2 civil fórum

alomjegyzék
Tartalomjegyzék
3. oldal 23. oldal Civil kurázsi
Kolumbán Gábor: Octavian Rusu: 36. oldal
Húszesztendős a civil társadalom A romániai civil szektor 1990–2010 Jakab Zsuzsa:
a posztkommunista országokban közti főbb jogi szabályozásai Add tovább!
Fiatalok a települési közösségekért
4. oldal 25. oldal
Csáki Rozália: Csáki Rozália:
„Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen…” 10 éve indult útjára a Civil Fórum lap Civil vitafórum
38. oldal
5. oldal 28. oldal Ionuţ Sibian:
Somai József: Balázs Sándor: Kutatás készül
A civil építkezés húsz éve Tükrözd az Istent, s ne félj semmitől a romániai civil szektorról

7. oldal 29. oldal

Papp Z. Attila: Benedek Márta: Civil önépítkezésünk
Civil társadalom: van-e, és milyen is? Amikor kicsinek bizonyul 40. oldal
a vidéki postaláda… Bereczki Kinga:
9. oldal Ha a civilek összefognak
A civilek szAkmAi fejlődése 20 év AlAtt 30. oldal
Bereczki Kinga:
Somai József: Tíz év az ember, érték, társadalom és gazdaság
Civil szerveződés a gazdaság területén minőség szolgálatában… 41. oldal
Kolumbán Gábor:
10. oldal Bodó Barna: Bevezető gondolatok
Sándor Krisztina: Civilek fóruma
Ifjúság a rendszerváltozásban 42. oldal
31. oldal Sik Endre:
12. oldal Hajdu Zoltán: A társadalmi tőke és fejleszthetősége
Dáné Tibor Kálmán: Kihívások és kísértések az elmúlt
Visszatekintés az erdélyi húsz évben a civil szervezetek számára 44. oldal
magyar közművelődési civil munkára Anne Siri Brandrud:
32. oldal Mértékegysége-e az éves bevétel
14. oldal Kósa András: az életszínvonalnak?
Potozky László: 20 éves a társadalom-politikai fordulat
A romániai zöld mozgalom húsz éve – 10 éves a Civil Fórum
Civil könyves pavilon
16. oldal 33. oldal 46. oldal
Lászlófy Pál-István: Péntek János: Kovács Zoltán Csongor:
Közel húsz éves a Romániai Magyar Fórumunk lett-e a Civil Fórum? Zöld okos
Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ)
34. oldal
17. oldal Sebestény István: Kulturális KiteKintő
Balogh Márton – Orbán Árpád: Civil iránytű 47. oldal
Visszatekintés az önkormányzati- A Kultúra program 2009. évi jelentése
civil szféra partnerségeinkre Somai József:
Visszapillantás tíz évre

civil fórum
19. oldal 49. oldal
Bányász József: 35. oldal Csáki Rozália:
A Caritas húsz éve a jövőért Vercseg Ilona: „Húsz év múlva
„Lélek s szabad nép tesz az ifjú vándor megpihen…” (RO)
21. oldal csuda dolgokat”
Dr. Bodó Barna: 50. oldal
Szórványkérdés – szórványhelyzet – Tartalomjegyzék (RO)
szórványügy
 A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek 3

Húszesztendős a civil társadalom

a posztkommunista országokban

E
bben az évben mindenütt Kö- állami befolyást visszaszorítsák és a RMDSZ is civil szervezet volt. Jogilag
zép-Kelet-Európában a kom- szellemi, anyagi önállóság, biztonság bizonyára az.
munista diktatúrák megbuká- kereteit megteremtsék. Gombamód A politikusaink hamar ráébredtek
sát, a berlini fal lebontását, a szabad jöttek létre hagyományőrző és kultu- korlátaikra, megtanulták a „játék-
demokráciák születését ünnepelték. rális szervezetek. Feléledt az Erdélyi szabályokat”. Közben többen vissza-
Emlékeztünk a romániai forradalom- Magyar Közművelődési Egyesület, tértünk a civil társadalomhoz. Erőt,
ról, a politikai pártok születéséről. mint ernyőszervezet. Majd megszü- hitet és reményt meríteni. Hogy le-
Reményekről, csalódásokról és ered- lettek a szakmai és a környezetvédel- het, hogy mégsem veszett el minden
ményekről szóló beszédektől volt mi szervezetek. az önös érdek, korrupció és globális
hangos a közélet. Nyugat-Európából nézve ez a ha- érdekszférák játékában. Azóta vívja
A politika uralta a húszesztendős muból való feléledés káprázatos mu- a civil szféra második szabadság-
évfordulót. Nem hangzott el azonban tatványnak tűnhetett. Ott, ahol addig harcát a politikummal. A pártokkal,
az alapvető felismerés, hogy civil tár- csak elnyomott, anyagilag és szelle- amelyek klientúrát szeretnének épí-
sadalom nélkül nincsen demokrácia, mileg sanyargatott egyéneket és csa- teni, amelyek fedőszervezeteket és
és az eltelt húsz esztendő egyben a ládokat lehetett látni, háttérországot látnak
térségben a civil társadalom megszü- létrejöttek a civil társa- a civil szervezetekben.
letését is jelentette. Lapszámunkkal dalom szerveződései. A globális válsá- Közben a nyugati fi-
erre a szívet és lelket megpezsdítő, a A fiatal demokrácia gok kora szüksé- nanszírozás is más,
szabadság társadalmi megnyilvánu- feltételét látták a civil gessé tette az em- többnyire globális fel-
lását jelentő civil születést, öntudatra társadalom megjelené- beri társadalmak adatokat talált támo-
ébredést ünnepeljük. sében, ezért stratégiai gatásra érdemesnek,
Emlékezzünk, hogy a forradalom- prioritásként kezel-
újjászerveződését. és megkezdődött a po-
ból, habár a politikum csupán a visz- ték azok támogatását. Ebben kulcsszere- litikai érdekek alapján
szarendeződés, korrupció és felemás Kormányok és nem- pet játszhat a civil történő közpénz osz-
megoldásokig jutott el, a civil társa- zetközi alapítványok társadalom. togatása. Az infantilis
dalomnak sikerült megőriznie tiszta- bábáskodtak a térség A jövő teremtésé- politikai szféra majd-
ságát és a szabadságharc által elindí- civil társadalmának hogynem megfojtotta
tott civil kurázsiját. A forradalomból születésénél. Nagyon
nél munkálkodni a nálánál sok vonatko-
hozott társadalmi önszerveződés tö- hamar kiderült, hogy – mi lehetne szebb zásban képzettebben
retlenül folytatódott a térség összes a fiatalok a legaktí- hivatás a civil tár- és dinamikusabban
országában. vabbak. Megtanulták sadalom számára? megnyilvánuló, ser-
Erdélyben is már 1990 elején meg- a nemzetközi kommu- dülő civil társadalmat.
alakultak az első egyesületek, alapít- nikációhoz elengedhe- A gazdaság újjá-
ványok. Emlékszem a bíróságokon tetlen angol nyelvet, és a civil szer- szerveződése, a privatizáció, a kezde-
folytatott jogértelmezési vitákra. vezés tudását sajátították el nyugati ti esztendők magas inflációja tovább
Amikor felfedeztük, hogy az alapít- kollegáiktól. Sokat utaztak és renge- gyengítette a civil társadalmat. Nem-
ványokra és társadalmi szervezetek- teget kommunikáltak. Az együtt- csak az elszegényedés és az állami
re vonatkozó jogszabályt a diktatúra működési készség a feltétel nélküli szociális védőháló hiányosságai, de a
sem merte eltörölni. A két világhábo- nyitottsággal társulva lehetővé tette gazdaság átszervezése a magántulaj-
rú közt érvényben lévő jogszabályt egy új értékrend meghonosítását. A donon alapuló szabad piacgazdaság
minden egyéb engedély nélkül alkal- megbízhatóság, elszámolhatóság és irányába is újabb erőforrásokat vont
mazni lehetett. Porából főnixmadár- az eredményre irányuló hatékonyság el a civil társadalomtól, és újabb fel-
ként éledt életre a civil társadalom. jellemezték a civil szervezetek legja- adatok elé állította azt. A nyugati fi-
Az erdélyi magyar társadalom vát. nanszírozók visszavonulása nyomán
önmagára talált ebben a lázas szerve- Amikor az első szabad választá- az anyagi biztonság érzete megszűnt

m
zésben. Jogfolytonosságot kerestünk
a diktatúra által betiltott vagy elle-
hetetlenített szervezetekkel. A törté-
nelmi egyházaink új életre találtak,
beindult az elkobzott vagyonok visz-
szaszerzésének máig tartó küzdelme.
Iskolák mögé szerveződtek kulturális
egyesületek és alapítványok, hogy az
sokat tartottuk, ébredtünk rá, hogy a civil társadalomban. Többen elván-
nincs, akit jelölni a politikába. Meg- doroltak a jobban fizető gazdasági
kezdődött a civil szervezetek első szférába, illetve külföldön vállaltak
erőforrás-elvonása a politika irányá- civil munkát. Szakosodással, intéz-
ba. Akkor még lelkesen biztosítottuk ményfejlesztéssel és az önkéntes
az RMDSZ számára a jelöltek jelentős munka felvállalásával vészelték át ezt
részét és az infrastruktúrát, a szer- az időszakot a civil szervezetek. Már,
vező erőt a kampányhoz. Hiszen az amelyik átvészelte.
4 civil fórum

Húsz esztendő után elérkezett a
civil társadalom az érettség korába.
Számában megfogyatkozva, de meg-
erősödve törekszik méltó partneri
viszony kialakítására mind a politi-
kummal, mind a gazdasági szférával.
A közben beérett partnerek belátták a
civil szervezetek fontosságát és hosz-
szú távon fenntartható kapcsolatokra
törekednek. Közben EU-tagok let-
tünk és az uniós támogatások lehető-
sége felértékelni látszik a civil szerve-
zeteket.
Minden nehézség ellenére bizako-
dó vagyok. A globális válságok kora
szükségessé tette az emberi társadal-
mak újjászerveződését. Ebben kulcs-
szerepet játszhat a civil társadalom.
A jövő teremtésénél munkálkodni
– mi lehetne szebb hivatás a civil tár-
sadalom számára?
Kolumbán Gábor
Civitas Alapítvány – elnök
e-mail: kolumban.gabor@yahoo.co.uk

„Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen…”

Csáki Rozália

főszerkesztő
e-mail: csaki.rozalia@gmail.com

H
osszú és változatos utat tettek meg az erdélyi ma-
gyar civil szféra szereplői a rendszerváltást kö-
vető húsz évben. E lapszámunk egy kis pihenőre
hívta a cikkírókat és az olvasókat is, hogy tekintsünk visz-
sza erre a húsz évre és vegyük számba dolgainkat.
A változásban civil és egyben közösségi szerepet válla-
ló lelkes személyek közül még sokan itt tevékenykednek
a szektorban. De sokan vannak, akik szektort váltottak,
vállalkozók vagy politikusok lettek időközben. Nemcsak
a személyek változtak, hanem maga a szektor is. Egyrészt
a folyamatosan változó társadalmi helyzet szembesítet-
te és szembesíti a civileket újabb kihívásokkal. Másrészt
az egyes szervezetek átalakulása, fejlődése vagy éppen
megszűnése, újabbak megjelenése rajzolta át az erdélyi
magyar civil szféra palettáját. Harmadrészt a finanszí-
rozási rendszerek átalakulásának lehettünk tanúi ez idő
alatt. Úgy formájában, mint nagyságrendjében alakult át
az anyaországi és hazai finanszírozási rendszer. Valame-
lyest ehhez is kötődik a változások negyedik tényezője,
amely nem más, mint Románia 2007-es európai uniós
csatlakozása. Az ötödik tényező, mely szintén a változá-
sokat hordozza és hozza magával, a nemzedékváltás is.
Nagy kihívás a szektor megfiatalítása, avagy a fiatalok
tartós bevonása a szektorba.
Húsz év után visszatekintve számos kérdés merül fel
bennünk, melyekre válaszokat keresünk:
• Mire is vállalkoztak a civil szervezetek a ’90-es évek
elején? Mivel is kellett ők szembesüljenek?
• Milyen volt a civil/közösségi szerepvállalás akkor?
És ahhoz képest milyen ma? Tudatosabbak let-
tünk-e? Jobban tudjuk-e gyakorolni a demokráciát?
Tudunk-e élni a jogainkkal, egyáltalán ismerjük-e
őket?
• Számokban mérve: lettünk-e többen vagy megfo-
gyatkoztunk e húsz év alatt? És akik a civil szektor-
ban dolgoznak, mennyivel felkészültebbek ma erre a
tevékenységre, mint akkor? Szervezeteink tudtak-e
fejlődni?
• Hogyan tekintünk a jövőre 20 év után? Mit tanul-
tunk ez idő alatt? Látjuk-e a jövőbeni feladatainkat, a
kihívásokat? Fel vagyunk-e készülve?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, mégpedig úgy,
hogy az egyes átfogó tematikák mentén az illető kérdés-
körben minél régebb tevékenykedő és szép eredménye-
ket felmutató civil szervezetek képviselőit kértük fel arra,
hogy a saját kis tematikus szektorukról készítsenek egy
áttekintést. Bár tudjuk, hogy az erdélyi magyar civil szfé-
ra átfogó felmérése, kutatása igen nagy hiányosságunk,
holott e kérdések egy átfogó kutatás tárgyát is képezhet-
nék, e lapszámunkban a lehetőségeinkhez mérten arra
törekszünk, hogy szembenézzünk magunkkal. A tudatos
jövőbe tekintésnek és fejlesztésnek mindenkor az adott
helyzetből és annak elemzéséből kell kiindulnia. Erre még
nem nőttünk fel. De lépegetünk. Somai József cikke egy
rövid, átfogó visszatekintést nyújt eme időszakra az ol-
vasó számára. Papp Z. Attila kritikusabb szemmel tekint
civil társadalmi fejlődésünkre és civil mivoltunk fontos
tényezőire hívja fel a figyelmet.
Az egyes tematikus szektorok áttekintéseivel nem sike-
rült teljes képet festeni. Sajnos minden témára nem talál-
tunk vállalkozó cikkírót. De az olvasók képet kaphatnak
a gazdasági, ifjúsági, közművelődési, környezetvédelmi,
oktatási, önkormányzati-civil kapcsolatok, vidékfejleszté-
si, szociális és szórvány civil szerveződések utóbbi húsz
éves történéseiről.
E visszatekintés nem csak az erdélyi magyar civil szfé-
rára irányul. Lapunk 10 éves évfordulója alkalmából mi
magunk is számot vetünk az eltelt évtizeddel. Tíz év – tíz
gondolat a Civil Fórumról tematika alatt szerkesztői vissza-
tekintést olvashatnak. Ez kiegészül olvasóink, cikkíróink,
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek 5

szerkesztőtársaink véleményével, értékelésével is. Mit is vatban e kapcsolatépítés sajátosságairól és konkrét példái-
jelent számukra a Civil Fórum lap? Mit értékelnek benne? ról számolunk be, bízva abban, hogy ezáltal is segítségére
Milyen jövőbeni változtatásokra lenne szükség? leszünk úgy a civileknek, mint a vállalkozóknak a sikeres
Rovatainkban gazdagodva és megújult tartalmakkal együttműködések kialakításában. Nagyobb szükségünk
jelentkezünk. Civil kurázsi rovatunkban az Add tovább! van egymásra, mint gondolnánk!
példaértékű kezdeményezésről tudhatnak meg többet. Kulturális kitekintő rovatunkban ez alkalommal a
Vitafórum rovatunkban visszacseng az önmagunkkal Kultúra program 2009-es beszámolóját osztjuk meg olva-
való szembenézés a romániai Civil Tár- sóinkkal.
sadalom Fejlődéséért Alapítvány (FDSC) Visszatekintünk, hogy jövőbe tekinté-
által végzett civil társadalmi kutatás rész-
A tudatos jövőbe sünk és tervező munkánk biztosabb alapot
letéből. A Civil önépítkezésünk rovat ke- tekintésnek és kapjon. Hogy az egyes tematikus szekto-
retében Bereczki Kinga eme önépítkezés fejlesztésnek min- rokról átfogóbb képet kapva jobb rálátá-
sajátos és tudatos lépéseire hívja fel az ol- denkor az adott sunk legyen úgy az erdélyi magyar civil
vasók figyelmét. helyzetből és an- szférára, mint azon folyamatokra, amelyek
Sokat vitatott kérdés és folyamatos fel- segítői, avagy éppen gátló tényezői lehet-
adat számunkra, hogy a civil szféra és a
nak elemzéséből nek a saját szervezeti tevékenységünknek.
gazdaság kapcsolatát kiépítsük. Melyik is kell kiindulnia. Visszatekintünk, hogy az utánunk követke-
az az érintkezési felület, amely a közös ér- zők is láthassák, milyen gyökereink vannak,
dekeinket fedi? A társadalmi tőke. Új rovatunk – Társa- milyen folyamatok mentén jutottunk el ide, ahol most va-
dalom és gazdaság – mottóját Dr. Jenei György professzor gyunk és milyen reményekkel, tervekkel megyünk tovább.
megfogalmazása adta: „… mert nem a gazdaságnak van Bízom benne, hogy mindannyiuk számára hasznos ol-
társadalma, hanem a társadalomnak van gazdasága.” E ro- vasmány lesz ez a lapszámunk is.

A civil építkezés húsz éve

A
civil társadalom számára a
rendszerváltozás korszakha-
tár volt. Véget ért az etatista
világ, amely a civil szférát is az állam
akarata alá gyűrte, mivel az csak a
rendszert támogató szervezeteket
engedte működni. A fordulat után a
civil részvétel aktivizálódására hatott
néhány fojtó erő, mint a közösségi
kultúra hiánya meg a közösségi ér-
dekeket gátló elszemélyesedett lét.
Az állami „gondoskodás” tudatá-
tól való szabadulás folyamata lassú,
mégis a szakmai és a helyi igények
kielégítését felelősséggel vállalók éb-
redése nemsokára a ’89-es fordulat
után beindította a civil szerveződési
folyamatot. Mára már a társadalom-
mal párbeszédre alkalmas szférát és
a közösség életében meghatározó
szerepet játszó erőt alakított ki. Ez a
folyamatosan felfelé ívelő mozgás a
közjó érdekében a növekvő részvételi
szándékot is megteremtette.
A húsz év alatt, amikor ismét be-
szélhetünk valós civil szerveződések-
ről, több esetben történt próbálkozás
a civil szféra számszerű és adatszerű
megmérettetésére. Az első próbálko-
zás 1994-ben, a második 1995-ben a
Romániai Magyar Alapítványok Jegy-
zéke címmel kiadott füzetekben a
KIDA, a CIVITAS és a Bölöni Farkas
Sándor Alapítványok gondozásában
történt, amely még csak 130 alapít-
vány és szervezet adatait tartalmazta,
mégpedig olyan szervezetek adatait,
amelyek önként közölték azonosítá-
si adataikat, célkitűzéseiket, esetleg
eredményeiket. Nemsokára (1996)
ezt követte a Korunk Baráti Társasá-
gának a felmérése, és annak nyomán
a Romániai Magyar Alapítványok és
Egyesületek Jegyzékének a kiadása,
amely már 312 bíróságilag bejegy-
zett szervezet adatait tartalmazta. A
civil szféra harmadik összegezését
az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság
(EMT) 1997-ben beindított, az Illyés
Közalapítvány pénzügyi támogatá-
sával működtetett Civil Szervezetek
Információs Irodája végezte, amely
kiadta a Romániai Magyar Alapít-
ványok és Egyesületek Katalógusát
(1998). Ebben már összesen 347 szer-
vezet adataival találkozhattunk. Ez
a katalógus is csak azok adatait tar-
talmazta, akik önként beküldték a
kérdőíveket, hiszen abban az időben
a nem hivatalos számítások szerint
már közel ezer volt a bejegyzett civil
szervezetek száma. Később az 1999-
ben létrehozott Erdélyi Magyar Civil
Szervezetekért Alapítvány (a további-
akban ERMACISZA) rövid időn belül
több mint 1100 szervezetet vett nyil-
vántartásába. Egy későbbi adatgyűj-
tés (2005) nyomán az ERMACISZA
nyilvántartásában (amely szintén
önkéntes nyilatkozatokra épült) 2528
szervezet szerepelt. A becsült adatok
szerint a romániai magyar civil szfé-
ra szervezeteinek a száma már akkor
jóval meghaladta a 2500-at, s meg-
állapítható volt a civil szervezetek
alakulásának dinamikájából, hogy az
utolsó hét évben átlag 150-200 szerve-
zet alakul évente. A romániai magyar
civil szervezetek összesített adatairól
ma országos szintű adatbázis nincs.
Csupán megyei számbavétele utáni
összesítés segíthetne a mai civil szfé-
ra számszerű megismeréséhez.
2005-2006-ban az ERMACISZA
az erdélyi magyar társadalomkutatá-
sok keretében sort kerített a romániai
magyar civil szervezetek részleges
felmérésére. Ez a felmérés a szám-
bavétel, az összeírás céljával készült,
azonban az elemzés megállt a lekér-
6 civil fórum

dezett szervezeti szféra statisztikai közül is kiemelkedik Kolozsvár. Itt van mint a szervezetek egyharmada, ami-
jellemzésénél (Kiss 2006). Ennek a bejegyezve a legtöbb országos jellegű kor a romániai átlag alig 14 százalék.
felmérésnek a korábbi kutatásokhoz szervezet (EME, EMT, EMKE, RMKT, A civilintegrációs kísérletek, igen
mérten két új hozadéka volt: (1) civil RMGE, OMDSZ stb.), azonban ható- jelentős szellemi mozgatóerőként,
trendeket mutat ki; (2) a jellemzőket körük a helyi szervezeteikkel egész Er- végigkísérték a romániai magyar ci-
összehasonlítja a teljes romániai, il- dély területére kiterjed. vil szféra fejlődési fokozatait. Az első
letve a magyarországi civil szférával. Tevékenységi területekre vonat- hatékony szerepvállalás az illyefalvi
Ezeken kívül még a romániai magyar kozó megoszlás szerint a művelődés KIDA Alapítvány tevékenységéhez
civil szférának a szervezeti formák, a és oktatás szerveződéseinek a száma kötődik. Az alapítvány 1993 júniusá-
területi megoszlás, a tevékenységek megközelítette a civil szervezetek fe- tól kezdődően és 1996 novemberével
szerinti megoszlás, valamint a gazda- lét (52,7%). Az utóbbi tíz évben növe- bezáróan nyolc képzést szervezett a
sági erőforrások szerinti leírására is kedést mutat a gazdaság, a szociális Keresztyén Ifjúsági Központban az
tesz kísérletet. szektor és egészségügy is, de látvá- alapítványok, szervezetek, egyesüle-
A romániai magyar civil szféra nyosan növekedett az ifjúsági szer- tek, társaságok képviselői számára.
már a kezdetektől többféle szerve- vezetek száma is. Szintén örvendetes, Időközben bebizonyosodott, hogy a
zeti formát alakított ki. Létrejöttek hogy megjelentek az emberi jogi civil tevékenység nagyságrendje, a szerve-
az intézményesült, az egész közös- szervezetek is, amelyek a kilencvenes zetek számbeli növekedése és komple-
séget érintő, történelmi múlttal ren- évek első felében teljesen hiányoztak. xitása miatt a KIDA nem képes eleget
delkező, nagy szervezetek (Erdélyi A művelődési és oktatási tevékenysé- tenni a bonyolult, sokoldalú, igényes
Múzeum Egyesület, Erdélyi Magyar get felvállaló civil szervezetek nagy munkának. Megoldást keresve „1999.
Közművelődési Egyesület, Romá- aránya a kilencvenes években azzal január 15-16-án az Erdélyi Magyar
niai Magyar Gazdasági Egyesület, magyarázható, hogy a rendszervál- Műszaki Társaság (EMT), a Kolozsvá-
Erdélyi Kárpát Egyesület, stb.), és tás után az identitásvédelem volt ri Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a
az új korszak igényeit kielégítő más a legfontosabb kérdése az erdélyi Romániai Magyar Közgazdász Társa-
nagyobb szervezetek (Romániai Ma- magyarságnak, amelyben a műve- ság (RMKT), az Erdélyi Magyar Köz-
gyar Közgazdász Társaság, Erdélyi lődés és oktatás két területe lehetett művelődési Egyesület (EMKE) és a
Magyar Műszaki Tudományos Tár- a leghatékonyabb. Ha megfigyeljük Budapesti Pro Professione Alapítvány
saság, Romániai Magyar Pedagógus a tevékenységek megyei megoszlá- közösen megszervezték a Civil szféra
Szövetség, Romániai Magyar Közép- sát, láthatjuk, hogy a művelődés és az ezredfordulón: lehetőségek, kihívások
iskolások Szövetsége, stb.). Mind- oktatás ma is a szórványmegyékben című konferenciát Kolozsváron, a
ezek mellett szaporodtak mind a mai igen magas, tekintettel arra, hogy az Bethlen Kata Diakónia Központban. A
napig a magyar közösség érdekeit identitásvédelem itt sokkal hangsú- közel 300 résztvevő meghallgatott öt
szolgáló alapítványok, egyesületek, lyosabb, mint más megyékben. plenáris előadót, kilenc donor szerve-
szövetségek és jogi személyiséggel A gazdasági szakterület tekinte- zet képviselőjét és aktív részese lehe-
nem rendelkező kulturális, gazdasá- tében a növekedés elsősorban a na- tett azoknak a szekcióüléseknek, ame-
gi, oktatatási, szociális, sport, és más gyobb magyar lakosságú megyékben lyeken párhuzamosan a tudomány és
területek csoportosulásai. volt észlelhető, mégpedig Hargita, környezetvédelem, művelődés és ok-
Területi megoszlá- Maros és Szatmár me- tatás, gazdaság és szociális kérdések,
sukat tekintve – a civil gyékben. A szórvány- műemlékvédelem, illetve ifjúsági kér-
szervezetek számának A civilintegrációs ból viszont Temes dések témakörében…”3 Ezen az orszá-
alakulása a lakossághoz kísérletek, igen megye jelent kivételt, gos civil találkozáson született az öt-
viszonyított arányuk jelentős szellemi hiszen az összes me- let, hogy létesüljön egy, a magyar civil
szerint – a legtöbb civil mozgatóerőként, gyékhez viszonyítva szférát információval ellátó, kapcso-
szervezet Hargita, Ko- a gazdasági tevékeny- latteremtő, képzéseket szervező egye-
lozs, Maros, Kovászna
végigkísérték a ségi területet felválla- sület vagy alapítvány. Az ötlet alapján
megyékben, a legkeve- romániai magyar ló szervezetek száma az EMT, a KMDSZ és az RMKT lét-
sebb civil szerveződés civil szféra fejlődé- igen magas. rehozta és hivatalosan bejegyeztette
Krassó-Szörény, Besz- si fokozatait. A településtípuson- az ERMACISZÁ-t, amely céljai közt
terce-Naszód, Hunyad, ként magyar lakosság- felvállalta: az erdélyi magyar civil
Fehér megyékben (So- hoz viszonyított ará- társadalom hatékonyságának és ered-
mai 2000) alakultak. Természetesen a nyát tekintve a városi szervezetek ményességének növelését; informá-
megyeközpontú városokban jóval erő- számának aránya a vidéki szerveze- cióáramoltatást egy információs iroda
sebb civil szerveződés állapítható meg, tek arányához viszonyítva magas. A működtetésével; anyagi javak juttatá-
mint a vidéki térségben, de különös 2006-os felmérés szerint (Kiss 2006)2, sát és közvetítését fizikai és jogi sze-
lemaradás látható a község-falu telepü- bár az utóbbi években változott a vi- mélyeknek; szakmai tudástranszfert
lések esetében, amelyek csupán 25,2%- dék előnyére, ez az arány mégis jobb a nonprofit szféra menedzsmentjének.
ot tesznek ki, holott a lakosság aránya a romániai átlagnál, mivel a vidéki Ennek a munkának a keretében az ala-
majdnem felét teszi ki az összmagyar magyar szervezetek aránya nagyobb, pítvány sorozatosan szervezett nyolc
lakosságnak, a megyeközpontokban
viszont összesen 53,2% a civil szerveze-
tek nagyságrendje. A megyeközpontok 2) Kiss D. u.o. 121 3) Somai J. u.o. 91
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek 7

éven át sikeres civil fórumokat. Négy ram. A közeledéshez meg kellene ta- A jogilag be nem jegyzett, spon-
nagyszabású összejöveteléről külön- lálni azokat az érintkezési pontokat, tánul vagy tudatosan kialakult civil
külön négy kötetet publikált, tíz évig ahol találkoznak a közös érdekek, szerveződések (kórusok, dalárdák,
rendszeresen megjelentette a Civil vannak közös értékteremtő tevékeny- sportoló csoportok, baráti körök,
Fórum szakmai lapot és folyamatosan ségek, s melyek egyúttal lehetővé klubok stb.) nem élveznek elégsé-
működteti a népszerű elektronikus tennék a romániai forrásokhoz való ges szervezett társadalmi védelmet,
levelezőlistáját. A civilintegrációs fel- hatékonyabb hozzáférést is. szabályozott gondoskodást. Nincs
adatokat és a civil érdekvédelem fel- Azt is tudjuk, hogy a kisebbségi megfelelő intézményesített keretük
adatait – a Civil Fórum konferencián identitás fenntartásában fontos sze- annak ellenére, hogy ezek valójában
kialakult közmegegyezés alapján – az repet játszó kulturális intézmények a civil szerveződések valóságos csí-
öt éve megalakult Magyar Civil Szer- az erdélyi magyar civil szférában na- rái, amelyeknek társadalmi hozadé-
vezetek Erdélyi Szövetsége vette át. gyobb arányban fordulnak elő, mint ka igen jelentős, hiszen itt kezdődik
Az utóbbi években a romániaiban, avagy el a társadalmi disputa, a szabad
számos integrációs A következtetések akár a magyarországi véleménynyilvánítás, a társadalmi
törekvés tapasztalha- sorában számol- nonprofit szférában. visszaélésekkel szembeni korlát nél-
tó helyi, vagy megyei Az erdélyi magyar ci- küli kritika. Ezek a civil csoportosu-
nunk kell azzal a
szinteken is. Ezek a vil szféra működésé- lások, mint a civil szféra hivatalosan
tevékenységek he- sajnálatos ténnyel, nek anyagi hátteréről be nem jegyzett szegmentjei, tudato-
lyenként folyamato- hogy a romániai pedig megállapíthat- sabb társadalmi védettségre lenné-
sak, másutt kísérleti magyar civil szfé- juk, hogy azt továbbra nek érdemesek.
formában indultak be, ra kapcsolata a is a magyarországi és
és a zonális civil háló- hazai pályázatok ré-
román civil szféra
zatok sikeresen oldják vén elérhető források Somai József
meg a számban meg- forrás- és kép- biztosítják, melyek kö-
növekedett civil szfé- zésközpontjaival, zül a magyarországi- RMKT – tiszteletbeli elnök
ra integrációs problé- szervezeteivel ak bizonyultak jelen- e-mail: malortime@cluj.astral.ro
máit. nem kielégítő. tősebbnek. Továbbá
A következtetések az is megállapítható,
sorában számolnunk hogy az alapítványi és Felhasznált irodalom:
kell azzal a sajnálatos ténnyel, hogy szövetségi formákkal szemben foko- SOMAI József (2000): Romániai ma-
a romániai magyar civil szféra kap- zatosan teret nyert az egyesületi for- gyar civilszféra, In: Romániai magyar
csolata a román civil szféra forrás- és ma, tekintettel arra, hogy a jelenlegi évkönyv,Kolozsvár
képzésközpontjaival, szervezeteivel szabályozás (2000/26-os törvény- KISS Dénes (2006): A romániai ma-
nem kielégítő. Az elkülönülés, a pár- erejű kormányrendelet) az alapítvá- gyar civil szféra néhány jellemzője
huzamos fejlődés tényszerű. Nagyon nyok létrehozásában igen nehéz fel- 2006-ban. In Romániai magyar év-
kevés a román-magyar közös prog- tételeket szabott. könyv, Kolozsvár

Civil társadalom: van-e, és milyen is?

A
szélesebb értelemben vett civil
társadalom nem a rendszer-
váltással vagy forradalommal
kezdődött, hiszen valamilyen formá-
ban az államszocialista berendezkedé-
sek alatt is létezett. Némi leegyszerű-
sítéssel azt is megkockáztatnám, hogy
térségünkben akkor létezett „igazán”,
hiszen sokkal nagyobb volt a tétje,
sokkal szervesebben hozzájárult az
emberek közötti szolidaritás és biza-
lom kialakulásának (itt gondolhatunk
egy egyszerű házibuli vagy kaláka
megszervezésétől egészen a fű alatt
működő társaságokig, szamizdat ki-
adványokig). Márpedig szolidaritás,
bizalom, önkéntesség nélkül nincsen
civil világ. És ez talán még inkább
így van, ha hozzágondoljuk, hogy
a „szekus világban” például milyen
nagy tétje volt annak, hogy kiben
bízhatunk meg vagy nem, avagy egy
látszólag ártatlan cselekvés is, ha nem
is polgárrá, de az állam ellenében ci-
vilként konstituálhatta az egyént,
egyszersmind igazi civil öntudattal
felvértezve.
Kisebbségi vonatkozásban pedig
ezt az ellentársadalmi ethoszt tovább
erősítették a nem csak tételezett, ha-
nem az igen változatos konkrétumok-
ban megnyilvánuló kisebbségi-több-
ségi konfliktusok, a kisebbségellenes
állami beavatkozások is. A rendszer-
váltás előtt – noha az állami akarat
minduntalan be akarta szőni az egyén
mindennapjait – a valóságban oly
nagy lett a távolság az egyén és állam
között, hogy a lenti társadalom tag-
jai, ha nem is vígan, de kedélyesen,
önironikusan, sok vonatkozásban pe-
dig autonóm és/vagy ambivalens mó-
don élhették életüket.
A „forradalom” után a civil társa-
dalom intézményesülhetett, hiszen
megteremtődtek a szervezetek, tár-
saságok alapításának jogi feltételei
is. Az államnak valójában érdeke a
8 civil fórum
civil társadalom működése, hiszen a
nem kormányzati, civil szervezetek
(NGO-k) világa – többek között –
olyan funkciókat is ellát, amelyeket ő
maga nem tud. Egy magyar iskolának
például érdeke, hogy egy alapítványt
működtessen, hiszen ezáltal olyan
pluszforrásokra pályázhat, amelyek-
kel kiegészítheti a saját, államtól és/
vagy önkormányzattól származó be-
vételeit. De hasonlóképpen egy po-
litikai párt vagy akár érdekvédelmi
szervezet is fenntarthat civil szerve-
zeteket, amelyek segítségével más
típusú forrásokra tehet szert, illetve
valamilyen módon szervezeti után-
pótlását biztosítja.
Felmerül azonban, hogy az ilyen
típusú szervezetek valóban civil
társadalom létére utalnak-e, avagy
valamiféle más jellegű intézménye-
sülési folyamatnak a részét képezik?
Az angol nyelvű szakirodalomban
ugyanis megkülönböztetik a külön-
féle nem kormányzati szervezeteket.
Léteznek a pénzszerzés céljából lét-
rejött ún. MONGO-k, az adományo-
zásban érdekelt ún. DONGO-k, a
politikai holdudvar szélesítésére lét-
rehozott PONGO-k és a sort folytat-
hatnánk. Röviden ezek FANGO-k,
azaz ál-civilszervezetek, amelyek
jogilag ugyan nem kormányzathoz
kapcsolódnak, de szkeptikusak le-
hetünk a tekintetben, hogy valóban
civilek-e?
Civil társadalom ugyanis nem-
csak szervezetek által létezik, hanem
mondhatni a közösségi mentalitás
szintjén is. Az önépítő falusi kiskö-
zösségektől kezdve, a lakókörnyezet
megszépítésére létrejött informális
vagy társasházi közösségeken ke-
resztül az árvízkárosultak önkéntes
megsegítéséig még sok mindent be-
leérthetünk.
A civil társadalom létének erős-
ségét tehát csak óvatosan szabad
a hivatalosan bejegyzett nem kor-
mányzati szervezetek számával
mérni. Még inkább szkeptikusak
lehetünk e tekintetben, ha figye-
lembe vesszük azt is, hogy – erdé-
lyi magyar vonatkozásban – e szer-
vezetek jó része magyar és román
állami, vagy akár európai uniós
forrásokból tartja el (úgy, ahogy)
magát. E szempontból nézve, az
erdélyi magyar civil világ jelentős
része valójában egy etatista beállító-
dás meghosszabbítása. Nevezetesen
azt jelzi ez a beállítódás, hogy saját működik, az azért van, mert a tagok
gondjainkat – ugyan civil szervezeti már nem tartják fontosnak a célokat.
kapcson keresztül – valójában az ál- A civil társadalom valahol a köz-
lam oldja meg: a szórvány gondjait és a magánszféra között helyezkedik
oldja meg például a magyar állam, el, az állampolgárok pedig rendel-
a könyvkiadás gondjait pedig a ro- keznek az adományozás kultúrájá-
mán és magyar közpénzek „lehívá- val: azért adok önkéntesen valakinek,
sa” – és a sort hosszasan folytathat- vagy azért áldozok (pénzt, időt) va-
nánk. Ez az etatista jelleg, azonban lamely cél érdekében, mert valamikor
nem a civil társadalom „hibája”, jómagam is adományt kaptam valaki-
hanem a közép- és kelet-európai től, valamely civil szervezettől, vagy
államok sajátossága: az állam vagy a saját kisközösségemtől. Az adomá-
a kisebbségi érdekérvényesítők nyozás a másokkal szembeni szolida-
bizonyos feladatok megoldását a ritás kifejeződése, a kölcsönös biza-
civilekre delegálják. Ez a feladat- lom fokmérője, egyfajta „civil vallás”.
megoldás látszólag jót tesz a hatal- Ez az adományozás-láncolat élteti,
mi szereplőknek és „munkát” ad a pulzálja a civil társadalmat. Míg az
civileknek. USA-ban az adomá-
Ugyanakkor per- nyozás a mindennapi
A civil társada-
sze az sem mellékes, élet természetes vele-
hogy az államnak fe- lom szolidaritás, járója, Közép-Európá-
lelőssége az adófizető önkéntesség, ban és Erdélyben néha
állampolgár alulról adományozás, a csak az látszik, hogy
jövő kezdeményezését saját (kis)közösség az állampolgárok sze-
– mellyel olyan helyi retnek kapni. Az, hogy
problémájának
probléma megoldását szeretnének a közös
vállalja fel, amire maga felismerése és célokért a sajátjukból
az állam nem képes – autentikus, saját is adni, noha létező
támogatni. Emellett a kezdeményezésű vonás e térségben ez
demokrácia érvénye- válaszok hiányá- is, sokkal kevésbé
sülésének a mértékét is szembetűnő (igaz, az
ban nem létezik.
a civil társadalom fej- adó 2%-ából lehet ada-
lettsége méri egy tár- kozni, de ez ügyben is
sadalomban. Az államnak így érdeke a végső szót a politikum mondta ki).
is kellene legyen a civil társadalom A civil társadalom és megnyilvá-
építése. nulási módjai, működése és működ-
Kérdés azonban, hosszú távon e tetése tehát sokféle lehet. Az talán
kölcsönösségi viszony fenntartása közös jellemzője bármelyik formá-
milyen civil társadalom(szerű) kép- jának, hogy valamiféle demokra-
ződményeket hoz létre? Kisebbségi tikus, azaz állampolgári egyenlő-
vonatkozásban ugyanis a civil társa- ségre és kölcsönös bizalomra épülő
dalom fenntartásának támogatáspo- közérzetnek a kifejeződése. Az a
litikai dimenzióba való elhelyezése tény, hogy tájainkon bizonyos helyi
éppen a civil/polgári jelleg felszá- közösségi célok kielégítése állami
molásához vezethet. A civil társada- forrásokból is történik, lehet, furá-
lom – amerikai példája legalábbis azt nak tűnik angolszász napnyugati
mutatja meg, hogy – szolidaritás, ön- szemszögből nézve, ám természetes
kéntesség, adományozás, a saját (kis) a közép-európai adófizető állam-
közösség problémájának felismerése polgár szempontjából. A kulcskér-
és autentikus, saját kezdeményezé- dés mégiscsak a közösségi igény
sű válaszok hiányában nem létezik. felismerése, tettenérése és kielégíté-
Jogi szempontból az állampolgárokat se – és ebben sokat köszönhetünk a
hagyni, sőt stimulálni kell, hogy kü- civileknek.
lönféle társulásokat hozzanak létre,
ám ezek fenntartása már nem az ál-
lam feladata, hanem kvázi piaci logi-
ka érvényesül: ha egy szervezet által Papp Z. Attila
képviselt értékekre vagy célok meg-
valósítására szükség van, tagjai va- MTA Kisebbségkutató Intézet
lószínű fenntartják az intézményt. És – tudományos munkatárs
fordítva: ha egy civil szervezet nem e-mail: pappza@yahoo.com
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek 9

A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt

Húsz év után visszatekintve civil szféránk ágazati fejlődését is igyekszünk nyomon követni. Miként indultak
az egyes ágazatokban a civil szerveződések, sikerült-e fejlődni, haladni az idők szava szerint? Az egyes ágazatok
kihívásaira tudnak-e a civil szervezetek hatékonyan válaszolni? Mi a teendő? Hogyan tovább? Ezekre a kérdések-
re keresve a választ az egyes ágazatok civil képviselőit kértük fel, hogy tekintsenek vissza, elemezzék a múltat és
vetítsenek előre. Az alábbiakban a vállalkozó civil szervezeti képviselők igen értékes gondolatsorait olvashatják,
betekintést nyerve az elmúlt húsz év erdélyi magyar civil szférájának a történéseibe, pontosabban a gazdasági,
ifjúsági, közművelődési, környezetvédelmi, oktatási, önkormányzati-civil kapcsolat, szociális, szórvány és civil tör-
vénykezés ágazatok alakulásába.

A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt

Civil szerveződés a gazdaság területén

A
z erdélyi magyar közösség
fennmaradásának lényegi fel-
tétele az erős gazdasági hát-
tér kialakítása és megerősítése. Ehhez
két igen fontos feltétel teljesítése nél-
külözhetetlen. Az egyik a gazdasági
szereplők kérdésköre, legyen az em-
beri, vagy intézményi tényező. A má-
sik a megmaradás alapvető kérdése, a
közösség tagjainak a vagyonosodása.
Ez a két tényező viszont etnikumhoz
kötődő is, és szükségszerűen alakítja
ki az illető közösség a maga számá-
ra az érdekvédelmi civil intézmény-
rendszerét, amelyek viszont teljes
egészében az önállóság jeleit kell
hordozzák. A húsz év alatt az erdé-
lyi magyar civil társadalom ennek a
szerepnek a betöltésére gazdasági
érdekvédelmi szerepkörrel ellátott,
majdnem az egész gazdasági terüle-
tet átfogó, civil szervezeti hálózat-ke-
retet hozott létre.
Az erdélyi magyar közösség gazda-
sági szereplőinek érdekvédelmi intéz-
ményrendszere 1990-től fokozatosan
erősödik számban és hatékonyságban
egyaránt. 2006-ban az ERMACISZA
nyilvántartása segítségével 99 gaz-
dasági célokat felvállaló szervezetet
vizsgálhattunk meg, amely számban
az utolsó öt évben majdnem meg-
kettőződött (lásd: Romániai Magyar
Évkönyv 2000, 85). Ez a szám nem is
tartalmazza azokat a civil szervezete-
ket, melyeknek céljai között szerepel-
nek ugyan a gazdaságiak, bár másak
az alapvető céljaik és tevékenységük,
mint például a Pro Helyiség, Erdélyi
Kárpát Egyesület és bejegyzett fiókjai,
meg a teleházak, a műemlékvédelmi
szervezetek, stb. Ezeknek a szerveze-
teknek a gazdasági tevékenységük is
alapvetően fontos, mert anyagi-pénz-
ügyi gazdálkodásuk dönti el felada-
tuk teljesítésének lehetőségét, hiszen
a természeti tényezők védelme, a kö-
zösségek gazdasági fenntarthatósága,
a településfejlesztés, vagy a műemlé-
kek nagy vagyoni állagának tönkre-
menését megmentő gazdasági alapok
létrehozása és kezelése nélkül elkép-
zelhetetlen azok megőrzése, stabilitá-
suk helyreállítása és megtartása.
A gazdasági szervezetek céljaik
szerinti diverzitását vizsgálva azok
aránytalanságán kívül feltétlen jelzésre
érdemes, hogy az erdélyi magyar kö-
zösség számára alapvető gazdasági te-
rületeken maradtak el a civil szervező-
dési folyamatok, például a szövetkezeti
érdekképviselet; az elkobzott vagyonok
visszaszerzését megcélzó szerveze-
tek. Ez azért sajnálatos, mert a magyar
közösség többszörösen ki volt téve
a történelem folyamán az erőszakos
vagyontalanításnak. Ez idáig elmaradt a
szövetkezetek felmérhetetlen vagyoná-
nak visszaszolgáltatásával kapcsolatos
igazságtétel, valamint a valamikori civil
egyesületek tulajdonát képező jelentős
vagyoni állagok visszaszolgáltatása.
A gazdasági civil szervezetek terüle-
tén legnagyobb számú szerveződések a
vállalkozásokért (30,30%), a gazdákért
(21,21%) és a regionális fejlesztésért
(19,18%) alakultak (lásd a 2. táblázatot,
Romániai Magyar Évkönyv 2002).
Országos érdekterületet átfedő gaz-
dasági szerveződésként már 1990 nya-
rán bejegyeztette magát a Romániai
Magyar Közgazdász Társaság (RMKT),
hogy sürgősen szervezze meg tagjai
számára a szakmai képzést, minél rövi-
debb idő alatt értékelhessék át a dikta-
túra idején szerzett szakismereteiket, s
szakmai felkészültségükben olyan mi-
nőségi változást tudjanak elérni, amely
nélkül nem lehet hatékony tevékenysé-
get kifejteni a gazdasági nyitás, a terv-
gazdálkodásról a piacgazdálkodásra
való áttérés feltételei között. Ugyanak-
kor hosszú távú célként jelölték meg: a
szakmai tanácskozások, tudományos
ülésszakok, szakosztályi ülések szer-
vezését; a szakosztályok munkálatai-
nak kiadványokban való ismertetését;
szakmai tanácsadás vállalatalapítási
és szervezési, kereskedelmi, hitel- és
pénzügyi kérdésekben, különös tekin-
tettel a magánvállalkozásokra, a kiala-
kuló új gazdasági viszonyokra; tagjai
szakmai tájékozódásának biztosítását
szakkönyvtárak és folyóiratok segítsé-
gével; tagjai kutatási eredményei köz-
lésének segítését; a tagok szakmai to-
vábbképzésének támogatását; a hazai
és külföldi szakmai intézményekkel
és szakemberekkel való együttműkö-
désnek és a gazdasági kutatómunka
szervezésének keretteremtését. Jelen-
leg a társaságnak van saját székháza,
12 megyei fiókszervezete, két szakmai
lapja, egy tudományos (Közgazdász
Fórum) és egy gazdasági magazinlapja
(Közmag), és számos kiadott szakmai
és tudományos kötete. A társaság veze-
 10
tősége, az egész erdélyi magyar közös-
ség kiépítésének érdekében, kiemelt
fontosságúnak tekintette úgy az egész
civil szféra fejlesztését, mint a gazdaság
területén lényeges szerepet vállaló civil
szervezetek létrehozását és együtt-
működését biztosító feltételrendszer
megteremtését. Kezdeményezője volt a
Civil Fórumok megszervezésének, ala-
pító tagja az ERMACISZÁ-nak, és szer-
vezője a fórumok keretében a gazda-
sági civil szervezek együttműködését
célzó és sikeresen működő gazdasági
szekcióknak.
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt
Úgyszintén országos érdekeltségű
gazdasági szerveződés az 1991-ben lé-
tesült Romániai Magyar Gazdák Egye-
sülete (RMGE), amelynek alapszabály-
zati céljai: Népszerűsíti a tevékeny
részvételt az új mezőgazdaság kiépí-
tésében, a falufejlesztésben a földalap,
az állatállomány, a mezőgazdasági
gép- és eszközpark minél ésszerűbb ki-
használása és a környezetvédelem cél-
jából, valamint a magángazdálkodás és
szabad társulás érdekében; Alapvető
célja a szakismeretek terjesztése, gaz-
dakörök szervezése, szaktanácsadói
testületek létrehozása a megyei és terü-
leti közigazgatási szervezetekben, va-
lamint a termelés korszerűsítése és új
technológiák bevezetése; A szervezet a
tagság érdekképviseleteként működik,
vállalja a belföldi és külföldi gazdasá-
gi problémák felmérését és megoldá-
sát, hozzájárul a magángazdaságok és
szabad társulások szervezéséhez, mű-
ködtetéséhez és versenyképessé tételé-
hez; Az egyesület szorgalmazza a ha-
sonló profilú más szervezetekkel való
együttműködést. Ennek érdekében a
tevékenységi köre: az egyéni és a kol-
lektív jogszolgálat erkölcsi és szakmai
támogatása; szakmai kiadványok meg-
jelentetése és terjesztése (könyvek és
folyóiratok megjelentetése); mezőgaz-
Ifjúság a rendszerváltozásban
A
’90-es évek elején országszerte
megalakultak a MADISZ-ok,
azaz olyan diák- és ifjúsági
szervezetek, amelyek sok településen
a volt KISZ-irodák infrastruktúráit
használhatták tovább, vagy némi-
dasági témájú videofelvételek elkészí-
tése érdekében együttműködés a helyi
és központi televízióadókkal; a gazdák
közötti együttműködés megszervezé-
se; létrehozza és támogatja a szabad
társulások együttműködését belföldi
és külföldi partnerekkel; támogatja (az
egyéni és társas gazdálkodás szintjén)
a mintagazdaságok, mezőgazdasági
termék- és állatkiállítások, valamint
szakmai versenyek megszervezését, a
bel- és külföldi tapasztalatcserék lebo-
nyolítását.
A vállalkozásfejlesztés területén ki-
alakultak a kis- és középvállalkozókat
támogató megyei és városi gazdasági
civil szervezetek hatékony eszközei a
megyei, vagy területi gazdaságfejlesz-
tési szándékokkal. Ma már hatékony
hálózatként, a Corvinus Alapítvány-
nyal karöltve, gazdaságserkentő sze-
repkörben működnek a következő
elismert vállalkozásfejlesztést vállaló
központok: ASIMCOV Kovászna Me-
gyei Kis- és Középvállalkozók Szövet-
sége; Bánsági Magyar Gazdák és Vál-
lalkozók Egyesülete; Ego Trade Kft.;
Eurotop Consulting Kft.; Gaia Con-
sulting Group Kft.; Hargita Megyei
Innovációs és Inkubációs Szövetség;
Covimm Consulting; Econom Con-
sulting Kft.; Novorg Development;
Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége;
Regioconsult Kft.; RMGE Maros; Szat-
márnémeti Kis- és Középvállalko-
zásokat Fejlesztő Központ; Vianova
Proiect Kft.
A gazdasági érdekek és érdekvé-
delem érvényesítésében igen jelentős
szerepet vállal a Kárpátia Magyar-
Román Kereskedelmi és Iparkamara
(MRKIK), amely 2006. március 10-én
alakult és indult Kolozsváron 25 taggal
(ma 80 tagja van). „A vegyeskamara
általános célja a Magyarország és Ro-
mánia közötti gazdasági, kereskedelmi
képp építhettek arra a kapcsolati tő-
kére, amelyet az elődszervezet kiala-
kított. Emellett pedig több városban
alakultak olyan ifjúsági szervezetek,
amelyeknek semmilyen korábbi előz-
ményük nem volt az adott települé-
civil fórum
kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági
érdekeinek előmozdítása. Célja továb-
bá, hogy a Romániában működő ma-
gyar tulajdonú cégek, illetve a magyar
cégekkel kapcsolatban lévő romániai
cégek számára szervezett formában
biztosítson érdekvédelmet, komoly
lobbierőt generáljon, illetve szolgálta-
tásaival szakmai támogatást nyújtson.
A vegyeskamara a magyar és a román
nemzeti kamarai rendszerre is támasz-
kodik. A kamara ugyanakkor mindkét
ország kis- és középvállalkozói számá-
ra értékes információkkal szolgál az
adott ország gazdaságával, üzleti szo-
kásaival kapcsolatban, aktívan hozzá-
járul a partnerkapcsolatok fejlesztésé-
hez. A kamara szolgáltatásokat biztosít
tagjai számára, a megjelölt célok eléré-
se érdekében.” (MRKIK weblap)
A romániai magyar nemzeti kö-
zösség szülőföldön való megmara-
dásának, boldogulásának és sikeres
európai integrációjának érdekében
olyan alapvető nemzeti alapértékek
és alapérdekek megfogalmazására,
elfogadására és vállalására van szük-
ség, melyek biztos alapokra helyez-
hetik a közösség jövőjét. Az erdélyi
magyarság politikai céljai egységé-
nek keretében a közösségünk saját
értékeinek és érdekeinek dimenzió-
jában kell megfogalmazza magának
a jövőjét, melyben a gazdasági civil
szerveződések – legyenek azok or-
szágos vagy helyi bejegyzésűek és ér-
dekeltségűek, vagy akár hivatalosan
be nem jegyzett körök, klubok, társa-
ságok – közösségfejlesztő szerepe el-
vitathatatlan és nélkülözhetetlen.
Somai József
RMKT – tiszteletbeli elnök
e-mail: malortime@cluj.astral.ro
sen. Országos szinten létrejött a Ma-
gyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége
(MISZSZ), ezen helyi szervezetek or-
szágos szövetsége, mely első letétemé-
nyese volt az erdélyi magyar országos
ifjúsági életnek.
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
Koromnál fogva nincsenek köz-
vetlen tapasztalataim a rendszer-
változás első 8-9 évének országos
ifjúsági mozgásairól, de az érintettek
elbeszélései alapján úgy tűnik, hogy
jóval nagyobb lelkesedés jellemezte
azt a hirtelen felszabadultságot hozó
időszakot.
Ugyanakkor azt sem lehet figyel-
men kívül hagyni, hogy a szabaddá
vált országból azokban az években
nagyon sok, korábban kiábrándult
és a Nyugat után joggal vágyakozó
fiatal kivándorolt. Emlékezhetünk
még a marosvásárhelyi események
kapcsán kialakult fojtogató légkörre,
melyben az újonnan létrejött ifjúsági
szervezetek is keresték a helyüket,
szerepüket. A MISZSZ vezetősége
nagy lendülettel szervezte az orszá-
gos ifjúsági életet, közben szerre lét-
rejöttek az Országos Magyar Diák-
szövetség, az Országos Dávid Ferenc
Ifjúsági Egylet, az Erdélyi Ifjúsági
Keresztyén Egyesület, a Magyar Kö-
zépiskolások Országos Szövetsége,
újraalakultak a cserkészcsapatok,
majd ezek országos szövetsége, stb.
A ’90-es évek közepére már több or-
szágos magyar ifjúsági szervezet volt
fejlődőben.
Ezekben az években az építkezés,
a mai értelemben vett szervezetfej-
lesztés az akkori vezetők egyéni ké-
pességein és alkalmasságán múlt.
Nem volt kialakulva a civil szervezeti
élet szakmaisága, a szervezetek tár-
gyi felszereltsége is minimális volt,
helyenként egy-egy irodával és kez-
detleges technikai felszereltséggel
(jó esetben egy számítógéppel, egy
nyomtatóval, de még az írógépek is
használatban voltak, a maroktele-
fonok pedig néhány évvel később
terjedtek el). Mai ifjúsági vezetők
számára szinte elképzelhetetlen, ho-
gyan lehetett szervezni maroktelefo-
nok és világháló nélkül. Ami viszont
jobb volt abban az időszakban: na-
gyobb volt a nyitás egymás irányá-
ba, az ifjúsági szervezetek vezetői
keresték egymással a kapcsolatot, és
igyekeztek egymástól eltanulni a jó
gyakorlatokat, szervezetfejlesztési
módszereket. Ezt a légkört a Magyar
Ifjúsági Tanács (MIT) 1995-ös létreho-
zása tovább erősítette, mely akkor az
RMDSZ támogatásával alakult meg,
s célja az volt, hogy ernyőszervezet-
ként összefogja és képviselje a létező
országos ifjúsági szervezetek érdeke-
11
it – elsősorban az akkori Szövetségi is kíván ezen a helyzeten változtatni.
Képviselők Tanácsában, illetve álta- A 2000-es évek első felében az
lában a hazai és külföldi színtereken. erdélyi ifjúsági életre a folyamatos
Akkor még egységes volt az ifjúsági építkezés és fejlődés volt jellemző.
szféra is. A MIT-ből ebben az időszak- Ekkorra már nagyjából kialakultak
ban többen is átigazoltak a politikába, a lassan tíz éves múlttal rendelkező
vagyis gyakorlatilag az egyetlen ma- országos szervezetek programkínála-
gyar politikai alternatívát választva, tai, és székhelyi, ügyviteli tevékeny-
az RMDSZ-be. ségük is állandósult, több helyen
Az erdélyi ifjúsági egy-két alkalmazott
szféra az ezredfordu- ... az elmúlt évek- állandó foglalkozta-
lóra már sokszínű- ben nemcsak a tása révén. Ezzel egy
vé vált, és a politikai MIT-re és tagszer- időben a szervezetfej-
megosztottsága is ki- lesztés szakmaisága is
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt
alakult. Ez a folyamat
vezeteire, hanem kezdett elterjedni. A
2001-től felerősödött, más – az utóbbi stratégiai tervezések,
amikor megelégelve a 5-6 évben létesült a szervezeti keretáb-
sorozatos és hiábava- – szervezetekre is rák, valamint a szer-
ló konfliktusokat az rányomta bélyegét vezetvezetés alapelvei
RMDSZ csúcsvezető- kifejezések egyre gya-
ségével, a MIT akkori
a folyamatosan koribbá váltak az ifjú-
elnöksége hivatalo- gondot okozó sági vezetők szóhasz-
san is megszakította a pénzügyi helyzet. nálatában. Ebben az
kapcsolatát a Szövet- E körülményeken időszakban már egyre
séggel (addig annak leginkább a 2007- több képzési lehetőség
társult szervezeteként volt azon fiatalok szá-
működött), otthagyva
től elérhetővé vált mára, akik szerettek
az SZKT-ban az ifjú- európai uniós for- volna bekapcsolódni
ságnak szánt 20%-nyi rások enyhítettek. egy-egy ifjúsági szer-
helyet is. Ettől kezdve vezet tevékenységé-
immár az ifjúsági szféra is kétpólu- be. Ugyancsak ebben az időszakban
súvá vált, leképezve a szétfejlődő erősödtek meg a szervezetek külügyi
erdélyi politikai viszonyrendszert. A kapcsolatai, melyek elsődleges kerete
Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK)
megalakítása egyértelmű jelzés volt volt, melyet 1999-ben hozott létre az
felénk az RMDSZ részéről, hogy he- akkori magyarországi Ifjúsági- és
lyünkben és ellenünkben létrehoztak Sportminisztérium. Ez a Kárpát-me-
egy új országos ernyőt, és innentől dencei országos ifjúsági szervezetek
fogva őket tekintik partnernek. Saj- egyeztető fóruma volt, mely révén
nos a politikum ilyetén viszonyulása jó és gyümölcsöző kapcsolatok ala-
azóta sem változott, és az erdélyi ifjú- kultak ki más határon kívüli ifjúsági
sági életet is jellemzi a politikai lojali- szervezetekkel. Az elmúlt nyolc év-
tás alapján való minősítés. ben sajnos ennek a működtetése is
Az elmúlt években az egyik visz- félresiklott, ám újraszervezése felet-
szatérő kérdés az ifjúsági szférá- tébb szükséges, és remélhetőleg újra
ban is a támogatások elosztása volt. távlatokat nyit ahhoz, hogy a magyar
Nemcsak a MIT, hanem sok más ci- ifjúsági szervezeti élet a Kárpát-me-
vil szervezet is hasztalanul viasko- dence szintjén erősebb és eredménye-
dott a hazai támogatási rendszerek sebb legyen.
visszásságaival. Bár többféle irányú Tény, hogy az elmúlt években
kezdeményezés volt mind a Civil nemcsak a MIT-re és tagszervezetei-
Fórum-konferenciák, mind pedig a re, hanem más – az utóbbi 5-6 évben
MCSZESZ keretében, mindeddig át- létesült – szervezetekre is rányomta
ütő erejű megoldást vagy lehetőséget bélyegét a folyamatosan gondot oko-
a változásra nem sikerült megvalósí- zó pénzügyi helyzet. E körülménye-
tani. Ezt elég nagy kudarcként köny- ken leginkább a 2007-től elérhetővé
velheti el a hazai magyar civil szféra, vált európai uniós források enyhí-
de tény, hogy erre a helyzetre a po- tettek. Az erdélyi ifjúsági élet ettől
litikum is rájátszik, és a civil szféra az évtől kezdődően fokozatosan állt
alkotóinak egyik része függőségi vi- rá ezekre a forrásokra. Az országos
szonyban él, a másik része pedig nem szervezetek szakmaiságukból és ta-
 12 civil fórum

pasztalati hátterükből fakadóan ha- A mai ifjúsági szervezetek ugyan- fél lejáratása baráti vagy félhivatalos
marabb rászoktak erre a rendszerre, akkor kevésbé fordulnak egymás körökben. A mindennapi életünket
ám még ma is sok regionális vagy he- felé, kevésbé érdekli őket a másik viszont szerencsére nem a torzsalko-
lyi ifjúsági szervezet híjával van ezen szervezet napi ritmusa, programjai, dás tölti ki.
ismereteknek. Ugyanakkor olyan új az esetleges együttműködések vagy A rendszerváltás utáni évekre
ifjúsági szervezetek is létrejöttek, me- a jó gyakorlatok elsajátítása. Az uniós jellemző általános lelkesedés már
lyek egyik alapvető tevékenysége és kiírások által szorgalmazott együtt- rég elcsendesült, de az ifjúsági
célja, hogy minél több uniós forrást működések gyakran csak felszíne- szféra – jellegéből fakadóan – idő-
hívjanak le különböző programokra. sek vagy a papír kedvéért vannak. ről időre megújul. Az egykori erős
S ezennel elérkez- Léteznek szervezetek, szervezetek néhány esetben mára
tünk a jelenhez. Az uni- A mai ifjúsági szer- melyek magukba for- eltűntek vagy meggyengültek, má-
ós lehetőségek mellett dultak, és bár a célré- sok azóta váltak meghatározóvá, és
vezetek ugyan-
az ifjúsági szervezetek tegük megvan, a nyi- olyanok is vannak, amelyek „csak”
továbbra is gazdagít- akkor kevésbé tásra képtelenek akár 5-6 éve jöttek létre, s ma jelentős
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt

hatják tevékenysége- fordulnak egymás az utánpótlás, akár a szereplők az ifjúsági porondon. És

iket hazai és magyar- felé, kevésbé ér- kölcsönös tapasztalat- ez így van jól.
országi forrásokból is. dekli őket a másik szerzés terén. Elma-
Több szervezet mára gányosodás – fogal- A fenti gondolatok megfogalma-
szervezet napi
már komoly tárgyi fel- mazhatnék e divatos zásakor arra törekedtem, hogy ne
szereltséggel rendelke- ritmusa, program- szóval, mely egyéb- csupán a MIT szemszögéből láttas-
zik, több esetben gaz- jai, az esetleges ként több mint vissza- sam az erdélyi ifjúsági szférát, bár
dasági tevékenységet együttműködések tetsző, ha cselekvő if- kétségtelen, hogy nem vonatkoztat-
is folytat a szervezet vagy a jó gyakorla- júsági közösségekről ír hatok el mindattól, ami életem ré-
fenntartási költségei- az ember. És mégis… szévé vált az utóbbi jó pár évben. Az
tok elsajátítása.
nek fedezésére, vagy A politikai szem- általános megállapítások természete-
komoly szociális prog- benállások, bár nem sen nem tudományos megalapozású-
ramokat működtet kis közösségekben, élesek, éreztetik hatásukat, s ma is ak, hanem inkább a közvetlen megta-
vagy nagyobb településeken. Mindez jellemző, hogy az együttműködések pasztalás eredményei.
kétségtelen siker és előny is egyben, – ha létrejönnek – inkább azok közt
ám sosem lehetünk elégedettek, hisz köttetnek, akik azonos politikai, ideo-
elgondolkodtató az a tény, hogy az er- lógiai nézeteket vallanak, illetve köz-
délyi fiatalságnak csak mintegy 10%-át életi szerepvállalásuk azonos szín- Sándor Krisztina
sikerül közvetlen módon megszólítani térre visz. Bár a nyilvánosság előtt
vagy bekapcsolni egy-egy ifjúsági szer- látszólag nincs konfliktus, a háttér- MIT – elnök
vezet életébe. ben sajnos még mindig zajlik a másik e-mail: sandorkrisztina@yahoo.com

Visszatekintés az erdélyi magyar

közművelődési civil munkára

A
z idén 125 éves az Erdélyi Ma-
gyar Közművelődési Egye-
sület, ismertebb nevén az
EMKE. Jövőre meg újraalakulásának
a 20. évfordulójáról fogunk megem-
lékezni. Különös, nem? De ha bele-
gondolunk az elmúlt egy-másfél év-
század Erdélyének történetébe, akkor
abba ez a különösség is belefér. Mint
annyi más „történelmi inverzió” Eu-
rópának ebben a szegmensében.
Az EMKE 1885. évi megalakulásá-
tól az 1947. évi megszűnéséig volt az
erdélyi magyarság közösségépítő és
szervező társadalmi intézménye, még
olyankor is (például a két világhábo-
rú között), amikor csak eszmei síkon
tudta képviselni a hirtelen Romániá-
ba szakadt magyar közösségünk kul-
turális értékeit, az új hatalomnak az
állandó megszüntetéssel való fenye-
getése mellett. Az erdélyi magyar ne-
messég és polgárság alapította EMKE
életének első 62 évét a politika hul-
lámverései sem kímélték. Igaz, soha
nem kerülte el azokat a közfeladato-
kat is „bevállalni”, melyek a politika
és a (mai szóhasználattal élve) civil
társadalom határmezsgyéjére tolták
az egyesületet. (És ez ma sincs más-
ként.) Míg egyfelől számtalan kis-
dedóvót, népiskolát, népkönyvtárat,
dal- és olvasókört, mezőgazdasági
szakiskolát (Székely Földműves Isko-
la Algyógyon) hozott létre, továbbá
programjaival serkentette a korabeli
erdélyi gazdasági élet fellendülését
is, addig másfelől görbe szemekkel
követték megalakulását és gyors ki-
bontakozását az anyaország bizonyos
társadalmi körei (még akkor is, ami-
kor már Magyarország legnagyobb
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
egyesületévé nőtte ki magát). Támad-
ták létrejöttét az erdélyi román nacio-
nalisták (annak ellenére – vagy talán
éppen azért? –, hogy az erdélyi román
nemzeti intézmény, az Astra mintájá-
ra alakult). Nem értettek mindenben
egyet vezetőinek tevékenységével
a „körön kívül” rekedtek (például
Kós Károly). Szélsőséges nacionaliz-
mussal vádolták magyar nemzetiségi
programjaiért a múlt század fordu-
lóján szárnyait bontogató liberális
mozgalmak képviselői (például Jászi
Oszkár). A második világégés alatt
az Észak-Erdélyben tevékenykedő
EMKE a baloldali mozgalmak hatása
alá került, közvetlenül a háború után
ez a politikai irányultsága még job-
ban felerősödött, hisz a Magyar Népi
Szövetség kulturális szakosztályává
vált. Aztán 1947 nyarán, mint elavult
polgári értékeket képviselő és ter-
jesztő intézményt a berendezkedő új
népi hatalom megszűntette az erdélyi
magyarság más, történelmi lépték-
kel mérve is nagy múltú társadalmi
egyesületeivel együtt.
Az sem elhanyagolható tény az
EMKE történetében, hogy 1885-től
1945-ig, tehát hatvan éven keresztül
Sándor József személyében egy olyan
hűséges ember került az intézmény
csúcsvezetőségébe, aki soha nem
hagyta cserben az egyesületet, még
a két világháború között sem, s talán
éppen neki köszönhető, hogy mint a
Magyar Párt képviselője a román par-
lamentben ki tudta védeni az ebben az
időben egyre hevesebb, megszűnés-
sel fenyegető hatalmi támadásokat.
1947 után a kommunista rendszerben
is tovább „élt” az EMKE – ha nem is
mint „de facto” és mint „de jure” in-
tézmény – az erdélyi magyarság lel-
kében, a közösségi emlékezetben úgy
is, mint EMKE-sarok, EMKE-palota,
EMKE-drogéria stb. Bár tartozik még
az erdélyi magyar művelődéstörténet
a közművelődés históriájának a meg-
írásával (is), de állítom, hogy a kom-
munista rendszerben a lehetőségek-
hez mérten szerveződött művelődési
tevékenységek sok esetben azoknak
a kulturális erővonalaknak a mentén
jöttek létre, azokat a hagyományokat
követték, amelyeket egykor az EMKE
rajzolt bele közösségünk társadalmi
életébe.
A romániai magyarság újdemok-
ráciában létrehozott (1990) érdekvédő
egyesülete, az RMDSZ (melyet civil
13
szervezetként jegyeztek be) alapítot- csángómagyar kultúrkörben műkö-
ta meg újra az EMKÉ-t (1991-ben), dik, erdélyi lefedettségben munkál-
abból a célból, hogy a hazai parla- kodó közművelődési és művelődési
mentbe bejutó, tehát akkor már párt- szervezetek támogatása, tevékenysé-
ként politizáló érdekképviseletünk geik összehangolása, számukra kap-
kulturális programját megvalósítsa. csolatépítés), amelyek a politikum
És tudjuk, hogy a kisebbségi létben támogatása nélkül egyelőre nem len-
az anyanyelvi kultúra fenntartása, nének lehetségesek. Így az RMDSZ
értékeinek nemzedékről nemzedékre az elmúlt közel egy évtizedben nem-
történő áthagyományozása a népcso- csak erkölcsi, de az EMKE működése
port megmaradásának alapfeltétele. szempontjából a legjelentősebb anya-
Megjegyezzük, hogy közvetlenül az gi támogatója is volt.
RMDSZ megalakulása után számos Az EMKE 1991-es újraalapítása
szakmai csoportosulás jött létre az sok szempontból ugyan azoknak a
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt
ernyője alatt, melyek idővel, a hang- kultúrpolitikai feladatoknak a felvál-
súlyosan politikai feladatokat felvál- lalása mentén történt, amelyet a vala-
laló intézményből kiválva, részben mikori EMKE-alapítók már 1885-ben
önálló jogi személyiséget vettek fel. lefektettek. Sajnálatos módon az er-
Más részük, főleg a kulturális jelle- délyi magyarság elszórványosodása
gűek, a létrehozott EMKE tagoza- alapproblémánk ma is, mint ahogyan
taivá váltak. Ezek később, miután akkor is az volt. Az itt élő közösségek
szakmailag megerősödtek, éppen az kulturális életének a megsegítését
EMKE támogatásával váltak önálló össznemzeti ügyként kell(ett) kezel-
jogi személyiséggel rendelkező intéz- ni, s így mindkét alapítás idején az
ményekké, és jelenleg társszervezeti EMKE központi feladatává vált. Az-
viszonyban vannak a közművelődé- zal a jelentős különbséggel, hogy az
si ernyőszervezettel. Ilyen például a EMKE első alapítása idején a magyar
Romániai Magyar Dalosszövetség, a állam képtelen volt anyagilag támo-
Barabás Miklós Céh, gatni az itt élő magyar
a Romániai Magyar közösségek kulturá-
Zenetársaság, a Ro-
... a kisebbségi lét- lis életét. A második
mániai Magyar Nép- ben az anyanyelvi újraalapításkor pe-
művészeti Szövetség, kultúra fenntar- dig egyértelmű volt,
stb. Az EMKE Orszá- tása, értékeinek hogy bármennyire is
gos Elnökségének te- nemzedékről nem- demokratikus álla-
vékenysége 2001-ig mi berendezkedésre
az 1993-ban alakult
zedékre történő számítottunk a jövőt
RMDSZ Ügyvezető áthagyományozá- illetően, de a román
Elnöksége Művelődé- sa a népcsoport hatalomnak nem a
si és Egyházügyi Fő- megmaradásának szórványmagyar kul-
osztályának keretében alapfeltétele. túra megmentése lesz
folyt, és a főosztály ve- az elsőrendű feladata.
zetője egyben a kultu- A Magyar Házak
rális ernyőszervezet főjegyzője, azaz láncolatának a kiépítése az elmúlt
ügyvezető elnöke is volt. Érdekes húsz esztendőben az 1989 utáni új
megjegyezni, hogy ez a struktúra társadalmi berendezkedésünk szór-
viszonylag zavartalanul működött ványprogramjának stratégiai fontos-
mindaddig, amíg az RMDSZ a po- ságú része lett, hisz ezek az épületek
litikai mezőben ellenzéki szerepet a diaszpórában élő magyarok számá-
töltött be. Nem sokkal az után, hogy ra ma amolyan kulturálisautonómia-
1996-ban kormányzati tényezővé szigetekként működnek idehaza.
vált, egyre jobban érződött, hogy ezt Létrejöttüket vagy a magyar állam
a fajta kapcsolatot egy politikai párt támogatta az Illyés Alapítványon
és egy civil szervezet már nem tud- keresztül, és jelenleg az illető közös-
ja fenntartani. A szétválás után az ségben tevékenykedő civil szervezet,
EMKE továbbra is – a művelődés- esetleg az EMKE tulajdona, vagy az
szervező feladatokon túl – a romániai egyházak tulajdonát képezik, de a
magyar társadalom kultúrpolitikájá- felekezet lelki életén túli közösségi
nak olyan feladatait is el kellett lássa kultúrcélokat is szolgálnak, vagy pe-
(például a Magyar Ház-hálózat fenn- dig magánszemélyek adományaként
tartása, melynek egy része a moldvai kerültek az illető szórványmagyar
 14 civil fórum

közösség használatába. Jelenleg szolgálta az elmúlt év novemberében kavégzés szinte kizárólag önkéntes
működésüket részben az RMDSZ, szervezett első Romániai Magyar Há- alapon történik. A Magyar Házak ve-
részben a magyarországi Miniszter- zak Találkozója Kolozsváron, ahol zetői kolozsvári találkozójának más
elnöki Hivatal támogatja a Nemzeti ezek a szórványmagyar autonómia- hozadéka is volt. A kulturális börze
Jelentőségű Intézmények Programján szigetek egymásnak bemutatkozhat- valóban beindult, hisz az itt létrejött
– mely körbe az EMKE is bekerült – tak, kulturális értékeiket egymásnak kapcsolatnak köszönhetően került
keresztül, részben pedig a közösség, „eladhatták”, mintát vehettek egy- kiállításra Györkös Mányi Albert
melyet kiszolgál, önerejéből tartja más munkájáról. Ennek a program- festőművész néhány alkotása a ne-
fenn ezeket az épületeket. A Magyar nak a keretében a romániai Magyar vét viselő kolozsvári emlékházból a
Házak működtetői a Házak képviselői két dicsőszentmártoni magyar közösségi
művelődési életen túl A Magyar Házak alkalommal is elláto- házba, mely a város egykori zsinagó-
a társadalomszervezés láncolatának a gattak az észak-ma- gájában működik. És az elmúlt idő-
számtalan feladatait gyarországi Borsód- szakban más kapcsolatfelvételről is
vállalták fel az ille- kiépítése az elmúlt Abaúj-Zemplén kaptunk hírt.
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt

tő közösségen belül. húsz esztendőben megyébe, ahol Sáros- A romániai magyar szórványban
Bizonyos helyeken az 1989 utáni új patak-környéki tele- működő közösségi házak hálózatának
itt lehetett a magyar- társadalmi beren- pülések művelődési a kiépítése és ennek az információs
igazolványt kiválta- dezkedésünk szór- házait látogatták meg, rendszernek élettel való megtöltése
ni, máshol az épület olyan intézményeket, úgy gondolom, hogy az EMKE Or-
helyet adott a magyar ványprogramjának melyeket egyetlen sze- szágos Elnökségének az elsőrendű
nyelvű oktatás számá- stratégiai fontos- mély igazgat, amolyan feladatai közé tartózik az elkövetkező
ra is, ismét máshol az ságú része lett, helyi kulturális minde- időszakban. Ezért írtam bővebben je-
érdekvédő szerveze- hisz ezek az épü- nesként. Ezek a tapasz- lenlegi munkánknak erről a nagyon
tünk székházaként is letek a diaszpórá- talatcserék jót tettek, fontos szeletéről, beleágyazva egy ál-
működik, de van, ahol önbizalmat erősítettek talam megformált EMKE-képbe, törté-
az egyház is helyiséget ban élő magyarok a szórványból érke- neti háttérbe. Ha valaki többet szeretne
kapott. Tény azonban, számára ma amo- zett vezetőknek, hisz megtudni az elmúlt közel húsz év alatt
hogy az alaptevékeny- lyan kulturálisau- rádöbbenhettek arra, kiépített közművelődési intézmények
ségek mindenfélekép- tonómia-szigetek- hogy olyan kulturális hálójáról, a közgyűjteményeinkről, az
pen kulturális, hagyo- ként működnek értékeket hoznak lét- emlékházainkról, az egyre népszerűbb
mányőrző jellegűek és re az erdélyi Magyar EMKE-díjakról, az intézményünk Kár-
a közösségi művelő- idehaza. Házaikban, amelyek pát-medencei kapcsolatairól, kattanjon
dést szolgálják. minőségben semmivel nyugodtan az új köntösbe bújtatott
Az EMKE égisze alatt jelenleg sem maradnak el a magyarországi, jó- honlapunkra: www.emke.ro.
kiépülőben lévő Magyar Ház-háló- részt hasonló igazgatás alatt működő
zat célja, hogy ezek az intézmények kulturális intézmények kínálataitól.
a művelődésszervezés terén már ne Azzal a jelentős különbséggel, hogy
csak elszigetelten, hanem egymást az anyaországban az épület működ- Dáné Tibor Kálmán
erősítve dolgozzanak, és a jövőben tetői az önkormányzatok, idehaza
amolyan kulturális börze (értékcse- pedig a települések magyar közös- EMKE – elnök
re) is alakuljon ki közöttük. Ezt a célt ségei a fenntartók és bennük a mun- e-mail: danetiborkalman@yahoo.com

A romániai zöld mozgalom húsz éve

R
omániában – akárcsak a régió
többi országában – a rendszer-
váltás után természetszerűen
megnőtt a civil társadalom szere-
pe. Ezen belül a változás meghozta
a zöld érzelmű emberek társulási,
egyesülési kedvét is. Bizonyos szem-
pontból a zöld mozgalom némi előny-
nyel rendelkezett a civil szféra többi
ágazatához képest, ugyanis a múlt
rendszer alatt is léteztek természet-
kedvelő jellegű kezdeményezések,
csoportok, melyek túrázással, bar-
langászattal foglalkoztak. Ennek tud-
ható be, hogy nagyon hamar meg-
jelentek a hivatalosan is bejegyzett
zöld egyesületek és alapítványok.
Tény, hogy a rendszerváltozás utá-
ni első négy-öt évben jegyezték be a
ma létező szervezetek közel egyne-
gyedét (ennél több szervezetet csak
a 2004-2008-as időszakban hoztak
létre). A kommunizmus nehéz kör-
nyezeti öröksége, valamint az elmúlt
húsz év kaotikus, a fenntarthatóság
minden elvét nélkülöző fejlesztései
számos kihívást hoztak magukkal,
melyekre az egyetlen valós válasz a
civil társadalom tevékenysége volt. A
környezetvédelmi civil szervezetek
válasza ezen kihívásokra széles ská-
lán mozgott a reaktív válaszadástól
a proaktív jellegű tevékenységekig.
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek 15

A mindenkori kormányok, valamint
a vállalkozói szféra elvtelen része
számos olyan kezdeményezést in-
dított útjára, amely óriási veszélyt
jelentett az ország környezetére. A
környezettudatosság, valamint a kör-
nyezetvédelmi fegyelem hiánya sok
szennyezést, mértéktelen erdőirtást,
környezeti baleseteket okozott. Ezek
hatása és híre túllépte az ország ha-
tárait is. Ebből a szempontból elég
felidéznünk az elhíresült nagybányai
ciánszennyezést. Az ilyen jellegű ká-
ros folyamatokra a zöld mozgalom
kal is alá lehet támasztani, ugyanis azt láthatjuk, hogy bizonyos ágaza-
tíz évvel ezelőtt, amikor az első kör- tokban jókora lemaradás észlelhe-
nyezetvédelmi adományi progra- tő, főleg ami a szervezetek szakmai
munkat indítottuk, készítettünk egy hozzáállását, hozzáértését illeti.
felmérést, ami a romániai környe- Konkrétan: ami nálunk erős, az tu-
zetvédelmi civil szervezetek akkori lajdonképpen a természetvédelem,
kapacitását, potenciálját, fejlettségi valamint a biológiai sokféleség védel-
szintjét volt hivatott értékelni. Érde- mére összpontosító munka. Azt lehet
kes adat, hogy az akkor felmért közel mondani, hogy zöld szervezeteink
száz zöld civil szervezetből alig volt nagy többsége, közel 60-70 százaléka
néhány, melynek volt egy, esetleg két elsődlegesen ezekben az ágazatokban
állandó alkalmazottja. A nagy több- fejti ki tevékenységét, és ebben is tud-
ség vagy bedolgozókkal, vagy ki- tak a legtöbbet felmutatni az elmúlt
mondottan önkéntesekkel dolgozott. húsz esztendőben. Ha más ágazato-

A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt

kellőképpen reagált, sikeresen ösz- Azóta ezt a felmérést ugyanazokkal kat szeretnénk a zöld szférán belül
szefogott, fontos kampányokat szer- a kérdésekkel megismételtük, majd megvizsgálni, például a klímaválto-
vezett, és nem egyszer sikerre is vitte 2008-ban Marius Cosmeanu is készí- zás, az alternatív energiák, a fenn-
ezeket. Példaként érdemes megem- tett egy hasonló jellegű átvilágítást tartható szállítás, vagy éppenséggel a
líteni a Segesvárra tervezett Drakula a romániai környezetvédelmi civil genetikailag módosított szervezetek
Park megépítését meggátoló, a szféráról. Az eredmények az mutat- ügyét, amelyek mozgalma világszer-
verespataki beruházás elleni immár ják, hogy mára a százból több mint te mindinkább erősödik, nálunk csak
tíz éve elhúzódó, vagy a Kronospan harminc szervezetnek van állandó elvétve találunk egy-két szervezetet,
cég törvénytelenségei ellen fellépő alkalmazottja, némelyeknek egy, de amelyek tapogatóznak a témakörök-
kampányokat, hogy csak a legna- többségüknek két-három munkatár- ben, vagy éppenséggel maradandót
gyobbakat említsem. Ami a proaktív sa is. Ami a költségvetésüket, forrá- tudnak felmutatni.
jellegű kezdeményezéseket illeti, itt is saikat illeti, elmondható, hogy ezek Ezen lemaradásra több okot lehet
azok voltak a legsikeresebbek, ame- exponenciálisan növekedtek, tehát találni. A szervezetek képviselőit
lyek az összefogáson, együttműködé- megtöbbszöröződtek pénzalapjaik, megkérdezve a legtöbben a források
sen alapultak. Ilyen összefogásnak, a és jó néhány szervezet mind a szak- elégtelenségét hozták fel érvként.
Natura 2000 koalíció tevékenységé- mai tudás, mind az általuk lefödött Tény és való: az előbb említett
nek köszönhető az, hogy ma Romá- szakmai és földrajzi területet illetően négy országban a civil szervezetek
nia területének közel 18%-a Natura nagyot fejlődött. Nyilvánvalóan van- rendelkezésére álló támogatások
2000-es területnek van nyilvánítva. nak olyan szervezetek töredékéből gazdál-
Ugyancsak említésre méltó több tucat is, amelyek eltűntek az kodhattak a hazai
civil szervezet hiánypótló tevékeny- elmúlt húsz évben. Ez A kommunizmus zöldek. Az is igaz,
sége a természetvédelem területén, nagyrészt annak tud- nehéz környezeti hogy e források nagy
melynek köszönhetően számos új ható be, hogy nem volt öröksége, vala- része jó pár évvel
védett terület teremtődött meg, sőt, megalapozott hosszú mint az elmúlt később állt a mozga-
ezek közül jó néhány zöld szerveze- távú stratégiájuk, de lom rendelkezésére a
húsz év kaotikus,
tek kezelésébe került. Mindemellett még inkább hiányzott többi mozgalomhoz
számos szervezet aktívan részt vett, az, amit az imént emlí- a fenntarthatóság képest. Egy másik
valamint közösségeket mozgósított tettem: hogy nem volt minden elvét nél- oka a lemaradásnak:
a települési környezet javítását, fenn- elkötelezett csak en- külöző fejlesztései csak kevés szerve-
tartását szolgáló tevékenységekben. nek az ügynek, csak a számos kihívást zetről mondható el,
Mindezen eredmények említése mel- szervezetnek élő mun- hogy bekapcsolódtak
hoztak magukkal,
lett mégis szükségszerűen felmerül- katársuk. Annak elle- a nemzetközi környe-
nek a kérdések azzal kapcsolatosan, nére, hogy a fejlődés melyekre az egyet- zetvédelmi mozga-
hogy kellőképpen fejlődött-e a kör- észlelhető, be kell is- len valós válasz a lomba, kevesüknek
nyezetvédelmi mozgalom, hol áll ösz- mernünk a hazai zöld civil társadalom van több éves együtt-
szehasonlítás szempontjából a többi mozgalomról, hogy tevékenysége volt. működési tapaszta-
közép-kelet-európai mozgalomhoz nem érte még el azt a lata hasonló külföldi
képest, avagy lehetett-e volna e fejlő- fejlettségi szintet, ame- szervezetekkel.
dés esetleg látványosabb? lyet húsz év után elvárhatnánk. Ez Összegezve, beszélhetünk zöld
Ha csak azokra a civil szerveze- nem csak az én személyes megálla- mozgalmi fejlődésről, ugyanakkor
tekre gondolok, amelyeket az elmúlt pításom, hanem tulajdonképpen egy el kell ismernünk, hogy csak szek-
tizenkét évben támogattunk, vagy egyszerű összehasonlításon alapszik. venciális és csak bizonyos ágazatok
amelyekkel az elmúlt évtizedben Ha megpróbálom összehasonlí- esetében nyilvánvaló, miközben más
partnerként együttműködtünk, ak- tani a romániai zöld mozgalmat a ágazatok fejletlenek, csökevényesek
kor érdekes folyamatok figyelhetőek visegrádi négyekbelivel, tételesen a maradtak. Nem tudni, a jövő meg-
meg. Nyilvánvaló, elsősorban fejlő- magyar, a cseh, a lengyel, valamint hozza-e ezek esetében is a várva várt
désről beszélünk, amit számadatok- a szlovák zöld mozgalommal, akkor fejlődést.
 16
Tehát mit tartogat a jövő a ha-
zai zöld mozgalom számára? Nehéz
megmondani. A mozgalom számos
hatékony szervezettel, lelkes akti-
vistával rendelkezik, ennek ellenére
helyzete még mindig átmeneti, pénz-
és más jellegű erőforrás-hiánnyal
küszködik, ugyanakkor a kihívások
is egyre nagyobbak. Minderre ráte-
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt
Közel húsz éves a Romániai Magyar
Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ)
A
z 1989-es fordulat igen bo-
nyolult helyzetet teremtett az
oktatás terén és azon civilek
számára is, akik e területen próbál-
tak egy új alapokra helyezett oktatási
rendszer keretében segíteni a mielőb-
bi tartalmi és szervezeti változások
megvalósításában.
Azt hiszem, hogy számunkra a
magyar nyelvű oktatás intézményes
kereteinek létrehozása volt a legfon-
tosabb. Minden megyében az önálló
magyar nyelvű iskolahálózat kiépíté-
se volt a prioritás. Így születtek meg
az önálló, és immár legtöbbjük saját
nevet is viselő általános és középis-
koláink. Szerveződött és újraindult
az egyházi oktatás is, amely az anya-
nyelvű oktatás erős bázisává nőtte ki
idővel magát.
Önálló iskoláink mellett ter-
mészetszerűen alapították meg az
iskolák anyagi és szellemi támo-
gatását szolgáló alapítványokat.
Életre keltek a nagy múltú tudo-
mányos és művelődési szervezetek
az EME, EMKE, EMTE. Megalakult
1991 decemberében a Romániai
Magyar Pedagógusok Szövetsége
(RMPSZ), a magyar pedagógusok
szakmai és érdekvédelmi szerve-
zete. Induláskor közel 800 tagunk
volt, ami 5 év alatt 6-7 ezerre növe-
kedett. A taglétszám változik. Volt
olyan időszak is, amikor 8200 tagot
tartottunk nyilván. Területileg le-
fedjük a teljes magyarlakta vidéket
(Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Má-
ramaros, Hunyad, Fehér, Kolozs,
Szilágy, Beszterce-Naszód, Brassó,
vődik a döntéshozók képtelensége
a megfelelő környezeti politikák ki-
dolgozását és alkalmazását illetően,
a törvények be nem tartása, valamint
a társadalom alacsony környezettu-
datossága. Ami biztos továbbra is, a
remény és a hit abban, hogy előbb-
utóbb minél több emberben tudato-
sulni fog a már lassan elcsépelt, de
Kovászna, Hargita, Maros megyék
és Bukarest).
Az első tíz év az építkezés és az
érdekvédelem ideje volt. Számos til-
takozó akciót szerveztünk iskoláink
védelmében (élőlánc, beadványok
szülői aláírásokkal, minisztériumi
meghallgatások, stb.). Az 1995-ös
tanügyi törvény elleni tiltakozó szé-
kelyudvarhelyi népgyűlés szerve-
zéséből szövetségünk derekasan ki-
vette a részét. Az RMDSZ Oktatási
Főosztályával állandó kapcsolatot
tartottunk fenn, háttéranyagokkal,
javaslatokkal támogattuk törvény-
hozóink munkáját.
Közben kiépítettük intézmény-
rendszerünket is. Három területi
oktatási központot hoztunk létre
Nagyváradon, Kolozsváron és Csík-
szeredában. A szovátai Teleki Ok-
tatási Központ országos továbbkép-
zések központjává vált, állandóan
bővítjük, fejlesztjük. A Teleki Kert
is főleg a diákok, az ifjúság számára
kínál civilizált körülményeket tábo-
rozásra, képzésekre.
A pedagógus továbbképzések te-
rén legnagyobb megvalósításunk az
intézményesült Bolyai Nyári Aka-
démia (BNYA), amelyet az idén 18.
alkalommal szervezünk meg.
Civil szervezetként az RMPSZ
lehetőségei szerint következetesen
támogatja a szórványoktatást (szór-
vány óvodák támogatási programja),
az oktatás minőségi javítását (évközi
továbbképzések, pl. 2009-ben öt te-
rületi konferenciát szerveztünk: Sep-
siszentgyörgy, Csíkszereda, Szováta,
civil fórum
annál aktuálisabb „csak egy Földünk
van” örökérvényű mondás.
Potozky László
Polgárt-Társ Alapítvány
– ügyvezető igazgató
e-mail: laszlop@repf.ro
Kolozsvár, Nagyvárad), a pedagó-
gusok folyamatos továbbképzését
(oktatási központjaink szolgáltatásai
révén).
A romániai magyarság jelenlegi
oktatási problémái: az anyanyelvű
oktatási hálózat megőrzése, fejlesz-
tése, a pedagógusok továbbképzése,
a szülőkkel és az önkormányzatok-
kal való kapcsolat, az iskolabarát
társadalmi környezet kialakítása.
Szövetségünk működését és
fenntartását a Magyar Oktatási és
Kulturális Minisztérium Határon
Túli Magyarok Főosztálya (Tit-
kársága) biztosította kezdetektől
fogva. A fejlesztéseket az Illyés,
Apáczai Közalapítványok és a Szü-
lőföld Alap pályázati úton tette
lehetővé. Az utóbbi években, mint
kiemelt fontosságú nemzeti intéz-
ményeket, az oktatási központja-
ink működését támogatta a magyar
Miniszterelnöki Hivatal is.
Fennállásunk 20. éve felé közeled-
ve szervezeti és tartalmi megújulást
tűztünk ki célul, hogy szövetségünk
a megváltozott társadalmi körülmé-
nyek között is szakmai és érdekvé-
delmi civil szervezetként betölthesse
szerepét a magyar nyelvű oktatás
fejlesztésében és védelmében.
Lászlófy Pál-István
RMPSZ – elnök
e-mail: laszlofyp@rmpsz.ro
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
Visszatekintés az önkormányzati-civil
szféra partnerségeinkre
Kezdjük az elején a Civitas szem-
szögéből.
Erdélyi értelmiségiek egy cso-
portja érzékelve, hogy bár van egy
„rendszerváltás”, mégsem tud ha-
tékonyan lépni, fejleszteni és kö-
zösséget építeni, keresni kezdte az
elmozdulás lehetőségeit. Egy lehet-
séges lépés, egy „járdalap” volt az
alapítványunk létrehozása is 1992-
ben. Éreztük, hogy valamilyen szin-
tű beavatkozásra szükség van, hisz
nagyon lassan akart kirajzolódni egy
igazi erdélyi váltás egy olyan jövő
irányába, amelyben hinni lehetne,
amelyben szeretnénk gyerekeinket
felnevelni. Abban az időben is arra
az útra akartunk rátérni, ahonnan
egy reménytelibb jövőt lehet építeni
hittel, nem pedig azzal foglalkozni,
hogy „mit miért nem lehet”.
Kegyetlen volt a közel 50 év köz-
ponti kommunista gondolkodás ha-
gyatéka. Mindenki keretekben és
korlátokban gondolkozott, így nem
merte megpróbálni az egyéni és kö-
zösségi határok kitolását.
Mi elsősorban a „magyar” (vagy
„magyarok is lakta”) települése-
ink önkormányzataira fordítottunk
nagyobb figyelmet, mert az önkor-
mányzati szinten történő elmozdu-
lással jelentős előrelépést vártunk a
közösségi élet(ünk) minőségi fejlődé-
sében. Akkor (és még sokáig, s talán
vannak, akik ma is) az önkormány-
zati vezetőink többsége a „felsőbb
utasításra” vártak minden lépésnél
és döntésnél. Valahogy nem akarták
elhinni, hogy felelősek lehetnek saját
sorsuk, közösségük irányításáért. Ta-
lálkozóink többségének első részében
azt kellett meghallgatnunk, hogy mit
miért nem lehet meglépni vagy meg-
tenni. Mindig más volt a hibás és a
felelős. Csak a legutolsó esetekben
tartották saját magukat is felelősnek
azért, hogy nem megfelelően alakul-
nak a dolgok a közösségükben.
Innen, erről a holtpontról akartuk
elmozdítani az akkori önkormány-
zati vezetőket és tanácsosokat, hogy
legalább fejben és lélekben kezdjék
17
elhinni sorsalakító lehetőségeiket. közösségek teszik lehetővé, hogy ki-
Így próbáltuk az önkormányzatok alakulhasson és megerősödhessen
hatékonyságának növelését elérni, a civil társadalom. Közösségi érté-
valamint ösztönözni az emberek he- keinkre támaszkodva és valós part-
lyi döntéshozatalban való részvételét nerségekre építve sok gyümölcsöző
is, hiszen mi fejlődésen azt a folyama- projektet és folyamatot tudtunk elin-
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt
tot értjük, amely révén egy közösség dítani.
tagjai és intézményei képessé vállnak És itt külön hangsúlyt kaptak a
arra, hogy erőforrásokat mozgósít- civil szervezeteink is az önkormány-
sanak életminőségük tartós javulása zatok mellett, mert a civil szféra nél-
érdekében. Ezt a képességet és hitet kül minden ellaposodna, sőt a poli-
akartuk átadni, és visszatekintve az tikusaink is jobban „elszállnának”,
elmúlt 18 évre azt gondolom, hogy a vállalkozói szféra pedig végleg
sok esetben jelentős sikereket értünk elkülönülne a közösségtől. A civilek
el, vagy legalábbis ha nem tettük vol- nélkül nem lennének összefogó kap-
na a dolgunkat megfelelő kitartással csok a közösségi életünkben és talán
és szakmaisággal, nagyon hiányzott nem lenne közösségi élet sem. A ci-
volna a tevékenységünk és „nyo- vilek értékteremtése levegőt és hitet
munk” Erdélyben. jelent (jelenthet) a jövőre nézve. Ezért
Visszahoztuk sok helyen a fénye- folyamatosan civil és „partnerségi
ket a szemekbe, megcsillantottuk és központ” is voltunk és vagyunk (ma
visszaadtuk a reményt, mindemel- Udvarhelyen azt mondjuk, hogy Fej-
lett cselekvésre is ösztönöztük azo- lesztő központ az élhető vidékért), jelen-
kat az embereket, akik tős segítséget adva az
képesek voltak tenni ... mi fejlődésen önkormányzatoknak,
közösségeink érde- a civil szervezeteknek,
kében – hiszen sok azt a folyamatot de a vállalkozói szféra
közösségbe jártunk értjük, amely ré- képviselőinek is, hogy
az önkormányzás te- vén egy közösség megerősödjenek, és
rületén elkötelezett és tagjai és intéz- erős partnerségek jöj-
képzett szakértői csa- ményei képessé jenek létre. Így lehet
patunkkal. Ha a szá- csak „megvonalazni”
mok tükrében nézzük, vállnak arra, hogy a fejlesztési progra-
azt látjuk, hogy 1993- erőforrásokat mokat, párhuzamosan
2000 között Erdély mozgósítsanak a szükséges finanszí-
területén udvarhelyi életminőségük rozási források felku-
és kolozsvári szerve- tartós javulása tatásával. Akkor is és
zéssel, egy közel 100 ma is biztatunk és kez-
fős szakértői csapat- érdekében. deményezünk.
tal több mint 1000
alkalommal szerveztünk jövőépítő Hittünk és hiszünk a partner-
megbeszélést, tanácsadást, szakmai ségekben és valljuk, hogy: „A civil
fórumot. Erdélyben a legjelentősebb társadalom abban a közösségben létezik,
szakember-hálózatunk volt, és na- ahol a három szféra (a köz-, a magán és
gyon sikeresen működtünk együtt a nem-kormányzati) megtanult együtt-
lelkes külső munkatársakkal is. Ez a működni. Ebben a helyzetben a kapcsola-
hálózat valamilyen formában mindig tok közöttük fontosabbak, mint önmaguk
is továbbélt a Civitas életében, hiszen a partnerek.” (Salamon – Hopkins,
ezáltal tudtunk és tudunk rugalma- ’97) Sokat kell azonban az együtt-
sak és hatékonyak lenni, szolgálni a működés területén tanuljunk, sokat
polgári társadalom épülését. kell fejlődjünk mindannyian. Sok-
Ma is az a meggyőződésünk, csak- szor és sokan rájöttünk, hogy nem
is a jól szervezett helyi társadalmak/ kevesebbek leszünk, hanem többek
 18
egy jó együttműködés által, mégsem
tudunk feltétlenül bízni a partnerség
intézményrendszerében.
Emlékszem egy ’98-as FDSC-s
felmérésre (alig 12 éve), mely sze-
rint az ország lakosságának 80,8%-a
nem ismert egyetlen civil szervezetet
sem, habár akkor a saját felmérésünk
alapján csak az udvarhelyi szűkebb
régióban több mint 600 egyesület és
alapítvány volt bejegyezve (az is igaz,
hogy sokan „kocsit hozó” érdekből).
Azon szervezeteknek pedig, ame-
lyeknek volt valamilyen kapcsolatuk
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt
az önkormányzatokkal, 80%-a csak
projektekre épült (mondhatnám,
hogy pragmatikus érdek a forrásel-
érés szempontjából).
Ma talán jobb a helyzet, jóval na-
gyobb ismertségnek örvendenek
a civil szervezetek, amelyek egyre
„profibbak” lesznek, s helyet követel-
nek a társadalomépítésben. A 2%-os
kampányok sokat segítettek ebben,
ismertté és elismertté tették sok szer-
vezet munkáját.
Ha összegezni próbáljuk az el-
múlt 18 esztendő tapasztalatát a civil-
önkormányzati partnerség kapcsán,
meg kell említenünk néhány olyan
dolgot, ami nagymértékben befolyá-
solta ezt:
– az időszak első hat-hét esztende-
jében nem igazán létezett együtt-
működés a két szektor között,
inkább sok esetben konfrontatív
jellegű kapcsolatot észlelhettünk;
– 1996-1997-et követően kormány-
zati szinten – és nem csak – kezd-
tek megjelenni az első jelei a két
szektor közötti együttműködés-
nek. Az 1996-2000-es időszak-
ban először kormányzati, majd
önkormányzati szinten kezdtek
megjelenni az első intézményi
struktúrák, amelyek a nonprofit
szervezetekkel való kapcsolato-
kért felelősek;
– 2000-et követően fontos változá-
soknak voltunk tanúi, főleg ami
a jogi hátteret illeti. Ezekben az
években több törvénymódosítás-
ra került sor: nonprofit szerve-
zetek működését szabályzó kor-
civil fórum
mányrendelet (26/2000) és egy új latunkból levonhatunk a nonprofit
helyi közigazgatási törvény meg- szervezetek és az önkormányzatok
jelenése (215/2001). A felsorolt kapcsolatáról: a kölcsönös bizalom
két jogi dokumentum az 1989-es fontossága és az együttműködések
változásokat követően először fenntarthatóságának a biztosítása.
vezette be Romániában a nonpro- Nagyon sok esetben észlelhető, hogy
fit szektor és az önkormányzatok a partnerségek pontszerűek, csak for-
közötti partnerség fogalmát és rásszerzés érdekében alakulnak, mi-
kötelezték (egyelőre szankciók vel a nemzetközi finanszírozók 2000-
nélkül) az önkormányzatokat, et követően több támogatás esetében
hogy a nonprofitok működését követelményként fogalmazták meg,
támogassák különböző erőforrá- illetve pontozták, ha a leadott pályá-
sokkal. zat egy partnerség nevében történik.
Természetesen mindezek mellett Sokszor bebizonyosodott, hogy ezek
még sok tennivaló lenne, de pozití- a kapcsolatok nem fenntarthatóak, a
vumként említhetjük az első önkor- pályázatok befejezését követően na-
mányzati finanszírozási programo- gyon sok esetben megszűnt a partne-
kat a nonprofit szektor rek közti együttműkö-
számára (Bihar, Hargi- Gyakoroljuk dés. Az ilyen jellegű
ta és Kolozs megyék- folyamatosan az együttműködések ha-
ben), továbbá a közös bár fontosak (alkal-
kezdeményezéseket alázatos szol- mat kínálnak a közös
(szociális háló Székely- gálatot a közös munkára, a közös
udvarhelyen, stb.). projektjeinkben, gondolkodásra), nem
Mindezek mellett a munkáinkban, és alkalmasak távlati cé-
közös munkafelületek akkor egyre fej- lok elérésére. Ahhoz,
keresésénél jelenleg is hogy valós kapcsolat
a legnagyobb problé- lettebb és hatéko- alakuljon ki a partne-
mákat az egyenlő pozí- nyabb együttmű- rek között, kölcsönös
ciók valamilyen szintű ködéseink lesznek bizalomra van szük-
biztosítása, valamint a közösségeink ség, amit fokozatosan,
kölcsönös tisztelet hi- érdekében. rendszeres együttmű-
ánya jelenti (sokszor ködés révén lehet ki-
a politikusok felsőbb- alakítani.
rendű viselkedése jut erről eszünkbe, A nemzetközi és hazai szinten
de azért a civilek is magukba kellene észlelt társadalmi változások ered-
nézzenek, hogy mennyire is hajlan- ményeképpen nagy valószínűséggel
dók együttműködni, valamint meny- a következő időszakban felértéke-
nyire válaszolnak hatékonyan a valós lődik majd a partnerség fogalma. A
szükségletekre). Sok jó példa van, de mostani körülmények között úgy az
sok helyen lehetne és kell is fejlesz- önkormányzati/kormányzati szférá-
teni a kapcsolatokat. Igazi alázatra nak, mint a nonprofit szervezeteknek
lenne szükség a fejlesztő szereplők szükségük van egymásra.
részéről. Az úton levés, az úton való
járás szinte fontosabb, mint a célba
érés. Gyakoroljuk folyamatosan az
alázatos szolgálatot a közös projektje-
inkben, munkáinkban, és akkor egyre Balogh Márton – Orbán Árpád
fejlettebb és hatékonyabb együttmű-
ködéseink lesznek közösségeink ér- Civitas Alapítvány
dekében. a Polgári Társadalomért
A Civitas Alapítvány tapasztala- – regionális igazgatók
tából kiindulva talán a legfontosabb e-mailek: marton@civitas.ro,
következtetés, amit saját tapaszta- arpad.orban@civitas.ro
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
A Caritas húsz éve a jövőért
„Aki nem emlékezik az elmúltakra,
megismétlésüket kockáztatja meg”.
– Santayana –
Az anyagi jólét jövőjének remé-
nyét elveszítettük. A gazdaság nö-
velésére alapozó fejlődés, a Nyu-
gat-Európa által felcsillantott bőség
megvalósíthatósága odalett. Be kell
helyettesíteni a hiány által keletkezett
űrt valami mással!
Jubileumok időszaka színesíti a
Caritas hétköznapjait. De hogyan is
jutottunk ide, hol kezdődött mind-
ez? „Értékünk az ember” mottóval
ünnepeljük nagykorúságunkat, ün-
nepeltetjük azt az eseményt, ami a
Gyulafehérvári Caritas születésének
huszadik életévét jelenti. Sok minden
él bennem ezen ünnep kapcsán, hisz
magam is részese voltam ezeknek az
esztendőknek. Eszembe jut az első
segélyszállítmány-konvoj megjelené-
se a papnevelde utcájában. Mekkora
szolidaritásról tett tanúságot az ak-
kori Európa! Mindenki segíteni akart,
mindenki enyhíteni próbált azon a
nyomorúságon, amit a kommunista
rendszer felelőtlen, mohó önkény-
urai okoztak. Szinte elöntött az anya-
gi segélyek áradata. Nem is tudtuk
„felfogni” az egészet, még kevésbé
hasznosítani. Üröm vegyült az örö-
meinkbe.
A segélyszállítmányok mellett
megjelentek az emberarcok is, akik
tutorai a segítés kultúrájának. A tel-
jesség igénye nélkül neveket is kell
említenem, akik nélkül nem lenne
ott a szervezetünk, ahol ma van. Az
alapító dr. Vencser László, aki tud-
ta, hogy „sziklára kell építeni”, ha
maradandót akarunk alkotni. Sokak
emlékezhetnek még arra a körút-
ra, amely során a tanár úr dr. Josef
Bauerrel, a Linzi Caritas (Ausztria)
vezető munkatársával végigjárt az
egyházmegyében és az Egyházunk
szociális tanításának Evangéliumból
táplálkozó mondanivalóját, konkrét
életbe-ültetési módozatainak moza-
ikkockáit tárta egyházmegyénk pap-
sága elé. Ez az előadássor törte meg
a hagyományos előadó-hallgatóság
19
megszokott tradícióját és részvételre, földbe hullott mag”. Nagy intéz-
aktív megosztásra sarkallt minden ményeink jöttek létre, és az apróbb
résztvevőt. Az egymástól való tanu- szolgáltatásainkkal is egyre több, a
lás magjai hullottak ekkor jó földbe. szociális hálón tátongó lyukat sike-
Ebből a csírából bontakozott ki rend- rült befoldozni. Munkatársaink egyre
re az intézményes Caritas struktúrája, képzettebbekké, tapasztaltabbakká
amely ma is a szakmai tudás mellett váltak, ugyanakkor munkaadó szer-
az Evangéliumból is igyekszik táplál- vezetként is keresettek lettünk.
kozni. Az ezredforduló utáni szerveze-
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt
Épülni kezdtek már a kilencvenes tünk, már akár sikertörténetnek is
évek elején a nagy intézményeink: a nevezhető, a 20. század paradigmái-
Szent Erzsébet Öregotthon, a Jakab nak értékelése szerint. Én inkább az
Antal Tanulmányi Ház stb. Az anyagi adott konjunktúrával való felelős bá-
segítségen túl a főként a Linzi Caritas násmódnak tulajdonítom a fejlődés
szakemberei révén a nyugati társada- gyorsaságát. Két szerencsés tényező,
lomban felhalmozódott szaktudást a DCV (Németországi Caritas Szö-
próbálta átadni munkatársainknak. vetség) hathatós támogatása és egy
Szakfelügyeletet biztosított az épít- 17/2000-es törvény korrelációjából
kezésekhez, gazdasági tanácsadást megszületett a Caritas legnagyobb
a pénzügyek felelős és hatékony területet ellátó, legtöbb személyt fog-
kezeléséhez. A szociális szolgáltatá- lalkoztató szolgáltatása: az otthoni
sok terén pedig képzések, kisérések gondozói hálózat. A felkészült, elkö-
egész sorát biztosította és teszi ezt telezett munkatársak szerepe sem el-
a mai napig. Friedrich Mayerhofer, hanyagolható, hisz nélkülük hiába a
Lizi Ohnmacht, Siegrid Spindlbeck, kedvező körülmény.
Gertrud Weber, Edith Bürgler ne- Emellett nem kevésbé fontosak,
veit emelném ki abból a sorból, akik csak nem ennyire látványosak a
részt vettek szervezeti gyerekkorunk, rendre kialakult szakmai szolgálta-
kamaszkorunk, fel- tásai a szervezetnek,
nőtté válásunk egyes amelyek szintén a
szakaszaiban és leg- Nem önmagá- konszolidálódás útjá-
jobb tudásuk szerint ért van a Caritas, ra léptek: családsegítő
egyengették útjainkat. hanem azért, hogy szolgálat, fogyatékkal
Visszatekintve nem élők megsegítését fel-
minél hatékonyab-
volt ez egyszerű, hisz vállaló szolgáltatások,
mi magunk is mindig ban elláthassa katasztrófa-megelőzés
tudni véltük, hogy mi a rászorultakat, és helyreállítás, stb.
helyes és mi nem. önálló életútra Szász János igazga-
Az alapozás után indítsa a támo- tótól Márton András,
Ft. Szász János kapott az otthoni gondozói
gatásra szorul-
megbízást a főpásztor- szolgálat vezetője vet-
tól a szervezet igazga- takat. A Caritas a te át a stafétát, főpász-
tására és felépítésére. szociálpedagógia tori megbízatással. A
Regionálisan szerve- életterévé kell struktúra, a rendszer,
ződött vezetése alatt váljon. az átláthatóság erő-
a Caritas a szakmai södött meg az utóbbi
elkülönülésekkel pár- időben.
huzamosan. Az Agrocaritas is – amely párhu-
Az első tíz év sajátos problémái: a zamosan fejlődött az anyaszervezettel
szakemberek hiánya, a pénzügyi hát- – beágyazódott abba, de megtarthatta
tér bizonytalansága, az identitáskere- sajátos jellegét, arculatát: nevezetesen
sés, a törvények jellege, hiányosságai, a vidékfejlesztéssel kapcsolatba hoz-
a közélet közömbössége, a külső és ható valamennyi szolgáltatást.
belső megvesztegethetőség, stb. Íme, húsz év mozaikkockáiból né-
Örömeink is bőséggel voltak. hány jellegzetesség, ami alapján ösz-
Lassan-lassan szárba szökkent a „jó szeállhat a Caritasról kirakandó kép.
 20 civil fórum

Vajon miként látnak minket a köz- Közösségre van szükség, erős dó, nyílt, szótartó, önérzetes, büszke,
élet felelősséghordói, a papság, más munkaközösségre (Mk 1, 16-19), igazságszerető, szabadságszerető. Ke-
civil szervezetek, ellátottjaink, test- amely szinte organikus egységként délyvilága sokhúrú, fejlett szépérzék-
vérszervezeteink, „versenytársaink”? működve végzi el a feladatait, ki- kel, ami sajnos dekadens pályára lépett
Milyennek ítéljük meg mi saját ki a maga szerepében. Ne próbáljon a Nyugat-majmolás révén. Művelő-
magunkat? Biztos, hogy ahányan, a kéz fejjé lenni, de a fej sem válhat, désvágyunk is erős. Hibáink közül a
annyiképp. mondjuk lábbá. A táborhegyi jelene- széthúzásra való hajlamot, a pártoskodást
tek (Mk. 9, 2-10) elengedhetetlenek, említem legelőbb. Mindannyian vezé-
Ha a magam nevé- ahol az Istennel való rek szeretnénk lenni, nehezen vagyunk
ben őszintén és nyíltan Ismernünk kell a találkozásra biztosí- fegyelmezhetőek. Nagy eszményeink-
beszélhetek a „sum- népet is, amely- tunk lehetőséget. Itt nek csak tábornokai vannak és nincse-
mám” szervezetünkről, hez küldetésünk az Erőforrásból tölte- nek közkatonák. A tekintélytiszteletet
akit már megszemé- kezhetünk. Nem a csa- alig ismerjük. Vezetőinket szívesen el-
lyesítettem és követ- szól, hisz magunk patépítő tréningekre gáncsoljuk… „a sas szárnyain is csak a
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt

kezetesen nagybetűvel is tagjai vagyunk, gondolok, hanem ka- porszemet keressük.” A kicsinyes hiúság
írom le tulajdonnevét, se nem jobbak, se tartikus élményt nyúj- sem áll távul tőlünk. Szeretjük a címe-
azt, hogy Caritas, ak- nem rosszabbak tó elmélyülésekre. ket, többnek akarunk látszani, mint
kor azt mondom róla: nála. Már Széche- Természetes, hogy amik vagyunk. Szívesen hivatkozunk
mostanig felneveltek a jó munkához keret, ezer éves – ma már egyes történészek
a körülmények és a nyi figyelmeztet szabályzat, törvény, szerint több ezer éves – múltunkra, de
partnerek. Elnézte hi- arra, hogy a nép standardok is kelle- ami múltunkat naggyá tette, azt nem
báinkat, tévedéseinket elfogultsága ön- nek. Ezekre is találunk követjük. Idegenek majmolása nyel-
a társadalom. Tanulási magával szemben időtálló – 2000 éves vünkben, szokásainkban, viseletünk-
folyamat volt csupán a a haladás legna- – példákat az Evan- ben, építkezéseinkben lassan magyar-
húsz esztendő, védett géliumban (Mk 6, 37). talanná tesz. Polgári bátorság, polgári
körülmények közepet- gyobb akadálya. Önismeret. Sarkalatos öntudat, amit ma civil kurázsinak is ne-
te. Ezután kezdődik kérdés. Ismernünk kell vezhetünk, hogy értsük, kiveszőben
csak a neheze, az igazi feladat. És most a képességeinket (Mk 9, 35), tisztában van belőlünk.
visszautalok a bevezetőmre és annak kell lennünk határainkkal is, külön- Alaptermészetünk szalmalángú, köny-
súlyától, komolyságától ihletetten mu- ben felemészt a feladat. Óvakodjunk nyen esik az egyik végletből a másikba.
tatok rá arra a feladatsorra, amellyel a a túlvállalás kísértésétől, attól, hogy „A magyar nem gyűlöli az ellenséget,
Mesterünk, Jézus Krisztus Pünkösd minden probléma megoldása a mi legfeljebb lenézi. Vérig sértően le tud-
szellemével felvértezve útnak ereszt és feladatunk. Egyénileg is nézzünk ja nézni. Csak egyvalakit tud igazán
megbízást ad. szembe képességeinkkel, ne próbál- gyűlölni – a magyart.” Szervezetünk
Szervezetünk eltelt húsz eszten- junk mindentudók lenni. Ha pedig feladata népnevelői is. Fel kell ébresz-
dejének csak akkor volt, van értelme, felelős vezető vagyok, a munkatársa- tenünk népünk lelkiismeretét, önbírá-
ha a jövő kihívásainak is eleget tud im irányában tanúsított bizalom mel- lat révén el kell juttatni az önismeretig,
tenni. Itt Kiss Ulrich SJ által megvilá- lett a legfontosabb dolog a delegálás amellyel szembesülve az erények útjá-
gított, a Márk Evangéliumaként köz- kell legyen. Ne próbálja a fej átvenni ra léphet.
ismert „szervezeti kézikönyvre” ala- a láb szerepét… Eszközök: A család megerősítése,
pozok, mely szerint küldetésünk van Ismernünk kell a népet is, amely- az otthon megbecsülése. Az anya és
a világban. Feladatunk: „Isten orszá- hez küldetésünk szól, hisz magunk az apa jó példája nevel a leghatéko-
gának építése” (Mk 1,15), amely itt és is tagjai vagyunk, se nem jobbak, se nyabban. Minden szülő népnevelő
most történik mindennapi munkánk nem rosszabbak nála. Már Széchenyi is egyben. Az iskolának nemcsak az
elvégzése közepette. Tevékenysége- figyelmeztet arra, hogy a nép elfo- ismereteket, hanem a jellemalakítást,
ink során azokhoz az alapértékekhez gultsága önmagával szemben a hala- akaraterőre, bátorságra nevelést is
kell igazodnunk, amelyek a szolidari- dás legnagyobb akadálya. „Nem hű szolgálnia kell. Mit ér a ragyogó elmé-
tás, szolgálat, elkötelezettség, becsü- fia a hazának, aki nem mer rámutatni jű ember, ha csak zseniális kalandor válik
let, bizalom, hit stb. veretes fogalmai a nemzet fogyatékosságaira, hanem belőle? Hány ilyen vállalkozót, politikust
által fémjelzettek. Ehhez képest min- szépítő szerekkel kendőzi azokat…” ismerünk köreinkben. A köznevelés
den másodlagos: a menedzsment, a (Kelet Népe). harmadik jelentős eszköze a média.
marketing, kontrolling és egyéb nél- Perlaky Lajos (Erdélyi Iskola Szónok és igehirdető. Csak az nem
külözhetetlen eszközei a mai 21. szá- 1934/35 II. évf. 7-8. sz. 391-393. I.) sa- mindegy, hogy mivel táplálkozik.
zadi szervezeti kultúrának. Ezek sem ját erényeink és hibáink ismeretére Pénzzel vagy erénnyel. A pap csak a
elhanyagolandók, de nem elsődlege- hívja fel a figyelmet. Őt parafrazálva, templomban van, a média bezsong-
sek. Nem önmagáért van a Caritas, vele egyetértve megnevezek néhány ja egész életterünket – óriásplakátok,
hanem azért, hogy minél hatékonyab- tulajdonságot népünkre vonatkozólag: tévé, rádió, internet –, úton-útfélen
ban elláthassa a rászorultakat, önálló józan, értelmes, méltóságos magatar- kínálja bájait. Még a hálószobáink
életútra indítsa a támogatásra szorul- tású. Tud úr lenni, és parasztjaink is sem mentesek a létrontást ösztönző
takat. A Caritas a szociálpedagógia arisztokratikusak Jean Jacques Élisée médiától. Ki amilyen médiát fogyaszt,
életterévé kell váljon. Reclus szerint. Erős, bátor, virtusko- milyen lapot olvas, észrevétlenül
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
olyanná formálódik. Végül, de nem
utolsósorban az irodalom, a művészet
is fontos eszköze a nép felemelésének.
Ne csak olyan könyvet olvassunk,
amely szegényes „lelki kosztot árul”
sok szerelemmel és azzal, hogy ho-
gyan lehet szegényből gazdaggá, sike-
ressé válni, hanem a jó könyv vigasztal,
fölemel, segít, tanácsot ad, lelket nemesít.
Ezen eszközök ismerete után leg-
főbb feladatként az erkölcsnevelés, a
földhöz való ragaszkodásra való ne-
velés és a kitartásra nevelés a legfon-
tosabb. Úgy kerültünk ki a Teremtő
kezéből, hogy emésztő sóvárgás fűz
a föld rögéhez, amelyben bölcsője rin-
gott, és amellyel egykor dobogni meg-
szűnt szívét betakarják. Dolgoznunk
kell azon, hogy ez a föld ne csak keser-
vet, hanem nyugalmat, boldogságot,
megélhetést és békét adjon. A kitartás-
ra azért van szükség, hogy leküzdhes-
sük a nehézséget. A megpróbáltatások
legyenek felemelkedésünk pillérei. A fej-
lődés erőinek legfőbb táptalaja a népi
sajátosság és az integrált hagyomány.
Hogy állunk az idők jeleinek a fel-
ismerésével? Tanulunk-e eleget ah-
hoz, hogy levetkőzhessük sztereotí-
piáinkat, és valóban értékelni tudjuk
azokat és aszerint szervezzük mun-
kánkat. Válság jelentkezik az élet
minden területén. Azon értékek vál-
sága, amelyről azt gondoltuk, hogy a
megváltást hozzák. Válságban a pénz,
a piac, a növekedés, a környezet, a
klíma, az egyház… és hadd ne sorol-
jam. Egyre többen keresik azokat az
értékeket, amelyek időtállóak és min-
denki számára elfogadhatóak. „A jövő
vagy keresztény lesz, vagy nem lesz
semmilyen” millendorferi megállapí-
tás velőket megrengető igazságként
tornyosul elénk és bevilágítja felada-
Szórványkérdés – szórványhelyzet – szórványügy
L
étezik egy alaptétel, amelyet po-
litikai vezetőink ritkán szoktak
idézni, bár minden bizonnyal
ismerik: egy kisebbségi közösségnek
nyelvében való megmaradása annál
nagyobb erőfeszítést követel, minél
nagyobb a szórvány aránya. És egyre
több szórvánnyal kell számolni.
21
taink labirintusát. Azt is hámozzuk ki idő, halottan is életet szimuláljon, és
az idők jelei közül, hogy megvezetet- tovább kísértsen közöttük” – írja Mak-
tek vagyunk. A tévé és a reklámhad- kai Sándor. Keressük meg az időtálló,
járatok a divat és a fölösleges dolgok életképes értékeket és arra alapozzuk
fogyasztására, majmolására sarkall- a jövőt. A harmincas évek gazdasági
nak. A kozmetikumokkal, amit meg- világválságánál, a trianoni veszteség-
vásároltatnak velünk, nél is súlyosabb az a
tömbháznegyedeket helyzet, amit kreált a
lehetne bevakolni. A Tanulni kell, taní- liberális kapitalizmus.
különféle cukrozott üdí- tani, hogy eléggé Tanulni kell, taní-
tőitalok mérhetetlen fo- leleményesek és tani, hogy eléggé lele-
gyasztása nemcsak hiz- kreatívak lehes- ményesek és kreatívak
lal, hanem függőséget sünk a népünk, faj- lehessünk a népünk,
is okoz és beteggé tesz. fajtánk jövőjét építő
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt
A szeméthegyek lassan tánk jövőjét építő munka közepette.
megfojtják a földet. És munka közepette.
mindez a normális élet Ezek jutottak eszem-
nélkülözhető elemeinek a megemlíté- be az eltelt húsz esztendőre való emlé-
se. Mások életét majmoljuk anélkül, kezés kapcsán. 1500 kilométerre édes
hogy tudnánk ezt. Szappanoperák hazámtól emlékezek, visszaemléke-
hőseinek neveit, szokásait, életstí- zek munkám, életem meghatározó
lusát, használati tárgyait, épületeit szakaszára. Áron püspök egyszer így
akarjuk magunk számára is besze- fogalmazott: „Az ember élete akkor
rezni. Láttam én már falusi iskolában kezdődik, amikor észreveszi a rajta
színpadra adaptált „Pampák kirá- kívül létező világot is”. Életünk, mun-
lyát”, de klasszikus nagyjainkról szó kánk úgy válik teljessé, ha szolgálattá
sem esett. Mások életét akarjuk élni, minősül Isten országának építési fo-
és ha nem sikerült, kiüresedettek, lyamatában.
frusztráltak, depressziósak vagyunk.
Ne tévesszük szem elől, hogy az élet-
minőség nem ugyanazt jelenti, mint Bányász József
az életszínvonal. Pénz, kozmetikum,
mediterrán nyaralás nélkül is lehet Caritas Vidékfejlesztési Osztály
minőségi életet élni – gondoljunk csak e-mail: jozsef.banyasz@caritas-ab.ro
nagyszüleink életvitelére (fonók, bá-
lok, kalákák…) –, de pénzzel sosem
vásárolható az meg. A magas életszín- Felhasznált irodalom:
vonalú Nyugat-Európa siránkozik és OSVÁTH Judit, (2003) Erdélyi Iskola,
kétségbeesett, mert kiderülni látszik, Antológia Repertóroium in. Márton
hogy nem fenntartható az a világ, Áron: Világnézet és nevelés 97-102.
amit megteremtettek maguknak, és
amin gyermekeik szocializálódtak. PERLAKI Lajos: Önismeret és népneve-
„Nem szabad megengednünk, lés 120-123., Státus Kiadó, Csíkszereda
hogy ami felett ítéletet mondott az
A Magyarország körüli országok oka van, ezek közül kettőt említenék:
kisebbségi magyar közösségei kö- az egyik Ukrajna nagy „kisebbsége”,
zül háromban – Ausztria, Szlovénia, a tízmilliót meghaladó orosz közös-
Horvátország – csak szórványok lé- ség nemcsak nyelvi kérdést jelent,
teznek, a százezer főt meghaladó ha- hanem politikait is, tehát a magyar-
táron túli magyar közösségek közül ság éntételező programjai Kijevben
éppen a legkisebb van viszonylag jó riadalmat nem keltenek, olykor nem
helyzetben: a kárpátaljai. Ennek több is figyelnek oda ezekre. Az ottani
 22
magyarságnak nagy veszélyt jelen-
tő legutóbbi politikai döntések – az
ukrán nyelvtörvény, majd az emelt
szintű érettségi lehetőségének kizá-
rólagos ukrán nyelvre történő kor-
látozása (a rendelkezéseket később
visszavonták, illetve módosították)
– elsősorban az orosz „kisebbséget”
célozták meg, bár hatásukban a ma-
gyarhoz hasonló kisebb nyelvi kö-
zösségek számára lettek volna követ-
kezményeikben tragikusak, mivel az
oroszok egy sor kisebbségi előírást
egyszerűen nem tartanak be. Továb-
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt
bá előnyös a kárpátaljai magyarok
számára az, hogy nagyobb részük –
kb. 75%-uk – tömbben él a határ men-
tén. Ez is a magyarázata annak, hogy
a kárpátaljai magyarok száma nem
apad – egyedüliként a határon túli
magyar közösségek közül.
A romániai magyarság szórvá-
nyosodása folyamatos. Szórványoso-
dást írok, de asszimilációt kell érteni.
Hiszen a szórvány: asszimilációra
hajlamosító közeg, ugyanis a szál-
lásterület etnikai sajátosságai, a tele-
püléshálózat jellege (hátrányos, más
etnikumok közé beékelődött elhe-
lyezkedés) és kis lélekszáma miatt az
itt élők az identitásukhoz szükséges
értékeket a saját erejükből képtelenek
átvenni, fenntartani és fejleszteni.
Ez a térkép világosan mutatja,
hogy a Székelyföldet és a Szatmár-
Zilah-Szalonta háromszöget leszá-
mítva Erdély minden térségében
szórványban él a magyarság – még
akkor is, ha léteznek szigetek, ahol a
magyarok helyi többséget alkotnak.
Kolozsvár bár területileg itt van, de
civil fórum
külön kérdés, nem lehet egyszerűen lét otthonossága, magától értetődő
szórványként kezelni a kisebbségi in- mivolta, állandó nyomás alá kerül, ami-
tézményi struktúránk jelentős részé- nek hatására igazodási kényszer lép fel,
nek ittléte okán. és ennek eredménye hosszabb vagy rövid
A szórványok meg- távon a nyelvváltás, kul-
határozása – az általá- túraelhagyás vagy akár
... egy kisebbségi
nos felfogással ellen- az etnikai adaptáció. A
tétben – nem egyszerű. közösségnek nyel- hétköznapi olvasat a
Ugyanis a veszélyez- vében való meg- szórványt etnikai ér-
tetettség jellege sze- maradása annál telemben halmozottan
rint vizsgálni kell: 1) a nagyobb erőfeszí- hátrányos helyzetben
veszélyeztetettség tar- tekinti – ez viszont
tést követel, minél
talmát; 2) a felekezeti lehetőséget nyit arra,
elhelyezkedést; 3) a nagyobb a szór- hogy a kérdést a szo-
kialakulás folyamatát; vány aránya. ciálpolitika kontex-
4) a lezajló folyamatok tusából ismert képlet
irányát; 5) az asszimilációs folyama- szerint kezeljék: való igaz, hogy a
tok intenzitását; 6) a népesség abszo- szórvány jogosan várja el a – jogi,
lút lélekszámát; 7) a lakóhely/tele- kulturális, intézményi – támogatást,
pülés jellegét; 8) a településen belüli de olykor nem jut erre forrás. Fellép
etnikai számarányt; 9) a kistérségen tehát a „jár, de nem jut” paradoxona,
belüli etnikai megoszlást; 10) a területi ami az állam felelősségének elisme-
etnikai koncentrációt; 11) a belső iden- rését és a források szűkös voltának a
titástartalmakat és önvédelmező, „im- létét jelzi.
munizációs” szokásokat; 12) a vegyes Ki kell jelenteni, hogy a szórvány-
házassági szokásokat, szabályokat; 13) kérdés nem értelmezhető szociális di-
az anyanyelv állapotát; 14) a többség menzióban.
kisebbség iránti magatartását; 15) a A szórvány a nemzet határa. Ahol
szórványcsoport anyanyelvi foglalko- vége van egy kultúrának, ahol a nyel-
zásszigeteit; 16) a szociális szórványtí- vek nem csupán találkoznak, de riva-
pusokat, sajátos helyzeteket. lizálnak is, fellép a nyelvváltás: maga
Ennyi szempontot kellene egy álta- a személy lép át kisebbségiből a helyi
lános szórványértelmezéssel egységes többségi nyelvi közösségbe. Egyetlen
nemzet számára sem lehet mellékes,
hol húzódik a nyelvhatár, mi történik
a nyelvhatáron. Ez éppúgy érvényes
magyar, mint román vonatkozásban
(a szerbiai Timok völgyében élő ro-
mánok/vallahok helyzete minden
bukaresti kormány számára fontos
kérdés kell, hogy legyen).
Tudjuk, hogy a politika diszkurzív,
az értelmezések folyamatok ered-
ményei, nem mellékes tehát, hogy a
közösségek vezetői milyen terminus
technicus-okban fogalmazzák meg
mondandójukat. A pontos fogalma-
zás nehezebbé teszi az elkendőzést.
Tudjuk és látjuk, komoly változá-
sok történtek a szórványok létét és mi-
benlétét illetően, a napi politika mind
Forrás: www.felvidek.ma Erdélyben, mind összmagyar vonat-
kozásban a kérdést napirenden tartja.
keretbe foglalni, s bár tudományosan Vannak szakmai műhelyek és alakuló-
lehetséges, a mindennapokban a szór- ban vannak a politikai döntések meg-
ványhelyzetet „leírják”, de nem igye- alapozását, előkészítését szolgáló tes-
keznek definiálni. A tudományos ér- tületek. Szórványkérdés tehát létezik, a
telmezés szerint szórványhelyzetben az politikai napirend állandó tételévé vált
egyén társas lény mivoltának a megélése – bár nem a konkrét tervek és stratégi-
nem teljes körű, a más kultúrájú többségi ák, hanem a sokkal inkább a szándé-
közegben megszűnik az övéi közötti jelen- kok, a (rossz?) lelkiismeret okán.
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek 23

A szórványhelyzet elemzését és
a szakpolitikai lépések kidolgozását
megkönnyítő műhelyek létéről is be-
szélhetünk, s bár a műhelyek és a po-
litika között nincs meg az együttmű-
ködés, csak kapcsolat létezik, a közös
szakmai leltár elkészítése éppen csak
elindult. Tudományos szempontból a
helyzet biztató, a közös elméleti plat-
form létrejött.
Csakhogy a politika nincs a hely-
zet magaslatán. És ezt igenis meg
kell állapítanunk. A szórvány politi-
kai kérdésként jelen van az RMDSZ
jöhetett létre, hogy a neves néprajzos ténjen valami, ha létezik helyben egy
minden személyes értékét ennek a cél- arra érdemes ember, aki elindít és
nak a szolgálatára fordította. Továb- fenntart egy szórványt védő-támoga-
bi korszakos jelentőségű program a tó intézményt.
csángóföldi magyar oktatás, a Hegyeli A civilek rengeteget kezdemé-
Attila és kollégái által elindított és több nyeztek és hatalmas feladatot vállal-
mint tíze éve működő oktatási rend- tak szórványban. De ha valamilyen
szer – ami szintén civil keretben, a körülmény okán a kezdeményezés
Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nem tudott odáig fejlődni, hogy felfi-
programjaként valósul gyeljenek rá a politika
meg. Ez esetben meg Elfogadhatatlan, felelősei, a folyamat le-
kell jegyezni, hogy a hogy a nemzet állt, még mielőtt meg-
programot sokan tá- erősödhetett volna. A
jövőjét illetően
mogatják – ennek kö- politika nem térképezi

A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt

programjaiban, de nincs lebontott te-
vékenységi terv, nem világosak a pri-
oritások, az elméleti kutatás eredmé-
nyeit, az egyes térségek programjait
nem hangolják össze.
A civilek által elindított első szór-
vány-programok az 1990-es évek kö-
zepére tehetők, s azóta folyamatosan
növekedik a civilek felelősségvállalá-
sa. A legtöbb civil szervezet az oktatás
területén igyekszik segíteni, felelőssé-
get itt vállalnak. Továbbá szórvány-
ban a helyi kultúra szinte kizárólag
civilekre hárul – egyesületi keretben
zajlanak a programok. Ha vannak ma-
gyar rendezvények a nyelvi végeken,
az a civileknek köszönhető – a kultú-
rát támogató civil szervezetek száma
sok százra tehető Erdélyben, ezek a
legaktívabb civil szereplők.
A szórványkérdés komoly – nem-
zetközi – figyelmet kiváltó eredményei
civil keretben valósultak meg: a dévai
alapítványi hálózat, Böjte Csaba atya
gyermekvédelmi központjai hatalmas
terhet vettek át a politika intézményi
hálózattól, anélkül, hogy a vállalkozás
fontossága és dimenziója szerinti támo-
gatást megkapták volna – állami forrá-
sokból. Kallós Zoltán válaszúti iskola-
központja a szórvány szolgálatára úgy
szönhetően jelenleg 22 meghatározó szór- fel, nem veszi számba
településen több mint ványkérdés a helyi azokat a területeket
1650 gyermek tanul közösségek kezde- és közösségeket, ahol
iskolában vagy iskola ményezési poten- lépni kellene, nem
után magyarul. Létre- keresi a helyi kezde-
ciáljának legyen a
jött a szórványok kuta- ményezéseket, hanem
tásának az elméleti mű- függvénye: hogy támogat ott és annyit,
helye is – Temesváron, akkor történjen amennyire jut. Mintha
a hasonló nevű alapít- valami, ha létezik a szórványt úgy kelle-
vány keretében. A pozi- helyben egy arra ne/lehetne támogatni,
tív, bár az említettekhez mint például a sportot.
érdemes ember,
képest kevésbé nagy- Miközben a spor-
méretű kezdeményezé- aki elindít és fenn- tolás lehetőségét meg-
sek sora folytatható – és tart egy szórványt kapják-visszakaphatják
érvényes marad a meg- védő-támogató azok, akiknek a szülei
állapítás: a keret, a ki- intézményt. nem sportolhattak, azok
indulás szinte minden aligha térnek vissza
esetben civil vállalás. nagyszüleik nyelvéhez,
És itt jutunk el ahhoz az ellent- akiknek a szülei nyelvet váltottak. És a
mondáshoz, amelyre nyomatékosan nyelvváltás közege a szórvány.
fel kell hívni a figyelmet: a szórvány, Ezért állítom, hogy a szórványkér-
mint a nemzet határa nemzeti ügy désnek nemzeti üggyé kell válnia.
– ugyanakkor a szórványhelyzetre Még nem az.
nincs a nemzet szintjén, vagy akár És ez nem a civileken múlik.
az erdélyi magyarság egészét illető-
en elgondolt és elfogadott cselekvési
program. Elfogadhatatlan, hogy a
nemzet jövőjét illetően meghatározó Dr. Bodó Barna
szórványkérdés a helyi közösségek
kezdeményezési potenciáljának le- Szórvány Alapítvány – ügyvezető
gyen a függvénye: hogy akkor tör- e-mail: bodobarna@yahoo.com

A romániai civil szektor

1990–2010 közti főbb jogi szabályozásai

R
omániában a személyek tár-
sulási jogát az Alkotmány
biztosítja, amely a 37. törvény-
cikkben előírja, hogy „az állampolgá-
rok szabadon társulhatnak politikai
pártokba, szakszervezetekbe és más
társulási formákba.” Ily módon rög-
zítődnek a civil szervezetek megala-
pításának előfeltételei. Ugyancsak itt
találhatóak meg a társulási jog kor-
látozásai is abban az esetben, ha „a
pártok vagy szervezetek céljai vagy
tevékenységei politikaipluralizmus-
ellenesek, harcolnak a jogi szabályzat
és a szuverenitás elve ellen, Románia
 24
integritása vagy függetlensége ellen”
(2. bekezdés). Ugyancsak itt az is meg
van tiltva, hogy az Alkotmánybíróság
bírái, a nép ügyvédei, a tisztviselők,
a hadsereg aktív tagjai, a rendőrök
és a köztisztviselők más, a törvény
által meghatározott kategóriák részt
vehessenek politikai pártokban (3.
bekezdés). Tilos ugyanakkor a titkos
szervezetek alapítása is (4. bekezdés).
Az alkotmányos szabályzati jelleg
a társulási jogot a legmagasabb sza-
bályozási szintre helyezi, ennek egye-
A civilek szakmai fejlődése 20 év alatt
nes és azonnali következménye az,
hogy ezt csak egy ugyanilyen rangú
szabályzattal lehet korlátozni.
Az aktuális törvényhozási keret-
ben a szervezet fogalmának nincsen
pontos, törvényes meghatározása. A
szakirodalomban számos terminussal
illetik a társulási formákat. Az európai
törvényhozás utal a nem kormányzati
(NGO), az amerikai pedig a nonpro-
fit szervezetekre. Olyan fogalmak is
előfordulnak, mint jótékonysági szer-
vezetek (Nagy Britannia) és a nem
profitorientált szervezetek (Francia-
ország). A leggyakrabban használtak
a nonprofit szervezet és a nem kor-
mányzati szervezet fogalmak.
Az alapítvány fogalma Nagy Kon-
stantin korában jelent meg először, egy-
szerre a Milánói ediktummal, amely
a keresztény egyház elismerésére
szolgált (i. sz. 313). A középkorban az
egyházi alapítvány volt a legfontosabb
jogi személy, és ilyenként a polgárjog
kollektív tárgya. A kézművesség fejlő-
désével egy időben megjelentek az első
mesterség alapú (szakmai) társulások –
a céhek és az iparos segédek egyesüle-
tei –, mint a városi környezetre jellem-
ző jog tárgyai.
Romániában az első általános, egy-
séges és szisztematikus szabályozás
1924-ben jelent meg, a 21-es Törvény-
ben (Mârzescu-törvény), amely az
egyik legmodernebb és legsikerültebb
szabályozás. 2000-ig érvényben volt,
amikor is a 26/2000-es, az egyesüle-
tekre és az alapítványokra vonatkozó
kormányrendelettel megszűntették.
A román törvényhozásban a társulá-
si formák a „vagyoni célok nélküli ma-
gánjogi jogi személyek” címen ismertek
(26/2000-es kormányrendelet, 1. tör-
vénycikk, 2. bekezdés). Ebben a törvény-
ben megjelennek a nonprofit szervezetek
kategóriáinak első meghatározásai is: az
egyesületek és az alapítványok.
Az egyesület az a megállapodás,
amely során több személy véglegesen
beteszi a közösbe az anyagi hozzájá-
rulását, az ismereteit és a tevékeny-
ségét egy olyan cél megvalósítása
érdekében, amely nem a pénzügyi
hasznot vagy a gazdasági előnyöket
keresi.
Az alapítvány jelentése: élők kö-
zött végbemenő, vagy elhalálozá-
si okokból történő olyan cselekvés,
amelynek révén egy fizikai vagy jogi
személy létrehoz egy elkülönített és a
sajátjától független vagyont, amelyet
általában végleges módon egy ideá-
lis, közérdeket képviselő cél megva-
lósítására fordít.
A 2000-es új szabályozások elfoga-
dása módosításokat hozott a törvény-
hozásban, ezek egy sor olyan rendel-
kezést vontak maguk után, amelyek
szükségesek a jelenlegi kontextusban
és a modern elvárásoknak is megfe-
lelnek. A legfontosabb módosítások
az alapító tagok számának csökken-
tésére irányultak: 21-ről minimum
3-ra csökkent a szám az egyesületek
esetében és minimum egy személyre
alapítványoknál. A szövetség szerve-
zeti szabályzatát is a 26-os kormány-
rendelet szabályozza.
Egy újabb módosítás a közhasz-
nú státusz bevezetésére irányult.
Egy olyan szabályozásról van itt szó,
amellyel egyre gyakrabban találkoz-
hatunk az európai országokban.
Egy másik fontos pillanat a nem
kormányzati szervezetek szektorá-
nak jogi szabályozásában a 2003-as év
volt, amikor a 26-os kormányrendelet
újabb módosítása újra bevezette azt,
hogy egy egyesület megalapításához
szükséges az illetékes miniszter jóvá-
hagyása. Felülvizsgálták a közhasznú
státusz megítélésének feltételeit is,
szigorúbb feltételeket szabtak, habár
ezt inkább bizonyos haszonleső szer-
vezetek aknázták ki.
A törvényhozási keret felülvizsgála-
ta 2005-ben történt, akkor, amikor öt év
után a 26-os kormányrendeletet jóváha-
gyásáról szóló törvény átment a román
törvényhozáson. A közhasznú státuszra
vonatkozó kiigazítások, egy egyesület
megalapításához szükséges alapító tőke
lecsökkentése, vagy a cenzor kinevezési
feltételeinek felülvizsgálata mind olyan
összetevők, amelyeket ezeknek a módo-
sításoknak a következtében fogadtak el.
civil fórum
A nem kormányzati szervezetek
adókedvezményeivel foglalkozik az
1994-ben elfogadott 32-es Szponzori-
zálási törvény, amely a nem kormány-
zati szervezeteknek tett jótékonysági
cselekedetek esetén lehetővé tette az
adóalap csökkentését 5-10%-kal. Ezt
az elvet az Adózási törvénykönyv
rendelkezései szerint arra cserélték ki,
hogy a fizetendő adó 20%-át szpon-
zorizálásra lehet fordítani, ez az ösz-
szeg azonban nem haladhatja meg az
éves árbevétel 0,3%-át.
Más adózási rendelkezések, ame-
lyeket a nem kormányzati szerveze-
tek előnyére vezettek be, a követke-
zőkre összpontosítottak: az alkalmi
tevékenységek nem adókötelesek
(versenyek, ahol benevezési díjat kell
fizetni, sorsjegyek stb.), valamint nem
kell profitadót fizetni az olyan gaz-
dasági tevékenységek után, amelyek
nem haladják meg a 10 000 eurót. Ezt
a felső határt a következő években
15 000 euróra emelték.
A legismertebb adózási kedvez-
mény, amely a szervezeteket érinti, a
2%-ról szóló rendelkezés, amely előír-
ja, hogy minden egyes adófizető ma-
gánszemély támogathatja valamely
civil szervezet tevékenységét egy ak-
kora összeggel, amely az államnak fi-
zetendő adója 2%-ának felel meg.
A civil szervezetek szervezési és
működési törvényhozási keretére
vonatkozó közpolitikák potenciális
új témái foglalkozhatnának a köz-
hasznúság mechanizmusának újra-
állításával vagy a különböző köz-
szolgáltatások (különösen a szociális
szolgáltatások) civil szervezetekkel
történő szerződéskötésének ösztön-
zésével. Minden olyan fél, amelyiket
egy ilyen szabályozás érint, indít-
hatna pártfogási vagy mobilizációs
kampányokat, amelyeknek témája le-
hetne egy olyan törvényhozási keret,
amely ösztönzi a szociális vállalkozá-
sok vagy a szociális gazdaság egysé-
geinek létrehozását.
Octavian Rusu
nonprofit jogi szakértő
e-mail: octavian_rusu@yahoo.com
Fordította: Dénes Réka
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
10 éve indult útjára a Civil
Miért? Hogyan? Ki(k) által?
1999. január 15-16-án Kolozsváron igen nagy számban
gyűltek össze egy konferencia keretében az erdélyi ma-
gyar civil szervezetek. Ezen a rendezvényen fogalmazó-
dott meg annak gondolata, hogy szükség lenne az erdélyi
magyar civil szférát információval ellátó, a civil szerve-
zetek egymás megismerését segítő, képzéseket szervező,
az erdélyi magyar civil szférának fórumot teremtő civil
szervezetre. Három civil szervezet összefogásából így jött
létre az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány
(ERMACISZA). Az alapítvány alapküldetéseként megfo-
galmazott célok elérésének igen kézenfekvő eszköze volt
egy civil-szakmai kiadvány megjelentetése. Így jelent meg
2000 májusában a Civil Fórum lap első száma Egri István
főszerkesztésében. Formája és terjedelme egy hírlevélhez
hasonlított, A4-es fehér-fekete formátumban. Az első lap-
szám, melynek terjedelme 8 oldal volt az ERMACISZÁ-t
mutatta be és a II. Civil Fórum konferenciáról számolt be.
Minden lapszám egy sajátos témára összpontosított
már akkor is. Ez a tematika azonban nem jelent meg látha-
tó módon, csak a szerkesztő tudta, hogy a cikkek, monda-
nivalók e témát kell körülírják. Változatos és mindenkor
aktuális témakörök kerültek terítékre. Az első két évben
kéthavonta jelent meg a lap a következő témakínálattal:
2000. i. évfolyam
1. Az alapítvány bemutatkozása, II. Civil Fórum konferencia
I. évf., 0. szám, 2000. május
2. A civil szervezetek és a közösségfejlesztés
I. évf., 1. szám, 2000. június
25
Fórum lap
3. A vállalkozók bevonása, az üzleti és a nonprofit szfé-
ra együttműködése
I. évf., 2. szám, 2000. július–augusztus
4. A Teleház mozgalom
I. évf., 3. szám, 2000. szeptember–október
5. A civil szféra és az önkormányzat együttműködése
I. évf., 4. szám, 2000. november–december
2001. ii. évfolyam
6. A civil társadalom szerepe az interetnikus konfliktu-
sok kezelésében
II. évf., 1. szám, 2001. január–február
7. A tudás, mint társadalmi erőforrás
II. évf. 2. szám, 2001. március–április
8. Falugondnokság és a civil szervezetek lehetőségei
II. évf., 3. szám, 2001. május–június
9. Az önkéntesség
II. évf., 4. szám, 2001. július–augusztus
10. Együttműködés: a politikum, a gazdaság és a civil
szféra között
II. évf., 5. szám, 2001. szeptember–október
11. Népfőiskolák – Tanuló Társadalom
II. évf., 6. szám, 2001. november–december
E tematikákon jól követhető, hogy az erdélyi magyar
civil szféra számára az elsődleges példaképet a magyar-
országi civil szféra jelentette. Elsősorban az ottani példá-
kat, modelleket közvetítette a lap az erdélyi magyar civil
szervezetek felé (teleház, falugondnokság, önkéntesség,
önkormányzati-civil kapcsolatépítés). Emellett a másik
hangsúlyos téma, ami a lapszámokban többször is elő-
fordul, a szféra önmegfogalmazása, elhatárolódása az
állami/politikai szférától, illetve a vállalkozói szférától.
Ugyanakkor, a másik két szektorral történő kapcsolatte-
remtés és kapcsolatépítés is központi kérdéskör volt.
A Civil Fórum iránymutató kívánt lenni az erdélyi
magyar civil szervezetek számára. Ezért is közvetítette
számukra a magyarországi példákat és fogalmazott meg
iránymutató gondolatokat az erdélyi magyar közösség
számára.
Tartalmi felépítésében a lapszámokat egy vezércikk ve-
zette fel, ezt követték a témához kapcsolódó rövid lélegzetű
további írások, majd a 2001-es lapszámokban a felhívások, a
hírek és az aktuális pályázati lehetőségek. Ezekben az évek-
ben több mint 2000 példányban jelent meg a lap és ingye-
nesen juttatta el az alapítvány az erdélyi magyar civil szer-
vezeteknek és a civil szférához kötődő más szervezeteknek,
intézményeknek.
A lap megjelenését ezekben az években főleg az Illyés
Közalapítvány, a Mocsáry Lajos Alapítvány, a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális
Alapprogram, a Communitas Alapítvány, számos erdélyi
vállalkozó, valamint a Református Egyház Misztótfalusy
Kis Miklós Sajtóközpontja is támogatta.
Nemcsak tartalmában, de terjedelmében is egyre „iz-
mosodott” a lap. Ami azt is jelentette, hogy egy lapszám
26
kivitelezése már sokkal több szerkesztői, olvasó- és tör-
delőszerkesztői munkát vett igénybe. Így 2002-től már
háromhavonta jelentek meg a lapszámok. És ezt az in-
tenzitást napjainkban is tartjuk. 2002-ben a harmadik lap-
számtól több színű lett a kiadvány, a fehér-feketét a zöld
szín egészítette ki. Ettől a lapszámtól kezdve hozzáértő
tördelőszerkesztőnek, Ferencz Csaba-Leventének és gra-
fikusunknak, Könczey Elemérnek köszönhetően kivitele-
zésében is megújult a lap. A szerkesztői csapat is kibővült.
A lap fejlődése, az egyre növekvő szakmai igényesség
már arra sarkallta az alapítvány munkatársait, hogy a té-
maválasztásba minél több személyt vonjanak be. A témák
függvényében minden lapszámnak más és más személy
volt a szakmai felelőse. A szerkesztők vele konzultálva
alakították ki a laptervet.
Tematikájukat tekintve 2002-től a lapszámok az egyes
ágazati civil önszerveződéseket is bemutatták. Emellett
szervezetfejlesztési témakörök is terítékre kerültek. A
2002-es év utolsó lapszámában – mely egyben a 2003-as
év első lapszáma (összevont lapszám) – megjelent a Civil
Vitafórum melléklet. Ez a Civil Fórum konferenciát és an-
nak témájában szerveződő vitafórumát népszerűsítette.
Íme, az akkori témakínálat:
2002. iii. évfolyam
12. A civil társadalom és az önépítkező intézményfej-
lesztés
III. évf., 1. szám, 2002. január–február
13. Környezetvédelem
III. évf., 2. szám, 2002. március–június
14. Vidékfejlesztés – a SAPARD program által nyújtott
lehetőségek
III. évf., 3. szám, 2002. július–október
15. Az egyház társadalmi felelősségvállalása
III. évf., 4. szám, 2002. november–december
2003. iv. évfolyam
15. Az egyház társadalmi felelősségvállalása
IV. évf., 1. szám, 2003. január–február – összevont szám
16. Az ifjúság szerepe az erdélyi magyar társadalom jö-
vőjének építésében
IV. évf., 2. szám, 2003. május–június
17. A civil szféra szerepe a kisebbségi és közösségi jo-
gok védelmében
IV. évf., 3. szám, 2003. július–szeptember
18. A nyilvánosság, mint a közösség- és társadalomfej-
lesztés eszköze
IV. évf., 4. szám, 2003. október–december
2003-ban Csáki Rozália lett a lap főszerkesztője.
Az európai uniós csatlakozás előkészületei, az előfi-
nanszírozási alapok már a civil szervezetektől is komoly
szakismeretet, felkészültséget igényeltek. A szerkesztők
kiemelt figyelemmel kísérték ezt a folyamatot. 2004-ben
az első lapszámot is ennek a témának szentelték. Annál is
inkább fontos volt ez, mivel az erdélyi magyar civil szer-
vezetek többsége nem volt felkészülve arra, hogy élni tud-
jon ezekkel a lehetőségekkel. Csak igen kevés magyar civil
szervezet számolhat be arról, hogy sikeresen megírt, meg-
nyert és lebonyolított előcsatlakozási forrásokból projektet.
Bizton állíthatjuk, hogy az erdélyi magyar civil szféra fej-
civil fórum
lődésében ez egy igen komoly lemaradást jelentett. Jelen
cikkünk azonban most nem ezt hivatott elemezni.
2004-ben arculatában egy nagyobb újításon esett át a
lap. (Maga a szerkesztőség is várost váltott. Azaz: bár a
kiadónál még sokáig az alapítvány kolozsvári címe jelent
meg, Csáki Rozália ettől az évtől Székelyudvarhelyen
szerkesztette a lapot. Ez a munkatársak, bedolgozók vál-
tozását is maga után vonta. 2005-től új tördelője és új olva-
sószerkesztője lett a lapnak.)
Az időközben vaskossá vált belső oldalak különálló
borítót kaptak. A borító első oldalán ezt követően meg-
jelent a lapszám fő témája is és szemelvények a lap tar-
talmából. A hátsó borítón pedig az adott évi lapszámok
témakínálata. Ezt az arculatot egy évig őrizte meg a lap.
Tartalmában annyiban változott, hogy e lapszámtól kez-
dődően a főszerkesztő rendszeresen tájékoztatott arról,
hogy miért is esett a választás az adott témára, ennek mi-
lyen vonatkozásait és miként vizsgálja a lapszám, kitérve
a rovatok tartalmára is.
2005-ben újabb arculatváltásra került sor. A borító
továbbra is csak háromszínű, de mégis színesebb lett és
megjelent a témákhoz kapcsolódó képi ábrázolás. Szer-
kesztőségében is megújult a lap. 2005-ben megalakult az
erdélyi magyar civil élet elöljáróiból és egy magyaror-
szági nonprofit kutatóból az a Szerkesztőbizottság, mely
napjainkig segíti a főszerkesztő munkáját. Ez a lap szak-
mai fejlődésében komoly lépést jelentett.
A 2005-ben megjelent harmadik lapszámban indult út-
jára a Civil kurázsi rovatunk, mely azóta is példaértékű
civil kezdeményezéseket mutat be.
Mivel a naprakész információk szórását hatékonyab-
ban ellátta az időközben elindult ermacisz levelezőlista, a
Hírek rovatnak és a pályázatfigyelésnek már nem volt he-
lye a kiadványban. Maradt azonban a beszámolók rovata.
2004. v. évfolyam
19. A civil szféra szerepvállalása az Európai Unióhoz
való csatlakozásban
V. évf., 1. szám, 2004. január–március
20. A közösségfejlesztés lehetőségei a civil társadalom
építésében
V. évf., 2. szám, 2004. április–június
21. A civil szféra válaszai a társadalom szociális prob-
lémáira
V. évf., 3. szám, 2004. július–szeptember
22. Civil szervezetek gazdálkodása, fenntarthatósága
V. évf., 4. szám, 2004. október–december
2005. vi. évfolyam
23. Civil szervezetek és önkormányzatok együttműködése
VI. évf. 1. szám, 2005. január–március
24. Miként járul hozzá a civil szféra a kultúra megőrzé-
séhez, terjesztéséhez?
VI. évf. 2. szám, 2005. április–június
25. A politikum viszonya a civil szférához
VI. évf. 3. szám, 2005. július–szeptember
26. Szakmai továbbképzés – a civil szféra jövőjének záloga
VI. évf. 4. szám, 2005. október–december
2006-ban Könczey Elemér egy teljesen színes és meg-
újult formába öltöztette a lapot.
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
Ebben az évben is civil világunk igen komoly kérdé-
seivel foglalkoztak a lapszámok. A harmadik lapszám-
tól már román nyelvű tartalomjegyzék és a főszerkesztő
cikkének román nyelvű fordítása révén is nyitott a lap a
román nyelvű cikkírók és olvasók felé. Rég emlegetett tö-
rekvés a magyar-román civil szféra egymáshoz közelítése.
A két civil szektor ugyanis szinte párhuzamosan fejlődik
egymás mellett. Erre való tekintettel is a lap főszerkesztő-
je tudatosan odafigyelt arra, hogy román civil szervezetek
jó példái, román civil szakértők gondolatai, elemzései is
helyet kapjanak a kiadványban. Ezzel is egymás megis-
merését hivatott segíteni a lap. Úgyszintén nemzetközi
szerzők írásai is helyet kaptak a lapban.
2007. május 31-én Budapesten találkoztak a közép-
kelet-európai civil szakmai kiadványok főszerkesztői,
továbbá a civil szakmai kutatásokat végző intézmények
vezetői. A Civil Fórum lap is meghívott vendége volt en-
nek a találkozónak. Nem túl sok azoknak a száma, akik
hasonló civil szakmai kiadvánnyal büszkélkedhetnek e
térségben. Természetesen jóval előttünk jár számos kö-
zép-kelet-európai állam a civil szakmai kutatásban. A Ci-
vil Fórum lap csak kis töredéke és igen szerény válaszadó
erre az igényre.
2007-ben a második lapszámtól kezdődően a magyar-
országi KultúrPont Irodával történő együttműködésnek
köszönhetően elindult a Kulturális kitekintő rovatunk,
melyben főleg az Európai Unió kulturális tevékenysége-
iről, történéseiről számolunk be olvasóinknak.
2006. vii. évfolyam
27. Az 1% és a civil szféra más támogatási lehetőségei
VII. évf. 1. szám, 2006. január–március
27
28. Civil ethosz
VII. évf. 2. szám, 2006. április–június
29. A civil szféra válasza az etnikai kérdésekre, prob-
lémákra
VII. évf. 3. szám, 2006. július–szeptember
30. Civil összefogás
VII. évf. 4. szám, 2006. október–december
2007. viii. évfolyam
31. A civil szféra, mint képző és foglalkoztató
VIII. évf. 1. szám, 2007. január–március
32. A civil szféra, mint a tudomány tárgya
VIII. évf. 2. szám, 2007. április–június
33. A globális társadalom civil társadalma
VIII. évf. 3. szám, 2007. július–szeptember
34. Civil érdekérvényesítés
VIII. évf. 4. szám, 2007. október–december
A 2008-as évet lapunkban egy kitekintéssel kezdtük. 26
személy, köztük politikus, vállalkozó, finanszírozó, lelkész,
polgármester, magyarországi civil szakértő mondott véle-
ményt a civil szféráról. Ez igen érdekes tükröt tart felénk,
civilek felé. Továbbá ebben az évben a kultúra, a jogi kér-
dések és a három szektor együttműködése került terítékre.
Az, aki rendszeresen olvassa, avagy követi a lap életét,
felteheti a kérdést, hogy miért is kerülnek elő időnként
ugyanazok a témák. Egyrészt azért, mert a civil kérdés-
kör nem egy kifogyhatatlan világ, másrészt azért, mert
ugyanabban a témakörben, ugyanabban az ágazatban
időközben számos változás tapasztalható, amire igen
hasznos visszatekinteni.
2008-ban, a harmadik lapszámban jelent meg először a
Civil könyves pavilon rovat. A magyarországi Közösség-
fejlesztési Nyári Egyetem rendezvény programeleméből
ihletve és az ezt szervező civil szakértővel, Benedek Gab-
riellával együttműködve indult útjára és szerkesztjük ma
is ezt a rovatot. Ezzel már négy rovatot szerkesztünk a
törzsanyag mellett.
2008. iX. évfolyam
35. A civil szféra „külső” szemszögből
IX. évf. 1. szám, 2008. január–március
36. Kultúra és civil önszerveződés
IX. évf. 2. szám, 2008. április–június
37. Civil szerveződés jogi oldalról
IX. évf. 3. szám, 2008. július–szeptember
38. Civil – állami – gazdasági szférák kapcsolata
IX. évf. 4. szám, 2008. október–december
2009. X. évfolyam
39. Civil szféra a végeken
X. évf. 1. szám, 2009. január–március
40. Hálózatépítés a civil szférában
X. évf. 2. szám, 2009. április–június
41. Egyház és/mint civil szféra
X. évf. 3. szám, 2009. július–szeptember
42. Információs technológia a civil világban
X. évf. 4. szám, 2009. október–december
A 2009-ben megjelent lapszámaink borítóján már meg-
jelent a 10 éve jelzés, hisz tizedik éve jelent meg rendszere-
28
sen kiadványunk. Ez az év is meghozta a maga gyümöl-
csét. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségével
együttműködve, Bereczki Kinga felelős szerkesztésével
elindult a Civil önépítkezésünk rovatunk. Ebben olyan
civil kezdeményezésekről, történésekről adunk hírt, ame-
lyek az erdélyi magyar civil szféra megerősödését hiva-
tottak szolgálni, illetőleg olyan történésekre hívjuk fel a
figyelmet, amelyek gátolják ezt a fejlődést.
Íme, itt vagyunk a 43. lapszámunknál. Tíz év már szép
múlt egy civil szervezet életében is. És még inkább az egy
civil szakmai kiadvány életében, melyet civil szervezet él-
tet, melynek kivitelezése támogatások függvénye. Köszö-
net minden eddigi támogatónknak, hogy ezt a szakmai
munkát hasznosnak és értékesnek látta és hozzájárult
a fenntartásához. Sokan vannak, akik elismerik ennek a
munkának az értékét. Mindenekelőtt köszönet jár a Szer-
kesztőbizottságnak, név szerint Bereczki Kingának, Bodó
Barnának, Kolumbán Gábornak, Potozky Lászlónak,
Sebestény Istvánnak (HU), Somai Józsefnek és Szenkovics
Dezsőnek, hogy már hatodik éve rendszeresen, de többen
közülük a lap születésétől is munkájukkal nagymérték-
ben hozzájárultak ahhoz, hogy ez a lap negyedévente
megjelenjen.
És köszönet minden cikkírónknak, aki önkéntes mun-
kát végzett és végez, amikor lapunknak megírja cikkeit.
Ez az igazi civil magatartás példája, a közért történő cse-
lekvés! Meg kell említenünk azonban, hogy erdélyi vi-
szonylatban hiánycikk a civil szakértő. Sok személy visz-
szatérő cikkírónk, mert több témakörben is ők a jártasok.
Számos szerzőnk magyarországi szakértő. Ez egy igen
fontos tapasztalata a hét éves lapszerkesztésnek. És fel-
adat is, melyet az erdélyi magyar civil szférának fel kell
vállalnia, tennie kell érte, ha megújuló erdélyi magyar ci-
vil társadalom építésében kíván részt venni.
Lapunk hasábjain sokszor „tesszük ki” a felkiáltójele-
ket, amelyek civil életünkben a változásért szólnak. La-
punk arra törekszik, hogy iránymutatója lehessen az er-
délyi magyar civil történéseknek, hogy civil szaktudást
nyújtson lehetőleg olyan nyelvezetben, amit mindenki
megért. Követendő, ötletet adó és kapcsolatépítésre al-
kalmas jó példákat, cselekvő személyeket mutatunk be.
Igyekszünk a civil világ szakmai szerveződéseire is oda-
figyelni. Ugyanakkor annak is tudatában vagyunk, hogy
a Civil Fórum dokumentáló jellegű kiadvány is. Erre már
10 év
gondolat a Civil Fórumról
Tükrözd az Istent,
s ne félj semmitől
S
ajátos erdélyi világunkban, hála Istennek, még min-
dig erősen családközpontú életet élünk, vagy leg-
alábbis azt szeretnénk élni. Csodálatos példája en-
nek a háromnemzedékes család. Csak családi és nagyobb
civil fórum
a civil világ iránt érdeklődő egyetemisták megkeresései is
rávilágítottak. Ha civil szakmai kérdésekről, történésekről
esik szó, sok esetben hozzánk irányítják az érdeklődőket –
ez örömteli, hisz elismerő ránk nézve, de aggodalommal
is eltölt, hisz lapunk csak szeleteket mutat meg a teljes er-
délyi magyar civil palettából. Sok értékes történésről nem
adtunk hírt, mert lehet, hogy magunk sem tudtunk róla,
avagy témáink kavalkádjába nem tudott éppen abban az
időben bekerülni. Azonban az egyes leírásokat az is ros-
tálja, hogy kinek mikor és mennyi ideje van arra, hogy
vállalja a fent vázolt körülmények közepette a cikk meg-
írását.
Rohanunk, és kevésbé szánunk időt a szakmai felké-
szülésre, az elmélyülésre. Ha mégis felkelti valami az ér-
deklődésünket, akkor legtöbbször a világhálóba bújunk
bele. És máris meg kell említenem egyik nagy hiányossá-
gunkat. Kiadványunknak nincs honlapja. Nem vagyunk
elérhetők a világhálón. Kiesünk ezáltal egy olyan vér-
keringésből, melyben célunkat hatékonyabban tudnánk
beteljesíteni. Valamikor a lap első éveiben a Transindex
jóvoltából felkerültek a lapszámok az internetre. Ma ez
sürgető feladat számunkra, melyre a közeljövőben min-
denképpen választ kívánunk adni, annál is inkább, mivel
érezhető, hogy csökken a nyomtatott sajtó iránti érdeklő-
dés. A világháló újabb lehetőségeket is megnyit majd szá-
munkra.
Bár a szakmai irányításban igen értékes személyek se-
gítenek, a szerkesztés és népszerűsítés munkájára nincs
nagy csapat. (A lap fenntartása érdekében éppen ez évben
tettünk komoly lépést. 2010-től a Civitas Alapítvány és az
ERMACISZA közös kiadásában jelenik meg.) És ameny-
nyit megbírunk, megtesszük, de tudjuk, lehetne jobban,
lehetne jobbat. Talán a jövő tartogat még kellemes meg-
lepetéseket.
Csáki Rozália
főszerkesztő
e-mail: csaki.rozalia@gmail.com
Arról, hogy e kiadvány mit is jelent az erdélyi magyar
civil világban, leghitelesebben az olvasók (akik egyben
valamikori cikkírók is, avagy éppen a Szerkesztőbizottság
tagjai) számolhatnak be. Felkérésünkre többen is vállal-
ták, hogy véleményt mondanak.
Balázs Sándor
unitárius lelkész,
az Erdélyi Falugondnokok
Szövetségének elnöke
e-mail: sbalazs@lorinfo.ro
közösségben tudunk teljes életet élni. A közösség megtar-
tó erő, melynek megtartásához mi is hozzá kell járuljunk.
Erre kötelez a múlt és a jövő egyaránt. Ahol ez a lelki
igény és szükséglet nem valósul meg, nem tud megma-
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
radni, ott értékrend-felbomlás, zavar keletkezik. Kialakul
az egoizmuson alapuló életforma. Benedek Elek intelme
egyre időszerűbb: „Vedd ki a magad részét minden igaz,
becsületes, jogos küzdelemből. Állj a védtelenek, gyengék
közé...” Ebben az egyre jobban egyensúlyát veszített vi-
lágban a civilek felismerik a megoldásra váró kérdéseket.
Kezdeményezéseikkel hiánypótlók szeretnének lenni. A
civil világ önmagát ajánlja a sokszor megfogalmazatlan,
de általuk felismert kérdések megoldásához is. Segíteni
akar az önmagukon még vagy már segíteni nem tudókon.
Ott, ahol a civilek nincsenek akadályozva, hatékonyan
jelen tudnak lenni a közösségek életében. Ez már egy
kicsit Isten országának megvalósulása itt a földön, ahol
az önzetlen segítség, segíteni akarás a mozgatóerő, ahol
nincs fáradt, unott, fásult lelkület, ahol az őszintén sugár-
zó mosoly a mindennapi munka kísérője. Ember ember-
ről való gondoskodását, az emberi méltóság újraértéke-
10 év
gondolat a Civil Fórumról
Amikor kicsinek bizonyul
a vidéki postaláda…
K
isbaconba évek óta megérkezik a Civil Fórum.
Falusi portánk székely kapujának postaládájába
nem igazán fér bele, így a postás a nagykapu lá-
bánál levő résbe szorítja, vigyázva rá, hogy meg ne sé-
rüljön. Óvatosan és kíváncsian bontom a borítékot, pedig
gyakran már sejtem, mi a fő téma, ugyanis még év elején
közli velem (és a folyóirat teljes olvasóközönségével) a fő-
szerkesztő, hogy az adott esztendőben mire számíthatok.
Adódik is rögtön a megállapítás: a szerkesztőség alapo-
san átgondolt, időben rögzített lapterv alapján végzi tájé-
koztató, civil tudatosító munkáját.
A Civil Fórum folyóirat tíz éves. A szerkesztők évti-
zednyi munkájának látható eredménye túlnőtte a Civil
Fórumnak szánt polcomat. Formájában, vaskosságában,
színvilágában, kivitelezésében is változott, megérett. A
polcon ez is egyértelműen nyomon követhető. A kevésbé
látható, vagy inkább másképp leltározható eredmények
a civil munkában, a Bodvaj Egyesület tevékenységeinek,
programjainak eredményeiben, az általunk megcélzott
gyermekek, ifjak, helyi közösség és falu fejlődésében lel-
hetők fel.
Többször megtettem csak úgy, hasznos olvasgatás cél-
jából, most azonban tudatosan lapozgatom a régi lapszá-
mokat. Próbálom megfogalmazni azt az értéket, ami miatt
várom az új példányokat. Szakmaiság, folyamatosan új
információk, jó gyakorlatok, viták, aktuális civil gondok
jó értelemben vett kibeszélése, lehetőségek felmutatása.
Röviden így tudom összefoglalni mindazt, amit a Civil
Fórum jelent számomra, amiért szívesen olvasom.
A szakmaiság, a tudományos írások, az elemzések jó
támpontokat adnak a civilség folyamatban, rendszerben
való látására, a szféra felelősségének sokszori újrafogal-
29
lését, visszaadását szolgálja. Emberi, civil küldetésünket
csodálatosan fogalmazta meg Wass Albert: „Emlékszel,
mit tanítottam neked azzal a kicsi üveggel, amit ott lel-
tünk az ösvény szélén? A nap ránézett a kicsi üvegre, s
a kicsi üveg alávetette a fényt a szakadék aljára, ahova a
nap sugara másként el nem jutna soha. Emlékszel? Na-
hát, mondtam volt azt is, és ezt soha el ne feledd, hogy
olyanok vagyunk mi is, mint az a kicsike törött üveg. Is-
ten fényét kell beletükrözzük az emberi világ sötétségébe.
(Tükrözd az Istent, s ne félj semmitől. In: Hagyaték)
A Civil Fórum egyik legkövetkezetesebb segítője a
segíteni akaróknak, lehetőséget ad gondolataink, tapasz-
talataink cseréjére, feltölt a küldetés tudatával, lelkesít és
bátorít. A Civil Fórum sajátos kisebbségi helyzetünkben,
korunkban a 21. század nyelvén megfogalmazója az örök
Isteni akaratnak, elvárásnak: Felelősek vagyunk, felelős-
séget kell vállalnunk egymásért.
Benedek Márta
Bodvaj Egyesület, Kisbacon
e-mail: bodvaj@kisbacon.hu
honlap: www.kisbacon.hu
mazására, a helyi öntevékeny munkánk elhelyezésére a
tágabb civil társadalom építésének folyamatában.
A jó gyakorlatok egyrészt ötletet adnak hasonló kez-
deményezésekre, gondolatokat ébresztenek, olvasásuk
közben már alakul a fejemben a program helyi adaptáció-
jának lehetősége, számba veszem a lehetőségeket, és elő-
fordul, hogy sorjázom az akadályokat is. A jó gyakorlatok
bemutatásának, közzétételének ugyanakkor más jelentő-
sége is van: kollégákat ismerünk meg, szervezetek, cso-
portosulások válnak ismertté az olvasók számára. Ez az
adott civil szervezetnek is lehetőség, de ugyanígy az olva-
sónak is, aki talán partnerséget kezdeményez az addig is-
meretlen, ám hasonló célért, célcsoportért, eredményekért
tevékenykedőkkel. Ugyanitt a helye leírni a jó gyakorlat
felmutatásának talán legfontosabb értékét – elsősorban
vidéki megközelítésből: biztatást ad a kisebb, végvári
vitézeknek, önbizalmat növel, reményt kelt arra, hogy a
legkisebb településen is érdemes civil munkát folytatni, a
helyi önkéntesség apró mozaikja beépülhet a nagy együtt-
működés rendszerébe, és hozzájárulhat a civil társadalom
építéséhez, az egészséges civil szemlélet elterjedéséhez.
Végvári vitézeket említettem, akik közé tartozunk mi is,
az erdővidéki Kisbaconban, ugyan nem szórványban, de
mégis távolabb a fejlett vidékek magasabb minőségű civil
társadalmától. Kissé elszigetelten élünk fejletlenségünk-
ben, mégis folyamatosan részesülünk a más színtereken
elért (szakmai, érdekérvényesítő, szervezői és program-
alapú) civil eredményekről szóló híradásokból. Utóbbiért
a Civil Fórum folyóirat főszerkesztőjét és munkaközössé-
gét illesse köszönet. Kívánom, hogy folyóiratunk ezentúl
is töltse be civil felelősség-felmutató és érdekérvényesítő
szerepét, ajándékozzon meg szakmai írásaival, tegyen
30
közzé elemzéseket a civil szférában végbemenő folyama-
tokról, tájékoztasson az újdonságokról és folyamatosan
biztassa „örökmozgásra” a civileket programjaik, ered-
ményeik közlésével.
A tízéves évforduló alkalmából találó lehet a jókíván-
10 év
gondolat a Civil Fórumról
Tíz év az ember, érték,
minőség szolgálatában…
N
ézem a listát, a neveket: Varga Zoltán, Bodó Barna,
Deák Gyöngyi, Balla Zoltán, Somai József, Dáné
Tibor Kálmán, Egri István, Kató Béla, Molnos La-
jos, Kolumbán Gábor – felsorolás a teljesség igénye nélkül.
Olvasom a témákat: közösségfejlesztési tanfolyamok,
a civil szféra és a hatalom, az etnikumok közötti dialó-
gus, a tudásalapú civil társadalom, többnyelvűség és
interkulturalitás, az önkéntes civil társadalom…
Szemelgetek a tartalmak között:
„A társadalom akkor erős, ha minél több tagja érzé-
keny a benne végbemenő folyamatokra vagy éppen a
hiányosságokra.” – Kató Béla, II. évfolyam, 4. szám, 2001.
július-augusztus
„A globalizáció negatív hatásainak kivédésére a
megoldást a fenntartható fejlődés elveinek elfogadása
és életbe ültetése jelenti.” – Potozky László, III. évfo-
lyam, 3. szám, 2002. július-október
„A jó szándék, az önzetlenség és a hozzáértés cselek-
vés révén válik hasznossá. Cselekedni az az ember képes,
akinek erős a hite, aki bízik önmagában, másokban és a
holnapban.” – Egri István, II. évfolyam, 4. szám, 2001. júli-
us-augusztus
„Az 1989-ben történt társadalmi változások a legna-
gyobb szakmai feladatot a közgazdászokra rótta. Gyöke-
resen megváltozott a közgazdász-munka technológiája,
mivel a tervteljesítés mechanikus végrehajtója helyett a
10 év
gondolat a Civil Fórumról
Civilek fóruma
A
z évfordulós vélemény-nyilvánítások alapvetően
két mintát követnek: leírjuk, mi jó a lapban, s oly-
kor sejtetjük, mit lehetne másképpen, avagy ki-
fejtjük, miért tekintjük fontosnak az illető fórumot. Mivel
már a kezdetektől felelősséggel ott voltam a lap létreho-
civil fórum
ság: kívánom, hogy falusi portánk postaládájának mérete
legalább kéthavonta ne legyen elegendő egy adott postai
küldemény befogadására. Mi több, a folytonosságban bíz-
va, a mesterembertől már megrendeltük a nagyobb mére-
tű postaládát…
Bereczki Kinga
CIVEK – elnök
e-mail: bkinga@amoba.ro
piacgazdaság által felállított igényeket kielégítő, alkal-
mazkodni képes, széleskörű szakmai tudással bíró sze-
replőre lett szükség.” – Somai József, II. évfolyam, 2. szám,
2001. március-április
„Az önkormányzat és a civil szervezetek akkor válnak
igazi partnerekké, ha közösen beszélik és oldják meg a
gondokat, ha ismerik egymás elvárásait.” – Szász Jenő,
Orbán Árpád, I. évfolyam, 4. szám, 2000. november-december
„Cselekedjünk civil kurázsival, hisz jól tudjuk, hogy
egy közösség életrevalósága végül is nem tagjainak szá-
mától vagy a birtokában levő gazdasági javak mennyi-
ségétől, hanem nemzeti öntudatának egységétől, tiszta-
ságától függ.” – Kötő József, III. évfolyam, 1. szám, 2002.
január-február
„Ma már a politikáról is közszájon forog: annyira
fontos ügy, hogy nem bízható kizárólag csak a politiku-
sokra, tehát ma minden komoly és közösséget érintő ügy
mindannyiunkra tartozik.” – Bodó Barna, III. évfolyam, 1.
szám, 2002. január-február
… és elégtétellel tölt el: a Civil Fórum méltóan betöl-
tötte és betölti továbbra is a szerepét. Emberekért, civile-
kért, értékalkotóként, a minőség szolgálatában.
Isten éltesse soká tízéves születésnapján, és tartsa meg
sokáig szolgálatban, civil építkezésünkért!
Bodó Barna
MCSZESZ – elnök
e-mail: bodobarna@yahoo.com
zásánál, és ma is azok közé tartozom, akik kiállnak mel-
lette, nem illő arról szólnom, hogy mi jó a lapban. Arról
fejteném ki a véleményemet inkább, mit adhat nekünk ez
a fórum.
Mindinkább meggyőződésem: civil világunk kereszt-
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
úthoz érkezett. Civil fejlődésünknek alighanem volt egy
kezdeti szakasza, amikor többnyire az akkori, általános
felelősnek tekintett RMDSZ gerjesztette a civil szerve-
ződési folyamatokat. Ezt követte mindjárt a kilencvenes
évek közepén az a civil fellobbanás, amely az egyéni kez-
deményezés lehetőségét és ennek tudatosítását jelentette.
Amikor lapunk, a Civil Fórum megjelent, akkor úgy tűnt,
szép fejlődési pályára álltunk. És 2005-2006-tól mégis azt
látjuk, egyre több szervezet táján van gond, egyre nehe-
zebben tudják vinni önként vállalt szolgálatukat. Úgy
gondolom, hogy ez a váltás megelőzte a gazdasági-pénz-
ügyi válságot, az csak mélyítette a gondokat.
Történt tehát valami, amire nem tudtunk felkészülni.
Ez szerintem a civil szféra professzionalizálódása. Egyre
szakmaibbá válnak a feladatok és komolyabbak az elvárá-
sok. Verespatak a ciános bányászattal csak egyike az ide-
vágó példáknak. Rájöttünk, hogy vannak olyan feladatok,
amelyeket a kisebbségi lét keretei között civilként kell el-
végezni, és vannak olyan társadalmi helyzetek, amikor a
civil felelősség hangján kell megszólalni.
Ez azt jelenti, hogy újra kell gondolnunk saját helyün-
10 év
gondolat a Civil Fórumról
Kihívások és kísértések
az elmúlt húsz évben
a civil szervezetek számára
A
z erdélyi magyar civil társadalom 20 éves fejlődé-
sének szemlélőjeként és aktív résztvevőjeként azt
hiszem, magam is számot vethetek az elmúlt húsz
év eseményei kapcsán. A kilencvenes évek elején jellemző
volt, hogy az erdélyi magyar társadalomban összeforrott
a civil és a politikai képviselet. Azt hiszem, ez nagyban
hozzájárult az akkori években az erdélyi magyar civil
társadalom jelentős fejlődéséhez, és nyugodtan elmond-
hatjuk, hogy abban az időben az erdélyi magyar civil élet
sokkal fejlettebb volt a román civil kezdeményezések-
nél. Azonban a civil szerveződéseknek alapvetően más
a társadalmi funkciójuk, és más a működésük is, mint a
politikai szervezeteknek. A civil társadalom erejét a lát-
szólagos szervezetlenség, de a tulajdonképpeni állandó
újjászerveződés adja. Mindig, amikor szükség van a ha-
talom valamilyen túlkapásának a korrigálására vagy egy
feladat megoldására, amelyet a létező társadalmi szerke-
zetek nem tudnak megoldani, vagy túl költségesen olda-
nak meg, jelentkezik egy civil szervezet, amely felvállalja
a feladatot.
Az erdélyi magyar civil szervezetek problémáit a ki-
lencvenes évek második fele óta éppen az okozta és okoz-
za folyamatosan, ami a kezdeti sikereket is eredményezte:
a politikum és a civil szféra közötti átjárhatóság. A magyar
civil társadalom sok képviselője sajnálatos módon csupán
31
ket és szerepünket. Ide tartozik a civilek viszonya a (kü-
lönben papír szerint szintén civil) RMDSZ-hez. Tudjuk:
nem amatőrök vagyunk, nem ekként kívánunk megnyil-
vánulni.
Tudjuk – de a váltás nehezebb, mint gondoltuk. Nem
mindenki gondolja így. Sokan továbbra is azt tartanák jó-
nak, ha a civil szerepvállalás maximuma a kulturális évfor-
dulók megszervezése volna. Csakhogy – több is, más is…
És itt térek vissza a lapunkhoz. Témaválasztásai éppen
a táguló felelősség-horizont és a növekvő szakmaiság igé-
nyeihez igazodnak. Támpont és forrás egyszerre akkor,
ha gondunk akad. Ez így túl szép – mondhatják egyesek.
Pedig így van. Kitekintései és tematikái, súlypontjai ezt
szolgálják. Ha ennyire jó (lehet), akkor miért nincs na-
gyobb mozgás körülötte? – kérdezhetik egyesek. Magya-
rázat sok adódna – amit a magam részéről tudok: keresni
fogjuk a szélesebb kontaktust. Arra gondolok, hogy egy
kiemelten fontos szöveget feltehetünk egy honlapra, s on-
nan irányítjuk a figyelmet a lapra.
Mert megéri.
Nekem elhihetik – érdekelt vagyok: civil vagyok.
Hajdu Zoltán
Fókusz Öko Központ
– ügyvezető igazgató
e-mail: zhajdu@rdslink.ro
ugródeszkának tekintette a civil tevékenységet, átkerülve
a politikai szférába igyekezett megtartani a civil szférában
szerzett pozícióit és befolyása alá vonni a civil szervezete-
ket. Így bizonyos szervezetek anyagi vagy helyzeti előny-
höz jutottak, javultak pozícióik, az egész civil társadalom
szempontjából azonban a jelenség egyértelműen előny-
telen volt, és gyengítette a civil szervezetek helyzetét,
csökkentette társadalmi presztizsüket. Így nem sikerült
a mediátor, a mérleg nyelve szerepet betölteni, nem vált
igazából a politikai szféra ellenőrzőjévé és tanácsadójává,
hanem sok esetben valamelyik hatalmi érdekcsoport kli-
entúráját erősítette. Ez a jelenség sajnálatos módon az er-
délyi magyar közéletben is komoly demokrácia-deficitet
eredményezett.
Természetesen a különböző tevékenységi területe-
ken léteztek különbségek. A környezetvédelmi szerve-
zetek esetében sajnálatos módon elmondhatjuk, hogy a
fentebb említett jelenségek nagymértékben érvényesül-
tek. Ez annál is érdekesebb, mivel ezen a területen elég
gyakran jutott a magyar politikai képviselet jelentős po-
zíciókhoz, de ez a tény sajnálatos módon nem jelentet-
te azt, hogy az erdélyi környezetvédelmi szervezeteket
bevonták intézményesített konzultációs folyamatokba,
erősítve ezáltal intézményes fejlődésüket és társadalmi
elismertségüket. Szomorú következménye a fent emlí-
32
tett folyamatnak, hogy sok szervezet számára egysze-
rűbbnek tűnik még napjainkban is Brüsszelben megpró-
bálni érvényt szerezni bizonyos törekvéseknek, mint az
erdélyi magyar politikai struktúrákon keresztül elérni
ugyanazokat a célokat.
A civil társadalom fejlődésében elengedhetetlen bizo-
nyos stabil struktúrák kialakítása, így a civil társadalom
fejlődésének göröngyös útján bizonyos kezdeményezések
10 év
gondolat a Civil Fórumról
20 éves a társadalom-
politikai fordulat
– 10 éves a Civil Fórum
A
kerek évfordulók leginkább arra jók, hogy az
ember nagy lélegzetet véve átgondolja, hogy az
adott időhorizonton belül mi is történt, leltárba
vegye az eseményeket, egyféle értékelést hajtson végre,
és nem utolsósorban a jövőre vonatkozóan is megfogal-
mazzon elvárásokat, fogadalmakat, elképzeléseket. Nincs
ez másként a Civil Fórum kapcsán sem, hiszen az erdélyi
magyar civil társadalom periodikája immár egy évtizedes
múltra tekint vissza.
Elsőre merész vállalkozásnak hat párhuzamba állítani
az 1989-es közép-kelet-európai társadalom-politikai for-
dulatot a Civil Fórum egy évtizedes létezésével, azonban
van néhány olyan pont, amely a két folyamatot – hisz
egy lap szerkesztése éppúgy folyamat, mint a történelmi
fordulópontként kikiáltott látszólag egyszeri esemény –
összekapcsolja, pontosabban fogalmazva: egyik a mási-
kat indukálja. A kommunista rendszerek falát kikezdő
társadalmi mozgalmak éppúgy civil kezdeményezések-
ként indultak, mint a második világháborút követő 1956-
os magyar forradalom, vagy az 1968-as diáklázadások,
majd a prágai és gdanski megmozdulások, de akár a
brassói 1987-es munkástüntetés. Ezek a látványos, több-
nyire utcai tiltakozások mellett a szamizdat kiadványok
is hasonló elképzelést szolgáltak. A 20. század jelentős
részében a civil mozgalmak – legalábbis térségünkben
mindenképpen – illegális formációként léteztek csak,
mintegy a rendszer kritikusai, elméleti/gyakorlati ki-
kezdői. Majd ezen illegalitásból a társadalom-politikai
fordulat olyan elburjánzást tett lehetővé, amely egy ideig
a civil szervezetek társadalmi elfogadottságát kezdte ki.
Ebben a folyamatban a Civil Fórum mindig is igyekezett
egyrészt a tudományos civil szervezeti vizsgálódásokat a
szektor által érthető és használható formában közreadni,
másrészt pedig az egyes civil szerveződések munkáját a
széles társadalmi rétegek számára elérhetővé tenni, akkor
is, ha maga a lap nem az újságos standokról köszönt rá
az olvasókra. Ma még nem állnak rendelkezésre a közel-
múlt civil kezdeményezéseinek hatékonysági vizsgálatai,
civil fórum
jelentős szerepet kaptak. Ilyen kezdeményezés a Civil Fó-
rum is, amely az utóbbi tíz évben igyekezett megragad-
ni az aktuális témákat, körbejárni és különböző szögből,
különböző szerzők szempontjából megvilágítani azokat.
Így elméleti támaszt, segítséget, fórumot, tájékozódást
nyújtott, dokumentálta a civil társadalom fejlődését. Re-
mélem, a Civil Fórum még sok éven keresztül szolgálja az
erdélyi magyar civil társadalmat.
Kósa András László
Közéletre Nevelésért
Alapítvány
e-mail:
kosa.andras.laszlo@gmail.com
de megkockáztatom, hogy a Civil Fórum, mint az erdélyi
magyar civil szféra szócsöve is nagyban hozzájárult ah-
hoz a folyamathoz, melynek eredményeként az egykori
„használt autók forgalomba hozatalára alkalmas jogi for-
mát” ma már társadalmilag, közösségileg is elfogadott, a
szó szoros értelmében vett társadalmi szervezetté avan-
zsálta. Ennek legkézzelfoghatóbb példája, hogy az egyén
személyi jövedelemadójából 2%-ot konkrétan ezen jogi
formában (nonprofit szervezet: alapítvány vagy egyesü-
let) működő szervezetnek juttathat. Ha a statisztikákat
nézzük, akkor kiderül, hogy ez a polgári gondolkodás
Erdélyben jóval erősebb. Ennek történelmi hagyománya-
it kár firtatni, viszont hiszem, hogy ebbe a folyamatban
egy kapocs a Civil Fórum is.
Két évtized társadalom-politikai változása elhozta a
földalatti mozgalmakból a társadalom megbecsült alko-
tóelemeivé válást a civil szervezetek számára. S ebben a
folyamatban a Civil Fórum is magának vindikálhat egy
szeletet. De ha már az elején azt mondtam, hogy a szü-
letésnap nemcsak visszatekintés, leltározás, hanem a jö-
vőre vonatkozó elképzelés felvázolásának a lehetősége
is, akkor nem mehetek el szó nélkül a következő évtized
feladatai előtt sem. A társadalmi mozgalmak tiltakozó
jellege ma már háttérbe szorult, sokkal fontosabbá vált
ezen szervezetek valós tevékenysége, hozzáadott érté-
ke és nem utolsósorban a nemzetgazdaságban betöltött
szerepe. Ennek megfelelően a gazdasági válság korában
a Civil Fórumnak is feladata, hogy ezt a szemléletet a
maga „civil szemével” láttassa, illetve a gazdasági rend-
szer helyreállítása érdekében a civil szervezeteket is fel-
sorakoztassa, hiszen ma már egy-egy ország GDP-jéhez
kimutatható formában járulnak hozzá a civil szervezetek,
saját pénzforgalmukkal, tevékenységükkel és természe-
tesen munkáltatóként is. Ezen újszerű folyamatok bemu-
tatása, elemzése, illetve a hozzá kapcsolódó közpolitikai
viták kezdeményezése, csatornázása lehet a Civil Fórum
következő évtizedes feladata.
Sok sikert és kitartást mindehhez!
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
10 év
gondolat a Civil Fórumról
Fórumunk lett-e
a Civil Fórum?
A
„civil” megjelölés, amely a lap címében is szere-
pel, azon fogalmak közé tartozik, amelyeket meg-
határozni alig tudunk, inkább csak érezzük a tar-
talmát. És erre a tartalomra is többnyire úgy gondolunk,
mint ami hiányzott életünk jelentős részében, és ami most
is inkább, mint feladat, mint cél áll előttünk. Lényeges ré-
sze ennek az, hogy „polgári”, „az egyenlőségen, a méltó-
ságon és az emberi jogokon alapuló”, bővebben kifejtve a
Magyar értelmező kéziszótárban: „civil társadalom: az ál-
lampolgároknak a hivatalos, állami intézményektől, szer-
vezetektől független öntevékeny szerveződése.” Amikor
beszélünk róla, azt szoktuk fontosnak tartani, hogy „nem
politikai”, elkötelezettsége általánosan emberi, közösségi
vagy akár szűkebben saját közösségünk érdekében vég-
zett önzetlen tevékenység. Mindenképpen alulról építke-
ző, öntevékeny és önmagát irányító.
Saját életemben, mint másokéban is a munkahelyem,
a kolozsvári egyetem, állami intézmény, nem civil világ,
legfeljebb a munkahelyi kisközösség, az egyetemi tanszék
működik néha úgy, öntevékenyen és önzetlenül, emberi
módon, mint egy civil szervezet. Az akadémiai intézmé-
nyek, testületek is ehhez hasonlóak. Tisztán civil szer-
veződés számomra a hét éve működő tehetségtámogató
egyesületünk, aztán az anyanyelvi mozgalom másfél év-
tizeden túljutott intézménye, az Anyanyelvápolók Erdé-
lyi Szövetsége, a maga szilárd szakmai hátterével és az
Erdélyi Tankönyvtanács, amely a politika és a gazdasági
érdekek miatt nem válhatott függetlenné, és így nem tölt-
heti be azt a szerepet, amelyre mi létrehoztuk. Igaz, mind-
ezekben a szervezetekben a működtetés nehéz munkáját
munkatársaim végzik, a nehézségeket is ők érzik igazán.
Így amiről a lapból értesültem fontos információként, el-
sősorban nekik közvetítettem.
Eltekintve most az alapvető gondoktól, hogy a politika
nyomása alatt, az állami intézmények árnyékában, az ál-
talános szegénységben, a korábbi évtizedek után tovább-
élő tehetetlenségben nagyon nehezen bontakozik ki a mi
polgári világunk, civil szervezeteink nehezen találtak ma-
gukra, nehezen találták és találják meg egymást, és még
nehezebben kapcsolódnak be a civil világ polgári háló-
zatába, intézményrendszerébe. Hogy most mégis egyre
33
Péntek János
akadémikus, a Nyilas Misi
Tehetségtámogató
Egyesület elnöke
e-mail: pentekj@gmail.com
inkább ebbe az irányba haladhatunk, ebben látom a Civil
Fórum szerepét és hatását. A civil szervezeteket egymás-
sal szemben is gyanakvóvá teheti, ha másokéhoz hasonló
a szerepük, önzővé, ha ugyanazokért a szűk forrásokért
kell tülekedniük, elszigeteltté és provinciálissá, ha ma-
gukba zárkóznak. A Civil Fórum megjelenésétől kezdve
az erdélyi civil világ szolidaritását építi. Nyelvileg is tisz-
ta a hangja, mindenki pontosan értheti, megértheti. Nem
csupán szakmai érzékenységem miatt emelem ki a Civil
Fórum nyelvi gondozottságát. Nem mondható el ugyan-
ez a hazai magyar intézmények, szervezetek honlapjairól,
pedig azok igazán ki vannak téve az „ablakba”, a világ
nyilvánossága elé.
De ettől függetlenül fontos az éppen a legutóbbi szám-
ban tárgyalt információs technológia, a hálózati szervező-
dés, együttműködés: hogy tudjunk egymásról, hogy nap-
rakész információink legyenek mindarról, ami történik,
vagy ami lehetőségként kínálkozik.
A lap szerkesztésében mindenképpen a céltudatos-
ságot jelenti a számok tematikus jellege, a lapszámokon
belül pedig a bennünket meghatározó rovatok: a sikeres
példákat felmutató „sikertörténetek” és a „civil kurázsi”
(amit magam is nagyon sokra értékelek), az „önépítke-
zés”, a „könyves” rovat, a „kitekintés”, a folyamatos tájé-
koztatás, a képzési lehetőségek bemutatása. A tematikus
számokban az eddigieknél is rendszeresebben lehetne
összehozni azokat a hazai civil szervezeteket, amelyek
hasonló cél érdekében működnek. Ezáltal még inkább fó-
rum lehet a Civil Fórum.
Nem mindenki szereti, ha az ilyen kiadványok di-
daktikusak is, oktatóak. Pedig erre igen nagy szükség
van. Szükség van a szakmai tudás gyarapítására, a kép-
zésre és önképzésre, a meglévő szakmai hátterek hasz-
nosítására. Ez néha fontosabb, mint a pénz. A politika a
maga önteltségében többnyire nem sokra becsüli, ritkán
igényli a szakmai véleményt, a szakmai megalapozást.
A civil világnak, ha erős akar lenni, egyre inkább pro-
fesszionálisan kell működnie. Attól lehet eredményes. A
professzionális nem ellentéte a civilnek, hanem támasza,
segítője. A Civil Fórum szerkesztői láthatóan tudatában
vannak ennek.
34
10 év
gondolat a Civil Fórumról
Civil iránytű
T
íz évfolyam, negyvenkét szám. A negyvenharma-
dikban nem árt egy pillanatra felidézni azokat a
célkitűzéseket, melyeket – a folyóiratok esetében
már „tekintélyes” kornak számító egy évtized során – a
lap megvalósítani, illetve azokat az igényeket, melyeket
kielégíteni igyekezett. S bár személyesen csak a második
öt esztendőben volt szerencsém egyik szerkesztője len-
ni e periodikának, arra rögtön ráeszméltem, e küldetés
amilyen nemes, olyannyira nehéz; sok és sokrétű felada-
tot egyesít magában. Az erdélyi magyar civil társadalom
egymásra találásának előmozdítása; a különböző „isme-
retek és gyakorlatok”, hírek, események, élmények minél
szélesebb körben való terjesztése; egy nyomtatott gondo-
latbörze fenntartása; mindemellett mindezen témákon
keresztül a magyarországi és erdélyi civil vérkeringés
összekapcsolása, és még hosszan sorolhatnánk.
Ami ebben a valóban „sokoldalú” Civil Fórumban
engem, mint adatok tengerében el-elveszni hajlamos
statisztikust, kötetlenebb formában is üzenni vágyó
nonprofit kutatót leginkább izgalommal tölt el, az még-
iscsak az, hogy teret ad egy olyan műfajnak is, melynek
gyakorlása megfelelő írott médium híján nagyon nehéz.
Ez a civil publicisztika, mely nemcsak a tudományos és
empirikus tények, a szemünk láttán zajló mindennapi
valóság értelmezésére, véleményezésére szolgáló szub-
jektív – néha bölcselkedő, néha kritikus hangvételű – el-
mélkedést takar, hanem egyszersmind gyúanyagként,
katalizátorként is szolgálhat jövőbeni problémafelveté-
sek, kutatások, viták fellobbantásához. A tudományos
10 év
gondolat a Civil Fórumról
Visszapillantás tíz évre
Tíz év egy lap életében nem nagy idő, de arra elég,
hogy kitűzött céljainak elérésében bizonyíthasson.
Tíz év egy lap életében azt is jelentheti, hogy beirat-
kozott az erdélyi magyar kultúra történelemkönyvébe.
Ehhez már csak azt kell „igazolnia”, hogy valóban teljesí-
tette azt a hivatást, amelyet elvártak megbízói és haszon-
élvező közössége.
Megbízói az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Ala-
pítvány (ERMACISZA) kuratóriumi tagjai voltak, s azt a
küldetést bízták rá, hogy úgy, mint a „gazdája”, járuljon
hozzá az erdélyi magyar civil társadalom fejlődéséhez.
A Civil Fórum kiadói 2000 májusában indították útra
civil fórum
Sebestény István
statisztikus, nonprofit
kutató, a Civitalis
Egyesület ügyvezetője
e-mail: civitalis@t-online.hu
elemzésekkel szemben itt elfogadható a téma szabadabb
körüljárása, a lehetőségek, veszélyek plasztikusabb fel-
vázolása, netán „élveboncolása”, s a rövid, tömör állítá-
sok bizonyítása helyett a szerzői tisztességhez elegendő
a megfelelő helyekre tett kérdőjel vagy a feltételes mód.
A publicisztika önmagában a definíció szerint „az iroda-
lom egyik ága, amely a politikai, társadalmi és kultu-
rális élet eseményeit, problémáit a sajtóban, médiában
tárgyalja”. Ennek civil változata tehát csak annyiban kü-
lönleges, amennyiben civilek írják civilekről civileknek.
Ám éppen emiatt ennek művelése nemcsak egy irodalmi
élmény kiváltására tett kísérlet, hanem serkentőleg kell
hasson mind a szerző, mind az olvasótábor további ez
irányú, közösségi, a köz érdekében kifejtetett tevékeny-
ségére. Úgy gondolom, ez a szó valódi értelmében vett
kihívás, amelyre nem lehet nemet mondani. S e folyóirat,
mely ehhez folyamatosan pástot – nota bene, fórumot –
biztosít, létfontosságú feladatot tölt be.
Mindazonáltal ez csak egyetlen önkényesen ki-
emelt üde színfolt azon a tarka palettán, amelyet a lap
nyújt, s mely már a küllemében is visszatükröződik. Ez
a sokszínűség azonban egyszerre számos irányt, utat, célt
is megjelenít, ezáltal egy virtuális iránytűhöz is hason-
líthatjuk. Egy civil iránytű. S ne feledjük, ennek is, mint
minden „tájolónak”, nem azért van mutatója, hogy az ál-
tala jelzett irányt feltétlenül kövessük, hanem azért, hogy
ahhoz viszonyítva a sajátunkat tartani tudjuk. Remélem,
ez mindannyiunknak, szerkesztőknek, szerzőknek, olva-
sóknak, civileknek – hosszabb távon is – sikerül…
Somai József
A Civil Fórum lap
Szerkesztőbizottságának
a tagja, az ERMACISZA
kuratóriumi tagja
e-mail: malortime@cluj.astral.ro
a lapot azzal a gondolattal, hogy ez a kiadvány hosszabb
időn át hasznos szolgálatot tesz az erdélyi magyar civil
szervezetek építkezésének. A Civil Fórum lapunk indító
számának (2000. május) vezércikkében ezt a gondolatot
így hozzák a civil közvélemény tudomására: „Úgy gon-
doljuk, hogy a civil szféra betöltheti a szerepét, ha a kö-
zösség figyelmét képes ráirányítani a szolidaritásra, az
együttműködésre, a kölcsönös tájékoztatásra, a működés-
hez, az alkotó cselekvéshez szükséges szellemi és anyagi
források hasznosítására. Alapítványunk, és ennek kereté-
ben a Civil Fórum, amelyet Ön most a kezében tart, ezek-
nek a képességeknek szándékszik teret biztosítani.”
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
Tíz év után számba vehetjük, hogy a lap ezt a szán-
dékot megvalósította-e. Az említett indító vezércikk a
lap céljait is vázolja a következőképpen: „ … célunk az,
hogy tájékoztassuk a szervezeteket a civil szférát érintő
időszerű történésekről és kiírásokról, valamint, hogy ta-
nácsadási szolgáltatást nyújtsunk, hogy lapunk eszköze
legyen a szervezetek közti kapcsolattartásnak, a civil szfé-
ra és a vállalkozói szféra közötti kapcsolatok kialakításá-
nak, teremtsen lehetőséget a partnerkereső felhívásokra,
közérdekű programok közlésére, illetve a területét érintő
jogszabályok és szakmai ismeretek terjesztésére”.
A folyóirat indítóinak (az ERMACISZA akkori elnö-
keként) és a jelenlegi szerkesztőbizottság tagjainak egyi-
keként szerényen állítom, hogy a lap az elképzelt kihí-
vásoknak tisztességgel próbált eleget tenni. Állíthatom,
10 év
gondolat a Civil Fórumról
„Lélek s szabad nép tesz
csuda dolgokat” Berzsenyi Dániel
A
megszületés kedves történeteit más eleveníti
majd fel ezen ünnepi szám hasábjain. Az első, na-
gyot akaró és bátor önkénteseket sem én fogom
méltatni, aki fizikailag nem tartozom e közösséghez, de
szellemileg az első perctől kezdve igen, ezért hívó szavu-
kat igyekeztem mindig meghallani.
Mi is ez a szellemiség? A szabadság, a civil társadalom
akarása.
Miszlivetz Ferenc mondta 1999-ben: „A civil társada-
lom (…) egy közszféra, a szolidaritás szférája, ahol külön-
böző érdekek artikulálódnak, feszülnek egymásnak, ahol
konfliktusok zajlanak egyének, csoportok, szervezetek
között... A civil társadalom ezeknek a viszonya, tehát egy
reflexivitás, s nem pedig a szervezeteknek az összessége.
Az egymásra való kölcsönös reagálás a fontos, ez generál
egy erőteret, amiben (…) létrejön a civil társadalom.”
A civil társadalom tehát felfogható valamiféle közös-
ségi eredményként is, ezért ez a gondolat nekem, közös-
ségfejlesztőnek, különösen kedves.
A „közszférában” kialakult spontán reflexivitástól a ci-
vil társadalom nagy utat jár be a szervezett reflexivitásig,
még ha nem is épp az út legelején tart már. A hallgatás,
a belenyugvás, a közömbösség, a magánéletbe való visz-
szahúzódás kultúráját kell felváltani a részvétel, a demok-
rácia, a párbeszéd és együttműködés kultúrájával. Nem
csak nagy, de nehéz út is ez, hisz nem pusztán cselekvési
know-how-k sikeres elsajátításáról, hanem attitűdváltás-
ról van szó. Új intézményeket létrehozni viszonylag köny-
nyű, ám azokat demokratikus módon működtetni – eh-
hez a közgondolkodás változására is szükség van.
Az állampolgár részt vesz saját élete irányításában, és
részt vesz a társadalom kölcsönhatási és intézményi fo-
Felhasznált irodalom
MISZLIVETZ Ferenc: A civil társadalom nyomvonalai az új európai térben. In: Magyar és európai civil társadalom, Szerk. Csefkó
Ferenc – Horváth Csaba. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet – Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület, Pécs, 1999.
35
hogy egy kezdő lap velejáró botladozásain hasznosan
átesve, fejlődési fokozatait folyamatosan a jobbulás jel-
lemezte. Így ma, a kezdeti hírlevél típusú tájékoztató fó-
rum, valamint a közérdekű civil tájékoztatási adatolás és
eseményhordozás helyett, a főszerkesztői munkának és a
szerkesztőbizottsági tagok sikeres bevonásának köszön-
hetően egy tematikus, színvonalas civil publikáció áll ne-
gyedévenként a közösségünk rendelkezésére.
Amúgy itt a helye annak a véleménynek is, hogy az
erdélyi magyar civil szféra, nagyságrendjét, teljesítő-
képességét és a magyar civil közösség nemzetiségvédő
nagy szerepét tekintve, akár többre is érdemes kellene
legyen, mint egy negyedévenként megjelenő civil, szak-
mailag többé-kevésbé elfogadott, színvonalas és támo-
gatott publikáció.
Vercseg Ilona
közösségfejlesztő,
a Parola főszerkesztője
e-mail: vercseg@kkapcsolat.hu
lyamataiban is. Részt vesz közvetlen környezete társadal-
mi szabályainak közösségi kialakításában, s kész alávetni
is magát e közösségi szabályoknak, valamint rendelkezik
az akarata érvényre juttatásához szükséges képességek-
kel és ismeretekkel. Az állampolgár „demokráciát csinál”.
Demokráciát, melyhez Arisztotelész szerint először is sza-
bad emberekre van szükség.
Sokszor fog el bennünket kétely a társadalmainkat irá-
nyítókkal szemben: vajon mindent megtesznek-e azért,
hogy szinkronba hozzák, megemeljék, helyzetbe hoz-
zák, inspirálják, szintetizálják az állampolgárok céljait
és cselekvéseit a sajátjaikkal? Vajon mennyire valósak a
társadalmaink demokratizálására irányuló törekvéseik?
Mi, civilek, mindenesetre tesszük a dolgunkat legjobb
tudásunk, lelkiismeretünk és erőnk szerint. Követésre
érdemes helyi példák létrejöttét segítjük, elemezzük és
közzétesszük a társadalmi tanulási folyamatban az egye-
di megoldásokat, új szakmai beavatkozási területeket ku-
tatunk fel, és tesszük gyakorlattá közösségfejlesztőkként,
lapszerkesztőkként, állampolgárokként.
A civil társadalom és a cselekvő állampolgár a jó társa-
dalmat keresők eszménye – „morális cél, amelynek eléré-
séért küzdeni kell” – mondja Miszlivetz.
A Civil Fórum ezt teszi. Küzd ezért a morális célért,
közreadott példákkal és gondolatokkal bátorítja az úton
elindulókat és haladókat, s felmutatja nekik, hogy nincse-
nek egyedül, s hogy érdemes dolgozniuk, elköteleződni-
ük a civilség szeretete, a demokrácia gyakorlása mellett.
Isten éltesse a Civil Fórum létrehozóit, szerkesztőit és
szerzőit, mindenkit, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a lap
10 éve iránymutató civil lappá vált Erdélyben és Magyar-
országon! Köszönet érte!
36
Add tovább!
Fiatalok a települési közösségekért
Mottó:
„Add tovább tudásodat, közjóért való tenni akarásodat, tapasztalataidat és oszd
meg/erősítsd kapcsolati rendszeredet!
Építsünk együtt egy új, országos mozgalmat a települések életképességének fokozá-
sa és az ifjúság demokratikus elköteleződése érdekében!”
Egy fiatalok részvételével épü-
lő demokrácia- és közösségfejlesztő
országos önkéntes mozgalom indult
Magyarországon. A kezdeményezők
felismerték az alábbi problémákat, és
ezek tudatában akarnak tenni a tele-
pülési közösségekért:
• a megújulásra nem képes telepü-
lési közösségek értelmiségi/fej-
lesztői segítség nélkül, magukra
maradtak;
• a lassú polgárosodás és demok-
ratizálódás szükségessé teszi az
értelmiség széleskörű szerepvál-
lalását;
• a fiatalságot az intézmények
nem készítik fel az aktív demok-
ratikus/közösségi létre, a közjó-
ért való munkálkodásra, s nem
tudnak társadalmi és önkéntes
munkatapasztalatokra sem szert
tenni;
• a közép és felsőoktatási oktatá-
si-nevelési intézmények közül
kevesen vállalnak szervezetten
részt környezetük emberi erőfor-
rásának fejlesztésében;
• a kultúraváltás folyamatában
erősebbek a dekulturálódás ele-
mei, mint az új, demokratikus és
közösségi kultúra kiépülésének
jegyei.
A mozgalom célja, hogy:
– elősegítse az ifjúság közösségi
és demokratikus szocializációját az-
által, hogy konkrét cselekvési terepet
biztosít a fiatalok és oktató-nevelő in-
tézményeik, szervezeteik társadalmi
szerepvállalásához;
– elősegítse a települési közössé-
gek megújulását és mindezzel hozzá-
járuljon a magyar demokrácia meg-
erősödéséhez.
Mindezt a következő lehetséges
módokon valosítják meg:
• az idősebb (többnyire már nem
a településükön tanuló, de haza-
járó) fiatalok együtt dolgoznak
a helyben élő fiatalabbakkal (ál-
talános iskolások) településük,
társaságuk közösségibbé tételén
(nyári táborok, szomszédolás,
nemzetközi kapcsolatok, termé-
szet- és környezetvédő progra-
mok, stb. a helyi igények szerint);
• a felsőoktatásban tanulók – a
hajdani settlementekhez hason-
ló módon – tanító- és facilitátor-
szerepet vállalnak a segítségükre
igényt tartó, fogadó települése-
ken (falvakban, városrészekben)
az önszerveződés minden le-
hetséges területén (előadások,
előadássorozatok, tanfolyam-jel-
civil fórum
legű képzések tartása, felzárkóz-
tató programok szervezése, ta-
nulmányutak szervezése itthon
és külföldön a helyieket érdeklő
fejlesztési témákban, pl. turiz-
mus, ökogazdálkodás stb).
A mozgalom nem új intézménye-
ket épít, hanem ráépül a jelenlegi in-
tézményrendszerekre és hálózatokra,
s a meglévő kapacitásokat egészíti
ki új funkciókkal, melyek a már ko-
rábban működő tevékenységeket is
fejleszthetik-integrálhatják, pl. közös-
ségfejlesztő, ifjúsági és diák-, civil se-
gítő szervezetek esetében.
A közösségfejlesztői tapasztalatok
azt igazolják, hogy a diákoknak, de a
segítő szervezeteknek és önkéntesek-
nek is vannak szabad, mozgósítható
kapacitásaik, pl. többen jelentkeznek
önkéntesnek, mint amennyi feladatot
rájuk tudnának bízni, vagy pályázati
kezdeményezésre megszerveződtek
új intézmények, amelyek a projekt
lejárta után keresik új feladataikat és
lehetséges funkcióikat. A cél az, hogy
e szabad kapacitásokat a közjó gyara-
pítására, s általa társadalmi tapaszta-
latok szerzésére fordítsák. Az állam-
polgárok többsége szívesen tenne jót,
gyarapítva a közjót is, de nem tudja,
mit, hogyan és kikkel tehetne ennek
érdekében. A vezetettségre, a szerve-
zettségre való igény erős, s e mozga-
lom célja többek között az, hogy szer-
vezetté tegye a jobbító szándékokat
és becsatornázza azokat egy kínálati
és keresleti rendszerbe.
A kínálati oldal (segítésre kész
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
fiatalok) és a keresleti oldal (az őket
fogadni kész iskolák diákjai, települé-
sek közösségi csoportjai) megbeszélik
a cselekvésnek teret adó település/
intézmény szükségleteit, igényeit és
az együttműködés lehetőségeit, szük-
ség esetén önkéntes közvetítő, segítő
közreműködésével. Megalkotják sa-
ját programjaikat, melynek megvaló-
sításához a továbbiakban ők maguk
teremtik elő a szükséges feltételeket
– esetleg a már említett segítő támo-
gatásával.
A bevonás vagy aktivizálás két fő
részből áll:
– személyek és szervezetek be-
vonása személyes megszólítás
révén, szükségleteik és motivá-
cióik feltárása, kapacitásaik moz-
gósítása;
– területi (helyi, kistérségi, megyei,
regionális) szintű közösségi be-
szélgetések. Az itt elhangzott vé-
lemények és javaslatok további-
akat generálnak, új érdeklődőket
vonnak be, felállítják a munka
prioritásait, és nagy vonalakban
megtörténik a nyilvánosság előt-
ti elköteleződés és szerepvállalás
is. E helyi nyilvános tanácsko-
zás a mozgalommal kapcsolatos
vélemények közkinccsé tételé-
re, közösségi mérlegelésére és a
közös álláspont kialakítására ad
lehetőséget.
A mozgalom szerveződésének kulcs-
eleme, hogy a résztvevők egyszerre
legyenek ötletadók és az ötletek kivitele-
zői. Nem „elintéző”, „megszervező”,
„megmondó”, „iránymutató” em-
berek lesznek a mozgalom főszerep-
lői – ők „csak” katalizátorok, kezde-
ményezők. Azért kezdeményeznek,
hogy mások átvegyék a kezdemé-
nyezést! Maguk a megszólított és ak-
tivizálódott személyek/szervezetek
fedezik fel tehát saját lehetőségeiket,
s teszik őket közösségivé, többsze-
replőssé egy helyi megállapodási fo-
lyamat során.
A mozgalom fenntarthatósága
A cél az arányos teherviselés ki-
alakítása. A mozgalom központi
fenntartásának biztosítása lehetetlen
vállalkozás lenne. Erre azért sincs
szükség, mert a résztvevők egyrészt
rendelkeznek szabad kapacitásokkal,
ill. felszabadítanak kapacitásokat a
mozgalom céljára, s ezek fenntartását
beépítik saját tevékenységükbe, más-
részt a kialakuló helyi változatok ön-
álló forrásteremtéssel valósulhatnak
csak meg.
Ha kedvet kapott, és csatla-
kozni szeretne: www.addtovabb.
kozossegfejlesztes.hu!
Az oldal az „Add tovább!” or-
szágos önkéntes tanulási mozgalom
segítésére készült. Ez egy közösségi
oldal, amely alkalmas arra, hogy a
mozgalom szervezését – amennyire
lehet – önjáróvá tegye.
37
Mi a teendő itt?
Először is csatlakozni kell. (Ehhez
érdemes elolvasni az „Add tovább!”,
és a „Bővebben” menüpontok alatt
található anyagokat.) Ezután egy
kérdőívet kell kitölteni. Ez tulajdon-
képpen több mint egy kérdőív, mert
később ez lesz a személyes adatlap.
Persze mindig lehet rajta változtat-
ni, de a belépéstől kezdve kereshető lesz.
Ezért is fontos, hogy minél részlete-
sebben és felelősségteljesebben le-
gyen kitöltve. A regisztráció után
már minden menüpont és almenü-
pont elérhető lesz. Ezt követően fel
lehet venni a kapcsolatot a tagokkal,
lehet érdeklődni és aktivizálódni!
Miért érdemes?
Mert „ha olyasmit csinálsz, ami
különb nálad, az megemel”. (Hobo)
Fontos, hogy maga az ifjúság
kezdje el segíteni saját közösségi és
demokratikus szocializációját folya-
matosan szélesedő körben, és a fiata-
lok önkéntes szerepvállalása egyben
helyi fejlesztési erőforrásként is has-
son, segítse a tanulási nehézségekkel
küzdőket felzárkóztatni, a helyieket
tanulásra motiválni, megállítva a ro-
hamos dekulturálódási folyamatokat
és gyarapítva a helyi társadalmi tőkét.
Összeállította: Jakab Zsuzsa
Civitas Alapítvány – önkéntes
e-mail: zsuzsa.jakab@civitas.ro
38 civil fórum

Kutatás készül
a romániai civil szektorról

A
z utóbbi években a romániai civil szektor egyik
legégetőbb szükséglete a civil szektorról szóló
adatok voltak. Ezek olyan kérdésekre adnak vá-
laszt, mint: mi a civil szektor dinamikája? Mekkora az ál-
lampolgárok bizalma a civil szervezetek (NGO-k) iránt?
Mi a társadalmi-gazdasági értékük? Az EU-s csatlako-
zásnak milyen hatása van a civil szervezetekre?
Az 1996-os évvel kezdődően a Civil Társadalom Fej-
lődéséért Alapítvány (FDSC) egy kutatási program kere-
tén belül olyan tanulmányokat készített, amelyeknek az
volt a szerepük, hogy meghatározzák a totalitárius rend-
szer után újjászületett romániai civil szektor szerepét.
Ezt a hagyományt folytatva, 20 évvel a civil szektor
újjászületése után, a FDSC indított egy új kutatási pro-
jektet A civil társadalom katalógusa címmel. Ez a kutatás
tulajdonképpen az első olyan országos tanulmány az
elmúlt 12 évben, amely elemzi a romániai civil szektor
fejlődését, leltározza a főbb megvalósításokat, ahogyan A civil szervezetek iránti bizalom 2001-től mutat nö-
azokat a kihívásokat is, amellyel a civil szektornak szem- vekvő tendenciát: a bizalom szintje akkoriban 13%-os
be kell néznie. A tanulmány utat fog mutatni mind a ci- volt, mára elérte a 32%-ot.
vil szektorok iránt érdeklődő döntéshozóknak és ado-
mányozóknak, mind az egész civil társadalomnak is a
jövőbeli stratégiák meghatározásában.
Áprilisban a FDSC nyilvánosságra hozta a kutatás
első fázisának eredményeit Civil társadalom a válságos
időkben címmel. Ebben az első tanulmányban a bemuta-
tott adatok az állampolgárok körében végzett omnibusz
típusú kvantitatív kutatás eredményei. A kutatást az
FDSC megrendelésére egy országos szintű reprezentatív
mintán végezte el a Mercury Research. A minta többfo-
kozatú valószínűségre alapoz, rétegződik fejlesztési ré-
giók és a település típusa szerint, továbbá Románia fel-
nőtt lakosságára reprezentatív. A megkérdezettek végső
száma 1196 személy. A maximális hibalehetőség ±2,9%. Bizalom terén a civil szervezetek jól állnak: nagy bi-
Az adatok begyűjtése 2010. február 13-26. között történt. zalomnak örvendenek, nagyobbnak, mint a parlament
A román állampolgároknak több mint 26%-a azt nyi- vagy az állam más intézményei (például az Igazságügy).
latkozta, hogy megbízik a civil szervezetekben, ebből Az állampolgárok majdnem fele (48%) ismeri azt
6%-a nagyon megbízik bennük. A lakosság legmagasabb a tényt, hogy az adózási rendszer lehetővé teszi, hogy
fokú bizalmat tanúsító része a 30-44 évesek kategóriájá- az éves jövedelemadójuk 2%-át civil szervezeteknek
ba tartozik, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, magas ajánlják fel. Mégis csak 17%-uk élt ezzel a lehetőséggel.
jövedelme van (1960 lej havonta) és közepes méretű vá- 2007 decemberében ezt a rendelkezést a lakosság 33%-a
rosokból származik. ismerte. (MMT-felmérés)
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
Annak az állampolgárnak a profilja, aki az éves jö-
vedelemadója 2%-át valamelyik civil szervezetnek adja,
a következő mintában körvonalazódik: főiskolai vagy
egyetemi diplomával rendelkezik, életkora 30 és 44 év
közötti, vezető pozíciót tölt be, havi 1950 lej feletti jö-
vedelme van és egy 50-200 000 lakosú erdélyi városban
vagy Bukarestben él.
Romániában a civil és emberbaráti magatartás legin-
kább az egyháznak adott adományozásokban nyilvánul
meg (a válaszadók 33%-a választja ismételten ezt a be-
avatkozási módszert), egyes esetekben pedig a közös-
ségi munkában (a romániaiak 15%-a). A megkérdezett
személyek mindössze 3%-a vallja azt, hogy több ízben
is végzett önkéntes munkát civil szervezeteknek, míg a
romániaiak 27%-a játszott ismételten a lottón.
39
A jelen tanulmány csak az első lépése a romániai ci-
vil szektor elemzéséről szóló átfogó tanulmánynak. Az
omnibusz típusú kutatás mellett a kutatás alapját fogják
képezni még más kutatási eszközök is, mint például:
véleménykutatás a civil szervezetek vezetői körében, fó-
kuszcsoportos beszélgetések, interjúk, adatbázis-elem-
zések stb.
A Civil társadalom katalógusa projektet az FDSC a Trust
for Civil Society in Central & Eastern Europe támogatá-
sával valósítja meg.
Összeállította: Ionuţ Sibian
FDSC – ügyvezető igazgató
e-mail: ionut.sibian@fdsc.ro
Fordította: Dénes Réka
40
Ha a civilek összefognak
A
nagy globalizáció elhozza a
közösségek fokozatos leépí-
tését, sajátosságaink tönk-
retételét, beleértve kultúránkat, ha-
gyományainkat, de a mindennapi
megélhetést biztosító helyi vállalko-
zásokat is, és általános fogyasztóvá
tesz bennünket. Mindenhol ugyanazt
és ugyanolyanoknak az elv. Hihetetlen
értékrombolást végez: kiöli belőlünk
az alkotás örömét, a kezdeménye-
zést, bárgyú vásárlókként lassan el-
fogyasztjuk saját magunkat. A rek-
lámok tömkelege sulykolja belénk a
vásárlás kényszerűségét, a tévéadók
silány műsorai fertőzik az agyunkat.
Így válunk függővé és kiszolgálta-
tottá másoktól. Ha nem termelünk
és nem alkotunk, akkor egyre inkább
nem magunknak dolgozunk, idege-
nek elképzeléseinek és akaratának
vagyunk és leszünk alárendelve. Úgy
válunk szolgákká a saját szülőföl-
dünkön, hogy szinte sikerként éljük
azt meg: újabb befektetőket sikerült a
térségbe vonzani! Az eddigi tapasz-
talatok alapján azonban az idegen tő-
kebefektetés önmagában nem oldotta
meg a gondokat, sőt: az alacsonyra
kényszerített munkadíjjal, saját erő-
forrásainkra támaszkodva teremt
nyereséget, és azt teljes egészében ki-
viszi a közösségből.
A befektetésekre is szükség van,
de legalább ennyire fontos az erős he-
lyi vállalkozói jelenlét, a kettő együtt
tud igazán hasznos lenni a közösség-
re nézve. A helyi gazdaság potenciá-
lis befogadó tud lenni és partnerként
tud viszonyulni a közös gazdasági
folyamatokhoz, nem pedig kiszolgál-
tatottként. Így, ebben a helyzetben az
idegen befektetés egy hozzáadott ér-
téket jelent a helyi gazdaságban. Erre
egy ellenpélda: Ghána egy aranyban
gazdag ország. Eszerint lakói jó-
módban élhetnének. De ez nem így
civil fórum
van, mert az idegen tőkebefektetők, az üzlet, még mindig van, hová visz-
kihasználva a helyiek felkészület- szakozni: saját magunkhoz, a mi gaz-
lenségét és alacsony gazdasági szín- daságunkhoz. Ez jelenti a biztonságot
vonalát, kihasználják őket. „Ráte- és a stabil jövőt.
lepednek” az aranyukra, és maguk A háromszéki civilek összefogtak
húznak hasznot belőle. és kezdeményezésükre első alkalom-
Nem igaz, hogy a befektetőt csak mal szervezték meg a Székelyföldi
az olcsó munkaerő érdekli. Őt az ér- Termékkiállítást és Vásárt Kézdivá-
dekli, hogy nyeresége legyen. Hogy sárhelyen. A kiállítás rövid távú célja
ebből a kapcsolatból a közösség nyer a tudatosítás volt, az emberek figyel-
vagy nem, az már viszonyulás dolga. mét felhívni arra, hogy részesítsék
A miénk. Ha számunkra fontos az előnyben a helyi termékeket, tudato-
együttműködés, de nem akármilyen san vásároljanak. Hosszú távon a jö-
áron, akkor nyerünk vele. Külön- vőépítés célját fogalmazta meg a ren-
ben csak veszítünk. Debrecent egy dezvény: építeni a belső piacot a helyi
nagyon erős vállalkozói szellem jel- termékek népszerűsítésével és a helyi
lemzi: erősek a helyi vállalkozások, gazdasági kapcsolatok fejlesztésével,
2007-ben például a jegyzett vállalko- és ezáltal erősíteni közösségünket. Ez
zások száma 30 000 volt, amely mesz- volt az első lépés és nem volt könnyű,
sze meghaladta az akkori országos de az eredmények máris láthatók: üz-
értéket. Ugyanakkor a város vagyo- leti kapcsolatok jöttek létre, mezőgaz-
nával jól gazdálkodó önkormányzat dasági kisgépeket előállító vállalkozó
irányítja a gazdasági folyamatokat. viszonteladókat talált, szörpöket,
Az egyetemi városban a magas szin- befőtteket kínáló termelő bioüzlettel
tű oktatásnak köszönhetően jól fel- kötött szerződést termékeinek érté-
készült, képzett szakemberek állnak kesítésére, de ami a legfontosabb: a
rendelkezésre. Ez nem felismerés úgy a kiál-
olcsó munkaerőt je- Ha saját magunk lító, mint a vásárló ré-
lent. Mégis rengeteg a széről, hogy „közösen
külföldi befektető. Az
termelünk, alkotunk kell egymást elismer-
autó- és gyógyszeripar és értékesítünk, a tetnünk és éltetnünk.”
az elsődleges befekte- magunk piacát erő- „Nagyon jó érzés
tési terület, és a helyi sítjük és ezzel saját volt látni, mennyi kitű-
vállalkozókkal part- magunkat. nő termék előállítására
nerségben fejlesztik a vagyunk mi képesek itt,
helyi gazdaságot (is). Székelyföldön, olyanok
Tudatosulnia kell bennünk és ve- vagyunk, mint egy nagy család.” (egy
zetőinkben az, hogy értékeink van- résztvevő gondolatai)
nak, erőforrásokkal rendelkezünk, és Ezt akartuk elérni, és sikerült.
ezekkel elsősorban nekünk kell tudni Folytatjuk az elkezdett akciót, jövőre
gazdálkodni. Ha saját magunk ter- más helyszínnel tervezzük a vásárt, és
melünk, alkotunk és értékesítünk, a ezt mindaddig, amíg szükség van rá.
magunk piacát erősítjük és ezzel saját
magunkat. Akkor már egy harmadik Bereczki Kinga
féllel történő tárgyaláskor nem elfo-
gadunk, hanem egyeztetünk. Ennek Civilek Háromszékért Szövetség – elnök
az az előnye, hogy ha nem jön össze e-mail: bkinga@amoba.ro
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
Bevezető gondolatok
B
izonyára joggal kérdezi az ol-
vasó, amint első alkalommal
találkozik lapunkban a gazda-
sági rovattal, hogy miként és mi ok-
ból jut a gazdaság ilyen hangsúlyos
szerephez egy nonprofit, civil szer-
vezetekhez szóló folyóiratba? Milyen
kapcsolat létezik a civil társadalom és
a gazdaság közt a megszokott forrás-
teremtés és adományozási munkán
kívül, ami indokolhatja az új rovat
megjelenését?
Amikor egy beszélgetésen felmerült
a szükségessége és lehetősége egy gaz-
dasági rovat indításának a Corvinus
Alapítvány támogatásával, arra gon-
doltunk, hogy a civil társadalom és a
gazdaság közti erőteljes összefüggése-
ket magában hordozó társadalmi kul-
túra oldaláról közelítjük meg a kérdést.
A társadalmi tőke fogalma és annak
gyakorlati megnyilvánulásai köré szer-
vezzük a rovat tartalmát.
Az alapötletet Francis Fukuyama
az ezredfordulón megjelent gondo-
latébresztő könyve adta, „A nagy
szétbomlás”. (Európa Könyvkiadó,
Budapest, 2000)
Fukuyama könyvében meggyőző-
en kifejtett három tézise vezetett el a
gazdasági rovatunk témájához.
A három tézis:
1. A tudásalapú, poszt-indusztriális
társadalomra való áttérés alapjaiban
rombolja le a társadalom által addig
létrehozott belső határokat és olyan
mértékű szétbomlást, szétszervezést
okoz a társadalmakban, ami szükség-
szerűen elvezet egy új társadalmi ön-
szerveződéshez, amelyben a civil társa-
dalom kulcsfontosságú szerepet tölt be.
2. Az egyes országok, társadalmak gaz-
daságának sikerességét, jólétét megha-
tározza a társadalmi tőke mennyisége
és minősége, a bizalom hatósugara,
rádiusza.
3. A civil társadalom a társadalmi ön-
szerveződés kovásza, és ezáltal a tár-
sadalmi tőke hordozója és teremtésé-
nek egyik színhelye.
Fukuyama a társadalmi tőkét ek-
képpen definiálja:
„Azoknak az informális értékeknek és
normáknak az összessége, amelyeket egy
csoport tagjai követnek, s amelyek ezáltal
lehetővé teszik az együttműködést közöt-
tük. Ha a csoport tagjai bízhatnak abban,
hogy a többiek megbízhatóan és becsülete-
sen viselkednek, akkor bizalom köti össze
őket…
A társadalmi tőkét képező normák
között feltétlenül szerepelniük kell olyan
erényeknek, mint az igazmondás, a vál-
lalt kötelezettségek teljesítése és a kölcsö-
nösség.” (i.m. 33-34. o.)
A társadalmi tőke teszi lehetővé a
szervezetek, gazdasági vállalkozások
és civil szervezetek létrehozását, mű-
ködését.
A pár éve életünket erőteljesen
befolyásoló globális válságok (a fosz-
szilis energiaforrások kimerülése, klí-
maváltozás, demográfiai robbanás,
pénzügyi válság, ivóvíz- és élelmi-
szerválság) felvetik az emberi civi-
lizáció fenntarthatóságának és a tár-
sadalmak felelősségének kérdését a
Földön létező élet biztosításában.
Az „így tovább nem mehet!” fel-
ismerése azonban nem elégséges a
túléléshez. A „hogyan tovább?” kér-
41
dést is fel kell tenni. Amennyiben lesz
tovább, a válságok kora után miként
fog alakulni a társadalom? Honnan
lehet megújulni, miből lehet újjászü-
letni?
A fenti kérdések újra a társadalmi
tőkéhez vezetnek. Valószínűsíthető,
hogy azok a társadalmak, amelyek
képesek megőrizni a minőségi társa-
dalmi tőkéjüket, a bizalomra épülő
hálózataikat, könnyebben átvészelik
majd a válságok korát. A társadalmi
tőke megléte, minősége és fenntar-
tásának képessége túlélési tényező
lehet.
Gazdasági rovatunkban olyan
kérdésekre keressük a választ, mint:
Mi a helyzet térségünkben a társa-
dalmi tőkével? Hogyan is állunk a bi-
zalommal? Melyek azok a jelenségek,
ahol tetten érhető a társadalmi tőke
hiánya? Mit tehetnek a civil szerve-
zetek a társadalmi tőke fenntartásá-
ért? Miként hasznosítja a gazdaság
a létező társadalmi tőkét? Segít-e az
újjátermeléséhez, vagy csak feléli azt?
Reményeink szerint sok példát és
sikeres együttműködési gyakorlatot
fogunk bemutatni saját és más népek
életéből.
Azokhoz szólunk rovatunkkal,
akik megérteni, tanulni és gyakorolni
szeretnék a társadalmi önszervező-
dés művészetét.
Kolumbán Gábor
Civitas Alapítvány – elnök
e-mail: kolumban.gabor@yahoo.co.uk
42 civil fórum

A társadalmi tőke és fejleszthetősége1

P
utnam (1993a) első klasszikus ságok örökölt szövevénye, egymást egésze szempontjából jobb, s ne
művének definíciója a társadal- követő nemzedékek során felhalmo- rosszabb legyen. A kanadaiak
mi tőkéről a bizalom, a norma zódott jogok és kötelességek tőkéje pedig azt mondják, a kormányzat
és a kapcsolatok szerepéről szól, ame- támasz, amely hatékonyan mozgósít- elkerülhetetlenül hat a társadalmi
lyek együttesen a társadalom hatéko- ható, valahányszor rendkívüli hely- tőkére, ezért jobb, ha ezt tudato-
nyabb működését teszik lehetővé: „A zetek szakítják meg a mindennapok san teszi.
társadalmi tőke, jelen esetben a tár- rutinját” (kiemelés az eredetiben). Egy ausztrál elemzés arra fi-
sadalmi szerveződés olyan jellegze- A társadalmi tőke-koncepció szü- gyelmeztet, hogy a társadalmitő-
tességeire vonatkozik, mint például letésének pillanatától policy-orientált ke-orientált közpolitika radikális
a bizalom, a normák és a hálózatok, volt, másként a társadalmi tőke foga- eltérést feltételez a „normális”
amelyek az általuk lehetővé tett koor- lom használatához nagyon gyakran fejlesztési gyakorlattól. Az „el-
dinált cselekvés révén növelik a tár- társult politikai cél, lenfél” éppen az a köz-
sadalom hatékonyságát.” (Putnam, ideológia és/vagy cse- ponti fejlesztési rutin
1993a p. 167.). Ugyancsak ő egy ek- lekvésre való késztetés A társadalmi tőke és bürokrácia, amely-
koriban keletkezett rövid szösszene- (Sik, 2006). Természe- fejlesztése fon- nek feladata a válto-
tében ezzel szemben inkább a fizikai tesen ez sokféle for- tos a társadalom zások végrehajtása. A
és az emberi tőkével való analógiára mát ölthetett, lehetett működőképes- sikeres paradigmavál-
játszik rá: „A fizikai és az emberi tő- az oktatás társadalmi tás esélye csak akkor
kével – ahogy egy szerszám vagy egy hatékonyságát növelő
ségének javítása és ott jön létre, amikor
tanfolyam növeli az egyén termelé- mozgalom, a lakóhelyi szempontjából, de és ahol a helyi érdeket
kenységét – azonos módon a „társa- szegregáció káros ha- hogy ennek több képviselők és a köz-
dalmi tőke” (idézőjel az eredetiben) a tásait elkerülni segítő haszna, mint kára ponti elosztás képvi-
társadalomszervezet olyan jellemzői- egyesület, de lehetett legyen, ahhoz jó selői bíznak egymás-
re utal, mint a hálózat, a norma és a hagyományos közös- ban, közös értékeket
bizalom, amelyek mindenki számára ségi értéket védő kör
tisztában lenni a vallanak, informális
elősegítik a koordinációt és a koope- vagy az állami és/ társadalmi tőke kapcsolataik kiválóak,
rációt. A társadalmi tőke növeli a fizi- vagy piaci túlhatalom állami fejleszthe- tehát ahol a fejlesztés-
kai és az emberi tőkébe való beruhá- elleni helyi vagy glo- tőségének néhány ben résztvevők között
zás hasznát.” (Putnam, 1993b, p. 1-2.). bális küzdelmet szol- sajátosságával. magas szintű a társa-
A társadalmi tőkét Coleman (1988) gáló kezdeményezés. dalmi tőke. Emellett
szerint „… funkciója definiálja. Nem A társadalmi tőke kizárólag az alulról
egyetlen entitás, hanem olyan entitá- fejlesztése fontos a társadalom műkö- kiinduló kezdeményezések ese-
sok csoportja, amelyeknek két közös dőképességének javítása szempontjá- tében lehet remélni a társadalmi
vonásuk van: mindegyik valamilyen ból, de hogy ennek több haszna, mint tőke kialakulását.
társadalmi struktúra aspektusa, és kára legyen, ahhoz jó tisztában lenni Az OECD (Organisation for
mindegyik megkönnyíti e struktúrán a társadalmi tőke állami fejleszthető- Economic Cooperation and De-
belül a cselekvők – akár személyek, ségének néhány sajátosságával. velopment, Gazdasági Együtt-
akár testületi aktorok – cselekvéseit.” 1. Kell-e, szabad-e a kormányzat- működés és Fejlesztés Szervezete)
(14. o.). nak a társadalmi tőke fejleszté- szerint a kormányzati beavatkozás
Bourdieu (1978) felfogásában a sével beavatkoznia a társadalom során fontos az óvatosság, hiszen a
társadalmi tőke „azon aktuális és működésébe? E kérdésre általá- társadalmi tőke működéséről, a jó-
potenciális erőforrások összessége, ban igen a válasz, ám különböző lét-termelésre gyakorolt hatásainak
amelyek a kölcsönös ismeretségek fenntartásokkal és feltételekkel. módjáról, s ezek hosszú távú és átté-
(…) intézményesült viszonyai tartós Az angol fejlesztők szerint a kor- teles mechanizmusairól keveset tu-
hálózatának birtoklásához kapcso- mányzati beavatkozás dilemmá- dunk. Ezért kezdetben csak kisebb
lódnak, (…) az egy csoporthoz való tar- ja, hogy a társadalmi tőke kultu- projektek megvalósítását javasolják
tozáson alapulnak. (...) A családi vagy rális és történelmi folyamatokba és azokat is csak roppant óvatosság
nemzetségi vagyonba nemcsak a föld való beágyazottsága miatt nem mellett.
és a termelőeszközök tartoznak, ha- várható, hogy a kormányzati
nem a rokonság és a társak, (...) a szö- erőfeszítések hatására gyors és 2. Milyen elveket tartson szem előtt
vetségesek vagy tágabb értelemben a látványos változás következne egy aktív társadalmitőke-fejlesz-
kapcsolatok épségben megőrzendő és be. Ezért a kormányzatnak arra tést végző kormányzat? A Világ-
rendszeresen ápolandó hálózata, el- is figyelnie kell, hogy a fejlesztés bank társadalmi tőke projektje e
kötelezettségek és becsületbeli adós- eredményeként a helyzet a közjó tekintetben jól megfogalmazza

1) A tanulmány részletesebb formáját lásd Füzér et al (2006).

A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
a legalapvetőbb elveket. Ezek a
részvétel, a tevékenységeknek a
helyi körülményekhez való adap-
tálása és a partnerség elve. A
Saguaro szeminárium résztvevői
ezeket további elvekkel egészí-
tették ki, amelyek közül talán a
legfontosabb, hogy a társadalmi
tőke képes újabbat generálni, így a
meglévő társadalmi tőke felhasz-
nálható újabb tőke képzésére.
A kanadai kapcsolati hálóza-
tokra koncentráló fejlesztési elkép-
zelések szerint csak nagyon ritkán
szabad a kormányzatnak közvetle-
nül a társadalmi hálózatok alaku-
lásába beavatkoznia. Elképzelhető
ilyen kivételes helyzet – például a
bevándorlók és a befogadó közös-
ségek tagjai közötti kapcsolatokra
való állami rásegítés, de gyak-
rabban alkalmazandó a meglévő
kapcsolatok felhasználása a prog-
ram sikeressége érdekében, mint
az AIDS vagy a dohányzásellenes
kampány során a meggyőzés ér-
dekében a véleményirányítók és a
célcsoportok közötti kapcsolatok
mozgósítása. Ennél is gyakrabban
kerül sor olyan közvetett társa-
dalmi kapcsolatépítésre, amikor a
megfelelő kapcsolatok kialakulásá-
hoz a kormányzat alkalmas terepet
törekszik megteremteni. (Például
a lakóközösségek kapcsolatainak
kiépülését szolgáló lakótér-kiala-
kítási megoldások elősegítése).
Leggyakrabban pedig az egyéb fej-
lesztési programok társadalmitő-
ke-tudatosságának növelésével se-
gíti a kormányzat a társadalmi tőke
fejlesztését. Ebbe a gondolatmenet-
be illeszkedik a Saguaro szeminári-
um által megfogalmazott „áthida-
lás elv”, mely szerint az összetartó
társadalmi tőke többnyire magától
is létrejön, ezért a csoportok közötti
kapcsolatok (az összekötő és össze-
tartó társadalmi tőke) fejlesztésére
kell több külső erőforrást koncent-
rálni.
3. Milyen területeken, mely célok
elérése érdekében célszerű a fej-
lesztési erőforrásokat koncent-
rálni? Szinte valamennyi nemzeti
fejlesztési tanulmányban megta-
lálható a család, a helyi közösség,
a civil társadalom különböző for-
mában történő támogatásának
szükségessége. A konkrét megol-
dási javaslatok között is vannak –
nyilván azzal is összefüggésben,
hogy ezek a fejlesztési tanulmá-
nyok egymással és a világszer-
vezetekben dolgozó fejlesztőcso-
portokkal is szoros kapcsolatot
tartanak – igen hasonlóak. Ilye-
nek például:
• az önkéntes munka iránti ke-
reslet elősegítése, az önkéntes
munkára való készség kiala-
kulásának fejlesztése, illetve
társadalmi megbecsültségé-
nek támogatása;
• a helyi és a világba kitekin-
tő „öntanítást”, társadalmi
részvételt, közigazgatási és
munkaerő-piaci információt
biztosító informatikai szolgál-
tatások egyidejű fejlesztésé-
nek biztosítása2;
• a különféle mentori progra-
mok támogatása;
• egészségügyi fejlesztés helyi
szerveződésű és a civil tár-
sadalomba ágyazott formái
elterjedésének elősegítése
(például a családi szervezet-
ben, illetve önkéntes munkán
alapuló gondozás);
• a városrendezési elvek terüle-
tén az ingázásra fordított idő
növekedésének akadályozá-
sa, valamint a gyalogosbarát
lakónegyedbeli közlekedés
kialakítása és közterek beéke-
lése a városi térbe;
• a munkabank különböző for-
máinak támogatása.
4. Ha igaz, hogy a magyar kultú-
ra kapcsolatérzékeny (Sik, 2001),
vagyis a társadalmi tőke kapcso-
lati elemei bár láthatatlanok, de
nagyon fejlettek, akkor Magyar-
ország esetében különösen fon-
tos lehet, hogy a társadalmi tőke
típusainak fejlesztése között va-
lamiféle harmónia (egyensúly?)
legyen. Márpedig ennek elérése
nem könnyű, mert az összetar-
tó és az összekötő hálózatépítés
egyidejű megvalósítását nehezíti,
hogy a kétféle hálózattípus köl-
csönösen megpróbálja a másikat
gyöngíteni.
2) A hazai viszonyok között ez nem csupán a hálózatok
építését, hanem a tartalomszolgáltatás rendszeres és
színvonalas biztosítását is kell jelentse, mert enélkül
nem lesz maradandó a fejlesztés társadalmi hatása.
43
5. Végül a magyar gyakorlat számá-
ra az ismertetett társadalmi tőke
fejlesztési tanulmányok alapján
egy negatív következtetés is fon-
tos lehet: nem találtunk egyetlen
példát sem a fejlesztési tanulmá-
nyokban arra, hogy etnikai alapon
próbálnák fejleszteni a társadal-
mi tőkét. A paradox helyzet oka,
hogy az etnikai elem figyelmen
kívül hagyása a társadalmi tőke
elvének sértését jelenti, hiszen az
etnikai kultúra emberi, társadalmi
tőke, kapcsolati tőke hatásai erő-
sek. Ugyanakkor figyelembevéte-
le könnyen egy összetartó társa-
dalmitőke-elem túlértékeléséhez
vezethet, annak minden negatív
hatásával. Fejlesztési szempont-
ból az etnikai szempont figye-
lembevétele növeli az erőforrások
felhasználásának koncentrálha-
tóságát, ugyanakkor szaporítja
az ellenőrizendő s politikailag ké-
nyes dimenziók számát, továbbá
az eredmények számontartása és
értékelése során sajátos szerveze-
ti gondokat szül. A fenti parado-
xon feloldásának egyik lehetséges
megoldása az lehet, hogy az etni-
kai elemet csak időszakosan vagy
időlegesen, s ekkor is csak sajátos
helyzetekben lévő etnikai csopor-
tok esetében (de akkor vállalt és
nyílt pozitív diszkrimináció for-
májában) alkalmazzuk.
Sik Endre
egyetemi tanár (ELTE TáTK), vezető
kutató (TÁRKI), az MTA doktora
e-mail: sikendre@sik.t-online.hu
Felhasznált irodalom
1. FÜZÉR Katalin, GERŐ Márton, SIK
Endre, ZONGOR Gábor (2006): Tár-
sadalmi tőke és fejlesztés in: Társa-
dalmi Riport 2006, szerk.: Kolosi Ta-
más, Tóth I. György, Vukovich György,
TÁRKI, Budapest, 335-350. old.
2. SIK Endre (2001): Kapcsolatérzé-
keny útfüggőség, in: A zárva várt
Nyugat, szerk.: Kovács János Má-
tyás, 2000 könyvek, Sík, Budapest,
350-383. old.
3. SIK Endre (2006): Tőke-e a kap-
csolati tőke, s ha igen, mennyiben
nem? Szociológiai Szemle 2. sz. 72-
95. old.
44
Mértékegysége-e az éves bevétel
az életszínvonalnak?
A
zok a gondolatok, amelyeket
most e témával kapcsolatban
megosztok, a saját tapaszta-
lataimon és megfigyeléseimen ala-
pulnak, egy tipikus norvégiai faluban
tettem szert rájuk, ahol volt szeren-
csém a ’90-es években néhány évig
egy fejlesztési projekt vezetőjeként
élni és dolgozni.
Mindenekelőtt íme, néhány in-
formáció Skaabu faluról: egy kicsi
hegyvidéki település Norvégia déli
részén, 850 méter magasan fekszik
a tengerszint felett, összlakossága
megközelítően 600 személy. A lako-
sok a megélhetésüket olyan hagyo-
mányos foglalkozásokkal biztosítják,
mint a gazdálkodás, vadászat és halá-
szat, turizmus, fafaragás, fakunyhók
építése és kézművesség, hogy csak a
legfontosabbakat említsem.
A helyi emberek a következőkép-
pen mutatkoznak be egy kiadvány-
ban, amelyet a helyi önkéntesekből
összeállt turisztikai bizottság készí-
tett: „Skaabu olyan, mint egy szépen
megmunkált melltű, Norvégia déli
részének közepén helyezkedik el,
vendégszerető hegyek, régi, festői
falusi belsőudvarok és zöld dombok
környezetében. Azt beszélik, ám erre
nincsen bizonyíték, hogy Skaabu
az ősi skandináv vadász istennőtől,
Skadirtól kapta a nevét. A vadászat
és a halászat ma is fontos részét képe-
zi a mindennapi életünknek, ahogyan
több száz évvel ezelőtt is. Legyenek a
vendégeink, vegyenek részt az éle-
tünkben és a kultúránkban, szeretjük,
ha vannak látogatóink!”
Több évtizeden keresztül volt a
faluban egy nagy, hagyományos bú-
torokat készítő gyár, amely több száz
embert alkalmazott. Amikor néhány
évvel ezelőtt a gyár csődbe ment, a
helyi emberek egy helyi mozgósítá-
si projektet kezdeményeztek, hogy
feltérképezzék az erőforrásaikat és
megbeszéljék a jövőre vonatkozó le-
hetséges megoldásokat, főként az új
munkalehetőségeket.
Maga a projekt 1989-ben indult
és négy évig tartott, de a helyi sze-
repvállalás még ma is erős és élő. A
projektben több mint száz ember vett
részt közvetlenül – a kilenc munka-
csoport valamelyikében vagy az irá-
nyító bizottságban (valamilyen mó-
don az egész lakosság beavatkozott)
–, és ma is részt vesz szükség esetén
bármikor.
Az utóbbi harminc évben a
NorgesVel (Norvég Királyi Társaság,
mely egy több mint 200 éves civil er-
nyőszervezet – szerk. megj.) így vagy
úgy jelen volt Skaabu életében. Ez
a hegyvidéki falu volt a helyszíne a
NorgesVel nevében történő új vidék-
fejlesztési eszközök kikísérletezésének
és a kifejlesztésének. A falusi emberek
minden kategóriájának (idős és fiatal,
nő és férfi, munkahellyel rendelkező
és a gyár bezárása után munkanélküli-
vé vált emberek) mozgósítására külön
módszereket alkalmaztak.
A projektben nagy szerepet vállalt
a helyi iskola is (elsőtől kilencedik
osztályig): példának okáért az iskola
tanulói alkották meg és írták a projekt
újságját, amely a falu minden háztar-
tásához eljutott.
A projekt eredményeként sok új
kisvállalkozás jött létre: három fa-
kunyhó-gyár, egy helyi üzlet, amely
helyi élelmiszert és kézműves-ter-
mékeket árul, egy édesvízi halakat
feldolgozó üzem és egy, a hagyomá-
nyos Rømmebrød süteményt előállító
pékség. Sikerült a projektnek ugyan-
akkor a már meglévő vállalkozásokat
is megerősíteni, elsősorban több, a
turizmus keretén belül működő kis-
vállalkozást.
A projekt befejezése után néhány
munkacsoport folytatta a munkáját.
A turizmussal foglalkozó munkacso-
port minden évben kiad egy kiad-
ványt, amelyben bemutatja a falut és
az adott év összes tevékenységét és
eseményét.
Én elég szerencsés voltam, hogy
négy évig Skaabuban élhettem és
projektmenedzserként dolgozhattam
ott. Egy idő után, amit Skaabuban töl-
civil fórum
töttem, nem tudtam nem foglalkozni
a kérdéssel, hogy hogyan lehetséges
az, hogy ennek a szép falunak minden
lakosa szemmel láthatóan magasabb
életszínvonalon él, mint a község töb-
bi településének lakosai, miközben a
hivatalos adólisták szerint inkább ne-
vezhetőek szegényeknek.
Skaabu lakosainak többsége nagy
házakban lakik, legtöbben közü-
lük rendelkeznek új, drága autók-
kal (olyanokkal, amelyeket én nem
engedhetek meg magamnak a fize-
tésemből) és éppen olyan gyakran
utaznak vakációzni, mint bármelyik
másik állampolgár.
Látszólag, a bevételeiket tekint-
ve, olyan életet élnek, amelyet nem
engedhetnek meg maguknak. Las-
san feltárult a koherencia számomra.
Skaabuban fontos szerepet játszik
a szociális gazdaság, amely magas
fokú öntámogatással párosul.
A lakosok nagy része hegyvidéki
farmokon él (ha nem, akkor biztosak
lehetünk abban, hogy van olyan test-
vér vagy más közeli rokon, aki igen),
állatokat tart és rendelkezik vadász-
és halászengedéllyel, amely a közeli
területekre érvényes. Ily módon a
családok el tudják látni magukat hús-
sal, hallal, zöldségekkel, bogyókkal,
burgonyával és más, a farmon előál-
lított termékekkel. Továbbá: minden
farmhoz tartozik egy kis erdő is, és
minden faanyag, amit használnak, a
helyi fűrészüzemben készül. Ez azt
jelenti, hogy a házépítéshez szüksé-
ges anyag nagy része a magántulaj-
donban levő forrásokból származik.
Hozzátesszük még, hogy az em-
berek „segíteni” szoktak egymáson,
ezt az ottaniak DUGNAD-nak ne-
vezik (önkéntes munka). Az egyik
embernek lehet, hogy van egy föld-
munkagépe és önkéntesen kiássa a
szomszédja házalapját, aztán az illető
visszaadja a földmunkagépesnek a
segítséget egy új kerítés felállításával,
vagy megjavítja a háza tetejét.
Sok különböző példát adhatnánk,
hogy bemutassuk, hogyan működnek
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
ezek a csereszolgáltatások, amelyek
a falu mindennapi életének minden
vetületére kiterjednek, és amelyekben
gyakorlatilag mindenki részt vesz. És
ez még mindig így működik, még ak-
kor is, ha átlagban véve az önkéntes
munka mennyisége csökkenőben van.
A termékek, szolgáltatások vagy
munkák ilyen fajta csereberéje a „fe-
ketegazdaság” részeként is nézhető,
amely aláássa a társadalom stabilitá-
sát – mint ahogy egyes szakértők vé-
lekednek erről. Véleményem szerint
a skaabui lakosok az igazságos mun-
kamegosztásukkal hozzájárulnak az
össztársadalmi jóléthez, sőt kihasznál-
ják a helyi tudást, ügyességet és a helyi
erőforrásokat az életszínvonaluk növe-
lése érdekében.
Tapasztalatom szerint Skaabu nem
kivételes eset ebben a tekintetben. Or-
szágszerte sok vidéki faluban láthatunk
hasonló mintát, még ha a termékek és a
szolgáltatások cseréje nagyon változó is.
Egyik oka annak, hogy Skaabu lakosai
kifejlesztettek egy átlagon felüli szintű
szociális gazdasági rendszert, abban a
tényben rejlik, hogy nagy hangsúlyt fek-
tettek a helyi erőforrások mozgósításra,
mivel néhány évvel ezelőtt meglehe-
tősen kritikus volt a helyzetük a mun-
kahelyi piacon. Ugyanakkor sok éves
tapasztalattal rendelkeznek az önkéntes
munka terén.
45
Úgy is tekinthetünk erre az egész-
re, mint egy túlélési stratégiára.
Akárhogyan is, Skaabunak sikerült
megállítania a lakosság számának
csökkenését és most egy büszke és
igen magabiztos társadalom.
Anne Siri Brandrud
NorgesVel
– nyugat-norvégiai igazgató
e-mail: Anne.Siri.Brandrud@norgesvel.no
honlap: www.norgesvel.no
Fordította: Dénes Réka
46 civil fórum

Zöld okos

K
örnyezetvédelem, szennyezés, fenntartható fejlő-
dés, természet, öko, bio, zöldek – tele van lassan
az életünk ezekkel a lépten-nyomon előbukkanó
címszavakkal. Egyesek legyintenek, mások divatként ke-
zelik, és vannak, akik komolyan gondolják.
Tény azonban, hogy pénzorientált fogyasztói társa-
dalmunk kíméletlen hajszájában nap mint nap hozzájáru-
lunk saját környezetünk tönkretételéhez. Minden emberi
tevékenység – közvetlenül vagy közvetve – elkerülhe-
tetlenül együtt jár hulladékok keletkezésével és szeny-
nyező anyagok kibocsátásával. Ezt nevezzük környezeti
alapproblémának. A villanyáramot, amit rendszeresen
használunk, többnyire komoly levegőszennyezést okozó
hőerőművekben állítják elő. A papír, amire írunk, fák éle-
tébe kerül, és jelentős vízfelhasználást tesz szükségessé.
Az autónk, amivel közlekedünk, kipufogógázokkal szeny-
nyezi a levegőnket. A megvásárolt háztartási cikkeket és
élelmiszereket számos vegyszer használatával állítják elő,
(f)elhasználásuk után pedig rengeteg szemét keletkezik,
és sorolhatnánk tovább...
Ha egy pillanatra megállunk, szembetűnik, hogy sze-
mét vesz körül minket: szemét az utcán, szemét a folyóvi-
zekben, szemét a termőföldeken, szemét az erdőkben. A
levegő, a talaj és a víz elszennyeződése már nem mindig
ennyire szembetűnő. A hatások legtöbbször késleltetve
és közvetve jelentkeznek. Gondoljunk például a világ-
méretűvé váló globális felmelegedés és éghajlatváltozás
problémájára, az egyre gyakoribb környezeti katasztró-
fákra vagy az allergiás, a légúti és rákos megbetegedések
számának növekedésére. Problémákkal és szennyel ter-
hes művilágunk nem valami ismeretlen gonosz csapása, Ez a kiadvány ebben fog segítséget nyújtani neked.
hanem egyedül az emberi tevékenység következménye. Nem kell félned, nem akarunk visszakergetni sem a
Mit tehet a világméretűvé dagadó – és a globális pi- fára, sem a barlangba. Fiatalosan és olvasmányosan ösz-
acgazdaság profitorientált lendületétől egyre fokozódó szeszedtünk egy füzetre való hasznos információt, ada-
– környezeti problémák megoldása érdekében egy er- tot és jótanácsot, amitől életviteled környezetbarátabb és
délyi magyar fiatal, akinek jelen kiadvány íródott? Min- ugyanakkor egészségesebb lehetne. Számunkra az a fon-
den problémát valószínű nem tud megoldani, azonban tos, hogy bepillantást nyerj egy zöldebb és egészségesebb
a környezetünk védelme apró lépések összessége, mely életvitel lehetőségeibe, majd a tények ismeretében eldönt-
során minden egyéni döntés számít. hesd: változtatsz valamit vagy minden marad a régiben?
Kedves olvasó, te is egy ember vagy a közel hétmilli-
árdból. Te magad lehetsz a változás, majd mások is követ-
ni fognak. Kezdetnek elég, ha mindennapi szokásaidon, Kovács Zoltán Csongor
életviteleden igyekszel változtatni oly módon, hogy a le-
hető legkevesebbet árts környezetednek és saját egészsé- Zöld Erdély Egyesület – elnök
gednek, miközben kiadásaid is csökkennek. e-mail: csongor@greentransylvania.ro
A rendszerváltozás 20 esztendeje és a civilek
A Kultúra program
2009. évi jelentése
2009 a 2007 és 2013 között tartó Kultúra program harma-
dik éve volt. A költségvetés keretében összesen 53 millió euró
állt rendelkezésre. 34 ország vett részt a programban, amelynek
elsődleges célja megerősíteni a közös örökségen alapuló európai
kulturális teret, elősegíteni a kulturális és a kultúrák közötti
párbeszéd fejlesztését, élénkíteni a kulturális szereplők határo-
kon átívelő mobilitását, valamint a kulturális termékek és mű-
vészeti alkotások áramlását. A program mindezeken túl az EU
más céljainak eléréséhez is hozzá kíván járulni, egyebek mellett
az egyenlő lehetőségek támogatásával.
A program harmadik évét sikeresnek értékelhetjük,
hiszen a kezdeményezésnek 757 intézmény volt részese,
és földrajzi értelemben, valamint pályázatait tekintve is
jól eloszlott a részt vevő országok között. Mindez azt je-
lenti, hogy a program hatékonyan támogatja a kulturális
sokféleséget, és segíti a kultúrák közötti párbeszédet. A
2007-ben indult egyszerűsítési törekvések pozitív ered-
ményeket hoztak 2009-re. A számok mindazonáltal – leg-
alábbis részben – utalnak az adott országban működő
CCP-k (Cultural Contact Point, a Kultúra program koor-
dinátor irodái) hatékonyságára is.
Politikai tartalom és prioritások
2007 óta létezik egy új, EU-szintű szakpolitikai keret
a kultúra számára. Ennek, valamint a programnak a cél-
jai hasonlóak, de nem teljesen azonosak. Az erőfeszítések
folyamatosak annak érdekében, hogy a két terület között
minél nagyobb legyen az összhang. Ezt szolgálja például a
koordináció nyílt módszere keretében alakult négy munka-
csoport tevékenysége is, amelyek a következő prioritáso-
kat jelölték ki: a kulturális és kreatív iparágak lehetőségei-
nek növelése, a művészek és más szakmabeliek mobilitási
feltételeinek javítása, a kultúra és az oktatás közötti össz-
hang megteremtése, valamint a gyűjtemények mobilitása.
A négy munkacsoport, valamint a civil társadalmi szerep-
lők bevonásával működő három ún. strukturált párbeszéd
platform a 2009. szeptemberi Európai Kultúra Fórumon,
Brüsszelben ismertette tevékenységét.
A program megvalósítása
A program költségvetését teljes egészében kifizették a
pályázók számára. Összesen 749 pályázatot küldtek be, ezek
47
közül 256 projektet választottak ki, amelyek mintegy 43 mil-
lió euró támogatásban részesültek. Ezek a mutatók némileg
alacsonyabbak, mint 2008-ban, amikor 819 pályázatból 264-
et emeltek ki. 2009-ben olaszországi főszervezők 130 pályá-
zatot nyújtottak be, majd Franciaország (72) és Németország
következik (46). Magyarországról 25 projekt pályázott, az
újonnan csatlakozott EU-tagállamok közül csak Szlovénia
nyújtott be ennél többet (30). Az elfogadott, vagyis támo-
gatásra kijelölt projektek száma Magyarországon 15, ami
60%-os sikerességi rátát jelent, ez a 34 pályázó ország közül
a negyedik legmagasabb érték. Hazánknál csak Észtország
(3 elfogadott/4 benyújtott pályázat), Svédország (6/8) és
Bulgária (12/18) teljesített jobban ezen a téren. A számsze-
rűen legtöbb elfogadott pályázatot Franciaország jegyzi (29).
A program keretében kifizetett 43 millió euró a kiválasztott
pályázatok alapján oszlott meg az egyes országok között. A
256 nyertes projektben összesen 757 társszervező intézmény
vett részt, a 15 nyertes magyar pályázat vonatkozásában ez
a szám 37. A beadott projekteknek a három lehetséges célból
(a kulturális szektorban foglalkoztatott emberek határokon
átnyúló mobilitása, a művészeti alkotások áramlása és a kul-
túrák közötti párbeszéd) legalább kettőhöz kapcsolódniuk
kellett. A nyertes projektek közül 209 jelölte meg a máso-
dik célt, 206 az elsőt, és 127 a harmadikat. A pályázatokat
az altémák széles spektrumából válogatták ki. 109 projekt
foglalkozott irodalommal, 86 előadó-művészettel, 78 alkal-
mazott interdiszciplináris megközelítést, ezeken kívül 54
vizuális művészeti, 53 kulturális örökségi, 44 multimédiás
(elsősorban itt volt jelentős növekedés 2008-hoz képest), 21
dizájnnal foglalkozó, 14 építészeti és 5 egyéb témákat cél-
zó pályázat nyert. Ami a célcsoportokat illeti, a kiválasztott
projektek 81%-a a nagyközönségnek szólt, 56%-a elsődlege-
sen a fiatalokat, 39%-a pedig az oktatási intézményeket cé-
lozta meg.
Az egyes programterületek eredményei
1.1-es terület – többéves együttműködési projektek
53 jelentkező, 453 szervezet, 16,6 millió euró. Összesen
9 projekt nyert, a sikerráta tehát 17%, ami a program álta-
lános sikermutatójánál alacsonyabb. Összesen 7 ország és
101 szervezet jegyzi a 9 nyertes pályázatot.
1.2.1-es terület – együttműködési projektek
A 15,4 millió eurós költségvetésű területen az 1323 szerve-
48
zetet felölelő 296 pályázat közül végül 88-at választottak ki. A
legtöbbször megcélzott területek: a kulturális szakmai szerve-
zetek, szakértők mobilitása, a műalkotások áramlása, a kultú-
rák közötti párbeszéd. A projektek 62%-a az 2009-es európai
év témájához, a „Kreativitás és innováció”-hoz kapcsolódott.
1.2.2-es terület – irodalmi fordítási projektek
2009-ben összesen 2 millió euró értékben kapott támo-
gatást 370 könyv fordítása. 160-ból 87 projektet választottak
ki. A lefordított könyvek negyede angol, hetede francia és
tizede német nyelven íródott. A leggyakoribb célnyelv az
olasz volt (88 mű a 732-ből), a második pedig a magyar (85).
A harmadik legtöbb könyvet (75) bolgár nyelvre fordították
le. A program célul tűzi ki, hogy az EU-hoz újonnan csatla-
kozott országok nyelve minél nagyobb mértékben legyen a
fordítások forrásnyelve, ennek ellenére ez továbbra is gyen-
ge pont. A kulturális sokszínűség terjesztése érdekében kí-
vánatos volna ösztönözni az angolra való fordítást, mivel az
angol gyakran kiindulási nyelv a további nyelvekre történő
átíráshoz. Idén 9 művet fordítanak le angolra, ami ez előző
évi 0-hoz képest jelentős emelkedés.
1.3-as terület – kulturális együttműködési projektek harma-
dik országokkal
A terület célországai az európai szomszédsági politi-
kában részes államok voltak. 41 jelentkezésből 12 kapott
támogatást. A beadott pályázatoknak összesen 236 társ-
szervezőjük volt, a nyerteseknek pedig 78, a projektek 29
országot érintettek.
1.3-as terület – Európa Kulturális Fővárosai
2009-ben befejeződött a 2014-es EKF-címre jogosul-
tak kiválasztása, Umea (Svédország) és Riga (Lettország)
lett a győztes. A 2015-ös titulus viselőjének előválasztá-
sa elkezdődött, az egyetlen belga város, amely jelentke-
zést nyújtott be, Mons volt, Csehországból pedig ketten
– Ostrava és Pilsen – vetélkednek. A 2010-es kulturális
fővárosokra – Essenre, Pécsre és Isztambulra – egy két-
szakaszos monitoring folyamat várt, amelynek második
szakasza 2009 áprilisában lezajlott. A 2012-es fővárosok
(Guimaraes, Maribor) monitoringjának első szakaszára
pedig 2009 novemberében került sor. 2009-ben Linz és
Vilnius volt az utolsó olyan főváros, amelyet még a ha-
gyományos úton finanszírozott az EU. 2010-től a Melina
Mercouri-díj képezi a finanszírozás alapját, az összeget
három hónappal az esemény előtt folyósítják.
1.3-as terület – az Európai Unió kulturális díjai
Az Európai Uniónak számos kulturális díja van. Ezek cél-
ja, hogy kiemeljék a kulturális és művészeti teljesítményeket,
ismertté tegyék őket a nemzeti határokon túl is, ezáltal is erő-
sítve a mobilitást. A díjak nagymértékben segítik a kulturális
sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd megvalósítását.
Az Európai Unió Kulturális Örökség Díját az Europa
Nostra nevű szervezet ítéli oda a kiemelkedő európai kul-
turális örökségi kezdeményezések számára. 2009-ben 138
jelentkezés érkezett, amelyből a zsűri 28-at választott ki a
díjra, hetet pedig a nagydíjra, amellyel tízezer euró is jár.
A European Border Breakers (európai határokon át-
törők) Díjat 2009-ben 10 debütáló zenész kapta, akiknek
munkássága átívelt a határokon, és így más országok kö-
zönségét is elérték.
Az Európai Unió Kortárs Építészeti Díjának odaíté-
léséért a Mies Van der Rohe Alapítvány felel. A zsűri
kétévente két munkát választ ki: egy pályázó a Kortárs
civil fórum
Építészeti Díjat veheti át, egy másik pedig a Különösen
Figyelemre Méltó Feltörekvő Építész Díját.
A nemrég alapított Európai Unió Irodalmi Díj célja,
hogy felhívja a figyelmet Európa kortárs irodalmának
kreatív és sokoldalú értékeire, segíteni a művek Európán
belüli áramlását, és felkelteni az érdeklődést a nem-nem-
zeti irodalmi munkák iránt.
1.3-as terület – elnökségi projektek támogatása
A program minden évben társfinanszírozás keretében vál-
lal részt az aktuális EU-elnökség által kivitelezett projektek-
ben, általában konferenciákban és szemináriumokban. Az erre
szolgáló alapokat – 0,4 millió euró összértékben – a Bizottság
felügyeli. Az első félévben a cseh elnökség „Fórum a kreatív
Európáért” című eseménye, a második félévben pedig a svéd
elnökség által szervezett konferencia kapott támogatást.
1.3-as terület – együttműködés az Európa Tanáccsal
A program az Európa Tanács és a Bizottság kultúra terüle-
tén végzett együttműködését támogatja, 0,2 millió euró érték-
ben. 2009-ben folytatódott az Interkulturális Városok projekt,
amely a migráció, az integráció és a társadalmi kohézió inter-
kulturális megközelítését segíti. A Balkán kulturális örökségé-
nek rehabilitációjára is közösen vállalkozott a két szervezet.
Ennek keretében támogatták a történelmi falvak és városköz-
pontok megújulását a Balkán számos országában.
2-es terület – éves működési támogatás az európai szinten
működő kulturális szervezeteknek
199 pályázatból 60 nyert támogatást. A sikerarány ala-
csonyabb az egy évvel ezelőttinél, mert 2009-ban megnőtt a
fesztiválok finanszírozására beadott pályázatok száma, és ezt
a megnövekedett igényt az alapok nem tudták kielégíteni.
3-as terület – elemző és információterjesztő tevékenységek
támogatása
Ez a terület elsősorban tanulmányokra és értékelé-
sekre koncentrál. A program támogatja olyan elemzések
elkészítését, amelyek a Kultúra program szempontjából
lényeges témákra irányulnak.
Információs és kommunikációs stratégia
A program legfontosabb nemzeti közvetítői, valamint a
pályázók támogatói a CCP-k, amelyek feladatköreinek és
céljainak tisztázása 2009-ben tovább folytatódott. A CCP-ket
a Végrehajtó Ügynökségen keresztül támogatták, 2009-ben
1,6 millió euró összértékben. Az információs napok szerve-
zésének 2007-ben indult gyakorlata 2009-ben folytatódott,
Brüsszelben, Barcelonában és Vilniusban szerveztek ilyen
rendezvényeket. A három eseményen 41 országból összesen
667 résztvevő volt jelen. A Bizottság megújította kulturális
weboldalát. Január és augusztus között mintegy 300 000 lá-
togatót regisztrált az oldal, amely összesen 3900 aloldalt és
2800 dokumentumot tartalmaz. Elindították a negyedéves
hírlevelet is, amelyet 5600 címre küldtek ki. Mindezek mel-
lett 2009-ben további erőfeszítések történtek annak érdeké-
ben is, hogy a támogatott tevékenységek eredményeit minél
jobban kiaknázzák és elterjesszék, valamint hogy erősítsék a
Kultúra program és a szakpolitikai keret közötti együttmű-
ködést és szinergiát.
Összeállította: KultúrPont Iroda
E-mail: info@kulturpont.hu, Honlap: http://www.kulturpont.hu
Cei douăzeci de ani ai schimbării regimului si
, ONG-urile
„După douăzeci de ani tânărul drumeţ
face un popas...”
P
ersonajele sferei civile ma-
ghiare din Transilvania, au
parcurs un drum lung şi variat
pe parcursul celor douăzeci de ani,
care au urmat căderea regimului.
Acest număr al revistei noastre
invită scriitorii şi cititorii să facă o
retrospectivă a cestor douăzeci de ani
şi a celor întâmplate cu noi în această
perioadă.
Nu numai persoanele dar şi sectorul
s-au schimbat. Pe de o parte, schimbarea
continuă a stării sociale a pus şi pune
faţă în faţă pe reprezentanţii sectorului
neguvernamental cu noi provocări. Pe
de altă parte, transformarea, dezvoltarea
sau chiar dispariţia unor organizaţii, au
schimbat paleta sferei civile maghiare
din Transilvania. În al treilea rând am
putut fi martorii schimbării sistemelor
de finanţare. Sistemul de finanţare
din Ungaria şi cea naţională, s-au
transformat atât în ce priveşte forma cât
şi volumul lor. Cel de-al patrulea factor
al schimbărilor este legat, într-o oarecare
măsură, de această transformare, şi
anume, aderarea României la Uniunea
Europeană în 2007. Cel de-al cincilea
factor care şi el cuprinde şi aduce cu sine
schimbările, este schimbul de generaţii.
Făcând retrospectiva acestor două-
zeci de ani, se ivesc numeroase între-
bări, la care căutăm un răspuns:
• La ce s-au angajat organizaţiile
civile la începutul anilor '90? Cu
ce trebuiau să se confrunte?
• Cum a fost asumarea unui rol
în comunităţile civile în perioa-
da aceea? Şi cum este astăzi în
comparaţie cu ce a fost? Oare
am devenit mai conştienţi? Pu-
tem aplica mai bine democraţia?
Putem să ne servim de drepturi,
le cunoaştem oare?
• În ce priveşte efectivul, suntem
mai mulţi, sau am rămas mai
puţini după aceşti douăzeci de
ani? Cei care lucrează acum în
sectorul civil cu cât sunt mai
pregătiţi pentru această activita-
te decât cei din perioada amin-
tită? Organizaţiile noastre au
cunoscut vreun progres?
49
• Cu ce ochi privim viitorul după se evaluează în acest jurnal? Ce schim-
20 de ani? Ce am învăţat în bări ar fi necesare pe viitor?
această perioadă? Oare vedem Ne-am îmbogăţit în rubrici şi apa-
ce sarcini ne aşteaptă în viitor, rem cu conţinuturi noi. În rubrica Cu-
ce provocări? Suntem pregătiţi raj civic puteţi afla mai multe despre
pentru toate acestea? iniţiativa exemplară „Transmite mai
departe.” În rubrica Dezbatere civilă
Am căutat răspunsurile la aceste în- revine confruntarea cu noi înşine, din
trebări, adresându-ne acelor reprezen- fragmentul cercetării societăţii civi-
tanţi ai organizaţilor civile care activea- le efectuate de către Fundaţia pentru
ză de mai mult timp şi care au obţinut Dezvoltarea Societăţii Civile din Ro-
rezultate frumoase într-un domeniu, mânia. În rubrica Dezvoltare civilă
cerându-le să redacteze o retrospectivă Bereczki Kinga atrage atenţia citito-
a propriilor lor sector tematic. O privire rilor asupra paşilor specifici făcuţi în
conştientă către viitor şi o dezvoltare mod conştient pentru autodezvoltare.
trebuie să pornească totdeauna din si- O problemă mult discutată şi o sar-
tuaţia dată şi din analiza acesteia. Noi cină permanentă o constituie pentru
încă nu ne-am maturizat pentru acest noi construirea unei relaţii între sfera
lucru. Dar am făcut primii paşi. Artico- civilă şi economia. Care ar fi acea su-
lul d-lui Somai József oferă cititorului prafaţă de contact care cuprinde intere-
o scurtă retrospectivă cuprinzătoare sele comune? Capitalul social. Rubrica
a acestei perioade. Dl. Papp Z. Attila nouă Societate şi economie are urmă-
apreciază mai critic dezvoltarea noas- torul moto, citat din ideile profesorului
tră în domeniul social civic şi atrage dr. Jenei György: „... căci nu economia
atenţia asupra factorilor importanţi ai are o societate, ci societatea are o econo-
existenţei noastre civile. mie”. În această rubrică
Prin parcurgerea relatăm despre speci-
unor domenii nu am
O privire ficul construirii aces-
reuşit să redăm o ima- constientă
, tei relaţii şi exemplele
gine integrală. Dar citi- către viitor si, o concrete sperând că şi
torii pot totuşi să-şi for- dezvoltare trebuie de data aceasta vom fi
meze o imagine despre să pornească spre ajutorul atât a civi-
evenimentele din ulti- lilor cât şi a întreprinză-
mele douăzeci de ani
totdeauna din torilor pentru formarea
ale relaţiilor civile din situaţia dată si , din unei colaborări reuşite.
domeniul economic, al analiza acesteia. Avem nevoie unul de
tineretului, al culturii altul mai mult decât ne-
generale, al protecţiei mediului, al edu- am fi imaginat!
caţiei, al relaţiei între autorităţile locale În rubrica Vedere culturală de data
şi ONG-urile, despre organizaţiile civi- aceasta oferim cititorilor darea de sea-
le din domeniul social şi din diasporă. mă a programului Cultura 2009.
Această retrospectivă nu se refe- Facem această retrospectivă ca
ră numai la sfera civilă maghiară din munca noastră de proiectare a viito-
Transilvania. Cu ocazia aniversării a rului să aibă un fundament mai solid.
10 ani de la înfiinţarea revistei noastre, Am convingerea ca şi acest număr
noi înşine facem o retrospectivă asu- al revistei noastre va fi o lectură utilă
pra acestei decenii. Zece ani – zece gân- pentru noi toţi.
duri despre Forumul Civic este tematica
articolului care vă oferă o retrospec- Csáki Rozália
tivă de redactor. Acesteia se adaugă
opinia, evaluarea cititorilor, ziarişti- redactor-şef
lor şi redactorilor noştri. Ce înseamnă e-mail: csaki.rozalia@gmail.com
pentru noi jurnalul Forum Civic? Ce Tradus de Réka Dénes
Cuprins
50 forum civic

Cuprins
Pagina 3 Pagina 21 Curaj CiviC
Kolumbán Gábor: Dr. Bodó Barna: Problema – situaţia Pagina 36
Societatea civilă a împlinit douăzeci – cazul celor care trăiesc în diasporă Jakab Zsuzsa: Dă-l mai departe!
de ani în ţările postcomuniste Tineri pentru comunităţile locale
Pagina 23
Pagina 4 Octavian Rusu:
Csáki Rozália: Principalele reglementari juridice forum CiviC
„După douăzeci de ani aduse sectorului ONG din Romania Pagina 38
tânărul drumeţ face un popas...“ în perioada 1990–2010 Ionuţ Sibian: Se pregăteşte o cercetare
despre societatea civilă din România
Pagina 5 Pagina 25
Somai József: Evoluţia societăţii civile Csáki Rozália:
de-alungul celor douăzeci de ani De 10 ani s-a pornit la drum Dezvoltare civică
revista Forum Civic Pagina 40
Pagina 7 Bereczki Kinga: Dacă civilii se unesc
Papp Z. Attila: Pagina 28
Oare există societate civilă, Balázs Sándor:
cum se prezintă? Respectă-l pe Domnul, societate şi economie
şi să nu te fereşti de nimic Pagina 41
Pagina 9 Kolumbán Gábor:
evoluţiA profesionAlă A societăţii civile Pagina 29 Gânduri introductive
de-Alungul celor douăzeci de Ani Benedek Márta: Când cutia de scrisori
rurale se dovedeşte micuţă... Pagina 42
Somai József: Organizarea societăţii Sik Endre:
civile în domeniul economic Pagina 30 Capitalul social
Bereczki Kinga: Zece ani în serviciul şi posibilitatea dezvoltării acestuia
Pagina 10 omului, a valorilor şi a calităţii...
Sándor Krisztina: Pagina 44
Tineretul şi contribuţia sa Dr. Bodó Barna: Forumul civililor Anne Siri Brabdrud:
la schimbarea regimului Oare venitul anual este o măsura
Pagina 31 bună pentru nivelul de trai?
Pagina 12 Hajdu Zoltán: Provocările şi tentaţiile
Dáné Tibor Kálmán: ONG-urilor din ultimii douăzeci de ani
Privire retrospectivă asupra Pavilionul cărţilor civile
activităţilor civile în domeniul culturii Pagina 32 Pagina 46
generale maghiare din Transilvania Kósa András: Kovács Zoltán Csongor:
Schimbarea socio-politică a împlinit Deşteptul verde
Pagina 14 20 de ani – revista Forum Civil 10 ani
Potozky László: Cei douăzeci de ani
ai mişcării verde din România Pagina 33 veDere culturală
Péntek János: Oare a devenit forumul Pagina 47
Pagina 16 nostru Forumul Civil? Raportul programului Cultura
Lászlófy Pál-István: pentru anul 2009
Uniunea Cadrelor Didactice Maghiare Pagina 34
din România a împlinit aproape Sebestény István: Busolă civilă
20 de ani Pagina 49
Somai József: Privire retrospectivă Csáki Rozália:
Pagina 17 asupra celor zece ani „După douăzeci de ani

forum civic
Balogh Márton–Orbán Árpád: tânărul drumeţ face un popas...“ (RO)
Privire retrospectivă asupra Pagina 35
parteneriatelor public-non-profit Vercseg Ilona: „Sufletul şi poporul Pagina 50
liber pot să creeze lucruri minunate“ Cuprins (RO)
Pagina 19
Bányász József: Cei douăzeci de ani
în serviciul Caritasului pentru viitor
 civil forum
fórum civic
erdélyi civil társadalmi lap revista societãþii civile din transilvania

Felelős kiadó/Editor:
Egri István
Főszerkesztő/Redactor-şef:
Csáki Rozália
Olvasószerkesztők/Corectori:
Jakab Zsuzsa, Szabó Attila
Grafikus/Grafica:
Könczey Elemér
Tördelőszerkesztő/Tehno-redactor:
Csáki Ferencz
Szerkesztőbizottság/Consiliul editorial:
Bereczki Kinga
Bodó Barna
Kolumbán Gábor
Potozky László
Sebestény István (HU)
Somai József
Szenkovics Dezső

Elérhetőségek/Contact:
535600 Székelyudvarhely/Odorheiu Secuiesc,
Solymossy utca 29. szám
telefon/fax: +40-266-218.481
e–mail: civilforumlap@gmail.com

ISSN 15822–4004

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért.
Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania şi de Fundaţia Civitas pentru Societatea Civilă.

Készült a DTP Studio nyomdájában. Megjelenik 500 példányban. Tipărit de DTP Studio. Apare în 500 de exemplare.
Ára: 6 lej, a 2010-ben megjelenő három lapszám Preţ: 6 lei, la comandarea celor trei numere din anul 2010
együttes megrendelése kedvezményesen 15 lej. aveţi un preţ total redus de 15 lei.