P. 1
Ószöv jegyzet

Ószöv jegyzet

|Views: 147|Likes:
Published by Rysavy Pál

More info:

Published by: Rysavy Pál on Jan 10, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/30/2015

pdf

text

Bandy GyQ AZ OSZOVETSEG TEOLOGlAJA

~--------------------------------~

. AKORAI PROFETAK-NEBi'iM RisONIiM

Azt a korszakot, amely az Igeret foldjenek ~~ elfoglalasaval kezd6dik ('1'\ annak elveszitesevel vegz6dik, a nebnm risr5nim konlvek irjak Ie, ill. teo16giai szernpontbol refiektaliak, Mar maga a kozos cim, amel\']6zsue konyvet, A birak konyvet, Samuel konyveit es a Kiralyok konyveit fogl~lja ossze, a kovetkezokre ural:

a) Izrael tortenetenek ebben a szakaszaban il ~r6fetak donto szerepet jatszottak,

b) az izraeli tortenetiras profetai tortenetiras- A.z a tortenelemszemlelet, amelyet ezekb61 az oszovetsegi konyve~b61 megismerunk, megegyezik a profetak allaspontjaval,

Ezt a profetai tortenelernszemleletet dev~ronomista tortenelemreologianak nevezzuk, A nebi'im risr5nim konyvekben a deuteronomista tortenelernirassal talalkozunk, vagyis a tortenelemnek egy olY1n feldolgozasaval, amely a deuteronomiumi teo16gia szellemeben tortenik, A ~rtenelemnek erre a feldolgozasara es ertekelesere a babiloni fogsag ideji:!llcerillt SOt. Eppen azert lehet ezeket a konyveket Izrael bfinvallasanak tekiot~ili az orszag elfoglalasat6l szamirva a deli kiralysag megszfineseig tarto id6st~lban. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy a nebi'im risr5nim egyes konyveibtt( az esernenyek teo16giai feldolgozasanak kulonfele merteke fedezhet6 fd. S~ltel konyveinek a szovegebe avatkozott be a deuteronomista szerkeszto a legktlebb mertekben.

3.1 A korai profetak iizenete

Azok a tortenelmi esemenyek, amelyekrol q nebi'im risr5nim konyvei beszarnolnak, teologiai szempontb6l vannak ettelmC,Llle es magyarazva, Ezeknek a konyveknek nem az a celia, hogy arrol tudo::tsanak, ami megtortent (nem elsosorban tortenelmi konyvek), hanem tan-6~~onysagot tesznek anal, ahogy Isten a nepeert cselekedett. Az esemenyekr°ltsten cselekvesere val6 tekintettel szamolnak be. Ezek a konyvek arrol sz:iD1~lnak be, mit cse1ekszik Isten a nepevel, es altala az egesz vilaggal. Az anyag Idv1!asztasa is e szempontok alapjan tortenik. Reszletesen szarnolnak be arrol, atli emberi szempontb6l lenyegtelen, es ellenkez61eg, csak fut61ag ernlitik mcga.zokat az esernenyeket, amelyek embed szempontb61 dontoek voltak.

A legnagyobb figyelmet azoknak az eseme!1}!knek szentelik, amelyek torest, vagy fordulatot jelentettek az Isten nepe eleteth abban az ertelemben,

131

Bandy Gyiirgy: AZ 6SZ0VETSEG TEOL6GIAjA

hogy a nep olyan helyzetben talalta magit, amilyenben azel6tt meg soha nem volt. Ezekben a helyzetekben mindig veszelybe kerult a vallasi hagyomany, a hit hagyominyos kitaposott utjai, arnelyekrol a nep azt feltetelezte, hogy ezek ,,Is ten utiai", amelyeket mar j61 is mer. Ezekben a he1yzetekben veszelybe kerult az Isten nepenek a puszta letezese is, de visszaut nem volt, hanem mindig elore kellett haladni.

Ezekben a helyzetekben a nepnek meg kellett kuzdenie a kovetkezo kerdessel: hogyan egyeztetheto ossze az uj helyzet az eddigi vallasi tapasztalattal, es azzal, amit eddig tudtak Istenrol?

Az orszig elfoglalasaval kapcsolatban a korai profetak konyvei arr61 szamolnak be, hogy Izrael az Igeret foldj ere valo megerkezese utan uj igereteket kapott. Az Ur megigerte, hogy nepet megvedi, es gondoskodik arrol, hogy az orszagban maradhasson.

Az igeretek mellett meg figyelmeztetesek is elhangzottak. Betartatni Isten torvenyet es a kanaanita lakossaggal nem keveredni - ezek voltak a fo intesek, Tulajdonkeppen ugyanannak az eremnek a ket oldalarol van sz6 .. Ebben a korban az volt a terrneszetes, hogy ha egy nomad nep valahol megtelepedett, akkor a he1yi bennszulott lakossaggal osszeolvadt, es mivel a helyiek voltak kulturalis folenyben, a nomadok arvertek az 0 nyelviiket, szokasaikat, vallasukat, Bar az izraelirak sokat atvettek a kanaanitaktol, de megis mindig megoriztek azt a tudatot, hogy ok Isten kulonleges nepe, Ezek a konyvek nem hallgatjak el, hogy az izraelitak nem mindig tartottak be ezeket a rendelkezeseket, Viszont arra is ramutatnak, hogy a valsag idoszakaban mindig akadt egy vallasi szemelyiseg Q6zsue,. a birak), aki a szernelyes peldajaval meg tudta akadalyozni a nep eltevelyedeset,

A kovetkezo fejezetekben a legfontosabb fordul6pontokkal akarunk fogla1kozni: az orszag elfoglalasaval (Iozsue konyve), az ottani letelepedessel (a Birak konyve), a kiralysag letrejottevel (Samuel konyvei), a davidi-salamoni birodalom ketteszakadasaval es a ket utodallam megsziinesevel (a Kiralyok konyvei).

3.2 J ozsue konyve

Az else fordulatot jelento esemeny, amelyrol a deuteronomista torenelmi rmi beszamol, az orszag elfoglalasa volt. Izrael eseteben az orszag elfoglalasakor teljesen masrol van s26, mint a nomadok eseteben, A nomadokat mindig az ehseg hajtotta elore, es Ugy tekintettek az orszagra, ahova belephettek (altalaban a lakossag gyengesege miatt), hogy azt ki lehet rabolni es onnet

132

Bandy Gyorgy: AZ OSZOVETSEG TEOLOGrA]A

mihamarabb el kell menni. Izrael mas szandekkal lep be Kanaan foldjere. U gy erkezik, hogy ott letelepedjen es mfivelje a foldet, Izrael ugy tekintett Kanaanra, mint sajat, Istentol kapott hazajara, Az eddigi atmeneti lakohelyektol elteroen Kanaant vandorlasa celjanak tekintette. A celba va16 megerkezes elkeriilhetetlen valtozast jelentett a gazdasagi, tarsadalmi, politikai es vallasi viszonylatokban. Az orszag elfoglalasa utan kerdesesse yilt az Urhoz val6 viszony is. Az 6kori Kelet emberenek a gondolatvilagaban az istenseg es az orszag egy elvalaszthatatlan egeszet alkotott. Minden orszagnak megvolt a maga istensege vagy istensegei. A Kanaanba val6 rnegerkezesukkor izraelitak a kanaani istensegek teruletere leptek. A kerdes igy hangzott: nem kell kicserelni az istenseget? Nem kell elkezdeni az uj orszag istensegeinek tiszteletet? Az Urban val6 hit nem lett odivani?

Az orszag elfoglalasanak leirasaval kapesolatban eppen ezekkel a kerdesekkel foglalkoznak legintenzivebben a bibliai szovegek, A kovetkezo valaszokat adjik:

1. Az Dr az igeret foldjenek az adominyoz6ja. Ezert nines ok arra, hogy az adomanyozot ne tiszteljek.

2. Az Ur mindig ennek az orszagnak az Istene volt. Mar akkor ennek az orszagnak az Istene volt, amikor a patriarkaknak adta igeretet. Ebb61 az kovetkezik, hogy a Kanaanba val6 rnegerkezes hazaerkezes, Isten hazavezette az 0 nepet,

J6zsue konyve azzal a megallapitassal kezdodik, hogy M6zes meghalt.

Ezzel vilagos utalas tortenik arra, hogy egy M6zes utani korszak kezd6dik. J ozsue kezratetellel yilt M6zes ut6djiva (4M6z 27, 18 - 23 es 5M6z 34, 9), es azaltal, hogy sz6lt hozza az Dr (Iozs 1, 1).127

jozsue alakja szandekosan allando jelleggel M6zeshez van hasonlitva, es kapesolatba hozva vele. J6zsue Mozes szolgaja (lozs 1, 1). Az Dr ernlekezteti ot a Mozesnek adott Igeretekre (1, 3), es neki is megigeri a segitseget ugy, mint M6zesnek (1,5). jozsue a Jordanon nili torzseket ernlekezteti azokra a szavakra, amelyeket M6zes mondott nekik (1, 13 - 15). A nep igeretet tesz jozsuenak, hogy ora is ugy fognak hallgatni, mint ahogyan M6zesre hallgattak (1, 16 - 17). J ozsue kemeket kuld ki Kanaanba (2, 1), mint annakidejen M6zes is tette (4M6z 13 - 14). A Jordanon val6 atkeles elott a nep megszenteli magit (3, 5), ahogyan a Tizparanesolat atvetelekor is megszenteltek magukat (2M6z 19, 10). A Jordanon val6 atkeles a Voros-tengeren vale atkelesre ernlekeztet, es tigy zajlik Ie, ahogyan azt M6zes megparancsolra jozsuenak (4,10). A jordanon valo

127 Erdekes, hogy - M6zest61 elterden - az Or es jozaue kozotr sosern Jon terre parbeszed.

133

Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VETSI£G TEOL6GJA~J:...-" _

atkeles utan J6zsue olyan tekiOtelyre tett szert a nep el6tt, amilyen M6zesnek is volt (4, 14). J6zsue levette saflJjat az angyallal val6 talalkozaskor (5, 15), mint ahogyan M6zes is levette safLljat az ~g6 csipkebokornal (2M6z 3, 5). J6zsue oltart epittet faragatlan kovel;:b61 az Ebal hegyen (8, 30) M6zes torvenve szetint (2M6z 20,25), es feliratja ra ~~zes torvenyenek a masolatat (8, 32). J6zsue a halma utan kierdeml] a szept1rotol ugyanazt az ebed JHVH tangot (24, 29), mint amivel Mozes van jellet1lezve a konyv elejen (1, 1). Elmondhatjuk, hogy J6zsue konyveben M6zes rniDdeniitt jelenvaI6".

J ozsuet azerr ha~'onJitj:ik allandoan Mozeshez, mert ,,6 a vegrehajt6 szerve a Toranak, arnely M6zes altal adatott".128 J6zsue ehhez a Torahoz semmit sem tesz hozza, 6 csak egys;zerlie,n ~olyta~a a M6zes. aital megkezdett mfivet, Elmondhatiuk tehat, hogy J6zsue altaI egy generacioval meghosszabbodott M6zes kora,

Meg akkor is, ha az Or adt~ Izraelnek az orszagot, ennek elfoglalasa

nem ment siman, akadalyok ptlkill .. Akin bfine illusztralja, hogy Isten igeretei nem ervenyesek autOtnatikusaJl· Minden biin, amely a szovetseget megszegi, veszelyezteti Isten igereteinek ~ beteljesiileset.

A 22. fejezet erdekes teol6giai szempontb61. Az itt leirt konfliktus, amely majdnem er6szakba torkoliott, csak a kozpontositott kultusz koraban keletkez~etett. Egyetlen templornr~l .. meg, az .. a, szoveg nem beszelhet, ezert csak az Ur oltarat emliti, amelJep kiviil mas oltart nern szabad epiteni (19. v.). Ennek a fejezetnek az a feladata, hogy hangsulyozza, hogy a helyi szentelyeknek nem szabad nil nagy jdeot6~e~et tulajdonitani, es ezek a szentelvek nem zavarhatjak meg az Dr nepe egy.s~g~t" amel~ a deuteronomista teo16gia szerint tobbek kozott a kultusz centfali.zalasaval biztositott, J ozsue konyve az egyseges Izrael deutetonotnista felfogasab61 indul ki. Ez abbol is latszik, hogy az orszag elfoglalasanak a leirasao:il mindig "J ozsue es az egesz Izrael" a cse1ekv6

(pl. 3, 1; 10,.29.31. 34. 36. 38). .

A befejez6 23. es a 24. fejezetek "koicsonosen konkuralnak egymas-

sal".129 Ez a ket, egyrnassal l<olcsonosen konkuralo befejezes adott inditekot arra, hogy ket deuteronomist~ 5zerkeszt6 letezeset feltetelezziik.

A 23. fejezetben J6tSUe rnegallapitja az ?sszegy61t magas rangu tisztvisel6k elott, hogy tarnii voltal< annak, hogy az Ur Izraelnek adomanyozta az orszagot, Ennek a tenynek keU &sztonoznie 6ket mindannak a rnegorzesehez, ami "meg van irva Mazes totvenyenek konvveber;" (6. v.), es arra, hogy ne keveredjenek ossze a kornyeZ6 :epekkel (7. v.). Ezutan J6zsue megallapitia, hogy az osszes isteni igeret teljeswt (14. - 15. v.). J6zsue ezen szavaival zarodik

128 Rendtorff: Theologie I, 87. o.

129 Otto Kaiser: Einleitung in das Altc festament. EVA, Berlin 1973, 118. o.

r:·~ ~ -~-----------

,', -

134

Bandy Gyiirgy: AZ OSZ6VETSEG TEOLOGIA]A

le a torteneti IV, amely 1M6z 12, 1 - 3-al kezdodott el. A teriilet felosztasanak reszletes leirasa az e16z6 fejezetekben (13 - 21) is azt szolgalja, hogy illusztralja Isten Igeretenek a beteljesiileset. Nyomban elhangzik a figyelmeztetes, hogy a szovetseg megszegese maga utan fogja vonni Isten haragiat es a pusztulast,

A 24. fejezet osszesiiriti es stilizalja mindazokat a problemakat, arnelyek el6tt Izrael a Kanaanba valo megerkezes utan allt, A tortenelem osszefoglalasa utan, amely Abrahammal kezdodott es az orszag elfoglalasaig tartott (lasd a 2. pontot), harem Iehetoseg bernutatasa kovetkezik: visszaterni a patriarkak politeista vallasahoz, atvenni a kanaani lakossag vallasat, vagy kitartani az Or szolgalata mellett. J ozsue a lehetseges megoldasok mellet szernelyes peldaval is szolgal: "De en es az en hazam nepe az Urat szolgaIjuk."(24, 15). A nep spontan modon J6zsue peldajat koveti (18. v.), de jozsue ramutat az Or szolgalatanak a nehezsegeire, A nep ennek ellenere ismet kinyilvanitja, hogy az Urat akarja szolgalni (24. v.).

J ozsue a nep nyilatkozata alapjan megujitja a szovetseget, beirja ezt "az Or torvenyenek konyvebe", ernlekkovet allit es elbocsitja a nepet (25. - 28. v.).

M6zest6l elterden jozsue nem jeloli ki az utodjat, Halala utan Izrael vezetes nelkiil marad. A konyv ket halalesettel es harom sirr6l szolo tudositassal zirul be. J 6zsef csontiainak eltemetesevel az utols6 patriarka is hazaerkezett, es J6zsue es Eleazar halala azoknak a vezet6knek a tavozasat jelenti, akik a foiytonossagot kepviseltek M6zes kora es Izrael tortenetenek a kovetkezo korszakai kozott,

I

3.3 A birak konyve

A birak korara valo visszatekintes ugy tarja elenk ezt a korszakot, amelyben megsziint az olyan egyseges vezetes Izraelben, amilyen M6zes es J6zsue idejeben volt (Bir 2, 10), de meg nem alakult ki az uj allami szerkezet sa monarchia. Tehat egy koztes idoszakrol van sz6.

A birak konyvenek egyik f6 temaja az elfoglalt orszag megtartasa es bebiztositasa. Mivel Izraelnek az Istenhez ruz6d6 kiilonos kapcsolata miatt az orszag elfoglalasa utan tobb mint ketszaz evig nem volt allama es illamigazgatasa, csak a veszely idejen jelentek meg a karizmatikus vezet6k - a birak, Egyebkent a torzsek onalloan eltek, es csak egy kozos kapocs fogta 6ket ossze - az Orban valo kozos hit. Megis, e kozos kapcsolodasi pont dacara az egyes torzsek haboruztak egymassal (12, 1 - 6), es ennek majdnem aldozatul esett Benjamin egesz torzse (19. - 21. fejezet).

135

Sandy Gyorgy' AZ 6SZ0VETSEG TEOL6crAjA

A birakrol - megment6kr61 8z616 d:gebbi tortenetek "most egy koZ68, teo16giai1ag interpretilt kOZQS keretbe vannak belehelyezve, ... amely a birak korat ugy kepzeli el, mint egy jatekot, melyben a nep cselekvese es az ana torteno isteni reakcio valtogatia egymist."130 A kovetkezo semarol Vall szo: biin - Isten biintetese - megteres es segitsegert vale kialtas - segitseg a biro- megment6 altal, Ez a serna allandoan rnegismetlodik (lasd: 3, 7 - 11. 12 - 15a. 30; 4, 1 - 3,stb.). Arra utal ez serna, hogy az Dr mindig valaszolt a nepe segelykeresereo Bar sok volt a bun, de a megtero nep mindig megtapasztalhatta Isten segitseget. Ez a serna azt fejezi ki, hogy az Ort61 valo elpartolas mindig rornlasba ve-zetett, viszont az Orhoz valo megteres megrnenekulesr jelentett. Valoszirni, hogy a deuteronomista szerkeszt6k az eredetileg onallo torteneteket azert csoportositottak ilyen serna szerint, men szerinnik az onallo tortenetekbol nem volt eleg vilagos ez a mondanival6.

Fohrer arra figyelmeztet, hogy "ciklikus jelleggel bir"131 tobb bira tortenetenek az ily m6don torteno egymas utani eloadasa, Az is deuteronomista serna, hogyaz eredetileg torzsi hosok olyan alakokka valtak, akiket az Dr kiildott, egesz Izrael megrnenrese jottek, es egymas utan rmikodtek,

Azert besz€:IUnk birikr6l-megment6kr6l, mert a Birak konyvenek mai formajaban a megment6k (mosra 3, 9. 15) tortenetei es a birak nevsora ossze van kapcsolva. A kapcs016dasi pontot Jefte kepezi, aki mindket csoportba be van sorolva. Birhogy is neveztek ezeket az embereket, karizmatikusok voltak, akik az Ur lelkenek (mach JHVH) a hatalmaval cselekedtek, arnely id6r6l idore rajuk szallt (3,10; 6, 34; 11,29; 13,25; 14,6.19; 15,14). Ezekben az esetekben az Dr lelke "ad hoc ajandek az erre a celra kijelolt embereknek, akik ezaltal a nepuk javat szolgiljik."132 Erdekes viszont, hogy nern hangzik el egyetlen egy, a binikat kritizalo szo sem, pedig ok lett volna ri b6ven (f61eg Simson eseteben). Ez nyilvan azert van igy, mert a deuteronornista szerz6 a karizmatikusok oldalan allt a karizmatikus es a dinasztikus elv kozti vitaban. Ezt abb6l is latszik, hogy akirilyokat - amint azt meg fogjuk tapasztalni - eles es bator kritika illeti.

A tortenelrni visszatekintesben a birak kora egy "szotny6., kirilyok nelkuli korszak (v. o, 21, 25; 17, 6; 18, 1; 19, 1)>>133 Ez a negy utalas, rnely megmagyarazza, hogy Danban egy ketes szentely rnegalapitasara, Gibeaban pedig egy szegyenletes gyilkossagra, amelynek haboruskodas lett a kovetkezmenye, csak egy kiraly nelkuli korban kerulhetett sor, kozverve ugy tesznek

130 Preuss: Theologie II, 21. 0,

131 Georg Fohrer: Geschichte der israelischen Religion, W de Gruyter, Berlin, 1969,309, o. m Preuss: Theologie I, 184. o.

133 Preuss: Theologie II, 20, o.

IC'-_--------------------------------:--------

136

137

Bandy Gyorgy: AZ OSZOVETSEG TEOLOGIAJA

emlitest a kiralysagrol, mint egy olyan intezmenyrol, amely stabilitast, rendet es bekesseget biztosit. A karizmatikusok, akik esak id6r61 id6re kaptak meg az Dr lelket, esak ideiglenesen tudtak megoldani a tarsadalrni-politikai problernakat, E szerint a tortenelrni szemlelet szerint tart6s megoldast csak a kiraly jelenthetett.

Teol6giai szempontb6l erdekes Jefte iizenete az ammoni kiralynak (11, 15 - 27). Itt ugy van bemutatva az exodus, mint az Dr alapvet6 szabadit6 cselekedete, amely tovibbiakat von maga utan, egeszen az orszag elfoglalasaig, Az Drral val6 konfiiktushoz vezet, ha az amm6niak ketsegbe vonjak az izraelitak terulethez val6 jogat, Az nem vilagos, hogy 11, 24 szerint, ahol Kemosrol, mint egy terulet ajandekozojarol van szo, argumentum ad hominem-r61 van-e szo, vagy a henoteizmus megnyilvanulasarol.

A deuteronomista feldolgozas ellen ere a Birak konyve osregi viszonyokat tiikroz vissza ugy kulturalis, mint vallasi szempontb61.

"A Birak konyvenek, amely haborukkal, kegyetlenseggel, boh6zatokkal van atszove, mintha nem is lenne teol6giai jelentosege, es ezert a kozelrmiltig mint teol6giai rmi csak hianyos ertekelest kapott. Mindezek ellenere litni kell, hogy ez a konyv az egyes tortenetei altal ujb61 es iijbol az Dr nepenek a megmenteserol szamol be. Azokt61, akik elfordulnak a balvanyimadastol, es megternek az Urhoz, az Or nem tagadja meg a segitseget."134

3.4 Samuel konyvei

Samuel konyveiben harem kiemelt tema talalhato: a) a kiralysag megalapitasa (3.4.1), b) David folernelkedesenek tortenete (3.4.2) es e) a David tronutodlasaert vivott hare (3.4.3). Ezen esernenyek leirasanak ket imidsig adja meg a keretet: Anna halaeneke (l Sarn 2, 1 - 10) es David imadsaga (2Sim 22, 1 - 51).

3.4.1 A kiralysag megalapitasa

A deuteronorniumi tortenetiras szerint a honfoglalas utan a kovetkeza fontos es fordulatot jelent6 esemeny a kiralysag megalapitasa volt. A birak koratol a kiralyok koraig val6 atmenet elvilaszthatatlanul osszefiigg az utoIs6 biranak, Simuelnek es az elsa kiralynak, Saulnak a szemelyevel, Mar a konyv

134 Zenger: Einleitung, 202. o.

~-------------- ..........

Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VETSEG TEOL6GIAJA

bevezetese, amelyben Samuel szuletesenek kiilonleges tortenete es a sil6i szentelybe valo vezetese jelzi, hogy egy uj tortenelmi korszak kezdodik.

Samuel any janak, Annanak az irnaja azokkal a szavakkal vegzodik, hogyaz Or "kini.lyat rnegerositi, es felemeli felkentjenek szarvat" (1 Sam 2, 10). Mit ez az imadsag jelzi, hogy "a kiralyt, akit a Binik konyvenek utols6 szavai oly nagyon varnak, Samuel kirillya keni."13S

Samuel M6zes utan az elso dominans szemely, aki Izrael tortenelmeben felbukkan. Ezt a velernenyt nerncsak a deuteronorniumi tortenetiras vallja, hanem a kes6bbi korszak is. Zsolt 99, 6-ban M6zes es Aton utan rogton Samuel van megemlitve: "Mozes es Aron a papokkal egyiitt, Samuel az 6 never segitsegiil hivokkal egybe." Jeremias profeta Mozest es Samuelt a legnagyobb imadkozoknak tunteti fel (Ier 15, 1).

Samuel az utolso a birak soraban, LSarn 7, 16 szerint "bejitta Betelt, Gilgalt es Micpat, es iteletet hozott Izrael felett mind e helyeken." A kesobbi hagyomany profetai (1 Sam 3, 20; 9, 9. 19) es a papi funkci6t is tulajdonitott neki (1 Sam 2 - 3)_136

A filiszteusok reszerol va16 egyre nagyobb fenyegetesek rnegmutattak, hogy a karizmatikus vezetok ennek a veszelynek nem tudnak ellenszegiilni, Azonban a problema megoldasara nem sziiletett egyseges velemeny; Samuel azzal akarta a helyzetet megoldani, hogy atadta hivatalat fiainak (1 Sam 8, 1). Az o fiai azonban alkalmatlanoknak bizonyultak. Erne eset mutatja, hogy a karizmatikus hivatalt nem lehet orokolni, Val6szinUleg nem csak Samuel gondolta, hogy a regi tarsadalmi rendet meg kell orizni. Az uj kovetelmennyel szemben, amely szerint a nep fale kiralyt keil tenni, elovettek a regi jol ismert teo16giai tezist, hogy az Dr Izrael kiralya, A kesobbi korszak ezeket az esemenyeket akkeppen ertekelte, hogy azok, akik kiralyt kivantak, annak a veszelynek voltak kiteve, hogy eltavolodnak az Drt6l. Ezeket az embereket azonban ilyenfajta teo16giai merlegelesek nem erdekeltek, Csak azt lattak, hogy a karizmatikus vezetok eddigi rendszere csodot mondott.

Val6szinUleg a bibliai szentirok sem kepviselrek a kiralysag kerdeseben egy velernenyt, ezert Samuel elo konyvebe egymas melle kerultek a kiralysag megalapitasat jovahagyo es eliteld fejezetek is. Ennek a folyamatnak a legmeglepobb momentuma LSam 8, 6 - 9. Az Ur, aki Samuel "oldalan ill", hagyja ervenyesulni azok akaratat, akik megvetettek Ot. Ez ramutat arra, hogy Isten szuveren, Azt ese1ekszi, arnit akar. Nines kotve semmihez. Uj dolgokat cselekszik.

135 Rendtorff: Theologie I, 94. o.

136 Az Apostolok cselekedeteben Samuel elsa profetakent van megnevezve (3,24) es utolso bfrakent, aki egyidejiileg profeta is (13,20).

138

Bandy Gyorgy: AZ OSZOVETSEG TEOLOGIAJA

Samuel konyvei nem rnondjak, hogy az Isten engedelyezte a kiraly megvalasztasat, hogy ez altal megmutassak, hova vezet, ha a nep sajat feje utan megy. Ezek a konyvek arr61 beszelnek, hogy Isten volt az, aki megparancsolta Samuelnek, hogy adjon a nepnek kiralyt, es Isten volt az, aki kiszemelte a megfeleki kiralyt, Ezekben a konyvekben egyszerre hallatszik a kiralysag kritik:ija es torvenyesitese,

Meg kell figyelniink egy fontos dolgot: a kiralyt a nep valasztja, azonban azt valasztja, akit az Dr kiszemelt, Izrael ugyan arveszi kornyezete tarsadalmi rendjer, azonban igy is Isten nepe marad, mert a kiraly es a kiralysag is Isten torvenye ala van rendelve.

A masik fontos dolog, amit megfigyelhetiink, a kovetkezo: Samuel, noha atadja biroi jogkoret Saulnak, de tovabbra is profeta rnarad, aki tovabbra is fogadja Isten kinyilatkoztatasait. Samuel az elso a profetak hosszu soraban, akik az oszovetsegi nep kiralyai mellett allnak. Ezek a profetak gyakran jobban es tisztabban lattak, hova vezetnek az esemenyek, mint a hivatasos politikusok.

Saul kiralysaga atmenetet kepvisel "az un, nagy birak es megmentok karizmatikusan jellemzett idoszakatol az orokolt kiralysag (fele)."137Saul uralkodasanak kezdeten karizrnatikuskent viselkedik, bar felkenetesekor nem kapta meg az Dr Lelket, Daviddal ellentetben (v. o. 1Sam 10, 1 es l Sam 16, 13). Az extatikus vandorprofetak kozott azonban megszallja ot az Dr Lelke (l Sam 10, 6). Jibes Gilead polgarainak segitsegkerese utan ismet megszillta ot az Isten Lelke (l Sam 11, 6).

Nem teljesen vilagos, hogy mi volt a Samuel es Saul kozti konfliktus hattereben,

__}).Z arrol tud6sit6 tortenetek, amelyek szerint Saul a hare elott maga mutatott be aldozatot, mert kesett Samuel (l Sam 13), es nem teljesitette az amalekitakra kimert haborus atkot (1 Sam 15), esak a konfliktus kulso megnyilvanulasai. Dgy tfinik, hogy a Samuel es Saul kozti konfliktus oka az volt, hogy Saul kezdett igenyt tartani a kultikus kompetenciakra is. Akarrni is volt a koztiik leva konfliktus oka, megis ez a konfiiktus elorejelzi a vallas es a politika kozti feszultseget, illetve az Urba vetett hit es politikai cselekves kozott. Ez okb6l kifoly6lag a kiralysag institucioja teo16giai tema,

Saul abban a pillanatban lett "leirva", amikor "Samuel bankodott Saul miatt, az Dr pedig rnegbanta, hogy kirallya tette Sault Izrael felett" (1 Sam 15, 35). Ennek kovetkezmenyekent eltavozik az Ur lelke Saultol es rossz lelek kezdi gyotorni ot, amit az Dr kiildott (l Sam 16, 14). Meglepo, hogy a gonosz lelek is az Urt61 jon. Ez azert van igy, mert "a szentfr6 hite nem teszi lehetove olyan lelek letezeset, amely ne lenne az Ur akaratanak alarendelve.'T" Saul osszes tovabbi

135 The Interpreter s Bible, Volume 2, Abington Press, 1953,969. o.

139

~-------------- .

Bandy Gyorgy: AZ OSZOVETSEG TEOLOGlAJA

cselekedete es tragikus vege a megszallottsaganak es annak a kovetkezmenye, hogy elhagyta ot az Ur.

3.4.2 David folemelkedese

A kovetkezo fontos eserneny a deuteronomiumi tortenetiras szerint David dinasztiajanak a megjelenese. David es az 6 kiralysaga a Penta(Hexa) teuehoson kfvul a legnagyobb ternat alkotja, amely korul kiilonfele hagyomanyok esoportosulnak. A tortenelem deuteronomista szemleleteben az orszag elfoglalasa ugy van bemutatva, hogy ennek a davidi-salamoni birodalom kialakulasaban kell beteljesednie, es a koverkezo esemenyek ugy vannak eloadva, mint ennek a birodalomnak fokozatos hanyatlasa es legvegul pusztulasa, Ez okbol kifoly61ag szukseges azokkal a teo16giai elkepzelesekkel foglalkozni, amelyek ehhez a kiralysaghoz kapesol6dnak. David kiralysaga nem a tortenelem hajnalanak atlathatatlan szurkuleteben keletkezett. Konkret idoben es terben keletkezett, amelyek elerhetoek a torteneti kutatas szamara. Nem egy olyan intezrnenyrol van szo, amely Isten tererntesi rendjehez tartozna.

Ebben kiilonbozik az okori Kelet osszes kiralysagatol. Peldaul a babiloni kiralyok feljegyzesei szerint a kiralysag az egbol szallt ala. A Gilgameseposzban arrol van sz6, hogy a tr6n leszallt az egbol, "Izrael abban kulonbozik a kornyezetetol, hogy nines metafizikus isteni kiralysaga."!"

A davidi kiralysagnak nines ostorteneti kezdete, ezert nines meg mitikus meltosaga sem. David nemzetsege, noha nines ostorteneti kezdete, megis elvalasztharatlanul kapeso16dik a szovetseg ladajanak Jeruzsalembe val6 atvitelehez es a jeruzsalerni templom epitesehez,

A bibliai ir6k csodalatramelto j6zansaggal es targyilagossaggal irjak le a politikai korulmenyeket, amelyek oda vezettek, hogy vegul David lett a kiraly, David, mint kiraly mar a deuteronomiumi torteneti mfiben reszben idealizalva van, es a kronikas mar inkabb nem ernliti azokat a korulmenyeker, amelyekben kirallya lett. Az idealizalasra val6 hajlam ellenere eszrevehetjuk az igyekezetet David hibainak es btineinek reszletes leirasara. Va16szinill.eg azert van igy, hogy teljesen kizarjak az esetleges isteniteset,

Samuel elso konyveben harem kiilonbozo hagyornany van arrol, hogyan lepett David a tortenelem szinterere. Az else hagyominy szerint az ifju David zeneszkent jott Saul udvaraba (lSim 16, 14kk). A masodik hagyomany szerint az addig ismeretlen David a katonai taborba erkezik, es nyomban

138 The Interpreter s Bible, Volume 2, Abington Press, 1953, 969. 0, 139 Zenger: Einleitung, 216.0,

'';:'--

140

Bandy GyO[gy: AZ OSZOVETSEG TEOLOGIA]A

Goliattal harcol (I Sam 17, 1kk). A harmadik hagyomany szerint David mar fiatalon fel volt kenve (l Sam 16, 1). Csak ez a hagyornany rendelkezik vallasi dimenzioval, es jellemz6, hogy bibliai szerkeszt6 eIs6nek ninteti fel, David itt Isten nepenek a vezere, akit Isten elhivott es Samuel profeta felkent. Noha torteneti szemszogbol nezve a harmadik hagyomany megbizhatosaga kerdeses, megis ez a hagyomany fejezi ki a Iegjobban, hogy ez az uj es nem vart dolog, ami Isten akaratabol tortenik, messze tiillepi Samuel felfogokepessegenek a hatarait, Ebben a harmadik hagyomanyban sem egyenes Davidnak a tr6nhoz vezet6 utj a.

A felkenetes akrusarol a Biblia mar David elott is beszel. David eseteben az uj mozzanat az, hogy maga az Dr szavatolja a kiralysaga fennallasat, Ez a garancia - Natan profeciajarol van sz6 2Sim 7 -ben - esak akkor hangzik el, amikor David meger6sitette helyzetet jeruzsalemben. Eddig a pillanatig Daviddal es a folemelkedesevel kapcsolatban nines szo a szovetseg ladajar61. Csak a szovetseg ladajanak Sionra valo arvitelevel (2Sim 6) talalkoznak a Davidrol sz616 hagyomanyok Izraelnek azokkal a hagyornanyaival, amelyekben a szovetseg ladaja fontos feladatot tolt be.

Az exegetak szerint Natan profeciajanak tobb retege van. A legregebb reteg a David szemelyere vonatkoz6 igereteket tartalmazza (1 - 7. 11 b. 16. v.), a kovetkezo retegben mar David ut6daira vonatkoz6 igeretek is vannak, a kovetkezoben mar Isten nepere vonatkoz6 igeretek is (22. - 24. v.).

Az igeretek (kesobb chasdi David-nak nevezve, lasd Zsolt 21, 8; 89, 25. 29. 34 es Ezs 55, 3) a) a haz megepitesere, b) az Izrael felett valo kiralysag megerositesere es c) az atya-fiUi kapesolat igeretere vonatkoznak.

A~egetak feltetelezik, hogyaz eredeti Natan-profecia esak toredekes valtozatban maradt meg, rnivel Zsolt 89, 20kk-ben sokkal reszletesebbek a Davidnak tett igeretek,

Mar az un, David utols6 szavaiban (2Sam 23, 1kk), amelyek regebbinek ninnek, felbukkannak olyan gondolatok, amelyek Natan profeciajaban is megtalalhat6ak. Itt azonban olyan gondolat is van, amelyet elvarnank Natan profeciajaban, megsern hangzik el. A David hazaval va16 orok szovetseg (bijrit 6ldm) igereterol van szo, Ugyanez a gondolat meg Zsolt 132, 11. - 17-ben jelenik meg.

A zsoltarbol valo es a profetai szoveg peldajan latni, hogy Natan profeciaja egy kovetkezo hagyomany csiraja volt, es az Dr igereteit a kesobbi idokben nem feledtek el. Ellenkezoleg, ezt az igeretet ertelrneztek es id6szerfisitettek, Itt latni a kesobbi rnessiasi varakozasok eredetet es jogosultsagat, Lisd Ezs 7, 10 -16; 8, 23 - 9, 6; 11ik 5, 1 - 5; Zsolt 2; 89; 110 es 132.

Natan profeciaja eredetileg onalloan Ietezhetett, Ma mar azonban abban a szovegkornyezetben kell vizsgilnunk, amelyben talalhato, Azokr61 a

141

Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VETSEG TEOLO(LA]A

passzusokr61 van sz6, melyel David folemelkedeset targyaljak, Natan profeciaja altal az osszes esemeny arnelyet D:ividr61 hagyomanyoztak, uj dimenzi6t kap. Ezek az esemenyrk a kezdetuktol a vegukig egysegesen hagyomanyozodtak (ellentetben az~kkal az esemenyekkcl, amelyek a Pentateuchosban hagyomanyoz6dtak), es ~Iyan m6dszerrel vannak ekiadva, arnely megfelel a legmagasabb tortenetirasi loverelmenyeknek. A tortenetek elejen egy olyan eserneny van eloadva, amely feszultseget visz a tortenetbe: Mikal kiralynonek nem lehet gyermeke (2Sam 6, 22). E tenv kozlese utan azonnal felhangzik Natan profeciaja (2Sam 7). vlinden, ami ezutan kovetkezik, a bonyodalmak ellenere csak egyetlen problenaval foglalkozik: ki lesz David utan a kir:ily?

Figyelemremelto a ortenetekben szereplo szernelyek jellemenek realisztikus abrazolasa, Tavolro' sines sz6 vailisos szemelyisegekrol, vagy a kegyesseg peldakepeirol,

Felnino a tortenes-k profan eloadasa. Az Urnak az esernenyekbe

valo kozvetlen beavatkozasaril csak haromszor van sz6: 2Sim 11, 27-ben (Az Urnak nem tetszik David tete), 12, 24-ben (Szeretetebe fogadta az Ur Salamont) es 17, 14-ben (Ahitoel jo tanacsanak meghiusulasa), Az elsa esetben az ember tettenek Isten altai errekeleserol van sz6. A masodik eset azt jelzi, hogy Isten szeretete nem vaamilyen eIoz6 teljesitmenyen alapul. A harmadik esetben annak az imadsagn.k a meghallgatasar61 van szo, amely 2Sim 15,

31-ben hangzott el.

Isten tortenelembei val6 cselekvesenek az ilyen latasa teljesen uj.

Az eddigi bibliai torteneteklrn arrol van szo, hogy Isten a tortenelembe vagy csodak, vagy kinyilatkoztat:sok, vagy karizmatikus vezet6k, vagy szakralis intezrnenyek (pl, szent habou, az Dr ladaja) altal avatkozik be. Ezek a tortenetek azonban nem beszeInekcsoda.kr61, hanem azt jelzik, hogy az elet minden teriilete es minden tortenes Isten kezeben van. Isten tettei kiilonleges helyen ervenyesulnek, megpedig az .mberi szivben (az ember bens6 enjeben),

Eb ben az esetben is a tortenesek teologiai megragadasa a fontos.

Annak az abrazolasarol vanszo, hogy vajon Natan jovendolese megbizhat6- e vagy sem. David tronja 19yan rnegrazkodtatasnak van kiteve, azonban a tr6n illand6saganak isteni garanciaja megbizhat6nak bizonyul. Bar David megalaztatasnak van kiteve.Isten azonban folerneli Ot. David szenvedese es megalaztatasa annak az esznenek a csiraja, amely Isten szenved6 es megalazott Felkentierol szol, Az ig:zsag kedveert azonban meg kel jegyezniink, hogy David nehezsegeinek, amelek itt le vannak irva, nincsenek sernmifele vallasi dimenzioi,

David dinasztiajavl es kivalasztasaval kapcsolatban Natan profeciai mellett (2Sam 7) kiilonosen ontosak az un, kiralyi zsoltarok, :Mig Natan profe-

142

Bandy Gyorgy: AZ OSZOVETSEG TEOLOGIAJA

ciaja es a David tronutodlasarol sz616 esemenyek a kiils6 veszedelmekr61 es David tronjanak fennmaradasarol beszelnek, adclig a kiralyi zsoltarokban azokrol az elkepzelesekrol szerziink tudomast, amelyek David kiralysagahoz ruz6dtek. Mas sz6val: ezeknek a szovegeknek az alapjin lehet rekonstrualni a davidi dinasztia ideo16giai alapjat.

A kiralyi zsoltarok alatt azokat a zsoltarokat ertjuk, amelyeknek a Sitz im Leben-je a kiralyi udvar, tehat az imnepi alkalmak es szertartasok, amelyek a kiralyt, az 6 tronusat, birodalmat es hivatalat erintik.

A kutat6k velemenye megegyezik abban, hogy a kovetkezo zsoltarok tartoznakide: 2, 18, 20,21,45,72,89,110 es 132.

Ezeket a zsoltarokat a kiraly megkotonizasanal adhattak elo, Az Oszovetsegben a Iegreszleteseb ben ]I oas kiraliya koronazasa van leirva (2Kir 11, 11kk). A koronazas ket reszbol alit. A kiralyt elobb a templomban koronaztak meg, ahol egyben megkapta az un, kiralyi okrnanyt (edut - 2Kir 11, 12). Ez az okmany mar Egyiptomban is ismert volt. Irisban volt benne meger6sitve, hogy a kiralyt az istenseg bizza meg az uralkodassal, Ugyancsak megtalalhato volt benne az uj kiraly un. uralkod6i neve.

A koronazas masodik resze abb61 allt, hogy az uj kiralyt a templomb61 arvezettek a palotajaba, ahol elfoglalta tronjat es tudtul adta a szeles vilagnak, hogy atvette az uralkodast, Orszagaban ezt a hitt kulonleges kuldottek terjesztertek (mebasserimJ giir. euangeh"dzontes). Peldak: 2Sam 15, 10 (Absolon), 2.Kir 9, 13 Oehu), Ezs 52, 7 (az Dr), Zak 9, 9 (alazatos kiraly). Ez az iizenet oromre es ujjongasra (pl. 1Kir 1,40) adott okot. Az uj kiraly tronralepesevel valami ujat vartak, ami meg a terrneszet eletere is vonatkozott (lasd Zs01t 72, 16; Ezs 11, 6kk).

A-s-zertartas legfontosabb esemenye az uj kiralynak az Dual val6 atyafilii kapcsolatba val6 beiktatasa volt. Az adoptalas akrusarol volt sz6. Erre vonatkoz6 szoveget Zsolt 2, 7 -ben talalunk, Izrael soha nem ertelrnezte rnitologikusan, hogy a kiraly Isten fia. Ebben csak az egyiptomiak voltak kovetkezetesek. Az 6 szemiikben a farao megtestesiilt istenseg volt. A mezopotamiai kiralyok "csak" az istenseg altal kivilasztott szolgak voltak. Izraelben ezt jogi sikon ertelmeztek (adoptalas), A kiralynak, mint fiunak joga volt az imadsagban kerest eloadni (pl. lKir 3, 9kk; Zsolt 2, 8; 20, 8; 21, 3. 5). A kiralynak fiukent joga volt valasztani a kiilonbozo biintetesek koziil (2Sim 24, 12). A kiraly az imadsagaiban folyamatosan tanacskozhatott az Drral, mert a jobbjan iilt (Zsolt 110, 1). A minden torvenyt feliilrmilo jog az Dr neveben es az Dr helyettesekent val6 uralkodas volt (Zsolt 2, 7 8).

Azt a gondolatot, hogy a kiraly Isten fia, csak egy lepes valasztotta el att6l a gondolatt61 es annak a kovetkezmenynek a levonasatol, mi szerint a

143

Bandy Gyorgy: AZ OSZOVETSEG TEOL6GrAJA

c-

0, -

kiraly Isten orokose es megbizottja. Ebbdl az kovetkezik, hogy a davidi kiraly az egesz fold felett val6 kiraly es a tr6nja Isten tr6nja. Ebben az ertelernben beszelnek a kovetkezo szovegek: Zsolt 110; Zsolt 72,8 11; lKr6n 28, 5; 29, 23; 2Kr6n 9, 8 es 13, 8.

Az ujabb kutatas kimutatta, hogy a kiralyi zsoltarok "kolcson vettek" az egyiptomi es a mezopotamiai udvari irodalmi alkotas kifejezeseit es frazeol6- giajat. Olyan sztereotipiakrol volt sz6, amelyeket minden kiralynak eloadtak fuggetleniil a politikai helyzettol vagy az elvarasoktol, ame1yek szemelyehez fiizodtek. Ezeket a szovegeket ugy is ertelmezhetjuk, mint hizelgest (pi. a kiraly batorsaga, szepsege), de ugy is, mint Natan jovendolesenek az aktualiz alas it. Elmondhatjuk tehat, hogy a kiralyi zsoltarok az Or felkentjenek es birodalmanak profetai modelljet tartalmazzak, es nem a val6cli tortenelmi helyzet leirasat.

A Jahveban valo eredeti hit nem szamolt a kirallyal es a fcgalomtaraban sern szerepeltek a kiraly es a kiralysag leirasara vonatkoz6 kifejezesek Az 6kori Kelet udvari stilusanak kifejezesi eszkozeit kellett segitsegul venni.

A kiilfold fele a kiralynak elsosorban katonai feladata volt. Az ellenseg elleni harcra maga az Or ruhazta at fel erovel (lasd Zsolt 18, 40), amely gyozelmet ad neki.

Belpolitikailag a kiraly a jogot es igazsagossagot szavatolta. Erre az Istennek val6 alarendeltsege es a vele valo helyes kapcsolat tette at alkalmassa. A kiraly tehat caddiq volt (2Sam 23, 3 - 5; Zsolt 101, 2 - 4 Zak 9, 9). Itt nem a kiraly szemelyes vallasossagarol van sz6, sajat privat cedaqa-r61, hanem arr6l, hogy a hivatala es a feladata helyes kapcsolatban van az Urral. A kiralynak, mint az igazsagossag kezesenek, minden igazsagtalanul kicsordult ver draga (Zsolt 72, 12 - 14; Zsolt 45, 7kk).

A caddiq megjeloles mellett ugyanugy sztereotipiak a kiraly szepsegerol es erejerol sz616 kifejezesek (l Sam 9, 2; 10, 23; 16, 12; Zsolt 45, 3).

A kiraly az alattval6i szamara az elet lehelete (Siralmak 4,20).

Az osszes ilyen kifejezes idealizalja a kiralyt es a kiralyi tisztnek transzcendens jelleget ad. A kiralyt papkent is dicsoitik (Zsolt 110, 4). Nem csoda, hogy ennyi tisztseg betoltese mellett sziiksege volt a kiralynak nepe konyorgo imadsagara, A legtobb konyorgo imadsag, amely az Oszovetsegben fel van jegyezve, eppen a kiralyert va16 konyorges (Zsolt 20; 28, Skk; 61, 7; 72; 84, 9kk; 89 es 132).

Fokozatosan kialakult az a nezet, hogy a kiralyon az Or Lelke van. Mas sz6val: a kiraly karizmatikus (lasd 'l Sam 16; 2Sam 23, 3). Sern Egyiptomban, sern pedig Mezopotamiaban nem tu1ajdonit6dottak a kiralynak ilyen vagy ehhez hasonl6 tulajdonsagot, Ez az izraeli specifikum. Az edcligi vezetok tulajdonsagait athelyeztek a kiralyra, Ehhez a meggyozcdeshez egy viszonylag

144

· j

Bandy Gyorgy: AZ OSZDVETSEG TEOLOGiA]A

nagy nehezseg kapcsolodik: A kiralyok ugyanis az elhunyt atyjuk utan leptek a tronra, es ezaltal a karizrna, amely eredetdeg az egyennek adatott, az orokles altal athelyezodott az ut6dra. Lehetseges Isten ajandekit orokolni? Ez olyan kerdes, amelyre nehez feleletet adni, amennyiben egyreszr azt allitiuk, hogy a kiraly karizrnatikus, masreszt pedig a dinasztikus elvet tartjuk jogosnak a tr6nutodlasnal,

Ezsaias ezt a problernat ugy oldotta meg, hogy csak az Dr altal megIgert kiralynak adatik az osszes karizma (lasd Ezs 11, Ikk),

Ennek ellenere az osszes tronra tep6 kiraly azokkal a titulusokkal es tulajdonsigokkal volt felruhazva, amelyeket felsoroltunk. A kerdes azonban igy hangzik, hogy ez tudatos tulzas es hizelges volt-e, vagy ezek olyan sztereotip forrnulak, amelyek tartalmat nem vettek halalosan komolyan, vagy minden uj kiralynal rnegujult a remeny: 6-e az eliovendo, vagy mas valakit kell varni?

3.4.3 David troriutodlasa

Ahogyan Akin bfine megzavarta az orszag elfoglalasanak sima folyamatat G6zs 7), ugy David brine is (2Sim 11) megzavarta Natan profeciajanak az utodrol es az illand6 dinasztiarol (2Sim 7, 11kk) sz616 igeret folyamatos beteljesedeset, Noha az Dr nem vonta vissza Natan pr6feciajat, de Natan altal jelentette ki Davidnak, bogy a sajat hizib61 bocsat ra csapasokat (2Sim 12, 11). Az els6 csapas akkor erkezik, amikor rneghal az a gyermek, aki a Betsabeval valo hazassagtoresbol sziiletett (2Sim 12, 13kk). Betsabe azonban meg egy fiugyermeket szul, aki a Salamon never kapja, akir61 fel van jegyezve roviden, de sokatmondoan, hogy "az Dr szerette ot," (2Sim 12, 25). Ezzel jelezve van azolvasonak, bogy ki lesz az ut6d, aki David tronjara lep, es felepiti a templomot (2Sim 7, 12 -13).

Meg ha Isten reszerol el is van donrve, hogy Salamon lesz David ut6da, megsem lesz a tr6n fele vezet6 utja sem konnyu, sem egyenes. A botranyok es intrikak, amelyek 2Sim 13-t61 kezdve vannak leirva, a kirilysag profan oldalat mutatjak, Azaltal, hogy "ezek a konfliktusok David csaladjanak kereten beliil jatszodnak Ie, nines veszelyeztetve David dinasztiajanak az allandossaga, amelyet N itin igert meg."l4D David birodalmanak teruleti egyseget esak Seba lazadasa veszelyeztette, amely - hasonl6an Absolon lazadasahoz - leleplezte a kiralysag gyenge osszetarto erejet,

Az Ad6nijji es Salamon kozti vegso hatalmi hare, amelybril Salamon kerult ki gy6zteskent, a Kiralyok els6 konyvenek elso ket fejezeteben van lefrva.

14() Rendtorff: Theologie I, 106. o.

145

Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VETSEG TEOL6GIAJA

_------------------------------------------------------------------------

3.5 A kiralyok konyvei

A kiralyok konyveit harem nagyobb reszre lehet osztani. 1Kir 1 - 11- ben Salamon uralkodasarol van szo (3.5.1) A ketteszakadt kirilysag parhuzamas tortenetei 1 Kir 12 - 2Kir 17 -ben talalhatoak (3.5.2) es 2Kir 18 - 25-ben Juda kiralysaganak vegs6 korszakarol olvashatunk (3.5.3). Tudatositanunk kell, hogy ez a konyv141 a deli kiralysag bukasa utan keletkezett es ezert Izraelnek a kirilysaggal es a fogsaggal val6 tortenelmi tapasztalatait tukrozi. Mivel ez a konyv a fogsagban irodott, a kiralyokat a deuteronomiumi reform rnerceje alapjan ertekeli. Az a vehemeneia, amellyeI ez a konyv az Ur kizarolagos jeruzsalemi tiszteleteert harcol, annak a bizonyiteka, hogy "a korai fogsag utani idoben az Ur monolatriaja kevesbe volt terrneszetes.Y'f!

Ez a konyv az Ur tortenelemben vegzett cselekvesenek a tanubizonysaga. Kifejezi Izrael vallasi rapasztalatat, hogy az Utt6l val6 elszakadasa miatt torvenyszenien a buntetes kovetkezett, megpedig az fgeret foldjenek elvesztese formajaban.

3.5.1 Salamon uralkodasa

Mivel David halala a Kiralyok konyvenek els6 ket fejezeteben Ieirva, ezert ennek az uralkod6nak ertekelese csak most helyenvalo, noha majdnem az egesz eletet Samuel konyvei targyaljak,

Meg ha David Isten felkentje is, meg sinesenek a biinei es a gyenge oldalai elhallgatva. Natan jovendolese reven David a jovobeli nagy Igeretek hordoz6ja. Eppen ezert van a neve - Saullal ellentetben - azokban az oszovetsegi konyvekben is megemlitve, amelyek nern targyaliak az eletet, Ha a Kiralyok konyveiben tett ernlitesekhez hozzatesszuk a Kronikak konyveinek parhuzamos szovegeit is, akkor David neve az Oszovetsegben gyakrabban fordul el6, mint M6zes neve.

David megmarad a java nemzedek szamara a dinasztia alapitojanak, Jeruzsalem meghoditojanak es a kultusz alapftojanak, Szemelyenek ket funkci6ja van: a) olyan eszrnenykep, amelyhez a tobbi kiralynak is igazodnia kell, es b) szavatolja a dinasztia fennmaradasat, amikor ezt az ut6dok biinei fenyegetik (lKir 11,13; 15,4; 2Kir 8,19).

David elete bar kiegyensulyozottan van leirva, de az ot koveto kiralyok ertekelesenel David idealis peldakent van bemutatva, amelyet legfeljebb meg lehet kozeliteni, de nilszarnyalni mar nem. Davidrol esak kozvetetten van ki-

l41 .A:z LXX ket reszre osztotta konyvet es csak a Vulgata hatasara kerult be a szetvalasztas a heber szovegbe

'42 Rendtorff:Theologie I, 223.0.

146

Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VETSEG TEOL6GlA]A

mondva, hogy betartotta M6zes torvenyet, A bucsubeszedeben Salamon szi-vere koti, hogy tarts a be, ami .Jrva van M6zes torvenyeben." (lKit 2, 3). David bucsubeszedenek a kezdete J ozsue bucsubeszedere emlekeztet (v. o. J6zs 23, 14 es LKir 2, 2) es a jozsuenak tett isteni igeretekte J6zs 1, lkk-ben. Aziltal, hogy David kihangsUlyozza M6zes torvenyenek a betartasat, az van kimondva, hogy Izraelben a hatalom gyakorlasa nem jelent mast, mint annak a betartasat es ervenyesiteset, Az izraeli uralkod6 kotve van a Torahoz. Jellemza azonban, hogy "J6zsue napjait61 fogva a szovegekben nem esik sz6 a T6rar6l."143 David ugy beszel Salamonhoz, mint aki a Torahoz tartotta magat, David csak Ahijjanak jeroboamhoz intezett beszedeben van eloszor a T6ra rnegtartojakent emlitve (lKir 11, 34).

David bucsubeszedenek a vege tartalmazza azokat a tanacsokat, arnelyek miatt Salamon uralkodasanak kezdetet a verontas jellemezte. Noha Salamon neveben megtalalhato a beke (salom) kifejezes, uralkodasanak kezdete megsem volt bekes.

A hatalom megszilarditasa utan az Vr megjelenik Salamonnak az almaban (lKir 3, 4 - 15). Ez az esemeny; "amely megalkotja Salamonr6l egy teljesen masmilyen kep alapjat.,,144 Salamon uralkodasanak a leirasa tulajdonkeppen beszamolo arrol, mikent teljesitette az Dr azokat az igereteket, melyeket az ifJu uralkod6nak adott. Az Vr meg egyszer megjelent almaban Salamonnak (Hill 9,2), es mindket alomban va16 megjelenesnek strukturalis funkci6ja van Salamon uralkodasanak a leirasaban

Az Vr alomban val6 elsa megjelenese utan Salamon uralkodasanak az a szakasza kovetkezik, amelynek csupa pozitiv vonasa van. A kiraly bolcsessege es a templom epftese jelentik a sulypontokat ennek a korszaknak a leirasanal. +Salamon bolcsessege, amelyet az Istentol kapott (Heir 3, 12) a jogviszalyoknal hozott boles Iteleteben (lKir 3, 16 - 28), valamint irodalmi es enciklopedikus tudasaban (lKit 5, 9 - 14) mutatkozott meg.

A templom epitese elott Salamon hasonl6 igereteket kap az Vtt6l, mint az apja David kapott Natan altal (lKir 6, 11 - 13). Ebben az Vtt61 kapott igeretben fontos, hogy ahhoz a feltetelhez van kotve, hogy Salamon Isten akarata szerint fog elni, Csak ennek a feltetelnek a betartasa utan fog az 'Dr az izraelitak kozott lakozni es nem hagyja el nepet, Ezekben a szavakban tisztin kifejezodik, hogy mekkora felelasseggel tartozik az Vrnak az uralkodo, Az uralkod6 hfitlensege katasztrofalis kovetkezrnennyel jar nemcsak onmaga, hanem az egesz nep szamara,

143 Rendtorff: Theologie I; 107.0. 144 Rendtorff: Theologie I; 108.0.

147

Bandy Gyorgy: AZ 6sZ6VETSEG TEOL6GIA]A

~- _-

Az a nagy terjedelem, amely a templom epitesenek es folszerelesenek leirasara van szanva, ra akar rnutatni a szentely fontossagara es egyedisegere, valamint a Sinai/ Horeb hegyen kapott kinyilatkoztatassal valo osszefiiggesere. Az Dr szovetsegladajanak atvitele a szentek szentjebe, annak a hangsulyozasa, hogy ugyanarr61 a Iadarol van szo, amelyben a Horeb hegyen kapott ket k6- tabla van, a felho es az Dr dicsosege, amelyek betoltottek az Dr hazar - mindez a sinai / horebi kinyilatkoztatasra emlekeztet, Most mar nemcsak aIada, hanem a templom is a folytonossagot kepviseli Izrael alapveto vallasi tapasztalataval,

Salamon beszedenek (lKir8, 14 - 21) es templomszentelesi imadsaganak (lKir 8, 22 - 53) nagy teologiai "fajsUlya" van.

Salamon a beszedeben el6bb megillapitja Natan jovendolesenek a beteljesedeset, Az Egyiptomb61 valo kivonulas csak azert van megemlitve, hogy ezaltal is hangs61yozva legyen, hogy attol kezdve csak David lett kivalasztva ana, hogy folepitse a templomot az Dr nevenek. A templomban tehat nemaz Dr lakozik, hanem az 0 neve. Ez jellemz6 a deuteronorniumi teologiara (lasd 5Moz 12, 5.. 11. 21). Salamon ismet N atan profeciajara hivatkozik, amely szerint majd David fia epiti fel a templomot, es megallapitia, hogy mint az atyjinak legitim ut6da epitette fel az Dr nevenek a templomot. A beszed vegen ki van hangsulyozva, hogy a templomban van elhelyezve a lada, "melyben az Dr szovetsege van, amelyet 6seinkkel kotott, amikor kihozta 6ket Egyiptom foldjer61"(1Kir 8, 21). Ismet ki van hangsUlyozva a jeruzsalerni templomnak a sinai! horebi kinyilatkoztatassal val6 osszefuggese,

Salamon imajanak rogton az else mondata (1 Kir 8, 23) tartalmazza a deuteronorniumi teo16gia kozponti teziseit, es tiistent a Natan profeciajara val6 hivatkozas kovetkezik (24. - 26. v.). Ezutan kovetkezik egy teo16giai elmelkedes arrol, hogy meg az egeknek egei (seme hassamqjim - 27. v.) sem kepesek az Urat befogadni, nemhogy a templom.

A templom azonban az a hely, ahol az Drnak neve van (29. v.) azert helyenvalo a konyorges, hogy az Ur hallgassa meg a mennyben azokat az imadsagokat, amelyek errol a helyr61 hangzanak el, es bocsassa meg a bfinoket (30. v.). Azutan kulonbozri alkalmak felsorolasa kovetkezik, amelyeknel az egyen vagy a nep konyorogni fog az Urhoz eppen errol a helyr6L A 33. - 34 es 46. - 50. versek a fogsig tapasztalatait tiikrozik, A fogsagban csak a jeruzsalerni templom fele fordulva vale imadkozasra volt mod (44. es 48. v.). Az imadsag vege (51. - 53. v.) az Egyiptomb61 val6 kiszabadulasra, es az Dr igereteire ernlekeztet, amelyek M6zes altal adattak. Az illand6 ernlekeztetes arra, hogy az Ur meghallgatja a konyorgeseket a mennyben (30. 32 .. .49. v.), azt, a celt szolgilja, hogy ez altal biztositsa a fogsagban levoket arrol, hogy az Ur a messzi tavolbol is meghallja a konyorgesuket,

148

Bandy GyOIgy: AZ 6SZ(')VETSEG TEOL6GiAjA

Az. Urnak az alomban val6 masodszori megjelenesevel (1Kir 9, 2kk) Salamon uralkodasanak masodik fazisa kovetkezik, Ez az id6szak a pusztulas hirdetesevel van bevezetve, "amely messze kihat Salamon kora utan is, es amelyben a templom pusztulasaval es a fogsaggal kapcsolatos tapasztalatok hangzanak el."145 Azutan Salamonnak azok a tevekenysegei vannak leirva, amelyeket pozitivan lehet ertekelni, Fokozatosan megjelennek azonban a kiraly olyan cselekedetei, amelyek szoges ellentetben vannak azzal, amitol 6vva int az un, kiralytorveny 5M6z 17, 14. - 20-ban. Az idegen asszonyoknak (1Kir11, 1kk) van tulajdonitva a legnagyobb biin amiatt, hogy Salamon balvanyimadova lett. Az idegen asszonyokkal valo hazassag a 2M6z 34, 15kk es 5M6z 7, 1. - 5-ben felsorolt parancsolatok rnegszegeset jelentette. Lehetseges, hogy azert vannak ernlitve az idegen asszonyok kozott anakronikusan hettita n6k is, hogy meg nyilvanvalobba valjon, milyen torvenyeknek a megszegeserol van sz6.

Salamont az apjanak, Davidnak a merceje szerint ertekeltek: "szive nem volt teljesen Istenee, az Ute, mint volt apjanak, Davidnak a szive" es "nem kovette olyan tokeletesen az Urat.mint apja, David." (1Kir 11,4. 6). Itt jelenik meg eloszor David, mint idealis szemely es tajekozodasi pont, amely alapjin a tobbi kiralyt ertekelik, Salamon a kovetkezo nernzedek szerneben egyreszt a templom epftoje, a bolcsessegerol kozismert kiraly; akinek az idejeben jolet volt, amikor mindenki "a maga sz616je es fugefaja alatt" lakott (lKir 5, 5). Az igy leirt jolet a rnessiasi birodalom egyik jele (lasd Mik 4, 4 es Zak 3, 10). Masreszt Salamon olyan uralkodo, aki balvanyozasa miatt eldidezte kiralysaga szeteseset (1Kir 11, 11. - 13).

Nagyon fontos, hogy David es Salamon uralkodasanak ideje profetai kijelentesekkel ilt cselekedetekkel van "bekeretezve". Davidot Samuel keni fel kirallya (LSarn 16,1 -13), es Natan allando uralkodast iger neki (2Sam 7). Amjja pedig a davidi dinasztia uralkodasanak veget hirdeti Juda es Izrael felett (l Kir 11,29 - 39).

3.5.2 A ket reszre szakadt kiralysag kora

Az ellenfe1ek, akiket az U r tamasztott Salamonnak, es a bels6 nyugtalansagok eloideztek a davidi-salamoni birodalom szeteseset, Az izraelitak helyzete a kenyszermunka idejen, amelyet Salamon vezetett be (I Kir 5, 27 32; 12, 4), az egyiptomi helyzetre emlekeztet, Az eszaki torzsek elszakadasa a davidi dinasztiatol egyfajta lazadast jelent a kenyszermunkak ellen, de politikai elkiiloniilest is, aminek kovetkezrnenye a jeruzsalerni kultusztol val6 elszakadas,

145 Rendtorff: Theologie I, 112.0.

149

Bandy Gyorgy: AZ 6sZ6VETSEG TEOL6GlAJA

a- _------------------------------------------------------------------------

A bibliai szoveg szerint Salamon ut6da tulajdonkeppen Jeroboam, men az Dr arna szava alapjan lett kiraly, amit Ahijji profeta tolmacsolt neki (lKir11, 29 - 39). Roboam felkeneteserol vagy profetai megbizasarol egy sz6 nem esik, esak roviden meg van illapitva, hogy Salamon halala utan, "na Roboam lett a kiraly," (lKir 11,43).

Annak ellenere, hogy Jeroboam az uralkodasat ilyen "teo16giai tokevel" kezdi, olyan tettet kovet el, amely a deuteronomiumi reform allaspontjan allo szentir6 szemszogebol halladan balvanyirnadas. Az aranyborjuk keszittereset, amelyeket Betelben es Danban helyeztek el, szandekosan hasonlitjak a pusztaban leva aranyborju keszittetesehez, (2M6z 32). Ez "Jeroboam biine", ame1y miatt elvettetett a dinasztiaja. Ez az a biin, amelyet az osszes izraeli kiraly elkovetett - az utols6 Hoseason kiviil- Nadabtol kezdve (lKir 15, 16) egeszen Pekahig (2Kir 15,28). Sot meg Zimri is, aki csak het napig uralkodott, "Jeroboam utjan jart." (1 Kir 16, 19).

Az Oszovetseg egyszer sem allitja, hogy Betelben es Danban valamilyen idegen istenseget tiszteltek. A bikaborjuknak, amelyeket gUnyosan aranyborjuknak neveznek (,egli Zdhdb - lKir 12, 28), ugyanaz volt a szerepuk, mint a ladanak a [eruzsalerni templomban a lathatatlan Isten lathato tronjanak ill. "kozlekedesi eszkozenek" keliett lenniiik, Ha azt olvassuk, hogy Jeroboam aldozatot mutatott be a borjuknak (lKir 12, 32), akkor tudatositanunk kell, hogy "a kultuszok alapitasarol sz616 hiradas, amelyet Jeroboam vitt veghez, judai, ill. jeruzsalerni szemszogbol van Irva."!" Ebb61 a szemszogbol nezve Jeroboam biine pont abban van, hogy elszakadt az egyediil torvenyes jeruzsalemi kultikus tradici6t61.

Az eszaki kiralysagban egyeden kiraly sem kaphatott a deuteronomista szentirotol pozitiv ertekelest, rnivel elszakadt a jeruzsalemi kultusztol, Mas istenek tisztelete, ami azonban nem Betelben es Danban zajlott, altalanosan a Baalok es Aserak tiszteletenek van jelolve. Ezeket a megjeloleseket ugy is ertelmezhetjuk "mint az Ur iUegitim kultuszanak rejtjeleit."147

Juda kiralyai annak az alapjan vannak ertekelve, hogy milyen rnertekben iiltettek it a gyakor1atba a kultusz egyseget es tisztasagat a deuteronomiumi kriteriumok alapjin. David az a norma, aki alapj:in ertekelik a kiralyokat, David ugy van bemutatva, mint aki egesz eleten at a Torahoz tartotta rnagat, kiveve a hettita Urias esetet (lKir 15, 5). A ketteszakadt kiralysag elsa kiralya, Robo:im, nines vali:isilag ertekelve, hanem a nep van ekkent ertekelve: "J uda azt tette, arnit rossznak latott az Ur." (l Kir 14, 22). Abijjat61 kezdve azonban

146 Rendtorff: Theologie I; 120.0. 147 Zenger: Einleitung, 222.0.

150

Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VETSEG

David a kriterium (lKir 15, 3). Teljesen pozitiv ertekelest csak harem kiraly kap: Asza, Ezekias es josias. Mindharrnuk nevehez istentiszteleti reforrnok flizodnek. (Lasd a 2.3.1.2 pontot.)

Az eszaki kinilysagban Jeroboam bfine rniatt egyetlen egy dinasztia sem tartotta meg tartosan a hatalmat,

judeaban Salamon halala utan senki sem vonta ketsegbe a davidi dinaszria torverryesseget. Ezt az lKir 11, 43~ban elhangzott rovid mondatbol kovetkeztethetjuk ki, amely megallapitia, hogy apja halala utan Roboim lett a kiraly; Valoszimileg minden egyeb gondes bonyodalom nelkiil. Mit David idejeben olyan eros volt a dinasztia eszmeje, hogy a kerdes nem az volt, hogy David fia lep-e a tr6nra, hanern a kerdes igy hangzott: Davidnak melyik fia foglalja el a tr6nt? A davidi dinasztia folytonossapa csak egy esetben volt megszakitva. Ez abban az idoben torrent, amikor Atalja, Ahazji anyja, fia meggyilkolasa utan atvette az uralkodast. Azonban hat ev eltelte utan uralomra jutott J6as, a meggyilkolt kirily fia. Ezaltal a dinasztia folytonossaga megujult, A davidi dinaszria folytonossaga es a jeruzsalemi templom voltak azok a "teol6giai tromfok", amelyekkel J uda kiralysaga mindig nilszarnyalta az eszaki szomszediat,

Csaknem az osszes judeai kiralynak megvan a maga profetai kritikusa.

A Iegfelninobb, hogy Salamonnil hianyzik az ilyen szemely, Az Drt61 val6 elszakadasanak az is lehetett az oka, hogy egy bizonyos ideje mar nem allt mellette N atan.

Az eszaki kiralysagban is talalunk mar a kezdetektol fogva profetai szemelyeket, Az elso profeta ebb en a lancolatban Ahij;i, aki bejelentette Jeroboamnak, hogy ~sz a kirily (Hill 11, 29kk). Szinten 0 volt az, aki iteletet hirdetett Jeroboam es hiza nepe felett (l Kir 14, 7kk). A legjellegzetesebb profetai szemelyek akkor jelennek meg az eszaki kiralysagban, amikor a leginkabb veszelyeztetve van az Urba vetett hit. Omri dinasztiajanak idoszakarol van sz6, amikor Illes es Elizeus profetak tevekenykedtek,

Az Illesrol 8z616 elbeszelesek else csoportja a fohos bevezeto bemutatasa nelkul kezdodik azzal, hogy a profeta Ahib de lep, aki mit valoszfniileg tudta, kiro1 van sz6, es tobbeves szirazsigot jovendolt neb. Ez a profetai jovendoles olyan idoben hangzik d, amikor sokan azt hittek, hogy az eso, a gabona es az olaj Baal ajandekai, A tanubizonysagot arrol, hogy minden az Dr ajandeka, a sareptai ozvegyasszony adja: "Most mar tudom, hogy te Isten ernbere vagy, es hogy igaz ate szadban az Dr ige;e." (lKir17, 24).

Az Illes utani nyomozis a Karmel hegyen val6 nagy talalkozasnak az elojateka, amely az allami koltsegvetesbol finanszirozott Baal es Asera nyolcszazotven profetaja es Illes kozott torrent, aki egyedul volt (1 Kir 18, 19).

151

Bandy Gyorgy: AZ OSZOVETS:ilG TEOLOGIA}A

A nep hallgatasa a Karmel-hegyen, amikor Illes felteszi a kerdest, vagy az Dr vagy Baal, lehet, hogy nem a szegyenerzet kinyilvanitasa, hanem a kerdes meg nem ertese, Csak a csoda lattan erti meg a nep a vita lenyeget es vallja, hogy: "Az Dr az Isten, az Dr az Isten!"(IKir 18, 39). Baal profetainak Ierneszarlasa a 2M6z 22, 19-ben leirt kovetelmenynek az ervenyesirese.

Illes zarandoklata a Horeb-hegyere a Karrnel-hegyen tortent esemenyeknek a parhuzarnos tortenete, Ameonyiben Baal profetai mar megolettek valna (IKir 18, 40), akkor nem leone helyenvalo Illes panasza, hogy egyedUl maradt, es el akarjak venni az eletet (IKir 19, 10). Illes a profetak soraban az els6, akit egy uralkod6 uldoz.

Illes zarandoklasa a H6rebre az egyedUli bizonyitek az Oszovetsegben arra, hogy letezett zarandoklat erre a hegyre. Fohrer szerint Illes "visszamegy az eredethez es a gy6kerekhez, hogy valami ujat meritsen."!"

Ez a tortenet illest tobb vonasban is M6zeshez hasonlfrja. Illes azt keri, hogy az Dr vegye el az eletet (1Kir 19, 4, v. o. 4M6z 11, 14kk). Az Dr dicsoseges megjelenesenek a leirasa sokban ernlekeztet arra, ahogyan Mozesnek jelent meg az Dr (lasd 2M6z 33, 18 - 23; 34, 5 - 8). Illes rejtekhe1ye a bar1angban (l Kir 19, 9kk) M6zes rejtekhelyere emlekeztet a k6szikla hasadekaban (2M6z 33, 22). A kovetkezo hasonlosag abban van, hogy sem M6zes, sem Illes nem lathattak kozvetlenul az Urat. A kulonbseg abban van, hogy Mozest az Dr beq61 (2M6z 19, 19) szolitotta meg, mig Illes az Dr jelenletet halk es szelid hang altal eszleli (l Kir 19, 12). Itt a sinai tradici6 bizonyos korrekciojat lathatjuk. Azt is latjuk azonban, hogy "Istennek a sinai-hegyi kinyilatkoztatasa egeszen a kiralyok koraig hat."149

Dgy Mozes, mint Illes is megtapasztaltak az Dr dicsosegenek elmenyet, Val6szinUleg ez az oka annak, hogy Krisztusnak a hegyen torten6 szinevaltozasanal (Mk 9, 2 - 8 es parh.) eppen M6zes es Illes je1enik meg.

Illes az Dr jeleriletenek elmenye utan parancsot kap ket kiraly felkenetesere es ut6dinak kiielolesere (l Kir 19, 15 - 18). Hazaelnek Sziria kiralyava val6 felkenetese a profetak reszerol az els6 pelda egy idegen orszag "bels6 iigyeibe val6 beavatkozasra." Ezt a cselekmenyt Illes ut6da, Elizeus vitte veghez (2Kir 8, 7 - 15). Jehilt Elizeus egyik profetatanirvarrya kente fel Izrael kiralyavi. Hazael es Jehu felkenetesenek es EIizeus kijelolesenek egy celja van: eltavolitani Omri dinasztiajat,

Az Drnak Illeshez intezett szavaiban felbukkan egy ilj gondolat - a maradek gondolata. "De meghagyok Izrae1ben hetezer embert, minden terdet, amely nem hajolt meg a Baal e16tt, es minden szajat, amely nem cs6kolta meg

148 Schmidt: Glaube, 48. o. 149 U. o,

_- _-------------------------------------------------------------------------

152

AZ 6sZ6VETSEG TEOL6G1AJA

azt." (lKir 19, 18). "Isten osszes Itelete ellenere, amely kovetkezni fog, letezni fog a "maradek"., amelyet Isten meghagy, es amely altal fo1ytat6clik a tortenelem."150

Elizeus felkenetese utan a szovegben csak ugy hernzsegnek a profetak, Sehol az Oszovetsegben nem Iep Eel ilyen kis teruleten ennyi profeta, mint 1Kir 20 - 2Kir -l-ben. A tobbi profeta rmikodeserol sz616 tortenetekbe be van illesztve az Illesrol sz616 harem utols6 tortenet: a Nabot 5z616jer61 8.z616 elbeszeles, az Ahazjaval valo konfliktus, es a profeta egberagadtatasa,

A Nabot sz616jer61 sz616 elbeszeles (1Ki:r 21) ramutat ana, hogy a kanaani hatas mikent nyilvanult meg a jog teriileten,

Az izraeli jogi hagyomany szerint az atyai orokseget nern volt szabad eladni. A kanaani jogi hagyomany szerint semminek sern szabad korlatoznia a kiraly hatalmat, Az elbeszeles azt mutatja, hogy Ahab kiraly elfogadna Nabot erveleseit, de a felesege, Jezabel volt az, aki nem vonakodott a justizmord elol sem.

Illesnek Ahazjaval val6 konfliktusa isrnet eloterbe helyezi az Or kizar61agossagat. "Talan nines Isten Izraelben, hogy ti Baalzebubot, Ekron istenet mentek megkerdezni?" (2Kir 1, 3), kerdezi Illes a kiraly koveteit, Mas istenek megkerdezese az Or kizarolagossaganak a megcafolasa,

Illes utols6 tortenete - az egberagadtatasa - egyben az Elizeusrol sz616 els6 tortenet is. Az a teny; hogy Illes elve ragadtatott az egbe, lehetove teszi azoknak a hagyomanyoknak a Ietrejottet, amelyek varjak az eljovetelet, Mal 3, 23-ban talalhato az e.j.s6 bizonysag Illes eljovetelenek varasarol, amelynek meg az -Or napja elritt kell megtortennie,

A Misnaban szinten talalkozunk a "mig eljon Illes" szokapcsolattal (Seqalim II, 5 es Baba Mezia I, 8). Az Ujszovetsegben tobbszor is talalkozunk Illes eljovetelenek varasaval (Mt 11, 14; 16, 14; 17, 10 - 12; 27, 47 - 49;:Mk 6, 15; 8,28; 9, 11 - 13; 15, 35 - 36; Lk 1, 17;Jn 1,21.25).

A Kiralyok konyveben nem talalunk lKir 18, 21 - 24-en kiviil semmilyen hosszabb beszedet Illestol, Megis lathatjuk a .torteneteibol, hogy az 6 jelentosege abban van, hogy rarnutatott az -Or es Baal egyidejUleg va16 tiszteletenek az osszeegyezhetetlensegere, Egeszen Illes fellepeseig az Dr es Baal kozotti konfliktusrol esak egyszer esik szo, Ez akkor volt, amikor Gedeon / Jetubbaal lerombolta Baal oltarat, es kivagta a szent fat (Bir 6, 25kk). Az6ta senki sern tette fel a kompromisszurnot nem tUr6 vagy- vagy kerdest.

Illes utodarol, Elizeusrol a Kiralyok konyvei kulonbozo kepet alkotnak. Csodatevokent mutatjak 6t be, es csodainak nemcsak a rnaganszferaban

150 Rendtorff: Theologie I; 129. o.

153

Bandy Gyorgy.: AZ 6SZ0VETSEG TEc:t6GIAJA

~'---'--------------~~_:_-------------~

van jelentoseguk, hanem neg katonai-politikai hatassal is bfrnak. (2Kir 3, 1 kk es 6,8 - 7, 20).

Elizeus ugy van 4emutatv:a, mint Jor:im vallasi nezeteinek hatirozott ellenfe1e (2Kir 3, 13). Elizeus az esemenyek folyasar Hazael felkenetesevel befolyasolra (2Kir 8, 7kk;, es azzal, hogy felkenette ] ehut Izrael kiralyava (2Kir 9, Ikk), Ezzel teljesi1ette azt a feladatot, amit meg Illes kapott (Heir 19, 15).

J ehu dinasztiajahn nagy remenyeker fuztek. Ezek meg az elejen bete1jesedtek, amikor J ebu eltavolitotta Baal kultuszat Samariaban (2Kir 10, 18kk). Azonban mar J~hu is negativ ertekelest kap Jeroboam .biine miatt (2Kir 10,31) es az 0 utoda, nev szerint joahaz (2Kir 13, 2), ]6as (2Kir 13, 11), II. Jeroboam (2Kir 14, 24) es Zekarja (2Kir 15, 8) ugyanazt a bfint kovetik el, igy hat ennek a dinasztianaj a bukasa meg van pecsetelve,

Az eszaki kirilysag pusztulasanak az okai 2Kir 17, 7 - 23-ban vannak 6sszefoglalva. Fo okkent a balvanyirnadas van emlitve, majd kiilonbaz6 kultikus praktikak, amelyeket az; izraeliek a szomszedjaiktol vettek at. Kulonosen Jeroboam bfine van kihang~ulyozva (16. es 21. v.). Kiilonosen ki van emelve az a bun, hogy nem hallgattak a profetak es latnokok intelrneire (13. - 14. v.). Samaria elesesenek leirasa utan az eszaki kirilysig pusztulasanak az oka teologiailag meg egyszer igy van osszegezve. j.mert nem hallgattak Isteniiknek, az Urnak a szavara, athagtak ~z6vetseget es mindazt, arnit Mozes, az Dr szolgaia parancsolt, nem hallgattak la, es nem teljesitettek." (2Kir 18, 12). Ez az osszegzes figyelmeztet arra a kotelezettsegre, amit Izrael a Sinai-hegy alatt magara vallalt (2Moz 19, 8; 24, 3. 7), es amelynek megszegese a bukast jelentette,

3.5.3 A Judeai kir:ilys:ig Pusztulasa

A judeai kiralysag Samaria eleste utan meg majd masfel evszazadig letezett, Samaria elesese Utin (Kr .. e, 722) nernsokara jeruzsalern is halalas fenyegetesnek volt kiteve (I<t. e. 701) Ezekias uralkodasa idejen, Jeruzsalem ostrornlasa es Ezekias betegsege idejen fantos s.zerepe Van Ezsaiasnak. 6 az egyediili irodalmi profeta, ~kirol a Kiralyok konyvei emhtesr tesznek. Ezsaias Ezekias batoritasanal (2Kit 19, 6 - 7. 20 - 34) hasonlo szerepet tolt be, mint Elizeus, amikor joasr b:harftatta (2Kir 13, 14 ~ 19).

Az istentelen Man~sse hosszu uralkodasa (2Kir 21, 1 - 18), aki kultuszi ellenrefarmot hajtorr vegr~, ugy van bemutatva, mint a Judea felett hozatt isteni iteler f6 okainak egyike (2Kir 24, 3).

A kirilysig bukiS~t nem tudta megakadilyazni J osias reformja sem, amelyet a torvenykonvv (s0r hatt6ra - 2Kir22, 8) rnegtalalasa valtott ki a temp-

= »: -------------~-----------------

154

, I

I

.,.

.~

I

:

Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VETSEG TEOL6GJAJA

lorn javftasa kozben. Ennek a reformnak "ket fo sulypontja volt: az egyik az osszes idegen kultusz eltavolitasa volt, a rnasik pedig az egesz kultusznak a jeruzsalerni templomba val6 osszpontositasa.i'P' A reforrnintezkedesek befejeztevel, amelyek 2Kir 23-ban vannak reszletesen leirva, a paskaunnep kovetkezett, "ahogy az Ie van irva a szovetsegnek ebben a konyveben" es ahogyan nem tartottak ezt az iinnepet "a birak ideje 6ta, akik Izraelt iteltek, sem Izrael, sem juda kiralyainak az idejeben," (2Kir 23, 21 - 22) .. josias olyan kiralykent van ertekelve, aki teljes szivevel megtert az Urhoz "egeszen a M6zes torvenye szerint." (2Kit 23, 25). Benne beteljesedett az, amit David kotott Salamon szivere (lasd 1Kir 2, 1 - 4).

J osias kiraly halala olyan tomoren van leirva, ahogyan csak lehet, es a Kronikak konyveivel ellentetben (lasd 2Kr6n 35, 22) nines teo16giailag kommentalva, A J osiast koveto kiralyok mat csak "labdik a hatalmasok kozti vis z alyb an" 152, azaz Egyiptom es a Babiloni Birodalom konfliktusaban, Ezek a kiralyok - joahaz, J6jikim, J6jakin es Cidkijja - egyt61 egyig negativan vannak ertekelve (2Kir 23,32.37; 24, 9.19).

A Judeai kirilysag bukasanak teo16giai indoklasat 2Kit 23, 26 - 27-ben es 2Kir 24, 2 - 4-ben talaljuk. Mindket esetben Manasset emlitik ugy, mint akinek nagy resze van a kataszrrofiban. A teo16giai indoklas utan jeruzsalem elpusztitasanak targyszeni leirasa kovetkezik mindennemfi teologiai kommentar nelkul,

A Kiralyok konyvei nyitva hagyjak a kerdest, hogy helyreallitiak-e a kiralysagot, A "temeny sugarat a mindig ervenyes natani jovendoles es a J6jakinnak valo megkegyelmezes (2Kir 25, 27 - 30) kepezi. J6jikint szandekosan nevezi a Kiralyok konyvenek zaro fejezete ketszer is judai kirilynak, amivel jelzi, hogy a davidi dinasztia nem pusztult el.

A Kiralyok konyveivel a heber kanonban a Korai profetak veget ernek. Ezekben a konyvekben (fokent Samuel konyveiben es a Kirilyok konyveiben) megmutatkozott, hogy mindig a profetak voltak azok, akik vegig megmaradtak hiien az Urba vetett hitben, es igyekeztek elforditani a kiralyokat es a nepet a balvanyimadastol, A Kesoi profetak konyveit, amelyek a heber kanonban kovetkeznek, ugy is lehet ertelmezniink, mint orientaciot es a helyes irany megjeloleset, hogy Isten nepenek az utja ne vezessen is met pusztulasba, mint a judeai kiralysag megszfinesenel. Ez a belso osszefugges a Korai es Kesoi profetak kozott.

151 Rendtorff: Theologie I; 139. o, 152 U. 0., 140. o.

155

Bandy Gyorgy: /IZ 6SZ0'VETSEG TEOL6GIAJA

~-----------~~~-------------~------------------------'-----

4. A KRONlKAS TORTENELMI MUVE

A Kronikas torteneti rnfive alatt ebben a tankonyvben A ~onikak konyveit tovabba Ezsdras es Nehernias konyvet ertiuk annak ellenere, hogy a kutatok netll egysegesek abban, hogy olyan a konyvekrol van-e szo, arnelyek osszetartozaak es egyseget alkotnak, vagy pedig nem egy egyseges m{rr61 van szo,

Eteknek a konyveknek az egysege mellett az szol, hogy A kronikik konyvei ug3Tanazzal a kiiroszi rendelettel (ediktummal) (2Kr6n 36, 2.2 - 23) zarulnak, an1ellyel Ezsdras konyve kezd6dik (Ezsd 1, 1 - 3), es ezek a 0nyvek egyonteni rtezetet alkotnak a tortenelemre szo szerint "Adamtol kezdve" (lKron 1, 1) egeszen a fogsagbol valo hazateres utani koriilmenyek a konszolidalodassig. A konyvek celja az, hogy bebizorryitsa a fogsagbol valb hazatertek gyille}cezetenek a jeruzsalemi templomra es kultuszra tamasztott kizarolagos igenyet. Amennyiben ezeket a konyveket egy egysegnek teIJntjiik, akkor a legtetjedelmesebb idoszakot abrazoljak az egesz kanonban,

E konyvek egysege mellet szolnak azok az imadsagos szove~ek is, amelyek az fgesz mfiben rnegtalalhatoak. A kovetkezo imak szovegeit,51 van szo: David halaimaja (lKron 29, 10 - 19); Asza imaja (2Kr6n 14, 10); J6saHt imaja (2Kr6n 20, 5 - 12); Manasse imaia (2Kron 33, 12 - 19); Ezsdras imaja (Ezsd 9, 6kk) es a vezekl6 ima Neh 9, 6kk-ban. Ezek a hosszabb imaJsagos szovegek j6 [ehetoseget adnak ana, hogy ke1l6 kepet alakithassunk ki a }ti6nikas teologiajafol.

Azok. a szakemberek, akik ezekre a konyvekre ugy tekintenek, mint (legalabb) ket onallo egysegre, azzal ervelnek, hogy A kronikak konyvei esak Ezsdras es N ehemias utan lettek kanonizalva,es ezert a heber kincnban nem alkotjik az egyseges rnfi els6 reszet, A kanonizalas sorrendjet azzal magyarazharjuk, hogy Ezsdras es Nehemias konyveben azok az eseminyek vannak leirva, amelyeknek a kanon egyeb konyveiben nines parhuzamus- es ezert korabban voltak kanonizalva, mint A kronikak konyvei, amelyekre ugy tekinthetiink, mint Samuel konyveinek es A kiralyok konyveinek parhuz~mos megfelelojere, A kronikak konyveinek a kanon vegere valo sorolasanal az a terry is fontos ,zerepet jatszhatott, hogy ezeknek a konyveknek - es igy a ieljes kanonnak - az utolso szava a vdeJ 'al. Ugyanarrol az 'dId iger61 van szo, amdyet oly gyakran hasznalnak az Egyiptombol valo kivonulas leirasanal. Ez az jge a kanon vegen u; exodust fger. Legyiink tudataban, hogy a heber kanon a KI. u.

r.:

',1---

156

Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VE'fSEG TEOL6GiA]A

-Iso szazadban lett befejezve, amikor a templom Ie volt rombolva es jeruzsalcrn romokban hevert. Ez a szo "remenyt ebreszt arra, hogy Izrael tortenelme folytatodik jeruzsalemben.'?"

A konyveknek a heber kanon vegere valo besorolasara utalnak KriszI us szavait a kiontott igaz vetral "az igaz Abel veretol egeszen Zakariasnak, l:3arakias fiinak vereig," (Mt 23, 35). Abel meggyilkolasarol a kanon els6 konyveben esik szo (l Moz 4, 8), es Zakarias meggyilkolasarol a kanon legutols6 konyveben tortenik emlites (2Kron 24, 21). Ebb6l a nezoponrbo] az egesz rorrenelem, amir61 a heber kanon beszel, sulyos biinok lancolata,

Az attekintheroseg kedveert kulon-kulon fogunk foglalkozni eloszor A kronikak konyveivel (4.1), majd pedig Ezsdras es Nehernias konyveive] (4.2.) nem tevesztve szem el6l az osszetartozasukat.

4.1 A kronikak konyvei

A Kronikak konyveit tartalmilag negy reszre oszthatjuk: Az elsa resz (lKton 1 - 10) az Adamt61 Saulig terjed6 esemenyeket taglalja, a masodik resz Davidnak van szentelve (l Kron 11 - 29), a harmadik resz Salamonrol szol (2Kron 1 - 9) es a negyedik resz a tobbi judeai kiraly koranak a leirasat tartalmazza, Ezekben a koriyvekben olyan teologiaval talalkozunk, amely "intenziv kapcsolatban all a mar megleva bibliai es egyeb szovegek korpuszavaL»1S4 Az esemenyek vazat a Pentateuchos es a Korai profetak adjak,

1. Az Adamtol Saulig tetjed6 tortenet maximalisan siiritve van eloadva, rnegpedig nemzetsegtablazatok formajaban (l Kron 1 - 9). Csak Saul halila van reszletesen leirva (l Kron 10).

A nernzetsegtablazamk a mar jol ismert esemenyeker akarjak roviden az eszunkbe juttatni, es a kronikas sajat teologiai mondanivalojar hivatottak az embetiseg tortenelmenek es Izrael tortenelmenek nagy osszefuggeseibe beilleszteni. 155 A nernzetsegtablazatban felt6n6, hogy nines benne "egyetlen arra uta16 jel sem, hogy Izrael valamikor mas hol is tartozkodort volna, mint sajat orszagiban."156 Mar a nemzetsegtablazatoknil kezd rnegmutatkozni az a eel, amiert a rmi megfrodorr: bizonyitani, hogy a hazatertek gyiilekezete igenyt tart az orszagra es a kultuszra, A nemzetsegtablazatoknak egyeb teologiai celjuk is van: megmutatni Izrael egyseget.

153 Zenger: Prvnf zakon, 131. o. 154 Zenger: Einleitung,232. o,

155 Hasonl6 funkci6ja van a Mt 1, 1 17-ben talalhato nemzetsegtablazatnak, !56 Rendtorff: Theologie I; 373. o.

157

Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VETSEG TEOL6GrA}A

....... ----------.:..:...---------------------------

A k:r6nilci.s Saul halalanak a leirasanal az 1Sam31-ben leirt szoveghez tartja rnagat, amihez a kovetkezo teol6giai kommentart ftizi: "fgy halt meg Saul a hiitlensege miatt, mert hfitlen lett az Urhoz, es nem fogadta meg az Ur szavat, sot szellemet ideztetett, es azt kerdezte meg, nem az Drat kerdezte meg. Ezert olette meg ot, a kiralysagot pedig Davidra, Isai fiara ruhazta." (lKr6n 10, 13 - 14). Ebben a teol6giai kommentarban lathatjuk, hogy a kronikas szamol annak az ismeretevel, amit Samuel konyvei mondanak Saulr61. Eloszor jelenik itt meg a kronikasnak az a teo16giai elve, amely szerint az egyen es a nep elete es sorsa kozott kozvetlen osszefiigges van. Saul diesteleni.il hal meg, men htitlen volt az 0rhoz. J. W Kleinig szerint itt nem a megtorlas elverol van sz6, hanem a szentseg teologiajarol, mely szerint "a kultuszban leva szent targyak elotti es Isten igeje elotti respektus, amely Mozes es a profetak altal volt kozvetitve, aldast es sikert eredmenyez, mig ezeknek a targyaknak megszentsegtelenito megvetese haragot es bulci.st hoz. Azert van igy, mert Isten szentsege sosem semleges, hanem mindig pozitiv vagy negativ kovetkezmennyel jar arra nezve, aki kapesolatba keriil vele.!"

A kr6ni1ci.k konyveiben es Samuel konyveiben ill. A kiralyok konyveiben mar az elso parhuzamos tortenetnel elmondhatjuk, hogy A kronikak konyveinek teo16giai sajatossagat akkor derithetjiik ki, ha megfigyeljiik:

a) mit valtoztatnak meg A kronikak konyvei a parhuzamos tortenetekben,

b) mivel egeszitik ki A kr6nilci.k konyvei a parhuzamos torteneteket,

c) mit hagynak ki A k:r6nilcik. konyvei a parhuzamos tortenetekben,

2. Saul dicstelen vegenek a leirasa utan a David kiralysagar6l sz616 elbeszeles kovetkezik (l Kron 11 - 29). David kiralysaga A kronikak konyveinek az elsa es egyben dominans temaja, David - Samuel konyveivel ellentetben - kezdettol fogva Izrael kiralyakent van bemutatva. Davidnak az Izrael feletti uralkodasahoz vezeto bonyolult utja nines leirva, hanern Saul halala utan rogton osszegyulekezik Hebr6nba az "egesz Izrael" (lKt6n 11, 1; 2Sim 2, 4-ben ezek "Juda ferfiai"), hogy folkenjek Davidot Izrael kiralyava, Jeruzsalemet is az egesz Izrael foglalja el (l Kron 11,4) David emberei helyett (2Sim 5, 6).

David a kultusz alapitojakent es a templom epitesenek az elokeszitojekent van bemutatva. jeruzsalem bevetele (l Kron 11, 4 - 9), a szovetseg ladajinak atvitele (1 Kron 13), az epitkezesre val6 megfelelo hely kivalasztasa (lKt6n 21, 28 - 22, 1), ezek mind j61 atgondolt es fokozatos lepesek a templom felepftesehez,

157 Kleiniget idez! Zenger: Einleitung: 232. o.

--.-~.- .. ------------------------------------

. __

158

Bandy Gyiirgy: AZ OSZ6VETSEG TEOLOGiA}A

A kultikus szemelyzet megszervezese (lKt6n 23 - 27), amelyrol Samuel konyvei nem beszelnek, meg jobban alahuzza Davidnak, mint kultuszalapitonak a fontossagat. Ezekben a reszekben ki van hangsUlyozva a levitak fontos szerepe.

Davidot itt meg jobban idealizaljak, mint Samuel konyveiben, es ezert hiaba keresnenk 2Sitn 11 - 2l-hez a parhuzamot.

David Salamonhoz intezett utols6 szavaiban ossze van foglalva a kronikas teologiaja az ember tettei es a sorsa kozotti kapcsolatr6l: "Ha keresed (az Urat), megtalalhatod, de ha elhagyod ot, akkor felreallit teged vegleg," (lKr6n 28,9).

David uralkodasa es utodainak az uralkodasa a kronikas szerint tobb mint Isten felkentjeinek az uralkodasa, Ez maganak az Urnak az uralkodasa az o helytart6i altal. Ezert olvassuk, hogy David fia az Dr kiralysagaba lesz allitva (lKt6n 17, 14), hogy Salamon az Dr kiralysaganak a tronjara ill Izraelben (l Kron 28, 5), hogy "az Dr tronjara" iilt (l Kron 29, 23), hogy Davidot az Dr az 6 "tr6njara ernelte" (2Kr6n 9,8), es hogy nem lehet ellenallni "az Dr kiralysaganak, mely David fiainak a kezeben van" (2Kr6n 13, 8). Ezek egyertelmfien teokratikus teol6giai allaspontok, A kiraly nem Isten valasztottja, hanem Isten helytart6ja. Tr6nja az Ur tronja (lasd lKt6n 17, 14; 28, 5; 29, 23; 2Kr6n 9, 8; 13,8).

3. A Salamonr61 sz616 reszekben (2Kr6n 1 - 9) hianyoznak a parhuzamok lKir 1 - 2-ho~ (Salamon uralkodasanak veres kezdete) es 'l Kir Il-hez (Salamon balvanyimadasa), Salamon a templom epitojekent van idealizalva es bemutatva. "David es Salamon uralkodasanak a kora az Isten altal kijelolt dinasztia idealis kepet alkotja, amely teljes rnertekben a templom epitesevel foglalkozik, es a kultusszal torodik, es ezert Istentol gazdag jutalomban reszesill." 158

4. Salamon birodalmanak szeteseset nem lehet Salamon biinei kovetkezmenyekent abrazolni, mert ez az uralkodo idealizalva van. U gy tfinik, hogy a kr6nikis nern tartja a "sUlyos igat" (2Kr6n 10, 4) elegend6 oknak a kiralysag szetesesere, ezert hozzateszi, hogy ez Isten rendelesebol kovetkezett (nesibbd me 'et hd 'e16him - 2Kt6n 10, 15). Ahhoz a rnegallapitashoz, hogy "Izrael elpartolt David hazatol", hozzateszi - ugyan6gy, mint lKir 12, 19-ben - , hogy "igy van ez meg ma is," (2Kr6n 10, 19). A "a mai napig" szavak a kesobben iro kronikasnal nagyobb [elentdseggel birnak, mint A kiralyok konyveiben, melyek korabban keletkeztek. A kronikas szerint "a rnai napig" azt jelenti, hogy a valodi Izrael csak Judea kiralysaga, es ezert csak ennek a kiralysagnaka tortenelmevel kell

1'>8 Rendtorff: Theologie I; 378. o.

159

Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VETSEG TEOL6GlAJA

...... ------.-.~---------------------------------

1-

foglalkozni. Az eszaki kiralysag csak akkor van megemlitve, ha ezt mar nem lehet elkerulni, "A mai napig" azt is jelenti a kr6nilcis szamara, hogy a jeruzsalemi kultusz egyedilli jogos orokosei a judeabol szarmazo hazatertek,

A J udeai kiralysag tortenelmet a kronikas ugy mutatja be, hogy kozben A kiralyok konyvere tarnaszkodik, de specifikus teo16giai hangsUlyok hozzaadasaval, Rogton Judea elsa kiralya uralkodasa leirasanal hangsUlyozza, hogy Sisak farao Judea elleni hadjarata azert volt, mert Roboam "hutlenne valt az Drhoz" (2Kr6n 12, 2), es a nep elhagyta az Urat (2Kr6n 12, 5). Amikor Semaja profeta korholja a kiralyt es nepet ezert a bfineert, akkor Izrael vezerei meg a kiraly "megalaztak magukat, es ezt mondtak: Igaz az Dr!" (2Kr6n 12, 6). Az Isten elotti megalazkodas szamukra a szabadulast jelentette (2Kr6n 12, 7). Ezen a peldan latni, hogy a kronikas teologiajiban fontos szerepet jarszik az Dr elotti megalazkodas (k-n- ), es az Dr keresese (d-r-s; lasd l Kron 28, 9; 2Kr6n 15, 2; 16, 12; 17,4; 20,3). Ennek ellenp61usa az Dr elhagyasa (-Z-b) es torvenyenek az elhagyasa (lasd 2Kr6n 12, 1. 5; 24, 18; 29, 6). Az utolso judeai kiralyrol is fontosnak tartja a kronikas elmondani, hogy nem alazta meg rnagat Jeremias elott, es nem tert meg az Drhoz (2Kr6n 36, 12 - 13).

A Kronikas nagyra ertekeli a profetakat, Ez abban mutatkozik meg, hogy gyakran hivatkozik a profetai forrasokra, hogy a konyv zaro reszeben megemliti azokat a profetakat, akik igyekeztek inteni a nepet (2Kt6n 36, 15- 16), es hogy hivatkozik Jeremias profeciajara Jer 29, 10-ben, amely szerint az orszagnak pihennie kell hetven evig (2Kr6n 36, 21). A kronikas azonban mar arrol is tud, hogy a hetven ev eltelt (2Kron 36, 22) es az, ami elpusztult, ismet feleledhet,

Teol6giai szempontb61 a legfontosabbak ezek a paraleipomenak, azaz olyan reszek, melyek nem talalhatoak A kiralyok konyveiben:

• Abijjd kird/y beszide a hare eldtt 2Kr6n 13) 4 - 12-ben. Ezt a beszedet von Rad "a kronikas teo16gia kis kompendiumanak nevezte.»159 Az eszaki torzsektol a megszolitasaban nem vitatja el az "Izrael" megnevezest (4. v:). Ahijja a rnegszolitast kovetoen az Dr dontesere hivatkozik: "az Dr, Izrael Istene Davidnak adta Izrae1 kiralysagat, neki es fiainak, s6nak szovetsege altal." (5. v:). Ez okbol kifolyolag Eszaknak aZ elszakadasa hitvany es elvetemult emberek mfive ('andsim reqim bene belijja 'aI7. v:). Ennel az oknil fogva nem lehet ellenillni "az Dr kirilysaganak, mely David fiainak kezeben van" (8. v.). Az eszaki torzsek kultikus biinei (9. v.) a bekovetkezo sikertelenseg okoz6i lesznek. Masreszt Judea Istene az Dr, es az Dr legitim kulrusza mfikodik

159 von Rad: Theologie I; 365. o.

------------------------------------------------------------------------

.... : : c'

160

BindyGyBrgy: AZ OSZOVETSEG TEOLOGrAJA

(10. - 11. v.). A judeai hadsereg elen "az Dr van es papjai zeng6 trombitakkal" (12. v.), tehat a j6zan esz azt diktalja, hogy ne harcoljanak "az Dr ellen, oseik lstene ellen." (12. yo).

• Manass« Babilonban vaM tartozkodasanak emllthe 2Kron 33, 10-13-ban. Az arrol tett emlites, hogy Manasse insegeben az Urat kereste, es "mel yen megalazkodott" el6tte, azert fontos, hogy a kronikas koncepciojaba az elet es a sors kozotti kozvetlen osszefuggesrol be lehessen illeszteni azt a tenyt, hogy Manasse orvenot evig uralkodott.

• [dsids halalahoz fuzrJdo kommentdr 2Kron 35, 20 - 24-ben. Ez a kornmentar megint a fent emlitett teologiai koncepci6 miatt fontos. Az istenfelo J6sias azert hal meg tragikusan, mert "nem hallgatott Neko szavara, holott az Dtt6l volt." Figyelemremelto, hogy az indoklas szerint az Dr egy pogany uralkod6 altal is sz6lhat.

A kronikak konyvei a legutobbi id6kig nem voltak teologiailag elegge megbecsulve "az antijudaista elkepzelesek hatasa rniatt (a kultuszhoz val6 ragaszkodas, torvenyeskedo kegyesseg, gorcsos hit a megtorlasban)."160 Csak az ujabb kutatas mutatott r:i ezeknek a konyveknek a jelent6segere. A kronikak konyvei nehez id6szakban ir6dtak, amelyben a tradici6 aktualizalasa es a tradici6 lenyegere valo osszpontositas hozzajarult a (rna annyit emlegetett) vallasi identitas kialakulasahez.

4.2 Ezsdras es N ehernias konyve

Ezeknek a konyveknek a vallasi iizeneterol J. Heriban igy velekedik:

"Ezsdras es N ehernias konyve olyan bibliai iratok, amelyeknek a keresztyenek nem szentelnek ke1l6 figyelmet, mert azt gondoljak, hogy a mai ember szamara szinte jelentektelenek. Ez viszont teves velemeny, Ezek az iratok, mint a tobbi bibliai konyvek, fontos vallasi uzenetet hordoznak, bar teol6giai szemszogbol semmilyen uj kinyilatkoztatott igazsagokat nem tartalmaznak.l'P' Bar uj kinyilatkoztatott igazsagok ezekben a konyvekben val6ban nincsenek, azonban az "ertekes vallasi uzenetiik" figyelmet erdemel.

Ezek a konyvek harom fo temarol tud6sitanak: a templom ujjaepiteserol, a Tora kihirdeteserol es ervenyesiteserol Ezsdras es Nehernias altal, es Jeruzsalem varfalainak megepiteserol. Tobb kutat6 javasolja a konyvekben talalhato anyag atcsoportositasat a fent emlitett temak alapjan ekkeppen:

IGO Zenger: Einleitung: 234. o. 161 Heriban: 152. o.

161

Bandy GYOtgy: AZ 6SZ0VETSEG TEOL6GIA]A

_.-_. .. _:._.-------_;__.:...._::::.__------------------------

1. Ezsd 1 - 6 - a fogsigb61 val6 hazateres es a templom epitese,

2. Ezsd 7 - 8; Neh 8; Ezsd 9 - 10; Neh 9 - 10 - Ezsdras es Nehemias intezkedesei,

3. Neh 1 - 7; 11 - 13 - Jeruzsru.em varfalainak megepitese

Az elsa tema, mellyel Ezsdras konyve foglalkozik, a fogsigb61 valo visszateres es a templom epitese. Teo16giai szempontb6l figyelemremelto, hogy a fogsagbol va16 hazateres csak azert volt lehetseges, mert "az Dr felinditotta Kurosz perzsa kiraly lelket' (Ezsd 1, 1). Mar a konyvek elejen kitfinik, hogy azok az esemenyek, amelyek kovetkezni fognak, Isten vezetese alatt tortennek,

A judeaiaknak, akik a hazaterest valasztottak, az orszag lakosai kulonfele ajandekokkal kedveskedtek: kezdve ezusttel es arannyal egeszen :illatokig (Ezsd 1, 4.6). Ez az exodusra emlekeztet (2M6z 3, 21kk es 12, 35kk) kiveve azt, hogy itt nem esik szo senkinek a kifosztasarol,

A hazaterok celia a tempI om megepitese, Ez mar az elejetol kezdve nyilvanvalo (Ezsd 1, 2). "Az u], ami ezaltal megnyilik, egyiittal annak a megujitasa, ami mar ezelott is volt: a jeruzsalemi templomnak., mint a zsid6 vallas centrumanak, es mint Izrael identitasa jelenek."162 Ugyanannak a sz6szerkezetnek a hasznalataval "hazat epiteni" az Drnak. (Ezsd 1,2. 5; 5,2. 11) - , mint az elsa templom epitesenek a lefrasanal (lKir 5,17.19; 6,1) az van jelezve, hogy ugyanannak a mfinek a megismetleserol van sz6. A kultikus edenyek visszaszolgaltatasa (Ezsd 1, 7 - 11; 6, 5) szinten meger6siti az el6z6 kultusz megujitasat. A folytonossagot jelzi a templom alapkove lerakasanak a leirasa is. Az iinnepsegen azok is jelen vannak, akik meg emlekeztek az elsa templomra is (Ezsd 3, 12). A folytonossagot az is jelzi, hogy a templomot csak a hazatertek epitik (gola - Ezsd 4, 1; 6, 19), akik ezzel is igenyt tartanak arra, hogy egyediil 6k az igazi Izrael. Az orszag lakosai, akik nem vehettek ki a reszuket az epitkezesben, elkezdtek kulonfele akadalyokat gorditeni az utjukba, Tekintet nelkiil arra, hogy a hivatalos levelezes az epitkezok elleni panaszokkal kronologikusan van-e osszeallitva vagy sem, megfigyelhe~iik a teo16giai kozlest:

Isten szandekai megval6sulnak a feljelentesek es a nehezkes adminisztrativ apparatus ellenere is. A templom felepitese utan a hazatertek megiinneplik a Paska iinnepet. "Nem ez az elsa eset, hogy a Paskat Izrael tortenelmeben egy dontd fordul6pont idejen iinneplik", jegyzi meg Rendtorff emlekeztetve a Paskara az orszag elfoglalasa 06zs S, 10kk) es a deuteronomiumi reform vegrehajtasa utan (2Kir 23, 21 - 23).163 A Paska unnepenek leirasaval a masodik templom epitese betago16dik Izrae1 tortenelmenek az ararnlataba.

162 Rendtorff Theologie I; 362. o. 163 U. o. 364. o .

. -.--.:----------------------------~--------

162

Bandy Gyorgy: AZ OSZ6VETSEG TEOLOGIAJA

A templorn epitesenek leirasa a perzsa kidJy joindularanak megernlitesevel kezdodik (Ezsd 1, 1 - 4) es ugyancsak a kiraly j6indulacinak emIitesevel vegzodik, aki anakronikus m6don asszir kiralynak van nevezve (Ezsd 6, 22).

A konyvek masodik nagy ternajat Ezsdrasnak es Nehemiasnak a hazatertek gyiilekezeteben vegzett reformintezkedesei alkotjak, Elmondhatjuk, hogy Ezsdras es Nehemias az els6 szemelyek a diaszporabol, akik a perzsa kiralyi udvarban magas pozici6val rendelkeznek, es akik a palesztinai zsid6sag eleteben aktivan reszt vesznek. Mindketesetben a diaszporabol indul a kezdemenyezes,

A kiraly a hivatalos levele elejen Ezsdrast ugy titulalja, mint sijar datd ' df- eldh semqjja. E megjeloles rnogott Isten torvenyenek az isrnerete lehet (amennyiben a sijar szot torvenytudonak ertelmezzuk), de hivatali illetekesseg is lehet: a mennyei Isten iigyeinek a titkara, Mas sz6val: a zsid6 vallas iigyeiert feIe16s allami tisztvise16. Mar a bibliai szovegben is le van szUkitve ez a titulus az iris ismeretere. Ezsdras Ezsd 7, l l-ben Irasrudo papkent van emlitve (k6hin), es a so/ir titulus a vallasi ismeretekre vonatkozik: az 'Or parancsolatainak, az Izraelnek adott rendelkezesek ismer6je (sijir dibri micv6t-JHVH vechuqqav 'alj'isra 'i~. Ugyszinten Ezsd 7, 6-ban es Neh 8, 'l-ben a s4for titulust Ebben az ertelernben hasznaljak, Ezsdrasnal harem tenyezo talalkozott, arnelyek lehetove tettek, hogy a fogsig utani zsidosag dorninans szemelyeve valjon: papi eredete, vallasi ismeretei es a hivatalabol ered6 hatalma.

Nehemiasnal a hivatali hatalom (Neh 1, 7 - 8) orvozodott a szervezesi es diplomaciai kepessegekkel,

Ezsdrassal szamos elhurcolt tert vissza jeruzsalembe (Ezsd 7, 28; 8, 1kk). A fogsagbol va16 hazateres utan eg6ildozatokat mutathattak be (Ezsd 8, 35), es igy csatlakozhattak a hazatertek gyulekezetehez.

Ezsdras jeruzsalemben valo tevekenysegenek ket f6 pontia volt: a vegyes hazassagok kerdesenek a megoldasa es a Toranak, mint vallasi es polgari torvenynek az ervenyesitese,

A vegyes hazassagok kerdesenek sulyossaga azzal van kihangsulyozva, hogy az idegen naknek anakronisztikusan olyan nernzetiseget tulajdonitanak, amelyekkel 5M6z 7, 1 - 5 alapjan az izraelitaknak nem szabad keveredni. Amikor Ezsdras tudatositja, hogy milyen sulyos bfin az idegen n6kkel val6 hazassagkotes, te1jesen megrendiil (mesomim - Ezsdr 9, 4) es a sokkhatas elmulta utan imadkozik az esti aldozatnal (Ezsdr 9, 6 - 15).

A rovidke 'e16hqj megszolitas utan a jelenlegi es a multbeli bfinok megvallasa kovetkezik (6. - 7. v.). A perzsa kort ugy jellernzi, hogy "egy rovid ideje annak, hogy megkonyorult rajtunk Isteniink, az 'Or" (8. v.). Ezert felfoghatat-

163

Bandy Gyorgy: AZ OSZ6VETSEG TEOLOGUJA

_- .. - ", .: - - _.

Ian az a biin, amit a nep eppen egy ilyen idoben tett. Ez a bun azonban annal nagyobb, hogy mar a profetak ideje 6ta (utalas 5M6z 23, 6-ra) tudta Isten nepe, hogy nem szabad idegenekkel keverednie, Az imadsag pesszimisztikusan vegzodik: annak a megallapitasaval, hogy igy senki sem illhat az Ur szine ele ('in fa 'amOd lifdnekd 'al-zo 't - 15. v.). A pesszimista befejezes utan optimista folytatas kovetkezik: a nep szembesul sajat biinevel, megbanja azt, es szeretne helyrehozni (Ezsdr 10, 1kk).

A T6ra ervenyesitese a fogs agb 61 hazatertek eleteben ugy van leirva, mint egy nagy nepgyUles, amelyen felolvastak es magyaraztak a Torat, "Szakaszokra osztva olvastak a konyvet, Isten torvenyet, es ugy rnagyaraztak, hogy a nep rnegertette az olvasottakat." (Neh 8, 8).

Ennek a bibliai szovegnek az alapjan es a fent emlitett titulusok alapjan a rabbinikus hagyomany Ezsdrast tartja az elso torvenytudonak, Az 01- vasott szoveg ertelmenek rnagyarazatat az aram nyelvre val6 forditaskent is ertelmezhetjiik, vagy annak a gyakorlatnak a kezdetekent, amelynek eredmenyei a targumok es a midrasok, A gyiilekezet, amely a torvenyt elfogadta es megertette, megiili a Satoros unnepet (Neh 8, 13 -18). Tobb kutat6 szerint!" ez a konyveknek a csucspontja, sot befejezese, amikor az idegen noktol megtisztult gyiilekezet elfogadja a Torat es megUli a Satoros unnepet,

Az oromteli unnep utan bfinbanati nap kovetkezik (Neh 9, lkk).

A bfinbanat Iathato jde a bojt, a zsakruhaba val6 oltozes, a porral val6 meghintes es az idegenektol val6 elkulonules, Akkor hangzott el a bfinvallo imadsag (Neh 9, 6 - 37), amely Isten nevenek dicseretevel es a teremto Isten dicsoitesevel kezd6dik. Csak ezutan kovetkezik az iidvtorteneti esernenyek felsorolasa: Abraham kivalasztasa (7. v. - csak Abrahim), az Abrahammal val6 szovetsegkotes (8. v.), az egyiptorni szolgasagbol valo szabadulas (9. - 12. v. - M6zes emlitese nelkul), a sinai. szovetsegkotes (13. - 14. v. - csak itt van megemlitve M6zes neve, es a szombat kulonleges helyet kap a parancsolatok kozott), a pusztaban val6 isteni vezetes es a nep engedetlensege a pusztaban (15. - 21. v. - a manna itt mar mennyei kenyer, a szohasznalat a 16. verstol ernlekeztet a deuteronomiumi bUnlajstromra; sokatmond6 az Ur bfinbocsato Istenkent valo megszolitasa - 17. v.), honfoglalas (22. - 25. v.; csak az utols6 verset tekinthetjiik az izraeliek viselkedesenek kritikajakent), az orszag elfoglalasat koveto idoszak a 26. - 31. versekben van jellemezve. A birakra csak utalas tortenik (27. v.), amely emlekeztet a Bir2, 6 - 3, 6-ban talalhato keretre. A kiralyokrol (a fejedelmekkel, papokkal es profetakkal egylitt) csak altalanossagban es pejorativan beszelnek. Egyetlen kiralyrol sem esik sz6, Davidrol

164 PI. Otto Kaiser es altala idezett szerz6k. Lasd Otto Kaiser: Einleitung in das Alte Testament, EVA Berlin 1973, 150. es 152. o.

164

Bandy Gyorgy: AZ 6sz6VETSEG TEOL6GiAJA

sem. A jelen helyezet ecsetelese a 32. - 37 versekben talalhato, Isten buntetese megerdemeltnek van feltuntetve, es az irnadsag ezzel rnegallapfrassal van befejezve: "Mi pedig nagy nyomorusagban vagyunk." (37. v.). Figyelemremelt6, hogy egyetlen keres sem hangzik el Isten irgalmaert. Figyelemremelto meg az Isten lelkenek emlitese a 20. es 30. versekben.

Ennek az irnadsagnak a liturgiai felepitese a 78. zsoltarra emlekeztet, Ebben az imadsagban fokozatosan meg van emlirve az Istenbe, mint Teremt6be vetett hit, aki Abrahamban kivalasztotta nepet; mint Megvaltoba ill., mint az Egyiptomb6l val6 Szabadit6ba; es vegill abba, aki szovetseget kotott a nepevel. Ezen a hatterben meg nagyobb mertekben kitfinik a nep engedetlensege es hiitlensege. Az udvtortenet Isten hfisegenek es a nep hfitlensegenek tortenete, Az iidvtortenet arr6l is sz61, hogy Istent nem 1ehet buntetleniil megharagitani. Az imadsag teo16giai csiicspontja annak a tudatositasa, hogy mindig ugyanarr6l az Istenr6l van sz6 - a teremtesnel, kivalasztasnal, de a biintetesnel is. Ez az imadsag, amely a T6ra felolvasasa es ertelmezese utan kovetkezik, ramutat arra, hogy a T6ra a biinok felismeresehez es megvallasahoz vezet. Ezert kovetkezik kozvetleniil egyrnas utan a T6ra felolvasasa es a bfinok imadsagban val6 megvallasa,

Ezsdras es Nehemias konyvenek harmadik nagy temaja ]eruzsalem falainak az epitese. Ezzel a ternaval Nehernias konyvenek az els6 her fejezete fogla1kozik. A falak epitese biinbano imadsaggal kezd6dik (Neh 1, 3 - 11), amely az Ezsdr 9,6 -lS-ben es Neh 9, 6 - 37-ben lev6 imadsagokra emlekeztet. Az imadsag az Ur hfisegenek (5. v.) dicseretevel kezd6dik. Maid Nehemias a nepeert konyorgo ember poziciojaba an (6a. v.), es nyomban megvallja a sajat es a nepe bfineit (6b. - 7. yo). A biin a M6zes altal adott torveny elleni hfitlenseg kovetkezrnenye. Ezt koveti Nehemias hivatkozasa a M6zes altal adatott igeretekre azok reszere, akik haj1and6k a megteresre (8. 9. yo). Majd megemliti, hogy ugyanarr61 a neprol van szo, amelyet az Dr nagy erejevel es hatalmas kezevel valtott meg (10. v.). Az exodus nemcsak meg van emlitve, han em fel van veve a folytonossag ezzel az udvtorteneti esemennyel, Az imadsag vegen elhangzik az imadsag meghallgatasara vonatkoz6 keres, valamint Nehemias szandekainak sikereert val6 keres is (11. v.). Minden, ami ezutan kovetkezik, az imadsag meghallgatasat tamasztia ala. Jeruzsalem varfalainak megepitese utan az ellensegnek is el kell ismernie, "hogy ezt a munkat csak Istenunk segitsegevel lehetett veghezvinni," (Neh 6, 16). A varfalak megepitese utan jeruzsalem szent varosnak van nevezve (Neh 11, 1).

Ezsdras es Nehernias konyve a fogsagbol hazatertek gyiilekezetenek a konszolidaciojit mutatja be a perzsa uralom koraban, A konszolidacio a T6ra kovetkezetes ervenyesitesevel val6sult meg. A konyvek vegen egy

165

._ :. r : : Bandy Gyorgy: AZ 6SZ0VETSEG TEOLOGlAJA

~ _~. ----------------------------------------------~---------------------------

"gyillekezet van, amely buzg6n gyiilekezik ossze a kultuszba a temploma kore, amely biztonsagos falak rnogott van, amely atadja magat az isteni rorveny cselekvesenek, es arnely belsoleg el van kuloniilve mindentol, ami idegen.,,165

Ha a kr6nikas torteneti rmivere tekintiink (Kron, Ezsdr es N eh), azt latjuk, hogy a konyvek f6 celja bebizonyitani a fogsag utani gyillekezet kizarolagos jogosultsagat a jeruzsalerni templomra es a benne leva kultuszra. Sz6 szerint Adamt61 vannak felsorolva a Jeruzsalemben szolgalo papok nemzersegei. A kultusz folyarnatossaga az alapftojatol, Davidtol kezdve egeszen a masodik templorn felepiteseig van bemutatva. A fogsag utani id6ben ezeket az igenyeket vedeni kellett a samaritanusokkal szemben. Ezek a konyvek mar e16rejelzik a sarnaritanusokkal vale szakadast,

165 Otto Kaiser: EinIeitung in das Alte Testament, EVA Berlin 1973,152. o.

, :": t', - r ."------------------------------------------------------------------------

1:---

166

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->