AKARACSONYI UNNEPKOR AZ ADVENT! IDOSZAK az elékésziletlet, virakozis, reménykedés ideje, ame- lyet régebben bojttel is megszenteltek. Szerdén é pénteken szigord bjt volt szombaton pedig megtart6ztatés.“® Népiinknek hagyomdnyaihoz val6 szivos ra- gaszkodését mutatja, hogy e bijtdket az orszig (bb vidékén még ma is megtart- ja, pedig mar nem volna vele kiteles. ‘Természetesen a zajos mulatségt6l is tar- t6zkodik, legfljedb csak a diszndtorok csalidias hangulatéban olvad egy kissé f81. Régen édvent kezdetét éjféli harangsz6val jelezték, amelyet haznkban egyes helyeken ({gy a budai ciszterci plébniatemplomban) feldjitottak. ; ‘Az Advent igazi vallésos fzét, hangulatat a hajnali vagy angyali, Padinyi-Bir6 Marton szerint; aranyos mise adja meg. A hivek a hajnali stétségben virjék a napfényt, a Messidst, mint hajdan a profétik. Alig veszik észre, ami pedig egyéb- ként neheziikre esik: a korai fOlkeléssel, a héval. fapgyal jér6 aldozatot. A havat kalénben még a templombamenés ideje el6tt illik els6pomi, de ezért ¢ korai ‘munkiért sem zigolédik senki. Nagyzsdmon (Temes) 4dventben a gyerekck haj- nali harangszéval kelnek. Megjelolt helyen gylllekeznek 3 hézrél-hdara jérva koltogetik csengovel és éneksz6val az alvé hiveket, hogy idejében oduérjenek a hajnali misére, Utols6 nap mindeniitt kapnak valami ajandékot, amelyen aztin azségosan megosztoznak “eR hajnl mise sejtemes variastho7 sok hiedelem fir6dk. Sedmos erly ‘magyar helyen azi tartiék, hogy rordté-templomozds alatt be kell zémi minden aj- 16t, ablakot, kilndsen pedig az lat, mert ilyenkor a boszorkiinyok éllati alakot ltve, a rendkivilli iddben tértén6 harangozds ell emberi és éllati hajlékokba h z6dnak és ott kart okoznak. Féleg a teheneket szokték megrontani.® A fiatalsigot is megfogja a hajnali mis¢b61 kiesendUl6 bizakodss, hiscen az ifjd szivek varako- zésa és Advent hangulata kézit olyan nagy az egyezés. Az Alfoldén ha rordtéra hrarangoznak, cukrot, vagy mézet eszik a lany, hogy édes legyen a nyelve és fgy rminé] el6bb férjet édesgessen magahoz."” Mashol az-els6 hajnali misére val6 ha- rangoziskor a férjhezmenends lény a harang kételébdl kis darabot igyekszik sza- kitani és azt a hajfonépéntlikéjéloa varrja, s a hajéban viseli, hogy farsangkor sok érdje legyen."* A szerelmi vardzslat igazi ideje, hathat6s napjai: Szent Andras, Borbéla, Luca, Tamds, bekészint6tl Katalin szintén édventba esnek, BETLEHEMEZES. A tél réér6 csndjében, az advent varakozésaban elkezdéd- tick a betlehemes jdtékok is. Gyermekek emlékeztetik a felnducket a kis Jézus sailetésére, Az elféradt emberi szivek rieszmélnek ilyenkor a kardcsony tanulsé- agra: a szeretet, békesség, mogszentelt szegénység misztériumara. 18 A betlehemezés, széllaskeresés, s6t bizonyos fenntartéssal a regdlés is egyhde 21 gydkerekb6l téplalkovik. Az Egyhéz ugyanis sohasem zérk6zott el a hit ttkai- nak dramatizalését6l, helyesebben mar igen korén felismerte e jatékszertiségben Tejl6 mOvészi és pedagdgiai lehetdsézeket A betlehemezés™ ma mar inkébb gyermekek jétéka, régebben azonban a fel- nottek dhitatos élménye volt. Eredeti alakjaban hdbuincoltards, amelyet eleinte az, oltérokon, templomokban mutattak be a hivek jimbor gyénydrkdésére & Epillésére. Késobb a templomb6l kitiltotték, mire a nép karolta f6l. Egyes magyar vidékeken (Dundntil, Fels6-Tiszavidék) manapsag is talélunk még ilyen bébtén- coltat6 betlchemeket."* A fejl6dés mésik, kezdetben liturgikus ttja az volt, hogy a babok szerepét 616 személyek: eleinte papok, késébb pedig a hivek alakftottak. Szinhelye el6sz6r @ templom, késGbb és ma is a hivek hajléka. A legdjabb id6kben is akadtak azon- ban székely faluk, ahol éjféli mise alatt betlchemeztek a templomban.” A temp- Jomi_eredetet kiiléinben a betlehemez6k dltézete is clérulja, amely méig megérzdtt egyet-mist régi liturgikus jellegébOl. Amikor a jéték a templomb6I ki- kerit, a szerepek megoszlotiak: a Szent Csalédot és a betichemi istall6t miniatir kapoindba helyezték, talin azzal a meggondoléssal, hogy binds ember méltatlan Szlz Maria és Szent Jézsef szerepének vAllaléséra. Az angyalokat és pasztorokat azonban tovabbra is a férfihivek alakitottak. Kiildnésen sokat tesznek a kardeso- nyi misztériumok érdekében a ferencesek, akik egyattal Sent Ferene greccidi ka- racsonydnak emlékezetét is apolték vele.” A bardtok ~ mint ismeretes - minden- felé partoljék a népnyelvet. Elsdsorban az 6 hatdsuk és érdemilk, hogy a kezdet- ben latin nyclvi misztériumokb6l a betlehemezés. Jézus sziletésének nemzeti nyelven val6 dicsérete sarjadzik ki. A régi latin toredékck azonban a vulgétis s25- veghen is fel-felbukkannak. Fajdalom, adatok hijén a magyar betlehemerés tirténete még nem dil vilégo- san el6uink és igy egyelére esak foltevésekkel és KOzvetett adatokkal vagyunk kénytelenek megelégedni, Erdemes volna egyszer dsszevetni a kézépkori misz- \riumjétékokat az egykord hasonl6 targydi freskéciklusokkal, amelyek bizonyé- ra kélesGndsen inlették egymést. Mivészettorténeti emlékeink is bizony tjék a karéicsonyi misztériumok virég- zésit. 161 tudjuk, hogy a templomokban csak olyan mitérgyak foglalhatnak he- lyet, amelyeknek funkcidjuk van, a kultusznak szerves részei. Av Erdédy-grétok galgéci virkdpolndjéban fonnmaradt a XV. szézadbol egyetlen darab kértefab6l faragott betlehem.' Kézépkori szérnyasoltérainkon sokszor taldlkozunk a betle- hhemi jelenet abrézolésival, A Jécsei Szent Jakab-templom betleheme'™ mivészi ‘szempontb6] is igen jelent6s emlékiink. Felvidéki vérosaink kilinben a jelesebb innepeket, igy a kardesonyt is, a megfelels misztériumjitékok eléadésdval a ko- zépkorban megilték. Hogy a betlehemezés nélunk is igen kordn kikerilt a templombol, tbb adat igazolja, amely csak legdjabban jutott napfényre. A soproni jezsuiték ugyanis mar a XVII szézadban kisérletet tettek a kardesonyi misztériumnak a templom-ba val6 visszapléntéldséra. Ugy ldtszik, hogy helyi tradici6t is sikertlt terem- tenidk, mert még 1731-b6l is van a soproni kardcsonyi jétékra bizonysdgunk. Szfnhelye a Szent Gyégy-templom volt, amelynek szentélyét jészolos betlehem- imé alakftottak at." A jezsuita gyakorlatban a régi népies misziérium skolasztikus elemekkel b6vil, iskoladramavé lett. Bizonyos, hogy mai betlehemezéseinknek egyes mozzanatai (teoldgiai fejtegetések, oktaté jelleg, nomenklattra) e barokk sainjétékokban gydkereznck. Mésfel6t: igen sok régi egyhizi népéneket, kintori tradfci6t safvtak ¥81 magukba, hogy alkalmas pillanatban aztén az Gjabb hivata- los kultuszt folfrissftsék vele. Abetlehemezés régiségét az is bizonyitja, hogy kalvinista vidékeken is jérjék, ami a népi hagyomény szivésséga mellett sz61. A kizépkorban bizonyara nélunk is feldlelte a megtestesiilés minden mozzanatit, ma mar erdsen megesorbult, j6- formén csak a pdsztorok imddésdra, Vickeres7t krill pedig a Hdromkirdlyok Idtogatésdra szoritkozik. Ennek okit abban létjuk, hogy a magyarség f6foglal- Kozdsa hosszi idékén kereszttil a psztorkodas volt, a karéesonyi misztériumb6! tehét leginkabb a pisztorok imédasa ragadta meg. Nem lehetetlen azonban az sem, hogy a pasztorok sverepében és kellékeiben 6si pogiiny képzetek is megla- pultak. llyen a pasctortdne és a ldncos bot, amellyel a sdménok a trance-ot idé2~ {6k el6 és amely a ronté szellemek elriasztiséra szolgsit. A kiforditott kodmon és sapka is tgylatszik, régi llatalakoskodasok értelmevesztett_ maradvanya.'* ‘A burlesque-részletekkel a kis Jézust akarjak sz6rakoztatni Betlehemezéseink dacolnak leginkabb a modern id6k ronté szellemével. A meg 1évok mellett ma is djak saiiletnek, alakulnak, Szép példdja ennek a matys lanyok betlehemijérasa."” fey aztén valasztékunk igen nagy. A tirdkbecsei valtozatot™ ragadtuk ki belle, amely rvidsége mellett is jellegzetesen és elég tiszt4n mutat- ju a népiessé valt egyhizi hagyoményt: ten vannak: két angyal, a2 egyik fején piros, a masik fején pedig zbld cs4- k6 van, fehérbe bltézve, oldalukon fakard, Hérom juhész ingben, gatysban és su- baban. A juhdszok kint maradnak a konyhdban és lefekszenek. Az angyalok be- viszik a betlchemet a szobsba és éneklik: Mennybl az angyal Lejott hozzdtok Pasztorok, pésztorok, Mik Betlehembe Sietve menjiink, Lésscitok, Idssdtok? 2 Isten Fia, Ki ma sziletett Jaszolba, jascolba, 2 lészen néktek Uadvizttotok Valdba, valéba. 12 Hangosan mondjék Gloria. gloria! Greg juhdsz: Hallod pajtds, gomoja! Angyalok Gloria in eks: Masodik junds: Hallod pajtés, hakter rirkol a toronyba! Angyalok Gloria in ekszelsité! Harmadik juhdsa: Hallod pajtds, angyal Angyalok éneklik: Pésztorok, pasctorok, Keljetek fal! Gromet, dromet Mondok néktek, Mert szilletett Az Messids, Kit megjévendéte Az rds Greg juhisz: fBikel és énekli: -apordn, szaporan keljetek fél bojtérok! 2 angyal, az angyal azt mondta, hallowtdtok: 161 fm maja tattok Vélem egyittt imédjatok! Masodik juhasz.filkel és énekli: sem tudja gazddnk: Merre menjiink? 1 esak stirgesse, Hogy siessiink Angyal scavat Gay értette Szilleten kis Jéous Betlehembe.194 Harmadik juhdsz. énekli: Ame, amott latok fényességet, Bizonyos angyali jelenséget! Oreg juhasz: Eridj Bandi, nézd meg, ott vagyon-e? Bizvdist odamehetiink-e? Els6 juhisz odamegy a betlehem elé, letérdepel, benéz és mondja; Out vagyon bizonnyal, mér megnéztem, Hogy odaértem, betekintettem. Jaj, ot fekszik a jdszolba, Be vagyon takarva posztécskdiba, Mindnyéjan éneklik: Hej vig juhdszok, esordésok, Serkendleznek a forrésok! De gvinyortt e2 az jel Bar csak tekinisetek széjjet! Neézzetek Betlehem felé, Micsoda fényesség lett? Egy szép csillag amine szdtlott, A pajta folott megélton. Egy csillag témadt Fakobbol, Fal is serkentem dlmombdl, Mert élmomban léttam tiizet, Mely jelentett anyat, szitzet. De régen is fij mar szele, Ez tehat annak jele Hol sziletett a Messiés, Kit megjovendalt az tras. Greg juhasz Oh te dlmos Rebike, Mit szunnyadsz a padkén, Jobb volna, ha farodat Riszdtndd a rokkén ‘Az anyéd is ott halt meg A szdraz padkacskan, Karidom, karidom, Nagyot iiték a farodon! A harom juhasz téncol, az angyalok éneklik: Fijjad Ist0k a dud, Te meg Petri furulyat, Hitz ré Makszus egy ni Pongesd hegediid hiirjat! Aki nevet benniinket, Szivbdl imétdjuk dtet Dicsértessék a Jésus! Mikor kifelé mennek, a kévetkez6t éneklik: ElindulGnak Es el is jutdnak, Satie Méridinak Jénapot mondénak!» SZENT ANDRAS (november 30.) estéje, iletSleg éjszakaja a szerelmi vardzslat Ideje orszagszerte. Foképpen, s6t majdnem kizérélag leényok mesterkednek azon, hogy megtudjak, ki lesz a matkajuk. A rengeteg adat kézil csak néhanyat cemiftiink itt meg. Bajén az olyan lény, aki meg akarja létni, hogy ki lesz a jBvendobelije, Andrés napjdn bojtéljén és este tegyen a feje ald férfiruhét, akkor lmaban meglitja 6t. Vagy pedig ugyanezen a napon egésznapi bjtOlés utén s6z~ zon meg este egy darab kenyerct, lefekvés el6tt imidkozzék hérom Miatyankot 4s hérom Udvizlégyet. Utdna harapjon a kenyérbél, a megmaradt darabot pedig tegye egy kis tlikirrel egyitt a vinkosa ald. Ha éjfélkor belenéz a tikérbe, meg- Ilja benne vélegényét." A linyok Algyin is bijtdlnek, este megmosakodnak, de nem torilkiznek meg. Lefekvéskor a pamét héromszor megforditjék és ext ‘mondjék: Pamdmat rizom, Szent Andrdst vérom, mutassa meg a jOvenddbeli pé- rom! Szabolesban Andrés estéjén a Kinyok a kiit komyékét kendermageal beve- tik és egy férfirunadarabbal beborondljék. Amelyik legény akkor élmukban meg- Jelenik, az lesz a volegényik.* ‘Szent Andris élete, legendakére nem jogosit fel benniinket arra, hogy ¢ hi delmeket az 6 személyével hozzuk kapesolatba, Igaz, a S26 gydkere dviig = fér~ fi, igaz az. is, hogy miséjének Benedictus-a igy kezdédik: Concede nobis homi- nem iustum."® Mégis bizonyos, hogy kereszténység elétti képzetck tapadtak az. 6 névnapjahoz. Kézeledik a téli napfordulat ideje, amelyet a maga médjan minden primitiv nép meginnepelt. Az éjszakak ilyenkor a leghosszabbak, tehat ¢7. a7 idszak a legalkalmasabb a varizslatra. Minthogy azonban az Egyhéz djonnan megkeresztelt hiveinek a pogany bilvanyok ellenében a szenteknek segitségUl- 198194 Harmadik juhdse énekli Ime, amottlatok fenyességet, Bizonyos angyali jelenséget! Greg juhise: Eridj Bandi, nézd meg, otf vagyon-e? Bizvdst odamehetiink-e? Els6 jut visz odamegy a betlehem elé, letérdepel, benéz és mondja: Ott vagyon bizonnyal, mér megnéztem, Hogy odaértem, betekintettem. Jaj, ott fekszik a jaszolba, Be vagyon takarva posztécskéba. Mindnyéjan éneklik: Hej vig juhdszok, csordasok, Serkendleznek a forrésok! De gvionyirie2 az éjel, Bar csak tekinisctek széjjet! Neézzetek Betlehem felé, Micsoda fényesség lett? Egy szép csillag amint szdtlott, A pajta folétt megéilton. Egy csillag témadt Sékobbel, Fol is serkentem dlmombl, Mert élmomban lattam tizet, ‘Mely jelencett anya, szizet. De régen is fij mar szele, Ez tehait annak jele: Hol sziiletett a Messids, Kit megidvendalt az fra Greg juhisz: Oh te dlmos Rebike, Mit szunnyadsz a padkén, Jobb volna, ha farodat Riszdlndd a rokkén Az anyéd is ot halt meg A széraz padkacskan, Karidom, karidom, Nagyot iitdk a farodon! A hérom juhész téncol, az angyalok éneklik: Filjad Isték a duddt, Te meg Petri furulyat, Hitzz r6 Makscus egy notat, Pongesd hegediid hiirjat! Aki nevet benniinket, Szivb6l imédjuk bet Dicsértessék a Jézus! ‘or kifelé mennek, a kévetkez6t éncklik: Elindulénak Es el is juténak, lle Méridnak Jénapot mondénak!» SZENT ANDRAS (november 30.) estéje, illetdleg éjszakdja a szerelmi varézslat Ideje orszdgszerte. FOképpen, s6t majdnem kizérdlag lednyok mesterkednek azon, hogy megtudjak, ki les7.a métkajuk. A rengeteg adat k6zil csak néhanyat cemiitiink itt meg. Bajén az olyan lény, aki meg akarja létni, hogy ki lesz a jBvendobelije, Andrés napjén bojtoljin és este tegyen a feje ald férfiruhét, akkor ‘lmaban meglétja 6t. Vagy pedig ugyanezen a napon egésznapi bojtOlés utén s6z- zon meg este egy darab kenycret, lefekvés el6tt imédkozzék hérom Miatyénkot és hérom Udvizlégyet. Utdna harapjon a kenyérbsl, a megmaradt darabot pedig tegye egy kis tikdrrel egyiitt a vinkosa alé, Ha éjfélkor belenéz a tikérbe, meg- Iitja benne vélegényét."" A lanyok Algy6n is béjtolnek, este megmosakodnak, de em torilkiznek meg. Lefekvéskor a pamdét héromszor megforditjék és ezt ‘mondjék: Pamamat rizom, Szent Andrést vérom, mutassa meg a jvenddbeli pé- rom! Szabolesban Andris estéjén a Isnyok a kiit komyékét kendermageal beve- tik és egy férfiruhadarabbal beborondljék. Amelyik legény akkor élmukban meg- Jelenik, az lesz. a volegényik.'® ‘Szent Andris élete, legendakiire nem jogosit fel benniinket arra, hogy ¢ hi delmeket az 6 személyével hozzuk kapesolatba, Igaz, a sz6 gyOkere dviig = fér- fi, igaz a7 is, hogy miséjének Benedictus-a igy kezd6dik: Concede nobis homi- nem iustum.”® Mégis bizonyos, hogy kereszténység eldti képzetek tapadtak az 6 névnapjahoz. Kézeledik a t6li napfordulat ideje, amelyet a maga médjan minden primitiv nép megiinnepelt. Az éjszakak ilyenkor a leghosszabbak, tehat 7. a7 idGsvak a legalkalmasabb a varézslatra. Minthogy azonban az Egyhéz djonnan megkeresztelt hiveinek a pogny balvanyok ellenében a szenteknek segitségUl- 195hivasét ajéniotta: a néphit a maga babonds kivénsdgait és megnyilatkozdsait sok- szor hozza vonatkozasba az illet6 nap véd6szentjének nevével és erejével. Nem- csak kézbenjérését kéri, de egytittal szinte magikus hatalmat is tulajdonit neki. E jelenséget més szentek néviinnepénél is tapasztaljuk, a téli napfordulat t4jékén Szent Andras napja mellett Szent Katalin, Szent Borbila, Szent Miklés és Szent Luca napjain is. SZENT BORBALA (december 4.) egyike a magyar kézépkor legkedveltebb néi sventjeinek. A banydszok, vérak, tornyok, tizérek védészentje. Hozzdja folya- modnak a hivek, hogy j6 halilt haljanak. Szinte nines is régi magyar templom, hol valaminé slbrazolisét fel ne lelhetndk. Legendijit a jekelfalusi (Szepes)™ és «8 hijgdzi (Udvarhely)'® kécépkori templom freskéciklushan is bemutatja, amely- nek szdmunkra leglényegesebb mozzanata, hogy a megkinzott sz fejére Krisz- tus a paradicsom virdgaib6l koszorit helyez, mire dsszes sebei megeySgyulnak. Ex eeyiittal Borbélénak mennyegzdi koszorija is, vagyis az rik vlegennyel, Krisztussal val6 misztikus egyestilésének szimboluma. Eva linyai azonban foldi volegény utdn svérognak, ehhex kérik a szdz vértant segitséget, Az orszig tobb vidékén Szent Borbila napjan cseres:nyefadgar tock és viz~ be teszik. Ha kizéldti, akkor humarosan férjhez fognak menni, érim és boldog- sg jut nckik osztilyrészil. Somogyvdimoson ha valaki jovenddbelije nevére ‘vanesi, akkor vagjon kilencféle gyiimilcsfadgat, mindegyiket lissa el férfinév- iba téve Borbalat6l kardesonyig minden rordté utdn Sntézze meg. Ami- lyen neva dg el6szér kihajt, olyan neve lesz az. urinak. Bleken a Kinyoknak me- xitléb, egy ingben kell a Kertbe kimennidk gyiimolesfagallyért. Uténa tivepbe te- szik, hogy kisarjaz7ék. Apdsfalvén (Csandd) orgonadgat tirnek, egy veg vizben a kemence tetejére teszik. Ha kardcsonyra kivirdgzik, az ij estendében biztosan férjnez mennek. A 2bld dg killonben ésrégi szimbétum, az élet jelképe. A katolikus szimbo- likéban az srtatlansdgot, sziizességet, illetdleg a megszentelé kegyelemben val6 ‘megijhodést jelenti, Mindaydjunk el6tt ismeretes a Iannhdiuser-térténet, amely- nek a szegedi nép kirében él6 véltozata szerint egy dreg binds koldus, kit biinei al6l nem oldoztak fel, szdraz dgat szirt le Radndn a hegyen és Marosbl térden esiszva hordott vizzel éntézte minduddig, amig kizéldilt. Ekkor tudta meg, hogy megbocséitattak az 6 binei." Az orszsig tbb buiesijér6 helyérdl a hivek zild dg gal a keziikben szoktak hazatémi, ezzel akurvin kifejezni, hogy lélekben meg- tisetultak. E szimbélum ésképe Aron vesszeje (Moz. IV. 17.). A motivum aztan cayik, Szent J6zsefre vonatkozé apokrif torténethen is elékeril. Joachim ugyan- is esak ahhoz.akarja Sztiz Méridt hozzéadni, akinek ke7ében a szdraz dg kizbldiil, a esoda esak a tisata Jézsef kedvéert torténik meg. A kegyes szimbélum az Fayhis kézvetitésével természetesen az eurépai ke- resctény folklorba is belekerill. Egyik szegedvidéki népballadaban a szivtelen 196 anya megesett leényét kivégerteti és a sirjéra nem keresztet, hanem szfraz fat sziirat. A fa csodélatosképpen kizldiil 6s amikor az anya arra megy, a leénya tud- tra adja, hogy megidvézilt.”” Népdalainknak is kedvelt képe ez. A Borbdla-dg is ebbdl az egyhézi talajb6l sarjadt ki. SZENT MIKLOS (december 6.) a kézépkor legnépszertibb szentje. Népszerdsé- g6t helynevek és templomok, oltérok és freskéciklusok (Koros, Kund, Jénos- 161)" bizonyitjak hazdnkban is. Az 1529. évb6l fennmaradt éneke igy létszik heged6sdk ajkan is élt."” Népies kultusza az id6k folyamén elhomélyosodott, he+ lyét Szent Antal fogialta el. Nyomai itt-ott még follelhet6k. Egy XVIII. szézadbeli csepregi (Sopron) tilalom szerint: minekutdna dsi iddkidl fogva tapasctaltatott, hogy némelyek a lakosok kiziil a Szent Miklos piis- ok napja elétt val6 estvéli, vagy éjszakai iddben kiilonféle dltdzetekben és dlar- cokban jérnak hdzrél-hdzra s a gyenge gyermekeket... cstifos figurdkkal retteg- tet... keményen meghagyatik, hogy senki a lakosok kéziil tigy gyermekeinek, ‘mint alattvaldinak ezentil meg ne bétokodjék engedni Szent Miklds elditi este az ly scines dlidzetekben valé jardst™... Vépen (Nas) a léncos Miklos Slarcban, ke- uében lincot zingetve kiilinds kedyvel megy oda, ahol tollfoszi6 van, vagy ahol sok gyermeket taldl. Ijesztgeti dket, olykor némelyiket kiviszi az. udvarra 6s f6- hoz, vagy kitagashoz. koti, Ajandékot nem szokott kapni, nghol még meg is ker- tik.” we Dundnal eases helyein Mikuliskor korbéesolnak, mikGzbenezt mond: Legyen gazda j6 a guilyds Mexjott mar a j6 Mikulds, Mert ha nem ad jot elémbe, Ha nem stirog a hdza népe: Isten tigyse megbunkézom, Vesszdmmel megkorbdcsolom." Ita szokas az aprészenteki korbicsobissal keveredett, Kethelyen (Zala) Mik- lis napjan nem dolgoznak, mert tigy vélik, hogy aki dolgozik, annak hézér6l minden zsuppot Iehord a s2éi."" Magyaroktol és ruténekta! lakott falukban a Viny iklés estéjén folmegy a toronyba, mégpedig eayedill és harmat it a haranera, hogy ezzel kér6t hivjon magénak.” Ez.a hiedelem a Szent legendéjanak egyik h(- res mozzanatéban gybkeredzik. Kiskapuson (Nagykiikull6) a keresztanyak Sz0k- tak Mikulist jémi: kenderb6l nagy hajat, szakdllat, bajuszt csinélnak maguknak, karjukon kosir, keziikben vessz0. ElGbb szidjak és megverik a gyermekeket, azu- tan pedig elmondatjék velk a Miatyankot és megajéndékozzak dket.”” Felfogdsunk szerint a mai Mikulds inkdbb a polgarsdg tnnepe, amely a nép- he esak az ut6bbi évtizedekben szivérgott le. Minden bizonnyal nem régen 197importélt szokés, nem egyenes ut6dja tehét a régi magyar Szent Mikl6s-kultusz- nak. A Mikulds 826 cseh, maga a szokAs pedig kozvetlenill osztrdk kapcsolatok- ra utal. Az osztrak szokés lényege az, hogy Mikulds Unnepének el6estéjén betér azokba a hézakba, ahol iskolds gyermekek vannak. Kérdezi t6lUk az iméds4igo- kat, parancsolatokat, a katekizmust és a jél feleloket megjutalmazza. Més vélto- zat szerint az ablakba kirakott gyerekcipdkbe ajéndékot tesz, ha gazdéjuk j6l ta- nul. Mikulds mellett a Krampusz is megjelenik a korbdccsal és a rosszak kikap- nak tle. A Szent legendlijéban olvashatjuk, hogy egy koldusszegény férfinak hérom seép elad6linya volt, akiket szégyenletes életre akart kényszeriteni. A Szent hé- rom, arannyal telt zacskot dobott be egy éjszaka az ablakukukon, mibdl aztén tisztességesen férjhez mehettek. A gyerekeket is igy jutalmazza meg. Egy mésik torténet pedig arr6l sz6l, hogy egy fogadés hirom vindordiékot megoll, holttestikket feldarabolta és egy kadba gyémoszilte, Szent Mikl6s Utjé- ban éppen a csapszékbe érkezik, a gaztettre csodidlatos médon rajon s a didkokat Gj életre ébreszti. Ebbdl érthet6, hogy a kézépkori clerici vagantes patronusukul tisztelték A didkoknak mar a kora kézépkorban, AprOszentek napjn, fényes iskolai tin- nepélyk volt, amikor is szémos kivaltsdgot élveztek. A didkok e napon maguk kzill gyermekpiispdkst (episcopus puerorum) valasztottak, aki kiséretével teljes orndtusban a templomba vonult és ott «misét» pontifikalt. A felndttek is egészen a Iegmagasabb rangiiakig, e napon engedelmességgel tartoztak neki. Jutalmazott és biintetett. Szent Miklés népszerségének ndvekedésével ez a tréfis-komoly tinnep Aprészentek napjéndl december 6-dra kerilt elére. ‘Van azonban az. tnnepnek primitiv pogny gyikere is. Az oszirék Alpok vi- dékén Szent Miklés és kisérete nagy zajjal és lérmaval vonul fel, amivel a go- noszt akarja elijeszicni. Mostandban vannak az esztend6 leghosszabb éjszakéi, az embereket most kémnyckezi leginkdbb a rossz szellemek kisértése, rontisa, E démonokat az egyes dlarcosok jelképezik é meg is jitsszak. Kozgjik tartozik a Krampusz is. A keresctényséy hatisa alatt ezek az drdiggel azonosultak. Az ajén~ dékoz6 szellemek keres7ténnyé valt képviseldje Szent Miklés let." Ezekbél az elemekbd alakult ki Szent MikI6s népies tinnepe, amelynek a magyar szokdsok- bOI mar esak a csOkevényeit lehet kimutatni, Ez is elég azonban ahhoz, hogy iga- zolja a kézépkori Eurdpa folkldr-egységéhez val6 tartozaisunkat SZEPLOTELEN FOGANTATAS (december 8.), kultusza a magyar egyhdznak Joval a dogmava emelés el6tt régi hagyoménya, Mér a XIII. szézadban dedi: kalnak hazénkban templomot a tiszteletére, kédexeink is sokszor megemlékez- nick rola, A Debreceni-kédex irja, hogy Sziiz Miria szeplételen foganlatasanak unnepét kivalt a magzatos asszonydllatoknak kell megillenidk, es bizony tdredel- mességgel. igaz gyéndssal, oltérhor jérdssal e mai naphoz készilnibk. A barokk 198 korbél t&bb szabadtéri Immaculara-szobrunk maradt fn. Ill, Ferdindnd az 1656. esztend6ben elrendeli, hogy a nagyszomtbati egyetem tartozik vallani és vé~ deni a szeplotelen fogantatés tandt és hogy senki akar most, akér a jOvoben pro- fesszori széket nem télthet be, ha eldbb meg nem eskiidéitt ré, végill pedig, hogy senkit sem szabad egyetemi fokozatokra emelni, mieldtt ¢ tanités megvalléséra svintén esktivel nem kételezte magat."” Az tinnephez fiiz6d6 népszokésokat és hiedelmeket még alig méltattak figye~ lemre, A Szeplételen Fogantatis tinnepére a matyé cselédek, akiket a sok munka miatt gazdéik nyéron nem eresztenek el hazulrdl, hajadonfével és gyalog teszik meg Mezdkdvesdrdl a jeles bicstjsrohelyig, Mdrraverebélyig, a faraszt6 utat." Ax Unnepet Gécsejben igy nevezik: Faldaltd Boldagasszony, met ett6lfogva nem j6 szdntan SZENT LUCIA (december 13.), vagy népiesen Luca, a Gergely-féle naptérre- form el6it az esztend6 legrividebb napja volt. Ez a népnél, amely a természeti je- lenségeket és viltozisokat pontosan simon tara, igen jelentOs esemény. Amit {4 primitiv ember tiszteletben tart, attél ugyanolyan mértékben fél is: primo in orbe timor deos fecit. Erthet6 tehat, hogy a téli napfordulat, amelyet foképpen Luca neve és napja szimbolizAl, Aldasos és drtalmas is Iehet egyardnt. EbbS! a kett6sségb61 lehet a Luca-naphor fiiz6d6 szokasokat megérteni, Nem lehetetlen, hogy Lucia (ux!) nevének ez idészakkal és hiedelmekkel kapesolatban mégikus ordi is tulajdonitanak: a sététség hatalmait akartik a szent nevének segitségill hf- véxéval, illetSleg felidézésével tavozdsta kényszeriteni. Eire az egyhdri sz6ma- gyerdzatra utal a7.a jészladdnyi hiedelem is, hogy Szent Lucéhoz a scemfijésak fohészkodnak gySgyuldsént. S26z Szent Lucarél legendajénak némi stkltésével azt tartja a somogyi nép, hogy nem akart férjhez menni, e7ért rokonai halélra kinozték. Noha gazdag kér6i voltak, Luca inkabb cltdrte a halilos kinokat, sem hogy értatlansdgat elveszitse Nagyon szerette Isien viligét és a hizidllatokat. Haléla utin az Ur ezért a szelid- Aégéért sentjei sordba emelte. Napjanak elestéjén fit és lednygyerekek igy kO- nrbintik Lucat: Megjéttem én j6 este, Luca készinté Luca fekszik dgydban Az 6726 angyaléval. Gyere Luca menjiink el Mennyorszagot nyerjtik el. Ha mi aztat elnyerjiik, Boldog lesz az életiink. 199A Luca-napi szokésokba természetesen igen sok 6si hiedelem fOlszivédott. A. Dundntil nyugati réseén, gy létszik szlovén hatésra, divik a lucdzds, vagy mas néven paldzolds, amelynek szerencsekivan6 jellege van." Miutén a boszorkgy nyok, gonoszok a hosszii éjszakdékon drtalmasak lehetnek, a szokésok méasik ree sze orszdgszerte elhdrité célzati, vagy a jévend6t akarja megtudni (lucaszék, lucakalendérium, lucakerék stb,). Ezért nem szabad Luca-napjin a hazb6l seme mit sem kiadni, mert ha bibajosok kezébe jut, vardzslatukkal megronthatjék az egész csalddot, hiztéjékot és j6szdgokat. ‘A Luca-napi szokasok és hiedelmek kilénben alig drulnak el egyhézi befor lyést, tain esak a lucabiiza ilyen. Szeged kérnyékén Luca napjan tényérokba bi zat tesznek, csirdztatjék. Karicsony estére rendszerint ki szokott z6ldilni, Ez bi zonyéra az él6 kenyémek, a s7iilet6 Jézusnak szimb6luma, aki leszéllott az égbdl az emberek szivébe és hizaba. Szeged-Alsdvdroson a karacsonyi tnnepkérben az oltérokat is disz(tik vele, egyben népies szentelménynek is szaimt SZALLASKERESES. Tudtunkra Tapén, Jdszladdnyon 6 Héhalmon (Nogréd) ismeretes. A szallaskeresd Szent Csalad tiszteletére kilenc esalid dsszeéll, hogy december 15-&61 kardcsony estéig naponta folvaltva a Szent Csalidnak, illet6leg a Szent Csaliddot abrézols képnek szallast adjanak. A képet a rendez6 énekes- asszony vagy maga hinti meg szenteltvizzel, vagy pedig & pap dldja meg. A so- ros csalddban mai kész a hazioltér 66 mécsessel vagy gyertyAval, ahol rendesen a t6bbi csalidok is dsszegyiilekeznek, amikor Urangyaldra harangoznak. Amikor a szentkép az uj csalidhoz érkezik, letérdel a haznép, mikézben megfelel6 szB« vegezésii imédsdgokat mondanak. A képet a hizioltirra helyezik, megeydjtjék elétte a méesest, amely mindaddig ott 6g, amig a képet msik esalidhoz nem vie szik. A szentkép el6tt rendesen djtatossagot is szoktak végezni: a lorettsi liténidt, Szent Jozsef vagy Jécus Szive liténidjdt, majd felajinljak az egész esalédot a Szent Csalid oltalmaba. Kézben természetesen énekelni is szoktak megfelel6 énekeket. A hizbeliek napkozhen is f5l-folkeresik a képet, hogy r8vid fohaszko- dassal idvéziljék. Hyenkor rendszerint valami szegény gyermekes csakédot meg is szoktak ajéndékozni, mintha a Szent Csalidnak adnak. A kilencnapos djtatos- sig utén a kép vagy a templomba, vagy valami jiimbor lélekhez keri, aki j8v6 adventig vigyaz ra Ez a szokas a legtjabb idGkben kezd a vallésos ponyva révén terjedni, amely- rick szévegei: énckei és imédsdgai kimor-eredetre vallanak, Stilusuk terjeng6s, szentimentilis, nyelvében moxlern. Itt-ott azonban régi énckek és szokdstredékek is fOlszivédtak, bele, Nem lehetetlen, hogy a7 osztrik Herbergsuchen™ hatéséra terjedt el szinmagyar vidékeken is, Tudjuk azt, hogy a szilkiskeresés a kbzépkoti kariiesonyi misetériumoknak egyik jelenete volt. A téménak mindenesetre e7t a ré- gebbi fogalmazésit Grizte meg a kOvetkez6 martonosi (Csik) fOliegy7és: 200 Elindula J6zsef Bethlen varosdba. Szalldst kérdezének, Szélldst nem kapénak A sok vendég miatt, De mégis rendeltek A véros végére...!" Az tj Szent Csaldd-djtatosség hazdnkban nem egyenes leszdrmazottja e ‘martonosi tredékbdl f8ltételezhet6 régi gyakorlatnak. Mégis ez esetben régi, tixtes hagyomdnyoknak szerencsés fdlelevenitésével taldlkozunk, amely esetleg iijra teljesen népivé alakuthat. A sxilléskeresésnek érdekes valtozata a bélesdvel jards, amelyet Székesfehérvar- 101 jegyeztek fl és amelynek felvidéki tr megfeleléi is vannak. Két angyal lenti benne a hitz népének, a Szent Csaléd érkezését, majd Maria és Jézsef jén be. Maria cay srékre iil és az Blében 1év6 kis biles6t, melyben a Jézuska szobra fek- scik, ringatja. Jézsef aranyos fejszével a hata migé all. Az. angyalok énekelnek a megtestesilésr61, Utina pasztorok jonnek be, hogy kifejez7ék hédolatukat a Kis- ded elit, Végill Maria a bélesdben fekvs Jézuskat kérilhordozza, akit a esaléd inden tagja meges6kol, mikérben a bolesdbe teszik az. ajdndékot.”™ SZENT TAMAS (december 21.) a Gergely-féle naptarreform 6ta valésdgosan az exriends legrdvidebb napja. {ay aztin bizonyara tudakos meggondolisok alapjén 1 Luca-napi 6si hiedelmek egy része Tamas napjara is atterjedt. A kiréje f26d6 hiedelmek, amelycknek természetesen a szenthez semmi koziik, leginkabb Nyu- {gul-Dundintil éInek, amiben feltétlentil osztrak hatést kell létnunk. Kérmenden a averelmii varicslat alkalmas ideje. Gacsejben aki Tamés napjén disznét 61, annak minden esztendéhen kell ezen a napon valami hizidllatot vigni, mert kilénben Tumis 61, azaz a j6szégokb6 valamelyik elpusztul, Kz a hiedelem még az éldo- ‘at pogiiny felfogasdnak esbkevénye. A Tamdsnapi diszndhjat benekedhagyma- val &slasztikom gydkerével dsszetirik és sokféle betegségnél hasznaljak."* Térs- tulanul dll az Alfildén ax a békésesabai szokis, hogy Tamés-napjén a lednyok vallukkal réz2ik a Keritést, Amerrél kutyaugatést hallanak, onnan jon a kérgjUk. Ranis kivzben e2t mondjk: Kerités, kerftés megrdzlak, Scent Tamas kérlek, sze- retném tudni: hol fogok lakni. 201KARACSONY BOITIE (december 24.) Osszilleinknek, Addmnak és Evdnak, nevenapja. Az Egyhéz bizonyéra tudatosan teite UnnepUket erre a napra, kard~ esonynak, az Uj Adm, Jézus Krisztus szilletésének vigilidjéra. Németladon (Somogy) Adém-Fiva napjén a nagyobb lednyok és fiik eladjak azt a bibliai wr- {énetet, amikor az. Uristen az els6 emberpart kidzi a paradicsombsl. Ez a paradi- csomjaték. Van Adam, Eva, Isten, két angyal, ord6g. Magukkal visznek egy ka- racsonyét, melyen sok az alma, s6t a kigyé is rajta thats. Régebben dltalénos lehetett. Erre enged kévetkeztetni az a magyar nyelvd lamentatio Adami, amely egyik XVIL szzadi énekgydjteményiinkben maradt fenn és amelyet kardcsony el6tt szoktak volt énekelni, Harom részb6t All. Az els6ben Addm biinét siratja. A misodikban angyal vigasztalja a Megvélté eljévetelével. A harmadikban Adém megkis7éni az angyalnak az orvendetes hit és Srémre sz6litja a mindenséget.'” Adém a paradicsomot, benne a tudésnak, életnek féjat elveszitette, az Uj Adém, a betlehemi Kisded, azonban visszaszerezte nekiink, Ere kéntalé verseink is utalnak. Egy kalotaszegi versezet szerint: Az els Addmba tett igen nagy estiink, Isten kegyelmébdl mert akkor kiestink Szdrnyti veszedelmet magunknak kerestink, Amelybe jetrengett mind testiink, mind lelkiink A médsodik Adém de a hatalmas 16n, Hogy drdigin, poklon egés hatalmat vén, Es fay az Atydnak mér kegyelmébe tet. Magahoz is veszen, majd mikor j6 utols6 brétok, Forduljon a Jézus akkor tihozzdtok, Kegyes tekintettel nézzen tiredtok Hogy ne drtson nektek amaz brik dtok Vigyen fel titeket az egek egébe, A szent angyaloknak dics6 seregébe Fagadjon s juitasson szentséges keblébe, Elmondm! " Ismeretes az.a kézépkori legenda, hogy Adam, amikor az angyal kidzte a para csombél, a tudas fajarél egy Agat magaval vitt, amelyb6l késSbb a szent keresi tat desolték. Az almafnak és erescinek e mondai, de exysttal metafizikai dssze- flggése a katolikus képz6mdvészetet is mindenkor foglatkoztatta. Igy a szegedi Havi Boldogasszony-templom egyik XVII. s7Azadb valé oltérdn ott litjuk a tudés fjat almaval megrakva, a rétekerSzbtt kigy6 is almat tart a szdjaban. A fa hegyéb6l azonban misztikus magasségban a keres2t sarjadzik ki. Adémnak vét- ke fgy lett véltsigunk oka, amint a nagyszombati liturgia is mondja: O certe necessarium Adae peccatum, quod Christi morte deletum est. O felix culpa, quae talem ac tantum meruit habere Redemptorem. Erre az iisszefiiggésre egy alsdfe- hérmegyei kalvinista gyerekk8sznt6 is szépen uta: 202 Nem sajndlom féradsdigom, Csak a Krisztust meglathassam. Paradicsom mezejébe (kdkertjébe) Arany szOnyeg leteritve, Kézepibe arany bilesé, Benne fekszik Jéous Krisctus. Jobb kezéhen aranyalma, Bal kezében arany vessz6. Megsuhinié 6 vessz6jét, Ziig az erdé, eseng a mez6. $ nem lathaték szebb gytimatesft, Mint a Krisctus kerescifaa, Mert az vérrel virdgozik, Szentlélekkel gyitmilesézi ro A legendaban az is szerepel, hogy azon a helyen feszitették kereszire Krisztust, uhol valamikor Addmot elféldelték, amint Origenes megjegyzi: ut sicut in Adam ‘omnes moriuntur, sic in Christo omnes vivificentur. A kereszt tovénél hever5 ko- ponya a mlivészi dibrizolésokon: Adémé. A kardcsonyfa is ugylétszik ebbe az Oyszefliggésbe tartozik. A megtestesiilés kézépkori misztériuménak, amelyr6l mér sz6lottunk, valészinfleg diszléte volt. A réaggatott léncok a kigyét, a gyer- lyék pedig Jézust jelképezik. Kardcsony régebben egyiittal az ij esztend6 els6 napja is volt, az ajandékosztas ideje. A megvaltés misztikus ajindékat hozza a kis Jézus, amelyre a kardcsonyfa ali helyezett ajandékok is emlékeztetik a gyerme- keket. eee Karécsony béjtjének hagyoményaiban az alménak nevezetes szerepe van, E sze- rep uzonban Kettésnek létszik, amelyet elég élesen elkildnithetink egymast6l, ‘Azalma 2 Jegtdbb népnél: primitivnél, kereszténynél egyardnt erotikus szim- bolum, Az almaval Gzdu szerelmi varézslat kardcsony bojtjén, Adém és Eva nap- Jn dltalinos szinte egész Eurépaban, Hogy a varazslat foganatosabb legyen, tet- imésvetesen valkisos képvetek, mozzanatok is szerepelnek benne. Orszdgszerte celterjedt sokds, hogy az eladélany ktikinbiz6 elézmények utén és kulénb8z6 kb rulményck kézétt, de mindeniitt ugyanegy szindékkal: hogy jévenddbelijér6! cegyet s mast megrudjon, almaba harap."® Az alma ebben az esetben nem akar mds lenni, mint a paradicsomi tud4s f4jénak szimbolikus gyiimélese, azaz.a szerelmi megismengsnek kezdete. ‘A tudas fj u keres7tény mévészetben és folklérban a Jesse féjdval is conta mninal6dott."” Jesse David kirély atyja volt, /zaids messidsi jvenddlésében (11. 1. skk.) Krisztust, mint Jesse torzséb6l kihajtott vessz6t emlegeti: Es vess20 sar- Juul Jesse tirzsokebél és virdg ndvekedik az 6 gybkerébél. A mavései dbrizoks-sok Jessét hatalmas fa gydkerének tlinteti fl, a gyokérb6l kindtt t6rzs égain Dé- vid és nemzetségrendje szerepel, a legmagasabb dg gyimolese Sziz Maria, Ezt egyik zalai pésztorkdszbntés (gy fejezi ki: gyOkér adja fajat, faja adja dgdt, dga adja bimbajdt, bimbo adja virdgat, virdg adja almdjdt, készontsiik a Boldogsd- kos Szitz Maria, Dicsértessék a Jézus neve!” Csak {gy érthetjiik meg, hogy nép- énekeink, betlehemezéseink miént nevezik a kis Jézust aranyalménak: A kis Jézus aranyalma, Boldogsdgos Szitz az anyja ‘Az alma a karéesonyi tnnepkorben tehdt a Kisdednek, Isten hozznk val6 sverelmének jelképe, amelyhez. sok szokis és hiedelem fiz6dik. Orszaigszerte pi- ros almét tesznek a kiitha és ivopohirba és err iszik ember, allat egészen Vizke- resztig. Ezt azéit teszik, hogy egésrségesek legyenek. Az almat a csalid kizisen fogyasztja el, s6t a jészig Gtelébe is kevernck beldle."’ A megromlott vildg orvo- saa kis Jézus, azaz amit az alma elrontott, alma teszi j6va. Karicsony bajtjén még nemrégiben is megvolt, f5képpen paldc vidékeken egy kiilinleges szokés, az ostyahordds. Karécsony eléitti napokban a kantor azon n6- vendékeivel, akiket kulbndsen szeret, ostyakat killd a tehetésebb hizakhoz. Az ostya formdja hosszas téglalap, de ezeket azon helyekre, amelyeket kulondsen ki akarnak tntetni, dsszesodorjék. Az ostya anyaga nem a kézdnségesen dldozas- hor. hasznalt, hanem tejjel készitik viz helyett. Az ajdndéknak nevezett esomdért a kantor pénzt, vagy gabonit kap és az astyahordé gyermek is kap néhény kraj- cért. Az elOkel6 gazdagabb hazak a szomszéd falubél is kapnak ostyst. A gyer- mek a kosardba rakott, fehér kenddbe takart astyacsoméi I6bilva, e7t a verset mondja gyors, énekls beszédde!: En nagy vigassdgot, drémet hirdetek, Mert a kisded Jézus egy szitztdl sciletet Betlehem virosdivan jdszolba tétetet, Okdr &s scamért6l 6 megismertetet Sok kardcsony napjit maguk is érhessék Krisztus szilesését rommel szenteljék Tabb jeles napokial vigan énckeljék, A szent angyalokkal vigan énekeljék Ugyanazon angyal széilljon be ide is, A scent hékességet osctogassa itt is fivel a kis Jézus rejtezik ostydba, Enis azért hoztam ostyat e hajlékha, Mert a kisded Jézus ebbe rejterkedik, Eledeliil adja magat, ki kéredzik. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kardcsony estéjén a haznép ezen ostyét eszegeti."* Balldn (Heves) a guzd- asszony a kéntor szivességét azzal viszonozta, hogy lencsét, mékot, lisztet, aszalt gombét, vagy szilvat annyit killddtt, amennyi a tanyérba belefért. Az ostyat azon- ban nem ették meg, hanem a gazda olléval kivagia bel6le a keresztrefeszftett Krisatust abrizol6 részt, vagy pedig az ostyabél keresztalakot nyirva, eéméra Tiute s az asctal fle a gerendéra akasztotta s ez ott csiingott aztin a j6v6 kard- esonyig. Ez bizonyéra azt akarta jelenteni, hogy a csalad élete mintegy Isten szf- ne eldtt folyjék le és aldésival betltse mindazokat, akik az asztalhoz.tlnek.” Terpesen (Heves) az. ilyen ostya szentelménynek szémit: imadségos kényvlkbe téve karéesonykor elviszik mindharom misére és ha valakit a hézndl kilel a hi- deg, letrnek bel6le egy darabkat a betegnek, hogy meggyégyuljon.”* A borsodi paldcoknl az ostyét a kéntor abl a magbél sitbtte, amely az 682i vetéskor ki- maradt és a gazdik elkilld6uck neki erre a célra."” Régebben Jészladényon is megvolt az ostyahordas. A harango76 korillbelll 20x10 cm nagysdgi ostydikat si- Wit, amelyekért a hivek egy-cgy 6 lisatet adtak. Annyiszor hérom ostyat kértek, ahdny esalédtag volt. Karécsony estéjén fogyasztottak el. A gonosz liek elGizésére elésziir egy-ezy gerezd fokhagymat nyelt mindenki, uténa az ostyakat, végil pedig mézes pélinkat ittak ré. Az ostyaevést mar nem tudtak értelmezni, Tépidszelén (Pest) a legszegényebb hdzndl is kardcsony este astyat esznek. AZ ostyat a gadasszony siiti, 6 is szolgélja fel vacsora utén mézzel. Azt tartjak, ha ostyat esznek, akkor egész. évben lesz mit ennidk és tiszta szivvel mehetnek a Pésztorok miséjére. Ostyat kulonben a j6szsig széméra is stitnek. Ebbe petrezse- lyem zildjét szoktak tenni leginkdbb azért, hogy a tehén j6l tejeljen. Kemencén (Hont) kariesony bojtién hordjak szét az.ostyat a gyerekek, amelyct a pap és ata ‘nlté suet. Minden haz ablakén bekopognak és mepkérdezik: befogadjak-e az Is- ten Igdjér? Ha megengedik, énekelnek és az. ostyat szétosztjak. Nemesviden (So= ‘mogy) lezénykék mennek osrydizdsra, karécsony éijel, fel el6tt. Rendesen ket- ten jdrnak. Ostyasiitét kémek a plébénost6l, azzal nagyalakt fehér-, piros- és sér- gaszind ostyékar siitnek. A fehér ostyara zild levélkét, vagy kis vékony 28ld dgat helyeznek és hézrél-hizra jémnak. Enekik szerint a fehér ostyaban Iév6 26d 4g Sazanyéink méhe tisztasdgat jelenti. A piros Krisztusnak értiink hullé vérét, a sdrga pedig halilra véldsat jelképezi. Ax ostyakért ajéndékot kapnak."" Ez a nemesvidi szokas a Dundntdi tudtunkra egyedill dll. Vagy az eddigi filjegyzések hidnyosak, vagy pedig dgy telepftették oda a palécok és jaszok fBldjérOl, egyelsre ismeretlen tton-médon, Bivonydra az ostyahordassal kapesolatos hiedelmeknek messzibb hajtésa a7, hogy Alpdron (Pest) a liszteszsdkot odaverik kardcsonykor a gytimélesfikhoz, hogy j6 termést hozzanak. Ujszentivénon (Torontal) éjféli mise idején kell ki- meni a gytimBlesisbe 6s a liszteszsikkal szintén megiitigetni a Fak tBrzsét. Exazonban csak akkor jér a kivént eredménnyel, ha olyan zsdkkal t&rténik, amely- b6l a karicsonyi kalécsot siit6tték. E hiedelmekben a liszteszsdk bizonyéra a liszte, illetGleg a beldle sult ostyat, a kis Jézus jelképét helyettes ‘Az ostyahordas credetét még nem sikerllt filderiteni, a szomszédos népeknél hasonlé szokéssal taldlkozunk.™ Egyhizi gydkerei nyilvanval6k, régebben talén aa kardcsonyi szertartdshoz is hozzdtartozott. Nem lehetetlen, hogy a kézépkori euldgidnak csbkevényes maradvinya. Az eul6gia jelentette azt a megszentelt, de nem konszekrilt kenyeret, amelyet azok a hivek, akik nem jérultak szent éldozds- hhoz, a mise alatt magukhoz vettek. A kardcsonyesti vacsordhoz fti26d6 szokasokban és hiedelmekben szémos 6si képzet kévillt meg. A téli napfordul6 tiszteletére, a jov6 évi termékenység biz- tos{tdséra a poginy népek (indogerménok, talén a finnugorok is) nagy lakomét rendeztek. Az innepet a r6maiak Natalis invicti Solis néven ismerték. Ennek el- lensilyozaséra rendelte az Egyhéz az Uj Napnak eljévetelét, Jézus Krisztus szii- letését,” amint a székely kardcsonyi énck is mondja: Oh Atyénak Sréme, Oh anydnak szerelme, Oh anyad Atyja aludj, Oh anyéd fia alud}, Oh napfény, dh élet, 6h Edes J Oh édes Jézus." Erre utal killnben az ismeretes négi népének részlete is: Szép jel és szép csillag, Szép napunk témadt, Szép napunk témadt!™™ A vacsora ma is sokat meg6rzitt 6si, magikus jellegéb61: a kultusz, még majd~ nem teljesen megmaradt, csak értelmezése szelidult kereszténnyé. Minden srertartésosin, szinte eldirdsszerden t6rténik. A téli napfordulat varézsa a Kisded misztériumval olvad dssze. A legegyszertibb emberi megnyilatkozdsok is kUlén- leges jelentést nyemek ezen az estén. Mér magénak a szobsinak, asztalnak clOkészitése is jelzi ezt a sejtelmes hangulatot. Erdekes azonban a kultikus ételek megvltozisa, Amig a pogényok nagy dézsoléssel iparkodtak isteneiket meg~ yeni, a keresztény ember bijttel, bojt0s eledelekkel teszi magat érdemessé a kis Jérus dldaséra. Rébén (Torontél) a szent vacsora igy folyik le: kezdetét a gazda hérom pus- kalvéssel jelzi. A gazdasszony mindent az. asztalra kész{t, amire esak s7iikség van. Vacsora alatt ugyanis nem szabad félkelni az asztalt6l, mert akkor a kotl6s nem iil meg a tojéson. Eg6 szenteltgyertyst dllitanak a lucabtiza k6zé. Imédkoz- nak. Eldsaiir paszulylevest esznek, utdna mékoscsik kévetkezik. Minden fogés- bl a7 els6 falatot félreteszik egy edénybe a jészdgok részére, amelyet karécsony mésnapjan adnak nekik oda, hogy azok is részesiiljenck a szent vacsora kegyel- meiben. A kévetke76 fogas alma, dié és fokhagyma, amelyeket mézbe mértogat- nak, Ezt azért teszik, hogy a fej-, fog- és torokfajds elkertilje a csalédot. Ha a cesaldf6 valamelyik csalédtagnak véletlenitl rossz diét osztott ki, az illeté a k6- vetkez6 évben beteges lesz. Uténa szilvét és meggyet esznek és ezzel a vacsora véget is ér. Ezutén a gardasszony a mar eldre elkészitett s7éndt, szalmét, kukoricét, ba- zit, loszerszdmot és kalapot beviszi a szobiba. A szalmit a féldin széjjelsz6rja, a széndt, loszerszdmot az asztal ald teszi, a kukoricét, biizat egy-egy folontébe, vagy szakajtsba inti és szintén az asztal ald dugia. A kalapot az asztal sarkéra he- lyezi. A tukarminyt és a gabonaféléket azért hozzék be, hogy jOvore boven te- remjenek, a szerszimot pedig azért, hogy mindig legyen mit befogni, azaz a j6- szig ne betegediék meg. A kalapot arra haseniljék fel, hogy a kltésre szént to- jdsokat és a kikelt kiscsirkéket belérakjék, hogy szereneséjik legyen hozzéjuk. Mindezek utén a gazdasszony leguggol és kezét csipére téve, héromszor k6- riilszdkdeli az asztalt, mikézben folyton mondja: koty, koty, koty. Azért cselekszik fay, hogy koran legyen kotldja. Az egyik csalddtag rofog, a masik nyerit, bég, sib., hogy az uténzéssal felidézett j6szdg szapora legyen. Végezetill a gazda djra Tovéldéz, hogy a gonoszt a hézt6l elriassza. Szandékosan valasztottuk € rébai leirdst, amely a lakoma régebbi teljes kép- zetkirét 6 curdpai dsszefiiggéseit hiven tukrizi, Hasonl6 hiedelmeket szegé- nyebb, gazdagabb valtozatban az orszdg minden vidékén taldlunk. Az értelmezés természetesen mér sokféle keresztény. Szegeden mar azért sz6rjak tele szalméval fa szobét, hogy a betlehemi istélldhoz anni hasonlatosabb legyen. A tele szakaj- A6t is azért teszik az asztal ald, hogy az angyaloknak legyen hova telepedniOk, Azéit esznek fokhagymat, hogy lmukban a kigy6 bele ne mésszék a szdjukba, vagyis a gonosz.Iélek kigys képében meg ne kisérise Gket. Szeged-Alsdranydn mér arért hozzak be a takarményt, hogy Jézus szamarénak legyen mit ennie, mert hol nincs, oda a kis Fézus nem néz. be, Désen kardesony este nagy 1dkét tesenek a vizre, hogy egész. éjtszaka égjen. Reggel a hamujét ssze kell szedni. Be kell hinteni vele a képosztaféldet, hogy @ hamuféreg ne drthasson neki.” E szokas a szlévok badnyak ( tusk6) égetésébdI™ sedrmacik, amelyet a téli napfordulat alkalmaval raktak. A szokis a tz tisatité cerejébe vetett hiten alapszik: nemesak a tiz, hanem pars pro toto a hamva is el- haritiaa bajt. A kardcsonyi téizkultusz.csillan meg aban a Kemencérdl (Hont) va- 16 hiedelemben is, hogy a kardcsonyi morzsdt a tzbe kell beledobni, a mostani at srerint azért, hogy annyi Iélek szabaduljon ki a tisatit6tdzbol, ahdny 207sverte Altalénosnak mondhat6 szokés, hogy a gyiimblesfékra sz6rjék, azért hogy jobban teremjenek. Az idetartoz6 adatok kézill az apdyfalvi (Csandd) a lep- jellemz6bb: a sz6rdst fiatal végzi, hogy a fk sok és friss gylimdlesst teremjenek, Eredetileg bizonyara kardcsony éjtszakéjan, az éjféli mise el6tt volt a kéntélés, kéringyalds, Szeged és kémyékén: angyali vigassag, amikor firtatlan gyermekek hirdetik a hiveknek a megvalt6 Jézus sziiletését, mint valamikor Isten angyalai a pasztoroknak. Egyes helyeken aztin egés7 adventre dtterjedt a kéntélés. Hogy kézépkori hagyomannyai van dolgunk, bizonyitja az is, hogy ismeretes kalvinis- ta vidékeken is. Alsofehérvarmegye reformatus gyermekei fgy készéntenck: Oszlik fellegeknek sitra seréisége. Hasad az egeknek hajnali szépsége Piros hajnal utdn hozza fel a napjét, Hogy lithassa sciiletett Krisztusat Hinykédik a mez6 hanféle fiivekkel, Annyi dldds legyen a ketek éltekkel2° in (Csandd) a gyerekek hizr6l-hiéiara jamak és a virraszt6khoz bekidltanak: Meghaligatjak-e az ungyati vigassdgot? Ha meg, ak- kor éneklik: Kardosony éjtszakéja Jézus sziiletése napja Oriiljiink és drvendezziink, A kis Jézust megdicsérjik: A kis Jézus aranyalma, Boldogsdigos Satz az anyja, Csicsis, csiesis én kisdedem, Jésus szilerett, éneklem Karécsony estéjén a gonoszokat pasztorok riasatjak el orszagszerte, bizonyéra avért, hogy el6szr 6k voltak mélt6k a kis Jézus imadaséra és fey szdindékuk an- nal foganatosabb. Gécsejben a pasztorok a sbtétség bedlltaval, a Keziikbe vett csengettyd és kolomp rézssival, kGrtfivssal, ostorpattogtatéssal végigvonulniak a falun, jelezve, mint mondjék — a Betlehembe menést. Azt hiszik, ha ilyenkor nagy Idrmat esapnak, a kévetkez6 évben sok malac és borjé lesz." Tépidsdgon (Pest) ilyenkor a pisziorok minden gazda hézénél megjelennek egy-egy koteg nydrfavessz6vel és elmondjék a kovetkez6 jokivansdgokat: Dicsértessék a Jézus Krisztus, adjon Isten j6 estét! Meg engedte érni Krisztus Urunk Sziiletése napjat, de engedjen még tabi szdmos esztenddket is, hogy tobb szdmos esztenddket meg- érhessiink egyiitt erdben, egészséghen, testben és lélekben, hosszt élethen, Adjon hort, biizdt, békességet, holtunk utén drdk tdvosséget. Dicsértessék a Jézus Kriszius! A készém6 elhangzsa utén a gazda minden pasztor kétegébdl egy 741 vvess76t kihiiz és aproszentek napjén a jész4gokat megveri vele, hogy elkertiljék u betegséget és hogy szapordk legyenek."” Az. éjféli miséhez szdmos hiedelem fz6dik. Nem is csoda, ha szokatlan ld6pontja, egyszerisége, sejtelmes varézsa heviti a népnek amigy is élénk képze- lelét. Az éifél a napnak kilonben is a legtitokzatosabb pillanata: a szellemek ide~ Je. A vilig, viligossiga, a Betlehemi Kisded azonban elizi a sotétség hatalmait é Imegscgiti azokat, akik ot varjak. Krisztus sziiletésével dj vildg kezd6dik, érthet6 tehdt, hogy az éjféli miséhez. anny kiilonds képzetet filznek a jdmbor lelkek. Ad- Veninek minden vérakozsa OsszestirdsOdik c par Gréra: jelet létnak mindenben, tltkok nyilnak meg, az sllatok beszéinek, a jOv6 is feltdrul a fiatal sefvek el6t. Délvidéki magyar helyeken azt tartjék, hogy aki az. éjfli misére akaratan ki- vill elsének érkezik a templomba annak abban az. esztendében a jészdgtartéshoz kulinds szerencséje lesz.” Tobbfelé é16 hit, hogy gyelni kell arra, nehogy va- aki 11 rakor menjen a templomba, mert akkor a halottak miséznek ott. Egyszer egy asszony egyedill volt otthon, elaludt és 11 Gra felé folbredve, azt hitte, hogy mir éjfélre jar az id6. Elment a templomba, ahol csodalkozva ldtta sok ismer6sét, akik mér régen clhaltak, Mindjért tudta, hanyadan all « dolog és kifelé indult a templombsl. A halottak utina. Ekkor egy lithatallan Iény, aki nem volt més, mint 7, Grangyala, azt sugta a fillébe, hogy dobja le a felsdruhdjat. Uzy is tett. Mikor fa rendes misére gylilekeztek a hivek, a ruhadarabot iz7é-porrd tépve taléltdk. A {gonosz lelkek a templomba is behatoltak és halottak alakjaban kisértették meg az asszonyt.2” Az. Gjféli misére hivogat6 harangsz6nak kiilinds ert tulajdonftanak. Meglit- hutja jOvendébelijét az a liny, aki ilyenkor beletekint # kitba."® Somogyviimoson 4 elad6lény megréz egy gylimdlesfat, hogy annyi kérdje legyen, mint amennyi yUmBlesit hoz a fa A lediny egy almat visz magaval az. éjféli misére, Mikor a templomba ér, be~ harap, ain hitranéz, aki utina megy, az veszi el.” Néhol az. is szokés, hogy & ldny gjisli misére egy rakas cédulét visz magadval, amelynek mindegyikére egy férlinév van irva, Urfelmutatdskor kihtiz egy cédulét é aminé név van rajta, oolyan nev les. a ura” Pusztadohason (Sraboles) a a hit jérja, hogy amelyik lany az éjf6li misér6 havajiivet megrigia a diszndélat és ext mondja: tigy jdjjenek hozzdm a kérdk mint a viilyiva a diszndk — az. bizonyosan még aban az évben j6l megy férjhez. Torndn mise utin a kiny megeszik egy pisztrdngot, de semmit sem iszik ré: élmé- ban meg fogja litni azt, aki elveszi"” ‘Az éjfli misére szoktsk a Luca-széker is elvinni, hogy rédllva meghésvtk, kik4 boszorkényok, Ajénlatos szentelt krétaval a szék kérlll kért vonni, hogy a A szegény pésztorokkal. babgjosok ne drthassanak az illet6nek."" Eger vidékén kUlnben azt tartjék, hogy menjtink ajdndékokkal. amikor a pap az éjféli misén a Szentséget felmutatja, akkor mind maga kérul Idt- Tizenegy dra, Jaa boszorkényokat, akik igyekeznek a st6lét a nyakérél leakasztani.*” Torndn is Orvendezziink ma! az a hiedelem jérja, hogy amikor a pap az ostyén étnéz, minden boszorkényt megismer, mert ekkor annak szarva n6, aki boszorkany.:" A palécok szerint a 1 6rakor: —Hallja minden huéznak ura, baibéjosokat a pap a templomban megismeri, amikor a nép felé fordul. Az ilye+ Egyet elvert az Gra! nek héttal dllanak a Szentség felé. A pap nem meri dket elérulni, mert elvaltoz- Az Ur Jézus vélsdgunkért tatnk kutyv4, vagy egyébbé.” Hozzdnk eljétt ma. Nagydlveden (Esztergom) a miilt szézadban a bakter éjféli mise el6tt ezt éne+ Betlehemen kivill fekszik, kelte: Okér, szamdr kézt melegscik, Kelj fol ember egy-két széra, ‘Az Isten fia Fekszik jdszolba. TizenkettOt vert az bra, Siesstink pasztorokkal. Melyben hajdan Krisctus Menjtink ajandékokkal. Urunk Sziiletett mi Messidsunk Egy mér az 6ra. A Maria tiszta seit, : Orvendezziink ma! Fogantatvén Szentlélektdl. Ezen angyalok vigadrak 2 rakor: Es Istennek haldt adtak ert mi is felserkentjtin, Ez nagy csodét jl tekintsitk, Megsziiletett ma. Dicsérjik a Fézus Krisztust, Hideg szél is sértegette, ‘Amen. Mindorokké amen.” Ertiink meg is kinnyeztette A gydnge Jézust, killén kardesonyi rigmusa van: : Hozzank jétt orvost. Azért tehiit drvendjetek Uj kirdlyunk megscidetett! q Ketté az ra, Orvendezziink ma! Hallja minden hdznak ura, Keng iitdut az bra! Az Ur Jézus Betlehemben A bakternek L5vén (Sopron)* 10 érakor: — Keresztények Tiz mdr a2 brat Az Ur Jécus véilsdégunkért Hozzank eljén ma, A szegény pdsztorokkal, 36rakor: — Hallja minden héznak ura Menjiink ajandékkal Hermat itétt az dra! El Betlehembe, Betlehembe siesetek, Egy rongyos helyre Az Ur dézus ott szlletet, Ott sziletik az Ur 46x Hérom az 6ra, Ki nekiink iidvasséget ho: Orvendezziink ma! Ttz mar az bra, Orvendezziink ma! edjetek Ax éjféli misén a pasztoremberck, amfg a pésztorkods még virdgjéban volt, wwe orszdg t8bb részén, tudtunkra Szegeden és Tdpén, a kis Jézus tiszteletére [1 Grakor; Olt emberek drvendjetek, duddliak. A tépai bivek még ma is megkivanjak a kéntort6l, hogy éjf6li misén Tizenegy drat duchzerd hangzatokat esaljon el6 az orgondbél. Didsjendn (Nogréd) a kandsz Az Or Jézus Betlehembe Urfelmutatdskor betilkél 2 megszilletett Jézus tiszteletére a templomba. Jon az éjtszaka, Onrégi szokist Srzatt meg Nydrddremete (MarosTorda), ahol még a legut6bbi 2Gvekben is karécsony éjjelén a gyerekek szépen feldfszitett betlehemet vittek a templomba és ott az éjféli mise alatt betlehemeziek. A pésztorok miséjén pedig, amely csindes mise volt, fehérbe ltiz6tt kislinyok kardesonyi verseket mondot- luk, kézbe-kézbe énekeltek is. Ditrdn (Csik) és mas kémyékbeli falukban az éjf¢- li misén az ének e seavaindl: A madarak megszélaltak ... a gyerekek cserépsipok- kal a madérhangot utdnozzék egészen a szertartés végéig. Ez a greccioi karéesony hangulatat lehels szokds val6szindleg a székely ferencesek hatiséra keletkezett, A szegedi nép szerint Isten éjfélkor alddsét adja az emberekre. Az dldis az egyszillott Fia, aki eljétt a mi megviiltisunkra. Parddon tigy tartjék, hogy ilyen- kor egy percre viligossdg témad az istéll6kban: jelenségil a Jézus szlletésének.™ ‘Tébb felé ismeretes hiedelem az is, hogy ilyenkor a jészdigok emberi hangon be- s7élnek. Géesejben tigy vélik, hogy misekor, Urfeimutatés idején a barmok, a betlehemi esemény tantii emberi hangon sz6lalnak meg. Mindegyik megmondja a mAsiknak, miféle veszély komyezi, hové jut, kihez keril. Ezeket a beszélgeté- seket a szénahanyé lyukon ki lehet hallgatni, Aki az istall6ban hallgatnd, meghal- nia, Ha ilyenkor a veluk rosszul béné bérest az istéll6ban taldlndk, szarvukkal agyondklelnék.”" Németbolyban (Baranya), ha valaki meg akarja tudni, hogy mit beszélnek az.dllatok, az éjféli mise vége felé menjen haze, jarja héromszor kérll ahelyiiket, akkor megérti scavukat. A j6szdgnak ilyenkor mindenfelé kedveznek és sokféle szokaissal élnek az érdekiikben. A balla pal6c az igavoné marhénak, hogy egész éven at jol exyék-igyék, éjféli mise el6tt els6 harangsz4kor enni ad, beharangozéskor pedig megitatja.®® Pardon, hogy a6 j6l menjen, felmennek a legényck éjféli misekor a toronyba és Urfelmutatis alait a négyelled (négy léra én kenegetik meg™. Az Alfoldén, hogy a méhek sok val6) ostort a harang tengelyé mézet gyGjtsenck: az éjfeli misére tiszta btizét kell vinni, kijévet pedig minden as ald kell tenni bel6le. A pasztorok miséjével kapesolathan egyedill esak azt az apéitfalvi szokést tudjuk megemiliteni, hogy a juhdszbojtérok kis birénnyal dllanak mise alate az oltérndl SZENT ISTVAN VERTANU (december 26.) tinnepén a német kézépkorban sit és vizer szenteltek, amelyet a jészigoknak, f5képpen pedig a lénak adtak be. Ek kor szentelték a takarmdnyt is. A Szent legendéjabdl e szokdst nem tudjuk meg- magyarézni. Val6szin, hogy a lovaghs Wotan kultuszénak egyik eleme szivédott fel a liturgiaba Nalunk is van nyoma annak, hogy Szent Istvént a lovak patré- hhusdul tiszteliék. Az 1496. évb61 val esctergomi Ohsequiale-ban talillats: bene- dictio pabuli seu avenae in die Sancti Stephani prothomartyris. Az aldas még az IS85. évi esztergomi Agendariushan is benne van, tehat még a XVI szaizadban is, lt, Kés6bb nyoma vész. Az 1488-bél fennmaradt Bagonyai Réolvasdsok egyiké- 212 ben,™ amely I6fekélyr6l volt j6, szintén szerepelt Szent Istvan neve. E kultusznak rnépUnk kérében ma mér se hire, se hamva, hacsak az nem, hogy a kardcsonyesti svénét, ételmaradékot sok helyen ezen a napon etetik meg a jész4ggal. ‘Az orszig tb vidékén szokésos karécsony napjénak estéjén Istvan kéiszin- 1ése."" Gyermekek keresik fel azokat @ hizakat, ahol Istvan nevezetii ember lax kik, Nem Iehetetlen, hogy e készint6 valamikor a mostanindl szervesebben hoz- zétartozott az iinnephez és fgy esetleg regds-hagyomdnyok maradvanyaként ér- telmezhetjuk. Pusztaszeren (Csongrid) a ayerekek fey készintik az. ablak alatt Szent Istvént: Kinek ma folretszett Szép fenyes esillaga, Ugymint Szent Istvdnnak Holnap lesz a napja. Kérjed Istenedet, Terjessze ki karjée, Hogy béven drassea Az & szent dldésde. Mar mindlunk a virdgok Szépen bimbdznak, A mi drva vetéseink Jéval biztatnak. Ei, éY, lj sokdig, Oh Szent Istvan sokdig. Isten tartsa, boldogitsa Szent orszdgdba Ajdndékot szoktak érette kapni, mikézben ext mondjak: virgetik-a lad, Pénzt akarnak adni. Ha pedig piszkafét: EL fogunk szaladni Szent Isivén vértanti Gnnepéhez kapesolédik a hires regdlés is, amely fSképpen Dundntil él, de csdkevényei megtaldlhatdk a Székelyfolddn is. Hahéton (Zala)"™ kardesony estét6! djév napjaig harom kizinséges regés, egy bika és egy bikds saokout regdlni. A kézinséges regtisdk lancos bottal jarnak s vele éneklés kézben ‘ve themet erdsen kiverik. A bika hosszaisz6nd kiforditott bundét Olt magéra, a nnyakéin pedig hoss2d léncot visel. Amint bealkonyodik, a hézréi-hazra val6 jérdst 23azonnal megkezdik. Miel6tt énekeini kezdenének, egyik reg6s az ablakon At mi Adjon az Uristen dig megkérdi: szabad-e regényi? Ha azt mondjék: scabad!, énekitket kint az ajté Ennek a gazdénak ‘mégott mindnyéjan elkezdik: Két pr okrét, Melléje két kis bérest, Ha beeresztenek, Az egyik héresnek Becsiszegiink-csoszogunk. Aranyat ekeszarvat, Nyinfa-kéreg a bocskorunk, A masik béresnek Hajdina-szdl a nadrdgunk. Arany ostornyelet. Haj regé rejtem! Haj reg6 rejtem! Azt is megengedte Azt is megengedte Nekiink az Uristen! Nékiink az Cristen! Megjditek, megjoitek . Szent Istvin szolgdi, Adjon az Gristen Kinek file, kinek Ennek a gazdénak Léba el van fagyva. Széz darab juhot, Nyomyjuk-e, vagy mondjuk? Melléje két kis thas: Az egyik ihdsznak Kelj fol, gazda, kel} fol, -ép arany furulyéit, Széllott Isten hdzadra A mésik ihésznak Sereged magéval, Arany hajtéborot Teritett asztallal, Haj regé rejtem! Tele pohardval, Azt is megengedte Bar kietek bora Neékiink az Uristen! Krisztus vére volna, A kietek kenyere Falu végén van egy ers Krisztus teste volna, Abban vagyon ezer forint. A kietek asztala Fele szegény regiliké, Kis oltéra volna, Fele a gazdié. A kietek rukdja Misemondé-ruka Falu végén van egy szép lény, Haj regs rejtem! Kinek neve Mari, Azt is megengedte Falu végén egy szép lexény, Nékiink az Uristen! Kinek neve Ferké. , Ht te Ferk6 mit viszel? Adjon az Uristen Viszi esiki csdékénybotjat. iek a gazdénak Hat te Mari mit viszel? y hold féldén Visci Mari dgyruhajat. adc keresct biizdt, Isten meg ne mentse, edz heresct rozsor, Kebelébe rejts, Szdz keresct dpa. Osszepidéritse, Haj reg6 rejtem! Mint cica a farkét, Azt is megengedte Még andl is jobban, Neékiink az Uristent \ Mint kis roka farkdt, 214 25Haj reg6 rejtem! Act is megengedte Aza nagy Uristent Most a bika, kit mindeddig a bikas Kéncon tart, beront a szobdba, ott ugrél, bibs, a bikés pedig mindentitt nyomban. Ahol ledényok vannak, mint pl. a fo- éban, ott a lednyokat ijesztgeti s természetes, hogy nagy riadalom témad kOzttik. A bikés folyton csititgatja, de hasztalan. Ktinn a reg6sbk ezalatt tovabb énekelnek: Emmitt keletkezik Egy szép kerek pézsit, Abban legelés: egy Csodafitiszarvas. Csodafitiscarvasnak Ezer dga-boga, Misemondé gyertya Gyujtatlan gyulladjéi, Ojrattan aludjal Haj regé rejtem! Act is megengedte Az a nagy Uristen! Ezzel a regilés, illetéleg az ének véget ér. Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus! — szavakkal mindnydjan bemennek a szobiba, hol s6t kérnek a bikénak. Amit kapnak, elveszik, megkdszinik s szerencsés j6 éjszakat kivnva tovébb mennek. A szokdsban kiilénb0z6 eredetd, kilinbdz6 kord és killénbéz6 célzati ele- mek keveredinek, amelyek 2 maguk egészében, annyi érdemes kutatis ellenére is, tisztdzatlanok. Az Gttir6 Sebestyén Gyula volt.” akinek pératlan szorgalommal végzett, bir imitt-amott romantikus munkéja feltarta a regblés magyar dokumen- tumait és dsszefiigeéseinek tekintélyes részét. Kimutatja, hogy a za itésben és a regé rejtem-féle szavak ritmikus ismétlésében a finnugor sémén varézslis cske- vényét kell litnunk. Utal a szokaésnak a téli napfordulat Osi primitiv Unnepével val6 kapesolatéra. A reglésnek egyik leglényegesebb mozzanata a kilinb0z6 rendd jokivins4- 20k kifejezése. Ert a részletet az magyardzza, hogy a kézépkorban Jézus sziiletése napjaval, karécsonnyal, kezdédatt ar, djesztends. Az tjévi jOkivéinsdigok ma mér puszta udvariassdigi sz6lammé halvényultak. A régiekben, primitiv népi rétegek- ben, azonban kisebb-nagyobb mértékben él a sz6 mégikus erejébe vetett hit, A sz6val kifojezett kivanség egysttal a teljesedést is jelenti, elokésziti. A regsk az eredeti felfogds szerint tchat nem kzdnséges készéntdk, hanem vardzslok is. Scbestvén Gyula ez tjévi jokivinsdgokkal kapesolatban utal a romai évkezd6 Calenda-ra, més széval a dies strenarum-ra. Réméban ez a nap a jékivansigok kifejezésének napja volt, amelyért ajdndékot (strena) illett adni, A szokas a rémai 216 dcié terliletén, tehét Panndnidban is elterjedt, mikézben helyi elemeket is fOlszivott magdba, Veltink a szlovének ismertették volna meg. Solymossy Séndot viszont a ma is 616 francia guillanneuf ujévi hézal6szokést létja bene, amelyet fruncia szerzetesek hoztak hozzdnk az Arpéd-korban.” A regilésben szerepl6 csodafiiszarvas értelmezésére tijabban Berze Nagy J4- os véllalkozott.®" Elveti azt a kisér6 filtevést, hogy a regdlés szarvasa az Osmagyar ‘oteméllattal, a Hunort é& Magyart uj haziba vezet6 szarvastehénnel azonos. A mi csodafidiszarvasunkkal kapcsolatban nyomatékosan utal a keresz- tény tradici6kra, f6képpen Eustachius legendéjéra. Piacidus rémai tdbornok va- dgszatra ment és egy gybnyérd himszarvas bukkant fol el6tte, amelyet Ulddz6be vell. A szarvas egy dombtetGn hirtelen megallt és szemkizt fordult uldéz6jével. Aganesai kizdtt a vadisz tlindokI6 keresztet pillantott meg. A szarvas megszdlalt és kézdlte Piacidussal, hogy 6 Krisztus. Piacidus erre megkeresctelkedett és a ke- resztségben az Eustachius nevet kapta. Krisztusnak szarvasként val6 abrézolésa az Oskeresztény ikonogréfidban és koltészetben sérdn el6fordul. Berze Nagy a reg6s-énekben fonnmaradt szarvasmonda lényegét {gy fogal- muzza meg: sebes foly6vizt6l kériilvett kerek zld pazsiton esodafeja szarvas le- gel, mely veséjén aranykeresztet, homlokén napot, oldakin holdat és csillagokat hord, ezerdgi szarvan pedig magat6l gyullad6 és elalv6 misegyertyak vannak. A searvas a folySvizen dtvezet6 ékes nagy diton mennyei seregével Szent Istvan ma- pyar kirdlyt keresi f6!, aki le akarja teriteni, mire kijelenti, hogy 6 nem vad, ha- nem Istennek hozzsja kiilddtt kOvete, Krisztus. Szent Istvan hézéban az égi ven- dégek szent lakomat ilnek, mire Istviin maga is megkeresztelkedik. Krisztus @ megtért fejedelem orsziigit ddissal halmozza el, amire a jOkivinsdgok utalnak, A legfontosabb kérdés azonban, adatok hijjan, néla is tis7tézatian maradt: a le- genda milyen titon-médon valt népi hagyomdnnya? Felfogésunk szerint a folyamat {gy mehetett végbe: bizonyos, hogy a magyar- tg wokéig meg6rizte emlékezetében az. Ssi csodaszarvast, amely itt a f81dén tj hhardt mutatott neki. A mondénak epikai dokumentumai is lehettek, amelyekhez ‘a nép szfvésan ragaszkodott, midltal természetesen ellenkezésbe kerilt az tj hit atellemével. Sokszor megfigyelhettik mér azonban az Egyhienak azt a biles 18- rekvéséi, hogy a gyikeres poginy képzeteket mindenitt iparkodik hasonl6, de keresztény tartalmii hiedelmekkel kicserélni, nem eltorélni, hanem mintegy be- thlteni. A csodaszarvasmonda keresztény megfelel6jéil az, Eustachius-legenda Kindlkozott, amelyet els6 szent kirslyunk személyére alkalmaztak, aki eleinte szintén pogany volt és akit bizonyéra szintén égi sugallat vilgosftott fel, mint Pi- tucidust. A esodafidiszarvas is tj hazdba vezeti Istvin kirdly népét: a mennyorszé- got nyitja meg eldtte. E magyariizat most mar nem sértette az Egyhiz. spiritudlis Srdekeit, viszont az dsi képzetek is megfértek a hivatalos értelmexéssel. 217SZENT JANOS EVANGELISTA (december 27.) napjén szokésos a bor megal- dasa. A korak6zépkorban a szentek Unnepén bent a templomban ittak a hivek a tiszteletiikee, Ez bizonyéra a pogény libatio maradvinya, keresztény mésa, AZ Egyhdz ugyanis boles tapintattal arra buzditotta hiveit ~ miutin a szokdst nem tudia kiirtani, ~ hogy most mér ne a pogdny istenekre, hanem in nomine Sanctorum et Angelarum emeljék poharukat. Ezért magat a bort is megéldotta, A bort a pap a miséhen Krisztus vérévé véltoztatja dt, ill6 dolog tehat, hogy mérték- kel fogyasszik. Ez az dldas hamarosan Sent Jénos evangélista napjshoz régz6dbtt, hogy az Egyhéz ezzel is ellenstlyozza a germénoknak a téli napfordulat idején tartott kul- tikus mulatségait, amelyeket lappangva tovabb is megiltek. A szokés igazolésd- ul hivatkoztak az egyik evangéliumi helyre, ahol Jézus tébbek kézétt ezt mond- Ja Jénoséknak: Mey tudjatok-e inni a poharat, melyet én inni fogok? (Mt. 20, 22.) Ezért szerepel Jénos attributumaként sokszor a kehely. A szeretett tanitvény le- gendajaban pedig azt olvashaljuk, hogy Aristodemos pogény f6pap azt mondot- ta Jénosnak, hogy hajland hinni Krisztusban, ha Jénos kiuirit egy mérgezett bor- ral telt kelyhet és az nem drt neki. A mérget eldsziir két gonosztev6n ki is probal- tk, akik régtén szSmyethaltak. A szent imédkozott és miutin a kelyhet megal- dotta, tartalmat fenékig kitta és semmi baja nem trtént. A fopap a ‘most sem akart hinni. Az apostol erre felszdlitotta, hogy kopenyét nevében teritse a két halotira. A fopap megtette, mire a két gonosztev6 feltimadt. A csoda hatisa alatt a fSpappal egyitt az embereknek nagy sokasdga tért meg," Amint latiuk, ez a magyarizat teljesen aitiologikus c6tzatd, vagyis a régi szokast keresztény hagyoményokbol iparkodik értelmezni Asszokis, azaz a borszentelés szertartisa német féldr6l hozzéink is hamarosan ftkerilt. Egyik XV. szazadbeli esztergomi Obsequiale-ban mér el6fordul: bene- dictio vini sew amoris Sancti Johannis tertio die post Domini nativitatem? Egy 1545, évb6l valé okteveles adat szerint: poculum Sancti Johannis, quod lingua vernacula dldomds vocatur:™ A pannonhalmi {apétsigban mar régi idk fogva megaldottik e napon az Uj bort és ett6tfogva kezdték rendesen ini” Bacs- kaban Szent Jénos napjin még ma is bort szentelnek és elteszik egész évre. Ha valakinek fille, vagy foga faj, néhany cseppet cstippentenek ri és megeyé- gyul tle.” Nyugat-Magyarorszdgon a szentelt bort a boroshordokba Gntik azzal 4 célzattal, hogy jov6re is j6 bortermés legyen.*” Gécsejben szintén hordéba bn- tik, ltatjak azonkivil 1évelvedett emberrel és gycrekekKel is. Ha a marhat valaki megrontotta, akkor a szentelt bort vizzel vegyitik és a beteg jész4g hatat kereszt alakjaban locsoljak vele.”™ Amikor a g6cseji ember a pinceajtét a hegyen bezar- Ji a kuleesal keresztet vet ré e szavakkal: Scent Jdnos dlddsa maradjon a hajlé- on is, meg az elmendkdn is.” Rébagyarmaton a vet6mag bizsba Szent Jénos- hort is vegyitenek.*® Csanédapécén ezt szokték mondani: Szent Jénos vére fus- sa koriil a mi hdzunkat!™' E mondas épebb gyakorlatnak esékevénye. A szentelt borral valdsziniileg koriilhintetté , hogy a benne lakGkat a szentelmény megoltalmazza a gonosz lélektél 218 Kélmdny Lajos foljegyzett egy mondaszerd triénetet, amelynek a magva Szent Jénos ldésa: Volt két biiszke v6fély. Odajértak hivogatni. Amikor a teme- t6n mentek dt, megléttak egy koponyét, amelyet hényavetiségbdl szintén meg- hivtak a lakodalomba. A koponya megsz6lalt é a meghfvast elfogadta. A két vétély nagyon megijedt és a paphoz fordult tandcsért, aki ezt ajanlotta nekik: ha az.a bizonyos eljon, tigy fogadjak, mint a legels6 vendéget, tényért, kanalat ké- suftsenek neki, tovabb4 bort és borospoharat, killin asztalhor Uiltessék és vala~ hényszor inni akamak, mindig mondjak: igyuk meg Szent Jénos pohardt. Més- nap a koponya meg is jelent, a vofélyek bekdszintiiték, mint els6 vendéget. A Wbbi is a pap tandcsa szerint t6rtént. Amikor a Iakodalomnak vége lett, a bizo- nyos is meghivta a vofélyeket vendégségbe. A két legény dijra elment a paphoz, aki azt javallta, hogy a meghivast el kell fogadni, egyébként majd 6 is kimegy a prosekcidval welik a temet6be. A temetdben is eldszir Szent Jénos poharét ittak meg. A koponya megsz6lalt: szerencsések vagytok, hogy kbrmenettel jéttetek ki, meg hogy a Szent Janos dlddsét készint6ttétek rim. Menjetek haza és méskor ne bolygassétok a halottat nyugodalmaban. A két legény azonban mégis hamarosan meghalt*= Szent Jénos dldsénak, azaz a borral valé elaldésnak kordn keletkeztek mel~ lékhajtdsai is. Mar a kozépkorban megtit szertartés volt a német templomokban enketés elétt bort szentelni, amelyb6! az dj par az oltémnél ivott, mikézben a pap imédkozott: Bibe amorem Sancti Johannis, Az osztrékok, f5képpen a stdjerek, la~ kodalmi szertartésaiban fennmaradt az a szokds, hogy az ij pit Srent J4nos po- hardval (Weinhansel) kezdi a lakomét, mégpedig olyan borral, amelyet Szent Jé- ‘nos evangélista napjan dldottak meg. A esehek és lengyelek Szent Jénos tinnepén ‘bor mellett Aalécsor is szoktak szenteltetni, Ennek nyomai a kalocsai ritudléban Is follelhetox"”. E két dldas keveredéséb0l, egyel6re ismeretlen titon-médon, Keletkezett az a sujétos népies cldldas, amelynek gazdagabb-szegényebb véltozataival magyar Iakodalmakon, halotti torokban taldlkozunk. E szokdsnak hazai egyhézi gybke- retr61, k6zépkori nyomair6l, pontosabb eurGpai dsszefligeéseir6l adatok hijjén sidg nem sokat tudunk A gylmesi csdngok (katolikusok) a «tésztanemt virégokkal, tojésokkal, ara- nyozott ékitményekkel felcifrazott» nagy lakodalmi kalécsot Szent Jdnosnak hiv- Jk. Az. Uj par elfogadja a vendégek ajdndékait, utdna e Szent Jénos elélddsa kd- vetkezik, amelyet a vétély szokott végezni: Mindeneknek szemei Teredd néznek Uram é Te adsz eledelt nekik alkalmas iddben, megnyitod kezeidet és betdliesz ‘minden dilator dldésiddal. Diesdség. Miatydnk. Udvdzlégy. KOny Ord gjlink! Aldj meg Uram minket és ezeket a Te ajéndékidat, melyeket a Te jévoltodhdt veend6k vagyunk. A mi Urunk Jézus Krisztus dltal. Amen. Aldia meg az Isten a Aét egybekeltifiakat, valamint megdldotta ezen Szent Janost az égnek harmatjé- él. a fldnek zsiridb6l. Deus Urain Isten, Aki ezt nem mondja, ne egyék beldle Hnutin esznek, isznak, vigadnak.™ Fz 17, ldds a katolikus székelyeknél ilyen viltozatot mutat: Mindencknek sze~ 219‘mei Tehenned bfenak Uram stb, és ezzel fejez6dik be: Teljes Szenthdromsdg, ki a mennyet é5 a foldet teremtetted, dldj meg minket minden jéravalé mozdulatinkban, valamint ezen Szent Jénosokat (bogas, fontos kaldcsokat) megdldottad teremtésnek idején égnek harmatjabél, foldnek zsirjdbdl. Deus Uram Isten adi, de ne hagyj* A szolnoki v6fély a lakodalmi kalécs feladaséndl szintén utal Szent Jénos 4l- déséra: Szent Fanos dldésa terjedjen fejiinkre, Bii és bénatunkat forditsa drome: Bor-, biizaterméssel, arany, exist pénzen, Mindezekért sziikséget ne léssunk pénzbél, Bardtsdg és jbkedv ne miiljon sziviinkbdl Jok legyiink magunknak, j6t tegyiink masoknak, Mert ez fundamentoma foldi boldogsdgnak, Ordmnek, jokedtvnek, minden vigassdgnak. fay ha megregsziink, halni készek legyiink, Holtunk utén mennyben egyiitt drvendezziink.* Az orszig tbb vidékén szokésos, az Alfoldin egész biztosan, hogy eskivére menet a v6fély tele palackot visz.a templomba, a palack nyakan diszes fonatoska- liccsal. Eskiv6 utén a bort is, kaldcsot is elkindlgatjék és arra torekszenek, hogy minél tobben kapjanak beléle. Bizonyos, hogy ez régi szertartésnak, éppen a Szent Jénos dldésinak maradvénya: a szokas még él, de vallésos tartalma mar el- homélyosodott. Bizonyéira idetartozik az.a lakodalmi szokés is, amely Szeged kimnyékén élt a legdjabb idokig, hogy a vélegény és a menyasszony borral és kaldccsal sor- bakindlja az egész niszmépet. A moldvai csdingdkndl a keresztapa az drdmkalcs sal (kettdbe font perecre hajtott kalcs) hiromszor megkerili azt a szekeret, ame~ lyen az. tj par il és minden alkalommal megesOkoltatja vellk, Erre az brémkalcs- a dgy Ugyelnek, mint valami driga szerenesés dologra.”” A honti reformétus ‘magyarokndl is szokasos a lakodalmakon az dréim-, vagy masképpen morvdnyka- facsot a lakoma végén fSladni. Hyenkor a ndsznagy ékes beszédet mond Jézusnak csoddlatos kenyérscaporttisar6l. Beszédét e szavakkal fejezi be: Ezenképpen a mi Kedves atydinkfia N.N. és az 6 kedves élete parja is ldtvdn vendégeinek sokasdgat, szintén fOlajanlottak résciikre vagy két drémmorvényt, hogy Skigyelmitk is kielé- althessék az 6 népiiket, miként Urunk Jézus az 6 népeit, az 6 sok ezer emberét ki- elégiiente a pusztdban. Kivinom az folséges Uristentél, hogy aki ezen drom- ‘mor vanyokb6l részesitt, legyen annak teste tdplaldsdra és lelke iidvisségére. Ve- gylik ezen drommorvanyokat tiszta szivvel, éljtink egészségvei. Amen.™ Itt a ka- \décsnak eredeti rendeltetése feledésbe ment, ezért kélt6tték hozzd a kenyérszapo- ritdsr6l sz616 magyardzatot, A példakat taldn még szaporitani is lehetne, azonban elgg az, hozzd, hogy a lakodalmakban szerepl6 bor és kalécs eredetileg féltétleniil szentelmény volt. Kultikus gydkerei bizonyéra még pogdny képzetekbe is vissza- 20 nydlnak, amelyeket az Egyhéz mintegy elismert és megszentelt. A templomi éldés gyakorlata azonban megsziint, hivatalosan feledésbe ment ugyan, de hirét a nép maga a jellegzetes hagyoménytiszteletével napjainkig meg6rizte. ‘A kézépkorban szentelt borral kinalték meg azokat, akik dtrakelnek, buicstiz~ kodnak, hogy Szent Jinos dldasa az uit veszélyeit6l és kisértéseit6l oltalmazza meg Oket. Ezértitattak a haldokl6val is szentelt bort, aki olyan tartoményba ké- saiilt, ahonnan nem tért még meg ulaz6. A megmaradt szentelt bort azutén a ha- lottitorban ittak meg a halott emlékezetére, lelkének idvésségére. Szegedi halot- ti torokban az. Enekesasszony még ma is maga elé vesz. egy iveg bort és egy ko- sér folszelt Kenyeret, elénekelvén folotte a Szent Jinos aldasét Szent Jénos éldasa Széiljon ezen hézra, A benne lakokat Forditsa vigsdgra. Hogy a kisded Jézus Toliink széllast kérjen, Istennek dlddsa Mindig rajtunk léeyen. Biinkat, bénatunkat Forditsa éromve. Bor, biza és gyiimbes Hogy bdven teremjen, Istennek éldasa Mindig rajtunk légyen Utina eldldja a kenyeret é a bort, azaz meg! odusereglett koldusokat. Jaszladdnyon a Szent Yinos-dldését az vj héz fOlszentelésckor szokték a jelenlév6k énekelni, Ha aranylakodalmat tinnepelnek, akkor is eléneklik a vendé- dpén, Jaszladdnyon a hézi sjtatossigok végeztével szokték az Usszegyillekezett hivek énekelni, miel6tt elszélednének. Az ének els6 szakasza kuikinben fgy hangzik: ja a torozdkat, esetleg az aA Szent Jénos aldését kézéposztélyunk is ismeri, a biicsiipoharat jelenti. A vallasos képzetek mér kihullottak beldle, esak a puszta név maradt meg. Végil bizonyos, hogy a sok verses szentidnosnapi kiszént6.°" amellyel orszdgszerte ta- lélkozunk, a Szent Jénos dldasénak hajtdsa, tavolabbi alkalmazésa, Nagykamard- son (Arad) a gyermekek igy kiszintik Szent Jénost: Dicsé Szent Jénosnak iinnepét szenteljiik, Ma 6 scent életét vigan énekeljtik, Kita Krisztus szeretett, mine seftzet, Mi is buzg6n azttiszteljik. Szent Jénost a Krisztus annyira szerette, Hogy a végvacsordn maga mellé vette Es fejét mellére, dldott szent testére Lehajtani megengedte Egyel6re térstalanul dll az a nagyécsfalusi (Gy6r) szokés, hogy a karéesonyi piros almdt Szent Jénoskor a borral egyiitt megszenteltetik és torokfijasr6l orvos- sgul hasznaljak. Ugyanebb6l a szentelt almabél egy darabot Aprszentek nap- {én a joszag vilyujaba tesznek és err itatjék meg, hogy egészséges legyen. A szentjénosnapi almascencelésnek sem a régi liturgidban, sem szertartdskonyvek- ben nem sikerillt nyomdra akadnunk, tehat vagy helyi fejleménnyel, vagy pedig mar kiveszatt szentelménnyel van dolgunk. Erdekes kilnben, hogy a privigyei {6tok is tudnak a Fénos evangélista napjén szentelt almér6l, amelynek fustje fog- fajésr61 j6. Nem Iehetctlen, hogy a karéesonyi alma kultusza keveredett itt a szentivanyi (jimius 24) alma képzetkirével. APROSZENTEK (december 28.) napjén orszgszerte ismeretes szokés, hogy ko- rn reggel legényck és fiigyermekek jémak hézrél-hazra és a fiatalasszonyokat, ledinyokat és kisgyerekeket a magukkal hozott vessz6vel megcsupkodjak, mikiz- ben kérdezik: Hinyan vannak az aproszentek? A helyes felelet Szznegyvenné- ayerten, Ez a s74m kézépkori skolasztikus beesléseken alapul. A magyar kbzép- kor a szokést mar természetesen ismeri.™ Pelbart keményen megréja az apr6- szenteki korbécsolést, ami kétségteleniil az els6 gyakorlat mellett bizonyit. Akorbdcsolds az tijesztendei szerencsekivandsnak kil6nds fajtdja. A 251d 4g az let szimbéluma.®* Egyfel6l a betegség szellemét akarjak vele tévozésra kényszeriteni, masrészt pedig nem mis, mint anal6gids vardzslat, amelynek cél- ja ndkneél a termékenység, gyerekeknél a ndvekedés eldsegstése: amint a fénak is Sl-évre wij hajtasai vannak, éppen gy gyarapodjanak a megvessz6zittek is. Dundntil a vess26zést ritmikus jOkivansdgokkal szoktak kisémi A scokas a r6mai Lupercalia-tinnepek hasonl6 eljérdsaban gykerezik, de va~ en formaban minden primitiv népnél megtaldlhats. Aprészentek napjéhoz, tami 22 bizonyéra azért rdgzGdétt, mert a betichemi gyermekgyilkosségban is eleven a verés képzete. Seékelyfoldon, Csikban, magérél az dinneprdl is megemlékeznek a gyerme- kek. Aprdszentekez0 versiik talén a betlehemezésnek lehet régi, el déke, esetleg helyi hajtdsa: Foltetszen a esillag iidvésség Urdnak, Az emberi nemzet dics6 kirélyénak. Amely csillag utdin hérom szent kirdlyok Nagy faéradsdg utdn Beilehembe juténak Az egek kirdlydt dicsérék s imadak, Dicsd ajéndékkal dtet magasztaldk Amelyet Herddes le is fejeztetett, snegyvennégyezer Grtatlant megdlettetett Hogy azzat kirdlyi trénjdx megmentse, Letkiinknek kirdlydt lefejeztethesse. De mindjiirt az angyal Jézsefnek jelente, 2t paranesold, hogy Jézust felveaye, Méridval egytite Egyiptomba vigy Herédes diihét elkerillje. imosabban szent tiszteletére Kavessiik példajat Grok emlékére inom magukkal, szdmos esztendokkel™ Az UJ ESZTENDO (janudr 1.), vagy kiskardcsony Krisztus kériilmetélésének Unnepe. A pogdny Réméban az évkezdetet Janus tiszteletére kicsapongésokkal lték meg, ennek helyére rendelte az Egyhiz a cireumcisio tinnepét, Mar a r6ma- jak is € napon jot kivéntak egymisnak az Uj esztendGre, amelyet ajindékkal (stre- na) viszonoztak."* Az Gjévet mar a XII szizadi magyarorszgi oklevelek is fey emlegetik: stre- ‘narum dies. Vérosaink e napon tartoztak a kirdlynak ajéndékot adni, Hogy az tjdndékozds kulOnben dltalénos lehetett, igazolja Galeont, a hires humanista is: Kalendis Januarits, in circumcisione Christi consueverunt Hungari strenam dare, hoe est donum, pro bono omine incipientis anni. Majd elmondja, hogy a rilynak ki-ki mestersége szerszmait mutatja be és boldag tjévet kivan, a kirély pedig arannyal jutalmazza érette, Fy az. djesetendei szerencsekivands vidékek szerint karécsony, vagy Szilves7- ter estéjghez, djév napjshoz tapadva ma is é.°* Cselédek, pasztorok sokszor mar cexk gyermekek elmennek sijéver készdnteni. E készantések eredeti jellege mar puslul6félben van ugyan, mégis két mozzanatot elég élesen elkilénithetiink bbenniik: a egyik az ostorral, kolomppal valé zajités, amely a hiiz népérdl,j6x74- 223‘gair6l akarja a gonosz lelket elriasztani, Ez a jok(vandsnak negattv médja: a baj elhéritdsa, Uténa legtobbszir a sz6val, verssel kifejezett, vallésos vonatkoz4sok- kal szinezett szerencsekivénat kévetkezik, amely a sz6 magikus erejébe vetett hitben gyokerezik, eredetileg tehét nem volt puszta udvariasségi szélam, mint manapsdg. Egy régi koszént6 szerint: Az egek teremtd, Csillagok épité, Mennynek, foldnek Istene Ac kit e2 vildgra, Szabaduldsunkra Szép szitz ledny szile. Ez tij esstendének, Ti kegyelmeteknek Kezdetit megszentelje. Békosség, boldogség, Bor, biiza, gazdagsag Hazasokat tjétsa. Isten ellenségtl, Gyillevész gaz népfiti Marhétokat megtartsa. Mint nagy mély drvénybal Viz buzog mely ékessen: Istennek dldésa S megszaporéidsa Legyen ily biiségessen Markétok seregén S hdzatok eselédjén, ivbiti Kivdnom. Amen.” Napjainkra ~ mint annyi mds régiséyet — az djévi Készintést is inkabb esak a uyermekek vildgn Grizte meg. A kivetke76 scentmihdlyfai (Pozsony) készontésben 1 jokiviinségokat a Kris7tus kGriilmetélésér6l valé megemlékezéssel is dtszvik: Uj esztenddt hirderén Kiskardesony nagy napjén, Midén Jézus szitletett, Szenved elsé drajdn Jéeusnak szenvedése, Maria kinydrgése, 24 Korilmeréttetése. Ex tj esztenddben Vigadjunk, vigadjunk, Istennek halét adjunk. Szenved 6 mindnydjunkért, Vérét ontja lelkiinkért, Hogy a mi biineinket, Lemossa vétkeinket. Lemossa vétkeinket, Megiijiija lelkiinket, Hogy ez ij esstendében Vigadjunk, vigadjunk, Istennek héldt adjunk Adjon Isten bort, biizdt, békességer, holiunk utin drak idvosséget. Engedje az Usten, hogy tbh iijesctendér is megérhesstink erdhen, egészséghen. Dicsértessék a Sézus Krisztus Az. djévi készontésnek jellegzetes kézépkori médja maradt fenn egyik XVI. safzadi érdeme szerint még nem méluinyolt Kéziratban.”™ Ismeretes, hogy & Physiologus.:” ez a misztikus természetrajz, milyen mély nyomokat hagyott a Kbzépkor valldsos életén és mivészetén. A munka valésigos, vagy képzeletszGlte ilatoknak, ritkibbun ndvényeknek és asvanyoknak tobbnyire meseszerd tulaj- donadgait sorolja (Ol. F jellemzésbil azutin a hive emberre tidvés alkalmazést, tanulsdgos parhuzamot, szimbolikus dsszefuiggést olvasnak ki. Az emlitett sz8- vag is ilyen Physologus-hagyoményokbél ered. Reformétus iskolamester f81- Japyrése, ami act mutatja, hogy hatésa alél a protesténsok sem tudidk Kivonni magukat + Strena, ijesctenddbéliajdndék. In Jesu Chrisfo Dei et Marie Virginis Unigenito galutem, cuiuslibet anni novi et praesentis. Ingressum, progressum, egressum falls, felicius, felicissimum praecor, 1A magyarorszdgi koronds kirdlyurunk Gfelségének ajandékozom amaz ret- tenetes er6s oroszlant, a tobb fene bestidknak mintegy hatalmas kirdlydt, é ama nagy sebességgel magasan felrépilé saskesely dt, az aerben répos6 hb madaraknak kirdlyét UA felséges koronds kirdlyurunk utén lévé guberndtoroknak, fejedelmeknek, méltésdgos uraknak, kapitényoknak, hadnagyoknak, magistratusoknak és birdk- nak, egyszéval minden tiscthen, hivatalban és méltésdgban helyheztetett becsiile- tex drailé uraiméknak ajéndékozom ama serényen magdra vigydz6 darut Il. A szdntévetd kézés parasztrendnek ajéndékozom ama munkds hangyalt IV. A kereskeddknek ajdndékozom a mehecskét. V.A lelkipdsztorokat megajéndékozom az 6rekig yovat nsVI. Az Isten igéjét hallgatdknak ajéndékozom a szeltd juhot VII. Az atydknak s anyéknak ajéndékozom az dc sirkéit neveld tyikot VIIL.A fiaknak és lednyoknak ajéndékozom az 6 szaviira serényen futé esir~ kéket IX, Az hdzas férfiaknak és asszonyoknak ajéndékozom az hatcion-mada- rat X. Az ifjaknak ajdndékozom a sély mot, aki kedves maddr, de ritka és nehe- zen fogattatik meg. XI. Az sziiz lednyoknak ajéndékozom az unicornist Xx. asszonyoknak ajdndékozom a kiserves dzvegy gerlicét XII. Az drvaknak ajéndékozom a file miilét XIV. A gazddknak ajéndékozom ap dimafat XV.A gazdaasszonynak ajéndékozom atekenydsbékat XVI. A szolgdknak és szolgdléknak ajdndékozom az ébren aluvé nyulat XVI Az Isten igéjét hallgatdknak és penitenciataridknak ajéndékozom a ko~ rondt. XVIII. A nem munkélkoddknak ajdndékozom a titcskot XIX. Az Isten igéjét nem haligatéknak ajéndékozom az hitviny szunyogot.™ A magyarorszdgi Physiologus-tradici6 kiilonben még. a XVIII. szézadban, Paddnyi-Bird Marton sijévi prédikéciGiban is felcsillan. Részletes fOldolgoz4s Kulinben még a jov6 feladata.*" VIZKERESZT, vagy Héromkirélyok napja (januér 6.) az Egyhaznak egyik leg- régibb Unnepe. Eredetileg ekkor iilte meg Jézus sziletése napjét. Ezen a napon emlékezik meg a napkeleti hilesek imadsérsl, Kriselusnak a Jordan vizében vac 16 megkeresatelésérél, sét a kanai mennyegz6n tirtént esodérdl, a kenyérszapo- ritdsr6l és Lézér feltimasztisérél is, Ez utobbiak a kézépkori liturgidban még szerepeltek, az ujkorban azonban mér elmaradtak. A keleti egyhéz Krisztus meg- keresctelésével kupesolatban mér Gsid6kt6l fogva a vizet is megszentelte ezen a napon. A vizsrentelés azutin a kézépkor folyamén a nyugati egyhazban is elter- jedt. A vizszentelés mellett ezen a napon szentelték régen a tOmjént is. E kettés seentelésbdl fejlédétt ki azutén a lakGhazak megszentelése és megflistblése is Vizkereszt kéril.® Némelyek szerint ez a gordg egyhaz hatdisa.®* Mar a mi k&2épkori szertartdskényveinkben is el6fordulnak a szentelések for- mul. A vizkereszti hdzszentelésre vonatkoz6 els6 részletes adatok tudtunkra a XVIIL sedizad elejérol, Kolozsvdrrél valdk. Az ottani jezsuita kollégium évkény- vei szerint hérom ifjit megkoroniztak és felbltSztettek, hogy a napkeleti kirdl yok svemélyét képviseljék. Ezek a magyarok kézdtt magyar versckkel, més nyel- vdeknel pedig latinul idvézslték és imédtak az ajsziilott Kirilyt egy kép el6t, amely Jézus sziletését és a pésztorok imédasat abrézolta. A harom ifjé hdrmas 226 ajéndékkal, arannyal, tmjénnel és mirrhaval tisztelte meg a képet. E jémbor \divanyosség megiekintésére az utcdkon és hézakban nagyszéminép cs6ddlt ssze, katolikusok és protesténsok egyardnt. Ezekhez a kisér6 pap a hdz beszen- telése utdn alkalmas buzditést intézett, hol az igaz hitrdl, hol a helyes isten- tiszteletrdl, hol pedig a szentségek gyakori vételérél. Ilytajta rgtinzétt beszéde- ket az tinnep nyolcada alatt a pater rector tbb, mint hatvanszor mondott. Még a protesténsok is meghivisk hézaik megélddséra és igen barstsgosan fogadtsk > Ahitzszentelés tjabb iddben is bizonyos tinnepélyességgel folyik le, hiszen a rendkivilli eseményeket nem szémitva, évente legalabb ekkor folkeresi a pap hhajlékukban a hiveit. Kethelyen (Zala) a pap maga mellé veszi a mestert (kéntor- tunit6t), két céhmestert, akiknek egyike szenteltvirtartst, mésika pedig egy nagy, hhézi fonallal beftiztt tit tar a kezében, tovabbd két gyereket. Belépvén a pap a hhdzba, nyomban koveti a mester, aki az ajtGndl hajadonf6vel megall és a meg- felel6 évszémmal egyiitt fUlirja a szokasos jeleket: GEMtB. A szobéban az asz- talt ezalatt fehér abrosszal beteritik és rahelyezik a csaldd legut6bbi htisvéti gy6- nését igazol6 cédulakat. Atlépvén a pap a szoba kiisz6bél, megszenteli a hazat és végill leil az 6t dllva fogads haznép kozé, vallisos oktatésban részesiti mindnyé- jukat, a kis gyermekeket megimadkoztatja és ha a gynéoéduldékat nem, vagy nem a csalidtagok sz4ménak megfelel6en talélné az asztalon, figyelmerteti @ csaléd fejét ¢ fajdalmas jelenségre és kéri, hogy a jOvOben ne ismétlédjék meg. A gyOndcédulikat megszimliljak és a céhmester tire fiizi ket, a mester 6382e- szedi a lélekpénzt (jmbor adomanyt ) és ezzel a hézszentelésnek vége.™* Gaesejben a pap 6 a mester hdzr6L-hézra jér szentelni, mint mondjak: vizke~ resatet jérnak, Péradséguk jutalmaul sonkat, szalonnit, tojést, gabonafélét, babot s lélekpéncr kapnak. Minden héznél zab van egy tinyérban és amikor ebb6l a imester a pap zsikjaba Ont, a kiszérédott szemeket egybegy‘jtik és a tydkoknak fadjék, hogy jobban tojjanak. Szentelés utan a papnak le kell nie, mest killénben a tydkok nem kotlanak. Félkelés utén a gavda, vagy a gazdasszony Ul a pap he- Iyére s a pitart kisiprik, hogy a Kinyuk, vagy legényfick miné! hamarabb megta- Lilja 6lete tarsi.” Szeged-Alsdvdroson a szentelést végz6 bardtot a tiszta szobaban az asztalon feszillet 6s 696 szenteligyertya fogadja. A szentelés nemesak a csaldd lakéhelyé- re, hanem az istill6ra, ira, mellékhelyiségekre is kiterjed. Szentelés utén elbe- szélget a csaldd tagjaival. sul a kezében lév6 kis kézi fesziletet minden- ki megesokolja. Sz6regen a hazszentel6 pappal egyiitt megy a kéntor, a kurdtor, a minisztrdn- sok és egy gyermek, akinek nyakaban zsék I6g, karjén pedig kosér. A szentelés végertével ezt éneklik: Hila neked Atyaisten, Jévoltodat mutasd itten, E hazaknak épiileteiben, Mostani szentetésében. 227Legfdképpen tartsd a gazdét Hitvesével 6 magzatjat, Cselédjét engedelemben, Tartsd isteni félelemben. Szenteléskor a hivek az asztalra biizét, a bizsba néhol almét, mashol tollat lesznek, hogy a terméshez 5 a jészaighoz szerencséjuk legyen.** Csikhan néhany gyerck Okér-, vagy licsengettyat két a nyakéba s még a me- net elt feltérja a hdzakat. Ahol a kiskaput nyitva taliljik s bemenetelt kérd sza- vukra mogyorét, almét vagy par krajeart kapnak, onnan: virdgodzék a hdz fBldje = Kivénéssal tévoznak; de ahol a kiskapu zérva van, vagy ahonnan elutasitjék ket, egyik6jiik a hi eldtt marad a pap megérkeztéig: nehogy a szent keresztet szégyen érje. Uzyanesak Csikban a linyok cémat is tesznek a folteritett asztalra, amiért a vidimuszoktol (ministréns gyerekek) dfeséretet kapnak: J6 fond, j6 fond, jokor felkelé, négy 16n s hintdn vigyek férjhez! A cérnétlan asztalt lényt azonban ott a pap el6tt fey gtinyoljak: Rossz fond, rossz fond, délig aluvd, hamuba, heve- 16... taligdn vigyék férjhez!™ A Vizkereszi vigilidjan szenteltviz. a nagyszombaton, piinkésd szombatjén, tovabbi a vasérnaponként szenteltvizzel egyitt igen nevezetes szentelmény, hi- szen az, egyhizi hasznilatban majd minden dldésnal, szentelésnél, egyéb szen- telményeknél is dllandéan szerepel. A viz nemesak a testi mosakodéshoz, sztiksé- ‘ges, szimboluma a Iélek megtisztuldsdnak is. Vallisos jellegd mosakodisokat a nem keresztény, s6t poginy vallésok is ismernek, azonban az Egyhdz mindeze- ket mintegy szublimélja a szenteltviz. haszndlataval.” A kévetkezokben nemesak a Héromikirdlyok vizének, hanem egyéltaliban a szenteltviznek a nép kérében val6 szentelményszert felhasznalast6l igyeksztink sedmot adai. Ahogy a kizépkorban kiilénbéz6 szikségleteket elégitetick ki a szenteltvizzel végzett benedictidk és exorcizmusok, éppentigy a nép is életének sokféle szUkségében bizalommal fordul hasznalatahoz. Ebben bizonyéra éppen & kizépkori, ma mér hivatalosan j6rést megsziint gyakorlat laicizalédot Hazankban a szenteltviznek legrégibb alkalmazisét Poggio Bracciolini a hi- res olasz. humanista jegyezte f6l a XV. szdzad elejérdl. Egy firenzei pap szerint, aki Magyarorszdgon jart, itt az a szokas jérja, hogy a mise elvégzése utén, akik a Jelenlévok kézill a szemiikee féjlaljak, az oltér melé lépnek és a pap a kehelybe toliGut szenteltvizzel szemiiket meglocsolja, mikézben gyégyulésukert is kOny8- r0g.”" Ez a hiedelem evangéliumi reminiszcenciakon alapul. E, szenteltvizzel va- 16 szemgydgyités Szegeden és Bajdn még napjainkban sem ismeretlen.”? Sok helyen mir nem a pap szokta a hézat szentelni. Tdpén a hivek a szen- telésr6l hazavitt Haromkirdlyok vizével megszentelik hiizuk &sszes helyiségeit Nagyzsdimon (Temes) a hz. ajtaja el6tt keresztalakban haromszor meghintik a Fldet, hogy a gonosz elkerilje « haz tdjékét. Bajdn a szenteltvizzel meghintik a soba falait és a hiiztet6 esticskét tiizvés7 és villimesapas ellen.” Orszagszerte szokasos, hogy ezt a szenteltvizet divegben elteszik, hogy szitk- 28 ség esetén felhasznélhassik az erejét. Tépén, ha f4j valakinek a feje, szenteltvi- ‘2e8 twhdval borogatiék. Dorozsmdn a lizas beteg homlokat szenteltvizzel kereszt alakjéban szokiék kenegetni. Torokfjés esetén tabbfelé szenteltvizet szoktak nyelni. Jdszladdnyon a csalédtagokat felitajék, a lisztet is megszentelik vele. A havat e szavakkal szentelik meg: Krisctus keresztje szentelje meg, Krisctus ke- reszije Grizze meg, Krisztus keresztje témogassa, Krisztus kereszije védelmezze ect a hézat! Géesejben a szenteltvizzel a torokfajésok torkukat Sblégetik és par ceseppet lenyelnek beléle. A fijosfilek fiilikkbe eresztenek egy keveset. Néme- lyek a szenteltvizbol mindjért a templomban isznak, hogy a betegséget elkeril- 8k." Szerenesen a hazahozott szenteltvizb6l ugyanevért minden esalédtag iszik ‘egy kortyot. Csorndn e napon a kuitba szentleltvizet szoktak dnteni, mint mond- ‘ik azért, hogy torkuk ne fajjon. Fejér-megyében a haragos emberrel szenteltvi- vet itatnak.” Az orszdg tobb vidékén, ha a hézndl halott van, a szenteltvizet oda- tesvik melléje, rozmaringszilat dllitanak bele és a Iétogat6k imédsaguk elvégzé- ne utén meghintik vele a halottat ‘A matyokndl, amikor eldszér ellik a tehén, szarvat kizepén egy kis firéval megfiirjék és abba egy kis szenteltvizet. vagy szentelt timjént dntenek a rontés megeldzésére.” Kemencén (Hont) amikor a tojast a lid ald teszik, eldtte szentelt- vizzel kereszt alakjéban meghintik. Gécsejben a mez6re kihajtott marhdkat szen- twlivizzel locsolék meg, hogy a gonoszak ne Arthassanak nekik. Borjazdsndl svintén meg seoktak a tehenet hinteni.”” Somogyban Vizkeresztkor egy porcié sebndit és egy ekevasat tesznek az asetal ald, maj a templombdl hozott szentelt- Vizzel megontézik. Uténa a szénat kios7tjak a lovak kézdtl, hogy egészségesek legyenek, az ekevasat pedig visszateszik az ekére, hogy ott, aliol vele szntanak, J6 termés legyen.”™ Kemencén a megmaradt tavalyi szenteltvizet, amikor tijért mennek. a gyiimolesfék tvébe Sntik, hogy boven teremjenek. Apdifalvn (Csa- dd) és Tapén kenyérstitéskor néhany eseppet Sntenek a tésztiba. Jasckarajendn a scentelésnek vildgiassé valt hajtdséval taldlkozunk. Vieke- rex7! napjin a legények flkeresik a Kinyoshizakat. A ledinyokat az udvar kOze- pén, a kiitndl kereszt alakjaban ledntik, A védir vizben néhiny esépp szenteltviz is van, A gazdasszony azutin a legénysereget teritett asztalhoz iilteti. Orszagszerte ismeretes népszokds a [1dromkirdlyok jardsa, amelynek gydke- rei régi id6kbe nytilnak vissza. Els6 biztos adatunk az 1540. évbél, Hédervary L6rine Somogybol ft levelébsl val6: Osztdn az csillagéneket, ha megvagyon Agdnck, kildd ald : ha tbb énekeket szerezhetsz, azért is légy érte, mert j6 gyer- mckem vagyon itt egy, j6 szava vagyon, kit ha meg nem oltalmazhatok, felkiilddm Aegyelmednek (t. i. a tirdk veszedelem ell)" Hérom fit, Mogyorddon (Pest) rom lediny.*" esdkéval a fején, fehérbe dltdzve jar Vizkereszt téjékan hazr6l- hina, Egyikik csillagor tart a kezében. E csillagnak hat ga van, a kézepét s7i- tabs! exindljak, Hatul hagynak neki egy kis nyfldst, hogy a belil elhelyezett gyer- yal meggydjthassak, Bemennek a hizba é megkérdezik: Be szabad-e jdnni a esillaggal Haromkirdlyt készinreni? Ha engedelmet kapnak, akkor S2dregen (Toron mnekelnek 29230 Szent, szent és dldott, Istennek Fia, Ki ma sziiletent: Vidlrsdgunk dija Egeknek harmatja, ent Szitznek magzatja: Krisztus Jézus, Kriszius Jézus! Amikor a szobiba mennek: Gaspar ajénlja, Orémmel adja Aranydt, aranyét. Evvel tiszteli Es dicsét Kirélyat, Kirdlyéit. Boldizsér is viszi Eleibe teszi Témjénjét, tomjénjét, Evel tiszteli Es diesoti Istenét, Istenét Menyhrt is viszi, Elibe teszi Mirhdjée, mirhdjat, Exvel iszteli Es diesétt Eg Ura Eg Ura, Az isteni gyerdkot, Ki ma kijelentédén A hérom bolesek el6n, Dicsérjiik és dldjuk Ot. ép jelin, 8 fp napon témad.™ A zsidok Or iildzték, Bélesek megtisztelték Arany, tomjén, mirhaval, A sziv imédsdgava. Szép jelén, szép csillag, Szép napon témad. Kifelé indulva: Elinduliinak és el is juténak, Szitz Méridnak j6 napot monddnak.” Egyes vidékeken a jétékban poroszI6k is szerepelnek Herddessel, akik a kis~ dedeket meg akarjék Sini, Ez.a mozzanat azt mutatja, hogy e jétek régebben gaz- dagabb lehetett. Bizonyos, hogy e Héromkiralyok jérasa a m i kori misztériuménak Vizkeres2t napjatoz tapadt részlete, ill amely dgylitszik kéntori elemekkel is b6vil. $8202 MARIA ELJEGYZESE (janvér 23), Err6l az egyhézi tinnepr6t tudtunkra suk Jszladényon emlékezik meg a nép. Valamelyik buzgébb Méria-tisztelé asszony hazaban e napon osszegyiilekeznek a hivek. A tiszta szabéban fOlékest- {ett Maria-scobrot helyeznek az-asztalra, amelyet az iddsebbek korululnek. A tob- biek sokszor még_a konyhat, kishézat is teletéltik, annyian vannak. Elészor az Orvendenck az egek... kezdetd éneket éneklik. Uténa a Sziiz Maria hét &rdmérd s7616 djtatossaigot végezik el, majd a Szilzanya eljegy7sér61 it istOridt olvassak. Ax olvasott Iegenda végs6 elemzéshen az apokrit evangéliumokban gyOkerezik A témit a mivészettirténet is szimontartja, elég Raffael hires Spozalizio-jéra (Milano, Brera), a modemnek kizil Kontuly Béla Maria-letére (Budapest, Her- mina-mezei templom) utalnunk. A t6rténet szerint Sziiz Maridnak tizennégy es2~ tendds korira mar igen sok kérdje akadt. Edesatyja, Szent Jodkhim vessz6- nailakat ostott ki nekik, azzal a kijelentéssel, hogy lesnyst abhoz.adja, akinek vessveje meggelre kizdldil. Mindegyiké sedraz maradt, esak Szent Jozseté virég- ott ki Ezutin énck, majd a lorettéi liténia, végil pedig a kénai mennyegzdrél s2616 ismeretes hibliai epikum helyi valtozata kovetkezik: Az igaz Messids mar eljott, Sokféle csudékat kdztiink torn A vizet is borrd tet, A ndsznépet vendégelte Kanan mennyegzdben, 21Annagy vendégséghen. Out nagy takodalmat kezdenek, Jézust is meghivjdk vendégnek, rt kévetik tanitvanyi, Mint a tytkot j6fiai, Az elsé tal ételtfethoztdk, Sézust is azonnal kindltak, Tetszett mindenben az étek Csak a borban van a vétek Kandn mennyegzoben, Anagy vendégséghen. Sofie Maria extet hogy ldtta, Fogyatkozdsukat megszénta, Mondé: Fiam horunk nincsen, Azért semmi kedviink sinesen Kéndn mennyeg: Anagy vendégségben. Jécus hogy vigasséigor terme, Sztizanya kérése meglenne, Paranesold meriteni Kiith6I hat vedreket tolteni, Kindn mennyegzdben, A nagy vendégséghen. A scolgak iy frissen siettek, Kilthol hat vedreket toktettek. Jézus bord véltoztatta, Elsé esuddjdt mutatia Kéndn mennyegzdben, A nagy vendégséghen. Bort adak a ndsonagy kezébe, Hogy adja a vendég elébe, Nésznagy a bort megk6 Mindjart vélegé Kanan mennyegzében, A nagy vendégséghen. Minden ember — tigymond - elsdbben J6 bort ad a vendég elébe, De te eddig a jat tartéd 's az alabbvalét add Kéndn mennyegzében, A nagy vendégséghen. Péter tekint a tdrsaira, Kaszinigeti pohardt mésra, Meg sem torli a bajuszdt, Csak issza a j6 horoeskat Cdnan mennyegzében, Anagy vendégségben. Matyas a poharat vigy Sokii Keriil, nehezen vara, Jakab elit etragadja, Szomiii torkdra felhajtia Kanan mennyegzdben, A nagy vendégségben. Jiidds Iskarijétes banja Hogy 6t senki meg nem kindlja, Fogja kondért hilddasért, Jot iszik a vélegényért Kanén mennyeg: A nagy vendégségben. Bertalannak sem jut eszében, Hogy nytizatik majd jovendében, Mondja: gyomrunk sokszor kordul, Leyunk tehdt a j6 borbul Kandn mennyegzében, A nagy vendégséghen, A kis Jakab a nagy Jakabbal Olelgeti egymdst orcéval, Ej de j6 bor e2 az tj hor, Sokkal jobb bor, mint az é-bor, Kéndn mennyegzdben, A nagy vendégséghenValamennyi tanitvény ott volt, Mindnydjuknak j6 kedviik volt, Isznak, mulatnak kedvokre, Nem hagyjdk ezt mds idékre, Kandn mennyegzdben, A nagy vendégségben. Mas vendégek is ott lennének, Nosza vigan legyiink, driilnek, Usgy megforgatték Magdolndt, Mind scétriigta a papuesét Kéndn mennyegzoben, A nagy vendégségben Hat te szegény ember mért jottél, Taldn vajon nyiilhtist ehetnél, Jobb teneked kdposztas huis, Mint sem az a sovdny nyiilhis, Kandn mennyegzoben, A nagy vendégséghen Adja Isten mi is drittjiink, Hy mulatsdighan réscesiljtink, J6 bor mellett duda nélkitl, Mit ér a tdnc ugrds nétkiil Kanan mennyegz6ben, A nagy vendégségben Jézust mi mindnydjan dicsérjiik, iséges szent neve emlitstk Valahol csak egyiitt vagyunk 6 szent nevében mulassunk, Kanan mennyegzdben, A nagy vendégségben. Kozvetlenil az djtatosség utén jdmbor mulatségot inek. A Méria-szobor mellé bor és frissen stilt kaldcs kerill az asztalra, amellyel mindenkit, aki jelen van, megkindlnak. Végeretil az idésebb asszonyok dsszefogéznak és a Szent Sati tiseteletére téncor jérmak.” GYERTYASZENTELO BOLDOGASSZONY (februér 2.), Szz Maria tisztulé- sénak napja, amikor Krisztust, a vilég vildgossdgét (jelképe: a gyertya) a mézesi Wrvény értelmében bemutatta 2 templomban. ‘Az iinnep igen régi, az Egyhaz. bles belétéssal egyik rémai Unnep helyére rendelte. A romaiak ugyanis februdr elején Februus isten tiszteletére ég6 faklyak- kal kériljértak a varost és egymést vessz6zt6k, hogy béneikt6l megtisztuljanak. A szenteltgyertya Krisztus szimbéluma. Ahogy az agg Simeon tartotta karj in a kis Jézust, éppenti ijdk keziikben a hivek is a gyertyat, az O jelképét even a napon. Az egyhézi értelmezés szerint a viasz emlékeztet Jézus emberi ter~ mészetére, a viligossig pedig istenségére, mis értelmezés szerint a halandéségra, imert a gyertya 6nmagat folemészti, hogy mésoknak szolgéihasson. Mas felfogés szerint az 696 gyertya a j6cselekedetekkel Skesked6 hitet jelképezi, mert amint a gyertya léng nélkil nem vilégtthat, a hit is j6cselekedetek nélkUl halout.™* Aszenteltgyertya killinben egyike a legrégibb szentelményeknek. A Pray-ké- dex tamtisga szerint « magyar kizépkorban Gyertyaszentel6 napjan eldszdr a t- zet dldottik meg, majd ennél a tiznél gytijtottak meg azutén a gyertyékat.” Né- pllnk is mar rég6ta szentelménynek tekinti, Ninesen katolikus paraszthéz, ahol ne volna, Rendesen a sublst-, vagy lédafidban tartjsk, vagy pedig feliltéztetve a fal- ra akasztjék, hogy f6képpen vihar idején meggydijtsak és imédkozzanak mellet- te, Ext gyuijtjak meg a vizkereszti hézszentelésnél, tovabbé ha beteg csalddtaghoz kihozza a pap a Szeniséget. A haldokI6 kezébe Szegeden azért adnak szentelt- gyertyt, hogy az drddg ne tudjon rajta gySzedelmeskedni. Ha a héznél halott van, akkor is meggyiijtjak, hogy az Ordk vildgosség fényeskedjék neki. Ke- resttelésen, a gyerekek els6 szentéldozisdndl is szerepel. Gacsejben a dagact, felpuffadt gyomré beteg sziméra a szenteltgyertyab6l egy 696 darabot levagnak és azt kéldokére téve, tiveepohdrral leboritjak. Az ekként kialvé gyertyavildg kiszivja a betegséget. Némelyek torok fs ellen nyel- tok le bel6le egy darabot.** Bajdn a szenteltgyertyatekeres szintén torokféjés or- vyossdga.”” Ez a hiedelem valészingleg a kovetke76 napi Baldzsdlddssal kevere- det. Szukeson (Tolna) gy vélik, ha kormenet alkalmaval a gyertya nem alszik el, ukkor abban az esztenddben j6 méztermés lesz, eee SZENT BALAZS (februar 5.) napjdn térténik a Baldzs-dldas, vagy mas néven ba- jak: torkoskodds. Szent Baldast 6sidSkt6I fogva lisateli a keresztény nép, mint a torokhajok csodélatos gyégytt6jét és mint a hdzi- {llatok megment6jét. A Legenda Aurea elmondja, hogy Szent Balizs megmentet- te egy dzvegynek a fidt, aki halszdlkit nyelt és mér fuldoklott, Elmondja azt is, hogy egy asszonynak egyetlen malacét elragadia a farkas, de Szent Balizs kgnysveritette a vadat zsikminya visszaadéséra. Az. asszony a bérténbe jutott pUs- piknek hilibél ételt vitt és egy szal gyertyét, mire a Szent arra buzdftotta wz 235asszonyt, hogy ezutin évenként ajénljon fel az 6 tiszteletére gyertyst &s igérte, hogy mindig j6l fog menni a dolga. Innen eredt volna tehat a gyertyéknak Szent Baldzs tiseteletére val6 felajanlasa. Ezen a napon két keresztbe tett eyertyét tart a pap a hivek dlla alg, mikézben mondja: Per intercessionem sancti Blasi episcopi ex martyris liberet te Deus a mato gutturis et a quolibet alio mato. In nomine Patris etc. Amen. E scentartis takin esak a XVI. sziizadban keletkezett. Eleinte maguk a hivek tartottak fogadalmi gyertyajukat dlluk ala, kérvén Szent Balizs ol- talmat.” Kés6bb, f6képpen Kézép-Eurdpaban hivatalos szertartéssd valt, az egye- temes Egyhézban azonban nem mondhat6 ‘ltalénosnak. Az dldasnak sajatos, apdtfalvi (Csanéd) fejleménye, hogy azok, akik a templomban Balizs-dldasban ré- szesiltek, azoknak is megsimogatjék a torkét, akik otthon maradtak, hogy nekik sem fajjon a torkuk. J4tékos elfajzssa 61 Honthan, ahol a gyermekek Baldzs-tén- cot jérnak, Egy ingre vetk6zvén, a jol beftt6tt szobaban téncolnak és kizben tbb- sai ki-kimennek hét6rkodai & hideg vizet inni, hogy megprobalja hit a Balazs-dldés. Csodélatos, hogy a gyermekek nem betegszenck meg.” ARituale Strigoniense megemlékezik a Balézs-napi almaszentelésrélis.°° Az almaszentelés mas szentek napjén kulfoldin is megvan, a Baldzskor val6 szente- lést azonban sajétos magyar szertartisi fejl6désnek kell tekintentink. Mar kozép- kori liturgidnkban is el6fordul: benedictio pomorum in festo Sancti Blasii Episcopi et Martyris contra dolorem gutturis. Eredete, dssvefiiggései még isme- retlenek. Zalabaksdn a szentelt almaval a torokfjést meg szoktik flstélni.* Parddon a Balézs napjén szentelt alménak héjjat pardzsra vetik és fustjét beléleg- zik: szintén torokfijasra jo.” Szent Balizs a kizépkorban a didkoknak egyik kedvelt patrénusa volt, ennek em- lekezetét Grzi nélunk is, f6képpen dundntili vidékeken a baldzsjérds. A Balézst Siimegen’, hatan jarjak: a generdlis, a piispok, a kapitany, a mester, a didk & a Parasct. A piispokin hossaii fehér ing, fején hosszii hezyes siiveg. A generdlis és aa kapitiny tarka papirszalagokkal diszitett esék6t és hoss7i kardot, a mester é dik szintén csak6t és t6rt visel, mig a parasztnak csak bot dukal. Napszalltakor sitnak erednek, Generis: Be scabad-e menni Scent Baldesd katondinak? ~ Szabad! Generilis egyedill bea in vagyok egy eliljdro elkildeter vitéz. Maguk szobdja rigtn legyen 2, mert ide nagy tiri méltésdgok fognak bejonni. Rokkékat és orsé kat mind eldugjanak, mert azok nagy kdrokat tapasztalnak Ekkor mind bemegy. A plspok kézépre all, Folytatja a generilis: 236 En generdlis lévén, Magamat nem hagyom, Seregemet mostan megvizsgdlom, Amely ha j6 rendben lészen, ‘Azt megtudhatom, Tisztem megajdindékozom. A kapitény: En kapitdny vagyok, Népem igazttom. Gyakorta harcba is dllitom, Tizzel, vassal, rajea! kidliom. Lédd-vigd! Még dgyiit is vontatok, De méttan ajdndékot is varok. A mester: Higszom ega szemper torger bosszits vagyok. Minap hoztak egy didkot hozzim, kit az dbécére meg nem tanitottak. Veniter semper mondd et a leckédet. A didk: Adbed scimper virgine? Entdl az egyt0 féltem, rettegtem, Kinek elébejénni nem mertem, Tole gricidt nem is reméltem. A paraszt En szdntok, vetek, keverek Meleghen izzadok, Ehes katondknak Jzzadva takarok, Mert ha én nem kapéthatok, Hitvény volna lovu De méttan ajdndékon vérok eri: Ailj eldlem, te meszes fejtt Hol vetted magadat, Te penészes iistiika? Orrad akkora, mint egy hat iecés képt, Tudom a vagyonod, Ma jol veszem, esak tet. 237238 Miutén elvégezte mindegyik mond6kajat, rézenditenek Szent Balézs énekére: Emlékezziink Szent Balézsdra, Hogy ma vagyon napja, Mesteriink jo akaratjat Altalunk mutatja, Oramer e héznak. Asszonynak, urdnak Hogy hirdesse éneklésiink, Mesteriink mutatja. A Szent Balézsd torokfijas Ellen nagy védelem, De az 6 orvossdgdval ibadon éthessen, elyre nines jobb haszon, ik adjon az asszony Egy par tojdst, nyers scalonnda, Hogy gyakran nyelhessiink Nekiink is van engedelem mostan a tréfira, Artatlan mulatsdg szabad az iskolahézha, Szdljon a muzsika, Vigadjunk ndtéra, Majd eb fiija, kutya jarja Abéce médjéra. Gazda, gyorsan Kel} fel mostan, Hozz minekiink j6 hort, Valamid van a hdzadndl, Csak mindenedet hozd. Nézd a nydérsunk mily tires, (a kardot f6116kik) A beliink is éhes, Ne sajndljad szalonnédat, Lésd, kosarunk ies. (A kardot leeresztik.) Asszony, esald meg az uradat, Kéltsd el keresményét, Ne sajndljad megoldani Penészes erszényét Tudjuk, hogy kimeli Kapitany: Azt nem is reméli, Hogy maholnap Ebre marad, Azt nem is reméli Seti lednyok, ki Tudjuk mire eéloz, Meg is mondjuk: mindendtak Darab szalonnét ho: Nem, hogy férjh Galibt szérezni, Hanem hol a2 olvasdtok, Arr6l gondoskodni. dinséigiok Majd elmuilik a vig farsang, Mi azt ne sirassuk. Majd a bojtin iskoldba Jobban tanuthassunk: Siratjak a lényok Iithon maradasok, Kiknek a sok méreg miatt Réincos az oredjok De kétséghe ne essetek, Vannak még legények, Cronkak, béndk és sitketek, Hagyjén, ha szegények. A .z0ld farsang hosszabb, Nem lesz nekiink rosszabb, Akik abban férjhez mennek, Szerencsések lesznek. Kapitany: Kosaras mit virse? Kosaras: Majd a heziasszony egy darab szalonnéit dd. Hatha egy poflevest dd? Kosaray: Inkdbb adjon egy ldzsidst. 2240 Majd fgy folytatak A, a, a! Ma vagyon Baldzsd napja, Mert a szegény huszérok Mai nap verbuvélnak A, a, a! Vagyon bales Baldzsd napja. E, ¢, ef Hozzatok nekiink ide Nagy esutora boroeskdt, KG, a: ka! Jé kolbaszos kdposzta, Aki abbéi jéllaki Arra j6 bort thatik. KG, a: ka! Jé kolbdszos kdposzta C, a: call Bz az ehetds Manca Elugrott mint egy kanca. Nem kell neki a rokka. V.a: val Mar megvéniilt az odva. Su, I! Bz a kislény tigy bist, Hogy périét nem kitheret Es férjhez nem mehetett. i, Ne légy olyan szomord. O, d, @! Télben illik a kesztyit Kisasszonyok kezére, Munkds emberekére U, fi! Lanyoknak kil sep gyiird G, e: ge! Versiinknek leszen vége, Inten mér nem késhetiink, Tovabb is kell sietniink, V, e: ve! Aldassék Jézus neve. A piispaik: Litod-e, j6 gazdénk, kiztink gyermekedet, Vagy taldn azt restségbél elheverted, Hogy az iskoldba el nem kildied, Kilda el most a mi tdrsasdgunkba. Majd dtunkba tanttja Mesteriink sok szép tudoményra, Vigydzz, gyermekedért ne juss s Dicsértessék a Jézus Krisztus! imadsra, Feltiing a balazsjérasnak keverék, magyar-latin versezete. Miutén a jaték leg- régibb hazai emléke még a XVII. szazadb6l val6 és ez. is mér régi szokdsként ‘emlegeti,™ nem lehetetlen, hogy kialakitdsaban és elterjesztésében a k6zépkori clerici vagantes, vindor didkok igen nagy szerepet jétszottak. E vidém kéregetés Grdekes példéja annak az eur6pai néprajzban nem szokatlan jelenségnek, amikot a magas egyhizi miveltségnek jatékos megnyilatkozésai népi jelleget kezdenek magukra dlteni, iparkodnak a helyi komyezethez. alkalmazkodni. Mér a XVIIL szézadban akad egy jészemii magyar, aki észreveszi a mi Igzsjérdsunknak a hasonl6, cseli-t6t szokasokkal valé rokonségat.”* Csakugyan, ‘a balizsjérds eddigi tudomasunk szerint esak magyar, tot, eseh vidékeken él, ami Gsibb dsszefligaésekre enged kivetkeztetni, egyben bizonyitja e katolikus népek- rick egymisra val6 k6lestinds hata. PerdéntG adatok hijan bajos megallapitani, hol és melyiknél keletkezett a hirom nép kéziL Népoktatésunk lassti kialakuldsaval és a tanftémesternek eleinte bizonytalan térsadalmi helyzetével konnyen megmagyarézhatjuk a balézsjérds fejl6désének sat az djabb, bizonyéra XVIII. szézadi mozzanatit, hogy célzata szerint a tanitd szdméra val6 adomanygydjtést is szolgslta. A sillabizdlds a gyerekeknek az olva- sdsban valé clémenetelét, mint a tanit6 buzgalménak bizonységét mutatja. Valészind, hogy egyik-masik jitékba miilt szizad eleji verbunkos-reminiszcenci- 4k is beleszivarogtak Hogy Szent Balis tistelete régebben nélunk is szélesebbk6rd lehetett, bizo- nyltja a kovetkez6, Gacsejben elszigetelédott szokas is: Baldes napjan hajnalban 1 s26l6nek négy sarkaban egy-egy tkét megmetszenek, hogy dsszel a madarak u sz6l6flitot ne béntsék. Akinek s26l6je s7élr6l van, az e napon megkerili, hogy A madarak éréskor rf ne essenek.”* A gazda ezzel a termést a Szent oltalméba ajénlja, Legendgjéban ugyanis a madaraknak is szerep jut SZENT AGOTA (Februar 5.) kultusza népiink kérében eddigi ismereteink szerint mar kivesveit, Régebben azonban, fSképpen a kézépkorban, hazénkban is virdg- vont Szent Agota Sricilidban szenvedett vértamisagot. Az Etna kitdrései ellen hoz- 24 Fordultak segitségért, Innen van azutin, hogy a kézépkorban foképpen 1: el- len hériéh Agota oltalmat. Kis papirlapra a kovetkez6 kOnyOrgéstfrtak: Menten sanctum + spontancam + honorem Deo * et Patriae liberationem ignis a laesura protege nos Agatha pia. Ezt a cédulat az Egyhée. a Szent vértaniisagdnak évfor- dul6jén megszentelte, a hivek pedig a haézak kapujira szdgezt6k, Ezt a feliratot 241klinben a hires J6b érsek is flvésette az esztergomi hazilika {kapujdra.*” A kO- nyOrgés egyébként a zalalévéi templom 1552-b6l valé harangjén is szerepel.™* SZENT APOLLONIA SZUZ, (februr 9.) a UL. szézadban szenvedett vér- tandhaldlt, A magyar k6zépkornak egyik kedvelt ni szentje volt, amit kédexeink 5 képz6mévészeti emlékeink is igazolnak. Szent Apalin asszonyt fogtijas ellen szoktak volt segitségiil hivni, mert kinvallatésénél a poroszI6 tigy arcul dtétte, hogy minden foga kiesett. Azonkivill gy@trelmeikben a vajidé asszonyok is hoz- 24 folyamodtak enyhillésért, Fogfisjasr6l Tdpén &.Jaszladényon még ma is kérik a segitségét. Egerben Szent Apollénia napjdn vilasztiék meg helyi hagyomény szerint még manapsig is a fertd/ymestereket, akik a varosrészek s26s2616i a hatésiigok elo, SZENT SKOLASZTIKA (februér 10.) napjin szedték meg a milt szdzadban Kiskunfélegyhé: figat.” a GylimBlesolt6 Boldogasszonykor valé szemzé SZENT ZSUZSANNA (februér 19.) napjan a szegedi és kiskunfélegyhdzi néphit szerint megsz6lal a pacsirta.” USZ6GOs SZENT PETER (Cathedra Sancti Petri Antiochiae, februdr 22.) nap- ja @ pogdny Charistia tinnep kiszoritéséra keletkezett. A magyar néphit azért ‘mondja Uszégsnek, ment ha ezen a napon ilyen, vagy olyan az. id6, akkor abban az esztenddben a gabonafélek, vagy egyéh vetemények megiszdgisidnek. Az & naphoz fiz6d6 iddjéskisok sajdtsdgos félreértés kOvetkeatében keletkeztek. E na- pot kézépkori Sseink bizonyara Szent Pétornek ii ssékissége néven emlegették, waz leforditotak a hivatalos egyhazi kifejezést, amelybdl azutén a népetimolé gia Sent Péter tiszgdsséget olvasta ki," SZENT MATYAS (februdr 24.) napjihoz inkabb csak idéjanisi regulék fGz6d- nek. A nép Jégtdré Matyas néven szokta emlegetni. Vértantisigdnak eszkize gy ikonogrifiai attributuma™ a szekerce. A nép képzelete a Szent iinnepe és a 242 Kzeled6 tavasz k8z8tt kapcsolatot teremtett: az apostol szekercéje thri meg a tél hatalmét. [gy tartja ezt kulénben az apdtfaivi (Csandd) néphiedelem is. Kultuszénak az Arpdd-korban még nincs nyoma. Okleveles filjegyzésekben ‘esak a XIV, szdzadban kezd keltezésként szerepelni.”” Hazai tisztelete talén a k8- 2épkori aacheni magyar zarindoklatokkal fgg ssze, amelyek bizonyéra Métyés ‘upostolnak Meri ereklyéit is titjukba ejtették, idehaza pedig tisztcletétterjesztették. Régi kalendsriumaink a s76k6 napot Mdtyds ugrdsdnak nevezik, mert akkor ‘uz apostol innepe 25-re ugrik lore. 243AHUSVETI UNNEPKOR HAMVAZOSZERDA, mésképpen béjifdszerda, béjtfogadészerda, szérazszerda, 4 nagybajt kezdete. Mise eldtt van a templomban a hamuszentelés a miilt évi vi= rdgvasdrnapi szentelt barkébdl, utdna pedig. a hamvazds. A hamu a biinbénat szim- boluma mér az dszéverségben is. Az Sskeresztények a binbsnat jeléiil hamuval hhintették meg magukat, A nyilvénos binbinat ugyanis a nagybojt els6 napjin, hamvazéscerdan vette kezdetét. A nagy biindsdk mezitléb, zsdkszerdl vezekl6 ru- haban, a templom kapujaban varték a piispdkot, aki a templomba vezette Sket. Elmondotiak a hét biinbnati zsoltért, majd a piispok fejikre tette a kezét, meg- se6rta Sket hamuval, réjuk tette a ciliciumot, feladva a penitenciat és meghintve ket szenteltvizzel, miként az Ur a paradicsombél Adémot, kiutasitotta ket a templomb6l. A nagybijt egész idején tbbé a templomba nem mehettek, esak az ajloban dllottak és a bemené hivek imadségat kérték. Eleinte tehat a hamuval va- 16 megsz6ris esak a nyilvénos bénbéndk szertartésa volt. A hivek kéziil azonban sokan csupa alézatossaghsl szintén meghintették magukat hamuval. Szokaésban volt az is, hogy a haldokidk a nyilvanos biindsbk ciliciumse vették magukra és ha- ‘muval hintették meg magukat. A nyilvénos vezeklés megsziintével, a XIV. szézad- ban a hamvazés szertartisa, mint a nagybajt kezdete dltalsnossé let.” A hamvaz6szerda legrégibb hazai liturgidjat a Pray-kédex Grizte meg. Felting benne az exorcismus eineris, amely ritkén szokott eléfordulni és igy jel- legzctességnek szémit."” Az 1500, évb6l valé Baptismale Strigoniense szerint ezen a napon szentelték a zarindokok botjét és tarisznyéjét."" Néplink a hamvazasnak tbbfelé szentelményjelleger tulajdonit. Jaszladdnyon a hamvazist fejféjés, szdris orvossai Apdgfatvdn (Csandd) szintén fejfdjds ellen is hamvazkodnak. Sajétségos, hogy a templombél hazatérok 6ssze- drzsilik a homlokukat az orthonmar I, hogy azoknak se fajjon a Fejilk. Regebben az is szokas volt, hogy férfiak jartak e napon hazrél-hazra és egyikiik hamvazoit. Paradsiguként jutalom jért. Efféle félkomoly, féltrétés hamvazésrél mashonnan is van tudomasunk, Tévedes volna azonban az egyhézi ceremonik ki- cestifoldsara gondolni. A népiessé vat szoks bizonyéra a r6gi, tér8k idékbeli pap- hidnyban gyOkerezik, amikor egyes szertartésokat laikusok is elvégezhettck. A scokiis az egyhdzi hamvazds tjjasciiletésével pérhuramosan, mint lappangé gya- korlat megmaradt, de a szakralis szinezet most mér elhalvanyult bene. NAGYBOIT. A régi id&k béjti fegyelme igen szigord volt. A béjti napokon csak kenyeret, s6t és szdraz.ndvényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer chet- ‘ck napjaban, Ennek az épiletes, onmegtagad6 életnek szimos példja és nyoma 24 maradt fenn néptink kérében, mutatvén azt, hogy a jékedvé éldozatban rtime te- Mutatja azonban azt is, hogy a nép vallasos életsben is déint6 a hagyoményok kultusza. A hivatalos enyhitések kovetkeztében mar sokszor nem volna kételez~ ve a szigori bojtre, kilonleges kikétésekre, de apdinak jémbor élete megszentel- te és fgy 6 is megtartja Sket. Nélunk is akadnak még faluk és emberek, akik a ha- lat nem szémitva, csak névényi eredett téplalékot vesznek magukhoz. Még tejnémdvel sem élnek. Nem zsirral, hanem olajjal f6znek. Amint mondjék, esak olyant esznek, amit a harmat nevel. A bajtés eledelek széméra tb helyen még nem régen is kiln edényeket haszndltak. Az.orszdg tbb vidékén emlegetik még ma is a negyvenelést.™” igy Kiskunfélegyhdzdn aki negyveneit, az hamvaz6szer- dét6l hisvétig csak negyvenszer evett. Volt olyan is, aki nem pipélt, nem ivott bort, nem evett f6tt ételt, nem borotvélkozott a nagybojtben. Akadtak férfiak, akik ez id6 alatt a hézaséleu6l is tartézkodtak.® Mindez jérésat még kbzépkori el6trésokban gydkerezik. A biinbénat, Krisztus szenvedésének emlékezete, egyebekben is meglétszik népunk magatartasin, Egyes helyeken, igy Tdpén, tovabba a palécokndl, a nk abtét és egyszerd viseletében, a lednyok violaszin péntlikajaban is tukréz6dik a hnagybdjt hangulata. Mulatozésrdl természetesen 526 sem Iehet, Az a hiedelem tokfelé, hogy aki béjtben téncol, annak nem lesz j6 gytim@lestermése. ‘A fiatalok vasimap déluténi sz6rakozésa abban all, hogy Szeged Kimyékén a véros szélén elteril6 nyomdsra, ekirvult legelre dsszejénnek vecsemye utén & alkonyatig ott sétalnak, svaladgalnak, esetleg tirsasjatékot jatszanak. Muzsikasz6 természetesen nines. Négrddverdcén™ és Kaplonyban (Szatmét) sajbéznak. Kap- lonyban nagybojt elsé vasdmapja elt val6 napon a falu legel6jén nédbé! kunyh6- félét épftenek. Eléje Iécat vagy széket Allitanak. A falu legényei 15-20 sajbéval, az- a2 araszos dtmér6jG fakarikaval és a sajbohajitéshoz. szlikséges 3-4 darab méteres bottal kimennek a kunyhdhoz, ahol mar ott taldljak a lednyokat, akik a kunyhét kO- rilljérva énekelnek, majd letérdelve imsidkoznak. Az imsdség, utin az egyik leény menteltgyertyst gysit és azzal meggyditja a kunyh6 belsejét, mire a legények snjb6jukat a botra fiizve megtiizesitik. Mikor a sajbék mér tiizesek, az egyik legény 1 I6céra helyezett deszka mellé All, sajbdjat feje fOlOtt forgatja, kOzben ezt kidltja: Sajbé, sajbo, kié ez a sajb6? Felelet: Ez a sajbé a Szitz Maridé és Szent J6zsefé ~e2- el sajbéjét odacsapja ferdén a deszkshor tigy, hogy a sajb6 a bolts elvalva elripul 6s tdzvonalat (r le. Mikor az els6 legény sajbdjst mar elhajfiotta, ethajfthatja a tobbi is, Mindegyik a sajbdjra egy-egy szent nevét kiltja ki. Amikor ezt mér mindannyi- aan elvégezték, akkor a falubpliekr6l elnevezett sajbokat répitik el. fey megy ez, amig 1 tz ki nem ég. Ha elalszik, a lednyok és legények sorba dllanak, egylt eléneklik uz Ambdr vétetem... kezdeti egyhazi éneket, amelynek végeztével csindben haza- mennek."" A szokds eredetét nem tudjuk, a sajbé sz6 német jvevény lehet. ‘Az id6sebbek orszigszerte a templomba mennek bijti prédikdciét hallgatni, Sézuskit esOkolni, keresztutat jimi. A keresctit eredetileg a ferences templomok Kivdltsdiga volt. Terjesztésén is elsésorban a bardtok buzgélkodtak. E jémbor sz0- ais « keresztes haborik utén kezd6dik, amikor a hivek kegyeletiiket a Szentfl- ms<8 az igazi stécidknél mér nem rohatték le. Az Egyhdz itt is ut6lérhetetlen okos- sdggal jért hiveinek kezére, amikor figyelmiiket a foldi Jeruzsdlemt6l a virtudlis, a mennyei Jeruzsdlem felé terelte. Nagybojtben, minthogy még a szorgos dologidé nem kerilt 81, a templom= ban, vagy egyes hdzaknél dsszejénnek a hivek a fjdalmas olvasé elvégzésére, Eneklésre. Népénekeink tilnyomé része éppen az Ur szenvedését, Maria fjdal: mat siratja. Népiink kiilinben a nagybijtben ennekeldite olyan dnnepeket & 4j tatossigokat is sz4montartott, amelyeknek ma mar szinte az. emlékezetik is kive- szett. Nyomaikat legfdljebb kédexeinkben, régi imédsdgos kinyvekben és vallé- sos ponyvairatainkban taldlhatjuk meg, Tlyenek: Krisztus Urunk szentséges dt se- beinek napja (nagybdjt els6 péntekje), Krisztus Urunk t5viskorondja napja (nagybdjt masodik péntekje), Kriscrus Urunk drégaldtos vérének napja (nagybojt harmadik péntekje). Olvas6k, liténiék, imédsdgok, énekek, kézépkori misekény- veinkben pedig miseintencidk bizonyitjsk hajdani népszerdségiket, régi kultu- szukat. Erdekes, hogy Tépén a nagybijt heteit, illetéleg vasaérnapjait is meg tud~ {idk nevezni: els6 a csonkahét és csonkavasérnap (Invocabit), mésodik a guzsahét &s guzsavasdrnap (Reminiscere), harmadik a nevetlen hét és nevetlen vasdrnap (Cculi), negyedik a sitkerhét és sizketvasdrnap (Laetare), btédik a fekete hét és fe- Rete vasdrnap (Iudica), hatodik a virdghét é virégvasdrnap (Palmaram). Ez utdbbiak killénben mar dltaldnosabban is ismeretesek, SZENT GERGELY (mércius 12.) napja régebben a tavaszi napéjegyenléség ide- {igre esett 6s egytittal az iskolaév kezdete is volt. Ezen a napon volt, tigy létszik onszgszerte, ma mér inkabb esak palde vidékeken és Dundntil a gergelyiards, amely lényegében a bakizsjérdssal egyezik. E népszokis abban a kézépkori isko- lai tinnepségben gydkerezik, amel ely papa (830) rendelt el Nagy Szent Gergely pépa tiszteletére, akinek nevéhez egyebek kizitt az. istentisztelet- nek, egyhdzi éneknek reformja (eregoridn) filzGik & aki az iskoldztatés Gayét is elémozditotta, A magyar gergelyjarés gykerei bizonyéra a kozépkorba nytilnak vissza, els6 biztos adatunk azonban esak a XVIL. szdzadb6l valé."" ‘A Matravidéker® Szent Gergely napjén az iskolés gyermekek még nem is régen iinnepi rubdba OltGrkidve bejérték nemesak a sajét falujukat, hanem a szomszédos kéizségeket is é ahol esak iskoliba menendé gyermek volt, mindenti- Vé betértek. A lednyok tiszta fehérbe voltak éltzkédve, leeresztett hajuk szépen kisétoritva, s csokorra kotott szalaggal dtkétve, a nyakukon gardris, fejukin ko- scord volt. A fitik szintén tinneplé ruhdt ltéttek, fehér ingiket pitykés lajbi fédte, a lajbi zsebébe meg piros kendét dugiak. Fejikén szines szalagokkal diszftett birdnybor stiveget, vagy kakastollas bokrétés Kalapot viseltek, a derekukra pedig Takardot veztek, amelynek markolatjat kék vagy vords pantlika ékesitette. A fiik kill a legértelmesebb Gergely papat személyesitette meg és ez mint zaszlohor- dov6 egy botra kotott vords, virigos kend6vel legel6i haladt, mellette meg kétol- 246 dal a két pllspak kemény papirosbél készftett pispokslivegben, uténuk a tbbiek Parosdval. A menet vagy a iskola, vagy a templom udvardré! indult el. Aol gyer- mek volt a hézndl, oda Gergely katondi okvetetlenil bekisziintottek. A sereg soba hosszéban parjéval sorakozott, fakardjukat vatlukhoz emelvén. A papa é 1 kit pilspk a sereggel szembe dllott, majd a papa igy kezdte beseédjt: Pépai trénushél [gy szdtok hozzdtok, Ez az én seregem, melyet most itt ldttok Seregemmel idejotiem nem egvébért, Hanem anak szdma szaporitasaért Szaportisétok hat kedves fiatokkal, Adjdtok kizénkbe s2ép ajéndékokkal, Hogy az iskoliba eldre mehessen, Sok szép ifiakkal Istent dicsérhessen, Apidnak, anyjdnak drome lehessen Mindenkor dhenne. rutin a plispokOk egyike igy serkemtette a didknak val6 gyereket Hallod-e te Pista, hallgass a szavamra, Fogd fel a kényveder, tedd a tarisznydba. Out lesz csak jo helyed, tanulsz becsiiletet, Majd meglasd, j6 apad és j6 anydd szeret. Erre a masik piispok s76lalt meg. rba, mely nines kimeszelve, ki nines kimidvelve. Cysapj fel tehat hozzdnk pajtds kis didknak, Benned drdme lesz apddnak, anyédnak. Ezutén el6illout egy a Gergely katondi kiziil, fgy Edesgetvén a haz fiat isko- Iatérsul: Ha pedig szereted a molnérpogdesdt Kozuiink effélének nem laitod sziik voltét, Bator kinnyes scemmel késtolod a savdt, Mert nem vajial gytirtdk ennek a tésztdjat. Fikkor az egész sereg rézenditett a kivetkez6 énekre: Szent Gergely doktornak, Hires taniténknak, Ez J napin gi scokds szerint, Menjiink Isten szerint Iskoléba Léim a madarak is, 247Hogy szaporodjanak, Majd eljénnek, A szép kikeletkor Sok szép énekszéval Zengedeznek. Nem j6 tudatlanul Felndni parasztul Ez vildghan, Mert tigy emberségre, ‘Nem mehetsz tisztségre Ex orszdghan. ly helyben kirdlyok, Unfiak, esdszdrok Tantitarnak, A szegény drvak is, Ethagyott fiak is Oktattatnak. Tis ezenképpen Gyertek el nagy szépen Iskolaba, Holott szép tudoményt Vehettek adoményt Hasznotokra. De ha nem adhatiok Didkot minekiink Hézatokbol, Papirosravalét Adjatok minekiink Savaiokbél, E szakasz utdn a haz asszonya a gergelyeseket megajéndékozta s ki kolbiszt, ki szalonnat, ki tojast, ki lisztet, vagy egynéhdny krajeért adott ta papanak, amit a sereg éneksz6val fgy kiszéint meg: Kaszonjiik ezerszer Szdzszor meg ezerszer Ajandéktok, Alda meg az Isten, Szfviinkb6l Kivdinjuk, Térhdzatok. Az Isten dldésa Es szent éldomasa Hézatokon, Maradjon mindvégig, Vildg végezetig Jészagiokon Ha valami vétek szdrmaztatik tdliink, ‘Megengedj minektink, igen szépen kériink, Exgyvest tovdbb lépiink. A pipa pedig kovetker6kép biicstizott el: Megkoszindm gazddnk e szép ajdndékor, De még jobban aztat, hogy didkot adtok. Késziil) fol seregem, tekints ¢ zdszl6ra, Figyelmesen hallgass a kimondott sz6ra: Egrecir! Ekkor a gergelyesek valamennyien a mestergerendihor iitstték fakardjukat s axzal megfordulva, szépen kivonultak a hézbél. Az e7 alkalommal gydjtott élel- mixzert pedig elvitték a kémtomnénak, aki a gyermekeket is megvendégeite bel6le, meg a maga haztartéséra is eltett valamit az éléskamraba, Lawsan-lassan kitavaszodik, elkezd6dik a mezei munka, Algydn (Csongréd) imlel6tt a gazda a kint val6 dologhoz. hozzéfogna, az udvaron dsszegyajti minden szetazAmjét és imédkozik fol6ttuk. Orszdgszerte ismeretes mondés: Sandor, Jézsef, Benedek zsdkban hozza a me- deget, Ezzel utalnak a javulé id6re. A tdpai nép e kellemes id6valtozés okét fgy magyarézza: A hosszi tél utén Szent Péter egy zsikba kétve elkilddtte Sindor- tal a meleget a fGldre. Ment, mendegélt, de nagyon elféradt a meleg silya alat, Ax orszéigit s7élén meglatott egy kocsmit, lerakodott és iddogaini kezdett. Egé- zon megfeledkezett arr6l, hogy mi jératban van, Szent Péter mér megsokalta a f8ldi embereknek a meleg utdn valé s6véngasét és Sandor utén elkiildotte J6skét, hogy keresse meg. Kereste, kereste, végre megtaldlta a kocsmaban, a bor mellett aronban 6 is elfeledkezett arrél, hogy miért killdték. Szent Péter tUrelmetlenked- tii kerdett és Benedeket kiilddite utdnuk. © is elakadt a kocsméban, Szent Péter ceutk vérta, leste, mikor ér a foldre a meleg. Lenézett a7. égbsl, de a vandorokat sehol nem létla. Nagyon megharagudott és Matyast killddtte a foldre, de most mdr korbdexot is nyomott a kezébe. Matyas hamarosan rdjuk akadt a kocsmaban, ert nagyon jékedvik volt és datolisuk mar messzire elhallatszott. Bement hoz- 9z8juk, mire szedték sétorféjukat és siettek a f¥ldre a zsék meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt. Ezért mondjak rajuk az ismeretes sventencidt, Matydst pedig ezérttisztelték meg a Jégtdré jelz6vel. ZENT JOZSEF (mércius 19.) napjat a szegedi nép Onként villalt tinnepnek te- inti. Gacsejben ilyenkor szokték a marhét a mez6re hajtani."” Az orszdg sok vi- dékén ezen a napon eresztik ki el6szr a méhrajokat. A méhek kzépkori hiede- lem szerint szAizies életet éInek, ezért Snt6tték viaszukb6I a gyertyét, Krisztus jel- képét is. Tan nem véletlen, hogy a rajeresrtés a tiszta Jézsef tinnepén t6rténik, SZENT BENEDEK (mércius 21.) napjat esak a dundnnili nép tekinti jeles nap- nak, amiben bizonyéra nésze van annak, hogy a bencés rend legkizvetlenebb ha- {isa a Dundntira terjedt ki. E napon Gacsejben hagymat & zsfrt szenteltetnek, amelynek szentelményjelleget tulajdonitanak."” GYUMOLCSOLTO BOLDOGASSZONY (mércius 25.) napja az Udvdzlégy szilletésnapja Temesvdri Pelbdrt megemiit ezzel kupesolatban egy hiiedelmet: aki Gylimolesol6 napjan ezer Cidvézlégyet elimadkorik, annak teljestil a kivansé- gu." Ez a hiedelem Szeged kéryékén médosult formaban ma is él. A halottak lelki lidvésségéért ugyanis ezer Urangyalit szoktak felajanlani, Oszentivinon (Torontal) az. a biedelem, hogy az asszony, ha Gyimélesolt6 napjén érintkezik urdval, megfogan és gyermeket szil. Orszdgszerte dltalénos szokis, hogy ezen a napon szemzik a fakat, hiszen Sziiz Maria is most fogadta méhébe Jézust. Gacsejben amelyik fit ezen a napon oltjak be, azt nem szabad I t6mi, vagy levégni, mert vér folyik ki beldle. Aki ilyen fat mégis levaena, meg- vakul, haléla utin pedig elkithozik. Bz ugyanis annyi, mintha embert olt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktsl kell elkorhadniok Ilyen fakrol azonban igen j6 oltani, mert az dj oltés béven fog teremni.”" A sz .gedick szerint az ilyen szemezet f4kb61 nem j6 senkinek sem adni, mest ezzel a t6bbi fa termését is odaadndk. VIRAGVASARNAP innepli az Egyhaz Kristusnak Jeruzsélembe val6 diadal- mas bevonulisét, amelyr6l palmds, barks KOrmenettel kiln is megemlékezik Akormenet jeruzsélemi eredetd, ahol a legut6bbi idGkig minden esztendSben megismétl6dout az Ur bevonulésa a vérosba, akit a jeruzsélemi pispok helyet- 250 tesftett, A processié népe a varos falain kivll gyiilekezett, itt tirtént a pélmaszen- telés. A kapukat bezdrtak a kOrmenet eldtt, csak késSbb nyitotték meg. A puspdk szamérhdton vonult be, a kanonokok és a hivek ruhdjukat teritetiék eléje."” A k6- zépkorban igen sok helyen dramatikus médon adték ¢16 ¢ bevonulést. Krisztust vagy az evangéliumos kényw, vagy pedig fesziilet jelképezte, amelyet 26ldel6 gakkal diszitettek. Németorszgban és Ausztriéban a kérmeneten egy fabdl fa- ragolt, kerekeken jar6 szamarat is kOrtilvezetick. Ezt flékesitették viréggal & ‘ld éggal." Van adatunk arra, hogy Bérifén a XV. sedzadban a virégvasérmapi kérmeneten szerepelt szamdrhdton il6 Krisztus-szobor is.” {A virdgvasdmapi szentelt barkét a nép szentelménynek tekinti. Géesejben mar szombaton kimentek uz iskolisgyerekek cicamacadgakért (barkéért) a kézel erd6re, vagy hegyte, Ez alkalommal a fiik fekete cukorsiivegb6l készitett cs4k6t tetiek fejlikre, felbokrétaztsk, felpantlikézték, oldalukra fakardot kOtOttek, A kislednyok pedig fejikin fehér koszordval jelentek meg az iskoléban, Innen a ester (tanit6) vezetésével parosan, vilgi dalok éneklése mellett, unnepélyesen ‘mentek az dgakat vagni. Miutén cz megtiirtént, a magukkal vitt ennival6t, t6bb- nyire tojést, elk6lt6nk és valamelyik gazda a hegyen horral kindlta meg Oket. A azentelésre szint cicamacaigakat vallukon, most mar valamely virégvasémapi neket énekelve vitték hazafelé. A templomot héromszor megkerliltsk, majd az Agakat odaallitot.sk az oltart kémye76 falakhoz.”” A szentelt barkit orvassdgul haszndljak. Szegeden a esaldd mindegyik tagja elnyel beléle egy-egy szemet hideglelés ellen. Mashol torokfjasrél nyelik.” A Felsé-Ipolyvidéken azt tartjék, hogy a tavalyr6l megmaradt szentelt barka és huis- véti morzsa flstje fBlbtt fejjel lefelé 16bilt gyerek kigydgyul a szemverésb6l.* Séndorfalvan (Csongrid) a barkival a haldoklo ember feje fol6t keresztet rajzol- nak, hogy kimilésa nyugodtabb legyen. Privigyén, amikor virdgvasémap a bar- kat szentelik és a passiot éneklik, az anyak a templomba viszik gyermekeiket, akik még nem tudnak beszélni, hogy miel6bb oldédjék meg a nyelvilk.” Ez.a hi- ‘edelem a jeruzsdlemi gyermekek hozsannézésstoz kapesolodik. A matyékndl az lads ldnyt megveregetik a barkdval, hogy miné! hamarabb férjhez menjen.* E mokds az aprdszenteki Korbsicsolissal keveredett. A paléc Széken, hogy a 16 j61 Manjen: a barka kézdtt ostorhegyet is szenteltetnek a templomban. Egyes vidé- Kkoken, ha valaki a passid alatt a szentelt barkab6l keresztet csinél és odahaza fel- sadgezi a pajta ajtajara, akkor a tehén tejét nem birjék majd elvenni. Méshol a szontelt burkdt a mestergerenda mellé teszik, mert kiilnben a gonoszok megron- tnndk a tchenet."* Eger vidékén, ha virdgvassrnap a szentelt barkdval megvessz6- alk a tehenet, nem fog véres tejet adn den, hogy a sertésvészt tévoltart- dk, wz. 6lktiszob alé szentelt barkat tesznek. Az. Alfildén a méhkasok ald teszik, mikor el6s7ir viszik a szabadba. Azt hiszik, hogy akkor a méhek sok mézet ydjtenck és j6l rajzanak.* Néhol a szentelt barkat porrd égetik és a vetGmag k6- 76 veuyitik, hogy j6 termés legyen.” Boven termé lesz az a gylimélesfa, amely ‘ld a templombsl virdgvasimap kisbpért szemétb6l raknak.™” Onsadgscerte hasznilatos égihdbord idején is. Szeged-Felsotanydn a barks 251