You are on page 1of 136

Pénzügyi fogalomtár

Szerkesztette: Dr. Elek Erzsébet


Budapesti Műszaki Főiskola
Keleti Károly Gazdasági Kar

PÉNZÜGYI
FOGALOMTÁR
Szerkesztette:
Dr. Elek Erzsébet

2001.
A

Account: számla, elszámolási időszak


Adó: olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek
kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által
megállapított mérték szerint, az adókötelezett természetes személyektől, jogi
személyektől, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoktól és más szervezetektől,
közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel.
Közvetlen adó: az fizeti, akinek jövedelme keletkezik (pl. SZJA).
Közvetett adó: az adó alanya és az adó terhének viselője elkülönülhet egymástól (a
jövedelem felhasználásakor) (pl. jövedéki adó).
Az adó tárgya: az a dolog (pl. épület, telek), az a jog (pl. haszonélvezeti jog), az a
tevékenység (pl. adóköteles értékesítés, jövedelemszerző tevékenység), amely
után az adót fizetik.
Az adó alapja: az adó tárgyának az a mennyisége, amelynek alapján az adót
kiszámítják.
Az adó mértéke: azt fejezi ki, hogy az adóalap (pl. jövedelem) vagy annak egysége
(pl. benzin literje) után mennyi adót kell fizetni. Az adó mértékét adókulccsal
vagy adótétellel határozhatják meg. Az adókulcs az adóalap meghatározott
százaléka, amely lehet lineáris vagy progresszív. Adótételben akkor fejezik ki az
adó mértékét, amikor az adó alapját nem pénzértékben határozzák meg (pl.
kommunális adó, gépjármű adó).
Adóztató: az állam, illetve az önkormányzat, amely adót szedni jogosult.
Adóalany: az adófizetésre kötelezett természetes személy, gazdasági társaság,
szervezet. Az adó alanyát másképpen adókötelezettnek is nevezik.
Adóhatóság: az adó beszedésére jogosult az állam (önkormányzat) nevében az
adóztatással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorló szervezetek. Ezek
lehetnek:
1. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (APEH)
2. Vám- és pénzügyőrség Országos parancsnoksága és szervei (vámhatóság)
3. az önkormányzat jegyzője
4. Illetékhivatal
Állami adóhatóság:
1. beszedi:
• társasági és osztalékadó (TAO)
• általános forgalmi adó (ÁFA)
• személyi jövedelemadó (SZJA)
• fogyasztási adó
• jövedéki adó
• játékadó
• rehabilitációs hozzájárulás
• munkaadói, valamint munkavállalói járulék
• bérgarancia járulék
• szakképzési hozzájárulás
• útalap hozzájárulás

5
• turisztikai hozzájárulás
• nemzeti kulturális járulék
• termékdíj
2. kiutalja:
• fogyasztói árkiegészítés
• egyedi termelési árkiegészítés
• egyedi dotáció
• normatív termelési árkiegészítés
• agrártámogatások
Önkormányzati adóhatóság beszedi:
• építményadó
• telekadó
• magánszemélyek kommunális adója
• vállalkozások kommunális adója
• idegenforgalmi adó
• helyi iparűzési adó
• belföldi rendszámú gépjárművek adója
Vámhatóság beszedi:
• vám
• vámkezelési díj
• illeték
• importtermék fogyasztási adója
• termékdíj
• importtermék általános forgalmi adója
• külföldi rendszámú gépjárművek adója
• jövedéki termékekkel kapcsolatos adó
Adókötelezettségek:
1. bejelentési kötelezettség
2. nyilvántartások vezetésének (könyvvezetésnek) a kötelezettsége
3. adómegállapítási kötelezettség
4. nyilatkozattételi kötelezettség
5. adóbevallás kötelezettsége
6. adófizetés, adóelőleg fizetés kötelezettsége
7. adatszolgáltatás kötelezettsége
8. bizonylatok kiállításának és megőrzésének kötelezettsége
Adójegy: dohánygyártmányok esetében az adóbeszedés technikai eszköze. Az adójegy
tartalmazza a termék kiskereskedelmi árát, a fizetendő fogyasztási adót és az általános
forgalmi adót.
Adókedvezmény: az adóztató által az adózónak nyújtott preferencia. Csak akkor vehető
igénybe, ha van fizetendő adója az adózónak. Csak a fizetendő adó összegéig vagy a
törvény által meghatározott mértékéig vehető igénybe.
Adókivetés, adókiszabás: az adómegállapításnak az a módja, amikor az adót az adózó
által szolgáltatott adatok alapján az illetékes adóhatóság állapítja meg (pl. illetékhivatal
a vagyonátruházási illetéket vagy az építményadót).
Adókötelezettség: az adózónak az adóztatással kapcsolatos kötelezettségei:
1. bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettség
2. adómegállapítási kötelezettség
3. adóbevallási kötelezettség
4. adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettség

6
5. bizonylatok kiállításának és megőrzésének kötelezettsége
6. nyilvántartás vezetésének kötelezettsége
7. adatszolgáltatási kötelezettség
8. adólevonási, adóbeszedési kötelezettség
Adókulcs: az adóalap meghatározott százaléka, amely lehet lineáris vagy progresszív.
Adókülönbözet: a bevallott, illetve bevallani elmulasztott, továbbá a bevallás alapján
kiszabott, kivetett adó különbözete.
Adómegállapítás: az adómegállapítás kötelezettsége abban igazít el, hogy kinek,
milyen módon kell az adót, költségvetési támogatást megállapítani.
Adómentesség: az adózónak nyújtott preferencia, amelynek alapján vagy az adó tárgya,
vagy az adó alanya mentesül az adóztatás alól.
Adómérték: kifejezi, hogy az adóalap (pl. jövedelem) vagy annak egysége (pl. benzin
literje) után mennyi adót kell fizetni. Az adó mértékét adókulccsal vagy adótétellel
határozhatják meg.
Adóraktár: egyrészt adójogi fogalom, az a hely, ahol a jövedéki termék az előállítást,
illetve az importból vagy másik adóraktárból való beszállítást követően adómentesen
tartható, tárolható.
Adósságszolgálat: egy időszakban esedékes hiteltörlesztés és kamatfizetések együttes
összege
Adó tárgya: az a dolog (pl. épület, telek), az a jog (pl. haszonélvezeti jog), az a
tevékenység (pl. adóköteles értékesítés, jövedelemszerző tevékenység), amely után az
adót fizetik.
Adótarifa: egy meghatározott adófajta adóalapjának és adómértékének rendszerét
nevezik adótartifának.
Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó. Adótartozásnak minősül a
jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás is.
Adótétel: amikor az adó alapját nem pénzértékben határozzák meg (pl. kommunális
adó, gépjármű-adó).
Adóügy: az adók megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével, végrehajtásával, a
költségvetési támogatás kiutalásával, az adóztatással kapcsolatos adatok
feldolgozásával, nyilvántartásával összefüggő feladatok, cselekmények
Adózó: az a személy, akire vonakozóan valamely adóról szóló törvény vagy az adózás
rendjéről szóló törvény adókötelezettséget, adófizetési kötelezettséget vagy költségve-
tési támogatást állapít meg.
Adóztató: az állam, illetve az önkormányzat, amely adót szedni jogosult.
ADR: American Depository Receipt [Amerikai Letéti Igazolás] Amerikában árusított
értékpapírok. Külföldi részvényekre szóló követeléseket testesítenek meg.
Adresszáció: klíringelszámolás keretében lebonyolódó kapcsolt ügylet. Azonos érték-
vételi és eladási ügylet összekapcsolódását jelenti, amelyek tételeit a számlavezető
bankok külön számlán, az ellentétel kiegyenlítésére címezve tartják nyilván.
Ad valoren vám: értékvám
Advance: [hitel]

7
Advance refunding: [hitel átütemezés, átstrukturálás]
Advising bank: értesítő bank
Akcelerátor: az az együttható, amely azt mutatja, hányszorosára nő az új beruházás
valamely jövedelemváltozás hatására.
Akcepthitel: elfogadmányhitel; mind az eladó, mind a vevő rövid lejáratú finanszí-
rozását lehetővé teszi egy váltóügylet segítségével. Az ügyfél egy határidős váltót intéz-
vényez a bankjára, melyet az elfogad, ezzel az ügyfél finanszírozási forráshoz jut mind
a forgatás, mind a leszámítolás útján. A bank csak megbízható ügyfeleinek nyújt
akcepthitelt.
Akkreditív (okmányos) meghitelezés: [Letter of credit (L/C)] készpénz nélküli
fizetési forma, a bankszámlák közötti teljes összegű átírás egyik változata. Fizetési
ígéret, a bank a vevőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát az eladóval
szemben, hogy számára fizetést teljesít.
A fizetési ígéret szólhat:
1. azonnali fizetésre (payment credit)
2. váltóelfogadásra (acceptance credit)
3. negociálásra (negotiation credit)
A külkereskedelemben az egyik legbiztonságosabb fizetési mód, mivel az eladónak és
vevőnek is lényeges kockázat-csökkentési lehetőséget biztosít. Önálló jogügylet,
amelynek során a vevő és eladó közé belép egy olyan hitelintézet, amelyben a vevő és
eladó egyformán megbízik. A bank a kedvezményezettel szemben kötelezettséget
vállal, hogy javára fizetést teljesít, váltóit elfogadja, vagy megvásárolja, amennyiben az
eladó határidőben, hiánytalanul az okmányokat rendelkezésére bocsátja. Az akkreditív
formai ügylet, a bank hangsúlyozottan csak a fizetés megvalósulásáért felelős. (A
bizalom alapján a vevő rábízza pénzét a bankra, mert tudja, hogy a bank akkor teljesíti a
fizetést az eladónak, ha a vevő által megjelölt módon jelzi a szerződés teljesítését. Az
eladó viszont biztos lehet abban, hogyha teljesíti a szerződésben foglaltakat, megkapja
az áru ellenértékét.)
Akkreditív-hitellevél nyitása esetén a bank kötelezettséget vállal arra, hogy megbízója
számlájára terhére harmadik személy, a kedvezményezett javára fizetést teljesít előre
meghatározott összegben. A vevő a nyitáskor vagy letétbe helyezi az akkreditív
összegét (kamatveszteséget szenved), vagy hitelfelvételi limitjét terheli meg a bank.
A külkereskedelemben az egyik legbiztonságosabb fizetési mód, mivel a vevőnek és
eladónak is lényeges kockázatcsökkentési lehetőséget biztosít.
Az akkreditív fajtái:
1. átruházató akkreditív: a kedvezményezett maga helyett más
kedvezményezettet is megjelölhet. A nyitó bank fizetési ígérete átruházható
a végső eladó, mint végső kedvezményezett részére. Akkor előnyös az
alkalmazása, amikor az értékesítés viszonteladó bekapcsolásával történik.
2. feltöltődő akkreditív (rulírozó – revolving credit): lehetővé teszik a
folyamatos szállítások lebonyolítását az eladó és a vevő között. Az
akkreditívet nyitó bank az ügylet teljes áruértékére ígér fizetést, de a
vevőnek a megjelölt keretösszegen belül csak egy-egy részszállítás erejéig
kell a fedezetet a bank rendelkezésére bocsátania. A felek között nagyértékű
külkereskedelmi ügyletek részszállításokkal valósulnak meg, így nem kell
az import teljes értékére akkreditívet nyitni.
3. back-to-back akkreditív: két egymáshoz kapcsolódó akkreditív. Az első
akkreditív fedezetét, támaszát képezi a második akkreditívnek. Általában

8
reexport esetén alkalmazzák, ha nem átruházható akkreditívet nyitott a
vevő. Az ügylet szereplői a végső eladó, a reexportőr, a vevő és a bankok.
4. készenléti akkreditív: egy formális akkreditívet jelent (revolving = forgó).
5. ókereskedelmi hitellevél: a kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, hogy
az előírt okmányok időben történő bemutatása esetén az okmányok
bármelyik jóhiszemű birtokosának kifizeti a hitellevélen feltüntetett
összeget.
6. engedményes (assignment = átruházás, megbízás, juttatás)
7. red-claused akkreditív
8. stand-by akkreditív (készenléti)
9. visszavonhatóság szerint:
• visszavonható: a vevő bármely időpontban módosíthatja vagy vissza-
vonhatja.
• visszavonhatatlan: a kibocsátó bank visszavonhatatlan ígéretet tesz a
teljesítésre.
10. igazolás szerint:
• nem igazolt
• igazolt: egy második bank felülgarantálja a nyitó bank fizetési
ígéretét.
Akkreditívek negociálása: a kereskedelmi bank saját kockázatára megvásárolhatja az
eladótól az intézvényt (még el nem fogadott váltót) vagy az okmányokat, így biztosítva
ügyfele számára a finanszírozást. Az intézvényt vagy okmányt a bank ezután mint
sajátját küldi ki és kapja meg a nyitó banktól az okmányokban szereplő követelést.
Aktíva: eszköz, a bank által nyújtott hitelösszeg
Aktív bankügyletek: a bank pénzkihelyezést végez, így követelése keletkezik.
Formái:
1. hitelnyújtás
2. betételhelyezés más bankoknál (pl. jegybanki kötelező tartalék)
3. követelést megtestesítő értékpapír vásárlás (pl. államkötvény)
4. tőkeérdekeltségek szerzése
Aktuárius: más néven biztosítási matematikus. A kockázatok elemzését végzi, és részt
vesz a biztosítási módozatok kidolgozásában is.
Akutális biztosítási összeg: a kezdeti biztosítási összeg megemelve az indexszel
Akutális díjtartalék: a mindenkori díjtartalékot jelenti biztosításnál.
Összetevői:
• alapbiztosítás díjtartaléka
• többlethozam-visszatérítés díjtartaléka
• az indexálások során keletkezett díjtartalék
Alapberuházás: önálló beruházási egység, amely a beruházási cél megvalósítását
elsődlegesen és közvetlenül szolgálja, a beruházással nyert eszközöket a beruházó veszi
nyilvántartásba és ő üzemeli.
Alapító tőke: a vállalkozás tevékenység megkezdéséhez az alapítók által szolgáltatott
pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás; a cégbíróságon bejegyzett tőke
Alapítvány: jogi személyiséggel felruházott célszervezet, meghatározott célra szánt
vagyonösszeg

9
Alapkamat: a hitelezésnél alkalmazott alapdíj, illetve a jegybank hivatalos
leszámítolási kamatlába, diszkont rátája.
Az alapkamat fajtái:
1. fix kamatozású (fixed rate)
2. változó kamatozású (floating rate)
Alaptőke leszállítása: a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a közgyűlés
dönt róla, de a törvény meghatározott esetekben kötelezővé teszi.
Alapvető tőkeelem: a hitelintézet szavatoló tőkéjének része.
Részei:
• jegyzett tőke
• tőketartalék
• eredménytartalék
• a mérleg szerinti eredmény
• általános tartalék
Alárendelt kölcsöntőke: a szavatoló tőke egyik eleme. Minden olyan kölcsön, amely
rendelkezésre áll, szerződés tartalmazza a felek egyetértését.
Alkusz: értékpapír bizományos vagy értékpapír kereskedő tőzsdei üzletkötője. A
tőzsdén díjazás ellenében saját nevében, de mások számlájára köt ügyleteket.
Allokáció: az az eljárás, amelynek során meghatározzák, hogy túljegyzés esetén milyen
mértékben elégítik ki a jegyzéseket. A leggyakrabban alkalmazott allokációs elv a
kártyaleosztás, amelynek az a lényege, hogy az adott értékpapír-mennyiséget úgy
osztják el a jegyzők között, hogy egy körben minden jegyző egy papírt kap, egészen
addig, amíg az adott jegyzőnek kielégítetlen igénye van, illetve amíg az értékpapír-
mennyiség el nem fogy.
Amerikai opció: az európaitól abban különbözik, hogy a meghatározott lejárati időpont
mellett az opció lehívásának joga nemcsak a lejáratkor, hanem bármikor érvényes.
AMEX: 150 éve alapított New York-i székhelyű értékpapír tőzsde
Amortizáció: az immateriális javakba és tárgyi eszközökbe befektetett tőke
törlesztésének (visszanyerésének) mértékét fejezi ki százalékban vagy pénzösszegben.
Lehet lineáris, degresszív és progresszív.
Annuitás: évjáradék; évente azonos összegű jövedelem; a kölcsönnek évente egyenlő
összegű törlesztése; a járadékszámításban a tőkének rendszeresen befizetendő összege;
véges időszakra vonatkozó megegyező elemű pénzáramlások.

C C C C = adott évi jövedelem


PVA = + 2 ++ r = elvárt hozam
1+ r ( 1+ r) ( 1+ r) n n = az időszakok száma

A képlet arra ad feleletet, hogy r százalékos kamatláb mellett n évig 1 forint


jövedelemnek mennyi a jelenértéke.
Az annuitás véges időszakú pénzáram, ezért főként kötvény árfolyamának számítására
használjuk.
C C 1 C 1
PVA = − ⋅ n = ⋅
r r ( 1+ r) r ( 1+ r) n

Anonim értékpapír: a jogosult nevét fel nem tüntető, azaz bemutatóra szóló értékpapír

10
Anonimitás: az értékpapír forgatása útján az alanyi jog függetlenné válik az
alapügylettől, az eredeti jogosult, illetve kötelezett névtelenné válik, valamint az
értékpapír jogosultja is (bemutatóra szóló papír esetén).
Anticipáció: a jövőbeni eseményekkel kapcsolatos várakozás
Anticipatív kamat: előlegezett
Apport: vagyoni értéket képviselő tárgy vagy szolgáltatás, amelyet nem készpénzként
visznek be a vállalkozásba; a tulajdonosok nem pénzbeli hozzájárulása az alapítói
(jegyzett) tőkéhez.
Arany: [aurum] a történelem előtti időkben és a történelem korai szakaszában kultikus
és műtárgyak készítésére valamint kincsképzésre használták. Ötvözött formában lehetett
érméket verni.
Aranydeviza: egy valuta, dollár-standard rendszer. 1944-ben Bretton Woodsban
létrehozott pénzrendszerben a dollár töltötte be a kulcsvaluta szerepet, mivel egyetlen
valuta volt, amely megtartotta az arannyal való közvetlen kapcsolatát. 1 uncia arany 35
dollárral volt egyenlő.
Aranyparitás: két pénzegység aranytartalmának egymáshoz viszonyított aránya, illetve
valamely pénzegység grammsúlyban kifejezett aranytartalma
Aranypénz: aranyérme, belső értékkel rendelkezik. Az országok aranyérméit az
aranytartalmuknak megfelelő paritás alapján hasonlítják össze.
Aranypont: az aranyparitástól való eltérés, felső és alsó aranypont
Aranystandard: az általánossá vált papíros anyagú pénzhelyettesek összehasonlítása
országonként a hivatalosan meghatározott aranytartalom (aranyra való átváltási arány)
alapján történt.
Arbitrázs: a különböző piacokon, egyidőben megvalósuló párhuzamos vétel és eladás.
Az egyik piacon (tőzsdén) megvásárolt értékpapír (valuta, áru) azonnali eladása egy
másik piacon az árfolyam (ár-, kamat) különbségből származó nyereségszerzés céljából.
Az arbitrázs fontos hatóerő az áreltérések megszüntetésében, s ezáltal a piacok
hatékonyabb működését eredményezi
Az arbitrázs feladatai:
1. kiegyenlítési arbitrázs: az arbitőr a különböző piacokon jegyzett árfolyamok
alapján a számára legkedvezőbbet választja ki.
2. különbözeti arbitrázs: az arbitőr célja a kockázatmentes árfolyamnyereség
megszerzése (spekulációs ügylet).
Típusai:
1. kiegyenlítési arbitrázs: a legkedvezőbb piacot választja ki, azaz ott vásárol,
ahol a legolcsóbb, ott ad el, ahol legmagasabb az árfolyam.
2. különbözeti arbitrázs: kockázatmentes árfolyamnyereség elérésére
törekszik, egyidejűleg vásárol a legolcsóbb piacon és elad a legdrágább
piacon.
Arbitőr: a kamatlábak, illetve árfolyamok eltérését kihasználva kockázatmentes
profitra tesz szert. Ott vásárol, ahol olcsóbb, és ott ad el, ahol drágább. Az üzlet előnye,
hogy összehangolja időben és térben az árfolyamok és kamatlábak relatív nagyságait. A
különböző piacokon meglévő különbségek kihasználására szolgál (kockázatmentes
hozam).

11
ATM (1): Automated Teller Machine; bankkártya elfogadó automata (elektronikus
pénzkiadó automata).
Funkciói: pénzfelvétel, pénzbefizetés, egyenleg lekérdezés
ATM (2): at the money; az opció kötési árfolyama megegyezik a pillanatnyi prompt
árral.
Audit: egy vállalat, cég könyvelésének és mérlegeinek átvizsgáltatása egy, a vállalattól
független szakértővel
Aukció: árverés, amelynek jellegzetessége, hogy kizárólag a keresletet koncentrálja,
azaz a potenciális vevőket, az áru iránt érdeklődőket hívja össze.
Kötvényaukció: a kibocsátó meghirdeti a kötvénykibocsátást, amelynek jegyzésére
ajánlatokat (liciteket) lelhet benyújtani. Az ajánlat a vásárlandó összeget és az
árfolyamot tartalmazza.
Az ajánlatok elfogadása történhet:
1. francia aukciónál egy meghatározott minimális árfolyamon fogadják el az
ajánlatot.
2. holland aukciónál az ajánlatokat az árfolyamok csökkenő sorrendjében fo-
gadják el, amig a teljes összeg lejegyzése meg nem történik.
Autorizáció: felhatalmazás, engedélyezés, feljogosítás
Avizál: [értesít] az ügyfelet valamilyen küldeménynek az ő címére történő feladásáról
írásban értesíti.
Avizáló bank: a nyitó bank és az eladó között közvetít. Feladata mindössze a pontos,
késedelemmentes okmánytovábbítás mindkét irányban.
Azonnali beszedési megbízás: promt inkasszó
Azonnali fizetés: készpénzfizetést jelent, a vevő az áru átvételével azonos időben
rendezi a kötelezettségét
Azonnali ügyletek: prompt, spot, effektív; olyan készpénzügylet, amelynél az ügylet-
kötés időpontja és a teljesítés lényegében nem szakad el egymástól, lényegében a fizetés
és szállítás szerződéskötéskor azonnal esedékessé válik.
Azonnali beszedési megbízás: inkasszó; a fizetést a jogosult kezdeményezi a
rendszeresített beszedési megbízás nyomtatvány benyújtásával, azaz megbízza a
bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy a bankszámlája javára, a kötelezett
bankszámlája terhére meghatározott összeget azonnal számoljon el. Akkor nyújthat be
ilyen megbízást, ha jogszabály írja elő, vagy a kötelezett felhatalmazó levélben a
bankszámláját vezető hitelintézetnél bejelenti, hogy a kedvezményezett jogosult
azonnali beszedési megbízást ellene benyújtani.

12
Á

ÁFA jellemzői: hozzáadott érték adó, amely a termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást


terheli:
• általános adó: kiterjed a belföldi eredetű áruk és szolgáltatások teljes
körére.
• összfázisú forgalmi adó: az adó a termelés minden fázisában
számítják.
• hozzáadott érték adó
• fogyasztói adó
Az ÁFA tárgya:
1. az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és
szolgáltatásnyújtás
2. termékimport
Adómentesség lehet:
1. tárgyi adómentesség: az értékesítés tárgya adómentes (pl. oktatási
tevékenység)
2. alanyi adómentességet választhat, akinek
• a gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakóhelye
belföldön van.
• az adóévet megelőző évben a bruttó árbevétele nem haladja meg a
2.000.000 forintot, és várhatóan a tárgyévben nem fogja ezt az
értékhatárt meghaladni.
Államadósság: az állam által igénybe vett, de még vissza nem fizetett hitelek összege.
Finanszírozása történhet adóemeléssel, a jövedelem-elvonás fokozásával, illetve a
kiadások mérséklésével.
Államháztartás: az állam irányító, szervező és gazdasági tevékenysége, az a
gazdálkodási rendszer, amely biztosítja a pénzforrásokat és azokat a társadalmi
szükségleteknek megfelelően elosztja, felhasználja.
Az államháztartás rendszere:
1. központi kormányzat költségvetése
2. az elkülönített állami pénzalapok költségvetése
3. a helyi önkormányzatok költségvetése
4. a társadalombiztosítás költségvetése
Állami költségvetés: az állam központi pénzalapja, egy meghatározott időszakra
várható bevételeinek és kiadásainak pénzügyi terve
Állampapír: az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapír,
amelyben az állam adósságtörlesztésre és kamatfizetésre vagy kamatjáradék fizetésére
vállal kötelezettséget.
Fajtái:
1. kincstárjegy (diszkont kincstárjegy, kamatozó kincstárjegy)
2. államkötvény
3. kincstári takarékjegy
Állampapír aukció: állampapírok kiárusítása, árverése

13
Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet: a kormány felügyelete alatt működő országos
hatáskörű közigazgatási szerv. Célja a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási
tevékenységet végző szervezet óvatos, körültekintő és megbízható (prudens)
működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának, a pénz- és tőkepiac zavartalan,
eredményes működésének elősegítése.
Hatásköre kiterjed azon szervezetek és személyek tevékenységének felügyeletére,
amelyek a hitelintézeti törvény, a befektetési alapokról szóló törvény, árutőzsdéről és az
árutőzsdei ügyletekről szóló törvény, közraktározásról szóló törvény, az értékpapírok
forgalombahozataláról szóló törvény hatálya alá tartoznak
Állami pénztárjegy: az állam átmeneti pénzhiányának fedezetéül általában egy évnél
rövidebb, de néha annál hosszabb lejárattal kibocsátott, az állam által a lejárat előtt is
felmondható, kamatozó állampapír
Államkötvény: olyan kötvény formájú állampapír, amely az állam (közép vagy
hosszúlejáratú) adósságát testesíti meg.
Általános szerződési feltételek: egyes biztosítók az életbiztosítási módozatok általános
szabályait (amelyeket minden szerződésben meg kellene ismételni) kiemelik és külön
összefoglalják. Ezt hívják általános szerződési feltételeknek, mert mindig része az egye-
di biztosítási szerződésnek.
Általános tartalék: a hitelintézetnél a szavatoló tőke egyik alkotó eleme, amelyet az
adózott nyereségéből képez. A hitelintézet az adózott eredményből az osztalék, illetve a
részesedés kifizetése előtt általános tartalékot köteles képezni. Mértéke a tárgyévi
adózott eredmény 10%-a.
ÁPTF: Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet; az 1996. évi CXIV. számú törvény
szabályozza. 1997. január elsejével összevonták az Állami Bankfelügyeletet és az
Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletet. Feladata ellenőrizni a törvényi előírások
betartását.
Árfolyam: [Price] a valuták, devizák, értékpapírok tényleges piaci értéke, amely a
kereslet és kínálat hatására alakul ki a piacon. Beszélhetünk: értékpapír-, eladási-,
vételi-, tőzsdei árfolyam.
Árfolyamfajták:
1. fix (rögzített) árfolyam
2. kötött árfolyam: hatóságilag rögzített, s nem a piaci kereslet a meghatározó
3. flexibilis (rugalmas) árfolyam
Árfolyam jegyzék: hivatalos közlöny, amely a hivatalosan megállapított tőzsdei
árfolyamokat tartalmazza.
Árfolyamjegyzés: a valuták és devizák pénzpiacon kialakuló árfolyamának
megállapítása és közzététele meghatározott formában.
Árfolyam-meghatározás: az MNB mindennap közreadja a hivatalos jegyzést. A
valutakosár képlete (változni fog):

E0H U F⋅ E0H U F E1(HUF/USD): aznapi dollár árfolyam


E0(HUF/USD): előző napi dollár árfolyam
U SD U SD
E1H U F = E0(HUF/DEM): előző napi márka árfolyam
U SD C1H U F C1(USD/DEM): aznapi dollár-márka keresztárfolyam
U SD

14
Árfolyam/Nyereség arány: [Price/Earning Ratio (P/E)] a részvény árfolyama osztva a
részvényenkénti nyereséggel (a részvény mai árfolyama és a következő évi várható egy
részvényre jutó jövedelem aránya)
Árfolyamnyereség: az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír
megszerzésére fordított összeget meghaladó része, kivéve, ha azt az SZJA törvény
kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősíti.
Árfolyam támogató vásárlás: a tőzsdén az árfolyam alátámasztására megvalósuló
értékpapír-vásárlás (support purchase)
Árjegyző: [call chairman] a tőzsde hivatalos személye, aki a kialakuló árakat percnyi
pontossággal jegyzi.
Árrugalmassági együttható: E = elaszticitás, egységnyi kamatlábváltozás mekkora ár-
folyamváltozást okozhat.

P1 − P0 P1 = jelenlegi árfolyam
P0 = kötvény névértéke
P0 r1 = a jelenlegi piaci kamatláb
E= r0 = névleges kamatláb
r1 − r0
r0

Áruárfolyam: az értékpapírok ajánlati árfolyama.


Árujegy: a közraktárjegy egyik része, áru feletti rendelkezési jogot biztosít. Ha az áru
tulajdonosa kölcsönt vesz fel (és az árut így elzálogosítja), akkor a zálogjegy új
tulajdonosának tulajdonjogát korlátozza (mivel csak a kettő együttes birtoklása jelent
szabad rendelkezési jogot az áru felett).
Árutőzsde: fizikai áruügyletek helye, fizikai áruk adás-vétele folyik itt.
Átalakulás: a gazdasági társaság, a szövetkezet tevékenységének jogutódlással történő
megszüntetése
Átalányadó: vélelmezett jövedelem és költséghányad alapján fizetett adó. Az az egyéni
vállalkozó választhatja, aki az SZJA törvényben meghatározott követelményeknek
megfelel. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó a bevételéből a jövedelmet a
személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott, vélelmezett költséghányad
alkalmazásával határozza meg. A főszabály szerint a vélelmezett költséghányada 80%.
Mezőgazdasági őstermelő is választhatja.
Átállítási beruházás: olyan tőkebefektetés, amelynek célja a termelés technikai,
technológiai, gyártás- és piacszervezési eredményeinek folyamatos alkalmazása a
meglévő termelőberendezések átalakításával, kicserélésével. Átszervezési beruházásnak
is nevezik.
Átlagárfolyam: tőzsdei árfolyam, a tőzsdén kialakult árfolyamok átlaga.
Átruházás: rendelkezési jog átadása. Az értékpapírok átruházásának szabályai
különböznek annak függvényében, hogy bemutatóra, névre, vagy rendeletre szóló
értékpapírról van-e szó.
A bemutatóra szóló értékpapír átruházása a dolgok átruházására vonatkozó szabályok
szerint, az értékpapír fizikai átadásával és a vételár átvevésével történik. A névre szóló
értékpapír átruházása egy külön engedményezési nyilatkozattal mehet csak végbe

15
(cesszió, cedálás). A rendeletre szóló értékpapírok átruházása általában a
váltóátruházásra vonatkozó szabályok szerint, azaz hátirati forgatmány útján történik.
Átruházható (transzferálható) akkreditív: a nyitó bank fizetési ígérete átruházható a
végső eladó mint végső kedvezményezett részére. Használata abban az esetben előnyös,
amikor értékesítés viszonteladó bekapcsolásával történik. A külkereskedelmi vállalat
több, kisebb termelőtől gyűjti össze az árut és egyben értékesíti részszállítás
engedélyezését kérve.

Á t r u h á z h a t ó a k k r e d i t í v n y i t á s

V e v ő 2 V i s z o n t e 1l a d ó E l a d ó

3 5 6 8

N y i t ó 4b a n L k / C - t t r a n7 s z A f e v r i á z l á ó l ó b a n k
b a n k
1. a végső eladó (szállító) és a viszonteladó (külkereskedelmi vállalat)
megbízási szerződést köt adott áru külföldi értékesítésére, fizetési
feltételként akkreditívet [Letter of credit (L/C)] jelölve meg.
2. a viszonteladó felkutatja a külföldi vevőt és megköti vele az adott árura
vonatkozó kereskedelmi szerződést, amelyben átruházható akkreditívet kér
a fizetés biztosítékaként.
3. a vevő bankjánál nyittat egy átruházható akkreditívet (a viszonteladóval
megállapodott feltételek szerint).
4. az akkreditív nyitása
5. a viszonteladó mint kedvezményezett értesítése az akkreditív megnyitásáról.
6. a viszonteladó a végső eladóval kötött szerződése alapján felkéri a
transzferáló bankot az akkreditív átruházására a végső eladó mint végső
kedvezményezett javára.
7. az akkreditív transzferálása
8. a végső eladó értesítése a transzferált akkreditívről a számlavezető bankán
keresztül
Átutalás: olyan fizetési mód, amelynél az eladó/exportőr az árut és az okmányokat is a
vevő/importőr címére és rendelkezésére adja fel, így az eladó a pénzügyi műveletek
passzív szemlélője lesz, birtokon kívül kerül. A kötelezettség teljesítéséről a vevő
intézkedik az áru és okmányok átvételét követően.
Átválthatóság: konvertibilitás
Átváltható kötvény (konvertálható, csere, illetve alternatív kötvény): a részvény-
társaság által kibocsátott olyan kötvény, amelyet a lejáratkor visszafizetés helyett
részvénnyé lehet átalakítani. Meghatározott számú részvény megszerzésére jogosító
értékpapír. A rendes kamatozáson felül választási lehetőséget biztosít tulajdonosának,
hogy a kötvénytulajdonos átcseréli kötvényét a kibocsátó vállalat részvényeire vagy
megtartja a kötvényt. Az átváltás nem kötelező, a kötvénytulajdonos választásától függ.
Általában alacsonyabb a kamata.
Ázsió: felár, felpénz, prémium; valamely pénz vagy értékpapír névértékére és az
értékpapírpiacon az ezt meghaladó forgalmi értéke közötti különbség. Meghatározása

16
általában az értékpapír névértékéhez viszonyított százalékos értékkel történik. Ellentéte
a diszázsió.

17
B

Back-to-back akkreditív: két egymáshoz kapcsolódó akkreditívet feltételez, ahol az


első akkreditív fedezetét képezi a második akkreditívnek. Általában reexport esetén
alkalmazzák, ha egyébként nem átruházható akkreditívet nyittatott a vevő. Az ügylet
szereplői a végső eladó (szállító), reexportőr (külkereskedelmi vállalat), a vevő,
valamint a bankok.
B a c k - t o - b a c k a k k r e d i t í v n y i t á s

V e v ő R e e x p o r Rt ő e r e x p o r t ő rE l a d ó

I . I . I I . I I .
N y i t ó b a nA k v i z á l ó N b ay n i t k ó b a An k v i z á l ó b a n k

Annyiban különbözik az átruházható akkreditívtől, hogy ez nem átruházható, ezért


kellett a reexportőrnek egy új akkreditívet nyittatni a régit mint fedezetet alkalmazva.
Természetesen az I. avizáló és a II. nyitó bank ugyanazon bank.
Jellemzője ennek az akkreditívnek, hogy a vevő és eladó nem tud egymásról, az
ügyletek nagy tételben történnek, s esetenként több közvetítő is beékelődik az eladó és
vevő közé.
Backwardation (deport): a készpénzes áru (software) felára a határidőáruval szemben.
Egy közeli határidőre megállapított felár egy távolabbi határidőre megállapított árral
szemben.
Baisse: [bessz] a tőzsdén jegyzett értékpapírok árfolyamának esése
Baisser: [baisse spekuláns, besszer] olyan spekuláns, aki tőzsdei árfolyamesésre számít.
Baisse-ügylet: olyan tőzsdei spekuláció, amelynél a spekuláns baisse-re számít, azaz
úgy gondolja, hogy a szerződéskötés és annak teljesítése között az árak csökkeni
fognak, s ezért értékpapírt ad el annak reményében, hogy későbbi teljesítéskor befolyó
(ám a szerződéskötéskor kikötött, és ezért magasabb) vételárból akkor olcsóbban
ugyanazt az értéket tudja megvásárolni. Így a két árfolyam közötti különbség az ő
haszna lesz. Értelemszerűen azonnali ügyleteknél ilyen spekulációra nem kerülhet sor.
Balance of payments: [Fizetési mérleg]
Bank: univerzális hitelintézet, azaz olyan pénzügyi intézmény, amely betétgyűjtéssel és
más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadásával, valamint
pénzügyi szolgáltatás nyújtásával üzletszerűen foglalkozik.
Fajtái:
• kereskedelmi bankok: széleskörű tevékenység, területi, időbeli,
tevékenységi és ügyfélkorlát nélkül
• regionális bankok: széleskörű tevékenység, területileg korlátozott

18
• takarékpénztárak: a lakosság széles köre számára végez műveleteket
• hitelszövetkezetek: a szövetkezetbe tömörült tagok számára végez
szolgáltatást
• jelzálog-hitelintézet: speciális hitelezéssel foglalkoznak
• földhitelintézetek: speciális hitelezés, ahol a fedezet a művelésre
alkalmas föld
• építési bankok: viszonylag alacsony tőkeigényű lakásépítési
tevékenységre szakosodtak
• fejlesztési hitelintézetek: a nagy tőkeerőt igénylő, hosszú
megvalósítási idejű beruházások finanszírozása
• tőzsdei bankok: tőzsdei tevékenységhez kapcsolódó műveletek, a
tőzsdeidőn kívül a bankon keresztül értékpapír forgalmazást és
devizaműveletek végzése
• közületi bankok: a közület szervezett jellemzőit kihasználva
kereskedelmi bank vagy takarékpénztár jelleggel működnek.
Bank advance: [bankhitel (általános elnevezés)]
Bank assurance: garancia, szavatolás
Bank bill: banki váltó
Bankbiztonság: a banküzem óvatos, körültekintő és megbízható működését elősegíteni.
A bank „veszélyes üzem”, s végzett tevékenységnek nagy a kockázata.
A megbízható működést biztosítani hívatott követelmények:
• a fizetőképesség fenntartása (azonnali és hosszú távú fizetőképesség)
• a saját tőke megkövetelt nagysága (nem lehet kevesebb az előírt
legkisebb jegyzett tőke összegénél)
• a szavatoló tőke nagysága: a saját tőkéje és azok a források, amelyek a
hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként
bevonhatók.
• az általános tartalék képzése
Bank credit: bankhitel váltóleszámítolás vagy értékpapír forgalmazása által
Bank deposits: bankbetétek
Bankdoor financing: nem nyílt piaci finanszírozás (USA-ban alkalmazott)
Bankers acceptance: elfogadány-hitel, bankári elfogadvány
Bankgarancia: a hitelintézet önálló fizetési kötelezettséget vállal harmadik személy
kötelezettségeiért.
Bankhitelek: pénzintézet által nyújtott hitelek
Csoportosítása:
1. hitelfelveők szerint:
• bankközi
• vállalati
• magán
• költségvetési
2. lejárat szerint
3. a hitelek pénztömegre gyakorolt hatása szerint:
• jegybanki hitelek
• kereskedelmi banki hitelek
• nem monetáris pénzintézetek által nyújtott hitelek

19
4. a hitel formája szerint:
• pénzhitel: tényleges folyosítás
• hitelnek minősülő kihelyezés: a pénz visszafizetésére nem az az
ügyfél köteles, akinek nyújtották (pl. váltóleszámítolás).
• kötelezettségvállalási hitel: hitelkeret, bankgarancia, bankkezesség,
elfogadmányhitel
5. hitelcél szerint:
• átmeneti forgóeszköz-szükségletet finanszírozó hitel
• beruházást finanszírozó hitel
• komplex projektet finanszírozó hitel
• ingatlanhitel
Bankhitelszerződés: a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében
meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére
kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.
Banki eszközök: a bank által rendelkezésre álló források különböző megjelenési
formái. Fajtái a pénzeszközöktől a tárgyi eszközökig terjednek, amiket a banki mérleg
bal oldala csökkenő likviditási sorrendben tartalmaz.
Banki források: a bank mérlegének jobb oldalán szereplő tételek, azaz kötelezettségek
Banking iskola: nem baj, ha az aranymennyiséget meghaladóan bocsátanak ki pénz-
helyetteseket, bár elismerték, hogy túlzott mértéke inflációt okoz. A pénzmennyiség
szabályozását nem az aranymennyiséghez kell igazítani; aranyfedezet helyett
árufedezet.
Bankkártya: olyan fizetési eszköz, amelyet a kártya kibocsátására jogosult hitelintézet
bocsát ki, és amellyel a kártya birtokosa bankszámlájáról készpénzt vehet fel vagy
tényleges vásárlásainak vagy igénybe vett szolgáltatásoknak ellenértékét kiegyenlíti.
Fajtái:
1. csekk-kártya: a kártyarendszerben résztvevő bankok kötelesek a szabálysze-
rűen kiállított csekkre készpénzt kiszolgáltatni még akkor is, ha a kiállító
bank számláján adott időpontban fedezet nem áll rendelkezésre.
2. hitelkártya: műanyag lapocska, amely a finanszírozó hitelintézet által
kiállított értékpapír, amely áruvásárlást és szolgáltatás igénybevételét teszi
lehetővé.
3. aktív memóriakártya: szabvány méretű hitelkártya, amelyben
mikroprocesszort helyeztek el. A felhasználás során a pénztulajdonos
azonosító kódszáma segítségével módot ad vásárlásra és készpénzfelvételre
is.
Bankkonzorcium: szindikátus; olyan bankcsoport, amely alkalmanként vagy
ismétlődően közösen bonyolít le ügyleteket.
Bankkövetelmények:
1. rentabilitás: az üzletágainak jövedelmei magasabbak legyenek, mint az adott
üzletág ráfordításai.
2. szekuritás: biztonság; a saját és idegen tőke befektetései hozadékot biztosít-
sanak, a befektetések biztonsággal megtérüljenek.
3. likviditás: a bank a vele szemben jelentkező jogos követeléseket azonnal
képes kielégíteni.
Bankközi források: a bankok felé áramló források, az igények nagyságrendje és a
kihelyezések időpontja nem esik mindig egybe. Ennek az áthidalására alakult ki a

20
bankközi piac, ahol a bankok és más pénzügyi közvetítők egymással kötött
hitelügyletekkel teremtenek egyensúlyt.
Bankközi kamatláb: a bankok egymásnak nyújtott hitelei után felszámított kamat
Bankközi piac: amikor egy pénzintézetnek átmenetileg több a forrása, mint amennyit
hitelügyletként ki tud helyezni, akkor a többletet felajánlja egy másik banknak, azaz ő
helyez el betétet. E betétek lejárata néha nem több egy napnál. Egy hónapra vagy ezt
meghaladó időszakra elhelyezett betét ma még ritkaságszámba megy. Mivel e betétek
kihelyezése csak telefonon történik (írásban történő visszaigazolással) ezt a piacot
telefonpiacnak is szokták nevezni.
Banknote: bankjegy
Bankrendszerek: működésüket tekintve lehetnek:
1. angolszász bankrendszerek: specializáltak (kettéosztottak vagy bontottak)
• deposit-üzletekkel foglalkozó bankok: betétgyűjtés (kockázatos üzleti
befektetéssel nem foglalkoznak)
• effekt üzletekkel foglalkozó bankok: részvény- és
értékpapírügyletekkel foglalkoznak (hosszútávú források)
2. német típusú vagy univerzális bankrendszerek: mindenféle tevékenység,
bankszolgáltatás végzésére jogosultak.
Bankszámlaszerződés: az ügyfél és a bank között létrejött szerződés, amellyel a
hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy ügyfelének részére számlát nyit, a
számláján a szerződő fél pénzeszközeit nyilvántartja, pénzforgalmát lebonyolítja.
Banktitok: minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére
álló adat, információ, megoldás, amely az ügyfél személyére, vagyoni helyzetére, üzleti
tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi és üzleti kapcsolatira, a pénzügyi
intézmény által vezetett számlájának forgalmára, egyenlegére vonatkozik.
Bankügyletek: a kereskedelmi bankok által végzett ügyletek lehetnek:
1. passzív bankügyletek
2. aktív bankügyletek
3. fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos bankügyletek
4. bankszolgáltatások:
• értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatások
• valuta- és devizaügyletek
• befektetési tanácsadás
• lízing, faktoring stb.
Barterügylet: olyan csereügylet, ahol egyáltalán nincs pénzmozgás, és szigorúan
bilaterális megállapodás alapján működnek együtt résztvevő felek. Klasszikus
cserekereskedelem.
Bázispont: a bankok mindig 4 tizedesjegyig adják meg ajánlatukat és a negyedik
tizedesjegyre külön megjelölést használnak, ez a bázispont. €, $, Ł, DM esetében
tízezredrészt jelent.
BCR: hozam–költség arány [Benefit/Cost Ratio]
BCR1: tájékoztat arról, hogy a beruházás egyszeri és folyamatos ráfordításainak
jelenértéke megtérül-e a bevételek jelenértékéből.

21
PV ( R)
BCR1 =
PV ( I ) + PV ( C)

A beruházás teljes élettartama alatt keletkező bevételek diszkontált összegéből a


beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségeinek diszkontált összege megtérül-
e. A beruházási terv elfogadásának minimum feltétele: BCR1> 1.
BCR2: azt fejezi ki, hogy a beruházás teljes élettartama alatt képződő adózott eredmény
jelenértékéből (jelen időpontra diszkontált összegéből) a beruházás egyszeri
ráfordításának jelenértéke megtérül-e.

PV ( R) − PV ( C)
BCR 2 =
PV ( I )

A beruházási tervvel akkor célszerű foglalkozni, ha BCR2< 1.


A beruházás akkor fogadható el, ha a BCR1> 1, illetve BCR2< 1, csak akkor
teljesülhet, ha a beruházás nettó jelenértéke pozitív.
Bear: a baisser neve New Yorkban, azaz besszre (áresésre): játszó tőzsdés, aki egy áru
árát túl magasnak tartja, és ezért az ár csökkenését jósolja. Ő az árak csökkenésével fog
nyerni.
Bearish: [hanyatló irányzatú] olyan piac, amelynek árai csökkenő tendenciát mutatnak.
Bear market: gyengülő piac, az árfolyamok esnek.
Befagyott betét: amelyre a hitelintézet nem képes az esedékességet követő három
munkanapon belül kifizetést teljesíteni.
Befektetés: [Investment] a vállalkozók pénzügyi és reáleszköz vásárlásai azzal a céllal,
hogy hosszabb távon hozamra tegyenek szert.
A befektetések lehetnek:
1. pénzügyi befektetések (fináncbefektetések)
2. anyagi eszközökben megtestesülő ún. reálbefektetések
Befektetési adóhitel: egy magánszemély tőkeszámlán tartott, adóévben fennálló napi
átlagos befektetés-állománya növekményének 30%-ára rugó (de maximum az adóévre
eső adó 50%-ig terjedő) adóhatóságtól igényelhető kamatmentes hitel.
Befektetési alap: különleges pénzalap, amelyet a befektetési alapot kezelő társaság
befektetési jegyek kibocsátásával gyűjt össze, azzal a céllal, hogy azt a befektetők
javára a legelőnyösebben helyezze ki. A befektetési alap létrejöhet úgy, hogy egy cég
(pl. hitelintézet) meghatározott összegű pénzt kíván befektetni. A befektetés kezelését
rábízza egy tőle független szervezetre, majd befektetési jegyet bocsátanak ki, s így
szétterítik a befektetést a kisbefektetők között. A másik módja a befektetési alap
létrehozásának az, amikor a kezelő társaságot alapító tagok folyamatosan fektetik azt
be.
A befektetési jegyek kibocsátása szempontjából megkülönböztetünk:
1. zártvégű befektetési alap: vagyona meghatározott nagyságú, nem növelhető
és nem csökkenthető, és általában meghatározott időre jön létre. Befektetési
jegyei a lejárat előtt nem válthatók vissza, csak a piacon (tőzsdén)
értékesíthetők.

22
2. nyíltvégű befektetési alap: a meghirdetett összeghatárokon belül
folyamatosan bocsáthatnak ki újabb befektetési jegyeket, s azokat bármikor
kötelesek visszavásárolni.
A befektetési alapok a befektetés tárgya szerint lehetnek:
1. értékpapíralap: nyilvánosan kibocsátott vagy forgalomba hozott
értékpapírokba fektetik az összegyűjtött tőkéjüket (állampapír, kötvény,
részvény befektetési jegy)
2. ingatlanalap: ingatlanokat és kincstárjegyeket tarthatnak portfóliójukban
Befektetési alapkezelő: magyarországi székhelyű, kizárólag névre szóló részvényekkel
rendelkező részvénytársaság, amely az 1991. évi LXIII. törvényben meghatározott
engedély birtokában befektetési alapkezelő tevékenységet végez.
Befektetési hitel: olyan speciális hitelezési forma, amikor maga az értékpapírügylet
lebonyolításában részt vevő befektetési vállalkozás nyújt kölcsönt az ügyfél értékpapír
vásárlásán keresztül megvalósuló befektetéséhez.
Befektetési jegy: a törvényben meghatározott módon és alaki előírásokkal az
alapkezelő által sorozatban kibocsátott tőkebefektetési részjegy. Vagyoni és egyéb
jogokat biztosító, átruházható értékpapír. 1992-től vált lehetővé, hogy a gazdaság
vérkeringésébe integrálják a kisbefektetők megtakarításait is. A Befektetési Alapkezelő
Társaság által sorozatban kibocsátott, a befektetési alapokról szóló törvényben
meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A befektetési
alap tőkéjének összegyűjtése befektetési jegy kibocsátásával történik.
Lehet nyilvános vagy zárt gyűjtés.
• nyílt végű befektetési jegy: bármikor visszaváltható
• zártvégű befektetési jegyet, annak kibocsátója a lejárati idő, illetve a
zárt végű befektetési alap felszámolása előtt nem váltja vissza.
A befektetési alap a befektetői tőke felhasználásának iránya szerint lehet értékpapír-alap
vagy ingatlanalap. A befektetési jegy vagyoni viszonyt megtestesítő értékpapír,
bemutatóra vagy névre szól, szabadon átruházható. Az értékpapír-alap befektetési jegye
úgy is felfogható, mint az alap portfoliójában lévő értékpapírokból kombinált
értékpapír, azok átlagos hozamával és átlagos kockázatával. A befektetési jegy a
befektetési alap mindenkori értékének meghatározott hányadára vonatkozik, kibocsátási
értékét az alapot kezelő társaság határozza meg. Hozamának adózása az
osztalékjövedelemre vonatkozó előírások szerint történik. Zárt alapnál (amelynek
kezelő társasága nem válthatja vissza a befektetési jegyet a lejárati idő előtt) a kezelő
társaság köteles az alap létrehozatalát követő egy éven belül kezdeményezni a
befektetési jegy tőzsdei bevezetését. Ha a tőzsde a befektetési jegy tőzsdei bevezetését
elutasítja, az alapkezelő köteles a jegy értékét meghatározott értékét meghatározott
szabályok szerint havonta megállapítani és közzétenni. A befektetési alapnak az egyes
befektetési jegyek által megtestesített hányadával arányos hozamát évente legalább
egyszer ki kell fizetni a befektetőknek, kivéve ha a hozamok tőkésítését az alap
tájékoztatója lehetővé teszi. A befektetési jeggyel a befektető a szabad pénzeszközöket
nem egy meghatározott vállalkozásba, hanem a biztosabb hozam érdekében a
befektetési alapba helyezi el.
Befektetési szolgáltatás: azt az üzletszerű tevékenységük értjük, amelynek tárgya:
• átruházható értékpapír
• pénzügyi határidős ügylet
• kamatlábcsere, devizacsere és tőkecsere ügylet
• opciós ügylet lehet

23
Befektetett eszközök: tartósan lekötött eszközök. Lehetnek immateriális javak, tárgyi
eszközök, tartós forgóeszköz-beszerzés, vállalatrész-vásárlás, hosszú lejáratú
értékpapír-vásárlás.
Belső érték: [intrinsic value] az érvényesítési ár és a spot ár közti eltérés
Belső finanszírozás: önfinanszírozás; a vállalkozásnak az a képessége, amely lehetővé
teszi tevékenységének saját tőkével történő finanszírozását. Lehet jegyzett tőke,
tőketartalék, eredménytartalék, a tárgyévi mérleg szerinti eredmény, árbevételben
realizált amortizáció, a vagyon átrendezése.
Belső megtérülési ráta: [Internal Rate of Return (IRR)] belső kamatláb; az a
diszkontráta, amellyel ha a befektetés jövőbeni hozadékát jelenértékre számítjuk,
eredményül a befektetett, illetve a befektethető pénzösszeget kapjuk. A beruházás
tényleges hozama. Úgy is definiálható mint az a diszkontráta, amely mellett a nettó
jelenérték (NPV) zérus (az a diszkont kamatláb, amelynek alkalmazásával az egyszeri
és folyamatos ráfordítások, valamint a bevételek nettó jelenértéke kiegyenlíti egymást,
azaz a ráfordítások a velük elérhető bevételekből éppen egyszer térülnek meg).
Bennfentes: [insider] a vállalaton belül bizalmi pozíciót betöltő személy, aki ennek
révén fontos, más számára nem elérhető információhoz juthat.
Bennfentes információ: a részvényt kibocsátó részvénytársaságra vonatkozó, az
árfolyam alakulását befolyásoló, még nyilvánosságra nem került, csak a bennfentesek
tudomására jutott információ (üzleti titok)
Bennfentes kereskedelem: [insider trading] olyan információk felhasználásával
folytatott értékpapír-kereskedelem, amelynek birtokában az érintett (bennfentes
személy) az üzletkötés során helyzeti előnyben van. A bennfentes kereskedelem tilalma
minden értékpapír-jog sarkalatos pontja, a befektetők védelmét szolgáló szigorú előírás.
Bérlet: a bérbeadó időlegesen a bérlő használatába adja a dolgot bérleti díj ellenében. A
bérbeadó szavatolni köteles, hogy a bérelt dolog a bérleti idő teljes tartalmában
szerződésszerű használatra alkalmas legyen.
Beruházás: a pénznek reáljavakba történő befektetése
Beruházási befektetések döntése: azokat a beruházásokat fogadjuk el, amelyek belső
megtérülési rátája egyenlő a tőke alternatív költségével, azaz a kalkulatív kamatlábbal.
Statikus beruházás-gazdaságossági számítások:
• a pénz időértékét nem veszik figyelembe.
• beruházás átlagos jövedelmezősége: éves átlagos hozam / beruházási
ráfordítás
• megtérülési idő: beruházási ráfordítás / éves átlagos hozam
• forgási sebesség: üzemeltetés ideje / megtérülési idő
Dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások:
• nettó jelenérték: beruházások következtében keletkező jövőbeni
pénzáramok jelenre diszkontált értékéből kivonva a beruházási
kiadásokat
• jövedelmezőségi index (PI): a jelenértékre számított hozamok és
egyszeri ráfordítások aránya (BCR)
• belső kamatláb – belső megtérülési ráta (IRR): a pénzáramok
jelenértéke megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes
jelenértékével.

24
Beszedési megbízás: inkasszó; a fizetést a jogosult kezdeményezi. A jogosult a
rendszeresített beszedési megbízási nyomtatványt benyújtja a bankszámláját vezető
hitelintézetnek, hogy a bankszámlája javára, a kötelezett számlája terhére meghatározott
összeget számoljon el. Lehet:
1. határidős beszedési megbízás (a kötelezett számára a fizetési teljesítése
elleni kifogás megtételére kifogásolási határidőt jelölnek meg).
2. azonnali (promt) beszedési megbízás, az összeget a jogosult javára azonnal
leemelik a kötelezett számlájára.
Bessz: [baisse, bearish] folyamatos árfolyamesés a tőzsdén
Béta: a piaci kockázat mérőszáma, azt jelzi, hogy egy eszköz hozama mennyire
érzékeny a piaci változásokra. A piac egészének 1%-os fellendülésekor az adott
részvény hozama várhatóan hány százalékot fog változtatni. Minden piac bétája
egységnyi. A kockázatmentes befektetés bétája zérus. A zérus és egy közötti béták azt
jelentik, hogy az értékpapír ugyanabba az irányba mozog, mint a piac. Az egynél
nagyobb béták felnagyítják a piaci tendenciákat.
Betét: banknál számlán vagy betétkönyvben elhelyezett pénzletét, amely után a bank
valamilyen formában kamatot fizet.
Reguláris betét: a kereskedők ugyanazokat a pénzdarabokat kapták vissza, amelyeket
elhelyeztek a pénzváltóknál.
Irreguláris betét: a kereskedők már nem ugyanazokat a pénzdarabokat kapják vissza.
A betétek típusai:
1. rendelkezési jogosultság szerint:
• bemutatóra szóló
• fenntartásos: pénz tulajdonosa fenntartja magának vagy az általa meg-
nevezett személynek a betét feletti rendelkezés jogát.
2. lejárati idő szerint:
• látra szóló betét: a betét tulajdonosa minden megkötés nélkül
bármikor rendelkezhet.
• határidős betét: meghatározott időre lekötik.
3. kezelési, nyilvántartási forma szerint:
• könyves betét
• számlabetét
Betétbiztosítás: minden betétet gyűjtő hitelintézet köteles csatlakozni az Országos
Betétbiztosítási Alaphoz. Az alap védelmet nyújt a betéteseknek olyan esetekre, amikor
a betétet elfogadó hitelintézet fizetésképtelensége következtében a betétes jogszerű
követelését teljesíteni nem tudja. Ez a biztosítás csak névre szóló betétekre terjed ki,
legfeljebb egymillió forint összeghatárig.
Betéti társaság: olyan gazdasági társaság, amelynek tagjai társasági szerződéssel
üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly
módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett
kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges.
BÉT: Budapesti Értéktőzsde; egyértelműen a brókercégek piaca, amely 1990. nyarán
kezdte meg működését. Tevékenysége három szekcióban valósul meg: állampapírok,
részvények és határidős ügyletek.
BEVA: Befektetővédelmi Alap; az értékpapírpiacon befektetőknek nyújt védelmet
befagyott befektetések esetén.

25
Bevezetés a tőzsdére: értékpapír alkalmassá tétele arra, hogy az a tőzsdei jegyzés
kritériumainak megfeleljen, illetve a tőzsde által a jegyzés megkezdése, egy értékpapír
első jegyzése a tőzsdén
Bevezetési tájékoztató: olyan tájékoztató, amely tartalmazza a tőzsdei bevezetés
feltételeként megkövetelt adatokat.
Bid: [vételi ajánlat, licit] az ár, amelyet egy vásárló hajlandó megfizetni (az offer
[ellentét] = vételi árfolyam)
Big Bang: [a nagy robbanás] az 1986 októberében bekövetkezett intézményi és
szabályozási változások népszerű elnevezése, amelyek a kommunikációs forradalom
következtében mentek végbe.
Bilaterális klíring: kétoldalú megállapodás szigorú feltételekkel, meghatározott valuta
felhasználásával
Bill of exchange: [váltó (angol)]
Bimetallizmus: kettős pénzrendszer, amelyben két nemesfém egyidejűleg tölti be a
pénz szerepét (az áruk egyenértékének meghatározását, törvényes fizetési eszközként).
1803-ban a Francia Köztársaság vezette be 1:15,5 arányban, és formailag 1926-ig állt
fenn.
BIS: Nemzetközi Fizetések Bankja; 1930-ban alakult meg a jegybankok közötti
rendszeres, szervezett együttműködés érdekében.
Bizományosi tevékenység: közvetítő kereskedő, értékpapír vételével és eladásával
megbízott közvetítő (közvetítő: aki a bizományba adott árut eladja; bróker: csak
megbízásból, nem saját számlára köt értékpapírügyletet.
Biztosítási ajánlat: mindig az ügyfél teszi a biztosítónak. Az ügynök által tett
biztosítási ajánlatot a jog nem tartja ajánlatnak. A biztosító nyomtatványának aláírása is
ajánlatnak minősül. Gyakran a biztosítási ajánlat maga a szerződés.
Biztosítási esemény: a biztosító erre vállal kockázatot, vagyis a bekövetkezésekor kell
fizetnie. Az életbiztosításnál a biztosított halála, illetve ha bizonyos kort megélt. Egyes
életbiztosítások kiegészítő kockázatot is tartalmaznak, leggyakoribb a baleseti kockázat,
amikor a biztosító akkor is fizet, ha a biztosítottat baleset érte.
Biztosítási évforduló: lehet az aláírás hónapjának első napja, maga az aláírási nap, de
lehet a következő év első napja is.
Biztosítási kötvény: az elfogadott biztosítási ajánlat tartalmát magába foglaló
dokumentum. A biztosítók többsége a kötvény bemutatásához köti a szolgáltatást.
Biztosítási összeg: a biztosító által teljesíthető kifizetés legmagasabb összege
Biztosítási szerződés: az ajánlat biztosító általi elfogadásával, valamint az első díj
befizetésével jön létre. Mindig írásba foglalják, viszont minden írásbeli megállapodást
pótol a biztosítási kötvény.
Biztosítási szolgáltatás: az a szolgáltatás, amit a biztosítási esemény bekövetkezésekor
vagy a szerződés lejártakor a biztosító teljesít.
Biztosítás lejárat: az az időpont, amikor az életbiztosítási szerződés megszűnik.
Feltétele, hogy a biztosított ne haljon meg korábban, ne kerüljön sor a szerződés
visszavásárlására vagy felmondására.

26
Biztosítékok: a hitelezés kockázatának csökkentése érdekében biztosíték köthető ki.
1. személyi biztosítékok
• kezesség: egyszerű vagy készfizető
• bankgarancia
2. tárgyi biztosítékok
• zálogjog, kézizálog
• óvadék, jelzálog óvadék
3. egyéb biztosítékok (pl. engedményezés, hitelbiztosítás)
Biztosítható érték: a biztosítás tárgyának értékét fedi.
Biztosított: a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosult személy. Biztosítási
szerződés esetén az, akinek életben kell maradnia vagy meg kell halnia ahhoz, hogy a
biztosító fizessen.
Biztosított életkora: belépési kornak is hívják, és általános kiszámítási módja az, hogy
a szerződéskötés évéből kivonják a biztosított születési évét. A születési év hamis
megadása súlyos adatszolgáltatási kötelezettségszegésnek minősül.
Biztosító: az az intézmény, amely veszélyközösségeket szervez.
Blue chip: [kék zseton] első osztályú értékpapír, amely megbízható, stabilan nyereséges
részvény. Nagy tőkeértékű, magas jövedelemtermelő képességű, kiemelkedő
likviditású, tőzsdére bevezetett részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetve
annak részvénye
Bond: kötvény, angol nyelvterületen a fix kamatozású értékpapír
Bonitás: hitelképesség
Bónus: jutalomjellegű juttatás, külön osztalék, ingyen adott részvény
Boom: tartós tőzsdei fellendülés, az árfolyamok hirtelen és jelentős emelkedése a
tőzsdén
Bóvlikötvény: általában vállalatfelvásárláskor kibocsátott, magas kockázatú, de nagy
hozamot ígérő kötvény
Börze: tőzsde; 1531-ben a belgiumi Antwerpenben alapították az első olyan helyet,
ahol nyilvánosan lehetett használni pénz- és áruügyletek megkötésére. A Van Der
Beurze család vendégfogadója után kapta a börze elnevezést.
Break even: a választópont a profit és a veszteség között
Bretton Woods-i Egyezmény: 1944. július 1-22. között tartott nemzetközi pénzügyi
konferencián aláírt egyezmény, amely megalapozta a második világháború utáni
nemzetközi pénzügyi rendszert. Az egyezmény keretében alapították a Nemzetközi
Valutaalapot és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (Világbank). Az
egyezmény keretében határozták meg a dollár kulcsvaluta pozícióját. Ennek értelmében
1 uncia (31,1035 gr) arany egyenlő 35 dollárral.
Bróker: hivatalos tőzsdeügynök; olyan közvetítő, aki a vevőt és az eladót összehozza,
vagy az egyik fél ügynökeként működik. Az ügyfél megbízásából vásárol vagy ad el
bizonyos értékpapírokat. Szolgáltatásáért megbízási díjat vagy közvetítői díjat számol
fel. Lehet:
1. a megfelelő tőzsdére beengedett ügynök
2. közvetítő kereskedelmi cég, amely a határidős kötéseket bonyolítja díjazás
ellenében.

27
Brókerdíj: a brókerek jutaléka. A bróker ezért a jutalékként dolgozik, tekintettel arra,
hogy megbízójának azt az árfolyamot számítja fel, amelyen az ügylet létrejött
(ellentétben a dealerrel, akinek a haszna az árfolyamkülönbség).
BUBOR: budapesti bankközi kamatláb
Budget: költségvetés
Bull: [hossz-játékos] a haussier neve a New York-i tőzsdei szlengben (szó szerinti
fordításban: bika). Egy áru árát túl alacsonynak tartja, áremelkedésre számítva vásárol,
hogy később nyereséggel adhasson el (hossz-spekuláns [vásárló] lesz).
Bullish: [emelkedő árfolyamú] ha a piac árai felfelé mozognak.
Bull market: erősödő piac, ahol mind a forgalom, mind az árfolyamok általában
emelkednek
Butterfly speculation: spekulációs ügylet
BUX: 1991. január 2-án debütált, s azóta jelzi a BÉT részvényeinek árfolyam-alaku-
lását. Induló értéke 1.000 pont volt. Az index a benne szereplő részvények
értéksúlyozású átlaga, azaz a nagyobb kapitalizációjú vállalatok árfolyam-alakulása
hangsúlyosabb szerepet kap. Évente kétszer vizsgálják felül a kosárban szereplő
részvényeket (március és szeptember) és módosítják a kosár összetételét. 1999. október
1-től a kosárban szereplő részvények: BorsodChem, Danubius, Démász, Egis, Fotex,
Graboplast, Matáv, Mol, NABI, OTP, Pannonplast, Pick, Primagáz, Rába, Richter,
Synergon, TVK, Zalakerámia. A tíz legnagyobb adja az index 89%-át. A részvények
mennyiségét szeptember 23-án állapítják meg az aznapi kereskedési adatok, valamint a
papírok közkézhányada (a szabadpiacon forgó részvények mennyisége) alapján, a
bázisár meghatározására szeptember 30-án kerül sor.
Büntetőkamat: az a felár, amelyet az adósnak kell fizetnie, ha valamely szerződéses
hitelfeltételt nem vagy késedelmesen teljesít.
BVPS és P/BVPS: book value per share [könyv szerinti érték] és price/book value per
share [árfolyam/könyv szerinti érték]; a könyv szerinti érték a cég saját tőkéje és az
összes részvénye darabszámának hányadosa. A vállalat felszámolása esetén ez illetné
meg a befektetőket minden egyes részvényük után, amennyiben az eszközök és források
értéke megegyezne a mérlegben közölt adatokkal. Amennyiben a piaci saját tőkét a
könyv szerintivel osztjuk, egy részvény árfolyamának és könyv szerinti értékének
hányadosát kapjuk. A P/E-hez hasonlóan a nagyobb növekedésű társaságokat a piac
magasabb P/BVPS mutatóval jutalmazza (a 2 feletti érték igan magasnak számít).

28
C

CA-index: a bécsi tőzsde trendjét jelző részvényindex


Call money: azonnali visszafizetésre lehívható pénz, egynapos pénz
Call option: vételi opció
CAMP-modell: a tőkepiaci árfolyamok modellje (a tőkejavak árazási modellje). A
képlet szerint adott eszköz várható hozama egyenlő a kockázatmentes hozam és a piaci
kockázati prémiumnak az eszköz bétájával alkotott szorzata összegével (bármely eszköz
kockázati prémiuma az eszköz bétájával arányos). Minden befektetés az értékpapír-
piaci egyenes mentén helyezkedik el. Ha egy befektetés hozama az értékapapír piaci
egyenes fölött van, a részvény alulárazott, illetve fordítva.
A rézsvények kockázatát két csoportba sorolja:
1. egyedi kockázat: a konkért céget és közvetlen környezetét érintő veszélyek
2. piaci kockázat: az egész piac állapotára hatással lévő rizikófaktorok
Alapelemei:
1. kockázatmentes kamatláb (rf = kockázatmentes hozam)
2. piaci portfólió hozama (rm)
3. piaci kockázat
Az értékpapír várható hozama: ri = rf +( rm − rf )
Capital market: tőkepiac
Cash: pénz, készpénz
Cash and Carry: Fizesd és vidd.
Cash commodity: [készpénz tömegáru] azonnali áru, amely közvetlenül áll
rendelkezésre, és amellyel nem határidős ügyleteket kötnek, hanem a tényleges áruval
kereskednek.
Cash flow: [pénzáramlás, finanszírozó képesség] egy adott vállalkozás pénzügyi
helyzetét kifejező mutató. Egy vállalat adott időszakon belüli tényleges pénzbevételei-
nek és kiadásainak egybevetése.
Cash flow-elemzés: a várható pénzáramlás becslése, amely a vállalat vezetését
figyelmezteti arra, hogy a jövőben hiány vagy felesleg jelentkezik készpénzben.
Cash flow-kimutatás: a tényleges vagy tervezett cash flow adott időszakra vonatkozó,
összefoglaló elemzése
Cash flow-terv: a várható pénzjövedelmek (adózott eredmény és értékcsökkenési
leírás) képződésének és felhasználásának megtervezésére szolgál. Az éves státusz és a
likviditási terv alapján állítják össze.
Felépítése:
1. Adózott eredmény
2. Értékcsökkenési leírás
3. Bruttó cash flow
4. A működéssel kapcsolatos felhasználások
5. A működésből származó források

29
6. Nettó (operatív) cash flow
7. A befektetési tevékenység cash flow-ja
8. Osztalék kifizetés
9. A finanszírozási tevékenység cash flow-ja
10. Egyenleg
Cash limit: pénzkorlát
Cash ratio: készpénzhányad, pénzhányad
Cash-ügylet: azonnali készpénzfizetési ügylet
CD: letéti jegy
Cedálás: engedményes nyilatkozat, átruházási nyilatkozat, amelynek révén valamely
követelés, névre szóló értékpapír más tulajdonába kerül.
Cégérték: [goodwill] egy cég értékelésében szerepet játszó olyan nem vagyoni jellegű
elem, amely többek között a jó üzleti megítélésből, a termék piaci bevezetettségéből, a
vezetők személyi presztízséből adódik.
Cenzúrabizottság: a hitelintézet hitelezési tevékenységéért felelős menedzserek
Cesszió: olyan követelések, amelyek nincsenek a jogosult személyekhez kötve, vagy
amelyeknek az átruházását jogszabály vagy szerződés nem zárja ki, a jogosult fél másra
átruházhatja (cedálhatja).
Cessziós hitel: a hitelintézet által a számlakövetelések, vagy azok egy részének a
megelőlegezésére nyújt. A hitel fedezete a hitelt felvevő számlakövetelése, amelyet a
hitelintézetre engedményez (a hitelintézetre cedálja).
Chart: [diagram] tőzsdei árfolyamdiagram, amely az előző ármozgásokat és a piac
technikai viselkedésére vonatkozó egyéb adatokat grafikonnal ábrázolja.
Chartista: az a spekuláns, aki kizárólag a tőzsdei grafikon elemzése alapján hozza
döntéseit.
Cheap money: [olcsó pénz] alacsony kamatláb mellett lehet kölcsönhöz jutni.
Cheque: csekk, készpénzkímélő fizetési eszköz
Címzett: akit az idegen váltó kibocsátója a váltón fizetésre kötelezettként megnevez.
Clean collection: sima beszedvény
Clean float: tiszta lebegtetés
Clearing hause: [klíring intézet, elszámoló ház] tőzsde elszámolási hely, ahol a bejövő
ügyletek lebonyolításának és a szerződések betartásának ellenőrzése, valamint üzleti
elszámolás a tőzsdetagokkal történik.
Close: [zárás] a tőzsdenap záró fázisa, amint a hivatalos záróárfolyammal zárnak le.
Closing prices: záró árak
Collaterál security: kölcsönbiztosíték, jelzálog
Commercial letter of credit: kereskedelmi hitellevél
Comission: [jutalék] az ügynök által beszedett díjak bizonyos feladatok elvégzése
fejében, megbízások teljesítéséért.

30
Commodities: [tőzsdecikkek] lehetnek nyersanyagok, devizák, áruk, pénzeszközök,
tőzsdeindexek, valutaindexek, inflációindexek.
Commodity money: árupénz
Common stock: törzsrészvény, közönséges részvény
Confirming bank: igazoló bank, az akkreditívvel való fizetések esetében
Consortium bank [konzorciális bank] a nemzetközi bankok egy típusa, amelyet
általában különböző országokban székelő bankok egy csoportja alkot.
Contago: [halasztóügyleti díj] a határidős áru felára az azonnali áruval (spotware)
szemben. A backwardatoin ellentéte.
Contrakt: [kontraktus] többféle értelmezése lehet:
1. szerződés: a vevő és az eladó kötelezettségét rögzítő szerződés
2. egy tőzsdecikk tétele, azaz kötés a termintőzsdén (a mindenkori
kereskedelmi tételek nagyságát a lista tartalmazza).
3. egy üzletkötés írásos igazolása
Conversion: [átváltás] új törzsrészvények és egyéb részvények kibocsátása abból a
célból, hogy ezzel más értékpapírokat kiváltsanak.
Convertibility: [átválthatóság] egy valutának aranyra vagy más valutára való szabad
átválthatósága
Cover: egy nyitott pozíciót lefedezni, lefoglalni, zárni
Currency: [valuta, pénznem] egy ország pénzneme, valutája
Currency notes: bankjegyek
Currency-iskola: a bankjegyet pénzként (currency) definiálta. Ha nincs aranybeváltási
kötelezettség, az árak emelkedésének oka a túlzott bankjegykibocsátás, ezért az
összesített pénzmennyiség nem lehet nagyobb, mint a nemesfémek mennyisége, ha
ennél több lenne, az inflációt idézne elő.
Current account: folyószámla

31
CS

Csatorna: az árfolyam két párhuzamos egyenes, a trendvonal és a csatornavonal között


hullámzik.
Csekk: középkori eredetű készpénznélküli fizetési forma; a kereskedelmi fizetési
forgalom jelentős hányadát lebonyolító készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,
pénzkövetelésre vonatkozó értékpapír. A bank ügyfele kérésére csekkfüzetet bocsát
rendelkezésére. A füzetben lévő csekkszelvények segítségével az ügyfél fizetéseket
teljesíthet a banknál vezetett folyószámlája vagy elkülönített csekkszámlája terhére. A
csekk tulajdonosa arra kötelezi a csekket kibocsátó hitelintézetet, hogy a
kedvezményezettnek fizesse ki a csekken megjelölt összeget.
A csekk lehet:
1. bemutatóra szóló (forgatható)
2. névre szóló formában bocsátható (rekta csekk)
Aszerint hogy szerepel-e rajta a kedvezményezett neve és a csekkátruházást lehetővé
tevő vagy tiltó rendeleti záradék, különböztetjük meg a csekkformákat. A csekk nem
jelöl meg lejárati időt, beváltáskor lehet a csekk alapján fizetni a törvényes határidőn
belül.
Alapvető típusai:
1. fizetési csekk: a megnevezett összeg készpénzben történő feltételére szolgál.
2. átírási csekk: a feltüntetett összeg készpénzben nem vehető fel.
3. elszámoló csekk: kibocsátója felszólítja a bankot, hogy a megjelölt összeget
a bank egy másik ügyfelének bankszámláján írja jóvá.
4. keresztezett (elszámolási) csekk: csak bankok között használatos (bal felső
sarkában két párhuzamos vonal, s ezek közé írják valamely pénzintézet
nevét, és csak azon keresztűl hívható le).
5. utazási (travellers) vagy „eurocsekk”.
A csekk tehát egy azonnali fizetésre szóló, szabványosított formájú, bankra szóló
fizetési megbízás.
A csekkforgatás a következők szerint történhet:
• üres forgatás: a kedvezményezett (eladó) a csekket hátlapján
cégszerűen aláírja, így a csekk bemutatóra szólóvá válik, tehát bárki
beválthatja azt.
• névre szóló: a kedvezményezett cégszerűen aláírja és megjelöli az új
kedvezményezett nevét, ezért rekta csekknek is nevezik. Ezzel a csekk
megszűnt rendeletre szólónak lenni, az új kedvezményezett válthatja
be.
• teljes forgatás: a kedvezményezett a cégszerű aláírás után a hátlapra
írja, hogy X.Y. kedvezményezettnek vagy rendeletére.
A csekk kifizetésének törvényes feltételei:
• az előírt törvényes határidőn belül a kedvezményezett a banknál
bemutatta.
• a csekk formailag jogérvényes.
• a vevő folyószámláján megvan a megfelelő fedezet a kifizetésre.

32
A csekkel történő fizetés folyamata

A c s e k k k i b o1 c s á t ó j a A c í m z e t t
( v e v ő ) 2 ( a c s e k k k i b o c s á t ó j á n a k
a h i t e l i n t é z e t )

A c s e k k k e d v e z m é n y e z e t t j e
( e l a d ó )

Csekk elévülés:
1. a birtokos megtérítési igénye az átruházókkal, kiállítókkal, a többi
kötelezettel szemben 6 hónapig él.
2. a fizetésre kötelezett megtérítési igénye a többi ilyen kötelezettel szemben 6
hónap alatt évül el attól a naptól számítva, hogy kifizette a csekket.
Csekk fizetés végetti bemutatása:
1. 8 napon belül kell bemutatni, ha a kibocsátás országában fizetendő.
2. amennyiben más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották, akkor 20
napon belül.
3. ha más kontinensen fizetendő, akkor 70 napon belül kell fizetés végett be-
mutatni.
Csekk-kártya: tulajdonosa meghatározott összegig felvehet pénzt a kártyát kibocsátó
banktól, illetve más pénzintézettől, és lehet fizetni vele harmadik személyeknek.
Csekk számla: a csekkfüzetben lévő csekkszelvények segítségével az ügyfél a
folyószámla mellett elkülönített csekkszámlája terhére eszközölhet fizetéseket.
Csendes ügyletkötési gyakorlat: az eladni vagy venni szándékozó ügynök
megérdeklődi a tőzsdén működő alkuszoktól, hogy hogyan áll az árfolyam, de nem fedi
fel vételi vagy eladási szándékát. Az ajánlatok begyűjtése után a legkedvezőbb ajánlatot
tevő dealerhez megy vissza, és csak ekkor közli szándékát, majd megkötik az ügyletet.
Csere jellegű beruházás: ha a beruházási szükséglet a meglévő eszközök technikai
avulása következtében keletkezik.
Csereprémium: a konvertálható kötvény részvényre átváltásának ára
Csereügyletek: swap-ügyletek; közép- és hosszúlejáratú cserét jelentenek, ahol a
partnerek kihasználják az egyes pénzügyi piacokon elfoglalt eltérő piaci pozícióikat.
Csőd: a vállalkozás tartozásait esedékességkor nem tudta vagy előreláthatólag nem
tudja kiegyenlíteni, ezért hitelezőitől fizetési haladékot kér.

33
D

Day Trading: [napi ügylet] egy pozíció nyitása és zárása egy tőzsdenapon belül
Daytrading: [napi kereskedő] állandó komputeres kapcsolat – egész nap képernyőn
figyeli a tőzsdei adatokat, másodperc alatt dönt, csak percekig tartja a jegyzést. A játék
alapja a gyorsaság. A valós időben követett árfolyamváltozásra azonnal kell reagálni. A
kötések többsége future-ügylet és opció. A tőzsdejátékosok internetes kapcsolatban
állnak a tőzsdével, azok információs rendszerével. A számítógépes program kezeli a
jegyzést, gyorsan eljuttatja a tőzsdére. Különösen a csúcstechnológiai és internetes
cégek részvényeire szakosodik a daytrading.
DAX: Deutscher Aktienindex; a frankfurti tőzsde trendjét mutató részvényindex. 1988.
július 1-én vezették be, a frankfurti tőzsdén jegyzett 30 nagy forgalmú értékpapír
árfolyam-alakulásán alapszik. A napi kétórás tőzsdeidő minden percére kiszámítják.
D/A: documents against acceptance; okmányok váltó elfogadás ellenében történő
átadása
D/P: documents against payment; okmányok fizetés ellenében történő átadása
Deal date: az a nap, amikor az üzletet megkötik – ennek gyakorlatilag csak
adminisztratív szerepe van.
Dealer: [specialista, jobber] értékpapír-kereskedelmi és értékpapír-bizományosi
tevékenységet egyaránt folytató tőzsdeügynök, aki az ügyfelek megbízásából vételt és
eladást bonyolít.
Deffered payment credit: halasztott fizetés
Dekurzív kamat: a kamatot utólagosan számítják, és azt hozzáadják a tőkéhez.
Delivery:
1. magának az árunak vagy a raktárházi igazolásoknak rendelkezésre bocsátása
vagy átvétele
2. az időpont, amikor a határidős kötés szerinti szállítást teljesíteni kell, illetve
az árut át kell venni.
Delcredere: [kockázat] hitelkockázat (az eladó ügynök felelőssége, különleges
kezesség)
Delcredere felelősségvállalás: faktoring és forfait ügyletek esetében a követelést
megvásárló bank a fizetésre kötelezett nemfizetéséből eredő kockázatot magára vállalja.
Nevezik visszkereset nélküli faktorálásnak is.
Delta faktor: azt mutatja, hogy a spot árváltozás hogyan hat a prémium nagyságának
változására.
Dematerializáció: az értékpapír nem jelenik meg nyomdai úton előállítva (papír
nélküli értékpapír). Meggyorsítja és olcsóbbá teszi az értékpapír előállítását.
Dematerializált értékpapír: elektronikus úton rögzített és továbbított,
értékpapírszámlán nyilvántartott, de az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét
azonosítható módon tartalmazó adat.

34
Demonetizálás: az a folyamat, amelynek során az arany fokozatosan elveszti pénzfunk-
ciót.
Deport: a legközelebbi elszámolási napig a baisse ügylet meghosszabbítása
Derivatív: [képzett, megállapított] deviza- és kamatláb-derivatívok
Deviza: nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetési eszköz, külföldi pénznemre szóló és
külföldön fizetendő követelés vagy tartozás, amelyet általában bankszámlapénz
formájában teljesítenek.
Devizaárfolyam: [Exhange rate] valamely meghatározott pénznemre szóló devizának
egy másik ország pénznemében kifejezett ára
Devizabelföldi:
1. devizabelföldi természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által
kiállított személyi igazolványa van.
2. devizabelföldi vállalkozás, illetve szervezet
• amelynek székhelye belföldön van.
• a külföldi vállalkozás vagy szervezet belföldön működő telepe
Devizacsere: [Currency Swap] az egyik devizában fennálló hitel (kötvény) cash flow-
jának – kamatfizetési sorozatának és jövőbeli törlesztésének – elcserélése egy másik
devizában fennálló hitel (kötvény) pénzáramlására. A devizacserénél a cash flow-k
jelenértékeit is kicserélik, és az eltérő devizanem miatt a kamatcserék is bruttó alapon
mennek végbe.
Devizagazdálkodás: azon módszerek, intézkedések, rendeletek, előírások, tiltások
összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező országok belső
pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, illetve másik nemzetgazdaság
pénzrendszeréhez kapcsolódik.
Devizakosár: a kosárban szereplő devizák és a hozzájuk tartozó súlyok együttese
Devizakülföldi:
1. devizakülföldi természetes személy az, akinek nincs az illetékes magyar
hatóság által kiállított személyi igazolványa.
2. devizakülföldi vállalkozás, illetve szervezet
• amelynek székhelye külföldön van.
• a devizabelföldi vállalkozás külföldön működő telepe
Devizapolitika: a belső és külső pénzügyi rendszer között teremt kapcsolatot. Azt
határozza meg, hogy adott ország jövedelemtulajdonosai hogyan rendelkeznek
devizabevételeikkel és eszközölnek deviza-kifizetéseket.
Devizaszámlák rendszere: a bankok ügyfeleik részére az országok közötti pénzügyi
tranzakciók lelbonyolítására külön számlákat vezetnek. A számlák általában az adott
ország pénznemére szóló fizetésekre szolgálnak, de lehetnek idegen országok
pénznemeire szóló számla is. Lehetnek loro [övék] és nostre [miénk] számlák.
Devizaswap: egy spot vásárlás és egy határidős eladás, vagy egy spot eladás és egy
határidős vásárlás együttese, olyan devizaügylet, ahol az alapösszegek leszállítása
szükséges.
Dezintermeditáció: a pénzügyi közvetítők megkerülésére irányuló folyamat, amelynek
során a gazdaság tőkeallokációs mechanizmusa egyre inkább átterelődik a pénzügyi
közvetítők felöl az értékpapír piacokra.

35
Díjemelés: indexálás
Díjfizetési időszak: a biztosítók általában éves díjjal kalkulálják ki a módozataikat. A
szerződőknek azonban megengedik, hogy ennél gyakrabban fizessék a díjat, de ilyenkor
kamatot kell fizetni a gyakoribb díj után.
Díjmentes leszállítás: biztosításnál a szerződőnek
Díjtartalék: a kockázati díjból elkülönített összeg, amit a biztosító befektet. A
befektetés minimális hozamát garantálnia kell a biztosítónak, és az e feletti nyereséget
meg kell osztani az ügyféllel.
Díjügylet: opciós ügylet
Dinamikus likviditási mérleg: a mérleg információt ad arról, hogy a gazdasági
események hogyan befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét. A vállalkozás
likviditása lehet:
• alacsony fokú
• optimális
• az indokoltnál magasabb
Dinamikus tőkebefektetési számítás: beruházás-gazdaságossági számítás, amelyben
az idő, mint önálló faktor egyik meghatározója a befektetés eredményességének.
Diszázsió: az értékpapír névértéke és az értékpapírpiacon ezt el nem érő forgalmi értéke
közötti különbség
Diszkont: [skonto (olasz)] a kamat speciális formája, amit a hitelpapír névértékéből
vonnak le, ha az esedékesség napja előtt beváltásra kerül, tehát kamatlevonás egy
később esedékes követelés megvételekor.
Diszkontálás: leszámítolás, a váltóhoz kapcsolódó művelet; valamilyen követelés
illetve követelést megtestesítő értékpapír megvásárlása az esedékességig járó kamat
összegének levonásával.
Diszkontált érték: [Discount Cash Flow (DCF)] az esedékességig járó kamattal
csökkentett érték
Diszkonthitel: leszámítolási hitel; a hitelintézet által az ügyfél számára engedélyezett
hitelösszeg, amelynek erejéig az ügyfél úgy jut likvid eszközhöz, hogy értékpapírokat
(váltókat) nyújt be a hitelintézethez leszámítolásra.
Diszkont kincstárjegy: olyan kincstárjegy, amelyet a magyar állam képviseletében a
Magyar Nemzeti Bank bocsát ki és a 2-4 hetenként tartott aukciókon értékesít. A
diszkontláb nem előre meghatározott, hanem az árverésen alakul ki oly módon, hogy
licitálók tesznek ajánlatot arra. A kibocsátás mennyiségét és az ajánlatokat figyelembe
véve az aukció vezetője határozza meg azt a legalacsonyabb ajánlatot, amely még
elfogadható. Az e fölötti ajánlatok automatikusan elfogadásra kerülnek, az
alacsonyabbak pedig kiesnek. A fizetendő vételár nem a minimális ajánlat, hanem az,
amit az ajánlattévő tett. Az aukción csak jogi személy vehet részt, de a másodlagos
piacon akár magánszemély is lehet vásárló. A diszkont-kincstárjegyet nem nyomtatják
ki, a vevő csak igazolójegyet kap. Kamata (a diszkontkamat), mely a legjobban fejezi ki
a hitelpiac értékítéletét, szinte minden esetben meghaladja a kamatozó (fix kamatozású)
kincstárjegy kamatát.
Diszkontláb: leszámítolásai kamatláb, amelynek alapján számítják ki a követelés
esedékességéig járó kamatot.

36
Diszkont ráta: kamatláb, amelyet a diszkontálás és az esedékesség közötti időtartamra
vonatkozó diszkont (leszámítolás) kiszámításához alkalmaznak.
Diszkonttényező: [Discount Factor (DF)] valamely jövőbeni pénzáram jelenértéke
meghatározásának eszköze. A jövőbeni pénzáram értékét a piaci kamatláb alapján
diszkontáljuk.
Diverzifikáció: kockázatmegosztás; a portfólió sokszínűvé tétele a kockázat megosztása
céljából (a befektetések megosztása révén csökkenti a kockázatot). Diverzifikációval
csak az egyéni kockázat szűrhető ki.
Diverzifikációs beruházás: olyan tőkebefektetés, amelyet azért határoznak el, hogy a
vállalkozás a korábbi tevékenységi köréből kilépjen, más területen is részesedést
szerezzen.
Dolgozói részvény: a részvénytársaság dolgozóinak ingyenesen vagy kedvezményesen
juttatott részvény.
Dow Jones indexek: DJIA a legismertebb New York-i értéktőzsde részvényindexének
a mutatója. Jelenleg 30 vezető amerikai iparvállalat részvényeinek tőzsdei árfolyam-
alakulására támaszkodik.
DPR: dividend payout ratio [osztalékfizetési hányad] megmutatja, hogy a vállalat az
adózott évi eredmény hány százalékát osztja ki a részvényesek között. Az osztalékot
sokszor a névérték százalékában adják meg, de így elfedi a kifizetett összeg abszolút
nagyságát.
Draft: intézvény
Duration: hátralévő átlagos futamidő, amely megmutatja, hogy mennyi időt kell várnia
átlagosan a befektetőnek, hogy befektetett pénze megtérüljön.
A kötvény hátralévő átlagos futamideje, amely kiszámítható az alábbiak alapján:

Jövedelmek esedékess égéigszük ségesvára kozási idő ⋅ Jövedelme kjelenért éke


A kötvény jelenérték e ( árfolyama )

DWIX: rövidtávú állampapír hozamindex, amely az 1, 3 és 6 hónapos diszkont


kincstárjegy aukciókon kialakult átlaghozamokon alapul.

37
E

EBIT: a kamatfizetés és adózás előtti nyereség


EBRD: Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank; 1991-ben kezdte meg a működését.
Célja a magánvállalkozói kezdeményezések segítése. A pénzügyi, gazdasági,
környezetvédelmi és tőkepiaci kezdeményezések segítése.
EIB: Európai Beruházási Bank; a Római Szerződés alapozta meg. Regionális fejlesztési
bank, az EU-n belüli kiegyensúlyozott fejlődési lehetőségek megteremtése.
ECU: European Currency Unit; mesterséges pénz, kosárvaluta. A kosár összetételét
ötévenként felülvizsgálják. A tagországok valutáinak árfolyamaiból összeállított
súlyozott számtani átlag. 1979-től alkalmazzák. Az egyes országok a gazdasági
súlyuknak és erejüknek megfelelő részarányt képviselnek a kosáron belül.
Effektív kamatláb: kamatos kamatozással számított éves kamatláb
Effektív záradék: külföldi pénznemben kiállított váltón szerepelhet. Azt jelenti, hogy
csak a váltón megnevezett pénznemben lehet kifizetni.
Egész életre szóló életbiztosítás: olyan elméletileg kockázati, gyakorlatilag vegyes biz-
tosítás, amely a biztosított élete végéig tart. Általában az elhalálozáskor felmerülő
költségek fedezetére kötik.
Egészségbiztosítási ellátások: természetbeni (kórházi, háziorvosi, baleseti) és pénbeli
(gyermekágyi segély, táppánz, baleseti járulék) ellátások
Egészségi nyilatkozat: az ajánlat aláírásakor kitöltendő kérdőív, amely a biztosított
egészségi állapotáról érdeklődik.
Egyedi kockázat: csak egy adott cégre veszélyt jelentő kockázati faktorok
Egynapos bankközi betét: az egynapos hitelek jellemzője, hogy egyetlen munkanapra
kerülnek a hitelfelvevő birtokába, a következő munkanapon pedig vissza kell fizetni.
Az egynapos hitelek különösen napjainkban van növekvő jelentősége, hisz ez a
konsrukció teszi lehetővé, hogy a bankok napról napra megőrizzék likviditásukat.
• overnight hitelek: a mai nappal megkötött és a mai nappal induló
egynapos hiteleket (azaz a deal date és a value date azonos nap).
Jelölése: O/N, azaz overnight
• tomnex hitelek: a mai nappal megkötött és következő munkanappal
induló egynapos hitelek (a deal date és a value date között csak egy
munkanap telik el). Jelölése: T/N, amely tomorrow and next day.
• spotnext hitel: a mai nappal megkötött és spot értéknappal induló
egynapos hitelek (két munaknap telik el a deal date és a value date
között) Jelölése: S/N, amely a spot and next dayből alakult .
Egyösszegű biztosítás: egyszeri díjas biztosításnak is hívják, ekkor a szerződő egy
összegben fizeti ki a teljes biztosítási összeget.
Egy részvényre jutó nyereség: [Earnings per Share (EPS)]

38
Adózottny ereség
Részvények száma

Egy részvényre jutó nyereségnövekedési ütem: g = ( 1− b) ⋅ ROE


Egyszeri ráfordítás: a beruházási terv tőkeszükséglete
Egyszerű hozam: az éves kamatjövedelem és az árfolyam aránya
Egyszerű kamatozás: a hitel kezdő összege után számítják a kamatot, s a hozzáadott
kamat nem kamatozik.
Egyszintű bankrendszer: a központi bank a jegybanki funkciók mellett közvetlen
kapcsolatban állva a gazdálkodókkal, fizetéseket bonyolít le, számlákat vezet, hitelt
folyósít.
Eladási árfolyam: értékpapír-forgalmazó cég által közölt ár, amelyért az adott
értékpapírt hajlandó eladni.
Eladási jog: [long put] az eladási jog tulajdonosának pozíciója
Eladási kötelezettség: [Short call] a vételi opció kötelezettjének (kiírójának) pozíciója
Eladási opció: put opció [Long put (LP)]; olyan opció, amelynek jogosultja az általa
kifizetett díj ellenében adott időpontban követelheti, hogy a kötelezett a szerződésben
megjelölt értékpapírt, devizát az előre kikötött vételár fejében tőle megvegye.
Eladósodási mutató:
Hosszúlej áratúköte lezettsége k +Lízingköt elezettség ek
Hosszúlej áratúköte lezettsége k +Lízingköt elezettség ek + Sajáttők e

vagy

Hosszúlej áratúköte lezettsége k +Lízingköt elezettség ek Idegentők e


=
Sajáttőke Sajáttőke

Elaszticitás: a kötvényárfolyam kamatrugalmassága; azt jelzi, hogy a piaci kamatláb


egységnyi változása a kötvény árfolyamában milyen irányú és mértékű változást
eredményez.
Árfolyam Piaci kama t
−1 vagy −1
Névérték Névlegesk amat

Elektronikus fizetések: fizetések, átutalások a bankon belül, illetve a bankok között


elektronikus eszközökkel bonyolítják le. A számítógépek felhasználásában a bankoknál,
illetve másutt elhelyezett perifériális berendezések két módon működhetnek:
1. on-line, illetve on-site computer services – állandóan össze vannak
kapcsolva a számítógéppel
2. off-line illetve off-siter üzemmód – nincsenek közvetlenül összekapcsolva a
számítógéppel.
Az elektornikus fizetések fajtái:
1. elektronikus számla-jóváírási rendszer (EFT credits)
2. elektronikus számlaterhelési rendszer (EFT debit systems)
3. automatizált klíringházak (ACH)

39
4. távirati átutalási rendszer (wire transfers)
5. üzletekben felszerelt terminálok: POS (Point-of sale-Terminals)
6. automatizált pénztárak: ATM (Automated Teller Machine)
7. bankkártyák, fizetési kártyák
8. hitelkártyák
9. interneten végzett banktevékenység
Bankközi elektronikus elszámolások szervezetei:
• CHIPS (Clearing Hause Interbank Payments System)
• SWIFT (Society of Worldwide Interbank Financial
Telecommunications)
• Bankközi Zsírórendszer
Elektronikus kereskedés: a tőzsde számítógépes kereskedési rendszerén bonyolított
kereskedés (pl. MMTS)
Elemi kötvény: zérókupon kötvény; olyan kötvény, amelynek nincs kamatszelvénye és
csak egyetlen jövőbeni időpontban teljesít kifizetést. Kibocsátása diszkont árfolyamon
történik (pl. diszkont kincstárjegy).
Elérési életbiztosítás: olyan biztosítási forma, amelynél a biztosítási esemény akkor
következik be (a biztosító akkor fizet), ha a biztosított elér egy előre meghatározott
életkort. A biztosító ekkor kifizeti az addig befolyt biztosítási díjat, valamint annak
hozamát.
Elévülés: valamely jogviszonyból származó igényt csak meghatározott időtartamon
belül lehet érvényesíteni. Az elévülési idő kezdő időpontja annak a naptári évnek az
utolsó napja, amikor az adóról adóbevallást, illetve bejelentést kellett volna tenni.
Életjáradéki biztosítás: az elérési életbiztosítás egyik változata. Ha a biztosított eléri a
meghatározott életkort, akkor nem egy összegben kapja vissza az addig kifizetett
biztosítási díjat, hanem életjáradék formájában.
Elfogadás: a váltóra írt nyilatkozat, amellyel a címzett a váltókötelezettséget elfogadja,
azaz kötelezettséget vállal az esedékességkori fizetésre.
Elfogadó: idegenváltón a címzett, ha a váltót elfogadó nyilatkozatával elfogadta.
Elfogadvány: az idegenváltó neve az elfogadás után
Elfogadvány hitel: a hitelintézet az ügyfele számára szerződésben meghatározott
összegű hitelkeretet biztosít úgy, hogy ügyfele a hitelkereten belül rá váltókat
intézményezzen. A hitelintézet a rá intézvényezett váltót elfogadja és elfogadvány
záradékkal látja el. Amennyiben az esedékességkor az ügyfél a szállítójának fizetni nem
tud, a hitelintézet a rá intézvényezett és általa elfogadott váltó összegét a váltó
bemutatójának kifizeti és a kifizetett összeggel ügyfele számláját megterheli.
Ellenállás: [resistance] az emelkedő áraknak határt szab.
Elődíjügylet: opció
Előtőzsde: új vagy kisebb társaságok tőzsdén nem jegyzett értékpapírjainak szervezett
piaca, amelyen a feltételek kevésbé szigorúak
Elsőbbségi hitel: elsőbbség, preferencia érvényesül a hitelhez jutásnál, illetve
hitelnyújtásnál.
Elsőbbségi részvény: olyan részvényfajta, amely tulajdonosa számára az osztalékból
elsőbbséget vagy más preferenciát biztosít (de nem szavazó részvény).

40
Elsődleges értékpapírok: közvetlen követelést megtestesítő értékpapírok. A közvetlen
finanszírozást jelentik, a döntés és a kockázat a befektetőket terheli. Olyan követelést
testesít meg, amely a végső felhasználó fizetési ígérete.
Elsődleges értékpapírpiac: az újonnan forgalomba hozott állami és magán
értékpapírok először történő eladásának a színtere. Ebben a folyamatban megy végbe a
megtakarítások tőkévé alakulása – részvény, kötvény, zálogjegy stb. kibocsátása útján.
Első eladás: kibocsátás
Elszámolási betétszámla: az a bankszámla, amelyen a számlatulajdonos javára, illetve
terhére elszámolnak összegeket, s a szerződésben meghatározott módon és időben
számlakivonattal a számla napi pénzforgalmáról értesítést küldenek.
Elszámolási csekk: készpénzfizetés nem teljesíthető erre a csekkre, csak jóváírással,
átutalással lehet fizetést teljesíteni vele, ha a kedvezményezett (jogosult) is rendelkezik
bankszámlával. Az elszámolási csekkre átlós irányban ráírják: „elszámolásra”.
Elszámoló ár: a tőzsdetagok elszámolóházzal szemben fennálló, napi árfolyam-alaku-
lásból fakadó kötelezettségi és követelései kiszámításának alapját képező ár.
Elvárt átlagos tőkehozam:

(Sajáttőke a
rán
y ⋅Sa
játtőke h
oza
m a ) +( Idegentők ea
rán
ya ⋅ Hite
lka
m a
t b)

Emerging markets: a feltörekvő értékpapírpiacok összefoglaló neve


Emisszió: kibocsátás; értékpapír forgalomba-hozatali tevékenység
EMS: Európai Monetáris Rendszer; az Európai Közösség tagállamai által 1979-ben
létrehozott rendszer, amelynek célja bizonyos mértékben fix árfolyamrendszer
kialakítása. A rendszer a valutakosár és a paritásrács gyakorlatát egyaránt alkalmazta.
Az ECU, amely egy kosár alapján számított súlyozott átlag, a paritásrács pedig a
valutáknak az ECU-vel, illetve az összes többi tagvalutával szemben meghatározott
paritása és az ehhez kapcsolódó intervenciós kötelezettségek.
E-nap: az esedékesség napja
Engedményes: az, akire a követelést jogszerűen átruházzák.
Engedményezés: olyan jogcselekmény, amelynek keretében a jogosult követelését
szerződéssel másra átruházza. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött,
valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja.
Engedményező: az a jogosult, aki követelését másra átruházza
EPS: Earning per Share [osztalékfizetési ráta] egy részvényre jutó adózott nyereség
(adózás utáni nyereség / törzsrészvények száma). A mutató időbeli változása jelzi, hogy
az elmúlt évekhez képest mekkora növekedésen, illetve csökkenésen esett át a vállalat.
Eredményelszámolás: másképpen nyereség- és veszteségelszámolás, amely arról ad
tájékoztatást, hogy egy vállalat bizonyos jövedelemforrásai mennyiben járulnak hozzá
az éves eredményhez, és a különböző kiadások hogyan befolyásolják azt.
Eredménykimutatás: a jövedelem és a költségek viszonyát mutatja
Eredménytartalék: megmutatja, hogy a vállalkozás korábbi időszakban elért adózott
nyereségéből önfinanszírozási forrásként milyen összeg áll rendelkezésére. Része a saját

41
tőkének. A pozitív előjelű eredménytartalék növeli, a negatív előjelű eredménytartalék
csökkenti a saját tőkét.
Esedékesség: az az időpont, amelytől kezdve valamely, az értékpapírban megtestesülő
követelés teljesítését a jogosult követelheti.
Eszközök: aktívák, a vállalkozás vagyoni értékei
Eszközarányos nyereség: [Return on Assets (ROA)] a mutató a vállalat
eredményességét méri. A kamatfizetés és adózás előtti nyereség és az összes eszköz
hányadosa.
Etikai bizottság: az értékpapírtörvény értelmében a tőzsde köteles legalább öt tagból
álló etikai bizottságot létesíteni, amely a tőzsdei kereskedelem során felmerülő etikai
kérdések rendezésére hivatott. Ha állásfoglalásban etikai vétség elkövetését állapítja
meg, javaslatot tehet a tőzsdetanácsnak szankció alkalmazására.
Euro: 1999. január 1-én jelent meg. Jelenleg 12 ország közös valutája
Eurobond: eurokötvény; európai pénzegységre szóló kölcsönkötvények (vagy USA-
dollárra szóló kötvény)
Eurocard: német pénzintézetek közös pénzkártyája, ami átmeneti forma a hitelkártya
és a csekk-kártya között
Eurocsekk: az utazási csekk továbbfejlesztett változata, amelyet vezető európai bankok
egyezménye hozott létre. Mögötte tehát egy bankcsoport áll, s bármelyiküknél
bemutatásra kerülhet a csekk, beváltják.
Európai Beruházási Bank: a Római Szerződéssel alapították hosszútávú gazdasági
célok megvalósítását elősegítő hitelek, illetve garanciák nyújtására. Nemcsak az
Európai Unión belüli programokhoz folyósít kölcsönöket.
Európai opció: az opció lehívásának joga csak a lejáratkor érvényes.
Európai Monetáris Intézet (EMI): a Maastrichti Szerződéssel hozták létre. Feladata a
gazdasági és pénzügyi unió harmadik szakaszának előkészítése, a monetáris politikák
összehangolásának előkészítése.
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD): feladata a rendszerváltás
országaiban a magánszektor bővülésének elősegítése. Egyesíti magában a
kormányberuházásokat támogató fejlesztéseit és magáninvesztíciókat finanszírozó
befektetési bankok jellegzetességeit.
Europiac: olyan értékpapírok, valuták piaca, amelyekkel nem abban az országban
végeznek műveleteket, amelyben kibocsátották.
Ex post hozam: a beváltott szelvények mindenkori piaci kamatlábbal történő újrabefek-
tetésével történik a befektetés lejáratkori értékének a meghatározása. Majd kiszámításra
kerül, hogy milyen átlagos éves növekedési ütemnek megfelelően növekedett a
befektetett tőke.
Exportügylet vagy kiviteli ügylet: valamely árunak vagy szolgáltatásnak értékesítése
külföldi partner számára deviza, valuta ellenében.
Extra osztalék: [extra divident] rendkívüli osztalék
Extra árfolyam: [Offer] rendkívüli ár, amely sajátos, egyedi körülmények között
alakul ki.

42
43
É

Értékcsökkenési leírás: amortizáció; a tárgyi eszközök értékcsökkenésének


költségként való elszámolása
Értékelési tartalék: évenként, december 31-ei fordulónappal értékelik a befektetett
eszközöket. Az értékelés során megállapítják azok piaci értékét és a könyvviteli
nyilvántartás szerinti nettó értéket. Amennyiben a piaci érték több, mint a könyv
szerinti, akkor a különbözetet a mérlegben Érrtékelési tartalékként mutatják ki.
Értékpapír: tagsági jogot, hitelviszonyt megtestesítő, jogszabályban meghatározott kel-
lékekkel rendelkező okirat, amelynek kiállítását jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
Az értékpapír jövőbeni pénzösszeget képvisel, függetlenül attól, hogy ez törlesztés vagy
hozadék. A jogszabály eltérő rendelkezése hiányában lehet bemutatóra vagy névre
szóló. Átruházásánál a váltóátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az
értékpapír átruházásával az értékpapír által megtestesített jogok átruházása is
végbemegy. Ugyanennek a fordítottja is igaz: az értékpapír átruházása (általában) az
általa megtestesített jogokat is átruházza. Ugyancsak az értékpapír és a benne
megtestesülő követelés elválaszthatatlanságát mutatja, hogy az értékpapír bármi okból
történő megsemmisülése általában a követelés elvesztését is maga után vonja, ha a
megsemmisítés nem az erre rendelt közjegyzői eljárásban történt.
Az értékpapír fizikai előállítására a nyomtatás feltalálása óta mindig a legfejlettebb
nyomdatechnikát használták, elejét veendő a kézenfekvő hamisítási kísérleteknek.
Ennek köszönhetőek a feltűnően dús mintázatú, általában guillochet díszítésű
értékpapírok. Napjaink állandóan fejlődő számítógépes technikája lehetővé tette a
lehető legkorszerűbb értékpapírforma kialakítását: a nyomdai úton meg sem jelenített,
csupán a számítógép agyában létező értékpapírét.
Csoportosítása:
1. az értékpapírba foglalt vagyonjog szerint:
• hitelviszonyt megtestesítő: kötvény, kincstárjegy, záloglevél, letéti
jegy
• tagsági jogokat megtestesítő: részvény, részjegy
• áruval kapcsolatos jogot megtestesítő: közraktárjegy, hajóraklevél
2. hozama szerint:
• nem kamatozó: váltó, csekk, diszkont kincstárjegy, zéró kupon
• fix kamatozású: klasszikus kötvény
• változó hozamú: részvény, részjegy, vagyonjegy
3. forgalomképessége (átruházhatósága szerint):
• bemutatóra szóló
• névre szóló
• rendeletre szóló
Értékpapír-árfolyam: adott értékpapír napi piaci (esetleg tőzsdei) ára, amelyet
elsősorban az értékpapír kapcsán elérhető jövedelemnek a betéti kamatokhoz
viszonyított aránya, az értékpapír iránt mutatkozó kereslet és a rendelkezésre álló
kínálat viszonya, valamint a kibocsátó bonitása határozza meg.

44
Értékpapír-bizományosi tevékenység: gazdasági tevékenység, amelynek során a
bizományos [broker (angol), Händler (német), agent de change (francia)] megbízás
alapján saját nevében más személy javára (számlájára) történő értékpapír-adásvételi
tevékenységet végez. Az értékpapírtörvény értelmében az értékpapír-bizományi
szerződésnek ki kell terjednie legalább:
• az eladni vagy venni kívánt értékpapír mennyiségére és címletére
• a megbízás időtartamára, amely lehet eseti, vagy szólhat
meghatározott időtartamra
• a megbízóval való elszámolás módjára abban az esetben, ha a
megbízott ugyanarra az értékpapírra – egy adott időpontra – több
megbízást kapott.
Az értékpapír-bizományos tevékenységét bróker-díj ellenében végzi.
Értékpapír emisszió: értékpapírok első forgalomba hozatala tőke-, illetve pénzpiacon
Értékpapír-felügyelet: célja, hogy ellenőrizze az értékpapírtörvény rendelkezéseinek
betartását, a nyilvános, áttekinthető és viszonylag stabil értékpapír-piac kialakítását és
továbbfejlesztését a befektetők védelme és a tőkeáramlás elősegítése érdekében.
Az Értékpapír-felügyelet feladata az értékpapírtörvény hatálya alá tartozó értékpapírok
nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységek,
valamint a tőzsde működésének és önkormányzatának állami felügyelete.
Értékpapír-forgatás:
1. névre szóló értékpapírok átruházása cedálással (engedményezéssel)
történhet.
2. rendeletre szóló papírok átruházása forgatmány útján történik.
Értékpapír-minősítés: rating
Értékpapír piac: a teljes értékpapír-forgalmazási tevékenység, amelynek általában
három fő területét szokás megkülönböztetni: a tőzsdén kívüli forgalmat, ideértve a
negyedik piacot és az OTC-forgalmat is, az úgynevezett szabályozott forgalmat, benne
a piacot, az előtőzsdét és az értékpapír-piac csúcsát, elitjét: az értékpapír-tőzsdét.
Értékpapírszámla: a dematerializált értékapapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az
értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás
Értékpapírtárca: portfólió
Értékpapír-törvény: az egyes értékpapírok nyilvános forgalombahozataláról és
forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény. Hatálya
a Ptk. alapján, jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban
kibocsátott, a kibocsátója és a birtokosa közötti – hitelezési vagy tagsági –
jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket átruházhatóan megtestesítő
értékpapírok nyilvános (tehát nem zárt kör részére történő), forgalomba hozatalára és
forgalmazására terjed ki. Külön kiemeli a törvény, hogy nem tartozik a hatálya alá a
váltó, a csekk, a takarékbetétről kiállított okirat, a letéti jegy, a szövetkezeti részjegy,
célrészjegy és üzletrész nyilvános kibocsátása és forgalmazása. 1997-től lépett hatályba
az 1996. évi CXI. Értékpapírtörvény.
Értéktőzsde: [Stock exhange]
Értesítési kötelezettség: a váltóbirtokos óvást köteles felvenni arról, hogy a címzett a
váltót nem fogadta el vagy a váltóösszeg kifizetését az esedékességkor nem teljesítették.
Az óvás felvételéről a váltó kibocsátóját értesíteni köteles.

45
Érzékenységi vizsgálat: a beruházási tőkebefektetés kockázatának vizsgálatánál
alkalmazott módszer. A tőkeköltségvetés tényezői közül kiválasztanak egy tényezőt
annak feltételezésével, hogy a kiválasztott tényező van legnagyobb mértékben kitéve a
piac várható változásainak.
Éves státusz: az állományi szemléletű finanszírozási terv hagyományos formája. A
státuszban előirányozható az a legkisebb eszköz-szükséglet, mely az üzleti terv
megvalósításához maradéktalanul elegendő, ugyanakkor csak annyi forrás lekötését
igényli, hogy a tőkeköltségek a múlhatatlanul szükséges szintet ne haladják meg.
Nyitóállom ány +Növelőfor galom =Csökkenőf orgalom +Záróállomá ny

Az állományi és forgalmi adatok közötti összegfüggésből következik a státusz és a


likviditási terv szoros kapcsolata, egymást kiegészítő jellege.
A státusz a január 1-jére, illetve a negyedévek zárónapjára (fordulónapokra) tervezett
eszközöket állítja szembe a meglévő vagy szerződéssel biztosított forrásokkal,
mérlegszerűen. A tervezett eszközök és források különbözete, a státusz „nyers
egyenlege” mutatja a pótlólagos hitelszükségletet vagy a forrásfelesleget.

46
F

Faktorálás: később esedékes rövidlejáratú követelések megvásárlása diszkontálással


Faktorbank: az a pénzügyi intézmény, amely pénzügyi szolgáltatásként vállalja a
rövidlejáratú követelések beszedését, megvásárlását, és azokkal kapcsolatban
ügyfelének adminisztrációs szolgáltatásokat is végezhet.
Faktoring: pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövid lejáratú hiteleladásai-
nak ellenértékét átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az adóstól (vevő)
és magára vállalhatja a behajtás sikertelenségének kockázatát is.
A követelés megvásárlásának, eladásának folyamata.
Jellemzői: elsősorban forgóeszköz-finanszírozási eszköz, amely a hitelállományt nem
növeli, a vállalkozás saját tőkéjét pedig nem csökkenti.
A faktoring pénzügyi szolgáltatási csomag, amely az alábbi négyből legalább kettőt
tartalmaz: finanszírozás, követelésállomány nyilvántartása és kezelése,
kockázatvállalás, beszedés.
Faktoring-típusok:
1. belföldi faktoring: a finanszírozás után a hazai pénzpiachoz igazodó kamat
fizetendő a megelőlegezés napjától kezdve a vevő fizetésének időpontjáig.
• költsége: a névérték után faktordíj (1% alatt), garanciadíj és
bankköltség
2. exportfaktoring: nyitva-szállításból eredő vevőköveteléseit az exportőr a
faktorra engedményezi, amely finanszírozást és 100 százalékos fizetési
garanciát nyújt neki.
• költsége: a kamat, amelyet kiegészít a forint hívatalos leértékelésének
költsége, faktordíj (1,2–1,8 %), de ez már a garanciát is tartalmazza.
3. importfaktoring: teljes fizetési garancia, amit a magyar vevőre a hazai
faktor nyújthat külföldi partnerén keresztül az ottani exportőrnek.
• költsége: a külföldi szállító viseli, a magyar vevő kötelezettsége
csupán annyi, hogy közvetlenül a magyar faktornak fizeti ki a
vételárat.
A faktoring tevékenység formái:
1. teljeskörű faktorálás – faktorálás delcredere felelősségvállalással: a faktor
visszkereset fenntartása nélkül vásárolja meg ügyfele követelését, vállalva a
nemfizetés kockázatát.
2. delcredere-kockázat nélküli faktorálás: a faktor ügyfele követelését megvá-
sárolja, vállalja a beszedést is, de hitelbiztosítást nem köt, ezért ha a vevő
nem teljesíti a fizetési kötelezettségek, a faktor él visszkereseti jogával.
3. csendes faktorálás: tulajdonképpen kereskedelmi hitelt helyettesít. Mivel
kockázatos, ezért jó bonitású partnerek élhetnek vele.
4. nemzetközi faktorálás: külföldi személy külföldi valutában fennálló
tartozását veszi meg a faktor, segítséget nyújt az exportőrnek.
Faktoring előnyök:
• csökkennek a cég kintlévőségei.
• nő az eszközök forgási sebessége.
• a bevételek előre tervezhetők lesznek.

47
• a forgalomhoz igazodó finanszírozás révén bármikor invesztálhat a
társaság.
• a cash flow felgyorsításával javul a cég likviditása.
• nagyobb lehetőség nyílik a piaci terjeszkedésre.
Faktoring szolgáltatások:
• átvállalja a hitelezési kockázatot.
• finanszírozást nyújt az eladónak.
• elvégzi az adminisztrációs teendőket.
F a k t o r

7 6 1 5
2
A z á r u ü g y l e3 t A z á r u ü g y l e t
á t v e v ő j e 4 e l a d ó j a

1. az áruügylet eladója megkérdezi a faktorügylettel foglalkozó hitelintézetet,


hogy az általa megnevezett vevőjével kötendő adásvételi szerződésből
fakadó követelését hajlandó-e megvásárolni.
2. amennyiben a faktorban ügyfele követelését kész megvásárolni, az
áruügylet eladója megköti az adásvételi szerződést a vevővel és a
faktorszerződést az eladóval.
3. az eladó teljesíti az áruszállítási szerződést.
4. az áruügylet vevője igazolja a teljesítést.
5. a faktorban megvásárolja ügyfele követelését a kamat és a faktordíj össze-
gének levonásával.
6. a faktorbank levélben értesíti az áruügylet vevőjét, hogy a fizetési
kötelezettségét a banknak teljesítse.
7. a vevő megfizeti tartozását a faktorbanknak.
Visszkereset melletti faktorálás: a faktor általában akkor fizeti ki a számla értékét az
eladónak, ha már beszedte a vevőtől.
Visszkereset nélküli faktorálás: a faktor arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés
szerinti összeget kifizeti az eladónak, de előtte megvizsgálja a vevő
fizetőképességét. Delcredere felelősségvállalásnak is nevezik.
Fedezetértékelés: a hitelintézet az adósok és ügyfelek helyzetét vizsgálja. A jelzálog-
hitelezésnél a fedezetet, annak valódi értékét vizsgálja hitelkihelyezés előtt.
Fedezeti pont számítás: a beruházás kockázatát vizsgálják, arra keresnek feleletet,
hogy a beruházónak a számított változó és fix költségek figyelembevételével hány
darab terméket kell értékesítenie a piac által elfogadott áron ahhoz, hogy az árbevétel
fedezze a költségeket és a nyereségből a befektetés, a beruházó által meghatározott időn
belül, legalább egyszer megtérüljön, azaz a nettó jelenérték zérus legyen.
Fedezeti ügylet: [hedge] olyan határidős ügylet, amely ellentranzakcióként jelenik meg
az áru-, deviza és értékpapírpiacon, azaz az árváltozások veszteségeinek korlátozására
kötik. A határidős piacot arra használja fel, hogy meglévő pozíciójával ellentétes irányú
kockázat vállalásával az eredő kockázatát csökkentse, esetleg elkerülje.
Típusai:
1. vételi vagy long hedge: az importőrt a később szükséges deviza vagy
értékpapír vásárlásakor árfolyamemelkedése fenyegeti

48
2. eladási vagy short hedge alkalmazása akkor célszerű, ha a jövőben szabad
devizával rendelkező exportőrt az árfolyam csökkenése fenyegeti.
Forward fedezeti ügylet: a határidős piacon bonyolítják le, egy eladás és egy vétel
terminárfolyamon.
Futures fedezeti ügylet: ha a tőzsdei szokványok nem elégítik ki az egyéni igényeket.
Három részügyletből áll:
• 1 vétel vagy 1 eladás, terminügylet terminárfolyamon.
• 1 eladás vagy vétel, terminügylet visszavásárlása, viszonyeladása a
lejáratkori promt árfolyamon.
• 1 vétel vagy eladás, promt ügylet promt árfolyamon.
Fedezeti ügyletkötő: [hedger] a gazdálkodásukból eredő vagy egyéb úton előállt
kockázatuk csökkentésére, a nyitott pozíciók fedezésére (más ügyleteknél kalkulált
hasznukat fedezzék) használják a határidős piacokat – ellenügyleteket köt a határidős
piacokon.
Az ügylet alapján az a kapcsolat jelenti, ami a fizikai áru és a határidős piacok között
fennáll. Lehet:
1. vételi hedge: a kereskedőnek nincs elegendő áruja, s áremelkedéstől tart.
Részei:
• vétel: terminügylet termin árfolyamon
• eladás: a terninügylet viszonteladása a lejáratkor pormt árfolyamon
• vétel: promtügylet promt árfolyamon
2. eladási hedge: a kereskedő árufelesleggel rendelkezik és
árfolyamcsökkenéstől tart. Részei:
• eladás: terminügylet termin árfolyamon
• vétel: a terminügylet visszavásárlása a lejáratkori promt árfolyamon
• eladás: promtügylet promt árfolyamon
Fellendülés: boom
Felpénz: ázsió
Felügyelő bizottság: részvénytársaságnál működő testületi szerv, amelynek tagjai részt
vesznek a részvénytársaság közgyűlésén, valamint annak napirendjére indítványt
tehetnek. A felügyelő-bizottság jogait testületileg vagy tagja útján gyakorolja.
Fel- vagy leértékelés: valuta, deviza hivatalosan bejelentett értékváltoztatása
Fel- vagy leértékelődés: a piacon a kereslet és kínálat változásának hatására kialakuló
értékváltozás
Felszámolás: a fizetésképtelenné vált vállalkozás felszámolását a területileg illetékes
bíróságnál kezdeményezheti a tulajdonos vagy a hitelezők. A vállalkozás vagyonából
kielégítik a hitelezői követeléseket, és a vállalkozás jogutód nélkül megszűnik.
FIFO: First in, first out; az év végi záró- és folyókészlet felhasználásának nyilvántartási
módszere, amely szerint az elsőnek beérkezett készlet kerül először felhasználásra, s a
zárókészlet meghatározása mindig az utolsó árakon történik.
Financial Times Ipari Törzsrészvény index: FTISI
Financial Times Tőzsdeindex: FTSI
Finanszírozás: pénzellátás, tőkebevonás a vállalkozásba. Valamilyen cél, igény
pénzfedezetének előteremtése, tőke szerzése és elköltése függetlenül a céltól és
formáktól. Történhet a nyereségnek, vagy egy részének a visszatartásával, (önfinan-

49
szírozással) vagy külső tőke ideiglenes vagy részleges bevonásával (pl.
kötvénykibocsátás, illetve alaptőke-emelés útján).
Finanszírozási elvek:
1. rentabilitás elve: mekkora a rendelkezésre álló vagy megszerezhető tőke
költsége (minél kisebb a tőkeköltség, annál kisebb a tőketeher).
2. biztonság elve: a beruházás hasznos üzemideje és a kölcsöntőke
visszafizetési ideje, továbbá az össztőkével elérhető jövedelem és az idegen
tőkével kapcsolatos adósságszolgálati kötelezettség között összhang legyen.
3. normativitás elve: a beruházó pénzügyi helyzetét meghatározó normákat
vizsgálja a hitelképesség megállapítása érdekében (pl. eladósodási mutató,
idegen tőke, kamatfedezet, működési tőkeáttétel).
4. rugalmasság elve: a tőkeszükséglet a konjunktúrális és szezonális ingadozá-
sokhoz igazodjon
5. likviditás elve: a likvid eszközök és kötelezettségek figyelembevétele
Finanszírozási stratégiák: az eszközök megtérülése és a források lejárata közötti
szerkezeti összhang mértéke szerint háromféle finanszírozási stratégia különböztethető
meg:
Konzervatív: a vállalat nemcsak tartós eszközeit, de átmeneti eszközeinek egy részét
is tartós forrásokból finanszírozza. Óvatos, de költséges stratégia.
Szolid: a vállalat tartós eszközeit tartós forrásokból, azaz saját tőkéből és
hosszúlejáratú kötelezettségből finanszírozza. Átmeneti forrásokat (pl. rövid
lejáratú hitelek) csak átmeneti forgóeszközeinek finanszírozására vesz igénybe.
Agresszív: a tartós eszközök egy részét átmeneti források finanszírozzák. Olcsó, de
veszélyes stratégia.
Konzervatív finanszírozás Tartós eszközlekötés < tartós források
Átmeneti eszköz lekötés > rövid lejáratú kötelezettség
Szolíd finaszírozás Tartós eszközlekötés = tartós források
Átmeneti eszközlekötés = rövidlejáratú kötelezettségek
Agresszív finanszírozás Tartós eszközlekötés > tartós források
Átmeneti eszközlekötés < rövidlejáratú kötelezettségek
Finanszírozási szabályok/stratégiák: az eszközök megtérülése és a források lejárata
közötti szerkezeti összhang biztosítása
1. tartós befektetéseket saját tőkével vagy hosszú lejáratú idegen tőkével finan-
szírozzunk.
2. rövid lejáratú eszközöket rövidlejáratú idegen forrásokkal kell (szabad)
finanszírozni.
3. a nettó forgótőkét saját és vagy hosszúlejáratú idegen tőkével kell finanszí-
rozni. Nettó forgótőke: a forgóeszközök összegének és az azokat rendelte-
tésszerűen finanszírozható rövidlejáratú finanszírozási források összegének
különbözete.
Fiskális politika: vagy költségvetési politika a közvetlen állami pénzügyi
kötelezettségekre és a gazdaságpolitikát szolgáló állampénzügyi beavatkozásra
vonatkozó koncepciók és döntések összefüggő rendszere
Fix kamatozású értékpapír: olyan értékpapír, amelynek hozama előre meghatározott
mértékű
Fizetési csekk: pénz felvételére jogosító csekk

50
Fizetésképtelen adós: a csődtörvény értelmében az elismert tartozást a lejáratot követő
60 napon belül nem egyenlítettek ki, vagy a hitelező felszólítására a lejárt tartozását 30
napon belül nem egyenlítette ki.
Fizetési mérleg: a külország szereplőivel folytatott áruszolgáltatás- és tőkeműveletek
könyvelési rendszere. Két fő része a folyó fizetési mérleg és az ún. tőkeforgalom
mérlege.
A folyó fizetési mérleg az export és import egyenlegét magában foglaló kereskedelmi
mérleg.
A tőkeforgalmi mérleg a folyó fizetési mérleg esedékes passzívumát miből
finanszírozzák, illetve a keletkezett aktívumot mire költötték.
Fizetőképesség: likvidáció; a forgóeszközök megfelelő szinten tartása abból a célból,
hogy a vállalat eleget tehessen rövid távú kötelezettségeinek.
Flat: értékpapírpiaci kifejezés, amikor a kötvényt úgy adják el, hogy az árába eleve
figyelembe vesznek minden kifizetetlen, felhalmozódott kamatot.
Flexibilis árfolyam: rugalmas árfolyam, lebegő, flotáló árfolyam; az árfolyam a piacon
minden kötöttség nélkül változik a kereslet-kínálat alakulása szerint.
Floating rate notes: lebegő kamatozású kötvény
Floor Broker: [saját számlára dolgozó tőzsdeügynök, parkett-ügynök] ügynök, aki a
tőzsde tagja, s jogosan köthet közvetlenül üzletet a tőzsdén.
Foglakoztató: munkáltató; mindazon jogi és természetes személy, jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, amely biztosítottat foglalkoztat.
Foglalkoztatott: az a személy, akit a munkáltatója biztosítással járó jogviszony
keretében (tehát nem egyéni vagy társas vállalkozóként) foglalkoztat.
Fogyasztáshoz kapcsolt adók: azok az adók, amelyeket a termék végső fogyasztója, a
szolgáltatás végső igénybevevője a termék árában megfizet. Ilyen adók az ÁFA és a
fogyasztási adó.
Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos tárgyainak megvásárlásához,
javíttatásához nyújtott kölcsön
Folyamatos árfolyamjegyzés: olyan árfolyam megállapítási módszer, amelynél az
árfolyamot a tőzsdenap folyamán nem egy ízben, hanem folyamatosan, a megkötött
üzletek figyelembevételével állapítják meg. A világ legtöbb jelentős tőzsdéjén, de a
Budapesti Értéktőzsdén is a folyamatos árfolyamjegyzés a jellemző. Ellentéte az
egységes árfolyamjegyzés.
Folyamatos díjfizetésű biztosítás: a biztosítási díjat folymatosan (évente, félévente,
negyedévente vagy havonta) fizeti ki a szerződő.
Folyó fizetési műveletek:
1. áruforgalommal kapcsolatos fizetések
2. szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések
3. bér- és tőkehozadék jövedelmekkel kapcsolatos pénzáramok
4. viszonozatlan folyó átutalások
Folyószámla hitel: a bank az ügyfelének nyújtott hitelt az ügyfél részére nyitott olyan
bankszámlára (folyószámlára) telepíti, amely számlán az ügyfél teljes pénzforgalmát
bonyolítja.

51
Force majeure: [vis major] olyan hatások, amelyek egy szerződő felet
megakadályoznak abban, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget
tehessen.
Fordulónap: a piaci irány megfordulását mutatják (pl. tőzsdei árfolyam
irányváltozásai).
Forfait: bizonyos jogokról való lemondást jelent, s lényegében azonos a faktoring
ügylettel. Itt szintén követeléseket adnak el, illetve vásárolnak, mégis különböznek
Elsősorban közép és hosszúlejáratú követelés átruházása.
Faktoring ügylet Forfait ügylet
Rövid lejáratú követeléseket követeléseket Az exportőr közép-, és hosszúlejáratú
adnak el. követeléseit veszi meg.
Számlaköveteléseket adnak el, illetve Váltó- és számlaköveteléseket adnak el,
vásárolnak. illetve vásárolnak.
Kis összegű követelésekre is kiterjed. Általában jelentősebb összegű
követelésekre terjed ki.
A vevő a faktoring ügyletről tudomást A vevő az ügylet létrejöttéről nem szerez
szerez. tudomást.
A visszkereseti jog kikötése gyakori. A visszkereseti jog kikötése kizárt.
A költségek nagysága általában attól függ, Mivel a visszkereseti jog kikötése kizárt, a
hogy a faktor milyen egyéb biztosítási költségek miatt a szolgáltatás
szolgáltatásokat is nyújt. díja igen magas.
Forfetírozás: középlejáratú (export) követelés megvásárlása visszkereset nélkül, azaz
az összes kockázat átvállalásával.
Forgási mutatók: a forgóeszközök elemzésének eszközei:
1. fordulatok száma: kifejezi, hogy a forgóeszközök egésze, vagy valamely
része hányszor halad át a körforgás rá jellemző szakaszán.

É É = forgalom
f = f = fordulatok száma
k
k = átlagos forgóeszköz-állomány

2. forgási idő (napokban): azt az időtartamot fejezi ki, amely alatt a forgóesz-
közök egy teljes fordulatot tesznek. Megtérülési időnek is nevezik.

n É i = a forgás ideje napokban


i= vagy I = k ⋅ n = az időszak napjainak száma
F n

3. Eszközigényesség mutatója: az egységnyi forgalomhoz szükséges


forgóeszköz-lekötést mutatja.

k
m= m = az eszközigényesség
É

4. A forgási sebesség változása: a forgási sebesség gyorsulását (lassulását)


méri százalékos formában

f1 − f 0 v = a forgási sebesség változása


v= ⋅ 100 f1 = tárgyidőszaki fordulatszám
f1 f0 = bázis időszaki fordulatszám

52
5. A forgóeszköz-lekötés viszonylagos változása: a viszonylagos megtakarítás
a bázis forgási sebessége és a tárgyidőszaki fogalom alapján számított
(fiktív) eszközlekötés és a valóságos tárgyidőszaki eszközlekötés
különbsége.

É1 F = viszonylagos forgóeszköz-változás
F= − k1 É1 = tárgyidőszaki forgalom
F0 f0 = bázis időszaki fordulatszám

53
k1 = a tárgyidőszaki forgóeszköz-állomány

6. Reagálási fok: megmutatja, hogy a forgóeszköz-állomány a rá jellemző


forgalom 1%-os változására hány %-os változással reagál.

k1 r = reagálási fok
−1 k1= tárgyidőszaki forgóeszköz-állomány
k0 k0 = bázisidőszaki forgóeszköz-állomány
r= É1 = tárgyidőszaki forgalom
É1
−1 É0 = bázisidőszaki forgalom
É0

7. Az eszközök kronológikus átlaga: valamely időszak forgóeszközei átlagos


nagyságának jellemzésére szolgál. Leggyakrabban az éves nyitó állomány
és a négy negyedévi záró állomány felhasználásával számoljuk; olyan
súlyozott számtani átlag, ahol az első és az utolsó időponti adat súlyszáma
0,5.

k0 k k0 = nyitóállomány
+ k1 + k2 + k3 + 4 k1= záróállomány
X kv = 2 2
4

Forgatás: váltóátruházás; hátirattal történő váltójogi hatályú váltóátruházás, illetve


értékpapír-átruházás
Forgatható értékpapír: [Order instument]
Forgatmány: az a nyilatkozat, amellyel a váltóbirtokos a váltót másra átruházza.
Forgatmányos: az az új váltóbirtokos, akire forgatmánnyal a váltóból eredő összes
jogot átruházzák.
Forgató: az a váltóbirtokos, aki a váltó hátoldalára, illetve a toldaléklapra felvezetett
nyilatkozatával a váltóból eredő összes jogot egy harmadik személyre átruházza.
Váltóátruházónak is nevezik.
Forgási mutatók: a forgóeszközök elemzésének eszközei: fordulatok száma, forgási
idő, eszköz-igényességi mutató.
Forgó eszkököz: a vállalat azon eszközei, melyeket egy éven belül várhatóan
készpénzzé lehet tenni (pl. kintlévőségek, félkész és késztermékek).
Forró pénz: a nemzetközi pénzpiacon létező betétkövetelések, amelyek nem keresnek
tartós befektetési célt, hanem alá vannak vetve gyakran és hirtelen lehívásoknak.
Jellemzően instabilak és nagy volumenűek.
Forward: deviza vonatkozásában kötött határidős adásvételi szerződés. Tipikus példája
a bankközi devizapiac. A kereskedelmi bankok egyrészt ügyfeleiknek nyújtanak
határidős devizapozíció fedezésére lehetőséget, másrészt az előbbieknek és a saját
pozícióinak megfelelően kötnek ügyleteket a bankközi devizapiacon. A forward
ügyletek keretében pl. az exportőr a jövőben esedékes deviza árbevételét már egy
jelenbeni szerződéssel eladja bankjának hazai valuta ellenében.
Nem szabványosított, telexen, telefonon lebonyolított ügyletek, amelyek a tőzsdén nem
fordulnak elő.

54
Devizapiacon a kereskedelmi bankok egyrészt ügyfeleiknek nyújtanak határidős
devizapozíció fedezésére lehetőséget, másrészt az előbbieknek és a saját pozícióinak
megfelelően kötnek ügyleteket a bankközi devizapiacokon.
Kétféle forward ügylet van:
1. outright: két fél szerződést köt egy-egy deviza, részvény, kötvény jövőbeni
eladására vagy vételére egy ma meghatározott árfolyamon.
2. swap: két fél ugyanakkora mennyiségű deviza, részvény, kötvény azonnali
vételére, majd jövőbeli eladására, illetve fordítva azonnali eladására, majd
jövőbeni visszavételére. A vételi és eladási árfolyamot az üzlet megkötése
előtt ugyanabban az időpontban fixálják. Ettől az árfolyamtól az üzlet
folyamán nem lehet eltérni.
Franchaise: a forgalmazás egy fajtája, melynek során a vállalat/vállalkozó eladja az
adott piacra vonatkozó értékesítési vagy gyártási jogot. A jog megvásárlója általában
egy alapösszeget fizet a jog tulajdonosának, ezt követően koncessziós díjat fizet a
forgalommal arányosan. Ennek fejében a jog tulajdonosa technikai támogatást, tanácsot
és a vállalat goodwilljét adja át a franchise jog megvásárlójának.
FRL: Federal Funds Market; amerikai bankközi pénzpiac
FTSE-100: a Financial Times által kiszámított és közzétett részvényindex, amely a
londoni tőzsde trendjét mutatja.
FTSI: Financial Times Stock Index; az angol Financial Times által közölt
tőzsdeindexek. Állampapírokra, fix kamatozású értékpapírokra,
aranybányarészvényekre, ipari törzsrészvényekre vonatkoznak.
Fundamentális elemzés: különböző gazdasági adatok és ebből számolható mutatók
segítségével próbálják a várható áralakulást előrejelezni.
Az értékpapírokat befolyásoló gazdasági tényezők:
• infláció
• monetáris politika
• külgazdasági helyzet
• termelési tényezők
• befektethető pénzmennyiség stb.
Mutatók:
• idegen tőke / saját tőke arány
• likviditási ráta
• eszközarányos árbevétel
• eszközarányos nyereség
• árfolyam/nyereség (P/E)
Futamidő: kötvény vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásától a
lejáratáig eltelő idő. Általában két időszakra oszlik: az első (türelmi) időszakban az adós
csak a kamatokat fizeti, a második (törlesztési) időszakban már a tőkét is.
Futures: tőzsdei adásvételi szerződés, amelyet határidős ügyletekre használnak.
Mint minden tőzsdei ügyletnél meghatározott kötésegységekre, illetve azok
többszörösére köthetők.
A vevőnek az adott jövőbeni napon meg kell venni, az eladónak pedig el kell adni az
előre kialkudott kötési áron azt a pénzügyi eszközt, amelyre szólt az ügylet.
Standardizált ügylet, ezért nem minden értékpapír, deviza képezheti a kereskedés
tárgyát és nem tetszőleges időpontban.
Összahasonlítás forward futures

55
mindkettő határidős ügylet
1. Kereskedés módja telefonon keresztül kevés nyílt kikiáltással,
vevő és eladó között sok eladó és vevő között
2. Az üzlet volumene egyéni igények szerint standardizált
3. A teljesítés dátuma flexibilis standardizált
4. Az ügylet díja a vételi és az eladási ár ügynöki díj, nincs külön
eltérése (marge) vételi és eladási ár
5. Biztonsági letét nincs, kiegyensúlyozott alacsony
mérleg szükséges
6. Az árfolyam ügyfelenként eltérés mindenki számára ugyanaz
lehetséges
7. Klíring nincs külön klíringház naponta
8. Árfolyam változás nincs napi limit korlátozott
9. A piac helye bárhol a világon egy meghatározott helyen
10. A nem teljesítésből a másik fél a klíringház
eredő kockázat viselője
11. Az üzlet az eredeti ügyfélnél, a piacon, könnyű
felmondása nehézkes
12. A hitelforrásokat igénybe veszi nem veszi igénybe
13. Az ügyfelek ismerik egymást nem tudják ki a másik fél,
ügynökön keresztül
kereskednek
14. Kik vehetik igénybe nagy ügyfelek széles közönség
15. A teljesítés 90% fölött 1% alatt
gyakorisága
Futures exchange: termintőzsde, határidőtőzsde
Fúzió: a gazdálkodó szervezetek átalakulásának sajátos formája, amely végbemehet
beolvadással vagy összeolvadással.
Fúzió haszna: a fúziónak akkor van gazdasági haszna, ha az egyesült társaságok piaci
értéke nagyobb annál, mint amennyit együtt értek a fúzió előtt.
Fúzió költsége: az az összeg, amelyet a fúzió hasznából a befogadó a beolvadó cég
tulajdonosainak átenged.
Fúzió: a vállalkozás átalakulásának egyik formája, amelynek során vállalkozások
egybeolvadnak, illetve összeolvadnak. A fúzió előnye, hogy növekszik a vállalkozás
piaci értéke. Lehet horizontális és vertikális fúzió.

56
G

Garancia: bankgarancia nyújtásával a hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy


meghatározott feltételek esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a
megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.
GATT: General Agreement of Tariffs and Trade [Általános Vámtarifa és Kereskedelmi
Egyezmény] 1948-ban alapított, nemzetközi szervezet, amelynek közel száz állam
tagja. Fő törekvése, hogy a nemzetközi kereskedelemben a diszkrimináció-mentesség, a
legnagyobb kedvezmény elve, valamint a mennyiségi és adminisztratív korlátozások
visszaszorítása érvényesüljön.
GDR: global depository receipt; az a letéti igazolás, amelyet egy külföldi pénzintézet
vagy értékpapír-forgalmazó ad ki az általa letétként őrzött részvények fejében.
Gebühren: [díjak]
1. számlanyitás és számlavezetés díja (ázsió)
2. jutalék
3. nyereségrészesedés
GIRO-rendszer: zsíró-rendszer; bankok közötti fizetési forgalom számlajóváírással
MNB

e
c e
Küldő bank GIRO Fogadó bank
e
b d
a f

Fizető ügyfél Kedvezményezett

a) a küldő bank ügyfele benyújtja átutalási megbízását bankjához.


b) a beérkezett megbízást feldolgozzák a küldő bankfiókban.
c) az információkat továbbítják a GIRO felé.
d) a GIRO-ban megtörténik a tranzakció feldolgozása.
e) a GIRO továbbítja a feldolgozás során előállt információkat a fogadó bank,
a küldő bank és az MNB felé.
f) a fogadó bank jóváírja ügyfele számláján az átutalt összeget.
Belső klíringkör: a hitelintézeten belül vezetett számlák közötti elszámolás.
Külső klíringkör: különböző hitelintézetek által vezetett számlák között. A
zsíróelszámolás a külső klíringkörben történik.
Good till cancelled (G.T.C.): visszavonásig érvényes
Goodwill: cégérték; egy vállalatnak a tiszta vagyona feletti értéke (pl. jól bevezetett
név, kedvező földrajzi fekvés, szabadalmi és licencjogok, szakértelem)

57
Gulloche: az értékpapírokat, bankjegyeket díszítő, egyúttal hamisításukat nehezítő
vonalakból álló rajzolat
Gyors teszt mutató: [Quick ratio] a leglikvidebb (legmobilabb) eszközök aránya az
esedékes fizetési kötelezettséghez
Likvidesz közök − készletek
Folyófize tési kötel ezettség

Ha e mutató értéke lényegesen alacsonyabb, mint a likviditási mutatóé, akkor alaposan


meg kell vizsgálni a készletgazdálkodást.

58
H

Halasztott fizetés átutalással: amikor az exportőr a vevőnek a teljesítést követő


későbbi időben történő fizetés ellenében értékesít, ad el. Ilyenkor az exportőr hitelt
nyújt a vevőnek.
Hamis váltó: az a váltó, amelyen valamely aláírás nem attól származik, akinek a nevét
vagy cégét a váltón feltüntették, vagy nem létező személyé.
Händler: [kereskedő]
1. közvetít a termelő és a feldolgozó között, hogy mindkét félnek az árral és az
idővel kapcsolatos elképzeléseit egymáshoz közelítse. Gyakran át is veszi az
árut mint vásárló vagy eladó. Az áringadozásból eredő kockázatot a határ-
időpiacon megfelelő védő pozícióval kikapcsolja.
2. kereskedő, ügynök.
Harmadik piac:
1. új vagy kisméretű vállalkozások által kibocsátott olyan értékpapírok piaca,
amelynek még az előtőzsdei bevezetése sem időszerű.
2. tőzsdén jegyzett értékpapírok nem tőzsdetagok közötti over-the-counter
(OTC) forgalma.
Haszonügylet: reexport, haszonnal tovább tudja adni az árut. Van fedezett
haszonügylet, ekkor a reexport ügylet két részét, az importot és az exportot egyszerre
kötjük, míg a fedezetlen haszonügylet, amikor a két oldalt különböző időpontban kötjük
meg.
Határidős árfolyam: a terminpiacon kialakuló, adott ügylet számára irányadó árfolyam
Határidős kamatláb: a jövőben esedékes pénzügyi művelet kamatlába
Határidős Letéti Közös Alap: SZÁLKA; a tőzsdei határidős kötések biztonságának
növelése érdekében a közvetlen elszámolási szolgáltatásra jogosult tagok
ügyletkörönként SZÁLKÁ-t hoznak létre. Képzése és felhasználása kizárólag azonos
típusú tőzsdei ügyletkörönként történik.
Határidős ügyletek: terminügyletek; későbbi teljesítésre vonatkozó ügyletek.
1. olyan tőzsdei ügylet, amelynek teljesítése mindkét fél részéről későbbi idő-
pontban esedékes, azonban a szerződéskötéskor megállapított ár(folyam)on.
A határidős piacok résztvevői leggyakrabban spekulációs ügyletek
résztvevői, hedgerek, arbitrőrök. Néhány jellemző altípusa:
• az értékpapír-tőzsdén és az árutőzsdén az opció és a futures
• a devizatőzsdén a futures és a forward
2. a Budapesti Értéktőzsde szabálya szerint határidős az adásvételi szerződés
akkor, ha a szerződő felek a szerződésben kialakított feltételek mellett az
adásvételt egy alku tárgyát képező későbbi időpontban kívánják teljesíteni.
Határidős ügylet minden hó 1. vagy 15. napjára köthető, havonkénti
lejáratra, maximum 1 éves esedékességre. A szerződés alapján kiállított
kötjegyen a teljesítési határidő a Kialkudott határnapot követő harmadik

59
munkanap. Ha a lejárati napon törlesztés és kamatfizetés esedékes, az ügylet
a kamat és a törlesztés beváltása utáni állapotra értendő.
Határmenti forgalom: a határterületen lakók által a vámterületre bevihető illetve
onnan kivihető áruk forgalma
Hatékony portfólió: a befektető úgy választja ki a maga portfólióját, hogy a kockázat
adott szintjén a legnagyobb hozamot érjen el, illetve a várható hozam adott szintjét a
lehető legkisebb kockázattal érje el.
Hatékonysági mutatók:
1. az összes eszköz forgása (a fordulatok száma):

Nettóárbe vétel
Összesesz köz

2. a tárgyi eszközök elhasználódottsága:


A tárgyi e szközökne ttóértéke
⋅100
A tárgyi e szközökbr uttóérték e

3. a forgóeszközök forgási ideje (napokban):


A forgóes zközökátl agosállom ány ⋅ 360
Nettóárbe vétel

Hausse: [hossz] a tőzsdén jegyzett értékpapírok árfolyamainak emelkedése


Hausse-ügylet: olyan tőzsdei spekuláció, amelynél a spekuláns hausse-ra számít, azaz
úgy gondolja, hogy a határidős szerződés megkötése és teljesítése között az árak/árfo-
lyamok emelkedni fognak, ezért értékpapírt (árut, devizát) vesz abban a reményben,
hogy a teljesítéskori árfolyam meg fogja haladni a szerződéskötéskori vételárat.
Értelemszerűen ilyen ügyletre azonnali ügyletnél nem, csak határidős ügyletnél kerülhet
sor.
Haussier: [hosszőr] olyan spekuláns, aki tőzsdei árfolyam-emelkedésre számít.
Hazardírozás: kockázatvállalás zérus kockázati prémium mellett
Házipénztár: a gazdálkodó szervezet működéséhez szükséges készpénz, az
értékpapírok, valamint egyéb értékek (szigorú számadású nyomtatványok) kezelésére
kijelölt helyiség.
Hedge: [fedezeti ügylet] a negatív hatású árváltozások okozta veszteségek
kiküszöbölésére szolgáló bonyolult ügylettípus, amely azonnali és határidős ügyletek
kombinációja. Ellentranzakció a terminpiacon, hogy egy tranzakciót biztosítsanak a
készpénzpiacon. A kereskedő, a termelő és a feldolgozó a terminpiacokat veszik
igénybe fedezeti ügyletek kötésére, hogy magukat az árakat ellentétes irányú
alakulásától függetlenítsék. Az ilyen védelemnek csak akkor van értelme, ha ez nem
kerül sokba. A kereskedők, termelők és feldolgozók, akiknek áruival a határidős
kereskedelemben kereskednek, ellenpozícióval mindenkor közömbösíthetik a nyitott
piac kockázatát, ha a piac szervezett, kellően aktív és likvid.
Highflyer: meredeken emelkedő árfolyam
High tech papírok: a csúcstechnológiák területén működő társaságok részvényei

60
Hitel: [credit] pénzeszközök átengedése, illetve előlegezése kamatfizetés ellenében
meghatározott időre.
A hitel tulajdonképpen lehetőség pénzfolyósításra. A ténylegesen folyósított pénz a
kölcsön. A hitellel a bank egy limitet határoz meg, de a cég nem köteles igénybe venni.
A kölcsönt a limit terhére lehet lehívni pénzformában. A kölcsön tehát pénzeszközök
ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében.
A hitel alapvető formái:
1. bankhitel: a hitelintézet által nyújtott hitelek
a. pénzhitel: tényleges folyósítás
• biancó hitel: szabadon, tehát nem céljelleggel felhasználható hitel
• fedezeti hitel: fedezet ellenében nyújtott
b. kötelezettségvállalási vagy kezes hitelek: nem történik tényleges
pénzfolyósítás, hanem kötelezettséget vállal arra, hogy ügyfele
fizetési kötelezettsége időpontjában likvid, fizetés céljára
rendelkezésre álló szabad pénzeszközzel nem rendelkezik, akkor hitelt
nyújt. Fajtái:
• kauciós: a bank egyszerű kezessége ügyfeléért
• elfogadványhitel: a bank jogot ad ügyfele számára, hogy meghatáro-
zott keretösszegig a bankra váltót intézvényezzen.
• okmányos meghitelezés – akkreditív nyitás
• rembours vagy okmányos elfogadványhitel: az importőr megbízza a
bankját akkreditív nyitásra azzal a feltétellel, hogy meghatározott
összegig az exportőr váltóit fogadja el
2. kereskedelmi hitel
Egyéb szempontok alapján csoportosítva a hiteleket:
1. lejárat szerint: rövid, közép és hosszú lejáratú hitelek
2. a fedezet jellege szerint: fedezet nélküli és fedezettel bíró hitelek
3. a hitel tárgya szerint: forgóeszköz, likviditási és beruházási hitel
4. a hitelszerződés tartalma szerint
• pénzkölcsön (tényleges folyósítás)
• kötelezettség vállalási hitelek
Fedezet szerinti hitelfajták:
1. kézizáloghitel: fedezete valamilyen ingó dolog
2. lombardhitel: a fedezet értékpapír
3. jelzáloghitel: fedezete ingatlan
4. okmányos hitel: a bank fedezetként valamilyen áruokmányt kap. Pl. közrak-
tárjegy zálogjegy részének átadása hitelfedezetként
Technikai formái szerint:
1. folyószámlahitel: pl. elszámolási számláról túlfizetés teljesítése
2. számlahitel: ez a klasszikus hitel
3. leszámítolási hitel: az ügyfél által benyújtott valamilyen értékpapír, váltó
diszkontálással meghatározott jelenértékének kifizetése
Kötelezettség vállalási hitelek esetén a bank hitelképességét, megbízhatóságát „adja
kölcsön” ügyfelének.
A kötelezettség vállalási hitelek lehetnek:
1. kauciós hitelek: a bank ügyfele jövőbeni kötelezettségeiért áll jót pl. bank-
garancia útján.
2. elfogadmányhitel: a bank megengedi ügyfelének, hogy rá váltókat intézvé-
nyezzen egy bizonyos összegig, s a bank felelőssé válik a váltóban szereplő
követelés kifizetéséért.

61
3. okmányos meghitelezés (akkreditív-nyitás): a bank az akkreditív nyitásával
vállalja, hogy a feltételeknek megfelelő szállítás (import) esetén ügyfele
helyett fizet.
Hitelfedezet: hitelbiztosíték; a hitelező olyan biztosítékot fogad el, amely:
• könnyen kiköthető
• könnyen értékelhető (meghatározható a piaci értéke)
• piacképes (akadálytalanul valamilyen fizetőeszközzé váltható át)
• értékálló
• tartós
Csoportosítása:
1. személyi biztosítékok: kezesség és bankgarancia
2. tárgyi biztosítékok: zálogjog (jelzálog, kézizálog), óvadék
Hiteldíj: a felvett hitel után fizetett díj, ami a kamatokat, a bankköltségeket és a
biztosítási díjat tartalmazza.
Hitelfedezet: a kölcsön majdani visszafizetésének zálogát képező vagyon(tárgy)
Hitelfizetés: az áruszállítás és a fizetés időpontja eltérő.
Hitelintézet: az a pénzügyi intézmény, amely kizárólagos joggal végez betétügyleteket,
fogadhat el saját tőkéjét meghaladó mértékben nyilvánosságtól pénzeszközt, továbbá
pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.
A hitelintézet lehet:
1. bank: univerzális hitelintézet
2. szakosított hitelintézet: csak a reá vonatkozó törvényben meghatározott
pénzügyi szolgáltatást végez
3. szövetkezeti hitelintézet: alapvetően a helyi lakosság, a kisvállalkozások
részére nyújt egyszerűbb pénzügyi szolgáltatást. Ide tartoznak a
takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek. A hitelszövetkezetek csak tagjaik
részére nyújthatnak pénzügyi szolgáltatást
Hitelintézeti törvény: 1996. évi CXII. számú törvény
Hitelkártya: [credit card] annyiban különbözik a bankkártyától, hogy a hitelkártyát
kibocsátó hitelintézet a kártya birtokosának egy meghatározott időtartamra (általában 30
nap) a hitelkártya szerződésben rögzített hitelkeretet bocsát rendelkezésre.
Az aktív memóriakártya szabvány méretű hitelkártya, amelyben mikroprocesszort
helyeztek el, s a tulajdonos azonosító kódszáma segítségével vásárolhat, készpénzt
vehet fel.
Hitelképességi mutatók:
1. likviditási mutató: rövid lejáratú fizetőképesség mérése, ami megmutatja,
hogy az éven belül pénzzé tehető eszközök hányszorosan képesek fedezni az
éven belül esedékessé váló kötelezettségeket.
Forgóeszkö zök
Rövidlejá ratúkötel ezettségek

2. fizetőképességi mutató (gyorsráta): a forgóeszközök a nehezebben mobili-


zálható készletek nélkül mennyire képesek fedezni a rövid lejáratú kötele-
zettségeket.

62
Forgóeszkö zök −Készletek
Rövidlejá ratúkötel ezettségek

3. adósságszolgálat fedezeti mutatója: a cég középtávú adósságszolgálat


teljesítőképességét mutatja.

Adózotter edm ény +Értékcsökk enési leír ás +Hosszúlejá ratúhitel ekkam ata
Hosszúlejá ratúhitel ekkamata +Hosszúlejá ratúhitel ekesedéke störleszt ése

4. eladósodottsági mutató: a cég forrásainak hány százalékát teszi ki az


adósság

Kötelezett ségek
⋅100
Összesfor rás

5. kamatfedezeti mutató: mennyiben biztosított a kamatok megfizetése

Adózásés kamatfizet éselőtti eredmény ( EBIT )


Éveskamat kötelezett ség

Hitelkonszolidáció: a bankok rossz minősítésű hiteleiket felkínálhatják


államkötvényekért.
A hitelek vételára:
• 1991-ben a követelések névértékének 50%-a
• 1992-ben a követelések névértékének 80%-a
• kiemelt vállalati kör esetén a névérték 100%-a
Az államkötvény lejárata 20 év, kamata általában az előző év 90 napos diszkont
kincstárjegy előző évi hozama (a bankoknak az államkötvények után kapott kamat felét
hitelkonszolidációs díj fejében be kellett volna fizetniük a költségvetésbe – ezt
eltörölték).
Hitelköltség: [credit cost] kamat, a pénz használati díja
Hitelnyújtási kritériumok:
1. jellem (character): a hiteligénylő korábbi fizetési kötelezettségeinek
teljesítése, fizetőkészsége és szavahihetősége
2. fizetőképesség (capacity): a hiteligénylő tervezett bevételeinek realizálható-
sága, a bevételekből teljesíteni tudja-e időben a kiadásait.
3. tőke, pénzügyi helyzet (capital): mekkora a hiteligénylő tőkevagyona, nettó
eszközértéke
4. biztosíték (collaterál): a hiteligénylő által megajánlott biztosítékok
megfelelnek-e a „jó biztosíték”-kal szemben támasztott követelményeknek.
5. feltételek (conditions)
Hitelfedezet: kölcsön majdani visszafizetésének zálogát képező vagyon(tárgy)
Hitelreferencia szolgáltatás: banktitkot nem sértő információ nyújtása az arra igényt
tartó ügyfeleknek.
Hitelszerződés: a hitelintézet a hitelszerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy
jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére és
a hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveletet végez.

63
Holding-társaság: vagyonkezelő szervezet, értékpapírokat tartó társaság; olyan
társaság, amelynek célja más társaságok részvényeinek megszerzése, annak ellenőrzése,
pénzügyi irányítása céljából. Az ellenőrzés szorosságát tekintve az egyes holding-
társaságok között jelentős különbségek lehetnek.
Horizontális fúzió: azonos tevékenységi körben működő vállalatok egyesülése
Hossz: [hausse, Bullish] ár- vagy árfolyam-emelkedési tendencia
Hosszú pozíció: [long position] eladásra szánt értékpapír vagy deviza birtoklása, áresési
várakozással
Hozam: egy értékpapír által szerezhető tényleges jövedelem. Számítására többféle
módszer létezik, azonban mindegyiknek az a lényege, hogy a névleges kamatot
(osztalékot stb.) és az árfolyam-nyereséget/veszteséget viszonyítja a mindenkori
árfolyamhoz.
Hozamgörbe: [Spot Yield Curve] az elemi kötvények hozamának sorozata a futamidő
függvényében
Hozam–kockázat-modell: CAMP-modell
Hozam/költség-arány számítás: [Benefit/Cost-Ratio (BCR)] a beruházási alternatívák
közötti választás egyik módszere.
Két formája ismeretes:
1. BCR1 mutató azt fejezi ki, hogy a beruházás teljes élettartama alatt
keletkező bevételek diszkontált összegéből a beruházás egyszeri és a
működés folyamatos költségeinek diszkontált összege megtérül-e
2. BCR2 mutató azt fejezi ki, hogy a beruházás teljes élettartama alatt képződő
Eredmény jelenértékéből a beruházás diszkontált egyszeri ráfordítása meg-
térül-e.
Hozam-változékonyság: [variability] egy adott időpontbeli hozam eltérése az adott
értékpapírra jellemző, hosszabb időszakon át megfigyelt átlagos hozamtól.

64
I

IAS (International Accounting Standards): a mérlegauditálás során alkalmazott


nemzetközi számviteli szabványok
IBRD (International Monetary Fund): Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Idegenforgalmi adó: alapja a magánszemélyeknek az önkormányzat közigazgatási
területén eltöltött idő, illetve ha az önkormányzat területén pihenésre, üdülésre alkalmas
ingatlannal, illetve bevétellel rendelkezik.
Idegen tőke: a vállalkozásban a tőkepiacon szerzett forrás, amit vissza kell fizetni.
Idegen tőke/saját tőke arány: [Debit/Equity Ratio (D/E)]
Idegen váltó: olyan fizetési meghagyás, amelyben a kibocsátó felszólítja a címzettet
arra, hogy a váltóban meghatározott összeget a váltón feltüntetett helyen és időben a
kedvezményezettnek fizessen meg.
Illeték: olyan fizetési kötelezettség, amely vagyonszerzéshez, állami vagy
önkormányzati szervek szolgáltatásaihoz, vagy a bíróság igazságszolgáltatási
tevékenységének igénybevételéhez kapcsolódik.
Fajtái:
1. vagyonszerzési illeték:
• öröklési illeték
• ajándékozási illeték
• visszterhes vagyonátruházási illeték
2. eljárási illeték:
• államigazgatási eljárási illeték
• bírósági eljárási illeték
Illetékesség: az illetékesség szabálya abban igazít el, hogy több azonos hatáskörrel
rendelkező adóhatósági szervezet közül melyik az, amelyik az adózót érintő adóügyben
eljárni jogosult.
IMF: Nemzetközi Valutaalap; 1944. Bretton Woods.
Céljai és feladatai:
• a tagországok fizetési mérlegének kedvezőtlen pozíciója esetén
források biztosítása
• a nemzetközi áruforgalom folyamatos bővítésének elősegítése
• az árfolyamrendszer stabilitásának elősegítése
• a nemzetközi monetáris együttműködés elősegítése
Immateriális javak: azok a nem anyagi természetű eszközök, amelyek
forgalomképesek és vagyoni értékkel rendelkeznek (pl. bérleti jog, know-how,
forgalomképes jogok, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték, alapítás-átszervezés
aktivált értéke).
Immaterializálás: az értékpapír nem jelenik meg anyagi formában.

65
Immunizáció: a kötvényt a kamatláb változásától védeni akaró befektető olyan
kötvényeket vásárol, amelynek hátralévő futamideje megegyezik az általa tervezett
tartási periódussal.
Importügylet: behozatali ügylet; azon külkereskedelmi ügylet, ahol valuta- vagy
devizafizetés ellenében árut, szolgáltatást vásárolunk külföldről.
Index: dinamikát jelző mutatószám, amellyel szemléltethetők a gazdaság valamely
területén lejátszódó, bizonyos korábbi időponthoz viszonyított változások.
Indexelés: díjemelés; értékmegőrzésnek is hívják, és az infláció kompenzálására
szolgál. A biztosítók leggyakrabban azt a megoldást választják, hogy a biztosítás díját
és összegét a díjtartalék hozamával emelik minden évben.
Inkasszó: vagy beszedési megbízás során a hitelintézet vállalja, hogy az eladó
okmányokkal igazolt követelését helyette behajtja (a jogosult kezdeményezi a
beszedést, a bankjának ilyen irányú megbízatás ad).
1. határidős (határidős inkasszó esetén lehetőség van meghatározott időn belül
kifogással élni).
2. azonnali beszedési megbízás
A nemzetközi forgalomban lehet:
1. sima (clean) inkasszó: a megbízó a fizetési okmányok mellé nem csatolja a
kereskedelmi okmányokat (a vevő már a fizetés előtt birtokba veheti az
árut).
2. okmányos inkasszó: a fizetési okmányokhoz mellékelik a kereskedelmi
okmányokat vagy ez utóbbiakat a fizetési okmányok nélkül küldik.
3. vinkulált módozat: a vevő csak a beszedvény összegének kifizetése
ellenében szerzi meg az áru feletti rendelkezés jogát.
• direkt bankbeszedvénnyel: a szállatmány a fizetés lebonyolításába
bekapcsolt egyik bank birtokába jut, s csak a fizetés teljesítése után
bocsátja rendelkezésre
• indirekt bankbeszedvény: az áru címzettje egy szállítmányozó cég, az
áru felett pedig a bemutató bank rendelkezik. A fizetés teljesítése után
a vevő kiválthatja az árut a szállítmányozótól.
Insider trading: bennfentes kereskedelem.
Instrumentum: egy kontraktus egy lejáratra.
Intervenció: nyílt piaci műveletek; beavatkozás a piaci folylamatokba
Intézményi befektető: olyan nagy tőkeerejű szervezet (általában befektetési alapot
kezelő befektetési társaság, biztosító intézet, nyugdíjalap), amely befektetéseinek
biztonsága érdekében nagy mennyiségű, sokféle, esetleg alacsonyabb, de biztos hozamú
értékpapírba fekteti tőkéjét.
Irányító pakett: az a részvénymennyiség, amely birtoklása elegendő a vállalat
irányításához.
IRR: belső megtérülési ráta
ITM (in the money): piacnál jobb opció; a lehívási árfolyam alacsonyabb (eladási
opciónál magasabb), mint az aktuális prompt árfolyam. A piaci árfolyamnál olcsóbban
vásárolhatunk (call) vagy drágábban adhatunk el (put).

66
J

Járadék: a fix kamatozású értékpapírok hozama


Járulék: az egyéntől levont, illetve általa fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási
járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a munkáltató által fizetendő nyugdíj- és
egészségbiztosítási járulék (tb-járulék), táppénz-hozzájárulás, baleseti járulék.
Járulékalap: az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből
származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításakor jövedelemnek kell
tekinteni, ideértve a jövedelemadó-törvényben szabályozott kisösszegű kifizetésből
származó jövedelmet is.
Járulékbírság: a járulékbevallásra kötelezett nem vagy nem az előírt módon tesz eleget
bevallási kötelezettségének.
Járulékos tőkeelemek: a szavatoló tőke számításánál az alapvető tőkeelemeken kívül
számításba veszik:
1. értékelési tartalékot
2. alárendelt kölcsöntőkét
Jegybank: központi bank; egy ország bankrendszerének központi bankja, a kormány
gazdaságpolitikájának közvetítője a bankok, illetve a monetáris szféra felé
Klasszikus feladatai:
• emissziós feladatok
• állam bankja
• bankok bankja
Főbb feladatai általában:
• a bankjegykibocsátás (emissziós monopólium)
• őrzi és kezeli a központi nemesfém- és valutatartalékokat.
• az állam és a bankok bankja; befolyásolja a bankok és egyéb
pénzintézetek forrásainak alakulását a hitelállomány és a pénztömeg
szabályozása útján.
• meghatározza a jegybanki alapkamatot.
• szabályozza a hazai bankok által kötelezően tartalékolandó összeget.
• nyílt piaci műveleteket végez.
Jegybanki alapkamat: az MNB által a hitelintézeteknek nyújtott refinanszírozási hitel
után felszámított alapkamat.
Jegybanki források: a jegybankok alapvetően a monetáris politika megvalósításának
alakítói, irányítói. Ezek közé tartozik a forgalomban lévő pénzmennyiség, a
pénzkereslet és pénzkínálat szabályozása. Ennek egyik eszköze a jegybanki
refinanszírozási hitelek folyósítása.
A refinanszírozási hitelek funkciói:
1. a bankok átmeneti likviditási problémáinak megoldása: folyószámlahitel,
rövid lejáratú
2. forráspótló refinanszírozási hitelek: rövid, közép és hosszú lejáratú
Jegybanki hitelek típusai:

67
1. fedezet nélkül nyújtott
2. váltó-viszontleszámítolás alapján folyósított
3. értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek, lombardhitel: minősített, állami
kibocsátású vagy állami garanciával rendelkező értékpapírok letétbe
helyezése
4. devizaeszközök fedezetével kihelyezett kölcsönök
5. meghatározott célú refinanszírozási hitelek:
• export ösztönzési, privatizációt, reorganizációt elősegítő hitelek
• kis- és közepes vállakozásoknak nyújtott hitelek
Jegyzés:
Két dolgot jelenthet:
1. értékpapírok (valuták stb.) árfolyamának közzététele
2. a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír befektető általi megvásárlását
jelenti.
Jegyzési határidő: az a határidő, ameddig a jegyzés érvényesen teljesíthető. A jegyzés
a határidő előtt is lezárható, ha a teljes kibocsátást lejegyezték, és ennek lehetőségét a
tájékoztató tartalmazta. A jegyzési határidő meghosszabbítására (egy ízben 60 nappal)
csak az Értékpapír-felügyelet engedélyével kerülhet sor.
Jegyzett tőke: alapítói tőke; a tulajdonosok által a vállalkozásnak pénz és apport
formájában juttatott, a cégbíróságon bejegyzett saját tőke
Jelenérték: [Present Value (PV)] egy később várható jövedelem, pénzáramlás mai
értéke, amit a várható jövedelem diszkontálásával kapok meg.

1 C1 = jövedelem
PV = C1 ⋅ n = idő
( 1+ r) n r = kamatláb (rate)
n
Ct
PV = ∑ t = a t-edik év
t=1 ( 1+ r) t

Jelzálog: olyan zálogtárgy, amelynek elzálogosítása nem birtokba adással, hanem


nyilvántartókönyvi bejegyzéssel történik. Jelzálog esetén tehát ingatlant zálogosítanak
el.
Jelzáloglevél: a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló,
átruházható értékpapír, amelyet sorozatba bocsátanak ki, s fedezeteként biztosított
ingatlanra jelzálogjogot jegyeztetnek be. Általában fix kamatozású, kis kockázatú
értékpapír, amely így csak mérsékelt hozamot biztosít a tulajdonosának.
Jelzáloghitel: adott ingatlan fedezete mellett nyújtott hitel
Jobber: dealer; saját számlára dolgozó tőzsdei ügynök, értékpapír kereskedő. Olyan
spekuláns, aki kis mennyiségben (jobbets) vásárolták fel az értékpapírokat.
Jövedelmezhőségi index: [Profitability index (PI)] a jelenértékre számított hozamok és
egyszeri ráfordítások arányának mérőszáma. Hozam-költség arányként (BCR) is
nevezik.

68
PV ( H)
PI =
PV ( R)

Jövedelmezőségi mutatók:
1. a saját tőke jövedelmezősége (ROE):
Adózott er edmény
⋅100
Saját tőke

2. eszközarányos jövedelem:

Adózott er edmény
⋅100
Összesesz köz

3. árbevételarányos jövedelem:
Adózotter edmény
⋅100
Nettóárbe vétel ése gyébbevét elek

4. egy főre jutó jövedelem:


Adózotter edm ény
Átlagosál lományi lé tszám

Jövőérték: [Future Value (FV)] a kezdeti befektetés bizonyos idő multán esedékes
értéke, amit kamatos kamatszámítással kapunk meg. Arra ad feleletet, hogy a ma
meglévő pénznek mennyi a megnövekedett értéke.

FV = C0( 1+ r) C0 = kezdeti tőkebefektetés


n
n = idő
r = kamat

Junk bond kötvény: bóvlikötvény; spekulációs célú, nagy hozammal kecsegtető


kötvény

69
K

Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (a betét elhelyezőnek) az elfogadott betét


vagy az igénybe vett kölcsön százalékában meghatározott, időarányosan elszámolandó
pénzösszeg vagy egyéb hozadék
Kamatarbitrázs: a kereskedelmi bankok által jegyzett egyes devizák eltérő
kamatfeltételeit használja ki.
Kamatcsere: [Interest Rate Swap] egy lebegő kamatozású (floating) hitel kamatfizetési
sorozatának elcserélése egy azonos devizában fennálló azonos összegű, ám fix
kamatozású hitel kamatfizetéseire. Tipikus ügylet a 6 hónapos LIBOR és az évente
kétszer kamatot fizető fix kamatozás cseréje.
Kamatfedezeti mutató: a tőkeáttételi mutatók egyike, amely megmutatja a vállalat
összes nyereségének (kamat és adófizetés előtti) és a kamatfizetések hányadosát. Ha
értéke magas, az azt mutatja a vállalat részvényesei és hitelezői számára, hogy a csőd
valószínűsége kicsi, mivel a kamat és adófizetés előtti nyereség jelentősen meghaladja
az éves kamatkifizetési kötelezettséget.
Adózáselő tti eredmé ny +Am ortizáci ó
Kam atköte lezettség

Kamatfelár: [spread] a közép és hosszúlejáratú hiteleknél felszámított, az


alapkamathoz hozzácsapott többletkamat. Megállapítása függ az adós pénzügyi és piaci
helyzetétől, s egyben kifejezi a hitelező kockázatát.
Kamatgörbe: [Par Yield Curve] a névleges kamatlábak sorozata a futamidő
függvényében, amely mellett névértéken lehet kibocsátani a kötvényeket. A par szó itt a
névértéken való kibocsátásra utal.
Kamatláb: [Interest rate] a kölcsön (betét stb.) után fizetendő kamatnak a
kölcsönösszeghez viszonyított, általában éves százalékban kifejezett aránya.
1. nominális (névleges) kamatláb
2. reálkamatláb: megmutatja a vásárlóerő alakulását. Függ:
• a háztartások megtakarítási hajlandóságától.
• a beruházások várható jövedelmezőségétől
• a kormány költségvetési és monetáris politikájától

1+ nominális kamatláb
−1
1+ inflációs ráta

3. effektív kamatláb: kamatos kamatozással számított éves kamatláb


4. kockázatmentes kamatláb: rövidlejáratú állami papírokra ígért kamatláb
5. fix kamat: a hitel és betétszerződésben rögzített kamat, amely nem követi a
pénzpiacon végbemenő kamatváltozásokat.
6. jegybanki alapkamat: a MNB által a hitelintézeteknek nyújtott
refinanszírozási hitel után felszámított alapkamat
7. változó (alternatív) kamat: az irányadó kamatlábat követő kamat

70
8. határidős kamatláb: a jövőben esedékes pénzügyi művelet kamatlába
Kamatlábak lejárati szerkezete: a kamatlábak és a lejáratok közötti kapcsolatot
mutatja.
Kamatlábidő: az az időtartam, amelyre a kamatláb vonatkozik.
Kamatlábswap: két partner kicseréli egymás között kamatbevételét vagy kamatfizetési
kötelezettségét, aszerint, hogy eszköz vagy forrásswap az ügylet.
Kamat marge: a kereskedelmi bankoknál az aktív és a passzívműveletek közötti
kamatkülönbség
Kamatos kamat: [Compound interest] amikor az esedékes kamat újrabefektetésre
kerül, s növeli a meglévő befektetés értékét és a kamat is kamatozik ezzel.
Kamatozó kincstárjegy: [treasury bill, T-bill] olyan kamatozó államkötvény, amely-
nek lejáratakor a tőkét és a fix kamatot egy összegben fizetik ki.
Kamatozó részvény: meghatározott összegű fix kamatot biztosít tulajdonosának akkor
is, ha a társaság nem nyereséges.
Kamatrés: [Interest margin]
Kamatozó részvény: a részvénytársaság által kibocsátott névre szóló értékpapír, amely
előre meghatározott kamatra jogosít. Az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó
mértékben bocsátható ki.
Kamatparitás: ahhoz, hogy különböző valuták jövőbeni árfolyamai milyen módon
vezethetők le a jelenlegi jegyzésből, a jelenlegi valutaparitást és a valuták kamatait kell
figyelembe venni. A kamatparitás elve alapján a várható valutaparitást megkapom, ha a
jelenlegi valutaparitást a kamatparitások arányával szorzom meg.
Kamatrés: a hitel és betéti kamatok különbsége (haszonrés)
Kamatszabályozás: a pénzpiac szabályozása kamateszközökkel.
Kamateszközök:
1. jegybanki alapkamat: refinanszírozási és folyószámla hitelek nyújtása esetén
2. marginális kamatláb: pénzintézeteknek nyújtott likviditási hitelek esetén
3. preferenciális kamatláb: alacsonyabb az alapkamatnál (pl.
exportfinanszírozási céloknál, privatizáció elősegítésénél)
4. napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatláb (pl. a nyíltpiaci
műveleteknél)
Kamatszelvény: fix kamatozású értékpapíroknál az aktuális kamatfizetési
kötelezettséget megtestesítő értékpapírrész, amelyen a kibocsátó feltünteti az
esedékesség időpontját, az esedékes összeg nagyságát és a kifizetés helyét.
Kamattényező: r =1 + i ; jövőbeli és jelenbeli pénzmennyiségek átváltási aránya
Kapcsolódó beruházás: olyan beruházás, amely nélkül az alapberuházás a
célkitűzéseknek megfelelően nem üzemeltethető.
Karát: eredetileg a szentjánoskenyér kiszáradt magjának neve, amivel a gyémántot és
aranyat mérték. Ma egyrészt a drágakövek súlyegységét jelenti (1 karát = 0,2 g),
másrészt az aranyötvözetek nemesfémtartalmát jelzik vele.
Kárösszeg: a biztosító által konkrét esetre meghatározott összeg. Kiszámítását a biz-
tosító kártérítési rendje határozza meg.

71
Kárpótlási jegy: az állam által kibocsátott, speciális jogokkal felruházott, formailag
kamatozó értékpapír. Gazdasági tartalmát tekintve sokkal inkább fizetőeszköz, mint
értékpapír, ugyanis nem pénzkövetelést, hanem az állammal szemben fennálló egyéb
(pl. politikai, hadifogságért járó kárpótlás stb.) követelést testesít meg. Bemutatóra
szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, sajátosan kamatozó értékpapír,
névértékét a papír címletértéke és az időközben felhalmozott kamat alkotja.
Kártérítési összeg: a kárösszegből a biztosító által ténylegesen kifizetett összeg
Kauciós hitel: a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, ha az ügyfele nem tudja a saját
szállítója számláját kiegyenlíteni, akkor fizetési kötelezettségének teljesítéséhez
számára hitelt nyújt.
Kedvezményezett (biztosításé): ha a biztosítási esemény bekövetkezik, akkor a
biztosító neki fizeti a szerződésben szereplő díjat. Nem szükségképpen azonos a
szerződéskötővel, valamint az életbiztosításoknál általában nem ő köti a szerződést, és
nem ő fizeti a díjakat.
Kedvezményezett: a váltón kedvezményezett az a személy, akinek részére vagy
rendeletére a fizetést teljesíteni kell. A rendeletére kitétel azt jelenti, hogy a
kedvezményezett a váltót forgathatja.
KELER Rt.: Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.; 1993-ban az MNB, a BÉT és a
Budapesti Árutőzsde közösen alapította.
Feladatai:
1. ellátja a tőzsdén kötött ügyletek elszámolását.
2. központi értéktárként értékpapírkód-kiadó és központi értékpapír-
nyilvántartási tevékenységet végez.
3. a letétbe helyezett értékpapírok fizikai őrzése, letéti kezelése
Azonnali ügyletek elszámolása:
• t napi értékpapír-elszámolás
• t napi multilaterális értékpapír nettósítás
• t napi ügyletek értékpapír oldali elszámolása
• kényszerintézkedések nemteljesítés esetén
• t napi ügyletek pénzügyi elszámolása
• biztosítékok képeztetése a tőzsdetagokkal
• értékpapír tárolás
• értékpapírszámlák vezetése
Kereskedelmi bankok: feladatuk a pénzügyi közvetítés lebonyolítása, a megtakarítók
és a megtakarítások felhasználói közötti kapcsolat létrehozása, banki szolgáltatások
nyújtása.
Kereskedelmi hitel: halasztott fizetés vagy előleg, amelyet az egymással áruszállítási
vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek adnak
egymásnak.
Kereskedelmi hitellevél: [Commercial Letter of Credit] olyan okirat, amelyben az azt
kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, hogy az előírt okmányok időben történő
bemutatása hitellevél esetén az okmányok bármelyik jóhiszemű birtokosának kifizeti a
hitellevélen feltüntetett összeget.
Kereskedelmi bankműveletek:

72
1. Nagykereskedelmi bankműveletek (wholesale banking): bankközi
műveletek, nagyvállalatok, szervezetek és intézmények számára végzett
bankműveletek
2. Kiskereskedelmi bankműveletek (retail banking): kis és középvállalatok,
egyéni ügyfél részére végzett bankműveletek
Kereskedelmi kötvény: [commercial paper] bankon kívüli rövidlejáratú hitel igénybe
vételi formája
Keresleti árfolyam: vagy pénzárfolyam, vagy adott időpontban az eladási árfolyam
Keresztárfolyam: egy valuta vagy deviza közvetítésével határozzák meg az egyes
valuták, devizák között arányokat (két deviza értékviszonya egy harmadik valuta
közbeiktatásával).
Keresztezett csekk: lehet általános vagy különleges.
1. általános keresztezett csekk: előlapon két párhuzamos vonallal áthúzzák, és
a címzett pénzintézet csak saját ügyfélnek vagy pénzintézetnek fizet.
2. különleges keresztezett csekk: az előlapon két párhuzamos vonal között egy
konkrét pénzintézetet neveznek meg, amelynek kifizethető az adott összeg.
Készenléti akkreditív: egy formális akkreditív, amely azon a feltételezésen alapul,
hogy a vevő fizetési kötelezettségének átutalással eleget tesz. Amennyiben ez nem
következik be, akkor az eladó az akkreditív szerint jut hozzá követeléséhez.
Készpénz: cash, spot
Készpénz-felvételi utalvány: a tulajdonos ezen utalvány segítségével tud felvenni
bankszámlájáról készpénzt.
Készpénzforgalom: bankszámlákra történő készpénz befizetés, illetve onnan történő
felvétel.
Készpénzbefizetés lehet:
• a hitelintézet pénztáránál
• befizetőlapon
• átutalási postautalványon
Készpénzfelvétel lehet:
• a hitelintézet pénztáránál
• kifizetési postautalvánnyal
• csekkel, készpénzfelvételi utalvány segítségével
• távirati úton továbbított kifizetési utalvánnyal
Készpénzhelyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézet által kibocsátott fizetési eszköz
(kártya, csekk), amely birtokosa számára lehetővé teszi, hogy a kibocsátó hitelintézettel
szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, annak terhére készpénzt
vegyen fel vagy áruk, illetve szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse.
Készpénzügylet: a comptant vagy kasszaügylet olyan értékpapírügylet, amelynél az
ügyletet 2-5 napon belül kell lebonyolítani.
Kétszintű bankrendszer: az a bankrendszer, ahol az ország központi bankja a
pénzügyi intézményeken keresztül váltja valóra a monetáris politika gyakorlatát. A
hitelintézetek vezetik a személyek számláit, bonyolítják pénzforgalmukat, s nyújtanak
egyéb pénzügyi szolgáltatásokat.
Kettős opció: egy vételi és egy eladási jogot biztosít az opció vásárlójának.

73
Kezesség: személyi biztosíték, ahol a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy
amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni.
• Egyszerű kezesség: a kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha a
jogosult az egyenes adóstól követelése behajtását már megkísérelte, és
nem vezetett eredményre.
• Készfizető kezesség: a hitelező a követelés lejáratakor egyidejűleg
fordulhat az adóshoz és a kezeshez is.
Kézizálog: tárgya ingó vagyontárgy lehet.
Keynes elmélete: a válság megoldásának eszköze az állami beavatkozás növelése. Az
állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, nő a foglalkoztatottsági
szint és a gazdaság egyre jobban és jobban kihasználja potenciális lehetőségeit.
Kiállító: aki a sajátváltót aláírásával ellátja.
Kibocsátás: az értékpapír első eladása
Kibocsátó: az, aki az idegen váltót aláírásával ellátja.
Kibocsátási ár: a befektetési jegy első eladási ára
Kibocsátási árfolyam: értékpapír első eladási árfolyama
Kibocsátási bank: értékpapír kibocsátásában közreműködő bank (nem azonos a
kibocsátóval).
Kiegészítő biztosítás: a főbiztosításhoz kötődő módozat, általában a főbiztosítással
együtt köthető meg. Ugyanazok az alanyai, de a főbiztosításban nem szereplő
kockázatokat tartalmazza. Kiegészítő biztosítást lehet kötni pl. balesetre, halálesetre.
Kifizető: egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy
stb. aki vagy amely adóköteles kifizetéseket teljesít, függetlenül attól, hogy a fizetést
készpénzfizetéssel, készpénzkímélő vagy készpénz nélküli fizetési móddal teljesíti.
Kiíró: az a személy, aki az opciós ügyletet lehetővé teszi (az opció eladója, aki számára
az opció kötelezettség).
Kincstári vagyon: a központi kormányzati költségvetési szerveinek és az elkülönített
állami pénzalapok működéséhez szükséges vagyont kezeli.
Kincstári váltó: kincstárjegy
Kincstárjegy: [treasury bill] kincstári váltó; az állam által kibocsátott, rövid
futamidejű, pénzkövetelésről szóló, hitelviszonyt megtestesítő, kisebb kockázatú
értékpapírforma, amelynek kibocsátási keretösszegét és célját évről évre a költségvetési
törvény határozza meg. A kincstárjegy bemutatóra szóló, átruházható értékpapír,
amelyben az állam (a kincstárjegy adósa) arra kötelezi magát, hogy kamatozó
kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó
(diszkont) kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori
tulajdonosának, illetve birtokosának (hitelezőnek) a megjelölt időben és módon
megfizeti. Magyarországon 1987 óta kerül sor kincstárjegy kibocsátására.
Kizáró okok: a biztosítók a biztosítási esemény bekövetkeztében közreható okok közül
néhányat kizárnak, vagyis ha ezek az okok bizonyíthatóak, akkor a biztosító nem fizet
(pl. ha a kedvezményezett hozzájárul a biztosított halálához).
Klíring: elszámolási mód, amelynek során az üzletfelek csak üzleteik különbözetét
fizetik ki egymásnak. Bankátutalás útján készpénzfizetés nélkül történő elszámolása.

74
Klíringelszámolás: folyószámla-rendszerű elszámolás, két vagy több fél közötti,
kölcsönös beszámítással történő fizetés
Klíringmegállapodás: olyan államközi megállapodás, amelyben a tartozások és
követelések kölcsönös beszámításával rendezik a tartozásokat és követeléseket.
Klíring vagy kötött valuta: szigorú feltételekhez kötötten alkalmazható, csak a két
ország közötti megállapodás feltételeinek betartásával.
Kockázat: annak a lehetősége, hogy egy értékpapír vagy beruházás tényleges hozama
eltér a várt hozamtól.
Kockázatlehárítás: a biztosító mindig megvizsgálja, hogy a biztosított egészségi
állapota, foglalkozása, hobbija, a családban öröklődő esetleges betegsége stb. megfelel-
e annak, mint amilyen kockázattal az adott módozatot kalkulálták. Kisebb összegű
biztosításoknál elegendő az egészségügyi nyilatkozat.
Kockázati céltartalék: a hitelintézet tevékenységével együtt járó valamennyi feltárható
és minősíthető kockázatok fedezésére, a kockázatokból keletkező kockázati veszteségek
fedezésére szolgál. Ez lehet kamat-, árfolyam-, befektetési, ország- és egyéb kockázat.
Kockázati díj: a piaci kamatláb és a kockázatmentes kamatláb közötti különbség
Kockázati prémium: a CAMP-modellnél alkalmazott, azt jelenti, hogy a piaci
portfólió várható hozama és a kockázatmentes hozam között milyen eltérés van,
amelyet a piaci kockázat mértékével korrigálunk (bármely eszköz kockázati prémiuma
az eszköz bétájával arányos).
Kockázati tőke: a pénzügyi innováció egyik terméke, amelynek célja, hogy a jó ötlettel
rendelkező, viszont tőkeszegény cégeknek nyújtson segítséget. A kockázati tőke
fogalma többféleképpen határozható meg, attól függően, hogy egy cég, egy projekt
mely stádiumában lép színre a kockázati tőke, illetve milyen nagyságú.
• Seed money: kezdőpénz, amely a tervezett vállalkozás legkorábbi
szakaszában történő finanszírozási részvételt jelent. Már a döntés-
előkészítésben is részt vesz a kockázati tőke.
• Start-up capital: az indulótőke már a gazdálkodási tevékenység
tényleges felépítéséhez szükséges forrásokat biztosítja. Egyebek
mellett a gyártmány- és gyártásfejlesztéshez, az üzemszervezéshez,
illetve a piackutatáshoz használható.
• Fledging capital: a fejlesztési tőke a termelés megkezdése utáni
időszakot finanszírozza. Ilyenkor a termék már piacon van, de a
gyártás és az értékesítés felfuttatása további befektetést igényel.
Ezeknek a társaságoknak a cash flow-ja negatív, így mindenképpen
pótlólagos tőkére van szükségük.
• Establishment capital: megszilárdítási vagy terjeszkedési tőkének
nevezhető, célja, hogy az adott cég lépést tudjon tartani a
versenytársak fejlesztéseivel, a piac változásaival.
• Bridge financing: az áthidaló finanszírozás olyan vállalatoknak
nyújtott tőke, amelyeknek a tulajdonosai nyilvánosan jegyzett
társasággá akarják átalakítani a céget (tőzsdére vinni azt).
• Turnaround: a megfordítási finanszírozás keretében a kockázatitőke-
társaság tulajdonrészt vásárol vagy tőkét emel olyan cégben, amely
üzleti nehézséggel küszködik. Cél a vállalat jövedelmezőségének
helyreállítása.

75
• Management buy-out (MBO): ez a menedzsmentbe történő
bevásárlást jelenti. Ekkor a kockázati tőke támogatásával új külső
menedzsment kerül irányító pozícióba a cégnél.
• Tőkekiváltás: a kockázati tőketársaság vagy -alap egy másik kockázati
finanszírozótól vásárolja meg egy cég részvényeit. Erre akkor kerülhet
sor, ha szakosodott kockázati tőkés veszi meg a céget, vagy éppen egy
lejárt tőkealaptól kell átvenni azt.
A kockázatitőke-társaságok választhatnak, hogy adókedvezmény nélkül, normál
gazdasági társaságként, vagy adókedvezménnyel, de szigorúbb feltételekkel, az ÁPTF
ellenőrzése alatt működnek tovább.
A kockázatitőke-társaság és az alapkezelő csak névre szóló részvényekkel rendelkező
társaság lehet. A kockázatitőke-társaságnak legalább 500 millió forint tőkével kell
rendelkeznie és a tőkejegyeknek névre szólóaknak kell lenniük. Működésüket az ÁPTF
engedélyével kezdhetik meg.
A legnyereségesebb kockázatitőke-befektetők 1998-ban:
Sorrend Társaság Tőkearányos nyereség
[%]
1. Benchmark Capital 1304,9
2. Maveron 1304,9
3. Intel 633,3
4. WS Investments 633,3
5. Microsoft 341,5

Kockázatmentes hozam: a kockázatmentes eszköz hozama biztos, fix hozam


Kockázatmentes kamatláb: az állam által kibocsátott rövid lejáratú értékpapírokba
történő befektetések után ígért kamatláb (állam által szavatolt fix kamatláb).
Kompenzációs ügylet: olyan csereügylet, ahol a kétirányú áruszállítások értékét
valutában is kifejezik. A kétirányú árumozgást egyetlen szerződésben szabályozzák.
Koncentrált piac: földrajzilag egy helyre vonja össze a kereskedés, a piac szereplőit.
Kondíciók: üzleti körülmények (az értékpapír-forgalmazásban az adott értékpapírnak,
illetve kibocsátójának jellemző adatai)
Konglomerátum: sokrétű, gyakran egymástól teljesen független tevékenységi
területeken működő, különféle üzleti érdekeltségekkel rendelkező nagyvállalat
Konszern: jogilag önálló, azonban tulajdoni összefüggések folytán a gazdaságban
összehangoltan fellépő vállalatok csoportja
Konszolidált mérleg: összevont mérleg; az egy konszernt alkotó holdingtársaság és a
konszernvállalatok közös mérlege az egymás közti tartozások és követelések
kiszűrésével
Kontraktus: tőzsdei, szabványosított, határidős termék tartalmát meghatározó
feltételek (pl. kötésegység, lejáratok)
Konvertálható kötvény: átváltoztatható kötvény; részvénnyé átalakuló kötvény,
amelyet a kibocsátás időpontjában alkalmassá tesznek az átalakíthatóságra.
Konvertibilitás: valamely pénznem szabad átválthatóságát jelenti egy másik
pénznemre (korábban az aranyra is). Magyarországon konvertibilisek azon pénznemek,
amelyek az MNB hivatalos deviza-, illetve valutaárfolyam-lapján szerepelnek.

76
A konvertibilitás fokozatai:
1. jegybanki szintű konvertibilitás
2. külső konvertibilitás: csak devizakülföldire vonatkozik
3. belső konvertibilitás
4. de facto konvertibilitás: a valuta átváltáshoz engedély szükséges
5. de jure konvertibilitás: engedélyezés nélküli deklarált átválthatóság
6. korlátozott konvertibilitás: az átválthatóság a fizetési mérlegnek csak a
folyó tételeire terjed ki.
7. teljes konvertibilitás
Konvertibilis forintszámla: a devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézet
által vezetett olyan számla, amelyre a devizakülföldi jogszabályban meghatározott
jogcímeken forintban kapott bevételeit befizeti és a számlán tartja.
Konverzió: értékpapír (valuta) átalakítása más értékpapírrá (valutává)
Konverziós kölcsön: olyan kölcsön, amelyet egy régi kölcsön visszafizetésére vesz fel
ugyanaz az adós.
Konzorcionális kölcsön: a hitelnyújtó nem arra tesz ígéretet, hogy a hitelszerződésben
kikötött összeget maga adja oda hitel formájában a hiteladósnak, hanem csak arra, hogy
a kikötött összegben a piacon a hiteladós javára szóló kölcsönt szervez, azaz más
bankokat is beszervez a kölcsön egy részének jegyzésére.
Konzorcium: szindikátus; vállalatok, gyakran bankok alkalmi társulása meghatározott
pénzügyi műveletek lebonyolítására, a kockázat szétterítése, a szükséges tőkenagyság
összegyűjtése érdekében (a konzorcium német, a szindikátus angol eredetű kifejezés).
Korrekció: egy általános áremelkedést, illetve áresést megszakító ellentétes irányú
ármozgások
Korreláció: a portfóliót alkotó értékpapírok hozamainak portfólión belüli
együttmozgását jelzi.
Kovariancia: együttes szóródás, amelynek megfogalmazása lehet, hogy a korrelációs
együttható és a két részvény szóródásának szorzata, vagy másként fogalmazva az eltérés
szorzatok súlyozott számtani átlaga.
Kölcsön: meghatározott pénzösszeg kihelyezése egy hitelező által a kölcsönt
igénybevevő részére.
Kölcsönszerződés: a kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles
meghatározott pénzösszeget a szerződésben foglaltak szerint az adós rendelkezésére
bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni,
továbbá a kamatot és egyéb költségeket megfizetni.
Köpeny: az értékpapír legfontosabb adatait tartalmazza (kibocsátó, típusa, névérték,
lejárat, hozamfizetés módja).
Kötelezettségvállalási hitel: kezes hitel; nem történik tényleges pénzfolyósítás, hanem
a hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy ha ügyfele fizetési kötelezettsége
időpontjában likvid, fizetés céljára rendelkezésre álló szabad pénzeszközzel nem
rendelkezik, akkor hitelt nyújt.
Fajtái:
• kauciós: a bank egyszerű kezessége ügyfeléért
• elfogadványhitel: a bank jogot ad ügyfele számára, hogy
meghatározott keretösszegig a bankra váltót intézvényezzen.

77
• okmányos meghitelezés: akkreditív nyitása
• rembours vagy okmányos elfogadványhitel: az importőr megbízza a
bankját akkreditív nyitásra azzal a feltétellel, hogy meghatározott
összegig az exportőr váltóit fogadja el.
Kötelező likviditási tartalék: a pénzintézet összes forint és devizaeszköze után napi
likviditási tartalékot köteles képezni.
Kötelező jegybanki tartalék: a jegybank kötelezően előírja az összes forint és
devizaforrás (passzívája) után köteles az MNB által százalékban meghatározott
jegybanki tartalékot képezni. Célja a kereskedelmi bankok számára korlátot állítani a
pénzteremtés elé.
Nem kell tartalékot képezni:
1. a saját tőke
2. az MNB által nyújtott refinanszírozási hitelek igénybe vett állománya
3. a pénzintézet saját munkavállalóinak ki nem fizetett munkabére után
Kötésegység: kontraktus, tétel, lot [minimum unit of traning] az a pénzben kifejezett
mennyiségi egység, amelyre vagy amelynek egész számú többszörösére a tőzsdén
ügylet köthető (multiplikátor hatás). Értékpapír esetén a névértékre vonatkozik a
kötésegység.
Kötjegy: az értékpapírtörvény értelmében az értékpapír-forgalmazó köteles minden
általa teljesített értékpapír adásvételről információt szolgáltatni a tőzsdének. Ennek az
adatszolgáltatásnak a formája a kötjegy, amelyen feltüntetik az értékpapír
megnevezését, az eladott vagy vásárolt értékpapír mennyiségét és árfolyamát, az
üzletkötés napját és helyét.
Kötött árfolyam: az árfolyam rögzítése hatósági úton
Kötött devizaforgalom: a devizaforgalom állami irányítását jelenti (engedélyezési
rendszer, kötött árfolyam, deviza beszolgáltatási kötelezettség).
Kötött devizagazdálkodás: a devizaforgalom állami irányítása
Kötvény: [Bond] bemutatóra vagy névre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
amelyben a kibocsátó (az adós) kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az
előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges
szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszegeket (tőkét) a kötvény mindenkori
tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.
Az azonos névértékű kötvényhez ugyanabban a kibocsátásban azonos hitelezői jogok
fűződnek.
A magyar jog szerint a kötvénynek tartalmaznia kell:
• a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást
• a kötvény elnevezését és a kibocsátásának célját
• a kötvény típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló)
• a kötvény névértékét és sorszámát
• a kibocsátónak és képviselőjének a megnevezését
• névre szóló kötvény esetén a kötvénytulajdonos megnevezését
• az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást
• a kamat- és beváltási (törlesztési) feltételeket
• a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító
esetleges kikötéseket, pénzintézet által vállalt bankgarancia vagy
kezesség esetén az ezt vállaló pénzintézet megnevezését
• a kötvény kiállításának helyét és napját

78
• a kibocsátó aláírását
A kötvény átruházható, de az átruházás jogát jogszabály vagy a kibocsátó korlátozhatja.
Az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. A
névre szóló kötvény átruházása a kötvényen vagy az ahhoz csatolt lapon az átruházó
által aláírt nyilatkozattal történik. A kötvényen alapuló követelés nem évül el: a kötvény
névértékben mentes mindennemű adó és illeték alól. Az illetékmentesség
magánszemélyek esetében a kötvény után járó kamatra is kiterjed. A kötvény lejárata
általában három és tíz év között mozog, de előfordul tizenöt-húsz évi lejáratú kötvény
is. A kötvény néhány speciális fajtája: az átváltoztatható kötvény, az elővásárlási jogot
biztosító kötvény, a változó kamatozású kötvény, a zéró-kupon kötvény.
Magyarországon 1945 után 1985-ben bocsátottak ki először kötvényt.
Fajtái (különböző szempontok figyelembevételével):
1. vállalati kötvény
2. államkötvény
3. önkormányzati kötvény
4. örökjáradék kötvény: lejárat nélküli
5. kereskedelmi kötvény
6. nyitott kötvény
7. lebegő kamatozású kötvény
8. zérókupon kötvények (kamatszelvény nélküli): névérték alatti árfolyamon
vásárolják, s a lejáratkor kapja meg a névértéket (főleg adómegtakarítási
előnnyel járnak).
9. bóvlikötvény (junk bonds): a rendkívül magas kockázat jutalma a
tulajdonosok által vállalt nagyon magas kamat
10. Nyereménykötvény: a kötvény után járó kamatot sorsolás útján,
nyereményként osztják föl a tulajdonosok között pénz vagy valamilyen
termék formájában.
Kötvény árfolyam: a kötvény jelenértéke, azaz a kötvényből származó hozamok
(kamat és törlesztésé) diszkontált értékeinek összege
Kötvény befektetés: [Bond-Invest] a tőkelekötés formája, amikor a befektető kötvényt
vásárol.
Kötvényes névleges kamatlába: [Coupon rate]
Kötvényhozamok:
• névleges hozam (coupon rate): a névérték százalékában fejezi ki a
kamatot.
• szelvényhozam (coupon yield): a névleges kamatláb és a piaci nettó
árfolyam hányadosa
• egyszerű lejáratig számított hozam: a szelvényhozam és a lejáratig
számított árfolyamnyereség vagy veszteség egy évre vonatkozó része
• lejáratig számított hozam (Yield to Maturity): a kötvény belső
megtérülési rátája a piaci árfolyam és a hátralévő kamatszelvények
alapján számítva
• tényleges hozam (ex post): a beváltott kamatszelvények
újrabefektetése során elért tőkenövekmény éves növekedési szintre
történő átalakítása
Kötvénykibocsátás: általában meghatározott rend szerint történik, kibocsátási tervet
készítenek. Értékpapír-forgalmazó cég közreműködésével, de több forgalmazó is
közreműködhet (garanciaszindikátussá egyesülnek, hogy a le nem jegyzett kötvényeket

79
előre meghatározott árfolyamnál alacsonyabb áron átvegyék; átvevő szindikátus, ha a
teljes kibocsátást előre meghatározott árfolyamon átveszik, s később saját kockázatukra
eladják).
Kötvényminősítés: [rating] a kifizetések esélyei alapján fokozatokba sorolás. Két
legnevesebb amerikai kötvényminősítő cég a Mood és a Standard and Poors.
Követelés engedményezése: az a kötelezettségvállalás, amellyel egy követelés
jogosultja követelését egy harmadik személyre átruházza.
Közbenjáró: közbenjárót a kibocsátó, a váltóátruházó, a kezes jelölhet ki, ha a váltó
szükséghelyzetbe került. A váltó akkor kerülhet szükséghelyzetbe, ha például
esedékességkor a fizetést nem vagy csak részben teljesítik, vagy a váltót a címzett nem
fogadja el. A közbenjáró olyan személy, aki a váltót a szükséghelyzetben elfogadja
vagy kifizeti, s személyét a váltó hátlapjára felvezetik.
Közkereseti társaság: tagjai a társasági szerződéssel arra vállalnak kötelezettséget,
hogy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett üzletszerű gazdasági tevékenységet
folytatnak, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére
bocsátják.
Közkézhányad: a szabadpiacon forgó részvények mennyisége. A tőzsdére bevezetett
részvényekre vonatkozik, a kisbefektetők kezében lévő részvényhányad vagy tőkeérték
minimum.
Közös betét: olyan betét, amelynek több tulajdonosa, illetve kedvezményezettje van.
Központi bank: bankok bankja
Feladatai:
1. pénzkibocsátás, más néven emisszió
2. a pénz mennyiségének szabályozása a gazdaságpolitika általános céljaival
összhangban
3. pénzintézeti számlák vezetése, számukra likviditási szolgáltatás biztosítása
4. a központi költségvetésen keresztül az államháztartással finanszírozási kap-
csolat fenntartása
5. az árfolyam-politikai döntések meghozatala, az árfolyam-politikával
kapcsolatos esetleges intervenciós kötelezettség végrehajtása
6. a központi banknál lévő arany és devizatartalékok menedzselése
Közraktárjegy: rendeletre szóló, árukövetelést megtestesítő értékpapír. Az áruk nagy-
kereskedelmével együtt járó raktározási és hitelezési feladatokat ellátó intézmény által a
szerződés alapján letétbe elhelyezett áruról kiállított értékpapír. Közraktár olyan leg-
alább 500 millió forint alaptőkével létrehozott részvénytársaság, amely elsősorban
mezőgazdasági áruk elhelyezésével, letétek őrzésével és egyedi értékpapír
(közraktárjegy) kibocsátásával foglalkozik. Kibocsátása úgy történik, hogy a közraktár
legfeljebb egyéves időtartamra közraktári szerződést köt az áru letevőjével, a letevő
pedig megfizeti a raktározás árát, a közraktár díját.
A közraktárjegy részei:
1. árujegy: az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja.
2. zálogjegy: a hitelező követelését tanúsító okmány, amely zálogjogot biztosít
a hitelezőnek.
A közraktárjegy átruházása az értékpapíron tett írásbeli nyilatkozattal, forgatással
történhet.

80
Közvetett adó: egyenes adó; minden olyan adó, amelyet az adó fizetésére kötelezett
nem háríthat át másra.
Közvetett árfolyamjegyzés: a hazai pénznem értékét fejezi ki a külföldi
pénzegységben (angolszász jegyzésként ismert).
Közvetlen árfolyamjegyzés: azt mutatja, hogy valamely külföldi pénz 1, 10, 100 vagy
1000 egysége mennyi hazai pénzzel egyenlő.
Krach: az árfolyamok hirtelen és jelentős zuhanása a tőzsdén. A piac teljes
összeomlásával járhat.
Kulcsvaluta: az a valuta, amely a világgazdaságban a világpénz szerepét ellátja.
Kupon: hozamszelvény, nyereségrészesedési jegy
Kurzus: árfolyam
Külső kamatláb: azt fejezi ki, hogy a beruházó mekkora tőkehozadékot akar elérni.
Jövedelmezőségi követelmény.
Küszöbár: [strike preices] az opciós tőzsdei kereskedelemben a tőzsde által rögzített
kereskedelmi árszintek. Ezen az árszinten élhetnek az opció vevői vásárláási jogukkal,
illetve az opció eladói ezen az árszinten kötelesek teljesíteni.
Kvázi pénz: azok a bankpasszívák, melyek a fizetések teljesítéséhez nem pénzformában
állnak rendelkezésre, de rövid időn belül és alacsony költséggel „pénzzé” tehetőek. A
tranzakciós pénzen (M1) túl a lekötött betéteket is magában foglalja.

81
L

Last trading day: a határidős ügylet tőzsdeszabályok szerint megállapított utolsó


üzletnapja. Spekulációs ügyleteknél az ügynök ezen a napon egy még nyitott pozíciót
lezár, mivel nem szándékoznak az árut szállítani.
Látra szóló betét: határidő nélkül elhelyezett betét, más néven folyószámlabetét
Látra szóló váltó: megtekintésre szóló váltó
Láttamozás a váltón: a váltón az esedékességet úgy is meg lehet jelölni, hogy „esedé-
kesség megtekintés után bizonyos időre”. Ebben az esetben a váltót be kell mutatni a
kiállítónak, hogy az esedékesség napja megállapítható legyen. A megtekintés napján a
kiállító a váltót az aláírás helyének és idejének feltüntetésével aláírja. Ezt nevezik váltó
láttamozásnak.
Lead manager: a főszervező megállapodik a társbankokkal, hogy melyikük milyen
arányban és mekkora szervezési jutalék ellenében járul hozzá a hitel folyósításhoz.
Lebegő árfolyamok:
• Free float: az árfolyam szabadon mozog, nincs beavatkozás.
• Dirty/managed float: irányítottan szabad árfolyammozgás
Lebegő kamatláb: változó kamatláb, amelynek nagyságát a kölcsön időtartama alatt a
pénzpiaci körülmények, elsősorban a rövid lejáratú hitelkamatok alakulásának
függvényében módosítják fel-, illetve lefelé.
Lebegő kamatozás: a kamatszint alapja a pénzpiaci kamatszint (LIBOR), amelyhez
kamatfelár kapcsolódik.
Leértékelés: valuta leértékelésre akkor kerül sor, ha a hazai inflációs ráta nagyobb a
külföldi inflációs rátánál. Felértékelésnél a hazai inflációs ráta alacsonyabb, mint a
külföldi inflációs ráta.
„Legkedvezőbben”: a tőzsdei forgalmazónak szóló utasítás, amely az adott értékpapír
adásvételére vonatkozó nem limitált megbízást jelent.
Lehívási árfolyam: az az előre rögzített árfolyam, amelyen a jogosult majd a jövőben
élhet az opciós jogával. Attól függően, hogy az adott árfolyam mellett ma nyereséggel,
veszteséggel vagy hozzávetőlegesen zérus eredménnyel lehetne érvényesíteni az opciós
jogot, a következőkről beszélhetünk.
• ITM (in the money): piacnál jobb opció
• OTM (out the money): piacnál rosszabb opció
• ATM (at the money): piaccal egyező opció
Lejárat: hitelfelvételétől a visszafizetésig eltelt idő, az a határidő, amikor egy
adósságot ki kell egyenlíteni. Meg szokás különböztetni rövid lejáratú (1 év alatti),
középlejáratú (1-5 éves lejáratú) és hosszú lejáratú (5 éven túli lejáratú) értékpapírokat.
A külföldi gyakorlatban előfordul lejárat nélküli értékpapír (a járadéktörvényben
meghatározott értékpapír, pl. örökjáradék) is.
Leszámítolás: értékpapír lejárat előtti megvásárlása (általában bank által) a lejáratig
hátralévő idővel arányos kamat (diszkont) levonása mellett.

82
Letéti igazolás: értékpapírt helyettesítő okirat, amelyet a befektetési szolgáltató állít ki
a nála letétbe helyezett értékpapírokról
Letéti jegy: hitelintézetek forrásgyűjtését elősegítő értékpapír, amelyben a kibocsátó
bank vagy hitelintézet arra kötelezi magát, hogy a benne megjelölt pénzösszeget és
annak előre meghatározott kamatát az értékpapírban meghatározott időben és módon
megfizeti a letéti jegy tulajdonosának, illetve a birtokosának. Lehet bemutatóra vagy
névre szóló. Általában középlejáratra szól és átruházható.
Letéti szolgáltatás: pénzletétkezelés; a hitelintézet ügyfelétől pénzösszeget vesz át
azzal, hogy azt ügyfele megbízása alapján elkülönített számlán helyezi el és tartja
ügyfele rendelkezésére (kamatot nem fizet).
Letétkezelő: olyan pénzintézet, amelyik az értékpapírok megőrzését és kezelését végzi
(értékpapír őrzés, értékpapír-számla vezetés, befektetési jegyek adásvétele, ellenőrzési
tevékenység).
LIBOR: London Interbank Offered Rate [londoni bankközi kínálati kamatláb] Londoni
bankközi ajánlati alapkamatláb, amely USA dollár-elszámolású hitelekre vonatkozik.
Az európai pénzpiac meghatározó kamatlába, referencia-kamatlábként szolgál.
Importlízing esetén az alkalmazott kamatláb LIBOR + spread [felár] alapján adódik.
Licit: árverésen adott árajánlat. Az szerezheti meg az árut, aki a legtöbbet adja érte.
Likvidáció: a tőzsdei határidős ügyletek szokások szerinti lebonyolítása, azaz egy
nyitott pozíció lezárása ellentétes irányú ügylettel.
Likvidációs árfolyam: a határidős ügyletek árfolyamkülönbségeinek elszámolására
szolgál.
Likvid eszköz: olyan vagyontárgy, elsősorban a pénz és a jegybankképes értékpapír,
amely könnyen, gyorsan pénzzé tehető.
Likviditás: esedékességkor mindig azonnal fizetőképes. A kötelezettségeket állandóan
késedelem nélkül teljesíti.
Kettős értelmezés:
1. vállalati szemléletben: adósságszolgálat, azaz az összes likvid eszköz és
kötelezettség összhangban van.
2. projekt szemléletben követelmény a hitel felvevőre, a beruházóra, hogy az
adósságszolgálati kötelezettsége a beruházás nettó hozamából fedezhető le-
gyen.
Likviditási gyorsteszt mutató: a legmobilabb eszközök aránya az esedékes fizetési
kötelezettséghez.
Likvidesz közök − Készletek
Folyófize tési kötel ezettség

Likviditási mutatók: a vállalkozás fizetőképességét egy hitelező vagy kölcsönt nyújtó


bank szempontjából a következő likviditási mutatók fejezik ki:
Pénz + Bankjóváír ások
Készpénzli kviditás( pénzhányad )=
Esedékesk ötelezetts égek

Pénzeszköz ökm érleg szerint +Vevőállomá ny


Elsőfokúl ikviditás =
Rövidlejár atúkötele zettség

83
Pénzeszköz ökm érleg szerint + Vevőállomá ny
Másodfokú likviditás +Anyagésá rukészlet
=
(likviditá si gyorsrá ta) Rövidlejár atúkötele zettségek

Harm adfokú likviditá s Forgóeszkö zök


=
(likviditá si ráta) Rövidlejár atúkötele zettségek

Likviditási tartalék: a hitelintézetek számára kötelezően előírják, másként likviditási


ráta, amely meghatározza, hogy a bankok összes eszközük, illetve korrigált mérleg-
főösszegük mekkora százalékát kötelesek likvid eszközökben tartani.
Likviditási terv: a forgalmi szemléletű finanszírozási terv a vállalkozás tervezett
bevételeit és kiadásait veti össze a kiválasztott időszakokra.
• bevételek: értékesítésből, utólagos kiegyenlítésből származó várható
bevétel, pénzügyi műveletek bevételei
• kiadások: folyó működéssel kapcsolatos kiadások, egyéb kiadások (pl.
osztalék)
• pénzforgalmi egyenleg: a bevételek és kiadások különbsége
Limit: értékpapír adásvételénél a forgalmazó számára meghatározott ármaximum vagy
árminimum
Limit ár: a befektető által adott megbízásban szereplő meghatározott ár, amelynél jobb
áron teljesíthető az ajánlat.
Limit order: [keret-felhatalmazás] az ügynöknek adott megbízás, hogy csak egy
bizonyos árig vegyen vagy eladjon.
Limit up / limit down: [felső/alsó limit] a tőzsdefelügyelet által tőzsdenaponként meg-
szabott maximális árfolyam-ingadozás.
Liquidierung: egy nyitott (long vagy short) pozíciónak rendezése ellentétes irányú
üzlettel.
Lízing: olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység, amelynek során a bérlő
valamely termelőeszközt a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott
időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben előírt lízingdíj
fizetésére kötelezett. A lízing általában háromszereplős ügylet. A lízingbe vevő
megállapodik a szállítóval az adott termelőeszköz műszaki paramétereiről, szállítási és
beszerelési határidejéről, valamint az egyéb kapcsolódó feltételekről. A szerződés
szerinti vételárat a lízingtársaság fizeti ki a szállítónak, ezzel a saját mérlegébe, a
befektetett eszközök közé emeli be az adott termelőeszközt, és egyidejűleg egy
lízingszerződés keretében az eszköz használati jogát átadja a lízingbe vevő vállalatnak.
Fajtái:
1. pénzügyi lízing (finanszírozási lízing): a lízingbe vett termelőeszköz a
szerződés lejáratakor maradványértéken vagy anélkül a kifizetett lízingdíj
fejében átmegy a lízingbe vevő vállalat tulajdonába (beruházási hitel
helyett).
2. operatív lízing: a bérbe adott termelőeszköz csak átmenetileg marad a
lízingbe vevő vállalat használatában. A lízingtársaság az adott berendezést
több lízingbe vevőnek is „kölcsönzi” egymás után.
3. szervizlízing: szervizszolgáltatással kibővített, s lehet pénzügyi vagy
operatív.

84
4. visszlízing (add el és lízingeld vissza): szorult helyzetben lévő vállalatok
számára nyújt pénzszerzési lehetőséget. Mindig pénzügyi lízing.
Az operatív és pénzügyi lízing összehasonlítása
Pénzügyi lízing Operatív lízing
Lízingbe adó Lízingbe vevő Lízingbe adó Lízingbe vevő
A birtoklás joga × ×
A tulajdonlás joga × ×
A lízingelt dolog × ×
a nyilvántartásban
Az értékcsökkenés × ×
elszámolása
A lízingügylet bevétele × ×
Lízingdíj: fedezetet nyújt a vételárra, kamatra, értékcsökkenési leírásra, a társaság
hasznára. A díjfizetés általában egyenlő ütemezésű.
Lízingszorzó: fizetendő teljes lízingdíj / a gép teljes ára
Loan agreement: kölcsönszerződés
Lombardok: A XII. századtól Közép- és Észak-Európában megjelenő itáliai kereske-
dők, akik hazájukban központtal, a fenti területeken képviselőkkel bíró társaságokkal
rendelkeztek.
Lombardhitel: kézizálog (értékpapír vagy áru) ellenében nyújtott hitel. Piacképes
dolgok elzálogosítása révén biztosított rövidlejáratú kölcsön. Jegybankképesnek
minősített, általában állami kibocsátású vagy állami garanciával rendelkező
értékpapírokat helyez letétbe az üzleti bank a központi jegybanknál.
Loro-számlák: a bankok külföldi ügyfeleik részére számlákat vezetnek, és a saját
ügyfeleik számlái a loro (övék) számlák. Egyenlege a bank és ügyfele közötti
mindenkor vagyoni állapotokat tükrözi. A számlakövetelés erejéig a bank végrehajtja a
megbízásokat.
Long: [hosszú] akkor van valaki long pozícióban, ha egy vételi pozíciót azért tart, mert
nagyobb árakat vár.
Long call: vételi jog
Long futures: a határidős ügylet tárgyát veszi az üzletkötő; vétel határidőre.
Long put: eladási jog
Loss: veszteség
Lot: egy árunak szabványosított kereskedelmi egysége

85
M

M0: a jegybankpénz vagy monetáris bázis (forró pénz)


M1: szűken értelmezett, tranzakciós pénz. Azon bankpasszívák, amelyekkel azonnal
rendelkezhet a tulajdonosa, azonnal képes betölteni a pénz funkciókat. Ide tartozik a
készpénz és a látra szóló betét.
M2: tágan értelmezett pénz, ún. kvázi pénz. Az M1-en kívül a lekötött betéteket is
magában foglalja.
M3: M2 + a bankrendszer által kibocsátott értékpapírok összege
M4: oly mértékben szélesen értelmezett, hogy a bankrendszeren kívüli pénzmennyiség-
elemeket is tartalmaz. Ilyenek a vállalatoknál és a lakosságnál lévő államkötvények.
Magához váltja: a váltójogban azt jelenti, hogy az, aki a váltókövetelést teljesítette, a
fizetés igazolásául a váltót a váltóbirtokostól átveszi.
Marge: árfolyamrés, amely a vételi és az eladási árfolyam különbsége
Margin:
1. előleg, az értékpapír vásárlásakor letétbe helyezendő összeg
2. nem realizált nyereség vagy veszteség (könyvelt) pótlására szolgáló
befizetés. Kamatláb-emelkedés esetén az eladó, kamatlábcsökkenés esetén a
vevő fizeti.
3. az az összeg, amelyet az értékpapír vásárlója fizet, ha az értékpapírt
brókerének hitelét felhasználva vásárolja meg.
Market maker: [piaccsináló] az értékpapír-kereskedő neve a tőzsdei szlengben. Miután
a kereskedők jólértesültek és saját számlára dolgoznak, hasznuk pedig a vétel és eladási
árfolyam különbsége, abban érdekeltek, hogy minél nagyobb legyen a forgalom, hogy
mindig legyen a piacon olyan értékpapír, amelyet a vásárlók meg akarnak venni, és
hogy mindig ugyanannyian akarjanak venni, mint eladni. E tevékenységüket, illetve e
tevékenység piacrendező hatását ismeri el a tőzsdenyelv a „piaccsináló” elnevezéssel.
Market order: a tőzsdei értékpapír-forgalmazónak szóló megbízás a napi legjobb
árfolyamon való azonnali vételre vagy eladásra
Market utasítás: a brókernek szóló utasítás napi áron, az elérhető legkedvezőbb áron
való vételre vagy eladásra.
MAX: Magyar Államkötvényindex, amelyet a CA IB Értékpapír Rt. és a TV3
Profitvadász hozott létre. Az egy évnél hosszabb futamidejű, az elsődleges forgalmazói
rendszerben szereplő, fix kamatozású államkötvények árfolyamából számított
tőkeérték-súlyozású index. 1996. december 31-i 100 pontos bázisról indult, és 1999
nyarára 158 pontra nőtt.
Másodlagos piac: [secondary market] a korábban kibocsátott értékpapírok
forgalmazásának színtere. A pénzügyi rendszer zavartalan működésének egyik fontos
biztosítéka. A különböző lejáratú értékpapírok és befektetések árfolyam-alakulásán
keresztül információt szolgáltat a kibocsátónak és befektetőnek egyaránt.

86
Megtérülési idő: az az időtartam, ami alatt a befektetett tőke hozadék pénzáramainak
jelenértéke egyenlő lesz a befektetett tőke jelenértékével. Amely idő alatt az NPV zérus
lesz.
Merill Lynch: az USA legnagyobb brókercége
Mérlegegyenlőség, -egyezőség: a forgalmi és állományi adatok közötti összefüggést
írja le.
Nyitóállo mány +Növelőfor galom = Csökkenőf orgalom +Záróállom ány

Mérleg szerinti eredmény: az osztalékra, részesedésre igénybe vett


eredménytartalékkal növelt, a fizetett osztalékkal, részesedéssel csökkentett tárgyévi
adózott eredmény
Messenger: tőzsdei összekötő a tőzsdei alkusz és telefonos kollégái között, annak a
hírláncnak a része, amely az alkuszt a megrendelésekről, a céget a megkötött üzletről
értesíti.
Mesterséges vagy szintetikus pénz: nemzetek feletti elszámolási eszköz, amely a
jelenlegi gyakorlat szerint valutakosár jellegű
Minősítési jelsorozat: értékpapírra, kötelezettségre, intézményre vonatkozó
minősítések. A befektetőket leginkább a kötvény- és részvénykibocsátó cégek
minősítése érdekli.
Befektetési kategóriák:
• AAA: kimagaslóan erős a valószínűsége a hitel és a kamat
visszafizetésének
• AA: nagyon erős visszafizetési valószínűség és hajlam
• A: erős visszafizetési képesség, de jóval érzékenyebb mind a külső,
mind a belső változásokra, mint a magasabb kategóriába sorolt
kibocsátások.
• BBB: a legalacsonyabb befektetési kategória, bár a mutatói alapján
megfelelő képességekkel rendelkezik a törlesztés és a kamatok
visszafizetésére, de: a változó körülmények jobban gyengíthetik ezt a
képességet, mint a felsőbb kategóriákban.
Spekulatív kategória:
• BB: nem befektetői kategória, de a visszafizetés valószínűségének
romlása sokkal kevésbé feltételezhető, mint az alacsonyabb szinteken.
Meglehetősen nagy bizonytalanságnak van kitéve a fizetőképesség a
körülmények változása esetén.
• B: nagyobb bizonytalansági fokozat, ezért nagyobb a visszafizetés
kockázata, a gazdasági környezet hátrányos változása negatívan hat a
tőke és kamata időben történő visszafizetésére.
• CCC: magas fizetési kockázat, csekély képesség a pénzügyi
körülményekben bekövetkezett változások áthidalására
• CC: nagyon kicsi az esélye, hogy a fizetési kötelezettségnek eleget
tegyen, elkerülve a csődöt.
• C: teljes fizetésképtelenség
MMTS: Multi Market Trading System; speciálisan a származékos, határidős és opciós
piacra tervezett szoftver. A nyílt kikiáltásos rendszert felváltó elektronikus rendszer
működését teszi lehetővé. A brókercégek közvetlenül is rákapcsolódhatnak a
rendszerre.

87
Moody-index: A Moody’s Investors Service befektetési tanácsadó kötvényekre,
elsőbbségi részvényekre és kisebb mértékben közönséges kötvényekre vonatkozó
minősítéseket készít.
Momentum: a trend meredekségére utaló index, a görbe meredeksége az árváltozás
sebességét mutatja.
Monetáris bázis: a készpénzállomány és a hitelintézeti tartalékok együttes összege
Monetáris hatóság: a monetáris politika központi irányító szerve az MNB, az MNB
legfőbb irányító szerve a Jegybanktanács.
Monetáris politika: az a pénzpolitika és annak gyakorlata, amely a pénz- és a
tőkepiacon a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, ezzel
a gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatásnak. Célja tehát a
pénzkínálat szabályozása és ezzel antiinflációs politika folytatása.
Eszközei:
1. direkt eszközök: a központi monetáris hatóság közvetlen szabályozása (pl.
konkrét betéti/hitelkamat, hitelkontingens)
2. indirekt eszközök:
• kötelező tartalék
• refinanszírozás, rediszkont
• kamatpolitika, kamatszabályozás
• nyíltpiaci műveletek
• kötelező likviditási tartalék
• erkölcsi ráhatás
Monetaristák: Milton Friedman, a chicagói iskola képviselője szerint a gazdaság
szereplői racionálisan döntenek és cselekszenek, és minden lehetséges információval
rendelkeznek, azokra rögtön reagálnak. A Keynes-i modellben a gazdasági szereplők
rövid távon alkalmazkodnak, de hosszabb távon nem tudnak változást elérni. A
monetaristák szerint célszerű sok évre előre meghatározni a pénzmennyiség bővítésének
tervezett ütemét, s így mindenki kalkulálni tud a várható értékkel.
Money market ügyletek: bankok egymásnak nyújtott hitelei, illetve egymástól felvett
betétei. Többféle szempont alapján csoportosíthatók, de az ügyletek futamideje alapján
a legegyszerűbb.
1. egynapos hitelek: egyetlen munkanapra kerülnek a hitelfelvevő birtokába, a
következő munkanapon pedig vissza kell fizetni.
• spotnext hitel: a mai nappal megkötött és spot értéknappal induló
egynapos hitel (két munkanap telik el ) Jelölése: S/N
• tomnext hitel: a mai nappal megkötött és következő munkanappal
induló egynapos hitel (csak egy munkanap telik el) Jelölése: T/N
• overning hitelek: a mai nappal megkötött és a mai nappal induló
egynapos hitelek (azonos nap) Jelölése: O/N
2. rövidlejáratú hitelek: 1, 2, 3, 4 hetes, 1, 2, 3, 6 és 12 hónapos hitelek
3. közép- és hosszúlejáratú hitelek
4. repo ügyletek (visszavásárlási megállapodás): a bankok és jegybank közötti
ügyletek
• passzív repo: a kereskedelmi bankok jegybankképes értékpapírokat
vásárolnak promt a jegybanktól, és határidősen pedig viszonteladják
azokat, így szabadulva meg felesleges pénzmennyiségüktől.

88
• aktív repo: a kereskedelmi bankok promt eladnak és határidőben
visszavesznek jegybankképes értékpapírokat, így biztosítva maguknak
szabad forrást.
Monometallizmus: egyetlen fém tölti be az egyenértékes szerepet.
Mozgó kamatozású értékpapír: változó kamatozású értékpapír.
Mulasztási bírság: akkor kell fizetni, ha a munkáltató, továbbá egyéb szerv vagy
személy nem tett eleget a jogszabályokban meghatározott bejelentési, nyilvántartási,
adatszolgáltatási kötelezettségének, vagy azokat nem az előírt módon teljesíti.
Multilaterális klíring: sokoldalú megállapodás áruforgalmi kapcsolatok
megvalósítására és mesterséges pénz felhasználásával történő kiegyenlítésére
Multiplikátor hatás: a pénzteremtés során egységnyi pénz a bankrendszerbe kerülve
megtöbbszöröződik. A multiplikátor megmutatja, hogy a bankrendszer egészében
minden egyes pótlólagos pénzegység az adott tartalékráta arányában növekszik. A
multiplikátor a tartalékráta reciprokával egyenlő. M =1 t . Természetesen a
gyakorlatban nem pontosan érvényesül.
Mutual fund: befektetési alap
Működési tőkaáttétel: azt fejezi ki, hogy az árbevétel ingadozása hogyan befolyásolja
az adózás és a kamatfizetés előtti eredményt. Mértékét alapvetően a fix és a változó
költségek aránya határozza meg.

89
N, NY

Nagykockázat vállalás: a hitelintézet részéről nagykockázat vállalásának minősül az a


kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt összes
kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át meghaladja.
Nagyrészvényes: a részvénytársaság ügyeire (a tulajdonában álló részvénypakett révén)
meghatározó befolyást gyakorolni képes részvényes.
Name-lending: olyan fedezet nélküli hitel, amelyet a hitelintézet a jó üzleti hírnévvel
rendelkező ügyfelének nyújt.
Napi árfolyam: az értékpapír aktuális tőzsdei árfolyama
NASDAQ: Amerika harmadik legnagyobb tőzsdéje, ahol számítógépes rendszeren
keresztül folyik kereskedés.
Negociálás: akkreditív negociálása; az okmányok helyességének ellenőrzése a bank
részéről
Nemzetközi fizetések: a külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó fizetési forgalom a
kereskedelmi bankok csatornáin keresztül.
Fizetési módok:
1. átutalás: ún. nyitott fizetési mód, ahol garancia nélküli külkereskedelmi
szállítások ellenértékét egyenlítik ki ezen a úton.
2. beszedvény (inkasszó): a megbízó (eladó) beszedési megbízásában kéri fel a
megbízottat (általában pénzintézetet), hogy a megbízója helyett a megbízó
követelését szedje be.
• sima beszedvény: az eladó a szükséges okmányokat az áruval együtt
elküldi a vevő címére, és utána indítja a beszedést. Itt a vevőn múlik,
hogy fizet vagy sem.
• okmányos beszedvény: az eladó az árut feladja a szállítmányozó cég
külföldi raktárának címére, és az okmányokat a beszedési megbízással
együtt a bankjához nyújtja be.
Nemzetközi Fizetések Bankja: BIS; 1930-ban Bázelben hozták létre. A központi
bankok együttműködésénekcéljából jött létre.
Nemzetközi fizetési mérleg: egy naptári évre szóló, pénzforgalmi szemléletben készült
pénzügyi mérleg, amely a külföldre teljesített és a külföldről kapott valuta- és
devizafizetéseket tartalmazza.
Nemzetközi Valutaalap: IMF; 1944-ban Bretton Woods-ban hozták létre. Célja a
tagországok fizetési mérlegének kedvezőtlen pozíciója esetén források biztosítása.
Nettó eszközérték: a vállalkozás összes eszközeinek és összes idegen forrásainak
különbsége. A könyvviteli nyilvántartásban szereplő értéket mutatja.
Nettó forgótőke: a vállalat forgóeszközeinek és rövid lejáratú forrásainak a
különbözete (a tartós források forgóeszközöket finanszírozó része)

90
Nettóforg ótőke = Forgóeszkö zök −Folyóforr ások

Nettóforg ótőke =Sajáttőke +Hosszúlejá ratúkötel ezettség −Tartósbef ektetések

Nettó jelenérték (NPV): a befektetések értékelésének mutatója. A befektetésből,


beruházásból származó pénzáramlást a jelenre vetítve (diszkontálva), majd ebből az
értékből kivonva a kezdeti befektetés összegét (a beruházásba fektetett tőke
jelenértékének és a befektetett tőkével elért hozadékok jelenértékének a különbsége).
Névérték: [par value] a névértékkel rendelkező értékpapíroknál a kibocsátási tervben
meghatározott értékpapíronkénti érték, aminek az adott értékpapír piaci értékét illetően
nincs jelentősége. Jelentősége van viszont pl. a kötvénynél a kamatszámítás, a
részvénynél a szavazati jog szempontjából. A névérték tulajdonképpen adott
mennyiségű hitelt vagy (az alaptőkéhez viszonyított) résztulajdont jelent.
Névleges hozam: [nominal yield] az értékpapír alapértéke, a névértékre vonatkozó
kamatláb, azaz fizetett kamat és névérték hányadosa
Névre szóló értékpapír: rektapapír; olyan értékpapír, amelyen fel van tüntetve az
értékpapír által megtestesített követelések, jogok jogosultja is. Az ilyen papírok a
forgalom szempontjából nehézkesebbek, mint a bemutatóra vagy a rendeletre szólóak,
ám biztonságosabbak, lévén csak a jogosult kezében érnek valamit. Ugyanakkor
mozgásuk is jobban követhető (itt kell megjegyezni, hogy nevével ellentétben a névre
szóló részvény nem névre szóló, hanem rendeletre szóló értékpapír).
New Deal: az Egyesült Államokban alkalmazott új gazdaságpolitika, amelyben a foglal-
koztatottságot a közmunkák növelésével emelték magasabb szintre, s az állam
támogatta a mezőgazdaságot, fizetett a földek parlagon hagyásáért.
Nikkei 225 Stock Average: a tokiói tőzsde trendjét mutató, a Dow Jones index
mintájára kialakított részvényindex.
Nominális (névleges) kamatláb: egy adott pénzmennyiség után egy év múlva milyen
összegű pénz kap vagy fizet.
Nominated bank: a megnevezett lebonyolító bank az akkreditívnél
Nostro-számlák: a bankok külföldi ügyfelei részére az országok közötti pénzügyi
tranzakciók lebonyolítására külön számlákat vezetnek, s azon számlák a nostro (miénk)
számlák, amelyeket a különféle pénzintézetek, különféle devizákban bankunknak
vezetnek. Egyenlege a „mi bankunk” és a számláját vezető bank közötti vagyoni
állapotot tükrözi.
Not to order: nem rendeletére
Nyereség/költség hányados: [Cost/benefit ratio]
Nyereségküszöb: [Break even] az a lejárati árfolyam, ahol sem a jogosult, sem a
kötelezett nem nyer és nem veszít. Ekkor az árfolyamnyereség megegyezik a fizetett díj
felkamatoztatott értékével.
Nyílt alap: olyan befektetési alap, amelynek a forgalomban lévő befektetési jegyek
száma állandóan változhat, mivel azokat a kezelő (a jegy napi értékén) bármikor köteles
visszavásárolni, igény esetén pedig új befektetési jegyeket hoz forgalomba.
Nyílt kikiáltás: [open outery-call] a tőzsdei ügyletkötés egyik módszere, ahol az
ügynökök hangos kiáltással és kézjelekkel kötik az üzletet. Az egybeeső vételi és

91
eladási ajánlat az ügyletet létrehozza. Az ár-árfolyam üzletkötéskor folyamatosan, az
ajánlatoknak megfelelően változik.
Nyílt piaci műveletek: intervenció; a jegybanki szabályozás egyik eszköze. Lényege,
hogy a jegybank a pénzpiacon értékpapírokat (elsődlegesen állampapírokat), illetve
valutákat (ide értve saját nemzeti valutáját is) vesz vagy elad, hogy ezzel mesterségesen
bővítse vagy szűkítse a forgalomban lévő pénzkínálatot. Az állampapírok adásvételével
alakítják a pénzmennyiséget. A jegybank elad és megvesz állampapírokat.
Állampapírok eladása esetén a vásárló magánszemélyek, vállalatok vagy kereskedelmi
bankok az ellenérték kifizetésével csökkentik a bankszámlán lévő pénzösszeget, s ezzel
csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség. Gyakorlatilag a vásárló hitelt nyújt az
államnak. Ha visszavásárolják az állampapírokat, a bankszámlára kerül az ellenértéke, s
ezzel növekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség. Az egyszerű eladások és vételek
mellett a jegybankok kötnek ún. visszavásárlási megállapodásokat, más néven repókat.
Ebben az esetben a központi bank eladja az állami értékpapírt, de rögtön
megállapodnak arról, hogy a kereskedelmi banktól adott időpontban a papírt
visszavásárolja. A pénzintézet forráshoz jut, de a költségeket az eladási
árfolyamkülönbségben megjelenítik. A repókamatok emelésével a monetáris hatóság
arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy kevésbé éljenek ezzel a lehetőséggel.
Előnye, hogy rövid távú forrást biztosít a kereskedelmi bankoknak.
Nyilvános kibocsátás: [public offening] az értékpapír-törvény hatálya alá tartozó
értékpapírok első, nyilvános ajánlattétel útján történő eladása. Az értékpapírokat bárki
megvásárolhatja.
Nyitott pozíció: a határidős ügyletből fakadó, az ügylet elszámolására és teljesítésére
vonatkozó kötelezettségek összessége (határidőkor zárja le, vagy ha közben
ellenügyletet köt).
Nyitva szállítás: az eladó az árut közvetlenül a vevőnek küldi meg, és a vevő csak azt
követően fizet, hogy az áru birtokába került. Az ellenérték megfizetése a számla kézhez
vételét követően azonnal esedékessé válik. A vevő tartozását kiegyenlítheti átutalással
vagy látra szóló váltóval.

92
O

OBA: Országos Betétbiztosítási Alap


OECD: Organisation for Economic Cooperation and Development [Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet]
Offer: egy meghatározott áron történő deviza eladásra való készség, ajánlat (a bid
ellentéte), eladási (árfolyam)
Offset ügylet: az ellenügyletek megkülönböztető elnevezése a repülőgépipar, a
hadászati és az űripar területén
Okmányos beszedvény: inkasszó [Cash against Documents – C.A.D.] olyan fizetési
mód, amelyben az eladó azzal bízza meg a bankját, hogy a leszállított exportáru
ellenértékét a vevőtől (importőrtől) az átadott okmányok alapján beszedje, és teljesítés
esetén az okmányokat átadja a vevőnek. Másképpen vinkulált inkasszónak is nevezik.
A gyakorlatban előfordul a nyitott (nem vinkulált) inkasszó. Ennek jellemzője, hogy az
eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az áruokmányokat
pedig a beszedési megbízással együtt a bankjának küldi meg. Az eladó bankja megküldi
az okmányokat külföldi levelező partnerének, amely felszólítja a vevőt az áru
ellenértékének megfizetésére.
On line kártya: alkalmazása esetén az ügyfél számláját a kifizetett összeggel azonnal
megterhelik (azonnali könyvelés).
Open contracts: [nyitott kötések] olyan kötések, amelyeket megvettek vagy eladtak
anélkül, hogy a tranzakciót egy árunak rákövetkező eladásával vagy vételével, esetleg
tényleges szállításával lezárták volna.
Open account method: nyitva szállítás
Open interest: [nyitott érdekeltség] a nyitott kötések száma egy terminpiacon. Csak
azokra a vételekre és eladásokra vonatkozik, amelyeket még nem rendeztek.
Opció: prémiumügylet, elődíj-ügylet, díjügylet; döntési jog megvásárlása adott üzlet
megkötésére vagy attól való visszalépésre meghatározott időn belül. Olyan határidős
spekulációs ügylet, amelyben az a fél (spekuláns), aki a prémiumot fizeti (amelynek
összege minden esetben alatta marad a valószínűsíthető nyereségnek), a teljesítés napján
(illetve amerikai szokás szerint a teljesítés napjáig) nyilatkozhat arról, hogy kívánja-e a
teljesítést vagy sem. Ez hausse-spekuláció esetén azt jelent, hogy arról dönthet, átveszi-
e az árut vagy sem. Baisse-spekuláció esetén arról dönt, hogy eladja-e az árut vagy sem.
Kétszeres prémiumügyletről (stellázsügylet, put and call option, amelynek díja – a
prémium – kétszerese az egyszerű prémiumügyletének) akkor van szó, ha a prémium
fizetője választhat, a megjelölt árut megvenni akarja vagy eladni, vagy eláll az üzlettől.
Ilyen üzlet a gyakorlatban akkor jön létre, ha a prémium fizetője nagy áringadozásra
számít, míg a másik fél tartott árakra. Utóbbi úgy véli, hogy a prémiumbevétel meg
fogja haladni azt a nyereséget, amit egyébként az ár(folyam) változása révén elérhetne.
A prémium nagysága egy meghatározott értékpapírra (árura) vonatkozó opció esetén a
teljesítés napjának közeledtével egyre csökken.

93
Az egyszerű opció lehet:
1. vételi opción (call-opció): kétoldalú ügylet, ahol az opció megvásárlója
opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy az opciós
szerződésben rögzített áron, a szerződésben kikötött határidő lejárata napján
dönthessen arról, hogy vásárol-e, vagy az opciós díj elvesztése ellenében
lemond vásárlási jogáról. A jogosult nyilvánvalóan csak akkor él vételi
jogával, ha az opciós szerződésben kikötött ár alacsonyabb a teljesítéskori
árnak és a prémiumnak az összegénél.
2. eladási opció (put opció): az eladási opció vevője jogot szerez arra, hogy az
opciós szerződésben foglaltak szerint eladjon, de az opciós díj elvesztése
ellenében elállhat az eladástól. Nem köteles eladni. Az eladási opció vevője
csak akkor él az eladási opciójával, ha áruját prompt áron eladva és abból
levonva a fizetendő prémium összegét nem jut nagyobb bevételhez, mint az
opció keretében történő eladásnál. Az opció jogosultja akkor fog élni tehát
jogával, ha
a) vételi (call) opció esetén: Opciósár < Promptár +Prémium
b) eladási (put) opció esetén: Opciósár > Promptár −Prémium
• európai opció: meghatározott a lejárat időpontja, és az opció
végrehajtásának joga csak a lejáratkor érvényes.
• amerikai opció: meghatározott a lejárat pontos időpontja, de az opció
végrehajtásának joga nemcsak a lejáratkor érvényes, hanem bármikor.
• ázsiai opció: ennél az ügyletnél is meghatározott a strike price, a
lejárat nem egy nap, hanem egy hosszabb periódus, s ebben minden
nap végén feljegyzik záróárfolyamot, és a végső lejáratkor kiszámítják
ezek számtani átlagát. Az opció lejáratkor a strike price és a számított
átlagár különbözetét kapja az opció vásárlója, ha ez az összeg pozitív.
Ellenkező esetben senkinek sincs semmilyen kötelezettsége.
Opciós díj: [Option Premium] a vételi vagy eladási jogért fizetett összeg
Opciós határidő: az időpont, ameddig az opció jogosultja vételi/eladási jogával élhet.
Opciós kötvény: elővásárlási jogot biztosító kötvény, amely általában a rögzített
kamatláb mellett előjogot biztosít a kötvénykibocsátó későbbi alaptőke-emeléskor
kibocsátandó részvényekből való vásárlásra.
Operatív lízing: a lízingbe adó a tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében,
meghatározott időtartamra a lízingbe vevő tulajdonába adja azzal, hogy a lízing
időtartama alatt viseli lízingelt dologgal kapcsolatos költségeket, s a futamidő végén a
lízingelt eszközt visszaszolgáltatja a lízingbe adónak.
Országos Betétbiztosítási Alap: 1993. évi XXIV. törvény és az 1996. évi CXII.
Hitelintézeti törvény biztosítja a működését. Az OBA biztosítása csak a vele tagsági
viszonyban álló hitelintézetre vonatkozik, a náluk elhelyezett betét befagyása esetén a
betétest kártalanítja.
Működésének lényege:
1. a hitelintézet fizetésképtelensége esetén minden olyan névre szóló betét
védett, amelynek tulajdonosa beazonosítható.
2. a védettség értékhatára betétesenként egymillió forint.
3. a biztosítás minden hitelintézetre külön-külön is érvényes.
4. A biztosítás nem vonatkozik: banki bemutatóra szóló termékekre,
lízingcégek, vállalatok, önkormányzatok által kibocsátott kötvényekre,

94
részvényekre, vagy más néven kínált megtakarítási formákra (banki
kötvények, letéti jegyek, szövetkezeti részjegyek).
Az OBA kizárja a biztosított termékek köréből azokat a befektetéseket, amelyek az
azonos nagyságú és lekötési idejű betétek meghirdetett kamatához képest jelentősen
magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt biztosít (ez nem 1-2%-ot jelent).
Az OBA a tagintézetekkel közösen létrehozta a Betétregisztert, amely tartalmazza az
összes biztosított terméket. Hitelintézetenként elnevezések szerinti sorrendben
tartalmazza a magtakarítási formákat, s a hitelintézet a Betétregiszter egy példányát
köteles az ügyféltérben, jól látható helyen elhelyezni, az érdeklődők rendelkezésére
bocsátani.
Országkockázat: [counry risk] a neves nemzetközi minősítő intézetek által
rendszeresen közzétett, és a nemzetközi befektetőket orientáló globális mutató, amely
az adott országban végrehajtott befektetések általános kockázatát méri.
Oszcillátorok: a piac aktuális állapotáról kaphat az elemző információt. Ez a görbe egy
vízszintes tengely által kettéosztott terület alsó, illetve felső részében mozog.
Osztalék: [Dividend (DIV)] a nem kamatozó értékpapírok utáni részesedés. Legismer-
tebb válfaja a részvénytársaság részvényérték-arányosan felosztott nyereségéből az egy
részvényre jutó hányad. Arra, hogy az adott társaságnál adott évben mennyi osztalék
kerül kiosztásra, az igazgatóság tesz javaslatot, de a végleges döntést a közgyűlés hozza
meg (vannak olyan országok, pl. az USA, ahol az osztalék mértékéről az igazgatóság
dönt). Az osztalékot fix összegben, vagy a névérték százalékában szokás meghatározni.
Osztalékfizetésre általában évente egy alkalommal, a mérleg megállapításakor kerül sor,
de ettől eltérő gyakorlat is létezik (pl. ideiglenes osztalék). Az osztalék kifizetésére az
osztalékszelvény jogosít.
Évenkénti rendszeres osztaléknövekedés esetén, ha az elvárt hozam nagyobb, mint az
osztaléknövekedési ráta (g), akkor az árfolyam számítása a következő:
DIV1 DIV1 = 1 év múlva várható osztalék
P0 = r = a befektető által elvárt hozam
r −g
g = osztaléknövekedési ráta
P0 = árfolyam

Osztalékadó: az adózott vállalkozói jövedelem kivétre/osztalékra kerülő része utáni


adó. A jegybanki alapkamat kétszeresével számított részével megegyező osztalékalap
után 20%, e fölötti rész után 35% adó.
Osztalékelsőbbségi részvény: ők is csak akkor kapnak osztalékot, ha a társaság
nyereséges, de lehet, hogy ha kicsi a nyereség, csak ők kapnak.
Osztalékfizetési hányad: b, ami a DIV/EPS hányadossal számítható.
Osztalékfizetési ráta: az egy részvényre jutó adózott nyereség milyen hányadát fizetik
ki osztalékként.
Kifizetésr etervezet tosztalék
Egyrészvé nyrejutó adózottos ztalék

Osztalék hozam: egy részvényre jutó osztalék


Osztalékorientált részvény: olyan részvény, amelyet elsősorban a várható osztalékért
vesznek.

95
Osztalékrészvény: [Stock Dividend] nem pénzben, hanem újabb részvények
szétosztásának formájában fizetett osztalék
OTC: over-the-counter [pulton keresztüli piac] bankközi, számítógépes hálózaton
keresztül működő piacot jelent.
Outsider: olyan tőzsdei alkusz, aki nem tartozik a tőzsde tagjai közé, ezért csak
tőzsdetagokon keresztül bonyolíthatja le ügyleteit.
Outright: két fél szerződést köt egy-egy deviza, áru, részvény, kötvény jövőbeli
(határidős) eladására, illetve vásárlására egy ma meghatározott árfolyamon. Az
instrumentum eladására, illetve vételére, tényeleges szállításra a jövőben kerül sor, de
egy ma meghatározott árfolyamon. Lejáratkor mindkét fél kötelező jelleggel leszállítja,
kifizeti a szerződésben említett árut, kötvényt, részvényt, devizát, feltéve, ha közben
nem kötöttek egy másik szerződést az eredeti módosításról.
Óvadék: kaució; dologi (tárgyi) jellegű biztosíték, amelynek tárgyául csak készpénz,
értékpapír, lekötött deviza- és forintbetét lehet. Előnye a jelzálogjoggal szemben, hogy
a kötelezett nemteljesítése esetén követelését az óvadékösszegből vagy értékpapírból
közvetlenül kielégítheti.
Óvatolás: óvás; a váltó birtokosa megtérítési igénnyel léphet föl a váltókötelezettjeivel
szemben, akkor amikor a címzett nem teljesített. A teljesítés elmaradásának közokirattal
történő igazolása az óvás. Az óvatolt váltóval történik a váltóper elindítása. Az óvás
felvételére közjegyző jogosult (a bankhoz benyújtják a váltót, ha nem teljesítik, s a bank
záradékot vagy nyilatkozatot ír, hogy a címzett számláján nincs fedezet).
Overdraft hitel: folyószámlahitel
Overnight: hirtelen, rövid időn belül (néhány óra) történő vétel és eladás
Overnight hitel: azonnal végrehajtott hotel, a felvevője azonnal pénzhez jut és másnap
fizeti vissza.
Over-the-counter market (OTC): [pulton keresztüli piac], ami a tőzsdén nem jegyzett
értékpapírok forgalmára jellemző, általában telefon útján folytatott kereskedelem
brókercégek és bankok értékpapírosztályain keresztül. Bankközi, számítógépes
hálózaton keresztül működő piacot jelent.

96
Ö

Önadózás: az adómegállapításnak az a módja, amikor törvényben foglalt kötelezettsége


alapján az adóalany maga állapítja meg adóját.
Önellenőrzés: az adózónak az a joga, hogy az önadózás útján megállapított adót vagy
megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatás összegét az
adóhatósági ellenőrzés megkezdése előtt helyesbítheti.
Önfinanszírozás: belső finanszírozás; a befektetéshez szükséges pénzeszközök saját
forrásból történő finanszírozása. Történhet az adózott nyereség egy részének
újratőkésítésével, illetve az amortizációs összeggel.
Önkéntes betétbiztosítás: a hitelintézetek létrehozhatnak önkéntes betét-, illetve
intézvényvédelmi alapot. Ezek az alapok saját kártalanítási szabályzatuk szerint fizetnek
kártérítést a befagyott betétek után.
Örökjáradék: végtelen számú tagból álló pénzáramlás, amelynek minden eleme
megegyezik. Olyan kötvény járadéka, amelynek nincs lejárata. Az örökjáradék tehát
meghatározatlan időtartamra biztosít évi meghatározott összegű, vagy évente előre
meghatározott mértékkel növekvő összegű jövedelmet. Kiszámításánál keressük azt a
jelenértéket, amely adott piaci kamatláb mellett évente azonos jövedelmet biztosít.
Örökjáradék jelenértéke:

C C = évente esedékes fix összegű pénzáram


PV Ö = r = kamat
r

Ha a rendelkezésünkre álló pénzt értékpapír vásárlásra fordítjuk, az értékpapírért


adható pénz = évi járadék összege / éves kamatláb

C C C C = örökjáradék jelenértéke
PVÖ = + 2 ++
1+ r ( 1+ r) ( 1+ r) n

Növekvő tagú örökjáradék: évente növekvő összegű pénzáramlás


C g (growth rate) = éves növekedési ráta
PV = , ahol r > g. (a jövedelem éves növekedésének üteme)
r −g

Annuitás: olyan pénzáramlási sorozat, amely meghatározott számú tagból áll és a


tagok értéke megegyezik. Az annuitás jelenértékének számítása:

C C C C = adott évi jövedelem


PVA = + 2 ++ r = elvárt hozam
1+ r ( 1+ r) ( 1+ r) n

Mivel itt nem végtelen elemből áll az összegünk, az örökjáradéknál alkalmazott


képlet nem használható, a két örökjáradék különbsége alapján:

97
C C 1 PVA = annuitás jelenértéke
PVA = − ⋅ C = az év jövedelme (hozadéka)
r r ( 1+ r) n r = kamat
n = évek száma
1 1 
PVA = C ⋅ 1− 
r ( 1+ r) n 

Összevontan adózó jövedelem: az önálló és nem önálló tevékenységből származó és


egyéb jövedelmek

98
P

Packing credit: csomaghitel


Pakett: részvénypakett
Papírpénzforgalom törvényei:
1. ha a papírpénz csak a mögötte ténylegesen megjelenő aranyat képviseli,
nem okoz inflációt.
2. amennyiben a papírpénz-kibocsátás meghaladja a forgalom
pénzszükségletét és ez a forgalomban marad, a pénz egységének
vásárlóértéke csökken.
Pari: a névértéknek megfelelő
Paritás: egyenlőség, meghatározott arány. Pénzek összehasonlítására használt elméleti
érték. Klasszikus formája az érmeparitás és az aranyparitás.
Passzíva: források, egy vállalat saját tőkéje és adósságai; tartozás, teljesítendő
kötelezettség
Passzív bankügyletek: pótlólagos pénz érkezik a bankba, amellyel egy időben
tartozása keletkezik a banknak a pénztulajdonossal szemben.
Formái:
• betétgyűjtés
• külön jogszabály szerint a hitelintézet által kibocsátható értékpapír
nyilvános forgalomba hozatala (pl. letéti jegy)
• hitelfelvétel jegybanktól, vagy más kereskedelmi banktól
(refinanszírozási hitel igénybevétele)
Paying bank: fizető bank
P/E: Price/Earning Ratio; a részvény árfolyamának és az egy részvényre jutó
nyereségnek a hányadosa, másképpen az rt. tőkeértékének és nyereségének a
hányadosa, ami azt mutatja meg, hogy a társaság tőkéje hány év alatt térül meg a
profitból. Amennyiben a piac értékítélete szerint a társaság az átlagosnál nagyobb
növekedésre képes, magasabb értéket kapunk.
Példa: vegyünk két céget, s mindkettő 100 forintos nyereséget ér el részvényenként.
A nagy növekedésű vállalat papírjainak árfolyama 2.000 Ft, a stagnáló
nyereségűé 1.000 Ft. Első pillanatra az utóbbi társaság papírjai tűnnek
olcsóbbnak, hiszen csak 10-es P/E-vel forognak, miközben a másikéi 20-as
értékkel. De ha a két évvel későbbi várható nyereséggel számolunk (225 és 100
forinttal – a stagnáló cégnél 10-es P/E, a másik cégnél 9 alatti P/E), így nem
véletlenül forognak az átlagosnál nagyobb P/E-vel a nagyobb növekedésű cég
részvénye.
Pénz: azok az instrumentumok, amelyek betöltik a pénz alapvető funkcióit.
Ezek a funkciók:
• elszámoló eszköz
• forgalmi eszköz
• fizetési eszköz
• felhalmozási eszköz

99
Pénzáramlás: [cash flow] a pénzügyi és vagyoni helyzet változása
Pénzeszközök: készpénz, számlakövetelések és likvid befektetések (jegybankképes
kincstárjegyek, a jegybanknál leszámítolható váltók) alkotják együtt a likvid
eszközöket, amelyek biztosítják, hogy a bank mindig fizetőképes maradjon.
Jellemzőjük, hogy azonnal hozzáférhetők, illetve értékesíthetők, viszont hozamuk nincs
vagy nagyon alacsony.
Pénzfeldolgozási tevékenység: az a pénzügyi szolgáltatás, amelynek tárgya bankjegyek
és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából
történő ellenőrzése
Pénzforgalmi szolgáltatás: a hitelintézet ügyfelének pénzforgalmi számlát nyit és
vezet, teljesíti megbízásait, lebonyolítja nemzetközi fizetési forgalmát.
Pénzforgalmi elszámolás:
Történhet:
• készpénzfizetéssel
• készpénzkímélő fizetéssel (csekk, bankkártya, hitelkártya)
• bankszámlák közötti elszámolással (átutalás, beszedési megbízás,
akkreditív)
Pénzintézeti eszköz/forrás gazdálkodás: a banki mérleg struktúrájának a
menedzselése úgy, hogy a kamatfüggő bevételek maximálisak legyenek a kockázatok
kivédése mellett.
Pénzkölcsön nyújtása: olyan pénzügyi szolgáltatás, amelynek keretében hitel-,
illetőleg kölcsönszerződés alapján a hitelező pénzösszeget bocsát a hitelt, kölcsönt
felvevő rendelkezésére.
Pénzláb: a pénzérme, illetve pénzegység értéke nemesfémben vagy más áruban
kifejezve, lényegében az árak mércéje
Pénzmultiplikátor: a pénztömeg növekedését, változását (sokszorozódását) kifejező
együttható (1/t). A t a kötelező jegybanki tartalék mértékét kifejező százalékérték. Ha a
t értéke növekszik, a pénzmultiplikátor nagysága csökken, mert a hitelintézeteknek
forrásaik nagyobb hányadát kell a jegybanknál tartalékszámlán elhelyezniük.
Pénzpiac: pénzeszközök rövid lejáratú forgalma, amelynek keretében a pénzpiac
szereplői (a hitelintézetek és a jegybank) betét-hitel kapcsolatot, illetve rövid lejáratú
értékpapírügyleteket hoznak létre egymással az ideiglenes pénzfölöslegek és az
ideiglenes pénzhiányok egymásra találásának jegyében (a hitelintézetek gazdálkodó
szervezeteknek és más jogi személyeknek vagy természetes személyeknek nyújtott
hitelei, illetve e körből gyűjtött betétei, továbbá a gazdálkodók egymásnak, illetve
megrendelőiknek nyújtott kereskedelmi hitelei sem a pénzpiac, sem a tőkepiac
fogalomkörébe nem tartoznak).
Pénztárjegy: rövidlejáratú, a pénzintézetek által kibocsátott, fix címletű kötelezvény,
amely fix kamatjövedelmet biztosít a befektetőnek. Forgalomképes, eladható. A magyar
értékpapírtörvény értelmében nem sorolható az értékpapírok közé.
Pénzteremtés: a pénz bekerülése a gazdaságba
Két fő módja van:
1. hitelnyújtás: a hitel összege megjelenik a betét és a hitel számlán, s a adott
bank ügyfélkörén belül alkalmas fizetésre.
2. külföldi deviza vétele bank által: a megvásárolt külföldi deviza ellenében
pénzt teremtett (megnövelte a forint mennyiséget).

100
Pénzügyi intézmény alapítása:
Vállalkozási forma Minimális alapítói tőke,
jegyzett tőke
Bank Részvénytársaság Kétmilliárd Ft
Szakosított hitelintézet Részvénytársaság A rá vonatkozó törvény szerint
Szövetkezeti hitelszövetkezet Szövetkezet Száz millió Ft
Pénzügyi vállalkozás Rt. vagy szövetkezet Húsz millió Ft
Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingó dolog vagy
ingatlan tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása alapján
abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja
oly módon, hogy a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a
lízingbe vevő:
• viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot.
• a hasznok szedésére jogosulttá válik.
• viseli a közvetlen terheket, ideértve a fenntartási és az amortizációs
költségeket is.
• jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben előírt kötelezettség
teljesítése esetén, ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot
szerez.
Pénzügyi megtérülési ráta: [Financial Rate of Return (FRR)]
Pénzügyi multiplikátor: a forgalomba kerülő pénz bővülését jelzi. A bankrendszerben
minden egyes pótlólag megjelenő pénzegység hányszorosára növekszik adott időszak
alatt. A multiplikátor a tartalékráta reciproka.
Pénzügyi mutatók: a hitelkérelem alapmutatói, a hitelkérő pénzügyi-gazdasági
helyzetének értékelésére szolgálnak.
Forgóeszkö zök
Likviditás imutató =
Rövidlejá ratútarto zások

Forgóeszkö zök − Készletek


Gyorslikv iditási mu tató =
Rövidlejá ratútarto zások

Eszközarán yosmegtér ülés Adózotter edmény


=
( Returnon equity [ ROE ] ) Összesesz köz

Sajátvagy onarányos megtérülé s Adózotter edmény


=
( Returnon equity [ ROA ] ) Sajátvagy on

Pénzügyi politika: a gazdaságpolitika egyik eleme, a központi beavatkozás eszközei és


módjai együttesen alkotják.
Alrendszerei:
1. monetáris politika
2. költségvetési politika
3. devizapolitika
Pénzügyi rendszer: olyan piacok, egyének és intézmények, törvények, szabályok és
mehaizmusok összessége, amely lehetővé teszi a pénz- és tőkekapcsolatokat a
gazdaságban.

101
Pénzügyi tőkeáttétel: az összes tőkén belül milyen részarányt képvisel az idegen tőke,
mennyire van a vállalat eladósodva (lényegét tekintve hosszúlejáratú hitelfelvétel).
Pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi intézmény, amely nem foglalkozik
betétgyűjtéssel, nem fogadhat el nyilvánosságtól más visszafizetendő pénzeszközt, és
nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást. A fentieken kívüli pénzügyi szolgáltatást
végezhet, illetve engedély birtokában pénzügyi ügynöki tevékenységet is a bankközi
piacon, de csak kizárólagos tevékenységként.
Pénzügyi ügynök: a bankközi piac résztvevői közötti forintügyletek, devizahitel-ügy-
letek, devizabetét-ügyletek, továbbá devizák adás-vételének közvetítése azzal a céllal,
hogy a felek egymásra találjanak és jogügyletre irányuló szerződést kössenek.
Piaci kockázat: vagy szisztematikus kockázat olyan tényezőkből adódik, amelyek a
gazdaság egészét érintik.
PIN-kód: személyi azonosító szám; a bankjegykibocsátó automaták, az elektronikus
pénztárak használatához minden esetben szükséges.
Piramis-elemzés: a hitelezés általános és konkrét esetre vonatkozó vizsgálata,
amelyben a széleskörű nemzetgazdasági helyzet elemzéséből kiindulva az adott
gazdasági ágazaton keresztül jutnak el a hitelt igénylő vállalathoz, s legvégül az üzleti
ötlethez, amelyhez a forrás kiegészítést igénylik. A láncolatban bármely elem
bizonytalan, a hitelfolyósítás meghiúsul.
Pit: arénaszerűen kiépített gödör, körkörös lépcsőkkel. Célja, hogy a szereplők jól
lássák és hallják egymást. A lépcsőkön való helyfoglalás biztosítja a nyílt, licitálásos
üzletelés feltételeit.
Portfólió: értékpapírtárca, vagyonkompozíció
1. egy természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő különféle értékpapírok
összessége. Menedzselése a portfolió-menedzser feladata, aki ezt díjfizetés
ellenében, a megbízó által meghatározott irányelvek keretei között végzi.
Tevékenysége optimalizációs eljárás a profitmaximálás és a kockázatmini-
malizálás érdekében.
2. újabban a fogalom szélesebb körre vetítve is használatos. Így jelentése: egy
adott vállalat vagyonának összetétele. Optimalizálását számos elmélet,
index, mátrix és modell szolgálja.
Portfolió bétája: a benne szereplő részvények bétájának súlyozott átlaga
Portfólió várható hozama: értékpapír-portfólió esetén a portfóliót alkotó értékpapírok
várható hozamának súlyozott átlaga, ahol súlyként az egyes értékpapírok portfólión
belüli aránya szerepel.
Harry Markovitz portfólió-elmélete szerint a befektető számára a legvonzóbb port-
fólió összeállításának menete:
1. az egyes részvények várható hozamának megállapítása
2. a szórás meghatározása: a várható hozam milyen mértékben térhet el a
jövőbeni tényleges hozamtól.
3. az egyes részvények súlyarányának meghatározása a portfólióban
4. az összeállított kombináció várható hozamának és szórásának kiszámítása
POS: elektronikus fizetési pontok; fedezetvizsgálat után fizetés vagy letiltás
Pozíció: állomány, egyenleg a deviza- és értékpapírügyletekben. Lehet hosszú és rövid
pozíció.

102
Pre-shipment: előzetes, szállítás előtti
Preis-einflussfaktoren: [árakat befolyásoló tényezők] politika, pénzügy, konjunktúra,
ipar, mezőgazdaság, éghajlat stb.
Prime rate: alapkamat az USA-ban. Az USA legjelentősebb kereskedelmi bankja által
a vállalatoknak nyújtott hitelekre felszámított alapkamatláb. Az első osztályú adósok
számára nyújtott rövid lejáratú hitelek minimális kamatlába.
Prolongáció: hosszabbítás; azt jelenti, hogy a rövidlejáratú hitel lejáratakor a kihelyező
vagy a felvevő érdekelt a hitel további nyújtásában, illetve igénybevételében. A
periódusnak megfelelő kamatláb megállapítása után létrejöhet a megegyezés a hitel
meghosszabbításáról. A hitelfelvevő akkor fizeti meg az előző időszakra fizetendő
kamatot.
Prompt lízing: olyan lízingügylet, amelyekben a lízingdíj nagy részének kifizetése és a
lízingszerződés időpontja közel van egymáshoz. Nem igazi bérlet, hanem a lízingdíj
költségként történő elszámolásából eredő adóelőnyök kihasználására találták ki.
Prompt ügylet: azonnali ügylet. Az adásvételi ügylet megkötése és az ügylet teljesítése
nem szakad el egymástól.
Tőzsdei promt ügyleteket azok kötnek, akik befektetési formát keresnek, vagy
tőkebefektetésüket készpénzre szeretnék váltani.
Money Market ügyleteknél (amikor a bankok egymásnak nyújtanak hiteleket) a promt
ügyletek esetén a kötésnap és az értéknap között nem telik el hosszú idő. Az üzletkötés
tárgya lehet deviza vagy bármilyen értékpapír.
Promt piaci ügyletek:
• spot konverziók: a devizapiacon történő azonnali adás-vételi üzletek,
más néven konverziók vagy kasszaműveletek
• értékpapírokkal kapcsolatos műveletek, az azonnali piacon (hasonlóak
a devizapiachoz)
Prudens: megbízható, biztonságos, körültekintő
Put option: eladási opció

103
R

Reálhozam: a nominális hozam diszkontálása révén meghatározott, a tényleges


vásárlóerő-növekedést kimutató hozam
Reálkamatláb: a piaci (nominál) kamatszínvonal és az árszínvonal-emelkedés
különbségeként számított mutató (reálhozam számításának alapja)
Rediszkontálás: viszontleszámítolás; a központi bank a hozzá benyújtott váltókat
viszontleszámítolja, s ennek eredményeként a kereskedelmi bankok pótlólagos
forráshoz jutnak.
Refinanszírozás: a finanszírozás finanszírozása; egy korábbi hitelnyújtáshoz későbbi
hitelforrás biztosítása egy másik pénzintézet részéről; központi bank azáltal befolyásolja
az üzleti bankok pénzkihelyezési képességét, hogy részükre értékpapírokat
viszontleszámítol, refinanszírozási hitelt nyújt. A kereskedelmi bank által nyújtott hitel
mögött jegybanki forrás áll, vagyis a hitelnyújtási lehetőségeket növeli a pótlólagos
központi banki forrás.
Refinanszírozási hitelek: a bank a forrásait bővítheti más hitelintézettől vagy a
jegybanktól refinanszírozási hitel felvételével.
Lehetnek:
• biankó hitelek, amelyek külön fedezet nélkül nyújtott hitelek
• a hitelintézet tulajdonában lévő értékpapírok zálogba adásával fedezett
hitelek, ezeket nevezzük lombard (kézizálogos) hiteleknek
Rektapapír: névre szóló értékpapír, amely nem forgatható tovább.
Rektazáradék: a váltóra felvezetett, a váltó forgatását tiltó záradék
Rendelkezésre tartási jutalék: az a fizetési díj, amelyet a hitelt felvevőnek a
hitelszerződésben rendelkezésére tartott, de még fel nem vett hitelösszeg után fizetnie
kell.
Rendkívüli hitelnyújtás: szükséghelyzetben lévő pénzintézeteknek nyújtható hitel,
amikor a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti a bankot (pl. saját tőkéjének csökkenése
eléri a 25%-ot).
Rentabilitás: tőkejövedelmezőség, hozam/ráfordítás, azaz egy időszak alatt elért
eredmény viszonya az összes tőkéhez vagy a saját tőkéhez
Repo ügyletek: visszavásárlási megállapodás [repurchase agreement] a bankok és a
jegybank közötti ügyletek. A jegybank forrást nyújt a kereskedelmi bankoknak.
Lehet:
1. passzív repó: a kereskedelmi bankok értékpapírokat vásárolnak promt a
jegybanktól, határidősen viszonteladják azokat, így szabadulva meg
felesleges pénzmennyiségüktől.
2. aktív repó: a kereskedelmi bankok promt eladnak és határidősen
visszavesznek jegybankképes értékpapírokat, így biztosítva maguknak
szabad forrást.

104
Visszavásárlásos megállapodás, ahol meghatározott értékpapírok eladása történik a
központi jegybanknak meghatározott árfolyamon, azok egy későbbi időpontra,
magasabb áron történő, egyidejű visszavásárlásával. Hasonlít a sima swap ügylethez, de
az üzleti bank az eladott értékpapírokat eszközei közül nem vezeti ki, továbbra is a
portfóliójában tartja. Gyakorlatilag lombardhitel.
Report ügylet: halasztó határidős művelet; az értékpapír műveletekben a határidőre
kötött hossztranzakció meghosszabbítása egy likvidációs időpontról a következőre, re-
portdíj fejében.
Rések: [gaps] az előző napi maximális és a tárgynapi minimális árfolyamok közti
árértékeket a piac átugrotta – olyan terület, ahol nem történt üzletkötés.
Részesedés: a befektetőnek gazdasági társaságba bevitt vagyona
Részjegy: a szövetkezetek által kibocsátott, részesedést megtestesítő okirat. Másra át
nem ruházható és a szövetkezei tagnak harmadik személlyel szemben fennálló
kötelezettségei miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható.
Részvény: [Share] részvénytársaság alapításakor és alaptőke-emeléskor kibocsátott
tagsági-részesedési jogot megtestesítő, forgalomképes értékpapír, amely az adott
részvénytársaság alaptőkéjének a névértékkel arányos hányadát képviseli. A
részvényvásárlás a részvényes részéről végleges tőkeátadás. A részvény értékét a
társaság nem fizeti vissza, ahhoz csak az értékpapír-piacon való eladás útján lehet
hozzájutni. A részvényes felelőssége a részvény értékéig korlátozott, azaz tulajdonosa a
társaság csődje esetén legfeljebb a részvény által megtestesített értéket veszítheti el. A
részvényest a vállalati nyereségből osztalék illeti meg, azonban a jó részvény-befektetés
nem elsősorban a magas osztalékban, hanem a részvény árfolyam-emelkedésében
nyilvánul meg. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az alacsony vagy zéró-osztalék (valamint
akár csak ennek kilátása) általában visszaveti a részvény árfolyamát. A részvény
többféle tagsági jogot (szavazati és választójog, a közgyűlési határozatok
megtámadásának joga, ellenőrzési jog) is megtestesít. Ezek egy része kisrészvényes
esetén csak nagyon korlátozott értékű. A részvények fő típusa az ún. törzsrészvény. A
részvényről általánosságban írtak feltétel nélkül a törzsrészvényre igazak. Speciális
részvényfajta az elsőbbségi részvény, a dolgozói részvény, az alapítvány vagy egyesület
tulajdonába átmenő részvény, a kamatozó részvény. Részvényre vonatkozó későbbi
jogot testesít meg a részvényutalvány, az ideiglenes részvény, de az átváltoztatható
kötvény és az elővásárlási jogot biztosító részvény is.
Fajtái:
1. törzsrészvény: a részvény alapfajtája, amely azonos tagsági jogokat biztosít
tulajdonosainak.
2. elsőbbségi részvény: valamilyen előnyöket biztosít a részvényes számára.
• osztalékelsőbbségi részvény
• szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény
• likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény jogutód nélküli
megszűnés esetén biztosítja a fennmaradó vagyonból való részesedés
elsőbbségét.
• elővásárlási jogot biztosító részvény a későbbi kibocsátásoknál nyújt
elsőbbséget a részvényesnek.
3. dolgozói részvény: kedvezményes áron bocsátanak ki az rt.
foglalkoztatottainak.
4. kamatozó részvény: a részvényhez fűződő valamennyi jogon túl kamat is
megilleti a részvény tulajdonosát.

105
5. átváltoztatható kötvény: a kötvény végén vagy esetleg a futamideje alatt a
tulajdonosa kérésére bármikor tagsági jogot megtestesítő értékpapírra, rész-
vényekre váltja be a kötvényt.
6. elővásárlási jogot biztosító kötvények: valamely jövőben megvalósuló alap-
tőke-emeléskor biztosítanak elővásárlási jogot a kötvénytulajdonosoknak a
kibocsátandó részvényekre.
7. ideiglenes részvény: az alaptőke összegének teljes befizetéséig terjedő idő-
szakra a részvényes által jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás
összegéről kiállított értékpapír.
Részvény béta mutatója: a piac egészének 1%-os fellendülésekor az adott részvény
hozama várhatóan hány százalékot fog változni. Méri az adott részvény és a piac
egészének együttmozgását, a piaci kockázatot.
Részvények árfolyama: a cég által elért illetve elérhető profit; az osztalék alakulásától
függ alapvetően. Jövőbeni hozamot biztosító pénz, ezért a várható hozamok jelenértékét
kell kiszámítani. Amennyiben ismert a DIV (a tervezett osztalék) és változásának
várható üteme (g), akkor egy végtelen ideig tartó, azonos mértékben növekvő pénzáram
jelenértékét kell kiszámítani.
Részvények elemzése: portfólió elemzés; a részvények várható hozamának elemzése
történhet gazdasági és technikai elemzés útján.
A technikai elemzés eszközei:
1. diagrammok (chartok): trend, korrekció, csatorna, támasz (support),
ellenállás (resistance) szintek, fordulónapok, rések (gaps)
2. statisztikai módszerek segítségével: mozgóátlagok, oszcillátorok,
momentum
Részvények elvárt hozama: ha valamely befektetési forma mellett döntünk, a
választott befektetés opportunity cost-ja. Az alternatív költsége az elvárt hozama
legalább.
Részvényérték: a jövőbeli osztalékok jelenértéke
Részvényindex: egy adott tőzsdén jegyzett részvények – tőzsdénként különféle
eljárásokkal súlyozott – átlagárfolyamát tükröző mutatószám. Kialakításuk első fázisa
egy valamilyen szempontból az egész értékpapírpiacra jellemzőnek talált
részvénycsoport kiválasztása. Az egyes részvényeket ezután – általában –
jelentőségüknek megfelelő súlyozással veszik figyelembe, majd a már súlyozott
értékeket átlagolják, s az így kapott átlagot fejezik ki végül egy indexszámmal. Az
elemzők különbséget tesznek az „átlagok” (pl. Dow Jones II.) és az ennél kifinomultabb
„árindex”-ek (pl. Standard Poor’s) között. Ismertebb részvényindexek (az iménti
különbségtételt most figyelmen kívül hagyva) az amerikai Dow Jones és Standard
Poor’s, a német DAX és FAZ, az angol FTSE, a japán Nikkei, a svájci Swiss Index, az
osztrák CA-index.
Részvénykönyv: a névre szóló részvények tulajdonosainak névsorát tartalmazó könyv.
A változásokat a tulajdoni viszonyokban a részvénykönyvben kell vezetni.
Részvény névértéke: a társaság jegyzett tőkéjének és a forgalomban lévő részvények
számának hányadosa
Részvénypakett: egy részvénytársaság részvényei jelentősebb hányadának egy kézben
koncentrálódása. Gyakran a jelentős vagy többségi részesedést nevezik így.

106
Részvénytársaság: olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és
névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a
részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének
szolgáltatására terjed ki.
Revocable: visszavonható
Rezidiumok: a tényleges részvényárfolyamok eltérései azoktól a hozamoktól, amelye-
ket a részvények és a piac közötti általános kapcsolatot leíró regressziós egyenlet előre
jelez. Ezek a vállalatspecifikus események adott havi hatását mérik.
ROE: return on equity [saját tőkére jutó nyereség] tőkearányos nyereségráta. Azt
mutatja meg, hogy a befektetők egy forintnyi vagyona után mekkora jövedelmet tud
elérni a társaság.
Kiszámítása:
1. adózás utáni nyereség / saját tőke
2. EPS / egy részvényre jutó saját tőke (a P/BVPS és a P/E hányadosa)
ROA: Return on Assets; eszközarányos nyereségráta. Azt jelzi, hogy a rendelkezésre
álló eszközöket mennyire hatékonyan tudta befektetni a vállalat.
Pontosabb eredményt kapunk, ha az adózott eredmény helyett a kamatfizetések és az
adó előtti eredménnyel számolunk, ekkor kapjuk meg az összes befektető
rendelkezésére álló jövedelmet. A saját tőkéhez viszonyított eredményesség javítható a
növekvő eszközjövedelmezőséggel, de a nagyobb eladósodással is.
Rögzített árfolyam: fix árfolyam; az árfolyamok a deklarált paritás körül csak igen
szűk sávban ingadoznak. Az árfolyamok sávból történő kilépését a jegybank
devizapiaci intervencióval akadályozza meg.
Fajtái:
• adjustable peg: rögzített, de módosítható (előre be nem jelentett
kiigazításokkal)
• crawling peg: csúszóárfolyam beavatkozási sávokkal
• fix árfolyam: rögzített árfolyam, de lehet leértékelés (a pénzpolitikák
önállóak)
• currency board: az árfolyamot egy független bizottság (valutatanács)
határozza meg.
• árfolyamunió: rögzített árfolyamok vannak, de nincs leértékelés
(összehangolt monetáris politikák).
Rövid eladás: [short selling] olyan befektetési technika, amely olyan termékeket ad el,
amik még nincsenek a befektető birtokában. A szóban forgó terméket, részvényt
kölcsönveszi egy másik brókercégtől. A termék árfolyamának esésekor hoz profitot.
Rövidlejáratú hitelek:
Fajtái:
1. vállalati hitelek:
• hitel nyitott hitelkeret alapján: az ügyféllel kötött szerződés meghatá-
rozott hitelkeretet bocsát ügyfele rendelkezésére.
• áthidalási hitel: időlegesen jelentkező hiteligényt elégítenek ki. A
hitelintézet esetenként bírálja el.
• rulírozó hitel: a hitelintézet az ügyféllel kötött szerződés alapján a
gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsát egy hitelkeretet. A
hiteladós a kereten belül felvett hitelt visszafizeti, és ebben az esetben
újabb hitel igénybevételére nyílik joga.

107
2. fogyasztói hitel:
• fogyasztási hitel: természetes személyek által a mindennapi élet
szokásos használati tárgyainak megvásárlásához nyújtott hitel
• lakossági hitel: üdülőépítésre, közműfejlesztésre adott hitelek
Rulírozó/feltöltődő akkreditív: [revoling credit] akkor célszerű alkalmazni, ha a felek
között egy nagyértékű külkereskedelmi ügyletet az eladó részszállításokkal fog
teljesíteni. Az akkreditív ilyenkor is a teljes összegre nyílik, de a vevőnek nem kell az
import teljes értékét rendelkezésre bocsátani, hanem elég a részszállítások értékének
megfelelő kisebb összegre megtenni. A bank ilyenkor a teljes szerződött import
áruértékig vállal fizetési ígéretet, de keretet igénybe venni csak a résszállítások erejéig
lehet. Egy igénybevétel után az akkreditív külön emelési utasítás nélkül feltöltődik.
Rulirozó hitel: előre meghatározott hitelkeret, amely folyamatosan igénybe vehető,
megújuló. A törlesztés után ismét igénybe vehető.
Run: az a jelenség, amikor az ügyfelek tömegével rohanják meg a bankok pénztárait,
hogy követeléseiket felvegyék.
Rund turn: lezárt tranzakció

108
S

Saját tőke: amit a vállalkozás alapításakor vagy az alaptőke emelésekor a tulajdonosok


a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak. Lejárat nélküli tőkeelem.
Sajáttőke-arány: azt mutatja meg, hogy a társaság tartós forrásai között milyen arányt
képvisel a saját tőke.
Sajáttőke
Sajáttőke - arány =
Tartósfor rásokállo mány

Sajáttőke-arányos nyereség: [Return on Equity (ROE)]


Sajátváltó: [Promissory note] a váltó kiállítója tesz ígéretet a kedvezményezettnek arra
vonatkozóan, hogy a váltó összegét a megadott helyen és időben maga fizeti meg.
Say-dogma: „Minden kínálat megteremti a saját maga keresletét.”
Scalp: kis haszonnal járó ügylet
SDR: Special Drawing Rights [Különleges Lehívási Jogok] 1969. A dollár mint
nemzeti valuta töltötte be a világpénz funkciót. Ennek veszélyei már a rendszer
összeomlása előtt szükségessé tették egy új pénzügyi rendszer kidolgozását.
Az SDR teremtése: a résztvevő tagországok számláin a kvótanagyságok alapján
szétosztott összegeket megjelenítik. Az elosztás módjából következik, hogy az nem a
valós igények, hanem a kvótanagyságban testet öltő gazdasági-politikai súly alapján
történik.
Az SDR értékének meghatározása:
• kezdetben: 1 SDR = 1 $ = 0,888671 gr arany
• 1971 után 1 SDR = 1.08571 $
• 1974 16 valutából álló valutakosár alapján határozták meg az értékét.
• 1991-től a valutakosár súlyai: $ 40%, DM 21%, Ą 17%, FrF 11%, Ł
11%.
Az SDR fejében konvertibilis valutához lehet jutni.
SEAQ: Stock Exchange Automated Quatations; a londoni tőzsde 1986-ban bevezetett
automatikus kereskedési rendszere
Short: [rövid] ha valaki egy vételi szándékot azért tart, mert alacsonyabb árakat vár.
Short call opciós pozíció: eladási kötelezettség
Short futures: eladás határidőre
Sight draft: látra szóló váltó
Skalperek: olyan spekulánsok, akik sok kis árfolyamváltozás kihasználásával kívánnak
nagy nyereségre szert tenni.
Slip: mechanikus kártyaleolvasó berendezés
Small cap: alacsony tőkeértékű társaság
Smart card: elektronikus pénztárca

109
Speaker: tőzsdei kikiáltó. A tőzsdei kereskedés menetét a speaker irányítja. A tőzsde-
termin-kereskedelem kezdetét és végét az ő bejelentése jelzi. A Budapesti Értéktőzsdén
a speaker feladata az, hogy a tőzsdeszabályzatokban részletezetteket végrehajtsa, és
azok betartását az alkuszoktól számonkérje. Kötelessége, hogy hangos szóval a
megkötött ügyletek adatait megismételje, és gondoskodjon az adatok számítógépes
rögzítéséről, közzétételéről és jegyzőkönyveztetéséről. Jogosult a kereskedés során
felmerülő vitás kérdések gyors eldöntése, technikai szünet elrendelésére. Döntése az
alkuszokra kötelező jellegű, a döntés ellen nem lehet fellebbezéssel élni.
Specialista: olyan tőzsdetag az Egyesült Államok tőzsdéin, aki egyetlen vagy néhány
értékpapírra szakosította magát. Jellegzetessége, hogy egyes ügyletekben brókerként,
másokban dealerként jár el.
Spekuláció: kockázatvállalás kockázati prémium fejében
Spekulációs ügylet: olyan tőzsdei ügylet, ahol a vevőnek nincs valójában szüksége arra
az értékpapírra (árura, devizára), amit vesz, csak azt reméli, hogy a későbbi eladásból
hasznot húz, az eladó pedig olyan dolgot ad el, amit korábban ugyanígy, valódi
szükséglet nélkül vásárolt. Mindkettőjük célja valamilyen módon árfolyam-nyereségre
szert tenni. Az esetek nagy többségében az eladó a valóságban nem is rendelkezik azzal
az áruval, amelyet eladni kíván, csupán valamely azt megtestesítő dokumentummal. A
dolog jellegéből adódóan a spekuláció formája szinte mindig határidős szerződés,
hiszen az azonnali ügyleteknél a szerződés tárgyát is (értékpapírt, valutát, árut) át kell
adni a szerződéskötéskor. A spekulációs ügylet – irányzatát tekintve – kétféle lehet:
hausse-ügylet, illetve baisse-ügylet. A hausse-spekulánsnak az érdeke, hogy miután ő
megvette az árut, annak az ára minél magasabbra emelkedjen (nagy legyen a kereslet és
csekély a kínálat), hiszen ő az áruért X összeget fizetett, s ha az eladáskor az árak Y-ra
emelkedtek, az árfolyamkülönbség az ő haszna. Baisse-ügyletnél az előzőek fordítottja
játszódik le. A kockázatvállalás időtartamától függően a spekuláns lehet skalper
(pozícióját nagyon rövid ideig, néha csak percekig fenntartó spekuláns, aki sok
árfolyamváltozásból kíván hasznot húzni), napi spekuláns (aki pozícióit az adott nap
folyamán mindig lezárja az aznapi záró- és a következő napi nyitóárfolyam közötti
esetleges nagy differenciában rejlő kockázat miatt), valamint trendspekuláns (aki hosszú
távú koncepció alapján formálja pozícióit). A spekuláció tartalmát tekintve a következő
gyakoribb típusokat szokás megkülönböztetni: egyszerű, nyitott pozíció spekuláció
(vásárlás későbbi árfolyam-nyereséges eladás reményében), kétágú (straddle)
spekuláció (a spekuláns az egyik jövőbeni időpontra vételi, egy másik eladási határidős
ügyletet köt olymódon, hogy a számításának megfelelő árfolyam-alakulás esetén
megnyerje az árfolyamok különbségét), a pillangó (butterfly) spekuláció (a spekuláns
két különböző időintervallumban bekövetkező árfolyamváltozás előjelére fogad egy
négylépcsős futures szerződéslánc segítségével), a keselyű (condor) spekuláció (a
spekuláns időben elnyújtott pillangó-spekulációt folytat) és a teknősbéka (turtle)
spekuláció (ahol a spekuláns arra tesz, hogy egy adott árfolyam A és C időpont között
jobban erősödjön vagy kevésbé gyengüljön, mint B és D időpont között). A tőzsdéken
(ideértve mind az értéktőzsdéket, mind az árutőzsdéket) az ügyletek jelentős hányada (a
becslések szerint jóval több, mint a fele) spekulációs célt szolgál. Ezt azzal szokták
alátámasztani, hogy az árutőzsdéken több termény és nyersanyag esetében is előfordul,
hogy a tőzsdén a világ össztermésének (termelésének) többszörösét is eladják/meg-
veszik.
Spekuláns: [trader] a határidős piacok fontos szereplője; olcsón akar vásárolni, drágán
kíván eladni; az árfolyamok, kamatlábak változására vonatkozó jövőbeni várakozásai
alapján kötik az ügyleteiket. A tőkéjét azzal a céllal kockáztatja, hogy nyeresége legyen.

110
A spekulánsokat a várakozásaik alapján két csoportra szokás bontani:
1. hausse-spekulánsok (bullish terader): az árfolyam-emelkedésre számító
2. baisse-spekulánsok (bearish trader): az árfolyam-csökkenésre számító
A spekulánsok lehetnek:
• skalperek: sok kis árfolyamváltozás, gyakori ügylekötések
• napi spekulánsok: a nap végéig lezárják pozíciójukat.
• trendspekulánsok: hosszabb távú várakozásokra építik várakozásaikat.
• egyszerű spekuláns: azért vásárol/elad futures pozíciót, mert később
drágábban eladja vagy olcsóbban visszavásárolja (mindig nyitott
pozíció).
• kétkulacsos spekuláns: az időszak kezdetén és végén fennálló
árfolyam különbözetére épít. A futures piacon ma egyik időpontra
vevőként, a másik időpontra eladóként lép fel, s nyeresége a két
árfolyam különbsége.
• pillangó spekuláns: két árfolyam különbségére fogad.
Split: részvényfelosztás
Spot price: [azonnali árfolyam] egy árunak az ára, amelyen azt közvetlenül ténylegesen
birtokba lehet venni.
Spot konverziók: a banki gyakorlatban a devizapiacon történt azonnali adás-vételi
üzleteket, más néven konverziónak, kasszaműveletnek nevezzük.
Spread: kamatfelár
Spread ügylet: különbözeti ügylet
Stagfláció: a gazdaság és teljesítőképessége stagnál, s ezzel egyidejűleg az infláció is
növekszik.
Stale: késve bemutatott
Stand by: készenléti
Statikus tőkebefektetési számítás: olyan számítás, amely nincs tekintettel a pénz
időértékére.
Státusz: az állományi szemléletű finanszírozási terv (mérlegterv) hagyományos
formája, mely a vállalkozás tervezett eszközeit és forrásait állítja szembe egymással
kiválasztott időpontokra.
Stop order: [letiltás] ha a lehetséges veszteségeket korlátok közé akarjuk szorítani,
akkor az ügynöknek meghatározott piaci ár elérésekor életbe lép a letiltás.
Stop utasítás: a brókernak szóló olyan utasítás, amely bizonyos piaci ár elérésekor lép
életbe.
Stratégiai befektető: a részvénytársaság ágazatába tartozó egyéb vállalkozásokban is
tulajdonnal rendelkező befektető
Swap: csere, egy azonnali ügylet és egy határidős ügylet összekapcsolódása deviza,
értékpapír és kamat esetében
1. spot vásárlás és határidős eladás
2. spot eladás és határidős visszavásárlás
A bank a tulajdonában lévő értékpapír eladása és egy későbbi időpontra történő
egyidejű visszavásárlása; eszköztranszformáció (az értékpapír pénzeszköz lesz, majd
pénzből újra értékpapír). A vételi (vagy eladási) és eladási (vagy vételi) árfolyamot az

111
üzlet megkötése előtt ugyanabban az időpontban fixálják. Ettől az árfolyamtól az üzlet
folyamán nem lehet eltérni.
A swap ügyletek jelentős része közép- és hosszúlejáratú csere.
Leggyakoribb formái:
1. kamatláb swap: a két résztvevő kicseréli egymás között a különböző jellegű
kamatbevételét vagy kamatfizetési kötelezettségét aszerint, hogy
forrásjellegű vagy eszköz jellegű swap ügyletről van-e szó.
2. switch-ügylet (átváltás): bilaterális klíring-megállapodás esetében alakul ki,
mert így lehetőség adódik a klíringdeviza követelés szabad devizára illetve a
szabad deviza klíringdevizára történő átváltására

112
SZ

Szabad devizaforgalom: a devizákat bármely országból bármely más országba


szabadon át lehet vinni magán vagy jogi személynek egyaránt.
Szabadon átváltható valuta: minden más valutára szabadon átváltható. 1976-tól
felváltotta a klasszikus konvertibilitás fogalmát.
Szakosított hitelintézet: olyan pénzügyi intézmény, amely a rá vonatkozó törvényi
szabályozásnak megfelelő pénzügyi szolgáltatásokat végezhet (pl. Jelzálog
Hitelintézet).
Számlahitel: [állományi szemléletű hitel] az a hitel, amelyet a bank külön hitelszámlán
tart ügyfele rendelkezésére. A hitelszámlán nyilvántartott hitelkeret terhére esetenként
felvett hitelt vezeti át az ügyfél pénzforgalmi számlájára és a hitel törlesztése is a
pénzforgalmi számláról történik.
Számlapénz: az elszámolási számlán lévő pénz. Az elszámolási számláról naponta
átutalásokat lehet teljesíteni, illetve jóváírásokat lehet fogadni. A fizetések számlák
közötti átírással történnek, készpénz használata nélkül.
Szamuráj-kötvény: a japán piacon külföldiek által kibocsátott, jenre szóló kötvény
Származtatott termék: derivatív termék, derivatíva; olyan tőzsdei termék, amelynek
áralakulása valamilyen más termék áralakulásától függ.
Szavatoló tőke: a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját
tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelmények
kielégítésébe tőkeként bevonhatók.
Általános tőkeelemek:
1. jegyzett tőke: az a tőke, amit a részvényesek, mint tulajdonosok jegyeznek,
befizetnek.
2. tőketartalék: a részvények kibocsátási értéke és névértéke közötti
különbözet
3. eredménytartalék: az a saját tőke, amelyet a korábbi években elért adózott
eredményből halmoztak fel azáltal, hogy az adózott eredményt vagy annak
egy részét nem fizették ki osztalék címén, hanem azt a pénzügyi
intézménybe visszaforgatták, újratőkésítették.
4. mérleg szerinti eredmény: az osztalékra igénybe vett eredménytartalékkal
növelt, a fizetett osztalékkal csökkentett tárgyévi adózott eredmény
5. általános tartalék: a hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék,
illetve a részesedés kifizetése előtt tartalékot kell képeznie. Az általános
tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek fedezésére használhatja
fel.
Járulékos tőkeelemek:
1. értékelési tartalék: a pénzügyi intézmény évenként, december 31.
fordulónappal értékeli befektetett eszközeit. Az értékelés során megállapítja
azok piaci értékét és a könyvviteli nyilvántartás szerinti nettó értékét.
Amennyiben az értékelésbe bevont egyedi eszköz piaci értéke több, mint a

113
könyv szerinti nettó értéke, akkor a különbözetet a mérlegben „Értékelési
tartalék”-ként mutatja ki.
2. alárendelt kölcsöntőke: minden olyan kölcsön, amelyre a vonatkozó
szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan,
hogy az általa nyújtott kölcsön a pénzügyi intézmény adósságának
rendezésébe bevonhatja, és a kölcsön futamideje az 5 évet meghaladja, a
kölcsön összege a pénzügyi intézmény számára azonnal, jogvita vagy
sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető.
Széfszolgáltatás: olyan pénzügyi szolgáltatás, amelynek keretében a bank állandóan
őrzött helyiségben szekrényt (rekeszt) bocsát az ügyfél rendelkezésére.
Szelvény: kamatszelvény, osztalékszelvény
Szelvényhozam: névleges hozam / piaci árfolyam
Szelvényív: azokat a szelvényeket tartalmazza, amelyekre az értékpapír köpenyén
megjelölt időszakonként osztalékot vagy kamatot fizetnek.
Személyi biztosítékok: a nyújtott hitel személyi fedezete, amely lehet kezesség,
bankgarancia.
1. kezesség: a hiteladós nemfizetése esetén a kezes tartozik helyette fizetni.
• közönséges kezes: akkor lehet rajta behajtani a követelést, ha a hitel-
adóson jogi úton nem lehet behajtani.
• készfizető kezes: a hiteladós nemfizetése esetén azonnal és feltétlenül
fellép a fizetési kötelezettség.
2. bankgarancia: a bankok vállalják ügyfeleikért a garanciát, hogy egy másik
banktól hitelt kapjanak.
Szindikált hitel: több bank közösen finanszíroz egy hitelkihelyezést.
Szindikátus: konzorcium; vállalatok, pénzintézetek összefogása közös cél elérése,
közös ügylet lebonyolítása érdekében
Szokvány: sokéves gyakorlat alapján kialakult kereskedelmi-üzleti szokás
Szolvencia: a mindenkori fizetőképesség. Olyan állapot, amikor a gazdálkodó szervezet
egy időtartamon belüli követeléseinek és kötelezettségeinek nagyságrendje és lejárata
egyeztetett, egyensúlyban van. Kapcsolódó fogalom a likviditás, amely azonnali
fizetőképességet jelent.
Szövetkezeti üzletrész: a szövetkezet által képzett üzletrésztőkének az egyes üzletrész-
tulajdonosokra eső hányadáról a jogosult kérésére kiállított olyan névre szóló,
átruházható, örökölhető értékpapír, amely évente részesedést biztosít a szövetkezet
adózott eredményéből.
Szűken értelmezett pénz: M1 [narrow money] a készpénz és a látra szóló betétek
együttes összege
Szürke papírok: betétjegy, pénztárjegy, értékjegy, takarékszelvény, postajegy
Olyan hitelintézetek által kibocsátott okiratok, amelyekre egyetlen jogszabály sem
határoz meg nevesített törvényi kellékeket, s ezért bár nagyon hasonlóak az
értékpapírokhoz, jogi szempontból mégsem minősülnek azoknak.

114
T

T-bill: kincstári váltó, futamideje maximum 1 év


T-note: kincstárjegy, lejárata 1–10 év
T-bond: államkötvény, lejárata 10–30 év
Tágan értelmezett pénz: M2 [broad money] a monetáris elmélet szerint a szűken
értelmezett pénzen (M1) kívül a határidős betétek is beletartoznak.
Támasz: [support] megtámogatja (nem engedi maga alá esni) az esésnek indult
árfolyamot.
TARGET: az eurót bevezető országok jegybankjait s ezen keresztül valós idejű
rendszereit összekapcsoló rendszer.
Tárgyi eszközök: a vállalkozás tevékenységét tartósan (1 évet meghaladóan) szolgáló
anyagi eszközök (épület, telek, gép, jármű, üzemi felszerelés stb.)
Tárgyi biztosíték: ide tartozik a zálogjog és az óvadék.
Társadalombiztosítás: betegségi és anyasági ellátásra, nyugellátásra és baleseti
ellátásra biztosít jogosultságot.
Ellátási formák:
1. betegségi és anyasági ellátás:
• egészségügyi szolgáltatás
• táppénz
• terhességi-gyermekágyi segély
2. nyugellátás: lehet saját jogú és hozzátartozói nyugellátás
3. baleseti ellátás
Társadalombiztosítási Alap: az államháztartás egyik alrendszere: nyugdíjbiztosítási és
egészségbiztosítási alap együttese; önálló önkormányzatuk van.
Társasági adó: közvetlen adó, amely a jövedelem vagy vagyonszerzésre irányuló
tevékenységből elért jövedelmet terhelő meghatározott elvonás (a korrigált vállalkozási
eredmény pozitív értékének 18%-a)
Társszervezők: [underwriters] a főszervezővel együtt jegyzik a hitel teljes összegét,
vagyis vállalják a folyósítást. A társszervezők általában az általuk vállalt összeget
továbbjegyeztetik a piacon, tehát más bankokat is bevonnak még.
Tartalékráta: kötelező tartalékráta, a jegybank előírása, hogy a betétek után mekkora
hányadot kell jegybankpénzben tartani.

Készpénz + Jegybanki betét


Tartalékrá ta =
Kereskedel mi bank ös szesbetét e

Tartalékszínvonal: a jegybanknál és a kincstárnál felhalmozott tartalékot jelenti.

115
Telepített váltó: saját váltó, amelyen a fizetés helye és a kiállítás helye egymástól eltér.
Idegen váltó esetében amikor a kibocsátó vagy a címzett a telep, illetve a lakhelyétől
eltérő helyet jelöl meg fizetési helyként.
Teljes forgatmány: az a váltóátruházási nyilatkozat, amely tartalmazza a váltó
előlapján szereplő fizetési meghagyás szövegét, az új váltóbirtokos megnevezését, az
átruházás helyét és idejét, az átruházók aláírását.
Tender: kizárólag a kínálatot kívánják koncentrálni. Pályázat kiírása útján a potenciális
eladók/termelők közül a legkedvezőbb feltételekkel pályázók valósíthassák meg az
adott beruházást.
Tényleges hozam: a kötvény belső megtérülési rátája, az a kamatláb, amellyel az
értékpapírból származó jövedelmeket diszkontálva azok összege egyenlő a kötvény
vételi árfolyamával.
Számítása közelítéssel:

Árfolyam ny ereségvag yvesztesé g


Éveskamat ±
Lejáratig hátralévő évekszáma
IRR =
0,6⋅ Árfolyam ér ték + 0,4⋅ Névérték

Terminügylet: határidős ügylet


Terms of trade: külkereskedelmi cserearány-mutató
To order: rendeletére
Tomnext hitel: egynapos hitel a bankközi piacon, amelyet a megkötését követő napon
hajtanak végre
Többlethozam-visszatérítés: a díjtartalék befektetése során a technikai kamatlábat
meghaladó hozam egy részét a szerződő visszakapja. A jelenlegi szabályok szerint a
technikai kamatláb feletti hozam legalább 85%-a illeti meg a biztosító ügyfelét.
Tőke: az adózott jövedelemnek az a része, amelyet a jövedelemmel rendelkezők
bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére azzal, hogy a tőke használatából tőkehozadékra
tegyenek szert.
Tőkealternatíva költsége: a tőke haszonáldozat költsége; standard jövedelmezőség az
olyan beruházási programokra, amelyeknek az értékét meg akarjuk határozni.
Haszonáldozatnak azért nevezik, mert ezt a hozamot áldozza fel a befektető azzal, hogy
pénzét adott beruházásba fekteti és nem meghatározott kamatot biztosító értékpapírba.
Tőkeáramlási mátrix: [flow of funds] bemutatja egyes szektorok makroökonómiai
elszámolási kapcsolatait (szektorok: külföld, gazdasági szektor, költségvetés,
bankrendszer). A séma lényege, hogy a keletkezett és véglegesen újraelosztott
jövedelmeknek az összes jövedelemfelhasználással ábrázolja.
Tőkeáttétel: a vállalat eladósodottsági fokát jelzi.

116
Hosszúlejá ratúidege ntőke
Tőkeáttéte l1 =
Sajáttőke +Hosszúlejá ratúidege ntőke

Hosszúlejá ratúidege ntőke


Tőkeáttéte l2 =
Sajáttőke

Ha a mutató értéke = 1, a vállalat megfelel a hosszúlejáratú likviditási követelménynek.


Amennyiben a mutató értéke nem éri el az 1 értéket, akkor a vállalat tartós
befektetéseinek egy részét rövidlejáratú idegen forrással finanszírozza, s vét a hosszú
távú likviditási követelménnyel szemben.
Tőkeáttételi mutató: az idegen és sajáttőke aránya
Tőkeérték: kapitalizáció; az egyik megközelítés szerint egy rt. által kibocsátott
részvények darabszáma szorozva a részvény napi átlagárfolyamával. Másrészt a tőke
hozadék pénzáramainak a jelenértéke, az az érték, amelyet mai pénzben a beruházó
hajlandó befektetni a jövőbeni pénzáramok reményében.
Tőkejövedelmek utáni adó: a megtakarítás eredménye a tőkejövedelem, amely
származhat:
• kamatból: 0%
• osztalékból: 20%, 35%
• árfolyamnyereségből: 20%, 0%
• tőzsdei határidős, opciós ügyletből: 20%
Tőkemegfelelési mutató: a fizetőképesség mérésére szolgáló összetett mutatószám
Szavatoló tőke
Kockázatta l korrigál teszközök mérlegfőö sszege

A jogszabályban meghatározott módon számított és 8%-ban meghatározott mértékű


tőkemegfelelési mutatót folyamatosan fenn kell tartani.
Tőkepiac: míg a rövid lejáratú pénzeszközök forgalmára a pénzpiacon, addig a hosszú
lejáratú eszközök forgalmára a tőkepiacon kerül sor. Itt a hosszú lejárat végtelen is
lehet, hiszen pl. a részvényvásárlás, a részvénytársaság alaptőkéjéhez való hozzájárulás
végleges tőkejuttatás, az arról kiállított okirat nem váltható vissza, csak más befektetőre
ruházható át. Hosszútávú lekötést jelent azonban pl. a kötvényvásárlás is. A tőkepiac és
a pénzpiac között az átjárást a bankhitel jelenti, amely egyik piacnak sem része (lásd a
pénzpiacnál írtakat).
Tőkepiaci árfolyamok modellje: [Capital Asset Pricing Modell (CAMP)] azt mutatja,
hogy ha az egyedi részvények hozzájárulását a belőlük felépíthető hatékony, csak a
piaci kockázatot tartalmazó portfólió kockázatához mérjük, akkor lineáris összefüggés
van a részvények hozama és a portfólió kockázata között.
Tőkepiaci információs rendszer: a tőkepiac lételeme, mivel megalapozza, motíválja a
döntéseket.
Elemei:
1. tájékoztató: befektetők informálása, kibocsátási engedélyeztetés része
2. rendszeres éves jelentés
3. rendkívüli tájékoztató
Tőkésítés: a kamatidő végén a tőkének kamattal való növelése

117
Tőkésítési ráta: az egy részvényre jutó adózott nyereség milyen hányadát fektetik be.
Tőkeszámla: az a nyilvántartás, amelyet a magánszemély befektetéseiről és annak
kérésére pénzintézet, brókercég vagy befektetési alap-kezelő díjazás ellenében vezet.
Tőketársaság: olyan gazdasági társaság, amelynek tagjai a szolgáltatott tőke erejéig
felelnek a társaság kötelezettségeiért.
Törzsrészvény: az a részvény, amely nem minősül elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó
részvénynek.
Törzstőke: a korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje
Tőzsde: javak kereskedelmének egy helyre koncentrált szervezete, amelynek célja a
kereslet és a kínálat egymásra találásának előmozdítása. Tőzsde működhet nyereség-
érdekelt és non-profit módon is.
A tőzsdék jogállásuk szerint lehetnek:
1. európai vagy kontinentális típusú tőzsde: közjogi jellegű, amelynek
felügyeletét az állam látja el.
2. angol-amerikai típusú tőzsdék: magánjogi jelleggel működnek
részvénytársaság formájában.
A tőzsdéket általában a következőképpen szokták csoportosítani kereskedelmük
tárgya szerint:
1. értéktőzsdék:
• értékpapírtőzsde
• devizatőzsde
• nemesfémtőzsde
2. árutőzsde:
• terménytőzsde
• fémtőzsde
• ásványtőzsde
Az értékpapírtőzsdék kialakulása közvetlen összefüggésben áll a részvény
kialakulásával. Utóbbiról viszonylag közismert, hogy története a holland Kelet-Indiai
Társaság alapításának megkezdésétől, 1595-től datálódik. A társaság alaptőkéjének
összegyűjtésére kiadott jegyeket eleinte a városok utcáin árulták, ám később a
forgalmazását a XV. században Antwerpenben alapított, majd a XVI. században
Amsterdamba átköltözött árutőzsde vette át. Ezzel és a Társaság 1602-ben befejeződött
megalakításával jött létre az első értékpapír-tőzsde. Az értékpapír-tőzsde az
értékpapírok árfolyamának megállapítása, közzététele, új értékpapírok tőzsdei
felvételének elbírálása, a tőzsdén jegyzett értékpapírok adásvételéhez szükséges tárgyi
feltételek megteremtése, aktív hozzájárulás az értékpapír-kereskedelem szokásjogának
kialakításához, a működéshez szükséges szervezet fenntartása stb. A legtöbb országban
a tőzsde működésének törvényességére állami felügyelet is ügyel. Így van ez hazánkban
is, ahol az Állami Értékpapír-felügyelet működésének egyik fő területe a tőzsde. Ennek
keretében jóváhagyása szükséges a tőzsde alapszabályának és szabályzatainak
érvényességéhez, továbbá az általa kijelölt tőzsdebiztosok jogosultak a tőzsdei
forgalmat megtekinteni, ellenőrizni, a tőzsde közgyűlésén, a tőzsdetanács és a szakmai
bizottságok ülésein jelen lenni, jogosult továbbá a tőzsde közgyűlésének összehívását
elrendelni, a tőzsdetanácsban a befektetőket képviselő személyre javaslatot tenni,
indítványozni az etikai bizottság összehívását, meghatározatlan időre felfüggeszteni
egyes értékpapírok vagy egyes kibocsátók által kibocsátott értékpapírok tőzsdei
forgalmazását stb. Magyarországon a tőzsde sui generis (egyedi) jogi személy.

118
A tőzsde szervei:
• közgyűlés
• tőzsdetanács
• felügyelő bizottság
• etikai bizottság
• szakmai bizottságok
• tőzsdetitkárság
• választott bíróság
A tőzsde tisztségviselői: a tőzsdetanács elnöke, az etikai bizottság elnöke.
A tőzsde tagjai: a szakmai bizottságok elnökei és a tőzsdetitkárság vezetője.
Magyarországon értékpapír-tőzsde alapításához a kormány jóváhagyása szükséges.
Figyelemmel arra, hogy a tőzsde célja a kereslet és a kínálat koncentrálása,
Magyarország pedig – különösen jelenlegi, értékpapír ügyekben még csak a kezdeti
lépéseket megtevő stádiumában – meglehetősen kis piacnak számít, továbbá
értékpapírtőzsde alapításának jóváhagyása nem tűnne célravezető döntésnek. Nem
szabad elfeledkezni arról sem, hogy a tőzsde maga nem a versenyszféra része. Itt a
monopólium feloldása – legalábbis a jelenlegi fejlettségi szinten – több hátránnyal, mint
előnnyel járna.
A ma működő legjelentősebb értéktőzsdék a következők (SE = Stock Exchange):
• Európában: London SE, Frankfurter Wertpapierbörse, Bourse de
Paris,
Zürich SE, Düsseldorfer Wertpapierbörse, Milan SE, Bourse de
Luxemburg
• Észak-Amerikában: New York SE, Toronto SE, NASDAQ, Montreál
• Dél-Amerikában: Sao Paulo SE, Bolsa de Valores Santiago
• Ázsiában: Tokyo SE, Osaka Securities Exchange, SE of Singapore,
Taiwan SE, SE of Hong Kong
• Afrikában: Johannesburg SE, Nigerian SE, Nairobi SE
• Ausztráliában: Sidney SE, New Zealand SE
• Külön tőzsdék szakosodtak egyes speciális (határidős) ügyletekre.
Ilyen pl. a New York Futures Exchange vagy a London International
Financial Futures Exchange.
Tőzsdei árfolyam: a Budapesti Értéktőzsdén használatos speciális árfolyam-fogalmak a
következők:
1. nettó árfolyam: a kamatfizetés óta eltelt időszak alatt felhalmozódott
kamatot nem tartalmazó árfolyam, ahol a felhalmozódott kamatot lineáris
kamatszámítással, 365 nap/év figyelembevételével számították ki.
2. egyedi árfolyam: az adott értékpapírra megkötött ügylet konkrét árfolyama
3. záró árfolyam: az adott értékpapírra az időben utolsó megkötött ügylet
konkrét árfolyama. Ha az adott napon az adott értékpapírra nem jött létre
ügylet, úgy a záró árfolyam az adott napon elhangzott utolsó vételi/eladási
ajánlati árfolyam. Ebben az esetben a nyilvánosságra hozatalkor ki kell
emelni az árfolyam ajánlati jellegét. Ha az adott napon az adott értékpapírra
ajánlat sem hangzott el, a záró árfolyam az értékpapírra kötött legutolsó
ügylet árfolyama, a dátum feltüntetésével.
4. átlag árfolyam: adott értékpapírra vonatkozóan megkötött ügyleteknek az
ügyletek volumenével súlyozott egyedi árfolyamaiból kiszámított átlag
5. minimális árfolyam: az adott értékpapírra vonatkozóan megkötött ügyletek
közül a legalacsonyabb egyedi árfolyam

119
6. maximális árfolyam: az adott értékpapírra vonatkozóan megkötött ügyletek
közül a legmagasabb egyedi árfolyam
Tőzsdei bevezetés szintjei:
• tőzsdén jegyzett (A kategória)
• tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett (B kategória)
• tőzsdén regisztrált, de nem forgalmazott értékpapírok
Tőzsdei elszámolási alap (TEA): célja a tőzsdetagok egymással kötött tőzsdei ügyletei
teljesítésének késedelméből vagy elmaradásából eredő kockázatokat csökkentése.
Tőzsdei kontraktus: az egyes tőzsdei árukra vonatkozó, szabványosított szerződéses
feltételek megfogalmazása, illetve a tőzsdei szerződés szinonimája. A kontraktus
képviseli, helyettesíti a tőzsdei árut.
Tőzsdei megbízások: a tőzsdei ügynöknek szóló megbízásoknak egyértelműnek kell
lennie. Általános pontjai:
• az ügylet tárgyát képező áru, értékpapír neve vagy kódja
• mennyisége, címlet és darabszám megjelölés
• ügyfél azonosítási adatok
• vételi (buy) vagy eladási (sell) megbízás
• melyik tőzsdére szól
• milyen időpontban: adott dátumig, adott héten, visszavonásig
• milyen ár-árfolyam mellett
• azonnali- vagy határidős ügylet
• az ügylet lebonyolítási díja
Tőzsdei megbízások végrehajtása: ajánlattétel, teljesíthetőség, időrendi sorrend
Tőzsdei szereplők:
1. ügynökök: a tőzsde által kereskedési joggal felruházott tőzsdetagok által
delegált alkuszok
2. levezető: a kereskedés menetét vezeti, bejelentése vagy egyéb jelzés jelenti
a kereskedés kezdetét és végét. Pitenként van önálló levezető.
3. tőzsdei megbízott: szakértőkből kinevezett személy, akinek a tőzsde szabá-
lyainak betartása és a tőzsdei terem rendjének fenntartása a feladata.
4. ajánlati könyvvezető: a tőzsde alkalmazottja, a beérkezett ajánlatokat telje-
sítési sorrendbe rendezi és gondoskodik a közzétételéről.
Tőzsdei szokványok: írásba foglalt szokás, amely adott piacon a racionális tevékenység
létrejöttét biztosítja. Mivel a tőzsde erősen formalizált feltételekkel dolgozik, a
szokványok megkönnyítik az üzletkötést. Lehetnek:
1. általános szokványok: az üzletkötés minden tőzsdén azonos feltételei
2. különleges szokványok: minden tőzsdén mást jelölnek.
• minőségi szabványok: a standard (átlag) minőségi előírások (pl.
fajsúly, nedvességtartalom, termékspecifikus előírások)
• mennyiségi szabványok: a tőzsdei kereskedés szokásos szerződéses
feltételei, kontraktusok.
Tőzsdei termék: az ügylet tárgya, amit megveszünk. Lehet normáltermék, valuta,
ügylet, pozíció (ha szabványosított).
Tőzsdei üzletkötés: a tőzsdei üzletkötés rendjére két fő rendszer alakult ki. Ezek: a
nyílt kikiáltások és a kétoldalú tőzsdei ajánlaton alapuló üzletkötési rend. Legújabban a
vételi és eladási ajánlatok számítógépes összepárosításán alapuló rendszer is kialakult.

120
A Budapesti Értéktőzsde a nyílt kikiáltásos rendszer talaján állt. A rendszer szabályzata
szerint a tőzsdeteremben az üzleteket az alkuszok szóban kötik. Minden jelenlévő
alkusz jogosult a jegyzett és forgalmazott értékpapírokra vonatkozóan hangos szóval
ajánlatot tenni, illetve ellenajánlattal felelni (licitálni). Az ajánlat csak akkor érvényes,
ha azt hangos szóval, mindenki által érthetően tették meg. Az e nélkül kötött ügylet
semmis. Az ajánlat vonatkozhat vételre és eladásra, illetve a tőzsdén végezhető
ügyletfajták bármelyikére.
Az ajánlatnak általában tartalmaznia kell:
• az ügylet fajtáját
• az értékpapír megnevezését
• a vételi illetve eladási árfolyamot
• a mennyiséget
• a teljesítés időpontját
• az esetleges opciós díjat
Ha a vevőnek, illetve az eladónak a mennyiség megjelölése nem áll érdekében, nem
köteles azt megtenni. Ha mennyiség meghatározására kerül sor, az ajánlatot úgy kell
értelmezni, hogy az legalább egy tőzsdei kötésegységre vonatkozik. Az elhangzott
ajánlatra ellenajánlattal lehet felelni, ugyanezen információ közlésével. Az
ellenajánlatnak minimálisan az árfolyamra kell szorítkoznia, ha az egyéb feltételeket a
licitáló elfogadta. Ha csak az árfolyamra vonatkozó ellenajánlat hangzott el, azt úgy kell
értelmezni, hogy az egyéb feltételekben konszenzus áll fenn. Az alkuszt az ajánlati
kötöttség csak addig terheli, amíg
• az ajánlatot egy üzletkötő hangos szóval el nem fogadja.
• az ajánlattevő újabb ajánlata el nem hangzik.
• az aznapi üzletkötési idő tart, kivéve, ha az ajánlat ultimo vagy stop
ajánlat.
A jelenlévők a mennyiségi megkötés nélkül elhangzott ajánlatnak egy tőzsdei
kötésegységre vonatkozó megkötését mindenkor kérhetik az ajánlattevőtől, aki azt
köteles teljesíteni. Ha az ajánlat konkrét mennyiségre vonatkozik, sem az eladó, sem a
vevő nem kötelezhető részteljesítésre. Ha az alkusz hangos szóval tett ajánlatát egy
másik alkusz hangos szóval elfogadja, az ügyletet létrejöttnek kell tekinteni. Ebben az
esetben a speaker rögzíti, hogy kik között, mely értékpapírra, milyen árfolyamon és
milyen mennyiségre jött létre az üzlet. Ez a bejelentés képezi a kötjegy kiállításának,
illetve a jegyzőkönyv elkészítésének az alapját. Ha az elhangzott ajánlatra azonos
tartalommal több alkusz tett ellenajánlatot, a speakernek a korábban ajánlatot tevő
alkuszt kell előnyben részesítenie. A BÉT ma már nem nyílt kikiáltású rendszerben
működik.
Tőzsdeindex: néhány jellemző tőzsdei részvény árfolyamának alakulása alapján,
átlagolással számított mutató (kifejezi a tőzsde általános hangulatát).
Legismertebb tőzsdeindexek:
1. Dow Jones Industrial Average (DJIA): 30 részvény árát 0,5 körüli
osztótényezővel számolják.
2. S/O 500: a New Yorki tőzse 500 részvényének indexe
3. NYSE (New York Stock Exhange): az összes jegyzett részvényre vonatkozó
index
4. F.A.Z.: a Frankfurti Értéktőzsde 100 részvényének indexe
5. DAX: Németország másik közismert részvényindexe
6. CESI (Central European Stock Index): Budapest, Ljubjana, Pozsony, Prága,
Varsó hivatalosan jegyzett leglikvidebb és legnagyobb kapitalizációjú rész-
vényei alapján számítják.

121
7. Hazai index (BUX): maximum 25 papírt tartalmaz, és évente kétszer
vizsgálják felül.
Tőzsdén kívüli kereskedés:
1. OTC (over the counter) market: pulton keresztüli kereskedés: a brókercégek
és a bankok értékpapírosztályain keresztül valósul meg. A tőzsdére be nem
vezetett részvények és kötvények kereskedelme.
2. harmadik piac [third market]: tőzsdén jegyzett papírokkal kereskednek
tőzsdén kívül.
Tőzsdetanács: a tőzsdetanács az értékpapír-törvény értelmében a tőzsde ügyvezető
testülete, amelynek feladata a tőzsde vezetése, a tőzsdei szabályzatok megalkotása, a
munkaszervezet kialakítása, valamint a tőzsdetitkárság vezetője tekintetében a
munkáltatói jogok gyakorlása. Tagjainak száma 5 és 13 között kell hogy legyen, de nem
haladhatja meg a tőzsdetagok számának egyharmadát. A tőzsdetanács tagjainak
többségét a tőzsdetagok tisztségviselői, illetve alkalmazottai közül kell választani,
azonban legalább egy-egy tagját a befektetők és a jegyzett értékpapírok kibocsátóinak
képviselői közül kell megválasztani. Előbbi tagra az értékpapír-felügyelet, utóbbira a
Magyar Gazdasági Kamara tesz javaslatot.
Tőzsdetitkárság: az értékpapírtörvény alapján a tőzsdei kereskedelem szervezésére,
belső felügyeletére, a közgyűlés és a tőzsdetanács döntéseinek végrehajtására, a tőzsdei
információk nyilvánosságra hozatalára, valamint a tőzsde gazdálkodási
tevékenységének végzésére létrehozott szervezet, amelynek vezetését az ügyvezető
igazgató látja el, aki egyúttal a tőzsdetitkárság alkalmazottai tekintetében a munkáltatói
jogokat is gyakorolja.
Tőzsdeterem: [floor] a tőzsdei ügyletek lebonyolításának színtere
Transferable: [átruházható]
Transzferábilis valuta: meghatározott körben váltható át szabadon.
Tranzakciós pénz: azon bankpasszívák, amellyel azonnal rendelkezhet a tulajdonosa,
azonnal képes betölteni a pénzfunkciókat. Ide tartozik a készpénz és a látra szóló betét.
Tranzitterület: a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtéren az olyan terület
és az azon lévő létesítmények, amelyek a vám- és devizajogszabályok szerint
külföldnek minősülnek.
Tranzitügylet: akkor jön létre, ha az egyik ország importőre és a másik ország
exportőre valamilyen ok (pl. tilalom) miatt nem tudja az ügyletet közvetlenül
lebonyolítani. Ebben az esetben egy harmadik országbeli tranzitkereskedő bonyolítja le
az ügyletet. A tényleges származási és rendeltetési ország elleplezhető.
Treasury: angol eredetű szó, amely jelentése kincstár, állampénztár. Amerikában
pénzügyminisztert jelent.
Treasury bill: koncstári váltó (egy évnél rövidebb lejáratú)
Treasury bond: államkötvény (tíz évnél hosszabb lejáratú)
Treasury note: kincstárjegy (egy és tíz év közötti lejáratú)
Treasury tevékenység: olyan bankügyi tevékenység, amely biztosítja a bank
nyereséges működéséhez szükséges feltételeket. Amennyiben a banknak kötelezettsége
keletkezik, biztosítja annak fedezetét, a felesleges pénzmennyiséget megfelelő hozam
ellenében pedig kihelyezi. Lehet:

122
1. Money-Market ügylet: a bankok egymásnak nyújtott hitelei, illetve
egymástól felvett betétei
2. promt piaci ügylet (azonnali üzlet): a kötésnap és az értéknap között nem
telik el hosszú idő. Tárgya lehet deviza vagy bármilyen értékpapír.
3. határidős ügylet: későbbi teljesítésre vonatkozó ügylet, ahol a jelenben
történik a megegyezés az árban, a volumenben, a minőségben és a teljesítés
időpontjában.
Trend: az általános irányt jelzi (pl. az árfolyamok merre tartanak).
Turnaround helyzet: fordulópont a tőzsdei trend alakulásában vagy egy vállalkozás
üzletmenetében; irányváltás

123
U, Ü

Újrabefektetési ráta/hányad: a részvénytársaságnál az egy részvényre jutó adózott


nyereségből a saját vállalkozásba újra befektetett rész. Nevezik újratőkésített adózott
nyereségnek is.
DIV
1− Osztalékfi zetési rát a = 1−
EPS

Utalványozás: a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének vagy


elszámolásának elrendelése
Utazási csekk: [travellers] bemutatóra szóló, fix címletű értékpapír, melyet jó nevű,
nemzetközileg elismert bankok vagy utazási irodák bocsátanak ki. A csekk tulajdonosa
külföldi utazása előtt, az adott kibocsátó bankban elhelyez egy adott összeget, és ennek
erejéig címletezett csekket kap.
Ügyfélvédelem: az ügyfelek általános védelme mellett az egyes ügyfélnek is köteles a
hitelintézet megadni mindazt a szolgáltatást, amely szükséges ahhoz, hogy a
hitelintézettel kötendő szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit megértse, a
pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó döntésének meghozatala során azokkal
számolhasson.
Ügylet: a termék vásárlása vagy eladása
Üres forgatmány: ha a váltóbirtokos a forgatás igazolásaként csak a nevét és címét
vezeti fel a váltó hátlapjára.
Üzemgazdasági beruházás: olyan beruházás, amely a beruházó eszköz állományát,
annak teljesítőképességét növeli, de nemzetgazdasági szempontból nem eredményez
kapacitásbővítést.
Üzletkötés napja: [deal date] az a nap, amikor az üzletet megkötik; adminisztratív
szerepe van.
Üzleti titok: minden olyan, a pénzügyi intézmény tevékenységéhez kapcsolódó tény,
információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzügyi
intézménynek méltányolható érdeke fűződik.

124
V, W, Y

Vagyon: a vállalkozás céljainak megfelelő gazdasági tevékenység megkezdéséhez,


folytatásához szükséges reáljavak összessége
A vagyon elemei:
1. befektetett eszközök:
• immateriális javak
• tárgyi eszközök
• befektetett pénzügyi eszközök
2. forgóeszközök:
• készletek
• követelések
• értékpapírok
• pénzeszközök
Vagyoni és piaci helyzetet jellemző mutatók:
1. tőkemultiplikátor: egységnyi saját tőkével mozgatható vagyont fejezi ki.
Összesfor rás
⋅100
Sajáttőke

2. a saját tőke növekedése:


Saját tőke
⋅100
Jegyzett t őke

3. nettó forgótőke-ellátottság:
Összesfor góeszköz −Rövidlejár atúkötele zettségek
Összesfor góeszköz

4. az egy részvényre jutó nyereség (EPS):


Adózotter edm ény
Részvények száma

5. osztalékfizetési ráta:
Egy részvé nyrejutó osztalék
Egy részvé nyrejutó nyereség ( EPS )

125
6. árfolyam/nyereség-arány (P/E):
A részvény jelenlegi árfolyama
Egyrészvé nyrejutó nyereség

Vagyonjegy: 1987-ben vezették be, és 1993. március 15-ig lehetett kibocsátani. A


vállalatok hosszú távú, végleges tőkeátadással történő finanszírozását, a dolgozói
vagyonérdekeltség megteremtését kívánta elősegíteni. A kibocsátó arra vállal
kötelezettséget, hogy az általa elért nyereség mértékétől függően évente osztalékot fizet.
A kibocsátás történt ellenérték ellenében vagy ingyenesen.
Vagyonkezelés: vagyonkezelői szolgáltatás nyújtása pénztárak részére
Vagyonrugalmasság: azt fejezi ki, hogy mennyi idő alatt lehet a nem pénzeszközben
lévő vagyonelemet pénzzé tenni.
Vállalat-érték: a vállalat jövőbeni hozamainak jelenértéke
Vállalatértékelés: a vállalkozás egészéről információt ad a vállalkozás reáleszközeinek
összessége, amelyet a vállalatvezető úgy működtethet, hogy működése során
növekedjen a vállalat értéke. Másfelől a reáleszközöket megtestesítő pénzügyi eszközök
összessége, amelyet a befektetők (részvényesek, kötvényesek) vesznek meg vagy adnak
el annak alapján, hogy hogyan ítélik meg a vállalkozás kilátásait. A vállalat
vagyonértékelése alapvetően az eszközök értékelését jelenti, amely magában foglalja:
• a vállalat piaci és marketing helyzetének értékelését
• a menedzsment értékét
• az elmúlt három-öt év fejlődési tendenciáinak értékelését
Vállalati hitel: a vállalatnak nyújtott hitelek lehetnek:
1. hitel nyitott hitelkeret alapján: a fel nem vett hitel után rendelkezésre tartási
jutalékot számít fel.
2. áthidalási hitel: ideiglenesen jelentkező hiteligényt elégítenek ki.
3. rulírozó hitel: a gazdálkodó szervezet rendelkezésre bocsátott hitelkereten
belül hitelt vehet fel, a felvett összeget visszafizeti, és újabb hitelt vehet fel.
Vállalati kötvény: vállalat által kibocsátott kötvény, amelynek révén a kibocsátó
forráshoz kíván jutni.
Vállalati tőkeköltség: a vállalat tőkéjét megtestesítő értékpapírok hozamainak
súlyozott átlaga, az össztőkétől elvárt minimális hozadék
Vállalkozói díj: az életbiztosítási díjnak az a része, amely a biztosító költségeit és
nyereségét tartalmazza. A kockázati és a vállalkozói díj együtt adja a bruttó biztosítási
díjat.
Vállalkozói övezet: a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység
Vállalkozói tőke: a vállalkozás zavartalan működéséhez szükséges vagyon
Összetétele:
1. saját tőke:
• jegyzett tőke
• tőketartalék
• eredménytartalék
• mérleg szerinti eredmény
• előző évek áthozott vesztesége
• értékelési tartalék

126
2. céltartalék
3. idegen tőke
a. hosszú lejáratú:
• hitel
• kölcsön
• kötvénykibocsátás
b. rövid lejáratú:
• folyó finanszírozási források
• kapott előleg
• váltótartozások
• tartozások szállítóknak
• tartós passzívák
• hitel, kölcsön
• ki nem emelt kötelezettségek
Váltó: szigorú alaki előírásoknak megfelelően kibocsátott meghatározott pénzösszeg
később esedékes fizetésére vonatkozó igényt (sajátváltó) vagy felszólítást (idegen váltó)
tartalmazó forgatható értékpapír. Alapjogviszonya szinte minden esetben hitelezési
vagy kölcsönviszony, amely alapviszonyból a váltójogviszony az értékpapír kiállítása és
a váltó speciális szabályai révén függetlenedik, mintegy önálló életre kel.
A váltó kibocsátás útján kerül forgalomba az alábbi szereplők közreműködésével:
1. kibocsátó: aki fizetési ígéretet tesz.
2. címzett: idegen váltó esetén akit fizetésre felszólít.
3. kedvezményezett vagy rendelvényes: a váltó első jogosultja
A váltónak két fő típusa van:
1. a sajátváltó: „Fizetek én e váltó alapján…” – két szereplője van
2. az idegen váltó: „Fizessen Ön e váltó alapján…” – háromszereplős ügylet
A váltó speciális változatai:
1. avalváltó: kezes aláírásával ellátott váltó
2. rektaváltó: negatív rendeleti záradéka értelmében tilos a forgatása, csak
engedménnyel ruházható át
3. solváltó: egyetlen példányban kiállított váltó
4. telepített váltó: nem az elfogadó fizeti ki, vagy az elfogadó lakóhelyétől
földrajzilag eltérő helyen fizetik ki
A váltó címzettje: az idegen váltón az a természetes személy vagy gazdálkodó
szervezet, akit a váltó kibocsátója fizetésre felszólít vagy utasít.
Elfogadó: amennyiben az idegen váltó címzettje a váltóból eredő kötelezettséget
magára vállalja; az elfogadást követően az idegen váltó neve „elfogadvány”.
Ezek között a különbséget a kötelezett személyre jelenti: míg a sajátváltóban a kiállító
arra tesz kötelező ígéretet, hogy a lejáratkor maga fog teljesíteni, addig az idegen
váltóban egy másik természetes vagy jogi személyt szólít fel erre. Ennek
következménye, hogy a sajátváltó alanyainak minimális száma kettő, míg az idegen
váltóé három.
A váltó tehát rövid lejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz egyben.

127
A v á l t ó ü g y l e t t e c h n i k a i l e b o n y
A v á l t ó e l f o g a d á s
v é g e t t i b e m u t a t á s a
K i b o c s á t ó C í m z e t t
v á l t ó e l f o g a d á s a
v á l t ó k i b o c s á t á s a
A z e l f o g a d o t t v á l t ó
v á l t ó v i s s z a k ü l d é s e
á t a d á s a A v á l t ó f i z e t é s v é g e t t i
b e m u t a t á s a
K e d v e z m é n y e z e t t
f i z e t é s

Váltóátruházás: váltóforgatás; a váltóban megfogalmazott pénzkövetelésre való jog


átadása, a váltó forgatása, ami a váltóra írt nyilatkozattal történik. Például a váltó
leszámítolása, váltóval való fizetés.
Minden váltó átruházható, a váltóra írt nyilatkozattal történik. Lehet teljes és feltétlen.
• névre szóló váltót cedálással: engedményező levél felhasználásával
lehet a hitelező személyét megváltoztatni.
• rendeletre szóló váltót: forgatással lehet átruházni.
Váltócselekmény: mindazok a váltócselekmények, amelyeket a váltóban szereplő
személyek a váltójogi jogviszony létrehozása, fenntartása, megszüntetése, továbbá a
váltóból eredő jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése érdekében
végrehajtanak.
Váltóelévülés: a váltóbirtokos követelése a váltóadóssal szembeni bizonyos idő után
elévül.
Az elévülési idő differenciált:
• az elfogadóval szemben az elévülési idő az esedékességtől számított 3
év
• az átruházók és a kibocsátó ellen a kellő időben felvett óvástól
számított 1 év
• a többi átruházó ellen az átruházó követelése attól a naptól számított 6
hónap, amikor a váltót kifizette vagy amely napra az ellene beadott
keresetet neki kézbesítették.
Váltó elfogadás végetti bemutatása: az idegen váltó birtokosának az a váltójogi
cselekménye, amellyel a váltót a címzettnek azért mutatja be, hogy az a váltóban foglalt
fizetési meghagyás elfogadásáról nyilatkozzon.
Váltó fedezeti kölcsön: váltóadós által igénybe vett kölcsön, ha esedékesség előtt
néhány nappal látható a váltó kifizethetőségének kétsége a fedezetlen váltó
következményeinek elkerülése érdekében.
Váltó fedezeti számla: lényegében egy betétszámla, amelyen a váltó kiállítója, illetve a
váltó elfogadója előre elkülönítheti, folyamatos feltöltéssel biztosíthatja a váltótartozás
megfizetéséhez szükséges összeget. A váltóadós „önbiztosítása”, azaz előre
gondoskodás a váltó lejáratkori fedezetének meglétéről. Egyszerű átvezetési
megbízással működik.
Váltóforgatás: a váltóval mint fizetési eszközzel a kereskedelmi forgalomban fizetni
lehet.
A váltóforgatásban résztvevő szereplők:
• forgató: az a személy, aki a váltót forgatással átruházza.

128
• forgatmányos: akinek a javára forgatták a váltót.
A váltó lejáratáig több forgatáson is átmehet, így a forgatmányosból forgató illetve új
forgatmányos lesz.
A forgatmány lehet:
1. tulajdonosi forgatmány: a váltóból fakadó minden jogot átruháznak.
2. meghatalmazó forgatmány: a forgatmányos az átruházó nevében jogosult el-
járni (pl. a követelést behajtani).
3. zálogforgatmány: korlátozott hatályú váltóátruházás, arra szolgál, hogy a
váltót biztosítékként lehessen alkalmazni.
A váltóforgatás lehet:
1. teljes forgatás: ha a váltót átruházója (forgató) cégszerűen aláírja, és
megjelöli azt a személyt (forgatmányos), akire átruházza a követelést.
2. üres forgatás: ha a váltót átruházója csak aláírja és nem jelöli rajta az új
tulajdonost, leszámítoltatja a váltót, amennyiben esedékesség előtt szeretne
pénzéhez jutni.
Váltókereskedés: a váltó esedékessége előtt történő készpénzesítése leszámítolással -
hiteleszközként alkalmazzák a váltót.
Váltókibocsátás: az a váltójogi cselekmény, amikor a kibocsátó a címzettet felszólítja
arra, hogy neki vagy egy harmadik személynek (kedvezményezettnek) egy
meghatározott pénzösszeget, meghatározott helyen és időben fizessen, s ezt a fizetési
meghagyást írásba foglalva a kedvezményezettnek átadja.
Váltóleszámítolás: a váltó banknak történő átadása, amikor a váltó birtokosa (kedvez-
ményezett) a lejárat előtt beviszi egy kereskedelmi bankba és leszámítoltatja, így
készpénzhez jut. A bank a leszámítolással kifizeti a váltóban szereplő összeget a
lejáratig terjedő kamatok nélkül a kedvezményezettnek.
Leszámítolási kamat:

T ⋅ n⋅ k n = napok száma
K= T = a váltó névértéke
360 ⋅ 100 K = aktuális leszámítolási kamat

129
Váltóóvás: olyan közokirat, amely meghatározott váltócselekmény végrehatásának
kizárólagos bizonyítására szolgál. A váltóforgatás következtében a fizetésre kötelezett
nem is tudja, hogy kinél van a váltó az esedékességkor, ezért be kell mutatni fizetés
végett. A fizetés megtagadásakor a váltóbirtokosnak óvás felvételét kell
kezdeményezni.
Váltóösszeg: a váltón feltüntetett összeg, amelyet az esedékességkor a kedvezményezett
részére fizetni kell.
Váltótoldat: a váltó hátoldalára több átruházó nyilatkozatot felvezetni nem lehet, akkor
a váltót forgathatóságának biztosítása érdekében váltótoldattal kell ellátni, amely a
váltóhoz ragasztott meghosszabbító papírszelet. A toldat terjedelmének meg kell
egyezni a váltó méretével és azt hosszában kell a váltóhoz ragasztani.
Váltó törvényes kellékei:
• a „váltó” szó, a kibocsátás nyelvén
• a határozott összeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás
• a fizetésre kötelezett (címzett) neve (csak idegen váltónál)
• az esedékesség megjelölése
• a fizetés helyének megjelölése
• annak neve, akinek részére vagy rendeletére a fizetést teljesíteni kell
• a váltó kiállítási helyének és napjának megjelölése
• a kibocsátó aláírása
Változó (alternatív) kamat: a betét-, illetve hitelszerződésben rögzítik az induló
kamatlábat, s egyben kikötik, hogy a lejárati idő alatt követi az irányadó kamatlábat.
Value date: [értéknap] a pénzügyi teljesítés napja. Az általánosan elterjedt gyakorlat
szerint a spot üzleteknél a kötésnap és az értéknap között kettő munkanap telik el.
Valuta: az ország törvényes fizetőeszköze, illetve annak egysége más ország fizetési
forgalmában. Mindig tényleges pénzt jelent.
Csoportjai:
1. kötött vagy klíringvaluta: a legnehezebben mobilizálható valutatípus
2. transzferábilis valuta: átválthatósága korlátozott, de határozott szerződéses
körben felhasználható, átváltható
3. konvertibilis: szabadon átváltható valuta
Valutaparitás: különböző országok valutáinak azok vásárlóérték-arányán alapuló
kölcsönös viszonya
Vám: speciális termékadó, amit a természetes személy, gazdálkodó és más szervezet
fizeti, aki/amely az ország vámhatárán vámárut átléptet, a vámáru felett rendelkezni
jogosult és a vámárunak belföldi forgalom számára történő vámkezelését kérte.
Vámáru: a vámhatáron átléptetett dolog mindaddig, amíg azt a belföldi forgalom
számára a vámhatóság nem kezelte.
Vámszabad terület: az országhatáron belül lévő olyan, belföldi jogi személy által
létesített terület, amely területre belföldről kivitt áru olyan elbírálás alá esik, mintha azt
közvetlenül külföldre vitték volna. Létesítéséhez hatósági engedély szükséges.
Váarkozási idő: a biztosítók kikötnek a szerződés aláírásától számítva egy bizonyos
időt, amely alatt nem fizetnek. Ez az idő általában fél év, és nem vonatkozik a baleseti
kockázatokra.
Variancia/kovariancia mátrix: a portfóliót alkotó értékpapírok hozamai közötti
együttmozgást mutatja.
Vásárlóerő-paritás: a valutáért vásárolható árumennyiség. Két deviza átváltási aránya
a valuták egymáshoz viszonyított vásárlóerejétől függ. Két ország pénzének vásárlóerő
alapján történő összehasonlítása.
A paritás és az árfolyam viszonya:
• egybe eshet, akkor azt mondjuk, hogy a valuta árfolyama parin áll.
• a valutaárfolyam alacsonyabb, mint a paritás, ez azt jelenti, hogy a
valutaárfolyam pari alatt áll, a valutának diszázsiója van.
• a valutaárfolyam magasabb, mint a paritás, ilyen esetben a valuta pari
feletti, a valutának ázsiója van.
Végelszámolás: a vállalat jogutód nélküli megszüntetése
Vertikális fúzió: az egymástól eltérő tevékenységet végző vállalatok egyesülése. Az
ilyen integráció célja összekapcsolni a termelés, az értékesítés, az irányítás, az
ellenőrzés teljes folyamatát.
Veszélyközösség: biztosítási fogalom; az az embercsoport, amely meghatározott kárral
járó veszélyek enyhítésére, anyagi jellegű kiküszöbölésére szerveződik.
Veszteségelhatárolás: veszteségen a negatív adóalapot értjük. Amennyiben az adóalap
bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben döntése
szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét.
Vételi árfolyam: [bid] az értékpapír forgalmazó cég által közölt ár, amennyiért az adott
értékpapírt hajlandó megvásárolni.
Vételi és eladási árfolyam közötti különbség: [spread, marge]
Vételi kötelezettség: [Short put]
Vételi opció: [long call (LC)] olyan opció, amelynek jogosultja az általa fizetett díj
ellenében adott időpontig követelheti, hogy a kötelezett a szerződésben megjelölt
értékpapírt az előre kikötött árfolyamon neki eladja. Az eladási opciónál lényegesen
gyakoribb elődíj-ügylet.
VIBER: valós idejű bruttó elszámolási rendszer; a bankok közötti pénzmozgások az
MNB-nél vezetett számlákon keresztül valósulnak meg leggyorsabban. A rendszer
kiépítésével felgyorsultak a bankok között pénzmozgások és magasabb szintre emelődik
a bankrendszerszintű likviditásmenedzsment. Az európai uniós csatlakozás egyik
feltétele a rendszer kiépítése és megbízható működése. A VIBER/B névre hallgató,
moduláris felépítésű rendszer alapvető feladata a kommunikációt biztosító SWIFT-
végpontok és a banki rendszerek közvetlen összekapcsolása és az üzenetáramlás
vezérlése lesz, de a pénzintézetek igényeinek megfelelően más funkciót is elláthat.
Világbank: 1944, Bretton Woods. Fő feladata a gazdasági növekedés beindítása,
konkrét projektek megvalósításának elősegítése.
Vinkulál: zárol, az áru kiadását bizonyos feltételekhez köti.
Vinkulált inkasszó: a vevő csak a beszedvény összegének kifizetése ellenében szerzi
meg az áru feletti rendelekezés jogát.
• direkt bankbeszedvénnyel: a szállítmány a fizetés lebonyolításába
bekapcsolt egyik bank birtokába jut, és csak a fizetés teljesítése után
bocsátja rendelkezésre.
• indirekt bankbeszedvény: az áru címzettje egy szállítmányozó cég, az
áru felett pedig a bemutató bank rendelkezik. A fizetés teljesítése után
a vevő kiválthatja az árut a szállítmányozótól.
Vinkulált (lekötött) névre szóló részvény: olyan névre szóló részvény, amelyet csak a
kibocsátó társaság engedélyével lehet harmadik személyre átruházni.
Világbank: Bretton Woods, 1944. A gazdasági növekedés beindítását tűzte ki célul.
Konkrét projekteket, programokat finanszíroz.
Intézményei:
1. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)
2. Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA)
3. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)
4. Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID)
5. Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA)
Viszontvásárlásos ügylet: a kompenzáció korszerűbb formája. A szerződő felek
mindig két adás-vételi szerződést kötnek, az eredeti szállításra vonatkozik az egyik és a
viszontvásárlásra a másik. Az első exportőr kötelezi magát arra, hogy áruja
meghatározott százalékáért partnerétől árut vásárol vagy vásároltat. A fizetési
feltételekről mindkét ügyletnél külön állapodnak meg.
Visszavásárlás: a szerződő felmondja az életbiztosítási szerződést, és visszakéri a
biztosítótól a díjtartalékot. A biztosító azonban a díjtartaléknak csak egy részét fizeti ki,
a visszatartott díjtartalék a mai gyakorlatban 5–20%.
Visszavásárlásos ügylet: a kapcsolt ügyletek egyik formája, amely hosszú lejáratra
szól. A beruházási javakat exportáló cég abban állapodik meg a partnerével, hogy a
berendezés értékét, vagy annak meghatározott hányadát a berendezéssel előállított
termékkel fizeti meg. Általában nagyértékű ügyletek tartoznak ide.
Visszkereset: megtérítési igény
Visszlízing: [sale and lease back] kétszereplős lízing, ahol a szállító (eladó) és a
lízingbe vevő személye ugyanaz a vállalat. A lízing tárgya, a befektetett eszköz
fizikailag nem mozdul el eredeti helyéről, a tulajdon azonban átszáll a lízingtársaságra,
aki egyidejűleg egy lízingszerződéssel a vállalat használatába adja/hagyja az adott
berendezést. A visszlízing mindig pénzügyi lízing.
Volatilitás: kötvények volatilitása; kamatérzékenység – a piac egy százalékpontos
változása hány százalékkal változtatja meg a kötvény árfolyamát. Minél hosszabb az
átlagos futamidő [duration], annaál nagyobb a volatilitás.
Wall Street: az a New York-i utca, ahol a tőzsde található.
Warrant: opciós utalvány; a vállalat által kibocsátott vételi opció
der Wechsel: [váltó (német)]
Yield: [hozam]

132
Z, ZS

Zálogjog: tárgyi biztosíték, amit az adós zálogszerződésben meghatározott


vagyontárgyainak a hitelező javára való lekötésével keletkezik, ezáltal a hitelező
fedezetet kap a később esedékessé váló követelésének kielégítéséhez, amennyiben az
adós esedékességkor azt nem teljesíti. Lehet jelzálogjog és kézizálogjog.
Zálogjegy: a közraktárjegy egyik önálló része, amely ellenében kölcsönhöz lehet jutni,
s mint ilyen, a hitelező követelését tanúsító okmány. A hitelező számára zálogjogot
biztosít a közraktárban elhelyezett árura a kölcsön összegének és járulékos díjainak
erejéig. Ha az adós nem fizeti vissza a kölcsönt az esedékességkor, akkor a hitelező a
zálogjegy birtokában követelheti az áru nyilvános árverésen való értékesítését azért,
hogy az eladási árból kielégíthesse követelését.
Zálogkölcsön: a közraktárban elhelyezett áru tulajdonosa árufedezet mellett juthat
rendkívül kedvező feltételek mellett hitelhez a zálogjegy bankra történő forgatásával.
Záloglevél: hosszú lejáratú, kamatozó értékpapír, amely inatlanra vonatkozó zálogjogot
testesít meg telekkönyvi bejegyzés útján. Az ingatlanfedezet mellett kölcsönt nyújtó
hitelintézet azzal a céllal, hogy az általa nyújtott jelzáloghitelekhez a szükséges
erőforrást megszerezze, záloglevelet bocsát ki.
Záradékok: a váltó előlapjának tartalmaznia kell a váltó valamennyi törvényes
kellékét. A törvényes kellékeken kívül fel lehet vezetni a szokásjog alapján kialakult
közleményeket. Ezeket nevezzük záradékoknak. Ilyen lehet például a „rektazáradék”.
Zárjegy: az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére
felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban kerül előállításra
és onnan kiszállításra.
Záróárfolyam: a tőzsde esti zárása előtti utolsó megkötött üzlet egyedi árfolyama
Zárt alap: olyan meghatározott időre létrehozott befektetési alap, amelynél a
kibocsátott befektetési jegyek száma nem változhat, a lejárati idő előtt a kezelő társaság
a befektetési jegyeket nem váltja vissza, ami azonban nem jelenti azt, hogy a
másodlagos piacon ne lenne az ilyen befektetési jegynek forgalma. Az ilyen alap
létrehozatalát követő egy éven belül a kibocsátó köteles a befektetési jegy tőzsdei
bevezetését kezdeményezni. Ha a tőzsde a befektetési jegy bevezetését elutasítja, az
alapkezelő köteles a befektetési jegyek értékét havonta megállapítani és napilapok útján
közzétenni.
Zártkörű kibocsátás: a kibocsátás során csak a meghívott nagybefektetők zárt köre
jegyezhet részvényt.
Zéro kupon kötvény: [Zero coupon bonds] kamatszelvény nélküli kötvények,
amelynél a tőke és kamat kifizetése a lejáratakor egyösszegben történik (a befizetett
összegnél magasabb összeget fizetnek vissza).
Zillmerezés: rendszeres díjfizetésű életbiztosításnál a díjtartalék a biztosítási időszak
első néhány évében nulla, mivel a biztosító a teljes díjbefizetést költségeinek fedezésére
fordítja. A kezdeti években felhasznált többletdíjat a biztosító a későbbiekben
visszapótolja a díjtartalékba. Ezt a díjtartalékolási eljárást a kidolgozójáról
zillmerezésnek nevezték el.
Zsíroforgalom: készpénz nélküli fizetési forgalom; fizetés bankok közötti átírással
Zsíroközpont: készpénz nélküli fizetési forgalmat klíringelszámolás révén lebonyolító
pénzintézet
Zsíroszámla: hitelintézetnél nyitott számla, amelyen keresztül készpénz nélküli
forgalom bonyolítható le.

134
IRODALOMJEGYZÉK

Alexander Gábor: A tőzsde. Novotrade, Budapest, 1989.


Bácskai Tamás – Bánfi Tamás – Járai Zsigmond – Sulyok-Par Márta – Száz János:
Értékpapírok és értékpapírpiacok. KJK, Budapest, 1989.
Bánfi Tamás – Sulyok-Papp Mária – Száz János: A kötvény. KJK, Budapest, 1986.
Banküzemtan – BKE. Pénzügyi Intézet, Budapest, 1998.
Béhm Imre: Vállalkozások pénzügyi tervezése. NOVORG, Budapest, 1994.
Bozzai Rita: Tőzsdekalauz. Tőzsdeelméleti tanulmányok 2 kötet. Magyar
Tőzsdealapítvány kiadványa, Budapest, 1988.
Brealey, R. – Myers, S.C.: Modern vállalati pénzügyek I. II. Bankárképző Panem,
Budapest, 1992.
Gellért Andor: Banküzletek. KJK, Budapest, 1991.
Gyulaffy Béláné dr.: Pénzügyi ismeretek I. II. Pénzügyi és Számviteli Főiskola,
Budapest, 1998.
Gyulaffy Béláné dr.: Bevezetés a pénzügyekbe. PSZF, Budapest, 1996.
Gyulaffyné – Kaszás Mónika: Tőzsdeelemzés. Saldo, Budapest, 1994.
Horváth D. Tamás: A magyar tőkepiac. KJK, Budapest, 1996.
Illés Ivánné: Társaságok Pénzügyei. Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest, 1994.
Kertész Márta: Tőzsdeismeretek. Saldo, Budapest, 1999.
Lauf László: Részvényelemzésről egyszerűen Perfekt, Budapest, 1999.
Lenkei Gábor: Kis pénzzel a tőzsdén. KÁVÉ Kiadó, Budapest, 1887.
Losonczi Csaba – Magyar Gábor: Pénzügyek a gazdaságban. Juvent, Budapest, 1993.
Malkiel, Burton G.: Bolyongás a Wall Streeten. Nemzetközi Bankárképző Központ,
Budapest, 1992.
Nort, M.: Pénztörténeti lexikon. Perfekt, Budapest, 1998.
Pacsi Zoltán: Tőzsdézzünk! Szövetkezeti Szervezeti Iroda, Budapest, 1990.
Pénzügyek – BKE. Perfekt, Budapest, 1998.
Pénzügyi és Kereskedelmi enciklopédia. Novotrade, Budapest, 1988.
Pénzügytan – BKE. Saldo, Budapest, 1994.
Rotyis József: A tőzsdéről.
Samuelson–Nordhaus: Közgazdaságtan I. II. III. KJK, Budapest, 1990.
Segédlet a Pénzügyek tantárgyhoz. Szerkesztette: Tétényi Zoltán, Perfekt, Budapest,
1994.
Sulyok Pap Márta: Értékapír-piacok. Nemzetközi Bankárképző Központ, 1994.
Száz János: Hitel, pénz, tőke. KJK, Budapest, 1989.
Száz János: Értékpapírok, értékpapírpiacok. KJK, Budapest, 1989.
Tétényi Veronika: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek. Perfekt, Budapest,
1997.
Tétényi Zoltán – Gyulai László – Gyulaffy Béláné: Pénzügy, vállalkozásfinanszírozási
feladatcsoport ismereteinek alkalmazása. Perfekt, Budapest, 1998.
Tétényi Zoltán – Gyulai László: Vállalkozásfinanszírozás. Saldo, Budapest, 1994.
Dr. Tiszai István: Bank- és tőzsdei szakkifejezések öt nyelven. Saldo, Budapest, 1987.
Tőzsdei fogalomtár. Összeállította: Czékus Mihály, Perfekt, Budapest, 1998.
Tőzsdei Kézikönyv. Szerkesztette: Martin Hajdú György, KJK, Budapest, 1997.
Tőzsdei szakvizsga felkészítő anyaga. Közép-Európai Brókerképző Alapítvány,
Budapest, 1997.

136

You might also like