UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢELE EDUCAŢIEI COLEGIUL UNIVERSITAR TÂRGU SECUIESC

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYI KAR TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA KÉZDIVÁSÁRHELY

A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

ELŐADÓ SEBESTYÉN PIROSKA

2007-2008

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
1. A gyógypedagógia fogalma 2. A gyógypedagógia forrástudományai: 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében 4. A gyógypedagógia munkaterülete 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: 6. A gyógypedagógia rendszere és ágai 7. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése

II. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI
I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái:

III. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA IV. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI
1. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1.1. Az értelmi fogyatékosság fogalma 1.2. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. 1.3. Az értelmi fogyatékosság osztályozása 1.4. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák 2. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2.1. Általános ismeretek 2.2. Terminológia 2.3. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia 2.4. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása 2.5. Hallásmérés 2.6. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői 3. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3.1. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre 3.2. A látássérülések etiológiája és osztályozása 3.3. A látássérültek pszichés fejlődése 3.4. A Braille írás - olvasás 3.5. A látássérültek szocio - professzionális integrációja 3.6. A látássérültek téri és időben való tájékozódása 4. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4.1. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre 4.2. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana 4.3. A mozgássérültek osztályozása

2

5. A BESZÉDHIBÁK 5.1. A logopédia szerepe és fontossága 5.2. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása 5.3. A beszédhibák tünettana 5.4. A beszédhibák terápiája 6. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6.1. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása 6.2. A viselkedés és magatartás - zavarok okai és formái 6.3. A viselkedés és magatartás - zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre 6.4. A viselkedés és magatartás - zavarok prevenciója, a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja

V. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI
A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK 1. Az elsődleges teljesítményzavarok 2. A másodlagos teljesítményzavarok 3. Az iskolai teljesítményzavarok formái B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. Félelem és szorongás 2. Fóbiák 3. Gyermekkori neurózisok 4. Autizmus 5. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) 6. Gyermekkori depresszió

VÁLASZTHATÓ/OPCIONÁLIS KÖNYVÉSZET

3

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1. A gyógypedagógia fogalma Világstatisztikák adatai szerint az átlagnépesség 3-5 %- a ,,fogyatékos”. Vakság, gyengénlátás, süketség, nagyothallás, beszédhiba, mozgássérülés és az értelmi fogyatékosság, mind olyan rendellenességek, melyek megnehezítik a személyiség harmonikus kibontakozását és az egyén társadalmi beilleszkedését. Korunk általános törekvése, hogy a különböző károsodás miatt hátrányos helyzetbe került emberek ne szigetelődjenek el, hanem megtalálják helyüket a családi, az iskolai, a munkahelyi és a társas közösségben. Beilleszkedésüket csak akkor tudjuk elősegíteni, ha ismerjük a fogyatékos ember személyiségét, valamint a fogyatékosságokból fakadó pszichés következményeket. A gyógypedagógia ehhez nyújt tudományos támpontokat, mivel: • A fogyatékos gyermekek pszichológiájával és terápiájával; • A tanulásban akadályozott gyermekek a pszichológiájával és felzárkóztatásával; • A beszédhibás gyerekek logopédiai terápiájával; • A nevelési nehézséget okozó gyermekek pszichológiájával és kezelésével foglalkozik. A gyógypedagógia megjelölésére a ,,gyógypedagógiai lélektan’’ mellett a különböző nyelvterületeken a ,,fogyatékos’’ vagy a ,,kivételes’’, vagy az ,, abnormális’’ gyermekek pszichológiája, a ,,speciális pszichológia’’, a ,,medikoszociális pszichopedagógia’’ kifejezéseket használják. 2. A gyógypedagógia forrástudományai: • A gyógypedagógiai pszichológia; • A pszichológia; • A pedagógia. 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében A gyógypedagógia határtudomány: • a pszichológia; • a pedagógia; • a szociológia; • az orvostudomány elemeit használja fel. 4. A gyógypedagógia munkaterülete A gyógypedagógia munkaterületének napjainkban már átfogóbb, tágabb az értelmezése. A korszerű felfogások szerint mindazokat idesorolhatjuk, akiknek testi-lelki fejlődését egyéni vagy társadalmi tényezők megzavarják, vagy tartósan gátolják. Hazánkban a gyógypedagógia területére azok tartoznak: • Akik fejlődésükben gátoltak; • Akik nem nevelhetők-oktathatók az általános, szokványos módszerekkel; • A fogyatékosok. A fogyatékos kifejezés sértő, bántó számukra. Ezért nemzetközi törekvés, hogy a ,, fogyatékos’’ helyett olyan elnevezést találjanak, amely nem a rendellenesség oldaláról jelöli a károsodott személyt, és amely kifejezés egyben elég tág, hogy mindazokra vonatkozzon, akik speciális oktatást-nevelést igényelnek. Ilyenformán használják:

• • • • • • • •

A ,, nehezen alkalmazkodó’’(inadaptált) kifejezést a francia nyelvterületeken; A ,,kivételes’’ (excepcionális) vagy ,,akadályozott’’ (handicapped) elnevezést az angol-amerikai nyelvterületen;

A ,, gyenge’’(infirmis), a ,,gátolt’’(behindert), az ,,eltérő’’, a ,,fejlődésében zavart’’ kifejezést a svájci és a német nyelvterületeken; A ,, különleges gondozást igénylő’’ elnevezést a cseh szakirodalomban; A ,, pszichoszociálisan rosszul alkalmazkodó’’ kifejezést a lengyelek; A ,, defektusos’’ vagy ,,anomáliás’’ elnevezéseket az orosz gyógypedagógiában; A ,, fogyatékos’’, ,,hibás’’, ,,rendellenes’’, ,,sérült’’, ,,károsodott’’, kifejezéseket a magyar és hazai nyelvterületen;

Próbálkoztak a fogyatékosok rövid körülírásával is, pl. a ,,gyógyító nevelést igénylők’’ vagy hosszabbal is, pl. a ,,speciális oktatási követelményeket igénylők’’(elevi cu cerinte eduvative speciale). Valójában egyik sem a legmegfelelőbb, egyik sem minden igényt kielégítő, ezért általában felváltva használjuk mindegyiket. 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: • Minél előbb felismerni, és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki sajátosságait; • Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt; • Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket, eljárásokat és terápiát; • Minél jobban kidolgozni, és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat;

4

az elhanyagoltság. a normálistól sajátosan eltérő lesz. olyan rendellenes állapotok esetén. 6. módszere. A gyógypedagógia rendszere és ágai • Bevezetés a gyógypedagógiába: az általános kérdéseket határozza meg.környezeti ártalmat okoz. • Gyógypedagógia szociálpszichológiai ágazata: a szociális gondozás problémáival foglalkozik. akadályozott. ami a környezet részéről a harmonikus személyiségfejlődéshez szükséges: . A biológiai és a környezeti tényezők sérülésének következményei csecsemőkorban és kisgyermekkorban a legsúlyosabbak. Társadalmi meghatározás szerint normálisnak tekinthetünk mindenkit. hogy a társadalom elfogadja őket olyannak. arra. látási. 7. az élmények hiánya. hogy milyen rendellenességek találhatók a fogyatékosok fejlődésében. Fejlődési zavar jelentkezhet: • A fejlődés összetevőiben. amilyenek. Módszeresek: megszabott elveket. • Környezeti tényezők elégtelensége folytán . a hallási. Rendszeresek: a vizsgálati módszerek szempontjai meghatározott összefüggésben vannak egymással Objektívek: a vizsgált személy megnyilvánulásait elfogultság nélkül szemlélik. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése A gyógypedagógia a személyiségfejlődés kérdéseit vizsgálja gyermek. feladatai. a nevelés hibái. gátolt. aki munkájával és magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalom életébe és önálló életvezetésre képes. az érzelmi nélkülözés. a gazdasági nyomor. • Gyógypedagógia munkalélektana: a fogyatékosok speciális munkaalkalmassági vizsgálataival. Ezek jellemzői: • • • • • • Céltudatosak: szándékossággal. • szociális segítséget megadjon számukra. és minden formájú: • orvosi. mely elismeri. II. Ezekben az esetekben a személyiségfejlődés zavart. pályaválasztási tanácsadásával és rehabilitációjának pszichológiai problémáival foglalkozik. beszédhiba vagy mozgászavar. Igen hosszú út vezetett a fogyatékosságok megítélésében addig a modern gondolatig. Kutatja az általános fejlődési törvényszerűségek sajátos megnyilvánulási formáit az egyes fogyatékossági kategóriákban. • A fejlődés tempójában. mint a megfigyelés. az iskolába. értelmi fogyatékosság. a munkába és a társadalomba való beilleszkedését. de sajátos körülmények között alkalmazva. most van kialakulóban. életév is. milyen időpontban és milyen formában jelentkezhetnek a különböző rendellenességek • Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan: az iskoláskorú fogyatékosok gyógyító-nevelő oktatásának a problémáival foglalkozik. és a neurotikus tünetek mellett. mint pl.és ifjúkorban. csökkent értékű fogyatékos embereknek is joguk van emberhez méltó életre. de érzékeny időpont az 5/6. hogy az abnormális pszichéjű. • Analizátorok sérülése (periferiális ). hogy a gátolt fejlődés milyen változásokat okoz a személyiségben. az ingerszegény környezet. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI A gyógypedagógiai vizsgálati módszerek szokványos eljárások. mint pl. Leggyakrabban az érzelmi élet. a szociális magatartás és az alkalmazkodóképesség funkciói sérülnek. a kitaszítottság. szempontokat követnek. stb. • pedagógiai. intellektuális fejlődési zavarokhoz is vezetnek. 5 . • Általános gyógypedagógia: a fogyatékosok pszichológiája és terápiája. speciális diagnosztikát és pszichoterápiát foglalja magába. A fogyatékosok lelki jelenségeivel foglalkozik. és a 9. • Gyógypedagógiai gyermek-és fejlődéslélektan: azt kutatja. kikérdezés. meghatározott cél érdekében irányulnak a megismerendő személyre. Fejlődési zavar keletkezhet: • Biológiai tényezők rendellenessége vagy sérülése esetén • Agyi károsodás (centrális ).Megkönnyíteni a fogyatékosoknak a családba. célja. Tudományosak: alapos szakmai felkészültséget igényelnek. mindannak a hiánya. ezek sajátosságait kutatja és azt. • Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika: a sajátos vizsgálati módszereket. a gyógypedagógia fogalma. a társadalom életébe való bekapcsolódásra. sérült. kísérlet különböző módszerei. Oktatásuk sajátos módszertani problémáit kutatja.

gyakorlat. megfelelő rögzítési technika. kész játék érdekli. belemerül. • A vizsgált körülmények kapcsolatban legyenek a gyerek élethelyzetével. tárgyát képezhetik: a játék. stb. A helyes megfigyelés feltételei: • Jó szaktudás.A gyógypedagógiai vizsgálat diagnózison alapul: • A gyógypedagógiai fejlődés prognózisa. vagy egyáltalán nem tud megfelelően játszani a többiekkel. A süketeké: a beszéd hiányában. • Az enyhe értelmi fogyatékos gyerek már együtt játszik a többiekkel. betartja-e a szabályokat vagy csal. • Hang és videofelvételek. a mozgás. Az értelmi fogyatékosoké: a kellő ítélőképesség és a megfigyelőképesség pontossága hiányában. • A speciális pszichoterápia. ez sérült személyiségeknél kevés megbízható anyagot nyújt: • • • A korán megvakultak önmegfigyelése szegényes: a látható világ ismeretének hiányában. de náluk is halláshiány okozta egyoldalúság tapasztalható. • A megfigyelő közvetlenül részt vehet a tevékenységben (együtt játszik. ez a terület is beszűkült számára. játék folyamatában. • A mozgásfogyatékos gyerek is csak kevés játékban tud részt venni. nem érdekli. futás. földre dobja. a játékot a szájába veszi. lelkesedik. önéletrajzok. • A süket gyerek játéka már kevésbé tér el az épek játékától. apró mozgások összerendezettségében (mint a beszéd. nem minden esetben mutatnak zavart. hogy többféle játék között válogasson. • A mozgásfogyatékosoké: a kellő tájékozottság hiányában. a viselkedés. de félénkség. a vizsgált személy ne érezze. lehiggad. A MOZGÁS MEGFIGYELÉSE A fogyatékosok mozgásukban is eltérnek az épektől: • A durva mozgások terén (mint járás. levelek. jellemzések. legnyíltabban magát. rakosgatja. az extraspekció más emberek viselkedésének a feltárására irányul. • Történjen az óvodában/iskolában (órán vagy szüneten). • Csak kívülállóként figyel és rögzíti a lényeges megfigyeléseket. a gesztusok) annál jobban és gyakrabban eltérnek. vagy éppen hozzá sem nyúl. cselekedetek. a valósággal. de játéka sivár. családi körben. az arcjáték. vagy csoportos játékban. fantáziátlan. • Hogyan viselkedik a játék folyamán: felbátorodik. • Közvetlen kifejező jelenségek: arckifejezés. a beszéd. az introspekció. rajzok és egyéb alkotások. A mások megfigyelése. beszéd. a visszahúzódás jellemzi a többiek csúfolódása miatt. Lehetőséget adunk rá. írás. kezdeményező vagy végrehajtó típus. A JÁTÉK MEGFIGYELÉSE Minden gyereknek. II. csendes. A mozgás megfigyelésének tárgya lehet: • 6 . a játékmódja a legjellemzőbb megnyilvánulása. A gyereket vagy egyénileg vizsgáljuk. elmarad az ép gyerek játéktevékenységétől: a vak gyermek nagyon korlátozott játékában. kiértékelési tapasztalat szükséges. rajzol). • A finom. A gyógypedagógia vizsgálati módszerei: I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái: A. épnek és sérültnek egyaránt.. • A súlyos értelmi fogyatékos gyerek alig. • A gyógypedagógiai tanácsadás. Beilleszkedik-e a játszó gyermekek közösségébe: vezető akar lenni. a rajzolás. A megfigyelés módozatai: I.megfigyelik’’. félrevonul. meddig játszik a játékkal. mászás). B. Játszás ideje alatt megfigyeljük és lejegyezzük: • Milyen játék érdekli: közös vagy egyéni. Az önmegfigyelés. • A beszédhibás gyerek játéka tér el legkevésbé. • A légkör ne legyen mesterséges. A fogyatékos gyermekek játékának jellemzői: • A fogyatékos gyerek játéka egyoldalúan fejlett. ekkor fedi fel legőszintébben. hogy őt most . hangadó. a játéka. megunja. • Naplók. ekkor legönfeledtebb. testalkat. elmarad kortársai játékszínvonala mögött. az írás. vagy ami fantáziát kíván.

mert alkalmas az intelligencia fejlettségi fokának és formájának. mimika.• • • • • A helyváltoztató mozgások: hogy ül. függetlenül a vizsgált személy rokonszenvességétől vagy ellenszenvességétől. egyszerű. hadarás. 7 . pantomimika. • A hangsúly. • A megjelenése: rokonszenves. magas vagy mély hangú. • A vegetatív megnyilvánulások: elpirulás. • A mozgásfogyatékosok közül a cerebrális bénultak beszédére jellemző a ritmustalanság. • A beszéd fejlődési menete. változatos-e. beszéd. görcsösség. 2. • A vakok beszéde tartalmilag fejlettnek tetsző. A beszédhibák a fogyatékosság sajátosságai szerint változnak: • A süket azonnal felismerhető monoton. A fogyatékosok megfigyelésénél és vizsgálatánál rendkívül fontos a gyerek kontaktus . Ne következtetéseket vonjunk le. tisztasága. stb. lendületesen vagy megtorpanásokkal ír. ruházat. ritmus. tartózkodó. A kóros tünetek: bénult-e valamelyik testrésze. • A kifejezőképesség milyensége. • A beszédmegértés foka. hogyan jár lépcsőn le és föl. A beszéd megfigyelésének és vizsgálatának szempontjai: • A beszéd kezdete.készsége. hanem csak a tényeket rögzítsük. grimaszol. orrhangzós. agresszív. • A beszédszervek épsége. szaggatott. 4. • Legfeltűnőbb jellegzetességei még a zöngés-zöngétlen hangok elvesztése és a ritmus zavarai.a „visszhang” beszéd (echolália). • A beszédtempó. Az írás és a rajz: könnyedén vagy nehézkesen fogja ceruzát. sírós. ízléses. erős fintorok. • A beszéd érthetősége. sematikus. fordulatos-e. piszkos. túl élénk. sőt az egész személyiség alacsony vagy magas strukturáltságának a megítélésére. A beszéd és olvasás: tempó. fegyelmezetlen. testrészek aránya. stb. • A cselekedeteinek modora. formailag azonban gyakran fegyelmezett. A beszéd hibáinak vizsgálata. milyen a karok és lábak mozgásainak összerendezettsége. A beszéd tartalmi vizsgálata: • A gondolat szóbeli kifejezése gazdag-e. ugrik. hogyan lehet a vizsgált gyermekkel kapcsolatot teremteni. elhanyagolt ruházatú. A BESZÉD MEGFIGYELÉSE A gondolkodás szóbeli kifejezésének. sivár. rendetlen. stb. III: A VISELKEDÉS MEGFIGYELÉSE A fogyatékos gyerek viselkedésének leírásához hozzátartozik: • A külső megjelenés: testalkat. görcsös megtorpanások. jelentéktelen. • A gesztusok. Az arcjáték és a taglejtések: túl mozgékony. mivel a látás nem tudja ellenőrizni a beszédszervek mozgását. izzadás. • Eredeti-e. jár. IV. szinte az érthetetlenségig. haj. . arcberendezés. Beszédhibát náluk is találunk. szegényes. • Konkrét. tiszta. kellemes. • A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN HASZNÁLT MÁS MÓDSZEREK: A kérdőíves eljárás. 1. hangsúly. • A nyelvtani helyessége. A leírásukban objektivitásra kell törekedni.az enyhe értelmi fogyatékosok beszédére pedig csak a beszéd fejletlensége és pontatlansága jellemző. A beszéd alaki vizsgálata: • A hangok kiejtésének tisztasága. • Az értelmi fogyatékosok beszéde a pöszeség legkülönbözőbb változatait és fokait mutatja. a beszédnek a fejlettségét azért vizsgáljuk. sőt az artikulálatlan hangokig: . artikulálatlan. a „gramofon ”beszéd változatait az oligofrénia súlyosabb formáiban. 3. arctorzulások. stb. vagy gondos. esetleg megkésettsége. vagyis az. primitív. agrammatikus beszédéről. stb. • A gyerek verbális kommunikációs készsége. fut.

pontosabb.  A feladat-megoldási készség vizsgálata. a kudarchelyzet. • • Érzelmi jellegű vizsgálatok: a neurózis fokát mérő frusztrációs tesztek. • A tervszerű. • A kísérlet: behatóbb. Az átlagos nevelés eredménytelensége. • A kikérdezési eljárások:  A személyi adatok felvétele. tesztek:  Emlékezetvizsgálati próbák  Figyelemvizsgálati próbák.  A számfogalmi fejlettség és számtani gondolkodás felmérése. általános iskolai neveléshez viszonyítva jellemzi a gyereket. a nevelt különleges nevelési adottságaihoz igazodva.  A panasz felvétele (a gyerek problémái). • A sajátos nevelés hatékonysága. • • • Az átlagos nevelés sikertelennek bizonyul. 8 .  Érzelmi.  Az exploráció (a jelen helyzet feltárása). Következtetés: A gyógypedagógiai differenciáldiagnosztika célja a fogyatékosság formájának és mértékének a megállapítása. • A hibás készség és szokásrendszerek lebontása. oktatható eredményesen. aktívabb megfigyelés. az lehet valóban oktathatatlan. nincs általában gyógypedagógiai eljárás.  Beszédértés és beszédfejlettségi próbák.  Személyiségtesztek. • A sajátos készség és szokásrendszerek kiépítése. tervezettebb. sajátos módon oldja meg feladatait.  Az anamnézis (a kórelőzmény adatai). a korlátozottság csak az átlagos. • A rajzvizsgálat:  A gyerek rajzkészségének felmérése.  Az értelmi fejlettség vagy fogyatékosság felmérésére. • A sajátos nevelés funkciója éppen az. a legmegfelelőbb nevelési-oktatási forma biztosítása.  Általános intelligencia tesztek.  A diszlexia és diszgráfia veszélyeztetettség felmérésére. sérült gyerekek közül azok kerülnek gyógypedagógiai nevelésre. eljárásaival oktatható is. módszer.A klinikai beszélgetés módszere.  A gyógypedagógia leggyakoribb sajátos módszerei. eljárásai: • Az átlagos nevelés ütemének lelassítása. hangulati és jellemvonások megismerésére. A gyógypedagógiai intézmények oktató-nevelő munkája intézménytípusonként különböző sajátosságokat mutat. de lehet a speciális nevelés módszereivel. az akadályozottság. hogy az átlagos neveléstől eltérve. • A pedagógiai vizsgálat:  A gyerek tudásszintjének a felmérése és életkori szintjéhez való viszonyítása. III. Aki az átlagos neveléssel nem nevelhető. • A próbamódszerek. A sajátos nevelés eredményes lehet. irányított hatások körének a bővítés. A speciális nevelés körébe tartozó pszichikai állapot és az oktathatatlanság közötti határvonal megállapításához nincsenek általános érvényű. Ebből következően: • A sajátos nevelésnek nincs általános alapformája. örök érvényességű kritériumok.  Kisgyermek fejlődési tesztek. • Az egyéni foglalkozás előtérbe kerülése. • Az olvasáspróba és íráspróba. éppen a sajátossá válásának mértékétől függ. akiknél: A nevelhetőség feltételei módosultak. a fejlődési prognózis felmérése. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA  A fogyatékos.  A környezettanulmány (a társadalmi-kulturális környezeti tényezők).

a szociális szakmai integráció megvalósításához szükséges: . A kromoszóma-rendellenességek közül a legismertebb a Down-szindróma (a rendellenesség a 21-es kromoszómapárnál keletkezik). oligofrénia. jogász. gyógytornász. magatartás-szabályozásra van szükségük. stb. ami viszont befolyásolja a gyerek személyiségét. Az a mód. hogy visszaállhat a normális állapot. hogy a gyermekek fejlődésében milyen nagy szerepe van szüleik feléjük irányuló magatartásának.valamint a tevékenység optimalizálásához kibontakoztatható lehetőségeiket. Az értelmi fogyatékosság fogalma Az értelmi fogyatékosságot is sokféle kifejezéssel illetik. A fogyatékos gyermekek személyiségfejlődését vizsgáló újabb kutatások tapasztalatai egyre inkább felhívják a figyelmet arra. A kromoszóma-rendellenességek következménye a genetikai egyensúly hiánya. hogy a károsító tényező mikor hat a szervezetre a következő periódusokat különítjük el: 1. különböző torzulások jelentkeznek. életkoronként változnak. Az öröklött tényezők közül leggyakrabban a kromoszóma rendellenességekkel találkozunk. prenatális szakasz: a magzati fejlődés idején.  A sajátos nevelésre való ráutaltság. béta. értelmi szubnormalitás stb. A. gamma). FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI 1. A debilitás az értelmi fogyatékosság legenyhébb formája. 9 .nevelési programok kidolgozása. attól függően. Az . fizikai sajátosságait.• A személyiségtorzulások kiigazítás. B. . fogyatékos gyerekük van. mely szükségesé teszi a speciális intézkedéseket. hogy a fejlődés folyamatában • Mikor következett be a károsodás. az idegrendszeri sérülést hangsúlyozzák. hogy rendellenes. Az értelmi fogyatékosság kialakulásához tehát vezethetnek: Prenatális tényezők: • A sugárzások (röntgen. amikor az egyén a társadalmi elvárásoknak képtelen megfelelni.melyek figyelembe veszik a személyek pszichológiai. Attól függően. fejük kicsi. logopédus.. mely az értelmi akadályozott szinonimája. A károsító tényezők. . Ezért a szülővel való törődés és a szülővel való együttműködés szerves részét kell képezze a rehabilitációs munkának IV. gyermekkori encephalopátia. posztnatális: az első három év és a későbbi életszakaszok). feloszthatóak öröklött. melyek hatásai mai ismereteink szerint irreverzibilisek. mongoloizmus. 1. 2. A „késés”. a Down szindróma egyik oka lehet az anya előrehaladott életkora a terhesség idején. Ezek közül az értelmi fogyatékos kifejezést fogjuk használni. alfa. általában együtt jár a környezethez való alkalmazkodási készség megváltozásával. gyógypedagógus. de ez utóbbi megtévesztő lehet. értelmi elégtelenség. szociális gondozó. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1. A leggyakrabban előfordulók közül megemlíthető az értelmi sérülés. sérült. „hátrány” kifejezések ugyanis azt sugallják. sajátos fizikumúak: végtagjaik hosszúak. Például: hidrocephália. perinatális: a szülés közben illetve a szülés utáni néhány nap). pszichológus. mivel nem fejezi ki kellőképpen a fogyatékosság súlyossági fokát. • A technikai segédeszközök alkalmazása.2. ahogyan a szülők feldolgozzák magukban azt az élményt. Például azok a gyermekek. Ez a sajátos nevelésre való ráutaltság teszi szükségessé a különböző szakemberek: orvos. genetikai és szerzett tényezőkre.különböző rehabilitációs. lelkész. • Az értelmi fogyatékosság meghatározása: (Rene Zazzo).gyermekkori encephalopátia” kifejezések pedig inkább orvosi jellegűek. közgazdász. A szerzett tényezők: Az értelmi fogyatékosság súlyossága attól függ. hogy mikor és milyen környezeti feltételek között hatnak a szervezetre. • Mekkora volt a kiterjedése.1. ezen kívül pedig súlyos értelmi fogyatékosok. Bármilyen fogyatékosságról is legyen szó.7 %-ának az intelligencia hányadosa 70 alatti. akiknek anyja nagy adag sugarat kapott (Hirosimára és Nagasakira dobott atombomba).. Az intelligencia-tesztek kimutatják. Ez a megfelelési képtelenség azonban relatív. 3. A megfelelési képtelenséget biológiai (normális és patológiás) tényezők határozzák meg. hogy egyes területeken a gyermekpopuláció 5 . ugyanis a társadalmi elvárások társadalmanként.oligofrénia” és . a módosult nevelhetőség. • Az agykéreg szintjén jelentkező fejlődési zavar. kihat a szülő viselkedésére. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. hanem az élet több területén is sajátos bánásmódra. munkájának az összehangolását a sikeres rehabilitáció érdekében. testi-lelki állapotukat figyelembe vevő intézkedésekre. debilitás. • • • Ezért a sajátos nevelés alanyainak általában nem csak a nevelési helyzetben. • A károsító tényező hatása mennyire volt agresszív.

gondolkodási folyamataik lelassultak. • Gondolatmenetük zavart. • Lehetnek olyan funkciózavaraik. arányok és téri irányok betartására. 1. Az adaptációs periódus leteltével a határintelligenciájú gyermek elég jól beilleszkedik az iskolai. • A gyermek érzelmi életének sivárságaga kihat értelmi és pszichés fejlődésére. higany. illetve VI. cink. képtelenek a forma. • Nem megfelelő táplálkozás. Az iskolai integráció során figyelembe kell vennünk az alábbi követelményeket: • A sérült gyermekeknek egyéni bánásmódra van szükségük. gátoltak.). Gyakorlatilag ez az övezet a normalitás és az értelmi fogyatékosság között helyezkedik el. szénmonoxid. hiányosak. tífusz. A határintelligencia fogalma viszonylag új keletű. nehézfémek sói: nikkel. • Az integráció szintjét. Posztnatális tényezők: • Az agyat támadó fertőző betegségek (agyhártya és agyvelőgyulladás. kémiai tényezők (atomsugárzás. emotív. mely a kapcsolatteremtés eszköze. A) Határ-intelligencia A normalitás és az értelmi fogyatékosság között van egy sajátos kategória.). nagyság. kiegyensúlyozatlan. • Oxigénhiányos állapot bekövetkezése hosszantartó. antidepresszánsok. a határintelligenciájúak csoportja. A tanulás terén elkülöníthetünk néhány sajátosságot. az izoláltság és a frusztráció. kábítószerek) a petesejt pusztulásához vagy genetikai mutációkhoz vezetnek. melyek végül is viselkedészavarok megjelenésében csúcsosodnak ki. • Ennek következtében gyakran iskolai kudarcot élnek meg. diszkalkulia). nem indokoltak. • A határintelligenciájú gyermekek a feladatokat csak bizonyos komplexitási és absztrakciós szintig tudják megoldani.Az erős pszichés sokk változásokat hoz létre a csírasejtekben • A cukorbetegség a petesejtek sorvadását és nemi funkciózavarokat okozhat. • Az V. melyeket a pedagógus nem tud kiküszöbölni a normál osztályban hagyományosan folyó fejlesztéssel. melyek a szülés alatt következnek be): • Fogós szülés. • A fertőző. X. tápanyag-hiány). nehézségeik vannak a másokkal való kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. Ezek a gyermekek speciális módszerekkel fejleszthetők. szakmai közösségbe és képes • 10 . • A határintelligenciájú személyek tevékenysége sokszor kudarcba fullad. ólommérgezés). • A gyógyszerek (citosztatikumok. melyek hatással vannak az agy működésére (skarlát. vírusos betegségek (rózsahimlő.3. • Oltások (himlő ellen). és sikeresen integrálhatóak az általános iskolába. megközelíthetik a normális pszichés fejlődésmenetet. malária. kudarckerülővé teszi a személyt. kobalt. • A fizikai. • Az alkalmazott módszereket. vitaminhiány. vírusos sárgaság). többségük hiperaktív. melyek alapján a határintelligencia könnyen azonosítható: • Ezeknek a gyermeknek komoly nehézségeik vannak az írás. reakcióik sokszor kiszámíthatatlanok. TBC. • Fertőző betegségek. nehéz szülés alatt. • Koponyasérülések és agyi traumák. • Az iskolai tanterveket mindig adaptálnunk kell a lehetőségeikhez. gátlásos. • Fizikai traumák. mely feszültséghez és ellenkezéshez vezet. • A köldökzsinór általi fulladás stb. himlő. visszahúzódó. Felmérjük • Az adaptációs képességeket. • A kommunikációs viselkedést. diszgráfia. • A téri strukturálás szempontjából hiányzik náluk a vizuo-motoros koordináció. Perinatális tényezők (főleg olyan balesetekre vonatkoznak. melyet tesztekkel lehet mérni. megjelenhet az erőfeszítéssel szembeni negatív attitűd. • Az anya progresszív betegsége (TBC. olvasás. akiknek IQ-ja 80-8590. szégyenlős. sugárzás. számolás megtanulásában (diszlexia. alkohol). osztálytól kezdve oktatásukban a gyakorlati készségek és a szociális kompetencia fejlesztése válik hangsúlyossá. • Akut vagy krónikus mérgezések (ólom. Az értelmi fogyatékosság osztályozása Az értelmi fogyatékosságot leggyakrabban az intelligencia-szint (IQ) és a fejlődési hányados alapján osztályozzuk. mely az igényszint csökkenését eredményezi. főleg a grafo-motoros feladatokban ütköznek nehézségbe. • Szociális és érzelmi téren éretlenek.

annál nehezítettebb a mozgás is. mely a tárgyak manipulálását nehezíti. Egyes részletek elfedik a többit. metaforákat és jelzőket. Az összefüggő beszéd 4 éves kor körül jelenik meg (az épeknél másfél éves korban). amit a központi idegrendszer munkaképességének csökkenése vált ki • Viselkedés Az enyhe értelmi fogyatékos tevékenységére elsősorban az éretlenség jellemző. általában nyelvtani szerkezete hibás (hiányzik az alany és állítmány közti személy és szám szerinti egyeztetés. vagyis könnyebben észlelik a periférián levő elemeket vagy azokat. mely a 7-12 éves kori normál: fejlődésmenetnek felel meg. hanem reproduktív. eltér a kitűzött céltól. Az enyhe értelmi fogyatékosok másik jellemzője a percepciós tér beszűkülése (adott időegységen belül kevesebb számú elemet észlelnek. a rugalmasság hiánya jellemző. Hiányoznak az elvont fogalmak. mivel az új információkat nehezen kapcsolja össze a már ismertekkel. mely lehetővé teszi a szociális autonómiát. • Motricitás Minél súlyosabb az értelmi fogyatékosság. és valamilyen könnyebb tevékenységbe fog. amelyből a tárgy készült. viszont a debilis soha nem lesz teljes mértékben felelős tetteiért. mely a transzfer megvalósításának nehézségeit vonja maga után. nehezen értik meg és ritkán. A mentális kor függ a fogyatékosság súlyosságától. Az észlelt tárgyak. Tehát gondolkodása nem kreatív. hanem azonnal hozzáfog a tevékenységhez.elboldogulni az életben. ez a jellemző nagyobb életkorban is fennmarad. a nagyságfogalom. hasonló tapasztalatból származnak). A debilis gyermekek szókincse sokkal szegényesebb. a felidézést nehezíti. amelyek pontosan körülhatároltak vagy színesek. Szókincsüket a főnevek uralják. az épek és a köztük lévő különbségek gyakorlatilag eltörpülnek. képes mentális korának megfelelő iskolai teljesítményre. nem figyel oda azokra elejétől a végéig. képek részleteit képtelenek megkülönböztetni. A debilis nem rendszerezi a bevésendő anyagot. 3 éves kor körül kezdődik (az ép gyermeknél másfél éves korban). Az értelmi fogyatékos nem várja meg az utasításokat. Nehezebben észlelik a tárgyak súlyát. formáját illetve az anyag minőségét. megközelítheti az épek szintjét. (az iskoláskorú enyhe értelmi fogyatékos érzelmi megnyilvánulásai az ép óvodásokéra hasonlít). mint az ép intellektusúaké. Az enyhe értelmi fogyatékosok első szavai 2 éves (az ép gyermeknél 1 éves korban) kor körül jelennek meg. A debilisek pszichikus tevékenységének jellemzői: • Észlelés Az enyhe értelmi fogyatékosok nehézségbe ütköznek az elemzésben és szintézisben. mint a normális személyek). Amint nehézségbe ütközik. A debilis nevelhető. hiányozhat az állítmány vagy az alany). • Érzelmi megnyilvánulások 11 . • Gondolkodás Az enyhe értelmi fogyatékos gondolkodására és percepciójára a merevség. az izomerő szabályozása stb. mint a hasonlóságokat. A megértés nehezebb. a relációs szavak. az igék száma kevés. Emlékezetüknek egy másik sajátossága a megbízhatóság hiánya (felidézéskor betoldhatnak idegen elemeket.középsúlyos és .súlyos debilist. Az enyhe értelmi fogyatékosokra az épeknél nagyobb százalékban jellemző a balkezesség vagy a kétkezesség. A mondatok használata kb. Gyakori a negativizmus. hibásan használják a hasonlatokat. Az összetett mondat kevesebb szóból áll. B) Enyhe értelmi akadályozottság Az IQ 50-85 közötti. A tevékenység kivitelezésének nehézségei adódhatnak emlékezeti vagy figyelmi zavaraiból is.Gondolkodására az elsajátító funkciók túlsúlya jellemző. Az enyhe értelmi fogyatékos könnyebben megállapítja a különbségeket. A hangsúlyt. Ez a térbeli tájékozódás illetve a tárgyak közötti relációk megállapításának zavarát vonja maga után. • Beszéd.enyhe. percepciójuk hiányos. a mozgásutánzás (mely nehezíti a legtöbb jártasság kialakulását). és érdeklődése határozza meg. • Emlékezet A bevésés nem eléggé akaratlagos. A motricitás zavara főleg a következő területeken nyilvánvaló: a mozgások sebessége. A pszichés fejlődés összes nehézsége ellenére a kommunikációs képesség megfelelő nevelési környezetben fejleszthető. zavaros. • Akarat Az akarati tevékenység minden vonatkozása sérült: Az enyhe értelmi fogyatékos céljait pillanatnyi szükségletei. hogy a különböző elemeket nehezen társítja egy adott témához. Az emlékezetükre jellemző a bevésés és a felidézés merevsége. jelzők. nyelv A debilis gyerek beszédfejlődése minden szempontból megkésett. A gyakorlási lehetőségek biztosításával a motricitás érezhetően javítható. . A debilitás az intelligencia fejlődésének elégtelenségéből származó hiányállapot. pontossága (főleg a finommozgások). viselkedéséért. hanglejtést és beszédritmust is hibásan használják. melyek egy korábbi. A fogyatékosság súlyossága alapján elkülönítünk három kategóriát: .

gondolkodási műveleteik pedig a 7 éves normálisan fejlődő gyerekével egyenértékűek. • Érzelmek. darabosak. Az ilyen személyek azonban sikeresek is lehetnek. merevséggel. Nagyon sok bizarr viselkedésük valójában csak bizonytalansági. folyton beszél és hiányzik belőle a valódi érdeklődés. önző. az egyetlen kapcsolati tapasztalat. képes megtanulni valamilyen mesterséget és azt normális körülmények között űzni. kiejtészavarok jellemzik. aki nem képes koncentrálni. farkastorok. C) A középsúlyos értelmi akadályozottság-imbecillitás Az IQ 20-50 közötti. mely megnehezíti szociális integrációjukat. • Gondolkodás Konkrét és helyzetfüggő marad. Az enyhe értelmi fogyatékos képes elsajátítani valamilyen egyszerűbb szakmát (asztalos. mint az intelligencia alacsony szintjét. A diszharmonikus debilisre főleg érzelmi és viselkedészavarok jellemzőek. asszimetriái (távol ülő szemek. Gyakran kerül eufórikus állapotba. nyelv Beszédük tökéletlen. az ismeretszerzés terén nyilvánul meg. összetörhet tárgyakat vagy saját magát. c. Kialakulhat náluk az obszesszív viselkedés. akikre az elmosódott érzelmek jellemzőek. általában a jobb intellektusúak körébe tartozik. egyes esetekben akár az általános iskolában is történhet. szabó. különféle magyarázatokat keresnek erre. kóros hazudozó. Az öröm is átcsaphat náluk nevetési görcsbe. cukrász. gyakran ellenséges reakcióik vannak. Erre a kategóriára jellemzőek a szomatikus malformációk. Az emotív diszharmonikus debilist az különbözteti meg az instabiltól. főleg a koponya és arc deformáltsága. ami az instabil csoportra. amikor a gyermek fejlődésének megkésettsége szembetűnő. eltorzult fülek. nyúlajak. ezért képtelenek megfelelő érzelmi kapcsolatot létesíteni másokkal vagy korcsoportjukkal. szert tesznek alapvető matematikai ismeretekre. • Motricitás Fejletlen és kevéssé differenciált. ha folyamatosan igyekeznek. Sok szülő nem is tudja elviselni ezt a terhet és ezért képtelen a fogyatékos gyerek elfogadására. ahol elsajátítják az írást. folyton izgatott. képes alkalmazkodni környezetéhez. képes beilleszkedni a családba. Olyan szülők is vannak. labilitással és alkalmazkodási nehézségekkel párosulva. ezért beszédük agrammatikus. de náluk az értelmi fogyatékosság súlyosabb és állandó motoros nyugtalansággal párosul. és környezetük érzelmileg támogatja őket. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek mégis. A hevesség a dührohamig fokozódhat. Harmonikus debilis. naivitás. a beszédérthetőség csökkentett. kudarckerülő reakció vagy a harag kifejeződése Érzelmi életük gyerekes. hangsúlyozott apátiával. Az emlékezeti teljesítménye megfelelő. olvasást. nem sajátítják el a számfogalmat. a mechanikus problémamegoldás jellemző rájuk. mozdulatai esetlenek. Az az értelmi fogyatékosság az iskolai teljesítmény. Ilyenkor az értelmi fogyatékosság uralja a személyiséget. A harmonikus debilis dolgos. Klinikai csoportosítás Klinikai szempontból a debilitás a következőképpen csoportosítható: a. A butára az értelmi képességek patológiás állapota jellemző. Binet (1975) írta le. érzékeny a kritikára.Az érzelmi reakcióik sokszor sokkal hevesebbek. méhész stb.). akiknek bűntudatuk van gyermekükkel szemben. amikor az értelmi sérüléshez érzelmi zavarok is társulnak. Nem képesek megérteni a téri relációkat. Vannak azonban olyan enyhe értelmi fogyatékosok. • Tevékenység Mindig nagyon éretlen és labilis. • Beszéd. befolyásolhatóság és nagyfokú hiszékenység jellemző. felelősnek érzik magukat. agresszívvé válhat a környezetében levőkkel. A maximális fejlettségi szintjük a fogalmi gondolkodást éri el. hiányzik a tudatos kontroll. ha a szülők attitűdje megfelelő. A megnyilvánulási forma alapján további alcsoportokat különíthetünk el: Az instabil diszharmonikus debilis. építő. Még akkor is. melyre viselkedészavarok. Buta A. Nem tud különálló mozgásokat végrehajtani (például képtelen kacsintani). ebből is következik infantilizmusuk. szófogadó. a jóváhagyását. a szülőkép az egyetlen viszonyítási kép. Nem képesek elsajátítani a nyelvtani szerkezetek helyes használatát. A hullámzó lelkiállapot jellemző általában rájuk: olykor eufórikusak.7 éves kornak felel meg. máskor apatikusak vagy éppen ingerültek. hogy érzelmi reakciói eltúlzottak és kiszámíthatatlanok. és elkeseredetten keresik a helyzetből való kilépés lehetőségeit. Keresi a környezetének az elfogadását. állatgondozó. A szókincsük köznapi szavakra korlátozódik. Az izgatott diszharmonikus debilisre jellemző mindaz. dülledt szemgolyók). Diszharmonikus debilis. nagyon erős reakciókat produkálnak az elhagyásos helyzetben. de nagyon kíváncsi. • Viselkedés Nagyfokú biztonság igényük van. adaptációs nehézségei vannak. Oktatásuk és nevelésük kisegítő iskolában. melyet nem tudnak uralni és kontrollálni. 12 . • Családi és szocio-professzionális integráció Fogyatékos gyermek születése és jelenléte nagy megpróbáltatás a család számára. b. mint amennyire a helyzet indokolná. érdeklődéshiány. Az érzelmek feletti ellenőrzés hiánya bonyolítja a környezetével való kapcsolatát. mely a normális fejlődésmenetű 3 .Vielkedésük érzelmeik által meghatározott. figyelni.

A nagyon súlyos értelmi fogyatékos gyermek jelenléte a családban mélyen érinti annak stabilitását. amikor valami iránt érdeklődik. A fertőzésekre való különös érzékenységük magyarázza korai elhalálozásuk gyakoriságát. távol ülő szemek. mikrocephália.Bámulatos szaglóérzékkel rendelkezők .hallás után képesek hosszú és bonyolult dallamok visszaadására .a kromoszóma rendellenesség. asszimetrikusak. mechanikus emlékezetük és a beszéd fejlődése jelentősen megkésett. • Külalak Jellemzők rájuk a koponya-deformitások. míg a középsúlyos értelmi fogyatékosoké 26 év. tömpék és szétállóak.Zene . a normális fejlődésben a három éves kor alattinak felel meg. Nyakuk rövid. rövid ideig képes koncentrálni.Számolás . mely “bohóc-arcúvá” teszi őket. • Emlékezet Bizonyos esetekben azonban akár kivételesen jó memóriájuk lehet. nyelvük nagy. Amikor a család nem képes megbirkózni a sérült gyermek nevelésével és nincsenek meg ennek anyagi feltételei sem. Átlagéletkoruk 19 év. Képtelen az önvezérlésre. Mindezek mellett megtaníthatók az elemi önkiszolgálásra és egyszerű munkavégzésre felügyelet mellett. • Szociális integráció A pszichés fejlődés függvényében valósul meg. lopni vagy szexuálisan.4. romlékonyak. apatikusak.• Figyelem Instabilitás jellemzi. • A mongoloid gyermekek lassúak.. füleik kicsik. Aki nem teljesen idióta mutat bizonyos érzelmeket a környezete iránt. • Szociális és családi beilleszkedés A súlyos fogyatékos képtelen a kapcsolatai irányítására. • A beszéd A beszédnek csak nagyon egyszerű formáját sajátítják el. A bámulatos középsúlyos értelmi fogyatékosok csoportjába tartoznak még azok is. egyenlőtlenek. lapos. hidrocephália.az értelmi fogyatékosság és .idiot savant”-nak is nevezik vagy bámulatos imbecillisnek. • Motricitás A pszichomotoros struktúra egyszerű. 13 . D) A súlyos értelemi akadályozottság (idiotizmus). hátgerincferdülések. karjuk rövid. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák A Down szindróma Ezt a szindrómát Langdon Down írta le 1866-ban és három fő jellemzője: . A szociális integráció szempontjából elkülöníthető a teljes és a részleges idiotizmus. A kiegyensúlyozott középsúlyos fogyatékosok képesek az elemi szociális elvárásoknak megfelelni. arcuk kerek.Rajz . mely lehetővé teszi valamilyen egyszerű produktív tevékenység végzését és a munkaközösségbe való beilleszkedést. bántalmazni másokat. 1. Lábuk és lábujjaik rövidek. melyek szükségessé teszik intézeti elhelyezésüket. Arcuk és orruk hegye piros. • A Down szindrómás személyek feje kicsi. ezért folyamatosan segítségre és felügyeletre szorul. mely ugyanakkor az értelmi fejlődésben diszharmóniát is okoz (például képesek több-száz sort megjegyezni egyszeri elolvasás vagy meghallgatás alapján). • Felfogóképességük korlátozott. • Figyelmük életkoruktól függetlenül ingadozó.nagyon könnyen differenciálják a különböző illatokat. de átválthatnak auto. • Érzelmi életük Primitív ösztöneikhez. olyankor is. Megnyilvánulásai is primitívek: egyszerű himbálózás. az ilyen hipermnéziás személyeket . . rajzaik primitívek és inesztetikusak. fogaik szabálytalanok. dülöngélés. a testhez és az erogén zónákhoz való nárcisztikus ragaszkodáshoz kötött. A nagyon súlyos értelmi akadályozott ösztönvilágban él. általában szelídek. szagokat. A középsúlyos értelmi fogyatékosok nevelésének fő céljai a képességfejlesztés illetve a szociális készségek alakítása. ujjaik laposak. másoknak azonban pszichopátiás megnyilvánulásaik lehetnek. és ez lehetővé teszi motoros és vegetatív funkcióinak tréningjét. grimaszolás és hirtelen keletkező motoros impulzusok. összeadni. • Pszichomotoros labilitás jellemző rájuk. akkor a legjobb megoldás a gyermek speciális intézetben való elhelyezése. kivonni. Ez megnehezíti nevelésüket. nem tud az esetleges veszélyek ellen védekezni. fogrendellenességek. és állandóan félig nyitva van. . hiányoznak a pofacsontok és a szemkörüli kiemelkedések.a sajátos fizikum.például a cicák Raphaellója .akit egész Európában ismertek . szájuk kicsi. • Kezük kicsi.akik nagyon gyorsan (a számítógépet túlszárnyalva) tudnak fejben. mozgásuk monoton. A legtöbben nem tanulnak meg írni. Képesek órákig egyhelyben ülni. szorozni vagy osztani.vagy hetero-agresszivitásba is. akiknek különleges képességei a következő területeken nyilvánulnak meg: . Az IQ 20-25 közötti. Ez utóbbiak impulzivitásuk és az ítélőképesség hiánya miatt képesek akár gyilkolni. nem differenciált. A beszédben nem képes egy szótagú szavaknál egyebet elsajátítani. passzívak. mellkasuk széles. és a társadalommal való kapcsolatát. • Szemük oldalt-ülő.

A hallássérülések okait és a veszélyeztető tényezők prevenciójának lehetőségeit kutatja. a hallászavarokat és . gyakran beszédhibások.A kompenzálás. hallássérültek általános lélektana. kromoszómapáron jelenik meg egy plusz kromoszóma. leírásával foglalkozik. Általános ismeretek Hazánkban a hallássérültekkel való törődés több mint 100 éves múltra tekint vissza. Ezt a szindrómát . a felidézés nehéz. majd a Focşaniban működő intézethez (1865) kapcsolják. oktatás. • Általában vidámak. a hallássérült kisgyermek. Terminológia A tudományban illetve a köznyelvben használt fogalmak a hallászavarok megnevezésére a következők: süketnéma. • Emlékezetük elsősorban mechanikus és a bevésés rövid távú. a technikai beavatkozásokat (hallókészülékkel való ellátás) és az auditív kompenzációs beavatkozásokat. 2. Jelenleg hazánkban nagyothallók és süketek számára óvodák. a hallásveszteség bekövetkezésének ideje és súlyossága (süket. óvodáskori és iskoláskori szurdopedagógia). konkrét helyzethez kötött. családi és szociális jellemzőit és kiemeli a szociális nevelő hatások szerepét a hallássérültek személyiségének formálásában. A hallássérültek pedagógiája tanulmányozza és megállapítja a hallásveszteség azonnali és távlati hatásait. nagyothalló. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2.1. . alultápláltság. mely a későbbiekben az “Erzsébet Otthon” részlegévé válik.Tanulmányozza a hallássérült gyermek életének és tevékenységének sajátosságait. . Viselkedésükre az utánzás a jellemző. .Megpróbál olyan hatékony módszereket és technikákat kidolgozni. később süketült. hallássérültek munkalélektana) c) A szurdotechnika a hallásmaradvány maximális kihasználásához szükséges technikai segédeszközök felfedezésével. . mivel a 21. Érdekes viszont. az ismerősökkel barátságosak. nagyon ritkán az enyhe értelmi fogyatékosságok közé sorolhatóak. szurdodidaktika. melyek lehetővé teszik a rehabilitációt és a szociális integrációt. családi. a beszédet korrigálja. balesetek. 2. Beszédük infantilis.a (veleszületett vagy kora gyermekkorban szerzett) hallássérült. örökletes. orvosi.. hallássérültek tanításának módszertana. A nagykorúság elérésekor a hallószervi elváltozások és zavarok aránya már 10%-ra nő. valamint melyek alapján képes beilleszkedni a társadalomba és a produktív munkába. hallásfogyatékos. A hallássérülés gyakoriságát számos tényező befolyásolja: földrajzi. kompenzálják a sérülést. Az 1924-es a tanügyi törvény előírja. b) A szurdopszichológiára (a szurdopszichhológia története.Kidolgozza azokat az elveket. alkoholizmus. sugárzás. később süketült) által befolyásolt beszédindítás és beszédfejlesztés elveit valamint általános és specifikus módszereit. monoton. ezért biztosítanunk kell számukra a pozitív viselkedésmodellt. csak sztereotípiák elsajátítására képesek. nevelés és a rehabilitáció megfelelő eszközeit keresi. az idősek körében pedig már eléri az 50%ot. Az életkor előrehaladtával ez az arány növekszik. fejleszti a beszédmegértést szájról olvasással. A Down szindrómások fejlődési rendellenességeik miatt a középsúlyos vagy súlyos. . .Hangjuk rekedtes. melyek alapján a hallássérült felvehető normális általános vagy speciális iskolába. vírusok.Megállapítja és magyarázza a hallássérülés bekövetkezésének idejét és súlyossági fokát. süketbeszélő.E fogyatékosságtípus tanulmányozásával. hogy a lakosság körülbelül 1 %. sztereotipek.21-es triszómiának” is szokták nevezni. iskolás pszichológiája. zajártalom. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia . általános és szakiskolák valamint technikumok működnek. szeretik a zenét és a táncot. 2. igénylik a figyelmet és a szeretetet. nem megfelelő orvosi kezelés. hogy egyes iskolákban speciális osztályok működjenek fogyatékosoknak. járványok. hogy nagyon jó a ritmusérzékük. Gesztusaik konkrétak. auditív diszfunkció.Előkészíti az orvosi beavatkozásokat (dobhártya-műtét).4. . 1893-ban Dr Davila Károly lakása mellett hoz létre egy iskola-szerű intézetet.Tanulmányozza a pszichofizikai fejlődés sajátosságait. mindezekhez igénybe veheti technikai segédeszközként a hallókészüléket.2. • A hallássérültek gyógypedagógiája további tudományágakra oszlik: a) A szudopedagógiára (a szurdopedagógia története. hallássérült. így a Down szindrómásoknak 46 kromoszóma helyett 47 kromoszómájuk van. tökéletesítésével és gyártásával foglalkozik d) A hallássérültek szociológiája.3. hallássérültek kísérleti lélektana. nagyothalló. A hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján elmondható. 2. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása A hallássérültek gyógypedagógiájában a hallássérülést elsősorban a kórokozó tényezők és a bekövetkezés ideje alapján • 14 .

fertőző betegségek (agyhártyagyulladás. Családban előforduló pajzsmirigy elégtelenség). középfül-gyulladás. • 70-90 dB között.nagyon súlyos hallásveszteség (nagyon hangos zörejeket is meghall. Más típusú felosztások is használatosak a hallássérültek gyógypedagógiájában. kanamicin. b) Percepciós hallássérülés. neomicin. metabolizmuszavarok. zajártalom (zajos környezet).sérülés. melyet okozhat a köldökzsinór nyakra tekeredése is. Nem értik sem a suttogó. kábítószerek (morfium. A sérülés helye szerint(az analizátornak melyik része sérült) megkülönböztetünk: a) Vezetéses hallássérülés. mint a mély hangokat. melyek további speciális formákat tartalmaznak. bakteriális fertőzések (tuberkulózis. ultrahangok). fájdalomküszöbe is csökkentett lehet.súlyos hallásveszteség (zörejeket illetve egyes magánhangzókat hall). ez a standard vagy a viszonyítási hang. • 90 dB fölött. szifilisz). Mindezek megzavarják a központi idegrendszer későbbi fejlődését. A nagyon súlyos hallássérülteknél 90 dB fölött veszteséget mutatnak ki. e nélkül a közeli beszédet is csak nehezen érti). decibelskálák A decibel a hangerősség egyezményes mértékegységének legkisebb egysége. annál magasabb a hang frekvenciája. sem a túl hangos beszédet. speciális hallókészüléket és klasszikus beszédhiba-javítást igényelnek. • 40-70 dB között. illetve a vércsoport összeférhetetlenség az anya és a magzat között. A frekvenciát Hertzben mérik. marihuána. A hallássérülések tehát lehetnek: • Öröklött hallássérülés • Szerzett hallássérülés a) Prenatális hallássérülés Okai: a terhes nő fertőző betegségei. Előbb műtéti korrekciót hajtanak végre.középsúlyos hallásveszteség. szamárköhögés stb. vérzések. melyek nehezen azonosíthatóak. Ugyanakkor hallássérülés okozhat az oxigénhiány is (kék aszfixia) vagy a szülés közbeni fulladásos állapot. akkor hallja a beszédet).). gentamicin. mint a normális hallásúak számára. Ezen kívül prenatális hallássérülést okozhat a terhesség alatti röntgen-sugárzás. A Nemzetközi Audiofonológiai Iroda adatai szerint: • 0-20 dB között . ergotin. A szülés közbeni traumák a belső fülben vérzést idézhetnek elő. skarlát. a gyógyszerek közül a sztreptomicin. melyek a külső. krónikus alultápláltság. érrendszeri betegségek. amplitúdója 20 mikropascal. A decibelskála logaritmus-skála és hallásküszöbként a 20 A-t használja. mumpsz. erőteljesebb a továbbadott energia.normális hallás (a beszédet problémamentesen hallja).ben mérünk. A hangerő függ a nyomatéktól. rubeola vírus. koponya-téri bevérzések. b) Perinatális hallássérülés Okai: a szülés közben bekövetkező anatómiai sérülés. kémiai és hormonális okok. melyet dB . mely az emberi fül számára még érzékelhető. Minél erősebb a vibráció. endokrin zavarok (pl. sárgaság. Jobban értik a magas. Aki csak a 20 dB fölötti hangot hallja. magassága. heroin. ezután következik a hallókészülékkel való ellátás. A humán percepció sajátosságait figyelembe véve a gyenge hangok 20-30dB-sek.) Speciális hallókészüléket igényelnek. az anya maláriás megbetegedése. Hallókészülékkel javítható. trombomicin és akár a nagy dózisban adott aszpirin vagy a kinin is okozhat hallássérülést. Minél gyorsabb a rezgés. A hallásveszteségük meghaladhatja a 120 dB-t. A hallókészüléket viselő számára a hangerő és hangmagasság sokkal fontosabb jellemzők. vagy olyan tényezőkre is visszavezethető. A Hertz a rezgés mértékegysége. (hallókészüléket igényel. kokain. az erősek pedig 80 vagy nagyobb dB értékűek (a 15 .5. melyek az anyánál nagyon könnyű lefolyású betegségek. mérgezések. • 20-40 dB között . kontergán). cochlea . mint például a fogamzásgátlók (kinin. ólmos víz). A hang egy energia-forma. melyek hallókészülékkel javíthatók. vércsoport összeférhetetlenség. agyvelőgyulladás.enyhe hallásveszteség (ha nincs nagy távolságra a beszélőtől. c) Kevert hallássérülés. annál szélesebb a levegő görbéje. Az éles hangok percepciója zavart. Hallásmérés • A hangerő mérése. Ezek mellett vannak más negatív hatások. Ilyen például a méhen belüli citomegalovírus fertőzés (mirigy-gyulladás) vagy a rubeóla vírus. Az emberi fül normálisan nem fogja fel az összes rezgést (pl. melyet a rezgés hoz létre. közép vagy a belső fülre hatnak. az enyhe.osztályozzák. kanyaró. vagyis a dB érték annál nagyobb. vagyis a meghallott hang fájdalomérzetet válthat ki. • A hallássérülés súlyossági fok szerinti osztályozása A normális hallású személyek képesek meghallani a 0-20-30 dB erősségű hangokat. Műthetetlen. közepes vagy súlyos hallássérült. az anyai alkoholizmus. Annak a legkisebb hangerőnek. de a magzatra katasztrofális lehetnek. tífusz. A bel 1/10-ét jelenti és megfelel körülbelül a nyárfalevél szélcsendben keltett hangjának. rubeola. A hallásveszteség körülbelül 60-70 dB. c) Posztnatális hallássérülés Okai: koponya vagy agy-sérülés. és a percepciós zavarok egyaránt jelen vannak. kanyaró. cukorbetegség. A prenatálisan szerzett hallássérülés lehet ismeretlen eredetű is. Két nagy csoportot különítenek el. mumpsz. Az ember hallása 20 és 20000 Hz közötti. A vezetéses zavarok. Az emberi fül ennek 1000000 szeresét is képes tolerálni. Általában jó eredményeket lehet velük elérni. 2.

és kifejező-eszköze a jel-nyelv. Összehasonlítva a hallók gondolkodásával. • Képzetek A süketeknél a képzet a fogalommal analóg. így a tanult szavak egyre gyakrabban helyettesítik a gesztusokat. és képi gondolkodása fogalmi verbális gondolkodássá fejlődik. A 6 méteres távolságot krétával jelöljük. • Gondolkodás A süketnéma gondolkodása képi. Betzold dolgozta ki ezt a módszert. akkor a vezetéses hallássérült a mély hangokat észleli. Így a szenzoriális információkat az intellektuálisak kiegészítik. akkor enyhe halláscsökkenés. érzetek és percepciók alapján új képzeteket létrehozni. a beszéd 16 . • Képzelet A hallássérültek képzeletében a vizuális. össze lehet hasonlítani a légvezetéses és csontvezetéses hallást. a hallássérültek gondolkodása konkrét. amelyben egy sor hangvillát használnak. Ezt a hallásmaradványt különböző módszerekkel és technikákkal lehet feltérképezni. fejletlen. • Emlékezet Érzelmi és motoros emlékezetük jellemzői megegyeznek a hallókéival. A demutizálás során illetve a nagyothallók beszédfejlesztése során folyamatosan bővül a szókincs. most már közelebbről. de beszélő személy pedig főleg szavakat és részben képeket használ. de nem egyenlő vele. A hallássérült is képes az előzetes ismeretek. 2. melyben a gondolkodás és a nyelv főleg képi. A demutizálás kezdeti szakasza . A gondolkodás és a beszéd fejlődése nagymértékben függ attól. mely hangvilla segítségét igényli. összehasonlítás. a beszédtanulással párhuzamosan fejlődik. A gondolkodás és a beszéd fejlődése pozitívan befolyásolja a teljes pszichikus fejlődést. melyeknek a hangmagassága oktávonként változik. nem lehet a sérülést lokalizálni. de már megjelennek a szavak is. A beszéd hanggal való vizsgálata útján csak a sérülés súlyosságát lehet megállapítani.6. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői A hallássérülések egyes formái értelmi fogyatékosságot is okozhatnak. hogy a beszédhangot 6-8 m-ről felismeri. tartalommal tölti ki a szenzoriális és a szenzoromotoros tükrözéseket. Ha nem hallja vagy hibásan ismétel. . . Eszközigényes hallásmérés Ez egy másik módszer. hogy ide fejlődjön a hallássérült gondolkodása különböző fázisokon halad át: a) a gondolkodás konkrét tárgyakkal és képekkel operál. c. javul a kiejtés. A hallássérülés azonban továbbra is meghatározza a kifejezésmódot. gondolatok. valamint az oksági összefüggések felállítása. A megismerés szenzoriális szintjére (érzetek és percepciók) a jelnyelv és az általános képzetek nyomják rá bélyegüket. hogy ismételjen meg minden egyes hallott szót. beszűkített. Az audiometriai kutatások alátámasztják. sablonos. mint például: A hallásélesség mérése: a hallás tesztelése beszédhanggal Gyors és a szakember valamint a szülők számára kézenfekvő módszer. A motoros és orális tanulás a nevelés teljes folyamatát kíséri. és részben szavak alapján működik. előbb mély majd magas hangzásúakat. A vizsgálatvezető két vagy három szótagból álló szavakat mond. Ahhoz. A kognitívverbális emlékezet viszont lassabban alakul ki. A hallássérültek természetes sajátossága. mennyire sajátította el a szó nyelvet. korlátozottá válik. szintézis. mivel felborul a gondolkodás és a nyelv közötti egyensúly. akkor a vizsgálatvezető fokozatosan közeledik hozzá. akkor erős halláscsökkenés állapítható meg nála. melyek lehetővé teszik a gondolatok kidolgozását. . hogy a halló analizátor melyik része érintetlen (például ha a hangvezetés sérült. ez utóbbi pedig a beszédindítástól és a beszédfejlesztéstől függ. A hallássérült. melyben az analízis.természetes beszélgetés hangereje kb 60 dB). A demutizálás folyamatában a hallássérült a jelnyelvről lassan áttér a szónyelvre.a gondolkodás és a beszéd még mindig főleg képi. normál és kiabáló hangot). sőt bizonyos tekintetben még fejlettebb is. A vizsgálat során a különböző hangerőt használunk (suttogó. a másikat letakarja. Az előrehaladott demutizálás. lehetővé válik a tárgy lényeges tulajdonságainak kiemelése. elvonatkoztatás és az általánosítás elsősorban vizuálisan történik. Ezek segítségével meg lehet állapítani. hogy képzeteikben a vizuális és motoros jegyek dominálnak. merev. b) a gondolkodás konkrét verbális fogalmakat használ.Ha 1-4 m között. Az elvonatkoztatás azonban a fogalmi-verbális gondolkodás létrejöttével fejlődik. A demutizálás szakaszai: a. A vizsgálatot egy csendes szobában végezzük. A vizsgálat technikája: a gyermek leül a székre.Ha a személy csak 4-6 m távolságból hallja meg a hangot. Mivel általánosított képekkel dolgozik. és ugyanazzal a hangerővel megismétli a szót. hogy a hallássérültek 90%-ának van valamilyen hallásmaradványa. az elvonatkoztatás nehezen jön létre. hogy a hallássérült a demutizálás melyik szakaszában van. b. motoros elemek dominálnak. A gyermek azt az utasítást kapja. Az általánosított képzet. mely legalább 6 m hosszú. Gondolkodásuk tehát konkrét. háttal a vizsgálatvezetőnek. • Racionális gondolkodás A demutizálás kezdetén ítéleteik és racionális gondolkodásuk képek. melyben a gondolkodás és a beszéd egyre jobban hasonlít a hallókéhoz. Egyik füle szabadon van. c) a gondolkodás absztrakt fogalmakat és relációs rendszereket használ.A normális hallás feltételezi. A demutizálás előtti szakasz.

Vannak olyan gesztusok. képesek legyenek integrálódni a közösségbe. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre A tiflopszichológia a gyógypedagógia egyik ága. a tevékenységük szervezését tanulmányozza. akkor a jelnyelvhasználatról egyenesen az írásra tér át. melyben a szakemberek figyelme nemcsak a vakokra. oktatási. • Ugyancsak a tiflopszichológiából vált ki a tiflotechnika. melynek célja az iskolai programban szereplő tantárgyak speciális módszertanának a kidolgozása. valamint az eszközök használatának elméleti megalapozását is felvállalja. A szónyelv fejlesztésének követelményei: • A gyermeket halló és beszélő környezetbe helyezzük (bölcsőde. • Párhuzamosan fejlesztenünk kell a szájról olvasási képességet és a vizuális percepciót. • A hallókészülék segítségével az auditív észlelés fejlesztése. A gesztusok nagyon korai életkoroktól kísérik a beszédet. A látássérülés a viselkedés kiegyensúlyozatlanságát eredményezi. az önbizalmat. melyekkel a látássérülteket fel lehet készíteni az életre. Már a korai nevelés során is biztosítanunk kell a hatékony kommunikációt a gyermek és környezete között. Az oralizmust illetve a kétnyelvűséget is mérlegelnünk kell. hangerő. rehabilitációs módszereket. habár a kapcsolatteremtési nehézségeik vannak. a sérüléssel kapcsolatos gondolatok egész életüket meghatározzák. mely a különböző oktatási segédeszközök gyakorlati kivitelezésével foglalkozik. • A tiflopszichológia nemcsak a teljes vakság állapotát tanulmányozza. akik kizárólag az orális módszert alkalmazzák. fejlődésüktől függ a kommunikációs képesség kialakulása. hogy a szónyelvet használná. ritmus. akiknél a sérülés később (betegség. • A figyelem. mely elfogadó vele szemben ahhoz.). tárgya a látássérültek fejlődésének törvényszerűségei. • Vizuális észlelés fejlesztése (testmozgások.1. melyek a kommunikáció integrálását (ritmus. szerepjátékkal. a kézmozgás kifejezi és tükrözi az érzelmeket. a látássérültek sajátosságait. • A korai nevelésben használnunk kell a jelnyelvet is. vagyis a jelnyelvet és a szó nyelvet párhuzamosan kell tanítanunk. • Ezért a tiflopszichológiából kivált a tiflometodika. oktatásuk és nevelésük. és ágai: a tiflopszichológia és a tiflopedagógia a gyógypedagógia tudományához tartozik. mely negatívan hat a személy és környezete közti kapcsolatra. mimika. melyek a jelentést hangsúlyozzák (szimbolikus. Különböző speciális módszereket dolgoztak • 17 . az intonáció. Ez utóbbiak sokkal intenzívebben élik meg látásvesztésüket. Ugyanakkor kutatja azokat a nevelési. A szónyelv globális szintje. A felnőtt hallássérültek akkor fejlődnek a legjobban. • A tiflológia. a feladatban való részvételt. 3. iskola). A jelnyelv használata azonban a társadalomba való beilleszkedés gátja is lehet. anélkül. hanem a látásveszteség különböző súlyossági formáit a nagyon enyhe gyengénlátástól. és befolyásolják a beszéd érthetőségét. a szociális beilleszkedést és az általános pszichés fejlődést stb. artikuláció zavarai fennmaradnak. • Be kell vezetnünk auditív módszereket a nevelésbe. A korai nevelésben az orális módszer kizárólagos alkalmazása megfosztja a gyermeket a reális kommunikációtól. baleset) következett be. Ugyanakkor a gesztus kifejezi a beszélő lelkiállapotát is. mely elősegíti az érzelmek kifejezését. légzés és artikulációs mozgások). mint különálló tudományág. figuratív gesztusok) és vannak olyanok. hogy személyiségfejlődésük minél zavartalanabb legyen. hogy ez egy jól körülhatárolt terület. vibráció. Fontos egy olyan környezet létrehozása. Tehát a gesztus. • Beszéd. mely biztonságos a sérült számára. emlékezet fejlesztése játékokkal. nyelv és érzelmek A szónyelv és a jelnyelv szoros kapcsolatban áll. érzelmi kapcsolatok kialakítása. rajzzal és sétákkal. ha két közösséghez is tartozhatnak: a hallókéhoz és a hallássérültekéhez egyaránt. Ha a korai életévekben elsajátítja a jelnyelvet. Ezért a hallássérült gyermek korai nevelésében a bilingvizmust kell előnyben részesíteni. a rehabilitációban és a szociális integráció elősegítésében alkalmazott eljárások és módszerek tudományos megalapozása.minősége nem éri el a hallókét. sajátosságai. A látássérültekkel való munkában figyelembe kell tehát venni a fogyatékosság típusát és súlyosságát. hanglejtés) szolgálják. kevesebb belső feszültséggel küzdenek. bemutató. a feszültségszintet. lehetővé teszi az erőfeszítés nélküli információszerzést. mint azok. A kezek mozgása kiegészítheti a verbális kifejezés nehézségeit. szájmozgások utánzása stb. az írás és olvasás szintje nagyon alacsony azoknál. óvoda. hanem a gyengénlátókra is kiterjed. mely a hallók társadalmába való beilleszkedés feltétele. a kinesztetikus észlelés fejlesztése (tapogatás. gondolkodásuk és személyiségük alakulását. Az egyedfejlődés során az első szavak megjelenése valamint a szimbolikus gesztusok használata között korrelációt állapítottak meg. mivel szónyelve nincs kellőképpen kialakulva. a súlyos gyengénlátás és a gyakorlati vakság állapotát is. • A tiflológia szó etimológiája (görög eredetű tifos = vak és logos = tudomány) is rámutat arra. fejlődésmenetét. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3. Az orális módszer sikeres alkalmazásának feltételei: • A kommunikáció vágyának felkeltése és szükségességének megtapasztaltatása. A jelnyelv túlzott használata a szónyelv elsajátítását gátolja. A veleszületett látássérültek.

Az iskolai rövidlátás megnevezés onnan származik. Egész sor eljárás létezik. a normális látásúakétól eltérő sajátosságokat mutat. közelre néző optikai erőfeszítést kívánnak. melyek a kompenzációra alapozva a vizuális észlelés gyakorlását. szegényes percepciós kép és hibás vizuális reprezentációk keletkeznek. . bevérzése vagy leválása. szervezése zavart. például a taktilis kinesztéziás észleléssel. ezért a gondolkodás fejlődése és a gondolkodási műveletek kialakulása megkésik. c). Az ilyen súlyos rövidlátást csak részben lehet korrigálni. Ezek a komplikációk a szemgolyó növekedésének tulajdoníthatók. betűszedő vagy az iskolai tevékenységek (olvasás. Gyakran társul hozzá a retina sorvadása. mely a szem szöveteinek vékonyodását és dezorganizálódását okozza. Ebből következik. . a látásmaradványokkal rendelkezők számára vagy a centrális látássérültek számára. és minél 18 . A rövidlátó élesen látja a közeli tárgyakat. tökéletesítését és fejlesztését szolgálják. másolás. Az optikai korrekció azokban az esetekben is javasolt. A rövidlátás optikai korrekciója teljesen megvalósítható. Korrekció hiányában hibás attitűdök. A távoli tárgyakat világosabban. b). A normális fénytörési képességgel bíró szemet nevezik emetróp szemnek. melyek növelik a munkahelyi vagy a közlekedési balesetek előfordulásának lehetőségét.2. gyakran romlik a szem 15-40 dioptriáig. akiknek látásélessége 0. ezért a gyengénlátás és a vakság okait nem lehet külön-külön tárgyalni A látássérülés leggyakoribb és legismertebb okai és formái: • A fénytörési zavarok (ametrópiák) A retinán kialakuló normális kép kialakulása két fő összetevőtől függ: . A rövidlátó gyermeket meg kell óvni a vizuális erőfeszítésektől. Az asztigmatizmus A szaruhártya rendellenes szerkezete okozza. Miópia A rövidlátó szemen morfofunkcionális rendellenességeket tapasztalunk. a retinán keletkező kép. A fizikai erőfeszítést is kerülnie kell (például súlyemelés). • Három típusú ametrópiát különítünk el: a).ki vakok számára. mert ez által meg lehet előzni a másodlagos sérülések kialakulását: (például fizikai deformitások kialakulását hátgerincferdülés). mely 20-21 éves korig tart. Prognózisa nem valami bíztató.2 (gyengénlátók). mely ellenségesen kezeli fogyatékossága miatt. A látássérültek pszichés fejlődése A látássérültek pszichológiai fejlődése viszonylag normális. A normális működés a külső és belső tényezők egységéből adódik. ha az osztályterem nem kellően megvilágított) károsan hatnak a rövidlátásra. Hipermetrópia A fénytörési képesség csökkentett vagy a szemtengely rövidebb a normálisnál.Iskolai rövidlátás Lassú látásromlás jellemzi. a kört ellipszisnek láthatja). ha a szemgolyó szerkezete normális.. szükséges és kötelező. melyek vagy a teljes. hogy a retinán kialakuló kép akkor lesz helyes és megfelelő. A rövidlátást konkáv lencsével lehet korrigálni (mínusszal jelölik).10 dioptriát. Optikai korrekciója konvex (plusszal jelölt) lencsével lehetséges. ezeknek a képe pontosan a retinán alakul ki. a retinán keletkező kép homályos lesz. A progresszív rövidlátás általában az örökletes hajlam és a favorizáló környezeti tényezők kölcsönhatásának eredményeként jelentkezik. míg a közelieket homályosan látja. melynek következtében a fénysugarak a retina előtt találkoznak. ha csak a látássérült személy nem kerül olyan környezetbe. ha a latens távollátáshoz kancsalság is társul. hogy azok a tevékenységek. ezért a fénysugarak a retina mögött találkoznak. melyek pontos. hiányos és hibás jellege erőteljesebbé válik. mint például az órás. egyik vezető oka a súlyos gyengénlátásnak és a vakságnak. mivel progresszív jellegű. A látássérülések etiológiája és osztályozása Nincsenek olyan különleges tényezők. 3.Erős. Eredményeképpen a retinán keletkező kép torzzá válik (a pontot vesszőnek. a fénytörési zavarok gyűjtőneve pedig az ametrópiák. vagy részleges látásveszteséget előidéznék. a távoli tárgyak viszont elmosódnak.05 -0. A rövidlátás két típusát különítjük el: . Az aliglátóknál a percepciós kép szegényes. A komplex képek felidézésének nehézsége miatt a mentális teljesítmény csökkentett. ha más észlelési módozatokkal együtt alkalmazzuk. Ez a fajta rövidlátás nem haladja meg a 6 . mivel ez retinaleválást okozhat. addig. Ezek főleg akkor hasznosak. melynek fénytörési képessége tengelyenként változó. amíg a szervezet fejlődésben van.3.másodsorban pedig a fénytörési közegek tökéletes transzparenciájától.elsősorban a szem fénytörési képességétől. tehát homályos. ezért a percepciós sémák nem vesznek részt közvetlenül a reprezentációk létrehozásában és a komplex képek felidézésében. progresszív rövidlátás Ez egy súlyos rendellenesség. • Észlelés A gyengénlátóknál a vizuális ingerek feltérképezésének beindulása. 3.

mint a síkírás. Braille ábécéje 76 különböző jelből áll.kb 30 fajta létezik) által nyertek jelentést: betűket. aki egy baleset következtében megvakult. a pontozótábla minden cellájába egy karakter írható. 2 és 5 pont.Ez az ábécé a tizedek elvére épül. Többnyire nehézségekbe ütközik a gondolkodási műveletek elsajátítása is. döntések. melyek betűket szimbolizáltak.4. a szavaknak nincs valós. valamint szükség lehet speciális nagyvonalközű füzetekre és nagyobb betűkarakterekkel írott könyvekre. a kötésmód (tengerészcsomó . 4 és 5 pont. grafémákká alakítása. A vakok számára is hozzáférhető írásmód kitalálása már a legrégebbi időkben is foglalkoztatta a szakembereket. Ha a látássérülés veleszületett. kivéve a progresszív látássérülésben szenvedők. az állandó gyakorlás tovább fejleszti azt. 2. melyeknek nincs reális alapja.olvasás A gyengénlátók. Ezeket a betűket az 1. A 4 éves kor után bekövetkező látásvesztés esetében megőrződnek bizonyos vizuális képzetek. Mivel a tapasztalton alapuló tudás hiányzik. Minél később következik be a sérülés. képesek megtanulni a síkírást (fekete-fehér). tapasztalati alapja. a vastagságuk. Az ábécé. A verbális kinesztetikus analizátor segítségével valósítható meg a szavak hangokra bontása és ezek szemantikus egységként való megértése. e = 1 és 5 pont . f = 1. akik előbb-utóbb teljesen megvakulnak. vagy egy tárgy térbeli mozgását. A vak nem tudja olyan pontosan érzékelni hallás útján egy akadály jelenlétét. nem ismerik azt a tárgyat. mely a taktilis. a 6 pont helyzetét változtatva megalkotta a 64 relief pontból álló pontábécéjét. d = 1.másfél méter hosszú zsinóron és a köztük levő távolság. • Képzetek A képzetek jellemzői attól függnek. akkor nincsenek vizuális képzeteik. a teremben biztosítani kell a megfelelő megvilágítást. ezáltal lehetővé válik a szó leírása. mint a látók. 3. 4 és 5-ös pontokból kombináljuk. b = 1 és 2 pont . ezekkel a méretekkel betartotta a taktilis érzékenység küszöbértékeit. melyeket verbálisan lehet megerősíteni. • Mindezen írásmódok korlátoltak voltak. mindenik 1-6 pontból áll.gyakrabban idéztetjük fel a személy előzetes optikus tapasztalatait. amelyben vezető csatorna a taktilis-kinesztetikus észlelés. A figyelem relatív jól fejlett. lehetőleg természetes fényt. • A Braille rendszer elsajátításában négy analizátor vesz részt: az-auditív. Ez az ábécé ugyanolyan grafikus kifejezési lehetőséget biztosít. Az első tized a-tól j-ig terjedő betűket foglalja magába. Ehhez azonban speciális segédeszközökre van szükségük: például az asztal dőlés szögének megváltoztatására annak érdekében. Az auditív analizátor segítségével valósítható meg a fonetikai diszkrimináció és a helyes hangképzés. bár nem volt pszichológus. és annál nagyobb számban vannak jelen. 1909-ben Louis Braille. A pontok magassága 1 mm és a közöttük levő távolság 2. szavakat szimbolizáltak. h = 1. melyet megneveznek. Ez az eltérés főleg a tanítás első éveiben jellemző a vakokra. Ennek következtében a vakok szókincse gyorsan bővül. 3. és mivel állandóan erre kell támaszkodnia. Saját ábécéjét tökéletesítve eljutott 64 kombinációig. A felhalmozott információ mennyiségből sokkal többet tudnak aktualizálni. és kinesztetikus analizátor segítségével lehetséges. A veleszületett látássérültek képzetei főleg az auditív észlelésre alapoznak. annál világosabbak a vizuális képzetek és képek. A később bekövetkező vakság vagy a gyengénlátás eseteiben fennmaradnak mentális képek. ha a látássérülés 3-4 éves kor előtt következik be. a jelenségeket és tárgyakat csak formálisan ismerik. Használták még a domború írást palatáblára. 2 és 4 pont . mely még hangsúlyosabbá válik. a taktilis és a kinesztetikus. elősegíti a nyelv megfelelő fejlődését. hogy mikor következett be és milyen típusú a látássérülés. 4 és 5 pont • 19 . ezért figyelmét folytonosan irányítania kell a felfogott ingerek erősségének és jelentésének függvényében. A legelején bogokat használtak 1 . mivel a látássérült az észlelt képeket nehezen tudja felidézni. Ez a jelenség a gondolkodást csak részben serkenti. ha esetleg értelmi fogyatékosság is társul a látássérüléshez. vagy köveket helyeztek el homokos ládába. Érdekes. 4 és 5 pont . mert viszonylag kevés kép alapján fejlődik a nyelv és a kommunikáció. A Braille írás . ezért szükséges a szóbeli utasításokat és leírásokat a poliszenzoros érzékeltetéssel összekapcsolni. viszont gyakran használnak olyan szavakat. Az emlékezetük nagyon jól fejlett. a = 1 pont. j = 2. • A vakok speciális írás-olvasás-rendszert használnak. Ez az eltolódás természetesen a beszéd javára történik. mint a látó. a vakok is tárgyilagos ismerethez jutnak a letapogatott tárgyakról.5 mm (a pont közepétől számolva). A vakok téri képzetei a tárgyak taktilis kinesztetikus megismerése alapján alakulnak ki. hogy a fényviszonyok jobbak legyenek. ítéletek. 2. melyeknek óriási szerepe lesz a pszichológiai fejlődésben és annak sajátosságaiban. g = 1. c = 1 és 4 pont. pontokból kidolgozott egy logikus betű és jelrendszert. a verbális-kinesztetikus. jelenséget. A vakoknál a szenzoros adatok hiányosságai eltérést hoznak létre az absztrakt és a konkrét megismerés között. ezért az elvonatkoztatás és az általánosítás is nehezített. ezek alapján jönnek létre a fogalmak. hogy Braille. az írásjelek és a számok a hat pont kombinációjából alakíthatók ki. A vizuális analízis és szintézis is zavart. • Figyelem és emlékezet A figyelem és az emlékezet a vakok erősségei. A gondolkodás és a beszéd az objektív valóság szenzoriális adataira támaszkodik. Ezek akkor sem maradnak meg. tehát emlékezetük hatékonyabb a látókénál. A taktilis kinesztéziás percepciónak köszönhetően. i = 2 és 4 pont . tehát auditív úton irányítja a kognitív tevékenységet. • Gondolkodás A gondolkodás fejlődése azért marad el a normálistól.

A tárgyak téri jellemzőit taktilis percepcióval ismeri meg. saját viselkedésüket kitűnően képesek szabályozni. mely általában a vizuális információkra támaszkodik. mely azoknak a személyeknek a pszichológiáját tanulmányozza. 6 -os pontok alkotnak.6. az életbe való integrációt fokozatosan lehet megvalósítani. Egyre több látássérült iratkozik be a felsőfokú tanintézetekbe. A látássérültek téri tájékozódása függ a tér nagyságától és a téri tájékozódásba bevont analizátoroktól. 4. a mozgássérülteket gyógypedagógiai szempontból sokkal kevésbé tanulmányozták. speciális iskolában kell nevelni. 20 . v = b +3. illetve vannak inkluzív iskolák. A nagy térben való tájékozódás. Ezeket a betűket úgy alkotjuk meg. A pontozót jobb kézben fogva. nem tudja kiegyenlíteni a normális téri tájékozódást.t betűket tartalmazza. hanem jelentős ennek a restrukturálódása is.1. orvosi asszisztens. így könnyen megtalálhatóak. Az írásjeleket szintén a hat pont specifikus kombinációi alkotják. hogy a látássérült maximális teljesítményt nyújtson. Mindkét oktatási formát megtaláljuk a gyakorlatban.z betűket tartalmazza. Amikor a fogyatékosság nagyon enyhe formájú. míg a bal kéz ellenőrző funkciót tölt be. mely a síkírást Braille-írássá alakítja.es és 6-os pont. A vakokra és a súlyos gyengénlátókra nemcsak a téri tájékozódás zavarai jellemzőek. 5. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre A mozgássérültek gyógypedagógiája vagy a szomatopedagógia a gyógypedagógia egyik ága. hogy az első tized pontkombinációihoz hozzátesszük a 3-as és 6-os pontokat. A látássérültek téri és időben való tájékozódása • A látássérülés súlyos zavarokat okoz a téri tájékozódásban. melyekben a látássérültek speciális módszerekkel megfelelő képzést kaphatnak. • A másik nézőpont a normalizációt tartja szem előtt. A gyógypedagógiai elhanyagoltság azzal is magyarázható. a vakoknál mélyen érintett és teljesen másképp felépített.+3. Más fogyatékosságtípusoktól eltérően. m = c + 3 (vagy 1. Vannak speciális iskolák és osztályok. melyeket megelőz a számjel. Ez a készülék a látható betűket tapinthatókká alakítja. A látássérülteket (főleg a vakokat) speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban valamilyen szakma gyakorlására készítik fel. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4. a ballal követi az írást. Ez az átszerveződés azonban. a látássérülteknél nem érintett. Minden kis téglalapba egy vagy hat pontot lehet a pontozóval bejelölni.A második tized a k . k = a + 3 (vagy 1 + 3) . A téri helyzet megjegyzése és újra létrehozásának képessége.+6. A gyakorlás során nő a sebesség. hogy aztán balról jobbra lehessen olvasni a papír megfordítása után. a súlyosabbak viszont kihatással vannak a személy teljes életére. rádiótelefonos. és az adott területen akár kiemelkedő teljesítményt is nyújthatnak. A szakmát úgy választják ki. mely a kinesztéziás és egyensúlyi érzéken alapszik. és mindezt felhasználják ahhoz. E szerint a vakok nevelését a normális gyermekek közösségében kell elkezdeni. • • 4. melyet közvetlenül a betű után kell tenni. paplankészítők és mások. Hazánkban is vannak elemi és gimnáziumi osztályok. melyből következik integrációs jellege. szociális és szakmai téren fogyatékosok. A mozgássérülések és a pszichomotoros zavarok nagyon változatos formát ölthetnek. és a látássérültnek mindig is nehézségei lesznek ezen a téren. hogy a mozgássérültek nagyon sok esetben képesek problémamentesen beilleszkedni a normális szakmai és szociális életbe. ugyanakkor a kompenzációs képességek is aktivizálódnak. a lehető legkorábbi életkorban. és ugyanakkor szeresse is munkáját. viszont az orvostudományban annál tudatosabb kutatások folytak ez irányban. ismert. 3. Az íráshoz egy lyukacsos táblácskát használnak. és a betű a karton másik oldalán fog kidomborodni. hogy a látássérülteket speciális módszerekkel külön osztályokban. l = b + 3 ( vagy 1. melyekhez hozzáadjuk a hármas pontot. hogy jól beilleszkedhessenek a közösségbe és alkalmazkodnak a többiekhez. szakiskolák és technikumok a gyengénlátók és vakok számára. ezek azonosak az első tized betűivel. A számok 1 . A nagybetű jele 4. seprű. megkeresi a következő sort. Fegyelmezettek. A negyedik tized a nyelv-specifikus betűket tartalmazza. a gyermekek minden nehézség nélkül képesek lesznek beilleszkedni a szociálisszakmai életbe. nagy önkontrollal rendelkeznek. akkor nincs szükség speciális beavatkozásra. a betűket a jobb kéz ujjbegye azonosítja. bútorkészítő. vesszőből készítenek különböző tárgyakat. hangszerkészítő és hangoló. ahol látó társaikkal közösen tanulnak. akik szomatikusan eltérnek a normálistól és pszichológiai. Napjainkban két irányzat létezik a látássérültek oktatására vonatkozóan: • Az első (a régebbi) azt állítja. A téri tájékozódás rendszerszerűen működik és a különböző analizátorok együttes működése révén alakul ki. 4 + 3). melyet a 3. Jobbról balra haladó írásmód.5. u =a. A leggyakoribb mesterségek a következők: masszőr. 3. hanem annak a tükörképe. súlyosságuk és kiterjedésük is különbözhet: • A legenyhébb formái nem akadályozzák a normális életvitelt. és kefekészítők.10-ig az első tized pontkombinációi. Például az OPTACON vagy hasonló elv alapján működő készüléket.+6 stb. A látássérültek szocio . A Braille írásban az írott betű nem azonos az olvasottal. A harmadik tized az u . tapétázók. telefonos. 4 + 3) stb. karton-csomagoláskészítők. a tárgyak helye mindig jól meghatározott.professzionális integrációja Sérülésükből kifolyólag a látássérültek szükségesnek érzik a tökéletes rend megtartását. A látássérültek az íráshoz használhatnak különböző technikai segédeszközöket is. Az olvasás a jobb kéz taktilis és kinesztéziás érzékszervével történik.

a nyak és karok is. A mozgás sérülését kiváltó okok A mozgássérülésnek nagyon változatos okai lehetnek. belső konfliktusaik és feszültségeik felerősödnek. annak érdekében. melyek a méhen belül érik a magzat szervezeté. Ez megnyilvánulhat akár egyes testrészek fejlődésének elmaradásában. vissza kell adnunk önbizalmát. • A nem megfelelő élet és higiéniai körülmények. melyek tovább rontják a fizikai képességeket. • A nem megfelelő megvilágítás és levegőmennyiség a lakásban. gyógyszerek. • Túl puha ágyban való alvás. 4. Tartozhatnak ide látás vagy hallássérült személyek is. • A krónikus betegségek a hosszú lábadozás. melyek gyulladásokat. lokális fogyatékosságot okozva. melynek súlyos következményei a felső végtag 21 .A kiváltó tényezők. malária. vagy rosszul próbálják elősegíteni a megszületését. Az adott csoportnak a motricitás zavarai mellett egyéb betegségei is lehetnek (légzészavarok. a terhes nő hasának sérülései. traumatizáló beavatkozások. mely megbontja a fejlődés harmóniáját. lassú mérgezések (alkoholizmus. A belső okokat a fejlődési folyamatok. ezért nehezebbé válik szociális és szakmai integrációjuk. rossz szabású ruha. tagokra korlátozódik. röntgensugarak. . túl sok párna. melyek különböző mértékben hatnak a szervezetre. • A második csoportba a környezeti károsító tényezők tartoznak.2. szövetek sérülését eredményezheti. melynek vannak orvosi. ellenőrzés hiánya. ízületek. • Gyakran a szerint is felosztják az okokat. A mozgássérültek intelligenciája normális. • A hibás életvitel. vagy hiányában is. melyek a test rendellenes fejlődését okozzák. mint az összes többi fogyatékosság. • Káros hatások is. melyek súlyos következményekkel járnak a gyermek fejlődésére. hogy azok prediszpozíciók. favorizáló tényezők vagy kiváltó okok. Ilyen zavarokat okozhatnak a krónikus gyulladások (szifilisz. a környezet határozza meg. Fel kell keltenünk érdeklődését és kedvét a tevékenység iránt. főleg ha környezetük nem megfelelő. nem megfelelő élet és munkakörülmények. a krónikus zavarok (organikus és pszichés). A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana A mozgássérülések általában. a vérkeringés betegségei és mások. • A veleszületett debilitás és éretlenség. személyiségük zavarttá válhat. ha nincs más betegségük vagy fogyatékosságuk. de sérülhet a mellkas. mint testi rokkantság jelentkeznek. kiterjedhet az egész testre vagy csak egyetlen testrészre. ha a gyermek feje rosszul ékelődik. a méhen belül hatnak és két csoportba sorolhatóak: • Az első csoportba azok tartoznak. A külső okokat pedig az életkörülmények. extrém páratartalom. • A nem megfelelő táplálkozási szokások.• Zavarok jelentkeznek viszont azoknál a gyermekeknél. A favorizáló vagy prediszponáló tényezőket az öröklődés határozza meg. elősegíthetik a mozgássérülés megjelenését és gyors kibontakozását. • Az első kritérium alapján feloszthatóak külső és belső okokra. • Az aktív és nyugalmi periódusok szervezett váltakoztatásának hiánya. akiknek fogyatékossága megakadályozza az életkoruknak megfelelő tevékenységek végzését. melyek a magzatra az anya szervezetén keresztül hatnak: a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet. Ugyancsak a traumákhoz tartozik az is. és csökkentenünk kell frusztrációját és szorongását. A mozgássérülés. globális vagy totális fogyatékosságot okozva vagy egyes régiókra. vagy éppen ellenkezőleg a túl kemény. b).A szülés közben ható közvetlen hatású tényezők: az anya által kifejtett túlzott erőfeszítés. alultápláltság vagy vitaminhiány. • Egy másik kritérium szerint az okok lehetnek közvetlenek és közvetettek. organikus és pszichikus funkciók határozzák meg. Különböző kritériumok alapján lehet őket csoportosítani. gyógypedagógiai és szociális vonatkozásai. morfo-funkcionális elváltozás.Azok a tényezők. a frusztrációjuk és a szorongásuk nő. A sérülések súlyossága változó lehet. érzékenyekké válnak. kényelmetlen ágy. cukorbaj stb. radioaktív szerek). a műtétek. a közvetettek pedig valamilyen morfológiai vagy funkcionális rendellenességet hoznak létre. a saját képességeibe vetett hitét. • Egyes szenzoriális elváltozások (különös tekintettel a látás és hallássérülésre) is. . a szülői és a nevelői felügyelet. endokrin vagy neuro-pszichológiai zavarok. melyek a kiterjedése változó lehet. a normálistól való eltérés. hogy a gyermek megmaradt potenciálját maximálisan kibontakoztathassa. melybe a test belesüpped. a szomatikus. közeli rokonok) rokonokkal hasonló morfológiai és funkcionális jellemzőkkel bírnak. A közvetlen okok a fogyatékosság valamely elemére vonatkoznak. a fizikai debilitás. bevérzéseket okozhatnak. A szervezetben külső vagy belső patológiás elváltozások keletkeznek. a koraszülöttség és a szülés közbeni balesetek. tuberkulózis). a. Azonban kivételes körülmények között. Mindez akadályozza a környezethez való alkalmazkodásukat és a többiekkel való kapcsolatok kialakítását. szívbetegség. Mindez a csontok.). Számukra fontos a differenciált programok alkalmazása. • Kényelmetlen. a szülők előrehaladott életkora. A leszármazottak általában a felmenő ági és oldalági (testvérek. mely szintén nem segíti elő a növésben levő gyermekek normális pihenését. Befolyásolhatják a teljes szervezetet. melyek csökkentik a szervezet erejét és mobilitását.

Az izmok szerkezetének vagy működésének patológiás elváltozásai is okozhatnak mozgássérülést: az izom-tömeg csökkenése. túlméretezettség). mely a test legfontosabb támasztószerkezete. lordotikus.A nyak lehet túl hosszú vagy túl rövid.A mellkas lehet túl hosszú vagy túl rövid. deformált. Ezek közül a leggyakoribbak a helyváltoztató készüléket érintik (csontok. lordózis. hosszúkás vagy lapított. vagy az egész testfelület lehet nagyon szőrős. ilyen esetekben az agykéreg ellenőrző képessége csökken. púpos hát) okozhatnak. .). merevsége (fokozott tónus). ferde vagy asszimetrikus. lilás színű (cianotikus). .A gerincoszlop . agyhártya és agyvelőgyulladás okozhatja. az arc és a nyak rendellenességei . 2. másikat is további alcsoportokra lehet osztani attól függően. funkcionális vagy működéses. izmok.A tartás rendellenességek. a mellcsont tölcsér vagy taraj alakú. A globális morfológiai rendellenességek alcsoportjára jellemző sajátosságok: • Növekedési zavarok . rachitizmus stb. átfogó). jelen lehetnek traumák maradvány tünetei.működésében vagy szerkezetében mutatkoznak meg.a humán “tartóoszlop” vagy a humán vertikális tengely sok módosulást szenvedhet azáltal. . száraz vagy nedves tapintású. égési sebek és hegek. az orr és fül rendellenességei.Melyeket okozhatja a globális tartó-rendszer elégtelensége. ruganyos stb. lapos. 4.A hát lehet egyenes. idegek). • Ízületi rendellenességek . magasság és térfogat között. .A metabolizmus és hormon-zavarok. hogy a sérülés mennyire súlyos.Lehet sápadt.Növekedési elégtelenség.. . asszimetrikus. 2. . 1.Az ízületek túl nagy vagy csökkentett mozgékonysága. mely táplálkozási zavarokkal társul). asszimetriákkal. A részleges morfológiai fogyatékosság alcsoportjára jellemző sajátosságok: • A fej. elkeskenyedő (a mell fölött vagy alatt). 2. • Tartászavarok . . boltíves szájpad. törpenövés (nagyon alacsony termet) vagy gigantizmus (nagyon magas termet.Makrocephália (túl nagy fej) vagy. szkoliotikus. csökkentett vagy erősen csökkentett. a csont-tuberkulózis és más roncsolódáshoz vezető csontbetegségek.Ovális. melyek hátgerincferdüléseket (cifózis. . az izomerő és tónus csökkenése (atóniák vagy hipotóniák).A csontváz. a globális tartó-rendszer asszimetriája (a csontváz és az ízületek asszimetrikus helyzete). . . illetve mekkora kiterjedésű: 1. részleges (regionális vagy lokális). globális (általános. . hosszúak vagy rövidek. . kerek. túl sok zsírszövet) és a fizikai debilitás (szomatikus alulfejlettség. melyen megjelenhetnek bénulások. sajátos bőrszínű fej. szkoliózis.A morfológiai vagy funkcionális elváltozásokat okozó betegségek és balesetek. táskás vagy túl közel álló szemek). A rosszul összeforrt törések. mikrocephália (túl kicsi fej). hegek vagy ekcémák. is kiválthat morfológiai vagy funkcionális sérüléseket. heges arc. progresszív izomleépülés.A gyermekkori károsító tényezők. az alapnál vagy a tetőn szélesedő.Rendelkezhet közepes. morfológiai vagy strukturális. fogsor-rendellenességek.3.a has előreugorhat. aránytalanságok (hosszúság. kalcium lerakódás . keskeny vagy széles. kototikus. az osteomielitisz. • Izmok rendellenességei . megjelenhet sérv vagy hasizomrepedés. A mozgássérültek osztályozása A mozgássérülésnek két nagy csoportját különítjük el: 1. • A törzs rendellenességei . izomsorvadás. Egyiket is. • Bőr-rendellenességek . sorvadások. . a fej és törzs között). állnak a legsúlyosabb rokkantságok hátterében.Lehetnek vékonyak vagy vastagok. normális. vízfej). melyek a szervezet fejlődését negatívan befolyásolják. melyek nagyon gyakori tényezők a rokkantság kóroktanában. különösképpen a motoros elemek koordinációjának képességét csökkentik. az izomtónus fokozódása (görcsök. asszimetriája miatt vagy elemeinek elváltozása miatt a fogyatékosság gyakori okává válhat. lehet kétlebenyes. merevség stb. rachitikus jellegű. . vékony vagy vastag. Ezek a formák a központi idegrendszer fáradása nyomán keletkeznek. a szem rendellenességei (kancsalság. púpos vagy asszimetrikus. lehet feszes vagy laza. 22 .Az elhízás (vastag. jellemezheti a csökkentett vagy túlzott mozgékonyság. horpadt.Hidrocephália (nagyon nagy. mely nem megfelelő tartáshoz vezethet.Diszharmóniák (magas és sovány vagy alacsony és kövér). fokozott vagy elégtelen izomtónussal. hogy a fiziológiai görbületei hangsúlyosabbakká válnak.Lehetnek deformáltak. . megjelenhetnek különböző foltok. • Csontok rendellenességei . • Táplálkozási zavarok .A neuromuszkuláris betegségeket a poliomielitisz. asszimetrikus. ízületek.

Az interperszonális kapcsolatok kialakítása vagy újraalakítása.A tápcsatorna és a táplálkozás zavarai (előreálló has. . .Az ujjak veleszületett rendellenességei.A medence asszimetriája.Atetózisos mozgások (akaratlan. asszimetriái. oldalra hajló. .A térdek hajlítottak vagy túlnyújtottak.A lábszár görbe. asszimetrikusak. . • Modern értelemben a logopédia tágabb értelmezést kapott: . rendellenesek (frontális síkban vagy keresztirányban). a beszédhibák javítása..Az érzékszervek sérülései (a látás vagy a hallássérülés létrehozhat különböző tartászavarokat. az ujjbegyre támaszkodóak). járás. eltérőek. a törzshöz simulók vagy attól elállók. .A személy általános pszichés fejlesztése. • A felső végtagok rendellenességei . melyek hatékonyak és a lehető legrövidebb idő alatt lehetővé teszik a beszédhibák kijavítását. .a verbális kommunikáció megvalósítása és ennek fontossága az emberi személyiség kibontakozásában. hamar fáradnak. befelé (o alak) vagy kifelé (x alakban) hajlított alkar.A combcsont fejének deformitásai vagy görcsök. nem megfelelő szintű (előre és lefele eső. melyek különböző hátgerincferdülésekhez vezethetnek). asszimetrikusak. a nagyujj kifele álló stb.A lábujjak lehetnek kalapács-alakúak (hajlottak. kifele vagy befele hajlóak. hátrafele álló).a nyelvfejlődés objektív és szubjektív feltételeinek feltérképezése. lúdtalp). nyújtottak vagy begörbítettek. a talp rendellenességei (kifele vagy befele lép. . . . ritmustalan. . . egyensúly. . vékonyak.A lapockák lehetnek túl közel vagy túl távol egymástól. mely a látványt is meghatározza).Teljesek (a comb rendellenességei. . • Az alsó végtagok rendellenességei . lassú mozgás).A szív és érrendszer zavarai (keringési elégtelenség). . befelé vagy kifelé görbültek.Horeoatetotikus mozgások.A vállak asszimetriája. fizikai debilitás vagy obezitás stb. asszimetrikusak. nem megfelelő helyzetben való merevedések vagy csontosodások. A BESZÉDHIBÁK 5. pozíciójuk és görbületük lehet egyenlőtlen. lehetnek egyenlőtlenek hosszúságban vagy vastagságban.Görcsök vagy morfológiai zavarok.Különböző típusú és formájú bénulások (mint a piramidális vagy extrapiramidális rendszer stb.Lehetnek hajlítottak vagy nyújtottak. . előre és felfele álló. az endokrin rendszer és ivarszervek fejletlenségével járó elhízás stb. leragadtak vagy szétválasztottak. Hangsúlyozottan gyakorlati jellegű tudomány. belső szervek süllyedése. fogászavarok stb. . nem képesek fizikai erőkifejtésre).A bokák és a lábak lehetnek asszimetrikusak. bénulás vagy trauma maradvány tünetei észlelhetőek. vagyis olyan technikákat és módszereket dolgoz ki. deformáltak. . .A légző rendszer zavarai (légzés-elégtelenség). .).1. energiahiányosak. .Elernyedtek vagy merevek. . görbék (x vag o alakúak). bénulás maradvány-tünetei észlelhetőek. melynek tünetei az ödémák. szindrómáinak tünete). . gigantizmus. .Az alkar vastagságbeli vagy hosszúságbeli egyenlőtlenségei. trauma után fennmaradt hegek láthatóak. elkékülés. . A funkcionális zavarok közül megemlítjük: • A neuromuszkuláris rendszer zavarai . . a gyermekek alulfejlettsége (kicsik.Kiálló csípő (zsírszövet lerakódás). üregesek. koordináció. jelen lehetnek bénulások vagy traumák maradvány tünetei. asszimetrikus csípő (veleszületett csípőficam).Az endokrin rendszer zavara megnyilvánulhat növekedési és fejlődési zavarokban (hipofizális törpenövés.). lehet széles vagy keskeny.Lehetnek túl hosszúak vagy túl vékonyak. . lehetnek ferdék.beletartozik a beszédhibák megelőzése. 5. asszimetrikusak. . görbületei. hosszúságuk vagy vastagságuk nem egyforma.a nyelvfejlődésben szerepet játszó pszichológiai és neuro-fiziológiai mechanizmusok elméleti tanulmányozása. emeltek vagy leengedettek. A logopédia szerepe és fontossága • Etimológiailag a logopédia kifejezés a görög logos (szó) és a paideia (nevelés) szóösszetételből származik. egymásracsúszottak. • A főbb funkciók és nagyobb szervrendszer zavarai . ritmus.Teljesen egyenlőtlenek (hosszúságban és vastagságban). libbenő mérleghez hasonlóak. . A logopédia szűk értelemben a beszéd (orális és írott) nevelése. • A logopédiai tevékenységek célja: . 23 .Előreállók vagy hátramaradottak.Asszimetrikusak. szúrósak.A könyök lehet hajlított vagy nyújtott.A közösségbe való beilleszkedés segítése.

vagy közvetlenül hathatnak a hallásra vagy a beszédszervekre. Minél kiterjedtebb és minél mélyebb a sérülés. a szülés közben vagy a születés után. ijedségek.Érintheti a szenzoriális percepciót illetve okozhat motoros zavart. . 8. a legsúlyosabb esetekben esetleg folyamatosan mindhárom szakaszban. A logopédia tudományának népszerűsítése. Organikus.2. A logopédiai differenciáldiagnosztika és prognosztika módszertanának kidolgozása. stressz. Ebben a perspektívában egyaránt fontosak a beszédhibák megelőzésére. hozzájárul az ember formálásához. A terhesség alatti okok: . A beszédhibák tüneteinek tanulmányozása és adekvát javításuk módszertanának kidolgozása. 3. a fogak állkapocs és arcizom rendellenességei megakadályozzák a beszédfolyamatban résztvevő elemek közötti összehangolt működést. mind pedig az iskolai kudarc és viselkedészavarok kialakulásának megelőzését illetően. rózsahimlő.) is okozhatnak centrális vagy perifériás. 9. A nyelv pszichológiájának fogalomrendszerének és elmélet-rendszerének megalkotása és kidolgozása. Funkcionális.A funkcionális okok a kiejtés bármely elemét érinthetik: kilégzés. 4. Általános célok 1. . Természetesen a beszédzavarok felnőttkorban is javíthatóak (kell és lehet javítani). . időszakos vagy egész életen át tartó beszédzavarokat. 6. mely a központi idegrendszer sérüléséhez vezet. mivel a beszédhibák a szociális beilleszkedést nehezítik. melyek nemcsak a nyelv kialakulására hatnak negatívan.Lehetnek centrálisak vagy perifériásak. valamint megfelelő légkör teremtése fejlesztéséhez és stimulálásához. mumpsz stb. . hangképzés.Az első életévekben bekövetkező súlyosabb betegségek (agyhártya vagy agyvelő-gyulladás) vagy gyermekbetegségek (skarlát. A logopédiai tevékenység optimizálása.Mechanikus traumák. 11. alkohol). 24 . . .A központi idegrendszer sérüléset. artikuláció. 3. A szülés közben fellépő okok: . . szervi okok .Különböző mérgezések és fertőzések. . A nyelvi zavarok kialakulásának megelőzése. Specifikus célok: 1. 5. Következésképpen a beszédhibák megjelenése általában egy komplex folyamat eredménye. A különböző fogyatékosságok hatásának megismerése és negatív befolyásuk megelőzése a beszédhibás személy viselkedésére és személyiségére. A gyermeknek segít az iskolai és az adaptációs nehézségek leküzdésében.Különböző fizikai traumák stb A születés utáni okok: Számosak és sokszínűek. A beszédhibások szűrése óvodáskortól és a beszédhibák kialakulásának megelőzését illetve javítását szolgáló tevékenységek szervezése. a beszédzavar vagy abnormális beszédfejlődés hátterében legtöbbször komplex ok-csoportok állnak. A kommunikáció tanulmányozása. gyógyszerek. a terhes nő fertőző betegségei. Elméleti szempontból a logopédia gazdag ismeretanyaggal rendelkezik a beszéd pszichológiája és a gyógypedagógiája területéről. 2. Például a dobhártya sérülése a beszédészlelést és a beszédprodukció zavarát okozza.Táplálkozási elégtelenségek. 7. mely az agykéreg bevérzését okozhatja. .Aszfixia. 10. . működésbeli okok A funkcionális okokra két típusú beszédzavar vezethető vissza. annál komplexebb zavarokat okoz. mind a beszédhibák javítását. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása A beszédhiba okát nem minden esetben tudjuk pontosan megállapítani. A család és az iskola felkészítése a beszédhibás gyermek elfogadására és támogatására. . A logopédia célja első sorban nevelő jellegű.A gyulladások vagy mérgezések (kémiai anyagok. Az óvodáskorban illetve kisiskoláskorban végzett logopédiai terápiák a leghatékonyabbak. melyek a beszédszervek neurofiziológiai szerkezetére (organikusan vagy funkcionálisan) hatnak .Elhúzódó.A terhes nő által elszenvedett pszichés traumák. Inkompatibilitás. személyiség-zavarokhoz vezethetnek vagy megzavarhatják a személy szociális státusát. 4. illetve korrekciójára irányuló lépések. Az érzékszervi és az értelmi fogyatékosságok azon aspektusainak tanulmányozása és megismerése. Négy nagy kategóriába oszthatjuk őket: 1.Rh. melyek a nyelv-fejlődésre hatással vannak. melyek negatívan befolyásolják a központi idegrendszer fejlődését. belső feszültségek. mivel így több pszichés funkció agyi központja is érintett. mely kifejthette hatását a méhen belüli fejlődés során. nehéz szülés.. 2. hanem más pszichés funkciókra is. 5.A személyiség fejlesztése a meglévő kompetenciái és lehetőségeinek függvényében.Mechanikus traumák (melyek a magzat szervezetének fizikai sérülését okozzák). 2.

hanem az ember pszichés fejlődésének egészében megmutatkozik. beszédképtelenség). 2. 3. az etiológiai tényezőktől. . 5. mely a hiba rögzüléséhez vezet. z és susogók s. akkor polimorf pöszeségnek nevezzük.Ezeket az okokat találjuk az értelmi fogyatékos vagy határesetű személyeknél. viszont óvodáskorban ezeket már javítanunk kell azért. . Mindezekhez hozzáadódnak az úgynevezett kritikus szavak. 8 éves korra csökken. zs.Egyes szerzők (Sheridan) szerint az 5 évesek korosztályában levő lányoknál a pöszeség gyakorisága 26%. Ezek a hibák gyakran megjelennek az írott nyelvben is. A leggyakrabban azok a hangok érintettek. . d. akiknek anatómiai-fiziológiai felépítése veleszületetten törékeny vagy patológiás. míg a fiúknál 34%. a lányoknál 15% és a fiúk 16%-a beszédhibás. 25 . c. 4. Ritmus-zavarok és a beszéd folyékonyságának zavarai (dadogás. akiknek emlékezet vagy figyelemzavaruk van. orrhangzósság.Függ az adott nyelv sajátosságaitól. a túl magas követelmények. főleg óvodás és kisiskolás-korban. 5. az affrikáták cs. A beszédhibák megnyilvánulhatnak a hangképzés. • A pöszeség A beszédhibák közül a leggyakrabban előforduló zavar. mivel egyes kiejtészavarokat addigra kijavítanak. . stresszelő életesemények. akkor enyhe zavarról van szó. . megkésett beszédfejlődés). Az írott nyelv zavarai (diszlexia-alexia és diszgráfia-agráfia). beszédfélelem. t.A pöszeség gyakorisága csökken az életkor növekedésével. Pszicho-szociális okok Viszonylag gyakran fordulnak elő. gy.A beszéd elégtelen serkentése a korai ontogenézis folyamatában. akiknek vizuális és auditív reprezentációjuk. A beszédhibák osztályozása A logopédiában a beszédhibáknak több típusú osztályozása ismert. . akkor általános vagy teljes pöszeségről beszélünk.Amikor a legtöbb hang érintett és a jelenség kiterjed a szótagokra. . .kihagyása. . aranyosnak tartják. illetve a beszédmegértésben.Főleg azokra a személyekre hatnak.A látás és hallássérülteknél vagy azoknál. . a magánhanzók á.Ha minden hang. mely nem segíti a beszédfejlődést. 4. egyszerű. m. diszfónia.Kedvezőtlen nevelési környezet. Ezeket a csoportokat számos kritérium alapján hozzák létre. é. . A három év alatti gyermekeknél a kiejtési hibák nem vészesek. . a mondatalkotás szintjén. A pöszeség kialakulását elősegítő tényezők: . .3. 6. Kiejtészavarok (pöszeség. mivel a beszédszervek illetve a beszédért felelős agyi központok még nincsenek kellőképpen kifejlődve. zsargonofáziák.Amikor az artikulációs zavar egyetlen izolált hangra korlátozódik. szelektív mutizmus.A konfliktusos. melyet a gyermek utánozni fog. . stb. n. melyek pszichés feszültséget okoznak a beszédhibás számára ezzel további nehézséget okozva a verbális kifejezésben. . 7. hadarás). Azok a mássalhangzók. mely az írás-olvasás elsajátítását nehezíti. ú (a magyar nyelvben ö. echolália. és ne alakuljanak ki a hibás kiejtési szokások.3. Pszichológiai zavarok következtében létrejövő beszédzavarok (diszlogia.  A pöszeség gyakorisága és súlyossága . Polimorf zavarok (afázia.vagy felcserélése. melyek a beszéd korai szakaszában alakulnak ki ritkán érintettek: b. a legtöbb szótag és a szvak nagyrésze is hibásan ejtett. hogy a beszédhiba ne rögzüljön. Nyelvfejlődési zavarok (pszichogén mutizmus. részleges vagy monomorf pöszeségnek nevezzük. és negatív hatásuk nemcsak a nyelv fejlődésében. dizarthria). A beszédhibák tünettana A) Artikulációs és kiejtés-zavarok A kiejtészavarok a beszédhibák közül a leggyakoribbak. annak megerősítésével. akaratlagos mutizmus.). ha a szülők (felnőttek) ezt humorosnak.A fogak rendellenes növése. ü).A helytelen beszédmodell. melyek a gyermek beszédében később jelennek meg: a pergő hang “r”. A hangképzés zavarai (afónia. .A hibás nevelési módszerek. azoknál. a szavak. Ez a súlyos pöszeség-forma főleg a dizáthriára jellemző. fonaszténia). más fogyatékosságokkal való társulástól és a beszédhibás egyéni személyiségjegyeitől.Beszédhibás személy utánzása.helyettesítése .A gyermek beszédhibájának fenntartása. A pöszeség súlyos formáiban ugyanezek a jelenségek megjelenek a szótagok. Gyakorisága és a zavar komplexitása azonban életkoronként változik. sziszegők sz.  A pöszeség tünetei: .a hangok torzítása. Pszicho-neurológiai okok . 1. . sőt a szavak szintjén is. A három év alatti gyermekek pöszesége fiziológiai jelenség.Az óvodás gyermek pösze beszédének megerősítése a felnőtt által (humoros).

c. ha az állkapocs előreugrik. a beszédhibásoknál elég gyakran jelenik meg a helyettesítés is. . amikor a torzított. a susogók pedig kevésbé torzulnak. 26 .mint például. mint a helyesen képzett hangnál. nyúlajak. ha nyelv hegye a felső metszőfogakra támaszkodva pereg. hogy a nyelvet a két fogsor közé helyezik. a mikro. mely normális esetben az új fogak megjelenésével fokozatosan spontán módon eltűnik. A leggyakrabban előforduló rotacizmus formák a következők: a) interdentális rotacizmus. hogy a nyelv hegyét a szájpad felé hátrahúzzák. mivel a kiejtés percepciója sérül náluk. oldalt távozik. hanem a szájpad. mely akkor keletkezik. b) labiális rotacizmus estében a nyelv renyhe mozgását az ajakpergetés kompenzálja. . amikor a levegő kétoldalon távozik A laterális szigmatizmus gyakori oka a nyelvizom féloldali bénulása. Mindez a kiejtést kellemetlenné teszi. hogy a kiejtés pillanatában a nyelv a fogmederhez tapad.vagy makroglosszia. a nyelvfék lehet túl rövid vagy túl hosszú. b) betacizmus és parabetacizmus (a b hang hibás képzése). Ezek a jelenségek fennmaradhatnak a későbbi életkorokban is. z. az r kivitelezése éles. nem megfelelő pszichés fejlődés.A beszédhibának lehetnek pszichoszociális vagy kuturális okai is. stridens. hogy a nyelv hegyét a fogakra támasztva képezik a hangot.baloldali laterális szigmatizmus. ennek következtében a lágy szájpad és a garat hátsó része rezgésbe jön. ritkábban d. amikor a levegő a baloldali szájzugból távozik és . e) veláris rotacizmus.jobb oldali laterális szigmatizmus. . d) Palatális szigmatizmus esetén a sziszegőket és susogókat úgy képezik. amikor mozgás-zavarokkal is társulnak.  Kisebb gyakorisággal ugyan. cs. mely a normális képzésben megvalósul. azoknál. e) A sztridens a sziszegő hangok túlzottan hangos képzését jelenti.Hallássérülés. Ilyenkor a lágy szájpad nem képes szerepét betölteni. A szigmatizmusnak több nyelv-specifikus formája ismeretes. akiknél a lágy szájpad túl merev vagy azoknál. h vagy v-vel. ki hagyását vagy helyettesítését jelenti. hogy vibráljanak. Ezzel a jelenséggel akkor találkozunk. zs.A gyermek a környezetében levő hibás modellt utánozza. az orcákat arra kényszerítve. leggyakrabban l hanggal helyettesítik. akiknek orrsövényferdülésük van. . főleg. g) uvuláris rotacizmus az r képzésekor az uvula (nyelvcsap) pereg. c) labiodentális rotacizmus akkor jön létre.  A pöszeség leggyakrabban előforduló formája a szigmatizmus és/a paraszigmatizmus. kihagyott hangok a sziszegők vagy susogók csoportjába tartoznak: s. sz. Ezen oknál fogva a három év alatti gyermekek többsége még nem képes a r hang képzésére. h) bukális (szájüregi) rotacizmus úgy jön létre. vibrációt. de a többi hang artikulációja is sérülhet: a) lamdacizmus és paralamdacizmus (az l hang hibás képzése). Azonban. Gyakran jelentkezik ez a típusú selypítés fogváltáskor. d) nyelvhegyi rotacizmust úgy lehet felismerni. Ez a forma leggyakrabban a nagyothallóknál észlelhető. sérülhet a nyelvizom. f) A nazális szigmatizmust a lágy szájpad rendellenességei okozzák.  Egy másik nagyon gyakran előforduló pöszeség-forma a rotacizmus és a pararotacizmus. . vagy a nyelv hegye a felső metszőfogakat érinti. ilyenkor a legérintettebb a sz hang és a sziszegők. hogy a nyelv hegye a felső ajkat érinti. Ilyenkor a sziszegő és susogó hangokat úgy ejtik. Ez a fajta szigmatizmus jelentkezik a szájpad hasadékosoknál. melyek közül a legfontosabbak a következők: a) Interdentális (fogközi) szigmatizmus. Helyes képzése a fonoartikulációs rendszer adott fejlettségi szintjét és nagyon finom mozgáskoordinációs képességet feltételez. mely az r hang torzítását. d) gammacizmus és paragammacizmus (a g hang hibás képzése). Seeman) hangsúlyozzák a súlyos pöszeség örökletes tényezőit. Az óvodás és kisiskolás gyermekek leggyakrabban kihagyják vagy torzítják ezeket a hangokat.Az egyéb beszédszervi rendellenességek: ajak és szájpad hasadék. nazális színezetű. vagy ritkábban úgyis létrejöhet a pergés. Ezeket a beszéd és mozgás rendellenességeket a központi idegrendszer hiányosságai okozzák. így a levegő részben vagy teljesen az orrüregen át távozik. ha a szájpad és garatnyílás nem záródik megfelelően. amikor a levegő a jobb oldali szájzugból távozik a középhelyzet helyett. akárcsak az abszolút és a fonematikai hallás. c) kappacizmus és parakappacizmus (a k hang hibás képzése). Ez megakadályozza a levegő távozását a két fogsor közötti résen. az orrüreg felé vezető út nem záródik. nem a nyelv hegye pereg.Egyes szerzők (pédául M.A r hang a gyermek beszédében általában a sziszegők és susogók után jelenik meg. . A beszéd rendellenességek leggyakrabban apai ágon öröklődnek. ha a nyelv hegye az alsó metszőfogakat érinti és a felső ajak pereg.Az agyi központok sérülései. melyek magyarázatául szolgálhatnak. felcserélt. mely megakadályozza a kellő pergetést. Ilyenkor az állkapcsok mozgása nem kellően koordinált kiejtés közben. farkastorok. miközben az alsó ajak pereg.bilaterális szigmatizmus. hogy a levegő a nyelv mellett. b) A laterális szigmatizmus három féle lehet . Megjelenhet akkor is. .. ha más rendellenességek vagy favorizáló tényezők (a nyelvizmok renyhesége) is jelen vannak.A nyelv anatómiai vagy funkcionális rendellenessége . f) nazális rotacizmus. fonematikai hallászavar. c) Addentális szigmatizmus úgy jön létre. A rotacizmus és pararotacizmus okai: . akkor fennmaradhat.

jellemzője lehet az extrém merevség. például a beszéd közben tartott hosszú szünetek. amikor a levegőáramlat hol a szájon át. sok másodlagos tünet jelenik meg. Kiválthatják egyes fertőző betegségek is. akkor az élettani dadogás egy idő után megszűnik. e) f) g) h) i) 27 . A beszédhibás tudatában van nehézségeinek.  Annak alapján. Az ismétlések között szünetek vannak. a teljes szervezet gátlása. belégzésben történő beszéd. mint a kiejtés-zavarok. izzadás. csak sokkal súlyosabb formában jelentkeznek. Ha nincsenek favorizáló tényezők is. hol az orron át távozik. melyek megerősítik és fenntartják. A beszédszervek görcseit az ajkak enyhe mozgásai. • Az orrhangzósság Az orrhangzósság a szájpadlás elváltozásai. ha az adott egység kiejtéséhez nagyobb erőfeszítésre van szükség (például bl. Az orrhangzósság legfontosabb tünete a hangok rezonanciájának módosulása. Tüneteit tekintve egyesek hasonlítanak a pöszeségére. és később automatizálódnak (r. Ezen kívül egyéb zavarok is tarkíthatják a képet: érzelmi. A szótagismétlés főleg olyankor jelentkezik. megzavarják a beszédritmust. míg a második esetben tónusosról. a beszéd folyékonyságának zavarai.neurovegetatív tünetek: az arcszín változásai. mivel a beszédközpont és a központi idegrendszer érintettsége okozza. z). c) Az orhangzósság lehet kevert típusú is. b) A zárt orrhangzósság akkor jelentkezik. fitacizmus és parafitacizmus (az f hang hibás képzése). vagy fejletlensége következtében alakulhat ki. -a légzés rövid és szaggatott. A dizárthriát. nemcsak megnyilvánulási formájukat. . melyek megszakítják a beszédfolyamatot. Kísérő tünete lehet a diszfónia vagy az orrhangzósság. kr. grimaszok. Az első esetben klónusos dadogásról beszélünk. fokozott izgatottság. polip. A dadogás leggyakrabban 2 . eredetéből fakadónak centrális pöszeségnek is szokták nevezni. A dizárthria leggyakrabban az értelmi fogyatékosokra jellemző beszédhiba. Ezek sokkal súlyosabbak. Történhet azonban épp az ellenkezője is. nutacizmus és paranutacizmus (az n hang hibás képzése). az arc torzulásai. mely az idegrendszer túlfeszítettségének és görcsének eredménye: . azt az illúziót keltik. nagyothallás. hanem a személyiségre és a viselkedésre gyakorolt negatív hatásukat tekintve is. illetve a kiejtés kellemetlenné válik. általában fiziológiai vagy élettani dadogásként. mintha mondandójukon gondolkodnának. szl). n. A pöszeség mellett érthetetlen.neuroticizmus. amikor az orrhangok (m. szenzoriális. B) Beszédritmus zavarok. mivel náluk a beszédközpont további romlása mellett a beszédzavarok is súlyosbodnak.  A magánhangzók ritkábban érintettek. és olyankor. ny) képzésekor a levegőáramlat a szájon át távozik. A beszéd összbenyomása kellemetlen.3 éves korban jelenik meg. A felnőtteknél könnyebben azonosítható. mivel az illető személy beszéde dunnyogó. ritmustalan beszéd jellemzi. felesleges gesztusok vagy akár testi görcsök is kísérhetik. Az orrhangzósság lehet nyílt vagy zárt: a) A nyílt orrhangzósság esetében a levegőáramlat beszéd közben nagyrészt az orrüregen át távozik. ajak és szájpad hasadék. de megjelenhetnek a beszédszervek szintjén görcsök. hogy milyen etiológiai tényezők állnak a kiejtészavar hátterében. a lágy szájpad tónustalansága vagy bénulása. mely negatívan befolyásolja a beszédhibás és a környezete közötti kapcsolatokat A dadogás tünete a szóeleji vagy szóközépi hang vagy szótag ismétlése. stb. vitacizmus és paravitacizmus (a v hang hibás képzése). s. • A dadogás Viszonylag súlyos beszédhiba.deltacizmus és paradeltacizmus (a d hang hibás képzése). elmosódott. motoros vagy pszicho-szociális zavarok. függetlenül a hangok képzési sajátosságaitól. vagy előfordulhat azoknál a hangoknál is. melyek megakadályozzák az orrhangok képzésekor az orrüreg felé vezető út megnyitását. ezért belső világa is többé-kevésbé zavarttá válik. melyek az ontogenézis során később alakulnak ki. hol részlegesen itt vagy ott. melyek a kommunikáció folyamatában zavaróak. két csoportra oszthatjuk ezeket: organikus és funkcionális zavarokra. A dadogás legsúlyosabb formái felnőttkorban vagy serdülőkorban nyilvánulnak meg. valójában pedig a kritikus szavakat kerülgetik és helyettesítik szinonimákkal. Egyes esetekben megjelenhetnek fölöslegesen betoldott hangok vagy szótagok a beszédben. az izmok vagy a szájpadlás funkciózavarai. sz. Összességében tehát a beszéd érthetősége romlik. A dadogásra a szakemberek már a legrégebbi időkben felfigyeltek. akárcsak a szájhangoknál. Felnőtteknél és kamaszoknál megfigyelhetőek apró ravaszságok. amikor ezek ejtése is hibás. mint a gyermekeknél. • A dizárthria A legsúlyosabb artikulációs zavar. mutacizmus és paramutacizmus(az m hang hibás képzése). ez felébresztette az érdeklődést a beszéd egyéb zavarai iránt is. értelmi. akkor súlyos pöszeséggel állunk szemben. alvászavarok. A dadogás formájától függetlenül. a beszéd folyékonyságának zavarai: A beszédritmus zavarok.

Főleg énekeseknél. Az álfonaszténia óvodásoknál jelentkezik olyankor. mint a dadogás. a légúti betegségek vagy a hangszalag-dúcok betegségei. A nyelv. szintézis. ha a dadogás neurotikus eredetű. akkor a dadogás is enyhül. mely nagyon lassú. melyik jelentkezi. a hangerőt és a hangszínt zavarják. A rekedtség lehet organikus eredetű. . függ a személy pszichés és fizikai állapotától. számolás). melyek görcsökben.11 éves korban következik be. amikor hangjukat 28 . mely a hangot suttogóvá. és lehet funkcionális eredetű. • Rekedtség Tünetei a hangerő és a hang kifejezőképességének elvesztése. mely nagyon lelassítja a beszédfolyamatot.Légzés-zavar. vagy a lateralitás kialakulatlansága. a gondolkodási műveletek (analízis. A funkcionális rekedtség általában erős érzelmi állapotban vagy a hang túlerőltetésekor keletkezik. hogy a gyermek belégzés közben próbál beszélni és nem kilégzés közben. • Tahilália. melyek beszédzavarokhoz vezethetnek. funkcionális nehézségeket eredményez. • A beszédfélelem Természetét és formáit illetően szorosan kapcsolódik a dadogáshoz. A veleszületett beszédszervi apparátus fejletlenség esetén a hang mutálása a szokottnál hamarabb. Fontos. tanároknál. érzelmi elhanyagoltság. a hang hadaróvá válik. az érzelmek vagy sokk-hatás által kiváltott stressz. mely a balkezesekre jellemző. • Bradilália A tahilália ellentéte. frusztráció. Tehát. A beszélt és írott nyelv elsajátításában a bal agyféltekei dominancia nagyon fontos. hogy melyik kezét preferálja. Ha megerősítjük a dominanciát. Gyakori oka a gége megbetegedése. ahogy normális lenne. hogyan éli meg fogyatékosságát. ijedtség. hogy a gyermeket ne erőltessük. az igazságtalanság-érzés. mint például a vizuális percepció.Örökletes tényezők is. az egyik dominánssá válik. A balkezes gyermekeknél sokkal gyakoribbak a nyelvfejlődési lemaradások és egyes motoros zavarok. a károsító tényezők közvetlenül is kiválthatják a beszédfélelmet. de a beszédfélelem súlyosabb. a szavak között hosszú szüneteket iktatnak be. szótagokat ismételget. A beszédfélelem súlyosbítja az általános szorongást. illetve azoknál. míg a másik alárendeltté. A gyermeknek a hangja férfiassá válik. A dadogás kialakulásának egyik favorizáló tényezője az átmeneti jobb féltekei dominancia.A kisgyermek. dadogó felnőttet vagy gyermeket utánoz. hogy jobb kezét használja. Azoknál. melyek erősen lateralizáltak. a motoros műveletek (a helyváltoztató mozgások és a tárgyak manipulációja) és vannak olyan funkciók. hadarás Jellemző rá a nagyon gyors beszédtempó. A dadogó fél attól. Gyakrabban jelenik meg neurotikusan instabil személyeknél. a jobbféltekei dominancia. vontatott beszédben nyilvánul meg. A beszédhang helytelen használata vagy a hang vagy a hangszalagok túlerőltetése váltja ki.Egy vagy két idegen nyelv tanulása az anyanyelv elsajátítása előtt (bilingvizmus).A pszichés traumák. hanem a féltekei dominancia és az agyi érés döntse el. C) Hangképzés hibák A hangképzési hibák a beszéd dallamát. szótagok és szavak ismétlésének jelensége. A dadogás leggyakoribb okai: . a hajlam általában apai ágon öröklődik. az érzelmi folyamatok. akkor már kezelni kell. ne kényszerítsük arra. akik fokozottan ingerelhetők. tehát a szótalálási nehézséget úgy próbálja áthidalni. lehetséges. Az. A beszédhibát negatív érzelmi állapotok kísérik. a féltekék egyikében valósul meg: a balkezeseknél a jobb agyféltekében és a jobbkezeseknél a bal agyféltekében. A dadogás a hangok. erősen frusztráló hatásúnak éli meg. ha a beszédhiba tudatosodik. Ez főleg olyankor fordul elő. feszültségben és szorongásban nyilvánul meg. hogy bizonyos hangokat. a hangszín ugrálóvá válik. A beszédfélelem és a dadogás etiológiája közös. Ilyenkor légzési görcsök keletkezhetnek. mely túlzott feszültséget okozhat. hogy a kettő közül mikor. hogy beszéd közben hibázni fog. szónokoknál jelentkezik. amikor a hang megvastagodik. fojtottá teszi.A jobbféltekei dominancia (balkezesség) vagy az átszoktatott balkezesség. • A hangszín patológiás elváltozásai A hangszín patológiás elváltozásai általában az endokrin rendszerben történő átalakulások következményei. mely a hipofízis megváltozott működésében valamint a szexuális hormontermelés változásaiban jelentkezik. Ennek a jelenségnek az ellenkezője a hang változásának késése. a figyelem. akiknél van egy neurotikus hajlam. mivel a gyermek gondolati kifejezéséhez nehezebben találja meg a megfelelő szavakat. a gyermek egyértelműen egyik vagy másik kezét használja. grimaszokban. hogy a pszichológiai folyamatok szabályozásában a két agyfélteke között alárendelő viszonyok épülnek ki. mint például a nyelv. Tünetei is nagyon hasonlóak. . A dadogás súlyosbodásával kialakulhat beszédfélelem is. illetve attól. A logopédiai vizsgálatok is megerősítik a fenti gondolatot. A beszédfélelem az ismétlések mellett megváltoztatja a beszéd iránti attitűdöt. . 8 . mely a hangképző szervek fáradásához vezet. Ez azzal is magyarázható. • Fonaszténia és pszeudofonaszténia Leggyakrabban funkcionális zavar. a zene percepciója. . Vannak olyan funkciók.Ha óvodáskorban is fennmarad. könnyebben kezelhetővé válik. . és jelenlétét a személy dramatizálja. mely a beszédnek infantilis jelleget kölcsönöz. melyeknek a lateralitása csekélyebb. Az endokrin zavarok közül a legszembetűnőbb az akromegália. A pszichológiai funkciók nem egyformán lokalizáltak a két agyféltekében. mert krónikussá válhat. mélyül és beszéd közben a zöngeképzés meg-megszakad. a fizikai én reprezentációja. mint erősen lateralizált funkció.

A diszfónia esetében a hang hamis. . évszakok. melyben túltengenek a prepozíciók. a hangszalagoknak részleges zavarai. mivel az afáziásnak szüksége van a megértésre. • Afónia A legsúlyosabb hangképzési hiba. bárányhimlő. E) A nyelv fejlődésének zavarai • A szelektív mutizmus Szelektív némaságról van szó. a hangszín egyenetlen. • Az alália Az aláliát hallónémaságnak. ismeretlen okú némaságnak is nevezzzik. bitonális. ha a zavar nem társul egyéb fogyatékosságokkal. mint a felismerés és tanulás. a képzelet. az afáziásoknál az emlékezeti teljesítmény csökken. A rehabilitáció hatékonysága is függ ezektől a tényezőktől. Habár a legszembetűnőbb változások általában a verbális megnyilvánulások területén mutatkoznak. Ha speciális felkészültségű logopédus kezeli. akkor a személy teljesen rehabilitálható. . veleszületett beszédfejlődési lemaradásnak. vagyis a beszéd távirati stílusúvá válik. Mindehhez legtöbbször emlékezetzavar is társul. életkorától stb. de képes az egyszerű szerkezetű szavak. súlyosabb esetben pszichés zavarok is megjelennek. A személy teljesen vagy részlegesen elutasítja a bizonyos személyekkel való kommunikációt. izgatott lesz. Ezek a jellemzők függnek az alália típusától is. mint a vizuális. a hangerő csökkentett.. melyek fenntartják. A zavar súlyossága ellenére az afázia prognózisa kedvező.beteges félelem és félénkség. majd a személy hangképzésre teljesen képtelenné válik.a gyermek súlyos és ismételt betegségei: agyhártyagyulladás. a gondolkodás. . amelyben az afáziás él. kulturáltságától. a tuberkulózis. főleg akkor. Előbb rekedtség jelentkezik. mivel a hangszálak nem rezegnek. az izmok parézise vagy gyulladása okozza. tanultságától. kihagy. általános mozgásfejlődés késése vagy zavara. angolkór. érzelmek. a kommunikáció és a motoros zavarok nyilvánvalóak. A verbális utasításokat követi és megmutatja a kért tárgyakat. de megjelenhetnek a szorongás. szeretetre. Képes artikulátlan hangokat kiadni. melyet nevezhetünk pszichés vagy akaratlagos némaságnak is. félelem és szorongás). képes lehet egy vagy két szótagos szavak kiejtésére is. Egyetlen szó mondatszerepet kaphat. nagyobb gyakorisággal felnőtteknél vagy öregeknél. monoton. habár a percepció. Az auditív emlékezet gyengébb. így az alália és az afázia a beszédmegértést és a beszédprodukciót akadályozza. Ugyanakkor sérül a hangsúlyozás és a beszéd agrammatikussá válik. de suttogóvá válik.csökkent pszichés tónus. • Diszfónia A gége izmainak. A reprodukció gyengébb. 29 . mivel ők vannak jobban kitéve azoknak a tényezőknek. Az afáziás beszédében sérülhetnek a verbális automatizmusok is (pl. Az automatikus felsorolások: számlálás. a nyelv struktúrájának mélyebb rétegeiben okoz változásokat. Az afázia a beszédmegértést és beszédprodukciót egyaránt érinti.a szülők közti vérrokonság. a személy nem érti a beszédet. szótagok. a teljes pszichés struktúrában számíthatunk kisebb szabálytalanságokra. vagy még inkább erős érzelmi feszültség kifejeződéseként. fátyolos. A hang ilyenkor nem tűnik el teljesen. . sőt súlyosbíthatják az állapotot. • Az affázia Mint láttuk. A zavar súlyossága ezeknek a sérüléseknek a súlyosságától és kiterjedésétől függ. Egyes afáziásoknál “tudományos” beszédmodor alakul ki. köhögő. a központi idegrendszer sérülése. sokkhatás hatására is. A fonaszténia bármely formája a hangerő csökkenéséhez vezet. Kiváltó okai: . A szenzoriális aláliában épp ellenkezőleg. a hét napjai) és megjelennek felesleges szavak a beszédben. de képtelen kiejteni őket. légzés-zavarok és nagyon erős érzelmek. D) A polimorf zavarok Nemcsak a kommunikációt és a környezettel való kapcsolatokat befolyásolják. de főleg attól a környezettől. A légzés szabálytalanságait vagy a légzési görcsöket a csökkentett izomtónus is okozhatja. Másodlagos tünetként megjelennek hanghibák. melyek ennek a súlyos zavarnak okozói lehetnek. remeg. Afáziát okozhat az agyvérzés. A legsúlyosabb esetekben ez az elutasítás a teljes környezetre kiterjed. a hang megszakad. A gége akut vagy krónikus megbetegedése. és komoly károkat idéz elő a beteg személyiségében.túlerőltetik.a szülők betegségei közül a szifilisz. illetve a szájban keletkező csomók vagy a polip váltják ki. Ezzel ellentétben az afázia a verbális magatartás kialakulása után keletkezik. lassan suttogóvá válik. majd az állapot súlyosbodásával a hangerő veszít intenzitásából. A fonaszténiának legtöbb esetben számos pszichés kísérő tünete van (frusztráció. bizonytalanság. az alália megfosztja a személyt a beszédképesség elsajátításától. megjegyzi azokat. Az afáziás szókincse szegényessé válik. Például a motoros alália esetében a személy érti a szavak jelentését. Ezeknek a zavaroknak a súlyossága függ az afáziás személyiségétől. nazális. hanem a személy pszichológiai fejlődésének egészét. Ekkor a személy feszült. és a beszéd fárasztja a személyt. . erkölcsi és hangulati támogatásra. a dallamosság elvész. megvalósítható a szociális integráció. hangok megismétlésére. Az aláliások nem feltétlenül értelmi sérültek.a szülők alkoholizmusa.

mivel ezek még nem kellőképpen fejlettek. a sokk. A pszichés zavarok okozta beszédhibák jellemzői: . . és a személy beszéd közben hamarabb fárad. . . egyes esetekben éppen ezek a ritmustalanságok határozzák meg a beszédritmus és a beszédfolyékonyság zavarait. megérti a beszédet.Gyakori a logorea jelensége. A beszéd fejletlensége sokszor kiterjed a nyelv hangtani. a nem megfelelő artikulációs-szokások kialakulása.A központi idegrendszer hiányosságai. Céljuk kettős. A rezgés erőssége változtatja a levegő nyomását a különböző hangok kiejtésekor. F) A pszichés zavarok okozta beszédhibák A pszichés összetevők közül bármelyik sérül. kihatással van a többiekre is. Nehezen érti mások beszédét. Annál is inkább. A beszédhibák terápiája A beszédhibák javítását elsősorban óvodás és kisiskoláskorban kell elkezdenünk. Például.Magzati sérülések. így működésbe hozhatóak a hangképző szervek. a belégzés és kilégzés közti egyensúlyt. • A megkésett beszédfejlődés Az általános beszédfejlődés megkésik vagy visszafejlődik. Például a ritmus és beszédfolyamatosság zavara esetében. logikus. A logopédiai terápiában két nagy módszerkategóriát és az ezeknek megfelelő eljárásokat használunk. A logopédiai terápiában használható módszerek és eljárások kategóriánként különbözőek. Másrészt viszont nagyon sok beszédhibás hajlamos a belégzésben való beszédre (és nem kilégzés közben.külön adaptálhatóak. a belégzés és kilégzés közti harmónia kialakítása A levegőáramlat szabályozása szükséges ahhoz. Habár a gyermek nem kommunikál. . melyek kiküszöbölik a légzési 30 . mely ugyanakkor összefüggéstelen kifejezésmóddal társul. A legtöbb esetben a fogyatékosságot nevelési hiba határozza meg. és nehezítetté válik az adaptív viselkedésmódok kidolgozása.Kisgyermekkori súlyos betegségek. Ez nem jelenti azt. mely a két folyamat ritmikus váltogatását is jelent. bár néhány héttől. mely érzelmileg traumatizálja a gyermeket. mivel az írás-olvasás nagyon pontosan tükrözi a személy személyiség-struktúráját. . félénkség. Általános jellegű módszerek és eljárások • Légzésszabályozás.A megfogalmazás általános rendellenességei. pszichés fejlődésének szintje.Szülés közben bekövetkező agysérülések.Az írott nyelv zavarai . kiválasztásuk minden esetben az egyéni sajátosságok (a fogyatékosság típusa. A szelektív mutizmus általában a nagyon érzékeny gyermekeknél jelenik meg és különböző viselkedészavarokkal társul. A beszédfejlődés akadályozottsága létrejöhet az értelmi fogyatékosság. Ezek közül egyesek általánosak és minden fogyatékosság csoportban közösek. A legtöbb esetben a módszereket kombináltan alkalmazzák. . mellyel a hangokat. a logikus és nyelvtanilag helyes kifejezésmód fejlődése elmarad. személyiségük struktúráját negatívan befolyásolja.A szenzoriális és értelmi fogyatékosságnak hasonló következményei és tünetei lehetnek. a kilégzés nyomása nagyobb a zöngétlen mássalhangzók kiejtésekor. különösen gyermekeknél. 5. ez lehet: makacsság. Az erős érzelmek. hogy a beszédprodukció helyes és ritmikus legyen. A kilégzésben résztvevő izmokat edzenünk kell. hogy a beszédhibás nagyobb gyermekeket. mondatokban való kifejezésre való képtelenség. így megelőzhető a beszédhiba rögzülése. mely tovább súlyosbítja a beszédhibát. lexikai és nyelvtani vonatkozásaira is. egyenlő mértékben javítják a beszédet és serkentik az általános pszichés tevékenységet. A logopédiai diagnózis felállítása létfontosságú. A beszédhibák esetén a légzési ritmustalanságok felerősödnek. de megjelenhet önálló kórképként is. így a beszéd fejlettségi szintje nem éri el az életkorának megfelelő szintet. a beszédhiba etiológiája és tünettana) függvénye. . súlyossága. és ugyanolyan mértékben kihat a nyelvre is.A nem megfelelő verbális kifejezésmód és a beszédértés csökkentsége. Ez feltételezi a megfelelő levegőáramlat kibocsátását. ahogyan az normális lenne). a stressz. A megkésett beszédfejlődés okai: . a személy életkora. kamaszokat vagy a felnőtteket elhanyagoljuk. szavakat képezni tudjuk.A teljes pszichés működés diszfunkciója nyomja rá a bélyegét. mint a zöngéseknél. Ezek kilégzés közben rezegnek. hónaptól akár évekig is eltarthat. az ismételt kudarcélmény és frusztráció szintén kiválthat a szelektív mutizmust. mert náluk a beszédhiba okozta belső feszültség sokkal intenzívebb. ami negatívan befolyásolja az általános pszichés fejlődést és a viselkedést is. de a logopédiai terápia menetét és komplexitását is ez határozza meg. . érzékszervi zavarok vagy más beszédhiba kísérő tüneteként. és értelmi rendellenesség sem fedezhető fel. mivel a normális nyelvi fejlődés akadályozottá válik.A némaság időszakos. A nyelvi zavarok függnek a pszichés zavar súlyosságától és az adott eset etiológiájától is. agresszió. az összefüggő. A beszédfejlődés késésének jelzései a szegényes szókincs. és mindez visszahat az intelligencia fejlődésére is. ingerelhetőség. A kommunikáció hiányának hosszútávon azonban negatív következményei vannak: a szókincs. Az ilyen típusú zavarok prevenciójában és korrekciójában olyan gyakorlatokat lehet használni. megjelenik a belégzésben való beszédre való hajlam. ettől függ a személy csoportba való sorolása és bevonása a különböző logopédiai tevékenységekbe.A kommunikációs serkentésének hiánya kisgyermekkorban. míg mások specifikusak és minden egyes esetre külön. .4.

A labiális mozgások fejlesztése is nagyon fontos a pöszeség esetén. A súlyos beszédzavar befolyásolja a beszédmegértést és a beszédprodukciót is. a légzésgyakorlatok. • Általános és beszéd-mozgások fejlesztése Az általános motoros képességek és különösen a pszichomotoros fejlettség nagyon fontosak a beszédprodukcióban szerepet játszó mozgások kivitelezésében. • Személyiségfejlesztés és adaptív viselkedésmódok megerősítése A nyelv egyik létfontosságú funkciója a szabályozó és önszabályozó funkció. hasonló grafémák differenciálása és ezzel egyidőbeni kiejtése (pl. és a személy ezt a jelenséget pszichésen drámaként éli meg. Például: találd ki. • A jellem és a motivációk struktúrája. 31 . végtagok).) A fonematikus hallás zavarai nyilvánvalóvá válnak például idegen nyelv tanulásakor. és az alsó ajak alá az áll irányába. • A normák és a szociális kulturális értékek belsővé tétele. beszédhangok differenciálása. Formálhatunk tölcsér alakú nyelvet (mint az o. a szótagok és szavak. A nagyobbaknál: szinonímák és paronímák differenciálása és azonosítása. A fonematikus hallás fejlesztése az óvodás gyermekeknél játékos formában valósul meg. összeszoríthatjuk ajkunkat. m-n stb. akkor egyúttal a ritmusérzéket is fejlesztjük. melyet saját kiejtésének hallása útján való szabályozásával lehet megvalósítani. melyekben a gyermek szabályozza a belégzés és a kilégzés hosszát. a verbális kifejezések elősegítése. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása Különbséget kell tennünk a viselkedés és a magatartás között. amelyet az adott társadalom tisztel. fejlesztésük nagymértékben hozzájárul a beszédprodukció hatékonyságának növeléséhez. állathangok utánzása és azonosítása (kígyósziszegés. 6.1. a gúnár hangja stb). és a beszédhibás nagyon nehezen tud beilleszkedni a közösségbe. Az általános mozgásgyakorlatokat a beszédfejlesztéssel párhuzamosan kell végezni. majd hang kiadásával leengedés (csettintés). mint a magatartás fogalmáé. Ezért. a következő területeket érinti a viselkedészavar: • Pszichológiai érettség. A nyelvi fogyatékosságok esetében ez a funkció nem képes érvényesülni. mely a beszédritmusra is hat. ritmusos pislogás stb. mivel ezek nem szinonimák. nehezítik a verbális utánzást. és ezért megjelenhetnek a beszédhibák. légzésmérőbe való fújás. Hatékony gyakorlat például az arc alternatív felfújása. ezáltal megnehezíti a kapcsolatteremtést. alsó állkapocs. A viselkedésbeli eltérések az inadaptációs jelenségek nagy csoportjába tartoznak Pszichológiai szempontból. hogy ezeket a gyakorlatokat légző gyakorlatokkal párosítsuk. b-p. ritmusos mondókák. ritmikus versikék szavalása. Az általános mozgás-gyakorlatokat a gyermekekkel játékosan kell végeztetni. a nyelvizmok. nyugtalanná válik. másrészt pedig folyamatos önkontrollra is szüksége van. akkor a viselkedészavart úgy határozhatjuk meg. alternatív belégzés és kilégzés orron illetve szájon át. • A szociális érettség. a szempillák ritmusos mozgatása. szókapcsolatok olvasása stb. A fonematikai hallás zavarai ezt a teljesítményt lehetetlenné teszik. A helyes kiejtés létrehozása érdekében minden személynek egyrészt össze kell hasonlítani a saját kiejtésmódját a környezetében levőkével. Az is ajánlott. mimikai izmok fejlesztésére. Minél súlyosabb a beszédhiba.rendellenességeket és növelik a légzés térfogatát és kapacitását. hangok és szavak kiejtésévei összekapcsolt légző gyakorlatok. mint a pszichés fejlődést. mint azoktól a normáktól és humán értékektől való eltérést. és közben erőteljesen kifújjuk a levegőt. Ha a viselkedést úgy tekintjük. amikor a személy a helyes kiejtést nagyon nehezen sajátítja el. feszült állapotba kerül. nyak. melyek megerősítik a szervezetet (törzs. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6. Ha mindezt adott ritmusban végeztetjük. a jelentésük nem fedi teljesen egymást. A nyelvgyakorlatok közül megemlíthetjük a következőket: a száj kinyitásával a nyelv ritmusos kiöltögetése. így sokkal hatékonyabb a fejlesztés. a zörejek. • A fonematikus hallás fejlesztése A fonematikai hallásnak fontos szerepe van a hangok differenciálásában. E gyakorlatok célja a légzés és beszéd összehangolása. annál inkább nő a feszültség. fél és aggódik azért. főleg az auditív pöszeségben (például a nagyothallók) vagy a nyelv és ajak rendellenességek jelenlétekor. csökken a személy önmagába vetett hite. versikék szavalása. a szájzugok összehúzása és kiszélesítése (csücsörítés. rezgés utánzása. • Az éntudat és a szociális tudat szerkezete. ajkak izmainak mozgatására. mint nyelvi egységek azonosításában. a nyelv kiemelése a felsőajak fölé az orr irányába. lufi felfújása (a mellkas kapacitásának növelése). összehangolásában. A viselkedés fogalomköre sokkal szélesebb. a nyelv felemelése a szájpadláshoz. nevetés) stb. mely hibás artikulációhoz vezet. ki szólított (a hang alapján). hogy milyen benyomást kelt a körülötte lévőkben. u ejtésekor). Az igeden szavak diszkriminációjának gyakorlása egyúttal a fonematikai hallást is fejleszti. a személyiség alakulását és a környezet (melyben a személy él) közötti viszony kifejeződését. állathangok utánzása stb. Ebből a szempontból elsősorban fontosak az általános gyakorlatok. A legfontosabbak ezek közül a szabadban való játék. ezért a pszichés tevékenységek rendszerbe szervezése zavarttá válik. A fonematikai hallás zavara vagy gyengén fejlettsége a beszédészlelés zavaraihoz vezet. A beszédszervek mozgásának fejlesztésében ki kell térnünk az arcmozgásra. mint a p és b hang ejtésekor. a nevetés ritmikus utánzása.

a belső szabályozás zavarának súlyosságától függően. a pedagógiai ráérzés hiánya. a pszichés fejlettség akadályozottsága. idővel. jellembeli tulajdonságokhoz és temperamentum-típushoz kapcsolódóak) és objektív (családi. vagy erőszakos tettként jelentkezik. Ők ahhoz a gyermekcsoporthoz tartoznak. szokássá válik. A gyógypedagógia hatáskörébe tartoznak mindazon gyermekek. A bandába verődő fiatalok lopása még súlyosabb tett. a közösséggel szemben negatív magatartást tanúsítanak. melyben a döntésképesség korlátozott. kezdeti formában. szorongóak. kegyetlenség és szexuális zavarok. Az életkortól függően fejlődése is változó. kulturális. Olyan feltételeket kell teremtenünk. ismételt iskolai kudarc). Mindez azért alakul ki. hanem esetleg csak az új körülményekhez való alkalmazkodás egyik módját. A viselkedés és magatartás . mely gyávaságként is értelmezhető.3.számos tényező állhat. morál is. A viselkedés és magatartás . egyes pszichés funkciók szabályozása zavarttá válik. akik lassabban fejlődnek. Mindez a hiányzások halmozódásához. Az ilyen kimerülés aszténiához vezet.16 éves korban a legnagyobb. az élettapasztalatok és a tudásszint valamint a szociális szervezettség sajátosságainak és a személyközi kapcsolatok hatékony működésének a függvénye. konfliktusosak és labilisak. 6 . • Veleszületett hajlamok: agyi károsodás maradványtünetei. kivételezés és egyes tanulók elbátortalanítása. akik nem tudnak alkalmazkodni az iskolai élethez. kifele pedig különbözőképpen konkretizálódnak: instabil érzelmi reakciók (félelem. az alkalmazkodás hiánya szubjektív (fizikai és mentális valamint érzelmi fejlődéshez. mely a személyiség negatív sajátosságainak alakulását jelzi. Következésképpen. Ezek általában a szülők által elkövetett nevelési hibákkal (a törődés hiánya. hosszas frusztráció. Nagy különbség van a képességek és az erőfeszítések-között. csavargáshoz. akik izgatottak. illetve ezekhez képest az oktatási nevelési folyamat követelményei és elvárásai sokkal magasabbak. Gyermekkorban. lustasághoz és az iskolai tevékenységekkel szembeni negatívizmushoz vezet. mely maga után vonja az egyéb viselkedészavarok kialakulását. és negatív személyiségvonássá alakulhat. mint a prostitúció és a szexuális perverzitás. Általában a kognitív erőfeszítéseket elkerülik. • Környezeti tényezők következtében kialakuló endokrin zavarok és pszichés károsodások. mely általában más viselkedészavarokkal társul. ha ismétlődik. valamint mindazoknál. különböző formájú és súlyosságú viselkedészavarokat okoznak. • Lopás Általában súlyosabb következményei vannak. érzelmi közömbösség. motoros nyugtalanság és rendezetlen mozgások. Ezek. a koncentrációs képesség és a komplex feladatok kivitelezésének képessége Ez maga után vonja a feladatok előli menekvést is. a megfelelés hiányosságait. Ennek a viselkedési zavarnak a hátterében a szorongás és frusztráltság áll. amikor a rablást egy banda követi el. mely pszichés zavarokat hoz létre: csökken az emlékezeti tevékenység. tanulók. a lopás úgy nyilvánul meg. Három éves korig a hazugság nem jelent személyiségzavart. melyek agyhártya. a gyermek személyiségfejlődését nem serkentik) kezdődnek. a tevékenységgel szemben kialakul az ellenszenv. • Rablás Nagyon súlyos viselkedés-zavar. szociális) tényezőkkel is társulva határozza meg a tanuló és iskola közötti egyensúlyzavart. akik hallássérültek. Általában a fenyegetettség motiválja. A helyzet nagyon komplexé és tragikussá fokozódik.7 éves korban a gyermekek 8-10%-a nem iskolaérett. A viselkedészavarok gyakorisága életkoronként változik. gazdasági. az alkalmazott módszereket állandóan lehetőségeikhez kell igazítanunk. akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe. önteltség. düh. Az ilyen gyermekek számára léteznek speciális intézetek vagy iskolák. A határintelligenciájú és a tanulási zavaros gyermekek általános iskolában való oktatása azonban sokkal nagyobb erőfeszítést jelent. • Szökés és csavargás A szökés és a csavargás olyan gyermekeknél fordul elő.zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre Az iskolai illetve szakmai téren megnyilvánuló viselkedészavarok hátterében. értelmi fogyatékosok vagy tanulási zavarosak.iskolaéretlenek (azok a gyermekek. mert tudatosítja fogyatékosságát. hogy a gyermek erőszakkal elveszi a másik gyermek játékszerét. iskolai-pedagógiai. ellenségesség és az együttműködés elutasítása. látássérültek. vagyis képtelen megfelelni a szervezett iskolai tanulás követelményrendszerének. 6.A viselkedés az intellektuális szint. az akadályok kerülését a velük való szembeszállás helyett.2. 32 . majd kiterjednek az iskola problémákra is (feszült iskolai környezet. A viselkedészavarok legszembetűnőbb formái • A hazugság Egyszerű viselkedészavar. a későbbiekben az óhajtott tárgyat titokban veszi el. negativizmus és apátia. lopás és csavargás. érzelmileg frusztráltak. érzelmi labilitás és depresszió. és mások tevékenységét zavarják. vagy felfokozott feszültségek megélése. A viselkedészavarok gyakorisága 14 . izgulékonyak illetve azoknál. melyek között legyőzhetik bizonyos fogalmak elsajátításának nehézségeit. akik introvertáltak. Az idegi alapon való kimerülés gyorsan csökkenti az intellektuális tevékenységet. Ezért kialakulhatnak különböző inadaptációs zavarok: . Ilyenkor mindig felszínre kerülnek a diszharmonikus személyiség jellemzői. harag. 6.zavarok okai és formái • A belső zavarok csoportja: szorongás. és az enyhe esetek integrálhatóak az általános iskolába. kontrolálhatatlan sírás vagy nevetés). A csavargás súlyos viselkedészavar. agyvelőgyulladás vagy traumák következtében jöttek létre. az érzelmi fejletlenség és közömbösség.

és ez által rehabilitálja az egyént. . hogy a viselkedészavarok más és más formát öltenek a hallássérülteknél. a megkésett beszédfejlődés és az akadályozott beszédfejlődés. Ez az oka annak. A szorongás idővel domináns jellemvonássá válik. A társadalom általában túl késön avatkozik be ahhoz.nehezen állnak át egyik tevékenységről a másikra és idővel.. . melyet szorongás vált ki. akkor ezek fokozódnak a felsőbb osztályokba lépéssel. Az elsődleges teljesítményzavarok Ezek közé tartozik a konkrét képesség zavara következményeképpen kialakuló tanulási nehézség. A tanulási nehézség fogalma viszonylag új keletű 1962–ben Samuel Kirk használta először a . Ezzel egyidejűleg a gyermeket be kell vonnunk olyan tevékenységekbe.learning disability” (tanulási képtelenség) kifejezést.4. pszichés inadaptáltak (beleértve az értelmi fogyatékosokat is) 2) fizikai inadaptáltak (beleértve az érzékszervi fogyatékosokat is) 3) szociális inadaptáltak (beleértve a pszichopatákat. Mindkét esetben a család mellett az óvónőnek. Olyan nevelési módszereket alkalmazhatunk. a teljes személyiségre rányomják bélyegüket. akiknek az intelligenciája átlagos vagy magasabb. ezáltal fejlesztjük a gyermekek érzékenységét. • A nyelv ismeretének zavarai: a diszgrammatizmusok. A nevelési folyamat szakaszait a személy egyéni pszichológiai sajátosságaihoz. 6. hogy ezt a viselkedészavart megszüntesse. amely nem képességbeni tényező zavarának az eredménye: 33 . hogy a zavar ne váljon krónikussá. Amennyiben a magatartászavar már megnyilvánul. Ebbe a csoportba az alapvető és legfontosabb megtanulnivalók zavarai tartoznak: • Az írás zavarai: a diszgráfia. • Olyan gyerekeknél fordul elő. • A számolás zavarai: a diszkalkulia.zavarok prevenciója. csökkentik a tanulási iránti érdeklődésüket és akár iskolakerüléshez is vezethetnek). ugyanakkor szerepet kap ebben az érzelmi és motivációs tényezők hiánya és a csökkent tanulási képesség. hanem a tevékenység és az emberi kapcsolatok bármely területén megjelenhet. életkorához kell igazítanunk és mindig következetes pedagógiai lépéseket jelent. a kreativitás nélküli intelligencia és az intellektuális tevékenységeikből hiányzó eredetiség eredménye. főleg az érzelmi-motivációs tényezők fontosságát emeljük ki. 2.pszichésen és motorosan izgatottak vagy épp ellenkezőleg apatikusak. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK A tanulási kudarcok általában valamilyen speciális tanulási nehézség következtében lépnek fel. V. a tanulással és a közösséggel szembeni magatartását. fáradékonyságot és fejfájást okoz. • A tanulás egy vagy több területén jelentős lemaradást mutatnak. Amikor a viselkedészavar valamilyen más fogyatékossághoz társul vagy valamilyen más fogyatékosság áll a hátterében. Gonnet (1968) kutatásai három inadaptált gyermekcsoportot különít el: 1) lelki. A viselkedés és magatartás . akkor sokkal súlyosabb és sokkal nehezebb kiküszöbölni azt. nvugtalanságot és pánikot kelt. Ha gyermekkorban hangsúlyosak az iskolai alkalmazkodási zavarok. mozgássérülteknél és különösen az értelmi fogyatékosoknál. A legtöbbször a határintelligenciájú tanulóknál mutatkoznak ilyen zavarok. melyekben kibontakozhat.  A speciális tanulási nehézség meghatározó jellemzői: • Váratlan és meghatározhatatlan állapot. C. annak érdekében. az intellektuális feladatok növekedésével és a tanuló egyre inkább az osztálytársai szintje alatt fog teljesíteni. akkor a lehető leghamarabb be kell avatkoznunk. A másodlagos teljesítményzavarok Ebbe a csoportba a gyengébb teljesítmény valamilyen pszichés zavara tartozik. és a későbbiekben sok kellemetlenségtől megkímélik.. túlfűtött érzelmi reakciókat és érzelmi labilitást. Az első szakaszban kialakítjuk a közösségben a megfelelő légkört. látássérülteknél. tanítónak van jelentős szerepe. Az inadaptáció nemcsak iskolai lehet. kifejezheti önmagát.az ismételt kudarcélmények.  A tanulási nehézséget két csoportba osztjuk: 1. és ekként a viselkedészavar stabilizálódik. melyek rehabilitációs-korrektív jellegűek. mivel elősegítik a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését. • Az olvasás zavarai: a diszlexia. melyek a feszültségek és konfliktusok forrásai. Ezek a tényezők meghatározzák az iskolai sikertelenség azon formáját. Ha ezeket a zavarokat nem küszöböljük ki idejekorán. melyek a verbális zavaraikhoz kötődő kudarcok. a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja A viselkedészavarok megelőzésében használt gyógypedagógiai beavatkozás módozatai a korai életkorokban nagyon fontosak. Az iskolafóbia nagymértékben befolyásolja a gyermek személyiségének alakulását és viselkedését. bűnözőket és pszichotikusokat is).

a családi és az egyéni konfliktusok következményei.  Másodlagos tünetek • A diszlexiás gyermek mindig diszgráfiás is. amikor a gyermekek a betűk ismeretében már szavakat és mondatokat olvasnak. mely az írás olvasás elsajátításának képtelensége. • Az egyes betűket helyesen olvassa. • A szervező kézség problémái. 3. • Az érzelmi élet zavarai. 34 . • Az egyensúly érzék zavara és a bizonytalan testséma. • A figyelemzavarok. • A tanulási motiváció hiánya. • Verbális emlékezete gyenge: új szavakat. nem olvas saját kedvtelésére. az alexia és agráfia. Mivel átlagos vagy jó intelligencia szint mellett A diszlexia tünetei (a diszlexiás gyermek jellemzői):  Elsődleges tünetek: • Viszonylag pontosan képes lemásolni a szöveget. • Látási (vizuális).  A diszlexia okai A diszlexia oka valamilyen konkrét képesség fogyatékossága. • Betűket és szótagokat hagy ki vagy told be. A diszlexiát magyar szaknyelven olvasás gyengeségnek és helyesírás gyengeségnek nevezik. Ezek azonban nem jelennek meg normál intelligenciával rendelkező személyeknél. Az iskolai teljesítményzavarok formái 3. • Nehezen olvas hosszú szavakat. • A betűket téveszti. • Az elolvasott szavakat torzítja. A DISZLEXIA A tanulási nehézségek legismertebb és legtöbbet tanulmányozott formája a specifikus olvasási nehézség.1. • A betűk sorrendjét illetve az olvasás irányát felcseréli. Ezt az állapotot nevezik diszlexiának. • Az olvasott szavak értelmezésében nehézségekbe ütközik. • A fogalmakat gyakran körülírja.• A kitartás az akaraterő hiánya. • Szövegértelmezési zavarok jellemeznek. szövegeket nehezen jegyez meg. • A környezeti tényezők káros hatásai. hogy átkölti őket. részképesség kiesésnek szoktuk nevezni szaknyelven. nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és az olvasott szöveg értelmezésére is. nem olvas szívesen. az írás és a helyesírás elsajátításában mutatkozó nehézség. • Hallási (auditív). csak egyes területeken megnyilvánuló fejlődésbeli elmaradások okozzák. a fogalom konkrét megnevezése helyett.  A diszlexia meghatározása A diszlexia az olvasás. • Akiknek teljesítménye jelentős mértékben elmarad az átlagtól. Az írás olvasás zavarainak sokkal súlyosabb formái. • A hang és a betű közötti társítás bizonytalan. de a gyermek még sokáig akadozva olvas.  A tanulási nehézség fogalmát csak olyan gyerekek esetében használjuk: • Akiknek komoly tanulási nehézségeik vannak. A fejlődés során ezek a hibák lassan javulnak. • Nehezen tanulja meg még a gyakran előforduló szavak szóképei is. • Szótalálási. • Gyakoriak a megkésett beszédfejlődés és a nyelvtani hibák (agrammatizmusok) . Legvégül már csak az olvasás monotonsága marad vissza és a hangos olvasás kerülése. hanem súlyos fogyatékosságok vagy pszichiátriai betegségek kísérőjelenségei. megmásítja ezeket. • Szegényes az aktív szókincse. lehetetlenné válik az írott nyelv elsajátítása. torzítja. • A társadalmi alkalmazkodó képesség zavarai. amelyet: • Hangtani (fonológiai).  A diszlexia megjelenésének ideje Általában akkor jelenik meg. elégtelensége vagy hiánya. előfordul. inkább új szót alkot helyettesítésükre.

mellett stb. próbáld az írás dőltségét egyensúlyban tartani. • A nagy-és a finommozgások koordinációjának zavara.összetételének gyenge analízise. egyenetlen és olvashatatlan az írása.2. másoknak az írás. a mentális kortól. között. Ezekhez még hangsúlyozottan hozzájárulnak a következők: • A legtöbb gyereknek rossz a kézügyessége. amelynek oka egy ismert agyi sérülés. hogy sok időt töltsön helyesírási gyakorlattal. A DISZLEXIÁVAL TÁRSULÓ DISZGRÁFIA Jellemezői nagyon változatosak lehetnek. • A negyedik osztályban 42%. hanem egyúttal jutalmazza is azonnal a kijavításokat. • Az alak-és formafelismerés zavara. • Jó módszer a gyermek helyesírásának fejlesztésére a számítógép helyesírási programjainak a felhasználása.az írás-olvasást meghatározó alapképességek fejlettségi szintjétől. ebben az esetben elsősorban tanulási problémáról van szó  A diszlexia kijavítása A diszlexia javítása annál sikeresebb. hanem azokra a konkrét feladatokra. agresszivitás. az egymásutániság nehézségei.).  A diszgráfia konkrét megjelenési formái • A betűírás elsajátításának meglassúbbodott tempója. mivel a számítógép nemcsak figyelmezteti a hibáira. 3. Ez arra ösztönzi a gyereket. Az ilyen gyerek lustának és makacsnak tűnik a tanító számára. helytelen a ceruzafogása. • Fegyelmezetlenség. a kitartás hiánya. • Az ötödik osztályon felül felismerteknek pedig nem több mint 10-15 %-a javítható ki. nem folyamatos a vonalvezetése.az etiológiai tényezőktől. ezért azonnal szakemberhez (logopédushoz) kell küldeni.  Az írászavarok tünetei Nagyjából azonosak az olvasási nehézségek esetében felsorolt tünetekkel. • A mondat írásjeleinek elhagyása vagy helytelen alkalmazása. A DISZGRÁFIA Az olvasási nehézségekkel gyakran együtt jár a helyesírási szabályok elsajátításának nehézsége: a diszgráfia.  A diszlexia típusai Az olvasási nehézségek eltérő jellege következtében megkülönböztethető: • A szerzett diszlexia. • Az írás grafikai kivitelezésének nehézségei és hibái. 3. • A soralkotás. amelynek esetében neurológiai elváltozásnak nincs nyoma. helytelenül írnak és fogalmaznak. . fölött. • A fejlődési diszlexia. számos tényezőtől függnek: . Egyes gyerekeknek az olvasás megy nehezebben.• A térirányok (jobb-bal) tévesztése. amiket az írásában ki kell javítania (pl.). • Komoly nehézségei vannak a hosszú és a rövid magánhangzók és mássalhangzók érzékeltetésében és jelölésében. • A látási és a hallási figyelem zavarai. • Sok hibát ejt. . idegrendszeri probléma. hogy írás órán csak piszmog és semmit sem dolgozik a füzetébe. a térbeli viszonyok helyes felismerésének nehézsége (alatt. Mivel az írásfeladatok elvégzése a gyermek számára kilátástalannak tűnik. valójában csak végleg kétségbe van esve. • A gyenge ritmus. • A diszgráfiás gyerekek nehezen tanulják meg a nyelvtani szabályokat.betű.az életkortól. 35 . • Gyakoriak az egybeírási és különírási hibák. mert ebben örömét leli. ingerlékenység. • A szó.hang. • Fáradékonyság. • A mondat szóösszetételének hibás analízise és színtézise. stb. • A harmadikban a kijavítás esélye már csak 46%-os. a dekoncentráltság. Így a gyermek számára érthető és teljesíthető feladattá válhat az írásának javítása. a téri tájékozódás zavara. • Gyengék az idegen nyelv megtanulásában. és így értelmetlenné válik a szöveg.3. minél hamarabb kezdik el: • Az első osztályban felismert diszlexiák 82%-a kijavítható.  A diszgráfia javítása • A tanítónak nem a csúnya és helytelen írásra kell felhívnia a gyerek figyelmét. Növeld a sortávolságot. a második-negyedik osztályban gyakran eljut odáig.

észlelés folyamatának sérülése. Súlyos forma. amelyek a diszkalkulia kategóriájába tartóznak. az írás és olvasás zavara egyre nyilvánvalóbbá válik. A diszkalkulia tünetei  Elsődleges tünetek • A számjegy. 4. de vannak egyéni jellemzői is. és kiterjed az írás olvasás során a grafémákra és a betűkre. Azokra a személyekre jellemző. • Öröklött állapotok. fogalmak kialakulatlansága. 2. ha okozója hallás vagy látássérülés. a betűket. az olvasott vagy írott szöveget. az írás összképe feszültségről tanúskodik. Ilyenkor az írott-olvasott szöveg megértésének nehézségei is nagyon súlyosak. Ugyanakkor a szavak és mondatok szétesnek. • Az érzékelés. melyeknek nagyon fontos szerepe van a kiejtésben. ami következtében a gyerekek fejszámolási képességei rohamosan romlottak. 36 . hogy a személy képtelen a lapon követni a sorokat. idegrendszeri vagy ingerületvezetési zavarok. míg másoláskor a grafémákat legtöbbször helyesen írja le. Egyes esetekben a személy nem képes a sort végigolvasni. A kimondott vagy speciális diszlexiával társuló diszgráfia. Nyilvánvaló tény. hogy a zavarnak melyik típusáról van szó. tehát specifikus struktúra és tünettana van attól függően. tartós eredményeket elérni. akik ebbe a csoportba tartoznak nem találják meg a természetes kapcsolatot a szimbólumok és a grafémák között. értelmi fogyatékosság . • Gondolkodási műveletek: lényeg kiemelés. 6. következtetés levonásának alacsony szintje.  A diszkalkulia okai • Specifikus agyi. aránytalan. írásban pedig. térben. nem illeszkedik a lap vonalazásába. akiknél ez a zavar fennáll a hallott szó. nem képes elhelyezni az irományt a lapon. • Olvasás és írás zavar. Olvasáskor ugyanúgy silabizál. Jellemzője az írás és olvasás elsajátításának képtelensége. Számos meghatározó nehézség jelenik meg a tollbamondás és fogalmazás során. Ebben az esetben a diszlexiával társuló diszgráfia szinte minden tünete jelen van. • Laterális dominancia: az uralkodó agyfélteke problémája. Napjainkban kezdtek foglalkozni intenzívebben a számolási és számfeldolgozási nehézségekkel. Lineáris diszlexiával társuló diszgráfia sok tekintetben hasonlít a téri téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfiához. a számkép felismerésének. Írásban a lap közepe fele irányul vagy a lap alja felé. amelyek a számolás nehézségeihez vezetnek.  Másodlagos tünetek • Saját testen. fejlődési jobb agyfélteke szindróma. • Grafo-motorikus problémák: a kézügyesség zavarai. beszéd képtelenség. a sorok közé. az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. 3. Az ilyen esetekben diszortográfia jelentkezik. átlós írás olvasásként jelentkezik. hogy azok. Motoros diszlexiával társuló diszgráfia gyakori (de nem kötelező) a pszichomotoros zavarok és a mozgássérülteknél. Ez a jelenség még súlyosabbá válik. • Szám és szövegemlékezet gyengesége. zavart szenved a grafémák.agráfia) és általában más zavarok afázia. egyeletlen. síkban. még akkor is. • Beszédfejlődési elmaradottság. szavak és mondatok írása. ha vonalas lapra ír. átugrik a következő sorokra. melyet struktúrálisnak is neveznek. nagyothallás.a személyiségjegyektől (pl. speciális számolási képesség diszfunkciója a családon belül. A diszlexiával társuló diszgráfiának. temperamentumtípus) stb. 3. Ez utóbbi abban jelentkezik. a szavak és mondatok írása egyre elmosódottabb. • Környezeti hatások. akik az olvasás elsajátításának kezdeti szakaszában vannak. Tiszta vagy egymás utáni diszlexiával társuló diszgráfia esetében a leírt jelenségek mindegyike megjelenik. a sorokban. • Gyermekkori fejlődészavarok. a leírt kifejezéseket. • Magatartás zavarok. főleg írásban. annak ellenére. mely sokban hasonlít a teljes olvasás és írás-képtelenséghez (alexia . a hallott hang és a leírt betű között. szabály megfogalmazása. 5. melyek következtében sérül a beszéd mozgások vizuális vagy auditív percepciója. hogy megfelelő erőfeszítést tesznek ennek érdekében. A téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfia ferde. amelyek közül a legfontosabb a zsebszámológép használata. egyeztetésének és grafikus ábrázolásának nehézsége. rendezetlen. • A figyelem zavarai: hiperaktivitás vagy az ellentéte. ügyetlen. • A számnevet szimbolizáló alakzatok azonosításának. A fejlődési diszlexiával társuló diszgráfia.pszichés zavarok. időben való tájékozódás zavarai. mint azok. szavakat. olvashatatlan. analógia. Azok. akik nem képesek az írás olvasás képességének kialakításában előrehaladni. a szimbólumok felismerésének zavarai. A legfontosabb alcsoportok a következők: 1. kihagy helyet. hang helyett valami egyebet írnak. A DISZKALKULIA A diszkalkulia speciális számolási zavar.következménye vagy azokkal társuló jelenség. emocionális. Ez a forma az írásban sokkal nyilvánvalóbb és súlyosabb. • A számok sorrendiségének hibái. • Relációs szókincs fejletlensége.. Általában nehezen érti meg a grafikus szimbolumokat. olvasás közben egyik sorról átugorhat a másikra.4. halmazok egyeztetésének nehézsége. mint tünet.

A félelmek és a szorongások megoldásában döntő jelentősége van a valódi ok megtalálásának. Félelem és szorongás  A félelem a gyermekkornak általános problémája: • Aligha van gyerek.  A félelem és szorongás az alábbi helyzetekben tekinthető kórosnak: • Jelentősen túllép a szituáció jelentőségének határain. A valóságban azonban a legtöbb félelem esetén átmenetileg kialakul ilyen helyzet.  A szorongás abban különbözik a félelemtől. a megnyugtatás és beszélgetés előbb-utóbb eléri célját. tevékenységében. Személyes sérelemtől vagy személyes veszteségtől való félelem. ha a félelem nem látszik. aligha van olyan gyerek. Aggodalomra tehát akkor van elsősorban ok. szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe. melyet a szülőkkel szembeni agressziók váltanak ki. hogy irracionális. amelyek aggodalomra adhatnak okot. a falon lógó kép megelevenedik. • A gyermek gyakran elsősorban szorong. szimbólum és jelrendszer. ha előfordult. Átlagos esetekben azonban a felnőttek támogatásával a gyerekek előbb-utóbb leküzdik a hasonló félelmeiket. amely 37 . A határ azonban korántsem mindig éles. akit az első években ne zavart volna a félelem. ha komolyan zavarják a gyereket mindennapi életében. A pedagógusnak szoros kapcsolatot kell tartania a diszkalkulia-terápiát folytató logopédussal vagy a fejlesztő pedagógussal. megmagyarázhatatlan szorongást okoznak. a sajátos gyermeki világképet jellemző gondolkodással. az életkori értelmi fejlődéssel párhuzamosan szinte észrevétlenül megszűnnek. készségek kialakítása és begyakorlása. hogy átmeneti jellegűek. Például: minden gyerek fél valamennyire a víztől. amikor fájdalmas orvosi beavatkozást kell elviselnie. • A megfelelő képességek fejlesztése. B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. 2. hogy egyszer megugatták. • 2-6 éves korban szinte minden gyereknél tapasztalható valamilyen félelem. • Még 6-12 éves kor között is a gyerekeknek mintegy a fele számol be ilyenről. ha a gyermek bizalma megrendül szülei iránt: gyakran az ártatlannak tűnő becsapások is irracionális félelmeket keltenek. A gyermekkori félelmek és szorongások sajátosságai közé tartozik. • Azon belső feltételek megteremtése a gyermekben. Nyilvánvalóan beavatkozást igényelnek a félelmek. amelyeknek nincs reális alapja: az ágy alatt szörnyek vannak. • A jártasságok. a rendelőtől. 2. valós okból keletkezett félelmüket és szorongásukat vetítik ki. • Félelmek és szorongások keletkezhetnek a gyermek bűntudatából is. hosszú ideig is retteghet a kutyáktól. Fóbiák • A fóbiák abban különböznek a félelemtől. félelmetesnek látott helyzeteket. például kórosan fél az óvodában vagy az iskolában. • Egyes adatok szerint a gyerekek 50%-a él át jelentős. vagyis a félelem intellektuálisan nem hozzáférhető. A diszkalkulia javítása A speciális diszkalkulia javításának célja: • A matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése. hogy a félelemnek van külső tárgya. míg a szorongásnak nincs. ha nem is fóbiás jellegű félelmeket. A kisgyermekkori félelmek és szorongások jellegzetesek: a laikusok számára is összefüggnek a „mágikus gondolkodást”. • Nincs összefüggésben az életkorral vagy az adott időszakkal. vagy a gyereket lebeszélni róla. Az ettől eltérő „felnőttes” félelmek azok. amelyek a matematika megtanulásához nélkülözhetetlenek. • A matematikai fogalom. • Félelmet és szorongást kelt. E kategóriába tartoznak azok a félelmek. Lelki stressztől való félelem. • Gyakran láthatóan nem tudja akaratlagosan befolyásolni. • Inadaptív. 3. • Az elvonatkoztatásra alkalmas eszközrendszer kidolgozása. mielőtt megtanulna úszni.  A félelmek és szorongások tárgyuk szerint három fő csoportba oszthatók: 1. • A serdülőkor előtt a félelmek csökkenni kezdenek. • A gyerek mindenáron igyekszik elkerülni bizonyos. • Nem lehet megmagyarázni. a felnőtt világba vetett bizalom megerősítésének vagy helyreállításának. az élethelyzetek megváltozásával. és ezek aktív használata. aki ne tiltakozna. Ez is kísérőjelensége lehet a nem „kóros” félelmeknek is: komoly orvosi beavatkozás után a gyerekek többsége fél az orvostól. Félelem a természetes és természetfeletti veszélyektől. csökkeni hosszú idő után sem. ám a gyerek fokozatosan képes felülkerekedni rajta. Bár ezekben a helyzetekben a gyerekek valamilyen más. • Hosszú ideig fennáll. amikor látszólag egy külső tárgytól fél • Az irracionális félelmek voltaképpen a tárgytalan szorongással egyenlők. a szülőkbe.

Nem vesznek fel szemkontaktust szüleikkel. Vikár György (1980) a szorongás és félelem súlyos esetei kapcsán szorongásos neurózisról beszél. Gyermekkori neurózisok A pszichés zavarok egy részénél azonban nem igazolható teljes mértékben a neurotikus eredet. mint a valódi autizmus. Az a gyerek. • • • 3. nem kommunikálnak környezetük tagjaival. A kényszerneurotikusok értelmileg belátják. • Néha azonban a szertartásosság nagyon intenzívvé válik. Bizonyos enyhe fokú kényszeresség később is megmaradhat: jelenléte nem utal feltétlenül betegségre. A fóbiás félelmek generalizálódhatnak. akinek tömegfóbiája van. Így a jó tanulók általában többször is igyekeznek ellenőrizni. elkékül. E szorongásos neurózisok közé sorolja az éjszakai felriadást. • Az autista gyermekek általában születésüktől fogva nem lépnek kapcsolatba. teste tónustalanná válik. hogy a megoldásuk jó-e. és nem függnek össze az életkori sajátosságokkal. általában csak megismétlik a hozzájuk intézett szavakat. mint a ridegség. és általános visszahúzódást idézhetnek elő. amelyeket felnőtteknél hisztériásnak minősítenénk. ahol a testi tünetek figyelemfelhívó jellegűek. és ellenáll a befolyásolásnak. zavarja az alkalmazkodást. ezek azonban lényegesen könnyebben befolyásolhatók. egy idő után például tiltakozik. beszédzavarok és sztereotípiák. A leggyakoribbnak talán az ún. mint a másodlagos pszichogén zavar megnevezését. Vikár szerint a túlságos óvás és kényeztetés éppen úgy hajlamosít a hisztériára – a gyerek jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít saját tüneteinek -. kényszeresség első jelei. a társas helyzetekben nem tud eligazodni. az autizmus fogalma jól körülhatárolttá és meghatározottá vált. Gyermekeknél normálisak azok a reakciók. vagy ha igen. bár felismerésük gyakran nehéz. Ugyanakkor az iskolafóbiát nehéz megkülönböztetni az iskola elkerülésére irányuló stratégiáktól. Azonban még mindig vitatott. melyet a meghatározó elsődleges zavarok csoportjához viszonyított. hogy kényszeres cselekvéseik értelmetlenek. Vikár szerint a szorongásos neurózis gyakran fordul elő az értelmi fogyatékosság enyhe eseteiben. stb. mint például a memória. Előfordulását tekintve az adatok nem egyértelműek: egyes szerzők szerint a pszichés zavarok 1-8%-át okozza az iskolafóbia. A hisztériás reakciók. Gyerekeknél a fóbia viszonylag ritka. Később. o Az esetek többségében nagy riadalommal reagálnak a környezet legapróbb változására is o Egyes területeken kiemelkedő képességeket mutathatnak. a gondolatmenet megtörése. a legtöbbször a családi élet és a szülőkkel való kapcsolat zavara.• • • • nagymértékű. • A kényszerneurózisról szóló felnőttkori beszámolók szerint 100 kényszerneurotikus felnőttből 46-nál már gyerekkorban jelentkeztek az első tünetek: a rendrakási. akkor szorongás fogja el őket. erős izgatottsági állapot mely depresszióval váltakozik. és differenciáló képessége csökken. érdektelennek bizonyulnak környezetük iránt. amikor a gyerek képtelen a helyzetek pontos felismerésére. érzelmi elutasítás van mögötte. 38 . • A valódi autisták: o Beszélni gyakran egyáltalán nem tanulnak meg. hogyan változnak az életkorral.  Hisztériás reakciók gyermekkorban is léteznek. hogy a szülővel vásárolni menjen. a valódi autizmus azonban meglehetősen ritka – 10000 gyerek közül 5-7 esetben fordul elő.  A kényszerneurózis a gyermekkori neurózisok másik jellegzetes esete. Más esetekben az iskolával vagy a teljesítménnyel kapcsolatos súlyos szorongás. elkerülő válaszokhoz vezetnek. melyhez hallucinációk is társulhatnak. közé sorolja Vikár az érzelmi okokból történő lélegzet-kimaradást. besorolható lett a többi fogyatékosság-csoport közé. Autizmus • Az autizmus kifejezést a század elején B Bleuler használta először. • Teljesen normálisnak tekinthető. fóbia más problémák kivetülése. hogy az érintettekben milyen viselkedési módokat és pszichés funkciókat eredményez és ezek. a motoros nyugtalanság különféle fajtáit és a gyermekkori fóbiákat. amikor a 2-3 éves gyerekek ragaszkodni igyekeznek az esti lefekvéshez kapcsolódó szertartásos rendszerhez. • Az autisztikus jellegű tünetek és zavarok elég gyakran fordunak elő. és a következőkben nyilvánulnak meg: a gondolattársítás zavara. A fóbiák akaratlagosan alig kontrollálhatók. ahol az üzlet van. Ilyenkor a gyerek lélegzete fennakad. Ez a reakció elsősorban 2-3 éven aluli gyerekeknél szokott előfordulni. Ismertetett esetében az iskolafóbia kapcsán a gyermek voltaképpen anyja elvesztésének félelmét helyezte át az iskolára. 4. és akadályozza a gyereket a normális életvitelében. tisztasági stb. például az iskolafóbiát. iskolafóbia tekinthető. később pedig már abba az utcába sem hajlandó menni. a neuro-vegetatív szabályozás zavara. Ez utóbbiak megtalálhatóak az autizmusban is. Minden bizonnyal neurotikus eredetűek közé sorolandók azonban a hisztériás és kényszeres tünetek. • A csecsemőkorban jelentkező autizmus a fejlődés egyik legsúlyosabb zavara. de ha erőszakkal megakadályozzák őket végzésükben.

. gyakoriak a hang hibák. Folstein és Rutter ikerkutatások tapasztalatai alapján arra a megállapításra jutottak. fájdalom stb. . . A beszédet a normalitáshoz képest nagyon meg késve sajátítják el. .Verbális és nonverbális kommunikációs zavar. • Etimológiai szempontból az autizmus kifejezés az autos szóból származik. Az autisták nem válaszolnak a verbális utasításokra. .A reális veszély fel mérésének képtelensége.Sztereotíp és repetitív elemek jelenléte. epilepszia stb. Elfogadott tény az autizmusról az is. Kommunikációs és nyelvi zavarok Nagyon hangsúlyosak és a korai életkoroktól megnyilvánulnak.).A játéktevékenységből hiányoznak a képzeleti elemek. • Az autizmus gyakorisága A szakirodalom szerint az autizmus előfordulási gyakorisága megegyezik a süketségével és magasabb.Ölbevételkor csecsemőkorában sem képes megfelelő testhelyzetet felvenni.Jelentéktelen tárgyak iránti megmagyarázhatatlan ragaszkodás.Fizikai és intellektuális fejlettsége látszólag normális. szótagokat képesek megismételni. Organikus elméletek Ezeknek értelmében az autizmus organikus zavarok. de a szakemberek és a környezet együttes erőfeszítései eredményeket érhetnek el.Bizonyos mozgások eltúlzása és hosszas ismételgetése. Gondolkodásából hiányzik a kritika.agyi rendellenességek. A tüneteket a következőképpen lehet ezeket csoportosítani: a). . körülbelül 3:1 az aránya lányokhoz viszonyítva. • Az autizmus jellemzői: . . gyakran előfordul az is. 2. . .Fokozott félelem és érzelmek. A megfogalmazott mondatok lehetnek különösek. . akkor vég nélkül • 39 .Rituális tevékenységek megjelenése és fejlődése.o Míg más területeken súlyos fogyatékosságokkal rendelkeznek.). .A környezet megváltoztatásakor bizarr reakciók jelentkeznek. o Kommunikációképtelenségük miatt a normális fejlődésben általában elmaradnak. .a késleltetett echolália. . csak különleges módszerekkel képezhetők. A gyermek egyáltalán nem érdeklődik a beszéd iránt. hogy genetikus tényezők és perinatális biológiai körülmények játszanak szerepet az autizmus kialakulásában. mint a realitástól való elszakadást. olyankor. szubjektivitás jellemzi és elszakad a valóságtól. és majdnem mindig fennmaradnak a kiejtési zavarok. biokémiai elváltozások vagy az agyi struktúrák elégtelen fejlődésének a következménye. . nem akarja azt megtanulni. ha a szó végét vagy a mondat végét ismétli meg. 3. zaj. önmaga.Képtelen elvont fogalmak használatára.Képtelen verbálisan kommunikálni. Fiúknál sokkal gyakoribb.Fokozott mechanikus emlékezet. • Az autizmus meglehetősen nehezen befolyásolható kórkép. hiányzik a hanglejtés. melyek az autizmus lehetséges magyarázatát keresik: 1.Paradox reakciók bizonyos ingerekre (fény. .a terhesség vagy a szülés alatti traumák. amit Kanner állapított meg. Az echolália jelensége nyilvánvaló és visszhangszerű is lehet. Ezekkel párhuzamosan egyéb okok is léteznek. hogy a személy visszahúzódik önmagába és elégedett magával.hidrocephália. ellenségesnek. . .Viselkedés .örökletes okok.fertőző gyulladásos betegségek. mint a vakságé. kötődés. Amikor megtanul egy mondatot. hogy nevükre késleltetve reagálnak. A nonverbális kommunikáció is zavart. . amit a személy hidegnek. A beszéd takarékos. Az autista belső világába menekül. 5 éves korukban például hangokat. . mint pszichológiai visszavonulást mindattól. • Etiológiai szempontból három különálló elméletcsoportot született. melyek véletlenszerű jutalmazás és büntetés által megerősítettek. . Pszichológiai elméletek Az autizmust úgy értelmezik.Izoláció és önmagába fordulás. mely azt jelenti: saját én. bizarr benyomást hagynak. a szókincs szegényes. Az autizmus meghatározása • Bleuer úgy határozza meg az autizmust. melyet a belső élet eluralkodása kísér. büntetőnek észlel. mint például: .elméletek Ezeknek értelmében a gyermekkori autizmus egész sor tanult viselkedésmód következtében alakul ki.

A pszichés funkciók. Ilyenek a munka. Egyéb különlegességeik: nagyon kevés alvásigényük. c). máskor pedig nagyon erős zajra sem reagálnak (perceptuális és kapcsolati bizarrság).a beavatkozások hatékonysága korlátozott. zene. érdektelen és semmiféle hajlandóságot nem mutat a környező világ megismerésére. olyan helyeket. tánc. szorongást és a túlingerelhetőséget. hogy az autista képtelen számolni. Az első esetben az autista személy minden ok nélkül erősen kötődhet bizonyos jelentéktelen tárgyakhoz. sztereotip.kinesztetikus (előre-hátra himbálózás. vagy hosszasan manipulálhat egyetlen tárgyat. hogy nem érdeklődik az új információk iránt. csak esetleg nagyon ritkán és a nélkül. A téri orientációjuk megfelelő. Egyeseknek tetszik a zene. Egyesek megélhetik a frusztrációt. főleg az adaptív viselkedésmódok kialakításában lehet elérni. hogy agresszívvé válnak. és nagyon nehéz azonnali eredményt elérni. nem érdekli a körülötte lévők érzelmi világa (egyesek különlegesen erősen kötődnek jelentőség nélküli tárgyakhoz. a fülcimpa dörzsölése kézzel). verseket. azt a benyomást kelthetik. Az autista teljesen közömbös a szociális kapcsolatok iránt. hogy a tevékenység végcélját meghatározná. akárcsak az értelmi fogyatékosságokban.ismételgeti azt. miközben lehet. például a tárgyak ujjakkal való manipulálása.zavarok Ezek a leglátványosabba. ezen a területen teljesen világos a sérülés. ahol évekkel azelőtt járt.k mind kiterjedésüket. Habár az autisták képtelenek hazudni. Mechanikus memóriájuk viszonylag jó. A tanulás és a fejlődés szaggatottsága Abból adódik.lábujjhegyen járás. nem akarja azokat elsajátítani. de az érzelmi motivációs rendszer sérül leginkább. hogy az autizmus nagyon összetett zavar . megtanulhatnak akár hangszeren is játszani. vagy a fejét veri a falba). melyeket alkalmazni lehet. Az autisták cselekedetei és viselkedésmódja bizarr. felismer dallamokat. hogy a közeli személy iránti pozitív attitűd hosszasan fennmaradna. Egyéb sztereotip cselevések: . b). kiáltozik. zavart a személy viselkedése . Leginkább izoláltak és önmagukba zárkóznak. Viselkedés és tevékenység . Az autista gyermek sokat sír. A rehabilitáció alapja a relaxáció. Nem alakítanak ki érzelmi kapcsolatokat. egyes esetekben lehet felfokozott is. A kapcsolati és a perceptuális zavarok Nagyon változatosak és már születéstől kezdve felfedezhetők. körömmel kapar valami kemény tárgyat). Ez lehet a csecsemőéhez hasonló. Az autizmus terápiája. e). hogy utánozza őket és így megtanulja a normális magatartást. Egyeseknek valódi gyönyörűséget okoz a taktilitás. Az is előfordul. A környezetében levő személyek személyes példája jó alkalom arra. . Jobb eredményt a pszichés fejlesztés terén. mintha csigán lenne. Ezek közül is feltűnő az önbántalmazó viselkedés. meg lehet teremteni az ingerlés és gátlás közti egyensúlyt és a viselkedést a környezethez lehet igazítani stb. -vizuális (csillogó tárgy forgatása a szem előtt vagy az ujjak játékának figyelése). ok nélküli hangulatingadozás is megfigyelhető náluk. amikor az autista személy a kimerülésig ismétel egy-egy cselekvést. de a logikus emlékezet rovására fejlődik. Ugyanebbe a koordinátarendszerbe helyezhető el az öningerlő viselkedés: . mivel soha nem néznek a körülöttük lévő emberek szemébe.auditív (csettintés a nyelvvel vagy egy hang vég nélküli ismételgetése). vagy szisztematikusan összetöri magát (ököllel vagy egy tárggyal üti magát. Érzelmeire az éretlenség jellemző. melyeket különböző helyzetekben hallott. ki lehet alakítani az önszabályozás képességét. Mindezen jellemzők azonban negatívan hatnak a személyiség és általános pszichológiai fejlődésre. kézimunka. 40 . . de kognitív viselkedésmódjuk lehet sztereotip. Ebből is következik. melyekkel fejleszteni lehet a tevékenység iránti motivációt. jól tűrik a hideget és a fájdalmat. vagy épp ellenkezőleg. tulajdonságok és folyamatok zavarai Ezek a rendellenességek bármely területen megjelenhetnek. nehezen tanulja meg a betűket és könnyedén a számokat. hogy az autizmus gyakran társul súlyos értelmi fogyatékossággal. Egyes viselkedések megtanulásában a leghatékonyabbnak a gyakorlás és a tanulási helyzet állandó ismétlése tűnik az autisták rehabilitációjában. Az autista játéka is bizonyítja pszichés fejlődésének megkésettségét. míg másokból negatív reakciókat vált ki a tárgyak megérintése. az idő nagy részében nyugtalan. mert megzavarta őket egy gumi leesése. gátolt. rajz. mások köznapi veszélytelen dolgok iránt patológiás félelmet érez). így az autisták képesek felidézni verbális kifejezéseket. néha valódi kecses mozgás.a karok forgatása. .taktilis (kézfejjel üti a könyökét. például a fény vagy egy csillogó tárgy. alacsony szintjét. autisták rehabilitációja Figyelembe véve. hogy valamit titkolnak. . a támogatás és a viselkedés-terápiák. anélkül. Mások a tárgyak alkotóelemeit képtelenek érzékelni.gyakorlatilag a pszichológiai skála minden eleme érintett. érzik a ritmust. mind pedig komplexitásukat tekintve.egyhelyben forgás szédülés nélkül. hogy a játéknak szimbolikus értelme lenne vagy a nélkül. hogy képes szorozni. Az autisták képtelenek az egyes szám első személy használatára (az én személyes névmás). mely azáltal is súlyosbodik. Természetesen vannak más rehabilitációs módozatok is. d). a tárgyak tapogatása.így különböző fóbiák alakulhatnak ki az autistáknál. Egyes autistákat elbűvölhetnek bizonyos ingerek.

a játékokkal való. emiatt gyámoltalan és bizonytalan gyermekek körében is. • Az alábbi tüneteket sorolják a depresszió kategóriájába: 41 . hogy enyhíthetjük az állapotot. beleszól mások beszélgetésébe. amelynek hátterében a szabálykövetés és szülőkkel való együttműködés nehézségei állnak. Az azonban igencsak megkérdőjelezhető. és kiválthatja a szembeszegülés fokozódását..  Igen nehéz megítélni. mely a gyógyulást vagy a zavar kiküszöbölését jelentené. hogy a nevelőknek széleskörű eszközrendszerük van. nyilvánvaló. hanyag. Ha nem sikerült elérnünk a kívánt reakciót. közbeszól. Nem beszélhetünk általános értelemben vett rehabilitációról. Olyankor adunk utasítást. kárt okozzanak.  Végül a jellegzetes tünetek közé tartozik a „lobbanékonyság”: a gyerek nem „vár a sorára”. nem kellő törődésének a következménye-e. bizonytalan jövedelem. akkor addig ismételjük az utasítást.  Nyugtalanság és a nyomában bekövetkező túlmozgásosság ugyanakkor előfordulhat a túlvédett. a gyerekek felnőtt környezetét gyakran sújtó jelenségek (a fizikai nehézségek.  A nyugtalanság. Tehát az autizmus rehabilitációjában hangsúlyossá válik a kondicionált reflex-elméleten alapuló tanulás. munkája közben gyakran hibázik. mint a szűkös lakásviszonyok.  Erősödik a gyanú.  Ugyancsak fontos. A szerzők idesorolják az alkalmazkodás képtelenségét is. nem vesznek részt közös játékban. de 90%-ban az iskolába kerülés időszakában okoz problémát. és a gyermek biztonsága helyreálljon. Ha a kívánt eredményt elértük. túlmozgásossággal.  Ez utóbbiak és a velük járó.Ebből következik. indokolt-e az esetükben depresszióról beszélni. míg bekövetkezik a várt válasz. A szülő instrukciókkal való szembeszegülés – a dackorszak – az egészséges kisóvodáskor jellegzetes és tipikus problémája. Gyermekkori depresszió • Nem kétséges. hogy a gyermekben esetleg állandó feszültséget okozó körülményekre fény derüljön. az önkontroll fejlesztésének. Mennyiben beszélhetünk rehabilitációról. • A hiperaktív gyermekekkel való bánásmódban kiemelkedő fontossága van:  A világos és következetes elvárásoknak. akkor a következmény a jutalom. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) • Az angol elnevezése után ADHD (attention deficit and hiperactivity disorder) néven említett viselkedés-együttes voltaképpen diffúz tünetcsoport. nem követi a felnőttek instrukcióit. a választást lehetetlenné tevő elhalmozottság. • A zavarok diffúz köre a kilencvenes években kapta az ismert diagnosztikai elnevezést. 6. hogy a nagyon korai és nagy mennyiségű televíziózás. mely lehet mosoly. • A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar ma a leggyakoribb krónikus magatartási és pszichiátriai rendellenesség. a gyerek alkalmazkodási képtelenségének. ha erről a szindrómáról beszélünk? Rehabilitációról autizmus esetén olyanként beszélhetünk. • A nevelési nehézségek keletkezésében szerepet játszó tényezők:  Különféle okokból egyre több gyerekes család tartozik az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek közé. a nyugodt tevékenység képességének csökkent volta. melyekkel beavatkozhatnak és hozzájárulhatnak az autisták rehabilitációjához. túlmozgásosság a szülőket fokozott kontrollra készteti. a korlátok teljes hiánya is fontos szerepet játszik a hiperaktivitásban. hogy a szülővel való szembeszegülés. 5. amikor az autista odafigyel arra és várjuk a választ. nehogy megsérüljenek. mielőtt kérdeznék. hogy interakciós problémáról van szó:  A szülők gyakran beszámolnak arról. A hiperaktivitást leghamarabb 18 hónapos korban szokták diagnosztizálni. A kialakuló rossz körök a tünetek súlyosbodásához. • Bármelyik tünetcsoportot veszünk szemügyre.  A másik tipikus jellemző az állandó mozgás. vagy a szülő erélytelenségének.  A különféle tünetek láncszerűen kapcsolódhatnak össze: a nem megfelelő kezelt szembeszegülő magatartással gyermekkorban szükségképpen együtt járó bűntudat és szorongás nyugtalansághoz vezet. bár az összefüggés nem szükségszerű (a túlmozgásosság önmagában nem függ össze a társas elutasítással): az ilyen gyerekeknek nehézségeik vannak másokkal való együttműködésben. Ma a gyerekek 5-10 % -ával kapcsolatban beszélnek a hiperaktivitás diagnózisáról. • A tünetek lényegében három fő csoportba sorolhatók:  Az első a figyelmetlenség: a gyerek nem képes részletekre figyelni. simogatás. a megfogalmazott utasítás pedig minden helyzetben azonos. Használjuk a megerősítést. hogy az iskolában hiperaktívnak bizonyuló gyerekeket 2 és 3 éves koruk között szinte állandóan kontrollálni kellett. hogy a gyerekek a felnőttekhez hasonlóan szoktak szomorúak és lehangoltak lenni. az ADHD-t. illetve velük járó pszichológiai problémák) a szülők legjobb szándéka esetén is a gyerek fokozódó nyugtalanságához vezetnek. A családi erőszak kapcsán már említettük az egzisztenciális problémák szerepét. dicséret. a koncentráció zavarával jár együtt. a későbbi teljesítményzavarokhoz vagy más pszichológiai problémákhoz vezethetnek.

Elégedetlenség. még azokban az esetekben is. hogy igazságosan büntették meg.  Részben azért.  A környezeti hatások a serdülőkori depressziók esetében is nagy súllyal esnek latba. enurézis-enkoprézis. lehangolt. 42 . mint például a kötődés hiánya. az önértékelés komoly feladatot ró a fiatalokra.             Rossz hangulat. de a felnőtteknél jóval kevésbé tudják megítélni. rémálmaik vannak. szomorúság. Morbid gondolatok. tapasztalhatjuk. a serdülőkor. ház mosolyog. nem tud másokért tenni. Az érdeklődés gyökeres megváltozása. ha megfelelő a környezeti-kapcsolati támogatás.  A depressziós.  Ha rátekintünk az óvodás gyerekek rajzaira. érzelemtelen szülői magatartás.  Ha a gyereket gondozó szülő depressziós. Gyenge iskolai teljesítmény.  Vagy igen súlyos környezeti ártalom következménye. időnként ok nélkül indulatrohamaik vannak. szigorú önkritika. akit ne gyötörnének szorongások. • Igen fontos körülmény. A csoport tagjai másoknál nehezebben mennek aludni. vagy álmukban beszélnek. mint a felnőtt. pityeregnek. hogy azokon az embert formáló napocska. Antiszociális viselkedés. Depresszív fóbiás szorongó gyerekek.  Azok a gyermekek. 2. a világ tényeivel való szembesülés. szomorú anya képtelen lehet rá. nehezebben tud feldolgozni. bizonytalanságok. • A látszólag közöny. Passzivitás. amelyek segítségével a depresszióban szenvedő gyermekek elkülöníthetők a neurotikus gyerekektől: 1. étvágytalanság. hasfájás. A negatív önkép is a depresszióra utaló tünetek egyike: úgy érzi.  Részben az életmódban bekövetkezett fontos váltások kapcsán. mert a gyerekek tudatukkal inkább felfogják a felnőttvilág eseményeit.  Serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a felnőtti adaptációs feladatok. nem képesek megfelelő stratégiákat kialakítani az adaptív viselkedésre nézve. 3.és széklet-visszatartási problémákkal jellemezhető depressziósok. hogy megérdemelten elutasítják. az azért is veszélyeztető. 3-16 éves gyereket vizsgált meg. mert a jellegzetes tünetek (lelassult viselkedés. Kevés önbizalom. tartósan lehangolt. annak kétséget kizáróan súlyos környezeti okai vannak. amikor más jelek – például a rajzon látható fekete felhő vagy odú – jelzik a szorongást • A feltűnő passzivitás. • Frommer 264. Érzékenység. • A serdülőkori depressziók. aki élete során ne volna alkalmanként szomorú.  Az első olyan életkori szakasz. nem tud másokon segíteni. Az éjszakai vizelet. tehetetlenség) megakadályozzák a szülőt feladatai ellátásában. ha lehangolt és bizonytalan. • Veszélyeztetettek azok a gyerekek. reggeli fáradtság. Fejfájás. egykedvűség  Valamilyen fogyatékosság. hogy a gyerekek túlnyomó többsége a prepubertás bekövetkezése előtt természetes derűvel és pozitív hangulattal jellemezhető. Egyértelműen depressziós gyerekek. • Gyakorlatilag nincs olyan gyerek. Gátlásosság. sem felnőtt.  E hangulatok. lehangoltság ezen kívül lehet aktuális trauma következménye. hányinger. a mindennapi élet ritmusa. hogy megfelelő támaszt nyújtson a gyerekének. akik ingerlékenyek. pityergés. Alváspanaszok. és ennek alapján három diagnosztikai csoportot dolgozott ki. akiknek a szülei maguk is pszichózisban szenvednek. hogy ő gonosz. a súlyosan elhanyagoló. úgy érzi. amikor a komor hangulatok és depressziók valóban felbukkannak a fiatalok életében. akiknek szintén tipikus depressziós tüneteik. amelyet a gyerek esetleg súlyosabban él meg. ha nincs különösebb környezeti ok. alvajárók. és így a gyerek nem tud szert tenni a kompetencia és függetlenség képességére. a gyerekek esetében felszámolódnak  Ha a prepubertás előtt álló gyerek tartósan szomorú. bántalmazó. magányosság. • Iskoláskorban a szorongásos állapotok gyakoribbá válhatnak. mitől kell tartaniuk. akik kaotikus és megjósolhatatlan környezetben nevelkednek.

1987 6. Kolozsvár. Emilian Florin-Gyógypedagógia. 9. Osiris Kiadó. Budapest. 1989 5. 1985. Budapest. 1973 Választható/opcionális könyvészet 1. Kovács Emőke: Logopédiai jegyzet. 2005 16. Dacia Könyvkiadó. Budapest. 1981. Editura 7. 2001. Tankönyv a Tanárképző Főiskola számára. 1998 11. 3. Dr. Akadémiai Kiadó. 1978 5.Popper Péter: Személyiségünk titkai.Rosca Alexandru: A képességek. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995 3. Ed. Montágh Imre. harag. 7. 9. Martonné Tamás Márta: Fejlesztő pedagógia. Tankönyvkiadó. Bukarest. P.Seper Jenő-Vincze Tamásné: A gyakori beszédhibák. Tankönyvkiadó. Buda Béla: A személyiségfejlesztés és a nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó. Budapest. Egyetemi és Főiskolai Tankönyvkiadó. Cartaphilus Kiadó. Didactică și ștințifică Buc. Minerva Kiadó. Mészáros Aranka – Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Tankönyv kiadó. Golu. Illyés Gyuláné. Budapest. Lovász Tibor-Hatos Gyula: tanulmányok a gyógypedagógia köréből.Ágoston György: Neveléselmélet. 1990 43 . Gondolat Könyvkiadó. Budapest 1980 13. 2002 12. Budapest. Osiris Könyvkiadó. Budapest. 2001. Akadémiai Kiadó. S. 200 6. Budapest. Budapest 1974 4. Zlate. 2. Ranschburg Jenő . 1970. Budapesti Tanítóképző Főiskola Kiadó. Tankönyvkiadó. Verza: Gyermeklélektan. M. Budapest 2002 10. 1982. 2002. R.Eötvös Kiadó. M. Tankönyv a tanítóképzők XIII. osztálya számára. Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma. 2. 1995 15. ELTE – Eötvös Kiadó. 8.Kötelező könyvészet 1. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyerekek iskolai nevelése. Kósa Éva – Neveléslélektan. Medicina kiadó. Budapest. Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. 17. 1978 14. agresszió.Tankönyv az óvónő-és tanitóképzők számára. 1989. György Júlia: A nehezen nevelelhető gyermek. Vajda Zsuzsanna. Kulcsár Tibor: Iskolapszichológia. Verza. Tudományos könyvkiadó. 10. Tankönyvkiadó Budapest. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. Akadémiai Kiadó. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. 1971 Ligeti Róbert: Az írástanulás pszichológiája. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó Budapest 1989 8. Debrecen. Mérei Ferenc-V. Tankkönyv kiadó. Illyés Sándor – Gyógypedagógiai lélektan. Budapest. Montessori Maria: A gyermek felfedezése. Budapest. Zörgő Benjámin . Budapest. 4. Cole.: Fejlődéslélektan. Bencsik Endre: Pedagógiai pszichológia. Budapest.Cole. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. 1984. Bakonyi Pálné: Az óvodai nevelés programja. E. Geréb György – Pszichológia. Ranschburg Jenő: Félelem. ELTE .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful