P. 1
bjf_jezusapartusherceg

bjf_jezusapartusherceg

|Views: 262|Likes:
Published by studiocs

More info:

Published by: studiocs on Jan 07, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/19/2013

pdf

text

original

A VILAG VILAGA

JEZUS KIRALY

r

PARTUS HERCEG

BADINY JOS FERENC

JEZUS KIRALY

A pARTUS HERCEG

BADINY JOS FERENC

Prof. Badiny Jos Ferenc 1909. jiinius 3-an sztiletett Gacson, N6grad megyeben, Mint a balassagyarmati gimnazium egykori diakja; a Ludovika Akademia tuzer-, majd repillo'kikepzeset e1vegzo tenyleges tisztkent kezdi palyafutasat, azonban a rn, kir. hadseregbol 1940-ben kivalik es a Budapesti Muegyetemen folytatja tauulmanyatt, Sumerolegtaval Apgentinaban kezd foglalkoz~j, ahova 1946-ban erkezik. Az elso iranyitast a r6mai Institutum Pontificurn Biblicum-t6l kapja is mint P. Deimel iskolajanak a kovetoje tanul. Ugyanezen Intezettol nyeri kepesfteset, mely j6vabagyja tanterveit es kidolgozott tananyagat a Buenos Aires-l Jezsutta Egyetemen felaJlitand6 Sumerol6giai tanszek lCtesftesehez, mely tanszeknek avezetesevel az egyetem rektora 1966-ban megbfzza. Azota ugyanennek az egyetemnek ny. r. tanara. Munkassaganak ariasi eredrnenye az, hogy az 1971. tanevre hirdetett eldadasaira 21 argentin rendes hallgat6 Iratkozott be. Tantargya] a kiivetkezok

1. a sumir nyelv is ekiras,

2. a mezopotamiai kulturak tortenete,

3. a mezopotamiai vallasok.

A sumir-magyar nyelvazonossag hirdetoje es bizonyit6ja. A Nem;zetkozi Orientalista Kongresszus tagja, ahol 1967-ben Ann Arborban - (Michigan, USA) - az esztergomi kirruyi kapolna oroszlanos diszftesenek sumir es babiloni eredetet igazolta, Bizonyitasat "Altaic Peoples's Teocracy" cfmen fogadta el a Kongresszus. 1971-ben a canberrai (Ausztrllia) kongresszuson - Argentina kepviseleteben - vesz reszt, ahol a Partus Birodalom sumir tradici6in at, a partus nep magyar vonatkozasait mutatja ki "The. Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians" c. eloadasaban.

------------~~----------.- - -----------------------------------

ON~N~~NM~~~M.~O-~~ OOO~--NNNNN ••• ~~~

.......... .........., '"""""--'l ..................... ..-.....,j ............

~Iak", az "Isten-fogalom" bemutatasanal kell kezdeni a felvilagosltast is es a tanitast is.

Ugyanis: Jezus Urunk Szereto Mennyei Atyjanak semmi koze nines ahhoz az "Isten-ala.khoz", amelyet a mai judai-kcresztenysegunk hiveinek bemutat. - Mondhatjuk ugy is, hogy ahhoz a "bosszllaIl6" es "a.ldozatokat kovetelo" Istenhez, akinek olyan .Jcivalasztott nepe" van, mely az 6 engedeIveveL..sot, rendeletevel halomra gyilkolja a nem a "nepetH.~Z" tartozokat, ~agyis a nemzsid6 nepeket,

Kerem e konyv olvasoit, hogy tekintsek meg az ,,6szovetsegi szenttrasban" az egyetlen peldat, amit emlitek (a sok kozul) es nezzek meg, mi van meglrva J6zsuc konyvenek 8. resz 1-2 es 21-30. verseiben, - De lJaJlgassuk meg korunk egyik legismertebb bibl ia-tudosanak a velernenyet is erre vonatkoz6an. Idezet: Duquesne Jackes: "A Nazaret] .Iezus" cimil konyvenek 150. oldalarol (Magyar Konyvklub kiadasa, 1977, Budapest). lrne az idezet:

"Enne:k,az lstennek semmi koze ahhoz, akit a keresztenyseg bizonyos irdnyzatai bemutatnak. Ez! a hamis kepet roviden igy lrhatjuk le: kezdetben is/en blzott az emberekben, de az elsa emberpar visszaelt ezzel a bizalommal. Ez lett az ere~end(j Min lsten erre fe1d.iihddi;i.tt es szigonc bilntetest szabott k;, nem~sak riijl1k, hanem valamenriyi utodjukra is. Ahhoz, hogy megbekeljen az emberiseggel, dldozatra van szukseg. lis mivel ez az lsten olyan nagyon josagos, elhallirqzz{{, hogy saj;;l fuu fogja feldldozni, azaz mdsodik enje: Jezus tehat azertjot; eia Foldre, hogy "etlor6!je az eredendo bilnt", es onmagafelaldozasavallecsillapltsa Atyja haragjai. Legaldbbis ez az, amit azota is annyi kulonbOz%rmaban es oly sokszor elismetelnek a hiuankonyvekben tis a predika-

Cf6k.ba;. '

.Jefus tanltasa mindezzet gyokeresen ellenietes 6 sohasem besz.e/ az eredendo biinrof.Minden, Q)nU Jeius.mond, ellenkezik a nemzedekrtil nemzedekre halmozodo kollekt iv felelqsseg elmeletevel.

Soha nem, allltotra, hogy az ~j tarsadalomba, Isten Orszdgaba csak az juthal be, ak! levezekelte bilneit. Eppen ellenkezoleg: az ember Qui/tal tisztul meg bilneitol, hogy beiep az lij tarsadalomba. Ez persze nem aztjelenti, hogy Jezus szdmtira k6zbmbasek lennenek a biinok: mint lattuk, az ilj tarsadalom /6rvenyei nagyon is sokat kovetelnek.

Jezus soha nem zlgy mutatja be Istenl, mint va/ami kOnyvel5t, aki egy 6r.iosi fiizet6(i! (vpgy egy szuper szamUogep memoriajaba) beirja minrien egyes ember valamennyi vetket. minI megQ/1f1yi, nekf megjizetend6 ad6ssagot. Isten szemeben csak pz szamil - es minden pe.tdabeszed errol sz61 - , hogy minden ember az, am it sajat magab61 csinal.

JezlIs soha nem allitja. azert kell meghalnia, hogy "elvegye" a_z emberek bilneit. & ugyanis m;f jetentene, hogy az az Is-ten, ak! a Fian keresztuf azt keri az embertol, hogy bo~sasson meg,.hetvenhetszer" is, azaz, vegleg mindenkinek, maga ez az Isten nem Upes meglenni ugyanezt. "

Meg ne egyeztessnk ezt a szintezist a "Szent-Palhi" lett Saul-rabbinak ideol6gilljaval, mely szerint az "egy (Eva) altai elkovetett "eredend6 bUnt" a masik "EGY"-Ile'k - Jezusnak - felaldozasa "megval~a" ennel. a bibliai

8

Istennel, hanem terjunk vissza Markhoz, akinek irasat a biblia-kutatok - "Q" jelz6vei ellatva - csak .Jorrasnak" neveznek. (, Q" = a nemet "quelle".) Terjunk vissza hozza es kerdezzuk meg 5t, azt az "evangelistat", ak, Jezust sohaseru nevezi zsidonak es tudatosan, sziszternatikusan elkertili a lehetoseget annak, hogy tudosttasabol csak egyetlen szo, valamilyen "zsid6-Jezllsra" vonatkoztathato legyen!

Kerdezzuk meg ot, hogy miert nern Irta Ie azt, hogy ki volt Jezus? Miert nem ilia Ie, hogy rnilyen nemzetsegbol, fajtabol szarrnazott Jezus Urunk es Edesanyja, Maria? Mert sohasetn kczli lak6helyiiket. Csak egyetlen egyszer hasznalja Jezusra vonatkoz6an azt a kifejezest: " ... es mene az 6 hazajaba" (6., ] .,), de nern nevezi meg ezt a .hazat''! A ."fordit6k" es ,,81lr6k" a clmszovegben azt tuntetik fel: "JezlIs Nazaretben", annak ellenere, hogy Mark Naza-retet soha meg nem emliti! (Talan ez is j6 bizonyiteka annak, hogy .Nazaret"

nevii telepules Jezus idejeben nem letezett, mikeppen majd a kovetkezo oldalakon ezt olvashatjuk.)

De mit is ertunk "hua" nev alatt, Feltetlen valamilyen "orszagot". "Hoi az en Hazarn?", .. kerdezheti a tortenelmi vihar altai a nagyvilagba szetszort valamilyen "kUlhonos" magyar-ernigrans, HoI volt Jezusnak a "hazaja" .... az orszaga, ahol otthon volt val6ban? ~ A tobbi evangeliumbol rnegtudjuk, hogy "galileai" volt, de az 6 idejeben ez nem .foldraizi elnevezest" jelentett, hanern - majd mint a szovegbel rnegtudjuk - a heber "galil hag gOjiiJ11" (jelentese: "A gojoklidegenekl foldje) szobol keletkezett a nep ajkan es valt l~nep-nevve". Ha Mark meg ezr sern ernllti meg, akkor - a logika szerint - Jezus Urunk .Jiazajanak" nevet csak azert nern hangsulyozza, mert az 6 idejelien (Kr..u, 50 korul) mindenki tudta - fokent a zsidok legjobban -, hogy JeZtlS Edesanyja Adiabene Maria partus k.ir:ilyi hercegno volt, tehat ezt nem kellett a korabelieknek kulon bejelenteni es Marknak "ide", Jezus nernzetsegehez valo tartozasanak megvallasa ez, Ugyanis ezzel a vatosaggal nern kellett "kerkedni", mert ebben az idoben a jezusi nernzetseghez rartozoknak eszebe sem jutott az a - rna Saul-rabbi otletenek betudhat6 - huncutsag, bogy Jezus Urunkat - a Partus Herceget - a zsidosag Messiasakeee fugjak kisajatitani. Ha Mark gono.o!t\1 '1<}\1Y3 zzr, hogy a MA. TE~nak nevezett "kicsoda?" es a zsido LUKAcs, az .Apostolok Cselekedeteinek" is lroja es Saul-rabbi titkara, majd a - Mark altai ismeretlen - "J6zsef-acsnak" egy .Davidi-nemzetsegbeli" geneol6giajaval kezdik azt a tud6sitasukat, amelyeket ma "evangeliumi szentinisnak" nevez az 11t6kol". ... es, 1m meg, tudta volna azt is, hogy ezt a zsid6 J6- zsef-acsot fogja a mai zsid6-keresitenysegi.ink Jezus Urunk nevelo-apjakt;Jt tisztelni, akkor Mark biztosan reszletesen lellia volna }ezus Urunk emberi szarmazasat is.

Es milyen kar, hogy nem ilia Ie! - Most nem kellene e sorok ir6janak nyomozni az Igazsagot a meg megmaradt e.s el nem pusztltott, regi irasokban.

De most az 0lvas6 is felteheti azt a kerdest, hogy: miert fontos a mi J.czus Urunk emberi sz.armazasanak a megismerese ... ?

A vliiaszt megadja a mai zsid6-keresztenysegUnk "szentinlsa" es annak magyanizata, mely szerint: a zsid6-.fezust keresztre feszftik a gonoszok,

9

de mint .Jsten Baranya", onmaga felaldozasaval elviszi, eltorli az emberiseg osszes buneit, Azoket is, akik felfeszftettek. Meghal - de harmadnapon feltamad es kozmikus sugarral beegetert arckepet itt hagyja halotti szernfedojen BS ezen a "szent lepelen" lathato alak nern zsido-Jezust mutat, Ernbertani adatai azonosak a partus-hun kiralyokeval, Vercsoportja is: "AB".

A HUN-GAR-nak nevezett MAR-GAR-ok rnondhatjak tehat, hogy Jezus Urunk emberi adottsaganak azonossagat viselik magukon, lgy Jezus nemzetsegenek u t6dai. Ne ertel mezze sen k i fe 1 re ezt a mega Ilap itast, melt e sorok ir6ja sohasem allitja azt, hogy "Jezus magyar volt", hanem eppen fordltott sorrendben kell ezt ertelmezni, vagyis: a rnagyarok Jezus Urunk vertestverei. .Most e szavakat azokhoz az olvasokhoz intezem, akik lelekben magyarnak erzik es valljak magukat: "a Szent-Lepelenleve .Jezus-arc nez szernbe Veled e konyv cimlapjan! - Nern balvany ez - hanern ernlekeztetdl - Nezz hat szernbe Jezus Urunkkal es majd megerzed, hogy mit kell tenned!"

Az Isten es kozed betelepult "egyhflzad" azonban nern ismeri el csodanak a Szent-lepelen lev6 Jezus-alakot azert, melt - mint mondjak - "a lepelen lathato ernberalak odakerulese nem minesitheto csodanak, melt az a "csoda" nem a tudomanyos feltetelczesek szerint tortenhetett."

De ugyanakkor a zsidosag osszes .Jegendaja" (a Voros-tenger szetvalasa, M6zes es kotablai, tuz csap Ie az egbol, a Jerikoi falomlas stb.) mind-mind "szentfrasi" isteni csodaknak vannak elismerve es tanftva. Jezus Urunk csodatetteit felsoroljak ugyan, de tobbnyire gonosz szellernek es crdogok eluzesenek varazslataval kapcsoljak ossze azokat a zsid6 ertelrnezes szerint. Pedig Jezus Urunk val6ban olyan .csodakar' tett, rnelyeket csak az "isteni" er6 tud letrehozni, tehat - a mai ertelmezessel mindegyik "paranonnalis" tortenes, rnert a .vakok latnak, a santak jarnak" es a mai biblikus "tud6sok" hiaba igyekeznek valarnilyen "mas" magyarazatot adni Jezus Urunk ily tevekenysegere, az "eml?erfeletti", a "kUldetes" Isten i-ereje van jelen minden tetteben es ezeket leertekelni, bagatell izaln i nem Jehet. Ha visszatekinttmk az un. "keresztenystgi tortenelembe" lathatjuk, hogy a valosagos .Jezus-bitueknek", az un. "CHRESTOS-kovet6knek" semmi kozuk nines azokhoz, akik .Iezusban Messiast lattak, Ezeket rna "gnosztikusoknak" nevezik es "OItodoxia" nev alatt azt a szervezetet ertjuk, mely a zsido-Jezust egyszeru .rabblkent'' sorolja be a zsido vallasi eszmevilag szolgalataba. A "gnosztikusok" valoban .Jiittek" a csodakban, mert 6k a termeszet-felett uralkodo ISTENT hittek es aki Benne .Jiisz", az nern tudja elkepzelni, hogy 6, a josagos Mennyei Era es Akarat sehol, egy pi IJanatra se avatkozzon be - kozvetlenlil, vagy a Foldre szallt Szeret.et, JezlIS Urunk, Vagy valamelyik "fenythoz6" ember altai - a vilag sorsaba es az emberel{ dolf:aiba.

A "gnosztikbsokat" legy6zte az ortodoxia es megalakult a zsid6-kereszteny e¥yhaz a maga hierarchiajavaI, feljebb- es alabbval6ival. Az "egyhaz", melyet Je~ll~ Urunk sohasern akalt megszervezni, mert az,6 jelenlete Im\r "Isten 01"szaganak" Ietezeset jelentette a Fbldon. De ez az "egyhaz" - a mai zsid6- kereszteny egyhazainknak sokas(iga, - azt orditja aiJandoan a hfv5k flilebe;

10

"bunostik vagytok! ... bfinosok vagytok! Tartsatok bfinbanatot es akkor "MP', az "anyaszentegyhazatok" - feloldozunk titeket bfineitek aloI! ,)

De alljunk meg ennel a kifejezesnel: .fartsatok bunbanatot", (Mark 1.15.) Minden nyelvben maskeppen forditjak ezt a gorog szoveget, Karoli Gaspar ugy Irja: "terjetek meg". De a predikatorok egesz nemzedekei hasznaltak ugyanezeket a szavakat, hogy buntudatot keltsenek a hlveikben

"Nem tudtak, hogy az evangelium g6rog kiJejezesenek nem tartsatok biinbdnatot a hiteles fordltasa, nem az, hogy hillt.5etek humut a fejetekre; hanem ez: vftltoztas.witok meg 1/ lelketeket, a gOI1(/olkol/ti!Jmodotokat, hogy I/j eletet tudjatok kezdeni. (ldezet: Duquesne: ernlitett munkajanak 143. oldalarol.)

A norrnalisan gondolkodo es az egre nez6 embernek nines biintudata, mert nern erzi magat bunosnek, mert nem sziilettiink bun ben. Ellenben van mindenkiben egy hatalmas remenyseg az Isteni Gondviseles hiteben, Valarni csodalatos remenykedes ez a JOistenben. Abban, hogy joszandekunkban es a jura vald menekedesben 6 mindig veliink van az aldasaval.

Olyan "esodavan\si" allapot ez, annak ellenere, hogy az emberi eroszak, a rnasokon ... es fbleg a lelkeken valo uralkodasi szandek mindig rnegakadalyozta Jezus Urunk tervenek rnegvalosltasat - Isten Orszaganak FOIdiinkon \'a16 Ietrehozasat, vagyis a Bekesseg es Szeretet uralrnat,

Olyan uralkodasi szandekra gondolok, mint ami! J6zs11e konyveben olvastunk es mellyel azonosak a vilaghaboruk, az utanuk bekovetkezett terroruralmak a milli6nyi emberirtassal, Ketsegtelen, hogy megrendi.ilt a H1T, a Condvlselesben \'a16 remenyseg sugara csaknem kialudt es ez a megrendules azegre kialtotta a "HOL VAGY ISTEN"-t...?

be Jezus Urunk tgy uzent nekunk: "Veletek maradok a vi lag vegezeteig!' .... e8 a vilagnak meg nines vege, jgy a megrnaradottakban lassan, nagyon lassan megindult a "feny" fele fordulas, Nem a megalkuv6 "egyhazakhoz" szaladtak a szornjuhozok, hanem - ugy mondjak - a "kozmiklls gondolkcdas" osztonozte 6ket es ebben !ljraeled az Isten Kegyelmetol val6 "csodavaras". Mas szoval kifejezve, ezek a "kozm ikusan gondolkod6k" a sajat lelki.ikben talaltak meg az Istent eppen MA, arnikor elettunk zajlik Ie a "nagy szlnjatek" utolso felvonasa. Az emberi vilaguralomra vale torekves igaztalansaga all szemben a Feltamadott is a komputer csodajaval kozotttmk megjelent Jezus Urunkkat, az 6 szaudekaval.i.Isten Orszaganak a Ftildon \'a16 kiterjedesevel...vagyis a nemzetcsaladoknak bekeben, szeretetben es egyenl6en elosztott javakkali "j6IHben" \'a16 elesevel. - Mert senki sem tehet arrol, hogy valaIlle1yik "nenizetcsaladba" 5zUletett. A magyarok sem, melt magyarnak sZlilettek.

Metljen hat minden Nemzetseg a maga utj[m! Dolgozzon a sajat Hazajaert, <sajitt nepeert, de ne ugy, hogy a Inasik nepet leigazza, vag)' kenyeret is elvegye! Azok, akik a "fenyben allnak,. nem is gondolnak elTe, hiszen eietet ado NapUIlk minden emberre egyformilI1 ragyog es az Isten Napjat senki sem tudja magana~ l\isajatitani. De itt van ktlztiink Jczus Urunk - a mi Fcnyes Napunk, aki Istcn Orszaganak a SZeretetet hozta el hozzank a Foldre.

II

Szembe kell allnunk tehiit az emberi gonoszsaggal es hinni az lgazsag gyozclmeben., mert cz a gy6zelem nem csoda, hanem az Jstcn Fiiinak ajandeka, A magyaroknak pedig meg segit a Partus Herceg nemzettestveri szeretete is.

Kosz5njiik meg az osszetogassal es a Feny fele fordulassal, mert igy rnindig elerjuk Ot. Ezt keri az olvasotol:

a Szerzd

"JOJJETEK ENHQZZAM, KIK ELF'ARADTATOK Its EN OJ EROT ADOK NEKTlrK! "

12

Bevezeto elmelkedesek

" Klrjel. .. K irjel ... K isdedecske, Betlehemi hercegecske! "

Ez a nephagyornanyokban fennmaradr, regi karacsonyi enek inditott arm, hogy Jezus embed alakjaval foglalkozzam. Mar regota ragodom ezena ternan, de mindig ellenervkent vetodott elern a keresztenysegnek az a kozismert legendaja, hogy ,,Jezus istalloban szuletett"; ahogy az enek is mondja: .jaszolban fekszik, barrnok kozt nyugszik Szent Fia":

- Hat mikent lrjak ,,~etlehemihercegrl:\l" - gondoltam -, hiszen egy herceg riern szuletik istal laban. Igy hat egyrernultak az evek anelkul, hogy ezi a ternat

tuzetes es alapos vizsgalat ala Yettem volna. ,

Most azonban, hogy orthoni testvereink felszabadultak a marxism terror a161, az oroszok kimentek az orszagbol, egyre tobb leveler kapok az otthoni fiataloktol, rnelyben a kerdesek tetezik egymast, es.a tudas szornjusaga ostromolja ezt az oreg embert, aki e sorok Iroja, Ez az egyik okom tehat, rnely e tanulmany Irasara serkentett,

, De van egy rnasik ok is az igazsag felderltesere es lefrasara, es ez talan nyomosabb, fontosabb es az altalanos kozvelemeny iranyltasaban a nemzetkozi sajtonakmint kultnrhatalmi tenyezonek, bcavatkozasat is rnutatja, Aki nyitott szernmel jar, az eszreveheti, hogy egyre kevesebbet lehet olvasni, hall ani Je.zusrol, Mintha a [eledes homalyaba taszitanak korunk magasztos alakjat, Az USA-b3,11 peldaul egyre jobban hianyzik a karacsonyi udvozlolapokon a "Men)' Christmas" felirat, Behelyettesftik legtobbszor a .holyday" szoval. A karacsonyi fenyt szeretnek talan kiolrani a hivok szfveben? Eleinte azr hittem, hogy aggodalrnam csak egy Jezus-hlvo kepzelete, de arnikor kezembe kerult a ketmillio peldanyban kiadott "Az en konyvem bibliai tortenetekrol" clmu kepeskonyv (Watch Tower Society, NY 25 Columbia Heights NY 11201, Brooklyn) t:s abban lattam, hogy J ezus Urunk keresztre fesziteset is torolni akarjak a koztudarbol, es "oszlopra szegezetr'i-kent tanitjak a gyermekeknek szan: bibliai kepeskonyvben; egy nagyon szornoru meditalasom arr6J gyozott meg, hogy bizonyigazuk van azoknak a fiataloknak, gyermekeknek, akik ismerni akarjak Jezust, az embert, 19y hataroztarn el rnagam arm, hogy rnegkeresern az elkodosltett rnultban a betlehemi herceget,

A konyver szerkeszto "International Bible Students Association" ugy szovegezi Jezus megoleset, hogy a gyilkos a .vallasvezerekbe bujtordog". De talan forgassuk vissza ezt - az emberiseg leggaladabb gaztettet - abba az id6-

13

be, amikor azt elkovettek, Kik a "vaUasvezerek"? A jeruzsalmi zsido temp- 10m fopapjai Iehettek csak, rnert csak a zsid6 vallas gyakorlata volt megengedve es az volt a hivatalos allarnvallas, Minden mas hit, ideologia, Isten lenyenek mas elkepzelese eretneksegnek, poganysagnak volt torvenyileg elreridelve es azok hirdetoire, mint harnis profetakra, a temlomi torveny halalbuntetest irt e16. Jezust is ilyen "hamis profetanak" tartottak a zsido "vall<isvezerek", rnert nem e kegyetlen, rnindenkin uralkodni akaro, zsido vallaspolitika altai eszmenyesltett Jehovat isrenltette, hanem a mindenkit egyforman szereto Mennyei Atya gondvisel6 j6sagat dicserte es lgazsagat tanltotta, Ezert akartak ot a zsidok megolni, ahogyan az evangeliumokban olvashatjuk.

lme a "szentiras" szava:

" ..... ;.Meg akartok engem olni, men az en beszedemnek nines helye nalatok. " "En azt beszelem, ami! az en Atyamnal lattam.tt! is azt cselekszitek: azert, omit a u atyatoknal Idttatok." (Janos 8.37-38.)

Az evangeliumi szovegben - amit a keresztenyseg Isten szavanak" tanit -

. "

igen feltlin6 es rneglepo az, hogy Jezus kif Atyarol beszel, Kulonbseget tesz az

Q mennyei Atyja es a zsidok atyja - Jehova - kozott, akit nemismert el Istennek az evangeliumi tudosltas szerint, melt fgy nyilatkozik rola: " .... Ha Isten volna a ti atyatok, szeretnetek engem: rnert en az Istentol szarmaztam es jottern ...... "

" Ti az ordog atyar6! va/6k vagytok, lis a Ii atyatok kivansagait akarjaiak tefjes.fteni. Az emberold volt ke,zdettiJ! fogva, is nem allot! meg az igazsagban, men nincsen iJbenne igozsdg. Mikor hazugsagot szol, a sajritjar61 szol, mert haiug es a hazugsag atyja. " (limos 8:42-44.)

Aki aztan tovabb olvassa ezt liZ evangeliumi tortenetet, az latni fogja, hogy a zsit!6k vegul is azt rnondjak Jezusnak:

..... Te'szamaritdnus vag)' es ordog van benned. " Janos 8.48.)

Ezt a reszt azert emlltettem igy kulon, melt a kovetkezokben alapul fog szolgalni J ezus igaz alakjanak a kereseseben,

Szeretnern befejezni most az itt bemutatott "oszlopra szegezesnek" erthetetlen esetet. Ugyanis csaknem ketezer eve tudja a vilag, hogy Jezust keresztre feszltettek es nagyon sok helyen, a kereszteny passio-unnepeken, beveszik a vallasi ceremoniaba a keresztre feszfres lejatszasat. Ennek a minosttheterlen buntenynek jelkepe a .kereszt" rnaradt es az a kis arany keresztecske, amit a sztll6k gyermekeik szuletesekor a kisded nyakaba akasztanak, bizony nern mas, mint a Jezusra val6 emlekezes, a Benne vaI6 hit majdnem ketezer eves eml6ke. Joggal felmerLiI tehat most az a kerdes, hogy ez a konYOltelenUl kegyetlen es hazug kep, amit az emlitett konyv a gyennekek reszere szerkesztett "biblikus o].vas6konyvben" bemutat, nem egy j61 megszervezett agymosas bevezet5 abnl.ja?....... Mindenesetre 6sszhangban van a vilagszerte megindult Jezus-ellenes es a jezusi "Istenf'iusag" hitenek megszUntetesere in'inyul6 torekvesekkel. VedekeznUnk kell tebat. Meg nagyobb erelJyel es hatarozottsaggal kell Jezus melle al hmnk es UnnepelnUnk kell fenyesen es boJdogan Ot kanicsonykor (GurusLl11ykor) az ujra eledo fenyben. Csak egy kis gyertyat

14

gyujts meg ujra Ielkedben is e napon Jezus ernlekere es hirdesd, hogy ez a szeretet unnepe, amikor a Feny Fia szuletik minden evben ujra es ujra, hogy az ujra eledo Szeretet egyre nagyobb es nagyobb erot adjon a gyermeknek, a szuloknek, a boldog csaladnak. Az itt egyaltalan nem fontos, hogy Jezus Urunk karacsonyi szuletesnapjat rnilyen vallasos szokas szerint unnepled. Nern fontos az sern, hogy milyen vallasi elotras szerint imadkozol. A Hozza val6 fohaszkodas, lgejenek kovetese es szeretetenek tovabbadasa kotelessegunk. Mindnyajunknak, akik Jezus-kovetok, Jezus-hlvck vagyunk, S arnikor az Uj Feny lelkedben feltarnad, Jezusunk kegyelme ott rnarad tenalad!

Jezus kovetesenek utja azonban neni konnyu, mert tanitasanak csak igen kis reszet foglaljak rnagukba a keresztenyseg evangeliumai, melyeknek alapveto szellerne az, hogy .Jezus aldozati barany, akinek vere elveszi az emberiseg buneit." Ez a hittetel teljesen a zsido vallasban gyokerezik es bizonyiteka annak, hogy nem Jezus Urunk alapft6ja a mai kereszteny vallasoknak, hanern legnagyobb ellensege - Saul rabbi - a keresztenyseg Szent Palja, aki sohasem hallotta Je~s szavait, fogalma sem volt arrol, hogy mit tanltott, hanern a zsidosag uj szektajat alapirotta meg tanaival, melyeknek alaptetele az, hogy "verontas nelkul nines bllnbocsanat." (Zsid6khoz lrt levele 9:22.)

Ezert lett a keresztenyseg h ivatalos neve: .zsido-keresztenyseg'' Ezert nem talaljuk meg az evangeliurnok kozott Jezus tanltvanyainak irasait. Ugyanis a jezusi tanitas, az lstenfiusag tudatanak lelkunkbe val6 kozvetlen beultetese, Istenhez valo kozvetlen tartozasunk, Isten es lelkunk homogenitasa mindmind hianyoznak azokbol az Irasokbol, amelyet a kauonizalt, zsido szellernii evangel i umok tartal rnaznak.

Van sok bennuk azonban Jezus szavaibol, amelyek j61 felhasznalhatok az lstenfiusag tudatosltasahoz, - Tehat, tiki Jezust keresi, hasznalja fel innen mindazt, ami jozan esszel elfogadhat6. Tegye ezt abban a tudatban, hogy az elmult evszazadokban ezeket az lrasokat nagyon sokszor megvaltoztarta a zsido-keresztenyseg vallaspol itikaja. Tehat ne Jezust hagyja el, hanem segitsen igazs6gdl felderlteni es hirdetni.

Egy osvallast keres6, Budapesten kiadott "Nem vagyok kereszteny" clmu folyoiratban ket kitetelt talaltam, meJyben elmelkedo szellerniseg mutatkozik, amit tovabbi ebredesre kell serkenteni. Il11e:

" ...... 11..:1ll szulethettunk bunosnek; ez ellenkezik az isteni torvenyekkel es a j6zan esszel, 19y nines szukseg bizonytalan megvaltasra sern, "

"A KOZlllOSZ Osten) torvenyeinek jobb, helyesebb engedelrneskedni, mint az evangeliumoknak, hiszen mi a kozmosz reszei vagyunk. "

.Jezus sohasem Illondta azt, hogy "b[\nben szUlettUnk". Azt sem, hogy 6 a "l11egval t6" Ez a zsid6-keresztcn y va I las tan itas,az un. ."paul i 11 ista" teo 16gia szerint. Jezus felvilagosit6 szavait megtal:i.ljuk Janos evallgelistAmil, amint mondja: "En vilagossagul jottem e vilagra, hogy senki ne maradjon sotetse'gben, aki engem hisz." (.limos 12:46.)

A eikkir6 is JezllSi Fenyt kapott, amikor elmelkedeseben rajott alTa, hogy' igazsagban es nem bunben szUlettlink, de elettink eselekedeiett sajat magunknak kell szamot adni., mert J6zus nem valtja meg a mi b[\neinket. - De maga a

15

zsid6-kereszteny-r6mai egyhaz mar kitaszltotta Jezust e megvaltasbol. Ugyanis all. Vatikani Zsinat kimondja, hogy

" az Egyhaz megvaltasa rejtelyesen rnegjelent a kivalasztott nepnek a

rabszolgasag toldjer61 val6 kivonulasaban."

A cikklro a "kozmosz" torvenyeinek akar engedelmeskedni, de Jezust nern ismeri el. Tudom, hogy sokan vannak olvas6ink kozott olyanok, akik nern haj land6k a zsido-kereszteny egyhazak tanitasait kovetni, de erzik, hogy valam!

mas" vallasa lehetett oseinknek. Erzestik az egyetlen, arrure tamaszkodni

l' .

tudnak es - Jezus igazsagait, tanitasat, valosagos a lakj tit nem isrnerven - a

Kozrnoszra hivatkoznak. A Nap ele allnak, de nines meg bennuk annak az Igazsagnak a Fenye, amit a Vilag Vilagossaga adhat esak. Ezeknek azt mondorn, hogy ellenorizzek le nagy tagadasukban a "Turini Lepel"-en lathato emberalakot, mely pontosan muratja a felfeszftett Jezus minden sebet. Vizsgaljak meg a NASA tudornanyos szakvelemenyet, mely szerint: "a leplen leva alak nern [estes, nern izzadmany rnaradeka, hanern nagy frekvenciaju, de igen rovid tartal~(l kozmikus sugar altai tortent beegetes, rnely onnan semrnifele vegyszerrel el hem tavolithato." fme a .Kozmosz", a Feny Fia. Fenybol jott es Fennye lett. Az'"anyag" energiava lett.

M indezeket el kellett rnondanorn annak indoklasara, hogy az Evangeliurnok altai tanitott "zsid6-Jezus" helyett miert keresem az igazi .Betlehemi Herceget". E kutatasban fel kell hasznalni mindazokat az evangel ium i adatokat, mely~ket,a zsidosito vallaspolitika nern tudott. Ezek kozt legfontosabb:

Jezus sznletesi helye

Ismet Janos evangeliumat veszem cl6 es abbot kozli:lk ket idezetet: " .... .lasd meg, hogy Galileabol nem tamadt profeta.' (7:52.)

e .•• csak nem Galileabol jon el a Krisztus? .

Nem az iras .mondta-e, hogy:"Davi.d rnagvabol es Betlehernbol, arna varosb61jon el a Krisztus, ahol David vala?' (7:41-42.'

Nyornozasunkban [g)' harem adatunk van: Galilea, Betlehem es David varosa. (Bizonyttekairn adatait es azokat is, melyeket a kovetkezokben (*) alatt jeltllok, atveszem a "The Interpreter's Dictionary of the Bible" /Abingdon Press, 19621 clmu munkabol, e harorn adarravonatkozoan.)

Galilea: - Ez ez elnevezes e tartomany heber nevebe) ered. Ugyanis a zsid6k "galil hag goiim"-nak neveztek ezt a teruletet, Angol forditasban [gy olvashatjpk: "ga Ii I of the gentiles", vagyis a .riern zsid6k orszaga". Ugyanis a heber zoiim' kifeiezes alatt azok a nem zsid6 nepek ertendok, akik Judeatol

no J ,

eszakra laktak, beleertve a hettitakat is, de a heber bibliku,$ felfogas ezek koze

sorolja a me,zopotamiai es nagyon regi "guti" nepet is. Galileaban tehat nem laktak zsid6k! Lakosai nem heberlll, hanelli a regi "aram" nyelven beszeltek, ami ragoz6 t1y~lv es a ma "sumernek" nevezett nyeJvveI mutat igen kozelj rokonsagot. - Tudjuk, hogy a mai evangeliumi szovegeket az "egyh{lzatyak" kenyi.ik-kedvli~ szerint javitva ha,gytilk az utakor)"a es a mai forditasok egyaltalaban n em tUkrozi k a Jezus-~ora be I i all apoto ka t, mert minden inisD ak, szovegnek szolgalnia ken azt a "paul in ista teol6giai szillldekot", mely szeL~int

16

Jezus zsid6 lerme es David magvabol szarmazna A hivo olvaso igy azt hiszi, hogy Galileaban zsinagogak is voltak.es zsid6k is laktak. - A. (*) forrasornban azonban minden ketseget kizaroan az a megallapitas olvashato (G.347. old.), hogy "NagyszamLl regi zsinag6ga ma:radval~yt fedeztek fel Galilea varosaiban, melyeket Kr, L1. 200-600 kozott epltettek. Koztuk a leglatvanyosabb a feher kovekbol rakott kapernaurni, a t6 partjan, meiy a Kr. L1. 3. szazadbol szarrnazik_"

Tudni kell meg azt is, hogy Galilea es Samaria nagyon sokaig volt a Partes Birodalom fennhatosaga alatt es Bazapran nevti partes kiraly el is latogatott oda Pacor kormanyzosaga idejeben.

Mondtuk, hogy a galileai nep nern volt zsid6, hanem .rnashirn''. A magaslatoken epitett templomaikat a .korrupcio helyenek" neveztek el a zsidok, mert itt riszteltek a galileusok az Istenanyat, akit a biblikus irasok .Astarte vagy Asthoret" neven emlitenek. Miutan a Jehova-tisztelet nem isrneri el az lstenben leva "nt)j" teremto er6t, igy a heber nyelvnek meg szava sines az "istermo" kifejezesere, A galileusok vallasa az Istenanyat a .Feny Szuzenek" nevezte, aki mel lett ott talaljuk a "Feny Atyat" (Bal, B61) es a .Feny Fiat", aki a Vilag Vilagossaga (A rna sumernek nevezett nep hitvilagaban: "En-Lil".)

E· vallasnak tudes papjait neveztek .rnagus't-nak, szinten a surner "mall" vagy "mag" .... azaz "tud6s, hatalmas' ertelernben.

Az ,evangeliumoknak a judaisztikus teologia szerinti nezere es kiertekelese szerint, a zsidok azzal vadoltak Jezust, hogy 0 is "magus", es ezt az allaspcnot meger5siti Mark evangelists irasa (3 :22), aho I "belzebllb'~-baJvafl Jezus azonosuva. Indoklas: "belzebub, demon es magus" a heberben azonos jellel Irodik

Betlehem: Az evangeliumi hagyomany Jezusszuletese helyeul jeloli, Mate igy mondja (2: I): .Jezus a judeai Betlehemben szuletett.. ..

Ez a ,judeai Betlehern" a Beth-"lehem" nevet Jezus halala utan kapta a Saul-Pal es kovet6i altal megalakltott zsido-kereszreny egyhaztol, rnert ezt a kis telepulest, David idejetol kezdve Beth-lemon neven ismertek. Itt orizte David apja juhait es a hagyornany szerint itt is szuletett. Azert .volt fontos a zsido szellemu evangelistaknak "David varosanak" Betlehemrne val6 valtoztatasa, mert M ikeas profeta jovendolese szerint (5 :2): "beJ61ed (tehat David varosabOl) szarmazik nekern, ki uralkodo lesz Izraelen." Tehat azok neveztek at Beth-lemont Beth-lehemrne, akik Jezusban a zsido Messiest lattak es Jezust "David leszarmazottjanak" hirdettek, Ma mar tudjuk, hogy a zsidok sohasem ismertek el Jezust az a Messiasuknak (gorogul Krisztusnak), mel1 meg l11a is epedve valjak az 0 val6di "messiasukat", a Vilag UI·at. De baj van enhek a ,judai Betlehemnek:" Jezus idejeben val6 letezesevel. Ugyanis forrasadatom ugy [Ija, hogy:

,,luda Betlehemenek semmi nyoillM nell) talMtak meg a KL u-i elsa harom szazadban es az a tr<)dici6, hogy JezLls itt egy barlangban sZi.iletett volna, legfeljebb a Kr. u-i 2. szAzad. masodik feleig vezethet6 vissza, Justin martir altai 8miftve. Az itt talalt barlangok sora feli;!tl Konstantin csaszt\r emelt egy nyolcszogletes kapolnat. Miutan ezt leromboltak, 1. Jusztiniiin (527-65) ep!tett

17

helyere egy nagyobb templomot melyen a kozepkorban valtoztatasokat vegeztek ugyan, de a jelenlegi epitmeny alapjaiban Jusztinian korabol val6. "

A Betlehemi Herceg kereseseben most elerkeztunk oda, ahonnet vegre elindulhatunk. Jezus valoban Betlehernben szuletett, de ez a Betlehem Galileaban van, a goiim-ok orszagaban, Nazarethtol kb. 6 km tavolsagban. Nagyon regi varoska es K1'. e. 14. szazadbol val6 .Arnarna szovegekben'' BitLahmi neven talalhato. Kozeleben van a Tabor-hegy, ahol a galileus vallasnak volt a rnagaslatra epltett ternploma, amit Kr. e. 218-bi'm IIi. Antiochus fallal vett korli I. A legenda szerint J ezus innen emelkedett fel az egbe, Ennek emlekere Konstantin csaszar anyja - Helena - K1'. u. 326-ban ujra epitett ide egy templomot, amit most az arabok romboltak le, Ma, itt a Tabor-hegyen all a gorog ortodox kolostor, amit a XIX. szazadban erneltek.

Tisztaznunk kell rneg a "David Pia" fogalmat is. Mate evangeliuma ugyanis Jezus Kriszrusnak, DAvid fianak es Abraham fianak nernzetsegi felsorolasaval kezdodik, melynek ha a vegere erunk (I: 16), lathatjuk, hogy ez nem J ezus nemzetseg-tablaja, hanem aze a bizonyos Jozsefe, akit a szent iratok J ezus edesanyja - Maria - ferjenek neveznek, Azutan rnegtudjuk azt is (1:20), hogy Maria a Szentlelektol fogant es nem Jezus, hanern Jozsef Davidnak a fia, Jozsef van eredeztetve David nemzetsegebol.

De az evangeliumi lras Jezus szavaival is megcafoltatja a rnessiasi letezes ra vonatkozo azon feltetelet, hogy 6 - Jezus ~ mint Messias, David 'ria lenne, melt azt feleli a zsid6k erre vonatkozo kerdesere:

"Ha tehat David Uranak hivja ot, mikeppen a fia?" (Mate 22:45). Ebbol az evangeliumbol (melyet a regi egyhazatyak meg "heber evangelium" neven ismertek) igen erezheto az a zsido vallasi felfcgas, rnely szerint legfontosabb a Mnt61 val6 szabadu las, rnelyet az egyhazi szervezet biztosit az egyhazi rendelkezeseker betarto es az ela Irt a ldoza tokat megh oz6 h lvon ek,

E felfogas szerint JeZL1S is ezt a feladatot kapja, mar az Edesanyja meheben, mert - m ikent mondja Mate irasa (I :21): " .... rnerto szabadftja meg az 0 nepet anuak buneitol." A galileai, tehat "gojiim" Jezus pedig eppen mindennek ellenkez6jet akarta es tanitotta, Igy: "Irgalmassilgot akarok es nem aldozatot.." (Mate 9: 13) - Tudorn, hogy nehez dolga van annak aki a Jezusi Igazsagot keresi .es szabadulni akar a keresztenysegbe iktatott zsido felfogastol. Ebben a j6 szandekban csak onrnagara szamlthat rnindenki, rnert a mai judaikeresztenyseg papjai a zsido Jezus Krisztust valljak, aki csakis azert jott a vilagra, hogy "elvegye a vilag buneit" es erttlnk "bun6sokert felaldozta onmagat" ugy, mikent a sauli-pali elgondolas a zsidok vallasat "megreforrmiIta". S igy letezik l11a is a zsid6-keresztenyseg, mely Jezus "Szereto Atya-lstene" rnellett "Istell szavakent" tanitja annak a Jehovanak a "szentfn'tssa" vi!ltozt.atott rendelkezeseit, mellyel - azelt hogy a zsid6knak helyet csimlljon -, "kHizi a nepeket edes honukb61" (2 M6z. 34: 11), aztan megoleti a zsid6kkal mindezeket a bekes es l'egi nepeket es "minden varosukat.. ... es minden falvaikat tuzzel megegetek." (4 Moz 3 1: 10). Es az6ta is minden marad igy. Aki arra gondol, hogy "Ialan .fl~zus megsem igy hirdette" es nem ez az 6 azon "igazsaga", melyet PilatLisnak mondott igy:

18

"En gtzert szulettem es azert jottem e vilagra, hogy bizonysagot tegyek az Igazsagrol." (Janos 18:37) ... az tevedne?

Most. - csaknern 2000 ev utan - e sorok Iroja csatlakozik Pilatus azon kerdesehez: "Mi az lgazsag?" Es kiegeszitem Pilatus kerdeset is egy hatalrnas kialtassal: "Hova lett Jezus Urunk Igazsaga?" Miert nemftottak el apostolait, akik hirdettek az 6 tanitasat? Miert nines Jezus apostolait61 eredo evangeliumunk? Aki nyitott szernmel jarjae vilagot, az meg igen .80k "mieltet" tud csatolni e

ketkedo sorokhoz, '

De kisereljunk meg feleletet adni nehany ilyen "mit~rt"-re, es kutassuk fel a Betlehemi Herceg kereseseben eloszor azt, hogy:

Hova lettek Jezus tanitvanyai?

Ugy is kerdezhetjuk, hogy .Hova lettek az apostolok?" - mert Jezus huseges tanitvanyait nevezztlk fgy, es osakis oket. Egyikuk sem lepett a rornai birodalorn foldjere, hanem csak az Eufratesztol keletre tanitottak mindazt az )gazsagot", amit Mesteruktol, az Dr Jezustol tanultak,

Munkassaguk es eleruk tortenetet azonban nem talaljuk meg az egyhazi tankonyvekben. Az en kutatasaim azt b izony itj ilk, hogy csaknem mindegyikuk az Eufratesztol az Indus foly6ig elterulo Partes Birodalomban elt es szervezte a. Jezus-hitueket Jezus egyhazaba, hiszen Eusebius tudoslt rninket arrol, hogy 360 templomukat rornboltak le a Partos Birodalom bukasat koveto szaszanida-perzsa uralkodok, akik csak Zoroaszter vallasat ismertek el. A judaikeresztenysegben roluk fellelheto adatokat egy regebbi tanulmanyornbol koz- 10m:

Az Dr alta! valasztort apostolok is galileaiak voltak es azt hisszuk, hogy a mai .Jceresztenyek" igen kevesen tudjak 6ket nev szerint felsorolni, Pedig Mark - Peter tanitvanya es (a mai term inologia szerint) titkara szepen leirja nevuket

evangeliumanak 3: 16. versete! kezdve igy: ~,

i,8imont, akinek Peter nevet ad ott, lakabot es Janost (Jakab restveret), Andrast es Fulopot, Bertalant es Matet, Tamast es Jakabot, Taddeust es a kanani Simont, "

Az apostolokr61 tudnunk kell azt is, bogy .Jiarom testverpar" volt kozottuk, espedig: Peter es Andras, Taddeus Judas es kanani Simon, valamint Janos es

Jakab. Ezeknek rnondta az Dr feltamadasa utan igy: "

.Elrnenven a szeles vilagra, hirdessetek az evangeliurnot minden teremtmenynek, "

A kereszteny biblia ujszovetsegi resze azonban edeskeveset tudosit minket arr6.1, bogy ezek az apostolok valoban teljesitettek-e az Dr parancsat. Ugyanis az Ujszovetseg SZQvegenek 62%-a a Saul nevu zsid6 rabbib61 lelt PilJ teritesei- 1"01 beszel, aki onmagiit "isten apostolanak" nevezi es a galileai Je.zust sohasem latta, t61e nem tanult, stole "apostoli megbizast" sem kapott.

Tekintve, hogy ez a Saul-P~l.1 a ramai keresztenyseg alapft6ja, munkassagavales hirdetett ideol6giajaval Jems apostolai sohasem ertettek egyet - ertheto, hogy az altala alapitott Ramai Egyhaz, mely a Saul-Pali judai kereszte.nyseget tette magaeva e.s vallasat a judaizmusb61 szarmaztatja - teljesen

19

rnellozte Saui-Pallal rnagaval i!!s tanaival is ellenkezo jezusi apostolok rnunkassaganak es igehirdetesenek ismerteteset,

Igy a j udai keresztenysegbe tartozo h 1v-6k vall aserko I csi es egyhaztortenelm ioktatasab61 kimaradtak Jezusapostolai,

Ugyanis a (ij·Jtenelmi igazsag az, hogy mind a ,;tizenegy jezusi apostol' hiyen teljesitette kuldeteset es hirdettekaz evangeliumot - jezusl medon esnem a judai Saul-Pal-fele atalakitas szerint. lgen, - de hal hirdettek? Az Apostolok Cselekedetei 12 .. fejezete szerint Jakabot, Janos testveret Heredes megolette. Maradt telnit. tiz rnnnkalkodo apostol, de ezek munkajarol innen kezdve az .Apostolok Cselekedetei" clmu uiszovetseg' irat tobbet nem beszel, hanem a Nemapostol Saul-Pal litiait es jUdai-kereszt6ny mcdszeru terfteset hja Ie a kciV<;tkezG 16 fejezetben. Egyetlen kivetel.csupau, amikor: "el6allanak azonban nerliely hiv5k a farizeusok szerzerebol valok kozu], mondvan, hogy kar[l! kell metelnt.a poganyokat es megparancsolni, bogy a Mozestorvenyet megtartsak." (ApCs~J l5:5)

.Es amikor nagy vetelkedes tamadt, felkelven Peter, monda nekik:

"Atyamfiai, ferfiak, ti tudjatok, hogy az u- regebbi ido ora kivalaszrott engern ni i ko;z;[jlUnk, hogy a poganyok az en szambol ha llj ilk az evangel iumnak beszedetes . b iggyenek .. '.' mostazert mit k! sertitek az I sten t, hogy a tan ft vanyo k nyakabaely igat tegyetek, melyet.sern a miatyaink, sem mi elnem 'hordozhattunk.' (ApC:sei J 5:7,10)

Ebboia reszbol tudjuk meg, hog)" Peter ellenzett minden zsidc vonatkozast -~ls6sorban a mozesi torvenyt (vagyls a Torah-t, melya bibl iaban MozesI- V. koriyvet tolti ki) - es azt e I v ise I hetetle n iganak nevezte. Viszont Saul- Palennek a kontinuitasat hirdette es a rnozesi aldozat-ideologiaba sorolta be egyszerii bitri\paklMp ta ga I ilea i Jezust is.

Vlsitont ·J6zus altai valasztott tis .felkent" apostoIok nem a Saul-Pal valtast, hanem a .jezusl evangeliumot' h irdettek, mely szerint Jezus azert jott e v!lagta., hogy· megkeresse es rnegtartsa.azt, ami elveszert - ertven alatta Naphoz httSt) K/lito (I· - mindenkird! gondoskodo -, mindenki Istenenek imadatat. Ezt hirdettek .Jezus apostolai - a megrnaradt Tlz. _ Nez~tik meg csak egytrtt: hoi ls~

Akereszteny papi Breviariumban minden apostolnak rnegvan a szent unnepe,s ott lelrj ak In ukodes i terti letu ket, V egyu k sorra oket:

Mate: - ,{Mox in Ethiopiam profeetus evangelium 'predicavit - regern et

uxorem eius universa provincia ad Oristi fidem convertit. .

·(Nemsokara Eti6piaba _. a kusok foldjere - utazik a kir:ilyt es annak

feleseget az ·egesz'Drszaggal t:igyUtt Kriszttls hitere teriti )

Kamin.i Simon e.s Taddeus Judas: "Hie (Tadeus) Mesopotamiam ille (Simon) Egiptum eVrlllgeJica - predi.catione peragravit. Postea in Persidem conveniente, cum innumerabile filios Jesucristo peperissent fidemque in vastissimis illis region ibis et effaratis gentibus disseminassent. ..... )"

(Ez'Tadde·us' Mezopotiuni!it) az 'Simon' 12gyiptomot az evangelium pre.dikalas~val bej:'lrta. AillIt(m Perzsitlban talalkozva, m iutan Jews Krisztllsnak szamtalan l1[v6t szereztek (gyermckeket SZiJltek) es a hitet azokon a rn6rhetet-

20

len kiterjedesti videkekeken es azoknak a vad nepeknek hirdettek .. .) - Itt meg kell jegyeznunk, hogy Perzsia ebbenazidoben nem letezett, hanem a kesobben Perzsianak nevezett "merhetetlen kiterjedesf teruletet" az apostolok jdejeben Partos Birodalornnak hivtak,

Andras (Peter testvere): "Post cuius (Jesus) passionem etresurectionem Andreas, 'cum in Sctthiam Europae quae ei provincia ad Christi fidem disseminandam obtigerat, .. "

(Jezus szenvedese es feltarnadasa utan Andras, mid6n Europa Szkltiajaba jott, mely provincia neki Krisztus hitenek a vetesere osztalyreszul jutott... .. )

Tamas: "Apostolus Galileus post aceptum Spiritum Sanctum in multas provincias prefectas est ad praedicandum Christi Evangelium: Parthis, Medis, Persis, Hyeranis et Bactris christianae vitae praecepta tradivit. Postrerna ad Indo se conferens eos in christiano religi6ne erudirit."

(Pi galileai Tamas apostol, a Szentlelek eljovetele utan kUlonb6zo orszagokba rindult, hogy Krisztus Evangeliumat hirdesse, A parthusoknak, medeknek, perzsaknak, hlrkanoknak es baktriaiaknak atadta a Krisztus-hit es az Eletnek a Torvenyeit. Vegu! a hindukhoz ment, oket a krisztusi vallasra nevelte.)

'Qartolome: Galileai apostol, rnidon az innenso Indiaba indult, arnelyik neki a foldkereksegnek azelosztasakor J .C. Evangeliurnanak predikalasara jutott, Jews Urunk jovetelet Mate evangeliuma szerint hirdette azoknak a nepeknek, De amidon abban az orszagban nagyon sokakat J.Co-hoz teritett, es sok l'nuhka:tes kellernetlenseget elszenvedett, a nagyobb Armenlaba jott. Ott Pelimus kiralyt es feleseget, azorikivf I 12 varost a Jezus-h itre vezetetr, ami az azon nep papjainak nagy Irigyseget valtotta ki ... az 6 teste- Albanusban, rnely Armenia-mayor varosa, ahol kiszenvedett - ott vanelternetve.

Fiilop; Bethsaidaban st.UJetett es a ·Szent-Lelek erejevel az 6 Szkitiajaba merit evangel i u mot h irdetn i - es so k hi vetszerzett a h itnek,

* * ..

A. felsoroltakbol lathatjuk, hogy Jezus apostolai bizony elvegeztek rendesen a rajuk blzott munkat .es nagyon sok tortenelrni kutfo bizonyftja, hogy a Partes Birodalombanszerveztek meg a jezusi tanitas szerinti, igazi Egyhazat, amelyben teljesen ismeretlenek vo!tak a saul-pali spekulaciok, Ez az egyhaz mentes volt minden zsido vonatkozastol es zsido tanitastel. A Szeretet Egyhaza. vo It, ahol n em i srnerte se 11 ki a "szemet szernert, fogat fogert" doktrfnat; sem a tailft6k, sem a hfvok, A SzeTetet vullasa ·elt itt, val6ban vallvaes gyakorolva. Ebben a "vallas ban" az elet a fellY es a sotetsegegytittlete (coegi:isztenci:ija). Ebben az egyUttlerben a Feny mindig tud a satetsegb61 Uj Elelet letrehozni_ A Feliy teremti a Tudast e.s. a J6s:igot, mig a Sotetseg birodalmava esik a nemtor5dolllse,g, tudatlansag, irigyseg, gyulolet, bosszu, hazugsag, kapzsisiig, lopas, csalas, ketszintiseg, dologtalan lustasag. A Feny tm'emti a mDveszeteket is-es beli'lle fakad az ihlet is.

Aki egy kicsit ismeri a szkititk tOrtenetel - !egalabb ugy, amint azt Hei'?dotOs leilJu - rnegerti, hogy az apostolok Szk1tiaba mentek, es ott kezdtek

21

meg a Szeretet va Ilasan ak hirdeteset, h iszen itt, mar az 6 igeb irdetesuk elurt is a szeretet" volt az-alap, melyre a szkitak eletuke! felepttettek. Tehat it szkitaknal ; "szeretet egyhazanak" a megszervezess semmifele nehezsegbe nem Utkozott, harrem a megertesben j6 kovetokre es hlvokre talalt,

Termeszetesen az igehirdetesnek megvoltak a szukseges frott segedletei, arniben az apostolck rogzitettek mindazt, amit Mesteruktol, az Or Jezustol tanultak. Mert nemcsak Saul-Pal lrt, hanem Jezus tanltvanyai is szorgal.J'naskbdtak abban, hogy az "IJr lgazsagat" mindenuve eljuttassak. Ez pedig osakis az "iratok" lit jan voltlehetseges,

Mostjoggal kerdezheti az olvaso.jiogy:

Hova lettek az apostolok id.sai?

Nagyon helyes kerdes, es meg ki is egeszithetjuk azzal, hogy: "Ha annak a SauJ-Piilnak az Irasait megorizte a 'keresztenyseg', aki sohasem hallotta Jezust es sohasem tanult tole, akkor miert nern viselre gondjat a jezusi tanitvanyok, az igazi apostolok irasainak.. __ ? n

A helyes valasz megfogalmazasaban igen sok tortenelmi valosagot ken felsorolni es mar a Kr. u. 2, szazadtol kell elindulni, amikor is a romai kozpontu ,;paulinista es zsido gyokeru" keresztenyseg teljesen arvette azt a .zsinagogas felfogast", rnely szerint: "minden olyan tanitas es iras, mely nem a zsinagogab61 ered, mint eretnekseg, elpusztitando a hirdetokkel egyutt, "

Miutan Jezus tanitvanyai az apostolok az Ela Jezust tanltottak es nem az "a.ldozati baranyt, akit a sauli ideologia felaldozott 3z61i,. hogy elvegye a Nep btineit", igy az 0 tanitasuk is az "eretnekseg" kriteriuma ala esett es a magat ortodoxnak nevezo romai egyhaz, mikent mondtam, mar a Kr.ll, 2, szazadban felegette, elpusztttottaaz apostolok Irasait. Amikor aztan ezt a "paulinista ortodoxiat" veglegesen megszi lardftja Konstantin csaszar Kr. u. 306-banes az allam vallasava rendeli, Igy a valodi tudas - a "gn6zis" ~ eretneksegge min6- stilt - es kovetc ire a "gl1oszti kusokra" hala) b untetes vart. M i nden buntetes ellenere azonban a "gn6zis", a Tudas haladt es mar a Kr. u. 140 ev kortil Egyi.ptombanes. Alexandriaban is megjelennek az Apostolok Evangeliumanak keziratos rnasolatai. Ezt az allttast bizonyitja az az 52 darab kezirat, amit 1945-ben az egyiptomi Nag-Hammadiban talalt egy arab. A keziratok egy cserepedenyben voltak elrejtve a badangban, A kriziratok "kopt nyelvu. masolatai" az apostolok frasainak es sok "kopt" fordftAsu kt\zirat egyezik a masutt talMt gorog·nyelvi1 toredekekkel. A Nag~Hammadi keziratok kozott taialjuk a kovetkezoket: Tamas Evangeliuma, FUlop Evangeliuma, H.nos Apokrifonja (A titkok konyve), a Hit Evangeliuma, Egyiptomi Evangelium (A i<ithatatlan lelek Shent konyve), P.eterlevele Flilophtiz, Peter Apokalipszise (Beszelgetes a Megment6ve 0, Maria-Magdalena Evange Ii uma, stb.

A kopt ke:ziratok megfejt6i ezeket a Nag Hamadiban tajait irasokat - gyujt6sz6vaJ - "Gnosztikus Evangeliumok"-mik nevezik.

A keresztenyek 90%-anak fogalma sines ar1'61, hogy milyen erdekek 6$ a lelkeke.n uralkodni akar6 egyhazpolitikai szandekok alakftottak kl a "sajat"

val his <It , Az igazsagra torekvck pedig termeszetesen nern tudjak megerteni azt, hog)' "m iert eretnek ennek a Jezus-h itunek a mas ik J ezus-hitu ... ?"

Ugyanis Jezus azt tanitotta, hogy Isten elott minden ember egyforrna ertek es a tudas fenye az, arnivel az ember jobbanes jobban kozeledhet lstenhez. tgy torrent aztan, hogy az Un, "gnoszlikus keresztenyek" nem ertettek egyet azzal, hogy a puspokok es at egyeb egyhaz] "m6It6sagok" Isten es a hlvo koze allanak es magukat es beszeduket Isten "akaratanak" nyilvanltjak, s ezzel tulajdonkeppen a hivD nem az lsten, hanem az egyhazi hierarchia szolgajava valik, Ezt azonban csak a tarsadalrni rend felforgatasanak tulajdonltortak,

A lenyeges teologiai kulonbsegek azonban ket alapveto tetelnel rnutatkoz-

tak. Ezek pedig a kovetkezok:

1, Jezus isten-ernberi mivoltanak es kuldetesenek ertelmezese, es 2. A no szerepe az isteni rendeltetesf eletben.

Az egymassal szernben a116' ket ,,kereszteny" felfo gasban a pau lin ista elgondolast a kovetkezokben csak "r6mai ortodoxia" neven fogom em llteni, j6zlJS apostolainak ranttasa szerint hlvoket pedig "gncisztikIJsoknak" nevezern. Nezzuk elcszor, hogy milyenek voltak a:

Kulonbsegek Jezus Isten-ember mivoltaban ... ?

Ii r6inai ortodoxia szerint .Jezus Isten Fia emberi testben. A keresztfan meghal. Elternetik, de harmadnapon feltamad embeii testben, cis negyven nap 1I1111va. a menriybe ernelkedik, ugyancsak emberi testben "

A gnosztikusok igy vallottak: "Jews Isten Fia emberi testben, de ezt a testet akkor teszi le vagy veszi fel, amikor akarja, 6, az Isten Fia harmadnapon feltamad es Szellcme megjelenik ott, ahol 6 akarja. Negyven nap ulan emberi szemmel lathato Fenykent emelkedika mennybe, "

Jezusnak azt az isteni es emberfeletti adottsagat, arnit a gnosztikusok allftanak, hogy akkor teszi Ie vagy veszi fel embed tester, arnikor akarja, a: romai ortodoxia kanon izalr evangel iumai is igazoljak, csak helyesen kell ertelmezni az ott mondottakat, lgy peldaul, amikor Jezus a zsidokkal beszel es azt mondja: .Mielott Abraham lett .. en vagyok" (In 8:58-59) tgy rnondja ELZ evangehum: "Koveket ragadanak azert, hogy rea haj igaljak; Jezus pedig el~ rejt6zkOdek, kimene a templornbol, atmenven k6zoUOk; cis iiy medon eJta-

vozek. " '

Gondolkodjunk logikusan. JriZU.5 .,.,elrejtozkodek ..... es atmenven kOztittUk ..... elt.a.vozek." Itt talan az "elrejtozkl:idek" kifejezes helyett azt kelJ ertelmezni1 hogy "lathata.tl anna valt", h iszen ugyancsak Janos evangeliumaban olvashatunk errol a "hatalmar61", ami embernek nel1l adatott meg eddig, amint mondja Hnos:. " .... mert en leteszem az eletemet, hogy ujra feivegyem art, Senki sem veszi el azt en tblem, ... Van hatalmam Jetenni es ismet feJvenni .. .';(111.10:17-18.)

Amikor e csocifrhitos Irasokat idevetettem bizonyitaskeppen, let masik dologjut eszembe, garidolattar-sitas, utjan. Az egyik napjainkb61 va16 es a masik a keresztre fesz[tessel van kapcso latban,

22

23

Magyar Adorjan Baratl Kore altal kibocsatott idoszaki tajekoztato ez evi 5- 6 szamanak 2. oldalan van egy valoban a rornai ortodoxia szelleme szerint fogal rnazott cikk "Em-e Jezus ... ?" clrnen.

Itt a kereszrenyseg torteneteben . igen jaratlan cikklro Jezusrol val6 Irasa akar Ireneusz koraba is nyugodtan visszahelyezheto megallapltas, mely valoban ,judai gyokeru'', Ugyanis arnit mond Jezusrol, az sem a rornai ortodoxia, sem a gnosztikus irasokkal nem bizonylthato, hanem kifejezetten az eroszakot alkalmaz6 rornai egyhazpolitika tze szerinti. [me:

"Jezus egesz fellepeseben, minden tanitasaban a zsid6 erkolcsok es tanltasok tnkroz6dneK vissza. Kulonben is buszke volt szarmazasara ... " Itt termeszetesen a cikklro J6ZU5 .zsido" szarmazasara gondol.

E sorok troja igen ostoba rnegallapltasnak miRos!!i ezt az irast, es sajnalkozik afelett, hogy ilyesmi a "magyar hagyornanyok" apolasat szelgalo sajtotermekben jelent meg. Jezus szavaival valaszolok.a "tanlt<15" erdekeben. Mert igy si,6lt Jezus a zsidokhoz:

"De ti nem hisztek, melt ti nern az en juhaim kozul vagytolc'' (In. J 0:26) Kell-e vilagosabb felelet ana vonatkozclag, hogy .TeZLIS es a zsidok kozott egy atnaghatatlan szakadek alit es all rna is? lsmerlern: ne tevesszuk ossze Jezus alakjat es tanltasat Saul-Pal altai elkepzelt es "tala It" aldozati barannyal,

De nern csodalkozom ezen a .zsido-kereszteny" szellernu il'l:1S011, hiszen csaknern 2000 eve hianyzik a tudas "gn6zis") a magukat keresztenynek valle fejekb6l es Jezus szavainak "atinlsa''; a "szemet szernert, fogat fogert" ideologia ertelmeben val6 .felremagyarazasa" ma mar az osszes kereszteny egyhazi valtozatokban "szentiras" lett.

Az ,,atirasra" igen j6 peldat mutattam be azzal, hogy Janos evangeliuma gorog szovegenek "Iathatatlanna lenni" jelentesu igeje a magyar fcrditasban "elrejt6zni" ertelernben lett felhasznalva. A gori)g logika szerint, aki ,;ylrejt6zik", az larhatatlan lesz, tehat a kifejezes az igei cselekves megvalosulasara vonatkozik es igy a helyes forditas: .Jathatatlanna valtozott" vagy "lett". A mai Jezus-ellenes gondolkodas hozzam er6 nagy arnyeka pedig az ernlltett "Elt-e Jezus ..... T" cimu iras.

De a rornai ortodoxia Jezusnak "a bun eltorlese erdekeben" val6 felaldozasat, e,s ehhez a gyilkossaghoz szukseges igazolast, az "istcni hozzajarulasnak" egyhazi, hivatalos el ismerese es kinyilatkoztatasa utjan akarta elerni, Ezert adott -Jezus utols6 szavainak olyan !nagyanizatot, mely szerillt az 6 mennyei Edesatyja "elhagyta" volna a Fiat, ezeket a szavakat adva a haldoklo, szenved6 es ketesztreszogezett Jezusnak "En lstenem I - mie,lt hagytal eJ engem? "

Ezt JezlIs an;yanyelven, az arami nyelven mondta es az tisszes magyar bibliaforditasokbanlgy van leirva: "Eli I EI i! Lama Sabaktan i! "

Egy ausztnlliai tnunkatarsam keziratab6) idezem a meglatasokat ene vonatkoz6lag, aki azt k6rdezi, hogy "Akik a keresztre feszitett Jezus kozeleben aJ]tak es szavat hallottak, beszelt6k-e az arami nyelvet?" Mert ha csak zsid6ul tudtak, akkor csak az "Eli, vagy Eloi" sz6t eltettek .as ez csaknein minden keleti nyelvben "Isten" jele:ntesil. igy aztim va16ban szakert6 mun katarsa ntm a I azt ertekeltOk ki, hogy a zsid6 frastucl6k, akik tudomast szereztek Jezus lItols6

24

szavaircl es ugy tudtak, hogy kialtasat "Eli! ..... Elil" szavakkal kezdre, az altaluk ·j61 isrnert 22. Zseltar 2.. versenek ismetlesere gondoltak. Annal is inkabb tertek ezr, mert ebben a zsoltarban az, aki panaszkodik, hogy elhagyta az Isten, igy 5z61 rnagarol: "de en fereg vagyok s nem ferfi(l; embereknek csuf]a es a nep utalata." (Zsolt 22:7) Ugyanis a zsidoknak ez volt a velemenyuk Jezusrol. A rornai orrodoxia igazsaganak szernpontjahn] azonban igen nagy hiba Jezus szavainak i lyen magyarazata es a 22. Zsoltar 2. versevel val6 azonosftasa,

Ugyanis e fonetikus formaban leirt "Lama Sabaktani" arami kifejezes nern azt jelenti, hogy "M iert hagyral el engern?" A fonetikus formaban lelrt rnondatot nyelvtani szabalyok szerint fgy kell kimondani:

"Eli! Eli! - Lama Sabag Ta-Nim."

Forditsuk le ezt az arami nyelven mondott szoveget, szavait elernezve: "Eli vagy BIoi" jelentese "Isten" csaknern az osszes kozel-keleti nyelvekben, - LaMa" szoosszetetel, ahol "La" (L.55.) surulrul as aramiul is teIJ'esse~et"

~, ~ '=' 1

"orqkk6valosagot" jelent; es .Jvla" (a sumir Mada szobol eredoenj "han, biro-

dalorn" '"' "La-Ma"; az "orokkeval6sag hona" . - .Sab-Ag" szinten szoosszetetel, ahol "saQ" jelentese "vagdalas, szab, sebez"; es "ag" jelentese "tesz, muvel, cselekszik". "Sab-Ag" tehat "sebzett". "Ta-N irn" igekotovel ellatott ige, ahol "Ta" azeltavolodast mutate elorag, es "Nim" az ige "emelni, felvonni, novelni". - "T'a-Nim" jelenrese tehat "felemelni". A teljes szoveg tehat: "ll'len ... Eme/d az orokkevalosag honaba a megsebzettet. "

Jezusi szavak, A torhetetlen hil szavai, mely valoban jeIJemzi az Isten Fiat, aki erriberi testben szenvedett, Aki sebekkel volt telitve. Es itt em litem meg a Turin i Lepelt, mel)' tokeletesen mutatja Jezus osszes sebet, De. f6leg a hitetleneknek, mast is rnutat, Azt, arnit en korunk csodajanak nevezek, mert szerintem a mai sokat tud6 es rombolasra .Jsren: hatalornrnal" rendelkezo emberisez szamttogepeinek (kornputereinek) segitsegevel es azok altal bizonyltva tamad~ fel koru n kban: J ezus, es bevaltotta azt az igeretet: "En vel etek rnaradok a v ilag vegezeteig, "

Ugyanis a Turini Lepelen visszahagyott "fenykepe' (am ire a Jezus-tagadok azt rnondtak, hogy "rafestcs", .Jiarnisltas'') a lepelbe igen nagy intenzitasu, de rovid ideig tarto .Jcozmikus sugarral'' lett heegetve es semrnifele vegyszerrel vagy tisztito eljarassal onnan el nern tavollthato.

A tudosok serege azt is megallaptrotta. hogy ez a kozmikus sugar a "h~lottnak veil emberi restb61 aradt mer61eges inlllyban,telfele es az emberi tudomanyitt az anyag energiava tolten6 ittvaltozasanak esetevel all szemben". Vagyis a Turini Lepel (J"nellyel e konyvben majd reszletesen foglalkozunk) igazolja a. gnosztikusok azon felfogasat, hogy "JezLls az emberi testet akkor teszi Ie es veszi fel, amikor akalja", de azt a hiedelmet is, hogy "Fenyformaban emelkedett az egbe tanftvanyai szeme eI6tt". TeoJ6giai szempontb61 azonban a legfontosabb itt az a bizonyitek, hogy ]ezus Halhafollan, O"okkevaloon a Feny, a Vi/dg Vi/agossuga, Ezaltal ker(1l megertesre es magyanlzalra mrndaz a nagy miszterilll11, mel yet a sokszor MfJt es megmasitott,

25

kanon izal t i rasok es eva nge I iurnok 1 ezus kore ill esztettek es 5t egyszeru ernberi

sorsa haland6nak" akartak bemutatni. . .

A~' ortcdoxia kanonizalt evangeliurnaiban szereplo sok "nem egeszen vilazos" Ielrassal kapcsolatban, rnunkatarsam egy erdekes kerdest vet rei, mond~an: "Mikeppen lehetseges az, hogy Jezus utols6. szavait ~ate ~s; Mark ~ozJi, akik nern voltak ott a megfeszftesnel.es Janos, ak I az egyhaz tanttasa szerrnt HZ a tanitvany vo It, akit Jezus a legj obban szeretett, es (allltolag) ott alit a kereszt

a latt, evangeliumaban nem em I Iti ezt.. ... ? .' .'

Erre HZ erdekes kerdesre tobb valaszt adhatunk, A legkozelebbi maga Janos evangeliuma, al101 Ie van lrva, hogy kik alltak Jezus keresztje alatt On- 19:25) Csak asszonyokat ernllt es nekunk itt ket fontos szem~lyun,k .v~n: Jezus Bdesanyja es Maria-Magdalena. Tovabba tudni kell azt a zsrnagograi es egyben romai rendeletet is, mely szerint: ,.,a kivegzesek helyere ferfiakat nern engedtek be!'; Tehat Jil110s nem lehetetr az a tanitvany, akinek Jezus a kereszttaro 1 aZI" mondta:."l mho I a te an yad". (Janos 19: 26-27) De igy nern lehetett az a tanltvany sem, akit JeZL!$ .Iegjobban szeretett": De ha nem Janos, akkor ki voir az? Ezt tudjuk meg a Nag-Hammadi gnosztikus evangeliumok-

b61. .

1gen erdekes, de egyben nagyon kenyes temahoz nyulunk akkor, amidon azt a tanltvanyt keressuk, akit Jezus a legjobban szeretett. Ugyanis Janos evangeliumanak 21. reszeben tobbszor van emlitve ez a tan itvany, de az ev'an;e I ista erthetet len u 1 es ti tckzatosan, sohasern nevezi meg ot. 01 vassuk csak ~zevan('-elitllni szovegeket: ,,3zola azert az a tanftvany, akit Jews szeret vala Peternek: az Or ott van." (In 21 :7) "Peter ped.ig megfordulvan latja, hoo): koveti 6t az a tanltvany, akit szeret vala U:Z~lS, aki nyugodott is ama

vacsora kozben az 1) kebelen " (In 21 :20) .Eza tanltvany, aki bizonysagot

tesz ezekrol es aki rnegirta ezeket es tudj uk, hogy az 0 bizonysagtetele igaz." (In.21!24)

Evangeliumi nyomozasunk tehat bizonyltja azt, hogy valoban volt Jezusnak egy tanitvanya, akit jobban szeretett a tobbinel, EzI mondhatjuk az elsa pozitlvumnak. Tehat kereshetjuk a \,kedvenc" tan ltvanyt a kovetkezokben, de Janos evangeliumanak 21. resz 24. verseben lrottak ~ szereny velemenyunk szerint - Se711l1likeppen scm jelentik azt, hogy ennek az evangeliumnak iroja lenne ez a kedvenc tanftvany, hanem inkabb egy hivatkozas azokra az

egyebekre" melyeket a 25. versben ernlft. Ugyanis a logika szerint talan meg kCllett voilla' neveznie magat, ha 6 az, akit ,,J6ZllS legjobban szeretett", s talan emh'ikezlfie kellene akkor Jezus utols6 szavaira is, ha ott iillt volna Jezlls Urunk keresztje a.latt, a zokog6 Edesanyaval. Mivel tudjuk j61, hogy az evangeliumi szoveg~ketaz "egyhazalyak" es a pflpak igen sokszor megvaltoztaltak, Janos evanoe\iumiinak befejezo verseit "egyhazpolitikai hozzato\diisoknak" veljilk fe lis~ern i, tovilbb £"Iggatj 1I k a nEgi r rasokat az igazsag erdek6ben, es !gere.tiink szei'int li1.ost megnezzlik, hogy mit is frnak enol a kedvenc tanftvanyrol a

Nag-Harnrnadiban tatalt gnosztikus evangeliumok ...

.,parbeszed a Megrnentovel'' (Dialogue of the Savior) a cime annak a keziratnak, mely elmondja, hogy: "Harom tanltvany volt, akik Jezustol kulonleges oktatas! kaptak: Tamas, Andrases Maria Magdalena, akit Jezus a masik ketto f61e helyezett.vmert nagyobb tudasa voit es llgy beszelt, mint a Mindenseget isrnero asszony."

Pistts Sophia (A tudas vallasa) nevu keziratban: "Peter tiltakozik Jezusnal at. ellen, hogy Maria Magdalena uralja mindig a Jezussal folY6 parbeszedet es fgy hatterbe helyezi ot es a tobbi tanftvanyt, s egyben surgeti !ezust, hogy hallgattassa el at - Maria Magdalena viszont panaszkodik HZ Urnak es mondja, hogy 'Ie! Pete1101, l11e11 az gyulOli a noket.'

Jezus igy felel: "A kine I a Lelek isteni sugallata koveteli a beszedet, annal nern szamit a ferf vagy a no adottsag. "

Talan ezert talaljuk az elobb emlttett .Parbeszed a Megmentovel" cimu gnosztlkirs evangel iu III ban azt a perd onto mega Ilap Itast, rnely szerint ez az in is : ,;Maria Magdalenat tlatnok-nak es olyan apostolnak nevezi, aki kivalobb a tobbine];."

Ttidorn, hogy igen meglepo es varatlan adatot tarunk fel az olvasok elott akkor, mid5n Maria Magdalenaban nemcsak Jezus legbolcsebb tanftvanyat fedezzuk fel, hanern a gnosztikusok egyik evangeliurna nevezi 6t a legkivaiobb apostolnak,

De kutassunk tovabbl

Miutan a rnai judai-keresztenyseg tanitasaval teljesen ellenkezo es csaknern 2000 even at "eretneksegnek" minosttett Irott ernlekeknek tartalmat fogom ismertetni, kezlom azt az egyesltett forrasmunkat, amelybol atveszem. zarcjelbe teve a hivarkozas oldalszamat,

Kerern tehat mindazokar, akik adataimat ellenorizni kfvailjak, vagy meg jobban akamak elmelyulnl ebben az erdekes temakorben, 1J0gy szerezzek be Elaine Pagels: "The Gnostic Gospels" cimu konyvet, (Vintage Books Edition, NY, 1981.) Ennek a szakszeruen es kivaloan meglrt konyvnek szerzoje ugyanis egyik tagja volt annak a tudes tarsasagnak, amelyik a kopt nyeJven irt, NagI-lammadi keziratokat angolra fordltotta. (A CSOpOlt minden egyes tagja beszeli a kept uyelvet.)

Fentiek elcrebocsarasa utan most mar nyugodtabban folytatorn ezt a tanulmanyt abban a remenyben, hogy a J udai-kereszteny vallasok szerint imadkozo olvas6im sem fogl1ak kiatkozni azert, hogy eppen Maria Magdalena 6zemelyeben ta.lalom meg azt a tanitvanyt, akit Jezus Urunk a leg;obban szeretett. UgY''lnis a kopt nyelviJ

Fiil6p E-vangeliumq szerinl:

Versenges tiimadta Ferri apostolok kozutt Maria MagdaJena miatt, akit 1eZlIS legbens6bb tal'silllakes a [:LILias szimb61umanak nevezett. mel1 jobban szereUe ot, mi.nt a tobbi. tmlftvcinyar es sokszor meg is cs6kolta.

A tanitvanyok kerdezrek: "Miert s;;,:ereted otjobban, mint minkel'll' Jezl!s igy felelt: "Miert nem szeretlek titeket 01 szeretve? (76.0.)

26

27

Fent~ek isrnereteben most mar azt is rnegerthetjnk, hogy Jezus Urunk feltamatilisil,kot rn iert eppen Maria M agdalenanak jelent meg lege 16,szOr,

Ezt a .k.anonizaJt evangeliurnok kozul Mark (16:9) es Janos (20.:9-18) is Ugyanlg.y kozlik, de tv[ark hlven koveti az ortodoxia altai tanitott "n,oi Ieerteke[est", I~ert lrasaban elismeri ugyan, hogy Jezus Maria Magdalenanak jelent m~ge[0szor; de hamar hozzateszi (5, vagy a mindig ,javit6" egyhazatyakv), !logy "akib6'! Jezus het ordog6t uzott ki."

Forrasadatorn Maria Magdalenanak ezt a kanonizalt "Ieertekeleset" visszavezeti a ~'. u. 2. .szazadig es azt heber hagyomanynak minositi, rnely az "antifeminista" paulmizmussal gyokeresedett meg a judai-keresztenysegben, hivatkozva Palnak a korinthusbeliekhez irt rendeletere, rnely a mozesi torvenyre

, val6' 11 ivatkozassal (1 M6z 3:! 6) megti It az asszonyoknak minden tan ltast es g_yulekezeti aktivitast, mondva:' "A ti asszonyaitok hallgassanak a gyulekezetben, mert nines megengedve nekik, hogy szoljanak, hanem engedelmesek legyenek, mint a torveny is mondja. Hogyha pedig tanulni akarnak, kerdezzek meg otthonaz I) ferjuket, melt ektelen dolog asszonynak szolni a gyulekezetben," (J Kor 14 :'34-3 5) . ,

Forrasrnunkarn nagyszertien kifejti azt, hogy "az ortcdox.kereszteny kozossegek teljesen atvettek azta zsinagogiai szokast, rnely elkiHonfti a not a fe.rfitO!. igy rnar a 2. szazad vegen a nonek 'a kultuszban valo resztvetele tilton cselekll1~'IlY volt, es azok a csoportok, rnelyek noi vezetes alatt allottak, hivatalnsan

e.retneknek lettek nyi lvanftva." (76) .

A gnosztikusok uagyon sok Irasa lett igy ,,,titkos" azert, hogy azelpusztitast e1~e,rtiljek. Ezek kozott sok van olyan, rnelyazt is em!iti,hogy Maria Magdalena 'peldaad6 alakjaval sugalmazott nbi aktivitas fenyegette azt azortodox egyh~zat amelyik Petert, ilfetbleg "fOldi helytart6jflt", R6ma puspoket tartotta egyhazf6,iehek. Lathatjuk tehat, bogy Maria Magdalena, mint tanitvany es a p:os.tci.1 bizony beletartozott arna "tizenkettb" koze annak ellenere, hogy az ortedoxia sohasem ismerte el c.apostoli vagy tanttvanyi" voltat, hariemiooo esitend6n keresztnl (tehat a rriai napig) "beGsteJen" nokent isrnertette ineg a

,.I~~ v6kkel" . .

Kerern olvasoimat, hogykerdezzek meg judai-kereszteny papjuktol azt, hugy "Mit tanitaz Egyhaz Maria Magdalenarol?" A felelet igazolni fogja itt k'i:J:zO[t allitasaimat, Pedig itt lenne mar az ideje annak, hogy a judai-kereszteny egyhazak "revidealjak" es a mai kci'r felvilagosultsagahoz ldornftsak allaspontjukat es tanaikat Ugyanis mar nem t311hat6 renn Ireneus dogmaja, mely szerint "az Egyhaion kiviJl nines qdvozilles" .... es talan a noi 'neme't is 'fel kellene szabadlta111 azon Jelki elnyomas a161, melyet 1977~ben VI. Pal papa jelentett ki, mondv(i': "No nem lellet pap, mert az Ur ferfi volt" (83)

Miutan - m.ikent majd laIni fbgjuk - Maria Magdal6nae~y igen magas tudassal rendelkez5 "magus-nb" volt - erheto, hogy R6ma,ortodoxi~ja' meg az eml6k6t .is el akarta gusztitani, ami sajnos nagyreszt sikerUlt is. De kerdezem: ,,[-Ja olyan 'becstelen' 116 volt, mint ahogy azt a judai-kere~zteny teol6gai tan Itja, iTIiert {) volt megis az a 'kivalasttott', akinek az 'Or J6ms, az {sten Fia, feltamadasakoT azonnal' megjelent? ViSZOlit, ha a Nag-Hammadi keziratok gnosz-

28

tlkns evangeliumainak tartalrnat rnegismerjuk Maria Magdalena valosagos alakjaravonatkbl61ag, akkor rnegertjuk, hcgy Jezus Urunk eppennt valasztotta annak a nagy rniszteriumnak tulajdonosaul, amit a Feltamadas utani else megjelenese mutat.

J6 lesz, 111;\: megismerjuk ezr a cscdat magarol Maria Magdalenatol, akiazt mondja el asaJ§.t

M&i"lCi Magdalena Eyangeliu/naban:

,,,A Feltamadas es Jezus megjelenese egy szellerni es nem fizikai esemeny volt es 6 (Maria Magdalena), Jezus 'neki vale rnegjelenesekorvegy .intim es koz;vetlen kapcsolatba kertrlt a Megmentovel, Jezus es kozotte egy misztikus jeJensegk'itesiHt. - Viszont, amikora tobbi tanltvanyt errol tudosftotta, Peter nevetsegesnek velte, hogy 6 - Maria Magdalena - Jezust egy "latomas~an": \ vfzi'6 )erezte,e~ az Urat nem testben latta.

Maria Magdalena igy felelt:

1.,pete'r, testverernl Miert hiszed azt, hogyen hazudok az Ur dolgaiban?" Azt{lllegy masik tanitvany inti le Petert, mondva: "Ha az Or erdemesftette

bt erre, mi ert utasitod .e I azt, ami t mond? Az U r nagyon.j 61 .ismerte ot es ezert szerette' eppen ot job pan nalunknal." (77)

.h1gyailebben az Evangeliumban talaljuk meg azt az erdekes es Maria Magdalenahatahnas lelkisegerol tanuskodo tortenetet is:

,.,Amikor keresztre feszites latt2m a tanltvanyok a ketsegbeeses es rernulet foglyai voltak, Maria Magdalem\.t kertek arra, hogy barorltsa oket azokkal a szavakkal, melyeket Jezus titokban mondott neki."

Va16szfnunek tartorn, hogy olvasoirn koz6t! sokan lesznek, akiknek igen n~gy ,,;i'ijdonsag" lesz az a kozles, amit az elobbiekben ismertetett "FUlop EvangMiuma"mond lgy, hogy: "J6Z11S sokszor megcsokolta Maria Magdalen at. ". Blzonyara lesznek olyan .vallasosak" is, akik meg fcgnak botrankozni irasom felett. Ezeknek adjon megnyugtato feleletet forrasadataim nagyszeru tud6sa,ald gohdosan tanulmanyozta Jews es Maria Magdalena k6zotti helyzete.t es abb61 'a gnosztikus vaiosagbol indul ki szernlelete, mely szerint: "lezus - Isten FH.I, es J6zus.- Ember' Fia" is. De: megis Jezushoz illo medon tudja felderiten! ezt a kenyes kerdest, amint igy lrja:

"Maria Evangeliumanak mar a cime azt.sugallja, hogy ez a kinyilatkoztaras a Megment6veJva]6 intim es direkt kapcsolat eredrnenye. Ennek esetleg erotikus veltara valo Ieltetelezes csupan egy lelki es eszll1ei misz:tikus kozosseg igenyet·mu,ta.tja, l11ely' 16tezett Maria Magdalena es )ezus kozott" (21)

K.et to.rterielmi szeme.ly van vizsgaJ6dasunk fQkuszaban. Olyanok,akiket eddig ,csak a r6mai es nla mar' judai-kereszteny ortodoxia tanttasa szer'int ismei"link. Deeppeil azert kezdternel a "Betlehemi Herceg" kereseset, hogy Jezus va!6sagoses tortenelmi leg is igaz alakjM megtalaljam. igy jutottameJ ~ egYtitt at olvas6kkal - a "kedvenc" tahitvirnyban Maria Magda1enahoz, 16 lesz tehat, lla az b .sZeme lyes korUlll1eny~it is felderitj [j k.

Ezek kozotteJso: a neve.

Maria Magdalena: a r6mai qrtodoxia altaI adott n¢v., ahol "Magdalena" felvaltja a gnosztikusokiilta) is haszna!t va t6d i neve!, m~ ly "Magdala". A ga-

29

lileaiak ot "Maria Magdala" neven ismertek, mely mai nyelvunk szerint a "Magdalai Mariat" jelenti. Es ez a helyes, mert 0 a Galileai-to nyugati partjim leva "Mag-Da-La" nevu varosbol szarrnazott. Azert irtam a varos nevet kot6jelekkel, mer]: ez a nev sumir-arami nyelven a "ragyog6 magus varost" mondja, (Mag = tudes, magus. - Da = helyhatarozo rag, mint Er6sD(a), Koveslua) stb. es LA = fenylu, ragyog6, atvitt ertelernben "tOke letes")

Miutan Jezus Maria Magdalat "mindent tudoasszonynak" nevezte, nyugodtan feltetelezhetjUk, hogy 6 val6ban "magus kikepzest" kapott (talan mar gyerekkoratol kezdve) es igy az is ertheto, hogy Jezus sokkal nagyobb orornmel fogadta tanltvanyanak ezt a tanult, kepzett es okos asszonyt, es peldakepul allttotta a joszandeku es tudasszornjjal teli egyszeru, halaszokbol lett tanltvanyai ele. Egyetlen szobol megerhetunk mindent. A Jezusi Igazsagot hirdeto hiteseket nevezi a szakirodalom .gnosztikusoknak" a "gn6zisz"-b61 ertelmezve. De mit ert a szakirodalorn "gnozis" meghatarozas alatt? "Gnozis ;= a magusok tudornanya" - mondja az ertelmezo szotar. Itt kell tehat felfedeznunk azt a "misztikus viszonyt, mely J6Z11St es Maria Magdalat osszekapcsolta. Aki ismeri a "magus tudornanyt", anna k egya I ta laban nem ide genek a "gh oszti kusok", Ugyanis mind a magusok, mind a gnosztikusok - egy form an: "a rnisztikus Csend es a Szentlelek tartozekanak vettek a Tudast." De mit ertsunk a .Szentlelek" kifejezes alatt? Jobban mondva: Kerdezzuk azt, hogy mit ertettek ok e kifejezesben? Erre a Nag-Hamrnadi

I' Titkok Konyve" igy felel:

" ,,0 a lathatatlan, SZLIZi, tokeletes Lelek. <5 mindeneknek az Anyja lett, melt o mindenekelott letezett. "

,,Jezlls igy mondja: az en anyarn - a L6Iek." Fi/lop Evangi:liuma szerint:

"A Lelek - Anya es Sznz, parja az egi Atyanak." A "Mindenek Atyja egyestilt a Szlizzel, ak i lejott. Ez a Szentlelek, amelyik a Vilagra leszallr. J~~LlS ettol a Szentlelekrnl szuletett." (62-66)

Pontosan igy van a "Tllagusok tudornanyaban", amit a sumir ekiratokon talalunk meg, ahol ennek a mindenek elott letezett, os Szuzanyanak a neve: AmaPalil (Ama-Tu-An-Ki).

Amikor tehat a mai j6 katolikus ugy vet keresztet: az Atyanak es Fiunak es Szentlelek Istennek neve ben, - gondoljon arra, hogy az Istenanyat jelenti a Szentlelek szava, akinek elso tartozeka a Tudas. Erdekes, hogy a gorogben is a Sophia = tudas nenemu szo es a heber is ugyanugy nonermi szot hasznal a Tudas = Hokh-Mah kifejezesere, Az osi es valtozhatatlan hagyornanyok maradekai ezek, rnert a magusok is es a. gnosztikusok is a "romolhatatlan es romlatIan Tudas6rt imadkoztak."

Eppen ez a "romolhatatlan es romlatian Tudas" keresese vezet el minket az apostolok irasait kutat6 fejezetUnkben emlitett masoclik alapveto es "A no szerepe az isteni rendeltetes(j eletbcn" tetelnek nevezett kOlonbseg megieiesere. Ugyanis a "gn6zisban" a Tudas ereje a noi nemnek, mint egi leszarmazott ivadeknak, igen nagy tis:i:teletet adott.

30

De 2000 ev alatt ez a "romlatlan tudas" paulinista egyhazi fllozofiava valtozon, rnely eddig meg nem tudott rnegszabadulni heber zsinag6giai gyokeretel, Ezert lett a "no inkabb arucikk" mint a dicseretes multu es jelenu "lstenanya-Ieanya" mert ez az ortodoxia altai megrontott tudas elstisorban a noi nerntol koveteli meg a "tudatlansagot". Pedig milyen nagy szuksege lenne korunknak sok olyan nui apostolra, "kedvene" tanitvanyra, arnilyen Maria Magdalena volt.

Szavaimat ne vegye az olvaso szernrehanyasnak, rnert az erzeseim, arnibol azok fakadtak, inkabb olyan miszrikus sugallatokon alapulo meglatasok, amiket mind Jezussal kapcsclatos meditacioirn adtak. Csak ezutan kovetkezett a modszeres kutatas, melynek pozitiv eredrnenyeit az elobbiekben felsoroltarn. De ezt mindenki megteheti, Ezert kerem olvasoimat, hogy ne csak a megfeszltett Jezusra tekintsenek. Ne csak azt a szimbolumot lassak, rnely minden puspoknek a nyakan 16g, a kereszt a felfeszitett Istenfiuval. Gondoljanak arra a ragyog6 szemti tis Isten Igazsagat liirdeto Tanltora, aki a "szemet szemert, fogat fogert" ernberi itelet helyett a Szeretet Istentudatat akarta azemberilelkekbe plantalni. Aki nern azert jott, hogy "verevel elvegye a Te bunodet" (mikeppen azt a paulinista heber gyokenl ortodoxia tanitja), hanem azert, hogy "Senki se rnaradjon sotetsegben. "

A'rnultba tekintve, e sorok iroja ugy latja, 110gy minden emberi nagy es maradand6, csodas alkotas megteremt6je muvet ilyen misztikus alapu, de oszinte es igaz meditacios kapcsolatnak koszonheti, melyet a .Vilag Vilagossagaval" egyenileg es minden kozvetitu nelkul letesltett, Romaban rnegcsodaltam Michelangelo csodas alkotasait, de most - Maria Magdala utan valo nyomozasomban - varatlan segltseget kaptam. Ez a segitseg a Budapesten megjeleno "Uj Muveszet" cimu folyoiratbol jott, ahol is all. oldalon kozlik Leonard6 da Vinci legkivalobb alkotasanak egyszeruen ellopott rnasolatat, "Az utols6 vacsora" cirnrnel es a felmagasztalt rnnvesz Andy Warhol, akinek ez a kepe a halhatatlan Leonardo da Vinci rnilanoi falfestmenyenek, az "Urvacsoranak" rnonokrom es kamuflazs mintazatu kopiaja. Tekintve, hogy Leonardo da Vincinek ebben az 149S-ban keszult, orokeletu alkotasaban en mindig azt a lelki felernelkedest es ihletet Iattam, amit most .Jezussal valo misztikus kapcsolatnak" nevezek orornmel yettem Warhol kepet, ami feljogosit arra, hogy hivatkozhassam Leonardo da Vinci latnoksagara. Ugyanis Jezus jobbjan, a foheIyen egy no lathato. Leanyos, szep areca! es hOSSZll hajjal. Akaratlanul felmerul a kerdes bennem: Leonardo mar 1498-ban tudta azt, bogy Maria Magdala a "kecivenc" tanttvany, aki az "Urvacsora" alkalrnaval - mint Janos evangeliuma lrja - "J6zus keblen nyugodott?" (1n 21 :20)

Lehetseges, hogy a Vatikant isrnero es oda bejaratos clasz rnuveszek talan olyan iratokat is lattak, amelyek az6ta "elpllsztultak". EI kellett pusztulniuk az 19azsagot hirdet5 Inlsoknakeppen Llgy, mint az "igazmondoknak": a magus okl1ak, a tanitvanyoknak azert, hogy korunkban mar megszUnjoll az Tgaz.sag, a Tekintelytisztelet es uralkodjon az ,,6rdek". Szoigaljon itt ennek a "duplakep" szerz6jenek l1lolld6kaja bizoilYSagul. fme: a szerzo muvesz, Warhol altai "Utols6 vacsoranak" nevezett Leonardo-masolat meltatasa:

31

Leonardo munkaja Warhol szamara nem jelent sernmi kulonosebbet: "Egy j6 kep", mondj a rola, olyan, am it az ember gyakrau lat, s Igy n em, gondo lkod ik rajta,

Leonardo da Vinci "Utolso vacsora" clmil Iesrmenye

Az elhanyagolt allapotli kepen ~eZlIS jobbjan, a Iohelyen egy szep arcu no IMbato

Masek kepeinek a felhasznalasarol, az "eltulajdonftott", alkotasok szerzoi jogi helyzetero] Warhol velernenye az, hogy ez olyasmi, mint amikor az ember vesz egy Coca-Colas uveget es azt hiszi, hogy most azt tehet vele, arnit akar, megsem lesz teljesen az ave, hiszen csak uvegbetetet fizetett. Leonardo miivenek }ekoppintasanal" sokkal renitensebb dolog J ezus megduplazasa, mely abt;azoh'is Warhol szerint feler egy kihagassal, ,,~e helyenvalo, mivel most ket Jezus ",'an - akarcsak ket papa -, egy europai es egy arnerikai."

Nagyon j61 tudjuk, hogy a mi Jezus Urunk csaknem 2000 eves gyalazasanak gyokere a jeruzsalemi zsinagogaban van, ahonnan elindult a Kajafasok rnenei» a keresztre feszitesre. Nagy segitseget kapott ez a "m~net", a pauJ.inlzqlUs ideolcgiajaval, mely megalkotta azt a rnasik Jezust, akit a judaikeresztenyseg a "nazareti rabbinak" es "David fianak" tanlt es hirdet, Maradjunk mi csak tovabb ,is ennek a ragyogo szernu .Partus Hercegnek" kovetoi , oSQdill6i es tanltvanyai. AI, altala nekunk juttatott "Tudasunk" majd elhornalyosltja azt a "masik Jezust", akit az ortodoxia j udaizmusa "rank duplazott".

Jezus Urunk isteni rendelteresu eleteben ket noi tererntmeny btrt olyan kapcsolattal, hogy 'Ot - bizonyos fokig - befolyasoln i is tudtak.

Egyik az Edesanyja - Adiabene partus hercegno - es a niasi]; Maria Magdala volt, aki - a gnosztikus' evangeliurnok bizonysaga szerint - a "hitvesi" hivatast toltotte be az Emberfianal,

Az "Edesanyaval" kulon fejezetben foglalkozunk es i11, most Maria Magdalara vonatkozo isrnereteinket akarorn kiegeszlren i, mert napjainkban (arnikor

32.

e sorokat irom) rola bessel most az egesz nyugati vilag. Az ujsagok cimlapjan szerepel a neve ennek az asszonynak, aki a csaknem 2000 even at tanltdssal nepszeriisltett zsido-keresztenysegunk hagyomanydban egy prostitualtkent szerepel, es azzal nyer feioldozast a mi hlttanunkban, hogy Jezus hiveul szegodik

A marxizmus gyiiloletenek kegyetlensegetol so kat szenvedett, lengyelnek s.zUI etett 11. Janos Pal papa dobott be egy szebcmbat a hlvok seregebe a husyeti szentbeszedjevel, arnikor is a kevetkezoket mondta: "A megtert Minds asszonyt Krisztus biionyas medon egyenlove tette az apostolokkal, azzal, hOg)! az 6 ajkara bizta a feltamadas uzenetet. "

A robbanas iszonyu nagy leket utott zsido-kersztenysegunk hivatalos, azaz skolasztikus teologiajanak rna mar igen rozoga csonakjan, mert ennek az eddig megvetett asszonynak, akibol Jezus ': Mark trasa szerint - het ordbgot uzott ki (Mk. 19.9.),visszaadta a becsuleret, es igazolta rnindazt, amit a Nag-Hammadi gnosztikus evangeliumok r6la rnondanak es irnak.

Biztosnak rnondhat6 az, hogy a papanak ezt az "ex urbi et orbi" klnyilatkoztatasat valoban a Nag-Hamrnadiban talalt "gnosztikus evangeliumok" igazsaga befolyasolta, hiszen 6 nagyon j61 tudja, hogy ez a gyujteil1eny a korai keresztenysegre vonatkozo es felbecsulhetetlen ertekCt dokumentumok tarhaza, melyek sikeresen elkerultek az akkori "massaghoz" tartozo, ortodox egyhazat yak cenzori szigorat, A szakertok szerint ezek a tekercsek:

J. E1~6, kezbol vett informaciokat es a szemtanuk allltasait tartalrnazzak.

2. Korabban keletkeztek, mint a negy kanonizalt, ujszovetsegi evangelium.

3. Nehany tekercs a kanonizalt evangeliumoknal is tekintelyesebb forrasnak tekirirendo.

Mar sokat idezrem beloluk. Most ki kell egeszttenem az eddig elmondottakat az un. "FUlop Evangelium" egyik szakaszaval, amikor Jezus Urunk utasltast ad az emberi eletre a kovetkezokeppen:

nNe feljerek a tesl(iJl. de ne is szeressetek. Ha feUek tole, uralkodni fog

rajtatok. Ho szeretitek, elnyel es megbenlt; " .

A rovabbiakban i lyen .rorvenyt" ad: "Nagy a hdzassag miszteriuma. Nelkule avilag flein letezett volna. Most a vilag letezese ajer/tl61[i:igg, es afbfi tete a hciwssag/61. "

Ne csodalkozzunk tehat azon, hogy a korai keresztenysegben - mely mentes volt minden Saul-Pali ideologiatol - Maria Magdalat Jezus .Jntvesekem" tisstelik; es ez megerositest nyer a kanonizalt Janos Evangeliurnaban, ahol 0 az elsa, aki Jezus sirjahoz megy, "jD reggel, amikor megsotet vala" (In. 20.1.) es futva ertesiti Petert es a ranitvanyokat.

Ernberileg gondolkodjunkl Aj6 .Iiitves", a feleseg az elsa a slrnal is, es JeZHS is at tekinti "elsonek", rnagaenak a foldi 'elet ernlekekent, hisz neki mutatja meg magat es szol hozza. (Erdekes itt megjegyezni, hogy Janos Irasaban a , hitves" csak egy szoval felel, fgy: "rabboni", ami Janos szerint "rnester" jelenteSt\. (In. 20.16.) Sumer-arami nyelven "Ra-Ba-N i" = "Vilag Vilaga" ertelemben olvashato.)

33

Tudom, hogy nehez a gondolatvaltas, melt a kanonizalt evangeliumok es a jelenlegi zsid6-keresztenysegUnk eszmetana Jezusban egy olyan lstent vagy 'Isfenfiat abrazol, akinek.ernberre valasa csak reszleges.

Talan nern kisebbitjtik at, ha olyan valosagos 131.6 szernelynek hisszuk, akinek elete - emberiszempontbol nezve is - teljes ertekU. Hiszen a ferf es a n6 egyesi1le:s6ben teljesul at: Isten udvterve szerinti aldas, lsten adta szivunkbe a szerelem cscdalatos erzeset, es ebb61 tererntodik meg a hazassag nagy miszteriuma, mely nelku! - Jezus megisrnert igeje szerint - a vilag nem letezett ,<0 lim.

Milyen-karosodas erheri lelkivilagunkat, ha ana a meggyozcdesre es logikus kovetkeztetesre jutunk, hcgy a Foldre szallt lstenfia - a verunkkel testet ol!6tt J ezus - a B etlehem j Herceg - az Emberfia ebben is pel dat adott nektlnk? Ugyan is fgy Iesz teljes isten i hi vatasa es emberre valasa U runk Istenu nk akaratalszerint,

Ennek agondolatnak a tudatositasahoz azonban igen nagy szukseg volt a papa! szentbeszedre, hogy a huseges "hitves" - Maria Magdala - tiszteletevel, az lstenfianak Ernberfiusagat megerosltette. Abban is biztos vagyok, hogy 6 liag)(onj61-s6t talan iobban - tudja mindazt, amit itt lelrtam,

34

r

I.

David Fia

A mai kereszteny es keresztyenegyhazak ugy tanitjak, hogy Jezus David Fia volt, annak ellenere, hogy ez a zsidok velemenyevel ellenkezik. Ugyanis a zsidok nern isrnerik el Jezust zsidonak, hanem galileai idegennek (gojimnak) tanltjak a sajat .Jrittanukban", aki - rnikent a Talmud men dj a:. "Jezlls varazslast (lz6tt, tevutra vezette lzraelt es bunre csabltotta .. " (Sanhedrin 107. b. lap es Nazir 40. b. lap utolso mondata.)

Ebben a nagy. ellentrnondasban van a keresztenyseg tragediaja, arnit a paulinista teologia mil!' csaknern 2000 eve, valoban keresztkent hordoztat mindeli keresztennyel es keresztyennel, Mer! nem egyszerti .faji hovatartozasrol" van itt szc, hanem az ember lsten fele val6 fordulasenak.az !stenr6! alkotott fogalmauak, es a szereteten alapulo embed elet torvenyeinek meghatarozasa es gyakorlatba vitele a jezusi tanltas tartalma,

Ezzel szernben all a zsidosag onos es minden mas nepet Isten kegyelmebol kirekeszte es a sajat faj i kivalasztortsagaban hfv6 ideologiaja, melynek ktilon Istene van, aki kegyetlen es bosszuallo (Jahwe, Jehova).

Jezus viszout a szeretri Mennyei Atyarol beszel, aki az EJ6 lsten es minden kit egyform an szeret, - Ultbatj uk tehat, ho gy vaJ6 j aban a zsi do fa] i nacioI:alizll"i us. Ii. Ira I e I kepze It I sterrforma (J ahwe) kegyetlen kovetoi harco I nak itt az EIG lsten beket akaro gyermekeivel.

(Jgy is rnondhatjuk: a bOSSZll es az onzesen alapulo erkolcstelenseg dicserete ali szernben a Szeretet testverisegevel, - Ezt a valtozhatatlan es egymassal ossze nem fer6 szernbenallast legjobban mutatja a "David Fia" kerdes, mely a josagos JeZUS1, az EI6 Isten Fiat, egy erkolcstelen es minden ernberi j otu lajdonsagot n61 k U 1026, egyszeru eSI11 uve letlen b U n6z6t61 szarmaztatj a. U gyan is Dav i d ilyen vo It V izsga Ij u k meg e gyUtt tortenetet.

(01'. Vago Pal lrasat idezem itt, mert nalanal jobban rni sent tudiuk ezt a kerdest felderiteni. Atveszern tehar trasat "A verszerzodes ereje" cim(l konyve 17 .. oldalaro], a kovetkezokben):

"Egyenesen ksgyeletsertesnek erzern, ha valaki ortodox el6fteletb61 Jezust - ·3 tiszta erkolcs isteni jelenseget - mindenaron egy Davidtol akarja leszarmazratni, akinek gonoszrevo jelleme fernjelzi az oszovetseg zsid6 szellemet. A bibl iaimadok csak a David es a fil iszteus GOI iat kozotti parbajt itlHtjak az utokor bamulatanak reffektorfenyebe, Szeretik ezzel szemben elhallzami a nagy hosiesseget kegyetlenUI csfolo tenyt, hogy Absolon fianak lazadasakor s Irva meneki.i 16s hazana]; 6rzeset 10 agyasara b lzza (2Sli.m 15: I 5- J 6). A csataban ki:izyeti enu I nern vesz reszt. Ezt a veszedelmes rnesterseget zso Id osa i ra blzza,

35

Amikor azonban Rabbah varosanak elesterol ertesul, szabalyszeru avos h6skent ott terern es a varas lakosait, mint az lrasa mondja: .Jcihozata es nemeIyetfflresz, nemelyiket vasborona, rremelyet fejsze ahl tetete, Nemelyiket '!ueszkemenCe<ll vitt atal es lgy cselekedek a;z: Ammon fiainak minden varosav~I.' (2Sam ! 2:31)" - (Megjegyzes: az elfogottellenseg "elgaiositasa" tehat zsido talalmany volt.)

'De :zzel David jeJ!em;ajza meg nem merult ki: legvitezebb hadnagyat, a hittita lJriast (valosagban Oriast) fondorlatosan agyonvereti, mert a David altai megveszt&getdt katona.i magara hagyjak. ot az utkozetben. Tette pedig ezt aZel1:, rnertidokozben Orias szep feleseget, a flird6 Betsabet, a haza tetejer61 . rnegleste es elcsabltotta, (2Sam 1 1) - Zso ldosaival kirabo I tat] a a sajat ·alattva!(§it. (1 Sam 27: ! 0) - Nahal hirtelen meghal, arnikor ennek felesegere, Abigailra

szeniet.ve]. (1 SiuTI 25:38-39)- Izbozethet, !zrael torvenyes orokoset bergyilkosokka!.oleti meg es hogy a gaztett ki ne deru Ijon, ezeket is kivegezteti (sztalrni recept szerint), Az ekkent elorzott teljhatalom birtokaban Saul egesz rokonsa-

gl%'t felkotteti. .

D~ ha a vilag torteneteben egyedutall» is az itt bernuratott zsido erkolcstan perver·zi.oja, ugyanannyira paratlan az a goj egyi.igyuseg, rnely az oszovetseg fiHis-hl1adataban 2000 bv alatt sem vetre eszre, bogy szellemi leigaztatasa azzal kezdodott, hogy a sajat erkolcsi felfogssauak rnegfelele Jezus-ideal helyett !ej'et hajt e,gy prepotens zsido-lsten elott, aki mindjalt az elsa p'ar.·ancsaban igy rrva 11 ra: "En az ur vagyok,. a Te Istened, ne legyenekidegen isteneid en 'elotj'em!"

Akik fe' "Tiz parancsolatra" hivatkoznak, rendszermt elmell6zik e parancs teljes szoveget, mely lgy szol: "En az Dr vagyok, a Te Istened, aki kihozialak 'regeCi Egy,pto\11 f6ldjerl'il, a szolgalat hazabol, "

Ez a parancs tehat egyedules kizarolag a zsidoknak szol, akiknek 6seit - az ezek saj4t hasznalatara keszult nemzeti isrene kihozta Egyiptomb61.

.. 'Ne rl.evezzuk hat Jezust sohasern "David Ptan"k". Ne hozzuk kapcsolatba Ot azelTi.beri gonoszsaggal meg hivatkozasainkban semJriszen a foldre sz~lIt ,,\;;tel:) Fia" volt - e's marad 6 rnindorokke az Eto Istent imadoknak

,. , '\ I

, Jezus Urunk keresztre feszttese a vilag legnagyobb buntenye volt, A II. Va~

tj.ka!'li Zsinar feloldozta a zsidosagot e bunosseg al61 es ezzel meger6sitette azt az ,egyh~zi tanftast es ~Ilaspontot, nogy ,,Jezlls felaldozta magat ei·etU.ink, a mi ·bQneinkert. "

Nagyol1 jql. tudom,. hogy nem bfrok semmit tenni e "kereszteny ~s keresztyen" felfogas ellen, mert mindenkinek, aki az El6 [stenhez foha.szkodik, saj<it rnaga.nak·kl:\l1· arm raJonnie, hogy a sajathibainkert, buneinkert magunknak ke!l felefnilnk. M.~gunk,nak kell szamot (~dni tetteinkrol es nem vallhatjuk azt a kimondottan ·zsiq6 felfogast, hogy ,,3zaldozati ban!iny el.viszi a rui bi1neinket". Meg akkor sem, ha j~Zllst Isten baranyanak nevezzuk, hiszen 6 maga mondta

[gy: ,,!rgaJl1lassagot akamk6snem al.dozatot" .. (Mt 9: 13) .

A fel::I"ldozott "Isten b:ar2Itly" Saul rabbi otlete·volt akkor is, ha a keresztenyseg ot Pal apostolnak nevezi. - Az Brlet forra.sa a zsid6 szertart.is (ritual) , mely minden, husv¢tkor egy kost aldoz rei a nep buneielt . ~ Jezusnak - mint nem~

36

zsidonak - a kost behelyettestto "lstell baranyanak" felaldbzasat pedig Kajafas, a Jezust kihallgato zsidofopap hatarozta el, amikor a zsinagoga fotanacsanak az ulesen fgy nyjlatkozott: " ..... jobb nekunk, hogy egy ember haljon meg a nepert, es az egesz nep e! ne vesszen." (JI1 II :50)

E~ keresztre feszitettek. Azt hittek, hogy Jezus csak egy "ember". Egy "ham is pr6feta", akit ugyel lehet taposni, mint az oszovetsegben felsorolt es "e Ilens,es;nek" nyi I van ltott nepeket, A gyl1161 et tetopon tj a a keresztre feszftesben rnutatkozott a zsidosag reszere addig, mig meg nem tortentek a "nagypentekl csodak". Addig, mig meg nem hasadt aternplom ktirpitja,es addig mig a nagy kovel lezar] slrbol fel nem tamadt Isten Fia.

De a gyOloletes bosszu vallasanak papi fejedelmei nem hatralnak.

A templorni .nagytanacs" kitermell Saul rabbit cis munkatarsait. Veluk aztan megindul Jezusnak, mint "aldozati baranynak" besorolasa a zsid6 szertartasba S hegy ez tokeletesen sikerult rnegmutatja a mai keresztenyseg, rnely meg rna

is fel¥ldozza a ."szentmisen" az Isten Fiat, I

Nem lehet valtoztatni a megkovesedetr hiedelrneken. Az egyetlen, arnit tehettlnk: .Jezus lgazsaganak a felderftese. Ez pedig ott kezdcdik es annak a valosagnak az elismereseben nyer bizonysagot, hogy: Jezus Urunk nem aldoz-ta fel magat a l11i bnneinkert, hanem az 6t - mai napig - korulvevo banos vilAgnak megmutatta isteni lenyet, tstenfiusagat azzal, hogy legyozte a halalt,

, A fOI.di nalandok reszere rendelt elet torvenyeit is teljesltve feltarnadt es o~6kt6.1 fogva lett eletevel erot es kegyelmet ad a Benne hfvoknek. Ez a Betlehemi Herceg nagy rniszteriurna, aminek felkutatasara e sorokban vallalkoztam.

De iszonyu logikatlan allltas Jezusnak Davidtol valo szarrnaztatasa, mert ~Hlritiqak kellene David ivadekanak lennie ebben az esetben, hisz az Egyhaz, "szeplotelen fcgantatast'' isrner el es tanit. Viszont Mate J ozsef geneclogiajaval kezdi evangeliumat, Jozsefet szarmazratva Davidtol, s ezt megerositi Lukacs is (2:1-:5). Jozsefnek viszont biologiailag sernmi k6ze Jezushoz, Mariat pedig a legfanatikusabb ortodoxia sem tudta David csaladfajaba helyezni.

Viszont ana a feltetelezesre, hogy Maria szklta-partus szarmazasu lenne, igen sok adatot szolgalrat a tortenelern es igy Szent Fianak - Jezusnak - ernberi alakja is illdokolja a zsido vallassal teljesen ellenkez6 Istenhitet es vallaserkolcsi lanlta~ait. 1generdekesse valik felderitesUnk, ha megismerUnk n6hany Matot ~lTe vonat!coz61ag:

I. Pil~tus Aktaiban (IX.3 .. ) olvashatjuk, hogy a zsid6k - nagyon j61 tudva &zt:, hogy R6mimak a Partos Birodalom a legnagyobb ellensege - azzal vadoltak Jezust Pilatuse[6tt, hogy : "A magusok Keletr61 jottek ktiszonteni a sajat bralyukat. ,"

2. Werner KeHel' cSaknem minden nyelven kiadott k6nyveben erre vonatkoz61ag ktiz\i, hOgy: "A J6zushoz zanindokl6 .es Kc.letro! erkez6 magusok a rnezopoMmiai $ippar ,varosaban lev6 Astrol6giai Iskolab6l jottek es ebben a regi sum!r varosban tala·lt ekir,atok egyiker61 olvasott Ie a nemet Schnabel professzor Jezus szuletesevel kapcsolatba: hozhat6 adatokat.;' (..Y la Biblia tiene raz6n. Ed rcion Omega, Barcelona 1957. 348-349. oldal).

37

A Partes Birodalom fenykorat eli .JeZlJS szuletesenek idejeben es R6ma legnagyobb eilensege. Haromszor vertek tonkre a partes kiralyok a r6mai legiokat, Ez a hatalmas birodalorn az Eufratesztol az Indus foly6ig terjedt es 500 even at biztositotta a beket es az ernberi joletet ezen a terllleten. Jezus szuletese elotti evtizedektfil kezdve Galilea es Samaria is a Partes Birodalom fennharosaga alatt volt, Adiabene partes herceg kormanyzosaga alatt, Az is kozismert, hogy a partes kiralyok felepitettek a lerombolt sumlr varosokat es apoltak a regi sumir hagyomanyokat.

Ennek kovetkezteben biztosan allltharjuk, hogy Jezus idejeben meg nern voltak a hornok ala temetve a surnlr ekiratok, es leteztek a surnir tudornany fellegvarai (N ippur, Ur, Uruk, stb.), arnelyeknek' egyike volt a Sippar-i csillagvizsgalo intezet, ahonnet - allltolag - a magusok Jezushoz zarandokoltak. De az is lehet, hogy ezek a .magusok" az uralkodo partes kiralyi csalad tagjai voltak, hiszen a hagyornany es az utokor "magus kiralyokkent' iktatta be oket em I ekezetebe es tiszteletet, jobban mondva kiralyokar megilleto tiszteletet biztosit reszukre, hiszen a gregorianus naptar a "Harom kiralyok" szent unnepet kU.lOn6s kegyelettel orzi, - Van azonban meg egy erdekes adatunk Maria partes voltanak feltetelezesere, es ez:

3. a gorog Parthenos 5z6, melyet a gorog szovegekben Maria neve mellett talalunk mindig, Sok szakernber ezt a szot angolul "p3lthean", azaz "partos" ertelemmel fordltotta, pedig a gorog sz6 jelentese (a biblikusok szerint): .szuz''. Talan ugy ertelmezheto e gorog 5z6: "a partus szuz". - A biblikus es Jezusra vonatkozo evangeliumi szovegeket igen nagy fennrartassal kell kiertekelni.ink, melt minden igyekezettel a Jezus elotti zsido tortenelern es hagyomany-tanhoz akarjak a jezusi letezest visszavezetni, lgy sok utalast talalunk a oszovetsegi lrasokra az evangeliumokban is. Csak egyetlen peldat ragadok ki. M*te evangeliurna 27:9 igy mondja: .Ekkor teljesedek be Jeremias profeta mondasa, aki igy szolott: es vevek a harm inc ezust penzt, a megbecsultnek arat, akit Izrael fiai reszerol rnegbecsti ltek." (J er 32:6-9)

Ha most felutjuk a Jeremias konyveben jelzett hivatkozast, ott egeszen mas- 1'61 van sz6 es nincsen "harmine ezust penz' es .Jzrel fia altai megbecsult' sern talalhato. E "hivatkozasnak" alapja Jezusnak az a rnondasa, ami JaDOS evangeliumaban van (In 5:39) Igy: "TudakozzMok a regi irasokat, melyek bizonysagot tesznek rolam. "

Milyen regi irasokra gondolt itt Jezus? ... Milyen nyelven szolanak ezek az irasok? ... Ugyanisa hivatalos ortodox teologia fel sem vetiazt a kerdest, hogy:

"Milyen nyeJven beszeltek a zsid6k Jlldeaban?" ... Milyen nyelven vadoltak JezlIst Pilt\tusrH11? ..... es azt sem, hQgy Jezus mil.yen nyelven beszelt PiMtussaJ...? Ugyanis Her6desnem volt zsid6 es. 40 evig volt a "zsid6k kiraIya" a r6maiak j6VO)tilb61. A r6maiak pedig eppen ugy beszeltek, mint Her6des - gorogUI. Ez volt Judea hivatalos !1ye]ve. HeberUI a llep nem tudottl A galileaiak pedig arami nyelven beszeltek es ezert volt erezheto gorog beszedUknel az idegenseg. Az evangeiiu1110k is mind goragUl vannak [rva eppen (Igy, mint az osszes apokrif iJ·asok. EgyedUliek a Nag-Hammadi keziratok a "kopt"

38

nyelvti tudositasaikkal. Jgen sok biblia-kutat6 rrregallapltotta mar ugyanezt es minden kerteles nelklll igy irnak:

"A heber egy holt nyelv volt Jezus idejeben es mar meg van allapitva, hogy az otestamectumot is gorogre fordltottak azert, hogy a zsidok rnegerthessek." (J.E. Conner Ph.D.: "Christ was not a Jew." The Christian Book Club, Hawthrone, Ca., 1972.28. oldalon).

A judeai zsidok rgy "elgorogosodnek" es 50 evvel Jezus utan a szinten elgor'ogqstidott zsido - Flavius Josephus - lesz Galilea korrnanyzoja es a zsid6k rortenetet szinren gorogul uja meg. Jezus tehat semrnikeppen sem gondolt "heber" lrasokra, arnikor a "r61a beszelo regi szovegekre" hivatkozott, Az egyeduli "regi Irasok", melyek sz6ba kerulhetnek, rehat az "arami hagyomanyok szovegei" lehetnek. Ezek pedig azok az ekiratok, melyek nyelvet rna "sumer"-nek hfvjuk. De ezek koze a "regi Irasok" koze sorolhatjuk az itt talalt "r:ovasir;isos" nyelvernlekeket is, hiszen a szkltak altal epltett Scythopolis is itt van, Nazaretto! 20 rnerfoldnyire es J6zlJS idejeben is Jgy neveztek. Beth-Shean never csak kesobben kapta. A szakirodalom szereti ezeket a rovasirasos nvelvernlekeket .fontciainak'' felismerni, vagy a mereszebb ,,6-hebernek". Ped"ig itt heberek csak atmeuetileg laktak neha, hiszen az otestamentum eppen eJeget emlegeti "G6g es Mag6g" nepet, akik bizony messzire zavartak innen a hebereket, Minden bizonyitekunk megvan tehat ana, hogy Galilea nepet .szktta utodoknak" is nevezzuk. lgy joggal allithatjuk azt is, hogy megtartottak es vallasos kegyelettel oriztek szkita hagyornanyaikat, E hagycmanyok legszentebbje a: galileusok vallasa. Az, arnit a heberek minden nyelven kicsufolnak es a galileai szkltaknak a "Illagaslatokon epltett ternplomait" a korrupcio helyenek nevezik azert, mert itt nern a zsid6knak Jahwe nevii istenet tiszteltek, hanem a Napisten (Bal) es a Sztizanya (Astarte, lstar, Innana) fele fordult a nep konyorgese. A "viJagossag" es az "elet" tisztelete volt lelkuk tarralma es nem a sotetseg es a bosszuallas pusztlto rornbolasa.

Ezeknek a gal ileusoknak beszelt Jezus Urnnk a testveri szeretetrol, mert ezek rnegertettek j6 szavat, arnit a sajat nyelvukon mondott:

"A Lelek az, mely rnegelevenlt .... a beszedek, amelyeket en szolok nektek, Lelek es Elet." (In 6:63)

A zsidokhoz sohasern beszelt Igy, mert tudta, hogy azok meg akarjak olni (In. 7: 19) Hiszen eppen azert provokalrak mindig a zsid6k Jezust, mert nem ertettek a tonal, vagy a hegyen, ararni nyelven hangz6 szavait.

Azt akartak, hogy gorogul mondjon nekik olyasrnit, amivel a "hamis profeta" vadjat nihuzhatjak, melt mint Josephus ilja: "A z:;id6k mindig utaltak a galileaiakat" Hiszen talan eppen ez az alland6 lItalat, llldozes es lekicsinyles, mely a gal ileaiakat az "uraJkod6 nept61" es a zsid6 :i.llamvaUas es politikai rendszer n~szer61 erte, volt a galileaiak osszetart6 ereje es szent hagyomanyaik megtart6ja. Annal is inkabb, melt szkfta reszr61 eppen llgy, mint a "sumer"-nek 11evezett6roksegb61 a Szeretet torvenyenek betartasa es annak gyakorlata volt a vallasi hiedelem talia!Jna.

A "Szuza.nya" szeretetbol fakasztja az eletet, amit csak szinten a "szeretettel" lehet megtattani es istenesse. j6va tenni.

39

" ..... Es Jvanak abb6l mindnyajan ... '~ Mark evangeliumabo] veszem e tortenetet, amikor:J,ezus "veven a poharat, halM advan es ada nekik.' (Mk 14:23) - a ktWetkezokben kClzLi az apostol Jezusszavait igy: "Ez az en verern, az uj szovetseg vere, ' ...... Tehat Jezus "verszovelsegel" kotOtt tanltvanyaival. - Ez a tette csak a szkita' hagyornanyok isrneretevel 'ertheto. U gyan i:s a szkitalc nemzetsege volt a1. egyeUen, mely a felebarati szereretet a "verszDvetseggel" pecsetelte at "testveri szeretette", a borba csoppenrett vertlnk egyesulese altat. K020S verUnk koz9s~'r6t ad' es igy lesz, "egyember" - kettnve. - J62US tstenfiusaganak az erejet adta tanftvanyainak es abban a poharban, melybol ivanak rnindnyajan, ilj eletel'a tamadta tan Itvanyokban .... eppen ligy benned is, ha hi szel J ezus U runk kegyelmeben ~ Ketsegtelen, bogy Jezus az osi szkita hitvilag hagyomanyat tamasZi'otl'a, ujeletre 'ezzel az "Uj Szovetseggel", hiszen zsido komyezetukben ez ismeretlen volt, Jezus koraban egyeduliek voltak a Partes Birodalom uralkoBoi, akik megallapodasaik legertekesebb e." felbontharatlan pecserjekent a verszerzodes szentseget gyakoroltak, es csak ezzel indokolllat6 azsia: testverne'peikallalld6 segitsege, rnely oly politikai es katonai erot biztositott reszukre. JlOgy RlSma 500 even at tehetetlen volt veluk szemben es aromai legi6k rnesz.s~ir:e eLkeri.iltek a Partes Birodalorn hararait.

FJ6'gy a tanttvanyok valoban llj erore rarnadtak. Jezus verszovetsegevel, azt bizOllyilja miJkodesUk, melyet Mesternk lgejeaekhirdeteseben vegeztek a 'RoJ,iO;'li Birodalorn hatarain klvul Azsiaban,

Jezus veret, rnely "sokak:elt kiontatott", nern Iehet a saul-pali zsido aldozati ritu,s szerint emliteni, melfa Betlehemi Herceg eppen ettol a felfogastol ovja overt'es' a szereterer, meg az irgalmassagot teszi a "szemct szemert, fogat foge rt' , kegyerlensege helyebe Az a megallapitas, hogy 3Z 6 vere "bilnoknek bocssnaraia" ontatott ki, Saul-Paltol ered, aki sohasem latta, sohasem hallotta Jezust: Mj azert fordulunktanacsert M,li"k evangelistahoz, niel'[~'nnek keletkeze.si ideje Kr, u. 65 korul i es mentes minden saul-pali befolyastol, Ha.Jezus fgy ertellnezt,e volna az "uj verszovetseget", akkor Mark biztosan ugy lrta volua. Saul-Pal Jezus Urunk felfeszlteset nem a vilag Iegnagyobb buntenyenek veszi, hanem a zsido-templomi aldozati rttus azon esernenyenek, arnikor husvetkor egy kest aldoznak ,fel mindig a zsid6k az6t, hogy annflk a Vere e1vigye a isid6 nepbilneit. '

'lgYlettmila Jezus ,;aldozati barany''. mert szerinte J ezust aldozt6k Fel a kos helyett. ,(Ugy::illi's a felfesifttg' husvetiilll a zs'id6knem alcloztak fel egy "kos" all'atot, mirit a:Z ,e15z6 es a kovetkez6 evekben. Nekik a nem u'id6, galileai ,embel ~ Jezus - helyettesftetfe be aZI" a Ta [mud rendelkezesei es Ezekiel irasa (.Et 23 :20) szeriilt)

Matadjunk csak mi meg a Jezlls enelmezeseben a szkira hitvilagban, 11'[szen a S*[t8 kincsek abnlzoliSai megtanltanak minket a felebarMi szeretetre. LMhatjuk, mii{ent kOt6zi'egyik a masik sebeit. A beteg fogM is kihllZZ(l a segito, es Herodotos lS boven il" e'nnek a szkfta-vi lagnak j6Sagar61, az egeszseges tars ada 1m i rendjUkr61 cis az orifelaldozas(g mena gOlldoskod6 segftsegukr6J. J.ezus Unlilk is ezt akait:a megvfil6sftan i az elllyornoit gal.ileai vilagban, - Valaki ali is kerdeZheti most, hogy "Miert ment akkor Jerllzsfilembe? "

40

~ Ezt csak 6 tudja, hogy rniert tette, de e sorok irojanak Jezusban valo hite azt sugja: "Azert, hogy ennek a maig era bunos vilagnak megmutassa az lsten Fiat, aki legyozte a gonoszok altal elokeszitett halalt, Azert, bogy a [eltdmaddssa! neked is erot adjon. Azerr, hogy hidd az 6 hatalrnat, Azert, hogy bizalornmal kerjed az 6 kegyelmet."

Mondornezt azoknak is, akik mai onteltsegukben olyan rnesszire mereszkednek, hogy kstsegbe vonjak Jezus Urunk letezeset, Ezeknek ajanlom a Turini Lepel bizonyftekar, amelyre Jezus alakjanak negatlv forrnaja van kozmikus sugarral beegetve. Nines a vilagon senki, aki egy ernberalak negatlv kepet le tudja festeni!

De visszaterek a "regi [rasokra", amelyeknek tudakozasat Jezus emliti, hogy azok mind 1"6Ja beszelnek, - Sajnos rtem vagyok abban a helyzetben, hogy eredetiber. tudnam kozdlnl azt a Mariban tal61t ekiratot, mely azt hirdetl, hogy:

"Az Isten elsoszulottje, aki a 'Vilag Vilagossaga' - En-Lil - egy napon emberi testeto It esleszall a Fo ldre," - Azt hi szem, ez az egyetl en pr6feci a, am i beteljesedettes fgya galileai Jezusban, az Isten Fiaban felisrnerjuk a 3000 evvel ~lotte mar imadott Vi 1.6g Vi I agossagat, a sumer h itv i lag En- Li lj 61. Az I sten Fia embernek-szuletert a profecia nepenek utcdai kozott es "Uj Szovetseget" ad a nep~lJek.

De, rnieli "Uj Szovetseget" ? - Ha "ujat" ad, akkor "reginek" is kellett l¢'hni!

, Persze erre a kerdesre mindenkiazt feleli: "Hat persze, hogy volt regi, hiszen itt van a bibliai ,;6szovetseg",

De alljunk meg ennel a kerdesnel egy pillanatra, Nezzuk meg, hogy: "Mi eT1I1:ek az oszovetsegneka tartalrna es azt. is, hogy ki kotone kivel?" A tartalom:

Motes J. konyvenek 17: 1 0-14 verseiben igy olvashatjuk (rniutan a 9 .. versben mondja Isten Abrahamnak):

;,:1"e pedig az.en szovetsegemet rnegorizzed te es ate magod, te utanad az 0 nemzed6kel szerint. Ez pedig az en szovetsegern, melyet meg kel! tartanotck es KOztittem es t.i kozottetek es a te utanad val6 rnagod kQz(jtt: m in den (erfi korulrneteltessek nalatok. Es rneteljetek korUI a ti fsdi testetek b6renek elejet es ez Jesz az en k:6z5ttem es ti ki:izottetek. val.6 szi:i vetsegnek jeIe:"

Ki koWtte - kivel? : a zsid6k altaI elkepz6lt !stenalak Abi'aham utjanaz oszszes zsidokkal, akik ulai1akovetkeznek,

Ezl' a "szQvetsege!" azonban JeZllS nem ismerte el, hiszen a zsid6k altaI .hitt "bassz(la116 lstent" egyszer(j'en C:sak "ordog atyanak" nevezi (In 8.:44).

,A kortllri1eteJesre vonarkoz61ag pedig nemazt mondja azsid6knak, hogy az istent51 val6, hanem egyszer{ien igy: " ..... M6zes adta nektek a korulmel'elesL." (In 7'22)

JezllS e szavaival tehat a kori.ilmetelest, egyaltalaban n8m tartja "szovetsegnek" e.s a szej'et6 men nye i At)'at nem azonos!tja a zsi d6 J ahweval.

Most a Iogi los kovetkeztetes a kovetkezQ kerdest szU 1 i:

Ha JeZllS nem istneri el az "osz6vetseghek" nevezert kbrUlm'et6leSi paktumot,akkor mie.tt ad "Uj S:i:ovetseget" .... ? - Mivel az. 6 szavai es tettei tokele~ tesekJ azt ke II fe lei nUnk, hogy: "Jeztlsllak tudomasa volt Abraham eI6tti nepe-

41

L IZ- TEN tokeletes alkotasaban, az 6 valtoztathatatlan akarafa szerint, En-Lil elvalssztotta az Eget a F61dt6les messzire tavolodott 3 Fold atto!

2 .. En-Lil kiasta a Mag-ot a Fold belsejebdl, bogy majd kalasz fakadjon beldle a Rendeltetesszertnt,

3. Az Eg es a Fold sztivetse.geve a Fokost avatta; a Fokos es Nadkosa ... hivatasaul pedig a Munkat rendelte.

4. igy magasztalta fel It,n-Lil a Fokost. Aranyb61 lett az 6 fokosa, es eziistb6! annak disze. Eleje lazurk6 es fol,a eros, mint a gatakat dontO Egi Bilm.

5. A," lkor E n- Lil III egterem tette igy a Fokosr fis annal, -sorsat is megszabta, fejen ckeskeclo Szent Kpronajat annak az Em- B11r-IIal, fej ere illesztette, a kit IIHl r elob b a F61dre kuldott es most kegyes szemmel nezett rajuk,

6. A'J. Eg laMi mind lu}reje sereglettek es E:n-Lil etibuk tette a Szent Fokost.

7. Imaval h6doltak En-Lilnek az Eg lakei es aztan - egisz6zat kisereteben - atadtak En-Lil Szent Pokosat a fOldi Em-Bar-nak, hogy a ravetett SOI"S szerint hasznalja azt.

S. Az Eg Iakoinak szozata ped ig az volt: "Vegyetek Ell-Lil Szent FolwsaJorok szovetsegul, Mert sziNetsegetalla pitu n I{ meg m i Idizottiln'j,es ti k6z6ttctel{es a ti rQa.gQtokb61 utanatok jCiv6 nemzedekek koz(l:tt.

9. lz-ten - En-Lil altai - tinektek es uemzedekeireknek adta a Foldet, a Tudas fajaval orok birtokul. Telepedjetek lis gyarapodjatok a negy folybkg:azdag videkein,

10. A Szent Fokos ama szovetsegnek jele, melyet megkell tarta"otuk m i kii'ztittii ilk es ti kozottefck, akik majd a foldi helyeken - a Munka erejevel - Ielepftil, Iz-Ten fOldi birodalmar. I!; Szent Fokos Siovetsege adja meg nektek a Fold bi rtokl:isa·na k ha til I. III a t.

11. Azert reudeljuk hogy

rtemezed ekeitek fia.i n ak III indegy i.ke eljen es rriunkalkodjon e S<.dh'ctseg I'okosanak erejcvel. A kezeben tartsa £Os jol nasznalja az En-Lil d i·es6~egere.

12. Es amilH)r En-Lil ~mmyfo.kosat '3 F61dre szallt Em-Bar kezeben I:Hta, vill:imfenyt sz6rt arra £Os

nek awn hiedt;llmerol, rnely szerint En-Lil, a Vilag Vilagossaga, Jezus Orokt61 fogva lett lstensege a RHdre szallt Em-Bar-ral (emberparral) valoban szovetseget kotott." S eza szovetseg azoknak a ."regi Irasoknak' egyike, amelyre hivatkozik. Et Jezusnak es nepenek az "oszovetsege", rnely a sokezer eves szenvedessel, rnenektllessel, vandorlassal feledesbe ment es igy a nep elveszltette Istenben valo eletfajanakgyokeret.

Ha megisrnerjuka mi ,,6szovetsegUnket", Iatni fogjuk, hogy ebben az isteni golldoskodas kinyi latkoztatasa a tartalorn es nern (mint a zsidoknal) egy sebeszeti mutettel istenitert nepi nacional izrnus megtartasanak a biztositasa.

Az sgyetlen szcmorusag ebben az, hogy a keresztenyek es keresztyenek nem ismerik vallasuk biblikus oszovetsegenek alapjat es nem olvassak el azt, am it Abraham istene m ond,igy (1 M oz 17 :14 ):'

"A korUlmeteletlen ferf pedig, aki nem mete!i korUI az 6 ferfitestenek bon4t, ·az ilyen ferfi k i vagatta tik _, _ rnert felbontotta az ell szovetsegemet. '?

A II. Vatikani Zsinat megallapnja, hogy: "A keresztenyek Abrabam fiai a lel~k szerint, "

Hat senki sem In er ti ltakozn i eb ben az ugyben?

Nem lehetunk - plane 'Lelek szerint' - oda tartozok, hisz nem vagyunk korulrrietelve es a bibliai oszovetsegi isten felreerhetetlenul megmondja, hogy "az ilyen Lelek kivagattatik' az 6 nepe kozul.

Nezzuk az urolso 50 ev rnagyarorszagi tortenetet ennek az oszovetsegl szellernnek szemuvegen. Sok esemeny, halalra iteles, "kivagattatas" nem ker tabb magyarazatot.

A kovetkezokben isrnertetem a 111 i sajat oszovetsegunk szoveget - okulasra es .el melkedesre:

42

mennydorgeskent ig:y hallatszott szava a Foldre:

"Szovetseget kdtottem veled kosi Em-Bar a Fokoserejivel. A Fold ura lesz mindsddig, mig htisegget szolgalod es megtartod Szovetsegemet,"

13. Az Eg laMi pedig j61 segftettek a raldi kosiakat a Szovetseg szerint. Boseg es boldogsag fakadt a fi'tildtin a Fokosereje altaI.

14. Varosokat epiteU a Fokos, es a Fokos Haza lett az Igazsiig szentelye, de. a Sz-ove!seg ellen lazad6 hazat, az engedetlenseg otthonat i~ a Fokos donti romba.

15. Lemetszi a gonoszsag fejet, Letdri koronajat is kivagja gyokeret, de segif6je es oltalmazoja a Josag vin'igat term6 EletJi'mak.

16. En~LiI Atya meghatarozta a Fokos hlvatasat ... es HZ Eg es Fold kozott: Szovetseg ereje altai pedig mindorokre rendelte azt, hogy: ;,A fokos dicsertessek, .. !"

17. Az Eg lakoi j61 teljesitettek a Szovetseget, Mert ahogy a foldi ember Em-Bar testeben el a Lelek fenye es annak ereje altal uralja, forrnaljaaz anyagot - folytatva IzTen akarata szerint a Teremtes munkajat; ugyanugy az Eg lakn] kozott EI1-LiI volt az, aki a Lelek - En-Lil - ereje altai tererntett tovabb minden allyagot es tester,

18. En-Ki aldotta meg - a Szovetscg szerint - a Tudas Fajanak o rsziig:H; f3'kkal, novenycld(eI, madaraldml e-s allatokkal sokasitva meg azt a Fold szinen es anlllyat, eziisWt, rezet es III i ndell fele £0 reet rej tctt:lnnak belsejebe. Az Eglal<6i koziil Is~Kur lett ezek gondoz6ja, mert 6 hozta az aranyat ,es az eziistOt az Egbol a FOidre.

43

19. Azt~n a negy folyo vizeit gazdagitotta En- K1 boseggel es a halak sokasagaval. A vizek vigyazoja.ul EI1~ai-Lulu~t rendelte az Egbol.

20. Az Em-Bar fiai pedig - a Tudas Fajanak erejevel - eket es ig,H szerkesztettek. A Fokossal tormaltak azt. Elvetettek En-Lil .utal a ftjldre adott magvakat es kalaszba szokkcnt gazdag termes ekesitette ~ fOldi mezoket, Ontozocsat',OJ'Il;ikatis .epitett a Fokos es ezek goudozojaul En-Ki az egilak6 Eri-T<.im-Du-t tette.

21. B6seg es atOm lako:wtt a Foldon. Hazak epitesebe kezdtek es a teglavetesre, a teglaveto formak keszitesere az egilak6 Kabta tanitotta meg a kusok nernzetseget,

22. Az allatok is megszaporodtak. Istallokat epitettek nekik, Tejuket lefejtek, En- Ki ugy akarta, hogy Dumuzi - az Eg hu pasztora - tanitsa meg En-Lil Depil az allatokkal vale banasmodra es teji.ik felhasznalasara, Igy tartottak, tiriztek az Egie~ a fOldi Kusokkal, EnLil Szent Fokosauak nepevel kotott Szovetseget,

Ez a rhi oszovetsegunk, mely a sumiroknal es a szkltaknal is a vallasos hiedelem szent tartalma volt, hiszen mindenutt, ahol ami, nepunk JakOZ0(t, haszm'iltak a "munka fokosar" es a kiralyi tekintely - a "szent szovetseg" megtartasanak jelkepeu] - aranybol keszitette eJ En-UI szent fokosat ugy, arnint annak leii'asat az ekiratos tablan talaljuk, Tehat lapis lazulibol van a foka. Sumeriaban is es a szkltak foldjein (Magyarorszagon is) megtalaltak a regeszek ezeket a leleteket, melyek legszebbjet a szkita kincsek kozott lathatjuk, Tehat Jezus sumlr - aram - szkita hagyomanyismerete biztosan tudott errol az oszovetsegrol. De azt is j61 tudta, hogy nepenel a sok. szenvedes a feledes fatylat borltotta a hagyornanyokra es a foldon vale megtelepedest, boldogsagot, munkits, j6 eletet ~biztos[t6, de feledesbe ment oszovetseget olyan 'IVj Szovetseggel" kell eletre hivni, mely feltamadast ad a lelki sebesu lteknek. - Jezussal kell tehat verszerzodest kotni a magyar nepnek. is, ha letargiaba sullyesztetr allapotabol jel akar tamadni. - Igyuk tehat a kehelybol igaz magyar hittel Jezus Urunk ven~t e feltamadas verszovetsegeben.

Ezt "\, mi oszovetsegunket tartahnazo ekiratot prof. Kramer olvasta Ie a P\li'!adelphiai Egyeterni Muzeumban tarolt tablakrol es a .Fokos (pickax) teremtese" cimen kozli konyveben, (The Sumerian Mithology, Harper, NY, 1961,51-53. oldal). - Megemliti, hogy itt van lelrva a sumir hitvilag allaspontja a v(lag teremteserol es isteni megszervezeserol.

~ A Magyarorszagon dolgoz6 heber Kornoroczy magyarra fcrdltotta prof.

Kramer olvasatar es mindent megvaltoztatott benne. ami esetleges surnir - rnagyar vonatkozasokban erteket kepvisel. Annak ellenere, hogy a "pickax" angol szo magyarul .fokost" jelent, Komor6czy csak "A Kapa Tererntese" cimet adott a rni j.cszevetsegunknek". Megertjuk, melt heber.

44

igy l:Hta Mot .J6zscf Iestnmuvesz az OSzQ\'ctsegiillkct

45

II.

A mi oszovetsegtlnk szent hagyomanyat

NEM szabad egyszeruen atsiklani azon a hamisitason, hogy valaki a sumlrul lrt ,jokos" szot .Jcapanak" forditva adja a keztudatba, mert a fokos letezese, haszl\alata es az eletben valo allsndositasa szorosan osszOlfUgg a "tudas nepenek", a A1ah-Gar-nak, lstentol rendelt azon feladataval, amelyet a ;,nagyharalmas-nemzetseg" minden nepcsaladja elismcrt es tiszteletben tarton. Itt tudnunk kell azt, hogy ez a "nStgy-hatalmas-nemzetseg'; olyan egy-azonos nyelvet beszelt, melynek csak uyelvjarasi (dialektikus) elteresei voltak az egyrnastol tavol eso foldrajzi telepnlesek szerint. Ugyanis sumlrul Ku-Mah-GarRi-Es-Ma volt.a neve annak az orszagnak, ahol ez az egy-azonos nyelv uralma volt es - mai lsntereteink szerint meghatarozva - rnagaba foglalta a Karpatmedence - Kaspi-Aral terseg - Kaukazus « Mezopotarnia (kltt folyo orszaga) teiti letet.

Igy tortent azutan az, hogy amikor Surneriat, vagyis azt a foldet, ahol az .Isteni klnyilatkoztatast" kapta meg aMah-Gar nep a .Fokos szovetsegevel", ~Itintotte a vizozcn es elpusztultakaz emberek, akik nern tartottak be a Szovetseget - A Karpat-rnedenceboles a tobbi teruletekrol erkezett az uj .feltoltes", de a fokos gyartasanak torvenye (monopoliuma) a karpat-medencei nepre szalh, es innen lattak el a fokossal a "l1agy-hatalmas-nemzetseg" minden tor-

zset, minden nepcsaladjat, .

Itt kozlom konmk egyik hires kutatojanak terkepet, mely rnutatja a fokos gyartasi helyeit es az.asatasokbol lelt formait is.

Da.yton ler kip e

II Ickes magyan:irstigi lel6 beJyeirO I.

John Dayton: "Minerals, Metals, Glanzingand Man". (George G. Herrap & Co. Ltd., London, 1918)

A ·fokosgyartfi.s katp:h-me.dencel monop6liumanak kezdete: Kr. e. ·4. eveued kozepe. (GotdonChilde

mega11al'ltasa. )

46

A kutatok egyoruenien "Szkftiaba tartozo foldnek' ismerik fel a Karpatmedencet cis kornyeze tersegeit es lak6it "szkltaknak" mondjak, Tudnunk kell azt is, hogy a "szkfta" elnevezes a gtirog tortenetlras szerinties ok azt a teruletet nevezik"Skythia" neven, amit rni sumirul KLI-Mah-Gar-Ri~Es-Ma Irassa! fedezti.ink fel es - a gorog mad szerint - mindazok a nepek "szkf(ok", akik ezen a teruleten eltek, Sumeriat azonban a "Negy/olyo" orszaganak kell nevezni es beletartozik a .Kusok foldje", eppen ugy, mint a mai Palesztina is.

Azon SOl csodalkozzon senki, hogy a mi ,,6szovetsegtinkbell" a .Fokos Szovetsegben" szerepelnek olyan "tanIt6 egi lakok", akik az "creek gondoz6i", a "vizek vigyazci", az "ollttizoesatornfik orz6i" stb. Agondviseles hite szerinti kinyilatkoztajasok eredmenyekent kell venni ezek Ietezeset, A kulonbseg a mai "keresztellY szentek" es e gondviselo "egi lakok" k6z6tt csak az, hogy a keresztenyseg szentjei foldi ernbereknek a papa altal elismert es felmagasztalt "masvilagra kijltozl:itr" formal, mig a mi ,,6szovetsegUnk egi lak6i" az asztralis isteni - de megszemelyesiteu - er6k maguk, melyek mindegyikenek hiedelme valamelyik egitesthez es annak sugarzasahoz kotedlk, Jo Ienne itt ismerni HZ eghez kapcsolt magyar rnondainkba rejtett .magyar planetarjurnct" Csillagaiuk regi neveioszovetsegunk sok titkat felfednek, Itt most en kerem e sorck olvasoit, igy: Keressetek, kutassatok es a csillagos eg sok-sokvilaglto lampasanak regi magyar nevei is elvezetnek majd Benneteker a Betlehemi Herceghez.

Eddigi fejtegeteseink egyre jobban buzdttanak minket arra, hogy - mikent Jezus 1110f1dta - tudakozzuk a reg! lrasokat. Fogadjunk szot Neki, hiszen tanftas:H csakis e regi irasok alapjan tudjuk helyesen ertelrnezni. Ezek llelkill felren:j;,fgyanlzhat6k es felreerthetok, Vegyilk most vizsgalat ala azt az envageliumi l'e.S2:t, III ely szerlnt Jezus a kenyeret ernliti. - M iutan eppen a reg] lrasok alapjan fe'l:derftettllk az "lljsz6vetseg" valosagos jelentoseget es erreket, rnegtudtuk azr is, hogy mlert rendelte Jezus Urunk fgy: .Jgyatok ebbol mindnyajan.vez az en verem, az Ujszovetseg vere." Most a poharhoz tartozo kenyer jelkepes miszteriumaJ is fel kell deritenunk a "regi Irasok" ertelme szerint, Az evangelistak igy i!jak Jezus szavair erre vonatkozolag:

"En vagyok az Eletnek kenyere"

" En vagyok amCIZ rHo kenyer, amely a mennybol sz61ft alii; ha valaki eszik Q kenyerb6l,eJ orokke; Es az a kenyer pedig, amelyet en adak, C/Z en testem, ameiyet en adoka virag eleteerl. ,., (Jn 6.51)

Aki nern isrneri es nern "fudakozza a regi Irasokat", att61 nern szabad rosszneven venni, ha a judeai-keresztenyseg tanitasa es f lozofia]a szerinti "zsid6 Jezus" ezen szavait teljesen anyagias medon ertelrnezi es a prirnitiv nepek kannibalizmusahoz hasonlltva, egyszenien nem lesz reszese semrnifele "ujszovetsegnek". Meg a legjobbik eset, ha egyeni uton keresi az Istent. Sajnos vannak olyanok is, akik valaban megtagadjak Jezust es letezeset ketsegbe vOhjak.

47

Mi eppen azert indultunk el a Betlehemi Herceg keresesere, hogy ezeket a Jezushoz tartozo miszteriurnokat felderitsuk. Tesszuk ezr tehat a kenyerrel is.

De nem Iehet az Istentol eredo orok folyamatossagot megszakftani vagy annak egyes reszein atugl'ani. lgy a kenyer, illetoleg az elet kenyere, pontosabban mondva a mennybdl a16szallt e/O kenyer fogalrnat csak akkor tudjuk megerteni, ha tisztan es vilagosan meg tudjuk latni, elmelyult tudassal felfogni azt a titoknak minosltett rnetafizikai valosagot, amit Jezusnakazon kijelentese rejt, hogy:

"En es-az Atya egy vagyunk!" (In 10:30)

A megerteshez bizony itt is vissza kell menni a "regi Irasokhoz", Az emberiseg legregibb Irott torvenytablajahoz kell fordulnunk, Ez pedig a Kr. e. kb. 2100 evben Sumeriaban uralkod6 boles kiraly idejebol valo. A kiraly neve UrNammu. A meszkobcl faragott kotabla fenykepet itt bemutatom. A legfelso reszen egy hatagu csillagot latunk, melyet alul csaknem korbefog a kelo-hold (ujhold) jelkepe. A "hatagu" csillag kozepen levo felgornbbol indulnak ki a csillagcsucsok es alattuk, jobban mondva a felgornb alol, ferrycsovak sugaroznak a csillagcsucsok kozott. A fenybol szuletett vilagmindenseg or'okkevaI6saganak szimboluma ez a surnir hitvilagban, mely rejteki nyelven tarja fel a hivonek-aTeremtes Titkat es az .Jsteni tererrit6 erok" Ietezeset, Persze ez az abrazolas is az emberi lelki elmelyules tisztanlatasanak eredmenye, de nyugodtan nevezhetjuk a legregibb .Jsteni kinyilatkoztatas't-nak is, melt ennel erthetobben esvilagosabban egy vallasi hiedelem sern blrta megkozeliteni az lstent es Igazsagat, 65' meg hozzatehetjuk nyomatekkent: Jezus szavai csakis ezt erositik meg.

, A sumlr hitvilag titkait a szirnbolurnok rejtik, hiszen a jelkepek minden emberben elvetik a gondolkdd6 elmelkedes magjat es kozvetlen hatnak az erzelemre is. Sokaknal intuitfv meglatasokat eredmenyeznek, tehat sokszor az Iras erej~nel is kozvetlenebbek, A regi irasok es jelkepek egyOttes kiertekelese adja

minclig a valosagot. .

A .Jtatagu" csillag a sumir kozmologiaban a .Jcetszeri harmassag", Ezt a ketszeri harmassagot ugyanolyan formaban talaljuk a sumir geometriaban, mint ahogyan rna a zsidok mutatjak a "David Csillagot". Nyilvanvalo tehat, hogy ezt is a b~biiQni fogsag idejeben ismertek meg es kisajatitva, beiktattak a sajat kanonjukba,

Hogy ez a' ketszeri harmassag a sumirok kozmologikus hitvilaganak (vallasanak) tartalma volt, azt bizonyltja a hozzajnk elero es rna "gnosztikusnak" nevezett hajdani vilagszernlelet. Ugyanis a regi gnosztikus irasok megoriztek egy Jezustol eredo "Miatyimk"-ot, rnelynek szovege - nehany 16- flyeg·es kifejezesben=elter attola Miatyanktol, melyer a keresztenyseg evangeliumaban talalunk, Ez a gnosztikus Miatyank igy kezdodik:

"Mi Atydnk: es Anydnk! Te, ki lui rajtunk es bennunk vagy, Szenteltessek meg a Te neved a ketszeri harmassdgban. "

A sumfr ketszeri harmassag jelkepenek ertelrne es jelentestartalrna Jezus Drunk minden rnondasat teljesen erthetove teszi es az eddig parabolanak nevezetr kijelenteseit !ogikusan magyarazza.

48

Tanuljuk hat meg most itt egyutt az "tirak ketszeri harmassaoot". lrne:

Ur-Nammu torvenytabiajanak homlokan leviS hatagu csill;g hitvilagi tartalmat mutatja a Ienti geornetrikus rajz, A kozepen lev5 felgomb neve sumir nyelven "AZ" (a magyarul nem tud6k igy mondjak: "asz"), es ertelme, jelenrestartalrna megegyezik a hindu bolcselet "I~rahman" gondolataval. Tehar: a Letnek, a Vilagegyetemnek osokat az egyedulvalo, de a fennye] rnindenekbe letet araszto, onmagaban teljes, de szovales ertelernmel el nern erhet6 onmazaban val6s, kiegeszttesre nem SZOl"IJJ6, hiperabszolut ertelernben vert Is'tenvaI6~aoot jelenti, "AI" maga a "Let", tehat nern letezik melt a letezes mar fLmkci6 meJynek elofeltetele a "Let". '

P~NV'MI1A .S.i!E"1C·I.~LU

.t.>\~ - TU -,,~ "1(1 EG-F iiI. D- SZlik OARV JA

A surnlr bolcseler szerint ,,AT a letezest a Let fenyarjaban mukod6 lstenvalosaggal rendelkezo .kerszeri harmassag'' teljessegevel hozza letre. Ez a ketszeri harmassag az osok megnyilvanulasa es benne az Istenero mar rnezszemelyesltheto, l;ogy az embed kepzelet legalabb egy tamaszpontot kapjon, az Egyaz Isten, az Ur, a Teremt/i Erdkomplexum elkepzelesere.

A surnlr hiedelem szerint lsten (lz-Ten}, a maga egysegenek rnerhetetlen voltaban csak szimbolurnokon, kozvetlt6 jelkepeken at zondolhato el es ezek a jelkepek pozitfv sajMsa.gok, melyek a megnyilvanulo Egy-nek szarnunkra is

49

felfoghat6 tevekenyseget peldazzak, tis mint rnajd latni fogjuk, a "ketszeri harmassagban" ez a bolcselet az Iz-Ten hataimat harem tevekenysegben latja,

Ezek: a Teremtes, a Let fenntartdsa es CLZ elet-teremtes (ujjateremtes, l,jjasztlletes). Ez a harem tevekenyseg (aktivitas) oiy harornsag, mely lenyegeben .Egy", de az "egi es a fol9i ugyekro! egyid6ben val6 gondviseles a .Jcetszeri harrnassagot" teszi Eggye. 19y fejezi ki tokeletesen az oksagi osszefugges teruleten mozg6 gondolkodas szarnara a megkozeltthetetlen lenyegeket ezen jelkepben rejlo rnisztikus szemlelettel,

A sumir hitvilagnak nevvel ellatott "istenalakjai" azonban nem a sokistenhit pantheonjanak szemelyei, hanern az Univerzurnban eszrevehetoen hat6 reszerok es a nagy fenyessegbol arado es az ernbernel magasabbrendu, tiszta szeilemi er6k,lelki hatalrnak.

Most az elkovetkezo reszletes magyarazattal emelkedj link fel egy magasabb szellemisegbol fakado "at61eshez", hogy egy nekunk eddig nem tanitott uton emelkedjunk fel a "Nagy Egeszhez", es szellemi eroinket osszefogva kozelitsuk meg az "Egyisten" fogalmat

Bemutatott jelkeptmkben - isrnetlem - a sumir bolcselet szerint: Enlil-EnkiAmatuonki .Jiarmassag" az "egi i.igyek" in1ez6je, a Teremtes letrehozoja, A valosagos teremto erok, melyek (akik) mindegyike - a foldi ugyek rendjenek az or6kkeval6sag ragyogasahoz es vilagcssagahoz vale besorolasa celjabol - tukorfenyi helyzetet kapja a rnasik harrnassaghoz,

A rninket 1110St igen erdekle rniszterium: En-Lil es En-Ki egysikon v~16 saimbolizalasa, a rnegosztott feladatban valo lenyegi egybetartozas, ahol: EnLil az "orokk<!vaI6 Lelek forrasa", es En-Ki "a Lelkiseg szetosztoja.a teremtmenyekbe valo arvitel vegrehajtoja es gondoz6ja". A foldi letunkrol gondoskod6 "atlenyegU16sUket" jelkepezi a rnasik harmassagban - szinten egysikon el6 Feny-Alya es Feny-Fili es 6k Egyek a gnosztikusok altal is Szentleleknek nevezett Feny-Anydval, az orokke eletet ad6val.

De a bemutatott "ketszeri harmassag" sum! r jelkepebol erzekeljuk az "orok torvenyt" is, mely szerint: csak "Az" akarata, tudata es hatalma altal valnak a Terernto Erok a Feny Egysegeve, hiszen mindegyikuk csak a szirnb61um geometriai kozeppontjan athaladva (vagyis "Az" hatalmabol es engedelyevel, rendeletevel) kapja meg tUkorkepi lenyeget es feladatat, ahol, s amelyben a Feny-Atya EGr' a Feny FhJval es a Szent!elekkel...es itt van el6t1Unk - sok ezer evvel a kereszteny felfogas keletkezese el6tt - az ,,Atya-Fiu-Szentlefek egysege".

Maradjunk most meg tovabbi vizsgal6dAsunkban ennek a btilcseletnek a vonal4n es kel'essUk meg az evang6liumi irasokban JezLls mondasait, kijelenteseit. Meglepetten kell latnunk, hogy Jezus mindig az "Atyar61" beszel. Jegyezzunk csak ki nehanyat beI6li.lk. ime:

"Mikent elkUldott engem amaz el6 Atya es en az Atya altai elek." (In 6:57)

"Bizonysagot tesz 1"61al11 az Atya, aki kUldott engem." (In 8: 18) .

-" l11erten nem egyedlil vagyok, hanem en es az Atya " (In 8:16) - "En

<is az Atya egy vagyunk!" (In 10:30)

50

A feltetelezesen mar url haladunk, arnikor azt allltjuk, hogy Jezus szavaiban, feleleteiben es tan ltasaban ez a - regi Irasokbol kivehet6 - bclcselet kap erteket es biztosan allithatj uk: nem azert jott, hogy a saul-pall allando "blintol valo szabadulas" ideologiajat tanitsa, hanern - mint mondta - .Jiogy senki se maradjon sotetsegben.' Vagyis, a Mindenseg igaz Torvenyet ismero, a Lelek altal rnegelevenltett (In 6:63) es egymast szereto ernberek tarsadalmat kialaklrani, a josagos Mennyei Atya gondviselesenek hiteben.

Tanttasat .Jgazsagnak" nevezte es "az Igazsagbol valok hallgattak az 6 szavara" (In 18:37), - mert hittek, hogy a "beszedek rnelyeker 6 szol, az Lelek es Elet" (In 6:63).

Miutan pedig a surnlr bolcselet az egyetlen, amelyben Jezus szavai "r rasbe Ii" gyokeret lelnek, el ke I J fogadn un k a .Jcetszer i ha rmassag" j elkepes, de ertelmes es igaz bizonylatat arra vonatkozolag amint Jezus mondta: "En es az Atya EGY vagyunk! "

Jezus kuldetesenek, foldon valo rnegjelenesenek igazsagaban el kell hagynunk azt a zsido-kereszteny felfogast, rnely szerint: Az Atva foldunkre kuldte Fiat, hogy felaldozza rnagat es ezzel elvegye a vilag bUneit·. A kereszteny egyhazaknak e tarutasa a rnozesi torvenyekben gyokerezik (3M6z), ahol pontosan meg vannak hatarozva a bL1nt61 - aldozatok hozatala altali - megszabadulas feltetelei, Jezus pedig eppen ezeknek ellenkezojer tanltotta. Ezert nem lehet res nern szabad a zsido hiedelem szerint kialakitott "istenalakot" azonositani Jezus "Josagos Mennyei Atyjaval", Ugyanis a "Jehova" a zsido vallasfilozofia altal fOII11<\lt, vallaspolitikai istenalak, aki kegyetlen es bosszuallo. Jezus Urunk a Foldre sz{tllt szeretet altai vallott, h itt es bemutatott Szereto Mennyei Atya josagos, gondviselo, gycgyfto: vagyis eppen olyan, mint a "Felly-Fill aki egy Vele".

Semm ikeppen sern I ehet tehat a J ezus altai nevezett .Atya" es J ems kozott oly fUgg6segeket gondolni, arnilyen pl. az en apam es koztern, vagy ate apad es ki:izted van, hisz a biol6giai torveny ellenere sern vagyunk egy-azonosak (lgy, amikent Jezus mondja magarol, hogy "En es az Atya egy vagyunk' . _ 1,"eMt csakis a sumir bolcselet felfcgasaval kell egyetertenunk, ahol En-Li! es En-Ki valojaban egy es csak azert kellett En-Lil-nek a Feny-Aly6-t61 En-Ki-ve, a Feny Fiu-va arlenyegulni, hogy emberi gondolkcdasban erhetove valjek a Lelek-Vilagnak az Anyag-Vilagban valo rnegjelenese. A Lelek-vilagi Atya tehM mas megjelenesi format vesz fel, - ismetlem: az tirokkeval6sag emberi elkepzeles~ben - ahhoz, hogy az Anyagi Vihlghoz val6 hozzMerese az emberi gondolkodasban i"elfoghat6 es erthet6 legyen. - Egy kozvetlenebb peldaval talan ugy magyarazharom: Matyas nagy kiralyullk volt. De amikor azt akarta l'udni, hogy mi tortenik a ITepenel - Matyas diaknak tilttiZ(itt es a diri.k azl mandta: "En es a kiraly egy vagyunk. "

. "AZ" isten oro~keval6saganak szintjen ilyen egyseget jelent Jews Urunk dJadalmas szava: "En es ar A lya Egy vagyunkl" De a "Feny" birodalmaban az Atya a mi eletet ado Napunk es a Fiu - az erei6bell mindio visszater6 felta~

~ I::> ,

mad6 Napero.

5J

6 a "kisebbik", Feny, egy-azonosak. Jews Urunk isteni kinyilatkozasa osakis .lgy j lit Ielkivilagunkba. Fogadjuk be tehat igy a Feny-Fiut, kegyelmet kerve foldi eletllnkre,

" * *

Ez az igazsag, amelyet Jezus rnagara es sajat rnivoltara vonatkoz61ag hirdetett es tanitott, mai szaknyelven rnondva. egy metafizikai valosag, mely a sumlr ekiratokon talalharo es nyugodtan ''listen i kinyilatkoztatasnak" nevezhet6 hiedelem alapjait kepezi, Forrasa: az a csodalatos egi latvanyossag, amit napfogyatkozaskor lathatunk, Amikor a Hold teljesen es pontosan elfedi a Napot, a napsugar hatagu csillagkent mutatkozik es pontosan ugyanazt latjuk az egen - val6sagos tundoklesben, mint amit Ur-Nammu torvenytablajanak hom lokan, az orokk6vai'6sag jelkepekent, a boles es az "Egnek Konyvet' ismere, sumir tudosok odai Ilesztettek.

A .Jtatagu csillagformaban" kiarado Feny kozepen Iatszik "AT' es a Hold lassan lefele haladva, rovid id6 multan val6ban korulveszi a meg mindig tundoklb .Jiatagu" csillagot, Bzt latjuk az egen

1992 jun iusanak vegen volt Napfogyatkozas es nagyon j61 latszott az egi tunemeny itt Argentinaban. Tehat magarn is rneggyozodtem az "egi ketszeri harmassag" letezeserel. De veletlen lenne a tortenelmi eserneny, hogy Jezus Urunk keresztre fesziresenek napjan is volt Napfogyatkozas, mely akkor volt teljes az egen, amikor bekovetkezert az a pillanat, arnit a hivok igy neveznek: "e{ve.geztelett. "

A sajat tapasztalatorn azutan azt a meggyozodest alakitotta ki bennern, hogy a ,kozmol6gikus szemleletu vallasok" eppen azert alapitjak hiedelmi.ik tanait a .Feny' orokkevalosagara, mert ezt senki sem tudja kisajarltani es egyhazpolitikai celra monopolizalni. A .Feny' rnindenkie, mert az eletet ado Napunk, mindenkire egyforman ragyog. A kerdes csak az, hogy az ember hoi halad ... ? A Fenyben vagy az arnyekban? .. A .Feny Szentharornsagat" tehat azert talaljuk meg Zarathustranal is - eppenugy, mint a sumiroknal - .FenyatyaFenyfiu es a Feny Szuze" elnevezessel. Termeszetesen kulon tanulrnanyt igenyel ennek Jezus tanltasaval val6 osszehasonlltasa, hiszen Zarathustra a "sotet'seg"~nek is isteni erot tulajdonlt, mig Jezustol - az evangeliumi trasok szerint - csak egyetleo egyszer halljuk, hogy a zsidokat a gonosztol szarmaztatja, mondva hekik;

'" Ti az ordog atydlvl va/ok vagytok, es a Ii atY/ltok kiv!msagait akarjdtok te!iesiteni. Az emberol6 volt kezdello/ fogva, es nem aUolt meg az Igazsagban, meN nincsel1 6bel1ne igazsag. Mikol'. hazugsagol s:,vf, a s(ijdljdb6l sz61; mert hazug es a hazilgsag alyja. " (In 8044)

Nagyon meggondoland6 es tOrtenelmileg hozzank era intes ez. - Az Ol'todoxia teol6giaja messzire elkeriili azt a val6szinuseget, hogy Jezus meg az mt0dqx szellemben lrt szentiratokban is taian lehovat nevezi "ordtigatyanak", hiszen nagyoll j61 ismerte a zsid6k vallasi tan!tasait es hiedelmet.

De itt egy masik kerde~ is felvet6dik! Ugyanis az evangeliumokb61 egyaltaiabl'ln nem magyanl.zhat6 es indokolhat6 J6zus azon szokasa, hogy az Olajfak

52

hegyen lev6 es a zsidok altai a "korrupei6 helyenek" nevezett Astarte templornba jart nnadkozni, rnikent azt irva tala ljuk ekeppen:

" ... mene az. 6 szokasa szerint az Olajfak hegyere; kovetek pedig Ot az 6 tanitvanyai is, " (Lk 22:39) - " ... ejszakara pedig kimenven, a hegyen vala. 111e/:y or Olajftik hegyenek neveztetik. Es kora reggel hozza megy vala az egesz nep, bogy hallgassa a templomban. " (Lk: 21: 37-38) - "Es dicseretet enekelve kimenenek az Olaj#k hegyere. " (Mk 14.26),

lrhatnank meg tobb idezetet. Janostol is, de ez a legutolso, Markto! idezve, a legfontosabbnak latszik azert, mert az evangelists bizonyitja azt, hogy a Verszovetseg' megkotese ulan mentek ki egyutt az Olajfak hegyere, dicseretet enekelve. - Onkentelenul feltarnad az ernberben az a logikus kerdes, hogy: Kit dicsertek enekelve? ... Milyen volt az enekuk? ... Kit61 tanultakazt tis miert enekeltek "dicseretet" ,eppen az Olajfak hegyen, ahol a zsidok altal utalt Astarte (a galileusok vallasa szerinti 'Feny-Szuzenek') temploma volt? ....

Ezekre a kerdesekre a judai-kereszteny evangeliumok szellemeben gondolkodva valaszt adni nem lehet, A logika azonban a gnosztikus irasokhoz kuld mit;lket vissza es ezek alapjan - ha csendesen is, de felelem nelku! - talan azt rnoudhatjuk, hogy Jerus a Ssentlelekken! megnyilatkoz6 Feny-Sziaet dicserte tanllv6nyaival az O/ajfiil hegyen IeI'D "Sziizanya" temp/ambon. - Az evangeliumokb61 csak a .Jrianyok'' es az elnevezesek pontatlansaga kovetkezteben e16ail'6 "ni;!m vi lagos" kifejezesek hasznalhatok tel e tortenelmi nyornozasunk.ban, -Ugyanis ezekben Jews kulonbseget tesz a "Szentlelek" es az .Jgazsag Lelke" kozott. Jan os evange I isla tud 6sit az .Jgazsag Le Ike" .i ezusi kifej ezes

'alla:nd6 hasznalatarol (Jn 14: 17, 15 :2(5, 16: 13), es ezt a Lelket Jezus az Atyatol szarmaztatja (J n 15 :26).

A, "Szentlelek" fogalmat nem tanitjak az evangelistak, Egyedul Mark, aki lrasaaak TS. reszeben tud6sit Urunk buzdltasarol, amit azoknak ad, akiket '"t0rvenyszekeknek adtak at, gyulekezetekben vernek meg en erettem'I,.J1l0ndva, hogy a "Szentlelek szol" majd a szenvedok helyett. (Mk 13: 11) - Minden valoszlnuseg szerint tehat Jezus az "Atyat61 jov6 lgazsag-Lelke" kifejezes alatt a .Jcetszer: harmassag" foldi - tehat emberben megnyilatkoz6 istenes Lelkiseg erejet ertette, es a Szentlelek Nala is ugyanaz volt, mint a gnosztikus tamtasokban; vagyis a mindenkirol egyforman gondoskod6 60s mindenkit v6de\mez6 egi Edesanya - a .Feny Szuze", aki - eppugy mint a FenyFia - oroj(~61 fogva tell.

Ezt a meglatasunkat megerositi az a tortenelmi va16sag, mely szerint az apostolok altai a Partos Birodalomban es - mint az egyhazi iratok h:jak - Szkitiaban megalakult Jezus-h.ittl egyhazak azonnaI bevezetik a kultuszba a Feny Szi.izenek tiszteletet, es az achemen ida- perzsa - mar meglev6 - ;wrathustrai vallas ban 16v6 Feny-Sziizenek' - "Anahit"~nek neven isJ'nerik. Telult a szkita-sumil' Am(J-Tu-An~Ki, az evszazados feledes es titokkent viselt

, imadat utan Anahit-kenr taniad fel es el a templomi "szent tuzben" es a hivo Lelkekben.

A saul-pali ortodoxia azonban szumllzi a " Feny-Szlizet". Megtartja az Alya-Fiu-Szentlelek "szentharomsa.gM", de a "Szentlelek" miluk csak o\yan

53

eivont isteni hatalom, amelyert allandoan imadkozni kell a biinok enyhitesees az "aldQzat" altai vale rnegbocsatasanak erdekeben, Itt a Lelek nem .Anya es Szuz. Nem parja az egi Aryanak" - Nern az a 'Szentlelek', amelyik a Vilagra leszallt; nem az, amelyiktol Jezus szli letert. .mikeppen agnosztikusok hittekes evangeliumukban leirtak (L. a gnosztikus "Flilop evangeliumor").

Aztan csaknem 600 ev telik 'el addig, mig Jezus Edesanyjat elismeri az OTtodoxia "Sziizanyilllak" es tiszteletere Alexandriaban megepul az elsa hajlek. Dearnai napig sem azonosult a .Feny Szuzevel", aki a "szenHuz?' Szentharornsagaban el orokke. A ternplomban ego orok mecses, vagyorok "szent-!Uz'" - mint az "orok-Feny-Szentharomsagilllak jelkepe" biztosftotta a vallasi beket a Partes Birodalomban letesult Jezus-hitu, rnajd kesobb "man.ieheus" es a perzsa zoroasteri hiedelmek kozott.

Annak bizonyitasara, hogy a hi/ ereje a pclitikaiallamhatalom elhatarozasait is befolyasolja, hadd mondjak itt el egy erdekes tortenelmi peldat A Partes B iroda I om K1". u. 2 5 6~ball megszu nt es ural kodtak a szasza n ida-perzsak, A Jezus-hrti] partos-hun-mahgar-szkita nep eszaki resrverei fele vandorol es nagy reszllk "avarkent" erkezik a Karpat-medencebe, ahol megszuletik a Nagy Ava!" Btrcdalom, akinek Bizane haralmas osszeger fizet aranyban evi "bekea,d6" fejeben. A .Feny-Szentharomsag'' hiedelme is beerkezik a Karpatmedencebe a Jezus-h ittel es a zoroasteri hagyomanyokkal. Fel kell ismerni tehat azt, hogy a volt Partes Birodalorn nepessege a "Szent~niz"-j hagyornanyokat vallascs kegyelettel apolta, - A zullott es gogos Bizancban mar a judaikeresztenyseg volt az allarnvallas es Heraklios csaszar elrendelte a "Szent- Ttiz" meggyalazasat azzal, hogy mindenkinek bele kellett kopni abba. Maga is megt.eii:e ezt. Kr. u. 627-et Irtak, amikor a "Szent- T(jz"gyalazas megtorlasara letrejott az avar-perzsa szoverseg Bizanc megbnntetesere es ahatalmasavar hadero egy .Bajan-fi' vezerletevel legyozte Bizancot es a bekekotest a hare. utan beerke,zQ perzsa hadero vezerere - Sarbaraz-ra - blzzaa kegyelemert esedezo garog kovetseghez intezett utasltasaval, maga pedig hazater hadaval, ~ Ez az ostrom ekes bizenylteka annak, hogy avar oseink mar Jezus-hiniek voltak es a "SzentT4Z" nekik azt a "Feny-SzentharolTIsagot" jelentette, amit a gnoszrikusok hagyatekakent a fentie kben lsmertettun k. U gyan is, ha Zoroaster- h ivok lettek volta, nem kelle!t volna nekik Szaszanid-Perzsiat elhagyn i, mert csak az apostolok altalalapitott Jezus-hitil magus-vall.ast tildoztek a Zoroaster-hiv6 magusok es sugalmuk szerint az uralkod6 hatalOll1 is, mely - Eusebius szerint - 360 Jezlls-hitu templolllukat romboltatta Ie.

A "magyar" tortenelemben igen 'fontos adatok ezek, hiszenigazoljak a magyar !lepnek JeZl[S U["lmkhoz. val6 hClseget es azt is j61 rileglllagyar<iztiik, hogy az L J stva nna I· megi nd III t 1'6 mai, j lldai.-kereszteny "teri Les" m iett nevezett m i 11- ket "poganynak" es miert irtottiik konyortelenU! a "Szent- Ttlzi Szentjlaromsag" Jezus-biteben megmarad6kat, akik semn1ik<;:ppen sem akartak Partus Hercegwket ismet es. ismtH az lm .. ,lsrentiszteleten" felal.dozni.

Isrneljtlk fe.! vegre azt, bogy ezek a "tedt6k" a Saul-pal altaI kialakitott zsid6~Jezus neveben "teritettek". Nem a Szeretet T6rvenyel k6veltek, hanem a ,,:i'zemet szemer(, jogal jogerl" kegyetlenseget gycdwrall6k. Ugyanazt vegezte

54

ez az "oltodox;ia" a magyar neppel, mint amit 800 evvel el6bb a gnosztikusokkalelkovetett. Az .Jrott hagyatek" a .Feny Pia" h lvokkel egyillt kerult pusztitasra, Folytatodott azran ez az elrruilt 1000 evben. Azert nlncsenek "rovasin'isos" emlekeink, De ha Jezus parancsat kovetjuk 65 "tudakozzuka regi lrasokat", rnajd ."nalunk lakik es benniink marad ama Igazsag Lelke".(Jn 14:-17), am i re azevauge I ium i _j ezus i sza yak tan Itan ak. De rnaj d gy6zhetetlenne teszi ezt a Lelkedet a Feny-Szuze c.r.az a veda, 6v6,. gondoskod6 "SzentLeiek" , akirol a gnosztikusok oly szepen, okosan es kedvesen tudosftanak. Es ebben van a Betleherni Herceg keresesenek a legszebb es rnagasra ernelo miszteriuma,

* * *

Alkalmazkodva ehhez a sumlr es jezusi bolcselethez, fgy mondorn: Meg kellett tanltanol11 olvasoimat a "regi jrasok"es a hozzajuk tartozo ,JeJkepek" erte!mezesere 31111ak erdekeben, hogy rnindnyajan beallhassunk a Fenybe es a Trldil's erositse meg benuunk az lgazsagot,

De most - e sok termekeny elkanyarodas utan, vissza kell temunk eredeti temankhoz~.\1 KENYERHEZ:

Az emlltett idezetekben J ezus onmagat "az egbb I a laszall t kenyern ek" nevezi, de igy is mondta: "En vagyok az eletnek ama kenyere, aki hozzam )0, semmilMppen meg nem ehezik: "On o· 35)

A ,,regi lrasck" kutatasa segitsegevel tudjuk csak felfogni ezeknek a szavaknak vales tartalmat es a jezusi szandek szerinti helyes ertelmezeset Ne esocir:llkQzcZQI1 tehat senki mcdszerernen, hogy megint atugrok ketezer es nehanY:J:zaz esztendot azosszehason I ltasban, es visszarnegyek a sum lrok boles kiy,il¥al~ak - GjJdeanak ~ ekjrataihoz, Teszem ezt egyreszt azert, mert a mi ,.ha,gyomal1ytanunk" csak Jezust es a surntr Gudeat ismeri oly "embedtanak", akik egyt"9rm::1n az lstenes eletben megszilardult va{6scigos is igaz SZERETET tanitoi vouak:

[gazsaguk, amit hirdettek, orokervenyft marad akkor is, ha az emberi gyiilolet es a masokon valouralkodas kegyetlen akarata nern allandositctta az ernberisegnel a SZERETET kiralys~giit. Ketezer ev tavolabol ugyanis mind a ketten a szeretO,. gd.ndoskod6, kegyel ette I teli Jo-lstenrol beszeltek, aki maga az Igai» sag. E ko;z:os tallitasuk torti el a kozottuk levb evezredeket. Tekintsi.ink hat b€le GudcaeJcirataiba, most itt, e temanknal, az ,.e.)etrrek ama kenyere" kereses¢ben.

Ve..letlennek serrlmi esetre sem lehet mondani azt, hogy Gudea is ,;egi. eredetilnek" mondja a kenyeret es 'a templomban adja a hivbknek a;telt, hogy az ).Isten~Fius$g ereje" Wltse be a lelkliket.

Az alii.bbiakban kozlok egy n~szt Gude<i.t61. itt kellyeret ado egi kiri\Jynak (Bag6r) ne veziaz 1 stent, akinek e kenyeradas hal aj ah~nt, kli Ion temp lomot epTtett.

Gudea tanitasa szerinl' "a. kenyer az Lsten maga" .... es ami.nt ilja az itt kozolr szovegeben: fmrTi-A~Ta _ ."Az eler vizelle/ meghinti'·,. Ninda-Gis-l3iSum ... ,.megtclri a kenyerel" ... A-fl1in-Ni-De ... ,'/stenany6.hoz kidl/" __ Bogar

55

IM-TI-A-TA NINDA-GIS-BI-~UM A-ININ-NI-DE

lUGAl-BA-GAR-RA-MU

MU-~A-TUM-SUB-MU-NA-TUM

(lelkiseget ado) Kiralyomai ._.e$ most szo szerlnt fordttva igy: "meg~neki-16m ilnat meg-neki 16m" - vagyis a kenyeret ado lstent halmozza eJ imAqsaggal, mialatt mindenkinek ad a kenyerbol. Mily erdekes visszhangja enneka 2000 ~V\l~I, ke~6bbi jezusi intes Igy: .Egyetek! Ez az en tes'tem,amit,adok a vilag deleertl

I A "kenyer" bennedisteni erove valik! .:.es ezt sokmillio ember vallja ma is. Gudea vilaga ide er.

Az ilyen "istenes" gondolkodas masik aJa}.lja: az "Blo-Viz".

Jews 19y tanitott err6 1: ... " Valaki pedig azon vizbr'fl iszik; melyet en adok neki, soha meg nem szomjuhozik; hanem ez

, a viz orok eletre buzg6 vlznek kUtfeje

lesz"fbenne." (In 4:J'4) . . .

Gudea mogott nem olalkodrak a gyu!6- let hirdet61, rnikeppen j6 nazareti Jezusunknal latjuk ezt. 'Nyiltan hirdette a Szeretetet es itt lathatjuk rank rnaradt emleket, az et'et vizenek kutfejet kezeben tartc Gudea szebrat. - Es igy tanit: "A Teszived a $ZERETET keiyhe, me~ybr51 ugy kell kiaradn! annak, mint a kezemben Leva poharMl ,az eletvize arad." Igen feltiin6 a szobron az ,,61etvlz" abrazolasa, mert a vlzfolyas elleni il"anyban usznak a kishalak.jelezve, hogy van elet ebben a vizben.

Tertenelrni visszapillantasunk aZOJ1-

ban Surneriaban es~k nehany evszazadban G~dell '

tudja a beket bozo Szeretetet megtalalni, - men mint majd a kovetkezo fejezetekben latnl fogjuk - a "feke,tefej(\ek" ismet'meglndltjak el!erte a gyulolet kegyettea harcat, Abban a ket evezredben, mely Gudeatol Jezusigterjed, talalunk kiralysagokat, amely~~ a szereteten alapulo ernberi joletet es botdog polgari

56

eletet akartak biztositani a tarsadalornnak, de a gyftlblet erosebb volt A .szeretet torvenyet' legyozte a "szemet szernert, fogat fbgert" ideol6gia kegyetlensege, Es abbana pillanatbanes azon a helyen, ahol ez a "h6her-torveJiy" a legerosebb - megjclenik az lsten Pia, aki azttanftja:

" En iij torvenyt adak Nektek; hogy: egymtist szeressetek!'

Jezusnak valoban "uj" torvenyt kellert adni az611, mert a Gudea eta eltelt ket evezred aiatt bizony igen megrornlott az ernberi Ielekben a Szeretet, Hogy rnegertsuk a josagos Betleherni Herceg szandekat, bizony igen j61 vissza kell tekinten.iink a rnultba es meg kell vizsgalnunk az emberi lelkiseg kialakulasanaklehetosegeit, Azokat a korulrnenyeket, esernenyeket, amelyek befoiyasoltak \1% altalanos .Jelki allapotot" az egyes sorsdonto idoszakokban. Vegezziil1k eJ tehat itt egy attekintest egy olyan temakorben, amellyel a "Wrteneseket vit~git16" torteneszek csak keveset, vagy egyaltalabannem toglalkoznak, pedig a haboruknak, a gyulolernek indokait eppenugy megleljtik itt, mint a szeretejnek \'I gyokereit ebben a vizsgalodasban, arnit igy nevezunk: A leteklani t(JrtriI7e,lem.

57

III.

A Ielcktani tortenelem

A sumir Gudea es a galileai Jezus idoszakanak tortenelmi helyzete - lelektani szempontbol vizsgalva - igen azonos korulrnenyeket mutat, annak ellenere, hogy megjelenesuk helye nem ugyanaz. A lagasi Gudea a sernita akkadok konyortelen pusztttasai es lelekronto kegyetlensegei utan tisztltja meg nepenek kornyezetet, es emel i r stenhez a sotetsegbe taszftott le Ikeket. Egy szellem i es lelki forradaimat vezet be. Rank maradt uzenete, mely indokolja munkajanak rniert-jet.amint lrj a: "A nagy nyelv imaja sale/en emelkedett az Eg fete .. ." - Felreerthetetlenul fej ezi ki azt, hogy ezeket az "imakat" nem az Isten igazsaga sugallta es igy nem a "szeretetet", hanem az atkot tartalrrraztak.

Jezus idejeben ugyanez a helyzet es ezert hirdeti igy kuldeteset: "En vagyok a vilag vifagossaga/ aki engem kovet, nem jarhat sotetsegben, hanem ave lesz az eletnek vifago8soga " (In 8: J 2)

Tudjuk j61, hogy Palesztina foldjen a semita-judaizmus eroszakolta ra a lakossagra "vallasnak" nevezett politikai befolyasat, annak ellenere, hogy a szinten rombol6 es pusztito Rornai Birodalorn szedte az ad6t, parancsolt es hatalmaval uralkodott,

"Szeretetet" tehat ezen a videken talalni nem lehetett, hiszen a r6mai legiok utjat a keresztre feszltetr rabok es foglyok halalhorgese kiserte, a judai "szanhedrin" pedig a konyortelen "h6heHorvenyeivel" Itelte halalra mindazokat a "gentile"-ket (goj i im-okat), akik nern a j udai tcmplom, hanem a termeszet litjiln akartak [stenhez jutni (Jezus Urunkat kornyezo rornai es zsido vilag megisrneresehez e sorok Iroja ajanlja a heidelberg] Judeologiai Intezet igazgatojanak, Ethelberg Stauffer-nek "Jerusalem und Rom" clmti konyvet, A. Franke AG. Verlag, Bern, 1957. - Ebben nagyszeruen Ie van Irva az a "szeretet-nelhili" vilag, mely a galileai Jezust korulvette.)

Ha rnegismerjuk j61 ezt az onzes es gyulolet altai fakasztott kornyezetet, s a benne kialakult lelektani helyzetet is felrnerjuk, akkor j61 megertjuk azt, hogy ebben a vi lagban kellett rnegjelenn ie a szeretet-vallas ujraeledesenek erdekeben.

De - ha mal' 2000esztend6vel U:zus Urunk el6tt megvolt, cit es virult a szereletnek a va/f6sa - batran kerdezheti a tudasra vagy6, bogy: "Mierl veszetl d ... ? Mierlnem elttovcibb.,.? f'

A felelet adasat niblzom korunk leghiresebb, zsid6 sumero16gusara, prof.

Samuel Noah Kramer-re, aki egyik nagyszerG konyveben igy hatar(lzza meg ennek a "termekeny feldholdra" eso terUletnek tortenelmet:

58

" ... os; Mesopotamia tortenete: ugy tekinteuek, mint egy elkeseredett es elet-haialra meno harcot ke: kiilonb6zo .fajll nep kozott" .. (The Sumerians their History, Culture and Character. The University of Chicago, 1963.288 old.)

AZLItan boseges adathalmazzal felvilagoslt rninker arrol.Jicgy ez a ket kulonb0zo fajLl nep: a semita-akdd es a nem-semi-sumlr. - Ha mar a biblikus kifejezeseknel vagyunk, akkor nyugodtan nevezem a nem sernita-sumtr nepet "kusi", "kusita" nepnek a bibliai KUS utan, hiszen a rnezopotamiai els6 semita es "akkad"-naknevezett, Agade-i uralom el6tti utols6 sumlr kiralv Lugolzaggesi - a rank hagyott kepiratos feliratan onmagat a Kusok Fianak es a Napisten Kusanak nevezi. Tehat a surnlrok .Kus fiai" meg a bibliai irasok es elnevezesek kelerkezese elott legalabb 1500 evvel es szinten "Kus Fiai" azok a nepek mind, akiket majd a gorogok a maguk nyelven "Szkytha" neven fognak lsmerni, Es rnilyen erdekes a lelekrani kiertekeles.

Ugyanis ez azt mutatja, hogy a semita nepek rnmdig rornboltak es a kusitak mindig epitettek. Ha most vegigszaladunk Gudea-tol a tortenelm i esernenyeken, lathatjuk, hogy az utana jova evszazados dekadencia rnezhozza a semita Hammurab i-d i naszti a ura I kodasat es rom bo lasat, A "lelektanttOrtenelem ben" feljegyezhetjuk azt, hogy itt jelenik meg az erkolcstelenseg a ternplomi prostitucioval, mely az , 6 vallasuk" egyik igen fonros alapja, Torvenyt is hoz, melyer ekirassal beleveset egy hatalmas diorit-oszlopba. Ez a "tOrveny" azonban a nem oshonos semitaknak az elonyet es a leigazott sumfr nep kirablasat legalizalja es a szakirodalornban a "talion" torvenyenek neveznek, mely a legkegyetlenebb buntereseket es a halalralrelesben a legborzalmasabb modszereit "Wrvellyesiti". A rni korunkban a rnarxizrnus, vagy a komrnunizmus torvenykezese teljesen azonos a sernita Hammurabi modszereivel es a zsidosag "szemet szemert, fogar fogert" ideologiaiaval.

Kb, [60 evig uralkodott a kusita-sumlrokon ez a semita dinasztia, mig a "kasi!aknak" nevezett kusitak (akiket a szakircdalom a haralmas Nimrud leszarmazortjainak tart), vegleg legyozrek a bevandorolt sernitakat es ismet hozzafogtak orszaguk felepltesehez. A testveri szeretet iranyftja az allamvezetest, megszunik a korrupcio es a ternplomi "vallasos" prostitucio helyett feltamad a &ifzanya tisztelete. Az ernberi lelek a jora torekszik. Isinben feleptll egy gy6gyheJy, ahol a Szuzanya Ku-As kutyainak nyalaval gyogyltjaka leprasok sebeit. (Prof Hrouda, a muncheni Maximilian Egyetem tanaranak szemeIyes kozlese az iraki Isinben vegzett asatasairol, 1983-ban). £s itt az iraki Isinben 199 l-ben az ,,'obolhabo.rlt" soran lebombaztak azt az irnrnar 4000 eves szentelyr is, mely a mal Lourdes-hoz hasonloan a "kass.ita" Szuzauyanak Gulanak imadatara epult a Szeretettel tel ilett lelkiseg feltamadasanak ebben az idejeben. Teh:it lijra eltes j6tetemenyeivel uralkodott a kusita lelkekben ismet a Szererel.

Az "Istcni Feny harmassaga" adJa megint a kozossegi elet rendjet, csup<'m aUlll a ktilonbseggel, hogy a "Feny-Szuze" - En-Lil es En-Ki mellett Nin-KurSag neven kapja a tiszteletet. (Nin-Kur-Sag jelentese: a "Magassag Nenje", mitikusan: "az egig er6 hegy lstelllloje".)

59

A sok szomoru tapasztalat es szenvedes kovetkezteben "iltir6dik" a "Jel'emtestortenet" hagyomanya is. Ebben a .Feny Szentharomsaga" (EI't-Lil, En-Ki es Nin-Kur-Sag) a Teremtest vegzo lsteni Erokkent vannak felttmterve, Az ujdonsaga eserdekessege ennek a N ippurban talalt es slim lr nyelven Irt el<iratnak az, hogy - mint prof. Arno Poebel mondja - a "korai 'kasslta" ldoszakban keszult; tovabba, hogy megernliti a .Jeketefejueknek" a teremteset is. '"FeketefejCI" nev alatta surnfrok a beszivargott es idegen serni-akkadokat erter±ek (Ezr az "uj" tablat a Terernres torteneterel kozli: "Historical Texts" by A. Poebel, Philadelphia, University Museum, ,1914. "Ne\.I,I Creationand Deluge q'ext".)

Ne felejtsuk el, hogy minden va I lasi "szentirat" emberi alkotas A vallasok "lsten i suga llat''-n ak nevezi k a saj a ~j u kat. Abb::111 a sum ir 11 itvi lagban, me ly minden josagot Istentol eredezret es ennek-ellenteret - a rosszasagot - az embereknek adott szabad akarat megrornlasanak vel i. A "fejetefeji.i es masfajta" .emberek gonoszsagat sem ,,!sten akara tan ak" 111 in6s itettek, hanem az ernberi

onZes lelketlenes az Igaz EI6 Istent nem ismero .megnyilvanulasarrak Kemepyen harco I tak ellenu k, de a bosszua llas kegyetlen eszkozeit so hasem alka 1- maztak.

Pontosan ugyanezt tette]; ezek a kassita-kusitak a kozejuk furakodott "feketefejilekke!", mint a karpat-rnedencei magyai sag a bevandorl6 idegenekke]. Hagytak oket bekeben elui es johiszemtisegukben nem vettek eszre az intrikajukat, mellyel a nep szellemiseget megrontottak, es asszonyaik segitseg,h'el (rnikent a bjbl iai Eszter konyvelren irt tortenetbol lathatjuk}lassankerit az allarnhatalom vezet6 egyenisegeit is befolyasuk ai'll. gondorttettek. Mert igy lelte veget a nagy epfto cis istenes munkat vegz6 .Jcassita-kusita" uralorn is, !togy h;rajd helyerea szinten feketefejii es kegyetlen asszlrok lepjenek.

A ,.,steretet" konnyen legycz: a "gyfllaletet",' melt a szeretet j6hiszemO, a gyiJlo]et pedig kegyetlen.

, Mezopotamiaban Kr. e. L200 kortil vagyunk, amikor megszuletikaz ernl]. tett Assztr Hatalom, Never As-Uru nevti fova,rosa adja, mely ugyan "l3gyetlen Isten" nevet takar, de uralkodoi neru templornokat, harlem kinUyi palotakat epttenek a kegyet len.li I leigazott kus i ta nepek rabsze Igai val, Az asszfr " le I ko let" (ha egyaltalau letezett i lyesrni) 'a kinzasokban, kegyetlensegekbengyonyorko-

dik.,H/t\nk rnaradt kronikaikban igy nyilatkoznak.a kiralyaik: . '.

"i;sm,ki etlensegeJm lev6goll jejeib(J1 rakram hegyeket" ... - "Az elfogial: vUI'O'So,k kapujr5bq akaszlartam ki: eltens4gem vezereinek lenYlizott borer .... - ~,If fetketPke~ es e.ilenal!6kar lnind felnegyeltettem" ..... stb

Milldezt -pedig tettek az 2lsszirok a sajat nemzeti istenuk sZ9lgalataban- Ez az i,istelf' azon~an nem ajos2\goses szeret6. Mennyei Atya, hanem a masokon uralkodni akar6 "ember" altai formalt istenalak - es itt "Ieikiseget" kereSl1i nem .lehet, melt eppemlgy 2l.Z onz6s uralkodik itt is, mikent a Palesztinaban megjeleno feketefejueknel is, fikiket a szakimdalom "habiru"-neven ismer,

Kics,lt bovebben kell fogla!kozllunk ezzel a neppei, mert ut6daikban ismerhetjUk lnajd tel azt a "kajafasi" nepet, mely "feszitsd meg""et kialtott Betl.ehemi Hercegtinkre. - A Sorbonne hires professzora - J Boltero - tisztazta en-

60

nek a nepnek kiletet a 4. Assyriologiai Vilagkcngresszuson ("Le problem des Habiru". Caniers de la Soc, Asiatique, Vol XU. J954.) - Megallapitja, hogy e szo eltelme val6sziml1eg ;,nomad" es az akkadok olvastak igy "habim/hapini" kiejtessel a sumir Lu-Sa-Gazekjelekkel irt szot,

. A zSia-6~ket'esztenyseg hivata!os a 11 asp o;ritj <it kozli a Biblial Szotar, melyet hi'latkozasaimban igy (*) - csi llaggal jelo Item eddig, de most isrnete lten KOZ- 15k. Tehat a (*) jelentese: "The Interpreter's Dictionary of the Bible, Abingdon Press, N.Y." - aholis a lIl. Vol. 506. oldalon "Habiru" elm alatt a kovetkezo szoveget talaljuk: ,,In Gen ... 14. Abraham is called the Hebrew. The term, !hebrew' in the Or. is an etnic term. It seems probably that 'Habiru' is an Akkadian form related to 'Hebrew', and in all probability, the Hebrew were a branch e/the 'Habiru' or.

(Genezi.s 14. szerint Abraham, mint a "heber" neveztetik, A "heber" megneYezes .az 6testamentumban fajtat je161. Valoszlnunek latszik, hogy az akkad ),Wabinl" "h6berre" vonatkozik, es lgy teijes valoszlnuseggel a heberek a Habiru egy torzse vo ltak.)

De vizsgaljuk meg azt a sumtrosszetett ekjelet, amit az akkadok "Habiru"nak.'olvasnak: Nezznk meg, mitjelent surnlrul a Lu-Sa-Gaz szo?

Rene Cabat: "Manuel d'Epigraphie Akkadienne" nevu szotara a 104. ekjeleilek egyik jelentesekent talaljuk meg a .Jiapiru" kifejezest, mirit a semitaakkadhyelv egyik szavat, "nomad" jelentessel. Viszoritugyanitt bernutatja prof. Labat ennek a semi .Habiru" szonak surnir eredetijet is, a Lu-Sa-Gaz surnfr osszetett szoban, aha! "Lu-" (L.330) jelentesei.ember" - "Sa-" (L 104) jelehtese.,,)hiiI6" - e.s "Gaz-" (L: 192) jelentese "olni" es f6nevkent "gyilkos".

Lll~Sa~Gaz (vagyi s sern i-akksdu I .Heprru"): "hai6s-gyi lkos-ember" -t jelent eszerint. - Talan emlekezznnk a ramai gladiatorok altal is hasznalt tamadasi r!!6cira, arnikor a kUzd6 egyik kezeben egy "ha16" volt, amit ellenfelenek a feje('e vetett es aztan megolte a masik kezeben ievo fegyverrel azt, Hat ilyen ,.,naloS' gyllkosok" voltak a "hapiru/habiru/heberek", akiknek az oldokleseit oiy Men ta'laljuk meg a bibliai Jozsua konyveben. Nero idezttnk tOle,. aki kivancsi ca, n6zze·meg a hivatkozott "szentiratot", De, hogy a surnlr elnevezes helyes es a heberek ilyen "hal6s gyilkosok" voltak, azt bizonyitani latszik az 6testamenturni H6Se;l,s,akikonyv6ben Irt parabolaiban Jehova kezebe is ilyen "ha'l61" ad, amlve! ~lpusztitJa' a samaria iakat, (H6s 7: 12).

A "nem feketefeJ4" nepek, akik magukat "naparcu"-nak nevezik, menekuln~k ~st:akra€s keletre. Itttudni kell: sumlrul a naparcu= Sapir/Sabir sz6val vall kifejezve e,s lrva,. le.hat a "szabirok" csaJ8.djaba tartoznak mindazok a nepek, akiket a pusztftasbil.11 "galileainak", "samariainak", majd "samaritanuSnak" fognak neyezni Jezus· idejebell.

Kilian hi.nulmany targya kelllegyen azokr6i a "szkltakr61" Vfll6 emlekezes, aldk a Nazaret melle;tti ScythoP9Hs alapit6i' voltak,. de leruzsalem regi neve - Hiera-Solyma - is beletartozik a kutatasba. Itt nem tudunk kitemi ezekre a ,,16lektani helyzet" vlzsgaiatanai, mert az elmondottak a Kr. e. 2. evezred ve~ gen tortentek ugyan; amikor d61en es eszakon egyforman 61 a kegyetlenseg, az oldti'k16s es az arfatlan, bekes nepek kifosztasa, de inkabb art akarjuk hangsu-

61

lyozni, hogy a "bosszualJas es kegyetlenseg nernzeti istenalakjai" mellen megis el a lelkekben az el6 lsten, aki a jora vezet, A szenvedok kozott megjeJenik Zaraihustra, aki pontosan azt tan ltja, amit ~ majd 1000 evve I kesobb - a .Betleherni Herceg fog ujra vilagossagra hozni. 16, ha megismerjuk tanitasabol azt a reszt, melyet a rnindennapi irnadsagunkban is elfogadhatunk. ldezzuk az Avesta:-bQI:

"Elrejtve, titkon, lelkunk rmfJyebo/ e.gy hang szol hozzank: A Szentieieknek tiszta szava ez, sugallva gondolatodot, jifl.veerzeseidet, a szavaidat es cselekedeteide: egeszen /,1gy, mintha azt lstentol magato! nyerned, mintha szent szine ei6ft6!ln61. Es as a boldog dram, amely iiyenkor efta It, majd felemel a foldro! a mennyekbe, az orok boldogsagba.

Oh, hallgosserre a hangra mindig es mond azt, amit sugall neked es cselekedd, pmire teged vezerel, akkor az erzesed es gondolkodasod valo igazs6g lesz, Es sofia el ne feledd, hogy az igazs4gt6/ dobogo szivben az Isten maga szol hozzdd,

Igen, en lstenem. Te vagy ennek a hangnak feltord fohasza, Te vagy az ertelme is Te vogy kiilso illata .. Te teremterted e gy6nyoriJ vilagot, Te alkouad rq a sok virago:

Abban kulonbozik: a j6 a gonosztol, hogya j6 mindig hallgata Letek szava-, ra; a telkedM/jova lsten-hangjara. Az ertelemnek, aszellemnek nagy valaseiuja ez; aho] nem sziiml: sem a ~'zegenyseg, scm a lenezes, a gun):' es mar nCII1 hasznal a penz es ahara/om scm. Tamogasd ajot, az igazat es megsemmisited a ganoszt minden rosszasagaval. "

MiJy,en j6 lenne, ha a mat emberiseg Ielkisege is ezeket vallana es e tanltas szerint eln6nk. Es rni Iyen j6 lett volna, ha ezt a tanitast megeresltd nazareri X¢zJust IS igy - isten szavakent - fogadtuk volna be egy igazsagosszellernben es lsteni I gazs6g ban szervezett .Jceresztenysegben", nem ped ig a saul-pal i id eoJcgla .fela I d ozott "Isten- baranyakent", S<Ij nos az "a I dozat" foga I rna mar an nyira belekeveredett a mai ernberi gondolkcdasba, hogy a "saj-M fi,'It felaldozo Istenalak szolgalataban", a nepeken, masokon vale uralkodas onzese megturi ugyanazokat a nepirtasokat, arnelyeket itt - e L81ektall.i Tcrtenelernben - elrettento peldanak soroltunk fel. jgy busan ehnondhatjuk, hogy a mal vilagunk suket fuleket fordtt a Zarathustra-Jezusi Igazsag hangszoroja fele. Azert kel\ a jora tQrel0.tokil.ek, azoknak, akik hallJak a lelkUkbol sz616 Isteil-hangot, a folytonos tanftfissal egy folytonosan hangz6 "ebresztot" ft."ijni. Tebat: tanitani, tanitaut tan itaili az Igazsagot - farad hatatlan u les. bo lcsessegge-L

Zarathvstra isannak a nepnek a gyermeke volt, meJya "feketefejl1ek" 01- d6klesei elal az eszaki es keleti vidskekre menek.Ult es megvolt az a kepessege, hogy a regi sumfr papi testul.et tudOli1anyat meg6rizze es az ut6kornak atmentse. "Magus em i grac ianak" nevezhetj uk ezt a tudomanymentest, h iszen az asszirok miDden igyekezelteJ kapcsolatotakarnak veWk teremten i es errol igen sok inis:uk tanL!skod ik. Ezek a "magusok" viszik sajat hiedelmUket, l11elyet az idegenek csak "magus vaJ!asnak" neveznek AtkeJnek a begyeken, behatoJnak a Kallkazusba es igy megkapjak a "Hegyek nepe" elnevezes't, HI.lrt'/,I, vagy Murru neven ismerik. 6ket a "feketefej'uek" es a mai szakirodalomban ok a "hurritak",

62

akik 'igen nagy reszt vettek a palesztinai kultura kifejleszteseben is, hiszen az eg_yi ptorn i irasokban Pa leszti nanak a neve ,.,haru", .Jmru" es - mikent emHtettDk. - a"magusoknak" kulon varosuk is van itt, meg pedig a Jezus idejeben is lete.zQ Mag-Da~La, Maria Magdala. varosa,

Zarathusrra lelki forradalrna a magus hiedelmen alapszik, azzal a hozzaadassai, hogy 6 a ."Vilag Vilagosseganak": En-Lil-tve«, emberi testben val6 megjelenesi jovendoleset Messias-varassa valtoztatja es a Megvalt6 jovetelet hirdeti, Ugyanis Zarathustra eredeti tanaiban nines a gonoszsag hatalrna isteni erore enielve. Tanait a perzsak formaljak at akkor, amidon Darius kiirtja a "med-rrtagusokat" es az achaimenida-perzsa ideszakban Zarathustra AhuraMozda-ja (16 lstene) Ormuzd nevet kapes mellette a gonoszsag isteni hatalmasakent megjelenik a hjedelembenArim6n.

De nemcsak a .feketefejuek" pusztltottak. A nepek haboruinak alapja nern csak a hatalornszerzes es uralkodas szandeka volt, hanem a .masvallasuak" voltak mindig a "halalra tteltek" a vallasukkal egyurt, A "magyar 6svallast", hiv6i,veJ egyUtt etpusztitotta a rornai-judai-keresztenysegre valearteres, Ezt na'gyon j6J ismerjuk, De ugyanez volt-a sorsa Zarathustra tanainak is, mert a tortenelemben "nagy" elonevvel ilJetett Macedon Sandor (Nagy Sandor) volt az, aki az aranybetnkkel 108 marhaborre irt Avesta-t, Zarathustra blbliajat, a fliire dobra es a Babiloni Ziggurratot (Babel Tornyat) is leromboltatta Tehat Nagy Sandortol a szaszanida Ardasir kiralyig (Kr. e. 350-t61 Kr. u, 260-ig - tehat a Patios Birodalorn 500 eves letezese alatt is - ) Zarathustra tanait csak a SZ3Jh3gyomany tartotta fenn es a tortenelem elfelejti megkoszonni ezt a vallasszabadsagot torvenyesito Partes Birodalom kiralyainak. Itt tudni kell azt, hogy a turelmes Partos Birodalom nagykiralyai - az Arsakidak. - maguk a regies rna 'lsumfrnak" rievezett ,,,magusvallas" hfvoivoltak eppenugy, mint a rned, feherhun keveredesu nepek, de orszaguk nepekent el6 perzsak szabadon gyakoroltak 'a !11aguk Zarathustra vallasat (a megvaltoztatott .rnazdeizrnust"): Indiaban a buddhistak, es Baoilonban a zsidok is elveztek ezt a vallasszabadsagot. A Betleheml Herceg apostolainak ide erkezesevel itt a Partes Birodalomban terebelyesnl ki a Jezus tanltasain alapulo Egyhaz, mely tulajdonkeppen nem masl mint a regi "magus vallasnak", En-Lil-nek, a "Vilng Vilagossaganak" f6!dreerkezesi hiedelmevel va!6 kiegeszltese,

Ugyanis ebbol a regi lrasok igazsagait, Jezus tanltasaval rnegerositett hiedeline derfti fel a "magus kiralyoknak a Betlehemi Herceghez vala erkezesenek"eddig csak legendakent kezelt titkM is, mikeotmajde!mondom.

EI6bb szeretnemismertetlli a ma ]etez6 "Avesta" ke letkezeset. J ase P ijo3n hatalmas muveszettotteneti munkajaban (Historia General del Arte, II. k6tet, 4~. oidal) reszletesen beszamol errol a kbvetkezokeppen:

".Ardasir osszehfvtaaz osszes mazdeisla mafjl1s-papok.

()sszesen 4.0 0(/0 volt 0 szamuk, akikbr5! egy 4000 los bizottsag alakult. &ek kiwifasztottak maguk kazut 400 mdgust, majd ezek 40-e/, ak;kbffl vegiil is megalakult a "hetek lamicSa ,,: Ez a "het" lomagus a kaztilk legQkosabbat ydiasztolld ki ano, hogy a s:uijhagyomanyokon ilo ,.,Ayestat" vegre Iefria.

63

A rda Viraf volt a neve ennek a boles magusnak, akinek tuddsabol 'az "Avesta" ujra meglratott. "

ih')' tehat megvan 3Z "A vesta.", me lyb61 Zarathustra tan ltasa megismerheto.

Olvas6im talan csodalkoznak azon, hogy a Betlehemi Herceg kereseseben Zarathustnlval is foglatkozorn. Teszem ezt azert, mert a "nazaru" Jezusnak tanltasa tokeietesen egyezik Zarathustra jgehirdetesevel. Itt nemcsak arra az igen keveskere gondolok, ami a kanonizalt evangeliumokban ma - nagyreszt judaizalt felfogas szerint rogzltve - rank rnaradt, hanern a gnosztikusok keziratainak hagyatekar hasonlitorn Zarathustra ideologiajahoz. A mi eletunk es jo'lank szempontjabol nezve, legfontosabbnak velern azt az egyezest, rnely a Megtart6, Megszabadito - goroglll Christos, heberul Messids - szemelyere vonatkozik, Zarathustra rnegjovendoli a Megtartonak, a Vilag Vilagossaganak erkezeset es Jezus ezt az erkezest kinyilatkoztatja, vagyis beteljesedettnek hirdeti. A zsid6k Zarathustratol atvettek az ideat es asajat bosszuallo es buntet6 isterulk (Jehova) uralmat, az egesz vilagra kiterjeszto hatalrnat megvalosfto es az .osszes nepek felett uralkodo Messias erkezeset jovendolik prefetai Irasaikban. - Tehat a Josagos Mennyei Atya kuldottje, a nazareti Jezus nekik nem Mess las, rnert nekik , Galileabol nem tdmad Messias". (In 7:52)

De Jezusnak "messiasi vaiosagat" mar elintezte Saul rabbi, a judaikeresztenyseg Szent Palja azzal, hogy at "aldozati barannya" valtoztatta es fgy a "J6sagos Mennyei Atya" altai foldunkre kuldott "Szent Fia" a "J6 lsten" vilagaban, az 6 szolgalatara, a Vilagcssag Fenyeben nem tudta megtartani az eniberiseget. Nepek olikegyrnast es szaporitjak az ernberaldozatokat a gonoszsag es kegyetlenseg lelketlensegevel, Jezus "megszabadft6, megtarto" voltanak hite csak a szenvedok lelkeben el, de a Vilag Urai nem szenvednek. A judaikeresztenysegben Jezus szavaira olornkent nehezedik n't a "szemet szernert, fogat fogert" zsido, thorai torveny es "lsten szava'i-kent olvassak fel a keresztenyek istentiszteletein. Jezusnak messiasi voltat igy maga a keresztenyseg halvanyitja el es azzal a "papai kijelentessel", hogy:

"Szeht Pal tanltasa szerint a keresztenyek is A braham fiai a telek szerint, feM't a keresztinyek Istennek mostoha gyermekei, akik beoltattak a zsido o{ajja gyokerebe." (J 1. Janos Pal papa nyilatkozata), "a kereszieny vildg besorol a zsid6 messias-vards ideo16gi6jal1ak kovetesebe. 'I

Igen am, de a zsidosag "messianizlllusa" nern mas, mint a .zsidosag vilaguralrni rorekvesenek a megvalosulasa". Tehat az olyan "vilagbirodalom", ahol a szolgasagba taszitoti nepek felett a zsid6k uralkoclnak b6segben, j6letben. Sokan ~. mai szabadk6mf'i\lesseg ti.1rekveseive'1 azonosftjak ezt a szandekot es a letrehozand6 vilagllralmat Nietzschei Birodtrlom-nak nevezik, Persze csak kevesen tudjak, hogy mike-ppen kerUI Friedrich Nietzsche zsid6 filozMus neve kapcsolatbaetzel a torekvessel. Pedig ez is a H:rvszerO tevutra vezetes egyik fejezete. Vgyanis Nietzsche volt az, aid ordogi szatiraval kiforgatta Zaratilllstra tanait. 19atsagait visszajara forgatva, kisZlit't szavait bea[jitotta a zsid6 erdekfl filoz6fiajaba es el'r61 ilt konyvenek minden fejezetehez azt teszi vegsz6nak:

"Ezt mondja Zarathuslra!" - De konyvenek is ez a dme.

·64

Nietzsche szandeka nyilvanvaloan az volt, hogy az "elismert" filozofus tekintelyevel tonkretegye a korunkban meg ei6 egyetlen jovendoles igazsagat, 1TI~Jy Jezus istenjizisagi kuldeteset bizonyltja, Utolso fejezeteben azonban leirja, mikent sz6l "Zarathustra a 'hatalrnas csillaghoz'." -igy elismeri azt, hogy ".larathl/stra is jovendoli a Messias erkezeset jelzr5 haialmas csillagnak a megjeleneset." - Ez a felisrneres joggal kesztet mlnket arra, hogy ezzel a hatalmas csillaggal is foglalkozzunk es betekintsunk a Partos Birodalomban lev6 Sippar nevu csillagvizsgalo es Jezus idejeben mar 3000 eves sumlr multra visszatekint6 intezet hagyatekaba, a Betlehemi Csillag asztronornikus meghatarozasanak erdekeben, Tesszuk ezt majd hamarosan, de elebb olvassuk el a

, zsidok szentiratait, az 6 "Messi,isi Korszakuk" idejenek torteneseire vonatkoz6a11. - 1tt a neves Huber Lipat teologushoz fordulunk, aki judai-kereszteny felszentelt papi es heber nyelvtanari rninosegeben igy tajekoztat minket "Zsid6sag es Keresztenyseg Krisztustol a kozepkor vegeig" (Kalccsa, 1936.) cfmu k,onyvenek 430. oldalan Irott szoveg szerint. S ha a jelen korunkra vonatkoztatjuk idezeteit, megertjuk az "obol-haboru" titkos okait jses titkos indokait a korulottunk zajl6 vilagegesnek, Huber Lip6t j61 ertesunkre adjaazt is, hogy a zsido Messias Korszak Messias-Kiralyanak nem kell zsidonak lennie. Lehet barmilyen nernzetsegbol, de : minden cselekedete a zsidosag erdekeit kell szolgalja,

De nezzuk most Huber konyvenek idezetet:

"A Coucy-bol valo Mozesben Jakob (tl 260) azt mondja 'Szeler ham icvot ha-gadol'~jaban (Velence, 1547) a 226-ik tilalomban az Amitiek kiirtastu siirgett5 parancsolatra vonatkozolag: 'Ezt a parancsolatoi csak a Messids napjaiban .a'Z orszagnak (Palesztinanak) elfoglalasa ulan kell majd vegnehajtani. "

Tehat mig a Messias-kiralynak a "kanaani het nep ellen" valo haboruja pusztan csak'i.teoretikus" ertekt; lehetoseg, addig az "amalekitak" elleni haborunale hatarozott, praktikus celja van: az lzrael szorongatoin valo bosszu, es szorosan osszefugg azzal, hogy lzrael nape idegen nepek hatalma alol felszabaduljon. Tehat a keresztenyek, amennyiben elnyornoi a zsidoknak, mindeneserre targyai a parancsolt haborunak.

Amikor majd a Messias-kiraly erre a parancsolt haborura felszolftja lzraelt, kivetel nelkul mindenkinek batran hadba kell vonulnia, erosen bizva lstenben, hogy ott nem esik baja. A tulajdonkeppeni tarnadas el6tt azonban elobb mindig beket kell felajanlani az ellensegnek. A bekefeitetelek kernenyek. N evezetesen kell, hogy Izrael ell ensege i. 1. te Ij esel1 megh6do Ij anak IZrael uralmanak, 2. megigeljek, hogy testestUI s vagyonostu1 a zsid6 Messiaskinllynak rendelkezesere allnak, ugyhogy pI. varak epftesenel felhaszniilhatja 5ket - mint munkasokat -, sot vagyonllk felt~t is kovetelheti t6lLik; vegul 3',biZo;?yoS erkolcsi tOrvenyeket is elfogadjariak, ti .. az Lill. "Noe-fele parancso.latokat . !-Ia a bekefelte:teleket elfogadjak, senkit sem szabad megolni; ellenben, ha visszautasitjilk a feJteteleket, vagy csak egyet is k6ztilok, meg kell aket tamadni, am[g meg l1em semmisiilnek, M6zesnek ezt a parancsolatat (5M6z 20: 16): "Azokban al'arosokban (azonban), amelyeket birtokul nyersz, egyalta-

65

laban senkit se hagyj eletben". akkor kelt majd vegrehajtani. Meg az asszonyokat es gyermekeket is meg kell 611li. Az igy megh6d1tott orszagbol egy meghatarozott resz a Messias-kiralye; a tobbit tetszese szerint odaajandekozza a zsidoknak."

A marxizmus, leninizrnus, kornmunizmus fedonev aJatt miik6do, gyilkol6 ideologiak sikeresen irtottak az "amalekftakat" (nem zsidokat) es am ikor a ember a fent kozolt oszovetsegi "lstell szava" parancsolatokat olvassa, elborzad a mai rnegvalositasuk lattan, hiszen a zsidosag rna nylltan hirdeti a "Messias korszakanak" elerkeztet, A kozeljovo napjai majd tanui lesznek annak a kerdesnek, hogy: .. Mil varhatunk? "

Sajnos a nagy Mohamed, amikor az lszlam tanait a Koranban megfrta es at "Abrahamt61 valo eredet" alapjan terebelyesltette ki a muszl imok vallasat, nem gondolt arra, hogy • a jovobeni megrnaradas celjabol - j6 lett volna egy "Muszlim Messias" erkezesenek jovendoleset is beiktatni profetai inisaba, mert igy az "arab vilag" eppenugy "egybe tartan a", mint a zsidosag es "Abraham fiainak" Messias-varasaban, az eletert val6 kuzdelem merlege egyensulyba billenne azzal, hogy a zsido es az arab messiasok egyszerre es egyidoben lepnenek fel a jovendoles teljesitesere. Azokra a, nepekre nezve, akik nem Abraham fiainak isteneihez (Jehovahoz es Allahhoz) imadkoznak, hanem az ori:ikt61 fogva lett Josagos Mennyei Atyahoz, tehat nem a bosszuallo es buntetohoz, hanem a Joistenhez, Aki a Betleherni Herceget kuldte FoldUnkre - ez bizony nagyon udvos lenne, mert megeroscdne bennuk az a hiedelem, hogy a keresztro: feltamadt Jezu« az egyetlen Kresztos, az-egyetlen Meg[arlo.

De higgyetek es blzzatok, Barmi pusztltast lattok, ne csUggedjetek, mert 0 lgy mondta a nyajanak es a Benne hlvoknek:

. "EI1 veletek vagyok a vilag vegezeteig!"

A Lelektani Torteuelernben val6 barangolasunk sokfele vilagot tart tel elottunk. Lattuk a pusztitast es lattuk az orokrernenyu ujraepites es lljraeledes viragos retjeit is. A Betlehemben szuletett .Partus Hercegunk' megismereseben most uj fejezetet keJl nyitnunk es ott is feltarunk olyan titkokat, melyeket igyekezett elfeledtetni es vegleg kitorolni az emberek ernlekezerebol az a szandek, arnelyik Or ~ a Foldre szallt Szeretetet, draga Jezus Urunkat . keresztre feszitette.

E fejezetben a nagy titkok rejtoje a betlehemi csillag.

66

IV.

A betiehemicsillag

J EZUS Urunk szuletesetol szarnitott 1603. esztendo, karacsony elott: zuzmaras napjaiban a cseh kiraly udvari csillagasza es matematikusa - Kepler Janos - Pragabol iranyitotta nagy latcsoveit a csillagos eg fele. J6 ismeroje volt 0 annak, Most azt figyelte, hogy az a ket fenyes csillag, melynek egyiket Jupiter, l11asikat pedig Szaiurnusz neven ismerrek, mikent kozelltettek annyira egymashoz, hogy "egyi.itt alltak" es osszefonodott fenycsovajuk szokatlanul hatalmas erovel tundokolt. Keplerben valarni furcsa erzes keletkezett. Karacsonyra keszult a vilag es Kepler nem h itt a .mesekben", Becsukott rnagara minden ajt6t ablakot, Paplrt, iroont vett el6 es az efemerisek szarnoszlopaival baj lodva, szam itasokkal indu It neki a multnak. A Jegenda nem mondja, hogy hany napig tartott ez a nagy szamadas, de egyik reggeJen ablakot nyitott, odaterdelt a Nap ele es Igy mondta: "Nagy Isten! Bocsasd meg nekem, hogy keLe!kedlem Szent Fiadban!" - Aztan kozhirre teve konvveiben azt hogy: , - ,

pAz idoszamlldsunk kezdete eloll 'hal esztenddvel' jelent megaz egen az a esqdaltuos fenysugar, ami! 'betlehemi csillagnak' neveznek: Ez nem volt mds, min! a Jupiter eo\" Szaturnusz planetaknak az egyuttallasa (szaknyelven 'conjunkoioja'), is a Merkur is reszt vett egy ideig ebben az egyuuallasban, mely a Halak csillagkepeben ment vegbe. "

Kepler szamitasai val a vilag nern sokat torodott. Feledesbe is rnent addig, mig I92S·ben prof Schnabel nernet sumerologus, a mai Irakban levo, regi sumir Sippar nevu varosban kiasort csillagvizsgalo es Kr. e. 3000-ben mar letezett intezet ekirarai kozott meg nem talalta azt az agyagtablat arnelvik

b b , ;,

ugyanazt a kepleri; egyutuillast'' rogzit], de a sippari precesszios iddszamitas!

adatok szeriru - nem. Kr. e. 'hatodik', hanem 'hetedik' evben.

Hogy ennek a kozlernenynek mily 6ri3si jelenrosege van a Betleherni Herc.eg kiletenek kutatasaban, azt csak akkor ismerjuk fel, ha betekintlink Sippar titkaiba. - Elsesorban azt kell tudomasul venni, hogy ez az osregi sumlr varos letezik meg Jezus szuletesenek idejeben a benne levo es szinten tobb ezer eves aSi!;tron6miai intezetevel es csillagvizsgalojaval. Azt is tudn i kell, hogy JeZlIS ~z[:lete:enek idejen ez a varos a Partes Birodalomban van es a partes kiralyck ep[tett~k es "moderniztdtak" a kor es a regi hagyornanyok kovetelese szerint a varost IS es a benne J6vQ nagymultu es a "boles magusok" altai vezetett asztrouorniai kozpontot. Elkepzelheto hogy mily hatalmas agyagtabla- konyvtar"

• ' :::. ·b,) . " . ,

cSlllagaszati adat es tudomany lehetett ott 2000 evveJ ezel6tt mrolva, ha prof.

Scl1l1abel 1925-ben meg a "betlebemi csillagr'a'l vonatkoz6 adatokat is megtalalta.

67

Sz~iksegesnek tartom olvasoirnmai megisrnertetni a sumir matematikaes asuronomia fomos adatait. ime nehany beioluk:

. A szakircdalornban altalaban "babiI6ninak" nevezik azt a hatalmas tudomanyt, am i igazab61 a surnirok tulajdona es a semita "babiI6niaiak" ezr sohasem tudtak megkaparirrtani a boles sumir magusoktol. Ezert mondja kivalo tud6sunk - 0. Neugebauer - igy:

"A babiloni asztronomusok nem ismertek - sem Hammurabi idejeben, sem kes(Jbb - a sumlr efemeriddk te6riaj6nak, sem a matematikai szlmdlasaik alapjai: ... a mi jelenlegi matematikank modszereivel nem tudjuk felderiteni azokat a sumlr .matematikai kifejezeseke: ,es technikai eljarasokat, amelyeket ok Gsillagaszati tudomanyukban alkalmastak; boles asztronomus papjaik eg)! .t6kelete~·, de bonyolult rendszeril, szJerikus-aszlron6mi6t Jejlesztettek ki, melynek alapja a; 'un 'Nippuri kalend6riun{volt, melyszerint az evek mindenkor a/d~or kt:zdodlek, amikor a Nap athalad 'a nap-e] egyenlosegi ponton."

(ldezetek: ,.,A.Stror:lOmical Cuneiform Texts" dmO konyveboL) .

. Itt tudn unk ke 11 azt, hogy az em I [lett "N ippuri kalendari urn" az i doszamltast -8 precesszies mozgas alapjan - a "Bika-korszakt61" inditja. Ez a korszak, ami id6;szf!mitasunk szerint kb. Kr.e, 4700 k6rU! kezdedhetett. ~ Deemlitek egy l~asjk erdekessegeris, mely Sippar-ral kapcsolatos, Egy rnasik szakember - Pro}, H. v. Hilprechi - is tanulmanyozta aSipparban talalt maternatikai ekiratokat ~s 'IZ1; allapitotta meg. hogy:

"Az aszronomikus szorzdsok es osztasok alapszama mindig a precesszios kor/orgris i'dejen~k otvenszerese. A precessz 16 , 360 fokot 25 920 fold! ev alatt teszmeg. Ennek iidtvemzer;ese" tehat: 50! 25920 = 12 96QOOO. Ez vall tehtu a sumlr' c.sillagas.zal 'alapszdma' ". (Idezzuk: "The Babylonian Expedition of the University of .Pennsylvan ia" cimu konyveb61.) Aki behatobban foglalkozik az ilyekini.tokkal, az rajon arra, hog:y ez a szarn a Fold es .a 'Yenusz planetak egyidejusegenek, un, "sincron" helyzetenek kifejeZ6je.

Azt gondolom, hogya sumlrok tudomanyanak ily rovid, decsodalatosnak inbntlhat6 megismerese utan az sem lesz talan nagy rneglepetes, ha olyan felisn'ler~sO)(et is' bemutatom, melyet rneg feltetelezesnek vagy teorianak gem akar biblikus alapu szemleletunk elfogadni. Talan ertheto isez a tartozkcdas a dogmakba rriel:ult gcndolkodssban, hiszen elisrnerese nagyon felkavarna az eddigi

fi:zika'i allaspontunkat is. .

De megis el keH mondanom, hiszen nelkule a Betlehemi Csillag csak egyszeru eli;i feny'csova marad. J61 tudjuk, hogy az egyiptomiak idoszarnitasa a Sihus-h6z volt kotve, hiszen ennek megjelenesekor tortent a Nilus kiaradasa, melYllel-klil bizony igen silany lett volna.a foldek terrnese. A surnlrok is nagyon j6'J ismertek a Siriusr es Naprendszertmket is hasonl6 ellrptikus NagyNaprendszer egyik Fokusz-Napja korullnek veltek, de ugy, bogy az elliptikus reridszerben kerlng6 bolyg6 sikjiu'a meroleges, sikban tOI.ienik ami Naprendszerti.llk planetainak a: keringese, nlib~l1taztitt· bemlltatoi11. Az elJiptikusp<ilyan kel'ingo bolyg6t ~ sumfrok Nibiru nevell ismeliek es teljes keringesl idejet 3600 foldi' evvel mertek, Feljegyzeseik szer.int Nibinl a mj Nap-

rendszerunke; a Mars es Jupiter KOZott szel i at. Igen

sok ekiratos asztronornia Nibirusikja

adat van a Niblru Naprends~er(]nkben val6 tarrozkodasarbl, aszerint, hogy rnelyik pl'a:ll~tankka:l eg;yUtt, vagy annak vetuleteben latham Foldtiilkl'o,1. Legtobb a babil6niakn.i1 maradt fenn, akik nem vottak beavatva a Nagy Elljpti'kus Naprendszer eitkaiba. igy ok a Mardtik esillaganak neveztek es egyideig meg Sarkcsillagnak is rhiMiitettek; de ezt a velernenyt aztan visszavontak, Arnikor a "Nyilas" csillagkepben megl'atttik, "iupiter'''~neki gondoltak, Nern fgy a sumirok!- akik a "Njbirll"~t legmagasabb allasaban dirrgir Sag-Me-Gar. neven tiszteltek, a keringO bol)(g6}:' ,,,Hf'-jekent. Es itt erkeztunk el a Nietzsche altal is emuien zarathustrai "Nagy Csillag'<hoz, egyben ahhoz a regi sumlr jovendolesbez is, hogy a' Vilag Vi'lagossaga - En-Lil - egy napon embed testben jelenik meg a

Foldon. E,tt a sippari ekiratok [gy jovendoltek: .

"Uibi~u" a Halakban ,tcil6lkozik az "Ejszakai Nappa!" (ez a Szaturnusz mitikuJ ne.veJes En-Lit csillagtival {ez a Jupiter).

lme Jrt van elottunk a Kepler-Schnabel-i Jupiter - Szaturnusz egyuttallas a Halak'Csill~gkepebeni azzal a csodalatos hozzaadassal, hogy az eg osszes boly6inak "Fo'''-je is odaall, hogy hirdesse a Vilag Vilagossaganak a foldre szilllas.aL EZ.a Betlehemi-Cstllag. mely talan 700·'800 ev mulva fog rnegint b'ekovet.)<ezni' (ha az egyilttallas a hatso vonalon volt.) Az alabbi abran lathato

az,eg c5Hlag~inak.eme csodaja: '

Nibiru ilyetenkeppen

valo, megjelenese meg azt j s j eleilti -a jtlvetidi:iles 5z~rint - hogy: "A teremto erak k6nyoriiletesek leszne.k J6Iel lesz a fdld6n. A s6te!s,ege.l legyozi a Vilcigoss.6g,a romie(fsag meg. tisztul; eso es dradds less, a n!YQr zold]« MUg tart, es a tel zold]« megeri a nyarat. A:z orszdgok szabads6gban elnek, at 1slen ineghallgatja az imakat, a kereseket megadja es a tisztaQ16tcikj6s1alai beteljesednek. "

A Partes Birodalornnak "a1lami" asztronomiai intezete "Sippar"~ban tehat pontes adatokkal rendelkezert arra vonatkozoan, hogy a pr6feciakban egyre megjsmetelten hirdetett ,.,Istenfia" - En-Lil -mikor fog megjelenni a fOldtin es az "eg csillagai csodillarosBsszefogott erove'! fogjak ezt hirdetni az eg6sZ:. viI,agnak.." Ugyanis a Szatumusz es a Jupiter egyUtta!lasa az6ta is szamtalan-

68

69

szor megtortent az elrnult csaknern 2000 ev alan, es senki sem mondta ezt egi csodanak. Vsloban a "Nibiru" segttsege nelkul csak egy erosebben ragyogo csillag jelenik meg az egen a ket emlltett planetank koz5s sugarzasaval, Viszont a boles surnir es partes magus-csillagaszok nem azert adtak a "N ibiru"n;k a "Sag-Me-Gar" never, melt az is esak egy rnasik "csillagocska" volt,az egen, harrem azert, "melt fenye ercsebb volt minden mas csiltagnal.rIgy etkepzelhetjuk; hogy a Betlehemi Csitlag valoban egy addig sohasem kuou tiinemeny volt, mely lelkileg felrazta annak a teruletnek osszes lakossagtu, ahonnan legjobban lehetet: latn! a .fa/drat. £.1' e: a terulet a Kozei-Kelet, a "Termekeny Felhold" tersege. Sipparbol nagyszeruen lattak a Betlehemi Csillagot es en azt gondolom, hogy Sippar mar eleve a "Vilag Vil~gossaganak" fQldre erkezese jovendolesekor volt arm a foldrajzi helyre epitve, mely a szuletes idejenek preceszszios eszaki iranyatol pontosan .Kelerre" es a

sztlletes helyevel igy

azonos horizonton van.

A Partes Birodalomb61 Jezushoz Betlehernbe erkezti .Jatogatok" tehat pontosan tudtak a szuletesnek a helyet es a "Nibiru"-val lelrej5vb ,.4 csillagos conjunkciot" is, hiszen legalabb 6~8 hettel hamarabb kellett elindulniuk, hogy tevehaton eS lohaton odaerjenek.

De kik voltak a kuogatok? - Az evangeliumok ugy irjak: .Keletrol jott rnagusok", Az egyhazi unnepek kozott azonban a .Harorn Kiralyok' latogatasanak emleke van megorokitve es a latin szoveg "Magus Kiralyokat" mond, akiket a zsidek kiralya, a jeruzselernben szekelf Nagy-Heredes is teljes protokollpornpaval fcgadott. Arra is kell itt gondolni, hogy Heredes ~ kiralyi rninosegeben - semrni eserre sem fogadhatott egyszeru .zarandokokat", akik oly tapintatlanok is voltak, hogy utjuk celjau! a .zsidok megszuletett kiralyanak" adando tiszteletuket mondtak, Heredes a r6maiak szovetsegese volt. R6ma terre 0\ a zsidok. kinily;'iva, a zsidok minden tiltakozasa ellenere. Azt is tudta, hogy a Partos Birodalom Rorna legnagyobb ellensege, Itt tehat nyugodtan rnondhatjuk, hogyigen .santtt' az evangeliumi tudosltas.

De, ha megtudjuk azt, hogy Galilez heber elnevezes es ez a terulet Her6- des idejen a Partes Birodalom resze volt, rnelyet' Adiabene partes kiritlyi herceg, volt korrnanyzoja ulan szinten Adiabcne-nek neveztek es nem "Galil hag Gojiim'<nak, Galileanak, akkor erheto, hogy Heredes teljes protokollal fogadta a szomszed Partes Birodalom "kiildottseget", akik Adiabene nevu partes

70

hlredalm: teruletre rnentek koszonteni Adiabene-Kbarax hercegno Fiat. Mert ugye, teljesen logikatlan az a "mese", hogy "Isten Fianak' foldreerkezeset - az akkor mar csaknern 3000 rives jovendoles szerim - ,varo, nemzsido, hanem sumlr magus-papoka "zsid6k kiralyanak" mondjak En-Lil-t, a Vi/ag VilagosSagat akkor, amidon nagyon isjol tudtak azt, hogy a zsidok isldozikes pusztit.16k a" magus-hidreket ", akik. a "Feny Sziaehez" (Astarte) es a" Feny Atyahoz (BdO imadkoznak a magaslatokon emeit temptomaikban.

Azon ne csodalkozzanak kedves olvasoim, hogy "Ga1ileM" Adiabene neven csak igen regi irasokban talaljak meg. Ez azert van, melt a kereszteny ortodoxia minden nyomot igyekezett kiirtani, mely a Partes Birodalornra vonatkozik.

A Canberra- Orientalista Vilagkongresszuson dr. Zichy-Vojnarsky" nevu, ausztralia! tortenesz bizonyftotta ezt be.igen hiteles adatokat terltve a kongresszusele, Ennek a derek asszonynak egyetlen .magyari oroksege" neven klviii az igazsagot kovetelo magyar lelke volt. lzes magyar nyelvtinket mar nem beszelte. (Bar ilyen lelekkel rendelkeznenek ElZ otthoni "csak magyarul beszejo" tQlteneszeinkl Akkor nern Iermenek a magyar tertenelmi igazsag hoherjai, )

Most, e befejezo soroknal latorn, hogy tanitasornban kicsit "elore ugrottarn", es Jezus Edesanyjat - Mariat - Adiabene - Kharax hercegndnek nevez~ tern, Ezt fogom elmondani tehat a kovetkezo fejezetben.

.~ Dr B.G. Zichy-Vojnarsky: "A question concerning certain views of PARTHIAN History" (Magyar Mull, 1977.2. szamaban),

71

v.

Maria - es evczredes karizmaja

N AGYON szeretem J6ZLlS Edesanyjat, Mariat, Ez a szeretet milam nem a vallasban gyokerezik, mert gyerrnekkoromban luteranus hitoktatast kaptam, ahol az "Odvozlegy Maria ... " es a hasonl6 imadsagokat nekunk nem tanitottak. Draga jo Edesanyam azonban sokat meselt nekem Jezus Urunk eleterol es az 0 meseibol sohasem hianyzott a j6 "n<lzilretink" Edesanyja, jgy gyennekkoromt6J kezdve elt bennern valami kedves ragaszkodas Mariahoz, akit talan ontudatlanul is sajat Edesanyammal azonosttotrarn.

A "Szuzanya" vallasi fogalma persze nern volt benne ebben a ragaszkodasban, hanem gondoskodo es aldott kezn Edesanyamon tulrnenf hiedelern keletkezett bennem, amikor Jezus edesanyjanak szernelyeben az Isteni Gondviseles kozvetftojet lattam. EzJ a gyermekkorornbol indulo sejtelmemet aztan megeros(tette az a sok tanulas, kutatas, melyet egy eleten at vegeztem, hiszen amikor a surnlr - ma mitologianak nevezett - vallasi hiedelernben megisrnertem a "Teremtes Tortenetet'', azt, hogy rnikent felt a Vilag a szuzi allapotbol, s az innen indulo es az Eg Torvenye altal rendelt "SzGz-Anya"-i valosag megszilarditotta lelkernben azt a gondolatot, hogy a Foldre erkezett Isten-Fianak is ily "szuz allapotbol" kellett emberre valnia, igy a sumir gondviselesnek Innana-ja, a gyogyitasnak Gula-i«, es a magyar osvallasnak Bau-Dug~Asan,-ja Jezus Urunk Edesanyjat - Maria! - orokre a siivembe zarta.

Ma mar tehat batran ieirorn azt a hitemet, hogy MAria, Jezus Urunk Edesanyja, az oroktbl fogva leu es a nagy Tererntesben reszes .Feuy-Szuzenek" eppen olyan reinkarnacioja, mikent Jezus - a sumfr En-Lit= a .Feny-Fia" megtestesulese, lsv Anya a Fi~t61 es a Fiu az Anyjatol el nem valaszthato.

Ne zavarjon meg senkit a judai-kereszteny egyhazaknak azon tanltasa, mely te!jesen a saul-szentpali iratokon alapszik, melt "Szent. Pal" evangeliurni lrasaiban az osszes otestarnentumi i10k es szajhak meg vannak emlitve, de Maria tiszieletere egyetlen szava sines. - Mindig felhaborodtai}1 az evangeliumi 5Z0- vegeknek azon hianyossagain is, hogy Jezust allandoan Edesanyja nelku! emlegetik. Nem tudtarn sohasern megerteni azt, hogy Jezus, a szeretet tanltoja, mikent tudott oly goromban raszolni Edesanyjara, rnikent azt a "kanai mennyegz6rol" frt evangeliumi tlld6sitasban olvashatjuk. (In. 2:4) - Melt sz6lhat-e a gyermek az edesanyjahoz llgy, ami'lt azr Jezus szajab61 eredonek mondja az evangelium? ... " ?vii /Wz6m nekem te hozzad, 6h asszony?" Meg a lTIai ramlott vilAgban is iszonYll gotombasag ez.

Igen boldog voltam aztan akkor, amidon teo16giai tanulmanyaim so nl.l1 , a hires A isleimer professz,or egykori jezsuita tanftvanyai k6zoltek velem, hogy Aisleitner nekik az eredeti gor6g textu50kkal bizonyftotta erulek az evange-

72

Iiumi mondatnak harnis voltat, Ugyanis: a gorog szovegben Jezus "kiralyn:6mnek" hivja Edesanyjat, es ana az anyai szora, bogy "a mennyegz6t tartoknak elfogyott a boruk", Jezus igy felelt: "Mi kozunk hozza, hogy nekik nines boruk?" - Tehat Jezusnak igazan semmi ~oze nem lehetett ahhoz, hogy a hazigazdanak, ahova a a tanitvanyaival es Edesanyjaval egyiltt .rneghivatott'', a bora elfogyott. De a rosszul leforditott gorog szovegnek ilyen elferditese nevezheto talan a .not leerteke lojuda izmusi hatasnak, szandeknak.

Fogadjuk el Jezust olyan "embemek", aki nagyon szerette Edesanyjat es _ gyermeki hittel - Mariat is jezusi lelku Edesanyanak, akit csaknem 2000 ev uran erzesvilagunkban OIz Edesanyak Edesanyjaken; hiven megtartunk. Ki kell emelkedrttink a judai-keresztenyseg zilalt allapotabol, Abbol a helytelen vallasgyakorlatbol, mely a judai tanok ellen ktlzdo Jezus dlcseretere, az ot keresztre fes.zito zsido felfogas gyuloletet hirdeto es csak a zsidokra vonatkoz6 Irasaibol akar .Jstentiszteletet" letrehozn i.

A zsido-kereszteny egyhazaink, az idejet mult dogmak homokjaba dugott fejjel akarjak allandositanl ezt a lehetetlen allapotot, Az Istenhez felemelkedni akaroknak azonban szakltaniuk kell az avultsaggal, Hamis ertelrnezessel visznek minket egyre erosebben a judai gyokerhez, akkor, amikor mi nem ennek a hajtasai vagyunk,

A mt gy'okerunk evezredekkel melyebbre nyulik ennel, es nem a gyfIl6lel az eltetoje, hanem a SZERETET Az a "szeretet", melynek mar a lagasi Gudea epitette. m'(!.g templomait. Az a SZERETET, ami vilagunkban, mint a I' FenySziize" eS Q .Feny-Fta" testet oltou Mdriaban es Jezusban.

. Megismertttk a .Betleherni Csillag" csodajat is. A regi Irasok, hagyornanyaink igazsagai mind-mind a "feny" fele terelik lelkivilagunkat, erzeseinket, Isten azert adta a tuddst, hogy megszerezzuk, megtartsuk es vele, altala eljUk istenes eletttnket. Ezert fogok itt mindent lefrni Mariarol, amit r6la egy eleten atosszegyiijt6ttem. lsten dltal kivalasztou egi kiildoukent fogadjuk 01.

Maria karizmatikus volta - e kuldetes kovetkezteben - ketsegbe nem vonhat6. Faji szarmazasa talan eppen azert nern tisztazodott 2000 ev alatt, es - mint felteves - megmaradt HZ oszovetsegi hagyomanybozkotodve, hogy ezzel a Maria-karizmaval is erosodjon a davidi kivalasztas fonala. A rornai allamvanasa fett zsido-keresztenyseg evszazadokon at hornalyba boritotta Maria egesz lenyet, Karizmatikus kuldeteset nem ismerte el annak ellen ere, bogy Jezus sziileteset61 szamltott 256 evig a Partes Birodalom kiralyi vallasa az a Iezus-hit volt, amit Jezus apostolai szerveztek egyhazba, a regi magus-vallas bagyomanyau folytonositva a jezusi Igekkel. Itt, Maria azouosltva lett azzal a An.ahita "SziizQny6val", akit H. Artaxerxes (Kr. e. 405-359) "szeplotelennek" nYllvanitott, meg az achairnenida korban.

lunen teszi ugyanezt a titulust Mariara Nestor patriarka (Kr. ll. 360-440) e.s a ",nestori keresztenysegben" Mariar - hivatalosan - "KrisZhlS (a Megtart6) szeplotelen SZliloanyjanak" nevezik.

~z ~rtQdoxia, vagyis a r6rnai Lsid6-keres~enyseg vegre csak annyit ad Mana tlszte letere, hogy az EpheZllsi Zsinat (Kr. u. 431-ben) meg_szavazza Marianak ugyanazt a titulust, amit evezredeken at az egyiptomi Isis viselt:

73

"lstenanya". De Jeruzsalemben csak a Kr, u. 6. szazadban epitenek vegre egy kapolnat Maria dicseretere.

Az.egyiptomi Isis-re val6 hivatkozassal a zsido-keresztenyseg visszanyult a .Fenytisztelo" egyiptomi Osiris (Napj-kultuszba, anelkul, hogy Marianak megadta volna an a meltosagot, ami Isis tulajdona volt.

Es itt vissza kell vinnem olvasoimat a regi vilagok hiedelmebe, mert tisztaznunk keli azokat a fogalmakat, amelyeketa mai keresztenysegben Mariara vonatkoztatva talalunk, Kettot emlitek itt: a Szuzanya es az Egkiralynf elnevezest, melyet mar - hala lsten - Jezus Urunk Edesanyja, Maria is vegre megkapott.

Mindketto a kozel-keleti, un. "kozmoJ6gikus szemleletu Feny-vallasokbol" ered es az .Jstenanya", aki ezeket a meltosagos cirneket viseIi, FiM6l el nem valaszthato! Mert pI. Egyiptomban Isis fia Osiris, Horus, Anubis, Saraphis, de [sis hatalrnasabb mindegyiknel, mert {) az .Egkiralyno", Ez az Isis Gorogorszagba a KJ". 11. 4. szazadban erkezik, ahol fia Adonis vagy Dyonisos nevet kap. Romaba a2. szazadban keri.il, ahol Isis es Fia neveben szabadon engedik a rabszolgakat.

Ezek isrnerete utan felmerul a kerdes, hogy az Ephezusi Zsinat miert az egyiptomi Isis-hagyomanyhoz nyult Maria felmagasztasalanak erdekeben, ahelyett, hogy a Galilea foldjen - Jews idejeben meg letezd - "Istenanyatisztelet" ernlekeit keltette voIna eletre? Hiszen - mikeppen mar emlitettem - Jezus is az Olajfak hegyen levI) "Szi.izanya" templornaba jart Imadkozni, es tanftvanyaival az utols6 vacsora utan is odamentek dlcsereteket enekelni (Mk. L4:26)

Az elobbiekben mar elmondtam hogy a Jezus-korabeli "Szuzanya" vagy "Fi"eny~ Szuze" tisztelet gyokere a sumir magus-vallasban van, ahonnan az Innana-Istar-Astarte nevek alatt azonos hirvilagi tartalomrnal erkezik - szent hagyomanykent - a Galileanak -Samarianak nevezett teruletre. - Olvasoirn mar isrnerik az "lstenanya" kulonbozo neveit, de jogosanrehetik fel a kerdest, hogy ezt az Istenanyat miert nevezik az osi sumir hitvilagban, sok evezreddel Maria

eMu "Sz{izanyimak"? .

Ugyanis mindazok, akik csak a Bibliabol merltettek isrnereteiket llgy tudjak az Apostoli Hitvallasukbol, hogy "Jezus szuletett Sziizmariat61" es igy bizonyosancsodalkoznak azon, hogy e sorok froja a Maria-Jezus-kor elotn evezredek hiedelmenek Ismereteben "Szuzanya", .Feny-Sztize" fogalmakr61 beszel es az Olajfak-hegyen levo templomot is az a hajlekanak nevezi. Igen fontos tehat ennek a miszteriumnak is a megisrnerese - annal is inkabb - mert arra is feleletet kapunk majd, hogy miert nem nyult az ortodoxia a sumir hagyomanyok fele, tehat Innana-Istar-Astarte emlekehez akkor, amidon Maria elsd dicseretet lsis-alapon kanonizalta?

Mar az elobbiekben emlltettern, hogy a sumlrnak nevezett mah-gar kozrnologikus vallasszemlelet a "smz allapotbol" indltja a Teremtes hatalmas valosagat es ezt a "sziiz allapotot" nevezi a minden eredet "Szuzanyj an ak". Ama-Palil es a hatagu csi1lagban "Ama-Tu-Anki" neven. Azt is elmondtam,

74

hogy "Az-Isten" (Egyetlen) teremto es vilagformalo erejet a Foldre sugarzo eoitestek utjan ervenyesiti es az "alland6sitas" maga a "GondviseI6s".

0> Naprendszeriink minden planetajanak megvan tehat a foldi eletre hat6 sajat befolyasa, mely altai a foldi elet folytonos iranyftast es kedvezo va&y kedvezqtlen erohatast kap. A boles magus papok tokeletesen ismertek az Eg csillagait es "o[vastak az Eg Konyveben". Rajottek ana, hogy a Venusz planetank kettos megjelenesu, Hajnalcsillagi megjelenese utan valtoztatja formajat es esti csillagga valik, Mivel a Venusznak ahhoz, hogy bajnalesilIagb61 esti csillag legyen, pontosan annyi idore van sznksege, mint egy aldott allapotban 16v5 edesanyanak (9 honapra), hogy gyermeket rnegszulje, a hajnaicsiilag leu az eg! Edesanya "sziizi" leny es, az esti cstllog az "Anya" valosdga. 19y lett a Venuszon lak6 es minden eletet ado lstenanya a Foldre is kinyilatkoztat6 "Sziizanya" - Itt mutatom be azt, hogy a Venusz a Zodiak-csillag kepeiben "otszor" Iathato: I. pontban .Jiajnatcsillag"; 2.-ban "esti"; a 3.ban megrnt "hajllali"; 4.-ben "e.sti"; 5.,ben "hajnali". Az I. es masodik korben: "esti" Ha most a .Jiajnali" formakat osszekotj li k, megka p j uk II "pentagramot" az eletet ado "Szuzanya" csillagat, melyet a heberek rnaris kisajatirottak es "J uda" csillaganak nevezik el. Korunkban .Jioher" csillag len, rnert a marxizmusnak, kommunizmusnak es a szetrobbant Szovjetuni6nak volt a felsegjele az otag(l voros csillag, Sajnos a "mbvelt Nyugat" is a pusztitas jelkepenek valasztotta ezt a "pentagramot" (arnelynek 5000 eves abrazolasat a sumir Kis nevii varosban kiasott korson - lasd az abran), melt az osi "Szuzanya" egykori boldog lakohelyet, a Tigris es Eurfatesz kozen - a rnai Trak teruleten - letezett Sumeriat, az utols6 150 ev alatt a homokb61 kiasott ternplomaival, varosaival, sok ezer eves ernlekeivel letordltek a fold szineraJ az otagu csillagos USA-repi.ilogepek egymillio tonnan feltili mennyisegben ledobott bombai. Eltunt Babilon, Nippur, Uruk, Kis es Isin is, ahol olyan hatalmas temploma volt a betegeket gy6gyit6 Szuzanyanak - Gulanak -, mint egy mai futballpalya,

Ha valaki elmelkedik a rnult esernenyei felett es megismeri a judaikereszteny ortodoxia mindarna hagyomanykincs ellen szervezett kegyetlen pusztitasait, melyeket az un. mozesi oszovetsegi konyvek a Kam-Kus Nimrud-t nepek tulajdonanak minosttenek, &Z iraki Sumerianak ez a rervszeru lebornbazasa szinte beilleszthet6 a gyi1lblet 2000 eves folyarnataba. Megertheto az a tendencia is, amelyik a "Vilagligye16t", a zoroasteri "Megtart6t", a sumir "Vilag Vilagossagat", a "Betlehemi Herceg Jezus Krisztust" egyszeru szupersztarra alacsonyitja es az "Eg Kiralynojenek", a "Szuzanyimak" karizmatikus

75

- testet 61t6jet - "Mariat, Jews Edesanyjar" a porncgraf filrnek foalakJakent rnutatja be.

Eppen ezert kellrnegisrnernunk a foldreszallt Maria-Jezus egyseghez tartozo azon hagyornanyokat, arne Iyek oket "Egkiralyn6kent, ,,&i1zanyakeni'", es a "Viltig Vilagossagakeni" a most vegleg elpusztliott Sumeridba gyokereztetik:

Ugyanis e fogalmakkal kifejezett Isten-szemelyek tisztelete Kozep-Azsiatol a Karpat-medence - Kaukazus - Palesztina - Mezopotamia es Egyiptorn tersegeben mar evezredes multra tekint vissza es - szent hagyornanykent - valtozatlanul megmaradt az emlitett tersegben.

. Csakis azert tudott a judai-kereszteny ortodoxia az egyiptomi hagyornanyokhoz nyulni, am it bizonyit Tertulian .egyhazatya, mert Kr. u. 226-ban fgy panaszkodik: "Manapsag mar nemcsak Egyiptom, de meg nem is Gorogorszag, hanem az egesz vilag erre az afrikai 'Osirtsre eskuszik." (ad. Nat. 2.8.)

Miutan Osiris anyjatol - Isistol - el nem valaszthato is az ortodoxia gyulolte a karn-kus-nimrudi nepeket, az isis-i hagyomany lett - mikent mar ismertettem - Mariaval, j6. keson osszekapcsolva, A R6mab61 indul6 saul-pall judaikereszteny ortodoxia csak is kizarclag a zsido hagyornanyokat apolta es 'fgy ott szoba sem johetett a sutnfr-Filapu, palesztinai "Szuzanya" (Astarte) tiszteletre valo emlekezes, hiszen ez a hiedelem volt a Jezus-korabeli zsido vallasi felfogas legynagyobb ellensege. Arra pedig az "Isten baranyar' rnindig felaldozo judai-keresztenyegyhazatyak nem isgondoltak, hogy nekik "idegen" es nem ,judai", hanem egyiptomi Isis es Osiris ITIogtitt pontosan ugyanazok az "lstenalakok' elnek, mint akiket a palesztinaiak "Astarte" es .Bal" neven tisztelnek.

A judai gyokeru kereszteny egyhazi tanok kialakulasaban bizony sok szaz esztendore V01t szukseg ahhoz, hogy valarnifele "Maria-dicseret" a kultuszba bekerulj6n "egkiralynoi" es "sz(lzanyai" III inosegben, es a kozepkorban jut csak ez a szandek teljes ervenyre.

A "poganynak" minositett magyarsag eppenugy, mint az "avarnak" nevezett - Laszlo Gyula szerint az "elso" honfoglalas nepe - mar ismeri az "Eg_kinilyn6t": "Szuzanyakent" tiszteli az osi hagyomanyokkal atmentett hiedelmeben es neve: Boldogasszony.

Ez a neva sumlr Bau-Dug-Asan nyelvileg fejl5dtitt valtozata es [gy osi M,ah-Gar oroksegunk egyik fontos reszlete, Ide iktatom ennek reszletes magyarazatat, rnelyet "A Sumir - Magyar Lelkiseg es Mitologia' cimi1 es eddig meg kiadatlan konyvern keziratabol eme!ek ki.

;Boldogasszouy Anyank ....

fgy fohaszkodik a magyarsag az egi Anyankhoz, es mindenki Jezus Edesanyjat - Mariat - erti Boldogasszonyunkkent. Legyen mindenkinek a hite sze!"int, de Bobula Ida, az ,,6svallas [stenasszonya" cfmu fejtegeteseben igen j61 bebizonyftotta, hogy a magyar nepnek mar megvolt a Boldogasszonya a r6mai vallasra val6 terites .el6tt is, es Gellert pUspok javaslatara rendelte el I. Istvan kinilyunk azt, hogy Boldogasszonyunk Maria legyen_ J61 is van ez igy, hiszen

76

Jezus Edesanyja volt az egi Boldogasszonynak ernbertestben megjelent alakja es a romai vallas is csakugyegkircilynonek tanltja es hiszi Mariat - a Sztizanyat - mikeppen az osvallas Istenasszonya is az volt. A romai katolikus enektarakban sok un. Maria-eneke,t talalunk, ahol Jezus Edesanyjat "egkinilynonek" nevezi az egyhazi tanltas, Igy pI. a Cantus Catholici 1651. szovege a kovetkezo (es utana Irjuk ugyaninnet az 1815. szarnu eneket is):

"Kiralyneja az Egeknek, az angyali seregeknek ". .. "Mennyek'nek !<iralyne asszr:mya, orul] szep sziiz _. _ .Alleluja. "

Erdekes lesz tehar az a kuratas, amit egyntt vegezhetunk a "Sziizanya-hit" tekinteteben, Hiszen Maria is es az osvallasunk Istenasszonya is ugy volt tisztelve, mint

Az Egkiralyno - avagy a Szuz, aki szfil! .....

A hozzank legkozelebb allo forras, mely az eg kiralynojero! beszel, az a Biblia. Itt Jeremias konyveben a kovetkezoket olvashatjuk:

"Abban a do logb an, mit szoltal nekunk Jahwe neveben, nem hallgattunk rad, hanem azt cs~lekedj~ amit a mi szankkal fogadtunk; hOg)! jii.swlg8 aidazato! visziink: az Eg Kiralyn6jenek es neki italdldozattal aldozunk, mikeppen cselekedtuk mi es a mi atyaink es a mi kiralyaink is a mi fejedelmeink Juda varosaban es Jeruzsdlem utcdin .... mert akkor beteltiink kenyerrel es j(5 dolgunk volt e§ semmi rosszai nem lattunk: " (Jer 44.15-17)

£>.i lehet az az Istenseg, akit meg J ahwena I is jo bban tiszteltek a Jeremias korabeli zsidok? Horman ered ez a tisztelet, mely az "apaink" - vagyis a tradicionalis nepi hagyomany - maradekakent talalhato meg naluk?

Erdekes megvizsgalni az erre vonatkozo heber Irasokat. Az un. "Masoretic Textben" elofordulo forma szokatlan hasznalata az altalanosan Irt szonak, mely ;,:!<Jnilynot" jelent, A keziratokban viszont ugyanaza kifejezes "egi alkotas' - ertelemmel van feltnntetve es.a Targum mar az "Eg Csillaga"nak irja,

Ezek ertelmeben a szakirodalorn velekedik igy: .Jta az Eg Kiralyno - "Eg Csillaganak" is olvashato - ez tehat minden valoszlntiseg szerint - a szerelem es a termekenyseg istenasszonyara, lstar-t« vonatkozik, amelyik a Venusz csillaggal volt azonosttva es az Amarna-tablakon mint az "Eg Asszonya" van em!itve. Az"Eg Kiralyno" clmet basznaljak az egyiptomi feliratok is atizenkilencedik dinasztiatol kezdodoen es a Beth-Shan-i "Antit", a Kana-I termekenyseg istenno .Anat" szinten pEg Kiralynov-t es "Eg Umoje"-t jelenti.

Ugyano a legfontosabb istenseg a Ras-Sharnra szovegekben is - de Palesztinaban jelleget teljesen atvette .Ashtoreth", Astarte. (The Interpreter's Dictionary of the Bible, In. 975. olda]).

ElerkeztUnk tehat "lnrtana" - Istarhoz, a szerelem es telmekenyseg istenaszszonyahoz, a legregibb es talan a [egnagyobb lelkiseget tartalmaz6 6svallas nagyasszonyahoz. At 6 koztiszteletben allo szimbolikus a\akja - kiilonfele nevek alatt, de azonos jsteni tulajdonsagokkal megaldva - igen nagy terUleten es killBnfele nepeknel a vallasi kultusz kozeppon\j aban van. 6t hivtak a sumi-

77

FslfestmecllY.Mati-ool Feat; Inanna .. tadja

a rels~gielek~l.

Lent Al. ,,~l vi1r~ neg)' folyojillllk I.erellllese.

Sumir pecset- Kr.e.3. evezred tsreranya a Gyermekkel

.-"1

OzonvU ek'Uti mllWirfeju Istenanya gyermekkel

rok Innana", Ninanna"-nak E"yilJtomban "Isis", Karthagoban "Tanit" es a

". '4'", c .'.0

turani nepeknel "Ana-Hit" a neve. 6 a gorog "Demeter", "Aphro?it~" e.s

.Athene", csakugy, mint Romaban "Minerva" es "Venusz". Aza vallas es hit pedig, melyet az 6 alak]a betoltott nem egyszeril es babonas vallasi spekulaciokon alapul, hanem azokban a kozmikus torvenyszertisegekben es toldre gyakorolt hatasokban rejlik, rnelyeket a Venusz planeta sajatossagaikent - mar a tortenelern elotri .idoben - felismertek az egre n6;zOk.

78

Az nEg Kiralyno" elnevezeset kulonbozokeppen talaljuk a sumiroknal es a babiloniaknal. Erdekes eredrnenyeket mutat az ez iranyu kutatas:

Az "Eg Kiralynoje" a sumiruknal:

6 a vallasi f6alak. 6 a "Szent Innana", a "Dingir llama" Urukban, s hatalma meg "Agade"-ban is tapasztalhat6 - ahol szinten "Szent-Innana"-kent talalhat6 neha - .Jstar" gyakori neve mellett.

Erdekes megjegyezni, bogy egy surnir gyaszdal az "Eg Kiralynot'' azonositja a galambbal. (Durant: 159. Das Geschichte del' Zivilization, Bern, 1952.) Deimel: Sumerische Grammatik 132. ekjeleveljelzi a "Galamb" szot, rnely egy vizszintesen uszo halla! van a kepirasokon feltuntetve. Deimel .rnagassag'' ertelmet ad az ekjelnek es "egy hal" - mondja.

'lEa" a babi loni "minden tudas atyja" az egi oceanon uszo "cethallal" van azonositva, (Erdekes megjegyezni, hogy a Genesisben az Isten teremtmenyei kozott egyedi.il a cethal Van megjegyezve, a tobbi allat csak gyiijtoneven szerepel.) A sumlr pantheonban "lnnana" never a rnisztikus "negyven" nap utan valo feltamadasa emlekere a ,,40"-es szarnmal is neveztek, Igy "Nin"-nek is irtak, Ezt a nevet aztan a babiloniak .Ea' istenuk kitalalasakor egyszerlien elvettek ,,!nllana"-t61. Az eltulajdonltas rnitologus spekulacio utjan ment vegbe, Vagyis "lnnana" ,,816 Fia", .Dumu-Zi", aki egyben az orok volegenye is es ebben a minosegben az akkad Isten "Ea" vette at a jogokat, mert hiszen a babiloni (sernita, Hammurabi) vallasszernleletben .Ea" lesz ,Dumu-Zi" apja. "Ea'~-t mindenkor a papkiraly helyettesltette es az "Eg-Kin\'lyn6" foldi helytartonojevel unnepelte a tavaszfordulo szent napjat. 19y szallt a negy ek, a "negyvenes" szam, a "Termekenyseg lstennojenek" titkos szama is .Ea" isten nevekent az ot helyettesftd papkiralyra

Ez az Irasjel mint "Ea" (azelott .Jnnana") neve a .negy ek", mely az esztergorni oroszlan testen is ott van.

Miutan P Deirnel - a megnevezett helyen - a "Galamb" szot meg Igy fejezi ki: .Lil-Hal", al101 a .Lil't-nak .Joinstvoll" jelentest tulajdonit - ami magyarul talan "Ielkes"-nek mondhat6 - semrni ketseg nines, hogy a "Galamb" = "az egi oceanon magasan szallo lelkes szentallatot'' akar kifejezni.

A Kr.e. 3. evezred kozepen a lagasi sumfr Patesik, de legfokeppen "Eanatum" (Jer. II. 402.) galarnbokat aldoztak "Innana"-nak. A mar tortenelem el5tti idobeo letezo "bethshan"-i asatasoknal egy .Jnnana'<t abrazolo dombor.muvet talaltak, ahol a rneztelen istenno rnindket kezeben egy-egy galambot tart, A babilomak "Eg-Kira.lyn6jenek" .Jstar'<nak szent allata szinten a "Sippora" - a galamb. Ezek az idevonatkozo reszletek megerosltik azt, hogy "lnnana" szent allatanak a neve "Galam". A sumlr ekfras logikaja azutiin minden .Jnnana't-val kapcsoiatos fogalrnat az "Umun = Belli" (akkad) = Kiralyno ekjelebol" - ugyszinten kettos megnyilatkozassal - formalt ekjelvaltozatokat mint .Jnnana'<hoz

kozelallck rnegjelclesere hasznalta. .

19y: Kiralynotol a boseg = "Sug" = kenyer. Kenyer "Innananak" = "Nindu" (DSL 469/12) = etelaldozat,

79

INANA ANAHITA NIMRUD - Hegyi Istell'll)

Kettos megnyilatkozassal (L 190) = Zip (szep), melyet az akkadok "Telim" neven - a templomi prostitualtak nevenl hasznaltak .

. "Galam", vagy- .Lil-Hal" ;, galamb

"Unug-Ki" = "Oruk" varosa

.Llruk" volt .Jnnana" szent varosa, ahol a kultuszat a legrnagasabb fokon vegeztek, Ai Anya-lstenn6 imadatat megtalaljuk mar a tortenelern elotti surnir id6szakban is. "Ur" varos ki asasa mil az ozonvtz elotti retegekben talaltak "mada~feju istenno" szobrocskat, akirol Jose Pijoan azt kerdezi, hcgy nem azonosak-e a Genezisben emlitett "emberek leanyaival akikhez az Isten fiai

menenek be es azok gyermekeket szulenek nekik". (Gen. 6, 4) .. ? .

Mindenesetre talaltak ugyanilyen madarfeju szobrocskakat - gyennekk.el az anya karjan. Val6szinG, hogy ezek .Jnnana" legelso abrazolasai. Woolley azonos ida ezeket a bibliai terafim istenno abrazolasokkal, melyeket a rnezopotamiai patriarkak imadtak, Az ozonviz eletti sumirnepnel teljesen tisztan talalhato meg az Anya-Istenno imadat, a termekenyseg - az emberi szaporodas biztosltasanak vallasba foglalasaval, minden szexualitas jele nelkul, Ez azert fontos, mert majd a szemita nepeknel eppen a szexualitas jelenlete a dominalo es nem a termekenyites,

A "Sz(lzanya:' fogalma.i.lnnana" alakjaban teljesen elterjedta sumrr eletterben es megtalaljuk 6:t kulonfele megnyilatkozasokban - eppen ugy, mint a katolicizrnusban. Maria alakja is ezernyi valtozatban fordul elo, Igy .Jnnana" volt:

"Nin-Karra" - az egeszseg istenasszonya;

"Nin-Tud" - a szules Istennoje (aki egyben "Gilgames" anyja is); "N in-Zun" - a szeretet anya -"Ur-Nammu'" idejeben.

80

"Baba" - .Lagas' varos vedelmezoje, "An" isten 'leanya, Sumeria, Anyja, akir61 .rgy zeng a Jagasi himnusz: ,,(:(iralynom, Anyam - ki Lagast teremtetted .... a Te Neped - akit gondozol - hatalmas .... Nincsen anyam mas r- Anyam csak Te vagy.Apam sincsen - Apam is Te vagy' ....

"Gatum-Dug" - a neve ugyancsak Lagasban Gudea idejeben aki 19y nyilatkozik rola: "Gatum Duglstenn6 ismeri az igazsagot .. Te - Gatum-Dug vagy az elsQ az lstenek kozott" .... (erdekes rnegjegyezni, hogy Gudea j6 viszonyt akart tartani az osszes letezo Istenekkel, melt - elismerve .Jnnana-Gatum-Dug fels6bbrenduseget - rajta klvul meg tizenct mas isten-alaknak epit templomot Lagasban.)

"Nin- Ti" - az Elet Adoja;

"Nin-Kursag" - neven lnnana az Egi Hegyek es mint "Nin-Kurra" - a Hegyek Urn6je;

"Gula" ~ aki a halottakat tamasztja fel; .Dam-Gal-Nuna" - a Kiralyok Hitvese;

"Nin-Mah" - .a Nagyasszony ..... csak: "Mah"; "Nin-Oal" - a Holdisten "Sin-Nanna" felesege,

"innut)a" szernelye azert vegtelenul fontos a sumlr vallasgyakorlatban, mert az 6 tiszta alakja, aki az ernberek, allatok, novenyek es minden foldi teremtmeny szaporodasarol es termekenysegerol gondoskodik - megteremtette a beket a kiilonfele vallasi kultuszokban. Ugyanis a mezopotamiai nepeknel ket fontos kultikus iranyzatot talalunk, espedig: a Nap-Isten kozvetiteset es a HoldIsren kozrwetjteset kero va I Iasgyakorlatot, amit altalaban - helytelenul Napimadatnak es Hcld-irnadarnak neveznek E .ket kultusz kovetci bizony sokszor oltek egytnas± es a haboruk alapja kizarolag a vallasi ellentetben kereserulo. Altalitban a sumirok a Nap kozvetito Istenseget kovertek, mig a szemita nepek a Hold szerint rendeztek be eletuket, Ez azonban nern annyit jelent, hogy a surnfrok nern isrnertek el a Hold-Isten hatalmat, hiszen Ur varos volt a "NanNar" kultusz leger6sebb helye.

AI vallasgyakorlatot mindenkor meg tudjuk allapitani a szimbolumokbol, melyek fennrnaradtak. A Nap-kultusz kovetoinek szirnboluma az oroszlan, mely a sumlr Lu-masu-ban (Zodiak surnir neve) a Nap Haza es, az .Jm-Dugud" (Turullu),

A Hold-kultusz szimb6lumai: a bika, a szarvak es a kigy6 (kisrneretn).

Nos, eppen .Jnnanat'szemelye az egyetlen, mely mindket vallasgyakorlatban talalhato, A Napot kovetok .Jnnana" abrazolasain: az istenno az oroszlanon all, mig a Hold-Isten felsobbseget elismerok bikaszarvat adnak a kezebe, feTh~ldra allitjak, vagy Szarvas-Koronat adnak a fejere, az Isten szarvaktol elterot - mint a Marib6l szarmazo .Jnnana" fejen lathato, (Lasd a sumir pecsetet a 7.8. oldalon leY() abran.)

De a kereszteny katollcizmus is megtartotta a regi szimbolizmust, a regi - surnfr - format, hiszen Maria mindeni.itt a .felkelo felholdon" all. Az imadkozo hiv6 mar nem tudja, hogy miert, De megint azt from; Jol van ez Igy, hiszen SZGz. Maria a testet oltott "Innana". Elrornlott es lezullesztett vilagunk addig nemjavul meg, amig vissza nem ter az emberek szlvebe az Egi Edesanyimk

81

Dian a of Ephesus

A taba.l/eJ' oml bronze. U.omf.!.. l' ,C't;"wrrry A. 1),

tisztelete Csak a mentheti meg a vilagot, A "vihigh6dft6knak" ezert a -a Szuzanya - az elso szarnu ellensege, rnert ha az asszonyok, lanyok Hozza imad koznak, a leanygyermekekazO t iszte lete ben nevelkednek .. _, Bdesanyakka valuak, akik risztak, jok es igazak.i.eppenugy, mint a mi Egl Edesanyank - a Bo ldogasszony.

Ennek a sok ezer eves, karizrnatikus nepi hiedelemnek az isrnereteben merem allltani, hogy az lster-Gam-i or05Z!:111ok rnostani megjelenese, a nephagyomany elremetettnek velt .Egi-Anya" (II-AUla, I1-0na) risztelet szinten evezredes emlekenek mostani felismerese, mind-mind egy-egy figyeimeztetes a magyarsag hirvilagi eleteben. Figyelmeztetes arra, hogy a Tudas Nepe oltalmaz6ja, v~doje es tanitoja legyen a .Feny-Szuze'' es a .Feny-Fia" egyuttes foldi megjelenesevel kinyiiatkoztatott Igazsagnak, Hogy magunkra ebredjunk egymasszereteteben. Hogy kezunket j61 osszefogva, a szinten eggye lett magyar lelek erejevel, a miorszagunkbol kiuzzuk a gonoszsagot, a gynloletet hirdetokked egyatt,

Azokkal, akik Jezus Edesanyjat - Mariat - nem ismerik tis mindazokat kigD.ny()Jjak, akik az altalam felsorolt, evezredes karizma "Egkir:ilynojevel", "Sz(]zanyjava1:' ot azonosltjak.

Azert ismertertern a Kozel-Kelet tis Egyiptom istenanya hiedelmet, hogy olvasoim lassak azt a sok ezer eves varakozast, melynek jovendcleseiben itt van az 6 faldan valo megjelenesenek rgerete. Maria Jezus megerkezte elott 5000

82

. I

e:vv.el a:zonban mar el a gondoskodo Egi Edesanyaban vale Hit alta! es a sok bajjal kuszktid6 ember az 6 segedelmet keri, mikeppen azt ~ talan rnasik figyelmeztetesUl - a Tatarlakan talalt amulett lrasa bizonyttja. Mert veletlen Jenne talan az, hogy az ernberisegnek az lstenanyahoz intezett es lelrt "elsa" Johitsza S2 in ten a Tudes Nepenek orszagdban btl} I ki a faldba!? "

Bemutatom itt az amulettet. Az ima, amit leolvast,!m rola, igy szol: " Tur-Dis (Tordos) oltalmazpjc!- A minden titkot ismero Nagyasszony! Vigyit76 kit szeme ovjon Napatyank fenyeben!''

Ez az iras"pl'otosumfr", tehat kb. 1500 evvel tnegelbzi a mezopotamiai irasemlekeket, de mind.kettQ, azonos nep termeke, Az amulett mellett ralalt 26 istenno szobrocska is az anyaistenno kultuszanak, vagyis annak a hltnek a bitony lata, mely az orok Istenl Gondviselest az "E-gi Edesanya" rnindenkit eJero josaganak tekintette. Ez a hit pedig a magyari nepek, a "nagy, hatalmas nemzetseg" sajatja volt, amit a szkltak is vallottak. Ok a palesztinai Scythopolis alapftoinak utodai is, azok a galileai "gojiimoj.;:", akiket a zsidok uldoztek. A "szkfta SZlTzanya" fejenolyan rozettat vise!, mint ami az oroszlanjainkon van Istergam szentelyeben. Az evezredes karizma egyik titkat az "Istenanya" szent kutyaja rejtette, mely ot kiserte. Ket kutya, emleke 61 a hagyomanyokban. Embert kiser a puli, .Jstenanyae" a kuas. Elmondom ezt a hagyomauyt is, tnertez is a rnienk, a mi sok ezer eves oroksegciink. {L. Kaldeatol lster-Gamig III. kot, 225. old. "Gula es a Szent Kutya" c. fejezetet.)

Ezt az "lOllMa" abrazolast (a Burney-ret iefet) azert tartom fontosnak, melt az Ister-Gam-i oroszlanok 6$ a tomporukon levo "nyok.1evelii"es minden levelben egy pontot visel6 "I'ozetta" az egyetlen - a sok ezer eves hagyomanyokb61 - rnegmaradt bizonyitek, mely megrnagyarazza azt, hogy miert van Innana labanal Ret oroszlan es miertall csak az egyiken? _.Ezt boven kifejtettem az "Ister~Gami Oroszlanok Titka" cfm(j konyvemben,

De lsten akaratanak es a Tudas Nepe - a Mah-Gar - karizmatikus kuldetesenek teljeslteset k{jvetel6 egkir6/yn6ifigyelmeztetesnek veszem azt a tortenest, hogy ezek az oroszlanok pontosan most, a magyarpusztltas Iegerosebb idoszakaban dobtak le magukrol a szentelt vakolatot es megjelentek mind a "tizennegyen"

A zsidosag babiloni fogsaganak boldog idejeben megisrnerte nagy reszet a sumir - mah-gar tudaskincsnek, Lathatjuk, hogy ,;Ur-Nammu" torvenytablajanak hernlokzatan levi) .Jiatagu csillagot" es ,,1nnana" otagu csillagat is kisajatitottak es a sajat elonytlkre hasznaljak.

Viszont a rnagyarorszagi rnarxista uralom ideje alan lster-Garnnak a tizennegy orpszlanjab61 tizenharmat levakartak a falrol "ismel:etien tettesek", Tehat o !?l' aJl ek, akik ismerik a hagyernanyt, de akik az Egkiralyno - Sziaanya - Lnnana-; llama - Maria hiedelem ellensegei.

83

Szukseges tenat, hogy szent hagyomanyainkat vallasos kegyelettel apolva, megmentsuk ezt az egyetlen megrnaradt ister-gami oroszlant a pusztulastol, mert ez rnagunkra talalasunknak utolso G~enete. Melt' az a neptinkre vonatkoz6 karizma-tudat, amit jelkepeinek titka eletre kelt bennunk, megmaradt es atveszelt minden pusztitast ahban a nephagyornanyban, nepi hiedelemben, melyet Istenben boldogult tudosunk, Magyar Adorjan oly htven kikutatott es Ie lit az ut6kornak.

lNANA (NIN-GAL) MEGALD.JA UR-NAl\fMUT

INANA

Tunder Ilona-ve gondolok itt, akinek szent neve dingir ll-Ama-kent talalhat6 az ekiratos tablakon es az "Egi-Anya", az "Egkiralyno" nevet jelentette ~um'Ir-~nHj.hgar elodein knel. '

"Ur-Nammu"-i1ak 0 adja aldasat, mikor tOpapkent az Eufratesz szent vizet onti az eletfara, az ernberiseg elso torvenytablajanak dombormuvti abrazolasain (lathato a Philadelplriai Muzeumban), arnit fent mutatok be.

De megtalaltam egy masik szobrat is a Nagyasszonynak ahol szinten az egi batalmat.jelentoj.szarv-koronaval" van abrazolva, A Karpat-medencebe visszater6 nepunk a Man-Gar-Sag, visszahozta azta rnitikus hagyornanyt, mely talan regen i!1p-en - a Csallokozbol » indult el,

84

VI.

Maria szarmazasa

Az e16bbiekben reszletesen ismertetett sok ezer eves, karizmatikus .Jstenvaras" as jovendoles vegre testet 6116tt Mariaban es Jezusban. Val6ra valt azoknak a nepeknek hiedelme, akiket a. mai tudomany "nem semita'' neven kulonboztet meg a Bibliaban .Jcivalasztottnak' es .Jsten nepenek" nevezett zsidosagtol. Mikeppen mar elmondtuk, a zsidosagnak is megvan a sajat "Messias-varasa", de ez abban kulonbozik a sumir-szkita hiedelerntol, hogy a zsidosag politikai megszabadttot (libertadort) vart (es var rna is), akinek nem tartozekaaz "Anya' es meg kevesbe a "Szuzanya", ,;EgkirtL!yno", .Anyaistenno", hisz a heber nyelvnek meg szava sines ez ut6bbira. Ennek ellenere a j udai-kereszrenyseg vallasf lozofia j a es tan itasa megis m indent elkovet annak erdekeben, hogy Jezus Edesanyjat - Mariat - zsido szarmazdsunak hirdesse. Egy regebbi irasornbol veszern az alabbi idezetet;

Jezus Anyjanak szarmazasa

eddig egyszeru elintezest nyert azza] a "papi inforrnacioval", hogy "Maria zsido volt".

Talan kutassunk egyiltt az egyhazi iratokban. Megtalaljuk Szent Jerornos (rTleghalt Kr. u, 420-ban) leveler, melyer Heliodurushoz intezett es ebben azokat az adatokat, rnelyeket az .Apokrifus Evangeliurnok' egyike "Maria szuleteserol sz616 konyvv-nek nevez. Ebben az I. fejezet Igy 5z61:

"Mai'ia Ndzaretben szuletett es az Ur templomaban nevelkedeu. Apjtu Joakimnak, anyjat Annanak hivtak. Any]a is nazareti szuLetesii volt; apja pedig Bet-Lehemi. "

A VI. fejezetben Igy olvashatjuk:

'I A harmadik evben - a csecsemo idejenek vegeztevel - elviuek a Szilzel az 6 ojrindekaival egyun Cit VI' templomaba. E templom koriil 15 lipcs6 volt a feljarat, tudniillik a temp/om egy magaslat telejen epiilt, es nem lehetett mdskeppen feLmenni a templom keruleten klviil level szentelyhez, csak a lepcsdkon at.. A gyermek erdekebeni l6rvenyszerii szertartas teljesltese utdn a templomudvaron hagytak. aSzuzet; hogya tobbi hajadonokkal egyutt legyen nevelve .... a sziil6k pedig hazatertek. "

Ne;",zilk, hogy mit mond a Biblia a "Magaslatok belyeirol":

" Oz:u!tek ki akkor a Foldnek minden lakosat a ti szlnetek el61 es veszessetek el minden lrott kepeiket es minden 6ntiitt balvany kepeiket is eiveszesseiek es minden magaslataikat rontsatok el. (4M6z 33:52) - " .. es elvesztem a ti magaslataitokat. Es elpusztulnak oluiraitok es osszetornek Nap-oszlopaitok.. ,) (Ez

85

6: 3-4) - .Elronia az idegen istenek oltarait es a magaslatokat, a balvanyokat eltorete es as aserakat." (2Kr6n 14:3)

Es lgy lehet vegigfolytatni a bibliai idezeteket arra, hogy ezek a magaslatok es az azokon epult szentelyek nem a zsido istennek a templomai voltak, hanem a kanaani es a zsid6k elotti osnepnek osvallasahoz tartoztak. Nyugodtan mondhatjuk: a sumir vallas templornainak, Tehat a rnagaslatokon az osi hitnek a ternplornai voltak es ezeket a zsidok leromboltak,

Ha Mariat a magaslatokon levo templomba vittek, akkor az sernmikeppen sern lehetett .zsido templom", melt hiszen a zsido noszernely csak a sator pitvaraba lephetett be es nines sernrnifele zsido szentely vagy ternplom, vagy egyhazi kozulet, ahol noket is tanitottak a templomban. Maria tehat csak az 6si bit ternplomaban nevelkedhetett es ez ekes bizonylteka annak, bogy sern szU letesi leg, sern nevelesileg zsido nern volt, hanem galileai - azaz

rum~ ,

A rnasik bizonyftekaz, bogy "Nirzaretben esak Kr. u, 60 kornl epult fel az els6 zsinagoga "es a zsido ostortenesz - Flavius Josephus - Nazaretet meg sem emliti a zsid6 telepulesek es egyhazkozsegek kozott, minek kovetkezteben biztosra vehetjuk, hogy Maria sznletesekor - Nazaretben - sem zsid6 vallasi elet, 86m zsida iemplom - zsinag6ga - nem volt.

* :-;: *

A mar eddig is sokszor ernlltett, legmodernebb Biblia-Szotarban (*) a kovetkezf szoveger talaljuk Mariarol: ("M" 293 oldalon):

.Nagyon keveset tudunk Jezus Anyjdnak, Maridnak a csaladi karutmenyeiral. Mate is Lukacs szerint, mint hajadon Nazaretben jelenik meg - Art sem tudjuk, hogy If a ddvidi-vonalhoz tartozik-e, hanem csak a korai egyhaz remenykedik abban, hogy If megiscsak ilyen szarmazasti lenne. - James 2. szazadbeli proto-evangeliuma szuleit Joachimnak es Annanak nevezi, akik gazdagok; de gyermektelenek. "

A komi egyhaznak a "remenysege" azonban a csaknem 2000 eves judaizalas ideje alatt rna mar oda is jutott, hogy vallasos "keresztenyek" is egyszeruen zsid6nak valljak Jezus Urunkat, termeszetesen a .Davidi-vonalhoz" valo tartozas alapjan, Pedig ha valaki magat "j6 keresztenynek" vallja, akkor legalabb azt kellene tudni a sajat Evangeliumabcl, hogy mit mondott Jezus akker, amidon Ot ehhez a ,pavid-vonalhoz" valo tartozasra vonatkozoan kerdeztek a zsid6k, es Jezus a ItO Zsoltarra hivatkozik, ahol "David Uranak mondja ot" es azt kerdezi vissza a zsidoktol: "Akkor mimodonfia neki?" (Lk 20:41-44.) - De. Jezusnak szava a j 10. Zsoltarra val6 hivatkozassal mast is rnond. Ugyanis: ha Jezus sajat rnagat nevezi "David Uranak", akkor a zsoltarnak aza reszeis Jezusra vonatkozik, ami igy sz61: "Pap vagy Te orokke Melkizedek rendje szerint!"

Megeroslti ezt Palnak a zsid6k.hoz irt Jevele, amikor Jezust 0 is igy nevezi:

"Drakkevalo Jlfpap a Melkizedek rendje szerint" (6:20).

"Pehat JeZl1s a melkizedeki nemzetsegbbl szarmazik, eppenllgy, mint Edes-

anyja is. Kutassunk talan egyUtt Melkizedek Utilll. .

86

Pal idezett levele "Salem" kiralyanak nevezi, ugyanugy, mint kesobb Hyeronimus is, de 5 "Salemet" azonosttja "Scythopoiissat". Itt mar a szklta nemzetsegnel vagyunk, tehat a paradicsorni szepsegu es fekvesu Scythopolis videken elt es mukodott egykor Melkizedek, a felseges lsten papja, aki - ugyamigy mint Jezus - kenyeret es bart adott hiveinek a sajat isteni rendje szerint. - Agorog mitologia ugy mondja, hogy .Bar-Kus'<t itt Scythopolisban neveltek fel a nyrnfak, es itt telepitette a hires szol6rtltetvenyeket. Hozzank meg kozeJebb hozza ez a mitol6giai eset Scythopolist, rnert "Bar-Kus = Nimrud" gorog neve. fgy tehat Scythopolis .Nimrud" 6sap6nk varosa volt.

Kutassuk csak ki azt is, hogy mi volt Seythopolis regi neve? - A Kassita (kusita) idob61 szarmazo .Arnama-textusokban" igy talaltam meg "Bit-Sa-An" es B1211ehem never is, mellette fgy: "Bit-Lah-Mi" Ide from eklrassal - nehogy felreertes legyen e ket nevvel kapcsolatban:

BIT- (L.324)~ haz , otthon. ~ jj SA - (L.353)~ arc,Ugyelnl ~ .~ AN - (L. 13)~ eg,menny. ~ 'ij BI'l'-SA-AN ~ "egarcLik haza". ~

BIT- (L.324)~ haz,otthon. "-"'i'1rr·~

"'1 '0':':

LAH- (L.3al)~ :feny. ~T ]~

",1 "' . ...,

HI - (L.554)~ hajadon. ~ 4

BIT-LAH-MI = "FellY szUzenek haza!.'

A scythopolisi szkltak tehat rnagukat "egarc(mak" (mennyarcunak) nevezt6k, eppenugy, mint a Tarihi Ungurusz szerint .Adzsernbol", .Elarnv-bol (ami az ekiratokon "An-Sa-An" ekjelekkel van irva es az "egarctlak honat" jelenti) ... indulo Hunor es Magar nepe.

Szinte csodalatos, hogy Jezus szuletesenek helye, mai kiejtes szerint: .Betlehern", - az ekiratokon .Bit-Lah-Mi", a .Feny-Szuzenek otthonat" jelenti es ez a nev is azt igazolja, hogy Maria valoban az .Jstenvaras" profeciai szerinti rnegtestesult .Jstenanya", akinek kuldetese az Istenfiunak fogantatasa volt, a foldre rendelt terrneszeti (isteni) torvenyek betartasa es teljesitese szerint,

Miutan pedig Maria szuletesenek helyet sern tudta az eddigi kutatas megallapitani, a Bit-Lah-Mi - kb. Kr. e. 1400,-ban leirt nevbol az a logikus kevetkeztetes vonhato le, hogy Maria, Jezus Edesanyja is itt szuletett. Azt is meg kell all apitanunk, hogy nyomozasunk egyre kozelebb hozza Mariat az "ega~cu", "naparcu" nernzetseghez, es Igy a "magyari nepekhez", Ugyanis nerncsak az .Adzsernv-i Nimrud-fiak nepe nevezte igy magat, hanem a "szabirok" is, hiszen osi nevuk "Sa-Pir", mely sz6 "napareut" jelent, Nagyon fontos tehat Maria szarrnazasanak a megallapitasa, mert a szkita "Melkizecl.!}k" nemzetsegbol vale eredete (arnire Jezus az evangeliumi iras szerint hivatkozik), Igy az osszes "magyariakat" Maria is Jrizus nepehez soralja. A szkita 6~'6knek ut6dja, aMah-Gar - magyar, fgy a "Feny Szuzenek" - Mariiinak - a nepe; es a nemzetsegb61 valo szarmazas elihetove teszi a "kajafasi orokseg"kent rmiig ll1utatkoz6 "magyarirtast", mert ma a magyar nep ennek a szkitamelkizedek nemzetsegnek az Ul.otso, es a Boldogasszonyhoz hiiseges marCidl haj16sa

87

Sajnos ez a "kajafasi gyulolet' - mint nepunk elleni hagyomany - mar meggyoker.esedett es igy allandosult a -zsido nemzet-vallasi felfogasban. FI~vius Iohephusnal (a zsido haborurol irt konyveben) olvashatjuk, hogy milyen

verfirrdot" rendeztek a zsidok a .scythcpotis! szkitak" kozott, allttolag megbosszulva a .szkitak tamadasait, redig a bekes szklta nep meg a zsidok irant is szeretettelelt, olyannyira, hogy meg a Makkabeusok konyve is elismeri, hogy "a szkltak turelmes elnezessel es klmelettel viseltettek mindig a scythopolisi zsido telepesekkel szernben." Az egyes korszakok szerint azonban a zsid6k mas es mas nevek alattkulonbozterik meg magukt61 a "szkita-magyari" nepeketo Nagyon sokszor "kuti", "guti" neven irjak. A kozepkori es ujkori zsido vallasos ircdalorn a Mozes ]_ konyveben, a 16:5 verseben kozolt "Ha-Gar" (HClR) .Jiagri" nev alatt mar kifejezetten a "HlIngal''' rnagyarokat erti, rnikent art reszletesen kifejtern a .Kaldeatol Ister Gamig" elmO konyvem II. kotetenek 181-182.0Idalain.

A zsidok vallasos irodalma mindezeket a nepeket ugy mincstti, hogy: ezekre a nepekre nines szuksege a zsidosagnak, Erthete tehat, hogy Scythopolis szkftaira, a melkizedek ut6dokra is ervenyes volt ez a felfogas, melynek legszomorubb bizonyiteka a Melkizedek nemzetsegeb6f szarmazo Jezus Urunk keresztre feszitese. Ne tevesszen meg senkit az, hogy a bibliai Irasok "Melkizedek~rei1d"-jet emlltik. Kifejezetten hangsulyozzak azt, hogy "ez nem zsido". A nepeknek sajat vallasuk volt es a .Jvlelkizedek rendje szerinti papsag" a szkitaknak a vallasa szerint vezettea szkltakat a Feny Szentharomsaga fele, Ezert kapta meg mar j6 regen Bit-Lah-Mi (Betlehern) a .Feny Sziizenek otthona" nevet, mert a profeciak ide vartak a Foldre jove Istenfiu foldi Edesanyjanak megszuleteset. Es fgy is lett Maria Betlehernben szuletett, De mikorra tehetjuk szuletesenek datumat? ... Talan Kr. e. 30-20 kozott? ... Minden valosZin11seg szerint meg akkor is helyes ez az idopont, ha Jezus szuleteser'a sippari adatok es Kepler szarnltasa szerint idoszam ltasunk elott: '6. vagy 7. esztendore tesszuk.

[Amikor a "pr6f66i1kat" emlitem, elsosorban a surneriai "Mari" varos sok ekiratos jovendolesere gondolok, melyek "egy ernberben megjeleno isteni latogatast ernlltenek". Hasonlokeppen szol az un. "Uruki Orakulum", mely az .Jstenanya" latogatasat ernliti (Kr, e. 2. evezred); - es hasonl6 Kr. e. 2. evezred kozepen Irt profeciat talaltak a palesztinai "Ugarit"-ban is.]

Tudnunk kell meg azt is, hogy mindazok a nem semi nepek, akik a Jezus idejeben heberul Galileanak nevezert teruleren, a zsidokelott eltek, a hellenizal6 idl)szakbanelnevezett Scythopolist egyontetuen Bit-Sa-An (BethShan)-nak hfvtak. jgy a "hykszoszok", a -hilrolll klilonboz6 id6szakban megjeleiH "szkitak" es a ." fi I iszteu sok"is, aki ket sok tortenesz Imir *fi.\ iszteus hunoknak*nevez, azert meli uralkad6ik magukat *s.erenturan* nevveJ i.1l ett€k , ami a nyelveszek szerint nem semi, hanem azsiai sz6. De a Palesztinanak nevet ad6 'lPhilisti" (fiiiszteus) nepnek is "Beth-Shan" (Bit-Sa-An) volt a kozpontia es a felette levI) "Megiddo", ahol a regeszek annyi erdekes "szkita" leletet

talaltak. .

A mi kutatasunk szempontjilb61 igen fOntos az, !logy ezek az - ismetlem -

88

nem semi nepek rnindnyajan a *Melkizedek-rend*-je szerinti vallasban eltek, es a "Feny Szuzenek" (heberul "Ast3lie") templornokat epltettek. E templomok meg Maria-Jezus koraban megvoltak.

Jezus Urunk tanltasanak ismereteben meg azt a nagyon fontos adatot kell kiemelnem es hangsulyoznom, hogy Melkizedek never is megtalaljuk a kassitakusita id6kb6! szarrnazo ekiratokon, ugyanazon a nyelven, ahogy "Bit-Sa-An" es "Bit-Lan-Mi", fgy: "Milki-lIu" = az *!gazsag Istene". Jezus nevezte igy az Atyat, aki Ot a foldre kuldte.

Maria es Jews idejeben Galileaban lako nem semi nepek kozott meg kell emllteniazokat a surnlr utodokat, akiket a "nagy asszir kiraly telepitett GaliJea es Samaria tbldjere az elhurcolt izraelitak helyett Babilonbol, Kutabol, Hamathbol es Sefraimbol." (2Kir 17:]4)

13s itt egy nagyon fontos adatot szoigaltat reszunkre a nagyhirti orientalista tudes - W.F. Albright -, aki Sefi'aim-ot azonositjaSljJpar-ral, ahonnan Werner Keller szerint a parthiai magusok erkeztek J ezus bolcsojehez. Ezek a nepek megtartottak regi hitnket, a fenytisztelo magus vallast ugy, rnikent a zsidokeresztenyseg vallasos iratai rnondjak: "a Melkizedek-rendje szerint",

19y nem csodalkozhatunk azon, hogy Jezus koraban meg letezik a Genezareth-to partjan a magusok varosa Mag-Da-La is, ahonnet - mint 111011- d~m - a Maria Magdalenanak nevezettMaria Magdala szarrnazott

Kutatasunk soran tekintetbe kell venni azt a tenyt is, 110gy Maria es Jezus szuletesenek idejeben a Partes Birodalorn hatalmanak tetopontjan vau es tertilete nemcsas, az Eufraresztol az Indus folyoig terjed, hanem a heber hagyornany altai Galileanak nevezett terulet es Samaria is hosszu icleig partes fennhatosag ala tartozik .Adiabene" neven, Mint rnajd latni fogjuk, a Partes Birodalom lIl'a\k:od6i tamogarjak Heredessel szemben a zsido makkabeusok utols6 leszarrnazott:ilt, az un, "Hasmonetls" -dinasztiat. Itt azonban j6 ki kell egesziteni tOttenelmi isrnereteinket a Romai es Partes Birodalmak elet-halal harcanak e

korban tortent. esemenye i ve I. .

Kezdjuk Kr. e. 60-ban:

Romaban megalakul a triumviratus: Cezar, Pornpeyus es Crassus vezerlete alatt, s megtamadjak a Pintos Birodalmat, de Carrhae-nal (Harran) a partes seregek ronkre verik a rornaiakat es seregeiket rnegsernmislrik. Az Eufratesztol nyugatra' eso teruletek, beleertve Galileat es Samariat is, partes fennhatosag alii kerlllnek es. ez az .Adiabene" tartornany, az oda kinevezett Adiabene nevu partos kiralyi herceg utan, akinek korrnanyzoi titulusa: Pa-Kur (a hegyvidek ura), a biblikus trasokban .Pacor",

'A Parros Birodalom kinilya - Bazapran - Kr. e. 42-ben meglatogatja Adiabene TartQrflanyt, "Nakeb Adiabene" partos /lerceg, konminyz6 es "Grapte Kharax" paltos heroegn6 hazassagi evfordul6ja Unnepere. Ugyanebben az id6ben meger6s[ti a zsid6 Hasmoneus-dinasztilihoz talioz6 "Antigonus" (Mathatias) :fiat "Aristobulo" neven Jeruzsalem kiralyanak: es szabad vallasgyakorlatot biztosft a zsid6knak.

A paltosok annyira ellenzik a R6ma altai tall1ogatott Her6des uralkodasi szandekflt, hogy Hel"6des testveret "Phasael"-t es apjat ,Hyrkanus"-t fogsagba

89

vetik, Heredes pedig Romaba rnenekul. (* 534. o. "Hasmoneans" es 588. o. "Herod")

Roma: Herodest nevezik ki Jeruzsalem kiralyanak es Kr. e. 39-ben a romai legiok partra szallnak a samariai tengerparron Joppa-ban. Marcus Antonius (Cleopatra jegyese) a sereg fovezere, de a partosok hadserege isrnetelten legyozi a r6rnai seregeket es Antonius is a csatateren marad holtan. De ket ev m (11 va H erodes de I r61 "I du mea" fel61 megi s el fogla U a J eruzsal ernet, nagy verengzest vegezve a zsid6k (saddeceusok) kozott, Galileabais be akar torni, de mar Samariaban fegyveres ellenallassal talalkozik, tehat egyessegre torekszik es ezt eppen a partes korrnanyzo, .Adiabene" herceg utjan eri el. S itt kell bekapcsolodnunk a nemet kutatasok megallapttasaiba, melyek szerint a kovetkez6 tortenettel talalkozunk:

"Adiabene hercegnek es felesegenek. Grapte-Kharax pdrtos hercegnonek hazassaga gyermektelen volt. Egy Ananias nevezetii.zsido kereskedd, akita[ sok holmi k6z61.l az ekszereket is vasdroltak, ravette oket arra, hogy vegyekfel a zsido vailast, imadkozzanak lzrael istenehez - Jehovahoz - aki majd biztosan fllcg,{{dja oket gyermekkel' - A rdbeszeles sikerult es Adiabene herceg a zsido vallasban ; Joakim" es felesege Grapte-Kharax hercegnd "Anna" nevetkap. Min: Flavius Josephus lrja: ".leruzs6lemben palo tat epitettek az Adiabene hercegek es evi jovedelmiik egyhormadat a jeruzsalemi templomnak adtak; a masi): egyharmadot pedig szetosztottak a zsidosag szegenyei k6z611 ". - Azonban csaknetn 20 evi zsido hitben valo varakozas utdn sem szuletett gyermek1'ik.

,

Ekkar a jeruzsalemi zsido temp/om fiipapjai arra akartak ravenni a naluk csak .. Joakim" neven isrnert A diabene herceget, ho gy vdljon el felesegeuil es vegyen magdhoz egy masik zsido asszonyt, akilol maid lesz gyermeke. Adiabene herceg azonban szerette feleseget es mind a ketlen szakltottak a zsidosagga! es visszatertek regi hitukre. Adiabene herceg feleseg«: rdblzta a Genezdret tava mellett taka unokaoccsere, aki szinten ae Adiabene csaladbol szarmazoti, de miutan a videk halaszatanak felugyeidjekent milkodot: ., Yusef" nevehez hozzakapcsaltdk afoglalkozdst nevet is es " Yusef Pandar" neven volt istnert. Adiabene herceg pedig Pdrthiaba utazoti es ott felkereste a mdgusok . fajit, akii gyermekkaratol kezdve ismert, hiszen tole iskapott oktatast. (Itt meg kell jegyezni, hogy a parthiai "magus kozpont" Sippar-ban volt, tehat Adiabene herceg is Sippar-ba ment.) - Adiabene herceg 16redelmesen bevallotta, hogy csakn.em hitsz even al imadkoztak Jehvvahoz es minden "lemp{omi 6fdozatban" bokeziien resz! vellek is megsem adolf az Islen nekik gyermeke( A fOmagus 19y fe!e1t:

"Amit mi magunke.lt e.s masok6rt, vagy milsok el1Unk tehetnek, azt az orok Fenyben ti1ndokl6 Isten sohasenl fogja helyettUnk megtenni. Erat, k6pesseget e.s inteIligenciat kaptunk Tole ~zelt, hogy tarsai legyUnk a Teremtes Rendjenek megtal1asaban es terjesszUk gyakol'Oljuk a Tudas Fenye altaI az 6 dlcs6seget.

Fel.eseged - Grapte hercegno - csaladja generaci6kon at szellem i es testi egeszsegben elt. Vidd el ot 'Ywissa' nevli magus-asszonyhoz, aki a gyennekte-

90

len asszonyokon valo segitesben a legjobb orvosunk - es meglatod, hogy feleseged - Grapte hercegno - majd szulni fog, hiszen evei szerint mea alkalmas a

gyermekaldasra." t:>

A~ja~e~1e herceg fgy szolt: "Alyamj,o baratja vag)!. Tanacsodat megfogadam es ,Igerem, h~gy ha Is:enu~k megdld minket gyermekke! - legyen az .Iii< V~gy leany - Istel?zmk ,szolg~/alarafogo~lI adni ai, " .... es vitte rnagaval felesege~ ~wlssa-hoz. Es minden ugy lett, alT~ tnt a Sippar-i fomaglls mondta, Egy iv mullan fJ/e~szulelell ?raple hercegno leanya: Mirijam-M6ria. (A fentiek megtalalhatok: Wehrli-Frey: "Jesat Nassar genennt Jesus Christus" /Drei Eichen Verlag, Mtrnchen, 1965.) cimu konyvben, ahonnan Jeruzsalern terkepet is atvettern es kozlom.)

. A nemet szerzo igyekszik Maria es Jezus ,,2u:ja" szarrnazasat bizonyitani azon az alapon, hogy Parthia a Kr. e.-i 350. ev korul letezert un. "NaCTY Sandor biro~a!lllflilak tartomanya" volt es fgy - szerinte - a "parthusbk = <'lIj~k". Nem ~eszl fi~ele~be ~z,t ~ tortenelm i valosagot, amit "Sebeos" II' Ie: ("Heraclios rortenerer c. irasanak 10 oldalan 11850. Konstantinapnly) a kovetkezokeppen:

"A ntiochus orszaglasanak 14. eveben a panusok lerdztak a macedonok 19ojat es. az euthalit~k (feh~r hunok) kiralydnak fia lett uralkodojuk, kinek

riemsokara Kelet- es Essak-Azsia minden nepei megh6doltak. .. -

Tehat Maria es Jezus szuletesenek idejen mar a partusok azonosak azokkal a nepe~el, . akiket a tortenelem Daha, Szaka, Massageta, Sarmata, Szklta es Hun nev.en Is~er: yal.lasuk,,?,edig el:,')'?ntetuen az un. .rnagus-hit", vagy sokak altal ZOI<oastel_,;.fel~~tlsztelo SZe!iartasa, magaslatokra epltett ternplomokkal, ah~l a ".Feny.S~~z: (Innana, Istar, Astarte, Astoret, Anahita) es a .Feny Fia" (Bal, M~tra) fele iranyulnak az embed konyorgesek, - Tehat a Galileanak nevezet~ A,drab~ne tartomany oslakoi es a keletrol jovo partus-magusok vallas! felfogasa es hiedelme azonos es messzire kirekeszt magabol minden judaizmust.

De az Adiabene 'kinilyi csaladra vonatkozoan van zsido eredetu tudosita.sunk,ls. A tal~l1Udi kort koveto id6ben jelent meg a judaizmus egyik ircdalmi terrneke, a. mt Urunk Jezus Krisztust gyalazo irat, "Toledot Jesu" cimrnel. Ennek egyik heber alclrne: "JeZlJS es Helena csaszarno tortenete". Ebben a zside szerzo hivatkozik az "Adiabene kiralvl csalftdb61sz:innaz6 Helena ki-

ttll ", ale' ' . - '. ".

ynole, ,I Jezus rokona leven, meg akarta menteni 6t a keresztre feszltest61."

-, Hl1b~r Llp6t igyekszik emlitett konyveben kitisztazni az osszekeveli Wr:n.eln1l sorren,~et es 6 is megallapltifl, bC;gy lerezett Adiabene Helena kir6lyno, h~~~ek pa!otoja volt Jerl!zsalemben. Ime: kozeledi.ink Maria szarmazasa-

91

c .•
~<:ICbI
., bJ"i
c
~ ~ ·,19 .,,;
ij :;:"""'_;
:~~; "
a
t "
t~~ ~
.f,
~v~.fd' ""
f:. c~~ "-
.1" !~~~ 0'1
.7:g ~
~ ~~~ _r
'" ~ f!
c1 -c §.,n
gjj ~
~. '=
51 '?
.... ~a 0
~' Ii'?
';i ~ " A ,fenti terkepet atvettern az 1755 - ben, Svaj cban kiadott "Zwingl iBiblrab61".' Itt a 67. szamrnal van megjelolve- a "Grupte-Kharax partos hercegi cscliad,(Mu,t-i6 ede~'(fnyjanak) palataja, akinek slrjtu a 248, szam mutatja." - Ez a Lerkep annak is a bizonyiteka, hogy az un. ,;Zwingli-/ele reformaci6 tagadta. Maria es Jesus zsid6 voltat es eppen ez volt az ak; hogy .Jatenek' a ramal judai-keresztenysegb61 es a keresztenyseget "rejonnalni;' (iualakitani) akartak; minden judaisag e lhagyasa val " Es ne felejtstik e 1 az evszarnot: Kr, u.

9:.2

17:55.1 Azote azonban a judai-keresztenysegnek sikerult veglegesen eltUntetni est a "refbrmaci6s" torekvest. .

A "Zwingli Biblia" terkepen tehat lathatjuk, hogy a Grapte-Kharax es az Adiahene hercegi csaladoknak palotajuk volt Jeruzsalemben

J,eruzsalemet a Kr. e. _I 4. szazadl .Amarna textusokban" " Uru-Solyma" neven tahi.U,uk JTIeg es e neve utan sok szakember szkira alapitasunak veli, amire majd a ke~obbiekben reszletesen kiterek,

D,e ~nnek a varosnak tortenelmi lelrasa igen zavaros. Ennek oka az, bogy a semitol6gusok es biblikusok semmikeppen sem tudjak bizonyftani a zsidosag altal1 ala;pi.tasru,,tehat a hiteles adatok nemak maradnak, Annyit azonban biztosan tudnnk, hogy a Partes Birodalorn kiralyai nemcsak a biblikusan Galileanak es Samarianak nevezett terul etekre, hanem Judeara es igy Jeruzsalernre. is kiter-

je:s;ztettek hatalmukat; hiszen eppen Herodessel szernben a Aristobulo "HasiTIoll':;us II."-t teszik Judeakiralyavaes Heredes apja es testvere a Galileanak nevezett Adiabene tartomanyba mennek targyalni Adiabeneherceggel, aki otta paftus helytarto volt. Teljesen ertheto tehat, bogy Jeruzsalemben is volt p(l'lotajuk.

De'folytarom ezt a ti:lrtene1111 i nyornozastes lelrok mindent, arnit talaltarn az

"A'aiabeIle"~ -csaladhoz tartozokrol. . .

Adiabene Helena kiralyno az elsa szemely, akinek letezeset biztosan tudjuk, JiJ;st,8n .a Talmud is megem lekezik rola: "H e lena Hamal ka'tneven em Uti. A."ToJedot Jesu';'cimu gyalazkodo Irasban pedig ez a szovegolvashato:

"A (fiapene Helena kiralyniinekvol: egy Mirjam nevil, sziaha] adon rokona, akinek igen nagy vagyona es foldbirtokai voltak. Mellette alit az Adiabene csplat/hqz tartozo YusefPandar nevti fiatalember rokofl;a,akt szinten nagyon gazdag "Ilolt, ikan;na. nem szdrmazou kirit/yi verbal"

Er(!ek:es itt 6sszevetni a talmud i szoveggel ezt az-adatot. ugyanis ott a .,.,Pltnqar"-ho.z hasonlo nevet olvashatunk Jezussal es Mariaval kapcsolatban, im~ a, sZ.QYeg a "Sanhedrin 67, a. laprol":

., igy cS!3lekedtek Satheda fllival, s jE)I/esz itettek htlsvet eloestejen. Hogyan Satlleda fiAt, hiszen (} Pandera fia vo!tLAz anyjitnakjerje volt Satheda s az agyasa.vqlt Panderas ... az anyja Mirjam (Maria) volt, a hajfonogato. Ez; a nevet igy 1I1agyarptt41c Sathat-da, azaz haden volt a ferjehez"

(A ",T0!edot Jest!" hivatkozast atvettern Huber Lip6t .Zsidosag es keresztenyseg Kris,t;tust6'1 a kozepkor vegeig" clmu konyv6b61 /Kalocsa, 1936.) Magyarul: ;,Jezu~t0rtenete", de mondjak az .Akasztort tortenete't-nek is. Huber 19y je!l~mzi: "hogy a zsid6 nep dllaga hogyan gondolkodott Jezusrol, hii kepet nytijt a Toledot Jesu. 'j

Minket ebb61 a gyalazatos inisb61 most csak az erdekel, bogy a Talmud is emleke~ik egy .Pandar" nevu ferfire .Pandera" valtozatban. A "Toledot"ban em Iltett Yusef-Jozsefnek "PandaI''' neve = a fo gla lkozasanak megj elolesevel, melyet - a romai terrninologia szerint - talan "procun'ttor"-nak fordithatunk, akinek feladara nerncsak a rendre val6 felugyelet, hanern az engedmeny<;:k (koncessziok) adasa, adougy stb, is. .Pandar" arami nyelven jelenti ezt.

93

A surnirban hasonlosagot talalunk azza! 3 kulonbseggel, hogy az ernberi foglalkozasokat jelento .Ju" determinattvusszal egyutt talalhato az ekiratokon. PI. "Pan-Tag" = allattenyesztesi alkalmazott", (L. 439.) - Minden bizonyossagsal mondhatjuk tehat, bogy .Yusef-Jozsef nevti Adiabene hercege, mint Pandar

b '.

(prokurator) volt Maria mellett." Es nern Jeruzsalernben, hanem a Galileanak

nevezett Adiabene partes tartornanyban. De folytassuk csak meg tovabb a felderitest, melt igen erdekes adatot talalunk Helenarol:

"Helena kiralyno a zsido hitet koveite, de tisztelte Maria vallasi folfogasat es lstenrdl alkotott nezetet; de nem ertette meg, mert if gyermekkorauil kezdve a zsido "szentiratokat" tanulmanyozta es igy szinte dikiatorikus felfogasi: lett a zsido valldsl tigyekben.

Maria szulei mar nem eltek meg gyermeknk felnovekedeset lis igy Maria volt az egyetlen orokose a galileai (adiabene-i) foldbirtokoknak es egyeb javaknak. Marianak volt egy nagynenje, valoszinilleg edesanyjanak huga, Tryva, aki nem volt zsido hitil, Jeruzsalemben. lakou es ezzel tartott Maria szoros rokoni kapcsolatot. r s

Hat igy Adiabene Helena kiralyna es Grapte-Kharax Tryva hercegn6 Jetezesevel a ket jeruzsalemi palota is lakokat kap felderltesunk szerint, A judaikeresztenyseg Iegendainak hiteben feln6tt "keresztenyek" es "keresztyenek" pedig ne csodalkozzanak azon, hogy e sorok lrojanak nyomozasai alapjan a "J6zsef' nevu zsido acsmester helyett egy szinten "J'6zsef' nevii, Adiabene herceget talal Jezus Edesanyja, Maria mellen." De ezt is meg reszletesebben kifejtjuk majd. EI6bb azt szeretnenka logika altai kovetelt adatkent felderiteni, hogy a nem zsido hitu Maria

Hoi es miIyen templomban nevelkedett. ... ?

Azt mar tudjuk, hogy meg a zsido leanygyermekekis ki vaunak zarva a 25inagogabol, mert nok - az akkori szabalyok ertelrneben - csak a sator elotereben tartozkodhattak. Viszont az egyhazi un. .Apokrifus Evangeliurnok" egyike, az Evangelic del Pseudo (al, nem hivatalos) Mateo vagyis "Mate nem hiteles evangeliuma", arnit heberbol forditott latinra Hieronymus (Kr. u. 420), Crornacius Aquileya puspokehez (387-407), /akivel.megszunt az ariauus hitvaltozat/ fit leveleben elisrneri, hogy ez a heberul lrt "Apokrifos de Natividad (nem hivatalos sznletes lelras)" tartalma tobb valtozatban van forgalomban es ezek legveszedelrnesebbike egy .Leucio" nevu, manicheus tanltvanynak a tudositasa, ami megbotrankoztatta az "igazhitGeket", mert az apostolokrol is maskeppen es .Jiamisan" velekedik es fgy az egyhazi (ortodox) zsinat ugy itelkezett, hogy semmifele figyelemre nem szabad meltatni Ma mar tudjuk, hogy ez is elpllsztftasra keriilt, mert nem a zsid6gy6kerlr, o/"todox-keresz/enysegeL szolgdlta, hanem oz Igaz.I'agot hirdelte.

Olvassunk bele ebbe az irasba, men erdekes "parhuzamokat" talalunk benne. Olyanokat, amelyek az altalullk val6szinlisftett ti:ilienelmi igazsagokat "zsid6 izure" valtoztatj<lk. De nyomozasunkban nagyszeru adatokat nyujtanak az elilldlliashoz. l111e, a minket erdekl5 sZi:ivegek:

94

"Mikor Maho 3 eves tell, szulei elvaiasztottak maguktol. Azutan a templomba vittek es a templomnak - leiinyuk neveben - nagy adomanyt adtak; hogy azokkal a szuzekkel elhessen egyiut a temp/ambon, akik ott lakoztak, az ejjelt is nappa!t Isten dicseretere forditva. Ahogy a templamhoz erkeztek; Maria olyan gyorsan meni fel a templomkapuhoz vezeui 'tizenot' lepcson, hogy nem is nezett vissza es semmi btisulast nem mutatott szulei ulan." (IV resz)

Ez a templorn tehat csak azoknak a magasiatokon epiilt nem isido templomoknak egyike lehetett, mert a zsidok templornaihoz nem vezetett fel semmifele lepcsosor, Mar ernlitetruk, hogy ezeket a - zsidok alta! "poganynak" nevezett _ ternplomokat a mozesi torveny elpusztltani rendelte, de meg Jezus idejeben is leteztek a "Feny-Szentharomsaganak" a dicseretere. - Ha aztan tovabb olvassuk ezt az apokrifus evangeliumot, ir6ja erdekesen Salamon templomaba helyezi Maria es a tobbi szuzek neveleset. A mai bibliai regeszet kiasta Salamon tel'nplorfl8.t Jeruzsalernben es meg is allapitottak rola, hogy ez szinten ,~pogltny" es nem a zsido valles temploma volt. A Jeruzsalemet latogato turistaknak erdekes valosagkent mutogatjak "Salamon pogany templomait" az Olajfak hegye aljan es az idegenvezeto igy mondja: .Ezeket Salamon kirdlyunk: eplteue pogciny felesegei isteneinek, de Jezus idejeben nem voltak haszndlatban. " - Hat akkor Maria semmikeppen sern nevelkedhetett itt es "Mate titkos evangeliumat'' a valosag cafolja meg!

De keressuk tovabb a nekunk hasznos "parhuzamokat". - Masik kozles, amit rnajd j61 felhasznalhatunk az, amint Mate lelrja Maria Ugyesseget, kulonosen a .fonalkeszitesben".

Hannadik: "Abitar nevi! zsido fr5pap keri Q templomi tandcsot, hogy Mana: adj6k ki neki, mert az dfia akarja felesegitl venni. s )

Vegi.H egy konfuzos toitenetet ismertet ahol a templomban sorshuzast vegez vesszokkel ez az Abitar. Megjelenik Isten angyala is neki es azt mondja, hogy a legrovidebb vesszo tulajdonosara bizza Mariat. Ez a "tulajdonos" pedig nem mas, mint a Juda nemzetsegbeli Jozsef.

Eddigi nyornozasunk eredmenyekeppen rnondhatjuk, hogy van: "kM Jozsefunk" esmeg nern tudjuk, rnelyik templornban nevelkedett Maria.

A jeruzsalerni Salamon-tempt om elesik. Keresni kell a "magaslatok templomai" kozal egyet, mely szarnitasba johet. MenjUnk a Galileanak nevezett Adiabene tartomanyba. A biblikus teoria Nazaretet emllti Maria allando lakohelyetiL De ezze! a Nazarettel is baj van. Ugyanis Flavius Josephus, a zsido tcrtenetfrc nem emliti meg Jesus idejeben letezdnek: - M.P, Albright angol kutato megallapltja, hogy eredeti Jezus-korabeli neve Mag-her-ret es csak bibliai alakitassal lett Nazaret.

Etta! a Mag-har-ret-ti:il csak ot kilometerre van az igazan magyarhangzasu Tabor-hegy es nem csodfllkozhatunk, ha a magyarok ezt a "Mag-har-ret"-et "l1lagyarret"'-nek 61vassak, annal is inkabb, mert ahogyan Forrai Sandor ilja:

" Maghar eg;,nlual delpa/esztinai wiros es a tudomdny meg {ovabbi harom Maghcu-et f61drajzi nevet ismer, va/6szinii a szabir-magyarsag reven. .. (Talan a Maghar Jehet "Mlib-gar" is, mint sl1IllEr-arami neviink.)

95

Lehetseges, bogy Maria "magaslati ternploma" eppen a Tabor-hegyen volt, ralan ott, ahol rna a keleti keresztenyseg kolostora all. Lehet. De a ,,'Kalmelhegy" is szamba veheto, hiszen ott is volt ilyen ternplom "Astarte" (FenySziize) tlsztelerere es ennek ernleket (lrzi a .Karmel-hegyi Boldogasszony" dicserete, - Persze rnindezek csak feltetelezesek, de tudnunk kell azt, hogy a Karme~ (Carmelj-hegy nemcsak allando .Jakott terulet" volt, hanem itt "prehisztorikus" telepulest is talaltak. Itt kerult elo a .Jicmopalestineis", mely kujonb6.zlk az europai neanderthal: embertol. Sokkal fejlettebb annal.

A Pseudo Mate evangeliumanak az a kitetele hogy Maria kulonosen u" gyes

. ' b"', . 0

volt a fopalgyartasban", e sorok lrojat "Bet-Sa-An" Scythopolis varosba viszik

gondo]atban. Ugyanis itt Scythopolis-Bethshanban Mszitettik a legjabb lenfonalat es a lenvdszon sz6ves az itt leva, ,Jefrytiszlel6 templom" papjai altai vall megszervezve, mint templomi kivaltsag (privilegium). Ez a tudornany, mint szakma mar evszazadokra menoleg az idoben hatrafele eselore is bizonylthato. Erdekes * megjegyezni, bogy az egyik leghatalmasabb romai esasziir,a boles es nylltesziiparaszt Diokletian (284-305) altai az arak szabalyozasara kiadott ~diktllm a Iegmagasabban szabja meg:a scythopolisi .Lenvaszon lunika" oral. lme, az osi'"templomi szakrna" diadala Maria utan io 300 esztendovel. Jtt csak zarojelben rnerern megjegyezni azt a feltetelezesemet, hogy talan eppen ez a scythopolisi "pogimy" templorn lehetett az, ahonnet Jezus kikorbacsolta a kufarokat, Ugyanis eppen Flavius Josephus irja, hogy .a zsido kereskedok sokszor elozol)lottek a gazdag Scythopolis varost, a j6 uzletek remenyeben. Es ha mar Igy eloreugrottunk a tortenesekben, hadd mondjam el azt is, hogy Jezus feltamadasa utan itt - Scythopolisban - alakul meg az e/so Jezus-hil11 egyhaz is. Hivf/J: k~zt nine:' zSi.do, ~sak az 6s1akos aramiak es igehirdetesu« is titurgiajuk IS arami nyelvic. A judai gyokeru ortodoxia ellenuk is fellep terrneszetesen. f cry elso martlrjuk Procopius fell, aki a gnosztikus evangeliumokat arami nyelv~~ fordltotra, rnegoltek Kr, u. 303. julius 7-6n. Az elso noi martlrjuk Marta magUiin(f, szinten arami volt.

Ezeket az adatokat Seythopolis - Bethshanra vonatkoz61agcsak azert isrnertetern, hogy kelloen kihangsulyozzam ennek a - mondhatni - zsidoktol mentes varosnak fontossagat, hiszen lenvaszon iparanak termekeirnl mea a jeruzsalemi Talmud is megernlekezik (Demai 22.c.) mondva: "Xelet minden piacan-megtalalhatak ". A mai zsid6sagot is erdekelte ennek az- isrnetlem - nem zsid6 alapitasLl varosnak a m(lltja. Ezert az rsrael Exploration Society kiadasa:ban "The Beth-Shean Valley" dm alatt tud6sitanak Seythopolis tOlteneter61, mondva, hogy: "Scythopolisl a barb6rok nevezrek Beth-Shaan"-nak. Zsid6mentes volt?t ugy ismerik el, hogy a zsinag6gak aJapitasat a Kr. 1I. 3. szAzadban fedezik feI.

. A "korai" kereszteoy egyhazkcizi:issegekr61 igy irnak: "There is early eVldeilce of a Chl1istian community, formed of Aramaic (not Greek)-speaking people, evidently proletarians_ " (A "mi" nepeink nekik esak "proletar" jelz6- vel szerepelhetnek:). - A fenti adatok utan elkepzelhet6, hogy Adiabene herceg ~e.lytmt6saga koraban, tehat Maria eletenek idejen a nem zsid6, hanem animi oslakossagot mily nagyszeru szervezetben tarthatta ossze a nemzeti ontudatuk-

96

hez rartozo tudas 65 szakertelern, arninek alapjat a sokezereves 5si hit adta. Most, hogy megtalaltuk Maria mellett Adiabene J6zsef herceget, aki ennek a rartornanynak a "pandar".._ja volt, kutassuk ki azt, hogy mit mondanak a zsido iegendak a zsid6 hitet eihagyo Joakimroi, Anndro! es Ianyukrol Mirjamrol?

A mai cionizrnus sern akar ernlekezni ezekre a legendakra es foleg arra a latomasra, amir61 rabbi Seth Yohanan SZ{11l10lt be a jeruzsalemi zsinag6ga f5papjainak. A szin tehat a zsido fopapok tanacskozasa,

Iskarot Simon rabbi kerdezi: "Neill tudnank ennek a leanygyermeknek szutetese: lzraei javara kihasznalni?'

"Ez lehetetlen - mondta Simon forabbi - mert valami sotet titok veszi k6riil a leanyJi ezeknek a sziil6knek es mindazokat is, okik. biinosok: ennek a gyermeknek a megszuleteseben. Mert valoban tltokban iartottdk ezt a szuletest, meiyrdl mi csak akkor enesultunk. amikor a gyermekgondozok es a tudosaik ott megjeientek. - Mar semmit sem tehetunk ellene. Tudom, hogy a nem zsidok (proselitak) magusainak magicija hatalmas erejii, de sajnos mi nem ismerjuk ae a tudomanyukat. Mert maskeppen hogyan tortenhetett volna, hogy huszevi termeketlenseg utan egy gyermeket hozzanak a viltigra .... ? "

Rabbi Seth Yohanan, aki eddgi csak hallgatott, fgy szolalt meg: "Mindig tudtam, hogy a gazdag es joszivii gojokat megszallja az ordog. Tanltasainkat nem ismerik el, es ketelkednek szavainkban. Azl mondjdk; hogy Melkizedek laratyuk volt a Mindenhato lsteniik .f6papja. - Nekem egy igen rossz erzesem van, hag)! ez az lijsziil6ti ieanygyermek rossz sorsot .fog hozni Izraelre. Azer! mondom ezt, mer! egy laiomasom volt vele. "

Sapadt arccal emeltek fel kezeiket a rabbik es mondtak igy: "Atkozott es kirekesztett legyen a g%k neve es orok e/edi legyen Izrael, Amen!"

Rabbi Seth pedig Igy folytatta: "Ha/UolOkl Hirtelen rigy ereztem; hogy a szentiratokat keres a kezeim meg vannak babonazva. Dicsertem lzraelt es megatkazram a szellemeket. Azian elaludtam, de a hajnalcsillag tiindokleseben erzekem figyelmes lett as ajovoire akartam nezni. Kerdeztem onmagamat, hogy ezek a parthiai es adiabene-i mtigusok mit is olvashauak ki a csillagokbol, Joakim as Anna kinyanak. sorsdbol? - Aztan hirtelen egy latomasban megpillantottam Mirjam hercegnot, mint isteni szep szuzet, amint az eg es a fold kozott lebegett; KO'rtil6tie sem sdtetseg, sem vilagossag nem volt, hanem valami csoddlatosfenyesseg vette korul. Fejen csillagokbol rakott korondt ltutam - Nap/(mybe volt Mt6zve es a holdsarl6n alit. Kezeiben tartotta a Foldel, meIy hirlelen egy gyermek alak}i/f vet/efef es egyf'higyermekke lett, akil if a karjriban larto!!. Tudlam, hOg)! ez majd az 6 fio leend, merl a gyermek jeje k6riil a Napfeny a k6vetkeza szavakat.forll7ulta:

._ . Kiridyok kiridya, Meslerek I~eslere ... Aztan hirtelen e.gy hala/mas kigy6 ]r:;lel1l meg, amelyikfarkc1vat az Eg csiffagait a Fold pOl'aba verle. Fejen szarvak. voltak. Egyre jobbl/l1 kozelitetle a Napass:wnyl, aki gyeJ'l11ekril elrejlette e.lole: A kfgy6 azt6n famadotl es er6sen klizJoll. meregfogakkal, szarvaival, fark'~vo!;, d~ a ~ala{mas Feny legy6;:,te es hamUw] egette_ A hamut pedig 0 t;avargo szef szorl~l szeto A Napjlli sz6:xila azonban a/torte a vifrigmindenseget, Igy hallals;;;ott "'En vagyok. a Vilag Vilogossaga!* Es ezerszer visszhango;t6k

97

a tengerek lis afoldek 19y:, *Odvoz!Cny Te dldott, aki e(jdtlel hozzank a kuhatal/an Mindenhaui neveben!"

Mindel? reszemben reszketve, [elelemmel ebredtem [e! a latomasbot. Vi/6- gos nappa/ volt is a Nap a szetnembe sutott. n

Ez a zsido legends azt is bizonyftja, hogy a zsidok elotl isrneretes volt a sumtroknal levi) evezredes Istenanya-varas, hiszen a babiloni fogsaguk boldog idejeben a joh iszemu kaldeusok rnegtanftotrak 6ket a kald-nyelv es a kald-iras ismeretere. Innen vettek at 111 indazt, am it ugyesen belezsugorltottak - a Si!lat erdekuk es ertelmezesuk szerint - vallasi ranaikba. A zsidok azt is megtudiak. hogy a sumir "fenybe-oltozott lstenanya" viln%siban -vszinte feltetelkent - benne van az "Ama-Tu-An-Ki - lnnana - Baudugasan - Astoret - Anahita" nevekhez kot6d6 kultusz "szepI6telen fogantatasi es szilzt61 szuletesi" hiedelme. Ennek a beteljesi.ileset61 feltek (bar az anyaghoz vale szoros hitbeli ragaszkodasuk szerint lehetetlennek tartottak), de a rettegesuk megis letezett es ez nem is volt alaptalan. Ugyanis Babilonban rnegismertek azr a sok titkot. rnely az ,,egi lakoknak" a re Idre erkezesevel volt kapcsolatban, es a kaldeusok (sumltok) ezeket a .Jatogatasokat" a "Betlehemi csi llag' fejezetben em litett Nibiru egitesrhea kapcsoltak

A zsidok meglathattak a Kr. e. 7. szazadban meg epsegben letezo kiralyi palota falfestrncnyeit Mati-ban ahol a .Foldon valo uralkodas' hatalrnat egy lstenno adja at a foldi kiralynak. De azt a cscdalaros ,,1$tel1llo szobrot" is I athattak, ami! itt bemutatok. Ez a gyonyor(l .Jstenno' kozrn ikus sisakot visel cs pontesan olyan testhezallo ruhaja van, mint amit rna viselnek az aszrronautak. I .. Hlts6 nezetben lathatj uk, hogy sisakja a vallan nyugszi k, tal'k6jan egy doboz van, melyhez egy kabel kapcsolodik. Kezeben egy 5 cm-es falvastagsagu korsot tart. Homlol an ket szarv alaku veg;z:odese van a sisakjaban, Ennek a neve: "sugtira ". Az irast 1Id6k ugy rnondjak: .Ez koti ossze az lsrenno; liz egiekkel", Arlatszo ruhajanok neve slim II" nyel yen: .' Polo ".

A'szobo!" anyaga olyan meszk6, amib61 i Iy tokeletes n6i alakOl k it~lr·agni mlmlehet, mert repeszti, tOl·i ,I vesa. A kbve \Ialt bibliai U,[ felesege leg,enchiJanak fornlsa lenne? - E somk ir6ja Llgy vii i. lwgy a babi ioni fogsagball j6letben es bi.isegben do zsid6sog okosai feldel"iteu-ek ezt a kaldeus m iszteriull10t es azt a k6vetkeztetest vontal<. Ie be lole. hogy : "Ahol lstennb van, ott 1ertilstennek is kell lennie, akil1ek hmalm<l nagyobb. mint a nae." E7. a "ferfi-lstcn" pedig, aki ilyen "lstenn6ket" kuld vissza a Foldre, mint ez aMari-ban meglelt szobor, val6ban lehet az (k. a Lo/"d es vele fcltetlen j6ba 'kell lenni. Lathatatlan

98

is es a "mienk" is lehet, ha jol rnegszervezunk mindent fogadtatasara es rnagunkenak valljuk,

Itt tehat nern Isten irnadasarol vanszo, hanern egy .. sajat lstennel rendelkez6 nep egyutt-rartasi ideologiajanak kialakltasaro!". Vagyis arrol, hogya isidosag ennek a buss:dld116, hatalntas "Ur "<nak felelmeben osszetartva. megeros6djon annyira, hogy mas nepeken is uralkodni tudjon. Es megszidetett "Jahwe ", akinek parancsokuait aztan ., Ezra" (jelentese: "mdsodik") es "pr6j8ta" tarsal a babtloni fogsag csaknem haromnegyed evszdzados ideje alau megirtak. es - a zsidoalapu keresztenyseg segitsegevel - ma "szenlinis·' neve/ visel sa a szupernocionaitsta lrashalmaz.

A Jahweizmus" miszteriurnaban leva .messiasvaras'' egy fdldonldvUli hatalomhoz kotodik. Ez nem olyan "advent", mint a "Napbaolttizott Sztizanya 6s a Vil<ig Vilagossaganak' a varasa. A zsidosag .messiasanak'' az a feladata hogy ennek' a nepnek adja a Fold uralmar, Es ennek az ideologianak legnagyobb titka az a varva vart lehetoseg, hogy a Vilagurbol (esetleg) a Foldre erkez6 es magasabb kulturaju, magasabb szinten el6 lenyek fogadasara csak a zSid6sag iegye» kepes Es itt emlekezternem kell az olvas6t arra, hogy arnikor - esaknem fel evszazada - megjelentek Fo ld[inki:in az UJl. "repillotili1yerok", az U FO- nak nevezett j arm il vek, bo londnak nyi I van itotta a zs idosag al tal iranyt tott USA,ko!·manyzat azokat, akik beszarnoltak arrcl, hogy 1101 es rnikor lartak azokat. 19y a "szemtanuk" nernak rnaradtak, Csak Reagan elnok szabadltotta fel azokat a "haditilkokat", melyek ismertetik az ezekkel az isrneretlenekkel vlvott "legiharcokat". - De ne felejtsuk el, hogy a foldi "iirhajozas" szervezetenek csucsan Nyugaron es Keleten is zsido szakemberekbol osszeallltort bizottsagok rniikodnek. Nern tartozik ternakorunkbe ennek tovabbi isrnertetese de az olvasok figyelmet akartarn felhfvni ezekre az evezredes miszteriumokra. Persze sokan lesznek, aldk ketelkednek majd: az altalam itt kozolt ".lahwe" szu letesenek lehetos,6geben is. Ezeknek ismet Jerern ias szavaival fele lek (Jer. 44: 15-17), amit elrnondtarn mal" "Maria - es evezredes kari zma] a" ctmu fejezetben: ugyanis a zsidok csak (J babiloniai fogsdgt61 kezdve tisztelik Jahwe-t, mer/ a fbgs6.g elotti idoben az "Eg-Kirafyno"-h6z imadkoztak; 5 fgy bizonyitottnak

vehetjuk azt, bogy a .Jahweizmus a babilonifogsdg szulemenye:" .

Az itt bemutatott "Orhaj6s Istenno" szobor az aleppoi muzeumban 161hat6.

Man-ban talaltak a kiralyi palotaban. ldeje: Kr. e. 2200-2000.

Maria sZllletesenek idejen ebben a ,Jahweista miszteriurnban" sokkal elesebben eltek a Babilonban megismert es nern-zsido .Jstenanya-varas'' emlekei, J61 ertheto tehat az, hogy - az ismertetett zsid6 legendaban szereplo .Jatomas" - az eppen megszll lelett Mari,h es mar a feltetelezetlen szUletenda fiat is a titkos~n ke2;e!t ,Ja hl;"'ej miszt6r1 um" ell ensegei nek nyi I vin itotta a pap i teslillet. Tehat mar J6Z11S Edesanyjat is "szemmel tartottak" es csak a Maria neveleset es kikt}pz6set vegzQ magus-papoknak es maglls-papnoknek koszonhet6, hogy a ZSId6sag el6tt Maria 6letenek korillmenyei titokban maradtak mindaddig, mig el nem erteazt a tudast 6s azt a kort, mely kepesse tette 5t ana, bogy a nyilvanossag eJe lepjen. Ajudai-keresztenys6g evangeJiumai semmit nem tud6si.tanak Maria eleter61. TeUesen a zsid6 J6zsef hatiskorebe lltaljak, ahol Maria egy

99

sernmitmcndo asszonykent szerepel. Pedig Maria nemcsak kepzett maguspapno volt (tehat gy6gyit6 es lelketado), hanem valoban lsten lanyakent jart a Foldon. Az emberek ereztek benne az .Jsten-kuldottet" es irnadatig meno rajongas vette karOl gyonyoruseges lenyet, mely szepsegben talan olyan lehetett, mint a "k,ave valtegi kuldott", a Mari-ban talalt es itt bemutatott .Jstenno" szobra, Maria josagat, gondoskodasat ismerte az egesz Adiabene tartomany, Samaria es Parthia, de Jeruzsalemben is hire volt jotetemenyeinek. Tudtak azt is, hogy gazdagsagabcl mindenkit seglt, aki utjaba kenll, OJyan volt ez a draga szuz, mint egy jotekonysagi mtezmeny, Ezt a zsid6k is tudtak r6Ja es pontosan ezen az aldasos tulajdonsagan keresznrl, ezr kihasznalva akartak Mariat a zsid6 tOJvenyek szerint teljesen tonkre tenni,

Elmondom hat ezt is, de ebbe a fejezetbe szorosan beletartozik herceg Adiabene Jozsef Pandar is. igy arm keremazokat az olvas6imat, akik eddig "Szent Jozsefhez'' imadkoztak, hogy ne szakttsak meg fohaszalkat akkor, ha en a Maria mellett i.allltolag" I1llikodtitt zsido J6zsef helyebe ezt az Adiabene Jozsef herceget teszem es letezeset bizonyltom, A "szentek egyessegeben' ugy sem lesz valtozas. Megmarad "Szent J6zsef'- csak fold! lenye modosul.

Hogyan left Adiabene J 6zsef Pandarbol zsido J 6zsef, az "acs" ... ?

Ami ko r. valaki "JQltene I m i nyomozast" vegez, tu I aj don keppen egy hatalmas "lldatgyl'utes kepezi feladatat. Ezeknek az adatoknak, mint .nyomoknak" az ossze iJ lesztesebol ad 6d i k azutan a cafo lhatatlan tortenelm i igazsag, A "nyomozasban" sok-sok ilyen adat neha nern illesztheto ossze, rnert hianyzik az az egyetlen, mely a keresetr titkot felderlteue. fgy voltarn ehis ezzel a "zsid6 Jozseffel", akihez a hlthu zsido Lukacs evangelista lstentol kuldeti Gabrielt "Galrleanak varosaba, melynek neve Nazaret.' (Lk. 1:26) Szep rokonsagot is ke:rit neki, hogy letezeset ezzel is igazoI_j 21. (Itt tudnunk kell azt, hogy ez a Lukacs Saal-Palnak volt rnunkatarsa es az "Apostolbk cselekedetei" eimG evangeliumi fejezetnek is (5 volt a szerzoje, de Jezust nem ismerte, sohasem laua, sohasem halloua.i

Igen am, de nagy baj van Galileanak ezzel a Nazaret nevli varosaval,

Ugyanis ez Jezus idejeben nem letezeu meg. '

Galileat csak a zsid6k hivtak "Gali] hag Gojiim" neven, rrregkulonbozteteskent es jelezve, hogy az a "gojok"(nem-lsid6k) hazaja" . Marelmondtam, hogy ez -a Lukacs alta! Galileanak nevezett terulet - abban az ldoben a Partus 8irod'alOfiih6z tartozott, mint .Adiabene Tarrornany", de a nem zsid6 (gojiim) "ara:m" lakossaga, a sajat nyelven "magharet" elnevezest hasznalt ennek a teruletnek a megjelolesere es igy talaljuk.a qumrani Irasokban is - Igy az ottani partus "prokurator" - Adiabene Jozsef - is ".f6zsef pandar magharet" neven volt lsmert, Ez volt a hivatalos neve.

A zsidok igyekeztek mindent kicsufolni, ami nem tartozott az 6 hatalmuk ala dS. heber "csUfnevek" segitsegevel tettek eZI, melynek ekes peldaja eppen a "galil hag gojiim", vagyis Galilea. jgy a paltusok "magharet"-i pl'okuraroraval is ugyanezt tettek,akinek nataskol'6be nemcsak a ha!aszati, termeJesi kivaltsagak kiosztasa, hanem a fakitermel6s es a kiterl11eit faanyag felhasznalasanak

100

szaba!vozasa is beletartozott, lgy a heberek "maghar" helyett "naggar"-t l'nondt"k es a prokuratort .Jozsef Pandar ibn naggar" neven "naggar fianak" csMoltak. Igy lett aztan "magharet"-b61 .naggaret" es innen ered a kesei

Nazare!" elnevezes?

" 16 5zekelymunkatarsam - Bir6 Andras - rnegkuldte nekem a mar igen nehezen pe.szerezheto, Luzsenszky; "Talmud" magyar forditasat es ebbol megtudtam. hogy a zsidok altai a csufnevnek haszniilt "naggar" szo ertelmet nagyon

j6J ismertek, melt igy lrja a Talmud (50.b.lap):. ,

".".oz errIJtjoly6 vitaban Jirmeja es Szeseth rabbik aZI mondjak: "En nem vagyok 'nagger', sem 'naggar fia', de azert megmagyardzom ezt a do 19o I, stb. Ez €I 'naggar'sz6 eredetileg 'asztalost, acsot' jelent. .... ,.

Ezt a sz6t a zsidok valdszinuleg a babiloni fogsagban megismert "kaJd" ekiratokb61 vettek at. Ugyanis a ma sL1mfrna~ nevezett "mah-g31~'-nyelven "nagar" jelentese valoban ,,<les, asztalos" es UR varosegyik kiaseja, M.E.L. Mallowan azt allapit]a meg, bogy ezt a mesterseget jeJent6 trasjel mar megtalalharoa I egregib b "U ruk" -i irasokon, arnelyek a 11 ires "B I au-Tab lakkal' egyidosek (Early Mesopotam ia and 'Iran /London, Thames and Hudson 1965. 65. oldalon.)

Ha .Pandar J6zsef naggar" elnevezesbol elhagyjuk a "pandar" rang] el zest , marad J6zsef.naggar = aZ"aes".

A zsid'o ;,evangelisrak" tehar csakis innen vettek az "tics" Jozsefet, es ugyesen kit~lalt bibliai "mesejlikben" zsido dcsmesterre vdltoztatrak Maria vedelInezOjet cis valasztouja« herceg Adiabene Jozsef Pandart. - Fontes itt armak IHlhgsulyozasa, hogy ebben az idoben Nazare! nem letezett es a zsidok tortenetti.nek korabeli iroja - Flavius Josephus - sem emliti Nazaretnek Jezus-korabeli teteteset.

"N'azaret"-re vonatkozolag a kesobbiekben majd reszletes felvilagositast kap az 01v2I$6. tu elegedjunk meg azzal, hogy Jezus szuletesekor, mint helyseg. nem letezeu.'

101

VII.

Gabriel

DE hirtelen elore szaladtam az ismertetesben, mert mar beszelek a felnett M~riar61, arnikor a hivatkozott "zsid6 legenda" eppen a szuletesevel kapcsolaros zshragogai .felhaborodasrel" tud6sit. Aztan azt is megtudjuk, hogya bizonyos Adiabene hereeg,aki a zsid6 val last felveve Joakim nevet kapott, es fele- . $ege G'rapte~Kham,>;, partos hercegno Anna neven lett felveve a zsid6 hitkozsegpe, miutan elhagyl6k a zsid/) hiteU;s husz evi - zsido hitben toltott - meddo,se:g utan megszuletett nagy titokban Mirjam (Mdria). A zsido templomi tanacs

kjdttkvztd Joakimot is A!11'l1:lr - Ez a kiatkozas valoszinuleg meg a szuletes elott "((Wtenhetett, vagyis akkor, arnikor a gazdag Adiabene hercegi hazaspar meg~ szuntette-a zsrdo hitkozseg anyagi tarnogatasat es nem is neztek Jeruzsalem fele, hanem a Galileanak nevezett Adiabeue tartornanyban "Magharet" (lVaz<\.ret} es a mellette I¢vo "Betlehen'l" (ararni neven .Bit-Lah-Mi") teruleten lev6 birtokaikon tartozkodtak. Ezt azallltssomar.a Ieruzsalemi Talrnudra alapftom". aho] az van irva, hogy: "Jezus a betiehemi kiraly! palotaban szuleteu ,. (Bel'. ,II. 3) -, Tehat ebben a "galileai" Betlehemben, a partes helytartonak Yldjdbene hercegnekvolt a rezidenciaja es leanyuk. - Miriam (Maria) - itt szideteu.

Az elobbiekben azt is ernlltettern, hogy Heredes tulajdonkeppen ennek az Ad~iaJilene hercegnek koszonheti, bogy a Partes Birodalom kiralya elisrnerte Roma a1ta1 adott meltcsagaban Judea kiralyanak. Ugyanis Heredes eppen olyan "prdzelita" (tehat nern szuletett, hanem a vallast felvev6 zsido) volt mint Adiabene herceg es felesege - zsidou I: Joakim es Anna.

Herodesa romai zavaros idokben szlriai prokurator volt (Kr. e. 46-43). Ez a R.,6rnai Birodalom legvalsagosabb ,id6szakaba SOI"ol, hiszen KL e. 53-ban a Can-hoe [Harrani-! csataban a Pdnos Birodalam seregei tonkre verik a . Cra8sus attol vezerelt ;'011101 legtoka: es Sziria is a Partes Birodalom ellenorzese ala keru]. Herodesnek nagy erdeke volt, hogy Adiabene kormanyzojaval j6 bUl'atsagban legyeu es ennek alapja a "ko26sen felvetr" zsido vallasbeliseg volt. Hogy a Partes Birodalom elismette HerMest Judea kir<'tlyanak, annak kezese Adicibene herceg volt, de az elismeresnek meg voltak azok a titkos feltetelei, :amir61 a zsid6sag vu.llasi vezet6sege riem tudott

De folytasslik Mai'ia elettOrtenetl;\t. Mar tudjuk, holnevelkedett. Itt nektlllk nem ilz a fontos, hogy pontosan kiderftslik azt a nem-zsid6 vullasi kornyezetet

• b.; szervezetet ahol felnott,· ham!1l1 azta· tenyt kell hangsulyoznunk, hogy Mafia nevel6$e mentes volt minden zsid6 szellemt51 es a "Feny-Sz(l.zei."-nek lelki tisztasagat tudatositotta egyenisegeben.

l(i2

A"zsid6 legenda". kozli, bogy ,.,Maria szulei nem enek meg leanyuk felnovekedese;". - Nem tudjuk, hogy mi lett veluk, de a Herodest Ilvez(j hagyornaIlYOK azt sejtetik, ho!?y a Pacer (Pa-Kurj-nak nevezett galileai helytartc Herodes "utjahan" volt. Igy valoszinuleg Maria szulei Heredes aldo~atai lettek (mint kes6bben felesege es ket fia).

Mire· l\'t.<\ria elerte a rtagykorusagot (val6szfnuJeg 18. evet), ker verrokonara szam'ithat6tt. Egyik edesanyja htiga - Tryva; es a masik herceg, Adiabene Jusef (J6zsq) Pandor. - Maria birrokai es vagyona Galilea Adiabene tartornanyaban esa 61'apte-Kh<\rax csaladi palota Jeruzsalemben van. Jusep (J6zset) Pandar is a Galile:inaknevezett Adiabene tartomanyhoz van korve. Marianak segitsegre van szUksegeahhoz, hogy az eddigi - mondjuk ralan igy - 'lmagus-kikepzesi" idoszakab6! az "eletbe" kilephessen. Isrneri a zsido vallasi egoizrnust, a gaz'dagsa$ra va 16torekveset az "egyliazi vezetoknek", de nines tiszraban azokkal a kbnnonfont torvenyekkel, melyeket a zsido vallas tartalmaz masok kihasznalasal;a. Igy tortenik meg ellene az, amit fgy nevezhetunk:

A merenylet

. Mate \:)seudo (ta lim ".titkos) evangel i umaban azt otvastuk, hogy: ,,A b iatar I'/(;:V11 ts!dqfiipop keri a temp/ami tanacsot, hag)! Maridt odjilk ki neki, men az rff jio okarjafelesegu! venni. ,.

A zstdo hagyornanyokban eZI a keresr nem Abiatar terjeszti elo, hanem rabbi S'Glth Johanan, akinek a .Jatomasai" az elobbiekben ismertettuk. Most arm k"'tn'':lil az blvasot, hogy az altalarn elmondottakat ne "krimi regenynek" 'vegye (bitr llXl(:g-0dtan .beilleszthere barmelyikbe), hanern haborodjoncsak fel azon az '1Ilj as zsido szandekon, rnely Mari,it akarta tonkre te nni, Ehhez azonban ismer-

J'riil1k kell a korabeli zsido h6:wssagi torvenyeket. Ugyanis ketfele hezassazko-

t~st i~meI1ek: . e»

. '[gyJk, a iorvenyes es templomban kotott hazassagi szerz6des, teljes temploml cerernoniaval.

A masik: az lill. "Mekkadesh-hazassag". - Ez tulajdonkeppen a zsidosag gazdagsagfmak gyarapitasat szolgalja, Vegylinkegy p~Jdat. Letezik egy gaz~ag 110,· vag)' kulonleges szepseg, stb., akit semruikeppen sem tudott az illet6 tedl Ilt(?gh6ditani. Tehat a "Mekkadesh-hazassag"-feJe csalast alkalmazza, ltogy ,/l'de-s~gtll'· vegye. - Ez abban all, hogy a ferf "hl'lzassagi szerzodest' ir egy papfrra, Igy: "Datum, a ruai napon felesegul yettem X. Y leanyt." Ket tanu R[sGi"eteben dmegy az illetb holgy.hbz es val ami lyen fondorlatos medon a kezebe nycmja a papirt, s ekkor a ket tanu fennhangon elmondja a torveny sz?veget .Lattuk, hogy N."N. hazassagi szerzodeset X.Y. holgy elfogadta." ... Es ezze I a ferN mar.is rende lkezi k a no mind en vagyonaval., aki koteJ es a ferfit - mint ttirvenyes feleseg - milldenUve kovetni es szolgalni. [tt Illdni .kell ozt, hogy a scm ita IHlpeknel - zs id6s<l.gmil es kes.o bb az ara boknal - a n6 "alanta.s" sZemely,akinek "tulajdonQsa" a felje vag)! lira. - Ezek utan mellJunk lenlzsa,lem be .

A Orapte-Kharax palofHban vagYlInk, allOl Tryva,.M:hia nagynenje egy fogallus! rehdezett Maria tiszteletere abbal a celb61, hogy a mar "nagykpru" Ma-

103

riat bemutassa. Jelen van Heredes herceg felesege Marianne es a herceg fiai is, es ott van a Hasmoneus-dinasztiab61 szarmazo Salome is, aki nem aZ01)05 azzal a Salorneval, akinek talaltak Keresztel6 Szent J {mas fejet, Ott vannak tovabba a zsinag6ga "hercegei", f6papjai is - szoval az egesz jeruzsalerni "eI6ke16seg", Rabbi Seth Yohanan is felesegevel, es szinten Yohanan nevti 'naval. A csaladdal bejott ket .Jiivatlan" vendeg is, a "ket tanu". Maria Heredes felesegevel Marianne-val, Salorneval es Tryvaval beszelget, amikor a rabbi "csalad" megkozeliti es rabbi Seth felesege mondja igy:

"Josagoda: mindenki ismeri draga Mirjam. Tudjuk, hogy te mindenkin segltesz. Az en flam szeretne toled nagy segitseget kerni, de iigyetlen a szavak monddsaban, hat kereset 'irasba'foglalta es most azt szeretne neked atadni".

"Hat adja ide/" - mondta Maria,

A "rabbigyerek" mar nyujtja is a paplrt, a ket tanu hatulrol elore ugrik kesznltsegbe. Maria eppen nyulni akar a "kerveny" utan, amikor Heredes felesege Marianne megfogja kezet es igy sz61 hozza:

"Ne erintsd meg ezt a paplrt Maria, men ezek csalok. Az nem "kerveny". hanem egy hazassagi szerzodes, amelytdl soha meg nem tudsz szabadulni, ha ezt a papirtmegfogod es minden vagyonod felett ee: a Yohanan rendelkezik. "

Maria kezeit a szive felett osszekulcsolta es felhaborodottan igy kialtott az elotte alI6 rabbi csaladra es a ket isrneretlenre: "Azert jottetek, hogy kihaszndlva joindulatomat, engem a csalardsdg halojaba fogjatok hazug szavaitokkal es gonoszul tonkre tegyetek? .... Azonnal tdvozzatok: innet es sohasem akarlak liunimegegyszer titeket!'

De arnikorra elhangzottak Maria szavai, mar mellette allt Pandar Jozsef herceg, aki aztan "eltavolitotta" ezt a csal6 es aljas tarsasagot a palotabol. A hagyomany nem beszel arrol, hogya ket .Jiivetlan" es tanunak szant zsid6nak mit rnondott, de azok ugy eltuntek Jeruzsalembol, hogy az 6ket kereso Seth rabbi sern birta megtalalni 6ket. Ugyanis rabbi Seth rogton a zsid6 hili] Helena kiralynohoz futott es kovetelte fia "Mekkadesh hazassaganak'tervenyestteset, azt allltva, hogy Mirjam kezebe vette a paplrra irt hazassagi szerzodest es a ket tanura is hivatkozott. Helena kiralyno azt mondta neki: "Hozd ide a ket tanut!" - Hat kereste ezeket az egesz papsag, de "eltUntek" Jeruzsalembol es igy Helena Heredes felesegevel Marianneval, Salomeval es Tryvaval tanacskozva kozosen megallapltottak, hogy Maria a zsid6 kornyezetbenallando veszelynek van kiteve, szukseges hogy valasszon maga melle egy fedit oltahnaz6kent Persze az asszonyok ngy gondoltak, hogy az Ie-sz a legjobb, ha Maria t6rvenyesen feljhez megy valakihez eS ezt a gondolatot legjobban Her6des felesege tamogatta abban a remenyben, hogy Maria az 6 ket hercegfia kozLil fog maganak ,,0Italmaz6t" vaiasztani.

Szerencse, hogy Adiabene J6zsef PandaI' herceg is reszt vett ezen a megbeszelesen es - miutan Maria hallani sem akmt arr61, hogy ot "teljhez adjak" - J6zsef Pandar azt javasolta, hogy a Partos Biroda/om uralkod6jat6l ker o[(.almal Moria reszere, - Helella megijedt erre es azt kette, hogy vonjak be a targyalasba Maria gyermekkorat61 vele levCi tanft6j:it, akit mindenLitt csak ugy neveztek: "Hanna, a noi pr6feta. n

104

Ez a boles magusno Igy beszelt Mariahoz: "Maria lednyom. Senki sem ismer jobban no/am, hiszen hiirom eves korodtol kezdve e~ nevelteiek. Tudod j61, hogy nekem is volt !erjem es most 6zvegy vagyok. Valassz magadnak olyan ferjit valoban oltalmazoul, akit becsulsz es tudod, hogy 6 is becsul teged. Ebben ~ zsid6 kornyezetben egyetlen vedelmed az, ha hazassagot kotsz oiyannal, 'akl eppugy gondolkodik es hisz, mint mi magunk. Ez majd megved es nem fog veled szern/Jen "jerji jogokat" kovetelni. Hallgass ram, szabaduljunk: meg' ettol az (j1~and6 zsid6 veszelyuil! "

Maria k,6nnyes szemekkel tekintett nevelojere, aki edesanyja utan yal6ban anyai szeretettel vette korul. Szemebol sugarzott a MIa es a koszonet his zen keyes szobol ertettek meg egymast, mert olyan mely lelki kapcsolat vol~ kozottUk, mely meg a gondolatokat is kitala~raeS' sokszor helyesbltette is. De Maria most valahogy megj~ mas volt, mint, eddig, Hanna azt hitte, hogy ez a "mereny1et" bolygatta meg Ielki vilagat, de megis az ttmt fel neki, bogy a megbantott Maria szerneiben olyan csodalatos fenyt es ragyogast Iatott, amit eddig

. sohasem, De nemcsak a szerne, hanern egesz lenye mintha sugarzott volna, Mintha tGndokolt volna ez az elotte AU6 gyonyoru hajadon, Azt hitte kepzelodik, Becsukta szemeit, hogy elmuljon kepzelete, de mikor ujra Mariara nezett, mintha rudoklese't meg erosebbnek latta volna es Maria ajkan egy oly csodalatosan boldog mosolyt latott, amilyent meg eddig sohasem. Hannat nem hiaba neveztek ,,,pr6fetanal('. Az Isten kozelseget erezte benne. Megfogta Maria jobpkez$t,elebb aszfvere tette, aztan megcsokolta azt es terdre esett Maria

elett: ' " ' , ' '

"Az Isterjt kuom Bennedl Te vagy az egi' kuldotr; akit evezredek 61a varunk """ kialtassal simult draga tanitvanyahoz, de terdenallva olelte, szoritotta rnagahoz: Maria melleje terdelt, Szemeik talalkoztak es Maria atszellemult Ielekkeligy sz61t Hannahoz:

" lfalariii csodalatos erzes Wit r<l 'engem, draga Anyam. Mintha nekem mar semmir~se lenne szuksegem, Mintha ez a vildg es minden, ami k6riil6ltem tortenik; valahogy nagyon messze lenne tolem. Szivemet oly boldogsag tolti teie; am-ilyent meg sohasem ereztem. Ha felnezek, mintha egy fenyes uta! latnek; dminek nines vege es erzem, hogy ezen kell vegig mennem es semmi felelmet nem. erzek; csak oromoi, boldogsagot 'ris azt is, hogy az a Mindenhat6 akarata igy, ,.

* '" *

105

Id _ . orok folyamatossagat megtorve - kell be ill eszten em ezt a kepet, e as. I. I." 1.1",,0' ak tnert tekeletesen tlikrozi Marianak itt lelrt szavait, .Jstenanyava va asan

minden erzeset mutatja ez a kep,

A "szep10telen fogantatas" pillanata sugarzik ezen az arcon, me~y.mutatja Maria partns hercegnonek jovendo .Jstenanyava" torteno atvaltozasat. Nern tudtam e kep letezeserol, hiszen az osszes "Maria-abrazola.sok"-on ott van karjaban a kis Jezus, a Foldre szallt Szeretet,

106

A kepnek hozzarn keruleset a "felso vilag" intezkedesenek velem. Ugyanis fUlvizsga.latra kellett mennem egy szakorvoshoz, akit nem ismertem. Csak a nevet tudtuk es ,,J6zsef' volt. Felesegem elklsert es pont "J6zsef-nap" volt. Feiesegem gratulalt az orvos nevnapjara mondva: "Ma Jozsef nap van".

Az orvos nagyot nezett es mondta: "Maguk j6 keresztenyek, ha ezt a napot ismerik."

Miutan megtudta magyar szarmazasunkat, elovette a penztarcajat, kivette belole ezt a "Maria" kepet es e szavak ktsereteben adta at nektlnk:

"Sokat imadkozom a "Szfizanyahoz ". Elzardndokoitam Bosznidba, ahol megjelen; Medjugorje-ban is annan hoztam ezt a kepet, a "Beke Kiralyndjet", ahogyan ott nevezik: Ugyanis a szerbek le akartak bombdzni azt a szenielyt, amit a-franciskdnusok epltettek; de a ledobott bombdk egyike sem robbant fel es az egen, j6 "negy" oran at fenyben tiindokolt ez a hdrom bem: M I R ... aminek jelemese szerbul: "Bike". Ezert nevezik a Sz{1zanyat ott a "Beke Kiralyn6jehek". Fogadjdk szeretettel ezt a kis kepet es imadkozzanak maguk is Hozza - a bekeirt."

Amikor atvettem az orvos kezebol, akit most lattameletemben eloszor, megcs6koltam a kepet es aztan rnegoleltuk, megcs6koltuk egymast az eddig ismeretlen orvossal, de bennem visszatertek azok az erzesek, amik onkentelenul betoltottek, arnikor Mariarol az itteni sorokat Irtam, amik ugy kezdodnek: .... "Valami csodalatos erzes tolt el engem .... "

Marianak, a "szeplotelen Sznznek" itt lelrt erzesvilagat tnkrozi ez a kep, mely Bosznlabol jott Argentinaba azert, hogy engem megtalaljon es a Partus Herceg draga Edesanyja dicseretevel beerkezzen Magyarhonba, Jezus UIUnk Nepehez,

Istenunk Urunk akarata szerintl

* * *

Meddig voltak igy, azt csak ok maguk tudjak. De aztan Hanna felallt, es a rneg terdeld Maria felett ket karjat az eg fele nyujtotta es hangos sz6val aldotta a Mindenhat6t.

A Nappal allt szernben es kerte a "Feny-Atyat" arra, hogy adjon erot es bolcsesseget mindnyajatoknak, hogy: "Legyen meg a Te akaratod!" - Aztan felemelte Mariat es karonfogva vezetve ot a tanacskozashoz - ahova Helena kiralyno azonnali hivasara megjelentek mar a zsidosag fopapjai is - hatarozott, szinte parancsolo haugen igy szolt hozza:

"Jer Isten lednya, tegyiink meg mindent, amit meg kell tenniink Istenunk akaratanak teljesltesebens ... 68 aztan anelkul, hogy Mariaval elore rnegallapodtak volna szoban, az 0 lelknknek egyessege szerint, a leghatarozottabb hangon a kovetkezoket kozolte az egybegyiilt tanaccsal:

"Maria, a hatalmas Mindenhato kivalasztou leanya koszon! a j6 tanacsokat es most azonnal fog vdlasztani magdhoz illti oltalmazot. "

Hatalmas csend kovette szavair es Marianne ket fia, a ket Heredes herceg

szinte labujjhegyen surrant be a terembe. Es Maria igy sz6lt: .

107

"Draga rokonaim es haseges barataim, akik az en javamat akarjatokl Fogadjatok elhatarozasomat szeretettel es j6sagga/, amikor itt, a szinetek eldtt kijelentem, .hogy: 'En, Maria - Adiabene Nakeb herceg es Grapte-Kharax hercegrui leanya - a Mindenhato /sten neveben felhatalmazom, vdlasztom es k€rem atyai agtl verrokonomat; Adiabene Jozsef Pandart, hogy olta/maz6m legyen tis megvedjen engem minden ellensegtol A ti jelenletetekben. adom kezemet neki' rhegbecsii!esem is meghatalmazasom jelbtl " .... es keser nyujtotta

J 6zsef Pandarnak I

Orias! csend kovette Maria szavait, Ugy Iatszik a jelenlevok koznl senki sem varta ~ Hinman kivU I - Marianak ezt ;'I. donteset. Marianne csalodasa volt a Iegnagyobb, aki titokban ezt a gyonyoru hajadont, Mariat az egyik fia felesegekent szerette volna csaladjahoz kapcsolni, Helena es a rabbik azonban nem csodalkoztak, mert tudtak, hogy ezek negyen - Tryva Hanna, Jozsef Pandor es Maria. - ahhoz az emberi reszhez tartoztak, akiket ok "gojiim" nevvel illettekes hiaba volt a neve a tartomanynak .Adiabene", ahol J6zsef volt a .Pandar", 6k csak "Galil hag gojiim"-nak hivtak ezt a ternletet, (Innen jon

"Galile·a") .

, A csendet 'Adiabene Jozsef Pandar torte meg azzal, hogy Maria ele lepett, Megfogta a feleje nyujtott kis kezecsket, megcsokolta, aztan a fejere tette azt es

terdet hajtott Maria elett e szavakkal: ' '

"Nem vagyok metto draga Maria erre a nagy tisztessegre. De elhatarozasodat isten. rendelesenek veszem es fogadom, hogy egesz eletemben hiIseges szplgades oltalmazod leszek. Mindenhato Istenunk segitsen minket!"

, A:ztan mint egy jo nagybacsi (mert tulajdonkeppen ;,masod-nagybacsija" volt Marianak, mint apja masod-unokatestvere), Mariat rnagahoz szoritotta es jobb karjaval maga melle olelve, ruhajabol egy papirtekercset vett elO a kovetkezo'szavak klsereteben:

"Abban a tartomanyban, dhol en vagyok a .Pandar "; Maria! biztos oltalombantudam reszesiteni. De itt Jeruzsdlemben, annak ellenere, hogy idegenek vagyunk; a zsinag6ga torvenyei rank is ervenyesek: Meg akarok elozni minden olyan meglepetest, mint ami/yen rabbi Seth fia reszerol erte Mariat. Ezert most ugyanazt a 'Mekkadesh hazassdgi' szefzfJ{Jest kotom meg Adiabene hercegndvel, mint amit rabbi Seth fia akart csaldssal veghez vinni es felkerem Judea kirdlyanak; Herodesnek fiait, hogy legyenek tanui ennek a hdzassdgkotesnek!" (Aztan szernbe allva Mariaval igy folytatta):

"Adiabene hercegno, Mirjam! ime atnyujtom neked azt a szerzodes; melynek 'erejeve( a helyi - jeruzsalemi - templom torvenyei alapjan hites felesegemnek veszlek: Vedd at a szerzades iratat!" - Maria atvette a neki nyo.jtott tekercset es Ber6de'sfiai elinondtak a tarvenyes· tanusagtereH szoveget. Ezutan J6isefPandar igysz61t ajeruzsalemi f6rabbihoz fordulva:

"Rabbi Sim9n, Jelkerlek, mint a zsinag6ga hercegif es fOjet, hogy ezt a hdzassagot sajatkeziileg vezesd be a templomod jegyzfJkJjnyvebe/" - es kiv6ve Maria kezeb61 az irattekercset, azt Simon fOrabbi kezebe nyomta.

Oly hatarozottsaggal es gyorsan tortent mindez, mintha egy el6re elkeszitett terv va16sult volna meg. Pedig Maria es Pandar J6zsef is csak azt csele-

108

kedtek,arnire valami belso sugallat kesztette oket, Ezt csak a hazafele, Adiabene-be val6 utazasuk alatti beszelgeteseikbiHtudtak megallapitani, de Hanna is es Jozsef is ereztek, hogy Mariabol valami eddig ismeretlen "isteni meltosag, er6 es tokeletesseg" sugarzik, Hanna profetano a profeciak betelje-: sedeset erezte es Marlar .Jsten kuldottekent" latta. jgy is vezette 6t vissza "Beth-.$ha-An"-ba (Scythopolisba) a "magasiati templom" rendjebe, ahonnet Mariiit Jeruzsalembe vitte Jozsef Pandarcsak azt erezte, hogy neki rnindent meg kell tenni "emberileg", ami Maria javat szolgalja, Igy levette vallarol az ossj":~sgo)1dQk<lt> amiket a sznleitol orokolt vagyonok es birtokok kezelese es ka,rbantartasa igenyelt. Maria tehat Beth-Sha-An-ban maradt Hannaval es J6- zsefPanda:r a munka utjara akart indulni.

De Mariitt es Hannat nagy meglepetes varta a Beth-Sa-An-i gyulekezetben, rnert nagytekintelyu latogato erkezett ide, aki Mariat kereste. Mikor arrol ertesult, hogy Mariat Hanna Jeruzsalembe vitte a nagynenjehez, a nagytekintelyu latog~t6 csak annyit mondott: .Jsten rendelese szerint val6 ez is!" - Azutan vart a maga m6djan. Itt emlekeztetnem kell olvasoimat arra, ami Lukacs evangelium~ban van trva, ekeppen: " ... elkuldetek. Gabriel angyal !stentol Galileanak vllr.p~abaMamelynek neve Ndzdret; egy szuzhoz" ... {Lk 1:26-27)

Az ortodoxia altal a judai paulinizmus ideologiajahoz idomltott evangeul;IlI,).ok !izeri6i valoszfnuleg emlekezrek Mariahoz es Jezushoz tartozo hagyotnanyok igazsagaira, de a 2000 ev alatt j61 "atfestilt" evangelium mindegyike ugy .judaizal", ahogy lehet. PI. Mate. a zsido acsmesterhez kuldi az "Ur angyalat", bogy tudomasara adja Maria "allapotos" voltat. Mark es Janos nem ernlftik ezt, Viszont, mint fentebb ernftetttlk, Lukacs Gabriel-nek Marianal val6 larogatasaro] tudosit, Ez azert erdekes, melt ez a nev beletartozik az un. "ma&lIS hagyomanyba". Ugyanis a Partes Birodalomban, az Eufrdtesz partjan Jek;vf! "Sippar" varosban leva maguskozpont fomagusanak neve volt "Gaqriel" .

Azektratos iras szeriut GAB = "keb"-el - Rl = ri-an (szakadni, rianni valahOl;me.t) es EL = isten. Gab-Ri-EI jelentese tehat: .Jstennek a kebelebol eredo" - Es Gabriel volt az a nagytekintelyu latogato, aki Mariat jott koszonteni Scythopolis-Berhshaan-ba - Sippar varosabol, .

Meg kell tehat allnunk itt, hogy megvizsgaljuk a Jezus altal hivatkozott "regi Irasokat, melyek R6Ja beszelnek", es itt az ekiratos hagyomanyokra gondolok. A kald-sumir ekiratok tanusaga szerint:

Sippar a "Vilag Vilagossaganak", "En-Lil"-nek foldi lakohelye".

Ennek az osi kald-sumtr varosnak romjai a mai "Sippur" new hegyeo voltak, Babilontol 70 km-re. Az obolhaboru elott meg 5 evvel latogatta meg ezt a

helyet acl~tkljz16m, Biro Andras (USA), ilki igy frta Ie azt, amit ott latott: .

I'A hegy fels6 15-20 m vastag retege uvegge van egve, valamilyen ismeretlen eredetfi es szi.nte elkepzelhetetlen energiaju h6-tuz hat<is ko vetkezteb en. Enoek az i1vegretegnek a kiterjed~se kb. 100xlOO meter iehet."

AmikoJ' Bir6 AI1dras baratom lev~Ieben ezt o lvastarn , a Mindenhat6 Istenii~k reM forditott , csodakban hlvD lelkem sugallta, hogy ennek a kald-sumir "Slppar" varosnak az ekiratokon talalhat6 neve 5000 evvel el6ttlink megnevezi

109

azt a rna - ahogy Bfro irja - szinte elkepzelhetetlen ho-tUz energiat, ami az ottani romok alatt talalhato uvegreteget letrehozta, "Sippar" never az ekirato-

kon talaljuk:

NAP~ nap., UD~ i dB. ,KIB~ l.me ,fo 1 y t orioa.aag , NUN~herceg, ha talma.s. (akkadul ETILU ,ETELE. ) KI=ftsld,es f<:lldraj;r;i helyhataroz6 rag.

11 ~r~~-

NAP(UO) KIB NUN KI

L.381. 228. 87. 461. Sippar~lIaz oroktUz hatalmasainak helye."

De ertelmezhetjUk a "Colytoneg~ Napvaros Ciainak lak6helye"kent 15.

Anjunk meg itt egy pillanatra - "Sippar" = "az o{ok tfiz varosa'", Az obolhaboniban az USA bornbazta mindazokat az iraki helyeket, ahol radioaktivitast detektaltak a tokeletesen miikodo miiszerek. lgy kerultek bombazasra a bajdani "Sippar" mai rornjai, ahol Biro Adnras a IOOxlOO meteres kiterjedesti es 20 m vastag, valami ismeretlen hoenergia altal kepezett uvegreteget talalta, E sorok It6jaban az a kerdes rneru I fel, hogy: az ,,6r6k tilz" vdrosaban, a " tudomanyt" ifrzo, boles sumlr magusok birtokaban nem letezett-e valam ilyen-; Radioaktiv anyag", ameiy - all aromok alatt - meg ma is "sugciroz" es est detektalta az USA Iegiereje ... ~ - Lehetseges, hogy az a .sumfr tudomany", amelynek megszerzesert a sernitak elet-halal harcot folytattak a sumtr eleinkkel, nemcsak az "irftsbelisegre" es az "eg ismeretere" terjedt ki. Mindenesetre az "iivegnHeg" valami radioaktiv er6 Ietezeset is feltetelezi. Talan eppen ezert maradt abba a sumlr ekiratok megfejtese es a kiasott agyagtablak a muzeumok pinceiben korhadnak.

E kozbevetett gondolat utan folytassuk a "Sippar"-hoz fiiz6d6 hagyomany ismerteteset, "Sippar" tehat "En-LiP' varosa volt, akinek foldreszallasa evezre-

des jgeretkent elt a hiedelemben, ,

Azt mar tudjuk, hogy a Vilag Vilagossaga kald-sumir neven: .En-Lil, az elet megtart6ja es az "eletv[z" altali elteui]«." Sippar az Eufratesz partjan fekUdt. Az Eufratesz volt a foldi "eletvlz". A "sz;ent foly6" - es erdekes, hogy ugyanaz volt az ekiratos neve, mint a var~sllak, csak a nev elebe tettek a folyovizek determinatlvuszat, mely ez volt TtJti.1' ,,[0" (tigy).

Buranum vagy Barana neven ismertek, de ily ertelemmel Irtak le:

Id-Ud-Kib-Nun-Ki ... azaz "a vegtelen idif fiainak szent folyoja. "

A kald-sumlr hiedelem azonban az egben is hitte az "eletviz" jelenletet es a nagy rniszterium, az ;,eg konyvenek ismere!e" - A Vizonto csillagkepet velte az "egi-elet.viz", az "elet-tava" 6rz6jenek. 19y tehat a "Vizont6 csillagkep'' nevet is azonos ekjelekkel Irtak, csak az "ID" helyett elebe tettek a ~,csiJlagkepek" meghatarozojat: "Mul"-t es jgy irtak "Vizont6" nevet: "MulUd- K ib-N un- Ki".

Ezt a reszletes isrnertetest azert kozlom, hogy az olvasoval megismertesselll a p.artos Birodalomban levo "Sippar"-i magus-kozpont fontossaga.t. Ugyanis igy megmagyaraz6dik az is, hogy ez a hely 6rizte meg es mentette at az ev~z~ redes pusztftasok ellenere a kald-sumfr vallasi hiedelem hagyomanyait, amlbe beletartozik a pr6feciilk ismerete es az az "lstenvaras", ami most Mariaval e.s

110.

sztiletend6 fiaval beteljesul. De talan alljunk meg egy piIlanatra eletunk rohaDftsaban es kerdezzuk meg azt onmagunktol, hogy miert pontosan itt, az 6si 50.0.0 eves "adventet" apolo es orzo "Sippar" varosanak helyen keletkezett ez a osaknem 20. m-eter vastagsagu uvegreteg es sehol mashol a vilagban iIyen nem fordul e16? De ehhez a kerdeshez meg egy masikat is hozza kell csatolnunk, melyben talan valami "veld" is elrejtozik; limier! pusztitottak el ezt is az USA bombdz6i...? Mte.rt kelleu ezt az "emleket"is Krestos keresztje melle tenni ... ? - Feleljen am mindenki a sajat hite szerint erre a kerdesre, de Mariam es Jezusra ¥a16 kedves emlekezeseink kozepette talan ezt a kerdest is igy fel kellett tenni,

De most vissza kell ternunk Scythopolisba, "Gabriel magushoz". Igen nagy dolognak kellett tortenni ahhoz, hogy Gabriel elhagyja helyet - Sippart - es Bethshaan-ba jojjon, Ugyanis ebben az id6ben is Sippar volt a mar 250 eve Ietezo es nagyszeruen megszervezett Partes Birodalom allamvallasanak, az un, "magus-vallasnak" a "Vatikan"-ja, kozpontja es Gabriel - tudasa, bolcsessege es lelki hatalmassaganak erejeben - ennek a vallasi szervezetnek a fopapja, Sippar mindig ki volt teve a kald-sumtr ellensegek pusztltasi szandekanak, rnert itt volt. a tudas kozpontja es a semi rtepek mindegyike a tudast akarta megszereznl. Ha pedigez a szandek nem sikertllt, rornboltak mindent, amit birtak. Az "Uj Kaldeanak" nevezett birodalom kiralyai voltak az utolsok - a Partes Birodalom megalakltasa elotti idoben - akik minden romot ujjaepftettek. Kulonosen "Nabonid" (Kr; e. 555-539) szorgoskodott ebben. Felepftette Nippurban .En-Lil" templomat, kidiszitette ligeteit, Sipparban pedig a "FenyAtya" (Bal) es a "Feny-Szuze" (Anunitu, Anahit) templomait. Ez a Nabonid a biblikai .Eszter konyvenek" az .Ahasverus"-a, aki annyira apolta a kaldsumtr hagyomanyokat, hogy Ur varosaban letrehozta az elsa kald-sumlr muzeumot is.

19azan dicseretre meltoan munkalkodott addig, mlg a zsid6 Eszter bubajcs boszorkanysaga nern "alHtotta at" nepe ellensegeve. De a tortenelmi biint talan Nabukodonozor kovette el, aki Babilonba hozta .fogsagba" a zsidokat, Ugyanis ezek itt Babilonban tanultak meg rnindent a kaldeusoktol es - mint rnondam - itt szuletett meg vallasuk is. Ha a zsid6k nem lattak volna meg Babilon eget - ma az emberiseg bekeben tine. Mert a zsidosag szellerni kozpontja BabiLon lett es nem Jeruzsalem, Maria es Jezus koraban Babilonban szekel a zsido vallasi centrum. Itt tortenik a papkepzes. Itt vannak egyhazi iskolaik esitt szekelnek a gazdagok is. Mindez a Partes Birodalom kiralyainak turelrnes es bekere torekvo politikai felfogasanak kovetkezteben torrent. Ugyanis a Partes Birodalomban validsszabadsag volt. Szabadon mtikodott a perzsa zatathustraizmus (Ahura-Mazda es Adman), a buddhizrnus es a jahweizmus. A partes kiralyok a regi "magus vallast' kovettek mely a ;,FenySzenthii.romsaganak " torvenye szerint az Igazsag, a Josag, a Tisztasag es Istenfitrsag szolgalatanak gyakorlataval, az embed erkolcsosseg es becs-liletesseg erel1yeit oltotta be a nemzeti egymashoz tartozas tudatosftasaba. Ezt a nyelv aZon,ps volta biztosftotta. Mert pI. napjainkig a r6mai katolikus Oudai gyakeru) vallas hivatalos nyelve a latin volt, ehhez basonl6an a magus vallas hiv6i

111

mindnyajan ,;aram" anyanyelvtiek voltak, mar sztrletesuktol fogva. Nezzuk, mit tudunk:

Az "aram" nyelvrdl

"Ar-Am" ... kald-sumlr 5z6, jelentese: ,,Al1J1ai nep " (Ieven Ar = neparadat es Am = anya. Ugyanlgy .Arab" = apai-nep. A szakirodalomban ugy rnondjak: "any.ajog6." es "apajogu". A ket nev tuladjonkeppen a vallasi felfogast jelzi, mert az "apajoguak" hiedelme nero tartahnaz "lstenn6" tiszte1etet. Tekintve, hogy a heberek is a regi "ar-ab" gyokerbol indulnak, nyelvtiknek meg szava sines az "Istenn6re".)

Az "aram" nyelv a kaldeusok nyelve, mely a ma surnlrnak nevezett nyelvnek-fejlodott, de ugyanazon ragozassal (aglutinacioval) rendelkezo formaja, A semi nepek is atveszik, mert pI. az asszir korszakban (Kr. e. 1206-605) egesz Assziria hivatalos nyelve, mint a "sumir" nyelv dialektusa es jobban ismert, mint az akkadok nyelve. Ekiratos bizonyitekok maradtak innen. Ez az allapot folytatodik az uj-babiloni (vagyuj-kaldeus) periodusban (Kr. e. 605-538) es az achaimenida-perzsak hivatalos nyelve is, mint .med" orokseg (Kr, e. 538-330) szinten ekfrassal, Mondhatjuk batran, hogy ez az a rryelv, amit az ekiratok szerint a Ku-Mah-Gar-Ri-Es-Mad, vagyis a Duna-medence - Kaspi - Aralterseg: -' Kaukazus es Mezopotamia-Palesztina teruleten telepult osbonosok beszeltek es ne zavarjon meg senkit az, hogy ezeket gorogosen "szkita" neven ismerik a tortenetirok. Az "egynyelvii nyelvemlekek " hirdetik letezesuket, melyeket csereptablakon, pecseteken, kofelirarokon, penzeken, bronz- es ,aranyedenyek feliratain talalunk "aram" nyelven Irva, Mezopotamia - Palesztinil; Anatolia, Ural - Kaukazus - Zagros teruletein es az Oxus rnellett is.

I A Qurnran-i tekercsek nyelve is ez es a Partes Birodalombol (Hatra, BabiIon, Sippar) igen sok szotagrendszeru, liturgikus szovegu ekirat maradt rank. A mai nyelveszek ugyanezt "keleti-aram" nyelvunek nevezik; kulonosen a mai Armenia, Eszak-Mezopotamia es Palesztina !erlileter61 elokerult rovasirasos"

I .".,

nyelvemlekeket, Ezek bizonyitjak, hogy a mi rovaslrdsos es "aram"-nak nevezfJU nyervunkbOl alakult ki az ugariti es fonicialnak nevezett ravdsiras es ebMI aztim a gorog, majd latin es vegul a cyrill ABC is. Nekunk most az a fontos, hogy igy irtak a partosok, majd a manicheusok es az ujgurok is. Maria es Jez.us koraban is igy irt a mi mdgus-hitii nepunk:

A:z olvasok felvilagosltasa erdekeben vetettem kozbe ezt az ismertetest, Azt 6hajtom bizonyrtani, hogy a Partes Birodalom kezpontjabol, "Sippar"-b61 iranytrott magus-vallas liturgikus es hetkoznapi nyelve is ez az "ararn" nyelv volt, ami <!-jezllsi tanitassal tokeletesedett ajezus-bit kovetoinel, es az Un. "els6 kereszteny" (nem ortodox) egyhazkozQssegeknei is megmaradt.

Mondha1juk tebat, hogy Gabriel magus egyhazatya a sippari kozpontb61 "bazajotl" Bethsbaan-ba. De nem egyediil jott, hanem magayal hozta azt a kival6 n6orY9st - Ywissa-t -, aki Maria edesanyja mellett volt, eOllek segita orvosn6it es a kornyezetehez aUand6an bozzatartoz6 magus-papokat. Utazasukat tito,," fecite, mert nem akartak, hogy a sippari kozpontot aJland6an kemlela babiloni zsid6 vallasj vezet6keltesllijenek u.1jukr6! es ertesftsek a

112

j~ldeaiakat "ellensegeikrOl" igy kell mondanunk "ellensegeket", mert a zsidok gyuloltek a ,,gojiim"-okat es els6sorban azok lelki vezetoit, a rnagus-papokat. (Csak ismetlern itt Flavius Josephus szavait, aki fgy irta.) Es igaza volt Gabrielnek akkor, amidon Maria tavolletet .Jsten rendelese szerint valonak" rnondta, mert igy az I) scyrhopolis-i latogatasa nern kapcsol6dott Mariahoz a nyilvanossag elott. Pedig Mariahoz jott .... es a feherhaju, igazszernti Gariel-atyat nyugodtan nevezhetjuk Is/en foidi kovetenek; - ha 1.igy tetszik - lsten joldi .angyalanak: is, melt lenyebol sugarzott a magasabb dirnenziok ereje. Val6ban olyan volt, mint aki a .Fenyben el" es lelkivilaga mar felernelkedett lsten kozelebe, Olvasort a lelkekben, Eppenugy, mint az "E.g konyveben" is. Az "egiek" megaldottak egy olyan tisztanlaro kepesseggel, rnely mar tulhaladja a rogfiOz kotod6 ernberiesseget. Aki igaz hittel a szemebe nezhetett, az oromot erzett.

Mikor Mariaek megerkeztek a bethshaan-i (scythopolisi) egyhazukba es megtuj.:ltak, hogy Gabriel-atya itt van, Adiabene Jozsef Pandar sern ment tovabb, hanern itt rnaradt, mert talalkozni akart vele nagy-nagy oromrnel. Sajnos sehol sem tudtam talalni a hagyornanyokban valarni lelrasat ennek a talalkozonak, Nem isrnerhetjuk a reszlereit, csak Gabriel szavait orlzte meg az emlekezes es a Mariahoz val6 kozeledesenek a rnodjar, Maria, Hanna es Jozsef Pandar egyUtt alltak es Gabriel-atya mindket kezet felernelve, tenyeret Maria fele fordftva es elotte megallva igy szola:

"E.letem legboldogabb lJlja ez 1I,10ri([, hogy Hozzadjohettem is kozolhetem Veled a f'Ll111 blzou isteni iizenetet, a Titkok titkat. - Hatalmas lstenunk mulatto est meg nekem az "E.g konyveben ", aho! az a resz, ahol a Te csillagaid VQl1Iwk. - most mar a Te hiv ttasodrol, C! Te kuldetesedrol beszel, mert 'U.ihotd sarloja iiinyli/u(;t Hajnalcsillag iaba! aiau es az Igazsag bolygoja koronazza be 6kef'. Te vagy afoldreszallt sziizi Hojnalcsillag es mehedben fogant az U;jenyt hozo Istenfiu~ akinek fold! anyja leendsz: Erezned k.ell lelkedben lstenunknek ezt a rendeleset, mert Benned eled az Isten-Fia a fold! emberre leves torvenye sserint.

De csodaval fog mehedbol e vilagra jonni, hogy beteljesedjen az lSTEN azon igerete, hogy ... 'Srdiz-Anyat6! fog szuletni, eppentigy, mini az ordkl81 Iogva lett'. Ssuletesenek napjara ideer a Folden kivuli Parduc-cslllag is, hogy QZ Jsten-Fia fo1dreszallas6t jclz6 Mlyg6k /enyel - eddig meg soha nem fir/ott medon - erdsitse. "

Gariel-atya szavaiban ket erdekes dolgot fedezhetunk fel:

Egyik: "Maria csillagainak a lefrasa", mely egyezik rabbi Seth latomasanak azon reszevel, I'nikor Ma.riM a holdsarl6n allva, csillagkoronaval az Eg es Fold kozott I~beglli lMla.

Masik: a "Parduc-csillag" emlitese. Ez a "Nib-lru"-ra vonatkozik (amit a ,.Betlehemi csil1ag" fejezetben ismertettem). "Nib" == parduc az osi kald-sumir nyelven. De a "talmudi irodalom" J6zust sokszor "rabbi Ben Panther"-nek hivja, mert a zsid6k ot a "ParduG-Fiilllak" (Nimrud-Fianak) tartottak. (H. Bailey: The Lost Language of Symbolism clmG kbnyve.ben igy ilja.) Azt is

113

olvusha1;jllk itr, hogy '.:1 .miszrikusok a parducot "SweetneSS (if the Breath of Life" neven isrnertek, ami magyarul "a:>eiet~lehelet edessege == "szentlele!<".

Gabriel szavai azt jelen tettek, hogy c; sokezereves ,,]stell-vl'lras" ulan eljott ,,<l? i.d6k .teljessege". Yagyis annak az .Jgerernek a teljesulese, amclyer a hiv6 ernberi i'dkek szeretetet, bizodalmat es torhetetlen h itet biro, egy igaz ,,Az~ lsten' a sok-sok .Jcivalaszrott", mondjuk taia.-, lgy: "tisztfmlat6" szava altai kinyilatkoztatottes .a hivD bo lcsek m indig irasba foglattak ezeket az ,.n zeneteket",

A'lllai emberiseg Jezusra vale gondolasa .a j udai gyokerfi material izmusba sorvadt. igy ezeket az iron hagyomanyokat egyszeruen csak "mitikus kolternenyeknek" nevezi, de a "h inni-akaras" rnegis sok mi llio ernberben el, Csak azokra az egyhazpo Ii ti ka i kozlemenyekre h ivatkozorn, amelyekke I a kul onfele "Szibmyai uzenetekrol" tudositanak es olyan helyekre zarandokolnak ezren es ezren, ahol valaki "sejtette" az lstenanya .jelenletet. De clhinnek-e rna Gabrielnek azt, hogy Irk lsten-Fia sr:rizlpl log szuletni, 1111,!id kilenc holdfordulrJnlti"c7n! ... ?" Gonda lam rna is sokauketelkednenek' Gabriel szavaiban, - Ha visszaugrunk 2900 ever, az ,. lsten-varas" hivei koze ~, elkepzelhetjuk 111 it jclentertek Gabriel szavai. A .rerncnyseg' ISlI:!11 orszaganak.a Foldre valtJ kiter'jesztes0t c\hajf:otta es Mariaban az egl Isren-Anya, a sokat imadort "Fe nySZ(lze" foldreszallt leanyat koszontcrre. Maga Gabriel is. De mit erezlietett Maria? ...

A hagyomimy szeriut: "Maria Gabriel szavai uran erterte meg, fogta fel igazaban a - nagy veszely utan - benne keletkezett boldog megelegedessel tel ir~tterz.eh'lilf1poto\. A Z nem is j utott eszebe, hogy a fern nelkuli fogantatasa~~m ketel ked] en. I Sill erte j 61 a profec i akat es m osr, hogy saFi! magiu tudta kivalasuouna« a:;;pk le!jt;sfleseben, valoban a "Fcny-S:r.{[:::el''jaldi ~ de euol a pillaYiqu6f kezdve - isteni erove! III ega ldo 1.1 as felhatalmazott leanyakent, cngi';defm(,!s hiucl is /slCllhe~ 1'016 kiizelsdgcnek biuonsagavat nezeu eljiiwmdo l;1opjaic.t6. " - Mert emberivo ltaban is cscdalatos valtozas LQr!'ellt vele. Keze nyornan csodak fakadtak. Keze simogatasa beregeket gy6gyitott. Vakok szemeit nyitotta latasra, verzc sebek I1lldtak, I athatat lanna lljjac.rintesen':. Be j ii rra III i 11 dazokat a he I ye ket, aho I edesanyj aes apj a idoz.o tr, til ko tt Pandar J'qzsef es Hanna III ind ig vele volt. Jozsef nerncsak Maria .Jepeseire" vigyazott, ltanem Ad iabene tartornanyaban egy tokeletes "rendorsegi szervezetet" letes iie;tt.' M\nd~11 idegent, COleg Jeruzsalernbol erkezo zsidot frgyelietett es husegtJ.s "anll11" ember'ei val6ban ismertcK ezeknek az idegel1ehiek minden l:ajat, minden lcpeset. J6zsef Pand<II' nagyon j61 Iud La, hogy a babilon i zsid6 vallasi kOz:pOfitbrin is tudnak a "nagy csil/otd," kij:e1ei.k!sl§i"{Jl. annak e Ilenere, hogy a zsid6k sohasem I'encielkezlek cskllagvizsgal6 inleietekkei. lianem csak az lillalld6 kemkeeieslikkei szerzett adatok birtoktlban voltak. Es ,Adiabene (Galiien) tartbmAnyba azert kUldtek "kemlet6ket". mort Maria csodl1tetteinek hil'e'Jer,U2:s;1lembe iselert. - Rabbi Setb latomfls{mak beteljesLileset lattfik MfI.ria tetteibetl,mer! minden ilyen csodas gylib,)dtasillesszebbre taszitotta az e III bereke.t a .leruzsa lem item p 10m os..,j ah we iZIll us 011 usseget61 es bosszua 110 istem$ti:'l i.

114

ryli%'t,. j6 ketezer ev utili] Illeg kell aliapitanunk azr, hogy ez a Jozsef PandaI' va loban ]61 vigyazort az lsten-Lanyara, Mariara es nagyeLorelat;1ssal elG:iet vette m il~dcn zsid6 rnerenylet lehetosegenek. A Mindenharon kivtil J6- zsef Pandar d i cse rete ken I ke II e I isrnem Un k azt, hogy M ii ri a III i nden baj es serelem nelkjil eleget tudott lenni annak az isteni hivatasnak, hogy kilenc holdfi.!1"duf6 fe?/esedesCig a szive 01(111 tudta hordani a "Viltlg Vihlgossdgal". Hat ~ijszonjlik ri1eg mi is most - igy egyutt - herceg Adiabene Jozsef Pandarnak Maria vedelmet. inert neki is nagy resze van abban, hogy igy imadkozhar a rna 111voje:

., Qdw)zt-egy Maria! - Aldoll vag)' Te GZ asszonyok kozon es aldou a Te meHedl1¢K gyiimo{cse - Je::IIS!"

Most pe.d.ig arra kerem kedves olvasoirnat, h'ogy 11(: ketelkedjenek Maria ., s,Jepf61f3ien ./b·ppntarasf:ihan ", hanern 1'0- gadjak el a sumlr profeciak altai, evezredek!3n' at hln .,I.stenvarils" beteljesedesenek e.]56 tsodajakent. De az itt mel [eke It $zobQrfej area es tekinrete ralan a megg),oz6dci's ,seg [taj e leend, 81n i kor eZI ('J~dJl'ieJ-n ek ismerj Ukfe I. Edd ig ugy i rU!,"]: ."~?Imir kil:61y Hatrabo]" es kozoltern is RZ "Ister-Gaml Oroszlanok Titka" clmu ktill,YVGlllben. Meg kell valroztarnom ezt az all it;~~t} melt aji.y sl.ivege nem kirltfyi, hanem a swnir-pclrtos magusok .Iiil'cge. Ugyal1is a homlok felert ket magor latunk !'ajta, rnely a "magus s/iveg" jelkepe. ;-I:;; "itt· es a .,/ofdi" Tuddst jelenti, amive! Gobi'll<! rentielkerell.

Azert iillitqm biztosan CS III indcn ketseget kizarva, hogy ez 11 szoborfej Gabriele itlxir?Qlja, mart a magns siivegen a "kil mag!)r" esok. a II/(igusok flfjiJ, U Sipllar/ legjobb jJap vise/helle. lgcn regi es ."e.1 ra kart" ritkokat fedek itt rei de - ahogy~n a mai r6m;; papanak is m~gvannakazok a "klilso" kUltinleg_essegei, Ill.e-

Iyeket kizl11"l)Jag csak, egyediil b viselhet, G:lbriel

higgylik el a,~ hogy a bo Icses n;lgytudo-

111anyu snrnir-pill"fos m6p;l.Is-papi s~crw:::;elben IS !eLezetl fly kiwiltsdgu 0'1 .. er;yh6zj6nek". Es kerdezem az olvas6t: Ha ennek ilL szoborfejnek, a hideg a:nyagm\k Ily tekintete ,van, mi Iyen lelietett az ,.e.letben" at? {slen k/i Ido fie:

Gilhrief, hpzz6nk is eliut/I Meg azt szeretnem 0lvas6imll1al kozblni, hogy en ~Iejt'itol vegig ~lkutattam az osszes 2sici6 hagyomimyokat, legendakat. a talmudi Irodall.na[. is, de enl1ck a =s idJ , .)ciz.I'ej nevi[ 6csnak llyom6l ~'ehol scm tellem.

liS

Annal robber talaltarn az .Adiabene-k kigunyolasara" amibol azt kovetkeztetern, hogy Maria as Jezus ehhez a osaladhoz tartozott, tehdt Maria oltalmazoja es t6rvenyes /elje herceg Adiabene Jozsef Pandar volt. - A zsido J6zsefet egyed ii 1 ket zs id6 evange 1 ista - Mate es Lukacs - teszi a tortenelern be.

Mark es Janos meg sern ernlitik. Huber Lipot ezt a zsido jozsefi szereplest Epiphanius, zsido szarrnazasu egyhazatya "beszurasanak" sejteti. Tudva azt, hogy a rnai judai-keresztenyseg "szentiratai" igen sok modositast szenvedtek napjainkig, MIt minden "valtoztatast" lehetsegesnek tartunk es ezek mind az igazsagelferditeset szolgaltak es szolgaljak ma is!

Kerem olvasoimat, hogy fogadjak el szeretettel ezt az eroskaru es fajtank- 110z tartozo Adiabene Jozsef Pandor herceget az egi kuldott: Maria oltalmazojaul, hiszen a Maria! iWriilvev(i .Lsten! gondviseles", az "oltalmauls" nagy feladauu nem bizhatta olyan "akarkire", mint a bibliai zsido acsmester volt Kii!onosen akkor nem, amikor a zsidok vallasi vezetd testulete Mariat Izrael ellensegenek tekintette, mikeru azt a fennmaradt hagyomdnyokbol mar )6 tudjuk. Itt van a Jezus ellen; zsido gyl1lolet forrasa. De a Mindenhato ugy rendelkezett, hogy megszulessen is .. MEGSZOLETETT!

116

VIII.

A Partus Herceg Betlehemben

MOST mar ezt a cimet adorn annak a fejezetnek, melyben Jezussal es az 6 tanftasa[val foglalkozom. Teszem ezt azert, rnert eddigi kutatasairn azt a gyakorlati tapaszralatokat szolgaltattak, bogy a gunyolodo es Jezus-becsmerlo zsid6 hagyomany [rasa! vezettek azokra az igazsagokra, amit a mindenkeppen judaizalni akar6 ortodoxia elhallgatott vagy megmasltott,

igy vagyunk Jezus szuletesi helyevel is.

HoI szuletett Jezus? ..

A kanonizalt negy evangeliumban ugyanis egyedi.il Lukacs az, aki a "j udaizalasban tarsa es t itkara volt Sa ul- P alnak, fgy 6 a mess iasi sze llernben es a davidi folytonossag biztosftasara ugy mondja, hogy Jozsef es Maria" Nazaret varosdb61 Judeaba, David varosdba, mely Betlehemnek neveztetik" - mentek a nepszamlalasra (Lk. 2:4-7), es ott Maira "szule az if elsoszuloti jiat'. - Mate csak annyit mond, hogy Jezus a Judea! Betlehemben szuletett" (Mt. 2: J) - Mark evangeliumaban (6: 1) Nazareret rnondja Jezus .Jiazajanak" es limos (1 :47 es 7:41-43) csak sejteti a galileai Nazaretet.

A judai-kereszteny egyhazak termeszetesen a"davidi. folytonossagot'' tanltjak es Jezus fill ltolagos szuletesenek helyen, a judeai Bethlohorn - mai Betlehem - egy hajdani barlangja felett ott a ternplorn, melyet epitettek es oda zarandokol a kegyelet. - Ma ez a fontos. Kegyelettel imadkozni Jezushoz es Vele, Benne megujhodni. - Tehat e sorok iroja nem zugolodik afelett, hogy a keresztenyseget r6mai allamvallassa tev6 Nagy Konstantin rornai csaszar "C.hrestost"-imad6 es tisztelo edesanyja, amikor fia vegre megsziintette a keresztenyek gyilkolasat, es az eddig kigunyolt "Chrestos"-t lsten Fianak hitie es hinni rendelte, a leheto leggyorsabban lerohant a "szentfdldre" es abban a kisvarosban, amit a zsid6k "David varosanak" rnutattak neki, keresett egy alkalmas barlangot, azt Jezus sznletesi helyenek isrnerte fel es templornot epfttetett zonnal fdhije. Ennek a nagyhitu asszonynak nernes cselekedetevel indult meg "Cbrestos" hivatalos tisztelete es 6 igazan Hem tehet alT61, hogy - meg szaz ev sem telt bele es - a zsido szarmazasu "egyhflzatyak" a "Chrestos"-t, "Christos "-sa, zsidoul Messiossa vaitoetauak.

_ ~ sorok ir6ja azt is nagyon j6l tudja, hogy a rnai, zsidogyokerbe zsugorltott Judal-keresztenyseget rnegvaltoztatni nem birja. Csak a "hivatalositott szolgasag" ellen tiltakozik, Jezus szavait ismetelve: "En vagyok a Vilag Vtiagossaga, aki engem kavet, nem jarha: sofelsegben " ... ,Es megismeritek az Igazsagol is az Jgazsag szabadokka tesz titekei!'

117

Ezert, es csak ezer! irom Ie rnindazt, arnit valobanIgazsagnak hiszek es bizonyitok. Az is osztonoz, hogy a judai-keresztenyseg hivatalos fi Iczofiajanak kovetese, vagyis az evangeliumi irasoknak "igazsagkent" val6 tanitasa 1ll~llett. a B ibl ia-kiertekelo allaspontok kerdojelezik meg az evangel iurni ill I itasokat, ~ fgy pl. az lrasomban sokat hivatkozott bibliai szotar (Bible Dictionary), amit mindig igy C*) jelzek, azt Irja: "Nem tudjuk bizlosan, hogy Jews hal es mikor sziiletett" (*Q 977.0.) - Ez, a mondhatni .Jiivatalos' velemenyezes serkentett arra, hogy itt is a zsido hagyomanyokra tekintsek es eppen a Jeruzsalemi 7'01- mudban talaltarn meg azt az adatot, hogy (BER IlS) ".JeZI.I.I' a betlehemi kinilyi palotaban szitlcteu. e r

liz az adat termeszeresen az "A diabene herceg i palo tal II rnond] a nekun k, a gali/eai Betlehemben, ahol Maria is szttletett. - Ezt valosagnak elfogadva, megszlinik C1Z "istalld ban valo sziiletes" tnese]« es igV netn "nyugsz ik barmok kozt Szem Fia. ,.

Nern akarom ezt a tobb, mint ezereves hiedelmet megzavarni. Annyit azonban el kell rnondanom, hogy az egyiptorni Nap-Pia -Osiris - szuletesi legendsjabaneppenugy megtalaljuk az "allatok es pasztorok" jelenletet, mikeppen az evangeliumi Irasokban olvassuk, Valosztnuleg ezek mind tartozekai a "FenyFia" fotdrejoveteli korulrnenyeinek. hiszen a "monciavilag" erosebb es melvebb

hiedelmeker szlil,1l1 int a bo lese I et. -

A jlit szempontjabol nezvc lenyegtelenek is ezek a korulmenvek. A valosagot well nezni. AZI, hogy a "Feny-Fia", az "Is/en-Fill", vagyt5n "Fiu-Isten" ember! testet alWit Jezusban. A Fold porat tapostak sarui es - mint mill' bizonyttottarn - a zsidok altai "idegenek foldjenek, Galileanak" nevczeu while/en e/fJ~ckifa-al't1/11-p6rw.s nemzetsegbe tartozo emberben lakozott lsten Ielke. E:: a fontos 'nekunk, mer! ennek iudatosltasa nepunknek nemcsak eletcr, hanem ,,'hivaltisf' ,is ad H iszen eppen azert tereli a saul-pall ideologiaval naggya lett es ",terebelyesedett judai-kereszrenyseg Jezust a zsido szarrnazasba, hogy meg ne valosuljon Kajafasnak azon mondasa: "Flo or t5 emleke megmarad, az J nepe-magara takil!"

Es ez fgy igaz, arnit sajnos eppen a magyar sors bizonylt, inert rniota "elhagytuk' a Jesusi igazs6g em/eke!, idegenek siolgai leitunk", Ertse meg tell:!r" az olvaso szandekomat, rnert a "szabadsflgert", annak szellemi es lelki megvalosu lasaert keresern a J ezusi lgazsagot a Betleherni Hercezben.

. 'De folytassuk esak Jezus torteneret, Higgyiik el, hogy ott SZliletett, ahol az Edesanyja. Palotaban vagy istalloban - rna mar reljesen mindegy, de "megszideteu! ",

Gflbl'iel mondta Marianak, hcgy "csoditval .fog embertestbe szuletni' Nagyon erdekes nekunk az, hogy eppeu'az ortodoxia egyik "apoi<ri f evangeliutl1a" tud6sft errol a,. "osod<'li'61" a kovelkez6keppen:

A British IvhlzeWll "Codex Arundel 404" jelzesLi okmanydban, mely ."Liber de. Infanlia Sa/vaWris" dmen ismert - a k6vetkez5ket ovlashatjuk: (Maria

szlileseNel segedkezo szuleszno bes7el). .

, "Al~iko['.bementem, hogy a hajadont megvizsgaljam, Ltgy tal<iJtam, hogy arcat az eg fele fordftotta es imadkozott Hozza erve ll10ndtam neki:

.118

_ Mondd leanyom ... niucs-e valarni szerencses kellemetlen erzesed, vag~ nern lTIJ-y va lam i 'J ..

6 csak folytatra .imajat es mint egy sziklak6 mozdulatlan rnaradr, mintha seml1lit .se hallett volna. (71)

_ Amikor eljott az 6ra - rnegnyilatkozott lsten ereje. A hajadon, aki az egre szegezte tekintetet, rnintha teljeben 16v6 sz61ot6ve valtozott volna, cis amikor megjelent a Feny .. dicserte Azt, akitol megaldatott, A gyermekb61 sugarzott it Feny - eppenLlb'Y' mint a Napbol, .. Ez a Feny Llgy szuletert, mikent a hannat az egb61 leszall a Foldre

_ A csodalkozas kabulata toltott el es elfogott a felelem, melt szemem oda,sz;egez6dolt ahhoz a ragyogashoz, mely a most szu letett Fenybdl aradt.. Es ez a Feny egyre jobban sUri.'tsodott, gyermek format vetr lassan, addig mig olyanna nern lett, III int egy embed csecsemo Ekkor batorsagot Yettem, lehajoitam, megfogtam, nagy vigyazattal karomba yettem es az volt a csodalatos, hogy semmi sulya nem volt, annyi scm, mint egy ujszulotte. Megvizsgaltarn es la'ttam, hogy testen nyoma sines a szulesnek, tiszta volt, konnYlt es ragyogo. Mialatt.en azou csodalkozrarn, hogy nern Sir, mint a tobbi ujszulottek, 6 pislogva n¢zett - majd kedvesen ramnezett, ramrnosolygott, es a szernebol olyan nagy fenyesseg aradt, mintha villam lenne.

- A IllJ kQI' a hajadont fogtam meg - szuzrtek ta laltam. Nemcsak a szulesnek nyoma nern volt, de ferfisem erintette 61 soha (73-74-75.)"

De elkepzelhetik kedves olvasoirn aztaz erzest, amiennek a csodanak tudataban - bennern keletkezett, amikor LI,rg<\n6ban (Villa Favorita), a .Thissen-Bornemissza Mt'Izeurn" gYlijtel~lel}yeben megtalaltam e, festmenyl, arnit iV bernutatok, Ugyanis ez a kep pontosan aet orakiti meg az utokornak, ami az -elobbiekben kQ'Zoit Apokrifus Evangeliumban van lelrva. Kutatt<1111 a festmcny eredere es £11- kotojanak adatai uran, de csak annyit tudtam me" rola arnit a karalogushan ta~iltam: igy:

"Darel: A.nbewng des Kindes. " Vagyis: A Gyermek im6d6sa.

Azt hiszem hogy ez a testl11el1Y valahogyan elkerUlte a k5zepkori inkvizicio pusztitasait, mett ez az "erclnl;k" abrazolc'is teljesen ellenkezik az ortodoxia

119

felfogasaval es fimybO! szuleueti a "Feny-Ficit, ugy, rnikent Gabriel rnondta, hogy "csoda ttt}6nfog szuletni erre a foldre. "

Es ha mar csoddt latunk .;eZIIS Urunk szideteseben, fogadjuk el ezt az ., Egi Kuldou" szemelyazonossagi bizonyftekanak. Mer! csak az .Jsten-Fia'' foganhat Sziiz-Anyfanak meheben szepldteienul, hogy annan fenny« valva, mint e "Feny-Fia", ebbol az lsteni Vilagossagbol kapja emberi testet es legyen valoban a" Vil6g Vildgossaga"

Profan es anyagias gondolkodassal persze ez nero ertheto. C'sak Isten hatalmassagahoz erkezo eros hittel.- A sippari bolcsek nagyon j61 tudtak - mar elore - a sZil!etesnek az idejet es igy indult el a "nagy karavan" a Partus Birodalornbol az "Egi Kuldott" koszontesere.

Amikor az istenes r6mai csaszar - Nagy Konstantin - allamvallassa terre a keresztenyseget, a zsid6 szarmazasu es arami gyokerti egyhazatyak kegyetlen :vitat inditottak meg. Azt akartak eldonteni, hogy az ,;lrj" rornai hiedelemnek "Chrestos"-a (egyetlenlsterii-Szentje) vagy "Christos"-a, Krisztusa (Messiasa) legyen, - Mikent mar tudjuk es gyakoroljuk a .Messias" lett a gyoztes es zsid6 szarmazasu "egyhltzatyak" belezsugoritottak Jezus tanitasat a judai gyokerbe, de a sajiit Izuk szerint atformalva, Ez a "bezsugoritas" pedig napjainkban is itt van es hivatalosan .judai-keresztenyseg" a neve. Keletkezesetol kezdve gondosan elpusztirott mindent, ami a partus hercegi csalad verevel szuletert Adiabene-Grapte-Kharax Szuz-Maria Fiara, a "Nazareti Jezusnak'', altala~ pedig .Betlehemi Hercegnek" nevezert Egi-Kuldottnek a Partus birodalmi kapcsolataira vonatkozik. Tehat maig sem tudjuk azt, hogy kik voltak azok a .zarandokok' akik koszonreni mentek a Kisdedet Betlehernbe? - A judaikeresztenyseg "szentfrasa" Napkeleti Bolcseknek" vagy "Harom Kiralyoknak" nevezi oket es unnepuk is van a naptarban, de a hivatalos egyhazi tanltas gondosan eltakarja valosagos kiletuket, Magyarul: "Gaspar, Menyhert es Boldizsar' a nevuk. De kivalo rnunkatarsam - Hadanich Istvan - hozzam klild6tt keziratabol erdekes adatokat tudunk meg e hagyomannya valt eserneny szerep- 16ir61:

"Tertulianus szerint Kelet a magusokat kiraiynak tartja, Kr. u. 207-208 tajan. Ephrahem, a 4. szazadban el6 sziriai fr6, mar Horrnizdan neve perzsa kiralynak, Yazdegerd saba kiralynak, Perozadh seba kiralynak nevezi 6ket. - Egy rnasik szlriai ir6, aki az "Adam es Eva Konyv'vet uta, ezeket a neveket adja tudornasunkra: Basantor saba kiraly, Her perzsa kiraly es Karsudas a Kelet kiralya. - Az egyiptorni Barbaro mar rnegelegszik Gathaspe, Melichar es Bithisarea nevekkel.

Az armeniai "Gyennek Evangel;urm'i"-ban (Kr. u. 500) neveik: Melkon, Perzs.ia kiralya; Gaspar, Ind ia kiratya; es Balthasar, Arabia kinllya.

A nyugati keresztenysegben ezek a "kiraJyok": Baltbasar, Melichor es Gaspar, akik a gOI'og kr6nika latin fordltasaban szerepelnek a 6, sz.-ban.

De a balga hagyorminy tovabbi lebetetJensegbe degradalja ezeket a "kiralyokat", mivel Melicbor-t Sem-tol, Gaspar-t Kam-t61, es Balthasar-t Japhet-t61 eredezteti; a heber pseudo-tOrteneJem delceg fiait6! (The Star of

120

Bethle-hem Mystery, by Davis Hughes, .I.M. Dent and Sons Ltd, London, 1979.)

A jamb or hivo persze azt nem tudja, hogy Jesus szuletesenek idejeben a

P.irrtus Birodalom egesz Keletnek az ura es "Napke/eti Bolcsek" is csak ill einek, mint az osi sumlr tudomany tovabb mlveldi is mint az ('is! hiedelem magus-papjai

Tehat akar "bolcsek", akar .kiralyok'' voltak a Jezus-koszontok, azok osakis a Partns B irodalornbol rnehettek es teljes bizonyossaggal mondhatjuk, hogy mentek is. - Sajnos sehol sem talaltarn olyan kiraly-Iistat, melyb61 megtudhattam volna, llOgy mi volt a neve a Jezus szuletesekor uralkodo partus kiralyt1ak, de ugy kovetkeztetem a tortenelmi esernenyekbol, hogy a .Jiarom" Arsak-h~i uralkodo, a partus, arrneni es Oxus-rnenti hun uralkodok, vagy csaladtagjaik voltak a "harom kiralyok".

Az evangeliumok emlitik azt, hogy "Jesus elete veszelyben volt." Heredes - ~lllt61agos ~ gyermekgyilkossagi rendeletere hivatkoznak, de ma mar minden biblikus elisrneri azt, hogy ilyen nem letezett es mese, vagy valami "mas" veszelyt takaro kitalalas ez, - Viszont a Koran 19. reszeben igy olvassuk:

"EmMkezz meg Marianak azon torteneteri:Jl, mini men! el Atyafia! kaz« Napkeletre, hogy all elrejuizzek!"

Itt tehat Jezust az Edesanyjaval - Mariaval - egyutt csak a mar isrnertetett zsido bosszuallas es gyulolet veszelye fenyegette, rnely azaltal harult el, hogy "Maria es a kisded Atyafiai koze menr Napkeletre", vagyis a tathato karavan "harom kiralya" (valoszinu rnegfelelo vedelmi kiserettel) elvitte a Partus Birodalomba Mariat es Jezust, es - hogy valami igaza legyen Mate evangelistanak, aki "m,enekillesr61 ir (2. resz) - "J6z.sef' is veluk ment, de nem Mate zsido acsrnestere, hanem Adiabene Jozsef partus herceg, Maria oltalmazoja es a jeruzsalemi torvenyek szerinti ferje,

Ma mar lehetetlen adatokat talalni erre a Partus birodalmi tartozkodasra vonatkozoan, mert napjainkig a judai-kereszteny egyhazpolitikai inkviztcio elpusztttott minden dokumentumot a Partus Birodalom torteneterol, az ott munkalkodo apostolok irasaival egyutt, mikeppen azt az 1971-ben Cannberraban rnegtartott Nemzetkozi Orientalista Vilagkongresszuson dr. ZichyWoinarsky ausztraliai tortenesz-tanarno bizonyitotta. De logikus kovetkeztetesskkel megis megtalalhatjuk az Igazsagot. Peldaul: az evangeliumok sernmit sem tudnak Jezusrol 12 eves koraig, de nagyszeruen lelrjak, hogy mikent tesz lanubizonysagot tudasarol a "tizenb::t eves Jezus a templomban." Erdekesen ir errol a mar arab-korban (Kr. u. 6. 5Z.) keletkezett "Arab Evangelium ". Nezztmk csak bele ebbe is. Jezust itt a csillagaszok faggatjak. jme a szoveg:

"Akkor egy jeletJ/evD b6!csesz, aki a cSillagaszatbanjeleskedelt, azl kerdez/e az VI' Jezu:~t61, vajon tanulmclnyozla-e a csillagokaf? - az Vr .JriZllS jetelven, kifejtette neki az egilestek is eg6vek sz6mat, azok lermeszetet es munk6ial, helyzeMl, harmacl, negyed, halod cil/dsail. alore es hcitrafutasukat s minden/ele viszonyaikm·ri.s, sak egyebel, amit emberi isz ki nem nyomozhdt. "

Miutan a zsid6knak nem voltak csillagvizsgal6 intezeteik, Igy koz6tti.ik .,csillagaszatban jeleskedo" bolaseket hiaba keresi.ink. E parbesz6d teha! val6-

121

szlnuleg a scythopolisi maguspapi szervezet ternplcmaban tortenhetett, ott ahova Gabriel jott Maria latcgarasara az isteni uzenettel. - Tehat vaioszlnuleg Jezus 12 eves koraig Sipparban vegezle (IZ alapiskolait es Edesanyjilval, meg 16zse/Pandar neveldapjaval )611 ide kuogatoba. De aztan a .szentiratok" nem tud6sitanak semmit R61a. Elkuldik a "pusztflba", es csak harmine eves korabol szarrnazik a hivatalos egyhazi jelentes. Sok biblikus azt allitja, hogy az esszeusok rendjeben volt. Masok lndiaba kuldik a buddhista lamak koze - es milyen erdekes, bogy senkinek nern jut eszebe az "egyhazatyak" sokasaga tagjait IS beleertve az, hogy a sok ezer eves multtal es hagyomannyal, tudassal es csillagvizsgalo intezetekkel rendelkezo, legkozelebbi, Pdrtus birodalmi tudas-kozpont valamelviket .gyanltsak" Jesus Urunk munkahelyenek.

A logika szerint ez a hely csak Sippar lehetett, hiszen a Partus Birodalom fennallasa mal' 250 eves multra tekint vissza, sa regeszet megallapltotta azt is, hcgy "a pdrtusok lljraepirelte/( a reg! sumir vdrosokai, magus-pap! intezeieiket kib6vilettek cs kegyeleuel apolta« a magus vallas hagyomanyait" - Azt is megallapitottak, hogy Jezus szuleresenek idejebenSippar volt vallasi kozpontjuk (Vatikanjuk) es pl. Werner Keller, 17 nyelven megjelent.konyveben - innen indltja a ,.Napkeieli Bolcseket" a magus-papokat Jezus koszontesere Betlehembe,

Mi llgy gondoljuk, hogy a zsidok altal "magus-papnak" nevezett Jezus Urunk volt az esszeusokndl is, megl61Qgatlo a buddhista ldmcikal is. Azokat is tanltotta, de aztan .Jiazatert" Sipparba, ahol a Gabriel-fele bolcsekkel es tisztanlarokkal mezbeszelte mindazt, am it Iatott es tapasztalt.

'Amlkor megismeljlik a surnlr magus-vallas tanait, megertjuk azt is, hogya zsidok miert neveztek Jezusr .magus-papnak". Ugyanakkor azonban felmerul az a kerdes is, hogy 07. ortodoxia miert kiiloniti el az "esszeusokat" a magusoklot? ... Nezziik meg kozelebbrol, hogy kik voltak

Az esszeusok

Ezek az lstenhfvok sohasern neveztek magukat Igy, Ezt a never a zsidok adtak neki, mely "hfv6t", "tbrvenytisztell:it" es .rernetet" is jelent a zsido nyelvi ertelrnezes szerint, A Holt-tengeri tekercsekbo I ismerjuk jobban 6ket, deezekhen sem hlvjak rnagukat "essenes'"-nck. Ez a neva tekercsekben nern talalhato,

Roluk legeloszor a zsido Philo rudoslt Kr. LL 50 kdrUli irasaban KhirbetQUl11f'an volt szekhelyUk a Holt-tenger mellett, kb. 8 km-t'e Nyugatra Jerik6- roL

Ha va\aki tanulmanyozza fn\saikat arra a megallapitiisra jut, hogy ok is a ri)agus-vallas kiivetoi, d'e azt koruk SZellelllehez aktual izaltak. - Azzal a hasonlattal merek elni, hogy mi is "ess:eusdk" I.ehelnenk. ha hagyomimyainkal va/lits(ls kegyelellel GPo/nank es korunk szelfelllevel visszaaflitan611k a JeZllsi Igazsdgga! /1]eg~r6sflell {isvoffosul1kaf, vagyis azl a "Chre,\'!os-hite(', am:' Ep!phanius zsid6 szlirmazu.l'll, ,. egyhazatya ,. jezuS; szkflizmusnak nevezelt es mint a judai-keresZlenyseg legnagyobb ellenseget, az alexandria! zsinolol1 "ki{[tkozlatoll ".

122

Fogadjuk e1 ezekct az "esszeusokilt" vagy .esszenusokat'' j6 magusok gyal1allt', melt ok a profeciak tudoi es a midi Isten-orszaganak varo: es rnunkasai voltak; ellensegei a zsido tanoknak es minden .aldozati'' cerernonianak. Plinius szerint:sok szazadok ora leteztek. A felkelo Nap kapta mindig elsa, reggeli imadsagukat. Nagy gondjuk volt a test tisztantartasara, Scythopolisban gyartott feher tunika Volt oltozetuk es olvastak az .Eg Konyveben", tehat csillagaszok is YO ltak, in i I1t tudes es kepzetr magus-papa k. B arran m ondhat] II k azt, hogy csak a judai-keresztenyseg "erdeke" kuloniri el oket a partus magusoktol es azt is hozzatehe~ilik meg eros allltassal, hogy Jezus Urunk erkezeser varo, huseges kave-toi .voltak a "Vi lag Vilagossaganak",

De azt hiszern Lukacs evangel ista is Jezust az "esszenLlsok" rendjebe akarja sorolni, mert Jezus eletkorara vonatkozolag azt rnondja, hogy 30 eves volt, amikor nregkezdte tanltasat (Lk. 3:23). Valoszlniileg azert emlfti a,,30-a5 elet- 1(01'1", mert a qurnrani "esszeu$ok" 30 eves korukig tanultak es csak ettcl az idopontt61 kezdve vegeztek a nep kozott magus-papi hivatasukat. Jezus 30 eves kora ig>' - mai idoszamftaslIt1k szerint - Lukacs vonatkozasaban. 23-25 A.D. Jenne cis ez nern esik egybe Pi latus korrnanyzosaganak idejevel.

Az evangeliurnok szerint J ezus Gal ilea foldjen csak 2-3 evet tanltott. Az altalam (*)-gaJ jelzett biblikus szotar (C.603. oldalan) JeZLIs keresztre feszitesenek ideje] 30 A.D. aprilis 7-re teszi Mivel Jezus az idoszamtrasunk szerinti "Zen)" elott 7 evvel sznletetr - igy tehat 37 evig volt emberi testben kozottunk,

Meg-Iep6 adatot kozol at egyik egyhazi "apokri P' irat, "Tamas aktai' szerint Jews igy beszett: l'Mikorfiatat gyermek voltam, s at yam palotajaban gondozoim b(fser;,eri orvendeztem, Kelet Orszagabot - s;:iilii!61dUnkr/i/ - utravalot adtak nekem es elkuldtek. engem ...

I~rdeke.s kovetkeztetesek vonhatok Ie e szavakbol: .Kelet Orszaga" nem leI~et mas, mint, a Partus Birodalom, mert ez foglalta Je az egesz Keletet. Meg India is resze volt, mint .Jndo-Partia", - "SzUI6f6Idlillk" kifejezes alatt is csak ugyanazt a teruletet ertheti Jezus.

Persze sokirany« "kerd6jelezest" lehet felvetni e szoveggel szernben: Tall'las irta-ej aki a Partus. B irodalornban tevekenvkedett? .. .Nern kesobbi es az ortodoxia ernszakossaga alart keletkezett ,,6val~s hivatkozas" ez az eltitkolt igazsagoknl?. " ...

E sorok iroja ugy veli, hogy Jezus mar gyermekkora ota rnindenutt tanltott, amerre jart, A mai racionalis gondolkodo azonban megiscsak feltesz egy kenyes k6rclest most, amidOh 'niegismerte Jezllsnak az emberi hovatartozasat. T~lan igy: Ha szkita-arami-partus nel11ZtAsegbeli volt edesnnyja szerint, akkor mrer~ merit Kelet arszagab61, amit "szLil6f6Idlinknek" nevezett, a zsid6k kaze Pa lesQ'ti naba? - a kerd6sre fele letel ad eov re<l i ha ,n'om any In e Iy a II ft61 aa

~J 0., 0 0,) , :) b

!vJani-f61 maradt 'fenn a I'egi frasokban

~ .

A sippari Ige

Ebbbi J6Z11S val6di nevere is ktivetkeztetheHink, melt itt mindio igy iljak _ lEZU- a kesor fol'dit6k. Ez helyesen talan ,.IZ-ZU" lehetett, mely ~umir-arami nyelYben "Isteni Tudfis"-t eltelmez.

123

Azertis gondolunk erre, mert a sumi,~ hiedelernbeu - amit 111a mitologianak nevezunk - letezik "AB-ZU", mint az Osi Tudas, a Tudas Melysege, vagy a Tudas Atyja ertelernhen, de kizarolagos .foldi" vonatkozasban. Jezussal az Isteni Tudas - ,.,JZ-ZU" - egyesul a fOldi tudassal, "AB-ZU"-val es e ket tudas egyesuleset jelkepezi a partus Gabriel suvegen Iathato ket "MAG", hiszen a "mag" is osi nyelvunk szava, rnely a .Tudas" hatalmat jelenti . es ebb61 latinizalodort a "magus" szo is .. talan ugy, mint "IZ-ZU"-bol a "JE-SU". Innen jon -a mi nepnevunkis - a "MAH(g)GAR", vagyis a .Tudas Nepe."

A magyarok kozott .sokan "Jessie" nevet adnak Jezusnak. Ez leheterlen es a zs ido mito logial6l atvett n ev, mer! Dav id ap j a volt J essze.

De vegyi.ik tudomasul, hogy Jezussal meghalt minden mitologia, rnert Vele rnegszuletett es megvalosult az Isteni Kinyilatkoztauis.

De terjunk vissza Sipparba, ahol osszegyulteka rnagusok. Nevezhetjuk ezt az osszejovetelt .Partus Vatikani Zsinatnak" is, de itt a foalak most nern 21 magusok foje, hanern IZ-ZU,. ami Jezus Urunk. Hirdeti kuldeteset es valoszirill leg innen vette Janos evangel iurnanak az iroja Jezus irnajanak a szoveget (In. 17. resz), amit senki sern hallett a tanitvanyok kozUI. - Ugyanis Mani szovegeben igy van trva:

,. Erettelekes mindenkiert, akik nektek hisznek; jarom wigig embed utamat, hogy megszel7te!IJdjr':k Aly6nkna~ az lgazsaga tis hogy mmdnyajan eggyek legyetek ebben az tgazsagbon. Es bizonysdgot is teszek arrol, hogy ,~ngem lsten kii/ddt! erre a vllagra, hogy akik. hisznek, megszenielddjenek az 0 lgazsagilban es megdriztessenek minden gonosztol"

igy bucsuzott Jezus Sipparban a magusoktol es ment Galileaba, hogy kuldeteset befejezze. - KUI6n konyvet kellene lrni igehirdeteseirol, arnit abban a veszellvel es uldoztetessel lei ltett kornyezetben vegzett, amivel a zsido "gestapo" korulvette, Mert a "kajafasi" nemzetseg celja ez volt

A "kiatkozott" Anyanak Fiat megolni!

Csak forgassa az olvaso .az evangeliurnok lapjait, rnertmindegyikben megtalaljak ezt a kifejezest:"A zsidok. meg akartak Of(jlni. " Es nem titkos, hanern "kozhine teU" szandek volt ez,

Jezus az Edesanyjahoz merit Gali leaba, 'mely ebben az idoben mar nern tartozott a Partus BiTodalomhoz. Adiabene J6zsef PandaI' mar va16szfnl'tleg ni11C$ 'lh e16k k6zott. Akiaztan gondosan tanulmimyozza az evange!iumi S2Qvegeket, az hamar H\.jon arra, hogy JezllS Edesallyja mindenUve kiseri. Fiat. Az evan~eHumok csak "asszonyokat,j emlegetnek ugyan, de mondjuk csak ki bittran - a Nag~Hammadiban tahilt szovegek .aJapjan es azok bizonyi!asaval azt, hogy MMia Magdala 6s .Iezus Edesanyja sohasem hagytak el az "Egi Klildottet". Akkor sem, amikor bek6vetkezeh

A nagy men%nylet

Ezf a cimet adbm .annak a szomoru feJezetnek, mely az emberi.seg iegnagyobb bQiltenyet irja Ie. De itt olyan egyhazpolitikai es h iedelembeJi ktiJonbsegekre akarom felhivni a figyeimer, melyek elesen szemben a.llnak a J6Z11Si

124

. I

laehirdetessel. Ez azert nagyon fontos, melt a Matiaval kapcsolatos es hagyo;anyos gyfilolet mellett ez volt az un, "teol6giai indok", rnelyre tamaszkodva a

mwy 8zanhedrin" halalra kereste JeZLlS Urunkat.

" De azert is ki kell ternern e ITe a ternara, mert a j uda i-kereszrenyseg es a zsid6 sa;jt6 nagyresze is hatarozottan hirdeti Jezus .zsido voltat", annak ellenere, hogy'a "zsid6 kanon" ezt hatarozottan tagadja. Ide illesztem egy regen lrt indok!fis01l1a~:

FQ<,]alkoznunk ked I mcgint nazareti J ezus U runk szeme lyevel, U gyan is a

iCc . ,

zsid6sag (ijsiigjai egyre jobban kihangsulyozzak 1621.1S zsid6 ,voltat - annak

e!iemere, hogy az 6 sajat kanonjuk kifejezetten tagadjaezt. igy Jezus .faji hbvatart!llzandosagara" vonatkozoan ket hivatalos - talan inkabb ugy rnondhato ket kanon i kus allaspon I I etezi k

At. egyik a zsido kanon szerinti, mely igy rnoudja:

"Ne legyen nekunk olyan flunk, vagy tanitvanyunk, aki az 6 elet6t nyilvanosan e lege;ti (vagyis a to rven y!' rnegveti, lebecsrner I i), mint J esu es az 6 ko llega·i". rr:;tlmud, Berakoth 17. es Sanhedrin 107. b. lapon.)

,,A braham apankat a gon osz N i m rod letaszltotta a tuzes kernencebe .. ." (Pesachim 118. a. lapon)

"Te gOJ10'SZ,. te.gouosznak fia, az istentelen Nimrod fianak fia ..... " (Pesachirn 91. a. lapon, a talmudistak N i III rod fia e lnevezes al att a nazareti Jezust ertik.)

"HllSVe.t eloestejen feszlttetett fel Jezus, Negyven nappal elobb kikialtotta a herold: M:e~k5veztetesre kivezettetik, mivel varazslast uzott es lzraelt btinre csabitottaes felre vezetre, Aki valam itaz {) vedelrnere rnondani rud, az jojjon es jelentse, Minthogy azonban semrnit sern hoztak fel az 6 vedelrnere, husvet e16estejen folfeszfte1tek." (Sanhedrin 43. a. lapon)

,,JeSt! artatlanokat olt meg, 6 artatlanok gyilkosa volt, s melto volt ana, hogy l'tIegijlj~k ... " (Sanhedrin 43. a. Rasi)

"Senkinek, a~i a Tora szerinr melt6 a halalra, nem szabad cselt vetni, csak a Repcsal'oknak ..... igy cselekedtek Satheda fiaval s fOlfeszftettek husvet eloestejeri, Ho;gyan ~alheda fiat., .. ? Hiszen 6 Pandera fia volt.. ..

Chisda rabb] felele: Anyjanak ferje volt Satheda s az agyasa volt Pandera., ... Az .anyja Mirjam (Maria) volt, a hajfonogat6 .... " (Sanhedrin 67. a. tap)

A fenti .idizetekb61 tehat kelsegteleniil l11egallaplthat6 az, hogy a zsid6sag hivatalos all:§.spoRtia kzust a nimr6di fajb61 szarmaztatja es nem Messiasnak, hanelll bunos gyilkosnak, vanizsl6nak tarUa es igy tanitja.

A m&sik (ilIlisptlllf: A j uda i-keresztenyseg - kanonj a szerint - 1 eZllst zsid6- l1ak tan ftj a, akit "mint elsosz[\l(jttet bemutattak a temp.]ornban es a 8. napo!l kOrtiJrnete Itek." (Lk. 2~2 1-22.)

Hat most melyik aliaspOntotfogadja el az igazsagra tOrekvO? ..

Mapjainkp311 mindenesetre egyre jobban erezhet6 azon igyekezet, melyet a zsid6 vilagsajt6 egyre jobban hangoztat, s rnely a zsid6 evang6!istak (Mate, L.lJk:!tcs es Szent p.i\.1) irasaiban van leirvfl Jezus zsido voltara vonatkoz6an, annak ellenere, hogy a zsid6 "h i vatalos allaspont" - mint ismerteW.ik - ennek

125

pontosan az ellenkezoje, Meg az Arnerikai Magyar Nepszava is hirdeti Jezus zsido voltat (1983. januar 28-i szamaban) es annak ellenere, hogy ez a sajt6- termek "poli-ti.lj::ai lap" es nem vallastudornanyi, megis fgy idezi Janosevangeliurnanak 3 .. resz 16. verset:

,,0 a zsido nemzetel1 szuletett, fit, dolgozott es halt meg. Eloszor ertnk es az egesz vilagert.'

Erdemes osszevetni ezt a szoveget Janos evangeliuma lrasaval, ahol a megnevezett helyen a kovetkezoket mondja:

,.,Mert u~y szerette !sten e vilagot, hegy az 6 egyszulott Fiatadta, hcgy va-

l"ki hiszen Obenne, el ne vesszen, hanem orok elete legyen." ,

Es e janos i evangel ium sza vai a I apJan vessnnk: fel egy kerdest - ngy alta laban: Hisznek-e Jezusban a zsidok .... ?

Az igazsagot tudni akaro vegezze el ezt a vizsgalatot a sajiit kornyezetenek vilagaban es megtalalja a feleletet,

E bevezeto utan rerjunk' ra a elm kerdeseineka targyalasara, Ha egyutt elvegznnk egy gyors tortenelmi attekintest Jezus szuletesenek idejebeni korUlme!1yek megismeresere, akkor megallaptthatjuk egyntt azt, hogy ebben az Moben sernrnikeppen sem tapasztalhato a zsidosagnal aza Messias-varas, amit a' Jezust es tanitasait nem ismero Saul-Pal rogzit le a zsid6kboz Irt leveleiben, Marcsak azert sem fogadhat6 el Saul-Pal rnessiasi ideologiaja, melt. a zsid6k torvenyeben (Thoraban l

L Semmi intezkedes nines a Messias .Jelaldozasara":

2. A ·89. Zso I tar 27. es 28. versei ben erdekes szoveg 0 I vash ato 'erre '\10- natkozolag a kovetkezokeppen (David zsoltara):

,,6 igy szclitengem: At yam vagy Te, en lstenem es szabaditasom kosziklapi.

En meg "elsoszUli:lItemme" teszern otes feljebbval6 a fold kiralyainal''.

, Ide csatolom erre vonatkozolag l.onecz GyuJa teolcgus tanulmanyanak

resZleteit, melybol megallaptthato, hogy: ..

, JeZlIS keresztre feszftesenek es mega letesenek oka Dav id szernelyevel all 5201"05 kapcsolatban, Az idezett Zsoltar verseinek donto fontossagu resze az a kitetel:

"EM In ego elslfsziilottem me te.szem.Ot.

, A zsidosag teol6giai allaspontja tehat az, hogy David Isten "elsoszliltittje" es nem a nazareri Jezus,

igy e zsido teologiai tetellel David isteni rangra van ernelve es - mint "els&sz!l'lot\" - az A tya me llett rangban a masod ik szerne lyegen es fa ldon,

Ezr a "TizennyoJcas Imadsag" 14. fohftsza ki is mondja:

"Legy irgalmas ,Jahw(!, mi lstenilnk. .. David h1izanak kir.alysagahoz, oki a {e igaz W1es,~iasod. "

Jezus sztiletesenek idejeben ez a tan a zsid6siii:,rnal m indenkire - hfvore es tanit6ra - egyanint kotelez6 volt. Felhaborodva tiltakoznak ezert a zsid6k, amikor J6zlIs azt,mondja nekik: "Enoz At yat6ljo tI em. "

126

...

ViSZO)lt Jezus lsteni lgazsagokat hirdet. Csodakat test: es a nep - a zsid6k kozul issokan - elhiszik neki, amikor fgy mondja: ,,A Vilag Vihigossaga \!agya/t ". (In. 9:5) - "k: lsten Fia vagyak" (.In 10."39)

A hiv6kazt. kitiltjak: .Ez a Messias." (In. 7:41) .. a Davidot messiaskent tisztel6k p'edtg felbrdital'lak: "Gali leabol nern Johet a Messias" (Jrr 7:41)

* * *

Erd~kes szemszogbo I ¥ i I agitj a meg az idezett teo logus ho nf tarsun k ezt a probleI)1~t, s mOlldhatjuk, hogy ismeretlen volt elottunk a david: Messianizmus. A jUdai-kereszteny teologiak ezt nern tanttjak. De kialtsunk fel mi is IT!Qst es kerdezzi.ik meg, hogy: Miert nern johetett a zsid6k Messiasa GaUleab61?.

A fele.let egyszeru Galileaban nem a zsido nep lakott, hanem azok, akiket

U. S\jIrg<!ln assztr kiraly az elszallttottizraelitak helyett ide telepltert - ahogy a Bib!ia mondja:

;'85 lD~S nepeket telepltett be Asszlria kiralya Babiloniabol, Kutabol,

Avab61, Harnatlibol es Sefarvaimbol, es beszalllta 6ket Samaria varosaiba lzrael riai helyett.' (2Kir. 17:24)

A.z erecle:ti heber szoveg forditasat azonban igy olvashatjuk (Badiny J6s Ferenc; "Kaldeat61Ister-Galllig", I. ktitet 216, oldal):

"Es ·ma:,\ n~pet telepitett be Assziria kinilya Babilonb61, Kutabol, balvanyi r:nad:t'J1<;ar l4ar"aJh b61 es S i pparbo I."

T'ehat a l11i Jezus Urunk ebbol a Sarnariaba telepitett kald-surnir-subar nepbiil szarmazik, mert ezek eltek Galileabau es Sarnariaban.

E~e:li nem szarmazhat a zsid6k Messiasa onnan, mert Messias csak zsido le1tet,es nern sumlr-kald-subir-szabir.

Az'eln:rondbUak vilagosan mutatjak, hogy a zsidok egyaltalaban nem "y~rtak a Messiast" J6m'S idejeben, hanem Davidot tiszteltek Messiaskent. Ez volt a hivatalo~ allasporu es eszerlnt nem is voltak elokeszuleteik egy .Jsteni K\Uldott'1 fogadasara ..

Mils, volt a helyzet azonbau a Partes B irodalomban, ahol az OS! "magusvplliis". EnoLil istenszernelyben hitte, tisztelte az egyetlen "egyszilJott fiat", - "eW:n;zii'lti.t1jeC', aki-a surnlr teremtes-tortenet szerint a "Vilag Vilagossaga'". Azt ,is tudtak, hogy 6 az "anyagi forrnaban" is letezik - mint En-Ki - akir61 hird@ttek ezt, hogy egyszer ernbertestben fog lejonni a Foldre .. Ennek a tanttasnak egyik kOzpontja volt a Partes Birodaiomban ujjaepitett Sippar

[de kellett illesztenem ezt a regi Irasomat, hogy kellokeppen ismertessern a nagy merr!nyletnek - a faji gy(j]oleten klvu] i - indokait is. A "mer'enylet" "es annak korUlmenyeit mondja el nekunk a zsidosagnak egy Jezus-korabeli doktom, aktcek frasa! meg6d:z;tea hagyoma.ny, e.s ez: Nilwdrhnus EVQngetiuma.

* * '"

127

A "kereszteny" es keresztyen" papok legtobbje nem ismeri el az "evangeliulllot", melyet a r6rnai kanon az "apokrif'-ek koze sorolt annak ellenere, hogy Jezus Urunk Pilatus ele vezetesenek a "csodajat" is lefrja,

Valoszinu az, hogy ir6ja "szemtanL1.ja" volt Jezus Urunk torvenytelen elltelesenek es a zsinagoga tanacskozasain is reszt vert, mert oly torteneteket kozol, amit a kanonizalt "negy" evangelium nem em lit. A gnosztikusok tanitottak BS igy mondhatjuk, bogy a saul-pari ortodoxia taszltotta ki a "szentiriisb61", mert felfedi a Jezus-korabeli zsinagoga minden aljassagat.

128

IX.

Nikodemus Evangeliuma

Ez az ,.ev3ngelium'· fennrnaradt a gorog, szlriai, kopt es ormeny nyelveken irt keziratokban, rnclyckben .Pilatus aktai" cimrnel talalhato. Az ortodoxnak nevezctt egyhazban Epiphanius (Kr. u. 375) egyhazatya magat NikoMmUSI. Jezus tanitvanyat nevezi szerzokent, Eusebius (Kr, 1I.295) "ogyh<lzWrlCllet"-e is megemhti (1.9. l . .. IX. 1.1·:7, I) anal a hozzaadassal, hogy .Pilatus aktairol" rnar jo sok id6vel oeloue beszeltek a gnosztikusok es oktatokonyveikben is tnnitottak. Az evangeliurnban lelrt 16rlenelel azonban mcgeriisiti Tiberius csaszamak Poncius Pilatushoz irl levels - melynek porites szovegei kozli a Vindobon Codex, - es Koppcnhagaban IS04-bcn kozolte ezt a regi iratot A Birch .Auctariurn codicis apocryphi N.T. Fabriciani" ctrnen - "Nikodell1l1S Evangeliumat" J. A. Favricius "Cociex Apocryphus NT" (Humburg 1719) Ili(iveb51 a 23. es a kovetkezo oldalakon kozolt szovegenek magyar nyelvre vale forditasava] adjuk :it az igazsagot keresoknek,

I.

I.) Miutan a fopapok es lrastudok tanacsa osszegyult, Anas, Kajafas, Semes, Dothaim es Gamaliel, Judas, Levi es Neftali, Alejandro es Jairo, valamint a tobbi zsidok, mind megjelentek Pilatus elott vadolva Jezust valotlansagokkal- igy mondtak: .Jsrnerjuk, hogy ez az ember Jozsefnek, az acsnak fia es MariAt61 szuletett, de 0 sajatrnagat Isten fianak es kiralynak rnondja, meg~ szentsegtelenltl a szornbatot es meg atyaink torvenyet is el akarja torolni." -. .Jvlikent akarja eltorolnia torvenyeiteket?" - kerdezte Pilatus. - "A rni torvenyunk tiltja a szornbati napon val6 gyogyltast es ez a gonosz bfivolessel megggyogyitotta a santakat, puposokat, benakat, vakokat, suketeket, nemakat es megatal kodottaka ta S20m batnapon." - "M ifele gonosz buv6 lessel gy6 gyitotr?" - kerdezte Pilatus. - .Ez egy magus, Belzebub jovoltabol - es 0 a gonosz szellernek ura, aki eluzi oket es mindegyik engedelmeskedik neki" - mondtak a zsidok, - "Nem Jehet a dernonokat eluzni egy tisztatalan szellem erejevel, hanem csak a segtto Isten jovoltabol" - mondta nekik Pilatus,

2.) Akkor a zsid6k igy fordultak Pilatushoz: "Keljiik felsegedet, hogy 6t a Te torvenyszeked ele hozhassuk kihailgatasra." - Maga ele hlvta ekkor Pilatus oket es fgy szolt hozzajuk.j.Mondjatok meg nekem azt, hogy en - aki csak egy helytarto vagyok - mikeppen tudjak kihallgatni egy kiralyt?" - "Mi nem azt rnondtuk, hogy 0 kiraly, hanem hogy 6 illHtja ezt magarol" - feleltek a zsidok, - Ekkor Pi latus odah Ivta ud varmesteret es parancso la: "Vezesd elo hozzam J ezust a teljes udvari szokas szerint", - Kiment akkor az udvarrnester, s arnint megismerte Jezust, hodolattal illette; levette magarol hosszu palastjat, azt leteritven eletta a Foldre igy szolt Jezushoz: "Uram! Taposs at rajta es lepj be, melt hiv Teged a helytart6."

- Arnikor a zsid6k lattak, hogy mit csinalt az udvarmester, orditani kezdtek es a~t kiabaltak Pilatus fele: "Miert hivatod ezt az udvarmester altal, amikor

129

egy kikialtoval kellett volna berendelni'l.r.Tudod-e, hogy udvarmestered hodolattal i llette, leteritette palastjat eleje a Foldre tis kerte, hogy taposson at rajta ugy, mintha a kiraly volna?"

3.) Pilatus hivatta az udvarrnestert es kerdezre tole: "Miert vezetted Igy elem es illicit terttetted palastodat a Foldre Jezus labai ala?" - Az udvarmester i gy fe lelt: .Kormanyzo U ram lam i kor J eruzsa lernbe ki.ildtek Ale] andre kiserojekent, lattam ot szamarhaton a varosba jonni a viragagakkal kezukben 01"001- ben rivalgo zsidogyerekek kozeperte, mialatt sokan elebe teritettek ruhaikat es azt kialtoztak: "Ments meg minket Te, ki a rnagassagban lakozoll Aldott az, aki az Ur neveben jon I"

4.) A zsid6k ekkor megint ordltozni kezdtek es azt rnondtak az udvarmesrernek: "A zsid6k gyerekei a saj at nyelvukon kiaitoztak. Hogyan ertetted meg te ezt gorcgul?' ... Azudvarrrrester fgy valaszolt: "Megkerdeztem egy zsid6t, hogy mit kiabalnak es 6 gorogre forditotta nekern." - Pilatus kerdezte akkor a zsidokat: "l-logyan mondjak azt heberul, amit kialtoztak?" - "Hosanna rnembrorne; barucharnma, Adonai" - mondtak, - "Na es mit jelent 'hosanna'. meg a tobbi? " - kerdezte Pilatus, - "Ments meg minket Te, aki a magassagban lakozol, aldott az, aki az Ur neveben jon" - feleltek a zsidek. - "Ha ti magatok tanusitjatok aztaz igazsagot, arnit a gyerekeitek kialtoztak, akkor miben hibazott az udvarrnester?" - kerdezte Pilatus a zsid6kt61...de azok nem tudtak valaszolni, hallgattak, - Akkor Pilatus az udvarmesterhez fordult es mondta: "Menj es vezesd elern ot ugy, arnint jouak veled". - Kirnent megint az udvarmester es ugyanugy cselekedett, mint elobb, mondva: "Lepj be Uram ... a helytarto hlv Teged!"

5.) De abban a pillanatban, amikor Jezus a palotaba lepett, mialatt a zaszlotartok kezukben tartottak a zaszlokar es a rudra erositett kepeket (standardok), " zaszlok es a kepek meghajoltak es h6doltak Jezusnak. A zsidok ordltozva szidalmaztak a zaszlotartokat, - Pilatus tgy sz61t hozzajuk: "Nem csodalkoztok azou, hogy a zaszlok es kepek meghajtva rnagukat, mikeppen h6doltak Jezusnak?" - .Lartuk nagyon j61, hogy azok rnikeppen hajoltak meg es tisztelegtek neki" - feleltek a zsid6k. - Ekkor Pilatus maga ele rendelte a zaszlotartokat es aztkerdezte to!O!c "Miert cselekedtetek ezt?" - A zaszlotartok lgy feleltek: "Mi gOJi.)gok vagyunk es lsteneinket szolgaljuk. M ikent h6dolnank 111 i ennek? ... De tudd meg, hogy mialatt l11i tartottuk a kepeket es zaszl6kat, azok magukt61 meghajoltak es h6doltak neki."

6.) Akkor Pil;itus a zsinag6ga f5ihez es veneihez sz6Jt 19y: "Valasszatok ki magatok kozUl eros es hatalmas ferfiakates legyen'ek azok a zaszl6talt6k. es Iilajd megliitjuk, hOb')' a zaszl6k e5 ke.pek meghajolnak-e megint magukt61?" - Kivalasztottak akkor a. zsid6 venei 12 eros es hatalrnas embett a nepOkbol, akik citvettek a zaszl6kat l11egoszolv3, hat-hat egy csoportba es felalltak a helytart6 tOtvenyhaza ele.

J;'ilatus pedig udvarmesterenek sz61t: ,Vidd ki 5t a pret6riumb61 es vezesd be lljra olyan fonnan, ahogyan j6nak veled." Es Jezus az udval'mester altai kiserve kiment a pret6riumb6L Ekkor Pilfttus odahlvta magihoz azokat a gorogoket, akik el~bb tartoW'lk a z<lszl6kat cs kepeket es Illondta nekik:

130

"l'VlegeskUdtem a csaszar eletere, hogy hanem hajolnak meg a zaszlok es a kep.ek .I~zu.s bejovetelekor - lefejeztetlek titeket." ... es ismetelten elrendelte, bogy vezessek eleje Jezusr. Az udvarrnester ugyanugy viselkedett, mint az elobb: alkalommal es nagyon kedvesen kerte Jezust, hogy taposson at az 6 leteritett palastjan rnegint, Jezus pedig atment a palaston es bejott az eptlletbe. Abban a pillanatban megint meghajoltak a zaszlok es a kepek es fgy hodoltak neki.

11.

l) Arnikor Pilatus meglatta ezt, szornyen rnegijedt es el akarta hagyni a t5rvenyMzat. Mialatt azon gondolkodott, hogy felall es elmegy, felesegetol erkezett ez az tlzenet: "Ne avatkozz bele ennek az igazsagosnak a dolgaba, mert sokat szenvedtern az ejszaka ezen iigy miatt." - Ekkor Pilatus.odahlvta a zs.id6kat es mondta nekik: "TudjMok j61, hogy felesegem konyoruletes es sokkal. vallasosabb mint ti, zsidok." - A zsidok azt feleltek: .Jgen, tudjuk." _ Pil~hl.S igy folytatta: "Hat akkor tudjatok meg, hogy az en felesegern a kovetkez6 uzenetet kuldte nekern: "Ne avatkozz ennek az igazsagosnak a dolaaba

"+ • e b ,

mert az ~Jj el sokat szenvedtern ezen do log 11l iatt. ' - A zsidok erre azt mondtak:

"Nelll mondtuk-e Neked, hogy ez egy magus" Biztosan varazsolt a felesegedneki valami agyremes alrnot.'

2.)PilMus akkor odahivra Jezust es kerdezte tole: .Hogy van az, hogy ezek Tan(rbizonysagot tesznek ellened? ... Nem felelsz sernrnit?" - Jezus azonban igy valaszolt; "l1a nern lenne hatalmuk erre, semrn it sern mondhatnanak, de mindenkinek van szaja a jo es a gonosz beszedre, bk majd latni fogjak."

3.) Ekkor a zsidok venei valaszoltak Jezusnak igy: "Mit jelent az, hogy rni majd rneglatjuk? .. EI6SZ<.ir is Teged a paraznasag hozott a vilagra; masodszor a Te betl ehern i szuleresed egy 11 agy gyermekgy i lkossagot okozott; harmadszor a :e apad Jozsef es anyad Maria Egyiptornba menekultek, rnert feszelyezve ereztek magukat a nep kozott."

4.) Voltak ott jelen azonban joakaratuak is a zsid6k kozott, akik 19y mondta~: "Mi nem hisszuk azt, hogy paraznasagbol szuletett, melt tudjuk azt, hogy mikor Jezsef meghazasodott Mariaval, Maria mar terhes volt, de nem parazna-

sagb6!." '

Ekkor PilattJ.s azokhoz a zsid6khoz 8z61t, akik a paraznasagb61 vaJ6 szuletest a!litottak: "Tehat nem igaz az, amit mondtok, mert megtaltottak a hitzassagot, amint a ti nepetekb61 val6k bizonyitjak. '

Anas es Kajafas valaszoltak Pilarusnak igy: "Mi mindny<ijan azt hirdetjiik, hogy paniznaMlgb61 SZi'r.ietett, de ezek nem hisznek nekOl1k. mert ezek

prozeljtak es a.z 0 tanltvanyai." '

Oda~livta akkor Pilatus Anast es Kajafast es azt kerdezte t6lUk: "Mjt .ielent az. a S20, ho&'Y prozelita?" Azok igy feleleek: Azl j'elellfi hony' azok goroo-

"l"k " ''=' to

s~u 0 gyennekei, akik zsid6klettek." - Azok pedig, akik azt itllitottak, hogy

Jezu~ Ilem szUletelt paraznasagb6l a kOvetkez6k voltak: Lazar, Aster, Antal, Santiago, Amnes, Zenls, Samuel, lzsak, Fillees, CI'ispo; Agripaes Judas ... es

131

azt mondtak: "Mi nern szulettunk prozelitaklHlk, hanern zsido $zul6k gyermekei vagyunk esazigazsagot rnondjuk, rnivel ott voltunk Jozsef cis Maria bazassagkotesenel. "

5.) Odahivta magahoz Pi latus akkor ezt a tizenkettot, akik azt allitottak, hogy Jezus nem szuletert paraznasagbol es azt mondta nekik: "Keriek benneteket, hogy eskudjetek a Cezar eletere, hogy igaz-e az allitasotok, hogy nem szuletett paraznasagbol...? - Azok fgy feleltek: "A mi torvenyunk tiltja az eskutevest, rnert az b[m, de hagyd, hogy ok eskudjenek a Cezar eletere - rnondva - hogy nem igaz a rni beszedunkes halalos bunosok vagyunk." - Pilatus akkor Anashoz es Kajafashoz fordult, kerdezve: "Semmit sem feleltek erre?" - Azok visszamondtak: "Te ezeknek adsz hitelt, akik J6ZU5 torvenyes szuleteset bizonyitjak, rnialatt l11i mindnyajan azt kialtjuk, hogy paraznasagbol szuletett, hogy ez egy magus es magat Isten Fianak nevezi."

6,) Kiutasltotta ekkor Pilatus a pretoriumbol mind a zsidok sokasagar - kiveve ezt a tizenkettot, akik tagadtak a paraznasagbol valoeredetet es Jezust elvatasztotta t6luk. Azutan igy szolt hozzajuk: ,.,Mi az ckuk ezeknek, hogy Jezust meg akarjakolni?" - "GyUltil.ik at azert, Inert szornbaton is gy6gyit" - feleltek ezek,

"A jocselekedeteiert akarjak rnegolni?" - kerdezte Pilatus.

[II.

L) Pilatus megduhodve men! ki a pretoriumboles azt rnondta a zsid6knak:

"Az egen ragyogo Napot hlvorn tununak arra, hogy ell ebben az ernberben semmi btmt nern talalok.' - A zsidok feleltek: "J-!a nem lenne egy bUnozo, nern adtuk volna at Neked" - igy szolt akkor Pilatus: .Vigyetek el es Iteljetek el a u forvenyeitek szerint." - "NekLink nines megengedve az, hcgy valakit megoljunk" - rnondtak a zsidok ... - "Nektek megtiltotta lsten, hogy oljetek es nekem nem?" - felelt a helytarto,

2.) Esismet bement 11 pretoriumba, Magahoz hivta Jezust es kerdezte: "Te vagy-e 11 zsidok kiralya?" - "Magadt61 mondcd-e ezt, vagy rnasok mondtak neked enrolarn?" - kerdezte vissza Jezus. ~ "Hat zsido vagyok en talan? A Te neped es a fcpapok adtak Teged a kezernbe, mit cselekedtel?" ~ haugzott Pilatus suva. - "Az en kiralysagom nern e vilagon van, melt ha itt lenne, az en h[veim ki.lzdenenek azert, hogy ne legyek a zsid6k kezebe adva, de az en kiratysagom nines itt." - felele J6zus. - "Tehat, Te kin'ily vagy?" - kerdezte PihHus. - "Te mondod, hogy kiraly v agyolc , de en azett szUlettem es azelt jottem a vilagra, bogy mindenki hallja a hallgomat, alei az igazsagb61 val6" - felelte Jezus.

".Mi az igazsag?" ~ kerdezte Pilittus. - "Az Igazsag azegbol szarmazik" - felelte Jezus. - "A [61dan nincs igazsag?" - kerdezte Pililtus. - Jews felele:

"Lathatod hogyan esnek fteletala azok, akik az igazsagot sz6ljcik azok altai, akik a f6ldan' a hatalmat gyakoroljak."

132

IV.

1.) Es benthagyva Jezust a pretoriurnban, kiment Pilatus a zsidckhoz es mondta nekik: "Bll sernrni bunt nem tala 10k benne .. " - A zsid6k igy feleltek.i.Ez azt mondta, hogy hatalma van lerombolni a templomot es harem nap alatt ujra felepiterii azt. " - "Mifele templomot?" - kerdezte Pilatus, - .Azt, amelyet Salamon epftett negyvenhat evig es ez an mondja, hogy lerombolja es harem nap alatt uj ra felep lti" - feleltek a zs id6k. - "Artatlan vagyok ennek az igaznak

a veretol, ti rnajd lassatok'' - Felde Pilatus, .

2.) Azutan Pi latus osszeh i vta a veneket, a papokat es alev itakat es titokban azt mondta nekik: "Ne dolgozzatok lgy, melt egyik vadatok semerdemesiti halalra, rnert mindegyik a gycgyttasokra es a szombat megszentsegtelenttesere vonatkozik." - A yen papok es a levitak igy valaszoltak: "Ha valaki a Cezart Ji;armnoljil, melt6-e a halalra?" - "M61t6 a halalra" - valaszolta Pilatus, - "Ha a Cez3rt karomolo rnelto a halalra; ugy tudd meg, hogy ezIstent karomolta" -

mOJldtcik a zsidok, . .

3.) Ekkor a helytarto megparancsolta, hogy a zsidok menjenek ki a prerorinmbtil es Jezust hlvta be, mondva neki: "Mit csinaljak Veled?" - ."Cse!ekedj ugy, ahogy neked adatott!" - relelte Jezus, - "Mikent adatott nekent?" - kerdezte Pilatus. - J ezus felelte "M6zes es a profetak beszelnek az en balitl OI1l 1'61 es feltamadasomrol" - A zsidok es akik hallortak an kerdeztek Pilittust61: "Mieit hallgatod tovabb ezt a karornlast?" - "J-la ezek a szavak kflromlasok, akkor fogjatok el ti karornlas rniatt, vigyetek a zsinagogatokba es it6ljetekel a torvenyetek szerint" - felelte Pilatus, - A zsid6k feleltek: "A mi tor:vel}yunkben az van lrva, ha egy ember vetkezik a masik ember eJlen, egy hljim negyven t!test erdemei, de ha valaki Isten ellen vetkezik, azt meg kell kovezni,"

4.) "FogjMok el hilt magatok es buntessetek meg, ahogy akarjatok!" - m.ondta Pilatus, - A zsidok igy valaszoltak: "Mi azt akarjuk, hogy keresztre legyen feszrtve.' - "Neill erdem Ii meg a keresztre feszltest'' - mondta Pilatus

5.) Ekkor korulnezett a helvtarto es latta kor5s-kiiri.il a zsid6k csoduletet es azt is, hogy sokan slrnak ajelenlevok kozott es felkialtott: "Nem mind az egesz sokasag kivanja halalat", - A zsid6k venei feleltek me: .Azert jottunk mindnyi:\jan, tomegesen, hogy meghaljon." - "Es miert haljon meg?" - kerdezte t61iik Pi l:irus.. - ,)'>1ert !sten Fiill1ak es kiralynak nevezte rnag:it" - feleltek a zsid6k

venei. .

V

.1.) Ekkor egy N ikodemus nevu zsid6 alIt a helytcllt6 .ele es igy ll1ondta:

"Mlvel j6s,igos vagy, konyorgok, engedj nekem nehany sz6t sz6Ini." - "Best:elj!" - mondta Pilalus. - Es Nikodemus igy sz61t: "En igy beszeltem a vene,k, a levi·tak es lZl'ael ~gesz sokasaga elott a zsinag6g:iban: mit kivcintok te;llmezzel az eillberrel? ... O oly csodakat es kulonos dolgokat cselekszik, melyeK:et senki mas nem tudott tenni es nem lesz kepes senki sem ezekre. Hagyja-

]33

tok 6t bekeben es ne forraljatok semmit ellene, mert ha az 6 csodai isteni er:~derQek - megrnaradnak azok, de ha csak emberi dolgok, ugy elenyesznek, Mert Mozes is, amikor isten altai Egyiptornba kuldetett, sok - lstenaltal elobb jelzett - cscdat muvelt a farao, Egyiptorn kira lya elott, Es jelen voltak a fara6 elott James 169 Jam bres, akiket az egyiptorn iak i steneknek ta rtottakes M ozes hez hasonlq csodalatos dolgokat mfiveltek. Mivel cscdaik nern voltak isteni eredetuek, elenyesztek azokkal egyutr, akik hittek azokat, ~ Ezert most bocsassatok szabadon ezt az.ernbert, mivel nem melto a halalra!".

2,.) Ekkor a zsid6k lgy szoltak Nikodemushoz: ,.,Te ennekaz ernbernek tanitvitny~va lettel es lgy az 0 erdekeben beszelsz." -"HatakkOl" a helytarto is az 6 tanitvanya.es az 6 vedelrneben beszel?" - .. Nern a csaszar terre ebbe a meltosagba?' - kerdezte Nikodernus. - A zsidok mergesen vicsorgattak fogaikat Nikodemus fele, amikor igy szolt Pilatus: "Mi.eJ't vicsorgatjatok fogaitokat raja, hall va' az igazsagot?" - .Legyen tiedaz 5 igazsagaes az 6 resze" - mondtak a zsidok Nikodemusnak. - .Legyen enyern, mint mondtatok. Amen: .. Amen." -

! fe lelt N ikodemus.

VJ.

1.) Azl.ltan azsidokegyike lepert a helytarto ele es engedelyt kerr, hogy ~.i.6Ihasson. - "Ha valarnit akarsz rnondani, beszelj!" - rnondta Pi latus. - Es a zsido ,igy szolt: .Hannincnyolc evig voltarn egy hordagyra dobva, tele fajdalormnal, Mikol" i ott Jezus, so k rnegsza II ott es m i ndenfele betegseggel sllj tott em be I" meggyogyu It a lrala, A kkor megszant enge m nehany f atal, fe lszedve liQfdagyallJat es 111 indenern et e I v itte k J ezushoz. J ezus, ahogy meg latott, megs\,!:jnitlt eugern es fgymondta: 'Vedd fel a te hordagyadat es jarj' Es en felvettern a hordagyamat es jarok" - .Kerdezd meg at. hogy rnilyen napon torrent ez?" - kitiltottak azsid6k a helytartonak .. ,es a rneggyogyult valaszolt igy: .Egy s,z;0plbat napon volt ez .. " - "Nem rncndtuk-e neked, bogy szombaton gy6gyitolt ~s,U,z;te az ordogoket?" - mondtak megi n t a zsid6k Pi I atusnak.

2.) De masik zsido jott elore es mondta: "En yak vcltam, mar vakon szuletrem Hangokathallottam, de sohasern lattam sernmit es Jezushoz erve nagy hangon kialtottarn neb 'Davidnak fia, konyorulj rajtam' .... es 6 megsajnalt el1- g<1rrt SZememre teue a kezet es megnyflt a Szeni8m ~ Jattam!"

~ Megint masik zsido jott elare es mondta: "MeggorbUlt rokkant voltalll es egy"szavara kiegyenesedtem." - Megint l1ui.sik mondta: "Lepn!ls voltam e5 egy szavara kigy6gyultam .. "

VII.

Egy Berince (Veronika) nevli asszony kialtott messzirol: "VerfoJyasos bete:g v,oltalil. Csa k n1eg~ri ntettem pa lasti at (szlilj6t) es e lant a Vel-ZeSem, am i pedig tdmket ev 6ta fdlandoan folyt." - A zsidok kiabaltak ktizbe: "Van egy szabillya a !til'venynek, mely megti Itjaa nonek tanukenti szereplesct"

134

VIII.

Es a sokasagbol sokan, ferfiakes asszonyok kiabalva mondtak: .Ez az ember egy prOfeta, aki leigau.a a demonokat es azok engedelrneskednek neki." - Pil3.tu~ odamondta ezekuek: "MieI1 nern engedelrneskednek a ti tanftornestereitekliek is?" - Azok igy feleltek: "Neill tudjuk". - Sokan tanusitottak azt is, hogy felt<l.masztotta Lazart a slrbo], miutan mar negy napja elternettek. A helyrarto igel'! ijedten rnondra akkor a zsid6k sokasaganak: .Miert akartok ti mindenaron firt.atkm vert ontani?"

IX.

I.) Aztan Pilatus maga ele hivatta N ikcdemust es azt a tizenket ferfit, aki'k J~zils ,jgaz es tiszta szarrnazasat bizonyltottak es kerdezte t6Hk "Mit tegyell<, rnert a nep kozott mar egy forradalorn Van keszulcben?" - "Mi nem tudjuk, 'majd ok . lami fogjak" - felelrek azok, - Osszehlvta akkor Pilatus a zSid6kcs,6dlilet~t 'es mondta: "Tudjatok, hogy az a szokasom.Tiogy a bortonbol kie!1gedek egy elite Itet a kovasztalan kenyer unnepen. Van a bortonben egy gyilkossag miatt, elitelt Barabas nevu rab; es ez a Jezus, akiben en sernmi btlut aem talalok Kit akartck, hogy szabad legyen .. .Jezus, vagy Barabas?" - AZQk [gy kialtozanak: "Barabas, Barabas" - nEs mit tegyek Jezussal?' - kerdezte P i la:tu~. .Feszftsd meg!" - k ia lroztak a Lsi dok es meg azt is hozzatettek; "Nem vagy a csaszar barat]a, ha ezt szabadon engeded, rnert ez magat Isten Piih;rak 05 kin'llynak nevezre es fgy elisrnered, hogy ez a kiraly es nern a Cezar."

2) A !l1ttegtol felduhodve felelt nekik Pililtus:"Ti egy lazongo fajta vagyrok, a_k,i k szem beszall tok a ti j otevo itekkel." - "M i fele j otevo: tekkel 7'; .kerdeztek a z$ld6k. - "A ti Istenetek kihozott benneteket Bgyiptombol es megszabaditott egy kegyetlen rabszolgasagbol. Athozott benneteket [1 tengeren fig),!, mintba, .a ~dl}j6n jartatok volna; elelmezett benneteket a sivatagban es a ki5bol fakasztott ivovizet; es mindezekutan megmergesltettetek 6t, amikor egy bikabmju s'zobph imadtatok; 6:'5 elkeseredett istenetek ki akart irtani benneteket, amikor Mozes kozbelepett ertetek es fgy megszabadultatck a halaltol Most meg e.ngem 'vadollokazzal, hogy gyl'116lom acsaszart" - mondta nekik Piilit'ls.

3 .).Es fel.:illvae I akarta hagyn i a t6rvenyh azat De a zsid6k megint ord ftozasba kezdte~ !gY:"Mi.a Cezart ismeljUk el kinilynak es nem .fezlISt. Kulol1- ben is a magusok hoztak Keletri:ll sok ajandekot neki, mint az 6 sajat kinily.lIknakes arntkor Her6des megtudta t6lUk, hogy egy kiritly szli]etett, veget akatt vetni neki es kivegeztette mind a heber gyennekeket, akik Belenbim sztilettek_

4.) MikOl" Pilatu;; hallotta e sU\vakat a felelem sz2iJlta meg, es miutitn csendet teremtet1 a tel'emben, igy sz61t hozzajuk: "Ezek szerint ez at., akit Her6des keresett?" - "Igeq, ez az" - feielteka zsid6k. - Ez.ek ut<'m Pilatus vizet hozatott, a Nap fete fordulva megmosta kezeit es igy mondta: "Artatl(l.ll vagyok ennek az

135

igazsagosnak averetol, am ti lassatok." - lsmetelten orditozni kezdtek a zsidok cis ezt kialtottak: "Az 0 vere rajtunkes a 111 i magzatainkon",

5.) Ekkor elrendelte Pilatus, hogy huzzak szet a torvenyszekazon reszenek fuggony6t.ahol Jezus allt es mondta neki: "A te neped nern ismer el teged kiralyanak. Ezert elrendeltem, hogy eloszor legy rnegostorozva, a konyoruletes kiralyok regi szokasaszerint es aztan feszltsenek fel abban a kertben, ahol elfogtak. Dimas es Gestas, a ket gonosztevo veled egyutt Iesz a keresztre feszitve,"

x.

1.)Es kiment Jews a torvenyhazbol a ket gonosztevovel egyutt. Ahogyan rnegerkeztek az elrendelt helyre, Jezust megfosztottak ruhaitol es egy vaszondarabbal oveztek. Fejere toviskoronat tettek A gonosztev6ket ugyanilyen medon feszitettek fel: - Jezus Igy szolt: "Atyam ... bocsasd meg nekik, mert nem tudjak, hogy mit oselekszenek!" E.s a katonak megosztoztak Jezus ruhain, Az egesz nepseg talpon voltes figyelte oket, A zsid6 topapok es a rabbi foemberek csufolodva kiabaltak Jezus fele: "Masakat megmentert, most mentse meg magat es ha I sten F ia, sza lljon le a keresztro L " - A katonak is hasonlokeppen gunyoltak es keseru ecetet klnaltaknek i es fgy mondtak: ."Te vagy a zsidok kiralya - hilt mentsd meg rnagadat.' - Aztan felolvastak az Iteleret es Pilatus rendelkezese szerint - Jezus keresztfajara tettek az 6 ellene felhozott vad cimet, gorog.Tatin es heber szoveggel Irva, igy: ."Ez a zsidok kiralya."

2.) Az egyik felfeszitett tolvaj Igy szolt: "Ha te vagy a Krisztus, mentsd meg magadat es minket is!" - A masik - Dimas - felhaborodva szolr tarsara:

"Nem felsz az Istentol, hisz ugyanazon ltelet alatt vl'tgy. Demi gonosz cselekedeteinkrniatt letti.ink jogosan elttelve esez itt viszont semmi rosszat nem kovetett el." - Es Jezushoz szolt igy: .Ernlekezz meg r61am Uram a Te Kiralysagodban!" , Jezus igy felelt neki: .Bizony mondom neked, hogy rna meg velem leszel azorokkevalosagban."

Xl.

1.) A "hatodik" 6nija volt a napnak, amikOI" sotetseg lett a Foldon, mert elapadtak a Nap s u.garai. A nap ki lenced ik 6rajaban ketiereped! a tem p 10111 kiirpitja es Jezus hangos sz6val igy kialtott: "Atyam! A Te kezedbe adonl lelkemet!" - Az ottlevo szazados lalva a tbrtenteket, dicselte !stent, ll1ondva: "igaz ember volt ez!' - Az egesz csOdlilet pedig, akik szemtal1llk voltak, melleiket kezdtek tilOgetn i.

2.) A szazados m indent j elentett Pilatusnak. Ez hallva a tOltenteket, Fe [esegevel egyUtt szomorusagba esett es 'aznap nem ettek es nem ittak sel11l1lit. AZIltan Pilatus a zsid6 fOpapokat hivatta es mondta nekik: "Uttatcik, liogy mi tOrtellt'?" - Azok viszont csak annyit mondtak: "Egy kozonseges napfogyatkozas volt, semmi mas."

136

3.) Jezus hivei messze voltak, de az asszonyok, akik vele jottek Galileabol szemJeJ6i voltak rnindennek, ami tOrtent. V01t ott egy J6zsef nevu ember is a kozeJ ben, aki AI imatea kerzetenek a szenatorakent jelent meg es lsten fiji d i uralkodasanak6rkezeset varta, Ez felkereste Pilatust es elkerte tole Jezus restet, Azutan, amint Ievetteka keresztrol a holttestet, becsavarta azt egy tiszta, feher leped6bees elhelyezte Jezus testet egy sziklaba vesett uj slrboltba.

XII.

1.) Amikor a zsidok rneghallottak, hogy ez a Jozsef elkerte Pilatustol Jezus testet, kerestek 6t, valamint azokat is, akik Pilatus elott Jezus javara tamiskodtak, N ikodemust es a tebb it, ak i k J ezus .i 6 es csodas csel ekedeteirol beszeltek, De ezek mindegyike elrejtozott, Egyedtll Nikodernus jelent meg a ftipapok e16tl;, rnert az "egyik foembere" volt a zsidoknak, es [gy szolt a fopapoknak: "Hogyan jottetek be a zsinagogaba?" - Azok visszafeleltek: "Es te? ... te hogyan }6hettel be, arnikor cinkosa vagy neki es az 6 part.jan leszel az elkovetkezendQ ideben is". - ,,(Jgy legyen, ugy legyen!' - felelt Nikodernus - J6zsef is megjelent hasonlo korulrneuyek kozott es mondta a fopapoknak:

"Mrelt nehezteltek ram azert, mert kikertem Jezus testet? ... De tudjatak meg hat an is, hogy elhelyeztern 6t az en uj slrboltomban, becsavarva testet egy [!fher lepedol;1e es egy nagy kovet gurltva a bar lang bejaratahoz, De ti botranyosan viseJkedtetek ezzel az igazzal szernben, mert nem volt eleg nektek, h0gy keresztre feszftettetek, meg egy dardaval is atszurtatok!" - A zsid6k akkor letart6ztatt~k Jozsefet es elrendeltek, hogy legyen lakat alatr bezarva a \let else napjitig es rnondtak: "Tudod nagyon j61, hogy nern tudunk rna semmit tenni ellened, mert a szornbatnap oraiban igen benne vagyunk, de tudd meg, hogy nern fogsz kapni ternetest, hanem az eg madarainak adjuk rnajd a holttestedet," - Jozsef [gy felelt: "G6liath fennhejazo mcdjan beszeltek, aki az ej6 lstent, es szent Davidot gyalazta, De lsten megmondta a profeta .szeriur: 'Enyem H bosszu es en jutalrnazok', Es roviddel ezelett valaki, aki nern a test, hanem a sziv szerrnt van korulmetclve, rnegmosta kezet vizzel, arcoal a Nap fele es mondta: "Artatlan vagyok erne igaz veretol - am lassatoW' ...

Es ti feleltetek.Pjlatosnak: 'Az I) vere mirajtunk es a mi utodainkon', Most ezekutan 2!tt6'1 felek, hogy el fogjoilni az [sten haragja ratok es a ti ut6daitokra, amint mQndtatok." - 1gen rnegmergesedtek a zsi'dok J6zsef szavait hallv3, megvertek 16zsefet es .letart6ztaltak. Bezartakegy hazba, melynek nem yoltak ablakai.. Lepecseteltek az ajt6t, mely l11ogott J6zsef volt bezarva es bdaaWtotiak

oroket is.. -

2.) Es meg aznap - szombatoil - a zsinag6ga hercegei, a papok es levitiik elrende Itek, hogy a ktiVetkez6 hapon III i nd nyaj an osszegy[11 nek a zsinag6gaban es mar kor~n l'eggel a sokasag azt targyalta, hogy milyen formaball fogjak J'6zsefet megOlni. Amikor a zSlnag6ga tat,iicsa uiesezett, elrendeltek, hogy J6z.sefet 'Iezessek .el6szegyenteUes formaban. Kinyitottak a lepecsetelt ajt6t es l1em talaltttk 6t az ablak !1f\lkQli hf:tzbi;ln. Az egesz nep magan kivul volt, .mert

137

a peesetek erintetlenek voltak as az ajt6 kulcsa Kajafas orfzeteben vo1t. - Eztitan nem rnertek kezet erneln i azokra sem, akik Pi latus elort J ezus vedelmeben beszeltek,

XlII.

1.) Es mialatt meg a zsinagogaban voltak as cscdalkoztak Jozsef eltnnese folon, egynehany or erkezett azok kozUl,akiket Pilatus ajanlott a zsidcknak JeZl'S sfrjanak az orzesere, nehogy a ranttvanyai elvigyek onnan. Ezek elmondtak a zsinagoga hercegeinek, papjainak es a levitaknak mindazt, ami torrent, Igy: .Foldrenges lett es egy angyalt lattunk az egbol alaszallni, aki elgurttotta a sziklat a bar lang bejaratatol es rault ana. Fenylett, mint a ho, vagy mint' a vill'am. Mi ijedtsegunkben rnindnyajan olyanok lettunk, mint a holtak. Azutan hallottuk az angyal hangjat, arnint azokkal az asszonyokkal beszelt, akik a strnal voltak. Azt rnondta az angyal: 'Ne feljetek, a megfeszitetr Jezust keresitek? ... Nines itt, melt feltarnadort, mikeppen megmondta. Gyertek es nezzetek meg a helyet, ahol fekttdt. Most pedig siessetek es mondjatok meg azO tanit-

, vanya i nak, hogy halotta i b61 fe ltarnadt es 0 a Ii leaban van."

'2.) .Milyen asszonyokkal beszelt?" - kerdeztek a zsidck, - "Nem tudjuk, kik voltak azok" - feleltek az orok. - .Hany orakor volt ez?" - kerdeztek megint a zsidok. - "Ejfelkor" - felelrek az orok. A zsid6k rajuk szoltak igy: "Es miert nern tartoztattarok Ie oket?" - "A felelemtol mozdulni sem tudtunk, rnert nern tudtuk elhinni, hogy nappali feny vegyen korul minket .. .hat hogyan emeltunk vclna kezet rajuk?" - valaszoltak az (H-ok, - .Bizony lsten, nem hiszunk nektek" - feleltek a zsidok. -Az 61"0k valasza lgy hangzott: .Annyi jelet lattatok az embertol es nem hittetek neki, hilt hogyan adnatok hitelt nekunk? Jogosan esktidtok' az lstenre, de 0 is el! Hallottuk azt is, hogy bezartatok azt is, aki elkerre Jezus testet, Az ajt6t is lepecseteltetek, es amikor feltortetek a pecsetet es kinyitottatck azajtot, a rabotokat nem talaltatok ott. Adjatok at ti Jozsefet es akkormi is atadjuk nekrek Jezust!" - .Jozsef elhagyta a varost" - feleltek a zsidok. - ".Tezus is feltamadott, rnikeppen az angyal mondta es Galileaban van"feleltek az orok.

3,) E szavak hallatara a zsid6k nagyon rnegijedtek es fgy sz6ltak:"Nem szabad ezt igy hirdetni, melt akkOr mindenki Jezlls fele b:ajlik." - Tamicskozni keidtek es ,hat~lllllas osszeget adtak ossze. Azt a sok penzt oda adtilk a kato,~ naknak e szavakkal: "Mondjatok azt, hogy mialatt aludtatok, eljottek az 0 tanitvanyai es elvittek. Ha p~dig ez a hir a helytal16 ftlh~be jut, mi majd meggyozzLik 6t es mentesitlink benneteket minden felelosseg aI61". - A katonak atveMk a Isok penzt es aszerint beszeltek, amint a zsid6k azt elrendeltek.

XIV.

- 1.) De ncmsokara egy Finees !levu pap, egy Adas nevu orvos es Ageo, a .Iev ita - J elUzsalembe erkeztek Oal ilea b61 es a zsi nag6ga hereegei nek, pap j ai!lak es levitaiknak a kovetkez6ket je\entel1ek: "Lattuk Jezust a tanitvanyai

138

koz:ott Give Galileaban, a Mamlich-hegyen, amint igy beszelt: "Menjetek es pn~dikaljatok az egesz vilagon azt, hogy aki hisz es megkeresztefkedik (baptismo-nak yeti ala rnagat) az udvozti I, aki pedig nem hisz, az megiteltetik. A hh/6ket klserni fogjak azok a jelek, bogy gonoszokat uznek el, k.gyokat ragadnak meg es a me r ges ita 10k sen~ tesznek kart bennuk. Ha kezukkel erintik a betegekl!t, azok meggy6gyulnak. - Es mialatt meg beszelt, csodalkozva lattuk, hogy fe:Jemelkedett a magasba, az eg fele."

2.)' A zsinagcga venei, a papok es a levitak akkor azt rnondtak nekik:

"Dicsoitve valljatok meg lzrael lstenenek rnindazt, arnit lattatok es hallottatok ugy, arnint azt az iment elmondtatok." - Es akik beszeltek, igy szoltak. "Jehova Istenreeskuszunk, akik apaink - Abraham, Izsak es Jakob lstene, hogy hallottuk mit mendon es Iattuk, amint mennybement." - Es akkor a zsinagoga venei, a papok es a levitak azt kerdeztek toluk: .Azert jottetek-e, hogy nekunk mindezt 'elmondjatok, vagy lsten dicselteset reljeslterri?" - Azok igy feieltek: .Jsten dicsoseget kivanjuk szolgalni." - A venek, a f6papok es a levitak feleltek: "Ma Isten dicsosegere vagytok, akkor mire szolgalnak ezek a hamis hlrek, amiketelmondtatok a sokasagnak?" - Finees a pap, Adas az DrVOS es Ageo a levita fgy valaszoltak a zsinagoga meltosagainak: "Ha azok a szavak, amelyeket elrnortdrunk es mindazt, aminek szerntanui voltunk btinnek rninosulnek elottetek, itt allunk, tegyetek veli.ink ugy, arnint j6nak latjatok". - Akkor azok elovettek a torveny konyvet es megeskettek oket arra, hogy senkinek sern beszelnek tebbe ezekrel a hallottakrol es latottakrol. Azutan megetettek es megitattak6ket, j61 ellattak oket penzzel, adtak rnellejuk harom kiser6t, akik kivezettek 6ket Jeruzsalernbtil es veluk mentek Gali lea hataraig. Igy tavoztak el bekessegge],

3.) Es azutan, hogy a harem visszatert Galileaba, osszegyultek a zsinagoga f6papjai, hercegei es venei es bezarva rnaguk mogott a zsinagoga ajtajat, fajdalmasan kialtottak: fel: "Lehets'eges, hogy ily csodalatos do log tortent Izrael fQldjen?"

Akkor Ahas es Kajafas szoltak: "Mi€rt vagyrok oly izgatottak, miert zokogtok? Vagy nem tudjatok, hogy a tanitvanyai nagy mennyisegu arannyal vasaroltak meg 6ket, hogy mondjak az Isten angyalanak leszallasat a foldre es azt, hogy 0 mozdltotta, el' a kovetis a sir bejaratarol?" - Aztan a papok es a venek is rnegszolaltak es kerdeztek: "MegtOrtenhetett, hogy a tanftv~nyai elloptak a tes.tet, dt;! mi'keppen szallt bele a 1t~lek. es eJetben van Galileaban?" - Miutan pedig sehogyan Sel!! tudtak valaszolni -a to!tent dolgokra, veguljs fajdalommal telve azt 1)10ndtak: "Nek'unknincs rnegengedve az, hogy a korGlmeteletlenek szavanak liitelt adjlll1k'"

xv.

. . I.) Nikodemus alit aZLItill1 a lanaes eie, mondva: "Helyesen iteltetek. Nem ISll1~1.·ltek felre. - 6h Jehova nepe - azokat a ferfiakat; akik Galileab61 lejottek, a segltoket, qZistellfeloket, a b€kesseg baratait Mert igaz, hogy ok eski.i alatt va!1ottak, hogy lattilk JezLlst a tanitvanyai kozort a Mamlich-hegyen, ahogyan

139

tanitotta 6ket mindazokra a dclgokra, arniket t61ilk hallottatok es azt is, hogy laitak, amint a mennybe emelkedett. Es senki nem kerdezte meg azt, hogy milyen medon tetteezt? Ahogy rninket tanltottak, a Szent Iratok konyveben benne van, hogy Illes (Elias) is mennybe ment,es bogy Eliseus kiab!ilasara HIes Iedobta koponyegeta Jordanra, amin aztan EI iseus at tudott menni a folyon Jerikoba, tn talalkozott a profetak fiaival, akik kerdeztek: "EJiseus, hol van Illes, a te orad?" - Eliseus azt felelte: "Felment a mennybe!" - - "Nem ragadta el ot a szellern es ledobta valamelyik hegyre? .. .Menjtink a szolgainkkal egyutt a keresesere' - mondtak azok Eliseusnak, aki veluk ment, Harorn teljes napon at kerestek Illest es rnivel nem talaltak, elismertek, hogy mennybe rnent. Most adjatok nekem igazat es ktildjunk ki kutatokar Izrael minden hatarara es lassuk, hogy ralan Jezust is elragadta egy szellem es aztan ledobta valarnelyik hegyre.' ~ Mindenki oromrnel fogadta a javaslatot es lzrael hataraira egy expediciot ki.ildtek Jezus keresesere, de sehol sem talaltak, Aklt rnegtalaltak, az Arimatea i J ozsef vo I t, de sen ki sem merte 6t letartoztatn L

'" * '"

A jeruzsalerni zsinag6ga ig:r feldolgozott jegyzokonyvei szerint harem galileal hithf zsido, a zsido ritus szerinti legnagyobbeski.i alatt vallotta, hogy lattak Jezust tanitvanyai tarsasagabcl a Mennybe emeikedni,

Az elobbiekben kozolt "Nikodemus Evangelium' sokkal reszletesebben lehja a nazareti Jezus vadolasat es Pilatus altai valokihallgatasat, mint az Ujszoversegben talalhato evangeliumi Iras rncndja,

Eppen azert ismertetjuk, rnert 0lY3n fontos adatokat szolgaltat, rnelyek Jezus igazi alakjat mutatjak be. Vadolasanak korulmenyeit is, valarnint azt a rnodszert is, arnit a zs idosag fopapj ai alkalrnaztak J ezus elite 1 esenek keresztu lvite leben. Vizsga Ij II k llleg hat egyi.itt ezeket egyrnas utan:

I.) Az evaugeliumok rnindegyike a "zsid6sag sokasagat" ernliti, mely Pilatus ele jarult, Mai nyelven mondhatjuk, hogy a zsido papi testulet indltott eda.egy j61 megszervezett ttmtetesr, ahol tobbsegben az 6 hiveik voltak.

2.) Jezus irantiszeretetetes a nep hozza vale ragaszkodasat bizonyttja az a korulmeny, hogy minden megfelemlites es kiatkozas ellenere is megjelentek Pllatus elottazck a "ment6-tantlk" - a meggy6gyultak eS azuj eletre kelt betegek szemely6ben - akik kllszkodtek a tMerQ ellen Jezus szabadon bocsatasanak erdek6ben.

3.) Honnan vettek a zsid6 f6papok azt a vadat, hogy JeZU$ ,Jdnilynak" mondta magat, amikor ~zt 6 S(llla qem ll1ondta? EgyszerCi szurt hordott es mezitlabas szandalban j.art. Mikor Pilatus kerdezi tole: "Kiraly vagy-e Ie?" ... vilagosan es f6Ireeithetetlentii feieli, hogy: "Az en orszagorn nem e vilagon van." 'rehat nem rnondja .sohasem, hogy kinily, hanem a zsid6k mondjak allnak -·de nem a "zsid6k kiI·alyanak". - Sohasem mondja a vad igy: "Azt hirdeti magarol, hogy a ltii kirfllyul1k, vagy a zsid6k kin\:Iya". Ezt sohasem mondjak, csak azl:: "Isten f]anak es kiralYIla~ mondja magat';. - Az lstenfiusagot minciig hangoztl'l.tta Jezus, de kiralyi yoltat soha. Tehiit igen nagy Ut6kartyakent szere-

140

- ........

pelt ez a vad a zsido papsag kezeben, ha Pilatuserniatt elltelte azt, akinek megallapitotta az artatlansagat,

Nikod6lnuS Evangeliurna az egyetlen, mely valaszt ad erre a lX. 3. alatt, arnikoris informaljak Pilatust, hogy "a magusok hoztak Keletrol sok ajandekat neki, mint asajat ki ralyuknak' ... Pi latus nagyon j61 tudta, hogy Rornanak es az 0 csaszarjansk legrragyobb ellensege a Partes Birodalom, ame!ynek se'regei nernregen vertek meg Crassust is es Antoniust is. E vad szerint tehat J6zust a Partes Birodalom magusai koszontottek, mint sajat, tehat partesbirodalmi kiralyukat es ezt megerti Pilatus, Nem kell tobb magyarazat. Nem erdekli rovabb, hogy zsido-e vagy sem, megerti a vadat es talan a zsidok egyllttmukodesenek es Roma fele valo szclgalatanak erzi azt, hogy egy - az "ellenseggel cimboralo, gyanus isrneretlen" - eliteleset klvanjak tole ily konok kitar:fassal es annyira, hogy a valoban bflll(}ziS gyilkos Barabast kerik inkabb, mint ezt az ismeretlent, a ,;partos magusok, a legnagyobb ellenseg altal tiszteltet".

A Nap fele vale kezmosas nyilt politikai cselekedetszamba veheto Pilatus messa kezeit egy .artatlan ember veretol.. Ugyanis, ha Jezus kivegzese miatt esetleges politlkai bonyodalom keletkezne Rorna es Partia kozott - a r6mai helytarto "artatlanimk" nyilvanltotta es csak a .zsidok hatarozott, tomeges es szinte forradalmi" fellepesere itelte halalra Ha a partosok megharagszanak, am nssek a zsidokat, A rornai helytart6 artatlannak tala Ita azt a valakit, aki esetleg a partes hatalom rnegbfzottja volt.

Ugyanfgy ne retelezzttk fel Pilatusrol azt,hogy 0 felismerte Jezusban a fGldreszal!t lsten-Fiut. Pilatus Rornat szolgalta.res a r6mai birodalom politikajaban nottfe!.. Azert lett helytarto pontosan azon ateruleten, mely a ket nagyhatalorn - R6ma es Partia - kozott volt, mint titkuzo terulet,

4.) A zsidok tisztaban voltak azzal, hogy Jezus anyja - Maria - AdiabeneK:harax hercegno, a partes kiralyi hazbo: val6 es rovidesen napvilagra kerulnek azok az adarokis, melyek a zsido J6zsef - accsal - valo hazassagat majd egyszerfl liturgikus mesenek nyilvanitjak.

5.) Ki volt Nikodemus? ... Koranakegyik leghlresebb orvosa, aki Jezustol a gyogyitas m6dszereit is ta n ulta.

6·0 Ki volt Arinl~teai J6zsef? ... Koranak leghlresebb ugyvedje es a zsido !illam ste'natopa. Tehata zsid6k kazt is igen magasrangu szemely.

Most mar tudjuk, hogy ki is vo.!t Arimateai J6zsef, aki Jezusnak teste{ elker~e :Pilii.tust6Ies saJax sirbol~aba helyezte, miutan a szokas szerint belefekteUek egy lenvaszon lepedobe> llgy, hogy az alul is es fe!ill is betak8lta a testet. Ez a leped6 valall1i csoda folytan megmaradt es az a lTIai "Turini Lepe]".

19'78-ban a romal egyhaz engedelyt adott a vilag tud6sainak, hogy tudomanyCis muszerekkel es m6.dszerekkel vizsgaijak meg valodisaganak megallap:itasa celjab61. A kovetkez6 fejezetben tehat beszamoJok a kapott eredmenyro1.

EIoJebocsatom azt a fontos es hilwtetlen adatot, hogy a Vatikan nem fogadta el a vizsgalatoknak pozitlv eredmenyeit es - val6szilluleg judaista hatasra _

141

hamisftvanynak minosltette a lepelt, Az indok az volt, hogy "val6sz1nilleg egy kozepkori feste pingalta ra a lepelre a rajta lathato alakot."

A JepeJen azonban az"alaknak" a negatlv kepe lathato, Ezert mi azt kerdezzuk: "Letezik-e a vilagon egy olyan festo, aki a vaszonra egy ernberi "alak" negativ kepet tudja rafesteni es ugy, hogy a testen h~vo sebeket is mutassa, mikent a Turini Leplen van?"

Ezt emberi kez elvegezni nem tudja, - De Jezus fgy mondta:

"En veletek vagyok a vi16g vegezeteigl "

Latni fogjuk a kovetkezo fejezetben, hogy a mai materialista vilagunkban a Komputer-technika utjan .jarnadt fel" ojra, hogy erot adjon a hiv6knek. Ennek tudataban fgy uzenek az olvasoknak:

Kovesd a Jezust, kavesd !neg rna.' Halld mikent hangzik hivo szava. Kozel van (); hogy mega/dana .. , Azert harsiess .. j6jj!

142

x.

Jezus Urunk sztiletesnapja

AMIKOR Nagy Konstantin Bizancba tette szekhelyet - Konstantinapolynak nevezte azt, es sajat magat .kereszteny puspoknek" kinevezte, - a keresztenysegnek meg nem volt meg a mai egyseges vallastana, Mast tanitott a romai ptisPOK, mast az alexandriai es a R6mai Birodalom hatarat at nern [epo , aposto[ak" . Jezus Urunk tanltvanyai (az apostolok) altai hirdetett "Jezus-hit" csak Keleten, azaz azsiai 'tertlleten elt, alapitcitt egyhazakat, !lyen korulmenyek koz:ott, a Romai Birodalom teruleten meg Konstantin idejeben is fennmaradt a regi romai vallas isten-karanak emleke es eppen ez osztonozte Nagy Konstantint arm, bogy birodalmanak tervszerti .Jcereszrenyesitese" helyett egyszertien 'allamva'llassil' tegye azt a "keresztenyseget", ami! sajat maga, mint "pHspok" elrendelt, (Spanyol nyelven tanltotram, hogy amit Konstantin tett az "no christianizar el imperio romana ", hanem "nacionalizar el christianizmo "} Ez a torvenyesttes, vagyis a keresztenysegnek allamvallassa valo tete Ie a Kr, u. J20-3'24 koztitti id6ben tortent, Termeszetesen Jezus lgeje kepezte a tartalrnat, de, k:(ilonboz6 rnagyarazatok szerint. Neill celunk az, hogy reszletekbe boosatkozzunk, Csupan azt az egyet akarjuk itt kiemelni, hogy a keresztenysegnek allarnvallassa val6 hivatalositasa mellott, ebben az idoben meg mindig,letezett a regi Roma egyik istene, akit a nep tisztelt es napjat megunnepelte, Es enneR az Istennek, akit a rornaiak .Legyozhetetlen Istennek" neveztek, az i.innepnapja a teli napfordul6 volt, amikor rnegszunik a soterseg es a Nap ., Uj eletre kef".

I\.ztan hariuincnegy ev utan, vagyis Kr. u. 358-ban a bizanoi kozpontu keresztenyseg ennek 3' regi rornai "Legyozhetetlen lstennek" unnepet, a nazareti Jezus, a Vi/ag Vilagoqsaganak szuleresnapjaul torvenyesiti. Tehat a GurusunyKar{u;:s(),ny kozmikus tnnernenyet a Kr. ll. 358, ev ota unnepeljuk Jezusunk

szu letesnapj ak.en t. .

A kivancs; kutatoban felmerul az a kerdes, hogy Kr. u. 358el6tt milyen d~tumot tartottak szamon Jezus szuletesenek idejekent? ... Ugyanis ahhoz ketseg nern ferhet, hogy 11a a ,;JeZlIsi Ige" volt a vallas alapja, akkor az "rge Ferra- 51\t", a Mestert is ismertek es tlszteltek. Igy szuletesenek napjat is biztosan tudtak, Tudniuk kellett, hiszen a "betlebemi csillag" egi tunemenye jelezte az Isten Fianak - sokezer ev elott mar megjovendolt es ezt a varakozast, mint hagyornanyt Irasban rogzltett - Foldre val6 erkezeset es embertestet olteset, V,issza kell hat rnenntlnk ennek a "bet!ehemi csillagnak" az idejebe, vagyis Jezus Urunk szltletesenek esztendejebe.

143

Tdrtenelmi visszapillantas

Amikor a "betlehemi csillag" felragyogott az egen, ket hatalrnas birodalom nezett farkasszemet egyrnassal mar csaknern harorn evszazad ota: a romaiake es a partosoke.

A R6mai Birodalmat minden tortenelmi atlasz kozli, de a Partes Birodalom 500 eves fennallasat es letezeset lgyekszik elhallgatni a nyugati tortenelem szemlelet, Talan annak a ket - Nyugat szamara kellemetlen - tortenelmi esemenynek a kovetkezmenye ez az "elhallgatas", amikor a buszke, kegyetlen es minden nepet leigazo Rorna ketszer is rnegktserelte legioival leigazni a partosokat, de a Pintos Birodalom hadserege mind a ketszer tonkre verte a r6mai legiokat,

Eloszor - a Kr. e. 53-ban Carrhae-nal (a regi Harran) - maga Crass us is ott maradt a csatateren; masodszor Kr. e. 39-ben Joppa-nal (a mai Jaffa) Kleopatra kedvese - Marcus Antonius - volt a Iegyozott es szinten a csatateren maradt rornai cezar, Csak e ket lecke utan hagytak oroksegjt! egyrnasnak Rorna cezarjai azt a tanacsot: Ne lepd iii az Eufrdtesz medret sehol, mert iszonyu ellenseg tor rad annan! "

lgy tit es viragzott a Partes Birodalom - minden romai befolyas nelknl - az Eufratesztol az Indus foly6ig es az Indiai Oceant61 Azsia belsejeig fel evezreden at, es ]eZLlS szuletesekor, amikor felragyogott a ."betlehemi csillag", akkor hatalmanak tetopontjan volt.

A partosok atvettek es jol megortztek a regi kald-sumlr-babiloni kulturat.

Regi, lerombolt varosait felepitettek es egyik kulturkozpontjuk Babilon volt, ahonnan igen sok ekiratosagyagtabla rnaradt rank a Partes Birodalom idejebol, tehat a Jezus szuleteset megeloze .Iiarorn" evszazadbol. Ezek kozott nagyon sok agyagtablan asztronorniai feljegyzesek, adatok talalhatok, Az asztron6mikus adatokat-tartalmazo tablak oriasi szama kovetkezteben rnunkacsoportok alakultak az ekirast ismero szakertck kozott es ma mar mondhatj uk azt, hogy a rendszeres munka eredmenyekeppen ismerjuk ezeknek a tablaknak a tartalmat, Ugyanis a tobbszaz darab epen rnaradt es ezrekre rneno tablatoredekek szoveget sikertilt megfejteni es szakszeruen csoportositani olyan kivalo tudosoknak, akik az ekirast is isrnertek es maternatikus-asztronomusok voltak, Szivesen kozlok nehany konyvcimet azok reszere, akik ezzel az erdekes ternaval foglalkczni akarnak. Ajanljuk a kovetkezoket:

Van der Waerden: Die Anfange del' Astronomie (Noordhoff Ltd.

Groningen, 1966.)

Sachs A.J.: Late Babylonian Astronomical and Related Texts. (Province, Rhode Island, 1955.)

Neugebalfer, 0.: Astronomical Cuneiform Texts. (Institute for Advanced Study, Princeton, London, 1955.)

Kuglef; F.X.: Sternkunde und Stemdienst in Babel. (Ascllendorffsche Verlagbuchhandlung, Munster, 1907-1955.)

Ezekben a szakki:inyvekben teljesen meg van fejtve es bemutatva az a nagyszeril asztronomia, aminek feljegyzeseit az ekiratos tablak orzik. Mint mondtuk

144

- a KI'. elotti utolso "harom" evszazad anyaga van feldolgozva, amelybo] 256 ev a Partes Biroda!om. idejere esik, ahol a partes .rnagusok" fulytattak a regi kald-sumir-babllQnl csil lagaszatot es rnodszereit meg tOkeletesftettek is. BI6re kiszamitottiik az egi tunemenyek idejetes azokat a tablakra feltrtak, Mint majd Iatni fogjuk, a .Iietlehern! csillag" rnegjelenese is legalabb "ket" evszazad elotti szamitasban van pontosan tudatva es fellrva: - es tudornanyukar igazolta az eltire jelzett idoben val6 pontes egi tortenes,

/!.. "betlebemi csillag" a Szaturnusz, Jupiter es Nibiru fenyeibol keletkezett Miel6l1 enn:k r6szl~tes. isrnertetesere raternek, bemutatom a partes csillagaszoknak e ket planetara vonatkoztatott szarnitasainak egyik modszeret, A szakkonyvek "babiloni kalendariumoknak" nevezik ezeket az ekiratos feljegyzeseket. Babilon is a Partes Birodalom va rosa volt ebben az idoben es a hozzatartoz6 - Sippw-nak nevezert - varosreszben volt az az evezredes asztronomiai intezet, amit meg a kald-surnirok alapitottak. Onnan vaJ6k az ernlltett ekiratok melyek arrol tanuskodnak, hogy a partos magusok nemcsak pontosan rudtak a planetak keringesi idejet (rnasodpercnyi pontossaggal), hanern az egi tunemenyek jovobeni bekovetkezeset is elore kiszamltottak; Lin. "nagy peri6dusokkal" dolgoztak.

A Jupiter "nagy periodusa' 427 ev volt, mely a Jupiternek 36-szori napkorUli keringesi ideje,

A Ssaiurnusz "nagy pericdusa" 9 napkoruli keringessel 265 ev. Ezt azonban erdekesen tokeletesttetrek azert, hogy "i:isszehangoljilk" a Jupiter peri6dusaval, Tehat a Szaturnusz "nagy periodusat" meg jobban felnagyitottak, Rajottek ana, hogy a Szaturnusz 20 napkoruli keringesenek az ideje 589 ev. Ehhez hozzaadtak az.elobbi "nagy periodus" idejet, a 265 ever, Vagyis 589 + 265 = 854 evet ad., ami megfelel ket Jupiter "nagy periodusanak", vagyis 2 x 427 = 854. (Erdekes, hogy a kald-sumlr szarnirasban, arnit hasznaltak a partus maeusok is, a 427 Slam ket ,,7" sZ3111mai irod ik. Tehat egymas melle Irnak - ekil~ssal - ket "hetes" szarnot. J obbr61 szamltva az elsa szarn J' elenti az eaves" sza-

k . ",="

mo at ... .vagyrs a 7 = 7. Jobbrol szatnltva a masodik szarn jelenti a

'lhatvanasokllt". Tehat a masodik .Jietes" szarn 7 x 60 = 420 + 7 = 427.)

~e. ehhez a ,.,s,zatumuszi" arias peri6dushoz szlnkronizaltak a tobbi planetak;a~ IS. 19y pI.: a Mars bolyg6 151 napkoruli keringesenek ideje 284 ev, az e~I~~tok s~ennt. .Harornszor" 284 = 852; vagyis itt is rnegkaptuk a szaturnuszi ,;o~·las periodus" idejet (ket ev kulonbseggel). A ket ev kulonbseget - amint az ekn-atos kalendariumok rnondjak: "a szin6dikus es a sziderikus kerinaesi ido kUlon~se?e adja", Tehat az {) asztron6mikus modszeruk a mi naprends'='zerlinkben 8)4 eves "nagy periodussal" dolgozott.

, Ezt csak azert hoztam peldanak, hogy bepillanthassunk abba a tudasba, ami azota elveszett, vagy'elfeledett lett.

. D~ terjilnk csak vissza a "betlehemi csillaghoz". Bemutatom itt azt a Partos B~rodalom Babilonj<ibol szannaz6 ekii·atos tablat, amelyen - ket evszazaddal, Jews sZilletese elott- mar pontosan meg van alJapitva a Jezus szli.letese e~eben !ortent csilJagallas. (A tabla megtalalhato a British Museum lnv. Nr. 3.)429. JeIzesseL) Az itt kozi:ilt es kezzel fli rmisolatot Pinches keszitette es

145

146

I. abra: A parros babilunl €kiralos kalendarium

~

!'~R

• sas 'OJ

WIQGU,

2. abra: A Szaturnusz cs Jupiter harcmszori egyiHhill:\sa .Uzus sziiletesi eveben

Sachs k6nyv6ben Nr, 1195. szarn alatt van. A tabla ennek az evnek (ami ami kalendariumunk szerint a Kr. e. - tehat Jezus szuleresenek gondolt 0 (zero) evunk elotti 7. esztendo) az elsa ,,8" honapjanak csillagkalendariurnat kepezi, ahol az utolso ,,3" sor - roviditett - csillagaszati szakrovidftesekkel a 2. abran 3-as szarrunal jelzett egyuttallas utolso fazisanak kezdetet rogzlti a kovetkezo szoveggel: "f. Arah'samma (a mi suimitdsunk: ,1":;('rini okuiber 2 I.): Jupiter is Szaturnusza Halak jegyeben, VenUS! a Skorpioban, Merkur a Merlegben, Mars a Nyilasban. - 5. Venusz esti lenyugvasa a Skorpioban. - 6. Mars belip a Bak jelebe. - /3 Venusz hajnalcsillag a Skarpi6ban. - 14. Telihold. - 15. Merkur belep« Skorpioba. - 18 Pleiades kozmikus lenyugvdsa - 20. Jupi.ter nyugati mozdulatlansaga a Halakban. - 21. Ssaturnusz ugyancsak 61 Ha-, lakban nyugati mozdulailansagban. - 28. A Hold Napkorzetbe fep.

,Itt a legfontosabb a .Jupiter es a Szaturnusz . ,,~g'y[jtta lias i mozdulat Iansaga" (Stillstand).

Ma elektron ikus teleszkopokkal dolgozva jlyei1 egi fenomen eszrevetele es lefeuykepezese nem preblerna. Azonban a partes ITH1- gusoknak az a pontossaga,

amellyel ezt a Jupiter-Szaturnusz egyuttallasi es az esti, nyugati rnozdulatlansaganak ritka es kulonleges csodajat eszrevettek, kiszamttottak es leirtak azert bamwiatos,' rnert a kalendariumuk szerint a ket megnevezett planeta :,mozdulaWl.l1sagl pontja" kozctt csak .Jiarom perc" hosszusagi Ivkulonbseg van, ami szabad szemmel nem lathato.

A 2. abran lathatjuk, hogy ez az "egyiittallas" a Kr. e. .Jietedik" tv majus 28-t61 november 12-ig tartott.

Nagyon fontps tudnunk azt, hogy a PAtiOS Birodalom "magusai", akik ezeket a csillagaszati feljegyzesekkel telelrt tablakat rank hagytak, hogyan

iktattak be vallasszemleletukbe a planetakat. Ugyanis Jezus szuletese elott Pllrthia.oan a."t11<lgus" vallas dominalt, ahol a babiloni Marduk volt az Isten-kar Hafalmasa, de ezt a semita nevet a partosok nern nagyon hasznaltak, hanem Marduk helyett Bal {Bel) neven tiszteltek es az 6 csillaga volt a minden josagot, OI'Ol11ot es boldogsagot hozo: Jupiter. Ezeket a regi ekiratokat a rnai szakemb:erek rendszerint a semi-akkad nyelv szerint olvassak. Igy pI. azt a ket ekjelet, arnellyel a Jupiter Irva van, .Jcakkabu pisu-nak mondjak, ami "feheren ragyogo csillag't-ot jelent. Nagyon erdekes bizonyitekot talaltarn azonban arra vOl'latkozolag, hogy a bizanci tud6sok nem a semi-akkad nyelvet hasznaltak az ekiratok olvasasanal, hanern a kald-sumlr hangzas szerint jegyeztek Ie gorogul, Kugler emlltett konyveben (Erganzungsband 318. oldal) talaltam meg azt a nagysze1'u adatot, mely szerint:

"Hesycnios, bizanci lexikografus a Jupiter planeta kit ekjelet nem a semi nyelveni hanem a regi sumir kult~;rJ7yefven olvassa es lrja le fgy: 'Mul- 806Mr'''.

A kald-sumtr "MuJ-Babbar" pedig a .Feny Fianak" - En-Lil-oes: - a csillasa, aki a sumlr mitologia es tererntestorenet szerint a Szent Fokossal valasztorta eJ az Egeta l'oldt61. es 6 az Egyetlen Isten elsoszulottie, akivel egyi.itt jeJent !neg a Fe'ny. - Mar tehat azt is tudjuk, hogy a Kr. e .. -i utolso harem evszazadban neve - a sernitasodasi folyamat ulan Bel. Biillett.

Kutassunk most a .Szaturnusz' utan. Az asztronorniai ekiratokon "MulSag-Us" ~k1elekkel van Irva, am it a semi nyelven "kakkabu kairnanu" neven ismel'nek es ig,y ment at az osszes semita nyelvbe. A kald-sumlrrnitologiaban igen hatalmas erot tulajdonltotrak a Foldre jova sugarzasanak es "ejszakai nap" volt egyik neve, de amikor a Halak csillagkepeben volt, akkor "Mul-Ug-Ga" never kapott, melynek jelentese a "halill csillaga",

A ll"eper hiedelemben Izrael csillagakent volt tisztelve.

Most aztan nern kell sok asztrologiai ismeret ahhoz, hogy a laikus olvaso is felismerje, a 2. abi'an bemutatott Jupiter-Szaturnusz egyuttallasi folyamatb61 kovetkeztethen; jovendolest, vagyis azt, hogy:

., Ii j6Sirg, boldogsag, oron! [enyesen feherla cs illagat a H alak jeleben k[seri a "haMI csillaga ", mely lzrael vezercsillaga. "

Hat ezert keltek utra a "harolll kiralyok" Partiabol, hogy az 6 tudasuk szerint megallapltott jovendolest betoltsek. A szaktud6sok fgy ertekeltek ki a rnagusok ekiratainak jelenteset:

"A magus-hit Istenenek csillaga megjelenik Keleien - estiformaban - Izrael csillaga mellen, hogyazzai egyiitt a 'megjelenestol a lenyugvasig' uralkodjanak QZ egcn es hosszi; ideig egyiut maradnak. Ez annak az egijele, hogy egy 1slencer(fvel mega Ida It Halo lm as erkezik a Foldre .. akit a 'halalcsillag' (eziatal israel csiltaga) 'erejeb61 szanna.::o veszely kfser szuletesenek pillanatdt61 kezd-

ve. ,~

Ez: a' tudat indltotta a magusokat Betlehembe es azert tertek hazajukba - mint a heber ko]to mondja: "keriil6 uton", hogy a kisdedet rnegovjak es rnagukkal vigyek,

147

Itt semrnikeppen sem szabad elfogadni azt az lijszovetsegi irast, mely szeriot a .jiapkeleti bolcsek Izrael kiralyat jottek koszonteni", hiszen J6Z11S nern volt sem zsido. sern Izrael kiralya.

Mikor szuletett Jezus ..•. ?

A 2. abran jol latjuk az egyuttallasi folyamatot, mely a Halakban rnegy vegbe .. Az" 1" szamu egyuttallas ideje rnajus 28.; a ,,2" szamue szepternber 25., es a ,,]" szamue november 12. - a Kr. elotti 'heted ik' evben.

Aszakirodalom az egyhazi iratokban is es az osszes kalendariumok szerinti feljegyzesekben keresi Jezus szuletesenek idejet, de ezekbal igen nehez kibogozni a helyes datumot. Ugyanis a romaiak reszben 'Roma alapttasatal, de inkabb az egyes cezarok uralkodasievei szerint hagytak szamunkra feljegyzeseket. Egyiptomban mas volt az alexandriai 65 mas a shotis kalendarium, A hellenisztikus irany is az alexandriai kalendariumrnal dolgozott. Viszont Jezus nem Egyiptomban, hanem Palesztinaban, a galileai Betlehemben szuletett. Itt pedig a jeruzsalemi heber kalendarium adatai voltak a rnervadck, Clemens es Eusebius is irnak Jezus szuletesevel kapcsolatban, de igen "homalyos" a jeleutesuk elTa1. A zsidoknal megmaradt az, hogy "az otodik honap - ABU - kozepen" szuletett Jezus. Ez pedig az Oroszlan csillagkepjele szerinti 3. dekanatus, vagyis augusztus l l-tol kezdado ida

A Kr. u. 35 g. ev elott tehat a nazareti nek nevezett Jezus U ruukszuletesnapjakentaugllsztus If -et tiszteltek, mely keddi nap volt. Ez a nap volt JezusKiralY'l1apja.

Az ,,[sten-Fia" szuletesekor azonban egyeb egi csodak is tortentek. igy az ekiratos partos-babiloni kalendariumok is feljegyzik, hogy amikor a Nap az Oroszlan jegyenek harmadik dekanatusaban ragyog, a Venusz a Szuz csillagkep legfenyesebb cs ill agava I, a, "beta V irg i nisz" -szel all egyutt, amit a regi kald-surnir csillagaszat ERU idejeuek ismert fel, melt ekkor eszleltek azt, hogy a Terrnekenyseg legnagyobb erejet fejti ki a Foldunkon.

Ezt az egytitt:iJlast jelkepezi az esztergorni Arpad-Oroszlan cornbjan levI) rozetta, mely igy Jezus Kiraly szuletesnapjara is ernlekeztet. Veletlennek talan nern nevezheto ez a szimbolizmus. (Bovebb isrnertetest nyujt: "Az Ister-Garni Oroszlanok Titka" c!1110 konyvem.)

, Nagy Arpad papkiralyunk idejeben gyakorlatban volt magya~ osvalliis - mint tudjuk - megcrizte a sumlr-kald Szuzanya, a Feny Sziize, az Elet Anyja - Nln-Ti - alakjat, mint a rnagyarok Nagyboldogasszonyat, Vele egyutt es epptmugy, mikent az 5000 eves kald-sumir isten-hitben talalhato, a bet leanyaoak alakjat es unnepet is.

A judai-kereszteny r6mai terites is kenytelen volt kalendariumaba iktatni Nagyboldogasszonyes leanyainak unnepet, Ezert van - csak es kizarolag - a magyar katolicizrnusban Gyumolcsolto, Sarlos, Havas stb, Boldogasszony tinnepe. De meg Volt Jezus Kiraly Napja is.

A "gyalazatos szolgasagba' taszltott nep Jezus-hitehez mene-

kult.. .. mikeppen azt Feher JeilO 61tal leirt "Magus-i.ukvizfci6 Jegyzokonyvei'

148

is lanlisitjak. I. Istvan halala utan tudjuk. hogy a rornai egyhaz papi testulete uralkodott Magyarorszagon. Mivel a nep nern hozzajuk, hanern Jesus Kiralyhoz- csatlakozott; megszuntertek Jezus Kiraly Napjat es belate Szent istvan /'IapOl csjllaltak.

TeljUnk visszaszent hagyomanyainkhoz. Az nagyon helyenvalo volt, hogy a mincienjudaisagtql mentes bizanci egyhaz Gurusuny-: nevezte meg azorokke 610 es legy6zhetetlen !steni.ink - Jezus Urunk szuletesnapjaul, mert 5 legyozte a

hal:il csillagat" is. Orok eletre kelt. Feltamadt, - Megujult erovel gy'. ozi Ie a

"

sotetseg gonoszs'ilgiit a Turullu, az lsten Fla. Into peldakent arra, hogy ezen a

napen - GuruslfnJikor - nekilnk .is meg kellujulni, uj erore kelni a Szeretetben.

Gurusimjl - azoroktdl fogva lett Isten-Fianak ujraszuletese. De a Foldre ejnpertestben erkezett .Jsten-erovel'' megaldott Leny, a Lelek maga es az erntie!,i Ielkeknek torvenyt es igazsagor mutate es ado kiraly: Jesus Kiraly .... aki a

ki raJyi j egyben, 112 Orosz Ian csi II agkep idej eben kell ett sztilessen, .

Terjunk vissza a magyar hithez. Legyen megint ez a nap .lezus Kiraly Nap/a. Onnep'Seggel, orommel, boldogsaggales imadsaggal emlekezzunk az igaz Kinilyr6l., aki nekunk a Szeretet Torvenyet hozta es lgyazt mondta: "Az

i:gazscig tesz szabqdd6 benneteket' '. .

. Jtl4us Kir.6Jy Napjanak. megunneplese is hozzdtartozik a magyar igazsaghoe.

149

XI.

A'rnagyarsag Jezusa

MOST, amidon kozlom Jesus Kiraly szuletesenek hiteles adatait, annak szent hagyomanyainkba val6 "visszailleszteset" is kereml - Nagy orornmel olvastam a Szereny: Leventevel folytatott interjut, a "Magyar Vetes" cirnti hetilap 1993. augusztusi es szepternberi szamaiban. Az interju cime: "A nemzetek Jezusa, a magyarsag!" - Ebben az Irasban - arnikor napjainkban, az 1 stento I eredo igazsagnak, vagyis a tudasnak rnegrontasat es a gonoszsagra valo alkalmazasat fedezi rei - Szorenyi lgy beszel:

,," M iert tehetik meg a lefele mutate erok kepviseloi, hogy eltakarjak a tudast? Azert, mert most sotetsegben vagyunk.. igy leher elkepzelni ezt: a Nap

, Fiai most bortonben' vannak, Csak egy kis Iyukon keresztul latjeik a fenyt, Ez nem azt jelenti, hogy amikor a kozrncsza vilagos feleben tartozkodik, akkor mindenki tiszta, Erre van egy nagyon j6 abrazolas, bizonyos elvalasztott kor: a sotet feleben van egy kicsi feher pont, a vilagos feleben egy kicsi sotet pont. Csak melyik ervenyesnl eppen? Most a sotetseg. Ez egyertelrmi. Ez mindenbol kiderul. Ugyanakkor a feher pont - mint remenysugar - mutatja is/en lete). De azert, hogy kiut legyen, azt azokra blzza - azokra a lelkekre -, akik az ad ott helyzet ellenere hisznek benne, hisznek abban, hogy van kibontakozas. Es minel tobben vannak ilyenek, es minel nagyobb erot kepviselnek, annal inkabb beindul az a folyamat, aminek be kell indulnia, mert elkeriilhetetlen: Ehhez valcjaban hozzasegit minket az az ero, amelyet nem a FOldr61, hanern Fontl'of iranyitanak. Erezzuk, hogy hozzasegit!" ,

En ugy erzern, hogy nem egyszeru megallapitas, hanern bizonysagtevd $ZOzat ez, hiszen az 19azsag nem mas. mint a kozmikus Feny felvillanasa az emberi lelkekben, es hit ez a .ifelvlllanas" allandosul, az ilyen emberi Lelek - egy eddig ismeretlen intuitiv erovel megaldottan - profetai munkat w?gez. Ontja a Fenyt: "Mef:,>vildgosftja" az eddig sate/ben, - Szorenyi fogalmazasa szerint - " bortiinben " ell vagy eta Napfiakat.

Tokeletesen igaza van abban is, hogy ezek a "vildgosft6k" Fonti, vagyis l1J!vilagiiranyitast kapnak es anelkul, hogy osszebeszeltek volna, anelkul, hegy ismertek volna egyrnast, tehat minden megegyezes es megallapodas ne]kill" ugyanazl" hirdetik es lani(j6k. - Ebben az "egyezesbeo" mar benne gerjed a kozmikus era ciltal hozzlmk killd6tl "lgazscigf/ak ", a tiszt!mlatasflak, a felvilagosod6s je/enlriM.nek minden gonoszsitgot legy6z6 vaft}saga.

!lyen "in.'inyitasnak" eredmenyekeppen Szorenyi Leventenek a "meg-

150

latasat": ,.A nemzetek Jezusa a magyarsag!" - nemcsak megerosltem, hanem hagyomanyki.ncstcirunk eddigfel. nem tart adataival tan gazdagabba teszem, amikol- a mai sotet napokban azt kialtom:

Jezus csak a magyarsag Jezusa:

De senki sem ertsen felre) Itt semmifele kisajatltasrol nines 5z6, rnert en nem afr6l a Jezusr61 beszelek, aki meg ma is eltorzul: emberi arccal, keresztre jesz ltve hiJhat6 m_tl'lden judai-ke~es~teny templom fesziileten.'

En annak.a Iezusnak ernleket tarnasztorn fel, azt a Jezust nevezem "csak a nI(Igyarsiflg Jezusanak", akit g6rogiif 'Chrestos'snak, azaz 'Egyetlen Szentnek' neveztek es nem 'Chrtstos=nak: (Krisztusnak), heberut Messiasnak. Ugyanis ez a Chrestos" as 0 :kozmikus es karizmatikus erejii isteni tartalmu valosagaban,

"

mar csak: egyed1Jl a magyarsdg altai megdrzott jelkepes abrdzoldsban maradt

meg. Ezerl nevezem 61 lgy: "A magyarsag Jezusa. " Mert valoban csakis 6 tud edit adni a magyarsagnak ahhoz, hogy - a szimbolumok titkanak felismeresevel - hitefetebel1 egy Uj korszakot nyisson es kijavltson mindent, ami" Vajk-Istvdn ideje.beI11etor,npu!tl felrecsuszou".

Ezt a ,.feJrecsusztatast" eredetileg a judai gyokeru rornai ortodoxia kovette el, amikor kiatkozott, elpusztitott es tuzre hanyt minden olyan 6kori hagyomanyt, rnely .Je:itus Chresziosfoldre szallasat es emberi testben valo megjelenese! CI sokezereves pr6j"eci6k megvalosulasanak tanltotta. - Ne csodalkozzek tenst as olvase, ha megint visszaviszem az osi Sumeriaba, ahol a "Szeretet vallasat' gya«oroltak Jezus Ur elott mar 2000 evvel.

EI kell tehat megint rnondanorn, hogy a sumlr hitvilagban a "Vilag Vilagossagat" En-Lit neven ismertek, 6 az .Istenlelek": .. igy "En-Lil" ... "En-Lelek". Es 0 volt az egyetlen Istenalak, akit sohasern abrazoltak a hitvilag jelkepeiben. Nines rola sern szobor, sern kep es pecsethengeren sines abrazolva, hiszen 6 a F(;my, a J(,/1rig 'Vilagos.~aga, aki legy6z minden vaksagot, megszioueti a sotetseget.

A bales maguspapok az egi feny erkezeset magukon a Gondviseles Keg,ye/tnekent eszlelte]: Latrak, hogy a.z emberi eletben a Lelek indttekaval jon letre a megvalosulas es azt tapasztaltak, hogy minel tisztabb a Lelkiseg - annal hatalinasabb az alkotas]. ..

Ezt 11 megallapitasukat az egre vetitettek es az Isten hatalmassaganak megefteseben (Igy gondoltak, hogy az lsten-Lelek olyan erdve lehyegilI, mely 'anyagot' teremt ls» neveztek e1 En-Lit dtlenyegiil; formajat, az anyagot I~lrehozo 'ISlen-EdJ'-aek - Igy: "En-Ki" - es ezt a mar atlenyegu It Isten-Ertit aztan ember! formaban abrazoltak.hiszen a sumtr teremtes-tortenet szerint: "sajdl k~]Jere" atkmOti, egy Fald ]Jwitb61 formalt ieremtmenyt, az egi lakok kozou, ak! ,aztan erre a F6Idre hulll, ar~1ikor a Vi/agor elarasztotta ,a Feny, a Vi16g Vtliigossaga. "

tgy talaljuk meg Babilonban is En-Ki" emberformaju abrazolii.sat, ahol a meg mindig KozltlolQgikus szem](~letu "rendszerva!tas" mar" E-A" (a Tudas Temploma) nevel ad neki es nevel igy irja az ekiratban:

151

Az itt bemutatott babiloni pecsethengeren lathatjuk ot. Szent allatan ~ az Oroszlanon ~ van tronusa, amin til es az oroszlannak a testere van irva uranak neve, a "negy ek" = "E-A", a minden Tudas Atyja, aki az elotte all6 foldi kiralynak adja at az "ural-

kodasra felhatalmazo jelkepe- 4_ < ..(-<

ket", mely az "egi torveny' megtartasara kotelez - es jelzi, hogy az egi uralom ismet a Foidre kiildetelt le. - Ez a "karizma". Vagyis Isten az egyetlen j.uralkodo", az 6 foldi elhivottja altal. - A pecsethengeren 8 bolyg6t szamothatunk. Kilencedik a Hold + ket Nap, teMt osszesen tizenegy, E-A mellett ott vanaz elfarado Fenyt magasba emele hatalmas .Feny-Madar", a TurUl-Lu ... talan azt is jelentheti sumfr nyelven: "A Tur nernzetseg Fenye."

Sokat irtam mar arr61 az .Jstenvarasrol", mely ~ a csaknem 3000 eves prof~ciilk .alapjan v~rta .En-Lil esEn-Ki ernberi testben vale megjeleneset a Foldon. Igen fontos azt-megallaplteni, hogy arnikor Jbus megszuletett a FenybOl - Maria altal - megszilnik. minden lsten-abrazolas a rnagushitu Partes Birodalomban es az Ad iabene-Gal ilea terti leten e 16 un, "szkita-anlmiak" -nal, am i ertheto naluk, hiszen ok rudtak, hogy akitvartak mar 3000 eve, a "Vilag Vilagossaga" lejottide kozejuk, a Foldre es a Napkirdly a Nap-h4zab6/, az Or05zIan csillagkepen at erkezett es fgy az Oroszlan hozza tartozik.

Aztan amikor elhangzika gonoszok ajkarol a"feszitsd meg'ves rnegtortenik a nagy rnerenylet, az emberiseg legnagyobb gaztette - Jezus Urunk keresztre feszftese - gyoz a Feny megint. Az emberfiava lett ; En-Lil" es "En~Ki" visszater " az anyag Fenny« lesz, mikent majd a "Turini lepel" bizonysaga nekunk azt elmondja, Jezusunk mostmint "Tur-An" (Eg~Nemiettfe) elhagyja a " Tur" flail, akik husegesen kovetik a szazadok minden keserveiben, uldoztetesuknek maig ero idejen is.

Az 6t "banlnynak felaldozo" Christos-Messiasi ortodoxia nevezheti ezeket a Jezus-hitu nepeinket arianusnak, nesztorianusnak, magusvallasunak, manicheusnak, vagy eretneknek; - hivhatja hitvilaguk tartalmat ,jezllsi szkftizmusnak" (mint Epiphanius tette volt) .... csak megmaradnak Feny Fiainak. - Ha pedig valaki meg a Hirtenelmi "igazsagot"is megtalalja, csodalaltal kell rnegallapitania azt a valosagot, hogy a fent kulonfele nevvel illetett "Chrestos-i tgazsag" megtartoit, vagyis a minden judaisagtol mentes jezusi szeretet-vallas gyakorl6it a tortenelem-tudomanyban szkita, partes, hun, avar es magyar nepeknel talaljuk meg. Ezek pedig mindnyajan a Tur-ivadek-uaz tartoznak, - A magyar multba nyulo kutatas pedig azt mutatja, hogy; Jezus Urunk szuletesetol kezdve, a Partos Birodalom fennallasaig (Kr, u. 302-ig) a partes .Arsak" kiralyi verbal szarmazo "Mani" altal rokeletesen megszervezett un. "manicheus hit" (vagyis minden judaisagtol mentes Jezus-kovetes), mint al-

152

lamvalJils, a Karpat-medence, Kaspi-Aral-terseg es a regi Sumerjat is rnagaba fnglal.6 Partes Birodalornban rnegerosodott.

Hatasat a bizanci judai-keresztenysegre is kiterjeszti es itt Nestor patriarka kuzd halalaig (Kr, 1.1. 440) a jezusi igazsagert, igy nagy neptmknel talalkozunk lui. "nesztarhinus" keresztenyekkel is, ami csak neveben kUlonbozik a

l11anichel1s" hittel.

" Arnint a Partes Birodalmat a kegyetlen perzsa-szaszanida uralom valtja fe], az uj uralkedok mind uldozni kezdik nepunket a hite miatt, A perzsak ugyanis azonrShoit6k a manicheus Jezus-hitet a Romaban es Bizancban ervenyesltett j1'IiJai-kel:esztenyseggef, vagyis a saul-pill! ideologiaval. Ezt a perzsak politikai okok miatt tette~,. melt nekik is a Romai Birodalorn volt a Iegnagyobb ellensegU~, es a babiloni, zsido vallasi kozpont intrikaja sugallta nekik azt, hogy ezek a partial Jezus-hituek eppen olyan "keresztenyek", mint a romaiak es a R6mai B irodalorn Mme i, mert oda akarnakcsatlakozni.

Neptink tehat eszaknak rnenekul es hagyornanykincset .rejtek: rnodon'' orz;i, hogy megmentse, melt a perzsak 360 templomukat egetik le. - Mint "Kangar nemzetseg" erkeznek a karpat-rnedencei Avar Birodalomba es itt kertil abrazolasra - a mar szokassa valt rejteki medon - hitvilaguk tartalrna, az Avar Bil'odalom kozpontjaban, az lster-Garn i Szentelyben, ahel:

"Jezu.t Urunk foldi 'elhivouja'. a 'karizmatikus papkir/dy' reszere adott 'kozmikus iaenei' - mint Jews kiralysaganak torvenye -Ieu az evezredes 'istenv&rds' seerint a szenM.ly falara fuggesztve a. "Het Oroszlanpar" t ltkaival, melyek a sak GVig hlrl6 vandorlas-kovetelte 'rejteki medon r hirdetik. a Nep hitvilagai1tlkJezJ1s-Ktesztoszhoz valo tartozasat. "

.153

Az ,;Oroszhin par"

"En-Lil" es "E.n-Ki" egyuttese, ahol az oroszlanok testen 16vi:\ 4 ek" lrott

formaban mutatja az "E.gi Tudas Uranak" nevet. "

A "k6t" oroszlan ugy tartozik "egybe", mint En-Lil es En-Ki-nek ,.:egy$eget" onmagaban hordozo Jezus Urunk, aki az Oroszlan csillagkepen at olti.'itt ember: testet. - Az "Oroszlan-par" otvozi egybe a sokezereves Istenvar~st, a ."foldresza,llas" miszteriumaval es Jgy Jezus-Kresztosz nevet jelzi es Rea ernlekeztet a jelkepek "rejteki", vagyis csak a "beavatottaknak" 'sz616 nyelven,

Rozetta ~z oroszlanokon

Az oroszlanok combjan lathato az un. ,,1'O'zetta", vagyis a "nyolc levehi" 1'6- ~sa;~irom, a sU~1i:'-magyar hitvila~ban a "Fen7Szi.ize" ~agy ."Sz(iz-Anya" jelkepe. Kozmologikus tudattaI a Venusz planetahoz tartozik es Itt kettos uzenet eszlelheto' e jelkepbo]:

Egyik azt jelenti, hogy a "Feny Szuze" a (8. Venusz planeta erejevel) csillagszekeren bejott az Oroszlan .csillagkepbe akkor, amikor a "Feny Fia" e)TIberre lett, arnikor a sokezereves tudas szerint atermekenysegi ero a legnagyobb es legaldottabb a Folden.

Masik jelentese az, hogy jelzi maganak a .Feny Sziaenek, vagyis az Istenanydnak" Foldre erkezeset; szinte bizonyitva azt, hogy a .Feny Fia" Edesanyjatol el neil) valaszthato, mert az Edesanya is abban az idoszakban szuletett a Foldre, arnikor a teremtc ero, arnit a surnir-rnaghar nyelven' Eru-nak irnak le (mint. azt bernutatorn az "lster-Gami Oroszlanok Titka" cimu konyvern 50. oldalan), a legerosebb. De jelzi azt is a rozetta, hogy: qz Isten-Anya, az .Eru' iddszaknak a "Szii:" csillagkepbe tartozo napjaiban erkezett a Foldr!!,

, ' Igy Jez;us Edesanyjanak, Madanak is jelzi az evezredes "Isten-varas'; szuletesi idejet es ezt az .Jsten-varast" megtalaljuk a szklta oseinknel, de legfokeppen az un. "kinllyi szkltaknal", ahova eppen a rornai papak minket, magyarokat soroinak be, mert meg a kozepkorban is a "n\agyarok,!t nevezik a kirdlyi szkl,litk utodainak:" (PI.: V. Orban es VI. Gergely papak)

, D,e ezeknek a "kin'llyi szkitaknak" orszagaban, az Azovi-tenger kornyeken, !(i'elres kozelebe~ vegzett asatasoknal talaltak meg az itt bernutatott "szitrnyas lsten-"Anyal, akinek fejdlsze pontosan az a, rozel/a, amit az ister-gami oroszldnok,tomporlm Iatunk. " Az egyetlen kulonbseg az, 110gy ennek a szamyas "FeIlY Szuzehek" a fejen kettos rozetta van, jelezve a szimbolumnak az elobbiek

szerlnti "kettos" uzenetet. '

Ai. kovetkezo oldalon bemutatott aranykincs is az,Ermitazs Muzeum tulajdona. (M.'!. Artamonov "The Splendor of Scythian Art" clmfi konyvenek 273. keoe)

]54

De 'Iz;t is tudjuk bizonyftani mar, hogy ez az .Jsten-varas" volt szkltanak neveze;rt elodeink nemzeti vailasanak fontos tartalrna is es ennek tudataban neve.z:te e1 a zsido szUl6,kt61 szarmazott es a saul i judaizrnusu, az .Jsten baranyat' minden nap felaldozo "kereszteny" Epiphfmi/J~ "egyhazatya" a

chre.st0si Iritet" (vagyis a j'udai tanoktol mentes 16- zlls~k6vetest) egyszeruen csak "szkitizflll,rsnak" vagy ,jezllsi szkftizmusnak". TC:irt~l1elri1i isrnereteirlk art bizonyftJak, hog;' a haborukat rendszerint a vallaskulonbsegek okozzak. Herodotos flagyszen1ell lefrja peldaul a mM €$ II perasa rnagusok vallaspolitikai szembenallasat, ami ugy' vegz6ciott, hogy a perzsak 40 ezer med-szkita maguspapot 6gysz:el:£ien kiirtottak. Ebbo! a p,eJdij,1561 is iathatjuk, hogy a, rm szkita oseink harcoltak a hitflkert mar abban az idoben,amil);o/:, csak az .' JSlen-vITI'ds" adta neklk az edit es a "fi'iny-Fia'i. a mi Jesus Urtmk ,!neg nem lett emberre. -E1Te is van bizonylteknnk, melt be tudjuk rnutatni itt azt a kardot, arnit az orosz ~elgunov tabomok ajandekozott Nagy Katalinnak, az oroszok nagy kiralynojenek, Ez a kard is az Ermitazs Muzeurn tudajdona, es szinten Szkitiabol szarm~zik, a Kr. e-i 3. szazadbol. Valoszlrnileg abbot az idobcl, arnikor a Pintos Birodalomban mar aliamvallassa lett a reg! sumir hagyomanyok "magus hite", az )sten-varas".

. ~ kal~dhLivelyne!< a fejen ott talaljuk az egymassal szembenezo .Jcet oroszlant ' Szinte "n:lOdellje" az ister-gaminak, csak miniattir alakban, Az oroszlanok al~tt kef szarnyas lsten-alakot latunk. Mindegyik el6tt ott van az "e,letfa,"

• A. jobboldali az Isten-Anya (mellette a nyolclevelu rozetta), A baloldali a F'enY-Fia. Feje vonalaban, a szarnya mogctt ott van a "hatagtJ csillag" jelkepe, mely mint a mar isrnert "ketszeri harrnassaz' 82 eO-i harmassaz" vizszin-

t 'k" . .r b) ~'b .0

es SI Jan abrazolja. En-Lil-nek En-Ki-ve torteno atlenyegU1eset. - A ket szar-

A "v'eny Szllze" ;1 s"ltitaknai

M. I. Artamono: .. TheSplendor ofScythian Art" cimi. konyvenek 273. ,,,fulll! kepe (London,,1969)

[55

nyas alak elott allo "eletfa" a .megtestesules", a "fdldi eletre-keles' hirdetoje. - A kardot es a huvelyt a szkltaknal ris, eppenugy, mint hun-avar-magyar elodeinknel, a kardkeszltes mesterei, a boles magus-papok egyik resze keszitette, akik nemesak a fernontesek rnesterei voltak, hanem az osi, szent hagyomarryok isrneroi es tanitoi, Mindig rnegtalaltak a "rejteki medon" val6 abrazolas' modjat es ezekben is megtartortak a hitvilaguk torvenyeit. Itt is -

mert minden hitvildg! es Istenhez tartoz6 jelkep nem a kardon, hanem a huvelyen van. Ugyanis a "kard" ol.

fgy a kard nem az .Jsrenes Vilag" tartozeka, hanern "Nimrud amyeklelke" (Nib-Sibur = a Subur ./szabir I Pardue) es ,;Nergal", az alvilag fejedelme, osztja a "halalt vele es altala,

A .Jiuvely" a kurd ()!'zoje es a bekessegre serkent6je, de a rajta leva jelkepek - szinte tcrvenyszerueriparancso ljak azt, hogy kiknek a vedelmere ke II kardot rantan i.

Az itt bernutatott kardhuvelyen az a sokezereves Isten-varas ket szernelye - a Sz{izanya es a FlinybiJ/ .Jeu" Szent Fia - Igazsaga a "vedelemre" es "oltalomra" szolfto kotelezetrseg hitvi laganak elkotelezettje, akik meg nem jelentek lTleg a Folden akkor, amidon a "v6delem" hite mar torveny lett.

lly "hitele$" felfogas aztan mar megszilarditotta - a testet oltes valosagaban - a Fenybol szuletett Jezusnak es Edesanyjanak, Marianak - oly "vedeJmi" formajat, amelyet mal gondolkodasunk szerint csak a "tOrhetetlen Hit" biz-

156

tosit. Ez volt az inditeka annak a sok "egyhazi" harcnak, melyet rna csak vttaknak" nevezunk ugyan, de a judaizrnusnak a konyortelen gyuloletevel hivatalQsitott "eretnek" kivegzesekkel es a "chrestosi tanoknak" elpusztitasaval ment vegbe.

De hogy a mi nagy nepunk volt aztan egyetlen tulajdonosa ennek a torhe-

tellen "chreslosi hitnek" au legjobbon A TfLLA bizonylija.

Ugyanis a a minden judaisagtcl mentes Jezus-hit kovetoje volt. Nevezhetjuk - mint mar lrtam - manicheusnak, nesztorianusnak; vagy - Epiphanius szavaival - Jezusi szkltizmusnak Atilla vallasi felfogasat, arnit a vele szembenali6, ket Romai Birodalom judai-kereszteny hatalmasai nagyon j61 ismertek, De a sajat hitukben sem voltak biztosak, mert a judaisag szerinti "aldozasol<" nem hoztak meg rabszolgatarto rendszeruk fennmaradasaert e~dekl6 "iITH1ik" teljeslteset es igy Atillat, az "aldozatukat" el nem fogad6, bosszuall6 ,,)stentik" buntetojenek latrak. Ezert neveztek el .Jsten ostoranak". Annak az ostornak, mely a Jezust jeJent6 oroszlanpar rnindegyikenek a farkan Iathar«. l1gyanis a mi Atillank valoban a "Chrestosi Igazsag" vedelmezoje volt. Val6sagos "Nimrud-FI",akit eppenugy .feladoztak" a gonoszok, mikent art a mi Jezus Urunkkal tettek,

De Atlllank tortenetere csak azert hivatkozom itt, hogy az ister-gami oroszlanokhoz erkezes folyarnatabol kizarjam az esetleges hezagokat,

De meg visszaterek a bemutatott "szkita kurd huvelyen" talalhato "rejteki" ahrazolasokhoz, Mind a ket oldalan 4-4, tehat osszesen 8 emberfejfi es felajzott nyilat t31t6', ralan ugy is mondhatjuk, hogy a kepzelet szulte, olyan negylabu allatot talaiUnk, rnelyek mindegyike a hatan egy hatalrnas "e16 halat" visz, mikent azt itt a kepen bernutatom. Egyik allatnak oroszlan-labai, a rnasiknak bika-patai vannak. Szimbolikajuk rnegfejtese nern konnyfi feladat.

Mindenesetre az emberfejtl nyilazok a "v6delem" jelzei. - A kulonbozo allatok: a minden eszkozzel es minden lehetoseggel veghez vitt vedelmet jelenthetik, Aha!: talan a "halak korszakaban" valo megtestesules hirdetoje, vagy az .Jsten: Tudas" jelkepe, h iszen Jezus egyik nagy csodaja a ket hallal meg~tetett 5000 ember volt, ami egyben a tudas atadasat, az lgazsag tanitasat is JelltepezL

157

Korunk nehez napjaiban a: "gO]lOSZQk" eppen az itt kozolt, regi jelkepek szerint a legnagyobb ~ tehat a kardhasznalatig - vedelemre rendeli ket, testet olton Isten-szernelyt, .8; feltamadt Jezust es Ed esanyjat, Mariat csufoljak, es isteni valosagukat a legperverzebb medon destrualjak (pl. "Mad011lla" nevvel, a megfeszitett es eltorzult arcu Jezus keresztje alatt egy mozg6, ugralo esordito nernber a szexualitas mindenfele m6dj2it bemutatja es nines "kereszteny egyhazi 11atalQm, mely megakadalyozna, Nines "kultuszminiszter", aki betiltana.) ~ Ezeka "vMelemre!· szoiflo jelkepek. tehdt most is ervenyesek es megkovetelik c{zokto!, akik !eLekben mar osszekololtek magukat a fe/so vilaggal, hOg)!' 6s~~zejogjanak ~s minden eszkozzei harcoljanak a "ganoszok" altai Jijrainditatt tall'jOtiiis ellen A "kardrantqst" majd NJ MRUD rend eli el, ha ill leseaz ideje"

El Kellett rnondanom mindezeket, hisz a ,.,Vlzonto"kmszakunkban vilagunk jorrQng is senki sem. tudja, hogymit hoz a" Holnqp'~?

De higgyetek a " Tudas Nepebenl". lgy mondta nekunk: " Ve!efek maradok a viLdg vegezeteig!"

Es ill van. vetlink Jesus, az eLe,t vizenek hordo,z6jo, a Nagy .411alov csillagkipeinek .iegyetien" emberalakja: .. aki muga a" Vfz6nto" is.

Az ister-gami oroszlanparban rejtettek el at a. 'gonoszok pusztitasa e161 '0sein~, de ·ezt a. titkot mar f~lfedtek, a MA "gonoszai"es ~. hcl oroszlanparbol m'aYhot es felet, (ehat tizenharom oroszlant m6r, lekapartak; Ami meg it az eg_yet(enbOl, azt pedig mar nem vedi, nem ovja senki. A tudatlansag uralma lenne ee vagy {J J gonoszok' hatalma .... ?

Majda "Tudis" megrnentheti meg {tZ "egyetlent". Eppen azert folytassuk a t,an1tast es.tegyuk fel a kovetkezo kerdest:

Miert van het oroszlanpar?

l\z abr~,zohisoknak "kettos" ertelme van. A"het'; p~r "tizenne,gyef' ad Sumir el6d¢ink irtak meg. az emberiseg elso tqrvenyk6nyvet, az 1.1/1 .• , UrNammll" okmanyt, Ur-Nammu nevu IdnHyuk iratta egykooszlopra, benne azt, hagy:. "lite! e.~ haLGI!ele_1/i iielet (a regi ne>.;en "D.i-Til'-La"j csok 0 " 14' orosz,id/i: (bfr6) es a IS. -kent ill uralkodo ken: jelenlevo "Napkiraly" dlto] hozhato a

hcinap J 5. napj4n.·" .

. "12z a.'h6t' oroszlanpar egyik jelkepi magyarazata,

A ·hiasi'k a "hetes'; szamban gyokerezik, melyet a boles sumh magus rudotl).!lny sz(fmmisztikaja hozott at "rgiludasbol" a Foldre.

A magyar hagyom<\nykiTic-snek is rgen .erdekes vonatkozasa van a "hetes" szamhoa. A nephi; szeririt ugyanis minden" hetedik" gyermek sziileteu magus. (Ezen emeltek'ki a jezsuitak a cseledsorba taszitott, szegeny paraszt csaladiainkb6! mindiga hetedikjiutjezsuitl'mak.)

Ezt a.hiedelrnet ajudai gyokeru ortodoxia "csusztatta felre", amikor kitalalta flZ1 a mondast:. "Helen vannak, /)linl a gonoszok "

Ugyanisa magusok szammisztikc'tja,ban a ,,7" a Vi/cig Csucsa, a piramis hegye,. me/y (itt a. IYJ,kat sztlrja ki ozeghen, arne/yep/ cit oz "tgi Tud6s" a F(i/dre erkezhef,

158

.. .. ..

Ez a ,,7" pedig abbol a vilagkepbol szarmazik, melyet az egyenloszaru kereszt, vagy a negyzet, a negyoldalas "atap" (TEN) ad.

Ezt a geornetriai sarkigazsagot igazolja az aritmetika szarnmisztikaja. - Ugy:.anis, ha enriek a negyzetalaku vilagkepnek a szamat, a ,,4"-et ertekeben emeljUk, az igy nyert szamok ~enOlm3\t formaja eredmenyezi a "Vilagkep" szal1\okbat1 klfejezett torvenyet, Irne:

, I 4 = 4

4 = 16 - reno I'm alva 1 + 6 = 7 4 = 64 - renormalva 6 + 4 = I 0

A rnegujulas szama mindig 0" 3" marad, bdrmilyen hatvanyra emeljiik a ,,4" edeM!, (Ez a "megujul2isi" ertek, a ,,3'\ 19y valoban a "vilagkep Torvenyehe,Z.!o t~rtozik,. hiszen a magyar nephagyornany ertelmeben: "Harom a magJl1r ]gozsag, de a Hold is "harmodnap" tfLmad lei, eppen itgy, min! "OSIRIS" is ji;zvS, a "Feny Fia' is)

Ab~azoUukgeometrjailag is az elmondottakat:

,,4".' .. az 'egylfn1!Jszcirit kereszt, vogy a beNNe alkotott "negyzet ". - Ujitsuk meg a negyzetet 0 ,,3 " ertekevel. A benne egymdst keresztesd "kef" allo szuli a "jJOrma4ikat"~ mely a felemelt kozeppont es igy jon !etre a "negyzetalaku p:iramis esucsa:«, 7", a Vilag. Kozepe, melyre leer az .Jsten Birodalmab61".q 10": 6rtiklVjJ (J ,,7" -i« a .Fold; Vilag" piramisanak csucstiigereszkedti es az "Egi Tudcissal" teliteti, tukorszimmetridvai szerkeszteu, forditott piramis csucsa A "foldi" piramis csucsa, a ,,7" szurjaki az "Egi Vilagbo!" a~ a nytlast, ahova az "Egi Piramis' csucsan at, az Egi Feny, a Tudds hozzank erkezik, Ennek a szamrnisztikai abrazolasnak hitvilagi ertelmezese szerint azt tanfthatjuk, bogy: * a "negyzet": az Isten-anyaierkolcsi alap, rnelyre az istenes es joakaratu tarsadalorn tamaszkodik es hivatastudattal 6i.

" 0 ~,7": .vogyis a .Feny", az. lstentdl eredd " Tudds" megszerzoje es tovabbiuija.: megszeH).eIyesitve maga Jesus, aki a szammisztika ,,10 "-ze1 jelzett .Jsteni Birodalombol" biztositja a Tudasnak foldi ervenyesuLesei es az isteni Gondviselest; men 6 az egyetlen, a Vi/fig csucsan tillva, aki a " 10 "-es vilagba be .IUd tekinteni.

Az Ister-Garni Szentelyben tehat azertabrazolt4k Ot a het oroszlanparral, mert az el6deink hiteh¢k tartalma szerint: Itt volt a Magyar Vilag kmepe, ·az·O kozmologikus gondolkodasu hitvildgukban es ebben a stentiiyben, az osstes hagyomanyok titkanak egyetlen Uta a "Fitly Fia", a meglartott is megvedett Jb,us voll; a nigi "Chrestos",.,QZ "Egyer/en Szent. "

l59

A fent elmondottakb61 lathatjuk, hogy elodeink a regi kozmologikus gondolkodasm6djukat a kozmikus Jezussal erdsiteuek is "rejteki modon" orizlik.

A judaizrnus, mint vallaspolitikai vilagnezet, celjainak elereseben tokeletesen egyezik a "verszinil" zaszlot lobcgtato marxista ideologiaval.

Most mar nehez azr rnegallapltani, hogy az lster-Garni Szentely 13 or05Zlanjat a kozelmultban marxista, vagy judaista erdek kaparta le a falrol, A rideg valosag az, hogy a mogotttrnk levQ es .marxista rendszern kOllminy-zatnak" nevezett id6szak alatt veszitettuk el hagyomanykincsunk ezen potolhatatlan ernlekeit, De a ,,7" oroszldnpar piramisanak a .Jietese" mar regen kiszurta QZ egen a ,.feny"forrcisat es az a megmaradt egyetlen oroszlan MA biztos utat jelez az ebred{J magyarsagnak; hogy elerje az Igazsdganak [orrdsat.

Ezen az uton haladoknak pedig a lelkuk osszeer es igy egyiitt visszaszerzik reg! tudaskincsuket is az orok. Fenyforrasanal, aho! varja oket a piramisnak a csucsdn allo Jezus-Kresztos, vag.\! osi nyelvunkon nevezve' TUR-AN.

* * *

Amikor az lster-Garni Szentelyben magyaraztam el a jelenlevoknek a ,,7 oroszlanpar" szirnbolikajat, egyik ujsagfrono azt kerdezte tolem, hogy: .Ha a hun-magyar testveriseg a nimrudi hagyomanyokra epill, akkor az osi foldre visszatero Arpadok mien at oroszlan jelkepeke: hasznaltak es miert nem a Nimrudhoz tartozo parducot?"

Ott nem tudtam elmondani azt az indoklast, amit most itt kozlok es kiege-

szitem meg azzal a megallapitassal, hogy: . .

"Nimrud-Orion'l-t at "eg hiiseges pasztorakeni" tiszteljuk: Tudjuk, hogy vigy6z6ja, Nepenek. 6 mar az .Jsten Birodalmaban" el es foldilnk minden pon~irir'61 jot {alhat6; az lster-Gami Szenleiyb61 is. Szimbolumtu - az Orion csillagkepet - maga a Mindenhato alkotta es tette az egboltra.

Jelkepe tehat oro« es hatalmdnak hagyomanyakent. Nepimk karizmatikus uralkodojanak voltjoga es kotelessege viselni a "pardue-kaeaganyt"

A" iorosz16npar" Jezushoz koti a Hitet. A parduc a Hit vedeimezoje. Hiszen eppen a parduc vedelrneben val6 hit es hagyomanyos nepi ontudat miatt nem fogadta el a mi nepunk azt a judeo-kereszteny tanitast, mely szennt a nep biineinek eltorlese erdekeben "feltildozolt" Jezus-Chrestost, aldozati baranynak neveztek, Hiaba adtak neki azt a nevet: "lsten Baranyd", a neph~le: nem hajlott az "aldozat'~ fele, rnert nalunk az .Jsten baranya" a parduc volt es maradt, - A magyar Szentkoronan rajta levo ket "magus" szenttmk, Kozma es DOI1!J'an tiszteletere egy templom epult Romaban, a Colosseum mell~tt. Ott lathatjuk ugyancsak az abrazclast, arnit Fettich Nandor talalt az ocsai temp-

lomban is - aho! az .Jsten Baranya" a parduc, .' .

lgen boldogan hallgattam Szorenyi Levente .Atilla Isten Kardja" operaJanak ,,6s6d nzen" cirnii jeleneteben Nimrud szozatat:

160

OSOO UZEN, A NAP PA.RDUCA, MESSZE lOOT VlSZEK.

TUOO:

ISTEN FULDEDROL VEZETTE TUR NEMZETET SZERTE VILA.GBA

LETT iCY NAPKELESTOL VEGIG NAPNYUGVQ NAGY VIZEKIG TUR IVADEKOK A.LDOTT URuszAcA.

NEHEZ lOOK lJTA.N SZABADULTOK KiNZQ TEHERTOL.

ROYID LESZ UR ITELETE.

NAP JO S URUSZAGOD EBRED.

JGAZ LEGY UTJAlDON!

(Lezsak Sandor szovege)

A kozmoJ6gikus uton valo lstenhez ernelkedes ontudatabol eletre kelt szayak ezek - ma 1993-ban.

Miutan pedig igen melyre nyulnak e hagyomany gyokerei, az ujraeledes langjat mar kioltani nern lehet, melt az ,,£gi Feny" eleszti azt. Ez pedig a gonoszokat is elegeti!

* * *

De ki tudja megmondani biztosan, hogy mar valoban beertttnk-e a "Vizonta" korszakba, vagy a ,;Halak" korszakanak utols6 szakaszat eljuk meg talan? .. Dr, Baktay Ervin Jgy II' errol:

,"A osillagkepek hatarait nem lehet olyan pontosan es felreerthetetlenul meg-aliapilani, mint a Nap-palya allatovi jegyeinek hatarait. Ezert bajos volna pontosan, hatarozott evsztunmal megjelolni egJ-'-egy vildgera kezdetet vagy vegel. Csak megkozelitdleg hatarozhatjuk meg ezeket a d6n16 iddszakokat. Mondottuk, hogy nemelyek szerint a precesszio jelenleg a .Halak" elso fokaiban. tehiu a Halak-erajanak: vegefelejar. Masok viszont azt allitjdk, hogy mar etertilk a Vizonto korszakot, s ennek a vegetal szdmltott harmadik foka (ele/etal S"zamltva. 27 .. foka) kon"il jar a tavaszpont." ("A csillagfejtes konyve ", Bp. Alquincum kiadas, 1930.)

Itt tudnunk kell azt, hogy egy vilagkorszak vagy precesszios vilagevnek egy vil6gh6riap]a 2160 evig tar! is 72 esztendo fele! meg a vilaghonap egyeilen napjtin.ak. Viszont az 6si csillagaszati hagYOm2111Y azt mondja, hogy egy-egy vilagkorszakjellemz6 hatasai nern egyszerre allnak be, hanern az el5zo korszak vegen mar felderengenek a kovetkezo korok eszmei, s ezek csak kesobb erle- 16dnek meg, hogy teljes ertelrnukben kifejezesre jussanak.

161

En llgy velern, hogy a HaJak korszaka utolso napjanak (72 evnek) az utolso orait (1-2 fold! ev) elj nk, vagyis a Vizdnto kiiszoben allunk!

Mar erezhetf a "Vizonto-hatas". Forrong a vilag, Evezredes kivaltsagok rnennek veszendobe, egeszen uj ernberreteg kerul felszlnre, az eroszak nem ismer hatart, megindult egy erkolcsi bomlas folyamata a tarsadalmi zurzavarban. Forr, kavarog az ernberi elet, mint sohasern azelott. - A forrongas gerjesztoi, az emberi meltosagnak es egyerertesnek tonkretevoi pedig pontosan azok, akika Halak korszakaban, a Jezusi Szeretet Vallasanak iildozai es ellensegei voltak.

De lathatatlanna va It es titkossa lett. ez a mar .i61 megszervezett ellenseges ere a vilagnezeti valtozas es lelkiseget nelkUli:iz6, fertozQ ideak es ideologiak bevezetese es tanltasa utjan, es a nepeken val6 szellemi es anyagi uralkodas elerese altai kegyetlenseggel, nepirtasokkal pontosan az ellenkezojet hozta letre az emberiseg torteneteben, mint amit afoldreszallt Isten-Fiu, a Feny-Fia hirdelett CS megvaiosltani akart.

·Nepunk buies otvos-magus papjai ismertek a jovot is akkor, amidon tobb mint ezer evvel elottunk - az itt bemutatott, - Jezust is Edesanyjat "vediJkardnak" jelkcipei altai, rejteki medon, meghagytak nekunk - az utokornak - az uzenetet. - A kardhuvely nyilas dllalainak szimboltzmusa ugyanis minden! elmond a" lat6knak",

Az uzenetet azonban csak azok ertik meg, akik az egi torvenyek ismeroi.

Tehat a "vilaghoroszk6pb61" kel] kiindulni es ennek a precesszios korszakokkalalkotott "vilaghoroszk6pnak' negy sarkalatos pontja van: feju az OroszIan. vele szernben lent a Vfzonta. jobbra a Bika es atelleneben a Skorpio, ami oseinknel, a sumlroktol kezdodoen, hatalmas sasmadarral (turul) volt jelkepezve.

A precesszios Nap haza, az Oroszlan. - Innen indul hOSSZLl korutjara es arnikor a Bikdhoz er, jelkepesen a sbtetseghe merul.

Mostnezzuk meg a kardhiively iuenetet. ,

Itt a kardhtivelyen a szajat kitat6, ordlto, talan parancsolo es a kifesziten nyilat tarto es a fovegen sastollat viselo Oroszldn elott halad az emberfejii, szinten sastollarviselo, felajzott nyilat vivo BlkC/.,

A Bika jellegzetessege: a huseg ere, kitartas es tantorlthatatlan hatarozotts'<ig, Ezek ~ tulajdonsagok viszont a kuzdelem feltetelei. Ttt a B ika emberfeje kimondottan hun-szittya fovegel vise!. Ugyanis csakis a mi llepeink ekesltettek fdVegiiketsastollal.

Tekii1tve, hogy a Bika az ordit6 OroszhifJ elott halad, felismerhetjtik benne a "harcol6 nepek" jelkepet, akiket a mugotte ley6 Otoszlan, vagyis az "uralkod6 hatalom" inl!.1ylt.

Tekii1tve, hogy a Bika es az Orosz/tm is egy hatalmas halat visz a hatan, tis a'kardhiivelyen csak ez a ket allat van abnlzolva ismetl6dve, igy egybetartoz:isuk ketsegteJenlil jelezve van. A ket hal bizonyosan a Halak korszakanak jelol6je, melyben a ket alfalfal jelkepezett tortenesek lefolyasa van jovendolve.

162

Az Oroszlan farkan harem ek lathato, valoszintileg a Halak korszakaban "igazsa,g-vedelem" kiegeszftesehez szukseges szellerni es anyagi eroknek " 'a Vizonto kapujaig erG "harom" vilagkorszaknak - a .Bika-Kos" es "Halak" reszer61 kctelezo csatlakozasi utasltaskent,

De rnaslk jelentese is lehetseges. Miutan ennek a kardnak es huvelvenek keszltesi idejet a I'eg~szek a K~. u-j 3. szazad elejere teszik, amikor a Jezu"s-hitu p.artos Sirodalom fenykorat eli, minden valoszinnseg szerint igy az Oroszlan a Partes Blrodalom hatalmanak jelkepe is es z farkan teva "harom ek", az utana kovelkezo hdrom birodalomnakjovendolese. A jovendoles beteljesult, melt fMezett a partusok utan a hatalmas Hun, a Bizancot legy6z6 Avar, es Europanak pelda:t ado es szinten verhetetlen Magyar Birodalom:

Ezeknek a birodalmaknak pedignerncsak az a jellegzetessege, hogy csodaJatos nyilaikkal mindenutt gyoztek, hanem a pdrtus-hun-avar-magyar nevek alan ismert hatalmas, de azonos nepiink vedte torhetetlen ertive! es tartotta meg lnlseggel .Ji3zus, Urunk Szeretet Vallasa: mindaddig, mig I. Istvannai, a "Halak" korseakanak gonoszsdga meg nem tori ennek a Jezus-hitil lis egymas szereteieben all nepnek a gerincet. az .Ls len Bardnyanak" nevezett aldozati szertartds vallasavaLI ajo! ismert "judai-kereszten)lsegte" val{; terite~sel.

Konszakvaltashoz erkezik vilagunk, s benne az emberiseg es ezzel a ~,Halak" vilagkorszaka is veget er. En llgy latom, hogy ez 1999-ben kovetkezik tie, iszoriyu vilagnezeti harcokat es kuzdelmeket hozva.

De ),(lj fold es zlj eg is leszen" - mondja az ige es en ugy latom, hogy ennek elokesztteseben . es az lij eletforma, kialakitasaban nepimknek - a magyarsagnak - ige« jetetlios szerepe lesz addig, mig ismet urra lesz a lelkekben az "Wi!" Vf:Wntlf, az "elet vizenek hozoja ", ,]eZlIS Urunk - a Betlehemi Partus Herceg.

Azt, hcgy: nepLinknek jelentos szerepe lesz ebben az atalakulasban, sok "fenyIM6" erzi es hirdeti, Nekem is j6 segitseget adott ebben egy budapesti jov6be-nez6 asztrolcgus, aki a csillagok rendjebo) indokolta a jelenlegi, rnagyarorszagi allapotokat es igen katasztrofalisan latja az "uj fold es llj eg leszep" jovendolesnek mar 1999-ben valo bekovetkezeset,

Foglalkozott az 1999-ben bekovetkezendo nagyfogyatkozas kovetkezmenyeivel is, a veszedelrneket jelento csillagallasok isrnertetesevel.

Miutan ez a napfogy"atkozits 1999 augusztus ! J -en, Jezus Urunk - a Partus Hercegunknek. - a 2005. szuletesnapjan lesz, nezzunk hat rni is egyutt a csilla-

gok rendjebe. .

Meg azt is meg kell. emlitenem, bogy az. egyenl6szarll keresztb61 alkotott oegyzet oseinkneJ va!6ban egy "yilagr~ndet" alakftott ki es minden ehhez igazodott. Az epiteszet is. A felezer even at Jetezo Parios Birodalomban, mely hatalll'las m'ipi<lnket aly er6ben fogta ossze, hogy a r6mai legi6kat is legy6zte - kizar6lag negyzet-alaJn( ejJiLmenyekellalalunk. Meg a sirok is negyzeialakuak Bemutatok itt nehany aJa.prajzot a Partos Birodalomb61 es kuzlOk nehany segito velemenyt is olyanoktol, akikkellelkunk osszeerL

163

[J fi:J
4b
B
2a E:3
PALOTA ALAPRAJZ 8 5
NISA es HATRA
2b 6a Hi]
[!!]
3a 6bBS
[l[I
3b 7HB
ED

4a Hezagpotlo adatok:

1-7. - Sirok Hatrab61

Baloldali alaprajz:

Nippuri palota Kr. e. 200. (Partus epltmeny)

Hadanich Istvan rnunkatarsam trasat kozlorn:

.Folyrarclagosan kozolt tanulmanyod "A Betleherni Herceg" cselekvesre kesztetett. Kijelentesed, a betlehemi "palotara" vonatkozoan tisztazta elottem a hbetlehem" szoval kapcsolatos fejtegeteseirnet, melt Beth jelentese: hdz. A Lachem-nek itt szo, at. elzsid6sodott .Lakom" massalhangzo torlodasa LKM. "Bethlachem" helyes forditasa tehat: takohas. Az aztan termeszetesnek veheto, hogy az Adiabene kormanyzoi csalad lakchaza rnegfelelt egy palotanak, melyhez a kayes ret (Nazarethnek mar megtargyalt neveredeztetese szerint) adta az ep ft6a11yagot.

Felhasznalva dr. Hajuoczy Gyula budapesti egyetemi tanar "Az eptteszet tortenete" c. nagyszerii munkajat - ugy velem -, hogy az Adiabene lak6hriz (palata) valoszlniileg egy mJgyze/a/akJi udvart kOriilveva epiilettdmb vall, melynek ablakai is ajtajai - a fokapu kiverelevel - az udvar fele nyiltak. ,E~ egyben er6dnek is szolgalt a zsido es egyeb gyulevesz nepek rablotarnadasa! ellen.

164

Belebotlottam Szuz Maria nagynenjenek Tryva-nak velt nevebe. Haa csalad partos, azaz turani eredetii volt, akkor ketsegesnek latszik; hogy a jelzett sz6 szemeLynev lenne, mar a massalhangzo torlodas miatt is."

A kovetkez6 sorokban aztan sorbaveszi a TIJ!va bettiit es a szambajoheto frasoR (aram, foniciai, ugariti, nabateus, gorog es heber jeleinek) kiejteset es a kavctkez<J eredmenyre jut:

.,Nehezseg van az ertelrnezessel, de a maganhangzok beiktatasaval, az eddig idegenul hangz6 Tryva, megadja a ..,n6testver" szot, " Utu-Un-Ba" es ez jcl megfelel a galileai aram szokasnak, ahol a kozeleti rokonsagot n/i- es ferfitestvernek neveztek:

A tortenelmi esemenyeket osszevetve mindezekkel, feltetelezesem a kovetkezti:

Jesus Urunk Kr. e. 6-bon sziiletett. Maria 19 eves lehetett. A heber vallasra tert nagynen! - EIi-S-8eth - akkor 25 eves (Kr. e. 50.) - Ezeket most szem el6tt tartva rnegyek tovahb,

Ha Jezus Kr. e. 6-ban szuletett, is a (heber irasokban szereplo) "Helena kinilyn6" Kr. e. 48-ban hoz elelmet a sztikolkodo Jeruzsalernnek, akkor ez a ,.Helena kiralyno, vagy EIi-S-Beth nagynenjenek a lanya, vagy az Adiabene rokonsag 111aS tagja - ugyanaz a szemely, akit Te Tryva-nak (norestvernek). nevezel, nern lehet, mert Kr. e. 48-ban az id6rendben nem sorolhato be. En azt feltetelezem inkabb, hogy Maria nagynenje ; Nacheb" huga, aki - mint ernlltettern - 25 evvel idosebb Mariana}. Talan "Nacheb" es neje zsido vallasra vale t€!I'esekor koveue batyjat, 6 is ,,{zuert" es akkor kaphatta meg az .. Ell-S-Beth" nevet:

A Partes Birodalom Kr. e. 53-ban Iegyozi Crassus-t es igy Sziria

(Palesztina) felett kiterjeszti hatalmat,

Kr, e. 30-ban ugyan elvesztik az emlltett tartomanyokat, de az nem jelenti szuksegszeruen, hogy az akkor mar judai vallasra attert Nacheb (Joakim) meneklilesn: kenyszerulne. Mint gazdag foldesur rnegmarad nazareti birtokan, a "I a kohazba n", ahol Kr. e. 25-ben megszuletik Maria. Nagynenje, Eli-S-Beth akkor 25 eves lehetett, aki a szulok halala utan gondjaiba veszi Mariat,

Az evangeliumban szereplo Erzsebet (Eli-SiBeth) Maria nagynenje, .. oreg korara" flat szid: Janost. (Akkoriban a 44 eves kor mar oregnek szamitott.) Janos felnevelkedve a jeruzsalemi "Adiabene" - palotaban j61 ismerhette Heredes Antipas uzelmeit, Az ottani tapasztalataitol megcsomorulve a pusztaba megy, bunbanatot hirdet es keresztel a magus vallas hiedelmenekmegfele[lien. a .lordanon tul, Itureaban; mely abban az idoben a Nabatea-iake, beleertve Damaszkilszl is. - Itt azonban kozbe kell szurnom azt, hogy Erzsebettel kapcsolatban Lukacs evangelista egy erdekes es meggondolasra keszteto kijelentest tesz igy: "az 0 (Zakarids) felesege pedig Aron lanyai kijz/i{ vala ". Lukacs e hlvatkozasa nekunk igen j6 felvilagcsitast ad, rnert a : juda! vallasra fer! panos hercegno, miutan zsido elddei nincsenek, az eloke/IJ .,Aron leanyai" rangra emelietett. Fer]e Zakartds (Sa-Kay), a legnagyobb valosziniiseg szerint az Olaifak hegyen !iva Sziiz-Anya temp/om magusa volt.

165

Visszaterek meg tanuimanyodra, ahol az Adiabene-palotaban vagyunk es itt Erzsebet (a notestver = Tryva) fogadast rendez. Miutan a "Makkadeshazassagot" kieroszakolni akar6 Seth rabbi es bocher fia felsul, velemenyern szerint Erzsebet lanydhoz, "Helena kirdlyruihoz" fut, de sikertel en i.il. Lehet, hogy tevedek feltetelezesemmel, ti. hogy "Helena kiralyno" Erzsebet lanya, d~ ha nem igy van, akkor: ki lehet az a zsido hiti; "Helena kir6Iyno", akit "Adiabene"nevvel tuntet ki az evangelium? ... _

Ezzel az atrendezessel Lukacsnak az evangeliuma valamicsket javul, de Jbus szuletese koruli esemenysorozatat meg logikai okok miatt is at kell lrni. "

Halas koszonettel kozlorn ezt a .Jiozzaszolast" es Eli-S-Beth szemelyt - taIan a "sumfr-arami" hangzas szeirnt - "Eli-Sa-Beth" -et elfogadhatjuk Maria apja .testverenek azzal a gondolattal, hogy 0 is visszatert batyjaval es Maria edesanyjaval a "magus-hitre" es csak a lean yo maradt zsido.

Tortenelrnileg azonban helyesbltenern kell, mert Kr e. 39-ben a Partus Birodalorn seregei tonkre verik a romai legiokat Joppa-n:H"(a mai Jaffa), ami csak ygy volt lehetseges, hogy ez a palesztinai terulet, egeszen a tengerpartig, a Par/us Birodalomhoz tartozott es Adiabene partes herceg "(Maria edesapjanak) kormanyzosaga -alau volt. Csak e partus gyozelem utan tortenik a rornaiak: altal zsido kiralynakkinevezett Herodesnek Adiabene (Galilea) folotti "neVleges" uralrnanak elisrnerese, de ez a terulet meg Jesus szuleiesekor is Adiabene Jusef Pandar herceg, Maria torvenyes ferjenek "pandarsaga" (felugyelete) alatt volt.

Nagyon nehez a tortenelrni valosagot megallapitani. Ugyanis az ortodoxia egyutt dolgozott a zsido .massora't-val es kozosen pusztitottak eJ, semmisitet-

, tek meg minden adatot, bizonyitekot, mely a Chrestosi Igazsdghoz tartozott es ebben Maria esJezus csaladi es szarmazasi vonatkozdsai voltak a perdontoek. .A pusztttassal azutan a zsido "evangeJistak" ugy lrhattak Ie az esemenyeket, ahogyan azt a judaizmus es a beldle szarmaztatott judai-keresztenyseg erdeke rnegklvanta.

Ezert fontos, ba· mindazok, akikfeliilrol kapnak iranyitast, leirjak mindazt, ami tudatukban megjelenik. 19y kapjuk meg aztan a valosdgot, az egybehordott adatok segitsegevel.

22 PIaI] and front facade of the 'reception hall' at Khaltchayan, north B actri a, prohably e, 50 a.c, -A.D. 50. (From Pugachenkova: 1971,16-17)

A "Feny Szuze" a s.zkitaknJil. lIyen lehetett JozsefPandar szekhelye

166

Visszaterve Lukacs altai ernlltett Erzsebetre, akit en a sumir-arami nyelven £li-$a,-Beth-nek velek. Ugyanis itt a "Sa" ugyanaz, mint a Sa-Pir, vagy AnSa-An (Adzsem) kifejezesekben talalhato,

tgy Eli-Sa-Beth "a lakohdz istenarcujtu" jelenti. Mondhatjuk ugy is anyanyelvunk szerint: "a has udvoskeje ". - Nekem az az erzesem, hogy akkor tert viszsza a 7tsid6hitroi Qsi, magus hitere, amikorferjhez men! ahhoz a Zakarias-nak KleveJfeti ,JSa~kar"-hoz, aki az OloJftik hegyen leva es a zsidok szerint "kon:upci6 hegyen;' lev6 "SZ{lzanya" (As/or/e) templom papja (mdgusa) volt. is), az is f1a¥>"Y()ll erheto, hogy Jezus "szokasa szerini" (mini Mark lrja) ide jart 6· az· ejszaMt itt to/tQtte~ .,.,Sa- Kar" never ,,0 Ita lrnazo' ertelern bed vehetjuk at. Sz6 szerint: a vedelem area. Ha pedig azt is hozzagondoljuk, hogy ez a "SakaJ~" mint pZakarias'l Keresztelo Janos apja volt, akkor lassan megtisztuL a f61enk huzott, szinte 2000 eves judai erdeku "kod", amit eddig nekunk keresztenysegnek neveztek, De "nines olyan elrejtett do log, mely vilagossdgra ne kerulne".

igy, az "jgazsag kutatoi" lassan-lassan megtalaljak a tortenelrni valosagot is. - llyen a feat kozolt aranylemez toredek is, melyet szinten "Szkitiaban" talaltak es minden valoszlnuseg szerint scythopolis-i eredetu, Veletlenul akadtam ra es semrni reszletes magyan\'zatot nem fUz bozza Artamonov, akinek konyveben az utolso kepkent lathato, En ugy erzern, hogy itt Maria es herceg <.Jdiabel7e }6zsef Pdnddr jelentk meg eldttunk: Maria tronuson til, de abbo! osak egy kereszt ldtszik: Rejtek! modon kozl! ill a "Fen}, Fianak" jovendo sorsat.

Nern jelenthet mast, Inert az un. "szkita mitologiaban" nines masikket szemely, akiknek a sorsa igy egybekapesol6dna. Tehat mondhatjuk, hogy Maria es vedelmezoje isfeltamadt a homalybol.

167

xrr,

Jezus Urunk 2005. szuletesnapja

Mindenki a korszakvaltas evet varja az idoszarnitasunk szerinti 2000. evben, pedig mar megtortent a valtas, mert Jezus a mi O. esztentonk el6tt hat evvel el6bb szuletett, Ez a varva-vart eserneny tehat mar bekovetkezett, At is eltnk: 1994-ben. Uj rendszer nines, csak uj Urak.

A magyarorszagi helyzetet es allapotokat veszem alapul,

Az elkeseredes es nyornor uralma ez, es a nep nagy resze szenved es mar semmiben sern hisz. Mivel a "kereszteny" egyhazak semmit nem tesznek es nem emelik fel tiltakozo szavukat a jeJenlegi kormanyzatnal az altalanos nepnyomort eloidezo rendeletek ellen, megjelennek a szinen az asztrologusok is, akik a csillagok allasab61 ertekelik ki ? jelenlegi helyzeret es Jesus Urunk 2005. szuletesnapjan, az 1999. augusztus l l-en bekovetkezend/; napfogyatkozas idejere meg nagyobb szerencsetlenseget josolnak az eddigi nyomorusagnal,

Egy budapesti hetilap szerkesztoje folytatott beszelgetest egy neves asztrologussal es az ott kozolteket egeszltem ki e sorokban. Az alabbi megallapltasokhoz kozlol11 meglatasaimat.

Az en asztrologiai kiertekelesern azonban nern a mai szarnitogepes gyakorlate: a Partus Birodalornba tartozott sippari aszrronomusoktol megmaradt agyagtablakrol tanult megallapitasok kepezik asztrologiai modszeremet,

igy beszelgetett a hetilap szerkesztoje az asztrol6gussal:

,,- Melyek azok a j6 fenyszogek, bolyg6all<lsok, amelyek leheteseget nyujtanak a jelzett sorsnehezsegek elkertilesere?

- Fontes, hogy a Nap mint a tudatossag es a kozponti iranyltas bolyg6ja a kilences hazban van, ami a jog, az erkolcs, a vallas es a vilagnezet haza, Ez azt jelenti, hogy fontoses igeretes szamunkra a ktilfoldi kapcsolatok kiepltese, de a magasrendu rnuveltseg is .. Erdernes lenne uj, az eddigieknel is jobb egyetemeket letrehozni, es a tobbit is a leheto legjobban mukedtetni, mert benne van a magyarokban a tanulni es tudni vagyas, az ehhez szukseges kepessegekkel egyutt. Bar a kilences hazban all6 Mars es Merkur nem igazan j6k, ami miattgondok lehetnek a cselekvokepesseggel. Nagy a feladata az orszag vezetl5inek: egyetemeinket nem leepitenunk kell, hanem feleplteni, es nelll szabad hagynunk, hogy ennek a gyenge Mars okozta akaratgyengeseg az utjat allja.

- A k6zeljov6ben, 1999. augusztus I I-en Iesz egy teljes napfogyatkozas, amit Magyarorszagr61 is l:hni. Ennek a csillagaszati jelensegnek az asztro- 16gusok kiemelked6 jelentoseget tulajdonitanak. Sulyoshitja a helyzetet,

168

hogy aIHt61ag a Nap-Hold egyuttallas rnellett tovabbi rossz fenyszogek is l.ifejtik majd ka I"OS hatasaikat,

- Valoban sulyos helyzetre kell felkeszulnunk, hiszen igen jelentos fcgyatkozas-keplet all eJottilnk. A teljes napfogyatkozasokkal egyebkent mindig egyutt jarnak a foldi karasztrofak.

Az aznapi bolygoallas egy {Ill. 'I-quadratot rajzol a kepletbe. Ez annyit jelent, hogy a fogyatkozas idejen tobb boJyg6 all majd szemben, illetve Q11adnitban (negyedfenyben) egyrnassal. A horoszkopban egy negyzet lathato, ami nem sok_j6t Iger, A planetak kozmikus helyzete erre meg ra is erostt. Uralomban van a Skorpioban allo Mars es a Vlzontoben all6 Uranusz. Mindketto negativ hatasu bolygo, es az uralomban fokozottan ervenyesul rombol6 hatasuk, Ertelmes nyelven ez annyit jelent, hogy nern menekulhetunk a rosszt6L. A panik helyett: nem akarok sci-fibe il16 reszletekbe bocsatkozni, ijesztgetni az embereket, Eleg nehez ugyanis megrnondani, hogy pontosan mi tortenik. Lehet, hogy esak elindlt egy kollektiv melytudati folyamatot, ami nehany evvel kesobb tetozik. Persze azsern lesz kimondottan szep nap. Aki akkorszD letik, biztos, hogy nagyon szerencsetlen sorsu lesz, ha egyaltalan rnegmarad.

- Mely orszagokbol lesz meg lathato a teljes napfogyatkozas?

- Sok europai orszagbol es Eszak-Arnerikabol is, osszesen mintegy harmine

orszagor erint, Nagyon fontos, hogy a fogyatkozas idejen az Oroszlan jegyeben lesz majd a Nap, igy az Oroszlan csillagkepe ala tartozo nemzeteknek - olaszoknak, franciaknak - kell majd a legnehezebb dolgokra felkeszul-

niuk, .

- Konkretabban?

- Nem rnondhatok tobbet, mert kat az asztrologiai etika. Annyi bizonyos,

hogy atomhaboru nem lesz, mert a bolyg6k ezt is vilagosan mutatjak,

- Hogy lehet az, hogy az orszag szovetsegeset egyben titkos ellensegek is?

- A kermany igazabol neru torodik azzal, hogy az orszagnak rni a j6 es mi a rossz. Nern akarck josolni, de rnintha itt az orszag sorsanak szandekos rontasa lenne a cel., ....

- Ha jol sejtem, a Bak [eleben allo Szaturnusz jelkepezi azt a nepet vagy csoportosuh'lst,amely egyszerre kepes hivatalosau a szovetsegesnnk es a titkos ellensegunk lenni. Kisse nyakatekertnek tiinik.

- Pedig az asztrologus szamara teljesen nyilvanvalo, hogy valoban errol van sz6. Egy szaturnikus, Bak nep kellemetlenkedik a magyarokkal, En tudom, hogy melyik, de egy asztrolcgus errol ilyen konkretan nem beszelhet, Annyi bizonyos, hogy letezik egy olyan szaturnuszi ero ebben az orszagban, amely danta befo Iyassa I bir az orszag i.igye ire es a leglenyegese bb j eJ lem - es sorstendenc.i'tikra nyornja ra a belyeget,

- Az asztro16gia tehat az egyes nepeket is megfelelteti egy-egy egovi jegynek, A magyarokat hova sorolja?

- A Nyil&s esillagb~p ala .. "

169

A herilap asztrologusa szerint "nyilasok" a .magyarok", Azt hiszem, j61 ismeri Dj·. Baktay Ervin tauitasat es igy altala kell helyesbitenem. Baktay igy mondja: "a nagy-Napciklus mjtoszterernto rendszereben minden csillagkep a hbzzatartoz6 polaris kiegeszttojevel mutatja meg a hatasokat.'

A "Nyiias" csillagkep polaris kiegeszttoje az "Ikrek". tgy a "fels6 vililg" gondoskodasa, a "N yilas-l krek" csi llagkepek hatasa altai nyi latkozik meg a magyarsagban.

Csak kiegeszlteskeppen kozoltem a fentieket, mert a hetilap asztrol6gusa nagyM, j61 latj a a cs i llagok renQ}I~bol azt, hogy egy "szaturnikus Bak-nep ' unilkodik rna es a Jupiter jelzese szerint bizony torvenytelenul, hamis es csalard modszerekkel szerezve meg a hatalmat, Ezek a ;,csalard modszerek' kiolvashatoka boroszkopbot. lgy a "nemzeti tortenelem" meghamisftasat mutatja a Me!'ktll'~i helyzet; a nepmuveszet, nepzene es nephagyomany irtasat a Venusz; de a pclitikal eroszak segltsegevel ettulajdonttott allami vagyonr61 is beszel a Bak-Szaturnusz. Ugyanis a cslllagallasok a foldi .feny" es "arnyek" jeloloi. Aki

, be6.l/a "jen.ybe". inegisine.ri a s6tetscg gonosz;;dg4nak lehetos ege it. igyfelkesi.ll/het.a "megrnorad4sra", a tudatos esmodszeres onvedelem megszervezesevel. Mert a csillagok ezt is megmutatjak. ErtekeljUk ki-egyutt az alabbi horosz-

kapoL· ,

170

Az elso, amit reszrevehetunk: az Oroszlan-csillagkepben a Hold-Nap egyiitta/{ast; vagyis a teljes napfogyatkozast. Erdekes belepillantani a babiloni 6kiTatol(ba. P .A. Deimel S .. I. "Sllmerische Lexikon" IV 12 .. resze a .Planetarium Babyl.oIHcurp" (* I 57~ 196 oldalakon). Itt a kovetkezoket allapitjak meg ar~ ra a napfQg~atkozasra, ami a mal idoszamltasunk szerinti augusztus l l-en ttirt.¢ni k:

, .... az or~'ildgfellazad az uralkodo ellen. .az akkdd kirdly meghal." ,,_. b napjOgyatkozas utan 2 nappal (13 -an) meghal az uralkodo. ,.

A magyarsagtl'ak a Nyilas-Ikrek csillagkepek hatasa ala utalasa az (is] es gor0goR elotti - sumir - asztrologia hagyateka szerint valo. Hasonlokeppen ereztek magukat Hammurabi semi-akkadjai - Marduk-vallasuk szerint - a Skorpi6 csillagkep hatasa alatt eloknek, de ennek a csillagkepnek surnir nevet - GURT.4.13 - (sumfntl "ket~karom") ok "k{it-t(Jr"-nek ertelmeztek. A zsid6k ezt a l:lagyat6,kot v.eM~k ~t es vallasi hiedelrnnkben JUDEA all a Skerpio oltalma alatt .8'S a S¥alurnusz = lzrael vezercsillaga.

De az elobbiekben azt mondtuk, hogy "minden csillagkep a hozzatartozo polaris Klegeszit6j~vel erezteti hatasait," - A Mars uralrna alatt allo Skorpio pola:.risa a Bika, melynek uralkodo planetaJa a Venusz. A ket csillagkep ellentetes h[lt4,su, mert.fI B ika-V enusz a j osag fej leszteset OSZt611Zi, es arto, kartekony h:atist a$k.oJ.1Jj6~Mars csakugy tud kifejteni, ha a Bika utols6 harmadaban etvenyesi:ilhetO Szaturnusz-i era kapcsolodni tud a Skorpi6 elso harmadaban ~szIe!het._6 azonos szaturnuszi hatoerovel.

KJilonosef\ nagy erot fejt ki ez a szaturnuszi hatas az itt bemutatott "napfogyat~ozasi" horoszkopban, ahol a Skorpioban uralkodo Mars szemben aHa Szaturnusszal, lgaz, ·hogy nem a Bak csillagkepbol ervenyesiti "ltelleln~tle!lk~deset"· a "szaturnuszi-nep", de utalhatunk a ,.,semj~akkadok" aHand6~roszakossaganak es gyulotetenek hagyatekara, hiszen mind a ket egrtest - a Sko·rpi6 es a Szaturnusz - a mai zsidosag eszmevilaganak befolyaso- 16ja. D~ ebben az eroszakossagban es gyuloletben kef szaturnuszi hatas egyIIJ:lissal valo szi!nJbenailiisat litthaljuk a napfogyat"krJzasi horoszkopban. A Skqrp16hal;1 uralkode Mars tamadoan adja fenyszoget a Bikaban kozdmhtls jeUegu Szatumusz fele, melyet kozombostteni nern tud teljesen es Igy a Szatumusz (a nagy atok) viszonozza a tamadast, A mai allapotokra vetttve, kovetkeztelhetilnk .e Szembenallasb6! a zsidosag ideologiai ketteszakad6Sara is at egyrnassal ~;zi;mbenaIl6k elet-halal harciira. (Talan.a fundamentalistak es az "aral)Y birtokosai" ... 1) U gyanis mind a ket planeta .negyedszogj;" fenyhatast kap a Nap-Holdt61, vagyis a napfcgyatkozastol, melynek az Uranusszal val6 $Zemb~mUlasa barmilyen dote kiszamithatatlan, varatlan torteneseket hozhat letl'e.

Ugyanakkora· Szatumusznak, mint a zsid6sag uralrni planetajanak ez a szell)benallasa a semi-nepek osi Skorpio-Mars-aval, az izraeli-arab ellenteteket ~melhe:li tetiifokra es azasztrologus csak annyit mondhat: Isten kegyelmezzen Itt a s;zembenaIl6kIiak; melt embed kegyelem, beke, kiegyezes a csillagokb61 nem fJlyashat6 ki.

171

Izrael belsd valsaga azonos a V(jgzetevel, a maslk semi nep (arab) ellene indltott konyartelen harca segltsegevei.

Most nezzuk meg azt, hogy nekiink - magyaroknak - ebben a harccal telltett, vegzetszerusegben mutatkozik-e valami pozitiv es seglto kibontakozas?

A "T"-quadnit fenyszogekkel telitett horoszk6pban egyetlen kedvezd (120 fokos, trigon) fenyszog a Bika es a Szuz fold-jellegu csillag kepekbol sugarozva, a ket joakaratu planets: a Venusz es a Jupiter kozott mutatkozik es mindket csillagkepben az elindulas allapotaban. (Jupiter 4 fokon es a Venusz 2 fokon.) Ez hagyornanyaink es 6si hitvilagunk alapjan elinduI6 ujraeledest jelez, mely allandosul a Sz~izboJ az Oroszldnba visszaterd Venusznak (a Foldrol laton) hcitral6 mozgdsdban. A rnitologia nyelven: a Venuszban megjeleno Boldogasszonyunk hiedelmenek megszilardulasat es a lelkek feletti uralmanak allandosulasat jelentheti, mely az anyaggyujtesre tOro - most Bika-nep - uralmanak rnegtoresevel, a nepi feltores jelzoje, a zuros es oldoklesekkel telitett vilagban,

Ugyanis a I l-en bekovetkezettnapfogyatkozast - II nappal megeldz/ien - a Venusz planeta a Sztiz csillagkep 5. fokan visszafordul es megkezdi a Foldrol lathato "hatnil6" mozgasat (8oJdogasszony segitsege allandosul) - A napfogyatkozast kovetf 3. napon (3 = a feltamadas szarna) mar Jezus Kiraly jegyeben, az Oroszlan csillagkepben van, igy segitve a napfogyatkozasban es j6J erosttve az eletet ado Napunknak Foldre adott kozrnikus sugarzasat, Itt nem lehet azt mondani, hogy a Napero elegeti a venuszi sugarzast, mert a napfogyatkozas eseten ez eppen forditva ertelmezendo,

A Nap augusztus 23-an a Szuz csillagkepbe Iep es a Venusz az Oroszlan csillagkep kozepe fele halad, hogy a napfogyatkozas utani 30. napoli (szeptember I l-en} befejezze hatralo mozgasat es oktober l I-en visszaterjen a Szilz csillagkepnek arm a fokara, ahonnan elindult Jezus Urunk 2005. szllle-

1,· Venus

A Venusz haladasa a Foldrol nezve: fanye a "hurok" ldejen a leger65ebb; ugy latszik, mlntha mozdulatlan lenne

(a meqszamozott porrtok az ekliptikan a napaltasox )elz6i)

172

tesnapjan - 1999. augusztus l l-en, Lathatjuk az itteni, venuszi hatarallomasok datumait. Min degyik "I izenegy ".

A napfogyatkozas idotartarna alatt (2 perc 23 masodperc) a Venusz latharo a Szuz csillagkep 2. fokan, Ennek az egi kulonlegessegnek a bemutatasara atveszem Werner Papke: "Die Geheirner Botschaft des Gilgarnesh" (Weltbild Verlag, Augsburg, 1993.) cirrni konyvebnl a 37. abrat, ahol a Venusz planetanak ]13son16 helyzete es utja lathato, mint amit lelrtam a napfogyatkozas idejere,

A "fels6 vilagban" nincsenek veletlenek, A Venusz a Szuz csillagkepben es az Oroszlanban - a valsagok es vegzerszenisegek idejen - tamogato teny! kap C1:Z efetrekeles, az igazsag es a szerencsere indulas planefajat61 - a Jupiteruil. A rettento tarsadalmi krizisek es a nepi-faj i ellentetek ziirzavaraban is torvenyes aliapotokal teremt a Jupiter-i era a magyar fotdon, annak ellenere, hogy a Merkur es a Neptun negyed-fenyeinek ront6 hatasai az allamforma meghatarozasat es a tarsadalrni kiegyenlltodest hatraltatjak.

Nem szabad ezt a valoban ritka es napfogyatkozassal koronazott csillagallasokat intuicic nelkuli asztrol6gus fejevel kiertekelni, mert a surntr-mahgar hitvilagban csodalatos hagyornanyt talalunk, amit ide vetithetunk. - Ugyanis horcszkopunkban a Venusz egyuttallasba kernl (megszenteli) a Szilz csillagkep csillagar. Ezen athaladva aztan "visszafordul" es rnegkezdi latszolagos hatr616 mezgasat. Tehat, "ketszer" szenteli meg a Szuz csillagkep legnagyobb csillagat,

Ugyanazt teszi, mint amit az lster-Gami oroszlanok batso combjan lathato 8 agll rozetta (mindegyik levelen egy pont) jelkepez.

Ugyanis ez a "virginis" csillag annyira kozel all az Oroszlan csillagkephez, hogy - a Foldrol nezve - az Orosz Ian hatso cornbjan ragyog, Ezert neveztek sumlr-maghar oseink NIN-SAR neven "kir6:lynonek". - A Szuz csillagkep egesze viszont ugy volt tekintve, mint a Napisten (Bel, Bid) [elesegenek a haza es amikor a Venusz ebben a csillagkepben tart6zkodott, INNANA, lSTAR, BA UDUG-ASAN, ASTORET neveket kapott a kulonbozo idoszakokban. De ISIS lis DIANA is 15 volt. A Kr. e. 715-ben Efezusban epltett Diana-templom meg a korai keresztenysegben is az 0 irnadasi helye volt.

Ezek a hagyornanyok vegul is JeZLlS Urunk Edesanyjara - Mariara - kerultek at az ortedoxia es gnosztikusok hatalrnas vita-harcai utan. Sok ideig tartott a vita, melynek alapja az az ISIS volt, akit If. Xerxes "szepIOtelennek" nyilvanitott meg csaknem 5 szazaddal Jezus Urunk elott, A korai keresztenyseg 431- ben, az Efezus-i zsinaton ugyanazt a titulust adja Marianak, mint amit az egyiptomi vallas - a Xerxes-i - nyilvanitassal - ISlS-nek tulajdonitott. (Bovebben: ,,[ gaz tortenelrn tin k vezerfona la Arpad ig" cim (l kouyvem 229. es kovetR.ezo oldalain.)

A Partus Birodalorn hitvilagaban azonban JeZL1S Urunk es Edesanyja - mint a sokezer eves "advent" Folden reinkarnalodott Isten-szemelyei - a" Feny Fia" es "FeIZY SZ11ze "-kent talalhatok a Szentlelket ado Szentharomsazban a Feny

. .. .0'"

~tya" rnellett, Pontosan ugy, ahogyan Szentkoronankon volt abrazolva, annak atalakitils el6tti allapotaban,

173

De terjunk vissza a napfogyatkozas horoszkopjahoz. Ez a napfogyatkozas pontosan olyan teljes, mint amilyen Jezus Urunk megfeszttesenek pillanataban volt. Tehat mar magaban is olyan egi-jel, mely sorsdonto fold! esemenyekr« uta!'

Bemutatom azt a magyarorszagi teruletsavot, ahonnan j61 lathato. A valtozasok tehat nem Budapestrol, han em a napfogyatkozasi say nepetol indulnak.

A:l1999. augusztus ll-llell". naplogya\kczas MagyatctSZagM eso s~vszelessege 112 kllometet; a telles solelstlg 2 pete;t3 ma.sodpetclg tart ebben" ;tonaban

Ez a napfogyatkozas nemcsak azert fog sorsdonto esernenyeket okozni az ernberi eletben, rnert az Oroszlan csillagkepben tortenik,

A Venusz planetanak az a "hatn'tI6" rnozgasa, amikor az Oroszlanbol kijovo Nap helyett "visszamegy" az Oroszlan csillagkepbe - a Nap hazaba - valosci[$oS kozmikus uzenetet nyilatkoztat ki, mer! az ".E;gkiralyn6" lep az ,,'Egkirci~y" helyere es meg hatalmasabba teszi annak josagcit. De ekes bizonyft6ka annak is, hogy ok ketten uraljak a Mindenseget. Ez is osi, mahgar (sumlr} hagyomdny.

Ugyanis a "Planetarium Babylonicum" (Deimel) arro! tajekoztat rninket, hOgy a.surnlrok ket Oroszlant ismertek az egen:" UR-GULA" (hatalmas ur) es "UR-NtA/-l" (tudas ura). A napfogyatkozassal egyutt lev6 venuszi mozgas ad magyarazatot erre. A Zenitet ket csillagkep uralja, mint itt bernutatorn: az Oroszlan es a Szuz, A Szuz jelkepezi a "Napkinilynet", de amikor a Venusz igy .visszaballag' szinodikus lttjan a "Napkiraly hazaba" - ezt, mint ,,01"05z1an" teszi es fgy az "UR-MAH" lesz az Oroszlan csillagkep neve.

Ez a magyarazata annak, hogy INNANA a jelkepes abrazolasokon ket oroszlanon all, mikent az lathato a 80. oLdalon.

174

Az 6rthetoseg kedveert bemutatom itt a "Szuz'; es "Oroszlan" csillagkepeket, amint elhelyezkednek az ekliptikan.

A'4 ekliptika a SZUZ es OROSZLAN csillagkeppel

Itt erdekes azt felfedezni, hogy a sumfr kozmo16gia geocentrikus szemlelete a Szuz csiflagkiipet ket reszre osztotta.

A IreleN resz: a "Spica" (Kalasz csillagj-ig, neve mul AB-SIN es a nyugati reszbe: sorolnak: a Sziiz tobbi csillagai, de nem a Szuzhoz, hanem az Oroszlanhez tartoznak es nevuk: mul ERU A Sztiz csillagkepe "beta" csillaga (Virgin is) az Oroszlan hcitso combjan ragyog es ennek szimboluma a rozetta. A Venusi neve: mul DIL-BAD

Detroel: Plenatenium Babylonicum c. konyveben igy ir errol (3.,46.,47.01- dalon) :

"A beta Virginis es Spica kozatti csillagmezo alkotja az ERU csillagkepet.

Ax isteni datolyafurt. osillaga a Szuz csillagkepebe tartozik. Erlelme: megtermekeny[to; neve: SARPANITUM.

Az OroszlanJarkan ragyog6 csillagok kepezik Sarpanitum istenno datolyafortjet.

Az ERU tehtu a Szii: nyugati fete! foglalja magaban, beleertve a beta Virginisf is.

Amikor mul DfL-BAD (Venusz) az ERU csillagkepebe er, Sarpanitumot megszenteli. "

Ar;tilwr mid DIL-BAD mul AB-S1N es mul GULA csiliagjai ki;iz6tl all, a ferme~enyseg tis a bOseg megsokszorozodik a Fa/don. (Virolleaud: L'Astrology Chaldeenne, Paris, 1903.)

Mit rnond nekunk az egi Gzenet?

, A~ "egi-_jel" varasaban a magyar nep egyre nagyobb szamban fordul a "feny ~ei~. A lelkekben egy szinte ontudatlan - kozmikus iranyltasu - melegseg vezerli &Z embereket a "hinni-akanls" fele, Ez a segltsegkeres Egi Edes-

175

! HNlTH

A SPICA es beta Virginis egi helyzete az ERU3 csillagkeppel

anyankban - Boldogasszonyunknal - talal menedeketes szinte atavisztikus felebredessel fordul F ele] e .... es Igy van j 61!

A napfogyatkozasi horoszk6p Venusza 6, aki az eletet ado Napunknak csillagkepebol ktlldi a feltamaszto segitseget akkor, amikor a Napkiraly, a Sziiz csillagkepebol aradharo tudast okossaggal inditotta es j6 szandekokat erostti,

Igy valik a napfogyatkozas utan Napbaoltozott Boldogasszonnya az Orosztan csillagkepben tartozkodo Venusz es ebben a helyzeteben, az .Jstenostorat", a Denebolat is uralja. Aldds es vedelem az 8 kegyelmes szandeka, mely allandosul a csillagok rendjeben es eleri az 6 nepet a Magyar Folden.

Istenunk, Urunk iranyltja a csillagok rendjen at a foldi vilagot es hazan~ megszabadui a gonoszsag hatalmatol. A .Feny" fete fordulds lstenhez valo lelki felem elkedeseb en, tisztessegben. becsiilettel es testveries megertesben uralkodik majd sajat hazajaban a magyar.

El6seglti ezt a kifej lodest az is, hogy a Szuzzel polaris B ika csillagke~ szatumuszi hatasa is csokken, gyengul es el is lankad, melt a magyarsag az Orion-hatas alatti nepekbe sorol. (lkrek = az Orion gyennekei) - KOS-i nepek is vagyunk, hiszen sumir-mahgar oseink a KOS csillagkepet a "Hun ember

hazanak" (mul LU-HUN-GA) neveztek. .

Az "egi-BlKA" igy az Orion es a Kos altai van "terelve", amikeppen azt bemutatja dr. Papke az ernlitett konyveben, az alabbi abran kozolve - hahis koszOnetteL

Jezus Drunk 2005. szuletesnapja tehat meghozza a Magyar Feltamadas~, .. de sietnlink kell osszefogni Nagyboldogasszonyunkba vetett torhetetlen hituk-

176

tunkben, Feleje fordulni 6sszeero lelkekkel es osszefogott, egymdsba kapaszkod6 kezekkeLes a .Fenybe" allni, mert:

"Fen}" ha jon, nem leszunk szeliollepelt buzakalasz! "

A napfogyatkozasi horoszk6p csi llagallasa inak megfej tesekor es most, tur;tlidve a bekovetkezendo "minden lehet" rorteneseken - eszembe jutnak Jezus Urunknak azon szavai, jovendolesei, melyeket az evangelistak Jeruzsalemre igyekeztek vonatkoztatni. Ott azonban nem teljesedett be az a Jezusijovendoles.

Talan a napfogyatkozas idejere vonatkoznak Jezus Drunk azon szavai, melyeket fgy mondott:

" Mikol' pedig hallan! fa gtok habonikr61 .... meg ne remuljetek .. ez meg nem a veg - Mer! nemzet nemzet ellen es orszag orszag ellen tdmad; es lesznek{dldindulasok .. ehsegek is haborusagok: - De azokban a napokban, azutdn a nyomorusag utdn a Nap elsotetedik is a Hold nem fenylik. Es az eg csillagai lehullanak tis az egekben /eva hatalmassagok megrendulnek' (Mk J 3. 7. 8. 24-25.)

1999. augusztus l l-en, Jezus Urunk 2005. sznletesnapjan napfogyatkozas lesz, A Hold sern fenylik, Az "egekben lev6 hatalrnassagok'' (urhajok) lehullanak .... ?

Es akkor meglatjatok az .Jsten Fiat" eljonni a felh6kben nagy hatalommal es djcs0seggel.

Ohl - Bar meglarhatnank!

011! - Bar ugy Iatnank 6t - arnikent e konyv clrnlapjara tettukl

177

XIII.

" ... es megjelent ujra, nekiink is!"

Az elobbi fejezetben ehnondtam azt, hogy oseink hitvilagaban torvennye lett - meg foldreszallasuk elott - a "Piny Szuzenek", Marianak es a .Feny Fianak" Jezusnak vedelme.

Azt is hozzatertem, hogy ez a vedelern Jezus Igejealtali Igazsag-tanitassal, egy torhetetlen hitte valt, mely manieheizmusnak, nesztorianizmusnak vagy jezusi-szkitizmusnak nevezve - mint eretnekseg - a judai-kereszteny ortodoxia Uldozottje' lett. Miutan pedig a judai gyokeru keresztenyseg tanaiban a "bosszual16 Isten" is helyet kapott - a mi oseink Jezusos vallasara nemcsak a "poganysag" csufnevet illesztettek, hanem a vertanuk ezrei is elpusztitasra kerultek. - Es itt, Atillatol Koppanyig, bizony sok igazhitu verunket sirathatjuk. De talan az Atillatol Koppanyig jelzett idoszakot kiterjeszthetjuk napjainkig, Ugyanis az a gyulolet, mely Jezus Urunk ellen felhangzott .feszitsd meg" kialtassal indult utjara, napjainkban a gonoszsag ideologiajaba zsugoritva jelent meg Nugaton is es Keleten is. Hiszen rna mar jo! tudjuk, hogy a "muvelt Nyugaton" a titkos szervezetek kapitalizmusa keszitette elo es robbantotta ki a haborukat, hogy aztan Keleten a marxista terror szedhesse aldozatait asokbol, akik Hem tartoztak a .feszitsd meg'l-e: kialtok: k6ze.

Keleten a marxizmus sajat dugaba dolt es rniutan Jezus Igazsaga helyett a judai-gyokeru "paulinizmus;' maradt meg "keresztenysegnek", a volt gyilkosok a keresztenyi rnegbocsatast kovetelik azoktol, akiket megklnoztak. Kereszteny es keresztyen egyhazaink megalazkodnak a gonoszok elott es nem kovetelik a gyilkosok rnegbunteteset.

Azt is tetlenul nezik, hogy - ismetlem - a "miIvelt Nyugaton" pornoszisztemaval kicsuJoljak Jezustes edesanyjat Marial. De ezek az egyhazak nem vettek fel tanaikba Jezus es.Maria vedelmet, Talan azert nem gondolnak erre, mert .Jsten Baranyakent" a "szentmiseh" felaldozzak'i.r.Vagy talan azert, mert rna mar akereszteny "istentisztelet" egyik fejezete: "Isten kivalasztou nepeert> a zsid6kert valo imadkozas?"

Ki tud erre feleletet adni? - Viszont a tenyek azt bizonyrtjak, hogy a mi oseink hitvildgaban e/o k6teiezo vedelem, mely Maria es Jezus istenes tiszieletet. kovetelte es becsmerlesuket buntette - akeresztenysegnek nevezett vallasfelekezetek egyikeben sem letezik, Ugyanis, ha letezne ilyen vedelem, nern fordulhatna eli) pl. az, hogy a 90%-ig .Jcereszteny" lakosu Kanadaban az ontario! kormanyzat megtiltja a koztereken es nyilvanos helyeken a karacsonyi dlsziteseket, vallasos targyak (Betlehem, Jezus ajaszolban, Szent Csalad) 6brazoiasat, mondvan: muliikuliuralis orszag vagyunk es ezek a kereszteny jelkepek sertik a .inem keresztenyek" erzekenysegel, "meggyoziidesei."

178

(Viszoot a zsido jelkepeket, a Menorat es a David-cs] Ilagot kitettek az ontario: pariamlllnt ele.) - Ez a helyzet napjainkban,

Talan azert nines "vedelem", melt ezek a kereszteny egyhazak Jezust is es Mari,at is zsicl6 szarmazasnnak tanftjak, Hat ezert kell nekunk feltarni az iaazsagot es eredeti valosagaban bemutatni a Betlehemi Herceget. Ezert megismerhetjUj( 6t a kovetkezokben testi alakja seerinti emberi mivoltaban is es aztan eln~ondhatjuk,. bogy miben kidonbozik at 6 Igeje, tanitasa a 'jelenlegi ,)keresztinyseget" bel61t6 saul-pal! ideologioto: De elobb elmelkedjunk a

k6vetkezokeppen: .

Vegy Ie engem a keresztrdl!

- hiszen a ,gyHWlet szegezett engem oda es en megmutattam nektek, hogy lsten Fia vagyok; Legyoztern a halalt es testernet rnagarnmal vittern az Atya-

hoz, ,

- Mf6J't a "gyuloiet akarra" halalornat dics6it6d?

- Mi~rt nern hirdeti flltamadasomal az [ires kereszt?

" Hiszeh Peter, akire a nyajat btztarn, lelrta nektek.e kereszt rendelteteset, ami nem z halal hirdetese, hanem az Grdk tIel predikalasa.

Gondolkozfal-e mar azon hoav milyen is volt ieZllS Urunk ~ l11~l ember? .... bsszehasonlitottad-e sajat magadat Vele? ..

" }fa i:gen ~ akkor III ilyennek latrad Ot? ... ~ Egy:;zertl emberi abrazatunak v~~y Baranynak, aki csak azert jot! e vilagra, hogy felit.ldozza Magar a te meg at: en buneimilrt?"

Bizonyara te is ugy vagy Nemzet- "5

tes,~ver, mint a keresztenyek nagy """'..J.Uo....,._.:....!."'--'..:..:.;.;'-- _ __:~ __ ---l

~2lazal~ka, tiki ezen nern sokat gondolkodott, hanern ugy fogadja el a Krisztust IS, arnmt a~ az egyhaz - arnelyikbe tartozik _ tanitja.

Pedig 0 azt rnondta, hogy "mi rnindnyajan Isten fiai vagyunk". Es 6 az ~o,a. Te~ataz "Isten-fj(lsag"-b61 valarni kell Iegyen benned es bennem is a rni U~.~nkbQI. ,~os, ez a:z "Isten-fiusag" benned az, mely kotelez teged Jezus

~k valQsagos alakjanak megismeresere,

" Sok ernberre] talalkozhatsz, akik azt rnondjak: "Ha Isten fia volt is valoban ;~I~m hata/~n'il11a! :-endelkezeu, 111Iert hagyta, hogy m.egdljek? Miert nem wil-

k L. (/1:0 meg ClZ egesz rendszert, lis miert nem iou ki gydzteskent ebbdl az egesz

onjhklusb61?" .

179

Ez a mai rnateri al ista em ber h angja, ak i ketsegbe is vonja az Ur J etezeset. Nekunk, akik hiszunk Benne, feltetlentll tisztaban kell lenni azzal, hogy az Dr Jezus emberi tettei va laban az ernberi getlasoket nem ismerolstenfia tokeletessegepek hibatlan es idoszeru akcioi - vagy a hamissag es gonoszsag, bunre igyekezes es beteglelkuseg megvaltozrarasat szolgalo reakcioi,

Mil:yenne~ kellett lenni tehat annak a tokeletes foldi lenynek, aki onmagat az "ember-fianak" is nevezte, hogy eletenek minden rnozzanata a termeszet

nagy WrvenyszerOsegenek foldi tukorkepe volt? .

1;:Ia egy tortenelmi szernely eletenek lefolyasat, munkassagates alkotasait akarjuk megvizsgalni, (lgy elobb ismerni kell azt a komyezo vilagot es benne az ember altal formalt tarsadahnat, tarsadalrni rendet es eletformat - amiben az ineta napjait leelte, Kulonoskeppen lsrrterntlnk kell azokat a torvenyeket, meiy az eletformat kialakitotta, a szemelyes szabadsagot biztosltoha, vagy szabaIYQzta, s azt is, arnit a tarsadalorn-kutatok "nirsadalmi erkolcsi tartalom't-nak neyeznek,

Jezus Urunk szinten egy .jorveny es erkolcsi felfogas" szerinti kornyezetbe illeszkedett.be es akcioi, valamint reakcioi teljesenennek a "kornyezetnek" a fuggvenyei. Ezt a kornyezetet nekunk azert kell megismerni, mert a .rni" vilagunkban - rna .Jezus Urunk cselekedetei - egeszen mas elbiralas ala esnenek, mint estek az 6 koraban es a .zsidok orszaganak" nevezett tarsadalornban,

A legelso, amit tudnunk kell az, hogy a .zsidok orszaganak' nevezett tarsadalmi rendben nem volt vallasszabadsag, hanern minden lakes koteles volt az jtllamvallast" - Jahwe 11 itet - elfogadni, gyakorolni es a ,;Nagy Szanhedrin" hatarozatainak engedelmeskedni, lteletet es parancsait ellentmondas nelkul te1jesiteni. Ez a Nagy Szanhedrin pedig onmagarol a kovetkezokeppen torvenykezett:

Ajetuzsalemi ternplom Nagy Szanhedrin-je lahwe felhatalmazasabol hozza a Torvenyt; Jahwe maga js tiszteletben tartja ezeket a hatarozmanyokat. A Nagy Szan hedr in j ogosu ltsaganak ketsegbe vonasa halallal buntetendo,

A mai ember termiuologiajaezt egyszeruen ,;terror-uralomnak" rninositi, mert elkepzelhetetlennek tarija azemberi szabadsag olykeppeni megserteset, hogy egy kozcnseges "elJenv6lemeny nyilvanitasa" mal" a halalbuntetest 110zhatta maga utan,

Pedig ez lgy volt, sot - kegyetlenul igy volt. Ugyanis e "vallas-terror" alatt 616 tarsadalomnak es maganak az egyennek minden eletlehetoseget, cselekedeteit, eljadtsat es.beszedet a zsido vallas tattaima, szem161etenek rogzltett fonnaja - a Thora - hatarozta meg. A ThOJa nem dogma, hanem a "zsid6 vihig es zsido elet" szabalya es tOrvenye. A Thora minden dQlog, ligy es cselekedet merteke lis m6r6je. Ezt l1em lehet ,.,refonmilni, vl\ltoztatni, mas ve.lemenyre" hozn i es mi\S v61emeny aJapjan Llj szektat alapftani.

Az egyetlen lehetoseg az eletre: "eJismerni a Thonltes rendelkezesei 5~eri.nt elni." M iutan pedig a Thora legfObb 6re a jeruzsalemi Nagy Szanhednn, nielYriek hatarozata'i ellen val6 vetseg csak ugyanazt a bUntetest vonhatta maga utan, mint a Thora ellen szegU16 "lazad6kna](, tevtan-hirdetoknek.

180

szem6t-pj·edikatoroknak es istentelensegre bnjtogatoknak' jart, Buntetes pedig csak egy volt a halal!

H!zus Urunk csaknem minden szava, melyet az Evangeliumok szajhagyomany Utjan es nem kozvetlen hallasbol rogzitenek - kirnerrti a Thora-ellenesseg es l'I1eginkflbb a Nagy Szallhe9rin ellen nyilvanltott velerneny kriteriumat. MiLyenek lehettek valojaban az 0 - zsidokates a zsido vilagot ostorozo szavai a vaJ6sagban, ha az evangeliumi "atszul't forrnajuk" is kimeriti a legnagyobb vetseg tenyet?

Jezus Urunk bitorsaga.t, elhatarozottsagat, egyenesseget es rnegalkuvas nelidi1i, "F1apbati:!t6zott forradalmar" mivoltat csak akkor tudjuk igazan meltanyolnl es ertekelni, ha megismerjuk az 6 koraban ervenyben volt azon torvenyeket, amelyek "zsid6 orszag" alattvaloinak eletet iranyitottak, Ezek a torvenyek azorszag: ossze: lakosara vonatkoztak - fuggetlenul fajtajuktol - fuggetlentrl attol, hogy "nem zsido vallas" kovet6i voltak azelott. Zsido-orszag torvenye tI1.inden lakosra k¢telezl; volt es ez az orszag nem ismerte a mai elnevezes es ertelem szerinti, un. "vilagi torvenyeket", Ttt csak egy torveny volt, meJy viJagies hitbeli", mely politikai es vallasi - a zsido eletrend torvenye, a: Thora. lis ez.ellen meg a zsid6 kiraly, Heredes sern tudott semmit termi - hiszen is is a "zsjd6 orszag'' allarnpolgara volt.

Azokat a I1gyakorlatokat", rnelyeket a Thoraes sajat tekintelyenek vedelmeben, a torveny legf6bb ore - a jeruzsalerni Nagy Szanhedrin ~ fcganatosftott, prof. Elflelbetl Slau.ffer gyujtotte ossze es"Die judischen Ketzergesetze" nev alatt ka~.a16gizalta. Ezekbol ismertetek nehanyat a kcvetkezokben (a szamozas a torvenyci kk i lletekes szamat tunteti fel):

1. Aki a szombat tiszieletet, vagy a Thora egyeb e/oirdsdt tudatosan es akarva dtle,pi, az Isten-szentsegteleniui.

2. Meg kellot dorgalni.

3. Ha a$ illellJ nem szivleli meg a figyelmeztetest e,s tovdbb is a Thora rendf!:lkezeseinekeltenszegr:il - azt halalra kell iretni es meg kelt kovezni.

4. AJha Thora isieru eredeiet ketsegbe vonja - az megegetendd.

5.,>1. rabbik. vaiamelyik eiolrasanok. (Halacha) be nem tartdsaeppenugy bl:intftendo, mint a Thora-ellenesseg.

39. Tevtan-hirdeto (szemet-predikator) 'Bal' gyermeke, aki az lsten nepat - ter<vszeri1 agitiici6val- azistentelensegbe akarja vinni.

40. Az llyer; "szemel-prr!.dikator" ellen vezetett eljdrasban fne1I6zni ketf az egyebii:gyeki.Jen erwinyes·"embehesseg rendelkezeseit. /I

42. k "eiteriteU voros" az egy varosi vagy falusi k&6sseg, amelyik a " te.vtan-ptedikcitor 'i agitaci6ja k.tJvetkezleben egy "nagymervu eiparl'o16.s i mozgalm9t" Stervez.

43 .. ;4 jeruzsalemi Nagy Szanhedrinnek hivatalos k6zegeket kell az illeto helpre MkiUdelli az (ilapos kivjzsgaliisok lefolytatasara, az elp6rtol6si mozga- 10m koriilmenyeil:rek- a kezdembryezoknek, az elterflelteknek is c!z cirtatlanoknok a szigQru megallapftcisa vegett

44. A kezdemenyez6k minden: e~·etben inint ,J te.vtan-prediktitorok" kezelendiik es megkovezend6k. A vogyonuk lis /jirtokukfeiegefend6.

l81

45. Ha az elpartoldsi mozgalom meg nem erie el a vdros lakosainak a fidel - a lakosok megdorgalandok esfigyelmeztetenddk.

46. Ha a dorgalas ulan visszaternek - amnesztiaban reszesliendok:

47. Ha a figyelmeztetes eredmenytelen marad - llgy az elterteket mind Jeruzsdlembe kell vinni is egyenkent, a megfeleld IQmikihallgatasok'irtjdn lesznek eltieive.

48. A biinos6k megkovezenddk - vagyonukat jogos orokosei« kapja]:

49. Ha azonban az elpartolds merve lzillepi a varos lak6inak jeW. akkor egy kiil6nlege.s t6meg-eljimis alkalmaztatasa szukseges A vdros minden lakoja kardelre hanyattatik, es karddal kivegeztetik .. a varos maga minden birtokkal es vagyannal hamuva rigel/erik es azl soha tobbe feleplteni nem szabad.

50. Egy elpartolt varosra alkalmazott ilyen biintel6 eljdrast ugy kell tekinteni; mint" az lsten-tisztelet eg6 aldozatat".

51. Az 'elpartolt varosra' vonatkozo eldirasok teljes ertelmukben alkalmazandok.az ; elpartol t torzsekre" is.

52. Egy "ham is profe«:" III indig "tevtal1~hirdeto ". aki lzraelt dlmodozasokkal, . f6tomaSQkkal, hozug-bcilvanyozasokkal, varozslaual, szellemidezesekkef, vagy valasagos csodatettekkel az istentelensegbe szandekozza vezetni.

53. A "hamis-pr6fetat" kuldheti maga az Isten is, hogy probiira tegye lzraelt.

54. A .Juunts-profeta" azonban legtobbszora pokol eszkoze, Belial lelkisegeben, akinek enejevel a megtevesztes csodait teljesitt.

55. A "hamis-pr6fetat" a Nagy Szanhedrinnek kell elltelni es Jeruzsatemben kelt kivigl37ni.

77. Az "istenteleneknek:' a kivegzese az Isten legnagyobb dicsdltese.

* * '"

A fent kozoltek csak kis resze! kepezik ezeknek a .Jioher-torvenyeknek", am iket a .zs i dosag mine I e lobb akart ami U runk J ezusra alkalm azni. Lathatj uk, bogy minden szava beletrtkozott a Thoraba, hiszen 6 nem a zsidosag bosszuall6 Jehovajat predikalta, hanem a Szereto Mennyei Edesatyat, aki .a zsidok orszagaban .Jdegen Jsten" volt.

Megerthetjuk, hogy "nem lehetett profeta a sajat hazajaban", hiszen a Nagy Szanhedrin titkos ugynokei mar epedve lestek, hogy a samariai lakohelyek lakossaganak "t6bb mint a fele" csatlakozik rnajd Hozza es fgy a torveny szerint a~ 1)1' minden atyafisagat kardelre hanyhatjak a 49. § ertelmeben,

Kdvettek a mi Jezusunkat mindenirve es 6 okosan es batran hirdette az Atya szent forrada I mat - a rnegtisztulast es az orok elet valosagat, Hirdette, de ugy, bogy a zsid6sag hajdani ugynokei nem tudtak az "elpaltoiast" egyetlen kozsegre sem rabizonyltani, niszen a "hamis profeta" a .Jiegyen beszelt, vagy a tonal tanitott" es .vegezte csodatetteit. Nern lehetett tehat tudni, hogy a "kivfmcsi sokasag" honnan is.gyulekezett ossze? ....

Hasonlo cellal sohasem kesztette allasfoglalasra hlveit, hanem peldazatokkal tanitott. Amikor a zsid6 "torvenytudok", vagyis a vizsgalatra kikUldtiU

182

agyntiktik mar elore lefektetett pontokra .kerdeztek Ot, mint az pI. Lukacs 10:25-37. elbeszelesebol kivilaglik - nem 0 felelt, hanern az elmondott peldakep utan maga az ugynok adta meg a v~~aszt es igy a Thora szerint az Or Jezus nem volt letartoztathato, mert nem a mondta ki a Thora-ellenes szavakat.

Az a tamadas azonban, amivel a zsidok .Jstento! eredeztetett bosszuallasanak torveny~it 6,s szokasait'' perg6tt1z ala veszi - az mar maga az isteni kuldetes bizonyfteka.

A fen~elmondo.ftak utan lathatod Nemzettestverem, hogy a rni Urunk Jezus hem egy felaldozott barany volt, nem is "bfinbak", han em az Isten Igazsagat korbaccsal is ervenyesito .forradalmar''. Ugyanis az igazsag hlrdetese mindig farradalmat okpz a hamissagban.

A rnai [udao-christianizrnus, a Thora felmagasztal6ja, hiszen a Szent Biblia egyik reszet a 'Thora alkotja,

Hat az UrJe;zus koveteseben ma rni afeladatod? ..

A .Thora hamissagaban megnyugodni, vagy az Or Jezus.lelki forradalmaban ii) r2letre kelni? ....

* '" '"

Mielott' hataroznal, gondolkodjitl nehany napig a kcvetkezo kerdesek fe-

lett: ,

1.) Tudod-e biztosan hova tartozol? ... Nemzeti es lelki szempontbol vizsgalva enedet - vannak-e tradicioid? ... EI-e benned val ami szikraja a magyar osisegnek?.

2.~ Tudod-e biztosan hova tartasz? .. Eleted boldogsagahoz jere arnostani utad'LHelyesen hasznalod-e energiadat lelked bekejeert es ut6daid megmaradasa(M? ...

3.) Mindazt, amit anyagban es lelkiekben osszegyujtesz eletedben - j6 helyen liagyod-e? .. Lesz-e a bbol tovabbi hajtasa a lelki es nemzeti eletben gyakorou, a krisztusi es nernzeti jov5. erdekeben kifejtett aldozatodnak es erOl.kodesednek? .. Vagy ami marad, az csak a "szintelen es lelketlen

anyag?"... .

Ha ezekre a kerdesekre - onmagad megelegedesere - mar megfeleltel, akkor alkosd meg a mi Jezus Urunk szent, de emberi alakjat es hasonlltsad ossze saja{ magada: Vele.

Aztan rnegerted majd a mi irnadsagunkat, az (;1' Jezus neveben a magyar nemzetert.

A keresztre feszitett hagyateka

Eftessa varosaban Jezus keresztre feszitese ~s feltdmadasanak idejetol kezdve, tdbb mint 900 even at, ereklyekent or iztek azt a halotti Ie iplet, amellyel betakartdk es slrboltba tettek: a megsebzeu Istenfha, a keresztrol, levett Jezus testet, amelyen Q .imegsebzett " testenek kepe, teljes alakjaban (tehat eloJ- es hcitulmizetben) lathato.

Az iszlarn pusztftasai elol meg akartak menteni az igazhituek ezt a halotti lepelt es vittek, mentettek napjainkig. A halotti lepelnek tehat meg van a

183

maga tortenete es rna mar - hula a tudornany modszereinek, sikertllt felterkepezni azt a kalandos utat, mit vegigjult addig, mig a mai, italiai Turin-on erkezett. Mai neve: a " Turini Lepel".

TRAVELS OF TH~ SHROUD _ 7IlM'lsoff1ltMatrrlyllm _1l111l.1ltn"iDn«,IKKi"ll11S1lmpOu> _Fj"ll1J1II<iJ

__ Ul1MfrntIWA RolIItI

A "Turini Lcpel" Turinba erkezesenek Utja.

Fontes itt 1l1cgjegyezJli azt, hogy a Lepet, mint "Mandylion" Kr. u. 944-ig Edessabaa volt es meg ezevben kerult Knnstantinapnlyba.

(A terkepet iitvettem lan Wilson "The Shroud of Turin" c.imu konyvebol. - Image Books. N. Y.,

'. 1979)

A regi idokben legendakent maradt meg a hlvoknel az a tudat, hogy ez valcban a megfeszitett Jesus halotti leple es ez a legenda igen megerosttette a

Benne val6 hitet. Eppen ezert sok gonosz akadt, aki el akarta pusztftani. .

Pocsolyaba dobtak, felgyujtottak az epOletet, amiben orfztek, de a ~ond~lseles mindig - szlnte csodalatos medon - meg6vta es megmaradt a mal naprg, Es milyen erdekes az, hogy a Lepel mellett rna is megtalaljuk az evezre~es harcot, rnely oly sokszor a letezeseert folyt, de korunk m6dsz6:e s~ennt Ugyanis a "feszitsd meg"-et kialtok mai ut6dai ,)1arnisitas~ak" h!r~e:lk; az igazhivok pedig a mai tudornany minden eszkozet felnasznaljak valodlsaganak

bizonyitasara,

184

Melt nagy a tet! Ha bebizonyosodik, hogy ez a lepel val6ban a megfeszitert Jezusnak tester fedte es a lenvaszonon lathato megsebzett alak valoban Jezus flltarn.ad6simak a bizonysdga, akkar Jezus ismet .feluimadt" a mai emberisegnek, a mai ember altalfellal6lt es szerkesztett komputerek bizonylataival; es igy a " Turini Lepel" csodajaval kell elindltani a nem uj, hanem az lgazsagban ujra szuletett erkolcsos vildgrendet.

De ha a Lepelt egyszeru hamisitvanynak nyilvanltjuk, megint azt csinalnak a "gonoSlok" a mar megfertozott es lelkileg elsotetltett emberiseggel, amit akarnak - az "uj vilagrendjukben",

Arnikor a kovetkezokben rovid ismertetest adok a Lepelnek hozzank era tOrteneter61, elmendom azt a - korunkban lezajlott - tudomanyos kiizdelmet is, mely valodisaganak elisrnerese erdekeben vegbe ment. Ebben a Iegszomorubb az, hogy a mai romai egyhaz es maga a papa is korunk Pilatusakent szerepel.

Eppen ezert talan kezdjuk azzal a tortenetet, hogy a regi egyhaz "szentnek" tartotta a Lepelt, htveinek bernutatta, kozszemlere teve, lgy:

1521-ben Charnbery-ben harem puspok helyezi a fooltitn·a. A hlveknek tomege dteseri Jezust, a "szent lepel" altal es eppen ezert, a meg mindig .feszftsd megv-etkialtnk is mukodesbe Iepnek,

1532-ben tuz Ut ki a Lepelt orzo kapolnaban es a Lepel megserul a kapolnat elpnsztlto tiizben. Az ezust doboz is megolvad, amiben tartottak, de ismet esodakeru, a Lepelen. lathato emberi alakhoz nem birt hozzajutni a (UZ, csak az alakot nem mutate lenvaszon reszek serultek meg. Mivel a kapolna leegett, a . Lepel a Chambery-ben leviS apacak zardajaba kerult es a j6, hivo apacak kifoltozzak a Lepel egesi sebeit.

15F), szeptember 15-enaztan veglegesen Turinba erkezik a Lepel, 1898-ban a turini katedtalisban kiallltjak, a fooltar Rile fuggesztve; majus 25-en Secondo Pia kesziti rola az elsa fenykepet es 6 fedezi fel azt a csodalatos valosagot, bogy a Lepelen az "alak"-nak a negativ kepe kuhat», Aztan ugyanezenev Junius 2-an a Kiralyi Palotaba viszik, mint .rnuemleket" (relikviat).

7931 -ben ismet kiallftjak husz napra Turinban, Umberto piemonti herceg hazassagkotese alkalmabcl es Guiseppe Enrie hivatasos fenykepesz uj fenykepsorozatot keszlt a Lepelrol.

1969 jun.ius J6-J7-en Mns. Pellegrino turini kardinalis bemutatja egy tudosokbol a116 kuldottsegnek es ekkor keszulnek a Lepelrol az elsa szlnes fenykepek,

1972. okt6ber J -en "ismeretlen szemely" akarja elpusztitani, rnert tnz Ot ki a Kiralyi Palotaban, pontosan ott, ahol a Lepelt orfztek, de az azbeszt tokja megvedte a pusztulastol,

J973-ban kozszemlere teszik a Kiralyi Palotaban az olasz tud6sok, a TV es a sajt6 reszere cis a Lepel "felOletere lerak6dott anyagokb61" (tehat nem a Lepel anyagabol) rnintat vesz dr. Max Frei zUrichi botanikus professzor. Megvizsgaltak a Lepel szovesi szalait is ott, ahol a vernyomok lathatok, de e vizsgalatok mind a bizonytalansag es a hatarozatlansag idejebol valok, amikor csak a "hiedelemre" volt alapltva a Lepel valodisaga. Az "erdekI6d6k" na-

185

gyobbik resze mindenaron azt akarta bizonyltani, hogy a Lepelen levo alak valamelyik kozepkori, nagy muvesz festmenye es itt meg Leonardo da Vinci-ig is elertek a feltetelezesben. Arra senki sem gondolt, hogy nines oiyanfestdmil: vesz a vilagon, aki vdszonra tudja .festeni" egy emberi alaknak a negativ kepel.

Termeszetesen ez a rnegallapitas a - negativ -alak a Lepelen - vilagszerte felkeltett€ oz. erdek/(jdeSI. Miutan mar sok fenykep kerult forgalornba a Lepel- 1'61, sokan voltak olyan "bfvok", talan vallasos ernberek, .akik tudni akartak az igazsagot. llyenekrol azt szoktak Irni a sajt6ban, hogy .Jiobbyv-kent foglalkoztak a Lepellel,

tgy Yah a hajdani USA-beli repulokapitany, John Jackson is, akinek - taIan igy mondanam - "J6zust keres6 eleteben" felejthetetlen nappa valt 1976. februar 19-e. - De azt is hozza kell tennem, hogy ezek apilotak es asztronautak magasra emelkedve a Foldr61, talan jobban es kozelebbrol latjak az Istent, mint az utca embere, Ilyen lehetett ez a Jackson kapitany is, aki a megnevezett napon az alburquerque-i (New Mexico) repuloteren volt kikepz6 es Eric Jumper nevii kapitany tarsaval osszeallltottak a Turin! Lepel fenykepet ugy, hogy teljes egeszeben Idthau) volt a rajta leVQ emberalak negativ kepe.

Ugyanebben a. varosban mukodott Bill Mottern radiografikai laboratoriuma is, amelyik a NASA urhajozasi kutatasaiban alkalmazott, uj keszulekekkel '~lntej"pretation System's VP-8 linage Analyzerj-klserletezett, Ugyanis ez a keszUlek dombormukent mutatta ki a kepernyon az arnyek es a feny hatasait, Az urhajozasban pI. ket fenykepet vettek kiilonbozQ szog aJatt a Holdrol es ezzel a keszulekkel a Hold domborulatai is latszanak, ami egyetlen fenykepen, pl. egy emberi arc portrejaval - nem lehetseges, rnert nern ad eleg informaciot a keszuleknek a haromdimenzios kep kialakitasahoz. I

Jackson es Jumper kapitanyoknak az az otletuk tamadt, hogy a Lepel fenykepet megvizsgaljak ezzel a kesztilekkel es Mottern kozremukodesevel a Lepel fenykepet behelyeztek az "analyzer"-be. Iszonyu nagy volt a meglepetestlk, aniikor a keszulek haromdimenzioju kepet mutatott (1 kl§perny6n. Ezzel az eljarassal bebizonyosodott, hogy: a Lepelen leva alak kepe nem lehet miivess! t!a/estes, hanem valami egeszen kulonleges sugdrzas hozta letre azt.

A ket kapitany most munkahoz latott es a legkivalobb USA-beli tudosokbol (akik kozul egyetlenegy sem tartozott a .feszltsd meg"-et kialtok ut6dai koze), megszerveztek egy kulonleges kutat6 CSOPOltOt a Lepel rnegvizsgalasara "Shroud of Turin Research Project" (STURP) ne:vvel hatarozva meg miikodesi .sz~ndekllkat. A csoport minde.n keszlll¢kkel felszerelte magat, ami a Lepel h0riz.ont~lis es veltikaiis helyzetbeni vizsgaiatahoz szUkseges volt. (FotorrikrografJa, X-radiografia, X-sugar flourescens analysis, stb.) Az Egyhaz hozz~iarulasat rnegszerezve a STUR? 24 szakhld6sa, 80 Lilda Jelszerelessel es miiszerekkel megerkezelt Turinba es /978. okt6ber 8-an megkezdtek a Lepel szakszeril vizsgalatat.

Kozlom Illqjd a STURP-vizsgalat reszletes eredillenyeit, melyet igenj61 kiegeszltett dr. Max Frei professzor altai bemutatod eredmeny. Ugyanis 6 vegezte el az 1973-ban vett felUleti anyagminta alapjan a Lepel 'pollen' vizsga-

[86

Jamt es felterkepezte a LepeJ utjat. (Lasd a 184. oldalon kozolt terkepet.) Remektil kiegeszitette ezzel a STURr eredrnenyeir.

Akik ismerni akarjak a Lepel vizsgalatat, azoknak ajanlorn a kovetkezo fejezetben emlitett kcnyvet, melynek alapjan en is Irok.

,D,e talan megemlltekitt is oly reszleteket, rnelyek csodaiatosak. Ilyen "esoda" tortent a Lepelen leva verfoltok es a ,. testkep "-nek X-sugarral valo atvilagltasandl.' Ugyan is ebben az X-sugcirzasbpn la/szott a test kepe. A l;epelen. leva" alak" eltum, de a verfoltok mindegyike lalhat6 volt, ou, ahol az ember; t~stJl mutate alak sebezve volt.

A rnasik erdekessege a Lepelnek alulr61 valo megvilagitasa volt. Ugyanis a Lepelnek '1534-ben kapott "e,gesi sebeit" a jo apacak ugy javltottak ki, bogy a Lepel ala varrtak a foitokat. Igy senki sem tudta a Lepelt alulrol rnegvizsgalni es rnegnezni azt, hogy a verfoltok he/yen aver behatolt-e a Lepel lenvaszon sz6veCebe vagy sem. ~ A'turini Szent Jozsef zarda apacai lefejtettek a foltok egy re_,szet as igy a STURP'tud6sai alulrol is megvizsgalhattak a Lepelt es azt eszJeltek, 11,Ogy az 'alak kepe nem utou cit az eredeti Lepel-vaszonon (nem penetralt al rqjta), a vel' azonban igenis atutou.

Wfajd ha az olvasok megisrnerik a STURP tudosainak alapos es mindenre kifeljedo vizsgalati eredmenyeit, feltetlenul csodalkozni fognak azon, hogy a vatikani "b ivatalos" nyilatkozat megsem minositeue a Turini Lepeft Jezus ha/010 /epJenek &1 a megtagadast azonban kozismerten a masik oldal, a "Jeszitsd meg "-et kicilt6k mal utodainak befolyasa eredmenyezte. Hiszen maga PclJ'izs hercegerseke jelentette ki, hogy: "A mal kardinalisok nagyobbik resze isten 'kiwi/as-zloft' nepebOl valo. - A tagadas indoklasa a C-14 izot6p vizsgalat eredl'l1eny@, rnely a Lepelt a Kr. u. 14. szazadbelinek mondja. A STURP rudoSai Rel1ek ugyan ennek a vizsgalatnak a lefelytatasat is, de a Lepel anyagabol ,;mil1ta-vetelt" reszukre nem engedelyeztek, azzal az indoklassal, hogy ezt majd az egyhaai szervekknlon togiak elrendelni,

A legf5bb indok: a rnintaveves rnegtagadasara azonban az volt, bogy ebben az. id6ben a C-14 izotopos vizsgalathoz a laboratoriumok zsebkendo nagysagu mi!]n\.t kertek, Ekkora resz kivagasa teljesen tonkre tett:e volna a Lepelt.

Csupan 1980-82 korUi sikerult olyan rnodszert alkalmazni, melyhez par oEigyzetcentimeteres minta is elegendo. igy vegulis U. Janos Pal papa megengecjte,. lrogy a Lepelbol mintat vegyenek es osszesen 6 laborat6rium (3 USAbeli 2 angliai es I svajci) kapott 2x2 ern nagysagu mintat a Lepelbol, de abbot a reszMl, ami: az apacak az egis utan kifoltoztak. A laborat6riun;ok mindegyike "J 4. suizadbelinek" min6sitette a kapott mintat. 19y kerlilt aztan a koztudatba (a "feszitsd meg"~e't kialt6k ut6dajuak nagy oromere), hogy a Lepel hamisitvany, annak ellenere, hogy az "emberver" _ielentet!:! tis a l'ajta !evil ,.' alak" kozn:ikus sugarzdssal val6 beegetdsel, valaminl a Lepel "Iena~yaganak" tis sZ6vesi tei::hnikajOnak a Kr. 1I. "els(J" sztizadbelisegel aILapitollakmeg a STURp vilaghfrif szakemberei. - De elmelkedjUnk ezen is.

A Lepeit mindem'lron el akartak pusztftani az "ismeretlen" tettesek, mint azt a lefrt tOltenete elmondja. Korunk legkivaJ6bb tud6sainak, a legmodernabb muszerekkel es komputerekkel val6 vizsgalata ellen a "feszitsd meg"-et

187

kialtok mai utodai minden hatalmukkal es befolyasukkal felleptek. Miutan a mtiszerek eredmenyeit megcafolni nem lehet,a szokasos sajtokozlernenyek tornegevel - tehat osszehangolt nagy "tagadassal" - hallgattak el az eredmenyeket es mindenaron a C-14-es mereseket koveteltek. - Turin boles puspoke - Ballestero kardinalis - tudta, hogy mit csinal. Adatott e celra olyan mintakat a Lepelbol, melyeket a kozepkori .foltozasbol" vagtak ki .... es most egyszerre csend lett. A Lepelt nem bantja senki es a hiv6k tudjak, hogy ,Je.zus ismet feltamadt nekunk", az ember altol keszitett "gepagyak" tanusaga szerint. De az is koztudornasra kerult ebbol az adaz tudomanyos kuzdelembol, hogy no-

. gyan felnek a ., gonoszok ", meg ma is Jezustol. Ezert akarjak meg az emleket is elpusztltani. Azt szeretnern, ha a kovetkezo oldalakon kozolt eredmenyek erositenek az olvasot a" Vilag Vil6gaban" valo hitben.

A Turini Lepel vallomasa

Miert fontos nekunk a Turini Lepel? .. Azert, mert ez Jezus Urunknak egyetlen anyagi hagyateka. Ezzel a lepellel takartak be a keresztrol Ievett tester es testenek teljes forrnaja, alakja - valoban csodakent - rajta maradt a gyolcsvasznori, A lepelnek csaknern 2000 eves torteneteben vegre, 1 978-ban megengedte a r6mai egyhaz azt, hogy egy alapos, tudomanyos vizsgalat targya lehessen. Legalabb harem tucatnyi tudes es kutat6, a nagyvilag minden reszebol megjelent a helyszlnen es a magukkal hozott, hetvenket ladora val6 medi miiszerekkel neki kezdtek a lepel alapos vizsgalatanak. Termeszetesen kozoltek eredmenyeiket is. Egyrnas utan jelentek meg a konyvek a Turini Lepelr6J mindell nyelven. Nekunk egyik munkatarsunk - Ol6h Imre Jeno - volt seaitsegunkre a forrasanyag beszerzeseben, amiert ezuttal is halas koszonetet ~110ndunk Neki es az altala megkuldott es ajanlott konyv szolgal isrnertetestink alapjaul. Ezt a konyvet ajanljuk minden olvasonknak, mert igen kirun6 alapossaggal szarnol be a bizony komplikalt es sokoldalu vizsgalat eredmenYElir61.,

A konyv pontes adatai a kovetkezok:

"The Shroud of Turin" by Ian Wilson (Image Books, Garden City, New York .kiadas). - Wilson osszesltette konyveben az osszes vizsgalatok eredmenyejt es a miiszerekkel es komputerekkel vegzett meresekrol, megallapitasokrol beszamol, Kezdjuk talan azzal, hogy mi:

A Lepel tortenete

Kr. u. 30 korul: Mint "tisztatalan" temetesi lepel, osszehajtva es diszes fedolap alatt bekeretezve - ugy, hogy csak az arc volt lathato - Edessaba kerul, V. Abgar kiraly idejeben (Thaddeus vitte),

Kr. u. 57 utan: Edessaban elrej tik.

Kr. u. 177 korii]; Csak mende-mondak beszelnek rola es elfelejtik; de Edessaban van. Edessa ebben az id6ben a Partus Birodalomhoz tartozik es itt kaphatja meg a Lepel az anyagaval es szovesmintajaval azonos dlszitest. A Lepel es a dlsztres anyaga kizarolag esak a partus kiralyi csalad 61tOzeteul szolgalt

188

Wilson konyvebol vesszuk at az itt bemutatott kepet, mely a "mandylion"-t mutatja alD. szazadbeli kinezesben. A boritasnak a mintaja fontos, mert az pontosan egyezik ajobboldali kepen bernutatott partus kiraly palastjanak mo-

tivumaival. A kiralyi lepelt kiralyi modon ekesfettek a partusok, a magyarok elodei, Ebben az id6ben a Partus Birodalom hatalma tetofokan van; Kr, u. 256. a vege,

Kr. u. 525. evben: Edessat arviz onti el es 30 000 ember veszti eletet,

Csaknem minden epulet elpusztul, A Partos kir:ily Hatra-b61

varosnak at ujraep(tesekor megtalal-

jak a Iepelt.a nyugati kapu egyik felso reszeben. Jelentoseget nem ismerik fel, de azt mondjak, hogy a rajta levo kep nem emberi kez alkotasa,

Kr. u" 544-ben: Mandylionnak kezdik nevezni.

Kr. u. 944. aug 15.: A mandy lion Konstantinapo lyba kerul. Kr. u. 1204 kOrul: A keresztesek hadjarata idejen eltunik, de:

Kr. u. J300-ban: Mar Franciaorszagban orzik.

Ky. u. 1532-ben: Egy tt1zveszben csaknern elpusztul, de csodalatos medon a Lepel sertetlen maradt, Negy helyen kellett megfoltozni,

~. ~. I 57~. szept. l d-en: jelenlegi helyere, az olaszorszagi Turinba kerul, de ,elozoleg piszkos helyeken hanykolodik. Titkos kezek akarjak elpusztitani, talan azert, mert mar kb. 1350 kortil rajonnek arra, hogy ez a lepeJ, mint a fej

189

felett athajlott takaro a testet teljesen abrazoija, mind el(Jl, mind hdtulnezetben.

1902. apr. 2J-lm: Yaves Delage, a Sorbonne anatomia ranara eloadast tart a Francia Akademian az ereklye hitelessegertil, Ezen tette utan allando zaklatasokban volt resze,

1930 majusaban; qiuseppe Enrie, hivatasos fenykepesz kitiino fenykepeket keszlt a lepelrol. Ekkor dobbennek ra arra, hogy a kidolgozott vegs6, pozitiv kep aZ01)OS a leplen leva' nyomattal es misztikusan groteszk; nem mutatja a valosagos abrazolast,

Fenykep (poztnv)

Giuseppe Enrie felvetelei

FCnykep (negativ)

A fenykep negatlvja azonban megdobbento medon eletre hivja a Lepelen levo alakot, tehat igy tulajdonkeppen a gyolcsvasznon levo kep az eredeti negatives a felvett fenykep-negativ mutatja a valosagot.

1972. okt. 1.: lsrneretlen tettes betorta kapolnaba, ahol orlzrek az ereklyet es tnzet gyujtva akarta megsemmisiteni a Lepelt, de az azbeszt-takaro, amibe be volt csavarva, megvedte es sertetlen maradt, (A hitben jarok azt mondtak:

"Judas nemalszik.")

J978-ban: Engedelyt kaptak a tudosok es szakernberek a rendszeres vizsgalatok lefolytatasara, A kovetkezo eredmenyek rnutatkoztak:

190

Em bertani adatok:

Magas-saga (Height - estimated by Cordiglia) 181 em

Koponya merete (Cranial index - Cordiglia) 81,9 em

Orr merete (Nasal index) , 7,09 em

SMya (Estimated weight) 170 lbs.

Faji alkasa: Klasszikus Europid-Anatoliai

{(ora: A.D. (+ -) 100 ev

(;-14 szerintkalibnllva es dendrochronologiai adatokkal ellenorizve.

Pollen-analfzls

Pontosan i:nutatja a lepel vandorutjat. Sivatagi novenyeket a Holt-tenger mellol, sztyeppei novenyeket Anat61ia teruleterol es Isztambul komyekerol, majd az, europai novenyeket, teljesen osszhangban a lepel tortenelmileg ismelt vandorutjaval. Osszesen 49 fajta novenyt,

Orvosi szakvelernenyek

A ,\est anat6miailag tokeletes, A sertilesek orvosilag megallaptthatok, Harnisitas teljesen lehetetlen, es itt a legkisebb reszlet is tekintetbe lett veve. M~gallapltottak, hogy ketten korbacsoltak. A terdeken zuzodasok nyomai lathatok, ugyszinten a vallakon is. (Tudjuk, hogy maga vitte a k;eresztet es tobbszor elesett.) A 8z6- geket nem a tenyeren vertek at, hanem. a csukl6nal, kozvetlenul a karcsont es a tenyernek a csontrendszere

kozott. '

Igy fcktettek be a lepeddbe

At. egesz lepcdf fcnykepe

191

Miiszeres es mikroszk6pikus vizsgalatok

Itt egy valosagos csodaval allunk szemben, mert kidernlt az, hogy a leplen leva "kep" nem festes vagy rajz, hanem az a vaszonszalacskak feluleten a szaIakat era perzseles a/tal keietkezett. Ilyen feluleti perzseles - anelknl, hogy a szovetet el ne egesse - csakis ugy kepzelheto el, hogy az valami oly sugarzasnak a kovetkezmenye, mely a rontgen-sugarnal is rovidebb hullamhosszu, mondhatni kozmikus sugar-jelenseg. Magas intenzitassal, nagyon rovid idotartamban, mely nem hosszabb egy ezred rnasodpercnel; tehat perzsel, de nem eget.

A szovet feluleten igy keletkezett arnyalati kulonbsegnek ket oka van:

1.) Altalanossagban: a perzseles foka a vaszontol merendo test-pontok tavolsaganak aranyaban gyengUl. Ez vonatkozik a test minden reszere, beleertve a hajat is.

2.) A vernyomoknak megfeleld perzselesi nyomok intenzitasa pedig aszerint valtozik, hogy ezek milyen kozel vannak a bOt feluletehez, Legerosebbek a szegek is Ii t!.isMs koszorti koruli verfolyasok es szivargasok; kulonosen a karokon es a, homlok korul. Kevesbe Iatszanak a zuzodasos seruleseknel, a jobb szem alatt, a terdeken es a korbacsclasok nyomain.

A perzselest okoz6 kozmikus felvillanas

Rem kivulrol eredt, hanem a testbol kifele es csak fnggoleges iranyban, Legerosebben az eletet ado verbol, A sugarzas tehat oldalra nem iranyul, hanemcsak rnerolegesen felfele, a testet borit6 takarora es lefele, a fekvohelyre.

Igen erdekes az a megallapitas, mely szerint a vaszon Lepelnek az a resze, meiy a felsotestet fedte, sajat sulyanal fogva, korulborltotta a testet es ennek ellenere oldaliranyban sernmi perzseles nyorna nines. Ugyanez vonatkozik a Iepel azon reszere, mely a fej felett szorosan volt athajolva, A haj nem fogadhat6 el szigetel6nek, mert ugyanaz a' haj also es felsf vetnleteben tokeletes perzselesi nyornot hagyott, mig oldalt - tehat vlzszintes iranyban - semmit sem.

* * *

Ide kell iktatnom munkatarsamnak azon szavait, amelyekkei 0 figyelmunket felhlvja erre a valoban csodanak nevezhetd valosagra is, es a Lelek melyen jaro intuiciojaval meglat]a annak magyar! vonatkozasait is. Ekeppen frja:

"Aki' latni akar, az csodalatos jelet kap az itt tortentekbo). Egy hatalmas szimbolnrn-csoportosulasr vehetunk itt eszre. Ugyanis az ember Iegregibb jelkepe az egyenl6szaru kereszt (+), mely a negy vilagtaj fele indulva, magat a vilagot jelenti, Tudjuk, hogy a kereszt v izszintes. vonala a horizont, a foldi elet szintere,

A kereszt meroleges vonala pedig az Eg es a Fold osszekotoje, vagyis a Foldre eso sugarzas iranya,

Jezus foldi hagyatekanak - az 6 embertestet betakar6 Lepelnek - kozmikus sugarzastol eredo perzselesi nyomai azt bizonyltjak, hogy az egbol1efele indu-

192

16, eget es foldet osszekoto meriileges sugar foldi vegene! van az lsten Fia a feltamadds p illanataban.

Ma "sumer"-nek nevezett osi Mah-Gar nyelvunkon az Isten Fianak egyik neve Tur-An. Veletlen lenne, hogy a Tur-An foldi tester betakar6 gyo1cs lepeJ eppen Tur-In varosaba kerult? ... Veletlen lenne az is, hogy a mar mandylion-ra. szentelt lepel ekes borfto-takarojanak dfszft6 motivumai azonosak a Hatra-i partus uralkod6 kiralyi ruhajanak dfszito rnottvumaival". ... Ez az ereklye mindenben szentesiti az 6si sumlr-mahgar hitvildgot es annak szimbolumait. Ez az Isten altai nekiink _ajandekozott jenykep, lsten tamisdga Tur-An-rol. A sugar ket vege osszeer. Evezredeket atkarolva atrnetszi eletunk horizontjat es letrehozza a Vilagot jelento kereszt jelkepet es megsernrnisfti a vilagunkat fojtogat6 kigyot, benft6 szimb6lumaivaI egyutt,

Ha rnunkatarsamnak a meglatasat kiegeszitjuk a surnir agyagtablak ekiratainak azonos szovegevel, melyeket nem magyar szakemberek fejtettek meg, es ahol az Jsten egyszulott Fiat - En-Lil-t, a Vilag Vildgossaganak nevezik - valoban fel kell ismernunk nepi oroksegunket ebben a Jezusi Hagyatekban, U~yanis ~~ embertani vizsgalatok teljesen megcafoltak a keresztenyseg knsztoJ6g1aJanak azt az allltasat, hogy a nazareti Jezus fajilag zsido lett volna. Nem volt zsidot Hanem abbol a nernes szkfta-mahgar fajtabol altart testet amelyik a magyar nep szarmazasanak forrasa, '

A judai-keresztenyseg oszovetsege a zsidokat kifejezetten Abraham magvab61 valoknak nevezi. A zsidok buszkek is erre. Hagyjuk meg oket ebben a hitukben, de boJdogan es orornmel fedezzuk fel a Turini LepeJ csodajabol azt a

va16sagot, hogy: '

Mi magyarok Jezus magvabol szarmazunk!

A Turini Lepel iizenete kotelez minket Jezus kovetesere es az 6 Igazsaganak ta.nft~ara: A judai-keresztenyseg r6mai egyhaza minden aron meg akarja ta.r:tam a judai gyokeret es nem hajlando elfogadni a Turini Lepel csodajat, hiszen a nazareti Jezus rester betakar6 vasznon - kozmikus sugaru perzselessel - visszahagyott emberi fenykepe ekesenbizonyitja a judai-keresztenyseg "Jezus a kereszifan meghalt" tetelenek ellenkeuijet: Vagyis azt, hogy Jesus halhatatIan es or6kke elve, legy6zte az emberi gonoszsagot.

Ugyanis a halott ember-test az hideg. Abb61 nem fakadnak olyan intenzit~su s.ugarzasok, amelyek a holttestet borito vasznon perzselesi nyomokkal rogzitik a test fenykepet, De azt is bizonyitja a Turini Lepel (amit a judairomai egyhaz szinten nem akar elismerni), hogy Jezus valoban egy embertestel altatt Isten-Leny volt, aki akkor tette le vag)! vette fe! embertestet, amikor akarta.

A ,lepelt 1975-ban alaposan rnegvizsgalo szaktudosok egyontetuen "paranorm~l fenomennak" neveztek mindazt, amit talaltak es eppen Ian Wilson rnondja konyveben a kovetkezoket:

"Na a Zep/en /eva embertest kepet azonosltani akarjuk valamely iortenelmi szemeiyiseggel, az evangeliumi bizonyltekok szerint sem lehet az mas, mint a nazareti Jezl(s. "

193

Hivatkozikitt az evangeliumok azon szakaszaira, melyek 311'61 tud6sitanak, hogy J6Z11S atvaltozott (transfiguration). Helyette vaklto fenyesseg lett. Hivatkozik Mate 17 ,2versere, ahol a kovetkezo szoveget talaljuk:

"Es eiv6:ltozek el/lttuk, es az 0 orcaja ragyogott; mint a Nap=ruhaja pedig [otl, mint a fenyesseg.;

Ugyanezt irja Ie Mark (9,30) es Lukacs is (9,29). De hiaba tesz vallomast a Turini Lepel a Feny Fiarol. Hiaba irjak az evangeliurnok a tanltvanyok elotti "transzfigunlci6t", hiaba tanusttjak JeZlI$ fennye valasat ezek az irasok, me lyeket , isten szavanak" neveznek a judai-kereszteny egyhazak, Arnikor Jezusrol, mint a Ferry Fiarol beszelnek, egyszerre suket lesz a vatikani ;,szentatya" is, melt nekik Mi Urunk Jezus csak az a zsido ritus szerinti "aldozati barany", aki "elviszi" ait a sok bunt, amit csaknern 2000 ev 6ta az egyhazak elkovettek. Mert nem iI. legnagyobb vetek-e nem felismerni a Turini Lepel csoddjat? Nern valoban halalos bun-e elhallgatni, a feledes fatylat boritani azokra a vizsgalati eredmenyekre, rnelyek azt ordttjak. e rnaterialista vilag fulebe: Jezus fym megJelen! a mi eletunkben! Ugyanis az ernbert el lehet butitani. Harnis tanokkal felre is lehet vezetni, de a kornputerek nem tartoznak egy vallasfelekezethez sem, De megis az emberben lev6 .jsteni szikra" segitsegevel szerkesztett "gepagyak" valosltottak meg Jezusnak ujra megjeleneset es a Turini Lepel, "Jezus-kepenek", a komputerek altal vegzett kiertekelesi eredmenyeit nyu godtan.nevezhetjtik igy:

Turin csodaja

A csoda dr. John Jackson. fizikus es dr. Eric Jumper USA-beli repulokapitany rnunkassagaval jOtt letre.

Dr. Jackson a testnek a lepelto! valo tavolsaga es a perzselesi fok intenzitasa kozotti arany felismeresebol indult ki - mondvan a kovetkezoket: .Ha a tavolsag, es az intenzitas k6z6tt egyenes; vagy mertani ardnyu osszefugges van, akkar a kep tulajdonkeppen hdrom dimenzios informaciot tartalmaz. "

Egy modem komputert es egy "VP-8 Image Analyser"-t alkalmaztak a klserletnk elvegzesehez, Utasitottak a komputert, hogy ertekelje ki a kepet eloles hatulnezetben, es mindketti5t a terben integralja, Igen nagy volt aztan a megrokonyodes, amikor a szoborszeni dombormti nezete megjelent a kepernyon es a2;t barmilyen nezet iranyaban, tetszes szerint forgatbattak. Azutan erre a celra alkalmas, specialis anyagbol kifaragtak a fenykep dombormiivei is. Az emberiseg minden Jezus-hitnje halas koszonettel tartozik e keto arnerikai tud6snak azert, hogy- 1987 ev utan - visszaadtdk nekunk a mi valosagos es nem zsid6 JeZU$· Urunkat.

A romai papa - egyhazi politikajanak szolgalataban - most mar mondhat amit akar, mert a komputer csalhatatlan.

Ugyanis ugyanezzeJ a modszerrel megklsereltek kulonboze, mas, hires portrekkal es fenykepekke! ugyanezt vegrehajtani, de eredmenytelenul. A komputer sohasem mutatott domborrnuvet. Ugyanis ahnoz, hogy slk veti.ileteket harem dirnenzioban rek~nstrualhassunk az szukseges, hogy ugyanarr61 a

194

Ugyanesak a VP-8 Image Analyer-rel keszftett dombormu Jezus Icljes alakjJit mutatja elOlnezetben, es a habit is, ahogya n a le~len levil pel"ZScle-si nyomok mUlatj:ik. Ugyancsak dr. Jackson es dr, Jumper keszitmenyei.

targyrol ket kul6nboz6 szogbeli vetii let alljon rendelkezesre, hiszen a sztereonezesnek is ez a titka.

Egyedi.ili kep a vilagon a Tur-An fenykepe, mely onmagaban tartalmazza a hciromdimrmzi6s injormaci6t is ez:

,

A Turini LepeJ csodaja

A k6vetke!Zo kepekben bemutatjuk dr. Jackson es dr, Jumper csodas eredmellyeit.

A. komparer altai kifaragott domoormli, mety Jbius arcM mutatja szlnte hibelellen tOkeletesscggel. (Ha COlen a kepen nyen vilagosan l!itSz,ik, elkepzelhetti, hogy a domboi-mo a legkisebb reS'lJclekel is kimutatja.] Dr. ,Jailksone-s dr, Jumper VP-8 Image Analyzer-rel Reszitctt reliefje.

A kCp J~us altcat il1ulalja, abogyan az arcdomoormih"iil fekonstruaUak, a tiiviskoszoTU altai Qkozot.1 sebekkel, ~ E k~jJ melle odatetti,jk M9r .J6-z.sef festmeuyH ahogyan a Kepes . 1agyar Bibliaban abrazolla az IstCIi Fiat, ·kald-sUlnirneveu En-Lil-t, aki a ViJJig Vilagossaga. Ez megilll egy csoda~ mert Mor JQz.sef fc.~ton\llvesz nern ismerte 3. l' U rini Lepel ri:ilki~11e kelt do rn bo rm liv I}ket, hanem az isteni sugallal ihlete rendelte azt, hogy pontosan azt az arcot fesse le, afllit a J:jen~1 mutat, Egyeden kiilonbseg az, bogy a Lepelen Jezus szeme csukott, Ugyanaz Mornal: feltlimad cs il.

A Lepllll, mint "mandyliont", igy osszehajlva oriztik Edesszaban. Jacksonek spectu~n~ V~~iilata meg az Ii$,~zehajhls nyornait L.'l Ibmutaltal mjkellt itt llilhato a megnevezett konyvooi atvett !ibn!n.

195

De isrnetelten felhlvjuk a figyelmet arra, hogy az edesszai mandylion takarojdnak olyan anyagot tettek; melyet csak. a Partes Birodalom kirdlyai haszndltak es hasznalhattak. mert ez az anyag "kinllyi tulajdont" kepezett abban az idoben, Itt azonban azt is hangsulyoznunk kell, hogy a Partes Birodalom Jezus eletenek idejen volt a leghatalmasabb es Kr. u. 306-ig uralta azt a hatalmas teruletet, mely az Eufnueszto! az Indus jo/y6ig terjedt. (Eszaki hatarainak megaJlapitasabao igen nagy a vetelkedes, de minden valoszlnuseg szerint Edessa is a fennhatosaga ala tartozott akkor, amidon a palesztin part vegleg a R6mai Birodalom alatt elt es szenvedett.)

Tehat batran mondhatjuk azt, hogy Jezus halotti leple a Partes Birodalom ereklyeje volt lis csak ennek - talan Igy mondom - a "hozz6nk" es a "mi" tortenelmiinkbe tartozo birodalomnak megsziinese ulan indul 'I rejtegetd" utjcira. De valoszlnuleg azok "rejtegetik", akik az un. ,jezusi szkitizmusnak" nevezettekhez tartoznak. Erdekes lenne egy kulon tanulmanyban kidolgozni, az evszamok szerint osszevetve a Lepel helyet a kapcsolatos tortenelemmel, hiszen a hlvok seregenek a .judai-keresztenysegben' valo tomoritese nem volt oly egyszeru es zokkenomentes. Mindenesetre az a valosag, hogy "Jezu8 halotti leple" megmaradt; bizonyitekul szolgal arra az .Jgazak" altalitanltasra, mely szerint Jezus legydzte a haldlt es embertestet fennye valtoztatva - magaval ville azt vissza. az orak Fenyessegbe. (Tehat nem "szalla ala poklokra" - mikent azt a judai gyokeru "keresztenyseg" tanftja.)

* * *

A Turini Lepelrol mondottakat ki kell egeszltenunk a napjainkban kozismettle valt masik kegytarggyal, rnely

Az Ovied6i Szent Lepel

Ma a Vatikan birtokaban van es a torinor katedralisban orzik azt a halotti leplet, amellyel feltehetoen Krisztus testet fedtek be tanltvanyai, a keresztrol valo levetele utan, A XV. szazadtol a savoyai hercegek tulajdonaban leva negyszogletes, 4 meter hosszu es 1 meter szeles egybeszott vasznat, Italia exk.iralya, Savoya hercege, Urnberto hagyomanyozta 1983-ban bekovetkezett halala utan az egyhazra. A szent ereklyet az '70-es es '89-as evekben egy sor tudomanyos eljaras alkalrnazasaval vilaghini tud6sok vizsgaltak, igyekezven bizonyirani, iIIetve cafolni azt a tenyt, hogy a Megvalto testenek Ienyornatat, valamint vermaradvanyait orzi,

1994 vegen a spanyol sajt6 hirt adott aIT61, hogy Asztur!« knzpontjahan, a valamikori kiralyi varosban, Oviedoban rnegtartottak az elsa kongresszust az Oviedoi Szent Lepelrol, amelyen a tudosok szintenkrisztusi nyomokat veltek felfedezni.

Az eszak-hispaniai varosban a legnevesebb olasz, amerikai es spanyol ereklyeszakertok es tud6sok gynltek ossze annak erdekeben, hogy osszegezzek eddigi velernenyuket a keso g6tikus San Salvador katedralisban orzott relikviaro'. A kongresszuson jelenlevok egyetertettek abban, hogy egy sor has on latossag van az Ovied6i Szent LepeJ es a torin6i kozi:itt. A ket ereklye hasonla-

196

tossagakent ernlitik a vercsoportok azonossagat, s azt, hogy a szovet rancain elhelyezkeda verfoltok szirnmetrikusan azonosak. Hogy az egybeesest va16szi-

niisitsek, hatra van meg a DNS-vizsgalat. .

A hagyomany szerint az Oviedoi Lepel egyike a Krisztus sirjaban talalt targyaknak, amelyet Jeruzsalembol hoztak, mas relikviakkal egyutt EszakAfrikaba. Kesobb a muzulrnanok elol rejtve Cartagenabol Sevillaba, majd Toled6ba kerult, ahonnan a IX. szazadban Aszturiaba hoztak. A becses ereklye lj1janak utols6 szakasza tortenelmileg is dokumentalt, ugy mint az ovied6i katednilisban val6 orzese. A Torin6i LepelIel, a feltetelezesek szerint Krisztus egesz tester s a fejet is befedtek, viszont alatta az arcot egy kisebb mereni kendavel is letakartak, es ezt tekintik az Ovied6i Szent Lepelnek,

Az ismert olasz jezsuita szemelyiseg, Giulio Ricci velemenye szerint az Oviedoi Szent Lepelnek, a "keresztenyseg legertekesebb relikviajanak" birtokIasaval Aszturia tartomanyi szekhelyenek katedralisa - hasonl6an a torinoi szekesegyhazhoz - az egyik f6 zarandokhellye valhat,

A nevesse valt egyhazi kinccsel kapcsolatban osszehtvott konferencia resztvevoi azt sem titkoltak, hogy a legnagyobb kulonbseg a ket halotti lepel koz5tt a vaszon allapotanak minosegeben van. Mig a Torin6i Lepel viszonylag kevesbe karosodott meg az evszazadok folyaman, addig az Ovied6i Szent Lepelt jobban kikezdte az ido vasfoga. A csodanak koszonheto, hogy nem semmisu It meg 1934-ben az aszturiai banyaszok felkelese soran, amikor a fOtetnplom kriptajat dinarnittal fel klvantak robbantani.

* * *

Az elobbiekben kozolt hivatalos jelentes megallapltja azt, hogy a Turini es az Ovied6i Lepel anyagaban kulonbseg van.

Vagyis az oviedoi anyaga nem azonos a Turini Lepel anyagaval, amelyrol a szaktudosok megallapltottak, hogy a pdrtus kirdlyi ruhaanyaggal azonos.

Hi! az oviedoi is Jezus testenek befedesere szolgalt volna, az anyaganak azonosnak kellene lenni az egesz testet befedo nagy Turini Lepellel.

Ugyanis, ha Igy fedtek volna be abban az ida ben a halottakat, akkor ez egy "keszl.et" lenne, amit mindenki hasznal, De nines mas korabeli pelda "kettos" lepelnek a hasznalatara, Igy az oviedoi nem lehet mas, mint Veronika kendo]«, ami: adott ez a j6 asszony a keresztjet vivo es mar fejsebeket viseld Jezus Urunknqk.

A kendon rajta maradt jezusi arc tehat ugyanazokat a sebeket mutatja, mint a tGrin6!, hiszen az Urat a fejen Jeruzsalernben sebesitettek meg, amikor a toviskoronat fejere tettek es a zsinagogaban ostoroztakFejsebei tehM mar rajta voltak a keresztre feszftes elott.

Az oviedoi tehat nem halorti lepel, hanem egy noi fejkendo es azert sokkal konnyebb az anyaga, mint a Turini Lepelnek.

De i:irUljiink, hogy megvan Veronika kendojeis Jezus Urunk arckepevel, rnely azonos a turinieval. igy ketseg nem ferhet ahhoz, hogy Jezus Urunk kepe

vanrajtuk. .

197

Hogy a Vatikan tagad, az rna mar senkit sern lep meg, ismerve a bfborosok robbsegenek hovatartozasat es a judai-keresztenysegnek politikai iranyat a zsidosag felrnagasztalasaban.

* * *

Itt meg azt szeretnern megernliteni, hogy Jezus Urunk Szent Leple magyar . kezben is voltes ezert talalj uk meg kepet a "Pray Kodex" - bell (1192-95,) Azt tudjuk, hogy 944-ben a szent Lepel Edessaban volt. A bizanci csaszar hadsereggel hozatja at Konstantinapolyba 944. augusztus 15-en. Ott marad 1204-ia

. b

es 1307-ben mar Parizsban van.

Ebben az idoszakban kerul Jll. Bela magyar kiraly leanyanak birtokaba, Ugyanis a nagymuveltsegu Ill. Bela kiralyunk Bizancban nevelkedett es felesegUl vette VII. Lajos francia kiraly Ieanyat, Ebbol a hazassagbol szuletett 11.75-ben Marla-Margit magyar hercegnd, akit apja (valami elkotelezertseg miatt) ferjez ad a mar csaknern oreg II. Izsak Angelus bizanoi csaszarhoz, Ne felejtsuk, hogy III. Bela (1172-1196) alatt Magyarorszag Europa legfejlettebb es leggazdagabb allarna volt. A IV. kereszres haboni "vitezei" elfoglaljak Bizancot, megolik acsaszart, es az ozvegy Maria-Margit ferjez megy a keresztesek vezerehez, Boniface de Montferrat-hoz. A Szent Lepel Maria-Margit birtokaban van, aki felj~veJ atmegy Thessalonikaba (ma Szaloniki) es templomot epit a Szent Lepel reszere (A templom mai neve: Eski Cuma Cami.)

1207-ben Maria-Margit ferje meghal, es ujra ferjhez megy egy "kereszteshez", akinek neve: Nicholas de Saint Omer. EMI szuletik Vilmos (William) nevu fia, aki anyja halala utan atadja a Templomos Lovagrendnek a Szent Leplet, miutan 6 is kozejuk tartozott. lgy viszik a "templomosok" Parizsba. A kozolt terkepen a Szent Lepelnek Konstantinapoly - Szentfold - Parizs (rwonala nines bizonyltva. Ez csak feltetelezes. m. Bela kiralyunknak tehat l4tni kellett a Szent Lepelt leanya kezeb61. Csakis igy kerulhetett az uralkodasa alatt kesznlt .Pray K6dex"-be.

* * *

(A Pray-Kodex - a XII. szazadban keszult, latinnyelvu misekonyv, melyet - Pray Gyorgy (I 723-180 1) jezsuita tanar, a budai Egyetemi Konyvtar orzoje talalt meg. R61a neveztek el "Pray K6dex"-nek. A "Halotti Beszedet" is tartalmazza.)

198

XIV.

Jezus eletkorulmenyeinck tdrtenelml hattere

.AMII},OR valaki kutatja az i5~tIj'rtenelmet, akkor a kutatasban minden kis adatocSka igen nagy fontossagu. Ebben a munkaban az ostortenelem csendes kutat6ja tulajdonkeppen egy nyomoz6 detektivve valtozik, aki keres, kutat es mindent fsljegyez. Mindent atszur, mindent megvizsgal es a legkisebb adat sem kerulhetl el figyelmet, Ez a "nyomozas" aztan a kutat6nak a vereve valik olyannyira, hogy atvaltozik a rnunkarendszer modszereve. Igy a kutat6 mar tudat alatt iseszerint az irarry szerint dolgozik es feljegyzeseit mar szinte automatikusan vegzi el.

Hasvalaki aztan egyetemi tanar es rendszeresen eload egy igen kivancsi es nagy tudasszomjjal relttett fiatalsagnak, akkor abbana kutatasban, amit az eloa'dott tantargyaban meg az eloadas alatt is vegez, legsegit6bb tarsakra talal a klvancsi egyetemi hallgat6kban. Ugyanis ezek ktvancsisagukban es tudni akarasukban sokszor olyan erdekes kerdeseket resznek fel, ami a targykoreben elrnerult kutatonak az eszebe sem jut. Igy tOrtent meg aztan e sorok Irojaval is, amikor a Partus Birodalom tortenelmenek eloadasa kozben nehany kerdest kapott a hallgat6 es tanulo ifjusagtol. Az egyik rabbi-novendek a kovetkezo igen erdekes kerdest tette fel:

"Minek tulajdonitja Professzor Ur azt, hogy a ndzareti Jezus kulonbseget teSzj"udeai es izraelita 'kozou?"

E sorokIroja, aki a mezopotamiai tortenelem es osuyelv egyetemi tanara, meglepetten nezett a kerdest feltevo rabbi-novendekre es ez volt az else eset kutatasaiban, hogy a nazareti Jezus tanitasat ellenzo oldalrol egy ilyen konstruktfv kerdesi kap. A valasz a kovetkezo volt:

"Miufan a nazdreti Jezus nem volt zsido, fgy tudta azt, hogyaz izraelitaknak nem volt semmi kozuk a judaiakhoz; hanem - mikeppen a tortenelem azi lelrja - eppen 25 ostromot vezettek a judeaiak fdvdrosa Jeruzsalem ellen. " - E felelet utan a kovetkezo parbeszed alakult ki:

Egyetemi hallgato: "Tehat On lehetsegesnek' tartja azt, hogy Samaria es Galt lea terilleten levcIakossagban letezett a regi Palesztina oslakossaaanak egy

maradvanya?" , 0

PrQ/eSS'201".· "En azt hiszem, hogy igen, inert a vonatkoz6 tortenelernfras meg a .Kr. e. 7. evben is megernlekezik a filiszteusokrol, akik tudvalevoleg Palesztmanak a nevadci, melt hiszen Palesztinat a regi .idokben Palastu-nes:

Ilivt~k." .

Bgyetemi hallgato: "On - Professzor - lehetsegesnek tartja azt, hogy ez a samanai, galileai nep, amelyik tudvalevoleg a Kr. e. 8. szazadban Sanche rib altai lett nagyreszben erre a teruletre teleplrve, rniutan deportalta innen az iz-

199

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->