P. 1
Balint Sandor - Sacra Hungaria

Balint Sandor - Sacra Hungaria

|Views: 954|Likes:
Published by PriTek

More info:

Published by: PriTek on Jan 18, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/28/2014

pdf

text

original

A KARACSONYI UNNEPKOR

AZ AD VENTI IDOSZAK az elokeszuletlet, varakozas, remenykedes ideje, amelyet regebben bojttel is megszenteltek. Szerdan es penteken szigoni bojt volt, szombaton pedig megtartoztatas.!" Nepunknek hagyomanyaihoz vale szfvos ragaszkodasat mutatja, hogy e bojtoket az orszag tobb videken meg rna is megtartja, pedig mar nem volna vele koteles. Termeszetesen a zajos mulatsagtol is tart6zkodik, legfoljebb csak a disznotorok csaladias hangulataban olvad egy kisse fol. Regen advent kezdetet ejf€1 i harangsz6val jeleztek, amelyet hazankban egyes helyeken (Igy a budai ciszterci plebaniatemplomban) feltijftottak.

Az advent igazi vallasos fzet, hangulatat a hajnaJi vagy angyali, Padanyi-Biro Marton szerint: aranyos mise'" adja meg. A hivek a hajnali sotetsegben varjak a napfenyt, a Messiast, mint hajdan a profetak, Alig veszik eszre, ami pedig egyebkent nehezukre esik: a korai folkelessel, a hoval, faggyal jaro aldozatot. A havat kulonben meg a templombamenes ideje elott illik elsoporni, de ezert e korai munkaert sem zugolodik senki. Nagyzsamon (Ternes) adventben a gyerekek hajnali harangszoval kelnek. Megjelolt helyen gytilekeznek es hazrol-hazra jarva koltogetik csengovel es enekszoval az alvo hfveket, hogy idejeben odaerjenek a hajnali misere, Utolso nap mindenutt kapnak valami ajandekot, amelyen aztan igazsagosan megosztoznak.

A hajnali mise sejtelmes varazsahoz sok hiedelem ftizddik. Szamos erdelyi magyar helyen azt tartjak, hogy rorate-templomozas alatt be kell zami minden ajtot, ablakot, kiilonosen pedig az olat, mert ilyenkor a boszorkanyok allati alakot oltve, a rendkfvuli idoben torteno harangozas elol emberi es allati hajlekokba luiz6dnak es ott kart okoznak. F61eg a teheneket szoktak megrontani.!" A fiatalsagot is megfogja a hajnali misebol kicsendulo bizakodas, hiszen az ifjti szfvek varakozasa es advent hangulata kozott olyan nagy az egyezes. Az A(fOldon ha roratera harangoznak, cukrot, vagy mezet eszik a lany, hogy edes legyen a nyelve es Igy minel elobb ferjet edesgessen magahoz.!" Mashol az elsa hajnali misere val6 harangozaskor a ferjhezmenendo lany a harang kotelebol kis darabot igyekszik szakftani es azt a hajfonopantlikajaba varrja, s a hajaban vis eli, hogy farsangkor sok ker6je legyen."" A szerelmi varazslat igazi ideje, hathatos napjai: Szent Andras, Borbala, Luca, Tamas, bekoszontoul Katalin szinten adventba esnek,

***

BETLEHEMEZES. A tel raero csondjeben, az advent varakozasaban elkezdodnek a betlehemes jatekok is. Gyermekek emlekeztetik a felnotteket a kis Jezus szuletesere, Az elfaradt emberi szfvek raeszmelnek ilyenkor a karacsony tanulsagara: a szeretet, bekesseg, megszentelt szegenyseg miszteriumara,

190

I I

A betlehemezes, szdlldskereses, sot bizonyos fenntartassal a regdles is egyhazi gyokerekbol taplalkozik, Az Egyhaz ugyanis sohasem zarkozott el a hit titkainak dramatizalasatol, helyesebben mar igen koran felismerte e jatekszenlsegbsn rej16 rmlveszi es pedag6giai lehetosegeket.

A betlehemezes'" rna mar inkabb gyermekek jateka, regebben azonban a feln6ttek, ahitatos elmenye volt. Eredeti alakjaban babtancoltaias, amelyet eleinte az oltarokon, templomokban mutattak be a hfvek jambor gyonyorkodesere es e~iilesere. Kesobb a templomb61 kitiltottak, mire a nep karoita fol. Egyes magyar videkeken (Dunannil, Felsd-Tiszavidek) manapsag is talalunk meg ilyen babtancoltat6 betlehemeket.!"

A fejlodes masik, kezdetben liturgikus utja az volt, hogy a babok szerepet e/6 szemelyek: eleinte papok, kesobb pedig a hivek alakftottak. Szinhelye eloszor a templom, kesdbb es rna is a hfvek hajleka, A Iegujabb id6kben is akadtak azonban .szekely faluk, ahol ejfeli mise alatt betlehemeztek a templomban. m A templomi eredetet kulonben a betlehemezok oltozete is elaruljn, amely maig megorzott egyet-mast regi liturgikus jellegebdl, Amikor a jatek a templomb61 kikertllt, a szerepek megoszlottak: a Szent Csaladot es a betlehemi istallot minianlr kapolnaba helyeztek, talan azzal a meggondohlssal, hogy bilnos ember meltatlan Szfiz Maria es Szent Jozsef szerepenek vallalasara, Az angyalokat es pasztorokat azonban tovabbra is a ferfihfvek alakftottak. Kulonosen sokat tesznek a karacsonyi miszteriumok erdekeben eferencesek, akik egyiittal Szent Ferenc greccioi karacsonyanak ernlekezetet is apoltak vele.!" A baratok - mint ismeretes - mindenfele partoljak a nepnyelvet. Els6sorban az a hatasuk es erdemuk, hogy a kezdetben latin nyelvii miszteriumokbol a betlehemezes. Jezus szuletesenek nemzeti nyelven valo dfcserete sarjadzik ki. A regi latin toredekek azonban a vulgaris szovegben is fel-felbukkannak,

Fajdalom, adatok hij:in a magyar betlehemezes tortenete meg nem all vilagosan elcttunk es 19y egyelar~ csak foltevesekkel es kozvetett adatokkal vagyunk kenytelenek megelegedni, Erdemes volna egyszer osszevetni a kozepkori miszteriumjatekokat az egykoni hasonlo targyii fresk6ciklusokkal, amelyek bizonyafa kolcsonoscn ihlettek egymast.

, ~u~eszet~orteneti emlekeink is bizonyftjak a karacsonyi miszteriumok viragzasat. Jo1 tudjuk, hogy a templomokban csak olyan rmitargyak foglalhatnak helyet, amelyeknek funkciojuk van, a kuItusznak szerves reszei. Az Erd6dy-gr6fok galgoci varkapolnajaban fonnmaradt a Xv, szazadbol egyetlen darab kortefabol faragott betlehem.!" Kozepkori szarnyasolt:irainkon sokszor talalkozunk a betlehemi jelenet abrazolasaval, A ldcsei Szent Jakab-templom betleheme'" rntiveszi szempontb61 is igen jelentos emlekiink. Felvideki varosaink kulonben a jelesebb iinnepeket, fgy a karacsonyt is, a megfelel6 miszteriumjatekok eloadasaval a kozepkorban megultek.

Hogy a betlehernezes nalunk is igen koran kikenilt a templomb6l, tobb adat igazolja, amely csak legiijabban jutott napfenyre. A soproni jezsuitak ugyanis mar a XVII. szazadban kiserletet tettek a karacsonyi miszteriumnak a templom-

ba val6 visszaplantalasara, Ugy latszik, hogy helyi tradfci6t is sikerult teremteniok, mert meg 1731-b61 is van a soproni karacsonyi jatekra bizonysagunk. Szfnhelye a Szent Gyogy-templorn volt, amelynek szentelyet jaszolos betlehemme alakftottak at.157 Ajezsuita gyakorlatban a regi nepies miszterium skolasztikus elemekkel bcvult, iskoladramava lett. Bizonyos, hogy mai betlehemezeseinknek egyes mozzanatai (teol6giai fejtegetesek, oktat6 jelleg, nomenklatura) e barokk szfnjatekokban gyokereznek, Masfelol: igen sok regi egyhazi nepeneket, kantori tradfci6t szfvtak fol magukba, hogy alkalmas pillanatban aztan az ujabb hivatalos kultuszt folfrissttsek vele.

A betlehernezes regiseget az is bizonyftja, hogy kalvinista videkeken is jarjak, ami a nepi hagyomany szivossaga mellett szol. A kozepkorban bizonyara nalunk is felolelte a megtestesules minden mozzanatat, rna mar erosen megcsorbult, j6- forman csak a pdsztorok imdddsara, Vfzkereszt koriil pedig a Haromkirdlyok tatoRatasara szorftkozik, Ennek okat abban latjuk, hogy a magyarsag fofoglalko~'sa hosszu id6kon keresztul a pasztorkodas volt, a karacsonyi miszteriumbol tehat leginkabb a pasztorok imadasa ragadta meg. Nem lehetetlen azonban az sem, hogy a paszrorok szerepeben es kellekeiben osi pogany kepzetek is meglapultak. Ilyen a pdsztortanc es a ldncos bot, amellyel a samanok a trance-ot ideztek el6 es arnely a ront6 szellemek elriasztasara szolgalt, A kiforditott kodmon es sapka is ugylatszik, regi allatalakoskodasok ertelmevesztett maradvanya.!" A burlesque-reszletekkel a kis Jezust akarjak szorakoztatni,

Betlehemezeseink dacolnak leginkabb a modem idok ront6 szellemevel, A meglevok mellett ma is ujak szuletnek, alakulnak. Szep peldaja ennek a matyo lanyok betlehemjarasa.!" fgy aztan valasztekunk igen nagy. A torokbecsei valtozatot!" ragadtuk ki bel ole, amely rovidsege mellett is jellegzetesen es eleg tisztan mutatja a nepiesse valt egyhazi hagyomanyt:

Oten vannak: ket angyal, az egyik fejen piros, a masik fejen pedig zold csak6 van. feherbe oltozve, oldalukon fakard. Harem juhasz ingben, gatyaban es subaban. A juhaszok kint rnaradnak a konyhaban es lefekszenek. Az angyalok beviszik a betlehernet a szobaba es eneklik:

Mennyb/il az angyal Lejott hozzdtok Pasztorok. pasztorok. Mik Betlehembe Sietve menjiink, Ldssatok; lassatok! Az lsten Fia,

Ki ma sziiletett Jaszolba,jdszulba, Az leszen nektek

U dviizittitok

vaioba, valona.

192

Hangosan rnondjak:

Gloria, gloria!

Oreg juhasz:

Hallod pajtas, gomoja!

Angyalok:

Gloria in ekszelzuo!

Masodik juhasz:

Hallod pajtas, bakter tiirkol a toronyba!

Angyalok:

Gloria in ekszelziio!

Harmadik Juhasz:

Hallod pajtas, angyalszolds!

Angyalok eneklik:

Pasztorok, pasztorok, Keljetek fij[!

Gromet, oromet Mondok nektek,

Mert sziiletett

Az Messids,

Kit megjovendolt Az Irds.

Oreg Juhasz: folkel es enekli:

Szapordn, szaporan keljetek fi51 bojtarok!

Az angyal, az angyal azt mondta, hallottdtok:

Udvozit6t im majd lattok, velem egyiit: imddjatokl

Masodik juhasz folkel es enekli:

Azt sem tudja gazddnk: Merre menjiink? Azert csak siirgesse,

Hogy siessiink.

AngyaJ szavat

Ugy ertette:

Szideteu kis Jezus Betlehembe .

193

Hannadik juhasz enekli:

lme, amott ldtok jenyesseget, Bizonyos angyali jelenseget!

Oreg juhasz:

Eridj Bandi, nezd meg, ott vagyon-e? Bizvdst odamehetunk-e?

Eiso juhasz odamegy a betlehem ele, leterdepel, benez es mondja:

Ott vagyon bizonnyal, mar megneztem, Hogy odaertem, betekintettem.

Jaj, ottfekszik a jaszolba,

Be vagyon takarva posztocskdba.

Mindnyajan eneklik:

He} vfg juhdszok, csordasok, Serkendeznek a forrdsokl De gyanydnl ez az ejjet,

Bar csak tekintsetek szejjel!

Nezzetek Betlehem [ele, Micsoda fenyesses; lett?

Egy szep csillag amint szallott, A pajta folott megdllott.

Egy csillag tamadt Jakobbol, Fa! is serkentem dlmombol, Mert dlmomban ldttam tiizet, Mely jelentett anyat, sztizet.

De regen is fuj mar szele, Ez tehdt annak jele:

HoI sziiletett a Messias, Kit megjovendolt az Ink

Greg juhasz:

Oh te almos Rebike,

Mit szunnyadsz a padkdn, Jobb volna, hafarodat Riszalndd a rokkdn.

Az anyad is ott halt meg A szdraz padkdcskdn,

194

Karidom, karidom, Nagyot iaok afarodon!

A harom juhasz tancol, az angyalok eneklik:

Fujjad Istok a dudat, Te meg Petri furulyat,

Huzz rd Makszus egy notal, Pongesd hegedild hurj/u! Aki nevet benniinket, Sz{vbol imddjuk otet. Dicsertessek a Iezusl

Mikor kifele mennek, a kovetkezot eneklik:

Elindulanak

Es el is jutanak, Szuz Marianak

J onapot monddnak! »

***

SZENT ANDRAs (november 30.) esteje, illetoleg ejszakaja a szerelmi varazslat Ideje orszagszerte, Fokeppen, s6t majdnem kizarolag leanyok mesterkednek azon, hogy megtudjak, ki lesz a rnatkajuk, A rengeteg adat kozul csak nehanyat ernlftunk itt meg. Bajan az olyan lany, aki meg akarja latni, hogy ki lesz a jovendcbelije, Andras napjan bojtoljon es este tegyen a fcje ala ferfiruhat, akkor 41nuiban meglatja 6t. Vagy pedig ugyanezen a napon egesznapi bojtoles utan sozzan meg este egy darab kenyeret, lefekves e16tt imadkozzek harem Miatyankot 68 harem Udvozlegyet, Utana harapjon a kenyerbol, a megmaradt darabot pedig tegye egy kis tiikorrel egyutt a vankosa ala. Ha ejfelkor belenez a tukorbe, meghitja benne volegenyet.!" A lanyok Algyon is bojtolnek, este megmosakodnak, de nem torulkoznek meg. Lefekveskor a parnat haromszor megfordftjak es ezt rnondjak: Parnamat razom, Szent Andrast varom, mutassa meg a jovendobeli parom! Szabolcsban Andras estejen a lanyok a kiit kornyeket kendermaggal bevetik es egy ferfiruhadarabbal beboronaljak. Amelyik Iegeny akkor almukban megjelenik, az lesz a vdlegenytik.'?'

Szent Andras elete, legendakore nem jogosit fel bennunket arra, hogy e hiedelrneket az (5 szemelyevel hozzuk kapcsolatba. Igaz, a szo gyokere c¥V1i.; = ferti, igaz az is, hogy misejenek Benedictus-s igy kezd6dik: Concede nobis hominem iustuml'" Megis bizonyos, hogy keresztenyseg elotti kepzetek tapadtak az 6 nevnapjahoz, Kozeledik a teli napfordulat ideje, amelyet a mag a modjan minden primitfv nep megunnepelt. Az ejszakak ilyenkor a leghosszabbak, tehat ez az id~sl'.ak a legalkalmasabb a varazslatra. Minthogy azonban az Egyhaz ujonnan megkeresztelt hfveinek a pogany balvanyok elleneben a szenteknek segftsegul-

195

Harmadik juhasz enekli:

lme, amott latok fenyesseget, Bizonyos angyali jelenseget!

Greg juhasz:

Eridj Bandi, nezd meg, ott vagyon-e? Bizvast odamehetunk-e?

Elsa juhasz odamegy a betlehem ele, leterdepel, benez es mondja:

Ott vagyon bizonnyal, mar megneztem, Hagy odaertem, betekintettem.

Jaj, ottfekszik a jdszolba,

Be vagyon takarva posztocskaba,

Mindnyajan encklik:

He} vig juhaszok, csordasok, Serkendeznek a forrdsokl De gyonyonl ez az ejjel,

Bar csak tekintsetek szejjel!

Nezzetek Betlehem fete, Micsoda [enyesseg lett?

Egy szep csillag amint szallott, A pajla folOtt megallott.

Egy csillag tdmadt Jakobbol, Fa! is serkentem dlmombol, Mert dlmomban ldttam tiizet, Mely jeientett anydt, sztlzet.

De regen is fuj mar szeie, Ez tehdt annak jele:

Hoi szidetett a Messias, Kit megjovendolt az frds.

Greg juhasz:

Oh te almos Rebike,

Mit szunnyadsz a padkan, lobb volna, hafarodat Riszdlndd a rokkan.

Az anyad is ott halt meg A szdraz padkdcskdn,

194

Karidom, karidom, Nagyot iaok afarodon!

A harom juhasz tancol, az angyalok eneklik:

Fujjad Ist6k a dudat, Te meg Petri furulyat,

Huzz ra Makszus egy notat, Pongesd hegediid hurjdt! Aki nevet benniinket, SZlvb61 imddjuk 6tet. Dicsertessek a Jezus!

Mikor kifele mennek, a kovetkezot eneklik:

Elinduldnak

Es el is jutanak,

Szuz Marianak 16napot monddnakl»

***

SZENT ANDRAs (november 30.) esteje, illetoleg ejszakaja a szerelmi varazslat ideje orszagszerte, Fokeppen, sot majdnem kizarolag leanyok mesterkednek azon, hogy megtudjak, ki lesz a matkajuk. A rengeteg adat kozul csak nehanyat emlitiink itt meg. Bajan az olyan lany, aki meg akarja latni, hogy ki lesz a J6vendobelije, Andras napjan bojtoljon es este tegyen a feje ala ferfiruhat, akkor tlmliban meglatja ot. Vagy pedig ugyanezen a napon egesznapi bojtoles utan sozzan meg este egy darab kenyeret, lefekves elott imadkozzek harem Miatyankot 68 harom Udvozlegyet. Utana harapjon a kenyerbol, a megmaradt darabot pedig tegye egy kis tiikorrel egyutt a vankosa ala. Ha ejfelkor belenez a tukorbe, megI4tja benne vdlegenyet.'" A lanyok Algyon is bojtolnek, este megmosakodnak, de nem torulkoznek meg. Lefekveskor a parnat haromszor megforditjak es ezt mondjak: Parnamat razom, Szent Andrast varom, mutassa meg a jovendobeli parom! Szabolcsban Andras estejen a lanyok a kut kornyeket kendennaggal bevetik es egy ferfiruhadarabbal beboronaljak. Amelyik legeny akkor almukban megjelenik, az lesz a volegenytik.'?'

. Szent Andras eiete, legendakore nem jogosit fel benntinket arra, hogy e hiedelrneket az 0 szemelyevel hozzuk kapcsolatba. Igaz, a szo gyokere aV7iq = ferfi, igaz az is, hogy misejenek Benedictus-e Igy kezdodik: Concede nobis hominem iustum.t" Megis bizonyos, hogy keresztenyseg elotti kepzetek tapadtak az 6 ncvnapjahoz, Kozeledik a teli napfordulat ideje, amelyet a maga modjan minden prjmitf~ nep megunnepelt. Az ejszakak ilyenkor a leghosszabbak, tehat ez az id~sl'.ak a legalkalmasabb a varazslatra. Minthogy azonban az Egyhaz ujonnan megkcresztelt hiveinek a pogany balvanyok elleneben a szenteknek segftsegul-

195

hrvasat ajanlotta: a nephit a maga babonas kfvansagait es megnyilatkozasait sokszor hozza vonatkozasba az illet6 nap vedoszentjenek nevevel es erejevel, Nerncsak kozbenjarasat keri, de egytittal szinte magikus hatalmat is tulajdonft neki. E jelenseget mas szentek nevunnepenel is tapasztaljuk, a teli napfordulat tajekan Szent Andras napja mellett Szent Katalin, Szent Borbala, Szent Miklos es Szent Luca napjan is.

>I< >I< >I<

SZENT BORBALA (december 4.) egyike a magyar kozepkor legkedveltebb noi szentjeinek. A banyaszok, varak, tornyok, nizerek vedoszentje. Hozzaja folyamodnak a hivek, hogy jo halalt haljanak. Szinte nines is regi magyar templom, ahol valamino abrazolasat fel ne lelhetnok, Legendajat ajekelfalusi (Szepes)!" es a hij8ijzi (Udvarhelyj'" kozepkori tempI om freskociklusban is bemutatja, amelynek szamunkra leglenyegesebb mozzanata, hogy a megkinzott sztiz fejere Krisztus a paradicsom viragaibol koszoni! helyez, mire osszes sebei meggyogyulnak. Ez egyuttal Borbalanak mennyegzoi koszonija is, vagyis az orok volegennyel, Krisztussal val6 rnisztikus egyesulesenek szimbcluma. Eva lanyai azonban foldi volegeny utan sovarognak, ehhez kerik a sziiz vertami segftseget,

Az orszag tobb videken Szent Borbala napjan cseresznyefaagat tomek es vizbe teszik. Ha kizoldul, akkor hamarosan ferjhez fognak menni, orom es boldogsag jut nekik osztalyreszul. Somogyvamoson ha valaki jovendobelije nevere kfvancsi, akkor vagjon kilencfele gytlmolcsfaagat, mindegyiket lassa el ferfinevvel. Poharba teve Borbalatol karacsonyig minden rorate utan ontozze meg. AmiIyen nevti ag elcszor kihajt, olyan neve lesz az uranak. Eleken a lanyoknak mezftlab, egy ingben kell a kertbc kimenniok gyumolcsfagallyert, Utana uvegbe teszik, hogy kisarjazzek, Apdtfalvan (Csanad) orgonaagat tornek, egy uveg vizben a kemence tetejere teszik. Ha karacsonyra kiviragzik, az iij esztendoben biztosan ferjhez mennek.

A zold ag kulonben osregi szimb6lum, az elet jelkepe. A katolikus szimboIikaban az artatlansagot, szuzesseget, illet6leg a megszenteld kegyelemben val6 megujhodast jelenti. Mindnyajunk elott ismeretes a Tannhduser-tnrtenet, amelynek a szegedi nep koreben elo valtozata szerint egy oreg bfinos koldus, kit btinei al61 nem oldoztak fel, szaraz agar szurt le Radnan a hegyen es a Marosb61 terden csuszva hordott vfzzel ontozte mindaddig, amfg kizoldult, Ekkor tudta meg, hogy megbocsatauak az 0 bUneL10" Az orszag tobb bucsujaro helyerol a hfvek zold aggal a kezilkben szoktak hazaterni, ezzel akarvan kifejezni, hogy lelekben megtisztultak. E szimb6lum oskepe Aron vesszeje (M6z. IV. 17.). A motivum aztan egyik, Szent Jozsefre vonatkozo apokrif tortenetben is elokertll. Joachim ugyanis csak ahhoz akarja Szuz Mariat hozzaadni, akinek kezeben a szaraz ag kizoldul, a csoda csak a tiszta J6zsef kedveert tortenik meg.

A kegyes szimbolum az Egyhaz kozvetftescvel termeszetesen az europai keI"l'szt(;ny jolklorba is belekeriilt. Egyik szegedvideki nepballadaban a szivtelen

196

anya megesett leanyat kivegezteti es a sfrjara nem keresztet, hanem szaraz flit szurat, A fa csodalatoskeppen kizoldul es amikor az anya arra megy, a leanya tudtara adja, hogy megudvozult.!" Nepdalainknak is kedvelt kepe ez. A Borbala-ag is ebb61 az egyhazi talajbol sarjadt ki,

***

SZENT MIKLOS (december 6.) a kozepkor Iegnepszenibb szentje. Nepszenlsegel helynevek es templomok, oltarok es fresk6ciklusok (Koros, Kund, Janosret)!" bizonyitjak hazankban is. Az 1529. evbdl fennmaradt eneke ugy latszik hegedosok ajkan is elt.!" N epics kultusza az idok folyaman elhornalyosodott, helyct Szent Antal foglalta el. Nyomai itt-ott meg follelhetok.

Egy XVIII. szazadbeli csepregi (Sopron) tilalom szerint: minekutana lJsi id6kt(}1 fog va tapasztaltatott, hogy nemelyek a lakosok kozill a Szent Miklos puspiik napja eldtt valo estveli, vagy ejszakai iddben kalonfele oltozetekben es alarcokban Jarnak hdzrol-hdzra s a gyenge gyermekeket ... csufos figurdkkal rettegtetlk ... kemenyen meghagyatik, hog)' senki a lakosok kozul ugy gyermekeinek, mint alattvaloinak ezentul meg ne batokodjek engedni Szent Miklos eldtti este az {/y szines oltozetekben valo jarast170,., v epen (Vas) a lancos Miklos alarcban, ke.... eben lancet zorgetve kulonos keclvvel megy oda, ahol tollfoszto van, vagy ahol sok gyenneket talal. Tjesztgeti oket, olykor nemelyiket kiviszi az udvarra es fahoz, vagy kutagashoz koti, Ajandekot nem szokott kapni, nehol meg meg is kergetik.!"

Dunantul egyes helyein Mikulaskor korbacsolnak, mikozben ezt mondjak:

Legyen gazda ja a gulyds, Megjott mar (J j6 Mikulas, Mat ha nem adjot elembe, Ha nem siirog a hdza nepe:

Isten ugyse megbunkozom, Vesszommel megkorbacsolom:"

Itt a szokas az apr6szenteki korbacsolassal keveredett, Kethelyen (Zala) Mik- 111S napjan nem dolgoznak, mert iigy velik, hogy aki dolgozik, annak hazar61 minden zsuppot lehord a szel, m Magyaroktol es rutenektOllakott falukban a lany Miklo» estejen folmegy a toronyba, megpedig egyedul es harmat lit a harangra, hogy czzel kerot hivjon maganak.!" Ez a hiedelem a Szent legendajanak egyik hlres mozzanataban gyokeredzik, Kiskapuson (Nagykukullo) a keresztanyak szoktak Mikulast jarni: kenderbol nagy hajat, szakallat, bajuszt csinalnak maguknak, kurjukon kosar, kezukben vesszo. Elribb szidjak es megverik a gyermekeket, azutall redig elmondatjak veliik a Miatyankot es megajandekozzak oket.m

Felfogasunk szerint a mai Mikulas inkabb a polgarsag iinnepe, amely a nepIIC/. csak az ut6bbi evtizedekben szivargott le. Minden bizonnyal nem regen

197

irnportalt szokas, nem egyenes ut6dja tehat a regi magyar Szent Miklos-kultusznak. A Mikulas sz6 cseh, maga a szokas pedig kozvetlenul osztrdk kapcsolatokra utal. Az osztrak szokas Ienyege az, hogy Mikulas unnepenek eldestejen bet6r azokba a hazakba, ahol iskolas gyermekek vannak. Kerdezi t61ilk az irnadsagokat. parancsolatokat, a katekizmust es a jol felel6ket megjutalmazza. Mas valtozat szerint az ablakba kirakott gyerekcip6kbe ajandekot tesz, ha gazdajuk j61 tanul. Mikulas mellett a Krampusz is megjelenik a korbaccsal es a rosszak kikapnak t6le.

A Szent legendajaban olvashatjuk, hogy egy koldusszegeny ferfinak harorn szep eladolanya volt, akiket szegyenletes eletre akart kenyszerfteni. A Szent harom, arannyal telt zacskot dobott be egy ejszaka az ablakukukon, mibol aztan tisztessegesen ferjhez mehettek. A gyerekeket is igy jutalmazza meg.

Egy masik tortenet pedig arrol szol, hogy egy fogados harem vandordiakot megolt, holttestuket feldarabolta es egy kadba gyomoszolte. Szent Miklos utjaban eppen a csapszekbe erkezik, a gaztettre csodalatos medon rajon s a diakokat ~j eletre ebreszti, Ebbdl ertheto, hogy a kozepkori clerici vagantes patronusukul tiszteltek.

A diakoknak mar a kora kozepkorban, Aproszentek napjan, fenyes iskolai tinnepelyuk volt, amikor is szamos kivaltsagot elveztek. A diakok e napon maguk kozul gyermekpiispokot (episcopus puerorum) valasztottak, aki kiseretevel teljes omatusban a templomba vonult es ott «miser» pontifikalt. A feln6ttek is egeszen a legmagasabb ranguakig, e napon engedelmesseggel tartoztak neki, Jutalmazott es buntetett, Szent Miklos nepszenisegenek novekedesevel ez a trefas-komoly linnep Aproszentek napjarol december 6-ara kerult elore.

Van azonban az iinnepnek primitfv pogany gyokere is. Az osztrak Alpok videken Szent Miklos es kfserete nagy zajjal es larmaval vonul fel, amivel a gonoszt akarja elijeszteni. Mostanaban vannak az esztendo Ieghosszabb ejszakai, az embereket most kornyekezi leginkabb a rossz szellemek kfsertese, rontasa. E demonokat az egyes alarcosok jelkepezik es meg is jatsszak. Kozejuk tartozik a Krampusz is. A keresztenyseg hatasa alatt ezek az ordoggel azonosultak. Az ajandekozo szellemek keresztennye valt kepviseloje Szent Miklos lett.!" Ezekbol az elemekbol alakult ki Szent Mikl6s nepies unnepe, amelynek a magyar szokasokb61 mar csak a csokevenyeit lehet kimutatni. Ez is eleg azonban ahhoz, hogy igazolja a kozepkori Europa folklor-egysegehez valo tartozasunkat.

* * *

SZEPLOTELEN FOGANTATAs (december 8.), kultusza a magyar egyhaznak j6val a dogmava emeles el6tt regi hagyornanya. Mar a XIII. szazadban dedikalnak hazankban templomot a tiszteletere, kodexeink is sokszor megemlekeznek rola. A Debreceni-kodex Irja, hogy Sztiz Maria szeplotelen fogantatasanak unnepet kivalt a magzatos asszonydllatoknak kelt megilleniok, es bizony toredelmesseggel, igaz gyonassal, oltdrhoz jarassal e mai naphoz keszulniok: A barokk

198

korbel tobb szabadteri Immaculata-szobrunk maradt form, III. Ferdinand az 1656. esztend6ben elrendeli, hogy a nagyszombati egyetem tartozik valiant es vedeni a szepl6telen fogantatas tanat es hogy senki akar most, akar a jovoben professzori szeket nem tolthet be, ha el6bb meg nem eskiidott ra, vegul pedig, hogy senkit sem szabad egyetemi fokozatokra emelni, miel6tt e tanitas megvallasara szinten esktivel nem kotelezte magat.!"

Az ilnnephez fUz6d6 nepszokasokat es hiedelmeket meg alig meltattak figyelemre, A Szep16telen Fogantatas iinnepere a matyo cseledek, akiket a sok munka miatt gazdaik nyaron nem eresztenek el hazulr61, hajadonf6vel es gyalog teszik meg Mez6kovesdt61 a jeles bucsujarohelyig, Matraverebelyig, a faraszto utat, 17M A 'I. iinnepet Gocsejben fgy nevezik: Foldtilto Boldogasszony, mert ett6lfogva nem j6 szantani.!"

***

SZENT LOCIA (december 13.), vagy nepiesen Luca, a Gergely-fele naptarreform el6tt az esztendo Iegrovidebb napja volt. Ez a nepnel, amely a termeszeti jelensegeket es valtozasokat pontosan szamon tartja, igen jelent6s esemeny, Amit a primitfv ember tiszteletben tart, attol ugyanolyan mertekben fel is: primo in orbe timor dens fecit. Erthet6 tehat, hogy a teli napfordulat, amelyet fokeppen Luca neve es napja szimbolizal, aldasos es artalmas is lehet egyarant, Ebb61 a kett6ssegb61 lehet a Luca-naphoz fUzod6 szokasokat megerteni. Nem lehetetlen, hogy Lucia (luxl) nevcnck cz id6szakkal es hiedelmekkel kapcsolatban magikus ert5t is tulajdonitanak: a sotetseg hatalmait akartak a szent nevenek segitsegul hi,,'"oval, illetoleg felidezesevel tavozasra kenyszeriteni. Erre az egyhazi szomalyaro1.atra utal az a jdszladdnyi hiedelem is, hogy Szent Lucahoz a szemfdjosak fohliszkodnak gyogyulasert.

S1.l1z Szent Lucarol legendajanak nemi atkoltesevel azt tartja a somogyi nep, holY nem akart ferjhez menni, ezert rokonai halalra kinoztak. Noha gazdag ker6i Yoltak, Luca inkabb clttirte a halalos kinokat, sem hogy artatlansagat elveszftse, Nagyon szerette lsten vilagat es a haziallatokat. Halala utan az Or ezert a szelfd.'g~ert szentjei soraba emelte. Napjanak eloestejen fiii- es leanygyerekek igy ko"7.~~ntik Lucat:

Megjottem en jo este, Luca koszontesere.

Luca fekszik agyaban

Az 6rz6 angyalaval.

Gyere Luca menjiink el, Mennyorszdgot nyerjiik el. Ha mi aztat elnyerjiik, Boldo g lesz at eletiink. l~tI

199

A Luca-napi szokasokba termeszetesen igen sok 6si hiedelem folszfvodott, A Dunanud nyugati reszen, ugy latszik szloven hatasra, dlvik a lucdzas, vagy ~ neven paldzolds, amelynek szerencsekfvano jellege van.": Miutan a hm:7.OlrlCa .. , nyok, gonoszok a hosszii ejszakakon artalrnasak lehetnek, a szokasok masik f4.t sze orszagszerte elharfto celzani, vagy a jovenddt akarja megtudni (lucaszek, Iucakalendarium, lucakerek stb.). Ezert nem szabad Luca-napjan a hazbol semmit sern kiadni, mert ha btibajosok kezebe jut, varazslatukkal megronthatjak az egesz csaladot, haztajekot es joszagokat,

A Luca-napi szokasok es hiedelmek kiilonben alig arulnak el egyhazi befolyast, talan csak a lucabuza ilyen. Szeged kornyeken Luca napjan tanyerokba bll· zat tesznek, csfraztatjak, Karacsony estere rendszerint ki szokott zoldiilni. Ez bizonyara az e16 kenyernek, a szuleto Jezusnak szirnboluma, aki leszallott az egbc51 az emberek szfvebc es hazaba, Szeged-Alsovdroson a karacsonyi iinnepkorben az oltarokat is diszftik vele, cgyben nepies szentelmenynek is szarnft.

***

SZALLAsKERESES. Tudtunkra Tapen, Iaszladanyon es Hehalmon (Nograd) ismeretes. A szallaskereso Szent Csalad tiszteletere kilenc csalad osszeall, hogy december 15-etol karacsony esteig naponta folvaltva a Szent Csaladnak, illet6leg a Szent Csaladot abrazolo kcpnek szallast adjanak. A kepet a rendezd enekesasszony vagy maga hinti meg szentcltvizzel, vagy pedig a pap aldja meg. A soros csaladban mar kesz a hazioltar ego mecscssel vagy gyertyaval, ahol rendesen a tobbi csaladok is osszegyulekeznek, amikor Uraugyalara harangoznak. Amikor a szentkep az iij csaladhoz erkezik, leterdel a haznep, mikozben megfelel6 szovegezesti imadsagokat mondanak. A kepet a hazioltarra helyezik, meggyiijtjak el6tte a rnecsest, amely mindaddig ott eg, amfg a kepet masik csaladhoz nem viszik. A szentkep ekitt rendesen ajtatossagot is szoktak vegezni: a lorettoi litaniat, Szent J6zsef vagy Jezus Szive litaniajat, majd felajanljak az egesz csaladot a Szent Csalad oltalmaba, Kozben termeszetescn enekelni is szoktak megfelel6 enekeket. A hazbeliek napkozben is fol-folkeresik a kepet, hogy rovid fohaszkodassal udvozoljek. Ilyenkor rendszerint val ami szegeny gyermekes csaladot meg is szoktak ajandekozni, mintha a Szent Csaladnak adnak. A kilencnapos ajtatossag utan a kep vagy a templornba, vagy valami Jambor lelekhez keriil, aki jov6

adventig vigyaz ra. .

Ez a szokas a legujabb idokben kezd a vallasos ponyva reven terjedni, amelynek szovegei: enekei es irnadsagai kantor-eredetrc vallanak. Stflusuk terjengos, szentirnentalis, nyelveben modem. Itt-ott azonban regi enckek es szokastoredekek is folszfvodtak, bele. Nem lehetetlen, hogy az osztrak Herbergsuchen": hatasara terjedt el szfnmagyar videkeken is. Tudjuk azt, hogy a szallaskereses a kozepkori karacsonyi miszteriumoknak egyikjelenete volt. A temanak rnindenesetre ezt a rcgcbbi fogalmazasat orizle meg a kovetkczo martonosi (Csik) foljegyzes:

200

Elindula Jozsef Beth/en varosaba. Szallast kerdezenek,

Szdllast nem kapdnak

A sok vendeg miatt,

De megis rendeltek

A varas vegere ... 183

Az uj Szent Csalad-ajtatossag hazankban nem egyenes leszarmazottja e murtonosi toredekbol folterelezheto regi gyakorlatnak. Megis ez esetben regi, tisztes hagyornanyoknak szerencses folelevenftesevel talalkozunk, amely esetleg ujra teljesen nepive alakulhat.

* * *

A szailliskeresesnek erdekes valtozata a bolcsovel jdrds, amelyet Szekesfehervar/'0/ jegyeztek fol es amelynek felvideki tot megfeleloi is vannak. Ket angyal jelenti benne a hriz nepenek, a Szent Csalad erkezeset, majd Maria es Jozsef jon be. Maria egy szekre til es az oleben kvo kis bole sot, melyben a Jezuska szobra fekszik, ringatja. Jozsef aranyos fejszevel a hata moge all. Az angyalok enekelnek a mcgtestesulesrdl, Utana pasztorok jonnek be, hogy kifejezzek hodolatukat a Kisded clott. Vegiil Maria a bolcsoben fekv6 Jezuskat korulhordozza, akit a csalad minden tagja megcsokol, mikozben a bolcsobe teszik az ajandekot.!"

* * *

SZENT TAMAs (december 21.) a Gergely-fele naptarreform 6ta valosagosan az esztcndri legrovidebb napja. Igy aztan bizonyara tudakos meggondolasok alapjan " Lucu-napi 6si hiedelmek egy resze Tamas napjara is atterjedt. A koreje fUz6d6 hledelmek, amclycknek termeszetesen a szenthez semmi kozuk, leginkabb NyuiUl-Dumintul elnek, amibcn feltetlenul osztrak hatast kell latnunk, Kormenden a szerelmi varazslat alkalmas ideje. Gocsejben aki Tamas napjan disznot 01. annak minden esztendoben kell ezen a napon valami haziallatot vagni, mert kulonben Tamas 61, azaz a joszagokbol valamelyik elpusztul. Ez a hiedelem meg az aldoZUI pogany felfogasanak csokevenye, A Tamasnapi disznohajat benekedhagyrnaval CS Iasztikom gyokerevel osszetorik es sokfele betegsegnel hasznaljak.!" Tarstulanul all az Aljoldon az a bekescsabai szokas, hogy Tamas-napjan a leanyok vrillukkal razzak a keritest, Amerrol kutyaugatast hallanak, onnan jon a ker6jUk, J{iizas kozben ezt mondjak: Kerites, kerites megrazlak, Szent Tamas kerlek, szerctnem tudni: hot fogok lakni.

* * *

201

KARACSONY BOJTJE (december 24.) 6ssztileinknek, Adamnak es Evtmak, nevenapja. Az Egyhaz bizonyara tudatosan tette unnepuket erre a napra, karacsonynak, az Oi Adam, Jezus Krisztus szuletesenek vigiliajara, Nemetladon (Somogy) Adam-Eva napjan a nagyobb leanyok es fitik eldadjak azt a bibliai tortenetet, amikor az Uristen az elsd ernberpart kiilzi a paradicsomb61. Ez a paradic'somjatek. Van Adam, Eva, Isten, ket angyal, ordog. Magukkal visznek egy karacsonyfat, mel yen sok az alma, sot a kfgy6 is rajta lathato.!" Regebben altalanos lehetett. EITe enged kovetkeztetni az a magyar nyelvii lamentatio Adami, amely cgyik XVII. szazadi enekgyiljternenyunkben maradt fenn es amelyet karacsony el6tt szoktak volt enekelni. Harem reszbol all. Az elsoben Adam btinet siratja, A masodikban angyal vigasztalja a Megvalto eljovetelevel. A hannadikban Adam megkoszoni az angyalnak az orvendetes hfrt es oromre szolitja a mindenseget.!" Adam a paradicsomot, benne a tudasnak, elctnek fajat elveszftette, az Uj Adam, a betlehemi Kisded, azonban visszaszerezte nekiink. Erre kantalo verseink IS utalnak. Egy kalotaszegi versezet szerint:

Az elsi1 Adtimba tett igen nagy estiink,

lsten kegyelmebol mert akkor kiestiink. Szomyu veszedelmet magunknak kerestiink. Amelybe fetrengett mind testiink, mind lelkiink. A mdsodik Adam de a hatalmas l/in,

Hogy ordogon, poklon egesz hatalmat von,

E's fgy az Atyanak mar kegyelmebe tett. Magahoz is veszen, majd mikor jiJ utolso oratok, Forduljon a filets akkor tihozzatok,

Kegyes tekintettel mizzen tiredtok,

Hogy ne drtson nektek amaz orok dtok.

Vigyen fel titeket az egek egebe,

A szent angyaloknak dicsd seregebe

F ogadjon s juttasson szentseges keblebe. Elmondam! 1&&

lsmeretes az a kozepkori legenda, hogy Adam, amikor az angyal kitizte a paradicsombol, a tudas fajar61 egy agat magaval vitt, amelybol kesobb a szent keresztfat acsoltak. Az almafdnak es keresztnek e mandai, de egyuttal metafizikai osszefuggese a katolikus kepzomtiveszetet is rnindenkor foglalkoztatta. Igy a szegedi Havi Boldogasszony-templorn egyik XVIII. szazadbol valo oltaran ott latjuk a tudris fajat almaval megrakva, a ratekerozott kfgy6 is almat tart a szajaban. A fa hegyebol azonban misztikus magassagban a kereszt sarjadzik ki. Adamnak vetkc fgy lett valtsagunk oka, amint a nagyszombati liturgia is mondja: 0 certe necessarium Adae peccatum, quod Christi morte deletum est. 0 felix culpa, quae fa/em ac tantum meruit habere Redemptorem. Erre az osszefuggesre egy alsofehhmegyei kalvinista gyerekkoszonto is szepen utal:

202

Nem sajnalom faradsagom,

Csak a Krisztust meglathassam. Paradicsom mezejebe (k6kertjebe) Arany szdnyeg leteritve,

Kiizepibe arany bolcsd,

Benne fekszik Jezus Krisztus.

Jobb kezeben aranyalma,

Bal kezeben arany vesszti. Megsuhintd 6 vessz/ijet,

Zug az erd/i, cseng a mez/i.

S nem ldthatek szebb gyiimolcsfiu, Mint a Krisztus keresztfajat,

Mert az verrel viragozik, Szentlelekkel gyumo/csozik.189

A legendaban az is szerepel, hogy azon a helyen feszftettek keresztre Krisztust, ahol valamikor Adamot elfoldeltck, amint Origenes megjegyzi: ut sicut in Adam omnes moriuntur, sic in Christo omnes vivificentur. A kereszt tovenel heverd koponya a muveszi abrazolasokon: Adame. A karacsonyfa is ugylatszik ebbe az ~ss7.efiiggesbe tartozik. A megtestesules kozepkori miszteriumanak, amelyrdl mar szolottunk, valoszintileg diszlete volt. A raaggatott lancok a kfgy6t, a gyertyak pedig Jezust jelkepezik, Karacsony regebben egyiittal az iij esztend6 else napja is volt, az ajandekosztas ideje. A megvaltas misztikus ajandekat hozza a kis Jezus, amelyre a karacsonyfa ala helyezett ajandekok is ernlekeztetik a gyermekeket.

***

Karacsony bojtjenek hagyomanyaiban az almanak nevezetes szerepe van. E szerep azonban kett6snek latszik, amelyet cleg elesen elktilonithetunk egymastol,

Az alma a legtobb nepnel: primitfvnel, keresztenynel egyarant erotikus szimb6lum. Az almaval tizott szerelmi varazslat karacsony bojtjen, Adam es Eva napJ6n altalanos szinte egesz Europaban, Hogy a varazslat foganatosabb legyen, termeszetesen vallasos kepzetek, mozzanatok is szerepelnek benne. Orszagszerte cltcrjedt szokas, hogy az eladolany killonbozd elozmenyek utan es kulonbozd korulmenyek kozott, de mindeniitt ugyanegy szandekkal: hogy jovendobelijerdl cgyct s mast megtudjon, almaba harap."" Az alma ebben az esetben nem akar mas lenni, mint a paradicsomi tudas fajanak szimbolikus gyiimi:i1cse, azaz a szerelmi mcgismeresnek kezdete.

A tudas faja a kereszteny rrniveszetben es folk16rban a Jesse fajaval is contuminalodott.!" Jesse David kiraly atyja volt. lzaias messiasi jovendoleseben (II. I. skk.) Krisztust, mint Jesse torzsebdl kihajtott vessz6t emlegeti: t» VCSSU} sarjl.lti Jesse tiirzsijkehOl es virag novekedik az 68yokereh6l. A rrulveszi abrazola-

sok Jesset hatalmas fa gyokerenek tunteti fOl, a gyokerbdl kin6tt torzs again David es nernzetsegrendje szerepel, a legmagasabb ag gyumolcse Sziiz Maria. Ezt egyik zalai pasztorkoszontes fgy fejezi ki: gyoker adja fajat, faja adja agat, aga adja bimbajat, bimbo adja viragat, virdg adja almajdt, koszontsiik a BoldogsaROS Szuz Maruu. Dicsertessek a Jezus neve! In Csak fgy erthetjuk meg, hogy nepenekeink, betlehemezeseink miert nevezik a kis Jezust aranyalmanak:

A kis Jezus aranyalma, Boldogsdgos Szuz az anyja ...

Az alma a karacsonyi unnepkorben tehat a Kisdednek, Isten hozzank valo szerelmenek jelkepe, amelyhez sok szokas es hiedelem fUzodik. Orszagszerte piros almat tesznek a kutba es ivopoharba es errol iszik ember, allat egeszen Vfzkeresztig. Ezt azert teszik, hogy egeszsegesek legyenek. Az almat a csalad kozosen fogyasztja el, sot a joszag etelebe is kevernek be161e.191 A megromlott vilag orvosa a kis Jezus, azaz amit az alma elrontott, alma teszi jova,

* * *

Karacsony bojtjen meg nemregiben is meg volt, fUkeppen paloc videkeken egy kulonleges szokas, az ostyohordds. Karacsony elotti napokban a kantor azon novendekeivel, akiket kulonosen szeret, ostyakat kiild a tehetosebb hazakhoz. Az ostya formaja hosszas teglalap, de ezeket azon helyekre, amelyeket kulonosen ki akarnak tuntetni, osszesodorjak. Az ostya anyaga nem a kozonsegesen aldozashoz hasznalt, hanem tejjel keszftik viz helyett. Az ajandeknak nevezett csomoert a kantor penzt, vagy gabonat kap es az ostyahord6 gyermek is kap nehany krajcart. Az elckelo gazdagabb hazak a szomszed falubol is kapnak ostyat. A gyermek a kosaraba rakott, feher kendobe takart ostyacsom6i lobalva, ezt a verset mondja gyors, enekld beszeddel:

En nagy vigassdgot, oromet hirdetek, Mert a kisded Jezus egy szuztol sziileteti. Betlehem vdrosdban jaszolba tetetett, OMr es .>zamart61l'; megismertetett.

Sok kardcsony napjat mag uk is erhessek, Krisztus szuleteset iirommel szenteljek:

Tobb jeles napokkal vigan enekeljek, A szent angyalokkal vigan enekeljek.

Ugyanazon angyal szcllljon be ide is, A szent bekesseget osztogassa itt is. Mivel a kis Jezus rejtezik ostyaba, En is azert haztam ostyat e hajlekba,

Mert a kisded Jezus ebbe rejtezkedik, Eledeliil adja magat, ki keredzik. Dicsertessek a Jezus Krisztus!

Karacsony estejen a haznep ezen ostyat eszegeti.!" Balian (Heves) a gazdasszony a kantor szivesseget azzal viszonozta, hogy lencset, makot, lisztet, aszalt gombat, vagy szilvat annyit kuldott, amennyi a tanyerba belefert. Az ostyat azonban nem ettek meg, hanem a gazda o1l6val kivagta bel6le a keresztrefeszftett Krisztust abrazolo reszt, vagy pedig az ostyabol keresztalakot nyfrva, cernara fuzte s az asztal COle a gerendara akasztotta s ez ott csungott aztan a jov6 karacsonyig. Ez bizonyara azt akarta jelenteni, hogy a csalad elete mintegy Isten szlne eldtt folyjek le es aldasaval betoltse mindazokat, akik az asztalhoz iilnek.!" Terpesen CHeves) az ilyen ostya szentelmenynek szamit: imadsagos konyvukbe teve karacsonykor elviszik mindharom misere es ha valakit a haznal kilel a hideg, letomek belole egy darabkat a betegnek, hogy meggyogyuljon.!" A borsodi palocoknal az ostyat a kantor abbol a magbol sutotte, amely az oszi veteskor kimaradt es a gazdak elkuldottek neki erre a celra.!" Regebben Jdszladanyon is megvolt az ostyahordas. A harangoz6 korulbelul 20x 1 0 ern nagysagu ostyakat stlWH. arnelyekert a hivek egy-egy szakajto lisztet adtak. Annyiszor harorn ostyat kertek, ahany csaladtag volt. Karacsony estejen fogyasztottak el. A gonosz lelek cl!Izesere eloszor egy-egy gerezd fokhagymat nyelt mindenki, utana az ostyakat, vegul pedig mezes palinkat ittak ra, Az ostyaevest mar nem tudtak ertelmezni. Tapioszelen (Pest) a legszegenyebb haznal is karacsony este ostyat esznek. Az ostyat a gazdasszony suti, 6 is szolgalja fel vacsora utan mezzel. Azt tartjak, ha ostylit esznek, akkor egesz evben lesz mit enniok es tiszta szfvvel mehetnek a pasztorok misejere, Ostyat kulonben a joszag szamara is sutnek. Ebbe petrezselyem zoldjet szoktak tenni leginkabb azert, hogy a tehen j61 tejeljen. Kemencen (Hunt) karacsony bojtjen hordjak szet az ostyat a gyerekek, amelyet a pap es a tanlt6 sutter. Minden haz ablakan bekopognak es megkerdezik: befogadjak-e az Is'''I/!I.~ih'! Ha megengedik, cnekelnek es az ostyat szetosztjak, Nemesviden (Somogy) legenykek mennek ostydzdsra, karacsony ejjel, ejfel elott, Rendesen ketten Jarnak. Ostyasutot kernek a plebanostol, azzal nagyalaku feher-, piros- es sargaszfn!i ostyakat sutnek. A feher ostyara zold Ievelket, vagy kis vekony zold agat helyeznek es hazrol-hazra jarnak. Enekuk szerint a feher ostyaban kvo zold ag Sz,(izunyank mehe tisztasagat jelenti. A piros Krisztusnak ertunk hull6 veret, a sl1rga pedig halalra valasat jelkepezi, Az ostyakert ajandekot kapnak.!" Ez a nemesvidi szokas a Dunantul tudtunkra egyedul all. Vagy az eddigi foljegyzesek hianyosak, vagy pedig ugy telepitettek oda a pal6cok es jaszok foldjerol, cgycldre ismeretlen uton-modon.

Bizonyara az ostyahordassal kapcsolatos hiedelmeknek messzibb hajtasa az is, hogy A/paron (Pest) a liszteszsakot odaverik karacsonykor a gyumolcsfakhoz, hogy j6 termest hozzanak. Ujszentivanon (Torontal) ejfeli mise idejen kell ki· rncnni a gyumolcsosbe es a liszteszsakkal szinten megutogetni a fak tOrzset. Ez

azonban csak akkor jar a kfvant eredrnennyel, ha olyan zsakkal tortenik, amelyb61 a karacsonyi kalacsot sutottek. E hiedelmekben a liszteszsak bizonyara a lisztet, illet61eg a beldle stilt ostyat, a kis Jezus jelkepet helyettesfti.

Az ostyahordas eredetet meg nem sikerlilt folderfteni, a szomszedos nepeknel hasonl6 szokassal talalkozunk.!" Egyhazi gyokerei nyilvanvalok, regebben talan a karacsonyi szertartashoz is hozzatartozott. Nem lehetetlen, hogy a kozepkori eulogianak csokevenyes maradvanya. Az eulogia jelentette azt a megszentelt, de nem konszekralt kenyeret, amelyet azok a hfvek, akik nem jarultak szent aldozashoz, a mise alatt magukhoz vettek.

***

A karacsonyesti vacsorahoz fUzodo szokasokban es hiedelmekben szamos 6si kepzet kovult meg. A teli napfordulo tiszteletere, a jove evi termekenyseg biztosftasara a pogany nepek (indogermanok, talan a finnugorok is) nagy lakomat rendeztek, Az tinnepet a romaiak Natalis invicti Solis neven ismertek, Ennek ellensulyozasara rende1te az Egyhaz az OJ Napnak eljovetelet, Jews Krisztus szuleteset,2lX1 amint a szekely karacsonyi enek is mondja:

Oh Aiyanak orome, Oh anyanak szerelme, Oh anydd Atyja aiudj, Oh anydd fia aludj,

Oh napfeny, oh elet, 6h edes Jezus, Oh edes JezuS.201

EITe utal kulonben az ismeretes regi nepenek reszlete is:

Szep jet es szep csillag, Szep napunk tamadt, Szep napunk tamadtt'"

A vacsora rna is sokat megorzott osi, magikus jell egebol: a kultusz meg majdnem teljesen megmaradt, csak ertelmezese szelidult keresztennye. Minden szertartasosan, szinte eldirasszertien tortenik, A teli napfordulat varazsa a Kisded miszteriumaval olvad ossze, A legegyszenlbb emberi megnyilatkozasok is kulonleges jelentest nyemek ezen az esten. Mar maganak a szobanak, asztalnak eldkeszitese is jelzi ezt a sejtelmes hangulatot. Erdekes azonban a kultikus etelek megvaltozasa, Amig a poganyok nagy ddzsolessel iparkodtak isteneiket megnycrni, a kereszteny ember bojttel, bojtos eledelekkel teszi magat erdemesse a kis Jczus aldasara.

Rahen (Torontal) a szent vacsora fgy folyik le: kezdetet a gazda harem puskalovessel jelzi. A gazdasszony mindent az asztalra kcszft, am ire csak szukseg

van. Vacsora alatt ugyanis nem szabad folkelni az asztalt6l, mert akkor a kotl6s nem ill meg a tojason. Ego szenteltgyertyat allftanak a lucabuza koze. Imadkoznak. El6szor paszulylevest esznek, utana rnakoscsfk kovetkezik. Minden fog asb6l az elsd falatot felreteszik egy edenybe a joszagok reszere, amelyet karacsony masnapjan adnak nekik oda, hogy azok is reszesuljenek a szent vacsora kegyelmeiben. A kovetkezo togas alma, dio es fokhagyma, amelyeket mezbe martogatnak. Ezt azert teszik, hogy a fej-, fog- es torokfajas elkerulje a csaladot, Ha a csaladfo valamelyik csaladtagnak veletlenttl rossz di6t osztott ki, az illet6 a kovetkezo evben beteges lesz. Utana szilvat es meggyet esznek es ezzel a vacsora veget is er,

Ezntan a gazdasszony a mar eldre elkeszltett szenat, szalmat, kukoricat, buzat, loszerszamot es kalapot beviszi a szobaba, A szalmat a foldon szejjelszorja, a szenat, loszerszamot az asztal ala teszi, a kukoricat, btizat egy-egy folontobe, vagy szakajt6ba anti es szinten az asztal ala dugja. A kalapot az asztal sarkara heIyezi. A takarmanyt es a gabonafeleket azert hozzak be, hogy jovore boven teremjenek, a szerszarnot pedig azert, hogy mindig legyen mit befogni, azaz a j6- szag ne betegedjek meg. A kalapot arra hasznaljak fel, hogy a koltesre szant tojasokat es a kikelt kiscsirkeket belerakjak, hogy szerencsejuk legyen hozzajuk.

Mindezek utan a gazdasszony leguggol es kezet csfpore teve, harornszor korulszokdeli az asztalt, mikozben folyton mondja: koty, koty, koty. Azert cselekszik Igy, hogy koran legyen kotl6ja. Az egyik csaladtag rofog, a masik nyerft, bog, stb., hogy az utanzassal felidezett joszag szapora legyen. Vegezetul a gazda iijra lovoldoz, hogy a gonoszt a haztol elriassza.

Szandekosan valasztottuk e rabai lefrast, amely a takoma regebbi teljes kepzetkoret es eur6pai osszefuggeseit hiven tiikrozi. Hasonlo hiedelmeket szegenyebb, gazdagabb valtozatban az orszag minden videken talalunk. Az ertelrnezes terrneszetesen mar sokfele kereszteny, Szegeden mar azert szorjak tele szalmaval a szobat, hogy a betlchcmi istallohoz annal hasonlatosabb legyen. A tele szakaj.61 is azert teszik az asztal ala, hogy az angyaloknak legyen hova telepedniok, A~rt esznek fokhagymat, hogy almukban a kigyo bele ne masszek a szajukba, vqyis a gonosz 161ek kfgy6 kepeben meg ne kfserlse oket. Szeged-Alsotanydn mAr azert hozzak be a takarmanyt, hogy Jezus szamaranak legyen mit ennie, mert ahol nines, oda a kis Jezus nem nez be.

Dhl'fI karacsony este nagy taket tesznek a nlzre, hogy egesz ejtszaka egjen, Rcggel u hamujat ossze kell szedni. Be kell hinteni vele a kaposztafoldet, hogy a hamufereg ne arthasson neki.'?' E szokas a szlavok badnyak ( tusko) egetesebcf'" Nzlirmazik, amelyet a teli napfordulat alkalmaval raktak. A szokas a ttlz tisztft6 crcjebc vetett hiten alapszik: nerncsak a ttiz, hanem pars pro toto a hamva is elhUrftja a bajt. A karacsonyi nlzkultusz csillan meg abban a Kemencertil (Hont) va)6 hicdclernben is, hogy a karacsonyi morzsat a ttizbe kell beledobni, a mostani magyurazat szerint azert, hogy annyi lelek szabaduljon ki a tisztftonlzbdl, ahany morzsa elegett.

A karacsonyi hulladeknak, szernetnek killonben magikus ereje van. Orszag-

207

szerte altalanosnak mondhat6 szokas, hogy a gyumolcsfakra szorjak, azert hogy jobban teremjenek. Az idetartozo adatok kozul az apdtfalvi (Csanad) a legjellemzdbb: a szorast fiatal vegzi, hogy a fak sok es friss gyumolcsot teremjenek.

* * *

Eredetileg bizonyara karacsony ejtszakajan, az ejfeli mise elott volt a kantalas, koringyalas, Szeged es kornyeken: angyali vigassag, amikor artatlan gyermekek hirdetik a hfveknek a megvalto Jezus sziileteset, mint valamikor Isten angyalai a pasztoroknak, Egyes helyeken aztan egesz adventre atterjedt a kantalas, Hogy kozepkori hagyomannyal van dolgunk, bizonyitja az is, hogy ismeretes kalvinista videkeken is. Alsofehervarmegye reformatus gyermekei igy koszontenek:

Oszlik fellegeknek sun1 setetsege, Hasad az egeknek hajnali szepsege. Piros hajnal utan hozza [el a napjat, Hugy ldthassa szidetett Krisztusat. Hanykodik a mezo hdnyfele fiivekkel, Annyi aldas legyen a ketek eliekkel?"

A katolikus Mezokovdcsluizan (Csanad) a gyerekek hazrol-hazra jarnak es a virraszt6khoz bckialtanak: Meghallgatjdk-e az angyali vigassagot? Ha meg, akkor eneklik:

Karacsony ejtszakaja, Jezus sziiletese napja. Orilljilnk es orvendezziink, A kis Jezust megdtcserjiik:

A kis Jezus aranyalma, Boldogsagos Szuz az anyja, Csicsis, csicsis en kisdedem, Jezus sziiletett, eneklem.

***

Karacsony estejen a gonoszokat pdsztorok riasztjak el orszagszerte, bizonyara azert, hogy elcszor ok voltak meltok a kis Jezus imadasara es Igy szandekuk annal foganatosabb. Gocsejben a pasztorok a sotetseg bealltaval, a keziikbe vett csengettyil es kolomp razasaval, kilrtfuvassal, ostorpattogtatassal vegigvonulnak a falun, jelezve, - mint mondjak - a Betlehembe rnenest. Azt hiszik, ha ilyenkor nagy larmat csapnak, a kovetkezo evben sok malac es borju lesz.206 Tapiosdgon (Pest) ilyenkor a pasztorok minden gazda hazanal rnegjelennek egy-egy koteg

nyarfavesszdvel es elmondjak a kovetkezo jokfvansagokat: Dicsertessek a Jezus Krisztus, adjon Isten j6 ester! Meg engedte erni Krisztus Urunk Sziiletese napjdt, de engedjen meg tobb szdmos esztend/iket is, hogy tobb szamos esztend/iket meghhessilnk egyiiu eroben. egeszsegben, testben es lelekben, hosszu eletben, Adjon bart buzat, bekesseget, holtunk utdn orok iidvosseget. Dicsertessek a Jezus J( rlsztus! A koszonto elhangzasa utan a gazda minden pasztor kotegebol egy szal vesszot kihiiz es aproszentek napjan a joszagokat megveri vele. hogy elkeruljek u betegseget es hogy szaporak legyenek.:"

Az eJfili misehez szamos hiedelem ftizodik. Nem is csoda, ha szokatlan Id6pontja, egyszerisege, sejtelmes varazsa heviti a nepnek arruigy is elenk kepzele'~l. Az ejfel a napnak kiilonben is a legtitokzatosabb pillanata: a szellernek ide[e. A vilag vilagossaga, a Betlehemi Kisded azonhan ehizi a sotetseg hatalmait es mcgsegfti azokat, akik ot varjak, Krisztus szuletesevel uj vilag kezdodik, erthetd tehat, hogy az ejfeli misehez annyi kulonos kepzetet fiiznek a jambor lelkek. Adventnek minden varakozasa osszesilnisodik e par orara: jelet latnak mindenben, tltkok nyiinak meg, az allatok beszelnek, a jovd is feltarul a fiatal szfvek eldtt,

INlvidtki magyar helyeken azt tartjak, hogy aki az ejfeli misere akaratan kfvtll els6nek erkezik a templomba annak abban az esztendoben a joszagtartashoz kUWnas szerencseje lesz.?" Tobbfele e16 hit, hogy ugyelni kell arra, nehogy valaki II orakor menjen a templomba, mert akkor a halottak miseznek ott. Egyszer egy usszony egyediil volt otthon, elaludt es 11 ora fele folebredve, azt hitte, hogy mar ejfelre jar az ida. Elment a templomba, ahol csodalkozva latta sok ismeroset, akik mar regen c1haltak. Mindjart tudta, hanyadan an a dolog es kifele indult a templomb61. A halottak utana. Ekkor egy lathatatlan leny, aki nem volt mas, mint ilZ 6rungyala, azt sugta a fulebe, hogy dobja le a felsoruhajat. Ugy is tett. Mikar tl rendes misere gyulekeztek a hfvek, a ruhadarabot Izze-porra tepve talaltak, A gonosz Iclkek a templomba is behatoltak es halottak alakjaban kisertettek meg az tl!l!izon yt . ,II"

Az ejfeli misere hivogato harangszonak kulonos erot tulajdonftanak. Meglathutju jovendobclijet az a lany, aki ilyenkor beletekint a kiitba.?" Sornogyvdmoson az eludolany megraz egy gyumolcsfat, hogy annyi keroje legyen, mint amennyi iyOm{;ksiH hoz a fa.

A lenny egy almat visz magaval az ejfeli misere. Mikor a templomba er, beleharap, "ztan hatranez, aki utana megy, az veszi e1.211 Nehol az is szokas, hogy a ldny cjfcli misere e~y rakas cedulat visz magaval, amelynek mindegyikere egy f'~ r flncv van (rvu, Urfelmutataskor kihuz egy cedulat es amino nev van rajta, ulyun ncvli lcsz az ura.:"

Puszuulobosnn (Szabolcs) az a hit jarja, hogy amelyik lany az ejfel] miserdl 11II ... njilVl'1 mcgrugja a diszn661at es ezt mondja: ugy jojjenek hozzdm a kerifk. mill' tt valvura {/ diszno« - az bizonyosan meg abban az evben jol megy ferjhez. 'lurruui mise uuin a lany megeszik egy pisztrangot, de semmit sem iszik ra: almahan meg fogja latni azt, aki elveszi'"

1\,/, cjfcli miserc szoktak a Luca-szeket is elvinni, hogy raallva meglassak , kik

a boszorkanyok. Ajanlatos szentelt kretaval a szek karOl kart vonni, hogy a btlbajosok ne arthassanak az illetonek.!" Eger videken kulonben azt tartjak, hogy amikor a pap az ejfeli misen a Szentseget felmutatja, akkor mind maga kortll14t· ja a boszorkanyokat, akik igyekeznek a stolat a nyakarol leakasztani.?" Toman is az a hiedelem jarja, hogy amikor a pap az ostyan atnez, minden boszorkanyt megismer, mert ekkor annak szarva no, aki boszorkany.'" A palocok szerint a bilbajosokat a pap a templomban megismeri, amikor a nep fele fordul. Az ilyenek hattal allanak a Szentseg fele. A pap nem meri oket elarulni, mert elvaltoztatnak kutyava, vagy egyebbe.:"

Nagyolveden (Esztergom) a rmilt szazadban a bakter ejfeli mise elott ezt enekelte:

Kelj fol ember egy-ket szora, Tizenketuit vert az ora, Melyben hajdan Krisztus Urunk Sziiletett mi Messidsunk A Maria tiszta sziizuil, Fogantatvdn Szentlelekidl. Ezen angyalok vigadtak

Es Istennek hdldt adtak.

Azert mi is felserkentjiink,

Ez nagy csodat io! tekintsiik. Dicserjuk a Jezus Krisztust, Amen. Mindorokke amen?"

A baktemek Lavon (Sopron)?" is kulon karacsonyi rigmusa van:

l O orakor:

Keresztenyek ebredjetek Tiz mar az ora!

Az Ur Jezus vdlsdgunkert Hozzank eljon mao

A szegeny pasztorokkal, Menjiink: ajandekkal

EI Betlehembe,

Egy rongyos helyre.

Ott sziiletik az Ur Jezus, Ki nekiink iidvosseget hoz:

Tiz mar az ora, Orvendezzunk mal

11 6rakor:

Oh emberek orvendjetek, Tizenegy ora!

Az Ur Jezus Betlehembe Jon az ejtszaka.

A szegen» pasztorokkal, menjiink ajandekokkal. Tizenegy ora, Orvendezzunk rna!

I 6rakor:

Hallja minden hdznak ura, Egyet elvert az ora!

Az Ur Jezus valsdgunkert Hozzdnk eljott rna. Betlehemen kiviil [ekszik, Okar, szamdr kozt melegszik, Az lsten [ia F ekszik jdszolba. Siessiink pdsztorokkal, Menjiink ajandekokkal.

Egy mar az ora, Orvendezzunk mal

26rakor:

Hallja minden haznak ura, Kettot atvtt az oral

Az Ur Iezus Betlehemben Megszuletett mao

Hideg szel is sertegette, Ertiink meg is kannyeztette A gyonge Jezust,

H ozzdnk jou orvost.

Azert tehai orvendjetek, Vj kiralyunk megsziiletettl Ketui az ora, Orvendezziink mal

36rakor:

Hallja minden haznak ura, Harmat iuot: az ora! Betlehembe siesetek,

Az Vr Jezus ott szidetett. Harom az ora, Orvendezziink mal

AI. ejfeli misen a pasztoremberek, amig a pasztorkodas meg viragjaban volt, Ill. orwig tobb reszen, tudtunkra Szegeden es Tapen, a kis Jezus tiszteletere dudattak, A tapai hivek meg rna is megkivanjak a kantortol, hogy ejfeli misen tllItluszcru hangzatokat csaljon elo az orgonabol, Diosjetuin (Nograd) a kanasz flrfclmutataskor betiilktil a megszuletett Jezus tiszteletere a templomba.

6srcgi szokast orzott meg Nyarddremete (Maros'Torda), ahol meg a legutobbi

111

evekben is karacsony ejjelen a gyerekek szepen feldfszitett betlehemet vittek a ternplornba es ott az ejfeli mise alatt betlehemeztek. A pasztorok misejen pedig, amely csondes mise volt, feherbe oltozott kislanyok karacsonyi verseket mondottak, kozbe-kozbe enekeltek is. Ditron (Csfk) es mas kornyekbeli falukban az ejfeIi misen az enek e szavainal: A rnadarak megszolaltak ... a gyerekek cserepslpokkal a madarhangot utanozzak egeszen a szertartas vegeig, Ez a greccioi karacsony hangulatat lehel6 szokas valoszfmileg a szekely ferencesek hatasara keletkezett.

A szegedi nep szerint Isten ejfelkor aldasat adja az emberekre. Az aldas az 6 egyszulott Fia, aki eljott a mi megvaltasunkra. Parddon ugy tartjak, hogy ilyenkor egy percre vilagossag tamad az istallokban: jelensegid a Jezus szuletesenek?" Tobb fele ismeretes hiedelem az is, hogy ilyenkor a joszagok emberi hangon beszelnek, Gocsejben ugy velik, hogy rnisekor, Urfelmutatas idejen a barmok, a betlehemi eserneny tantii emberi hang on sz61alnak meg. Mindegyik megmondja a masiknak, mifele veszely kornyezi, hova jut, kihez kerul, Ezeket a beszelgeteseket a szenahanyo lyukon ki lehet hallgatni. Aki az istalloban hallgatna, meghaIna. Ha i1yenkor a veltik rosszul Mn6 berest az istalloban talalnak, szarvukkal agyonoklelnek.'" Nemetbolyban (Baranya), ha valaki meg akarja tudni, hogy mit beszelnek az allatok, az ejfeli mise vege fele menjen haza, jarja haromszor korul a helyiiket, akkor megerti szavukat. Ajoszagnak ilyenkor mindenfele kedveznek es sokfele szokassal elnek az erdekukben. A ballai paloc az igavon6 marhanak, hogy egesz even at jol egyek-igyek, ejfeli mise eI6tt elsa harangszokor enni ad, beharangozaskor pedig megitatja.i" Paradon, hogy a 16 j61 menjen, felmennek a legenyek ejfeli misekor a toronyba es Urfelmutatas alatt a negyelleti (negy l6ra valo) ostort a harang tengelyen kenegetik meg'". Az Aljoldon, hogy a mehek sok mezet gyujtsenek: az ejfeli misere tiszta buzat kell vinni, kijovet pedig minden kas ala kell tenni be16le.

***

A pasztorok misejevel kapcsolatban egyediil csak azt az apatfalvi szokast tudjuk rnegemlfteni, hogy a juhaszbojtarok kis barannyal allanak mise alatt az oltamal,

* * *

SZENT ISTVAN VERTANU (december 26.) unnepen a nemet kozepkorban sot cs vizet szenteltek, amelyet a joszagoknak, fokeppen pedig a lonak adtak be. Ekkor szenteltek a takarmdnyt is. A Szent legendajabol e szokast nem tudjuk megrnugyarazni. Valoszinti, hogy a Iovag16 WoLan kultuszanak egyik eleme sziv6dott fel a liturgiaba.?' Nalunk is van nyoma annak, hogy Szent Istvant a lovak patr6- nusaul tiszteltek. Az 1496. evbcl vale esztergomi Obsequiale-ban talalhato: benedictio pabuli seu avenal' in die Sancti Stephani prothomartyrisF' Az aldas meg az ISHS. evi esztergomi Agendariusban is benne van, tehat meg a XVI. szazadban is cit. Kesobb nyoma vesz. Az 1488-b6l fennmaradt Bagonyai Raolvasasok egyike-

212

ben,226 amely 16fek61yr61 volt j6, szinten szerepelt Szent Istvan neve. E kultuszn~ nepunk koreben rna mar se hfre, se hamva, hacsak az nern, hogy a karacsonyesti Nzenat, etelmaradekot sok helyen ezen a napon etetik meg a joszaggal,

Az orszag tobb videken szokasos karacsony napjanak estejen Istvan kiiszontese?" Gyermekek keresik fel azokat a hazakat, ahol Istvan nevezenl ember lakik. Nem lehetetlen, hogy e koszonto valamikor a mostaninal szervesebben hozzarartozott az unnephez es igy esetleg regos-hagyomdnyok maradvanyakent ertelmezhetjuk. Pusztaszeren (Csongrad) a gyerekek fgy koszontik az ablak alatt Szent Istvant:

Kinek rna foltetszeit

Szep fenyes csillaga, Ugvmiru Szent lstvdnnak Holnap lesz a napja. Kerjed Istenedet, Terjessze ki karjat, flogy hoven arassza

Az 0 szent aldasat.

Mar minalunk a virdgok Szepen bimboznak,

A mi drva veteseink

J oval biztatnak.

El}, eli, elj sokaig,

Oh Szent Istvan sokdig, Isten tartsa, boldogitsa Szent orszagaba.

Ajandekot szoktak erette kapni, mikozben ezt mondjak:

Csorgetik a ladat, Penzt akarnak adni. Ha pedig piszkaftit:

Elfogunk szaladni.

***

Szcnt Istvan vertarui tinnepehez kapcsol6dik a hires regiiles is, amely fdkeppen iJlltu'inflH el de csokevenyei megtalalhatok a Szekelyfoldon is. Hahoton (Zala)?" knnicsony estetdl ujev napjaig harem kozonseges regiis, egy bika es egy bikds ~,..()k()11 regolni, A kozonseges regosok lancos bottal jarnak s vele enekles kozben III, utcmct eroscn kiverik. A bika hosszuszoni kifordftott bundat 61t magaru, a nyukrin pedig hosszu lancet visel, Amint bealkonyodik, a hazrol-hazra vain janist

213

azonnal megkezdik. Miel6tt enekelni kezdenenek, egyik reg6s az ablakon at mindig megkerdi: szabad-e regtinyi? Ha azt mondjak: szabadl, enekuket kint az ajt6 mogott mindnyajan elkezdik:

Ha beeresztenek, Becsiszegiink-csoszogunk. Nyirfa-kereg a bocskorunk, Hajdina-szal a nadrdgunk. Haj regd rejtem!

Azt is megengedte

Nekiink az Uris ten!

M egjottek, megjottek

Szent Istvan szolgai,

Kinek fide, kinek

Leiba el vanfagyva. Nyomjuk-e, vagy mondjuk?

Kelj fol, gazda, kelj fol, Szallott lsten h/izadra Sereged magaval, Teritett asztallal,

Tele pohardval.

Bar kietek bora Krisztus vere volna,

A kietek kenyere Krisztus teste volna,

A kietek asztala

Kis oltdra volna.

A kietek ruhaja Misemondo-ruha.

Haj rego rejtem!

Azt is megengedte Nekiink. az Uristenl

Adjon az Uristen Ennek a gazddnak Egy hold foldon Ssaz kereszt buzat, Szaz kereszt rozsot, Szaz kereszt arpat. Haj rego rejtem! Azt is megengedte Nekunk az Uristen!

214

Adjon az Uristen Ennek a gazddnak Kit par okrot, Melleje kit kis berest, Az egyik beresnek Aranyat ekeszarvat, A mdsik beresnek Arany ostornyelet, Haj rego rejtem!

Azt is megengedte Nekiink az Uristen!

Adjon az Uristen Ennek a gazddnak Szaz darab juhot, Melleje kit kis ihdszt, Az egyik ihasznak Szep arany furulyat, A masik ihasznak Amny hajtobotot. Haj regd rejteml

Azt is megengedte Nekiink az Uristen!

F alu vegen van egy erszeny, Abban vagyon ezer forint. Fele szegeny regol6ke,

F ele a gazdde.

F alu vegen van egy szep lany, Kinek neve Mari,

F alu vegen egy szep legeny, Kinek neve Ferko.

Hat te Ferko mit viszel? Viszi csiki csakanybotjat. Hat te Mari mit viszel? Viszi Mdri agyruhdjat. Isten meg ne mentse, Kebelebe rejtse, Osszepodoritse,

Mint cica a farkdt,

Meg annal is jobban, Mint kis roka farkdt.

215

Haj reg6 rejteml Azt is megengedte Az a nagy Oristen!

Most a bika, kit minded dig a bikas lancon tart, beront a szobaba, ott ugral, bombol, a bikas pedig mindenutt nyomaban. Ahol leanyok vannak, mint pI. a fonoban, ott a leanyokat ijesztgeti s termeszetes, hogy nagy riadalom tamad koztuk. A bikas folyton csitftgatja, de hasztalan. Kiinn a regosok ezalatt tovabb enekelnek:

Emitt keletkezik

Egy szep kerek pdzsit, Abban legelesz egy Csodafiuszarvas. Csodafiuszarvasnak Ezer aga-boga, Misemondo gyertya Gyuitatlan gyulladjal, O}tatlan aludjal.

Haj rego rejtem!

Azt is megengedte

Az a nagy Oristen!

Ezzel a regales, illet61eg az enek veget er, Dicsertessek az Or Jezus Krisztus! - szavakkal mindnyajan bemennek a szobaba, hoI sot kernek a bikanak. Amit kapnak, elveszik, megkoszonik s szerencses jo ejszakat kivanva tovabb mennek.

A szokasban kulonbozo eredeni, kiilonbozd koni es kulonbozo celzani elemek keverednek, amelyek a maguk cgeszeben, annyi erdemes kutatas ellenere is, tisztazatlanok. Az uttoro Sebestyen Gyula volt.:" akinek paratlan szorgalommal vegzett, bar imitt-amott romantikus munkaja feltarta a regales magyar dokumentumait es osszefuggeseinek tekintelyes reszet. Kimutatja, hogy a zaj utesben es a rego rejtem-fele szavak ritmikus ismetleseben a finnugor saman varazslas csokevenyet kell latnunk. Utal a szokasnak a teli napfordulat osi primitiv unnepevel valo kapcsolatara,

A regolesnek egyik leglenyegesebb mozzanata a ktilonbOzo rendii jokfvansagok kifejezese. Ezt a reszletet az magyarazza, hogy a kozepkorban Jezus szuletese napjaval, karacsonnyal, kezdodott az iijesztendd. Az ujevi jokfvansagok rna mar puszta udvariassagi szolamma halvanyultak, A regiekben, prirnitiv nepi retegekben, azonban kisebb-nagyobb mertekben 61 a szo magikus erejebe vetett hit. A szoval kifcjczett kfvansag egyuttal a teljesedest is jelenti, eldkesziti. A regosok az eredeti felfogas szerint tehat nem kozonseges koszontok, hanem varazslok is.

Sebestyen Gyula ez tijevi jokfvansagokkal kapcsolatban utal a r6mai evkezdd Calcnda-ra, mas szoval a dies strenarum-ra. Romaban ez a nap a jokfvansagok kifejezesenek napja volt, amelyert ajandekot (strena) illett adni. A szokas a r6mai

216

kolonizacio teruleten, tehat Pannoniaban is elterjedt, mikozben helyi elemeket is folszfvott magaba, Vellink a szlovenek ismertettek volna meg. Solymossy Sandor viszont a rna is et6 francia guillanneuf ujevi hazaloszokast latja benne, amelyet francia szerzetesek hoztak hozzank az Arpad-korban.'?'

A regolesben szereplo csodafiuszarvas ertelmezesere ujabban Berze Nagy Janos vallalkozott.?" Elveti azt a kfsertd foltevest, hogy a regoles szarvasa az 6smagyar totemallattal, a Hunort es Magyart uj hazaba vezetd szarvastehennel azonos. A mi csodafiuszarvasunkkal kapcsolatban nyomatekosan utal a kereszteny tradiciokra, fOkeppen Eustachius legendajara. Piacidus romai tabornok vadaszatra ment es egy gyonyoni hfrnszarvas bukkant fol elotte, amelyet illdoz6be vett. A szarvas egy dombteton hirtelen megallt es szemkozt fordult iildozejevel. Agancsai kozott a vadasz tundokld keresztet pillantott meg. A szarvas megsz61alt 6s kozolte Piacidussal, hogy 0 Krisztus. Piacidus erre megkeresztelkedett es a keresztsegben az Eustachius nevet kapta. Krisztusnak szarvaskent val6 abrazolasa az 6skereszteny ikonografiaban es kolteszetben silnln el6fordul.

Berze Nagy a regos-enekben fonnmaradt szarvasmonda lenyeget igy fogalmazza meg: sebes folyovfztdl korillvett kerek zold pazsiton csodafejil szarvas lescI, mely vesejen aranykeresztet, homlokan napot, oldalan holdat es csillagokat hord, ezeragu szarvan pedig magatol gyullado es elalvo misegyertyak vannak. A szarvas a foly6vizen atvezeto ekes nagy uton mennyei seregevel Szent Istvan magyar kiralyt keresi f61, aki le akarja teriteni, mire kijelenti, hogy 0 nem vad, hanem Istennek hozzaja kiildott kovete, Krisztus. Szent Istvan hazaban az egi vendegek szent lakomat ulnek, mire Istvan maga is megkeresztelkedik. Krisztus a megtert fejedelem orszagat aldassal halmozza el, amire a jokivansagok utalnak. A legfontosabb kerdes azonban, adatok hijjan, nala is tisztazatlan maradt: a lelenda milyen uton-rnodon valt nepi hagyomannya?

Felfogasunk szerint a folyamat igy mehetett vegbe: bizonyos, hogy a magyar- 1'8 sokaig rnegorizte emlekezeteben az osi csodaszarvast, amely itt a foldon uj hudt mutatott neki. A mondanak epikai dokumentumai is lehettek, amelyekhez • n6p szfvosan ragaszkodott, mialtal termeszetesen ellenkezesbe kerult az tij hit lzeJlemevel. Sokszor megfigyelhettuk mar azonban az Egyhaznak azt a boles ti)rekvlSllet, hogy a gyokeres pogany kepzeteket mindentitt iparkodik hasonl6, de kercszt6ny tartalrmi hiedelmekkel kicserelni, nem eltorolni, hanem mintegy bet(ilteni. A csodaszarvasmonda kereszteny megfelelojeul az Eustachius-legenda kfnalkozott, amelyet else szent kiralyunk szemelyere alkalmaztak, aki eleinte szlnten pogany volt es akit bizonyara szinten egi sugallat vilagosftott fel, mint Piucidust. A csodafiiiszarvas is uj hazaba vezeti Istvan kiraly nepet: a mennyorszagot nyitja meg ekitte. E magyarazat most mar nem sertette az Egyhaz spiritualis erdekeit, viszont az osi kepzetek is megfertek a hivatalos ertelmezessel,

***

217

SZENT JANOS EVANGELISTA (december 27.) napjan szokasos a bor megaldasa, A korakozepkorban a szentek unnepen bent a templomban ittak a hfvek a tiszteletukre. Ez bizonyara a pogany libatio maradvanya, kereszteny masa, Az Egyhaz ugyanis boles tapintattal arra buzdftotta hiveit - miutan a szokast nem tudta kiirtani, - hogy most mar ne a pogany istenekre, han em in nomine Sanctorum et Angelorum erneljek poharukat. Ezert magat a bort is megaldotta, A bart a pap a miseben Krisztus vereve valtoztatja at, ill6 dolog tehat, hogy mertekkel fogyasszak.

Ez az aldas hamarosan Szent Janos evangelista napjahoz rogzodott, hogy az Egyhaz ezzel is ellensulyozza a germanoknak a teli napfordulat idejen tartott kultikus mulatsagait, amelyeket lappangva tovabb is megultek. A szokas igazolasaul hivatkoztak az egyik evangeliumi helyre, ahol Jezus tobbek kozott ezt mondja Janoseknak: Meg tudjdtok-e inni a poharat, melyet en innifogok? (Mt. 20, 22.) Ezert szerepel Janos attributumakent sokszor a kehely. A szeretett tanitvany legendajaban pedig azt olvashatjuk, hogy Aristodemos pogany f6pap azt mondotta Janosnak, hogy hajland6 hinni Krisztusban, ha Janos kiurit egy mergezett borral telt kelyhet es az nem art neki. A merger eloszor ket gonosztev6n ki is probaltak, akik region szornyethaltak. A szent imadkozott es miutan a kelyhet megaldotta, tartalmat fenekig kiitta es semmi baja nem tortent, A fopap azonban meg most sem akart hinni. Az apostol erre felszolitotta, hogy kopenyet Jezus Krisztus neveben teritse a ket halottra. A fopap megtette, mire a ket gonosztevo feltamadt. A csoda hatasa alatt a f6pappal egyutt az embereknek nagy sokasaga tert meg.i" Amint latjuk, ez a magyarazat teljesen aitiologikus celzani, vagyis a regi szokast kereszteny hagyomanyokbol iparkodik ertelmezni,

A szokas, azaz a borszenteles szertartasa nemet foldrcl hozzank is hamarosan atkerult. Egyik xv. szazadbeli esztergomi Obsequiale-ban mar el6fordul: benedictio vini seu amoris Sancti Johannis tertio die post Domini nativiuuemi" Egy 1545. evbol valo okleveles adat szerint: poculum Sancti Johannis, quod lingua vernacula a I d 0 m d s vocaiur?" A pannonhalmi friapatsagban mar regi idakt61 fogva megaldottak e napon az tij bort es ett6lfogva kezdtek rendesen inni.?" Bdcskaban Szent Janos napjan meg rna is bort szentelnek es elteszik egesz evre. Ha valakinek ftile, vagy foga faj, nehany cseppet csoppentenek ra es meggy6- gyul t61e.236 Nyugat-Magyarorszagon a szentelt bort a boroshord6kba ontik azzal a celzattal, hogy jovore is jo bortermes legyen.?' Gocsejben szinten hordoba ontik. Itatjak azonkivul tevelyedett emberrel es gyerekekkel is. Ha a marhat valaki megrontotta, akkor a szentelt bart vizzel vegyftik es a beteg joszag hatat kereszt ulakjaban locsoljak ve1e.238 Amikor a gocseji ember a pinceajtot a hegyen bezarja, a kulccsal keresztet vet ra e szavakkal: Szent Janos aldasa maradjon a hajlekon is, meg az elmen/ikiin is?" Rdbagyarmaton a vetomag buzaba Szent Janosbort is vegyitenek.r" Csanddapdcdn ezt szoktak mondani: Szent Janos vere fussa karul a mi luizunkatl'" E mondas epebb gyakorlatnak csokevenye. A szentelt borral valoszfrnileg korulhintettek a hazar, hogy a benne lakokat a szentelmeny megoltalmazza a gonosz lelektol.

218

Kalmany Lajos foljegyzett egy mondaszeril tortenetet, amelynek a magva Szent Janos aldasa: Volt ket buszke vofely. Odajartak hivogatni. Amikor a temet6n mentek at, meglattak egy koponyat, amelyet hanyavetisegbol szinten meghfvtak a lakodalomba. A koponya megszolalt es a meghfvast elfogadta. A ket v6fely nagyon megijedt es a paphoz fordult tanacsert, aki ezt ajanlotta nekik: ha uz a bizonyos eljon, iigy fogadjak, mint a legels6 vendeget, tanyert, kanalat keszftsenek neki, tovabba bort es borospoharat, kulon asztalhoz ultessek es valahanyszor inni akarnak, mindig mondjak: igyuk meg Szent Janos poharat. Masnap a koponya meg is jelent, a vofelyek bekoszontottek, mint els6 vendeget, A tobbi is a pap tanacsa szerint torrent. Amikor a lakodalomnak vege lett, a bizonyos is meghfvta a vofelyeket vendegsegbe. A ket legeny iijra elment a paphoz, aki azt javallta, hogy a meghfvast el kell fogadni, egyebkent majd 6 is kimegy a prosekcioval veliik a temet6be. A temet6ben is eloszor Szent Janos poharat ittak meg. A koponya megszolalt: szerencsesek vagytok, hogy kormenettel jottetek ki, meg hogy a Szent Janos aldasat koszontottetek ram. Menjetek haza es masker ne bolygassatok a halottat nyugodalmaban. A ket legeny azonban rnegis hamarosan meghalt. 242

Szent Janos aldasanak, azaz a borral valo elaldasnak koran keletkeztek mellekhajtasai is. Mar a kozepkorban megttirt szertartas volt a nemet templomokban esketes el6tt bort szentelni, amelyb6l az uj par az oltarnal ivott, mikozben a pap lmadkozott: Bibe amorem Sa net; Johann is. Az osztrakok, f6keppen a stajerek, lakodalmi szertartasaiban fennmaradt az a szokas, hogy az uj par Szent Janos poharaval (Weinhansel) kezdi a lakomat, megpedig olyan borral, amelyet Szent Janos evangelists napjan aldottak meg. A csehek es lengyelek Szent Janos unnepen a bor mellett kaldcsot is szoktak szenteltetni. Ennek nyomai a kalocsai ritualeban ill fl>llelhet6k241•

E ket aldas keveredesebol, egyelore ismeretlen iiton-modon, keletkezett az a laj6tos nepies elaldas, amelynek gazdagabb-szegenyebb valtozataival magyar lakodalmakon, halotti torokban talalkozunk. E szokasnak hazai egyhazi gyoke~I, kozepkori nyomairol, pontosabb europai osszefuggeseirol adatok hfjjan ..... nem sokat tudunk.

A gytmes! csdngok (katolikusok) a «tesztanerml viragokkal, tojasokkal, aranyazort 6kftmenyekkel felcifrazott» nagy lakodalmi kalacsot Szent Janosnak hfvJ"" Az uj par elfogadja a vendegek ajandekait, utana e Szent Janos elaldasa kovetkezlk, amelyet a vOfcly szokott vegezni: Mindeneknek szemei Teread neznek Uram es Te adsz eledelt nekik alkalmas id/iben, megnyitod kezeidet es betiiltesz minden dllatot dldasiddal. Dicstiseg, Miatydnk. Udvozlegy. K 0 n y (j r (j K j ii n k! Aldi meg Uram minket es ezeket a Te ajandekidat, melye~et a Te jovoltodbo! 1'('l'mJt'fk vagyunk. A mi Urunk Iezus Krisztus altai. Amen. Aldja meg az lsten a kfl l'!!.yhekelt ifiakat, valamint megaldotta ezen Szent Jdnost az egnek harmatjdMI, afoldnek zsfrjahOl. Deus Vrain Isten. Aki ezt nem mondja, ne egyek beldle. lizulan esznek, isznak, vigadnak.?"

Ez az aldas a katolikus szekelyeknel ilyen valtozatot mutat: Mindeneknck sze-

219

me; Tebenned blznak Uram stb. es ezzel fejez6dik be: Teljes Szenthdromsdg, ki a mennyet Is a joldet teremtetted, aid} meg minket minden joravalo mozdulatinkban, valamint ezen Szent Jdnosokat (bogas, fontos kalacsokat) megaldottad teremtesnek idejen egnek harmatjabol.foldnek zsfrjabOl. Deus Uram Isten adj, de ne hagyj.24'

A szolnoki vdfely a lakodalmi kalacs feladasanal szinten utal Szent Janos c11- dasara:

Szent Janos aldasa terjedjen fejiinkre, Bu es bdnatunkat [orditsa oromre:

Bor-, buzatermessei, arany, eziist penzen, Mindezekert szukseget ne ldssunk penzb61, Bardtsag is jokedv ne muljon sziviinkbdl.

J 6k Iegyiink magunknak, j6t tegyiink mdsoknak, M ert ez fundamentoma fold; boldogsdgnak, Oromnek, jokedvnek, minden vigassdgnak.

ls: ha megoregsziink, halni keszek legyiink, Holtunk utan mennyben egyiat orvendezziinkl"

Az orszag tobb videken szokasos, az Alfoldon egesz biztosan, hogy eskuvdre menet a vofely tele palackot visz a templomba, a palack nyakan dfszes fonatoskalaccsal. Eskiiv6 utan a bort is, kalacsot is elkinalgatjak es arra torekszenek, hogy minel tobben kapjanak belole. Bizonyos, hogy ez regi szertartasnak, eppen a Szent Janos aldasanak maradvanya: a szokas meg ei, de vallasos tartalma mar elhomalyosodott.

Bizonyara idetartozik az a lakodalmi szokas is, amely Szeged kornyeken ett a legiijabb idokig, hogy a volegeny es a menyasszony borral es kalaccsal sorbakfnalja az egesz nasznepet, A moldvai csangoknal a keresztapa az oromkalacscsal (kettobe font perecre hajtott kalacs) haromszor megkeriili azt a szekeret, ameIyen az tij par til es minden alkalommal megcs6koltatja veltik. Erre az oromkalacsra ugy tigyelnek, mint val ami drag a szerencses dologra.?" A honti reformatus magyaroknal is szokasos a lakodalmakon az orom-, vagy maskeppen morvdnykalacsot a lakoma vegen foladni. Ilyenkor a nasznagy ekes beszedet mond Jezusnak csodalatos kenyerszaporitasarol, Beszedet e szavakkal fejezi be: Ezenkeppen a mi kedves atyankfia N. N. is az 6 kedves elete parja is ldtvdn vendegeinek sokasagat, szinten folajanlottak reszukre vagy ket iirommorvdnyt, hogy 6kigyelmiik is kielegithessek az 6 nepiiket, mikent Urunk Jezus az o>nepeit, az a sok ezer emberet kielegitette a pusztdban. Kivanom az folseges Uristenuil, hogy aki ezen orommorvdnyokbol reszesiilt, legyen annak teste tdpldlasdra es lelke iidvossegere. Ve~ Kyiik ezen orommorvanyokat tiszta szivvel, eljiink egeszsegvei. Amen.248 Itt a kalacsnak eredeti rendeltetese feledesbe ment, ezert koltottek hozza a kenyerszaporftasrol szolo magyarazatot. A peldakat talan meg szaporitani is lehetne, azonban cleg az hozza, hogy a lakodalmakban szerepl6 bar es kalacs eredetileg foltetlenul szentelrneny volt. Kultikus gyokerei bizonyara meg pogany kepzetekbe is vissza-

220

nyulnak, amelyeket az Egyhaz mintegy elismert es megszentelt. A templomi ~Idas gyakorlata azonban megsztlnt, hivatalosan feledesbe ment ugyan, de hfret a nep maga a jellegzetes hagyomanytiszteletevel napjainkig meg6rizte.

A kozepkorban szentelt borral kinaltak meg azokat, akik iitrakelnek, biicstizkodnak, hogy Szent Janos aldasa az lit veszelyeitol es kiserteseitdl oltalmazza meg 6ket. Ezert itattak a haldok16val is szentelt bort, aki olyan tartoman7ba keszult, ahonnan nem tert meg meg utazo, A megmaradt szentelt bort azutan a halotti torban ittak meg a hal ott emlekezetere, lelkenek udvossegere. Szegedi halotIi torokban az enekesasszony meg rna is maga ele vesz egy uveg bort es egy kosur folszelt kenyeret, elenekelven folotte a Szent Janos aldasat:

Szent Janos dldasa Szdlljon ezen hazra, A benne lakokat Forditsa vlgsagra.

Hog)' a kisded Iezus Toliink szallast kerjen, Istennek dlddsa Mindig rajtunk legyen.

Szent Janos aldasa Szalljon a fejiinkre, Bunkat, bdnatunkat F orditsa oromre.

Bor, buza is gyiimolcs Hogy boven teremjen, Istennek alddsa Mindig rajtunk legyen.

Utana elaldja a kenyeret es abort, azaz megkfnalja a toroz6kat, esetleg az odasercglett koldusokat.

Jtiszladdnyon a Szent Janos-aldasat az iij haz folszentelesekor szoktak a jclcnlcv6k enekelni. Ha aranylakodalmat unnepelnek, akkor is eleneklik a vende·gek. Szegeden, Tdpen, Jaszladanyon a hazi ajtatossagok vegeztevel szoktak az clsszegyiilekezett hfvek enekelni, miel6tt elszelednenek. Az enek elsa szakasza kulonben fgy hangzik:

Szent Jdnosnak szep kegyes alddsa Szalljon ezen tisztesseges hazra,

Mint regenfen Or Jezuse szallt apostolokra, Ogy szalljon le mirednk is edes mindnyajunkra.

211

A Szent Janos lildasal kozeposztalyunk is ismeri, a bUcsupoharat jelenti. A vallasos kepzetek mar kihullottak beldle, csak a puszta nev maradt meg. Vegiil bizonyos, hogy a sok verses szentjanosnapi koszonui?" amellyel orszagszerte taIalkozunk, a Szent Janos aldasanak hajtasa, tavolabbi alkalmazasa, Nagykamardson (Arad) a gyermekek igy koszontik Szent Janost:

Dicsd Szent Jdnosnak iinnepet szenteljiik, Ma 0 szent eletet vigan enekeljiik,

Kit a Krisztus szeretett, mint sztizet,

Mi is buzgon azt tiszteljuk.

Szent Janost a Krisztus annyira szerette, Hogy a vegvacsordn maga melle vette Es fejet mellere, dldott szent testere Lehajtani megengedte.

Egyeldre tarstalanul all az a nagyecsfalusi (Gy6r) szokas, hogy a karacsonyi piros almat Szent Janoskor a borral egytitt megszenteltetik es torokfajasrol orvossagul hasznaljak. U gyanebbcl a szentelt almabol egy darabot Apr6szentek napjan a joszag valyujaba tesznek es errol itatjak meg, hogy egeszseges legyen. A szentjanosnapi almaszentelesnek sem a regi liturgiaban, sem szertartaskonyvekben nem sikeriilt nyomara akadnunk, tehat vagy helyi fejlemennyel, vagy pedig mar kiveszett szentelmennyel van dolgunk. Erdekes kulonben, hogy a privigyei t6tok is tudnak a Janos evangelista napjan szentelt almarol, amelynek fiistje fog. fajasrol j6.250 Nem lehetetlen, hogy a karacsonyi alma kultusza keveredett itt a szentivanyi (jtinius 24) alma kepzetkorevel,

***

APR6sZENTEK (december 28.) napjan orszagszerte ismeretes szokas, hogy koran reggel Iegenyek es fiiigyermekek jarnak hazrol-hazra es a fiatalasszonyokat, leanyokat es kisgyerekeket a magukkal hozott vesszovel megcsapkodjak, mikozben kerdezik: Hanyan vannak az apr6szentek? A helyes felelet Szaznegyvennegyezren. Ez a szarn kozepkori skolasztikus becsleseken alapu1. A magyar kozepkor a szokast mar termeszetesen ismeri.?" Pelbart kemenyen megroja az apr6- szenteki korbacsolast, ami ketsegtelenul az else gyakorlat mellett bizonyft.t"

A korbacsolds az ujesztendei szerencsekfvanasnak kulonos fajtaja. A zold ag az elet szimboluma.f" Egyfelol a betegseg szellemet akarjak vele tavozasra kenyszerfteni, masreszt pedig nem mas, mint analogias varazslat, amelynek eelja noknel a termekenyseg, gyerekeknel a novekedes elosegftese: amint a fanak is evnil-evre uj hajtasai vannak, eppen ugy gyarapodjanak a megvesszozottek is. Dunantul a vesszozest ritmikus jokfvansagokkal szoktak kiserni.

A szokas a romai Lupercalia-tinnepek hasonl6 eljarasaban gyokerezik, de valamilyen formaban minden primitiv nepnel megtalalhato. Aproszentek napjahoz

222

bizonyara azert rogzddott, mert a betlehemi gyermekgyilkossagban is eleven a veres kepzete.

Szekelyfoldon, Csikban, magarol az unneprol is megemlekeznek a gyermekek. Aproszeniekez/i versiik talan a betlehemezesnek lehet regi, elszigetelt toredeke, esetleg helyi hajtasa:

Foltetszeu a csillag iidvosseg Urdnak,

Az emberi nemzet dicso kiralyanak.

Amely csillag utan hdrom szent kiralyok Nagy [dradsdg uuin Betlehembe jutanak.

Az egek kirdlydt dicserek s inuiddk,

Dicsd ajandekkal otet magasztaldk.

Amelyet Heredes le is fejeztetett, Szasnegyvennegyezer anatlant megolettetett, Hogy azzal kirdlyi tronjat megmentse, Lelkiinknek kirdly/u leJejeztethesse.

De mindjdrt az angyal Jozsefnek jelente, Es azt parancsold, hogy Jezust felvegye, Mdridval egyiitt Egyiptomba vigye, Hogy azzal Herodes diihet elkeridje.

Mi is szamosabban szenf tiszteletere Kovessiik peldajat orok emlekere:

Kivanom magukkal, szamos esztend/ikkel?"

***

Az 0J ESZTENDO (januar 1.), vagy kiskardcsony Krisztus korulmetelesenek Unnepe. A pogany Rornaban az evkezdetet Janus tisztelctcrc kicsapongasokkal Ultek meg, ennek helyere rendelte az Egyhaz a circumcisio tinnepet. Mar a romalak is e napon jot kivantak egymasnak az iij esztend6re, amelyet ajandekkal (strena) viszonoztak.?"

Az ujevet mar a XIII. szazadi magyarorszagi oklevelek is igy emlegetik: strenarum dies. Varosaink e napon tartoztak a kiralynak ajandekot adni. Hogy az ujandekozas ktllonben altalanos lehetett, igazolja Galeotti, a hires humanista is:

Kuiendis Januariis, in circumcisione Christi consueverunt Hungari strenam dare, hoc est donum, pro bono omine incipientis anni. Majd elmondja, hogy a kiralynak ki-ki mestersege szerszamait mutatja be es boldog iijevet kivan, a kiraly pcdig arannyal jutalmazza erette.

Ez az ujesztendei szerencsekfvanas videkek szerint karacsony, vagy SzilveszIeI' cstejchcz, ujev napjahoz tapadva rna is e1.2'6 Cseledek, pasztorok sokszor mar csuk gycrmekek elmennek (()ever koszonteni. E koszontesek eredeti jellege mar pusztulofelben van ugyan, megis ket mozzanatot eleg elesen elkulonithetunk bcnniik: az cgyik az ostorral, kolomppaJ val6 zajutes, amely a haz neper61, joszu-

223

gair61 akarja a gonosz lelket elriasztani. Ez a jokfvanasnak negatfv m6dja: a baj elharftasa, Utana legtobbszor a szoval, verssel kifejezett, vallasos vonatkozasokkal szfnezett szerencsekfvanat kovetkezik, amely a sz6 magikus erejebe vetett hitben gyokerezik, eredetileg tehat nem volt puszta udvariassagi szolam, mint rnanapsag. Egy regi koszontd szerint:

Az egek teremui, Csillagok epfto, Mennynek.foldnek Istene Az kit ez vildgra, Szabaduldsunkra

Szep sztlz leany szide.

Ez u} esztend/inek,

tt kegyelmeteknek Kezdetit megszentelje. Bekosseg, boldogsdg, Bar, buza, gazdagsdg Hdzasokat ujetsa.

J sten ellensegtdl, Gyidevesz gaz nepfui Marhdtokat megtartsa. Mint nagy mely orvenybrll Viz buzog mely ekessen:

Istennek alddsa

S megszaporetdsa Legyen ily btisegessen Marhdtok seregen

S hdzatok cseledjen, Szivbtii kivanom. Amen.257

Napjainkra - mint annyi mas regiseget - az iijevi kcszontest is inkabb csak a gyermekek vilaga 6rizte meg. A kovetkezri szenimihalyfai (Pozsony) koszontesben a jokfvansagokat a Krisztus korulrneteleserol valo megemlekezessel is atszovik:

Vj esztendot hirdetven Kiskaracsony nagy napjdn, Mid/in [ezus szidetett, Szenved elsa 6rajim. Jeiusnak szenvedese, Maria kimyorgese,

224

Koridmeteltetese.

Ez uj esztend/iben vigadjunk, vigadjunk, lstennek Mica adjunk. Szenved 6 mindnydjunkert, Vb,it ontja lelkiinkert, Hogy a mi btlneinket, Lemossa vetkeinket.

Lemossa vetkeinket, Megujf(ja lelkiinket, Hogy ez itj esztenddben Vigadjunk, vigadjunk, Istennek halai ad junk.

Adjon Isten hart, buuu, bekesseget, holtunk utan orok iidvosseget. Engedje az I,t,n, hog» fijhh ujesztend/it is megerhessiink ertiben, egeszsegben, Dicsertessek II JI:u.~· Krisztus.

Az djevi koszontesnek jellegzetes kozepkori m6dja maradt fenn egyik XVII.

Izbad! erdeme szerint meg nem meltanyolt keziratban.?" Ismeretes, hogy a PIlY,"O/ORUS,LI" ez a misztikus termeszetrajz, milyen mely nyomokat hagyott a k~zl!pkor vallasos eleten es muveszeten. A munka valosagos, vagy kepzeletsztilte 'llatoknak. ritkabban novenyeknek es asvanyoknak tobbnyire rneseszeni tulajdonll4gait sorolja WI. E jellemzesbol azutan a hfvD emberre udvos alkalmazast tanuhutgos parhuzarnot, szimbolikus osszefuggest olvasnak ki. Az emli'tett SZ6~ VII ill ilyen Physologus-hagyomanyokbol ered. Reformatus iskolamester folJI.yz6se, ami azt mutatja, hogy hatasa a161 a protestansok sem tudtak kivonni ml.ukat:

, Strena. ~iesztendaheli ajandek. In Jesu Christo Dei et Mariae Virginis Unigenito IlIINtem, cuiuslibet anni novi et praesentis. Ingressum, progressum, egressum /lUx, j'elidus, [elicissimum praecor.

l, A magyarorszdgi koronds kirdlyurunk 6felsegenek ajandekozom amaz ret"n'tt'.~ e,.{f.v 0 ro s z I ant, a tobb fene bestidknak mintegy hatalmas kiralya), es ama naJ.('y sebesseggel magasan felrapulo sa s k e s ely u t, az aerben ropos6 ,/Jh" madaraknak kiralyat.

II. A.lt'/segcs koronds kiralyurunk utan levf5 gubernatoroknak.fejedelmeknek, melt(S.~agos uraknak, kapitanyoknak, hadnagyoknak, magistratusoknak is btraknak, rgvszoval minden tisztben, hivatalban es meltosdgban helyheztetett becsiile(I'S /fra/If) uraimcknak ajandekozom ama serenyen magara vigydzo dar u t .

III. ;\ szdntoveui k()zes parasztrendnek ajandekozom ama munkas IIlI n g Y (f II .

IV. A kercsked/iknek ajandekozom a me h e c s k e t .

V. A letkipasztorokat megajdndekozom az ere k ig'y 6 val.

12~

VI. Az lsten igejit hallgatoknak ajandekozom a s z e I id j u h () t .

VII. Az atyaknak s anydknak ajdndekozom az 6 c sir k e i t n eve 16 t Y Ii k 0 t . VIII. Afiaknak es lednyoknak ajdndekozom az 6 szavdra serenyen futo c s j r-

k e k e t .

IX. Az hazas ferfiaknak es asszonyoknak ajdndekozom az h a I c jon - mad a - ra t.

X. Az ifjaknak ajdndekozom a s 6l y mot, aki kedves madar, de ritka is nehe-

zen fogattatik meg.

XI. Az sziiz leanyoknak ajdndekozom az un i cor n i st.

XII. Az ozvegy asszonyoknak ajdndekozom a kiiserves ozvegy g e r lie e t . Xlii. Az drvaknak ajdndekozom a fa I e m ii 1 e t.

XIV A gazdaknak ajdndekozom a p a I m a fat.

XV A gazdaasszonynak ajandekozom ate ken y 6 s be kat.

XVI. A szolgaknak es szolgdloknak ajandekozom az ebren aluvo nyu l at. XVII. Az Isten igejet hallgatoknak es penitenciatartoknak ajandekozom a k o-

rona t.

XVIII. A nem munkalkodoknak ajandekozom a t ii c s kat.

XIX. Az I sten igejit nem hallgatoknak ajandekozom az hitvdny s z u n yo got. 260

A magyarorszagi Physiologus-tradfcio kulonben meg a XVIII. szazadban, Padanyi-Biro Marton iijevi predikacioiban is felcsillan. Reszletes foldolgozas kulonben meg a jovd feladata."

***

VfZKERESZT, vagy Haromkiralyok napja (januar 6.) az Egyhaznak egyik legregibb unnepe. Eredetileg ekkor illte meg Jezus szuletese napjat. Ezen a napon emlekezik meg a napkeleti bolcsek imadasarol, Krisztusnak a Jordan vfzeben va- 16 megkereszteleserol, s6t a kanai mennyegz6n tortent csodarol, a kenyerszaporftasrol es Lazar feltamasztasarol is. Ez utobbiak a kozepkori liturgiaban meg szerepeltek, az ujkorban azonban mar elmaradtak. A keleti egyhaz Krisztus megkeresztelesevel kapcsolatban mar 6sidokt61 fogva a vizet is megszentelte ezen a napon. A vizszenteles azutan a kozepkor folyaman a nyugati egyhazban is elterjedt. A vizszenteles mellett ezen a nap on szenteltek regen a tomjent is. E kett6s szentelesbol fejlddott ki azutan a lakohazak megszentelese es megfustolese is Vfzkereszt korti1.262 Nemelyek szerint ez a gorog egyhaz hatasa.?"

Mar a mi kozepkori szertartaskonyveinkben is elofordulnak a szentelesek formulai.i" A vfzkereszti hazszentelesre vonatkozo els6 reszletes adatok tudtunkra a XVIII. szazad elejerol, Kolozsvarrol valok, Az ottani jezsuita kollegium evkonyvei szerint harem ifjut megkoronaztak es feloltoztettek, hogy a napkeleti kiralyok szemelyet kepviseljek. Ezek a magyarok kozott magyar versekkel, mas nyelvilcknel pedig latinul udvozoltek es imadtak az ujszillott Kiralyt egy kep cisn, arnely Jczus szuleteset es a pasztorok imadasat abrazolta. A harem ifjri harmas

226

ajandekkal, arannyal, tornjennel es rnirrhaval tisztelte meg a kepet, E jambor latvanyossag megtekintesere az utcakon es hazakban nagyszarnu nep cs6dUlt ossze, katolikusok es protestansok egyarant, Ezekhez a kiserd pap a haz beszentelese utdn alkalmas buzditast intezett, hoi az igaz hitrol, hal a helyes istentiszteletrol, hol pedig a szentsegek gyakori vetelerdl. Ilyfajta rogtonzott beszedeket az unnep nyolcada alatt a pater rector tobb, mint hatvanszor mondott. Meg a protestansok is meghivtak hazaik megaldasara es igen baratsagosan fogadtak.i"

A hazszenteles tijabb id6ben is bizonyos unnepelyesseggel folyik Ie, hiszen a rendkfvuli esernenyeket nem szamftva, evente legalabb ekkor folkeresi a pap hajlekukban a hiveit, Kethelyen (Zala) a pap maga melle veszi a mestert (kantortanftot), ket cehmestert, akiknek egyike szenteltvfztartot, masika pedig egy nagy, hazi fonallal befdzott rut tart a kezeben, tovabba ket gyereket. Belepven a pap a hazba, nyomban koveti a mester, aki az ajtonal hajadonfOvel megall es a megfelel6 evszammal egyiitt folfrja a szokasos jeleket: GtMtB. A szobaban az asztalt ezalatt feher abrosszal beterftik es rahelyezik a csalad legutobbi hiisveti gyonasat igazo16 cedulakat, Atlepven a pap a szoba kuszobet, megszenteli a hazat es vegul leul az ot allva fogado haznep koze, vallasos oktatasban reszesiti mindnyajukat, a kis gyermekeket megimadkoztatja es ha a gyonocedulakat nem, vagy nem a csaladtagok szamanak megfeleloen talalna az asztalon, figyelmezteti a csalad fejet e fajdalmas jelensegre es keri, hogy a jovoben ne ismetlodjek meg. A gyonocedulakat megszamlaljak es a cehmester hire ftizi oket, a mester osszeszedi a lelekpenzt (jambor adomanyt ) es ezzel a hazszentelesnek vege."?

Giicsejben a pap es a mester hazrol-hazra jar szentelni, mint mondjak: vizkeresztet Jarnak. Faradsaguk jutalmaul sonkat, szalonnat, tojast, gabonafelet, babot ~s lelekpenzt kapnak. Minden haznal zab van egy tanyerban es amikor ebb61 a mester a pap zsakjaba ont, a kiszorodott szemeket egybegyujtik es a tyukoknak adjak. hogy jobban tojjanak. Szenteles utan a papnak Ie ke11 ulnie, mert kulonben a tyukok nem kotlanak. Folkeles utan a gazda, vagy a gazdasszony til a pap helyere s a pitart kisoprik, hogy a lanyuk, vagy legenyfiuk minel hamarabb megta- 141ja elete tarsat.2fi7

Szeged-Alsovdroson a szentelest vegzd baratot a tiszta szobaban az asztalon feszUlet es ego szenteltgyertya fogadja. A szenteles nemcsak a csalad lakohelyereo hanem az istallora, olra, mellekhelyisegekre is kiterjed. Szenteles utan elbeszelget a csalad tagjaival. Bucsuzasul a kezeben leva kis kezi feszuletet mindenki megcs6kolja.

Szrkegen a hazszenteld pappal egyutt megy a kantor, a kurator, a minisztransok C!'i egy gyermek, akinek nyakaban zsak log, karjan pedig kosar, A szenteles vegcztevel ezt eneklik:

Hala neked Atyaisten, Iovoltodat mutasd itten, E hazaknak epideteiben, Mostani szenteleseben.

227

Le!?f'tJkeppen tartsd a gazdcit Hitvesevel 0 magzatjat, Cseledjet engedelemben, Tartsd isteni felelemben.

Szenteleskor a hlvek az asztalra biizat, a buzaba nehol almat, mashol tollat tesznek, hogy a termeshez es a joszaghoz szerencsejuk legyen;"

Csikban nehany gyerek okor-, vagy locsengettytit kot a nyakaba s meg a menet elott feltarja a hazakat. Ahol a kiskaput nyitva talaljak s bemenetelt kero szavukra mogyor6t, almat vagy par krajcart kapnak, onnan: virdgodzek a haz foldje - kivanassal tavoznak; de ahol a kiskapu zarva van, vagy ahonnan elutasitjak oket, egyik6jtik a haz elott rnarad a pap megerkezteig: nehogy a szent keresztet szegyen er]«. Ugyancsak Csikban a lanyok cernat is tesznek a folteritett asztalra, arniert a vidimuszoktol (rninistrans gyerekek) dfcseretet kapnak: J6 fono, jo fono, .i6korfelkelo, negy Ion s hinton vigyek.ferjhez! A cernatlan asztalu Ianyt azonban ott a pap el6tt Igy giinyoljak: Rossz fono, rossz fono, delig aluvo, hamuba, heve- 1'(1, ... taligan vigyek [erjhezl?"

A Vfzkereszt vigiliajan szenteltvfz a nagyszombaton, punkosd szombatjan, tovabba a vasarnaponkent szenteltvfzzel egyutt igen nevezetes szentelmeny, hiszen az egyhazi hasznalatban majd minden aldasnal, szentelesnel, egyeb szentelmenyeknel is allandoan szerepel. A viz nemcsak a testi mosakodashoz sziikseges, szimboluma a Ielek megtisztulasanak is. Vallasos jellegil mosakodasokat a nem kereszteny, s6t pogany vallas ok is ismernek, azonban az Bgyhaz mindezeket mintegy szublimalja a szenteltvfz hasznalataval.?"

A kovetkezokben nemcsak a Haromkiralyok vizenek, hanem egyaltalaban a szenteltvfznek a nep koreben vain szentelmenyszeni felhasznalasrol igyekszunk szamot adni. Ahogy a kozepkorban kulonbozo szuksegleteket elegftettek ki a szenteltvizzel vegzett benedicti6k es exorcizmusok, epperuigy a nep is eletenek sokfele szuksegeben bizaIomrnal fordul hasznalatahoz. Ebben bizonyara eppen a kozepkori, rna mar hivatalosan joreszt megsziint gyakorlat laicizalodott,

Hazankban a szenteltvfznek legregibb alkalmazasat Poggio Bracciolini a hires olasz humanista jegyezte fol a XV. szazad elejerol. Egy firenzei pap szerint, aki Magyarorszagon jart, itt az a szokas jarja, hogy a mise elvegzese utan, akik a jelenlevok kozul a szemiiket fajlaljak, az oltar melle lepnek es a pap a kehelybe toltott szenteltvfzzel szemuket meglocsolja, mikozben gyogyulasukert is konyorog.:" Ez a hicdelem evangeliumi reminiszcenciakon alapul. E, szenteltvizzel va- 16 szerngyogyftas Szegeden es Bajdn meg napjainkban sem ismeretlen.?"

Sok helyen mar nem a pap szokta a hazat szentelni. Tapen a hivek a szentclesrol hazavitt Haromkiralyok vizevel megszentelik hazuk osszes helyisegeit, Nagyzsamon (Ternes) a haz ajtaja elott keresztalakban haromszor rneghintik a Ioldet, hogy a gonosz elkerulje a haz tajekat. Bajan a szenteltvizzel meghintik a szoba falait es a hazteto csucsket ttizvesz es villarncsapas ellen.i"

Orszagszerte szokasos, hogy ezt a szenteltvizet ilvegben elreszik, hogy szuk-

228

seg eseten felhasznalhassak az erejet. Tapen, ha faj valakinek a feje, szenteltvizes ruhaval borogatjak, Dorozsmdn a lazas beteg homlokat szenteltvfzzel kereszt alakjaban szoktak kenegetni. Torokfajas eseten tobbfele szenteltvizet szoktak nyelni. Jdszladdnyon a csaladtagokatJelitatjak, a lisztet is megszentelik vele. A hazar e szavakkal szentelik meg: Krisztus keresztje szentelje meg, Krisztus kercsztje orizze meg, Krisztus keresztje tamogassa, Krisztus keresztje vedelmezze ez! a hdzat! Gocsejben a szenteltvizzel a torokfajosok torkukat oblogetik es par cseppet lenyelnek beI6le. A fajosftihiek fiiliikbe eresztenek egy keveset. NemeIyek a szenteltvizbol mindjart a templomban isznak, hogy a betegseget elkertiljck.n4 Szerencsen a hazahozott szenteltvtzbol ugyanezert minden csaladtag iszik 'cgy kortyot. Csorndn e napon a kiitba szentleltvizet szoktak onteni, mint mondjnk azert, hogy torkuk ne fajjon, Fejer-megyeben a haragos emberrel szenteltvi'zet itatnak.?" Az orszag tobb videken, ha a haznal halott van, a szenteltvizet odateszik rnelleje, rozrnaringszalat allftanak bele es a latogatok imadsaguk elvegzese utan meghintik vele a halottat.

A matyokndl, amikor eloszor ellik a tehen, szarvat kozepen egy kis furoval megfurjak es abba egy kis szenteltvizet, vagy szentelt tomjent ontenek a rontas mcgelozesere.?' Kemencen (Hont) amikor a tojast a hid ala teszik, el6tte szenteltv fzzc I kereszt alakjaban meghintik, Gocsejben a mezore kihajtott marhakat szenteltvizzel locsoljak meg, hogy a gonoszak ne arthassanak nekik. Borjazasnal szinten meg szoktak a tehenet hinteni.:" Somogyban Vfzkeresztkor egy porci6 szentit es egy ekevasat tesznek az asztal ala, majd a templornb6l hozott szenteltvfzzel megontozik. Utana a szenat kiosztjak a lovak kozou, hogy egeszsegesek legyenek, az ekevasat pedig visszateszik az ekere, hogy ott, ahol vele szantanak, jo termes legyen.:" Kemencen a rnegmaradt tavalyi szenteltvizet, amikor iijert mcnnek, a gyumolcsfak tovebe ontik, hogy bdven teremjenek. Apatfalvan (Csamid) es Tdpen kenyersiiteskor nchany cseppet ontenek a tesztaba.

Jdszkarajen/in a szentelesnek vilagiassa valt hajtasaval talalkozunk. Vfzkereszt napjan a legenyek folkeresik a lanyoshazakat. A leanyokat az udvar kozepen, a kutnal kereszt alakjaban leontik, A v6dor vizben nehany csopp szenteltviz is van. A gazdasszony azutan a Iegenysereget terftett asztalhoz ulteti,

Orszagszerte ismeretes nepszokas a I Iaromkiralyok jdrdsa, amelynek gyokerei regi id6kbe nyulnak vissza. Els6 biztos adatunk az 1540. evbol, Hedervdry Ldrinc Somogyb61 Irt levclcbol valo: Osztdn az csillageneket, ha megvagyon kgdnok. .. kuldd ala; ha tobb enekeket szerezhetsz, azert is legy erte, mertjo gyermekem vagyon itt CRY, jo szava vagyon, kit ha meg nem oltalmazhatok.jelkuldom kt'gyeimecinek (I. i. a torok veszedelern el61).279 Harem fiii, Mogyorodon (Pest) luirom Idny,~HII csakoval a fejen, feherbe oltozve jar Vfzkereszt tajekan hazrolluizra. Egyikuk csillagot tart a kezeben, E csillagnak hat aga van, a kozepet sziIIIh61 csinaljak. Hatul hagynak neki egy kis nyflast, hogy a belul elhelyezett gycrIYil1 mcggyujthassak, Bemennck a hazba es megkerdezik: Be szabad-e ji;'lIIi a (·.\·il/lIgga! Haromkiralyt koszimreni? Ha engedelmct kapnak, akkor Su)r('g('11 (Til ron uiI ) fgy enekelnek:

229

Szent, szent es aldott, lstennek Fia,

Ki ma szilletett:

Yaltsagunk dija. Egeknek harmatja, Szent Sziiznek magzatja:

Krisztus Jezus, Kriszius Jezusl

Amikor a szobaba mennek:

Gaspar ajanlja, Grommel adja Aranyat, aranytu. Evvel tiszteli

Es dicsditi Kiralyat, Kiralyat .

Boldizsdr is viszi, Eleibe teszi Tomjenjet, tomjenjet, Evvel tiszteli

Es dicsditi

Istenet,

Istenet.

Menyhart is viszi, Elibe teszi Mirhajdt, mirhajat, Evvel tiszteli

Es dics/iiti

Eg Ural,

Eg Ural.

Az isteni gyerokot, Ki ma kijelenuidon

A harem bolcsek eldtt, Dicserjiik es aldjuk Ot. Szep jelon, szep csillag, Szep napon tamad?"

2.\0

A zsidok 6t iddoztek, Biilcsek megtiszteltek Arany, tomjen, mirhaval, A sziv imadsdgaval. Szep jelon, szep csillag, Szep napon tamad.

Kifele indulva:

Elindulanak es el is jutdnak,

Szuz Mdridnak j6 napot monddnak/"

Egyes videkeken a jatekban poroszlok is szerepelnek Herodessel, akik a kisdcdeket meg akarjak olni. Ez a mozzanat azt mutatja, hogy e jatek regebben gazdagabb lehctett, Bizonyos, hogy e Haromkiralyok jarasa a megrestesilles kozepkori miszteriumanak Vfzkereszt napjahoz tapadt reszlete, illetoleg maradvanya, amely ugylatszik kantori elemekkel is bovult.

***

szoz MARIA ELJEGYZESE (januar 23). Errol az egyhazi unneprol tudtunkra csak Jaszladanyon emlekezik meg a nep. Yalamelyik buzgobb Maria-tiszteld asszony hazaban e napon osszegyillekeznek a hivek. A tiszta szobaban folekesitett Maria-szobrot helyeznek az asztalra, amelyet az idosebbek korululnek, A tobhick sokszor meg a konyhat, kishazat is teletoltik, annyian vannak. Eloszor az Orvclldenek az egek ... kezdetii eneket eneklik, Utana a Sziiz Maria het oromer61 Nz616 ajtatossagot vegezik el, majd a Szilzanya eljegyzeserol frt istoriat olvassak. A'l olvusott lcgcnda vegso elernzesben az apokrff evangeliumokban gyokerezik. A 1~1l111t a rmiveszettortenet is szamontartja, eleg Raffael hires Spozalizio-jara (Milano, Brera), a modemek kozul Kontuly Bela Maria-eletere (Budapest, Hermlnu-mczei templom) utalnunk. A tortenet szerint Sztiz Marianak tizennegy esztend()s konira mar igen sok keroje akadt. Edesatyja, Szent Joakhim vesszdNI',olnk"! osztott ki nekik, azzal a kijelentessel, hogy leanyat ahhoz adja, akinek VCSSI'.I'.ic rcggclre kizoldtll, Mindegyike szaraz maradt, csak Szent Jozsefe viragI.ott ki.

Ezutlill enek , majd a lorettoi litania, vegiil pedig a kanai mennyegztirdl sz616 ismcrctc« bihliai epikum helyi valtozata kovetkezik:

Az igaz Messias mar eljott, Sokfele csuddkat koztiink tiitt. A vizet is borra tetie.

A ndsznepet vendegelte Kanan mennyegz/iben,

231

Az els/i tal etelt [elhoztak, Jezust is azonnal kinaltdk, Tetszett mindenben az etek, Csak a borban van a vetek Kanan mennyegzdben,

A nagy vendegsegben.

Minden emher - u~ymond - els/ibben Jo hort ad a vendeg elebe,

De te eddig a jot tartdd

Es az alabbvalot adad

Kanan mennyegzdben,

A nagyvendegsegben,

A nagy vendegsegben.

Ott nagy lakodalmat kezdenek, Jezust is meghivjak vendegnek, Ot kovetik Ian {tvanyi ,

Mint a tyukot j6 fiai,

Kanan mennyegzdben,

A nagy vendegsegben.

Peter tekint a tarsaira, Koszimtgeti poharat masra, Meg sem torli a bajuszat, Csak issza a jn borocskat Kanan mennyegzdben,

A nagy vendegsegben.

Szuz Maria eztet hogy latta, Fogyatkazasukat megszanta, Monda: Fiam borunk nincsen, Azert semmi kedviink sincsen Kanan mennyegzoben,

A nagy vendegsegben.

Matyas a poharat vigyazza, Soka kerid, nehezen vdrja, Jakab elol elragadja, Szomju torkdra [elhajtja Kanan mennyegzoben,

A nagy vendegsegben.

Jezus hogy vigassagot tenne, Sz{izanya kerese meglenne, Parancsola meriteni.

Kutbol hat vedreket tolteni, Kanan mennyegzoben,

A nagy vendegsegben.

Judas lskarijates banja,

Hogy 61 senki meg nem kinalja, Fogja kondert halddasert,

l6t iszik a vdlegenyert

Kanan mennyegzoben,

A nagy vendegsegben.

A szolgak is frissen siettek, KutbOl hat vedreket tiiltottek., 1 ezus borra valtoztaita,

Elsa csudajat mutatta

Kanan mennyegz/iben,

A nagy vendegsegben.

Bertalannak sem jut eszeben,

Hogy nyuzatik majd jovend/iben, Mondja: gyomrunk sokszor kordul, f gyunk tehdt a j6 borbul

Kanan mennyegzdben,

A nagy vendegsegben.

Bort adak a nasznagy kezebe, Hogy adja a vendeg elebe, Nasznagy a bart megkostold, Mindjart vdlegenyt sz6lfta Kanan mennyegzoben,

A nagy vendegsegben.

A kis Jakab a nagy Jakabbal Ole/geti egymdst orcaval,

Ej de j6 bor ez az uj bar. Sokkal jobb bor, mint az o-bor, Kanan mennyegztiben,

A nagy vendegsegben.

Valamennyi tanitvany ott volt, M indnyajuknak jo kedvilk volt, lsznak, mulatnak kedvokre, Nem hagyjak: ezt mas idtikre, Kanan mennyegzdben,

A nagy vendegsegben.

Mas vendegek is ott lennenek, Nosza vigan legyunk, oriilnek, Ugy megforgattdk Magdolnat, Mind szetrugta a papucsdt Kanan mennyegzoben,

A nagy vendegsegben.

Hat te szegeny ember mertjottel, Tolan va jon nyulhust ehetnel, Jobb teneked kdposztds hus, Mint sem az a sovany nyu/has, Kanan mennyegzdben,

A nagy vendegsegben.

Adja Isten mi is oruljiink,

fly mulatsagban reszesiiljiink, J6 bor mellett duda nelkiil, Mit er a tdnc ugrds nelkid Kanan mennyegztiben,

A nagy vendegsegben.

J ezust mi mindnydjan dicserjiik, Szentseges szent never emlitsiik, Valahol csak egyiitt vagyunk

6 szent neveben mulassunk, Kanan mennyegzdben,

A nagy vendegsegben.

Kozvetlenul az ajtatossag utan jambor mulatsagot ulnek. A Maria-szobor melle bor es frissen stilt kaldcs kerul az asztalra, amellyel mindenkit, aki jelen van, mcgkfnalnak, Vegezetul az idosebb asszonyok osszefogoznak es a Szcnt Szilz tiszteletere tancot jarnak.:"

***

GYERTYASZENTEL6 BOLDOGASSZONY (februar 2.), Sz!Iz Mana tisztulasanak napja, amikor Krisztust, a vilag vilagossagat (jelkepe: a gyertya) a m6zesi torveny ertelmeben bemutatta a templomban.

Az unnep igen regi, az Egyhaz boles belatassal egyik r6mai unnep helyere rendelte, A r6maiak ugyanis februar elejen Februus isten tiszteletere eg6 faklyakkal koruljartak a varost es egymast vesszoztek, hogy btineiktdl megtisztuljanak.

A szenteltgyertya Krisztus szimb61uma. Ahogy az agg Simeon tartotta karjain a kis Jezust, eppemigy tartjak keziikben a hivek is a gyertyat, az 6 jelkepet czen a napon. Az egyhazi ertelmezes szerint a viasz emlekeztet Jezus emberi terrneszetere, a vilagossag pedig istensegere, mas ertelmezes szerint a halandosagra, mert a gyertya onmagat folemeszti, hogy masoknak szolgalhasson. Mas felfogas szerint az ego gyertya a jocselekedetekkel ekeskedo hitet jelkepezi, mert amint a gyertya lang nelkul nem vilagfthat, a hit is j6cselekedetek nelkiil halott.?"

A szenteltgyertya killonben egyike a legregibb szentelmenyeknek, A Pray-k6- dex tanusaga szerint a magyar kozepkorban Gyertyaszentelo napjan eloszor a tuzet aldottak meg, majd ennel a ttiznel gyujtottak meg azutan a gyertyakat.'" Nepunk is mar regota szentelmenynek tekinti. Nincsen katolikus paraszthaz, ahol ne volna, Rendesen a sublot-, vagy ladafiaban tartjak, vagy pedig feloltoztetve a falra akasztjak, hogy fokeppen vihar idejen meggyujtsak es imadkozzanak mellette. Ezt gyiijtjak meg a vfzkereszti hazszentelesnel, tovabba ha beteg csaladtaghoz kihozza a pap a Szentseget. A haldok16 kezebe Szegeden azert adnak szenteltgyertyat, hogy az ordog ne tudjon rajta gy6zedelmeskedni. Ha a haznal halott van, akkor is meggyujtjak, hogy az orok vilagossag fenyeskedjek neki. Keresztelesen, a gyerekek elso szentaldozasanal is szerepel.

Giicsejben a dagadt, felpuffadt gyomn:i beteg szamara a szenteltgyertyabol CliY ego darabot levagnak es azt koldokere teve, uvegpoharral leborftjak, Az ekk6nt kialvo gyertyavilag kiszfvja a betegseget. Nernelyek torokfajas ellen nyelnek le bel61e egy darabot.i" Bajdn a szenteltgyertyatekercs szinten torokfajas orvessaga.?" Ez a hiedelem valoszfmileg a kovetkezo napi Balazsaldassal keveredett.

Szakcson (Tolna) ugy velik, ha kormenet alkalmaval a gyertya nem alszik el, akkor abban az esztendoben j6 meztermcs lesz.

***

SZENT BALAzs (februar 5.) napjan tortenik a Balazs-aldas, vagy mas neven ba- 1tI:.Wllas, mint Jdszladanyon mondjak: torkoskodds. Szent Balazst 6sid6kt61 fogva lisztcli a kereszteny nep, mint a torokbajok csodalatos gyogyttojat es mint a haziallatok megrnentojet, A Legenda Aurea elmondja, hogy Szent Balazs megmentette cgy ozvegynek a fiat, aki halszalkat nyelt es mar fuldoklott. Elmondja azt is, hogy cgy asszonynak egyetlen malacat elragadta a farkas, de Szent Balazs kcnyszcrftette a vadat zsakmanya visszaadasara. Az asszony a bortonbe jutott pusp(\knck halabo! etelt vitt es egy szal gyertyat, mire a Szent arra buzdftotta uz

235

asszonyt, hogy ezutan evenkent ajanljon fel az () tiszteletere gyertyat es Igerte, hogy mindig j61 fog menni a dolga. Innen eredt volna tehat a gyertyaknak Szent Balazs tiszteletere valo felajanlasa, Ezen a napon ket keresztbe tett gyertyat tart a pap a hfvek alia ala, mikozben mondja: Per intercessionem sancti Blasii episcopi et martyris liheret te Deus a malo gutturis et a quolibet alio malo. In nomine Patris etc. Amen. E szertartas talan csak a XVI. szazadban keletkezett. Eleinte maguk a hfvek tartottak fogadalmi gyertyajukat alluk ala, kerven Szent Balazs 01- talmat.'" Kesobb, fokeppen Kozep-Europaban hivatalos szertartassa valt, az egyetemes Egyhazban azonban nem mondhato altalanosnak, Az. aldasnak sajitos, apdtfalvi (Csanad) fejlemenye, hogy azok, akik a ternplomban Balazs-aldasban reszestiltek, azoknak is megsimogatjik a torkat, akik otthon maradtak, hogy nekik sem fajjon a torkuk. Jatekos elfajzasa el Hontban, ahol a gyermekek Balazs-tancot jarnak. Egy ingre vetkrizven, a jol beftitott szobaban tancolnak es kozben tobbszor ki-kimennek hut6zkodni es hideg vizet inni, hogy megprobaljak, hasznal-e hat a Balazs-aldas, Csodalatos, hogy a gyennekek nem betegszenek meg.2B9

. A Rituale Strigoniense megemlekezik a Balazs-napi almaszentelesrdl is. 290 Az almaszenteles mas szentek napjan kulfoldon is megvan, a Balazskor val6 szentelest azonban sajatos magyar szertartasi fejlodesnek kell tekintenunk. Mar kozepkori liturgiankban is e16fordul: benedictio pomorum in festo Saneti Blasii Episcopi et Martyris contra dolorem gutturis. Eredete, osszefuggesei meg ismeretlenek. Zalabaksan a szentelt almaval a torokfajost meg szoktak fustolni." Parddon a Balazs napjan szentelt almanak hejjat parazsra vetik es fustjet belelegzik: szinten torokfajasra j6.292

* * *

Szent Balazs a kozepkorban a diakoknak egyik kedvelt patronusa volt, ennek emlekezetet 6rzi nalunk is, fokeppen duruintuli videkeken a baldzsjaras. A Balazst Sumegen'", hatan jarjak: a generalis, a puspok, a kapitany, a mester, a diak es a paraszt. A puspokon hosszii feher ing, fejen hosszii hegyes suveg. A generalis es a kapitany tarka papfrszalagokkal diszitett csakot es hosszii kardot, a mester es diak szinten csakot es t6rt visel, mig a parasztnak csak bot dukal. Napszalltakor utnak erednek.

Generalis:

Be szabad-e menni Szent Balazsd katonainak? - Szabad!

Generalis egyedul beallit:

En vagyok egy eltiljaro elkiddetett vitez, Maguk szobaja rogtiin legyen kesz, mert ide nagy uri meltosagok fognak bejonni. Rokkdkat es orsokat mind eldugjanak, mert azok nagy karokat tapasztalnak.

Ekkor mind bemegy. A puspok kozepre all. Folytatja a generalis:

2.16

En generalis leven,

Magamat nem hagyom, Seregemet mostan megvizsgalom, Amely ha j6 rendben leszen,

Azt megtudhatom,

Tisztem megajandekozom.

A kapitany:

En kapitdny vagyok, Nepem igazitom,

Gyakorta harcba is dllitom, Ttlzzel, vassal, rajta! kialtom. UJdd-vagd!

Meg agyut is voruatok,

De meltdn ajandekot is varok.

A mester:

Higszom ega szemper torger bosszus vagyok. Minap hoztak egy didkot hozzam, kit az abecere meg nem tanitottak. Veniter szemper mondd el a leckedet.

A diak:

A abc d szimper virgine!

Etuil az egyuil feltem, rettegtem, Kinek elebejonni nem mertem, Tole gracidt nem is remeltem.

A paraszt:

En szantok, vetek, keverek, Melegben izzadok,

Ehes katondknak

lzzadva takarok,

Mat ha en nem kapalhatok, Hitvany volna lovuk,

De meltan ajandekot varok.

Generalis:

Al/.i elolem, te meszes j'ejfi, Hoi vetted magadat,

Te peneszes ustokti?

Orrod akkora, mint egy hat icces kijpfi, Tudom a vagyonod,

Ila ji,1 veszem, csak teui.

237

Miutan elvegezte mindegyik mondokajat, razendftenek Szent Balazs enekere:

Emiekezziink Szent Baldzsdra, Hogy ma vagyon napja,

M esteriink jo akaratjdt Altalunk mutatja,

Oromet e haznak, Asszonynak, urdnak,

Hogy hirdesse eneklesiink, Mesteriink mutatja.

A Szent Baldzsd torok/ajas Ellen nagy vedelem,

De az 6orvossagaval Szabadon elhessen, Melyre nines jobb haszon, Csak adjon az asszony

Egy par tojast, nyers szalonnat, /logy gyakran nyelhessunk.

Nekiink is van engedelem mostan a trefara, Artatlan mulatsag szabad az iskolahdzba, Szoljon a muzsika,

Vigadjunk tundra,

Majd eb jujja, kutya jdrja Ahece modjara.

Gazda, gyorsan Kelj fei mostan,

Hozz minekiink jo bort, Valamid van a hazadndl, Csak mindenedet hozd. Nezd a nyarsunk mily iires,

(a kardot follokik)

A beliink is ehes,

Ne sajnaljad szalonnddat, Lasd, kosarunk iires.

(A kardot Ieeresztik.)

Asszony, csald meg az uradat, Koltsd el keresmenyet,

Ne sajnaljad megoldani Peneszes erszenyet.

Tudjuk, hogy kimeli,

238

Azl nem is remeli, Hogy maho/nap Ebre marad,

Azt nem is remeli.

Szuz lednyok, kivansagtok Tudjuk mire celoz,

Meg is mondjuk: minderuitok Darab szalonndt hoz.

Nem, hogy [erjhez menni, Galibat szerezni,

Hanem hoi az olvasotok, Arr61 gondoskodni.

Majd elmulik a vig [arsang, Mi azt ne sirassuk.

Majd a bojton iskolaba Jobban tanulhassunk. Siratjak a ldnyok

Itthon maraddsok,

Kiknek a sok mereg miau Ranees az orcajok.

De ketsegbe ne essetek, Vannak meg legenyek, Csonkdk, bendk es siiketek, Hagyjan, ha szegenyek.

A zoldfarsang hosszabb, Nem lesz nekiink rosszabb, Akik abban ferjhez mennek, Szerencsesek lesznek.

Kapitany:

Kosaras mit vdrsz?

Kosaras:

Majd a hdziasszony egy darab szalonnat ad.

Kapiuiny:

Hatha cgy poflevest ad?

Kosaras:

Inlaibb ad jon e~y lazsiast.

Majd fgy folytatjak:

A, a, a! Ma vagyon Baidzsd napja, Mert a szegen» huszarok

Mai nap verbuvdlnak:

A. a, at Vagyon boles Balazsd napja.

E. e, e! Hozzatok nekiink ide Nagy csutora borocskat, Tojast, kolbaszt, szalonnat. E, e, e! Hozzatok nekiink ide.

Kd, a: kat J6 kolbdszos kdposzta, Aki abbot jollakik,

Arra j6 bort ihatik.

Kd; a: kat J6 kolbdszos kdposzta.

C, a: cal Ez az eheuis Monca Elugrott mint egy kanca. Nem kell neki a rokka.

V, a: va! Mar megveniilt az odva.

S, u, If Ez a kislany ugy busul, Hogy partat nem kiithetett

Es [erjhez nem meheteu.

V, U, tt! Ne legy olyan szomoru.

0, U, u! T elben illik a kesztyii Kisasszonyok kezere,

Munkds emberekere.

0, U, il! Lanyoknak kiill szep gyuru.

G, e: gel Versiinknek leszen vege, Itten mar nem keshetiink.

Tovabb is kell sietniink,

V, e: vel Aldassek Iezus neve.

A puspok:

Ldtod-e, in gazdank, koztiink gyermekedet, Vagy taldn azt restsegbtil elheverted, Hogy az iskolaba el nem kiildted,

Kiddd el most ami tdrsasdgunkba.

240

Majd taunkba tanltja

Mesteriink .'10k szep tudomanyra,

Vigyazz, gyermekedert ne juss szdmaddsra. Dicsertessek a Jezus Krisztusl

Feltun6 a balazsjarasnak keverek, magyar-latin versezete, Miutan a jlitek legregibb hazai emleke meg a XVII, szazadbol valo es ez is mar regi szokaskent emlegeti.i" nem lehetetlen, hogy kialakftasaban es elterjeszteseben a kozepkori cleric! vagantes, vandor diakok igen nagy szerepet jatszottak. E vidam keregetes erdekes peldaja annak az eur6pai neprajzban nem szokatlan jelensegnek, amikor u magas egyhazi rmiveltsegnek jatekos megnyilatkozasai nepi jelleget kezdenek magukra olteni, iparkodnak a helyi kornyezethez alkalmazkodni.

Mar a XVIII. szazadban akad egy joszemti magyar, aki eszreveszi a mi balazsjarasunknak a hasonlo, cseh-tot szokasokkal valo rokonsagat."" Csakugyan, a balazsjaras eddigi tudomasunk szerint csak magyar, tot, cseh videkeken el, ami 6sibb osszefuggesekre enged kovetkeztetni, egyben bizonyitja e katolikus nepeknek egymasra val6 kolcsonos hatasat, Perdonto adatok hijan bajos megallapftani, hoi es melyiknel keletkezett a harom nep kozul.

Nepoktatasunk lassu kialakulasaval es a tanitomestemek eleinte bizonytalan tarsadalmi helyzetevel konnyen megrnagyarazhatjuk a balazsjaras fejlodesenek azt az iijabb, bizonyara XVIII. szazadi mozzanatat, hogy celzata szerint a tanft6 szamara valo adomanygytijtest is szolgalta, A sillabizdlds a gyerekeknek az olvasasban val6 clomenerelet, mint a tanit6 buzgalmanak bizonysagat mutatja. Valoszfrul, hogy egyik-masik jatekba mult szazad eleji verbunkos-reminiszcencid« is beleszivarogtak,

Hogy Szent Balazs tisztelete regebben nalunk is szelesebbkoni lehetett, bizonyftja a kovetkezo, Gocsejben elszigetelodott szokas is: Balazs napjan hajnalban a sz616nek negy sarkaban egy-egy toket megmetszenek, hogy osszel a madarak a sz616fUrWt ne bantsak. Akinck szoloje szelrol van, az e napon megkerUli, hogy u madarak ereskor ra ne essenek.?" A gazda ezzel a terrnest a Szent oltalmaba ajanlja, Legendajaban ugyanis a madaraknak is szerep jut.

* * *

SZENT AGOTA (februar 5.) kultusza neptink koreben eddigi ismereteink szerint tn4r kivcszcu. Regebben azonban, fokeppcn a kozepkorban, hazankban is viragzou,

S:/,l'lIt Agota Sziciliaban szenvedett vertarnisagot. Az Etna kitoresei ellen hoz- 1,1\ lurdultuk scgusegert. Innen van azutan, hogy a kozepkorban fokeppen fU: ellen k~rl6k Agota oltalmat. Kis papfrlapra a kovetkezo konyorgest frtak: Mentcm sunctun: 'I' spontaneam t honorem Deo t et Patriae liberationem ignis a laesura {"'Oll'g" lUIS Agatha pia. Ezt a cedulat az Egyhaz a Szcnt vertanusaganak evfordul()jrin mcgszentelte, a hfvek pedig a hazak kapujara szogeztek. Ezt a feliratot

241

kulonben a hires J6b ersek is folvesette az esztergomi bazilika fokapujara,z'17 A konyorges egyebkent a zalaliivtii templom 1552-bal val6 harangjan is szerepel.""

* * *

SZENT APOLLONIA SZUZ (februar 9.) a Ill. szazadban szenvedett vertaruihalalt. A magyar kozepkornak egyik kedvelt noi szentje volt, amit k6dexeink es kepzorrulveszeti emlekeink is igazolnak. Szent Apalin asszonyt fogfajas ellen szoktak volt segftsegtil hfvni, mert kfnvallatasanal a poroszlo ugy arcul iitotte, hogy minden foga kiesett. Azonkiviil gyotrelmeikben a vajiido asszonyok is hozza folyamodtak enyhulesert. Fogfajasrol Tapen es Jdszladdnyon meg rna is kerik a segftseget,

Egerben Szent Apollonia napjan valasztjak meg helyi hagyomany szerint meg manapsag is z fertaiymestereket, akik a varosreszek szoszoloi a hatosagok eldtt,

***

SZENT SKOLASZTIKA (februar 10.) napjan szedtek meg a rmilt szazadban Kiskunfelegyluizdn a Gyumolcsolto Boldogasszonykor valo szemzeshez az 01t6- agat.""

* * *

SZENT zsuzsANNA (februar 19.) napjan a szegedi es kiskunfelegyhazi nephit szerint megsz6lal a pacsirta.?"

* * *

OSZOGOS SZENT PETER (Cathedra Saneti Petri Antiochiae, februar 22.) napja a pogany Charistia iinnep kiszorftasara keletkezett. A magyar nephit azert mondja uszogosnek, rnert ha ezen a nap on ilyen, vagy olyan az ido, akkor abban az esztend6ben a gabonafelek, vagy egyeb vetemenyek meguszogosodnek. Az e naphoz fUz6d6 idojoslasok sajatsagos felreertes kovetkezteben keletkeztek. E napot kozepkori 6seink bizonyara Szent Petornek ii szekossege neven emlegettek, azaz Iefordftottak a hivatalos egyhazi kifejezest, amelybol azutan a nepetimologia Szent Peter uszogosseget olvasta ki.:?'

***

SZENT MATyAS (februar 24.) napjahoz inkabb csak idojarasi regulak fCizodnek. A nep Jegtoro Matyas neven szokta emlegetni. Vertaruisaganak eszkoze es fgy ikonognifiai attributuma'" a szekerce. A nep kepzelete a Szent unnepe es a

242

k6zeled6 tavasz kClzott kapcsolatot teremtett: azapostol szekerceje tori meg a t61 hatalmat. fgy tartja ezt kulonben az apatfalvi (Csanad) nephiedelem is.

Kultuszanak az Arpad-korban meg nines nyoma. Okleveles foljegyzesekben csak a XIV. szazadban kezd keltezeskent szerepelni.P' Hazai tisztelete talan a k6- zepkori aacheni magyar zarandoklatokkal fugg ossze, amelyek bizonyara Matyas upostolnak Meri ereklyeit is iitjukba ejtettek, idehaza pedig tiszteletet terjesztettek.

Regi kalendariurnaink a szok6 napot Matyas ugrasdnak nevezik, mert akkor uz apostol iinnepe 25-re ugrik elore.

14J

A HUSVETI UNNEPKOR

HAMVAZOSZERDA, maskeppen bOjtj6szerda, bojtfogadoszerda, szdrazszerda a nagybojt kezdete. Mise el6tt van a templomban a hamuszenteles a rmilt evi vi~ ragvasarnapi szentelt barkabol, utana pedig a hamvazas. A hamu a biinbanat szimb?luma mar az oszovetsegben is. Az oskeresztenyek a biinbanat jeleiil hamuval hmtette~ meg ,magukat. A nyilvanos bilnbanat ugyanis a nagybojt elsd napjan, hamvazoszerdan vette kezdetet, A nagy bilnosok mezitlab, zsakszeni vezekl6 ruhaban, a tempi om kapujaban vartak a ptlspokot, aki a templomba vezette 6ket. Elmon~ottak a het bfinbanati zsoltart, majd a puspok fejukre tette a kezet, megsz6rta oket hamuval, rajuk tette a ciliciumot, feladva a penitenciat es meghintve 6ket szenteltvizzel, mikent az Or a paradicsombol Adamot, kiutasitotta 6ket a ternplombol. A nagybojt egesz idejen tobbe a templomba nem mehettek csak az ajt6ban allottak es a bcmen6 hfvek imadsagat kertek. Eleinte tehat a hamuval va- 16 megszoras csak a nyilvanos bilnbanok szertartasa volt. A hivek kozul azonban sokan csupa alazatossagbnl szinten meghintettek magukat hamuval. Szokasban volt az is, hog,y a haldoklok a nyilvanos bilnosok ciliciumat vettek magukra es hamuval hmtettek meg magukat. A nyilvanos vezekles megszuntevel, a XIV. szazadban a hamvazas szertartasa, mint a nagybojt kezdete altalanossa lett.'?'

~ ~amvaz6szerda Iegregibb hazai liturgiajat a Pray-kodex orizte meg.

Feltilnd benne az exorcismus cineris, amely ritkan szokott elofordulni es fgy jellegzetessegnek szamit.:" Az 1500. cvbol valo Baptismale Strigoniense szerint ezen a napon szenteltek a zarandokok botjat es tarisznyajat.?"

Nepunk a hamvazasnak tobbfele szentelrnenyjelleget tulajdonft, Jaszladanyon ~ ~.~~vazast ~ejfajas, sziiras orvossaganak tartjak. Apatfalvan (Csanad) szinten fejfajas ellen IS hamvazkodnak. Sajatsagos, hogy a templomb61 hazaterok osszed~rzsOlik a h~mloku~at az otthonmaradtakeval, hogy azoknak se fajjon a fejiik, Regebben az IS szokas volt, hogy ferfiak jartak e napon hazrol-hazra es egyikiik ha~vazott. ~aradsagukert jutalom jart. Effele felkomoly, feltrefas hamvazasrol mashonnan IS van tudomasunk. Tevedes volna azonban az egyhazi ceremoniak kic~~folasara g.?ndol~i. A n~piesse valt szokas bizonyara a regi, torok idokbeli paphianyban gyokerezik, arnikor egyes szertartasokat laikusok is elvegezhettek. A szokas az egyhazi hamvazas iijjaszuletesevel parhuzarnosan, mint lappang6 gyakorlat megmaradt, de a szakralis szfnezet most mar elhalvanyult henne.

* * *

NAGYBOJT. A regi idok bojti fegyelme igen szigoni volt. A bojti napokon csak kcnycr~t: sot es szaraz novenyi eledeleket volt szabad enni es csak egyszer ehettek nupjaban. Ennek az epuletes, onmegtagado eletnek szarnos peldaja es nyoma

244

maradt fenn nepunk koreben, mutatvan azt, hogy a jokedvtl aldozatban orome teIik. Mutatja azonban azt is, hogy a nep vallasos eleteben is dont6 a hagyomanyok kultusza. A hivatalos enyhftesek kovetkezteben mar sokszor nem volna kotelez~' ve a szigoni bojtre, kulonleges kikotesekre, de apainak jambor elete megszentelte es Igy 6 is megtartja 6ket. Nalunk is akadnak meg faluk es emberek, akik a halat nem szamftva, esak novenyi eredeui taplalekot vesznek magukhoz. Meg tejnermlvel sem elnek. Nem zsirral, hanem olajjal foznek. Amint mondjak, esak olyant esznek, amit a harmat nevel.A bojtos eledelek szamara tobb helyen meg nem regen is kulon edenyeket hasznaltak, Az orszag tobb videken emlegetik meg rna is a negyvenelest/" Igy Kiskunfelegyhdzdn aki negyveneit, az hamvazoszerd4t61 husvetig csak negyvenszer evett. Volt olyan is, aki nem pipalt, nem ivott bart. nem evett f6tt etelt, nem borotvalkozott a nagybojtben, Akadtak ferfiak, akik ez id6 alatt a hazaselettol is tartozkodtak." Mindez joreszt meg kozepkori c16frlisokban gyokerezik.

A btinbanat, Krisztus szenvedesenek emlekezete, egyebekben is meglatszik n'pUnk magatartasan. Egyes helyeken, Igy Tapen, tovabba a palocokndl, a n6k 8~tet es egyszeni viseleteben, a leanyok violaszfn pantlikajaban is tukrozddik a nagybojt hangulata. Mulatozasrol termeszetesen sz6 sem lehet. Az a hiedelem sokfele, hogy aki bojtben tancol, annak nem lesz j6 gyumolcstermese,

A fiatalok vasamap delutani szorakozasa abban au, hogy Szeged komyeken a v,,"os szelen elteriil6 nyomdsra, elarvult legelore osszejonnek veesemye utan es alkonyatig ott setalnak, szaladgalnak, esetleg tarsasjatekot jatszanak. Muzsikasz6 termeszetesen nines. Nogradverticen'" es Kaplonyban (Szatmar) sajb6znak. Kaplonyban nagybojt els6 vasarnapja e16tt val6 napon a falu legelojen nadbol kunyho"let epttenek. Eleje Iocat vagy szeket allitanak. A falu legenyei 15-20 sajboval, azu araszos atmeroju fakarikaval es a sajbohajftashoz szukseges 3-4 darab meteres bottal kimennek a kunyh6hoz, ahol mar ott talaljak a Ieanyokat, akik a kunyh6t korUlj6rva enekelnek, majd leterdelve imadkoznak, Az imadsag utan az egyik leany uenteltgyertyat gyujt es azzal meggyujtja a kunyho belsejet, mire a legenyek aajb6jukat a botra fUzve megtuzesftik. Mikor a sajbok mar tuzesek, az egyik legeny al6c4ra helyezett deszka melle all, sajbojat feje folott forgatja, kozben ezt kialtja:

Sajht>. sajbo, kii ez a sajbo? Felelet: Ez a sajb6 a Szuz Marid« es Szent Jozsefe - ezzelsajb6jeit odaesapja ferden a deszkahoz ugy, hogy a sajbo a bottol elvalva elropul ~H tllzvonalat Ir Ie. Mikor az eIs6 legeny sajbojat mar elhajitotta, elhajfthatja a tobbi is. Mindegyik a sajbojara egy-egy szent nevet kialtja ki, Amikor ezt mar mindannyian elvegeztek, akkor a falubeliekrol elnevezett sajb6kat ropitik el. Igy megy ez, amfg a till. ki nem eg. Ha elalszik, a leanyok es legenyek sorba allanak, egyUtt eleneklik LlZ Ambar vetettem ... kezdenl egyhazi eneket, amelynek vegeztevel csondben hazamcnnek, 'HI A szokas eredetet nem tudjuk, a sajbo sz6 nemet joveveny lehet.

Az id6sebbek orszagszerte a templomba mennek bojti predikaciot hallgatni, J6".uskal csokolni, keresztutat jarni. A keresztut eredetileg a ferences templomuk kivullsaga volt. Terjesztesen is els6sorban a baratok buzgolkodtak. E jambor szokus a keresztes habonik utan kezd6dik, amikor a hivek kegyeletiiket a Szentfol-

245

don az igazi stacioknal mar nem rohattak Ie. Az Egyhaz itt is utolerhetetlen okossaggal jart hfveinek kezere, amikor figyelmtiket a foldi Jeruzsalemtol a virtualis, a mennyei Jeruzsalern fele terelte.

Nagybojtben, minthogy meg a szorgos dologid6 nem kertilt f51, a tempI omban, vagy egyes hazaknal osszejonnek a hfvek a fajdalmas olvaso elvegzesere, eneklesre. Nepenekeink tulnyomo resze eppen az Dr szenvedeset, Maria fajdalmat siratja. Nepunk kiilonben a nagybojtben ennekel6tte olyan imnepeket es ajtatossagokat is szamontartott, amelyeknek rna mar szinte az emlekezetuk is kiveszett. Nyomaikat legfoljebb kodexeinkben, regi imadsagos konyvekben es vallasos ponyvairatainkban talalhatjuk meg. Ilyenek: Krisztus Urunk szentseges ot sebeinek napja (nagybojt els6 pentekje), Krisztus Urunk toviskoronaja napja (nagybojt masodik pentckjc), Krisztus Urunk dragaldtos verenek napja (nagybojt harmadik pentekje). Olvasok, litaniak, imadsagok, enekek, kozepkori misekonyveinkben pedig miseintenciok bizonyitjak hajdani nepszenisegilket, regi kultuszukat. Erdekes, hogy Tapen a nagybojt heteit, illet61eg vasarnapjait is meg tudjak nevezni: els6 a csonkahet es csonkavasarnap (Invocabit), masodik a guzsahet es guzsavasdrnap (Reminiscere), harmadik a nevetlen her es nevetlen vasdrnap (Oculi), negyedik a siikethet es siiketvasdrnap (Laetare), otodik afekete her esfekete vasdrnap (Iudica), hatodik a virdghet es virdgvasdrnap (Palmarum). Ez ut6bbiak kulonben mar altalanosabban is ismeretesek.

* * *

SZENT GERGELY (marcius 12.) napja regebben a tavaszi napejegyenldseg idejere esett es egyuttal az iskolaev kezdete is volt. Ezen a napon volt, ugy latszik orszagszerte, ma mar inkabb csak pal6c videkeken es Dundntul a gergelyjdrds, arnelylenyegeben a balazsjarassal egyezik. E nepszokas abban a kozepkori iskolai unnepsegben gyokerezik, amelyet IV. Gergely papa (830) rendelt el Nagy Szent Gergely papa tiszteletere, akinek nevehez egyebek kozott az istentiszteletnek, egyhazi eneknek reformja (gregorian) fCizodik es aki az iskolaztatas ugyet is el6mozditotta. A magyar gergelyjaras gyokerei bizonyara a kozepkorba nyulnak vissza, els6 biztos adatunk azonban csak a XVII. szazadbol vaI6.311

A Matravideken'? Szent Gergely napjan az iskolas gyermekek meg nem is regen linnepi ruhaba oltozkodve bejartak nemcsak a sajat falujukat, hanem a szomszedos kozsegeket is es ahol csak iskolaba menendo gyerrnek volt, mindeniive betertek, A leanyok tiszta feherbe voltak oltozkodve, leeresztett hajuk szepen kisdtoritva, s csokorra kotott szalaggal atkotve, a nyakukon gardris, fejukon koszorli volt. A fiiik szinten unnepld ruhat oltottek, feher ingiiket pitykes lajbi fodte, a lajbi zsebebe meg piros kcnd6t dugtak. Fejukon szfnes szalagokkal dfszftett bartinybor stlveget, vagy kakastollas bokretas kalapot viseltek, a derekukra pcdig Iakardot oveztek, amelynek markolatjat kek vagy voros pantlika ekesftette. A fiuk kt)zlil a legertelmesebbGergely papat szemelyesftette meg es ez mint zaszlohordozo egy botra kotott voros, viragos kend6vel legel6i haladt, mellette meg ketol-

246

dalt a kef paspok kerneny papirosbol keszftett puspoksuvegben, utanuk a tobbiek parosaval. A menet vagy az iskola, vagy a tempiom udvararol indult el. Ahol gyerrnek volt a haznal, oda Gergely katondi okvetetlenlil bekoszontcttek. A sereg u szoba hosszaban parjaval sorakozott, fakardjukat vallukhoz emelven. A papa es II kct puspok a sereggel szembe allott, majd a papa igy kezdte beszedjet:

Papal tronusbol igy szolok hozzdtok,

Ez az en seregem, melyet most itt ldttok. Seregemmel idejottem nem egyebert, Hanem annak szdma szaporitdsaert. Szaporttsatok hat kedves fiatokkal, Adjdtok kozenkbe szep ajandekokkal, Hogy az iskolaba eldre rnehessen,

Sok szep ifiakkal Istent dicserhessen, Apjdnak, anyjanak orome le hess en Mindenkor 6benne.

Ezutan a puspokok egyike Igy serkentette a diaknak va16 gyereket:

Hallod-e te Pista, hallgass a szavamra, Fogd fel a konyvedet, tedd a tarisznydba. Ott tesz csak jo helyed, tanulsz becsiiletet, Majd megldsd, j/} aptid es jo anyad szeret.

Errc a masik ptispok sz61alt meg:

Csunya az a szoba, mely nines kimeszelve, CSI1.nya az a fiu, ki nines kimtivelve.

Csapj fel tehat hozzdnk pajtds kis diaknak, Benned orome lesz apddnak, anyadnak.

Ezutan eloallott egy a Gergely katonai koziil, igy edesgetven a haz fiat isko- 1.tlirsul:

Ha pedig szereted a molndrpogdcsat, Kiiztunk effelenek nem Iatod sztik voltdt, Bator konnyes szemmel kostolod a savat, Mert nem vajjal gyurtak ennek a tesztajdt.

Ekkor az egesz sereg razenditett a kovetkczo enekre:

SUn! Gergely doktornak. Hires tan itonknak,

Ez () napjan

Regi szokas szerint, Menjunk. l sten szerint lskoldba.

Lam a madarak is,

247

Hogy szaporodjanak, Majd eljonnek,

A szep kikeletkor Sok szep enekszoval Zengedeznek.

N em j6 tudatlanul F elndni parasztul Ez vilagban,

Mert ugy embersegre, Nem mehetsz tisztsegre Ez orszdgban.

IlJ helyben kirdlyok. Urfiak, csdszdrok Tanittatnak,

A szegeny arvak is. Elhagyott fiak is Oktattatnak.

Ti is ezenkeppen Gyertek el nagy szepen Iskoldba,

Holott szep tudomanyt Vehettek adomdnyt Hasznotokra.

De ha nem adhattok Diakot minekiink Hazatokbol; Papirosravalot Adjatok minekiink Javatokbol.

E szakasz utan a haz asszonya a gergelyeseket megajandekozta ski kolbaszt, ki szalonnat, ki tojast, ki lisztet, vagy egynehany krajcart adott at a papanak, amit a sereg enekszoval fgy koszont meg:

Koszonjuk ezerszer Szazszor meg ezerszer Ajandektok.

Aldja meg az lsten, SZlvunkb6l kivdnjuk, Tdrhazatok.

248

Az lsten alddsa

Es szent dldomdsa Hazatokon, Maradjon mindvegig, Vilag vegezetig

J oszagtokon.

Az enek befejezese utan a puspokok egyike ekeppen ker bocsanatot a haz uratol:

Ezek utdn gazddnk szepen megkovetiink, Ha valami vetek szdrmaztatik tolunk, Megengedj minekiink, igen szepen keriink, Egyvest tovabb lepiink.

A papa pedig kovetkezokep bucsuzott el:

Megkoszonom gazdank e szep ajdndekot,

De meg jobban aztat, hogy didkot adtok.

Kesziil) fol seregem, tekints e zdszlora, Figyelmesen hallgass a kimondott szora: Egrecir!

Ekkor a gergelyesek valamennyien a mestergerendahoz iitottek fakardjukat s II 1, 1.U I megfordulva, szepen kivonultak a hazbol. Az ez alkalommal gytljtott elelmiszertpedig elvittek a kantornenak, aki a gyermekeket is megvendegelte beldle, meg a maga haztartasara is eltett valamit az eleskamraba.

***

Lassan-Iassan kitavaszodik, elkezdodik a mezei munka. Algy6n (Csongrad) mie16tt a gazda a kint val6 dologhoz hozzafogna, az udvaron osszegytijti minden lzersdmjat es imadkozik folottuk,

Orsz4gszerte ismeretes mondas: Sandor, Jozsef, Benedek zsdkban hozza a me- 1".,. Ezzel utalnak a javul6 id6re. A tdpai nep e kellemes idovaltozas okat fgy mq)'ar4zza: A hosszu tel utan Szent Peter egy zsakba kotve elkuldotte SandorraJ • meleget a foldre. Ment, mendegelt, de nagyon elfaradt a meJeg siilya alan, Az orszagur szelen meglatott egy kocsmat, lerakodott es iddogalni kezdett. EgeIzen megfeledkezett arrol, hogy mi jaratban van. Szent Peter mar megsokalta a fOldi embereknek a meleg utan valo sovargasat es Sandor Ulan elkuldotte Joskat, hogy kercsse meg. Kereste, kereste, vegre megtalalta a kocsmaban, a bor meLlett u:wnhan 6 is elfeledkezett arrol, hogy mien kuldtek, Szent Peter ttlrelmetlenkednl kczdett cs Benedeket klildotte utanuk. 6 is elakadt a kocsmaban. Szent Peter csuk vartu, leste, mikor er a foldre a meleg. Lenezett az egbol, de a vandorokat schul ncm latta. Nagyon megharagudott es Matyast kuldotte a foldre, de most mnr korbacsot is nyomott a kezebe, Matyas hamarosan rajuk akadt a kocsmaban, mcrt nagyon jokedvuk volt es dalolasuk mar messzire elhallatszott. Bement hoz-

249

zajuk, mire szedtek satorfajukat es siettek a foldre a zsak meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jeg megolvadt. Ezert mondjak rajuk az isrneretes szentenciat, Matyast pedig ezert tiszteltek meg a Jegtiiro jelz6vel.

* * *

SZENT 16zSEF (marcius 19.) napjit a szegedi nep onkent vallalt unnepnek tekinti. Gocsejben ilyenkor szoktak a marhat a mezore hajtani.l" Az orszag sok videken ezen a napon eresztik ki eloszor a mehrajokat. A mehek kozepkori hiedelem szerint sziizies eletet elnek, ezert ontottek viaszukbol a gyertyat, Krisztus jelkepet is. Talan nem veletlen, hogy a rajeresztes a tiszta Jozsef unnepen tortenik,

***

SZENT BENEDEK (marcius 21.) napjat csak a dunanuili nep tekinti jeles napnak, amiben bizonyara rcsze van annak, hogy a bences rend legkozvetlenebb hatasa a Dunantulra terjedt ki. E napon Gocsejben hagyrnat es zsirt szenteltetnek, amelynek szentelmenyjelleget tulajdonftanak. J14

***

GYOMOLCSOLT6 BOLDOGASSZONY (marcius 25.) napja az Udvozlegy szuletesnapja. Temesvdri Pel bart megemlit ezzel kapcsolatban egy hiedelmet: aki Gyurnolcsolto napjan ezer Udvozlegyet elimadkozik, annak teljesul a krvansaga.:" Ez a hiedelem Szeged kornyeken rnodosult formaban rna is el, A halottak lelki udvossegeert ugyanis ezer Urangyalat szoktak felajanlani,

Oszentivanon (Torontal) az a hiedelem, hogy az asszony, ha Gyumolcsolto napjan erintkezik uraval, megfogan es gyenncket szul, Orszagszerte altalanos szokas, hogy ezen a napon szernzik a fakat, hiszen Sztiz Maria is most fogadta rnehebe Jezust. Gocsejben amelyik fat ezen a napon oltjak be, azt nem szabad letorni, vagy levagni, mert ver folyik ki belole. Aki ilyen fat rnegis levagna, megvakul, halala utan pedig elkarhozik. Ez ugyanis annyi, mintha embert olt volna. Meg nyesegetni, tisztogatni, elegetni sem szabad. Maguktol kell elkorhadniok. Ilyen fakrol azonban igen j6 oltani, mert az uj oltas boven fog teremni."" A szegediek szerint az ilyen szemezett fakbol nem j6 scnkinek sem adni, mert ezzel a tobbi fa termeset is odaadnak.

***

VIRAGVASARNAP unnepli az Egyhaz Krisztusnak Jeruzsalembe vale diadalmas bevonulasat, amelyr61 palmas, barkas kormenettel kulon is megemlekezik, A kormenet jeruzsalemi eredeni, ahol a legutobbi idokig minden esztendoben mcgismetlodott az Or bevonulasa a varosba, akit a jeruzsalemi puspok helyet-

250

tesftett, A processi6 nepe a varos falain kfvul gyUlekezett, itt torrent a palmaszenteles, A kapukat bezartak a kormenet e16tt, csak kesdbb nyitottak meg. A puspok szamarhaton vonult be, a kanonokok es a hfvek ruhajukat terftettek eleje.JJ1 A kozepkorban igen sok helyen dramatikus m6don adtak el6 e bevonulast. Krisztust vagy az evangeliumos konyv. vagy pedig fesziilet jelkepezte, amelyet zoldel6 agakkal dfszitettek. Nernetorszagban es Ausztriaban a kormeneten egy fabol faragott, kerekeken jaro szamarat is korulvezettek. Ezt folekesitettek viraggal es IJ)ld aggal.!" Van adatunk arra, hogy Bartjan a xv. szazadban a viragvasarnapi kormeneten szerepelt szamdrhaton til6 Krisztus-szobor is.?"

A viragvasarnapi szentelt barkat a nep szentelmenynek tekinti. Gocsejben mar szombaton kimentek az iskolasgyerekek cicamacadgakert (barkaert) a kozeli erdore, vagy hegyre. Ez alkalommal a fitik fekete cukorsuvegbol keszftett csakor tettek fejukre, felbokretaztak, felpantlikaztak, oldalukra fakardot kotottek. A kisleanyok pedig fejukon feher koszonival jelentek meg az iskolaban. Innen a mester (tanitri) vezetesevel parosan, vilagi dalok eneklese mellett, unnepelyesen mentek az agakat vagni, Miutan ez megtortent, a magukkal vitt ennivalot, tobbnyire tojast, elkoltottek es valamelyik gazda a hegyen borral kfnalta meg 6ket. A szentelesre szant cicamacaagakat vallukon, most mar valamely viragvasarnapi 6ncket enekelve vittek hazafele. A templomot haromszor megkerultek, majd az 'Kakut odaallitottak az oltart komyezo falakhoz.?"

A szentelt barkat orvossdgul hasznaljak, Szegeden a csalad mindegyik tagja elnyel belrile egy-egy szemet hideglelcs ellen. Mashol torokfajasrol ny elik. 12 I A Fetso-lpotyvideken azt tartjak, hogy a tavalyr61 megmaradt szentelt barka es husv~ti morzsa fustje folott fejjel lefele lobalt gyerek kigyogyul a szemveresbol.?" Sandorfalvan (Csongrad) a barkaval a haldokl6 ember feje folott keresztet rajzolnak, hogy kimtilasa nyugodtabb legyen. Privigyen, amikor viragvasarnap a barkAt szentelik es a passiot eneklik, az anyak a templomba viszik gyennekeiket, akik meg nem tudnak beszelni, hogy mielobb oldodjek meg a nyelvuk.?' Ez a hiedelem a jeruzsalemi gyennekek hozsannazasahoz kapcsolodik, A matyoknal az .lad6 lanyt megveregetik a barkaval, hogy minel hamarabb ferjhez menjen.?" E lIOk's LIZ apr6szenteki korbacsolassal keveredett. A paloc Szeken, hogy a 16 j61 IIIInjcn: a barka kozott ostorhegyet is szenteltetnek a templomban.f" Egyes videkeken. hu valaki a passio alatt a szentelt barkabol keresztet csinal es odahaza felu6pzi u pajta ajtajara, akkor a tehen tejet nem bfrjak majd elvenni. Mashol a ... ntelt barkat a mestergerenda melle teszik, mert kiilonben a gonqszok megrontani1k u rehenet.?' Eger videken, ha viragvasarnap a szentelt barkaval megvesszol.ik a tchenet, nem fog veres tejet adni.:" Szegeden, hogy a sertesveszt tavoltartsdk. az olkuszob ala szentelt barkat tesznek. Az A(fOldon a mehkasok ala teszik, umikor el6szor viszik a szabadba, Azt hiszik, hogy akkor a mehek sok mezet ~yl1.itcnck CS j61 rajzanak.?" Nehol a szentelt barkat porra egetik es a vetomag ko."e vcgyltik. hogy j6 terrnes legyen.?" B6ven termo lesz az a gyumolcsfa, arncly ulrt II templombol viragvasamap kisoport szemetbol raknak.""

OnlZllgszcrtc hasznalatos egihdboru idejen is. Szeged-Felstitanydn a barkat

251

ilyenkor szenteltgyertya langjanal meggyujtjak, a kemeny ala tarjak, hogy ftistje eloszlassa a rossz fellegeket. Sdndorfalvan a barkat vihar, jegveres eseten el6veszik, aprora osszevagdaljak. A pitarban felfordftjak az asztalt, negy labara rateszik az aprora vagott barkat, meggyiijtjak es imadkoznak mellette.!Szilagysagban egzengeskor szentelt barkaval fustolik a szobat a veszedelem ellen.?' Gocsejben a szalmazsakba teszik, hogy a villam be ne csapjon a hazbaf" A viragvasarnap megszentelt ciroka (barka) egy reszet Kethelyen nlzre teszik, hogy fustje rnegakadalyozza a villam lecsapasat. Masik reszet hiisvet napjan a mezore viszik, lettlzdelik, hogy a jeg elkertilje a veteseket. Ilyenkor rnindenfele terdenallva ajtatoskodo embereket latni a foldek kozott.333ISomogyban a barkat snhalomra ttizik, hogy a vakondok ne turja fel.?' Ha sok legy van a szobaban, kend6vel kihajtjak, azutan pedig egyes helyeken tigy vedekeznek ellenuk, hogy hamiiva egetett szentelt barkat szornak el keresztalakban az ablakban es az ajto kuszoben. Ezt haremszor ismetlik, U gy velik, hogy most mar a legyek nem jonnek visszar" Tobb helyen ismeretes az a hiedelem is, hogy a szentelt barkat nem jo bevinni a hazba, rnert akkor sok legy lesz. Ezert vagy a pincebe, vagy a padlasra viszik, vagy pedig az ereszet alatt tuzik fel. Itt az eredeti funkcio elhornalyosult, elfelejtettek, hogy 6seik azert ttiztek ki az agakat a szabadban, hogy a villamok mintegy meglassak 6ket es elkeruljek a hazat, Maga a szokas megmaradt ugyan, de most mar iij ertelmezest adtak neki.

***

NAGYHET. A nagyhet a vallasos nepnel az eldkeszttletnek es vallas as megindulasnak, testi, lelki tisztalkodasnak ideje.

A pal6c megtisztitja egesz portajat. Kihordja az istallot, kijavitja a mellekepuleteket, sopor, tapaszt, meszel, egeszen megfiatalodik a haza, A gazdasagi eszkozoket rendbehozza, neha ki is fenyesfti. Minden dolognak, meg a legkisebbnek is, ragyognia kell a tisztasagtol. Mikor a hazaval rendbejon, akkor elhalt hozzatartozoira gondol, felfrissfti sfrjukat.?" fgy van ez kiilonben az orszag tobbi videkein is. A tisztalkodas fokeppen nagypenteken es nagyszombaton eri el tet6-

pon9at. 'I kben mi r 'In' u" d .. 't# deseit At' .,

Igyekszik emellett Ie e n mmtegy ate 1 az VOZI 0 szenve esert, s acto-

jaras mellett mas, erdekes nagyheti ajtatossagot is ismer: virdgvasarnap 40 Miatyankot es ugyanannyi Udvozlegyet, egy Hiszekegyet mond el Krisztus 40 napi bojtolesenek emlekezetere. NagyhCtfon 33 Miatyankot es Udvozlegyet, egy Hiszekegyet annak ernlekezetere, hogy az Udvozitot foldi eletenek harminch~adik esztendejeben tulajdon tanitvanya eladta. Nagykedden 30 Miatyankot es Udvozlegyet, egy Hiszekegyet, hogy 30 ezust penzen adta el. Nagyszerddn 15 Miatyankot es Udvozlegyet, egy Hiszekegyet azoknak a fajdalmaknak emlekezetere, amelyeket Jezus fejen a roviskorona okozott, Nagycsutortokon 12 Miatyankot es Udvtizlegyet, egy Hiszekegyet azert, hogy Jezust eppen legszomon!.bb allapotahan hagyta el tizenket tanftvanya. Nagypenteken 5 Miatyankot es Udvozlegyet,

252

egy Hiszekegyet ot szent sebenek tiszteletere, Nagyszombaton 40 Miatyankot es Udvozlegyet, egy Hiszekegyet annak emlekezetere, hogy jezus .~o craig fekUdt a kopors6ban. Husvet napjdn szinten ugyanannyit azert, hogy az Udvozitd feltamadasa utan meg negyven napig tarsalgott tanftvanyaival es az elsa hfvekkel.l" Iparkodik abban is rneltova lenni a foltamadas megunneplesere, hogy a is mintegy fbllam ad, uj eletre kel a btln halalos rabsagabol, A szentsegekhez jarulast nepunk a husveti id6ben igen szigonian veszi, az egesz hazneptol megkoveteli, Aki hanyagsagbol megis elmulasztana, nem melto a hiisveti szentelt eledelek vetelere.

* * *

A kfnszenvedes kozepkori miszteriumabol egyes szokastoredekek meg az orszag tobb videken elnek, ilyen a Pitatus-veres?" amely leginkabb a nagyheti lamentaciokkal egyid6ben, szinte velUk parhuzamosan tortenik, Csanadapacan nagyszerdan es nagycsutortokon delutan, amikor a pap a Miserere mei kezdenl zsoltlir utan annak jelelll, hogy a templom karpitja Jezus halalakor kette hasadt, megUti konyvevel az altar lepcsojet. A nep erre botokkal esik neki a padoknak es egy kis ideig uti oket.119 Mint mondjak azert, hogy ilyenkor Pilatus is szenvedjen, amiert elarulta Krisztust. Eperjesen a nagyheti lamentaciok elott meg a XIX. szalad vegen is az inasgyerekek sorra jartak a keresked6k boltjait es a t6ltik osszekeregetett tires ladakat es hordokat a nagytemplorn ele hengergettek. Amire a lamentacioknak vege volt es a plebanos benn a templomban nadpalcaval harmat suhintott a fooltar lepcsojere, kunn a bekormozott kepu inassereg pokoli larmat csapva, bunkokkal, fustelyokkal, pozdorjava ziizta a hordok, Iadak hosszu sorat, Ezeknek roncsaibol raktak ossze nagyszombat reggelen a maglyat, amelyet a tGzszenteleshez gyujtottak." Tolndban tobb helyen a legenykek egy deszkara Pil'tust abrazolo emberi alakot rajzolnak es templornozas utan, a Jeremias siralmainak bevegeztevel azt vcrik."!

Bakonybelben nagycsutortok este sokan ki szoktak menni a kozseg hataraban 1''16 Borostyankuthoz, kiilonosen a legenyek es csak kesd ejjel tertek haza. Kinn I kllpolna mellett ilyenkor tuzet raktak. Regebben szalmabol keszftett, favazra tn1aftett babut is vittek magukkal, amely Pilatust jelkepezte. E babut az ott megl~djt"t1 lCiz()n elegeuek, sokszor egesz ejjel is elidoztek mellette, ~olyto~ taplalVI • tUzct a tordelt gallyakbol. Azt tartjak, hogy benne van a passioban IS, hogy Imfg JI5:I.ust vallattak, az udvaron a szolgak es poroszlok tuzeltek es melegedtek. Bnnek ernlekezetere gyujtjak a tiizet, Pilatust pedig azert egetik el, mert 6 adta a t,,,iliok kezebe Krisztust.r"

* * *

Ntl.l{vn·iilijrtiikiin Gloriara megszolalnak a templomban az orgona, a harangok es 111". c\.'ISZCS csengok, hogy utana egeszen nagyszombatig elhallgassanak. A hW'(IIIROk ilyenkor «elmennek Romaba». E hiedelemnek koltoi hajtasa is van. Az

2~3

1674. ev nagyszombat napjan Rornaban a Szent Peter-templomaban a sekrestyes, amint a templom tornyaba felment, ott nagy almelkodasara egy idegen oltozenl ifjat talalt rnely alomba merulve. Nagynehezen folebresztettek, maga kore bamult, alig tudta megerteni, mi tortent vele, amig vegre latin nyelven elmondotta, ki 0 es hogyan jott ide. Neve Kopeczky Mihaly, Kesmdrkon diak volt es nagy vagy tamadt benne az orok varost es hires templomait latni, Minthogy azt hallotta, hogy hiisvetkor a harangok Romaba reptilnek, 0 is elhatarozta, hogy a haranggal egyutt megteszi ezt az utat, Felmaszott tehat a kesmarki toronyba, ott az oreg harang belsejebe biijt es szfjjal odakototte magat a harang nyelvehez, Egyszerre csak nagy razkodast erzett, mintha kirepiilt volna a toronybol, mire elvesztette eszmeletet. Nem is nyerte vissza elebb, amig a Szen: Peter sekrestyese fol nem ebresztette. Kopeczky tortenete nagy felttinest keltett egesz Romaban, Partfogoi akadtak es fgy nem is tert vissza tobbe hazankba.'" Harangozas helyett kulonben Kacorlakon (Zala) nagycsutortokon, nagypenteken delben gyerekek kerepelnek utcarol-utcara jarva,

. Nagycsiitortokon van a ldbmosds szertartasa, amelyet - mint ismeretes - a Habsburg-uralkodok is elvegeztek, 12 szegeny oregnek megmostak a labat. Regebben a papok OSSZCS hiveik labat megmostak, rna mar esak a szekesegyhazakban szokasos, amikor a puspok vagy 13 kanonokjaet, vagy ugyanannyi szegenyet moss a meg.?" A regi gyakorlatnak azonban erdekes maradvanya, hogy GyerKy6szentmikl6son a pap 12 gyermeknek a Iahat megmossa, azutan megcsokolja.

Este a hivek sok helyen kimennek Krisztusnak az Olajfak hegyen vale imadkozasanak peldajara a Kalvariara, a temetobe, vagy egy-egy utszeli kereszthez virrasztani. Igy Szeged-Alsovdroson ejfelkor a hivek a Kalvariara mentek regebben, a gyermekck kezeben kis zaszlo volt. Itt a staciokat jartak. Jdszladdnyon ejjel megkeniltek a falut, mikozben elvegeztek a staciot, fajdalruas olvasot, KiskunNlegyhrizan a kereszteket jarjak, Nern a templombol indulnak ki, hanem egyes haznepek allanak ossze. Enekszo most nines, csak csondes imadsag.?" Garamszentbenedeken nagycsutortokon este a nyitott koporsoban leva Krisztusszobrot ravatalra teszik, felviragozzak es a hfvek kesri ejjelig virrasztanak irnadsaggal es eneklessel folotte.:"

* * *

NAGYPENTEK. A husveti iinnepkiirhoz fUzado hiedeimek kozott szamos pogany kepzet lappang, illetoleg modo suIt formaban, a keresztenyseg eszmekorehez simulva, tovabb is 61. Ilyen osi, tavaszi lusztrdcios kepzetek kapcsolodnak

a nagypentekhez es reszben a nagyszombathoz is. ,

Mindenfele szokasos nagypentek hajnalan az unnepelyes mosakodds. Igy Barsonyoson (Veszprem) a patakban furdenek mar nagycsutortok este. Az a hiedelem, hogy minden betegsegtol megszabadulnak: altala, Mint mondjak, annak ernlekezetere teszik, hogy az Udvozftot is beletaszitottak a Cedron patakjaba. Kajdron (Gyor) nagypentek reggel az asszonyok kimennek a kereszthez, ott az

254

olvas6t imadkozzak, majd rnegmosakodnak a patakban az Or Jezus emlekezetereo Bakonybelben koran reggel a pataknal imadkoznak, Utana megrnosakszanak, vizet visznek haza, amelyben az otthonmaradtak is megmosakszanak, s6t a joszagokat is lelocsoljak vele.'" Szeged-Alsovaroson regebben a Tiszara rnentek mosakodni, A beteg kisgyerekeket is levittek, hogy a bajt lernossak roluk. A szokas rna mar csak csokevenyeiben el, nevezetesen reggeli mosakodasukat a szabadban vegezik el. A paloc Szeken, hogy a 10 jol menjen, nagypenteken regge1 megmossak a patak vizeben:" Hehalmon (No grad) napkelte el6tt a patakrol hozzlik az aranyos vizet, rnajd megmosdanak: a lanyok benne, hogy frissek legyenek. A Fels/i-lpolyvideken ejfel utan minden epkezlab ember a patakra siet. A vodroket, kancsokat osszeverik, zajt csinalnak, hogy a melyen alv6kat is folebresszek, pontosabban: a gonosz szellemeket elriasszak vele. A beresek a lovakat vezetik 6s rnegusztatjak. Az ilyen 16 sern kehes, sem bekas nem lesz, a szore pedig mindig ragyog6 tiszta marad. Veges-vegig a foly6 part jan felig, vagy egeszen levetk6zott ernberek kurjongatva, larmazva mosdanak. Az asszonyok esak az arcukat mossak meg. A legenyek kozul legfrissebbnek azt tartjak, aki ilyenkor meg is fUrdik. A mosakodas vegeztevel csondesen hazarnennek, mindenki vizet visz ma- 84val. Ebben mosakodnak masnap, sot a husveti unnepek alatt is.349

Nagypenteken szoktak e fergeket is kitlzni a hazbol, A feregtizes sz6tlanul, neha larmaval, olykor meztelenill tortenik, hogy a gonosz szellemet, amely a paradicRomi kfgyo modjara csuszomaszo fergekben lappang, annal biztosabban ellehesllen riasztani. Szeged-Alsovdroson a haz osszes helyisegeit kisoprik, a fergeket jelk6pez6 szernetet kiviszik az utcara es a kocsinyomon nil ontik ki. A FelstiIpolyvideken napfolkelte elott a gazda, vagy a gazdasszony balkezevel, a hazzal ;tlllft~tes iranyban korulscpri a portat, hogy megszabaduljon a kartevo allatoktol,

rGlcujbf.'n egyesek a hazar kant hajnalban mezteleniil, keziikben palcaval fenye.-vI k6ri.llfutjak, hogy a fergektol megszabadftsak, Kozben ezt mondjak: Patkd-

"IDk. csntanyok. egerek, poloskdk oda menjetek, aholfiistos kiminyt lattokp50 Ez "anond's azt az osi, sokfele meg rna is e16 hagyomanyt tukrozi, hogy nagypenteken. taz az Udvozlto halalanak ernlekezetere minden haznal kialudt. Aki azonbin vakmer6segeben rnegis begyiijt, megerdemli, hogy a fergek ellepjek, BikesS",.tandrason nagypentek hajnalan a lanyok egy ftizfa ala mennek a Koros partJ"a, ott klbontjik hajukat es konilfesulik a fuzfa againak hajlasa szerint a fold feI •. Kl1zben harornszor mondjak: Kigyo, beka tavozz a hazunktol! Ettol nem eri pletyka sem 6ket, sem hazuk nepet. Neha a fat is megrazzak, hogy a lehu116 harmill ~~je a hajukat, mert ettdl noni fog."! Ez ut6bbi hiedelem masfele is el.1S2

***

A nngypentcket kulonben rna is szigoni bojttel, kiilonos meghatottsaggal, valami nutv, de annal bensosegesebb atelessel unneplik meg. Teljes a csond, a niz kialszik, a tukrot fekete kendovel takarjak el. Ugy jarnak-kelnek, mintha halott vol- 11<1 a haznal. Az egesz csalad mar kora reggel, joval az isteni szolgalat el6tt cl-

255

megy a templomba. Az apdtfalviak (Csanad) lovat nem fognak kocsiba ilyenkor, hanem a tanyaiak is gyalog jonnek be a templomba, mert ezen a napon a kocsira illest ilIetlennek tartanak. Delutan tobb helyen kormenetben folkeresik a hivek a kalvariat es ott ajtatoskodnak. Masek a templomi Or koporsojat veszik korul, amelyet Tapen kulonosen rozmaringgal, az orok szeretet jelkepevel ekesttenek, Pannonhalman a XVIII. szazad folyaman ilyenkor onostorozast is vegeztek.t" Mashol a temetoben halottjaikat keresik fOP54

Sajatos szentelmenyfele a nagypenteki kenyer, amely Szegeden es kornyeken ismeretes eddigi tudomasunk szerint. Nagypenteken nem szoktak kenyeret dagasztani, csak akkorat, mint a libatojas. Ezt kesobb megszaritjak, elteszik es akkor veszik e16, amikor valaki vfzbe full ad. Ilyenkor a kozepet kifurjak es ego gyertyat allitanak bele. A vine eresztik es ahol a gyertya belefordul, ott kell a holttestet keresni,

Nagypentek delutan sokfele kukoricat szoktak pattogatni, amelynek nehol szinten szentelmenyjelleget tulajdonftanak. Bacskaban elteszik egesz esztendore es ha valakinek hideglelese van, 3-4 szemet nyeletnek vele.?" Apdtfalwin (Csanad) cernara fuzik es orvossagul hasznaljak.

A Dunannil egyes videkein, mint Nagyecsfalun (Gyor) es Csornan a legenyek elmennek ugyan nagypenteken is a lanyhoz, de nem beszelnek vele, hancm egy fekete szalagot kotnek a fara, Ezzel jelzik, hogy ott voltak.

A nagypentek unnepe, a szenvedes miszteriuma mindenkor mely hatast valtott ki a hivekbdl.?" A passio dramatikus cloadasara a kozepkorban confraternitasok vallalkoztak. Ilyenek hazankban is Ldcsen es Bartfan es egyebutt rrnlkodtek.

A nagypenteki magyar dramatikus passi6k letezeset a Iegujabb kutatas altal aban tagadasba veszi, megfele16 adatok hijan elutasftja.?" A csiksomlyai nagypenteki miszteriumok'" azonban hitiink szerint az ellenkezot bizonyftjak. Tudjuk, hogy a szekely katolicizmus, amelynek eppen Csiksomlyo a kozeppontja, a maga elszigeteltsegeben a kozepkori egyhaznak szamos jellegzetesseget egyediil 6rizte meg. Maguk a baratok is, akiktdl e nepies gyakorlat ered, mely belatassal apoltak c miszteriumjatekok kultuszat meg akkor is, arnikor mar az iskolaban va- 16 tanitasra is vallakoztak,

Bizonyos, hogy e miszteriumok a barokk iskoladramanak nem egy elernevel b6viiltek. Diakok jatszottak, azonban nem iskolai, neve16i celokat szolgaltak, hatasuk tehat nem szoritkozott csupan az ifjusagra, hancm fokeppen a hfvd nep epulesere adtak eI6 6ket. A darabokon megcsillan ugyan valami iskolas, tudes iz, azonban folepftesuk, menetuk, jeleneteik erosen emlekeztetnek a kozepkori miszteriumokra, moralitasokra, ezeknek nagy europai rokonsagaba tartoznak. Sok reszuk a kozepkori, Szekelyfoldon is tobb helyen fonnmaradtfresk6ciklusok modjara az egesz udvossegtortenetet magaban foglalja. A kozepkortol a XVIII. szazadig eltelt ugyan vagy ketszaz esztendo, ahonnan bizonyfto adatokkal, fajdalom, nem rendelkezunk, megis abban a szigoni kovetkezetesscgben, amellyel Csfksomlyon csak passiot jatszottak, regi kozepkori tradlciok kotelezo ereje nyilvanul meg.

Talan szinten a kozcpkori gyakorlatnak nyomait orzi az a szokas, amely tud-

256

tunkra Szeged-Alsovdroson es Tapen meg el, hogy nagypentek delutan a hfvek, f6keppen az asszonyok a Kalvarian, esetleg a templomban verses epikumokat cnekelnek. Egyreszuk Mariasiralom. Maria elpanaszolja fajdalmat a csillagoknak, hegyeknek es kosziklaknak, ozvegyeknek, arvaknak, szent asszonyoknak. Egy masikban Szilz Maria hajlekaban Jezust varja «tejre, mezre, vacsorara». Holl6 hozza a hfrt, hogy fiat elfogtak, A szent varosban «kerdi egt61, kerdi foldtdl», de nem szanja meg senki sem. Vegre a kereszniton talalkozik vele, «hit galambjat az olyrik, mint iizik, hajtjak", Ismet masikban Sziiz Maria keresi Jezust, kerdezi Szent Jozsefet, Petert, Janost es a tobbi apostolokat. Mindenki sajnalja, de kfrneletbol senki sem igazitja utba, Vegtll Judashoz fordul, aki eltasznja magatol es az Olajfak hegyere megy, hogy arulasat vegrehajtsa. Sztlz Maria koveti, megtalalja Jezust, de azt is megtudja, hogy szent fiara mi varakozik. Sztlz Maria minket is el fog vczetni Jezushoz.

A Maria-siralmakon kivul es azok mellett egyeb enekeket is hallhatunk.

EgyikbcnJhus, Maria es Adam beszelget a keresztfa alatt. Jezus isteni hivatasarol, Sztiz Maria anyai kesenisegerdl, Adam pedig, akinek sirja a legenda szerint u Kalvaria hegyen van, az embereknek a megvaltason erzett oromerol szol, Maxikban Jezus a keresztfdrol beszel az emberi nemzethez. Sz61 foldi palyajarol, szenvedeseirol, vegiil keri oket, hogy keresztaldozata ne legyen hiabavalo, Ismet cgy masik enek a szent keresztfat gyiimolcsfanak magasztalja, amelynek Jezus a gyumolcse, «orok eletnek szerzoje». Sorra veszi Jezus Krisztus tagjait, amelyek II kcreszten miereuunk szenvednek. Ez is kozepkori hagyomanyban gyokerezik, amint a Thewrewk-, Peer-, Gomory-k6dexck hason16 tartalrmi pr6zai szovegei igazoljak, A mi nepenekunk versesalakii. Verses, enekelt szoveget ugyanis ktmnyebb az emlekezetben megtartani, mint prozat. Judas siralmdban az arulo rendre elmondja, hogy mivel vetkezett ura, Istene ellen. Alkalmazas: hanyszor elaruljuk Judas modjara mi is Jezusunkat"

Tobb enck sz61 a szenvedesrol, mint Jezus Krisztus misztikus mennyegz/ijer/il:

Ki sir oly keservesen, hol vagy csillagom, Sotet, zivataros ejben szep gyongyviragom. Maria verkonnyet sirva ezt zokogja, ezt kialtja:

Hoi vagy csillagom?

A liliom gyaszbaborul, hol vagy csillagom,

Kl'f arcara verharmat hull, szep gyongyviragom. Kl'/,di egtol, kerdi foldtol, kerdi a gyaszos felh6kt61: /lof vagy csillagom?

Iajjal telik meg az utca, hal vagy csillagom, Klnt hoz a banat postaja, szep gyogyvirdgom.

Jiin a nasznep a gyaszsereg, a volegen» halvdny, remeg, Hot vagy csillagom?

1.57

Jon a szaz lelkek jegyese, hol vaRY csillagom,

A mennyorszdg vdlegenye, szep gyongyviragom. Hoszin v/ilegenykontose verrel, porral van keverve. Hal vagy csillagom?

Vojilyek a vad hoherok, hal vagy csillagom, Nasznep a kegyetlen zsidok, szep gyiingyviragom. Kesereg az oriimanya, jegykend/it nyujt Veronika. Hal vagy csillagom?

Szent kezen a jegygyuruje, hoi vagy csillagom, Hoher ldnca es kotele, szep gyongyviragom. Valeginy; bokretdja a verzv toviskorona,

HoI vagy csillagom?

Menyegzos zdszlo a kereszt, hol vagy csillagom, Melyet szent Vel' pirosra fest, szep gyongyviragom. A v/ilegeny nehez taja verrozsakkal van megrakva. Hal vagy csillagom?

Megy mar a mennyegzds agyra, hoi vagy csillagom, Kinhalalra, keresztfara, szep gyongyviragom. Jegyajandek, mely kincset er: a szent testb/il kioml/i ver. Hoi vagy csillagom?

Sir, zokog az oromanya, hol vagy csillagom, Halvany a vdlegeny area, szep gyiingyviragom. Fizeti a jegy aranyat, lelket Atyjdnak adja at. Hoi vagy csillagom?

Hozzad jottiink keseregve, hoI vagy csillagom, Lelkiink egi vdlegenye, szep gyongyvirdgom. Hozzdd jottiink, 6 vezess be a mennyei dicsdsegbe. Hoi vagy csillagom?

Amen.

***

NAGYSZOMBAT ES HUSVET. A nagyszombati szertartasok egy reszeben szinten rnegfigyelhetjuk azt az erdekes jelenseget, hogy az Egyhaz primitfv-pogany kepzeteket, hiedelmeket, szokasokat adaptdl, megszentel. Ezzel a boles alkalmazkodassai azonban a nep koreben iijabb laikus tradici6k kialakulasat kezdernenyezi. Igy van ez a ttizszentelessel is, amelynek eredetet tobbfelekeppen

258

magyarazzak. A nagyhet harem utols6 napjan az 6segyhazban Krisztus halalanak emlekezetere eloltottak a gyertyakat es csak a foltamadas unnepen gyujtottak meg ujra. Ez a gyakorlat rna is 61: a gyertyat, a diadalmas Krisztus jelkepet megszentelt tuz langjanal gyujtjak meg. Egyes magyar videkeken a tavaly szentelt barkara tiizet csiholnak es fgy gyujtjak meg az orok mecsest, illet61eg a gyertyakat. E hivatalos magyarazat mellett azonban megallapitottak, hogy a nlzszenteles fisi german szokasra megy vissza. A pogany germanok ugyanis isteneik tiszteletere tavaszi tuzet gyiijtottak, hogy foldjeiknek termekenyseget Igy biztosftsak, SUn! Bonifdc, a nemetek apostola, ezt az osi szokast a nagyszombati ttizszentelessel es annak egyhazias ertelmezesevel helyettesitette. Az egyhazi szimbolikaban a kialv6, majd iijra fellangolo ttiz jelkepezi Krisztust. Mas magyarazat szerint a kovako, amelyb6l bizet csiholnak: Krisztus, a niz pedig: a Szentlelek, arnelynek utjat, kiaradasat a Megvalto elokeszitette.?"

Az Egyhaz hatasa alatt a hfvek sem gyujtottak es sok helyen meg rna sem Iydjtanak tuzet a sacrum tri-duum idejen, Uj tuzet, amellyel htisveti eledeleiket II megfdztek, a megszentelt ttlz parazsabol, vagy szenebol gerjesztettek. Ennek termeszetesen szentelmenyjelleget tulajdonitottak.

Magyarorszagon az erre vonatkoz6 elso feljegyzes a Pray-kodexbol valo: ...

Tunc apponatur incensum et aspergatur aqua benedicta et per omnes domos ,xtincto veteri igne, novus dividatur civibus. Mas helyen: '" Per universas domos extinguatur ignis et incendatur de novo et benedicto igne?"

A tCiznek ez a hazahorddsa, legalabbis toredekesen, megtalalhato meg manapslig is hazanknak tobb videken, Kerekegyhdzdn nagyszombaton addig nem akarjak a tuzet meggyiijtani, amfg a masik haznal nem fllstol a kemeny, Mar kora reggel jarkalnak az utcan es nezegetik a kemenyeket, hogy hoI eg mar a ttlz. Bz a fustnezes azoknak az id6knek elhornalyosodott emleke, amikor a szentelt tuzet hazrol-hazra vittek, vagy esetleg az egyik szomszed adott a masiknak bel61e. Pdpdn edenyekkel szoktak allani az asszonyok a nizszenteles konil, hogy paralilt vihessenek haza. Bakonyszentivanon a hamut is elviszik es kiszorjak a foldre, hogy j6 terrnes legyen. Barsonyoson a szentelt ttiz szenet kiviszik a szantofoldekre ~s sz616kbe es ott eltiltetik, hogy a vetest vagy sz616t jegveres ne erje. Malak B fBld negy sarkaba assak le, hogy semerr61 sem erje a folder veszedelem. La.1 (Veszprern) faluban regebben szokas volt, hogy a szentelt nlz szenet elvittek han. kivittek utana a szantofoldekre, hogy termekenyek legyenek. A szenet a lih4k itut6 edenyebe is beleteszik es errol itatjak meg a joszagokat, hogy egeszsegesek legyenek, Vihar idejen a szenet tilzbe teszik, hogy a villam elkeriilje a ha~,1I1. I~I Szeged-Als6varoson a ulzszentelesre a hivek szalejiikb61 visznek vessuiket, umelycket szertartas alatt a tilzbe tartanak. Az fgy megszentelt venyigeket aztan II s:I.c"II6nck, esetleg szantofoldnek negy sarkaba assak el. Ez a szokas ugy latszik kll:t.epkori gyakorlatnak nyomait orizte meg. Ugyanis egyik, a Nemzeti Muzeumhall Icv6 XIV. szazadbeli obsequiale szerint a nlzszenteles szertartasa igy folyik Ie: Fit processio ad benedicendum novum ignem praecedentibus vexillis, candeli« thuribulo vacuo, aqua benedicta. Et tunc excusso de silice igne incenduntur

lSIJ

vites et cantantur septem psalmi poenitentiales etc/" Tudjuk azt, hogy a szolotor~1 e~ a s:010v~ssz6ral valo evangeliumi peldazat belekeriilt az Egyhaz kozepkon szimbolumkincsebe is. A nagyszombati tuzszentelesen vale nepies alkalmazasa azonban tudtunkra csak Alsovaroson fordul ela.

Gocsejben a nagyszombaton egetett keresztfanak szenet feher nyarfa agaval es kesenl gombaval a szantofoldekre viszik, nagyszombaton szenteltvfzzel meghintik. A szentelt szenbol egyebkent harom szemet a kernencebe vetnek, hogy ne Iegyen jegeso.?" Bohonyen (Somogy) hosszabb, Judast jelkepezo fadarabot vetnek a ttizre. A megszentelt parazsbol visznek haza, hogy a hazro! minden olyan veszedelmet elharitsanak, amit a ttlz okozhat nekik. A szentelt szenet elteszik. Ha kisgyerek megijed, egy pohar vfzbe belctornek bel6le es ezzel itatjak meg.

***

Altalanosnak mondhat6 nagyszombati szokas, hogy amikor a harangok visszajonnek R6mab61, azaz ujra megkondulnak, mindenfele nagy larmat csapnak. Szegeden, arnikor a harangok megszolalnak, rossz bogracsot verve ezt kiabaljak:

Kigy6k,. bek~k szaladjatok, megsz6laltak a harangok. Bacskaban ilyenkor egy veder vizet ontenek a hazteuire tilz ellen, a fa aljat pedig elsoprik fereg ellen.?" Szinten Bacskaban, amikor harangozni kezdenek, friss vfzben megmosdanak, hogyegesz esztend6ben frissek legyenek. Ugyanakkor megrazzak a fakat, hogy sok gyumolcs teremjcn rajtuk.l" Boes paloc faluban, arnikor a harangokat ismet m~ghU:z~: az ,udva~ sz~p tisztara kisoprik, hogy beka ne Jegyen benne, a gyumolcsfak torzset pedig kessel korulkopogtatjak a fergek ellen."? Tobbfele a harangozas idejen vetegetni szoktak, mert az ilyenkor elvetett mag jobb termesre jon. Egyes helyeken a gazdasszony futkossa ossze az egesz hazat kulcsokkal, kolompokkal a kezeben, hogy ehizze mindazt, ami a haznak artalmara lehet. A F els/i-Ipolyvideken a harangszora mosakodnak, amely azonban csak addig hasznos, amfg a harang sz61. Valamikor a harangoz6t kulon megjutalmaztak, ha ilyenkor hossziit lnizott.?" Gocsejben a temetdarkot nagyszombaton tisztogatjak.?"

E szokasnak az a magyarazata, hogy a zajjal a gonoszokat akarjak elriasztani, akik most, amikor Krisztus sirjaban fekszik, kulonos hevesseggel, adaz haraggal tornek az emberek megrontasara, Az ujra megsz61al6 harangszo, Isten hatalrnanak, a foltamadt Krisztus dicsosegenek hirdet6je segit az chlzesben, a gonosznak, az artalmasnak meg kell szegyenulnie ez unnepelyes pillanatban.

***

Hazankban kulonos fennyel szokas nagyszombat delutan a foltamadast megiinnepelni. Tudjuk, hogy a foltamadasi kormenetet csak Kozep-Eur6paban ismerik. Sajnos, neprajzi vonatkozasairol megfigyelesek es Ioljegyzesek hfjjan szinte semmit scm tudunk. Ismeretes, hogy kormenet kozben a negy vilagtaj iranyaban szentsegi aldasban szoktak reszesfteni a processio mely csendben terdepld resztvevoit,

260

Szeged-Alsovaros nepe azonban az altalanos hazai szokastol elteroen, aldas kozben ezeket mondja: Jezus, Jezus • Jezus, Maria. Maria. Maria! Ezt mind a negy aldaskor elnyiijtott, panaszos, enekld hangon rnegismetlik. E szokas eredete a helyi nephagyomanyok szerint meg a torok idokbe nyulik vissza. Egy alkalommal, talan cppen nagyszombati napon, Szegednek asszonyokbol, gyermekekb61, elaggott oregekbol all6 nepe a templom kore epult ferences-kolostor falain beliil keresett menedeket a torokok ellen. A bennszorultak Jezus es Maria nevehez val6 surU fohaszkodassal kertek az egi segftseget, ami nem is maradt el. A torokok azt gondoltak, hogy a kolostor falain beltil nagyobb keresztenysereg keszul a szokasos JezusMaria kialtassal a kuzdelemre, igy megfordultak es visszavonultak.?" Valoszfrnlbb azonban, hogy ez a kialtas a htisveti hatarkerulesnek csokevenyes maradvanya,

A szabadsagharc idejen Goszpodince (kesobb Boldogasszonyfalva, Bacshodrog vm.) ostrornanal a szegedi honvedzaszloalj azt kivrinta, hogy a tamadashan a legels6 legyen. (r gy is tortent. Nagyszombat napja volt (1849) es a rohamra indu16 csapatban felhangzott az enek: Foltdmadt Krisztus ez napon! Brre az egesz zaszloalj Alleluja-harsogas kozben veres kozelharccal be is vette Goszpodince sancait.?'

Nem lehetetlen, hogy cz a jc1cnet a kozepkori magyar vitezi szokasoknak kesci felvillanasa. Laskai Ozsvdt ugyanis a Gemma fidei-ben a kovetkezoket mondju: Amikor a Jambor magyar katonak csataba indulnak, Krisztus keresztjenek elI~nscg('i, a torok ellen, el/ibb onmaguk biztatasara mondogatjak . Haldt adunk az Uristennek, hORY az igaz hitben vagyunk es ezert harcolunk. Akar gyozunk, akar meghalunk: megdicsouliink. Kidltsuk tehdt hdromszor eroteljesen a mi nagy kirdlyunknak, Krisztusnak never. Azutan egyesek magukat a Boldogsagos Sztlznek ajanUdk. masok a szent kiralyoknak (t. i. Szent Istvannak es Szent Laszlonak), nemelvek megerintik testiiket es ezt mondjak: tudom, hogy az utolso napon a/oldhtll [eltdmadok es ebben a percben latom meg Megvaltomat, Istenemet. Ez az en lelkem remenysege. Azutan kiizosen elkezdik hatalmas hangon (biztosan magyarul) a canticumot Krisztus Urunk feltamadasarol:

CHRIST US SURREXIT, MALA NOSTRA TEXIT, ET QUOS HIC DILEXIT, HaS AD COELOS VEXIT: KYRIE ELE/SON, ALLELUJA!372

Tapen es regebben Jdszladanyon a nok, meg a legoregebb asszonyok is a folt'mudt Krisztus tiszteletere tiszta feher ruhaban vesznek reszt a kormeneten. Sdnt/mfafvan azt tartjak, hogy annal tobb gyumolcs fog teremni, minel tobben mennek cl a csalad tagjai kozul a foltamadasra,

Itt cmlftjuk meg a husveti gyertydhoz fUzod6 egyetlen nepies hiedelmet: u (',wllly(t'lekiek (Csongrad) szerint, aki eloszor fizet a papnak husveti gyertyara, annuk a csaladja szerencses lesz, mert Krisztus gyertyaja vilagit hell' az e1t'lehl'. Minlhogy az Egyhaz bojti fegyelme a regihez kepest sokat enyhult, a husvcti oledcleket a hfvck mar a foltarnadasi kormenet utan magukhoz veszik, Miutan U1. etelck mcgaldasa husvet reggelen szokott a templomban lenni. hogy szen-

161

telmenyjelleguk megmaradjon, Szeged-Alsovaroson a csaladfd szenteLi meg az asztalnal 6ket. Sandorfalvdn eloszor a szenteLt kolbaszbol esznek, bogy a kfgy6 ne masszek a szajukba, azaz a gonosz lelek ne kfsertse 6ket.

***

Az orszag tobb videken, fokeppen a peremeken, elszigetelodott szokaskent 61 a husveti hatdrkerides. Hogy katolikusok is, kalvinistak is egyanint ismerik, arra mutat, hogy a kozepkorban e szokas hazankban altalanos lehetett. A kozepkorban ugyanis tavasszal a je1esebb unnepeken a foldeken, vetesek kozott ereklyekkel, zaszloval, enekszoval processi6kat tartottak, hogy a vetest bovebb termesre hozzak, a kartevo szellemektol megoltalmazzak. E szokasban gyokerezik killonben a Buzaszentelo es Urnapja eredete is. Az ilnnepek iinnepen, husvet hajnalan mintegy hirfii vittek a foldeknek az Ur nagy gyozedelmet, feltamadasat, hogy a gonosz szellemeket, a termeszet csapasait a foltamadt Krisztus hatalmaval a videktol elrettentsek, Egy 1665. evi vallomas szerint: az mi romano-catholica religionkban regi, bevott szokas az volt, hogy mink az kardcsonyi es husveti innepeknek ejszakain hajnalig is miseszolgdlatban foglaljuk magunkat, akkoron az ifjusag szokott lovoldozni: affelett az is regi, bevott torvenyiink volt, hogy minden husvet napjdn hatart keridenk, azaz processiot jarank?"

A rmilt szazad derekan a hatarkerules lefolyasa a Szikelyfoldon ez volt: a legenyek es fiatal hazasok vacsora utan a cinteremben gyiilekeztek, ahol megvalasztottak eloljaroikat: a fOkiralybirot, dulokat, birakat, papot, enekvezetot es rnasokat. Utana zsoltareneklessel megkeriilik a templomot, majd az alkalmi pap imadsagot rogtonoz ilyenforman: Uristen, dldd meg hatarunkat. sz6!6hegyeinket, kertjeinket, aldd meg falunkat, hajlekainkat, aldd meg hazankat, nemzetiinket, kiildd el hozzdnk az igazsdgot, a torvenyt, adj j6 eloljarokat. Tdvoztass el mezeinkrdljeges/it, saskat, arvizeket.falunktol a tuzei, idegeneket. Adj h6 term/i esztenddt s bekesseget. Uristen halld meg imadsagunkat,

Az imadsag utan vegigvonulnak a falun. Menetkozben folyton enekelnek es imadkoznak, azonkfvi.il az utjukba eso mezei forrasokat kitakarftjak es egy-egy rovid imadsagot mondanak, hogy Isten b6 forrassal, j6 ivovizzel aldja meg oketo Ha az id6 kedvez6, az egesz hatart megkeriilik. Ha nem: csak a veteskertet, a buzahaidrt es utana visszaternek a templomba. Ott az eneklest es irnadsagot megismetlik, majd a pap aldasa es a fokiralybfro intelmei kozott oszlanak szet, Ez utobbi lelkukre koti, hogy a falu hatarait el ne felejtsek, az elhanyt vagy elfelejtett halmokat mindannyiszor rnegujftsak, a kozseg igazat megoltalmazzak.

Ekkor mar lassan hajnalodni kezd. A legenyek fenyoagat tornek, szfnes szalaggal, cifra papirossal, hfrnes tojassal feldiszitik es kedveseik kapujara tuzik fel. Husvet masnapjan aztan a viragtevo legenyek Iocsolkodni rnennek. Fiatal hazasok pedig dideregnek, azaz elmennek az ablakok ala es ott fazosan bebocsatast kernek. Kozben elaldjak a hazbelieket minden j6val, kibeszelik a falu nepenek, f6keppen a fiatalsagnak titkait. A didergtiket meg szoktak j utalrnazni. 374

262

A Nyarad videken luisvet szombatjan este, mikor mar napi munkajukat bevegezt~k. a falu fiatalsaga, 40-50 legeny, osszegyul a piacon hatarkerulesre. Itt rnaauk k6zUI nehany eloljarot valasztanak, akik az egesz menetet kormanyozzak, Utnak indulnak. A falub6l kivezeto I1t vegen elkezdik a zsoltaros enekeket (fgy:

Tebenned biztunk eleitdl fogva ... , vagy pedig: Hatart rendelt az Uristen ... ). Egyegy darab I.1t utan pihen6t tartanak, amikor aztan felvaltva a jobb szonokok halaimadsagot mondanak, amiert a hatart es a falut eddig is megovta Isten minden veszedelemtol es egyiittal keri, hogy aldja meg ba termessel, Tavoztasson el t6IUk minden veszedelrnet, ovja meg niztdl, vfzt61, jegesotdl, rossz ember szand6k~t61. a barmokat pedig a dogvesztol, A lakossagnak adjon erct, egeszseget a mutatkoz6 termes betakaritasara, Ezeket az imadsagokat valosaggal kiabaljak, hogy mindenki meghallhassa, a gonoszokat elriassza. Az lit tovabbi folyaman m16g nehanyszor tartanak pihendt, amikor is enekelnek es mas-mas hatarkeriild mc.ismetli a fontebbi kereseket. Amikor aztan a szomszed falu hatarahoz ernek, itt mindket kozseg hataranak jo termeseert kolcsonosen imadkoznak, Rendesen Clak k~s6 ejszaka ternek vissza.?"

Yadasdon (Maros- Torda) ilyenkor szep csendben vegigjarjak a falut es ahol l"ny vagy itju menyecske van, feher barkaagat ttiznek a kapura. Ezzel illedelmesen azt akarjak kipuhatolni, hogy husvet masnapjara virradora hoI latjak 6ket lZ(vcscn, ha ontozni rnennek. Az ontozes neve hajnalozas. Ahol a kapurol reg,eire a hazbeliek levettek az agat, oda a hajnalozok be nem tennek a labukat a vilq6rt sern.""

ZalaegaszeRen nagyszombat ejfel elott a varos piacan, a templom elou gyulokeznek a hfvek. Idoszakonkent puskaropogas veri fel az ejszaka csendjet. A ferflak puskaval es baltaval gyiilekeznek. A templomban a pap teljes ornatusba 01- tCzve, feszulettel a kezeben rovid imadsagot mond, majd a rnenel megindul kife- 111,8161 zaszlok, majd a dobos es tarogatos kovetkezik, Az asszonyok a pap utan ~ennek. Ajambor ajkakon felhangzik azenek. Ugyanis a hatarjarokat a varoson 1ctvUl es6 Kalvariaig elkfserik a pappal egyutt a hivek is. Itt a pap megaldja a ha*J'r6kat es utjukra bocsatja oket, 0 meg a tobbi hfvekkel visszafordul, esetleg a K'lv'rian ajtatoskodnak. A hatarjaras nagy larmaval, zajjal, puskalovessel eleIyltett imadsaggal es eneklessel egeszen reggelig tart. Ujra kozelednek a varos fclc!, Va16saggal elboritjak magukat zold agakkal. A Kalvarianal mar varjak eket az otthon maradottak unneplobe oltozve, A cehek is megjelennek zaszloikkal, A Kl1lvarian miser hallgatnak, mikozben ropognak a puskak es tarackok. Utana a nugyternplomban az egesz hfvosereg aldasra vonul. Ez a szokas az otvenes evekhen meg viragzott Zalaegerszegen.?"

A hatarjarasnak egyik, regebben bizonyara teljesebb, rna mar csokevenyes murudvanya a hiisvet hetfdi kecskemcti Emmaus-jaras, amely az aznapi, emmuusi tanftvanyokrol (Luk. 24. 13-35.) szolo evangeliumbol is merithetett indflast. A kecskemeti nep legnagyobb resze a varos szelen a116 Maria-kapolnahoz vonul ki, ahol mulatsag, jatek, loverseny (a hatarkerules csokevenye) mulattatja (iket. m A szokasnak kulfoldi anal6giajat is megtalalhatjuk.17'I

A hatarkerules'" a nagypenteki mosakodassal es a nagyszombatijereRLl'zes.sel egyeternben tudvalevoleg 6si lusztracios kepzetekben gyokerezik, Celja az, hogy a koruljart teruletet a gonosz ne rontsa meg. Primitiv-pogany parhuzamait konynytl kimutatni, Az Egyhaz boles merseklettel a szokast nem torolte el, hanem megfelel6 kereszteny ertelmezest adott neki. Ez az adaptacio els6sorban Romaban, azutan pedig a romai kolonizacio teruleten, tehat fokeppen Nyugat-Europa fiatal kereszteny nepeinel ment vegbe, ahol az allando letelepedes kovetkezmenyekeppen a foldmfveles viragzani kezdett es Igy a legf6bb feltenivalo a termes volt. A foltamadt Udvozit6 es az ujjaszuletd termeszet kozott foltetelezett szimbolikus kapcsolat a hiv6 nepnel a sotetseg hatalmainak megalazasat jelentette.

A mi hatarjarasunknal rna mar nehez eldonteni, hogy nyugati analogiara 6si magyar hagyomanyok valtak-e keresztennye, vagy pedig europai fejlernenyrol, kialakult liturgikus szokas atplantalasarol van sz6, arnely az id6k folyaman a neplelek alkata es igenyei szerint laicizalodott. A kerdes tisztazasahoz elsosorban kozepkori liturgiank megujulo kutatasa segitene hozza.

***

Orszagszerte follelheto szokas a Jezus keresese, amely a kozepkori hiisveti rniszteriurndrarnanak figyelernre meg alig meltatott maradvanya es amely egyes helyeken a hatarkerules rnozzanataival is keveredett.

A Pray-kodexben latin nyelvfi foltarnadasi miszteriumdrama maradt fonn, amelynek helyes meltatasahoz szukseges kozepkori szertartasokat ismernunk. Nagypenteken elkeszitettek Krisztus sfrjat, amelynek alakja sokszor a jeruzsalerni Szent Sir templomara ernlekeztetett. Sokszor egeszen kicsiny, hordozhato sir (sepulchrum Christi) szolgalt a szertartas celjaira. Ilyen sirja a garamszentbenedeki bences apatsagnak maradt fonn, amely most az esztergomi bazilikaban lathato. A nagypenteki csonkamise utan a szent keresztet itt helyeztek el. Hiisvet reggelen a sfrhoz ment a papsag, illendoen Iolemelte a keresztct es helyebe gyolcskendot, vagy fatyolt tett a sfrba, amely azokat a ruhakat jelkepezte, ameIyekbe betakarva az Ur teste a koporsoban nyugodott.:" Ilyen fatyol emleke maradt meg Pannonhalman egy 1535 korul irt Ieltarban.l"

A hiisvet hajnali officium nocturnum harmadik versiculusa alatt ket angyalnak oltozott pap, diak6nus, esetleg gyermek lernent a sfrhoz es ott megalltak, vagy leiiltek. Arnikor a harmadik versiculust is elmondottak, az egesz papi korus levonult a sfrhoz, ketto-harom a Jezus keresesere indulo asszonyokat jclkepezte kozuluk (Mk. 16. 1-7.). E Mariak es a kit angyal kozott folyt Ie a drama parbeszede, amelynek vegen az angyaloknak e szavaira: nines itt.feltamadt, jojjetek es lassdtok. a helyet, - ketten felvettek a gyolcsruhat es bizonysagul a nep fele fordulva felmutattak. A szertartast predikacio es aldas fejezte be. Garamszentbenedeken a szent sirhoz hozzatartozott egy szobor is, amely a feltamadt Krisztust abrazolja olyan helyzetben, mintha a leveg6ben lebegve, magasba tome. Valosziml, hogye szobor a feltarnadasnak mintegy a szernleltetesere szolgalt, Amikor a pap-

s~g ajkan felhangzott a Resurrexit, az Dr kopors6ja mogul a szobrot lathatatlan kezek szep csondesen a magasba vontak, arntg a mennyezetig folvont es felhdket jelkepezd karpitok kozott el nem nlnt.:"

E husvet hajnalan eljatszott miszteriurndramanak nyomait 6rzi nepunk kl1reben a Jesus keresese.

Pels6-lpolyvideken nagyszombat ejszakajan, ejfel elon a tempI om bejaratMaJ. gyulekeznek a hfvek. Ott van a falu apraja, nagyja. A szUlok gyermekeiket is rnagukkul viszik. Igen fontosnak tartjak, hogy ezen az ajtatossagon mindenki ott legyen, Az eldimadkozo az eloenekessel a tempI om ajtajahoz terdel es elkezdi a bevezeto imadsagot, Az eldfordulo imadsagokban Jezus szenvedeserdl, hahihir61. f6ltamadasar61. a kenetviv6 asszonyokrol van szo. Konyorognek azonkfvUI a ban6s6k megtereseert, mindenfele karok tavolmaradasaert, j6 termesert. Azutan csendben ftilfejl6dik a kormenet, Enekelve mennek a legels6 hatarkeresztig es onnan sorban minden kereszthez, ami a faIu hataraban van. Mindegyiknel imadsagot mondanak, A legtavolabbi es egyuttal a legutoljara hagyott keresztnel van elhelyezve a fel*'madt Krisztus szobormasa, amelyet valosagos diadalmenetben visznek vissza a &lmplomba. Kigyiilnak a gyertyak, lobognak a napraforgoszarbol kesz(tett f4kly4k, A k~nnenet a temet6be kanyarodik be vegUl, itt mindenkinek akad kedvcli lilrja. aho-

v. letelepszik mar csonkig 6aett , ~nalodik, Imikor abbIbaa)'V1 IZ

.1"lm4dkoz6 ut4n monclott r 1l.,i ..... Ulk... bua*Mk.'M

Szlkt!lyudvarll,ly,,. I J.... alM&l6kat

nll,uk I mert I

•••• ".,"'&1 Yolt, A 10- • •• ,. ..... lIvl indul el Krisztus kelt f~ltBI41ni. A bUszke •• Willlllkf"lIet6IOen, akiket J ezus katond..... lat~I~ •• egykor hires bdcsUja.r6 hely, a ....... '.".Ifhtt.J"" a v4rosba jelenteni, hogy rnegtalal_ .. _16 .l~je. Az e16k6sz6n6k elUkl1n a bfroval ternek

.... 1.1Il1'001 •• 10 il j6n, szent zsolozsmakat enekelve. A zl1sz16- .1c1tt mtlhajtjilk. J6zus katonai dfszttlzet adnak, majd nagy 1l1M IceItiIn meaindul a menet a varosba, A keresztek el6tt meg-rnegallanak, A pIIOCIft IOkat levtUd6znek a ka.lvinista templom fele, A templom ele vonulva m4"'~'lOr dllztUzet adnak, utana pedig szentmiset hallgatnak."

C.,anddopac'an nagyszornbaton ejfelkor osszegytilnek a hivek a templomban •• elY feHzUlettel elindulnak a temet6be Jezus keresesere. Amlg mennek, ezt ~nekllk: 1/01 vu~y hi szerelmes .Ihus Krisztusom? .. Kinn a temet6i keresztnel iln4dkut.l1uk, majd mcgkcrulik cnckelve az egesz falut. Ekkor az ernberek fnlkelnek, 4ilyukMI klmennek Cs megcsokoljak H szent keresztet. Amikor bejonnek a templornbu, czt encklik: Fmtdmadr Krisztus ('Z napon, alleta]« ... Vegul a J6zuskrrcr<l~k is I11cg(:s6koljuk u keresztct es hazumennek.

'l'tiphl II Jczus kcrcsesere ejjel ket orakor gytllnek tlssze a hivek a tcmcrdl kdpuhu1bull. AI. cnckcs asszony konyorgcst mond, hogy az ajtalossagot mcgkezd-

hessek es be is vegezhessek, Utana a Szentharomsag olvasojat imadkozzak es elindulnak a szent kereszttel a templom fele. A templom ajtaja eziittal nem nyflik meg eI6tti.ik, hanem ott az ajt6 el6tt eleneklik a Szent vagy Uram ... kezdenl eneket, utana elmondjak az Oltariszentsegrdl sz616 litaniat, Kozben enekelnek is. A menet most a dicsoseges olvas6t imadkozza es visszaindul a kapolna fele, A kapolna ajtajaban a Foltdmadt Krisztus e napon ... kezdeui eneket eneklik, Az ajtatossag a bucsuzo enekkel fejez6dik be.

A Jezus keresese az orszagnak bizonyara meg tobb helyen el6fordul, tudtunkra Szakcson (Tolna), Csafordon (Zala), Apatfalvan (Csanad), Jdszladdnyon is, tobb adattal azonban, sajnos, ez ida szerint meg nem rendelkezunk,

Hehalmon (Nograd) nagyszombat ejszakajan a mi Urunk Jezus Krisztus megdicstiulesenek orvendetes staciojdt jarjak, amelynek szovege kulonben a ponyvan is megjelent, mutatvan, hogy regi szokassal van dolgunk. Az ajtatossag tlzenegy allomasbol all. Szovege felnepi ercdetre utal:

Jouiink a szent hegyre buzg6 szeretettel, Mint a szent asszonyok illatos kenettel. Aldunk teged szent halaerzettel, Alleluja, alleluja!

Neked mondjuk vi tag Megvaltoja!

KONYOROGJUNK. 6 orok mindenhat6 Isten! Ate szent Fiad feszidete elott alazatos, halaado szivvel terdeimre esem es a legmelyebb buzgosdg [ohaszait hozzad bocsatom. lmddlak teged a legedesebb lelki vigasztalasokert, melyeket minden h(vo leleknek ajandekoztal a szerelmes Megvaltonak dicsdseges jeltamaddsdban. fme [elepidt az lstensegnek temploma, mely btineinkert elrontatott. Megujult a legszeniebb haz, melyet a hatartalan isteni szeretet tiize megemesztett. Megaldztatott a kevelyseg es felmagasztaltatott az alazatossag, megszegyenidt a satan es elpusztittatott az 0 hatalma. Alleluja, dics/iseg a gy6zelmes kiralynak, ki veled es a Szentlelekkel egyetemben if es uralkodlk mindorokon orokke. Amen.

ELsa ALLOMAs

Oriimmel iidvozlunk kegyes Jezus teged, Szent tested nem hullat veres verejteket, Mert megujult dragalatos szined. Alleliija, allelu]«! stb.

KONyOROG.TUNK. Dicsdseg stb. 6 Iegdicstisegesebb Jezusoml Imddlak es dicserlek teged azon edes orommel, mellyel szent szived megvigasztaltatott, mid/in Ie/ked es tested, ezen legjobb bardtok, ujra egymassal olelkezenek, isteni csodaval osszekapcsolodvan. A veres izzadasnak cseppjeit dics/iseg [enyenek. sugarai, a halalas bagyadast teljes epseg es meggyogyulas vdltotuik fel, mid/in

nagy orommel keltel fel koporsodbol. 6 edes Jezus! Reszesits minket is szent sztved i)rijmehen, kik ezen napokban szentseges [eltdmaddsodrol orommel emlekeziink. A te veres izzaddsodnak cseppjei szerezzek meg nekunk, boss kimuldsunk szent es egykoronfeltdmadasunk dicstiseges legyen. Amen. Miatyank. Udvoztegy.

MAsODIK ALLOMAs

Nem Judas keres mar a hoher sereggel, Hanem szent [erfiak tobb jdmbor hivekkel, Kik imadnak teged langolo szivekkel. Alleluia. alleluia! stb.

KONYOROGJUNK. Dicsdseg stb. 6 legorvendetesebb Iezusoml Emlekeztetlek teged azon nagy ides gyonyorusegre, mellyel tested es lelked orvendezett, midlfn Szuz Maria, a te legszentebb edesanydd dllott eltitted, kinek az e!ok kozul lef(el.w'Jhben nyujtottal vigasztaldst megjeleneseddel. Nem illeti tobbe hamis cs6k lsteni fenyes arcodat s mar a legszentebb Sztiznek is megujultak rozsapiros orcai. anyai szeretettel omledeznek nydjas ajkai, felholt szive ujra eletet nyert, 6 mily naRY iirome volt ez a te legjobb fiai szivednek, hogy szomoru edesanydd megvigasztalhattad. az artatlant jutalmazhattad, ki soha biintetesre melfa nem volt s mt~is ofy sokat szenvedett, 6 aldott Jezusoml Aluzatosan keriink, engedd nekiink azon oromnek csak legkisebb reszecskejet is erezntink, hogy ez eletben Szuz Mariana« hu gyermekei lehessiink es dltala neked orokos tarsaid legyiink. Amen. Miufyank. Udv(jzlegy.

HARMADIK ALLOMAs

Jiijj szerelmes Jezus, vigasztalj meg minket, Elfogadasodra keszitjuk sziviinket,

Neked adjuk testiinket, lelkiinket.

Alleluja, allelujal stb.

K()NY()R6G.lUNK. Dicsoseg stb. 6 legkegyelmesebb Iezusom! Emlekeztet- 1,1e tI"" a Ry;;nyi;l'u.\'l~/?es vigasztalasra, mellyel szent szived orvendezett, middn Idttad, hORY rabjaidat a hosszu varakozds ulan dicstisegesen kiszabaditottad, kiklrt ClZt'it1tl magadat megfogaitatni engedted. 6 mily nagy volt irgalmas szived IlrrJmt' azer), hog» az emberi nemzetet oly [ensegesen megvaltottad, hogy csak I'RY It'lek srm veszhet el azok kozul, akik benned igazan hisznek es szavaidnak 1;.\':.1(1 .~:.f\'/urf engedelmeskednek. Ura vagy az egesz vilagnak. mindnyajan neked Mdofunk. Kiralya vagy a dicsdsegnek, mindnyajan teged imadunk: Ne is eressz 1'1 fl1/fd, mat szerelmes jegyese vagy lelkilnknek, j6tev6 karjaid kiizott akurunk maradui jjr(jkihl iirijkke. Amen. Miatyank: Udvozlegy.

267

NEGYEDIK ALLOMAS

Megszegyenultek mar Annas es Kaifas, Jezus fenyes arcat nem serti csapdosas, Nem csokolja kepmutato Judas, Alleluja, alleluja! stb.

KONyOROGJUNK. Dicstiseg stb. 6 legedesebb Iezus! Alazatosan koszontelek teged azon orvendetes dicseretnek egyessegevel, melyet neked a szent at yak Is profetak lelkei tenek a tobbi boldogokkal, kiket a sotetsegbol kihoztdl, Melkhizedek a tobbi szent papokkal, lzaids a tobbi szent profetakkal, kik kiva Itkeppen rola jovendoltek, megfeleltek ezek most igaz szavaikkal Kaifas hamisJtelete helyett, kinek irigyseget ezeknek. szeretete ezer halaimaval viszonozta. 0, ki mondhatna meg Szent Annanak, Szent Joakhimnak es a tisztasagos Szeru Jozsefnek aromer, middn ezek teged lelki szemeikkel ldttak es a lelki csokok edessegevel. potoltak a csapdosasok es rut kopesek bantalmait, melyeket mindnyajunkert szenvedtel. 6 edes Istenem! Engedd, hogy mi is ezeknek buzgosagdhoz kapcsolhassuk imaddsunkat, me/yet e szent oromnapokban neked bemutatunk, ,~ogy egykor mi is eljuthassunk a boldog lelkek tarsasdgdba. Amen, Miatyank. Udvozlegy.

OTODIK ALLOMAS

A Jambor Szent Peter ego szeretettel Oromet vegyiti btinbdnat-konnyekkel; J6 mesteret ldtvan bus szemekkel. Allelu]«, alleluia! stb.

KONyOROGJUNK. Dicsdseg stb, 6 legkegyesebb Iezusoml Emlekeztetlek arra a szent buzgosagra, mellyel Peter apostolod eldtted dllott, mid/in 6 tegedet j'(jftamadasod utdn elsobben meglatott, a langolo szeretet miatt szive csaknem 'e/o/vadott, a biinbanat keserti fajdalma miatt szemeit sem merte rdd emelni, kiinnyei egyre hullattak, szava is elszorult, visszaemlekezven a keserii ordra, melyben megtagadott es te nyajas szavakkal vigasztaltad (ftet. Konnyen bocsdnatot talan azert is adtal neki, mert isteni biilcsesseged azt ugy akarta, hogy a vildg vegezeteig a felszentelt papok tortenhetd esesein sajruilkozvan, meg ne botrdnkoznetc a hivo nya] annyira, mi szerint azt gondolja, hOf?Y az egyszerii hivek immar szabadabban vetkezhetnek. 6 dldott Jezus! Mily sokszor, mily vakmeriin is vizsgaljuk, mikent megfeledkeznek r6lad az apostoli ferfiak is, ambar mj magunk szent parancsaiddal nem tUr6diink es mint vizet, ugy isszuk a btint, 0 bocsass meg kerlek kegyes Udvozft(fm e szornytl tevedesert es adjad, hogy kik a bunt elki)w'ttiik Peterrel, a btinbanatban is Szent Petert kovethessiik s Egyhazadnak engcdelmes gyermekei lehessiink. Amen. Miatydnk: U dvirzleg».

261'1

HATODIK ALLOMAS

Pildtus az Urban igaztalanul ttel«. Feltdmadasanak hogy meghalld h fret , 1m szaggatja a gonosz biin szivet. Alleluja, alleluja! stb,

KONYOROGJUNK. Dics/iseg stb. 6 legszentebb Jezusom! Emlekeztetlek awn nyajas oromodre, mellyel osszegytllt apostolaid kozott ajtobeteve megjelenttl, kiket ldtasodkor nagy felelem [ogott el, gondolvan, hogy lelek all el6ttak. te p,'cliX a szeretet szelid hangjdn tsv vigasztaltad oket. mondvan: Bekesseg nektek. In vagyok, ne [eljetekl es megmutatdd nekik kezeidet, ldbaidat es oldaladat s va· tamt keves testi eledelt is vettel. Akkor mindnyajan orvendeztek, a legforrobb sze"tet szavaival iidvozoltek teged ezen kegyes ferfiak, kik igaz hivei lettek vaM.sdHOS Istensegednek. Hdtra tertek mar a banos vddlok. Az orvendetes hir Pildtu.shoz is eljutott, mely neki nem vigasztaldst, hanem csak rettegest okozott. 6 IItreim('s Jezus! Alazatosan esedeziink, ne engedd, hogy banos eletiink altai haIdlunk csuk retteges oraja legven, hanem. igaz megertes altai az orok eletnek es holdoRsagnak kegyelmi reggele lehessen. Amen. Miatyank, Udviizleg».

HETEDIK ALLOMAS

Angyalok szedtek fel a dragalatos vert, Melyet Iezus ontott a vildg btineiert, Mintjo kiral» szeretett nepeiert. Alleluja, alleluja! stb,

KONYOROGJ(jNK, Dicsoseg stb, 6, legfensegesebb Jezusoml Ate orok istenMlfdntk Ryiiny(jrusegeben imadlak teged, mely megdicstiidt szent testedet ekesite, . ..",. lUI t'Reszen isteni meltosagnak fenye arasztotta el, mert nemcsak teljes megfJt6nw/dssal boldogiuatott, hanem orokre halhatatlanna lett es soha semmi fajdaloin ho:zd nemferhet. Afajdalmas emlekii oszlopnal ostorozasodnak meg csak je- 1,1 JIm laldltattak, mert mennyei angyalok szedtek ossze a legdragabb gyongyoket, 0, lelltank Ry(jnyi;,.u mannaja, megdicsdittetett Jezus! Illesd sziviinket isteni szereteteddel, ho~y kik artatlan testedet btlneinkkel ostoroztuk, ezt azuidn az Oltariszent",tght'll /egrf,,:zt(lhh halaerzettel imadhassuk. Amen. Miatydnk. Udvozleg».

NYOLCADIK ALLOMAs

lsteni dic.wrseg koriilarnyekozta, Iezus dldottfejet fennyel sugdrozta, Schur tovis immar nem kinozta. Alleluja, alleluja! stb,

269

KONYOROCJUNK. Dicsdseg stb, 0 minden dicsdidtek dicsosegenek koronaja, Uram Jezus Krisztus! Lelkem orvendez, mid/in meggondolom, hogy a toviskorondnak rendkiviili csufsaga helyett oly csoda jelessegekkel tiindoklott drdga tested, melyekkel semmi (Ho test nem dicsekedhetik: azon bdmulatos tulajdonsaggal, hogy minden zaron es [alon atmehetne. fgy lett, hogy apostolaidnak es uirsaiknak ajtatos gyiilekezeteben kozepen megallottdl. Ki ne csodalna a gyorsasdgot, mellyel egy pillanatban szent testeddel minden helyen megjelentel, hol akartdl. Oriik gyozedelmi koszoru ekesit, mert megremiilt el/itted a satan es megsemmisiilt az a hatalma. Ndlad vannak az elet es halal kulcsai, a menynyeknek es pokolnak zarai. Te vagy, akinek az Atya minden hatalmat megadott mennyben es foldon. Az orokkevalo erosseg kiraiyi palcajut tartod kezedben. Udvozleg» te mennynek es foldnek kirdlya, mi is terdet hajtunk el/itted s teljes szivbd! mondjuk:

Udviizleg» elet es haldlnak Ura, iidvozleg» embed nemzetnek mindenhato Megvaltoja. Amen. Miatyank. Udvozlegy.

KILENCEDIK ALLOMAs

Dicsdseges Fiat mar mennyei Atyja

A megvaltott nepnek jenyesen mutatja, Ez a husvet igaz aldozatja.

Alleluja, allelujal stb.

KONYOROCJUNK. Dicsdseg stb, 0 legfenyesebb Jezusom! Legmelyebh alazatossaggal imadlak teged, hatartalan dics/isegednek nagysdgaban, melyben mennyei szent Atydd minden nemzeteknek kimutatott, mid/in a hiveknek hitet ajdndekozott, hogy megismertetnek az 0 kiildotte, ki dltal mindnydjan otet megismertiik. Most nem a gydva Pilatus, han em a szent hit mondja nekiink: lme az Istenember, kinek atyja a mindenhato orok Isten, kinek anyja a mindenkoron szepltitlen Szuz Maria, ki egyediil szent es elvdlasztott a blinvsokt61, az emberiseg legnagyobb j6tev6je: Isteni dicsoseg palastja fiidozott mar s annyira megtiszteltetett drdga tested, hogy ezutdn csak az ajtatos lelkek szemlelhetnek, ellensegeid koziil pedig csak egy sent lett melto szined ldtasdra. 6 kegyes Jezus! Vond hozzad sziveinket, hogy ne szdmittassunk ellensegeid koze, hanem erdemestttessunk minden igaz jdmborrokkal boldogito szined ldtasaban orokke orvendezni. Amen. Miatydnk. Udvozleg».

TIZEDlK ALLOMAs

Az aldott keresztfat J ezus folemelte,

S nagy gydzedelmenek zdszlojavd tette Es a satan hatalmat leverte.

Alleluia, alleluja! stb,

270

KONYOROOJUNK. Dicsdseg stb. OlegcsodalatosabhJezus! Emlekeztetlek arra a nagy huzRosagra, melyet az djtatos asszonyok husvet reggelen neked bemutattak, miutan drdga keneteket es jiiszereket vdsdroltak, hogy szent testedet a leggyenNMehh szeretettel tisztelnek, dltaimentek a fajdalmas uton. Ki mondhatna meg nagy buzWJsagukat, csak te szamithanad meg konnyhullauisaikat, melyekkel fohaszkodtak, mid/in az ut jelesebb reszeire ertek, igy sohajtozvan: 6 itt talaltuk ela edes Mesterunket a kereszttel! Itt talalkozott szent anyjdval! Itt esett ell Itt szolott Jeruzsalem leanyaival! - sa Golgotdhoz jutvdn, kesertisegiik megujult. Csak te tudod jo Isten, mil» nagy zokogdssal csokolgattdk a foldet, hoI ruhaidtol megfoszttattal, hoi keresztIV! szegeztettel. 6 mikeppen olelgettek a meg akkor fennallo keresztfadat es te Mindentudo, ezeket isteni szemeddel kegyesen nezted, azert jutalmaztattak oly nagy kivalfsaf:f~al, hogy az apostoloknal elsobbek lettek angyaloktol hallani foltamadasod hlret. 0 igaz vildgossdgunk; aldott Iezus, engedd hogy mi is, mig ez eletben tartasz, mindenkor ugy keszidjiink a husveti oromhoz, mint e szentjdmhorok, elmenven keRyelemhoitokhoz, hogy ott az apostoli helyettesekt/il, kiknel a balzsamok kincstdrat leteued, igaz gyonds altai megvasdroljuk a drdga keneteket, a tiszta lelkiismeretet Is a megszenteld malasztot, hog)' igy melto tisztelettel szent testedet hozzdnk vehessiik: s INY eletiink is halalunk elotted kedves legyen. Amen. Miatyank. Udvozleg».

TIZENEGYEDTK ALLOMAs

Elhervadt erettiink az elet zold faja, De orok eletnek napja virradt raja, F eltdmadott J ezus nemsokara Alleluja, alleluja! stb,

KONYOROCJUNK. Dicsoseg stb, 6 teljes Jezus! Ki magad a zold fdhoz ha,onUtottad, mid/in sziimyil kinszenvedesednek cs haldlodnak helyet kozel ldttad J'tllti Mesteriink! Yaloban, soha oly hervaszto tel nem volt, mint az, mely a te leg."'"bb, viragz6 if.iu testedet halalig sanyargatta, minden zivatarnal hidegebb, ~rfaRyas%t6 a kegyetlenseg, mely ellened tdmadott, minden sotet felh/iknel gya!foJabh a halai, mely teged ert, mert annyira leereszkedtel a veszelynek arvenyebt, amennyire mi abban elsiillyedve voltunk. De te magasztosabban megujultdl, mint a virag()~kal es gyiimolcsokkel kedvez/i zold .fa, nekiink is megnyitottad oz ~/et ajtajdt, 0 adjad kegyelmesen, hogy a szeretet altai benned maradjunk, IlC'ho!-:y mint a szdraz agak, az orok ttizre vettessiink, hanem mint zoldei6 es ,1(viJmijl(',~i;Z(1 vesszdk, oromodre lehessiink. Amen. Miatydnk. Udvozlegy.

A szcnt kereszt rnegkoszonrese:

Ezerszer iidvozlegy, orokke aldott legy! Kegyes Jezus minket oltalmad alii vegy! Alleluja, alleluia! stb,

271

HALAA06 IMAosAo

6 erettiink feldldozott igaz husveti barany, legszerelmesebb J ezusoml Ajan- 10m ezen szent keresztut orvendetes gyakorlasat isteni [elsegednek legnagyobb imadasara, halaaddsul azon mindeneket megvigasztalo kegyelemert, hogy dicstiSeKeS [eltamadasodnak titk/u vel fink kozolted, hogy keserves haldlodnak mely gydszaban a teged szeretti sziveket egeszen elmerulve nem hagytad. Engedd 6 szeretetremelto Udvozitonk, hogy akik ezen negyven napokban a te ides emlekezetedben gyonyorkodunk, ez eletben a mennyei vilagossdggal szent hitiinkben er(jsodjunk, j6 cselekedetekben gazdagodjunk, hogy ez elet ulan hozzdd juthassunk es majdan a feltamadas nagy napjan megdics/iult testben veled elhessiink, ki az Atyaval es Szerulelekkel elsz es uralkodol mindorokon orokke. Amen.

Ezutan harom Miatyankot es harom Udvozletet mondanak. A szentseges r6- mai papaert is egy Miatyankot es egy Udvozletet.

6 szerelmes Jezus, ne hagyj aldas nelkid, Megaldva bocsdss el kereszted tovebiil, Nyujls kegyelmet isteni kezedbol,

6 el ne hagyj, mert kegyes vagy,

Holtunk utdn orok eletet ad). Amell.

***

A husveti etelszenteles a szentelmenyeknek egyik fajtaja. Az etelek rnegaldasara mar Krisztus is peldat mutatott a csodalatos kenyerszaporitasnal es az utols6 vacsoran. A megszentelt luisveti eledel megvedte a hfveket a hosszii bojt, megtartoztatas utan a mertektelenseg kfserteseitcl. Ezek az etelek tobbfelek es jelkepes ertelmuk is van.

llyen a husveti bdrany?" amelyet mar husvetjukon az otestameniomi zsidok is ettek keserti salataval es kovasztalan kenyerrel, Egyiptomb61 vale menekulesiiknek es az 6 elsoszulottjeiknek valtsaga emlekezetere. Ismeretes az Oszovetsegbol, hogy Isten az egyiptomiak elsoszulottjeit halallal siijtotta, a zsidokat azonban megkimelte. Abraham aldozataban is Izsak helyett leolt kos szerepel. Engesztel6 napjukon pedig a zsidok a pusztaba bilnbakot eresztcttek. Minthogy Jews Krisztus az emberiseg valtsagara jott a foldre, ertheto, ha mar az ujszovetscgi szent konyvek is ezen 6testamentomi szimbolumokra, elokepekre tamaszkodva, Krisztust Isten baranyanak nevezik. Szeru Pal szerint: EI a regi kovdsszal, hog» uj tesztdva legyetek, aminthogy kovasztalanok vagytok, mert a mi husveti haranyunk, Krisztus megoletett, (Kor. I. 5. 7.) Az agnus Dei-jelkep mar az oskercszteny rrulveszetben is elofordul. Az orszag tobb videken, igy Szegeden husvct napjan hQranyt is esznek.

A legregibb htisveti eledelek koze tartozik a rojas, amely az eletnek, a felta-

272

madasnak szimb61uma. Dfszfteni, festeni is szoktak. Amint a tojasbol uj elet kelt 'ppen ugy tamadt fol Krisztus sfrjabol az emberek megvaltasara, Mas felfogas szerint a tojas hejja az Oszovetseget, magja pedig az Ujtestamentumot jelkepezi. Plros szfne Krisztusnak az emberisegert kiontott verere ernlekeztet.""

A husveti eledeJeket, amelyekhez mar regota hozzatartozik a sanka es efonato« kalacs is, a Sandor-kodex a kovetkezokeppen magyarazza: Az mennyorszdgban mentilljelosb hiik az kokonnya (ez a sz6 Szegeden es Szekelyfoldon meg ma is ismeretes: a hiisveti szentelt eledeleket, els6sorban a tojast jelenti). Micsoda az a k6konnya? Az kokonnya iinnonmaga Or Krisztus, Isten es embor ... mert valamik kellenek: az kokonnyahoz, avagy az husveti kenyerhoz, tibenne mind ... peldaztatnak. Az husveti kenyerhOz sajt es tej, tikmony (tojas), tiszta teszta, kornyiil tesztdhOl koszorumodra kelt csinalni, meg kell siitni, meg kell szentolni, egymdsnak kell benne killdomi ... Vedd eszodbe immar mind ezoknek ertelmoket, avagy peldazasokat, Az sajt es az tej peldazzak Krisztusnak szentsegos testet. .. Az tikmonynak az.fej~rtn ertetik az 6 fejersegu lelke, ki eredendd bantu; igen tdvol ldn. Az tikmonynak iI: $'Z~ken ertetik az a istensege, mert mikent a tikmonyszekben vagyon elete az tikjlanak, eziinkeppen Krisztusnak istensege mindonoket eleven it ... A szep tiszta tesztan, kire az sajtot rakjak es az tikmonyjat es az tejet, ertetik az hdrom sziimelyben tlZ Fiunak szomelye. mely szomelyben az isteni termeszet az embori termeszettel "ye.yU/c' ... Az tesztdbol csinalt koszorun, kivel az husveti kenyert megkornyekezik, I,.t,tlk az mimodon az aty]a anyja, az mostohaja es az Ii hazanepe ate! megkoszo,.arta volt. Az a Atyja megkorondzta titet az u istensege szerent, dicstisegnek koroItIAjdval ... Koszorut csindla neki az u anyja is, szegenysegbdl es sok nyavalyaszen-

i,.JlUllbj~j .. Megkoszoruza titet az a mostohaja is, az vala az zsidosag, kik tiivissel .PIO~ldzlvdn [eszitettek meg titet. Koszorut csinal neki az u hdzanepe is, ezek az ' •• "y,,,,v'Zagbeliek, kik latjak tltet dics/iidven, igazsdgnak koszorujaval eljiinnie ez ,,:,,_.,01 megffelni. Az megsiaesen ertetik az korosztfdnak kemencejen a testenek

".""dradasa, isteni nagy szerelemnek nagy tizettil. Az megdlddson ertetik az Utet .,dldds. Megaldatek Szent Atyjat6l, mikor azt szolja vala neki: Ez az en szer~l"",a, Flam. MegalJatek Erzs,ebot asszonytul is, ki azt mondja vala a~yjCinak: AlM' tl m~hf'Jnd gyiim(jfcse. Aldatek az neptzll is, kik ezt iivoltik vala: Aldott, ki jott rJrnak nf'l'~hC'n ... Egymasnak val6 kiddozeson ertetik Jezusnak husvet napjdn sok/III \lUM.fc'lijllt~si: e/tjsz6rjel6nek Szu: Mdridnak; azutdn Magdalendnak, azuidn az k~1 Md,.iaknak, o:u((JI1 Petornek, azutan Emmausba merui tanitvdnyoknak ... Az ket MI klJ:I 1I: po/crafeltel'esen ertetik az magas eleshcizba, az tuzes egbe testevel, lei·

k~vt!1 l'lIM.li·Jm('I/(Jse. Az kit tal az test es az telok.3HH

A husvctl eledelek szentelmenyszamba mennek meg manapsag is. Gocsejben a "~rl1lelesn: sunk .. it, kalacsot, tojast, tormat kuldenek a kengyeles kosarban. A tojas, hledelmuk szerint. Krisztus kereszrfajat, dfszitese Krisztus kotelet, a tonna meg a kcserCiscg,cl jclkcpezi. Eloszor a tormabol eszik a csalad minden tagja, eredeti ertelmc szerint bizonyara azert, hogy eros fze, konnyfacsar6 illata a gonosz lelkeket l'il'iassm, Illostani felfogas szerint pedig, hogy nyaron a szabadban vale pihenesUk Hiatt a kfgyo szajukba ne massz6k es hogy gyomorgorcstik ne legyen. Aki hUst nCIll

273

ktild szenteltetni, az nagyszombat este a kosarba helyezett etelnermleket a szoba ablakaba teszi ki es reggeIig ott hagyja, mert akkor ejjel az Or angyala minden haz~t ~egnez es ~ kint talalt eledeleket megaldja, Eves alatt a szentelt tojasbol megkfnaljak egymast. Arra nagyon vigyaznak, hogy kivel ettek, mert ha az erd6ben eltevednek, csak az illet6re kell gondolni es eligazodnak.:" Mashol, aki a sonkabol eszik, az sem teved el az erdon.?" A husvetkor szentelt sonkanak egy darab csontjat a kemeny fustjarojara teszik, hogy a tuzet elriasszak vele."?

A F elso-Ipolyvideken a husvetvasarnapi misere kosarakban kalacsot es sonkat visznek. A kosarakat a padok melle rakjak, asztalkend6vel es kis abrosszal terftik Ie. Minden gazdasszony arra torekszik, hogy ove legyen a legkivalobb, a legszebb. Az uj asszonynak legels6 teendoi koze tartozik, hogy ezt az abroszt elkeszftse. Megtortenik, hogy a lakodalmi kalacsot is ebben viszik a lakodalmas hazhoz. Regebben a vetoabroszt is elvittek a templomba. A gazda a karjan tartotta, vagy a kalacs ala, a kosarban helyeztek el. Aznap delben az ebednel ezt terftettek fal az asztalra. A hulladekokat nem soportek Ie, hanem osszegytijtottek, elraktak es torokfajasnal, meg mas betegsegeknel orvossag gyanant hasznaltak, Az etelhulladekokat parazsra pergetik es az fgy keletkez6 fustnek nevezetes gy6gyft6 erot tulajdonitanak.?"

Csik megveben a Iuisveti szentelt kalacsbol, a kokonnydbol meghagynak: egy darabkat. Ezt megszantjak es ha a tehen megborjazik, az elsa fejes tejebe tesznek a morzsajabol. Biizakorpat es vizet is kevernek hozza, Ez a tehen megrontasa ellen j6.N3 Szatmarban a htisveti sonka csontjait a szantofoldre kell hanyni, akkor a termest elkeruli a jegveres. 394 Bekes-Szentandrason lnisvet napjan ebed ekitt az asztalnal egy fatt tojast tisztft meg a gazda, majd kettevagja, Felet felesege, felet pedig 6 maga eszi meg. Mint mondjak: emlekezcsul, vajon jovdre egyutt eszik-e meg meg. Egyes videkeken lnisvetkor szentelt sot tesznek a kenyertesztaba, hogy J6 kenyer suljon.:" Szeged-Als6varoson a husveti sonka Iapockajat gyumolcsfara kotik, a tojas hejat pedig raszorjak a kaposztafoldekre. Kezdipolydnban azt tartjak, hogy a husveti szentelt etelekbol csak azoknak szabad enniok, akik bilneikt61 megszabadultak, azaz meggyontak.?" Kolozsvart es videken a begongyolgetett es a gerendara felakasztott szcntelt kalacsbol nlzvesz alkalval a ulzbe dobnak, hogy megsztinjek."" Kethelyen rendkfvi.il6vatosan bannak a szentelt luissal es ka~ac~sal, mert azt tartjak, hogy ahany darabka szentelt luis esik a foldre, annyi Itcevel kevesebb zsfrja lesz sertesiiknek s ahany szem morzsa hull le a szentelt kalacsbol, annyival kevesebb biizajok terem. A szenteit luisbol megmaradt csontokat osszeszedik s padlasra a tetd ala rakjak. Minel tobb csontot tudnak felrerakni, annal szerencscsebbeknck tartjak magukat, mert azon hiedelemben vannak, hogy ezek altai hazok a jegverestol, dogvesztol, ulztol, tolvajoktol meg van ~en~v~. Az 6~ 6;nel idosebb csontokat arataskor a kepekre nizi a gazda, hogy a joszagaba a villam bele ne csapjon.!" Csafordon (Zala) a pirostojas hejat a buzavetesbe dobjak, hogy az uszog es jegveres ne artson neki.

* * *

274

Go('ujben szokas, hogy husvetkor a keresztszulek keresztgyermekeikr61 is megemlekeznek, Rendszerint vastag perecet, himes tojast, esetieg egyeb ajandekokat kUldenek nekik. Ez az ajandekosztas egeszen a keresztgyermekek eskiiv6jeig tart. Bgyes helyeken a tempi om elott osztjak ki ezeket az ajandekokat."? A szokas meg l1gy latszik, a Sandor-kodexben leirt kozepkori gyakorlatnak maradvanya,

***

A hUsvet hetf6i locsolkodas, ontozes 6si pogany hiedelemben gyokerezik, amelynok crotikus jellege volt. Az ontozes a termekenyseget akarja elovarazsolni.t" Bredeter meg nem sikerult kellokeppen tisztazni. Valoszirni, hogy kereszteny haIyomlinyok is szovodtek bele, hiszen regen a vfzbementessel, leontessel tortend kereszteles luisvet tajan volt. Amikor az Egyhaz mar az esztend6 barmelyik napj'n keresztelt, az asi gyakorlatot a nep tartotta fonn es alkalmazta a maga igenyei 611 felfogasa szerint. A nep koreben az ontozes eredeti celzata kulonben mar feled'sbe ment, ezert magyarazatot koltenek hozza, Igy Dombiratoson (Csanad) me.'Uk azt a mar a kozepkorban, a Cornides-kodexben is felcsillano tortenetet, hogy umikor Jezus feltamadt, a jambor asszonyok elmentek keresni, de nem taIdltt\k u sfrjaban. A zsidok, akik ott voltak a sir korul, leontottek vizze1 az asszonyokat, nehogy elhfreszteljek Jezus foltamadasat, Az asszonyok azonban annal lnkabb hirdettek mindenkinek Jezus dicsoseget.

***

HrJ.\·vet keddjen sok helyen viszonzasul asszonyok, lanyok locsoljak meg a ferfiakat, Rahukiizhen kulon mondokajuk is van:

Kanyarodik mar a nap, Keljenek fol az urak. Krisztus [olkelt sirjabol, A halal hatalmabol. Megmosta lelkunket, Megvdltott benniinket.

(Ekkor locsolnak, majd folytatjak.)

Illat szall el sirjdbol, Derdga koporsajabol.

Ap'lUllI\'(ln (Csanad) hiisvet utan val6 szerdan, mint ok mondjak: szdraz szer- 1M" meg nern dolgoznak semmit. Azt tartjak, hogy aki ezen a napon dolgozik, annuk elszarad a keze, A pihenes meg abbol az idobo! maradt fonn, amikor h,hvh IIk((i\'(~ici( is megszenteltek. A nepi magyarazat mar ut6lagos.

275

FEHERVASARNAP szorosan a hiisvet unnepkorehez tartozik. Never onnan vette, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ekkor vetettek le feher ruhajukat, amikor is, valoszfntl, hogy keresztszuleik megvendegeltek 6ket, utalassal a kiralyi ember Iakomaszerzeserol szolo evangeliumi peldazatra (Mt. 22. 1-14.), az evfordulokon pedig ajandekokkal, els6sorban a hiisveti tojassal emlekeztettek 6ket a nevezetes esemenyre: a keresztseg szentsegeben val6 ujjasztlletesukre. Kesobb, amikor a katekumenatus megszilnt es mar az ujszillotteket is rnegkereszteltek, ezen a napon torrent a hazasok, illet6leg a hazasulandok kozott a leend6 keresztkomaknak a kiszemelese. Hazank tobb videken e16 komdlas, mdtkdlds, komatdl kiddes ennek az 6skereszteny kepzetkornek laikussa valt csokevenye, amely lenyegeben ki.il6nben 6sregi, primitiv szokasokban gyokerezik,

A primitfv nepeknel ugyanis mindentitt megtalaljuk a testverre fogadas kiilonboz6 fokozatait es valtozatait. Lenyege az, hogy nem verrokon legenyek, vagy leanyok, vagy esetleg legenyek cis leanyok kulonbozd szertartasok kozben (egymas verebol isznak, keresztenyeknel egyiitt aldoznak stb.) egesz eletukre testveriil fogadjak egymast, Halalig ragaszkodnak egymashoz, mindenben segitik egymast, jobban, mint edestestvenlket, Ez a szokas a keresztenyseggel sem szilnt meg, a lelki rokonsag (keresztszulek es keresztgyermekek, tovabba kereszttestverek kozott stb.) ennek a szublimacioja.?'

Gocsejben fehervasarnap delutanjan a gyermekek, ifjak, leanyok a falu valamelyik alkalmas helyen, ternplomnal, haranglabnal, kocsmanal osszejove, az egykoniak ezen szavakkal: Komall meg velem! vagy: Koma, koma komallunk meg! tovabba: Maika. mdtka mdtkallunk, szdz esztendig szankallunkl - tojascserere szolftjak Iol egymast, A felszolitott, ha a tojas tetszik neki, a kornasagot elfogadja es e szavakkal: Matoi fogva komdk vagyunk - tojasaikat kicserelik. T6bbel is lehet komalni.

A nagyobb Ianyok, a Iegtobb helyen a hfmestojast hazhoz kuldik, kiszemelt leanytarsuknak. Egy-ket kisebb Iany viszi el a rojasokat feherbe oltozve, a kisebbek koszonival a fcjukon, koszonis, pantlikas bottal a keziikben. A mdtkatdlba egy iiveg bort es nehany tojast tesznek. Az uvegre perecet akasztanak. Ha ketten mennek, rendszerint mindkctten fogjak a tanyert es ugy viszik. A megtisztelt leany a tojasokbol kett6t vesz el es egyct ad helyettuk, vagy megforditva. Ha ugyanannyit adnanak vissza, az nem volna matkalas, hanem csak kicsereles.

Gocsej mas videken regebben ot leany vitte el a matkatalat es tobb lanyhoz is mentek. A kiszemelt matkahoz e szavakkal leptek be: N. N. tiszteli, ha megmatkalna a tojasat! A tojasok kivaltasa utan az illetok egymast kegyelmezik, azaz magazzak meg a gyermekek is es matka-, vagy komaasszony megszolftas jarja meg akkor is, ha asszonykorukban nem is keresztelnenek egyrnasnak gyermcket. A legenyek a komalasnak mar nem tulajdonitanak akkora fontossagot, mint a leanyok. Az ily m6don letrejott komasag neve: tikmony-, vagy tojdskoma?"

Somogyhan a leanyok unnepi ruhaba oltozve keresik fol azokat, akikkel komalni akarnak. Szep feher tanyerra tesznek egy palaek bort, koreje egy-ket himestojast es pereeet. A leany azutan feher kendovel letakarja es ugy viszi el ki-

276

szemett komaasszonyanak, Ilyenkor kUlonbOz6 mondokak kfsereteben atnylljtj4k • t4lat es osszecsokoloznak. Ilyen mond6ka: Komatdlat kaptam, Fol is aranyoztum. Koma kiildi komanak, Kama valtsa maganakt'"

GyiJngyi)siJn a matkatal kuldesebdl az eredeti indftek mar teljesen kiveszett, jellege szerint hazassagi puhatolodzassa lett es punkosd napjara keriilt at. A lanyok kedvesUkt61, a legenyek viszont a lanyoktol szoktak matkatalat kapni. A legeny "nyt. a lany pedig legenyt ker [01 rokonai kozul. Ennek a kezebe ad egy palack bort, amelynek nyakan cernara ftizott orgonakoszoni van. Egy porcelan tanyerban pedig pattogatott kukorica, cukor, pirostojas, mezeskalacs, di6 es mas olyan cseme.~k vannak, amelyek ekesftik a tanyert, Egy feher kend6be kalacs van belekotve. A palackkal, tanyerral es kend6vel az illet6 rokon odamegy, ahova kiildik. Ha elfo,adj4k a matkatalat, ez azt jelenti, hogy a ktild6 vonzalma szives viszonzasra talal, amlt azzal is kifejezesre juttatnak, hogy most mar a maga matkatalat kuldi cserebe. Az el nem fogadas tehat visszautasitast jelent es a matkatalat masnak viszik/"

Szegeden a matkalasnak mar semmi nyoma, az apa azonban legenykori barat.I'l, nem rokonat szokta meghivni keresztkomaul. Ez bizonyara a regi testverul folad4snak halavany nyoma egyiittal.

* * *

Az Agnu« Dei, vagy roviden agnus nevvel illetik azokat a viaszkepeket, amelyeket r6gebben a papa fehervasarnap a Santa Croce in Gierusalemme templomaban • Msveti gyertya maradvanyaibol szentelt. Alakjuk hosszukas, egyik felukon k6nyv~n fekv6 barany keresztes lobog6val. Feliratuk: Ecce Agnus Dei, qui tollit p,eCQta mundi. Alul a papa neve, uralkodasanak eve es a foly6 ev. A masik felukHn valamelyik szent, rendszerint Szent Lorinc es Szent Damasus kepe,

Az Agnus Dei szentelmenynek szamit, Eredeti intenei6ja szerint pogany szokut helyettesft, illet6leg nemesit meg. A pogany romaiak ugyanis illetlen kepekkel jel~lt ermeket akasztottak gyermekeik nyakara a megigezesek ellen. Az Alnus Dei, viselojet a megvaltas titkaira, a husveti Baranyra emlekezteti, tovab.,. meg6vja a kfsertesektol, a lelek kulonbozo artalmaitol, a vihar, v illamlas , J'ps6. ttlzvesz, jarvany, arviz csapasaitol. A nehezkeseket megkfrneli, a szerencHtien szUlest61, minden hfveket pedig a hirtelen halaltol.?" ,

Az Agnus Dei hazdnkban sem volt regebben ismeretlen, Igy megemlekeznek r6la B pannonhalmi f6apatsag regi leltarai.'" Tobb helyen oltarok, szobrok hathat6s d(lizek6nt is szerepel.?' A XVI. szazad vegen a varadi jezsuita misszio ordoguzesre hLLsznl1lta. Ugyanebben az id6ben Fenesen egy gazdanak kigyulladt a haza es mar hutulmus langok nyaldostak, Az ott miikodd jezsuita atya tanacsara a gazda ilyen Agnu» Dei-t tartott a langok ele es a nlz egyszeriben elaludt. Magyari Istvan prolesIons predikator foljegyzese szerint nalunk is hordoztak a katolikusok, nyakukba IIkaS/.tva a/. Agnus Dei-t.?" Ujabb id6kb61 a megfigyelesek hianyzanak, amib61 ar- 1"11 kilvetkeztelheti.ink, hogy hazankban e jambor szokas mar kihalt.

***

277

SZENT GYQRGY Caprilis 24.). A Szent a IV. szazadban szenvedett mint fiatal katana vertarnisagot. Eleterdl alig tudunk val am it, azonban mar a korakozepkorban a legtiszteltebb szentek koze tartozott. 6 lett a lovagideal.

Szent Gyorgy napja Europa joreszeben tavaszkezdetnek szamft. A hozzaftIz6d6 hiedelmekben meg rna is primitiv-pogany kepzetek lappanganak, amelyek a nep tudataban bekesen megfernek Szent Gyorgy kereszteny heroizmusaval. Az Egyhaz kiilonben nagy korultekintessel helyezte a Szent unnepet erre a napra. A romaiakndl ugyanis ekkor volt Pales pasztoristennek osi unnepe, a Palilia, amikor a pasztorok az istallokat kisoportek es vfzbemartott baberagakkal meghintettek. A Vesta-szilzektdl kapott hamu, ver es szalma szinten szerephez jutott a lustrati6ban. A szalma langjanal megfustoltek magukat es joszagukat. A nyajat athajtottak a tfizon es maguk is harornszor atugrottak rajta, hogy a bajtol, boszorkanyok rontasatol megmenekedjenek. A pasztor aldozatot mutatott be az istennek es kerte tole mindazt, amire joszagainak szuksege lehet. Imadsaga vegen kezet mosott a reggeli harmatban. E pogany kultusz ellensiilyozasara rendelte az Egy-

. haz Szent Gyorgy-unnepet, hogy a nep ezennil a szent vertami oltalmat keresse a maga, joszaga es foldje szamara, hiszen Szent Gyorgy a legenda szerint meg a sarkanyt is megolte, tehat van ereje minden gonosz tavoltartasara, arnely a nagy nekizsendules idejen az emberek megrontasara, karara torekszik. Ezuttal azonban a regi kepzetek nem halkultak el, hanem valtozatlanul megmaradtak es j6- reszt rna is koteleznek,

Koroson (Gomor) a marhat az istallobol Szent Gyorgy-napkor nyers tovises vesszdvel hajtjak ki, hogy ugy ndljon, mint a flatal fa. A falu vegen a csordas az cloljarosag jclcnlcteben egy Iancot hiiz keresztul, erre egy feszek veres hangyat tesznek, hogy a marha egyiitt maradjon a csordan, mint a hangya a feszken. A lancon keresztiil tiiskes vesszot raknak, majd tuzet gyujtanak rei s a csordas egy fazekban karacsonykor eltett hamut hoz, amelyre szentelt tomjent tesznek s aztan a tilzre ontik. Ennek fUstjetol a gonosz eltavozik. E szokas valtozatai orszagszerte megvannak.?"

Sokfele ismeretes hiedelem az is, hogy a boszorkanyok ilyenkor veszik el a mas tehenenek hasznat, foldjenek zsirjat a harmatszedessel, amelynek Ienyege az, hogy a biibajos mas foldjen Szent Gyorgy ejszakajan lepedovel vegighiizza a harmatot. Odahaza kicsavarja es a maga tehenevel megitatja, vagy kenyerdagasztasnal hasznalja fel. Erdekes, hogy mar az 6testamentomban is a harmat az Eg aldasanak, tehat a termekenysegnek szimboluma, sot meg a harmatszedesrdl is emlites tortenik.?"

Tobb peldat nem is sorolunk fe1. Konyvunk jellege a Szent Gyorgy-napi szokasok reszletes fejtegeteset nem engedi meg, hiszen itt survival-jelensegeknek egesz tomegevel van dol gunk, amelyek minden egyhazias szandeknak napjainkig ellenallottak.

***

278

SZENT MARK (aprilis 25.) a buzaszenteles napja. Valoszfrulleg a regi ambarvalia maradvanya, A r6maiak aprilis 25-en kormenetet tartottak, amely a Via Flaminian at elment a milviusi hfdig, ahol Robigus istennek egy kutya es egy juh beleit aldoztak, hogy a veteseket a rozsdatol (robigo) meg6vja. Ezt a kormenetet It keresztenyek is megtartottak mar Nagy Konstantin 6ta, termeszetesen elhagyva a pogany vonatkozasokat, A buzaszenteles szertartasa es a vele kapcsolatos konyorgesek azutan az egesz kereszteny vilagban elterjedtek.": Hazankban is mar a kozepkorban volt buzaszenteles. Erdekes, hogy ekkor meg a szentek ereklyeit is korulhordoztak a kormeneten, amint az egri egyhazmegye szertartasformulaja tamisftja."?

A szentelt buzat a hivek szentelmenynek tekintik. Kornaromy Andras aktapublikacioiban olvassuk, hogy Gyor megyeben (1758) a beteget, akinek tagjai tlll!lzezsugorodtak, templomb61 szerzett Szent Mark-napi koszonival fustoltek es paroltak.:" Terpes paine faluban a templomi lobogokra nlzott biizakoszonikbol vagy a buzafdldrol nehany szalat hazavisznek es az imadsagoskonyvbe teszik, hogy ttlzre vetve a fustjet orvossagul hasznaljak torokbajok ellen.?" Ugyanesak a palocoknal egyhazi szertartas kozben a leanyok a magukkal hozott friss buzaszalkoszonikkal a templomi zaszlokat, a bucsiis fesziiletet es Jezus szobrat megkoszoruzzak. A szertartas vegen a megszentelt biizavetesbol mindenki tep egy szalat. A ferfiak kalapjuk melle tilzik, a nok imadsagos konyviikbe preselik, Vannak, akik egesz marekkal visznek haza. Ezek a szentclt buzat otthon belevagjik a kisllbak eledelebe, vagy elteszik a sublotfiaba es ha a gyereknek meredekje, azaz nyilalasa tarnad, belefrizik abba a lebe, amivel a fajos reszeket mosogatjak.?" A1Ry6n a hfvek mindenfele magvakat visznek a szertartasra, mert ha ezeket vetik el, akkor b6 termest varhatnak. Tdpen biizaszenteleskor szenteles alatt sok koszorot keszftenek a templom zaszloira, keresztjeire. Nyolc napig ott marad rajtuk a templomban. Utana lcveszik es a szantofold negy sarkaban elrejtik. Jegveresrol j6, H6dmezl5vasarhelyen is a szentelt buzabol egy maroknyit a buzavetes negy urk4ba asnak, hogy a jeg elkeriilje a vetest, Bohonyen (Somogy) a szentelt buz't ztsld takarmanyba keverik, hogy az allatok fel ne Iuvodjanak, Tesznek egy keveset a szaraztakarmanyba is, hogy meg ne dohosodjek, Hogy sok uborka teremjen, Bajlin akkor szoktak a magjat vetni, amikor a kormenet biizaszentelesre indul a templombol."" Szegeden a kenyersutogetoknel szokasos, hogy a kenyernek tett kovasz eleszrojebe Szent Gyorgy-nap elott szedett harmatot es buzaszenlel6kor rnegszentelt buzaszalakat tesznek, hogy jobban megkeljen a teszta es fgy szehb legyen a kenyer.!" Ugyancsak Szegeden, Alsovaroson, amig a bucsu, azaz " huzaszentelesi szertartas tart, nem fognak semmifele mezei munkahoz, A szenIclt huzdt feldarabolva a komloba teszik, amelybol a kenyeret sutik. Neha a j6- szrtgol is megetetik vele. Eger videken a pap laba a161 szednek buzat es ezt ad.lak II tchcnnek. hogy j61 tejeljen.?"

***

279

SZENT FOU)P ES JAKAB (majus 1.). A tavaszi viragzas, zsendules cromunnepet a primitfv-pogany nepeknel epp ugy megtalaljuk, mint a mai nagyvarosi t6- megeknel, bar ez ut6bbiak kultikus jelentest mar nem ereznek benne. A f()Id termekenysegenek istenn6je a romaiaknal Maia volt. A majus h6napot r6la neveztek el es neki szenteltek. A r6rnai kalendarium hatasa alatt a nyugateuropai nepeknel a tavaszi unnep majus els6 napjahoz (nehol piinkosdhoz) rogzodott.

Konyvunk jellege nem engedi meg, hogy a majus elseje egyetemes neprajzara es rmlvelodestortenetere erdemben kiterjeszkedjunk.!" csak arra utalunk, hogy az Egyhaz bizonyara nem ok nelkul rendelte e napra Szent FUlop es Jakab apostol tlnnepet, hogy ezzel megszentelje, megszelfdftse es a maga modjan ertelmezze a hozzaja fiiz6d6 laikus kepzeteket.

A kozepkor eur6pai folklor-egysegebe beletartozott Magyarorszag is, igy a majusi zoldagkultusz sem volt nalunk ismeretlen. Err61 tudtunkra Iegeloszor Temesvdri Pelbart emlekezik meg: Quaero namque: Cur solitum est apud Christian os ponere hodie (azaz majus elsejen) frondes arborum virentibus foliis in ianuis vel super aut ante portas vel valvas suarum domorum aut mansion urn. u: constat. Ad quod respondetur. quod huius una datur a plerisque historica talis, quia vicum, ut dicitur, Philippus apostolus, cum intrasset civitatem Hierapolim, infideles domum, ubi [uit hospitatus, signaverunt arborum frondibus, ut mane sequent; congregati super eum irruerent. et ibidem ipsum occiderent. Quod cum mane Jacto Jacere vellent, ecce miraculose per Dei angelum factum vide runt super singulas et omnes domos illius civitatis positas consimiles virentes frondes arborum et sic domum illam discernere a ceteris nequierunt. Vel ut alii dicunt, hoc ideo fieri consuevit ad signijicandum, quod ambo isti apostoli per lignum sunt martyrisati, scilicet Philippus per crucum lignum, Jacobus autem per perticam fullonum. Sed alia ratio huius datur potior. quia hodie est prima dies MaU, quo a principio solebant homines mundani delectamenta quaerere per amoenitates arborum vel arbustorum et avium cantus, quod apud fideles Christianos usu inolevit ad incitandum, ut recognoscerent supernae patriae amoenitatem et illam desiderarent, de cuius beatitudine hodiernum loquitur evangelium. Scilicet, quod in domo Patris coelestis mansiones multae sunt et in visione illius omnis sufficientia est et quod, qui videt Filium, videt et Patrem ut patuit/"

Az egyhazi magyarazatnak meg a XIX. szazadban is akad valtozata. Eszerint a majusfa eredete az, hogy Pulop es Jakab apostoloknak tertt6 titjukban egy Valburga nevezenl sztlzleany volt a segit6 tarsuk. Ezert a leanyt a poganyok megragalmaztak. Valburga azonban, hogy a giinyolodokat megszegyenftse, e16vette vandorbotjat, Iettizte a foldbe, leterdepelt es imadkozott elotte, mire a szaraz fa a poganyok szemelattara kizoldult. Ezert volna a kereszteny fiatalsagnal szokas a majusfa felallftasa.?' Ez a rnagyarazat kiilonben a Tannhiiuser-motfvumra es a Walpurgisnacht-ra es az egesz szokassal egyetemben german eredetre utal.

***

280

'I

SZENT FL6RIAN (majus 4.) r6mai katonatiszt volt Noricumban, a mostani Felsd-Ausztriaban. Hiteert vertanuhalalt halt: nagy malomk6vel a nyakaban az Enns folyoba vetettek, A ttlzoltok veddszentjukul tisztelik, mert a legenda szerint imadsagaval mar gyermekkoraban megmentett egy ego hazar a teljes elhamvadastol, Martfrhalalaval pedig a vizet szentelte meg. Tisztelete f6keppen Ausztriaban es Lengyelorszagban viragzik.

Kozepkori magyar kultuszarol nem tudunk. A XVII. szazadtol kezdve azonhan az osztrak barokk, kesobb a katolikus nernet bevandorlasok egyuttes hatasakent alig van templomunk, falunk, amelyben ne lelhetnenk fel Szent Florian kepet, vagy szobrat, amelynek termeszetesen veszelharito hivatasa van. Hazankban tobb helyseg tett Szent Florian tiszteletere fogadalmat. Szombathelyen a XVII. IIz4zad els6 feleben nagy ulzvesz pusztftott. Ezert a varos Szent Florian oltalmaba ajanlotta magat es a kovetkezo fogadalmat tette: Votum civitatis Sabariensis t'rHa sanctum Florianum patronum. Legels6bben minden vdrosi ember azon Szen: Florian estet fogja megbojtolni es azon nap estven vecsernyere minden ember elmenjen isteni szolgdlatra. Szent Florian napjdt pedig minden ember meg(JUt, hogy kezi munkatol megtartoztassa magat is cseledjet. Misen, predikacion 4s procession Jelen legyen es minden hdzigazda es gazdasszony Isten tisztessegere az oltarra ajandekot, avagy offertoriumot vigyen ... Item az porcessioban minden dh egyiitt sziivetnyegekkel Jelen legyen, az 6 regi ja szokdsok szerint Elevatiokor szentegyhdzban meggyujtsak szovetnegeket, ha kivdntatik ... Fogadalmukat a szombathelyiek meg rna is megtartjak.:"

A Szent magyarorszagi kultuszarol adataink meg boseges kiegeszitesre szorulnak, megis felnino, bar erthetc, hogy inkabb a dundntuli, fokeppen pedig a gocse]! nep koreben lett altalanossa, ahol a primitiv nlzkultusz csokevenyei is Szent Fl6rilin kore rogzodtek. Sok faluban e napon nem raknak tuzet. A kovacsok nem dolgoznak, kenyeret nem siitnek. Mashol 6si m6don szoktak a tuzet e napon .leszteni. Reggel napkelte e16tt valamely e16 fa vastagabb, szarazabb agan at ko&elet dobtak es azt ket vegenel ket ember addig hiizogatta, amfg tiizet nem vetett. AI egesz falu err6l gyiijtott aztan tuzet. Egy masik faluban a ferfi ot Miatyankot •• 6t Odvozlegyet mond el Szent Florian tiszteletere, Vfzzel keresztet ont a tdlhelyre es csak azutan gyujt ala. Sok helyen e napon csak terti rakhat ttizet, kulOnben u taz, amely Florian napjan merges, kifutna a hazbol es veszedelmet okozna. lsmet mashol, amikor kenyersutes idejen nagy lang gomolyog, az aszMilon)' leterdel eleje es Szent Florian tiszteletere egy Miatyankot es egy Udvozlellyet mond. Nernely helyen azt tartjak, hogy amelyik hazra Szent Florian kepet odafestik, nem eghet le.423

***

NEPOMUKI SZENT JANOS (majus 16.) a csehek nemzeti szentje. 13R3. a Moldvu vizeben, Pragaban halt martirhalalt: egyik hidrol a foly6ba vetettek, Az utusok, f6kcppen vizenjarok tisztelik veddszentjukkent, Magyarorszagon is sok-

281

fele talalkozunk utfelen, kutak, hidak mellett, kompok toveben a szobraval. A XVIII. szazad elejen avattak szentte, amikor a habsburgi barokk kezdett kibontakozni, amelyik a szentnek kultuszat a maga vonzasi korebe tartoz6 orszagokban altalanossa tette. Alig van egykoni barokk templornunk, ahol ne allftottak volna oltart a tiszteletere, Kultuszanak terjedeset hazankban talan az egykoni nagy nepmozgalmak is eldsegftettek,

Szekelyudvarhelyen a XVIII. szazadban egy Szeles Marton nevti polgar az egyik kapolnaban folallittatta a Szent szobrat, amelyhez a gyermekek az esti orakban kimentek imadkozni, emlekunnepen pedig Mdrtonfi puspok kivaltsagai kovetkezteben a hivek is vezettek ide kormenetet.?' Tapen, Dorozsmdn, Kiskun/ilegyhQzan az iinnep eloestejen a hfvek a Szent Jdnost jarjdk, azaz kormenetben megkoszonizzak a szobrat, Jaszladanyon az iinnep oktavajan a majusi litania helyett a templornban osszegyulekezett hfvek a pap vezetesevel a Szent szobrahoz vonulnak ki, ahol elvegzik Nepomuki Szent Janos litaniajat, azonkiviil rola sz6- 16 enekeket enekelnek. Dunaharasztin a Szent unnepen estefele a hivek a Dunara mennek le, ahol egy negyzetalaku deszkan mindegyikiik egy-egy szal gyertyat gyujt, azutan pedig a vfzre eresztik. Kozben enekelnek, elmondjak a Iitaniajat, esetleg az olvas6t imadkozzak mindaddig, amig a gyertyak fenye el nem lobban, vagy a nadasban el nem nlnik, A bajai vfzimolnaroknak a nepomuki szent volt a patronusuk, akinek napjat a Szent Janos eresztesevei unnepeltek meg. A Szent szobrat Ieldiszitett csonakra tettek es este fenyes kivilagitas s bandaszo mellett vegigvittek a vizen, majd k6sz6nt6ket mondva, visszatertek vele a kapolnaba.?' A szegedkornyeki bticstisok, amikor hidon, kompon mennek at, az 6 litaniajat szoktak mondani.

A bakonybeli Nepomuki-szoborrol azt tartjak, hogy leveszi a sapkajat, ha meghallja a deli harangsz6t. Egy herendi jambor nemet leste is deli harangozaskor, de hiaba, Az apatsagban be is panaszolta a szentet, de megbekitettek azzaI, hogy eziittal nyilvan nem hallotta, de talan - holnap."? Ehhez hasonlo az a tapai hiedelem is, hogy karacsonykor, amikor meghallja az ejfeli harangsz6t, lemegy a Tiszara inni.?" Szentmihaiyteleken (Szeged kozeleben) jokedvti legenyek a szobranal muzsikaltatni szoktak a Szent tiszteletere,

***

ALDOz6CSlJTORTOK. A kozepkorban Krisztus mennybemenetelet azzal is szemleltettek, hogy az Udvozfto kepet vagy szobrat a hfvek szernelattara felhuztak a templom boltozatan at. Ma mar csak a lnisveti gyertya eloltasa es a foltarnadt Krisztus szobranak az oltarrol va16 elvitele (a nagymise evangeliuma utan) maradt meg a kozepkori szertartasokbol.

Annak emlekezetere, hogy Krisztus kivezette tanitvanyait az Olajfak hegyere, kormenetet tartottak mind a keleti, mind pedig a nyugati egyhazban e napon.?" Ennek a megernlekezesen nil bizonyara k6ny6rg6 jellege is volt: a vetestdl akartak tavoltartani a rontas szellemet, illetcleg megnyerni vele az Eg ktllonos

282

4ldaslit. Hogy e szokas a kozepkorban nalunk is elt, bizonyftja a kalocsai egyMzrnegyenek egykoni ritualeja.?" Miutan Szeged a kozepkorban a kalocsai egyhazmegyehez tartozott, nem lehetetlen, hogy az a szokas, hogy Aldozocsiltortoktin a szeged-alsovarosi gazdak zaszloval folvonulva miser szolgaltatnak, hogy Isten b6 termessel aldja meg 6ket - meg kozepkori eredetti, Utana aldornast ulnek.

Az Aldoz6csiitOrt6khoz fUz6d6 nephiedelmekrol feljegyzesek hfjan meg alig tudunk valamit. Egyes helyeken azt hiszik, ha e napon aldozasnal kiesik az ostya az ember szajabol, nemsokara meghal es a pokolba jUt.430 Ez a hiedelem bizonyara osszefllgg az Egyhaznak azzal a rendelkezesevel, amely a hivek szamara az evi egyszeri szentaldozas hataridejeul Aldoz6csi.it6rtok6t szabja meg. Ha ez utols6 alkalommal valaki nem melto Krisztus testenek befogadasara - mint a fontebbi esetben is - az bizonyara elkarhozik. Szinten ezzel fugghet ossze az a hodmt'ztivasarhelyi hiedelem is, hogy per analogiam Aldozocsutortokon verre valik a bor az emberben.?' E laikussa vall kepzet szerint is nagycsutortok miszteriumat AJdoz6csUt6rt6k pecseteli meg veglegesen,

***

SZENT ORBAN (majus 25,) r6mai papa volt. 6 rendelte el, hogy a szentmisealdozat kelyhet es patenajat aranybdl, vagy ezustbol keszitsek. Kcpzdrmiveszeti alkotasokon a kehely szerepel attributumakent. A sz616mfvesek, kadarok, kocsmarosok ezert valasztottak vedoszentjuktil, tovabba azert, hogy nevtinnepe korul az id6jaras a sz616nek artalmara szokott lenni. Hogy kdzbenjarasat megn~erjek, k~s6bb szol6fiirttel abrazoltak es a szolchegyeken szobrot emeltek, kapolnat szenteltek a tiszteletere, kepet meg rafestettek a borsajtora. Ilyen borsajto a Neprajzi Muzeumhan is lathato.

Megunneplesere els6 adatunk a XVII. szazadbol val6. Komaromi Csipkes Oytirgy ernliti, hogy Orban napjan korulhordozzak a ~zent ~fak.epet», de c~ak ak: kor, ha tiszta ido van, ha esik, akkor meghempergetik a sarban. Az Orban-napi lcIrmenetnek a XVIII. szazadbol is vannak nyomai.:" A Szent jelenlegi kultusza- 1'61 ad.taink, sajnos, igen hianyosak. Kethelyen (Zala) Orbannap utan mar nem tartanak 11 fagytol, hiszcn a fiist is egyenesen emelkedik folfele, mert Orban eltayozott a to:zhelyr61. Igaz ugyan, nem joszantabol, mert amelyik hazban csak van 6re,11I81.0ny, az mindenutt seprot ragad, hogy Orbant ehizze. Eloszor a tiizhelyr61 veri le, azutan a konyhabol kergeti ki es az utcaajt6ig tizi folytonosan utven a Nepr6veI a foldet, Miutan kitizte, boldogan dicsekszik a hazbeliek el6tt: Na Kyerrkek, Urbant kiseprdztem, nem lesz tobbe hidegl'"

lH3

APUNKOSDIUNNEPKOR

PUNKOSD SZOMBATJA. regebben punkosd vigiliajahoz is tobb hiedelem fUz6dhetett. Ezek kozul, sajnos, csak egyet ismerunk, Szegeden meg a rrnilt szazadban is altalanos volt a Tiszaban valo furdes, Nem lehetetlen, hogy e szokas regi egyhazi szertartas nyomait orizte meg. Az osegyhazban ugyanis nagyszombat mellett ezen a napon szolgaltattak ki a keresztseg szentseget, amely akkor meg vfzbementes volt. A szokas azutan laikus hagyomanykent elt tovabb,

***

PUNKOSD. Minden nepnel megtalalhato valamilyen formaban a tavasz megiinneplese: a telet jelkepezo szalmababot vizbedobjak, esetleg elegetik, piinkosdi kiralyl es kiralynet valasztanak, akik a tavasz eljo vetelet, a termest, szaporodast akarjak magikus szertartasokkal biztositani. Ez osi tavaszi ttnnepek az europai nepek megkeresztelkedesevel leginkabb punkosdhoz tapadtak.?' Az Egyhaz, ha nem is tudta oket teljesen kiirtani, kereszteny tartalommal iparkodott megtolteni. A tavaszi viragzasban mintegy a Szentlelek ajandekat hirdette a hfveknek, Azonkfvul a punkosdi esemenyek dramatikus eloadasaval is igyekezett a regi alakos-

kodo jatekokat ellensulyozni. .

A kozepkorban a szel zugdsdt, amely a Szentlelek eljovetelet megelozte, ugy akartak utanozni, hogy a nagymise Sequentia-ja elott kurtoket es harsonakat szolaltattak meg. A tiizes nyelveket helyenkent ego kocokkal jelkepeztek, amelyeket a templom padlasarol a hivek koze dobaltak. E veszelyes szokast sok helyen r6- zsdnak es a felh6t jelkepezo ostyanak hullatasaval csereltek fa]. Nehol a Szentlelket jelkepezo galambokat eresztettek szejjel a templomban.t" Fajdalom, a kozepkori magyar egyhaz punkosdi szokasairol mit sem tudunk. Nem lehetetlen azonban, hogy a piinkosdi r6zsa egyhazi gyakorlat emlekezetet orizte meg. Piinkosdi nepszokasainkrol vaI6 ismereteink is folotte hianyosak. A punkosdi szokasok kozul meg napjainkban is 61 e piinkosdoles, amelyben atcsillannak ugyan 6si prirnitfv hiedelmek, egeszeben azonban mar kereszteny szellermi. A punkosdcles legregibb fonnmaradt szoveget Dugonics Andras jegyezte fol, Manapsag mar kivesz6 szokas, bar toredekesen meg orszagszerte ismeretes. Csak napjainkban kezd Kodaly Zoltan erdemebol uj viragzasnak indulni, Legepebben megis az Alfoldon el. Leggazdagabb valtozatai a kecskemeti'" es a szegedi. Mindkett6 miszrcrium-hangulataval ttinik ki. Egyes reszleteik a Cantus Catholici-ban puskosdi cnekkent szerepelnek. Szegeden regebben elado lanyok, rna mar kislanyok Jarnak IJI'inkijsdolni. Ruhajuk feher, fejukon rozsakoszoni. A kiralyne feher fatyollal van lcboritva. Ez kozeputt megy, kett6 kezet fogva eI6I, ketto pedig hatul. A ket elol

2H4

halad6 kozul az egyik a kiralyne v6Ie[?enye, aki jatek kozben tancol vele. A hatuls6k koztll az egyik a nasznagy, aki pedig az ajandekokat szedi ossze: a zsdkos.

Hazrol-hazra jarnak es Igy koszonnek be. Dicsertessek a Jezus, szabad-e punkiisdiilni? Ha igen, akkor razenditenek az enekre:

A piinkosdnek jelos napja, Szentlelok Isten kiddotte, - Erosijje mi sztviinket - Az apostolokra.

Melyet Krisztus igert vala Akkor a tanitvdnyainak, Mikor mene mennyorszagba Mindiinok ldttara.

Tiizes nyelveknek szolasa, Ugymint szeleknek zugdsa Leszallvdn az u fejiikre Nagy hirtelensegbe.

Mogtelven a Szentlelokkel Kezdeni sz61 £ly nyelvekkel, Magasztalvdn szent lelket

Most es mindorokkon orokke, amen.

Minekiink adassek Szentlelok malasztja, Melytol arnyekoztatott a sztlzek virdga, Mid/in otet Gabriel iidvozlessel aldja:

Testbe oltozott Iget mehibe Jogadja.

Szuzanyat£il szidetek Krisztus istdlloba, Kint es halalt szenvedott fekven kopors6ba, Tanltvanyok lattara merle mennyorszagba.

Piinkosd nap jan Szentlelkit annan elkuldotte, Az apostolok szivit mogerdsitotte,

Tuzes nyelvekkel iiket fol is gerjesztotte,

Hogy arvan maradjanak, azt mog nem engedte.

lstennek jobb keze, ujja mogsegijjon,

flogy kogyetlen ordog munket mog ne sertson, ()r[zzljn, oltalmazzon, szdrnya ala rejtsiin.

285

Egy kis [ehersegbe Tulajdon istenseg, Hiszlek, hogy jelon vagy. o« te drdga Szentseg,

Szentsegos Istennek Csuddlatos voltja, Adamnak vetkiert Maga Fiat adta.

Kiralyne pdlcaja, kiraiy korondja, Szalljon erre a hazra az Isten aldasa, Mint regonte raszallott az apostoJokra.

Bar btiza is gyumolcs,

Forgetegben leszon az Isten aldasa, Az is tibennetok szepen tundokoljon,

Mint Kalvari hogyekon, ekeppen zendiiljon:

En kicsike vagyok, Nagyot nem szolhatok, Megis az Istennek Dicseretot mondok.

Foldllott Szent Janos Mogldtott egy vdrost, A pokol kapujdt Faldig letapodta,

M enyorszdg ajtajat

Gyonge vesszo vagyok, M indanjeli hajlok, Szideim kertjibe

Most nyilni akarok.

Szepen kinyitotta. Otezer embort Letelepitottem, Ot drpakinyerrel Beolegitottem.

Nem anyatul lottem, Ruzsafan termottem, Piros piinkosd nap jan Hajnalban szulettem.

Mi van ma, mi van ma, Piros piinkosd napja, Holnap losz, holnap losz A masodik napja.

Kelj fo! Uristennek Vdlasztott seregje, Mert mogtetszottel man Egek fenyossege.

Andras bokretds

F elesege j6 tancos, Az ura selyomszal, 16 maga aranyszdl.

Fenyos tiszta tiikor A I ezusnak neve, Egy szep liliomnak Zoldelr5 mezeje.

16l mogfogd, jol mogfogd Lovadnak kantdrjat,

N e tipodje, ne tapodja

A piinkosdi ruzsdt.

lIej cinkus, cinkus, Feher tulipantus, Hintsetok virago! Jezusnak markaba.

A piinkosdi ruzsa Kihajtott az tara,

Szodje jai a menyasszony, Kosse koszoruba.

U gorjatok ldnyok, Ha leanyok vagytok,

Hadd csorogjon, hadd porogjon Sari sarkantyutok!

Dicsertessek a .!eZIlS!

286

287

Egyes valtozatokban Szent Orzsebet asszony a punkosdi kiralyne, Sebestyen Gyula azt gyanftja, hogy itt Magyarorszagi Szent Erzsebetrdl van szo, aki gyermekkoraban menyasszony lett es akinek legendajaban az isrneretes rozsacsoda szerepel. A szegedi valtozatban el6fordul6 Andras bokretds pedig edesatyja, II. End~e volna. Ha e foltevest sikertil igazolni, akkor a punkosdolesbe egyeb kozepkori elemek is folszivodtak.

* * *

Egyik XVIII. szazadbeli halasi keziratban punkosdi koszontot olvashatunk:

Regen a Noe galambja

Hogy megsziint a vizozon habja, Barkanak ne lenne rabja

Zold aga: vitt be 6 szdja.

En is azert mint zold dggal, Bekoszono« hozsannaval, Legyen az Lsten ez hazzal.437

A zold agat, a tavasz jelkepet, amelyre aitiologikus szfnezeul versezettink is utal, sok helyen ki szoktak ttizni punkosd hajnalan, az egesz haztajekot feldiszitik vele. Leginkabb a bodzat, vagy fiizet kedvclik. Az apatfalviak (Csanad) azt tartjak, hogy a piinkosdi bodza levelebol es viragjabol fozott ital mindenfele betegseg ellen orvossag, Az a gocseji szokas, hogy a punkosd; r6zsa leveler megszarftjak cs a beteg tehennek adjak.?" talan egyetlen halavany nyoma a regi punkosdi liturgianak, A rozsaszoras a templomban torrent, igy aztan a r6zsa mintegy megszentelodott,

Egyik nadasi (Pozsony) plebanos, Sverteczky Lipot, 1835-bcn punkosdi ro~~ai.innepely ren?ezes~re tett alapftvanyt. Kamataib61 minden ev ptinkosdjen egy Jambor parasztlany diszes keretek kozott megjutalmaztak es artatlansaga jeletil r~zs~koszonit tettck a fejere. Ez az epuletes kezdernenyezes a kozepkori punkosdi kiralyne-valasztasoknak kesei visszhangja.?" A nadasi pap peldajat kesobb rnashol is kovettek.

* * *

URN~PJA. Az Umapja az Oltariszentsegnek sajatos kozepkori kultuszaban gyokcrezik. A szcntostya megszentelo erejehez, gonosz es artalmas dolgokat eli'iz6 hutalmahoz mar a kora kozepkorban szarnos Jambor kepzet es szokas f(izadott, umelyeket az Egyhaz is helyeselt, vagy legalabbis elttirt, Ilyen volt, hogy egihahoni eseten a Szentseggel koruljartak a falut. Egyebkent is altalanos szokas volt, hogy az Oltariszentseget koriilhordoztdk a tavaszi vetesek kozott, hogy rnisztikus

2HH

141,18

ereje egyreszt tavoltartsa t61i.ik a termeszeti csapasokat, masreszt pedig, hogy boseges termes jarjon a nyomaban. Ezekb61 az aldasker6 felvonulasokbol alakult ki az umapi kiirmenet, amelynek a negy vilagtaj fete adott aldasa rna mar spiritualis jellegtive valt, regebben azonban konkret rendeltetese volt: a foldnek, a zsendtil6 vegetacionak megaldasa.:" Az unnep megkedveltetesere sokat tett a XIII. szazadban Szent Julianna li.ittichi apaca, aki egy latomasaban a teli holdat latta, amelyb61 azonban egy darabka hianyzott. lsteni sugallat reven megtudta, hogy a hold az egyhazi evet jelkepezi, hianya pedig az Oltariszentseg tinnepe. Mar a XIII. szazadban az egesz Egyhaznak kotelezo tinnepe lett."'

Hazdnkban az Urnapjat mar a XIII. szazad vegen megunneplik, A kozepkorban alakult Jambor tarsulatok kozul a Krisztus Szent Testenek Tarsulata (Confraternitas Corporis Christi), amely hazanknak tobb varosaban viragzott, bizonyara elsrisorban Urnapjanak kultuszat szolgalta, a kormenet fenyet akarta emelni. lsmeretes ugyanis, hogy az urnapi kormenet kereteben miszteriumjatekoka: is bemutattak, amelyek targyukat a Szentiras jeleneteib61 meritettek, Van adatunk 1412-r61, hogy Budan a kormenetet maximo cultu, maximaque veneratione unnepeltek meg.?" ami talan ilyen jatekokra is vonatkozhatik.

A velencei kovet tollabol rankmaradt az 1501-ik evben tartott budavari urn api kormenet lefrasa, A kormeneten, amelyen az oriasi neptomegen kfviil a kiraly I. resztvett, erdekes latvanyossagot adtak eI6, ugyanis valamelyik j6s1at szerint a mohamedan hitnek akkor lesz vege, ha Mohamed koporsojat sikertil szetrombolnl. Ezt a kovetkezokep adtak elo: Mohamed mecsetjet folallftottak, kopors6 fug.~tt benne, mel yet a szultan es szamos basa vett korul. Amidon a kiraly es a kormenet a mecset ele ert, oriasi uizsugar sujtott le a kopors6ra es ezt valamint a korUUIl6 torokBk nagyreszet langba borftotta (ezek iigylatszik babok voltak). Ami I*Ill el nem egeu, azt a magyarok oriasi tomege megrohanta, botokkal, kovek- 1111 (zz'-porra zuzta, s6t fogaival is szaggatta. A fOter kozepen igen csinos _&ot allen, melybol egesz nap kiti'ina bor folyt. A temerdek nep bogrevel, fallkakkal. kalapokkal merftett belole, s6t nernelyik csak a szajat tartotta a borsu- 1*boZ. A stlnl tomeg koze kappanokat, ludakat es galambokat dobaltak, A kovet n.plyzi. hogy soha eleteben ilyen nagy unnepelyt nem latott.?"

1\ II, Lajas fenyes iirnapi oltart emeltetett es a kiralyneval egyiitt megjelent a lcOrmeneten aprodjai kisereteben, akik ega gyertyat tartottak kezukben es a kormenethen uz Oltariszeruseget kfsertek, A kormenetben ereklyeket, kereszteket, kdpekcl hordoztak korul, amelyeket bfborbarsonnyal kotottek a horde eszkozokhHz.Az ereklyctartokat viraggal dfszftettek fel, de mar ekkor is hintettek a Szent- 1468 cl6 r07.!\at cs mas viragokar.r"

A ktlzepkor elejen nalunk meg nem ismertek a monstranciat es fgy az Oltari~:f.l:'nlsegct csak kehelyben vittek. A szepesi zsinatnak (XV. sz.) egyik kanonja arI'll l"1I~cd knvetkeztetni, hogy a kormenetcn tobb Oltariszentseget is vittek.!"

A hurokk-kor szinten nagy fennyel i.innepelte meg Urnapjat, Az Egyhaz bi.inIl'IL~," tcrhc alatt kotclessegcve teszi a cehszabalyok utjan is hfveinek a korrnencten vilio rcszvctclt. Rtinkmaradt egy I 649-b6l val6 utasitds, amely dunantuli me-

2K9

zei pasztoroknak sz61. Ez a pasztoroknak joforman egyetlen vallasos kotelessegeve az urnapi processzi6n va16 megjelenest teszi. A kormenet utan az anyaszentegyhazban menjenek es mindenik offert6riomrafolmenjen az oltdrhoz, Az papnak pedig 18 karajcdrt avagy 30 penzt adjon ki-ki ... az ki az ellen jdrna es meg nem cselekedne, egy font viasszal biauettessek meg. Ezek mid/in vegbe mennenek, mindenik szep bocsiiletesen a cehmesterhez menjen es az cehmester hdza el/itt az (j kurtjokkel egyet kiirtoljenek, annak utana hdzahoz bemenven, amit az Isten ad, egyutt koltsek. el.446

Szeged varosam;k tanacsi jegyzokonyve meg6rizte az 1724. evi urnapi kormenetnek rendjet: Urnapjdn a solemnis procession bocsidetes cehek kozt es nemes varas s ugy tekintetes hadi rend kozott ilyen rendtartds observaltatott. A cehek el/iu egynehdny par kis deakocskak sajdt zdszlojukkal mentek. Az bocsiiletes cehek kiizul pedig akiknek zaszlojuk meg nem volt, eldre mentek. Utdnuk zasz16s cehek koziil eldszor gombkot/ik, azuuin a szabok, sztlcsok, csizmadiak is legutobb az meszdrosok. Kik utdn oskolabeli dedkok. Azutan tisztelendd pater franciskanus uraimek szokasuk szerint kereszttel. Utanuk pedig tisztelend/i klerus az Or testevel. Az umbel/at negy bocsiiletes vdrosi ember vitte eppen be az varba, az holott szentmise utan nemes fendrich (zaszlos) uraimeknak kezekbe advan ... prefekturara eml£tett umbellat vittek, az holott utolso szent aldas ulan meg meg embereinknek resigruiltak, Granateros compania pediglen mindenutt el/ire aperte menven, minden szent dldds uuin tiizet adott. Ezek utdn prefekuiran vala az magyar predikdcio is. A fegyverben leva 12 purger ember az Ur testet fegyveresen parokiabeli templombui eppen az varoskapuig kisertek, az holott nyolc halaparlOS kdpldrok helyekbe dllvdn, az egesz procession altai umbella mellett mentek. Prefekturaban. pedig benedictio utan megint az fegyveres purgerek emlitett kaplarok helyett umbella mel/ett dllvan, eppen parokiabeli templomban, az hanna indult vala az processio, kisertettek. Amidon pedig a rae templom mellett ment volna a processio, azok is az Ur testenek tiszteletere harangoztak es fgy szepen is csendesen vege lett a processionak:"

Juhasz Mate minorita szulovarosanak, Jaszapiitinak, ajanlott konyveben iirnapi versezetek, az Oltari Szentsegben, a' Kristus Jesusnak testestiil, s lelkest/il, lstensege, cs Embersege szerent valo jelenletero! iidvoz16 versek olvashatok. A Szentseggel vaI6 negy aldasnak megfeleloen negy allasra tagolodnak, Targyuk a kovetkezo: Elsd alias. Hogy a' Manna peldaja volt a Kristus testenek, mely az Oltari Szentsegben Jelen vagyon. Masodik alias. A' Kristus Szent Teste valosdgos eledele lelkiinknek. Harmadik dllas. lllend/i keszideuel minden batran mehet az asztalhoz Negyedik alias. Kegyelem keres az Oltari Szentseg vetelere. Utana masodik rend-belt versek is talalhatok: Az elsd oltdrndl. Az Oltari Szentseggel valo gyakran elesnek kivdnsagarol. A mdsodik oltdrnal. A Kereszteny Fejedelmek edgyessegerol. Az harmadik oltdrnal, A' Kristusnak emberi Nemzethez valo szereteter/il, Negyedik oltarnal. Az Anyaszentegyhaz bekessegben literol es az ErctnekseR megtereserol.44B

Sajnos, a konyvb61 nem deriil ki, hogy a verseket kormenet aikaimaval

290

e16adtak. el6kep modjara megrendeztek-e, mint az kulfoldon megvolt. Nem tudjuk tehat azt sem, hogy itt hagyomanyos gyakorlat visszhangjaval, esetleg egy~ni kezdernenyezessel, Jambor stflusgyakorlattal van-e dolgunk.

A magyarorszagi urnapi kormenetek tortenete, sajnos, meg mind mllve16- destorteneti, mind neprajzi, mind liturgikus szempontb61 feldolgozatlan.t"

Manapsag orszagszerte ismeretes szokas a negy urnapi sator felekesftese. Ez vagy egy-egy jelesebb nemzetsegnek kivaltsaga, vagy pedig jambor tarsulatok, alkalmi kozossegek vallaljak, A viragot, fuvet, zold agat Szegeden rendesen az osz!ll..cS hfvek hordjak ossze. Ezenkfvtil meg kulon a csalad szamara koszonit iskotnek, vagy kertjiiknek viragaibol, vagy mezei viragbol, amely a foldjukon tennett.

***

Az urnapi virag szentelmenynek szamft, Szegeden a halott feje ala olyan viragot, fUvet tesznek, ame1yen a satorban a Szentseg allott, J6 betegseg ellen: Szegeden I beteg fiird6jebe teszik, Tapen az umapi koszonit az almatlan beteg feje ala teIzik, hogy pihenni tudjon, Szilagysagban a nyavalyatorost iimapi virag gal szoktik rnegfustolni.?" Gocsejben az urnapi nyirfat megf6zik es a koszvenyes tagot bekenik a forrazataval, Barkajabol pedig ket-harom szalat a szalmaderekba tesznek 6s a fejet szedulesnel meggozolik vele.?'

Mez6kovesden Urnapjan a templom kovezetet teleszorjak kakukkftivel. Az iinnap nyolcada utan az asszonyok folszedik, a tehennek adjak, hogy j61 tejeljen, ront'. ne fogja, vagy pedig odaszorjak a mehes ele, hogy a mehek rarepulven, jov6re nlgyobb rajt eresszenek.?" Bacskaban az iimapi agbol es fUMl a haz ereszeben, VliY az istalloba tesznek, hogy a joszagokat meg6vja a bajt6L453 Rabakozben az ~mapj satorleveleket telen az allatok szenajaba teszik, hogy kehesek ne Iegyenek.

Hodmezdvasarhelyen az urnapi szentelt zold agakat a katolikusok egzengeskor a tllzre dobjak, hogy a villam bele ne usson a hazba, Erdekes kiilonben, hogy • kdlvinistdk is megiinneplik az Umapjat csondben, azaz nem vegeznek szolgai munUt. Ez vagy kozepkori hagyomanya csokevenye, vagy pedig arra a barokk Iyakorlatra megy vissza, amikor a katolikus foldesur masvallasu alantasaitol is olvilrta, hogy a katolikus iinnepeket, ha passzfve is, de meguljek. Rabakozben az dmapi agakat az eszterhejba dugjak, mert azt tartjak, hogy akkor a hazba nem vag a menyk6.

Kerekegyhaztin amerre a kormenet megy, mindeniitt zold agakat tiizdelnek a jardll melle a foldbe, amelyeket azutan hazavisznek. Biihonyen (Somogy vm.) a zOld gallyakat a kertek agyasaiba szurjak Ie, azert, hogy a vetest a kartev6kt61 megvcdjek, azutan pedig, hogy boseges terrnesiik legyen. Gocsejben az urnapi nyfrtuagakat hazaviszik es meg aznap kimennek veluk a buzafoldre, ott bokajukip. II lribukhoz merik, hogy azon felul a csormoly (melampyrum arvense) ne erjcn, Szintcn Gocsejben egy nyfrfaagat az iirnapi bucsurol azonnal a palantafoldre visznek, megsoprik vele a paIantakat, vegiil pedig a f6ldbe szurjak, hogy a ferPock meg ne cgyek s a penesz se fogja a palant<ikat. 454

191

Szegeden az urnapi kormenet alkalmaval a mozsaragyiikbol kil6tt fadug6 szilankja j6 a fogfajas ellen.?" A durrogatas rna mar kulonben megsztint. Az urnapi sator zold agait es viragait odaer6sft6 zsineget a bajai gyerekek szentelt madzagnak nevezik es furdeskor a bokajuk folott a labuk szarara kotik, hogy a gores meg ne fogja.t" Veszpremvarsanyban ha kocsi jon a kormenettel szemkozt, es kenytelen el61e valamelyik hazba befordulni arrug a menet elhalad, ott meg azon ejjel nlz lesz. Erdekes helyi peldaja ez a meltatlan iinneples btintetesenek."?

***

SZENT ANTAL (junius 13.) hazankban is egyike a legnepszenlbb szenteknek; nines templom, ahol a szobraval ne talalkoznank, A hfvek ahitatos bizalma a Csudatevti jelz6vel ruhazta fol.

Felttind, hogy a kozepkori kodexeinkbol, rruiemlekeinkbol, nepenekeinkbol szinte teljesen hianyzik a paduai szent alakja, ami azt mutatja, hogy paratlan nepszenlsege hazankban keson, talan eppen napjainkban bontakozott ki igazan. A Szent Antal kenyere, tovabba a liliomszenteles es a gyermekek kormenete ujabb keleni, a hozzajuk f(iz6d6 vulgaris hiedelmekrol meg nincsen tudomasunk, Erdekes, hogy ez is inkabb csak ott alakult ki, ahol a Ielekgondozas a baratok kezen van, ahol mindenutt follendult a kilenckeddi ajuuossag Szent Antal tiszteletere, aki szinten franciskanus volt. Ezzel azonban hatterbe szorult Szent Anna kozepkori kultusza. Szent Annanak ugyanis a keddi napot szenteltek, Igy SzegedAlsovdroson is meg lchet e ket ajtatossag csondes kuzdelmet figyelni, iigy latszik azonban, hogy Szent Antale kerul ki belolc gy6ztesen. Szent Anna tiszteletenek ma mar esak maradvanyaival talalkozunk, viszont Szent Antal napjan a szegedi nep mar a szolgai rnunkatol is tart6zkodik.

A nep az orbanc egyik fajtajat, amelyet az anyarozzsal kevert gabona okoz, Szeni Antal tiizenek hfvja. Szegeden tigy probaljak gyogyitani, hogy olyan ferfival csiholtatnak ra kovabol tuzet, akinek Antal a keresztneve. Adacson (Heves) folfustolik a Szent Antal tuzeben szcnvedot es harem Antal-nevil ferfi rdugat, A Szent Antal tiize azonban nem paduai, hanem Remete Szent Antalra utal. Franciaorszagban a XI. szazadban megalakult Szent Antal betegapoloinak vagy mas neven antonitdknak rendje. Magyarorszagon is volt kolostoruk. A betegapolason kfviil mezcgazdasaggal, disznotenyesztessel foglalkoztak. A Szent Antal tiizet a rend iigy gyogyftotta, hogy anyarozstol megtisztitott gabonat, kenyeret juttatott a nepnek, Malmai is voltak. A daroci (Saros) templomban, amely valamikor az antonitake volt, legujabban fresk6ciklust fedeztek f51, amely a rend hivatasat dokumentalja.t"

A ket szent nevenek egyezesevel es a nepi kepzetek keveredesevel magyarazhato, hogy Szeged-Alsovaroson paduai Szent Antal napjan nem nyulnak lisztbe, mert kiilonben Szent Antal tiize kiverne 6ket. Ezert e napon meg rantast sem keszftenek. Olyan etelt f6znek, amelyhez nem kell liszt. Bdcskaban a varandos usszonyok testukon Szent Antal kepet hordjak abban a hitben, hogy Igy megmenckcdnek a belso ((1ztol.10"

292

-_

A teljesseg kedveert megernlltjuk, anelkul, hogy okat magyarazni tudnank: a szegedi tanydkon ezen a napon a sz610hegybe nem szabad belepni, meg a gazdajanak sem.

* * *

SZENT ALAJOS (junius 21.) tisztelete a magyar jezsuita nepgondozas fenykoraban, a XVIII. szazadban viragzott nalunk, amihez bizonyara az is hozzajarul, hogy szentte avatasa ebben az id6ben (1726) torrent. Segftd kozbenjarasat fokeppen a tiszteletevel egybekotott panis Divi Aloysii, vagy maskepp farina Alovsiana hasznalatan at ereztette. Szent Alajos kenyere mindeniitt elterjedt szentelmeny volt. Kulonosen laz es gyerrnekbetegsegek ellen hasznaltak.'" Nepies kultusza tudomasunk szerint azota elsorvadt,

***

SZENT IV AN (junius 24.). Europa nepei a nyari napfordul6 iinnepet a nap szimbolumanak, a tfiznek kultuszaval iiltek meg, amelyet az Egyhaz Keresztel6 Szent Jtmosnak, masneven Szent Ivannak unneplesevel igyekezett ellensiilyozni. A Szent lvan-napi szokasok a niznek tisztito, gyogyfto, termekenyitc erejebe vetett hltben gyokereznek. Bod Peter A historiakra utat mutato magyar Lexikon, c. kiadallun munkajaban a kovetkezokeppen ernlekezik meg roluk: Ezen a napon pedlR ilyen dolgokat szoktak cselekedni: 1. A gyermekek szemetet, csontot egybe",dnC'k. hogy azt megegessek es justot csindljanak, melynek azt az ok/u tartjak, hORY a tajba a pogdnyok k6riil tiizet szoktanak volt tenni, hogy a kigyok ne szapol'tJdjnak oft, minthogy ez Szent Janos napja taiban szokott lenni, a keresztyenek - CI tudatlansag is segitven - a taiban tiizeket tettek, azokat altalszokdostek es azt Wvdntak, hogy minden szomorusaguk egjen el. 2. Ego iiszkoket szoktak kezekben IItJrdozni es azokkal a hatarokat keriilni, azt gondolvdn, hogy igy aldatik meg az '/iJldf!iknek termese. 3. Nemely hegyeken ezen a napon kerekeket forgatnak, Im,',yd aztjelentik, hogy a nap mar az egenfelso ponijdra hdgott es minden dol,,,/( vdltoznak."

A Szent /WJn tiizenek atugrasaval kapesolatban a legutobbi id6kig szamos kultlkuN hagyomany: enek, tanc, mozdulat es hiedelem maradt meg. Viragos Szent ,Idn"s napjan a koloniak (Nyitra) iimapi parlos fiivekkel vegyftett szalmarakasokal gyiijtanak meg a ulzhelyeken, mikozben dalolnak, tancolnak, a fellobog6 la~aauklll pcdig cgyenkent atugraljak. A nlzre vetett i11atos fiivekkel a gonoszt velik ell11',ni. hogy a vctesben kart ne tegyen, a kutakat, forrasokat meg ne rontsu. Nehul csontbol, szemetbol, rongyokb61 btizos fiistot is tarnasztanak, hogy az ()rtll)JllIt l'I.I,el is clriusszak. Egyesek a mez6 szelen raknak tuzet es ego uszkokkel kc- 1'1I1ik meg a vctest. Masek isrnet nagy tiizet raknak az erdo, vagy a hegy toveben. I )lIlolnnk, tancolnak korulotte, az eg6 uszkot pedig elviszik a hazakhoz, lenlzik II kcrthc, hogy " hcrnyo el ne pusztftsa a gyumolcsot, vagy a vetesek kilze. hogy HZ

elet meg ne uszkosodjek, Abb61, hogy a leanyok mikeppen ugorjak at Szent Ivan tuzet, j6so1ni szoktak a ferjhezmenesre.t"

A kozmondasossa valt Szent Ivan eneket a zoborvideki magyarsag tartotta fonn a legnagyobb epsegben.t" Ghymesen (Nyitra) Igy eneklik:

Tiizet megrakatja vildgos Szent Janos, Yildgol], vildgolj, csak addig vilagolj, MIg en naiad leszek.

Ma en uiled elmek,

Te is elaludjal.

Jelenti magdt Jezus hdromszor esztendoben, Jezus magdt ugy jelengeti mar.

El6szor jelenti nagy kardcsony napjdn, Jezus magat ugy jelengeti mar.

Mdsodszor jelenti hangos husvet napjan, Jezus magat ugy jelengeti mar.

Harmadszor jelenti piros piinkosd napjan, Jezus magdt ugy jelengeti mar.

Nagykaracsony napjdn nagy Meso esett, Jezus magdt ugy jelengeti mar.

Hangos husvet napjan Duna megdradott, Jezus mag/it ugy jelengeti mar.

Piros piinkosd nap jan rozsa megviragzott, Jezus magdt ugy jelengeti mar.

Vetekedik velem hdromfele virdg, Yirdgom veled elmegyek, Viragom toted el sem maradok.

Elsa [ele virag a buza szep virag, Viragom veled elmegyek, Viragom tdled el sem maradok..

Masik fele virag a szolo szep virag, Yiragom veled elmegyek,

Viragom uiled el sem maradok.

294

Harmadik tele virdg a r6zsa szep virdg, Yiragom veled elmegyek,

Yiragom toled el sem maradok.

Ne vetekedj velem te baza szep virag, Mert bizony teveled szeles ez a vilag el. Yiragom veled elmegyek,

Yiragom uiled el sem maradok.

Ne vetekedj velem te sz616 szep virdg, Mert bizony teveled szent miser szolgdlnak. Yiragom veled elmegyek,

Yiragom t/iled el sem maradok.

Ne vetekedj velem te rozsa szep virag, Mert bizony teveled ldnyok dicsekednek. Viragom veled elmegyek,

Viragom tdled el sem maradok/"

A szoveg fiatal Ianyok, legenyek osszeeneklesevel folytat6dik.

A szokas egyeb videkeken mar csak toredekeiben el, Akik Szent Ivan ttlzet atulorj4k. egyes valtozatok szerint egeszsegesek lesznek. Obecsin az anya csecsemdJ.t keresztul viszi a ttizon, mint ok rnondjak: fustoli, hogy a hirnlot meg ne lcapj •. tft~ Bacskaban a Ieanyok azert is ugralnak, hogy szeplosek ne Iegyenek, SzaIMdkdn azert tapogassak meg a tiizet, hogy labukon pokolvar ne keletkezzek.t"

Ie A tUzet ugras kozben regebben Szegeden okorfark-koroval: a babozoval csap- 1Iod&Ak. Azutan pedig meghaboztdk, azaz meglegyeztek vele a kerti vetemenyehogy peneszesek ne legyenek, sokat teremjenek. Ugyancsak ilyen okorfark_~bOI k~sztilt afolozd is, vagyis az a sepni, amellyel szeleleskor a gabonarol a .. part •• a polyvat eltakarftottak .

HA tllzugralas alkalmaval ulzbedobott gyiimolcsnek gy6gyft6 er6t tulajdonftaIlk. SrtRl'd videken az ilyen gyumolcs fog- es hasfajas orvossaga. Az obecseiek btto8f16g ellen eszik a nlzben stllt almat.:" E gytimolcsoket sokszor odaszortak a Iyerekeknek is, hogy bajuk ne legyen. Erre mutat egy toredekes, rna mar ki is veNzetl szegedi szokas, Regebben a gyennekek nagy seregben jartak Alsovaros utc4il. ajkukon ezekkel az enekld szavakkal:

Hintsek kendtek almat, Ha nem, pedig: hagymdtl

Ilycnkor azutan szentivdnyi alrnat, vagy egyeb gyumolcsot, esetleg apropenzt szoktak szorni szarnukra az oregek. Az sem lehetetlen, hogy ez a Szent Ivan ton: szanHlra val6 keregetes volt.

29!

Az olyan anyanak, akinek mar elhalt gyermeke van, Szent Ivan napja el6tt nem szabad almat, vagy mas gyumolcsot ennie. Az a hiedelem, hogy ezen a napon a menyorszagban Kereszte16 Szent Janos gyumolcsot osztogat a gyerrnekeknek. Akinek anyja idelenn mar evett, annak azt mondja: Te nem kapsz, a te reszedet megette anydd! Dinnyeberkin (Baranya) a tuzt61 egyenesen a temet6be mennek s a stilt almabol nehanyat a sfrhalmokra tesznek.:" AIgyon (Csongrad) azt tartjak, hogy a nizbe azert kell almat dobalni, hogy meg halt hozzatartozoik is 61- vezzenek a gyilmolcsbol.

A Szent Ivan estejen kotott koszorunak sokfele tulajdonftanak kulonos er6t.

Gocsejben a leanyok regi szokas szerint mezei viragbol koszonit kotnek."" Tobbfele, hogy a haz le ne egjen, a ttizugralaskor hasznalt koszonit a haz elejere szoktak akasztani.

Tobb helycn divatos a ttizcsovalds, amelyet lobogozdsnak is neveznek. E eelra rendszerint elhasznalt sepnlk, nyfrfahejak szolgalnak, amelyeket a Szent Ivan tiizenel gyujtanak meg, azutan pedig jobb keziikben korben forgatnak. Szent-· ivanon (Gy6r) szalrnat kotnek kerekre, meggyujtjak, aztan egy emelkedettebb pontrol, Iehetoleg a temet6 kozeleben az ejfeli orakban leszalasztjak.?"

Ez a nap a szerelmi varazslat ideje is, amint azt szamos pelda igazolja.'"

* * *

A keresztenyseg terrneszetesen igyekezett ez osi pogany szokasokat es kepzeteket a maga erdekei szerint alakitani, ertelmezni. Ismeretes, hogy az Egyhaz Szuz Marian kiviil csak Keresztel6 Szent Janosnak unnepli meg a test szerint valo sztlletese napjat, Ennek oka az, hogy a Boldogsagos Sztiznek Szent Erzsebetnel va- 16 Iatogatasa alkalmaval az Udvozito kozelsege miatt Janos megszenteltetett anyja meheben: Es l/in, hogy amint meghallotta Erzsebet Maria koszonteset, repese meheben a magzat ... Ezt a Ielsoszentivani (Bacsbodrog) nephit iigy magyarazza, hogy a Iatogatas alkalmaval Szent Janos anyja meheben ugralt az oromtol. Ezert ken a tuzet atugrani, megpedig haromszor, hogy Szent Ivan kozbenjarasara a Szentharomsagtol annal nagyobb kegyelemben reszesuljenek.?" Az Iras szerint hat honappal elozte meg szuleteseben a Megvaltot. Nagyon kedvelt volt a regieknel az a parhuzam, amelyct karacsony es Szent Janos szuletese napja, valamint a napok novekedese es csokkenese kozott lchet vonni. Az egyhazatyak szerint erre vonatkozik Szent Janosnak Krisztusrol valo mondasa: Neki novekednie, nekem pedig kisebbednem kell (Jan. 3. 30.).

Az 6si nizgyujtas magyarazatara az Egyhaz tobb evangeliumi helyre hivatkozott. Ajanosi evangelium elejen olvashatjuk: Es a vilagossag (Krisztus) si1tCtseKhen vilagit, de a sotetseg azt fol nemfogta. Vala egy ember.Istenuil kiddetve, kinek neve volt Janos. Ez tanusagul jove, hogy tanuskodjek a vilagossagrol, hogy mindenki higyjen aaltala. Nem volt (5 a vildgossag, hanem hogy tanusagot tegyen a vildgossdgrol. (Jan. L 5-8.). Krisztus mondja viszont r6la: 6 ego es vildgitt) szijvetnek vala ; ti pedig ideig-oraig akartatok orvendezni az 6jenyeben (Jan. 5. 35.).

296

Ebb61 az idezetbdl vette volna eredetet a tUzes kerekek forgatasa es a tllzcs6v4· his. amely eredetileg erotikus szimb6lum volt. A kUI6nb6z6 targyak nlzbe doba!!Il az Egyhaz szerint arra emlekeztet, hogy a poganyok elegettek a Szent csontjail.'I"l.l

Ugy latszik, hogy a szentivaneji ttizrakas a kozepkorban meg a nap egyhaz! szertartasaihoz is hozzatartozott, Temesvari Pelbart frja: solemni dat Ecclesia festum Joannis hodie ignem vel faculas ardentes faciendo, prima pro representanc/o. quod Joannis ossa fuerunt combusta in Sebaste civitate, quae fuit olim Samaria, excepto digito, quo monstravit Christum, qui conburi non potuit in i/lo 'Nne ... ac significandum, quod juxta Christi dictum: ipse erat lucerna ardens etc.?' Sajnos, a dologrol bovebb adatokkal nem rendelkeziink.

* * *

JANOS ES pAL (jtinius 26.) napjan az Egyhaz gyertydt szokott szenteltetni, amelyet a hfvek egihaboru eseten szoktak meggyujtani. fgy Szeged-Alsovaroson ill kUWnos erot tulajdonitanak neki.

Szent Janos es Szent Pal a 562. evben szenvedett hiteert vertamihalalt. A szent teslvcrpar romai hazat templornma alakitottak at, amely meg ma is megvan a COl'!;us-hegyen. Elettikben es legendajukban hiaba kerestink olyan mozzanatot, amclybol az unnepukhoz fUz6d6 gyertyaszentelest meg lehetne magyarazni,

E jambor szokas valoszfmileg onnan cred, hogy a Giovanni e Paolo staciotemplom leven, a nagybojt elso pentekjen itt gytilekeztek a hfvek istentiszteletre. A mise evangeliuma a Hegyi Beszedbol valo es tobbek kozott ezeket mondja: szeressetek ellensegeiteket ... hogyfiai legyetek Atyatoknak, ki a mennyekben vaRJ,m, kl napjat fiilkelti jokra is gonoszakra, s es6t ad az igazaknak es hamisaknak (Mt. 5.44,45.). E szent igeket evrol-evre ebben a templomban hallottak, Hovltovabb az a hit alakult ki, hogy Szent Janos es Palnak kulonos hatalma van az •• ihalboru megszuntetesere. Ezert aztan unnepukon gyertyat szenteltek, amelyet IIUkll6g eseten meggyujtottak.?' A hiedelem es a vele kapcsolatos gyertyaszente~. egyel6re ismeretlen iiton-modon Kozep-Europaban, fgy hazankban is elterjedt. Lehetseges, hogy a kultuszt mar a kozepkorban is ismertiik, mert okleveleInk keltezeseben az iinnep neve siinln elofordul, tehat a jelesebb napok koz6 tartozharott jellegzetes szertartasa miatt.?'

* * *

SZENT LASZLO KIRALY (junius 27.) varadi nyugv6helye az egesz ki)zepkuri rnagyursag el6tt nagy tiszteletben allott, Kiralyaink koronazasuk ulan cg~sz klscrcliikkd Szekesfehervarrol mindjart a szent kiraly sfrjahoz zarandokoltuk.!" V 1~J'ild. III int bucsujarohely, R6ma kivaltsagaival rendelkezett. Szcnt Laszlo .t~/h " magyar scregek valoszfrnlleg magukkal vittek a hadjaratokba is. hogy gy(4jl'.elcmre segftsc 6ket. A varadi hevvizet, amelyet a szent kiraly crcklyei mintegy

197

megszenteltek, f6keppen a szemfajosok kerestek fol.47K Himnuszok, legendak, fresk6ciklusok, helynevek magasztaljak az 6 dicsoseget. Kulonos, hogy a kozepkorban nemcsak Szent Istvan, hanem Szent Laszlo napjanak vigiliajan is gyujtottak tilzet. Egy 1458. evi adat szerint David et Gregorius de Keures elpanaszolja az orszagbfronak, hogy amikor haznepukkel in vigiliafesti beati Ladislai regis ... circa ignem per eosdem ad honorem eiusdem sancti regis ante portam ipsorum compositum stetissent, egy bizonyos iir szolgai megtamadtak 6ket.479

Szent Laszlo kozepkori kultusza a torok vilag es hinijftas viharaiban ha nem is ttint el, de alahanyatlott, Varad torok kezre jut (1660), hires lovasszobrat, a Kolozsvari testverek mesterrmivet ledontik, freskoinak joreszet a protestans keprombo16k elmeszelik, nemzeti dinasztiank sines tobb. A xvnr. szazadi magyar barokk a Szent kultuszanak uj viragzasat ugyan egyengette az iskola es betti iitjan, de hatasa a parasztnephez nem tudott - legalabbis a kutatas eddigi allasa szerint -leszivarogni. Tudtunkra egyedtil Gyorben van Szent Laszlonak evszazados kultusza. Hermaja sok viszontagsag utan vegre a gycri szekesegyhazba kerult (] 606).480 Itt mar regota kiilonos tiszteletben reszesftik, tinnepen kormenetet szoktak tartani. Napjainkban, a Szent Jobbehoz hasonl6an, kultuszat orszagos jelentdsegilve szeretnek tenni.t"

***

PETER-pAL (jiinius 20.) napjan Apaifaiwin (Csanad) az aratok misejere minden arato elmegy, hogy munkajukon aldas legyen.

Ezen a napon szoktak megulni Foldedkon (Csanad) a rozsalakodalmat. Eredete a rmilt szazad hatvanas eveiben Oltvanyi Palnak, a hires foldeaki plebanosnak alapftvanyara megy vissza es celja szerint a fiatalok vallasos buzgalmanak ebrentartasat szolgalja.

A templomatya a falu leanyai es Iegenyei kozul harem part kivalaszt, Ezek az unnep vecsernyejen az oltar el6tt foglalnak helyet. Vecsemye utan a plebanos alkalmas beszed kisereteben imadsagos konyvvel, olvasoval es bizonyos osszeg penzzel jutalmazza meg 6ket. Innen a templomatya a piacteren felallitott diszes satorhoz vezeti az unnepelteket, Az egesz falu ott van, hogy megnezze: eziden kik voltak meltok arra, hogy ruzsamenyasszonyok es nizsavdlegenyek legyenek. Majd megsz6lal a muzsika, megkezd6dik a mulatsag, a nizsalakodalom, amelynek az esti harangszo vet veget,

***

ARAT As. Az aratas a mezei munkaban, a parasztember eleteben a legnagyobb cserneny, amire mindig bizonyos ahitattal, komolysaggal gondol. Az eletet, a mindennapi kenyeret Isten ajandekanak tekinti, amelyet hiv6 bizalommal, odaado munkaval, erejenek h6sies megfeszitesevel iparkodik ki is erdemelni. Az ara-

298

tasban a rokonok, szornszedok, falu nepe segftik egymast, szep peldlijat mutatvan ezzel sorsuk egyezesenek, tovabba a tevekeny felebarati szeretetnek.

Gocsejben az aratas megkezdese el6tt az arat6k miel6tt munkaba fognanak, terdepelve imadkoznak, Ket gabonaszalat derekukra kotnek es ez mindaddig ott marad, amfg magatol le nem esik. Aratas kozben, ha a gazda, vagy akarki idegen meglatogatja az arat6kat, az orszag tobb videken a marokver6 lanyok szalmakotl!llel kortllovezik es csak nerni jutalom elleneben eresztik szabadon. Az Alfola/in f6keppen az id6sebbje szent enekeket enekel munka kozben. A nephit jogosan lat bizonyos parhuzamossagot az eI6 kenyer, azaz Krisztus es a mindennapi kenyer kozott, Hasonlatosnak latja a maga aratasat az utolso Itelethez, amikor az Or a lelkeket mennyei csifrjebe takarftja, amikor az evangeliumi magvet6 peldazata val6ra valik: a konkolyt elvalasztjak a btizatol, az elkarhozottakat az igazakt61. Amint a uipaiak eneklik aratas kezdeten:

Eljott az aratdsnak nagy napja, Emlekeztet itelet napjara.

Mink vagyunk az Isten gabonaja, Eljon Jezus maga aratasra .. ,

Amikor az ercharang megkondul, Kiraly, szegeny, gazdaghoz, dushoz szol. Sz6l£t benniinket szent dldozatra,

Az Uristen [enyes orszagdba ...

J6 buza kozt terem sok konkoly is, Megterok kiizott kdrhozott lelek is. A megtero Zelek a buzaszem,

A kdrhazott lelek a konkolyszem.

Az itelet utols6 napjdra,

Eljon Jezus maga az aratasra. Levdgatja mind a gabonajat, Elvalasztja konkolyt es a buzat.

Ur Jezus elkiildi angyalait, Egybegyujti hu imddo nepit.

A jobb [elen angyali seregben, Orvendeznek dicsdidt szentekkel ...

Az Ur Jezus megrostal benniinket, Rosuiba teszi a mi lelkiinket.

Hit a rosta kihullajt a foldre,

Nem juthat az mennyei orombe ...

Z99

Lelek gabonajanak gazdaia, Az Uristen igazsdg biraja, J6 es gonoszaknak (teI6je, Megter6 lelkek iidvoz[t6je ...

Aratas utan egy marek kalaszt otthagynak a foldon, hogy a jtivo esztendoben is teremjen, tovabba a zivatar kart ne tegyen az tij vetesben, Rdbagyarmaton minden szemes gabonabol meghagynak a tabla vegen egy csom6t bogra kotve, a kalaszokkal Iefele hajlftva, Szent Peter lovanak abrakra.t" Az aratas sikeres befejezeset halaadas, aldomas kovette sok helyen es koveti meg rna is. Az arat6k az orszag tobb vide-ken szalagokkal diszes aratokoszoruk es arat6keresztek alatt vonulnak haza, mikozben dalolnak, vegul pedig zeneszonal tancra is perdtilnek. Altalanosnak mondhato szokas, hogy azt a legenyt, vagy lanyt, aki az aratokoszonit viszi, leontozik, Ez nem mas, mint szimbolikus idovarazslas a javD evi termes erdekeben. Igy Zdgonban (Haromszek) aratas vegeztevel a kalaszbol es biizaviragbol kotott koszonit valamelyik jokedvil arato fejere teszik, aki kurjongatva megy az utcan vegig es igyekszik kikertilni az innen is, onnan is razudftott vizet. De bizony mire a gazda hazahoz er, tetotol-talpig csuromvfz lesz. Jutalmul a koszoruvivot kfnaljak eloszor palinkaval, neki van joga eldszor a taiba nyulni es aldast mondani a gazdara es hazanepere. Borbandon (Alsofeher) a keresztet, amelyet aratas vegen iinnepelyes menetben visznek haza, 6szi veteskor a fold kozepere nlzik, vagy pedig szinten ezen a videken kimorzsoljak, a vet6mag koze vegyftik es az tires koszonit nlzik a fold vegebe. A palocoknal az aratokoszonit a reszesek a gazdanak e szavakkal nyujtjak at: Adjon Isten jonapot! Elvegeztiik a szent aratast, kivanjuk a jo Istenuil, hogy jiiv6re is ilyen szep btaat arathasson! Erre a gazda Igy felel: Isten hozott! (; gy engedje a jo Isten, hogy jijv6re is erovel, egeszseggel bevegezhesd az aratast! Erdekes, hogy az arat6k itt maguknak keresztet, a gazdanak pedig koszonit fonnak. Ezeket nem szfvesen adjak ki a hazbol, mert az a hiedelern, hogy ezzel jtivo evi termestiket is elvinnek toluk. Gocsejben az aratas befejeztevel az arat6k egy, a tobbinel j6val kisebb kevet, a Jezus kevejet kotottek es ezt kalaszokbol, vagy mezei viragokbol font koszonival atkotve, folekesftettek es egyik arat6 nyakaba akasztottak. lgy mentek aztan dudaszo mellett haza. A kevet a gazda aldomassal valtotta meg. A koszonit az asztalra tettek es arrol ettek a vacsorat. A kevet masnap a tyiikoknak vetettek, hogy jobb tojok legyenek. Gocsej mas videken a Jezus kevejet a kepe tetejere tettek es csak akkor vittek haza, amikor a gabonat, Eloszor a Jezus kevejet tettek a szekerrel.:" Kalotaszegen a templomi lampa kore ujbuza kalaszaibol ftizert fonnak. Ott marad a kovetkezo aratasig.!"

Mindezekbol nyilvanvalo, bar egyel6re regi magyar adatokkal nem, csak klilfoldi analogiakkal bizonyithatjuk, hogy ez az aratokoszoni regebben szentelmeny volt. A Jezus keveje valoszfmileg a termesnek azt a reszet jelenteue, amelyet a templom szamara, els6sorban ostyasutes celjaira ajanlottak fel. Az aratokoszonikat es keveket, mint a termes szimbolumait, a pap megszentelte, ezzel magyarazhato sokfele, rna mar laikussa valt alkalmazasuk, Az uj kenyerbdl valamikor ad-

300

dig nem ettek, amfg a templomban meg nem aldattak, vagy mfg az uj Iisztb61 keszUlt szentostyat magukhoz nem vettek, Kozepkori liturgiankban meg 616 szentelmeny volt a benedictio novae panis in festo divisionis Apostolorum/" azaz julius 15-en: Oremus. Benedic Domine t creaturam hane novi panis, in alimentum hominum, sicut benedixisti quinque panes in deserto, ut gusiantes ex eo, tam cor"oris, quam animae percipiant sanitatem. Per Christum Dominum nostrum. Amen. Et aspergatur aqua benedicta. T apen az uj termesbol eldszor kolduscipot sutnek. A kozepkori gyakorlatnak erdekes maradvanyat 6riztek meg a homorodvideki unitariusok. Augusztus derekan az uj stitetb61 vett iirvacsora utan zsoltarokat enekelve, falunkent folsereglenek Homorodfiirdore, ahol mcgiilik a zsengere nevezenl bucsiifelet: nehany napig esznek, isznak, vigadnak, tiizet gyujtanak.?"

Eredetileg bizonyara szakralis kepzetek kesztettek nepiinket arra, hogy a keveket a foldon keresztalakban rakja ossze es hogy az egeszet keresztnek nevezze. Utalt ezzel az Oltariszentseg miszteriumara, azonkivul a keresztberakassal es elnevezessel a terrnest akarta a gonoszt61 megvedeni, A kereszt felso kevejenek papkeve a neve, ami a papnak adott tized emlekezetet orizre meg.

***

SARL6s BOLDOGASSZONY (julius 2.) napjan az Egyhaz Sztiz Marianak Szent Erzsebetnel val6 latogatasarol emlekezik meg. «Es Ion, hogy amint megha/lotfa Erzsebet Maria kiiszonieset, repese meheben a magzat es betelek Erzsebtl Szentlelekkel!». eLk.!. 41.)

Az i.Innepet mar a XIII. szazadban megulik a ferencesek es ugy Iatszik, eppen II 6 buzgolkodasukra terjed el a katolikus vilagban.?" A kesei kozepkori kepeken m4r allandoan talalkozunk a rmiveszi abrazolasaval: Sziiz Maria es Szent Erzsebit tahilkozasaval is. Valoszfrni, hogy a terhes n6k szfvesen imadkoztak ilyen keol6tt. Kozepkori festeszetunk cgyik legszebb alkotasa M. S. mester rmlve, TtJpatakr()/ (Hont) keriilt a Szepmtiveszeti Muzeumba, szinten ezt a je'br'zolja.

Unncpet nepunk is folkarolta, bizonyara azert, hogy az aratas idejere esik. M*ila Megvaltot hordozza meheben, aki aldast hoz az emberekre es munkajukrat Innen a magyar neve is: Sarlos Boldogasszony. A Magnificat tobbek kozt ezt mondjB: I'lEhezlfket betoltott j6kkal es iiresen bocsatott el gazdagokat. Felkarolta hraett az If .\zolgajaf ... » (Lk. 1. 53. 54.) Ez j61 alkalrnazhat6 az aratasi iddszakra 1M, Nem lehetetlen, hogy sajatos egyhazi aldasok es vallasos nephiedelmek is t·t11.~dnek HZ i.innephez, amelynek rna mar eddigi tudomasunk szerint csak nyornai vannuk. Ezek valoszfmileg nepunk nagy elfoglaltsaga miatt mehettek veszenddbe,

S:t'get/C'II Cs T(lpen fodormentat szoktak a templomban szenteltetni, amelynek szeutclmcnyjellcget tulajdonftanak. Tapen a betegnek teat foznek belole es mezl.l'l edcsftvc, mcgiuujak vele.

* * *

.~Ol

ILLES PR6FBTA (julius 20.). Az a hit, hogy barmilyen szarazsag volna is kulonben, ezen a napon az esdnek esnie kell. Ez a hiedelem az otestamentom ismeretes eldadasan alapszik (Kir, I. 16. 29. es II. 2. 12.), Illes konyorgesere eso hull az egbol. Giicsejben egihaboni idejen ezt mondjak: Csataz az Illes, hajgdlodik az I/les. A mennykovet elhalt kovacsok keszitik Illesnek. Kardos angyal is jar vele, aki a kardjaval vagdalkozik. Illesnek nem szabad megtudnia, mikor van a neve napja, mert ha megtudna, olyan nagy paradet csapna, hogy meg a fold is megremegne bele es osszetorne mindent. Sokszor kerdezi Istent61: Uram, mikor lesz az en nevem napja? Valaszul ezt kapja: Az bizony meg sokd lesz! Ha kesobb iijra megkerdezi, akkor meg az oristen fgy felel neki: A te neved napja mar regen elmultl Illes bosszujaban dorgesbe kezd. Nyaridon dorgeskor az emberek ezt mondjak:

Illes keresi a nevenapjatr" Szeged videken a napot felunnepnek tekintik.

***

MARIA MAGDOLNA (julius 22.) btinos eletbol tert meg Krisztushoz. Ismeretes az az evangeliumi kep, amikor Mana Magdolna az Or labat draga kenettel megkente, utana pedig hajaval torolgette, E cselekedeteert Jezus megigerte neki, hogy ameddig csak az evangeliumot a vilagon hirdetni fogjak, fennmarad az 6 cselekedetenek emlekezete (Jan. 12.3.). Az orszag tobb videken tartjak e bibliai esemenybol kiindulva, hogy ezen a napon a kislanyok hajabol le kell vagni, hogy aztan hajuk, ez az 6si leanyekesseg, nagyra n6jon. F elsoszentivanon (Bacsbodrog) ez meg azzal bovul, hogy a kislanyt kenyersuto lapatra kell iiltetni es ott kell a hajat lenyfrni. A Ienyfrt hajszalakat egy fa ala kell elasni, anelkul, hogy valaki tudna r6la, kulonben a hajszal birtokaban a lanyt meg lehetne rontani.t" Kiskunfelegyhdzan ezen a napon esot szoktak varni, mintha Maria Magdolna most is siratna biineit.t"

***

SZENT JAKAB (julius 25.) napjat Szekelyfoldon zoldfarsangnak nevezik. Ilyenkor a legenyek zoldagat, hajnalfdt vemek a lanyok kapujaba, Ekkor valasztanak a legenyek maguknak gazdat is maguk kozul, aki aztan egesz evben rendezi a mulatsagokat.?" Val6szinCi, hogy ez a szokas a hegyvideki aratas nnnepelyes megkezdesenek csokevenye, amint azt a szinten hegylako osztrakoknal teljesebben latjuk.?" Gyokerei kulonben meg tisztazatlanok.

A regi szegedi juhaszok Szent Jakab ejszakajan a csil1agok jarasab61 josoltak a javo evi id6jarasra. Nem lehetetlen, hogy e hiedelem halavany visszfenye Compostellai (campus stellae) Szent Jakab kozepkori magyar kultuszanak, A legendabol isrneretes, hogy csiUagok dentettek fol a jambor hivek elott a Szent sfrjat, a mai hires bucsujarohelyet. A magyar kozepkorban kulonben szamos Szent Jakab-tarsulat viragzott, amelynek nagy kivaltsagai voltak. Az esztergomi Kereszten» Muzeum e tiszteletnek tobb kepzomuveszeti emleket 6rzi.493

* * *

302

SZENT ANNA (julius 26.) nem is regen egyike volt a legnepszenlbb szenteknek, F6k~ppen asszonyok hlvtak segitsegul n6i allapotukbol kovetkezd bajaikban (magtalansag, masallapot), betegsegukben. Kultuszanak hanyatlasa bizonyara kapcsolatban van az orvostudomany ujabb fejlddesevel.

Kozepkori ternplomaink tekintelyes resze tiszteli Szent Annat vedoszentjeul.

Oltardedikacioival szinte meg minden regi templomban talalkozunk, Az oltarkepek es szobrok egy resze a Szent Anna allftolagos trinuhium-ab61, harmas hazaslIagab61 szarmazo szent atyafisagot abrazolja, Ilyenek fdkeppen az erdelyi szasz templomokban (Szaszsebes.f" Segesd.?" Berethalom'") maradtak fenn, amelyek vilagosan utalnak a kultusz nemet kapcsolataira. Masik reszuk Mettertiaabn1.zoIas, azaz Szent Anna oleben tartja Sztiz Mariat, aki viszont a kis Jezust dajkalja (Csfkszentlelek.?" Velemer.?" Bartfa'"). Ezeken kiviil a Nemzeti Muzeumban egy brokatkazula Szepeshelyrdl (Mettertia). lrodalmi parhuzamul megemlfthetjtik a Teleki-kodex Szent Anna-legendajat"? es Temesvari Pelbart predik'ci6it.~(I' Szuz Maria szeplotelen fogantatasa, amelyet a kozepkorban f6keppen • ferencesek vedelmeztek, Szent Anna tiszteletet is hatalmasan fellendftette.

Erdekes, hogy az apokrif evangeliumoknak es a kozepkori legendaknak Szent Annaro! szolo eldadasa gazdag valtozatokban viragzott ki vallasos ponyvairatalnkban meg nem regen is. A vallasos nephagyornanyok ez esetben is ellenallottak uz iijabb ajtatossagi aramlatoknak, hiszen Szent Anna tiszteletehez a szOlet6 "et rniszteriuma, erdeke fUzodik. Irataink kulonben elmondjak, hogy Emerencia le4nya. Szent Anna mennyit bankodott a meddosege miatt. Ura, Joachim mar nem bfrja a szegyent es elbujdosik. Egi sugallatra megis talalkoznak a jeruzsalemi tempiom aranykapuja alatt, csokkal illetik egymast, amelynek gyumolcse szaz Maria lett.?" Ez a talalkozas a kozepkori mfiveszetnek egyik legkedveltebb ~maja volt. Foltesszuk, anelkul, hogy egyelore eldontoen tudnank bizonyftani, hoiY egyik gyermekjatekunknak kovetkezd reszlete: Bujj-bujj zold ag, zold levelleske. nyitva van az aranykapu, csak bujjatok rajta ... eredetileg magikus celzaad, lehetett, Indftekaul Szent Anna es Joachim talalkozasa szolgalt, A zold agtlimb6lum. a viragzo anyasag sejtelme e16fordul Szent Anna legendajaban is (Ie.n f4ja. Emerencia latomasa), de ennek ismerik nephagyomanyaink is.

8gykor vedoszentjukkent tiszteltek Szent Annat az asztalosok, azert, mert a .... i vilagban az oltarszekreny elkeszftese a mesterremekek koze tartozott, Mar pedig Anna volt melto, hogy az elo tabemakulumot, Sztiz Mariat mehebe fogadjll, Vc5d6szentjtik volt a banyaszoknak is valoszfrnileg azert, mert a Szent Anna napjaru rendelt evangeliumnak a szantofoldon elrejtett kincsrdl, a j6 gyongyoket keresd kalmarrol vett hasonlatait Szent Annara is lehet vonatkoztatni. Hazankban c tiszteletnek ernlekezetet az Annavolgyi bdnya (Esztergom) 6rzi. Szent Anna volt II vcd6szcntje ezenkfvlll a gazdasszonyoknak, szovtimunkasoknak, csipkcverr1kllt,/.:., seprukijtiRnek, mindazoknak, akiknek munkaja a gazdasszonysaggal i)ss:t.cfligg.I'H Kulonos tiszteletben reszesftettek egeszen a legujabb iddkig az usszonyok, akik a keddi napot szenteltek Szent Annanak. Sok jambor kepzetet ft!ztck u szemelyehez, amelynek meg a Szent Anna-kultusz kozepkori vin1gzasn-

303

nak nyomai. Olvasojanak szamtalan valtozata el a nep koreben. Nepenekeinknek Szuz Maria es a szenved6 Jezus meLlett legkedveltebb alakja Szent Anna. Neplink ismeri Szent Annanak es nernzetsegenek litaniajat is.

Ereklyeibdl, f6kent az ujjaibol a keresztes haboruk utan Nyugatra is jutott.

Kultusza leginkabb Nemetorszagban viragzott fel, bar a kozepkorban igazan egyetemesnek mondhat6. Az esztergomi primasi kincstdrnak is van Szent Annaereklyeje, Ereklyeit diszes, kezalakii ereklyetartoban helyeztek el. Innen erthetd, hogy Szent Anna csodatevo kezet a vulgaris ahitat mindenkor nagy tisztele!ben reszesitette. Szeged videken ezzel az imadsaggal szoktak volt koszonteni: 0 dldolt Anna, Szent anya, koszontlek tegedet szivem bels6 hajlekabol es orvendezek azokon a malasztokon, melyekkel teged a mindenhat6 I sten szent kezed altai felekesitett, mid/in azon edes onokddat gyakran hordozad, megigerte, hogy semminemil keresedet meg nem veti. Legyen azert aldott az a nap, amelyen te, mint a kegyelemnek napja e vilagra sziilettel es amely napon mennyei malasztokkal teljes, dldott lelkedet kiadtad.'04 Azert is tetszett a magassdgbeli Istennek, hogy szent kezedet a foldon tisztelnenk, hogy annak tisztelete altai mindent, ami lelkiink udvossegere hasznos, megnyerhessiink. Tehozzad jarulok azert nagy bizalommal, igaz djtatossaggal es szivbeli remenyseggel, csokolvan szent kezedet. 6 teg» reszesse eng em az en buzgo es alazatos keresemben es engedd, hogy en a te szent kezedet itt es haltom utdn pedig ijrokkr' csokolhassam. Amen.

A szanyi (Sopron) Szent Anna-kapolna hatalmas fak kozott all. Regen volt koztuk egy vadkortefa is, amelyen egy Szent Anna-kep fuggott, A fa egyszer igen hideg telben kiviragzott teljes viragdisszel. A falu nepe e csoda lattara a fa helyen kapolnat emelt. Az epitkezeshez szukseges anyagot a hivek nem kocsin, hanem oliikben hordtak ki a falubol, Amikor a kapolna felepult, forras fakadt mellette, mel yet manapsag Szent Anna-kutnak neveznek. E szanyi kultusz tobb tanulsagot rejt magaban, amelynek analogiait nemet foldon is feltalalhatjuk, Ilyen mindjart a fak koszonija, amely Szent Annahoz hasonloan az eletet szimbolizalja. Itt megint utalhatunk a Jesse fajara. Azutan a kiit, amelynek vize betegsegek ellen foganatos, regebben szentelmeny volt (aqua sanctae Annaej" Aforras misztikus ertelemben Szent Anna mehet jelenti, ahol Annak anyja vett szallast, aki bfineinket lemosta.

Szent Anna kultuszanak rnellekhajtasa edesanyjanak, Emerencianak tisztelete, amely egyreszt az apokrif evangeliumokban, masreszt pedig kozepkori karrnelita hagyomanyokban gyokerezik.

Sajnos, a magyar Anna-kultusz kulnirtortenete, neprajza annyi massal egyi.itt szinten feldolgozatlan.t"

***

SZENT IGNAC (julius 31.) tisztelete a jezsuitak buzgolkodasara terjedt el, f6- keppen a Szent Ignac vizenek (aqua Ignatiana) van a nep koreben hire. A szent rendalapfto elettorteneteben olvashatjuk, hogy egy iiriembert bilnos szerelrnetdl

304

tudott a szavaival elvonni. Ezert egeszsegevel mit sem ttsr6dve, telnek ide-

J6at61 zaj16 foly6ba vetette magat egy hid mellett, ahol a bUnos gazdag lit szomenni. Szent lgnac hosies onmegtagadasaval celt ert, mert a banos megtert, a mozzanatb61 uj szentelmeny fakadt, a Szent Ignac vize, amelyet a hfvek . tllli·lelki bajok orvoslasara hasznalnak, A szentelmenyt els6sorban a jezsuitak tlrJesztik. ~1I1

Hasznalata hazankban mar a barokk id6kben elterjedt. Kulonos, hogy nemoaak betegsegben hasznaltak bizalommal, hanem egyeb alkalommal is, igy a v.t6seket pusztft6 egerek ellen, masker marhavesz idejen a takarmanyt locsoltak It 'Iele.~I1~ Nepszenlseget mutatja, hogy a szentelmenyt meg a bencesek is folkarolt4k.~1'1 Megemlfthetji.ik meg, hogy a kultusz napjainkban ujjaszuleteset eli .

• , A XVIIl. szazadban a Szent ereklyeit, amelyekb61 Magyarorszagra is jutott, IlUll!si f4jdalmak csillapftasara hasznaltak. Beteg gyermekek szamara iigy kertek Ignl1c partfogasat, hogy a jezsuita viselethez hason16 kis ruhaba oltoztettek A kfsertetek ellen Krisztus harcos katonajanak, Szent Ignacnak kepet szoaz ajtora.?" Mind e jambor szokasok jezus Tarsasaganak feloszlatasaval 5). kozvetlen hatasanak megsziintcvel, feledesbe mentek.

***

uaUNK SZINEY ALTOzAsA (augusztus 6.) napjan a szolot aldja meg az Egy... liturgikus konyveink tanusaga szerint. Mar a Pray-kodex aldasai kozott szeA n6peletben valo alkalmazasarol meg nem tudunk, aminek bizonyara csak

_1IMl .. ,1 hianyos kutatas az oka. Kiskunfelegyhazan az a hiedelem, hogy ezen a kezd a szal6 tarkulni.?" Az evangeliumi hasonlat szerint Jezus Krisztus a _.,110. aki most a Tabor hegyen elvaltozott szfneben. Ertheto, ha a hfvd nep a 6r6set, szineben valtozasat e nappal kapcsolatba hozza. A valtozas oka penaiv nepi felfogas szerint eppen az Egyhaz aldasa,

***

NAOYBOLDOGASSZONY (augusztus 15.) Sziiz Maria mennybemenetelenek Unnepe. Teste nem lett a folde, hanern megdicsoult, Rabakozben a nap eloestejen 6.lze szoktak gyulekezni a temetoben egy-egy ujonnan megasott, de meg ures sfr k6r(ll. Az olvasot imadkozzak es enekelnek Maria dicsosegerol. Gyongyostar.Idnhc/fl (Heves) regen az ilnnep vigiliajan kormenetet tartottak.l" aminek bizony6ra rcgi liturgikus gyokerei lehcttek. Nem lehetetlen, hogy a sfrkerules osi szoklhm szfvodott fel a liturgiaba.

/\'1, orszag tobb nemet videken (Nyugat-Magyarorszag, Baranya) e napon fUvet szcntclnck. E szentelmeny nemet f61dr61 kerult at hozzank meg a kozepkorhan." Azonban hugy a magyarok kozott sem volt ismeretlen, igazolja az 1496. cvi cSI',tcrgomi Obsequiale, amelyben a benedictio herbarum, in assumptione lirutu« Mariac virginis szerepel.:" s6t a jelenlegi Rituale Strigoniense is tartal-

rnazza.!" Szeged-Alsovaros ttirzsokos magyar nepe Nagyboldogasszony napjl.n napraforgot, okorfarkkorot, de fokeppen comborkdt (mentha pulegium), egysz6. val: nagyboldogasszonyi fiivet szokott szenteitetni, amelyet a halottak kopors6j4· ba tesznek, bizonyara azert, hogy Sztlz Maria partfogasaval az 6 testiik is dicst1. segben jusson az egbe.

A novenyeket minden nep hasznalja orvossagul. A kozepkori kolostorok a hasznos fuveket es viragokat rendszeresen termeltek, Eloszor az egyhaziak lestek el a nep orvostudomanyat, majd a kolostorok ismertettek meg a neppel ilyen gy6gyfliveket. Osregi mondas: llihen, laban hagyta lsten az orvossdgot. Hogy hatasuk mentol foganatosabb legyen, hogy magikus erejuket fokozzak, nalunk is Istenrol, Krisztusr61, Sztlz Mariarol, szentekrol es szent dolgokr6l neveztek el 6ket."16 A nagyboldogasszonyi viragszentelest kulonben az Egyhaz iigylatszik a germanok pogany [akultuszdnak ellenstilyozasara es szublimalasara rendelte.

Kit Boldogasszony kozet, azaz a Nagyboldogasszony es Kisasszony kozotti id6szakot vallalkozasaihoz a nep kulonosen kedvez6nek tartja. Szeged videken . az ilyenkor tiltetett tyuk osszes tojasait kikolti es csirkeit folneveli, Nagylengyelen (Zala) a mcgigezettet ilyerikor szedett j6fuvekkel szoktak gozolni."? E ftivek tehat itt is szentelmenyszamba mennek.

***

SZENT R6KUS (augusztus 16.) a XIV. szazadban duhongo doghalal betegeit apolta nagy onfelaldozassal. Sokat meggyogyftott azzal, hogy keresztet vetett a homlokukra. Nagy elhagyatottsagban halt meg. Holtteste melle titokzatos titonmodon egy kis tabla kerult ezzel a felfrassal: aki meg akar szabadulni a diighalaltol, hivja bizalommal Szent Rokus never! Tisztelete hihetetlen gyorsasaggal terjedt.

Magyarorszagi kultuszanak okleveleinkben es kepzormiveszeti emlekeinkben majdnem egykoni nyomai vannak. B6vebb adatokkal megis csak a XVIII. szazad ota rendelkeziink. A XVIII. szazad eleji gugahalal emlekezetet 6rzi a pest; Rokus-kapolna es korhaz, tovabba a szegedi Rokus-varosresz szinten korhazzal, V de fogada1mi unnepenek tekinti rna is. 1744-ben Vac nepe orok iddkre sz610 iinnepelyes fogadalmat tett, hogy Szent R6kus napjarol mindig megemlekezik. Ezen a napon a szekesegyhazbol kormenetben vonul a papsag es a hiv6 sereg a Szent Rokus-kapolnaba, aho1 rniset szolgalnak. Felajanlas utan a fogadalmat megujitjak: Szent Rokus, Szent Sebestyen, Xaveri Szent Ferenc es Szent Rozalia tiszteletere, mint akikhez betegseg eseten kulonosen szoktak fordulni.?"

***

SZENT ISTVAN (augusztus 20.) napjahoz rna mar nem fUzodik nepies hiedelem. A kozepkorban az esztergomi hfvek Szent Istvan szuletesi kapolnajahoz minden ilnnep es vasarnap kormenettel jarultak, mikozben himnuszt enekeltek.:"

306

6sregi hit. hogy a kiralyok az isteni kegyelem kivalasztottjai, akiknek olyan hatalom adatott, amivel mas ember nem rendelkezik. Szemelyukben kezdetben a papi, orvosi, kiralyi funkci6 teljesen egy, csak kesobb szakad kulon hivatassa,.A kiraly a benne rejt6zkOd6 isteni szikranal fogva egyebek kozott messze azhett a gonosz demonokat, meggy6gyfthatja a betegeket. Ez a magikus attitiid f6keppen I kez, az ujjak aldo, elharito mozdulataiban jut kifejezesre. A szamtalan bizonyft6 peldat elhagyva, csak az evangeliumra hivatkozunk, ahol a kiralyok Kiralya, Jezus Krisztus kezratetellel, erintessel gy6gyftja a testi-lelki betegeket.

Krisztus peldajat kovetik, bizonyara 6si prirmitfvtorzsi hagyomany nyoman is, a kereszteny kiralyok, fgy Szent Istvan is, aki szembetegseget es egyeb bajopt6rintessel gy6gyitott. A mateoci (Szepes) templom oltarkepen kezratevessel 8y6gyft meg egy el6tte terdeplo alakot.?" A Szent Jobbrol fajdalom nem rendel~;.zUnk megfelel6 regi adatokkal, megsem lehetetlen, hogy kultusza ebben a kep-

~rben gyokerezik. .

. . Szent Istvan sfrjanal is sok csodalatos gy6gyulas tortent, Voltak olyanok, akik

nehez betegsegiik miatt nem tudtak a sfrhoz eljutni, csak messzir61 fohaszkodtak • szent kiraly segftsegeert es megis meggy6gyultak. Az ilyenek gy6gyulasuk he- 1),6n' nagy korakasokat halmoztak ossze: bizonyara hetegsegiiket temettek szimbolikusan alaja,

A tobbi magyar kiraly is kiilonben sok: mergezesben, sargasagban, egyeb beteisegben szenvedo embert meggyogyitott." Sajnos, a fennmaradt adatokbol nem lehet megallapitani, hogy ezt a keszseguket 6si, oroklodd rradiciokbol, vagy pedig a Szent Istvan koronajaval valo megkoronaztatasukbol, a szent kiraly szemelyeben va16 misztikus reszesedesbol szarmaztatjak-e.

* * *

KISASSZONY NAPJA (szeptember 8.) Sztiz Maria szuletesnapja, sok biicsujar6 helyUnknek legfObb tinnepe. Gocsejben elottevald ejjel az ~lvetend6 bUdt ponyvaban a s,zabad eg ala helyezik, hogy a harm~t, vagyis a~ Uriste,n szenteleat fogjn meg. Igya gabona a hombarban nem romhk meg. Ha ilyen biizat a vet6- mag ktize kevernek, a termes nem lesz iiszogos.522 E hiedelemnek nyilvanvaloan vallasos inditekai vannak: a tisztanak sziiletett Sztiz elharftja az artalmat, A Som/Ovideken azt tartjak, hogy aki ezen a napon megvarja a nap keltet, meglatja benne Szl1z Mariat.:"

***

SZENT VENDEL (okt6ber 20.) a legenda szerint Ir kiralyfi volt. A VII. szazadhun ~It. Romaba zarandokolt, majd remete lett Trier kornyeken. Egy birtokosnal szolgCtIt is. 6rizven annak nyajat. Ezert a pasztorok, foldrmlvesek veddszentje len, akik f6keppen vesz idejen fordulnak hozza segitsegert,

Huzankban ugy latszik a barokk XVlIl. szazadban kezd a tisztelete terjedni.

307

Nem lehetetlen, hogy kultuszat Rajna-videki nemet bevandorlok hoztak el ha~ankba, akikt61 mi is atvettuk. Padanyi-Biro Marton, a hfres veszpremi pUspt)k igen sokat tett a nep vallasos igenyeinek kielegftesere. Tudvan, hogy a nep menynyire osszenott foldjevel es joszagaival, buzg6n terjeszti Szent Vendel tiszteletet, Megfrja a Szent eletrajzat, Sumeg rnelletti birtokan, Dedkiban a epfttet tiszteletere kapolnat, maga vezet oda egyhazmegyei kormenetet 1755 oktober 20-an a nagy marhavesz eltavozratasaert.t" A szegedi piaristak, a kiterjedt szegedi pusztak kozepen, zahinyi tanyajukon Szent Vendel tiszteletere kapolnat allftottak, 1788 elctt miseztek is benne. Ma mar nines meg.i" Szabadkan harangot szenteltek a tiszteletere.f" Alig van falusi templom, ahol legalabb a kepevel ne talalkoznank. A Szeged-Alsovdrosi templomban, amelynek hivei tulnyomoreszt parasztok, oltar all a tiszteletere. Ennel szoktak miset szolgaltatni, ha a joszagot vesz tize~e.~i. Tapen szUkse! e~ete~ a li;a~iajat szoktak elvegezni. Jdszladanyon magyar ~zuros s~obra a mezon all, kis baranyt tartva kezeben. Egyes helyeken fogadalmi Unnep. Igy Csornan, ahol a kozseg a Szent tiszteletere rniset mondat. Az oltar ~~6t~. ket eskudt alI. ego gyertyaval a kezeben, Mindenki visz haza a miserdl egy kis uveg szenteltvizet, Itataskor aztan a joszagok ivovizebe ontik, hogy Szent Yendel meg6vja oket minden bajt61. Sok helyen a joszagok is unnepelnek mert e napon nem fogjak oket igaba,

***

SZENT DOMOTOR (okt6ber 26.) a keleti egyhaznak kedvelt szentje. Mint katonatiszt, Tesszaliaban szenvedett a IV. .szazadban vertamihalalt. Az iijabb racionalista kutatas a Szent tiszteleteben a Demeterkultusznak kercszteny folytatasat latta. Ez a folteves azonban modositasra szoru1. Tisztelete fokeppen a Balkdnon terjedt el, nyomaival azonban a magyar kozepkorban is talalkozunk, Szent Domotor napja mar a Pray-kodex kalendariurnaban is szerepel. Kultuszanak terjedeset talan az a kozepkori velelem is eldsegitette, hogy a Szentet hazai fold szulte:

In hac valle miseriae

Et in terris Pannoniae, Ex alta stirpe Graeciae:

Nascitur Demetrius?"

Erre utalnak Domotorrol nevezett hc1yneveink. Szegednek legregibb, kora kozepkori temploma is at tisztelte vedoszentul. A templomot csak napjainkban bontottak Ie.

Elsosorban a juhaszok tekintik patr6nusukul. Miutan juhaszsagunk balkani kapcsolatai kozismertek, nem lehetetlen, hogy a Szentnek ujabb kultuszat, ismer:te~ ok, pla~taltak ,hazankba. A XIX. szazad folyaman meg orszagszerte megultek juhaszaink a neviinnepet. Szegeden a domotorozes a templombucsuba is belctartozott.

.'08

A tanyai pasztorok zaszl6 alatt vonultak a bucsiira. A zaszl6viv6 utan j6ttek a tanyai kapitanyok, oreg gazdak, Utanuk felbokretazott juhaszlegenyek terelgettek az ajandek feher baranyokat, A menyecskek pedig ropog6sra stilt fontos kalacsot es sz616t hoztak. A menetben a juhaszok tobbi hozzatartozoi is reszt vettek.

A Szent Domotor-templom elott a cehek varakoztak zaszloikkal. Amikor a pasztorok rnenetet rneglattak, a templom kuszoben a116 fobfro cfmeres botjaval (Szeged cfrnereben ott van az agnus Dei is!) jelt adva, megindult a rnagisztratussal egyutt a tanyak nepe fele, A zaszlovivo tanyai kapitanyt megolelte, majd megfordulva a pasztorokat a templomba vezette. A plebanos teljes ornatusban, f6nyes segedlettel, baldachin alatt varta oket. Amikor a menet a kuszobhoz ert, a plebanos a Magnificat anima mea-t intonalta. A nep mag a is enekelni kezdett, mik6zben bevonultak a templomba.

A mise es predikacio utan a plebanos atvette a juhaszok ajandekat, a baranyokat. A bucsus ebedhez a pasztorok burgepaprikassal jarultak hozza, amelyet ott f~ztek 6k maguk a templom udvaran, A niros lepenyrol, retesrol, belesrol a juh4sznek, a borr6l pedig a borbfrak gondoskodtak. A plebanos ebedjen ott voltak

• varos vezet6 emberei. Az eteleket menyecskek es lanyok szolgaltak fel, akiket

• juhaszlegenyek dudasz6val kfsertek a konyhabol az ebed szfnhelyeig, Ebed utlin szinten dudasz6 mellett tancraperdillt mindenki, olykor a tisztelendd urak is.

A varos a bucsii koltsegeihez evi 100 forinttal jarult hozza. A juhaszmulatsalot I H35 az akkori plebanos megsziintette.?"

***

MINDENSZENTEK (november 1.). Hitiinknek egyik legmelyebb tanftasa Isten .zenljeinek egyessege, el6knek es megholt hiveknek misztikus kozossege, A /:U,(J6 EgyMz egyrnas mellett uli meg a dicstiseges Egyhdznak es a szenvedd l,yh4znak unnepet: Mindenszentek es Halottak napjat, Az osz hervadasa, melalid. hangulata szolgal ez iinnepnek keretiil, figyelmezteti az elOket az elrmilasra, • e,yuttal biztatja oket a halal utan va16 megdicsdulessel is. Az elOk ilyenkor ".ondolnak a maguk minden bizonnyal eljovendo sorsara, a halalra. Ragondolnu azonban azokra is, akik megeloztek oketo lparkodnak e szenved6 lelkeken imlida'ggal, mise- es bucsufolajanlassal, jocselekedetekkel, fokeppen pedig alamizsnalkodassal segiteni. E gondoskodasnak a nepnel szamos jellegzetes megnyllatkozasa van, amely sok tekintetben meg ma is a jamborsagnak kozepkorias felfogasaban gyokerezik,

Szegeden Mindenszentekkor kalacsot sutnek, amelyet temet6bemenet a lomcli'! kapujaban varakozo koldusoknak adnak azzal a keressel, hogy az alamizsna fejeben imadkozzanak halottjaikert. Este odahaza kis gyertyat egetnek. Rcndrc annyit gyiijtanak meg, ahany halottjuk van. Egy-egy mellett mindaddig inuidkoznak. amfg el nem ego Utana masik halottjukert iij gyertyat gyujtanak. S::lrrl'g('tI a hfvek szinten alamizsnalkodni szoktak. A koldusok ilyenkor ezt encklik:

309

Elindultunk a szent helyre,

A szomoru gydszos kertbe. Yigasztalast ott sem vesziink, Konyves szemmel hazamegyunk.

Mar most Te eleidbe jottiink, Keresztfad el/itt konyorKunk:

Tekints az meg holt hivekre, Kit teremtettel kepedre.

Mer! mindnyajunkert meghaltdl, Az keresztfdn megvaltottal, Szent lelkedhez szoritottdl, Nekiink iidvosseget hagytal.

o» siralom, oh Jajdalom, Hogy a holtakrol kelt szolnom. Az Uristen maga tudja, Holtakat hogy szabaditja.

Sok lakohelyei vannak Az Oristen orszaganak,

. De nem tudjuk merre vannak, A megholtak hogy kinlodnak?"

Jaszladanyon a hivek mindenfele elelmet szoktak a templom elott folhalmozni, amelyet valamikor a koldusbiro osztott ki a koldusok kozott. Az ego kis gyertyakat az ablakba rakjak ki. Legujabban alakult ki az a szep szokas, hogy a hosok emlekrmlvenel este a negy vilagtaj iranyaban negy kopors6forma racsozatot allftanak fel. Az ismeretlen sfrokban porladozo katonak emlekezetere hozzatartozoik gyertyat gyrijtanak es e racson helyezik el.

Orszagszerte szokasos a halottakert val6 egyoras harangozas. Gocsejben a halottert mindenki maga harangoz, meg pedig annyi verset, ahany halottja van. Ezen a napon sutnek, foznek, nagy lakomat csapnak. Egesz ejfelig szol a muzsika. Ez talan a regi engeszte16 toroknak csokevenye, A vidam hangulattal bizonyara a hazajaro lelkeket akarjak megteveszteni.?" Kacorlakon (Zala) Mindenszentek ejjelen a retest kirakjak az ablakba. Kethelyen halottak napjan az asztalt feher terft6vel fodik Ie, kenyeret, fokhagymat, sot es kest tesznek ra, Azt hiszik, hogy halottjuk, ha egesz ev folyaman nem jart is haza, ezen az ejszakan folkeresi 6ket. Legyen mit ennie, ha ehes.?"

***

310

SZENT MARTON (november 11.) toursi puspok a korakozepkornak egyik legnepNl.en1bb szentje volt. Pannoniaban sztlletett, Ez a korulmeny mar koran hazank fele fordftotta a Nyugat jarnbor erdeklodeset. A mondaszfnezo kepzelet meg magyar kirillynak is megtette. Szent Marton kultusza Pannonia foldjen bizonyara viragzott m~ a honfoglalas el6tt is. Tiszteletet maga Szent Istvan is felkarolja, amikor Szent MIll10n kepet festette zaszlaira, A legenda szerint almaban larva a beseny6k ramadaN41. fgy kialtott fel: Tdvozzatok, tdvozzatok. mert az Or vedelmemre es vezetesemre adta Szent Mdrtont, aki nem engedi, hogy az igazak legelojer puszt{tsatokf532

A pannonhalmi bences apatsag, a magyar keresztenyseg bolcsoje Szent Marton tiszteletere epult azon a helyen, ahol az egyik hagyomany szerint a Szent .zUletett. Tiszteletet fdkep Franciaorszagban verses legendak, miszteriumok n:olgl1ltak, amelyeknek nyomai hazankban is megtalalhatok. Eleg csak az 6 neV.t vise16 helynevekre, mdrtonhelyi (Vas) freskociklusara.l" a sovenysegi (NlgykOkU1l6) es Segesvdr szarnyasoltarokra'" gondolunk.

A regi szazadokban Szent Marton napja fizetesi, jobbagytartozasi, tisznijitasi hatlimap volt.'" Az 1649. evbol fennmaradt egy pasztori cehszabalyzat, amelyben ez: olvashatjuk: Szent Marton napjan ... valamint regi szokds volt. most is "klkta, mi lehet, megadattassek. Ez biztosan a szolgaltauisokra vonatkozik. A tfaztujftasr6l fgy rendelkezik: Tartoznak ok az mezei grofok, avagy marhapdszto,.ok minden Szent Marton napjdn egy bocsidetes szemelyt magok kozott birovd tenn! es megeskiidtetni is, magok koziil mezei grofok koziil a cehhez nes» fertyaIyns mestereket tenni."

A ketelezettsegeknek Szent Marton napjan valo teljesftesre a tarsadalmi viIzonyok gyokeres megvaltozasaval manapsag mar ajandekosztassa enyhiilt. Ot.ksejhen Szent Marton napjan a csordas es kanasz a falut vegigjarja es tariszny'.l6ba stltemenyt, korsajaba bort kap. Nehol belesadot, vagyis retespenzt adnak nekL5n Kormenden lepenyt siitnek az asszonyok es a csordasnak, pasztornak minden h4znal adnak belole'" A Somlovideken erre a napra varjak az elsa havat. HI M,"on - akit korabbi katonai eletere valo celzassal olykor lovon szoktak ab-

..._lni - feher lovon jon, enyhe tel, ha pedig bama lovon, azaz ha nem esik ho,

·1IcIcor kem6ny tel varhato.t" E napon a Dunantul tobb videken ludat esznek.

ClOIItJ'b61 a jtiv6evi iddre j6solnak. E szokasban alkalmasint osregi indogerman ha.yom6ny lappang, Ellensulyozasara az Egyhaz azt ajanlotta, hogy az aldozati ludat ne a pogany istenek tiszteletere, hanem Szent Marton neveben fogyasszak el, Utah egyben a legendanak arra az alkalmas mozzanatara, hogy Szent Marton It ludak oljaba bujt, hogy puspokke valasztasa elol kiterjen, Az alazatos Martont uzonban a ludak elarultak es fgy kenytelen volt a puspokseget elvallalni,

Szomhatheiy (Sabaria) sziilottjenek tekinti, a szombathelyi egyhazmegye pe,Ii~ vcd6sI.cntj6iil tiszteli. A varos regi 6rtornyat az 6 kepe dfszitette, a torony ~()mhjahan pedig ez a regi versezet maradt fenn:

Szent Marton, ki voltal ennek szillottfenve, Igazgasd, vezereld minden dolgaiban,

JIl

Mert tisztelni kivdn minden napjaiban Teged, kinek kepet tette is tornyaban, Hogy szent patron usa Jegy minden ordban.

Az 1913. evben ereklyeinek egy resze Tours varosabol Szombathelyre kerUlt.

Erdemes lenne utana nezni, hogy jart-e ujabb kultuszkepzodes a nyomaban.i"

***

SZENT ERZSEBET (november 19.) szinte az egyetlen magyar szent, aki orszagunk hatarain 1111 is nagy hoditast tett a lelkek kozott, Kultusza mindjart halala utan rohamos gyorsasaggal terjedt. A kozepkor szocialis eletere, emberbarati felfogasara valo hatasa felmerhetetlen. Eletenek f6mozzanatara, irgalmassagara gondolva, fokeppen korhazakat ajanlottak kulfoldon is, nalunk is az 6 egi oltalmaba. Szent Ferenc III. rendje mennyei partfogojaul tisztelte, ami nepszertiseget szinten hathatosan elomozdftotta.

Hazank is hamarosan folkarolta szent szulottjenek tiszteletet, Nepszenisegerol kozepkori kepzormlveszeti emlekeink is, elukon a hires kassai templommal, tamiskodnak.?" Legendajat az Erdy- es Tihanyi-kodexban olvashatjuk.?" Erzsebet egyike a legkedveltebb magyar noi neveknek.

Nepi kultuszarol alig tudunk valamit: vagy elhalvanyodott, vagy pedig meg a kutatas ados a folderftesevel. Hogy azonban valamikor nagyon nepszeni Iehetett, az is mutatja, hogy alakja a nepkolteszetbe is belekertilt. Gyermekjatekainki" punkosdoloink stinfn emlegetik Szent Orzsebet asszonyt:

... Hugom, hugom, hiigom, Szent Orszebet asszony,

Ki is vdltanalak,

Ha valsdgom volna.

Miert adtad masnak Magadat, magadat?

Azert adtam masnak Magamat, magamat, Viseije az Isten

Gondomat, gondomat ... 544

* * *

SZENT KATALIN (november 25.) a kozepkor hires szentje. Magyarorszagi nepszenlseget az Ersekujvari-kodex verses Katalin-Iegendaja, a templomdedikaciok es kepzorrulveszeti alkotasok, freskociklusok vegtelen sora bizonyftja. Legendajabol ismeretes, hogyan vitatkozott a pogany bolcsekkel. Eletenek ezert a mozzanataert lett a kozepkori egyetemek vedoszentje, Vertamisaganak eszkozei kozott a

312

kerek is szerepei, ezert tiszteltek azutan valamikor a vizimolnarok is partfogojukul. Szeged varosaban, ahol a vfzi elet mindig viragzott, az elrruilt szazadokban nagy tiszteletnek orvendett. Ezt egyebek kozott az a korulmeny is bizonyftja, hogy SztJreg, amelyet a XVIII. szazad elejen szegediek telepftettek ujra, ternplomanak ved6szentjeUl az anyavaros kedvelt szentjet, Katalint valasztotta.

A nepi koztudat szerint Szent Katalin az uj borral kezd6d6 kisfarsangnak utols6 napja. Ezennil mar sem lakodalom, sem hal nem szokott lenni egeszen a nagy farsangig. A Katalin-bdl orszagszerte ismeretes. A naphoz fUz6d6 nepszokasokrol es hiedelmekrol egyelore, sajnos, nem sokat tudunk. Gomorben a leinyos hazaknal Katalin napjan kilene ktllonbozd farol bimb6s agat tornek, Ha az agak kinyflnak, akkor a lany ferjhez megy.?" Az effele hicdelmek hattererdl Szent Bomala napjanal emlekeztunk meg.

***

Vizsgtil6dasaink vegere jutottunk:. Munkank mar esak: az eddigi kutatasok hianyos.4ga miatt sem lehet teljes. A magyar szentek (Szent Istvan, Szent Laszlo, Szent Imre, Boldog Margit) kultusza az iskola es a tortenelmi milveltseg melyulesevel most kezd uj eletre kelni. A szerzetesrendek helyi hatasa alatt bizonyara sokfele vitigzik a rendi szentek (Szerafi Szent Ferenc, Szent Domonkos, Xaveri Szent Ferenc, Szent Alajos) tisztelete is. Napjainkban bontakozott ki igazan Szent Antal tisztelete, Kialakul6ban van Lisieuxi Szent Terez es - bizonyara osztrak hatasra - Szent Judas kultusza. Arrol azonban, hogy hogyan adaptalja 6ket a neplelek, meg nem ilen tudunk. Egyaltalan: a munka igen sok, de a munkas meg keyes.

Az egyhazi tv paraszti megszentelesebol az eletnek: munkanak es pihenesnek, h6tk6znapnak es unnepnek emelkedett felfogasa, kultikus szernlelete ttlnik e16. A napok nem szurken kovetkeznek egymas utan, hanem kulonos jelentesuk " .. 'rtelmUk van: a nep foldi eletet transcendens keretbe foglaljak, Az elet latszo folytonossagaban, kuzdelmeiben az egyhazi 6v unfHleme16, ernlekezteto ritmusa jelenti a megallast, az eszmelest, a lelek

A n6p Unnepe meg kozossegi megnyilatkozas, amelyet apainak jam,unlelt meg. A hagyomanyoknak e kultuszat, az eletnek e klasszikus fe-

ftlllftl8l. kt)telez6 rendjet megsern erzi tehemek. Eppen ez a magatudatlanul val~tt)tt86g. amely meg6v a bels6 nyugtalansagtol es a kulsd ziirzavartol, biztollija a 161eknek denls komolysagat, heroikus egyensulyat es teszi a nepi, para!!):ti ~lelalakftast mostani pusztulo szepsegeben is olyan paratlanna.

.UJ

IRODALOM

A magyar vallasos neprajzi kutatas, ha nem is a mai celtudatossaggal, kialakult munkaprogramrnal 6K modszerrel, bizonyos romantikus elozrnenyek utan mar tulajdonkeppen Ipolyi Amolddal (IM23-1 ~8~) megkezd6dik. Magyar mythologiaja (1854) minden tevedese mellett is a magyar folklornak eddig egyetlen rnonumentalis osszefoglalasa, amelyben a vallasi jelensegeket is erdemuk es jclent6~egUk szerint meltatja, Kortarsa Sztachovics Remig O. S. B. inkabb a hazai nemet vallasos nepeletet kutatja szep eredmennyel. (V. o. G. Kurzweil: P. R. Sztachovics O. S. B. und die An/ang!! rit'r deufschungarischen Volkskundejorschung. Deutsch-ungarische Heimatsblatter, 1951. 519.)

Yalhisos jellegtl nephiedelmeink es nepszokasaink egy resze eredet szerint a kozepkori magyar rltuallra. liturgikus szokasokra megy vissza. A liturgia magyarorszagi hajtasait f6keppen Knauz Nmdor, Danko Jozsef es Zalan Menyhert O. S. B. kutatta ugyan, de a valosagos ismerett61 es a n~prllj7.i vonarkozasok tisztazasatol meg rnessze vagyunk.

Ml'IveszettortenetUnk megfelel6 vonatkozasaira f6keppen Ipolyi Arnold es Czobor Bela kezden meg a rmilt szazadban fenyt denteni. UtttirD rnunkassaguknak, sajnos, az6ta nem igen akadt rendszeres folytatasa,

Hasznalhato vallasos neprajzi adalekok talalhatok a nagyerderrnl Kalman» Lajos gyiljtemenyelben, az Ethnographia c. neprajzi szakfoly6irat koteteiben, tovabba muveszettorteneti, egyhazlilrteneti, helytorteneti monografiakban es egyeb kozlesekben, regi irodalmi alkotasokban, f6keppen predlkacio-gytljremenyekben. Osszegezestikkel azonban meg ad6sok vagyunk. A tovabbi, autonom szemleletben gyokerezo munkat bizonyara meg sok eredmeny fogja jutalmazni.

A vallasos neprajz onelvii tudomanya kulonben szinte napjainkban bontakozott ki nemet fdld!)n. KitGn6en ertesult jellemzeset, az eddigi torekvesck es eredmenyek osszefoglalasat Karsai GeIII O. S. B. adja (A vallasos neprajz fellendulese. Pannonhalmi SzemIe 1937), aki a magyar torekv~Nek rajzara is kiterjeszkedik. Schwartz Elemer O. Cist, is els6sorban a nemet crcdmenyekre hivltkozik. (Vallas; neprajz, Ethn. 1921;:165 es A neprajz uj utjai - a katolikus neprajz, Katolikus IAmie 1934:408.), amikor a hazai munka megindftasat stlrgeti. Schwartz par eve azt is inditvan)'oztl, hog)' a Szent Istvan Akademia allftsa fel a Magyar Katolikus Neprajzi lntezetet, amely uonban meg, sajnos, nem torrent meg, pedig hatasai nemcsak tudomanyos, hanem pasztoralis te.'ta bI1'thatatlllnok lennenek, Kulfoldon mar tobb ilyen intezet nuikodik szep eredmennyel (fel.... ubt K"r~ai idezett ertekezese adja). A hazai nemet kutatas viragzasara nezve utalunk tobIIIk !ellIOtt Kar.wai Geza, Hermann Egyed es Bonomi Jeno nevere.

It. mllYar rt!ormO.tus nep vallasos eletenek kutatasa tudtunkra meg nem igen indult meg. Lel-

b. dllett,". m6dNzertelen adathalmaza lllyes Endree: A magyar reformatus foldmivelo nep lelki ""'" kIJUJn'J.~ tekintette! valkisos viMgara. Szeged, 1931. Katolikus szempontbol is hasznosfthat6k NaJJ'a.v S~nd()r: A magvarhoni evangelikus liturgia tortenetehez. Budapest, 1933. c. munka egyes II(lilllll.

3H!

JEGZYETEK

I A vallasos neprajz m6dszertani problernaira nezve yo. KOREN, Hans: Volkskunde als gliiubige Wi,~s enschaft. Salzburg, 1936; Schreiber, Georg: Das deutsche Volkstum und die Kirche. Koln, 1933: Magyarul: SCHWARTZ Elemer: A neprajz uj utjai - a katolikus neprajz, Katolikus Szernle 1934, KARSAI Geza: A vallasos neprajz fellendiilese. Pannonhalmi Szemle 1937. (Fokeppen a torteneti fejlodes rajza, ertekes irodalmi utalasokkal),

2 GEMELLI. Agostino: Franciskanizmus. Budapest, 1933. 100. 3 BALANYI Gyorgy: A tokiletess6g tilkre. Budapest, 1926. 157.

4 JLHAsz Kalman: /v licentlatus! intezmeny Magyarorszagon. Budapest, 1921. Passim.

5 Adatainkar JANOSI Gyula O. S. B. Barokk hitelet Magyarorszcigon a XVIII. szdzad kozepen a [ezsuitdk milkodese nyoman. Pannonhalma, 1935. c. erdemes, forraskutatasokon alapulo muveb61 vesszuk,

6 TAKATS Sandor: Reg! magyar asszonyok. Budapest, 1914. 263.

7 A Maria-szobrok joreszet, szflkrefogott jellemzesllkkel felsorolja BALOGH, Augustus, Floria-

nus: Beatissima Virgo Maria Mater Dei qua Regina et Patrona Hungariarum etc. Agriae, 1872. 283. 8 M. O. E. II. 173.

9 LAKATOS Otto: Arad tortenete. II. 134. IO HAICZL 95. es 117.

II TORMAsI 28.

12 M. O. E. II. 174.

13 Magyarorszag vannegyei es varosai. Somogy varmegye. 20R.

14 GALLA Ferenc: A clunyi reform hatasa Magyararszagon. Pees, 1931. 62. 15 Pannonhalmi Rendtortenet V. 638.

16 ZAVODSZKY 68.109.

17 KNAUZ Nandor: Krisztustdrsulat. Magyar Sion, 1863. 346.

18 PuKANSZKY Bela: A magyarorszdgi nemet irodalom tortenete. Budapest, 1926. 51., tovabba ERNYEy-KuRZWEIL: Deutsche volks-schauspieie aus den oberungarischen Bergstadten. II. Budapest, 1937. 91. skk,

19 SZADECZKY Lajos: fparfejlMes es a cehek: tortenete Magyarorszdgon. I-II. Budapest, 1913.

Passim. Tovabha RICHTER M. Istvan: A mesterlegenyek a cehvilagban. Ethn. 1930. Ugyanaz: A mesterek a cehvilagban. Ethn. 1934.

20 Ez a hevenyeszett osszeallitas a kovetkezd munkak alapjan keszult: LAKATOS Otto: Arad tortenere. II. 170. es HILF Laszlo: A szegedi iparossag tortenete. Szeged, 1929. Passim. Adataink tulnyomoreszt a XVllL szazadbol val6k.

21 JABLONKAY Gabor S. J.: TAXONYl Janos S. J. Kalocsa, 1910.62.

22 ETHEI-SEBOK Laszlo: Gyongyos is videke tortenete. Gyongyos, 1880. 214. 23 BlJNYITAy-MALNAsI: 368.

24 TORMAsl77.

25 JEDLlCSKA PAL: Kiskarpat iemlekek I. Budapest. 1882.279. 26 VANYO 306.

27 HORNYIK JANOS: Kecskemet wiros tartene!«, II. Kecskemet, 1861. 244. 2X VANYO 180.

29 HORNYIK: I. m. 10 TORMAsl 80.

• 116

31 TAKATS Sandor: Sugeny magyarok. Budapest, 6. n. 327. Az oltdrmesterseg is Ispotdlymt'sIt,,.,~eg.

32 LEHOC7.KY Tivadar: Bereg-vdrmegye monographidja III. 133.; BEDY Vince: A gytJri szekes('gyMz tortmete, Gy6r, 1936. 64.

33 A magyarorszagi romai katolikus templomok es kapolndk statisztikaja. Uj Magyar Sion.

11I1I4.6X3.

34 Vo. FORSTER felsorolasaival.

35 NBMESPECSOLY CZala), RAKOS (Gomer), yo. FORSTER I. 498, 541. :16 FOTSTER I. 495.

:17 FORSTER I. 525.

311 HORVATH Sandor: A Physiologus. Ethn. 1921. I. 39 JANKO Janos: Kalotaszeg magyar nepe. 51.

40 Erdemes kiserlet a pannonhalmi fOapitsagra nezve MIHALYI Ernde: Hogyan tii.kroz6dik a klf-

zepkor szelleme miiveszetunkben? Pannonhalrni Szemle 1928. 304. 41 IvANYIIstvin: Szabadka tVrtenete. I. 92.

42 VESZELY Karoly: Erdetyi egyhaztimenelmi adatok. Kolozsvar, 1860.20. 43 TORMAsl ss.

44 Ethn. 1923/24. 94.

45 BUNYITAY Vince: A varadi puspokseg tortenete, III. 82. 46 Eft. 1928. 52.

47 Eft. 1913.37.

411 Nyr. 1877. 369.

49 Nyr. 1883. 46.

50 Ethn. I X95. 46.

51 Bthn. 1895. 46.

:'12 Ethn. 1895. 46.

:'13 Ethn. 1895.47.

:'14 Ethn. IX95. 46.

:'1:'1 Ethn. 1895.41.

~6 Ethn. 192X. 95.

57 Ethn. IX95. 41.

58 8thn. H!95. 47.

st Bthn.11I94. 117.

eo 8thn. 11I9~. 40.

61 KALMAI"Y LUjON: Sieged nepe. I. III. 62 KAt.MANY: I. m. III. 159.

63 Bthn. 1 H9~. 41.

64 Bthn. I H9~, 411.

M PHANZ. Adolf: Die Mcsse in deutschen Mittelalter. Freiburg, 1902.99.

M Az ;\1'1' Mariam valo harangozas nyomai hazdnkban. Magyar Sion 1865.391. (17 KovAcs Mihaly: A harang, Budapest. 1919. 14.

hH KovAcs: I. Ill. 2X.

hI) RII',f)1. Frigyes: Magyarok Romaban. Budapest, 1900.31. 70 KllVAI'S: 1.111.26.

71 KllvAl's: I. ITI. IX.

72 NNy. 1929.7.

n BAt.tNT Sandor: SZl'ged a magyar kultura torteneteben. «Izenet» 1934. 74 SI.IiRJo:MI.EI Samuel: Hrilimez6v(i,wirlit'ly tiinenete. IV. 415.

7~ OI:IVANYI Pal: II ,vzl'geili pltihcinia h a I. piarista atyak szcgedi kronikaja. Szegcd, I KHfl. 17X .

Jl7

76 OLTVANYI Pal: A f6ldeaki parochia rtivid tortenete. Magyar Sion, 1866: 110 .. 77 Uj Magyar Sion 1877:191.

78 TORMAsI 178.

79 B~KEFI 50.

80 TORMAsl 25.

81 PEHM 139.

H2 PECSI Lukacs: Az keresztyen szuzeknek tisztesseges koszoruja (1591) c. munkajaban kozepkori hagyomanyok alapjan a viragoknak szimbolikus jelentest is tulajdonit. A szegfu jelentese, hogy az lstent e.\· szent igejit igazdn ismerjiik. Ez a papi hivatas Ienyege is. nem lehetetlen tehat, hogy II szegftlnek a primician val6 kizarolagos alkalmazasa a regi egyhazi viragnyelvben gyokerezik.

ID Per analogiam foltehetjuk, hogy regebben a papsag is reszt vett a tancban, A zengi egyhazmegyeben ugyanis a XVII. szazadban az ujmises ebed utan a templom el6tt tancoltak, Legels6nek II primfcias valamelyik novel, utana pedig az archypresbyter, VANYO 20.

lI4 LITTKEl Antal egri teol6gus szfves kozlese,

ss ORBAN II. 108.

86 ZALAN Menyhert: A Pray-kodexforrasaihoz, MKsl.. 1926.269. 117 Egy I 879-b61 valo ponyvairatb61.

8K KNAUZ Nandor: A magyar egyhdz regi szokdsai. Magyar Sion 1868.885. H9I.m.810.es881.

90 PETR6 Jozsef: A szentmise tortenete. Budapest. 1931. 21.

91 JCHAsz Kalman: A licentiatusi intezmeny Magyarorszagon. Budapest, 1921. 92 DOMOKOS Pal Peter: A moldvai magyarsdg. Csaksornlyo, 1931. 152.

93 TORMA.S! 105.

94 DIVAID Kernel: Felvideki setak. 90.

95 PAoA'IY!-BIR() Marton: Mime et speciae etc.

96 DANK6, Josephus: Vetus Hymnarium Ecclesiasticum Hungariae. Budapest, 1893. Passim. 97 PADANY!-BIR6: I. m. Passim.

98 PETR6 Jozsef: A szentmise tiinenete. 82.

99 ZALAN Menyhert A Pray-kodexforrdsaihoz. MKsz. 1926:269. 100 ORBAN II. 15.

101 PfmM 139.

102 BEKESY Emil: Egy tekintet kozepkori vallasos kolteszetiinkre. Uj Magyar Sion 1879: 6.

103 PETR6 J6zsef: A szentmise tortenete. 154. es SCHNURER, Gustav: Kirche und Kulturim

Mittelalter. III. Paderborn, 1929.242. 104 Ethn. 1895.42.

J()5 ZALKA Janos: A beke-csok s az esztergomi osregi beketabla. Magyar Sion 1864. 106 ZALAN Menyhert: Bornemissza szentostya babondja. Ethn. 1927.200.

107 JANOSl66.

108 REIZNER Janos: Szeged tortenete. IV. 389. 109 Ethn. 1899.313.

110 Ethn. 1895.47.

III Ethn. 1895.41.

112 Nyr. 1892.475.

113 Ethn. 1895. 310.

114 VANV620.

115 CSAK Cirjek: Kelemen Diddk csodas elete es mf1kodese. Miskolc, 1927.71. 116 Ethn. 1895.46.

117 Ethn. 1908.285.

118 KALMANY Lajos: Szeged nepe. 1. 115.

318

119 VANYO 141.

120 BALOGH 16zsef: Szemgyogyftas szenteltvizzel. Ethn. 1926:37. Vo. meg FRANZ. Adolf: Die M esse in deutschen Mittela/ter. Freiburg. 1902. 105.

121 EBENHOCH Ferenc: Mit kell ertenunk a poculum pro communicantibus alau?

Egyhazrmfveszeti Lap 1884. 119. 122 ZAVODSZKY 97.

123 A felsorolt adatokra nezve vo. ERDOJHELYI Menyhert: A katolikus hitelemzes tortenete Ma-

gyarorszagon, Zenta, 1906. Passim. 124 JANOS) 21.

125 JA'IOSI 21.

126 Magyar Sian 1865. 506.

127 MOHL Adolf: LOVQ tortenete, Gy6r, 1930. 190. 1211 RES6 ENsEL 27.

129 ZAVODSZKY 65.

130 Nehany el6keszfl6 dolgozat: KATONA Lajos: Unneprontok. Ethn. 1900:297.; Balogh Jozsef:

A% iinneprontok. Budapesti Szemle 1924.; CSEFKO Gyula: Regi feljegyzesek a meltatlan unneple«. rlSl. Ethn. 1931. 150.

131 Nyr.1877.46.

D2 MALONYAY Dezso: A dunantuli magyar nep mtiveszete. Budapest, 1912.59. 133 RETHEI PRIKKEL Marian: A magyarsag tancai. Budapest, 1924. 93.

134 TORMAsI 46.

135 Nyelvemlektar XII. 225.

136 Regi magyar kultuszara vo, EszTERAs Pal: A boldogsdgos Szuz Maria otvenket csuddinak szombatja szamtalan kiadasat,

137 VIiDRES Istvan: A haza szeretete, avagy nemes Szeged vdrosanak a toroktol valo elvetele.

Szeged, 1809. 58.

UK PHHM 145. 139 OC)NCZI 129.

140 ISTVANFFY Gyula: A borsodi matyo nep elete. Ethn. 1896.449. 141 Vti. STRII'SZKY Hiador: Igricek-enekes koldusok. Ethn. 1908.345. 142 MDH!. Adolf: Lava tortenete. Gy6r, 1930. 218.

143 SHIlIiSTYEN Karoly: Szegedi napsugdrdiszes hdzvegek: Ert. 1904. 268. es BAuNT Sandor:

A napsugaras hdzvegek pusztuldsa. Szegedi Friss Ujsag 1936. karacsonyi sz. 144 Ert. 1911. 168.

14:'1 ARTNER 9.

146 ARTNER 14.

147 PAoANYI-BIK(J Marton: Micae et Spicae evangelico-apostolicae. Avagy Evangyeliomi

/(I'lIyhm()rzulekok Es APOSlOli Buza kalaszok: etc. Gydr, 1756. Passim. 148 Ethn. 1895.45.

149 Ethn. 1895. 43.

1:'I1l Ethn. 1895. 42.

151 Vii. SOLYMOSSY Sandor: A betlehem a nepmiszteriumokban es a drama torteneteben. E. Ph.

K. I Hl.)4. SEBESTYEN Gyula: Betlehemes jdtekok es kardcsonyi enekek. MNGy. VII!: 491. skk, S( 'IIW;\]{I'Z Riemer: Karacsonv es a hetlehem. Katolikus Szernle. 1936. dec.

152 N. BARTHA Karoly: A szatmarcseke! babtancolratri betlehem. Ethn. 1933. 113. 15-' Ethn: 11\(1).45.

154 BALANYI Gybrgy: Assisi Szent F erenc. Budapest, 1927. 378.

155 IJIVA!.!) Kernel: MagyarorsZlil( mtiveszeti emlekei. Budapest. 1927. 137. 15n IJIVAl.l): I. m. 158. sk. es SEBESTY(iN: I. m. 496.

319

157 MOHL Adolf: A karacsonyi miszterium. Gy6f, 1935.75. 158 SEBESTYEI\: Lm. 492.

159 EBNER Sandor: A meztikovesdi maty6k betlehemjdrasa. Ethn. 1929.48. 160 KALMANY Lajos: Szeged nepe. II. 96.

161 Ethn. 1896. 186.

162 Magyarorszag varmegyei es varosai, Szabolcs varmegye 168. 163 KOREN 190.

164 FORSTER 1. 525.

165 FORSTET 1. 533.

166 KALMANY Lajos: Szeged nepe. TI. 172. 167 KALMANY: 1. m. II. 11.

168 FORSTER 1. 513, 1 II. 163; GEREVICH Tibor: A regi magyar muveszet europa! helyzete. Mi-

nerva, 1924. 118.

169 IK. 1896. 390.

170 Idezi SZENDREY Zsigmond: Aprobb szokasok, nepszokas-toredekek. NNy. 1935. 134. 171 Ethn. 1920.97.

172 Ethn. 1898.233.

173 BEKEFI: Kethely 45.

174 Ethn. 1895. 43.

175 SZENDREY: L h.

176 KOREN 39. A tavolabbi osszefuggesekre nezvc vo. meg MEISEN, Karl: Nikolauskult und Nikolausbraucb im Abendlande Dttsseldorf, 1931. E monumentalis monngrtlfiabol a megfelel6 magyar kutatas elmaradottsaga miatt a hazai adatok szinte teljesen hianyzanak.

177 DUDEK Janos: Immaculata a magyar irodalomban. Immaculata-cmlekkonyv, Budapest.

1904. 12. skk,

178 Ert. 1913.223. 179 GONCZI258.

180 MNGy. VIII. 161.

181 Peldak a MNGy. id koteteben. 182 KOREN 52.

183 Ethn. 1927. 133.

184 MNGy. 1. 47, a t6t parhuzamra nezve: Ethn. 1904:2S1. 185 GONC?I 2RO.

186 NNy. 1935. 135.

187 BARTA 1 us Istvan: A magyar egyhitzak szertartasos enekei a XVI. es XVlI. szazadban. Pest,

1870. 165.

188 Ethll. 1908. 296.

189 LAzAR Istvan: Als6fehrir vdrmegye magyar nepe. 528.

190 So k jellemz6 peldat folemlit R6HEIM Geza: A lucaszek. Ert. 1916. 31. skk.

191 A pannonhalmi f6apitsag 1615. leltaraban szerepel egy kazula, amelyen Jesse raja volt.

Pannonhalmi Rcndtortenet.IV, 615. 192 Ethn. 1933. 167.

193 Az anyagot osszcgyiljri R()HEIM: 1. 1Il. 33.

194 Baro NYARY Albert: Piliny neprajzi vazlata. Ert. 1909. 148. 195 Ethn. 1894. 124.

196 EIhn. 1895, 113.

197 Ethn. 1911. 301.

I <J8 GONCZI Ferenc: Karacsonyejjeli ostyajdras. Ethn. 1930. 84. I Sl9 REYMONT: Parasztok c. regenye szerint a lengyel nep ismeri.

320

200 ARTNElR 41.

20 I Kovxrs Jozsef: A karacsonyi ilnnepkiir Gyergyoban, «Erde1y» 1910: 185. 202 Ezt mar VISKI Karoly is eszreveszi. A magyarsag neprajza. III. 366.

203 Nyr.1883:46.

204 A badnyakra nezve vo, egyebek kozott SEBESTYEN Gyula: Regos-enekek. Budapest. 1902:212.; azonkfvul: SCH1'EEWEIS, Edmund: Die Weihnachts hriiuche der Serbokroaten. Wien, 1925. Passim.

205 Lazar: I. m.

206 GONCZI266. 207 Ethn. 1914.343. 208 Ethn. 1895.48. 209 Elhn. 1895.48. 210 Ethn. IS95. 43. 211 Ethn. 1895.44. 212 Ethn. 1895.43. 213 Ethn. 1895.43.

214 R6HEIM Geza: A lucaszek: Ert. 1915-16. 215 Ethn. 1907. 100.

216 Nyr. 18S8. 324.

217 Ethn. 1890.297.

218 Magyar Sion. 1865.509.

219 MOHL Adolf: Lovo tortenete. Gydr, 1930. 184. 22() Ethn. 1895. 112

221 G6NCZI: 1. m.

222 Ethn. 1895. 111.

223 Ethn. 1895. 111.

224 KORE~ 70.; tovabba HINDRINGER, Rudolf: Weiheross und Rossweihe. Munchen, 1932. 126. 225 RATH Gyorgy: A legregibb esztergomi Obsequiale 1496-b61. MKsz. 1888.267.

226 HORVATH Cyrill: Kozepkori magyar verseink. Budapest. 1921. 515.

227 A sok k6zUl nehany: Csekut, Nyr. 1879:237. Erd6szentgyorgy. BART6K-KoDALY: Erdelyi

"",,yar nlpda/ok 128. sz. Gonczi 278.

228 StmHSTYEN Gyula: Regos-enekek. MNGy. IV. 229 SIlBtJSTYBN Gyula: A regosok. MNGy. V. Passim.

no SOLYMOSSY Sandor: A magyar 6svallas. Magyar Szemle, Xv. 107. 231 BERZE.NAGY Janos: A csodaszarvas mondaja. Ethn. 1927.

232 SCHWARTZ Elemer: A szentjdnosnapi borszenteles Nyugat-Magvarorszdgon. Ethn. 1929. 69. 233 MKN~, 181111.267.

234 Idl!1.i ERNYIlY Jozsef: Szent Janos alddsa. MNy. 1913.399. 23~ Pannonhalmi Rendtortenet V. 635.

236 Ethn. 1896. 1711.

237 S('IIWARTZ: I. m.

2:lK GONe!.I 267.

2:19 (]()N("ZI 189.

2411 Ethn, 1l,lJ2. 159.

241 KAI,MA:-iY Lajos: Sieged nepe fl. 220. 242 KAI.MANY Lajos: Hugyomdnyok. II. 152. 24~ ERNYEY: !. m.

244 ORBAN II. k 1.

24~ R(I,s() Er-;SEI. 256.

l21

246 N yr. 1882. 431.

247 DOMOKOS Pal Peter: A moldvai magyarsdg, 144.

248 Magyarorszag varosai es varmegyei, Hont-varmegye. 132.

249 Ilyenek: G6NCZI 279.; 6z (Szabolcs) Nyr. 1877: 479.; Hegyhdt (Vas) Ethn. 1903.440.; Erdt1-

szentgyiirgy (Maros-Torda), BARTOK B6Ia-KoDALY Zoltan: Erdelyi magyar nepdalok. 35. sz, 250 Ethn. 1909:361.

251 HORVATH Cyrill: Kozepkori magyar verseink, Budapest, 1921. 1l0. 252 Idezi HORVATH Cyrill: Pomeri s 63.

253 J6 osszefoglalas TIMKO Gyorgye: Szigetkozi leanykorbacsolas es legenyctmer. En. 1904:

316.

254 Nyr. 1877. 185. 255 ARTNER 65.

256 SZENDREY Zsigrnond: A «kongozas» 1931: 21.

257 lLOSVAI Peter: Historia Alexandri Magni. Debrecen, 1574. c. enekenek a Nemzeti Muzeumban talalhato peldanya vegen, IK. 1893.252.

258 DezSI Lajos: A Kormendi-kodex. IK. 1928. 250.

259 Vo. LAUCHETT, Friedrich: Geschichte des Physiologus. Strassburg, 1889. HORVATH Sandor:

A Physiologus. Ethn. 1921. 1. ECKHARDT Sandor: Kiizepkori termeszetszemlelet a magyar kolteszethen. EPhK. 1929. 81.

260 Fclsorolt allatok szimholikus jelenteset iIlet61eg itt reszletes elemzesbe nem mehettink beIe, csak jelezzuk, hogy az oroszlan es sas a fenseget, a dam a becstiletet es eberseget, az erckfgy6 Krisztust, a halcion vagy jegmadar a hdzastarsi htiseget, a s61yom a kisertesek elkeriiteset, az unicornis az orok v/ilegenyt, Jezust, a gerlice az ozvegyi tisztasagot es bankoddst, a korona pedig a mennyei jutalmat jelenti. A hangya, rneh, juh, tyiik es csirke, nyul, tucsok, szunyog celzata vilagos, A ftilernule, palmafa, tekndsbeka pontos jelenteset nem tudjuk, de talan a vigasztalasra, gyarapodasra es a ttirelemre kovetkeztethetunk.

261 PADANYI-BIR6 Marton: Micae et Spicae. etc. Gycr, 1756. 262 ARTNER 73.

263 UNGHVARY Antal O. F. M.: A romai egyhaz liturgaja. Budapest, 1934.43. 264 KNAUZ Nandor: A magyar egyhaz regi szokasai. Magyar Sion. 1867. 18.

265 JABLONKAI Gabor S. J.: TAXONYI Janos S. J. Kaloesa, 1910. c. rmiveben idezi a kolozsvari

jezsuitak Historia Domus-ab61. 266 BEKEFI 41.

267 GONZI 230.

268 KALMANY Lajos: Boldogasszony, 6svallasunk istenasszonya. Budapest, 1885.26. 269 NNy. 1935. 131.

270 FRANZL.43. skk.

271 BALOGH Jozsef: Szemgyogyitas szenteltvizzel. Ethn. 1926. 37.

272 CSEFKO Gyula: Szemgy6gyftas szenteltvizzel es a szentelmenyekkel kapesolatos hiedelmek.

Ethn. 1927.40.

273 CSEFK6: I. m. 274 GONCZI: I. h. 275 Etim. 1895. 40. 276 Ethn. 1896. 369. 277 GONCZI: I. h.

278 Magyurorszag varosai es varmegyei. Somogy varmegye 207.

279 ERNYEY-KuRZWEIL: Deutsche Volksschauspiele aus den oberungarischen Bergstadten. Budapest, 1937. 124.

280 EBNER Sandor: Leanyok haromkiralyjardsa Mogyorodon. Ethn. 1931. 35.

322

281 Ez nyilv4nval6 szovegromlas, ehelyett: Szep jeJank, szep csillag, szlp napunk tamad. 282 KALMANY Lajos: Szeged nepe, III. 140.

283 Az ajtatossag korarol, elterjedeserdl egye16re sernmi bizonyosat nem tudunk. Nepszen1segere azonban jeIlemz6, hogy egy jdszkiseri biicsrivezetd, tin. szentember, nevszerint KORTELY Istvan ponyvairatot adott ki ilyen cfmmel: Szuz Maria eljegyzeser61 s mennyegz6jerol. valamint a kanai mennyegzdrdl valo szep szivrehato enekfiaet. Ez az irat ugylatszik regi hagyomanyokon alapszik ~s valosagos szuksegletet elegit ki. A szokas regiseget a kultikus tanc bizonyftja felfogasunk szerint,

284 ARTNER 90.

285 ZALAN Menyhert O. S . B.: A Pray-kodex benedictioi. MKsz. 1927.55. 286 GONCZI 231.

287 Ethn. 1896. 185. 288 ARTNER 96.

289 Magyarorszag varmegyei es varosai, Hont varmegye. 134. 290 Rituale Strigoniense etc. Rytisbonae, 1909.367.

291 GClNCZI235.

292 Ethn. 1894. 191.

293 ELEs Karoly: Baldzs-jaras Silmegen. Ethn. 1905:100.

294 VARJU Elemer: Balazs-jaro 1650 taiard!. Ethn. 1915.44, bibliografiaval.

295 HARSANYI Istvan: Adalekok a magyar nepszokdsok tortenetehez . Ethn. 1915. 129. 296 GONCZI235.

297 FORSTER Gyula baro: Ill. Beta magyar kiral» emlekezete. Budapest, 1900. 181. 298 FORSTER I. 145.

299 Ert. 1913. 78.

300 Ert. 1913. 80.

301 CSEFKO Gyula: USZOROS Szent Peter. NNy. 1934. 17.

302 KONSTLE, Karl: lkonographie der christ lichen Kunst. II. Freiburg i. B . 1926.447. 3m KNAuz Nandor: Kortan. Budapest, 1876.218.

304 MIHALYFI 136.

30~ MKsz. 1927.49.

306 MKsz. 1886. 338.

307 TIMAR Kalman: Negyveneles. NNy. 1932.34. 301l Ert. 1913. 79.

309 Vasarnapi Ujsag 1862.26, 30S.

310 BENKOCZY Emil: Sajbozas. Ethn. 1910. 113. 311 MNGy. Vlll. 529.

312 ISTVANFFY Gyula: Matravideki paloc nepszokasok. Ethn. 1894. 122. 313 G()N(,ZI 240.

.~ 14 ObNC'ZI 242.

31 ~ Idezi HORVATH Cyrill: Pomerius, Budapest, 1894. 62. 316 O(~NC7.1 242.

.l17 UN(iHVARY Antal: A romai egyhdz liturgiaja. Budapest. 1934.51. .ll II ARTNER 130.

.'It) Arch. Ert. 1917.144. .'20 Hthn, 1895.40.

.l21 (;(~N(·I'.I 242.

.l22 lJj Elet (Kassa) 1936.216. n~ EUm. 1909.359

.l24 Ethn. 1896.373

.12.'\ Hthn. 181)5. III.

326 Ethn. 1895.46. 327 Ethn. 1907. 101. 328 Ethn. 1895.47. 329 Ethn. 1895.47. 330 Ethn. 1895.47. 331 Ethn. 1895.47. 332 G6NCZI: i. h. 333 BEKEFI 44.

334 Ethn. 1928. 105. 335 Ethn.1895.47. 336 Ert. 1908. 30.

337 Valtozata mar a Thewrewk-kodexban olvashato,

338 A Pilatus-vcres adatait osszefoglalja SZENDREY Zsigmond NNy. 1935. 132. 339 Ethn. 1905. 60.

340 DIVALD Kernel: Felvideki setak119. 341 Ethn. 1895.48.

342 Ethn. 1928. 111.

343 RIEDL Frigyes: Magyaruk Romaban. Budapest, 1900.31. '344 ARTNET 153.

345 Ert, 19I3. 81.

346 HAICZL 133.

347 ZALAN Menyhert: A nagypenteki mosakodds. Ethn. 1927.257. 348 Ethn. 1895. 111.

349 Uj Elet (Kassa) 1936.216. 350 GONCZ1243.

351 Ethn. 1908. 159. 352 Ethn. 1896. 185.

353 Pannonhalmi Rendtortenet V. 630. 354 NNy. 1935. 132.

355 Ethn. 1896. 178.

356 DOMOTOR TekLa: A passiojatek, Budapest, 1936.

357 Legujabban K. POSONYI Erzsebet: A «lisulopo» anekdota es a passiojatekok. Ethn. 1929.74. 358 FCLOP Arpad: Csiksomlyoi nagypenteki miszteriumok. Budapest. 1897. Tovabba JUHAsz

Mate minorita: Szep aitatos kiUomb-kuliimhfele versek ... Kolozsvarott, 1761. 77. Passin a' Krisztusnak erettiink vale kinszenvedeser/il.

359 Felsorolt enekek szovegei gyujtemenyembol meg kiadasra varnak, 360 FRANZL. 507.; MlHALYFI 149.

361 ZALAN Menyhert: A nagyszombati szentelt tiiz haszndlata nepiinknei. Ethn. 1928. 109. 362 A dunannili adatokra nezve YO. ZALAN: I. m.

363 DANKO Jozscf: A husveti isteni szolgalata regi magyar egyhazban. Esztergom, 1872. 10. 364 GONCZI245.

365 Ethn. 1896. 100. 366 Elhn. 1896. 178. 367 Ethn. 1894. 190.

368 Uj Elet (Kassa) 1936.216. 369 GONcz1245.

370 BALINT Sandor: Hodoltsagkorabeli nepszokas a Szeged-alsovarosi foltamadasi kormenetIIC'n. Ethn. 1931. 97.

371 REIZNER Janos: A regi Sieged. Szegcd, 1884.222.

1

,

I

I

324

372 Id~zi HORVATH Richard O. Cist. Laskal Ozsvat. Budapest, 1932.62. 373 BUNYITAy-MALNAsI64.

374 R~s6 ENSEL 163.

375 GAL Kalman: Hatarkerides es husveti 6ntozes a Nydrdd videken. Ethn. 1895:30 I. 376 «ErMly» VII. 28.

377 RES6 ENSEL 160.

378 R~s6 E:-'SEL 177.

379 SARTORI, Paul: Sitte und Brauch. III. Leipzig, 1914. 163. 380 FRANZ II. 7. skk. es SARTORI: I. h.

381 ZALAN Menyhert: A Pray-kodex [oltamadasi szertartasai es miszteriumdrdmaja. Pannon-

hulmi Szernle, 1927. 97. 382 ZAIAN: I.m. 98. 383 HAICZL 133.

384 MAGYAR Ferenc: Husveti nepszokasok a Felso-lpoty men/en. OJ Elet (Kassa), 1936. 220. ~85 P. PALFFY Aladar: A husveti hatarkeriildk Szekcly-Udvarhelyrdl. «Erdely», 1907.43.

386 KATONA Lajos: A husveti bardny. Irodalrni tanulmanyai, Budapest, II. 1912. 259.

:187 ARTNER 202.

388 Nyelvemlekuir II. 215. 389 GONCZI 247.

390 Nyr.1893.93.

391 G6NCZI I, h

392 MAGYAR: l. m. 218. 393 Ethn. 1896.85.

394 Ethn. 1895.312. 395 Ethn. 1908.159. 396 Ethn.1895.47.

397 VERSENYI Gyorgy: Husveti szokasok. Erdely Nepei, 1900. 17. 398 BEKEFI 43.

~99 GbNCZI 249.

400 R()HEIM Geza: Magyar nephi! es nepszokasok. 250.

401 TAGANYI Karoly: A hazai e16 jogszokasok gyiijteser61. Ethn. 1918.38. 402 GONCZI 249.

403 KERTESZ Jozsef: Matkd16 vasarnap, Ethn. 1900.422. 404 Elhn. 1894. 276.

405 ZALKA Janos: Az Isten bdrdnya alakjdvaljegyeett viaszkepek, vagyis AglluS Dei-k. Magyar Sion, 1863. 143.

406 Pannonhalmi Rendtortenet IV. 624.

407 VANYO Tihamer O. S. B.: A katholikus restauracio Nyugat-Magyarorszagan. Pannonhalma,

IlJ28.1O.

408 TiMAR Killman: Agllus Dei is a magyar nephit. Ethn. 1929. 181.

409 E hiedelmekrol reszletesen szol ROHEIR Geza: Magyar nephit es nepszokasok 263. 410 MLNKAcsl Bernat: A harmatszedessel valo rontasrol es kuruzslasrol, Ethn. 1903.77. 411 ARTNEH 212.

412 MKsz. 1888. 132.

4 D KOMAROMY Andras: Magyarorszag; boszorkdnyperek okleveltara. Budapest, 191 (), 674. 414 lithn. 1895.112.

41~ MAllAHl\sSY Laszlo: Palocfoldi huzaszerueles. Ethn. 1930. 160. 416 Ethn. l896. 186.

417 A /)ugonics·TarsasaI! Evkonyvei. 1900. 5.

325

418 Ethn. 1907. 100.

419 A rnajusfahoz es a majusi tavasztinnephez fiIz6d6 szokasokrol es hiedelmekr61 beszamol MANNHARDT, Wilhelm: Wald- und Feldkulte. II. Berlin, 1905. 212., tovabba SARTORI, Paul: Sitte und Brauch. III. Leipzig, 1914. 170. A magyarorszagi anyagot osszefoglalja R6HEIM Geza: Magyar nephit es nepszokdsok. 281.

420 DE SANCT!S. De S. Philippo et Jacobo. Sermo IV. A szegediSomogyi-konyvtar peldanya

volt a kezunkben.

421 RES6 ENSEL 198.

422 KUNC Adolf: Szombathely monographiaja. Szornbathely, 1880. 93.

423 GONCZI 193. 210. yo. meg SZENDREY Akos: Az u) taz. Ethn. 1931. 153. 424 VESELY 389.

425 NNy. 1935.45.

426 MALONYAY Dezs6: A dundntuli magyar nep miiveszete. Budapest, 1912. II.

427 E hiedelmekhez Yo. TOLNAI Vilmos: Eletrekelt szobrok. Ethn. 1927.43. es CSEFKO Gyula:

U. az. Ethn. 1928. 181. 428 ARTNER 232. 429 MKsz. 1888.6. 430 Ethn. 1895. 41. '431 NNy. 1931. 220.

432 CSEFKO Gyula: Regi [eljegyzesek a meltatlan iinneptesrol. Ethn. 1931. 151. 433 BEKEF[ 145.

434 B6vebben ROHEIM Geza: Magyar nephu es nepszokdsok. 294 .. es SEBESTYEN Gyula: A

piinkosdi kiraly e« kiratyne. Ethn. 1906. 32. 435 ARTNER 241.

436 Nyr. 1883.285. es Ethn. 1902.356. 437 IK. 1901. 78.

438 GbNCZI 253.

439 RES6 ENSEL 220. 440 FRANZ II. 72. 441 ARTNER 260.

442 NEMETHY Lajos: Urnapi kormenet a budai vdrban. Religio 1878. II. 29.

443 SZAMOTA Istvan: Regi utazdsok Magyarorszdgon es a Balkdn-felszigeten. Budapest, 1891.497. 444 NEMETHY: 1. m.

445 RAINER Lajos: A Rituale-kerdes Magyar-orszagon, Budapest, 1901. 263. 446 Tortenelmi Tar 1884.588.

441 REIZNER Janos: Szeged tiirtenete. I. 290.

448 JuHAsz Mate: Szep ditatos kWomb-kalombfele magyar versek ... Kolozsvarott, 1761. 45.

Nem lesz erdektelen, ha itt megemlitjiik a kovetkczo munkat is, bar neprajzi vonatkozasai nincsenek: TELEK Jozsef O.P.M.: Negy vilagfto Urnapi ldmpdsok .. , Kalocsa, 1768.

449 Emlftstlk itt meg MITTERWIESER, Alois: Geschichte der Fronleichnamsprozession in Bayern.

Miinchen, 1930. c. szep monografiajat, amelyben a mi adatainkhoz tobb parhuzamor lehet talalni. 450 Ethn. 1895.41.

451 GbKCZI255.

452 Ethn. 1896. 369. 453 Ethn. 1896. 100. 454 Gt)NCZI255.

455 KovAcs Janos: Szeged es nepe. Szeged, 1901. 374. 456 Ethn. 1927.42.

457 Ethn. 1908.285.

326

458 M. O. E. III. 13.

459 Magyarorszag varmegyei es varosai. Bac.fh(Jdrog-v6.rmegye 1. 330. 460 Janosi 76.

461 Idezi R6HEIM Geza: Magyar nephit es nepszokasok. 309. 462 RES6 ENSEL 185.

463 KODALY Zoltan: Zoborvideki nepszokasok, Ethn. 1909.29. skk, Tobb szentivani enek szo-

vege es dallama.

464 Ezt az eneket a magyar folkl6r a virdgok vetelkedese nevvel illeti. ECKHARDT Sandor: Az utolso virdgenek c. ertekezeseben (Minerva. 1930.33. skk..) megallapftotta, hogy tudes eredett1, a kereszteny kozepkor irodalmabol szivargott Ie nepkolteszetbe, ahova talan a vagans poezis kezvelitette.

465 BELLOSICS Balint: Magyarorszagi adatok a nyari napfordulo iinnepehez, Ethn. 1902. 117. 466 BELLOSICS 118.

467 BELLOSICS 119.

468 BELLOSICS 119.

469 GbNCZI 255.

470 BELLOSICS 74,

471 BELLOSICS es ROHEIM felsorolasai id. rmlveikben. 472 BELLOSICS 27.

473 ARTNER 256.

414 Idezi SZILADY Aron: Temesvdri Pelbdrt elete is munkai. Budapest, 1880. 76.

415 KOREN 158.

416 KNAUZ Nandor: Kortan. Budapest, 1876. 203.

477 BUNYITAY Vince: A nagyvdradi puspokseg tortenete. I. 84. 478 RELKOVI~ Neda: Szent Laszlo kirdlyunk. Vigilia. 1936. II. 479 BUNY1TAY: I. m. I. 25.

480 BEDY Vince: A gyori szekesegyhaz tortenete _ GyOT, 1936. 51. 481 KARSAI Geza O. S. B. szfves crtesftese.

482 Mo6R Elemer: A foldmivelessel kapcsolatos szokdsok, hiedelmek es babonak Rabagyarmaion. Ethn. 1932. 161. Mo6r szerint ez a Wotan-kultusz nyoma.

483 A felsorolt adatokra nezve YO. MADARASSY Laszlo: Magyar aratoszokdsok. Ethn. 1928.83.; tovabba: Az aratokoszoru. Ethn. 1931. 161. VERSENYI Gyorgy: Aratdskor. Erdely nepei, 1901. 9. 484 JANKO Janos: Kalotaszeg magyar nepe. 52.

485 Az 1583. evben megjelent esztergomi Agendarius-ban (189. I.) meg benne van. VIS. meg

FRANZL. 268.

486 ORBAN Balazs: Szekelyfbld. I. 71. 487 ARTNER 211.

488 G6NCZI 196.

489 Ethn. 1896. 186.

490 Ert. 1913.84.

491 ORBAN II. 29.

492 KOREN 163.

493 RF..VAY J6zsef: Zarandokut a szenthelyekre, Budapest (1928.) 423. es E16sz6. 41.14 FORSTER III. 155.

4"5 JiORSTER III. 148.

41)(' FIIRS-n-:R III. 142.

41)7 FORSTP.R III. 156.

49X FORSTER I. 540.

499 DIVALD Kernel: F elvideki setak, 81.

327

500 Nyetvemlektar XIII.

501 Sermones de Sanctis. Pars aestiva,

502 Az Egyhaz kesdbb karhoztatta azt a hiedelmet, hogy Szent Anna sine copulatione virili fogant volna.

503 Kleinschraidt, Beda O. F. M.: Die heilige Anna, ihre Verehrung in Geschichte, Kunst und Volkstum. DUsseldorf, 1930. 420. E hatalmas monografia kulonben szepen rajzolja Szent Anna cur6pai kultuszat, de magyar adatok, amelyek pedig igen jellegzetesek, alig-alig akadnak benne, azok is inkabb az ikonografia korebol. Ezt azonban a magunk rovasara kell frnunk.

504 Ez a nap a hagyornanyok szerint; kedd. 50S FRANZ I. 106,212.

506 A hazai munkalatok k5ziil megemlithetjUk: KALMANY Lajos: Boidogasszony, osvallasunk istenasszonya. Budapest, 1885. E derek munka minden modszertelensege mellett is Szent Anna magyar kultuszanak klasszikus dokumentumait tartalamazza, amelyeket mas osszefuggesben fogunk felhasznalni, Tovabba KATONA Lajos: A Kedd asszonya. Ethn. 1905. Irodalomtorteneti von atkozasai miatt hasznos dolgozat, de szinten inkabb csak adaleknak tekinthet6. Mindezeken kfvul nyornatekosan utalunk vallasos ponyva irataink kfnalkozo tanulsagaira.

507 TOMCSA.NYI Lajos S. J.-JAMBOR Laszlo S. J.: Szent lgruu: vize. Budapest, 1934. 508 JANOSI 71.

509 Pannonhalmi Rendtortenet. V. 635. 510 JANOSI:i.h.

511 Ert. 1913. 85.

512 KONCZ Akos: A gyangyas-Iar jani plebania turteneti vdzlata. Adatok az egri egyhdzrnegye tortenelmehez II. 1887.53.

513 SCHWARTZ Elemer: Viragszenteles Nyugat-Magyarorszagon. Ethn. 1925. 15. Tovabba HE-

RING Jozsef: A viragszenteles Baranya varmegye hegyhati jarasaban. Ethn. 1925. 167. 514 MKsz. 1888.267.

515 Rituale Strigoniense etc. Ratisbonae, 1909.369.

516 Erdekes anyagot hordott ossze FIALOVSZKY Lajos: A nepbotanika poezise c. osszealhtasa-

ban. Nyr. 1879-HI80. 517 Nyr. 1877.467. 518 M. O. E. 11.174.

519 Magyar Sian. 1864.657.

520 A kepet kozli TARCZAI Gyi:lrgy: Az Arpadlulz kertjei. Budapest, 1930. 47. 521 M. O. E. II. 13. es III. 16.

522 GONCZI 256.

523 Ethn. 1928. 107.

524 PEHM 138.

525 RI':IZNER Janos: Szeged tortenete III. 291. 526 TORMAsI 176.

527 DANKO, Josephus: Vetus Ilymnarium Ecclesiasticum Hungariae, Budapestini, 1893. 225.

Sequentia in [esto Beau Demetrii Martyris

528 OLTV AIWI PaJ: A szegedi plebUniiik es a t. piarista aiydk szegedi kronikaja. Szeged, 1886.

174. es KovAcs Janos: Szent Domotor. Szegedi Hfrudo 189~. 255. SZ. 529 KALMANY Lajos: Szeged nepe, III. 143.

5~O GONCZI 257.

531 BEKEFI 45.

532 KIRALY Ilona: Szent Marton magyar kirdty legenddja. Budapest, 1929. Passim. VO. meg ECKHARDT Sandor: A pannoniai hUn tortenet keletkezese. Szazadok 1927/1928.

533 FORSTER I. 537.

328

~34 FORS11!R III. 160. ~s 162.

53~ KNAUZ Nandor: Kortan. 216. 536 Tortenelmi Tar 1884. 558. 537 G()NCZI 258.

538 Dunantuli Nepmdveld V. 90. 539 Ethn. 1928. 107.

540 REONIER-RooAcs: Szent Marton eiete. Budapest, e. n. 7. 541 TARCZAI Gyorgy: Az Arpadhaz szentjei. Budapest, 1930.97.

542 LABAN Antal: Az arpadhazi Szent Erzsebet-legendak irodalmunkban. Budapest, 1907. 543 KISS Aron: Magyar gyermekjatek-konyv. Budapest, 1910. 107.

544 MNGy. VIII. 140.

545 Ethn. 1896. 287.

329

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->