P. 1
Gyogypedagogia

Gyogypedagogia

|Views: 3,678|Likes:
Published by Robert Koncz

More info:

Published by: Robert Koncz on Jan 02, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/18/2013

pdf

text

original

UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢELE EDUCAŢIEI COLEGIUL UNIVERSITAR TÂRGU SECUIESC

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYI KAR TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA KÉZDIVÁSÁRHELY

A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

ELŐADÓ SEBESTYÉN PIROSKA

2007-2008

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
1. A gyógypedagógia fogalma 2. A gyógypedagógia forrástudományai: 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében 4. A gyógypedagógia munkaterülete 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: 6. A gyógypedagógia rendszere és ágai 7. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése

II. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI
I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái:

III. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA IV. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI
1. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1.1. Az értelmi fogyatékosság fogalma 1.2. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. 1.3. Az értelmi fogyatékosság osztályozása 1.4. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák 2. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2.1. Általános ismeretek 2.2. Terminológia 2.3. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia 2.4. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása 2.5. Hallásmérés 2.6. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői 3. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3.1. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre 3.2. A látássérülések etiológiája és osztályozása 3.3. A látássérültek pszichés fejlődése 3.4. A Braille írás - olvasás 3.5. A látássérültek szocio - professzionális integrációja 3.6. A látássérültek téri és időben való tájékozódása 4. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4.1. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre 4.2. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana 4.3. A mozgássérültek osztályozása

2

5. A BESZÉDHIBÁK 5.1. A logopédia szerepe és fontossága 5.2. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása 5.3. A beszédhibák tünettana 5.4. A beszédhibák terápiája 6. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6.1. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása 6.2. A viselkedés és magatartás - zavarok okai és formái 6.3. A viselkedés és magatartás - zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre 6.4. A viselkedés és magatartás - zavarok prevenciója, a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja

V. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI
A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK 1. Az elsődleges teljesítményzavarok 2. A másodlagos teljesítményzavarok 3. Az iskolai teljesítményzavarok formái B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. Félelem és szorongás 2. Fóbiák 3. Gyermekkori neurózisok 4. Autizmus 5. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) 6. Gyermekkori depresszió

VÁLASZTHATÓ/OPCIONÁLIS KÖNYVÉSZET

3

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1. A gyógypedagógia fogalma Világstatisztikák adatai szerint az átlagnépesség 3-5 %- a ,,fogyatékos”. Vakság, gyengénlátás, süketség, nagyothallás, beszédhiba, mozgássérülés és az értelmi fogyatékosság, mind olyan rendellenességek, melyek megnehezítik a személyiség harmonikus kibontakozását és az egyén társadalmi beilleszkedését. Korunk általános törekvése, hogy a különböző károsodás miatt hátrányos helyzetbe került emberek ne szigetelődjenek el, hanem megtalálják helyüket a családi, az iskolai, a munkahelyi és a társas közösségben. Beilleszkedésüket csak akkor tudjuk elősegíteni, ha ismerjük a fogyatékos ember személyiségét, valamint a fogyatékosságokból fakadó pszichés következményeket. A gyógypedagógia ehhez nyújt tudományos támpontokat, mivel: • A fogyatékos gyermekek pszichológiájával és terápiájával; • A tanulásban akadályozott gyermekek a pszichológiájával és felzárkóztatásával; • A beszédhibás gyerekek logopédiai terápiájával; • A nevelési nehézséget okozó gyermekek pszichológiájával és kezelésével foglalkozik. A gyógypedagógia megjelölésére a ,,gyógypedagógiai lélektan’’ mellett a különböző nyelvterületeken a ,,fogyatékos’’ vagy a ,,kivételes’’, vagy az ,, abnormális’’ gyermekek pszichológiája, a ,,speciális pszichológia’’, a ,,medikoszociális pszichopedagógia’’ kifejezéseket használják. 2. A gyógypedagógia forrástudományai: • A gyógypedagógiai pszichológia; • A pszichológia; • A pedagógia. 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében A gyógypedagógia határtudomány: • a pszichológia; • a pedagógia; • a szociológia; • az orvostudomány elemeit használja fel. 4. A gyógypedagógia munkaterülete A gyógypedagógia munkaterületének napjainkban már átfogóbb, tágabb az értelmezése. A korszerű felfogások szerint mindazokat idesorolhatjuk, akiknek testi-lelki fejlődését egyéni vagy társadalmi tényezők megzavarják, vagy tartósan gátolják. Hazánkban a gyógypedagógia területére azok tartoznak: • Akik fejlődésükben gátoltak; • Akik nem nevelhetők-oktathatók az általános, szokványos módszerekkel; • A fogyatékosok. A fogyatékos kifejezés sértő, bántó számukra. Ezért nemzetközi törekvés, hogy a ,, fogyatékos’’ helyett olyan elnevezést találjanak, amely nem a rendellenesség oldaláról jelöli a károsodott személyt, és amely kifejezés egyben elég tág, hogy mindazokra vonatkozzon, akik speciális oktatást-nevelést igényelnek. Ilyenformán használják:

• • • • • • • •

A ,, nehezen alkalmazkodó’’(inadaptált) kifejezést a francia nyelvterületeken; A ,,kivételes’’ (excepcionális) vagy ,,akadályozott’’ (handicapped) elnevezést az angol-amerikai nyelvterületen;

A ,, gyenge’’(infirmis), a ,,gátolt’’(behindert), az ,,eltérő’’, a ,,fejlődésében zavart’’ kifejezést a svájci és a német nyelvterületeken; A ,, különleges gondozást igénylő’’ elnevezést a cseh szakirodalomban; A ,, pszichoszociálisan rosszul alkalmazkodó’’ kifejezést a lengyelek; A ,, defektusos’’ vagy ,,anomáliás’’ elnevezéseket az orosz gyógypedagógiában; A ,, fogyatékos’’, ,,hibás’’, ,,rendellenes’’, ,,sérült’’, ,,károsodott’’, kifejezéseket a magyar és hazai nyelvterületen;

Próbálkoztak a fogyatékosok rövid körülírásával is, pl. a ,,gyógyító nevelést igénylők’’ vagy hosszabbal is, pl. a ,,speciális oktatási követelményeket igénylők’’(elevi cu cerinte eduvative speciale). Valójában egyik sem a legmegfelelőbb, egyik sem minden igényt kielégítő, ezért általában felváltva használjuk mindegyiket. 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: • Minél előbb felismerni, és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki sajátosságait; • Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt; • Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket, eljárásokat és terápiát; • Minél jobban kidolgozni, és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat;

4

az elhanyagoltság. • Gyógypedagógia szociálpszichológiai ágazata: a szociális gondozás problémáival foglalkozik. • Analizátorok sérülése (periferiális ). kísérlet különböző módszerei. ami a környezet részéről a harmonikus személyiségfejlődéshez szükséges: . Fejlődési zavar jelentkezhet: • A fejlődés összetevőiben. hogy milyen rendellenességek találhatók a fogyatékosok fejlődésében. II. szempontokat követnek. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése A gyógypedagógia a személyiségfejlődés kérdéseit vizsgálja gyermek. Rendszeresek: a vizsgálati módszerek szempontjai meghatározott összefüggésben vannak egymással Objektívek: a vizsgált személy megnyilvánulásait elfogultság nélkül szemlélik. célja. és a 9. mely elismeri. a hallási. stb. milyen időpontban és milyen formában jelentkezhetnek a különböző rendellenességek • Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan: az iskoláskorú fogyatékosok gyógyító-nevelő oktatásának a problémáival foglalkozik. a normálistól sajátosan eltérő lesz. hogy az abnormális pszichéjű. az érzelmi nélkülözés.és ifjúkorban. Fejlődési zavar keletkezhet: • Biológiai tényezők rendellenessége vagy sérülése esetén • Agyi károsodás (centrális ). Leggyakrabban az érzelmi élet. meghatározott cél érdekében irányulnak a megismerendő személyre. életév is. a kitaszítottság. mint pl. mint a megfigyelés. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI A gyógypedagógiai vizsgálati módszerek szokványos eljárások. mint pl. ezek sajátosságait kutatja és azt. a gazdasági nyomor. A biológiai és a környezeti tényezők sérülésének következményei csecsemőkorban és kisgyermekkorban a legsúlyosabbak. • A fejlődés tempójában. speciális diagnosztikát és pszichoterápiát foglalja magába. A fogyatékosok lelki jelenségeivel foglalkozik. mindannak a hiánya. olyan rendellenes állapotok esetén. az iskolába. a gyógypedagógia fogalma. • Általános gyógypedagógia: a fogyatékosok pszichológiája és terápiája. Igen hosszú út vezetett a fogyatékosságok megítélésében addig a modern gondolatig. a szociális magatartás és az alkalmazkodóképesség funkciói sérülnek. • Környezeti tényezők elégtelensége folytán . 5 . arra. Kutatja az általános fejlődési törvényszerűségek sajátos megnyilvánulási formáit az egyes fogyatékossági kategóriákban. beszédhiba vagy mozgászavar. Ezek jellemzői: • • • • • • Céltudatosak: szándékossággal. • Gyógypedagógia munkalélektana: a fogyatékosok speciális munkaalkalmassági vizsgálataival. gátolt. 7. • pedagógiai. intellektuális fejlődési zavarokhoz is vezetnek. és a neurotikus tünetek mellett. amilyenek. • szociális segítséget megadjon számukra. módszere. Oktatásuk sajátos módszertani problémáit kutatja. Ezekben az esetekben a személyiségfejlődés zavart. hogy a gátolt fejlődés milyen változásokat okoz a személyiségben. Tudományosak: alapos szakmai felkészültséget igényelnek. 6. aki munkájával és magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalom életébe és önálló életvezetésre képes. • Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika: a sajátos vizsgálati módszereket. és minden formájú: • orvosi. Módszeresek: megszabott elveket. hogy a társadalom elfogadja őket olyannak. az élmények hiánya. feladatai. de érzékeny időpont az 5/6. • Gyógypedagógiai gyermek-és fejlődéslélektan: azt kutatja. csökkent értékű fogyatékos embereknek is joguk van emberhez méltó életre. értelmi fogyatékosság. a nevelés hibái. sérült. akadályozott. de sajátos körülmények között alkalmazva. A gyógypedagógia rendszere és ágai • Bevezetés a gyógypedagógiába: az általános kérdéseket határozza meg. a munkába és a társadalomba való beilleszkedését. látási. kikérdezés. Társadalmi meghatározás szerint normálisnak tekinthetünk mindenkit. az ingerszegény környezet. a társadalom életébe való bekapcsolódásra.környezeti ártalmat okoz. pályaválasztási tanácsadásával és rehabilitációjának pszichológiai problémáival foglalkozik. most van kialakulóban.Megkönnyíteni a fogyatékosoknak a családba.

cselekedetek. nem érdekli. épnek és sérültnek egyaránt. levelek. A JÁTÉK MEGFIGYELÉSE Minden gyereknek. testalkat. elmarad kortársai játékszínvonala mögött. megfelelő rögzítési technika. lehiggad. • Közvetlen kifejező jelenségek: arckifejezés. • A légkör ne legyen mesterséges. a játékmódja a legjellemzőbb megnyilvánulása. Az értelmi fogyatékosoké: a kellő ítélőképesség és a megfigyelőképesség pontossága hiányában. Beilleszkedik-e a játszó gyermekek közösségébe: vezető akar lenni. az írás. • A mozgásfogyatékos gyerek is csak kevés játékban tud részt venni. • A beszédhibás gyerek játéka tér el legkevésbé. családi körben. Az önmegfigyelés. • Naplók. rakosgatja. meddig játszik a játékkal. Lehetőséget adunk rá. de félénkség. • A súlyos értelmi fogyatékos gyerek alig. ekkor fedi fel legőszintébben. vagy egyáltalán nem tud megfelelően játszani a többiekkel.A gyógypedagógiai vizsgálat diagnózison alapul: • A gyógypedagógiai fejlődés prognózisa. jellemzések. fantáziátlan. hogy többféle játék között válogasson. nem minden esetben mutatnak zavart.. • A süket gyerek játéka már kevésbé tér el az épek játékától. • A finom. a beszéd. • Hang és videofelvételek. a vizsgált személy ne érezze. ez sérült személyiségeknél kevés megbízható anyagot nyújt: • • • A korán megvakultak önmegfigyelése szegényes: a látható világ ismeretének hiányában. csendes. A MOZGÁS MEGFIGYELÉSE A fogyatékosok mozgásukban is eltérnek az épektől: • A durva mozgások terén (mint járás. földre dobja. de játéka sivár. legnyíltabban magát. A gyógypedagógia vizsgálati módszerei: I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái: A. futás. rajzol). játék folyamatában. beszéd. • Az enyhe értelmi fogyatékos gyerek már együtt játszik a többiekkel. önéletrajzok. • A megfigyelő közvetlenül részt vehet a tevékenységben (együtt játszik. mászás). az arcjáték. tárgyát képezhetik: a játék. félrevonul. írás. Játszás ideje alatt megfigyeljük és lejegyezzük: • Milyen játék érdekli: közös vagy egyéni. apró mozgások összerendezettségében (mint a beszéd. belemerül. a játékot a szájába veszi. a gesztusok) annál jobban és gyakrabban eltérnek. stb. gyakorlat. az introspekció. elmarad az ép gyerek játéktevékenységétől: a vak gyermek nagyon korlátozott játékában. A mások megfigyelése. ez a terület is beszűkült számára. a valósággal. • A vizsgált körülmények kapcsolatban legyenek a gyerek élethelyzetével. a rajzolás. kész játék érdekli. a játéka. vagy ami fantáziát kíván. a viselkedés. A helyes megfigyelés feltételei: • Jó szaktudás. a visszahúzódás jellemzi a többiek csúfolódása miatt. • A gyógypedagógiai tanácsadás. A megfigyelés módozatai: I. B. • Történjen az óvodában/iskolában (órán vagy szüneten). rajzok és egyéb alkotások. megunja. a mozgás. hangadó. A süketeké: a beszéd hiányában. • Csak kívülállóként figyel és rögzíti a lényeges megfigyeléseket. A fogyatékos gyermekek játékának jellemzői: • A fogyatékos gyerek játéka egyoldalúan fejlett. az extraspekció más emberek viselkedésének a feltárására irányul. betartja-e a szabályokat vagy csal. • Hogyan viselkedik a játék folyamán: felbátorodik. de náluk is halláshiány okozta egyoldalúság tapasztalható. vagy csoportos játékban. II. • A mozgásfogyatékosoké: a kellő tájékozottság hiányában. hogy őt most . lelkesedik. vagy éppen hozzá sem nyúl. • A speciális pszichoterápia. A mozgás megfigyelésének tárgya lehet: • 6 . ekkor legönfeledtebb. A gyereket vagy egyénileg vizsgáljuk. kiértékelési tapasztalat szükséges. kezdeményező vagy végrehajtó típus.megfigyelik’’.

rendetlen. arcberendezés. tiszta. fordulatos-e. sőt az egész személyiség alacsony vagy magas strukturáltságának a megítélésére. A fogyatékosok megfigyelésénél és vizsgálatánál rendkívül fontos a gyerek kontaktus . • A gesztusok. • A hangsúly. A beszéd hibáinak vizsgálata. sőt az artikulálatlan hangokig: . mert alkalmas az intelligencia fejlettségi fokának és formájának. A BESZÉD MEGFIGYELÉSE A gondolkodás szóbeli kifejezésének. stb. túl élénk. tartózkodó. • Az értelmi fogyatékosok beszéde a pöszeség legkülönbözőbb változatait és fokait mutatja. változatos-e. stb. mimika. Az arcjáték és a taglejtések: túl mozgékony. esetleg megkésettsége. tisztasága. agresszív. görcsösség. izzadás. • A megjelenése: rokonszenves. A beszéd tartalmi vizsgálata: • A gondolat szóbeli kifejezése gazdag-e. artikulálatlan. 3. sivár. mivel a látás nem tudja ellenőrizni a beszédszervek mozgását. testrészek aránya. erős fintorok. ízléses. • A vakok beszéde tartalmilag fejlettnek tetsző. piszkos. hogyan jár lépcsőn le és föl.az enyhe értelmi fogyatékosok beszédére pedig csak a beszéd fejletlensége és pontatlansága jellemző. beszéd.a „visszhang” beszéd (echolália). • A mozgásfogyatékosok közül a cerebrális bénultak beszédére jellemző a ritmustalanság. függetlenül a vizsgált személy rokonszenvességétől vagy ellenszenvességétől. ugrik. • A kifejezőképesség milyensége. a beszédnek a fejlettségét azért vizsgáljuk. stb. 1. A beszéd alaki vizsgálata: • A hangok kiejtésének tisztasága. sematikus. jelentéktelen. • A beszédtempó. stb. pantomimika. hadarás. Beszédhibát náluk is találunk. szegényes. • A vegetatív megnyilvánulások: elpirulás. A leírásukban objektivitásra kell törekedni.• • • • • A helyváltoztató mozgások: hogy ül. arctorzulások. a „gramofon ”beszéd változatait az oligofrénia súlyosabb formáiban. • A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN HASZNÁLT MÁS MÓDSZEREK: A kérdőíves eljárás. kellemes. • A beszéd érthetősége. milyen a karok és lábak mozgásainak összerendezettsége. 4. agrammatikus beszédéről. szinte az érthetetlenségig. A beszéd és olvasás: tempó. 2. III: A VISELKEDÉS MEGFIGYELÉSE A fogyatékos gyerek viselkedésének leírásához hozzátartozik: • A külső megjelenés: testalkat. Ne következtetéseket vonjunk le. fegyelmezetlen. ruházat. hanem csak a tényeket rögzítsük. egyszerű. • Konkrét. 7 . • A beszédszervek épsége. formailag azonban gyakran fegyelmezett. stb. • A nyelvtani helyessége. A kóros tünetek: bénult-e valamelyik testrésze. • A beszédmegértés foka. hangsúly. primitív. A beszédhibák a fogyatékosság sajátosságai szerint változnak: • A süket azonnal felismerhető monoton. magas vagy mély hangú. • Legfeltűnőbb jellegzetességei még a zöngés-zöngétlen hangok elvesztése és a ritmus zavarai.készsége. vagy gondos. sírós. vagyis az. grimaszol. • A gyerek verbális kommunikációs készsége. haj. jár. lendületesen vagy megtorpanásokkal ír. szaggatott. Az írás és a rajz: könnyedén vagy nehézkesen fogja ceruzát. • A cselekedeteinek modora. IV. A beszéd megfigyelésének és vizsgálatának szempontjai: • A beszéd kezdete. orrhangzós. elhanyagolt ruházatú. • Eredeti-e. fut. hogyan lehet a vizsgált gyermekkel kapcsolatot teremteni. . görcsös megtorpanások. ritmus. • A beszéd fejlődési menete.

 Az anamnézis (a kórelőzmény adatai). • • • Az átlagos nevelés sikertelennek bizonyul. eljárásaival oktatható is. Aki az átlagos neveléssel nem nevelhető. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA  A fogyatékos.  Kisgyermek fejlődési tesztek.  Érzelmi.  A diszlexia és diszgráfia veszélyeztetettség felmérésére.  A panasz felvétele (a gyerek problémái).  A környezettanulmány (a társadalmi-kulturális környezeti tényezők).  Az exploráció (a jelen helyzet feltárása). • A sajátos nevelés hatékonysága. a nevelt különleges nevelési adottságaihoz igazodva. • • Érzelmi jellegű vizsgálatok: a neurózis fokát mérő frusztrációs tesztek. • A sajátos nevelés funkciója éppen az. általános iskolai neveléshez viszonyítva jellemzi a gyereket. Az átlagos nevelés eredménytelensége. pontosabb. módszer. hangulati és jellemvonások megismerésére. tervezettebb. irányított hatások körének a bővítés. A gyógypedagógiai intézmények oktató-nevelő munkája intézménytípusonként különböző sajátosságokat mutat.  Általános intelligencia tesztek.  Az értelmi fejlettség vagy fogyatékosság felmérésére. tesztek:  Emlékezetvizsgálati próbák  Figyelemvizsgálati próbák. eljárásai: • Az átlagos nevelés ütemének lelassítása. • A pedagógiai vizsgálat:  A gyerek tudásszintjének a felmérése és életkori szintjéhez való viszonyítása.  A gyógypedagógia leggyakoribb sajátos módszerei. • A sajátos készség és szokásrendszerek kiépítése. az akadályozottság.  A feladat-megoldási készség vizsgálata. A speciális nevelés körébe tartozó pszichikai állapot és az oktathatatlanság közötti határvonal megállapításához nincsenek általános érvényű. sérült gyerekek közül azok kerülnek gyógypedagógiai nevelésre. Következtetés: A gyógypedagógiai differenciáldiagnosztika célja a fogyatékosság formájának és mértékének a megállapítása. az lehet valóban oktathatatlan. nincs általában gyógypedagógiai eljárás. aktívabb megfigyelés. a kudarchelyzet. oktatható eredményesen. akiknél: A nevelhetőség feltételei módosultak. 8 .  Beszédértés és beszédfejlettségi próbák. hogy az átlagos neveléstől eltérve. • Az egyéni foglalkozás előtérbe kerülése. • Az olvasáspróba és íráspróba. de lehet a speciális nevelés módszereivel. a fejlődési prognózis felmérése. a korlátozottság csak az átlagos. a legmegfelelőbb nevelési-oktatási forma biztosítása. Ebből következően: • A sajátos nevelésnek nincs általános alapformája. örök érvényességű kritériumok.  A számfogalmi fejlettség és számtani gondolkodás felmérése. • A próbamódszerek. sajátos módon oldja meg feladatait. III.A klinikai beszélgetés módszere. • A rajzvizsgálat:  A gyerek rajzkészségének felmérése. • A tervszerű. • A kísérlet: behatóbb. A sajátos nevelés eredményes lehet. • A kikérdezési eljárások:  A személyi adatok felvétele. éppen a sajátossá válásának mértékétől függ.  Személyiségtesztek. • A hibás készség és szokásrendszerek lebontása.

alfa. • A károsító tényező hatása mennyire volt agresszív. Ezek közül az értelmi fogyatékos kifejezést fogjuk használni. ezen kívül pedig súlyos értelmi fogyatékosok.  A sajátos nevelésre való ráutaltság.7 %-ának az intelligencia hányadosa 70 alatti. • Az agykéreg szintjén jelentkező fejlődési zavar. Az intelligencia-tesztek kimutatják. lelkész. A kromoszóma-rendellenességek következménye a genetikai egyensúly hiánya. béta. A kromoszóma-rendellenességek közül a legismertebb a Down-szindróma (a rendellenesség a 21-es kromoszómapárnál keletkezik). attól függően. amikor az egyén a társadalmi elvárásoknak képtelen megfelelni. sajátos fizikumúak: végtagjaik hosszúak. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők.nevelési programok kidolgozása. 9 . prenatális szakasz: a magzati fejlődés idején. ugyanis a társadalmi elvárások társadalmanként.2. a Down szindróma egyik oka lehet az anya előrehaladott életkora a terhesség idején. A szerzett tényezők: Az értelmi fogyatékosság súlyossága attól függ. Ezért a szülővel való törődés és a szülővel való együttműködés szerves részét kell képezze a rehabilitációs munkának IV. sérült. • • • Ezért a sajátos nevelés alanyainak általában nem csak a nevelési helyzetben. • A technikai segédeszközök alkalmazása.. mely az értelmi akadályozott szinonimája. feloszthatóak öröklött. fejük kicsi. posztnatális: az első három év és a későbbi életszakaszok). gyógypedagógus. pszichológus. logopédus. genetikai és szerzett tényezőkre. debilitás. • Az értelmi fogyatékosság meghatározása: (Rene Zazzo). mely szükségesé teszi a speciális intézkedéseket. hogy egyes területeken a gyermekpopuláció 5 . hogy rendellenes. Az a mód.oligofrénia” és . hogy a fejlődés folyamatában • Mikor következett be a károsodás. hogy visszaállhat a normális állapot. hogy mikor és milyen környezeti feltételek között hatnak a szervezetre. életkoronként változnak. 2. gyermekkori encephalopátia. melyek hatásai mai ismereteink szerint irreverzibilisek. Az értelmi fogyatékosság kialakulásához tehát vezethetnek: Prenatális tényezők: • A sugárzások (röntgen. fizikai sajátosságait. hogy a károsító tényező mikor hat a szervezetre a következő periódusokat különítjük el: 1. B. A megfelelési képtelenséget biológiai (normális és patológiás) tényezők határozzák meg.1. Ez a megfelelési képtelenség azonban relatív. perinatális: a szülés közben illetve a szülés utáni néhány nap). magatartás-szabályozásra van szükségük. mivel nem fejezi ki kellőképpen a fogyatékosság súlyossági fokát. fogyatékos gyerekük van. különböző torzulások jelentkeznek. Az öröklött tényezők közül leggyakrabban a kromoszóma rendellenességekkel találkozunk. Ez a sajátos nevelésre való ráutaltság teszi szükségessé a különböző szakemberek: orvos. értelmi elégtelenség. Például: hidrocephália. az idegrendszeri sérülést hangsúlyozzák.melyek figyelembe veszik a személyek pszichológiai. • Mekkora volt a kiterjedése. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1. Bármilyen fogyatékosságról is legyen szó. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI 1. A. a módosult nevelhetőség.• A személyiségtorzulások kiigazítás. 3. Az . hogy a gyermekek fejlődésében milyen nagy szerepe van szüleik feléjük irányuló magatartásának. . ami viszont befolyásolja a gyerek személyiségét. gyógytornász.gyermekkori encephalopátia” kifejezések pedig inkább orvosi jellegűek. Az értelmi fogyatékosság fogalma Az értelmi fogyatékosságot is sokféle kifejezéssel illetik. A fogyatékos gyermekek személyiségfejlődését vizsgáló újabb kutatások tapasztalatai egyre inkább felhívják a figyelmet arra. jogász. gamma). a szociális szakmai integráció megvalósításához szükséges: . szociális gondozó. testi-lelki állapotukat figyelembe vevő intézkedésekre. oligofrénia. akiknek anyja nagy adag sugarat kapott (Hirosimára és Nagasakira dobott atombomba). 1. stb. A leggyakrabban előfordulók közül megemlíthető az értelmi sérülés. hanem az élet több területén is sajátos bánásmódra. . Például azok a gyermekek. értelmi szubnormalitás stb. „hátrány” kifejezések ugyanis azt sugallják.valamint a tevékenység optimalizálásához kibontakoztatható lehetőségeiket. kihat a szülő viselkedésére. A „késés”. közgazdász. általában együtt jár a környezethez való alkalmazkodási készség megváltozásával. mongoloizmus. Attól függően.különböző rehabilitációs. ahogyan a szülők feldolgozzák magukban azt az élményt.. A károsító tényezők. munkájának az összehangolását a sikeres rehabilitáció érdekében. A debilitás az értelmi fogyatékosság legenyhébb formája. de ez utóbbi megtévesztő lehet.

melyek alapján a határintelligencia könnyen azonosítható: • Ezeknek a gyermeknek komoly nehézségeik vannak az írás. tífusz. melyek végül is viselkedészavarok megjelenésében csúcsosodnak ki. többségük hiperaktív. kiegyensúlyozatlan. visszahúzódó. mely a kapcsolatteremtés eszköze. melyet tesztekkel lehet mérni. Ezek a gyermekek speciális módszerekkel fejleszthetők. • Oltások (himlő ellen). • Ennek következtében gyakran iskolai kudarcot élnek meg. gátlásos. antidepresszánsok. diszkalkulia). Felmérjük • Az adaptációs képességeket.Az erős pszichés sokk változásokat hoz létre a csírasejtekben • A cukorbetegség a petesejtek sorvadását és nemi funkciózavarokat okozhat. • Fizikai traumák. számolás megtanulásában (diszlexia. a határintelligenciájúak csoportja. • A köldökzsinór általi fulladás stb. mely feszültséghez és ellenkezéshez vezet.).). kudarckerülővé teszi a személyt. kábítószerek) a petesejt pusztulásához vagy genetikai mutációkhoz vezetnek. 1. ólommérgezés). higany. himlő. sugárzás. X. A) Határ-intelligencia A normalitás és az értelmi fogyatékosság között van egy sajátos kategória. • Az V. akiknek IQ-ja 80-8590. • A téri strukturálás szempontjából hiányzik náluk a vizuo-motoros koordináció. szégyenlős. • Az iskolai tanterveket mindig adaptálnunk kell a lehetőségeikhez. és sikeresen integrálhatóak az általános iskolába. Az értelmi fogyatékosság osztályozása Az értelmi fogyatékosságot leggyakrabban az intelligencia-szint (IQ) és a fejlődési hányados alapján osztályozzuk. alkohol). főleg a grafo-motoros feladatokban ütköznek nehézségbe. megjelenhet az erőfeszítéssel szembeni negatív attitűd. diszgráfia. • Koponyasérülések és agyi traumák. kobalt. Posztnatális tényezők: • Az agyat támadó fertőző betegségek (agyhártya és agyvelőgyulladás. • A határintelligenciájú személyek tevékenysége sokszor kudarcba fullad. • A határintelligenciájú gyermekek a feladatokat csak bizonyos komplexitási és absztrakciós szintig tudják megoldani. • A kommunikációs viselkedést. • Szociális és érzelmi téren éretlenek. nehéz szülés alatt. arányok és téri irányok betartására. melyek a szülés alatt következnek be): • Fogós szülés. • Fertőző betegségek. megközelíthetik a normális pszichés fejlődésmenetet. A tanulás terén elkülöníthetünk néhány sajátosságot. melyek hatással vannak az agy működésére (skarlát. • Oxigénhiányos állapot bekövetkezése hosszantartó. cink. • Akut vagy krónikus mérgezések (ólom. TBC. • Az integráció szintjét. emotív. nagyság. illetve VI. • Nem megfelelő táplálkozás. hiányosak. Az adaptációs periódus leteltével a határintelligenciájú gyermek elég jól beilleszkedik az iskolai. nehézségeik vannak a másokkal való kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. • Az anya progresszív betegsége (TBC. osztálytól kezdve oktatásukban a gyakorlati készségek és a szociális kompetencia fejlesztése válik hangsúlyossá. az izoláltság és a frusztráció. malária. melyeket a pedagógus nem tud kiküszöbölni a normál osztályban hagyományosan folyó fejlesztéssel. szénmonoxid. nehézfémek sói: nikkel. • Lehetnek olyan funkciózavaraik. vitaminhiány. nem indokoltak. mely az igényszint csökkenését eredményezi. Gyakorlatilag ez az övezet a normalitás és az értelmi fogyatékosság között helyezkedik el. szakmai közösségbe és képes • 10 .3. képtelenek a forma. • A fizikai. A határintelligencia fogalma viszonylag új keletű. Az iskolai integráció során figyelembe kell vennünk az alábbi követelményeket: • A sérült gyermekeknek egyéni bánásmódra van szükségük. tápanyag-hiány). olvasás. gondolkodási folyamataik lelassultak. kémiai tényezők (atomsugárzás. vírusos betegségek (rózsahimlő. Perinatális tényezők (főleg olyan balesetekre vonatkoznak. • A gyógyszerek (citosztatikumok. vírusos sárgaság). • Gondolatmenetük zavart. • A fertőző. • Az alkalmazott módszereket. reakcióik sokszor kiszámíthatatlanok. • A gyermek érzelmi életének sivárságaga kihat értelmi és pszichés fejlődésére. gátoltak.

és valamilyen könnyebb tevékenységbe fog. A debilis nem rendszerezi a bevésendő anyagot. pontossága (főleg a finommozgások). viselkedéséért. hasonló tapasztalatból származnak). Az emlékezetükre jellemző a bevésés és a felidézés merevsége. hiányozhat az állítmány vagy az alany). • Akarat Az akarati tevékenység minden vonatkozása sérült: Az enyhe értelmi fogyatékos céljait pillanatnyi szükségletei. Az összefüggő beszéd 4 éves kor körül jelenik meg (az épeknél másfél éves korban). formáját illetve az anyag minőségét. általában nyelvtani szerkezete hibás (hiányzik az alany és állítmány közti személy és szám szerinti egyeztetés. nem figyel oda azokra elejétől a végéig. A gyakorlási lehetőségek biztosításával a motricitás érezhetően javítható. A mondatok használata kb. az épek és a köztük lévő különbségek gyakorlatilag eltörpülnek. mely lehetővé teszi a szociális autonómiát. A megértés nehezebb. Az enyhe értelmi fogyatékos könnyebben megállapítja a különbségeket. A debilitás az intelligencia fejlődésének elégtelenségéből származó hiányállapot. A pszichés fejlődés összes nehézsége ellenére a kommunikációs képesség megfelelő nevelési környezetben fejleszthető. mely a tárgyak manipulálását nehezíti. • Motricitás Minél súlyosabb az értelmi fogyatékosság. a felidézést nehezíti. Hiányoznak az elvont fogalmak. B) Enyhe értelmi akadályozottság Az IQ 50-85 közötti. Gyakori a negativizmus. • Emlékezet A bevésés nem eléggé akaratlagos. Az összetett mondat kevesebb szóból áll. Az értelmi fogyatékos nem várja meg az utasításokat. • Érzelmi megnyilvánulások 11 . Tehát gondolkodása nem kreatív. hanglejtést és beszédritmust is hibásan használják. A debilis nevelhető. • Gondolkodás Az enyhe értelmi fogyatékos gondolkodására és percepciójára a merevség. amelyek pontosan körülhatároltak vagy színesek. (az iskoláskorú enyhe értelmi fogyatékos érzelmi megnyilvánulásai az ép óvodásokéra hasonlít). Emlékezetüknek egy másik sajátossága a megbízhatóság hiánya (felidézéskor betoldhatnak idegen elemeket. ez a jellemző nagyobb életkorban is fennmarad. mivel az új információkat nehezen kapcsolja össze a már ismertekkel. Ez a térbeli tájékozódás illetve a tárgyak közötti relációk megállapításának zavarát vonja maga után. mely a 7-12 éves kori normál: fejlődésmenetnek felel meg. Szókincsüket a főnevek uralják. az igék száma kevés. amelyből a tárgy készült. A hangsúlyt. vagyis könnyebben észlelik a periférián levő elemeket vagy azokat. nehezen értik meg és ritkán. mint a normális személyek). és érdeklődése határozza meg. Az enyhe értelmi fogyatékosok másik jellemzője a percepciós tér beszűkülése (adott időegységen belül kevesebb számú elemet észlelnek. hanem reproduktív. zavaros. hanem azonnal hozzáfog a tevékenységhez. A debilis gyermekek szókincse sokkal szegényesebb. képes mentális korának megfelelő iskolai teljesítményre. melyek egy korábbi. • Beszéd. eltér a kitűzött céltól.középsúlyos és . hibásan használják a hasonlatokat. nyelv A debilis gyerek beszédfejlődése minden szempontból megkésett. .elboldogulni az életben.enyhe. A tevékenység kivitelezésének nehézségei adódhatnak emlékezeti vagy figyelmi zavaraiból is. A mentális kor függ a fogyatékosság súlyosságától. hogy a különböző elemeket nehezen társítja egy adott témához. a relációs szavak. képek részleteit képtelenek megkülönböztetni. Amint nehézségbe ütközik. Az észlelt tárgyak. mint a hasonlóságokat. az izomerő szabályozása stb. megközelítheti az épek szintjét. Egyes részletek elfedik a többit. viszont a debilis soha nem lesz teljes mértékben felelős tetteiért. amit a központi idegrendszer munkaképességének csökkenése vált ki • Viselkedés Az enyhe értelmi fogyatékos tevékenységére elsősorban az éretlenség jellemző. A motricitás zavara főleg a következő területeken nyilvánvaló: a mozgások sebessége. A debilisek pszichikus tevékenységének jellemzői: • Észlelés Az enyhe értelmi fogyatékosok nehézségbe ütköznek az elemzésben és szintézisben. 3 éves kor körül kezdődik (az ép gyermeknél másfél éves korban). Az enyhe értelmi fogyatékosok első szavai 2 éves (az ép gyermeknél 1 éves korban) kor körül jelennek meg. percepciójuk hiányos. a rugalmasság hiánya jellemző. annál nehezítettebb a mozgás is. mely a transzfer megvalósításának nehézségeit vonja maga után. metaforákat és jelzőket. jelzők. mint az ép intellektusúaké. A fogyatékosság súlyossága alapján elkülönítünk három kategóriát: . Nehezebben észlelik a tárgyak súlyát.súlyos debilist. a nagyságfogalom. a mozgásutánzás (mely nehezíti a legtöbb jártasság kialakulását).Gondolkodására az elsajátító funkciók túlsúlya jellemző. Az enyhe értelmi fogyatékosokra az épeknél nagyobb százalékban jellemző a balkezesség vagy a kétkezesség.

méhész stb. Vannak azonban olyan enyhe értelmi fogyatékosok. A szókincsük köznapi szavakra korlátozódik. • Családi és szocio-professzionális integráció Fogyatékos gyermek születése és jelenléte nagy megpróbáltatás a család számára. gyakran ellenséges reakcióik vannak. • Beszéd. ebből is következik infantilizmusuk. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek mégis. Binet (1975) írta le. összetörhet tárgyakat vagy saját magát. szert tesznek alapvető matematikai ismeretekre. érzékeny a kritikára. • Gondolkodás Konkrét és helyzetfüggő marad. 12 . A hevesség a dührohamig fokozódhat. A maximális fejlettségi szintjük a fogalmi gondolkodást éri el. mely a normális fejlődésmenetű 3 . hiányzik a tudatos kontroll. amikor az értelmi sérüléshez érzelmi zavarok is társulnak. nem sajátítják el a számfogalmat. kudarckerülő reakció vagy a harag kifejeződése Érzelmi életük gyerekes. ha folyamatosan igyekeznek. b. Harmonikus debilis. gondolkodási műveleteik pedig a 7 éves normálisan fejlődő gyerekével egyenértékűek. nyúlajak. Buta A. akiknek bűntudatuk van gyermekükkel szemben. kiejtészavarok jellemzik. és környezetük érzelmileg támogatja őket. ahol elsajátítják az írást. Gyakran kerül eufórikus állapotba. ezért képtelenek megfelelő érzelmi kapcsolatot létesíteni másokkal vagy korcsoportjukkal. a szülőkép az egyetlen viszonyítási kép. mely megnehezíti szociális integrációjukat. az ismeretszerzés terén nyilvánul meg. a jóváhagyását. A hullámzó lelkiállapot jellemző általában rájuk: olykor eufórikusak. Oktatásuk és nevelésük kisegítő iskolában.Az érzelmi reakcióik sokszor sokkal hevesebbek. melyre viselkedészavarok. érdeklődéshiány. darabosak. hangsúlyozott apátiával. eltorzult fülek. mint amennyire a helyzet indokolná. Keresi a környezetének az elfogadását. olvasást. állatgondozó. az egyetlen kapcsolati tapasztalat. Az emotív diszharmonikus debilist az különbözteti meg az instabiltól. aki nem képes koncentrálni. melyet nem tudnak uralni és kontrollálni. egyes esetekben akár az általános iskolában is történhet. C) A középsúlyos értelmi akadályozottság-imbecillitás Az IQ 20-50 közötti. Az enyhe értelmi fogyatékos képes elsajátítani valamilyen egyszerűbb szakmát (asztalos. Nem képesek elsajátítani a nyelvtani szerkezetek helyes használatát. A harmonikus debilis dolgos. ezért beszédük agrammatikus. általában a jobb intellektusúak körébe tartozik. a beszédérthetőség csökkentett. főleg a koponya és arc deformáltsága. naivitás. Sok szülő nem is tudja elviselni ezt a terhet és ezért képtelen a fogyatékos gyerek elfogadására. Nagyon sok bizarr viselkedésük valójában csak bizonytalansági. szófogadó. amikor a gyermek fejlődésének megkésettsége szembetűnő. de nagyon kíváncsi. Még akkor is. szabó. cukrász. folyton beszél és hiányzik belőle a valódi érdeklődés. mozdulatai esetlenek. befolyásolhatóság és nagyfokú hiszékenység jellemző. Az emlékezeti teljesítménye megfelelő. A butára az értelmi képességek patológiás állapota jellemző. Az izgatott diszharmonikus debilisre jellemző mindaz. Az az értelmi fogyatékosság az iskolai teljesítmény. • Motricitás Fejletlen és kevéssé differenciált. máskor apatikusak vagy éppen ingerültek. hogy érzelmi reakciói eltúlzottak és kiszámíthatatlanok. nyelv Beszédük tökéletlen. asszimetriái (távol ülő szemek. ami az instabil csoportra. akikre az elmosódott érzelmek jellemzőek. önző. folyton izgatott. Az érzelmek feletti ellenőrzés hiánya bonyolítja a környezetével való kapcsolatát. Klinikai csoportosítás Klinikai szempontból a debilitás a következőképpen csoportosítható: a. mint az intelligencia alacsony szintjét. Kialakulhat náluk az obszesszív viselkedés. Diszharmonikus debilis. merevséggel. adaptációs nehézségei vannak. Erre a kategóriára jellemzőek a szomatikus malformációk. építő. dülledt szemgolyók). kóros hazudozó. • Tevékenység Mindig nagyon éretlen és labilis. nagyon erős reakciókat produkálnak az elhagyásos helyzetben. Nem tud különálló mozgásokat végrehajtani (például képtelen kacsintani). Az öröm is átcsaphat náluk nevetési görcsbe. labilitással és alkalmazkodási nehézségekkel párosulva. a mechanikus problémamegoldás jellemző rájuk. felelősnek érzik magukat. képes alkalmazkodni környezetéhez. c. A megnyilvánulási forma alapján további alcsoportokat különíthetünk el: Az instabil diszharmonikus debilis. • Érzelmek. A diszharmonikus debilisre főleg érzelmi és viselkedészavarok jellemzőek. és elkeseredetten keresik a helyzetből való kilépés lehetőségeit. Az ilyen személyek azonban sikeresek is lehetnek. farkastorok. • Viselkedés Nagyfokú biztonság igényük van.7 éves kornak felel meg. Ilyenkor az értelmi fogyatékosság uralja a személyiséget. ha a szülők attitűdje megfelelő. különféle magyarázatokat keresnek erre. agresszívvé válhat a környezetében levőkkel. Olyan szülők is vannak. képes beilleszkedni a családba. képes megtanulni valamilyen mesterséget és azt normális körülmények között űzni.). Nem képesek megérteni a téri relációkat.Vielkedésük érzelmeik által meghatározott. de náluk az értelmi fogyatékosság súlyosabb és állandó motoros nyugtalansággal párosul. figyelni.

vagy hetero-agresszivitásba is. bántalmazni másokat. kivonni. hátgerincferdülések. A bámulatos középsúlyos értelmi fogyatékosok csoportjába tartoznak még azok is. . A nagyon súlyos értelmi fogyatékos gyermek jelenléte a családban mélyen érinti annak stabilitását. Ez utóbbiak impulzivitásuk és az ítélőképesség hiánya miatt képesek akár gyilkolni. • Kezük kicsi. dülöngélés. grimaszolás és hirtelen keletkező motoros impulzusok. mellkasuk széles. rövid ideig képes koncentrálni. ezért folyamatosan segítségre és felügyeletre szorul. szorozni vagy osztani. melyek szükségessé teszik intézeti elhelyezésüket.Rajz . . Képtelen az önvezérlésre.idiot savant”-nak is nevezik vagy bámulatos imbecillisnek. • Szociális és családi beilleszkedés A súlyos fogyatékos képtelen a kapcsolatai irányítására. másoknak azonban pszichopátiás megnyilvánulásaik lehetnek.hallás után képesek hosszú és bonyolult dallamok visszaadására . általában szelídek. • A beszéd A beszédnek csak nagyon egyszerű formáját sajátítják el. Aki nem teljesen idióta mutat bizonyos érzelmeket a környezete iránt. mely lehetővé teszi valamilyen egyszerű produktív tevékenység végzését és a munkaközösségbe való beilleszkedést. 1. A legtöbben nem tanulnak meg írni. fogaik szabálytalanok. de átválthatnak auto. Ez megnehezíti nevelésüket.az értelmi fogyatékosság és .• Figyelem Instabilitás jellemzi.Zene . arcuk kerek.Számolás . Arcuk és orruk hegye piros. • Szociális integráció A pszichés fejlődés függvényében valósul meg. • Emlékezet Bizonyos esetekben azonban akár kivételesen jó memóriájuk lehet. az ilyen hipermnéziás személyeket .a kromoszóma rendellenesség. • Szemük oldalt-ülő. Nyakuk rövid. akkor a legjobb megoldás a gyermek speciális intézetben való elhelyezése.Bámulatos szaglóérzékkel rendelkezők .akik nagyon gyorsan (a számítógépet túlszárnyalva) tudnak fejben. ujjaik laposak. lapos. hidrocephália.akit egész Európában ismertek . Az IQ 20-25 közötti. • Külalak Jellemzők rájuk a koponya-deformitások. és a társadalommal való kapcsolatát.. Mindezek mellett megtaníthatók az elemi önkiszolgálásra és egyszerű munkavégzésre felügyelet mellett. A kiegyensúlyozott középsúlyos fogyatékosok képesek az elemi szociális elvárásoknak megfelelni. D) A súlyos értelemi akadályozottság (idiotizmus). • Érzelmi életük Primitív ösztöneikhez. és állandóan félig nyitva van. Amikor a család nem képes megbirkózni a sérült gyermek nevelésével és nincsenek meg ennek anyagi feltételei sem. A szociális integráció szempontjából elkülöníthető a teljes és a részleges idiotizmus. a normális fejlődésben a három éves kor alattinak felel meg. Képesek órákig egyhelyben ülni. 13 . passzívak. mozgásuk monoton. • A mongoloid gyermekek lassúak. karjuk rövid.például a cicák Raphaellója . • A Down szindrómás személyek feje kicsi. nem differenciált. mely “bohóc-arcúvá” teszi őket. • Pszichomotoros labilitás jellemző rájuk. füleik kicsik. A beszédben nem képes egy szótagú szavaknál egyebet elsajátítani. • Motricitás A pszichomotoros struktúra egyszerű. • Felfogóképességük korlátozott. A középsúlyos értelmi fogyatékosok nevelésének fő céljai a képességfejlesztés illetve a szociális készségek alakítása. mikrocephália. romlékonyak. szagokat. hiányoznak a pofacsontok és a szemkörüli kiemelkedések. és ez lehetővé teszi motoros és vegetatív funkcióinak tréningjét. távol ülő szemek. míg a középsúlyos értelmi fogyatékosoké 26 év.4. tömpék és szétállóak. apatikusak.a sajátos fizikum.nagyon könnyen differenciálják a különböző illatokat. Megnyilvánulásai is primitívek: egyszerű himbálózás. a testhez és az erogén zónákhoz való nárcisztikus ragaszkodáshoz kötött. A fertőzésekre való különös érzékenységük magyarázza korai elhalálozásuk gyakoriságát. lopni vagy szexuálisan. olyankor is. egyenlőtlenek. A nagyon súlyos értelmi akadályozott ösztönvilágban él. nyelvük nagy. mechanikus emlékezetük és a beszéd fejlődése jelentősen megkésett. összeadni. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák A Down szindróma Ezt a szindrómát Langdon Down írta le 1866-ban és három fő jellemzője: . akiknek különleges képességei a következő területeken nyilvánulnak meg: . • Figyelmük életkoruktól függetlenül ingadozó. amikor valami iránt érdeklődik. fogrendellenességek. mely ugyanakkor az értelmi fejlődésben diszharmóniát is okoz (például képesek több-száz sort megjegyezni egyszeri elolvasás vagy meghallgatás alapján). Lábuk és lábujjaik rövidek. nem tud az esetleges veszélyek ellen védekezni. asszimetrikusak. szájuk kicsi. Átlagéletkoruk 19 év. rajzaik primitívek és inesztetikusak.

1893-ban Dr Davila Károly lakása mellett hoz létre egy iskola-szerű intézetet. mely a későbbiekben az “Erzsébet Otthon” részlegévé válik.A hallássérülések okait és a veszélyeztető tényezők prevenciójának lehetőségeit kutatja. kompenzálják a sérülést.Tanulmányozza a pszichofizikai fejlődés sajátosságait.E fogyatékosságtípus tanulmányozásával. Viselkedésükre az utánzás a jellemző.Előkészíti az orvosi beavatkozásokat (dobhártya-műtét). Gesztusaik konkrétak. hogy a lakosság körülbelül 1 %. Ezt a szindrómát . .3. hallássérültek tanításának módszertana. családi. örökletes. Általános ismeretek Hazánkban a hallássérültekkel való törődés több mint 100 éves múltra tekint vissza. melyek alapján a hallássérült felvehető normális általános vagy speciális iskolába. zajártalom.2. . 2. melyek lehetővé teszik a rehabilitációt és a szociális integrációt.Megpróbál olyan hatékony módszereket és technikákat kidolgozni. 2. mindezekhez igénybe veheti technikai segédeszközként a hallókészüléket.4. orvosi. nagyothalló.. a hallássérült kisgyermek. leírásával foglalkozik. süketbeszélő. b) A szurdopszichológiára (a szurdopszichhológia története. családi és szociális jellemzőit és kiemeli a szociális nevelő hatások szerepét a hallássérültek személyiségének formálásában. Beszédük infantilis. sztereotipek. hallásfogyatékos. . sugárzás. hallássérültek munkalélektana) c) A szurdotechnika a hallásmaradvány maximális kihasználásához szükséges technikai segédeszközök felfedezésével. A hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján elmondható.1. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia . A hallássérülés gyakoriságát számos tényező befolyásolja: földrajzi. Az életkor előrehaladtával ez az arány növekszik. a hallászavarokat és .a (veleszületett vagy kora gyermekkorban szerzett) hallássérült. balesetek. • Emlékezetük elsősorban mechanikus és a bevésés rövid távú. • Általában vidámak. . nem megfelelő orvosi kezelés. később süketült. valamint melyek alapján képes beilleszkedni a társadalomba és a produktív munkába. gyakran beszédhibások. Terminológia A tudományban illetve a köznyelvben használt fogalmak a hallászavarok megnevezésére a következők: süketnéma. hallássérültek kísérleti lélektana. 2.Megállapítja és magyarázza a hallássérülés bekövetkezésének idejét és súlyossági fokát. csak sztereotípiák elsajátítására képesek. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása A hallássérültek gyógypedagógiájában a hallássérülést elsősorban a kórokozó tényezők és a bekövetkezés ideje alapján • 14 . szurdodidaktika. kromoszómapáron jelenik meg egy plusz kromoszóma. A hallássérültek pedagógiája tanulmányozza és megállapítja a hallásveszteség azonnali és távlati hatásait. oktatás. hogy egyes iskolákban speciális osztályok működjenek fogyatékosoknak. járványok. később süketült) által befolyásolt beszédindítás és beszédfejlesztés elveit valamint általános és specifikus módszereit. hallássérültek általános lélektana. a hallásveszteség bekövetkezésének ideje és súlyossága (süket. a felidézés nehéz. • A hallássérültek gyógypedagógiája további tudományágakra oszlik: a) A szudopedagógiára (a szurdopedagógia története. az ismerősökkel barátságosak. konkrét helyzethez kötött. Jelenleg hazánkban nagyothallók és süketek számára óvodák. szeretik a zenét és a táncot. . ezért biztosítanunk kell számukra a pozitív viselkedésmodellt. alkoholizmus. tökéletesítésével és gyártásával foglalkozik d) A hallássérültek szociológiája. fejleszti a beszédmegértést szájról olvasással. . a technikai beavatkozásokat (hallókészülékkel való ellátás) és az auditív kompenzációs beavatkozásokat. auditív diszfunkció. az idősek körében pedig már eléri az 50%ot. mivel a 21. igénylik a figyelmet és a szeretetet. nevelés és a rehabilitáció megfelelő eszközeit keresi. monoton. Az 1924-es a tanügyi törvény előírja. így a Down szindrómásoknak 46 kromoszóma helyett 47 kromoszómájuk van. alultápláltság. hogy nagyon jó a ritmusérzékük. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2. hallássérült. 2. iskolás pszichológiája. általános és szakiskolák valamint technikumok működnek. A Down szindrómások fejlődési rendellenességeik miatt a középsúlyos vagy súlyos. Érdekes viszont. nagyothalló. vírusok.21-es triszómiának” is szokták nevezni. A nagykorúság elérésekor a hallószervi elváltozások és zavarok aránya már 10%-ra nő. óvodáskori és iskoláskori szurdopedagógia).Kidolgozza azokat az elveket. majd a Focşaniban működő intézethez (1865) kapcsolják. nagyon ritkán az enyhe értelmi fogyatékosságok közé sorolhatóak. . a beszédet korrigálja.Hangjuk rekedtes.A kompenzálás.Tanulmányozza a hallássérült gyermek életének és tevékenységének sajátosságait.

heroin. A nagyon súlyos hallássérülteknél 90 dB fölött veszteséget mutatnak ki. trombomicin és akár a nagy dózisban adott aszpirin vagy a kinin is okozhat hallássérülést. melyek hallókészülékkel javíthatók. vagy olyan tényezőkre is visszavezethető. speciális hallókészüléket és klasszikus beszédhiba-javítást igényelnek. érrendszeri betegségek. • A hallássérülés súlyossági fok szerinti osztályozása A normális hallású személyek képesek meghallani a 0-20-30 dB erősségű hangokat. A hang egy energia-forma. Műthetetlen. Hallásmérés • A hangerő mérése. A hallásveszteségük meghaladhatja a 120 dB-t. melyek a külső. rubeola. közép vagy a belső fülre hatnak.). Nem értik sem a suttogó. annál szélesebb a levegő görbéje. melyek nehezen azonosíthatóak. bakteriális fertőzések (tuberkulózis. ergotin. fájdalomküszöbe is csökkentett lehet. mérgezések. erőteljesebb a továbbadott energia. és a percepciós zavarok egyaránt jelen vannak. A prenatálisan szerzett hallássérülés lehet ismeretlen eredetű is. illetve a vércsoport összeférhetetlenség az anya és a magzat között. Ezen kívül prenatális hallássérülést okozhat a terhesség alatti röntgen-sugárzás. magassága.nagyon súlyos hallásveszteség (nagyon hangos zörejeket is meghall. A humán percepció sajátosságait figyelembe véve a gyenge hangok 20-30dB-sek.enyhe hallásveszteség (ha nincs nagy távolságra a beszélőtől. A Nemzetközi Audiofonológiai Iroda adatai szerint: • 0-20 dB között . kémiai és hormonális okok. az anya maláriás megbetegedése. krónikus alultápláltság. akkor hallja a beszédet). cochlea . Előbb műtéti korrekciót hajtanak végre. gentamicin. amplitúdója 20 mikropascal. kontergán). Családban előforduló pajzsmirigy elégtelenség). kanamicin. kábítószerek (morfium. • 70-90 dB között. Hallókészülékkel javítható. c) Kevert hallássérülés. b) Perinatális hallássérülés Okai: a szülés közben bekövetkező anatómiai sérülés. mumpsz. • 20-40 dB között .középsúlyos hallásveszteség. Az éles hangok percepciója zavart. A hallássérülések tehát lehetnek: • Öröklött hallássérülés • Szerzett hallássérülés a) Prenatális hallássérülés Okai: a terhes nő fertőző betegségei. szamárköhögés stb. e nélkül a közeli beszédet is csak nehezen érti). zajártalom (zajos környezet). Az emberi fül normálisan nem fogja fel az összes rezgést (pl. szifilisz).normális hallás (a beszédet problémamentesen hallja). A bel 1/10-ét jelenti és megfelel körülbelül a nyárfalevél szélcsendben keltett hangjának. metabolizmuszavarok. tífusz. Más típusú felosztások is használatosak a hallássérültek gyógypedagógiájában. középfül-gyulladás. Mindezek megzavarják a központi idegrendszer későbbi fejlődését. ultrahangok). Annak a legkisebb hangerőnek. mumpsz. Általában jó eredményeket lehet velük elérni. melyet okozhat a köldökzsinór nyakra tekeredése is. melyet dB .5. vércsoport összeférhetetlenség. A hallásveszteség körülbelül 60-70 dB. ólmos víz). koponya-téri bevérzések. A decibelskála logaritmus-skála és hallásküszöbként a 20 A-t használja. Két nagy csoportot különítenek el. marihuána. közepes vagy súlyos hallássérült. Jobban értik a magas.sérülés. (hallókészüléket igényel. Ugyanakkor hallássérülés okozhat az oxigénhiány is (kék aszfixia) vagy a szülés közbeni fulladásos állapot. Ilyen például a méhen belüli citomegalovírus fertőzés (mirigy-gyulladás) vagy a rubeóla vírus.súlyos hallásveszteség (zörejeket illetve egyes magánhangzókat hall). annál magasabb a hang frekvenciája. rubeola vírus. c) Posztnatális hallássérülés Okai: koponya vagy agy-sérülés. • 40-70 dB között. • 90 dB fölött. vagyis a dB érték annál nagyobb. Aki csak a 20 dB fölötti hangot hallja. melyet a rezgés hoz létre. mint a mély hangokat. sárgaság. sem a túl hangos beszédet. mint a normális hallásúak számára. A frekvenciát Hertzben mérik. Az ember hallása 20 és 20000 Hz közötti. melyek az anyánál nagyon könnyű lefolyású betegségek. A sérülés helye szerint(az analizátornak melyik része sérült) megkülönböztetünk: a) Vezetéses hallássérülés.) Speciális hallókészüléket igényelnek.ben mérünk. A Hertz a rezgés mértékegysége.osztályozzák. Minél erősebb a vibráció. b) Percepciós hallássérülés. cukorbetegség. A hallókészüléket viselő számára a hangerő és hangmagasság sokkal fontosabb jellemzők. vérzések. A hangerő függ a nyomatéktól. A vezetéses zavarok. A szülés közbeni traumák a belső fülben vérzést idézhetnek elő. kanyaró. neomicin. melyek további speciális formákat tartalmaznak. kanyaró. endokrin zavarok (pl. az anyai alkoholizmus. Ezek mellett vannak más negatív hatások. fertőző betegségek (agyhártyagyulladás. kokain. Minél gyorsabb a rezgés. vagyis a meghallott hang fájdalomérzetet válthat ki. ez a standard vagy a viszonyítási hang. a gyógyszerek közül a sztreptomicin. de a magzatra katasztrofális lehetnek. az enyhe. Az emberi fül ennek 1000000 szeresét is képes tolerálni. 2. az erősek pedig 80 vagy nagyobb dB értékűek (a 15 . mely az emberi fül számára még érzékelhető. mint például a fogamzásgátlók (kinin. ezután következik a hallókészülékkel való ellátás. skarlát. agyvelőgyulladás. decibelskálák A decibel a hangerősség egyezményes mértékegységének legkisebb egysége.

a hallássérültek gondolkodása konkrét. sőt bizonyos tekintetben még fejlettebb is. normál és kiabáló hangot). A demutizálás kezdeti szakasza . szintézis. melyeknek a hangmagassága oktávonként változik. c) a gondolkodás absztrakt fogalmakat és relációs rendszereket használ. melyben a gondolkodás és a beszéd egyre jobban hasonlít a hallókéhoz. Egyik füle szabadon van. hogy ide fejlődjön a hallássérült gondolkodása különböző fázisokon halad át: a) a gondolkodás konkrét tárgyakkal és képekkel operál. elvonatkoztatás és az általánosítás elsősorban vizuálisan történik. • Emlékezet Érzelmi és motoros emlékezetük jellemzői megegyeznek a hallókéival. a beszédtanulással párhuzamosan fejlődik. A 6 méteres távolságot krétával jelöljük. Az audiometriai kutatások alátámasztják. sablonos. A hallássérültek természetes sajátossága. javul a kiejtés. hogy a hallássérültek 90%-ának van valamilyen hallásmaradványa. lehetővé válik a tárgy lényeges tulajdonságainak kiemelése. A beszéd hanggal való vizsgálata útján csak a sérülés súlyosságát lehet megállapítani. A vizsgálatvezető két vagy három szótagból álló szavakat mond. Betzold dolgozta ki ezt a módszert. de már megjelennek a szavak is. A gondolkodás és a beszéd fejlődése nagymértékben függ attól. akkor erős halláscsökkenés állapítható meg nála. . A motoros és orális tanulás a nevelés teljes folyamatát kíséri. hogy képzeteikben a vizuális és motoros jegyek dominálnak. Mivel általánosított képekkel dolgozik. melyben a gondolkodás és a nyelv főleg képi. mely legalább 6 m hosszú. A hallássérült is képes az előzetes ismeretek. • Racionális gondolkodás A demutizálás kezdetén ítéleteik és racionális gondolkodásuk képek. akkor a vizsgálatvezető fokozatosan közeledik hozzá. Ahhoz. motoros elemek dominálnak. amelyben egy sor hangvillát használnak. korlátozottá válik. mivel felborul a gondolkodás és a nyelv közötti egyensúly. A gondolkodás és a beszéd fejlődése pozitívan befolyásolja a teljes pszichikus fejlődést.A normális hallás feltételezi. Gondolkodásuk tehát konkrét. • Képzelet A hallássérültek képzeletében a vizuális. most már közelebbről. de beszélő személy pedig főleg szavakat és részben képeket használ. de nem egyenlő vele. mely hangvilla segítségét igényli. összehasonlítás. A vizsgálat során a különböző hangerőt használunk (suttogó. össze lehet hasonlítani a légvezetéses és csontvezetéses hallást. c. hogy a beszédhangot 6-8 m-ről felismeri. Az általánosított képzet. mint például: A hallásélesség mérése: a hallás tesztelése beszédhanggal Gyors és a szakember valamint a szülők számára kézenfekvő módszer. • Gondolkodás A süketnéma gondolkodása képi. valamint az oksági összefüggések felállítása. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői A hallássérülések egyes formái értelmi fogyatékosságot is okozhatnak. nem lehet a sérülést lokalizálni.Ha 1-4 m között. ez utóbbi pedig a beszédindítástól és a beszédfejlesztéstől függ. Ezek segítségével meg lehet állapítani.természetes beszélgetés hangereje kb 60 dB). hogy ismételjen meg minden egyes hallott szót. és kifejező-eszköze a jel-nyelv. A vizsgálatot egy csendes szobában végezzük. A vizsgálat technikája: a gyermek leül a székre. melyek lehetővé teszik a gondolatok kidolgozását. hogy a halló analizátor melyik része érintetlen (például ha a hangvezetés sérült. b) a gondolkodás konkrét verbális fogalmakat használ. tartalommal tölti ki a szenzoriális és a szenzoromotoros tükrözéseket. akkor enyhe halláscsökkenés. a beszéd 16 . Összehasonlítva a hallók gondolkodásával. így a tanult szavak egyre gyakrabban helyettesítik a gesztusokat. érzetek és percepciók alapján új képzeteket létrehozni. 2. gondolatok. a másikat letakarja. melyben az analízis. előbb mély majd magas hangzásúakat. merev. .a gondolkodás és a beszéd még mindig főleg képi. mennyire sajátította el a szó nyelvet. A hallássérülés azonban továbbra is meghatározza a kifejezésmódot. hogy a hallássérült a demutizálás melyik szakaszában van. Eszközigényes hallásmérés Ez egy másik módszer. fejletlen. • Képzetek A süketeknél a képzet a fogalommal analóg. háttal a vizsgálatvezetőnek. A kognitívverbális emlékezet viszont lassabban alakul ki. akkor a vezetéses hallássérült a mély hangokat észleli. A demutizálás előtti szakasz. Így a szenzoriális információkat az intellektuálisak kiegészítik. és ugyanazzal a hangerővel megismétli a szót. A demutizálás során illetve a nagyothallók beszédfejlesztése során folyamatosan bővül a szókincs. A demutizálás folyamatában a hallássérült a jelnyelvről lassan áttér a szónyelvre. Ha nem hallja vagy hibásan ismétel. b. Az elvonatkoztatás azonban a fogalmi-verbális gondolkodás létrejöttével fejlődik. és képi gondolkodása fogalmi verbális gondolkodássá fejlődik. Ezt a hallásmaradványt különböző módszerekkel és technikákkal lehet feltérképezni. és részben szavak alapján működik.6. A gyermek azt az utasítást kapja. . beszűkített. A demutizálás szakaszai: a.Ha a személy csak 4-6 m távolságból hallja meg a hangot. Az előrehaladott demutizálás. A hallássérült. az elvonatkoztatás nehezen jön létre. A megismerés szenzoriális szintjére (érzetek és percepciók) a jelnyelv és az általános képzetek nyomják rá bélyegüket.

Ugyanakkor kutatja azokat a nevelési.). oktatásuk és nevelésük. hogy a szónyelvet használná. Tehát a gesztus. A jelnyelv használata azonban a társadalomba való beilleszkedés gátja is lehet. baleset) következett be. A veleszületett látássérültek. szerepjátékkal. hanem a gyengénlátókra is kiterjed. ha két közösséghez is tartozhatnak: a hallókéhoz és a hallássérültekéhez egyaránt.1. a feladatban való részvételt. Különböző speciális módszereket dolgoztak • 17 . a kinesztetikus észlelés fejlesztése (tapogatás. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre A tiflopszichológia a gyógypedagógia egyik ága. iskola). valamint az eszközök használatának elméleti megalapozását is felvállalja. Ez utóbbiak sokkal intenzívebben élik meg látásvesztésüket. a kézmozgás kifejezi és tükrözi az érzelmeket. hanglejtés) szolgálják. rajzzal és sétákkal.minősége nem éri el a hallókét. • A tiflopszichológia nemcsak a teljes vakság állapotát tanulmányozza. Az oralizmust illetve a kétnyelvűséget is mérlegelnünk kell. habár a kapcsolatteremtési nehézségeik vannak. tárgya a látássérültek fejlődésének törvényszerűségei. vibráció. Már a korai nevelés során is biztosítanunk kell a hatékony kommunikációt a gyermek és környezete között. ritmus. oktatási. mint azok. Az orális módszer sikeres alkalmazásának feltételei: • A kommunikáció vágyának felkeltése és szükségességének megtapasztaltatása. • Ugyancsak a tiflopszichológiából vált ki a tiflotechnika. a feszültségszintet. mivel szónyelve nincs kellőképpen kialakulva. képesek legyenek integrálódni a közösségbe. artikuláció zavarai fennmaradnak. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3. mely biztonságos a sérült számára. rehabilitációs módszereket. Ugyanakkor a gesztus kifejezi a beszélő lelkiállapotát is. melyben a szakemberek figyelme nemcsak a vakokra. és ágai: a tiflopszichológia és a tiflopedagógia a gyógypedagógia tudományához tartozik. óvoda. kevesebb belső feszültséggel küzdenek. • Vizuális észlelés fejlesztése (testmozgások. emlékezet fejlesztése játékokkal. • A tiflológia. mely elősegíti az érzelmek kifejezését. A szónyelv fejlesztésének követelményei: • A gyermeket halló és beszélő környezetbe helyezzük (bölcsőde. • A korai nevelésben használnunk kell a jelnyelvet is. Ha a korai életévekben elsajátítja a jelnyelvet. A látássérülés a viselkedés kiegyensúlyozatlanságát eredményezi. sajátosságai. fejlődésmenetét. hangerő. az írás és olvasás szintje nagyon alacsony azoknál. anélkül. akiknél a sérülés később (betegség. érzelmi kapcsolatok kialakítása. • Be kell vezetnünk auditív módszereket a nevelésbe. szájmozgások utánzása stb. A korai nevelésben az orális módszer kizárólagos alkalmazása megfosztja a gyermeket a reális kommunikációtól. melyek a jelentést hangsúlyozzák (szimbolikus. • Beszéd. vagyis a jelnyelvet és a szó nyelvet párhuzamosan kell tanítanunk. • Párhuzamosan fejlesztenünk kell a szájról olvasási képességet és a vizuális percepciót. mely a hallók társadalmába való beilleszkedés feltétele. mint különálló tudományág. mely elfogadó vele szemben ahhoz. a súlyos gyengénlátás és a gyakorlati vakság állapotát is. • A figyelem. az önbizalmat. hogy személyiségfejlődésük minél zavartalanabb legyen. A szónyelv globális szintje. A gesztusok nagyon korai életkoroktól kísérik a beszédet. akik kizárólag az orális módszert alkalmazzák. gondolkodásuk és személyiségük alakulását. mimika. mely a különböző oktatási segédeszközök gyakorlati kivitelezésével foglalkozik. a sérüléssel kapcsolatos gondolatok egész életüket meghatározzák. melyekkel a látássérülteket fel lehet készíteni az életre. hanem a látásveszteség különböző súlyossági formáit a nagyon enyhe gyengénlátástól. A jelnyelv túlzott használata a szónyelv elsajátítását gátolja. A látássérültekkel való munkában figyelembe kell tehát venni a fogyatékosság típusát és súlyosságát. fejlődésüktől függ a kommunikációs képesség kialakulása. lehetővé teszi az erőfeszítés nélküli információszerzést. • Ezért a tiflopszichológiából kivált a tiflometodika. mely negatívan hat a személy és környezete közti kapcsolatra. figuratív gesztusok) és vannak olyanok. A kezek mozgása kiegészítheti a verbális kifejezés nehézségeit. légzés és artikulációs mozgások). akkor a jelnyelvhasználatról egyenesen az írásra tér át. Ezért a hallássérült gyermek korai nevelésében a bilingvizmust kell előnyben részesíteni. A felnőtt hallássérültek akkor fejlődnek a legjobban. bemutató. Fontos egy olyan környezet létrehozása. a rehabilitációban és a szociális integráció elősegítésében alkalmazott eljárások és módszerek tudományos megalapozása. • A tiflológia szó etimológiája (görög eredetű tifos = vak és logos = tudomány) is rámutat arra. Az egyedfejlődés során az első szavak megjelenése valamint a szimbolikus gesztusok használata között korrelációt állapítottak meg. melynek célja az iskolai programban szereplő tantárgyak speciális módszertanának a kidolgozása. nyelv és érzelmek A szónyelv és a jelnyelv szoros kapcsolatban áll. a tevékenységük szervezését tanulmányozza. az intonáció. 3. melyek a kommunikáció integrálását (ritmus. és befolyásolják a beszéd érthetőségét. a látássérültek sajátosságait. a szociális beilleszkedést és az általános pszichés fejlődést stb. Vannak olyan gesztusok. • A hallókészülék segítségével az auditív észlelés fejlesztése. hogy ez egy jól körülhatárolt terület.

Ebből következik. és minél 18 . • Észlelés A gyengénlátóknál a vizuális ingerek feltérképezésének beindulása. melyek pontos. mely ellenségesen kezeli fogyatékossága miatt. közelre néző optikai erőfeszítést kívánnak. szükséges és kötelező. hogy azok a tevékenységek. Egész sor eljárás létezik. ha más észlelési módozatokkal együtt alkalmazzuk. tökéletesítését és fejlesztését szolgálják. ezért a percepciós sémák nem vesznek részt közvetlenül a reprezentációk létrehozásában és a komplex képek felidézésében. Az ilyen súlyos rövidlátást csak részben lehet korrigálni. mely a szem szöveteinek vékonyodását és dezorganizálódását okozza. Az asztigmatizmus A szaruhártya rendellenes szerkezete okozza. ezért a fénysugarak a retina mögött találkoznak. A fizikai erőfeszítést is kerülnie kell (például súlyemelés). Ez a fajta rövidlátás nem haladja meg a 6 . Az iskolai rövidlátás megnevezés onnan származik. A rövidlátó élesen látja a közeli tárgyakat. A normális fénytörési képességgel bíró szemet nevezik emetróp szemnek. akiknek látásélessége 0. mivel ez retinaleválást okozhat. a kört ellipszisnek láthatja). Miópia A rövidlátó szemen morfofunkcionális rendellenességeket tapasztalunk.elsősorban a szem fénytörési képességétől. a látásmaradványokkal rendelkezők számára vagy a centrális látássérültek számára. Prognózisa nem valami bíztató. Korrekció hiányában hibás attitűdök. a retinán keletkező kép.. ezért a gyengénlátás és a vakság okait nem lehet külön-külön tárgyalni A látássérülés leggyakoribb és legismertebb okai és formái: • A fénytörési zavarok (ametrópiák) A retinán kialakuló normális kép kialakulása két fő összetevőtől függ: . ha csak a látássérült személy nem kerül olyan környezetbe. például a taktilis kinesztéziás észleléssel.2 (gyengénlátók). A normális működés a külső és belső tényezők egységéből adódik. mivel progresszív jellegű. a fénytörési zavarok gyűjtőneve pedig az ametrópiák. Az optikai korrekció azokban az esetekben is javasolt. ezeknek a képe pontosan a retinán alakul ki. c).másodsorban pedig a fénytörési közegek tökéletes transzparenciájától. szervezése zavart. 3. 3. bevérzése vagy leválása. hiányos és hibás jellege erőteljesebbé válik. Hipermetrópia A fénytörési képesség csökkentett vagy a szemtengely rövidebb a normálisnál. A komplex képek felidézésének nehézsége miatt a mentális teljesítmény csökkentett. egyik vezető oka a súlyos gyengénlátásnak és a vakságnak. A rövidlátást konkáv lencsével lehet korrigálni (mínusszal jelölik). Az aliglátóknál a percepciós kép szegényes. amíg a szervezet fejlődésben van. A rövidlátás optikai korrekciója teljesen megvalósítható. ezért a gondolkodás fejlődése és a gondolkodási műveletek kialakulása megkésik. a retinán keletkező kép homályos lesz. Optikai korrekciója konvex (plusszal jelölt) lencsével lehetséges. melyek vagy a teljes. A látássérültek pszichés fejlődése A látássérültek pszichológiai fejlődése viszonylag normális.10 dioptriát. másolás. a távoli tárgyak viszont elmosódnak.ki vakok számára. Ezek a komplikációk a szemgolyó növekedésének tulajdoníthatók. mely 20-21 éves korig tart. A látássérülések etiológiája és osztályozása Nincsenek olyan különleges tényezők. melynek fénytörési képessége tengelyenként változó. ha az osztályterem nem kellően megvilágított) károsan hatnak a rövidlátásra. addig. . b). ha a latens távollátáshoz kancsalság is társul. betűszedő vagy az iskolai tevékenységek (olvasás. melynek következtében a fénysugarak a retina előtt találkoznak. mint például az órás.Erős. míg a közelieket homályosan látja. A rövidlátás két típusát különítjük el: . A progresszív rövidlátás általában az örökletes hajlam és a favorizáló környezeti tényezők kölcsönhatásának eredményeként jelentkezik. vagy részleges látásveszteséget előidéznék. melyek a kompenzációra alapozva a vizuális észlelés gyakorlását. hogy a retinán kialakuló kép akkor lesz helyes és megfelelő.2. progresszív rövidlátás Ez egy súlyos rendellenesség.05 -0. melyek növelik a munkahelyi vagy a közlekedési balesetek előfordulásának lehetőségét. • Három típusú ametrópiát különítünk el: a). ha a szemgolyó szerkezete normális.Iskolai rövidlátás Lassú látásromlás jellemzi. tehát homályos. Eredményeképpen a retinán keletkező kép torzzá válik (a pontot vesszőnek. A rövidlátó gyermeket meg kell óvni a vizuális erőfeszítésektől. szegényes percepciós kép és hibás vizuális reprezentációk keletkeznek. A távoli tárgyakat világosabban. gyakran romlik a szem 15-40 dioptriáig. . Ezek főleg akkor hasznosak.3. Gyakran társul hozzá a retina sorvadása. mert ez által meg lehet előzni a másodlagos sérülések kialakulását: (például fizikai deformitások kialakulását hátgerincferdülés). a normális látásúakétól eltérő sajátosságokat mutat.

mely még hangsúlyosabbá válik. Ha a látássérülés veleszületett. Az ábécé. 2 és 5 pont.olvasás A gyengénlátók. vagy köveket helyeztek el homokos ládába. A felhalmozott információ mennyiségből sokkal többet tudnak aktualizálni. A pontok magassága 1 mm és a közöttük levő távolság 2. A legelején bogokat használtak 1 . Mivel a tapasztalton alapuló tudás hiányzik. Minél később következik be a sérülés. elősegíti a nyelv megfelelő fejlődését. A vakok téri képzetei a tárgyak taktilis kinesztetikus megismerése alapján alakulnak ki. ezek alapján jönnek létre a fogalmak. 1909-ben Louis Braille. mert viszonylag kevés kép alapján fejlődik a nyelv és a kommunikáció. 2. amelyben vezető csatorna a taktilis-kinesztetikus észlelés. Braille ábécéje 76 különböző jelből áll. c = 1 és 4 pont. Ez a jelenség a gondolkodást csak részben serkenti. ítéletek. • A vakok speciális írás-olvasás-rendszert használnak. • Képzetek A képzetek jellemzői attól függnek. 2. tehát auditív úton irányítja a kognitív tevékenységet.4. Ez az ábécé ugyanolyan grafikus kifejezési lehetőséget biztosít. nem ismerik azt a tárgyat. akik előbb-utóbb teljesen megvakulnak. Saját ábécéjét tökéletesítve eljutott 64 kombinációig. hogy mikor következett be és milyen típusú a látássérülés. a 6 pont helyzetét változtatva megalkotta a 64 relief pontból álló pontábécéjét. A verbális kinesztetikus analizátor segítségével valósítható meg a szavak hangokra bontása és ezek szemantikus egységként való megértése. ha esetleg értelmi fogyatékosság is társul a látássérüléshez. Az emlékezetük nagyon jól fejlett. a kötésmód (tengerészcsomó . mindenik 1-6 pontból áll. i = 2 és 4 pont . bár nem volt pszichológus. jelenséget. 3. a taktilis és a kinesztetikus. Ez az eltérés főleg a tanítás első éveiben jellemző a vakokra. és annál nagyobb számban vannak jelen. annál világosabbak a vizuális képzetek és képek. mint a látók. 4 és 5 pont. b = 1 és 2 pont . Többnyire nehézségekbe ütközik a gondolkodási műveletek elsajátítása is. A taktilis kinesztéziás percepciónak köszönhetően. kivéve a progresszív látássérülésben szenvedők. és mivel állandóan erre kell támaszkodnia. Az auditív analizátor segítségével valósítható meg a fonetikai diszkrimináció és a helyes hangképzés. ezért szükséges a szóbeli utasításokat és leírásokat a poliszenzoros érzékeltetéssel összekapcsolni. a vakok is tárgyilagos ismerethez jutnak a letapogatott tárgyakról. A figyelem relatív jól fejlett. A vak nem tudja olyan pontosan érzékelni hallás útján egy akadály jelenlétét. 4 és 5 pont • 19 . • Gondolkodás A gondolkodás fejlődése azért marad el a normálistól. valamint szükség lehet speciális nagyvonalközű füzetekre és nagyobb betűkarakterekkel írott könyvekre. Ennek következtében a vakok szókincse gyorsan bővül. ezért az elvonatkoztatás és az általánosítás is nehezített. h = 1. 2 és 4 pont . A 4 éves kor után bekövetkező látásvesztés esetében megőrződnek bizonyos vizuális képzetek. e = 1 és 5 pont . ezáltal lehetővé válik a szó leírása. tapasztalati alapja. Használták még a domború írást palatáblára.kb 30 fajta létezik) által nyertek jelentést: betűket. ezért figyelmét folytonosan irányítania kell a felfogott ingerek erősségének és jelentésének függvényében. A vakoknál a szenzoros adatok hiányosságai eltérést hoznak létre az absztrakt és a konkrét megismerés között. Ezeket a betűket az 1. f = 1. hogy a fényviszonyok jobbak legyenek. • Mindezen írásmódok korlátoltak voltak. és kinesztetikus analizátor segítségével lehetséges. a = 1 pont. Ez az eltolódás természetesen a beszéd javára történik. d = 1. a jelenségeket és tárgyakat csak formálisan ismerik. az írásjelek és a számok a hat pont kombinációjából alakíthatók ki. a pontozótábla minden cellájába egy karakter írható. Ehhez azonban speciális segédeszközökre van szükségük: például az asztal dőlés szögének megváltoztatására annak érdekében. a szavaknak nincs valós. grafémákká alakítása. lehetőleg természetes fényt. képesek megtanulni a síkírást (fekete-fehér).gyakrabban idéztetjük fel a személy előzetes optikus tapasztalatait.másfél méter hosszú zsinóron és a köztük levő távolság. j = 2. 4 és 5-ös pontokból kombináljuk. viszont gyakran használnak olyan szavakat. melyet megneveznek. mint a síkírás. szavakat szimbolizáltak. melyeknek nincs reális alapja.5 mm (a pont közepétől számolva). Érdekes. A vizuális analízis és szintézis is zavart. A vakok számára is hozzáférhető írásmód kitalálása már a legrégebbi időkben is foglalkoztatta a szakembereket. melyek betűket szimbolizáltak. tehát emlékezetük hatékonyabb a látókénál. A veleszületett látássérültek képzetei főleg az auditív észlelésre alapoznak. ezekkel a méretekkel betartotta a taktilis érzékenység küszöbértékeit. mint a látó. aki egy baleset következtében megvakult. mely a taktilis. g = 1. hogy Braille. • Figyelem és emlékezet A figyelem és az emlékezet a vakok erősségei. a verbális-kinesztetikus. döntések. ha a látássérülés 3-4 éves kor előtt következik be. akkor nincsenek vizuális képzeteik. • A Braille rendszer elsajátításában négy analizátor vesz részt: az-auditív. a vastagságuk. A Braille írás . az állandó gyakorlás tovább fejleszti azt. a teremben biztosítani kell a megfelelő megvilágítást. melyeknek óriási szerepe lesz a pszichológiai fejlődésben és annak sajátosságaiban. Az első tized a-tól j-ig terjedő betűket foglalja magába. A később bekövetkező vakság vagy a gyengénlátás eseteiben fennmaradnak mentális képek. melyeket verbálisan lehet megerősíteni.Ez az ábécé a tizedek elvére épül. 3. pontokból kidolgozott egy logikus betű és jelrendszert. mivel a látássérült az észlelt képeket nehezen tudja felidézni. Ezek akkor sem maradnak meg. vagy egy tárgy térbeli mozgását. A gondolkodás és a beszéd az objektív valóság szenzoriális adataira támaszkodik. 4 és 5 pont .

tapétázók. és mindezt felhasználják ahhoz. • A másik nézőpont a normalizációt tartja szem előtt. és a betű a karton másik oldalán fog kidomborodni. Minden kis téglalapba egy vagy hat pontot lehet a pontozóval bejelölni. 20 . A Braille írásban az írott betű nem azonos az olvasottal. ugyanakkor a kompenzációs képességek is aktivizálódnak. A látássérültek téri és időben való tájékozódása • A látássérülés súlyos zavarokat okoz a téri tájékozódásban. m = c + 3 (vagy 1. a vakoknál mélyen érintett és teljesen másképp felépített.1. u =a. A leggyakoribb mesterségek a következők: masszőr. melyekhez hozzáadjuk a hármas pontot. A látássérültek téri tájékozódása függ a tér nagyságától és a téri tájékozódásba bevont analizátoroktól. és az adott területen akár kiemelkedő teljesítményt is nyújthatnak. Jobbról balra haladó írásmód. speciális iskolában kell nevelni. Más fogyatékosságtípusoktól eltérően. és a látássérültnek mindig is nehézségei lesznek ezen a téren. és ugyanakkor szeresse is munkáját. E szerint a vakok nevelését a normális gyermekek közösségében kell elkezdeni. a mozgássérülteket gyógypedagógiai szempontból sokkal kevésbé tanulmányozták.+6. hogy a mozgássérültek nagyon sok esetben képesek problémamentesen beilleszkedni a normális szakmai és szociális életbe. melyekben a látássérültek speciális módszerekkel megfelelő képzést kaphatnak. Mindkét oktatási formát megtaláljuk a gyakorlatban. akkor nincs szükség speciális beavatkozásra. a tárgyak helye mindig jól meghatározott. a gyermekek minden nehézség nélkül képesek lesznek beilleszkedni a szociálisszakmai életbe. A látássérülteket (főleg a vakokat) speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban valamilyen szakma gyakorlására készítik fel. mely a síkírást Braille-írássá alakítja. Vannak speciális iskolák és osztályok. A gyógypedagógiai elhanyagoltság azzal is magyarázható. hogy az első tized pontkombinációihoz hozzátesszük a 3-as és 6-os pontokat. A nagybetű jele 4. ahol látó társaikkal közösen tanulnak. Ez az átszerveződés azonban. mely azoknak a személyeknek a pszichológiáját tanulmányozza. szakiskolák és technikumok a gyengénlátók és vakok számára. ezek azonosak az első tized betűivel. melyeket megelőz a számjel. melyet a 3.professzionális integrációja Sérülésükből kifolyólag a látássérültek szükségesnek érzik a tökéletes rend megtartását.+3. Az olvasás a jobb kéz taktilis és kinesztéziás érzékszervével történik. A téri tájékozódás rendszerszerűen működik és a különböző analizátorok együttes működése révén alakul ki.es és 6-os pont. 4 + 3) stb. 3. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre A mozgássérültek gyógypedagógiája vagy a szomatopedagógia a gyógypedagógia egyik ága. 5. A szakmát úgy választják ki. hogy a látássérült maximális teljesítményt nyújtson. A mozgássérülések és a pszichomotoros zavarok nagyon változatos formát ölthetnek. 6 -os pontok alkotnak. A vakokra és a súlyos gyengénlátókra nemcsak a téri tájékozódás zavarai jellemzőek. karton-csomagoláskészítők. Az írásjeleket szintén a hat pont specifikus kombinációi alkotják.t betűket tartalmazza. saját viselkedésüket kitűnően képesek szabályozni. súlyosságuk és kiterjedésük is különbözhet: • A legenyhébb formái nem akadályozzák a normális életvitelt. a súlyosabbak viszont kihatással vannak a személy teljes életére. 4. az életbe való integrációt fokozatosan lehet megvalósítani. nem tudja kiegyenlíteni a normális téri tájékozódást. melyet közvetlenül a betű után kell tenni. hanem annak a tükörképe. nagy önkontrollal rendelkeznek.z betűket tartalmazza. rádiótelefonos. Egyre több látássérült iratkozik be a felsőfokú tanintézetekbe. telefonos. A tárgyak téri jellemzőit taktilis percepcióval ismeri meg. hangszerkészítő és hangoló. bútorkészítő. ismert. 3.+6 stb. seprű. Az íráshoz egy lyukacsos táblácskát használnak. v = b +3. A gyakorlás során nő a sebesség. megkeresi a következő sort.A második tized a k . és kefekészítők. Például az OPTACON vagy hasonló elv alapján működő készüléket. hogy jól beilleszkedhessenek a közösségbe és alkalmazkodnak a többiekhez. mely általában a vizuális információkra támaszkodik. szociális és szakmai téren fogyatékosok. A számok 1 . paplankészítők és mások. a lehető legkorábbi életkorban. akik szomatikusan eltérnek a normálistól és pszichológiai. így könnyen megtalálhatóak. • • 4. Ez a készülék a látható betűket tapinthatókká alakítja. A nagy térben való tájékozódás. viszont az orvostudományban annál tudatosabb kutatások folytak ez irányban. Ezeket a betűket úgy alkotjuk meg. mely a kinesztéziás és egyensúlyi érzéken alapszik. Napjainkban két irányzat létezik a látássérültek oktatására vonatkozóan: • Az első (a régebbi) azt állítja. hogy aztán balról jobbra lehessen olvasni a papír megfordítása után. Hazánkban is vannak elemi és gimnáziumi osztályok. A téri helyzet megjegyzése és újra létrehozásának képessége. vesszőből készítenek különböző tárgyakat.6. A pontozót jobb kézben fogva. míg a bal kéz ellenőrző funkciót tölt be. l = b + 3 ( vagy 1. Amikor a fogyatékosság nagyon enyhe formájú. melyből következik integrációs jellege. A látássérültek szocio . A negyedik tized a nyelv-specifikus betűket tartalmazza.5. A látássérültek az íráshoz használhatnak különböző technikai segédeszközöket is. hanem jelentős ennek a restrukturálódása is. Fegyelmezettek. orvosi asszisztens.10-ig az első tized pontkombinációi. hogy a látássérülteket speciális módszerekkel külön osztályokban. a betűket a jobb kéz ujjbegye azonosítja. illetve vannak inkluzív iskolák. A harmadik tized az u . A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4. k = a + 3 (vagy 1 + 3) . a látássérülteknél nem érintett. 4 + 3). a ballal követi az írást.

a méhen belül hatnak és két csoportba sorolhatóak: • Az első csoportba azok tartoznak. melyek a méhen belül érik a magzat szervezeté. a környezet határozza meg. melyek súlyos következményekkel járnak a gyermek fejlődésére. szívbetegség.• Zavarok jelentkeznek viszont azoknál a gyermekeknél. A favorizáló vagy prediszponáló tényezőket az öröklődés határozza meg. b). cukorbaj stb. a vérkeringés betegségei és mások. ízületek. • A második csoportba a környezeti károsító tényezők tartoznak. • A krónikus betegségek a hosszú lábadozás. a szülői és a nevelői felügyelet. kényelmetlen ágy. traumatizáló beavatkozások.A kiváltó tényezők. Fel kell keltenünk érdeklődését és kedvét a tevékenység iránt. ellenőrzés hiánya. malária. • Túl puha ágyban való alvás. Azonban kivételes körülmények között. személyiségük zavarttá válhat. • Egy másik kritérium szerint az okok lehetnek közvetlenek és közvetettek.A szülés közben ható közvetlen hatású tényezők: az anya által kifejtett túlzott erőfeszítés. melynek súlyos következményei a felső végtag 21 . • Az aktív és nyugalmi periódusok szervezett váltakoztatásának hiánya. vagy rosszul próbálják elősegíteni a megszületését. • A hibás életvitel. mely szintén nem segíti elő a növésben levő gyermekek normális pihenését. Számukra fontos a differenciált programok alkalmazása. • Egyes szenzoriális elváltozások (különös tekintettel a látás és hallássérülésre) is. kiterjedhet az egész testre vagy csak egyetlen testrészre. szövetek sérülését eredményezheti. ha a gyermek feje rosszul ékelődik. vagy hiányában is. a műtétek. elősegíthetik a mozgássérülés megjelenését és gyors kibontakozását. vagy éppen ellenkezőleg a túl kemény. • Káros hatások is. mint testi rokkantság jelentkeznek. Mindez akadályozza a környezethez való alkalmazkodásukat és a többiekkel való kapcsolatok kialakítását. Ugyancsak a traumákhoz tartozik az is. A leszármazottak általában a felmenő ági és oldalági (testvérek. A szervezetben külső vagy belső patológiás elváltozások keletkeznek. melyek csökkentik a szervezet erejét és mobilitását. hogy a gyermek megmaradt potenciálját maximálisan kibontakoztathassa. bevérzéseket okozhatnak. • A nem megfelelő táplálkozási szokások. Különböző kritériumok alapján lehet őket csoportosítani. de sérülhet a mellkas. röntgensugarak. . melyek gyulladásokat. endokrin vagy neuro-pszichológiai zavarok. • Gyakran a szerint is felosztják az okokat. Ilyen zavarokat okozhatnak a krónikus gyulladások (szifilisz. a frusztrációjuk és a szorongásuk nő. • A veleszületett debilitás és éretlenség. mint az összes többi fogyatékosság. nem megfelelő élet és munkakörülmények. A sérülések súlyossága változó lehet. a közvetettek pedig valamilyen morfológiai vagy funkcionális rendellenességet hoznak létre. rossz szabású ruha. akiknek fogyatékossága megakadályozza az életkoruknak megfelelő tevékenységek végzését. 4. és csökkentenünk kell frusztrációját és szorongását. melybe a test belesüpped. annak érdekében. főleg ha környezetük nem megfelelő. tagokra korlátozódik. a fizikai debilitás. lokális fogyatékosságot okozva. a. Ez megnyilvánulhat akár egyes testrészek fejlődésének elmaradásában. Az adott csoportnak a motricitás zavarai mellett egyéb betegségei is lehetnek (légzészavarok. gyógyszerek. vissza kell adnunk önbizalmát. • A nem megfelelő élet és higiéniai körülmények. a terhes nő hasának sérülései. Mindez a csontok. • A nem megfelelő megvilágítás és levegőmennyiség a lakásban. tuberkulózis). globális vagy totális fogyatékosságot okozva vagy egyes régiókra. radioaktív szerek). túl sok párna. a normálistól való eltérés. gyógypedagógiai és szociális vonatkozásai. a krónikus zavarok (organikus és pszichés). melyek tovább rontják a fizikai képességeket. a szülők előrehaladott életkora. melyek a kiterjedése változó lehet. A mozgássérülés. melyek a test rendellenes fejlődését okozzák. belső konfliktusaik és feszültségeik felerősödnek. extrém páratartalom. lassú mérgezések (alkoholizmus. A külső okokat pedig az életkörülmények. Befolyásolhatják a teljes szervezetet. Tartozhatnak ide látás vagy hallássérült személyek is. melyek a magzatra az anya szervezetén keresztül hatnak: a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet. • Kényelmetlen. . a szomatikus. ha nincs más betegségük vagy fogyatékosságuk. A mozgás sérülését kiváltó okok A mozgássérülésnek nagyon változatos okai lehetnek. a saját képességeibe vetett hitét.2. melynek vannak orvosi. a nyak és karok is.). a koraszülöttség és a szülés közbeni balesetek. favorizáló tényezők vagy kiváltó okok.Azok a tényezők. mely megbontja a fejlődés harmóniáját. alultápláltság vagy vitaminhiány. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana A mozgássérülések általában. A belső okokat a fejlődési folyamatok. morfo-funkcionális elváltozás. organikus és pszichikus funkciók határozzák meg. • Az első kritérium alapján feloszthatóak külső és belső okokra. A mozgássérültek intelligenciája normális. hogy azok prediszpozíciók. érzékenyekké válnak. melyek különböző mértékben hatnak a szervezetre. ezért nehezebbé válik szociális és szakmai integrációjuk. A közvetlen okok a fogyatékosság valamely elemére vonatkoznak. közeli rokonok) rokonokkal hasonló morfológiai és funkcionális jellemzőkkel bírnak.

kerek. mely táplálkozási zavarokkal társul). átfogó).). kototikus. az arc és a nyak rendellenességei . kalcium lerakódás . . részleges (regionális vagy lokális). 4. is kiválthat morfológiai vagy funkcionális sérüléseket. ízületek.A tartás rendellenességek. boltíves szájpad. rachitizmus stb.működésében vagy szerkezetében mutatkoznak meg. . táskás vagy túl közel álló szemek). normális. 2. hosszúkás vagy lapított. hogy a fiziológiai görbületei hangsúlyosabbakká válnak. • Ízületi rendellenességek .3.Rendelkezhet közepes. hosszúak vagy rövidek. agyhártya és agyvelőgyulladás okozhatja. aránytalanságok (hosszúság. száraz vagy nedves tapintású.A csontváz. magasság és térfogat között.A gerincoszlop . horpadt. az orr és fül rendellenességei. 2. 2.a humán “tartóoszlop” vagy a humán vertikális tengely sok módosulást szenvedhet azáltal. vagy az egész testfelület lehet nagyon szőrős.A metabolizmus és hormon-zavarok. túlméretezettség). .Lehetnek deformáltak. púpos hát) okozhatnak.Hidrocephália (nagyon nagy. Ezek a formák a központi idegrendszer fáradása nyomán keletkeznek. melyek a szervezet fejlődését negatívan befolyásolják.Az elhízás (vastag. szkoliózis.A neuromuszkuláris betegségeket a poliomielitisz. szkoliotikus. mely nem megfelelő tartáshoz vezethet. vízfej). az osteomielitisz. A rosszul összeforrt törések. izmok. sorvadások. 22 . rachitikus jellegű.Diszharmóniák (magas és sovány vagy alacsony és kövér). ferde vagy asszimetrikus. ruganyos stb. • Izmok rendellenességei . . • A törzs rendellenességei . A globális morfológiai rendellenességek alcsoportjára jellemző sajátosságok: • Növekedési zavarok . • Csontok rendellenességei . . melyen megjelenhetnek bénulások. izomsorvadás. . illetve mekkora kiterjedésű: 1. . vékony vagy vastag. • Táplálkozási zavarok .A gyermekkori károsító tényezők. . . elkeskenyedő (a mell fölött vagy alatt). • Bőr-rendellenességek . jelen lehetnek traumák maradvány tünetei. • Tartászavarok .Melyeket okozhatja a globális tartó-rendszer elégtelensége. . asszimetriája miatt vagy elemeinek elváltozása miatt a fogyatékosság gyakori okává válhat.Lehet sápadt. különösképpen a motoros elemek koordinációjának képességét csökkentik. hogy a sérülés mennyire súlyos. megjelenhet sérv vagy hasizomrepedés.A morfológiai vagy funkcionális elváltozásokat okozó betegségek és balesetek.Az ízületek túl nagy vagy csökkentett mozgékonysága. 1. állnak a legsúlyosabb rokkantságok hátterében.. mely a test legfontosabb támasztószerkezete.Ovális. törpenövés (nagyon alacsony termet) vagy gigantizmus (nagyon magas termet. asszimetrikus. égési sebek és hegek. lordotikus. ilyen esetekben az agykéreg ellenőrző képessége csökken. A mozgássérültek osztályozása A mozgássérülésnek két nagy csoportját különítjük el: 1. mikrocephália (túl kicsi fej). lehet feszes vagy laza.a has előreugorhat. merevség stb.A mellkas lehet túl hosszú vagy túl rövid. másikat is további alcsoportokra lehet osztani attól függően. keskeny vagy széles. púpos vagy asszimetrikus.A hát lehet egyenes. progresszív izomleépülés. morfológiai vagy strukturális. a globális tartó-rendszer asszimetriája (a csontváz és az ízületek asszimetrikus helyzete). az izomtónus fokozódása (görcsök.Az izmok szerkezetének vagy működésének patológiás elváltozásai is okozhatnak mozgássérülést: az izom-tömeg csökkenése. asszimetrikus.A nyak lehet túl hosszú vagy túl rövid.Növekedési elégtelenség. funkcionális vagy működéses. A részleges morfológiai fogyatékosság alcsoportjára jellemző sajátosságok: • A fej. asszimetriákkal. lehet kétlebenyes. .Lehetnek vékonyak vagy vastagok.Makrocephália (túl nagy fej) vagy. fokozott vagy elégtelen izomtónussal. . . sajátos bőrszínű fej. merevsége (fokozott tónus). fogsor-rendellenességek. melyek hátgerincferdüléseket (cifózis. a fej és törzs között). a csont-tuberkulózis és más roncsolódáshoz vezető csontbetegségek. megjelenhetnek különböző foltok. . globális (általános. deformált. heges arc. lilás színű (cianotikus). csökkentett vagy erősen csökkentett. az alapnál vagy a tetőn szélesedő. túl sok zsírszövet) és a fizikai debilitás (szomatikus alulfejlettség. Egyiket is. lapos. a szem rendellenességei (kancsalság. Ezek közül a leggyakoribbak a helyváltoztató készüléket érintik (csontok. melyek nagyon gyakori tényezők a rokkantság kóroktanában. lordózis. az izomerő és tónus csökkenése (atóniák vagy hipotóniák). a mellcsont tölcsér vagy taraj alakú. idegek). hegek vagy ekcémák. jellemezheti a csökkentett vagy túlzott mozgékonyság. .

járás. A logopédia szerepe és fontossága • Etimológiailag a logopédia kifejezés a görög logos (szó) és a paideia (nevelés) szóösszetételből származik. ritmus. deformáltak.). üregesek. lehetnek ferdék.Lehetnek túl hosszúak vagy túl vékonyak.A légző rendszer zavarai (légzés-elégtelenség). .a nyelvfejlődésben szerepet játszó pszichológiai és neuro-fiziológiai mechanizmusok elméleti tanulmányozása.A bokák és a lábak lehetnek asszimetrikusak. bénulás vagy trauma maradvány tünetei észlelhetőek. Hangsúlyozottan gyakorlati jellegű tudomány. az ujjbegyre támaszkodóak). . vagyis olyan technikákat és módszereket dolgoz ki. melyek hatékonyak és a lehető legrövidebb idő alatt lehetővé teszik a beszédhibák kijavítását. A logopédia szűk értelemben a beszéd (orális és írott) nevelése. . .Horeoatetotikus mozgások. . . előre és felfele álló. az endokrin rendszer és ivarszervek fejletlenségével járó elhízás stb.Az alkar vastagságbeli vagy hosszúságbeli egyenlőtlenségei. a nagyujj kifele álló stb. • A főbb funkciók és nagyobb szervrendszer zavarai . . . eltérőek. egymásracsúszottak. . • A logopédiai tevékenységek célja: .a verbális kommunikáció megvalósítása és ennek fontossága az emberi személyiség kibontakozásában. . rendellenesek (frontális síkban vagy keresztirányban). lehetnek egyenlőtlenek hosszúságban vagy vastagságban. • Modern értelemben a logopédia tágabb értelmezést kapott: . .A térdek hajlítottak vagy túlnyújtottak. oldalra hajló. melynek tünetei az ödémák. nem megfelelő szintű (előre és lefele eső. lassú mozgás).A lábujjak lehetnek kalapács-alakúak (hajlottak. . belső szervek süllyedése.Görcsök vagy morfológiai zavarok. görbületei. energiahiányosak. lúdtalp). nem megfelelő helyzetben való merevedések vagy csontosodások. asszimetrikus csípő (veleszületett csípőficam). .A lapockák lehetnek túl közel vagy túl távol egymástól. .A lábszár görbe.A medence asszimetriája. . • A felső végtagok rendellenességei .A vállak asszimetriája. fizikai debilitás vagy obezitás stb. befelé (o alak) vagy kifelé (x alakban) hajlított alkar. a törzshöz simulók vagy attól elállók. koordináció. . asszimetrikusak. .Különböző típusú és formájú bénulások (mint a piramidális vagy extrapiramidális rendszer stb. 23 .A szív és érrendszer zavarai (keringési elégtelenség). jelen lehetnek bénulások vagy traumák maradvány tünetei. asszimetriái. . bénulás maradvány-tünetei észlelhetőek. mely a látványt is meghatározza). szúrósak. hosszúságuk vagy vastagságuk nem egyforma.A tápcsatorna és a táplálkozás zavarai (előreálló has. fogászavarok stb. nyújtottak vagy begörbítettek. . nem képesek fizikai erőkifejtésre).Az ujjak veleszületett rendellenességei.A közösségbe való beilleszkedés segítése. . .. a beszédhibák javítása.Lehetnek hajlítottak vagy nyújtottak. trauma után fennmaradt hegek láthatóak. kifele vagy befele hajlóak.Az érzékszervek sérülései (a látás vagy a hallássérülés létrehozhat különböző tartászavarokat.1. hátrafele álló). .Az interperszonális kapcsolatok kialakítása vagy újraalakítása. . befelé vagy kifelé görbültek. egyensúly. . a talp rendellenességei (kifele vagy befele lép.Teljesek (a comb rendellenességei. asszimetrikusak. A funkcionális zavarok közül megemlítjük: • A neuromuszkuláris rendszer zavarai .A könyök lehet hajlított vagy nyújtott. hamar fáradnak. gigantizmus. 5. pozíciójuk és görbületük lehet egyenlőtlen. libbenő mérleghez hasonlóak.Előreállók vagy hátramaradottak. .beletartozik a beszédhibák megelőzése. asszimetrikusak.Atetózisos mozgások (akaratlan. lehet széles vagy keskeny.Az endokrin rendszer zavara megnyilvánulhat növekedési és fejlődési zavarokban (hipofizális törpenövés.).Teljesen egyenlőtlenek (hosszúságban és vastagságban).Elernyedtek vagy merevek.a nyelvfejlődés objektív és szubjektív feltételeinek feltérképezése. • Az alsó végtagok rendellenességei . görbék (x vag o alakúak). . leragadtak vagy szétválasztottak. vékonyak.A combcsont fejének deformitásai vagy görcsök. . A BESZÉDHIBÁK 5.Asszimetrikusak. a gyermekek alulfejlettsége (kicsik. szindrómáinak tünete).Kiálló csípő (zsírszövet lerakódás). ritmustalan. melyek különböző hátgerincferdülésekhez vezethetnek). emeltek vagy leengedettek. asszimetrikusak. elkékülés.A személy általános pszichés fejlesztése. .

Az óvodáskorban illetve kisiskoláskorban végzett logopédiai terápiák a leghatékonyabbak. . a beszédzavar vagy abnormális beszédfejlődés hátterében legtöbbször komplex ok-csoportok állnak. 4. A terhesség alatti okok: . mind a beszédhibák javítását. ijedségek. 5. A beszédhibák tüneteinek tanulmányozása és adekvát javításuk módszertanának kidolgozása. rózsahimlő. a legsúlyosabb esetekben esetleg folyamatosan mindhárom szakaszban. működésbeli okok A funkcionális okokra két típusú beszédzavar vezethető vissza. Négy nagy kategóriába oszthatjuk őket: 1. 2. 3. Inkompatibilitás. melyek negatívan befolyásolják a központi idegrendszer fejlődését.Aszfixia. belső feszültségek. a szülés közben vagy a születés után. mivel a beszédhibák a szociális beilleszkedést nehezítik. hangképzés. valamint megfelelő légkör teremtése fejlesztéséhez és stimulálásához. melyek a nyelv-fejlődésre hatással vannak. 2. Elméleti szempontból a logopédia gazdag ismeretanyaggal rendelkezik a beszéd pszichológiája és a gyógypedagógiája területéről. személyiség-zavarokhoz vezethetnek vagy megzavarhatják a személy szociális státusát.Különböző fizikai traumák stb A születés utáni okok: Számosak és sokszínűek.A gyulladások vagy mérgezések (kémiai anyagok.A funkcionális okok a kiejtés bármely elemét érinthetik: kilégzés.Mechanikus traumák (melyek a magzat szervezetének fizikai sérülését okozzák). 6. artikuláció. 11. a fogak állkapocs és arcizom rendellenességei megakadályozzák a beszédfolyamatban résztvevő elemek közötti összehangolt működést. 8. melyek nemcsak a nyelv kialakulására hatnak negatívan. Például a dobhártya sérülése a beszédészlelést és a beszédprodukció zavarát okozza. Következésképpen a beszédhibák megjelenése általában egy komplex folyamat eredménye. a terhes nő fertőző betegségei.Az első életévekben bekövetkező súlyosabb betegségek (agyhártya vagy agyvelő-gyulladás) vagy gyermekbetegségek (skarlát. Természetesen a beszédzavarok felnőttkorban is javíthatóak (kell és lehet javítani). A nyelvi zavarok kialakulásának megelőzése. alkohol). 4. mind pedig az iskolai kudarc és viselkedészavarok kialakulásának megelőzését illetően. mely a központi idegrendszer sérüléséhez vezet.Elhúzódó. .Különböző mérgezések és fertőzések. szervi okok . A szülés közben fellépő okok: . illetve korrekciójára irányuló lépések. nehéz szülés. . mumpsz stb.A központi idegrendszer sérüléset. 2. hozzájárul az ember formálásához. Az érzékszervi és az értelmi fogyatékosságok azon aspektusainak tanulmányozása és megismerése. Organikus. A logopédiai tevékenység optimizálása. 24 . gyógyszerek. . annál komplexebb zavarokat okoz. .Érintheti a szenzoriális percepciót illetve okozhat motoros zavart. A logopédiai differenciáldiagnosztika és prognosztika módszertanának kidolgozása.A terhes nő által elszenvedett pszichés traumák. Minél kiterjedtebb és minél mélyebb a sérülés. .) is okozhatnak centrális vagy perifériás. 10. A gyermeknek segít az iskolai és az adaptációs nehézségek leküzdésében.Mechanikus traumák. A logopédia célja első sorban nevelő jellegű. . Általános célok 1.2. .A személyiség fejlesztése a meglévő kompetenciái és lehetőségeinek függvényében. A nyelv pszichológiájának fogalomrendszerének és elmélet-rendszerének megalkotása és kidolgozása. A család és az iskola felkészítése a beszédhibás gyermek elfogadására és támogatására. mely az agykéreg bevérzését okozhatja. melyek a beszédszervek neurofiziológiai szerkezetére (organikusan vagy funkcionálisan) hatnak . vagy közvetlenül hathatnak a hallásra vagy a beszédszervekre. Specifikus célok: 1.Táplálkozási elégtelenségek. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása A beszédhiba okát nem minden esetben tudjuk pontosan megállapítani. mivel így több pszichés funkció agyi központja is érintett. A kommunikáció tanulmányozása. stressz. Funkcionális. A különböző fogyatékosságok hatásának megismerése és negatív befolyásuk megelőzése a beszédhibás személy viselkedésére és személyiségére. A logopédia tudományának népszerűsítése. 5.Rh. 3. . mely kifejthette hatását a méhen belüli fejlődés során. 7. A beszédhibások szűrése óvodáskortól és a beszédhibák kialakulásának megelőzését illetve javítását szolgáló tevékenységek szervezése.Lehetnek centrálisak vagy perifériásak. . 9. Ebben a perspektívában egyaránt fontosak a beszédhibák megelőzésére. időszakos vagy egész életen át tartó beszédzavarokat.. . hanem más pszichés funkciókra is.

annak megerősítésével. 2.Kedvezőtlen nevelési környezet.Egyes szerzők (Sheridan) szerint az 5 évesek korosztályában levő lányoknál a pöszeség gyakorisága 26%.Az óvodás gyermek pösze beszédének megerősítése a felnőtt által (humoros). szelektív mutizmus. A beszédhibák tünettana A) Artikulációs és kiejtés-zavarok A kiejtészavarok a beszédhibák közül a leggyakoribbak. A leggyakrabban azok a hangok érintettek.A látás és hallássérülteknél vagy azoknál. A három év alatti gyermekek pöszesége fiziológiai jelenség. . azoknál. Pszicho-szociális okok Viszonylag gyakran fordulnak elő. . Ritmus-zavarok és a beszéd folyékonyságának zavarai (dadogás. melyek a beszéd korai szakaszában alakulnak ki ritkán érintettek: b. akiknek anatómiai-fiziológiai felépítése veleszületetten törékeny vagy patológiás. • A pöszeség A beszédhibák közül a leggyakrabban előforduló zavar. A pöszeség súlyos formáiban ugyanezek a jelenségek megjelenek a szótagok. melyek pszichés feszültséget okoznak a beszédhibás számára ezzel további nehézséget okozva a verbális kifejezésben. Ezek a hibák gyakran megjelennek az írott nyelvben is. stresszelő életesemények. . illetve a beszédmegértésben. a lányoknál 15% és a fiúk 16%-a beszédhibás. .Függ az adott nyelv sajátosságaitól.Főleg azokra a személyekre hatnak. 7. echolália. mely nem segíti a beszédfejlődést. akkor polimorf pöszeségnek nevezzük. főleg óvodás és kisiskolás-korban.A fogak rendellenes növése. Kiejtészavarok (pöszeség. Polimorf zavarok (afázia. Ez a súlyos pöszeség-forma főleg a dizáthriára jellemző.A gyermek beszédhibájának fenntartása. 5. ha a szülők (felnőttek) ezt humorosnak. 3. d.). dizarthria). A pöszeség kialakulását elősegítő tényezők: . hogy a beszédhiba ne rögzüljön.Amikor a legtöbb hang érintett és a jelenség kiterjed a szótagokra.Ha minden hang.a hangok torzítása. hadarás). . részleges vagy monomorf pöszeségnek nevezzük. é. . akkor általános vagy teljes pöszeségről beszélünk. beszédképtelenség). sziszegők sz. akkor enyhe zavarról van szó. a szavak. .  A pöszeség gyakorisága és súlyossága . akiknek emlékezet vagy figyelemzavaruk van. n. .A beszéd elégtelen serkentése a korai ontogenézis folyamatában. . gy. míg a fiúknál 34%. .3.A helytelen beszédmodell. Azok a mássalhangzók. A beszédhibák osztályozása A logopédiában a beszédhibáknak több típusú osztályozása ismert. hanem az ember pszichés fejlődésének egészében megmutatkozik. melyet a gyermek utánozni fog. akaratlagos mutizmus. Az írott nyelv zavarai (diszlexia-alexia és diszgráfia-agráfia). m. megkésett beszédfejlődés). 1.Ezeket az okokat találjuk az értelmi fogyatékos vagy határesetű személyeknél. 5. Nyelvfejlődési zavarok (pszichogén mutizmus. 6. mely az írás-olvasás elsajátítását nehezíti.  A pöszeség tünetei: . zs. egyszerű. . a legtöbb szótag és a szvak nagyrésze is hibásan ejtett. A beszédhibák megnyilvánulhatnak a hangképzés. fonaszténia). viszont óvodáskorban ezeket már javítanunk kell azért. beszédfélelem. Gyakorisága és a zavar komplexitása azonban életkoronként változik. Pszichológiai zavarok következtében létrejövő beszédzavarok (diszlogia. . mely a hiba rögzüléséhez vezet. . Ezeket a csoportokat számos kritérium alapján hozzák létre. stb. diszfónia. melyek a gyermek beszédében később jelennek meg: a pergő hang “r”. ü). Mindezekhez hozzáadódnak az úgynevezett kritikus szavak. A hangképzés zavarai (afónia.Beszédhibás személy utánzása.3. orrhangzósság.helyettesítése . a magánhanzók á. A három év alatti gyermekeknél a kiejtési hibák nem vészesek. ú (a magyar nyelvben ö. mivel egyes kiejtészavarokat addigra kijavítanak. a mondatalkotás szintjén. más fogyatékosságokkal való társulástól és a beszédhibás egyéni személyiségjegyeitől. . zsargonofáziák.A pöszeség gyakorisága csökken az életkor növekedésével. 4. . . 25 . t. Pszicho-neurológiai okok . az affrikáták cs. akiknek vizuális és auditív reprezentációjuk. . c. mivel a beszédszervek illetve a beszédért felelős agyi központok még nincsenek kellőképpen kifejlődve.A konfliktusos.kihagyása. és negatív hatásuk nemcsak a nyelv fejlődésében.A hibás nevelési módszerek.Amikor az artikulációs zavar egyetlen izolált hangra korlátozódik. z és susogók s.vagy felcserélése. és ne alakuljanak ki a hibás kiejtési szokások. sőt a szavak szintjén is. 8 éves korra csökken. a túl magas követelmények. az etiológiai tényezőktől. 4. aranyosnak tartják.

hogy a kiejtés pillanatában a nyelv a fogmederhez tapad. a nyelvfék lehet túl rövid vagy túl hosszú. zs.jobb oldali laterális szigmatizmus. mint a helyesen képzett hangnál. cs. oldalt távozik. Ezeket a beszéd és mozgás rendellenességeket a központi idegrendszer hiányosságai okozzák. Ezzel a jelenséggel akkor találkozunk. 26 . Ez megakadályozza a levegő távozását a két fogsor közötti résen. amikor mozgás-zavarokkal is társulnak. Seeman) hangsúlyozzák a súlyos pöszeség örökletes tényezőit. Helyes képzése a fonoartikulációs rendszer adott fejlettségi szintjét és nagyon finom mozgáskoordinációs képességet feltételez. nyúlajak. ritkábban d. f) nazális rotacizmus. az orcákat arra kényszerítve.  Kisebb gyakorisággal ugyan. A szigmatizmusnak több nyelv-specifikus formája ismeretes. b) betacizmus és parabetacizmus (a b hang hibás képzése). az r kivitelezése éles.Egyes szerzők (pédául M. a beszédhibásoknál elég gyakran jelenik meg a helyettesítés is. hogy a nyelv hegye a felső ajkat érinti. de a többi hang artikulációja is sérülhet: a) lamdacizmus és paralamdacizmus (az l hang hibás képzése).A nyelv anatómiai vagy funkcionális rendellenessége . . Ez a fajta szigmatizmus jelentkezik a szájpad hasadékosoknál. b) labiális rotacizmus estében a nyelv renyhe mozgását az ajakpergetés kompenzálja. ki hagyását vagy helyettesítését jelenti. Ilyenkor az állkapcsok mozgása nem kellően koordinált kiejtés közben.  A pöszeség leggyakrabban előforduló formája a szigmatizmus és/a paraszigmatizmus. mely a normális képzésben megvalósul. .A beszédhibának lehetnek pszichoszociális vagy kuturális okai is. Azonban.  Egy másik nagyon gyakran előforduló pöszeség-forma a rotacizmus és a pararotacizmus. melyek közül a legfontosabbak a következők: a) Interdentális (fogközi) szigmatizmus. nem megfelelő pszichés fejlődés. . mely normális esetben az új fogak megjelenésével fokozatosan spontán módon eltűnik. g) uvuláris rotacizmus az r képzésekor az uvula (nyelvcsap) pereg. d) nyelvhegyi rotacizmust úgy lehet felismerni. ha a szájpad és garatnyílás nem záródik megfelelően. a susogók pedig kevésbé torzulnak. d) gammacizmus és paragammacizmus (a g hang hibás képzése). . Ilyenkor a lágy szájpad nem képes szerepét betölteni.A gyermek a környezetében levő hibás modellt utánozza. akkor fennmaradhat. sérülhet a nyelvizom. akárcsak az abszolút és a fonematikai hallás. akiknek orrsövényferdülésük van. az orrüreg felé vezető út nem záródik. f) A nazális szigmatizmust a lágy szájpad rendellenességei okozzák. ilyenkor a legérintettebb a sz hang és a sziszegők.mint például. leggyakrabban l hanggal helyettesítik.. Gyakran jelentkezik ez a típusú selypítés fogváltáskor. a mikro. stridens. A beszéd rendellenességek leggyakrabban apai ágon öröklődnek. mely megakadályozza a kellő pergetést. amikor a torzított.Az agyi központok sérülései. z. . Az óvodás és kisiskolás gyermekek leggyakrabban kihagyják vagy torzítják ezeket a hangokat.Hallássérülés. mely akkor keletkezik. vagy a nyelv hegye a felső metszőfogakat érinti. mivel a kiejtés percepciója sérül náluk. A rotacizmus és pararotacizmus okai: . sz. c. Ez a forma leggyakrabban a nagyothallóknál észlelhető. h vagy v-vel. . fonematikai hallászavar. nazális színezetű. Mindez a kiejtést kellemetlenné teszi. Ezen oknál fogva a három év alatti gyermekek többsége még nem képes a r hang képzésére. miközben az alsó ajak pereg. hogy a levegő a nyelv mellett. így a levegő részben vagy teljesen az orrüregen át távozik. A leggyakrabban előforduló rotacizmus formák a következők: a) interdentális rotacizmus. c) labiodentális rotacizmus akkor jön létre. ennek következtében a lágy szájpad és a garat hátsó része rezgésbe jön. ha más rendellenességek vagy favorizáló tényezők (a nyelvizmok renyhesége) is jelen vannak. vibrációt. amikor a levegő kétoldalon távozik A laterális szigmatizmus gyakori oka a nyelvizom féloldali bénulása.vagy makroglosszia. vagy ritkábban úgyis létrejöhet a pergés. c) kappacizmus és parakappacizmus (a k hang hibás képzése). Megjelenhet akkor is. hogy a nyelv hegyét a fogakra támasztva képezik a hangot. hogy a nyelv hegyét a szájpad felé hátrahúzzák. mely az r hang torzítását. főleg. hanem a szájpad.A r hang a gyermek beszédében általában a sziszegők és susogók után jelenik meg. .bilaterális szigmatizmus. ha nyelv hegye a felső metszőfogakra támaszkodva pereg. ha az állkapocs előreugrik. ha a nyelv hegye az alsó metszőfogakat érinti és a felső ajak pereg. d) Palatális szigmatizmus esetén a sziszegőket és susogókat úgy képezik. melyek magyarázatául szolgálhatnak. amikor a levegő a baloldali szájzugból távozik és . b) A laterális szigmatizmus három féle lehet . farkastorok. e) A sztridens a sziszegő hangok túlzottan hangos képzését jelenti. e) veláris rotacizmus. c) Addentális szigmatizmus úgy jön létre. amikor a levegő a jobb oldali szájzugból távozik a középhelyzet helyett.baloldali laterális szigmatizmus. nem a nyelv hegye pereg. akiknél a lágy szájpad túl merev vagy azoknál. felcserélt. Ezek a jelenségek fennmaradhatnak a későbbi életkorokban is. azoknál. h) bukális (szájüregi) rotacizmus úgy jön létre. kihagyott hangok a sziszegők vagy susogók csoportjába tartoznak: s. hogy a nyelvet a két fogsor közé helyezik. hogy vibráljanak. Ilyenkor a sziszegő és susogó hangokat úgy ejtik.Az egyéb beszédszervi rendellenességek: ajak és szájpad hasadék.

• A dadogás Viszonylag súlyos beszédhiba. mivel az illető személy beszéde dunnyogó. Ezek sokkal súlyosabbak. mivel a beszédközpont és a központi idegrendszer érintettsége okozza. polip. A beszédszervek görcseit az ajkak enyhe mozgásai. az arc torzulásai. a teljes szervezet gátlása. n. ritmustalan beszéd jellemzi. amikor az orrhangok (m. Tüneteit tekintve egyesek hasonlítanak a pöszeségére. ez felébresztette az érdeklődést a beszéd egyéb zavarai iránt is. A dadogás leggyakrabban 2 . -a légzés rövid és szaggatott. • A dizárthria A legsúlyosabb artikulációs zavar. melyek az ontogenézis során később alakulnak ki. nagyothallás. azt az illúziót keltik.3 éves korban jelenik meg. Egyes esetekben megjelenhetnek fölöslegesen betoldott hangok vagy szótagok a beszédben. nutacizmus és paranutacizmus (az n hang hibás képzése). fokozott izgatottság. nemcsak megnyilvánulási formájukat. mint a gyermekeknél. A beszéd összbenyomása kellemetlen. a beszéd folyékonyságának zavarai: A beszédritmus zavarok. szenzoriális. sok másodlagos tünet jelenik meg. Kísérő tünete lehet a diszfónia vagy az orrhangzósság. Az első esetben klónusos dadogásról beszélünk. A beszédhibás tudatában van nehézségeinek. szl). valójában pedig a kritikus szavakat kerülgetik és helyettesítik szinonimákkal. melyek megerősítik és fenntartják. . A dizárthriát. • Az orrhangzósság Az orrhangzósság a szájpadlás elváltozásai. vagy előfordulhat azoknál a hangoknál is.neuroticizmus.neurovegetatív tünetek: az arcszín változásai. melyek a kommunikáció folyamatában zavaróak. mutacizmus és paramutacizmus(az m hang hibás képzése).deltacizmus és paradeltacizmus (a d hang hibás képzése). csak sokkal súlyosabb formában jelentkeznek. Az ismétlések között szünetek vannak. illetve a kiejtés kellemetlenné válik. belégzésben történő beszéd. ajak és szájpad hasadék. Összességében tehát a beszéd érthetősége romlik. és olyankor. vagy fejletlensége következtében alakulhat ki. z). Az orrhangzósság legfontosabb tünete a hangok rezonanciájának módosulása. megzavarják a beszédritmust. b) A zárt orrhangzósság akkor jelentkezik. A szótagismétlés főleg olyankor jelentkezik.  A magánhangzók ritkábban érintettek. e) f) g) h) i) 27 . értelmi. vitacizmus és paravitacizmus (a v hang hibás képzése). izzadás. és később automatizálódnak (r. mivel náluk a beszédközpont további romlása mellett a beszédzavarok is súlyosbodnak. a beszéd folyékonyságának zavarai. kr. B) Beszédritmus zavarok. eredetéből fakadónak centrális pöszeségnek is szokták nevezni. motoros vagy pszicho-szociális zavarok. stb. hol részlegesen itt vagy ott. Kiválthatják egyes fertőző betegségek is. Felnőtteknél és kamaszoknál megfigyelhetőek apró ravaszságok. c) Az orhangzósság lehet kevert típusú is. A dizárthria leggyakrabban az értelmi fogyatékosokra jellemző beszédhiba. A felnőtteknél könnyebben azonosítható. a lágy szájpad tónustalansága vagy bénulása. amikor ezek ejtése is hibás. elmosódott.  Annak alapján. jellemzője lehet az extrém merevség. Ezen kívül egyéb zavarok is tarkíthatják a képet: érzelmi. fitacizmus és parafitacizmus (az f hang hibás képzése). mintha mondandójukon gondolkodnának. míg a második esetben tónusosról. általában fiziológiai vagy élettani dadogásként. például a beszéd közben tartott hosszú szünetek. ny) képzésekor a levegőáramlat a szájon át távozik. felesleges gesztusok vagy akár testi görcsök is kísérhetik. de megjelenhetnek a beszédszervek szintjén görcsök. grimaszok. hanem a személyiségre és a viselkedésre gyakorolt negatív hatásukat tekintve is. mely negatívan befolyásolja a beszédhibás és a környezete közötti kapcsolatokat A dadogás tünete a szóeleji vagy szóközépi hang vagy szótag ismétlése. Történhet azonban épp az ellenkezője is. sz. akárcsak a szájhangoknál. melyek megszakítják a beszédfolyamatot. melyek megakadályozzák az orrhangok képzésekor az orrüreg felé vezető út megnyitását. akkor súlyos pöszeséggel állunk szemben. alvászavarok. ha az adott egység kiejtéséhez nagyobb erőfeszítésre van szükség (például bl. mint a kiejtés-zavarok. amikor a levegőáramlat hol a szájon át. mely az idegrendszer túlfeszítettségének és görcsének eredménye: . s. A dadogás formájától függetlenül. Ha nincsenek favorizáló tényezők is. ezért belső világa is többé-kevésbé zavarttá válik. az izmok vagy a szájpadlás funkciózavarai. hol az orron át távozik. függetlenül a hangok képzési sajátosságaitól. Az orrhangzósság lehet nyílt vagy zárt: a) A nyílt orrhangzósság esetében a levegőáramlat beszéd közben nagyrészt az orrüregen át távozik. akkor az élettani dadogás egy idő után megszűnik. két csoportra oszthatjuk ezeket: organikus és funkcionális zavarokra. A dadogásra a szakemberek már a legrégebbi időkben felfigyeltek. hogy milyen etiológiai tényezők állnak a kiejtészavar hátterében. A pöszeség mellett érthetetlen. A dadogás legsúlyosabb formái felnőttkorban vagy serdülőkorban nyilvánulnak meg.

az érzelmi folyamatok. illetve attól. hogy jobb kezét használja. funkcionális nehézségeket eredményez. Gyakrabban jelenik meg neurotikusan instabil személyeknél. . Ha megerősítjük a dominanciát. mint például a vizuális percepció. grimaszokban. illetve azoknál. könnyebben kezelhetővé válik. A dadogás leggyakoribb okai: . A dadogó fél attól. hogy melyik kezét preferálja. • Bradilália A tahilália ellentéte. A pszichológiai funkciók nem egyformán lokalizáltak a két agyféltekében. melyek görcsökben. tanároknál. mert krónikussá válhat. míg a másik alárendeltté.Ha óvodáskorban is fennmarad. mint a dadogás. és lehet funkcionális eredetű. feszültségben és szorongásban nyilvánul meg. ahogy normális lenne. ha a dadogás neurotikus eredetű. frusztráció. hogy a pszichológiai folyamatok szabályozásában a két agyfélteke között alárendelő viszonyok épülnek ki. mely a hangot suttogóvá. a jobbféltekei dominancia. akkor már kezelni kell. Ennek a jelenségnek az ellenkezője a hang változásának késése. . A rekedtség lehet organikus eredetű. szótagokat ismételget. hadarás Jellemző rá a nagyon gyors beszédtempó. vontatott beszédben nyilvánul meg. a légúti betegségek vagy a hangszalag-dúcok betegségei. mélyül és beszéd közben a zöngeképzés meg-megszakad. a szavak között hosszú szüneteket iktatnak be. A beszédfélelem az ismétlések mellett megváltoztatja a beszéd iránti attitűdöt. a motoros műveletek (a helyváltoztató mozgások és a tárgyak manipulációja) és vannak olyan funkciók. a gondolkodási műveletek (analízis. . az érzelmek vagy sokk-hatás által kiváltott stressz. A veleszületett beszédszervi apparátus fejletlenség esetén a hang mutálása a szokottnál hamarabb. A nyelv. A gyermeknek a hangja férfiassá válik. mint erősen lateralizált funkció. melyeknek a lateralitása csekélyebb. . Fontos. Tehát. fojtottá teszi. A dadogás a hangok.Légzés-zavar. hogy a gyermeket ne erőltessük. mivel a gyermek gondolati kifejezéséhez nehezebben találja meg a megfelelő szavakat. Vannak olyan funkciók. dadogó felnőttet vagy gyermeket utánoz. a figyelem. hanem a féltekei dominancia és az agyi érés döntse el. • Tahilália.A pszichés traumák. A beszédfélelem és a dadogás etiológiája közös. ha a beszédhiba tudatosodik.Egy vagy két idegen nyelv tanulása az anyanyelv elsajátítása előtt (bilingvizmus). mely a beszédnek infantilis jelleget kölcsönöz. Ez azzal is magyarázható. a károsító tényezők közvetlenül is kiválthatják a beszédfélelmet. az igazságtalanság-érzés. Tünetei is nagyon hasonlóak. hogy a kettő közül mikor. A funkcionális rekedtség általában erős érzelmi állapotban vagy a hang túlerőltetésekor keletkezik. szótagok és szavak ismétlésének jelensége. mely nagyon lelassítja a beszédfolyamatot. a gyermek egyértelműen egyik vagy másik kezét használja. ne kényszerítsük arra. a hangszín ugrálóvá válik. A dadogás kialakulásának egyik favorizáló tényezője az átmeneti jobb féltekei dominancia. A beszédfélelem súlyosbítja az általános szorongást. Főleg énekeseknél. Az endokrin zavarok közül a legszembetűnőbb az akromegália.A kisgyermek. hogy beszéd közben hibázni fog. a hajlam általában apai ágon öröklődik. A beszédhang helytelen használata vagy a hang vagy a hangszalagok túlerőltetése váltja ki. mely a hangképző szervek fáradásához vezet. szintézis. hogy a gyermek belégzés közben próbál beszélni és nem kilégzés közben. A beszélt és írott nyelv elsajátításában a bal agyféltekei dominancia nagyon fontos. • Rekedtség Tünetei a hangerő és a hang kifejezőképességének elvesztése. C) Hangképzés hibák A hangképzési hibák a beszéd dallamát. • A beszédfélelem Természetét és formáit illetően szorosan kapcsolódik a dadogáshoz. a zene percepciója. akiknél van egy neurotikus hajlam. mely túlzott feszültséget okozhat. és jelenlétét a személy dramatizálja. vagy a lateralitás kialakulatlansága. Az. melyek erősen lateralizáltak. Az álfonaszténia óvodásoknál jelentkezik olyankor. függ a személy pszichés és fizikai állapotától. a féltekék egyikében valósul meg: a balkezeseknél a jobb agyféltekében és a jobbkezeseknél a bal agyféltekében. de a beszédfélelem súlyosabb. hogyan éli meg fogyatékosságát. A dadogás súlyosbodásával kialakulhat beszédfélelem is. az egyik dominánssá válik. . • A hangszín patológiás elváltozásai A hangszín patológiás elváltozásai általában az endokrin rendszerben történő átalakulások következményei. tehát a szótalálási nehézséget úgy próbálja áthidalni. lehetséges. melyik jelentkezi. hogy bizonyos hangokat. ijedtség. amikor a hang megvastagodik. a hang hadaróvá válik.A jobbféltekei dominancia (balkezesség) vagy az átszoktatott balkezesség. szónokoknál jelentkezik.Örökletes tényezők is. Ilyenkor légzési görcsök keletkezhetnek. amikor hangjukat 28 . 8 . a hangerőt és a hangszínt zavarják. A balkezes gyermekeknél sokkal gyakoribbak a nyelvfejlődési lemaradások és egyes motoros zavarok. • Fonaszténia és pszeudofonaszténia Leggyakrabban funkcionális zavar. A logopédiai vizsgálatok is megerősítik a fenti gondolatot. A beszédhibát negatív érzelmi állapotok kísérik. Azoknál. akik fokozottan ingerelhetők. számolás). érzelmi elhanyagoltság. Ez főleg olyankor fordul elő. mely nagyon lassú. mely a hipofízis megváltozott működésében valamint a szexuális hormontermelés változásaiban jelentkezik. mely a balkezesekre jellemző. Gyakori oka a gége megbetegedése. mint például a nyelv. a fizikai én reprezentációja. akkor a dadogás is enyhül. melyek beszédzavarokhoz vezethetnek. erősen frusztráló hatásúnak éli meg.11 éves korban következik be.

• Az affázia Mint láttuk. képes lehet egy vagy két szótagos szavak kiejtésére is. habár a percepció. monoton. erkölcsi és hangulati támogatásra. nazális. melyek ennek a súlyos zavarnak okozói lehetnek. a hangerő csökkentett. Mindehhez legtöbbször emlékezetzavar is társul. és a beszéd fárasztja a személyt. Az aláliások nem feltétlenül értelmi sérültek. a tuberkulózis. így az alália és az afázia a beszédmegértést és a beszédprodukciót akadályozza. Ezek a jellemzők függnek az alália típusától is. A zavar súlyossága ellenére az afázia prognózisa kedvező. majd az állapot súlyosbodásával a hangerő veszít intenzitásából. amelyben az afáziás él. hangok megismétlésére. 29 . az alália megfosztja a személyt a beszédképesség elsajátításától. a kommunikáció és a motoros zavarok nyilvánvalóak.a szülők betegségei közül a szifilisz. a teljes pszichés struktúrában számíthatunk kisebb szabálytalanságokra. . A szenzoriális aláliában épp ellenkezőleg. évszakok.. Az afázia a beszédmegértést és beszédprodukciót egyaránt érinti. főleg akkor. de főleg attól a környezettől. E) A nyelv fejlődésének zavarai • A szelektív mutizmus Szelektív némaságról van szó. . • Afónia A legsúlyosabb hangképzési hiba. A legsúlyosabb esetekben ez az elutasítás a teljes környezetre kiterjed. Másodlagos tünetként megjelennek hanghibák. kulturáltságától. A rehabilitáció hatékonysága is függ ezektől a tényezőktől. Ezzel ellentétben az afázia a verbális magatartás kialakulása után keletkezik.túlerőltetik. sőt súlyosbíthatják az állapotot. ismeretlen okú némaságnak is nevezzzik. az afáziásoknál az emlékezeti teljesítmény csökken. melyben túltengenek a prepozíciók. A fonaszténiának legtöbb esetben számos pszichés kísérő tünete van (frusztráció. A légzés szabálytalanságait vagy a légzési görcsöket a csökkentett izomtónus is okozhatja. légzés-zavarok és nagyon erős érzelmek. Ha speciális felkészültségű logopédus kezeli. a hangszín egyenetlen. köhögő.a gyermek súlyos és ismételt betegségei: agyhártyagyulladás. megjegyzi azokat. A hang ilyenkor nem tűnik el teljesen. az izmok parézise vagy gyulladása okozza. a nyelv struktúrájának mélyebb rétegeiben okoz változásokat. a dallamosság elvész. sokkhatás hatására is. . mint a felismerés és tanulás. remeg. és komoly károkat idéz elő a beteg személyiségében. . Afáziát okozhat az agyvérzés. bitonális. nagyobb gyakorisággal felnőtteknél vagy öregeknél.a szülők közti vérrokonság. vagy még inkább erős érzelmi feszültség kifejeződéseként. de suttogóvá válik. Ugyanakkor sérül a hangsúlyozás és a beszéd agrammatikussá válik. kihagy.beteges félelem és félénkség. de képtelen kiejteni őket. ha a zavar nem társul egyéb fogyatékosságokkal. A gége akut vagy krónikus megbetegedése. Előbb rekedtség jelentkezik. fátyolos. Ekkor a személy feszült. de képes az egyszerű szerkezetű szavak. bárányhimlő. súlyosabb esetben pszichés zavarok is megjelennek. Például a motoros alália esetében a személy érti a szavak jelentését. akkor a személy teljesen rehabilitálható. mivel ők vannak jobban kitéve azoknak a tényezőknek. melyek fenntartják. mint a vizuális. veleszületett beszédfejlődési lemaradásnak. mivel az afáziásnak szüksége van a megértésre. A személy teljesen vagy részlegesen elutasítja a bizonyos személyekkel való kommunikációt. a hét napjai) és megjelennek felesleges szavak a beszédben. majd a személy hangképzésre teljesen képtelenné válik. félelem és szorongás). bizonytalanság. melyet nevezhetünk pszichés vagy akaratlagos némaságnak is. A reprodukció gyengébb. izgatott lesz. illetve a szájban keletkező csomók vagy a polip váltják ki. a hangszalagoknak részleges zavarai. Az afáziás szókincse szegényessé válik. • Az alália Az aláliát hallónémaságnak. Habár a legszembetűnőbb változások általában a verbális megnyilvánulások területén mutatkoznak. a hang megszakad. A fonaszténia bármely formája a hangerő csökkenéséhez vezet. Ezeknek a zavaroknak a súlyossága függ az afáziás személyiségétől. lassan suttogóvá válik. megvalósítható a szociális integráció. A zavar súlyossága ezeknek a sérüléseknek a súlyosságától és kiterjedésétől függ. angolkór. a gondolkodás. a képzelet. Kiváltó okai: . Egyes afáziásoknál “tudományos” beszédmodor alakul ki. D) A polimorf zavarok Nemcsak a kommunikációt és a környezettel való kapcsolatokat befolyásolják. általános mozgásfejlődés késése vagy zavara. a központi idegrendszer sérülése. A verbális utasításokat követi és megmutatja a kért tárgyakat. a személy nem érti a beszédet. Képes artikulátlan hangokat kiadni. Az auditív emlékezet gyengébb. szótagok. szeretetre. mivel a hangszálak nem rezegnek. tanultságától. Az automatikus felsorolások: számlálás.a szülők alkoholizmusa. . Egyetlen szó mondatszerepet kaphat. életkorától stb. érzelmek. vagyis a beszéd távirati stílusúvá válik. • Diszfónia A gége izmainak.csökkent pszichés tónus. hanem a személy pszichológiai fejlődésének egészét. Az afáziás beszédében sérülhetnek a verbális automatizmusok is (pl. A diszfónia esetében a hang hamis. de megjelenhetnek a szorongás.

Nehezen érti mások beszédét.A központi idegrendszer hiányosságai. hogy a beszédhibás nagyobb gyermekeket. A kilégzésben résztvevő izmokat edzenünk kell. mely ugyanakkor összefüggéstelen kifejezésmóddal társul. . A kommunikáció hiányának hosszútávon azonban negatív következményei vannak: a szókincs. .A megfogalmazás általános rendellenességei. bár néhány héttől. mivel ezek még nem kellőképpen fejlettek. személyiségük struktúráját negatívan befolyásolja. A beszéd fejletlensége sokszor kiterjed a nyelv hangtani. .Magzati sérülések.A nem megfelelő verbális kifejezésmód és a beszédértés csökkentsége.Szülés közben bekövetkező agysérülések. ez lehet: makacsság. ahogyan az normális lenne). a személy életkora. kihatással van a többiekre is. Ezek kilégzés közben rezegnek. a nem megfelelő artikulációs-szokások kialakulása. a beszédhiba etiológiája és tünettana) függvénye. súlyossága. így a beszéd fejlettségi szintje nem éri el az életkorának megfelelő szintet. Ez feltételezi a megfelelő levegőáramlat kibocsátását. . A beszédfejlődés akadályozottsága létrejöhet az értelmi fogyatékosság.A teljes pszichés működés diszfunkciója nyomja rá a bélyegét. és nehezítetté válik az adaptív viselkedésmódok kidolgozása. az összefüggő. ingerelhetőség. Például.4. . . Ez nem jelenti azt. hónaptól akár évekig is eltarthat. . megérti a beszédet. mely a két folyamat ritmikus váltogatását is jelent. A legtöbb esetben a fogyatékosságot nevelési hiba határozza meg.A némaság időszakos. agresszió.Gyakori a logorea jelensége. a belégzés és kilégzés közti harmónia kialakítása A levegőáramlat szabályozása szükséges ahhoz.külön adaptálhatóak. Céljuk kettős. félénkség. de megjelenhet önálló kórképként is.Kisgyermekkori súlyos betegségek. Ezek közül egyesek általánosak és minden fogyatékosság csoportban közösek. . szavakat képezni tudjuk. A beszédhibák esetén a légzési ritmustalanságok felerősödnek. Általános jellegű módszerek és eljárások • Légzésszabályozás.A szenzoriális és értelmi fogyatékosságnak hasonló következményei és tünetei lehetnek. F) A pszichés zavarok okozta beszédhibák A pszichés összetevők közül bármelyik sérül. lexikai és nyelvtani vonatkozásaira is. mely tovább súlyosbítja a beszédhibát. mert náluk a beszédhiba okozta belső feszültség sokkal intenzívebb. hogy a beszédprodukció helyes és ritmikus legyen. Másrészt viszont nagyon sok beszédhibás hajlamos a belégzésben való beszédre (és nem kilégzés közben. egyes esetekben éppen ezek a ritmustalanságok határozzák meg a beszédritmus és a beszédfolyékonyság zavarait. és mindez visszahat az intelligencia fejlődésére is. A logopédiai terápiában használható módszerek és eljárások kategóriánként különbözőek. és értelmi rendellenesség sem fedezhető fel. megjelenik a belégzésben való beszédre való hajlam. A logopédiai diagnózis felállítása létfontosságú. 5. így megelőzhető a beszédhiba rögzülése. a sokk. pszichés fejlődésének szintje. a logikus és nyelvtanilag helyes kifejezésmód fejlődése elmarad. logikus. Az erős érzelmek. ettől függ a személy csoportba való sorolása és bevonása a különböző logopédiai tevékenységekbe. és a személy beszéd közben hamarabb fárad. a kilégzés nyomása nagyobb a zöngétlen mássalhangzók kiejtésekor. A szelektív mutizmus általában a nagyon érzékeny gyermekeknél jelenik meg és különböző viselkedészavarokkal társul. A logopédiai terápiában két nagy módszerkategóriát és az ezeknek megfelelő eljárásokat használunk. de a logopédiai terápia menetét és komplexitását is ez határozza meg. Például a ritmus és beszédfolyamatosság zavara esetében. . így működésbe hozhatóak a hangképző szervek. A beszédhibák terápiája A beszédhibák javítását elsősorban óvodás és kisiskoláskorban kell elkezdenünk. A beszédfejlődés késésének jelzései a szegényes szókincs. az ismételt kudarcélmény és frusztráció szintén kiválthat a szelektív mutizmust. kiválasztásuk minden esetben az egyéni sajátosságok (a fogyatékosság típusa. A megkésett beszédfejlődés okai: . A legtöbb esetben a módszereket kombináltan alkalmazzák.Az írott nyelv zavarai . a stressz. Az ilyen típusú zavarok prevenciójában és korrekciójában olyan gyakorlatokat lehet használni. melyek kiküszöbölik a légzési 30 . mivel az írás-olvasás nagyon pontosan tükrözi a személy személyiség-struktúráját. mondatokban való kifejezésre való képtelenség. Habár a gyermek nem kommunikál. míg mások specifikusak és minden egyes esetre külön. különösen gyermekeknél. • A megkésett beszédfejlődés Az általános beszédfejlődés megkésik vagy visszafejlődik. a belégzés és kilégzés közti egyensúlyt. mint a zöngéseknél. A pszichés zavarok okozta beszédhibák jellemzői: . egyenlő mértékben javítják a beszédet és serkentik az általános pszichés tevékenységet.A kommunikációs serkentésének hiánya kisgyermekkorban. Annál is inkább. érzékszervi zavarok vagy más beszédhiba kísérő tüneteként. A nyelvi zavarok függnek a pszichés zavar súlyosságától és az adott eset etiológiájától is. mely érzelmileg traumatizálja a gyermeket. A rezgés erőssége változtatja a levegő nyomását a különböző hangok kiejtésekor. és ugyanolyan mértékben kihat a nyelvre is. kamaszokat vagy a felnőtteket elhanyagoljuk. ami negatívan befolyásolja az általános pszichés fejlődést és a viselkedést is. mivel a normális nyelvi fejlődés akadályozottá válik. mellyel a hangokat.

és közben erőteljesen kifújjuk a levegőt. rezgés utánzása. hasonló grafémák differenciálása és ezzel egyidőbeni kiejtése (pl. m-n stb. mely a beszédritmusra is hat. Az általános mozgásgyakorlatokat a beszédfejlesztéssel párhuzamosan kell végezni. a nevetés ritmikus utánzása. összeszoríthatjuk ajkunkat. fél és aggódik azért. 6. a nyelv felemelése a szájpadláshoz. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása Különbséget kell tennünk a viselkedés és a magatartás között.) A fonematikus hallás zavarai nyilvánvalóvá válnak például idegen nyelv tanulásakor. Az általános mozgás-gyakorlatokat a gyermekekkel játékosan kell végeztetni. hogy ezeket a gyakorlatokat légző gyakorlatokkal párosítsuk. amelyet az adott társadalom tisztel. akkor a viselkedészavart úgy határozhatjuk meg. akkor egyúttal a ritmusérzéket is fejlesztjük. a jelentésük nem fedi teljesen egymást. csökken a személy önmagába vetett hite. a szótagok és szavak. • A szociális érettség. A fonematikus hallás fejlesztése az óvodás gyermekeknél játékos formában valósul meg. ritmikus versikék szavalása. Az igeden szavak diszkriminációjának gyakorlása egyúttal a fonematikai hallást is fejleszti. állathangok utánzása stb. Minél súlyosabb a beszédhiba. nyak. A viselkedésbeli eltérések az inadaptációs jelenségek nagy csoportjába tartoznak Pszichológiai szempontból. légzésmérőbe való fújás. a szempillák ritmusos mozgatása. a nyelv kiemelése a felsőajak fölé az orr irányába. a zörejek. Hatékony gyakorlat például az arc alternatív felfújása. ezáltal megnehezíti a kapcsolatteremtést. Formálhatunk tölcsér alakú nyelvet (mint az o. szókapcsolatok olvasása stb. melyekben a gyermek szabályozza a belégzés és a kilégzés hosszát. másrészt pedig folyamatos önkontrollra is szüksége van. • Személyiségfejlesztés és adaptív viselkedésmódok megerősítése A nyelv egyik létfontosságú funkciója a szabályozó és önszabályozó funkció. lufi felfújása (a mellkas kapacitásának növelése). mely hibás artikulációhoz vezet. majd hang kiadásával leengedés (csettintés). melyek megerősítik a szervezetet (törzs. a verbális kifejezések elősegítése. annál inkább nő a feszültség. A viselkedés fogalomköre sokkal szélesebb. hogy milyen benyomást kelt a körülötte lévőkben. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6. amikor a személy a helyes kiejtést nagyon nehezen sajátítja el. a gúnár hangja stb). mint a magatartás fogalmáé. • Általános és beszéd-mozgások fejlesztése Az általános motoros képességek és különösen a pszichomotoros fejlettség nagyon fontosak a beszédprodukcióban szerepet játszó mozgások kivitelezésében. alternatív belégzés és kilégzés orron illetve szájon át. A nyelvgyakorlatok közül megemlíthetjük a következőket: a száj kinyitásával a nyelv ritmusos kiöltögetése. ki szólított (a hang alapján). A beszédszervek mozgásának fejlesztésében ki kell térnünk az arcmozgásra. • A fonematikus hallás fejlesztése A fonematikai hallásnak fontos szerepe van a hangok differenciálásában. főleg az auditív pöszeségben (például a nagyothallók) vagy a nyelv és ajak rendellenességek jelenlétekor. • A jellem és a motivációk struktúrája. végtagok).1. a szájzugok összehúzása és kiszélesítése (csücsörítés. Például: találd ki. E gyakorlatok célja a légzés és beszéd összehangolása. versikék szavalása. mimikai izmok fejlesztésére. b-p. mint nyelvi egységek azonosításában. fejlesztésük nagymértékben hozzájárul a beszédprodukció hatékonyságának növeléséhez. melyet saját kiejtésének hallása útján való szabályozásával lehet megvalósítani. Ezért. • Az éntudat és a szociális tudat szerkezete. A helyes kiejtés létrehozása érdekében minden személynek egyrészt össze kell hasonlítani a saját kiejtésmódját a környezetében levőkével. A labiális mozgások fejlesztése is nagyon fontos a pöszeség esetén. • A normák és a szociális kulturális értékek belsővé tétele. Az is ajánlott. mint a pszichés fejlődést. a személyiség alakulását és a környezet (melyben a személy él) közötti viszony kifejeződését. ezért a pszichés tevékenységek rendszerbe szervezése zavarttá válik. így sokkal hatékonyabb a fejlesztés. Ebből a szempontból elsősorban fontosak az általános gyakorlatok. mivel ezek nem szinonimák. ajkak izmainak mozgatására. a következő területeket érinti a viselkedészavar: • Pszichológiai érettség. a légzésgyakorlatok. 31 . ritmusos pislogás stb. feszült állapotba kerül. A nagyobbaknál: szinonímák és paronímák differenciálása és azonosítása. alsó állkapocs. A fonematikai hallás zavarai ezt a teljesítményt lehetetlenné teszik. A súlyos beszédzavar befolyásolja a beszédmegértést és a beszédprodukciót is. A legfontosabbak ezek közül a szabadban való játék. mint a p és b hang ejtésekor. ritmusos mondókák. és ezért megjelenhetnek a beszédhibák. u ejtésekor). és a beszédhibás nagyon nehezen tud beilleszkedni a közösségbe. beszédhangok differenciálása. A fonematikai hallás zavara vagy gyengén fejlettsége a beszédészlelés zavaraihoz vezet. nyugtalanná válik. mint azoktól a normáktól és humán értékektől való eltérést. nehezítik a verbális utánzást. és a személy ezt a jelenséget pszichésen drámaként éli meg. összehangolásában. nevetés) stb. és az alsó ajak alá az áll irányába. Ha mindezt adott ritmusban végeztetjük. hangok és szavak kiejtésévei összekapcsolt légző gyakorlatok. állathangok utánzása és azonosítása (kígyósziszegés. A nyelvi fogyatékosságok esetében ez a funkció nem képes érvényesülni. Ha a viselkedést úgy tekintjük. a nyelvizmok.rendellenességeket és növelik a légzés térfogatát és kapacitását.

a pedagógiai ráérzés hiánya. Az ilyen kimerülés aszténiához vezet. a közösséggel szemben negatív magatartást tanúsítanak. lustasághoz és az iskolai tevékenységekkel szembeni negatívizmushoz vezet. • Szökés és csavargás A szökés és a csavargás olyan gyermekeknél fordul elő. látássérültek. és az enyhe esetek integrálhatóak az általános iskolába. izgulékonyak illetve azoknál. A viselkedészavarok gyakorisága 14 . A viselkedés és magatartás . érzelmi közömbösség. mely gyávaságként is értelmezhető. Általában a fenyegetettség motiválja. jellembeli tulajdonságokhoz és temperamentum-típushoz kapcsolódóak) és objektív (családi. az akadályok kerülését a velük való szembeszállás helyett. akik introvertáltak. melyek agyhártya. düh.3. csavargáshoz. gazdasági. önteltség. 6. és negatív személyiségvonássá alakulhat. Általában a kognitív erőfeszítéseket elkerülik. a tevékenységgel szemben kialakul az ellenszenv. Mindez a hiányzások halmozódásához. hosszas frusztráció. iskolai-pedagógiai. a koncentrációs képesség és a komplex feladatok kivitelezésének képessége Ez maga után vonja a feladatok előli menekvést is. melyben a döntésképesség korlátozott. akik nem tudnak alkalmazkodni az iskolai élethez.iskolaéretlenek (azok a gyermekek. érzelmileg frusztráltak.A viselkedés az intellektuális szint.zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre Az iskolai illetve szakmai téren megnyilvánuló viselkedészavarok hátterében.zavarok okai és formái • A belső zavarok csoportja: szorongás. Olyan feltételeket kell teremtenünk. értelmi fogyatékosok vagy tanulási zavarosak. akik izgatottak. hanem esetleg csak az új körülményekhez való alkalmazkodás egyik módját. kegyetlenség és szexuális zavarok. egyes pszichés funkciók szabályozása zavarttá válik. Gyermekkorban. A bandába verődő fiatalok lopása még súlyosabb tett. különböző formájú és súlyosságú viselkedészavarokat okoznak. • Rablás Nagyon súlyos viselkedés-zavar. ismételt iskolai kudarc).számos tényező állhat. az alkalmazkodás hiánya szubjektív (fizikai és mentális valamint érzelmi fejlődéshez. • Környezeti tényezők következtében kialakuló endokrin zavarok és pszichés károsodások. kezdeti formában. A helyzet nagyon komplexé és tragikussá fokozódik. motoros nyugtalanság és rendezetlen mozgások. Mindez azért alakul ki. érzelmi labilitás és depresszió. illetve ezekhez képest az oktatási nevelési folyamat követelményei és elvárásai sokkal magasabbak. a későbbiekben az óhajtott tárgyat titokban veszi el. szociális) tényezőkkel is társulva határozza meg a tanuló és iskola közötti egyensúlyzavart.16 éves korban a legnagyobb. tanulók. Nagy különbség van a képességek és az erőfeszítések-között. A viselkedészavarok gyakorisága életkoronként változik. akik lassabban fejlődnek. akik hallássérültek. melyek között legyőzhetik bizonyos fogalmak elsajátításának nehézségeit. A határintelligenciájú és a tanulási zavaros gyermekek általános iskolában való oktatása azonban sokkal nagyobb erőfeszítést jelent. lopás és csavargás. mint a prostitúció és a szexuális perverzitás. A csavargás súlyos viselkedészavar. harag. mert tudatosítja fogyatékosságát. az érzelmi fejletlenség és közömbösség. a lopás úgy nyilvánul meg. a pszichés fejlettség akadályozottsága. kontrolálhatatlan sírás vagy nevetés).2. mely pszichés zavarokat hoz létre: csökken az emlékezeti tevékenység. majd kiterjednek az iskola problémákra is (feszült iskolai környezet. kulturális. Ezért kialakulhatnak különböző inadaptációs zavarok: . • Lopás Általában súlyosabb következményei vannak. A gyógypedagógia hatáskörébe tartoznak mindazon gyermekek. Ezek. Az idegi alapon való kimerülés gyorsan csökkenti az intellektuális tevékenységet. szokássá válik. Ilyenkor mindig felszínre kerülnek a diszharmonikus személyiség jellemzői. negativizmus és apátia. a gyermek személyiségfejlődését nem serkentik) kezdődnek. A viselkedés és magatartás . • Veleszületett hajlamok: agyi károsodás maradványtünetei. 32 . 6. kivételezés és egyes tanulók elbátortalanítása. mely maga után vonja az egyéb viselkedészavarok kialakulását. agyvelőgyulladás vagy traumák következtében jöttek létre. vagy felfokozott feszültségek megélése. vagy erőszakos tettként jelentkezik.7 éves korban a gyermekek 8-10%-a nem iskolaérett. akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe. az élettapasztalatok és a tudásszint valamint a szociális szervezettség sajátosságainak és a személyközi kapcsolatok hatékony működésének a függvénye. a belső szabályozás zavarának súlyosságától függően. mely a személyiség negatív sajátosságainak alakulását jelzi. idővel. konfliktusosak és labilisak. az alkalmazott módszereket állandóan lehetőségeikhez kell igazítanunk. mely általában más viselkedészavarokkal társul. Az életkortól függően fejlődése is változó. vagyis képtelen megfelelni a szervezett iskolai tanulás követelményrendszerének. Ők ahhoz a gyermekcsoporthoz tartoznak. ha ismétlődik. ellenségesség és az együttműködés elutasítása. szorongóak. amikor a rablást egy banda követi el. morál is. valamint mindazoknál. és mások tevékenységét zavarják. Ennek a viselkedési zavarnak a hátterében a szorongás és frusztráltság áll. 6 . Három éves korig a hazugság nem jelent személyiségzavart. hogy a gyermek erőszakkal elveszi a másik gyermek játékszerét. A viselkedészavarok legszembetűnőbb formái • A hazugság Egyszerű viselkedészavar. Következésképpen. Az ilyen gyermekek számára léteznek speciális intézetek vagy iskolák. kifele pedig különbözőképpen konkretizálódnak: instabil érzelmi reakciók (félelem. Ezek általában a szülők által elkövetett nevelési hibákkal (a törődés hiánya. a megfelelés hiányosságait.

• A nyelv ismeretének zavarai: a diszgrammatizmusok. A viselkedés és magatartás . és ez által rehabilitálja az egyént. A tanulási nehézség fogalma viszonylag új keletű 1962–ben Samuel Kirk használta először a . Ebbe a csoportba az alapvető és legfontosabb megtanulnivalók zavarai tartoznak: • Az írás zavarai: a diszgráfia. melyek a verbális zavaraikhoz kötődő kudarcok. tanítónak van jelentős szerepe. Mindkét esetben a család mellett az óvónőnek. hogy ezt a viselkedészavart megszüntesse. . akkor sokkal súlyosabb és sokkal nehezebb kiküszöbölni azt. és a későbbiekben sok kellemetlenségtől megkímélik. csökkentik a tanulási iránti érdeklődésüket és akár iskolakerüléshez is vezethetnek). Ezzel egyidejűleg a gyermeket be kell vonnunk olyan tevékenységekbe. melyek rehabilitációs-korrektív jellegűek. melyet szorongás vált ki.az ismételt kudarcélmények. 2. hogy a viselkedészavarok más és más formát öltenek a hallássérülteknél. Ha gyermekkorban hangsúlyosak az iskolai alkalmazkodási zavarok.. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK A tanulási kudarcok általában valamilyen speciális tanulási nehézség következtében lépnek fel. akiknek az intelligenciája átlagos vagy magasabb. a teljes személyiségre rányomják bélyegüket. A másodlagos teljesítményzavarok Ebbe a csoportba a gyengébb teljesítmény valamilyen pszichés zavara tartozik. bűnözőket és pszichotikusokat is). A legtöbbször a határintelligenciájú tanulóknál mutatkoznak ilyen zavarok. fáradékonyságot és fejfájást okoz.  A tanulási nehézséget két csoportba osztjuk: 1. A társadalom általában túl késön avatkozik be ahhoz. Ha ezeket a zavarokat nem küszöböljük ki idejekorán.  A speciális tanulási nehézség meghatározó jellemzői: • Váratlan és meghatározhatatlan állapot. a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja A viselkedészavarok megelőzésében használt gyógypedagógiai beavatkozás módozatai a korai életkorokban nagyon fontosak. amely nem képességbeni tényező zavarának az eredménye: 33 . • Az olvasás zavarai: a diszlexia. pszichés inadaptáltak (beleértve az értelmi fogyatékosokat is) 2) fizikai inadaptáltak (beleértve az érzékszervi fogyatékosokat is) 3) szociális inadaptáltak (beleértve a pszichopatákat. hogy a zavar ne váljon krónikussá. . a tanulással és a közösséggel szembeni magatartását. Amikor a viselkedészavar valamilyen más fogyatékossághoz társul vagy valamilyen más fogyatékosság áll a hátterében. Ez az oka annak. A szorongás idővel domináns jellemvonássá válik. 6. a megkésett beszédfejlődés és az akadályozott beszédfejlődés.. Amennyiben a magatartászavar már megnyilvánul. főleg az érzelmi-motivációs tényezők fontosságát emeljük ki. • A tanulás egy vagy több területén jelentős lemaradást mutatnak.4. Olyan nevelési módszereket alkalmazhatunk. melyekben kibontakozhat. mozgássérülteknél és különösen az értelmi fogyatékosoknál. ezáltal fejlesztjük a gyermekek érzékenységét. Az iskolafóbia nagymértékben befolyásolja a gyermek személyiségének alakulását és viselkedését. kifejezheti önmagát. mivel elősegítik a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését. és ekként a viselkedészavar stabilizálódik. hanem a tevékenység és az emberi kapcsolatok bármely területén megjelenhet.zavarok prevenciója. Gonnet (1968) kutatásai három inadaptált gyermekcsoportot különít el: 1) lelki. C. V. ugyanakkor szerepet kap ebben az érzelmi és motivációs tényezők hiánya és a csökkent tanulási képesség. az intellektuális feladatok növekedésével és a tanuló egyre inkább az osztálytársai szintje alatt fog teljesíteni. annak érdekében.pszichésen és motorosan izgatottak vagy épp ellenkezőleg apatikusak. • Olyan gyerekeknél fordul elő. túlfűtött érzelmi reakciókat és érzelmi labilitást. akkor ezek fokozódnak a felsőbb osztályokba lépéssel. Ezek a tényezők meghatározzák az iskolai sikertelenség azon formáját. Az első szakaszban kialakítjuk a közösségben a megfelelő légkört. látássérülteknél. A nevelési folyamat szakaszait a személy egyéni pszichológiai sajátosságaihoz. • A számolás zavarai: a diszkalkulia. Az inadaptáció nemcsak iskolai lehet.learning disability” (tanulási képtelenség) kifejezést. akkor a lehető leghamarabb be kell avatkoznunk. életkorához kell igazítanunk és mindig következetes pedagógiai lépéseket jelent. a kreativitás nélküli intelligencia és az intellektuális tevékenységeikből hiányzó eredetiség eredménye. Az elsődleges teljesítményzavarok Ezek közé tartozik a konkrét képesség zavara következményeképpen kialakuló tanulási nehézség. melyek a feszültségek és konfliktusok forrásai.nehezen állnak át egyik tevékenységről a másikra és idővel. nvugtalanságot és pánikot kelt.

• Szegényes az aktív szókincse. az alexia és agráfia. • A betűk sorrendjét illetve az olvasás irányát felcseréli. • A tanulási motiváció hiánya. • Látási (vizuális). az írás és a helyesírás elsajátításában mutatkozó nehézség. mely az írás olvasás elsajátításának képtelensége. • Az elolvasott szavakat torzítja. megmásítja ezeket.  A diszlexia megjelenésének ideje Általában akkor jelenik meg. hanem súlyos fogyatékosságok vagy pszichiátriai betegségek kísérőjelenségei. • Gyakoriak a megkésett beszédfejlődés és a nyelvtani hibák (agrammatizmusok) .1. • Az egyes betűket helyesen olvassa. A fejlődés során ezek a hibák lassan javulnak.  Másodlagos tünetek • A diszlexiás gyermek mindig diszgráfiás is. torzítja. előfordul. részképesség kiesésnek szoktuk nevezni szaknyelven. nem olvas saját kedvtelésére. 34 . csak egyes területeken megnyilvánuló fejlődésbeli elmaradások okozzák. • A hang és a betű közötti társítás bizonytalan. amelyet: • Hangtani (fonológiai). Mivel átlagos vagy jó intelligencia szint mellett A diszlexia tünetei (a diszlexiás gyermek jellemzői):  Elsődleges tünetek: • Viszonylag pontosan képes lemásolni a szöveget. • A társadalmi alkalmazkodó képesség zavarai. • Hallási (auditív). A DISZLEXIA A tanulási nehézségek legismertebb és legtöbbet tanulmányozott formája a specifikus olvasási nehézség. nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és az olvasott szöveg értelmezésére is. • A szervező kézség problémái. 3. • Akiknek teljesítménye jelentős mértékben elmarad az átlagtól.  A tanulási nehézség fogalmát csak olyan gyerekek esetében használjuk: • Akiknek komoly tanulási nehézségeik vannak. szövegeket nehezen jegyez meg.  A diszlexia meghatározása A diszlexia az olvasás. • A betűket téveszti. inkább új szót alkot helyettesítésükre. hogy átkölti őket. • Verbális emlékezete gyenge: új szavakat. • Szövegértelmezési zavarok jellemeznek. • Nehezen tanulja meg még a gyakran előforduló szavak szóképei is. Az írás olvasás zavarainak sokkal súlyosabb formái. • A fogalmakat gyakran körülírja. a családi és az egyéni konfliktusok következményei. nem olvas szívesen. a fogalom konkrét megnevezése helyett. Az iskolai teljesítményzavarok formái 3. Ezt az állapotot nevezik diszlexiának.  A diszlexia okai A diszlexia oka valamilyen konkrét képesség fogyatékossága. • Az olvasott szavak értelmezésében nehézségekbe ütközik. de a gyermek még sokáig akadozva olvas. lehetetlenné válik az írott nyelv elsajátítása. • Szótalálási. • A környezeti tényezők káros hatásai. elégtelensége vagy hiánya. • Nehezen olvas hosszú szavakat. • Az érzelmi élet zavarai. • Betűket és szótagokat hagy ki vagy told be. amikor a gyermekek a betűk ismeretében már szavakat és mondatokat olvasnak. • A figyelemzavarok. Ezek azonban nem jelennek meg normál intelligenciával rendelkező személyeknél. Legvégül már csak az olvasás monotonsága marad vissza és a hangos olvasás kerülése. • Az egyensúly érzék zavara és a bizonytalan testséma.• A kitartás az akaraterő hiánya. A diszlexiát magyar szaknyelven olvasás gyengeségnek és helyesírás gyengeségnek nevezik.

3. mert ebben örömét leli. másoknak az írás. • A mondat szóösszetételének hibás analízise és színtézise. a második-negyedik osztályban gyakran eljut odáig. az egymásutániság nehézségei. stb. között. • A negyedik osztályban 42%.az írás-olvasást meghatározó alapképességek fejlettségi szintjétől. és így értelmetlenné válik a szöveg. Így a gyermek számára érthető és teljesíthető feladattá válhat az írásának javítása. hogy írás órán csak piszmog és semmit sem dolgozik a füzetébe. Az ilyen gyerek lustának és makacsnak tűnik a tanító számára.az etiológiai tényezőktől. próbáld az írás dőltségét egyensúlyban tartani. • A diszgráfiás gyerekek nehezen tanulják meg a nyelvtani szabályokat. hanem egyúttal jutalmazza is azonnal a kijavításokat. ebben az esetben elsősorban tanulási problémáról van szó  A diszlexia kijavítása A diszlexia javítása annál sikeresebb. . helytelenül írnak és fogalmaznak. egyenetlen és olvashatatlan az írása.2. • A fejlődési diszlexia. amiket az írásában ki kell javítania (pl. a térbeli viszonyok helyes felismerésének nehézsége (alatt. 3. 3. agresszivitás.  A diszgráfia javítása • A tanítónak nem a csúnya és helytelen írásra kell felhívnia a gyerek figyelmét. . • Sok hibát ejt.• A térirányok (jobb-bal) tévesztése.  A diszgráfia konkrét megjelenési formái • A betűírás elsajátításának meglassúbbodott tempója. • A látási és a hallási figyelem zavarai. Ez arra ösztönzi a gyereket. Növeld a sortávolságot. • A gyenge ritmus. Egyes gyerekeknek az olvasás megy nehezebben. • A soralkotás. ezért azonnal szakemberhez (logopédushoz) kell küldeni. mivel a számítógép nemcsak figyelmezteti a hibáira. • Fáradékonyság.hang. • Gyengék az idegen nyelv megtanulásában. amelynek oka egy ismert agyi sérülés. • Gyakoriak az egybeírási és különírási hibák. • Az ötödik osztályon felül felismerteknek pedig nem több mint 10-15 %-a javítható ki. Ezekhez még hangsúlyozottan hozzájárulnak a következők: • A legtöbb gyereknek rossz a kézügyessége.betű.  A diszlexia típusai Az olvasási nehézségek eltérő jellege következtében megkülönböztethető: • A szerzett diszlexia. fölött.  Az írászavarok tünetei Nagyjából azonosak az olvasási nehézségek esetében felsorolt tünetekkel. idegrendszeri probléma. Mivel az írásfeladatok elvégzése a gyermek számára kilátástalannak tűnik. 35 . a kitartás hiánya.az életkortól. • A nagy-és a finommozgások koordinációjának zavara. a téri tájékozódás zavara. • Jó módszer a gyermek helyesírásának fejlesztésére a számítógép helyesírási programjainak a felhasználása. amelynek esetében neurológiai elváltozásnak nincs nyoma. hanem azokra a konkrét feladatokra. a mentális kortól. valójában csak végleg kétségbe van esve. minél hamarabb kezdik el: • Az első osztályban felismert diszlexiák 82%-a kijavítható. számos tényezőtől függnek: .). A DISZGRÁFIA Az olvasási nehézségekkel gyakran együtt jár a helyesírási szabályok elsajátításának nehézsége: a diszgráfia. • Komoly nehézségei vannak a hosszú és a rövid magánhangzók és mássalhangzók érzékeltetésében és jelölésében. • A szó. mellett stb. a dekoncentráltság. ingerlékenység. helytelen a ceruzafogása. nem folyamatos a vonalvezetése. • A harmadikban a kijavítás esélye már csak 46%-os. • Az írás grafikai kivitelezésének nehézségei és hibái. • A mondat írásjeleinek elhagyása vagy helytelen alkalmazása.). A DISZLEXIÁVAL TÁRSULÓ DISZGRÁFIA Jellemezői nagyon változatosak lehetnek.összetételének gyenge analízise. hogy sok időt töltsön helyesírási gyakorlattal. • Az alak-és formafelismerés zavara. • Fegyelmezetlenség.

hogy megfelelő erőfeszítést tesznek ennek érdekében. hogy a személy képtelen a lapon követni a sorokat. • Beszédfejlődési elmaradottság. síkban. akik nem képesek az írás olvasás képességének kialakításában előrehaladni. Jellemzője az írás és olvasás elsajátításának képtelensége. főleg írásban. • Öröklött állapotok. Azok. nagyothallás. emocionális. Egyes esetekben a személy nem képes a sort végigolvasni. 3. szavak és mondatok írása. • A számnevet szimbolizáló alakzatok azonosításának. A téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfia ferde. még akkor is. tartós eredményeket elérni. átlós írás olvasásként jelentkezik. a leírt kifejezéseket. A diszlexiával társuló diszgráfiának. tehát specifikus struktúra és tünettana van attól függően. 5. Olvasáskor ugyanúgy silabizál.4. zavart szenved a grafémák. Ez a forma az írásban sokkal nyilvánvalóbb és súlyosabb. • Szám és szövegemlékezet gyengesége. a hallott hang és a leírt betű között. A DISZKALKULIA A diszkalkulia speciális számolási zavar. • Magatartás zavarok. ami következtében a gyerekek fejszámolási képességei rohamosan romlottak. akiknél ez a zavar fennáll a hallott szó. Számos meghatározó nehézség jelenik meg a tollbamondás és fogalmazás során. 6. szavakat. • Környezeti hatások. értelmi fogyatékosság . Napjainkban kezdtek foglalkozni intenzívebben a számolási és számfeldolgozási nehézségekkel. a betűket. Tiszta vagy egymás utáni diszlexiával társuló diszgráfia esetében a leírt jelenségek mindegyike megjelenik. hang helyett valami egyebet írnak. Azokra a személyekre jellemző. Nyilvánvaló tény. A legfontosabb alcsoportok a következők: 1. az olvasott vagy írott szöveget. egyeletlen. • Laterális dominancia: az uralkodó agyfélteke problémája. a szavak és mondatok írása egyre elmosódottabb. de vannak egyéni jellemzői is. kihagy helyet. Ebben az esetben a diszlexiával társuló diszgráfia szinte minden tünete jelen van. annak ellenére. következtetés levonásának alacsony szintje. Ez utóbbi abban jelentkezik. 4. a szimbólumok felismerésének zavarai.agráfia) és általában más zavarok afázia.észlelés folyamatának sérülése. átugrik a következő sorokra. hogy azok. írásban pedig. mint tünet. Lineáris diszlexiával társuló diszgráfia sok tekintetben hasonlít a téri téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfiához.a személyiségjegyektől (pl. melyet struktúrálisnak is neveznek. Az ilyen esetekben diszortográfia jelentkezik. idegrendszeri vagy ingerületvezetési zavarok. a számkép felismerésének. a sorokban. és kiterjed az írás olvasás során a grafémákra és a betűkre. • Grafo-motorikus problémák: a kézügyesség zavarai. Általában nehezen érti meg a grafikus szimbolumokat. egyeztetésének és grafikus ábrázolásának nehézsége. az írás összképe feszültségről tanúskodik. • Gondolkodási műveletek: lényeg kiemelés. 2. ha vonalas lapra ír. A fejlődési diszlexiával társuló diszgráfia. beszéd képtelenség. olvasás közben egyik sorról átugorhat a másikra. időben való tájékozódás zavarai. míg másoláskor a grafémákat legtöbbször helyesen írja le.. aránytalan. Súlyos forma. Ugyanakkor a szavak és mondatok szétesnek. analógia. 3. fejlődési jobb agyfélteke szindróma. amelyek közül a legfontosabb a zsebszámológép használata. akik ebbe a csoportba tartoznak nem találják meg a természetes kapcsolatot a szimbólumok és a grafémák között. • A számok sorrendiségének hibái. szabály megfogalmazása. amelyek a diszkalkulia kategóriájába tartóznak. A diszkalkulia tünetei  Elsődleges tünetek • A számjegy. akik az olvasás elsajátításának kezdeti szakaszában vannak. Írásban a lap közepe fele irányul vagy a lap alja felé. Ilyenkor az írott-olvasott szöveg megértésének nehézségei is nagyon súlyosak. • A figyelem zavarai: hiperaktivitás vagy az ellentéte.  Másodlagos tünetek • Saját testen. • Az érzékelés. melyeknek nagyon fontos szerepe van a kiejtésben. nem illeszkedik a lap vonalazásába. olvashatatlan. hogy a zavarnak melyik típusáról van szó. halmazok egyeztetésének nehézsége. • Olvasás és írás zavar.pszichés zavarok. mint azok. térben. A kimondott vagy speciális diszlexiával társuló diszgráfia. temperamentumtípus) stb. az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. 36 . amelyek a számolás nehézségeihez vezetnek. • Gyermekkori fejlődészavarok. rendezetlen. fogalmak kialakulatlansága. a sorok közé. Ez a jelenség még súlyosabbá válik. ha okozója hallás vagy látássérülés. melyek következtében sérül a beszéd mozgások vizuális vagy auditív percepciója.következménye vagy azokkal társuló jelenség. ügyetlen. • Relációs szókincs fejletlensége. speciális számolási képesség diszfunkciója a családon belül.  A diszkalkulia okai • Specifikus agyi. mely sokban hasonlít a teljes olvasás és írás-képtelenséghez (alexia . Motoros diszlexiával társuló diszgráfia gyakori (de nem kötelező) a pszichomotoros zavarok és a mozgássérülteknél. nem képes elhelyezni az irományt a lapon. az írás és olvasás zavara egyre nyilvánvalóbbá válik.

ha előfordult. vagy a gyereket lebeszélni róla. szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe.  A félelem és szorongás az alábbi helyzetekben tekinthető kórosnak: • Jelentősen túllép a szituáció jelentőségének határain. hogy irracionális. Félelem és szorongás  A félelem a gyermekkornak általános problémája: • Aligha van gyerek. • Nem lehet megmagyarázni. ha komolyan zavarják a gyereket mindennapi életében. hosszú ideig is retteghet a kutyáktól. • Félelmet és szorongást kelt. amikor fájdalmas orvosi beavatkozást kell elviselnie. A valóságban azonban a legtöbb félelem esetén átmenetileg kialakul ilyen helyzet. Bár ezekben a helyzetekben a gyerekek valamilyen más. E kategóriába tartoznak azok a félelmek. a megnyugtatás és beszélgetés előbb-utóbb eléri célját. aligha van olyan gyerek. Lelki stressztől való félelem. • Nincs összefüggésben az életkorral vagy az adott időszakkal. • A serdülőkor előtt a félelmek csökkenni kezdenek. amelyek aggodalomra adhatnak okot. • Gyakran láthatóan nem tudja akaratlagosan befolyásolni. • Egyes adatok szerint a gyerekek 50%-a él át jelentős. • Az elvonatkoztatásra alkalmas eszközrendszer kidolgozása. a sajátos gyermeki világképet jellemző gondolkodással. A diszkalkulia javítása A speciális diszkalkulia javításának célja: • A matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése. Nyilvánvalóan beavatkozást igényelnek a félelmek. amelyek a matematika megtanulásához nélkülözhetetlenek. • 2-6 éves korban szinte minden gyereknél tapasztalható valamilyen félelem. hogy a félelemnek van külső tárgya. • Még 6-12 éves kor között is a gyerekeknek mintegy a fele számol be ilyenről. vagyis a félelem intellektuálisan nem hozzáférhető. Félelem a természetes és természetfeletti veszélyektől. az életkori értelmi fejlődéssel párhuzamosan szinte észrevétlenül megszűnnek. • A jártasságok. A pedagógusnak szoros kapcsolatot kell tartania a diszkalkulia-terápiát folytató logopédussal vagy a fejlesztő pedagógussal. csökkeni hosszú idő után sem. ha a félelem nem látszik. a falon lógó kép megelevenedik. amelyeknek nincs reális alapja: az ágy alatt szörnyek vannak. akit az első években ne zavart volna a félelem. B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. 2. • Hosszú ideig fennáll. megmagyarázhatatlan szorongást okoznak. aki ne tiltakozna. és ezek aktív használata. 2. a szülőkbe. szimbólum és jelrendszer. az élethelyzetek megváltozásával. • A matematikai fogalom. melyet a szülőkkel szembeni agressziók váltanak ki. • A gyermek gyakran elsősorban szorong. hogy egyszer megugatták. A kisgyermekkori félelmek és szorongások jellegzetesek: a laikusok számára is összefüggnek a „mágikus gondolkodást”. tevékenységében. A félelmek és a szorongások megoldásában döntő jelentősége van a valódi ok megtalálásának. míg a szorongásnak nincs. mielőtt megtanulna úszni. A gyermekkori félelmek és szorongások sajátosságai közé tartozik. A határ azonban korántsem mindig éles. Átlagos esetekben azonban a felnőttek támogatásával a gyerekek előbb-utóbb leküzdik a hasonló félelmeiket. Az ettől eltérő „felnőttes” félelmek azok. a rendelőtől. amikor látszólag egy külső tárgytól fél • Az irracionális félelmek voltaképpen a tárgytalan szorongással egyenlők. Ez is kísérőjelensége lehet a nem „kóros” félelmeknek is: komoly orvosi beavatkozás után a gyerekek többsége fél az orvostól. hogy átmeneti jellegűek. például kórosan fél az óvodában vagy az iskolában. Aggodalomra tehát akkor van elsősorban ok. • A gyerek mindenáron igyekszik elkerülni bizonyos. • Inadaptív. ha a gyermek bizalma megrendül szülei iránt: gyakran az ártatlannak tűnő becsapások is irracionális félelmeket keltenek. a felnőtt világba vetett bizalom megerősítésének vagy helyreállításának. Személyes sérelemtől vagy személyes veszteségtől való félelem. • A megfelelő képességek fejlesztése. Például: minden gyerek fél valamennyire a víztől. készségek kialakítása és begyakorlása. • Azon belső feltételek megteremtése a gyermekben. amely 37 . valós okból keletkezett félelmüket és szorongásukat vetítik ki. Fóbiák • A fóbiák abban különböznek a félelemtől. ha nem is fóbiás jellegű félelmeket. • Félelmek és szorongások keletkezhetnek a gyermek bűntudatából is. félelmetesnek látott helyzeteket. ám a gyerek fokozatosan képes felülkerekedni rajta.  A félelmek és szorongások tárgyuk szerint három fő csoportba oszthatók: 1. 3.  A szorongás abban különbözik a félelemtől.

hogy az érintettekben milyen viselkedési módokat és pszichés funkciókat eredményez és ezek. mint a másodlagos pszichogén zavar megnevezését. amikor a 2-3 éves gyerekek ragaszkodni igyekeznek az esti lefekvéshez kapcsolódó szertartásos rendszerhez. Bizonyos enyhe fokú kényszeresség később is megmaradhat: jelenléte nem utal feltétlenül betegségre. Gyermekeknél normálisak azok a reakciók. hogy a megoldásuk jó-e. Előfordulását tekintve az adatok nem egyértelműek: egyes szerzők szerint a pszichés zavarok 1-8%-át okozza az iskolafóbia. E szorongásos neurózisok közé sorolja az éjszakai felriadást. mint a ridegség. és általános visszahúzódást idézhetnek elő. ahol az üzlet van. A hisztériás reakciók. hogy kényszeres cselekvéseik értelmetlenek. Ilyenkor a gyerek lélegzete fennakad. Vikár szerint a szorongásos neurózis gyakran fordul elő az értelmi fogyatékosság enyhe eseteiben. Minden bizonnyal neurotikus eredetűek közé sorolandók azonban a hisztériás és kényszeres tünetek. Vikár György (1980) a szorongás és félelem súlyos esetei kapcsán szorongásos neurózisról beszél. később pedig már abba az utcába sem hajlandó menni. bár felismerésük gyakran nehéz. zavarja az alkalmazkodást. Azonban még mindig vitatott. iskolafóbia tekinthető. akinek tömegfóbiája van. melyet a meghatározó elsődleges zavarok csoportjához viszonyított. a társas helyzetekben nem tud eligazodni. de ha erőszakkal megakadályozzák őket végzésükben. • Teljesen normálisnak tekinthető. Később. a motoros nyugtalanság különféle fajtáit és a gyermekkori fóbiákat. • Az autisztikus jellegű tünetek és zavarok elég gyakran fordunak elő. mint például a memória. egy idő után például tiltakozik. stb. erős izgatottsági állapot mely depresszióval váltakozik. és nem függnek össze az életkori sajátosságokkal. és akadályozza a gyereket a normális életvitelében. melyhez hallucinációk is társulhatnak. kényszeresség első jelei. • Néha azonban a szertartásosság nagyon intenzívvé válik. besorolható lett a többi fogyatékosság-csoport közé. Ez utóbbiak megtalálhatóak az autizmusban is. 38 .  Hisztériás reakciók gyermekkorban is léteznek. • • • 3. elkékül. a neuro-vegetatív szabályozás zavara. A kényszerneurotikusok értelmileg belátják. teste tónustalanná válik. és differenciáló képessége csökken. Ismertetett esetében az iskolafóbia kapcsán a gyermek voltaképpen anyja elvesztésének félelmét helyezte át az iskolára. nem kommunikálnak környezetük tagjaival. a valódi autizmus azonban meglehetősen ritka – 10000 gyerek közül 5-7 esetben fordul elő. általában csak megismétlik a hozzájuk intézett szavakat. Más esetekben az iskolával vagy a teljesítménnyel kapcsolatos súlyos szorongás. és a következőkben nyilvánulnak meg: a gondolattársítás zavara. a gondolatmenet megtörése. amelyeket felnőtteknél hisztériásnak minősítenénk. Gyermekkori neurózisok A pszichés zavarok egy részénél azonban nem igazolható teljes mértékben a neurotikus eredet. A fóbiák akaratlagosan alig kontrollálhatók. Nem vesznek fel szemkontaktust szüleikkel. • A valódi autisták: o Beszélni gyakran egyáltalán nem tanulnak meg. a legtöbbször a családi élet és a szülőkkel való kapcsolat zavara. ezek azonban lényegesen könnyebben befolyásolhatók. és ellenáll a befolyásolásnak. hogyan változnak az életkorral. A fóbiás félelmek generalizálódhatnak. Ugyanakkor az iskolafóbiát nehéz megkülönböztetni az iskola elkerülésére irányuló stratégiáktól. A leggyakoribbnak talán az ún. közé sorolja Vikár az érzelmi okokból történő lélegzet-kimaradást.  A kényszerneurózis a gyermekkori neurózisok másik jellegzetes esete. • Az autista gyermekek általában születésüktől fogva nem lépnek kapcsolatba.• • • • nagymértékű. érdektelennek bizonyulnak környezetük iránt. • A csecsemőkorban jelentkező autizmus a fejlődés egyik legsúlyosabb zavara. az autizmus fogalma jól körülhatárolttá és meghatározottá vált. vagy ha igen. például az iskolafóbiát. Gyerekeknél a fóbia viszonylag ritka. Vikár szerint a túlságos óvás és kényeztetés éppen úgy hajlamosít a hisztériára – a gyerek jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít saját tüneteinek -. tisztasági stb. fóbia más problémák kivetülése. Autizmus • Az autizmus kifejezést a század elején B Bleuler használta először. o Az esetek többségében nagy riadalommal reagálnak a környezet legapróbb változására is o Egyes területeken kiemelkedő képességeket mutathatnak. Ez a reakció elsősorban 2-3 éven aluli gyerekeknél szokott előfordulni. beszédzavarok és sztereotípiák. érzelmi elutasítás van mögötte. Így a jó tanulók általában többször is igyekeznek ellenőrizni. • A kényszerneurózisról szóló felnőttkori beszámolók szerint 100 kényszerneurotikus felnőttből 46-nál már gyerekkorban jelentkeztek az első tünetek: a rendrakási. ahol a testi tünetek figyelemfelhívó jellegűek. Az a gyerek. mint a valódi autizmus. akkor szorongás fogja el őket. 4. elkerülő válaszokhoz vezetnek. amikor a gyerek képtelen a helyzetek pontos felismerésére. hogy a szülővel vásárolni menjen.

Folstein és Rutter ikerkutatások tapasztalatai alapján arra a megállapításra jutottak.Viselkedés . Organikus elméletek Ezeknek értelmében az autizmus organikus zavarok. o Kommunikációképtelenségük miatt a normális fejlődésben általában elmaradnak. . .örökletes okok. epilepszia stb. mint a realitástól való elszakadást. mint a vakságé. Az autizmus meghatározása • Bleuer úgy határozza meg az autizmust.a késleltetett echolália.Verbális és nonverbális kommunikációs zavar. . gyakran előfordul az is.Fokozott félelem és érzelmek. A megfogalmazott mondatok lehetnek különösek.Ölbevételkor csecsemőkorában sem képes megfelelő testhelyzetet felvenni. büntetőnek észlel. melyet a belső élet eluralkodása kísér.agyi rendellenességek. • Etiológiai szempontból három különálló elméletcsoportot született.A játéktevékenységből hiányoznak a képzeleti elemek. Az autisták nem válaszolnak a verbális utasításokra. .Rituális tevékenységek megjelenése és fejlődése. Fiúknál sokkal gyakoribb.Képtelen elvont fogalmak használatára. . és majdnem mindig fennmaradnak a kiejtési zavarok. .A környezet megváltoztatásakor bizarr reakciók jelentkeznek. A beszédet a normalitáshoz képest nagyon meg késve sajátítják el. mely azt jelenti: saját én. . . mint például: . . 5 éves korukban például hangokat. • Az autizmus meglehetősen nehezen befolyásolható kórkép. hogy genetikus tényezők és perinatális biológiai körülmények játszanak szerepet az autizmus kialakulásában.o Míg más területeken súlyos fogyatékosságokkal rendelkeznek. . . hiányzik a hanglejtés. • Az autizmus jellemzői: . A nonverbális kommunikáció is zavart. szótagokat képesek megismételni. Kommunikációs és nyelvi zavarok Nagyon hangsúlyosak és a korai életkoroktól megnyilvánulnak. Elfogadott tény az autizmusról az is. csak különleges módszerekkel képezhetők. . • Etimológiai szempontból az autizmus kifejezés az autos szóból származik. Pszichológiai elméletek Az autizmust úgy értelmezik. ha a szó végét vagy a mondat végét ismétli meg. . Ezekkel párhuzamosan egyéb okok is léteznek. .Sztereotíp és repetitív elemek jelenléte. Az autista belső világába menekül.Izoláció és önmagába fordulás. . A tüneteket a következőképpen lehet ezeket csoportosítani: a).hidrocephália. akkor vég nélkül • 39 . bizarr benyomást hagynak.Képtelen verbálisan kommunikálni. fájdalom stb. 2.Paradox reakciók bizonyos ingerekre (fény. kötődés. zaj.elméletek Ezeknek értelmében a gyermekkori autizmus egész sor tanult viselkedésmód következtében alakul ki.fertőző gyulladásos betegségek.). Amikor megtanul egy mondatot. a szókincs szegényes. szubjektivitás jellemzi és elszakad a valóságtól.). A gyermek egyáltalán nem érdeklődik a beszéd iránt. amit Kanner állapított meg. olyankor. Gondolkodásából hiányzik a kritika. ellenségesnek.Bizonyos mozgások eltúlzása és hosszas ismételgetése. hogy a személy visszahúzódik önmagába és elégedett magával. amit a személy hidegnek.Jelentéktelen tárgyak iránti megmagyarázhatatlan ragaszkodás. A beszéd takarékos.A reális veszély fel mérésének képtelensége. hogy nevükre késleltetve reagálnak. gyakoriak a hang hibák. Az echolália jelensége nyilvánvaló és visszhangszerű is lehet.Fokozott mechanikus emlékezet. .a terhesség vagy a szülés alatti traumák. . de a szakemberek és a környezet együttes erőfeszítései eredményeket érhetnek el.Fizikai és intellektuális fejlettsége látszólag normális. 3. melyek véletlenszerű jutalmazás és büntetés által megerősítettek. körülbelül 3:1 az aránya lányokhoz viszonyítva. mint pszichológiai visszavonulást mindattól. • Az autizmus gyakorisága A szakirodalom szerint az autizmus előfordulási gyakorisága megegyezik a süketségével és magasabb. . . biokémiai elváltozások vagy az agyi struktúrák elégtelen fejlődésének a következménye. nem akarja azt megtanulni. önmaga. melyek az autizmus lehetséges magyarázatát keresik: 1. .

Egyéb sztereotip cselevések: . érdektelen és semmiféle hajlandóságot nem mutat a környező világ megismerésére. Mások a tárgyak alkotóelemeit képtelenek érzékelni. A pszichés funkciók. anélkül. Az autista teljesen közömbös a szociális kapcsolatok iránt. Érzelmeire az éretlenség jellemző.zavarok Ezek a leglátványosabba. vagy épp ellenkezőleg. ahol évekkel azelőtt járt. meg lehet teremteni az ingerlés és gátlás közti egyensúlyt és a viselkedést a környezethez lehet igazítani stb. Az autizmus terápiája. nem érdekli a körülötte lévők érzelmi világa (egyesek különlegesen erősen kötődnek jelentőség nélküli tárgyakhoz. Egyes viselkedések megtanulásában a leghatékonyabbnak a gyakorlás és a tanulási helyzet állandó ismétlése tűnik az autisták rehabilitációjában. hogy nem érdeklődik az új információk iránt. amikor az autista személy a kimerülésig ismétel egy-egy cselekvést. máskor pedig nagyon erős zajra sem reagálnak (perceptuális és kapcsolati bizarrság). Az autista gyermek sokat sír. hogy agresszívvé válnak. például a fény vagy egy csillogó tárgy. ezen a területen teljesen világos a sérülés. szorongást és a túlingerelhetőséget. melyeket különböző helyzetekben hallott. körömmel kapar valami kemény tárgyat). miközben lehet. Ilyenek a munka. a tárgyak tapogatása. Leginkább izoláltak és önmagukba zárkóznak. vagy hosszasan manipulálhat egyetlen tárgyat. ok nélküli hangulatingadozás is megfigyelhető náluk. Nem alakítanak ki érzelmi kapcsolatokat. alacsony szintjét. de az érzelmi motivációs rendszer sérül leginkább. Az autisták képtelenek az egyes szám első személy használatára (az én személyes névmás). Mindezen jellemzők azonban negatívan hatnak a személyiség és általános pszichológiai fejlődésre. hogy utánozza őket és így megtanulja a normális magatartást. Ez lehet a csecsemőéhez hasonló. b). tánc. rajz.taktilis (kézfejjel üti a könyökét. Az autista játéka is bizonyítja pszichés fejlődésének megkésettségét. mivel soha nem néznek a körülöttük lévő emberek szemébe. mert megzavarta őket egy gumi leesése. . ki lehet alakítani az önszabályozás képességét. zavart a személy viselkedése . egyes esetekben lehet felfokozott is. míg másokból negatív reakciókat vált ki a tárgyak megérintése. így az autisták képesek felidézni verbális kifejezéseket. Ezek közül is feltűnő az önbántalmazó viselkedés. hogy a játéknak szimbolikus értelme lenne vagy a nélkül.gyakorlatilag a pszichológiai skála minden eleme érintett. hogy képes szorozni. néha valódi kecses mozgás. c). akárcsak az értelmi fogyatékosságokban. zene. azt a benyomást kelthetik. tulajdonságok és folyamatok zavarai Ezek a rendellenességek bármely területen megjelenhetnek. Ebből is következik. hogy az autizmus nagyon összetett zavar . kézimunka. Az autisták cselekedetei és viselkedésmódja bizarr. vagy a fejét veri a falba). olyan helyeket. A téri orientációjuk megfelelő. . kiáltozik. melyeket alkalmazni lehet. a fülcimpa dörzsölése kézzel).a beavatkozások hatékonysága korlátozott. az idő nagy részében nyugtalan. Egyesek megélhetik a frusztrációt. mely azáltal is súlyosbodik. Egyeseknek tetszik a zene.a karok forgatása. a támogatás és a viselkedés-terápiák. hogy a közeli személy iránti pozitív attitűd hosszasan fennmaradna. autisták rehabilitációja Figyelembe véve. Mechanikus memóriájuk viszonylag jó. A tanulás és a fejlődés szaggatottsága Abból adódik. Az első esetben az autista személy minden ok nélkül erősen kötődhet bizonyos jelentéktelen tárgyakhoz. Viselkedés és tevékenység . például a tárgyak ujjakkal való manipulálása. . .így különböző fóbiák alakulhatnak ki az autistáknál. mások köznapi veszélytelen dolgok iránt patológiás félelmet érez). Természetesen vannak más rehabilitációs módozatok is. hogy valamit titkolnak. A környezetében levő személyek személyes példája jó alkalom arra. főleg az adaptív viselkedésmódok kialakításában lehet elérni. nem akarja azokat elsajátítani. hogy az autizmus gyakran társul súlyos értelmi fogyatékossággal. Egyéb különlegességeik: nagyon kevés alvásigényük. -vizuális (csillogó tárgy forgatása a szem előtt vagy az ujjak játékának figyelése). és nagyon nehéz azonnali eredményt elérni. d). A rehabilitáció alapja a relaxáció.ismételgeti azt. felismer dallamokat. A kapcsolati és a perceptuális zavarok Nagyon változatosak és már születéstől kezdve felfedezhetők. mintha csigán lenne. vagy szisztematikusan összetöri magát (ököllel vagy egy tárggyal üti magát.auditív (csettintés a nyelvvel vagy egy hang vég nélküli ismételgetése). jól tűrik a hideget és a fájdalmat. sztereotip. melyekkel fejleszteni lehet a tevékenység iránti motivációt. gátolt. Egyes autistákat elbűvölhetnek bizonyos ingerek. mind pedig komplexitásukat tekintve. Ugyanebbe a koordinátarendszerbe helyezhető el az öningerlő viselkedés: . verseket.egyhelyben forgás szédülés nélkül. Egyeseknek valódi gyönyörűséget okoz a taktilitás. megtanulhatnak akár hangszeren is játszani.kinesztetikus (előre-hátra himbálózás. hogy az autista képtelen számolni. érzik a ritmust. csak esetleg nagyon ritkán és a nélkül.lábujjhegyen járás.k mind kiterjedésüket. Habár az autisták képtelenek hazudni. e). de a logikus emlékezet rovására fejlődik. hogy a tevékenység végcélját meghatározná. Jobb eredményt a pszichés fejlesztés terén. de kognitív viselkedésmódjuk lehet sztereotip. 40 . nehezen tanulja meg a betűket és könnyedén a számokat. Az is előfordul.

nem vesznek részt közös játékban. és a gyermek biztonsága helyreálljon.  Nyugtalanság és a nyomában bekövetkező túlmozgásosság ugyanakkor előfordulhat a túlvédett. hogy a gyerekek a felnőttekhez hasonlóan szoktak szomorúak és lehangoltak lenni. mint a szűkös lakásviszonyok. Ma a gyerekek 5-10 % -ával kapcsolatban beszélnek a hiperaktivitás diagnózisáról. 6. a gyerekek felnőtt környezetét gyakran sújtó jelenségek (a fizikai nehézségek.  Ez utóbbiak és a velük járó. a játékokkal való. de 90%-ban az iskolába kerülés időszakában okoz problémát. Használjuk a megerősítést. indokolt-e az esetükben depresszióról beszélni. A hiperaktivitást leghamarabb 18 hónapos korban szokták diagnosztizálni. Olyankor adunk utasítást. • A nevelési nehézségek keletkezésében szerepet játszó tényezők:  Különféle okokból egyre több gyerekes család tartozik az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek közé.  Ugyancsak fontos. hogy interakciós problémáról van szó:  A szülők gyakran beszámolnak arról. nem követi a felnőttek instrukcióit. a választást lehetetlenné tevő elhalmozottság. nehogy megsérüljenek. 5. beleszól mások beszélgetésébe. A szülő instrukciókkal való szembeszegülés – a dackorszak – az egészséges kisóvodáskor jellegzetes és tipikus problémája. Nem beszélhetünk általános értelemben vett rehabilitációról. mielőtt kérdeznék. Az azonban igencsak megkérdőjelezhető. hogy enyhíthetjük az állapotot. Ha a kívánt eredményt elértük. illetve velük járó pszichológiai problémák) a szülők legjobb szándéka esetén is a gyerek fokozódó nyugtalanságához vezetnek. simogatás. túlmozgásosság a szülőket fokozott kontrollra készteti. A családi erőszak kapcsán már említettük az egzisztenciális problémák szerepét.. bár az összefüggés nem szükségszerű (a túlmozgásosság önmagában nem függ össze a társas elutasítással): az ilyen gyerekeknek nehézségeik vannak másokkal való együttműködésben. • A hiperaktív gyermekekkel való bánásmódban kiemelkedő fontossága van:  A világos és következetes elvárásoknak. amikor az autista odafigyel arra és várjuk a választ.  A nyugtalanság. Gyermekkori depresszió • Nem kétséges. Tehát az autizmus rehabilitációjában hangsúlyossá válik a kondicionált reflex-elméleten alapuló tanulás.  A másik tipikus jellemző az állandó mozgás. az ADHD-t. a korlátok teljes hiánya is fontos szerepet játszik a hiperaktivitásban. nem kellő törődésének a következménye-e. kárt okozzanak. hogy az iskolában hiperaktívnak bizonyuló gyerekeket 2 és 3 éves koruk között szinte állandóan kontrollálni kellett. a későbbi teljesítményzavarokhoz vagy más pszichológiai problémákhoz vezethetnek. • A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar ma a leggyakoribb krónikus magatartási és pszichiátriai rendellenesség. A szerzők idesorolják az alkalmazkodás képtelenségét is. Ha nem sikerült elérnünk a kívánt reakciót. akkor a következmény a jutalom. a nyugodt tevékenység képességének csökkent volta. vagy a szülő erélytelenségének.  A különféle tünetek láncszerűen kapcsolódhatnak össze: a nem megfelelő kezelt szembeszegülő magatartással gyermekkorban szükségképpen együtt járó bűntudat és szorongás nyugtalansághoz vezet. hanyag. nyilvánvaló.  Erősödik a gyanú. • Bármelyik tünetcsoportot veszünk szemügyre.Ebből következik. melyekkel beavatkozhatnak és hozzájárulhatnak az autisták rehabilitációjához. munkája közben gyakran hibázik. hogy a nevelőknek széleskörű eszközrendszerük van. • A tünetek lényegében három fő csoportba sorolhatók:  Az első a figyelmetlenség: a gyerek nem képes részletekre figyelni. a gyerek alkalmazkodási képtelenségének. mely a gyógyulást vagy a zavar kiküszöbölését jelentené. a megfogalmazott utasítás pedig minden helyzetben azonos. hogy a szülővel való szembeszegülés. akkor addig ismételjük az utasítást. emiatt gyámoltalan és bizonytalan gyermekek körében is. túlmozgásossággal. és kiválthatja a szembeszegülés fokozódását. a koncentráció zavarával jár együtt. hogy a gyermekben esetleg állandó feszültséget okozó körülményekre fény derüljön. amelynek hátterében a szabálykövetés és szülőkkel való együttműködés nehézségei állnak. Mennyiben beszélhetünk rehabilitációról. dicséret. A kialakuló rossz körök a tünetek súlyosbodásához. • A zavarok diffúz köre a kilencvenes években kapta az ismert diagnosztikai elnevezést. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) • Az angol elnevezése után ADHD (attention deficit and hiperactivity disorder) néven említett viselkedés-együttes voltaképpen diffúz tünetcsoport. hogy a nagyon korai és nagy mennyiségű televíziózás. bizonytalan jövedelem. közbeszól. ha erről a szindrómáról beszélünk? Rehabilitációról autizmus esetén olyanként beszélhetünk. • Az alábbi tüneteket sorolják a depresszió kategóriájába: 41 . mely lehet mosoly. míg bekövetkezik a várt válasz.  Igen nehéz megítélni. az önkontroll fejlesztésének.  Végül a jellegzetes tünetek közé tartozik a „lobbanékonyság”: a gyerek nem „vár a sorára”.

42 . Egyértelműen depressziós gyerekek. akit ne gyötörnének szorongások. érzelemtelen szülői magatartás. étvágytalanság. hogy azokon az embert formáló napocska. 3. tapasztalhatjuk. nem képesek megfelelő stratégiákat kialakítani az adaptív viselkedésre nézve. hányinger. 3-16 éves gyereket vizsgált meg. hogy megérdemelten elutasítják. hogy a gyerekek túlnyomó többsége a prepubertás bekövetkezése előtt természetes derűvel és pozitív hangulattal jellemezhető. nem tud másokért tenni. ha nincs különösebb környezeti ok. az azért is veszélyeztető. Fejfájás. Morbid gondolatok. • Gyakorlatilag nincs olyan gyerek.             Rossz hangulat. magányosság.  Az első olyan életkori szakasz.  A depressziós. és ennek alapján három diagnosztikai csoportot dolgozott ki. 2. nehezebben tud feldolgozni.  Serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a felnőtti adaptációs feladatok. az önértékelés komoly feladatot ró a fiatalokra. hogy ő gonosz. hasfájás. • A látszólag közöny. a mindennapi élet ritmusa. mint a felnőtt. a gyerekek esetében felszámolódnak  Ha a prepubertás előtt álló gyerek tartósan szomorú. • A serdülőkori depressziók. • Iskoláskorban a szorongásos állapotok gyakoribbá válhatnak. tehetetlenség) megakadályozzák a szülőt feladatai ellátásában. mert a jellegzetes tünetek (lelassult viselkedés. bántalmazó. mint például a kötődés hiánya.  Vagy igen súlyos környezeti ártalom következménye. bizonytalanságok. enurézis-enkoprézis. vagy álmukban beszélnek. ha megfelelő a környezeti-kapcsolati támogatás. szomorúság. A csoport tagjai másoknál nehezebben mennek aludni. a serdülőkor. amikor a komor hangulatok és depressziók valóban felbukkannak a fiatalok életében. Depresszív fóbiás szorongó gyerekek. Az éjszakai vizelet. időnként ok nélkül indulatrohamaik vannak. és így a gyerek nem tud szert tenni a kompetencia és függetlenség képességére. amikor más jelek – például a rajzon látható fekete felhő vagy odú – jelzik a szorongást • A feltűnő passzivitás.  Részben az életmódban bekövetkezett fontos váltások kapcsán. akiknek szintén tipikus depressziós tüneteik. hogy megfelelő támaszt nyújtson a gyerekének. mert a gyerekek tudatukkal inkább felfogják a felnőttvilág eseményeit. • Veszélyeztetettek azok a gyerekek. Alváspanaszok.  A környezeti hatások a serdülőkori depressziók esetében is nagy súllyal esnek latba. Antiszociális viselkedés. ha lehangolt és bizonytalan. reggeli fáradtság.  Ha a gyereket gondozó szülő depressziós. rémálmaik vannak. Gátlásosság. a súlyosan elhanyagoló. A negatív önkép is a depresszióra utaló tünetek egyike: úgy érzi. nem tud másokon segíteni. még azokban az esetekben is.és széklet-visszatartási problémákkal jellemezhető depressziósok. egykedvűség  Valamilyen fogyatékosság.  Részben azért. szigorú önkritika. lehangolt. Passzivitás. alvajárók. akiknek a szülei maguk is pszichózisban szenvednek. Gyenge iskolai teljesítmény. úgy érzi. amelyet a gyerek esetleg súlyosabban él meg. szomorú anya képtelen lehet rá. pityeregnek. akik ingerlékenyek. annak kétséget kizáróan súlyos környezeti okai vannak. tartósan lehangolt. aki élete során ne volna alkalmanként szomorú. hogy igazságosan büntették meg.  Ha rátekintünk az óvodás gyerekek rajzaira. Érzékenység. de a felnőtteknél jóval kevésbé tudják megítélni.  E hangulatok. Elégedetlenség. Kevés önbizalom.  Azok a gyermekek. • Frommer 264. sem felnőtt. ház mosolyog. a világ tényeivel való szembesülés. lehangoltság ezen kívül lehet aktuális trauma következménye. Az érdeklődés gyökeres megváltozása. • Igen fontos körülmény. amelyek segítségével a depresszióban szenvedő gyermekek elkülöníthetők a neurotikus gyerekektől: 1. pityergés. akik kaotikus és megjósolhatatlan környezetben nevelkednek. mitől kell tartaniuk.

Buda Béla: A személyiségfejlesztés és a nevelés szociálpszichológiája. 7. 2. 8. osztálya számára. Tankönyvkiadó Budapest. Tankönyv a tanítóképzők XIII. Kósa Éva – Neveléslélektan. Kovács Emőke: Logopédiai jegyzet. Mérei Ferenc-V. Osiris Kiadó. Kulcsár Tibor: Iskolapszichológia. Tankönyv a Tanárképző Főiskola számára. 1990 43 . M. Kolozsvár. Budapest.: Fejlődéslélektan. Bakonyi Pálné: Az óvodai nevelés programja. P.Rosca Alexandru: A képességek. Minerva Kiadó. E. Budapest. Mészáros Aranka – Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Bukarest. Emilian Florin-Gyógypedagógia. Budapest 2002 10. Osiris Könyvkiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995 3. Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma. 3. Akadémiai Kiadó. 2001. Cartaphilus Kiadó. Gondolat Könyvkiadó. M. Montágh Imre. Ranschburg Jenő . 9. Egyetemi és Főiskolai Tankönyvkiadó. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Golu. Budapest. Zlate. 4.Tankönyv az óvónő-és tanitóképzők számára. 2. Ranschburg Jenő: Félelem. Illyés Gyuláné. Budapest. Cole. 200 6. Tankönyvkiadó. Tudományos könyvkiadó. 1971 Ligeti Róbert: Az írástanulás pszichológiája. R. Medicina kiadó. Geréb György – Pszichológia. Budapest. Illyés Sándor – Gyógypedagógiai lélektan. S. Akadémiai Kiadó. 1973 Választható/opcionális könyvészet 1. Tankönyvkiadó. 1970. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Debrecen. Budapest.Ágoston György: Neveléselmélet. 9.Eötvös Kiadó. György Júlia: A nehezen nevelelhető gyermek. Dr. Budapest. Budapest. 2001. Budapest. Bencsik Endre: Pedagógiai pszichológia. 1978 5. Editura 7. 1995 15.Cole. Budapest. ELTE . 17. Tankönyvkiadó. harag. 1989. 2005 16. Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana.Seper Jenő-Vincze Tamásné: A gyakori beszédhibák.Popper Péter: Személyiségünk titkai. Martonné Tamás Márta: Fejlesztő pedagógia. Budapest. ELTE – Eötvös Kiadó. 1989 5. Budapest. 1985. Tankönyvkiadó Budapest 1989 8. Nemzeti Tankönyvkiadó. 10. Tankönyvkiadó. Budapest 1974 4. Budapest. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyerekek iskolai nevelése. Budapest. 1982. Akadémiai Kiadó. Budapesti Tanítóképző Főiskola Kiadó. Tankkönyv kiadó. Vajda Zsuzsanna. Tankönyvkiadó.Kötelező könyvészet 1. Montessori Maria: A gyermek felfedezése. Tankönyv kiadó. Ed. Didactică și ștințifică Buc. Zörgő Benjámin . 2002 12. 1984. Lovász Tibor-Hatos Gyula: tanulmányok a gyógypedagógia köréből. 1981. 1998 11. Budapest 1980 13. agresszió. Verza. 2002. Verza: Gyermeklélektan. Dacia Könyvkiadó. Budapest. 1987 6. 1978 14.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->