlóság alapján jöttek létre. atracé (ÚMTsz. J: ’Cynoglossum officinale. hogy a vénuszhaj finom levélkéinek végálló levélcimpái hajszálvékonyak. ki hoz”. orvosi atracél’. Vénusz ~ füve (→ Vénusz asszony haja). fehér aszfodélusz’. ▌ 2. J: ’ua. és a lat. isten~fa. Szent Barbara ~ füve (→ Szent Barbara füve). F vészk. 326) ’Stipa pennata. fekete fodorka (→ fodorka). 430). a névadás magyarázata. még lenlevel f . Frauenhaar ’asszonyhaj’. A fehér jelz a virág színére vonatkozik. közönséges gyujtoványf ’. Az árvalányhaj ’aranyos fodorka’ (2. hazánkban is honos Stipa növénynem megnevezésére Benk József foglalta le: 1783: Fejér árva leány haj (NclB. valószín leg a ném. ászpa l. királyné ~ káposztája. 2. 112–3.aszfodélusz ’Asplenium adiantum-nigrum. Az árva leány haja szerkezet. || atlaszf 1903: atlaszf (Hoffmann–Wagner 31). ang. Boldog~ rózsája. a ’délvidéki páfrányfaj’ jelentés lat. zászpa asszony l. capillus veneris nevet mind az 5 növényre (Adiantum capillus-veneris.’. Asphodelus (< gör. maidenhair fern ’leányhaj páfrány’. átkozott-tövis l. közönséges ebnyelv f ’. Vénusz ~ fürd je. királyné ~ dinnyéje (→ királydinnye). — atlaszér 1. J: ’Linaria vulgaris. 231). — fehér ~ 1998: fehér aszfodélusz (Priszter 308).

F vészk. közönséges ebnyelv f (2. atlaszér 66 avarhanga F vészk. J: ’ua. J: ’Calluna vulgaris. J: ’Ajuga reptans. J: ’ua. ▌ 7. SzlJsz. TESz. atracél (Péntek–Szabó.’. 1998: atracél (Priszter 299). 1998: ’Anchusa. virágzatuk kékes-lilás-pirosas. jatrocel. F vészk. jitrocil ’ua’. ~f 1590: Borago: Atraczel fé (SzikszF. — fest ~ 1807: fest Atratzél (Magy. a növény gyökerében található vörös festékanyagra vonatkozik. így télen az avar alól is kilátszanak a bokrok.) érdes level növények. 1998: ’Anchusa officinalis. N. A közönséges ebnyelv f (2. 1775: Atratzél (Csapó 204). | 1807. atracél (ÚMTsz. 1807: mezei Atratzél (Magy. köptet t f ztek bel lük. ▌ 4. 29: 249). F vészk. 155). a szókezd j a magyarban maradt el. és a népi gyógyászatban mindkett t alkalmazzák köhögés ellen.. — mezei ~ 1775: mezei atratzél (Csapó 204). — N. A szlovák szó a magyarba R. 152). 157).) neve. 95). közönséges kígyószisz’. 364). akárcsak az orvosi atracél (4.: RMGl. 152) nevet ajánlja az Anchusa nemzetségnek.) leveleit. EWUng.). | orvosi ~ 1903: Orvosi atraczél (Hoffmann–Wagner 32).’. J: ’Alkanna tinctoria.) és az orvosi atracél (4. már Melius leírja. 1583: atracel (Clusius–Beythe 4: BotTört.’. 1525 k. 1775: Atratzél (Csapó 77).’. A báránypirosítót (6. kéc à virága. 334).’.’. csarab’. atracél atracél 1. a kerti borágó (3. 67. az érdeslevel ek (Boraginaceae) családjába tartoznak. F vészk.). fekete nadályt ’. a növény hasonlít az orvosi atracélhoz. A névadás alapja az. 334). Diószegi–Fazekas az Atratzél (Magy. jitrocel ’útif . 256). giliszta z varádics’. 1578: Atratzęl (Melius 150). a levélzet és virágzat közti azonosság magyarázza. levelükb l készítettek salátát. atracél’. 153). avarhanga 1903: avarhanga (Hoffmann– Wagner 79). ▌ 6. a fest jelz megkülönböztet szerep . J: ’Borago officinalis. és köhögés kezelésére használták mindhárom növényt. Az atracél szlovák eredet . ill. amelynek az atracél a hivatalos neve lett. ▌ 5. Ember és növényvilág 199). J: ’Cynoglossum officinale. jatrocěl alakban kerülhetett át.) jelentés egyetlen adattal szemléltethet . — kerti~ 1813: kerti Atratzél (Magy. J: ’ua. 1998: orvosi atracél (Priszter 299). A ’giliszta z varádics’ (1. F vészk. csarab’. ▌ 3.. J: ’Symphytum officinale. hanga. J: ’Calluna vulgaris. orvosi atracél’. atlaszf l. atracéllapu l. indás ínf ’. ▌ 8. hogy „Haſonlo az AtratzAlhxz. orvosi atracél (4.). az utótagra l. Az atracél ma az Anchusa (+ Cynoglottis) nemzetség hivatalos elnevezése. J: ’Tanacetum vulgare.). — tövises~ 1807: tövisses vagy vad Atratzél (Magy.atracél Az atlaszér és atlaszf népetimológiás alakulat az atracél növénynévb l. Hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a közönséges kígyószisz atracél (5. F vészk. 129). zaklacér (ÚMTsz. Kniezsa. J: ’Echium vulgare. 2. Az avarhanga összetett szó. kerti borágó’. N. avarf .’. | mezei~ 1798: Mezei Arratzel [! atracél] (Veszelszki 187). — kerti~ 1775: Kertiatratzél (Csapó 27).’. | töviskés~ 1783: Töviskés Atratzél (NclB.). Ember és növényvilág 199). 153). A giliszta z varádics (1. útilapu’. az el tag magyarázatára l. . EtSz. hogy a növény örökzöld. báránypirosító’. szlk.). kerti borágó (3.) való hasonlóság: mindkét növény virágai kékeslila szín ek. a növény leveleit régen konzerválószerként (húst csomagoltak bele) használták. | vad~ 1783: Vad-Atratzél (NclB. cseh jitrocel. J: 1775. közönséges ebnyelv f ’. 1807: kerti Atratzél (Magy.) Diószegi–Fazekas az atracél ’Anchusa’ nemzetséghez sorolja tévesen (ma az Alkanna nemzetséghez tartozik). J: ’ua.) névadás alapja nyilván az orvosi atracélhoz (4. J: ’ua. txuiſſes ſÅxrxs à leuele. vö. 1807: Atratzél (Magy. avarf 1903: Avarf (Hoffmann–Wagner 79).) jelentések kifejl dését felhasználásbeli hasonlóság. ſÅára” (Melius 151). — ~lapu N. J: ’ua. atracéllapu (Péntek–Szabó. J: ’ua. ▌ 2.) és fekete nadályt (8. atracél (MNy.: Tanacetum: Atracel (Ortus: RMGl. J: ’ua. Marzell Calluna vulgaris a. A népi atracél ’indás ínf ’ (7.

1–2 cm hosszú gomba.-i foenum-graecum (< lat. bablevel varjúháj’. vulgaris. a szláv eredet bába el tag ’vénasszony’ jelentésben (?) 1111-t l. varjúbab. f##numgr##cum a. 182). A megkülönböztet jelz és a szláv eredet bab (vö. a tüskés növényt a szél görgeti a mez kön. farkasöl ~ 1807: farkasöl -bab (Magy. 28). A farkasöl bab (3. babf . боб.) rossz. A varjúháj. a görögszéna és a sisakvirág valamely része (pl. báb`fon (MNy. közönséges bab’ (TESz. virágja) hasonló a közönséges. EWUng. mezei zsurló’. J: ’Sedum telephinum subsp. valószín leg ez emlékeztet szúrós. a növény bab elemet tartalmazó neveivel: bablevel f .) Diószegi–Fazekas Magy. A vadbab (1.-ében t nik fel..). A bábafog ’vénasszony foga. A bábafonal ’boszorkány. 1585: ’Phaseolus vulgaris subsp. J: ’Tribulus terrestris. TESz. ▌ 2. a névadás alapja. F vészk. hogy a növény termése. Szabó. vad~ 1578: Vad babnac (Melius 11a).) termése szúrós. bábabéles l. az anyarozs (1. farkasöl sisakvirág’. hogy a rozson él sköd fekete. „fehér a’ virága. — Ö: csoda~ (→ csodamag). boszorkány foga’ népi név. bábafonál (MagyGyógyn. F vészk.. 1783: Görög bab (NclB. 317. N. F vészk. ’boszorkány’ jelentése 1568-ban t nt fel. 1527-tól adatolható.) névadás magyarázata. farkasöl f . anyarozs’.B bab — 1. a bab els megjelenése: 1211: ’Vicia faba. görögszéna’.. ördögszekér. blg. Az elszáradt növénynek ezt a mozgását a mezei iringó más nevei is kifejezik: boszorkánykerék. a földi királydinnye (2. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették. || bábafan N. vénasszony fonala’ népi név. rossz fogakra. bába a. ördögkering .) jelz je a lat. ▌ 3. vö. bába a. ördögrokolya. A görögbab (2.. bábafog (ÚMTsz. J: ’Aconitum vulparia. földi királydinnye’. J: ’Eryngium campestre. J: ’Equisetum arvense. ill. fekete foghoz hasonlítható.) a növény R. Melius 370. levele.. ill. bábafog (ÚMTsz. bablevel varjúháj (→ varjúháj). szln. Graecus ’görög’) utótagjának fordításával jött létre. gyarázatára l. bábakalács bábafog 1. kerti babhoz. bòb) kapcsolatából létrejött növénynevek mind hasonlóság alapján keletkeztek. TESz. virágja a babhoz hasonló: „mint à Babnac ollyan maguai vannac” (Melius 96a). mezei iringó’. A névadás szemléleti háttere. Genaust fába a. hogy a növény levele a lóbab ’Vicia faba’ levelére hasonlít. a bábafonál elnevezés ezt a görget mozzanatot a fonal feltekeréséhez. a’ Bab-virághoz haſonló” (Csapó 108). lóbab’. görög~ 1775: Görög bab (Csapó 108). EWUNg. A bábafan ~ bábafon népi . Magy. 407). 29: 249). faba ’bab’) elnevezése alapján keletkezett. Bábafog (MagyGyógyn. J: ’Trigonella foenum-graecum. A névadási szemlélet magyarázata. ▌ 2. disznó~. a bab utótagra l. maximum. farkas~. bablevel szaka (→ szaka). a névadás ma- bábafonal N. Fabaria (Csapó 19) (< lat. A görögbab (2.). lat. 317). vö. bábafonal szakny. bábafon l.).). hogy ezeket a kevésbé ismert növényeket a közönséges babhoz hasonlították. varjú~. a névadás alapja. J: ’Claviceps purpurea. a fonó eszköz orsójának körkörös mozgásához hasonlítja. báb`fon (ÚMTsz.

az ÚMTsz. vö. nevének átvétele. — ~f 1577 k. A bábaíre a csabaíre név népetimológiás változata.. fon a. békarokka) azonban inkább a fonás tevékenységéhez kötik a növényt.: Küll fény (Julow 265).’. EWUng. TESz. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. 2. 461). 1775: Babakaláts (Csapó 17).: baba kalacchÿa fwnek gr. 175). N.. bábafog. J: ’ua. pl.. kalács a. guzsaly a. hogy a növény virágzata ehet . lepénye’ növénynevek ’tésztaféle’ jelentés utótagjai a növényekben átvitt értelm ek.. — ~f 1775: Bába-ire-fü (Csapó 18). Distelbrötchen ’bogáncskenyérke’.’. Marzell Equisetum arvense a. UEWb. hoſzſzúdadok ſzínesek. bábabéles. 609/21).’. kerek termésre utalnak. 297/5–6). J: ’ua. A név valószín leg magyar alkotás. bábafog.. papsajtmályva’. szlk. Spindeln ’orsóz. bábakalács stb. TESz.. 1783: Bába-íre-fü (NclB. Steinbrötchen ’k kenyérke’. J: ’Carlina acaulis. vénasszony fonó eszköze. EWUng. Szabó. fan a. J: ’ua.. Marzell Carlina acaulis a. A bábaguzsaly ’boszorkány. ném. 37)..bábaguzsaly név. a fan utótag finnugor eredet . 1998: szártalan bábakalács (Priszter 327). Semmeln ’zsemle’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A szártalan jelz lat. A bábakalácskörfény összetett szó. bábakalácskörfény 1807: Bábakaláts Körfény (Magy. a guzsaly utótag szláv eredet . 1577 k. a Magy. J: ’Pimpinella saxifraga. mintára keletkezett. Taubenrocken.szóból alakult -s melléknévképz vel. Diószegi–Fazekas alkotása. praslička ’zsurló’ (< praslica ’guzsaly’). bábafog. bábaguzsaly. rokkája’ népi név. 1578: Bába kalácz (Melius 43a). 413). a körfény nemzetségnév. 175). bábafog. bábaguzsalyt gr.. béles a. bab™-guzs™ly (ÚMTsz. vö. fan a.. Malva silvestris a. b"b™guzs™ly. Milchbrötchen ’tejkenyérke’. és f nevesült. bábaíre 1813: Bábaíre (Magy. lat. a mezei zsurló örvösen elágazó rövid oldalágai magyarázhatják is ezt. J: ’ua. bábakalács 1. bábafonal. J: ’Carlina acaulis. kalácsféle’ utótag a bél. báb`béles (ÚMTsz. F vészk. F vészk. hogy bels fészekpikkelyei ezüstfehérek és a napfényben sugarasan kiterülnek. 29: 249. szerint a fan utótag ’n i szeméremtest sz rzete’ jelentés . szártalan bábakalács’.: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK. MNy. jelentéktelen. bábabéles elnevezései népi nevek.) bábakalács. nem . a névadás szemléleti háttere. hasznos földitömjén’. apró. 351)..-ben már a körfény nemzetségnevet ajánlják. mind a növény ehet . Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Fészke’ bels pikkelyi kinyúltak. (OrvK. fon a. A bábakalács (1. mezei zsurló’. F vészk. ▌ 2.). a szláv eredet kalács utótag magyarázata. Idegen nyelvi megfelel re vö.. A papsajtmályva (2. bá- 68 bábakalácskörfény bakalács (MagyGyógyn. a név kialakulására nyilván hatással voltak az egyéb bába el tagú növénynevek.). a névadás magyarázatára l. orsószer szárba szökik’. Bábaguzsaly (MagyGyógyn. a bába el tag magyarázatára l. acāūlis ’szár nélküli’. bábafonal.’. Ennek alapján a bábafon utótagja valószín leg inkább az uráli eredet fon igéb l magyarázható. A bába el tag magyarázatára l.) legkorábbi adata jelölt birtokos szerkezet (1577 k. 1783: Bába kaláts (NclB. 461). Diószegi–Fazekas eredetileg a küll fény nevet javasolta a Carlina nemzetségnévnek: 1807 e. Hasonló típusú nevek a növény német elnevezései között is megtalálhatóak: Jägerbrot ’vadászkenyér’.. a bába el tag magyarázatára l. még bélekenyér. Genaust acāūlis a. A körfény nemzetségnév.). A névadás alapja. TESz. hogy a növény tavasszal látványos. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. szártalan bábakalács’. J: ’Malva neglecta. A bábakalács és a bábabéles ’öregasszony kalácsa. guzsaly a. a bábakalács el tag a növény R. EWUng. J: ’Equisetum arvense. 402. kalács a. fényesek” (Magy. | szártalan ~ 1948: Szártalan bábakalács (MagyGyógyn. 337). bábabéles (MagyGyógyn. 364). Melius 386. amelyet Diószegi–Fazekas alkotott. A béles ’lepényféle. ném. Melius (1578) már jelöletlen birtokos szerkezetben említi a növénynevet: bábakalács. de ehet termésekre utalnak. bábaguzsaly. bábaguzsaly. F vészk. bábaguzsaly N. barna spóraterm hajtást fejleszt. || bábabéles N. béles a.

babkalevél l. bábavirág N. 391) nevet javasolja a növénynek a R. hogy a leánder levelei örökzöldek. babkalevél a. a névadás magyarázatára l. — ~fa 1998: babérfa (Priszter 411). ném. J: ’Equisetum arvense. borostyán’. J: ’Matricaria chamomilla. békarokka. babgyilkolóf 1841: babgyilkolóf (Barra 354). le. a növény R. babka. méhanyaf (→ anyaméhf ). A babér el tag magyarázata. TESz.bábarokka maradt fenn. bábarokka (ÚMTsz. fr. A bablevel jelz a növénynek nem a mai értelemben vett közönséges babhoz ’Phaseolus vulgaris subsp. J: ’ua. lat. minták hatására is létrejöhetett. Hazánkba el ször a növény különböz részei jutottak el.. J: ’Nerium oleander. A bábarokka ’öregasszony. TESz. J: ’ua.. A babér vándorszó. el tagja szlovák eredet . 15: 517). minta hatására jött létre. bobok (gen. azt f zd meg vizben. sz. J: ’ua. J: ’ua. Rocken. laurus ’babér’) szavakkal. rózsára emlékeztet virágjára utal. sp. babér 1552: Babyr (MNy. ill. pl. 2. leánder’. bablevel varjúháj’. 1998: babér (Priszter 411). EWUng. bába a. babérrózsa 1998: babérrózsa (Priszter 435). vulgaris’. Faba alba (Melius 155a) (< lat. a rózsa utótag a leánder sárga. A babkalevél ’a babér levele’ összetett szó.: „Végy a kalmártul két pinz ára bobkát. wawrzyn. | nemes ~fa 1998: nemes babérfa (Priszter 411). a virágoknak babhoz hasonló formájuk van. az Orvosi f vészkönyv a Bábakaláts Körfény (Magy.’. Vö.). ang. | közönséges ~ 1998: közönséges babér (Priszter 411). babér a. a közönséges babérfa levele’. l#rber.’. bábakalács helyett..). Genaust fába a. rocke. 72: 127).). levelét pedig f szerként használták. farkasöl sisakvirág’. bablevel f jelz je a növény hivatalos magyar nevében is megtalálható: bablevel varjúháj (→ varjúháj). és áztazd meg abban” (Nyr. A bábavirág népi név. szlk. 1798: BablevelÍ-fÍ (Veszelszki 178). laurusfalevel -rózsa (→ rózsa). fehér vajvirág’. lauro. laur (< lat. farkasbab. farkasöl bab (→ bab). maximum. bobka. ezért a közönséges babér leveleihez hasonlóak. A babf a növény R. 1783: Bab levelü fü (NclB. ang. a leánder hivatalos magyar elnevezése. J: ’Sedum telephinum subsp. ném.’. ném. A bablevel f lat. N.. bábafonál. rocko. Marzell Aconitum napellus subsp. hogy a növénnyel f leg n i betegségeket.’. J: ’Laurus nobilis. boszorkány rokkája’ népi név. magját gyógyszerként.’. J: ’ua. rock. ennek levelére valóban hasonlít a varjúháj levele. kemények. ol. EWUng rokka a. | nemes ~ 1998: nemes babér (Priszter 411). A babérrózsa összetett szó. Méreg fÍ (Veszelszki 23). de valószín leg összefügg a ném. lat. bába a. laurier. faba ’bab’) elnevezése alapján jött létre. A névadás szemléleti háttere többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. a bába el tag jelentése ’szülészn ’ (els megjelenése: 1395 k. kfn. b<bavir<g (ÚMTsz. rueca). a többes szám alanyesetben bobky) ’babér. vö. vö. A névadás magyarázatára l. disznótövis. szülés utáni fájdalmakat kezeltek. borsófojtóf . — babkalevél 1886: „babkalevél: babérlevél” (Nyr. napellus a. Rosenlorbeer ’rózsababér’. || babka 17. anyaf . cseh vavřín. rose bay ’rózsababér’. Lorbeere. | közönséges ~fa 1998: közönséges babérfa (Priszter 411). F vészk. J: ’Orobanche alba. ezért els sorban a bábák ’szülészn ’ használták. az egész növény felépítése a lóbabhoz (Vicia faba) hasonló. rokka a. 69 bablevel f TESz. bábarokka N. EWUng. orvosi székf ’.’. babér bablevel f 1578: Bab leuel× f× (Melius 35). ismeretlen eredet . ófn. Hasonló szemléleten alapul a növény vadbab (→ bab) elnevezése is. J: ’Laurus nobilis. J: ’Aconitum vulparia. Fabaria (Csapó 19) (< lat. 44: 23). J: ’ua. piros. kfn. a névadás szemléleti háttere. babf 1798: Bab-. Vö. 368). a rokka ’fonáshoz használt eszköz’ utótag vándorszó (vö. babér a. A R. faba ’bab’) elnevezése. vö. mezei zsurló’. a név ang.. Vö. 1775: Bablevelü-fü (Csapó 19). . közönséges babérfa’. hanem a lóbabhoz ’Vicia faba’ való hasonlóságára vonatkozik. rose laurel. fehér stb.

) els megjelenése a BesztSzj. A BesztSzj. hogy a növény. szalag. J: ’Laurus nobilis. vö.’. vasf ’. Nyr. A reménytelenül szerelmes Apolló a fát szentnek nyilvánította.: RMGl.-ben el forduló bay phÿw ’növény’ jelentés . közönséges babérfa’. Daphnéba. A névadás magyarázatára l. összetett szó. bájf ma már csak a népnyelvben használatos. bajf mag ’babérmag’ (ÚMTsz. bagrena N.: ? ’Laurus nobilis. tör. bau ’kötél’. A török szó ’mágikus kötés. varázser ’. hogy a XVI.: Laurus: baÿfwfaya (CasGl. „Az Laurea baccánac à maguánac vond le az heiát és txrd meg Mézzel” (Melius 7a). hogy a babért a legenda szerint Apollónak.-ben el forduló „bay phÿw”. báj. Nyr. J: ’Verbena officinalis. baÛ ’kötelék.). 344). 147). tat. bagolyeper (ÚMTsz. 428). Amikor Daphné könyörgött az isteneknek. baddza l. A báj el tag ótörök eredet . megjegyzi. Az utótag magyarázatára l. bagolyeper (MagyGyógyn.: RMGl. Zauberei’ jelentést tulajdonít. vö. az oszmán-törökb l a tör.-hv. a névadás szemléleti háttere.). bagrena. p« ’csomagolás. de a nimfa nem viszonozta érzelmeit. bagrinca l. bagrena ’fehér akácfa’ (MagyGyógyn. A bájf (1. 1590: Laurus Alexandrina: Baÿ fé (SzikszF. és az EWUng. A bagolyszegf népi név. — ~fa bagrenafa (ÚMTsz. is bizonytalan ’varázslat. Melius leírásából az is kiderül. a görög gyógyászat istenének köszönhetjük. bagrena ’fehér akácfa. ba=la-. oszm. ném. | 1590: ’Laurus nobilis. kötés’. madárkenyér (→ kenyérmorzsa). fehér akácfa virága’ átvétele. a madárféle el tagot (bagoly) a népnyelv gyakran használja. ▌ 4. A kötés a varázslás általános módja volt. 126: 299. bagrinca ’fehér akác virága’ (ÚMTSz. bodza bagóeper l. 212). közönséges babérfa’. 1775: Baj-fü (Csapó 20). hogy ez a növény az „MA.).’elvarázsol’. (Melius 51). J: ’Verbascum densiflorum. Szabó Attila Melius Herbáriumának növénynevei között ezt a növényt közönséges babérfának azonosítja. azt jelzi. kötél’. virág vadon term . varázslat’ jelentésben került át a magyarba. baÛ és származékai kimutathatók varázslásra vonatkozó jelentésben. Apolló beleszeretett egy csodálatos nimfába.). A bagolyeper népi név. A R. 1841: bájfü (Barra 322). azok babérfává változtatták. szegf . bogojszekfü (Kótyuk 76). maga a növény valószín leg jóval kés bb vált ismertté. báj el tagjának a TESz. J: ’Robinia pseudacacia. els sorban a babérmagot (baccae lauri). bogyókra. bagr(na ’fehér akácfa’. esetleg a kerti változatnál csúnyább vagy kisebb. A bagrena népi név. 1578: Bayf× fa (Melius 7a). bagóeper. madármorzsa (→ kenyérmorzsa). bagrina. bagr(na. erdei szamóca’. hogy a virágzat szegf höz hasonlít. században a babérfának csupán különböz részeit. még madárpogácsa. J: ’Fragaria vesca. A bájf ’babér’ név báj el tagja a növény varázslatos gyógyító erejére utal. a ’varázslat’ jelentés el tagot az is magyarázhatja. 257). Vögelbeer ’madárbogyó’. fehér akác’. ba= ’mágikus.: granobacca: bay phÿw (BesztSzj. közönséges babérfa’. eper utótagja ugor eredet . UEWb. 1578: Bayf×nec gr. és a kit n költ knek és katonáknak babérkoszo- bagolyeper N. amelynek magvát Páriz-Papai baccae lauri-nak mondja” (RMGl. 126: 299. vö. a szb. baÛï birtokos személyragos alakja b™Û™ > b™™ > b™ja > m. 1783: Baj-fü (NclB. ujg. J: ’ua. A különféle madár és madárféle el tagú neveket a népnyelv gyakran használja a vadon term . 1395 k. 99). 125). bagolyszegf N. erd ben gy jthet növényekre. bagolyeper 70 bájf gyes libatop’. dúsvirágú ökörfarkkóró’. az RMGl. b): RMGl. — ~fa 1500 k. ba= et. lónyelv csodabogyó’. bagó(p(r. J: 1395 k. bilincs’. ba=i ’varázslás. csuv. miri- . bagóep(r. bagrena bájf 1. ▌ 3. bagrina. J: ’Chenopodium botrys. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1798: Baj-fÍ (Veszelszki 47). 836.bagolyeper Genaust fába a. vö.-féle laurus Alexandrina. J: ’Ruscus hypoglossum. ▌ 2. hogy szabadítsák meg szerelmes üldöz jét l. 99). a növényb l készült olajat és a levelet használták gyógyításra. idegen szó. vö. 1783: Báj-fü (NclB.

1998: legyez bajnóca (Priszter 377). A legyez el tag a növény R. J: ’Filipendula ulmaria. 301). A néva- . ma Filipendula). amely a réti legyez füvet kiemeli a rét egyszer növényei közül. Tragopogon (< gör. (Melius 80a). TESz. A réti bakszakáll (2. hirci herba (Clusius– Beythe 9) (< hircus ’bakkecske’. A bakakalács el tagja ’gyalogos katona’ bakszakáll 1. vadárvácska’. bakszakáll (ÚMTsz. J: ’Tragopogon pratensis. névadásukhoz talán felhasználták a növény R. borvirág. — legyez ~ 1807: legyez Bajnótza (Magy. 1578: Bak ſÅakál (Melius 80a). legyez (f ). Castleman 71. legyez nevének átvétele. 255). R. ennek gyökerét. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 2. trágos ’kecskebak’. pride-of-the-meadow ’a rét büszkesége’. 378) nevet javasolja a R. 627). A bakszakáll (1. kapcsos korpaf ’. 300). réti bakszakáll’.) a lat.) elnevezése szintén hasonlóságon alapul.). — orvosi ~ 1998: orvosi bakf (Priszter 512). F vészk.. 130: 303). sz. szilfalevel (→ szilfalevel f ) helyett. réti legyez f ’. EWUng. 408). J: ’ua. A bajnóca nemzetségnév (a nemzetség R.). J: ’Viola tricolor. A bakf (1.’.). alexandriai laurus (→ laurus) elnevezése is. ugyanezen a szemléleten alapul a csodabogyó laurus. a névadás magyarázatára l. 408). 1470 k. N. ▌ 2. 1578: Bakf×nec gr. 1595: Bak fiju (Beythe 95a). A névadás szemléleti háttere a növény nagy mérete és szépséges. ▌ 2. 1998: bakf (Priszter 512). regina prati ’a rét királyn je’ nevét. bájos a. EWUng. 387). 1783: Bak-Ðzakáll (NclB. ennivalója. ▌ 3. id eſt. lat. N. ill. hogy a réti bakszakáll termése sz rbóbitával díszített. 1775: Bak-fü (Csapó 23). bakb z gerely l. ang.: Barba hirci. 130: 303. orvosi bakf ’. — réti ~ 1998: réti bakszakáll (Priszter 525). J: ’Lycopodium clavatum. herba hirci (Melius 80a) tükörfordításával keletkezett. strucctollakra emlékeztet virágzata. bajnóca 1807: Bajnótza (Magy. A bájf ’mirigyes libatop’ (2.’. 1798: Bak-fÍ (Veszelszki 94). gör. bakszakáll bakakalács 1798: Baka-kaláts (Veszelszki 135). A vasf bájf (4. 348). bakszakáll (ÚMTsz. bakszakál (MNy. 1807: Bakf (Magy. bakszaka l. A lónyelv csodabogyó (3. J: ’Spiraea. 1783: Bak-fü (NclB. 408). réti bakszakáll’.) a lat. XVI. 1577 k. bakszakáll. bojtorján 71 bakszakáll jelentés . herba ’f ’) fordításával keletkezett.) eredetét Melius említi: „Bayf×nec is hyiac Német×l” (Melius 51). J: ’ua. Beyfuss (Melius 50a) elferdítésével hozta létre a mirigyes libatop bájf elnevezését. — N. bajnóca’. Wiesenkönigin ’réti királyn ’. báj a.. cica).: Bakfw (OrvK. 4: 30). 1775: Bak-fü (Csapó 22). Melius a ném. F vészk.) hasonlóság alapján kapta a bájf nevet. Coma: bak zakal’ (De Herbis: RMGl. J: ’Carlina acaulis. A bakakalács név arra utal. à Baknak à ſÅakála mint à Ketske baknac vgyan ſÅxrxs. lat. J: ’ua. Barbula hirci (Melius 80a) és a lat. Rácz szerint a Betonica „bakf nevét alighanem a növény szaga motiválta” (Nyr. bakszaka (ÚMTsz. pëgōn ’szakáll’) tükörfordításával keletkezett. szártalan bábakalács’. a névadás alapja nem világos. Nyr. bajnok a.: Betonica: Bakfw (CasGl. J: ’Betonica officinalis. a növény a babérhoz hasonlóan örökzöld. ném. F vészk. Diószegi– Fazekas alkotása.bajnóca rút adományozott. a növény varázslatos erejét Barra így magyarázza: „A’ babonások. herba hirci. bajtergyán l. A névadás alapja. 29/8).’.) bakf neve szintén a lat. TESz. bajnok a. 1783: Bak-fü (NclB.. J: ’Tragopogon pratensis. és bájszert nyakokban hordozzák” (Barra 322). hogy a növény ehet virágzata egyszer ember kalácsa. a névadást Melius így indokolja: „Tragopogon. | sárga ~ 1783: Sárga Bak Ðzakáll (NclB. mint amuletumot. v. 1775: Bakszakáll (Csapó 23). F vészk. feyér és ſárga à virága” (Melius 80a). neve Spiraea. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Legyez Bajnótza (Magy. queen of the meadow ’a rét királyn je’.. a): RMGl. gerely bakf 1. népetimológiával keletkezett a bábakalács szóból. Marzell Filipendula ulmaria a. A bajnóca nemzetségnevet a szerb-horvát eredet bajnok szóból alkották a kicsinyít képz vel (vö.

Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk. 1864: barangkórót gr. bak a. barbe de bouc. kozibród.’. baktop 1807 e. ballankóró (ÚMTsz. barlangó (MTsz. bolha ballagókóró l. báldrián báldrián 1745: Baldián gyökér (Torkos 10). 124: 123. A ballangó népi név. 130: 304. ördögszekér. 1813: bigetsi Baktopp (Magy. 130: 305. macskagyökér’. mezei iringó’.. bak a. Hasonló névadási szemléleten alapulnak a növény egyéb elnevezései is: boszorkánykerék. Nyr. Idegen nyelvi megfelel re vö. Báldrián-fü (Csapó 166).: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. 1798: Baldrián-fÍ (Veszelszki 436). ang. ném. Nyr. (TESz. | 1798. Baldrian (Veszelszki 436) átvétele. 379).). F vészk. Bockshornkraut. kozja brada. Bockshorn. A f nevesülés történhetett önállóan. EWUng.. a ném. 1998: baldrián (Priszter 532).-ben fordul el )’. ballang. — tüskés ~ N. le. Bocksbart. A kapcsos korpaf (2..: Baktopp (Julow 257). A bigecsi jelz t talán a bige ’cserje’ (Magy. bucerius. ballag a. J: 1745: ’Valeriana officinalis subsp. kozjabrada. 323). bige a. J: ’Trigonella foenum-graecum. TESz.). (OrvK 324/3). 258). hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a kapcsos korpaf spóraterm füzére kissé sz rös. J: ’ua. barba caprei. 1610 k. A bakszarvúf a lat. A ballangókóróból rövidüléssel.-ben. J: ’Aegopodium. pódion < poús ’láb’) figyelembevételével alkothatták: a bak ’kecskebak’ + topp ’lábbal 72 ballangókóró toppan’ összetétele. || ballangó N. balha l. 1783: Bak Ðzarvú-fü (NclB. tüskés balangó (MagyGyógyn. A baldián. || bakszarv 1578: Back ſÅaru (Melius 96a). J: ’ua. szerz inek alkotása.’. 182). F vészk. topog a.-hv. bige a. bucerus ’ökörszarvú’. rom. bolg. a vadárvácska bakszakáll neve talán a virágzat formáján alapul.). egyszerejtéssel magyarázható a ballangkóró. J: ’Aegopodium podagraria. bakszarvúf 1577 k. 182). A báldrián idegen szó. — N. 1775: BakÐzaru-fü (Csapó 108). 1807: Baktopp (Magy. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között is megtalálható. Buceras foenum graecum el tagjának fordításával jött létre.bakszarvúf dás magyarázatára l. 1948: Baldrián (MagyGyógyn. báldián l. a névadás magyarázata. 62) szóból hozta létre Diószegi és Fazekas utalva a növény bokros növekedésére.: BakÅarwo fweth gr. ballangó a. 210).’. ballangókóró (MTsz. a lat. kozobrad. EWUng. — ~f 1775: Baldian-fü. bonzalgó (MagyGyógyn. tehát a növény ballag. F vészk. görögszéna’. — bigecsi ~ 1807: bigetsi Baktopp (Magy. vö. goat’s beard.’. 289). ezt hasonlítja a népnyelv az állat szakállához. a f utótag magyarázó szerep ..). 1783: Báldián-fü (NclB.). J: ’ua. A baktop ’Aegopodium’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesíti a Magy. kecskeszarvúf . ol. aigós ’kecske’. 210). F vészk. 1998: ’Valeriana officinalis subsp. lat. officinalis. topog a.. ballangókóró balsamf l. A baktop a Magy. TESz. fr.. 2. Genaust Aegopódium a. balzsamf . Ballagó-kórót gr. d): RMGl. officinalis. Genaust tragophýllus a. podagraf ’. a baktop nem került be a botanikai szaknyelvbe. A sárga jelz a virág színére utal. 1911: baktop (Cserey. 407). szakny. ballanó l. F vészk. baktop (a nemzetségnév csak a Magy. Az rl-es és részben az ng-s alakváltozatok a barlang népetimológiás hatását tükrözik. ném. 1798: „a Ballagó vagy Ballangkóróról”. barba di becco. cseh kozi brada. ballangókóró ballangókóró 1792: Barlang-kóró (TESz.) és a vadárvácska (3. macskagyökér gyökere’. A névadás magyarázata.-i Aegopodium (< gör. vö. a ballag melléknévi igenevének f nevesült változata. 1798: Báldián (Veszelszki 436).. szb. J: ’Eryngium campestre.) bakszakáll neve népi név. Bádian-fü. hogy a növény „mag-tartó hÍvelyei hoſſzúkasok mint a’ bak-ſzarvai” (Veszelszki 225). bádian alakváltozatok a mássalhangzó-torlódás feloldásával jöttek létre. gör. J: ’ua.). vagy az el tag jelentéstapadás útján kiválhatott a ballangókóró összetételb l. hogy az elszáradt növényt görgeti a szél sszel. Növényszótár 6). 1841: bigecsi baktop (Barra 161). ballankóró. még bakf .. Nyr. 1948. (TESz. F vészk.

vadkakukkf ’. banka a. balsamum ’ua. hogy a madár akkor énekel. J: ’Ailanthus altissima. F vészk. A balzsam-jegenyefeny és társneveinek (balzsamfa.’.’. — ~fa 1998: balzsamnyárfa (Priszter 463). A balzsamf el tagja (balzsam) vándorszó. 243). valószín leg a búbosbanka (madár) nevének átvételei. 1783: BalÐam-fü (NclB. hogy a „levélkék tojásdadlándzsásak. szakny.-i Abies canadensis elnevezés utótagjának fordításával keletkezett. mirigyes bálványfa’. tavaszi hérics’. balzsamfeny fa balzsamfeny fa 1807: balzsam Fenyffa (Magy. balzsam-jegenyefeny ’. 1775: BalÐam-fü (Csapó 123). istenfa’. J: ’Geranium macrorrhizum. J: ’Populus balsamifera. közepét l adatolható. ▌ 2. .) összetétele. 1948: Balzsamf (MagyGyógyn. βάλσαµον ’balzsamcserje. mivel a madarat butának tartják. Marzell Ailanthus glandulosa a. vö. hogy a kakukkf b l gyógyító hatású köptet . J: ’ua. hogy az illatos gólyaorr is illatos „vénasszonyvirág”.’. TESz. bálsamo. balsamum. (OrvK. és szívesen szagolgatták a virágot. a fából kivont balzsam R. — büdös ~ N. 521).bálványfa bálványfa 1998: bálványfa (Priszter 293). Ember és növényvilág 198). Balsambaum ’balzsamfa’. — mirigyes ~ 1998: mirigyes bálványfa (Priszter 293). vö. gyógyszerészeti elnevezése is erre utal: Balsamum canadense. balzsam-jegenyefeny l. vö.’. Halmai 5. || balzsamfeny 1998: balzsamfeny (Priszter 287). a jegenyefeny utótag nemzetségnév ’Abies’. balzsamnyár(fa)’. ném.és utótag magyarázatát l. 2. A növénynévben szerepl bal(z)sam változat a 18. balzsamfa l. A balzsamf növénynév magyarázata. összetett szó. N. 74/1). Balſamum olaÿth gr. Marzell Populus balsamifera a. balzsamfeny fa 73 banyómuszkáté zsam’ közvetítésével terjedet el. kerti kakukkf ’. ang. illatos gólyaorr’. kakas~ (→ kakasmandikó) banka N. J: ’ua. J: ’Adonis vernalis.’. balzsamokat készítettek. valószín leg a ném. alapjuknál 2–4 mirigyes fog található” (Schönfelder 146).-i Ailanthus ’istenfa’ mintájára jött létre.’. A banyómuszkáté népi név. Götterbaum ’bálványfa. A névadás magyarázata az lehet. 364). J: ’Thymus vulgaris. balsam. A mirigyes jelz arra utal. balzsamf 1. feltehet leg a ném. balzsamos nyár (→ nyár). Balsam. banyómuszkáté N. jegenyefeny . Marzell Abies balsamea a. Balsampappel ’balzsamnyár’. A bálványfa a lat. Ember és növényvilág 198). banyómuszkáté (Szabó–Péntek. a R. az utótag a német eredet muskátli alakváltozata. ném. A szaknyelvi balzsamnyár összetett szó. J: ’ua. J: ’ua. J: ’ua. J: ’Thymus serpyllum. Balsam átvétele. A névadás szemléleti háttere. bal- balzsamnyár 1998: balzsamnyár (Priszter 463).. 1813: Bal’samf (Magy. Genaust Ailánthus a. lat. a banyó ’banya’ (ÚMTsz. A banka és a büdös banka népi nevek. J: ’Abies balsamea. || balzsamfa — kanadai balzsamfa 1948: kanadai balzsamfa (Halmai 5). fert tlenít és görcsoldó forrázatokat. A balzsam Európában a gör.) és a muszkáta ’muskátli’ (ÚMTsz. lat. magyarázatát l. a névadás alapja a növény óriási mérete. magyarázatára l. Balsamtanne ’balzsamfeny ’ mintájára jött létre. banka a. balzsamolaj néven árulták. a gólyaorr hasonló a muskátlihoz. J: ’ua. A balzsamfeny összetett szó. EWUng. A banka szóhasadás eredménye. ném. Ezerjóf 21).’. buta’ jelentés szó azért vált a madár nevévé. F vészk. bandikó l.. amelyet az id s asszonyok a ház közelébe ültettek. Idegen nyelvi megfelel re vö. || balzsam-jegenyefeny 1998: balzsam-jegenyefeny (Priszter 287). A névalkotásra idegen nyelvi példák is hatással lehettek. még Boldogasszony oldala. vö.). muskáta a. balzsamfeny ) balzsamel tagja a fa természetes balzsamtartalmára utal. büdözs banka ’búbos banka’ (ÚMTsz. 389). sp. hosszan kihegyezettek. ezeket a patikákban balzsam v. a banga ’bamba. banka (Péntek–Szabó. az el . A kanadai jelz a fa el fordulási helyére utal. büdözsbanka (Péntek– Szabó. 1841: balzsamf (Barra 314). latin szakny. vö. amikor tavasszal a hérics virágzik. sz.

J: 1578: ’Plantago major. A bárányfej f népi név. mivel a névadás alapja. 155). amelyek aztán elszáradnak. ▌ 2. 1807: Báránynyelv f (Magy. барабóля ’ua. 1948: borsos baraboly (MagyGyógyn. TESz.: Arnoglossa: Barany nielu (Herb. A báránycsecsf Benk alkotása. M szótár 441). J: ’Sedum acre. barabúla ’burgonya’. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. — N. 1948: báránynyelv (Halmai 15). A bókoló amaránt hivatalos magyar bárányfarok (1. bárányiröm l. N. bárányfark l. J: ’Verbascum densiflorum. 364). hosszú virágzata. | 1783: ’Plantago major. J: ’Borago officinalis. A baraboly els megjelenése: 1588: baraboly (TESz. J: ’Colchicum autumnale. dúsvirágú ökörfarkkóró’. bárányfark (ÚMTsz. A növény fejl désére vonatkozóan l.’. 4: 30).). bárányka (Péntek–Szabó. 47).). 1847: báránynyelv (Peregriny 354). amely állati farokra emlékeztet. A bárányf népi név. 528). vö. borsos keser f ’. sszel t nnek fel a virágok. J: ’Arum maculatum. ezt követ en. 1845: Báránynyelvf (Kováts. bárányfarok bárányka N. A baracklevel f a lat. bókoló amaránt’. 1798: Bárány nyelv-fÍ (Veszelszki 106). A magyarba a baraboly a románból vagy az ukránból kerülhetett. 1560 k. lándzsás útif ’. hogy az apró. vö.: Arnaglossos que a latinis plantago dicitur. még csicsiskoma.. ▌ 2. nagy útif ’. molyhos. 1610 k. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény egércsecsf elnevezése. jelentése ’az erny sök rendjébe tartozó gumós növény’. 2.).baraboly baraboly — borsos~ 1903: borsos baraboly (Hoffmann–Wagner 185). ukr. bárányüröm báránycsecsf 1783: Bárány-tsets-fü (NclB. N. pihéinek elfújása után pedig kopasz. foltos kontyvirág’. 279). N. burgonya’. 1783: Bárány nyelv-fü (NclB. J: ’Plantago lanceolata. borsos varjúháj’. els sorban a tavaszi levelek’. Persicaria (< Prunus persica ’barack’) fordításával jött létre. J: ’ua. a növény tavasszal (a kisbárányokkal egy id ben) megjelen leveleire vonatkozik. b"r"nf™rk. J: ’ua. bárányvirág bárányfarok 1. барабóй. molyhos ökörfark’. N. rom. Marzell Amarantus caudatus a. barangkóró l. J: ’Persicaria hydropiper. Báránynyelv (MagyGyógyn. A borsosbaraboly hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 330). pozsgás levélkék állati csecshez hasonlíthatók. szintén a növény hosszú virágzata hasonlít állati farokhoz. ami a bárány bundájára emlékeztet. virágos hajtása mirigysz rös. Lämmerschwanz ’bárányfarok’. kerti borágó’. a névadás magyarázata. ▌ 3.).: RMGl. a latin arno- . 1998: bárányfarok (Priszter 297).’. baracklevel f 1578: BarakſÅk leuelx f× (Melius 174a).) tükörszó. F vészk.). 368). 334). ballangókóró bárány l. hogy a sz rkoronás termések sz rös állati fejhez hasonlóak. szintén Benk alkotása.’. a foltos kontyvirág is gumós növény. a level és a f magyarázó elemek a növénynévben. ném. d): RMGl. Ember és növényvilág 221). hosszúkás. a névadás alapja. bárányfark (MNy. — ~f 1775: Bárány-nyelv-fü (Csapó 27). — Ö: turbolya~. sz z~ 74 báránynyelv ’dúsvirágú ökörfarkkóró’ (2. bárányfej f N. barabói ’baraboly. A báránynyelv (1. A névadás alapja a növény csüng . F vészk. 528). a borsos jelz talán a növény illatára utal. hogy a növény t levelei gyapjasak. A bárányfarok báránynyelv 1. 1783: Báránynyelv (NclB. pitypang’. báránylábvirág l. bárányf (ÚMTsz. a névadás szemléleti háttere. — báránycsecs 1813: Bárány tsets (Magy. Genaust Perséa a. A bárányka erdélyi népi elnevezés. EWUng. Vtty f alias Baraanj nyelu (GyöngySzt. szi kikerics. báránfarok (ÚMTsz. J: ’Taraxacum officinale. agni lingua est herba nota. bárányf N. blg.) elnevezése valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. i. J: ’Amaranthus caudatus. bárányfej f (ÚMTsz. de a név utalhat a Plantago mediára is’. 1578: Barány nyelw (Melius 149). N. hogy a növény levele a baracklevélhez hasonló. J: ’Verbascum thapsus. A baraboly vándorszó.

báránypirosító glossus (< gör. hogy „a’ régiek azt hitték.. 209). J: ’ua. aren. gen. || barátcserje 1998: barátcserje (Priszter 538). A névadás magyarázatára l. abszintüröm’. J: ’Vitex agnus-castus. lingua ’nyelv’. báránylábvirág (ÚMTsz. hogy a leírásokban szerepl bárányürmöt Melius az Artemisia absinthiumra vonatkoztatta.) a lat. amelyek báránybundára emlékeztetnek. állatnyelvhez hasonlítanak. A bárányüröm valószín leg magyar alkotás. barátcserje l.. 1841: bárány üröm (Barra 209). bors izü és csipösségü” (Barra 322). hogy a fehér szín virágok báránybundához hasonlóak. szüzességét megtarthatja. A bors utótagot az indokolja. A báránylábvirág metaforikus elnevezés. | 1590: ’Artemisia pontica. — illatos ~ 1998: illatos barátcserje (Priszter 538). báránysz zfa l. A bárányvirág tükörszó. Az elnevezés alapja.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták az azonos elnevezést. — N. a névadás személeti háttere. 1998: báránypirosító (Priszter 294). glôssa ’nyelv’) fordítása. birka’. Melius 433. SchaffÅung (Melius 149) ’birkanyelv’.) népi név. Szabó. hosszúak. Nem kizárt azonban. Goatbart ’kecskeszakáll’. 1903: Bárányvirág (Hoffmann–Wagner 143). 1948: Bárányüröm (MagyGyógyn. ném. hogy a’ ki ezen magnak porát estve reggel késhegyenként szedi. J: ’Alkanna tinctoria.). barátbors 1841: barátbors (Barra 322). darabos. J: ’Artemisia absinthium. bárányüröm’. magyar alkotásnak t nik. ill. a f magyarázó utótag. Melius névalkotását így magyarázza: „Lingua ouis. 1948: báránylábvirág (MagyGyógyn. Szabó. tavaszi kankalin’. lingua arietina (< lat. Ember és növényvilág 273). 415). gör. apró. 312). A barátbors a ném. 128: 181). bárányüröm’. még ökörnyelv. az barátf 1578: Barát fxnec gr. a barát el tag magyarázata az a hiedelem. lingua ovis. ▌ 2. hogy „Mikor virágzik (Szentgyörgy-nap tájékán). J: ’Primula veris subsp. 1798: Bárány. Lämmerblume fordítása.. 1903: bárányvirág (Nyr. báránylábvirág (MNy. azért is ezt a’ Németek és Magyarok mái napig is barátborsnak hivják” (Barra 322). így a bárányüröm ’abszintüröm’ (2. az utótagot a növény R. gömbös virág. 128: 181. hogy a növény levelei magas C-vitamin tartalmúak. J: ’Vitex agnus-castus. A báránynyelv ’lándzsás útif ’ (3. 1783: Bárány üröm. lat. vagy puÐztai üröm (Veszelszki 16). arnós ’bárány’. A báránynyelv ’nagy útif ’ (2.: RMGl. J: 1578: ’Artemisia pontica. ném. Bárány Irem (NclB. sárga virágja hosszú száron található.’. 1948: Báránypirosító (MagyGyógyn. az az. Marzell Artemisa vulgaris a. csíp s. ovis ’juh. 1998: bárány-üröm (Priszter 306). ujjas keltike’. Glossopétalon a. Genaust Arnóseris a. Mönchspfeffer tükörfordítása. sz zbárány 75 barátf utótagra l. ▌ 2. aries ’kos’) fordításával jött létre. 734). (Melius 75a). hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. régen borspótlónak használták: „magva . amely a növény egyéb neveinek keveredésével jött létre: a bárány el tag valószín leg a növény másik elnevezésében el forduló ökör állatnév megfelel jeként (vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Corydalis solida. A különböz Artemisia-fajok. A bárány el tag magyarázata talán a sok. || . a lat. veris.. pitypang’.’. a névadási szemlélet háttere.) népi név. 1578: barány Irxm (Melius 158a). barátbors barátfej f l. báránypirosító 1903: Báránypirosító (Hoffmann–Wagner 32). barátcserje’. üröm. Nyr. Lingua arietina. barátcserje’. Barány nyelw” (Melius 149). 1590: Absynthium Ponticum: Barany érôm (SzikszF. J: ’Taraxacum officinale. 220). || báránylábvirág 1908: báránylábvirág (Nyr. ökörnyelv) került a névbe. Melius 429. barátf bárányüröm 1. hogy a növény csüng . összetett szó. 128: 181). Idegen nyelvi megfelel re vö. akkor hajtják legel re az állatokat” (Péntek– Szabó. pirosítógyökér nevéb l vonták el. termése éget . A báránypirosító elnevezés a növény mai hivatalos magyar elnevezése. bárányvirág 1. A bárányvirág ’ujjas keltike’ (2. a növény levelei vékonyak. 4: 30). J: ’ua. a ném. 1775: Bárány üröm (Csapó 299). báránypirosító’.

s t R. or.). Melius 387. N. barszcz ’medvetalp. — Ö: pápaf ~. Szabó.. farkasöl sisakvirág’. A névadás alapja. 1998: áldott bárcs (Priszter 340). SzlJsz. | 1807: ’Cnicus. mint az áldott bárcs (1. nyugati medveköröm’.. foltos kontyvirág’. Melius a barát. ▌ 2. medvetalp’. EWUng.’. nyugati medveköröm) nagy. — olaszországi~ 1805–13: „Az Olaszországi Barts kitelelf növevény…” (Márton.. 1783: Barát fejü fü (NclB. bariska N.) jelz je a növény régi elnevezéseib l került az újonnan alkotott bárcs nemzetségnév elé. bárkavirág (Péntek–Szabó.. J: ’ua. valószín leg a ném. — áldott ~ 1911: áldott bárcs (Cserey. cseh bršľ ’ua. barátf 76 bárkavirág A bárcs szláv eredet . bari a.. A barátmonyúf ’barátheréj f ’ Melius alkotása. bárcs’. de feltehet szlk. J: ’Aconitum vulparia. 410). A nyugati medveköröm (2. CV. szem’) is hatással lehetett névalkotására. szb. Pfaffe ’pap. Öhr ’fül. A bárcs megvan a német nyelvben is: 1654-t l adatolva: Bartsch. bršč ’medvetalp’. J: ’Cnicus benedictus. A bariska népi név. a növény el fordulási helyére utal. 1628/1793: Barts (EtSz. csattanó maszlag’.-hv. céklaleves’. Metonimikus összefüggésként jelentkezik a növény része és egésze közötti kapcsolat: a növény részének.). — Ö: sz z~ (→ sz zbárány). vö. J: ’ua. Marzell Cnicus benedictus a. Növényszótár 64). F vészk. barátf l. Barschklo. a szláv eredet barát el tag ’szerzetes’ jelentés . Mönchskopf tükörfordítása.. bršť. Melius névadását így magyarázza: „Barát fxnec hyiác. hogy a tölcsérszer . barátok l. a szláv eredet bárány becéz rövidítéssel létrejött bari alakjából keletkezett -s és -ka képz kkel. Nyr. karéjos levelei vannak.barátmonyúf barátfej f 1775: Barát-fejü-fü (Csapó 208). áldott bárcs’. J: ’Acanthus mollis. 264). A névadás szemléleti háttere. szúrósak.. 1807: Bárts (Magy. — ~kóró 1862: bárcsakóró (TESz. pap + mony ’here’ szerkezet nevet a zsidócseresznye megnevezésére is használja. 44: 29. vö.. ÚMTsz. szúrós. J: ’Datura stramonium. áldott bárcs’. barcs a. борщ ’káposztaleves céklával. A bárcs nevet visel növények mindegyikének (közönséges medvetalp. Az olaszországi jelz megkülönböztet szerep . TESz. agármony. amelyet a népnyelv bariskának nevez. szln. a növény nagy level és felt n en sz rös. fehéres buroklevél alján egy dudor v. barcsa. ami heréhez hasonlítható. Mert ki kelletkor vgyan ſÅxrxs à feie à virága vtán mint egy koſÅorús Czerifakónac” (Melius 75a). b™risk™ ’Datura stramonium termése’ (ÚMTsz. TESz. amely a szláv Bar(t)sch értelmesítésével keletkezett. 1798: BarátfejÍ-fÍ (Veszelszki 127). bárcskóró l. a levelek fogazottak.). 81. le. és a növény pihéinek elfújása után kopasz. A névadás alapja a tüskés toktermés. b‘šč. 458). idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’ua.) bárcs elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.’. bariska. áldott bárcs. az áldott bárcs és a nyugati medveköröm sz rös növények. vö. J: ’Arum maculatum. Ember és növényvilág 198). Melius így magyarázza: „mert vgyan monya vagyon à txuénec mint egy piliſſes Papnac” (Melius 89). áldott bárcs’. tótok és ~ salátája bárcs 1. Heracleum sphondylium [1. szerzetes’. 1948: Áldottbárcs (MagyGyógyn. italienische Bärenklau ’olasz medveköröm’. N. N. 328). közönséges medvetalp | Cnicus benedictus. EtSz. csomó található. J: 1628/1793: ’Heracleum sphondylium. A barátf Melius alkotása. bariska. barát. Az áldott bárcs (1. szlk.). 410). ahol Marzell szerint az el tag bär. hogy a sz rkoronás termések fejhez hasonlítanak. egyedi adat. 11: 6). K *baršč ’medvetalpf ’ került át. bárkavirág N. . baracsika (ÚMTsz. áldottf . bárány a. bárcs barátmonyúf 1578: Barát monyu f× (Melius 89).). paponya. A magyarba talán egy ki nem mutatott.. fehér fejhez hasonló csonk marad vissza. || barátf 1783: Barát-fü (NclB.’. a termésnek a nevét vitte át a népnyelv a növényre.’. 1998: bárcs (Priszter 340). a mony ’here’ magyarázatára l. | 1998: ’Cnicus benedictus. vö. a ném. 11] a. ill. Növ. Pfaffenrxrlin (Melius 75a) [Pfaffenöhrlein] (< ném. Bariska (MagyGyógyn. Kniezsa.

még bársonyvirágf . A gyök elvonás az ugor eredet gyökér szóból. 214). 1350: Barkolchafa (OklSz..). A bársonyburján népi név. F vészk. UEWb. 1500 k. || barnagyök 1841: barnagyök (Barra 354).). Melius 409.2: RMGl. ez az ótörök eredet bársony el tag magyarázata. napellus. J: ’Amaranthus caudatus. berkenye’. szépek. barlangó l. sz. hogy a *brěkovica. J: ’Galium verum. R. 2. 103). || bársonyvirág 1578: Bárſon virágnac gr.). 1500 k. ang. Bársony Virág (De Herbis: RMGl.barkóca A bárkavirág népi elnevezés. (OrvK. a névadás alapja a virág. 1379: Barkochafa (OklSz.: Barſon vÿragh fwet gr. bársonyparéj 1813: bársony Paréj (Magy. Hasonló típusú névadásra vö. vö. gyökér a.: RMGl. bókoló amaránt’. F vészk. az utótagra l.: De zezulo: Barkocza (StrassbGl. 423). R. valószín leg a bársonyvirágf elnevezés el tagját vette át. a névadás magyarázata a barna. bársonyszép 1578: Bárſon ſÅép (Melius 92).. — N. A bársonyszép Melius alkotása. Amaranthus: barson virag. bársonyvirágf . Ember és növényvilág 291). valószín leg délszláv eredet . (Melius 92). burján.. gyökér a. A névadás magyarázatára l.. bársonyszép. ezek alapszava azonos a ’berkenye’ jelentés *brěkynja alapszavával. barkócafa (Péntek–Szabó. J: 1257. ebb l való a berkenye. gyomnövény’. Sorbus torminalis’ (ÚMTSz. eredet bársony -ka kicsinyít képz s alakja. berkenye’. a paréj (→ paraj) utótag jelentése ’f zeléknövény. 1577: sorbus: barkocza (KolGl. 1527: Bacolcza ffara (TESz. és a szép utótagot illesztette hozzá. 1577: ’Sorbus sp. 1590: Sorbus torminalis: Barkocza fa (SzikszF. J: 1325.). barnagyökér 77 bársonyvirágf mós gyökérzet. TESz. varjúmogyoró. | 1783: ’Sorbus domestica. 1379. Marzell Aconitum napellus a. hogy a növény bíborszín virágai mutatósak. EWUng. a levelek nem bársonyosak. bársonyburján N. bársonyvirágf 1577 k. — N. szln. BraunwurÅ tükörfordítása. barkóca barlangkóró. | 1813: ’Sorbus domestica. bókoló amaránt’. berkenye’.’. A bársony el tagot az adatok alapján els sorban a bókoló amarántra használja a növénytani szaknyelv és a népnyelv is. barkócafa ’vadberkenyefajta. 364). A barkóca szláv. Arche Noah’s ’Noé bárkája’ ’Aconitum napellus subsp. v. bársonyos virág.. *brěkovica vagy *brěkavica ’barkóca’ kerülhetett át a magyar–délszláv határon. ném. 1527.. b#rsom b•rjan (MNy. vö. barnagyökér 1903: Barnagyökér (Hoffmann–Wagner 127). göcsös görvélyf ’. paraj a. ballangókóró barnagyök l.: Flos amoris. tejoltó galaj’.: RMGl. Lehet. brokovec. — ~fa 1325: Borkouchafa (OklSz. J: ’Scrophularia nodosa. a bársony el tagot a növény R. J: ’Amaranthus caudatus. J: ’Amaranthus caudatus. *brěkavica olyan szláv népcsoport nyelvében élt. 1813: Bársony virág (Magy.). F vészk. 365).). Szabó. cso- . J: ’ua. 1350. 1590: ’Sorbus sp. 344/22). amely kés bb beleolvadt a magyarságba. barkóca ’vadberkenyefajta. TESz.. amely bárkához hasonlítható. 2. bársonyvirágf nevéb l vették át. 1783: Barkótza (NclB. valószín leg Diószegi–Fazekas alkotása. barkolca l. 2. bókoló amaránt’. A magyarba egy feltehet déli szl. XVI. 514). 374). a korai adatok ugyanis els sorban a Dráva–Száva közér l származnak. Sorbus torminalis’ (ÚMTsz.. viszont a növény gyöktörzse vörös fest anyagot ad. | ’Sorbus sp. kiemelve azt. paraj a. — N. vö. TESz. F vészk. EWUng. Noah’s ark. 1783: Bárſony virág (NclB. 29: 249). bársonyvirág (→ bársonyvirágf ) stb. 103). J: ’Amaranthus caudatus. barkóca 1257: „Usque ad arborem Burcolcha” (OklSz. A bársonyka az ótör. A barnagyökér a ném. 775).). fojtós berkenye’. összetett szó. Katikasisakvirág’. 1813: Barkótzafa (Magy. 383). göcsgyök. bronkovec ’barkóca’. a névadás alapja a bíborszín . EWUng. bókoló amaránt’. bársonyka 1807: Bársonyka (Magy. A bársonyparéj összetett szó. vö. A tejoltó galaj virága sárga. fojtós berkenye’.

A különféle alakváltozatok népetimológiával (busarózsa). — N. EWUng. Szabó.: Baſa roſat gr. (Melius 108a). buzsarózsa (ÚMTsz. 1583: bosolicom Ocymum (Clusius– Beythe 6: BotTört. bazsalikomf 1.: Peonia: busir rosa (De Herbis: RMGl. bazsajka. még bársonyka. bazsajékum l.: ’bíborszín bársony’). 316). bazsarózsa elnevezés ma is a növény hivatalos neve. 1540 k. b™zs™licsk™. ang. 1948: Bazsár rózsa (MagyGyógyn.: Baselicon: basyl[i]k[um] fw (Herb. 1775: BaÐa-roÐa. 105).bazsa bárszony-virág ’Galium verum. 1595: Baſij Roſa (Beythe 92a). v. 1590: Basilicon Ocymum: Basalicum. Him baſaroſánac hiyác” (Melius 108a). bazsalika. 29: 249). 1998: bazsalikom (Priszter 437). bodza basalrózsa. Baſalicomot gr. J: ’ua. 379). božurъ ’sáfrány. 105). bazsalikomf bazsal l. 1783: BaÐa-ró’sa (NclB. (OrvK. 131). c): RMGl. blg. busarózsa. 1807: Bazsa-rózsa (Magy. 105). bazsajikum. TESz.-hv. F vészk. kerti bazsarózsa’. A nagyezerjóf (2. 1578: Braſiliom. 92). 38/17). nagyezerjóf ’. Melius a lat.’.) hímbazsarózsa neve latin mintára keletkezett. bodza 78 bazsalikomf A bazsa déli szláv eredet (vö. A bársony el tag ótör. a): RMGl. 1590: Malua Romana: Basa rosa (SzikszF.: RMGl. 105). 80/27). az az. (Beythe 92a). || bazsalikom 1577 k. bazsalik (MTsz. bazsarózsa a. бoжýp ’bazsarózsa’. a Bazsál ’Paeonia’ nemzetségnév (Magy. basilicum l. sz. F vészk. A bársonyvirág összetett szó.). velwet-flower ’bársonyvirág’. tejoltó galaj’ (MNy. N. Bárſon virágnac is hiyác eſÅt” (Melius 92). bársonyos virágokból álló bugavirágzat. barza l.. 1783: Ba’salicom. d): RMGl.’) ’bazsarózsa’ jelentésben került át a magyar nyelvbe. 1841: bazsalyikom (Barra 315).: Peonia: Bosÿr vel Zenth Georgh Rosaÿa (Ortus: RMGl. Diószegi–Fazekas a rózsabazsál nevet javasolja a R.’. bazsa basilica. lat. EWUng bársony a. — hím~rózsa 1578: Him baſaroſánac gr. 1595: Baſalicum (Beythe 44). új növénynevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. bazsajékom.’. 379). bazsalikomf basilikumbojtor l. 171/30). — kerti ~rózsa 1998: kerti bazsarózsa (Priszter 445). 390). eredet (els megjelenése: 1395 k. 105). ▌ 1. Melius 409. paeonia nevet a megfelel magyar növénynévvel helyettesítette (vö. J: ’ua. az utótagot pedig lefordította. Idegen nyelvi megfelel re vö. a R. bažur ’ua. 1998: piros bazsarózsa (Priszter 445).’. bòžūr. J: ’ua. a nagyezerjófüvet (2.’. A N.) és kerti bazsarózsát (1. kerti bazsalikom’. 1583: basi rosa Paeonia (Clusius–Beythe 6: BotTört. a növény R. 131). Samatblumen tükörfordítása. A névadásra l.: Pionia: Baza rosa (Herb. officinalis. A nagyezerjóf (2. 316). neve paeonia mascula.’. bozsarózsa. bazsarózsa. rózsa~ (→ bazsa) bazsa 1470 k. || rózsabazsal 1807: rózsa Bazsál (Magy. J: ’ua. 1.: RMGl. a ném.) is használták epilepszia gyógyítására.. Baſilicum (Melius 109a). || bazsalrózsa 1775: Basal-rosa (Csapó 30).: Peoniaca: bazar (CasGl. bársonyvirág ’tejoltó galaj’ magyarázatára l. .). 92).) bazsarózsa neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezhetett. bazsarúzsa. Melius így magyarázza a névadást: „Bárſon ſÅin× à virága. — ~rózsa 1577 k. | piros ~rózsa 1948: Piros bazsarózsa (MagyGyógyn. XVI.). lat. — N. basarózsa l. bársonyszép. 1742: basilika-f× (EtSz. 105).). bársony a.: Baſalicom (OrvK. 1525 k. a névadás magyarázata a bíborszín . vö. bojtorján bazza l. 316). szl. esetleg torzítással (rosszul megértett ritka szó torzulása) alakulhattak ki. basarúzsa (MTsz. 1578: Baſilicum f× (Melius 109a). masculus ’hím’. J: ’Ocimum basilicum. 1783: BaÐal-ró’sa (NclB. bazsarózsa helyett. bazsalicska. BaÐiroÐa (Csapó 30). szb. J: ’ua. (OrvK. e. 1798: Baſalikom (Veszelszki 328). még bársonyburján. TESz. Melius így magyarázza a nevet: „EſÅt à Paticariuſoc Pœnia maſcula. mindkét növényt. bazsarózsa a. A rózsabazsal Diószegi–Fazekas alkotása. Ocymum odoratum: Basalicum (SzikszF. 105). ▌ 2. F vészk.). 1595: basalnak gr. 1610 k. és a kés bbiekben kiegészült a rózsa magyarázó utótaggal. BraÐiliom (NclB. J: ’ua. J: ’Dictamnus albus. J: ’Paeonia officinalis subsp.

basileús ’király’. boglárka~virág békaboglár l. tyúk~ béka l. ném. 1783: Vad BaÐalikom (NclB. Melius elnevezése hasonlóságon alapul. Genaust basílicum a. 2. uzsora stb. vö. vö..) a ném. A vadbazsalikom ’indás ínf ’ (4. bazsalikom a. J: ’ua. 1998: békabogyó (Priszter 291). A békaboglárka összetett szó. J: ’Acinos arvensis. A szóbelseji k. Szabó. múzsa. R. az utótagra l. indás ínf ’. bazsajikom. — kerti bazsalikom 1813: kerti Ba’salyikom (Magy. Bergbasilien ’hegyi bazsali- 79 békabogyó kom’. amely Diószegi–Fazekas alkotása. J: ’Actaea. bazsalrózsa. A szó a latin közvetítésével bekerült a legtöbb európai nyelvbe. Az erdei. 1783: Erdei BaÐalikom (NclB. békaboglárka l. ▌ 4. a névadás alapja hasonlóság. ▌ 3. | szelíd bazsalikom 1783: Szelid Ba’salyikom (NclB. J: ? ’Saponaria officinalis. békaboglárka’. or. R. Hasonló névadási szemléletre l. zs megfelésre vö. -um ~ m. bazsilikumot gr. Növényszótár 5). ang. — erdeibazsalikom 1775: Erdei baÐalyikom (Csapó 30). fekete békabogyó. basilicum [remedium] ’királyi orvosság’ < gör. basil. F vészk. basilicum végs forrása a gör. 1578: „harmadic” Baſilicum f× (Melius 109a). A bazsalik. a növény hasonlít a bazsalikomhoz: „Leveleivel hasonlít a’ kertihez [a kerti bazsalikomhoz]. basilikón. lat. mindkett illatos. Nyr. Basilienkraut. amelyet a békaboglárkából vontak el. bazsalikom a. nagy víziboglárka’. 1998: fekete békabogyó (Priszter 291). 365). hortenzia. 365). békabogyó 1911: békabogyó (Cserey. — fekete ~ 1903: Fekete békabogyó (Hoffmann–Wagner 110). galamb~. || békaboglár 1813: Béka boglár (Magy. basìlico. bazsalyikom. lat. 368).) Melius alkotása. lat. szappanf ’. amely kés bb f nevesült. nagy víziboglárka’. J: ? ’Saponaria officinalis. Ember és növényvilág 199). muzsika. 1948: békabogyó (Halmai 6). Benk a béka el tagot a növény R. fr. TESz. ▌ 2. királyhoz méltó’ jelentés melléknévi származéka. a bazsalikaf változatok valószín leg más latinból átvett növénynevek végz déséhez igazodtak: pl. Basilie. A korai adatok f magyarázó utótaggal adatolhatók. a kerti bazsalikomhoz hasonlítja a csomborpereszlényt. amely szintén a kerti bazsalikom nevének átvétele. A csomborpereszlénynek a német és az angol nyelvben is hasonló elnevezései voltak. 1998: kerti bazsalikom (Priszter 437). 1798: ſzelíd Ba’salikom (Veszelszki 328). F vészk. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a kerti Ba’salyikom (Magy. EWUng. basilikón [phármakon] < gör..és vadbazsalikom ’szappanf ’ (3. 1998: békaboglárka (Priszter 477). a k. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész könyve említi békaboglár nevet. 52. vö. s ~ m. A bazsalikom latin eredet . -om megfelelésre vö. boglárka. basileús ’király’ szónak eredetileg ’királyi. Melius 416. J: ’Ranunculus aquatilis.békaboglárka bazsalik.) elnevezés szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény felépítése (levele. 383). hv. wild basil ’vad bazsalikom’. a’ virági fejérek” (Veszelszki 328). 368). vonták el a ké- . bazsaÇikom. J: ’Ranunculus aquatilis.. a növény sekély. angyélika. Ez a gör. J: ’Ranunculus flammula. 2. mivel a két növény hasonló. Növényszótár 5). bisziók (→ bisziókf ) helyett. J: ’Actaea spicata. ang. mocsaras területeken fordul el . J: ’ua.). J: ’ua. wilde Baſilien (Veszelszki 328) fordításával keletkezett. templom. paradicsom. az ’indás ínf ’ vadbisziók (→ bisziókf ) nevét.’. F vészk. békabogyó’. lat. basilje. ném. feltehet leg a békabogyótakta (1807) elnevezésb l. bazsarózsa.’. bosiljak. 129: 187. A békabogyó összetett szó. — vadbazsalikom N. | vadbazsalikom 1775: Vad BaÐalyikom (Csapó 30). ▌ 2. békaboglárka 1. базилúк. Marzell Calamintha acinos a.’. Wilde Basilien ’vad bazsalikom’. 1911: fekete békabogyó (Cserey. a szóvégi k. de nagyobbak. virágzata) a kerti bazsalikomhoz hasonló. bazsárrózsa bazsa begy l. szappanf ’.. 1783: Béka Boglárka (NclB. A bazsalikomf ’csomborpereszlény’ (2. J: ’Ajuga reptans. Bottört. vadbòrzsalík (Péntek– Szabó. 390). 2. békaf nevéb l vette át. (ÚMTsz. 365) nevet javasolja a R. Basilikum. basilic. bazsaikom. csomborpereszlény’. ol. Benk alkotása.

1590: ’Ranunculus sp. 1841: békabogyó takta (Barra 8). szakny. J: ’Equisetum arvense. ami a békák tartózkodási helye. békabogyótakta. 129: 191. a fekete tojásdad bogyókra utal. J: ’Ranunculus sp. A békaláb népi név. magyarázatára l. Kis Bekaiu f×” (Melius 175). hogy a boglárka-fajok és a vízi híd r is iszapos. békakanál 1831: béka-kalán (Kreszn. békaboglárka’. kanálhoz hasonlóak. hogy a növény vadon. békalencse 1. Növényszótár 9). 1903: béka-kalór v. 1783. EWUng. békaf 1. J: XVI. 391). békaláb 1. béka. a köznyelv is rendkívül kés n állapodott meg a kanál változat mellett. m. Froschlöffel tükörfordítása. a békaláb (2. 391) tükörfordítása.) és a közönséges gyujtoványf (2. f. A fekete jelz a bogyók színére vonatkozik.). 1577 k. kanál (Cserey. TESz. mint a békák. A névadás alapja. a név magyarázata. 1798: Béka-fÍ (Veszelszki 374). Nyr. A békalen a ném.). mivel a takta utótag értelmetlennek t nt számukra. 1911: békaf (Cserey. 312). | 1604. a békabogyó viszont az ’Actaea’ nemzetség hivatalos neve lett.békabogyótakta s bbi szerz k.: kalan (BesztSzj. valamint levelei tojás formájúak. 129: 187. 1948: békaf (Halmai 6). A békaláb (1. vagy beka fé. kanál (Hoffmann–Wagner 76). hosszú nyel ek. azaz a békák tartózkodási helyén el fordulnak. N. hogy a növény vízben él. 1911: béka-kalór v. levele a házi len ’Linum usitatissimum’ leveleihez hasonló. rāna ’béka’ kicsinyít képz s alakja) fordításával alkotta. A névadás alapja. Diószegi–Fazekas takta nemzetségneve nem maradt fenn.-i Ranunculus ’békácska’ (< lat.) jelentés békaf a ném. 1935: 182). sz. béka. J: 1583.: RMGl. vizi apium (SzikszF.el tag magyarázata. békaf . 1903: Békaf (Hoffmann–Wagner 76). még békakanál. Krötenbeere tükörfordítása. J: ’Actaea spicata. békaláb (MagyGyógyn.). hunior fé.) négy-öt helyen behasadt száraz levele hasonlítható a béka lábfejéhez. mezei zsurló’. amelyek álló. A békakanál a ném. Az utótag (bogyó) magyarázó szerep . Krötenflachs (NclB. békaláb a. boglárka’. 1775: Béka-fü (Csapó 34). nedvesebb területeken fordul el . Szóhalm. A békabogyótakta Diószegi–Fazekas alkotása. Vö. a névadás magyarázata... 1843: Békakalán (Bugát.a. névadását magyarázza is: „Ranunculus. 129: 191. 1604: bekalen (MA. Az utótag kanál ~ kalán váltakozása a szó köznyelvb l is kimutatható ingadozását követi. A békaf Melius alkotása. A takta ’Actaea’ nemzetségnév. közönséges gyujtoványf ’. 30). békabogyótakta 1807: békabogyó Takta (Magy. hogy a mezei zsurló (1. közönséges gyujtoványf ’. hogy a növény mocsaras helyeken terem. Marzell Actaea spicata a. amit a békák kedvelnek..). Froschkraut tükörfordítása. — N.: Beka lenchÿeth gr. békalen XVI.) is vizeny s helyen tenyész növények. A béka el tagú összetett szavak olyan növényeket jelölnek.). 1798. a lat.. Marzell Alisma plantago a. 1798: Beka-len (Veszelszki 278). a kicsinyít képz t a kis melléknévvel helyettesítette. Növényszótár 9). 1903: ’Linaria vulgaris. ▌ 2. lenlevel f . vízi híd r’. a békabogyó el tag talán a ném.: ? ’Linaria vulgaris. J: ’Alisma plantago-aquatica. kúszó boglárka’. J: ’Alisma plantago-aquatica. szakny. 1590: Ranunculus: Sômôr fé. — kis ~ 1578: Kis Bekaiu f× (Melius 175).. békaláb (ÚMTsz. 1948: békakanál (Halmai 6). a lat. békaf (ÚMTsz. vö.) összetételben az utótag a növény hosszú. fekete békabogyó’. 86). takta. 37). F vészk. ÚMTsz. zöld.a. A névadás magyarázatára l.. A 80 békalencse névadásra l. a béka. EWUng. vízi híd r’. 1798: ’Ranunculus flammula. sz. TESz. az az. barázdált. békaláb (ÚMTsz. sekély vízben fordul el .: els sorban a Ranunculus repens.. f. m. 129: 188). 1395 k. vö. kanál a. J: ’Linaria vulgaris. ▌ 2. medd szárára utal. A ’vízi híd r’ (2. Nyr. kanál a. 1903: Béka-len (Hoffmann–Wagner 128).-i Actaea nigra utótagjának fordítása. 1783: Béka Len (NclB. 129: 187. 1: 39). Nyr.vagy folyóvizekben.: béka len (NéNy. . 1583: béka fiu (Nyr. közönséges gyujtoványf ’. Nyr. mocsaras helyen. | 1775. amely hosszú békalábhoz hasonlít.

által idézett adatok azonban nem a vízi békalencsére ’Lemna sp. 117). 455). ▌ 2. és a ’vízi békalencse’ jelentés 81 békatarsoly 1590-b l. A kis békalencse ’Thlaspi arvense’ (2. mezei tarsóka’. a növénynek a mezei zsurlóéra (1. a növényt a népi gyógyászat vérzés elállítására használja. els el fordulása: 1395 k. A béka el tag a szárazföldön él növények (1. 1590: Equapium. 455).. békarokka 1. 2. közönséges pásztortáska’. mÿndqn ketſegh nekwl megh aal” (OrvK.’. ezt követi a ’mezei tarsóka’ (2.: RMGl. béka. végér l adatolható. és az EWUng.a. és vérzés elállítására sem használható. Nyr. apró békalencséb l lehetetlen koszorút fonni. hanem a közönséges pásztortáskára (1. tqd aÅth aÅ Newetlęn vÿaban. Az adatok azt mutatják. 129: 191.: Aaron: Beka rok[ka] (Herb.. Åqggÿed aÅ Beka lenchÿeth. J: ’Taraxacum officinale. Lenticula palustris: Beka lencze (SzikszF. 6). jelentése: „poshadt állóvíz színét ellep apró level vízi növény. a növény vérállatóf elnevezése. ▌ 2. és az EWUng. a rokka utótagra l. 6). 129: 194. A békasaláta népi név. . biékarokka bi@karokka (ÚMTsz. Csapó (1775) egyértelm en jelzi a névkeveredést. J: ’Equisetum arvense. sz. vö. J: ’Capsella bursa-pastoris. szakny. Nyr.-ben és az EWUng. A TESz.) emlékeztet buzogány alakú fellevelekkel borított virágzata van.) neve nyilván a ’pásztortáska’ jelentés békalencse nevének átvétele hasonlóság alapján. ha kÿnek orra vere ÿar.: RMGl.. tqd aÅ feÿeben vgÿ hogÿ aÅ orrath erÿe ala. 1610 k. A TESz. Marzell Equisetum arvense a.) esetében keletkezhetett a lencseszer termések élénkzöld. vadsaláta (→ saláta).) jelentés 1578-ból. epane: Vizi lencze (SzikszF. és a földön terül el: „A maſic kis Béka lencze à kinec el ter×l à fxlden à leuele.).ban — idézett adata szövegkörnyezettel együtt a következ : „SÅenth gÿeorgÿ Napÿanak vagÿ elqtte vagÿ mÿngÿaraſth vthanna. d): RMGl. A növény egyéb népi nevei (bábarokka. 1948: Békalencse (MagyGyógyn. a névadás szemléleti háttere. 455).: RMGl.-b l adatolják. Szabó. Nyr. virága mint egy Czillag: Mint egy Lencze lapis Dinnye mag ollyan à magua” (Melius 145a). — kis~ 1578: kis Béka lencze (Melius 145a).). A béka el tag magyarázata. békalencse’. hogy a növény friss leveleit tavasszal salátaként fogyasztották. bábarokka. J: ’Thlaspi arvense. foltos kontyvirág’.. — N. vö. J: ’ua. Chÿnalÿ gÿwrwth is aÅon Beka lenchÿebql. 1578: Béka lencze (Melius 145a).: RMGl. Nyr. mezei zsurló’. Isten taskaia (SzikszF. ugyanezt a jelentést átveszi az EWUng. ebbql chÿnalÿ koÅoruth.a. béka. a XVI. Az OrvK. amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg. békasaláta N. a névadás magyarázata. is.: RMGl.-nek — a TESz. 129: 194. hogy a növény tavasszal barna spóraterm hajtást fejleszt. Wasserlinse”.) vonatkoznak. béka. hogy a békalencse három különböz jelentése közel azonos id b l. 128: 58. a szó els megjelenését az OrvK. sz. vel. disznókék.címszó alatt tárgyalja a békalencse növénynevet. 455). bábaguzsaly. hogy a békalencse el ször ’pásztortáska’ (1.a. békatarsoly 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly.békarokka (OrvK. végén felt nik a növény békalencse elnevezése is: 1590: Lens palustris: Beka lencze (SzikszF. 1775: Béka rokka (Csapó 270). így ír a pásztortáskáról: „a’ Régiek helytelenül Béka lentsének nevezték. a XVI. A megjelenési id pontok egyértelm en jelzik. hogy a növény nedves helyeken fordul el . békához hasonló színe alapján. A békarokka ’foltos kontyvirág’ hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.) jelentésben t nt fel: 1577 k.. 597).’ vízilencse néven említik el ször. A vízt l csöpög . 1798: Béka rokka (Veszelszki 205). de a’ Béka-lentse vizben terem” (Csapó 215).. pitypang’. 99*/ 4. békasaláta (ÚMTsz. J: ’Arum maculatum. bábafonal) is a fonás m veletéhez kapcsolják a mezei zsurlót. EWUng. A pásztortáskából viszont lehet koszorút fonni.: cefatica: vizi lenche (BesztSzj. békarokka.). Melius 428. a növénynek szintén apró kerek lencseszer termése van. — nagy~ 1578: nagy Béka lencze (Melius 145a). ’Lemna’ (TESz. A vízben él békalencsét ’Lemna sp. 99*/ 4. TESz. béka. 1595: Beka rokka (Beythe 104).

J: ’Hieracium murorum. valószín tlen.). belekenyer. ▌ 5.). 1775: Béka-tarÐoly (Csapó 214). J: ’Ranunculus aquatilis.. Ranunculus acer a. belekenyer l. békavirág (ÚMTsz. J: ’Tussilago farfara. Az ezüstös hölgymál békavirág (2. ▌ 3. J: ’Prunella vulgaris. sárga virágúak. erszényesf . 5. erre utal a vízi jelz is. salátaként fogyasztják ket a Ranunculus-fajokhoz hasonlóan (pl. J: ’Ranunculus repens. békavirág (Szabó–Péntek. J: ’Malva neglecta.. F vészk.’. | 1775. Waldspinat ’erdei spenót’.). A martilapu (7. boglárka’. ▌ 2. 1742: béka virág (Nyr. pitypang’. talán téves név. F vészk. pásztortarsoly stb. belekenyér (MNy. bikavirágat (ÚMTsz. 1775: Béka-virág 82 bélekenyér (Csapó 207).. J: 1742: ’kerti virágfajta. eredet béka el tagjának jelentése ’dagadás’..) békavirág elnevezése Benk alkotása. ezüstös hölgymál’. pl. 1798: Béka-var-fÍ (Veszelszki 358). a növény egyéb tarsoly. 1775: Béka virág (Csapó 34). sebek) utal. belek(nye. — Ö: boglárka~. N. Ember és növényvilág 278).) nevét Csapó felveszi ugyan. az utótag a lat. bíkavirág. 129: 196. réti boglárka’ (Magy. J: ’Capsella bursapastoris. kúszó boglárka’. Az el tag talán a növény másik. bele- . 393). 365). 1783: Béka virág (NclB. bélekenyér (MagyGyógyn. 175). Bruchkohl ’mocsárkáposzta’. békavirág 1. vizeny s helyeken tenyészik. „nyelwnec dagadaſſat meg gyogyittya” (Melius 88a). 4: 31). a boglárkafélék kedvelik a nedves helyeket.: „dagadas leÅqn. 1813: Béka varf (Magy. békaboglárka’. vö. ▌ 6. de a kúszó boglárka ’Ranunculus repens’ és a közönséges pásztortáska ’Capsella bursa-pastoris’ egymástól nagyon különböz növények.). N. TESz. Ranunculus sp. Krötenblume tükörfordítása. 129: 198).). Rácz szerint „a német Froschtäschen ’Ranunculus repens’ (M. 1783: Béka TarÐoly (NclB. vagy a növény kúszó indái emlékeztetnek a kúszó boglárkára ’Ranunculus repens (5. martilapu’. 1798: Réti Béka-virág (Veszelszki 459). Az erdei hölgymál (3. némelyik vízben él. 2. 1798: Béka virág (Veszelszki 458). 139) mintájára” jött létre (Nyr. J: ’Antennaria dioica.) jelentése van. 129: 196. bursa pastoris ’pásztor táskája’. ▌ 7.). A békavarf ótör. 2. var a. A békavarf növénynév béka és var eleme is azokra a betegségekre (dagadások. de megjegyzi. kÿth Bekanak hÿnak” (OrvK. paptarsoly. A békatarsoly valószín leg magyar alkotás. béka a. Nyr. vö. a latin név szerinti mutatóval). 1798: Béka virág (Veszelszki 248). béka a. ▌ 2. Froschblume. istentáskája. benek(nyér (EtSz. 129: 198. 122). EWUng.békavarf 683).) a ném. ill. békavirág.. a réti boglárka és a nyugati salátaboglárka salátanövények). békavirág (ÚMTsz. béka el tagú békalencse (els megjelenése: 1577 k. Bruchlattich ’mocsári saláta’. berekenyér (MTsz. közönséges gyíkf ’. var a. erszény. belekenyér (ÚMTsz.) békavirág neve népi elnevezés. J: ’Hieracium pilosella. 410). 415). közönséges pásztortáska’. 1783: Béka virág (NclB. — réti ~ 1783: Réti Békavirág (NclB. ▌ 4. A parlagi macskatalp (4. Nyr. talán Szikszai Fabricius Balázs hozta létre. idegen nyelvi megfelel re vö. 1577 k. Ezerjóf 74). Nyr. 390). N. 365). els sorban különböz Ranunculus-fajok megnevezésére használták a német növénynevet is. rüh’ (1405 k. természetesen ez sem zárható ki. J: ’ua.) békavirág elnevezése hasonlóságon alapul. A varf utótag var elemének ’sebekkel járó betegség. nagy víziboglárka’. Marzell Hieracium murorum a. 383). — N. 1762: béka virág (PP. N. 1775: Béka virág (Csapó 81). a kúszó boglárka nevei között nem jelenik meg a békatarsoly (vö. papsajtmályva’. 1798: ’Ranunculus flammula. táska elemeket tartalmazó elnevezéseinek hatására alakulhatott ki. a növény nedves. amelyeknek gyógyítására a növényt használták: pl. békavarf 1783: Béka var-fü (NclB..). békavirág (Péntek–Szabó. A békavirág (1. | vízi ~ 1798: Vízi Béka-virág-is (Veszelszki 374). hogy éppen a közönséges pásztortáskának adta volna Szikszai a kúszó boglárka németb l fordított nevét.) és a pitypang (6. 129: 196). erdei hölgymál’. 1813: Béka virág ’Ranunculus acris. bélekenyér bélekenyér 1. vö.) elnevezése alapján jöhetett létre.. parlagi macskatalp’. varf . 761). hogy helytelen név. J: ’Taraxacum officinale.

— N. hogy a belén ~ belént ~ belénd alakváltozatok közül csak a belénd mutatható ki önállóan. szlk. vö. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény bábabéles (→ bábakalács) neve.’. Belind. belekenyé r. беленá ’beléndek’. belénd (Szabó–Péntek. 1525 k. vö. (Ne- . 259). d): RMGl. belek(nyé r.: Ivsqviamvs: belend fÿ[w] (Herb. hogy a belénd növénynév kialakulására a bölény állatnév régi alakváltozatai is hatással lehettek. Beléndf (MagyGyógyn. szb. beléndf > beléntf (zöngésség szerinti részleges hasonulással keletkezett). belim. De iusquiamo: Belendfyw (StrassbGl. bellény. 259). blem ’beléndek’.. 255). XVI. 146). bxlénd. berkenye’.).: RMGl. 1647: bxlénd f× (TESz.). | fekete ~f 1798: Fekete belénd-fÍ (Veszelszki 459). 1694: bilindnek gr. Meg vagyon ez a’ hiba a’ Magyarokban is. blg. 1948: bilinf (MagyGyógyn. a): RMGl. apró gyümölcsét. 255). fÍ is-Hyosciamus… Az illyen Nevek a’ melly Országában a’ természetnek régibbek. bár a belénd-nél esetleg a R. 1520 k. 255). vö. bél a. bellény.). bölény a. bilind (MagyGyógyn. 255).: RMGl. másként ezek zavarodást okoznak. balha [fÿw] (Herb. J: ’ua. 1610 k. bilin (Halmai 40). bilind (Jávorka 973). bilin (Nyr. 1595: Belen fiju (Beythe 108a). J: ’Coriandrum sativum. 24: 480). kalács.: Iusquianus: Belend fy (Növ. 1792: belindnek gr. A belénd szláv eredet . A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. Földi munkája alapján a belénd alakváltozat kialakulására a R.) kenyér. még a mályvafélék (Malva sp.). J: ’Hyoscyamus niger. 1500 k. a papsajtmályva (1. — bolondító ~f 1911: Bolondító beléndf (Cserey. 259). TESz. Földi a belénd növénynév helyett a beléndfüvet javasolja: „A’ Növevényeknek Nemi Nevei az Állatoknak ’s Köveknek neveikkel ne eggyezzenek. N. belénd 1. pl. — erdei ~ 1578: Erdei belénd (Melius 64). Belind (TESz. a): RMGl.. madárpogácsa. A belénd elnevezés a XX.).).: Coriandrvm: belend fÿ[w]. 1798: Belénd-fÍ (Veszelszki 252). blen ’beléndek’. maradjanak abban. 1578: Belén f× (Melius 64). benekenyér. apró. mint: Belénd. Bellény (MagyGyógyn... Ezerjóf 88–9). sz. bl\n ’beléndek’.-hv. latine calicularis: [belentfw] (CasGl. J: ’Sorbus sp. belénd i i 83 belénd deliczi 45).) bélekenyér elnevezése népetimológiával keletkezett. J: ’ua.). beléndes ’parázna’ vagy a bolond hatásával is számolni lehet. elemet tartalmazó neveivel: istenkecipója. Vagy ollyankor mindenkor utánnok tétessék e’ szótska: fÍ…” (Földi 13). blén ’beléndek’. (Nedeliczi 45).).). a belén ~ belént csupán a beléndf összetételben jelent meg: beléndf > belénf (a középs mássalhangzó kiesésével jött létre). a jelentéktelen terméseket az értékes kenyérbélhez hasonlítja.: Belend fwr†l gr. A bélekenyér összetett szó. a növény bolondítóf elnevezésével. szln. 185). (OrvK.: Ivsqviamvs: Hÿoscÿamus vulgaris: Belend fÿu (Herb. 617/29). (Melius 64). (TESz. Növényhatározó 154).. vö. bél a. A berkenye (2. A beléndre és a beléndf re vonatkozó adatok alapján megállapíthatjuk. böling (CzF. kenyér a.) kerek. vége: Hyoscyamus: Beleynd (De Herbis: RMGl. or.) almaformájú. a belénd d-je inetimologikus járulék. blen. pogácsa stb. 1585: belénd fÖ (Cal.: Iuscianum: belend (BesztSzj. belind. 108). (TESz. cseh blín. belekeny(r (ÚMTsz. 108). ábránd’. 258). bilin. a növény bölény elnevezése. blěnъ ’beléndek’ szava került át.: RMGl. J: ’ua. kerti koriander’. J: ’ua. belén l. bilind (Rápóti–Romváry 85). belek(nyer. Belén. bilind (MTsz. B ling (Tsz. Földi Kritikája alapján felvethetjük. a bél’bels ’ birtokos személyragos alakja és a kenyér ( smagyar kori jövevényszó) összetétele.’.belénd kenyér. A bélekenyér népi szó. a): RMGl. — ~f 1470 k: Iusganius grece.’.: bellend f veth gr. 108). A nagy számú alakváltozat a legrégibbnek látszó belénb l keletkezett. R.’. 1577 k. bolondító beléndek’. belénd ’bölény’ állatnév is hatással lehetett. — ~f 1500 k. 1578: Beléndnec gr. állat is-Alces. 1395 k. ehet termését és a berkenye (2. 1609 u. 1816: Fekete belendfÍ (Baumgarten I: 166).: Jusquiamus: Belendh (Ortus: RMGl. 255). блян ’beléndek. 1791: belende (TESz. kenyér a. — N. beléndnek gr. 1948: Belind. ▌ 2. 1792: Belind fÍnek gr. EWUng.

Genaust belladónna a.beléndek században már csak nyelvjárási szinten él. 38: 465– 474.) jelz k a virágra utalnak. 1948: csalmás beléndek (MagyGyógyn. csimázillatúf . bába~ (→ bábakalács) belindek l. Marzell Atropa belladonna a. beléndek’. Nyr. a TESz. bilindëk. 24: 480). J: ’ua. ▌ 3. böléndekkel gr. A beléndek megkülönböztet jelz i: bolondító. szerint az a feltevés. 127: 331. hogy a növénynek pupillatágító hatása van. 1800. || benedikta 1577 k. vö. A jelz magyarázata a növény korsó alakú. N. Schöne Frau. — benediktagyökér 1578: Benedicta gyxkęr (Melius 131a). | 1807 e. név utótagjának (belladonna) átvétele (< lat. 1966. 1835. ▌ 2. a TESz.. — bolondító ~ 1841: bolonditó beléndek (Barra 335). J: ’Hyoscyamus niger. ▌ 2. belindek. beléndek 1. bolondító beléndek’. lednek növénynév mintájára kaphatta szóvégi toldalékját. J: ’ua. maszlagos nadragulya’. A tudományos lat. belénd benderó l. bilindök. Nyr. bilindek. bölény a. bölöndök (ÚMTsz. ném. 1998: ’Hyoscyamus niger.. vö. 1948: Benedekf (MagyGyógyn. Benedicta luxatiuat (OrvK. beléndf l. amelyet az atropin nev alkaloid idéz el . vö. EWUng. MNövSz. a fekete jelz a latin tudományos név Hyosciamus niger utótagjának fordításával jött létre. Kniezsa. 29).) és a csattanó maszlag (3. böléndök (SzegSz. halált okoznak. J: ’Atropa bella-donna. TESz. J: ’ua. A bolondító beléndek elnevezés el tagja a növény mérgez hatására utal. — erdei~ 1841: erdei bilindek (Barra 344). csalmás. | tölcséres~ 1903: tölcséres bilindek (Hoffmann–Wagner 39). 22: 23.. — fehér~ 1948: fehér beléndek (MagyGyógyn. MNyj. 1998: beléndek (Priszter 398). belindek (Márton: TESz. J: ’Datura stramonium. csalma a. Szabó. 1841: . bilindek (Csapody–Priszter. 328). J: ’Cnicus benedictus. 1998: bolondító beléndek (Priszter 398). a kerti koriander is b zös illatú. bölindök. és az EWUng.). szerint a viszonylag kései beléndek 84 benedekf talán a retek. nem meggy z .). bellény l. 259). bölênd(k (MTsz.’.’. 38: 465–474. bilíndëk.. hogy ezek a növények er sen mérgez ek. csalma a. bölény a. beléndek belladonna 1841: belladonnának gr. amely szerint az -ek kicsinyít képz volna. belénd a.. azonban a név már korábban is el fordul (1798). MNy. bilind(k (ÚMTsz. 1835: Belendek (Kováts.: Benedicta laxatiuat (OrvK. a köznyelvben a beléndeket használják. SzlJsz. MNyj. bella donna ’szép aszszony’ < ol.) beléndf elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1800: beléndek. A csalmás beléndek elnevezés kés n. 42/12). donna ’asszony’). 264). EWUng. 86. a hasonlóság alapja. bolondító beléndek’. A kerti koriander (2. tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehet. Szabó.’. | csalmás ~ 1903: csalmás beléndek (Hoffmann–Wagner 39). Kniezsa. Idegen nyelvi megfelel re vö. bxléndxk (CzF. szépn nyenadragulya. 1966: beléndek. a csalmás jelz t az oszmán-török eredet csalma ’turbán. Kniezsa a beléndek változat felépítését homályosnak tartja. J: ’Atropa bella-donna. belénd a. — N. belénd béles l. bilindek. TESz. 1798: Beléndek (Veszelszki 252). Melius 398.’. 1998: benedekf (Priszter 340)..). áldott bárcs’. bilindök. 44/4). kakas~ (→ kakasmandikó) benedekf 1.: ’Hyoscyamus. belladonna ’szép asszony’ < ol. A fehér és a tölcséres (3.). 127: 331.’. 1903. csattanó maszlag’. 1903: belindek (Hoffmann–Wagner 39). beléndek a. a bolondító jelz a növény mérgez hatására utal.. 1783: Benédikta gyökér (NclB. maszlagos nadragulya’.: Beléndek (Julow 256).) beléndek neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bello ’szép’. (Barra 345). J: 1798. bilindök.. beléndek a.. 86. A beléndf megkülönböztet jelz i: a bolondító és a fekete. bëlëndëk. században t nt fel a magyar nyelvben. A beléndek a szláv eredet belénd szóból származik. csak a XX. 376).)..). J: ’ua. 1807 e. A maszlagos nadragulya (2. Melius 398. a névadás azzal függ össze. bilindek.. SzlJsz. A beléndek els megjelenése a TESz. Magyar patika 26). szerint Márton szótára (1800). J: ’ua. csalmatok. EWUng. bilin (Nyr. süveg’ szóból -s képz vel alkották.

— N. Cnicus benedictus a. kosborfélék’.) benedekf neve a lat. bereginye. 1798: Szent Benedek’ fÍve (Veszelszki 138). 388). J: ’ua. fr. lapály’. beden(kfüÇ. neve Centaurea benedicta.). benedictus ’áldott’ < lat. beng -burján (MagyGyógyn. mézgás éger(fa)’. bereg. 2. bened(kfüjj (ÚMTsz. 1783: Szent Benedek füve (NclB. 1795: ’láp’. Idegen nyelvi megfelel re vö. ber(gvirág ’erdei virágfajta’ (ÚMTsz.) jelentése ’vizeny s vagy vízzel borított. berek a. utótagja a burján szláv eredet . a mai szakny. lat. hogy a növény gyökeret márciusban szedik. ber(kfa. Benediktenwortel. bërrëg. J: ’ua. bélekenyér 85 berg burján mése van. J: ’Alnus glutinosa. berekfa.) átvétele. N. a berek 1795-t l adatolható ’láp’ jelentésben. a ném. Vö. 1791: Fejér Bereg virág (Lumnitzer 224). hierba de San Benito. 376). hogy egy Benedek-rendi apát gyakran használta gyógyszerként a növényt. F vészk. amely a székelyeknél ’párosodik (juh)’ (MTsz. kis sz l fürt’ (ÚMTsz. 28: 42). varjútövis~. a N. a névadás alapja valószín leg a növény gyógyító ereje. neve Cnicus benedictus. Vö.. berg burján beregfa l. F vészk. Szent Benedek napjával.. 1813: Sz. b(nge ’néhány szemb l álló.). benedikta l. EWUng. berekinnye l. Genaust benedíctus a.’. szakny. berök (ÚMTsz.’. berökfa (ÚMTsz. 59). ezt kötötte össze a népi képzelet márc. ló~. nedves területek szélén alkot erd ket. amely az erdei gyömbérgyökér és az áldott bárcs gyógyító erejéhez hasonlítható. a növénynek els sorban a gyökerét használják gyógyításra. Benedictenkraut ’benedekf ’. folyók árterében fordul el .) benedekf és Szent Benedek füve elnevezése a lat. A név- . Benedek f ve (Magy. berek a. Marzell Geum urbanum a. A benge nemzetségnév. J: ’Geum urbanum.) jelentése népi adat.benge benedekf (Barra 119). berreg. Diószegi–Fazekas alkotása. sással ben tt terület. vö. J: ’Rhamnus. a berek jelentései: 1395 k: ’liget’. ingoványos. Herba benedicta és a ném. berg burján (ÚMTsz. 2. Az áldott bárcs (1. berekenyér.). ném. A benedikta a R. benge 1807: Benge (Magy. vö.). — Ö: kutya~. A berg burján el tagja a N. Benedic:wurtÅ [Benedictwurz] (Melius 131a) fordításával hozta létre. lat. Bennet’s herb. A berek el tag a növény el fordulási helyére utal: nyirkos lomberd kben. Idegen nyelvi megfelel kre vö. St. erdei gyömbérgyökér’.-i elnevezések utótagjának fordításával jött létre: a növény R. J: ’Anemone nemorosa. ber(kfa (MTsz. A népnyelvi berekfa magyarázata. 365). vö. bönge a. || Szent Benedek füve 1775: Szent Benedek füve (Csapó 257). 381). gaz’ a jelentése. berkenye berekvirág 1813: Bereki virág (Magy. börrög ige. a névadás magyarázata.). berekfa. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1911: fekete beregfa (Cserey. sp. A fekete jelz t a kéreg színér l kapta. ang. J: ’ua. A fehér jelz a virág színét jelzi.. a névadás alapja. holl.-i lat. Moos-Erle ’mocsári éger’. bereg. ▌ 3.. Az erdei gyömbérgyökér (2. bönge. 21ével. benedicta (< lat. benedekf benekenyér l. 1798: Fejér berekvirág (Veszelszki 459). benge’..) jelentés . J: ’Tussilago farfara. berg burján (Nyr. a N. berekfa berekfa 1948: beregfa (Halmai 7). beregfa. — N. berki szell rózsa’. Benediktenkraut mintájára jött létre. martilapu’. ’dudva. a drog neve Herba Cardui benedicti. Növényszótár 11). a nemzetségnek néhány szemb l álló fürtszer ter- berg burján N. black alder ’fekete éger’. a növény Erdélyben használatos elnevezése. berekvirág. J: ’Orchis sp. F vészk. Marzell Alnus glutinosa a. 178). áldott gyógyító erej .’. A benediktagyökér Melius alkotása. A névadás alapja az a monda. hogy a növény jótékony hatású. — fekete ~ 1903: Fekete beregfa (Hoffmann–Wagner 191). TESz. benedécere ’áld’) átvétele. A berg burján népi név. A benedekf ’martilapu’ (3. ang. — fehér ~ 1783: Fejér Berek-virág (NclB. ÚMTsz. 1903: berekvirág (Hoffmann–Wagner 115). berki szell rózsa (→ szell rózsa). herbe de Saint-Beno¢t. hogy a fa lápos. ritkás ligetekben. beng burján l.

ang. 110). sz. berekenye-fa. — N. berekenye. брéкúня ’madárberkenye’. ▌ 2. fojtóska. 211). Bermuda grass. 1783: Berkenye-fa (NclB. bereknye (ÚMTsz. ukr. szlk.. 1405 k. 298). 1798: Berkenye-fa (Veszelszki 416). A lat. berkenye Bermuda-f 1998: Bermuda-f (Priszter 351). 2. megszárították és porrá törték.: Pervinca: berwing (CasGl. bervinc.). 1500 k. 110). 1395 k.: RMGl. J: ’ua.: RMGl. 374). ném. hogy a kosborok ikergumóját kiásták.: RMGl.: sorbellus: berekene fa (SchlSzj.’.-hv. J: ’ua. Bermudagras. 124: 122. 214). bereginye. 393) nevet javasolja a R. EWUng. erdei borostyán’. berökfa l. madárberkenye’. J: ’Sorbus domestica. A berkenye a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával. | k rislevel ~ 1783: Köris levelü Berekenye (NclB.’. Ezek alapszava minden szláv nyelvben megvan. .) vörös jelz je arra utal. berkenyi l. — Ö: madár~. 110). b rving (ÚMTsz. 2. fojtós berkenye’. 1595: Sorbum: Sporbyrn: Berkenye (Ver. 1590: Sorbum.) fojtós jelz jére l.). J: ’ua. 110). Bervén (Magy. b): RMGl. A berkenye szláv eredet . 1578: Bxrueit gr.) a veres Berekenye (Magy. (Melius 183a). Bervéng (NclB. 1772: „Bervéng vagy szász f×vet” (TESz. berekinye. szln. — ~fa 1252: Berekenefa (OklSz. F vészk. 1577: sorbum: berekenÿe (K2: RMGl. 16. Marzell Cynodon dactylon a. börvzng (ÚMTsz. 1590: Sorbus: Berkenie fa (SzikszF.: sorbellum: berekine (SchlSzj.). Bervén-fü (Csapó 45). 1793: börvely (TESz.). Ezek a lat.’. beerwinck ’kis meténg’. 1775: Börvei-fü. F vészk.: Sorba: Berkenÿe fa (De Medicinali: RMGl. berginyefa (ÚMTsz. | házi ~ 1998: házi berkenye (Priszter 508). A berkenye nevet Sorbus-fajok ’berkenye’ kapták. 1783: Veres Berkenye (NclB. A bervéng feltehet leg német eredet .: Sorba: Berekenye (CasGl.: Sorbes: Berkenÿe (Ortus: RMGl. 110).’. J: ’ua. — ~fa 1578: Berkenye fa (Melius 26). F vészk. brekínja ’ua. 110). J: ’Sorbus aucuparia. 1841: bervéng (Barra 269). 1647: pervingh (TESz. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a madárberkenyének (2. 343). ▌ 2. vö. TESz.: sorbellum: berkenÿe (BesztSzj. — fojtós ~ 1807: fojtós Berekenye (Magy. 1470 k. kutyacseresznye helyett.. 110). vörös berkenye (Priszter 508). Sorbellum: Berkenye (SzikszF. 2. ▌ 3. J: ’ua. Nyr. hogy Észak-Amerika déli részein a növényt hasznosítják. 1595: bxrvengh (Beythe 97). sz. 1405 k. — N. J: ’ua. J: ’Vinca minor. 1998: veres berkenye. ném.).: RMGl. 1775: Börvény (Csapó 45). brekyňa ’ua.’. vö.berkenye adás szemléleti háttere.: RMGl. berkenye’. 1798: Börvény-fÍ (Veszelszki 165). 1998: fojtós berkenye (Priszter 508). XVI.: RMGl. v. brèkinja ’ua.’.). 1783: Börvény.). fehér virágaiból narancsvörös almácskák fejl dnek. N. R. 1395 k. hogy a növény tavasz végén nagy bogerny kben nyíló. A fojtós berkenye (3. 110). A Bermuda-f tükörfordítás. és azonos a barkóca szláv 86 bervéng eredetijének alapszavával.: sorbellus: berkenÿe fa (BesztSzj. 366).’.: RMGl. A madárberkenye (2.: RMGl.). ami a fa hivatalos elnevezése lett. брeкúнa ’barkóca’. a pornak nemi izgató hatást tulajdonítottak. berek(nye. | vörös ~ 1584: Vxrxs berkinye (Clusius–Beythe 29). 1055: „deinde ultra fyzeg adbrokinarea” (TA. 1813: Börvény. bereginyefa. A névadás alapja. valamint i > ë > e változással jött létre. 110). J: ’ua. J: ’Cynodon dactylon. 214). blg.: TESz.’. 214).). vincapervinca második fele önállósult). | kerti ~ 1998: kerti berkenye (Priszter 508). J: ’Sorbus sp. kis meténg’. N. 1798: VeresBerkenye (Veszelszki 416). 374).: Berveng (TESz. брякúня ’galagonya’. a fojtós berkenyének a fojtós Berekenye (Magy. fonásra használják.: RMGl. 1590: peruinca: Beruingh (SzikszF. F vészk. közönséges csillagpázsit’. — vad ~ 1798: VadBerkenye (Veszelszki 416). 374). 1595: Sorbus: Ein-speür-baum: Berkenye-fa (Ver. berekfa bervéng 1. vö. berkenye 1. pervincaból származnak (< a lat. J: ’Hedera helix. A magyarba egy déli szláv vagy szlovák *brěkynja ’berkenye’ kerülhetett át. 1525 k. N. szb. berekinnye. — ~f 1578: Bxruei f× (Melius 183a).’. a): RMGl. — N. 377) nevet. 211).’. amelyeket megkülönböztet jelz kkel láttak el.).

bikatök f l. a meténg utótag nemzetségnév ’Vinca’. Bikavirág (MagyGyógyn. hagymájára utal. a b r népetimológiás hatása itt mindenképpen érvényesülhetett. a tök az szi kikerics gumójára. A bibilevél bibi el tagja hangfest ere- bikaf 1798: Bika fÍnek gr. 387). J: ’Colchicum autumnale. bikatök 1775: Bikatök (Csapó 212). innét börvény a’ neve” (Csapó 45).) örökzöld növények. b rszer . 1798. indás pimpó’. gömb alakú termés lehet. a névadás magyarázata: „Herba tauri.. eredet bika -s képz s alakja. bervinc kerülhetett át. ol. bibilevél N. bakf helyett. A bikatök névadás alapja a kicsi. bicske l. prvinka. J: ’Tussilago farfara. folyóf . A bikásf népi elnevezés.. 1775: Betonica (Csapó 22). F vészk. — orvosi ~ 1807: orvosi Bétónika (Magy. a névadás magyarázata. 183). 1813: Bikatök (Magy.. részben pedig népetimológiával keletkeztek. J: ’Orobanche alba. F vészk. A kis meténg (1.-hv. barvienok. vö. bervéngmeténg 1807: Börvén Meténg (Magy. (Veszelszki 332). szászf . J: ’Datura stramonium. szlk. le. 364) nevet javasolja az orvosi bakf nek a R. 264). 1998: betonika (Priszter 512). J: ’Ajuga reptans. els sorban a tavaszi levelek’. 1775. bikatöküf (Péntek–Szabó. pervenche. tehénf . csattanó maszlag’. A bikaf a lat. 1807. J: 1578. 2. R. 1998: ’Betonica officinalis. pervinca. — N. Az alakváltozatok részben hangtani úton. vö. ebb l b(rving fejl dött. bibi a. 1807. 1798: Betonika (Veszelszki 94). Vö. 315). 1807: Bétónika ’Betonica’. 1998: Betonica. EWUng. levelük kemény.-i Betonica átvétele. TESz. 348). (Barra 312). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az orvosi Betónika (Magy. betonia l. így indokolja: „A’ levele sötét zöld. 376). A bikatök és a bikatök f nevekben a tök szó ugyanolyan jelentés (gumó vagy valamilyen dudor a növényen). Diószegi– Fazekas alkotása. 1798: Bika-tök (Veszelszki 341).) és az erdei borostyán (2. csipke bigecsi baktop l. Bockstaud’n ’bakbokor’. 1807 e. szakny. 348). agármony. baktop betonika 1578: Betoniánac gr. barwinek. Marzell Datura stramonium a. fulák (→ szulák). TESz. kemény ’s vaſtag mint a’ bör. 1841: orvosi betónikának gr. 1783. az ótör. indás ínf levele’. szi kikerics. a névadás alapja. tehén-fÍnek-is hívják: mert a’ páſztorok’ tapaſztalása be-bizonyitotta azt. bika a. | 1807 e. Betónika ’Betonica officinalis’ (Magy. 1783: Bétonika (NclB. bikatök bikavirág 1784–1788: bikavirág (Teleki Domokos-herbárium: Nyr. a név valószín leg a növény büdös illatát jelzi. tök a. kis meténg’. bika a. J: ’Vinca minor. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Börvény Meténg (Magy. orvosi bakf ’. herba tauri fordítása. bakf ’. orvosi bakf ’. bibi a.bervéngmeténg pervinca számos nyelvben megtalálható: fr. R. betonika 87 bikavirág det gyermeknyelvi szó. bikásf N. J: ’Potentilla reptans. Ember és növényvilág 221). földiborostyán (→ borostyán). 2. || ~ f N. A betonika a lat. F vészk. A magyarba a ném. bikásf (MagyGyógyn. Herba vaccæ. a növény R. Vö. F vészk. bervéngmeténg. A bikatök összetett szó. jelentése ’kis seb’. pl. a börvény nevet Csapó pl. nevének átvétele.: Betonica (Julow 263). télizöld helyett. N. a börvény (→ bervéng) el tag megkülönböztet szerep .. amelyb l a tavaszi levelek kihajtanak. privinka. Ember és növényvilág 199). mint a mony ’here’ más növénynevekben. A börvénymeténg összetett szó. fehér vajvirág’. J: ’Betonica officinalis. Bika fÍnek. az ótörök eredet bika és a szláv eredet tök ’herezacskó a herével együtt’ összetétele. 365). A bikavirág népi név. tök a. ném. . A bikatök f erdélyi népi név. azonnal a’ bikák utánn ſzaglódnak” (Veszelszki 332). hogy mihelytt a’ tehenek e’ fÍbfl eſznek. hogy a növény leveleit küls leg sebek gyógyítására használják. szb. martilapu’. EWUng. (Melius 37). 369) nevet javasolja a kis meténgnek a R. 2. 125: 68–73). F vészk. F vészk. cseh barvínek. bibilevél (Péntek–Szabó. 1783: Bikatök (NclB.

bingó l. Báccifer a. N. valamint az. TESz. ▌ 4. fodorka nyomán alkotta. buszujók > buszujog. az indás ínf ’Ajuga reptans’ vadbazsalikom (→ bazsalikom) elnevezését. virágzata a kerti bazsalikomhoz hasonló. 129: 118.bimbóf hogy a levelek szamár. Nyr. J: ’Asplenium ruta-muraria. TESz.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. buszujóval gr. ▌ 3. még szamárköröm. bodza bimbóf 1813: Bimbóf (Magy. Hasonló típusú névadásra l.) jelz re l. biszjók. A kövi bodorka (4. busióc. bolond~. a névadás magyarázatára l. pimpinella bireg l. ▌ 2. 365). 12: 97). ▌ 2. apró. bimbó a. 1876: bosziók. vö. beléndek bilinty l. fog~ 88 bodorka névadás magyarázata. biszjók l. J: ’Ajuga reptans.. ló körmére. J: ’Asplenium adiantumnigrum. a nevet a kövi fodorkához való hasonlóság alapján kapta. buszujog a. A csipkés (2. Az indás ínf (2. a fodornak szókezd f ~ b (< fgr.). a bocérkata ’kócos kata’ népi név. buszijok (MNy. busziók > buziók. A bisziók román eredet . a többesjelnek felfogott k elhagyásával alakult a biszió és a buszujó. J: ’Taraxacum officinale. A kövi bodorka (1. || bisziók 1783: BiÐziók (NclB. 1948: kövi bodorka (Halmai 10). 182). 1798: Biſziok (Veszelszki 328).eleme esetleg a növény er s illatára utaló b z szó népetimológiás hatásával magyarázható. Növényszótár 22). J: ’Asplenium ceterach. busziók (NyK. a névadás alapja a növény kissé fodros levele. J: ’Ocimum basilicum.) Wagner alkotása. bilind l. a bodorka az ’Asplenium’ nemzetség elnevezése.). bisióc. 4: 425). még a békavirág népi bikavirág elnevezésével. — fekete ~ 1911: fekete bodorka (Cserey.. A magyar változatok külön-külön átvételek. 29: 250). patájára emlékeztetnek. Buziók (MNy. 6: 201). TESz. buszujok. a buszujóka -ka eleme becéz -kicsinyít képz . szúrós gömbalakú virágfej. végs forrása a gör. bozsor bisziókf 1.. — N.. F vészk. biszió (Nyr. 365). — kövi ~ 1903: Kövi bodorka (Hoffmann–Wagner 213). A bodorka nevet Wagner valószín leg a R. Genaust basílicum a. a névadás alapja a növényen található sok. EWUng. *p) megfelelés alapján létrejött változata. — kövi ~ 1911: kövi bodorka (Cserey. Növényszótár 22). belénd bilindek l. hogy az egész növény tüskés. basileús ’király’. pikkelypáfrány’. rom.’. lóköröm. EWUng. a bodorka talán smagyar szóhasadás eredménye. Vö. 1841: biszijók (Barra 315). hogy a növény levele. bilin. bisziókf bocca l. 1787: Büziók (MNy. busuióc ’bazsalikom’. 4: 425). J: ’Eryngium campestre. 390). kerti bazsalikom’. . F vészk. 1813: Bisziok (Magy.) jelz re l. sz. 1911: csipkés bodorka (Cserey. bürök biszijók. buszijok. buszujok (ÚMTsz. de kisebb változások a magyar nyelvben is végbementek: pl. csipkés fodorka (→ fodorka). a névadás alapjára l. szamár. 1948: csipkés bodorka (Halmai 10). Bissziok. fekete fodorka’. jelentése ’kócos’. fekete fodorka (→ fodorka). aranyos fodorka’.. bócér kata (ÚMTsz. — vadbisziók 1903: vadbuszsziók (Hoffmann–Wagner 119). Ōc¥mum a. nagyf ~. 1604: bimbó ’bogyó’ (MA. kövi fodorka’. A román szó valamelyik délszláv nyelvb l való. A bimbó el tag valószín leg a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. J: ’Asplenium trichomanes. buszujog a. băsîióc. bocér a. 29. angyal~. pitypang’. bimbó a. vö. a bodorka 1. J: ’ua. mindkét növény k falakon fordul el . bika. Növényszótár 22). 29). BiſziókfÍ” (PP. A bocér ném. mezei iringó’. bocér a. gömbszer termésére utal. varjú~ bipenella l. buszujóka (NyF. ördög~ bocsorvirág l. EWUng. — csipkés ~ 1903: Csipkés bodorka (Hoffmann–Wagner 213). 34: 262).) vadbisziók elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. bisziókf bocérkata N. bodza bocskor l. eredet . 1708: „Barſalikom. a büziók -ü.). 2. Bocérkata (MagyGyógyn. a fekete (3. biszió l.). bocfa l. még k fal. bisziók > bissziók. bosióc. 2. buszujog (MNy. indás ínf ’.

’. A palócsági g vég alakok esetleg egy szláv *bъzъgъ átvételei lehetnek. A fa magyarázó utótag a gyalogbodzától (2. 119). bodzatákajak 1807: bodza Tákajak (Magy. levele. sz. fab(dza (MNy.). A fekete bodza (1.: ebulus: feldi bozia (SchlGl. hogy a termést festésre használják. EWUng. sz. ill. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. bodza 1. A bodza el tag jelentése ’göcsös. bojzik. || bodzfa 1257: „Ad aliam metam sub arbore buzfa” (OklSz.).. 118). bojzing. bojza. XVI. J: 1517. 4: 31). szb. 1500 k. ill. 286). J: ’ua. bodza’. bócf™. — ~bokor 1337: „Vnum Rubum Sambucy uulgo Bozyabukur nominatum” (OklSz. бъзье. a): RMGl. fest jelz i a termés színére utalnak. Vö.) hasonló. szln. 1517: bozzanak gr. alacsonyan növ növényt jelzi. göcsös görvélyf ’. J: ’Sambucus sp. feketecseresznye (→ cseresznye). 118). TESz. N. A magyar alakváltozatok közül a buzja az eredeti. vö. borza fejl dött. bodza’. 1578: Fxldi Bódza (Melius 24a). N. 1578: Bódza (Melius 24a). göcsös görvélyf ’. N. бьз. bójza. 352). vö. bocca. (DomK. bozda ’visszércsomó’ (TESz. or. barzafa. J: 1470 k. borzeg. 1759: Bocz-fárúl gr. bócfa. 392).).’. 1430 k. 1405 k. 286).) bodza elnevezése hasonlóság alapján jött létre. szln. — Ö: gyalog~. fekete bodza’. 363). kerek. a névadás alapja. 118).: bozafa (CasGl. боз. J: ’ua. Borzafa vagy B[od]zafa (De Herbis: RMGl. EWUng.’. bodzacseresznye. a bodza terméséhez hasonlítanak. v. 1538: boocÅafa (TESz. bozza. A bodza szláv eredet . borzafa.. (Szattmáry Király Gy.). bodza a. 1538: ’Sambucus sp.: De sambuco: fay Bozya (StrassbGl. v. barza. J: ’ua. bozzafa (ÚMTsz. bnz. — fekete~ 1583: 89 bodzatákajak fekete bozza (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 1783: ’Sambucus nigra. cseresznye a..: Sambucus: faÿ boßa.). 1838.). b&zje.: RMGl..). 1839: botcza (TESz. borzing (MTsz. N. csomós’. bez.: borsa (MNy. bezjè. gyep ~. hogy a növénynek kicsi. N. J: ’Scrophularia nodosa. arra. bodzfa a. Méhes kert. bodza a. cseh bez.) különbözteti meg a bodzát (1. 115). bodza’. J: ’Scrophularia nodosa. amelyek az apró szem cseresznye. bodor a. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. sz. bozafa. majd bozza és elhasonulással bodza. ebb l a bozja. hogy a növény . J: ’Sambucus ebulus. — földi ~ 1395 k. bodzfa a. A bodzfa el tagja szláv eredet . | fekete ~ 1948: Fekete bodza (MagyGyógyn. 57: 357).. A göcsös görvélyf (4. burzá (ÚMTsz. 118). 1838: Borzag. Borza-fa. J: ’Sambucus sp.. göcsös görvélyf ’.: TESz. 1550 e. bodor a. 286). gyalogbodza’. — fái ~ 1500 k. ▌ 2. bъzъ szava kerülhetett át. | ~fa 1470 k. blg. bócfa (ÚMTsz. Bojza. бъзие. borzék. J: ’ua.’. borzing ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. blg. 1583: bozza fa Sambucus (Clusius–Beythe 7a: BotTört. — N.bodza TESz. a névadás szemléleti háttere. mac. bójzafa... bocf™.. J: ’Scrophularia nodosa. F vészk. bojza ’fekete bodza’ (MNy. virágzata a bodzáéhoz (1. 132).. borzáng. bodza a. a kis fekete termések hasonlóak a bodza terméséhez.. a bodza el tag és a cseresznye utótag szláv eredet . 119). б^зе. | fest ~ 1998: fest bodza (Priszter 491).). XVI. ebulum: bozia (SchlSzj. 1550 e. A magyarba valamelyik szláv nyelv R. бoзе. 118).).). bozdafa. XVI. bazza.).: RMGl. — N. fekete termései vannak. 1998: földi bodza (Priszter 491).: Sambucus: faÿ boßa. bodza’. TESz. cseresznye a. a): RMGl. 160). A magyarba egy közvetlenül meg nem határozható szláv nyelv -ьjе gy jt névképz s *bъzье szava kerülhetett át. A bodzacseresznye összetett szó.-hv. bocfa ’fekete bodza’ (MagyGyógyn. bodza a. 1470 k. — N. baz. | 1578: ’Sambucus nigra. 1783: Bodza-fa. vagy a szóvégi g lehet járulékhang is.) földi jelz je a lágyszárú.) fekete. 1783: Fekete bodza (NclB.: RMGl. N. ▌ 3.: De ebulo: feldi Boza (StrassbGl. bocfa. fekete bodza’. borzég. vö. feketebodza (→ bodza).)..: Ebullus: feldybossÿa (CasGl. 1798: Bodz-fa (Nyr. bodzacseresznye 1903: bodzacseresznye (Hoffmann–Wagner 127). 29: 251). 118).).. A gyalogbodza (2. 1839: ’Sambucus sp. 62: 24). bodza a.. a): RMGl. boszf™.: edulum: feldy bozÿa (BesztSzj. baddza (Nyatl. v. bèz. vö. Ezek a ’bodza’ jelentés sszláv *бъзъ származékai. bodza-fa a.. bodzfa.). TESz. | 1583. Borzang (Tsz. 1578: Fay Bódza (Melius 25). 132). EWUng. boszf™ (Nyatl. Bozza fa (NclB.

bogáncs gyökerén csomók találhatók; az utótagra l. tákajak. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bodza Tákajak (Magy. F vészk. 2. 391) nevet javasolja a R. feketebodza (→ bodza), feketecseresznye (→ cseresznye), torokgyíkf , varjúmogyoró helyett.

90

bogáncslapu bogáncskóró 1. 1500 k.: De virga pastoris: Bogach koro (StrassbGl.: RMGl. 420 ); 1520 k.: Uirga pastoris: Bogach koro (Növ.: RMGl. 420); 1578: Bogáts koro (Melius 42a); 1775: Bogáts koró (töviÐÐes) (Csapó 35). J: 1500 k., 1520 k.: Dipsacus sativus; takácsmácsonya’. | 1578, 1775: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. — tövises~ 1775: TöviÐÐes bogáts kóró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. ▌ 2. — fehér ~ 1775: Fejér bogáts koró (Csapó 36); 1783: Fejér Bogáts-kóró (NclB. 412–3); 1813: fejér, szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365); — N. bog#dzsg<r?, bogáncskóré ’bogáncs’ (ÚMTSz.). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. | szöszös ~ 1775: SzöÐzös bogáts koró (Csapó 36); 1783: SzöÐzös Bogáts-kóró (NclB. 412); 1798: SzöÐzös bogáts-kórónak gr. (Veszelszki 19); 1813: szöszös Bogátsk[óró] (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 3. N. Bodácskóró (MagyGyógyn. 330). J: ’Cichorium intybus; mezei katáng’. A bogáncskóró összetett szó, az el tagra l. bogáncs. A korai adatok között a bogáncs csak bogáncskóró összetételben jelenik meg, a bogáncskóró nevet tüskés, szúrós, kórószer növények kapták: els megjelenése ’takácsmácsonya’ jelentés , amelynek levele lándzsa alakú, termése 3–8 cm-es tojás alakú, szúrós termés, tüskés növény, a népi gyógyászatban betöltött szerepe nem jelent s. A szamárbogáncs (2.) tüskés, szúrós növény, a fehér, szöszös jelz k a növény szúrós, finom, fehér sz rrel borított leveleire utalnak. A mezei katáng (3.) népi név, kóróformájáról hasonlóságon alapuló névátvitellel kaphatta a bogáncs nevet. Marzell Cnicus benedictus a.; TESz. bogáncs a.; EWUng. bogáncs a. — Ö: takács~. bogáncslapu N. bogáncslapu (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 204). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncslapu összetett szó; az el tag magyarázatára l. bogáncs, az utótagra l. lapu. A névadás magyarázata, hogy a növény termése bogáncsszer , szúrós, ruhához tapad, levelei nagyok, a lapuhoz hasonlítanak.

TESz. bodza a,; EWUng bodza a.
bogác, bogács l. bogáncs

bogáncs 1. 1690: bogáncsnak gr. (TESz.); — N. bógács, bógáncs, bógécs, bugáncs ’különféle szúrós tüskés növények neve’ (ÚMTSz.). J: ’szúrós level , virágú és termés növény neve’. ▌ 2. — keser ~ 1909: keserübogácz (Graumann 17). J: ’Cnicus benedictus; áldott bárcs’. ▌ 3. 1948: Bozogámos, bozogáncs, bogács (MagyGyógyn. 324); — N. bogáncs (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 204); bog#cs, bóg#cs, bóg8cs, bógáncs, bóg<ncs, bóg#ncs ’bojtorján’ (ÚMTSz.). J: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. A bogáncs korai adatai a bogáncskóró öszszetételb l mutathatók ki, a bogáncs származékszó; a bog ’kis csomó’ f névb l -cs kicsinyít képz vel jött létre. A második szótagban magánhangzó-nyúlás történt, az n kés bbi járulékhang. A névadás alapja a növény tüskés, szúrós termése, amely ruhához, sz rhöz tapad: „Az egész fészek könnyen kapaszkodik a ruhába vagy állatok sz rébe” (Hoffmann– Wagner 166). Az áldott bárcs (2.) jelentés keser bogáncs a ném. Bitterdistel tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény keser anyagot (cnicin) tartalmaz. A nagy bojtorján (3.) bogáncs elnevezése népi név, magyarázata, hogy a levelek és a termés szúrós. A bogáncs ma a Carduus nemzetség hivatalos megnevezése, az ide tartozó növények gyógynövényként nem jelent sek. Régen ehhez a nemzetséghez sorolták az áldott bárcsot (2.) (Cnicus benedictus; R. Carduus benedictus) és a máriatövist (Silybum marianum, R. Carduus marianum), ezen növények egyes elnevezéseinek utótagja ma is rzi a bogáncs nemzetséghez való tartozásukat, pl. máriabogáncs(→ máriatövis), tarkabogáncs.

Marzell Cnicus benedictus a.; TESz.; EWUng. — Ö: máriabogáncs (→ máriatövis),
szamárbogáncs, tarkabogáncs.

bogáncssáfrány bogáncssáfrány 1903: Bogács sáfrány (Hoffmann–Wagner 162); 1948: Bogácssáfrány (MagyGyógyn. 327). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A bogáncssáfrány összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótagra l. sáfrány. A névadás alapja, hogy a növény felépítése hasonló a bogáncséhoz, a levelek tüskésen fogasak, a szárak végén egy-egy jókora fészek fejl dik, a fészket fészekpikkelyek körítik, virága sárga, narancssárga szín , termése fehéres. bogáncsvakaró 1775: Bogánts vakaró (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum; takácsmácsonya + erdei mácsonya’. A bogáncsvakaró összetett szó, az el tagra l. bogáncs, az utótag az ismeretlen eredet vakar ’kaparva tisztogat’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka. A bogáncs el tag magyarázata, hogy a növénynek tüskés, szúrós bogáncsszer termése van, a vakaró utótagot a takácsvakaró összetételb l vonhatták el, magyarázatát l. ott. boglár 1. 1708: boglár (PP.); 1998: boglár (Priszter 476). J: 1708: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1998: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Achillea ptarmica; kenyérbél-cickafark’. — fehér~ N. fehér boglár, fehír boglár, fejír boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’ua.’. ▌ 3. 1903: Boglár (Hoffmann–Wagner 174); — N. boglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. — szi~ N. sziboglár (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’ua.’. A boglár ’Ranunculus sp.’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a középnémet eredet boglár ’ékköves, gyöngyös gombalakú ékítmény’ szóból. A névadás alapja, hogy a növény virága aranysárga. A névadásra feltehet leg hatással volt a növény ném. Goldknöpfchen ’aranygomb’ elnevezése. A boglár, fehérboglár ’kenyérbél-cickafark’ (2.) nyelvjárási szó, a növény virágfészkei hasonlóak a boglárkafélék virágjának formájához. A vadszázszorszép (3.) boglár elnevezése szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. Vö. boglárka,
boglárvirág.

91

boglárkabékavirág Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö: békaboglár (→ békaboglárka).

boglárka 1. 1643: boglárka (Radv., Csal. 2: 282); 1793: Boglárka (Földi 25); 1807 e.: boglárka (Julow 259). J: 1643, 1793: ’Ranunculus sp.; boglárka’. | 1807 e.: ’Ranunculus; boglárka’. ▌ 2. N. boglárka (MagyGyógyn. 294); boglárka (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. ▌ 3. — kúszó ~ 1998: kúszó boglárka (Priszter 477). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. | sárga ~ 1775: sárga boglárkának gr. (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 4. — ázsiai ~ 1998: ázsiai boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus asiaticus; ázsiai boglárka’. ▌ 5. — gumós ~ 1998: gumós boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus bulbosus; gumós boglárka’. ▌ 6. — réti ~ 1998: réti boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus acris; réti boglárka’. ▌ 7. — sisakvirág-level ~ 1998: sisakvirág-level boglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aconitifolius; sisakvirág-level boglárka’. ▌ 8. — nagy vízi~ 1998: nagy víziboglárka (Priszter 476). J: ’Ranunculus aquatilis; nagy víziboglárka’. A boglár változatból -ka kicsinyít képz vel alakult a boglárka. A vadszázszorszép (2.) boglárka elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a virágok formája hasonló. A 3–8. jelentések különböz boglárfajokat különítenek el megkülönböztet jelz kkel: az ázsiai jelz (4.) a lat. szakny.-i asiaticus, a gumós jelz (5.) a lat. szakny.-i bulbosus, a kúszó jelz (3.) a lat. szakny.-i repens fordítása, arra utal, hogy a növény szára föld feletti, kúszó indákkal gyökerezik le, ezek a nevek tudományos elnevezések. A réti (6.) és a vízi (8.) jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik, a sisakvirág-level jelz (7.) a sisakvirág ’Aconitum’ leveléhez való hasonlóság alapján keletkezett. Vö. boglár,
boglárvirág.

Éder, Benk 63; TESz. boglár a.; EWUng. boglár a.; Nyr. 127: 177–182. — Ö:
béka~, saláta~, torzsika~.

boglárkabékavirág 1793: Boglárka Bé-

boglárkaszironták kavirág (Földi 26). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkabékavirág összetett szó; az el tag magyarázatára l. boglárka, az utótagra l. békavirág. boglárkaszironták 1807: Boglárka Szironták (Magy. F vészk. 326). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. A boglárkaszironták összetett szó; az el tagra l. boglárka, az utótagra l. szironták. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a boglárkaszironták nevet javasolja a R. kakasláb, hollóláb helyett. boglárvirág 1. 1775: Boglár virág (Csapó 34). J: ’Ranunculus flammula; békaboglárka’. — éget ~ 1798: Égetf Bolgár-virág [! Boglárvirág] (Veszelszki 374); 1813: éget Boglárvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’ua.’. ▌ 2. 1783: Boglár-virág (NclB. 383). J: ’Ranunculus repens; kúszó boglárka’. — sárga ~ 1775: sárga Boglár virág (Csapó 35). J: ’ua.’. ▌ 3. 1798: Boglár virágoknak gr. (Veszelszki 374). J: ’Ranunculus sp.; boglárka’. ▌ 4. — fehér~ 1903: fehér boglárvirág (Hoffmann–Wagner 115). J: ’Anemone nemorosa; berki szell rózsa’. A boglárvirág összetett szó, az el tagra l. boglár, a virág utótag magyarázó szerep . Az éget jelz (1.) a lat. szakny.-i flammula fordítása (l. még lángosf ), a sárga jelz (2.) a virág színére vonatkozik. A berki szell rózsa (4.) fehér boglárvirág neve a Ranunculus-fajok nevének átvétele a virágok hasonlósága alapján. Vö. boglárka. Nyr. 127: 177–182.
bogyó l. béka~, béka~takta, csésze~, csoda~, enyves~, farkas~, fenyves~, galamb~, gönye(~), kék~, kutya~, medve~, ördög~, pikkely~ (→ bogyópikk), tinta~, varjú~, vas~

92

bojtorján A bogyópikk és a pikkelybogyó névadás alapja a növény termése, a vessz s cserje magját éréskor veres burok veszi körül, és az egész bogyószer vé válik, éretten piros, húsos tobozbogyót alkot, a növénynek hengeres vessz s szára van, az átellenesenen álló levelek szintén pikkelyszer ek, a pikkelybogyó név a növény hivatalos elnevezése. A bogyópikk Diószegi–Fazekas alkotása, az ’Ephedra; csikófark’ nemzetség neve. A bogyópikk elnevezés bogyó el tagja a termés formájára utal, a pikk utótagot a bizonytalan eredet pikkely [1807: ’a növény vagy termés „hal pikkely’ módjára eggymást hátaló pikkelyekb l vagy levelekb l áll” (Magy. F vészk. 17)] szóból vonták el. Diószegi–Fazekas így magyarázza a pikk utótagot: barkája „kevés pikkely ; pikkelyi 1-virágúak, kerekdedek” (Magy. F vészk. 546). TESz. bogyó a., pikkely a.; EWUng. bogyó a., pikkely a.
boj l. hím~ bojtika l. bojtocska

bogyópikk 1807: Bogyópikk (Magy. F vészk. 546); 1903: Bogyópikk (Hoffmann– Wagner 206). J: 1807: ’Ephedra; csikófark’. | 1903: ’Ephedra distachya; közönséges csikófark’. — európai ~ 1841: europai bogyópikknek gr. (Barra 423). J: ’ua.’. || pikkelybogyó 1903: pikkelybogyó (Hoffmann– Wagner 206); 1911: pikkelybogyó (Cserey, Növényszótár 94); 1998: pikkelybogyó (Priszter 367). J: ’ua.’.

bojtocska N. bojtocska (MagyGyógyn. 294); bojtocska (ÚMTsz.). J: ’Bellis perennis; vadszázszorszép’. || bojtika 1948: bojtika (MagyGyógyn. 294). J: ’ua.’. A bojtocska, bojtika nevek a virág formájára utalnak, idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Bürstli ’kefécske’, ang. sweeps. Marzell Bellis perennis a. bojtorján 1. N. bojtorján (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 199). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. — apró~ 1405 k.: agrimonium: aprobaytorian (SchlSzj.: RMGl. 120); 1500 k.: Aurimonia: Aproboÿtorÿan (CasGl. b): RMGl. 120); Agrimonia: Approboy[...] (Herb. a): RMGl. 120); 1520 k.: Agrimonia: apro boythoryan (Növ.: RMGl. 120); 1525 k.: Agrimonia: Apro Boÿtorÿan (Ortus: RMGl. 120); 1560 k.: Agrimonia: Apro boytoryan (GyöngySzt.: RMGl. 120); 1578: Az Eupatoriomot, az az, Agrimoniát, az apro Boytoriánt... (Melius 74a–75), apro Boytoriánnal gr. (Melius 137a); 1583: apro buytoryan (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 126); 1590 k.: Agrimonia, vel Eupatorium: Apro boytorian, Eupatorium, Tragus dicit vulgo vocari agrimoniam: Apro boitorian (SzikszF.:

bojtorjánka RMGl. 120); 1807: apró Bojtorján (Magy. F vészk. 283); 1983: Apróbojtorján (Rápóti– Romváry 79); — N. apróbojtorján (Kovászna 151), apró²b#Çt#rjáág (SzamSz. I. 45); apró bujtorgyán, 6pr#b•jtorjDón (MTsz.); apróbojtorján, apró-bujtorgyán (ÚMTSz.). J: ’ua.’. | kis~ 1395 k.: agrimonia: kis boÿtorian (BesztSzj.: RMGl. 119). J: ’ua.’. || apróbasilikumbojtor 1706: Apró basilicum bojtor: Basilicum minus. Agrimonia (Nyr. 29: 363). J: ’ua.’. ▌ 2. 1590: Lappa minor seu Xanthium: Boytorian (SzikszF.: RMGl. 120). J: ’Arctium minus; kis bojtorján’. — kis ~ 1998: kis bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. ▌ 3. 1590: Tribulus: Boytorian, vagy, szamar tôuis (SzikszF.: RMGl. 716). J: ’Tribulus terrestris; földi királydinnye’. ▌ 4. 1775: Bojtorján (Csapó 151); 1807 e.: Bojtorján (Julow 265); 1807: Bojtorján (Magy. F vészk. 455); — N. bójtergyán, bojtoráng, bojtorváng, bujt(rgyán (MTsz.); bujtorgyán (OrmSz.); bajtarján, bajtergyán, bajtorgyán, bojt(rgyán, bótorján, bujtorgya, bútorvány (ÚMTsz.). J: 1775: ’Arctium lappa; nagy bojtorján’. | 1807 e., 1807: ’Arctium; bojtorján’. — közönséges ~ 1948: Közönséges (nagy) bojtorján (MagyGyógyn. 324); 1998: közönséges bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. | nagy ~ 1783: Nagy Bojtorján (NclB. 412); 1998: nagy bojtorján (Priszter 304). J: ’ua.’. A bojtorján ótör. eredet ; vö. csag. baldïrÛan; oszm. baldιran. A magyarba az ótör. baltïrÛan kerülhetett, az lt hangkapcsolatból èt, majd jt fejl dött. Az apróbojtorján (1.) bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre; az ótör. eredet bojtorján megkülönböztet jelz je: apró, amely bojtorjánfajoktól (Arctium sp.; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja, hogy a közönséges párlóf termése a bojtorjánéhoz hasonló: „melyet horgas tüskéj , emberen, állaton megtapadó termésér l apróbojtorjánnak is hívnak” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 93); „mint az kendxrnek ollyan leuelei vannak, mikor meg erik az magua, ruhahoz ragad” (Beythe 102). A R. apróbojtorján elnevezést a népnyelv és a köznyelv máig rzi. A kisbojtorján egyedi adat, bels keletkezés , szóösszetétel útján jött létre. A kis jelz nek meg-

93

bojtosf különböztet szerepe van (hasonlóan az apró jelz höz). Az apróbasilikumbojtor Pápai Páriz Ferenc alkotása, a névnek nincs folytatása a magyar nyelvben. Pápai Páriz Ferenc a lat. Basilicum minus (Nyr. 29: 363) részfordításával hozta létre az apróbasilikumbojtort, a név a lat. minus ’kicsi’ fordítása, és a basilikum elem átvétele, a növény kiemelked gyógyító hatására utalhatott: vö. lat. basilicum ’königliches, királyi, királyhoz méltó’; a bojtor elvonással keletkezett a bojtorjánból. A kis bojtorján (2.), a földi királydinnye (3.), a nagy bojtorján (4.) bojtorján elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, mindegyik növénynek szúrós, ruhába kapaszkodó termése van. Vö. az Agrimonia eupatoria ’közönséges párlóf ’ egyéb neveivel, amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka, katibolha, koldustet , sz rféreg.

TESz.; EWUng.; NÉ. 21: 341–346. — Ö:
keser lapu~.

bojtorjánka 1816: Bojtorjánka (Baumgarten II. 8). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánka nevet Baumgarten alkotta, a név a bojtorján f név -ka kicsinyít képz s alakja. A bojtorjánka névben a kicsinyít képz hasonló szerepet tölt be, mint a korai elnevezésekben az apró (1405 k.: apróbojtorján) és a kis jelz (1395 k.: kisbojtorján); vö. bojtorján (1.). A kicsinyít képz a bojtorjánfajoktól (Arctium; bojtorján) különíti el a közönséges párlófüvet. A névadás alapja a bojtorjánhoz hasonló termés: „Érett termései horgas sertéikkel ruhára, állatok sz rére kapaszkodnak” (Rápóti–Romváry 79). bojtorjánpárlóf 1911: Bojtorján párlóf (Cserey, Növényszótár 579). J: ’Agrimonia eupatoria; közönséges párlóf ’. A bojtorjánpárlóf összetett szó; a nevet Cserey Adolf alkotta, a név nem maradt fenn. Az el tag magyarázatára l. bojtorján (1.), az utótag magyarázatára l. párlóf . bojtosf 1813: Bojtos f (Magy. F vészk. 2. 366); 1903: bojtos f (Hoffmann–Wagner 213); 1911: bojtosf (Cserey, Növényszótár 22); 1948: bojtos f (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. — egy~ 1775: Egy bojtos-fü (Csapó 12). J:

bojtvirág ’ua.’. A bojtosf , egybojtosf ’páfrányfajta’ az ismeretlen eredet bojt -s melléknévképz s származéka, a névadás magyarázata, a növény csipkés, rojtos levélzete; vö. a bojt 1585-t l adatolható ’rojt’ jelentésben. TESz. bojt a.; EWUng. bojt a. bojtvirág N. bojtvirág (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 202). J: ’Amaranthus caudatus; bókoló amaránt’. A bojtvirág népi elnevezés, az ismeretlen eredet bojt és a virág összetétele, a névadás magyarázata a piros, bojtos, csüng virágzat.
bojza, bójza, bojzik, bojzing l. bodza

94

boldogasszonyf d ben, bokrok alatt, árnyékos helyeken fordul el . A név talán német hatásra jött létre, vö. R. ném. Staudenguckerl (< ném. Staude ’bokor’, guckerl ’szem, kukucska’). Marzell Anemone hepatica a.
bokor alatt kunkorgó l. bokor alatt kucorgó

bokál 1807: Bokál (Magy. F vészk. 133). J: ’Alchemilla; palástf ’. — karéjos ~ 1807: karélyos Bokál (Magy. F vészk. 134); 1841: karélyos Bokál (Barra 128). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. | taréjos ~ 1813: taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382). J: ’ua.’. A bokál az Alchemilla nemzetség megnevezése, Diószegi–Fazekas alkotása; a bokál szót a kelyhbokál nemzetségnévb l vonták el. Az ol. eredet bokály jelentése ’pohár’; a névadás magyarázata, hogy a növény levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. Hajnalhasadtával gyöngyszer harmatcseppek jelennek meg a levelek peremén, a cseppek vagy a pohárba kerülnek vagy kicsordulnak. A növény ezen tulajdonságának már a középkori alkimisták is varázser t tulajdonítottak. A karéjos, taréjos jelz k a levelek formáját jelzik. Diószegi Orvosi f vészkönyve a karélyos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) és a taréjos Bokál (Magy. F vészk. 2. 382) nevet javasolja a R. oroszlántalp, palástf , Boldogaszszony palástja, Boldogasszony tenyere helyett. Gyógynövények enciklopédiája 33; TESz. bokály a.; EWUng. bokály a. — Ö: kelyh~.
bokor l. borbolya(~), csipke~, imádság~, kaporna(~), kazuár~, k ris(~), szederín~, szenna(~), tintabogyó~

bokrétafa 1807: Bokrétafa (Magy. F vészk. 243); 1948: Bokrétafa (MagyGyógyn. 161); 1998: bokrétafa (Priszter 292). J: 1807: ’Aesculus; vadgesztenye(fa)’. | 1948: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér ~ 1903: Fehér bokrétafa (Hoffmann–Wagner 76); 1948: Fehér bokrétafa (MagyGyógyn. 161). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. A bokrétafa Diószegi–Fazekas alkotása, a név az Aesculus nemzetség elnevezése; a bokréta el tag származékszó, az ismeretlen eredet bokor alapszóból alakult -éta több elem kicsinyít képz vel, 1585-t l adatolható ’virágfüzér’ jelentésben. A növénynévben a bokréta a gesztenyefa tömött, füzéres, felálló bugavirágzatára vonatkozik, a fehér jelz a virág színére utal. TESz. bokréta a.; EWUng. bokréta a. — Ö: gesztenye~.
Boldoganya mentája l. Boldogasszony mentája

Boldogasszony csipkéje 1775: Bóldogaszszony tsipkéje (Csapó 37); 1783: BóldogAÐzÐzony tsipkéje (NclB. 375); 1798: B[oldog] Aſſzony tsipkéje (Veszelszki 385); 1813: B[óldog] A[szszony] tsipkéje (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Rubus idaeus subsp. idaeus; málna’. A Boldogasszony csipkéje jelölt birtokos szerkezet, a csipke utótag valószín leg szláv eredet , ’tövis’ jelentés , a málna tüskés szárára utal. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

bokor alatt kucorgó 1903: Bokor alatt kuczorgó (Hoffmann–Wagner 116); 1948: Bokor alatt kunkorgó (MagyGyógyn. 101). J: ’Hepatica nobilis; nemes májvirág’. A bokor alatt kucorgó, bokor alatt kunkorgó elnevezések alapja, hogy a növény er-

TESz. csipke a.; EWUng. csipke a. boldogasszonyf N. boldogasszonyf (ÚMTSz.). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A boldogasszonyf népi név, nyilván a növény egyéb boldogasszony el tagú neveinek hatására jött létre, vö. Boldogasszony mentája,
Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere, boldogasszonylapu.

boldogasszonylapu boldogasszonylapu 1841: boldog aszszony lapu (Barra 209). J: ’Tanacetum parthenium; szi margitvirág’. A boldogasszonylapu Barra alkotása, valószín leg a Boldogasszony tenyere ’Tanacetum balsamita’ elnevezései (boldogasszonyf ,
Boldogasszony mentája, Boldogasszony oldala, Boldogasszony tenyere) alapján hozta létre a nevet, a lapu utótag a növény hasznos leve-

95

Boldogasszony tenyere virágot, az illatáért szeretik. Ha a kapuban ültek, vagy a templomba mentek, ebb l törtek egy szárat és szagolgatták” (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). A bizonytalan eredet oldal jelentése a növénynévben ’valakinek a közele, valaki mellett lev hely’ lehet, mivel ezeket az illatos növényeket az asszonyok közvetlenül a ház mellett termesztették vagy tartották felakasztva. A boldogasszony el tagra l. még
Boldogasszony tenyere.

leire utalhat, ezek azonban nem igazán nagy méret ek. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony mentája 1533: Anetum: Dille: Bodog azzon mentaia (Murm.: RMGl. 486); 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ Mentaÿanak fachÿard kÿ aÅ leweth” (OrvK. 315/23); 1578: Bodog aſÅſÅony Méntáya (Melius 104a); 1583: Bodog Azzony mentaya Mentha graeca Costus hortensis vulgo (Clusius–Beythe 6: BotTört. 128); 1775: Bóldog-AÐzÐzony Mentája (Csapó 186); 1783: Bóldog AÐzÐzony Mentája (NclB. 414); 1798: Bóldog Aſſzony méntája (Veszelszki 308); 1998: Boldogasszony mentája (Priszter 518). J: 1533: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1577 k., 1578, 1583, 1775, 1783, 1798: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. || Boldoganya mentája XVI. sz. e.: Herba sancte Marie: Bodog anya metaya (CasGl. c): RMGl. 485). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony mentája és a Boldoganya mentája jelölt birtokos szerkezetek, a lat. Herba sancte Marie (CasGl. c): RMGl. 485) és a Beatæ virginis mentha (Clusius–Beythe 1584. 21) fordításával keletkeztek, a növény menta illatú. Idegen nyelvi megfelel re vö. Frauenminze ’asszonymenta’, Marien-kraut ’Máriaf ’. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

TESz. oldal a.; EWUng oldal a. Boldogasszony palástja 1775: BóldogAÐzÐzony palástja (Csapó 208); 1783: BóldogAÐzÐzony paláÐtya (NclB. 332); 1798: Bóldog AÐzÐzony’ paláÐtja (Veszelszki 33); 1813: B[óldog] A[szszony] palástja (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony palástja jelölt birtokos szerkezet, a ném. Unſerfrauen Mantel (Csapó 208); Frauenmantel, unſerer lieben Frauenmantel (NclB. 332) tükörfordítása. A névadás alapja a levelek palástszer formája. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Marzell Alchemilla vulgaris a. Boldogasszony rózsája 1783: Bóldog AÐzÐzony rósája (NclB. 371); — N. bódogasszonrózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A Boldogasszony rózsája jelölt birtokos szerkezet, a latin eredet rózsa a kövirózsa húsos, csillagszer en álló leveleire vonatkozik. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere.

Boldogasszony oldala N. Boldogasszony oldala (Szabó–Péntek, Ezerjóf 21). J: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. A Boldogasszony oldala népi név, jelölt birtokos szerkezet, ahol a boldogasszony el tag a vényasszonyokra utal, akik a „A virágos szárát vízbe is teszik vagy kézben tartva szagolgatják. Ezt is, mint a többi vénasszony-

Boldogasszony tenyere 1. 1577 k.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek, kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. 592/5); 1998: Boldogasszony tenyere (Priszter 518). J: 1577 k.: ? ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. | 1998: ’Tanacetum balsamita; Boldogasszony tenyere’. ▌ 2. 1813: B[óldog] A[szszony] palástja, tenyere (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Alchemilla acutiloba; hegyeskaréjú palástf ’. A Boldogasszony tenyere (1.) jelölt birtokos szerkezet, nevét a kéz ujjaira emlékeztet levelekr l kapta. A Boldogasszony el tag magyarázata, hogy a növény menta illatú, ugyanis Máriáról, Boldogasszonyról általában az illatos, hasznos növényeket nevezték el,

Boldogasszony tövise vö. lat. Herba sancte Mariae; ném. Marienwurzel, Mariawürzkraut. A hegyeskaréjú palástf (2.) Boldogasszony tenyere elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek karéjosak. Boldogasszony tövise 1578: Bo:[ldog] aſÅ: [szony] txuiſſe (Melius 46a). J: ’Silybum marianum; máriatövis’. A Boldogasszony tövise Melius alkotása, jelölt birtokos szerkezet, a lat. Carduus S[ancti] Marię (Melius 46a) tükörfordítása. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogasszony tenyere. Vö. máriatövis.

96

bolhaöl f tása, a növény a rovarokat és az egyéb kártev ket el zi: „a’ harmatos leveleivel balhákat Íznek, és ha a’ lovak e’ fÍ’ nedvével megkenetnek, a’ férgek (legyek) meg nem lepik. A’ húſt ha meg-ſózzák, és e’ fÍ’ leveleivel bétakarják, a’ legyek bé-nem pökig. Vizben fftt magva vizével jó a’ házat, és az ágyat öntözni: mert a’ balhákat és egyébb férgeket elÍz” (Veszelszki 344). A erdei peremizs (3.) bolhaf neve szintén német mintára jött létre, vö. ném. Flöhkraut, ill. Flöhpflanze. A bolhahalál Melius alkotása, összetett szó az utótag az uráli eredet hal ’megsz nik mozogni, megdermed’ -l képz s változata, Melius találó neve azt fejezi ki, hogy a növény ’a bolha halálát okozza’. A névadás alapja, hogy a növényt bolha ki zésére használták: „Balhat, pokot, rut ferget, kigyot, el ×z: vala hol el himtik” (Beythe 89). A névadás magyarázatára l. még bolhaöl f . Marzell Coriandrum sativum a.; Genaust Coriándrum a. bolhaöl f 1. 1578: Balha xlx f× (Melius 113a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. ▌ 2. 1578: Balha xlx f× (Melius 138a). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolha z f 1578: Balha ºzx f×nec gr. (Melius 138a). J: ’ua.’. A csombormenta (1.) bolhaöl f elnevezésének alapja, hogy a növény „füſtje balhákat Íz” (Veszelszki 363). Melius így magyarázza a név keletkezését: „Pulegium, az az, Balha xlx f×, mert ha à Pulegium virágos f×uét meg gyutod az Balhákat meg xli à f×ſti: Az mely ágyra, Paplanra rakyác balha ott nem lakic” (Melius 113a). Melius az ismeretlen eredet lat. szakny.-i pulegium szót a lat. pūlex ’bolha’ szóból származtatja. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Flohkraut ’bolhaf ’. Az erdei peremizs (2.) bolha z f és bolhaöl f elnevezése Melius alkotása, a névadás magyarázata, hogy a növényt férgek, bolha, csimáz ki zésére használták. Melius azonban másféle magyarázatot is f z névadásához: „ſÅélesb à leuele mint az Iuollyánac, de fekete ſÅobáſu, vgyan mint ha Balha volna rayta, à leuelét à Balha igen ęſÅi mint az KapoſÅtát à kertben: Azért hiyác Czimáz f×nec, Balha ºzx f×nec” (Melius 138a). A néva-

TESz. tövik a.; tövis a.; EWUng. tövik a., tövis a.; UEWb. 520 a.
bolha l. kati~

bolhaf 1. 1500 k.: Coriandrvm: belend fÿ[w]; balha [fÿw] (Herb. a): RMGl. 255); — N. bolhaf (MagyGyógyn. 185). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. ▌ 2. 1578: Balha f× (Melius 174a); 1775: Balha-fü (Csapó 26); 1783: Balha-fü (NclB. 363); 1798: Balha-fÍ (Veszelszki 343); 1813: Balhaf (Magy. F vészk. 2. 364); — N. bolhaf (ÚMTsz.). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1783: Balha-fü (NclB. 415). J: ’Inula conyzae; erdei peremizs’. || bolhahalál 1578: Balha halál (Melius 138a); 1595: balha halal (Beythe 88a); 1775: Balhahalál (Csapó 248); 1783: Balha halál (NclB. 415). J: ’ua.’. A bolhaf ’kerti koriander’ (1.) szláv eredet bolha el tagjának magyarázata, hogy a növény büdös illatú, és a büdös növényeket bolhairtásra használták, ill. a névadásra hatással lehetett a lat. szakny.-i coriandrum és a német elnevezések, bár ezekben poloska állatnév szerepel; a lat. coriandrum név a növény b zös, poloskaszagára utal (< gör. koríandron, koríannon, koríanon ’koriander’ < gör. kóris ’poloska’ < gör. káron ’kömény’, kár ’tet ’); ném. Wanzendill ’poloskakapor’, Wanzenkraut ’poloskaf ’. Hasonló névadási szemléleten alapul a növény csimázillatúf elnevezése. A borsos keser f (2.) bolhaf neve a ném. Flxhekraut (Melius 174a) tükörfordí-

bolhasepr dás magyarázatára l. még bolhaf . Genaust pulégium a.; Pulicária a. bolhasepr N. bàlhasöprü (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A bolhasepr népi név, a szláv eredet bolha és az ótörök eredet sepr összetétele. A névadás alapja, hogy a növényt „Sepr nek, bolhasepr nek használják, tüszejt sepernek vele” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205). Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 205.
bolha z f l. bolhaöl f

97

bolyhosvirág 2. bolondító² (ÚMTsz.). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. ▌ 3. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. ▌ 4. bolondító (ÚMTsz.). J: ’Solanum nigrum; fekete csucsor’. A bolondító a bolondítóf névb l elvonással keletkezett, a névadás magyarázatára l. bolondítóf . A bolondító elnevezés Márton Természethistóriai képeskönyvében t nt fel. A névadás magyarázata, hogy mind a négy növény mérgez , halált okoz, és megbolondítja az embert. bolondítóf 1. 1578: bolondito f×nec gr. (Melius 85a). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. ▌ 2. 1585: Bolondito fÖ (Cal. 146); 1775: Bolondító-fü (Csapó 33); 1783: Bolonditó-fü (NclB. 339); 1798: Bolondító-fÍ (Veszelszki 252); 1807: bolondítóf (Magy. F vészk. 174); 1852: Bolonditófü (Gönczi 61). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A bolondítóf a lat. Morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius így magyarázza: „eſÅt Morianac, az az, bolondito f×nec mongyác” (Melius 85a). A bolondító beléndek (2.) bolondítóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a növény hatására utal: „emberre nézve... minden része ... halálos, mérges” (Barra 336), „felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42), „mérges, bódító, kábító” (Magy. F vészk. 2. 169). A XVI. századi Orvosi könyv ezt írja a bolondító beléndekr l: „AÅ kÿ eÅth megh eÐÅÿ vagÿ megh ÿÐÐÅa, Åÿnthe olÿanna chÿnalÿa mÿnemw aÅ (OrvK. 617/32–33) reņgh emb†r, Elmeÿeth el veÅÿ, es haÐonlowa teÅÿ aÅ el aÿulthoÅ, Såeme megh veor†ÐІdik, vÿÅketh aÅ teÐte es reÅketh” (OrvK. 618/1–2), „A’ ki tudatlanságból a’ Belénd-magtól meg-bolondúlt, annak ketske-tejet, mézes vízet, tökmagot, és diót, jól öſzve-törve, adjanak néki be italban, megint eſzére jön” (Veszelszki 252). Genaust mório a. bolyhosvirág N. bolyhosvirág (MagyGyógyn. 216). J: ’Menyanthes trifoliata; vidraf ’.

bolondbingó 1903: bolonbingó (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bolond bingó (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondbingó ’bolondbogyó’ szláv eredet bolond el tagja arra utal, hogy a növény mérgezést okoz, a bingó ’gubó alakú termés’ a bogyó alakváltozata, a fekete termésre vonatkozik. Vö. bolondf , bolondítóf . TESz. bigyó a., bogyó a.; EWUng. bigyó a., bogyó a.; ÚMTsz. bimbó a. bolondf 1. 1578: Bolond f× (Melius 52); 1783: Bolond-fü (NclB. 340); 1798: Bolond fÍ (Veszelszki 305); 1807: Bolondf (Magy. F vészk. 175). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’. ▌ 2. 1791: Bolond-fü (Lumnitzer 90); 1948: bolondf (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bolondf a lat. morion (< gör. mërion ’mandragórafajta, amelynek fogyasztása bolonddá tesz’ < gör. mōrós ’bolond’) fordításával keletkezett, Melius ezt írja: „ennec Morion neue, az az, Bolond f× neue”, „végre vgyan bolonda tenne” (Melius 52). A névadás magyarázata, hogy a növény súlyos mérgezést okoz. A bolondf ’maszlagos nadragulya’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, ugyancsak mérgezést okoz, fogyasztása bolonddá teszi az embert. Genaust mório a.; Nyr. 127: 331. bolondító 1. 1805–13: „A’ bolondító felette mérges plánta…” (Márton, Növ. LXXI, 6: 42); — N. bolondító (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9); bolondító (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌

borágó A bolyhosvirág népi név, az ismeretlen eredet bolyhos ’rojtos, szálakkal borított’ el tag magyarázata a növény gyönyör fehér és rózsaszín rojtos virágja. TESz. bolyhos a.; EWUng. bolyhos a. borágó 1. 1533: Est et satiua buglossus, quam Boraginem triuiales uocant: Burritsch: Borag (Murm.: RMGl. 123); 1578: Borágo (Melius 152), Boragonac gr. (Melius 152a); 1595: Borrago (Beythe 119); 1664: Borrago, Borago (Lippay 86); 1775: Borágo (Csapó 27); 1783: Borrágó (NclB. 334); 1791: Borrák (Lumnitzer 76); 1792: Borrágó dinnye Ðzagú fÍvet (Nedeliczi 51); 1798: Borágo (Veszelszki 106); 1807: Borrágó (Magy. F vészk. 155); 1847: borágo (Peregriny 354). J: ’Borago officinalis; kerti borágó’. — kerti ~ 1807: kerti Borágó (Magy. F vészk. 155); 1843: kerti Borágó (Bugát, Szóhalm. 42); 1998: kerti borágó (Priszter 50). J: ’ua.’. | orvosi ~ 1872: Orvosi Borágó (Hazslinszky, MagyarhonEdényes. 226). J: ’ua.’. — ~f 1745: Borágo-fü (Torkos 6); 1792: borrágó fÍnek (Nedeliczi 51); 1833: Borrágóf (PallasLex. 537). J: ’ua.’. ▌ 2. — mezei~ 1578: mezei Boragonac gr. (Melius 151). J: ’Echium vulgare; közönséges kígyószisz’. A borágó a középlatin borr#go, borago alak átvétele, amely talán az arab abū ‘araq ’izzasztószer’ szóból származik. A borrágó, borágó alakváltozatok feltehet leg latin hatásra alakultak ki. A borágó megkülönböztet jelz i: orvosi és kerti. Diószegi m ve, az Orvosi f vészkönyv a kerti Borágó (Magy. F vészk. 2. 162) nevet javasolja a R. kerti atracél (→ atracél) helyett. A kígyószisz (2.) borágó neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, Melius leírja, hogy azért adta a kígyószisznek a borágó nevet, mert hasonlít a kerti borágóhoz, a mezei jelz célja, hogy megkülönböztesse a kertit l: „Haſonlo az AtratzAlhxz [kerti borágó], kéc à virága, txuiſſes ſÅxrxs à leuele, ſÅára” (Melius 151). EtSz. I: 476; Nyr. 12: 349; MNyj. 39: 127–133; Genaust Borágo a. borbélycsombor 1578: Barbęly Czombornac gr. (Melius 110a). J: ’Mentha
bonzalgó l. ballangókóró

98

borbolya pulegium; csombormenta’. || borbélyf mosócsombor 1578: Barbély fx moſo Czomborra (Melius 113). J: ’ua.’. A borbélycsombor és a borbélyf mosócsombor nevek Melius alkotásai, összetett szavak. A borbély és a borbélyf mosó nevek borbély ’haj és szakáll ápolásával foglalkozó szakember’ el tagja német, valószín leg bajor-osztrák eredet , a f ’fej’ jelentés , a névadás szemléleti háttere, hogy a borbélyok ebb l a növényb l készült f zetben mosták a fejet, Melius így magyarázza: a „Barbęllyoc, ebben moſſac à feyet” (Melius 107). Az utótagra l. csombor. TESz. borbély a.; EWUng. borbély a.
borbélyf mosócsombor l. borbélycsombor

borbélypolaj 1578: Barbęly polay (Melius 108a). J: ’Mentha pulegium; csombormenta’. A borbélypolaj nevet Melius alkotta, a névnek nincs folytatása. A borbély el tag magyarázatára l. borbélycsombor, az utótagra l.
polaj.

Szabó, Melius 415. borbolya 1. 1793: borboja (EtSz.); 1948: Borbolya (MagyGyógyn. 103); 1998: borbolya (Priszter 314); — N. burbolya, burbora (ÚMTsz.). J: ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. — közönséges ~ 1998: közönséges borbolya (Priszter 314). J: ’ua.’. — ~bokor 1998: borbolyabokor (Priszter 314). J: ’ua.’. ▌ 2. N. borbolya (Jávorka 266); Borbolya (MagyGyógyn. 300). J: ’Achillea millefolium subsp. millefolium; közönséges cickafark’. A borbolya bizonytalan eredet , a R. barbara, borbala (l. még ürömborbolya) alakok alapján egy k. lat. *barbara ’sóskafa’ átvételét tehetjük fel, ez azonban nem mutatható ki, csupán egy k. lat. barbaris. A borbolya a korai adatokban csak az ürömborbolya (els megjelenése: 1583) összetételben t nik fel, a borbolya önálló megjelenése: 1793. A borbolya növénynév népetimológiás alakulat is lehet, a Barbara, Borbála személynevek hatással lehettek létrejöttére. A közönséges cickafark (2.) borbolya neve népi elnevezés; az elnevezést hasonlóság alapján kapta, több kicsi részb l álló, illatos virágzata van. Jávorka 266; TESz.; EWUng. — Ö: sós-

bordalap
ka~, üröm~. borda l. ördög~

99

borjúfej f l. fekete fodorka (→ fodorka). A kacskaringós (4.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása, a jelz t azzal magyarázzák, hogy „lombjai ſzárnyasonn kikanyargattak” (Magy. F vészk. 557). A k rutabordalap (5.) Diószegi–Fazekas alkotása; az el tag a növény R. k ruta nevének átvétele. bordon 1807: Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum; szamárbogáncs’. — fehérhátú ~ 1807: Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 460). J: ’Onopordum acanthium; szamárbogáncs’. A bordon a szamárbogáncs ’Onopordum’ nemzetségnév neve, Diószegi–Fazekas alkotása, a lat. Onopordum nemzetségnév végéb l vonták el a bordon nevet. A fehérhátú jelz arra utal, hogy a levelek fehéresek, „molyhosok” (Magy. F vészk. 460). Diószegi Orvosi f vészkönyve a Fejérhátú Bordon (Magy. F vészk. 2. 365) nevet javasolja a R. fehér
bogáncskóró (→ bogáncskóró), fehérhátúlapu (→ lapu) és a töviseslapu (→ lapu) helyett.

bordalap 1. 1807: Bordalap (Magy. F vészk. 557). J: ’Asplenium; fodorka’. — szarvasnyelv ~ 1807: Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1843: szarvasnyelv Bordalap (Bugát, Szóhalm. 43). J: ’Asplenium scolopendrium; szarvasnyelvpáfrány’. — ~f 1948: Bordalapf (MagyGyógyn. 35). J: ’ua.’. ▌ 2. — csipkés ~ 1807: tsipkés Bordalap (Magy. F vészk. 388); 1903: csipkés bordalap (Hoffmann– Wagner 213); 1948: csipkés bordalap (Halmai 10). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | zilálthajú ~ 1903: zilálthaju bordalap (Hoffmann–Wagner 213); 1911: zilálthajú bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’ua.’. ▌ 3. — feketéll ~ 1807: feketéll Bordalap (Magy. F vészk. 558). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 4. 1903: Bordalap (Hoffmann–Wagner 211); 1911: bordalap (Cserey, Növényszótár 22). J: ’Asplenium ceterach; pikkelypáfrány’. — kacskaringós ~ 1807: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 557); 1813: katskaringós Bordalap (Magy. F vészk. 2. 378). J: ’ua.’. ▌ 5. — k ruta~ 1807: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 558); 1813: K ruta Bordalap (Magy. F vészk. 2. 386). J: ’Asplenium rutamuraria; kövi fodorka’. A bordalap Diószegi–Fazekas alkotása; az Asplenium nemzetség elnevezése. A bordalap összetett szó, a szláv eredet borda ’bordára emlékeztet kiemelkedés’ és a lap ’valaminek a lapos fele’ összetétele, a nemzetség a bordalap nevet a levelek hátoldalán látható, bordaszer en elhelyezked spóratokokról kapta; a szarvasnyelvpáfrány (1.) szarvasnyelv jelz je megkülönböztet szerep , magyarázatát l. szarvasnyelv f . Diószegi Orvosi f vészkönyve a Szarvasnyelv Bordalap (Magy. F vészk. 2. 388) nevet javasolja a R. szarvasnyelv f és címnyelv f (→ gímnyelv) helyett. A különféle jelz k (2– 5.) az Asplenium nemzetséghez tartozó páfrányfajokat különítenek el. A csipkés (2.) jelz re l. csipkés fodorka (→ fodorka); a növény zilálthajú jelz je Cserey alkotása, a laza, csipkés levélzetre utal. A feketéll (3.) jelz re

borfest 1798: Bor-feÐtf (Veszelszki 159); 1813: Borfest (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A borfest összetett szó, a bor el tag ótörök eredet , a fest utótag jelentése ’megszínesít’; a névadás magyarázata, hogy a bíborvörös bogyókkal a silány min ség borokat festették: „némelly gazdák a’ boraikat feÐtegetik véle, a’ honnét a’ bor-feÐtf nevet viseli” (Veszelszki 159). Vö. fest sz l (→ sz l ). borjúfark 1578: Boriu fark (Melius 146a). J: ’Verbascum sp.; ökörfarkkóró’. — ~f 1903: Borjúfark-f (Hoffmann–Wagner 38). J: ’Verbascum thapsus; molyhos ökörfarkkóró’. A borjúfark összetett szó, a borjú el tag csuvasos jelleg ótörök jövevényszó, az elnevezés magyarázata, hogy a hosszú, sárga szín virágzatot borjú farkához hasonlónak találták. Vö. ökörfark. borjúfej f 1578: Boriu feyx f× (Melius 165a). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúfej f Melius alkotása, valószín leg a felsorolt R. latin nevek hatására alkotta;

borjúfül

100

borjúpázsit

vö. Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör. ký#n, genitív kynós ’kutya’; gör. kephale ’fej’), Bucranion (Melius 165a) (< gör. boûs ’ökör’). Melius így magyarázza a névadást: „mint egy Ebnec, vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a), a növény magháza borjúfejhez hasonló. Vö. a növény egyéb metaforikus elnevezéseivel: borjúorrúf , ahol a növény magházát nem fejhez, hanem orrhoz hasonlítják, valamint l. még ebfej f . Genaust Cephalándra a., bucéphalus a. borjúfül 1595: Boriu fijl (Beythe 79a); 1783: Borju fül (NclB. 410); 1798: Borjú-fÍl (Veszelszki 248); 1813: Borjúfül (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Hieracium murorum; erdei hölgymál’. — ~f 1798: Borjú-fÍl-fÍnek gr. (Veszelszki 248). J: ’ua.’. A borjúfül Beythe alkotásának t nik, Beythe m ve pedig Melius Herbáriumának vette át nagy részét. Melius a növényt egérfül néven említi, lehetséges, hogy Beythe ezt vette át borjú el taggal, vagy névadására hatással lehetett a számtalan borjú el tagú növénynév, amely Melius Herbáriumában el fordul, pl. borjúlábf , borjúfej f , borjúorrúf . A névadás szemléleti háttere, hogy az apró, szürkés, sz rös levelek állatfülhöz hasonlóak. Az erdei hölgymálnak a magyarban nincs borjú állatnévvel alkotott elnevezése, a német nyelvben ökör el tagú elnevezése van, pl. Ochsenzung ’ökörnyelv’; vö. a latin név szerinti mutatóval. Marzell Hieracium murorum a.; Kádár– Priszter 21. borjúlábf 1. 1578: Boriu labu f× (Melius 89); 1775: Borju láb-fü (Csapó 40); 1783: Borjú láb-fü (NclB. 422); 1807: Borjúlábf (Magy. F vészk. 520); 1948: borjúlábf (MagyGyógyn. 47). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. || borjúláb 1798: Borjúláb (Veszelszki 73); 1813: Borjuláb (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Arum maculatum; foltos kontyvirág’. ▌ 2. 1595: borui labu fiju (Beythe 51a). J: ’Dracunculus vulgaris; közönséges sárkánykontyvirág’. A foltos kontyvirág (1.) borjúlábúf neve Melius alkotása, a lat. Pes vituli (Melius 89) (< lat. pes ’láb’, lat. vitulus ’borjú’) fordításá-

val alkotta. A növény nevét a borjúlábra emlékeztet levelekr l kapta. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Kalbsfuß; ang. calf’s-foot ’borjúláb’. A közönséges sárkánykontyvirág (2.) borjúlábúf neve a levelek hasonlósága alapján keletkezett. Marzell Arum maculatum a. borjúorrúf 1578: Boryu orru f× (Melius 165); 1595: Boryu orru fiju Antirrhinum, Bucranion, Cynocephaloea (Beythe 120a); 1775: Borjú orrú-fü (Csapó 39); 1783: Borju orru fü (NclB. 391); 1807: borjú orrú f (Magy. F vészk. 362). J: 1578, 1595, 1775: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1783, 1807: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorr 1792: bornyú orra (Nedeliczi 183), 1813: Borjúorr (Magy. F vészk. 2. 366). J: 1792: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. | 1813: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. || borjúorrú 1798: Borjúorrú (Veszelszki 61). J: ’Misopates orontium; vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. A borjúorrúf Melius alkotása, a ném. R. Kalbsnaße (Melius 165) tükörfordítása. Melius leírása magyarázza a névadási motivációt: „A magua à leuele kxzxt mint egy Boriunac az orra, Boryuorru f×nec hiyác” (Melius 165a). Melius valószín leg a vad változatot (vetési oroszlánszáj) nevezte el, ezt a nevet a kés bbiekben a kerti változatra (kerti oroszlánszáj) is alkalmazták. A borjúorr és a borjúorrú elvonással keletkezett a borjúorrúf elnevezésb l. Vö. orrosfej f . Nyr. 127: 478. borjúpázsit 1783: Borju páÐit (páÐint) (NclB. 322); 1807 e.: Borjúpásit (Julow 255); 1807: Borjú-pázsit (Magy. F vészk. 96); 1998: borjúpázsit (Priszter 301). J: 1807 e., 1998: ’Anthoxanthum; borjúpázsit’. | 1783, 1807, 1998: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. — illatos ~ 1998: illatos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’Anthoxanthum odoratum; illatos borjúpázsit’. | szagos ~ 1903: Szagos borjupázsit (Hoffmann–Wagner 16); 1998: szagos borjúpázsit (Priszter 301). J: ’ua.’.

boróka

101

borostyán

A borjúpázsit feltehet leg Benk alkotása; a névadás alapja az lehet, hogy a borjakkal legeltették ezt a füvet. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a szagos Kéthímpá’sit (Magy. F vészk. 2. 366) nevet javasolja a borjúpázsit helyett; a kéthímpázsit azonban nem maradt fenn, helyette a borjúpázsit a növény hivatalos magyar elnevezése lett. Az illatos, szagos jelz a növény finom illatát jelzi, a lat. szakny.-i odoratum (< odor ’illat’) fordítása, magyarázata, hogy a növény „Er s cumarin-szagával a szénának kellemes, úgynevezett szénaillatot kölcsönöz” (Hoffmann– Wagner 92). Genaust odoratíssimus a. boróka 1791: „A’ Gyalog-feny … gyüm ltsét a’ Nógrád-varmegeiek Borókának nevezik” (MNy. 32: 316); 1798: Boróka (Veszelszki 265); 1808: Borók (Sándor I., Sokféle 12: 20); 1816: Borok (Gyarmathi, Voc.); 1998: boróka (Priszter 405). J: 1791: ’Juniperus communis; a közönséges boróka bogyója’. | 1798: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. — közönséges ~ 1998: közönséges boróka (Priszter 405). J: ’ua.’. A boróka szlovák eredet ; vö. szlk. N. borovka, bor&vka, ir. borievka; cseh borůvka ’fekete áfonya’; le. borówka ’áfonya’; or. борóвка ’áfonya’. A szlovák szó a szlk. bor, b&r ’feny fa’ származéka. TESz. boróka a.; EWUng. boróka a. — Ö: gyalogfeny ~. boronafa 1903: Boronafa (Hoffmann– Wagner 99). J: ’Prunus spinosa; kökény’. || boronatüske N. boronatüske (Jávorka 592). J: ’Prunus spinosa; kökény’. A névadás magyarázata, hogy az egész növény tüskés, ezért a déli szláv vagy szlovák eredet borona ’a felszántott föld porhanyósítására használatos mez gazdasági eszköz’ tüskéihez hasonlítható. A tüske utótagra l. borostyántüske. Vö. ekeakadály, ekegúzs. TESz. borona a.; EWUng. borona a.
boronatüske l. boronafa

virág N. Borongóvirág (MagyGyógyn. 322). J: ’ua.’. A borongóf növénynév borongó el tagja ótörök eredet szócsalád származéka, a borong ’sötétlik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származéka; vö. még ború ’sötét felh ’. A névadás magyarázata, hogy a virágok borongós, es s id ben nem nyílnak ki. TESz. borít a.; EWUng. borít a.
borongóvirág l. borongóf

borongóf 1775: Burongó-fü (Csapó 291); 1783: Búrongó-fü (NclB. 420); 1798: Burongó-fÍ (Veszelszki 119); 1813: Burongóf (Magy. F vészk. 2. 367). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || borongó-

borostyán 1. 1282: „in Pethna potoka, vbi commetatur terre Burstian” (TESz.); 1500 k.: De lauro: Borostyan (StrassbGl.: RMGl. 124); 1595: Boroſtyan (Beythe 55); 1998: borostyán (Priszter 390); — N. barisnya, bruscsin, burusnyán (MTsz.); barastyány, barastyi™ny, boroscsány, boroscsián, borosnyán (ÚMTsz.). J: 1282, 1500 k.: ’Hedera helix; erdei borostyán | Laurus nobilis; közönséges babérfa’. | 1595, 1998: ’Hedera helix; erdei borostyán’. — erdei ~ 1998: erdei borostyán (Priszter 390). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. | fái ~ 1510 k.: radix hedere: faj borosti [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera arborea: Faÿ borosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1775: Fai-borostyán (Csapó 44); 1783: Fai BoroÐtyán (NclB. 343); 1798: Fái Boroſtyán (Veszelszki 243). J: ’ua.’. | fára-futó ~ 1775: Fárafutó-borostyán (Csapó 44); 1783: Fára fútó BoroÐtyán (NclB. 343). J: ’ua.’. | folyó ~ 1583: folyo boros tyan (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130); XVI. sz. v.: Hedera: Folyo borostyan (De Medicinali: RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi ~ 1510 k.: terrestis: foldj boros [...] (SágiGl.: RMGl. 124); 1525 k.: Edera terrestris: Fewldÿborosthÿan (Ortus: RMGl. 124); 1540 k.: Edera Terrestris: fewldÿ borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1998: közönséges borostyán (Priszter 390). J: ’ua.’. — ~fa 1395 k.: eginus: borostian fa (BesztSzj.: RMGl.); 1540 k.: Edera Arborea: fa borochan (Herb. c): RMGl. 124). J: ’ua.’. | földi folyó ~f 1583: fody folyo borostian fiu (Clusius–Beythe 5: BotTört. 130). J: ’ua.’. ▌ 2. — kis földi~ 1578: „EſÅt hiyác Laureolanac, az az, Vékony leuel× kis fxldi Boroſtyánnac” (Melius 185a). J: ’Polygonatum odoratum; orvosi salamonpecsét’. — földi~f

borostyánlevel f

102

borostyánrózsa

1578: Fxldi boroſtyán f× (Melius 185a). J: ’ua.’. | laurus~f 1578: Laurus boroſtyánf× (Melius 185a). J: ’ua.’. ▌ 3. — földi~ 1813: f ldi Borostyán (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Ruscus hypoglossum; lónyelv csodabogyó’. — ~f 1798: Borostyán-, Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97). J: ’ua.’. | földi~f 1578: fxldi Boroſtyán f× (Melius 184); 1775: Földiborostyán-fü (Csapó 20). J: ’ua.’. ▌ 4. — földi~ 1775: Földi-borostyán (Csapó 45); 1783: Földi-boroÐtyán (NclB. 343). J: ’Vinca minor; kis meténg’. | földi mászó~ 1841: földimászó borostyán (Barra 269). J: ’ua.’. ▌ 5. 1841: borostyán (Barra 311). ). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. — apró földi~ 1948: Apró földi folyóborostyán (MagyGyógyn. 228). J: ’ua.’. | földi~ 1775: Földiborostyán (Csapó 43); 1783: Földi BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. | földön futó~ 1775: Földön futó borostyán (Csapó 43); 1783: Földön fútó BoroÐtyán (NclB. 386). J: ’ua.’. ▌ 6. — erdei~ N. erdeji borostyán (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | mezei~ N. mezeji borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | piros~ piros borostyán (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). J: ’ua.’. | vad~ 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32. Boroſtyán a.). J: ’ua.’. A borostyán szláv, valószín leg szerbhorvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. b”ščan, b‘šcan, b‘štan ’borostyán, repkény’; szln. brščnl; szlovák bečtan; le. R. brzeszczan ’ua.’. A magyar alakváltozatok részben a magyarban alakultak ki, részben pedig többszörös átvétel eredményei. A borostyán forrása a szb.-hv. R. brьšcan, a boroscsán forrása a szb.-hv. R. brьščanъ lehetett. Az adatok azt mutatják, hogy a borostyán növénynévnek számtalan jelentése van, ezeket a jelentéseket a jelz k különítik el; a legtöbb hasonlóság alapján létrejött elnevezés a növény örökzöld tulajdonsága és b rszer levele alapján alakult ki. A borostyán eredeti jelentése a erdei borostyán (1.) lehetett, a közönséges babérfa (1.) jelentés hasonlóság alapján alakult ki, mivel mindkét növény levele sötétzöld, b rnem , örökzöld. Az erdei, fái, fárafutó, folyó,

földi, közönséges, földi folyó (1.) magyarázata, hogy a növény vadon, erd ben n , „a’ fákra, kf-falakra, és egyéb ſzomſzéd támaſzakra tekervényesen fel-fút” (Veszelszki 244). Az orvosi salamonpecsét (2.) kis földiborostyán, földiborostyánf és laurusborostyánf elnevezései Melius alkotásai; Melius az orvosi salamonpecsétet az erdei borostyánhoz, ill. a közönséges babérhoz hasonlítja, megkülönböztet jelz i: kis és földi. A laurusborostyánf el tagja a lat. laurus ’babér’ átvétele; vö még laurusf . A lónyelv csodabogyó (3.) levélszer ágacskái b rnem ek, örökzöldek, a kis meténg (4.) szintén örökzöld, földön kúszó növény, mindkett hasonlóság alapján kapta borostyán nevét. A kerek repkény (5.) földi, apró földi és földön futó jelz inek magyarázata, hogy a növény „a’ ffld-ſzint hamar el-terjed mint a’ perje” (Veszelszki 243); a kerek repkény borostyán neve a lat. szakny.-i Glechoma hederacea utótagjának fordítása, vö. lat. heder#ceus ’borostyánszer , borostyánzöld’. A borostyán ’farkashárs’ (6.) jelentésben egyetlen adattal jelenik meg a történeti forrásokban (1801), els sorban a növény népi neve. A név nyilván a farkashárs boroszlán elnevezése mellett jött létre (lehet két külön átvétel is a szerb-horvátból), s t a növény ’babér’ jelentés latin neve is hathatott rá; vö. lat. szakny.-i Daphne (< lat. daphn# ’babér’). Hasonló szemlélet névadásra a farkashárs német nevei között is találunk példát, pl. R. ném. Lorbeerkraut ’babérf ’; R. ang. dwarf bay ’törpebabér’. Vö.
boroszlán.

Marzell Polygonatum odoratum a.; TESz.; EWUNg.; Genaust lauréola a., Hédera a. — Ö: farkas~, kutya~, repkény~. borostyánlevel f 1775: Borostyán levelü-fü (Csapó 242); 1783: Borostyán levelü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. A széleslevel zsázsa borostyánlevel f elnevezése hasonlóság alapján keletkezett, Csapó alkotása, a növény levelei az erdei borostyánéhoz hasonlóak. borostyánrózsa 1841: borostyánrózsa (Barra 268). J: ’Nerium oleander; leánder’. A borostyánrózsa összetett szó, az el tag-

borostyántüske

103 Kniezsa, SzlJsz. 104; Éder, Benk TESz.; EWUng. — Ö: farkas~.
borovicska l. borovnyica

bors 64;

ra l. borostyán, az utótagra l. rózsa. A névadás magyarázata, hogy a leánder levelei „mindég z ldek, b rformák” (Magy. F vészk. 183), örökzöldek, mint az erdei borostyán levelei, a leánder rózsaszer virágjára utal a rózsa utótag . borostyántüske N. borostyántüske (MagyGyógyn. 41); borostyántüske (ÚMTsz.). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borostyántüske népi név, a borostyán el tag arra vonatkozik, hogy a közönséges boróka is örökzöld, az utótag arra utal, hogy feny szer tüskéi vannak a növénynek. A tüske utótag ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. A boldogasszony el tagra l. Boldogaszszony tenyere.

TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520. boroszlán 1. — vad~ 1783: Vad BoroÐzlán (NclB. 362). J: ’Daphne mezereum; farkashárs’. || boroszlán 1801: Vad borostyán vel boroßlán. Daphne Mezereum. (PPE. 32 Boroſtyán a.); 1807 e.: Boroszlán (Julow 258); 1807: Boroszlán (Magy. F vészk. 252). J: 1801: ’Daphne mezereum; farkashárs’. | 1807 e.: ’Daphne; boroszlán’. ▌ 2. 1784: boroszlán (SzD. 14). J: ’Laurus nobilis; közönséges babérfa’. A boroszlán szerb-horvát eredet növénynevünk; vö. szb-hv. N. brstan, brstran, bersljan ’borostyán, repkény’. Megtalálható több más szláv nyelvben is: blg. бръшл_н; szln. bršlj&n; cseh R. brziestan; le. R. brzestan, brzostan. A magyarba feltehet leg a szb.-hv. brstan került. A boroszlán 1783-ban t nik fel Benk József m vében: boroszlán ’Syringa vulgaris; orgona’ [1783: BoroÐzlán (NclB. 320)] és vadboroszlán ’Daphne mezereum; farkashárs’ (2.) jelentésben. A név megterheltsége nagy, már megjelenésekor több növényre használták, nyilván hasonlóságon alapuló névátvitellel (hasonló a virágzat, a termés). A boroszlán nevet 1807ben Diószegi és Fazekas a ’Daphne’ nemzetség megnevezésére foglalta le, ez ma is érvényes. Vö. borostyán.

borovnyica N. borovnyica (MagyGyógyn. 208); borovnyica, borovnyic™ (ÚMTsz.). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. || borovicska 1841: borovicska (Barra 417). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borovnyica a szlovák borovnyica ’fekete áfonya’ átvétele. A borovicska szintén szlovák eredet ; vö. szlk. borovička ’borókapálinka’; cseh borovička; le. borowiczka. A szlovák szó a szlk. borievka, N. borovka, bor&vka ’borókabogyó’, borovica ’erdei feny ’, N. borovnica ’fekete áfonya’ családjába tartozik. A borovicska növénynév magyarázata, hogy a közönséges boróka bogyójából f zik a pálinkát. TESz. borovicska a.; EWUng. borovicska a. bors 1. 1395 k.: píper: bors (BesztSzj.: TESz.); 1595: Bors (Beythe 50); 1783: Bors (NclB. 322); 1998: bors (Priszter 458); — N. bos, bros (ÚMTsz.). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. — fekete ~ 1948: fekete bors (MagyGyógyn. 351); 1998: fekete bors (Priszter 458). J: ’ua.’. | közönséges fekete ~ 1783: közönséges fekete Bors (NclB. 322). J: ’ua.’. — ~cserje 1998: borscserje (Priszter 458). J: ’ua.’. | ~fa 1595: bors fanak gr. (Beythe 50). J: ’ua.’. ▌ 2. — vízi~ 1578: Vizi bors (Melius 174a); 1775: Vizi-bors (Csapó 26); 1783: Vizi bors (NclB. 363). J: ’Persicaria hydropiper; borsos keser f ’. ▌ 3. 1584: bors (TESz. bors a.); — N. bors, boss (ÚMTsz.). J: ’Capsicum annuum; termesztett paprika’. — kerti~ 1775: Kerti-bors (Csapó 283); 1783: Kerti bors (NclB. 341). J: ’ua.’. | magyar~ 1841: magyar bors (Barra 348). J: ’ua.’. | spanyol~ 1841: spanyol bors (Barra 348). J: ’ua.’. | török~ 1775: Török-bors (Csapó 283); 1783: Török-bors (NclB. 341). J: ’ua.’. ▌ 4. — kerti~ 1813: kerti Bors (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Coriandrum sativum; kerti koriander’. A bors ótörök erdet ; vö. Kāšγ. murč; CC. burč; kirg. murč. A borsos keser f (2.) vízibors neve a lat. hydropiper (< gör. hydro’víz’, gör. péperi ’bors’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény csíp s,

borscsombor

104
borsfa l. bors

borsika

a borshoz hasonló, és nedves helyeken fordul el . Melius így magyarázza: „Hydropiper Gxrxg×l, az az, Vizi bors Bors ſÅagu” (Melius 174a). Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. water-pepper; ném. Wasserpfeffer ’vízi bors’. A termesztett paprika (3.) bors nevét els sorban spanyol, török megkülönböztet jelz kkel használták. A törökbors és spanyolbors tükörfordítás, a R. ném. TürkiÐcke Pfeffer (Veszelszki 126), Spaniſcher Pfeffer (Csapó 284) fordításai. A paprikát a 17–18. században borsként használták, Csapó így ír a paprikáról: „Ezt kertekben termeſztik, és a’ piros hoſzſzú gyümöltseit a’ paraſzt emberek porrá törik, és eledeleiket avval borſozzák” (Csapó 284). A termesztett paprika amerikai eredet növény, a növény neve a ’bors’ jelentés szóból alakult több nyelvben, vö. ang. red pepper ’vörös bors’; ném. spanischer Pfeffer ’spanyol bors’; or. перец ’bors’. A kerti koriander (4.) szintén f szernövény, bors neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Vö.
borserej f .

TESz.; EWUng.; Genaust Hydrangéa a. — Ö: barát~, farkas~, f szer~.
borsa l. bodza borscserje l. bors

borscsombor 1911: bors csombor (Cserey, Növényszótár 272). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borscsombor összetett szó; az el tag bors ’Piper’ arra utal, hogy a növény a borshoz hasonlóan f szerként használható, az utótagra l. csombor. Vö. borsika. borserej f 1578: Bors erey× f× (Melius 174); 1775: Bors-erejü-fü (Csapó 241); 1783: Bors erejü fü (NclB. 393). J: ’Lepidium latifolium; széleslevel zsázsa’. || borsosf 1775: BorÐos-fü (Csapó 241); 1783: BorÐos fü (NclB. 393). J: ’ua.’. A borserej f Melius alkotása, a borserej f és a borsosf a növény R. lat. nevének mintájára jött létre; vö. R. lat. Piperitis (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’). Veszelszki így magyarázza a nevet: „A’ levelei nagyok, retzések ſetét-zfldek, tsipfſsek, a’ honnét a’ Deák neve piperitis” (Veszelszki 272). Vö.
bors.

Genaust Píper a.

borsfeny 1783: Bors-fenyö (NclB. 427); 1798: Bors-fenyf (Veszelszki 265); 1813: bors F[eny ] (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Juniperus communis; közönséges boróka’. A borsfeny az ótörök eredet bors és a feny összetétele, a névadás alapja a növény kerek borsszer termése: „mint egy egy bors ſÅem à gy×mxlcze” (Melius 9a). A feny magyarázó utótag arra vonatkozik, hogy a növény tüskés, feny höz hasonlít. Marzell Juniperus communis a. borsf 1. 1578: Borsf× (Melius 120); 1583: bors fiu (Clusius– Beythe 7a: BotTört. 132); 1590: Satureia: Bors fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1595: Bors fiju (Beythe 73); 1745: Bors-fü (Torkos 8); 1798: Bors-fÍ (Veszelszki 398); — N. borsfível, borsfü, borsf , borsf nek, borsfüjj (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. — kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” Borsf× (Melius 120). J: ’ua.’. ▌ 2. — hím~ 1578: him Borsf×nec gr. (Melius 125). J: ’Rosmarinus officinalis; rozmaring’. ▌ 3. 1911: borsf (Cserey, Növényszótár 272); 1998: borsf (Priszter 339); — N. b#rsf , brosfü (ÚMTsz.). J: ’Clinopodium vulgare; borsf ’. A borsf ’borsika’ (1.) Melius alkotása, az ótörök eredet bors ’Piper nigrum’ -f magyarázó utótaggal ellátott alakja. F szernövény, mint a bors ’Piper nigrum’, a kerti jelz a lat. hortensis fordítása. A rozmaring (2.) borsf nevét szintén Melius hozta létre, hasonlóság alapján: „him Borsf×nec hiyác mert igen haſonlo à Borsf×hxz (Melius 125). A borsf (2., 3.) elnevezések magyarázata az, hogy a rozmaring (2.) és a borsf (3.) a borshoz ’Piper nigrum’ hasonlóan f szerként használatos. Vö. borsika. Szabó, Melius 418. borsika 1911: borsika (Cserey, Növényszótár 272); 1948: borsika (MagyGyógyn. 237); 1998: borsika (Priszter 493); — N. borsika (ÚMTsz.). J: ’Satureja hortensis; borsika’. A borsika a bors ’Piper’ kicsinyít képz s alakja, a névadás magyarázata, hogy a növény f szerként használható, ill. illatos, mint a valódi bors: „jó illatú, tsipfs ízÍ, étkekben alkal-

borsmenta

105

borsóka

matos, étel-kivánásra indít” (Veszelszki 398). A növényt régi id kt l fogva használják f szerként, amire a német elnevezések is utalnak: Wurstkraut ’kolbászf ’, Bohnenkraut ’babf ’, az utóbbi nevet az magyarázza, hogy amennyiben babételekhez f szerként használják, úgy a bab nem okoz felfúvódást. Vö. a növény egyéb, a bors ’Piper’ növényhez hasonlító elnevezéseivel: borscsombor, borsf ,
borsos szátorja (→ szátorja).

sou, majd bursó > borsó. A jeneszter (1.) sárgaborsó elnevezésének szemléleti háttere, hogy a növény hüvelytermése a borsóhoz hasonlít, virágzata sárga szín . A nyári hérics (2.) vadborsó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, valószín leg a bimbók emlékeztetnek borsószemre. TESz. borsó a.; EWUng. borsó a. — Ö:
miatyánk~, páternoszter~, sepr ~.

MagyGyógyn. 238; Marzell Satureja hortensis a. borsmenta 1948: borsmenta (MagyGyógyn. 246); 1998: borsmenta (Priszter 427); — N. borsminta (MNy. 4: 31); borsminta (ÚMTsz.). J: ’Mentha x piperita; borsmenta’. A borsmenta összetett szó, a lat. szakny.-i Mentha piperita mintájára jött létre. A borsmenta el tagja a lat. szakny.-i piperita (< lat. piper ’bors’ < gör. péperi ’bors’) fordítása, utótagja pedig a lat. szakny.-i Mentha > m. menta átvétele. A borsmenta növénynév kialakulására idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek; vö. ang. peppermint, ném. Pfefferminze ’borsmenta’. Vö. borsos menta
(→ menta).

borsocska 1. — nagy ~f 1775: Nagy BorÐotska-fü (Csapó 42). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. || nagy ~ 1813: nagy Borsotska (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’ua.’. ▌ 2. — nagy ~f 1798: Nagy borotska-fÍ [! borsotska] (Veszelszki 424). J: ’Lepidium campestre; mezei zsázsa’. A borsocska az ótörök eredet bors -cska kicsinyít képz s változata. A mezei tarsóka (1.) borsocska elnevezésének magyarázata, hogy a növény hófehér virágaiból apró, kerek borsocskára emlékeztet termések fejl dnek. A mezei zsázsa (2.) borsocska neve azon alapul, hogy f szerként használták, er s íz , vö. ang. pepperwort.
borsocskaf l. borsocska

Genaust Píper a. borsmustár 1998: borsmustár (Priszter 370). J: ’Eruca vesicaria subsp. sativa; vetési borsmustár’. — vetési ~ 1948: vetési borsmustár (Halmai 28); 1998: vetési borsmustár (Priszter 370). J: ’ua.’. A borsmustár összetett szó; az el tagra l. bors, az utótagra l. mustár. A névadás alapja, hogy vetési borsmustár magja a borshoz ’Piper’ hasonlóan csíp s: „a’ virágja-fejér, a’ magva tsipfs” (Veszelszki 207). borsó 1. — sárga~ 1813: sárga B[orsó] (Magy. F vészk. 2. 366). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. ▌ 2. — vad~ N. vadborsó (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Adonis aestivalis; nyári hérics’. A borsó ótörök eredet ; ujg. burčaq ’borsó’; oszm. burçak ’ua.’; tat. borčak, burčak ’ua.’; csuv. pçrźa ’ua.’. A borsó ’veteményborsó’ els megjelenése: 1395 k.: píſſa: borſo (BesztSzj.: TESz.). A magyarba a török *burčaÛ kerülhetett, ebb l *burcsou ~ bur-

borsófojtóf 1841: borsófojtóf (Barra 354). J: ’Orobanche alba; fehér vajvirág’. A borsófojtóf a lat. Orobanche név (< gör. órobos ’csicseriborsó’, ágchein ’fojt’) mintájára jött létre. A névadás alapja a növény „gonoszsága”, él sdi mivolta: „Puha földben ſzeret tanyáſzni; a’ hol a’ ſzomſzéd növevényeket el-nyomja” (Veszelszki 332), „népszerü nevét onnan vehette, mivel többnyire a’ kender- len- és a’ hüvelyes vetemények közt lakik” (Barra 354). Idegen nyelvi megfelel kre vö. R. ném. Ervenwürger ’borsófojtó’, N. Würger ’fojtó’, Böse Blume ’gonosz virág’, Höllenbrand ’pokolt z’ (mert a rét, ahol ez az el sdi növény elszaporodott, úgy fest, mintha kiégett volna); ang. hell-root ’pokolgyökér’; fr. herbe de feu ’t zf ’. Vö.
babgyilkolóf .

Marzell Orobanche alba a.; Mollay, Növénynevek 85–88; Genaust Orobánche a. borsóka — kerti sárga ~fa 1783: Kerti sárga Borsóka fa (NclB. 401). J: ’Spartium junceum; jeneszter’. A borsóka az ótörök eredet borsó -ka

borsóvirág

106

boszorkánytüske

kicsinyít képz s változata, a névadás magyarázatára l. sárgaborsó (→ borsó).
borsosbaraboly l. baraboly borsosf l. borserej f

borsóvirág 1903: borsóvirág (Hoffmann– Wagner 143). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. A borsóvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet borsó, a névadás szemléleti háttere, hogy a növény termése a borsóéhoz hasonló hüvelytermés. borszeder N. Borszeder (MagyGyógyn. 73). J: ’Morus nigra; fekete eperfa’. A borszeder összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor, utótagja az ismeretlen eredet szeder. A névadás alapja, hogy a termésb l bort készítettek, ill. a fekete szín termést bor színezésére használták. borvirág 1798: Bor-virág (Veszelszki 220); 1813: Borvirág (Magy. F vészk. 2. 365). J: ’Filipendula ulmaria; réti legyez f ’. A borvirág összetett szó, el tagja az ótörök eredet bor. A névadás alapja valószín leg a fehér szín , fürtszer (sz l termésre emlékeztet ) virágzat.
borz l. menyét~a borza, borzag, borzang, borzáng l. bodza borzas porcika l. porcika borzeg, borzég, borzék, borzing, borzing l. bodza borzsalik l. bazsalikomf borzsalék l. bozsor boszfa l. bodza

A boszorkánygyökér a ném. Hexenkraut részfordításával keletkezett, az el tagot lefordították, a ném. kraut ’f ’ utótagot gyökér magyarázó elemmel helyettesítették, amely a tavaszi mandragóra varázserej részére utal. A névadás magyarázatára l. még embergyökér.

boszorkánykerék 1948: boszorkánykerék (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A boszorkánykerék összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a kerék utótag szóhasadás eredménye, a kerek szó elkülönült változata. A névadás szemléleti háttere, hogy a mezei iringó elszáradt, gömb alakú száraz kóróját összel görgeti a szél a mez kön, réteken. A névadás magyarázatára l. még ördögszekér.

1. 1841: boszorkányf boszorkányf (Barra 312). J: ’Stachys recta; hasznos tisztesf ’. ▌ 2. N. boszorkányf (MagyGyógyn. 259); boszorkányf (Jávorka 973). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A boszorkányf összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet . A tisztesf (1.) boszorkányf elnevezésének magyarázata, hogy a növényt rontás el zésére használták. Hasonló szemlélet névadásra l. még rontást gyógyító f . A bolondító beléndek (2.) boszorkányf neve a növény gyógyhatására utal, a növényb l boszorkányken csöt is készítettek. boszorkánygyökér 1948: boszorkánygyökér (Halmai 52). J: ’Mandragora officinarum; tavaszi mandragóra’.

TESz. boszorkány a., kerék a.; EWUng. boszorkány a., kerék a. boszorkányléptef 1841: boszorkányléptefü (Barra 211); — N. boszorkányléptef ’a néphit szerint rontás ellen használható gyógynövény’ (ÚMTsz.). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkányléptef összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a lép ’a járás egy mozdulatát végzi’ talán si örökség az ugor korból; a növénynév jelentése ’boszorkány megtaposta f ’. A névadás magyarázata, hogy a növény levelei szeldeltek, emberi lábujjakhoz hasonlítanak, és a néphit szerint a közönséges aggóf rontás ellen használható. Hasonló szemlélet névadásra l. még a növény rontóf és boszorkánytalp elnevezését. boszorkányliszt N. boszorkányliszt (MagyGyógyn. 38). J: ’Lycopodium clavatum; kapcsos korpaf ’. A boszorkányliszt a ném. Hexenmehl tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény pora t zbe hintve nagy lánggal fellobban, és füst nélkül, t zveszélyt nem okozva ég el; tüzijátékoknál is alkalmazták. boszorkánytalp N. boszorkánytalp (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A boszorkánytalp népi név, összetett szó, a névadás alapjára l. boszorkányléptef . boszorkánytüske 1. N. boszorkánytüske

boszorkányvirág

107

bölénymag

(ÚMTsz.). J: ’Rosa canina; gyep rózsa’. ▌ 2. N. boszorkánytüsök (ÚMTsz.). J: ’Ruscus aculeatus; szúrós csodabogyó’. A boszorkánytüske ’gyep rózsa’ és a boszorkánytüsök ’csodabogyó’ népi nevek, a gyep rózsa tüskés növény, a szúrós csodabogyónak pedig a levelei hegyesek, szúrósak. A tüske és alaktani változata, a tüsök ’tüskés növény’ jelentés , a finnugor eredet tövik ige tövéb l létrejött tövis R. tüs változatából alakult ki -ke kicsinyít képz vel. TESz. tövik a.; tövis a., tüske a.; EWUng. tövik a., tövis a., tüske a.; UEWb. 520.
boszorkánytüsök l. boszorkánytüske

növényt a szamár fogyasztja, és a szamarat böfögteti. TESz. böfög a.; EWUng. böfög a.
bölénd, böléndek, bölöndök l. belénd

boszorkányvirág 1948: N. boszorkányvirág (MagyGyógyn. 59). J: ’Orchis sp.; kosbor’. A boszorkányvirág népi név, összetett szó, a boszorkány el tag ótörök eredet , a névadás alapja, hogy a növény gyökerét varázslatos erej nek tartották, nemi izgató hatást tulajdonítottak neki, úgy gondolták, hogy a növény hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést, és er t adnak a férfiaknak. MagyGyógyn. 59.
botca l. bodza bozogáncs l. bogáncs bozza l. bodza

bölény N. bölénd, böllény (MTsz.); bölén, bölény (ÚMTsz.); bölin (MNy. 4: 43); bölín (NyF. 34. sz. 72); bölöny (Hoffmann–Wagner 39); bölöny (Halmai 40). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. — ~lapu N. bölénlapi (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’ua.’. | ~virág N. bölényvirág (Szabó–Péntek, Ezerjóf 169). J: ’ua.’. A bölény, bölénylapu, bölényvirág ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynevek, a bölény el tag a belén ~ belénd értelmesítésével keletkezett. A TESz. szerint a bölény állatnév ótör. eredet , els megjelenése azonos a növénynév els megjelenésével: 1395 k.: belÿn ’bölény’ (BesztSzj.: TESz.), a R. belénd ’bölény’ alakváltozat szóvégi -d-je járulékhang. A bolondító beléndek népi elnevezései között szerepel a bölömbika (el tagja a bölény alakváltozata) is. Vö. belénd, beléndek, bölényf , bölénymag.

bozsor N. Bozsor (MagyGyógyn. 59); bozsor (ÚMTsz.). J: ’Orchis sp.; kosbor’. — ~virág N. bocsor virág (ÚMTsz.). J: ’ua.’. || borzsalék N. borzsalék (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A bozsor népi szó, a hangutánzó-hangfest eredet bizsereg (~ bozsog) családjába tartozik. A növénynevet a bozsog ’bizseg, rajzik, hemzseg, nyüzsög’, bozsorog ’pezseg, nyugtalankodik’ (MTsz. bozsog a., ÚMTsz. bozsorog a.) szóból képezték, a névadás alapja, hogy a növény gumóit szerelmi vágy pezsdítésére használják. TESz. bizsereg a.; EWUng. bizsereg a.; ÚMTsz.
bödök l. bürök

böfögtet N. böfögtet (MagyGyógyn. 182). J: ’Eryngium campestre; mezei iringó’. A böfögtet népi név, a hangutánzó eredet böfög származéka, a gyomorban keletkez gáznak a szájon át való távozását kísér hangjelenséget utánozza. A név arra utal, hogy a

TESz. bölény a.; EWUng. bölény a.; MNyj. 38: 465–474; Nyr. 127: 331; ÚMTsz. bölényf 1. N. bölényf (Szabó–Péntek, Ezerjóf 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. N. bölin- […] füjj, böllénfüjj (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A bölényf ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölényf ’kövirózsa’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, a levelek húsosak. bölénymag 1. N. bölénmag (Jávorka 973); 1948: bölénmag (MagyGyógyn. 259); bölénmag (MNy. 4: 31); bölénymag (Csapody– Priszter, MNövSz. 29); bilinmaggal gr., bölémmagot gr., bölénmaggal gr., bölémmag, bölénmag, bölénymag (ÚMTsz.). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. ▌ 2. 1903: bölénymag (Hoffmann–Wagner 40); 1948: bölénymag (MagyGyógyn. 253). J: ’Atropa bella-donna; maszlagos nadragulya’. A bölénymag ’bolondító beléndek’ népetimológiás növénynév, magyarázatára l. bölény. A bölénymag ’maszlagos nadragulya’ jelenté-

dutkóró buglyosvirág 1841: buglyosvirág (Barra 216). brindus brosf l. TESz.). buckó l. 2. J: ’Colchicum autumnale. verzino nyilván összefügg az újlatin adatokkal: sp. börzsönyvérfürt 1807: berzsen Vérfürt (Magy. brîndúşă (Péntek– Szabó. még vérfürt. A bösvény talán a börvény (→ bervéng) népetimológiás változata.) börzsöny neve a növény pirosas színe és élénkpiros termése alapján alakulhatott ki. bösövény ’a sima bürök mogyorónyi gyökere.’ átvétele. borozdojjlapi. az el tag a rom. a rom. börzsöny. el tagja a bölény alakváltozata.. J: ’Arctium lappa. Ez származékszó a bog ’csomó’ alapszóból (a -la > -lya képz bokor). fr. blowball. J: ’Phytolacca americana. börög l. amerikai alkörmös’. 279).) szintén hasonlóság alapján kapta nevét. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- bölömbika 1948: bölönbika (MagyGyógyn. festékanyag’. az utótag nemzetségnév. száz~j f (→ százbütyk f ) börzsöny 1. EWUng. ▌ 2. jelentése: ’egy fajta festék’ valószín leg összefügg az ol. brindusavirág (Péntek– Szabó. bresillum ’ua. N.’ átvétele.’. lucfeny bucskóró l. brezil. zamatos turbolya’. bölömbika a.. börzsöny. az el tagra l. burusztujlapi. amerikai alkörmös’. 347). EWUng. bolondító beléndek’. szi kikerics. nagy bojtorján’.’. foltos bürök’. burdujlapi (MagyGyógyn. bölömbika (Jávorka 973). belénd kapta nevét. a bölömbika állatnév összetett szó. A börzsöny (els megjelenése: 1552: „Berson libras duas” (TESz. Az ol. — kerti ~ 1775: Kerti berÐeny (Csapó 237). J: ’Conium maculatum. bugolya a. létrejöttére a börzsöny is hatással lehetett. 1783: Bösvény (NclB. A börzsönyvérfürt Diószegi–Fazekas alkotása. verzino ’berzsenyfa. bölömbika a. Ember és növényvilág 221). J: ’Taraxacum officinale. a bíborvörös fürtszer termésr l brindus N. brustur ’ua. J: ’ua. az szi virág’. burusztoj lapi. brindusavirág l. . ricinus’. J: ’ua. J: ’Anthriscus cerefolium. brindus. Péntek–Szabó. az amerikai alkörmös (2. utal a növény bóbitás kaszattermésekb l álló. bugolya a. újlat. borsf brusztujlapu 1. — ~f 1798: Bösvény-fü (Veszelszki 162). TESz. izmaelita keresked k közvetítésére gondolhatunk. b ling l. vö. prov.bölömbika 108 buglyosvirág se hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. Ember és növényvilág 221.). J: ’Phytolacca americana. bölény bölindök. lapu utótagja szláv eredet . amelyb l salátát készítenek’ (ÚMTsz. A bölömbika népetimológiás elnevezés. Ha mindezek az arabból származnak. bösvény 1. bürök könyve a Ber’sen Vérfürt (Magy. 363) nevet javasolja a R. F vészk. akkor a magyarság valószín leg a honfoglalás tájékán vagy a honfoglalás el tt megismerte a szót. pitypang’. 187). A ricinus (1. 279).). TESz. bölénylapu. — ~virág N. amely arab eredet (vö. 425). — N. bölénylapi. fest sz l (→ sz l ). 259). gyöngy~ bucsfeny l. a névadás magyarázatára l. A brusztujlapu összetett szó.. N. közönséges acsalapu’.). J: ’Petasites hybridus. F vészk. purusztojlapi (ÚMTsz. EWUng. bölényvirág l. Idegen nyelvi megfelel re vö. borfest helyett. mivel kereskedelmi cikk volt. 1807: Berzsen (Magy. 1948: bösvény (MagyGyógyn.’. ▌ 2. bötk l. 1798: Kerti-börsöny (Veszelszki 140). bruzdújlapi. 317). brasil. — N. 1775: Bösvény (Csapó 49). N. Brustujlapi. A brindus erdélyi népi elnevezés. bösövény (ÚMTsz. A buglyosvirág Barra alkotása a bugolya ’bóbita’ szóból. a növény termésének sötétvörös nedvét festésre használják. kialakulására hatással lehetett a növény népnyelvi bölény elnevezése. brésil ’börzsöny’. alkörmös. ▌ 2. brîndúşă ’ua. buruzdujlapi. szürkésfehér gömböcskéire. Ember és növényvilág 221). 1783: Kerti Berſeny (NclB. J: ’Ricinus communis. arab wars ’a szezámhoz hasonló sárga növény’) lehet. F vészk. J: ’Hyoscyamus niger.

— Ö: bársony~. 115). auagy. hegyi imola’. burján 1. bodza búsfeny l. bojtorján búza l.’. v. köszvény~.’. sz. vérehulló fecskef ’. kék búzavirág’. ▌ 2. J: ’Bryonia alba. ▌ 3. A kék búzavirág (1. A kék . 291). jelentéktelen gazok. svéd kornblomma. csóka~ burbora l.) és a libatop-félék (3. J: ’Borago officinalis. igénytelenségük miatt nem jutnak külön névhez. berg ~. ▌ 3. J: ’Allium ascalonicum. piros búzavirág (Szabó–Péntek. a vérehulló fecskef (2. ném. 1847: burecs (Peregriny 354). A névadás alapja. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 775). Idegen nyelvi megfelel kre l. régen a búzafélékhez (lat. MNyj. kerti borágó’. búzavirág búza között term konkoly l. J: ’ua. lucfeny busirózsa l. A burján ’gaz’ jelentése a népnyelvben ma is használatos: „A növények százai észrevétlenül maradnak. F vészk. || búzalevel 1813: Búzalevel (Magy. mogyoróhagyma’. burina ’burján. — tejes ~ N. 489). Weitzengras ’búzaf ’. 1998: kék búzavirág (Priszter 330). neve: Triticum repens. burzá l. buza virag (KolGl. kalásza) hasonló a búzáéhoz. 775).). burján (MNy. | vetési ~ 1998: vetési búzavirág (Priszter 330). 1775: Buza-virág (Csapó 47). J: ’ua. 1948: fehérburján (MagyGyógyn. бурь_н ’burján. Triticum) sorolták. vö. Ezerjóf 71). 1998: búzavirág (Priszter 330). 367). bazsa búskóró l. ang. búzakék (Szabó–Péntek. hogy a növény felépítése (levele. tarack~ búzakék l. gaz’. 39: 127–133. 4: 31). 1807: Búzalevel f (Magy.burecs bujtorgya. 1798: Burets (Veszelszki 106).) vadon növ . J: ’Centaurea cyanus. J: ’Centaurea montana. gaz’ szláv eredet . buszujóka l. libatop’. 2. szlk. 328). büdös gönye’. pézsmabúzavirág’. J: ’Papaver rhoeas. Nyr. 1577: Cyanus: Kek szinyé virag. 1783: Búza virág (NclB. 427). — piros~ N. Ezerjóf 69). A búzalevel f elnevezés magyarázata. — fehér ~ 1903: fehér búrján (Hoffmann–Wagner 197). A tejes jelz a növényben található nedvre utal. A burecs a német BuretÐch (Csapó 27) átvétele. ilyen a növény mai szakny.2: RMGl. XVI. bojtorján buk l. J: ’Chelidonium majus. tejesbúrján (Péntek–Szabó. — erdei ~ 1578: erdei Buza virág (Melius 146a). korenbloem. 1903: burecs (Hoffmann–Wagner 31). a burgonyagumókhoz hasonló hagyma. buszujog. … Az szemükben a burján a növényország szemetje” (MNy. általánosan burján-oknak nevezik ket. gaz’. 1807: Búzavirág (Magy. J: ’Amberboa moschata. sepr ~ (→ sepr f ). N. Hasonló szemlélet névadásra l. gaz. konkoly burecs 1775: Burets (Csapó 27). Ember és növényvilág 218). J: ’Chenopodium sp. a gabonatáblára utal. dutkóró buszujó. a burgonya és a hagyma növénynevek összetétele. gyógynövény’.. kisebb. burgonyahagyma N. бýрян ’burján. búzavirág (Szabó– Péntek. a növényen található több. cigány~ (→ cigányf ). or. 132). — kék ~ 1783: Kék Búza virág (NomVeg. A burján ’dudva. 4: 29). nyilván az. dán kornblomst. бýрен. búzavirág 1. el tagja a virág közönséges tenyész helyére.: Flos frumenti: [b]uza virag (De Herbis: RMGl. Ezerjóf 71).-i elnevezésének (vetési búzavirág) vetési jelz je is. mezei pipacs’.’. || búzakék N. holl.’. a Linné-féle rendszerben a növény lat. hogy a büdög gönye (1. J: ’Elymus repens. ném.) búzavirág neve öszszetett szó. J: ’ua. 420). buszujok. F vészk. közönséges tarackbúza’. N. borbolya 109 búzavirág bútorvány l. bujtorgyán l. ▌ 4. gabonavirág. bisziókf búzalevel f 1783: Búza-levelü-fü (NclB. N. burgonyahagyma (Csapody–Priszter. J: ’ua. — illatos ~ 1998: illatos búzavirág (Priszter 298). F vészk. A burgonyahagyma népi név. 113: 349.’. 1798: Búza-virág (Veszelszki 185). a névadás magyarázata. J: ’ua. A növényeket igen gyakran nevezik el el fordulási helyükr l. ▌ 2. Kornblume. Marzell Agriopyrum repens a. MNövSz. cornflower. blg. tövisdisznó~ (→ disznó). 1798: Búza-levelÍ-fÍ (Veszelszki 240).

J: ’Anthemis cotula..) pedig búzatáblákban fordul el . 384). 489). közönséges jegenyefeny ’. 489. J: ’Rubia tinctorum. 1948: büdösfa (MagyGyógyn. festéssel kapcsolatos szót kell feltételezni. A madárberkenye (2. hogy a növény friss kérge kellemetlen. fest gyökér. bluebottle. 1798: Buzér-fÍ (Veszelszki 384). 1783: Büdöske (NclB. || buzér 1799: Bo’sér (TESz. Erdxn teremnec ezec” (Melius 146a). buzér’. — fest ~ 1998: fest buzér (Priszter 485). ▌ 2. közönséges kutyabenge’. hogy a buzér szó eredetére is hasonló jelentés .. büdöske a. a bükk el tag jövevényszó.’. összetett szó. szlovén plavica. J: ’Abies alba.. 2. csipke büdös banka l.. 1813: Puzsér (Magy. buzér a. Növénynevek 49–52. búzavirág a.’. A bükkfeny népi név. büdös szagot áraszt. búzavirágcsüküll 1807: Búzavirág TsÍkÍllf (Magy. | pirosító ~ 1807: pirósító Buzér (Magy. a mezei pipacs (4.’. A búzavirágcsüküll Diószegi–(Fazekas) alkotása: az utótag (csüküll ) nemzetségnév. banka büdösfa 1.). erdeimester. A névadás alapja az.. hogy a feny a bükkfákkal keveredve fordul el : „a . a bozsér (1799) Gyarmathy alkotása. Faulbaum tükörfordítása.) és a mezei pipacs (4. buzér a. Csapó 254. 330). madárberkenye’. A virág búzakék neve. 132).búzavirágcsüküll 110 bükkfeny jelz a virág színére vonatkozik. F vészk. 1798: Büdös-fa (Veszelszki 41). plavcek.’. forrása ismeretlen. J: ’ua. veresf . 384) nevet javasolja a régi sukollat helyett. bluecaps. 1841: buzavirág cs küll (Barra 212). kékkonkoly (→ konkoly). A névadás magyarázata. büdös pipitér’. ezért kapta a piros megkülönböztet jelz t.) ugyancsak el fordulási helyér l kapta erdei jelz jét: „hegyen. 1583: bidös fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört.) büdösfa neve hasonlóság alapján keletkezett. pirítóf . 1998: buzér (Priszter 485).. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212). blaue Kornblume.) búzavirág neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. büdöske 1775: Büdöske (Csapó 254). kék szín virág (→ kékvirág). b z a. Pirosító. legno puzzolente. 330). EWUng. J: ’ua. a búzavirág el tag fajnév. TESz. 129). pirosító jelz k a növény azon tulajdonságára utalnak. ez a jellemz kék szín a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben is megtalálható: ang. J: ’ua. Stinken Holz. büdöske a. b z a. Genaust Cyanánthus a. A büdöske származékszó. Róbia a. hogy a növény megdörzsölve undorító. átható. buzérf 1708: „Feſtf fü. Magy. a lat. 1798: Pusér (Veszelszki 384). a névadás alapja. és egyéb elnevezései is utalnak a jellegzetes kék színre. Ember és növényvilág 197).’. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Búzavirág Tsüküll (Magy. a virág színe azonban eltér . büdös a. a pézsmabúzavirág (3. ol. 120). A erdei búzavirág ’hegyi imola’ (2. EWUng. A buzér ismeretlen eredet . bücske l. F vészk. kék búzavirág’. az illata szintén kellemetlen. bükkfeny N. A fest . F vészk. 419). dögszagú és mérgez .).. feny . A büdösfa a ném. A pézsmabúzavirág (3. 2. hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták.. Marzell Centaurea cyanus a. bükkfeny (Péntek–Szabó.. J: ’ua. Marzell Frangula alnus a. büdös a. EWUng.) pontos fordítása a Lonicernél megtalálható német névnek: Wald Kornblum. ném. TESz. kýanos ’kék’) utótagjának fordítása. 119–120. J: ’Frangula alnus. 1841: buzérf (Barra 189). F vészk. a büdös melléknévb l (a vitatott eredet b z származéka) -ke kicsinyít képz vel keletkezett. vö. || puzsér 1783: Pusér (NclB. J: ’Centaurea cyanus. J: ’Sorbus aucuparia. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1783: Büdös-fa (NclB. J: ’ua. ennek alapján elképzelhet . cseh sinokvět. Stinkbaum. Mollay. CzF. TESz. — puzsérf 1798: Pu’sér-fÍ (Veszelszki 384). A buzér összes elnevezése (l. 1783: Buzér-fü (NclB.. búzavirág a. Buzér fü” (PP. 1775: Buzér-fü (Csapó 47). — Ö: pézsma~. Centaurea cyanus (< gör.) virágja hasonlít a kék búzavirágéhoz. az utótagra l. a latin név szerinti mutatót) a növény jellegzetes fest tulajdonságára utal: farbálóf . 342). F vészk. A hegyi imola (2.

F vészk. bürökárorr 1807: bürök Árorr (Magy. büröklevel gémorr (→ gémorr). (OrvK. hogy a növény szárának alsóbb részén hosszúkás. 187). Az apró bürök elnevezés kétes azonosítású. — apró ~ 1577 k. bürök a.: ’Conium maculatum. ádáz. 198). cic•ta ’bürök’) fordítása. egérszagú növény” (Schönfelder 84). 1470 k.). F vészk. A bürök eredeti jelentése (els megjelenése: 1405 k. magyarázatára l.. J: ’ua. bürökgémorr’. mint a foltos bürök (1. J: ’ua. bérök. nagy.. ádáz a.’. ang. A bürökgémorr összetett szó. a megkülönböztetés a méretekre utal. de a TESz.. 1998: büdös bürök (Priszter 342). Börög. ádáz a. | nagy ~ 1783: Nagy Bürök (NclB.) foltos bürök (1. A bürökárorr összetett szó. bireg. gefleckter Schierling ’foltos bürök’. macul#tus ’foltos’) fordítása.: ’Conium. arra utal. 1998: foltos bürök (Priszter 342). bürök a. Genaust maculátus a. bürökgémorr 1948: Bürök gémorr (MagyGyógyn. el tagja a növény mérgez voltára utal. Apotheker-Schierling ’ua. TESz. 347).bürök 111 bürökgémorr Pányiki-szorosban. bürök’. | kicsiny~ 1903: kicsiny bürök (Hoffmann–Wagner 57). A névalkotásra talán a ném.. a növény levele hasonló a bürökéhez. A büdös jelz arra vonatkozik. sz l levél’) magyarázza az EtSz. 1578: bxrkxt gr.’. | 1807 e.133). 1775: Bödök. bükk a. 1948: Bürök.’. 1798: közönséges Bürök (Veszelszki 162). düh’) is hatással lehetett.: RMGl. Bürköt gr. a jelz nyilván megkülönböztet szerep .. bükk a. maculatum (< lat.: Apro bwrkqth gr.: RMGl. 1783: Adázó Bürög (NclB.) jelentése kés bb (els megjelenése: 1780) alakult ki. Béreggel gr. 1577 k: Bqrqkrql (OrvK. A patikai jelz a növény R. bürük ’kúszó növénnyel befuttatott fa.) kapta.). TESz. Marzell Aethusa cynapium a. Wutschierling (< ném.: Bürök (Julow 257). oszm. patikai bürök (Hoffmann–Wagner 62). szerint a bürök is- meretlen eredet . ennek korrelatív párja a nagy jelz s foltos bürök (1. a bürök el tag a lat. 1807: adázó Bürök (Magy. foltos bürök’. foltosbürök (ÚMTsz.: Bÿwrewk (MNy 11: 38).). Diószegi–Fazekas alkotása. bürök bürök 1. — ádázó~ 1780: adázó bürök (Nyr.). ▌ 2. felhasználását jelzi. bürök (Péntek–Szabó. 1791: Adázó Bürök (Lumnitzer 116).: Bwdqs Bqrqk (OrvK. (Veszelszki 163). 187). szerint ez nem meggy z .: „cicota: berwk” (SchlSzj. | foltos ~ 1948: foltosbürök (MagyGyógyn. 389). Ember és növényvilág 197).: De cicuta: Bwrek (StrassbGl. vö. patikai.). foltos bürök’. Ember és növényvilág 22). bürökgémorr. Genaust Eródium a. J: ’Erodium cicutarium. EWUng. J: ’ua. 1405 k. Bödök (MagyGyógyn. Az ádáz (2. Vö. és az EWUng. 347). | mocskos ~ 1903: mocskos-. 1813: büdös Bürök (Magy. vörös-barnás foltok láthatók. 1595: B×rxk Cicuta (Beythe 110). 1584: Beurök (Clusius– Beythe 12). b ring (ÚMTsz. bürökgémorr’. 187). 1807 e. J: ’ua. 1841: büdös bürök (Barra 167).) ádázóbürök neve összetett szó. szakny. R. 133). bükkel vegyesen” (Péntek–Szabó. bürök.. | büdös ~ 1577 k. 129). A TESz. | patikai ~ 1948: patikai bürök (MagyGyógyn. — N. EWUng. Wut ’méreg. 1798: Börög (Veszelszki 162). 1798: Adázó Börög (Veszelszki 458). a kés bbiekben az apró jelz t inkább az ádáz (2. árorr. 1783: Bürög. 1998: bürökgémorr (Priszter 370). a): RMGl. 1841: bürök Arorr (Barra 81). 387). ádáz’. J: ’ua. — N. J: ? ’Conium maculatum. Bötök (NclB. 61: 18).’. 1793: Bürök (Földi 19). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 349).. ném. 1500 k.’. J: ’Erodium cicutarium.. . b röng. 152).’.). Börög (Csapó 49). A foltos bürök (1. bükör (MTsz. talán a ném. 1525 k. J: ’ua. J: 1405 k.’. | közönséges ~ 1775: Közönséges bürök (Csapó 49). J: ’Aethusa cynapium. ném.-i cicutarium (< lat. 616/2). Török jövevényszóként (vö. 2.) megkülönböztet jelz i a büdös. ádáz (2. 1583: bevrök Cicuta (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 616/1). hogy „Kellemetlen. 133). foltos.’. F vészk. J: ’ua. spotted hemlock ’foltos bürök’. 1998: bürök (Priszter 342). mocskos bürök (ÚMTsz. 1841: nagy bürök (Barra 167).). — N. az utótagra l. — Ö: csemege~. a bürök utótag hasonlóság alapján került a névbe: a növény ugyanolyan mérgez . a foltos jelz a lat. 414/15). bükör l.: Cicuta: bereg (CasGl.v. (Melius 115a).

vö. . bürökárorr. A bürök el tagra l. büröklevel gémorr (→ gémorr).bürök 112 gémorr. gémorr bütyk . bürök. Az utótagra l. százbütyk f bürök Schierlings-Reiherschnabel mintájára jött létre. büröklevel gémorr l. bütyök l.

centum ’száz’. centum nodia átvétele. 37: 376). A kis centaurea a lat. a név nem maradt fenn. 1948: Cintoria (MagyGyógyn. cickefark. campaniakoszorú 1578: Campaniai koſÅoro (Melius 95). vö. J: ’Achillea millefolium. 39: 333. J: ’Centaurium erythraea. centaur#a [herba] ’kentaurf ’ < lat. centaurea szót centum aureī-ként ’100 arany’ értelmezte.). A centinodia a lat. J: ’Aquilegia vulgaris. Sertula [Serratula] campana (Melius 95) nevének fordításával hozta létre. Melius azonban a lat. a növény R. lat. Genaust sérra a. 2. J: 1807 e. F vészk. centauria. Centaurium minus (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 345). orvosi somkóró’. cickafarka ’Achillea nobilis’ (MTsz. cickefarok. lat. százbütyk f . cicaf`rka. mert a monda szerint kentaur fedezte fel a növény gyógyhatását. — kis ~ 1583: kis centaurea (Clusius– Beythe 3a: BotTört. 1826: „jó ha czíczka-fark helyett vagdalt ruta-levelekkel vegyíted” (TESz. — közönséges ~ 1903: Közönséges czámoly (Hoffmann–Wagner 111). Centaur#us ’kentaur-’ < gör. 212). cintórionnak gr. kis ezerjóf ’. J: ’Melilotus officinalis. réti harangláb’. cámoj (ÚMTsz. serra ’f rész’) a f rész formájú virágra utal.).: Czámoly (Julow 259).C cámolyf 1578: Czamoly f× (Melius 65). 128). cickefarkf . cic™f™rokv(r™og. közönséges cickafark’. vö. serr#tula (< lat. — N. cicfarkkóró l. tehát száz aranyat ér növény a gyógyító hatása miatt. réti harangláb’. cicafarok.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. A népetimológia a lat.). Cintorja (Nyr. lat. serr#tus ’f részformájú’ < lat. J: ’Polygonum aviculare. 1807: Tzámoly (Magy. Diószegi–Fazekas a cámolyf b l a cámoly alakot vonta el. cintórium. cickefark. centinodia 1583: centinodia Polygonum (Clusius–Beythe 6a: BotTört. és f vészkönyvükben a harangláb nemzetség neve. k. vö. . — N. J: ’Aquilegia vulgaris. — N. Kentaúreios ’kentaur-’ < gör. lat. centinodia. 1830: cziczka farka (Nyr. centória.’. lat. A campaniakoszorú Melius alkotása. cickafarok. 583/2). Vö. cintori™. 128) utótagjának fordításával (< lat. 318). harangláb | Aquilegia vulgaris. — Ö: harangcámoly. lat.). F vészk. a név eredete ismeretlen.. serta ’koszorú’ szóból eredezteti. centaur#um. (Melius 67a). || cámoly 1807 e. cintória ’ezerjóf ’.). Genaust Centauréa a. n#dus ’csomó’. centaurea 1577 k. Campania ’sík tartomány Közép-Itáliában. 393). Melius 63. kentaúrion. 1578: Centaureánac gr. cich™-f™rók (ÚMTsz. lat. 1783: Kis Centuria (NclB. centaurium. réti harangláb’. kentaúreion. százforintosf . Genaust centifólia a. 1998: cickafark (Priszter 290). cickafark cickafark 1. cicfark. 1807: ’Aquilegia. vö. 1775: Czamoly-fü (Csapó 57). 131). A cámolyf valószín leg Melius alkotása. a lat. cicafarok.. cintoria. — közönséges ~ 1948: Közönséges cickafark (MagyGyógyn. kentaurí# < gör. centaurea átvételével jött létre.).). cickafark (SzegSz. cic™f™rok (SzlavSz. cintorja ’ezerjóf ’. madárporcsin’. minus ’kis’) és a k. J: ’ua. 1813: Tzentauria (Magy. 51: 14). ’ezerjóf ’ (ÚMTsz. nodiflórus a.

J: ’ua. | 1862: ’Achillea.). cicfarok. J: ’Achillea millefolium subsp. Az elnevezés alapja a növény puha. hosszukás. 486).). ez a típus igen gyakori a növénynévadásban. 1775: Tzigány petreÐelyem (Csapó 141). 486). Növénynevek 57–60. cickafark’. cickefarkf . lat. Az ezerlevel jelz a növény jellegzetesen szeldelt leveleire utal. szakny. F vészk. Marzell Achillea millefolium a.’. cicfarkóró. bárányfarok ’bókoló amaránt’. A cickórót Diószegi és Fazekas hozta létre. cickafarok cickóró l. || cigányburján 1841: czigányburjány (Barra 305). szintén megkülönböztet szerep . 1998: cigánypetrezselyem . farok összetétel növénynév. ▌ 2. gipsy wort.. — N. és az Achillea nemzetség megnevezésére a Tzitzkóró (1807) nevet javasolják. ökörfark ’dúsvirágú ökörfarkkóró’. J: ’Achillea collina. közönséges cickafark’. Magy. J: ’Achillea millefolium subsp. Marzell Lycopus europaeus a. Magy. ebb l a magyarázó kóró utótag elhagyásával keletkezett a cicfark és cickafark. J: ’Achillea pannonica.’. — N. ang. mezei cickafark’.). 1783: Czitzfarkkoró (NclB. millefolium). Diószegi és Fazekas a cickóró nemzetségnév elé a növény R. EWUng. F vészk. elnevezéséb l (egérfark) megkülönböztet jelz t (egérfarkú) illesztett. J: 1807. magyar cickafark’.). 1862: cziczfark „Növényfaj a cziczkórók neméb l. sok. A magyar cickafark megkülönböztet jelz je a lat. 1948: cickóró (MagyGyógyn. a növény hivatalos neve ma: cickafark. 1841: ’Achillea millefolium subsp. Ugyan- ezen a szemléleten alapul a növény egérfark elnevezése. Földi 20. közönséges cickafark’. F vészk. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A cickafark. 1841: cziczfark (Barra 206). cigánypetrezselyem 1578: Cigán petreſeliem (Melius 58). — ezerlevel cicfarkkóró 1703: ezerlevelÍ Cziczfarkóró (Földi 32). A cigányf talán népnyelvi elnevezés. millefolium. cicufark-ezerlevel f (→ ezerlevel f ). cigányf cigányf 1841: czigányfü (Barra 305). Mollay. cicafarkúfüjj (ÚMTsz. F vészk. Vö. — cicfarkkóróf 1798: Tzitz-fark-kóró-fÍ (Veszelszki 313). a fark elemet hagyták ki a növénynévb l. — mezei ~ 1998: mezei cickafark (Priszter 290). A mezei cickafark jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. || cickóró 1807: Tzitzkóró (Magy. cickórót. cicfarku-fí ’magyar cickafark’ (ÚMTsz. — magyar ~ 1998: magyar cickafark (Priszter 290). I: 1125). cickara. cicfarok (ÚMTsz. ▌ 3.’. A cickafark összetett szó. a latin név mintájára keletkezett (vö. közönséges cickafark’.. — egérfarkú cickóró 1807: egérfarkú Tzitzkóró (Magy. TESz. cicfarkkóró. A név el tagja a cica.). | ’Achillea pannonica. — N. ennek játszi képz s módosulata. — cicfarkf N. cicfark. J: ’ua. egymásra halmozott szirmu virággal” (CzF.’. vö. cicfarku korró (ÚMTsz. 1783: Tzigány petre’selyem (NclB. 1903: Czigány-f (Hoffmann–Wagner 6). cicf™rk. ezen okból a’ köznép czigányf nek nevezi” (Barra 306). a névadás magyarázata: „a’ babonás czigány aszszonyok pedig a’ tehenek téjapadását szokták általa eszközleni. 484. J: ’ua. — Ö: kenyérbél-~. J: ’ua. 1841: egérfarku cziczkóró (Barra 206). cickafark’.).cigányf 114 cigánypetrezselyem 300). J: ’Achillea millefolium subsp. cicfark állatnév + fark. magyar cickafark’. | 1948: ’Achillea millefolium subsp. cickefarok l. 349). 419).’. || cicfark 1807: tzitzfark (Magy. 1998: közönséges cickafark (Priszter 290). közönséges cickafark’. J: ’ua. || cicfarkkóró 1775: Czitzfarkkóró (Csapó 82).-i név utótagjának (pannonica) fordításával jött létre. sz rös leveleinek a macska farkához való hasonlósága. A növénynév el ször cicfarkkóró (1775) formában t nt fel. ill. | ~f N. közönséges cickafark’. millefolium. J: ’Lycopus europaeus. rókafark ’parlagi macskatalp’ stb. cicfarkufü ’közönséges cickafark’ (ÚMTsz. cic-kóró (ÚMTsz. vénasszonycitrus cigányburján l. millefolium. az alakváltozatok között el fordul jelöletlen birtokos jelz s (cickafark) és jelölt birtokos jelz s (cicka farka) szerkezet is. cickefarkf . 484). 2. vízi peszérce’. millefolium. kenyérbél-~ (→ kenyérbél-cickafark) cicufark-ezerlevel f l. J: 1807: ’Achillea. 394. 300). cickafark. millefolium. ezerlevel f cifrus l. F vészk. hengerded.

1807: Tzikszár (Magy. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a cikkszár 1. N. virágot. cigánypicsa (ÚMTsz. Diószegi–Fazekas alkotása. kígyógyökér. cigóri. A cikkszár összetett szó. cigányvalog (ÚMTsz.. kígyógyöker keser f ’. fekete nadályt ’.. bár virága élénksárga. az egész növény felépítése (pl. J: ’Polygonum.) nyilván a növény feketés. J: ’Symphytum officinale.cigánypicsa 115 cikkszár (Priszter 343). J: ’Pulmonaria officinalis. F vészk. cigányvirág (ÚMTsz. N. összetett szó.) virágja szintén sötétlila szín . ▌ 3.) cigánypicsa elnevezése népi név. cikória TESz. 1841: tekert czikszár (Barra 378). Vö. A cigánypetrezselyem Melius alkotása. A kígyógyöker keser f (2. cigánypicsa (Péntek–Szabó. cigánypicsa 1.). TESz. légyf . vízibors (→ bors). termést tartja’ utótag ugor eredet . tavaszi hérics’. nigricans. F vészk. TESz. az orvosi körömvirág (3. A borsos keser f (1. cigányvirág 1.). a tavaszi hérics (2. EWUng.. Ember és növényvilág 240). petrezselyem a. A fekete kökörcsin (1. még a növény sobraborif ’szegény emberek borsa’ elnevezése. J: ’Symphytum officinale. az értékes petrezselymet helyettesítették vele. virág magyarázó utótag összetétele. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) nevéb l vette át Diószegi–Fazekas. A cigányvalag népi név. cigXvirág (ÚMTsz. Orvosi f vészkönyvük a tekert cikkszár nevet javasolja a R.) cigányvirág elnevezésének alapja a sötétlila. J: ’Persicaria hydropiper. 254). Vö.. kerti koriander’. J: ’Coriandrum sativum. hogy a nemzetséghez tartozó növények szára vagy gyökere csomós.) tekert jelz jét a növény R. hogy a növényt egyszer bb emberek használták f szerként. . összetett szó. ebgyömbér helyett. ▌ 2.. N. cigány a. TESz... fekete nadályt ’. picsa a. cigány a. szár a. A névadás alapja. EWUng. keser f ’. petrezselyem a. — tekert ~ 1807: tekert Tzikszár (Magy. EWUng. A cigányvirág népi név.) cigánypicsa neve valószín leg hasonlóság alapján keletkezett. N. EWUng. tekertgyökér (→ tekertgyöker f ) helyett.. Vö. a szár ’a növénynek vékonyan felnyúló része. kígyótrankf . cigány a. A cikkszár ’Polygonum’ nemzetségnév. ▌ 3. F vészk. amely a levelet. pettyegetett tüd f ’.). A fekete kökörcsin (1. darabos. fekete kökörcsin’.). cigánypicsa. levelei) nagyon hasonlóak a fekete kökörcsinéhez. J: ’Persicaria bistorta.) és a pettyegetett tüd f (2. 253). fenék’ összetétele. A cigánypicsa összetett szó. A fekete nadályt (3. valag a. vízihunyor (→ hunyor). Hasonló szemlélet névadásra l. — borsos ~ 1807: borsos Tzikszár (Magy. cigányvalag. fekete nadályt ’. cigány a. keser f . cikk a. cikk a. 1841: borsos czikszár (Barra 378). EWUng. TESz. A névadás magyarázata a fekete nadályt feketés szín virágja. 253).) és a fekete nadályt (3. Diószegi– (Fazekas) Orvosi f vészkönyve a borsos cikkszár nevet javasolja a R. ízekre tagolt. cigóré. cigányvirág. J: ’Symphytum officinale. összetett szó. a tavaszi hérics (2. a két növény (petrezselyem és koriander) felhasználása hasonló: f szernövények. A latin eredet petrezselyem utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és az ismeretlen eredet valag ’n i szeméremtest.). cigány a. cigány a. a déli szláv eredet cigány ’cigány ember’ és a szláv eredet picsa ’n i szeméremtest’ öszszetétele. orvosi körömvirág’. N. cigányvalag N. a felépítésük is azonos: „mint a’ petreſelyem olly magasra nö” (Csapó 141).) borsos jelz jére l. Ember és növényvilág 198). vízibors (→ bors)... feketés szín virág. ▌ 2. el tagja cikk ’gerezd’ jelentés (1795-t l adatolható). cigányvirág (ÚMTsz.. a déli szláv eredet cigány el tag magyarázata.. J: ’Adonis vernalis. borsos keser f ’.. J: ’Pulsatilla pratensis subsp. valag a. hogy sokszor cigány emberek gy jtik a növényt. J: ’Calendula officinalis. cigánypicsa (Péntek– Szabó. cigánypicsa. A fekete nadályt (1. ▌ 2. cigány a. lilás szín virágja alapján kapta a nevet. picsa a.). cigória l.) cigányvirág nevét valószín leg az magyarázza. N. cigány a. bolhaf .

fr.). kakas~ címnyelv f l. bötykös v. TESz. ciklámen 1877: „Pihenés után elmentünk cyclámákat szedni” (TESz. lat. c): RMGl. — N. 1664: Cichorium Katankóró.). chicorée. cinnadónia. (OrvK. 1783: Czinedónia (NclB. kichër#. 1794: tzikorja (TESz. erdei gyömbérgyökér’. F vészk. 455). F vészk. 1590: Chelidonia: Czinadonia (SzikszF. vö.-i cyclamen került. gyömbérgyökér’. ang. J: ’Taraxacum officinale.: Celidonia: cenodonÿa fw (Herb. 1583: cynadonya (Clusius–Beythe 3a: BotTört. cinadona. J: ’ua. J: ’Cichorium intybus. 411). J: ’Cichorium endivia..). kichória). cikórija (ÚMTsz. gyógynövényként használták: „Ha ket fele haſitod es faio fog irant kiuxl az orczadra tezxd. A ciklász nemzetségnév. cyclamen. Nyr. a magyarba a lat. ol. cyclaminum. lat.). h. lat.). Névadásukat így magyarázzák: a növény magva „sok. 411). salátakatáng’. 1807: Tzikória (Magy.ciklámen 116 cinadónia szár a. — N. J: ’ua. 1783: Vad Czikória (NclB. Marzell Hieracium murorum a. 11: 132).) és a pitypang (4.: Cichoriana(k) gr. vö. cinagna. kichërion.).’. A cinadónia latin eredet .. ang. 135). F vészk. cigóri (NyF.: RMGl. 70). chicory. or. — Ö: porcsin~. cikória 1.). cichorium. J: ’ua.).. cyclamen. ném. — törpe sárga~ 1841: törpe — sárga czikória (Barra 216). cikoria. ol. fr. mindegyik növény friss leveleit salátaként fogyasztották. pareyt. — erdei ~ 1998: erdei ciklámen (Priszter 351). cinedória. F vészk. szakny. cykoriat” (OklSz. — ~virág N.’. J: ’Hieracium murorum. cicoria. J: ’Geum urbanum. 1998: ciklámen (Priszter 351). cinadónia cinadónia 1533: Chelidonia: Schelwurtzel: Cynedonia (Murm. A ciklámen nemzetközi szó. amely a gör. 1775: Czinadonia (Csapó 91). Ezek forrása a latin cyclaminos. vérehulló fecskef ’. 377). J: ’Geum. cigóré. cenedonia (< lat. A cikória latin eredet . 307). J: ’Chelidonium majus. Cinadó (MagyGyógyn. — kerti~ 1798: Tzikória kerti (Veszelszki 161). ▌ 4. mezei katáng’. 73: 396). 1775: Vadcikoria (Csapó 132). chelidën ’fecske’). cinaduna. EWUng. cinadóna.’. [herba] . 1998: ciklász (Priszter 384). 1893: cyclamen (TESz. Zichorie. minden merget es faidalmat ki ſzijvia” (Beythe 51a). többes szám: kichóreia. 135). TESz. cikória virág (ÚMTsz. 307). 127: 47.. 256). erdei ciklámen’. 48. ciklam(nt gr. A latin szó a gör.). N. 1583: Cicoria Cichorium sil. κυκλάµινον ’ua.. cigori (ÚMTsz. az erdei hölgymál (3.: RMGl. vö. cinodonia (ÚMTsz. J: ’ua.: Cicoreath gr.). 1577 k. 1578: Chelidonia (Melius 178a). J: ’Cyclamen purpurascens.) cikória elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett a felhasználás alapján. csalán címer l. — ~f 1540 k.’. 307) jelz s szerkezetb l alkották összevonással: cikkelyes kalász. A latin szavak a legtöbb európai nyelvbe bekerültek.). cicorea (< gör. k. 1610 k. cinadória. Diószegi–Fazekas alkotása. Diószegi–Fazekas ciklász nemzetségneve a gyömbérgyökér (→ gyömbéresgyökér) név mellett ma is a Geum nemzetség hivatalos neve. cinaduna (Nyr. hedipnois (Clusius–Beythe 3a: BotTört. tzikkelyes kaláſz” (Magy. 10. cinadó (MTsz. 129). A mezei katáng (2.).’. sz. chelidonius ’fecske-’ melléknév < gör. 1775: Tzikoria (Csapó 207). J: ’ua. a nevet a cikkelyes kalász (Magy. Zyklamen. gímnyelv cinadó l. 1544: „Vöttem soskat. J: ’ua. sziklament gr. — szegf szagú ~ 1807: szegf szagú Tziklász (Magy. lat. sz. J: ’ua. A növény „Arnyekos helyxkxn es fak alat terxm”. ném. 128). A szegf szagú jelz t Diószegi–Fazekas a növény R.). EWUng. 16).. цикламен. κυκλάµινος. 307). Genaust Cichórium a. cikória. — mezei~ 1783: Mezei Czikória (NclB. cicoria. cigória (NyF. ciclamino. pitypang’.’ átvétele. F vészk. erdei hölgymál’. cichorea. Nyr. A cikória eredeti jelentése ’salátakatáng’ (1. kíchora. κύκλος ’kör’ kicsinyít képz s származéka. szekf szagúf nevéb l vonta el. cichoreum. 104). 1763: Czikória (TESz. k. vö. — N. lat.. | vad~ 1578: Vad cichoria (Melius 77a).’. chelidónion ’fecske-’ melléknév < gör. vö. cilján l. Cicoria (Lippay II: 90). (MNy. 61). ciklász 1807: Tziklász (Magy. ▌ 3. (ÚMTsz. 128: 184.’. ▌ 2.

centaurea cipke l. méregöl f . a cinaduna talán népetimológiával jött létre. 312). — nyíri~ 1578: nyiri Cypruſnac gr. cintorion. cinagna l. cyprus ’henna(gyökér).) ciprus neve megkülönböztet jelz kkel el ször 1578-ban t nik fel. cintorium. csipke cipója l. 128: 56. Zinngras ’cinf ’ átvétele. cypressus. ez a latin szó a magyarba is bekerült. cindrót cinka 1807: Tzinka (Magy. ▌ 2. J: ’Ephedra distachya. Vö. a név Diószegi–Fazekas alkotása. a csarab (2. mezei üröm’. mosóf cinnadónia l. 104).. 37). J: 1807: ’Vincetoxicum. A növény R. 1948: cinadogódirc (MagyGyógyn. 1903: czindrót (Hoffmann– Wagner 206).’. csarab’. kalincaínf ’. és a növényt edények tisztítására használták. 369) nevet javasolja a R. cinedória l. *Zinndrot növénynév is. mezei zsurló’. — méregöl ~ 1807: méregöl Tzinka (Magy.) cindrót nevének szemléleti háttere. A cinadóniagódirc összetett szó. J: ’ua. A cindrót cin. EWUng. cinmosóf (→ mosóf ). ónf . J: ’Vincetoxicum hirundinaria. Genaust Chelidónium a. méregöl f . ▌ 3. Diószegi–Fazekas alkotása.). J: ’ua. A közönséges csikófark (1. Scheuerkraut ’súrolóf ’. cinadónia cintori.’. F vészk. gen. els sorban örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens)’ jelentését vette fel. 1841: czinka (Barra 272). cintorja l. A méregöl jelz magyarázatára l. J: ’Ajuga chamaepitys. cinadóniagódirc 1807: Tzinadónia Gódirtz (Magy. J: ’Chelidonium majus. A kalinca- . F vészk. | mezei~ 1578: mezei Cyproſnac gr. 362). 2. J: ’Artemisia campestris. kynós ’kutya’. lat. 384). 1783: Mezei Czipros (NclB.eleme a ném. cinadónia cingrát l. els megjelenése: 1395 k. cindrót (MagyGyógyn. Szent L rinc füve helyett.: cÿpreſſus: cipreſſus fa (BesztSzj. 184). A magyar alakváltozatok közül a cinadó szórövidítés eredménye. a neveket Melius alkotta.’... J: ’Equisetum arvense. Zinnkraut ’cinf ’. Marzell Equisetum arvense a. 1775: Vadcyprus (Csapó 125). (Melius 20). A mezei zsurló (2. | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 20). cinmosóf l. a cinadona hangkieséssel. A cingrát a ném. cinadona. 1911: cindrót (Cserey. ágchein ’fojtani’) elnevezésének el tagját vették (cin-) át. R. cinaduna. || cingrát N. J: ’Calluna vulgaris. cingrát (MagyGyógyn.). A kalincaínf (1. cinadória. közönséges méreggyilok’.’. cupressus. a cinadória hangcserével keletkezett. hogy a növény vessz szer szára dróthoz hasonló. J: ’Ajuga chamaepitys. cyparissus ’ciprus (Cupressus sp. | 1841. J: ’ua. a gódirc utótag nemzetségnév. a drót utótag szintén német eredet . Genaust Cynánchum a. idegen nyelvi megfelel re vö. Nyr. A magyar ciprus a lat. kýpros).). — homoki~ 1903: Homoki v. vérehulló fecskef ’.’. 1903: ’Vincetoxicum hirundinaria. vö. 1903: czinka (Hoffmann–Wagner 51). A cinka nemzetségnév. a Cynanchum (ma: ciprus 1. kalincaínf ’. istenke~ cipor l. J: ’ua. N. ▌ 2. | mezei vad~ 1798: Mezei vad-tzipros (Veszelszki 261). ném. Putzkraut ’tisztítóf ’. 184). | vad~ 1578: Vad Cypros (Melius 171).) szára szintén dróthoz hasonló. közönséges méreggyilok’. közönséges csikófark’. N. Zinngras ’cinf ’ el tagjának átvétele. Növényszótár 94). — mezei~ 1775: Mezei tzipros (Csapó 125). Diószegi Orvosi f vészkönyve a Méregöl Tzinka (Magy. A ciprus latin eredet . F vészk. 1508: „almafanak: gxmxlčevel Cipros nardoſval” (TESz. szakny. cintória. cinadónia Vincetoxicum) nemzetség neve.) és a mezei üröm (3. feltehet egy ném. TESz.-i Cynanchum (< gör. tövistelen fagyalfajta’ (< gör.: TESz. lat. új nevüket azonban nem fogadta be a szaknyelv. 37). Mezei Cypros” (Melius 170a). ciprus cindrót 1. mezei cziprus (Hoffmann–Wagner 163).). a cinadónia el tag a régi és a nyelvjárásokban meg rzött cinadónia név átvétele. ký#n. fecskef . 1783: Vad Cypros (NclB. 1903: czipor (Hoffmann–Wagner 79). méreggyilok’. és ezt kicsinyít képz vel (-ka) láttak el..cinadóniagódirc 117 ciprus chelidonia ’fecskef ’. F vészk. J: ’ua.

’.) citromf neve a növény R. J: ’Aloysia triphylla.) összetett szó. 1798: Tzitrom-fÍ (Veszelszki 63). a nyír ’mocsár. 1998: orvosi citromf (Priszter 427). Az orvosi cit- romf (1. szakny. többes szám verb#nae ’kultikus célra szedett szent f . J: ’Melittis melissophyllum. Idegen nyelvi megfelel re vö. citroenkruid.. a névadás magyarázatára l.’csavar. nedves talajon él meg.. cukorjuhar 1966: cukorjuhar (Csapody– Priszter. levél. Marzell Calluna vulgaris a.. — orvosi ~ 1948: Orvosi citromf (MagyGyógyn. tri’három’.. J: ’Aloysia triphylla.. háromlevel citromverbéna’. Melius 437. a névadás alapja a kerek pipacsgubó lehet. — háromlevel ~ 1998: háromlevel citromverbéna (Priszter 297). TESz. Zitronenkraut tükörfordítása. a név talán a német. ▌ 2. mezei pipacs’. ág’ < indogermán *²erb. holl.) citromf neve a ném.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. nyír3 a. A háromlevel citromverbéna (3.) vadciprus neve tükörfordítás.’. cukorjuhar(fa)’. — vad~ 1775: Vad tzitrom-fü (Csapó 184). citromf 1. vö. J: ’ua. a növény egyéb citrom el tagú neveivel: citromf . citromcserje. a f utótag magyarázó szerep . tujafa. citromf . A ciprus ’mezei üröm’ (3. ciprushoz hasonló felépítés . a latin eredet citrom el tagot azért kapta. J: ’ua. phýllon ’levél’) fordítása. citromf (ÚMTsz. A cukorjuhar összetett szó. Szabó. a növény els sorban savanyú. vö. J: ’Acer saccharum. A citromf (1. koriander cucik N. Citronenmelisse. babér-. 234). megkülönböztet jelz ket illesztett a ciprus elé. A citromcserje a ném. Melissa officinalis a..’. mirtusz-. coriandrum l. lat. verbéna a.) citromf neve hasonlóság alapján keletkezett. citrum ’citromfa. TESz. ang. triphylla (< gör. A verbéna utótag latin eredet . Marzell Aloysia citriodora a. a növény a verbénafélék családjába tartozik. Növényszótár 11). 1783: Czitrom-fü (NclB. A névadás alapja a növény „nyers füve . háromlevel citromverbéna’. nyír3 a.citromcserje 118 cukorjuhar ínf (1. J: ’Melissa officinalis.. 1911: citromf (Cserey. 1775: Czitrom-fü (Csapó 183). Feldcypreſſen (Melius 171) fordításával keletkezett. A déli méhf (2. verb#na. citromcserje — háromlevel ~ 1998: Háromlevel citromcserje (Bremness 93). A csarab (2. alaczon faczka” (Melius 20). 1998: cukorjuhar (Priszter 289). bajor-osztrák eredet cucli ’cumi’ hatására jött létre. olajfa. citromcserje. 1998: citromf (Priszter 427). a ném. hogy a levelek hármas örvökben állnak. 390). verbéna a. tríphyllos ’háromlevel ’ < gör. citromverbéna 1998: citromverbéna (Priszter 297). de nem txuiſſes. — ~fa 1998: cukorjuharfa (Priszter 289). citrago (< citrus ’citromfa’) elnevezése alapján jött létre. Citronenkraut. déli méhf ’. ill. Cucik (MagyGyógyn. Zitronenstrauch tükörfordítása.stb. orvosi citromf ’. a növény bokorszer . életfa’. a növény citromillatú. A nyíri jelz a növény el fordulási helyére utal. MNövSz. EWUng. lat. Genaust citrátus a. amely cuclihoz hasonlít. 111). Genaust Verbéna a. ném. mert a levelek citromillatúak. háromlevel citromverbéna’. az el tag a lat. Genaust Tripetália a. — Ö: feny ~. J: ’ua.. A citromverbéna összetett szó. és hasonló az orvosi citromf höz. Citronella.) nyíriciprus és vadciprus elnevezéseit szintén Melius alkotta hasonlóság alapján. 1783: Vad Czitrom-fü (NclB. ennek gyümölcse’ átvétele.’. — N. || vadcitrom 1798: vad-tzitrom (Veszelszki 63). a lat. czitrom szagu. hogy a levelek megdörzsölve citromillatúak. vizeny s rét’ els megjelenése 1578. J: ’Papaver rhoeas. a német eredet cukor el tag a fa törzséb l megcsapolással . J: ’Aloysia triphylla. k.-i Verbena (< lat. A háromlevel jelz a lat. A háromlevel magyarázatára l. a névadás alapja. a hasonlóságot így magyarázza: „mint az Fxnny× fánac à leuele ollyan.). 40). A cucik népi név. ha megdörzsölik ket. ▌ 3. citraria. EWUng. melly szag száraz állapotban er ssebb” (Barra 315). hazánkban csak a nyugati határszéleken. teker’ t b l) átvétele. 389). a névadás alapja. lemon. J: ’ua. citrum ’citromfa.

A cukorkóró népi név. Marzell Acer saccharum a. Cukorkóró (MagyGyógyn. juhar. vö. édesfa. sugar maple. Az összetétel idegen nyelvi minták alapján jött létre. Zuckerahorn. édes el tagú neveinek hatására jött létre. ang. . igazi édesgyökér’.cukorkóró 119 cukorkóró nyerhet cukortartalomra utal. ném. A névadás alapja a növény édes gyökere. édesgyökér. az utótagra l. édeslevel f . 148). cukorkóró N. vö. minden bizonnyal a növény egyéb. J: ’Glycyrrhiza glabra.

1807: ’Pimpinella és Sanguisorba sp.CS csabaíre 1.).: „Pimpinella: Chabaÿr” (TESz. hogy az Át’illa régi Magyar király’ halála után. 1798: Csaba-íre (Veszelszki 349). 515). 1798: ’Sanguisorba minor. 1610 k. de els sorban valószín leg a vérf ’Sanguisorba officinalis’ és a csabaíre ’Sanguisorba minor’ adatai. 1500 k. 1775: Csába ire (Csapó 51). — vérfej ~ 1807: vérfej Tsábaír (Magy. csabaíre-vérf 1998: csabaíre-vérf (Priszter 491). | 1775. 1783: Csába-ire (NclB. ezért latin hatással is számolhatunk. ▌ 2. 1584: Chaba ire „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). csabaíre’. a növények megjelenése nagyon hasonló. Az adatok között azonban felt nik a lat. — vad ~ 1813: vad Tsábaíre (Magy. a növénynév megjelenik jelöletlen birtokos szerkezetben is Chabaÿr. 1610 k. Csabának nevét l vette. . tudják azt az Istóriákban jártos ’s költös Hazánkfiai. J: ’Sanguisorba minor. a TESz. 1540 k. Endre között majd 15. 1525 k. J: ’ua. F vészk. F vészk. „emplaſtrum chabæ” (Clusius– Beythe 24). vérf ’. | 1807: ’Poterium. csabaíre’. A csabaíre ma a Sanguisorba minor hivatalos neve. a fajokat nem lehet pontosan elkülöníteni. (régen a két nemzetséget gyakran keverték). hasznos földitömjén’. hasonló gyógyító er t tulajdonítottak a növénynek. ill. EWUng. Diószegi–Fazekas f vészkönyvében a jelöletlen birtokos szerkezetet teszi meg nemzetségnek: Tsábaír.) korai adatai a Pimpinella ’földitömjén’ és a Sanguisorba ’vérf ’ nemzetségekre vonatkoznak. els sorban Sanguisorba minor (csabaíre) és Sanguisorba officinalis (vérf )’.. ma ilyen nemzetség nincs’. 1783: Csába-íre (NclB. ill. 1584-t l elkülöníthet ek a vérf ’Sanguisorba officinalis’. A csabaíre jelölt birtokos szerkezet. a’ Chaba-íre nevét a’ Csabától vette” (Veszelszki 349–350). J: ’Sanguisorba minor. TESz. Ó Buda.: Pipinella: Pimpinella: Chÿaba ire (Herb d): RMGl.).. 1807: Tsábaír (Magy. A csabaíre ’hasznos földitömjén’ (2. 1525 k.. 356).’. csabaíre’. J: ’Pimpinella saxifraga. 351). 1540 k. A mondai névadásról a legtöbb szótárszerz megemlékezik: „A’ Magyar nevét honnét vette. 256). ezeren ſebbe eſtek. F vészk. ki meg-nyillozott katonáinak sebeit evvel gyógyitotta” (Barra 121).: Pipinella: chobaÿer fw (Herb c): RMGl. A csabaíre csaba el tagja valószín leg azonos a mondai Csaba személynévvel. 331).: „Isop salluia obruta czyabaire” (TESz. a’ honnét ez életben meg-maradt leg-kiſsebbik fijától. „melly nevezetét. és akkor ezen fÍvel magok magokat ki-gyógyították. könnyen kaphattak azonos nevet.. J: 1500 k. Az ír utótag jelentése ’ken cs’. 515). és Sz.. A vérfej jelz magyarázata a gömb alakú pirosló virágzat. szerint magyar fejlemény. így kelet- kezett csabaíre nevük. 1525 k.) hasonlóság alapján keletkezett. | 1584: ’Sanguisorba officinalis. Ma a vérf és a csabaíre növények egy nemzetséghez tartoznak. 1775-t l a csabaíre ’Sanguisorba officinalis’ megjelenési adatai. az Attila fiának. 2. 392). a’ fiai a’ birodalmon meg-nem eggyezhetvén. A csabaíre (1.

138). csillyán. EWUng. cs(lán. árvacsalán’. vérf . csohán. 1783: Apró Tsalyán (NclB. üröm a. csolláng. — N. — apró ~ 1525 k. A csábítóf öszszetétel magyarázata. Csanál. ▌ 3. csollánt. 1405 k. 29). Urtica minor: arwa chalan (Ortus: RMGl.’. Paritaria: Holth chalan (Ortus: RMGl. 1583: hot chàlan Vrtica labeo. csinált. 1583: chalan Vrtica maior vulgaris (Clusius–Beythe 8: BotTört. 1998: apró csalán (Priszter 531).) helyettesítették.. fekete peszterce’. csójány. csábítóf 1706: Csábító f : Hyosciamus (Nyr. csinár. | 1998: ’Ballota. csabaüröm 1602: „Pimpinella:… Chaba×rxm” (TESz. Az el tag magyarázatára l.: RMGl. TESz. | kisebb éget ~ 1783: Kiſſebb égetö Tsalyán . 133). 29: 364). 1998: nagy csalán (Priszter 531). EWUng. 1798: Égetf-Tsallán (Veszelszki 448). csona. hogy a növény mérgez . sz. 138). nagy csalán’. csani. csilly›ny. csujány. csabaíre a. csajánt. csalánt. de az utótag kialakulására hatással lehetett a szó ’keser ség. csabaíre a. | kétlaki ~ 1841: kétlaki csalán (Barra 393). | éget ~ 1578: Égetx czalán (Melius 99). csolán. | közönséges nagy ~ 1841: közönséges nagy csalán (Barra 393). 1775: Csába üröm (Csapó 51). 1948: csábító f (Halmai 40). szillán (MTsz. J: ’Lamium sp. — holt~ 1525 k. XVI.’. A csabaüröm összetett szó. J: ’ua. 1775: Bujdosó tsallán (Csapó 221). nagy csalán’. cilján. csojjant. silyán. csinál. csalám. cs(lány. az utótagra l. J: ’Urtica sp. apró csalán’. sillyán (ÚMTsz. TESz. csonál. csajkavirág (MagyGyógyn. — N.’.: vrtica: chalan (SchlSzj. TESz. csójján. | nagy ~ 1775: Nagy-Csallan (Csapó 53). csilánk. 1813: Csaba Üröm (Magy. csollán. 388). csabaüröm ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. 130). csaláng. Vö.. kábító hatású. silány. csanal. 1775: Chyallán (Csapó 53). csanál. 138). 148). J: ’Sanguisorba minor. v. álomf .: vrtica: chalan (BesztSzj. csujáng./1450 k. J: ’Urtica dioica. a csábít 1611-t l adatolható ’kábulatba ejt. 1903: csábítóf (Hoffmann– Wagner 39)..: RMGl. ▌ 4. A csábító a hangfest eredet csáb.t -ít és -ó melléknévi igenenévképz s származéka. 77). csih›nt. szenvedés’ jelentése is (els megjelenése: 1416 u. J: ’ua. fekete peszterce’. 1595: Eghetx chyalan (Beythe 113). 1578: Hólt czalán (Melius 100). J: ’ua. csojánt. csajka a. J: ’Glycyrrhiza glabra.: Vrtica: Chynal’. 259). MNövSz. 1983: csábítóf (Rápóti–Romváry 85). 1783: Bújdosó Tsalán (NclB. csovány (MagyGyógyn. csohán. | szelíd~ 1783: Szelid Tsalán (NclB.. Lamium (Clusius– Beythe 8: BotTört. csuhány. csalán csalán 1. cs(lánt. az ír ~ íre utótagot az üröm növénynévvel (els megjelenése 1395 k.. csián. ▌ 2. 423).. 386). J: ’ua.).). csajánt l.).). 1798: Nagy Tsallan (Veszelszki 448). Tsolyán: Tsilány (De Herbis: RMGl.). bolondító beléndek’. cs™n". csajka a. csoh#ny (Nyatl.csabaüröm 121 csalán A csabaíre-vérf többszörös összetétel. J: ’ua. v. 138). 1807: bujdosó Tsalán (Magy. — éget ~ 1775: Égetö Csallán (Csapó 53). 2.’. üröm a. 1966: csábítóf (Csapody–Priszter. F vészk. csalán csajkavirág N. 350). EWUng. 1395 k. 1998: kis csalán (Priszter 531). csoján. J: ’Lamium album. csián. | nagyobb éget ~ 1783: Nagyobb égetö Tsalyán (NclB. cs(n"l. J: ’Hyoscyamus niger. fehér árvacsalán’. 138). A névadás alapja a növény virágjának formája. csábítóf (MagyGyógyn. csojjany. csabaíre. csanár. cs™n™l. sz. A csajkavirág népi név. 1925: csábítóf (Jávorka 973). 138).’. nagyobb mennyiségben halált okoz. J: ’ua. jelentése ’csésze’. csabaíre. csona. csábul a. csonár. csanáj.). J: ’Urtica urens. a csajka el tag szlovák eredet . Vö. 1783: Nagy Tsalyán (NclB. csalán | Urtica dioica. csábul a. csilánt. J: 1775: ’Ballota nigra. igazi édesgyökér’. J: ’ua. | csíp s ~ 1998: csíp s csalán (Priszter 531). 138).’. csijány. 1775: Apró-csallán (Csapó 53).’. csalám l. csabaíre’. peszterce | Ballota nigra. eszét megzavarja’ jelentéssel. 394). XVI. — bújdosó~ 1590: Ballote: Budoso czallyan (SzikszF.: RMGl. az el tag a csabaíre összetételb l elvonással jött létre. | kis ~ 1841: kis csalán (Barra 394). 423).. 423). F vészk.: Vrtica mortua: Hot cÿlan (De Herbis: RMGl. a növény régi neveib l alkotott hivatalos magyar növénynév.

halálos. 428). TESz. 428). 174). 1808: Tsalmatok (Magy. A bújdosó jelz magyarázata valószín leg az.) és a göcsös görvélyf (6.. nem okoz éget érzést.) megjelölésére szolgál. 1783: Erdei Csallán (NclB. EWUng. F vészk. A csalán ótör. — nyak~ 1775: Nyaktsap-fü (Csapó 20). J: ’Scrophularia nodosa. alt. Urtica (< lat. A déli méhf felépítése hasonló a csalánéhoz. eredet (vö.) apró ~ kis ~ kisebb jelz i megkülönböztet szerep ek. tartó’ összetétele. csíp s jelz k arra utalnak. 4.’. és elhagyták. Urtica mortua fordítása.) bújdosócsalán neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.’). lat. F vészk. A névadás magyarázata. 1783: Nyak Tsap-fü (NclB. A tárgyragos csalmatot úgy keletkezett. göcsös görvélyf ’.) csalán elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. hogy az elhomályosult felépítés csalmatok szóvégi -k-ját többesjelnek fogták fel. A göcsös görvélyf (6. a fekete jelz a kis termések színére utal. dioica fordítása. 1805–13: bolondító Tsalmatok (Márton. 423). A kétlaki jelz a lat. viszketést okoznak. déli méhf ’. a lat. 2. Uvularia (< k. •rere ’égni’) fordításával keletkezett. J: ’Ruscus hypoglossum. belénd csalmatok 1807 e. Növ. ▌ 6..) a lat. bolondító beléndek’. csanál. ūvula . idegen nyelvi megfelel re vö. Waldneſſel (Veszelszki 450). Vö. A TESz. A csalmatok megkülönböztet jelz je: bolondító. A csapf a lat. F vészk. LXXI. 390). A csalmatok nyelvújítási szó. pl. 169). hogy a növénynek nincsenek tüskéi.: Tsalmatok (Julow 267). J: ’ua. csanár. és az EWUng.csalmatok 122 csapf (NclB. 1807: Hyoscyamus Tsalmatok (Magy. čalaÛan ’csalán’. Urtica minor fordításával jöttek létre.. a növény egyéb bolondító jelz s neveivel. ang. EWUng.’. 382). disznó~. 392). A név Diószegi és Fazekas alkotása.. 1863: csalmatot gr.) levelei szintén a csalánéhoz hasonlóak: „Ollyan a’ levele mint a’ Csalláné” (Csapó 56). csalmatok a. lónyelv csodabogyó’. nyak~ (→ csapf ) csapf 1578: Czap f× (Melius 184).. a növény kétlaki. csalmatok a. a lat. a lat. A csalán növénynév általában Urtica-fajok (1. MNövSz. Az éget jelz arra utal. 1798: Nyak-tsap-fÍ (Veszelszki 97).. J: ’Hyoscyamus niger. grosse Brennessel ’nagy éget csalán’. csalán csalmás beléndek l. 390).’. 1775: Tsap-fü (Csapó 20). || nyakcsap 1813: Nyaktsap (Magy. Urtica el tagnak a magyar csalán növénynév felel meg. great nettle ’nagy csalán’. a jószagú jelz a finom illatára vonatkozik. csani l. a lat. A különféle alakváltozatok szabályos hangváltozással keletkeztek. A holtcsalán (2. bolondítóf . | jószagú ~ 1775: JóÐzagu-csallán (Csapó 55). csalánt l. J: ’ua. az elnevezés alapja a növény korsó alakú. 1783: Tsap-fü (NclB. csag. 174). ang. Az éget . — Ö: árva~. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére. els adata 1807-b l van. J: ’ua. — fekete~ 1775: Fekete-csallán (Csapó 56). A déli méhf (5. kleine Brennessel ’kis éget csalán’. ▌ 5. — erdei~ 1775: Erdei-csallán (Csapó 55). A nagy csalán (1. 1798: Fekete Tsalán (Veszelszki 402).’. ném. J: ’ua.. čalaÛan vagy čalïÛan kerülhetett. beléndek’. 1595: Tſap fiju (Beythe 124a). F vészk. J: ’Melittis melissophyllum.). viszket fájdalmat okoz. A bolondító jelz a növény mérges voltára utal: „emberre nézve. a magyarba a tör. idegen nyelvi megfelel re vö. 1966: csalmatok (Csapody–Priszter. a Hyosciamus növénynemzetség neve. 6: 42). mérges” (Barra 336). hogy ha a növény a testhez ér. 1783: Fekete Tsalyán (NclB. small nettle ’kis csalán’. TESz.) nagy jelz je megkülönböztet szerep . bolondító. hogy a növény érintésre nem okoz viszket fájdalmat. csanáj. 1783: JóÐzagu Csallán (NclB. čalkan. dwarf nettle ’törpecsalán’. süveg’ és a tok ’burok. 2. csalán csap l. hogy a csalánsz rök — amennyiben a b rhöz érnek—. ném. (TESz. A fekete peszterce (3. A nyelvújítási csalmatok a csalma ’turbán. J: ’Hyoscyamus. mortua (< mortuus ’halott’) utótagot lefordították. ném. minden része . tölcséres pártája és fed vel nyíló toktermése lehetett. Az apró csalán (4. idegen nyelvi megfelel kre vö. éget . — bolondító ~ 1807: bolonditó Tsalmatok (Magy. 29). čalkančak ’ua. a csalmatok név azonban már ennél valamivel korábban megjelent a F vészkönyv el készít munkálataihoz tartozó Toldalékban.

).’. 1783: CsáÐzár-virág (NclB. szúrós tüskékkel borított toktermések. szálka~ cselán.). ném. A császárgyökér Wagner alkotása. 1798: Tsáſzár-ſzakáll (Veszelszki 254). szappanf ’. 1783: CsáÐzár-Ðzakáll (NclB. csarab (EtSz. maszlag császárgyökér 1903: Császárgyökér (Hoffmann–Wagner 58). Hasonló szemlélet névadásra l. bárány~f . csattanó maszlag’. N. császárszakáll (MagyGyógyn. EWUng. tricolor. (Calluna vulgaris). Vö. sászársz(káll (ÚMTsz. csattogógaz (Nyatl. A gaz ’gyomnövény’ utótag ismeretlen eredet . császárszakáll. a növény fehér virágja szakállhoz hasonlít. csorbóka császárvirág 1664: Flos Trinitatis Cáſzár virág (Lippay I: 76). J: ’Calluna vulgaris. cselány l. Idegen nyelvi megfelel re vö. csarapf (ÚMTsz. 1948: Császárgyökér (MagyGyógyn. A csattan hangutánzó eredet szó. nagy völgycsillag’. A névadás magyarázatára l. TESz. Vö. közönséges medvetalp’. egér~f . J: ’Viola tricolor subsp. a növény szintén hangutánzó eredet pitypang nevét. csalán csemege l. 204). J: ’Taraxacum officinale. hogy a trombita alakú virágok tetejét ha összefogják. tricolor.. hogy „Nyaktsap és mondolák dagadását eloſzlatja. a növénytani szaknyelvbe a nyugat-dunántúli nyelvjárásokból kerülhetett. császárszakáll.. mestergyökér. A névadásra hatással lehettek a tojásdad. akkor pukkantó hang hallatszik. A császárszakáll az erdélyi Benk József alkotása. csattan a. sólyom~ TESz. csattan a. pukkantó. csattogó (ÚMTsz. császárvirág. csattogó a. a nagy völgycsillag német nevének fordításával alkotta a közönséges medvetalp császárgyökér nevét.). J: ’Saponaria officinalis. a csattogó el tag a virág szárának leszakításakor hallható csattanós hangra utal. Kleschenstaud’n. felálló. császárszakál. csarap. — ~f N. erdei szamóca’. csarab csarbóka l. Vö. Zäpfleinkraut (Veszelszki 335). a Fiú és a Szentlélek egysége’ szót a m. pitypang’. Vö. csattanó maszlag l. csarab’. csattogó szamóca (→ szamóca). csattangó a. J: ’Heracleum sphondylium. Somogym. Téli sirkoszorukra használják” (Ethn.’.). csattangõ (ÚMTsz. J: ’Datura stramonium. Kaiserwurz ’Astrantia maior. császár szóval helyettesítette.EWUng. R. csattogó N. másik nagyon hasonló felépítés növény. ném. 1775: TsáÐzár Virág (Csapó 296). midön Leveleit vizben fözik. Genaust úvifer a.).). csarak (Nyr. Lippay a lat. a növény ezeken a területeken shonos. 1798: Tsattanto (Veszelszki 419). még csattogó szamóca (→ szamóca). majd hirtelen mozdulattal csapnak velük. A császárvirág nevet Lippay alkotta. — N. esetleg termése nyílásával el idézett hangra utal. csarab 1892: „Csarap. 1: 865 csarap a. csattangóra. 420). ▌ 2. vadárvácska’. 73: 396). J: ’Fragaria vesca. a rom.. 91). — N. császárszakáll 1. vadárvácska’. 3: 56: TESz.). császárszakáll (ÚMTsz. 1998: csarab (Priszter 322). . hangalakja a növény virágjával. csecs l. Marzell Datura stramonium a. csarak (ÚMTsz. és azt a’ vizet a’ Beteg gyakran ſzájában forgatja” (Csapó 20). csarak l. tehén~ csék l. a lat.csarab 123 csattogógaz ’nyakcsap’) fordítása. 420). A csarab ismeretlen eredet . Marzell Astrantia maior a. A csattogógaz összetett szó. csattogógaz N..). J: ’Viola tricolor subsp. Trinitatis ’szent(háromság): az Atya. J: ’ua.). Idegen nyelvi megfelel re vö. A szappanf (2. amelyek éréskor pukkanó hanggal 4 kopácsra repednek. A császárgyökér tükörszó.és -ó képz elemek. a névadás alapja a virágok formája. vö. — ~f 1909: czattantófü (Graumann 144). ném. 339). a névadás magyarázata. J: ’ua. Barba imperataluj (NomVeg. a -t. Marzell azzal magyarázza a névadást. csarab. 427) tükörfordítása. a csattogó jelz magyarázatára l. Flos Trinitatis (Lippay I: 76) fordításával. TESz. EWUng. csattantó 1783: Tsattantó (NclB.) császárszakáll neve hasonlóság alapján keletkezett.

cseresznyeszemekhez hasonló termése van. 130).melléknévi igenévképz s alakja. 1775: Csengö virág (Csapó 58).: Perfoliata: czengo f„ (De Herbis: RMGl.: RMGl. Nyr.’. közönséges orbáncf ’. чeрéшня. J: ’ua. csemegesulyom l. 175).’. — ~fa 1256: „Sub arbore Cheresnafa” (TESz. ▌ 6. a cseresznyefa els megjelenése: 1256. édes mandula’. — vad ~fa 1783: Vad TsereÐznye-fa (NclB. J: ’Atropa belladonna. cseresznyefa’. J: ’Prunus padus. hogy a növény virágzata sárga bogerny . — havasi~ 1708: „Havasi tsereſznye. XVI. A maszlagos nadragulya (2. de a névadásra hatással lehetettek a ném. vö. magyarázatára l. mérges cseresznye elnevezéseinek magyarázata a növény sötétvörös. az áfonya (3. A csemegebürök összetett szó. 258). szln. A cseng f talán magyar alkotás. blg. k rislevel -~ (→ k risfalevel f ) cseng f 1525 k. zamatos turbolya’. cseng a. vö. fülbe~ cserbóka l. galagonya cseresznye 1.). a növények felépítésének hasonlósága alapján. csorbóka cseregalagonya l. a virágok kis sárga cseng khöz hasonlítanak. cseppent l. J: ’Prunus sp.) büdös jelz jére l. göcsös görvélyf ’. J: ’ua. áfonya’. A magyarba egy szláv R. črYšnja. közönséges orbáncf ’. 296). 408). blg. gerézdes .: RMGl. A jelz s elnevezések kialakulhattak a magyar nyelvben is. Myrtillus a. — fekete~ 1813: fekete Tseresznye (Magy. csemegemandula 1903: csemegemandula (Hoffmann–Wagner 98). a közönséges kutyabenge (4. 164). 1783: Kis Csengö-fü (NclB. A kutyabenge (4. igen mérgez . a növény termése cseresznyéhez hasonló. EWUng. čerešňa. és a termés cseresznyéhez hasonló bogyó. Wolfskirsche ’farkascseresznye’. cseresznye utótagú elnevezések: Giftkirsche ’méregcseresznye’. Az áfonya (3. a zelnicemeggy (5.). valamint ha az érett. A csemegemandula összetett szó. J: ’ua. črěšьnja kerülhetett. 257). cseng a. A maszlagos nadragulya (2. J: ’Prunus dulcis var. 2. v. hogy a növény magas hegységekben fordul el . F vészk. | mérges~ 1807: mérges tseresznye (Magy..) fekete cseresznye. F vészk.Tseresznye (Magy. || cseng virág 1583: chengö verág Hypericum (Clusius–Beythe 5: BotTört. hogy a növény ehet f szer. sz. 408). cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. amely veszedelmes. ▌ 2. | mérges fekete~ 1775: Mérges fekete tsereszne (Csapó 188). büdösfa. hogy mindegyik növénynek bogyószer . sativa. zelnicemeggy’. Perforata: Czengô fé (SzikszF. 1775: Kis-csengö-fü (Csapó 58). 373). J: ’Hypericum perforatum.: Ypericon vel scopa regia: Chengew fÿw (Ortus: RMGl. ir. ▌ 5.’. 1783: Csengö-fü (NclB. чeрéшнa.’. havasimeggy (→ meggy). A növénynévben az el tag arra utal. még csemegemandula. J: ’Vaccinium sp. hogy ez a mandula édes (szemben a keser mandulával) és finom.. J: ’ua. 256). J: ’Anthriscus cerefolium. maszlagos nadragulya’. közönséges kutyabenge’. mandula. J: ’Scrophularia nodosa. A cseresznye szláv eredet . Teufelskirsche ’ördögcseresznye’ stb. 1590: Hypericum: Czengô fé (SzikszF. sólyomcsemege csemete l. Afonya” (PP. hártyás toktermést a szél fújja.). чeрéшa. 1578: Czengx f× (Melius 134). 1595: Chyengx viragh (Beythe 94a). — kis ~ 1578: kis Czengx f× (Melius 135a). чрéшня. J: ’Hypericum perforatum. A névadás magyarázata. ▌ 3. csemege a. A zelni- . csámcsog igéb l és -e folyamatos melléknévi igenévképz b l áll.). cseng hangot ad. 257). Az utótag a bürök növénynév átvétele.). ▌ 4. feketés. — fekete~ 1903: fekete cseresznye (Hoffmann–Wagner 40).’.. szlk. az utótagra l. J: ’Frangula alnus.. 342).) havasicseresznye nevének alapja. f nevesült. — büdös~ 1783: Büdös tsereÐznye (NclB. a csemege a hangutánzó eredet csemcseg ~ csamcsog. | vad ~ 1807: vad – v. F vészk. EWUng. J: ’ua. or. J: ’ua. чeрéшня. — gerezdes ~ 1783: Gerezdes TsereÐznye (NclB. TESz.) megkülönböztet jelz kkel ellátott cseresznye elnevezése azon alapul. a csemege el tag jelzi.) és a göcsös görvélyf (6. 373). 392). 127: 329–330. | vad~ 1948: vadcseresznye (MagyGyógyn.’.csemegebürök 124 cseresznye csemegebürök 1948: csemege bürök (Halmai 8). a hangutánzó eredet cseng .

cserje l. gerezd a. EWUng. Vö. ill. gerezd a. 269). szemerke cser 1. kutya~. — kis ~ 1775: Kis cser-levelü-fü (Csapó 60). ott. A névadás a fafajták téves ismeretén alapul.’. csätä ’bodza’. Vö. F vészkönyvükben a bogyópikk nevet véglegesítették. quercus ’cser’. gyalogbodza’. alii fést fé (SzikszF. és éretten piros. a növénynév els sorban a farkascserge összetételben jelenik meg. cserlevel f cserge N. Ezerjóf 175. Marzell Atropa belladonna a. üröm(~) cserlevel f 1578: Czer leuelx f× (Melius 36a). EWUng. J: ’Ephedra.. blg. kaporna(~). — Ö: bodza~. — Ö: farkas~. cer ’ua. cerь. A cserge erdélyi népnyelvi szó. J: ’Dryopteris filix-mas. 2. 286). || kis cser- cserz fa 1998: cserz fa (Priszter 345). minor ’kis. ▌ 2. cetiníş ’fiatal feny erd ’. ez él tovább a rom. fürtökben fejl d termésre utal. hogy a növény kérge a b rkikészítés anyaga. csAtA. A cserlevel f és a kis cserlevel f a lat. cserszömörce (→ szemerke). húsos tobozbogyót alkot. és ebb l a téve- .). J: ’Quercus cerris csertölgy’.. közönséges jegenyefeny | Picea abies. csete (MagyGyógyn. fekete bodza’. J: ’ua. különféle páfrányfajokat.) termése kicsi. a -z és képz k. cserz fa. a vessz s cserje magját éréskor a veres burok csészeszer en veszi körül.’ szóban. cserge (Péntek–Szabó. csormolya cserszömörce l.’. szb. kisebb’) fordításával keletkezett. szl. kérgéb l cserlét készítenek. Querculus minor (Melius 37) (< lat. A névadás alapja. pl. citrom~. bogyószer vé válik. hogy lehet a bodza. A névadás alapja a növény termése. — ~fa N. A szláv szavak forrása a lat.) feketecseresznye elnevezésének alapja. szln.. csete. — N. A csészebogyó a szláv eredet csésze és a bogyó összetétele. 316. A cser déli szláv eredet . barát~ (→ barátbors). cserszömörce (→ szemerke). hogy a növény levelei a cserfáéhoz hasonlítanak: „Ez fünek levelei ollyak mint a’ Cserfa levelei” (Csapó 60). A csetenyefa népi elnevezés. J: ’Sambucus nigra.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj. цер.: TESz. ▌ 2.’. || cserfalevel f 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé. 276. Ember és növényvilág 229. magyarázatát l. цер.cser 125 csetenyefa cemeggy (5. kapri(~). level 1813: kis Tserlevel (Magy. A gerezdes jelz a laza. valamely részének. azon. 285). cèr ’cserfa’. hánytató~ (→ hánytatófa). cs(te ’bodzabogyó’ (ÚMTsz. eb~. hogy a rom.-e. csete. cser.: Tsészebogyó (Julow 266).). fekete termések szintén cseresznyéhez hasonlóak.: RMGl. vö. mac.) erdélyi szó. kicsi csomókban. sarlós gamandor’. csete (MagyGyógyn. csete 1. J: ’Alnus glutinosa. cserfalevel f l. a névadás alapja. csetenyefa (Péntek–Szabó. Péntek–Szabó. hólyag~. 1798: Kis-tser-levelÍ-fÍ (Veszelszki 152). csermoglya. J: ’Sambucus ebulus. 257).’. termés. a gerezd els megjelenése: 1395 k. jelentése: ’sz l fürt’. J: ’Cotinus coggygria. csete ’bodzavirág’. J: ’ua. Hasonló szemlélet névadásra vö. ill. erdei pajzsika’. Ember és növényvilág 229). virág’. J: ’ua. J: ’Teucrium chamaedrys. N. 1193: „Prima meta incipit a cher” (TESz. 1862: csete (CzF. az erdei pajzsikát nevezték így. zsidó~.). csèrfa (Péntek–Szabó. csikófark’. közönséges lucfeny ’. vö. csipke ’növény. Szabó–Péntek. TESz. csetenyefa N. mézgás éger(fa)’. rom. farkas~. A csészebogyó Diószegi– Fazekas els kísérlete a csikófark ’Ephedra’ nemzetség megnevezésére. hogy a gömböly . Ember és növényvilág 201). az adatok azt mutatják. vö. A csete ismeretlen eredet . apró cseresznyére emlékeztet. feny vessz ’. sztrichninfa-~ (→ sztrichninfa). 393). román eredet . A cserfa ’mézgás éger(fa)’ (2. J: ’Abies alba. A göcsös görvélyf (6.). kazuár~ (→ kazuárbokor). virágjának vagy bogyójának népi megnevezése. sárga cserszömörce’. cetiníş ’fiatal feny erd ’ szót vettük át *csetenyés alakban. F vészk. Az is lehetséges. Ember és növényvilág 197. csermulya l. csészebogyó 1807 e. TESz. TESz. cétin% ’feny ág. 272. A cserz fa el tagjára l. cerrus ’ua. gerezd a. hogy ezek a fafajták a b rkikészítés fontos nyersanyagai.

EWUng. csalán csíkharaszt 1903: csíkharaszt (Hoffmann–Wagner 211). cimbora’ utótag szláv eredet . lófarkhoz hasonlítanak. a névadás magyarázatára l.’. mert megdöglenek t le. A névadás magyarázatára l. sörte’) név.) csikófark elnevezése összetett szó. Nyr. J: ’Ephedra distachya. csicsiskoma N.) vessz s.. csikófark 1. equisetum < lat. 37). keskeny levelekre vonatkozik. valószín leg a ném. A csibevirág népi elnevezés. J: ’Equisetum arvense.. A közönséges csikófark (1. 87). Vö. csalán csibedögleszt N. még lófarkf . F vészk. A név arra vonatkozik. A húr ’bél’ jelentés utótag a növény gyakran messze kúszó. csián l. pikkelypáfrány’. amikor a csibék kelnek” (Kovács 18). valamint a R. 126: 48–71. csikorgóf 1783: Csíkorgó-fü (NclB. a jellegtelen. a koma ’pajtás. TESz.) csikófark neve népi név. || csirkedögleszt N. N. és a tokokat visel rövid szárak. 50). Csicsiskoma (MagyGyógyn. TESz. saeta. 126: 48–71. csikófark (MagyGyógyn. csibehúr 1807: Tsibehúr (Magy. vadszázszorszép’. Nyr. ficaria. 126: 48–71. Nyr. Nyr. 1925: Csikófark (Jávorka 35). csipke csihant l. J: 1807: ’Spergula. Gänseblümchen ’libavirágocska’.. ezt a jelenséget filius ante patrem (el bb a fia. J: ’ua. csicskenye. Marzell Ephedra distachya a. Marzell Colchicum autumnale a. közönséges csikófark’. A csicsiskoma népi elnevezés. csibedögleszt (NéprÉrt. szi kikerics’. Diószegi–Fazekas alkotása. — európai ~ 1841: europai Csikófark (Barra 426). Az ismeretlen eredet csík el tag feltehet leg a vékony. mely a csibe beléhez hasonlítható. 1998: csikófark (Priszter 367). A növénynek erre a jellegzetes felépítésére a R. J: ’Asplenium ceterach. equus ’ló’. hogy nem szabad csirkék és baromfi közelébe vinni. . az el tag arra vonatkozik. a névadás magyarázata. prücsökkoma.’. csirkedögleszt (Gyógysz. Az ókori természettudósok. a Spergula nemzetség neveként használják. csibe a. háziszárnyas nevével képzett: Gänseblume ’libavirág’. csibevirág (Kovács 18). Nyr. J: ’ua. 124: 239–247. csibehúr’.) és a mezei zsurló (2. lat. J: ’Ranunculus acris. A csibedögleszt és csirkedögleszt népi elnevezések. hogy a háziszárnyasok szívesen fogyasztják a növényt. csík a. A csibehúr összetett szó. bel lük csak a következ tavasszal bújnak el levelek. 279). egyenes szárain ül apró levélkéit. hogy „Akkor virágzik. hogy a növény a virágnál hamarabb érlel termést.’ el tag gyermeknyelvi eredet ikerszó. motivációja egy téves hiedelem: azt tartják a növényr l. hogy a növény vessz s cserje. EWUNg.. nyugati salátaboglárka’. csicskenyefa. 377). csibevirág N. equisetum quartum (< lat. J: ’Bellis perennis. | közönséges ~ 1998: közönséges csikófark (Priszter 367).csibedögleszt 126 csikorgóf sen magyar képz nek vélt -s elvonásával jött létre a csetenye. zöld hajtásai hasonlóak. amely a növény hosszú. Roßschwanz tükörfordítása. abban a hiszemben. közönséges tyúkhúr’. a csicsis ’kisgyermek elaltatására használt isz. TESz. J: ’Colchicum autumnale. J: ’ua. J: ’Ranunculus ficaria subsp. A mezei zsurló (1. a névadás alapja. A csibe ’tyúkfélék pelyhes kicsinye’ hangutánzó eredet állathívogató szó. pikkelyszer levelekkel a kis bokrok csikófarkhoz. 1948: csibehúr (MagyGyógyn. réti boglárka’. még tyúkhúr. ang. mezei zsurló’. kanyargós szárára utal. A növény német elnevezése hasonló a csibevirághoz. 128: 57. hogy a magtokok a talajban szszel képz dnek (télen „alszanak”). csík2 a.’. Növényszótár 94). A mezei zsurló (2. | törpe ~ 1911: törpe csikófark (Cserey. A haraszt utótag arra utal. csibe a. csiggenye l. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. a toktermések májusban érnek be. bojtszer formáját írja le. aztán az apja) kifejezéssel jellemezték. 33: 244). a mezei zsurló népi neve könnyen keletkezhetett hasonlóságon alapuló névátvitellel. csetenye a. ▌ 2. shrubby horse tail elnevezés is utal. | 1948: ’Stellaria media. seta ’állati sz r.

az utótag a ’bél. Marzell Gratiola officinalis a. 1864: csillaghúr (Gönczi 243). szirmai sugarasan szétállnak.. EWUng. ínnyújtóf és csikorgóf helyett. lat.. J: 1807 e.. hogy a növény f féle. 1783: Tsillag-fü (NclB. 1948: ’Stellaria media. a névadásra l. st#lla ’csillag’. F vészk.: Csillaghúr (Julow 402). 258). — orvosi ~ 1998: orvosi csikorgóf (Priszter 386). még csillaglevel f . F vészk. — orvosi csikorka 1948: orvosi csikorka (MagyGyógyn. tyúkhúr’. || csikorka 1807: Tsikorka (Magy. szakny. 1998: csillagpázsit (Priszter 351). ang. hogy a 3-as vagy 5-ös osztású kalászok csillagra vagy ujjakra emlékeztetnek. lat.-i Stellaria (< lat. tyúkhúr. valamint a csillagszer virágzat. 1807: ’Stellaria. bels ség’ jelentés húr a növény vékony. 1798: Tsikorgó-fÍ (Veszelszki 241). amelyek máltai keresztet formálnak: „tetején négy ſzép zfld levelek. szakny. csikorka l. 1: 997). J: ’ua. Vö. J: ’ua. J: ’Gratiola officinalis. ném. közönséges csillagpázsit’. általában négy levéllel a csúcsán. F vészk. orvosi csikorgóf ’. F vészk. A pázsit ’f ’ utótag arra utal.: Herba stellaris: chillagos ffe„ (De Herbis: RMGl. UEWb. 1998: csikorgóf (Priszter 386). istenharagja. A csikorgóf a R. 272). J: ’Stellaria media.-i Cynodon dactylon (< gör. pūrgāre ’tisztít’ < lat. | réti csikorka 1807: réti Tsikorka (Magy. J: ’Stellaria media. J: ’Stellaria media. négylevel farkassz l ’. májf csillagosf l. közönséges tyúkhúr’. v. 2. J: ’ua. a . A csillaglevel f és a csillagosf a lat. közönséges tyúkhúr’. magyarázatára l. st#lla ’csillag’. Genaust Stellária a. ném. dáktylos ’ujj’).’.: RMGl. Stellaria (< lat. TESz. — kö- csillagpázsit 1948: csillagpázsit (MagyGyógyn. összetett szó.’. A csillag el tag a növény virágjára vonatkozik. sz. lat. Purgierkraut hatására alakulhatott ki. J: ’Paris quadrifolia. csikorog a. | 1862.’. 272). csillaglevel f csillagf 1775: Csillag-fü (Csapó 65). Diószegi–Fazekas a csillaghúr el tagját a tudományos szakny. csillaglevel f 1590: Stellaria: Czillag leuelô fé (SzikszF. 272). vö. star wort. ſárt. — közönséges ~ 1998: közönséges csillagpázsit (Priszter 351). 1948: csillaghúr (MagyGyógyn. dáktylon < gör. 257).’. J: ’Gratiola officinalis. | közép~ 1807 u. csalán zönséges ~ 1903: Közönséges csillaghúr (Hoffmann–Wagner 92). amely csillag alakú. a névadás alapja a növény csillag formájú levele. 1798: Tsillag-fÍ (Veszelszki 245–6). A csillag el tag a növény virágjára utal. epét.-i Stellaria media utótagjának fordítása. baromfibélhez hasonló szárára utal. purisago (< lat. vö. J: ’Cynodon dactylon. A csikorgó a hangutánzó eredet csikar ’itt: hasat csikar’ szóból -ó melléknévképz vel alakult. csillagmáj l. a névadás magyarázata. csikorgóf lett. Diószegi Orvosi f vészkönyve a réti Tsikorka (Magy. pūrus ’tiszta’) és a R. 1807: Tsillaghúr (Magy. Marzell Cynodon dactylon a. a névadás magyarázata a növény hashajtó hatása: „nyálat. 357). A közép el tag a lat. csillaghúr 1807 e. közönséges tyúkhúr’. 364). alólrúl ki-hajt” (Veszelszki 241). A csillag el tag magyarázata. csikorog a. 1948: Csikorka (MagyGyógyn. csikorgóf csilánt l. Idegen nyelvi megfelel re vö. 45). st#ll#ris ’csillag alakú’) fordításával hozta létre. 393) nevet javasolja a R. 87).’. közönséges tyúkhúr’. még disznópázsit.. Sternkraut (Veszelszki 245–6) tükörfordításával keletkezett. 1864. Genaust médius a. orvosi csikorgóf ’. a lat.’.. 357). hogy a növény kúszó gyökeréb l tavasszal egyetlen szár emelkedik ki. … tsillag-formán állanak” (Veszelszki 245–6).: közép tsillaghúr (Diószegi 272). J: ’ua. csillagszék 1706: csillag szék (PPNomH.csillagf 127 csillagszék 321). A csillagf a ném. st#ll#ris ’csillag alakú’) mintájára jöttek létre. J: ’ua. || csillagosf XVI. J: ’ua. — Ö: liba~. Sternmiere. A csillaghúr Diószegi–Fazekas alkotása. 1862: csillaghúr (CzF. istenkegyelme. a csikorka -ka kicsinyít képz vel jött létre. Genaust dactýlifer a. A növény hivatalos elnevezése a csikorka (Diószegi–Fazekas alkotása) és a R.). csillaghúr.

-i coriandrum fordítása (< gör. F vészk. A csill. csitke. 255). csillár 1807: Tzillár (Magy. 1578: Czipke (Melius 23a). csicskenye a N. csimasz a. csalán TESz. még csillaglevel f . UEWb. 375). csillagszívf 1783: Tsillag-Ðzív-fü (NclB. 393) nevet javasolja a R. csillag a. 2. csinált. szagos müge’. és a szagos mügét gyógynövényként a szív meger sítésére használták. 1246/1408: „ab vna dvmo.. 1783: Tzillár-fü (NclB. galagonya~. 46. a csipke szó forrása a bolgár vagy a szlovák lehetett. J: ’Ranunculus sp.. csinár l. 4-ſzirmú” (Magy. csimázf . Sípk™ (Nyr. és az Coriandrumos etzetben meg áztatod. csillyany l. „Ha az maguát etzetben meg áztatod. 364). cimicaria (lat. sem a köznyelv. Sternleberkraut ’csillagmájf ’.. ném. csipkebokor lat. csalán csinge l. J: ’Coriandrum sativum. gen. . a négylevel csillár növénynevet azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. csipke csimázf 1578: Czimáz f×nec gr. csimázilla- csipke 1305: Chypka (OklSz. — N. cémex. magyarázatára l. 1836: Tsipkenye (TESz. káron ’kömény’. st#lla ’csillag’) fordítása.-szorb šípka. bicske. csipkebogyó’. шúпка. A névadás alapja a növény b zös illata: „czimáz b×z× à leuele” (Melius 58). 1831: csiggenye (TESz.. a szék utótagra l.’. J: ’ua.t jelentése ’csillag formájú’.). csipkefa.-i Rubus (< *reub. Marzell Asperula odorata a. csütke (MTsz. ném. cipke. blg.). a névadás alapja nyilván a virág sárga színe és csillag formája. A csillagvirág egyedi adat. šípka. nyíl’ származékai. farkas~ csipa l.. 43: 142). cémicis ’poloska’) fordításával keletkezett: „EſÅt à Báboc Cimicaria. csipcse (ÚMTsz).) ki zésére használták.. Wanzendill ’poloskakapor’. a. Diószegi Orvosi f vészkönyvében a Négylevel Tzillár (Magy. hogy a levelek csillagszer en helyezkednek el a növényen. a növényt csimázok ’poloska’ (a csimáz els megjelenése 1525 k.csillagszívf 128 túf . csipkéje l. A névadás magyarázata.). — négylevel ~ 1807: négylevel Tzillár (Magy.). gelegenye ’galagonya’ (→ galagonya). F vészk. cibál. Genaust Cimicífuga a. A csillár nyelvújítási származékszó: a csillog ige tövéb l képezték -ár képz vel.. csitkenye. szakny. mac. csimasz a. Boldogasszony ~ csipkebokor 1. A csitkenye. F vészk. J: ’Rosa canina. csillár a. farkassz l . boglárka’. Stinkdill ’büdösf ’. EWUng. csicskenye. a név a növény csúcsán látható négy levélre utal. az az.: Coriandrum: chÿmazillathofÿw (Ortus: RMGl. J: ’Paris. 4-level : Bokr. Vö. koríanon ’koriander’ < gör. csillag a. que wlgariter chipkebokor appellatur” (TESz. J: ’Inula conyzae. lat. — ~f 1775: Czillár-f× (Csapó 65). csillagf . vö. farkassz l ’. Páris-f helyett. TESz.-szorb šypka ’csipkebogyó’. — Ö: eb~. Herzfreund ’szívbarát’. 255). négylevel farkassz l ’. A csimázf a lat. bücske. Czimáz f×nec hiyác” (Melius 138a). EWUng.szaggat. 329). F vészk. 1783: Tsipke-bokor (NclB. csillár a. fa~ csipcse l. Ezek a szláv šipь ’tövis. kár ’tet ’). csipke1 a. J: ’Galium odoratum. és az húſt meg ſózod. cibál). csipke1 a.. vö. A csipke valószín leg szláv eredet . koríandron. f. Stellaria (< lat. tüske. gyep rózsa’. A csimázillatúf a lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. TESz. EWUng. gesztenye növénynevek hatására jött létre. 256). csillyán. (Melius 138a). kóris ’poloska’ < gör. Wanzenkraut ’poloskaf ’. koríannon. шuпка ’csipkebokor. csimázillatúf 1525 k. szakny. vö. berkenye. csillagvirág — sárga ~ 1664: sárga cſillag virág (Lippay I: 78). négylevel f .). Hasonló szemléleten alapul a növény bolhaf elnevezése. 255). székf . Vö. 1863: Csüpke (TESz. Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Tsész. J: ’Paris quadrifolia. Vö. meg nem fęrgeſedic” (Melius 59). kerti koriander’. Lippay alkotása. erdei peremizs’. A csillagszívf Benk alkotása.). szlk. A csipke el ször csipkebokor összetételben jelent meg (1246/1408-tól adatolható). valószín leg német minták alapján hozta létre a nevet. Marzell Coriandrum sativum a.

1813: Tsipkefa (Magy. az el tagra l. 2. rózsa. csipke a. A lónyelv jelz (2. 1664: Csuda fát gr. pittyed a. 1775: Tsipkefa (Csapó 37).és málnafajok’ (1. 1798: Tsuda-fa (Veszelszki 419). Diószegi–Fazekas így magyarázza: „Bokr[étája] ásító a’ torkolatnál ſzegett ſzél : alsó ajakának két ſzéls metſzései hátra hajólnak. 1595: Chyuda fa (Beythe 127). A csipkepitty összetett szó. A csipkepitty nemzetségnév. hypoglossum (< lat. a csipke ’cakkos’. A csipkefa összetétel eredetileg tüskés növények. — N. a csipkefa összetétel (2. hogy a növény megvakíthatja a csirkéket. 1525 k. A csodabogyó ’Ruscus’ nemzetségnév. az utótagra l.. csipke. csodabogyó’. csipke.. szeder. Diószegi–Fazekas alkotása. aculeátus (< lat. 375). 135). csipkefa 1. a névadás alapja az ide tartozó növények fényes. csipkebokor csirkevakító N. a Rubusfajok ’tüskés szeder. gyep rózsa’. sz. J: ’Rosa canina. F vészk. hypó ’alatt’. pettyegetett tüd f ’. 303). J: ’ua. 126: 48–71. 1578: Czoda fa (Melius 82a). pittyed a. 2. 335).). — lónyelv ~ 1998: lónyelv csodabogyó (Priszter 487). a növény ágaira és leveleire utal. hogy a virágzat csészéje lehajol és csipkés. XVI. Wunderbaum (Melius 82a) tükörfordításával keletkezett. macskamenta’. a csipkebokor eredetileg a gyep rózsa (1. vakuló~ csirkedögleszt l. hypoglóssum a.) a lat. a névadás alapja. csuda bogyó (Cserey. ricinus’. A szúrós jelz (1. 393).) megnevezésére szolgált. málna’.) neve. 1998: „csodafa” (Priszter 481). J: ’Rosa canina. 339). Az összetétel el tagjára l. inkább népi megnevezés. csodamag csodabogyó 1. Nyr. a pitty ’lebiggyesztett ajak’ összetétele. lónyelv csodabogyó’. 256). Vö. A névadás magyarázata.: Chÿoda farol gr. faszer növényt sokféle betegség gyógyí- . hogy a karéjos level . v. csipkerózsa 1783: Tsipke Ró’sa (NclB. Az el tagra l... szeder’. a’ középs tsipkés” (Magy. 1584: clypke fa (Clusius– Beythe 27).: Rubus. csipkebokor csoda l.) a lat. hypógl#sson < gör. — szúrós ~ 1998: szúrós csodabogyó (Priszter 487). 343). Csicskenyefa (MagyGyógyn. szúrós csodabogyó’.). | 1775: ’Rubus idaeus subsp. 1998: „csipkerózsa” (Priszter 483). — Ö: macska~. | 1948: ’Ruscus aculeatus. 375). ▌ 2. (632/9). 1911: csoda v.) csodafa neve a ném. szépséges. A csirkevakító népi név. EWUng. gyep rózsa’. J: ’Rosa canina. csipkepitty 1807: Tsipkepitty (Magy. J: ’Rubus sp. J: ’Ricinus communis. A ricinus (1. Mora Baccae. málna’. J: ’Datura stramonium. gör. csipke csitnyebokor l. idaeus.. (Lippay II: 223). Mora Rubi: cipche bokor. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Tsipke Ró’sa (Magy. csirkevakító (MTsz. 1775: Tsuda-fa (Csapó 237). hypogl#ssa < gör. csitke. tyúkvakító.csipkefa 129 csirke l. csibedögleszt csodafa 1863: Csipnyebokor (TESz.. piros termése. F vészk. 1783: Tsipke-fa (NclB. csitkenye l. ▌ 2. 387) nevet javasolja a R. J: ’Nepeta. gyep rózsa’. J: ’Ruscus hypoglossum. a növény nem fa. 120).) ’gyep rózsa’ jelentése azonban kés bb jelenik meg. acule#tus ’tüskés’) fordítása. 1577 k. gl"ssa ’nyelv’) fordítása.és málnafajok’ (2. J: ’Pulmonaria officinalis. Jávorka 848). 1783: Tsuda-fa (NclB. 343). a valódi levelek alatt kicsi nyelvhez hasonló levélkék találhatók. F vészk. 1807: Tsipke Rózsa (Magy. csitnyebokor (MTsz. Csirkevakító (MagyGyógyn. apró. piros virágú. csipnyebokor l.) is átvették a nevet. A csipke csipkebokor összetételben (1246/1408-tól adatolható) ’gyep rózsa’ jelentés . a Rubus-fajok ’tüskés szeder. J: 1584: ’Rubus sp. seggvakaró és csipkefa helyett. hanem bokor. csipke a. hasonlóság alapján azonban egyéb tüskés növények. ~f csodabab l.: Catapucia: Chodafa et Saarfÿw (Ortus: RMGl. csipke. ▌ 2. 1948: Csodabogyó (MagyGyógyn. F vészk. Növényszótár 262). F vészk. — N. 222). A csipkerózsa összetett szó. csodafa 1. csattanó maszlag’. ▌ 2. Szederj-in-bokor (De Herbis: RMGl. Genaust aculeátus a.. TESz. A névadást az magyarázza.’. J: 1911: ’Ruscus sp..

csókahagyma N. sz. Növényszótár 15). hogy mindkét növény mérgez . csattanó maszlag’. csalán csodafamaszlag 1805–13: „Tsudafa MaÐzlag” (Márton. J: ’Datura.. tavaszi kankalin’.) csókaláb elnevezésének alapja lehet a virágok szára. 259). F vészk. csókahagyma (Péntek– Szabó. kankalin’.). a bukik igéb l alakulhatott ki. 1813: Tsókaláb (Magy. A csodafa utótagját f magyarázó utótaggal helyettesítették. a névadás alapja feltehet leg a hosszú száron álló virág. az utótagra l. 1590: palma Christi: Czyuda fé (SzikszF. J: ’Anthyllis vulneraria subsp. F vészk. 1783: Tsuda-fü (NclB. csojánt. sebekre hámosodás gyorsítására. 1911: csodahere (Cserey. J: ’Datura stramonium. J: XVI. A csattanó maszlag (2.. Magy. A kankalin (1. csohany. 29). F vészk. . A csókahagyma erdélyi. de idekapcsolható a bukfenc is. 1775: Tsuda-fü (Csapó 180). a növény csodafa és csodaf neveib l keletkeztek elvonással.’. J: ’ua. a hosszúkás. csodamag (Jávorka 973). 126: 301. N. szi kikerics. 399). és N. csodaf 1. bukfenc a. Wundklee tükörfordítása. XLIV. csojjany l. népi elnevezés. kecskebuka ’bukfencezik’ (ÚMTsz. varjúláb. csodamag N. 2. csattanó maszlag’. csodabab (Csapody–Priszter. J: ’Ricinus communis.csodafamaszlag 130 csókaláb tására használták. 2. értelmezése található meg. A csodahere a ném. || csodabab N. hogy a növény furcsa. mérgez termésre utalnak. hogy a növény levelei kora tavasszal hajtanak ki a hagymából. az el tagra l. 393). 1775: Tsuda-fü (Csapó 237). J: ’Datura stramonium. vö. 1948: csókaláb (MagyGyógyn. vö. a csoda elvonással keletkezett a csodafa ~ csodaf növénynevekb l. ricinus’. amikor a madarak is ébrednek. EWUng. A névadás magyarázatára l. tüskés termése hasonló a ricinus terméséhez. csojjant. a név nem maradt fenn. hogy a növényt sokféle betegség gyógyítására használták: köhögés csillapítására. vékony termés. Ember és növényvilág 221). | 1948: ’Primula veris subsp. bukfenc a. a névadás alapja az.. csodafa. csókabuk 1813: Tsókabukk (Magy. a névadás magyarázata. maszlag. Nyr. veris. A növénynévi utótagban valószín leg a ’bukfenc. J: ’Colchicum autumnale. csoján. 393. 1935: 178). A csodamag és a csodabab népi elnevezések. 393). bukfencezik’ fogalmának másféle R. A csókabuk talán népi elnevezés lehet. orvosi kecskeruta’. MNövSz. a névadás magyarázata talán az. 126: 302. A piros gólyaorr (2. a bab alakú. sz. A csókabuk összetett szó. csodafa. || csoda 1807 e. 2. 2. maszlag’. Növ. XVI. ▌ 2. csodamag (MagyGyógyn. amely madárlábhoz is hasonlítható. amely magyar fejlemény lehet. 257). J: ’Hyoscyamus niger. Hasonló szemléleten alapul a növény báránylábvirág (→ bárányvirág) elnevezése is. J: ’Galega officinalis. Vö. 128: 180. J: ’Geranium sanguineum. a hangutánzó eredet csóka madárnév és a buk összetétele. réti nyúlhere’. csohán. illetve az.: ’Primula sp. 393) (→ gálga) nevet javasolja a régi csókabuk név helyett. els sorban a tavaszi levelek és a hagyma’. 4: 24).: RMGl.) csókaláb neve metaforikus elnevezés. A csodafamaszlag Márton alkotása. csodaf . Rápóti–Romváry 86. Nyr. Marzell Anthyllis vulneraria a. bolondító beléndek’. A here utótag magyarázatára l. TESz. 425). mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Ketskere Gálga (Magy. ill. 1783: Csóka-láb (NclB. méregtelenít hatású. csodahere 1903: Csodahere (Hoffmann– Wagner 92). A buk utótag valószín leg névszó. vulneraria. piros gólyaorr’. csókaláb 1.) csodafa neve hasonlóság alapján keletkezett.: czioka lab (NéNy. A csókaláb elnevezés valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. még lóhere.: Tsúda (Julow 256). Nyr. 126: 302. ▌ 2. a csoda Diószegi–Fazekas els kísérlete volt a maszlag nemzetség megnevezésére. Csapó megjegyzi a ricinus ismertetése közben: „Némellyek a’ Maſzlagot (Stramoneum) tsuda-fának nevezik” (Csapó 180). 209). F vészk.

1798: Tsombor (Veszelszki 363). J: ’ua. csomborszátorja 1807: Tsombor Szátorja (Magy. szb.: RMGl. csombor (MagyGyógyn. borsika’. a csombormenta (2. J: ’Nepeta cataria. polaj. 346). utótagja a pereszlény nemzetségnév ’Acinos’. bürökgémorr | Geranium sp. 393). a lat. csombord’..: staturna: combar (SoprSzj. 126: 303. a vad jelz megkülönböztet szerep . csókavirág (SzegSz. ÚMTsz. J: ’Satureja hortensis. F vészk. N. J: ’Erodium cicutarium. — kerti ~ 1998: kerti csombor(d) (Priszter 493). J: ’Clinopodium vulgare.: RMGl. J: ’Acinos arvensis. ▌ 2. 1405 k. Magy. combor (MTsz.. fajnév. hortensis fordítása. Nyr.-e. köszvénymenta. bors~. arra utal. vadkakukkf ’. 385). or. közelebbr l talán déli szláv eredet . ördög~ csolán. menta. Tudatos névadással alkotott növénynév. J: 1395 k. N. N. csomborpereszlény 1998: csomborpereszlény (Priszter 290). 1783: Tsombor (NclB.. ▌ 4. d-je inetimologikus járulékhang. R. чабёр: ’borsf . szb. A csombor szláv. 1813: vad Ts[ombor] (Magy. J: ’Mentha pulegium. mac. J: ’Adonis aestivalis. 237). a név a növény egyéb madár el tagú nevei nyomán jöhetett létre. csombor helyett.). 1583: Chombor (Clusius–Beythe 7: BotTört. 150). TESz. vö. 1948: Csombord.. csombormenta’. — N. A csókaorrúf Melius alkotása.. č_ber.. kakukkvirág. csombord (Péntek–Szabó.’. csomborpereszlény’. csombor a.: blg.: ’Satureja sp. 1798: Vad Tsombor (Veszelszki 409). N. чýбрика sz.: staturnea: chombor (SchlSzj. csókavirág N. A csomborpereszlény összetett szó. EtSz. — erdei ~ 1775: Erdei tsombor (Csapó 167). 346.. a névadásra nyilván hatással volt a növény hasonló madárféle + orrú + f szerkezet neve: esztragorrúf (→ esztragorr). 1783: Erdei Tsombor (NclB. 126: 302. SzlJsz.. csombor a. A csókavirág népnyelvi elnevezés. szl. EWUng. čibr.: „staturna: chombor”. — vad~ 1841: vadcsombor (Barra 311). (Csapó 267). 1590: Satureia: Czombor (SzikszF. 139. Szabó.). 150). 2. Kniezsa. az illatos macskamenta (4. 150). az utótagra l. kakasvirág. 343). Etimológiája vitatott. Melius 434. 389). čubrь. borsika’.).). hogy a növényt termesztik. F vészk. — vad~ 1775: Vad-tsombornak gr. čubr. 386). csokor l. Chyombor (Csapó 69). 1395 k. A névadás alapja a növény termése. csombor csombormenta 1807: Tsombor Ménta (Magy. 1578: Czombor (Melius 107). szln. A köznévi csombord stb. borsf ’.: RMGl.-hv. čúbar. Diószegi–Fazekas alkotása. borsika’. csombor. F vészk. 1998: csombor(d) (Priszter 493). J: ’Thymus serpyllum. ▌ 5. az alakváltozatok nem vezethet k vissza egységes alapalakra. 1861: csömbör (TESz. ▌ 3. amelynek „hegyes à hegye mint à Czokánac az orra” (Melius 162). . F vészk.csókaorrúf 131 csomborszátorja csókaorrúf 1578: Czoka orru f× (Melius 162a). el tagja a csombor. vö.: RMGl. A borsf (3. illatos macskamenta’. A növény eredeti jelentése borsika (1. az el tagra l. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a csombormenta nevet javasolja a R. csombôrd (ÚMTsz. 1783: Csombor (NclB. köszvényf . nyári hérics’. чýбрица sz. 1798: Tsombor (Veszelszki 398). csomb#rd.) kerti jelz je megkülönböztet szerep . — Ö: borbély~. J: ’Satureja hortensis. csombor a. J: ’Mentha pulegium. csombord. 1998: csombormenta (Priszter 427). 1435 k. A csömbör alakváltozat hangrendi átcsapás eredménye. 1775: Csombor (Csapó 69). csollán.). чумбрика sz. A borsika (1. csombormenta’. megfelel szó más szláv nyelvekben is. 389). csolláng l. A magyarba egy (déli) szláv R.. Nyr. csombord l. gólyaorr’. vadkakukkf (5. 150).) csombor neve hasonlóság alapján jött létre. | 1783: ’Satureja hortensis.). 130). — vad 1783: Vad Tsombor (NclB. A csombormenta összetett szó. Ember és növényvilág 286). čYbrъ ’borsf ’ kerülhetett át.) vadcsombor neve Csapó alkotása: „Vad-tsombornak-is lehetne nevezni az én itéletem Ðzerént” (Csapó 267). cseh R. csalán csombor 1. illatos f szernövények. „bolembica: idem chombor” (BesztSzj. pereszlény | Satureja hortensis.).

38. közönséges fagyal’.t b l származik. A csormolya els megjelenése: 1708: „Tsormolya: Melandryum. hogy a virágot bizonyos területeken fába. A szelíd csorbóka (1. Czarbakánac gr. Myagrum (légyfogó)’. 409). mely a pásztorfaragásokon is kedvelt virágdísz” (ÚMTsz.-hv. Nyilván a latin Scrophularia mintájára alkotta Melius a csomorika nevet. N. hogy gyökércsomókat a dagadt mirigyekhez hasonlították. (TESz. közönséges cickafark’. Jávorka 266. N. (ÚMTsz. MagyGyógyn. az el tag a növény régi nevének átvétele (csombor).) a csorbóka ’Sonchus’ nemzetséghez tartozik. kalincaínf ’. A névadás magyarázata. a cseh šterbák. щербáк más képz vel alakult.). hasonló képzésmódra l. J: ’Sonchus asper. Melampyron. csorbóka’. | 1807: ’Sonchus.: RMGl. hogy a növény levelein mély bevágások láthatók. az utótag a Magyar f vészkönyv szerz i (Diószegi–Fazekas) által alkotott nemzetségnév. 1577 k. A csomó legkorábbi jelentései ’görcs <növényben>. 1590. Mindez a szláv *ščьrba ’kicsorbult rész. csonár l. csorbaság’ származéka. EWUng. csurbókát gr. csomós. A csorbóka szláv. ščerbák.).). F vészk. csorbóka a. *ščьrbъka ’katáng’ kerülhetett *csirbuka > csorboka alakban. torokduzzanat’) elnevezés szemléleti háttere. 1791: Tsorbókáktól gr. Magy. szelíd csorbóka’. 1798: Tsomorika (Veszelszki 373).: „Nÿers chÿorbakat tqrÿ megh ÿol erqſſen. A csontvirág népi elnevezés. ÚMTsz. Myagros (PP.). szczerbak. štrpka. N. 343. hogy a növény fája nagyon kemény. J: ’Achillea millefolium subsp. Scrophularia (< scr#fulae ’torokdagadás. le. csalán csontfa 1841: csontfa (Barra 263). vetési konkoly’. nyúlkék~. — N. Hartröhrle. ’torzsikaboglárka’ jelentésben használja. csarbókának gr. A csomborszátorja összetett szó. 1783: ’Sonchus oleraceus. ščrbák. és ezért torokdagadás ellen használták a torzsikaboglárkát.). fehéres virágzat. 1903: Csermulya (Hoffmann–Wagner 119). — Ö: dudva~. A növény R. csormolya (ÚMTsz. még borsika. neve Scrophularia minor (Melius 179). es vgÿ leweſqn kend be aÅÅal” (OrvK.. torzsika. 1590: Lagopus. csorbóka’. 1578: Czorbaka.. csorbuka l. torzsikaboglárka’. J: ’Ranunculus sceleratus. millefolium. 268/1). ▌ 2. csermulya (Nyr. szláv jövevényszó lehet. csontba faragták: „Achillea millefolium [cickafark]. szlk. Marzell Ligustrum vulgare a. 444). J: ’Ajuga chamaepitys. 1775: Csomorika (Csapó 70). csona. 382). — szúrós ~ 1998: szúrós csorbóka (Priszter 507). (csormolya). štrbák. szb.. štrbka. TESz. (Melius 76a). magyarázatára l. A csormolya eredete bizonytalan. F vészk. csorbóka csorbóka 1. csorbóka a.). a szóvégi -ó és -ika kicsinyít képz k. 300. csorbánka l. 1793: ’Sonchus sp.. Genaust Scrophulária a. A csomorika valószín leg Melius alkotása. csermulya (ÚMTSz. 1783: Csorbaka (NclB. J: ’Sonchus oleraceus. szúrós csorbóka’. 1783: Csomorika (NclB. or. szátorja. eredeti jelentése ’különféle gyomnövények: Melampyron sp. csorbuka. a szláv čьrmъlja vagy čьrmulja (< szláv čьrmъ ’vörös festéket szolgáltató pajzstet ’) növénynév átvétele. kinövés. Härtern. cserbóka (MTsz. J: 1577 k. vö. — N. vö. UEWb. J: ’Agrostemma githago. szelíd csorbóka’. 151). A magyarba egy szláv R. — szelíd ~ 1998: szelíd csorbóka (Priszter 507). 1807: dudva Tsorbóka (Magy. Melandrium (habszegf ). ▌ 2. A növény elnevezésének indítéka virág- .). cs(rbók™. valamint az. A csontfa névadás magyarázata. közelebbr l szerb-horvát eredet . csorbóka csormolya 1. csorbánka. 1793: Tsorbáka (Földi 58). J: ’Ligustrum vulgare. 29: 17).. A csomorika név a növény azon alaki sajátságára utal. csontvirág N. a lat. lactuca leporina: Czorbaka (SzikszF.csomorika 132 csormolya borsika’. csomorika 1578: Czomorika (Melius 175a). a névadás alapja valószín leg a csontszín . 1911: csermoglya. | 1578. bütyök’. ném.) és a szúrós csorbóka (2.)”. A csomorika a finnugor eredet csom. hogy a gyökere göcsörtös. lat. csontvirág (Jávorka 266.

XVI: 8). F vészk. A csucsorka nyelvújítási alkotás.’.’. R. | édeskeser ~ 1925: édeskeser csucsor (RévaiLex. 1807: keserédes Tsutsór (Magy. A piros csucsor a termés vörös színére utal. A burgonya csucsorka elnevezését dudoros gumója és bogyótermése alapján kaphatta. 1868–73: Csucsor (Ball. keser édessz l (→ sz l ). a csucsor f név -ka kicsinyít képz s származéka. A csuklyaf elnevezés német mintára keletkezett. 1798: Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). csucsor a. Nyr. amelynek els megjelenése 1787.. csombor csucsor 1. részben pedig megmaradt.: Keserédes csucsor (Nyr. J: ’Solanum. 1807: Tsutsór (Magy. kesernyés csucsor’. odor. | keser ~ 1998: keser csucsor (Priszter 348). csovány l. bogyótermése van. 380). J: ’Solanum nigrum. a csúcs ’dudor’ f névb l -r kicsinyít képz vel (vö. ném. 1911: csuklyaf (Cserey. A fekete csucsor (2.’. 4: 789). 85: 211). 1783: Kuklás-fü (NclB. hogy a növénynek dudoros részei vannak: bogyótermés és csomós gyökérzet. 1807: kuklás v. csucsorka a. tsuklyás f (Magy. méregöl sisakvirág’. csupán legújabb növényszótárunkban található meg. — Ö: ebsz l ~. A kesernyés csucsor (1. A csuklyaf elnevezés magyarázata az. Növ. — fekete ~ 1807: fekete Tsutsór (Magy. csujány l.) és a fekete csucsor (2. | piros ~ 1998: piros csucsor (Priszter 348). J: ’ua. EWUng. | keserédes ~ 1790 k.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába. J: ’ua. TESz. keserédes.). 1783: Tsuklya-fü (NclB. J: ’Solanum dulcamara. EWUng. 1790 k. csalán csuklyaf 1. édeskeser jelz k magyarázatára l. A magánhangzóknak az alakváltozatokban jelentkez gazdagságát az okozza. Szóhalm. ▌ 2. F vészk. hogy a növény virágai fejfed höz hasonló formájúak. 1998: kesernyés csucsor (Priszter 348). A kesernyés csucsor (1. 1: 198). 1787: „De hát a’ tsutsorkámról mit mond? nem szépen nfnek é” (TESz. | kesernyés ~ 1980: kesernyés csucsor (Erd -mez növ. J: ’ua.) fekete jelz je is a termés színére vonatkozik.’.. 82). 1925: csucsor (RévaiLex.). burgonya’. 177). sárga. ▌ 2. — cserjés ~ 1998: cserjés csucsor (Priszter 348). A csucsor nevet valószín leg a csucsorka növénynévb l vonták el. A cserjés csucsor elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. 380). J: ’ua. sömör). 1998: fekete csucsor (Priszter 506). egyedi elnevezés. és a gyökerén dudorok talalhatók. J: ’ua. J: ’Aconitum anthora. LXXII. fekete csucsor’. csalán csömbör l. 1775: Tsuklya-fü (Csapó 264). ezekb l alakultak ki napjaink tudományos elnevezései is: keser csucsor. F vészk. 16: 8). a fejfed höz hasonló virágforma számta- . 16: 8). csucsor’. A keser édes jelz magyarázatára l. vö. kesernyés csucsor’.) csucsor nevének szemléleti háttere. J: ’Aconitum napellus subsp. Növényszótár 4).csucsor 133 csuklyaf jának élénkvörös színe lehetett (eredeti jelentése: Melampyron). 1843: Csucsor (Bugát. 263). J: ’Solanum dulcamara. F vészk. az eredeti virágszínt l függetlenül: a kalincaínf virágja pl. nyelvújítási alkotás. jelentése ’kesernyés csucsor’ (1. csuhány. napellus. 176).. A nyelvújítás korában az újonnan alkotott csucsor ’Solanum’ nemzetségnév elé különféle megkülönböztet jelz ket illesztettek. t nt fel jelz s szerkezetben (keserédes csucsor). J: ’Aconitum anthora. keser . farkascsinge csucsorka 1. 71). 176). méregöl sisakvirág’. hogy a korábbi háromszótagú alakok egy részének vegyeshangrend sége részben különböz irányban kiegyenlít dött. 317). Kappenblume. J: ’Solanum tuberosum. EWUng. csujáng. vö. TESz.’. || kuklásf 1775: Kuklás-fü (Csapó 264). csönge l. A magyarban gyomnövény jelentésben terjedt el. TESz. a csucsor ’Solanum’ nemzetséghez tartozik. 128: 58–9. ▌ 2. — keser édes ~ 1893: keserüédes Csucsorka (PallasLex. A szaknyelvi csucsor ’Solanum’ szóképzéssel keletkezett. A kesernyés. 1948: Édeskeser csucsor (MagyGyógyn. kesernyés csucsor. keser édessz l (→ sz l ). 1903: Csuklyaf (Hoffmann–Wagner 109). 1805–13: Keserédes Tsutsór (Márton. A kesernyés csucsor csucsorka neve hasonlóság alapján keletkezett. 1798: Kuklás vagy Tsukla-fÍ (Veszelszki 62). Katikasisakvirág’. 6: 43).

) égivetési és vetési jelz i a virág el fordulási helyére. vö. eredet (< lat. A névadás magyarázatára l. 258). 1841: áldott cs küll nek gr. (Barra 212). Diószegi–Fazekas csüküll nemzetségnevét azonban nem fogadta be sem a szaknyelv. a küll k. latin Centaurea benedicta neve alapján. m. R. amelyek a beléndekben ’Hyoscyamus niger’ is megtalálhatók. hogy a’ bels ts ves virágok nagyobbra n nek. csurbóka l. J: ’Cnicus benedictus. 490). a csuklya a m. tévesen a Centaurea nemzetséghez sorolja az áldott bárcsot ’Cnicus benedictus’ (2. 488). ▌ 2. még sisakvirág. ’s a’ félſzer súgárokat vagy küll ket kiſzorítják” [kiemelés t lem] (Magy. | vetési ~ 1903: vetési cs küll (Wagner 169). Magy. a csöves virágok nagyobbra n nek. J: ’Scopolia carniolica. az -s melléknévképz . Mönchkappe ’szerzetescsuklya’. Diószegi–Fazekas F vészkönyvének Bévezetésében Megjegyezni valók alatt a következ t írja: „Az elegyes vagy súgáros virágúk vagy úgy tellyesednek. Sturmhut ’rohamsisak’. kuklya). hogy a növény gyökerében halucinogén anyagok találhatók. egyenetlen metſzés k. a déli szláv eredet cs és az ótörök küll összetétele.’. EtSz. TESz. farkasbogyó’. — Ö: búzavirág~.. csipke csütke l. F vészk. csipke . Diószegi–Fazekas leírása alapján a csüküll összetett szó. J: ’Centaurea cyanus. — égivetési ~ 1948: égivetési csüküll (Halmai 19). J: ’ua. A csüküll nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. vagy úgy. kék búzavirág’. EtSz. csorbóka csüküll 1. EWUng. 20. áldott bárcs’. 1807: TsÍkÍllf (Magy. búzavirág). F vészk. 20). búzavirág’. 488). A csüng jelz a harangalakú sárgászöld lógó virágokra utal. a gabonatáblára utalnak (vö. Csüng belénd (MagyGyógyn. Ez utóbbi jelen- ség érvényes a Centaurea (ma búzavirág) nemzetségre: „súgárvirági töltséresek. F vészk. csuklya a. Narrenkappe ’bohócsipka’. az EtSz. A kukla a csuklya alakváltozata. A csuklya lat. mint a sugárvirágok. Az áldott jelz t a növény áldottf nevéb l vették át. A kék búzavirág (1. csüpke l. sem a köznyelv. szerint „cs + küll ?” összetétele. a cs-s szókezdet a csuha szó hatására keletkezett elhasonulással. csüng belénd N. F vészk. A belénd utótag hasonlóság alapján keletkezett.-ban keletkezett alak (< R. ’s a’ bels ts veseket kiſzorítják…. nyilván a növény R.. ném. — áldott ~ 1807: áldott TsÍkÍllf (Magy. pézsma~. a névadás magyarázata.). F vészk. A Magy. Az EtSz. Eisenhut ’vaskalap’. cuculla ’fejlepel. hogy a’ félſzer virágok ſzaporodnak meg. csuklya a. J: ’Centaurea. kapucni’).csüküll 134 csüng belénd lan német elnevezésben kimutatható. csuklya a. a név tehát a virág felépítése alapján keletkezett. feltételezése valószín leg helyes. kukla. a’ bels knél többnyire hoſzſzabbak” (Magy. Ezeket az anyagokat a középkorban a boszorkányok is használták.

A metaforikus elnevezés alapja a hosszú száron álló kalász.’. itt a névadás alapja a növény gyökerén lev . gólyaorr’. J: ’Cynodon dactylon. A Dani-sarkantyú népi név. pettyegetett tüd f ’. Nyr.). vö. darázsvirág N. — ~gyökér 1767: Dantzia gyökér (PPB. 2. J: ’Gentiana cruciata.). Nyr.: AÅ hatodÿk fele daru orru fwnek gÿeokerebeol” (OrvK. J: ’Pulmonaria officinalis.. daruorr 1807: Daruorr (Magy. madárlábhoz hasonló gyenge csírahajtás. | 1775: ’Geranium columbinum. 257). — N. . A darázsvirág népi elnevezés. A Dani személynévi el tag talán a növény R. dongóvirág. szakny. Marzell Pulmonaria officinalis a. király~ dárdácskája l. 326/ 34). a név valószín leg más madárféle + láb összetétel növénynevek hatására jött létre. Dani sarkantyú (Péntek– Szabó.). sárga tárnics’. gencián. A dancia feltehet leg népi változat a gyenciánának ejtett lat. (ÚMTsz. Növénynevek 25–30. Jávorka 848). daruorrúf 1577 k. kígyótárnics’. F vészk. az utótag magyarázatára l. 390). EWUng. 1767. sehr wohlriechender ſtorchen ſchnabel (Phytologicon 99) fordítása. Mollay. 367). || daruorrúvirág 1664: Darú orrú virág (Lippay I: 76). citromillatú muskátli’. 222. — illatozó ~ 1780: illatozó daru-órr (Phytologicon 99). danisarkantyu (NyIrK. 367). 126: 304. 126: 304– 305. vö.). J: ’Gentiana lutea. J: ’Consolida regalis. 1767: Dantzia (PPB. galamblábgólyaorr’. Ember és növényvilág 222). A névadásra hatással lehetett még a gyógynövényként nem használatos közönséges nyúlparéj ’Chondrilla juncea’ daruláb neve is. összetett szó. dárda l. közönséges csillagpázsit’. A daruláb népi név. amelyb l tavasszal salátát készítenek. A jószagú és illatozó jelz k a növény kellemes illatára utalnak.-i gentianaból. gólyaorr’. F vészk. Gentiāna a. Genaust odoratíssimus a. lat. TESz.D dancia 1. 2. mezei szarkaláb’. lat.’. király~ (→ királydárda) daruláb N. els megjelenése: 1798: daru-láb ’Chondrilla juncea’ (Kitaibel 164).: ? ’Geranium sp.’.-i odoratissimum (< lat. encián a. daruláb (MagyGyógyn. 1948: Dancia (MagyGyógyn. 214). J: ’ua. danckai-gyökér (Tsz. ▌ 2. összetett szó. encián. darulábból gr. | jószagú ~ 1813: jószagú Daruorr (Magy. 45). odor ’illat’). J: ’Geranium sp. J: ’ua. a kés bbi adatok létrejöhettek elvonással a daruorrúf névb l is.’ | 1590: ’Geranium sp. A névadás magyarázatára l. 1708: Dantzia (PP. — ~gyökér 1775: Dantzia gyökér (Csapó 260). J: ’Pelargonium odoratissimum. Dani-sarkantyú N. szakny. sarkantyúvirág. 1813: Dántzia (Magy.. 1590: daru orru fé (SzikszF. darázsvirág (MagyGyógyn. tárnics’..: RMGl. encián a. 1775: Darú orru-fü (Csapó 107). J: ’ua. Vö. J: ’Gentiana.. N. J: 1577 k.. 34: 40).). F vészk. Delphinium elnevezésének népetimológiás változata lehet. Az illatozó daruorr (1780) a ném.

трuцu [többes sz. mac. 1783: Derétze (NclB. diadalmasf 1578: Diadalmas f× (Melius 184). 2. A m. daruorrúvirág l. victoria ’gy zelem’) fordítása. diktamus 1. 1998: deréceveronika (Priszter 534). | 1841: ’Thymus serpyllum. victorialia (Melius 184) (< lat. J: ’ua. cseh N. 1775: Ditsöséges-fü (Csapó 294). ném. EWUng. derce a. borsf ’. A dics ségesf a ném. gémorr. J: ’Veronica beccabunga. deréce. 1775: Diktamos. a nemzetség hivatalos neve ma kakukkf . — Ö: kakukk~. esetleg szlovák közvetítéssel. csombord. szigoráll.. (572/22). deréce. deréceveronika 1948: Deréce veroníka (MagyGyógyn. az utótag nemzetségnév. (265/39). demut ’kakukkf . 367). J: ’ua. ártéri veronika’. a névadás magyarázata. *tьricę ’korpa’ kerülhetett át. TESz. vízisaláta (→ saláta). A démutka ném. J: 1775. lónyelv csodabogyó’. valamint a légutak hurutus betegségeinél is alkalmazták. A dics f elvonással keletkezett a dics ségesf növénynévb l. A deréce talán a déli szláv (vö. Diószegi–Fazekas a növény R. (OrvK. . (573/2). 1783: Ditsöséges-fü (NclB. a névadás magyarázata. hogy a növény örökzöld. vadkakukkf ’. blg. Dictamuſnak gr.] ’korpa’. 1798: ’Thymus vulgaris. kócsagorr. télisaláta (→ saláta) és a deréce helyett. | fehér ~ 1577 k. magyarázatára l. deréce 1775: Derétze (Csapó 71). 1775: Diadalmas-fü (Csapó 20). az el tagra l. (Melius 108a). 1783: Demutka (NclB. 1841: demutka (Barra 314). TESz. és N. Geranium (< gör.. F vészk. veronika. 273). — erdei ~ 1578: Erdei Diptamuſnac gr. a lat. 65). deréceszigoráll 1807: Derétze Szigorall (Magy. démutka nevét a Thymus nemzetség megnevezésére foglalta le. 389). A névadást a Geranium-fajok egyéb madárféle + cs r típusú elnevezései is befolyásolhatták: gólyaorr. | 1807: ’Thymus sp. трúцu [többes sz. Genaust Geránium a.: Dictamuſt gr. A diadalmasf a lat. boglárka. Diptamuſnak gr. dics ségesf dics ségesf 1578: D×czxſéges f× (Melius 38a). esztragorr. A deréceszigoráll összetett szó. ártéri veronika’. démutka származhat közvetlenül a németb l. ErenpreiſÅ (Melius 38a) [Ehrenpreis] fordítása. Diószegi– Fazekas alkotása. démutka a. 321). J: ’Dictamnus albus. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a Derétze Szigoráll (Magy. — kerti ~ 1807: kerti Démutka (Magy.’. kakukkf ’. 367) nevet javasolja a vízi pólé (→ polaj). N. szlk. az el tagra l.: Feÿer Dictamnuſth gr. 1783: Diadalmas-fü (NclB.démutka 136 diktamus A daruorrúf és daruorrúvirág valószín leg magyar alkotások. démut ’kakukkf ’. vö. illet leg szó eleji zöngésüléssel *derice formát vett fel. J: ’Veronica beccabunga. 1798: Diktamos (Veszelszki 190). hogy a növény egykor nagy becsben tartott gyógynövény volt. amely *terice.] ’ua. Diptamuſth gr. eredet . démutka a.’) eredet derce (els megjelenése 1763: ’különféle termények hüvelye’) szóból származik. vö. demutka. amely a gy zelem jelképe. dics f l.. daruorrúf démutka 1775: Demutka (Csapó 123). hogy a növénynek a termése kerekded. 1798: Demutka (Veszelszki 424). használták mint görcsoldót és idegnyugtatószert. de kialakulásukra nyilván hatással volt a növény tudományos neve. a -ka pedig képz . J: ’ua. 1783. csókaorrúf . 428).’. magyarázatára l. || dics f 1948: Dics f (MagyGyógyn. az utótag nemzetségnév. N. 337). kerti kakukkf ’. 1798: Derétze (Veszelszki 49). hasonlít a babérhoz. 1798: Ditsfsséges fÍ (Veszelszki 440). A magyarba egy déli szláv R. 353). J: ’Ruscus hypoglossum. orvosi veronika’. J: ’Veronica officinalis. 1577 k. a névadás magyarázata. nagyezerjóf ’. 321). F vészk. ártéri veronika’. dymutka ’ua. F vészk. A deréceveronika a növény összetett szó. Ditamos (Csapó 86). derce a. EWUng. F vészk. 1807: Démutka (Magy. 1664: Dictamos (Lippay I: 76).’.’. 353). J: ’Veronica beccabunga. géranos ’daru’) célozva a növény madárcs rszer termésére. (141/4). 2. F vészk. 1813: Diktamos (Magy. fölfúvódott.

A hamis diptamus (1. 29: 364). dinnyeíz f dinnyef 1775: Dinnye-fü (Csapó 125). hogy a nálunk a XVI. 384). Diptam. a növények illatosak. egy 1610 k. Majdnem 200 évvel kés bb Csapó József már tévesnek ítéli a dinnyeszagúf elnevezést. illetve íze. a növény indás töve pedig a dinnye terjeszkedésére emlékeztet. XVI. els megjelenése 1264: ’Juglans sp.-i Origanum dictamnus utótagjának és a R. A dió csuvasos jelleg ótörök jövevényszó (vö. dictamnus. v. weisser Diptam. kerek termésük van.) és a gesztenyefa termése (2. A vízidió a ném. A jezsuitadió a csemegesulyom (1.’.’ tükörfordítása. a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik.) magyardió neve Melius alkotása. 1903: dinnyeszagú f (Hoffmann–Wagner 31). A krétai szurokf (2. J: ’Borago officinalis. lat. dinnyeíz f 1500 k. lat. szakny. hogy a szöveg szerint a növény termései „az gyomorban ſárt és hurutot czinálnac” (Melius 14) — . nyilván a szegényebb népréteg (jezsuiták) fogyasztotta a közönséges dióhoz (Juglans regia) hasonló. A krétai jelz magyarázata. lat. || dinnyeszagúf 1. díktamnos. még vízigesztenye (→ gesztenye). J: ’Ajuga chamaepitys. dictamnum < gör. — jezsuita~ 1903: jezsuita dió (Hoffmann–Wagner 23). Genaust Cucúrbita a. J: dió 1. c): RMGl. krétai szurokf ’. feljegyzésben pedig ezt találjuk: „kek uiraga: szagos minth az dinnie” (Herb. dinnye l. 256).: De boragine: dynÿaÿzwfyw (Herb. J: ’ua. király~. A diptamus a lat. kirg. ▌ 2. díktamnon) átvétele. a kalincaínf R. diptamnusnak a hatására jött létre. A hasznos földitömjén (2. ▌ 2. kerti borágó’. ehet . de az adat kétes azonosítású.) és csabaíre (3. hogy a növény Kréta szigetén shonos: „Ez czac Creta ſÅigetben terem” (Melius 108).: Borago: [Di]nnie izex fÿ (De Herbis: RMGl. 258). J: ’Sanguisorba minor. ▌ 2. (Melius 108a). | vízi~ 1775: Vizi dió (Csapó 268).) dinnyeíz f és dinnyeszagúf elnevezéseinek magyarázata a növény dinnyéhez hasonló illata. a hamis jelz megkülönböztet szerep . yaγaq.’. Natter-Nád Miksa feltételezi — abból kiindulva. A dinnye lat. K#šγ. csemegesulyom’. mellyeket valaki tenyerei között dörsöli. csabaíre’.-i Dictamnus (< lat. dinnyeszagúf l. Idegen nyelvi megfelel re vö. a lat. žaáak). valóságos Ugorkát illatoznak.dinnyef 137 dió 609/23).) hasonlóság alapján kapta dió nevét. A vadgesztenye termésének (2. Waſſernuſs ’ua. század folya- . cucurbita ’tök’) nevének fordítása. ▌ 3. a fehér jelz a virág színére utal.) Melius alkotása.’. 1798: Vízi-dió (Veszelszki 427). és így Dinnye-Ðzagu fünek nem jól nevezik” (Csapó 27). 1783: Dinnye-fü (NclB. a): RMGl. 1706: Dinnye szagú f : Borago (Nyr. Genaust Dictámnus a. 1775: DinnyeÐzagu-fü (Csapó 51). 1540 k. — magyar~ 1578: Magyar dióc (Melius 14). kemények és ÐzöröÐÐek.) dinnyeszagúf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 255). 1903: dinnyef (Hoffmann–Wagner 119). J: ’ua. 1813: Dinnyeszagúf (Magy. értéktelen. kalincaínf ’. A diktamus idegen szó.’.’. 367). 159). neve Cucurbita citrullus. a lat. A dinnyef valószín leg a növény R. žaáak. J: ’ua. Beythe András Fiveskönyvében így ír: „szagos mint az dinnye. hasznos földitömjén’. a névadás magyarázatára l. 1948: jezsuita dió (Halmai 87). apró termést.) diptamus neve ismételten latin átvétel. cucurbitalis (< lat. kek viraga vagyon…” (Beythe 119). J: ’ua. ném. közönséges vadgesztenye(fa) termése’. J: ’Trapa natans.: Borago: buglossa minor: dÿne sago fw (Herb. 1595: dinnye zagu fijv (Beythe 99). szakny. J: ’Origanum dictamnus.) diószer termésére utal. A sulyom (1. a Pseudodiptamus (Melius 108) részfordításával alkotta. 1783: Vizi-dió (NclB. 1833: dinnyeszagu f (PallasLex. 2. F vészk. királyné asszony dinnyéje (→ királydinnye) ’Pimpinella saxifraga. A kerti borágó (1. cucurbitalis nevét fordíthatták a dinnye növénynévvel. sz. mivel: „Levelei gömbölyüek. a termés a dióhoz hasonló. diktamus diptamnus alakváltozatának átvétele. d): RMGl. — krétai ~ 1578: „Eggyic Cretai” [Diptamus] (Melius 108). J: ? ’Aesculus hippocastanum termése. | hamis ~ 1578: hamis Diptamuſnac gr. 331). 537).

Természettört. — szúrós ~ N. J: ’ua. J: ’ua. magas szaponintartalmú. Ember és növényvilág 227).’. 264). tüvisdisznó-búrján (Péntek– Szabó. ném. tüvisdisznó (Péntek– Szabó. 1783: DiÐznóbab (NclB. csattanó maszlag termése’. kýamos ’bab’. disznó disznógyógyítóf 1578: diſÅno gyogyito f×nec gr. Csapó ismerik a növény disznógyógyító hatását: „A’ kereſzt-fü [kígyótárnics] gyökerét haſznos meg-etettni a’ Diſznókkal. díszf (Péntek–Szabó. (Melius 157). még a disznónak is árt. — N. Az ótör. bolondító beléndek’. a névadás alapja. hyoscyamus. csattanó maszlag’. a’tól mindjárt rángatodzást kapnak” (Kováts. disznóbab helyett. hyós). EWUng. mivel. A N. A disznócsalán összetett szó. Marzell Datura stramonium a. | töviskés ~ 1903: töviskés disznó (Hoffmann–Wagner 39). 1903: disznóbab (Hoffmann– Wagner 39).’. Sau ’disznó’. keresztesf ) ismertetése után megjegyzi. A szúrós. hyoskýamos ’disznóbab’ < gör. A tövisdisznóburján utótagjára l. a spárgát kerti díszf ként is ültetik szépséges.. 174).’. disznócska (Magy-Gyógyn. A disznógyógyítóf Melius alkotása. tövises. pl. mikor a’ csürhék e’nek a’ babját megeszik. a gyógynövényekre jellemz . szúrós disznó (MagyGyógyn. tövises disznó (MagyGyógyn. || tövis~ N. dió a. F vészk. kígyótárnics’. J: ’Datura stramonium termése. disznóbab 1578: DiÐÅno bab (Melius 64). 1798: Diſznó-bab (Veszelszki 252). töviskés jelz s elnevezések népi nevek. || disznócska N. Igen iò à ſebes louakat ſanta túros Louakat vęle moſni à vizéuel” (Melius 157a). Benk körülírásos disznó ételére való csalán elnevezéséb l a kés bbiekben a magyarázó ételére való részt elhagyták. és lúh. a csattanó maszlag termése is er sen mérgez . Szabó. és diſÅno páſÅtoroc igen adgyac enni à diſÅno és Iuh baromnac à dxg ellen”. disznóbab). J: ’ua. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. Melius ezt írja a kígyótárnicsról: „A tehen. 264). A disznógyógyítóf név a kés bbi herbáriumokban már nem jelenik meg. disznó (Péntek–Szabó.díszf 138 disznógyógyítóf mán már ismert. eredet disznó -cska kicsinyít képz s származéka a disznócska. vö. hŷs ’disznó’ (gen. J: ’Asparagus officinalis. a növény tüskés toktermésére vonatkoznak. A disznóbab Melius alkotása a lat. hogy arról nevezik el ket. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a bolondító csalmatok (→ csalmatok) nevet javasolja a R.. mert meg-öriztettnek az által a’ Dögtöl’ (Csa- . de a szerz k. diktamus dísz l. A nevet valószín leg Benk hozta létre. Ember és növényvilág 227). az utótagra l. A disznógyógyítóf valószín leg nem tükörfordítás. nagy csalán’. Melius a kígyótárnics egyéb neveinek (vö. hogy a növényt „diſÅno gyogyito f×nec is hiyác” (Melius 157). 423). diptamus l. 1807: disznó Bab (Magy. mérgez termés közönséges vadgesztenye(fa) termése lehet. dió a. — tövis~burján N. 1798: Diſznó-Tsallyán (Veszelszki 448). Ember és növényvilág 227). 382). hogy a növényt a disznók etetésére használták. A díszf népi elnevezés. A disznó el tagú termésnevek általában mérgez ek (vö. disznó 1852: disznó (Peregriny. burján. J: ’Urtica dioica. Ember és növényvilág 206).’. t szer levélzetéért. J: ’ua. 339). | tövises ~ N. midön köztök a’ Dög uralkodik. A disznó ’a csattanó maszlag tüskés termése’ a R.. J: ’Gentiana cruciata. Melius 371. Kováts Mihály m szótárában így magyarázza a disznóbab elnevezést: „Mert e’nek a’ gyümfcse bab képÍ. Genaust Hyophórbe a. 1775: DiÐznó-bab (Csapó 33). J: ’Datura stramonium. Hyoscyamus tükörfordítása. hyoscyamos < gör. lat. az elnevezés alapja. disznócsalán 1783: Diſznó (ételére való) Tsalyán (NclB. J: ’Hyoscyamus niger. hogy a zöldségnövényt. tövisdisznó ’sündisznó’ növénynév kiemeli. kecske~ díszf N. M szótár 138). disznócska l. A bolondító beléndek termése babhoz hasonló. babja mérgez . TESz. aminek a gyógyítására használják. Saunuß ’disznódió’ tükörfordítása. hogy a termés szúrós. csalán. 264). közönséges spárga’.

szakny. J: ’Sonchus asper. 370). Marzell Sonchus asper a. az utótagra l. a szúrós csorbóka (2. orvosi kocsord’. az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. hasonló felépítés növények. A disznó el tag megkülönböztet szerep . A disznó el tag arra utal. porcinum < lat. — kemény erdei ~ 1578: kemény Erdei diſÅnokéc (Melius 76a). sv. 410). A szelíd csorbóka (2. pitypang’. Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (< lat. nyúl Káposzta (Magy. a disznókörte növénynévben jelzi. szúrós csorbóka’. disznókék. hv. oler#ceus.). 1775: DiÐznó kenyér (Csapó 73). azt is jelezheti. A növény termése a köményhez hasonlít. 388). és fogyasztják a növény gumóit. ▌ 3. disznókörti. 347).. f#niculum ’kömény’ < lat. 1664: „Cyclamen. J: ’Taraxacum officinale. ang. A salátakatáng (1. ném. valamint a „A’ gyökere fekete vaſtag. szelíd csorbóka’. friss. 1520 k.) olyan növények. ▌ 2. svinbröd. Sonchus oleraceus a. 121). ▌ 4. 1578: DiſÅnokéc (Melius 76). a szelíd csorbóka (3. J: ’Sonchus asper. porcinus < lat.’. kit az Németek diſznó kenyérnek neveznek” (Lippay I: 64). Nyr. A disznókenyér a ném. 2. 1798: DiÐznó-kenyér (Veszelszki 185). swinebread. Saudistel.) és a pitypang (4. 128: 184. Genaust porcínus a. szelíd csorbóka’. 1590: peucedanon: Diszno kômeny (SzikszF. Csapó a pitypangról (4. (Melius 76a).: RMGl. kék ’saláta’. káposzta’) fordításaként. 1783: DiÐznó kék (NclB. A disznó el tag gyakori megkülönböztet elem. Saubrot fordítása. fiatal leveleikb l salátát készítettek. ném. foeniculum < lat. A disznókáposzta a szúrós csorbóka (1. Növénynevek 42. A disznókék összetett szó. disznu6körti (ÚMTsz. A névadás magyarázata. holer#ceus ’f nem ’ < lat.) és a szelíd csorbóka (2. 375). ’s annak a’ fejébfl körös-körÍl ſürÍ haj-ſzálok. 428). 1783: DiÐznó orja (NclB. 1775: DiÐznó orja (Csapó 225). és a vaddisznók is szívesen túrják ki. 128: 184). hogy a disznók szívesen fogyasztják. J: ’Sonchus oleraceus. 2. foeniculáceus a. disznóorja 1578: DiſÅno oria (Melius 33a).: Endiuia: dizno keek (Növ. Disznókörte (MagyGyógyn.). hogy a gyümölcs vadon terem és kicsi. salátakatáng’.) idegen nyelvi megfelel ire vö. J: ’Cyclamen purpurascens. Idegen nyelvi megfelel re vö. cseregalagonya’. J: ’ua. 335).). J: ’Peucedanum officinale. F vészk. lat. J: ’Crataegus laevigata. 1775: DiÐznókék (Csapó 208). a cseregalagonya ehet termésére utal. de belfl fejér. disznókék 1. szúrós csorbóka’. Schweinbrot.: RMGl. ang. 1783: DiÐznó kápoÐzta (NclB. azt jelzi. ſzint úgy lehet kéſzitteni és enni mint a’ Salátát” (Csapó 208). amelyeknek fiatal. az utótag létrejöhetett a lat. 367). helus ’zöldség.disznókáposzta 139 disznóorja pó 261).’. disznókörte N. vagy-is Diſznó-serték állanak” (Veszelszki 345). az el tag a csuvasos jelleg ótörök disznó. ▌ 2. 1783: DiÐznó-kenyér (NclB. J: ’Sonchus oleraceus. J: ’ua. 1798: Diſznó-órja . hogy ezek vadon term káposztafélék (szemben a termesztett káposztával). 1783: DiÐznó kék (NclB.-i oleraceus (< lat. Mollay. ill. J: ’Cichorium endivia. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy a megf zött gumókkal etették a sertéseket. A disznókáposzta összetett szó. F vészk. 1813: Disznó kék (Magy. 409). disznókenyér 1588: dizno kenyer (Nyr. svinjak.) a Sonchus nemzetséghez tartozó. hogy ezek az állatok szívesen fogyasztják. friss leveleib l salátát készítettek. Fœniculū [Foeniculum] porcinum. 1595: Dizno kxmeny (Beythe 81a). disznókömény 1578: DiſÅno kemény (Melius 49a). A disznókörte az ótörök eredet disznó állatnév és a körte gyümölcsnév összetétele. porcus ’disznó’) neveinek fordításával jött létre. 1783: DiÐznó Kömény (NclB. sow thistle ’disznóbogáncs’. Vö. 409). a disznók szívesen fogyasztják.) így ír: „Mikor gyenge ez fü. erdei ciklámen’. hog’s bread. — sima ~ 1578: Sima DiſÅnokéknec gr. A disznókömény a növény R. 1813: disznó. Sew Fenchel (Melius 49a). 1775: Disznókömény (Csapó 72).. disznókáposzta 1.

1775: DiÐznó tövis (Csapó 17). EWUng tüske a. Portulaca szót a lat. a szláv eredet pázsit utótag ’f ’ jelentés . A disznóparéj összetett szó. Marzell Carlina acaulis a. Melius valószín leg a lat. J: ’ua.. Eberdistel (ném. disznóparéj 1911: disznóparéj (Cserey. pórtula a. Melius 386. 1775: DiÐzno-portsin (Csapó 225). 127: 48.. A név arra utalhat. J: ’Carlina acaulis. 1775: Disznórépa (Csapó 73). hogy a disznók szívesen eszik a gumókat. amaránt’. A disznóporcsin Melius alkotása. 1813: D[isznó] orja (Magy. hogy els sorban a disznók fogyasztották. 1775: DiÐznó-páÐit (Csapó 226). 1783: DiÐznó pá’sit (NclB. gyomnövény’ jelentés . 1798: Diſznó-pázsit (Veszelszki 354). a ném. Növényszótár 12). A tüs utótag a tövisnek régi tüs változata. erdei ciklámen’. 2. Eber ’vadkan’). hogy megvédje az állatokat a marhavészt l. Az el tag magyarázata. a lat. hogy a kövér porcsint a disznók szívesen túrják és fogyasztják. lat. 335). dobronika 1783: Dobrónika (NclB. J: ’Polygonum aviculare.: DÿÅno Repanak gr. A disznótövis Melius alkotása. r#pum ’répa’) tükörfordítása.. 128: 184. (OrvK. déli méhf ’. J: ’Polygonum aviculare. pórtula a.. kövér porcsin’. Portulaca szót (tévesen) feltehet leg a lat. Genaust porcínus a. amelyek répához hasonlóak. TESz.. Az orja utótag szóhasadás eredeménye (az orr testrésznév el zményének. különféle disznóbetegségekben (pl. az ur ~ or ’domb. 1783: DiÐznórépa (NclB. az ótörök eredet disznó és az orja ’állati gerinc’ összetétele. ▌ 2. porcsin. Szabó. 390). EWUng. a paréj (→ paraj) ’ehet f zeléknövény. Genaust pórtula a. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. hogy a disznók ették a növényt. Melius 381. 413). disznótüsfa 1798: Diſznó-tÍs-fa (Veszelszki 335). még varjútövis. J: ’Portulaca oleracea. ném. 629). varjútövis’. TESz. A disznóorja összetett szó. rápa a. a név magyarázata. A disznóorja Melius alkotása. Erdrübe ’földirépa’. rapum porcinum (< lat. 367). Marzell Cyclamen europaeum a. A névadás magyarázata. porcus ’disznó’ szóból eredeztette. disznórépa 1577 k. 1798: Dobrónika (Veszelszki 64). Szabó. Cserey nemzetségnévként használja. 1595: Dizno repa (Beythe 51).’. Genaust porcínus a. 1798: DiÐznó-tövis (Veszelszki 135).. közülük némelyiket f zeléknövényként fogyasztották. Waldrübe ’erdeirépa’ (Veszelszki 185). A disznópázsit el tagja arra utal. eredet disznó állatnév. J: ’Amaranthus. disznópázsit 1595: Dizno paſit (Beythe 96). porcénus ’disznó-’ melléknév. valószín leg a növény szarvastövis elnevezésének hatására jött létre. szártalan bábakalács’. A disznótüsfa egyedi adat. 1578: DiſÅno porczin (Melius 183). 363). Vö. Nyr. EWUng. 1783: DiÐznó tövis (NclB. A dobronika idegen szó. J: ’Melittis melissophyllum. valójában a lat. J: ’Portulaca oleracea. Nyr.disznóparéj 140 dobronika (Veszelszki 357).. kövér porcsin’. madárporcsin’. madárporcsin’. disznóporc l. portula ’kis ajtó’ szóból származik. disznóporcsin disznóporcsin 1. disznóporcsin. pázsit a. ezenkívül a disznók szívesen fogyasztják a növényt. A disznórépa a lat. disznó köhögése) is használták. A tövis utótagra l. az erdélyi Benk . Saudistel tükörfordítása. pozsgás level növény hasonlíható állati gerinchez. magaslat’ elemeknek más testrész jelölésére való alkalmazásával jött létre). orja a. || disznóporc 1798: Diſznó-portz (Veszelszki 357). orja a. Genaust porcínus a. F vészk. hogy az amaránt nemzetséghez tartozó növények szinte gyomnövényként terjednek... 1584: dizno répa (Clusius– Beythe 13). pázsit a. A disznóparéj összetétel arra utal. valamint a kerekded. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Cyclamen purpurascens. 1791: Disznó Tövis (Lumnitzer 361). TESz tüske a. r#pa. mert a növény ágvégei tövisesek.. Az el tag az ótör. disznótövis 1578: DiſÅno txuis (Melius 43a).. az utótag. J: ’Rhamnus cathartica. az utótagra l. hogy a szártalan bábakalácsot a disznók tekn jébe tették azért.

dragollub. csorbóka nevet Diószegi–Fazekas tette nemzetségnévvé. kutya~f . — N. Tabaksklee. 422) ’ua. darázsvirág. darazsak. ang. A borzas jelz (2. R. TESz. 1723: ’burjánzik’). dong a. stink-weed. darazsak. ismeretlen eredet . valószín leg a ném. J: ’Symphytum officinale. dögf 1903: dögf (Hoffmann–Wagner 39). drák#n ’sárkány. nyúlkáposzta. tárkony. 126). drágajó (MagyGyógyn. A dongóvirág népi elnevezés. a déli szláv vagy szlovák eredet drága ’értékes’ és a jó ’hasznos dolog’ összetétele. drót l. a névadás magyarázata. hogy a növénynek érdesen sz rös szára és levele van. drágolub 1583: Pilosella minor albo flore. A pettyegetett tüd f (1. ill. a dongó ’rovar’ el tag dong töve hangutánzó eredet . liba~. dohányvirág (MagyGyógyn. méhvirág. Vö. lat. || dongóf 1. szelíd csorbóka’. 145). D dike (MagyGyógyn. Vö. Ehrenpreis hatására jött létre. Dongovirág (Jávorka 848). csattanó maszlag’. A d dike népi elnevezés. az utótagra l.). dongóvirág (MagyGyógyn. 415). Vö. dögf (MagyGyógyn. ▌ 2. dracónis a. dongók gyakran keresik fel a petytyegetett tüd füvet. A névadás szemléleti háttere. dohány l. Talán a dédike ’dédszül . 264). kígyóharapás ellen használták a növényt. „Dobrónike” (NclB. zúgó hangját jeleníti meg. Bockstaud’n ’bakszagú növény. J: ’Antennaria dioica. 1903: drágulob (Hoffmann–Wagner 165). hogy az orvosi veronika a népi gyógyászatban nagyon fontos és hasznos gyógyszer volt. 145). A névadás alapja. hogy a növény gyorsan szaporodik. fekete nadályt ’. Honigblume ’mézvirág’. dracunculus ’kicsi sárkány’ < lat. pettyegetett tüd f ’. ném. dídike (ÚMTsz. J: ’Melilotus officinalis. 406). Pilosella minor purpureo flore.’ növénynevet vette át. dutkóró 1578: Dutkorónac gr. A dögf elnevezés alapja. bokor’. (Melius 95). Marzell Melilotus officinalis a.. csirke~ (→ csibedögleszt ).. A drágajó népi elnevezés.) magyarázata. cin~ dudvacsorbóka 1807: dudva Tsorbóka (Magy. dédike a). J: ’ua. 127). az el tag a ném. 1783: Dutkóró (NclB. 444).).. dudkóró . 1783: Drágulob (NclB. dragontárkony 1583: Dragon tarkony Tarco (Clusius–Beythe 7a: BotTört. Idegen nyelvi megfelel kre vö. orvosi somkóró’. A dohányvirág népi név. F vészk. holgy mal (Clusius–Beythe 6a.dohányvirág 141 l ’). dutkóró József a rom. Gazdag méztartalma miatt a méhek. A dudvacsorbóka Diószegi–Fazekas alkotása. Dragon (< lat. solanum foetidum pomo spinoso (< lat. mindkét növény lila virágait kedvelik a méhek. dics ségesf . J: ’Datura stramonium. Idegen nyelvi megfelel re vö. d dike (ÚMTsz. ismeretlen eredet . Marzell Pulmonaria officinalis a. A drágolub idegen szó. drac# < gör. csibe~. kígyó’) átvétele. kék búzavirág’. szopókavirág. J: ’Centaurea cyanus. tyúk~ dongóvirág N. 1841: dongóf (Barra 302). tárkönyüröm’. kígyótrankf . 1948: dudkóró (MagyGyógyn. Marzell Datura stramonium a. 1798: Drágulob (Veszelszki 238). a dudva el tag jelentése valószín leg ’burjánzó’ (vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. dongóf l. Genaust dráco a. disznókáposzta. hangalakja a rovar tompa. hogy az egész növény büdös. 273). parlagi macskatalp’. d dike N. kakics. dédnagymama’ népetimológiás változata.’. utalva arra. orvosi veronika’. — borzas ~ 1841: borzas dongófü (Barra 302). dongóvirág dögleszt l. J: ’Pulmonaria officinalis. dungó-virág (MTsz. ném. — N. J: ’Veronica officinalis.: BotTört. EWUng. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a dudvacsorbóka nevet javasolja a R. 326). nyúlsaláta helyett.) dongóf elnevezése Barra alkotása. A dragontárkony összetett szó.) és a fekete nadályt (2. 222). Marzell Centaurea jacea a. dong a. ném. foetidus ’b z- drágajó N. R. pakulár~ dohányvirág N. hogy a növény megszárított virágját dohányhoz szokták adni. a R. J: ’Artemisia dracunculus. nyúlkék. J: ’Sonchus oleraceus.

. dudva a. J: ’ua. || búskóró N. . 145). orvosi somkóró’. a kóró utótag magyarázata: „mert igen magas mint egy ember” (Melius 95). EWUng dudva a. A dutkóró Melius alkotása. A búskóró el tagja népetimológiával keletkezett.). Bucskóró. a növénynév el tagja az ismeretlen eredet dudva ’gyom. búskóró (MagyGyógyn.’.dutkóró 142 dutkóró (MTsz. TESz. gaz’ származéka. J: ’Melilotus officinalis.

„b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). Szóhalm. ebes a. 1397/1416: „arbor wlgo ebefa” (TESz. 117: 562. A névadás magyarázata. 125: 420. Barra ebagyar elnevezését sem a köznyelv. 1775: Eb-csipke (Csapó 76). kynós ’kutya’.. Nyr. J: ’Taxus baccata. 132). J: ’Cynodon. Az elnevezés motivációja. eb’) utótagot lefordították. gen.. égerfa Marzell Bryonia a. ebony (tree). ký#n. or. Az ében vándorszó. cseresznyeszer termés. J: ’Daphne mezereum. Eibenbaum... EWUng ében a. ang. a névadás alapja itt is a jellegzetes apró. ’kutya. mérgez . gyep rózsa’. J: ’Bryonia alba. sem a szaknyelv nem fogadta be. lat. heben. 1264: „spina. vö. hogy a termés nem ehet . UEWb. h. hogy fogszer rügyek találhatók a növény gyökérzetén.-i Cynodon (< gör. a latin Rosa canina részfordítása. ébène. vö. Hundskirsche tükörfordítása. forró égövi fafajta’ els megjelenése: 1551: „Sz×ntelen neuekedem mint az Eb…us fa” (TESz. Az ükörke ’Lonicera xylosteum’ növény (nem gyógynövény) neveként már 1833-ban felbukkan az eb-tseresznye (Kassai 2: 15). — büdös ~ 1578: b×dxs Ebfánac gr. kutyacseresznye. a cseresznyéhez hasonlóak. Vö.. 375). TESz.). canina (< canis ebfa 1. J: ’Rosa canina.) elnevezésének eb el tagja a növény jelentéktelenségét és bü- . szakny. ébenos ’ébenfa’). 1583: eb chypke (Clusius–Beythe 7: BotTört.. ében a. 1578: Ebfa „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). ebes a. lat. fr. Ibenbaum (Veszelszki 422) részfordításával jött létre. 1948: ebcseresznye (MagyGyógyn. odoús. a ném. J: ’ua. 125: 420. tiszafa’. büdös gönye’. Genaust ebenacánthus a. varjútövis’. Genaust Cýnodon a. még kutyarózsa. az utótagra l. èbano ’ébenfa’. kynód#n. halálfa. (h)ebanum ’ébenfa’ (< gör. ébenfa 1841: ijbenfa (Barra 423). que Ebfa dicitur” (TESz. a baum magyarázó utótagot lefordította. gen. 125: 420. odóntos ’fog’) fordításával. fekete’ el tag a tiszafa mérgez hatására utal. a lat. ▌ 2. Nyr. A tiszafa ébenfa elnevezése Barra alkotása. még csipke. a csipke eredeti jelentése ’Rosa canina. Ebenholz.’.. ném. Az ebcsipke összetett szó. az eb ’kutya’ el tag azt jelzi. éberfa l. 93). эбéновый ’ében-’. Nyr. farkashárs’. R. ebcsipke 1578: Eb cypke (Melius 11a). Ebenbaum. ebcseresznye 1903: ebcseresznye (Hoffmann–Wagner 197). hogy a büdös gönye apró bogyói feketék. Az ebagyar növénynevet a reformkori nyelvújítás idején Bugát Pál alkotta valószín leg a lat.). Az ében ’ébenfekete. ol. Az ugor eredet eb ’kutya’ el tag magyarázatára l. 291).). Marzell Cynodon dactylon a. É ebagyar 1843: Ebagyar (Bugát. kynódous < gör. (h)ebanus. J: ’Rhamnus cathartica. A valódi ébenfa ’Diospyros ebenum. Nyr. 1783: Eb-tsipke (NclB. Barra a német el tagot átvette.E. A varjútövis (1. Az ebcseresznye a ném. csillagpázsit’. gyep rózsa’. Az ebfa az ugor eredet eb ’kutya’ és a fa összetétele..

362). 1807: ’Antirrhinum majus. még tet fa. Genaust Cynánchum a.. 389. Az ebfej f az oroszlánszáj elnevezése. ang. sz. Cýnodon a. A farkashárs (2. Idegen nyelvi megfelel re vö. Nyr. ebfáj XVIII. A magyar ebfáj növénynévben a ’fojtogat. | 1783. — méregöl ~ 1841: méregöl ebfáj (Barra 272). Nyr. hogy Melius milyen általa ismert növénnyel vélte azonosnak a jelzett fajokat. A név valószín leg a lat. UEWb. büdös. Genaust Cephalándra a. a kés bbi adatokban már a kerti fajtát jelöli. cynanchum (< gör. A német szó a lat.. a farkashárs népi kutyaborostyán neve. 1775: Ebfejüfü (Csapó 39). Bucranion. 1595: Eb feix fiju Antirrhinum.: ebfáj (Nyr. hogy „b×dxs ÐÅederies virága vagyon” (Melius 20a). kephale ’fej’) mintájára. EWUng. fáj. A növény magháza ebfejhez hasonló. kínoz’ az összetétele. vö. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. Hundskopf (Melius 165a). gör. 391). Szabó Attila szerint Melius Herbáriumának ebben a szakaszában az el forduló növénynevek azonosítása bizonytalan. kynós ’kutya’. valószín leg Dankovszky alkotta a nevet. Az ebfoga Pápai Páriz Ferenc alkotása. 85: 210). a latin tudományos Denticula canis (< lat. 125: 420. 1903: ebfojtó f (Hoffmann–Wagner 51). mert mint egy Ebnec. nehezen nyel’) hatására jött létre. ký#n. Nyr. gen. Az eb el tag a farkashárs német elnevezéseiben is megtalálható: Hundsbeere ’ebbogyó’. Vö.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. vagy Boriunac à feye ollyan fxk vannac à leuele kxzxt” (Melius 165a). Melius a latinból fordított ebfej növénynevet . lóbenge ebfej f 1578: Eb feyx f× (Melius 165a). a növény egyéb metaforikus elnevezésével: borjúorrúf . . hivatalos lat. fulladásos betegség ellenszereként használták. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. Vö. szakny. Vö. 125: 421. ebfoga 1706: eb foga ’Denticula canis’ (PPNomH. semmirevaló tör fa” (Kassai 2: 15). európai kakasmandikó’. ágchein ’fojtogat. Hundswürger tükörfordítása. dens ’fog’. fulladás) kezelésére használták. ker- ti oroszlánszáj’. még a növény R. vö. | 1775: ’Misopates orontium. lat. ký#n. nehezen nyel’) szóból ered. F vészk.. gen. J: ’ua. ágchein szót az általánosabb jelentés fáj ’fájdalom gyötör’ szóval fejezték ki. ebfojtóf 1833: eb-fojtó-f (Dankovszky 276). Melius 375. ký#n. A bizonytalanság okára l. 125: 421. genitív kynós ’kutya’. J: ’Vincetoxicum hirundinaria.) eb el tagja minden bizonnyal a növény egészének mérgez voltát magyarázza. ném.). lat. gyakori megnevezés mérgez bogyótermésre.. a korai adatokban vadon növ ’vetési oroszlánszáj’ jelentés . Melius így magyarázza a névadást: „Eb feyx f×.’. ném. A növény mai. TESz fáj a. ágchein ’fojtogat. J: ? ’Erythronium dens-canis. 1807: ebfej f (Magy. Marzell Daphne mezereum a. 1595: ’Misopates orontium. vö. ebfakép lóbenge l. eb + fog jelentés elemet. A ném. cynanchum (< gör. nehezen nyel’ jelentés gör. közönséges méreggyilok’. Idegen nyelvi megfelel re vö. gör. Melius 435. dens caninus. kerti oroszlánszáj’. latin Cynocephalæa (Melius 165a) (< gör.. 125: 421.. Nyr. Vö. hogy a növényt torokgyík (a betegség tünete a nehéz nyelés... kynós ’kutya’.ebfáj 144 ebfojtóf dös szagát jelzi: „roszsz. Marzell Antirrhinum orontium a. Marzell Erythronium dens-canis a. Hundszahn ’kutyafog’. a büdös jelz t azzal magyarázza. hegyes hagymája. vetési oroszlánszáj + Antirrhinum majus. hogy régen a növényt torokgyík. Az ebfej f Melius alkotása a R. dog’s tooth. Cynocephaloea (Beythe 120a). Az ebfáj az eb ’kutya’ és a bizonytalan eredet (talán finnugor kori örökség) fáj utótagnak ’fájdalomgyötör. magyarázata. Genaust Cynánchum a. ebfáj. Szabó. Erythronium denscanis. nevei dens canis. Szabó.i elnevezése szintén tartalmazza a R. 125: 421. A névadás magyarázata. méregöl f . A méregöl jelz re l. J: 1578.. Az ebfa és a büdös ebfa Melius alkotásai. Nyr. 1783: Eb fejü fü (NclB. közönséges méreggyilok’. lat. ebtövis. ebfojtóf . nem állapítható meg világosan. canis ’kutya’) tükörfordítása. A névadás alapja a növény felül fogszer . kerti oroszlánszáj’.

Nyr. ebkapor 1577 k. az eb. gramen ’f . az utótag magyarázatára l. Az ebgyógyítópázsit elnevezés magyarázata. magyarázatára l. 1595: Eb kapor (Beythe 95).. canénus ’kutya-’ melléknév) tükörfordítása. 1583: eb kapor Cotula (Clusius–Beythe 4: BotTört. 528). zingiber ’gyömbér’. Nyr. csíp s. ebgyógyítóf . 328). 129). 333). ang. gör. 125: 422. órchis ’here’) tükörfordítása. 29: 362). rókamony. J: ’ua. Hundshoden ’kutyahere’. 44). 1798: Eb-gyömbér (Veszelszki 343). eb’.el tag a növény büdös illatára utal: „Szára kopasz. || ebgyógyító 1813: Ebgyógyító (Magy. Idegen nyelvi megfelel re vö. || ebgyógyítóf 1807: Ebgyógyító f (Magy. canénus ’kutya-’ melléknév) fordítása. vargyógyítóf (→ varf ) stb. a név a kutyaheréhez hasonlítható ikergyökérgumókra vonatkozik. 1533: Cynoglossa: Hundstzung: Eb nyelue (Murm. Hundsdill tükörfordításával keletkezett.el tag jelzi. ill. közönséges ebnyelv f ’. ill. MNy. hogy hitvány. Az ebkutyatej Veszelszki alkotása. 51: 18.2: RMGl. ebkutyatej 1798: Eb-kutya-tej (Veszelszki 459). hogy a növényt a kutya gyógyírként eszi. (OrvK. 1798: Eb-gyógyító Pázsit (Veszelszki 240).: Eb kaproth gr. 1578: Harmad fęle Eb kapor (Melius 72). agárkosbor’.ebgyógyítópázsit 145 ebnyelv ebgyógyítópázsit 1780: eb-gyógyitó pázint (Phytologicon 86). — ebgyógyítógyökér 1903: ebgyógyító pázsit v. 1948: Ebgyógyítóf (MagyGyógyn. 1583: eb nyelw (Clusius– Beythe 4: BotTört. ebmonyf 1601–16: eb mony fi ’Orchides.’. Vö. 125: 422. borsos keser f ’. silány min ség f szer. Idegen nyelvi megfelel re vö. A mony ’here’ jelentés . ha a gyomra beteg. A gyógyító magyarázó elem egyéb hasonló szerkezet növénynevek hatására kerülhetett a névbe. 528). F vészk. ezek dörzsölésre undorító szagot kölcsönöznek a növénynek” (Hoffmann–Wagner 171). J: ’ua. A névadás szemléleti háttere. mint az agármony növénynév. Cynosorchis (Csapó 298) (< gör. ném. az eb-.. 1775: Ebgyömbér (Csapó 26). 2. kutya. F vészk. Hunds-Pfeffer (Veszelszki 343) ’kutyabors’.’. hogy a borsos keser füvet régen f szerként használták. közönséges tarackbúza’. m. Nyr. Genaust Cýnodon a.: Cinoglossa: eb nÿelw (Ortus: RMGl. lat. ném. — ~ f 1578: Eb nyelu× f×nec gr. pázsit’. még agármony. Az ebkapor. Nyr. lat. testiculi’ (Nyr. J: ’ua.: RMGl. J: ’Elymus repens. de mirígyes foltoktól tarka. társneve a kutyakapor a R. 1783: Eb Kapor (NclB. vö. dog’s grass ’ua. 1775: Eb-nyelv (Csapó 77). 29: 51. Idegen nyelvi megfelel kre vö. . 1798: Eb-kapor (Veszelszki 177). 403/ 6).’. disznógyógyítóf . ký#n ’kutya. Hundsgras ’kutyaf ’. ebgyógyítópázsit ebgyömbér 1578: Eb gyxmbęr (Melius 174a). íze a gyömbérre emlékeztet. 115). és a növény kitisztítja az állat gyomrát. Az ebgyömbér Melius alkotása. 1775: Eb kapor (Csapó 254).. Marzell Anthemis cotula a. 328) (< lat. gyep.’. 1577: chiroglossa [a. lat. 126). büdös pipitér’. a lat. A név valószín leg latin hatásra jött létre. a növény ebtej és kutyatej elnevezéseib l hozta létre a szinonim el tagokat (eb ~ kutya) tartalmazó növénynevet. 1578: Eb nyelw (Melius 150). J: ’Euphorbia sp. ebnyelv 1525 k. 419). J: ’Anthemis cotula. J: ’Persicaria hydropiper. Az ebgyógyító elvonással keletkezett az ebgyógyítóf névb l. 1783: Eb-gyógyító páÐint (NclB. még gyömbér. 363). J: ’Cynoglossum officinale. 368). Genaust canínus a. borsíz növény. Az ebmonyf a R. 1783: Eb gyömbér (NclB. Zinziber caninum (Melius 174a) (< lat. 125: 423. Gramen caninum (NclB. A büdös pipitér levelei a f szerkapor ’Anethum graveolens’ leveleihez hasonlóak. 528). ném. cynoglossa]: eb nyelÔ (KolGl. Az ebmony hasonló névadási szemléleten alapul. lat. gyökér (Hoffmann–Wagner 11). 1783: Eb-nyelv (NclB. ebgyógyítógyökér l. pásja jájca ’kutyahere’.. szln. Az ebmonyf összetételben az összefoglaló jelentés eb ’kutya’ az agármony szerkezetben el forduló agár ’kutyafajta’ megfelel je. Marzell Agriopyrum repens a. Hundshödlein ’kutyaherécske’. J: ’Orchis morio. a R. kutyatej’.

Genaust Cýnodon a. napellus. v. 1525 k. ebsz l (Nyr. 43: 311. Az ebnyelv a lat. ebrózsa l. Genaust Cýnodon a. erdei peremizs’. J: ’ua. lingua canina ’kutyanyelv’. 664). Hundsaugen (Melius 138a) tükörfordítása. 1: 307).ebrontóf 146 ebsz l (Melius 150). — fekete ~ 1998: fekete ebsz l (Priszter 506). Hundszunge ’kutyanyelv’ is hatással lehetett. kynoglôssos.’. 664).: solatum: eb zele (SchlSzj. Az ebszem Melius alkotása. 1577: solatrum: eb szxlex (KolGl.’. ▌ 4. jelentése ’a kutyának se jó’. vizivagy veres ebsz l (Hoffmann–Wagner 40). cynogl#ssus < gör. J: ’ua.. — halálos bolondító~ 1578: Halálos bolondito Eb . ebnyelvü f (Nyárádi 85). J: ’ua. Nyr. 664).: RMGl. 2. | veres ~ 1783: Veres Eb-Ðzölö (NclB. J: ’ua. kutyafa. A növénynek ezt a tulajdonságát már Melius említi: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod. ebsefa (MagyGyógyn. Ebet xl. Marzell Inula conyza a. a névadás alapja a fa használhatatlansága.’. és a lat.’.: De strigio siue solatro: Ebzewle (StrassbGl. A névadás alapja talán az. tónsus a. Nyr. ebnyelv f (SzegSz. Nachtschatt: eb Zoeloe (SzegSz.: Solanum hortense. hogy a növénnyel farkast. J: ’ua. 379). Solatrum: Eb zewlew (Növ. ebszem 1578: Eb ſÅem (Melius 138a). | felfutó ~ 1775: Fel-futó ebÐzölö (Csapó 79). Melius 431. 1595: Eb Ðzxlx (Beythe 110).. Farkaſt.: RMGl. J: ’ua. 415).’. 1520 k. ném. ebsz l 1. Nyr. J: ’ua. kýōn. A névadásra a ném. | vízi ~ 1775: Vizi eb-Ðzölö (Csapó 79). Idegen nyelvi megfelel re vö. 389).: Cyglassa. közönséges kutyabenge’. b): RMGl. Lingua Canis. fekete csucsor’. 1903: ebrontóf (Hoffmann–Wagner 109). 1798: Veres eb-Ðzflf (Veszelszki 45). glôssa ’nyelv’) tükörfordításával keletkezett. A névadás alapja a növény keskeny. 1533: Solatrum: Nachtschadt: Eb sxlx (Murm. J: ’Solanum dulcamara.’. (Melius 86). 664). 664). ▌ 2. — alutó. 340). | orvosi ~ f 1998: orvosi ebnyelv f (Priszter 351). | kerti ~ 1578: kerti Eb ſÅxlxnec gr. 1533-ban már említik a növény német nevét: „Cynoglossa: Hundstzung” (l. Lingua canina: ebnyelxe fÿw (De Herbis: RMGl. Ember és növényvilág 290). — N. 1783: Eb rontó-fü (NclB. J: ’Solanum nigrum. XVI. 664). veres. maszlagos nadragulya’. hogy a virágfejecskék állatszemhez hasonlóak. 1775: Eb-szölö (Csapó 78). | vad ~ 1903: vad-. Katikasisakvirág’.: Solatrum: eb zewlew (Ortus: RMGl. Az ebsefa az eb ’kutya’ és a se nyomatékosító elemb l tömbösö- dött összetétel. nyelv formájú levele. 1405 k. J: ’Atropa belladonna. Növényszótár 4). 1911: ebrontóf (Cserey. J: ’ua. kesernyés csucsor’. Az ebsefa népi elnevezés. ebnyelv ebrontóf 1. 1783: Eb-Ðzem (NclB. … hertelen embert. kutyarózsa ebsefa N. J: ’Aconitum vulparia. — közönséges ~ f 1998: közönséges ebnyelv f (Priszter 351).melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. 1783: Vizi Eb-Ðzölö (NclB. gör. J: ’ua. 1590: Solanum hortense: Ebszôlô vag.’.’. 125: 424. sz. 1998: ebnyelv f (Priszter 351). 1578: Eb Ðzxlx (Melius 85). farkasöl sisakvirág’.’ nevez meg. J: ’ua.’. vízi. | kertekben term ~ 1578: kertekben termx Eb ſÅxlx (Melius 86). J: ’Inula conyzae. eb Sz[ l ] (Magy. 258). Melius a latinból fordított ebnyelv növénynevet . Cynoctonon (Melius 155a) (< gör. (Melius 11a). A névadás alapja az.. kynoglôsson < gör. Az ebrontóf sisakvirág-fajokat ’Aconitum sp.: Solatrvm: Eb zewlew (Herb. kynós ’kutya’.2: RMGl. | piros ~ 1903: Piros ebsz l (Hoffmann– Wagner 40). ▌ 3. 125: 424. — erdei ~ 1813: erdei. 1578: Eb ronto f× (Melius 155a). Szabó. 664). ký#n ’kutya’.’. 1775: EbÐzem (Csapó 248). szep szôlô (SzikszF. F vészk. 340). J: ’ua. 1500 k. 164). tondēre ’nyes. J: ’Frangula alnus. Péntek–Szabó. fent). minden állatot meg xl” (Melius 156). 1578: Eb ÐÅxlxt gr..: RMGl. XVI. I: 307). kutyát mérgeztek.’. (Melius 86a). Cynoglóssum (lat. ▌ 2. lat.és bolondító~ 1578: aluto és bolondito Eb ſÅxlxuel gr. — N. a ném. 125: 424. gyötör’) mintájára hozta létre. J: ’Aconitum napellus subsp.’. ebnyelv f l. Hundstod ’kutyahalál’. R.: RMGl. Melius a lat. Vö.: RMGl. 1595: Eb ſzxm (Beythe 88a). 664). J: ’ua. 1775: Eb-nyelvü-fü (Csapó 77).

és bolondítóebsz l ’maszlagos nadragulya’ (3. így ír a csucsorról (1. csucsor. sz l szer termésre utal. mely valószín leg Egyiptomon keresztül jutott el a mediterrán területekre. 125: 425. az az Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx” (Melius 85a–86). Cataputia maior utótagjának fordítása. farkas-kutyatej’.: RMGl. keser vagy az édeskeser jelz t illesztették. — ~f 1577 k. a fekete csucsor (2. psi mlecz. Növényneveinknek ez a csoportja olyan gyógynövényeket foglal magában mint az ebtej (< ném. (OrvK. vad és vízi jelz k. Melius 370. J: ’Solanum dulcamara. J: ’ua. 371). | nagyobb ~ 1583: nagyob eb teij (Clusius– Beythe 5a: BotTört. 1525 k. is összefoglalóan jellemzi azokat a növényeket [„AZ Eb Teÿ fwek is igqn artalmaſok” (OrvK. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Az ebsz l a ném. magyarázatára l. a növény értéktelenségére vonatkozik. 631/13)]. Az ebtej összetett szó. és a növénynevet összefoglaló ’különféle mérgez . erre utalnak az erdei. A felfutó ebsz l . 1583: eb tey (Clusius–Beythe 4: BotTört. ebtej 1. psie mleko. J: ’Euphorbia sp.) elnevezések hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkeztek: mindegyik növény mérgez és bogyós termése van.: Esula: ebtheÿ (Ortus: RMGl. J: ’Euphorbia cyparissias. Az adatok mutatják. szb.) és a mételmaszlag (4. a kertekben term pedig azt mutatja. Az alutó.). XVI. Ezeknek a növényeknek közös tulajdonsága. a növény és neve a német patikusokkal terjedt el az országban. a sz l utótag a fürtös. kutyatej’. 29: 51–2. 631/13).’. mételmaszlag’. Szabó. Hundesbeere ’ebbogyó’ mintájára jött létre. Hundmilch). Az ebsz l csucsor összetett szó. . sz. erd ben. A korai adatokban az ebtej elnevezés a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó tejnedvet tartalmazó növényekre vonatkozik. kutyatej. századi OrvK. bogyója ehetetlen.. Az ebtej elnevezés valószín leg a ném. hasindító kutyatej’. J: ’Euphorbia lathyris. Marzell Solanum dulcamara a. hogy Melius 1578-ban mind a négy növényt ebsz l néven említi. hogy a növény a kertekben is el fordult.: „Eb Teÿ fwek” (OrvK. hogy tejszer ragacsos anyagot tartalmaznak: „a’ belflök ki-ſzivárgó téjrfl mindeneknél esméretesek” (Veszelszki 211). ebkapor (< ném. 8). Az ebsz l ’kesernyés csucsor’ (1. Hundsmilch tükörfordítása.. pejoratív érték eb el tagja pedig a nedv csíp s.) fekete jelz je a termés színére utal. pasje mliče. rom. 687). 1395 k. 129).) gyümölcse.): „EÅ Bolondÿto es halalhoÅo Eb Åxlxt ha kÿ megh ÿÅÅa. 1783: Nagyobb Ebtej (NclB. A piros.’.) név elé a kés bbiekben a kesernyés. le. amelyek fontos szerepet töltöttek be a középkori patikákban. ebsz l . a csucsor utótag a Solanum nemzetség neve. 406–7. a maszlagos nadragulya (3. J: ’ua. J: ’Datura metel. A hasindító kutyatej (1) nagy ~ nagyobb jelz je a lat. Hundsdill). ▌ 2. ezek a növény ízére utalnak. 1775: Eb-téj (Csapó 80). J: ’ua.: Agrimonium: eb teÿ (BesztSzj. 687). és bogyójuk is mérgez . 263). hogy az egész növény.-hv. ebsz l csucsor 1948: Ebsz l csucsor (MagyGyógyn. neve. MNy. | naptámadatról hozott ~ 1578: Nap támadatrol hozot Eb ſÅxlx (Melius 86). század végét l a megkülönböztet jelz k segítségével fajokat is el lehet különíteni. — nagy ~ 1775: nagy eb-téj (Csapó 81). veres jelz k a termés vörös színét jelzik. 1783: Eb-téj (NclB. 371). A növény vadon. a XVI. magyarázatára l.’.ebsz l csucsor 147 ebtej ſÅxlx (Melius 85a). élvezhetetlen ízére. A XVI. A mételmaszlag (4.-i OrvK. A fekete csucsor (2. utótagja a növény szárában lév tejszer nedvre utal. hogy a kesernyés csucsor (1. Åÿnthe olÿan aÅ ÿÅÿ mÿnth aÅ Teÿnek. 129). Nyr. nyirkos területeken él. laptele-c"nelui.) srégi ázsiai kultúrnövény. melyeknek közös jellemz jük. Az ebsz l a németb l fordított igen régi növényneveink közé tartozik. az ebsz l el tag a növény R.: Eb Teyrql gr.). kesernyés csucsor’. 612/34). EÅ gÿakor chÿoklaÐth hoÅ” (OrvK. A XVI. 1577 k. Vö. halált okoz. Az összetétel ebel tagja azt jelzi. cserjés ebsz l elnevezés esetében a névadás alapja a növény életmódja: „felkapaszkodó szárú cserje” (RévaiLex. és onnan esetleg „Patica- riuſoc” útján hozzánk is: „EſÅt hiyac à Paticariuſoc Cuculus de leuante. 631/12). bogyós termés növény’ jelentéssel használja.

|| édes páfránygyökér 1775: Édes paprágy gyökér (Csapó 11). Ecetf (MagyGyógyn. J: ’Echium vulgare. o. 125: 426–7. Marzell Aethusa cynapium a.). Az ebtövis a lat. 371). édesfa (MagyGyógyn. canis ’kutya’.: Polypadium: edes gÿöker (De Medicinali: RMGl. Nyr. TESz. magyarázata. ebzeller 1903: ebzeller (Hoffmann–Wagner 57). Nyr. 1783: Eb-tövisk (NclB. Nyr. Vö. 1903: Ebvirág (Hoffmann–Wagner 73). 1583: edös gyoker Glycyrrhiza (Clusius–Beythe 5: BotTört. hogy a növény magva alkalmas kutyák. J: ’ua. 520. ebvész 1830: ebvész (Nyr. áhiA ’kígyó’) átvétele. A névalkotásra hatással lehetett a lat. Vö. ill. 1577 k. közönséges kígyószisz’. J: ’Glycyrrhiza glabra. 1708: éd(s-gyökér (PPBl.: RMGl. XVI.’.. J: ’ua. || ~mag 1948: ebvészmag (MagyGyógyn. 404). | vad ~ 1775: Vad édes Gyökér (Csapó 10). a névadás alapja a növény édes íz gyökere.’. hogy a növény még a kutyának is mérgez . a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. 1783: Édes Paprágy gyökér . ami szintén azon a névadási szemléleten alapul. igazi édesgyökér’. 836. ádáz’. macskák elpusztítására: „mellyel p. lat. Édes gyökérfü (Csapó 259). J: ’ua. közönséges édesgyöker -páfrány’. échis ’kígyó’ < óind. 178).-i cynapium (< édesfa N. Nyr. Éder. — N. J: ’Verbena officinalis. XVI. igazi édesgyökér’. az ugor kori eb és a bizonytalan. Az ecetf népi elnevezés. J: ’Rhamnus cathartica. 1595: edxs gyxkernek gr. 125: 426. J: ’Strychnos nux-vomica. Az ebvirág a ném. íd(sgyökér (ÚMTSz. varjútövis’.: Edqs gÿqker (OrvK. ebfa. kutyapetrezselyem. 280). hogy a vasf vel és gyökerével ecetes uborkát ízesítenek. Az édesfa népi név. 342). a’ kutyákat és matskákat meg lehet ölni” (Márton.’.’. Benk 63. échidna ’kígyó’ < gör. UEWb. EWUng kutyatej a. ágai tüskések: „ágai tövissen végz dnek” (Magy. Vö. édesgyökér. 1181).. 2. ebvész gör. UEWb. apium ’petrezselyem’) is. az eb el tag a növény haszontalanságát. 430). édesgyökér.’. sz. (Beythe 60a). 125: 425–6. vö. 130).ebtövis 148 édesgyökér Marzell Euphorbia a. ném. 125: 426. édes l. 280). 520. „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27). mérgez tulajdonságát fejezi ki. — N. 50).-i Echium (< lat. mintára jött létre. 1998: ebvészmag (Priszter 514). J: ’ua. Marzell Colchicum autumnale a. ebvirág (MagyGyógyn. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . J: ’Polypodium vulgare. vad édes Gy[ökér] (Magy. ebvészmag l. Hunds-Eppich. v. echidna ’kígyó’ < gör. 1998: igazi édesgyökér (Priszter 386). spina ’tövis’) tükörfordítása. J: ’ua. Növ. — erdei ~ 1775: Erdei édes gyökér (Csapó 10). 148). Az ebvészmag mag utótagja a növény termésére utal. ký#n ’kutya’. 1783: Vad édes gyökér (NclB. még varjútövis.’. szakny. 125: 426). Az ebzeller valószín leg ném. 1590: Glyceriza: Edes gyôker (SzikszF.. „Canina ſpina” (Clusius–Beythe 27) (< lat. 1783: Erdei édes gyökér (NclB. 430). ecetf N. J: ’Aethusa cynapium. 125: 426. F vészk. | édesgyöker fa 1783: Édes gyökerü fa (NclB. 2: 36). ▌ 2. 351). 223).’. I. J: ’Glycyrrhiza glabra. az szi kikerics kutyadögleszt f elnevezésével. J: ’ua. J: ’Colchicum autumnale. kutyatej a. A lat. F vészk. 1798: Édes gyökerÍ-fa (Veszelszki 237). sztrichninfa’. ebtövis 1584: eb töuisk. Nyr. 1998: édesgyökér (Priszter 386). Vö. Hundsblume tükörfordítása.. | édesgyöker f 1775: Édes gyökerü-fü. magyarázatára l. 148. 404). 1783: Édes-gyökér (NclB. | erdei vad ~ 1813: erdei. szakny. — igazi ~ 1948: Igazi édesgyökér (MagyGyógyn. 1798: Eb-tövis (Veszelszki 335). talán finnugor kori vész ’pusztulás’ összetétele. angyal~ (→ angyalédesgyökér) ebvirág 1833: eb-virág (Dankovszky 176).: NySz. 42/9). az eb el tag a varjútövis jelentéktelenségét jelzi. 148).. vasf ’. a növénynév szláv eredet ecet el tagjának magyarázata. édesgyökér 1. Az ebvész összetett szó. echium 1798: Echium (Veszelszki 196). J: ’ua. MagyGyógyn. szi kikerics’.

) édesgyökér nevének hatására alakult ki.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 126).: erulus: eger fa (SchlSzj. 423). . 1578: Eger fa (Melius 11a). italt ízesítenek. J: ’Glycyrrhiza glabra. Marzell Polypodium vulgare a.’.. Süſsfarn (Veszelszki 355) ’édes páfrány’ és az igazi édesgyökér (1. Genaust Glycéria a.: Millefolium: eger fark (BesztSzj. égerfa a.: TESz.’. csucsor édeskömény l. éb(rfa. páfrány édeskeser csucsor l.’. Jágerfa (Herman. A gyökér és a gyöktörzs édes nedvével ételt. Vö. glycyrriza ’édesgyökér’ hatására keletkezett. édesgyöker -páfrány (→ páfrány). 368).2: RMGl. 1783: Egerfa (NclB. 213). mézgás. Idegen nyelvi megfelel re vö. jégörfa) feltehet leg népetimológiával keletkeztek. eforbium l. 1998: mézgás égerfa (Priszter 296). EWUng. nem a levele. hogy a növény vadon terem. 1405 k. igazi édesgyökér’.melléknévképz vel és f ~ fa magyarázó utótaggal is megjelenik. ragadós jelz ket. Az éger kezdetben az égerfa (1.édeslevel f 149 egérfark (NclB. Vö. 1234: „Arbor que Hungarice dicitur egurfa” (OklSz. a növénynek a gyökere édes. klebrige Erle ’ragacsos éger’. egérfark 1395 k. édesgyökér. Valószín leg a lat.’.’. | mézgás éger 1841: mezgés Éger (Barra 413). a gyökér magyarázó utótag. éger a. báránycsecsf . 368). 211). Az egér és a j kezdet változatok (jágerfa.: RMGl. közönséges kutyabenge’. — N.. | ragadós éger 1998: ragadós éger (Priszter 296). mézgás éger(fa)’. Az egércsecsf Benk alkotása. égerfa. 1577 k. Vö. mivel a növény föld alatti része édes. éger a. ▌ 2. — egércsecs 1813: Egértsets (Magy. J: ’Alnus sp. ném.: RMGl. égerfa 1. A névadás alapja. hogy a páfrány gyökere „a cukornál többszázszorosan édesebb” (MagyGyógyn. Kleb-erle ’ragasztóéger’.: RMGl. borsos varjúháj’.’. jégerfa (Barra 403).). glycyrriza (< gör. F vészk. Pászt. Az égerfa ’közönséges kutyabenge’ (2. 1998: mézgás éger (Priszter 296). Genaust glutinósus a.: erulus: eger fa (BesztSzj. 2. égörfa. glūtinōsus ’ragadós’).. az éger ismeretlen eredet . J: ’ua. || éger — enyves éger 1998: enyves éger (Priszter 296). 168).. egerfa. Az édes páfránygyökér jelz s el tagja ném. (OrvK.) összetételb l adatolható. 1405 k. a szókezd magánhangzó rövid volt. A közönséges édesgyöker -páfrány (2. a névadás alapja. jégörfa (Nyatl. 1595: Egxr fa (Beythe 10a). erre utal a lat. 620). 219). Süſsfarn (Veszelszki 355) tükörfordítása. 1841: egerfa. rhíza ’gyökér’) tükörfordítása. Ember és növényvilág 201). eufrasia egércsecsf 1783: Egér-tsets-fü (NclB. 430). éger(fa)’. A friss rügyek ragacsosak. a vad jelz arra utal. TESz. J: ’ua.: Egqr fanak gr.: Alnus: ni: arbor: Eger faa (GyöngySzt.: milifolium eger farc (SchlSzj. Az igazi jelz más édes íz gyökerekt l különíti el a növényt. 668). radix dulcis ’édesgyökér’ és a lat. — enyves ~ 1998: enyves égerfa (Priszter 296). | mézgás ~ 1807: mezgés Égerfa (Magy.: RMGl. egyedi adat. eg rfa. kömény édeslevel f 1577: gliciriza: edes leuelw fÔ (KolGl. 1560 k. J: ’ua. égerfa (Péntek–Szabó. glycyrrhiza. a fa innen kapta az enyves.) édesgyökér neve feltehet leg a ném. glykýrrhiza < gör. édesgyöker -páfrány l. 1520 k. a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor.). | ragadós ~ 1998: ragadós égerfa (Priszter 296).: RMGl. gör.) édesgyökér neve a lat. J: ’Frangula alnus. — fekete~ 1798: Fekete Éger-fa (Veszelszki 41). a levelek nagyon hasonlóak a mézgás éger(fa) leveléhez. J: ’ua. 511).. jég(rfa. a t eredetileg eger ~ egres váltakozást mutatott. 219). 1395 k. Az igazi édesgyökér (1. J: ’ua. F vészk. 1583: egör fa Alnus (Clusius–Beythe 2a. Az egércsecs elvonással keletkezett az egércsecsf névb l. J: ’Alnus glutinosa. glykýs ’édes’. (gerfa. glycyrrhiza. hogy az apró. R. jég(rfa. J: ’Sedum acre. Marzell Alnus glutinosa a. szaknyelvi elnevezés is: Alnus glutinosa (< lat. J: ’ua. 36). 256). b): RMGl. Az erdei jelz a növény el fordulási helyére vonatkozik. Az édesgyökér növénynév .: Millefolivm: Egherfark (Herb.: BotTört. hosszúkás pozsgás levélkék csecshez hasonlíthatók. J: ’ua. euforbium efrasia l.’.

fonákjuk ezüstös. hogy száraz árokpartokon. egérfarkúfüjj. Myosotis fordítása (< lat. — N. Auricula (Melius 79a) (< lat. — kis ~ 1813: kis Egérfül (Magy.. egerfargóró.: „Eoregbÿk Egerfark fweth tqrÿ eoÅwe borral. egérfarkú f vet gr. 1807: egérfark (Magy.) egérfül neve szintén Melius alkotása. — ~f 1775: Egérfül-fü (Csapó 81). Ugyanezen a szemléleten alapul a növény mai hivatalos elnevezése: cickafark. egérfarkkóró. egérfarku f nek gr. közönséges cickafark’. Auricula muris (Melius 181a) . A névadás magyarázata.’. XVI. 1583: egher fark (Clusius– Beythe: BotTört. illetve. TálmoÐó f×vel. 1775: Egérfül (Csapó 286). millefolium. ▌ 3. egérfarkúfüvet gr. 1578: Egér f×l (Melius 181a). A közönséges cickafark (2. egérfarkófüj. egérf (ÚMTsz. 1745: Egér-fark-fü (Torkos 7). F vészk.). Marzell szerint az egér el tag talán a növény jelentéktelen voltára is utal.) egérf és egérorrúf elnevezéseinek alapja.’. J: ’Antennaria dioica. mez kön fordul el (ahol egerek.’. egér farku f vet gr. a lat. ang. lat. egérfarkóró. Mausohr. 126). hamu ſzinüek” (Csapó 81). egérfarku-fí. J: ’ua. 1798: „kisſebb és’ nagyobb Egér-fÍl-fÍ” (Veszelszki 348). F vészk. libapimpó’. egérf . 213). a névadásra a növény egyéb R. myos#ta ’egérfülecske’).’. ▌ 2. pilosella (< lat.: Millefolium: [Eg]er fark (De Herbis: RMGl. J: ’ua. egerfarkkóró. egérf#rk. Marzell Achillea millefolium a.). Vö. 1948: egérfül (MagyGyógyn. vége: Egér fark-kóró (De Herbis: RMGl. 1798: Kis egérfÍl-fÍ (Veszelszki 238). útszéleken. J: ’Hieracium pilosella. cickafark egérf 1. — N. Marzell Achillea millefolium a. nevei is hatással lehettek. egérfül 1. lat. J: ’Antennaria dioica. 1578: Egęr f×l („magas à ſÅára”) Melius 79a). egérfarkúf .’. sz rös leveleinek az egér farkához való hasonlósága. 410).. Idegen nyelvi megfelel re vö. | ~kóró XVI. 126). eger-fark (MTsz. J: ’Achillea mille- folium subsp. A közönséges tyúkhúr (3. 1690: „Fxzz Vizet. myos#tis. Az elnevezés alapja a növény puha. egérfarkvirág. 1578: „ſÅxrxs leuel× Egęr f×l” (Melius 79–80). 219). egérfarkufüjj. 295). parlagi macskatalp’. F vészk. Tormentilla gy×kérrel. egerf . bogarak is megtalálhatóak). kóró) magyarázó szerep ek. J: ’Achillea millefolium subsp. egérfarkú kóró (ÚMTsz. ill. 1590: Eger fark (SzikszF. Egér-fark f×vel….) egérf neve azon alapul. 500. parlagi macskatalp’. 415). N. || egérorrúf N. 410). | ~virág N. egérfarkkóré..). 219). 468). — kis ~ 1807: kis egérfül (Magy. egérfarku f . Az ezüstös hölgymál (1.: RMGl. egérf#rkDórDó. J: ’ua.). hogy a levelek kicsi állatfülhöz hasonlóak.. egérfark. közönséges tyúkhúr’.: Millefolium: egeerfark (Ortus: RMGl. ezüstös hölgymál’.) és a közönséges cickafark (2. 2.). egérfarkú cickóró l. Az egérfark összetetett növénynév. a finnugor eredet egér és a far f névb l -k névszóképz vel létrejött fark összetétele. egérfarok (ÚMTsz.’. egirfarkó fü (ÚMTsz. Egérf (MagyGyógyn. a lat. orrához hasonlítanak.) egérf elnevezése népi név. millefolium. 1525 k.) egérfül neve Melius alkotása. sz.egérf m 150 egérfül 219).). 87). J: ’ua. J: ’Hieracium murorum. hogy a növény puha. A libapimpó (1. v.. A libapimpó (1.). UEWb. mint az egér füle. J: ’ua. egérorrú f (ÚMTsz. egérfarkú virág (ÚMTsz. auris ’fül’ kicsinyít képz s alakja). 1807: Egérfül (Magy. egérfarku-fi. egerfarggó²r~.. J: ’ua. ▌ 4. — ~f 1577 k. J: ’ua. egérfark. — N. 368). J: ’ua. 220). J: ’Stellaria media. Vö. annak aÅ leweth aggÿad ÿnnÿa melegqn” (OrvK 189/1). 220). || egérfülecske 1948: Egérfülecske (MagyGyógyn. 1595: Eger fark (Beythe 114). pil#sus ’sz rös’ kicsinyít képz s alakja). egerfarkú füvet gr. J: ’Potentilla anserina.’. közönséges cickafark’. sz. — kis ~f 1783: Kis Egér fül-fü (NclB. 486). — kisebb ~f 1783: KiÐÐebb Egér fül-fü (NclB. hogy „A’ levelei akkorák és ollyan ſzöröſſek. erdei hölgymál’. ▌ 2. s-azt igya” (PaxCorp. sz rös levelei az egér farkához. ném. vö. Millefoliu : Egerfark (Növ. Mausöhrlein (NclB. mouse-ear-hawkweed. Az egérfarkf és egérfarkkóró összetételben az utótagok (f .: RMGl.) és az erdei hölgymál (2. F vészk. egérfarak. 1595: Eger fijl (Beythe 97a). cickafark. N.’. 171). 220). 1798: Egér-fark-kóró (Veszelszki 460).

egres. vadon term . 1998: egértövis (Priszter 487). 415) fordításával keletkezett. MÀusedarm ’egérbél’. a névadás magyarázatára l. muris ’egér’) fordításával hozta létre. 1783: Egér-tövis (NclB.. J: ’Cynoglossum officinale. ezüstös hölgymál’. hogy a növény büdös: „Illatja kedvetlen. 1775: Egértövis (Csapó 83). MNy. pitypang’. J: ’Hieracium pilosella. A növény egér z hatásáról szinte minden szerz megemlékezik: „ha fel f×ggeſÅted az házban. egérszagúf 1841: egérszagufü (Barra 301). az elnevezés a virág kék színére utal. egér z tövis l. agrestum. Az egres vándorszó. ol. agresta ’olyan sz l fajta. Acánthus a. EWUng.’. az utótagra l. ég a. 326. 449). MNövSz. Szabó. a névadás magyarázatára l. egér z f . Myacantha (< gör. kékvirág.). J: ’Berberis vulgaris. az egér z f és egérz tövis is a latin név hatására jött létre. hölgymál.) egérfül ~ egérfülecske elnevezése a ném. 1911: veres egres (Cserey. Idegen nyelvi megfelel re vö. ogrosl ’köszméte. Az éjjelilámpa népi név. J: ’ua. Diószegi–Fazekas alkotása. vad’. egybojtosf l. || egér z tövis 1578: Egér ºz× txvisk (Melius 56a). közönséges ebnyelv f ’. 1595: Eger txuis (Beythe 124). Mäusdorn (Veszelszki 388). Idegen nyelvi megfelel re vö. égikincs (MagyGyógyn. A veresegres ’sóskaborbolya’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. els megjelenése: 1395 k.’. F vészk. agrestis ’mezei. egérorrúf l. vagy f× (Melius 56a). sz rösf és kis egérfül (→ egérfül) helyett. éjjelilámpa (Csapody– Priszter. sz rös levelek egérfülhöz hasonlóak. a finnugor eredet ég ’égbolt’ -i melléknévképz s származéka. J: ’Primula veris subsp. bogyói savanykásak. a névadás magyarázata. jegenye égörfa l. 435. az egreshez hasonlóak. Egereket ki ºzi” (Melius 57a). az el tagra l. hogy a növény kis levelei egérfülhöz hasonlóak. ném. ég a. de ezekben Melius az z igéb l képzett folyamatos melléknévi igenévvel pontosítja.-osztr. J: ’Centaurea cyanus. MeuſÅdorn (Melius 56a). Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az egérfülhölgymál nevet javasolja a R. hogy az apró. egres a. Hasonló szemléleten alapul pl. Genaust Mýagrum a. egres’. k. pilosélla a. ném. UEWb. agrasl. magyarázza a növény hatását. égerfa egres — veres~ 1903: veres egres (Hoffmann–Wagner 65). J: ’ua. „B zit l minden bogarak elszélednek” (Barra 301). Az egérfülhölgymál összetett szó. az TESz. Marzell Antennaria dioica a. Az egértövis. bojtosf éjjelilámpa N. esetleg a bajor-osztrákból kerülhetett át. TESz. mŷs ’egér’. A név keletkezésének indítéka... agr#Å ’egy fajta savanyú lé’. || egér z f 1578: Egér ºz× txvisk. kék búzavirág’. Az égivirág népi név. ákantha ’tüske’) tükörfordítása. egértövis 1578: Egér txuis (Melius 56a). éretlen sz l leve’. az egértövis növénynév a lat. egérfülecske l. veris. auricula ’fülecske’. lámpavirág. EWUng. 209).. egér z f és egér z tövis Melius alkotása. Szent Péter kulcsa. Mausöhrlein (NclB. egérfül. szúrós csodabogyó’. piros szín ek. tavaszi kankalin’. Az egérszagúf névadás alapja. baj. égivirág N. vö. J: ’Taraxacum officinale. Melius 394. Végs forrása a lat.. J: ’Ruscus aculeatus. talán a ném. egérf égikincs N. .: Agreſtum: egreÅ (TESz. Himmelschlüssel ’égi kulcs’ elnevezés hatására jött létre. égi virág (MagyGyógyn. egérfül Pupteneuert. melynek bogyói nem érnek meg teljesen’. agres.. kfn. Az égikincs népi név. agresto. „a’ házban felakaſztják. szürkés. Az egres a magyarba olaszból. egönye l. egérszagu”. agresta ’éretlen sz l bogyó. 4: 31). gör. egértövis egérfülhölgymál 1807: Egérfül Holgyomál (Magy. Vö. lat. hogy az egerek eltávozzanak” (Veszelszki 388). A parlagi macskatalp (4.egérfülhölgymál 151 éjjelilámpa (< lat. 428). Genaust aurícula a. 52). az egértövis növénynév is. sóskaborbolya’. Növényszótár 32).

boronafa. 401). halált okoz. 1775: Élek halok (Csapó 214). elalutóf 1. ormány a. ném. J: ’Atropa bella-donna. elefánt a. J: ’Capsella bursa-pastoris. 340). — Ö: vidra~. bókoló amaránt’. gúzs a.. a lat. eke a. 1948: Ekeakadály (MagyGyógyn. kesernyés csucsor’. de talán származhat a név az eleven megszilárdult ragos alakulat ele. (Barra 294). || ekeny g 1783: Eke-nyüg (NclB..) Melius alkotása. Növénynevek 28. élek-halok (Jávorka 978). Az eketartóf Melius alkotása. eke a. hogy a növény vízben él. J: ’Menyanthes. Az ekeakadály ’tövises iglice’ (1. Az elefántormánya népnyelvi elnevezés. tövises iglice’.. A névadás magyarázata. J: ’Prunus spinosa. ▌ 2. 142). ▌ 2.(szik) ige -t igeképz s és -ó igenévképz s származéka. 1903: ekeakadály (Hoffmann–Wagner 99). eke a.) ekeakadály neve hasonlóság alapján keletkezett. A névadás alapja a bókoló amaránt hosszú. 1595: Eke akadaly (Beythe 64a). J: ’Ononis spinosa. A kökény (2. 1948: elecske (MagyGyógyn. Az elecke hasonlót fejezhet ki. az eke ’mez gazdasági eszköz’ és a gúzs ’béklyó’ összetétele. F vészk. Az ekegúzs összetett szó. tavaszi mandragóra’. kökény’. eke a.’. a lat. eketartóf ékesség l. 1783: Eke-tartó-fü (NclB. — N. J: ’Mandragora elefántormánya N. Waſſerklee (Veszelszki 454) ’vízihere’. 1578: el aluto f× (Melius 51a). ekegúzs. Az elecke nemzetségnév. Az elalutóf ’Mandragora officinarum’ (2. ekeny g l. pogány~ eketartóf 1578: Éke tartó f× (Melius 48). magyarázatára l. kökény’. Mollay. Schlaffkraut (Melius 85) is hatással lehetett. elefánt a. ar#trum ’eke’) (Melius 48) fordításával hozta létre. 1783: Élek-halok (NclB. Vö. a növény szintén tüskés. élek-halok (MagyGyógyn.) növénynév ’elaltatóf ’ jelentés . Diószegi–Fazekas alkotása. EWUng. J: ’Potentilla . elalutó szépsz l l. J: ’Prunus spinosa. az alutó az alu. elefántormánya (Péntek–Szabó. vö. J: ’Ononis spinosa. eleven a.. Az ótörök eke ’szántásra használatos mez gazdasági eszköz’ el tag magyarázata. ehhez pedig Diószegi–Fazekas kicsinyít képz t illesztett. a névadás oka ismeretlen. boronafa. „Remora aratri” (< remor#men ’akadály’. Vö. TESz. J: ’Solanum dulcamara. 126). 142). 393). gúzs a. a latin eredet elefánt és az ormány nyelvújítási származékszó (orr + -mány f névképz ) összetétele. közönséges pásztortáska’.. eleven a. piros virágzata. 1841: eleczke (Barra 294). 401). hogy a növény szintén mérgez . tövises iglice’. maszlagos nadragulya’. összetett szó. hogy a növény mérgez . hogy a tüskés növény a szántást akadályozza.) elnevezés alapja. mint a vidra el tag a vidraelecke vagy vidraf elnevezésben: a növény er sen. EWUng. 1783: El-alutó-fü (NclB. Az elalutóf ’Atropa bella-donna’ (1. még álomhozóf . A névadásra talán a ném. ar#trum ’eke’) fordításával hozta létre. 263). élekhalok (MagyGyógyn. elecke 1807: Eletzke (Magy. sz l officinarum.’él . N. — N. 1775: Ekeakadály (Csapó 120). J: ’ua.ekeakadály 152 élekhalok ekeakadály 1. vízielecke (MagyGyógyn. EWUng. gyorsan szaporodik a vízben. 216). TESz. hogy az er sen tüskés kökényen fennakad az eke szántás közben. vidraf | Menyanthes trifoliata. N. elecske (ÚMTsz. a ny g ’lósz rb l vagy kötélb l font béklyó’ utótag Melius akadály és tartó elemeinek (az ekeakadály és eketartóf növénynévben) szinonimája. ormány a. „Remora aratri” (Melius 48) (< remor#men ’akadály’. 1775: Eketartó-fü (Csapó 120). 1948: ekenyüg (MagyGyógyn.). 160).. — vízi ~ 1841: vizi eleczkének gr. 1578: el aluto f× (Melius 51a). 1578: Éke akadaly (Melius 48). tövises iglice’. ekeakadály. ormányhoz hasonló. J: ’Amaranthus caudatus. 216). fürge’ tövéb l. TESz. vö. A vízi jelz arra utal. ekegúzs 1903: ekegúzs (Hoffmann–Wagner 99).. a növénynév arra utal. J: ’Ononis spinosa. Az ekeny g Benk alkotása. jelölt birtokos szerkezet. TESz. EWUng. Melius ekeakadály növénynevével. élekhalok 1. ▌ 2. vidraf ’. ▌ 3.. Ember és növényvilág 202). 1798: El-alutó-fÍ (Veszelszki 305).

manroot tükörfordítása. n#sturcium < lat. az ember ’férfi’ és az er ’szexuális hatalom’ összetétele. J: ’ua. agárf elfordultf 1578: el fordúlt f× (Melius 155a). A névadás szemléleti háttere lehet a növény gyökérzete.) a magyar nyelvben keletkezett. viſÅſÅa fordúlt ſÅxlx. pettyegetett tüd f ’. azt fejezi ki. Az elfordultf Melius alkotása. elharapott gyöker f l. J: ’ua. leuelenek es gyxmxlchyenek pinkxÐd hauabá. illetve az. Nasturtium (< lat. er t adnak a férfiaknak. hogy a növény bizonyos részei emberi testrészekre emlékeztetnek: pl. hogy a növénynek er s gyógyító ereje van.) élekhalok népi neve a növény gyógyító és egyúttal mérgez hatására utal: „Ha vizet vezxd az kerti Eb Ðzxlxnek az viraganak. 222). elején keletkezett. emberkép f (MagyGyógyn. J: ’Aconitum vulparia. úgy hitték. J: ’Tussilago farfara. A mandragóra sokszor emberi alakhoz hasonló gyökerének a középkorban varázser t tulajdonítottak. emberev agárf l. torqu#re ’csavar’) nyomán jött létre. a növény értékes gyógyító erejére utal: „minden belſx betegſéget gyogyit” (Melius 145a). mindenkor~ él halóf N.’. a névadás magyarázata. mérgesf morio. Az emberer összetett szó. | gyökere elfordult f 1578: gyxkere el fordúlt f× (Melius 155a). J: ’Mandragora officinarum. 1948: elfordult gyöker f (Halmai 5). Az elfordult gyöker f elnevezés a XX. Knabenkraut ’fiúf ’ (Veszelszki 329). mellérendel szókapcsolat. nyilván Melius növényneveib l hozták létre. emberkép f N. tavaszi mandragóra’. egészséges nemi életet. A név . élekhalok. Vö. el fordúlt f×” (Melius 155a). menta él l. Melius alkotása. A gyökere elfordult f szintén Melius alkotása. belÐx kilÐx dagadaÐt gyogit. embernek orra teker 1578: Embernek orra tekerx (Melius 172). emberkép f (Jávorka 848). a lat. Az él halóf népi név. A névadás alapja talán az. többszörös összetétel. martilapu’. 315). asszony~testef emberer 1775: Embererö (Csapó 297). elfordulósz l (→ sz l ). | elfordult gyöker f 1903: elfordult gyöker f (Hoffmann–Wagner 110).elfordultf 153 embernek orra teker anserina. A libapimpó (3. Az embergyökér az ang. vua versa fordítása: „Vua verſa. Az emberkép f népi név. él -halóf (MagyGyógyn. 1783: Ember-erö (NclB. a jelz a lat. — ~f 1798: Ember-erffÍ (Veszelszki 329). hogy a növény hosszú szára miatt ide-oda hajladozik. Vö. MagyGyógyn. de keueÐet igyal benne. n#sus ’orr’.’. Az élekhalok ’Capsella bursa-pastoris’ (1. az újkor elejéig természetfeletti er vel rendelkez csodaszerként tartották számon a növényt szerte Európában.) neve hasonlóság alapján keletkezett. J: ’Orchis embergyökér 1998: embergyökér (Bremness 187).melléknévképz s származékának összetétele. Az embernek orra teker körülírásos növénynév. sz l elfordult gyöker f l. J: ’Armoracia rusticana. Veszelszki bolondf néven említi a növényt. ném. sz. Az emberer névadás magyarázata az. J: ’Pulmonaria officinalis. hasonmás’ . s így el segítik az er teljes. ezért a virág színei a tüd színéhez hasonlóak. és így jellemzi: „mivel a’ két ágú gyökere igen hasonlít az ember testének a’ küldökön alólvaló réſzéhez” (Veszelszki 306). 421). közönséges torma’. libapimpó’. a f utótag magyarázó szerep . es keueÐet izol henne. hogy a növény gyökere emberi alakhoz hasonló. agárkosbor’. az ember ’a legmagasabb rend él lény’ és a kép ’hasonlóság. rossz szellemet távol tarthat magától. 61. ember l. J: ’ua. valószín leg a növény gyógyító hatására utal. farkasöl sisakvirág’. Idegen nyelvi megfelel re vö. hogy a gyökér birtokosa minden bajt. a gyökér magyarázó elem a növény mérgez részére utal. n#sturtium.’. kivágott gyöker f elmeindító házi menta l. elfordulósz l l. A kesernyés csucsor (2. mert bolonda tezxn” (Beythe 110). hogy régen úgy gondolták. az agárkosbor hereformájú gyökérgumói fokozzák az ondótermelést. 1775: Gyökere elfordúlt-fü (Csapó 88). elfordultf elfordult mérges f l. a tüd f virágai tavasszal vörös szín r l kékre változnak.

N. 258). Genaust Nastúrtium a. 1583: epöry Frage (Clusius– Beythe 4: BotTört. TESz. Enzian átvétele. 1405 k. Növénynevek 25–30. J: ’Cichorium endivia. entýbia.) endívia neve hasonlóságon alapul. A kis ezerjóf (2. . föld~tárnics epef 1948: epef (MagyGyógyn. Marzell Inula helenium a. salátakatáng’. epörnye (MTsz. 1998: endívia (Priszter 337). helenium ’örvénygyökér’) nevének átvétele. Enyvesbogyó (MagyGyógyn. vö. 1767: Enzian (PPB. J: 1520 k. — mezei~ 1813: mezei Endivia (Magy. összetett szó. Gentiána a. örvénygyökér’. salátakatáng’. J: ’Cichorium intybus. 1807: Endivia (Magy. endíviakatáng 1807: Endivia Katáng (Magy. 1578: Endiuia à kit vetnec (Melius 77a). | 1767: ’Gentiana sp. 455). 1775: ’Gentiana cruciata. 455). album.’ (els megjelenése: 1790 k. 1520 k: Genciana: Encia (Herb. az el tagra l. b): RMGl. 129).: ’Gentiana cruciata. lat. gencián. a növényt salátaként fogyasztották. ném.. kis ezerjóf ’.). 1395 k. 272). gentiana. tárnics’.’. 1775: Endivia (Csapó 84). | 1583: ’Fragaria vesca. Vergißmeinnicht ’ne felejcs el engem’. kerek termésére utal. 411). A mezei katáng (2. Diószegi– Fazekas alkotása. földepe. föld~. 368). 1578: Endiuiánac gr. (Melius 77a).. epere. J: ’Cichorium endivia.) és az ezerjóf is keser . F vészk.). 540). epe l. 212). a névadás magyarázatára l. az el tag az enyv ’ragasztószer’ -s melléknévképz s származéka. 1500 k.. endívia 1. engemnefelejcs N. J: ’Cichorium endivia. eper 1.. a növények felhasználása.: fragum: eper (SchlSzj. 1708: entzián fu (PP. Az endívia a lat. A nefelejcs ’Myosotis sp. J: ’Gratiola officinalis. endívia. 192). Genaust Helénium a. — ~f 1604: Encian f× (MA. Az endíviasaláta Benk alkotása. EWUng. kígyótárnics’. csattogóep(r. vagy az enciánból keletkezett a határozóragnak felfogott szóvégi n elhagyásával. entýbion többes száma < éntybon ’endívia’) átvétele. a -bogyó utótag a fagyöngy apró. orvosi csikorgóf ’. Az encián idegen szó. Endivia (Melius 77a) (< gör. J: 1395 k. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve az endíviakatáng nevet javasolja a R. enula (< lat. a ném. salátakatáng’. dancia. hogy a növény er s illata az orrot csavarja. endívia és cikória helyett. — N. — N. enyvesbogyó 1998: enyvesbogyó (Priszter 538). ep(rgye. ▌ 2. endíviasaláta 1783: Endivia-Saláta (NclB. az el tagra l.). 1775: Entziana (Csapó 260). J: ’Inula helenium. csattoguó-ep(r. encia l. a kenyérbél-cickafarkat a nefelejcsfélékhez (Myosotis) való hasonlósága alapján nevezték el. 78). 1798: Eper (Veszelszki 226). 1610 k.) encián neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre: a tárnics (1.: RMGl. endívia. F vészk. erdei szamóca’. J: ’Centaurium erythraea.. Mollay. 78. ep(rnye. 2. MagyGyógyn. 376). tárnics’. encián a. Gallenkraut tükörfordítása. 192). csattogó eper. J: ’ua.). kígyótárnics’. 1610 k: Gentiana: Encian f… (Herb d): RMGl. Ember és növényvilág 198). F vészk. J: ’Viscum album subsp. Az epef a ném. — csattogó ~ N. 297).. J: ’Achillea ptarmica. Az engemnefelejcs nyelvjárási szó. mindkét növény virágzata sok apró virágocskából áll. ▌ 2. encián (MagyGyógyn.) német mintára alkotott tükörszó. enyves bél k” (Magy. télisaláta (→ saláta).: fragum: eper (BesztSzj.encián 154 eper arra utal. Az encia alakváltozat esetleg íráshiba. engem nefelèjcs (Péntek–Szabó. Az enyvesbogyó összetett szó. enula 1948: Enula (MagyGyógyn. kenyérbél-cickafark’. Marzell Gratiola officinalis a. J: 1604. mezei katáng’. encián a. a saláta magyarázó utótag. a katáng nemzetségnév.. Az enula a növény R. F vészk. 1595: Epergy (Beythe 103a). felépítése hasonló. 188). Vö. fagyöngy’. Az él sköd fagyöngyöt ragadós bogyóiról nevezték el: „bogyói fejérek. a gör. és azonos családba (a tárnicsfélék családja) tartoznak. 1783: Eperj (NclB. b): RMGl.: Fragula: Eperÿ (CasGl.: RMGl.: ’Fragaria sp. szamóca’. Az endíviakatáng összetett szó. encián encián 1. forrása a lat. 192). | 1708: ’Gentiana sp.

512). ny lett a j-b l. 1998: savanyú eperfa (Priszter 430). mivel a nadragulya bogyóját csillag alakban körülveszik a csészelevelek pontosan úgy. (Szeder-) fa (Veszelszki 315). 48. A szerz knek teljesen igazuk van. 329). J: ’Morus alba.: RMGl. szerz i ezt a megjegyzést f zi hozzá: „Az els szó talán csak íráshibás változata a másodiknak. EWUng. kerek eper. bár a termések színe eltér : a maszlagos nadragulyáé fekete. | földi ~ 1813: f ldi Eperj (Magy. 423). 1604: „Szimolcza: Epery illatuf×. 255).’. csattogó-epörgye. 836.. 2. — földi ~f 1775: Földi eperj-fü (Csapó 84). a savanyú jelz a termés ízére vonatkozik: „Gyüm ltse fekete. | fekete ~fa 1783: Fekete Eperj-fa (NclB.) jelentésb l fejl dtek ki.) jelentések a földi eper ’erdei szamóca’ (1. 1578: ’Morus sp. J: ’ua. 1578: Epery fa (Melius 1a). erdeji ep(r (Péntek–Szabó. Erdbeer-Kraut (Veszelszki 226).’. J: ’ua. J: ’ua. ném.: RMGl. J: ’Fragaria vesca. (Beythe 103a). Erdbeer. F vészk. j-vé vált az e utáni hang. natragula vel epeÿ eperÿ (NagyvGl. szeder~fa. — ~f 1520 k. AL. J: ’Fragaria sp. ÀprÀ. fehér eperfa’. valamint gy. | fehér ~fa 1998: fehér eperfa (Priszter 430).-i adatban felt nik az eper elnevezés. | csúcsos ~ N. szamóca’. — Ö: bagoly~. 257). az eper elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel kerülhetett a natragula mellé. maszlagos nadragulya’. selyem~fa.. J: ’ua. eper. . Melius szövege alapján nem dönthet el. eperfa’. | pumi ~ N. maamansikka. 368). 1783: Erdei-meÐter (NclB. erdei szamóca’.’. kerek ep(r (Péntek–Szabó.’. vö. fehér eperfa’. 1998: fekete eperfa (Priszter 430). Bottört.eperillatúf 155 erdeimester csattogó epör. fekete eperfa’. Az 1490 k. 511).’. savanyú” (Magy. Ember és növényvilág 235). Àprij è . fi. eper ér l. Àp rj è ’földieper’.: Egressus … in agrum repperit mandaroras. Marzell Fragaria vesca a. J: 1416. J: ? ’Atropa bella-donna. | kerek ~ N. Az eperillatúf körülírásos növénynév.’. Áp r è. A szóvégi rj nyelvjárásokban e hanggal b vült. 1775: Erdei meÐter (Csapó 172). magyarázatára l. 1595: Epery fa (Beythe 27). A pumi eper erdélyi nyelvjárási szó. az RMGl. 1775: Eperjfü (Csapó 84). Az eper si örökség az uráli korból. 1798: Fejér gyümfltsÍ Eper.’.).: RMGl. cs™ttogós ep(r. pumi ep(r (Péntek–Szabó. — fái ~ 1841: fái eper (Barra 397).: fragaria: eper fy (Növ. majd mássalhangzós toldalékok el tt kiesett. A magyar növénynév nem felel meg a latinnak” (RMGl.’. J: ’ua. a harmadik szótag magánhangzója kiesett.. A maszlagos nadragulya (3. hogy a növény a földhöz közel terem. 1490 k. ném. A csattogó jelz re l. ▌ 2. | 1998: ’Morus alba.) jelentés eper kétes. 1590: Fragaria: eper illato fé (SzikszF.: RMGl. J: ’ua.) földi jelz jének magyarázata. leány~. ▌ 2. J: ’ua. a jelz a rom. atlasz~ erdeimester 1. Fragaria” (MA. J: ’Galium odoratum. ezért a fajig men azonosítás nem indokolt. 1998: eperfa (Priszter 430). vog. buzér’.’. epergye. mint az eper ’Fragaria vesca’ termését. TESz. erdei eper. 193). F vészk. Ember és növényvilág 235). epernye. idegen nyelvi megfelel re vö. Az epret illatával jellemzi a név. csúcsos eper (Péntek–Szabó. Az erdei sza- móca (1. eperillatúf 1533: Fragaria: Ertberkraut: Eperillato fy (Murm. a növénynév illatú és f eleme magyarázó szerep ek. Ember és növényvilág 235). A fekete jelz ’fekete eperfa’ a termés színére. | erdei ~ N.’. szagos müge’. ▌ 3. pomí e átvétele. | fehér gyümölcs ~fa 1783: Fejér gyümöltsü Eperj-(Szederj-) fa (NclB. UEWb. T. J: ’ua.). 256). 73). csattogó szamóca (→ szamóca). epörnye l. 1595: epergy fivnek gr. Àpr è. nyilván a termések hasonlósága alapján. 1998: földi eper (Priszter 378). csattogatottepörgye. Gombocz... erdei vadmester 1798: Erdei Vad-Meſter (Veszelszki 457). J: ’ua. P. | savanyú ~fa 1948: Savanyú eperfa (MagyGyógyn. az eperé piros. Az ugor alapalak äpp"r"k" lehetett. — ~fa 1416: Iuxta arborem Eperfa nuncupatam (Oklsz.: TESz. Az eperfa (fekete eperfa és fehér eperfa) (2. A f utótag magyarázó szerep . Ember és növényvilág 235). idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Rubia tinctorum.). csattantó eper (ÚMTsz. J: ’Morus nigra. hogy a fekete eperfáról ’Morus nigra’ vagy a fehér eperfáról ’Morus alba’ ír-e a szerz . 423). J: ’ua.

R. 336). Waldmeister (Csapó 172) tükörfordítása. háromszög alakú. az el tag a növény R. vékony gólyacs rhöz hasonló termés. (Melius 20). hogy a növény termése erszényre emlékeztet. rostrum ciconiae (< rōstrum ’cs r. pap~e (→ paptarsoly) erszényesf 1540 k. Asclepias (< gör. érdeske 1948: érdeske (MagyGyógyn. csarab’. J: ’Erodium cicutarium. 284). els sorban kígyómarás ellenszeréül használták. hogy a növény erd kben él. 1783: Eskulápius füve (NclB. 398). 1807: Isztragor (Magy.melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. 256) részfordítása. Marzell Arnica montana a. . sz. Az Eszkulápiusz füve jelölt birtokos szerkezet. hogy a növény gyöktörzsét mérgezések. erika 1578: Ericanac gr. és az erszény szót -s melléknévképz vel látták el. Az erszényesf egyedi adat. asper ’érdes’) fordításával keletkezett.’. váltóláz és hasmenés ellen is használták. ▌ 3. A névadás magyarázata.) sokféle hasznára. 1807: Eskuláp’ füve (Magy. Melius a latinból fordított esztragorr növénynevet . A névadás alapja. muskátli’. EſÅtragorra (Melius 162). a névadás magyarázata.) a ném. bors~f ereszt l. az el tagot lefordították. fülbe~f ka’.érdeske 156 esztragorr Az erdeimester ’szagos müge’ (1. a név vonatkozhat Geranium fajokra is (Geranium sp. a kis ezerjóf (2. vö. társneve: Erica vulgaris. Idegen nyelvi megfelel re vö. de ’nagyezerjóf ’ jelentésben a növény hivatalos neve lett.) izzasztószer. 1998: er sf (Priszter 359). esztragorrúf Melius alkotásai. emésztésjavító. Növényszótár 19). er l. -ke kicsinyít képz t illesztettek hozzá. Az er sf az ótör. a névadás magyarázata. 390). a lat. lat. J: ’Pelargonium. J: ’Centaurium erythraea. Bvrsa Pastoris (Herb. er sít f l. paptarsoly. ernikef 1911: ernikef (Cserey. J: ’Calluna vulgaris. J: ’Galium odoratum. Ernika. J: ’Dictamnus albus. 184). | ’Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre. A név a lat. Askl#piós ’az orvostudomány istene’) nevének átvétele. az eszterág el tag ’gólya’ jelentés . A névadás szemléleti háttere a hosszú.: Bvrsa Pastoris: erzÿnos fw (Herb. cicōnia ’gólya’) fordításával jöttek létre. F vészk. Az esztragorra. 544).: Rostrum ciconiae: Estrág orra (De Herbis: RMGl. — szagos ~ 1807: szagos Isztragór (Magy. hegyi árnika’. — N. J: ’ua. Az er sf eredetileg népi név. déli szláv eredet . Genaust Asclépias a. jellegzetes. XVI. Az erdei vadmester valószín leg hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. kis ezerjóf ’. Vö. Marzell Rubia tinctorum a. ném. száj’. eszterparaj l. hogy a vadon el forduló növényt posztó és kelmék festésére használták. c): RMGl. J: ’Arnica montana. gyógyító erejére utal. — havasi illatozó ~ 1783: HavaÐi illatozó EÐztrag-orr (NclB. szagos müge’. F vészk. 1998: erika (Priszter 322). || esztragorrúf 1578: EſÅtrag orru f× (Melius 162). v. J: ’Capsella bursa-pastoris. 390). a nagyezerjóf (1.) és a ’kis ezerjóf ’ (2. eredet er ’valamely hatás el idézésre alkalmas képesség’ -s melléknévképz s származéka. ▌ 2. orr. a növény mai lat. citromillatú muskátli’. ▌ 2. 1578: EſÅtrag orra. közönséges pásztortás- esztragorr 1. ember~ Eszkulápiusz füve 1775: Æskulapius füve (Csapó 261). Arnica elferdítésével keletkezett. az orr utótag ’cs r’ jelentés . lapos. N. vö. 344). A névadás alapja. szívgyógyító erszény l. pásztortarsoly.)’. erej l. sebkezel szer. illatos gólyaorr’. Az esztragorra jelölt birtokos szerkezet. közönséges méreggyilok’. Erica (Melius 20) átvétele. Az ernikef a lat. hogy az egész növény felülete érdes. 1798: Aeskulapius’ fÍve (Veszelszki 76). ösztörparaj er sf 1. nagyezerjóf ’. bürökgémorr’. F vészk. askl#piás < gör.) vizelethajtó. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. er sf (MagyGyógyn. J: ’Geranium macrorrhizum. 256). J: ’Pelargonium odoratissimum. Asperula (< lat. a lat. a f magyarázó utótag. er sf (MagyGyógyn. 212). c): RMGl. A lat. Az er sf elnevezés a ’nagyezerjóf ’ (1.

1798: Euforbiom (Veszelszki 459). J: ’Origanum dictamnus.’. ▌ 2. 1595: Euphragia. k ris~ ezer io fiw (SchlSzj. Diószegi–Fazekas az esztragorr nevet a Pelargonium nemzetség (3. 1813: nagy Ezerjóf (Magy. eszterág a. J: ’Centaurium erythraea.) azonos neve a termések hasonlóság alapján keletkezett. auagi. Feczke fé (SzikszF. 1405 k. Genaust Euphórbia a. TESz. J: ’Dictamnus albus. A növény szakny. szamártövis’ (TESz. mert ember ennek haſznait. 1470 k. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. 212).).) neveként jelöli ki.: paliurus: euphrasia l. 368). eufrasia ezerjó l. J: ’ua. J: ’Dictamnus. Genaust Euphrásia a.. 1775: EffraÐia (Csapó 255). amely tüskés növény.: RMGl. aptó tüskéjét.: „Euforbiomot roſa olaÿal elegÿch eoÅwe” (OrvK. hogy a növény étetés ’mérgezés’ (vö. 255). 368).: Eufraſianak gr.: paburus: ezerÿo fiu (BesztSzj. J: ’ua. TESz. | kisebbik ~ 1595: Kisſebbik ezxr io fiju (Beythe 61a). Vö. Storchen ſchnabel ’gólyacs r. — nagy~ 1775: nagy ezer jó-fü (Csapó 86). A név szemléleti háttere: „Igazán hívattatik ezer jó fÍnek. 9/15). étke l. 366). vö. paliurus (SchlSzj. 129). Euphorbia gyakrabban használt tárgyesete (Euphorbium) került. 1470 k. J: ? ’Carduus sp. étetés ellen való f 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. Szabó. 1798: Nagy-ezer jó fÍ (Veszelszki 190). magyarázata. 1583: ezörio fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. | ? ’Paliurus.: Diptamus: eserÿofw (CasGl. méregöl f . J: ’ua. 128). — kis ~ 1775: Kis ezerjó-fü (Csapó 85). százf (százf f ). közönséges méreggyilok’. gólyaorr’ (Melius 162). 257). 1948: Kis ezerjóf (MagyGyógyn. 1520 k. centaur#um téves értelmezése hathatott: centum aureī ’100 arany’ szókapcsolatból származtatták (Genaust) tévesen. a névadás alapja. ▌ 3.: Diptamum: ezerÿofÿw (Ortus: RMGl. Euphraſia (Beythe 104).-i latin neve Euphorbia (< lat. 210).. orvosi szemvidító(f )’.). 57/24). 256). Ebben az esetben az ezer el tag jelezheti a növény rengeteg. tövisfa’. Az étetés ellen való f körülírásos név. 210).’. 1998: nagyezerjóf (Priszter 359). 210) alapján esetleg feltehet a lat. A lat.. euphorbia (herba) < gör.’. J: ’Euphrasia officinalis. a): RMGl. euphrasía ’öröm’ < gör. krétai szurokf (3. 390).: RMGl. 255).). F vészk. | k rislevel -~ 1998: k rislevel -ezerjóf (Priszter 359). tehát a növény a szemre gyakorolt gyógyító hatásával jó érzést kelt. 1783: Ezerjó-fü (NclB. tehát száz . eszik a. lúdfiak ~ euforbium 1577 k. eufrasia 1577 k.: RMGl. paliūrus ’krisztustövis’ (Genaust Paliúrus a. EWUng. Vö. ahol a névadás alapja szintén a sok. Az ezerjóf összetett szó. 1525 k. egykor mindegyik varázserej gyógynövény volt. kutyatej’. az ezerjó el tagban az ezer fokozó szerep . a magyarba a lat. 255). Az ezerjóf (1.) korai adatainak azonosítása kétséges. alysma vel calceolus Mariae: Ezerio fô (SzikszF. (OrvK. Az illatos gólyaorr (2. kis ezerjóf ’. 1813: Éforbium (Magy. ezerjóf ’. ha ezeret ſzámlál-is. tüskés virágfej. 1783: Kis ezer jó fü (NclB. csókaorrúf . Euphrásia (< gör.: Diptamus eserÿofw (CasGl. EWUng eszterág a. F vészk. 1807: Éfrázsia (Magy. a): RMGl.. 1578: Ezer ió f× (Melius 108). 358). elegendfképpen elf nem ſzámlálhatja” (Nedeliczki 68).étetés ellen való f 157 ezerjóf ném. euphraínein ’örül. euphórbion ’tüskés afrikai növény gumiszer tejnedvvel’). A névadásra a lat. etet.: RMGl. 1798: Kis ezer-jó-fÍ (Veszelszki 143). J: ’Euphorbia sp.) és kis ezerjóf (4. 256). 1783: EffráÐia (NclB.: Diptamus vt Dictamum: ezew Io fyw (Növ.) jelentés ezerjóf hasonlóságon alapuló névátvétellel jöttek létre.) és a muskátli (3. eszik a. F vészk.: RMGl. J: ’ua. étet: 1470: ’megmérgez’) ellen való f . örvendezik’) átvétele. hogy a növényt mérgezés ellenszereként használták. ▌ 4. 2.: Ezerjó (Julow 258). 1395 k.’. Melius 434. 1590: Dictamnus. || ezerjó 1807 e. ezerjóf 1. 2. a név nem maradt fenn. apró. 345).: RMGl. a lat. krétai szurokf ’. A nagyezerjóf (2. 1583: effrasia Euphrasia (Clusius– Beythe 4: BotTört. gólyaorr. nagyezerjóf ’.

libapimpó’. az ezerlevel f elnevezés ezekre a jellegzetesen szeldelt levelekre utal. || patikai ezerlevel 1948: patikai ezerlevel (MagyGyógyn. Az ezüstöshátúf magyarázata. — N. J: ’Achillea millefolium subsp. Vö. 300). ezüstös fonákúak. ezerlevel f (ÚMTsz. ez(rlevel f . EWUng. mintára jött létre. Melius 415. 376). vége: Ezer-level f (De Herbis: RMGl. 1798: Ezüstös-hátú-fÍ (Veszelszki 60). Az ezerlevel elvonással keletkezett az ezerlevel f névb l. ezerlevelü f . cickafark ezerlevel f XVI. Vö. common centaury. Idegen nyelvi megfelel re vö. a cicufarkezerlevel f egyedi névalkotás. Tausendblatt. Kéntauros ’kentaur’ szóból ered. 1807: ezerlevel f (Magy. ezerlevel cicfarkkóró l. 486). 1775: Ezer levelü-fü (Csapó 82). gyógyító hatása miatt. 1783: Ezer levelü-fü (NclB. ang. Idegen nyelvi megfelel kre vö. TESz. millefolium (< mélle ’ezer’. Silberkraut ’ezüstf ’ (Csapó 164). sz. Ulrich 2. ezüstöshátúf 1775: EzüÐtös hátu-fü (Csapó 164). золототысячник ’nagyezerjóf ’. fehérhátúf . százforintosf . — cicufark-~ 1841: cziczufark ezer levelüfü (Barra 206).: ném. J: ’ua. centaur#um a gör.. millefolium. millefeuille. cickafark.. fr. vö. .) elvonással keletkezett az ezerjóf b l. Genaust Paliúrus a. J: ’Potentilla anserina. Tausendgüldenkraut. folium ’levél’). ang. Az ezerlevel f lat.ezerlevel f 158 ezüstöshátúf aranyat ér növény. kétszeresen tollazott levelekkel” (Peregriny 359). Vö. ném. ang. közönséges cickafark’. az el tagra l. Barra István hozta létre. egérfark. or. Marzell Achillea millefolium a. 419). 1783: EzüÐtös-hátu-fü (NclB. 258).’. A névadásra hatással lehetett a ném. F vészk.’. Szabó. Az ezerjó ’nagyezerjóf ’ (2.). Genaust milleflórus a. thousend-leaf. Helyesen a lat. hogy a növény levelei szárnyaltak. A növény „sz rös halványzöld szára mint- egy másfél lábnyi magas. lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua.. silverweed.

1583: fagyal fa (Clusius–Beythe 5a: BotTört. hársszódok~. vasbogyó(~). közönséges fagyal’. olvasó~. csoda~maszlag. mandula(~).: vaccinium: fagal fa (SchlSzj. 320). éger~. eper(~). disznótüs~. || fagyal 1578: Fagyol (Melius 25a). baď ’f zfa’. vö. ében~. eb~. bors(~). szeder(~).’. Márton. hánytatófa (→ hánytatócserje). Vö.) használja el ször. zürj. berek~. édesgyöker ~ (→ édesgyökér). luc(~). LXXXIV. hanga(~). gálna(~). gyalogfeny (~). eredet (< tör. — parlagifagyal 1903: parlagi fagyal (Hoffmann–Wagner 79). 1578: Fagyol fa (Melius 25). csipa a. arabmézga. f z(~). Növ. terny ~. sóska(~). gesztenye(~). V. leánysóskafa. közönséges fagyal’. eredeti jelentése: ’a szem sárgás váladéka’. szarvastüs~ (→ szarvastövis). bájf (~). ▌ 2. kutyacseresznye(~). mimóza(~). repkény(~). cseresznye(~). J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. Növ. J: 1395 k. (Barra 263). 1405 k. kokojsza(~). tet ~. F vészk. istenátkozta~. *čapaγ). ürü~. Márton (1803: TESz. mannak ris(~).: RMGl. közönséges fagyal’. nyír(~). 1807: Fagyal (Magy. 7: 50. bokréta~.: ’Ligustrum vulgare. balzsamfeny ~. 1998: közönséges fagyal (Priszter 415). k ris(~). cser(~)..F fa l. baď-pu ’f zfa’. juhar(~). csarab’. szedereper~. szurok~. lürbör~. arabmézga(~). Márton alkotása. ebse~. nyúlsóska~. a’melly termi a’ hires Arabiai fatsipát” (Márton. szil~level f . fagyalfa 1. szenna(~). A fagyal az uráli eredet fagy. 1998: vessz s fagyal (Priszter 415). paróka~. lucfeny (~). csont~. 210). J: ’Calluna vulgaris. tüske~. A finnugor . jegenyenyár(~).: ? ’áfonyaféle’. 1998: fagyal (Priszter 415).alapszóból származik.: abies: fagal fa (BesztSzj. J: ’ua. pimpó(~). halál~. szömörce~ (→ szemerke). bodza(~). vakondok~ (→ vakondokf ). 1798: Fagyal-fa (Veszelszki 274). | 1405 k. cukorjuhar(fa). feny (~). 7: 50). balzsamnyár(~). akác~ (→ akácia). nyár(~). F vészk. 130).’. farkashárs(fa). facsipa — arábiai ~ 1805–13: „A’ Mimosa fa az. berkenye(~). borsóka(~). május~. édes~. ~gyöngy. olaj~. | ? ’feny féle’. laur~ (→ laurus). kutya~. | 1807: ’Ligustrum.: TESz. els megjelenése: 1211: ? „Isti sunt serui Zombot Chypa Vocu Voci” szn. jegenyefeny (~). paju ’f zfa’. topolya(~).: RMGl. zelnice~ facsaró l. selyemeper~. Sz. csetenye~. bagrena(~). csipa a. EWUng. kökény(~). bálvány~. J: 1578: ’Ligustrum vulgare. terny tisza~. csoda~. szódok(~). borostyán(~). a csipa ’gyanta’ jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. aloé(~). tisza~. 62). farkasalma(fa). k ris~level f . J: ’ua. gyalogolajfa. 62). 1395 k. (OklSz. sz z~. gesztenyebokréta~. isten~. kecskerágó~. fi.). büdös~. fagyal’. | 1578: ’Ligustrum vulgare. LXXXIV. — közönséges ~ 1841: közönséges fagyalnak gr. gumiarábikum. szemerke(~). barkóca(~). sz zbárány(~). fagyal~. galagonya(~). seb~. 1783: Fagyal-fa (NclB. | vessz s ~ 1807: veszsz s Fagyal (Magy. 210). kaporna(~). ábrahám~. babér(~). málna(~). csipke~. pápel~. sztrichnin~. korona~. fülbe~ Az arábiai facsipa a lat. Gummi arabicum utótagjának fordításával (arab) és el tagjának értelmezésével (facsipa) alakult ki. votj. cserz ~. hárs(~). rekettye(~). lógesztenye(~). borona~. tövis~. A csipa ótör. TESz.

egér~.. fàrkasàlma (Péntek–Szabó. a finnugor megfelel k tanúsága szerint eredetileg f zfaféle jelentése volt. fark l.: RMGl. J: ’ua.. MNy. 428). gen.) jelentése egyes f zfafajtákhoz való hasonlóság alapján jöhetett létre. Maurkraut.: Uiscus: Faÿ Gewngh (Ortus: RMGl. 540). 1783: Falfü (NclB.’. közönséges gyujtoványf ’. J: ’Rubia tinctorum. d): RMGl. 1470 k. || falgyom 1998: falgyom (Priszter 447). hogy a növény lombhullató. a gyökér ’a növénynek a földben szétágazó része’ . szerint a BesztSzj.: 281). eb~. J: ’ua. — N. 256). fagyöngy’. 1610 k.. pellitory of the wall. A fagyöker f valószín leg Melius alkotása. az el tag ném. Farbe ’szín. hogy a fákon él sköd növény termése gyöngy alakú. cicka~. Szent György lova ~a farkasalma 1. A fagyal -l (~ r) eleme képz . J: ’Viscum album subsp. || fái gyöngy 1578: Fay gyxngy. bárány~ (→ bárányfarok).) sajátossága. 1998: fagyöngy (Priszter 538). (Melius 30). v. EWUng.: Uiscus: Gÿôngh.melléknévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. A névadás magya- falf 1775: Fal-fü (Csapó 89). 426). illetve t level fákon él sködik: „Leginkább a’ gyüm ltsfákonn él dik” (Magy. k ~ fagyöker f 1578: Fa gyxker× f×nec gr. a magyar nyelvbeli közönséges fagyal (1. felfutó farbálóf 1520 k. A falf a lat. TESz. siue lõga vulgaris (Clusius–Beythe 3: BotTört. ir. macska~. ’áfonyaféle’ jelentések kialakulhattak hasonlóságon alapuló névátvitellel is. A névadás magyarázata. J: ’ua. 1783: Farkas-alma (NclB. vö.: Aristologia longa farkasalma (CasGl. 43: 253. juh~.’. 349. fagyal a.: De aristologia: farkasalma (StrassbGl. ökör~.). farba a. 281). 1578: Farkas alma (Melius 143). paptök rázata. buzér’. csikó~. 539). TESz. tehát a ’feny féle’. fagyöngy 1525 k. istenlova~a. Ember és növényvilág 205). 80).: RMGl.fagyöker f 160 farkasalma (uráli) alapalak *paj‹ lehetett.’. EWUng fagyöngy a. . 1590: Viscus: Fa gyôngy (SzikszF. falf fali l. pari#s. F vészk. F vészk. valamint a SchlSzj. fagyal a.).’. 1584: faij gyöngy (Clusius–Beythe 31). festék’. k ~ruta (→ k ruta) fárafolyóf l. oroszlán~..-i Parietária (< lat. 410. Wandkraut. a névadás magyarázata. fagyal a. borjú~. fagyöngy a. album. 1500 k. 2.: Rubea tinctorum: farbalo fy (Növ. UEWb. 1998: fehér fagyöngy (Priszter 538).: RMGl. Az él di jelz magyarázata. (Melius 164a). 1998: farkasalma (Priszter 305). A farbálóf egyedi adat.’. 374). J: ’ua. ném. falgyom l. J: ’Parietaria officinalis. ? ’feny féle’. UEWb. J: ’ua. — él di ~ 1807: él di Fagyöngy (Magy. — orvosi ~ 1813: orvosi Falf (Magy. szakny. Figyelmet érdemel. hogy örökzöld növények. F vészk. J: ’ua.. farba a. 391). a): RMGl. J: ’Linaria vulgaris. Az elnevezés alapja. aki[bôl] Madarfog[o] [le]peth czinal[nak] (Herb. eredet . hogy a növény falakon n : „Fali-FÍnek-is igazán nevezték: mert állandó tanyáját az ó és új kf-falak mellett inkább. ’csarab’ (2. hogy a magyar nyelvben megjelen jelentések: ’közönséges fagyal’ (1. 376. sz. ? ’áfonyaféle’. fáj l. A TESz. 281). ném.’. fagyöker paptöke l. Idegen nyelvi megfelel kre vö. mint másutt válaſztotta” (Veszelszki 339). hogy a növényt posztó és kelmék festésére használták. 1903: fagyöker f (Hoffmann–Wagner 128). || gyöngy XVI. EWUng. fül~ó fal l. | fehér ~ 1783: Fejér Fa-gyöngy (NclB. 127). róka~. 1783: Fa gyökerü-fü (NclB. 1807: Fagyöngy (Magy. — közönséges ~ 1998: közönséges falgyom (Priszter 447). 540). vaccinium ’áfonyaféle’ „értelmezése tévedésen alapul” (TESz. A gyöngy elvonással keletkezett a fagyöngy szóból. 80). A fagyöngy az uráli eredet fa ’a növény törzse’ és az ótörök eredet gyöngy ’kis gömböcske’ összetétele. J: ’ua. hogy a növénynek vaskos gyöktörzse van szaporítórügyekkel. kakas~f . a fa ’fakeménység ’. ló~f . 422). TESz. fáy gyxngyet gr. 1583: farkasalma Aristolochia clematitis.: Viscum quercinum: gÿongh (De Medicinali: RMGl. ang. abies ’feny féle’. F vészk. parietis ’fal’) fordítása. rák~f . közönséges falgyom’. 281).’.

A farkasalma (1.. napellus. Farkas bab” (Melius 155a). nevei aristolochia rotunda. — gömböly gyöker ~ 1783: Gömbölyü gyökerü Farkasalma (NclB. — hím ~ 1595: hijm Farkas alma (Beythe 59a).) nevének átvétele a gyökérgumók hasonlósága alapján. farkasalmát gr.) jelz a lat. farkas. másfel l pedig az almaszer gyökérgumóra. 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 110). . odvas keltike’. 1903: farkasbab (Hoffmann–Wagner 109). a növény bab elemet tartalmazó neveit: farkasöl bab (→ bab). „Lupinum malum.. f™rk™s™lm™. farkasalmagégevirág 1841: farkasalma Gégevirág (Barra 387). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1798: Farkas bab (Veszelszki 455). Weeds 162.. rotunda fordításával jött létre. a gégevirág utótag nemzetségnév. aristolochia longa) elnevezéseivel. TESz. J: ’ua. J: ’ua. Katika-sisakvirág’.’. pl. babf . J: ’ua. ▌ 3. 421–2). a hím és n stény jelz t valamilyen küls tulajdonságra alkalmazták. 422). farkasöl sisakvirág’. J: ’Corydalis solida. A bab utótagra l.farkasalmagégevirág 161 farkasbab farkasalma. fārkasālma. 1578: Farkas bab (Melius 155a). fekete békabogyó’. a növény mérgez . F vészk. mint a farkasöl sisakvirág (1. Genaust Lupínus a..) név valószín leg lat. Mollay. J: ’ua. Ember és növényvilág 205).a. A bab utótag magyarázata többféle lehet: a növény gyökérzetén lév csomók babhoz hasonlítanak. amit ma morfológiai leírásnak nevezünk. A XVI.) és a kerekded farkasalma (4. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Növénynevek 54–55.’. 421). Melius a lat. fàrkasàlmafa (Péntek–Szabó. J: ’Corydalis cava.). vlkovec obyčajný. ném. 377). ▌ 4. ſeu pomum” (Clusius–Beythe 8). az el tag a növény R. J: ’ua. közönséges farkasalma’. közönséges farkasalma’. ujjas keltike’. az ehhez szükséges terminológia is hiányzott. | kerekalmájú n stény ~ 1578: keréc almaiu. J: ’ua. neve malum terrae) és a Corydalis cava (R. valamint az egész növény a lóbabhoz ’Vicia faba’ hasonlít. farkasbab 1. A farkasalma ’odvas keltike’ (3. | kerek ~ 1783: Kerek Farkas-alma (NclB. ol. J: ’ua. A kerekalmájú ’ujjas keltike’ (2. 1783: Farkas-bab (NclB. században még igen kezdetleges volt az. 1841: farkasalma (Barra 387). 1783: Hím Farkas-alma (NclB. 379). szlk. Wolfsbohne. A farkasalmagégevirág Barra alkotása. farkasalma nevének átvétele. — kerekalmájú~ 1578: keréc almayu Farkas almánac gr. J: ’Aconitum vulparia. J: ’Aristolochia clematitis. a virágoknak is babhoz hasonló formájuk van. J: ’Actaea spicata. ▌ 2. — kerekalmájú~ 1783: Kerek almáju Farkas-alma (NclB. ▌ 3. A farkasbab Melius alkotása: „Más neue Luparia: Faba alba. 1807: n stény Farkasalma (Magy. 1775: Farkas bab (Csapó 88). Wolfsapfel. részben a kerek gyökérgumóra vonatkozik.’. vö. | közönséges ~ 1903: Közönséges farkasalma (Hoffmann–Wagner 183). ▌ 2. Nxſtin farkas alma (Melius 143–143a). kerekded farkasalma’. hogy a közönséges farkasalma (1. A hím és n stény megkülönböztetés két különböz . vučja stopa. lat. szb-hv. 500). J: ’Aconitum napellus subsp. J: ’Aristolochia clematitis.’. lat. | n stény ~ 1783: Nöſttény Farkasalma (NclB.) jelz a növény gumójára utal.) régi nevei gyakran keverednek a Cyclamen europaeum (R. Nyr. fava di lupo. Marzell felhívja a figyelmet.’. részben az almaszer termésre. farkasu óma (ÚMTsz. 1998: közönséges farkasalma (Priszter 305). — ~fa N. | kerekalmájú ~ 1783: Kerek almájú Farkasalma (NclB. | kerekded ~ 1998: kerekded farkasalma (Priszter 305). 1783: Farkas bab (NclB.’.’. mintára jött létre. A farkasbab ’fekete békabogyó’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. amelyet gyógyszerként használnak. a kerek (4. de hasonló felhasználású növényt különített el. J: ’ua. Az alma utótag egyfel l az almaszer termésre utal.’. J: ’ua. farkasóma.’. Luparia (< lupus ’farkas’) és faba ’bab’ összekapcsolásával hozta létre a növénynevet. 421). ném.’. 422).). | n stény ~ 1595: nxſten Farkas alma (Beythe 59a). A farkas el tag a növény mérgez voltát fejezi ki. különféle gumós növények megkülönböztetésére használták. Farkas f×. 400). (Melius 180). ennek oka a gumók hasonló formája és felhasználása volt.) szintén a közönséges farkasalma (1. J: ’Aristolochia rotunda. J: ’ua. Marzell Aristolochia clematitis a.

1807: Farkas-tseresznye (Magy. maszlagos nadragulya’. a növénynek zöld mérgez bogyói vannak. fàrkascs(rg (Péntek– Szabó. J: ’Polypodium vulgare. Marzell Daphne mezereum a. 2: 280). Az utótag magyarázatára l.) a ném. Wolfsbeere tükörfordítása. ’páfrányféle’ jelentés : ’erdei pajzsika’ (1.’. farkascsërg (ÚMTsz. 1807: farkas Boroszlán (Magy. ném. J: ’Atropa bella-donna. boroszlán. 1903: farkasbogyó (Hoffmann–Wagner 40). farkasbogyó’. — fekete ~ 1903: fekete. a növény bogyószer . farkasbors. farkascserge 1. Ember és növényvilág 227). J: ’Solanum nigrum. farkashárs. Ember és növényvilág 272). feketés. A farkasborostyán valószín leg népetimológiával jött létre a farkasboroszlán szóból.’. ▌ 2. a növény egyéb farkas el tagú neveivel: farkashárs. Marzell Atropa belladonna a. farkascserg . J: ’ua. 362) részfordítása: az utótagot lefordította. — N.) farkascseresznye neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. F vészk. A növény mérgez voltára utal a farkas el tag. Ember és növényvilág 207). J: ’Daphne mezereum. LXXVI. 1783: Farkas-csereÐznye (NclB. farkasbors 1780: farkas bors (Phytologicon 89). a Flora carniolica szerz jének m ve alapján keletkezett. J: ’Atropa bella-donna. N. wild pepper ’vadbors’. farkas csërësnye (ÚMTsz. 1998: farkasbogyó (Priszter 497). — krajnai ~ 1998: krajnai farkasbogyó (Priszter 497). ném. F vészk. 340). J: ’Scopolia carniolica. igen mérgez . erdei pajzsika’. 1775: Farkas tsereÐzne (Csapó 188). fekete csucsor’. Wilder Pfeffer ’vadbors’. maszlagos nadragulya’. vö. magyarázatára l. farkasboroszlán (ÚMTSz. — N. majd páviai tanár. a növény R. Vö.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). maró érzést okoznak a szájban. Wolfskirsche tükörfordítása. farkasboroszlán 1805–13: „A’ farkas BoroÐzlán (vagy Farkashárs) sok környékeken terem MagyarorÑzágban is az árnyékos erdfkben” (Márton.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 2: 280).). farkashárs’. krainer Tollkraut. vö.vagy kend z farkas-cseresznye (Hoffmann–Wagner 40). A farkasbogyó (2. farkasbogyó 1. lat. Ember és növényvilág 229). A farkascserge erdélyi népnyelvi szó. 362). farkascseresznye (ÚMTsz. kutyaborostyán. farkascserësnye. farkasborostyán N. farkasborostyán. mérges bogyótermése. farkasborostyán (ÚMTsz. N. Falscher Pfeffer ’hamisbors’. a farkas el tag a növény mérgez voltára utal. utótagja a borostyán ’Hedera helix’ nevének átvétele. farkasborostyán (Péntek–Szabó. farkashárs’. Nyr. 175). A cserge utótag önállóan is felt nik ’páf- . Márton alkotása. 253). Növ. A farkasboroszlán összetett szó.farkasbogyó 162 farkascserge 125: 187–202..). A farkasbors valószín leg Benk alkotása. farkasborostyán. cseresznyéhez hasonlító bogyótermése. farkasboroszlán.). cseresznyéhez hasonlító. farkascseresnye (Péntek– Szabó. Bergpfeffer ’hegyibors’ (NclB.) és ’közönséges édesgyöker -páfrány’ (2. farkashárs’. a névadás alapja a növény sötétvörös. farkascseresznye 1. A farkascseresznye (1. ▌ 2. J: ’Daphne mezereum. J: ’ua. ▌ 2.) jelz Scopoli Antal (1723–1788) el bb selmecbányai. J: ’ua. N. a ném.’. 125: 187–202. A névadás alapja. innen a pejoratív értelm farkas el tag az összetételben. A fekete csucsor (2. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 252). 1783: Farkas bors (NclB. mérges termését juttatja kifejezésre az elnevezés. ang. Marzell Daphne mezereum a. J: ’Dryopteris filix-mas. A farkasbogyó ’maszlagos nadragulya’ (1. neve piper montanum. A krajnai ’farkasbogyó’ (2. a névadás alapja a növény feketés. fàrkascs(rg (Péntek–Szabó. vö.). fàrkascserge fàrkascs(rge. | kend z ~ 1903: fekete. J: ’Daphne mezereum. Marzell Atropa belladonna a. hogy a bogyók éget . közönséges édesgyöker -páfrány’. 7: 7). mely veszedelmes. még farkashárs.) a ném. A farkasborostyán összetett szó. R. az el tag létrejöhetett a növény egyéb farkas el tagú elnevezései alapján. 1948: farkasbogyó (MagyGyógyn.

▌ 3. Diószegi–(Fazeka alkotása. lycóctonum a.’. A farkasf ’mezei szarkaláb’ (2. farkasgyökér 1762: farkas gyökér (PP. 1470 k. Marzell Delphinium staphisagria a. cserge a. 806). 305). 1525 k. 3. Idegen nyelvi megfelel re vö. takaró’ jelentés . Péntek–Szabó. luparia < lat.) a ném.. ▌ 2. A farkas el tagot valószín leg a növény R. azzal magyarázza a névadást. Ember és növényvilág 276). 272. A farkasf elnevezés (1. A farkasleped növénynév alapján feltételezhet . Vö. az utótag magyarázatára l. utótagja nyelvjárási szó: csinge ’labda’ (ÚMTsz.). cserge a.: Farkas Haaſrol gr. A farkashárs ’közönséges farkasalma’ (2. 1998: farkashárs (Priszter 355). J: ’Aristolochia clematitis. mérgez magjaira utal. Idegen nyelvi megfelel kre vö. Wolfskraut tükörfordítása..). f részes leveleivel. J: ’Aristolochia clematitis. Ember és növényvilág 276) neve is. Szabó–Péntek. TESz. a hárs utótag talán a növény er s háncsrostjaira utal.. — N.: Laureola: Cholafa Farkashas (Ortus: RMGl. farkasboroszlán. wolf’s-bane ’farkasbaj. 379). közönséges farkasalma’.. Farkasf× (Melius 155a). lycoctonum < gör. fr. Katika-sisakvirág’. amely nyilván az almaszer termésre utal. WolffswurtÅ ’farkasgyökér’ (Melius 155a) is hatással lehetett. — N. — ~fa N. A hárs korai adataiban az r nem fordul el . farkasgyükeret gr. ang. 305). 1578: Farkas f×. 1841: farkas gégevirág (Barra 387). A saspáfrány ’Pteridium aquilinum’ erdélyi népi nevei: fàrkascs(r(. tue-loup. EWUng. 1783: Farkas-fü (NclB. F vészk. 1903: farkasf (Hoffmann– Wagner 109). farkas. farkasf 1. farsang ~ fasang. J: ’Aconitum vulparia. 1783: Farkas hárs (NclB. lykos ’farkas’. J: ’Aconitum vulparia. J: ’ua. . Péntek–Szabó a rom. (OrvK.a. 1948: farkasf (MagyGyógyn. farkasf . A névadásra a ném.).: Agnus castus: farkas haas (Növ. farkascserg l.) a növény lat. Aconitum lycoctonum) hatására jött létre. ném.). lat. J: ’Aristolochia clematitis. A növénynevekben a farkas elem els sorban a növény mérgez voltát vagy egyszer en csak hasznavehetetlenségét fejezi ki. farkascserge farkascsinge N. J: ’Consolida regalis. 613). inetimologikus elem. A farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. Melius 155a . merth aÅ Farkaſth megh qlÿ ha megh aggÿak huſban qnnÿ” (OrvK. ’Aconitum’ (ÚMTsz. EÅ kÿth Magÿarul Farkas haaſnak hÿnak aÅert NeweÅÿk annak. farkashárs (ÚMTsz. lupus ’farkas’. sz. 1577 k. farkasgégevirág 1807: farkas gégevirág (Magy.. bisóma. napellus.: RMGl. birsalma ~ bisalma. A farkasgyökér a ném. fàrkascsèrge. A farkascsinge összetett szó. és gör. csinge a. 1520 k. hogy a farkas elpusztul. közönséges farkasalma’.a. Ember és növényvilág 229. hogy a farkascserge összetételben a cserge utótag ’pokróc. ▌ 2. A jelentés kapcsolatban lehetett a növény fogazott. A farkasgégevirág összetett szó. WolffswurtÅ (Melius 155a) tükörfordítása. TESz. farkasveszedelem’. vö. szintén mérgez . farkashárs’. farkascs(rg (Péntek–Szabó. A névadás magyarázatára l. Genaust Lupínus a. fàrkascs(rge. farkasalma nevéb l vették át. közönséges farkasalma’.-i OrvK. A XVI. Ezerjóf 175. farkashásfa (NéprÉrt. farkashásfa (ÚMTsz. Ember és növényvilág 175) kifejezéssel hozzák kapcsolatba a növénynevet. 316. de mÿndqnÿk mergqs. Wolfskraut ’farkasf ’. ha megetetik a növénnyel: „Az kÿth Deakul Aconitumnak mondanak Vagÿon ſok fele..) név hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. TESz. 129). olu lupului ’Polypodium vulgare’ (Péntek–Szabó. J: ’Aconitum napellus subsp. farkas. 35: 79). a név a növény fekete. a): RMGl. ném. ÚMTsz.. mezei szarkaláb’. gégevirág. A saspáfránynak felt nik a farkasleped (Péntek–Szabó. 276. 362).: Laureola: farkashas (CasGl. 1583: farkas fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 97). valamint szálkás termésével egyaránt. fásáng.). fassang. farkashárs 1. vö. farkasöl sisakvirág’.farkascsinge 163 farkashárs rányféle’ jelentéssel. farkascsönge (OrmSz. 371). — ~fa N. 305). Menſchen mxrder (Melius 20a). neveinek (Aconitum vulparia. J: ’Daphne mezereum. farkasöl sisakvirág’. 613). 1775: Farkas gyökér (Csapó 88).

J: ’Corydalis cava. F vészk. ném. hogy a’ golyvát elveſztené [az ember]. 1798: Farkas-Héza[g]-gyökér (Veszelszki 68). A farkas-kutyatej többszörösen összetett szó. farkasnyelv N. 1775: Farkashézaggyökér (Csapó 86). vízi peszérce’. odvas keltike’. — ~f 1. Idegen nyelvi megfelel re vö. A névadás magyarázata az. hogy a néphit szerint a golyvát eloszlatja a növény. farkastalp. J: ’Plantago major. az utótagra l. 1864: farkasköröm (CzF. a farkas el tag a növény mérgez voltát jelzi. Wolfsgift ’farkasméreg’. Növ. A farkasnyelv szemléleti háttere.’. torzsikaboglárka’. farkasköröm 1833: farkas-köröm (Kassai 2: 151). ▌ 2.’. A névadás magyarázatára l. az az. 144). farkas-kutyatej’. ha reá kötik. Farkas neuetx f× ” (Melius 175a). 382). A farkasnevet f Melius alkotása. hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. a farkas el tagra l. 1948: farkasköröm (MagyGyógyn. a növény hivatalos elnevezése. | 1902: ’Lycopodium clavatum. farkastalpú’).’. maszlag. farkas-kutyatej 1998: farkas-kutyatej (Priszter 372). 2. R.. J: ’ua. Genaust lycóctonum a. J: ’Euphorbia cyparissias. 2: 609). lykópous ’farkasláb. 281). Nyr. A farkasmaszlag összetett szó. de az illyen gyanús ki-menetelÍ próbáknak jobb békét hagyni. 31: 138). hogy Farkas módra meg-ne nevetteſse az embert” (Veszelszki 374). Farkaſt. || farkasnevet 1813: F[arkas] nevet (Magy. méhek nevetése. amely karomhoz hasonló alakú. J: ’Lycopus europaeus. sztrichninfa’. 1578: Farkas hézac gyxkęr (Melius 143). napellus. Ebet xl. valamint arra. J: ’Aconitum vulparia. 422). görögszéna’. A névadás alapja a növény termése. az utótagra l. 81). korpaf ’. 2: 36). 1793: Farkas méreg (Földi 15). farkasnyom 1908: farkasnyom (Zelenyák . 125: 187–202. az utótagra l. A farkasköröm ’kapcsos korpaf ’ (2. farkaslábú. 164 farkasnyom TESz. — ~f 1903: farkasláb-f (Hoffmann–Wagner 6). 1775: Farkas méreg-fü (Csapó 88). hogy ezekkel a növényekkel mérgezték a farkasokat: „à gyxkerét húſſal xſÅue czinálod.farkashézaggyökér farkasbors. A farkasméreg a lat. — ~f 1903: farkasméregf (Hoffmann–Wagner 109). A lat. farkas. J: ’Strychnos nux-vomica. minden állatot meg xl” (Melius 156). farkashézaggyökér 1. farkasméreg 1. … hertelen embert. farkasmaszlag 1783: Farkas MaÐzlag (NclB. vagy Vasbogyó egy napkeleti Indiai fának magva” (Márton. Farkasnyelv (MagyGyógyn. XVI. hogy a növény nedve mérgez . 1783: Farkas nevetö-fü (NclB. hogy a sz rös hajtások. A farkashézaggyökér többszörösen összetett szó. J: ’Aconitum napellus subsp. Melius alkotása. a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló.-i Lýcopus fordítása (< gör. J: ’ua. 1775: Farkas nevetö-fü (Csapó 70). 341). lykóktonon ’farkasméreg’) tükörfordítása. ill. A farkasköröm a farkas állatnév és az ismeretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. farkasborostyán. farkastalp. a farkas el tag magyarázata. kapcsos korpaf ’. mintára jött létre: „Sardonius riſus. hézaggyökér. 1902: farkasköröm (Nyr. J: 1864: ’Lycopodium. Genaust Lýcopus a. Veszelszki így magyarázza a farkasnevet f elnevezést: „Azt mondják. J: ’Aristolochia clematitis. 1783: Farkas hézag gyökér (NclB.a. nagy útif ’. farkasnevet f 1578: Farkas neuetx f× (Melius 175a). A farkasnyelv népi név. 1948: farkasméregf (Halmai 5). szakny. de ez nem igaz. farkasöl sisakvirág’. kutyatej. 1998: farkasmaszlag (Priszter 514). 1805–13: „A’ FarkasmaÐzlag. J: ’Trigonella foenum-graecum. farkasláb 1841: farkasláb (Barra 305).) magyarázata. ▌ 2. vö. 369). közönséges farkasalma’. J: ’ua. Katika-sisakvirág’. 1948: Farkas hézaggyökér (MagyGyógyn. lycóctonum (< gör. Veszelszki 374. A farkasméreg elnevezéshez hasonló társnevek: a farkasöl f és a farkasf a növény mérgez voltára utal. J: ’Ranunculus sceleratus. a farkas állatnév és a nyelv ’a hangok képzésében és az ízlelésben szerepet játszó szerv’ összetétele. ▌ 2. lat. Vö. farkashárs.

ha meg-eſzi. F vészk. a növény egyéb farkasöl jelz s neveivel: farkasöl bab (→ bab). 1843: Farkasrépa (Bugát.) a ném. 377). mérgez részére vonatkozik: „Ez a’ mérges fÍvek köztt leg-mérgeſsebb. 1998: (Priszter 447). PPE. ném. F vészk. 1911: farkasöl f (Cserey. a sz l utótag magyarázó szerep : „Igen haſonlo à leuele à Vad ſÅxlx leueléhxz” (Melius 155a). Magy. Farkasnyom (MagyGyógyn. ▌ 2. napellus. A gyökér utótag lat. R. kicsi. A farkasnyom a lat. Szóhalm. Növényszótár 5). farkasöl répa l. A farkassz l ’fekete békabogyó’ (2. nevének (Aconitum lycoctonum) fordításával keletkezett. farkas. J: ’Paris farkassz l quadrifolia. répaszer gyökereire utal. 1903: farkasöl f (Hoffmann–Wagner 109). 317). J: ’Aconitum vulparia. 123–124). Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Aconitum vulparia. farkasöl sisakvirág’. Wolfswurz ’farkasgyökér’ hatására jött létre. 125: 198). 385). A névadás magyarázatára l. 1807: farkasöl -f (Magy. vö. lykóktonos ’farkasöl ’ < lýkos ’farkas’. gör.a. farkasöl bab (→ bab). J: ’Heracleum sphondylium. Vö. Wolfsbeeren ’farkasbogyó’. Wolffsbeer ’farkasbogyó’ (Melius 155a). A farkasöl f Melius alkotása a növény régi lat. fekete békabogyó. farkasöl gyökér. közönséges medvetalp’. Vö. farkasöl gyökér 1807: farkasöl -gyökér (Magy. lycóctonum (< gör. J: ’ua. Nyr. a növény földalatti. egyeránt el-öl” (Veszelszki 319). farkasöl f . (Melius 156). 379). 364). A négylevel jelz re l.). 1903: farkassz l (Hoffmann–Wagner 110). 125: 187–202. ▌ 2.) névadási szemlélet magyarázatára l. 12. napellus. J: ’Actaea spicata.) elnevezés növényneve is hatással lehetett kialakulására. farkasöl f 1. de nyilván a magyar nyelv egyéb mérgez farkassz l (1. a sz l utótag arra utal. Fuchsbeere ’rókasz l ’. mérgez . 1783: Farkas Ðzölö (NclB. R. kteínein ’ölni’). 1783: Farkas-Ðzölö (NclB. napellus < n#pus ’répa. A farkasrépa elnevezése valószín leg a ném. A farkassz l ’farkasöl sisakvirág’ (3. — N. 1911: farkassz l (Cserey. farkasöl sisakvirág’. a farkasöl el tagra l. hogy a növény er sen mérgez . farkassz l 1. Karika répa. Rácz szerint a fr. A farkas el tag a növény mérgez voltára utal. Farkas xl× f× (Melius 155a). pódion ’kis láb’. J: ’Aconitum napellus subsp. tojásdad bogyóira vonatkozik. 1791: Farkas Szölö (Lumnitzer 216). lýkos ’farkas’. mintára (Aconitum napellus) jött létre (lat. farkasöl répa (→ répa). A farkassz l ’négylevel farkassz l ’ (1. farkasöl sisakvirág’. 1783: Farkas répa (NclB.. 1708: Farkas répa. napellus < n#pus ’répa. J: ’Aconitum vulparia. embert. 1903: farkasrépa (Hoffmann– Wagner 109). — ~f 1903: far- . Aconitum napellus (< lat. farkasöl répa (→ répa). J: ’Aconitum vulparia. R. barmot. 317. gyökér’). 1578: Farkas xlx f×nec gr. ném. 125: 187–202. F vészk. 317). 1588: farkastalp (Nyr. ▌ 2. J: ’Lycopodium clavatum. fekete. Növényszótár 5). farkastalp. farkasf . hogy „egy kis ſzölö ſzem nagyságú gyümölts vagy bogyó vagyon” (Csapó 65) a növényen.’. Marzell Aconitum napellus a.) tükörfordítás. lykópous ’farkaslábú’) hatására jöhetett létre. — négylevel ~ 1998: négylevel farkassz l (Priszter 447). (PP. F vészk. de nyilván hatással voltak rá a növény egyéb farkas el tagú nevei: farkasöl f . négylevel farkassz l ’. raisin de loup ’farkassz l ’ tükörszava. 1813: farkas R[épa] (Magy. Nyr. gör. répa farkasrépa 1. ▌ 3. Wolffsbeer részfordítása. 379). gyökér’) hatására is. Katika-sisakvirág’. Idegen nyelvi megfelel re vö. R. 38). A névadás magyarázatára l. Lycopodium (< gör. farkastalp 1. ▌ 2. farkasöl sisakvirág’. 2. Idegen nyelvi megfelel re vö. Katika-sisakvirág’. 1775: Farkas Ðzölö (Csapó 65). PPB. A farkasöl gyökér Diószegi–Fazekas alkotása. bab Genaust lycóctonum a. kapcsos korpaf ’. fox grape ’rókasz l ’. TESz. farkasöl bab l. a sz l utótag a növény fekete.. 1775: Farkas répa (Csapó 88). J: ’Aconitum napellus subsp. ném. 12. a növény föld alatti. 1783: Farkas ölö fü (NclB. ang. 13. négylevel f . lat.farkasöl f 165 farkastalp 91). A farkas el tag azt jelzi. A répa utótag létrejöhetett a lat.

J: ’ua. 1578: Fetske f× (Melius 178a). ▌ 5. farkastalpf (MagyGyógyn. 1948: farkastalp (Halmai 6).: RMGl. A farkastalp valószín leg a R. teod aÅ fakadekra” (OrvK. ▌ 3. ▌ 2. ebtej. farkasvirág (Jávorka 978). a növények levelei állati talphoz hasonlóak. 175/26). valamint a gyökér sz rös farkasmancshoz hasonló. J: ’ua. ném. farkastalpfü (FöldrKözl. ficaria. mintára jött létre.’. kapcsos korpaf ’. Wolfsklau ’farkasköröm’ hatására jött létre. 1583: fechke fiu (Clusius–Beythe 3a: BotTört.-i Lýcopus (< gör. az utótag a jóféle sáfrányhoz ’Crocus sativus’ való hasonlóságot jelzi.) a lat. 1775: . Genaust Euphorbia a. A farkastalp ’kapcsos korpaf ’ (3. ▌ 3. lykópous ’farkaslábú’) tükörfordítása. | vérehulló ~ 1998: vérehulló fecskef (Priszter 335). 1908: farkastalp (Zelenyák 91). J: ’Carthamus tinctorius. 1583: fechke fiu Asclepias (Clusius–Beythe 3: BotTört. F vészk. Bastard-Saffran tükörfordítása. A névadás magyarázata.. 315). állati talphoz hasonló levele. libatop. J: ’Lycopodium clavatum. Marzell Carthamus tinctorius a. 1590: Asclepias vel hirundinaria: Etetes ellen valo fé. (ÚMTsz. | nagyobbik ~ 1595: nagyobbik fetske fivnek gr. J: ’Lycopodium clavatum. 128). lykópous ’farkasláb. farkaslábú. 1775: Kis fetske-fü (Csapó 92).. Volfsfuss ’farkasláb’. lycóctonum a. pódion ’kis láb’. farkastop 1868: farkas-topp (Ball. kÿth merqgh gÿqÅeo fwnek is hÿnak. hogy a sz rös. — N. Idegen nyelvi megfelel kre vö. bastard saffron ’fattyúsáfrány’.. teord megh. 1595: Kis Fetske fiju (Beythe 56). Wolfsmilch tükörfordítása. 371). 369). A farkasvirág népies elnevezés. a libatop mintájára hozta létre. farkaslépés’. A farkas el tag a növény mérgez hatására utal. A névadás alapja a növény húsos. A farkastop valószín leg Ballagi alkotása. J: ’Solanum dulcamara. 2. A farkastalp ’vízi peszérce’ (2. J: ’ua. KolbenbÀrlapp. auagi.). A farkastej a ném. mélyen bevágott levelek farkasmancshoz hasonlítanak. farkastej 1775: Farkas-téj (Csapó 80). 327). kesernyés csucsor’. a lat. fecske l. Idegen nyelvi megfelel re vö. gör.) medvetalp és medveköröm elnevezése.’. 1798: Fetske fÍ (Veszelszki 157). Genaust Lýcopus a.: „Fechke fweth de aÅ gÿeokereth. J: ’Tussilago farfara. — N. martilapu’. szakny. 129). J: ’Lycopus europaeus. 1798: KiÐseb fetske-fÍ (Veszelszki 158). — nagy ~ 1595: nagy fetske fiju (Beythe 55a). J: ’Alchemilla acutiloba. ▌ 4. farkastalpú’) tükörfordítása. Nyr. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy a fehér. 1948: fattyúsáfrány (MagyGyógyn. 22: 74). ang. a fattyú el tag arra utal. a névadás magyarázatára l. a magyar nyelvben keletkezett összetétel. ugyanazon a névadási szemléleten alapul. 1783: Farkas-téj (NclB. ökörfark farok l. J: ’Euphorbia cyparissias. ném.farkastej 166 fecskef kastalp-f (Hoffmann–Wagner 6). KeulenbÀrlapp. J: ’Ranunculus ficaria subsp. sáfrányszeklice’. A farkastalp ’hegyeskaréjú palástf ’ (4. farkas-kutyatej’. vérenhulló~ (→ vérehullóf ) fecskef 1.’. 1775: Nagy fetske-fü (Csapó 91).) és ’martilapu’ (5. J: ’ua. — kis ~ 1578: Kis fetske f× (Melius 179). vérehulló fecskef ’. kapcsos korpaf ’. 38). — N. A farkas el tag magyarázatára l. Feczke fé (SzikszF. 1813: F[arkas] téj (Magy. J: ’Chelidonium majus. vízi peszérce’. 256). farkastalp (MagyGyógyn. A top utótag magyarázatára l. 1: 352).’. A fattyúsáfrány a ném. Lycopodium (< gör. | kisebb ~ 1578: Kiſſeb fetske f× (Melius 179a). farkkóró l. hegyeskaréjú palástf ’. Bärlapp. 125: 187–202. nyugati salátaboglárka’. mint a közönséges medvetalp (1. Marzell Heracleum sphondylium a. fecskefüvet gr. 1998: fecskef (Priszter 335). A névadás magyarázata. lýkos ’farkas’. bárány~ fattyúsáfrány 1903: fattyú sáfrány (Hoffmann–Wagner 162). — ~f N. 263).) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. (Beythe 55a). Wolfsklauen. farkastalp. nyelvújítási tükörszó latin mintára. 1577 k. ném. gemeiner Wolfstrapp ’farkasnyom. lapos. gör. hogy a növény nem igazi sáfrány. farkasvirág 1948: farkasvirág (MagyGyógyn. hajszálvékony sz rben végz d hajtások. mely genusnév.) lat.

A fecskesósdi Benk alkotása. a R. Schwalbenwurz. narancssárga szín tejnedvet ereszt. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1775: Fetske gyökér (Csapó 261). Schwalbenkraut ’fecskef ’ (Melius 178a) is. a madárféle el tag arra utal. hirundina elnevezésének fordításával jött létre. A névadás magyarázatára l. 1813: Fejér. great celandine. 2. hogy a hosszan elkeskenyed levél a fecske farkához hasonlítható. erdei madársóska’. J: ’Vincetoxicum hirundinaria. libapimpó’.fecskesósdi 167 fehértövis Fetske-fü (Csapó 261). az utótagra l. 1903: fecskegyökér (Hoffmann–Wagner 51). mezei iringó’. az utótagra l. chelidón ’fecske’). vö. orvosi salamonpecsét’. 1595: Feier txuisk (Beythe 13). 357). ill. F vészk. a lat. Chelidoniū minus (Melius 179) tükörfordítása. A név magyarázata Melius szerint az. J: ’Potentilla anserina. 1775: Fejér-tövisk (Csapó 165). J: ’ua. J: ’Silybum marianum. A középkorban a vérehulló fecskef nedvét vízzel vegyítve sikeresen használták szemfert zések és más szembetegségek gyógyítására (Melius 178a). hogy a növény virágzásának ideje egybeesik a fecskék megérkezésével. Schwalbenkraut. madársósdi.’. ném. or. lat. teljes vakság lehet — jegyzi meg Szabó Attila (Szabó. A névadás magyarázatára l. Chelidonium (< gör. vö. A fecskegyökér ’közönséges méreggyilok’ (3. 376). mikor elmégyenpenig akkor ſzokott hervadni” (Nadányi 398). 1903: fecskef (Hoffmann–Wagner 51). A névalkotásra mindenképpen hatással lehetett a ném. Schwalben- wurtz tükörfordítása. A fehérhúsvét valószín leg német mintára alakult ki.’. máriatövis’. 1584: „hirundinum herba” (Clusius–Beythe 11). J: ’Oxalis acetosella. ang. ▌ 2. fecskesóska. fehérhúsvét 1903: fehér húsvét (Hoffmann–Wagner 115). Nadányi másképp vélekedik „akkor virágzik zöldellik mikor a’ fecske meg-j . A fehérgyökér Melius alkotása.: RMGl. hogy bárhol megsértve a növényt. A fecskesóska magyarázatára l. F vészk. széles magvacskák vannak. fecskesóska 1813: fetske. calandine. 371).) nevet Melius hozta létre. ezüstöshátúf . J: ’Eryngium campestre. gyenge Gy[ökér] (Magy. A névadás szemléleti háttere az. swallows wort. аптечный. hogy „Azért hiyác Fetske f×nec. hogy à Fetskéc à fioc ſÅemét ezzel gyogyittyác” (Melius 178a). 1783: Fejér gyökerü fü (NclB. a növény egyéb madár el tagú neveit: madársóska. vagy az. Osterblume ’húsvéti virág’. gyenge. Schöllkraut. Melius 439–40). ném. fehérgyökér 1578: Feyér gyxkęr (Melius 185).: Celidonia: hirundinina herba (GyöngySzt. A fecskef elnevezés magyarázatára az is elfogadható. WeiÐswurz (Melius 185) tükörfordítása. A névadás alapja a növény korai virágzása. 387). ang. a ném. erdei madársóska’. hogy a növény hüvelyes termésében gyapjas. ném. 256). 1578: feiér txuisknec (Melius 47). A kis és kisebb fecskef ’nyugati salátaboglárka’ (2. A fecskef elnevezés a lat. | mezei fehér~ . fecskegyökér l. a Melius-szövegben idézett Chelidonia-vizes kezelés következménye végzetes szembetegség. chelidoine grande. fehérhátúf 1775: Fehérhátu-fü (Csapó 164). A vérehulló jelz magyarázata. amelyek. || fecskegyökér 1745: Fetske gyökér (Torkos 10). sósdi. a füsti fecskéhez hasonlítanak. J: ’ua. hogy a növény apró sóskaféle. J: ’Oxalis acetosella. calidonia. közönséges méreggyilok’. weisse Scwalbenwurz. madár Sóska (Magy. A növény neve más nyelvekben is a fecske állatnévvel képzett. „A’ gyökere hoÐzÐzú fejér” (Csapó 237). — fehérgyöker f 1775: Fehér gyökerü-fü (Csapó 236). fr. fehértövis 1. J: ’Polygonatum odoratum. Vö. berki szell rózsa’.) a német Schwalben-wurtÅel (Torkos 10). 1783: Fejér-hátu-fü (NclB. 369). fecskesósdi. J: ’Anemone nemorosa. sóska. 1560 k. vö. hoÐÐzúkas” (Veszelszki 354). ластовен. ol. cinerognolle. Kováts Mihály M szótárában másképp fejti meg a fecskef nevet: „a fecskef hegyes és kinyílt fejér gyapjas töml cskéi csaknem hasonlók a repül fecskéhez” (200). ha megérnek. 2. A fehérgyökér és fehérgyöker f elnevezések a növény gyökerének színére utalnak: „A’ gyökere fejér. fecskef fecskesósdi 1783: Fetske-Sósdi (NclB.

▌ 4. Spina alba (Melius 46a) tükörfordítása. fent 1 a. a lat. feketegyökér N.) népi név. A fekélyf ’ördögharaptaf ’ (1. J: 1075/†1124/†1217: ’Pinus. 1798: Fentf-fÍ (Veszelszki 205). 1578: fekély f× (Melius 155). sárgák. (Beythe 6a). halál~ fej l. hogy a növény szúrósan fogazott. Silberdistel. 1775: Fekélyfü (Csapó 210). szürkés szín . ördögharaptaf ’.) fehérhátútövis elnevezésének szemléleti háttere. Csapó így magyarázza: „ſzöſzös fehér levelei vagynak” (Csapó 90). eb~f . nagy sarkantyúka’. varjútövis’. Vö. barát~f (→ barátf ). nemezes sz r borítja. Schwarzwurz tü- körfordítása. hogy a növény levele fehér foltos.) magyarázata. vö. ótvar. ezüstlevelü-feny .. ágas. | 1578: ’Abies. Milchdistel. Benk 66. fen grék 1783: Fenögrék (NclB. 548/3). kelések gyógyítására használták mindkét növényt. 1405 k. TESz. XVI. sz.) a lat.: abies: fene (SchlSzj. Vö. kosz. 429). közönséges jegenyefeny ’. Melius ezt írja: „Ez yrdxg harapta f× virága. ezüstfeny (Péntek–Szabó. varf . var’) fordítása. J: ’Symphytum officinale. 1578: Fekęlyf×nec gr. scabiosa (< lat. A fent bizonytalan eredet . fenugrec. Idegen nyelvi megfelel re vö. a finnugor eredet tövik ige tövéb l keletkezett -s deverbális nomenképz vel és denominális -k képz vel. borjú~f . F vészk. A fehértövis ’mezei iringó’ (2. A fehértövis ’varjútövis’ (4. 258). A fen grék a ném. fennugreek. || királyszín felfutó 1807: Királyszín-felfutó (Magy. valamint fehéres. görögszéna’. J: ’ua. A tövis utótag ’tüskés növény’ jelentés . szamárbogáncs’. mezei varf ’. 233). J: Abies alba. J: ’ua. 2. A szamárbogáncs (3. Idegen nyelvi megfelel kre vö. pirosak.) és ’mezei varf ’ (2.fekélyf 168 feny 1798: Mezei fejér-tövisk (Veszelszki 143). amely kálciumban. N. 1595: fenyxnek gr. magyarázata. 407). mezei zsurló’. J: ’Trigonella foenum-graecum. nyers’ < scabiēs ’rüh. Fenugrek (NclB. A feketegyökér a ném.’. Éder. 1775: Fekély-fü (Csapó 292). Ember és növényvilág 197). J: ’Onopordum acanthium. 1783: Sárga fel-fútó (NclB. J: ’Equisetum arvense. valószín leg a fen (eredeti jelentése ’dörzsöl. A királyszín arra utal. királyszín virág. J: ’ua.’. v. blessed thistle. 1783: Fejér hátú Tövis (NclB. hogy a növényt „Házi kertekben az ablakokra fel-futatják” (Csapó 280). 1075/†1124/†1217: „caput est riuuli. a fen elemre népetimológia is hatással lehetett. ſzára. A felfutó és fárafolyóf a fut ’növény kúszik’ és a folyik ’növény kúszik’ -ó melléknévi igenévképz s származéka. 361).: Fekély f (De Herbis: RMGl. fehértövis (MagyGyógyn. hogy a növény tüskés. A két növény felépítése hasonló. fehér. (Melius 154). J: ’Rhamnus cathartica. száz~f (→ százf ) fekélyf 1577 k. J: ’Succisa pratensis.) Melius alkotása. feny ’. UEWb. A fent f elnevezés magyarázata az. feny 1. 1813: Fen grék (Magy. tálmosóf . varjútövis. F vészk. közönséges jegenyefeny ’. káliumban. haſonló à Scabioſahoz à varf×hxz” (Melius 155). holy thistle. ▌ 3. súrolására használták. 163). felfutó — sárga ~ 1775: Sárga fel-futó (Csapó 279). fejecske l. orros~f . nomine feniosaunicza” (TESz. narancssárgák. feketegyökér (MagyGyógyn. hogy a virágok nagyok. ▌ 2. scabiōsus ’durva.: RMGl. 407) (< lat.’. bárány~f . 412). a tövis utótagra l. fekete nadályt ’. fent 1 a. | ezüstlevel ~ N. — ezüst~ N. || fárafolyóf 1798: fára folyó-fÍ (Veszelszki 323). horzsol’) ige mozzanatos -t képz s származékának a f nevesült igeneve a fent . A névadás alapja a fekete karógyökér. fekélyek. hogy a növényt edények dörzsölésére. fent f 1783: Fentö-fü (NclB. 1578: Fxnny× (Melius 18a). foszforban gazdag: „gyökere nagy. A névadás magyarázata. 520.: Fqkelÿ fweth kÿth Eordqgh harapta fwnek is hÿnak (OrvK. 218). fr. jegenyefeny | Abies alba. A fehértövis ’máriatövis’ (1. J: ’Knautia arvensis. 369). leveleit finom. ném. kivül fekete” (Barra 302). 247). ang. J: ’Tropaeolum majus.). EWUNg. foenum-graecum ’görög széna’) átvétele. 1998: fen grék (Priszter 526). — fehérhátú~ 1775: Fehér hátutövis (Csapó 90).

közönséges jegenyefeny ’.’. J: 1577 k. feny -fa a. — apró~ 1395 k.feny 169 feny (Péntek–Szabó. ▌ 4. két sorban. | fehércsíkú~ 1948: fehér csiku feny (Halmai 5). V. 1525 k.: RMGl. 130). — ~f 1903: feny f (Hoffmann–Wagner 119). J: ’ua. | szurkos~ 1807: szurkos Fenyf (Magy. 233).: RMGl. keresztesfeny . J: ’Ajuga chamaepitys. | gyantás~ 1948: gyantás feny (Halmai 5). 1430 k. 214). | sz ke~ 1578: ÐÅxke Fxnny×bxl gr. ném. | ’Abies alba. 1783: Töviskes-fenyö (NclB. ▌ 5. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. kapcsos korpaf ’. J: ’ua. | 1578: ’Picea abies. Weißfichte. közönséges boróka’.… hegyük kicsípett. Ud. 211).: fè‚v fa[t] gr. közönséges jegenyefeny ’. KorÑzikában és felsf OlaÑzorÑzágban terem a’ leg magasabb bértzeken…” (Márton. ponAľ ’fiatal feny fa’. | szurkos~fa 1783: Szurkos Fenyö-fa (NclB. kalincaínf ’.’. 430). feny ’. Idegen nyelvi megfelel kre l. F vészk. kalincaínf ’. — ~fa 1231: „ubi iuxta arbores feneufa est meta” (MNy. J: ’Abies alba.’.: Juniperus: Fenÿew (Ortus: RMGl. azt jelzi. J: ’Abies. | 1578: ’Ajuga chamaepitys. 2. Weiß . Ember és növényvilág 269). J: ’ua. A névadásban hasonlóságon alapuló névátvitel (az ezüstfeny egy másik feny faj elnevezése: Picea pungens f. közönséges jegenyefeny ’. Növ. Ember és növényvilág 197). Fxnny× fa (Melius 18). Weißtanne.’. 1578: Fxldi fxnny× f× (Melius 171). J: ’ua. parasztfeny (Péntek– Szabó. A feny származékszó. 369). fiatal fa’. havasi feny (Péntek–Szabó. fésüsen állók” (Hoffmann–Wagner 186). (Melius 9a). Az ezüstlevel jelz Erdélyben használatos. | töviskés~ 1583: teuiskes fenyo (Clusius–Beythe 5: BotTört. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe.’. ? votj. közönséges lucfeny ’. A sz ke jelz megkülönböztet szerep . kalincaínf ’. 1813: f ldönnfolyó F[eny ] (Magy. — földi~ 1775: Földi fenyö (Csapó 125). 427). 1416 u. MagyarorÑzágban. 1578: Fxnny×nec gr. A magyar szó ny hangja feltehet leg az eredeti *n folytatója lehet. J: ’ua. talán kicsinyít funkciójú.’. | veres~ 1805–13: „A’ veresfenyf ffképpen Tirolisban. F vészk. valamint lapos t levelei fonákján két világos csík van. a gyantás jelz a fa gyantatartalmára vonatkozik. (Melius 18a).alapszava si örökség a finnugor korból.).). fènèfa (TESz. — fürtös~ 1903: fürtös feny (Hoffmann–Wagner 186). A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal. feny.: juniperus: apro fenÿe (BesztSzj. -é) képz elem lehet.’. és az fa heya hurut ellen jó”. 1578: „A SÅxmxrkénec vagy Fxnny×fánac dioi.: „Feoldÿ fenÿw fweth teorÿ eoÅwe MeÅÅel” (OrvK. — N. J: ’Juniperus communis. 521).. J: ’ua. hogy más növényekre. J: ’Lycopodium clavatum. | kontyos~ 1948: kontosfeny (Halmai 64). Ember és növényvilág 269). A fés s jelz a tüskékre vonatkozik: „Levelei rövidek. k(r(szt(sfenyü. — földönfolyó~ 1783: Földön folyó fenyö (NclB.’. Fenyxfa (Beythe 6a).’. vö. J: ’ua. a névadás alapja a feny tüskék ezüstös színe. ▌ 2. 130). | paraszt~ N.). J: ’ua. glauca) is szerepet játszhatott. | közönséges~ 1841: közönséges feny (Barra 420).: RMGl. | keresztes~ 1584: Köröztös fenyo (Clusius– Beythe 23). 425). az. ▌ 3.: abies: fenÿefa (SchlGl. pomeľ ’feny ’. 425). J: ’ua. J: ’ua. 384). 5: 34). LX. J: 1231: ’Pinus. | havasi~ N. J: ’ua. 427). ill. vö. J: ’ua. 1583: apro fenyö (Clusius– Beythe 5: BotTört. hogy a fa kérge szürkésfehér. пумель ’fiatal hajtás.: ’Ajuga chamaepitys. A finnugor alapalak *p"n‹ lehetett. J: ’ua. körösztös feny (ÚMTSz. tükörfordítás. hogy a feny lapos t leveleinek fonákján két világos csík van. ? zürj..’.: RMGl. — földi ~f 1577 k.’. A fehér csíkú jelz arra vonatkozik. 1595: Abies: Ein Thannbaum: Fenyü-fá (Ver. | fés s~ 1948: fés s feny (Halmai 5).(~ . J: ’Picea abies. közönséges lucfeny ’. hogy a feny féléket a népi növényismeret nem különíti el igazán. 173/20). 1783: Kereſztes fenyö (NclB. 1552: fxny×fa (TESz. 1783: Apró-fenyö (NclB. 233). Pinus: Fiechten baum: Fenyeu-fa (Ver. valószín azonban. 214)./1450 k. Kreuztanne ’keresztesfeny ’.’. 22: 67). 1783: Földi-fenyö (NclB. jegenyefeny ’. A szó eredeti jelentése ’fiatal feny fa’ lehetett. 1250/1392: „In arbore qui wlgo dicitur fenywfa” (OklSz.).’. A szóvégi . J: ’Abies alba.

feny ciprus

170

fest f

Thannenbaum. A szurkos jelz a fa sötét kérgére, er sen gyantás tobozára, ill. gyantatartalmára vonatkozik: „Fenÿw Åurkoth kÿwel aÅ haÿokat kenÿk” (OrvK. 325/35). A fa sötét kérgére és gyantatartalmára utaló szurkosfeny , szurokfeny els sorban a közönséges luc ’Picea abies’ elnevezései, ennek korrelatív párja a fehérfeny ’Abies alba; közönséges jegenyefeny ’ elnevezés, mivel ennek a kérge szürkésfehér. A két fajt a köznyelvben gyakran összekeverik. A veres jelz ’Abies alba’ téves, feny félék összekeveréséb l keletkezett. A feny ’közönséges boróka’ (2.) hasonlóság alapján jött létre, az apró és töviskés jelz k nyilván a lat. „ſpinoſa, & minor” (Clusius–Beythe 18) fordításával keletkeztek, az apró jelz re l. még gyalogfeny . A földifeny f ’kalincaínf ’ (3.) Melius alkotása, a név a gör. chamaepitys (< gör. chamaí ’a földön’, pítys ’feny ’) fordítása: „Chamæpitys Gxrxg×l, az az, Fxldi fxnny× f×, mert à leuele ollyan ſÅagu mint à Fxnny×nec” (Melius 171). A névadás alapja, hogy a növény felépítése a kicsi feny éhez hasonló. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Erdpin ’földifeny ’ (Veszelszki 261), Erdkiefer, ang. ground pine. A fürtös, kontyos jelz ’közönséges lucfeny ’ (4.) a fa kúp alakú koronájára utal, a puha, síma jelz k a növény fájára, ill. kérgére vonatkoznak. A havasifeny (a havasi jelz a fa el fordulási helyét jelzi) és a parasztfeny (a paraszt jelz a feny fa közismertségére vonatkozik) elnevezések Erdélyben fordulnak el . A keresztes jelz a keresztszer en álló ágakat jelzi. A kapcsos korpaf (5.) örökzöld, ezért hasonlóság alapján kapta a feny elnevezést. A földönfolyó jelz re l. földönfolyómoh (→ moh).

rus communis; közönséges boróka’. A feny ciprus összetett szó, az el tagra l. feny , az utótagra l. ciprus. A névadás magyarázata, hogy a növény feny fára emlékeztet. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. R. Feldcypresse. Marzell Juniperus communis a. fenyvesbogyó N. fenyvesbogyó (MagyGyógyn. 208). J: ’Vaccinium myrtillus; áfonya’. A fenyvesbogyó összetett szó, a feny -s melléknévképz s származékának és a bogyó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény savanyú talajokon, így pl. fenyves erd kben fordul el els sorban, termése fekete bogyó.
féreg l. sz r~

féregmag 1903: féregmag (Hoffmann– Wagner 163); 1948: féregmag (MagyGyógyn. 314). J: ’Artemisia vulgaris; fekete üröm’. A féregmag valószín leg a ném. Wurmkraut ’féregf ’ részfordításával keletkezett, a mag magyarázó szerep , a növény magját és levelét használták féreg zésre.
fest l. bor~

EtSz.; Marzell Abies alba a., Ajuga chamaepitys a., Picea abies a.; MSzFE.; Szabó: Melius 374, 437; TESz.; EWUng; UEWb. 416. Genaust Chamaeálo( a. — Ö:
balzsam~fa, balzsam-jegenye~ (→ balzsamfeny fa), bors~, bükk~, bús~ (→ lucfeny ), gyalog~, gyalog~boróka, jegenye~, luc~, szemerke~, szurok~ (→ szurokfa), tisza~.

feny ciprus — mez n term magas ~ 1578: keÐer×b am az mezxn termx magas fxnny× Cyproſnál (Melius 8–8a). J: ’Junipe-

fest f 1. 1775: feÐtö fünek gr. (Csapó 229). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. — sárga ~ 1578: Sárga feſtx f× (Melius 98); 1775: Sárga feÐtö-fü (Csapó 228); 1783: Sárga feÐtö fü (NclB. 401). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. || fest virág 1775: FeÐtö virág (Csapó 228); 1783: FeÐtö virág (NclB. 401). J: ’ua.’. — sárga fest virág 1578: Sárga feſtx virág (Melius 98). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Feſtx f× (Melius 54); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 245). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. || summa~ 1578: Summa feſtx f× (Melius 54a). J: ’Saponaria officinalis; szappanf ’. ▌ 3. 1708: „Feſtf fü, Pirosító, Buzér fü” (PP. Róbia a.); 1775: FeÐtö-fü (Csapó 47); 1998: fest f (Priszter 485). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. — veres ~ 1775: VeresfeÐtö-fü (Csapó 47). J: ’ua.’. | veresre ~ 1813: veresre Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. ▌ 4. — sárgára ~ 1813: sárgára Fest f (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Carthamus tinctorius; sáfrányszeklice’. A fest rekettye sárga fest f neve Melius

fest gyökér

171

fodorka

alkotása, a lat. Tinctorius flos (Melius 98) fordítása, a névadásra hatással lehetett a ném. Ferbblumen (Melius 98) is. A névadás magyarázata, hogy a növényt festésre használják, a sárga jelz a virág színére utal: „ſárga virága, à leuele mint à SÅanotnac, Sárgát feſtenec vęle” (Melius 98). A név megfelel i megvannak más európai nyelvekben is; vö.: R. ném. Färberginſter, gelbe Färberblumme (Veszelszki 233); ang. dyer’s weed. A fest f ’szappanf ’ (2.) nevet hasonlóságon alapuló névátvitellel hozta létre Melius. A summafest f (vö. lat. summa ’f hely, els hely’) jelentése valószín leg ’az els helyen lév fest f ’, szintén Melius alkotása, egyedi adat. A fest f ’buzér’ (3.) névadás magyarázata, hogy a növény gyökeréb l kivont vörös festéket posztó festésére használták, vö. fest gyökér. A sárgára fest f ’sáfrányszeklice’ (4.) elnevezés magyarázata, hogy a növény virágai vízben oldódó narancsvörös festékanyagot (carthamin) tartalmaznak, ezért a hatóanyagért mint konyhai fest növényt és drogot is számon tartották. fest gyökér — veres ~ XVI. sz. v.: Rubia tinctorum. Lappa minor: Pyritho ffw. Veress fest gy kér. Pirossító gy kér (De Herbis: RMGl. 258); 1783: Veres feÐtö gyökér (NclB. 330). J: ’Rubia tinctorum; buzér’. A veres fest jelz k a lat. szakny.-i Rubia tinctorum (< lat. Rubia ’piros’, lat. tingere ’festeni’) fordításával jöttek létre, a gyökér magyarázata, hogy a növény vöröses-barna gyökeréb l piros festéket nyernek. Vö. fest f .

össze az új növénykéket, a fiakat: „T levelei közül n ki egyenes, …, és a közeli növényeket összeköt , olykor félméteres leveles indája” (Európa vadvirágai 111).
ficfa l. f z

fest rekettye 1998: fest rekettye (Priszter 383). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. A fest rekettye összetett szó, a növény tudományos neve, az el tagra l. fest f , az utótagra l. rekettye.
fiak l. lúd~ étke

fiasf 1783: Fias-fü (NclB. 384); 1791: Fias-fü (Lumnitzer 235). J: ’Ajuga reptans; indás ínf ’. A fiasf Benk alkotása; a fiú ’utód, új növényhajtás’ -s melléknévképz s származékának és a f magyarázó elemnek az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a növény indás, indákkal szaporodik, az indák kötik

fodorka 1. 1578: Fodorka (Melius 37); 1775: Fodorka (Csapó 60). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. ▌ 2. 1783: Fodorka (NclB. 344); 1813: Fodorka (Magy. F vészk. 2. 369). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. || fodorkás 1798: Fodorkás (Veszelszki 47). J: ’ua.’. ▌ 3. 1793: Fodorka (Földi 27); 1807: Fodorka (Magy. F vészk. 559). J: 1793, 1807: ’Adiantum; vénuszfodorka’. | ’Adiantum capillus-veneris; vénuszhaj’. — ~f 1843: Fodorkafü (Bugát, Szóhalm. 133–134). J: ’ua.’. ▌ 4. — kövi ~ 1998: kövi fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium ruta-muraria; kövi fodorka’. ▌ 5. — fekete ~ 1998: fekete fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium adiantum-nigrum; fekete fodorka’. ▌ 6. — aranyos ~ 1998: aranyos fodorka (Priszter 308). J: ’Asplenium trichomanes; aranyos fodorka’. | csipkés ~ 1998: csipkés fodorka (Priszter 308). J: ’ua.’. A fodorka ’sarlós gamandor’ (1.) Melius alkotása, a fodor -ka kicsinyít képz s alakja; vö. boglárka stb. A névadás alapja, hogy a sarlós gamandor levelei csipkések. A fodorka ’mirigyes libatop’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. A fodorka ’vénuszfodorka; páfrányféle’ (3.) Földi alkotása, a névadás alapja az, hogy a finom levélkék fels széle rendszertelenül bemetszett és kissé fodros. A kövi fodorka (4.) elnevezés szakny.-i név, a kövi megkülönböztet jelz a lat. Asplenium ruta-muraria (< lat. muraria < lat mūrus ’fal’) utótagjának fordítása; vö. k ruta. A fekete ’fekete fodorka’ (5.) jelz a lat. szakny.-i Asplenium adiantum-nigrum utótagjának fordítása, a névadás alapja, hogy a növény levelei barnásfeketék. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Schwarzes Frauenhaar ’fekete lányhaj’. Az aranyos ’aranyos fodorka’ (6.) jelz re l. aranyos páfrány (→ páfrány). A csipkés (6.) jelz arra utal, hogy a szárnyasan összetett apró levélkék csipkéhez hasonlítanak: a növény „levélkéi kerekdedek, tsipkések” (Magy. F vészk. 577).

foenum-graecum

172

fokhagyma

Marzell Asplenium adiantum-nigrum a.; Genaust rúta-murária a. — Ö: vénusz~.
fodorkás l. fodorka

foenum-graecum 1577 k.: „Fenumgrecom lÿÅtÿth” (OrvK 324/11), Fenumgrecomoth (590/7). J: ’Trigonella foenumgraecum; görögszéna’. A foenum-graecum a lat. foenum-graecum ’görög széna’ átvétele, a névadás magyarázatára l. görögszéna. Vö. fen grék.
fog l. bába~, eb~a, oroszlán~

fogan tt 1807 e.: Foganött (Julow 263); 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’Galeopsis ladanum; piros kenderkef ’. — veres ~ 1807: Foganftt (Magy. F vészk. 348). J: ’ua.’. | ~f 1948: Fogan ttf (MagyGyógyn. 229). J: ’ua.’. A fogan tt Diószegi–Fazekas alkotása, a fog ’rágásra használt szerv’ birtokos személyragos alakjának és a n ige -tt ’kifejl dött’ befejezett melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. A névadás magyarázata, hogy a virágokon, az alsó ajkakon sárga folt és két fogszer kinövés látható: „fels ajaka bóltos, tsipkés vég ; az alsónn az inyénél két kitsutsorodás v. fog” (Magy. F vészk. 348). A piros jelz a virágok színére utal. fogbilinty N. fogbilinty (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 88–9). J: ’Hyoscyamus niger; bolondító beléndek’. A fogbilinty népi név, a fog ’rágásra használt szerv’ és a belénd összetétele. A bilinty utótagot népetimológia (bilincs) hozta létre, a név a növény fogfájást csillapító hatására utal: „A kinek a foga fáj, füstölje meg bilinmaggal” (ÚMTsz.). Az Orvosi f vész könyv (1813) ezt írja: a beléndek „melj útonn útfélenn terem… mérges, bódító, kábító… nehéz és f szédít szagával hírt ád, és az embert magától el zi. A’ hasogató tüzes daganatokat fonnyasztott levelével borogatni szokták; magvaival pedig a fájós fogat füstölni” (Magy. F vészk. 2. 169). fogolyf 1775: Fogoly-fü (Csapó 89); 1783: Fogoly-fü (NclB. 428). J: ’Parietaria officinalis; közönséges falgyom’. A fogolyf a fogoly madárnév és f magyarázó utótag összetétele, a fogoly madárnév az uráli eredet fog- -ly denominalis névszó-

képz s származéka. A névadás alapja, hogy a növényt a madarak fogyasztják: „A’ fogolyfÍ’ neve-is reá illik: mert azoknak kedves eledele” (Veszelszki 339). TESz. fogoly a.; EWUng. fogoly a.; UEWb. 383. fogpiszkálóf 1998: fogpiszkálóf (Priszter 298). J: ’Ammi visnaga; fogpiszkálóf ’. A fogpiszkálóf a ném. Zahnstocherkraut tükörfordítása. A névadás alapja, hogy Törökországban, Spanyolországban a növény szárított erny virágzatát fogpiszkálónak használják. Marzell Ammi visnaga a.
fojtó l. borsó~f , eb~f

fojtóska 1998: fojtóska (Priszter 508). J: ’Sorbus domestica; fojtós berkenye’. A fojtóska a fojtós (1618: ’fanyar’) kicsinyít képz s alakja, a névadás alapja a termés íze. fokhagyma 1. 1395 k.: Alium: fog hagma (BesztSzj.: RMGl. 244); 1405 k.: aleum: fog hagma (SchlSzj.: RMGl. 244); 1430 k.: Alium: foghagÿma (SchlGl.: RMGl. 244); 1520 k.: Allevm: foghagÿma (Herb b): RMGl.: 244); 1583: fok hágyma (Clusius– Beythe 2a.: BotTört. 126); 1664: Allium Foghagyma (Lippay II: 132); 1783: Foghagyma, Fokhagyma (NclB. 354); 1998: fokhagyma (Priszter 295). J: ’Allium sativum; fokhagyma’. — török ~ N. törökfokhagyma (Péntek– Szabó, Ember és növényvilág 200). J: ’ua.’. ▌ 2. — vad mezei~ 1578: Vad mezei foghagyma (Melius 173a). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. | vad~ 1578: vad Foghagyma (Melius 173a). J: ’ua.’. — ~f 1998: fokhagymaf (Bremness 228). J: ’ua.’. ▌ 3. — vad~ 1590: Asphodelus: Vad saphrany, auag vad fog hagma (SzikszF.: RMGl. 604); 1664: „vad-foghagymának neveznek, avagy Haſtula Regia, Király dárdácskának” (Lippay I: 75). J: ’Asphodelus ramosus; ágas aszfodélusz’. ▌ 4. — török~ 1798: Török Fok-hagyma (Veszelszki 401); 1807: török Fokhagyma (Magy. F vészk. 226). J: ’Allium scorodoprasum; kígyóhagyma’. | vad~ 1590: „Scorodaprassum: Vad foghagyma” (SzikszF.: RMGl. 244); 1998: vadfokhagyma (Priszter 295). J: ’ua.’. ▌ 5. — vad~

fokhagymakányaf

173

folyondár

1783: Vad Fokhagyma (NclB. 355). J: ’Allium ursinum; medvehagyma’. A fokhagyma összetett szó; az el tag az ’ízecske, rész, gerezd’ jelentés fok f névvel azonos, az utótagra l. hagyma. A vad mezeifokhagyma, vadfokhagyma ’hagymaszagú kányazsombor’ (2.) Melius alkotása. Melius lat. mintára hozta létre a neveket; vö. lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’), és vad, mezei megkülönböztet jelz ket illesztett a fokhagyma elé. A névadás alapja, hogy a növény megdörzsölésekor fokhagymaillat érezhet . A fokhagyma ’ágas aszfodélusz’ (3.) névadás alapja, hogy a gyökér a fokhagymáéhoz hasonló: „A’ gyökér ſok-felé terjedez a’ ffldben a’ makk-forma tsomós botkókkal, a’ mellyek kivÍl barnák belfl világos zfldek, ízekre ímelygfsek és tsípfsek” (Veszelszki 79). A kígyóhagyma (4.) szintén a fokhagymához hasonló felépítés és illatú, a vad jelz mutatja, hogy a növény erd ben, réteken fordul el . A török el tagra l. törökhagyma (→ hagyma). A vadfokhagyma a ném. Waldknoblauch (NclB. 355) ’erdei fokhagyma’ mintájára keletkezett. A fokhagyma ’medvehagyma’ (5.) névadás magyarázata, hogy a növénynek jellegzetes, átható, fokhagymaszer illata van. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Wilder Knoblauch; ang. wild garlick. Vö. fokhagymaszagúf . Szabó Attila, Melius 437; TESz. fokhagyma a.; EWUng. fokhagyma a. fokhagymakányaf 1903: Foghagymakányaf (Hoffmann–Wagner 138). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. A fokhagymakányaf többszörösen összetett szó; a fokhagyma el tag magyarázatára l. fokhagymaszagúf , az utótagra l. kányaf . fokhagymaszagúf 1595: Fok hagyma zagu fiju Alliaria (Beythe 87); 1775: Fokhagyma-szagú-fü (Csapó 93). J: ’Alliaria petiolata; hagymaszagú kányazsombor’. — mezei ~ 1775: Mezei fokhagyma-Ðzagú-fü (Csapó 93). J: ’ua.’. A fokhagymaszagúf magyar alkotás; a névadásra hatással lehetett a lat. Alliaria (< lat. allium ’fokhagyma’). A névadás alapja, hogy a zsenge növényi részek megdörzsölve

fokhagymaillatúak, Melius így jellemzi: „ollyan à ſÅaga à leuelénec, viragánac mint a Foghagymanac” (Melius 173a). Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Knoblauchkraut ’fokhagymaf ’.
folyó l. földön~feny (→ feny ), földön~moh (→ moh), vére~f (→ vérejáróf )

folyóf 1. 1500 k.: De volubili: folÿo fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Conuoluulus: Folyo fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Convolvulus sp.; szulák’. ▌ 2. 1578: Follyo f× (Melius 183a); 1590: Vinca: Folio fé uag szederyin (SzikszF.: RMGl. 636); 1775: Folyó-fü (Csapó 45). J: ’Vinca minor; kis meténg’. ▌ 3. 1595: folyo fiju (Beythe 55). J: ’Hedera helix; erdei borostyán’. ▌ 4. 1775: Folyó-fü (Csapó 43); 1783: Folyó-fü (NclB. 386). J: ’Glechoma hederacea; kerek repkény’. ▌ 5. 1783: Folyó-fü (NclB. 336); 1807: Fojóf (Magy. F vészk. 162); 1998: folyóf (Priszter 342). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’. || folyóka 1903: folyóka (Hoffmann–Wagner 37). J: ’ua.’. A folyóf az ugor eredet foly- ’felkúszik’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele, a folyóka -ka eleme kicsinyít képz . A folyóf ’kis meténg’ (2.) Melius alkotása, a lat. Clematis (Melius 183a) fordításával hozta létre; vö. lat. cl#matis, gen. cl#matidis ’futónövény’. A folyóf növénynév magyarázata, hogy a szulák (1.), az erdei borostyán (3.), a kerek repkény (4.) és az apró szulák (5.) mindenre felkúszik; vö. az apró szulák „sövény kertekre és egyéb ſzomſzéd növevényekre támaſzkodván fel-folynak, ’s kapaſzkodnak” (Veszelszki 454), „igen ártalmas kivált az által, a’ folyófü a’ többi növényeknek, hogy szárokra kanyargózik, és azoknak nevekedhetését akadályoztatja” (Barra 297). Vö. fárafolyóf (→ felfutó), vérefolyóf
(→ vérejáróf ).

TESz. folyó a.; EWUng folyó a.; UEWb. 881; Genaust Clematáquila a., Genaust volúbilis a.
folyóka l. folyóf

folyondár 1793: „Folyondár. Nép közt” (Földi 52); 1800: Folyandár (Márton). J: ’Convolvulus arvensis; apró szulák’.

fordulóf

174
f angyalka l. angyalka

földfüst

A folyondár a folyik igének *folyond származékából jött létre -ár deverbális névszóképz vel. A névadás magyarázatára l. folyóf . TESz. folyondár a.; EWUng. folyondár a.
fon l. bába~ (→ bábafonal) fonal l. bába~ forduló l. napra~ (→ naputánforgóf ), négylevel ~f (→ négylevel f )

fordulóf 1525 k.: Valeriana: fordwlo fÿw (Ortus: RMGl. 256); 1577 k.: Fordulo fw (OrvK. 609/12); XVI. sz. v.: Valeriana. Herba Benedicta: Fordulo ffw (De Herbis: RMGl. 258), Phu: fordulo fx (De Medicinali: RMGl. 258); 1775: Forduló-fü (Csapó 166). J: ’Valeriana officinalis subsp. officinalis; macskagyökér’. A forduló az si hangutánzó-hangfest finnugor, esetleg uráli for- t származéka, a névadás magyarázata, valószín leg a növény csavarodó gyökere. Vö. négylevel ~f (→
négylevel f ).

UEWb. 414.
forgó l. napután~f , napra~ (→ naputánforgóf ) forint l. száz~, száz~osf formájú l. kereszt~f (→ keresztesf ) forrástorma l. torma

forrasztóf 1. N. Forrasztóf (MagyGyógyn. 151). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. ▌ 2. N. f#rasztóf (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 198). J: ’Helleborus purpurascens; pirosló hunyor’. ▌ 3. N. forrasztóf (MagyGyógyn. 293). J: ’Solidago virgaurea; aranyvessz ’. ▌ 4. 1813: Forrasztóf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Symphytum officinale; fekete nadályt ’. A forrasztóf a forr- -szt m veltet képz s ’<sebet> begyógyít, hegeszt’ és -ó melléknévi igenévképz s származékának és a f magyarázó utótagnak az összetétele. A forrasztóf elnevezés a növények gyógyító hatására utal, bels leg összehúzószerként, küls leg pedig vérzés csillapítására használatos. Beythe így ír a Geranium-fajokról: „Sebxt xzue forraztanij es ver allatnij igxn haznos” (Beythe 88). A forrasztóf ’fekete nadályt ’ (4.) magyarázatára l. összeforrasztóf . MagyGyógyn. 293. — Ö: seb~, össze~.
f l. barát~, száz~f (→ százf )

földepe 1. 1578: fxld Épeiénec gr. (Melius 67a); XVI. sz. v.: Centaurium. Chironia: feìld epeíe (De Herbis: RMGl. 192); 1775: Földiepe (Csapó 85); 1798: ffld’ epéje (Veszelszki 143). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. — kis ~ 1577 k.: „kÿs fqld Epeÿet kÿt Centaureanak hÿnak deakul” (OrvK. 583/2); 1578: Kis fxldi ępe (Melius 67a); 1783: Kis földi epe (NclB. 345). J: ’ua.’. — ~f 1775: Föld-epéje-fü (Csapó 85); 1783: Föld-epe-fü (NclB. 345). J: ’ua.’. || epef 1948: epef (MagyGyógyn. 212). J: ’ua.’. ▌ 2. 1841: földepe (Barra 352). J: ’Gratiola officinalis; orvosi csikorgóf ’. ▌ 3. 1864: földepe (CzF.). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 4. 1948: Föld epéje (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis; orvosi füsike’. A földepe ’kis ezerjóf ’ (1.) a ném. Erdgall (Veszelszki 143) tükörfordítása. A névadás alapja a növény keser íze, a virágos szár keser anyagokat tartalmaz. A földepe ’orvosi csikorgóf ’ (2.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, a névadás magyarázata, hogy az „egéſz fÍ keserÍ” (Veszelszki 241). A földepe eredetileg és els sorban a kis ezerjóf (1.) neve, de mivel a sárga tárnics (3.) és a kis ezerjóf is keser (azonos családba is tartoznak), könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. Az orvosi füsike (4.) földepe nevének alapja szintén a növény keser íze. Idegen nyelvi megfelel kre vö. svéd Gallgräs; fi. maasappi. Vö. keser f , keser gyökér. Marzell Gratiola officinalis a. Mollay, Növénynevek 47. földepetárnics 1807: F ldepe Tarnits (Magy. F vészk. 192). J: ’Centaurium erythraea; kis ezerjóf ’. A földepetárnics összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása. Az el tagra l. földepe, az utótagra l. tárnics. Mivel a tárnics ’Gentiana’ és az ezerjóf ’Centaurium’ is keser , azonos családba is tartoznak, könnyen átvitték az egyiknek a nevét a másikra. földfüst 1500 k.: De fumoterre: feld fÿsth (StrassbGl.: RMGl. 261); 1540 k.: Fvmvsterre: fÕldÿ fist (Herb. c): RMGl. 261); 1578: Fxldi f×ſt (Melius 180); 1948: földi füst (MagyGyógyn. 113). J: ’Fumaria officinalis;

földikenyér

175

fúvóka

orvosi füstike’. — ~f 1783: Föld-füÐt-fü (NclB. 400). J: ’ua.’. || földfüsti 1. 1577 k.: „Fqldfwſtÿnek vÿÅeben ſokÅor moſd megh” (OrvK. 95/15); 1578: Fxld f×ſti (Melius 180); 1595: fxld f×ſti (Beythe 116a); 1775: Föld füsti (Csapó 96). J: ’ua.’. || földfüstike 1807: f ld Füstike (Magy. F vészk. 448); 1841: föld Füstike (Barra 26). J: ’ua.’. || füstike 1806: „Füstike: Fumaria” (TESz.); 1807: Füstike (Magy. F vészk. 448); — N. füstike (MagyGyógyn. 113). J: 1806: ’Fumaria officinalis; orvosi füstike’. | 1807: ’Fumaria; füstike’. — orvosi füstike 1948: Orvosi füstike (MagyGyógyn. 113); 1998: orvosi füstike (Priszter 379). J: ’ua.’. ▌ 2. 1578: Fxld f×ſtinec gr. (Melius 180). J: ’Corydalis solida; ujjas keltike’. — hüvelykes földfüsti 1578: H×uelykes fxld f×ſti (Melius 180). J: ’ua.’. ▌ 3. — hüvelykes földfüsti 1783: Hüvelykes FöldfüÐti (NclB. 400). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. A földfüst a lat. fumus terrae (Melius 180) tükörfordítása. A névadás szemléleti háttere, hogy a növény nedve könnyeztet, mint a füst. Idegen nyelvi megfelel re vö. ném. Erdrauch ’földfüst’ (Melius 180). A füstike nyelvújítási származékszó, a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) mintájára hozták létre -ike ~ -ika képz bokorral; Diószegi–Fazekas nemzetségnévvé tette. A növény hasonló típusú elnevezései más nyelvekben is megtalálhatók: ang. fumatory, fumory; fr. fiel de terre, fumeter; ol. fumaria, fumoterra. A földfüsti ’ujjas keltike’ (2.) Melius alkotása, a lat. Fumus terræ (Melius 180) fordításával hozta létre. A hüvelykes jelz t Melius így magyarázza: „h×uelykec vannac à ſÅarán mint à vad Borſónac” (Melius 180). Az odvas keltike ’odvas keltike’ (3.) hasonlóság alapján kapta nevét. Marzell Fumaria officinalis a.
földfüstike l. földfüst

fúvóka N. fuvóka (MagyGyógyn. 264). J: ’Datura stramonium; csattanó maszlag’. A fúvóka az uráli eredet fúj eredetibb v hiátustölt s fúv alakjának -ó melléknév és -ka kicsinyít képz s származéka, népi név. A névadás alapja, hogy a gyerekek fúvókának használták a növényt: „Belefújtak a tölcsérébe, l ttek vele a gyerekek” (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 227). MagyGyógyn. 264; UEWb. 411.; TESz. fúj a.; EWUng. fúj a.
f l. ábel~, agár~, agármony(~), aggó~, Alcibius-~, áldott~, alleluja~, álom~, álomhozó~, angolna~, angyalbocskor(~), angyal~, angyalital~ (→ angyalitalgyökér), angyalrúgta~, angyélika(~), anya~, anyaméh~, arany~, arannyal verseng ~, aranyvirágú~, árnyék~, árnyékszéktet ~, árnyékszeret ~, asszonyemberteste~, atlasz~ (→ atlaszér), atracél(~), avar~, bábaíre(~), bábakalács(~), bab~, babgyilkoló~, bablevel ~, báj~, bak~, bakszarvú~, báldrián(~), balzsam~, baracklevel ~, báránycsecs~, bárányfej ~, bárány~, báránynyelv(~), barátfej ~ (→ barátf ), barát~ (→ barátf ), barátmonyú~, bársonyvirág~, bazsalikom~, béka~, békavar~, belénd(~), benedek~, Bermuda-~, bervéng(~), bika~, bikás~, bikatök( ~), bimbó~, bisziók~, bojtorjánpárló~, bojtos~, boldogasszony~, bolha~, bolhaöl ~, bolond~, bolondító~, borágó(~), bordalap(~), borjúfark(~), borjúfej ~, borjúláb~, borjúorrú~, borostyán(~), borostyánlevel ~, borserej ~, bors~, borsocska(~), borsófojtó~, boszorkány~, boszorkánylépte~, bölény~, bösvény(~), búzalevel ~, buzér~, cámoly~, cickafark(~), cigány~, cinadónia(~), citrom~, csabaíre-vér~, csábító~, csap~, csarab(~), csattantó(~), cseng ~, cserlevel ~, csikorgó~, csillag~, csillaglevel ~, csillagszív~, csillár(~), csimáz~, csimázillatú~, csoda~, csókaorrú~, csuklya~, daruorrú~, diadalmas~, dics séges~, dinnye~, dinnyeíz ~, dinnyeszagú~ (→ dinnyeíz ~), dísz~, disznógyógyító~, dongó~ (→ dongóvirág), dög~, ebfej ~, ebfojtó~, ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit), ebmony~, ebnyelv( ~), ebrontó~, ecet~, édesgyöker ~ (→ édesgyökér), édeslevel ~, egércsecs~, egérfark(~), egér~, egérfül(~), egérszagú~, egér z ~ (→ egértövis), eketartó~, elalutó~, elfordult~, él haló~, emberer (~), emberkép ~, encián(~), epe~, eper(~), eperillatú~, er-

földikenyér 1775: Földi kenyér (Csapó 73); 1783: Földi-kenyér (NclB. 335). J: ’Cyclamen purpurascens; erdei ciklámen’. A földikenyér a ném. Erdbrod (Veszelszki 185) tükörfordítása. A névadás alapja, hogy a földben található gumókat fogyasztották. Marzell Cyclamen europaeum a.
fulák l. szulák

f

176

f

nike~, er s~, erszényes~, esztragorr(ú~), étetés ellen való ~, ezerjó~, ezerlevel ~, ezüstöshátú~, fagyöker ~, fal~, fárafolyó~ (→ felfutó), farbáló~, farkas~, farkasláb(~), farkasméreg(~), farkasnevet ~, farkasöl ~, farkastalp(~), fecske~, fehérgyöker ~ (→ fehérgyökér), fehérhátú~, fekély~, fent ~, feny (~), fest ~, fias~, fodorka(~), fogan tt(~), fogoly~, fogpiszkáló~, fokhagyma(~), fokhagymakánya~, fokhagymaszagú~, folyó~, forduló~, forrasztó~, földepe(~), fülbeereszt ~, fülbemászóf , fülemüle~, fülfájó(~), fül~, fürtös~, füst~, galagonya~, galamb~, galamboc~ (→ galamb~), gálna(~), gamandor(~), gelyva~, gémorr(ú~), gerent~, giliszta~, gímnyelv( ~), gólya~, gólyahúgytartó~, gólyaorr(ú~), golyvarontó~, görvély~, gyapjas~, gyapjú~, gyermeklánc~, gyík~, gyíklevel ~, gyopár(~), gyujtovány~, gy r ~, gy sz ~, habzó~, hagymás~, hagymaszagú~, hagymáz~, hajas~, háló~, hályog~, hanga(~), harag~, harangláb(~), harmat~, háromlevel ~, hasindító(~), haslágyító~, házon term zöld ~ (→ télizöld), héja~, hetvenhétlyukú~, hideglelés ellen való ~, hollóláb(ú~), húgyos~, hunyor(~), ín~, ínnyújtó~, istáp(~), istenkegyelme(~), istennyila(~), iszap(~), izsóphoz hasonlatos ~, kakasfark~, kakasláb(~), kakastaréj(~), kakukk~, kakukk~-vajvirág, kalap~, kaláris~, kalinca(~), kalincaín~, kanál~, kannamosó~, kánya~, kapor(~), kapotnyak(~), kása~, kavkáz~, kecske~, kecskeszakállú~, kecskeszarvú~, kegyelem~, kele~, kelés~, kéménytisztító~, kender(~), ken ~, keresztes~, kereszt~, kesely ~, keser ~, keser gyöker ~ (→ keser gyökér), keser magú~, kígyó~, kígyógyökér(~), kígyólevel ~, kígyómarást gyógyító ~ (→ mérges vad harapást gyógyító f ), kígyónyelv(~), kígyótrank~, kikeleti~, kína~, király~, kivágott gyöker ~, kontyos~, kopottnyak(~), korpa~, kosbor(~), kosz~, köcsög~, kökörcsin(~), köldök~, k risfalevel ~, k rontó~, köszvény~, kövér~, kristóf~, kút~, kutyadögleszt ~, kutyanyelv ~, lábmosó~, lakat~, lánc~ (→ gyermeklánc~), lángos~, lator koldus lába sebesít ~, laurus(~), legyez (~), légy~, lenlevel ~, lenvirágú~, lép~, lépkisebbít ~, lestyán(~), létra~, levestikon(~), libaláb(ú~), likas~, lófark~, lóköröm(~), lonc(~), lónyelv ~, lucián~, lúdláb(~), lúdnyelv ~, lúg~, lyukasgyöker ~, lyukaslevel ~, macska~, macskaméz(~), macs-

kanádra(~), macskatalp(~), madárkeser ~, máj~, május~, mák(~), málna(~), mályva(~), mária~, mátra~, medve~, medvetalp(~), méhekszeret ~, méh~, melissza(~), mell~, mennydörg ~, méreg~, méreggy z ~, méregnyomó~, méregöl ~, mereszt ~, mérges~, mérges vad harapást gyógyító ~, meténg(~), metter~, méz~, mindent gyógyító ~, minden zárt feltör ~, mirha~, mirigy~, misegyertya(~), mogyoróalja(~), moly~, mosó~, mustár(~), nadály(~), nádra~ (→ mátra~), nadragulya(~), nagy~, nagy~bingó, nagy~szilva, nagyszagú~, Nándor-~, naputánforgó~, nárdus(~), nátha~, nézsit~, n sz ~, nyelves~, nyúlárnyék(~), nyúl~, nyúlhere~, ny ~, ny öl ~, ón~, óra~, orbánc~, oroszlánfog(~), oroszlántalp(~), orrosfej ~, ökörfark(~), ökörnyelv(~), ökörszem( ~), ölyv~, ördögbordája~ (→ ördögborda), ördög~, ördögharapta~, örvény~, összeforrasztó~, összeplántáló~, ötlevel ~, ötujjú~, palacka~, palást~, pamut~, pápa~, pápa~bárcs, paponya(~), Páris-~, parlagi~, párló~, pásztortarsoly(~), pecsétes~, pemete~, pénzlevel ~, péra(~), pere~virág (→ péra ), pereszlény(~), perje(~), peszérce(~), pézsma(~), piliske~, pipe~, pipi~, pirító~, pirosító~ (→ pirosítógyökér), pityer~, poca~, podagra~, polaj(~), porcing~, porcinkula~ (→ porcing~), porcogó~, porcs~, porcsin(~), porcsinkeser ~, pörg ~, prüsszent ~, pukkantó(~), pulyka~, putnok~, ragadó~, rákfark~, rántó~, repcsény(~), rontást gyógyító ~, rontó~, rüh~, sár ellen való ~, sár~, sarkantyú~, sárkány~, sarkas~, sarló~, sas~, saskesely ~, sebesít ~, sebforrasztó~, seb~, sennyedék~, sepr ~, sikkantyú~, sikló(~), simító~, síp~, sír~, sisak~, skarlát~, skorbut~, sobrabori~, soktérd ~ (→ soktérd -gyökeres~), somkóró(~), sömör~, spárga~, süly~, szaka(~), szakadást gyógyító ~, szamárkörm ~ (→ szamárköröm), szapora~, szappan~, száraz~, szárcsa~, szár~, szarkaláb(~), szarvasgyökér~, szarvasnyelv ~, szász~, százbütyk ~, százforintos~, száz~, szeg~szagú~, szék~, széleslevel ~, szél~, szélhordta~, szem~ (→ szemnek gyönyör sége), Szent Antal ~ (→ Szent Antal tüze f ), Szent Antal tüze ~, Szent Iván ~ (→ Szent Iván virága), szépít ~, szerelem~, szilfalevel ~, szilvalevel ~, sziszeg ~, szíver sít ~ (→ szívgyógyító), szív~, szívkés~, sz l ~, sz rös~, szöszke~ (→ sz röske), szöszös~, szú~, szurok~, tajtékzó~, tálmosó~, ta-

fügelevel f

177

fülbemászóf

rack(~), tarló~ (→ tarlóvirág), tarsoly~, tavaszhozó~, tavaszi~, tea~, tehén~, tejes~, tejzsugorító~, tekertgyöker ~, temondád~, térdköt ~, terjék~, tetemtoldó~, tet ~, tisztes~, torma(~), torok~, torokgyík~, toroktisztító~, tökösség ellen való ~ (→ tökösséggygógyító), tömjén~, túró~, tüd ~, t z~, tyúkharapta~, tyúkláb(~), tyúkszem(~), uborka~, uborkaszagú~, ujjas~, úti~, üveg~, vakondok~, var~, varjúláb(~), vas~, vérállató~, vérehulló~, vérejáró~, veresell ~, veres~, vér~, vérhozó~, veronika(~), vérontó~, vidra~, vitéz~, vizeletindító~, víz~, víziméreg(~), zöld~, zsázsa(~), zsurló~ fücfa l. f z füdz rózsa l. rózsa

fügelevel f 1775: Füge levelü-fü (Csapó 92); 1783: Füge levelü fü (NclB. 382). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A fügelevel f Csapó alkotása; a lat. ficaria (< lat. ficus ’füge’) (Csapó 92) alapján hozta létre. Csapó a növény leveleit a füge leveléhez hasonlítja. Valójában azonban a névadás alapja, hogy a növény gyökércsomói hasonlítanak az aranyeres csomókhoz, golyvához, szemölcshöz (= lat. ficus) stb., ezért a növényt ezek gyógyítására használták. A lat. szakny.-i ficaria < lat. ficus jelentése kett s: 1. ’füge’; 2. ’vmi golyvaféle. Csapó nyilván nem ismerte az utóbbi, ’golyvaféle’ jelentést, ezért hasonlította a leveleket a füge leveleihez. Idegen nyelvi megfelel kre vö. FeigwarÅenkraut ’golyvaf ’, Feigwurz ’fügegyökér’. Genaust Ficária a.
fül l. borjú~, egér~, egér~hölgymál, nyúl~e

fülbecseppent N. fülbecseppent , fülcsöptetü (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbecseppent jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a cseppent (a csepeg ’cseppenként folyik’ származéka) összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik. A névadás magyarázatára l. még fülf . UEWb. 370. fülbeereszt f 1. 1583: filbe erezto fiu

Sedum maius vulgare (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 132). J: ’Sedum telephinum subsp. maximum; bablevel varjúháj’. ▌ 2. 1595: Filben ereztx fiju (Beythe 112); 1610 k: Semper Viva: Semper uiuum. Sydum maius: Filben ereztheô fÔ (Herb d): RMGl. 258); 1775: Fülben ereÐztö-fü (Csapó 97); — N. fübe ereszt t, fülbeereszt f , fülereszt (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbeereszt rózsa N. fülbeereszt rózsa (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbeereszt f jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és az ereszt ’csurgat, folyat’ - folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés szemléleti háttere, hogy a növényt kipréselt levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. A fülbeereszt rózsa rózsa elemének magyarázatára l. fülf . UEWb. 370. fülbefacsaró 1775: Fülben fatsaró (Csapó 97); 1783: Fülbe-fatsaró (NclB. 371); 1798: FÍlben fatsaró (Veszelszki 404); — N. fülbecsavarító, fülbecsavaró, fülbecsavaru, fülbe facsaró (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. A fülbefacsaró jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a facsar ’nedvességet, levet kisajtol’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezést az indokolja, hogy a növény kifacsart levét a fülbe csepegtetik, és fülgyulladást kezelnek vele. Vö. fülf . UEWb. 370. fülbemászóf 1775: Fülben máÐzo-fü (Csapó 97); 1798: FÍlben máſzó-fÍ (Veszelszki 404). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. || fülbemászó N. filbemászó, fülbemászó (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülbenmászó jelölt határozós kapcsolatból keletkezett összetétel: a finnugor eredet fül ’hallószerv’ -be határozóragos alakjának és a mászik ’kúszik, lassan halad’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származé-

fülemülef

178

f szerkapor

kának az összetétele. A fülbemászóf elnevezés magyarázata, hogy a kövirózsa húsos levelének nedvét kifacsarják, és a levet a fájós fülbe csepegtetik. Vö. fülf . UEWb. 370. fülemülef 1775: Fülemüle-fü (Csapó 291); 1948: fülemülef (MagyGyógyn. 322); — N. fülemüle, fül ke, fül Ýke, fül jke (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 211); fülemülef (ÚMTSz.). J: ’Calendula officinalis; orvosi körömvirág’. || fülemülevirág 1783: Fülemile virág (NclB. 420). J: ’ua.’. A fülemülef a latin eredet fülemüle és a f összetétele, a név arra utalhat, hogy a növény akkor virágzik, amikor a fülemüle madár szól. fülemülesárgavirág 1519: fülemile sarga virág (SzT. 4: 463). J: ’Calendula sp.; körömvirág’. A fülemülesárgavirág többszörösen összetett szó, az el tagra l. fülemülef , az utótagra l.
sárgavirág.

zsához hasonló formájára utal, a házi jelz arra vonatkozik, hogy a kövirózsa sokszor a házak tetején fordul el . Vö. fülbecseppent , fülbeereszt f , fülbefacsaró, fülbemászóf , fülfájó.

Szabó, Melius 381.
f nek anyja l. anyaf fürd je l. Vénusz asszony ~ füröszt l. rüh ellen való ~ f (→ rühf ), var ellen való ~ f (→ varf ) fürt l. börzsönyvér~, tündér~, vér~

fülfájó N. fülfáju (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — ~f N. fülfájó fü, fülfáju6füÇ fülfájófüjj, fülfájófüjjet gr., fülfáju-füjj (ÚMTsz.). J: ’ua.’. A fülfájó a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a fáj ’fájónak érez’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. Az elnevezés magyarázata, hogy a növényt gyulladt fül gyógyítására használják. Vö. fülf . fülf 1. 1578: F×l f× (Melius 32); 1590: Semper viua: Teli zôld, fél fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1775: Fül-fü (Csapó 97); 1998: fülf (Priszter 501); — N. fílf , fülf , fülfüvet gr., fülf t gr., fülf r l gr., fülfü, fülfüjj, füfüjj, f lf l (ÚMTsz.). J: ’Sempervivum tectorum; kövirózsa’. — házi ~ 1948: Házi fülf (MagyGyógyn. 336). J: ’ua.’. | rózsás ~ 1813: rózsás Fülf (Magy. F vészk. 2. 385). J: ’ua.’. ▌ 2. — kicsiny ~ 1783: Kitsin Fülfü (NclB. 369). J: ’Sedum album; fehér varjúháj’. A fülf a finnugor eredet fül ’hallószerv’ és a f összetétele, az elnevezés magyarázata, hogy a növény kipréselt levével a fülgyulladást kezelik, a népi gyógyászatban ma is használják. A rózsás jelz a növénynek a ró-

fürtösf 1578: F×rtes f× (Melius 50a); 1783: Fürtös-fü (NclB. 344). J: ’Chenopodium botrys; mirigyes libatop’. A fürtösf valószín leg a gör. Botrys ’sz l ’ (Melius 50a) és a ném. Traubenkraut (Melius 50a) hatására alakult ki, a név magyarázata a fürtszer virágzat. Vö. sz l f . füstf 1590: Chamaedrys: Czerfa leuelô fé, alii fést fé (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. A füstf valószín leg a lat. fumaria (< lat. fumus ’füst’) tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a növény aromás illatú félcserje. Vö. földfüst.
füsti l. földfüst füstike l. földfüst, likasír~

f szeránizs 1998: f szeránizs (Priszter 456). J: ’Pimpinella anisum; közönséges ánizs’. A f szeránizs összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. ánizs. A név arra utal, hogy a növényt f szerként használják. f szerbors 1998: f szerbors (Priszter 458). J: ’Piper nigrum; fekete bors’. A f szerbors összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. bors. Az elnevezés magyarázata az, hogy a termést f szerként használják. f szerkapor 1998: f szerkapor (Priszter 300). J: ’Anethum graveolens (convar. hortorum); f szerkapor’. A f szerkapor összetett szó, a növény mai hivatalos magyar elnevezése. A f szer (< f ’növény, növényféle’ + szer ’valamihez szükséges kellék’) el tag azt jelzi, hogy a növényt f szerként használják, az utótagra l. kapor. TESz. f szer a.; EWUng. f szer a.

f szerkömény

179

f z

f szerkömény 1998: f szerkömény (Priszter 328). J: ’Carum carvi; f szerkömény’. A f szerkömény összetett szó; a f szer el tagra l. f szerkapor, az utótagra l. kömény. A névadás magyarázata, hogy a növényt f szerként használják. f szersáfrány 1998: f szersáfrány (Priszter 348). J: ’Crocus sativus; jóféle sáfrány’. A f szersáfrány összetett szó, a ném. Gewürzsafran tükörfordítása. A f szer el tagra l. még f szerkapor, az utótagra l. sáfrány. A f szer el tag magyarázata, hogy a növényt régóta használják ételek ízesítésére. A monda szerint Zeusz a sáfrány illatától ittasult meg, amikor Ida hegyén Hérával (a házasság és születés istenn jével) nászt tartott. Gaea, a föld istenn je a nász színhelyén —szerelmük tiszteletére és dics ítésére — sáfrányt növesztett körülöttük. MagyGyógyn. 55.
füve l. Eszkulápiusz ~, Gencius király ~, görögpap~, jézus~, jóhenrik~, méhek ~ (→ méhf ), ölyv madár ~ (→ ölyvf ), Szent Barbara ~, Szent Benedek ~ (→ benedekf ), Szent Gellért ~, Szent György ~, Szent Ilona asszony ~, Szent Jakab ~, Szent János ~, Szent László király ~, Szent L rinc ~, Szent Magdolna ~, Szent Róbert ~, Szent Simeon ~, szeret k ~, vargák ~, Vénusz asszony ~ (→ Vénusz asszony haja)

f z — ~fa 1500 k.: De salice: fÿzfa (StrassbGl.: RMGl. 211); 1520 k.: Salix: fÿzfa (Herb. b): RMGl. 212); 1533: Salix: Eyn weydenbom: Fiz fa (Murm.: RMGl. 212);

1578: F×ÐÅ fa (Melius 10a); 1595: Fijſz fa (Beythe 17), fijz fanak gr. (Beythe 16a); 1998: f zfa (Priszter 489); — N. füc-fa (MTsz.); fícfa (Nyatl.). J: ’Salix sp.; f z’. — ezüstös ~ 1948: ezüstf z (MagyGyógyn. 63); 1998: ezüstös f z (Priszter 489); — N. f c (ÚMTsz.). J: ’Salix alba; ezüstös f z’. | fehér ~ 1948: Fehér f z (MagyGyógyn. 63); 1998: fehér f z (Priszter 489). J: ’ua.’. | ezüstös ~fa 1998: ezüstös f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. | fehér ~fa 1783: Fejér Füz-fa (NclB. 426); 1798: Fejér fÍz-fa (Veszelszki 391); 1998: fehér f zfa (Priszter 489). J: ’ua.’. A f z valószín leg si örökség a finnugor korból, a megfelelések vitatottak. 1. A legvalószín bb, hogy azonos a f z igével, az alapnyelvi igenévszó ’fon’ és ’f zfa’ jelentés lehetett, jelentésfejl dése: ’fonadék’ → ’fonásra, kötözésre szolgáló vessz ’ → ’f zfavessz ’ → ’f zfa’. Idegen nyelvi megfelel re vö. white willow ’fehér f z’; ném. Silberweide ’ezüst f z’, Weissweide ’fehér f z’. 2. A finnugor alapalak *peć‹ lehetett. Vö. zürj. I. pača ’a f zfa ágai, f zfa’; votj. Sz. pučê ’rügy, bimbó, fakadó barkavirágzat’, pučÏ ’kecskef z, bimbó’. 3. Összefügghet a lp. N. b#ssud"k ’sodrott f zfavessz vagy nyírfaágból készült kötél’ szóval; a lapp szóban szóbelseji korábbi *s vagy ** tehet fel, a magyar szóval csak az eredeti *s esetében tartozhat össze. TESz. f z2 a; EWUng. f z2 a.; UEWb. 367. — Ö: sár~.
füzéres akta, füzéres takta l. takta

G
gabonavirág 1948: gabonavirág (MagyGyógyn. 326). J: ’Centaurea cyanus; kék búzavirág’. A gabonavirág összetett szó; virág el tagja a növény közönséges tenyész helyére, a gabonatáblára utal. A gabonavirág a búzavirág szinonímája, azzal azonos szerkezet név. Idegen nyelvi megfelel kre l. ang. cornflower; ném. Kornblume; holl. korenbloem; dán kornblomst; svéd kornblomma. Marzell Centaurea cyanus a.; TESz. búzavirág a.; Genaust Cyanánthus a.; EWUng. búzavirág a. galagonya 1. 1327/1410: „Sub arbore Galagynya” (OklSz.); 1369: Galganya (OklSz.); XVI. sz. e. f.: Gelegonÿa (TESz.); 1541: ghelegheńenek gr. (TESz.); 1566: galogonya, galagannyáról gr. (TESz.); 1578: Galagonya (Melius 23); 1595: Geleginye (Beythe 13); 1798: Gelegenye (Veszelszki 25); 1807 e.: Galagonya (Julow 259); — N. galegenye, geleg(nye, gereginye (MTsz.); gelagunya (TESz.); geleginya (OrmSz.); gelegenye, geregenye, giligán (MagyGyógyn. 121); galaginnya, g™l™guny™, g(legonyát gr., gelegunya, gereg(nye (ÚMTsz.). J: 1327/1410: ’Crataegus sp.; galagonya’. | 1807 e.: ’Crataegus; galagonya’. — ~fa 1379: Galagonyafa (TESZ.); 1499: Gelyegenyeffa (TESz.). J: ’Crataegus sp.; galagonya’. ▌ 2. — csere~ 1807: tsere Galagonya (Magy. F vészk. 297); 1998: cseregalagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’. | kétbibés ~ 1998: kétbibés galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. | közönséges ~ 1841: közönséges galagonyának gr. (Barra 121). J: ’ua.’. — ~fa 1584:

gal.ginya fa (!) (Clusius–Beythe 23); 1783: Galagonya-fa (NclB. 373). J: ’ua.’. ▌ 3. — egybibés ~ 1998: egybibés galagonya (Priszter 346). J: ’Crataegus monogyna; egybibés galagonya’. | egymagvú ~ 1998: egymagvú galagonya (Priszter 346). J: ’ua.’. — ~fa 1583: galaginya fa (Clusius–Beythe 6: BotTört. 129). J: ’ua.’. A galagonya valószín leg déli szláv eredet , vö. blg. глогúна, N. глогúня ’galagonyacserje és a gyümölcse’; mac. глогuна ’ua.’; szb.-hv. glòginja ’a galagonya gyümölcse és a cserje’; szln. glogínja ’a galagonya gyümölcse’. A magyarba a déli szláv R. glogynja ’galagonya gyümölcse’ került át *gloginya alakban. A szó eleji mássalhangzótorlódást feloldották, a galagonya és gelegenye két irányú hangrendi kiegyenít déssel jött létre, a magas hangrend alakváltozatok az elhasonulásos g(l(gonya-félékb l is kialakulhattak. A csere, kétbibés (2.) és az egymagvú, egybibés (3.) jelz k két galagonyafajt különítenek el. A csere, kétbibés (2.) jelz ket az indokolja, hogy a termésben két mag található, a cseregalagonya Diószegi– Fazekas alkotása, a csere jelentése ’pár’, az el tag a bibék számára utal, Diószegi–Fazekas így magyarázza: „anyaſz[ára] 2–4” (Magy. F vészk. 297). Az egymagvú, egybibés jelz magyarázata, hogy a termésben egyetlen mag található. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. single-seed hawthorn; ném. Einkern-Weissdorn. TESz.; EWUng. galagonyacsipke N. geligán-csüpke (MagyGyógyn. 121). J: ’Crataegus laevigata; cseregalagonya’.

galagonyaf

181

galambf

A galagonyacsipke összetett szó; az el tagra l. galagonya, a csipke utótag eredeti jelentése gyep rózsa ’Rosa canina’, a galagonyacsipke növénynévben ’szúrós, tüskés növény’ jelentése van. galagonyaf 1578: Galagonnya f× (Melius 11a) J: ? ’Rosa canina; gyep rózsa’. A galagonyaf egyedi adat, Melius alkotása, az el tagra l. galagonya. A szövegkörnyezet alapján az ebcsipke és a galagonyaf azonos növények: „Eb cypke az az, Galagonnya f×” (Melius 11a). A gyep rózsa ’Rosa canina’ és a galagonya ’Crataegus sp.’ adatai mutatják, hogy a két növény szúrós, tüskés felépítése miatt — hasonlóságon alapuló névátvitellel — kaphatott azonos neveket; vö. a gyep rózsa és a galagonya egyéb azonos csipke és tüskefa elnevezéseivel, amelyek szintén a növények szúrósságára utalnak. Szabó Attila, Melius 370.
galagonyagyökér l. galanga

galaj 1. 1807 e.: Galaj (Julow 255); 1807: Galaj (Magy. F vészk. 126). J: ’Galium; galaj’. — ragadós ~ 1807: ragadó Galaj (Magy. F vészk. 127); 1948: Ragadós galaj (MagyGyógyn. 337); 1998: ragadós galaj (Priszter 381). J: ’Galium aparine; ragadós galaj’. ▌ 2. — tejoltó ~ 1807: Téjóltó Galaj (Magy. F vészk. 126); 1998: tejoltó galaj (Priszter 381). J: ’Galium verum; tejoltó galaj’. ▌ 3. — illatos ~ 1998: illatos galaj (Priszter 381). J: ’Galium odoratum; szagos müge’. A galaj Diószegi–Fazekas alkotása, a Galium nemzetség megnevezése. Valószín leg a F vészkönyvben az utána található Valaj ’Valantia’ (Magy. F vészk. 127) nemzetségnévvel állítható párhuzamba, mindkét növénynevet a latin név el tagjából képezték: Galium + aj > galaj, Valantia + aj > valaj. A ragadós galaj (1.), tejoltó galaj (2.) és a müge (3.) mind Galium-fajok, a növények felépítése hasonló. A ragadós jelz magyarázatára l. ragadóf . A tejoltó jelz magyarázatára l.
tejzsugorítóf .

galambbegy 1525 k.: Dragantum vel dragagantum: Galamb Bewgh (Ortus: RMGl. 106); 1578: Galamb bégynec gr. (Melius 179a); 1775: Galambbegy (Csapó 92); 1783:

Galambbegy (NclB. 382); — N. galambbegy (ÚMTsz.; SzlavSz.; SzegSz.). J: 1525 k.: ’salátanövény, talán Ranunculus sp.; boglárka’. | 1578: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambbegy összetett szó, a galamb el tag szláv eredet , az ismeretlen eredet begy ’a madár nyel csövének kiöblösöd része’ az els megjelenési adatban növénynév része (1525 k., l. fent), az ilyen alkalmazásnak feltétele, hogy a begy ’madárbegy’ jelentésben már korábban is közkelet volt. Azoknak a növényeknek adták a galambbegy nevet, amelyeket saláta gyanánt fogyasztottak. A névadási motiváció talán az, hogy a madarak, els sorban a tyúkok és galambok szívesen csipegetik a növény levelét. Szabó, Melius 440; TESz. begy a.; EWUng. begy a.; Nyr. 126: 59. galambbogyó 1998: galambbogyó (Priszter 455). J: ’Phytolacca americana; amerikai alkörmös’. A galambbogyó az ang. pigeon-berry tükörfordítása, a névadás magyarázata, hogy a madarak eszik a piros bogyókat. galambf 1. 1578: Galamb f× (Melius 144a); 1775: Galamb-fü (Csapó 246); 1783: Galamb-fü (NclB. 322). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. ▌ 2. 1775: Galamb-fü (Csapó 107). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. || galambosf 1578: Galambosf× (Melius 144a). J: ’Verbena officinalis; vasf ’. || galambocf 1590: Verbenaca: Galambucz f× (SzikszF.: RMGl. 263); 1604: Galambotzf× (MA.: TESz.); 1775: Galambotz-fü (Csapó 246); 1783: Galambotz-fü (NclB. 322); 1798: Galambotz-fÍ (Veszelszki 439). J: ’ua.’. || galamboc 1807: Galambotz (Magy. F vészk. 338). J: ’Verbena; verbéna’. A galambf (1.) ~ galambosf Melius alkotása, lat. mintára jött létre, vö. lat. Columbaria, Columbaris (Melius 144a) (< lat. columba ’galamb’, columb#rius columbénus melléknév ’galamb-’). A galambos és galamboc származékszavak, a galambos -s melléknévképz vel, a galamboc -c kicsinyít képz vel keletkezett a galamb f névb l. A névadás alapja, hogy a galambok kedvelik a növényt, így ha pl. galambdúcba te-

galambgerely

182

galanga

szik, akkor az ismer s galambok visszatalálnak. A galamboc növénynevet nemzetségnévvé Diószegi–Fazekas tette, a galambocf névb l elvonással alkották. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. pigeon’s grass; ném. Taubenkraut; le. gołębie ziele; or. N. голубúнец. A galambf (2.) magyarázata, hogy a termések hosszú galamblábhoz hasonlóak, a növénynév Csapó alkotása, talán a növény galambláb nevéb l elvonással hozta létre a galambf nevet. Marzell Verbena officinalis a.; TESz. galambóc a.; EWUng. galambóc a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 60, 62. — Ö: szaporagalamboc. galambgerely 1807: galamb Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambgerely összetett szó, Diószegi– Fazekas alkotása, a gerely ’Geranium’ nemzetségnév, az el tag magyarázatára l. galambf . Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a galambgerely nevet javasolja a R. vérállatóf , gólyaköröm, galambláb helyett. Nyr. 126: 61. galambláb 1. 1578: Galamb láb (Melius 162). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr. Melius ebben a szakaszban több fajt tárgyal egyszerre, a név vonatkozhat Geranium-fajokra is: gólyaorr’. ▌ 2. 1775: Galambláb (Csapó 107); 1783: Galamb-láb (NclB. 398). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galambláb (1.) Melius alkotása, a lat. Pes Columbinus tükörfordításával hozta létre: „Mas neue, Pes Columbinus, Galamb láb” (Melius 162). A galambláb (2.) Csapó alkotása, a ném. Taubenfuß tükörfordítása. A névadás alapja mindkét esetben a növény hosszú szára, ill. a kapcsolódó szárnyas levelek, amelyek madárlábra emlékeztetnek, de a termések hosszú, lábhoz hasonló formája is hatással lehetett a névadásra. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. long-stalked cranesbill; cseh kakost holubiči; le. bodziszek gołębi; or. герань голубиная. Szabó, Melius 434; Weeds Geranium columbinum a.; Nyr. 126: 62. galamblábgólyaorr 1998: galamblábgó-

lyaorr (Priszter 384). J: ’Geranium columbinum; galamblábgólyaorr’. A galamblábgólyaorr összetett szó, tudományos név, az el tagra l. galambláb, az utótagra l. gólyaorr.
galamboc(f ), galambosf l. galambf

galambsaláta 1911: galambsaláta (Cserey, Növényszótár 120); — N. galambsaláta (Nyr. 12: 477; Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 278; ÚMTsz.). J: ’Ranunculus ficaria subsp. ficaria; nyugati salátaboglárka’. A galambsaláta összetett szó, a szláv eredet galamb és a saláta ’salátanövény’ összetétele, els sorban népi elnevezés. A névadás magyarázata, hogy a növényb l tavasszal kit n zöldsalátát készítenek, fiatal, zsenge, csíp s íz levele salátaként fogyasztható. Nyr. 126: 62. galambvirág 1798: Galamb-virág (Veszelszki 67); 1903: galambvirág (Hoffmann– Wagner 111); — N. galambvirág (ÚMTsz.). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. A galambvirág a réti harangláb R. lat. columbina (< lat. columba ’galamb’, columb#rius, columbénus melléknév ’galamb-’) nevének fordításával és a virág magyarázó utótag öszszetételével jött létre. A név magyarázata, hogy a növény szárán nem egy, hanem 4–6 apróbb virág nyílik, ezek emlékeztetnek az ágakon ül madarakra. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ném. Vogelkraut ’madárf ’; ang. dove’s foot ’galambláb’. Marzell Aquilegia vulgaris a.; Genaust columbária a., columbiánus a., columbínus a.; Nyr. 126: 63. galanga 1577 k.: galangath gr. (OrvK. 197/27); 1600 k.: galgantot gr. (Magyary– Kossa, OrvEml. 2: 256); 1998: galangál (Priszter 297). J: ’Alpinia galanga; sziámi gyömbér’. — ~-havasika 1805–13: „A’ Galanga Havasika néhány eÑztendfkig tartó plánta a’ melly Déli Indiában és Kínában vadon nf…” (Márton, Növ. XCI, 9: 8). J: ’ua.’. | ~gyökér 1783: Galánga gyökér (NclB. 319); — N. galagonyagyökér, Gálántgyökér (EtSz. 2: 835 galagonyagyökér a.; 2: 866 galang a.). J: ’ua.’. — jávai ~gyökér 1948: jávai galanga gyökér (Halmai 7). J: ’ua.’. A galanga latin eredet ; vö. k. lat. galan-

gálga

183

gálna

ga, galgana, galganum; az alakváltozatok közül a galgant németb l származik. Nemzetközi szó; vö. ang. galingale; ném. Galgant; sp. Galanga; fr. galanga; ol. galanga. A galagonyagyökér és a gálántgyökér népetimológiával keletkezett. A galanga-havasika Márton alkotása, a havasika utótag az uráli eredet hó szóból keletkezett -s melléknévképz vel és -ika kicsinyít képz vel; a névadás magyarázata, hogy a növény Indiában és Kínában, a magas hegyekben fordul el . A jávai jelz szintén a növény el fordulási helyét jelzi. Vö.
galagonya.

EtSz. galang a., galanga a., TESz.; EWUng.; UEWb. 204.
gálántgyökér l. galanga

gálga 1807 e.: Gálga (Julow 264). J: ’Galega; kecskeruta’. — kecskere ~ 1807: ketskere Gálga (Magy. F vészk. 420); 1841: kecskere Galga (Barra 109). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálga a lat. szakny.-i Galega szó belseji e-jének kiejtésével keletkezett, nemzetségnév. A kecskere gálga Diószegi–Fazekas tudatos alkotása, az el tag a növény egyéb kecske (kecskehere, kecskeruta) el tagú neveib l származik, talán a kecskehere szó belseji -heszótagjának kiejtésével keletkezett, a névadás magyarázatára l. még kecskehere. Vö. gálya.
galganya l. galagonya

gálna 1. — ~bokor 1425: „Penes locum Kalnabokor sub arbore Ilicea” (OklSz.). J: 1425: ? ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. | ~fa 1998: gálnafa (Priszter 508). J: ’Sorbus aucuparia; madárberkenye’. ▌ 2. — ~fa 1500 k.: De genestra: rekethýefa, De genestra: Rekethÿeffa alias ý zalagh galnaffa (StrassbGl.: RMGl. 212). J: ’Genista tinctoria; fest rekettye’. | ~fabokor 1595: Genista: Ginsteren: Ganya fa bokor (Ver.: RMGl. 120). J: ’ua.’. ▌ 3. — ~fa 1520 k.: Agnvscastvs: galÿna fa (Herb b): RMGl. 212). J: ’Euonymus sp.; kecskerágó ’. ▌ 4. 1590: Ribes: Galna (SzikszF.: RMGl. 263). J: ’Ribes sp.; ribizli’. ▌ 5. — ~f 1590: Galna fé (SzikszF.: RMGl. 257); 1604: Gálnafü (MA.: MNy. 31: 248); 1745: Gálna fü (Torkos 8); 1775: Galna-fü (Csapó 289); 1783: Gálna-fü (NclB. 334); 1798: Gálna-fÍ

(Veszelszki 364). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. || gálna 1793: Gálna (Földi 52); 1807 e.: Gálna (Julow 256); 1807: Gálna (Magy. F vészk. 154); 1867: gálna „Növénynem az öthímesek seregéb l és egyanyások rendéb l, mely tüd bajok ellen gyógyszerül használtatik” (CzF. 2: 1021). J: ’Pulmonaria; tüd f ’. — orvosi ~ 1841: orvosi, vagy pettegetett gálnának gr. (Barra 302). J: ’Pulmonaria officinalis; pettyegetett tüd f ’. | pettyegetett ~ 1807: Pettegetett Gálna (Magy. F vészk. 154); 1841: pettegetett gálnának gr. (Barra 302), petytyegetett Gálna (uo. 304). J: ’ua.’. ▌ 6. — ~f 1775: Gálna-fü (Csapó 102); 1783: Gálna-fü (NclB. 383); 1813: Gálnaf (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’Helleborus foetidus; büdös hunyor’. ▌ 7. N. gány6 (Péntek–Szabó, Ember és növényvilág 208). J: ? ’Berberis vulgaris; sóskaborbolya’. ▌ 8. N. gálna (ÚMTSz.). J: ’Solanum dulcamara; kesernyés csucsor’. A gálna els ként gálnabokor (1425), majd gálnafa (1500 k.) és 1590-ben gálnaf összetételben t nt fel. A magyarázó utótag (bokor, fa, f ) nélküli gálna csak 1590-b l adatolható, és a nyelvújítás korában 1793-tól válik általánosan használt növénynévvé. A gálna szláv eredet ; vö. blg. калина ’kányabangita, Punica granatum, Sorbus aucuparia, Paeonia officinalis’; szb.-hv. kàlina ’fagyal; N. kányabangita’; szln. kalína ’kányabangita; fagyal’; szlk. kalina ’kányabangita’; or. калúна ’kányabangita’. Az sszláv *kalina etimológiája nincs teljesen tisztázva; talán az sszláv *kalъ ’sár’ származéka, és arra utal, hogy ezek a növények a lápos, nyirkos talajt kedvelik. A magyar alakváltozatok többszörös átvétel eredményei. Az újabb kalina közvetlen forrása a szlovák, a régebbi kálna ~ gálna stb.-féléké azonban nem állapítható meg közelebbr l. A fejl dés a málna, pálca stb. típusú szavakhoz hasonlóan ment végbe; a második nyílt szótag rövid magánhangzója kiesett: gálna (< or. калина; szb.-hv. kàlina), málna (< or. malína; szb.-hv. màlina; szlovén malína; cseh malína). A hangfejl dést a kánya madárnév népetimológiás hatása is befolyásolhatta. A gálna ’madárberkenye’ (1), ’fest rekettye’ (2.), ’kecskerágó’ (3.), ’ribizli’ (4.) jelentései

gálya

184

gégevirág

nagyobb bokor vagy kisebb faszer növényekre vonatkoznak. A gálna növénynév számtalan jelentése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre, valószín leg a jellegzetes piros szín jelenik meg mindegyik növényen, els sorban a termések színe pirosas, némelyiké barnáspiros. 1590-t l felt nnek a kisebb, f félékre vonatkozó adatok: a gálnaf ’pettyegetett tüd f ’ (5.) és a ’büdös hunyor’ (6.). Ezek a jelentések is hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre, mindegyik növény valamely részét piros szín jellemzi, a ’pettyegetett tüd f ’ (5.) virágja el ször pirosas-lilás, majd kék színbe vált át, a ’büdös hunyor’ (6.) zöld szín , de a csüng , harang alakú virágok széle piros. A ’büdös hunyor’ (6.) R. lat. nevei között szerepel a pulmonaria Vegetii (< lat. Pulmonaria < lat. pulmō, gen. pulmōnis ’tüd ’; lat. vegetus ’vidám, élénk’ < lat. vegeto ’élénkít, serkent’), ennek alapján is alkalmazhatták a gálnaf nevet a növényre, amely els sorban a pettyegetett tüd f (5.) megnevezése, lat. neve szintén Pulmonaria. A gálnaf legelterjedtebb jelentése a ’pettyegetett tüd f ’. A pettyegetett gálna Diószegi és Fazekas névalkotó munkájának eredménye; a Magyar f vészkönyv szerz i nemzetségnévként ’Pulmonaria’ a szláv eredet gálna elnevezést javasolják, a gálna nemzetségnév elé a növény levelén látható, jellegzetes foltokra utaló pettyegetett megkülönböztet jelz t illesztették. A pettegetett (’pettyes, foltos’) jelz hangutánzó-hangfest eredet , Gönczi Pál növénytanában a pettegetett mint a növénytani szakszó szerepel: „pettegetett, punctatum, mikor valamely szerv mintegy be van szurkálva, mint a Csillagcsín, Galatella levele; vagy átszurkáltnak látszik, mint a Cseng Linka, Hypericum perforatum levele, vagy mikor színesen van pontozva, mint a Pettegetett Gálna, Pulmonaria officinalis levele” (Gönczi, PestmegyeVir. 322). Ugyanezen a szemléleten alapul a pettyegetett gy sz virág (→ gy sz virág), pártája piros, belül piros pettyes; a jelz re l. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). A pettyegetett gálna nem maradt fenn, a növénytani irodalom csak a jelz t rizte meg; a Pulmonaria officionalis mai hivatalos elnevezése pettyegetett tüd f . A gálná-

ra vonatkozó népi adatok megjelennek f , fa magyarázó utótag nélkül is: ’sóskaborbolya’ (7.) és ’kesernyés csucsor’. (8.) jelentéssel, mindkét növény neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: jellegzetes piros termésük van. Marzell Helleborus foetidus a.; EtSz.; Kniezsa, SzlJsz. 178; NyK. 66: 60; TESz. gálna a.; EWUng. gálna a. gálya 1911: gálya (Cserey, Növényszótár 120). J: ’Galega officinalis; orvosi kecskeruta’. A gálya a kecskegálya összetételb l elvonással jött létre, az utótag a gálga ’Galega’ nemzetségnév népetimológiás változata. Ö: kecske~. gamandor 1807: Gamandor (Magy. F vészk. 342). J: ’Teucrium chamaedrys; sarlós gamandor’. | nemes ~ 1841: nemes kamandor (Barra 308). J: ’ua.’. | sarlós ~ 1998: sarlós gamandor (Priszter 520). J: ’ua.’. — ~f 1775: Gamandor-fü (Csapó 60); 1798: Kamandor-fÍ (Veszelszki 152). J: ’ua.’. A gamandor idegen szó, a ném. Gamander átvétele. A sarlós jelz re l. sarlósf .

Csapó 60. — Ö: gamandor~ (→ tarorja). gamó 1903: gamó (Hoffmann–Wagner 111). J: ’Aquilegia vulgaris; réti harangláb’. — ~virág 1783: Galamo-virág (!) (NclB. 380); 1813: Gamóvirág (Magy. F vészk. 2. 370). J: ’ua.’. A gamó talán hangfest eredet , jelentése ’kampó, ág-bog’, a névadás magyarázata, hogy a növény hosszú szárain bókoló virágok vannak kampó alakban görbült sarkantyúval. TESz. gamó a.; EWUng. gamó a.
gánya l. gálna gaz l. csattogó~ gége l. farkas~virág, farkasalma~virág gegenye l. jegenye

gégevirág 1807 e.: Gégevirág! (Julow 265); 1813: Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363). J: ’Aristolochia; farkasalma’. — kerek ~ 1807: kerek Gégevirág (Magy. F vészk. 500); 1841: kerek gégevirág (Barra 387). J: ’Aristolochia rotunda; kerekded farkasalma’. A gégevirág nemzetségnév, Diószegi–Fazekas alkotása. A gégevirág összetett szó, a

gelyvaf

185
orr.

Gencius király füve

hangutánzó eredet gége ’légcs , cs ’ és a virág összetétele, a név nyilván a növény ideoda hajló szárára utal. Diószegi—(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gégevirág (Magy. F vészk. 2. 363) nevet javasolja a R. farkasalma helyett. A gégevirág nevet nem fogadta be sem a köznyelv, sem a szaknyelv, a növény hivatalos neve ma a farkasalma, amelyet Diószegi–Fazekas elutasított. A kerek jelz megkülönböztet szerep , az almaszer termésre és a kerek gyökérgumóra utal, a lat. rotunda fordításával jött létre. TESz. gége a.; EWUng. gége a. — Ö: farkas~, farkasalma~. gelegenye, gelegunya l. galagonya geligáncsüpke l. galagonyacsipke

származéka -f magyarázó utótaggal. Vö. árGenaust Eródium a.; Weeds Erodium cicutarium a.; Nyr. 124: 480, 126: 311. — Ö:
bürök~.

gelyvaf N. gelyvaf (MagyGyógyn. 321). J: ’Senecio vulgaris; közönséges aggóf ’. A gelyvaf népi név, el tagja a szerb-horvát eredet gelyva arra utal, hogy a „dagadáſt … [a növény] ki-nyomott levével tiſztittani és gyógyíttani lehet” (Csapó 230). TESz. golyva a.; EWUng. golyva a. gémorr 1894: gémorr (PallasLex. 7: 890); 1998: gémorr (Priszter 370). J: ’Erodium cicutarium; bürökgémorr’. — büröklevel ~ 1903: Büröklevel gémorr (Hoffmann–Wagner 141). J: ’ua.’. | ~úf 1911: Gémorru f (Cserey, Növényszótár 122). J: ’Erodium; gémorr’. A gémorr növénynév csak a XIX. század végén jelent meg, kései felbukkanása valószín síti, hogy németb l való tükörfordítás; vö. ném. Reiherschnabel. Végs soron a lat. Erodium (gör. erōdiós ’szürkegém, kócsag’) ~ lat. herōdius, herōdio ’szürkegém, kócsag’ szóra vezethet vissza, a név a termés madárcs r alakjára céloz. Az elnevezés szemléleti alapja — csakúgy, mint a daruorr, gólyaorr, csókaorrúf esetében — a jellegzetes, 3–5 cm hosszú, a gém orrához hasonlatos, hasadó termés, melyb l csavarszer en megtekeredett függelékben végz d részterméskék válnak ki. A büröklevel jelz a lat. cicutarium (< lat. cic•ta ’bürök’) hatására jött létre, vö. bürökgémorr. Idegen nyelvi megfelel re vö. ang. common stork’s-bill. A gémorrúf Cserey alkotása, a gémorr -ú melléknévképz s

gencián 1. 1577 k.: gencianat gr. (OrvK. 343/27), „Genciananak kÿ fachÿarth leweth” (OrvK. 591/34); 1775: Gentiana (Csapó 260). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. ▌ 2. 1578: Gentiana (Melius 142); 1783: Gentziána (NclB. 345). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. — ~gyökér 1577 k.: Genciana gÿeokereth gr. (OrvK. 591/2); — N. gencián gyökér (ÚMTsz.). J: ’Gentiana sp.; tárnics’. A kígyótárnics (1.) és a sárga tárnics (2.) a tárnicsfélék családjába tartozó, azonos felépítés növények. A gencián a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’) átvétele. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ang. gentian; sp. genciana; fr. gentiane; ol. genziana. Melius adta a sárga tárnicsnak a genciána nevet, valószín leg nem ismert a növényre magyar népi elnevezést, így a lat. gentiana nevet vette át, amely a növényb l származó gyógyszertári nyersanyagot, a drogot jelentette. Melius így magyarázza a nevet: „Magyarúl is Gentiana neue” (Melius 142). Vö. encián, dancia, Gencius király füve. Mollay, Növénynevek 25–30.; TESz. encián a.; EWUng. encián a.; Marzell Gentiána a. Gencius király füve 1. 1578: Gentius Király f×ue (Melius 142); 1783: Gentius Király füve (NclB. 345); 1948: Gencius király füve (MagyGyógyn. 214). J: ’Gentiana lutea; sárga tárnics’. ▌ 2. XVII. sz.: „Cruciata: Madelgeer: Keresztes fÔ, Likas ir, Gentius király fÔve, Szent László király fÔve” (NéNy. 1935. 172). J: ’Gentiana cruciata; kígyótárnics’. A Gencius király füve elnevezés alapja a lat. szakny.-i Gentiana (< gör. gentián# < gör. Génthios ’a király’). A Gencius király füve Melius alkotása, a lat. szakny.-i Gentiana értelmezésével hozta létre, Melius így magyarázza: „Gentiana Gxrxg×l és Deákúl neue, az az, Gentius Király f×ue, mert Gentius Király lelte leg elxſÅer haſÅnát” (Melius 142). A növény „A nevét Dioskurides szerint Gentiustól

geny te

186

gerezdes

vagy Gentis-t l, Illiria királyától (élt Kr. e. a II. században) kapta, aki a pestis gyógyítására ajánlotta” (MagyGyógyn. 214). Melius a lat. szakny.-i Gentiana nevet lefordítja, s t értelmezi a latinul nem tudó és iskolázatlan, a mondát nem ismer olvasó számára. A magyar nép azonban nem fogadta be a Gencius királyról szóló mondát, a magyar nyelvben a Szent László királyról szóló legenda terjedt el, vö. a növény Szent László király füve elnevezésével. Mindkét uralkodó a pestis ellen egy Gentius-fajt ajánlott. A kígyótárnics (2.) Gencius király füve neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett, hasonló felépítés növények, azonos családba (tárnicsfélék) tartoznak. Vö. gencián. Mollay, Növénynevek 29–30, 39. geny te 1998: geny te (Priszter 308); — N. H le, geny te, Asphodelus albus (Nyr. 30: 529); geny te, genyéte, geny te (Tsz.); kenyéte (Bot.Közl. 35: 278–83). J: ’Asphodelus sp.; aszfodélusz | Asphodelus albus; fehér aszfodélusz’. A geny te ismeretlen eredet , Rapaics szerint a növény a gumója nyálkatartalmáról — amit a cipészek, nyergesek, könyvköt k ragasztószerként használtak — kapta a geny te vagyis gennyeske nevet (Természet 1937. 67). Mollay Erzsébet szerint a növénynévnek a bizonytalan eredet gennyett melléknévb l való származtatása valószín tlen, mivel a növény szépséges. Kassai a geny tét a ken szóból magyarázza (Kassai 2: 273–274). Ez jelentéstanilag esetleg elképzelhet , hisz a ragasztóanyag általában valami kencefice. A kenyéte alak esetleg a német anyanyelv Kitaibel „svábos” átírásának köszönhet . Mollay, Növénynevek 69; TESz. genny a.; EWUng. genny a.
gereginye l. galagonya

gerely 1806: gerely (TESz. 232); 1807 e.: Gerely (Julow 264); 1807: Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium; gólyaorr’. — bakb z ~ 1807: bakb z Gerely (Magy. F vészk. 393). J: ’Geranium robertianum; nehézszagú gólyaorr’. | rózsás ~ 1807: rózsás Gerely (Magy. F vészk. 391). J: ’Geranium sanguineum; piros gólyaorr’. A gerely ’Geranium’ nemzetségnév Dió-

szegi–Fazekas alkotása, a lat. Geranium szó eleji ger- részét -ly elemmel „értelmesítették”; a gerely valószín leg német eredet ; vö. kfn. gêrel ’hajítódárda’ (< az ófn., kfn. gêr(e) kicsinyít képz s származéka), a termések hosszú alakjára utal a név. A gerely növénynév nem lett köznyelvivé, a nemzetség hivatalos neve gólyaorr. A bakb z jelz magyarázata, hogy az egész növénynek kellemetlen szaga van. A rózsás jelz magyarázata, hogy a virág „szirmai nagyszép pirosak” (Magy. F vészk. 391). TESz. gerely a.; EWUng gerely a.; Nyr. 126: 304. — Ö: galamb~. gerentf 1. 1500 k.: De scabiosa: warfyw vel gerennth fyw (StrassbGl.: RMGl. 255); 1590: Scabiosa maior Matthioli: Var, vag, réh ellen valo fôrôztô fé, alii pesma, alii gerint fé, vocant (SzikszF.: RMGl. 257). J: ’Knautia arvensis; mezei varf ’. ▌ 2. 1500 k.: Celidonia: gerent f[ÿw] (Herb. a): RMGl. 255). J: ’Chelidonium majus; vérehulló fecskef ’. ▌ 3. 1792: „A májnak és lépnek keménysége ellen a gerény vagy gerents füvet szarvas nyelvel együtt f zd-meg borban” (Nedeliczi 86: NySz. I. 1082, 1083). J: ? ’Antirrhinum sp.; oroszlánszáj’. A gerentf ’mezei varf ’ (1.) mindkét adatának a szövegében a gerentf szinonimája a varf , ill. a var vagy rüh ellen való füröszt f (→ varf , → rühf ) (l. fent). Ennek a két adatnak az alapján feltehetjük, hogy a gerént ’var, fakadék’ jelentés , a ném. R. grint ~ grindt ~ grind ’ótvar, var, kosz’ átvétele, a szó eleji mássalhangzó-torlódást feloldották; vö. ném. R. grintwrtze, grindtkrut (Marzell Knautia arvensis [7] a.), Grindkraut (Melius 154). A vérehulló fecskef (2.) és az oroszlánszáj (3.) gerentf neve hasonlóság alapján keletkezhetett, a vérehulló fecskefüvet sebek gyógyítására használták, az oroszlánszáj azonosítása kétes. gerezdes 1. — piros ~ 1783: Piros Gerezdes (NclB. 391); 1791: Piros Gerezdes (Lumnitzer 265); 1807: piros gerézdes (Magy. F vészk. 362). J: ’Antirrhinum majus; kerti oroszlánszáj’. ▌ 2. — tavaszi ~ 1807: tavaszi Gerézdes (Magy. F vészk. 403). J: ’Corydalis cava; odvas keltike’. || tavaszi gerezdeske

gesztenye

187

gesztenye

Ö: ~tátika (→ tátika).

1783: TavaÐzi Gerezdeske (NclB. 400). J: ’ua.’. A gerezdes a laza fürtökben fejl d virágokra utal; vö. a szláv eredet gerezd els megjelenése: 1395 k.: „rachenus: Åelew gereÅd” (BesztSzj.: TESz. gerezd a.), jelentése: ’sz l fürt’. A gerézdeske a gerézd f névb l jött létre -s melléknévképz vel és -ke kicsinyít képz vel. A kerti oroszlánszáj (1.) és az odvas keltike (2.) gerezdes neve Benk alkotása, mindkét növénynek fürtszer virágzata van. A tavaszi jelz a növény virágzási idejére utal, a piros jelz a virág színére. TESz. gerézd a.; EWUng. gerézd a. —
gerezdeske l. gerezdes gerlice l. iglice

gesztenye 1. 1533: Geztxne (Murm.: TESz.); 1577 k.: GeÅtÿne (OrvK. 237); 1578: GeÐÅtenye (Melius 15); 1583: göztynye (Clusius–Beythe 3a: BotTört. 128); 1595: Geztinye (Beythe 18); 1600 e.: geszt nye (TESz.); 1796: geszténye (TESz.); 1805: g(szt(nye (TESz.); 1948: Gesztenye, geszkinye (MagyGyógyn. 68); 1998: gesztenye (Priszter 328); — N. g(szk(nye, geszk(nye (MTsz.); gesztene, gesztinye, gesztinnye, kesztene (ÚMTSz.). J: ’Castanea sativa; szelíd gesztenye(fa)’. — édes ~ 1998: édes gesztenye (Priszter 328). J: ’ua.’. | jóféle ~ 1903: Jóféle gesztenye (Hoffmann–Wagner 195). J: ’ua.’. | szelíd ~ 1798: Ðzelid geÐztenye (Veszelszki 139); 1807: szelíd gesztenye (Magy. F vészk. 243). J: ’ua.’. | ~fa 1364: „Veniret ad duas arbores vnam videlicet Geztenyefa et aliam Rakatyafa” (OklSz.); 1595: geztinye fanak gr. (Beythe 18); 1783: Geſztenye fa (NclB. 424); 1998: gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. — édes ~fa 1998: édes gesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. | szelíd ~ fa 1998: szelídgesztenyefa (Priszter 328). J: ’ua.’. ▌ 2. — ágas~ 1590: Thlaspi, Thlaspidion, Thlaspe: Agas gesztyene, vag, palacka fu (SzikszF.: RMGl.: 267). J: ’Thlaspi arvense; mezei tarsóka’. ▌ 3. — vízi~ 1595: vizi geztinye (Beythe 98a); 1775: Vizi geÐztenye (Csapó 268); 1783: Vizi-geÐztenye (NclB. 331). J: ’Trapa natans; csemegesulyom’. ▌ 4. 1807 e.: Gesztenye (Julow 258). J: ’Aesculus; vad-

gesztenye(fa)’. — vad~ 1783: Vad GeÐztenye (NclB. 361); 1791: Vad Gesztenye (Lumnitzer 156); 1998: vadgesztenye (Priszter 292). J: ’Aesculus hippocastanum; közönséges vadgesztenye(fa)’. — fehér vad~ 1998: fehér vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~ 1998: közönséges vadgesztenye (Priszter 292). J: ’ua.’. — vad~fa 1813: vad Gesztenyefa (Magy. F vészk. 2. 370); 1998: vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. — fehér vad~fa 1998: fehér vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. | közönséges vad~fa 1998: közönséges vadgesztenye(fa) (Priszter 292). J: ’ua.’. A gesztenye bajor-osztrák eredet ; vö. baj.-osztr. R. kestene ’szelídgesztenye’; h. baj.-osztr. kesten ’szelíd- és vadgesztenye’. Az európai nyelvekben a gör. κάστανον ’gesztenyefa’, lat. castanea ’ua.’ révén terjedt el; vö. fr. châtaigne; ol. castagna; le. kasztan ’ua.’. Az idegen földr l származó, nálunk csak a XVI. századtól meghonosított közönséges vadgesztenye(fa) (4.) a nevét a nálunk shonos szelíd gesztenyér l (1.) kapta, termésének, levelének hasonlósága alapján; rendszertanilag pedig igen távol állnak egymástól. Diószegi–Fazekas ezt írja a vadgesztenyefáról: „Magvát nem jó megenni: a’ szelíd gesztenye más nem fánn terem” (Magy. F vészk. 243). A vad jelz a hazánkban shonos szelíd gesztenyét l különbözteti meg; a vadgesztenye Benk alkotása, a ném. Wildcaſtanie (NclB. 361) fordításával hozta létre, a növény mai hivatalos magyar elnevezése lett. A fehér jelz a virágok színére vonatkozik. A jóféle jelz valószín leg német hatásra keletkezett; vö. ném. Edelkastanie. Az édes jelz ang. mintára jött létre; vö. ang. sweet chestnut. Az ágas gesztenye ’mezei tarsóka’ (2.) névadás alapja hasonlóság, a mezei tarsóka felépítése a gesztenye virágjához hasonló, a növényen apró ágacskák találhatók, a végükön kerek lencseszer terméssel, mint a gesztenyén. A csemegesulyom (3.) vízigesztenye neve a ném. Waſſercaſtanie tükörfordítása. A névadás magyarázata, hogy a növény vízben él, a termések diószer ek, ízük pedig a gesztenye ízéhez hasonlít: „A’ levelei közÍl Juniusban holmi apró fejér virágotskák nfnek ki, a’

hogy a pásztortáska hasznavehetetlen. giliszta ki zésére is használták. Növényszótár 274). az utótagra l. giliceökörgúzs 1798: Gelitze ökör-gú’s (Veszelszki 59). Marzell Aquilegia vulgaris a. az el tagra l. 256). a Capsella bursa-pastoris. A névalkotásra hatással lehetett a ném. v. 267).. A gilisztavirág korai adatai körülírásos nevek. Vö. a növény hasonló szemléleten alapuló vérállatóf nevével. giliszta z varádics’. J: ’Tanacetum vulgare. iglice. A XVI. A gímharaszt gím eleme a R. vagy téjben fftt leveleinek levét ha a’ geleſztásokkal gyakran itatják. 1911: éplevelü gímharaszt (Cserey. J: ’Aquilegia vulgaris. Giliszta z (MagyGyógyn. 2. a gezemice valószín leg szintén ’pásztortáska’ jelentés . 465). 1664: Aquilegia Harang virág. melynek a jelentését az RMGl. A gesztenyebokrétafa összetett szó.: ’egyfajta vérzést elállító f . b): RMGl. gilice l. ízekre a’ geſztenyékkel igen meg-eggyezfk” (Veszelszki 427). 370) nevet javasolja a R. TESz. 1775: GeleÐzta-fü (Csapó 57). a gilice el tagra l. lat. J: ’Aesculus hippocastanum. nevének átvétele. réti harangláb’. hogy a növényt bélférgek ellen használták: „Borban. 1798: Geleſzta (ellen-való) virág (Veszelszki 422). giliszta z lúdláb l. erdei pajzsika’.) lehet. Wurmfarren. Genaust hippocástanum a. EWUng. Benk 70. a név Diószegi–Fazekas alkotása. 2. közönséges pásztortáska’. Az adatok azonban egyértelm en azt mutatják. A giliszta z elnevezés kialakulására hatással lehetett a R. közönséges vadgesztenye(fa)’. gilisztavirág helyett. J: 1500 k. Melius 372. A gilisztavarádics összetett szó. J: ’ua. A gezemice valószín leg ikerszó. — éplevel ~ 1903: Éplevel gímharaszt (Hoffmann–Wagner 20). XVI. 267). mint pl. J: ’Tanacetum vulgare. Növénynevek 74. 35).. hogy a növényt bélférgek ki zésére használták. gilisztaf 1590: Aquilegia: Gilizta fé gímharaszt 1948: Gimharaszt (MagyGyógyn. F vészk. varádics. iglice (SzikszF. gilisztavirág 1783: GeleÐzta (ellen való) virág (NclB.: RMGl. Vö. F vészk. a növény felhasználását magyarázzák: giliszta ellen való virág. A réti haranglábat gyógynövényként bélférgek. Wurmfarn ’féregpáfrány’ . A névadás alapja. gesztenyebokrétafa 1807: Gesztenye Bokrétafa (Magy. ném. sz. 414). Éder.: Bursa pastoris: gezemicze (CasGl.’. A gilisztaf a ném. közönséges pásztortáska’. J: ’Dryopteris filix-mas. EWUng. 1948: éplevel gímharaszt (Halmai 74). gilisztavirág. sz. Mollay. ott. Marzell Aspidium filix-mas a. Diószegi– Fazekas alkotása. gímnyelv . J: ’Asplenium scolopendrium. F vészk. hogy az 1500-as években a pásztortáska nagyon hasznos gyógynövény volt. 33). | XVI. azokat kiÍzi” (Veszelszki 422). gilisztavarádics. tövises iglice’. ökörgúzs. Wurmkraut tükörfordítása. a névadás alapja. giliszta z varádics’.: ’Capsella bursapastoris. gezemice 1500 k.gesztenyebokrétafa 188 gímharaszt mellyek helyén három ſzarú vízi fekete-diók következnek. magyarázatát l. 370) nevet javasolja a R. végér l származó adatban. sz. A bokrétafa utótag az Aesculus nemzetség elnevezése. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a Gesztenye Bokrétafa (Magy. F vészk. Wurmkraut ’féregf ’. magyarázatára l. így határozza meg: ’egyfajta vérzést elállító f ’ (267). — Ö: ló~. J: ’Ononis spinosa. mivel a növény vérzéscsillapító hatású. alapja talán a geze-guza ’gizgaz’ (MTsz. vadgesztenyefa (→ gesztenye) és lógesztenye(fa) helyett. Szabó. az utótag nemzetségnév. 243). szarvasnyelvpáfrány’. 1998: gilisztavirág (Priszter 518). lúdláb gilisztavarádics 1807: giliszta Varádits (Magy. és arra utal a TESz. TESz. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a giliszta Varádits (Magy. giliszta z N. neve sanguinaria. v. szerint. 1798: GeleÐzta-fü (Veszelszki 67). és R. A giliceökörgúzs összetett szó. a gesztenye el tag a növény R. geleſzta-f× (Lippay I: 74).: Sanguinaria: gezemiche (De Herbis: RMGl. A giliszta z népi név..

A gímnyelv tükörfordítás. gólyahír 1807 e.’.). 528). — éplevel ~ 1998: éplevel gímpáfrány (Priszter 308). F vészk. magyarázata. 312). 1998: gólyahír (Priszter 322). 1798: Gym nyelvÍ-fÍ (Veszelszki 400). higviric gódavére l. ▌ 4. F vészk. A gódirc Diószegi–Fazekas alkotása. 430). gólyahagyma (ÚMTsz. Hirschzunge tükörfordítása.gímnyelv 189 gólyahír el tagjának átvétele. A névadás alapja az. hogy a levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. gólyavirág gólyacs r 1894: gólyacs r (PallasLex. gólya f (ÚMTsz. nyelv alakú leveleire utal (a páfrányok levelei általában nem ép szél ek.) gólyaf neve népi név. J: ’Asplenium scolopendrium. . lat. 394). J: ’Geranium. 124: 480. 528). a névadás alapja. gímnyelv el tagjának átvétele.’. 8: 415). (OrvK. gólahíradú (Csapody–Priszter. a növény páfrányféle.) gólyaf nevét valószín leg a gólyaorr ~ gólyaorrúf névb l vonták el. 1879: gólyaf (Nyr. F vészk. hogy a növény levele lándzsás. J: ’Chelidonium. a névadás magyarázatára l. J: ’Asplenium scolopendrium. Genaust Geránium a. || címnyelv f 1813: Tzímnyelv f (Magy. kígyóhagyma’.: Gÿm nÿelw (Ortus: RMGl. J: ’Geranium robertianum. A haraszt utótag arra vonatkozik. J: ’Caltha palustris. A gímpáfrány a növény mai tudományos elnevezése. ez jut kifejezésre a hosszú cs r madarak nevével képzett növénynevekben. J: ’ua. Nyr. ebb l a gólyák kiszedegetik az apró él lényeket. ▌ 3. tudományos neve — amely szintén hosszú cs r madárról kapta nevét —.’. mocsári gólyahír’. 151). A gólyacs r név magyarázata. kócsagorr. J: ’Pelargonium odoratissimum. 126: 313. J: ’ua. szarvasnyelvpáfrány’.: Gódirtz (Julow 267).: gymnielw (De Herbis: RMGl. a Geranium-fajok egyéb madár + orr ’cs r’ összetétel neveit: gólyaorr. ma nincs ilyen nemzetségnév’. Az éplevel jelz a növény ép szél . gímpáfrány 1998: gímpáfrány (Priszter 308). || gódavére N. || gólyahíradó N.. glicoricia l. talán a növény ném. 296/38). 8: 95). A gólyahagyma népi név. 2. gímnyelv 1525 k. HirſchÅung (Csapó 249). J: ’Caltha palustris. gliceriza. nyelv alakú. hogy a növényt tavasszal. amelyben az es víz összegy lik. J: ’Chelidonium majus. — mocsári ~ 1807: motsári Gólyahír (Magy. a R. Goldwurz ’arany gyökér’ nevének elferdítésével keletkezett. A gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó citromillatú muskátli (1. XVI. hanem mélyen hasadtak). ném. 1998: mocsári gólyahír (Priszter 322). v. vö. a gólyák érkezésekor gy jtik. 1807: Gódirtz (Magy. Gem nÿelwq fweth gr. elnevezés szarvasnyelv f . ép szél . esztragorr. a héjakútmácsonya (4. galambláb~orr gólyabors l. vö. A címnyelv f népetimológiával jött létre. 2: 653). 1783: Gym nyelvü fü (NclB. daruorrúf . vérehulló fecskef ’. mocsári gólyahír’. N. a páfrány utótag magyarázó szerep . csókaorrúf . 68). 1807: Gólyahír (Magy. A mocsári gólyahír (2. Nyr. — jószagú ~ 1775: JóÐzagú golya-fü (Csapó 263). citromillatú muskátli’. F vészk. 126: 314. gólya l. J: ’ua. nehézszagú gólyaorr’. | 1998: ’Caltha palustris. ▌ 2. a gím a R. 12/4). J: ’Dipsacus laciniatus. J: ’ua. vö. sz. Ö: cinadónia~. gólyaorr. a gódavére népetimológiával jött létre. gólyaorr’.: Gólyahír (Julow 259).) gólyaf neve nyilván a növény mocsaras el fordulási helyére utal. is hatással lehetett. gódirc gódirc 1807 e. 328). — gímnyelv f 1577 k. géranos ’daru’). 1807: ’Caltha. hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik.) és a nehézszagú gólyaorr (3. A gólyacs r kialakulására a növény lat. szarvasnyelvpáfrány’.’. héjakútmácsonya’. hogy a bibeszálak a virágban terméscs rré n nek ösz- sze. (OrvK. J: ’Allium scorodoprasum.: Gem Nÿelw fwet gr. gémorr. gólyahagyma N. — jószagú ~ 1948: Jószagú gólyaf (MagyGyógyn. gólyahír’. Geranium (< gör. mocsári gólyahír’. gólyaf 1.. MNövSz. 104). J: 1807 e. 328). Gódavére (MagyGyógyn.

Idegen nyelvi megfelel re vö.’. gólyakörömke (MagyGyógyn. berki szell rózsa’. összetett szó.. a gólya madárnév és a kút ’gödör.t l adatolható) jelentés . héjakútmácsonya’. gólyaköröm 1583: golya koröm (Nyr. — nehézszagú ~ 1948: Nehézszagú gólyaorr (MagyGyógyn. hogy a növény gyökerét vesek elhajtásra. A galamblábgólyaorr gólyaköröm elnevezése a termések hosszúkás. 1998: gólyaorr (Priszter 383). gójahúgy. fehér aszfodélusz’. piros gólyaorr’. ’Dipsacus laciniatus. F vészk. Vö. héjakút. J: ’Geranium macrorrhizum. hó-ſzámot. gólyahúgynak gr. erdei mácsonya’. gólyakút N. amiben gyakran sok rovar. a névadás szemléleti alapja ennél az elnevezésnél a jelölt növények hosszú szára. de a névalkotásra az idegen nyelvi megfelel k is hatással lehettek. gólyacs r. a névadás alapja a fehér virágok körömre emlékeztet formája. a végén enyhén meghajló formájára utal. A gólyaköröm a gólya madárnév és az is- meretlen eredet köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. ▌ 2. kányaköröm. J: 1583. 34: 37).gólyahúgytartóf 190 gólyaorr A gólyahír Diószegi–Fazekas alkotása. amelyek általában madárcs rhöz hasonlítják a termést. 1595: ’Geranium. hogy a levelek által alkotott kis tekn ben összegy lik a víz. népi név. a gólya el tag magyarázata talán az. 373. hernyó.). . ▌ 3. Nyr. az utótag a köröm -ke kicsinyít képz s származéka. esztragorr ’gólyaorr’ (els megjelenése: 1578) megfelel je. J: ’Asphodelus albus. takácsmácsonya + erdei mácsonya’ (ÚMTSz. || gólyahúgyf 1798: Gólya-húgy-fÍnek gr. magyarázata. vizeletindításra használták: „Borban fftt gyökere’ leve vizelletet... hogy a növény magasra nö: „Más-fél réfnyire fel-nf” (Veszelszki 79). F vészk. vö. | 1813: ’Geranium columbinum. vö. erdei mácsonya’. galamblábgólyaorr’. amiben összegy lik a víz’ összetétele. ÚMTsz. — illatos ~ 1998: illatos gólyaorr (Priszter 384). a bizonytalan eredet gólya madárnév és az ismeretlen eredet hír ’friss értesülés valamir l’ összetétele. — N. gólyakút (Jávorka 1057). 126: 313. J: ’ua. A névadás magyarázata. 1998: nehézszagú gólyaorr (Priszter 384). Storchblume R. (Veszelszki 79). a növénynévben az orr utótag ’cs r’ (1372 u. 370). gólyaorrúf névb l elvonással. nemzetségnév. és rendszerint a gólyamadár megérkezését hirdeti. A gólyaláb népi név. J: ’Dipsacus sylvestris. A gólyakút összetett szó. gólya. 122). 2: 322). és követ hajt” (Veszelszki 79). gólyaláb N. gó²jahugy ’Dipsacus fullonum. 147). Nyr. 151). 1775: Golya köröm (Csapó 107). 126: 314. J: ’Dipsacus sylvestris. 2: 322). TESz. J: ’Anemone nemorosa. — piros ~ 1998: piros gólyaorr (Priszter 384). ezt a gólya gy jtögetés közben gondosan kiszedegeti. 1813: G[ólya] köröm (Magy. A gólyahúgytartóf ’erdei mácsonya’ Aachs (Ács) Mihály alkotása (MNy. 126: 313. ném. 126: 314). gólyaorr 1. hogy a növény tavasszal a legkorábban nyílik a víz partján. A gólyaorr a R. EWUng. 1595: Golya kxrxm (Beythe 88). || gólyahúgy 1807: Gólyahúgy (Magy. 126: 314. A mai tudományos gólyaorr ’Geranium’ nemzetségnév létrejöhetett az esztragorr kihalt esztrag el tagjának helyettesítésével. fehér akác’. Storchsblume. Vö.a. 2. Veszelszki alkotása. a húgyf névadás alapja pedig az. gólyaorr’. gólyaorr’. gólyahúgytartóf 1706: gólyahúgytartóf (MNy. J: ’Geranium robertianum. A gólyahúgyf ’fehér aszfodélusz’ többszörösen összetett szó. a névadás magyarázata. J: ’Robinia pseudacacia. gólyahír a. melyben az es víz összegy lik. A gólyahúgy elvonással keletkezett a gólyahúgytartóf névb l. A gólyakörömke népi név. Nyr. 1783: Gólya-köröm (NclB. J: ’Geranium sanguineum. ’gólyavirág’. || gólyakörömke N. pl. J: ’Geranium. NyIrK. Nyr./1448 k. a növény virágzása megel zi a gólya tavaszi érkezését. A gólyahír összetett szó. nehézszagú gólyaorr’. 398). gólyaláb (Gyógysz. a Geranium-fajok társneveivel. vagy a R. apró csiga van. hogy az ellentétes állású levelek széleinek összenövésében kis medence keletkezik. A gólyahíradó ugyanezt a szemléletet tükrözi. illatos gólyaorr’.

leuele. Az szi kikerics (2. 1783: Gólya-orru-fü (NclB. gorzyczka.: RMGl. daruorrúf . els sorban vadsáfrány (Carthamus tinctorius)’. pora. guzsaly. mintára: „Scrophularia minor. gordon1 a. vérvörös’ < lat.) nehézszagú és szagos jelz inek magyarázata. ol. A golyvarontóf Melius alkotása lat. J: ’gyomnövények fészekvirágzattal. Genaust sanguinális a. sanguineus (< lat. gácsér. de herbis spinosis: boÿtorÿanokrol (gordonkorokrol figheket)” (SermDom. citromillatú muskátli’. szi kikerics’. galamblábgólyaorr’. J: ’ua. goryczka. a névadás magyarázatára l. Melius 179a–180.’. Marzell Geranium robertianum a. || gordon 1590: Arractylis vel cartamus: Gordon: alii. sanguineus ’véres. az az. sáfrányszeklice’. gólyaorr. A névadás magyarázatára l. Mollay. mert a növénynek nem volt megfelel magyar neve. Strumas.. F vészk. J: ’Geranium robertianum. torokduzzanat’) fordítása. ném. nyugati salátaboglárka’. 398). 382). az az. 1775: Golya oru-fü (Csapó 107). J: ’Geranium columbinum. J: ’Carthamus tinctorius. vel attractilis: Gordon. hogy a növénynek er s illata van.. ▌ 2. hogy a virág színe élénkpiros. hogy a növény kora tavasszal virágzik. esztragorr. 270). ol. — szagos ~ 1775: Szagos golya orru-fü (Csapó 263). amikor a gólyák. Genaust orr a. ném. 270). a rontó magyarázó elem Melius növénynevében. Kiſſebbic fxldi S×lf×nec” (Melius 179a–180). RMGl.. gordon — ~kóró 1456 k. Vö. hogy golyvákat gyógyítottak a növénnyel.) gólyavirág nevének magyarázata. golyvarontóf 1578: Gelyua ronto f× (Melius 179a). gorika 1533: Gentiana: Gentzion: Goryka (Murm. A nehézszagú gólyaorr (1.: RMGl. tárnics’. Csapó említi még a növény Eſzterag orra és Darú orru-fü (Csapó 263) neveit. 270. vö. nyilván ezek is hatással lehettek névadására. 1813: Gólya virág (Magy. sanguis ’vér’). arra utal.. Stinkender Storchschnabel. Cartamus syluestis [!]. cardo.. az az. gójavirág (ÚMTsz. 151). ▌ 2. Csapó így magyarázza: „A’ gyümöltsei ollyak mint egy hoſzſzú Darú vagy Golya orra” (Csapó 263). 413). k > g zöngésülésre vö. Gelyua ronto f×” (Melius 179a). scr#fulae ’torokdagadás.e. 1783: Golyva rontó fü (NclB. 50). A mocsári gólyahír (1. még csicsiskoma. orr a. Storchsschnabel. ficaria. vadarticsóka’. nehézszagú gólyaorr’. Mariſcas. Nyr. még esztragorr. hogy a termés tavasszal jelenik meg. bogáncshoz hasonló terméssel. 1783: Gordon (NclB. 398). mohar. A piros gólyaorr (2. nyelvjárási gardXá. Storksblume tükörfordítása. Melius a névadást így indokolja: „A gyxkere. 1798: Gordon (Veszelszki 136). J: ’Colchicum autumnale.) gólyavirág neve a ném. Végs forrása a lat. — N. moſod gyakran. 1775: Golyva-rontó-fü (Csapó 92). vadarticsóka’. — N. A névadás magyarázata. goryza nevének átvétele. J: ’Caltha palustris. A gólyaorrúf Csapó alkotása. 124: 480. gólyavirág 1. gólyaorrúf 1. sülyf . A névadás alapja a hosszú termés. az nagy Gelyuákat. EWUng gordon1 a. gαrdún. A gordon valószín leg olasz jövevényszó. J: . Scrophularia (< lat. mocsári gólyahír’.) piros jelz jének magyarázata.). 1903: gólyavirág (Hoffmann–Wagner 73). a f magyarázó utótag. l. 1948: gólyavirág (MagyGyógyn.). gárdo. még gólyahír.: „colligunt (zednek) … de tribulis ficus i. A gorika a Gentiana lutea ’sárga tárnics’ le. A névadás magyarázatára l. || golyvarontó 1798: Golyvarontó (Veszelszki 158). mohar (SzikszF. cardo. S×lxket el ronttya ha vęle kxtxzed.. cardone ’bogáncs. J: ’Pelargonium odoratissimum. J: ’Gentiana sp. a német Storchenſchnabel (Csapó 263) fordítása. TESz. göcsgyök 1841: göcsgyök (Barra 354). TESz. storks-bill. Marzell Colchicum autumnale a.. 270). német mintára jöttek létre. A golyva a lat. J: ’Ranunculus ficaria subsp. A szó eleji m. Talán azért került ide. — szagos ~ 1783: Szagos Gólya-orru-fü (NclB.gólyaorrúf 191 göcsgyök ang. carduus ’bogáncs. ▌ 3. vö. Növénynevek 31–35. ſuccuſſa. gójavirág (ÚMTsz. vize. lat.: RMGl. — Ö: galambláb~. Ezért hiyác Scrophularia minornac. vö. 328). cardon. 1948: szagos gólyaorrf (MagyGyógyn.

. A gönye bizonytalan eredet . J: ’Scrophularia nodosa. A gönye nemzetségnév ’Bryonia’. Graecus ’görög’) fordítása. büdös gönye’. hogy a növény széna illatú. göcsös görvélyf ’. d): RMGl. F vészk. 1998: büdös gönye (Priszter 319). a nyaki nyirokmirigyek megduzzadással járó güm kóros megbetegedés’ el tag a lat. satnya’ utalva arra. amely állatfejhez hasonlítható. nodosa < lat. foenum-graecum (< lat. 1610 k. ibolya’. A névadás alapja. az utótag a nemzetségnév. scr#fulae ’torokdagadás. A görvély ’duzzanat. 337).: Gönyebogyó (Julow 266). varjúmogyoró. hogy a növény és apró fekete bogyótermése a tökhöz hasonlítva nevetségesen kicsi. a névadás alapja a virág formája.. szerint „kérdéses a ’földitök’ jelentés növénynév idetartozása” „a növény esetleg kapaszkodó. A gönye jelentése valószín leg ’sovány. göcsös görvélyf ’. TESz. f#num ’széna’. görögpapfüve 1525 k. Vö.. torokduzzanat’) fordítása.. n#dus ’csomó’ fordításával jött létre. daganat. torokgyíkf . Diószegi Orvosi f vészkönyve a R.-i Scrophularia (< lat. Diószegi–Fazekas meg is jegyzi „A’ Tökt l és Ugorkától abbann külömböz. lat. EWUng. . 294). 391) elnevezést javasolja. n#d#sus ’csomós’ < lat. 1595: Gxrxg zena (Beythe 28a). gömböst virág (MagyGyógyn. az el tag a göcs ’csomós’ f név. J: ’Bellis perennis. vadszázszorszép’. A gönye másik régi elnevezése a földitök (els megjelenése 1525 k.’. bodza a. J: ’Bryonia. barnagyökér. F vészk. gönye a. ’kutya n sténye. a görög el tag a lat. J: ’Trigonella foenum-graecum. vö. a növény gyökerén található csomókra utal. Vö. A göcsös jelz a lat.gömböst virág 192 gumiakácia ’Scrophularia nodosa.’. J: ’Viola odorata. görbeszuka N. ill. kunkorodó száráról kaphatta nevét” (TESz. gumiakácia’. görögszéna’. görögszéna 1578: Gxrxg ſÅéna (Melius 96a). Vö. gömböst virág N. amelynek alapján úgy vélték. 258). 256). A névadás alapja talán a virág. szakny. J: ’Bryonia alba. A névadás alapja a növény gumósan megvastagodott gyökértörzsének alakja. A görbeszuka népi név. 525). EWUng. amelynek a göngyölít és családja is tagjai. nodiflórus a. görvélyf — csomós ~ 1998: csomós görvélyf (Priszter 497). Diószegi–Fazekas alkotása. 291). görvély a.: Fenumgrecum: Gewreghpapfÿwe (Ortus: RMGl. akácia. A gyök utótag elvonás a gyökér szóból. Idegen nyelvi megfelel re vö. Genaust Scrophulária a. J: ’Acacia senegal. A büdös jelz a növény szagára. esetleg abba a hangfest eredet szócsaládba tartozik. griechisch Heu. A TESz. földitök (→ tök). n személy’ jelentés . TESz. gumi el tagja a fa sebzett törzséb l szivárgó gumiszer nyálkára utal. acacia átvétele. Graecus ’görög’. görög pap’-ként értelmeztek. földitök nevet elutasítja. 2. a névadás magyarázatára l. A növénynév f eleme magyarázó szerep . helyette a büdös G nye (Magy. a szuka utótag északi szláv eredet . F vészk. J: ’ua. 1998: görögszéna (Priszter 526). A görögszéna a lat. A gumiakácia összetett szó. a fekete jelz a bogyók színére utal. foenum-~ gumiakácia 1998: gumiakácia (Priszter 288). az utótagra l. | fekete ~ 1948: Fekete gönye (MagyGyógyn.). Idegen nyelvi megfelel re vö. görvély a. graecum l. gönye — büdös ~ 1807: büdös Gfnye (Magy. A göcsgyök Barra alkotása. A gömböst virág népi név. görbeszuka (MagyGyógyn. J: ’Trigonella foenum-graecum. A görögpapfüve egyedi elnevezés.. hogy gyüm ltse gömböly ded bogyó” (Magy.. gönye’. Genaust f##num-gr##cum a. a lat. lat. | göcsös ~ 1948: Göcsös görvélyf (MagyGyógyn. hogy a növény a nyaki nyirokcsomók tuberkolózisának (torokgyík) gyógyítására alkalmazható. és Görögországban állatok etetésére használják. J: ’ua. ném.: Foenumgrecum: gôreogh szena: Bakszaru fÔ (Herb. görögszéna’.). 1775: Görög széna (Csapó 108). foenum-graecum fordításával jött létre. 179). amelyet valószín leg ’görög ember. 525). 1998: göcsös görvélyf (Priszter 497). a szirmok t szer elhelyezkedése. — ~bogyó 1807 e. bodza a. Knodenkraut (Veszelszki 402).

(Melius 181). 1948: Gummi arabicum (MagyGyógyn.’. amikor az emberek leülnek sz ni. ném. J: ’ua. guzsalyül ném. A névadás magyarázata. mintára jöttek létre. || guzsalyvirág 1903: guzsalyvirág (Hoffmann–Wagner 73). akácia a. A guzsalyül virág. 1578: Gummi Arabicummal gr. EWUng. Márton. J: ’Colchicum autumnale. Görög akácia a.: „elegÿch eoÅwe gummi arabicommal” gr.. 50). hogy a növény virágzásával (kés sszel) kezd dnek a hosszú téli esték. vö. guzsalyül virág guzsalyül virág 1783: Gu’sály-ülö virág . 7: 50. Növ. akác a.’. 1798: Gúsály-ülf virág (Veszelszki 168). LXXXIV. 1948: guzsalyvirág (MagyGyógyn. ökör~ guzsaly l. a lat. J: ’az Acacia senegal (gumiakácia) sebzett törzséb l szivárgó nedv’. J: ’ua. guzsalyvirág. arábiai facsipa (→ facsipa). gúzs l. arabmézga. 349). giliceökör~. fonni. 50).gumiarábikum 193 guzsalyül virág Farkas. Vö. bába~ (NclB. || guzsalyül 1948: guzsalyül (MagyGyógyn. TESz. szi kikerics’. 360). Marzell Colchicum autumnale a. Spinnblumme ’guzsalyvirág’ (Veszelszki 168). guzsalyvirág l. gumiarábikum 1577 k.. eke~. (OrvK. A gumiarábikum összetett szó. 70*/2). Gummi arabicum átvétele.

gyalog. gyalogfeny boróka 1807: gyalogfeny Boróka (Magy. vö. ne- könyve a gyalogfeny boróka nevet javasolja a R. Chamelæa (Melius 20a) (< lat. 1783: Gyapjú-fü (NclB.a. chamelea < lat. A szöszös ökörfarkkóró (1. eredet gyapjú -s melléknévképz s származéka. chamaí ’földön’) fordítása.) gyapjúf neve a ném. J: ’Antennaria dioica. 1807: Gyapjúf (Magy. alacsonyabb’. 1783: Gyalog Olaj-fa (NclB. gyalogfeny . Vö.GY gyalogbodza 1783: Gyalog Bozza (NclB. A gyalog el tag azt fejezi ki.a. magyarázatára l. ve. A növénynek ugyanerre a tulajdonságára utal az aprófeny (→ feny ) elnevezés is. jelentése ’földhöz közeli’. Vö. 1948: gyapjasf (Halmai 8). közönséges boróka’. laureola (< lat. R. gyalog. 362).fÍ (Veszelszki 238). közönséges boróka’. az el tag megkülönböztet szerep . farkashárs’. A gyalogfeny boróka Diószegi–Fazekas alkotása. a gyalogfeny el tag a növény R. gyalogfeny .alapszava si örökség a finnugor korból. J: ’Sambucus ebulus. gyal. Vö. 352). Csapó 203) tükörfordítása. hogy a növény apró levélkéi molyhosak. alacsonyabb’. 339). 1903: gyapjasf (Hoffmann–Wagner 165). gyalogbodza. Genaust Chamaeálo( a. 1798: Gyalog-Bozza (Veszelszki 194). Lorbeerkraut. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. gyalogbodza’. F vészk. az utótag nemzetségnév. gyalogolajfa 1578: Gyalog olay fa (Melius 20a). J: ’Verbascum thapsus.a. földiolajfa (→ olajfa). gyalogfeny 1450: „inter rubeta Gyalogfenyew vocata” (MNy. J: ’Daphne mezereum. 1798: Gyapjas. 61: 486). 545).< gör. ang. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vész- TESz. Feldcypresse ’földi ciprus’. A növény idegen nyelvi elnevezései a babérhoz való hasonlóság alapján keletkeztek. amely jelz s szerkezetb l forrt össze. A növénynév gyalog el tagú összetett szó. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’ua. hogy a növény bogyói és keskeny levelei emlékeztetnek az olajfára. J: ’Verbascum phlomoides. az olajfa magyarázata talán az. dwarf bay. szokásosnál kisebb. F vészk. 1578: Gyaptyu f× (Melius 146). || ~fa 1578: Gyalog fxnny× fa (Melius 9a). parlagi macskatalp’. 172).. a névadás alapja. A növény hasonló szemléleten alapuló elnevezése a földibodza (→ bodza). boróka. A gyalog származékszó. Wullkraut (Melius 146. gyapjasf 1783: Gyapjas-fü (NclB. 1798: Gyalog-fenyf (Veszelszki 265). 1775: Gyapju-fü (Csapó 203). ném. TESz. chamae. laurus ’babér’) név alapján jött létre a ném. gyalog.’. szöszös ökörfarkkóró’. ▌ 2. borsfeny helyett. lat. amely jelz s szerkezetb l forrt össze.. 415). 1783: Gyalog-fenyö (NclB. molyhos ökörfarkkóró’.) és a molyhos ökörfarkkóró (2. . a bodzafától ’Sambucus nigra’ (bodza) különbözteti meg ezt a kisebb bodzafajtát. hogy a közönséges boróka ’a rendes feny fajtáknál kisebb. J: ’Juniperus communis. J: ’Juniperus communis. 427). EWUng. gyalog. A gyalogolajfa Melius alkotása. a R. EWUng. gyapjúf 1. 1998: gyalogbodza (Priszter 491). a gyalog el tag a lat.a. ’a rendesnél. A gyapjasf el tagja az ótör.

Növényszótár 266). lila virágait. J: ’Plantago lanceolata. gyenge. gyombolló. a gyökér utótag a növény felhasználható részére utal. akadály’. gyimbor 1948: gyimbor (MagyGyógyn. gyegönye l. J: ’ua. soktérd -gyökeresf . 154).’. jegenye gyengegyökér 1690: „Az Himlxrxl … Az harmadik állapatban mikor varaÐodni kezd és Ðzárad:… s-moÐsák penig Bab-virág vizzel. 279). vulgaris + P. vö. vagy Gyenge gy×kér vizzel” (PaxCorp. A gyíklevel f népi név. hogy a növény kora tavasszal bontja ki aprócska. 1775: Gyenge gyökér (Csapó 236). A gyengevirág népi név. láncf (Csapody–Priszter. A gyík el tag azonos az állatnévvel. az el tagot az indokolja. gyomboru. gyilkoló l. EWUng. MNövSz. az el tag magyarázata valószín leg az. TESz. gyapjas. gyep 1225: ’sövény. ibolya’. EWUng. || gyomború N. egy újnyi temérdek. J: ’ua. gyenge a. még gyep bodza. A gyep rózsa összetett szó.’. || láncf N. 1998: gyíkf (Priszter 467). bodza. — közönséges ~ 1998: közönséges gyíkf (Priszter 467). gyíklevel f N. gyíkf ’. album. || gyermeklánc 1798: Gyermek-lántz (Veszelszki 127). A névadás alapja.’. vag. orvosi salamonpecsét’. A gyíkf a torokgyík (1489: ’Diphterie’) betegségnévb l elvonással keletkezett. hogy a növényb l láncot fonnak a gyerekek. hogy a tüskés vadrózsa eleven sövényt alkotott.. 1590: prunella: szilua fé. A névadás alapja. | 1775. A gyengegyökér növénynév a XIX. torokgyík gyógyítására használták. gyenge a. EWUng. király~. gyomború. hogy a növényt a torok betegségeinek. laciniata). torok~f gyep bodza 1911: gyepü bodza (Cserey. gyep rózsa 1948: Gyep rózsa (MagyGyógyn. fagyöngy’. A gyep bodza összetett szó. gyomboló. a névadás alapja.). „Az egész növény csillagsz rökt l sárgásan vagy szürkén molyhos” (Hoffmann–Wagner 38). gyöngevirág (MagyGyógyn. a növény más elnevezésében is megjelenik állatnév betegség megnevezésére: békavarf . gyep a. er tlen’ jelentés . 179). J: ’Polygonatum odoratum. 410). 78). J: ’Rosa canina. gyengevirág N. gek fé (SzikszF. 390). A gyermekláncf összetett szó. bútzkós. a gyermek és a lánc ’egymásba kapcsolt karikákból álló eszköz’ összetétele. (P.. Veszelszki is kiemeli a gyökér gyengeségét: „A’ gyökere fejér. TESz. 1578: gyekf×nec gr. 331/13). gyopár gyermekláncf 1783: Gyermek lántz-fü (NclB. 295). magyarázatára l. közönséges gyíkf ’. gyombolyú. pl. Csapó így jellemzi a molyhos ökörfarkkórót: „Levelei nagyok puhák. Az utótagra l. 257). s t neveltek is bel le sövényt. MagyGyógyn. hogy a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. 78). árokpartokon. 291. bab~f gyilok l. amelyen csomók találhatók. J: ’Viscum album subsp. J: ’Viola odorata.: „Gÿkfwnek es SÅakat feÿw fwnek leweth fachÿard kÿ” (OrvK.gyengegyökér 195 gyimbor mindkét növény molyhos. gyep a..’. gyenge el tagja ’zsenge. fekete bodza’. gyep rózsa’. 135). J: ’Sambucus nigra. gyíkf 1577 k. gyomború (MagyGyógyn. J: 1577 k. TESz. gyenge el tagja ’fiatal. gyapjaſſak” (Csapó 203). 1998: gyepürózsa (Priszter 483). A gyengegyökér összetett szó. gyegenye. gyíklevelüf (MagyGyógyn. torokgyík a. 1578: ’Prunella sp. gyepár l. Melius alkotása. vö. lándzsás útif ’. 1783: ’Prunella vulgaris.. hogy a bodza eleven sövényt alkotott vadon.: RMGl. J: ’ua. Az utótag magyarázatára l. A növény felhasználásán alapul a toroköröme és a t zf elnevezés is. A gyermeklánc és a láncf elvonással keletkezett a gyermekláncf névb l. torokgyík a. J: ’Taraxacum officinale. (Melius 88a). és erfs ſzagú” (Veszelszki 354). a név magyarázata. 1775: Gyik-fü (Csapó 281). század elején elt nt nyelvünkb l. EWUng. zsenge’ jelentés . mise~ gyík l. méreg~ TESz. 179. rózsa. .). pitypang’. J: ’ua. 1998: gyermekláncf (Priszter 518). gyimbór (ÚMTSz. gyoŒboru (ÚMTSz. 1783: Gyék-fü (NclB. gyertya l. hoſſzúkas.. 1998: gyep bodza (Priszter 491).

’.: RMGl.) gyopár neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a virágok hasonlóak. hideglelést ~ f (→ hideglelés ellen való f ). J: ’Antennaria dioica. ▌ 2.) és a vadszázszorszép (5.: RMGl. — sárga~ 1583: sarga gyopar Sedum minus causticum (Clusius–Beythe 7a: BotTört. 279).: Fekete gÿoparth gr.’. ▌ 4. 1807: fekete Gyopár (Magy. sz rös levelei. 1783: Sárga Gyopár (NclB. (Lippay 166). disznó~f .) név hasonlóság alapján jött létre. Ember és növényvilág 199).: Origanum: feketegyopar (CasGl. 132). Wilder Edelweiß ’vadgyopár’. kígyómarást ~ f (→ mérges vad harapást ~ f ). a): RMGl. Ember és növényvilág 208). gyepárvirág (Péntek–Szabó. hogy a fagyöngy kidudorodás a fákon. borsos varjúháj’. J: ’ua. 279). A közönséges szurokf (1. 1807: parlagi Gyopár (Magy. a növény sárga. | kétlaki~ 1807: kétlaki Gyopár (Magy.’. a termése gyöngy alakú. 1578: ’Origanum vulgare. A fekete nadályt (4. N.gyopár 196 gyopár A gyimbor és a gyombolyú népi nevek. J: ’Symphytum officinale. 368). hosszú szára és levele van. 415). var~f (→ varf ). 1577 k. gyimbor gyógyító l.). A gyopár ótör. CC. | 1577. hosszú száron ül virágjai emlékeztetnek a gyopár és a havasigyopár levelére. 1525 k. tökösség~. Ember és növényvilág 203). ujg. J: ’ua. világ~ gyom l. A 17. 1578: Gyopár (Melius 115). eredet (vö. yïpar. szív~. fekete gyopár (ÚMTSz. esetleg a növényben található fekete fest anyagra utal: „Ennek Lugjával a’ gyapjat ’s fonalat feketés Ðzinre változtattni lehet” (Csapó 106). — ~virág N. 468). a vad- . közönséges szurokf ’. (OrvK. fekete jelz jének megkülönböztet szerepe van. türk yïpar. J: ’ua. ? gyapár (Péntek–Szabó. fekete nadályt ’. 1520 k. J: ’ua.: Origanum: fekethew gypaar (Növ. 468). a növény különféle fafajtákon él sködik. mert a gyopár elnevezést már más jelentésben használták: Gnaphalium + Pseudognaphalium (erdei gyopár ’G. sylvaticum’. „A’ gyapjat feketére feſtik vele” (Veszelszki 330).). a fekete nadályt nek érdesen sz rös.: RMGl. 1610 k. 1395 k. Falsches Edelweiß ’hamisgyopár’. mindent ~ f .: De origano: fekethe gyopar (StrassbGl. virágjára. parlagi macskatalp’. 1577: origanum: giapar (KolGl. — havasi~ N. illat’. Ember és növényvilág 199). supinum’ stb. ipar ’mosusz’). 42/17). a növény felépítése a gyopárra ’Gnaphalium-fajok’ és a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztet.) er s szagú f szernövény.) gyopár elnevezése népi név. gyomború l. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. — fekete~f 1664: „Fekete gyopár f×vet” gr. eb~f (→ eb~pázsit). | hegyi~ 1903: hegyi gyopár (Hoffmann–Wagner 165). — fekete~ 1470 k. szakadást ~ f . A borsos varjúháj (2. közönséges szurokf ’. 279). 279). mint a gyopárnak ’Gnaphalium-fajok’.’. fal~ (→ falf ) gyomboló. sárga gyopár ’Helichrysum arenarium’ a sárga szín virágról). ▌ 5. havasi gyopár (Péntek–Szabó. macskatalp. henye gyopár ’G. J: ’Bellis perennis. szem~f (→ szemnek gyönyör sége). gyoboru l. Feketegyopár (MagyGyógyn. | parlagi~ 1783: Parlagi Gyopár (NclB. F vészk. gyombolyú.: ’Gnaphalium sp. Idegen nyelvi megfelel re vö. századtól a gyopár közönséges szurokf (1. 279). yïpar ’mosusz. orminium: Fekete gyopar (SzikszF. eredeti jelentése ’különféle er s szagú f szernövény’. hogy a növény szürkés.’. J: ’Sedum acre. A gyimbor a dombor ’kidudorodás’ (a domb f név -r képz s alakja) alakváltozata.: Origanum: Fekethe giopar (Herb. Origanum: fekethe [gio]-par (Herb. gyapár (Péntek– Szabó. 279).: secat[us]: gyopar (BesztSzj. gyopár | ? Origanum vulgare.: Origanum: Fekethe Gÿopar (Ortus: RMGl.’. csillag alakú virágai nyáron bogerny kben nyílnak. A névadás alapja. 1500 k. vadszázszorszép’. 1590: Origanum. F vészk. J: ’ua.). 279).: TESz. rontást ~ f . A kétlaki és a parlagi jelz k magyarázatára l. oszm. A névadás alapja. köszvényt ~ f (→ köszvényf ).2: RMGl. 352). A gyopár ’parlagi macskatalp’ (3. — fekete~ N. gyimbor gyopár 1. nyilvánvalóan azért. gyapárvirág. a gyomború ’domború’ ennek továbbképzett alakja. 218). ▌ 3. a): RMGl.) már nem adatolható herbáriumokból. sok apró gömböcske.’. d): RMGl. J: 1395 k. J: ’ua. feltehet leg a növény lilás/kékes virágaira (vö. N. J: ’ua. 279). F vészk.. — N.

— német~ 1775: Németgyömbér (Csapó 40). fest ~.’. keser ~f (→ keser gyökér). J: ’Valeriana. gyopár a. angyélika(~). tajték~ (→ tajtékzóf ). keser ~. alant~. hogy a növény gyökere s r . pecsétes~ (→ pecsétesf ). Szent János ~e. angyalital~. (Barra 192). derékszögben meghajlítgat’ (ÚMTsz. TESz.. lat. Marzell Antennaria dioica a. ebgyógyító~ (→ ebgyógyítópázsit).. a’ matska szeret vele játszani” (Magy. édes~. dancia(~). F vészk. vagy macska gyökönkének gr. foltos kontyvirág’. els megjelenése: 1395 k. gyömbér 1. J: ’Asarum europaeum. vér~. kálmos(~). méreg~ (→ méregöl f ). a névadás alapja. gingiber ’gyömbér’.) gyömbér neve hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett.: TESz. lyukacsos~f (→ lyukas~f ). hogy a növény gyökerét gyomorpanaszok gyógyítására használták. szegf szagú~f (→ szegf szagúf ). örvény~ (→ örvényf ). — vad~ 1948: N. A kés bbi herbáriumszerz k is a növény jellegzetesen elágazó gyökerét emelik ki. kirágott ~ f (→ kivágott ~ f ). barna~ (→ barnagyökér). lat. A gyömbér ’Zingiber officinale. kígyó~. farkas~. kígyó~f (→ kígyógyökér). sárkány~. angyalédes~. macskagyökér’. kígyóf (~). 39: 359. mester~. gyopár a. kaporna(~). gyömbér~ (→ gyömbéresgyökér). anya~. A foltos kontyvirág (1. 77) igéb l elvonta a gyököntövet. gyök l. nadály(~). EWUng. a sziámi gyömbér (2. göcs~ gyökér l. A macskagyökönke macska el tagját a macskagyökér névb l vonták el.gyökönke 197 gyömbér százszorszép t rózsájából kiemelked kis levelek és virágok a havasigyopárra ’Leontopodium-fajok’ emlékeztetnek. szegf ~ (→ szegf szagúf ). fehér~. vö. k méz(~). tekert~ (→ tekertgyöker f ). hézag~. gencián(~).). lat. macska~. 79). F vészk. J: ’Alpinia galanga. galagonya~ (→ galanga). vad gyömbér (Jávorka 266). sokszorosan elágazó. vagy meggyökönt” (Magy. fecske~ (→ fecskef ).: zinziberíuÅ: genber” (BesztSzj. gálánt~ (→ galanga). édes~fa (→ édesgyökér). 77). || macskagyökönke 1807: matska Gyökönke (Magy. kapotnyak(~).) és a kereklevel kapotnyak (3. ember~. zingiberi ’gyömbér’). MNy. J: ’Valeriana officinalis subsp. boszorkány~. Diószegi–Fazekas így magyarázza a névadást: „tövönn eggyfelöl dútzos.. J: ’Arum maculatum. sok~f (→ soktérd -gyökeresf ). a névadás magyarázata. angyal~. sokszorosan elágazott’ (Magy. kígyó~ keser f (→ keser f ). Veszelszki ezt írja a növényr l: „a’ gyökere egy újnyi vaſtag. k. gyökint a. 65: 136. 77). TESz. bécsisás~ (→ sás). a gyökkent ige ’fejét le-leejtve bóbiskol. elharapott ~ f (→ kivágott gyöker f ). lyukacsos~ (→ lyukasgyöker f ). karácsony~. barna~.. 47). 77). A „meggyökönt” (Magy. hasonlóan az ázsiai eredet f szergyömbér . fehér~f (→ fehérgyökér). elfordult gyöker f (→ elfordultf ). szappan~ (→ szappanf ). fekete~. A névadás alapja. 77) valószín leg ’meghajlítgatott.) németgyömbér neve a ném. galanga(~). vadgyömbér (MagyGyógyn. ugró~. 422). kénköves~. ▌ 2. 1783: Német gyömbér (NclB. sziámi gyömbér’. gyenge~. farkashézag~. 77). Áron-~ (→ Áron szakálla). F vészk. — sziámi ~ 1998: sziámi gyömbér (Priszter 297). J: ’ua. elfordultf gyöker l. szarvas~f . A foltos kontyvirág (1. keresztes~ (→ keresztesf ). h. üres~. officinalis. ▌ 3. macskagyökér’.). vörös~ gyökere elfordult f l. benedikta~ (→ benedekf ). hogy „Gyökere szagos. de ſok apró óldal ágai vannak” (Veszelszki 436). DeutÐcher Ingwer tükörfordítása. pirító~ (→ pirítóf ). császár~. pecsét~ (→ pecsétesf ). gyökint a. F vészk. és ehhez illesztette a -ke kicsinyít képz t. kereszt~ (→ keresztf ).. gömböly ~ farkasalma (→ farkasalma). pirosító~. 211–215. vérhas~. SzófSz. menny~. F vészk. MNy. gyökkent a. fa~ paptöke (→ paptök). kereklevel kapotnyak’. k rontó~f (→ k rontóf ). zingiber. F vészk. örmény~ (→ örvényf ). 1948: németgyömbér (MagyGyógyn. kivágott ~ f . farkasöl ~. fa~f . Diószegi–Fazekas a „meggyökönt” ’meghajlítgatott. gyopár a. így pl. — orvosi ~ 1841: orvosi. ábrahám~ (→ ábrahámfa). ördögborda(~). EWUng. szerencse~. madár~. sokszorosan elágazott’ jelentés . mogyoró~.t b l származik.. az ismeretlen eredet gyök. f szergyömbér’ latin eredet (vö.) jelentésével. tekert~f gyökönke 1807: Gyökönke (Magy. A gyökönke ’Valeriana’ nemzetségnév Diószegi–Fazekas alkotása. k ~.

szúrós gyöngyajak’. 1998: ’Convallaria majalis. f szeres illata.). gyöngybuckuó (ÚMTsz). az ajak az uráli eredet aj ’nyílás’ szóból -k kicsinyít képz vel jött létre. hogy a növény „Porhonjainn üvegenn által ſzép apró gyöngyök látszanak” (Magy. buckó a. 232). gyömbéresgyökér gyöngevirág l.. a növény illatos gyökerére utal az elnevezés. J: ’ua. gyengevirág gyöngy l. kidudorodás’ magyarázata. A gyömbéresgyökér latin eredet . J: ’Geum urbanum. 1590. J: ’ua. UEWb. F vészk. J: ’Viscum album subsp. gyöngyajak’. EWUng. 351). J: ’Symphytum officinale. gyöngybuckó (MagyGyógyn. J: ’Geum urbanum. lat.. A R. 1775. az el tag a gyömbér ’Zingiber officinale. az elnevezés valószín leg a lila gyöngyszer virágokra utal. Vö. a gyöktörzs a f szergyömbér ’Zingiber officinale’ gyökeréhez hasonlóan hasznosítható. szúrós gyöngyhím (→ gyöngyajak). 351). gyömbéresgyökér 1783: Gyömbéres-gyökér (NclB. — szúrós ~ 1903: Szúrós gyöngyajak (Hoffmann–Wagner 119). 1998: gyömbérgyökér (Priszter 384). | közönséges gyömbérgyökér 1948: Közönséges gyömbérgyökér (MagyGyógyn. — N. 78). 1545: Uöttem göng uiragot mind fazekastol” (TESz.. buckó a. 1807: Gyöngyvirág (Magy. hím2. gyöngyköles (MagyGyógyn.: Gyöngyvirág (Julow 258). a buckó ’csomó. UEWb. 775). || gyömbérgyökér 1841: gyömbér gyökér (Barra 119). Marzell Geum urbanum a. erdei gyömbérgyökér’. fekete nadályt ’. gyönggyel kivarrt minta’ öszszetétele. A szúrós jelz magyarázata. névadásuk alapja. gyöngyvirág (Péntek–Szabó.) a gyömbérfélékhez tartozik. 218).).gyömbéresgyökér 198 gyöngyvirág ’Zingiber officinale’ gyökeréhez.’. F vészk. gyöngyajak 1911: Gyöngyajak (Cserey.’. Ember és növényvilág 222). A sziámi gyömbér (2. A kereklevel kapotnyak (3. 1578: Gyxngy virágnac gr. J: ’Leonurus. caryophyllata ’f szernövény: szegf szeg’ jelentését más f szernövénnyel. 351). lat. caryophyllata (< lat. szúrós gyöngyajak’. (Melius 138). májusi gyöngyvirág’. 1998: . el tagja a termés formájára utal. 1998: szúrós gyöngyajak (Priszter 412). f szergyömbér’ -s melléknévképz s származéka. az ótörök eredet gyöngy és a hím ’hímzés. az ótörök eredet gyöngy és az ugor eredet köles összetétele.: RMGl.. gyöngyajak. hogy a gyöktörzs gumói összen nek. J: ’Leonurus cardiaca. 1807 e. A gyöngyköles népi név. A gyöngyajak valószín leg Diószegi–Fa- TESz. a név magyarázata. 376). a gyömbérgyökér elvonással keletkezett a gyömbéresgyökérb l. 1998: gyöngyvirág (Priszter 342). — erdei gyömbérgyökér 1998: erdei gyömbérgyökér (Priszter 384). J: ’Leonurus. 1807. a névadás alapja a növény er s. TESz. F vészk. hogy a szegf szeg és a gyömbér is nagyon illatos. TESz. Diószegi– Fazekas alkotása. A gyömbéresgyökér magyar alkotás. gyöngyhím 1807: Gyöngyhím (Magy. Genaust Caryophýllus a. gyömbér a. hogy „tséſzéje ſzúrós” (Magy.) vadgyömbér elnevezését a növénytani szakirodalom népi névként említi. A névalkotás talán a növény R. 1590: Lilium conuallium: Gyôngy virag (SzikszF. F vészk. 1998: közönséges gyömbérgyökér (Priszter 384). A szúrós jelz re l. hím utótagot ajakra cserélték. összetett szó. gyöngyköles N. A gyöngybuckó ’gyöngycsomó’ népi név. fagyöngy’. fa~ zekas gyöngyhím nemzetségnevének mintájára jött létre. 1798: Gyömbéres gyökér (Veszelszki 138). gyöngybuckó N. 1775: Gyöngy virág (Csapó 108). 861. — Ö: eb~. A gyöngyhím nemzetségnév. J: 1545. Növényszótár 132). gyöngyajak’. a gyömbérrel adták vissza. gyömbér a. hogy a fagyöngy a fákon él sködik. caryophyllon ’f szernövény: szegf szeg’) nevének mintájára jött létre. F vészk. EWUng. album. 129). 11. erdei gyömbérgyökér’. 351). — szúrós ~ 1807: szúrós Gyöngyhím (Magy. gy(ngyvirág (MTsz. a R. gyöngyvirág 1. a sziámi jelz arra vonatkozik. J: ’Leonurus cardiaca. | 1807 e. 1578. gyömbérgyökér l.

magyarázatára l. a’ mellyekbfl egy borsónyi fekete bogyók leſznek” (Veszelszki 354). — sokbütyk -~ 1807: sokbötykÍ Gyöngyvirág (Magy.) sokbötyk gyöngyvirág elnevezése Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. J: ’ua. J: ’ua. A Magyar f vészkönyv szerz i — hasonlóság alapján — nemzetségnévként a Gyöngyvirág ’Convallaria’ (Magy. — fehér ~ N. len. szent~ (→ szentgyörgyvirág) gy tény. F vészk. gyujtoványf 1649: Gyujtovány f (MNy. | veres ~ 1775: Veres gyürü-fü (Csapó 13). soktérd salamonpecsét (→ salamonpecsét). orvosi salamonpecsét’. közönséges gyujtoványf ’. a gyujtovány el tag a gyujtoványf növénynévb l elvonással jött létre. J: ’Linaria vulgaris. A növény gyöngyvirághoz hasonlatos levelér l és virágjáról Veszelszki is megemlékezik: „a’ levelei majd igen olIyak mint a’ gyöngyvirágé. Maiblume. aranyvessz ’. 1998: májusi gyöngyvirág (Priszter 342). Diószegi– Fazekas a Gyöngyvirág nemzetségnév elé a növény gyökerén található jellegzetes csomókra utaló sokbötykÍ megkülönböztet jelz t illesztette. hogy a növényt lázcsillapításra használták. ang. mivel a növény a gyöngyvirághoz hasonlít. J: ’Linaria vulgaris. J: ’Convallaria majalis. gyujtoványf a.’. fehér gyöngyvirág (Péntek–Szabó. May lily.’. gyujtovány. 362). a magyarba *Qürük alakban kerülhetett. J: ’Polygonatum odoratum. jövötény gyümölcs l. A gyujtoványpinty Diószegi–Fazekas alkotása. A gy r (bokor) ’f ként juhar vagy somcserje’ els megjelenése 1268: Gyrowbukur (OklSz. A gyöngyvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. de a salamonpecsét elnevezés. F vészk. Az utótag nemzetségnév. gyönyör sége l. szemnek ~ györgyike l. pinty . J: ’Linaria vulgaris. J: ’ua. kaláris forma ~ f (→ kalárisf ) gyümölcse l. gyujtoványlen 1841: gyujtovány lenünek gr. — közönséges ~ (Magy1948: Közönséges gyujtoványf Gyógyn. gyujtoványf a. 391). közönséges gyujtoványf ’. J: ’ua.. fajnév. J: ’Solidago virgaurea. szakny. A gy r f hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Vö. ótör.. J: ’ua. EWUng. méreg~f gy r f ’Convallaria. fehér ~ szederfa (→ szeder). 1783: Veres gyürüfü (NclB.’. 1998: közönséges gyújtoványf (Priszter 416). 1807: Gyújtován (Magy.-i Polygonatum (< lat. gy jtény. a’ levelek a’ ſzárokon egy más utánn állanak és azok’ elején két-két tfltsér-forma fejér virágok függnek. a gy r el tag csuvasos török eredet . 362). TESz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. az el tagra l. gyövötény l. | májusi ~ 1807: májusi Gyöngyvirág (Magy. gyöngyvirág a. A gyujtoványf összetett szó. EWUng. Barra alkotása.) összetett szó. 232). A névadás magyarázata. 271). 1791: Gyujtován-fü (Lumnitzer 265). 1798: Gyújtovány-fÍ (Veszelszki 278). ezt a lat. gyöv f . amelyet Diószegi és Fazekas rossznak ítélt. fehér gyöngyhöz hasonló virágaira utal. 1783: Gyujtován-fü (NclB. és elutasított. F vészk. 282) elnevezést javasolják. az utótagra l. 1903: gyujtoványpinty (Hoffmann–Wagner 128). F vészk. jelentése ’hideglelés. májusi gyöngyvirág’. A gy r f hasonlóságon alapuló . soktérd -gyökeresf . gy jtvény l. közönséges gyujtoványf ’. F vészk. Ember és növényvilág 222). jövötény gy r f — mezei veres ~ 1798: Mezei veres gyürÍ-fÍ (Veszelszki 170). eredet gyöngy el tagja illatos.’. ném.’. magyarázatára l. A májusi jelz a növény virágzási idejére vonatkozik. Maiglöckchen.). 416). 33: 178). isten~ TESz. a növény ma is használatos hivatalos elnevezése lett. a gyujtovány a gyújt ige -vány képz s származéka. lázas betegség’ (1531-t l adatolható). (Barra 353). gyujtoványf . Maililie. gyujtoványpinty 1807: Gyújtován Pintyf (Magy. 282). gyöngyvirág’. szamár~. || gyujtovány 1793: Gyulytovány (Földi 52). | vad~ 1948: vadgyöngyvirág (MagyGyógyn. ▌ 2. A sokbötyk gyöngyvirág — Diószegi és Fazekas alkotása — nem maradt fenn. gyöngyvirág a. fehér ~ eperfa (→ eper). Az orvosi salamonpecsét (2. 53). polygonatos ’sok csomós’) mintájára alkották. 1998: gyújtoványf (Priszter 416).gyujtoványf 199 gy z l.

A jelz valószín leg idegen nyelvi minták alapján jött létre. ném. digitális (vulg. lat. 1998: piros gy sz virág (Priszter 359). 1807 e. vö. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76).) gyapjas jelz jének magyarázata. J: ’Calendula officinalis. J: ’Digitalis lanata. 1783: Gyürü (magú) virág (NclB. | 1590. hogy a virágok kocsánya és csészéje fehéren sz rözött. A gy sz virág Lippay alkotása a lat. tehát a növények felépítése hasonló. A piros gy sz virág (1. J: ’Digitalis purpurea. | piros ~ 1841: piros gyüszüvirág (Barra 354). F vészk. Genaust Digitális a. | 1807 e.) Digitalis-fajok. Marzell Digitalis purpurea a. wolliger Fingerhut. Idegen nyelvi megfelel re vö. vel gyézô fé (SzikszF. A gy sz f a lat. Fingerhut. . 420). ujjasf helyett. TESz. gy sz virág’. J: ’ua. piros gy sz virág’. és virág magyarázó utótaggal látta el.. A névadás alapja. A gy sz növénynevet Barra a gy sz virág névb l vonta el. ▌ 2. J: ’ua. digitális (vulg. még pettyegetett tüd f (→ tüd f ). J: ’ua. A névadás alapja a gy r szer termés. 1590: Digitalis: Vii fé. 1775: ’Digitalis sp. ném. — kerti ~ 1841: kerti gyüszüvirág (Barra 354).. Ringelblumen tükörfordítása. valószín leg az aranyvessz hosszú szára és a sárgás virágzat emlékeztet a somcserjére. 1775: ’Digitalis sp.) és a gyapjas gy sz virág (2. A gy r virág Melius alkotása. orvosi körömvirág’.’. digit#le ’gy sz ’ < lat. 1664: Digítalis „Gy×ſz× virág. a pettyegetett jelz pedig a virág belsejében lév pettyes pártatorokra. Névadására nyilván hatással volt a növény gy sz f elnevezése. azonos nemzetséghez tartoznak. mert ollyan mint a’ gy×ſz×” (Lippay I: 76). gyapjas gy sz virág’.. A gyapjas gy sz virág (2. hogy a virágok gy sz höz hasonlítanak: „Gy×ſz× virág. 1775: Gyürü virág (Csapó 291). 1998: ’Digita- lis. — gyapjas ~ 1948: Gyapjas gy sz virág (MagyGyógyn. digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával keletkezett. 1998: gyapjas gy sz virág (Priszter 359).gy r virág 200 gy sz virág névátvitellel keletkezett.) piros jelz je a virág színére utal. gy sz virág’. 363). Genaust Digitális a. gy r 1 a. J: 1664. digit#le ’gy sz ’ < lat.. 1998: gy sz virág (Priszter 359). 277). lat.’. woolly ’gyapjas’ foxglove. Digitalis lanata a. J: 1578: ’Digitalis purpurea. 1807.. ang. 1775: GyüÐzü-fü (Csapó 110). digit#lis ’ujj-’ < digitus ’ujj’) fordításával hozta létre. piros gy sz virág’. gy sz f 1578: Gy×ſÅx f× „à ſarga és verhenyegxs virági” (Melius 51).: RMGl. 257). gy sz virág’. A piros gy sz virág (1.: Gy sz virág (Julow 263). a ném. gy r virág 1578: Gy×rx virág (Melius 71a).. gy r 1 a. || gy sz — piros ~ 1841: piros Gyüsz (Barra 357). 1775: Gyüszü virág (Csapó 110). EWUng. 1807: GyÍszÍvirág (Magy. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a gy sz virág nevet javasolja a R. gy sz virág 1. | pettyegetett ~ 1998: pettyegetett gy sz virág (Priszter 359).’. A pettyegetett jelz magyarázatára l.

. — vad~ 1525 k. . A ágas aszfodélusz (2.: RMGl. vöröshagyma (Pén9 tek–Szabó. piros a. 1405 k. a szóvégi a valószín leg képz . J: ’ua. 1395 k.) lat. sectilis ’metszett’). 289). a növény R. — keser ~ 1903: Keser -. Ember és növényvilág 200). tajtékzóf . Ember és növényvilág 200). J: ’ua. az igen korai pir ~ p(r ~ pör ~ por t b l származik. esetleg nomenverbum t lehetett. pirít a.’. 1998: habzóf (Priszter 492). eredetileg a sülés folyamatát kísér pattogás hangját elevenítette meg. 289). medve~. vad hagyma (SzikszF.. neve porrum sectile (< lat.: weres hagma (Herb c): RMGl. A habzóf a R.: RMGl. 1583: hagyma (Clusius–Beythe 3a: BotTört. A kígyóhagyma (4. 372). J: ’ua. A pázsithagyma elnevezés alapja nyilván a növény f szer levele. ▌ 3. 289).: RMGl. pirít a. 1911: pázsit hagyma (Cserey.: RMGl. végs soron a piros. posz~. csóka~. Ember és növényvilág 200). 91). salotta~. A pirihagyma el tagja (piri-) szintén a pirosas-barnás hagymalevelekre utal. hágó l. 2.. pár~. Növényszótár 10). 289). — Ö: burgonya~. Graslauch (Veszelszki 147) ’f hagyma’. vöröshagyma’..) vörös és sárga jelz jét a gumó küls száraz vöröses-barnás hagymaleveleir l kapta. pirihagyma (Péntek– Szabó. F vészk. 1998: vöröshagyma (Priszter 295).: cepe: hagma (BesztSzj. 1590: Hastula regia alias asphodelus: Vad saphrany.: Cepe: weres hagÿma (Ortus: RMGl. mintára jött létre.’. J: ’Saponaria officinalis. a finnugor alapalak *koćm‹ vagy kaćm‹ lehetett. lat.’. sás~. J: ’Asphodelus ramosus.) vadhagyma nevének alapja. J: ’Allium cepa. 1807: metél Hagyma (Magy. 1998: hagyma (Priszter 295). pirít is idetartozik. 1540 k. | vörös~ 1525 k. UEWb. A metél hagyma (3. v9r9shagyma. gólya~. | metél ~ 1590: porrum sectiuum: Metelô hagyma (SzikszF. l. tajtékzóf mintájára jött létre. — magvas ~ 1807: magvas Hagyma (Magy. F vészk. J: ’ua. F vészk. 226). — N.H habzóf 1948: habzóf (MagyGyógyn. hogy a gyökér a hagymáéhoz hasonló. hagyma a. | török~ 1813: Török H[agyma] (Magy. v(r(shagyma. A keser jelz megkülönböztet szerep . még vadfokhagyma (→ fokhagyma). | sárga~ N. 1664: Porrum ſectile Metélló-hagyma (Lippay II: 146).. 203. F vészk.. 1998: metél hagyma (Priszter 295). kígyó~. 225). A névadás magyarázatára l. J: ’Allium schoenoprasum. ágas aszfodélusz’. J: ’Allium scorodoprasum.(Beythe 47). TESz. metél hagyma’. póré~. 226). A vöröshagyma (1. A habzóf az uráli eredet hab -z igeképz s és -ó melléknévképz s alakja. 1595: vxrxs hagymanak gr. kígyóhagyma’. UEWb. sárgahagyma (Péntek–Szabó. 604).: Affodillus: wadhagÿma (Ortus: RMGl. pirul. ▌ 2. J: ’ua.’. Marzell Allium schoenoprasum a. J: ’ua.: cepe: hagma (SchlSzj. vagy pázsíthagyma (Hoffmann–Wagner 70). mogyoró~. | pázsit~ 1903: pázsíthagyma (Hoffmann– Wagner 70). 289). idegen nyelvi megfelel re vö. ▌ 4. 126). 289). EWUng. 164. hagyma a. ném. varjú~ hagyma 1.’. A hagyma származékszó lehet. fok~. szappanf ’. a hagymt finnugor kori örökség.’. piros a.) magvas jelz je a fokhagymaszer gerezdekre utal: „Gerézdjeir l a’ héjja könnyenn lekoppad” (Magy. — piri~ N.

hogy a tiszafa minden növényi része mérgez anyagot tartalmaz. Idegen nyelvi megfelel kre vö. az el tagra l. a név magyarázata. UEWb. A halálvirág népi elnevezés. J: ’Senecio vulgaris. a’ mellynek ágos-bogas tetején a’ sárga gombos virágok Ílnek. hagymaszagú kányazsombor’. árvalány~. vénusz~páfrány ~a. közönséges aggóf ’. hagymaszagu-f (Péntek–Szabó. halálvirág (MagyGyógyn. 120. Vö. hagymaszagú kányazsombor’. Wagner .. Vö.. hálóf (MagyGyógyn. hagymásf 1948: hagymásf (Halmai 7). haló l. hajtó l. Az áldott jelz a lat. az utótagra l. 416). J: ’Alliaria petiolata. Az elnevezés magyarázata. Növénynevek 80. has~kökényfa (→ kökény) halál l. fokhagymaszagúf . Marzell Calendula officinalis a. mellyek fſz-felé ſzínte úgy meg-fſzÍlnek mint a’ meg-aggott öreg fe- hálóf N. amely a melegvér állatok szívm ködését és légzését bénítja: „a’ tiszafát mérges hatása miatt halálfának nevezték” (Barra 424). A hajasf Melius alkotása. J: ’Calendula officinalis. Veszelszki így magyarázza: „a’ korója gömbölyÍ. hogy a termés halálfejre emlékeztet. J: ’Plantago lanceolata. UEWb.. vetési oroszlánszáj’. J: ’Alliaria petiolata. A hagymaszagúf népi név. EWUng haj a. Ember és növényvilág 200). a ném. haloványka hagymalapu 1903: hagymalapú (Hoffmann–Wagner 138).hagymalapu 202 f . a háló uráli örökség. orvosi körömvirág’. J: ’Taxus baccata.. fleur de mort. fr. barnás. Mollay. fokhagymaszagúf .’megsz nik élni’ igéb l vány-. az el tag az ugor eredet haj ’a koponya sz rzete’ -s melléknévképz s származéka. Totenblume. A hagymaszagú kányazsomborral els sorban sebeket kezeltek. A halálfejecske tükörfordítás. 119. vö. élek~ haloványka — áldott ~ 1903: Áldott haloványka (Hoffmann–Wagner 170). 1948: hagymalapu (Halmai 7). hal a. hagymaszagú kányazsombor’. A névadás magyarázata. de lázcsillapításra is használtak. a névadás magyarázatára l. fokhagymaszagúf . hagyma. J: ’Cnicus benedictus. áldottf . hagymaszagúf N. (Barra 424). haj a. de a hagyma népetimológiás hatása is érvényesülhetett létrejöttében: a növénynek hagymaszaga van. Todtenköpfel fordítása. szöszösTESz. A névadás szemléleti háttere. EWUng. hal a. jeken a’ hajak” (Veszelszki 407). a nagyobb levelek. Vö. a névadás alapja. a halottak napján is virágzik. tiszafa’. 1903: hagymázf (Hoffmann– Wagner 138). 854. A hagymalapu összetett szó. J: ’Misopates orontium. 279). TESz. 1783: Hajas-fü (NclB. haj l. egyedi adat. hogy a növény jellegzetesen hosszanti erezet . él ~f hajasf 1578: haias f× (Melius 82). 322). még novemberben. Vö. J: ’Alliaria petiolata. Priszter 429. lándzsás útif ’. Vénusz asszony vénusz~. a lapuk megdörzsölve fokhagymaillatúak. hogy a növénynek fehér bóbitájú kaszattermése van. A hálóf népi név. hogy a zsenge növényi részek. hagymázf 1798: Hagymáz-fÍ (Veszelszki 36). 1775: Hájas-fü (Csapó 229). hogy a növénynek hagymára emlékeztet illata van. A hagymaszagú kányazsombor hagymázf neve származhat a hagymáz ’lázas betegség’ betegségnévb l. UEWb. A névadás magyarázata. az el tag az uráli eredet hal -ál képz s származéka. -ván névszóképz -bokorral és -ka kicsinyít képz vel jött létre. halok l. hagymaszagú kányazsombor’. üres. benedictus fordítása. ném. fokhagymaszagúf . halálfejecske 1998: halálfejecske (Priszter 429). J: ’Alliaria petiolata. A halálfa összetett szó. lapu. A haloványka valószín leg Wagner alkotása. halálvirág N. bolha~ (→ bolhaf ) halálfa 1841: halálfának gr. A haloványka az uráli eredet hal. áldott bárcs’. A hagymás el tag a hagyma -s melléknévképz s származéka. alapja a növény kés i virágzási ideje.

’. réti harangláb’. TESz. erre utal a veres jelz . vag folyo fé (SzikszF. volubilis (< lat. 362). 183). szakny. 119.: Hanga (Julow 258). | 1998: ’Calluna vulgaris. hogy az erdei gyömbérgyökeret különféle szembetegségek gyógyítására használták. A hangarepcsény összetett szó. J: ’Hyoscyamus niger. harangvirág elnevezéséb l vonták el. J: ’Physalis alkekengi. hangarepcsény 1903: hangarepcsény (Hoffmann–Wagner 139). lat.. volūbilis ’változékony’ < lat. vomere ’hányni’). J: ’ua.halyag 203 harangcámoly alkotta talán utalva arra.-i nux-vomica (lat. — veres~ 1525 k. EWUng.’. 259. A névadásra esetleg hatással lehetett a lat. Növ. erit eni[m] qu[asi] mirice in deferto: hanga (JászGl. Idegen nyelvi megfelel re vö. 299). csarab’. Az utótag mezetségnév. 2: 36). 1460 k. Noix vomiques (Márton. hályogf N. hogy a növény fészkének bels pikkelyei pókhálósak.) neve német mintára jött létre.. Hályogf (MagyGyógyn.) halyag eleme a TESz. hólyag a. hogy a lampionszer vagy hólyagszer termésr l van szó. — Ö: avar~.. J: ’ua.: ’Calluna sp. magyarázatára l. — vereshólyag N. Brechnuß. halvány a. szulák’. kakas~ harangcámoly 1807: harang Tzámoly (Magy. hólyag a. Genaust nux-vómica a. 1783: Hanga-fü (NclB. — ~f 1775: Hanga-fü (Csapó 194). Csapó hangaf ’vadrepce’ (2. Besewinde ’böse Winde’. ganga (MNyTK. 74. vadrepce’. ném.) hólyag utótagja szintén ismeretlen eredet . repcsény. J: ’Aquilegia vulgaris. ném. UEWb. zsidócseresznye’. haragf 1590: Volubilis. A hályogf népi elnevezés. erdei gyömbérgyökér’. ▌ 2. MNövSz. A csarab (1. A vereshalyag ’zsidócseresznye’ (1. 30). a termés hólyagszer burkára utal. hanga. vel. ill. UEWb. A hánytatófa ~ hánytatócserje idegen nyelvi minták alapján jött létre. halyag a. veres hólyag (MagyGyógyn. vö.szóból származik. még csodamag. 257).. 121. a névadás magyarázata valószín leg az.: maledict[us] homo. J: ’Strychnos nux-vomica. conuoluulus: Harag fé.: TESz. || hánytatócserje 1998: hánytatócserje (Priszter 514). nux ’dió’. az el tagot a növény R. cámoly. A névadás alapja.) hanga elnevezése ismeretlen eredet . . 397).. vékony levélkéi emlékeztetnek a csa- rabra. rep-csény~.. A haragf a finnugor eredet har. Idegen nyelvi megfelel re vö. ördög~f (→ ördögharaptaf ) harang l. TESz. sztrichninfa’. J: ’Sinapis arvensis. XVI. ▌ 2. A vadrepce bokros felépítése. J: 1460 k. 129). a ganga mássalhangzó-hasonulással keletkezett. isten~. szerint ismeretlen eredet . 1807 e. a névadás magyarázatára l. J: ’Geum urbanum. J: ’Convolvulus sp. Jávorka 973).: Alkekengi: wereshalyag vel papmonya (Ortus: RMGl. a hályog ’különféle szembetegségek neve’ el tag a finnugor eredet hály -g kicsinyít képz s származéka. sztrichninfa’. Ebben a növénynévben valószín síthet . a cserje. hánytatófa 1966: hánytatófa (Csapody– Priszter.: RMGl.. 1998: hanga (Priszter 322). volvere ’csavar’). sz. A harangcámoly összetett szó. az utótagra l. 318). A vereshólyag ’bolondító beléndek’ (2. 1807 e. amely éréskor narancspirosra színez dik. — N. gamóvirág . halvány a. Heydekraut ’hangaf ’.). Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a harangcámoly nevet javasolja a R. 1798: Hanga-fa (Veszelszki 206). J: ’Strychnos nuxvomica. UEWb. Marzell Convolvulus arvensis a. halyag a. EWUng. csarab’. hanga 1. halyag 1. J: ’Sinapis arvensis. — ~fa 1783: Hanga-fa (NclB. haragja l.. vadrepce’. EWUng. az el tagra l. hogy a bokor vagy kisebb fa nagyságú növényt hánytatásra használták. TESz. bolondító beléndek’. fa magyarázó utótag. 220.. lat.. hogy a növény rácsavarodik más növényekre. fr.. Genaust volúbilis a. a -g névszóképz .. és az EWUng. vö.. ném. Diószegi– Fazekas alkotása. A névadás magyarázata. F vészk. és szinte megfojtja azokat.

háromlevel f — keser ~ 1775: KeÐerü három levelü-fü (Csapó 295). F vészk. haranglábvirág (ÚMTsz. | 1998: ’Aquilegia. haraszt a. kampó alakban görbült sarkantyúval. láb a. cserjéseket. 1783. qui vocatur harast” (OklSz. 164). F vészk.’. A harmatf valószín leg a lat. Ember és növényvilág 204. hrást [hímnem ] ’ua. harangverseng l. harang a. közönséges kutyabenge’. olyanok mintha harmatcseppek lennének. hölgy~. kerek lemez leveleit mirigysz rök borítják. EWUng. N. nyeles. Sonnentau ’harmat’ (Csapó 111) is. rotundifolia fordításával keletkezett. sundew. bókoló virágok találhatók.) és a közönséges kutyabenge (3. ▌ 2. haraszt a. haranglábf (MagyGyógyn. J: ’ua. bozót’. A harangvirág a ném. ang. réti harangláb’. melyek ragadós váladékcsöppeket bocsátanak ki. N. tyúk~f haraszt 1. harangláb | Aquilegia vulgaris.’. 1998: kereklevel harmatf (Priszter 362).) haraszt elnevezésének magyarázata.: Harmatf (Julow 257). réti harangláb’.). r&st ’tölgy’.) harangláb elnevezésének alapja. szlk. 218.. vessz . J: ’Alnus sp. J: ’ua. 1998: harmatf (Priszter 362). — Ö: csík~. ▌ 3. 370) nevét sem a köznyelv. harangszer virágja van. F vészk. chrást. J: ’ua. láb a. 1998: ’Drosera rotundifolia. | 1807 e.’. N. mérges vad ~ harapta l. *chvorstъ) került át többszörös átvétellel. hogy a virágok kis cseng kre emlékeztetnek. 1813: keser . A magyarba a déli és nyugati szláv *ch(v)rastъ ( sszl. 1783: Harmat-fü (NclB. A névadás alapja a növény levele: nyeles. harmatf 1775: Harmat-fü (Csapó 111).). tenger~ harangvirág 1664: Aquilegia Harang virág. — N. szln. harcsfa l.’. EWUng.’. chřást ’répa. 1807: HarmatfÍ (Magy. arannyal verseng f A haraszt szláv eredet . A kereklevel jelz a lat.. chrast ’egy fajta tölgy: Quercus aegilops’. zöldségféle levele’.).’. or.) haranglábf neve népi név. 1232: In summitate montis est arbor. gilisztaf . kesely f . — ~fa N... 1783: KeÐerü Három levelü-fü (NclB. J: ’Frangula alnus. puha káposztafej levelei’. hogy a növénynek kis kékeslila. harangvirág. 1838: haraszt (Tzs. J: ’Aquilegia vulgaris. harangvirág (Péntek–Szabó. ÚMTSz. cseh chrast [hím. 1903: harangvirág (Hoffmann–Wagner 111). sem a szaknyelv nem fogadta be. geleſzta-f× (Lippay I: 74). N. 335). bozót’. éger a. a névadás magyarázata. 1807: ’Drosera. lép~. harangláb 1. harasztfa (Csapody– Priszter. kanálszer leveleire utal.’.és n nem ] ’ua. J: 1775. рас ’ua. harang a. 1807 e. 353). a névadás magyarázata. r zse. réti harangláb’. — ~f N. храс ’magas tölgy’. J: ’páfrány’. MNövSz. | ~virág N. a névadásra hatással lehetett a ném.. gím~. szb. — közönséges ~ 1998: közönséges harangláb (Priszter 303). 1775: Harangvirág (Csapó 57). J: ’Symphytum officinale. 1903: harangláb (Hoffmann–Wagner 111). harmatf ’. 217). vö. cserjés. chriašt ’kifejletlen. Genaust Drosánthemum a. храст ’bokor. 1998: harangláb (Priszter 303).harangláb 204 háromlevel f (→ gamó). ördög~f . J: ’ua. tyúk~ harapást gyógyító f l. fekete nadályt ’. ÚMTsz. hogy a növény leveleire telepedjenek. hr&st [n nem ] ’r zse’. droserós ’harmatos’) fordítása. 217). A harangláb a török eredet harang ’hangadó eszköz’ és a láb ’a harangozó eszköz talpa’ összetétele. kereklevel harmatf ’. blg. harapás l. 2.. hogy a növény hosszú szárán nagy harangszer . TESz. Az égerfa (1. chrast ’cserjés. hárs harmat l.). hím~. ▌ 2. хвóрост ’száraz gally. Ezek a csöppek a napfényben csábítóan csillognak. MagyGyógyn. hr&st. sasf helyett. Drosera (< gör. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: 1903: ’Aquilegia vulgaris. Diószegi–Fazekas Harang Tzá- moly (Magy. N.). a páfrány (2. Glockenblume tükörfordítása.. hogy ezek a növények kedvelik a nedves talajú berkeket.-hv. TESz. cserje’. és a rovarokat arra késztetik. A réti harangláb (1. éger(fa)’. — kereklevel ~ 1807: kereklevel HarmatfÍ (Magy. a növény hosszú. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre.). A fekete nadályt (2. | réti ~ 1998: réti harangláb (Priszter 303).

. erdei mályva’. F vészk. nagylevel hárs(fa)’. F vészk. 166). — N. papsajtmályva’. J: ’ua. 1405 k. 399). A finnugor (uráli ?) alapalak * końćk‹ ~*koćk‹ lehetett. ill. magja a hasat m ködésbe hozza’ Melius alkotása.’három’. a nyelvjárásokban ma is hásfa (Erd vidék). Diószegi–Fazekas alkotása.). A hasindítómag mag eleme arra utal. 1998: nagylevel hárs (Priszter 523). 1998: hárs (Priszter 523).’. hás volt. Aruk et Owut. 1335: hassufo (MNy. kÏńť: Ç–[Ïńť ’a fa (feny . talán a növény R. ki hányattya” (Melius 84). 1525 k.). has l.: RMGl. Genaust trifasciátus a. vö. az az. 373). 1583: hárs fa Tilia (Clusius–Beythe 8: BotTört. J: ’Malva sylvestris. hogy els sorban a növény magját használták hashajtóként. Vö. koskus ’vastag fakéreg’. 1783: Has’ lágyíttó-fü (NclB. Idegen nyelvi megfelel kre hársszódokfa 1807: Hárs Szódokfa (Magy. kerti mályvarózsa’. bisóma esetében. 1578: has lagyito f× (Melius 166a). — ~f 1783: Has indító fü (NclB. UEWb. a névadás magyarázata. Marzell Euphorbia a. ScheiſÅkraut (Melius 83a) (< ném. A haslágyítóf ’a növény a kemény hasat lágyítja’ Melius alkotása.: ’Tilia sp. P..hárs 205 haslágyítóf Háromlevel f (Magy. Harsfa (Melius 17). 2. 1395 k. folium ’levél’) fordítása. 179. vidraf ’. hárs — ~fa 1158 e. A hárs si örökség a finnugor. J: ’Euphorbia lathyris. EWUng. — nagylevel ~ 1948: Nagylevel hárs (MagyGyógyn. malacus ’lágy. Az el tag eredetibb alakja has. kutyatej hasindítómag l.: Tilia: Haasfa (Ortus: RMGl. v. 314). az utótag nemzetségnév. kosku.’. 1578: Hárs fa. hogy a növénynév el ször hársfa összetételben t nt fel. — nagylevel ~fa 1998: nagylevel hársfa (Priszter 523). vö. hasindító haslágyítóf 1. 166). mint a farsang ~ fasang. vö. hogy a növény a víz színén lebeg hármas leveleivel. zürj. 1801: hárts (TESz. Euphorbia lathyris a. Szilágy m. harcsfa. 1550 k. hárs.: Tilia: Hars (De Herbis: RMGl. J: ’Tilia platyphyllos.: tilia: has fa (SchlSzj. 32: 106). J: ’ua.: RMGl. nyalat. a ném. ang. 1841: hasinditóf (Barra 389). magyarázatára l. puha’. A hasindító ’a növény. de idegen nyelvi példa is hatással lehetett névalkotására: „Gxrxg×l Malache. J: ’ua. lat. kaťś ’a feny fa kérgének bels rétege’. 211). | ~mag 1775: Has indittó mag (Csapó 238). szódok. ganéj’) hatására hozta létre Melius. 1595: Has fa (Beythe 15). bigleaf lime ’nagylevel hárs’. hárs(fa)’. Az adatok azt mutatják. ▌ 2. fajnév.). háss (MTsz. J: 1158 e. J: ’Menyanthes trifoliata. — Ö: farkas~. 1798: has indíttó-mag (Veszelszki 141). sz. 174). et Hasfa et Kurtuelfa” (TESz. tri.).-i trifoliata (< lat. fi. 133). A növény er s hashajtószer: „A ſárt. lat. takarít’) nevének.. hasindító kutyatej’. háss (Göcsej.) (MTsz. fassang vagy a birsalma ~ bisalma. szakny. 1998: széleslevel hársfa (Priszter 523).’.. | széleslevel ~ 1998: széleslevel hárs (Priszter 523). J: ’ua. haslágyító 1948: haslágyító (MagyGyógyn. A háromlevel f a lat. fásáng. vér~gyökér hasindító 1578: Has indito (Melius 83a). | széleslevel ~fa 1948: széleslevel hársfa (MagyGyógyn. purgo ’tisztít. || hársszódok 1841: hárs Szódok (Barra 68). || hárs XVI. ScheiÅe ’szar. J: ’ua. grossblÀttrige Linde ’nagylevel hárs’.: tilia: has fa (BesztSzj. Az el tagra l.’. kaťśka ’fakéreg’. 211). nyírfa) kérge alatti nyálkás réteg’. A névadás alapja a növény orvosi haszna: „Hasfa- .’. Grosslinde ’nagy hárs’. h#rsof™ (ÚMTsz. hasindító kutyatej l.). 305). — N.1: RMGl. 213). háromlevel -keser f (→ keser f ). osztj. ▌ 3. hasso-fa (MTsz. Treibkraut ’hashajtó f ’. J: ’ua. Treibkern ’hashajtó mag’. broad-leaved lime ’széleslevel hárs’. J: ’Malva neglecta.’. has lagyito f×”(Melius 166a). 371). 214). h™s..: tilia: hasffa (KolGl. J: ’ Tilia sp. Tilia: Lindenbaum: Haas-fa (Ver. 1998: hársfa (Priszter 523). V. vö. esetleg az uráli korból. J: ’ua. purgatoria (< lat. TESz. ill./1158/1323/1403: „Tricesima Belyz que ab oriente terminatur in Dedteluke. large-leaved lime ’nagylevel hárs’. Trj. ném.). J: ’Alcea rosea.’. észt kosk ’hosszú csíkokban lehántott lucfeny kéreg’. 212). hárs(fa)’. ném. A hársszódok összetett szó.: RMGl.

A névadás magyarázatára l. a három növény (1. A héjaf a lat. hiérax ’héja. 10. 1998: nyári hérics (Priszter 292).) és a nyári hérics (2.. helyakupnak gr. kacs a.havaskacs 206 hézaggyökér yáſt. Veſénec. nyári hérics’. Diószegi–Fazekas alkotása. F vészk. a növény virágain és levelein apró lyukacskák vannak. J: ’Aristolochia clematitis. F vészk. A tavaszi jelz a lat. 1595: hezagh gyxker (Beythe 59a). 323). héjakútmácsonya’. fehér~tövis (→ fehértövis) havasika l. vel. k ~. Genaust Hierácium a. hérics’. — N. 1807: Hérits (Magy. a növény sz l szer en kapaszkodik. 122). 371). vernalis fordítása. mácsonya. hassofa l. csoda~. alii. a nyári jelz a másik faj (nyári hérics) virágzási idejére vonatkozik. hérics’. burjánkóró levelei által fölfogott es víz” (OrmSz. A hetvenhétlyukúf népi név. F vészk. F vészk. hölgymál’. héjakútmácsonya’. gólyavíznek. 1998: héjakútmácsonya (Priszter 360). Idegen nyelvi megfelel re vö. 81). fehér~ bordon (→ bordon). seb~. lehetséges. magyarázatára l.) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozik. J: ’Solanum dulcamara. télizöld héjaf 1966: héjaf (Csapody–Priszter. J: ’Adonis aestivalis. összetett szó. fehér~f . kacs a.. hóbortos ember’ (ÚMTsz.). A kacs ’a növény kapaszkodója’ utótag hangfest eredet . ami a levelekben megáll: „a babakóró v. ezüstös~f . EWUng. torma házizöld. Ember és növényvilág 198). A névadás magyarázatára l.: RMGl. somkóróló~ havaskacs 1841: havaskacs (Barra 330). dipsacus: Hea kut. az utótag nemzetségnév. amiben összegy lik a víz’ összetétele. ▌ 2. héjakútnak nevezi az es vizet. Az elnevezés motivációja. Vö. Az OrmSz. J: ’Hieracium sp. J: ’Hypericum perforatum. A héjakút a héja madárnév és a kút ’gödör. Marzell Hypericum perforatum a. héjakút. 1775: Hézag- . hérics (Péntek–Szabó. hó2 a. TESz. bolondos’ jelentés . Siebenundsiebziglöcherkraut mintájára jött létre. hárs hátú l. hogy a növény átellenes két levelének összenövéséb l víztartó keletkezik. — nyári ~ 1807: nyári Hérits (Magy. 22. ház helyén termett torma l. hetvenhétlyukúf N. hézaggyökér 1. | 1807: ’Adonis..).. MNövSz. 126: 316–7. — N. A névadás hérics 1. sólyom’) fordításával keletkezett. vö.) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó. 122). ló~.). hetvenhétlikúf (MagyGyógyn. héjakút 1590: Carduus fullonum. A havas el tag ’holdkóros. a levelek által felfogott vízb l a madarak isznak. J: ’Adonis vernalis. és viztarto hoyagnac fayáſſát meg gyogyittya” (Melius 167). közönséges orbáncf ’. herincs ’egy fajta gomba’ növénynévvel. az el tagra l. A havaskacs Barra alkotása. herencs. a növény kora tavasszal virágzik. bogacz koro (SzikszF. Nyr. tavaszi hérics’. nyúl~f . EWUng. J: ’Dipsacus laciniatus. 1807: Héjakút (Magy.) haslágyító elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1998: hérics (Priszter 292).) és az erdei mályva (3. házon term zöld f l. J: 1784: ’Adonis sp. | 1998: ’Adonis vernalis. felhasználásuk is azonos volt.). A tavaszi hérics (1. MNyTK. here l. közönséges farkasalma’. A héjakútmácsonya összetett szó. 177). egyedi adat. TESz. J: ’Dipsacus laciniatus. ▌ 2. kecske~. még lyukaslevel f . fehér~lapu (→ lapu). ill. Hieracium (< gör. hogy összefüggésben van a R. 323). 2. 1784: hérits (TESz. TESz.. F vészk. havas ’bolondos. héjakút a. héjakútmácsonya 1807: héjakút Mátsonya (Magy. 440). — tavaszi ~ 1807: tavaszi Hérits (Magy. sz. ném. 3. gólyavíz a. hogy a növény er sen mérgez . ölyvf . 323). A hérics ismeretlen eredet . tavaszi hérics’. a név talán a ném. 1998: tavaszi hérics (Priszter 292). magyarázata. F vészk.. 1998: héjakút (Priszter 360). azonos felépítés növények. 1813: hézag Gy[ökér] (Magy. A papsajtmályva (2. galanga-~ (→ galanga) valószín leg népi megfigyelésen alapszik. ’gyógynövényfajta’ (ÚMTsz. kesernyés csucsor’. a kesernyés csucsor bolondító és felfutó ebsz l (→ ebsz l ) elnevezésével.. 2. Habichtskraut.

glycyrrhiza.’. 1841: hideglelésf (Barra 294). 1807: Hidfr (Magy. J: ’Menyanthes trifoliata. J: 1775. liquorice. ételt. ill. Marzell Menyanthes trifoliata a. F vészk. italt ízesítenek vele. 241). — hideglelést gyógyító 1813: Hidegleléstgyógyító (Magy. igazi édesgyökér’. | 1807: ’Glycyrrhiza. Marzell Glycyrrhiza glabra a. vidraf ’. || likviricia 1470 k. || hideglelésf 1. 417). I. Glycyrrhiza. — édes likviricia 1813: Édes Likritz (Magy.: Edes Gioker. a): RMGl. „Liquiriciat magÿarul Edqs gÿeokernek hÿiak” (OrvK. 2. Melius alkotása. J: ’ua. J: ’ua. az ’Alisma’ nemzetség elnevezése. J: ’Glycyrrhiza glabra. híd a. 1783: Hideglelés ellen való fü (NclB. a név farkashézaggyökér összetételben jelenik meg el ször. 14/12). odvas keltike’. Lakritze. hogy a növényt szintén lázcsillapítóként használták: „az idült félbenhagyó lázban . 417). 1998: vízi híd r (Priszter 294). liquor ’folyadék’ szóból) átvétele. A név nyilván azt jelzi. 1577 k.: Liquericia vulgariter dicitur Ricolicia alio nomine glicoricia (TemGl. hideglelés ellen való f híd r 1807 e. hídr’. J: ’ua. J: ’ua.’. 1783. hideglelésf l. F vészk. Fieberklee ’lázhere’. hogy hideglelés ’hidegrázás’. J: ’Corydalis cava. 1775: Higviritz (Csapó 259). Csapó 86. 1841: édes higviricz (Barra 102). | 1998: ’Alisma plantago-aquatica. odvas. 1807: Higviritz (Magy. 404).hideglelés ellen való f 207 higviric gyökér (Csapó 86). a ném. EWUng. gliceriza) értelmesítésével hozták létre a higviric növénynevet. a növények gyökere hiányos. hideglelés a. hidak lábánál.: Liquiricia: Likoricium (CasGl. hideglelés a. glykýs ’édes’. híd a. F vészk. A likoricium és a likviricia a lat. 212). le. likrize. 459). Idegen nyelvi megfelel kre vö. HolwurtÅ (Melius 180) tükörfordítása.’. igen nagy hasznu” (Barra 294). legorizia. || hideglelést gyógyító f 1775: Hideglelést gyógyíttó-fü (Csapó 85). kis ezerjóf ’. glycyrrhiza. 371). 1807: ’Alisma. A hézaggyökér ’odvas keltike’ (2. 308). ol. TESz. — édes ~ 1807: édes Higviritz (Magy. hideglelés ellen való f 1578: hideglelés ellen valo f×nec gr. lukrecja. J: ’ua...: RMGl.. A híd r Diószegi–Fazekas alkotása. A hideglelés a hideg leli ’láza van’ szókapcsolat -és képz s származéka.’.: Hid r (Julow 258). 2. A kis ezerjóf (1.) hideglelelés ellen való f neve a ném.. a nehezen értelmezhet latin szavak (likviricia. higviric XVII. A hézaggyökér ’közönséges farkasalma’ összetett szó. 373). 241). 345).: „Liquiricianak kÿ fachÿart leweth igÿa” (OrvK. 394) nevet javasolja a R. igazi édesgyökér’. víziútif (→ útif ) helyett. Hig viries (SzegSz. glykýrrhiza < gör. hogy a növény gyökerének édes nedve van.. || gliceriza 1500 k. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a vizi Híd r (Magy. láz csillapítására használták a növényt: „A’ régi orvosok még a’ lobbos természetü lázokban is használták” (Barra 274). glycyrriza (< gör. 1578: Glicerizáual gr. J: ’ua.) a közönséges farkasalma nevének átvétele hasonlóság alapján. F vészk. EWUng. édesgyökér’. A névadás magyarázata. 1783: HidegleléÐt gyógyittó fü (NclB. ▌ 2. r a. A higviric létrejöttében népetimológia is szerepet játszhatott. Süszholz. (Melius 67a).. A higviric a híg ’folyékony anyag. J: ’Centaurium erythraea. 1798: ’Glycyrrhiza glabra. J: ’ua. ill.’. a gyökérf zet bes rítésével készül a medvecukor. 1998: híd r (Priszter 294). gör. 1783: Higviricz (NclB. A vidraf (2. rhíza ’gyökér’) átvétele. F vészk. ang. folyadék’ és a német eredet virics ’meglékelt fából kifolyó nedv. 2. r a. vízi híd r’. idegen nyelvi megfelel re vö.. 163/11). a névadás alapja. — Ö: farkas~. ném. J: 1807 e. Fieberkraut (Melius 67a) ’lázf ’ körülírásos fordításával keletkezett. 267). A gliceriza a lat. hogy nedves területeken. (Melius 21). F vészk.. — vízi ~ 1807: vízi Hidfr (Magy. ném. hideglelésf (MagyGyógyn.) hideglelésf nevének alapja. liquiricium és liquiritia ’édesgyökér’ (< a lat. 1798: Higviritz (Veszelszki 237). F vészk. sz. TESz. A híd r az alán eredet híd ’folyó feletti áthaladást biztosító létesítmény’ és az r ’vigyázó személy’ összetétele. 345). növényi nedv’ összetétele. alacsony vízben fordul el a növény. .’.’. N. R.

A berki szell rózsa (2.). Rabenfuß. — N. A név magyarázata. 1783: ’Ranunculus repens. kúszó boglárka’. | 1775. A hímboj a hím (term ) virágok sokaságára utal: „Hím. A névadás magyarázata. homoktövis — kárpáti ~ 1988: kárpáti homoktövis (Priszter 395). impör (ÚMTsz. két~pázsit. J: . homokos helyeken fordul el leginkább. hártyával bé-vont bogyói következnek a’ fejér virágok’ helyén” (Veszelszki 242). hölgyharaszt. ném. 340). Melius a latinból fordított hollóláb növénynevet -ú melléknévképz vel és f magyarázó utótaggal látta el. A himpér bajor-osztrák eredet . 7: 105). holtcsalán l.hímboj hím l. Schneeglöckchen ’berki szell rózsa’. himp9r (MTsz. K. J: ’Ricinus communis. pied de corneille (NclB. 1783: Holló-láb (NclB. A hollóláb és hollólábúf Melius alkotása. Vö. izsóp hollóláb 1578: Hollo láb (Melius 175). hölgyharaszt — erdei ~ 1911: erdei hölgyharaszt (Cserey. ▌2. 523). A hím el tagra l. ném. hír l. hóvirág (Péntek–Szabó.) hóvirág elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett: a növény virágja fehér szín . Növényszótár 24). hangyaboly’ összetétele. a név magyarázata. h¢n˜pZre. idaeus. hímpáfrány l.) gyógynövényként jelentéktelen. az utótagra l. az utótag magyarázó szerep . F vészk. A kárpáti jelz a lat. J: 1578: ’Ranunculus sp. 1783: Hó-virág (NclB. berki szell rózsa’. J: ’Galanthus nivalis. 354). A név magyarázata az. málna’. kakasláb. hogy a cseresznyeszer termést hólyagszer burok borítja: „Szép piros. sallow-thorn. sea buckthorn. a növény a harasztfélékhez tartozik. halyag. és a hóvirághoz hasonlóan nagyon korán virágzik. Vö. Sanddorn tükörfordítása. N. tüskés. ném. szintén a hóvirág nevének átvétele. A hóvirág ’Galanthus nivalis’ (1. carpatica fordítása. hogy a növény szeldelt levelei hólyagcseresznye 1783: Hólyag-tsereÐznye (NclB. Seedorn. Melius 438. Szabó. ném. 1948: himpér (MagyGyógyn. zsidócseresznye’. Marzell Hippophaë rhamnoides a. a növény virágai fürtösek. ricinus’. J: ’Dryopteris filix-mas. vö. gólya~ híradó l. J: ’Physalis alkekengi. fr. hóvirág’. J: ’Anemone nemorosa. 523). a hollóláb a lat. 17: 244). pl. — N. — ~úf 1578: Hollo lábuf× (Melius 175). páfrány szárnyasok lábára emlékeztetnek. hóvirág 1. csalán hólyag l. 383). hogy a növény tövises.: els sorban a Ranunculus repens. hímharaszt 1998: hímharaszt (Priszter 362). Idegen nyelvi megfelel re vö. veres~ himpér 1878: „himpér: himbeer” (Nyr. impr ’málna’. EWUng. F vészk. 122). A hímboj Diószegi–Fazekas alkotása. A homoktövis a ném. Meerdorn. 331). villa~ 208 hölgyharaszt hímboj — reped ~ 1807: reped Hímboj (Magy. tseresnye nagyságú. porzós virágai a term virágok alatt fejl dnek ki. himpér és alakváltozatai f képpen a hazai bajor-osztrák nyelvjárásokból származnak. A hólyagcseresznye összetett szó. J: ’Ranunculus sp. a hím ’term virág’ és a boly ’valaminek a sokasága.: els sorban a Ranunculus repens. Krähenfuss.. carpatica. a hólyag ’a termés hólyagszer burka’ és a szláv eredet cseresznye összetétele. impZr˜. T. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A hímharaszt tudományos szaknyelvi szó. himper. kúszó boglárka’. A hóvirág összetett szó. gyöngy~. hímpáfrány (→ páfrány).). Idegen nyelvi megfelel kre vö. öszszetett szó. A m. haraszt. 1798: Hólyag tseresnye (Veszelszki 242). Ember és növényvilág 203). hogy a növény már a hó alatt virágzik. ang. kárpáti homoktövis’. J: ’Hippophaë rhamnoides subsp. Marzell Anemone nemorosa a. himper. [Hímje] Igen sok” (Magy. J: ’Rubus idaeus subsp. Vö. himpYir. erdei pajzsika’. kúszó boglárka’. „Pes Coruinus” (Melius 175) tükörfordítása. gólyahíradó (→ gólyahír) hisop l. 1775: Hollóláb (Csapó 35). hollóláb (KertLap. Himbeere. TESz. himpör. a hó ’jégkristályokból álló csapadék’ és a virág összetétele.

az utótagra l. 349). J: ’páfrányfélék. kánya~ (→ kányahunyor) húgyosf 1578: Hugyos f× (Melius 164a). 1583: Pilosella minor albo flore. az utótag jelentése itt a ’madár begye.: Hunnyász (Julow 263). ▌ 2. erdei pajzsika’. gólya~tartóf 1783: Húgyos-fü (NclB. F vészk. 1435 k.: pelipodia: himur (SoprSzj. A hölgy si finnugor örökség.: RMGl. dragollub. 391) ’húgyf ’.. huny a. az erdei hölgymál (3. — tisztes ~ 1807: Tisztes Hunnyász (Magy. 1405 k. vö. tisztesf nevéb l vették át. F vészk. J: ’Antennaria dioica. 1998: fehér hunyor (Priszter 392). húgy l. az állat hasi része’. J: 1525 k. a finnugor alapalak *kaδ’ßa vagy *kaδ’ß‹ lehetetett. n stény’. ▌ 3. Bärnpratzl ’medvepracli’. Diószegi–Fazekas emelte nemzetségnévvé a növénynevet. a növény a harasztfélékhez tartozik. pl. fehér zászpa | ? Helleborus niger.) ezüstös jelz je a levelek színére utal.: RMGl. 1590: Helleborus albus: Feier hunyor (SzikszF. 340).. 1520: Elleborus: hwnyor (Növ. amely állattal kapcsolatos. F vészk. 1903: Tiszteshunyász (Hoffmann–Wagner 122). F vészk. mūrus ’fal’) fordítása. 1395 k. Polypodium vulgare. A hunnyász az uráli eredet huny igéb l -ász gyakorítóképz vel keletkezett. TESz. hölgymál’. hunyászkodik a. — fehér ~ 1525 k. lekonyúlnak” (Magy. 448).. A hölgymál mint növénynév talán arra utal. a lat. — Ö: egérfül~. A névadást magyarázhatjuk azzal. Az ezüstös hölgymál (2. 415). az utótag magyarázó szerep .hölgymál 209 hunyor ’Dryopteris filix-mas. „Herba vrinalis” (Melius 164a) (< lat. 340). 340). a hölgy el tagra l. 349). 1783: Hölgymal (NclB. n stény páfrány (→ páfrány).) k fali jelz je a lat. 1500 k. 289–290. 1798: Hölgymal (Veszelszki 238). parlagi macskatalp’. humor l. 340). J: ’Stachys recta. 1807 e.: Elleborvs Albvs: Feÿer hunior (Herb. ezüstös hölgymál’. hogy idegen nyelvekben is számtalan neve van a növénynek. húgy’) tükörfordítása. 126). EWUng.. fekete hunyor’. ném. Harnkraut (NclB.. Pilosella minor purpureo flore. J: ’Hieracium pilosella. A tisztes hunnyász fajnév Diószegi–Fazekas alkotása. *m!lj‹ vagy *m!lk‹ lehetett. hölgy a. hölgy a.) hasonlóságon alapuló névátvitellel kapták hölgymál nevüket. murorum (< lat. felt n en sz rösek. 391). mál a.: RMGl. | 1807 e. fekete hunyor’. akár a n stény madár begye. a’ honnét húgyos-fÍ a’ neve” (Veszelszki 279)..: RMGl. hogy a növénnyel vizelési problémákat kezeltek: „a’ nehezen vizellfknek eſtve reggel haſznos ital. 208–9. A húgyosf Melius alkotása. A hölgyharaszt összetett szó. Hasenpfötlin ’nyuszitalpacska’. UEWb. hunyor’. ▌ 2. 1807: Holgyomál (Magy. Katzenpratzel ’macskapracli’. J: ’Hieracium murorum. 1807: ’Stachys..: BotTört. hunyászkodik a.: Elleborus albus: Feÿer Hwnÿor (Ortus: RMGl. 340). hasznos tisztesf ’. mál a. vizeletindítóf . hogy a növény sz rös. Marzell Antennaria dioica a.: Veratrum album. J: ’Linaria vulgaris. d): RMGl. urina ’vizelet.: RMGl. 340). közönséges gyujtoványf ’.: poliandrum: hunior (SchlSzj. hunnyász 1806: Hunnyász (Kultsár.) és az erdei hölgymál (3. 1610 k. hunyor 1. névadásukat így magyarázzák: „két nagyobb himſzálai a’ tenyéſzés utánn a’ virágból kétfelé kifordúlnak. F vészk.: De polipodio: hwnÿor (StrassbGl. — erdei ~ 1998: erdei hölgymál (Priszter 394). 1807: ’Hieracium. Vö. hasznos tisztesf ’. EWUng. Hazai Tud. J: ’Helleborus sp. 116. holgy mal (Clusius–Beythe 6a. ném. 1807 e. J: ’ua. közönséges édesgyöker -páfrány’. | fekete ~ 1525 k. 340). huny a. 340).: RMGl.. UEWb. 349). a finnugor alapalak *m!l‹. Mausöhrlein ’egérfülecske’.: polipodia: humior (BesztSzj. | 1998: ’Helleborus niger. 450).. erdei hölgymál’.: Elleborus niger: er ÿr vel fe- . 224). Az ezüstös hölgymál (2. a mál finnugor kori örökség. — ezüstös ~ 1998: ezüstös hölgymál (Priszter 395). névadásuk ma is érvényes. az el tag jelentése ’n . Diószegi–Fazekas a hölgymál nevet a Hieracium növénynemzetség neveként rögzíti. J: 1807 e.: Holgyomál (Julow 265).’. TESz.. J: 1806: ’Stachys recta. hölgymál 1. a tisztes jelz t a növény R. | k fali ~ 1807: k fali Holgyomál (Magy.. 1807: Hunnyász (Magy. Idegen nyelv megfelel re vö. tisztesf ’. Katzenpfötchen ’macskatalpacska’. A névadás magyarázata. haraszt.

J: ’ua. ▌ 7.) vonatkozó adat van. aÅ Eledelnek termeÅetÿwel ellenkqÅnek telÿeſſeggel ees vÿaſkodnak mÿnd aÅok. fehér zászpa (6. sz. J: ’Helleborus. valószín leg -r névszóképz vel létrejött származék. es tqbbek effelek” (OrvK. 1948: piros v. boglárka’. J: ’moha’. 1775: Fehér hunyor (Csapó 118). 1948: Kisvirágú hunyor (MagyGyógyn. 340). 1783: Vizi hunyor (NclB.: RMGl. 49). hérics stb. J: ’Helleborus niger. büdös hunyor’. F vészk. vagy beka fé. 1841: zöld húnyor (Barra 7). | pirosló ~ 1998: pirosló hunyor (Priszter 392). fekete hunyor’. közönséges édesgyöker -páfrány’ (1. mÿnth aÅ Feÿer hunÿor.’. 603/24). 1998: kisvirágú hunyor (Priszter 392). J: ’Polygonatum odoratum. Kialakulására hatással lehetett a sömör (magyarázatára l. 1595: feier hunyornak gr. moha’ abban azonos. — fekete~ 1595: Fekete hunyor (Beythe 125a). ▌ 10.). az OrvKM. ez a két jelentés ’páfrányféle. hogy „aÅ [ember] SÅqmeÿ annÿra be hunÿodnak hogÿ NeheÅen nÿlÿk fql” (OrvK.) jelentéssel. boglárka (7).: Húnyor (Julow 259). — berki ~ 1998: berki hunyor (Priszter 392). ▌ 5. dumetorum. | juhoktisztító~ 1578: Iuhoc tiſÅtito Hunyor (Melius 186a). | zöld ~ 1807: z ld Húnyor (Magy. 1775: Vizi-hunyor (Csapó 26).’.hunyor 210 hunyor kethe hwnÿor (Ortus: RMGl. — ~f 1590: Ranunculus: Sômôr fé. 1520-tól kezdve a hunyor ’különféle mérgez növény’ jelentés .) kaphatták meg. 340). | hegyi fekete ~ 1578: hegyi fekete Hunyor (Melius 186a). aÅ melÿek ha megh Etethnek nem hogÿ taplalnak es Eltetnek aÅ Teſtôth. 1948: Hunyor (MagyGyógyn.. 1807 e. 328). J: ’Persicaria hydropiper. magyar hunyor (Halmai 38). 1998: fekete hunyor (Priszter 392). ▌ 8. (Barra 7).). ▌ 4. (Melius 187). J: ’Helleborus purpurascens. a könyvben külön fejezetet kapnak a mérgez növények: „AÅ Fwek keoÅÅwl. J: ’Helleborus dumetorum subsp.’. veratrum: Hunyor (SzikszF. J: ’Helleborus niger. pirosló hunyor’. c): RMGl.’. A hunyor magyar fejlemény: beletartozik a huny ige családjába. J: ’ua.) hunyor neve 1783-ban t nt . J: ’Veratrum nigrum. | kisvirágú ~ 1903: Kisvirágú hunyor (Hoffmann–Wagner 112). — büdös ~ 1807: büdös Húnyor (Magy. (Beythe 125). el is t nik.: Elleborvs Niger: Fekete hwnor (Herb. — sárga~ 1783: Sárga Húnyor (NclB. zászpa. ▌ 9. ▌ 6. borsos keser f (4). 86). ▌ 13. J: ’Ranunculus sp. | hegyi fekete~ 1578: hegyi fekete Hunyor. 1590-t l (!) adatolható növénynévként.’. J: ’ua. hogy virágtalan növényekre vonatkozik. v. 340). fekete zászpa’. 618/33) [kiemelés t lem]. J: ’Veratrum album. F vészk. J: ’ua. A tavaszi hérics (8. ezekre a növényekre az jellemz . 1577-ben pedig egyetlen ’mohára’ (3. büdös hunyor (Priszter 392). 328). 340).). 93). hunyor. A hunyor nevet különféle növények (vö. — fehér~ 1948: fehérhunyor (MagyGyógyn.2: RMGl. hunyor’. tavaszi hérics’. 340). — nyugati ~ 1998: nyugati hunyor (Priszter 392). | hamis fekete~ 1578: hamis fekete Hunyorral gr. hunior fé. Polypodium vulgare. páfrányféle. 1520-tól kezdve az adatok a következ mérgez növényekre vonatkoznak: hunyor.: Veratrum album: feÿer hunyor: Földi borostyan és Zazpa (De Medicinali: RMGl. | piros ~ 1903: Piros hunyor (Hoffmann–Wagner 111). fehér zászpa’. fekete zászpa (5. ▌ 3. borsos keser f ’.: Veratrum nigrum: fekete hunÿor (De Medicinali: RMGl. 1590: Elleborus. zöld hunyor’. J: ’Helleborus foetidus. XVI. 1540 k.’. — vízi~ 1578: Vizi hunyor (Melius 174a). 363). F vészk. J: ’ua. aÅ magok mergqs termeÅętÿre valtoÅtattÿak. ▌ 11. J: ’Helleborus viridis. a hunyorral együtt is el fordul). t nik fel ’páfrányféle. 93). Laurus fa lewelw roſa. J: ’ua. | télizöld ~ 1998: télizöld hunyor (Priszter 392). XVI. századi Orvosi könyv részletesen ismerteti ezeket a növényeket (vö. 1841: büd s húnyornak gr. J: ’ua.’. 53). — fehér~ 1578: Feyér hunyor (Melius 187a). fekete hunyor’. huniar (KolGl. orvosi salamonpecsét’. A növénynév 1395 k. Sqth aÅ ÿol taplalth Teſtqth is. J: ’Adonis vernalis. Bqrqk. ez a jelentés 1500 k. 1998. 382). 1948: Fehérhunyor (MagyGyógyn. vizi apium (SzikszF. sömörf . ▌ 12. kisvirágú hunyor’. 1807: Húnyor (Magy. sz.v. J: ’ua. 1998: zöld hunyor (Priszter 392). fekete hunyor (2. a XVI.’. 328). — magyar ~ 1948: magyar hunyor (Halmai 38). 340). Farkas haas. 1577: muscus: fa moha. 240). „ſÅęles leuel×” (Melius 186a).: RMGl. pl.

pirosló hunyor (11. hasonló szemlélet nevek idegen nyelvekben is megtalálhatók. Stinkkraut ’büdös f ’. fr. Szabó.). Genaust foetidus a. A nyugati jelz tudományos szakny. lat. Marzell Helleborus niger a. a kisvirágú hunyor (12. A télizöld a növény örökzöld leveleit jelzi. böhmische Nieswurz ’hamis hunyor’. A zöld hunyor (10. 1807-t l a hunyor nemzetségnév lesz. Az orvosi salamonpecsét (13. R.-i niger (5...) fordítása. — Ö: kánya~. Helleborus foetidus a. hasonlóság alapján jött létre. tyúk~ húsvét l. vö. madár~. a lat.). false hellebore ’hamis hunyor’. Adonis vernalis a. a virág csüng . A pirosló hunyor (11. R. a büdös jelz a lat. Benk alkotása. csibe~. ett l kezdve a hunyor nevet Helleborus-fajok kapják megkülönböztet jelz kkel: büdös hunyor (9.. csillag~. falsche.).) vízi jelz je a növény el fordulási helyére vonatkozik. ang. A tavaszi hérics (8. zöld hunyor (10. A fehér hunyor (2. feltehet leg az el fordulási helyet jelöli. hogy ez nem az igazi hunyor. idegen nyelvi megfelel kre vö. Diószegi–Fazekas a Helleborus nemzetséget nevezi így. fehér~ .-i foetidus (< lat. A fekete zászpa (5.hunyor 211 hunyor fel. Idegen nyelvi megfelel kre vö. szakny. ném. ném. Melius 443..) zöld jelz je a virág színére vonatkozik: „zxld virágja vagyon” (Lippay I: 77).) Diószegi–Fazekas alkotása..) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. erba fétida. innét kapta a juhoktisztítóhunyor nevet. weisse Hellebore. a „hamis fekete Hunyorral az Iuházoc à Iuhoc dxgét oruoſſollyác” (Melius 187). foetidus ’b zl ’) fordítása. lúd~. ném. A borsos keser f (4. Elleborum album (Veratrum album) utótagjának fordítása. a hunyor utótag nemzetségnév.) jelz je a R.) hamis fekete jelz je arra utal. white hellebore. harangszer formája emlékeztet a Helleborusra. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal. ang. A büdös hunyor (9. pipa~ (→ pipehúr). szakny. EWUng.) kisvirágú jelz je a virág méretét jelzi: „Virága kicsiny” (Hoffmann–Wagner 112).). libacsillag~.. húr l. TESz.) hunyor neve népi név. A fekete jelz a gyökér színére utal.-i jelz .) piros. 6. Wintergrün ’örökzöld’. pirosló jelz i a virágok színét jelzik. ném. ez a név a virágok hasonlósága alapján jött létre. kisvirágú hunyor (12. pipe~. Idegen nyelvi megfelel kre vö.

SÅereczen dio ſÅágu Iuollya” (Melius 171). A R.) sárga virágú növény. Az ’orvosi körömvirág’ (1. 2. A mai hivatalos ibolya ’Viola odorata’ (4. 1998: ibolya (Priszter 538). Ember és növényvilág 240).) elnevezés növény csak 1775ben t nt fel. Ivolya (Veszelszki 443). — illatos ~ 1948: Illatos ibolya (MagyGyógyn. — mezei sz rös~ 1578: Mezei ſÅxrxs Iuollya (Melius 171). Ibolya (NclB. 373). 1590: Vaccinium: Iuolya (SzikszF. | márciusi ~ 1948: márciusi ibolya (MagyGyógyn. 1775: Vadmezei ibolya (Csapó 125). 420). ▌ 3. J: ’ua. Az ibolya szóhasadás eredménye.’.’. R. szintén Melius alkotásai.) jelentésben. J: ’Vaccinium myrtillus.). J: ’Viola tricolor subsp. b-vé válását egykori bilabiális ejtése (ß) magyarázza. erdejiiboja. 1775: Ibolya (Csapó 296). 1783: Vad mezei ibolya (NclB. 1798: vad mezei Ibolya (Veszelszki 261). kékiboja (Péntek–Szabó. — sárga~ 1578: ſárga Iuollyánac gr. kalincaínf ’. 1783: Ivolya (NclB. | kék ~ 1813: kék Ibolya (Magy. a sz rös jelz arra. F vészk. 1604: Ivolyva (MA. ▌ 2. 179). J: ’ua. többek között az Ajuga reptansra vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. az illatos jelz a lat. | jószagú sárga~ 1578: iò ſÅagu ſárga Iuolya (Melius 71a). móschos ’pézsma’) alapján alkotta: „Iuamoſchata. 1783: Ivolya. odorata fordítása. ivola ~ ivolya változat v-je hiátustölt . Ember és növényvilág 240). Í ibolya 1. J: ’Viola odorata. J: ’ua. J: ’Calendula officinalis. 1578-ban az ibolya jelz je sárga. J: ’ua. amelynek a színe általában kék. iboja (Péntek–Szabó. 1798: Ibolya. moschátus (< gör. még sárgavirág. N.’. ▌ 4. hogy az „egész növény gyapjas” (Hoffmann– . 1998: márciusi ibolya (Priszter 538). hogy más növényekre. | kék~ N. J: ’ua. — erdei~ N. (Melius 72). J: ’Ajuga chamaepitys.’. J: ’ua.’. J: ’ua. áfonya’.I. kalincaínf ’. | 1798: ’Ajuga chamaepitys. Azért hiyác vad mezei Iuollyánac” (Melius 171). ▌ 6. 1998: illatos ibolya (Priszter 538).) és kalincaínf (2. névadását Melius így indokolja: „A virága óllyan mint à kerti Iuollyánac. A fenti adatok alapján kimutatható. 179). J: ’ua. 362). ▌ 5. ibolya’. | vad mezei~ 1578: vad mezei Iuollyánac gr. az az. 1903: szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann–Wagner 119). — háromszín ~ 1998: háromszín ibolya (Priszter 538).’. a szerecsendiószagú jelz t nyilván a lat. a növénynek kékeslilás virágja van. J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. A növénynév el ször Meliusnál jelent meg orvosi körömvirág’ (1. A szókezd v elmaradására vö.’. a latin eredet viola elkülönült változata. A mezei sz rösivolya és vad mezeiivolya kalincaínf (2. 344). orvosi körömvirág’. | mézesszagú~ 1903: mézesvagy szerecsendiószagú ibolya (Hoffmann– Wagner 119). A mézesszagú. valószín azonban. a névadás magyarázatára l. A szerecsendiószagúivolya szintén Melius alkotása. J: ’Hepatica nobilis. erdejiibója (Péntek–Szabó. 384). Ember és növényvilág 240).) körülírásos nevek. Vacínium a. tricolor. kalincaínf ’. vimád > imád. | szerecsendiószagú~ 1578: SÅereczen dio ſÅágu Iuollya (Melius 171). hogy az ibolya növénynév jelentése a korai adatokban illatos virág. vadárvácska’.’. szerecsendiószagú jelz k a növény er s illatára utal.: RMGl. (Melius 171). A leírást Gombocz teljes egészében az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. nemes májvirág’.

J: ’ua. a lat. 1775: Iglitze (Csapó 120). b): RMGl. a növények felépítése hasonló. az ſzarabul zederies viraga nx kxver zanto fxldxn terxm” (Beythe 64a). miatyánk abrus’. 1590: Anonis vel ononis: Iglicze (SzikszF.: RMGl.) ibolya neve feltehet leg a kék termés hatására jött létre. iglic™. 1583. J: ’Abrus precatorius. szamárbogáncs | Ononis spinosa. — N. kék búzavirág’. 126: 311). kék~ Marzell Anemone hepatica a. 401). 1775: Gelitze tüske (Csapó 120). F vészk. a tövises jelz magyarázata. szln. — N. Vö. ill. iglic(. imolya (MagyGyógyn. gilicetövis (Priszter 438).). 349). — tövises ~ 1813: tövisses Iglitz (Magy. иглúци ’egy fajta szúrós növény’. az imádság ’ima’ és a bokor összetétele. 131). 1998: imola (Priszter 330). iklic™. pézsmabúzavirág’. a háromszín jelz magyarázatára l. giliceökörgúzs. 126: 311–2.) ibolya neve szintén hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. N. szb. ▌ 2. 1998: ’Centaurea cyanus. hegyi imola’. ném. ▌ 2.. hogy ide tartozik-e a következ adat: 1500 k. 297). 2. a virág és a növény felépítése is hasonló az ibolyáéhoz. — hegyi ~ 1998: hegyi imola (Priszter 330). a szláv szavak az sszláv *igla ’t ’ folytatójának kicsinyít képz s származékai. háromszín viola (→ viola). — tövistelen ~ 1578: txuiſetlen Iglitzénec gr. J: ’Inula helenium. hogy a növény korallpiros magvaiból rózsafüzért készítettek. gólyaorr’. ahol az abrus a lat. Az iglice szláv eredet . 490). iglice | Ononis spinosa. 1583: iglicze Anonis (Clusius–Beythe 2a: BotTört. szegf ~. a gilice ~ gelice alakváltozatok a madárnév hatására alakultak. 355). A vadárvácska (6.. tövises iglice’. hogy a növénynek nincsenek tüskéi. igrictüske (MagyGyógyn.: „Himulus vulgo komlo vel inula” (TemGl. J: XV. ìglica ’kis t . — N.: IglÿcÅe Tqwÿs (OrvK. Szabó. spinosa (spéna ’tövis’) fordításával keletkezett. csimáz~f . sz. imola’. hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 349).iglice 213 imola Wagner 119). | ~tüske 1706: Girlicze tüske (TESz. 142). iglic (Priszter 438). Bizonytalan. 1775: ’Ononis spinosa. 368). tövises iglice’.’. N. ▌ 4. Imola (NomVeg. imola (ÚMTsz.). Imoja (Tsz. J: ’Centaurea montana. hogy a növény tüskés: „he xs mint imádságbokor 1966: imádságbokor (Csapody–Priszter. 533). blg. — Ö: kakukk~. J: ’ua. A névadás alapja az. | 1590: ’Onopordum acanthium.) Melius alkotása. Melius 437. | 1998: ’Ononis. 1998: iglicetövis. Genaust moschatellínus a.: RMGl. vö. ▌ 3. v. — ~tövis 1577 k. | 1998: ’Centaurea. a réti imolának ’Centauria jacea’ adta: 1807: Imola TsÍkÍllf (Magy. F vészk. sz. az imola a Centaurea nemzetség hivatalos . Nyr. J: ’Genista tinctoria.-i Abrus precatorius név átvétele. iglica ’iglice’ kerülhetett. Az áfonya (3. gólyaorr. iglice ihar l.) a virág kék színe és korai virágzása és felépítése alapján hasonlította a népnyelv az ibolyához. Az imádságbokor szaknyelvi elnevezés. igar l. juhar iglice 1. Vö. 326).: Rannus: irglicze (CasGl. imádságbokor’. 1998: tövises iglice (Priszter 438). a növény egyéb elnevezéseivel. — illatos ~ 1998: illatos imola (Priszter 298).). Vö. Az imola ismeretlen eredet . gilicetüske. Marzell Abrus precatorius a. iglíca ’kis t . (Melius 98a). imola (MagyGyógyn. J: ’ua. tövises iglice’. MNövSz. fest rekettye’. 1998: imádságbokor (Priszter 288). 1998: iglice. a tövistelen jelz arra utal. iglice’. 1783: Gelitze-tüske (NclB.. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály az imola nevet náluk egy másik Centaureafajnak. XV. 1775: Iglitze-tövisk vagy tüske (Csapó 120). juhar illatú l. Az imola valószín leg Benk alkotása. v. eper~f (→ eper) ilonka l. egy nijl az txuiſſe.’. J: 1783.: gilice (Nyr. feltehet leg idegen nyelvi minták alapján hozták létre. A magyarba egy déli szláv vagy szlk. 1500 k. örvénygyökér’. 427).-hv.’. 420). 1578: Iglitze txvisk (Melius 48). A tövistelen iglice ’fest rekettye’ (2. a nemes májvirágot (4. R. J: ’Amberboa moschata. igric l. 1783: Imola (NclB. szakny. 1500 k. tövis utótagok. 83). ahol a névadás alapja ugyanez. imola 1. 1775: Iglitze-tövisk (Csapó 120). Paternosterabrus ’páternoszter. A tüske.

1841: mezei iringó (Barra 158). hogy a növénynek „Gyökerez indái vannak” (Hoffmann–Wagner 119). hogy a növény tüskés. Diószegi–Fazekas hosszúnak t n ostorindás (→ kacskanyak) jelz jéb l vonták el az indás jelz t. 2. Berg-Flockenblume.). bába~e. és az elszáradt. köszvény kezelésére használják. A névadásra valószín leg az iringál ’korcsolyázik’ is hatással volt. — másik féle ~ 1578: maſic fęle Intybus (Melius 77a). A hegyi imola (2. mezei iringó’. 1783: Arannyas IÐtáp-fü (NclB.. aranyvessz ’. 373). Intubus. yringus elnevezéseib l. A névadás magyarázata. 1998: ínf (Priszter 293). hogy más növényekre. a növény lat. többek között az indás ínf re ’Ajuga reptans’ vonatkozó részek is belekeveredtek a szócikkbe. Az si uráli eredet ín szavunk 1405 k. ín a. || arany~ 1813: arany Istáp (Magy. TESz. lat. likas~. Idegen nyelvi megfelel re vö. F vészk. J: ’Gratiola officinalis. Az örvénygyökér (4. ízületi fájdalmak.-t l mutatható ki ’ideg’ jelentésben. — N. istáp — aranyos ~f 1775: Aranyos istáp-fü (Csapó 13).) és a pézsmabúzavirág (3. valamint a lat. 321). J: 1578: ’Ajuga chamaepitys. az ín ’lábszárín. TESz. Intybus (< gör. EWUng. a névadás alapja.. — Ö: mósusz~. likas~füstike. kalincaínf ’. mezei katáng’. szakny. — N. a mezei iringónak érdekes sajátossága. Marzell Gratiola officinalis a. ín a. F vészk.). ínnyújtóf 1783: In-nyújtó-fü (NclB. Az aranyos istáp elnevezés a lat. a nyújt ’kiegyenesít’ és a magyarázó f utótag összetétele. 1998: aranyos istápf (Priszter 507). futtatja a mez kön. — Ö: kalinca~. Gichtkraut ’köszvényf ’. 194). mezei iringó’ (ÚMTsz. ín l. . neve Inula nevének értelmesítésével jött létre. Az intubus Melius alkotása. — erdei ~ 1578: Erdei Intubus (Melius 78). intubus 1.alapszava ’fut’ jelentés . idegen nyelvi megfelel re vö. 2. J: ’Ajuga reptans. Melius ínf növénynevében az ín el tagnak ’ideg’ jelentése van. szeder~ ínf 1.’. az izmot a csonthoz er sít képz dmény’. J: ’Cichorium endivia. 384).. A leírást Gombocz teljes egészéban az Ajuga chamaepytisszel azonosítja. 1783: In-fü (NclB. valószín azonban.ínf 214 istáp neve ma. kalinca~f . 1998: iringó (Priszter 370). J: ’ua. Az indás és a mászó jelz magyarázata. ez magyarázza imola nevüket. ínf ’. hogy a növényt heves idegfájdalom gyógyítására használták. zsába a. iringál a.) Centaurea nemzetséghez tartozó fajok. 193). J: ’ua. 1998: mezei iringó (Priszter 370). hogy a növényt reuma. a két fajt erdei és másik féle jelz kkel különíti el. éntybon ’endívia’) (Melius 77a) átvétele. J: ’ua. || aranyos ~ 1813: Aranyos istáp (Magy..’. salátakatáng’. 364). ír l. Genaust intybus a. eryngos ’kecskeszakáll’) nemzetségnévb l alkották. | 1998: ’Ajuga. iringál a. a növény R. Az indás ínf (2. | 1775. Melius ezzel magyarázza a névadást: „Farſabáſt à ki nem iárhat igyeneſen meg gyogyirtya” (Melius 171a). ▌ 2.. J: ’Eryngium campestre. kalincaínf ’. csaba~e. zsába a. aranyistápf (ÚMTsz.) imola neve népetimológiás alakulat. Az iringó nemzetségnév.. 1783: ’Ajuga chamaepitys. iringion. 1578: In f× (Melius 171).) szintén az Ajuga nemzetséghez tartozik. ném. 416). 441. eringius. Az ínf valószín leg Melius alkotása. UEWb. — mezei ~ 1807: mezei Iringó (Magy. A hegyi (2) jelz a növény el fordulási helyére utal.’. F vészk. Diószegi–Fazekas alkotása. 1798: Ín-nyújtó-fÍ (Veszelszki 241). Marzell Eryngium campestre a. elhalt növényt sszel a szél görgeti. ▌ 2. J: ’Cichorium intybus. a lat. irringó ’Eryngium campestre. indás ínf ’. iringó’. az indás ínf a növény hivatalos magyar neve. a nevek nem maradtak fenn. F vészk. A nevek katángfélékre vonatkoznak. Az ínnyújtóf magyar alkotás.-i Eryngium (< lat. taps~ iringó 1807: Iringó (Magy. | mászó ~ 1903: mászó inf (Hoffmann–Wagner 119). J: ’Solidago virgaurea. — indás ~ 1998: indás ínf (Priszter 294). Az iringál ir. J: ’Eryngium. Marzell Centaurea montana a. EWUng. 1775: Infü (Csapó 125). orvosi csikorgóf ’.

1793: Istárj (Földi 25). Az istenfa ’mezei üröm’ (2. Vö. torzsikaboglárka’. J: ’Artemisia campestris. tüskés iringót a szél görgeti sszel a mez kön. Hergottsbrot ’Isten kenyere’. J: ’Eryngium campestre. ném. aranyvessz . istenkecipója N. A névadás szemléleti háttere. istenkalapja N. Genaust abrótanum a. nagyon hasonló az ürömcserjéhez (1). ▌ 2. Az istenharagja valószín leg népi név./1448 k. 126). Az istenkalapja népi elnevezés. istengyümölcse N. 129). 1372 u. lat. (OrvK.’. mind a két jelentés er sen mérgez növényre vonatkozik. cseregalagonya’. 212). kisebb kenyér’ a növény ehet . a cipó ’kerek. istenátkoztafa N. lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. 76). 121). 1584: Iſten faya „Iſten faya hoc eſt. kerek termésére utal. átkozott-tövis. 374). istenharagja 1813: I[sten] kegyelme.: ’vessz ’). a növény R. istenabroszkája N. lignum Dei” Abrotonum (Clusius–Beythe 7). Istenke cipója (MagyGyógyn. J: ’Crataegus laevigata. J: ’Artemisia abrotanum. jelölt birtokos szerkezet.: Iſthen faÿath gr. és a gyümölcs ehet . ném. J: ’Gratiola officinalis. haragja (Magy. lignum Dei tükörfordítása. Az istárj ismeretlen eredet . hogy az elszáradt. — N. virga ’vessz ’. ürömcserje’. a lat. bábakalács. „Maſic à mezei” (Melius 160a). 1578: Iſtáry (Melius 86). Istenátkoztafa (MagyGyógyn. hogy a növény a természet által felkínált élelem f leg a szárnyasok számára. vö. 1783: átkozott tövisk (NclB. J: ’Rosa canina. A névadás magyarázatára l. amelyek szívesen fogyasztják a libapimpót.: Abrotanum: Isthenfaÿa (Ortus: RMGl. a növény szintén ürömféle. istenátkoztatövis növénynevek átkoz eleme ’átkot mond’ jelentés . istenfa (Péntek–Szabó. J: ’ua. 2. Isten kalapja (Csapody– Priszter. 1525 k. A névadásra a növény lat. 1798: IÐten-fája Abrotanum mas (Veszelszki 15). 135). istárj 1. Az istengyümölcse népi név. Ember és növényvilág 205). istánfa (Péntek–Szabó. mezei üröm’.-i vírga-aurea (< lat. istenfa. J: ’Malva neglecta. az. szúrósak. hogy a galagonya piros termését a természet felkínálja. hogy a növényt felszentelésekkor használták. istenátkozta jelz ket az indokolja. talán a növény istenkegyelme elnevezésének mintájára jött létre. 427/14). talán Datura metel. a jelölt birtokos szerkezet gyümölcs ’termés’ utótagja ótörök eredet . réti harangláb’. 1595: Iſten faia (Beythe 67). J: ’Aquilegia vulgaris.) elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1783: IÐtárj (NclB. Abrotanum mas (Veszelszki 15) elnevezésével. . 1783: IÐten átkozta tövisk (NclB. 1798: Iſtárj (Veszelszki 373). 1577 k. istenfa 1. abrotanum nevének téves eredeztetése (< ábrotos ’halhatatlan. ill. Idegen nyelvi megfelel re vö. Az istenfa elnevezés alapja a növény gyógyító ereje. ezek a „megátkozott növények” er sen tüskések. Az istenkecipója népi elnevezés. ▌ 2. mezei iringó’.’. 175). az utótag a szláv eredet abrosz ’terít ’ -ka kicsinyít képz s származéka. orvosi csikorgóf ’. J: ’ua. ördögszekér. 1578: Iſten fáya (Melius 160a). J: ’Potentilla anserina. a jelölt birtokos szerkezet kalap ’fejfed ’ utótagja a virág formája alapján jött létre. gyep rózsa’. libapimpó’. 1998: istenfa (Priszter 306). F vészk. aurea < aureus ’arany’) fordítása. a mezei iringó növénynévben az átkozott. || istenátkoztatövis 1583: Isten atkozta touisk (Clusius–Beythe 4: BotTört. papsajtmályva’. vö. Isten gyümölcse (MagyGyógyn. Az istenabroszkája növénynév jelentése. Az istenátkoztafa ’gyep rózsa’ tüskés növény. 382). mételmaszlag’. Gottes bäumchen. mivel Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a „Régi Nevek” közt említi. az istáp jelentése ’vessz . || átkozott-tövis 1775: Atkozott tövisk (Csapó 165). jelölt birtokos szerkezet. Az istenátkoztafa. — mezei ~ 1578: Iſten fáya. 346). J: ’valamiféle mérgez növény. MNövSz.istárj 215 istenkecipója szakny. Isten abroszkája (MagyGyógyn. Ember és növényvilág 205). N. J: ’Ranunculus sceleratus. bot’ (1356: ? ’vessz ’. 346). Az istenabroszkája népi név. isteni’) is hatással lehetett.

Az istennyila ’mezei zsurló’ (2. mise gertya (SzikszF. nyíl a. A csemegesulyom (4. Mollay. 219). 220). a névadás magyarázata a növény papucsra emlékeztet virágja. istennyila 1. J: ’Aquilegia vulgaris.istenkegyelme 216 istenpapucsa Marzell Malva silvestris a.) népi elnevezés. F vészk. 529). N. köszvényt. Melius a bunkószer torzsavirágzatot nevezi isten nyilának. J: ’Antirrhinum majus. Misegyertya. ▌ 3. 1783: IÐÐten-kenyere (NclB. fehér vajvirág’. 1590: Hippuris minor: Isten nyla (SzikszF. Muttergottesschüchelchen ’miasszonyunk papucsa’. J: ’Equisetum arvense. sparga. a névadás alapja. ném. alii Isten loua farka (SzikszF. A névadás alapja valószín leg az. reumát. J: ’Orobanche alba. az utótag a szláv eredet kulcs. hogy a növény olyan. és földbe fúródott nyílvessz . 107. a nyíl uráli eredet .: Sparagus: Istenloafarka (CasGl. 317. 1798: Iſten’ kegyelme-fÍ (Veszelszki 241). F vészk. foltos kontyvirág virágzata’. Iſten nyilánac hyiác à ki kxzép aránt terem benne” (Melius 89). Balaton 52). hogy mezei zsurló tavaszi. ami lófarokhoz hasonlítható. „A kis Balatonban el forduló sulyom nev növény ehet termését nevezik igy” (Borbás.. mirigyes libatop’. a füzérvirágzat képviseli a kulcs tollát.) istennyila neve népi név. Ambroſiam ’Istenek eledele’ (Melius 50a) fordításával hozta létre. fehér vajvirág’. alii. er s hashajtószer. 1578: Iſten nyilánac gr. J: ’Trapa natans. lat. A névadás alapja. 374). 141). az ezt körülvev fehér burkot pedig a kés bbiekben istenszakállának nevezték. Az istennyila (1. TESz. de lehet a mezei zsurló lófarkf nevének hatására létrejött elnevezés is. Csapó kés bb az istenlovafarka nevet megbotránkoztatónak tartotta. sár ellen való f . 1590: Orobanche: Isten nila. N. és a kés bbiekben már nem adatolható. A névadás szemléleti háttere.’. Melius a növénynevet egyértelm en nem az egész növényre. kerti oroszlánszáj’. 1798: Iſten’ nyíla-fÍ (Veszelszki 332). A réti harangláb (2. || istenkegyelme 1813: I[sten] kegyelme (Magy. ill. MNövSz. Marzell Gratiola officinalis a. Az istenpapucsa ’kerti oroszlánszáj’ (1. 2. istenkegyelme — ~f 1783: IÐten kegyelme-fü (NclB. jelölt birtokos szerkezet. J: ’Arum maculatum virágzata. b): RMGl. nyíl a. 374). J: ’ua. réti harangláb’. . istennyila (Csapody–Priszter: MNövSz. ▌ 2. a virágok papucshoz hasonlóak. a füzérvirágzat képviseli a nyíl tollát. A fehér vajvirág (3. Az istenlovafarka népi név. (Melius 89). hogy a növény felépítése kulcshoz hasonlítható. istenpapucsa 1. Az istenkenyere Melius alkotása.: RMGl. vajvirág’. orvosi csikorgóf ’. mint valami égb l l tt. közönséges spárga’. EWUng. hasonló szemlélet névadásra vö. 76). spórafüzéres szára nyílvessz höz hasonlítható. csemegesulyom’. J: ’Asparagus officinalis. vö.: RMGl.) istennyila elnevezésének alapja. J: ’Gratiola officinalis. J: ’Chenopodium botrys. a lat. Isten papucsa (Csapody–Priszter. hogy a régiek a növény gyógyhatását nagyra tartották. istenkeszty l. 392). hogy a növény a szárakon t szer bokros levélzetet fejleszt. mezei zsurló’.. ▌ 2. J: ’Orobanche alba. — ~f 1783: IÐten nyila fü (NclB. N. valószín leg népi név. J: ’Orobanche sp.) név Melius alkotása. ▌ 4. a növény különféle betegségekre utaló neveivel: ínnyújtóf . 344). istenkulcsa 1813: I[sten] nyilaf . 1604: „Orobanche: Isten nyíla.) istenpapucsa szintén népi elnevezés.. Vö. sokféle betegséget gyógyítottak vele: pl.. hogy a növény fogyasztható és finom. Jávorka 749). 1590: Asparagus: Nyul arnyek. MNövSz.) név motivációja az.). Az istenkulcsa jelölt birtokos szerkezet. keszty virág istenkenyere 1578: Iſten kenyere (Melius 50a). Növénynevek 100–101. terméses kocsányára érti: „Kettx à leuele. UEWb. helyette létrehozta a Szent György lova farka elnevezést. 321). 529). 2. kúltsa (Magy. gratia dei nevének tükörfordítása. istenlovafarka 1500 k. köszvényburján. Istennyila: Orobanche” (MA. Az istenkegyelme a növény R. hanem annak virágos.: RMGl. Isten papucsa (Csapody–Priszter. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyvében a Régi Nevek között t nik fel.

szakáll a. talán Asplenium rutamuraria. tricolor. slak ’szulák’ kerülhetett át. Diószegi–(Fazekas) Orvosi könyvének „Igazító Laistrom”-ában a „Régi Nevek” között az iszalag szerepel. laza páfránylevelek tömege. 1525 k. vagy a laza levelek sokasága emlékeztet szakállra. J: ’Convolvulus arvensis. Csapó azt írja az istentáskája névr l: „Némelly Magyar Dictionariumokban ez fü Isten táskájának neveztetik de vétkeſſen” (Csapó 215). hogy a növény gyakran fordul el homokos. sl&k. A névadás oka. Unser Lieben Frau Handschuh ’miaszszonyunk papucsa’. isztár. hasznos földitömjén’. ▌ 3. 1435 k. istáp. 1841: iszalag (Barra 330). Nyr.: Iszalag (Julow 256).. — ~f 1807: Iszapf (Magy. 374).) istenszakálla elnevezése talán tudatos magyar szóalkotás. a szakáll ’állon növ sz rzet’ ótörök eredet . isztrák l. bursa pastoris ’pásztor táskája’ elnevezése. A mássalhangzó-torlódásos szókezdetnek i-vel való feloldására vö. sl&k ’szulák’. A foltos kontyvirág (2. császárszakáll. kövi fodorka’. TESz.) istenszakálla neve valószín leg a növény hasonló szemlélet elnevezései alapján keletkezett. szln. farkasmaszlag~ ivolya l. vadárvácska’. J: ’Arum maculatum. ibolya izsóp 1395 k. F vészk. szb. táskához hasonlóak. bakszakáll. iszap 1783: IÐzap (NclB. — ~f 1775: Iſten-ſzakála-fünek gr. békatarsoly. 1813: I[sten] szakálla (Magy. R. 1405 k. J: ’ua.) istenszakálla neve valószín leg magyar alkotás. J: ’ua.-hv. papszakáll.. krisztustenyere Marzell Asplenium trichomanes a. 176). Növ. istráng. — juhszalag 1816: Juszalag (Baumgarten I: 169). 117). J: ’Capsella bursa-pastoris. vagy szln. hogy a termések kis iszalag 1807 e. ném. hogy a növények valamely része fehér. szerb-horvát vagy szlovén eredet . 1577 k. 1948: juhszalag (Halmai 76). 2. 683). | ’Solanum dulcamara. 1948: Isten táskája (MagyGyógyn. 162). kesernyés csucsor’.’. 1940–43: juszalag (MNy. pásztortarsoly. paptarsoly.-hv. Az iszalag alakváltozata a juhszalag ~ juszalag els sorban a juh ~ N. mivel a patikákban régen több páfrányfajt együtt hajnövel szerként árultak. 1807: Iszalag (Magy. ▌ 2. de a névadásra hatással lehetett más páfrányfaj elnevezése is (vö. Az istenszakálla ’hasznos földitömjén’ (3. 117). istentáskája 1590: Bursa pastoris: Beka tarsoly. J: ’Viola tricolor subsp. svl&k. Marzell Convolvulus arvensis a. iszapos területeken. TESz. EWUng. 11: 221. Vénusz asszony haja). F vészk. A kisjézustáskája népi név. A magyarba egy szb. Az iszalag szláv átvétel. istentenyere l. Az istenszakálla jelölt birtokos szerkezet. || kisjézustáskája N.: RMGl. hasonló szemlélet nevei alapján alakult ki. A vadárvácska (4. az Áron szakálla elnevezés mintájára jöhetett létre. vö.: RMGl. közönséges pásztortáska’.: ysopus: ysop (SchlSzj.: ’Solanum. hogy a fehér virágzat szakállhoz hasonlít. ju és a szalag népetimológiás beleértésének következménye. J: ’páfrányfaj. ▌ 4.: ÿſopus: ÿſíp (BesztSzj. a „Megállított Nevek” között már a keserédes csucsor-t (→ csucsor) olvashatjuk. Kis Jézus táskája (MagyGyógyn.’.. J: 1807 e.: Hiſſop.istenszakálla 217 izsóp ném. ispotály. 374). Sandwinde ’homokszulák’. J: ’Solanum. F vészk. hiſopoth (OrvK. 603). 1813: I[sten] szakálla (Magy. LXXII. Marzell Aquilegia vulgaris a. | 1807: ’Solanum dulcamara. 364). csucsor’. csucsor’. 336). hogy a szárat egy szakállhoz hasonlítható zöldesfehér szín nagy buroklevél öleli körül. szakáll a. A névadás alapja a szakállra emlékeztet lecsüng .) névadás alapja. 364). vö. MNy. vel. 1805–13: IÐzalag (Márton. A névadás alapja.: RMGl. kesernyés csucsor’.: Isopus: isop (SoprSzj. 364). 2.: RMGl. vö. Az istentáskája valószín leg magyar alkotás. J: ’Pimpinella saxifraga. vö. Isten taskaia (SzikszF. A kövi fodorka (1. 10: 13. 6: 43). 1903: juszalag (Hoffmann– Wagner 40). apró szulák’. iskola. . 1816: Iszalag (Baumgarten I: 169). istenszakálla 1. F vészk. a növény egyéb.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. foltos kontyvirág’. A névadás alapja. (Csapó 41). a névadásra hatással lehetett a növény lat. 45: 219). A szláv eredet iszap név magyarázata valószín leg az.

ol. Csapó szerint: „Fulladozó Ember meg-épül tsak fözzön-meg egy Lót IÐopot egy ittze vizben ’s igya ezt a’ vizet” (Csapó 121). Mind az izsóp. köptet hatású. 385). Szabó. Hyſop (Melius 121a). izsóp a. TESz. 130). aristatus jöhet számításba. közönséges szurokf ’. Melius leírásaiban a kerti változat els sorban a subsp.és f szernövény. J: ’Hyssopus officinalis. Egyházi Hyſopnac hiyác (Melius 121–121a). fuladás. 1841: kerti izsóp (Barra 309). J: ’ua. 1783: I’sóp (NclB. (Melius 121a). issopo. kerti izsóp’. J: ’ua.” (Beythe 69). | réti ~ 1798: réti izsóp (Veszelszki 250). EWUng. megkékült testrészek borogatására stb. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt az subsp. a ném.izsóphoz hasonlatos f 218 izsóphoz hasonlatos f 14. a XVI. kerti izsóp’. Beythe András azt írja. vö. | kertbeli ~ 1798: kertbéli izsóp (Veszelszki 250). dinnye~f . fr. is. Genaust Hyssópus a. 256). kerti izsóp’. sipan. Egyházi Hyſopnac gr. J: ’Origanum vulgare.. | erdei ~ 1798: erdei izsóp (Veszelszki 250). 1798: Isóp (Veszelszki 250). szakny.. Az izsóp latin eredet . íz l. A latin szó els sorban a bibliafordításokon keresztül bekerült az európai nyelvekbe: ang. ném. Isop. A növény görcsoldó. 131/20).: RMGl.-i hyssopus (< lat.oder Klosterysop. izsóp a. az izsóp gyógyító ereje hasonlít a szurokf hatásához. | kerti ~ 1578: „Eggyic kerti” [Iſop] (Melius 121). 131/8) „kÿ fachÿart leweth veogÿed. izsó (ÚMTsz. hv. J: ’Hyssopus officinalis. hogy a szurokf „fuladaÐt gogit. hyssope. aristatus jöhet számításba.. — egyházi ~ 1578: Egyházi Hyſopnac gr. Mindkét növény használható ütés vagy esés miatt megdagadt. es aÅÅal moÐÐad aÅ torkoth” (OrvK. lat. kerti izsóp’. kerti izsóp’. J: ’Hyssopus officinalis. Melly fayás ellen” (Melius 122a). — N. J: ’Hyssopus officinalis. 46). Ilyen értelemben szerepel a Herbáriumban is: „Igen jò hurutás. Csapó József így ír az izsópról: „Toroknak belsö dagadását. officinalisra vonatkozhat.’. hyss#pum. hyss#pus. Mindkett hasznos torok dagadása ellen. 1583: Isôp (Clusius–Beythe 5: BotTört. | mezei ~ 1578: mezei Hyſop (Melius 121). Kirchen. #z#b ’izsóp’). J: ’Hyssopus officinalis. Az izsóphoz hasonlatos f körülírásos forma. mind a szurokf hasznos fulladás ellen. hýss#pos < héb. (Melius 121a). ſÅomiuſág.’. Kalaſtromi. 1775: Isop (Csapó 121). jó ezen fünek fött vizével gyakran öblögetni” (Csapó 121). izsóf (OrmSz. a közönséges szurokfüvet az izsóphoz ’Hyssopus officinalis’ hasonlítják: az izsóp és a szurokf illatos gyógy. 1798: mezei izsóp (Veszelszki 250). Kloſter Iſop fordításával alkotta: „eſÅt Nemet×l Kloſter Iſop. 1595: Iſop (Beythe 67a). hysope. kerti izsóp’. századi orvosi könyvben ezt olvashatjuk az szurokf r l: „Torok dagadasrol” (OrvK.). J: ’Hyssopus officinalis. hys#pus < gör. Melius leírásaiban a vadon term és kolostori változatoknál mindenekel tt a subsp.. Melius 418–9. | hegyi ~ 1578: hegyi Hyſopnac gr. 1578: Iſop (Melius 121). Az egyházi és klastromi jelz k Melius alkotásai. | klastromi ~ 1578: Kalaſtromi. (Melius 121). J: ’Hyssopus officinalis. izsóphoz hasonlatos f 1533: Origanum: Wolgemut: Isophoz hasonlatus fy (Murm. alkalmazása légcs hurut esetén javallott. az az. fert tlenít . kerti izsóp’. Ysop. hyssop.).

regönyét gr. .). CsángSz. jagned. jàgnjeda ’rezg nyárfa. ▌ 2.-hv.). 1248: jegune (TESz. 213). nyár(fa) | Populus alba. a): RMGl. J: ’ua.). 131).1: RMGl. — N. jagnjet ’fekete nyárfa’. | magos ~ 1903: magos jegenye (Hoffmann– Wagner 186). 464/32). c): RMGl. reg(nye. 1540 k.: „Terpentinat de ÿegqnÿe faÿeth” (OrvK. kemény szára’ magyarázó elem. — fekete ~ 1583: fekete iégnye (Clusius–Beythe 6a: BotTört. 212). geg(nye-fa. 1533: Jegxne fa (Murm. jeginye. 1533: Abies: Eyn tann: Jegxnefa (Murm. nyár(fa) | Populus alba. legénye-fa (MTsz. egönye. 1500 k.). jeg(nye-fa a. 1600 k. juhar jajkóró N. juhar jegenye 1. egönye-fa. uag. jágned ’ua. gyeg(nye.). (ÚMTSz. 1255: jegnye (TESz. — ~fa 1500 k. jaj a. 1499: Jegenyewffa (UjMMúz. 367).’. regönyefa (ÚMTSz. jáger.: Abies vulgo nominatur Jeghenefa (TemGl. jágor.: Populvs: Jegine fa (Herb. J: ’Cichorium intybus. 1583: iegnye fa (Clusius– Beythe 6a: BotTört. közönséges lucfeny ’. leginyefa. jámbor. d): RMGl.).: abies: Jegheneffa (KolGl. J: ’Picea abies. 61). letörik. 1610: Popvlvs: Populus alba: Jeghenie fa (Herb.). ▌ 4. A névadás a nyárfák bolyhos. A névadás magyarázata az. 1783: Fekete Jegenye (NclB. vö. jagnjed ’nyárfa’ kerülhetett át *jagnyéd alakban. platán’. fekete nyárfa’. AgAnyAfa. jegnye (Nyatl.: RMGl. J: ’ua.: jeg(nye a. — N. A jegenye szerb-horvát vagy szlovén eredet . N. jaj a. 1948: Jegenyefa (MagyGyógyn. az útszéleken gyakran letiporják. 1584: fekete iégnye „ki-böllezön az Populeum ir” (Clusius– Beythe 25). J: ’ua. 213). — bemagos ~ 1903: bemagos-jegenye (Hoffmann–Wagner 186).J J: ’Populus.: RMGl. 1577 k.: RMGl. a jaj ’érzelmet kifejez felkiáltás’ el tag önkéntelen hangkitörésb l keletkezett indulatszó f nevesülése.: ’Abies alba.: TESz). 427).’. jajkóró (MagyGyógyn. EWUng.). 214).’.’. 1578: Iegene fa (Melius 11).).2 m magasra is megn .. | 1453: ? ’Platanus. 214).: De populo et albaro: yegene (StrassbGl. luczfeniô fa (SzikszF. Ebb l a magyar változatok hangrendi kiegyenlít déssel és a kicsinyít képz nek felfogott szóvégi d elha- jábor. szln.-hv. 427).’. — fekete ~fa 1798: Fekete Jegenye-fa (Veszelszki 31). közönséges jegenyefeny | Picea abies. 1783: Jegenye-fa (NclB. jágnjed ’ua.: RMGl. J: 1239: ? ’Populus. 1590: Abies: Iegenie. J: 1500 k. 1550 k. N.. — ~fa 1247: „Ad vnum arborem Jegeniefa wlgariter nominatum” (OklSz. jegényefí (Nyatl. 1865: jeg nyé-t gr. a kóró ’a növény szára. „Igqnÿe fan termqth Enÿwnek (OrvK. 131). geg(nye. 214). közönséges lucfeny ’. 211). 1470 k. A jajkóró népi név. ▌ 3. fehér nyár(fa)’. reg(nyefa.).: abies: Jegenÿe fa (BrassSzt. TESz.. fehér nyár(fa)’. fekete nyár(fa)’.: RMGl. 1239: „Uadit ad arborem que uulgo dicitur Jeguna” (OklSz.). J: ’Populus nigra. A magyarba egy szb. 315/40). (TESz. *agnę ’bárány’ származékai.: RMGl. bársonyos virágzatával függ össze. Mindezek az sszl. jεgenε-fa (SzamSz. jeg(nye a. jávor l.: TESz.: Populus: yegynyefa (CasGl. szln. 212). jàgnjēd. jáhor l. szb. gyegönye. 1453: Penes arborem platani wlgo Jegenye vocati (OklSz. gegenyefa. mezei katáng’.). 213).). hogy a mezei katáng 1. — ~fa 1590: Populus nigra: Iegenie fa (SzikszF. 330).

érce ~ N. sepr zanót’. A ’platán’ az eredeti ’Populus. A jeneszter növénynevet Benk alkotta. SzófSz. keresztesfeny (→ feny ). nyár(fa)’. 401) neveket vette át. 405). Marzell Abies balsamea a. F vészk. A jegenyefeny ’közönséges lucfeny ’ (1.. TESz. MNövSz.-i Populus nigra utótagjának fordításával jött létre. (Csapody–Priszter. A keresztes jelz a vízszintesen keresztszer en elálló ágakra utal. jeg(nye-nyár a. UEWb. de nyelvjárásokban is megtalálható a jegenye fa (SzamSz.) jelz je megkülönböztet szerep . amelyek végs fokon az ismeretlen eredet lat. közönséges jegenyefeny ’. SzófSz. jegenye a. J: ’Cytisus scoparius. 1911: jegenyefeny (Cserey. a ném.) és a közönséges jegenyefeny t (2. égerfa jeneszter 1. genista. genesta alakokra vezethe- . Kreuztanne fordítása. a f zfafélék (Salicaceae) családjába tartozó jegenyékt l (pl. Némelyik alakváltozat. 1998: jeneszter (Priszter 510). 1813: Jegenye Feny (Magy. SzegSz. A bemagos ~ magos jelz k a feny hatalmas méretére utalnak. 232. a ném. fehér nyár(fa)’.nyomatékosító szó. 401). Abies alba a. | 1578: ’Populus alba. a közönséges lucfeny t (1. J: ’ua. jegenyenyárfa ’Populus nigra’ (Péntek–Szabó. hasonlóképpen korai neveik is keveredtek. A feny utótag magyarázó és megkülönböztet szerep .).) a köznyelvben ma is gyakran összekeverik. feny a. tehát magyarázó utótaggal jelenik meg. jegenye a. — közönséges ~ 1998: közönséges jegenyefeny (Priszter 287). a fa sötét szín kérgére utal. geg(nye-fa változatokra vö. J: 1783: ’Spartium junceum. 4. jégerfa l. NyTan. fehér nyár(fa)’. F vészk. legénye-fa népetimológia eredménye. Picea abies a. 1998: ’Abies alba. a be. jeneszter’. Az 1453ból adatolt ’platán’ jelentés jegenyefa alak kétes.. SzlJsz.jegenyefeny 220 jeneszter gyásával alakultak ki.. 394). Kniezsa.’. jegenyefeny 1. jegenye fa a. A jegenyefeny összetett szó. — ~fa 1807: Jegenye Fenyffa (Magy F vészk..). 521). igenyes nyár sz. A feny féle (Pinaceae) jelentés jegenye csak összetételben. J: ’Abies alba. nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon (valószín leg a fák magassága) alapuló névátvitellel fejl dött. A feny félék (Pinaceae) családjába tartozó t levelel fákat. feny . Genſter. F vészk. gérce.). a fehér nyárfa ’Populus alba’ korrelatív párja. Növényszótár 1).. | 1998: ’Abies. J: ’ua. vö.. J: 1425: ’Populus sp. jérce ~ N. Kniezsa. 2. J: ’Picea abies..) ’platán’ jelentéssel.. J: ’ua. ennek kérge szürkésfehér. 1/1: 48. jegenyenyár (Szamsz. az utótagra l. EWUng. Marzell Abies alba a.) az eredeti ’Populus. 405). J: 1911.. 1903: jeneszter (Hoffmann– Wagner 145). 1783: JéniÐzter (NclB.. jegenyefeny | Abies alba. TESz.) összetett szó. nyeg(nye nyárfa (ÚMTSz. 1948: keresztes jegenye feny (Halmai 64). — N. a lat. | 1807: ’Spartium. A jegenyefa ’feny féle’ (2.’. N. Populus alba. ▌ 2. tükörfordítás. J: ’Populus alba. közönséges jegenyefeny ’.. egönye-fa. Abies alba). — keresztes ~ 1903: keresztes jegenyefeny (Hoffmann–Wagner 186). Populus nigra) különbözteti meg ezeket a feny fajtákat (Picea abies.’.) és ’közönséges jegenyefeny ’ (2. így pl. Ember és növényvilág 272). 1998: jegenyefeny (Priszter 287). A fekete jegenye (3. 1807: Jeneszter (Magy. Picea abies a. 1578: Iegene Nyárnac gr. közönséges lucfeny ’. uráli eredet nyár. 232. A N. Ginſter (NclB. 425). az eredeti ’Populus. jegenyenyár 1425: „In medio duarum arborum Jegenyenyar vocatarum” (OklSz. a névátvitel alapja valószín leg a fák óriási mérete.. 88). szakny. utótagja az si. jegenye. A jegenyenyár összetétel a fehér nyárfa két különböz eredet nevének összekapcsolásával keletkezett: el tagja a szláv eredet jegenye. 324. EWUng. — Ö: balzsam-~ (→ balzsamfeny fa). a nemzetségnév ma nem létezik’. utótagja -fa vagy -feny . közönséges jegenyefeny ’.. ▌ 2. — Ö: balzsam-~feny (→ balzsamfeny fa).. (Melius 11a). SzlJsz. az el tagra l. — szagos ~ 1807: szagos Jeneszter (Magy. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött. Populus alba a. — ~fa N. 1783: Jegenye fenyö (NclB. fehér nyárfa’ jelentésb l hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dött.

Gyövötény (Veszelszki 454).). Genaust Genísta a. a svéd mondavilág szerint szent Henrik a növényb l minden sebet meggyógyító gyógyírt készített. F vészk. tökjuh6r (Péntek–Szabó.). J: ’Chenopodium bonus-henricus.). gy tén.’. 1255: jaurfa (TESz. szulák. 1903: gy tény (Hoffmann–Wagner 37). Kristuskräut. 1325: Jaurfa (OklSz.). Növényszótár 4).).. ném. | 1841: ’Convolvulus arvensis. gyövötin. 1: 362). — hegyeslevel ~ 1903: hegyeslevel juhar (Hoffmann–Wagner 77). Herrgottskraut. jövötényszulák 1841: jöv tiny Szulák (Barra 299).’. burjánzó növekedése: „Növötény. A jézusfüve népi név.) jeneszter neve hasonlóság alapján jött létre. juhar 1233: Arbor que uulgo dicitur yhor (OklSz.). gy jtín. Növénynevek 285. gy jtény. apró szulák’. Vas-Vármegy. 1998: juhar (Priszter 289).’. A jóhenrikfüve a ném. TESz. jövötény. 1841: jöv tiny (Barra 297). dió jóhenrikfüve 1903: jó Henrikf ve (Hoffmann–Wagner 49). 331. jábor. jávor-fa . gyütvény. gy tiny. kisebb ~ 1798: „Kitsiny.’. pl. az n > ny kicsinyít képz ). gy tiny. gyövötény. a f magyarázó utótag. terjed . J: 1233: ’Acer. ihar. — N. 1233/1345: Arbor que uocatur Jhor (OklSz. Iſzap. J: ’ua. tökjohàr. a szó elején g > j változás érvényesült.’. TsengetyÍ-virág. johar (ÚMTsz. jávor a. Mollay. J: ’ua. növény a. A német név végs soron a lat.. | korai ~ 1998: korai juhar (Priszter 289). Marzell Hypericum perforatum a. J: 1735: ? ’Vinca minor. jáhor.).). közönséges orbáncf ’. az el tagra l. jöv tin. 1397: Iavor (OklSz. J: ’ua. A növötény ~ jövötény ~ gyövötény nyelvújítási alkotások. 88). jezsuitadió l. — kicsiny. juhar-fa a. gyöv tény. korai juhar(fa)’. összetett szó. jézusfüve N. A névadás alapja a növény gyors. Benk a ném.’. növény a. A sepr zanót (2. gyüöti(ny. gy tény” (MNy. jó l.). tökjuhàr. — N. Harang.). gy tin. J: ’Convolvulus arvensis. 1411: Jawor (OklSz. Gyövötény: mert a’ vetemények köztt nfttön-nf (a’ mint fk ſzóllnak) alkalmatlankodik” (Veszelszki 454). a jövötény. ez teremti meg aztán az asszociációt a keresztfáról lecsepeg vérrel.. A gy tény változat a növevény > növény mintájára alakult ki. 1330: Johor (OklSz. gyöv tin. — N. — ~fa 1232: „ad arborem ihor-fa. — Ö: sepr ~. A növötény a n ige származéka. jelölt birtokos szerkezet.jézusfüve 221 juhar t k vissza. 1279: jawar (TESz. juhar a. F vészk. 1236: ihorfa (OklSz. Fejér. Marzell Chenopodium bonus-henricus a.). gyöv tény. 250). 1807: Jávor (Magy. Növötény. | töklevel ~ 1911: töklevel jávor (Cserey. gyütény (ÚMTsz. Guter Heinrich tükörfordítása. juhar(fa)’. jávor a. joh$r (CsángSz. | platánlevel ~ 1911: platánlevel jávor (Cserey. Az elnevezés magyarázata a növény gyógyító ereje. 1903: Jókori juhar (Hoffmann–Wagner 77). gy tény. Jézus füve (Csapody–Priszter. bonus-henricus elnevezésre vezethet vissza. Az elnevezés alapja. parajlibatop’. A jövötényszulák Barra alkotása. J: ’Acer platanoides. Az el és utótag jelentése azonos: ’kúszó. J: ’Hypericum perforatum. jövötény a. apró szulák’. juhar a. Súlák. Marzell Genista a. EWUng.). Növényszótár 4). J: ’ua. kis meténg | Convolvulus arvensis. MNövSz. Kristus-blaume. gyövötiny. burjánzó gyomnövény’. jézus füve (ÚMTsz. 1484: Ihar (OklSz. 31: 245). gyüjtvény. Ember és növényvilág 197). az utótagra l. hogy a levél felületén lév fekete mirigypontsorban hipericin nev vörös festékanyag van. juhar a. a növény felépítése hasonló a jeneszterhez (1. juhar j tény l. 1257: Ihar (OklSz. drága~ johor l. 251).).). juhar a. jövötény a. gyövötény ’kúszó terjed gyomnövény’ a jön ige származéka -tény képz bokorral (a képz bokor t eleme deverbális nomenképz . Ginster szóbelseji mássalhangzó-torlódását feloldotta. gyövü tín (MTsz.. | kis ~ 1841: kis gyüv tény (Barra 297). jövötény jövötény 1735: „Vinca: Folyóf . piros Fulak. ih™r. J: ’ua.). Fel futó. apró szulák’.). Kiſseb. | jókori ~ 1807: jókori Jávor (Magy. juhar a. J: ’ua. és eldörzsölve pirosra festi az ember kezét. cruce signatam (NyK. Idegen nyelvi megfelel kre vö.

. szln.’. jávor-fa a.: blg. jáh#rfából. A magyarba feltehet leg többszörös átvétellel került. javor ’ua. jágerfa. igarfa (Csapody–Priszter.). — Ö: cukor~. großer spitzblÀttriger Ahorn ’nagyobb hegyeslevel juhar’. явор ’hegyi juhar’. 211).juhfark 222 juhfark a. jámborfa (SzegSz. Weinblatt ’sz l levél’. jávor 1. iharfa. 213). hegyes leveleire utanak. Ihar-. SzlJsz. R.: hyhar fa (BesztSzj. jágérfának. színe a fehérest l a zöldesig változó. jámbor-fa (MTsz. néhol meg népetimológia (jámborfa. iharfa (SzlavSz. — N. a. A jávor a hosszú á-jával talán a szlovénb l való. jaharfa. J: ’Acer platanoides. явор ’hegyi juhar’. Breitblatt ’széleslevel ’.’. valamint a juhar változat. Marzell Acer platanoides a. j<borfa. Az alakváltozatok kés bb összekeveredtek. ném. 1366: Juharfa (OklSz. J: ’ua. N. iharfa (OrmSz. vö. — korai ~fa 1998: korai juharfa (Priszter 289). égerfa a. joharfa (OklSz. A névadás magyarázata. F vészk. jágorfa. A korai és jókori jelz arra vonatkozik. jahor ’hegyi juhar’. ném. | széleslevel ~fa 1798: Széles levelÍ Jávor-. 2. hogy a növény tömött virágbugája 30–60 cm hosszú.). a széleslevel és hegyeslevel jelz k a fa hatalmas. hogy a fa tavasszal korán kezd hajtani. Iauor fa (SzikszF. 1813: Juharfa (Magy. korai juhar(fa)’. Breitlaub. javōr ’ua. juhfark (MagyGyógyn. egy rövid ™-s szláv javor-ból v > h és ju > i változással fejl dött ki az ihar. 232. Kniezsa. széles.’.). juhorfa. jág rfácska (ÚMTsz. SzófSz.: RMGl. R.). népnyelvi változatainak szórványos ’égerfa’ értelmezése is: 1395 k. A töklevel és platánlevel jelz k szintén a fa karéjos levélformáját jellemzik. juhoktisztítóhunyor l. hunyor juhszalag l. ih6rf6. juhar-fa a. összetett szó. juhfarkhoz hasonlítható. ih#rfa.).). A juhar szláv eredet .: RMGl. jáborfa. Spitzahorn. fehér zászpa’. idegen nyelvi megfelel kre vö. juhar(fa)’. 89). A szó- középi g-t tartalmazó alakok az égerfa név hatásával is magyarázhatók. J: ’Veratrum album.).: RMGl. EWUng. TESz. juhar-fa. 1405 k. a juh állatnév és a fark ’az állati test hátul kinyúló része’ összetétele. Erre mutat a juharnak.). 211). jaor. A juhfark népi név.: jauor fa (SchlSzj. illet leg alakváltozatainak. or. Juhar-fa (Veszelszki 19). 1791: Iuhárfa (Lumnitzer 457). J: ’Acer. juhfark N. 1590: Ihar fa.-hv. 1998: juharfa (Priszter 289). 394). jágerfa ~ igarfa) játszhatott közre. 1337: jwharfa. a. szlk.). jámborfa. jágerfa (ÚMTsz. iszalag . 49). szb. jávor ’juhar’. MNövSz. hasonló szemlélet elnevezésre vö. 1414: Jaworfa (OklSz..)..

A névadás alapja a piros szín termés. 1807 e. Ö: kalinca~.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre (szintén elágazó növény). 341). 3: 14). 322). F vészk. kakics kakarics l. kacskanyak 1. a lat. A név alakleíró elnevezés. vasf ’. 39: 161. ▌ 2. indás ínf ’. 357). A kakascímer ’vasf ’ (2. J: ’Sisymbrium officinale. hogy a növény olyan. kakasmandikó kacs l. F vészk. A kacsanyak népetimológiával keletkezett. kokasalma (SzamSz. A kacskanyak ’ínf ’ nemzetségnevet Diószegi–Fazekas véglegesítik a Magy. vatkácsaszáj (MNy. 341). kacsanyak (Herman. de már el tte az országban véleményezésre szétküldött elnevezések között megtalálható. kokasharang (Csapody– Priszter. MNövSz. 1841: ostorindás Kacskanyak (Barra 317). — ostorindás ~ 1807: ostorindás Katskanyak (Magy. UEWb. 1798: Kakas-fark-fÍ (Veszelszki 354). — vad~ N. kakasbenderó l. 1807: katskanyak (Magy. Az ostorindás ’indás ínf ’ (2. J: ’Ajuga. J: ’Linaria vulgaris. szapora zsombor’. kakasbandikó. A kakascímer Melius alkotása. A kakasalma népi név. 3: 13). 341). 39: 161: 155). havas~ kacsanyak l. a szláv eredet kakas és az ótörök eredet alma összetétele. Csapó azt írta róla: „Kakas-tzimernek pedig helytelenül neveztetik” (Csapó 246). 116). N. mint egy görbe nyak. J: ’Ajuga reptans. pávafarkú salamonpecsét’ (azonosította Priszter Szaniszló). 1783: Kakas-tzimer (NclB. J: ’Antirrhinum majus. F vészk. 3: 27). J: ’Crataegus laevigata. ínf ’. J: ’Ajuga chamaepitys. A N. kacskanyak kacsaszáj 1. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása.) jelz Diószegi–Fazekas alkotása. a szláv eredet . kakasharang N. közönséges gyujtoványf ’. kerti oroszlánszáj’. kacsaszáj növénynév a szlovák eredet kacsa és az uráli eredet száj ’ember. a kacskanyak nem vált köznyelvi szóvá.K kakasalma N. kácsaszáj (MNy. A kakasfarkf nevet a növény kiálló virágzata motiválta. állat fejének elüls részén lév nyílás’ összetétele. || kacsanyak N. a fark ’a madár hátul kiálló tollainak öszszessége’ és a f magyarázó utótag összetétele. kökörcsin kakascímer 1. magyarázata. F vészk. kalincaínf ’. A névadás alapja a növények virágja. leánykökörcsin’. amelynek formája szájhoz hasonló. 678. ÚMTsz. kakasfarkf 1783: Kakas-fark-fü (NclB. ▌ 2. A kakasharang népi név. kakalics l. 492. J: ’Verbena officinalis. a névadás alapja a szétállóan elágazó növény. kakasalma (ÚMTsz. Criſta gallinacea” (Melius 144a) (< crista ’taréj’. cseregalagonya piros szín bogyója’. hogy a növény „gyökerér l ostorindákat botsát” (Magy. ÚMTsz.: Katskanyak (Julow 263). 1578: Kakas cimer (Melius 144a). J: ’Pulsatilla grandis. J: ? ’Polygonatum odoratum.ben. arra utal. orvosi salamonpecsét | Polygonatum verticillatum. 1798: Kakas-tzimer (Veszelszki 439). Pászt. ▌ 2. A kakasfarkf a szláv eredet kakas állatnév. 1: 442).

A fehér kakasláb ’sisakvirág-level boglárka’ (3. szi kikerics. A névadás magyarázatára a sarkantyúszer virágzat. J: ’Salvia sclarea. harangütés jelentés . 50). a növénynevet már Melius is három jelentésben (1. ▌ 3. (Melius 180). Az ujjas keltike (2. A MTsz. ▌ 2. Hanenſporn (Melius 180) tükörfordítása. (OrvK.) kakasmandikó elnevezése hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Genaust Pulsatílla a. A kakastaréj ’szapora zsombor’ (1. bókoló amaránt’. N. Szabó. szétállóan elágazó növény. kakasbenderó (MNy. els sorban az szi virág’. 3: 28). kakassarok 1. szi kokasmandikó (Péntek–Szabó.: els sorban a Ranunculus repens. 1578: Kakas taré (Melius 180). kúszó boglárka’. 1578: kakas ſoroc (Melius 180). || kakasbandikó N. kúszó boglárka’. J: ’Corydalis solida. ÚMTsz. || kakasbenderó N. | 1783: ’Ranunculus repens. A kakasláb ’ujjas keltike’ nevet Melius így magyarázza: „EſÅt hiyac Kakas lábnac. odvas keltike’. a kakas állatnév szláv eredet . J: ’Colchicum autumnale. A kakasbenderó ’kakas pénisze’ jelentés .) nemi betegségek kezelésére használták. 1948: kakasmandikó (MagyGyógyn. egyszerre használták Ranunculus ’boglárka’ és Corydalis ’keltike’ fajok megnevezésére hasonlóság alapján. más képzéssel bëndérezik (Udvarhely m.kakasláb 224 kakastaréj kakas állatnév és a török eredet harang öszszetétele. 383). az az.’. Melius 438. kakasbenderó összetett szó. gall£na ’tyúk’) tükörfordítása. Ember és növényvilág 221). 1775: Kakas-láb (Csapó 34).: Kakas Lab fwrql gr. ▌ 3. Criſta gallinacea (Melius 144a) (< crista ’taréj’. a névadás alapja a fürtös. — fehér ~ 1578: Feyér Kakas láb (Melius 175a). ütés’) elnevezés is ugyanezen a szemléleten alapul.-i Pulsatilla (< lat. pulsatus ’csapás. bëndërëzzik (Székelyföld). J: ’ua.) szintén Melius alkotása.) és az szi kikerics (3. 1838–45: kakasmandika (Nyr. tyúkláb. J: ’Amaranthus caudatus. kakastaréj (Péntek–Szabó. 2. A kakastaréj ’muskotályzsálya’ (3. 126: 67). kakas bandikó (Nyr. szapora zsombor’. 3: 27). J: 1578: ’Ranunculus sp. ▌ 4. 1998: kakasmandikó (Priszter 371). J: ’ua. — N. a növényeket szintén nemi betegségek gyógyítására használták. — ~f 1577 k. és a szélben ide-oda ing. odvas keltike’. J: ’Corydalis cava. Hanen f×s (Melius 175) tükörfordítása. 1578: Kakas lábnac gr. az utótagok a benderészik ’bögyörészni’ igéb l származnak. kúszó boglárka’. 1903: kakas bandikó (Hoffmann–Wagner 143). A kakassarok a ném. ▌ 2. a leánykökörcsin harangszer virága motiválhatta az elnevezést.) Melius tükörfordítása: „Német×l neue Weis Hanen f×s. 2: 22. 400).. J: ’Ranunculus aconitifolius. kakasmandikó 1.) használja. ujjas keltike’. kankós. európai kakasmandikó’. 614/ 5). Vö. J: ’ua. kakastaréj 1. ÚMTsz. Melius alkotása.. kakasláb 1. ▌ 4. J: ’Sisymbrium officinale. kakasbandikó. 126: 67). ujjas keltike’. J: ’Erythronium dens-canis. Ember és növényvilág 202). hogy az európai kakasmandikót (1. a Háromszék megyei Uzonból meger síti ezt az adatot: „a kakas megbenderészi a tyúkot: meghágja”. J: ’Corydalis solida.) Melius alkotása.’. 4: 32. a bec termések a szárhoz simulnak. J: ’Corydalis solida. — ~f 1775: Kakastaréj-fü (Csapó 234). mivel a növény virágja harangformájú. ▌ 2. ujjas keltike’. 400). A kakasmandikó. kakas mándikó (NövTanKözl. piros virágzat. 3. szi kikerics’. A lat. 1578: Kakas láb (Melius 175). J: ’Colchicum autumnale.’. sisakvirág-level boglárka’. békaboglárka’. valószín leg ennek alapján kapta nevét. szakny. A kakasláb ~ kakaslábf a ném. hollóláb. harangmozgást végez. muskotályzsálya’. 1783: Kakas-lab (NclB. ujjas keltike’. — szi~ N. Erd vidék).) és . ▌ 2. Mert hogy ki ix à fxldbxl ollyan mint à Kakaſnac à farka” (Melius 180). 1578: Kakas tare (Melius 144a). Vö. J: ’Corydalis cava. A kakastaréj ’ujjas keltike’ (2. sarkantyúszer . J: ’Ranunculus repens. 1783: Kakas-láb (NclB. — európai ~ 1998: európai kakasmandikó (Priszter 371). 1783: Kakas ſorok (NclB. Feyér Kakas láb” (Melius 175a). A névadás magyarázata. ▌ 3. a lat. J: ’Ranunculus flammula. J: ’Corydalis solida.

ill. ném. | magas ~ 1578: magos Kakuc f×hxz (Melius 118a). 389). J: ’ua. 50). vagy OlaſÅ Kakuc f×nec hiyác” (Melius 118).kakasvirág 225 kakukkf -vajvirág ’bókoló amaránt’ (4.’. … setét veresek” (Magy.. || kakalics 1775: Kakalitz (Csapó 122). ▌ 2. J: ’ua. kakashoz hasonlítják. | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel kakukkf (Priszter 521). Marzell Adonis aestivalis a.’. | olasz ~ 1578: OlaſÅ Kakuc f×nec gr. A kerti kakukkf (2. vadkakukkf ’. J: 1395 k. J: ’ua. ▌ 2. 1998: kerti kakukkf (Priszter 522). kákics a. 1783: Mezei Kakukfü (NclB.’. a növény akkor virágzik. 1775: OlaÐz kakuk-fü (Csapó 123). . F vészk. J: ’Colchicum autumnale.’. kakics 1. 132). a nevet valószín leg a ném. TESz. J: ’Orobanche alba. kakukkdémutka 1807: Kakuk Démutka (Magy. F vészk. Vö. | mezei ~ 1775: Mezei kakuk-fü (Csapó 123). kakukkvirág. Veszelszki így magyarázza a kakukkf nevet (tévesen): „Színérfl. kerti kakukkf ’. 1998: ’Thymus serpyllum. 353). J: ’ua. kakukkf 1. J: ’ua. J: ’ua. mivel a’ virága a’ fü ſzárainak tetején meg-hajlott kaláſz formában állanak” (Csapó 234). a bókoló amaránt (4. | kerti ~ 1841: kertikukukf (Barra 314). szúrós csorbóka’. | 1775. azért a’ ki ſok kakuk ſzót akar érni. A kakics ismeretlen eredet . A kakukkdémutka összetett szó.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. vadkakukkf ’.) népi elnevezés. a muskotályzsálya (3. ſzagáról. vö. A kakasvirág ’ szi kikerics’ (2. hogy a levelek közül hosszú száron kikucskáló termést tyúkhoz. kakukkf a. A névadás alapja.: sarphileum: kakuk fiw (SchlSzj. amikor a kakukk szól. J: ’Adonis aestivalis. J: ’Thymus serpyllum. kakasvirág 1. 1813: Kakalits (Magy. 1783: Kakits (NclB. J: ’ua. a növénynév el tagja azonos a hangutánzó eredet kakukk madárnévvel.’. 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). Colchicum autumnale a. Diószegi– Fazekas alkotása. 1813: Kakits (Magy. Hahnenblume mintájára hozta létre. kakukkf ’.. gyakran a kakukkf gyökerén él sködik.’. nyári hérics’. ném. J: ’Thymus vulgaris. szelíd csorbóka’.’. más növények. a démutka utótag nemzetségnév. 255).. N. 1998: vadkakukkf (Priszter 521). A kakukkf -vajvirág összetett szó. vadkakukkf ’. 243). fehér vajvirág’. EWUng. 1798: kokas virág (Veszelszki 27). Az el tagot a növény R.: RMGl. kakukkf elnevezéséb l vonták el. 1395 k. ’szúrós csorbóka. ahol a kakukk jár. 374). 374).’. 2.’. olasz kakukkf ’. 1578: Kakuc f× (Melius 116a). — kerti ~ 1775: Kerti kakuk-fü (Csapó 123).) kakastaréj nevének alapja: „nevezték kakastaréj fünek. A névadás alapja talán az. J: ’ua. ▌ 2. 1595: Kakijch (Beythe 38). a névadás magyarázata. hogy a növény ott fordul el . römischer (welscher) Quendel ’római.’. J: ’Sonchus asper. 1791: Kakas-virág (Lumnitzer 227).’. 1405 k. a kakukkf el tag magyarázata. 1783: Kakas virág (NclB.) jelz i megkülönböztet szerep ek: „EſÅt Romai. Kock ’kakas’. F vészk. vö. ízérfl az esméretes fÍvek közÍl való. 409). A kakukkf valószín leg a lat.) bordó szín virágzata a kakastaréj színéhez hasonló.: ’Thymus sp. kakukkf a. J: ’ua. kákics a. kakukkf -vajvirág 1998: kakukkf -vajvirág (Priszter 441). 1583: kakich (Clusius–Beythe 7a: BotTört. ott terem. 1998: mezei kakukkf (Priszter 521). szi kikerics’. 2. 389). | olasz ~ 1841: olasz kukukf (Barra 314). hogy a piros szín virágok kakastaréjhoz hasonlóak: „vir. 381). 409). || kakalics 1783: Kakalits (NclB. hogy a növény klorofillhiányos. TESz.: RMGl. — északi ~ 1998: északi kakukkf (Priszter 521). J: ’Sonchus oleraceus. (Melius 118a). F vészk. EWUng. cuculi herba (Clusius–Beythe 28) tükörfordítása. 1998: kakukkf (Priszter 522). az a’ kakuk-fÍvel így éljen: Ételben ſzinte olly jó mint a’ petré’selyem: mert az eméſztéſt ſegítti” (Veszelszki 409). A kakasvirág növénynév Benk alkotása. J: ’ua. 1775: Kakuk-fü (Csapó 123). 1783: Kerti Kakuk-fü (NclB. salátanövény’ jelentés . 255). kakasvirág (MagyGyógyn. 1775: Kakits (Csapó 122). idegen nyelvi megfelel k alapján jött létre. J: ’Thymus serpyllum.: sarpileum: kakuc fiu (BesztSzj. 323). J: ’ua.. Az utótagra l. | vad~ 1948: vadkakukf (MagyGyógyn. | római ~ 1578: Romai Kakuc f× (Melius 118a).

cuckooflower ’berki szell rózsa’.) kakukk el tagja a ném. Marzell Anagallis arvensis a. Ember és növényvilág 277–8). mezei tikszem’. tavasszal szól a kakukk. 1783: Kakuk pogátsa (NclB. fehír kukuvirág (Péntek–Szabó. nemes májvirág’. kukuksajáta (Péntek–Szabó. kakukkvirág (ÚMTsz. ökör~ kalamus l. réti boglárka’. 1783: Kakuk virág (NclB. F vészk. 1813: kakuk T[erjék] (Magy. 416). F vészk. J: ’Petasites hybridus. Brot ’kenyér’ utótagot a pogácsa ’kenyérféle’ megfelel vel fordítja. már Melius is els sorban mint tápláléknövényt ismerteti: „Igen iò fxve is. kakukksaláta 1. amikor a kakukk szól. terjék a. 3: 340). ficaria. kálmos kalánf . és a salátaboglárkát salátaként fogyasztották. 97: 333). baka~. ném. bába~. EWUng terjék a. 226 kalapf kakukkibolya N. 1841: kakukterjék (Barra 261). kakukkpogácsa. 408). ▌ 2. nyerſen is enni etzettel Saláta módra” (Melius 81). J: ’Tragopogon pratensis. A réti boglárka (4. bába~körfény. kakukkibolya (Nyr. a névadás magyarázatára l.). réti bakszakáll’. 161). A kakukkibolya összetett szó. kalapf 1775: Kalap-fü (Csapó 190). ang. májusi gyöngyvirág’. 390). Gauchheil (< ném. ▌ 5. ▌ 3. kakukkvirág 1. ’tavaszi hérics’ (2. A kakukkterjék Melius alkotása. N. kukukvirág. kanáltorma heil(mittel) ’gyógyszer’) mintájára hozta létre. a ném. Idegen nyelvi megfelel re vö. A névadás alapja a virág kék színe. N. ficaria. 1783: Kakuk-terjék (NclB.) és ’berki szell rózsa’ (3. kakukvirág (Péntek–Szabó. petasítēs ’kalapformájú’) hatására jött létre. a névadás alapja a növények kora tavaszi virágzása. 1783: Kakuk Saláta (NclB. thériaque.) kakukk el tagját a növény korai. — fehér ~ 1903: fehér kukukvirág (Hoffmann– Wagner 115). közönséges acsalapu’. J: ’Adonis vernalis. A névadás szemléleti háttere az. Ember és növényvilág 278). hogy a növény virágzásakor. 1775: Kakuk terjék (Csapó 288). kanálf kalántorma l. A réti bakszakáll tápláléknövény volt. Theriak.. ▌ 4. A kakukksaláta ’réti bakszakáll’ (1. N. a sárga virágok akkor nyílnak. A terjék (els megjelenése: 1529. A kalapf valószín leg a lat. J: ’Anemone nemorosa. tavaszi virágzása motiválja.) és nyugati salátaboglárka (5. 357). 1775: Kakuk virág (Csapó 108). 1798: Kakuk-terjék (Veszelszki 50). — N. J: ’Ranunculus ficaria subsp. A saláta utótag magyarázata. J: ’Convallaria majalis.’. réti bakszakáll’. Gauchbrot ’kakukk-kenyér’ (Melius 80a) átvétele. gauch < kfn. J: ’Tragopogon pratensis. 1775: Kakuk-Ðaláta (Csapó 23).) a ném. 2. Ember és növényvilág 203). hogy a növényt táplálékként használták. Marzell Anemone nemorosa a.) kakukkvirág elnevezése népi név. ném. theriac. még kakukkvirág. amikor a kakukk szól. berki szell rózsa’. tavaszi hérics’. 336). kukuksaláta. Gauchbrot (Melius 80a) tükörfordítása. a hangutánzó eredet kakukk madárnév és az ibolya összetétele. . N. ezek a növények szintén kora tavasszal virítanak. jelentése: ’gyógyszer’) utótag vándorszó. 1807: Kakuk-terjék (Magy. Petasítes (< gör. J: ’ua. ill. J: ’Hepatica nobilis.kakukkibolya vajvirág. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. Ember és növényvilág 198). fehér kukukvirág. J: ’Anagallis arvensis. vö. Gouch ’kakukk’. nyugati salátaboglárka’. ▌ 2. kakukkvirág (Péntek–Szabó. kalács l. Ember és növényvilág 203). J: ’Ranunculus acris. A kakukkpogácsa Melius alkotása. 408). kakukkpogácsa 1578: Kakoc pogácza (Melius 80a). 1783: Kalap-fü (NclB. ol. triaca. kakukkterjék 1578: Kakuc terięc „veres virágu” (Melius 182). kakuksaláta. N. hogy a levelek kalap formájúak: „levelei kalaphoz vagy lókörömhöz hasonló alakot képeznek” (CzF. 3: 33). Kuckucksblume tükörfordítása. ang.. akkor virágoznak. Mélius a ném. kalánlevel f l. A kakukksaláta ’nyugati salátaboglárka’ (2. fr. a ném Gauchheyl (Melius 182). vö. nyugati salátaboglárka’. TESz. kakukvirág (Péntek–Szabó. az. amely az ibolya színéhez hasonló. A kakukkvirág ’májusi gyöngyvirág’ (1. J: ’Ranunculus ficaria subsp.

orvosi kálmos’. a kacskanyak nemzetségnév.). — ~gyökér 1708: Kalmuß Kálmuß gyökér (TESz. 1903: Orvosi kálmos (Hoffmann–Wagner 73). kalinka (ÚMTsz. kalina.: „Aloeſt.-i Calendula átvétele. J: ’Ajuga chamaepitys. sv.: RMGl. orvosi körömvirág’. kalina kálmos 1577 k. kalina. kalinca a. kalincaínf 1903: Kalincza inf (Hoffmann–Wagner 119).: ’Acorus calamus. Vö. kalinca. J: ’Ajuga chamaepitys. sz. J: ’Calendula officinalis. 235). A kalincakacskanyak Diószegi–Fazekas alkotása. A kalendula a lat. 1745: Kálmuſz (Torkos 9). A kalincaínf összetett szó. kalyinka. bizonytalan eredet . kalinca.). 1775: Kaláris-fü (Csapó 270). kalincakacskanyak 1807: Kalintza Katskanyak (Magy. az el tag magyarázatára l. Kalyinka. közönséges spárga’. kalyinka (Hoffmann– Wagner 40). kalincaínf ’.-hv. Koralkraut fordítása. kalendula 1783: Kalendula (NclB. a személynévre való utalással keletkezett. kalárisf 227 kálmos kalárisf 1578: Kalaris f× (Melius 148). Kálmus ’Acorus calamus’ (Magy. J: ’ua. 341). J: ’ua. 619). — ~f 1775: Kalintza-fü (Csapó 125). kalapja l. EWUng. || N. F vészk. J: ’ua. gálna. összetett szó. kalina. szb. szójegyzékünkben. 1775: Kálmos (Csapó 126). kalincaínf ’. ka- linica ’fagyal’. szerz i kétesnek vélik a ’gelber Günsel’ (Ajuga chamaepitys. isten~ kaláris forma gyümölcs f l. 1807: Kálmos ’Acorus’ (Magy. hogy a kalinca növénynév egyéb korai szótárunkban.: Asparagus: Nÿwl’ arnik. Szabó. a kalárisf nevet „a’ piros gyümöltseiröl” (Csapó 270) kapta. Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk. F vészk. Spárga f .’. katyinka (Halmai 76). kesernyés csucsor’. a gálna szláv eredetijének (< vö. J: ’Ajuga chamaepitys. F vészk. népetimológiás változat. 93). 1807: Klárisf (Magy. kalmos-gyxkeret gr. . J: ’Solanum dulcamara. kalinca a. MNövSz. koraalkruid. Kaláris forma gy m lcsts f . 341). gálna a. A m.’.). kalina ’kányabangita’. 377).’. — orvosi ~ 1807: orvos Kálmos (Magy. 1783: Kalintza-fü (NclB. amely a növény két régi nevéb l jött létre. 609/42). orvosi kálmos’. Calamus odoratus (OrvK.). vö. ínf . Calamus aromaticust … tqrd erqſſen megh eÅqketh” (OrvK. corallört. TESz. glosszánkban nem t nik fel (az RMGl. 1998: kálmos (Priszter 291). kaljinka (MagyGyógyn. 420). — N. A kalinca valószín leg szláv eredet szó. 235). érdekes. J: 1577 k. 263). holl. v. || kaláris 1798: Kaláris (Veszelszki 77). A növény népies elnevezései közül a katyinka valószín leg a szláv növénynevek értelmesítésével. szln. kálmos | Acorus calamus.’. J: ’ua. 1783: Kalárisfü (NclB. galangath. kalmus gyökeret (ÚMTsz.. 357). 1798: Kálmus gyökér (Veszelszki 24). 1290-t l 1604-ig dolgozta fel nyelvemlékeinket). J: ’Asparagus officinalis. Nyúl árnyék f . 1608: „Jó illatú calamus” (TESz. ehhez megkülönböztet elemként illesztették a növény R. kalina 1903: kalina. szlk. J: ’ua.). kalinka l. N. Nyr. F vészk. 384). A kaláris forma gyümölcs f körülírásos alak. 1813: Kalintza Katskanyak (Magy. A névadás alapja a növény piros bogyója. Melius 437. kalincaínf ) jelentést az 1590-es adat esetében. || kaláris forma gyümölcs f XVI. 1948: kalina. Sparga (De Herbis: RMGl. Genaust Caléndula a. 359). | 1807: ’Acorus.. or. 367). kálomistagyökér (Csapody–Priszter. 64: 14. 1998: orvosi kálmos (Priszter 291). — N. Marzell Asparagus officinalis a. 1998: kalincaínf (Priszter 293). A kalárisf Melius alkotása. A kalina a szláv kalina. 1807: Kalintza (Magy. kalinca a szláv kalinica második nyílt szótagjának kiesésével keletkezett. kálomistagyökér N. F vészk.). 2. kalincaínf ’. jelentésmegadásuk azonban pontos..’. 197/28). 232). J: ’ua. az utótagra l. (TESz. fagyal’. gálna a. Vö. kalína ’kányabangita. F vészk.’. kalmusgyökér. a név a ném. kalina (Jávorka 978). калина ’kányabangita’) kicsinyít képz s származéka. kalinca nevét. 1787: kálmos (TESz. Az RMGl. kalinka átvétele. 1783: Kálmus (NclB.kalárisf Genaust petasátus a. 235). szakny. kalinca 1590: Chamaepitys: Kalincza (SzikszF.

rómaiszékf ’. A s-sel hangzó magyar alakváltozatok a latinból. Genaust Cochleánthus a. — kis ~ 1841: kis kamilla (Barra 207). A kamillapipitér összetett szó. a f magyarázó utótag. amely kanalakhoz hasonlít. chamaí ’a földön. Marzell Matricaria chamomilla a. Az elnevezés magyarázata a kamillavirágnak az almáéhoz hasonló illata. a földre’. A névadásra hatással lehetett a ném. orvosi székf ’. 374). vö. orvosi kanálf ’. J: ’ua. kamilla. J: ’Matricaria chamomilla. — római~ 1948: Római kamilla (MagyGyógyn.-i Acorus calamus utótagjának átvétele. J: ’Artemisia vulgaris. J: ’Capsella bursa-pastoris. kálmos kálnabokor l. orvosi kanálf ’. gör. chamomilla. 312). J: ’Chamaemelum nobile. k. A kanáltorma összetett szó. 1948: kálvinista tapló (MagyGyógyn. A kálmos kett s átvétel. Különféle úton-módon bekerült számos európai nyelvbe. römische Kamille. ném. nádsíp. pipitér. vö. lat. kalina kamilla 1. kálmus. fekete üröm’. 1813/1900: „Székf . ang. 299). orvosi székf ’. ném. || kálomistatapló 1903: kálomista tapló (Hoffmann–Wagner 163). vö. A kanálf a lat.. orvosi kanálf ’.kálvinistatapló 228 kanáltorma A kalamus (1577 k. EWUng. J: ’ua. béka~ kálvinistatapló 1903: kálvinista tapló (Hoffmann–Wagner 163). kalamus a. A kamilla német eredet . Kalmuß. kálvinistatapló ’alma’). A kálomistagyökér el tagja népetimológia eredménye. abszintüröm’.: ang. az sz-szel hangzók pedig a németb l származnak. kanál l. MNövSz. Kamille (< lat. camomile. kanállevel f l.. 393).. vö. kamillapipitér N. rómaiszékf ’. A kanálka népi név. calamo (aromātico).. J: ’Cochlearia officinalis. 117). 93). kanálka N.) rómaikamilla neve német mintára jött létre. kanálf kanáltorma 1807: kalán Torma (Magy. chamaem#lon ’kamilla’ < gör. konkoly .-i Cochlearia (< lat. az utótagra l. J: ’Chamaemelum nobile. a magyar nyelvbe kerülhetett a latinból vagy a németb l is. szakny. taplóüröm. ol. camomille. 1948: kamilla (MagyGyógyn. F vészk.). hogy ahhoz hasonló módon használták. 302). camomilla és kamomilla a latinból való.). ital keverésére szolgáló nyeles eszköz’ -ka kicsinyít képz s alakja. A névadás alapja a termés. 1797: [végy] római szegfüvet vagy Kamomillát két marokkal” (TESz. Löffelkraut ’kanálf ’ (Veszelszki 167) is. (sweet) calamus. calamus ’nád. gálna kálomistagyökér l. a kanál el tag magyarázatára l. A m. calmus ’bozót’. írónád. Kalmus ’kál mos(gyökér)’. fr. a torma utótag arra utal. A rómaiszékf (2. chamomílla a. cseh kalmus. A görög szó a lat. Patikaiszer ’s kristilybe is veszik. camomilla < lat. TESz. J: ’ua. kálmusz l. m"lon kanálf 1664: Kalán-f× Cochlearia (Lippay II: 32). 1798: Kanál-levelÍ-fÍ (Veszelszki 167). 1783: Kalán levelü fü (NclB. kankaj l. ném. a szárított növényt t zgyújtóként használták. || ~virág 1948: kamillavirág (MagyGyógyn. a kamilla szó vége latinosítás eredménye. vö. Genaust Chamaeálo( a. 1998: kamilla (Priszter 425). cochlear ’kanál’) fordítása. 302). 1998: rómaikamilla (Priszter 334). kamillapipitér (Csapody–Priszter. magyarázatára l. hogy a növény „levelei öblöÐsek mint a’ Kanál” (Veszelszki 167). az ismeretlen eredet kanál ’étel. h. lat. fogyasztották a növényt. A névadás alapja. J: ’Matricaria chamomilla. úfn. szakny. chamaím#lon < gör. 1775: Kalan-fü (Csapó 124). 1608) latin eredet . A kálvinistatapló ~ kálomistatapló népi elnevezés. kanálf . || kanállevel f 1775: Kalán-levelüfü (Csapó 124). J: ’Cochlearia officinalis. kálmos kálomistatapló l.’. ▌ 2. kalyinka l. kanálka (MagyGyógyn. a lat. c(h)amomilla közvetítésével jutott az európai nyelvekbe. J: ’Artemisia absinthium. a gyökér utótag magyarázó szerep . 1584: fiue Camomilla (Clusius–Beythe 11). kálmosnád’. kam(lla (ÚMTsz. camomillo.’. J: ’Cochlearia officinalis. — N.’. Talán Camill” (TESz. NySz. az el tagra l.. — orvosi ~ 1998: orvosi kanálf (Priszter 340).). közönséges pásztortáska’. ol.

1775: Kankalin.kankalin kankalék l. kankalin (ÚMTsz. 1783: Kankalin. kuncsorog. J: ’ua. A kankós ’európai kakasmandikó’ (1. 152). kankuska (MagyGyógyn. közönséges csillagpázsit’. a veres jelz a virág színére utal. Az elnevezés alapja az lehetett. Kan(n)tenkraut. J: ’Descurainia sophia. kankalék származékszavak. A névadás magyarázata. f zelék. hogy a növény szára nagyon rövid. a növényt els sorban bizonyos gyulladásos b rbetegségek gyógyítására használták. 2. A kankuska ’közönséges csillagpázsit’ (3. J: ’Erodium cicutarium. 132). els sorban az az szi virág’. Ember és növényvilág 221). kankalíkf . veris. hogy a kankalin virágja a száron mintegy kampószer en meghajolva függ. 356). TESz. fehér zászpa’. 335). Kankalék (NclB. hogy a növényt nemi betegségek kezelésére használták. tavaszi kankalin’. ▌ 2.) a kankó (1808: ’fert z nemi betegség’) -s kép- kányahunyor N. bürökgémorr’. hogy a virág színe feketés. | orvosi ~ 1948: Orvosi kankalin (MagyGyógyn.) erdélyi népi elnevezés. Hippuris: Kanna moso fô (SzikszF. J: ’Primula veris subsp. 1775: Kánna mosó-fü (Csapó 270). Ö: fokhagyma~. tálmosóf . amelynek a kacs. alapszavuk eredetileg ’görbe. valószín leg hangfest eredet szócsaládba tartozik. kányaköröm N. kányahumor l. ugyanezen a szemléleten alapul a növény kaszavirág elnevezése. 1584: Kanya fiu (Clusius– Beythe 7). kánya humor (Ethn.). kankó N.’. 1775: Kánya-fü (Csapó 126). A szártalan ’szártalan kankalin’ jelz arra utal. a névadás magyarázata. 209). A kankó ’ szi kikerics’ (2. TESz. 49). — N.) népi név. kankoj l. J: ’ua. a kankalék végz dése képz (vö. hogy a növényt edények tisztítására használták. A névadás alapja. szikankó (Péntek–Szabó. F vészk. kankó a. Marzell Equisetum arvense a. — tavaszi ~ 1813: tavaszi Kankalin (Magy. Kannenkraut tükörfordítása. A kányakörme népi elnevezés. kankalin 229 kányaköröm kankalin 1. kányahumor (MagyGyógyn. kányaf 1583: kányá fiu (Clusius–Beythe 2a: BotTört. 228). Benk ezt írja a növényr l: „mellynek neve Közép-Ajtánn: Veres Kankós” (NclB.. Kankalék (Csapó 148). 1798: Kankalin. Erdélyben alkalmazhatták a kankó ’fert z nemi betegség’ kezelésére is. 257). — közönséges ~ 1998: közönséges kankalin (Priszter 467). A kányahunyor összetett szó. hajlék). Vö. ▌ 2. ölyvf . a kankó -s és -ka kicsinyít képz s alakja. mezei zsurló’. kankalinkó. Habichtkraut (< ném. de létrejöttében a kökörcsin analógiás szerepe is közrejátszhatott. J: ’Veratrum album. a névadás magyarázatára l.’. | szártalan ~ 1998: szártalan kankalin (Priszter 467). konkoly z s származéka. szi kikerics. kannamosóf 1590: Equisetum. Ember és növényvilág 221). A kányahumor népetimológiával keletkezett a kányahunyorból. 375). || kannamosó 1798: Kanna-mosó (Veszelszki 205). J: ’Equisetum arvense. J: ’Primula vulgaris. — szi ~ N. kankuska N. J: ’ua. jelölt birto- . A kankalin ~ kankalék alaktanilag azonos felépítés ek. és formája a hunyoréhoz hasonló. A kankalin. kányahunyor kankós 1. J: ’ua. A kányaf feltehet leg a ném. F vészk. N. J: ’ua. fekete zászpa’. kányakörme (MagyGyógyn. európai kakasmandikó’. hajlik’ jelentés lehetett. sebforrasztóf ’. a kankalin végz dése talán szintén kicsinyít szerep képz elem. Habicht ’ölyv’) mintájára jött létre. J: ’Primula vulgaris.’. 1807: veres K[ankós] (Magy. Kankalék (Veszelszki 72). ▌ 2.’. kankó a. szártalan kankalin’. J: ’Erythronium dens-canis. a kánya madárnév és a hunyor növénynév összetétele. kunkorodik szavak is a tagjai. tavaszi kankalin’. A kankós valószín leg erdélyi népi név. A kannamosóf a ném. kányahunyor (ÚMTsz. 45). — veres ~ 1783: Veres Kankós (NclB.’. és abba a nem egészen tisztázott. EWUng. veris.). kankó (Péntek–Szabó. EWUng. szártalan kankalin + Primula veris subsp. ▌ 3. hajlott. 5: 37). J: ’Veratrum nigrum.. mivel a növénnyel szintén nemi betegségeket gyógyítottak. 1998: tavaszi kankalin (Priszter 466). J: ’Cynodon dactylon. 356).: RMGl. görbül. J: ’Colchicum autumnale.

: kapornyath (MNy. J: ’ua.) jelz a növény idegen eredetét jelzi. 1570 k.: coaltum: capor (SchlSzj.: kaporna (OrvK 205/7). blg. 1813: olasz K[apor] (Magy. 1998: kányazsombor (Priszter 294).: RMGl. sebforrasztóf ’. F vészk.’. J: ’ua. eb~. kaporánizs 1841: kapor Ánizs (Barra 174). 13). | 1948. kereklevel kapotnyak’. ▌ 3. a zsombor utótagot azért kapta a növény. | olasz ~ 1841: olasz kapor (Barra 163). az el tagra l.(Veszelszki 55). 375). 250. tövises kapri’. 56: 117). 1645: Kaporna (MA. J: 1790 k. kapitnyák l. Ember és növényvilág 203). vö. kopòr. er s illata: „A’ leveleknek és a’ vékony hoſzſzú botkos gyökerének mint a’ borsnak olly erös ſzagok és izek vagyon” (Csapó 130). EWUng.. — Ö: ánizs~. 1807: Kaporna (Magy. Barra a közönséges ánizshoz ’Pimpinella anisum’ való hasonlósága alapján alkotta meg a növény nevét: mindkét növény f szer. esetleg szlovák R. 2.). kutya~. f szerkapor’. 54).) és ’édeskömény’ (4. 1998: kapor (Priszter 300). sebforrasztó zsombor’ névb l keletkezett elvonással. kapor. 1948: Kányazsombor (MagyGyógyn. Növényszótár 50). F vészk. kapÀr. Kányaf … Kánya zsombor” (Nyr. szlk. 198). — ~f 1791: Kapor-fü (Lumnitzer 121). Vö. ▌ 2. szl. 198). J: ’Foeniculum vulgare. vö. 1783: Kapor (NclB. 1590: Anethum: Kapor (SzikszF. koprъ. — mezei~ 1798: mezei kapor (Veszelszki 155). J: ’ua. kapri kapiknyak.’. 1998: ’Alliaria petiolata. J: ’Anethum graveolens (convar. kapor (Péntek–Szabó. 380). — N. hortorum).kányazsombor 230 kaporna kos szerkezet. 126). 1798: Kerti-kapor (Veszelszki 55). 351). A kaporánizs összetett szó.’. | kerti ~ 1783: Kerti Kapor (NclB. 1998: kerti kapor (Priszter 300). ezt követ en a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldódott.: „Sophia Chirurgorum. a kánya el tag valószín leg a R. J: ’Anthemis cotula. 1583: kapor Anethum (Clusius–Beythe 2a. a kánya madárnév és köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ összetétele. kopór (ÚMTsz. A magyarba egy déli szláv. kerek kapor (Jávorka 266). — bécsi~ 1948: Bécsikapor (MagyGyógyn.) a f szerkaporhoz (1. ánizskapor. kapotnyak kapor 1. 85: 211). hagymaszagú kányazsombor’. J: ’ua. J: ’ua. hogy konyhai f szernövényként használják. ▌ 4. ánizs. J: ’Anethum graveolens (convar. büdös pipitér’. mert a Sisymbrium ’zsombor’ nemzetséghez sorolták régebben. 312). kapri kaponyák l. spinosa. 1783: OlaÐz Kapor (NclB. 1585: Káporna (Cal.). SzlJsz.’. A f szeres ’f szerkapor’ (1. J: . felépítésük is hasonló. f szer~. J: ’ua. kôpor. a növény társnevei madárcs rhöz hasonlítva alakultak. — fokhagymaszagú ~ 1948: foghagyma szagú kánya zsombor (Halmai 7). kaperli. kaperlin l. 1590: Kaporna (SzikszF. 1430 k. kapotnyak kapli l. кóпър. 380). Sophienkraut. 1998: hagymaszagú kányazsombor (Priszter 294). 1543: kapornath (MNy.’. | római~ 1948: római kapor (MagyGyógyn. 1578: Kapornya (Melius 22a). kopar. 351).: RMGl. 1948: kerek kapor (MagyGyógyn. kányazsombor 1790 k.). 1798: OlaÐz-kaportól gr. a kerek jelz a növény kerek levelére utal. J: 1516: ’Capparis spinosa subsp.’. kapri’. A kányazsombor összetett szó. 1798: Kerek-kapor (Veszelszki 75). kapar. 335). J: ’ua. 1577 k. — kerek~ 1783: Kerek kapor (NclB. — tüskés ~ 1911: tüskés kaporna (Cserey. | hagymaszagú ~ 1903: Hagymaszagú kányazsombor (Hoffmann–Wagner 138). 380). az olasz ’édeskömény’ (4.: BotTört. TESz. kányaf ’Descurainia sophia. óe.: anetum: capor (SchlGl. J: ’Asarum europaeum. 79). a növények er s illata) alapján kapta nevét. *koprъ kerülhetett át *kopr alakban.: ’Descurainia sophia. A kapor ’kereklevel kapotnyak’ (2.) névadás alapja valószín leg a növény kaporhoz hasonló. — N. Kniezsa.’. 370).: RMGl. | olasz~ 1775: OlaÐz kapor (Csapó 128).) való hasonlósága (vékony szeldelt levelek. — f szeres ~ 1903: F szeres kapor (Hoffmann– Wagner 58). 1405 k. J: ’ua. édeskömény’. 351). A kapor ’büdös pipitér’ (3. 56: 117).’. | 1807: ’Capparis. 377). A kapor szláv eredet . f szerkapor’. kaporna 1516: Kaporna (OklSz. gémorr. 1783: Kaporna (NclB. hortorum). A név a termések hosszú alakjára utal. az utótagra l.) jelz arra utal.

kappern. ném. 1578: Kapotnyac (Melius 130a). szlk. kaporna kaporrózsa 1783: Kapor-ró’sa (NclB. 16. 343/9. vö.). A névadás alapja. A kaporrózsa összetett szó. Marzell Adonis vernalis a. vö. ném. — kerek ~ 1807: kerek Kapotnyak (Magy. 1787: kapotnyák (Zavira 11: NSz. 1525 k. ukr. N. 336/34). (OrvK. kapri. kapotnyak-féle alakváltozatok egy déli szláv R.). Kapothnakoth gr. J: ’ua. F vészk. Kapotnakot gr.: Kaponyak (StUnBB. hogy a növény levelei hoszszúak. Kappernstrauch. | ~bokor 1843: kapornabokor (Ballagi 174). kopîtnik.’.: Kapothnakot gr. J: ’ua. J: ’ua. tavaszi hérics’. vö. | 1807: ’Asarum. úfn. 1807: Kapotnyak (Magy. | mogyoróalj ~ 1841: mogyoréaly Kapotnyak (Barra 387). копúтняк. kopotnyikot (ÚMTSz. OrvEml. Kapotnyik (MagyGyógyn. kapta szláv eredetijével. Ó és Új Diaet. 380). *kopytьnikъ-ból származnak. Melius így jellemzi a növényt: „à leuele mint egy Kxménnec” (Melius 62a). kopytník. 26. Perpénfa a.: TESz. Kaper szó Kapern többes számú alakja került. FenchelblÀtterige ſchwarze Nieswurz ’kaporlevel fekete hunyor’ (NclB. kereklevel kapotnyak’. A kapotnyak a ’lópata’ jelentés szláv kopyto származéka. a f szerkömény ’Carum carvi’. 1: 163: TESz. A virág a rózsához hasonlítható. kopotnyak. 206/23). valószín leg a növény német nevének felhasználásával hozta létre. Kapotnakoth gr. fa utótagú nevek német mintára jöttek létre.. *kopytьnjakъ-ból. 282).’. kapotnyakot f zzön neki” (Népd. disznó~. 1798: Kapornya-fa (Veszelszki 123). 1948: Kapotnyak. копúтник. (TESz.). | kereklevel ~ 1998: kereklevel kapotnyak (Priszter 307). kapotnyak’. 380). A magyar nyelvbe a ném. amelynek ’pata’ az els dleges jelentése. Adonisröschen ’Adonis-rózsácska’.’. cseh kopytnik. szb. | ~gyökér 1733: Kaponyák gyökeri (Magyary-Kossa. 1841: kerek kapotnyak (Barra 387). (OrvK.). 226/31. idegen nyelvi megfelel re vö. | ~fa 1787–1793: Kapornya-fa (Mátyus I.kaporrózsa 231 kapotnyak ’Capparis spinosa subsp. illetve a kerti édeskömény ’Foeniculum vulgare’ leveleihez hasonlóak.’. Kappernstaude. 1958.: TESz. J: ’ua. 382).: Asarum: kapothnak (Növ. kapitnyák. kopytnik. kopyten.: Asarum: Kapothnak (Ortus: RMGl.’.). 382). Kaper ’kápri’. (OrvK. spinosa. kопuтн_к. Mollay 342..).). vö. XVI. II. EWUng. „Ki az urát nem szereti. Vulgago: Kapotniak (SzikszF. bokor. 79). J: ’ua. 399/17).’. 1791: Kapor róÐa (Lumnitzer 228). 217/22). 1797: kaput-nyak-füvet gr. A kaporna német eredet . 380). 100. 380). kapiknyak. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal.: ’Asarum europaeum. A kapotnyak szláv eredet . 127). 380).: CzF. blg. Vö. Mollay Károly szerint a kaporna szó újfelnémet eredet . vö. a kerti kapor ’Anethum graveolens’.-hv. szln.’. hogy a kapotnyak kerekded vese alakú levele a lópata lenyomatára emlékeztet. sz. 1583: kapatnok (Clusius–Beythe 3: BotTört. (TESz. 2: 260: TESz. 344/41). F vészk. A m. J: ’ua. kereklevel kapotnyak’. keskenyek. A kaporrózsa Benk alkotása. kòpitnīk. káposzta l. копúтник.). — N. c): RMGl. kappren. a kapotnyik-félék pedig egy déli szláv vagy szlovák R. Etimológiailag összefügg a m. Horváth. 282). amely hangrendi kiegyenlít déssel és a szóvégi mássalhangzó-torlódás feloldásával nyerte el a kaporna alakot.: RMGl. ném. királyné asszony káposztája.: RMGl. J: ’Asarum europaeum. 1775: Kapotnyak (Csapó 130). or. (OrvK. Kapotnaknak gr. TESz. 1540 k.: Asarvm: kapothnÿak (Herb. szálasak. vége: Asarum: Kaponyak (De Medicinali: RMGl. Kniezsa szerint az n-es és ny-es változat két . nyúl~ kapotnyak 1520 k. | ~gyökér 1745: Kaporna Gyökér (Torkos 2).’. J: ’ua. kapornya l. tövises kapri’. 1590: Asarum: Kapotnyak (SzikszF. 1577 k. a kapor és a rózsa növénynevek összetétele. J: 1520 k. — ~cserje 1843: kapornacserje (Ballagi 174). kòpitnjāk.: RMGl.). (OrvK. NémEl. A névadást az magyarázza. — Ö: kapri~. sz. — ~f 1604: Kapotnyik f× (MA. 433). J: ’Adonis vernalis. 1676: kopotnyikot gr. 1903: Kaporrózsa (Hoffmann–Wagner 112). 1760: kapotnya gy×kér (TESz. kapotnyak. 3/16. J: ’ua. A cserje. 305/18. gappern. 380). ném.

1617: Kaperli (uo. A kaprikaporna összetett szó. ang. F vészk. Kappernstaude. A mogyoróalj kapotnyak növénynév Barra István alkotása. A folyamatot el segíthette a ném. kapotnyak kappan r 1807 e. (uo. kaporna. kaprikaporna 1807: Kápri Kaporna (Magy. A kapelli ~ kapli alakváltozatok közvetlen ném. 1841: kápri Káporna (Barra 48). | 1807: ’Capparis. 1793: Kápri (Grossinger 345). az el tag magyarázatára l. A kapitnyák újabb. hogy a’ Páſztor emberek meſſze ffldrfl-is el-jönnek oda gyökeret ásni. 100. Kaper. tövises kapri bogyója. Diószegi–Fazekas alkotása. A tüskés jelz a növény apró ágtöviseire utal. a ragozhatatlan lat. valamint a növény gyökerét használták: „Azt mondják az ott Lakosok. átvételre mutatnak. csak f szer jelentésben kerültek a nyelvünkbe: ’a növény bogyója’. II/6: 262). ill. F vészk. cáppero. külön átvétel a szerbhorvátból. SzlJsz. Melius alkotása a ném. vö. 60). A névadás motivációja az volt. | 1948: ’Arnica montana. кáпeрсы (többes sz. vö. tövises kapri’. 318). fr. amely a lat. 312). A kappan r összetett szó.). 375). egyéb efféléket a’ mellyek- hez én külsö országon hozzá szoktam. a ném. Diószegi és Fazekas botanikai névalkotó munkájának eredménye. amelyet f szernek gy jtenek’ révén terjedt el. J: 1548: ’Capparis spinosa subsp. Cultura in: Csokonai Színm vek 167). árnika’. J: ’Capparis spinosa subsp. 61). az utótagra l. 1612: Kappelit gr. J: ’ua. hogy a fekete hunyor karácsony tájékán virágzik. a stekli. Kappernstrauch.’. fekete hunyor’. Csokonai-szókincstár 255. capperi vagy a lat. strimfli. J: ’ua. f szer’. hegyi árnika’. vö. a botanikai szaknyelvbe nem került be. A karácsonygyökér könyvszó. az n-esek a kopytnik-b l valók. sampanelt.’. kaporna. Krisztusvirág. 1807: Kappanfr (Magy.: Kappan r (Julow 265). (uo. J: ’Helleborus niger. a kerek kapotnyak. ném. mogyoróalja elnevezéséb l hozta létre. ném. a középs szótag kiesésével. SzófSz.. | tüskés ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). A kapotnya korábbi kapotnyák-ból keletkezett a többesjelnek felfogott szóvégi k elhagyásával. — tövises ~ 1998: tövises kapri (Priszter 324). F vészk. EWUng. spinosa. TESz. Szóhalm. 65). — ~cserje 1925: Kápri-cserje (Jávorka 448). kapri 1548: kapri (OklSz. cappelit gr. vaniliát. 251. kapparis). A kapiknyak közbüls k-ja hasonulás eredménye. J: ’ua. or. kapotnyik l. A kapli kialakulhatott a kapriból r ~ l cserével. A TESz. Vö. 479). 1807: Kápri (Magy. F vészk. 227). Kniezsa. Mindezek végs forrása az sperzsa käbär (> gör. cappari közvetítésével kerülhetett. hogy az árnika „Herélt hímszálai ritkánn látszanak a’ súgáronn” „Virágibann legtöbbſzör 5-hímſzál porhon nélk l” (Magy. — hegyi ~ 1807: hegyi Kappanfr (Magy.. jövevény -li vég szók analógiája. Vö.’. J: ’Capparis spinosa subsp. || kapli 1799: „Külsö országi sago darát. A névadás magyarázata.). A növény kerek levelére utaló jelz s elnevezés. A kapri vándorszó. kapri. szerint a magyarba esetleg az ol. Weihnachtswurz tükörfordítása. Karáczon gyxkęr neue” (Melius 187). Horváth. . kivált tavaſſzal” (Veszelszki 201). III: 57). cappari ’a káprinövény még ki nem nyílt bimbója.’. capparis.: ’Arnica. ol. Csokonai színm veiben is el fordul pl. kaplit. 479). Mollay Károly szerint a kapri korai úfn. caper. câpre. karácsonygyökér 1578: „neuezéc Német×l. hazai bajor-osztrák eredet . kopottnyak. kapri’. de létrejöhetett a kapellib l is. 1841: hegyi kappan r (Barra 209). A kappan r a nyelvújítás korában keletkezett. J: 1807 e. hol kapna azok között ottan az ember az originalis magyarok között” (Csokonai Vitéz Mihály. J: ’ua. J: ’ua. spinosa. spinosa. NémEl. A kápricserje tükörfordítás. Csal. F vészk. Vö. herélt férfi’ és az r f név ’megfigyel ’ összetétele. 2. a nevet a növény R. milanoi tzukkerpakkerait. || kapelli 1603: kaperlin (Radv.kappan r 232 karácsonygyökér külön átvétel: az ny-es változatok a kopytnjakból. 479). 1948: kappan r (MagyGyógyn. 1483– 1490: kappry (SoprOkl. 1843: Kápri (Bugát. tövises kapri’. I: 689.’. eredet kappan ’herélt kakas.

naputám forgo fÖ (Cal. 1560 k. és köznevesült. saláta~.’. — ~kóró 1578: Kotangkorónac gr. mint a köleskásáé. | kerti ~ 1783: Kerti Katáng (NclB. J: ’Cichorium intybus. A katáng valószín leg török eredet . A nyelvjárási alakváltozatokat népetimológia hozta létre. bocér~ 1998: mezei katáng (Priszter 337). J: ’ua. 1783: Katlan-kóró (NclB. sz. J: ’Primula veris subsp. | ~kóróf XVI. Hasonló szemléleten alapul a növény kankalin elnevezése. J: ’Melilotus officinalis. hoc est milii contriti flos. A kásavirág ’kankalin’ elnevezés alapja.) katáng elnevezése hasonlóság alapján keletkezett. A névadás alapja a termés. hogy a növényt tápláléknövényként használták.: RMGl. 1783: Katáng (NclB. J: ’ua. kipcs. katting kóré. J: ’Galium verum. Katika-répa kárórépa l. ▌ 3. 1664: Cichorium Katankóró. a növény pl. — Ö: endívia~.’. répa 233 katibolha kásaf 1775: KáÐa-fü (Csapó 256).’.). qataÛan ’vadcikória. 1998: katáng (Priszter 337). — sárga~ 1783: Fejér és Sárga Kotang (NclB. colorem referat” (Clusius–Beythe 25). J: ’Primula veris subsp. 475). a kati személynév és a bolha ’apró vérszívó rovar’ köznév öszszeforrt. csaláng). J: ’Cichorium endivia. Ember és növényvilág 199). solsequium: Napra nezô fé. katibòlha (Péntek–Szabó.kásaf Marzell Helleborus niger a. vö. quod milii contrici. kaszavirág 1584: kaſa verag (Clusius– Beythe 25). kása.) és az orvosi somkóró (3. J: ’Agrimonia eupatoria. 411). tejoltó galaj’. 1948: kattangóré. az orbánc magyarázata. — apró ~ 1775: Apró katang (Csapó 84). sz rféreg. — N. EWUng. 57: 357). hogy a kankalin virágja a száron kaszaszer en meghajolva függ. karikarépa l. katekhu akácia l. szártalan kankalin + Primula veris subsp. J: ’ua. Vö. ab ungaris appellati. A szóvégi g magyar fejlemény (vö. 455). koldustet . auag katang (SzikszF. 1395 k. kásavirág 1584: kása virág (Clusius– Beythe 25). 411). A kaszavirág szláv eredet kasza ’szálas termények levágására használatos hajlított él kézi szerszám’ el tagjának magyarázata. 406). amely beleakad a ruhába: „Gyaluban minden növényt katibolhának neveznek. 257). J: ’ua. 330). 411). J: ’ua. szenna~ kata l. | vad~ 1783: Vad Katáng (NclB. kasszia l. kásaf . (Melius 77a). 330). a virágok követik a nap járását. J: ’ua. hogy „Száraz virága az orbánczos daganatot eloszlatja” (Barra 190). a kása el tagra l. — tavaszi ~ 1798: TavaÐzi kása-virág (Veszelszki 72). — mezei ~ 1807: mezei Katáng (Magy.’. (Beythe 39). bojtorjáng. 411). katibolha N. Cicoria (Lippay II: 90). A salátakatáng (2.alapszó származéka -Ûan képz vel. amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésükr l kapták nevüket: apróbojtorján (→ bojtorján).: RMGl.’. bojtorján > N. 1783: Kotáng-kóró (NclB. orbáncf . 411). kávé~. kottángkóré (ÚMTsz. 1775: KáÐa virág (Csapó 148). tavaszi els virág. tavaszi kankalin’. a tejet megaltatja. katakóró. tavaszi kankalin’. orvosi somkóró’.: kathan koro fw (MNy.’.: kathang (BesztSzj. veris. TESz.). akácia katáng 1. 1590: Heliotropium. J: ’ua. . 1783: Apró Katang (NclB. Vö. 1841: kattan (Barra 215). kattankóró (MagyGyógyn. || katlankóró 1775: Katlan-koro (Csapó 132).. veris. veris. F vészk. a növény egyéb neveivel. 1585: heliotropium: Katung koro. A kásaorbánc összetett szó. A kásaf Csapó alkotása. szintén a napra érzékeny növények. 1775: Kattang-koro (Csapó 132). csalán > N.’. J: ’Primula vulgaris. ▌ 2.: RMGl. közönséges párlóf ’. hogy a virág színe olyan. a szláv eredet kása ’pépszer étel’ el tag magyarázata. 1783: KáÐa-fü (NclB. amely egy qata.: kattangh (GyöngySzt. — ~kóró 1595: katang koronak gr. J: ’Galium verum. amely beleakad a ruhába” (Péntek–Szabó. tejoltó galaj’. 1998: katángkóró (Priszter 337). tavaszi kankalin’. 411).). bojtorjánka. A katibolha népi név. Clusius–Beythe m vében így magyarázzák a névadást: „kása virág. A sárga jelz a virág színére utal. mezei katáng’. salátakatáng’. Ember és növényvilág 199). salátakatáng’. kásaorbánc 1841: kása-orbáncz (Barra 189).

kerek repkény’. 10: 302. 12. és ekkor szent Katalin segítségét kérték. gyökér’. J: ’Aconitum napellus subsp. (PP. Magy. réti bakszakáll’. 106. az oszmán-török eredet kávé ’italféle’ és a katáng összetétele. TermTudKözl. ném. ▌ 2. Genaust Anthemis nobilis a. A katonapetrezselyem összetett szó. kavkázf XVI. 317. katyinka l. Borbás Vince szerint a Katika el tag a patika szó elírásával keletkezett: „a Katika jelz ebben az esetben minden bizonnyal sajtóhiba. Karika répa. || Katika 1813: Katika (Magy. A névadás magyarázata.’. J: ’Tragopogon pratensis. 1843: katika Sisakvirág (Bugát.’. R. A névadás szemléleti háttere. || karikarépa 1708: Farkas répa. 1807: katona – Petrezselyem (Magy. hogy az orvosi székfüvet szüléseknél is használták. 317). A Katika el tagú növénynevek alapja feltehet leg sajtóhiba. A katóka népi név. Katika-sisakvirág’. v. 125: 187–202. 1798: Katika-répája (Veszelszki 319). 163. PPB. 1807: Katika répa (Magy. A Katikarépa és a Katika répája f elnevezések utótagjai magyarázó szerep ek. Rácz János szerint Borbás Vincének „Annál is inkább igaza volt. hogy a közönséges csikófark gallya elágazó. 1948: katonapetrezselyem (Halmai 6). J: ’ua. J: ’Glechoma hederacea. katlankóró l. Aconitum napellus < n#pus ’répa. Rapenblumen ’répavirág’. Éder. ami azonban nem a patika elírása. kalina kávékatáng N. bakszakáll’. || Katika répája f 1775: Katika-répája-fü (Csapó 133). 1998: Katika-sisakvirág (Priszter 291). 443). 375). katáng katóka N. 379–380). 170). lat. — réti ~ 1807: réti Ketskedísz (Magy. F vészk. Katika-sisakvirág’. Benk 61. tehát szó szerinti megfelel je nem lehet!) Éder szerint a Katikarépa alakban valóban sajtóhiba van. A Katika-sisakvirág utótagjának magyarázatára l. F vészk. hogy a növényb l pótkávét készítettek. A kazuárbokor ~ kazuárcserje magyarázata. 346). 13. 379). napellus.: Cavcáz [vagy Caucáz] f (De Herbis: RMGl. ném. 12. sisakvirág. sz. és petrezselyem helyett levesbe szokták tenni a’ francz. a répa utótag lat. hogy „Tavaszszal gyenge levelét salátának. mivel a növénynek kicsi fekete répaszer gyökerei vannak. A névadás oka ismeretlen. Nyr. (Megjegyzem a sisakvirág szó csupán 1807-t l adatolható. A névadás alapja talán az. Rapaics. J: ’Ephedra distachya.’. összetett szó. . katonapetrezselyem 1. A kávékatáng népi név. J: ’Aconitum napellus subsp. J: ’Tragopogon. A magyarság virágai 115. orvosi székf ’. mezei varf ’. vö. 125: 187– 202). mezei katáng’. F vészk. a Katalin személynév becéz Kató változatának -ka kicsinyít képz s alakja. 1783: Katika répája fü (NclB. PPE. PPE. mert ez a növény német Apotheken-Eisenhut nevének szó szerinti megfelel je” (Nyr.). a növény hasonlít a kazuármadár szétálló tollazatához. Idegen nyelvi megfelel kre vö. J: ’Matricaria chamomilla. 58: 352. közönséges csikófark’. katóka (MagyGyógyn. J: ’ua. Marzell Aconitum napellus a.. F vészk. || Katika-sisakvirág 1807: Katika Sisakvirág (Magy. 302). tehát növényünk helyes neve patika sisakvirág lehet” (TermTudKözl. F vészk. F vészk. hanem a karika szóé. Szóhalm. 330). 1903: Katika répája (Hoffmann–Wagner 109). Növényszótár 94). és angoly katonák. kávé katáng (MagyGyógyn. J: ’Knautia arvensis. innen vette a’ katona petrezselyem nevezetet” (Barra 312). Kathreinenbläume. napellus. 58: 352). a Katika el tagú név els ként Pápai-Páriz-szótárban jelenik meg: Katika-répa alakban. 1911: kazuár cserje (Cserey. kecskedísz 1807: Ketskedísz (Magy. || kazuárcserje 1903: kazuárcserje (Hoffmann–Wagner 206). 258). J: ’ua.Katika-répa 234 kecskedísz Katika-répa 1708: Katika répa (PP. kazuárbokor 1895: kazuárbokor (PallasLex. F vészk. ). a katona ’fegyveres’ és a latin eredet petrezselyem összetétele. mivel a Pápai-Páriz-szótár latin–magyar részében ez található: karikarépa. 317). J: ’Cichorium intybus. J: ’ua. PallasLex. J: ’Ajuga reptans. indás ínf ’. 2. 443). 10: 302).’. PPB. vö. mintára jött létre.

1948: kecskef (Halmai 6).’ neveznek. Geißklee ’kecskehere’. 405). hogy a növény a kerti rutához ’Ruta graveolens’ hasonlít. Marzell Aegopodium podagraria a. Ember és növényvilág 222). A réti jelz a lat. goutweed ’kecskegyom’. N.-i Aegopodium (< aigós ’kecske’. 1525 k.. a kecskekörömre emlékeztetnek. viszont nem ismerte a barátcserjét ’Vitex agnus-castus’. | 1550 k. szb.: RMGl. gálya. hogy a növény kecske el tagú nevei (pl. néha kéthasábúak. gálga kecskeruta 1775: Ketske-ruta (Csapó 134). ang. nemzetségnév. hanem a valódi. A kecskerágó a török eredet kecske és a rág ’fogaival apró darabokra röl’ -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. MNövSz. a dísz ’ékesség’ utótagot Diószegi–Fazekas illesztette a névhez. 1903: Kecske . ném. 212). 1550 k. 373). J: ’Consolida regalis. melyet magyarul kecskerágónak ’Euonymus sp. Geissfuss ’kecskeláb’. 1783: Ketske rágó-fa (NclB. mezei szarkaláb’. Delphinium consolida a. J: ’Aegopodium podagraria. barátcserje’. adat a m. 1783: Ketske Ruta (NclB. pontos jelentéstartalmát ma már nehéz megállapítani. a névadás magyarázatára l. Geißkraut ’kecskef ’ — ezek a nevek a magyar nyelvben is megtalálhatók) el sorban nem arra utalnak. a sz rkoronás.: ? ’Taxus baccata. kecskehere. Marzell Galega officinalis a.’. 1500 k. kecskef 1. podagraf ’. kecskerágófa 1395 k.. hogy a növény kecskék tápláléka (bár részben növeli a kecskék tejhozamát). kecskehere. tiszafa’. J: ’Galega officinalis.: De fusano: kechkeragoffa (StrassbGl. a f magyarázó utótag. a kecskerágó ’barátcserje’ (1578) megnevezés mindenképpen hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. orvosi kecskeruta’. ill. kecskerágó’. orvosi kecskeruta’. Szabó. 214). századtól már használatos volt. ruta capraria. fehér termésekre utal. TESz. ang. J: ’Vitex agnus-castus.: RMGl. az utótagra l. J: 1395 k. EWUng. UEWb. A kecskerágó megnevezés a XIV.. vö. A mezei szarkaláb (2. 392. Idegen nyelvi megfelel kre vö. az el tag magyarázatára l. barátcserje’. kecskere gálga l.]rago fa (BesztSzj. Melius 370. 97). ném. J: ’ua. kecskehere 1813: ketske Here (Magy. pódion < poús ’láb’) részfordítása. 392). goat’s rue. F vészk.: Agnus castus: Kechkeragofa (Ortus: RMGl. J: ’Galega officinalis. 213). pratensis fordítása. Hornkümmel ’szarvkömény’. lóhere. ▌ 2. lúdlábf (Hoffmann–Wagner 55). A növénynév jelentése: ’a kecske rágja a fát/bokrot’. Marzell Galega officinalis a. kecskef (Péntek–Szabó. | ’Vitex agnuscastus. ruta kozja. A kecskehere a ném. 1998: kecskeruta (Priszter 380). kecskegálya 1909: kecskegálya (Graumann 88). Tragopogon (< trágos ’kecske’) részfordítása. J: ’Galega officinalis. — gyógyító ~ 1998: gyógyító kecskeruta (Priszter 380). Genaust tragophyllus a. A kecskef a lat. hogy Melius ismerte azt a fát. ol.: ’Euonymus sp. A kecskegálya összetett szó.. 1578: Ketske rago fa (Melius 10). 1590: Vitex: Keczkerago fa (SzikszF. .: taxus: kechkerago ffa (KolGl. 1595: Kechke ragho (Beythe 16). talán a kecskeszarv alakú magokról kapta a nevet.1: RMGl. a mai Euonymus fajokhoz hasonló vagy azzal azonos cserjék megjelölésére használták. NclB. 1966: kecskegálya (Csapody– Priszter. Graumann 88. szakny. Szabó Attila feltételezi. Az 1395 k. A névadás alapja.: RMGl.’. Idegen nyelvi megfelel re vö.. orvosi kecskeruta’. 2. ném. J: ’ua. Geißklee. Ziegenklee tükörfordítása.kecskef 235 kecskeruta A kecskedísz Diószegi–Fazekas alkotása.: Caprificus: [. kerti rutától (Ruta graveolens) különbözteti meg az orvosi kecskerutát.) kecskef elnevezése népi név. 168. Geißraute ’kecskeruta’.. Marzell kiemeli. Geißraute tükörfordítása. kecskerágófa lehet. hogy a levelek tojásdadok. A kecske el tag a lat. bár az el tag hiányzik.-hv. 584). 212).v. A kecskeruta a ném. || kecskerágó 1578: Ketske rago maguát (Melius 10). | orvosi ~ 1998: orvosi kecskeruta (Priszter 380). A here utótag magyarázatára l. A ruta utótag magyarázata.

réti legyez f ’. | vad~ 1470 k.) Barra alkotása.. J: ’Filipendula ulmaria. viola növénynévb l. 201/14). gr#tia ’kegy’) elnevezésének alapján jött létre. lat. auagy. a): RMGl. Az útféli kékvirág ’mezei katáng’ (2. kecskeszakállúf 1578: Ketske ſÅakálu f× (Melius 81). kékilonka N. 775). 388).) és az erdei hölgymál (3. ném. kökény kék 1. cyanus (< gör. a bakszarvúf mintájára jött létre. 123). Barba caprina (Melius 81) (< lat. gratiola (< lat. flos frumenti (Clusius–Beythe: BotTört. Genaust Gratíola a. orvosi csikorgóf ’. 1841: kegyelemf (Barra kegyelemf 352). saláta’. EWUng. kekény l. kökény kékicske N. — erdei~ 1520 k. mezei csorbóka’. capra ’kecske’) fordítása. hogy a virág színe kék.. blaue Kornblume. kék búzavirág’. 1395 k. A salátakatáng (2. plavica. 388). J: ’Centaurea cyanus. bluecaps.’. 1798: Kék-virág (Veszelszki 185). hogy a régiek nagy gyógyhatásokat tulajdonítottak a növénynek. 1775: Ketske Ðzarvu-fü (Csapó 108). Gnadenkraut. ill. vö. J: ’Sonchus arvensis. 179). Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Cichorium endivia. nyúl~csorbóka. (OrvK. ang. lat. kýanos ’kék’) fordítása. nemes májvirág’. a bogyó ’apró gyümölcs’ jelentés .: vad kekkel gr. || kék szín virág 1577: „Cyanus: Kek szinyé virag. ▌ 4. ill.: RMGl. kelef 1540 k. — útféli ~ 1841: útféli kékvirág (Barra 215).: RMGl.: . nyúl~.: RMGl. 420). isten~ kékbogyó N. 410). kecskeszarvúf 1590: Foenum graecum: Keczke szaruu fé (SzikszF. eredet kék ’saláta’ jelentése 1395 k. A kékicske népi név. — vad~ 1578: Vad kéc (Melius 75). kelef Ö: disznó~. 128).: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb.: lactuca: kek (BesztSzj. A kecskeszarvúf magyar alkotás.. Az ótörök eredet kék. amely szakállhoz hasonlít. J: ’Hepatica nobilis. Kékbogyó (MagyGyógyn. J: 1540 k. Marzell Anemone hepatica a. — vad~ 1595: Vad kek (Beythe 79a). 388). kékkonkoly (→ konkoly). búzavirág a. A névadás magyarázata. A kékbogyó elnevezés kék jelz je a szederfajta termésének színére utal. A névadás magyarázata a fehér hoszszú álerny kben elhelyezked virágzat. a növény R. plavcek.: Endiuia siluestris: erdeÿ keek (Növ. kék búzavirág (→ búzavirág). szl. Az ótör. Vö. A kecskeszakállú elvonással keletkezett a kecskeszakállúf névb l. hogy a kék virágú növény útszéleken fordul el . barba szakáll. 1500 k. erdei hölgymál’. pie~. lat. kékilonka (Péntek–Szabó. A kékilonka népetimológiás alakulat az ibolya. 1583: kek verág Cyanus. 1783: Kék virág (NclB. a lat. goat’s beard.-t l adatolható.: Endivia: vadkek (CasGl. kékicske (MagyGyógyn. ném. a kékicske a kék színnév -cske kicsinyít képz s származéka. Ember és növényvilág 240). 1775: Kék-virág (Csapó 47). J: ’ua.kecskeszakállúf 236 széna~. görögszéna’. ▌ 2. a névadás alapja a virág kék színe. ▌ 2. Marzell Centaurea cyanus a. kekiny l. J: ’Rubus caesius. A virág jellemz kék színe a legtöbb idegen nyelvi megnevezésben megtalálható: ang. J: ’Hieracium murorum. A kegyelemf a növény R. 388). 1775: Ketske-szakállu-fü (Csapó 134). J: ’Gratiola officinalis. mezei katáng’. salátakatáng’. magyarázata. A kecskeszakállúf Melius alkotása. kekín. A névadás szemléleti háttere.’. 1577 k.. buza virag” (KolGl. ném. a növényeket salátakánt fogyasztották. Idegen nyelvi megfelel kre vö. ▌ 3. kékvirág 1. búzavirág a. 256). ibolya’. a virág „szirmaiból igen szép kék festéket készithetni” (Barra 212).2: RMGl. a lat. J: ’ua. 1783: Vadkék (NclB. J: ’Lactuca sp.: De endiuia: vad kyk (StrassbGl.) kék elnevezése hasonlóság alapján jött létre. nevei: barba caprae. bluebottle.: RMGl. J: ’Viola odorata. kegyelme l. Genaust Cyanánthus a. barbula caprina. J: ’Cichorium intybus. cseh sinokvět. TESz. J: ’Trigonella foenum-graecum. 256). GeiſÅbart (Melius 81). Marzell Filipendula ulmaria a. kék szín jelz a virág égszínkék színére utal. hamvas szeder’. c): RMGl.

hogy a növény kora tavasszal „kel”. jelentése: ’talpas ivóedény’ és „z ld boríték. kendir. || kenderkef — piros ~ 1948: Piros kenderkef (MagyGyógyn. 1775: Kénköves gyökér (Csapó 72). fekélyf stb. 387). nog. J: ’Alchemilla. Hanfwürger ’kenderfojtó’ (NclB. parlagi macskatalp’.. J: ’Peucedanum officinale.. ▌ 2. vö. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris. — ujjas ~ 1998: ujjas keltike (Priszter 344). ném. mod. Diószegi–Fazekas a bokál ’palástf ’ nemzetségnevet véglegesítette a Magyar f vészkönyvben. J: ’ua. szüle stb.: Kelyhbokáll (Julow 267). 229). || kenderikef 1783: Kenderike-fü (NclB. J: ’Cannabis sp.). A magyarba egy török kändir ’kender. len’.. tat. a névadás magyarázatára l. ném. èendir ’kender. A név magyarázatára és eredetére l. A kenderf és kenderikef (a kender -ike képz bokorral létrejött származéka) ’piros kenderkef ’ (2. 415). J: ’Knautia arvensis. még olaszok sepr je. kenderkef l. A kel f név magyarázata talán az. A növény keser . kénkövesgyökér 1578: Kénkxues gyxkér (Melius 49a). F vészk. 1998: piros kenderkef (Priszter 380).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. kirg. vénuszhaj’. a növényt kelések gyógyítására használják.. A kenderkökörcsin Benk alkotása. EWUng. alt. egykor gyomorer sít és skorbutellenes szer volt. — odvas ~ 1998: odvas keltike (Priszter 344). ujg.. 1775: Kelés-fü (Csapó 292). A névadás magyarázata. a kel igéb l t befejezett melléknévi igenévképz vel és kicsinyít képz bokorral. öszszetett szó. Mind az el -. kender’. 16). EWUng kel a. J: ’Orobanche alba. -e végz dése melléknévi igenévképz (hasonlóan alakult a kerge. a kender el tag arra utal. 1783: Kénköves gyökér (NclB. hogy a növény gyakran a kender gyökerén él sködik. kelyhbokál 1807 e. J: ’Corydalis solida.) és a rétikender ’parlagi macskatalp’ (3. kender kenderkökörcsin 1783: Kender Kökörtsin (NclB.. üzb.: Canapus: kender (TESz. TESz. eredet . orvosi kocsord’. 1948: kenderikef (MagyGyógyn. szúrós csodabogyó’. tuv. A kelyhbokál összetétel. a név mintájául nyilván a növény egyéb nevei szolgáltak: varf . J: ’Antennaria dioica. 1395 k. bask. jelentése ’pohár’. senyved a. hogy a növényb l sepr t készítenek. J: ’Galeopsis ladanum. Az ujjas ’ujjas keltike’ (2. len’ kerülhetett át. melly a’ bokréta’ tövét kör lveſzi” (Magy.. A kénkövesgyökér Melius alkotása. J: ’Corydalis cava. 229). varf . 392).. AH. palástf ’. a ném. kender 1. kelésf 1578: Kelés f× (Melius 154). mezei varf ’. — veres ~f 1783: Veres Kender-fü (NclB. senyved a. ujjas keltike’. kinder. kenderikef .. Wilder Hanf ’vad kender’. a kelef alapszava valószín leg az si eredet kel ige. J: ’Ruscus aculeatus. A kéménytisztítóf a szláv eredet kémény ’kandallószer t zhely’ és a szláv eredet tiszta ’piszoktól mentes’ -ít és -ó képz s származékának az összetétele.) jelz magyarázata: „murvái ujjasan hasadtak” (Hoffmann–Wagner 143). hogy a növény gyökere keser . A kénköves jelz magyarázata. Idegen nyelvi megfelel re vö. fehér vajvirág’.. keltike 1. 1798: Réti Kender (Veszelszki 238). hogy a növény gumója belül odvas. ▌ 2. hogy a páfrány a hajnövekedést el segítette. A keltike növénynév szóképzéssel keletkezett. piros kenderkef ’. Schwebel WurÅl (Melius 49a) tükörfordítása. kéménytisztítóf 1578: kemény tisſÅtito f× (Melius 56a).kelésf 237 kénkövesgyökér ’bizonyos fajta gyógynövény. CC. A piros. a kökörcsin utótag hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. A névadás magyarázata. mind az utótag a növény azon jellemz jére utal. kel a.) jelz arra utal. kändir.’. oszm. 347). A bokál utótag olasz eredet . 387). rühf . hogy levelei pohárszer en felfogják a nedvességet. 392). veres jelz a virágok színére utal. Marzell Galeopsis speciosa a. A kelésf Melius alkotása. A kelef egyedi adat. — réti~ 1783: Réti kender (NclB. ▌ 3. Az odvas ’odvas keltike’ (1.’. a kelyh ~ kehely el tag ném. A kender ótörök eredet . TESz. odvas keltike’. J: ’ua.).

Péntek–Szabó. fácánok. a madár el tag jelentése ’kicsi. J: ’Gentiana cruciata. a cickafark utótag nemzetségnév. k(nyérmòrzsa. or. Calendula officinalis a. kenyér l. A névadás magyarázata részben a kereszt formát mutató levélállás: „Levelei kettöſſek egymás ellenébe állok” (Csapó 260).’.’. barna. Ember és növényvilág 198). J: ’Calendula officinalis. gusinnik ’ua. ill. amely szétmorzsálható. Weckbröselchen. kenyérbélcickafark’. madarak tápláléka. A gyógyítás szempontjából legfontosabb növényi résznek. a névadás alapja a bimbós virág. az átlagosnál apróbb’. kenyérbél-cickóró. 1998: kenyérbél-cickafark (Priszter 290). peukedanós ’keser ’) elnevezés is. J: ’Chenopodium bonus-henricus. || keresztformájúf 1578: KereſÅt formáyu f× (Melius 157). Schmer ’ken cs’) hatására keletkezett. Ember és növényvilág 198) kenyérmorzsának a növényt. ▌ 2. A madármorzsa összetett szó. 1798: Kereſztes gyökér (Veszelszki 235). béle~.ken f 238 keresztesf gyökerére utal lat. gusinaja grečka. || kenyérbélcickóró 1807: Kenyérbél Tzitzkóró (Magy. magyarázatára l. sár~ kenyérmorzsa N. 1775: kenyérbél virág (Csapó 291). Käsblume ’túróvirág’). J: ’ua. parajlibatop’. 1998: kenyérbélvirág (Priszter 322). A kenyérbél-cickafark összetett növénynév. kenyérbélvirág l. crux. disznó~. boszorkány~. A ken f növénynév a ném. Ganselkraut ’libaf ’. crucis ’kereszt’) és a gör. 1664: Kenyár-bél-virágot gr. a kenyérbél el tag feltehet leg a növény apró kenyérbélhez. földi~.. a gyökérnek ebb l a különös. Schmerbel (< ném. A kenyérbélvirág ’orvosi körömvirág’ (2. fácánok. 484). 484). kenyérbél-cickafark’. J: ’ua. Genaust Peucédanum a. ném. 533). ném. kerék l. madarak tápláléka. isten~. 1783: Kenyér-bél virág (NclB. Ember és növényvilág 198). || keresztesgyökér 1783: KereÐztes gyökér (NclB. 1578: KereſÅtes f×. illetve ’könnyen morzsálodó rész’ jelentés utótagot a növény levele motiválja. J: ’Achillea ptarmica. A keresztesf és keresztformájúf elnevezések a lat. madár~ (→ kenyérmorzsa) kenyérbél-cickafark 1911: kenyérbél cickafark (Cserey. 2. sár~ (→ sárkerep) kerep l. Schneeballen ’hógolyó’. kenyérmorzsához hasonló hófehér virágára utal (vö. kenyérbél-cickafark kenyere l. Fasankraut ’fácánf ’. vö. amely az edénynyalábok elrendez déséb l adódóan szintén keresztformát mutat A régiek képzeletét különösen ez utóbbi ragadta meg. ném. Szent János ~ dárkenyir (Péntek–Szabó. 1813: Ken f (Magy. J: ’Achillea ptarmica. hogy a szétmorzsált levél libák. ma- keresztesf 1577 k: „KereÅtes fwnek gÿqkeret Nÿerſet tqrÿ megh” (OrvK. staurós ’kereszt’) felhasználásával jöttek létre: „Cruciata Staurotypos: az az. 1807: Kenyérbél virág (Magy. vö. Staurotypos (< gör.’. || madárkenyér N. A kenyérbélcickóró összetetett növénynév. F vészk. könnyen morzsálodó rész’ összetétele. F vészk.. J: ’ua. 346). 420). a név a ragadós levelekre utal.’. kígyótárnics’. J: ’ua. J: ’ua. A kenyérmorzsa a kenyér ’gabonalisztb l sütött ennivaló’ és a morzsa ’apró törmelék. Ember és növényvilág 198). valamint az. a cickóró ’Achillea’ (1807) utótagot Diószegi és Fazekas nemzetségnévként használja. KereſÅt formáyu f×” (Melius 157).-i Peucedanum (Melius 49a) (< gör. Brotkrümmelche ’kenyérmorzsa’. orvosi körömvirág’. F vészk. || kenyérbélvirág 1. ken f 1783: Kenö-fü (NclB. küls tulajdonságából a növény varázserejére következtettek. „apró sziromleveleir l nevezték el” (Péntek–Szabó. gen. J: ’Achillea ptarmica. amely szétmorzsálva libák. Cruciata (< lat. GÀnsegras. szakny. kenyérbél-cickafark’. [! kenyér] (Lippay II: 23). Marzell Achillea millefolium 15a. madármorzsa (Péntek–Szabó. Növényszótár 4).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. méz~. cickafark. Talá- . kenyérmorzsa. k(nyírmorzsa (Péntek–Szabó. || madármorzsa N. 344). Diószegi és Fazekas alkotása.’. az ’apró törmelék’. A madárkenyér névadás alapja a növény kicsi. KereſÅtesf× (Melius 157).’. cipó alakú termése. részben a növény gyökerének keresztmetszete. Ember és növényvilág 198. 375). Marzell Achillea ptarmica a.

322). 363).keresztf 239 keser gyökér lunk a keresztesf névre analógiát más európai nyelvekben. Cre×tÅzwurtÅ (Melius 82). A névadás szemléleti háttere a kereszt formát mutató (keresztben átellenes) levélállás. 861. közönséges aggóf ’. 1578: Keſer× gyxkér (Melius 142).) Csapó alkotása. — N. Ö: sas~. a kígyógyöker jelz magyarázatára l. ▌ 2. 1783: KereÐzt-fü (NclB. 1783: KereÐzt gyökér (NclB. — Ö: madár~. J: ’Persicaria bistorta. ▌ 6. kering l. Marzell Gentiana cruciata a. kígyógyöker keser f ’.) jelz t az indokolja. de a ném. J: ’Menyanthes trifoliata. J: ’Rhamnus cathartica. ▌ 3. de szagtalan növény” (Barra 274). porcsin~. keresztf kereszttövis — római ~ 1948: római kereszttövis (MagyGyógyn. A keser f ’vasf ’ (1. ▌ 2. A keresztf . 2. 1775: KeÐerü-fü (Csapó 246). 346) is hatással lehetett a névalkotásra. || keresztgyökér 1775: KereÐzt gyökér (Csapó 229). 1578: Keſelx f× (Melius 63).’. J: ’Marrubium vulgare. hogy a növények valamely része kesernyés íz . szapora zsombor’. sasf . ▌ 2.. A kígyógyöker keser f ’kígyógyöker keser f ’ (7. a hatóanyagok kivonata étvágyjavító hatású: „Igenkeserü. Creuzwurz (NclB. J: ’Senecio vulgaris. J: ’Gentiana lutea. (Melius 57). UEWb. fr.) a ném. 375). a keser f elnevezés növények névadásának alapja. aquila ’sas’) fordítása. vidraf ’. Mollay. kígyótárnics’. J: ’ua. vasf ’. 1783: keÐerü gyökér (NclB. 1783: KereÐzt-fü (NclB. nagyon öblöſſek. háromlevel f . A keser f ’orvosi pemetef ’ (6. aquilegia (< lat. 1798: KeserÍ-fÍ (Veszelszki 439). ném. 1813: Keser f (Magy.-hv. J: ’ua. hogy a növény „Levelei hoſzſzak. a háromlevel jelz re l. Creuzwurz (NclB. J: ’Verbena officinalis. J: ’ua. 345).). J: ’Sisymbrium officinale. A kesely f a lat.’. ke- keresztf 1. keresztesf . kÿth deakul Aquilegianak hÿnak” (OrvK. hogy a virágos szár keser anyagokat (pl. keresztformájúf resztesf l. erythrocentaurin) és glikozidokat (pl. orvosi pemetef ’. A borsos ’borsos keser f ’ (3.) a növény levelének ízére utal: „levele keserü izü” (Barra 313). J: ’Gentiana cruciata. Növénynevek 36–40. sárga tárnics’. varjútövis’. a keser f utótag nemzetségnév ’Persicaria’. crusada. 1775: Ke- serü-fü (Csapó 26). tövis utótagra l. A kereszttövis a ném. 416). ▌ 4. A keser ’vidraf ’ (2. magyarázatára l. a névadást azzal indokolja. A keser f keser. kis ezerjóf ’. 1578: Keſer×gyxkeret gr. ▌ 7.’. vö. A keresztf ’kígyótárnics’ (2.: „Keſelÿw fwnek. — kígyógyöker ~ 1948: Kígyógyöker keser f (MagyGyógyn. F vészk. keresztgyökér ’közönséges aggóf ’ (1. ördög~ kesely f 1577 k. keser gyükér (ÚMTsz. keſerü kedvetlen izüek” (Csapó 246). szb. 346). 1775: KereÐzt-fü (Csapó 229). keresztgyökér l. Kreuzdorn tükörfordítása. 335). croisette. kígyógyökér. 1998: kígyógyöker keser f (Priszter 450). vö. J: ’Aquilegia vulgaris. keser f 1. Mollay. 564/ 28). ol. 1775: KeÐelö-fü (Csapó 57). borsos keser f ’. hogy a növény „levele igen keserü” (Barra 294). 1841: keserüf (Barra 313). eritaurin) tartalmaz. 416). A keresztesgyökér a ném. .) a növény mai hivatalos elnevezése. križatica.) jelz magyarázata. 1998: borsos keser f (Priszter 450). varjútövis. 163). Kreutzwurz (Veszelszki 407) fordítása.: Genciana: Kesserw Gÿewker (Ortus: RMGl. vízibors (→ bors). || keser gyöker f 1775: KeÐerü gyökerü-fü (Csapó 260). keser gyökér 1.) keser f nevének alapja. hogy a növény csíp s íz . Kreuzblum stb.) valószín leg a lat. 280). 346) tükörfordítása. 1525 k. 1775: KereÐzt-fü (Csapó 260). A névadás magyarázatára l. J: ’Alo( sp. A névadás magyarázatára l. ▌ 5. — borsos ~ 1948: Borsos keser f (MagyGyógyn. keser gyökér. ’az epe ízéhez hasonló íz ’ jelentés . Növénynevek 37–38.. — háromlevel -~ 1798: Három levelÍ keserÍ-fÍ (Veszelszki 454).alapszava ugor kori. J: ’Centaurium erythraea. 1783: keÐerü-fü (NclB. 1841: keserüf (Barra 274). 82). J: ’Persicaria hydropiper. A ’kis ezerjóf ’ (5. még földepe. réti harangláb’. keresztesgyökér. Cruciata fordítása. 1783: KeÐerü-fü (NclB.

krisztus~ (→ krisztustenyere) keser lapubojtorján 1807: keser lapu Bojtorján (Magy. hogy a növény gyökere tekerg s. 335). A névadás alapja. illatos borjúpázsit’. vö. — szagos ~ 1807: szagos Kéthímpázsit (Magy. az el tagra l. keser magúf 1533: Glycyrrhica uuglo liquiricia: Sießholcz: kxsserx mago fy (Murm. fekete hunyor’. 861. 96). közönséges sárkánykontyvirág’. Marzell Aloe a. || istenkeszty N. ném. J: ’Anthoxanthum odoratum. Ember és növényvilág 198).’az epe ízéhez hasonló íz ’ alapszava ugor kori és a mag ’termés’ -ú melléknév képz s származékának az összetétele. nagy bojtorján’. 2-hím ” (Magy. melynek keser.) és pirosló hunyor (4. 1798: KeÐztyÍ-virág (Veszelszki 72). J: ’Gentiana cruciata. A keser gyökér ’aloé’ (2. kígyótárnics’. 1783: KeÐztyü-virág (NclB. A névadás alapja. J: ’Helleborus niger. A keser gyökér ’sárga tárnics’ (1. 96). Mikor ki iò à fxldbxl ollyan mint à Kigyo nyelw. — ~gyökér N. | 1798: ’Primula vulgaris. Csapó így magyarázza: „Ez egy araſzni fünek keſztyü-forma virágai vagynak” (Csapó 148).’. kígyóf gyükér (Péntek–Szabó. kígyó’ kicsinyít képz s alakja) is hatással lehetett. Marzell Glycyrrhiza glabra a. A keser magúf egyedi adat. A kígyóf ’kígyótárnics’ (3. tekert Gy[ökér] . UEWb. pirosló hunyor’. tavaszi kankalin’. kígyónyelv. keszty virág 1775: KeÐztyü-virág (Csapó 148). J: ’ua. veris. hogy a növény hatóanyaga többek között az aloin nev keser anyag. kígyóf . hogy véd a kígyócsípést l: „Ha pedig valaki a’ kezét e’ gyökérrel meg-dörsöli. ▌ 4. és a népi gyógyászat els sorban a növény gyökerét használja: „Chak az gyxkerenek vagyon hazna” (Beythe 58a). dracunculus (< lat. J: 1775: ’Primula veris subsp. Bitterwurz tükörfordítása. a pázsit utótag szláv eredet . Idegen nyelvi megfelel re vö.: RMGl. az nap nem félhet a’ kígyó-tsipéÐtfl” (Veszelszki 194). 257). igazi édesgyökér’. J: ’Dracunculus vulgaris. a bojtorján utótag nemzetségnév.: RMGl. repkény keze l. 346). az ſÅára czepegtetxt ſÅin×” (Melius 89a). ném. kígyógyökér 1813: kígyó. 1578: Kigyó f×nec gr. veris. dracō ’sárkány. ami megízlelve igen keser . hogy a kankalin virágzata keszty höz hasonló. szártalan kankalin + Primula veris subsp. ▌ 2. J: ’ua. A fekete hunyor (2. 1775: Kigyó-fü (Csapó 116). F vészk. A keszty virág elnevezést az indokolja. (Melius 89a). kéthímpázsit 1807 e.: Kéthímpásit (Julow 266). — N. oly hegyes. A keser lapubojtorján összetett szó. hogy „Vir. keser gyöker f l. gen. a név arra utal. istenkesztyüje (ÚMTsz. basiliskos ’kígyó’) alapján jött létre. 1783: Kigyó-fü (NclB. kígyóf (Péntek–Szabó. keser gyökér A kéthímpázsit Diószegi–Fazekas alkotása. kétiksz repkény l. serpēns ’kígyó’.) kígyóf neve hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. 1590: Serpentina: Kegyo fé (SzikszF. J: ’Anthoxanthum. Ember és növényvilág 198). a névadás magyarázatára l. Hele Better ’heilig Bitter’. hegyes: „Kigyó f×nec is hiyác. lapu. Csapó azt írja: „A’ fekete hunyort kigyó-fünek helytelenül nevezik. kígyóf 1500 k. Veszelszki még azt is hozzáteszi.: RMGl. A névadásra a lat. serpentis) fordításával jött létre. serpentaria (lat. A kéthím el tag magyarázata. A névadás alapja talán a növény hüvelytermésének jelentéktelen magja.: Serpentaria: kegÿo fÿw (Herb.) a ném. J: ’Arctium lappa. tavaszi kankalin’. 256).) elnevezés valószín leg a növény régi lat. NaterwurÅ. 1520 k. hogy mikor kihajt a növény. 255). ▌ 3. b): RMGl. basilisca (< gör. a keser . 455). mert más fü az” (Csapó 117). hogy a növény pázsitf féle. 1903: Kígyóf (Hoffmann–Wagner 111). J: ’Glycyrrhiza glabra.keser lapubojtorján 240 kígyógyökér aloé’. hogy a növény gyökere keser íz . 255).’. SchlangwurÅ ’kígyóf ’. Mélius azzal magyarázza.). borjúpázsit’. a név Diószegi–Fazekas alkotása.: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. F vészk. J: ’Helleborus purpurascens. kígyóf gyökér. A kígyóf a lat. F vészk. magyarázata.) Melius alkotása. 1948: kígyóf (Halmai 38). R..

1783: Kigyó-gyökerü-fü (NclB.. 1775: Kigyó-hagyma (Csapó 115). J: ’Colchicum autumnale. A névadás magyarázata a lomblevél nyeléb l kiágazó term füzér. mellybfl egy kígyó-nyelvhez haſonló fúrkós.’.) elnevezés valószín leg a növény régi lat. Mollay. els sorban a növény tavaszi levelei’.’.) vadon növ hagymafajok. 528). (Melius 90a). áhiA ’kígyó’). Natterwurz tükörfordítása. Genaust ophiocárpus a. ſzaga. — közönséges ~ 1998: közönséges kígyószisz (Priszter 365). basilisca (< gör. J: ’ua. hogy a növény gyökerei kígyószer ek. F vészk. J: ’Allium ursinum. ereje mind egy bordából valók” (Veszelszki 401).’. N. Diószegi–Fazekas alkotása. Schlangenknoblauch ’kígyófokhagyma’ részfordítása. A kígyóhagyma a ném. lándzsás útif ’.’. snake root ’kígyógyökér’. 2. ném. ▌ 2. J: ’ua. a névadás magyarázata. közönséges kígyószisz’. — egylevel ~ 1813: Eggylevel Kígyónyelv (Magy. 1998: kígyószisz (Priszter 365). erre utal a lat. hosszúak. ang. medvehagyma’. azert íze. vö. A kígyónyelv f ’kígyótárnics’ (2. 279). 1998: egylevel kígyónyelv (Priszter 439). J: ’Ophioglossum vulgatum. két-felfl ravatos ſzáratska magát ki-tolja” (Veszelszki 280). 372). „Ennek az egygyes kövér levele ollyan mint az úti-fÍvé. egy leuele. 1595: Kigyo hagyma (Beythe 48a). A növényt kígyóharapás ellen használták (sikertelenül). óphis. 363). óphios ’kígyó’. J: 1807 e. részben pedig a kígyószer gyökérre utalhat. snake weed ’kígyóf . Veszelszki ezt írja: „A’ fokhagyma’ mondérja van rajta. échidna ’kígyó’ < gör. 372). kígyóhagyma (Péntek–Szabó. kígyógyöker keser f ’. A kígyógyökér ~ kígyógyöker f a ném. 2. Naterzunglin (Melius 90). Ember és növényvilág 221). A kígyónyelv(f ) Melius alkotása a lat. kígyószisz 1807 e. Melius és Veszelszki így magyarázza: „egy koroya vagyon.) névadás alapja részben a hosszú kígyószer levél.: RMGl. A névadás magyarázata. 1807: ’Echium.) és ’kígyóhagyma’ (2. 156). Diószegi– Fazekas így magyarázza a nevét: „ſzára virágzás el tt kígyósonn öſzvetekeredik” (Magy. 1775: Kigyo-nyelvü-fü (Csapó 139). glôssa ’nyelv’). basiliskos ’kígyó’) hatására jöhetett létre. a lat. J: ’ua. Kigyo nyelue (Melius 90). A kígyóhagyma ’medvehagyma’ (1. kígyószisz’. kígyólevel f N.’. | közönséges ~ 1998: közönséges kígyónyelv (Priszter 439). 1807: Kígyószisz (Magy.’. Marzell Gentiana cruciata a. gen. a kígyó el tag a lat. hogy a levelek vékonyak. 1590: Ophioglosson: Kegyo nyelé (SzikszF. megfelel jét is megemlíti. közönséges kígyónyelv’. 1783: Ki- gyó nyelv (NclB. J: ’Persicaria bistorta. J: ’ua. Echium fordítá- . 429). Lingua Serpentis ’kígyónyelv’ mintájára jött létre: „Opiogloſſon.. A névadás magyarázata részben a növény képzelt erejével kapcsolatos. Schlangenwurtz. J: ’Gentiana cruciata. J: ’ua. 354). Melius még a név ném. A kígyólevel f népi név. 226). 355). | 1998: ’Echium vulgare. || kígyógyöker f 1775: Kigyó-gyökerü-fü (Csapó 274). ▌ 2. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. kígyótárnics’. id eſt Lingua Serpentis. J: ’Plantago lanceolata. F vészk. 429). kígyóf . Ophioglossum (< gör. vö. 1998: kígyóhagyma (Priszter 295). kígyómarást gyógyító f l. 1783: Kigyó nyelvü fü (NclB. J: ’ua. F vészk. kígyóhagyma’. 1783: Kigyó-hagyma (NclB. A kígyóhagyma ’ szi kikerics’ (3.: Kígyószisz (Julow 256). Kigyo nyelw” (Melius 90). ill. 346). mérges vad harapást gyógyító f kígyónyelv 1578: Kigyo nyelw. ▌ 3. J: ’Allium scorodoprasum. 2. neve is: Echium (< lat. echidna ’kígyó’ < gör. kígyóhoz hasonlíthatóak. J: ’ua. A kígyószisz nemzetségnév. Es az egy leuélbxl mint egy Kigyo nyelw ollyan ix ki” (Melius 90). échis ’kígyó’ < óind. keser f kígyóhagyma 1. F vészk. Idegen nyelvi megfelel re vö.’. || ~f 1. részben a kígyóhagymához való hasonlóság. 82). kígyólevelüf (MagyGyógyn. kígyógyom’. szi kikerics. || ~f 1948: Kígyógyökérf (MagyGyógyn. 1578: Kigyo nyelw f×uet gr. kígyógyöker keser f l. 388). valamint a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták. F vészk. || kígyós hagyma 1813: kígyós Hagyma (Magy.kígyóhagyma 241 kígyószisz (Magy. 1783: Kigyó nyelvü-fü (NclB. Növénynevek 46–47. 1998: kígyónyelv (Priszter 439).

1783: Kigyó-trank (NclB. | 1783: ’Dracunculus vulgaris. snake flower ’kígyóvirág’. 1578: Kigyo tranck (Melius 89). ném. J: ’Asphodelus ramosus. hogy a ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. közönséges sárkánykontyvirág’. J: ’Arum maculatum. 1998: kígyótárnics (Priszter 383). terj ke~ kígyótárnics 1966: kígyótárnics Csapody–Priszter. A kígyótrank ’tárkonyüröm’ (4. viper’s herb ’viperaf ’. Szent László ~ füve (→ Szent László füve) királydárda 1. MNövSz. kökörcsin kikeletif — fehér virágú ~ 1783: Fejér virágu kikeleti-fü (NclB. szorong) és zöngétlenüléssel fejl dött tovább a magyarban. az utótagra l. hajlott porzói. kökény kirágott gyöker f l. kikerincs. ▌ 3. A kínaf a ném. A kígyótrank összetett szó. Genaust dracónis a. a névadás alapja. Märzenblume ’márciusi virág’. 1798: Kígyó-trank (Veszelszki 193).) kérgét. el zménye talán a lat. Marzell Anemone nemorosa a. illet leg a tövet. 1948: kígyótráng (MagyGyógyn. berki szell rózsa’.: RMGl. kígyótárnics’. kígyótrankf 1500 k. kígyógyöker keser f | ? Dracunculus vulgaris. F vészk. tárnics. J: 1583: ? ’Dracunculus vulgaris. ágas aszfodélusz’. 2. Natternkopf ’kígyófej’. F vészk. kés bb megkékülnek. hogy a növényt els sorban lázcsillapításra használták.) és ’közönséges sárkánykontyvirág’ (3. 156). 47). mérges vad harapást gyógyító f . dracunculus ’kis sárkány’) részfordítása. amelyek nyíláskor pirosak. kikerics. Gencius ~ füve. 112/18). 255). — N. 82). 1775: Kigyotrang (Csapó 137). hogy „Hasonlít a’ kígyó’ sziszeg szájához” (Magy. Échium a. 422).: Kegÿo Trangoth gr. 1595: Kigyo trank (Beythe 51a). vö. A kikelet ’tavasz’ a kikel igéb l keletkezett -et képz vel. — Ö: terj ke~. dracunculus szó volt. MNövSz. EWUng. 1807: Királydárda (Magy. 1948: Kígyótrank (MagyGyógyn. 381). J: ’Lycopus europaeus.. Diószegi–Fazekas névadását azzal indokolja. kikirincs l. TESz.) gyökere tekerg s. 1807: Kígyotráng (Magy. égi~ kininfa l. terj ke (→ terjékf ). 127). Serpentaria (< lat. kikirics. 1577 k. J: ’Artemisia dracunculus. közönséges sárkánykontyvirág’. kincs l. 376). J: ? ’Persicaria bistorta. foltos kontyvirág’. valamint az. viper’s grass ’viperaf ’. kökörcsin kínaf 1903: kina-f (Hoffmann–Wagner 6). kikín. ang. — királydárdácskája 1664: „vad-foghagymának neveznek. kivágott gyöker f király l. 103). Osterblume ’húsvéti virág’. 1590: Dracunculus: kigyotrangh (SzikszF. kígyótráng (Csapody–Priszter. 310). A kígyótrank ’foltos kontyvirág’ (2. a tráng utótag bizonytalan eredet . 1813: Kígyótráng (Magy.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. ▌ 4. holl. || kígyótrank 1. Marzell Echium vulgare a. ezek a kígyószájból kinyúló kígyónyelvre emlékeztetnek. avagy Haſtula . kígyószisz l. az el tagra l. hogy a növényt kígyóharapás ellen alkalmazták.. 231). 520). 1903: kikeleti f (Hoffmann–Wagner 115). vízi peszérce’. Vö. (OrvK. tárkönyüröm’. slangenkruid ’kígyóf ’. ▌ 2. a név magyarázata. kígyóf . az utótag a hangutánzó eredet szisz.) valószín leg a ném. J: ’Anemone nemorosa. kígyógyöker keser f ’. A kígyótárnics összetett szó. A növény virágzata kék virágokból áll. Az elvont szóalak n járulékhang betoldásával (barlang. a virágokból emelkednek különböz hosszúságú. Chinakraut tükörfordítása.. hogy a növény gyökerei kígyószer ek.. az el tag a lat. a névadás alapja a növény korai virágzása. F vészk.: RMGl.). közönséges sárkánykontyvirág’. J: ’Persicaria bistorta. kikarics l. 363). serpēns ’kígyó’) (Melius 89) fordítása. mint a valódi kínafa (Cinchona sp. 1783: Kigyó trang (NclB. amib l a latinul jól tudó orvosbotanikusok elvonhatták az unculus képz t. J: ’Gentiana cruciata. A névadás alapja.: De serpentaria: kegÿo [trank] fyw (StrassbGl. Marzell Lycopus europaeus a. 1583: kygyo trank Dracunculus (Clusius–Beythe 7: BotTört. 1948: kígyótrank (MagyGyógyn. Genaust echídne a. Natterkraut ’kígyóf ’. Schlangenkraut ’kígyóf ’ (< lat. Idegen nyelvi megfelel re vö. kikeri.kígyótárnics 242 királydárda sa. F vészk. 716).

Kxnigs kerÅen (Melius 146). Növénynevek 75–77. J: ’Melilotus officinalis. ▌ 2. földi királydinynye’.’. 339). (Veszelszki 144). Mollay. királyné káposztája (MagyGyógyn. Herba Regia (Melius 95) tükörfordítása. J: ’Tribulus terrestris. orvosi somkóró’. || királyné asszony dinnyéje 1525 k. J: ’Asphodelus albus. 159). J: ’ua. 1783: Király-gyertya (gyortya) (NclB. 159). fehér aszfodélusz’. pompázatos dolgok gyakran kapják még a királyi jelz t. Királydárda (MagyGyógyn. ▌ 3. Melius alkotása. királygyertya alapján jöhetett létre. A királydinnye és királyné asszony dinynyéje valószín leg magyar alkotások. 1775: Király-fü (Csapó 239). 1807: Királygyertya (Magy. hogy ezeknek a növényeknek a hosszú. — földi ~ 1998: földi királydinnye (Priszter 525) J: ’ua.: RMGl. Marzell Tribulus terrestris a. 406). orvosi somkóró’. királyf 1578: Király f×ue (Melius 95). messzir l dárdához hasonlító formát mutat. 1903: királyné asszony káposztája (Hoffmann–Wagner 97). (Melius 95). 40: 104). 1578: Királyné aſÅſÅony kapoſÅtayánac gr.: Batis genus herbe aculeate sponte nasientis: kyralne azzony dinnye: vel: szamar tówys (GyöngySzt. kiráj-gyertya (Nyr. 1578: Király gyortya (Melius 146). — N. J: ’Agrimonia eupatoria. || királynyila N.) királydárda neve a R. Idegen nyelvi megfelel re vö. 7: 381). Mollay. hogy a növény és gömböly termése jelentéktelen.’. (Egészség Isten patikájából 9). mezei iringó’. 159). — N. F vészk. királyné gyertyája 1998: királyné gyertyája (Priszter 308). királynéasszony káposztája (Varró 77). királygyertya 1. . king’s clover. J: ’Verbascum thapsus.). királydárda királydinnye 1807: Királydinnye (Magy. közönséges párlóf ’. J: ’Melilotus officinalis. királydinnye királyné asszony káposztája 1. virágos szára gyertyaszer en kiemelkedik a réteken. szöszös ökörfark-kóró’. 268). 1560 k.: Eupatorium: Keral kapozthaÿa (Ortus: RMGl. 1783: Király-fü- ve (NclB. ▌ 2. J: ’ua. — ~tartó 1841: királygyertya tartó (Barra 332). királygyertya (Szegsz. ▌ 3. 132). a névadás magyarázata. 1775: Király-gyertya (Csapó 203). 380). amely alulról felfelé elkeskenyed .’. 380). 280). a királydinnye a szláv eredet király ’uralkodó’ és a szláv eredet dinnye összetétele. királydárdácskája l.’. J: ’ua. ang. J: ’ua. MagyGyógyn. Növénynevek 65. a név nem maradt fenn.’. 1948: királygyertya (MagyGyógyn.: Tribulosa: keralne azzon dÿnÿeÿe (Ortus: RMGl.’. 1775: Királyné AÐzÐzony kápoÐztája (Csapó 239). A királyf a R. ezért kapta a jelentéktelenséggel ellentétes királydinnye és királyné asszony dinnyéje nevet.: RMGl. 1783: Király dárdátskája (NclB. 182). A királydárdácskája ~ királydárda a latin hastula regia tükörfordítása. lat. | királyné tüskés káposztája 1798: Királyné tüskés kápoÐztájának gr.királydinnye 243 királyné asszony káposztája Regia. király káposztája l. molyhos ökörfarkkóró’. Idegen nyelvi megfelel re vö. A földi jelz magyarázata.’. 1520 k. A királynyila a királydárdácska hatására keletkezett. a névadás magyarázata. és azért a királyé. J: ’Verbascum phlomoides. N. A szöszös ökörfarkkóró (2.: Eupatorium: keralne azzon kapozthaya (Növ. | királyné káposztája N. királyné asszony káposztája királyné asszony dinnyéje l. Az elnevezést a növény küls megjelenése motiválja: méternyire is megnöv egyenes szára. J: ’Verbascum phlomoides. ném. F vészk. ▌ 2. királynéaszszony káposztájának gr. „ſzára f ldreter lt” (Magy. hogy a növény homokos mez kön fordul el . 1998: királydinnye (Priszter 525). mert a nagy. ſzáraz fövenyes utakon el-fut (Csapó 268). a termése gömböly . szöszös ökörfarkkóró’. 172). A királygyertya a lat. tüskés.: RMGl. | király káposztája 1525 k.’. J: ’ua. királyné káposztája N. Candela Regia (Melius 146) tükörfordítása. J: ’Eryngium campestre. a hastula regia szabad fordítása. 84). F vészk. felt n . 1590: Tribulus syluestris: Kiralyne aszony dinnyeie (SzikszF. királyné káposztája (Jávorka 536. J: ’ua. király nyila (Nyr. 1775: Király dárdátskája (Csapó 139). 357). J: ’ua. pompás virágzata. 268). a növények dárdaként állnak a réteken. Király dárdácskának” (Lippay I: 75).

) népi elnevezés. Marzell Agrimonia eupatoria [6] a. J: ’Peucedanum officinale.-i nevek (kivágott gyöker f . Storchen ſchnabel ’gólyaorr’. pirosas. Pantoufes de Marie. | sziki ~ 1998: sziki kocsord (Priszter 451). A királyné káposztája ’orvosi somkóró’ (2. A kisasszonypapucs ’farkasöl sisakvirág’ (1. F vészk. 329).’.) és ’mezei iringó’ (3. eupatorium (< talán VI. s t esetleg a ném. Genaust eupatória a.: Kochÿordot ecÅettel es roſa olaÿal teorÿ eoÅwe” (OrvK. 152). ném. — fanyal ~ 1807: fanyal Kukojtza (Magy. sz. Genaust Succísa a. ill. || elharapott gyöker f 1783: El-harapott gyökerü fü (NclB. orvosi kocsord’. F vészk. Reiherschnabel tükörfordítása. 200). TeuffelſbiſÅ ’ördögharapása’ (Melius 155). N. A mezei szarkaláb (2. ném. Delphinium consolida a. kocsord’. J: ’Arctostaphylos. J: ’ua. királyné káposztája valószín leg magyar alkotások. J: ’Aconitum vulparia. J: ’Consolida regalis. succésus ’alul elvágni’ < succédere) mintájára jöttek létre. kisasszonypapucs (Péntek–Szabó. amelyek szépsége királyi. sarkantyúvirág. Idegen nyelvi megfelel kre vö. a tüskés jelz magyarázata.’. királyné asszony káposztája királynyila l. kisebbít f l.) kisasszonypapucs nevének magyarázata. Aconitum napellus a. a név a virág formájára utal.-i eupatoria. A királyszín virág szláv eredet király ’uralkodó’ elemének magyarázata. hogy a virágok színe sárga. 200). AbbiſÅ. J: ’Succisa pratensis. Muttergottesschühlen ’Sz z Mária cipell je’. 262).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. J: ’ua. a névadás magyarázata. ördögharaptaf ’.’. F vészk. J: ’Peucedanum. hogy a ’mezei iringó’ (3.. N. ördögharaptaf . Melius 410. király káposztája. Königskraut ’király füve. kisasszonypapucs 1.. J: ’Vaccinium myrtillus..’. farkasöl sisakvirág’. áfonya’. 2. devil’s bit ’ördög harapása’. Idegen nyelvi megfelel kre vö. hogy a virágok formája szintén cipell kre emlékeztet. J: ’Erodium cicutarium. 1783: Ki-vágott gyökerü-fü (NclB. királyné káposztája l. Marzell Erodium cicutarium a.. Hasonló típusú névadásra l. || elharapottf 1578: El harapot f× (Melius 155). 1783: Kukojza (NclB. Ember és növényvilág 198). kocsord 1577 k. J: ’ua. 1783: Király Ðzinü virág (NclB. ang. fr. medvesz l ’. a kénköves jelz re l. 377). Eupator király füve’ elnevezés is. ang. Marzell Aconitum anthora a. J: ’Tropaeolum majus. — vad~ 1813: vad Kukojtza (Magy. kénkövesgyökér. ném. kivirics l. Ulrich 7. A kivágott gyöker f és az elharapottf nevek a lat. nagy sarkantyúka’. TESz. 1807: Kukojtza (Magy. kökörcsin kivágott gyöker f 1578: ki vágot gyxkere f× (Melius 155).királyszín virág 244 kokojsza A királyné asszony káposztája. ▌ 2. kocsord a. 361). a növény társneveit: angyalbocskor. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1775: El-harapott-fü (Csapó 210). mintha kiharapták volna vagy egy darabot kivágtak volna bel le. succisa (< lat. F vészk. Muttergottesschucherl. ▌ 2.: Kukojtza (Julow 258). hogy a gyöktörzs vége olyan. királydárda királyszín virág 1775: Király Ðzinü virág (Csapó 279). A kócsagorr valószín leg a ném. a királyi színnek felel meg. de a névadásra hatással lehetett a lat. | orvosi ~ 1998: orvosi kocsord (Priszter 451). szakny. J: ’Succisa pratensis. Herrgottsschühli. A kocsord ismeretlen eredet . narancssárga. kocsord a. EWUng. — kénköves ~ 1807: kénköves Kotsord (Magy. A kirágott gyöker f és elharapott gyöker f a korai XVI. Eupator király nevéb l) név. ördögharaptaf ’. F vészk. stork’s-bill ’gólyaorr’. 35). Vö. mezei szarkaláb’. elharapottf ) mintájára keletkeztek. Kisasszony papucsa (MagyGyógyn. bürökgémorr’.) szúrós. 1798: El-harapott gyökerÍ-fÍ (Veszelszki 314–5). 362). || kirágott gyöker f 1775: kócsagorr 1948: kócsagorr (MagyGyógyn. kokojsza 1. 1807: Kotsord (Magy. lép~ Ki-rágott gyökerü-fü (Csapó 210). Szabó. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel re vö. J: ’Arctostaphylos uva-ursi. 263). 1807 e. 96). orvosi medve- . 329).

kék búzavirág’. beggar lice. F vészk.). 1783: Kóldus tetü (NclB. konkáj. 277). J: ’ua. coácăză. örökzöld törpecserje bogyószer . J: ’Cynoglossum officinale. konkó (OrmSz. 470). 367). amelyek ugyancsak a horgas tüskéj termésr l kapták nevüket: bojtorjánka. vetési konkoly’. közönséges ebnyelv f ’.: ÅiÅania: concol (SchlSzj. F vészk. 470) névb l hozták létre. 324).. hogy a növény „levele fanyar keserü izü er sit ” (Barra 254). ▌ 2. vadóc) neve’. TESz. erdei peremizs’. J: ’Inula conyzae.-i conyza (Magy. a név valószín leg a ném. N. Melius 395). EWUng. J: ’Tribulus terrestris. A koldustet ’közönséges párlóf ’ (4. katibolha. F vészk. kúkoľ. 1583: konkoly (Clusius–Beythe 7: BotTört. A magyarba egy közelebbr l meg nem határozható szláv nyelv R. F vészk. J: ’Agrimonia eupatoria. nemzetségnév. F vészk. szlk. к]кьл. berzenkedik a. 470). nagy bojtorján’. a közönséges ebnyelv f (2. coácă ă ’alacsony ribizli. csicsis~. A kokojsza ’orvosi medvesz l ’ hasonlóság alapján kapta nevét: alacsony. ném. Bubeläuse ’gazfickótet ’. sz rös virágfeje. hogy a növény fészekpikkelyei felállók: „féſzke’ pikkelyi berzedtek” (Magy. Idegen nyelvi megfelel re vö. 470). konka. J: 1405 k. or. 1775: Koldus tetü (Csapó 268). — kék~ 1948: kék konkoly (MagyGyógyn. a közönséges párlóf egyéb elnevezéseivel. 276). koldustet (MagyGyógyn.) koldustet elnevezésének magyarázata szintén a növény tapadós termése. A földi királydinnye (1. — berzedt ~ 1807: berzedt Kónizs (Magy. TESz. Koldustet (Jávorka 536).: TESz.) koldustet elnevezésének alapja a tüskés. berzenkedik a. konkoj l. A kónizs Diószegi–Fazekas alkotása. vö.). 280). egres. Bettelläus tükörfordítása. konkoly konkoly 1. A berzedt jelz (berzed 1796: ’borzasan felmered’) arra utal. F vészk. áfonya’. kolandran l. ang. — ~fa 1903: kukojczafa (Hoffmann–Wagner 86). koma l. szakny.hv. kúkolj. Pracherläuse. harvest lice. 17). 1775: Konkoly (Csapó 141). Agrimonia eupatoria a. J: ’Conyza. kankoj. Idegen nyelvi megfelel kre vö. — N. N..’. Vö. 1903: kódistet (Hoffmann–Wagner 31). *kYkoljь . J: ’ua.koldustet 245 konkoly sz l ’. rom. N.) név keletkezésének indítéka a bojtorján tüskés.: ném. ang. κόγκολη ’egy fajta gyomnövény a gabonában’ a déli szláv nyelvekb l való. szb. 1998: vetési konkoly (Priszter 293). 126). vetési konkoly | a gabonát megrontó gyommag’ (Szabó.’. 1807: Kóldústet (Magy. J: ’Arctium lappa. A koldustet ’nagy bojtorján’ (3. J: ’Centaurea cyanus. konka (MTsz. ▌ 3. 326). kókolj. számtalan bojtorjánhoz hasonló termésnek adták a tet elnevezést.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. beggar’s buttons ’koldus gombja’. szln. ang. (Barra 254). F vészk. ruhához ragadó termés. F vészk. EWUng. — búza között term ~ 1578: Buza kxzxt termx Konkoli (Melius 63).). 276. ▌ 2. | 1578: ’Agrostemma githago. idegen nyelvi megfelel kre vö. konkoj (Péntek–Szabó. Az újgör. 1998: konkoly (Priszter 293). 1405 k. | fanyar ~ 1841: fanyar kukojczának gr. N. kunkoj (ÚMTsz. lator~ (→ lator koldus lába sebesít f ) koldustet 1. | vetési ~ 1807: vetési Konkoly (Magy. Diószegi–Fazekas így magyarázza a berzedt jelz t: „Berzedtt (Squarrosus) mikor az eggymást hátaló pikkelyek’ végei kihajolnak.: ’vetésekben gyakori gyomnövények (pl. ilyen nemzetség ma nincs’. J: ’ua. prücsök~ kónizs 1807: Kónizs (Magy. Ember és növényvilág 199). kokojsza a.). 1578: Konkoly (Melius 63). к]клица sz. A konkoly a vetésekben gyakori különféle gyomnövényeknek a neve.’. konko. 132). кýколь ’konkoly’. A kokojsza román eredet . közönséges párlóf ’. ▌ 4.. konkoly | Agrostemma githago. vetési konkoly’. Marzell Arctium lappa a. konkáj (Nyatl 1: 15). kokojsza a. A konkoly szláv eredet . blg. megfelel szó megtalálható a többi szláv nyelvben is. A fanyal ~ fanyar jelz k magyarázata. a lat. földi királydinnye’. vö. | 1807: ’Agrostemma. piros terméssel. 1807: Konkoly (Magy. sz rféreg. N. 1948: koldustet (MagyGyógyn. J: ’Agrostemma githago. Ðzéllyelberzednek” (Magy.. koriander koldus l. kankaj.

| 1998: ’Arum maculatum. — ~f 1708: Kapott-nyak fÍ (PP.: Coriandrum (OrvK. A kontyosf magyarázatára l. TESz. A kékkonkoly ’kék búzavirág’ (2. kékvirág. A legrégebbi alakváltozat a konkoly.. v. Ö: sárkány~. hogy a levelek kopasz szárakon állanak: „Mogyoró-fák alatt és nedves Erdökben terem: A’ ſetét zöld veſe forma és hoſzſzú kopaſz ſzárakon álló (az honnét a’ kopottnyak-fü neve-is eredhetett) leveleknek tövében.kontyosf 246 koriander ’gyomnövény. 1948: kontyosf (MagyGyógyn. EWUng. 520). kapotnyak kopottnyak 1578: Kopot nyaknac gr. vö. f szerkömény’. | mocskos ~ 1807: motskos Kontyvirág (Magy.. 1775: Kopottnyak-fü (Csapó 130). a konkoly pedig arra vonatkozik. kopor l. hogy a növény f szerként használatos.). F vészk. F vészk. F vészk. a növény levele néha fehér foltos: „Lev. 1673: kopottnyák (Com. amelybe a halottat eltemetik’ és a virág összetétele. valószín leg az idegen eredet kapotnyak helyett az értelmesített kopott nyak jobban hangzott. 265). J: ’Apium graveolens var. EWUng.. és amelyben megtalálható a torzsavirágzat. koriander 1533: Coriandrum: Coriander: koriander (Murm. J: 1807 e. J: ’Carum carvi. Perpenia a. kontyvirág’. TESz. ill. kereklevel kapotnyak’. 1577 k. EWUng. graveolens. Jan. A konyhakömény összetett szó. konkoly’ szava került át még a 10. konyhakömény 1841: konyha köménynek gr.. konyhazeller 1841: konyha Zeller (Barra 170).és fÍszeres könyvében”. A konyhazeller összetett szó.: Kontyvirág (Julow. de van fejér vagy fekete fólttal jegyes level is” (Magy. magyarázata. 278. 1948: Konyhakömény (MagyGyógyn. 191). SzlJsz. 47). 1841: kopottnyak (Barra 387). XVI. ebb l egyfel l konkol > konkó > konkõ > konku. 1998: koriander. zeller. J: ’ua. Csapó József indokolja is a névadást azzal. zeller a. sz. koporsóvirág (MagyGyógyn. az el tag arra utal. kopotnyik l. és szívesen ültetik temet kbe. kapor koporsóvirág N. A konty el tag magyarázata a virág tölcsérszer . kontyosf 1807: Kontyosf (Magy. vagy inkább kopott-nyak” (75). hoſzſzú gyenge ſzárakon állanak a’ virágok” (Csapó 131). 419). 349). kopar.’. Kniezsa. hogy a búzavirág vetésekben gyakori gyomnövény. hogy a tölcsérszer buroklevelet belül lilás foltok díszítik. 1807: Kontyvirág (Magy.). 1578: Colandran Coriandrum.) jelz je (kék) megkülönböztet szerep . A kontyvirág nemzetségnév. 1783: Kóriándrom (NclB. sz. 1998: kontyvirág (Priszter 307). hogy a kopott-nyak elnevezés jobb. (TESz. A koporsóvirág az ótörök eredet koporsó ’ládaféle. foltos kontyvirág’.). hasonlóan a vetési jelz . foltos kontyvirág’. 1872: kopotnyákot gr. a konyha el tag jelzi. vége el tt. J: ’Arum maculatum’. (Barra 161). tiszta z ldek. TESz. 349). amely kontyszer en véd. a búzavirág jellemz kék szín virágjára utal. az utótagra l. hogy a növényt f szerként használják. a növény el fordulási helyére utal. így adja meg a növény nevét: „Kapotnyak. szappanf ’. fejl dött. (Melius 58). Coriander (Lippay II: 20). (Melius 89a). J: ’Saponaria officinalis. kontyvirág.: Coriandrum: Coriander (De Herbis: RMGl. 1664: Coriander (Lippay II: 18).: RMGl. zeller a. érthet bb. hogy a virág fehér. a névadás alapja. 85).: TESz. az utótagra l. kontyvirág 1807 e. kömény. a búzavirág egyéb kék jelz s neveivel: kék búzavirág (→ búzavirág). 520). Diószegi–Fazekas alkotása. másfel l pedig konkoj stb. er sszagú zeller’. 520). foltos kontyvirág’. 40: 111). A foltos/mocskos jelz a lat. 1807: ’Arum. koriánder (Priszter . A kopottnyak-féle változatok népetimológiás alakulatok. 1798: kopott-nyak (Veszelszki 75). J: ’Arum maculatum. — foltos ~ 1998: foltos kontyvirág (Priszter 307). 1595: Coriander (Beythe 79). J: ’Arum maculatum. J: ’Asarum europaeum. Veszelszki Antal is érezteti „fa. 419). 1798: Koriánder (Veszelszki 172). Kolandran (NclB. 520). A búza között term körülírás Melius alkotása. 1683: Kopottnyak (Nyr. F vészk. 25: TESz. maculatum ’foltos’ fordítása. 91). fehéres buroklevele.

J: ’Orchis morio. A kosmonyn sz elnevezésben a növény különböz elnevezései keverednek: a kos ’állatnév’ (l. korpaf 1807: KorpafÍ (Magy. J: ’Orchis. a TESz. szenna(~). A kosbor a TESz. 1807: Kosbor (Magy..’.: ’a b rr l lehámló apró fehér pikkely’) el tagjának magyarázata a növény pikkelyekkel borított termése: „Termése hoſzſzúdad F zér. A lat.). Ember és növényvilág 198).. — kerti ~ 1775: Kerti koriandrom (Csapó 141). a szerelmi bájitalok és gyógyborok egyik fontos serkent növénye volt a kosbor. Bocksbeutel ’bakzacskó’. Koriander. mezei varf ’. agárkosbor’. Bockhode ’bakhere’. ol.. TESz. A koronafa a latin eredet korona ’a fa terebélyes része’ el tagjának magyarázata a növény nagy. kotlòvirág (Péntek–Szabó. 1998: kerti koriander (Priszter 343). 1998: kapcsos korpaf (Priszter 421). cicfark~ (→ cickafark). κορίανδρον. J: ’ua. katáng(~). — ~f 1775: Kosbor-fü (Csapó 297). sz. kapocs a. J: ’Robinia pseudacacia. J: ’Orchis. A kosbornak az ótörök eredet kos állatnévvel való összefüggése nagyon valószín . J: ’Lycopodium. TESz. 1798: Korona-fa (Veszelszki 17).és Széptud. 1775: KoÐz-fü (Csapó 292). kapcsos korpaf ’. 421).’) átvétele. bogáncs~. A kotló ’költ tyúk’ a kotlik ’költ. Stendelwurtz’ (NéNy. kapocs a. a . A koszf a lat. som~. J: ’ua. 1807 e. szerint ismeretlen eredet . — N. A koriánder vándorszó. kosbor’. 1577 k. (ÚMTsz. az agármony névben) + n sz ’növel . — kapcsos ~ 1807: kaptsos KorpafÍ (Magy. kosz. koszf 1578: koſÅ f×nec gr. a n sz f névben). pézsma(~). ökörfark(~). a név magyarázatára l. a névadásnak mágikus hiedelem az alapja.). || kosb r 1621: kosbxr (MA. kosb r l. nyers’ < scabiēs ’rüh. hiszen a szerelmi alkímiában nem csupán a nemi vágyat serkent növényeknek. MNövSz. J: ’Coriandrum sativum. F vészk.) megrövidült változatával. vö. A kapcsos jelz az ívesen felálló oldalhajtásokra (vö. TESz. szamár~ (→ szamártövis). fr. ang.. Értekezések a Nyelv. J: ’Knautia arvensis. 1998: kosbor (Priszter 440). cukor~. scabiōsus ’durva. coliandrum (< gör. F vészk. var’) fordítása. a kosbor névben) + mony ’here’ (l. som~lóhere. kosbor 1585: crataegonon: Kosbor (Cal. coriandre. jaj~. J: ’ua. Az 1621-t l kezdve szótárból szótárba vándorló kosb r nyomdahiba eredménye. 494). F vészk.: Kosbor (Julow 265). EWUng. varf . 1516: ’horgas vég eszköz’) vonatkozik. J: ’Orchis morio. 404). puncs~. szerint az el tag esetleg kapcsolatba hozható a kossal. or. gordon(~). kenyérbél-cic~ (→ kenyérbélcickafark). κολίανδρον ’ua. lencse~. | vetési ~ 1841: vetési koriándrom (Barra 168). 107). Nxßxf× a. UEWb. kosbor kosmonyn sz XVI. — ~f 1834: kos-b r-f (Kassai 3: 202). 1783: Kosborfü (NclB. mely szerint a növénynek rontó hatása van a kotlóra. agárkosbor’. Geschröt a. coriandro. második fele: kosmonjnözö ’Satyrion trifolium. 556). 869. 1935: 184). F vészk. J: ’Lycopodium clavatum. kóró l. szerelmi vágyat gerjeszt ’ (l. kolandrán (Csapody–Priszter. kerti koriander’. scabiosa (< lat. κορίαννον.koronafa 247 kotlóvirág 343). кориáндр. az utótag pedig a borral vagy a ’herezacskó’ jelentés borék (1835: Tzs. Idegen nyelvi megfelel re vö. fedelékes pikkelyekb l” (Magy. kosmonyn sz . korpaf ’. egérfark(~). Az utótag valószín leg az ótörök eredet bor ’sz l b l készült ital’ szó. 26/8: 16. ném.’.’. — Vö. sepr ~ (→ sepr f ). koleándert gr. fehér akác’. tavaszi hérics’. campania~ kotlóvirág N. és elhomályosult összetételként való magyarázata nem meggy z . (Melius 154). EWUNg. látványos koronája. ném. 267). A korpaf szláv eredet korpa (vö. hanem az állati eredet kivonatoknak is fontos szerepük volt. coriandrum.. koszorú l. ótvar. és az EWUng. 1798: Kerti Koriándrom (Veszelszki 172). varádics(~) koronafa 1783: Korona-fa (NclB. J: ’Adonis vernalis. kosbor’. korpa a. 556). dut~. ballangó~. coriander. EWUng korpa a. 556). sokáig egy helyben ül’ melléknévi igeneve. — Ö: agár~.

MNövSz. kökän ’szilva.. 347. kökönnye. 426).). a névadás magyarázata a termés kék színe. A névalkotás idegen nyelvi megfelel k alapján jöhetett létre. a névadás magyarázata. köcsögfüvet gr. k(kín. A kotronc a hangutánzó eredet kotor származéka. F vészk. orvosi somkóró’. | hastisztító~ 1783: Has’ tiÐztitó kökény (NclB. tyúkszem. steenkloover. köcsögf N. 1: 112). 1395 k.’.. 1798: Kökeny-fa (Veszelszki 361). 1590: Acacia: Kôkkeny (SzikszF. 1430 k. a név magyarázata. A kökény ótörök eredet . 1578: Kxkény fa (Melius 26a). 342). köcsögf . F vészk. hogy a növényb l söpr t készítettek. Marzell Melilotus officinalis a. k kény. hv. (Clusius–Beythe 7: BotTört.).1: RMGl.: cirius: keken fa (SchlSzj. 36). — ~fa 1395 k. k kiny. hogy tojjanak” (Péntek–Szabó. | ~tövis 1578: Kxkény txuis (Melius 26). kotronc 1903: Kotroncz (Hoffmann– Wagner 145). J: ’ua. 211). Steinfarn ’k páfrány’. Marzell Polypodium vulgare a. 132). 1998: kökény (Priszter 470). 426). A török szó a kök ’ég. tyúkvirág.: RMGl. k fal 1911: k fal (Cserey. 373). 213). Steinwurze (NclB. 2. Idegen nyelvi példára vö.’.). A k here a ném. TESz. holl. (ÚMTsz. MNövSz. k gyökér (MagyGyógyn. közönséges kutyabenge’. AH. 342). J: ’Orobanche sp. ▌ 3. varjútövis’. 1255/1261: „Dumus qui uulgo kuken dicitur” (OklSz. gö=em ’kökény’.: RMGl. 1783: Kökény-tövis (NclB. 1798: Feſtf-kökény (Veszelszki 335). kükíny (Nyatl. ném. me megláttya a tyúk. jelentése ’söpr ’ (vö. 1405 k. 376). kökän ’szilva’. cinus: kekenffa (KolGl. k here 1948: k here (MagyGyógyn. A k gyökér a ném. J: ’Prunus spinosa. köcsögf nek gr. 2.: RMGl.: RMGl. valamint a növény kökény 1. ang. kökén. „A következ hiedelmek élnek: a kotlóvirágot nem szabad leszedni. — N. hogy a növény köves területeken fordul el .” „Ne vigyük be. „A tyúkok közé dobták. 426). 1798: Hastiſztító kökény (Veszelszki 335). kipcs. megszárított szára k keménység . kükény. 213). Vö. — fest ~fa 1813: fest . paprat od kamena. nem tojik”. sepr zanót’. 211). A magyarba került török alak *kükän lehetett. — fest ~ 1948: fest kökény (MagyGyógyn.: RMGl. Vö. J: ’Polypodium vulgare.: Acacia: kekyn (CasGl. kekiny.).’. kotor 1902: ’söpör’). 376). 163. hogy a növény f zetével a tejes edényeket forrázták ki. — fest ~ 1783: FeÐtö-kökény (NclB. J: ’Asplenium ceterach. oszm. J: ’ua. közönséges édesgyöker -páfrány’. kininfa (Csapody–Priszter. stone fern. 1470 k. pikkelypáfrány’. gogan ’kökény’. 430) tükörfordítása.: RMGl. Marzell Ceterach officinarum a. vö.’. — N. az elnevezés szemléleti háttere az. EWUng kotor a. a): RMGl. Növényszótár 22). 426).: cinis: keken fa (BesztSzj. 1590: Prunus syluestris: Kôkeny fa (SzikszF. mert nem lesz csirkéje vagy nem tojik.. vajvirág’. kökönye (Csapody–Priszter. | hashajtó~fa 1813: hashajtó K[ökényfa] (Magy. Ember és növényvilág 198. hogy ez a páfrányfaj a sziklákon. hashajtó K[ökényfa] (Magy. k méz. kökinye. 145). csag. szibarack. J: ’Rhamnus cathartica. k(kény. J: ’ua. A k fal a finnugor eredet k és a finnugor eredet fal összetétele. kövek között n : „Terem a’ kfſziklák’ repedéseiben mint a’ kf-fali ruta” (Veszelszki 80). J: ’Melilotus officinalis. Steinklee tükörfordítása. J: ’Frangula alnus.’. kökäm ’kökény’.kotronc 248 kökény növényt nem szabad leszedni. a növény sziklákon fordul el . A köcsögf ’öblös szájú edény’ jelentés köcsög el tagjának magyarázata. 110). kum. A tövis ma- .: cinum: keken (BesztSzj. kökény’. kökén l. kikín.). kökény Péntek–Szabó. 110). J: ’ua. vö. kotor a. kék’ szóból származhat. meggy’. 164).. ▌ 2. kikin-fa (MTsz. kükin (ÚMTsz.: cirium: kwten (SchlSzj. annak ezen füböl és Virágaiból fördöt kell kéſzitteni” (Csapó 240). Ember és növényvilág 198). mert nem lesz kotló. k gyökér N. J: ’Cytisus scoparius. s t a növény orvosi hasznára is utalhat a név: „Holyagban lévö kö miatt melly ember kinlodik. UEWb. 1583: Kökény fa Prunus sil. kökönye (MTsz. J: ’ua.

1998: kikerics (Priszter 340). vagy mézzel keſzítnek belfle” (Veszelszki 336).’. 1590: Anemone. A varjútövis (2. kökény gyarázó utótag arra utal. J: 1405 k. 295). veris. Färbeerbeere (Veszelszki 335) ’fest bogyó’. kökörcsin’. J: 1798: ’Pulsatilla sp. 380). Kökörtyén (Csapó 146). A kökényszilva Diószegi–Fazekas alkotása. kükerc. — N. cathartica (< gör. ▌ kikerics 3. k(kercsin. 426). J: ’ua.) kökény nevének magyarázata az. Kükertz (Csapó 146). | 1807 e. kökény’.: ’Pulsatilla sp. és festésre alkalmasak. kökörcsin’. J: ’Primula veris subsp.. 1578: Kxkerczin „veres virága vagyon” (Me- lius 62a). ▌ 5. A fest kökény ’közönséges kutyabenge’ (3. pulsatilla: Kékôrcz. 103). a fa fekete bogyói er sen fognak. szi kikerics’. 1783: Sárga Kükörits (NclB. a): RMGl. 380). ▌ 4. 50). a varjútövis termése is októberben érik. kökörcsin’. ném. scilicet latine primule veris (CasGl. 1948: kivisics. szártalan kankalin + Primula veris. — sárga~ 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann– Wagner 38). | 1578: ’Pulsatilla grandis. 426). 335).: Premula veris: Kÿwkerchw (Ortus: RMGl.’. a hashajtó jelz a lat. EWUng.. J: ’Verbascum thapsus.’. J: ’Pulsatilla sp.’. — N. J: ’Pulsatilla sp.. | szélindító~ 1578: ſÅél indito Kxkerczin (Melius 62a). — fekete ~ 1798: Fekete kökörtsin (Veszelszki 365).. kökinye.: RMGl. tavaszi hérics’. — N. F vészk. 1595: kxkxrchin (Beythe 54). amely hasonlít a kökény termésére. ha megcsípte a dér: „bogyóit Octoberben a’ fagyas derek érlelikmeg” (Veszelszki 336). ▌ 2. összetett szó. ▌ 7. hashajtó’) szóból származik: „purgáló ſirupot tzukorral. 1395 k. J: ’Primula veris subsp. tavaszi kankalin’. ▌ 6. kathartikós ’tisztító. kökörcsin’. 1903: Berki kökörcsin (Hoffmann–Wagner 115). Ember és növényvilág 198).: ’Pulsatilla sp. — piros ~ 1966: piros kökörcsin (Csapody–Priszter.kökényszilva 249 kökörcsin kökércse.: RMGl. az éretten hamvas kékesfekete kökénytermések színe emlékeztet a szilvára. kökény a. 1798: Sárga-kökörtsént gr. 426). hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). 1903: sárga kökörcsin (Hoffmann–Wagner 112).: RMGl. 126). kökörcsin 1. — szi~ 1783: ÖÐzi Kükörtsin (NclB. 360). kökércse (Péntek–Szabó. F vészk. J: ’ua. „kiczin. N. 1783: Sárga Kükörtsin (NclB. nyári hérics’. ▌ 2. 1470 k. — fekete kikerics 1775: Fekete kükörits (Csapó 146). kikerics.: . J: ’Orchis morio. ▌ 3. hogy a fekete bogyótermés. J: ’Colchicum autumnale. 1798: ſzederjes kökörtsin (Veszelszki 365).titipus: kikerchen” (BesztSzj. veris. MNövSz. J: ’Prunus spinosa.).). kökényszilva 1807: Kökény Szilva (Magy.: ’Pulsatilla. kökény. kukerc. — nagy~ N. 1775: KökörtÐin. 320). molyhos ökörfarkkóró’. TESz.: Kökörtsin (Julow 259). kivirics (Csapody–Priszter. tavaszi kankalin’. 1775: Kükirtz.. kikirics (Péntek–Szabó. A fest jelz t az indokolja. agárkosbor’. kökörcsin’. kikirics. J: ’Anemone nemorosa. veris. ▌ 8. MNövSz. hogy a „kártya-feſtfk timsóval timporalva ſzép kellemetes zöld feſtéket kéſzítnek belfle” (uo. || kikerics 1. tavaszi kankalin’. | sárga~ 1583: sarga kökörchin Helleborine Matthioli (Clusius– Beythe 5: BotTört. J: 1775: ’Primula veris subsp. tavaszi kankalin’. J: ’Adonis aestivalis. J: 1395 k. 1798: kökörtsény (Veszelszki 168).. a szilva utótag a Prunus ’szilva’ nemzetség megnevezése. J: ’Adonis vernalis. 1798: kükirtz (Veszelszki 168). | szederjes ~ 1783: Szederjes Kükörtsin (NclB. kökörcsin’. leánykökörcsin’. — berki~ 1807: berki Kökörtsín (Magy. | 1798: ’Primula vulgaris. 1405 k.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. kökiny. nagykökörcsin (Péntek–Szabó.. az el tagra l. berki szell rózsa’. (Veszelszki 366). kükörics (Csapody-Priszter.: ad comedendum debent eis dare radicem kekerczin vulgariter.: titipus: kwtwrchv (SchlSzj. 1807 e. 1584: kökörchijn Colchium (Clusius–Beythe 12). Idegen nyelvi megfelel re vö. 426). MNövSz. kukerc (MagyGyógyn. Ember és . J: ’ua. 1578: Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”. hogy a növény tüskés. kikirics. Purgierwegdorn. 1783: Fekete Kükörits (NclB. 382). — sárgakikerics 1775: Sárga kükörits (Csapó 148). 19). kökönye l. kökörcsiny. kökercsin (ÚMTSz. kökény a. Ember és növényvilág 198). kikerics 1525 k. J: ’ua. Pulsatilla: Kôkercz (SzikszF. 103). 426).

szi kikerics. szerint a kökörcsin és a kikerics egymáshoz való alaki viszonya nem világos. Genaust autumnális a. pipacskökörcsin. 6. Vénusz ~ köldökf 1578: Kxldxc f× (Melius 35). kükörtsin. J: ’Sedum telephinum subsp. ’agárkosbor’. A jelentésfejl dés egyértelm en a virágok hasonlósága alapján ment végbe. EWUng. ’molyhos ökörfarkkóró’.: RMGl. 1948: sárga kükercs (Halmai 90). A berki ’berki szell rózsa’ (7. édeskömény’.’. hogy a virágok a tavaszi szél kezdetekor (kora tavasszal) nyílnak. lókökörcsin. török jövevényszavaink ótörök vagy kun-beseny rétegéb l.. tavaszi hérics’. kökörics l. — sárgakikerics 1784: „sárga kükörts. 428). tavasszal virágzó kökörcsint l. kükörtsén” (TESz. a lat.: RMGl. J: ’ua. 1584: Komeny (Clusius–Beythe 14). A kökörcsinre ’Pulsatilla sp.’. kikarics. ’ szi kikerics’. a név magyarázata. 5. 8. A köldökf a ném. A kikerics lehet egy feltett török *kükerč.: fenicullinum: kemen (SchlSzj. ’tavaszi hérics’. Anemóne a. lat. kökörcsin a. maximum. és az EWUng. kökörcsin a. 1998: szi kikerics (Priszter 340). Marzell Adonis vernalis a. Melius körülírása jól mutatja a növény jellemz it: „Kxkerczin „maſiknac kéc és eggyiknec ſÅederies virága vagyon”. kukurics. a kés bbiekben els dleges jelentése azonban az ’ szi kikerics’ (3. голубóй ’égszínkék. „kiczin. leánykökörcsin. amely abban különbözik a lila virágú. 7. 427). A TESz. 1430: feniculum: kwmen (SchlGl. ’tavaszi kankalin. de ennek lehet sége a kökörcsin lilás-kékes virága alapján mindenképpen megvolt. zászpakikerics. szártalan kankalin’. pl. 103). Anemone (< ánemos ’szél’) fordítása. igazolhatja ezt az. J: ’Foeniculum vulgare. mintára jött létre (< lat. 1405 k.’. ’nyári hérics’. 4.: RMGl. a szederjes és fekete jelz a virág színét jelzi.. virágzata halvány lilás. 368).) jelz Melius alkotása.. J: ’ua. | szi kék kikerics 1783: ÖÐzi kék Kükerits (NclB. a névadás magyarázata. kakarics. Az szi ’ szi kikerics’ (5. | szi kikerics 1813: szi K[ükörits] (Magy.’ (1. J: ’Adonis vernalis. Genaust Cotylédon a. kikirícs.).. kikirics. — sárgakikerics 1775: Sárga kükerts (Csapó 118). гóлубь ’galamb’. kökörcsin köldöke l. — kikericsf N.). a két szóalak (kikerics ~ kökörcsin) elkülönülése a magyarban ment végbe valószín leg az ómagyar -n ~ -ny képz alapján vagy kökörcsin > kökörcs elvonással. kikirincs. kukurícs (ÚMTsz.). or.. a héricset ’Adonis sp.köldökf 250 kömény növényvilág 221). hamar kinx TauaſÅſÅal” (Melius 62a). szell rózsa. fehér zászpa’. 2. Ember és növényvilág 221). A kikerics eredeti jelentése szintén ’Pulsatilla sp. autumnālis ’ szi’). J: ’Colchicum autumnale. kikeri. hogy a régi botanikusok. — Ö: varjúkikerics. Nabelkraut (Melius 35) tükörfordítása. J: ’Veratrum album.’. gyöngy~ . a török szó a kök ’kék’ melléknév származéka. rózsaszínes. A szélindító ’tavaszi hérics’ (4. 1783: Köldök-fü (NclB. kökörics. 1533: Feniculum: Fenchel: kxmen (Murm.) jelz re l. A kivirics változat népetimológia eredménye a kivirít hatására.’ vonatkozó 1578-as adatot Szabó Attila azonosította. hogy sszel virágzik. A kikerics ~ kökörcsin viszony többféleképpen is magyarázható.) lett. kökörcsin’ (1. vagy esetleg kökörcs > kökörcsin képzéssel. kömény 1.). Diószegi–Fazekas egy nemzetséghez sorolták a kökörcsint (Pulsatilla sp. A kökörcsin ’Pulsatilla sp. 427). 360). hogy a levelek közepén köldökszer mélyedés található. A kökörcsin török eredet . J: ’ua.) növénynévnek a virágok hasonlósága alapján számtalan jelentése alakult ki: 2. Melius 397.. Ýszi kikirics (Péntek–Szabó. világoskék’.’ és a szell rózsát ’Anemone sp. ▌ 4. A kék színnév és a galamb madárnév kapcsolatára vö. kökörcsf (Csapody-Priszter. J: ’ua. F vészk. 376). *kükürč ’kékes’ átvétele. Szabó. TESz. Növénynévi alkalmazásban a szó a törökségb l nem mutatható ki.’. — kék kikerics 1775: Kék-kükörits (Csapó 146). kik(rincs. hérics a. ▌ 5. kenderkökörcsin. — béköles l. — N.) jelz a növény virág- zási idejét jelzi. szi kikirics. küköritsvirág. A kökörcsin török megfelel i csak ’galamb’ jelentésben mutathatók ki. szi kikerics’. bablevel varjúháj’. ’berki szell rózsa’. 3. MNövSz.

A borsoskömény ’borsoskömény’ (4. A névadás magyarázata.: ’Carum. Növényszótár 245). Kümmel. kümin. 558). 198). Steinwurze (Veszelszki 355) ’k gyökér’ hatására jött létre. hogy a növény sziklákon fordul el . 128). vö. felhasználása (f szernövények) hasonló. Az egyiptomi. J: ’Pimpinella anisum. | nagy~ 1948: nagykömény (MagyGyógyn. f#niculum ’kömény’ < lat. J: ’ua.). ném. WieÐen oder Mattenkümmel (Veszelszki 133). A kömény vándorszó. | réti ~ 1783: Réti Kömény (NclB. F vészk. lat. *kъminъ kerülhetett be. k mézpáfrány 1903: k méz páprágy (Hoffmann–Wagner 211). 1798: kerti-kömény (Veszelszki 58). A kömény ’f szerkömény’ (2. J: ’ua. erny s virágzata. тмин. | vad~ 1783: Vad Kömény (NclB. f#num ’széna’ kicsinyít képz s alakja) fordítása. Genaust foeniculáceus a.’. kúmina. J: ’ua. J: ’ua. J: ’ua. 1998: édeskömény (Priszter 377). Fœnū [Foenum] porcinum (Melius 49a) (foeniculum < lat. J: ’ua. A réti. A növény termése a köményhez hasonlít. Feldkümmel. 427). szln. A k méz összetett szó. UEWb. (Melius 49a). J: ’ua. J: ’ua. f szerkömény’.: RMGl. ’közönséges ánizs’ (5.’.’. — bécsi ~ 1595: Bechij Kxmeny (Beythe 78).’.. 1583: kömeny (Clusius–Beythe 4: BotTört.’. kimimmag (ÚMTsz. ir. J: ’ua. 1783: Bétsi Kömény (NclB. Fœniculū [Foeniculum] porcinum. valamint a borshoz hasonlóan használták a növényt. termése. J: ’ua. közönséges ánizs’. | 1807 e. 36). — erdei~ 1813: erdei Kömény (Magy. 2. J: ’ua. | kerti ~ 1775: Kerti-kömény (Csapó 144). J: ’Peucedanum officinale. J: ’Cuminum cyminum. vagy réti-kömény (Veszelszki 133). ném. vö. 1783: Kömény (NclB. a k el tag talán a ném. — édes~ 1841: Édes kömény (Barra 163).). ném. 198). κύµίνον. kumil.). A szó a latin és a görög révén terjedt el az európai nyelvekben.) kömény neve a R. 349). ▌ 6. 1948: Édeskömény (MagyGyógyn. A magyar nyelvbe feltehet leg egy kfn. J: 1435 k. | római~ 1998: rómaikömény (Priszter 349). Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1911: k miz páprágy (Cserey. ▌ 5. — hasznos ~ 1948: hasznos kömény (MagyGyógyn. Ägyptischer Kümmel ’egyiptomi kömény’. k gyökér.’. | vad~ 1578: vad keménnec gr. 351). Italienischer Kümmel ’itáliai kömény’. 351). | olasz~ 1948: olaszkömény (MagyGyógyn. Marzell Cuminum cyminum a. ’borsoskömény’ (4.’. 377).’. 191). TESz.). hogy a növény íze a borshoz hasonló.’. J: ’ua.’. konyha~. F vészk. 1664: Kxmény (Lippay II: 98). római és olasz jelz k a növény külföldi eredetére utalnak. 273. ’f szerkapor’ (6. keminym™g. 377). 198). 1998: vadkömény (Priszter 451)..’. 351). lat.’. J: ’ua.’. 430). kumin. | kerti~ 1783: Kerti Kömény (NclB. F vészk. 351). Vö.’. mintára. J: ’ua. | erdei vad ~ 1578: Erdei vad kemény (Melius 49a). 1775: Erdei vad-kömény (Csapó 72). 2.: Kömény (Julow 257). ▌ 4. 347). ófn. kemínym™g. 1798: Kf-méz (Veszelszki 355). kemímmag. . esetleg egy nyugati szláv R. gör. névadás alapja.k méz 251 k mézpáfrány csi~ 1813: Bétsi K[ömény] (Magy. or. | édes~ 1783: Édes Kömény (NclB. 1783: Erdei vad Kömény (NclB.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre: a növények felépítése. 1998: kömény (Priszter 328).’. A orvosi kocsord (3. | olasz~ 1783: OlaÐz-kömény (NclB. J: ’ua.: semlinum: kemin (SoprSzj. — borsos~ 1998: borsoskömény (Priszter 349). J: ’Polypodium vulgare. — Ö: disznó~. 1584: Kömeny (Clusius–Beythe 13).: ’Carum carvi. J: ’Anethum graveolens (convar. J: ’ua. R. 351). J: ’ua. 1775: Bötsi-kömény (Csapó 144). | német~ 1948: németkömény (MagyGyógyn. mint a méz. gyökere édes. EWUng. Römischer Kümmel ’római kömény’. | egyiptomi~ 1998: egyiptomikömény (Priszter 349). J: ’Cuminum cyminum. borsoskömény’. J: ’ua.’. 351). orvosi kocsord’. ▌ 3. f szer~.’. hv.’. a méz utótag finnugor eredet . kömény’. hortorum). borsoskömény’.). ’orvosi kocsord’ (3. — ~gyökér 1948: k mézgyökér (MagyGyógyn. 1807: K méz (Magy. f szerkapor’.). mezei jelz k létrejöhettek ném. 198). | konyhakerti ~ 1998: konyhakerti kömény (Priszter 328). 1807 e. k méz 1783: Kö-méz (NclB. — N.’. kumīn. közönséges édesgyöker -páfrány’. | mezei ~ 1798: Mezei. Marzell Polypodium vulgare a. 1435 k. ▌ 2. cuminum. J: ’ua..

63). J: ’ua. ▌ 2. | hegyi ~ 1998: hegyi k ris (Priszter 378). k rüs-fa (MTsz. k rislevel f l. k ris(fa)’. | magas ~fa 1998: magas k risfa (Priszter 378). TESz.: „MaÐfele kq ronto fwet kÿt Saxifragianak hÿnak deakul” (OrvK. | nagyobb ~fa 1798: „A nagyobb Körös-fa’ héja” (Veszelszki 456). 129). qorïčagač ’k risfa’. vö. ▌ 4. | 1807: ’Fraxinus. 1578: Kx ronto f×nec gr. 284/26).’. nagyezerjóf ’. ezerjóf . az utótagra l. a lat. J: ’ua. kavrçś ’ua. 367).: ’Saxifraga sp. — N. — vad~ 1998: vadk ris (Priszter 378).: ’Fraxinus.’. A k risezerjó összetett szó. — vad~fa 1998: vadk risfa (Priszter 378). J: 1807 e.’. bibircses k tör f ’.: K ris (Julow 266). zsidócseresznye’.’. mannak ris(fa)’. kavçrçś. bask. bábakalács~ zekas alkotása. al~sz l körm l. J: ’Tragopogon pratensis. J: 1395 k. nagyezerjóf ’. vö. J: ’ua. || k rislevel -csemete 1783: Köris levelü tsemete (NclB. J: ’Fraxinus ornus. 1583: köris fa (Clusius– Beythe 4a: BotTört. 416). J: ’Filipendula ulmaria.’. flowering ash.’.k ris 252 risfalevel f . Idegen nyelvi megfelel kre vö. F vészk.. F vészk.: ’Fraxinus sp. Marzell Dictamnus albus a. k ris(fa)’. 1578: Kxrxs fa (Melius 25a). A k ris ótörök eredet . Diószegi–Fa- k rontóf 1. ló~ szattyú (→ szattyú). k risezerjó 1807: k ris Ezerjó (Magy. fraxinus ’k ris’) fordítása. ▌ 2. 1807: Kfrisfa (Magy.: Fraxinvs: Kerisfa (Herb. Saxifraga (< lat.). Escherwurtz ’k risgyökér’. J: ’ua. — büdös ~fa 1807: büdös Kfrisfa (Magy. 1783: Köris-fa. 1783: Kö-rontó fü (NclB.’. al~. 210). réti legyez f ’. k ris(fa)’. J: ’ua. F vészk. a magyarba a tör. 1590: parietaria: Kô ronto fé (SzikszF. a): RMGl. — mezei~ 1841: mezei k rontóf (Barra 348). bibircses k tör f ’.’. ▌ 5. kevriš vagy küirüč kerülhetett. J: ’ua.’. 211). 366). J: ’Dictamnus albus. | magyarországi ~fa 1841: magyarországi K risfa (Barra 266). mintára jött létre. | 1775: ’Saxifraga granulata. közönséges aggóf ’.’. || k rislevel f 1807: K rislevel f (Magy. — büdös ~ 1841: büdös k r s (Barra 264). magas k ris(fa)’. saxifragus ’követ tör ’ < lat. fraxinella (< lat. — ~bokor 1193: „Inde ad Keureſ bocor” (TESz. 1775: Kö-rontó-fü (Csapó 229).. | virágos ~ 1998: virágos k ris (Priszter 378). 366). J: ’ua. J: ’Dictamnus albus. 1998: virágos k risfa (Priszter 378). (Melius 80a). tat. 1577 k.’.: fraxinus: keres fa (SchlSzj. 1500 k.: RMGl. 1577 k. a’ honnét a’ neve” (Veszelszki 190). 261). az el tagra l. ném.: Kq rontho fweth kÿt parietarianak hÿnak (OrvK. 340). — veres~ 1798: veres kfrontó-fÍ (Veszelszki 220). — Ö: manna~. k Ýricsfárol (ÚMTSz. J: ’Parietaria officinalis. szamár~f (→ szamárköröm) k ris 1. k risfalevel f körmös l. 367). europÀische Blütenesche.. k méz. 31: 380: TESz. J: ’ua. hogy a növény levelei a k ris leveleihez hasonlítanak: „A’ levelei a’ Kfrös leveleihez igen közelítenek. ▌ 3. 1775: Köronto-fü (Csapó 89). 1783: Kö-rontó-fü (NclB. J: ’Fraxinus sp. J: ’Saxifraga granulata. J: ’Fraxinus excelsior. 429). az el tag magyarázatára l. páfrány.). A néva- . 1405 k. qoros aγas ’ua. karacs. 1783: körontó gyökerü-fü (NclB. J: ’ua. J: 1577 k. 1783: Körös-fa levelü-fü (NclB.). közönséges falgyom’. EWUng.’).’. | hegyi ~fa 1998: hegyi k risfa (Priszter 378). | magas ~ 1948: Magas k ris (MagyGyógyn. 1775: Körontó-fü (Csapó 215).. 212). csuv.: fraxinus: kewres fa (BesztSzj. 257). J: ’ua. 1783: Körontó-fü (NclB. ▌ 6. saxum ’k ’. k ris(fa)’. | virágos ~fa 1841: virágos K risfa (Barra 266). kürüč ’ua. J: ’Senecio vulgaris. k rontóf A k mézpáfrány összetett szó. ném.’. 1775: Körontó-fü (Csapó 144).). 336). J: ’ua. k tör f ’.’. A k risfalevel f lat. 261). A névadás magyarázata. Körös-fa (NclB. | ~fa 1395 k. ló~lapu (→ lapu). A k rontóf a lat. 75/37).’. 63). frangere ’törik’) mintájára jött létre. göris. kérisfa (NyK. réti bakszakáll’. J: ’Physalis alkekengi. || k rontógyöker f 1775: Körontó gyökerü-fü (Csapó 144). J: ’ua. A virágos k ris idegen minták alapján jött létre. J: ’ua. ang. k k risfalevel f 1775: Körös-fa levelü-fü (Csapó 86). 1998: magas k ris (Priszter 378).: RMGl. F vészk. az utótagra l. körfény l. || k ris 1807 e.: RMGl.

J: ’Asplenium ceterach. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1775: Közvény-fü (Csapó 125). k rontóf köröm l. szakny. || k faliruta 1583: Keu fali ruta Adianthi genus illud. orvosi körömvirág’. k rutabordalap l. körömvirág. F vészk. A körömvirág a Calendula szaknyelvi neve. ang. ezért azt tartják róla. A növény k falakon.’. Steinbrech (NclB.: Capillus veneris: Kewÿ Ruta vel Isthenzakala (Ortus: RMGl. | orvosi ~ 1998: orvosi körömvirág (Priszter 322).-i ruta-muraria (< lat mūrus ’fal’) részfordítása.’. steenruit. 322).): „az kxuet ronttya” (Melius 81). k tör. J: ’ua. 603). köviruta valószín leg a ném. köszvényburján 1841: köszvény burján (Barra 352). esetleg a növény görbe termése: „magvai tsónakos görbék” (Magy. medve~. 491). 1903: k ruta (Hoffmann–Wagner 213). a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ el tag a növény valamely részét jellemzi: a sas karmaihoz hasonló lehet pl. süvöltény~ körtvély l. sziklás helyeket. A népnyelvi körömke a köröm ’szaruképz dmény az ujjak végén’ kicsinyít képz s alakja. a névadás alapjára l. 1998: kerti körömvirág (Priszter 322). — kerti ~ 1948: Kerti körömvirág (MagyGyógyn. 384). bordalap k sz l 1841: k sz ll (Barra 252). körömke (MagyGyógyn.’. 1783: KöÐzvény-fü (NclB. 1595: K× fali Ruta (Beythe 121a). „Emberben termett kö ellen lenni mondatik” (Csapó 144). Növényszótár 22). J: ’Calendula officinalis. Steinraute részfordítása. köszvényf 1. 1775: Köfali ruta (Csapó 231). süvöltény~ (→ süvölténykörte) dás magyarázata. hogy ezeket a növényt vesek szétoszlatására használták. ném. borban igyák. A réti legyez f (6. 1783: Köfali Rúta (NclB. hogy vesek ellen hasznos:. macska~. 1798: . A bibircses k tör f (2. feketesz l (→ sz l ). 322). rontóf .) veresk rontóf neve a ném. k fal. szamár~. Ö: gólya~ (→ gólyaköröm). ha e’ fÍvet borban ffve iſſzák” (Veszelszki 399). kánya~. A k ruta. Rother Steinbruch [brech] (Veszelszki 220) tükörfordítása. körömvirág 1998: körömvirág (Priszter 322). J: ’ua. Marzell Asplenium ruta-muraria a. Vö. orvosi csikorgóf ’. 1783: Kövi rúta (NclB. a k el tag valószín leg a növény R. farkas~. ló~. Genaust saxícolus a. pikkelypáfrány’. A ruta utótagot azért kapta a növény. burján. J: ’Calendula officinalis. A névadás magyarázata. A k ruta ’Asplenium ceterach’ elnevezés hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. és a növény kedveli a köves. Ruta muraria vulgo nuncupatum (Clusius–Beythe: BotTört. J: ’Asplenium ruta-muraria. J: ’ua. sziklarepedésekben terem: „Azert hijuiak k× fali Rutanak mert k× falok mellet zokot termenij” (Beythe 121a). 430). és a’ vese-kf miatt fanyalognak. Steinbeere ’k bogyó’ mintájára jött létre. 430). ▌ 2. rúta-murária a. J: ’Gratiola officinalis. 128). a sz l magyarázó utótagra l. és fövény ellen nagy Principalis. varjú~ körömke N. 1911: k ruta (Cserey. || köviruta 1525 k. hogy „a’ gyökere verhenyeges hoſſzú” (Veszelszki 220) és „A’ kiknek vizelletek tseppeg. vörös áfonya’. k ruta 1. 367). Melius ezt írja a réti bakszakállról (3.) t levélrózsájának leveleinek hónaljában kis kövecskeszer sarjhagymák fejl dnek. Marzell Gratiola officinalis a. A köszvényburján a ném. a kerti ruta (Ruta graveolens) leveleihez hasonlóak..körömke 253 köszvényf körte l. Genaust Rúta a. a növény sugárvirág része (sárga festék.. a zsidócseresznye (4. mert levelei hasogatottak. disznó~. J: ’ua. kövi fodorka’. a növényt köszvény gyógyítására használták. „A’ nevét igazán hordozza: mert a’ kf. ſegít rajtok” (Veszelszki 220). J: ’Vaccinium vitis-idaea.’. orvosi körömvirág’. illóolaj készül bel le).) orvosi haszna hasonló: „Fövént a’ vesékböl és követskéket a’ Holyagból ki-hajthatni ez Gyümöltsel” (Csapó 215). stonerue. 1745: Kö fal Rutha (Torkos 6). k rontógyöker f l. gólya~. idegen nyelvi megfelel kre vö. köviruta elnevezéséb l került a növénynévbe. A k faliruta a lat. holl. Gichtkraut fordítása. a névadás magyarázatára l. Az utótagra l. a ruta el tagot változatlanul átvették. 1948: k ruta (Halmai 10). A k sz l a ném.

Marzell Aegopodium podagraria a.’. ang. J: ’Ajuga chamaepitys. 265). holl. csombormenta’. tavaszi kankalin’. J: ’Sempervivum tectorum. A köszvényf és köszvényt gyógyító f ’podagraf ’ (2.. J: ’Saxifraga.) és a fehér vajvirággal (5. csillaghúr középnadályf l. a névadás oka. (Lippay II: 26). || köszvényt gyógyító f 1903: köszvényt gyógyító f (Hoffmann– Wagner 56). bablevel varjúháj’. J: ’Saxifraga granulata. 341). A kövérf a növény R. A k tör nemzetségnév. A névadás magyarázata. A kres a ném. k tör kövérf 1775: Kövér-fü (Csapó 19). ▌ 3. nagy haſzonnal ihatjak ezen füröl fött vizet” (Csapó 125). ökörnyelv k tör 1807: Kftör (Magy. grānum ’mag. || bibircses ~ f 1998: bibircses k tör f (Prisz- kres 1664: Kreſt. fekete békabogyó’. F vészk. A köszvényf ’tavaszi kankalin’ (4. A csombormentával (2. J: ’Aegopodium podagraria. lat. Saxifraga (< lat. J: ’Mentha pulegium. jichtkruid. A bibircses ’daganat’ jelz a lat. köszvényf (Péntek–Szabó. goutwort.) a ném. a f magyarázó utótag. J: ’Sedum telephinum subsp. 1775: KöÐzvény-menta (Csapó 69). A kövirózsa a ném. köszvénymenta 1583: kxzuény ménta Pulegium (Clusius–Beythe 7: BotTört. goutweed.) a lat. N. hogy a növény felépítése rózsaszer . Diószegi–Fazekas alkotása. A kristóff a ném. 1911: Kristóff (Cserey. A névadás magyarázata. ▌ 4. J: ’Orobanche alba. Craſſula (< lat. a növényt köszvény gyógyítására használták. 1783: Kövér fü (NclB. Gichtkraut tükörfordítása. Gichtkraut. herbe aux goutteux. bibircsók a. J: ’ua. J: ’Mentha pulegium. Steinrose tükörfordítása. a kalincaínfüvet (1. J: ’ua. BrunkreſÅ (Melius 107) ’forrás zsázsa’. Brunnenkresse. 1783: Kövi ró’sa (NclB. J: ’Primula veris subsp. F vészk. A köszvénymenta a lat. 377). hogy a növényt szintén köszvény gyógyítására használták. kristóff 1903: kristóff (Hoffmann– Wagner 110). Christoffelskraut. hogy a tavaszi kankalinnal is gyógyítottak köszvényt. saxum ’k ’. 1813: Köszvényf (Magy. köviruta l. 2. 368). Genaust crássus a.’. k tör f ’. EWUng. Gichtkraut tükörfordítása. k tör f l. fehér vajvirág’. F vészk.) is köszvényt gyógyítottak. vízitorma’. R. a rózsa utótag magyarázata. köves l. veris. Christophskraut. k rontóf . Ember és növényvilág 199). bibircses k tör f ’. 1783: KöÐzvény Menta (NclB. csombormenta’. Genaust podagrária a. arra utal. Vö. kén~gyökér kövirózsa 1775: KöviroÐa (Csapó 97).) köszvény gyógyítására használták: „Kösvény fájdalmai miatt ſinlödök. nadály közökörnyelvf l. granulata (< lat.’. F vészk. Kres. — bibircses ~ 1807: bibirtsós Kftör (Magy. Kristofeleskraut tükörfordítása.. ném. podagraf ’. J: ’ua. A köszvényf a ném. ném. k ruta középcsillaghúr l. fr. 263). 1998: köszvényf (Priszter 292). köszvényf ter 493). J: ’Rorippa nasturtiumaquaticum. 1948: köszvényt gyógyító f (Halmai 6). 209). 130). Kresse ’zsázsa’ átvétele.-i podagraria (< lat. ▌ 2. ▌ 5. 371). köszvényt gyógyító f l. sarjhagymák fejl dnek. R. J: ’ua. és Szt. Kristóf a pestises betegek véd szentje . szakny. 1807: Köszvényf (Magy. a lat. hogy a növényen kis bibircsókok. a csombormenta magyarázatára l. — fali ~ 1998: fali kövirózsa (Priszter 501). vö. Idegen nyelvi megfelel kre vö. 1998: kövirózsa (Priszter 501). maximum. podagra ’lábköszvény’) fordításával jött létre. Növényszótár 5). bibircsók a.’.köszvénymenta 254 kristóff KöÐzvény-fÍ (Veszelszki 154). kövirózsa’. TESz. avagy ſáſa-f×vet gr. kalincaínf ’. 386). | házi ~ 1998: házi kövirózsa (Priszter 501). podagrica mentha (Clusius–Beythe 26) fordítása. frangere ’törik’) tükörfordítása. Marzell Sempervivum tectorum a. hogy a növényt a pestis ellenszereként használták. saxifragus ’követ tör ’ < lat. J: ’Actaea spicata. crassus ’kövér’) (Csapó 19) fordítása. köszvénymenta. 1948: köszvényf (MagyGyógyn. szem’) mintájára jött létre.

). Vö. kulcsvirág 1948: kulcsvirág (MagyGyógyn. Melius alkotásai (Melius 82a). a névadás magyarázatára l.) valószín leg hasonló szemléleten alapul. Vö. F vészk. kövér porcsin’. disznórépa. A kulcsvirág a ném. 1903: Krisztus pálma (Hoffmann–Wagner 197). a névadás magyarázata nyilván az. a kút ’forrás’ el tag magyarázata talán az. kés sszel pedig csak nagy rózsaszín virág fejl dik. kunrépa 1798: Kún-répának gr. kukucskálnak ki. ricinus’. héja~. A kunrépa ’erdei ciklámen’ valaha az Alföldön is elterjedt növény volt.Krisztus-pálma 255 kutyabenge volt. Krisztus-pálma 1841: kristus pálma (Barra 390). ang. újra emlékeztet karéj látható. kutyabenge (SzegSz. szi kikerics’. konkoly kunkorgó l. hogy a növény nedves helyeken. krisztustenyere és istentenyere a lat. Vö. Marzell Colchicum autumnale [8] a. J: ’Portulaca oleracea. 256). || krisztuskeze 1578: Chriſt’ keze (Melius 82a). kokojsza kunok paréja 1578: Kunoc paréya (Melius 33a). Palma Chriſti (Melius 82a) tükörfordítása. Marzell Helleborus niger a. csuklyaf kukojsza l. 147. hogy a leveleken 5 nagyobb. Idegen nyelvi megfelel kre vö. palma ’tenyér. ▌ 2. — N. Vö.. c): RMGl. kakukkvirág kulcsa l.: ’bizonyos fajta gyógynövény. kukucsk™ (ÚMTsz. A névadás alapja.). 1775: KriÐztus tenyere (Csapó 237). Christblume tükörfordítása. kukicska a. N. A répa utótagra l. kulcsvirág (ÚMTsz. a kunok sütötték és fogyasztották gumóit. Schlüsselblumen tükörfordítása.: Capillvs Veneris: kwtfw et kele fw (Herb. — N. még csicsiskoma.’. erdei ciklámen’.). veris. kukicska (ÚMTsz. kukucska (MagyGyógyn. TESz. 1783: Kriſtus tenyere (NclB. bokor alatt ~ (→ bokor alatt kucorgó) Krisztus-virág 1903: Krisztus-virág (Hoffmann–Wagner 112). — közönséges ~ 1998: közönséges kutyaben- . tavaszi kankalin’. kunkoj l. Krisztuspálma.). N. F vészk. 2.. 385). A kútf egyedi adat. A népnyelvi kukucska ’ szi kikerics’ (1. J: ’Frangula alnus. A krisztuskeze. Palma Chriſti (Melius 82a) mintájára jött létre. kéz’ elemet a pálma növénynévvel helyettesítették. A Krisztus-virág a ném. kökörcsin kuklásf l. karácsonygyökér. || istentenyere 1813: I[sten] tenyere (Magy. hogy a növény Krisztus napján. J: ’Ricinus communis. J: ’Ricinus communis. A kukucska ’fehér akác’ (2. ÚMTsz. kucorgó l. J: ’Primula veris subsp. ném. Szent Péter kulcsa. Idegen nyelvi megfelel re vö. a névadás magyarázata a korai. fekete hunyor’. Marzell Actaea spicata a. krisztustenyere. mohos források oldalán fordul el . a lat. J: ’Robinia pseudacacia. EWUng. illatos virágfejl dés lehet. Christmas-flower. 374). Szabó. paraj. J: ’Colchicum autumnale. A kunok paréja Melius elnevezése. F vészk. Christuspalme ’Krisztuspálma’. fehér akác’. Szent Péter ~ krisztustenyere 1578: Chriſtus tenyere (Melius 82a). kunrépa. 209). J: 1540 k. kutyabenge 1807: kutya Benge (Magy. kukukvirág l. kukucskál a. 1948: Krisztus virág (Halmai 38). vénuszhaj’. ricinus’. A névadás magyarázata. 178). karácsony táján már virágzik. A névadás magyarázata. hogy a növény gumóiból kora tavasszal csak levelek kútf 1540 k. héja~mácsonya kukucska 1.) talán a bizonytalan eredet kukucskál családjába tartozik. J: ’ua. 425). palma Christi ’Krisztus pálma mag’. J: ’ua. A névadásra hatással lehetett a kunok paréja ’kövér porcsin’ elnevezés is. kút l. 1813: kún R[épa] (Magy. régi. 2. bizonyos fajta páfrány | Adiantum capillus-veneris.’.). ang. pl. ötujjúf . Melius 381. bokor alatt ~ kukerc l. isten~. (Veszelszki 185). J: ’Cyclamen purpurascens. vö. J: ’Helleborus niger. az utótagra l. közönséges kutyabenge’. hogy a kunok salátaként fogyasztották a növényt. kukucskál a. A Krisztus-pálma a lat.

| 1813: ’Solanum nigrum. kutya bojó (ÚMTsz. 38).’. 1813: kutya Ts[eresznye] (Magy. idegen nyelvi megfelel re vö. A kutyadögleszt f a ném. kapcsos korpaf ’.) az ebnyelv mintájára jött létre. az utótag magyarázatára l. A kutyalánc a ném. A kutyakapor ’nyári hérics’ magyarázata.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1798: kutya-kapor (Veszelszki 155). Ember és növényvilág 198. hogy a fa hitvány. 1903: kutyanyelv f (Hoffmann–Wagner 31). 45). J: 1798: ’Solanum nigrum. nyári hérics’. Marzell Colchicum autumnale a. 1807: kutya –v. A kutyakapor ’büdös pipitér’ (1. J: ’ua. F vészk. 419). 1783: Kutya Kapor (NclB. Marzell Frangula alnus a. A névadás magyarázata. Ember és növényvilág 198). madárberkenye’. Ember és növényvilág 198. Marzell Daphne mezereum a. kutyadögleszt f (MagyGyógyn. N.). gerézdes . J: ’Cynodon dactylon. a levelek állatnyelvhez hasonlítanak. kutyafa. — ~fa 1783: Kutya TsereÐznye-fa (NclB. A kutyafa a ném. kutyaborostyán (ÚMTSz. fekete csucsor | Solanum. kutyafa 1754: kutja fa (Nyr. kutyacseresznye 1. vö. hondjeshout. borostyán. A kutyapázsit feltehet leg ’közönséges tarackbúza. kutyanyelv f (MagyGyógyn. ebkapor. A kutyaborostyán összetett szó. hogy mérgez . hound’s berry ’kutyabogyó’. 328) (< lat. J: ’Colchicum autumnale. Elymus repens’ a lat. Hundsbaum tükörfordítása. J: ’Plantago major. J: ’Cynoglossum officinale. . N. a nevek a termések ’zelnicemeggy’ (1. R. Hundsbeere ’kutyabogyó’. mérgez bogyótermése. J: ’Daphne mezereum. csucsor’. 281). — piros ~ 1783: Piros Kutya tsereÐznye (NclB. — N.) magyarázatára l. büdös pipitér’. kutyabogyó. Ember és növényvilág 227). farkasbors. Idegen nyelvi megfelel re vö. zelnicemeggy’. ha szétmorzsoljuk: „Azt hiszik. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal (hasonlóan a növény farkas el tagú nevei is: farkasboroszlán. Diószegi–Fazekas alkotása. kutyalánc (MagyGyógyn. ▌ 2. gramen ’f . ▌ 2. Gürtelkraut (Veszelszki 317) fordítása. 1758: kutyafa (SzT. idegen nyelvi megfelel kre vö. ang.) jelentéktelenségére utal. 393). 2. 1798: Piros kutya-tseresnye (Veszelszki 416). — N.). Az elnevezés szemléleti alapja a növény alacsony. hogy jéges után büdös t le a határ” (Péntek–Szabó. a növény R. J: ’Sorbus aucuparia. J: ’Adonis aestivalis.’. Hunds-Elſebeere részfordítása. 125: 428). — N. azt. farkashárs). 2. A kutyabenge összetett szó. kutyabogyó 1798: Kutya-bogyó (Veszelszki 414). ang. neve frangula (< frangere ’törni’). farkashárs’. kutyafa (SzegSz. Hundsblume ’kutyavirág’ hatására alakult ki. 7: 679). gyep. 50). hogy a növény illata büdös. törékeny. szi kikerics’. 296).kutyabogyó 256 kutyapázsit ge (Priszter 378). az el tagra l. J: ’Prunus padus. ÚMTsz. J: ’Anthemis cotula. J: ’Frangula alnus. dogwood. holl.Tseresznye (Magy.). J: ’Lycopodium clavatum. kutyalánc 1908: kutyalánc (Zelenyák 91). benge. a név a növény haszontalanságát jelzi. kutyadögleszt f N. nagy útif ’. ÚMTsz. vad – v. kutyakapor 1. — N. F vészk. ném. piros termése. közönséges kutyabenge’. ▌ 2. 178).). kutyaborostyán (Péntek–Szabó. kutyanyelv f 1. földön szétfutó jellege. Gramen caninum (NclB. J: ’ua. a cseresznye utótag magyarázata a növények kerek. A kutyanyelv f ’nagy útif ’ (2. fekete csucsor’.’. 79: 116–121). F vészk. F vészk. A kutyabogyó a német Hundsbeere tükörfordítása.). J: ’ua. kutyapázsit (MagyGyógyn. 374). 373). lat. 1807: Kutyafa (Magy. közönséges csillagpázsit’.. közönséges ebnyelv f ’. A kutyacseresznye a ném. A névadás alapja a növény értéktelen. 1813: Kutyabogyó (Magy. kutyakapor (Péntek–Szabó. kutyaborostyán N. az utótagra l. Péntek–Szabó. ill. kutyapázsit 1824: kutyapázsit (MNy. ’madárberkenye’ (2. A kutyanyelv f ’közönséges ebnyelv f ’ (1. 377).

J: ’ua. Vö. J: ’Solanum nigrum. ký#n. || kutyatej 1798: Kutya-tej (Veszelszki 211). ádáz’. kutyatej (MagyGyógyn. kynós ’kutya’. mérgez bogyótermése: „mírges a bogyója” (Nyr. kutyaperje 1783: Kutya-perje (NclB. kutyabogyó. | keresztes ~ 1998: keresztes kutyatej (Priszter 373). a kutya el tag a növény értéktelenségét. a tej utótag magyarázata. ▌ 2. Ember és növényvilág 218). | kerti ~ 1841: kerti kutyatéj (Barra 389).kutyaperje 257 kutyatej pázsit’. Az utótagra l. lat. 1948: kutyaperje (MagyGyógyn. Hunds-Petersilie tükörfordítása. ném.. — sárga~ N. sz l a. J: ’Euphorbia sp. kutyatej — ~f 1761: A’ Kutya Tej f×nek a’ txvit” (TESz. Marzell Aethusa cynapium a. Péntek–Szabó. — N. kutyarózsa (Péntek–Szabó. ezek a növények szintén fehér. || ebrózsa 1578: EbroſÅa (Melius 23a). vö. Vö. canis ’kutya’) tükörfordítása. 114). gen. A levelek formája a névadás motívuma: „F ként a levele. | 1998: ’Euphorbia. kynós ’kutya’. és kés bb tapadhatott hozzá a ’sz l ’ jelentés. Cynodon (< gör. 1903: kutya petrezselyem (Hoffmann–Wagner 57). Hundspeterlein (NclB.) kutyarózsa neve hasonlóság alapján jött létre. lat. 349).’. farkas-~. kutyaszöllö (ÚMTsz. 1: 571. 328). gen. canis ’kutya’) fordítása. farkaskutyatej’. J: ’ua.. 328) (< lat. tejesf . A kutyatej a német Hundsmilch tükörfordítása. ▌ 2. A sz l utótag csuvasos jelleg ótör. SzamSz. veszedelmesen hasonlít a petrezselyemre” (Európa vadvirágai 176). ha leszakítják. J: ’Rosa canina. jövevényszavunk. MNövSz. . hogy a növény tejnedvet tartalmaz. dog-rose. J: 1798: ’Euphorbia sp. 1998: kutyarózsa (Priszter 483). lat. keser tejnedvet tartalmaznak.. apium ’petrezselyem’). 198). gyep. N. kutyatej (Csapody–Priszter. Genaust canínus a. nyelv hatása sem.’.’. N. Ember és növényvilág 198). lat. SzegSz.’. J: ’Taraxacum officinale.) hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. gramen ’f . kutyasz l (SzlavSz. vérehulló fecskef ’. pázsit’. ebagyar). A névadás alapja a növény haszontalan. Nyr. vö. A kutyatej ’pitypang’ (2. J: ’ua. ▌ 3. 44). 1798: Kutya-perje (Veszelszki 240). J: ’ua. odoús. Idegen nyelvi megfelel re vö. kutyatej’. rosa ’rózsa’. ebzeller.-i cynapium (< gör. kutyasz l 1834: kutyasz l (Kassai 3: 220). 2: 126. canénus ’kutya-’ melléknév. J: ’Adonis vernalis. A kutya el tagra a növény egyéb kutya el tagú nevei (vö. mindkét növény szárából nedv folyik. hasindító kutyatej’.’. 125: 424. a virágok a gyep rózsa virágjára emlékeztetnek. kutyarózsa 1.. — hasindító ~ 1998: hasindító kutyatej (Priszter 373). odóntos ’fog’) is hatással lehetett. J: ’Aethusa cynapium. a kutya el tag a növény mérgez voltára utal.. a lat. ký#n. N. lat. a névadás magyarázatára l.) és ’vérehulló fecskef ’ (3. Hundswein tükörfordítása. közönséges tarackbúza’. A növénynek egyéb tájnyelvi elnevezése is kialakult a kutya állatnévvel. gyep rózsa’. TESz. 375). ill. de nem zárható ki a lat. eredetileg valamilyen bogyótermést jelölhetett. „A’ petrezselyemt l és turbojától alól fényes levele külömbözteti” (Magy. Ember és növényvilág). 1998: kutyatej (Priszter 372). A kutyaperje valószín leg a lat. A kutyasz l a ném. fekete csucsor’. F vészk. canénus ’kutya-’ melléknév. perje. kutyatéÇ (Péntek–Szabó. pitypang’. ang. a névadás alapja hasonlóság: a növények f félék. 1783: Eb ró’sa (NclB. Ember és növényvilág 218). canis ’kutya’) fordítása. ebgyógyítópázsit. A tavaszi hérics (2. A f ként nyelvjárási alakváltozatokban meglév l > ll (szöll ) kett s mássalhangzó hangzóközi geminálódás eredménye. J: ’Euphorbia lathyris. Genaust cynápium a. 104). A kutyarózsa a kés lat. kutyatej’. J: ’Chelidonium majus. | keresztlevel ~ 1841: keresztlevelü kutyatéj (Barra 389). kutyatej | Euphorbia cyparissias. tavaszi hérics’. 86: 441). TESz. Marzell Solanum nigrum a. — Ö: eb~. sárgakutyatej (Péntek–Szabó. 1791: Kutya Petre’elyem (Lumnitzer 116).). rosa canina (< lat. J: ’ua. A kutyapetrezselyem valószín leg a ném. gen. 349). Gramen caninum (NclB. 1: 860. hitványságát jelzi. szakny. kutyapetrezselyem 1783: Kutya Petre’selyem (NclB. kutyaté.). J: ’Elymus repens. Hundrose. 1841: kutyasz l (Barra 331).

kökörcsin kükin. Hundskürbis tükörfordítása. 51: 15.kutyatök 258 kutyócska kutyatök N. J: ’Bryonia alba. valószín leg a kutyacseresznye mintájára jött létre. kutyócska kükény l. kutyócska 1903: kutyócska (Hoffmann– Wagner 127). A kutyazelnice összetett szó. cucurbita canina. Vö. Idegen nyelvi megfelel re vö. kökény kükerc l. J: ’Prunus padus. kutyazelnice 1813: kutya Zelnitze (Magy. hogy a növény magháza ebfejhez hasonló. zelnicemeggy’. az utótagra l. kutyatök (Nyr. Marzell Bryonia a.. || kutyóka 1903: kutyóka (Hoffmann–Wagner 128). J: ’Misopates orontium. ebfej f . Nyr. kökény . a névadás magyarázata. kerti oroszlánszáj’. A kutyatök a ném. 23: 423). Nyr. 2. kükiny l. 16. vetési oroszlánszáj’. büdös gönye’. J: ’Antirrhinum majus. F vészk. A kutyócska ~ kutyóka a kutya f név -cska ~ -ka kicsinyít képz s alakja. 31: 139. 394). lat. kutyóka l. zelnicefa.

J: ’Chenopodium vulvaria. EWUng. szappanf ’. tajtékzóf . — vörös~ 1813: veres L[aboda] (Magy.. csóka~. 223. — N. F vészk. nagy bojtorján’. A tajtékzó jelz re l. has~f lajtorjatüske N. a láb ’végtag’ és a mos -ó folyamatos melléknévi igenévképz s származékának az összetétele. lakat a. A név valószín leg a tálmosóf növénynévvel párhuzamosan alakult ki. a német eredet lajtorja ’létraszer szekéroldal’ és a tüske ’tüskés növény’ összetétele. EWUng. | 1807 e. kakas~. 1775: Láb-mosó-fü (Csapó 245). MNövSz.L láb l. A lakatf népi név. tyúk~. 1395 k. lator koldus ~a sebesít f . J: ’Verbena officinalis. TESz. — büdös ~ 1783: Büdös Laboda (NclB. 324). oroszlán~. galamb~gólyaorr. ▌ 2. mezei iringó’. liba~. 1798: Büdös laboda (Veszelszki 82). laboda 1. libatop’. A laboda ’bojtorján’ (2. A névadás magyarázata. TESz. F vészk. vö még tüskefa. hogy a növény szszel elszárad. 1807 e. a vörös a növény vöröses szárára és levelére utal. holló~. A lábmosóf magyar alkotás. J: ’Saponaria officinalis. a növénynek is nagy levelei vannak. loboda. hasonlóságon alapuló névátvitellel jött létre. a f magyarázó utótag.. 377). lobòda ’Atriplex’. 345). borjú~f . az ófrancia eredet lakat ’levehet függ zár’ és a f összetétele. ugyanezen a szemléleten alapul a növény ördögszekér elnevezése. lúd~. a névadás magyará- .’. lámpa l.: ’különféle nagy level növények neve. 405/12–13). lakatf (MagyGyógyn. vö. blg. N. or. J: 1395 k. A névadás magyarázata. galamb~. J: ’Eryngium campestre. szarka~. pitypang’.). béka~. 1807: büdös Laboda (Magy. — tajtékzó ~ 1578: Taytékozo láb moſo f× (Melius 54). A lámpavirág népi név. a növény a népmesék minden lakatot nyitó füve. lajtorja tüsök (MagyGyógyn. labogya l. лебедá. varjú~ lábmosóf 1577 k. Csapody–Priszter. éjjeli~ lámpavirág N. bárány~virág (→ bárányvirág). laboda (MagyGyógyn. A laboda eredetileg ’különféle nagy level növény’ jelentés .: RMGl. gólya~. farkas~. 2. лóбода ’libatop’.: Laboda (Julow 256). 2: 702). vasf ’. gömb alakú föld feletti száraz kóróját a szél sodorja a mez kön. 2. J: ’Arctium lappa. harang~. лoбoдá ’ua.). laboda lágyító l. 1807: ’Chenopodium. büdös libatop’. els sorban a libatop. vörös libatop’. J: ’Taraxacum officinale. 115). majd 1807-t l els sorban a Chenopodium-félék elnevezése különféle megkülönböztet jelz kkel: a büdös jelz a növény átható szagára. szlk. 1590: Hemerocalles: Labmoso fé (SzikszF. lobodo (CsángSz. 182). daru~. labogya. bojtorján elnevezése’. hogy a növény gyökerét szappanként használták. lakat a. J: ’ua. MNövSz.). a lámpa ’világítótest’ és a f összetétele. réteken át. loboda (ÚMTsz. ▌ 3. A lajtorjatüske népi név. 377).’ (TESz. spenót. N. szb-hv. A laboda szláv jövevényszó. lámpavirág (Csapody– Priszter. 115).: bleta: laboda (BesztSzj.) népi név.. (OrvK. lakatf N.: lab moſo fweth gr. J: ’Chenopodium rubrum. 257).: TESz.

▌ 5. | fehérhátú~ 1775: Fehérhátulapunak gr. — fehér kerti~ 1578: Feiér kerti lapu (Melius 46a). | tövises~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. brusztujlapu. gyermek~f .lampionnövény 260 lapu zata a lámpához hasonló bóbitás kaszattermésekb l álló gömbszer termés. J: ’ua.: RMGl. 448). — nagy édes~ 1783: Nagy édes Lapu (NclB. bojtorján’. kutya~ lángosf — éget ~ 1578: Égetx langas f× (Melius 175).-i flammula ’éget ’ felhasználásával alkotta: „Flamula. J: ’ua. az az. 416). bölénylapu (→ bölény). 448). szakny. | fehér kerti tövises~ 1578: Feyér kerti txuiſſes lapu (Melius 46a). lanternplant. 1096). J: ? ’Tanacetum balsamita.’. lánc l. J: ’ua.: RMGl. — édes~ 1590: Tussilago. | marti~ 1775: Marti-lapu (Csapó 164). Az éget lángosf Melius alkotása. 1775: Nagy lapu (Csapó 151). || lángosf 1813: Lángosf (Magy. — édes~ 1775: Édes lapu (Csapó 151). és ſzárítók. J: ’Tussilago farfara. J: ’ua. nagy bojtorján’. J: ’ua. zsidócseresznye’. 127). 377). 1998: lampionnövény (Priszter 454). Melius 438. 455). F vészk. vag. Vö. vngula caballina: Edes lapu. — tejes~ 1577 k. 1775: Égetö lángas-fü (Csapó 34). lampionnövény 1966: lámpionnövény (Csapody–Priszter. 412). (Melius 11a). | szomjúhozó~ 1775: Szomjúhozó Lapu (Csapó 35). széles L[apu] (Magy. J: ’ua. hogy a növény csíp s: „mindnyájan a’ nedves helyeken ſzeretnek tanyázni. ▌ 6.’. J: ’Silybum marianum. J: ’Carlina acaulis. kÿth Teÿes lapunak is hÿnak (OrvK. J: ’Petasites hybridus.’. J: ’ua. mostoha lapu (SzikszF. — mindenkor szomjúhozó tövises~ 1578: Mindenkor ſÅomiuhozo txuiſſes Lapu (Melius 43). ▌ 2. J: ’ua. J: ’Arctium minus.’. | kis édes~ 1783: Kis édes Lapu (NclB. 416).: RMGl. J: ’ua. | lókörm ~ 1775: Ló-körmülapu (Csapó 164). | parti~ 1841: partilapu (Barra 202). 416). égetfk.’. J: ’ua. J: ’ua.’. árva~haj lap l. 378). 2.’. vel. | kisebb~ 1841: kissebb Lapu (Barra 238). J: ’ua.’.’. 288/8). | keser ~ 1577 k. 609/21). | nagy~ 1578: Nagy Lapu (Melius 40a). a lat. (Csapó 190). | keser ~ . F vészk. 448). A névadás alapja. hólyagszer . | széles~ 1583: zélos lapu (Clusius–Beythe 5a: BotTört.’.’.. hogy a növényen a bogyókat felfúvódott.: „Bodogh aÅÅonÿ tenerenek.: RMGl. ▌ 8. közönséges acsalapu’.: keſerw lapu (OrvK. J: ’Arctium sp. Szabó.: RMGl. takácsmácsonya + erdei mácsonya’. idegen nyelvi példák mintájára jött létre. a’ mint a’ Magyar neveik-is ezt bizonyítják: Égetf Bolgár-virág. 1590: Lappa maior: Szeles lapu (SzikszF.’. | keser széles~ 1813: keser . piros csészék veszik körül. MNövSz. J: ’ua. ▌ 4.’.: lappa: lapow (BesztSzj. szártalan bábakalács’. 1783: Marti Lapu (NclB. 592/5). martilapu’.’. máriatövis’. | apró bojtorjános~ 1798: Apró bojtorjános lapú (Veszelszki 88). borda~ lapi l.’. kis bojtorján’. Égetf langas-fÍ” (Veszelszki 374).’. 1775: Édes lapu (Csapó 164). 1783: Édes Lapu (NclB. 2. J: ’ua. | sima~ 1585: „tussilago: Zamar lapu sima lapu zamar kxrxm” (Cal. J: ’ua. békaboglárka’. | igen széles level keser ~ 1578: „igen ſÅeles leuel× Keſer× Lapu.: Feÿer Tqwÿſſes lapu kÿth pÿliſke fwnek es Baba kalacchÿanak is hÿnak (OrvK. ném. Égetx langas f×” (Melius 175). | tövises~ 1775: TöviÐÐes Lapu (Csapó 35). J: ’Dipsacus fullonum. J: ’Ranunculus flammula. 1405 k. ▌ 3. à ki az Lò farkaban ragad” (Melius 40a). 1807: keser Lapu (Magy. J: ’Physalis alke-kengi. ▌ 7. 448).’. nagy Lapunac gr. F vészk. lány l.’.: lappa: lapho (SchlSzj.: RMGl. és mindnyájan tsipfsek. | mezei tövises~ 1578: „Mezei txuiſſes lapu” (Melius 43a). Boldogasszony tenyere’. 1798: édes lápú (Veszelszki 87). éjjelilámpa.’. — fehér tövises~ 1577 k. 448). J: ’Arctium lappa. | keser nagy~ 1798: keserÍ nagy lapú (Veszelszki 87). amelyek lámpásokhoz hasonlítanak. ang. nádralapu lapu 1. 1395 k. J: ’ua. J: ’ua. Laternenpflanze. J: ’ua. vö. 1998: martilapu (Priszter 529).’. A lampionnövény a zsidócseresznye hivatalos magyar elnevezése. J: ’ua. 115). 448). J: ’ua. — apró~ 1590: Lappa minor: Tôuisses vagy apro lapu (SzikszF. A névadást Veszelszki azzal indokolja. 1578: Keſer× Lapu (Melius 40a).

) nagy. J: ’ua. tészta~. — N. — Ö: acsa~. hogy a’ kegyes embereket az alamisnálkodásra felindíttsák” (Veszelszki 374). vö. a növényeknek általában nagy méret levelük. lator a. ízére vonatkoznak. lapúh ’martilapu’. a névadás magyarázata. ▌ 10. A szártalan bábakalács (2. bölény(~). J: ’ua.) parti jelz je a növény el fordulási helyére utal. lapu a. a ném. TESz. lopúch ’nagy bojtorján. a lator jelentése ’gonosz. sebesít f . a nagy jelz lat. J: ’ua. torzsikaboglárka’. 2. a lator jövevényszó. Genaust Dípsacus a. 1775: Lator-koldus (Csapó 34). tüskések. Lappa minor utótagjának fordítása. hogy a növénynek tüskés. lator a. keser széles jelz i a levél formájára.. A fehérhátú. lat.’.) tejes jelz je arra vonatkozik. tövises. ill. 1783: Lator koldus lábu ÐebeÐitö-fü (NclB. tüskés level növény. A lapu 1395 k. A è-val. ▌ 2. keser ~bojtorján. A lapu szláv eredet . szlk. a lókörm jelz magyará- zatára l. A takácsmácsonya és az erdei mácsonya (5. fehéres fészekpikkelyekkel övezett virágzatra utalnak. erny s fürtben álló akaszkodó. a levelek sokszor tüskések. bojtorjánszer termése van.) bogáncsra emlékeztet .). hogy „Nedves partos helyeken ſzeret tanyázni források mellett a’ honnét-is leg-igazabb neve a’ Marti Lapu. 2.. szamárköröm. bogáncsszer termésük van. A latorkoldus. A növény levelei fehéren márványosak. I. békaboglárka’. lator koldus lába sebesít f körülírásos nevek. szln. úti~. F vészk.) fehér kertilapu és fehér kerti töviseslapu elnevezése Melius alkotása. vö. keser nagy. sz.lator koldus lába sebesít f 261 lator koldus lába sebesít f XVI. keser . dípsakos. vagyis parti” (Veszelszki 216). J: ’Eryngium campestre. EWUng. 131). 1783: Mezei töviÐes lapu (NclB. A közönséges acsalapu (8. — fehérhátú~ 1813: fejérhátú. fehértövis. A nagy bojtorján (1. a mezei tövises jelz k magyarázata. J: ’Ranunculus sceleratus.. mert à lator Kuldúſoc eſÅt è f×uet kxtic à lábokra azzal turoſittyác lábokat (Melius 175–175a). hogy a levelek hátulja molyhosan fehéres-sz rös. A nagy bojtorján (1. marti~szattyú. selyem~. dipsakós ’cukorbetegség. 382). A lator koldus lába sebesít f névb l elvonással keletkezett a latorkoldus. bogáncs~. hogy a növény leveleiben megáll a víz.. 733). szamár~. a növény t levelei nagyok. F vészk.) mindenkor szomjúhozó jelz je a lat. Szent Ilona ~. atracél(~). útilapu’. ▌ 9. mintára jöhetett létre.) mezei tövises. A további jelentések hasonlóság alapján fejl dtek ki. ill. A martilapu (7. dípsa ’szomjúság’) fordítása. mart a.’. Ezerjóf 82). vaj~ lator koldus lába sebesít f 1578: Lator Kuldús laba ſebeſitx f× (Melius 175). A mezei iringó (9. hagyma~. mezei iringó’. A máriatövis (4. . bogáncsra emlékeztet termése van. TESz.-t l adatolható ’vízpart’ jelentésben. tüskés. az átadó nyelv vitatott. töviskéslapu neve a lat. A martilapu ’vízparti lapu’. J: ’Ranunculus flammula. Lappa maior (Melius 40a). gömb alakú bokrot nevel növény. nádra~. || latorkoldus 1. 378). A Boldogasszony tenyere (3. fehér tövises jelz i a szúrós levelekre és az ezüstös. boldogasszony~. Csapó alkotása. A lator koldus lába sebesít f Melius alkotása. J: ’ua. a névadást Melius így indokolja: „Lator Kuldús laba ſebeſitx f×. friss tejes leveleit salátaként fogyasztják. keser lapu (Szabó–Péntek. 346). J: ’Onopordum acanthium. | tövises~ 1813: tövisses L[apu] (Magy. magyarázata.’. 1798: Lator kóldus (Veszelszki 373). lapu a. a mart 1395 k.) jelentésben. elvetemült’ (els megjelenése: 1575). h-val hangzó régi adatok a szláv származás kétségtelen bizonyítékai. medve~. sulyom~.’. apró jelz je a lat. A szamárbogáncs (10. töviskés magyarázatára l. kis. Vö.) igen széles level keser .) fehérhátú jelz jének magyarázata. brusztuj~. | töviskés~ 1583: töuiskes lapu Acanthium (Clusius– Beythe 2a: BotTört. hogy a növény csipkés. dipsacus (< gör. tövisses L[apu] (Magy.. amely állandó szomjúsággal jár’ < gör.: Keserw lapu (SzegSz. levelének átmér je a 90 cm-t is elérheti. EWUng. A névadás magyarázata: „A’ világ tsaló kólduſok e’ fÍvel hólyagot ſzívatnak a’ teſteken. szamárbogáncs’. vö. sz rös termése van.) korrelatív párja a kis bojtorján (6. Weis Garten distel (Melius 46a) fordításával hozta létre. 378). — mezei tövises~ 1775: Mezei töviÐÐes lapu (Csapó 165). Spinoſa lappa (Clusius–Beythe 22) fordítása. átkozott-tövis (→ istenátkoztafa). mart a. t nt fel ’nagy bojtorján’ (1.

’. A leányeper népi név. Olaſz-Orſzágban termx cſemete” (Lippay I: 107). Pulsatilla növénynevet a török eredet kökörcsin (els megjelenése 1395 k. || oleánder 1664: „Nerion. J: ’ua. a leány ’hajadon. Oleander. virgo ’sz z. babér’ (< gör. leandro. oleandro ’leánder’. a laurfa el tagja elvonással keletkezett a laurusból. leánysom 1783: Leány-Ðom (NclB. a ném. 1590: pulsatilla saturatior. J: ’Laurus nobilis. a névadás alapja valószín leg a termés piros színe. leánykökörcsin’. lejányep9r. laurusborostyánf l. J: ’ua. Ember és növényvilág 235). dáphn# ’babér’) átvétele. l(jány9per. fekete kökörcsin’.) Melius alkotása. oleander átvételeként mutatható ki. — kisebb ~ 1783: KiÐÐebb Leány Kükörtsin (NclB. — földi ~f 1578: Fxldi Laurus f× (Melius 185a).’. közönséges babérfa’. hogy „haſonlo à Laurushoz” (Melius 56a). lányeper. l(jányeper. serotina: Lean kôkôrcz (SzikszF. fiatal n ’ és az ótörök eredet som összetétele. szúrós csodabogyó’. leányeper N. fiatal n ’ és az uráli eredet eper összetétele. A földi laurusf ’orvosi salamonpecsét’ (2. ▌ 4. 1595: fxldi Laurus (Beythe 124). A szúrós csodabogyó (4. hajadon’) elemet lefordították. — fekete ~ 1903: fekete leánykökörcsin (Hoffmann–Wagner 116). leander ’leander’ átvétele. ném. 1998: leander.). lat.) földi laurus nevének magyarázata szintén az. — Ö: ~borostyánf (→ borostyán). A leánysom a leány ’hajadon. 1998: leánykökörcsin (Priszter 472). 426). a leány el tag valószín leg a piros termésre utal. J: ’Fragaria vesca. leánder (Priszter 435). vagy Oleander.). l(ánder (SzegSz. A leánder bécsi német eredet . A fekete kökörcsin (2. Virginis (Clusius–Beythe 26) (< lat. J: ’Polygonatum odoratum. Az utótagra l. laurus 262 leánysom laurus 1. 4. a laurus eredeti jelentése ’közönséges babérfa’ (1. J: ’Ruscus aculeatus. még eper.) a R. | kisebb ~ 1791: KiÐÐeb Leány-KükörtÐin (Lumnitzer 223). fr. ▌ 2. leander a.).) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. a földi jelz megkülönböztet szerep . 1775: Leány-kökörtsin (Csapó 146). — földi ~ 1578: Fxldi Laurus (Melius 56a). ▌ 2.laurus laurfa l. Genaust lauréola a. a sárga megkülönböztet jelz a virág színére utal. J: ’ua. 1584: leyan Kökxrchyn „Virginis” Pulſatilla ſaturatior ſerotina (Clusius–Beythe 26).). 1578: Lauruſnac gr. J: ’ua. — sárga~ 1903: sárga leánykökörcsin (Hoffmann– Wagner 112). laurus ’babérfa. leander a. nigricans. rózsa leánder 1857: „szeretem a leander csoportozatokat” (TESz. — alexandriai ~ 1578: Alexandriai Laurus (Melius 184). a lat. leánder’. 359).) szintén a Pulsatilla nemzetséghez tartozó kökörcsinféle. oleander (< gör.. a növény bókoló virágja hasonló a leánykökörcsinhez. leánykökörcsin 1. J: ’Nerium oleander. || laurfa 1783: Laur-fa (NclB. J: ’Adonis vernalis. laurus növénynevet 4 jelentésben használja. A sárga leánykökörcsin ’tavaszi hérics’ (3. A lat. EWUng. a növények felépítése azonos. J: ’Pulsatilla grandis. lejányeper. vö. leányeper (ÚMTsz. Az európai nyelvekb l egyrészt a k.. az oleánder a lat. rhodódendron) átvétele. UEWb. 1867: leánder (TESz. Növényszótár 5). J: ’Ruscus hypoglossum. a lat. oléandre.). J: ’Pulsatilla pratensis subsp. ▌ 3. A leánykökörcsin 1584-ben t nt fel. a név latin mintára jött létre.) növénynévvel helyettesítették. ol. lónyelv csodabogyó’. J: ’Berberis vulgaris. másrészt a lat. laurus ’orvosi salamonpecsét’ nevének átvétele. A laurus a lat. ▌ 3. 381). Melius a lat. 364). — N. a f utótag magyarázó. tavaszi hérics’. Az alexandriai laurus ’lónyelv csodabogyó’ (3. 1911: sárga leánykökörcsin (Cserey. l(jáneper.’. lat. amely fiatal lányok színe. TESz. sóskaborbolya’. a további jelentések hasonlóságon alapuló névátvitellel fejl dtek ki: a növények általában örökzöldek (3. erdei szamóca’. 1798: Leány-Ðom (Veszelszki 92). l(jányep(r (Péntek–Szabó. lorandrum ’ua. (Melius 7a). B.: RMGl. Laurus Alexandrina (Melius 184) fordításával hozta létre. a .’ változat továbbéléseként. vagy a levél formája hasonlít a babér leveléhez (2). borostyán laurusfalevel -rózsa l. orvosi salamonpecsét’. l9jányeper. de az olasz nyelvnek is lehetett közvetít szerepe.). 836.’.

257). Marzell Berberis vulgaris a.: „lens: lenche”) és a kóró ’a növény száraz. ▌ 2. szb. szln. a sóskafa a növény R. Linum usitatissimum. 391). Idegen nyelvi megfelel re vö. A névadás magyarázata. bolhaf . 378).leánysóskafa 263 lenlevel f bogyók a somhoz ’Cornus sp. leánysom. 363). lencsekóró helyett. 1584: Vad len (Clusius– Beythe 19). Diószegi–Fazekas f magyarázó utótaggal látta el a növénynevet. — mezei vad~ 1578: lencsekóró — vad~ 1578: Vad Lencze koro (Melius 21a).-hv. A len ’közönséges gyujtoványf ’ (1. a névadás alapja a virágzat legyez formája. 1783: Légy fü (NclB. elnevezésének átvétele (a fái sóska els megjelenése 1525 k. Wieſenwedel (NclB. kemény szára’ összetétele. 1595: vad Lennek gr. többszörösen összetett szó. lenlevel f .: TESz. vad len (SzikszF. J: ’ua. 1595: Len leuelx fiju (Beythe 122a). — réti ~f 1948: Réti legyez f (MagyGyógyn. 1783: Vad lentse kóró (NclB.’ hasonlóak. 1948: réti legyez (MagyGyógyn. hosszú szárú növények szálas levelekkel. J: ’ua. J: ’Linaria vulgaris. hogy a növény vadon n . TESz. kerti oroszlánszáj’. Fraue(n)laub ’lánylomb’. az utótagra l. a sepr zanót hüvelytermése emlékeztet a lencse termésére. F vészk. a ném.: RMGl.) vad jelz je arra utal. ném. magyarázatára l. F vészk. Szabó. 2. jegenye legyez — réti ~ 1783: Réti Legyezö (NclB. vagy. leánysóskafa.’. A lencsekóró összetett szó. 130). vagy. 375) tükörfordítása. még som. sóskaborbolya’. vö. 1590: Linaria: Len leuelô fé. közönséges gyujtoványf ’. J: ’ua. (Beythe 122a). és nem háborgatják” (Barra 378–9). 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a sepr jeneszter nevet javasolja a R. J: ’Consolida regalis. Vö. leánysóskafa N. sepr zanót’.: RMGl.) jelentései hasonlóságon alapuló névátvitellel jöttek létre. 1590: Linaria: Len leuelô fé. szakny. házi len) els megjelenése: 1395 k. J: ’Linaria vulgaris. A lencsekóró ’sepr zanót’ hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. 1783: Len levelü fü (NclB. A közönséges gyujtoványf (1. 1583: vad len Linaria (Clusius–Beythe 5a: BotTört. A réti legyez a ném. borsos keser f ’. — ~f 1813: Legyez f (Magy. leginye l. Marzell Filipendula ulmaria a. 378). A len (Linum sp. réti legyez f ’. lencse l. 1775: Légy-fü (Csapó 26). hogy a . J: ’Persicaria hydropiper. 103). 130). 391). béka~.-i Linaria (< lat. lenje l. közönséges gyujtoványf ’. 1578: Len leuelx f× (Melius 164a). Vö. 1783: Vad Len (NclB. Melius 435. 257). szlk. — vad~ 1578: Vad len (Melius 164a).. a déli szláv eredet lencse ’Lens sp.) és ’vetési oroszlánszáj + kerti oroszlánszáj’ (2. J: ’Filipendula ulmaria. lenféle’ < lat. béka~. EWUng. 401). 1998: réti legyez f (Priszter 377). . len a. amelyek a házi lenre emlékeztetnek. || 1813: Lentsekóró (Magy. a leány el tag magyarázatára l. A lenlevel f ’közönséges gyujtoványf ’ (1. J: ? ’Misopates orontium. A névadás magyarázata. egyenes. len 1. sóska. 2. leánysóskafa (MagyGyógyn. — Ö: nap~. gyujtovány~. lán. J: ’Berberis vulgaris. A len szláv eredet . mezei szarkaláb’.) és ’mezei szarkaláb’ (2.. Mária ~ lenlevel f 1. hogy a a határban csatangoló gyermekek a piros bogyókat eszegetik.). M×ckenkraut (Melius 174a) tükörfordítása. lén#rius ’len-. lan. vetési oroszlánszáj + ? Antirrhinum majus. 130). l‚n.’. A leánysóskafa népi név. J: ’Cytisus scoparius. Melius a len növénynévhez level és f magyarázó utótagot f zött. bajnóca Mezei vad Len (Melius 165a). lénum ’len’) fordítása. magyarázatára l. — Ö: asszony~. hogy „Ha az ember ezen nyersf vel a’ ló testét jól megdörgöli a’ legyek és más bogarak nem szálnak rá. A névadás magyarázata. A borsos keser f légyf nevét Melius hozta létre. vad len (SzikszF. legyez bajnóca l. len a. pillangós virágú hüvelyes növény’ (els megjelenése: 1395 k.) jelentésben a lat. ▌ 2.).’. ördög~ légyf 1578: Légy f× (Melius 174a). 375).: línu[m]: len (BesztSzj.

A kacskaringós jelz magyarázatára l. trig#nus ’háromszög ’ magyarázata. Graecus ’görög’. Diószegi–Fazekas alkotása. 430). Növénynevek 66. Idegen nyelvi megfelel kre vö. A pikkelypáfrányt (2. A lepke el tag a növény pillangóhoz hasonló virágaira utal (a pillangósvirágúak családjába tartozik). .). vö. auag szem gyogito (SzikszF. hogy a virágzat háromszöget formál. a szeg utótagot a lat. a szláv eredet len. ▌ 3. szakny. Melius a két növényt a virág színe alapján különíti el: „ſárga à virága” (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’ (1.: „Lepfwbqlis kÿt Scolopendriának hÿnak deakul” (OrvK. magyarázatára l. SÅent Gyxrgy hóban mint à Lennec vgyan gubás à viraga. kacskaringós bordalap (→ bordalap). pikkelypáfrány’. feye. J: ’ua.’. a kis lépf ’pikkelypáfrány’ (2.’. úgy a’ dagadt lépre köti. orvosi szemvidító(f )’.. splen ’lép’) és a ném. J: ’Trigonella foenumgraecum. J: ’Asplenium ceterach. hogy a növényt lépbetegségek gyógyítására használták.: RMGl. azt el-oſzlatja” (Veszelszki 80). A lép el tag a növény régi nevének átvétele (lépf ). 427). Genaust Asplénium a. szintén páfrányfaj.) nyilvánvalóan a tudós könyvekb l ismert lat. pikkelypáfrány’. 1775: Nagy lép-fü (Csapó 249). Genaust f##num-gr##cum a. — erdei nagyobb ~ 1798: Erdei nagyobb Lép-fÍ (Veszelszki 80). F vészk. lép l. Leinkraut (Melius 164a) ’közönséges gyujtoványf ’. 1775: Lép-fü (Csapó 157). A bakszarvú jelz re l. A görög magyarázatára l. szakny. — kis ~ 1783: Kis Lép-fü (NclB. mivel a növény levelei méteresre is megn nek. Diószegi–Fazekas Orvosi f vészkönyve a kacskaringós bordalap (→ bordalap) nevet javasolja a R.-i Trigonella (< lat.lenvirágúf 264 lepkeszeg növények levelei hasonlóak a len leveléhez.-i Asplenium (< gör. ſoc mag vagyon benne mint à Lenben” (Melius 91a). Melius 435. asplenios. | görög ~ 1948: Görög lepkeszeg (MagyGyógyn. | nagy ~ 1745: Nagy Lép-fü (Torkos 8). 1577 k. ásplēnos ’lép nélkül.) szintén lépbetegségek gyógyítására használták: „A’ leveleit meg-törvén ha borral megvegyítik. lépet enyhít. erdei pajzsika’.) korrelatív párja. valamint a növények gyakorta fordulnak el lenvetésekben. vadlen (→ len). lépharaszt — kacskaringós ~ 1903: Kacskaringós lépharaszt (Hoffmann–Wagner 211). — kis ~ 1745: Kis Lép-fü (Torkos 8). szakny. 314/25). 1783: Nagy Lép-fü (NclB.-i foenum-graecum utótagjának fordításával jött létre. | 1775: ’Asplenium scolopendrium. lépf helyett. gímharaszt. görögszéna’. 1998: görög lepkeszeg (Priszter 526). 430). a lat. Trigonélla a. A lenvirágúf többszörösen összetett szó. A lépf ’Dryopteris filix-mas’ (3. J: ’Euphrasia officinalis. trig#nium ’háromszög’) hatására alkothatták. J: ’Asplenium scolopendrium. F vészk. A névadás alapja. J: ’ua. Vö. arra vonatkozik. — bakszarvú ~ 1807: bakszarvú Lepkeszeg (Magy. Milzkraut ’lépf ’ fordításával jött létre. „kéc à virága” (Melius 164a) ’mezei szarkaláb’ (2. 427). A lepkeszeg nemzetségnév. az erdei nagyobb jelz megkülönböztet szerep . Szabó.’. Vö.’.). hogy a növény a harasztfélék családjába tartozik. Gemeines gelbes Flachskraut (NclB. a haraszt utótag arra utal. a level és a f magyarázó elemek összetétele. ném. lepkeszeg 1807: Lepkeszeg (Magy. bakszarvúf . lat. szarvasnyelvpáfrány’. csillapít’. 1798: Lép-fÍ (Veszelszki 80). 257). J: ’Trigonella. J: ’Dryopteris filix-mas. 144). madár~ lépf 1. hogy a növénnyel Görögországban az állatokat etették.) hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett. haraszt. J: ’ua. Genaust Linánthus a. A lépharaszt elnevezés Wagner alkotása. görögszéna’. A nagy lépf (1. a görög jelz a lat. hogy a növény „Lépnek dagadtságát oſzlatja” (Csapó 249). A névadás alapja. J: 1745: ? ’Asplenium ceterach. J: ’Asplenium ceterach. szarvasnyelvpáfrány’. ▌ 2. lenvirágúf 1590: Euphrasia: Len virago fé. már Melius (1578) leírja. Mollay. hogy a növény hasonló a lenhez: „feyér à virága. pikkelypáfrány’.) jelz je megkülönböztet szerep . A név a virágok hasonlósága alapján jött létre. 391) ’ua. A lépf ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. még foenum-graecum.

Marzell Potentilla anserina a. Diószegi–(Fazekas) Orvosi f vészkönyve a lestyán nevet javasolja a R. lépet enyhít. EWUng. leuştén. lestyán’. ném. || lestyán 1760 u.’. cser~f . L. 1948: Orvosi lestyán (MagyGyógyn. J: ’Asphodelus ramosus. lostyán alakváltozatok a szomszédos magánhangzók egyikének kiesésével jöttek létre.). J: ’Lavandula angustifolia. J: ’ua. — széleslevel ~ 1998: széleslevel levendula (Priszter 411). levindola. leostyán. 6: 283). öt~f .. Levostyán. J: ’ua. k. a -bb középfokjel. leoşteán. Az ágas aszfodélusz (2. l(styánf (ÚMTsz. borostyán~f .). orvosi levendula’. szarvasnyelvpáfrány’. 1783: Levendula (NclB. A lépkisebbít f ’szarvasnyelvpáfrány’ (1. Növénynevek 66. lestyán létraf N. asplenios. kanál~f (→ kanálf ). 1783: Lép kiÐÐebbitö-fü (NclB. 85: 213). | szagos ~ 1841: szagos levendulának gr. léscsihán l. J: ’ua. lyukas~f . 357). leauşteán.. kis a. | keskenylevel ~ 1998: keskenylevel levendula (Priszter 411).) a lat. . Kettenkraut ’láncf ’. Genaust Asplénium a. — angol ~ 1998: angol levendula (Priszter 411). vö. löböstök. J: ’Asplenium scolopendrium. lesten változatának az átvétele. szakny. lestyán a. lavandula. A nagyszámú alakváltozat többszörös átvételre mutat: pl. — N. J: ’ua. lostyán. bab~f . | kisebb igaz ~ 1578: „maſic kiſſeb … igaz Lauendula” (Melius 128). 1807: lépkissebbít f (Magy. Ez talán a m. Mollay. Lóstyán (ÚMTsz. F vészk.). édes~f ... lestyán léscsihán és a léstyihán. 126). magyarázatára l. TESz.). 1533: Lauendula: Lauendel: Leuendula (Murm.. 459). spica p. lioşteán. 1775: Levendula (Csapó 158). J: ’Lavandula sp. A lestyán. lestyán a. A levendula latin eredet .. (Barra 309).).-i Asplenium (< gör. csillapít’. szilfa~f . k risfa~f . hogy a növény indáit a gyerekek összef zik. 1798: nfſtény levendula (Veszelszki 270). libapimpó’. lat. ágas aszfodélusz’. a növényt szintén a dagadt lép csillapítására használták. TESz. füge~f . csillapít’ az ótörök eredet kis származéka. nevendula (ÚMTsz. 1604: Asplenum: Lép kissebitó fü (MA. három~f . J: ’ua. 1783: LéÐtyán (NclB.: lestyán (Nyr. len~f . ▌ 2. Léſtyán-fÍ (PP. szakny. lostyán < leoşteán. léscsihán. lat. 378). a kisebbít ’kisebbé tesz.p. 1584: Lauendula (Clusius–Beythe 19).’. — N. az -ít képz .. léstyihán l. bibi~. hogy a növény a dagadt lépet kisebbíti. kígyó~f . 1590: Lauendula: Leuendula (SzikszF. pénz~f . J: ’Levisticum officinale. rom. lóstya (NyIrK.’. lestyán < leuşteán. szilva~f lestyán — ~f 1708: L¥guſt¥cum:.: RMGl.: RMGl. splen ’lép’) mintájára jött létre. J: ’Potentilla anserina. négy~f . liuşteán.’. Idegen nyelvi megfelel re vö. Vö. lăuşteán.i lavandula (< ol.’. EWUng. A csalán székely csián. széleslevel levendula’. | orvosi ~ 1998: orvosi levendula (Priszter 411). A névadás alapja. 348). ezer~f . || lépkisebbít 1813: Lépkissebbít (Magy. 1708: Asplenum: Lép küssebitö fü (PP. — orvosi ~ 1841: orvosi lestyán (Barra 163). csihány változatainak analógiájára jött létre a lescsián.’. lescsián. barack~f . 231). 1775: Lestyán-fü (Csapó 158). létraf (MagyGyógyn. levendula 1. lav#re ’mosni’). búza~f .. léscsánt gr.).) lépkisebbít f neve hasonlóság alapján keletkezett. Leveſtikom. levestikon R. ásplēnos ’lép nélkül. leuşteán. TESz. 202). 385). 1798: Levendula (Veszelszki 270). ▌ 2. babka~ (→ babér).. levestikon helyett.). levedulla (MTsz. léstyihán (MTsz. 2. EWUNg. így a lestyán voltaképpen visszakölcsönzés. sisakvirág-~ boglárka (→ boglárka). | n stény ~ 1595: Nxſten Lauendula (Beythe 3). széles~f .. a névadás alapja valószín leg az. J: ’ua. kis a. F vészk. — N. vö. hiátustölt v beiktatásával keletkezett a levostyán. a lestyán valószín leg román eredet .’. J: ’ua. lavanda ’levendula’ kicsinyít képz s alakja < lat. 1998: levendula (Priszter 411). lavendula. | valódi ~ 1998: valódi levendula (Priszter 411).lépkisebbít f 265 levendula lépkisebbít f 1. csillag~f . 1998: lestyán (Priszter 414). A lestyán a lestyánf összetételben jelent meg el ször. még lépf . léscsán. madár~ (→ madárgyökér) level l. J: ’ua.’. N.). gyík~f . 459). levél l. lioşcán.’. A létraf népi név. J: ’ua.’. J: ’ua.

erdei angyalgyökér’. lestyán. schmalblÀttriger Lavendel. Szabó. szakny. 459). népi név. N. 1998: libapimpó (Priszter 465). Vö. ném. libalábhoz hasonló lapuszer levele.’. libaszáj (NyIrK. F vészk. 68). löböstök. hogy a növényt a libák szívesen fogyasztják. Hasonló szemléleten alapulnak a növény medve el tagú nevei is. F vészk. ▌ 2. a levelek lúdlábhoz hasonlítanak. levendula a. er teljes. J: ’Antirrhinum majus.: Levisticvs: Ligusticum.: Legusticum: Leuestocum (De Herbis: RMGl. szárnyasok elpusztulhatnak t le. J: ’Levisticum officinale. vö. J: ’Angelica sylvestris. Ember és növényvilág 240). lat. d): RMGl. lat. mocsári gólyahír’. levestikon TESz. echter Lavendel. #nser ’liba’) fordítása. libaláb (ÚMTSz. csillaghúr. Idegen nyelvi megfelel re vö. Libÿsticum (Herb.. v. TESz. Vö. Melius 422. a névadás alapja a növény húsos. A névadás magyarázata. libaszáj N. lestyán lián l. levestikon 1405 k. Nyr. 1610 k. az utótag nemzetségnév. 459). hogy a növényt mosdóvíz és fehérnem illatosítására használták. az utótagra l.) a növény magas. hogy a libák. lubisticum ’lestyán’. spike lavender.levestikon 266 libaszáj livendola. sz. a liba el tag a lat. N. zsibadögleszt (Beke 5). levisticum. hogy a ’torzsikaboglárka’ (1. A libaláb ’erdei angyalgyökér’ (1. 459). libalábuf (Péntek–Szabó. A libaláb összetett szó. GÀnserich. Marcaliban pedig azt mondják. pl. XVI. ligusticum. h. livisticum. 1590: Leuisticum vulgare: Leuesticum. Csöglén a libák halálát okozza a néphit szerint (Nyr. nevendula hasonulással keletkezett. Ligusticum: Leuesticum (SzikszF. — ~úf N. Vas megyei adat szerint: „ahányat a gyerekek bel le letépnek.: Levisticvs: lewestikon fw (Herb. A N.) és a ’mocsári gólyahír’ (2. ha a házba kerül. EWUng. c): RMGl. levestikon a. közönséges tyúkhúr’. levendula. J: ’ua.: RMGl. 1775: Levestikon (Csapó 158). tyúkhúr. 126: 171–2. 130). 1798: Leviſtikon (Veszelszki 273). J: ’Stellaria media. J: ’Heracleum sphondylium. Breitblätterichter Lavendel (Veszelszki 270). amely a Ligusticus ’liguriai’ melléknév f nevesült formája. 191). J: ’Potentilla anserina. közönséges medvetalp’.) erdélyi népi elnevezés. Ember és növényvilág 203). 1813: Levestikon (Magy. a baromfi megdöglik t le. 1583: leuesticon (Clusius–Beythe 5a: BotTört. a széleslevel jelz magyarázata a levél formája. MNövSz. 305). torzsikaboglárka’. 126: 171. libadögleszt MNövSz.-i Anserina (< lat. J: ’ua. Idegen nyelvi megfelel re vö. 1783: LeveÐticon (NclB. A libacsillaghúr Diószegi–Fazekas alkotása. magyarázatára l. libaláb 1. olvasó~ (→ olvasófa) liba l.. levostyán l. ném. 378). a liba ’lúd’ és a láb ’talp’ összetétele. 459). lavander. 272). lúdláb. levescsík l.: leusticum: leusticum (Herb. Ember és növényvilág 240). common lavender. Lavendel. libapimpó’. — ~f 1540 k.) mérgez növény. magyarázata. ang. A levestikon latin eredet . Leuesticum. GÀnsefingerkraut. libapimpó 1807: liba Pimpó (Magy. F vészk.) másik levendula-faj. N. k. arra utal. libaláb (Péntek–Szabó. 256). annyi liba döglik meg” (Beke 5). levescsík (MTsz.. Genaust Lavándula a.’. A széleslevel levendula (2. 2. c): RMGl. paraj