UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢELE EDUCAŢIEI COLEGIUL UNIVERSITAR TÂRGU SECUIESC

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYI KAR TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA KÉZDIVÁSÁRHELY

A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

ELŐADÓ SEBESTYÉN PIROSKA

2007-2008

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
1. A gyógypedagógia fogalma 2. A gyógypedagógia forrástudományai: 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében 4. A gyógypedagógia munkaterülete 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: 6. A gyógypedagógia rendszere és ágai 7. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése

II. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI
I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái:

III. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA IV. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI
1. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1.1. Az értelmi fogyatékosság fogalma 1.2. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. 1.3. Az értelmi fogyatékosság osztályozása 1.4. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák 2. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2.1. Általános ismeretek 2.2. Terminológia 2.3. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia 2.4. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása 2.5. Hallásmérés 2.6. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői 3. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3.1. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre 3.2. A látássérülések etiológiája és osztályozása 3.3. A látássérültek pszichés fejlődése 3.4. A Braille írás - olvasás 3.5. A látássérültek szocio - professzionális integrációja 3.6. A látássérültek téri és időben való tájékozódása 4. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4.1. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre 4.2. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana 4.3. A mozgássérültek osztályozása

2

5. A BESZÉDHIBÁK 5.1. A logopédia szerepe és fontossága 5.2. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása 5.3. A beszédhibák tünettana 5.4. A beszédhibák terápiája 6. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6.1. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása 6.2. A viselkedés és magatartás - zavarok okai és formái 6.3. A viselkedés és magatartás - zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre 6.4. A viselkedés és magatartás - zavarok prevenciója, a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja

V. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI
A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK 1. Az elsődleges teljesítményzavarok 2. A másodlagos teljesítményzavarok 3. Az iskolai teljesítményzavarok formái B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. Félelem és szorongás 2. Fóbiák 3. Gyermekkori neurózisok 4. Autizmus 5. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) 6. Gyermekkori depresszió

VÁLASZTHATÓ/OPCIONÁLIS KÖNYVÉSZET

3

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1. A gyógypedagógia fogalma Világstatisztikák adatai szerint az átlagnépesség 3-5 %- a ,,fogyatékos”. Vakság, gyengénlátás, süketség, nagyothallás, beszédhiba, mozgássérülés és az értelmi fogyatékosság, mind olyan rendellenességek, melyek megnehezítik a személyiség harmonikus kibontakozását és az egyén társadalmi beilleszkedését. Korunk általános törekvése, hogy a különböző károsodás miatt hátrányos helyzetbe került emberek ne szigetelődjenek el, hanem megtalálják helyüket a családi, az iskolai, a munkahelyi és a társas közösségben. Beilleszkedésüket csak akkor tudjuk elősegíteni, ha ismerjük a fogyatékos ember személyiségét, valamint a fogyatékosságokból fakadó pszichés következményeket. A gyógypedagógia ehhez nyújt tudományos támpontokat, mivel: • A fogyatékos gyermekek pszichológiájával és terápiájával; • A tanulásban akadályozott gyermekek a pszichológiájával és felzárkóztatásával; • A beszédhibás gyerekek logopédiai terápiájával; • A nevelési nehézséget okozó gyermekek pszichológiájával és kezelésével foglalkozik. A gyógypedagógia megjelölésére a ,,gyógypedagógiai lélektan’’ mellett a különböző nyelvterületeken a ,,fogyatékos’’ vagy a ,,kivételes’’, vagy az ,, abnormális’’ gyermekek pszichológiája, a ,,speciális pszichológia’’, a ,,medikoszociális pszichopedagógia’’ kifejezéseket használják. 2. A gyógypedagógia forrástudományai: • A gyógypedagógiai pszichológia; • A pszichológia; • A pedagógia. 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében A gyógypedagógia határtudomány: • a pszichológia; • a pedagógia; • a szociológia; • az orvostudomány elemeit használja fel. 4. A gyógypedagógia munkaterülete A gyógypedagógia munkaterületének napjainkban már átfogóbb, tágabb az értelmezése. A korszerű felfogások szerint mindazokat idesorolhatjuk, akiknek testi-lelki fejlődését egyéni vagy társadalmi tényezők megzavarják, vagy tartósan gátolják. Hazánkban a gyógypedagógia területére azok tartoznak: • Akik fejlődésükben gátoltak; • Akik nem nevelhetők-oktathatók az általános, szokványos módszerekkel; • A fogyatékosok. A fogyatékos kifejezés sértő, bántó számukra. Ezért nemzetközi törekvés, hogy a ,, fogyatékos’’ helyett olyan elnevezést találjanak, amely nem a rendellenesség oldaláról jelöli a károsodott személyt, és amely kifejezés egyben elég tág, hogy mindazokra vonatkozzon, akik speciális oktatást-nevelést igényelnek. Ilyenformán használják:

• • • • • • • •

A ,, nehezen alkalmazkodó’’(inadaptált) kifejezést a francia nyelvterületeken; A ,,kivételes’’ (excepcionális) vagy ,,akadályozott’’ (handicapped) elnevezést az angol-amerikai nyelvterületen;

A ,, gyenge’’(infirmis), a ,,gátolt’’(behindert), az ,,eltérő’’, a ,,fejlődésében zavart’’ kifejezést a svájci és a német nyelvterületeken; A ,, különleges gondozást igénylő’’ elnevezést a cseh szakirodalomban; A ,, pszichoszociálisan rosszul alkalmazkodó’’ kifejezést a lengyelek; A ,, defektusos’’ vagy ,,anomáliás’’ elnevezéseket az orosz gyógypedagógiában; A ,, fogyatékos’’, ,,hibás’’, ,,rendellenes’’, ,,sérült’’, ,,károsodott’’, kifejezéseket a magyar és hazai nyelvterületen;

Próbálkoztak a fogyatékosok rövid körülírásával is, pl. a ,,gyógyító nevelést igénylők’’ vagy hosszabbal is, pl. a ,,speciális oktatási követelményeket igénylők’’(elevi cu cerinte eduvative speciale). Valójában egyik sem a legmegfelelőbb, egyik sem minden igényt kielégítő, ezért általában felváltva használjuk mindegyiket. 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: • Minél előbb felismerni, és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki sajátosságait; • Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt; • Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket, eljárásokat és terápiát; • Minél jobban kidolgozni, és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat;

4

mint pl. ezek sajátosságait kutatja és azt. az iskolába. ami a környezet részéről a harmonikus személyiségfejlődéshez szükséges: . amilyenek. hogy a társadalom elfogadja őket olyannak. milyen időpontban és milyen formában jelentkezhetnek a különböző rendellenességek • Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan: az iskoláskorú fogyatékosok gyógyító-nevelő oktatásának a problémáival foglalkozik. • Általános gyógypedagógia: a fogyatékosok pszichológiája és terápiája. most van kialakulóban. mely elismeri. Kutatja az általános fejlődési törvényszerűségek sajátos megnyilvánulási formáit az egyes fogyatékossági kategóriákban. • Gyógypedagógia szociálpszichológiai ágazata: a szociális gondozás problémáival foglalkozik. Ezek jellemzői: • • • • • • Céltudatosak: szándékossággal. mint a megfigyelés. hogy a gátolt fejlődés milyen változásokat okoz a személyiségben. Rendszeresek: a vizsgálati módszerek szempontjai meghatározott összefüggésben vannak egymással Objektívek: a vizsgált személy megnyilvánulásait elfogultság nélkül szemlélik. aki munkájával és magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalom életébe és önálló életvezetésre képes. mint pl. • A fejlődés tempójában. de sajátos körülmények között alkalmazva. A gyógypedagógia rendszere és ágai • Bevezetés a gyógypedagógiába: az általános kérdéseket határozza meg. módszere. a szociális magatartás és az alkalmazkodóképesség funkciói sérülnek. látási. a kitaszítottság. 7. Fejlődési zavar jelentkezhet: • A fejlődés összetevőiben. feladatai. szempontokat követnek. célja. • Analizátorok sérülése (periferiális ). Igen hosszú út vezetett a fogyatékosságok megítélésében addig a modern gondolatig. meghatározott cél érdekében irányulnak a megismerendő személyre. a munkába és a társadalomba való beilleszkedését.környezeti ártalmat okoz. mindannak a hiánya. kísérlet különböző módszerei. az élmények hiánya. a társadalom életébe való bekapcsolódásra. A biológiai és a környezeti tényezők sérülésének következményei csecsemőkorban és kisgyermekkorban a legsúlyosabbak. • Gyógypedagógiai gyermek-és fejlődéslélektan: azt kutatja. II. életév is. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI A gyógypedagógiai vizsgálati módszerek szokványos eljárások. az ingerszegény környezet. • Gyógypedagógia munkalélektana: a fogyatékosok speciális munkaalkalmassági vizsgálataival. Társadalmi meghatározás szerint normálisnak tekinthetünk mindenkit. Leggyakrabban az érzelmi élet. és a 9. a normálistól sajátosan eltérő lesz. 6.az elhanyagoltság. gátolt. beszédhiba vagy mozgászavar. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése A gyógypedagógia a személyiségfejlődés kérdéseit vizsgálja gyermek. intellektuális fejlődési zavarokhoz is vezetnek. a gazdasági nyomor. értelmi fogyatékosság.Megkönnyíteni a fogyatékosoknak a családba. 5 . akadályozott. Módszeresek: megszabott elveket. a nevelés hibái. Oktatásuk sajátos módszertani problémáit kutatja. és minden formájú: • orvosi. a gyógypedagógia fogalma. csökkent értékű fogyatékos embereknek is joguk van emberhez méltó életre. és a neurotikus tünetek mellett.és ifjúkorban. de érzékeny időpont az 5/6. arra. hogy az abnormális pszichéjű. sérült. az érzelmi nélkülözés. stb. • Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika: a sajátos vizsgálati módszereket. olyan rendellenes állapotok esetén. • szociális segítséget megadjon számukra. a hallási. speciális diagnosztikát és pszichoterápiát foglalja magába. A fogyatékosok lelki jelenségeivel foglalkozik. Fejlődési zavar keletkezhet: • Biológiai tényezők rendellenessége vagy sérülése esetén • Agyi károsodás (centrális ). pályaválasztási tanácsadásával és rehabilitációjának pszichológiai problémáival foglalkozik. hogy milyen rendellenességek találhatók a fogyatékosok fejlődésében. • Környezeti tényezők elégtelensége folytán . kikérdezés. Ezekben az esetekben a személyiségfejlődés zavart. Tudományosak: alapos szakmai felkészültséget igényelnek. • pedagógiai.

tárgyát képezhetik: a játék. • Az enyhe értelmi fogyatékos gyerek már együtt játszik a többiekkel. beszéd. • A súlyos értelmi fogyatékos gyerek alig. a gesztusok) annál jobban és gyakrabban eltérnek. mászás). de játéka sivár. de félénkség. nem minden esetben mutatnak zavart. az extraspekció más emberek viselkedésének a feltárására irányul. • A légkör ne legyen mesterséges. vagy egyáltalán nem tud megfelelően játszani a többiekkel. Az önmegfigyelés. a valósággal. • A megfigyelő közvetlenül részt vehet a tevékenységben (együtt játszik. • A speciális pszichoterápia. a rajzolás. játék folyamatában. • A mozgásfogyatékos gyerek is csak kevés játékban tud részt venni. a játékmódja a legjellemzőbb megnyilvánulása. fantáziátlan. • A süket gyerek játéka már kevésbé tér el az épek játékától. megfelelő rögzítési technika. hogy többféle játék között válogasson. • A vizsgált körülmények kapcsolatban legyenek a gyerek élethelyzetével. megunja. félrevonul. • Naplók. • Közvetlen kifejező jelenségek: arckifejezés. rajzol). A süketeké: a beszéd hiányában. az arcjáték. testalkat. rakosgatja. • Csak kívülállóként figyel és rögzíti a lényeges megfigyeléseket. A JÁTÉK MEGFIGYELÉSE Minden gyereknek. Lehetőséget adunk rá. földre dobja. A helyes megfigyelés feltételei: • Jó szaktudás. de náluk is halláshiány okozta egyoldalúság tapasztalható. • A mozgásfogyatékosoké: a kellő tájékozottság hiányában. vagy ami fantáziát kíván.A gyógypedagógiai vizsgálat diagnózison alapul: • A gyógypedagógiai fejlődés prognózisa. lelkesedik. vagy csoportos játékban. az írás. ekkor fedi fel legőszintébben. a játéka. apró mozgások összerendezettségében (mint a beszéd. gyakorlat. A fogyatékos gyermekek játékának jellemzői: • A fogyatékos gyerek játéka egyoldalúan fejlett. a visszahúzódás jellemzi a többiek csúfolódása miatt. a vizsgált személy ne érezze.. vagy éppen hozzá sem nyúl. elmarad kortársai játékszínvonala mögött. • Hang és videofelvételek. Beilleszkedik-e a játszó gyermekek közösségébe: vezető akar lenni. meddig játszik a játékkal. rajzok és egyéb alkotások. épnek és sérültnek egyaránt. II. stb. ez sérült személyiségeknél kevés megbízható anyagot nyújt: • • • A korán megvakultak önmegfigyelése szegényes: a látható világ ismeretének hiányában. B. futás. a beszéd. ez a terület is beszűkült számára. Játszás ideje alatt megfigyeljük és lejegyezzük: • Milyen játék érdekli: közös vagy egyéni. önéletrajzok. • A beszédhibás gyerek játéka tér el legkevésbé. hangadó. • A finom. A gyógypedagógia vizsgálati módszerei: I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái: A. A megfigyelés módozatai: I. ekkor legönfeledtebb. nem érdekli. Az értelmi fogyatékosoké: a kellő ítélőképesség és a megfigyelőképesség pontossága hiányában. A MOZGÁS MEGFIGYELÉSE A fogyatékosok mozgásukban is eltérnek az épektől: • A durva mozgások terén (mint járás. levelek. kész játék érdekli. betartja-e a szabályokat vagy csal. jellemzések. lehiggad. családi körben. csendes. írás. a játékot a szájába veszi. az introspekció. • Történjen az óvodában/iskolában (órán vagy szüneten). A mozgás megfigyelésének tárgya lehet: • 6 . • A gyógypedagógiai tanácsadás. a mozgás. hogy őt most . belemerül. legnyíltabban magát. • Hogyan viselkedik a játék folyamán: felbátorodik. A mások megfigyelése. kezdeményező vagy végrehajtó típus. A gyereket vagy egyénileg vizsgáljuk. a viselkedés. elmarad az ép gyerek játéktevékenységétől: a vak gyermek nagyon korlátozott játékában. cselekedetek. kiértékelési tapasztalat szükséges.megfigyelik’’.

rendetlen. A BESZÉD MEGFIGYELÉSE A gondolkodás szóbeli kifejezésének. 3. ritmus. pantomimika. szinte az érthetetlenségig. 7 . • A nyelvtani helyessége. 2. • A hangsúly. vagyis az. beszéd. • A beszéd érthetősége. változatos-e. arctorzulások. testrészek aránya. fut. jelentéktelen. artikulálatlan. • A megjelenése: rokonszenves. primitív. • A vegetatív megnyilvánulások: elpirulás. grimaszol. A beszéd hibáinak vizsgálata. sivár. fordulatos-e. formailag azonban gyakran fegyelmezett. agresszív. Az írás és a rajz: könnyedén vagy nehézkesen fogja ceruzát. Az arcjáték és a taglejtések: túl mozgékony. • A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN HASZNÁLT MÁS MÓDSZEREK: A kérdőíves eljárás. A beszéd és olvasás: tempó. tisztasága. tartózkodó. • Az értelmi fogyatékosok beszéde a pöszeség legkülönbözőbb változatait és fokait mutatja. hanem csak a tényeket rögzítsük. ízléses. túl élénk. egyszerű. izzadás. • A beszédmegértés foka. fegyelmezetlen. hogyan lehet a vizsgált gyermekkel kapcsolatot teremteni. 1. lendületesen vagy megtorpanásokkal ír. elhanyagolt ruházatú. mivel a látás nem tudja ellenőrizni a beszédszervek mozgását. görcsös megtorpanások. A kóros tünetek: bénult-e valamelyik testrésze. • A cselekedeteinek modora.az enyhe értelmi fogyatékosok beszédére pedig csak a beszéd fejletlensége és pontatlansága jellemző. • A beszéd fejlődési menete. jár. kellemes. mimika.a „visszhang” beszéd (echolália). A beszéd tartalmi vizsgálata: • A gondolat szóbeli kifejezése gazdag-e. III: A VISELKEDÉS MEGFIGYELÉSE A fogyatékos gyerek viselkedésének leírásához hozzátartozik: • A külső megjelenés: testalkat. tiszta. haj. sőt az artikulálatlan hangokig: . • A mozgásfogyatékosok közül a cerebrális bénultak beszédére jellemző a ritmustalanság. stb. . • Eredeti-e. • A beszédtempó. stb. vagy gondos. esetleg megkésettsége. magas vagy mély hangú. erős fintorok. A fogyatékosok megfigyelésénél és vizsgálatánál rendkívül fontos a gyerek kontaktus . A beszéd alaki vizsgálata: • A hangok kiejtésének tisztasága. a „gramofon ”beszéd változatait az oligofrénia súlyosabb formáiban. szaggatott. hadarás. Ne következtetéseket vonjunk le. orrhangzós. • A vakok beszéde tartalmilag fejlettnek tetsző. • A gyerek verbális kommunikációs készsége. • Konkrét. milyen a karok és lábak mozgásainak összerendezettsége.• • • • • A helyváltoztató mozgások: hogy ül. A beszédhibák a fogyatékosság sajátosságai szerint változnak: • A süket azonnal felismerhető monoton. mert alkalmas az intelligencia fejlettségi fokának és formájának. A leírásukban objektivitásra kell törekedni. piszkos. görcsösség. IV. stb. hogyan jár lépcsőn le és föl. ugrik.készsége. agrammatikus beszédéről. • A gesztusok. 4. sírós. stb. arcberendezés. stb. szegényes. • A kifejezőképesség milyensége. sőt az egész személyiség alacsony vagy magas strukturáltságának a megítélésére. A beszéd megfigyelésének és vizsgálatának szempontjai: • A beszéd kezdete. sematikus. • Legfeltűnőbb jellegzetességei még a zöngés-zöngétlen hangok elvesztése és a ritmus zavarai. • A beszédszervek épsége. hangsúly. ruházat. Beszédhibát náluk is találunk. függetlenül a vizsgált személy rokonszenvességétől vagy ellenszenvességétől. a beszédnek a fejlettségét azért vizsgáljuk.

• A sajátos nevelés hatékonysága. az akadályozottság. hogy az átlagos neveléstől eltérve.  A gyógypedagógia leggyakoribb sajátos módszerei. • Az olvasáspróba és íráspróba. oktatható eredményesen.  Az exploráció (a jelen helyzet feltárása). módszer. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA  A fogyatékos. éppen a sajátossá válásának mértékétől függ. 8 . a legmegfelelőbb nevelési-oktatási forma biztosítása. általános iskolai neveléshez viszonyítva jellemzi a gyereket. • A tervszerű.  A környezettanulmány (a társadalmi-kulturális környezeti tényezők). • A sajátos nevelés funkciója éppen az. • Az egyéni foglalkozás előtérbe kerülése. A gyógypedagógiai intézmények oktató-nevelő munkája intézménytípusonként különböző sajátosságokat mutat. a fejlődési prognózis felmérése. • • Érzelmi jellegű vizsgálatok: a neurózis fokát mérő frusztrációs tesztek.  A panasz felvétele (a gyerek problémái). örök érvényességű kritériumok. • A hibás készség és szokásrendszerek lebontása.A klinikai beszélgetés módszere.  A számfogalmi fejlettség és számtani gondolkodás felmérése.  Beszédértés és beszédfejlettségi próbák. eljárásai: • Az átlagos nevelés ütemének lelassítása. hangulati és jellemvonások megismerésére. az lehet valóban oktathatatlan. eljárásaival oktatható is.  Az értelmi fejlettség vagy fogyatékosság felmérésére. III. tervezettebb. • A próbamódszerek. • A kísérlet: behatóbb.  Személyiségtesztek. a nevelt különleges nevelési adottságaihoz igazodva. tesztek:  Emlékezetvizsgálati próbák  Figyelemvizsgálati próbák. sérült gyerekek közül azok kerülnek gyógypedagógiai nevelésre. • A sajátos készség és szokásrendszerek kiépítése. de lehet a speciális nevelés módszereivel. a kudarchelyzet. • A kikérdezési eljárások:  A személyi adatok felvétele. • A pedagógiai vizsgálat:  A gyerek tudásszintjének a felmérése és életkori szintjéhez való viszonyítása.  Kisgyermek fejlődési tesztek. • • • Az átlagos nevelés sikertelennek bizonyul. Az átlagos nevelés eredménytelensége. • A rajzvizsgálat:  A gyerek rajzkészségének felmérése. irányított hatások körének a bővítés. Ebből következően: • A sajátos nevelésnek nincs általános alapformája. A sajátos nevelés eredményes lehet.  A feladat-megoldási készség vizsgálata.  Az anamnézis (a kórelőzmény adatai). nincs általában gyógypedagógiai eljárás. Aki az átlagos neveléssel nem nevelhető.  Általános intelligencia tesztek. a korlátozottság csak az átlagos. sajátos módon oldja meg feladatait. Következtetés: A gyógypedagógiai differenciáldiagnosztika célja a fogyatékosság formájának és mértékének a megállapítása.  A diszlexia és diszgráfia veszélyeztetettség felmérésére. A speciális nevelés körébe tartozó pszichikai állapot és az oktathatatlanság közötti határvonal megállapításához nincsenek általános érvényű. pontosabb. aktívabb megfigyelés.  Érzelmi. akiknél: A nevelhetőség feltételei módosultak.

ugyanis a társadalmi elvárások társadalmanként. debilitás.• A személyiségtorzulások kiigazítás. • Az értelmi fogyatékosság meghatározása: (Rene Zazzo). mely az értelmi akadályozott szinonimája. értelmi szubnormalitás stb. mongoloizmus. de ez utóbbi megtévesztő lehet. A kromoszóma-rendellenességek közül a legismertebb a Down-szindróma (a rendellenesség a 21-es kromoszómapárnál keletkezik). B. A debilitás az értelmi fogyatékosság legenyhébb formája. Az öröklött tényezők közül leggyakrabban a kromoszóma rendellenességekkel találkozunk. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1. A. attól függően. fejük kicsi. posztnatális: az első három év és a későbbi életszakaszok). logopédus. pszichológus. prenatális szakasz: a magzati fejlődés idején. fizikai sajátosságait. munkájának az összehangolását a sikeres rehabilitáció érdekében.valamint a tevékenység optimalizálásához kibontakoztatható lehetőségeiket.oligofrénia” és . FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI 1. • Mekkora volt a kiterjedése. magatartás-szabályozásra van szükségük. béta. életkoronként változnak. gamma).melyek figyelembe veszik a személyek pszichológiai.7 %-ának az intelligencia hányadosa 70 alatti. a módosult nevelhetőség. A fogyatékos gyermekek személyiségfejlődését vizsgáló újabb kutatások tapasztalatai egyre inkább felhívják a figyelmet arra.2. Ezek közül az értelmi fogyatékos kifejezést fogjuk használni. különböző torzulások jelentkeznek. gyógypedagógus. Például: hidrocephália. gyógytornász. hogy visszaállhat a normális állapot. 1. Ez a sajátos nevelésre való ráutaltság teszi szükségessé a különböző szakemberek: orvos. testi-lelki állapotukat figyelembe vevő intézkedésekre. hogy a fejlődés folyamatában • Mikor következett be a károsodás. A megfelelési képtelenséget biológiai (normális és patológiás) tényezők határozzák meg. ami viszont befolyásolja a gyerek személyiségét. ezen kívül pedig súlyos értelmi fogyatékosok. • A technikai segédeszközök alkalmazása. feloszthatóak öröklött. hanem az élet több területén is sajátos bánásmódra. közgazdász. sérült. lelkész. értelmi elégtelenség. genetikai és szerzett tényezőkre. stb. „hátrány” kifejezések ugyanis azt sugallják. • • • Ezért a sajátos nevelés alanyainak általában nem csak a nevelési helyzetben. Az a mód. mely szükségesé teszi a speciális intézkedéseket. hogy a károsító tényező mikor hat a szervezetre a következő periódusokat különítjük el: 1.. kihat a szülő viselkedésére. . Bármilyen fogyatékosságról is legyen szó. mivel nem fejezi ki kellőképpen a fogyatékosság súlyossági fokát. általában együtt jár a környezethez való alkalmazkodási készség megváltozásával. perinatális: a szülés közben illetve a szülés utáni néhány nap). Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. A „késés”. fogyatékos gyerekük van. Az intelligencia-tesztek kimutatják. hogy a gyermekek fejlődésében milyen nagy szerepe van szüleik feléjük irányuló magatartásának. Attól függően.1. • Az agykéreg szintjén jelentkező fejlődési zavar. az idegrendszeri sérülést hangsúlyozzák. jogász. 2. amikor az egyén a társadalmi elvárásoknak képtelen megfelelni. szociális gondozó. hogy egyes területeken a gyermekpopuláció 5 . a Down szindróma egyik oka lehet az anya előrehaladott életkora a terhesség idején.gyermekkori encephalopátia” kifejezések pedig inkább orvosi jellegűek. Ezért a szülővel való törődés és a szülővel való együttműködés szerves részét kell képezze a rehabilitációs munkának IV. Az értelmi fogyatékosság fogalma Az értelmi fogyatékosságot is sokféle kifejezéssel illetik. alfa. akiknek anyja nagy adag sugarat kapott (Hirosimára és Nagasakira dobott atombomba).különböző rehabilitációs.. A kromoszóma-rendellenességek következménye a genetikai egyensúly hiánya. oligofrénia. Például azok a gyermekek.nevelési programok kidolgozása. Az . sajátos fizikumúak: végtagjaik hosszúak. ahogyan a szülők feldolgozzák magukban azt az élményt. 3. 9 . A leggyakrabban előfordulók közül megemlíthető az értelmi sérülés. Ez a megfelelési képtelenség azonban relatív. hogy mikor és milyen környezeti feltételek között hatnak a szervezetre. . a szociális szakmai integráció megvalósításához szükséges: . hogy rendellenes. Az értelmi fogyatékosság kialakulásához tehát vezethetnek: Prenatális tényezők: • A sugárzások (röntgen. A szerzett tényezők: Az értelmi fogyatékosság súlyossága attól függ. • A károsító tényező hatása mennyire volt agresszív. A károsító tényezők.  A sajátos nevelésre való ráutaltság. gyermekkori encephalopátia. melyek hatásai mai ismereteink szerint irreverzibilisek.

• Az V. emotív. • A határintelligenciájú gyermekek a feladatokat csak bizonyos komplexitási és absztrakciós szintig tudják megoldani. • Az iskolai tanterveket mindig adaptálnunk kell a lehetőségeikhez. diszgráfia. akiknek IQ-ja 80-8590. Az iskolai integráció során figyelembe kell vennünk az alábbi követelményeket: • A sérült gyermekeknek egyéni bánásmódra van szükségük. • A téri strukturálás szempontjából hiányzik náluk a vizuo-motoros koordináció. vitaminhiány. • A fertőző. osztálytól kezdve oktatásukban a gyakorlati készségek és a szociális kompetencia fejlesztése válik hangsúlyossá. megjelenhet az erőfeszítéssel szembeni negatív attitűd. vírusos sárgaság). reakcióik sokszor kiszámíthatatlanok. • A gyógyszerek (citosztatikumok. • Az integráció szintjét. mely feszültséghez és ellenkezéshez vezet. hiányosak. • Oltások (himlő ellen). nagyság. gátlásos. diszkalkulia). melyek hatással vannak az agy működésére (skarlát. • Nem megfelelő táplálkozás. • A gyermek érzelmi életének sivárságaga kihat értelmi és pszichés fejlődésére. képtelenek a forma.3. • Gondolatmenetük zavart. nehézfémek sói: nikkel. X. • Koponyasérülések és agyi traumák. melyet tesztekkel lehet mérni. • Szociális és érzelmi téren éretlenek. Gyakorlatilag ez az övezet a normalitás és az értelmi fogyatékosság között helyezkedik el. Az értelmi fogyatékosság osztályozása Az értelmi fogyatékosságot leggyakrabban az intelligencia-szint (IQ) és a fejlődési hányados alapján osztályozzuk. • Akut vagy krónikus mérgezések (ólom.Az erős pszichés sokk változásokat hoz létre a csírasejtekben • A cukorbetegség a petesejtek sorvadását és nemi funkciózavarokat okozhat. • Fizikai traumák. arányok és téri irányok betartására. • Ennek következtében gyakran iskolai kudarcot élnek meg. melyek a szülés alatt következnek be): • Fogós szülés. • Fertőző betegségek. sugárzás. szénmonoxid. illetve VI. vírusos betegségek (rózsahimlő. főleg a grafo-motoros feladatokban ütköznek nehézségbe. • A fizikai. szégyenlős. • A kommunikációs viselkedést. tápanyag-hiány). Ezek a gyermekek speciális módszerekkel fejleszthetők. A tanulás terén elkülöníthetünk néhány sajátosságot. cink. himlő. A) Határ-intelligencia A normalitás és az értelmi fogyatékosság között van egy sajátos kategória. alkohol). kábítószerek) a petesejt pusztulásához vagy genetikai mutációkhoz vezetnek. antidepresszánsok. kémiai tényezők (atomsugárzás. • A határintelligenciájú személyek tevékenysége sokszor kudarcba fullad. visszahúzódó. olvasás. kudarckerülővé teszi a személyt. • Oxigénhiányos állapot bekövetkezése hosszantartó. kobalt. kiegyensúlyozatlan. Felmérjük • Az adaptációs képességeket. A határintelligencia fogalma viszonylag új keletű. 1. mely a kapcsolatteremtés eszköze. tífusz. melyeket a pedagógus nem tud kiküszöbölni a normál osztályban hagyományosan folyó fejlesztéssel. számolás megtanulásában (diszlexia. • A köldökzsinór általi fulladás stb. • Az anya progresszív betegsége (TBC. nehéz szülés alatt. és sikeresen integrálhatóak az általános iskolába. megközelíthetik a normális pszichés fejlődésmenetet. TBC. ólommérgezés). gondolkodási folyamataik lelassultak. melyek végül is viselkedészavarok megjelenésében csúcsosodnak ki. az izoláltság és a frusztráció. melyek alapján a határintelligencia könnyen azonosítható: • Ezeknek a gyermeknek komoly nehézségeik vannak az írás. malária. Perinatális tényezők (főleg olyan balesetekre vonatkoznak. mely az igényszint csökkenését eredményezi.). • Lehetnek olyan funkciózavaraik. nem indokoltak. Posztnatális tényezők: • Az agyat támadó fertőző betegségek (agyhártya és agyvelőgyulladás. higany. • Az alkalmazott módszereket. a határintelligenciájúak csoportja.). többségük hiperaktív. szakmai közösségbe és képes • 10 . nehézségeik vannak a másokkal való kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. gátoltak. Az adaptációs periódus leteltével a határintelligenciájú gyermek elég jól beilleszkedik az iskolai.

a rugalmasság hiánya jellemző.enyhe. A motricitás zavara főleg a következő területeken nyilvánvaló: a mozgások sebessége. Emlékezetüknek egy másik sajátossága a megbízhatóság hiánya (felidézéskor betoldhatnak idegen elemeket. annál nehezítettebb a mozgás is. Ez a térbeli tájékozódás illetve a tárgyak közötti relációk megállapításának zavarát vonja maga után. Az enyhe értelmi fogyatékosok másik jellemzője a percepciós tér beszűkülése (adott időegységen belül kevesebb számú elemet észlelnek. percepciójuk hiányos. A pszichés fejlődés összes nehézsége ellenére a kommunikációs képesség megfelelő nevelési környezetben fejleszthető. A debilis nevelhető. pontossága (főleg a finommozgások). megközelítheti az épek szintjét. vagyis könnyebben észlelik a periférián levő elemeket vagy azokat. hogy a különböző elemeket nehezen társítja egy adott témához. A gyakorlási lehetőségek biztosításával a motricitás érezhetően javítható. hasonló tapasztalatból származnak).elboldogulni az életben. A debilisek pszichikus tevékenységének jellemzői: • Észlelés Az enyhe értelmi fogyatékosok nehézségbe ütköznek az elemzésben és szintézisben. • Motricitás Minél súlyosabb az értelmi fogyatékosság. . A hangsúlyt. 3 éves kor körül kezdődik (az ép gyermeknél másfél éves korban). a relációs szavak.középsúlyos és . A debilitás az intelligencia fejlődésének elégtelenségéből származó hiányállapot. Az enyhe értelmi fogyatékos könnyebben megállapítja a különbségeket. formáját illetve az anyag minőségét. Nehezebben észlelik a tárgyak súlyát. az épek és a köztük lévő különbségek gyakorlatilag eltörpülnek. B) Enyhe értelmi akadályozottság Az IQ 50-85 közötti. Az enyhe értelmi fogyatékosok első szavai 2 éves (az ép gyermeknél 1 éves korban) kor körül jelennek meg. zavaros. eltér a kitűzött céltól. melyek egy korábbi. a mozgásutánzás (mely nehezíti a legtöbb jártasság kialakulását). Amint nehézségbe ütközik. Szókincsüket a főnevek uralják. • Akarat Az akarati tevékenység minden vonatkozása sérült: Az enyhe értelmi fogyatékos céljait pillanatnyi szükségletei. A debilis gyermekek szókincse sokkal szegényesebb. amelyek pontosan körülhatároltak vagy színesek. hanem azonnal hozzáfog a tevékenységhez. A debilis nem rendszerezi a bevésendő anyagot. Az emlékezetükre jellemző a bevésés és a felidézés merevsége. • Emlékezet A bevésés nem eléggé akaratlagos. • Érzelmi megnyilvánulások 11 . hanem reproduktív. jelzők. nem figyel oda azokra elejétől a végéig. • Gondolkodás Az enyhe értelmi fogyatékos gondolkodására és percepciójára a merevség. az igék száma kevés. metaforákat és jelzőket.Gondolkodására az elsajátító funkciók túlsúlya jellemző. Az értelmi fogyatékos nem várja meg az utasításokat. Egyes részletek elfedik a többit. képek részleteit képtelenek megkülönböztetni. amelyből a tárgy készült. viszont a debilis soha nem lesz teljes mértékben felelős tetteiért. (az iskoláskorú enyhe értelmi fogyatékos érzelmi megnyilvánulásai az ép óvodásokéra hasonlít). Tehát gondolkodása nem kreatív. a felidézést nehezíti. A mentális kor függ a fogyatékosság súlyosságától. viselkedéséért. mint az ép intellektusúaké. Az enyhe értelmi fogyatékosokra az épeknél nagyobb százalékban jellemző a balkezesség vagy a kétkezesség. ez a jellemző nagyobb életkorban is fennmarad. képes mentális korának megfelelő iskolai teljesítményre. Gyakori a negativizmus. A tevékenység kivitelezésének nehézségei adódhatnak emlékezeti vagy figyelmi zavaraiból is. • Beszéd. Hiányoznak az elvont fogalmak. amit a központi idegrendszer munkaképességének csökkenése vált ki • Viselkedés Az enyhe értelmi fogyatékos tevékenységére elsősorban az éretlenség jellemző. Az észlelt tárgyak. általában nyelvtani szerkezete hibás (hiányzik az alany és állítmány közti személy és szám szerinti egyeztetés. hanglejtést és beszédritmust is hibásan használják.súlyos debilist. mely lehetővé teszi a szociális autonómiát. az izomerő szabályozása stb. hiányozhat az állítmány vagy az alany). Az összefüggő beszéd 4 éves kor körül jelenik meg (az épeknél másfél éves korban). a nagyságfogalom. A megértés nehezebb. A fogyatékosság súlyossága alapján elkülönítünk három kategóriát: . Az összetett mondat kevesebb szóból áll. mint a normális személyek). mely a tárgyak manipulálását nehezíti. és valamilyen könnyebb tevékenységbe fog. nehezen értik meg és ritkán. mivel az új információkat nehezen kapcsolja össze a már ismertekkel. mely a transzfer megvalósításának nehézségeit vonja maga után. hibásan használják a hasonlatokat. és érdeklődése határozza meg. mint a hasonlóságokat. nyelv A debilis gyerek beszédfejlődése minden szempontból megkésett. mely a 7-12 éves kori normál: fejlődésmenetnek felel meg. A mondatok használata kb.

Keresi a környezetének az elfogadását. nagyon erős reakciókat produkálnak az elhagyásos helyzetben. Sok szülő nem is tudja elviselni ezt a terhet és ezért képtelen a fogyatékos gyerek elfogadására. • Gondolkodás Konkrét és helyzetfüggő marad. Az izgatott diszharmonikus debilisre jellemző mindaz. melyet nem tudnak uralni és kontrollálni. Binet (1975) írta le. • Beszéd. összetörhet tárgyakat vagy saját magát. Az érzelmek feletti ellenőrzés hiánya bonyolítja a környezetével való kapcsolatát. gyakran ellenséges reakcióik vannak. naivitás. méhész stb. • Viselkedés Nagyfokú biztonság igényük van. gondolkodási műveleteik pedig a 7 éves normálisan fejlődő gyerekével egyenértékűek. dülledt szemgolyók).). Nem képesek megérteni a téri relációkat. állatgondozó. asszimetriái (távol ülő szemek. Buta A. Nem képesek elsajátítani a nyelvtani szerkezetek helyes használatát. Nagyon sok bizarr viselkedésük valójában csak bizonytalansági. általában a jobb intellektusúak körébe tartozik. befolyásolhatóság és nagyfokú hiszékenység jellemző. • Családi és szocio-professzionális integráció Fogyatékos gyermek születése és jelenléte nagy megpróbáltatás a család számára. szabó. cukrász. az egyetlen kapcsolati tapasztalat. Oktatásuk és nevelésük kisegítő iskolában. érdeklődéshiány. nem sajátítják el a számfogalmat. • Érzelmek. A hevesség a dührohamig fokozódhat. ha a szülők attitűdje megfelelő. főleg a koponya és arc deformáltsága. képes megtanulni valamilyen mesterséget és azt normális körülmények között űzni. melyre viselkedészavarok. • Tevékenység Mindig nagyon éretlen és labilis. b. olvasást. A megnyilvánulási forma alapján további alcsoportokat különíthetünk el: Az instabil diszharmonikus debilis. merevséggel. A harmonikus debilis dolgos. Klinikai csoportosítás Klinikai szempontból a debilitás a következőképpen csoportosítható: a. nyúlajak. akiknek bűntudatuk van gyermekükkel szemben. hiányzik a tudatos kontroll. ebből is következik infantilizmusuk. ezért képtelenek megfelelő érzelmi kapcsolatot létesíteni másokkal vagy korcsoportjukkal. Az az értelmi fogyatékosság az iskolai teljesítmény. a beszédérthetőség csökkentett. és elkeseredetten keresik a helyzetből való kilépés lehetőségeit. a szülőkép az egyetlen viszonyítási kép. eltorzult fülek. A butára az értelmi képességek patológiás állapota jellemző. kudarckerülő reakció vagy a harag kifejeződése Érzelmi életük gyerekes. Diszharmonikus debilis. egyes esetekben akár az általános iskolában is történhet. ahol elsajátítják az írást. Olyan szülők is vannak. Kialakulhat náluk az obszesszív viselkedés. kóros hazudozó. mint az intelligencia alacsony szintjét. Az enyhe értelmi fogyatékos képes elsajátítani valamilyen egyszerűbb szakmát (asztalos. szert tesznek alapvető matematikai ismeretekre. Gyakran kerül eufórikus állapotba. Vannak azonban olyan enyhe értelmi fogyatékosok.Az érzelmi reakcióik sokszor sokkal hevesebbek. Harmonikus debilis.7 éves kornak felel meg. a mechanikus problémamegoldás jellemző rájuk. máskor apatikusak vagy éppen ingerültek. hogy érzelmi reakciói eltúlzottak és kiszámíthatatlanok. ezért beszédük agrammatikus. mely a normális fejlődésmenetű 3 . mozdulatai esetlenek. a jóváhagyását. nyelv Beszédük tökéletlen. de nagyon kíváncsi. az ismeretszerzés terén nyilvánul meg. Az öröm is átcsaphat náluk nevetési görcsbe. önző. felelősnek érzik magukat. A diszharmonikus debilisre főleg érzelmi és viselkedészavarok jellemzőek. képes beilleszkedni a családba. c. A maximális fejlettségi szintjük a fogalmi gondolkodást éri el. érzékeny a kritikára. ami az instabil csoportra. figyelni. agresszívvé válhat a környezetében levőkkel. és környezetük érzelmileg támogatja őket. mely megnehezíti szociális integrációjukat. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek mégis. Az emotív diszharmonikus debilist az különbözteti meg az instabiltól. Erre a kategóriára jellemzőek a szomatikus malformációk. építő. de náluk az értelmi fogyatékosság súlyosabb és állandó motoros nyugtalansággal párosul. folyton beszél és hiányzik belőle a valódi érdeklődés.Vielkedésük érzelmeik által meghatározott. adaptációs nehézségei vannak. amikor a gyermek fejlődésének megkésettsége szembetűnő. képes alkalmazkodni környezetéhez. hangsúlyozott apátiával. Ilyenkor az értelmi fogyatékosság uralja a személyiséget. akikre az elmosódott érzelmek jellemzőek. szófogadó. Nem tud különálló mozgásokat végrehajtani (például képtelen kacsintani). ha folyamatosan igyekeznek. A hullámzó lelkiállapot jellemző általában rájuk: olykor eufórikusak. 12 . különféle magyarázatokat keresnek erre. mint amennyire a helyzet indokolná. darabosak. Még akkor is. C) A középsúlyos értelmi akadályozottság-imbecillitás Az IQ 20-50 közötti. amikor az értelmi sérüléshez érzelmi zavarok is társulnak. A szókincsük köznapi szavakra korlátozódik. Az emlékezeti teljesítménye megfelelő. aki nem képes koncentrálni. farkastorok. Az ilyen személyek azonban sikeresek is lehetnek. labilitással és alkalmazkodási nehézségekkel párosulva. folyton izgatott. • Motricitás Fejletlen és kevéssé differenciált. kiejtészavarok jellemzik.

Aki nem teljesen idióta mutat bizonyos érzelmeket a környezete iránt. hidrocephália. lopni vagy szexuálisan. • Külalak Jellemzők rájuk a koponya-deformitások. A legtöbben nem tanulnak meg írni. Nyakuk rövid.például a cicák Raphaellója .Zene . hiányoznak a pofacsontok és a szemkörüli kiemelkedések. nem tud az esetleges veszélyek ellen védekezni. füleik kicsik. arcuk kerek. • Szemük oldalt-ülő. távol ülő szemek. • A mongoloid gyermekek lassúak. . fogrendellenességek. A nagyon súlyos értelmi akadályozott ösztönvilágban él. passzívak. de átválthatnak auto. mikrocephália. A kiegyensúlyozott középsúlyos fogyatékosok képesek az elemi szociális elvárásoknak megfelelni. • Emlékezet Bizonyos esetekben azonban akár kivételesen jó memóriájuk lehet. lapos. szagokat.4. Képtelen az önvezérlésre. • Pszichomotoros labilitás jellemző rájuk. és ez lehetővé teszi motoros és vegetatív funkcióinak tréningjét. mellkasuk széles.vagy hetero-agresszivitásba is..az értelmi fogyatékosság és . és állandóan félig nyitva van. A beszédben nem képes egy szótagú szavaknál egyebet elsajátítani.akik nagyon gyorsan (a számítógépet túlszárnyalva) tudnak fejben. apatikusak. összeadni. dülöngélés. Átlagéletkoruk 19 év. A középsúlyos értelmi fogyatékosok nevelésének fő céljai a képességfejlesztés illetve a szociális készségek alakítása.akit egész Európában ismertek . kivonni. • Kezük kicsi. tömpék és szétállóak. D) A súlyos értelemi akadályozottság (idiotizmus). A nagyon súlyos értelmi fogyatékos gyermek jelenléte a családban mélyen érinti annak stabilitását. szorozni vagy osztani. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák A Down szindróma Ezt a szindrómát Langdon Down írta le 1866-ban és három fő jellemzője: . mely lehetővé teszi valamilyen egyszerű produktív tevékenység végzését és a munkaközösségbe való beilleszkedést. rövid ideig képes koncentrálni. karjuk rövid. Lábuk és lábujjaik rövidek.idiot savant”-nak is nevezik vagy bámulatos imbecillisnek. és a társadalommal való kapcsolatát. akiknek különleges képességei a következő területeken nyilvánulnak meg: . Ez megnehezíti nevelésüket.Számolás . amikor valami iránt érdeklődik. mely ugyanakkor az értelmi fejlődésben diszharmóniát is okoz (például képesek több-száz sort megjegyezni egyszeri elolvasás vagy meghallgatás alapján).a kromoszóma rendellenesség. mely “bohóc-arcúvá” teszi őket. a normális fejlődésben a három éves kor alattinak felel meg. Az IQ 20-25 közötti.nagyon könnyen differenciálják a különböző illatokat. ujjaik laposak. Amikor a család nem képes megbirkózni a sérült gyermek nevelésével és nincsenek meg ennek anyagi feltételei sem. romlékonyak. Megnyilvánulásai is primitívek: egyszerű himbálózás. egyenlőtlenek. • Felfogóképességük korlátozott.• Figyelem Instabilitás jellemzi.Rajz . • Szociális integráció A pszichés fejlődés függvényében valósul meg. mechanikus emlékezetük és a beszéd fejlődése jelentősen megkésett. . 13 . asszimetrikusak. A bámulatos középsúlyos értelmi fogyatékosok csoportjába tartoznak még azok is. rajzaik primitívek és inesztetikusak. olyankor is. A fertőzésekre való különös érzékenységük magyarázza korai elhalálozásuk gyakoriságát. • Szociális és családi beilleszkedés A súlyos fogyatékos képtelen a kapcsolatai irányítására. szájuk kicsi. • Érzelmi életük Primitív ösztöneikhez. fogaik szabálytalanok. másoknak azonban pszichopátiás megnyilvánulásaik lehetnek. Arcuk és orruk hegye piros. Képesek órákig egyhelyben ülni. ezért folyamatosan segítségre és felügyeletre szorul. grimaszolás és hirtelen keletkező motoros impulzusok. • A beszéd A beszédnek csak nagyon egyszerű formáját sajátítják el. • Figyelmük életkoruktól függetlenül ingadozó.Bámulatos szaglóérzékkel rendelkezők . általában szelídek. Ez utóbbiak impulzivitásuk és az ítélőképesség hiánya miatt képesek akár gyilkolni. az ilyen hipermnéziás személyeket . hátgerincferdülések. A szociális integráció szempontjából elkülöníthető a teljes és a részleges idiotizmus.hallás után képesek hosszú és bonyolult dallamok visszaadására . bántalmazni másokat.a sajátos fizikum. nem differenciált. akkor a legjobb megoldás a gyermek speciális intézetben való elhelyezése. nyelvük nagy. mozgásuk monoton. míg a középsúlyos értelmi fogyatékosoké 26 év. Mindezek mellett megtaníthatók az elemi önkiszolgálásra és egyszerű munkavégzésre felügyelet mellett. a testhez és az erogén zónákhoz való nárcisztikus ragaszkodáshoz kötött. melyek szükségessé teszik intézeti elhelyezésüket. • A Down szindrómás személyek feje kicsi. 1. • Motricitás A pszichomotoros struktúra egyszerű.

Jelenleg hazánkban nagyothallók és süketek számára óvodák. a hallásveszteség bekövetkezésének ideje és súlyossága (süket. alultápláltság. csak sztereotípiák elsajátítására képesek. süketbeszélő.3. zajártalom. nagyon ritkán az enyhe értelmi fogyatékosságok közé sorolhatóak. a beszédet korrigálja. igénylik a figyelmet és a szeretetet. hallássérültek kísérleti lélektana. • Emlékezetük elsősorban mechanikus és a bevésés rövid távú. 2.E fogyatékosságtípus tanulmányozásával.Megpróbál olyan hatékony módszereket és technikákat kidolgozni. általános és szakiskolák valamint technikumok működnek.1. . mivel a 21. járványok. a felidézés nehéz. óvodáskori és iskoláskori szurdopedagógia). Terminológia A tudományban illetve a köznyelvben használt fogalmak a hallászavarok megnevezésére a következők: süketnéma.A kompenzálás.a (veleszületett vagy kora gyermekkorban szerzett) hallássérült. hallásfogyatékos. balesetek. mindezekhez igénybe veheti technikai segédeszközként a hallókészüléket.Előkészíti az orvosi beavatkozásokat (dobhártya-műtét). később süketült. majd a Focşaniban működő intézethez (1865) kapcsolják. • A hallássérültek gyógypedagógiája további tudományágakra oszlik: a) A szudopedagógiára (a szurdopedagógia története. kromoszómapáron jelenik meg egy plusz kromoszóma.21-es triszómiának” is szokták nevezni. 2. A nagykorúság elérésekor a hallószervi elváltozások és zavarok aránya már 10%-ra nő. . családi.A hallássérülések okait és a veszélyeztető tényezők prevenciójának lehetőségeit kutatja. A hallássérültek pedagógiája tanulmányozza és megállapítja a hallásveszteség azonnali és távlati hatásait. . Viselkedésükre az utánzás a jellemző. 1893-ban Dr Davila Károly lakása mellett hoz létre egy iskola-szerű intézetet. mely a későbbiekben az “Erzsébet Otthon” részlegévé válik.Kidolgozza azokat az elveket. szurdodidaktika.. A hallássérülés gyakoriságát számos tényező befolyásolja: földrajzi. ezért biztosítanunk kell számukra a pozitív viselkedésmodellt. nagyothalló.Hangjuk rekedtes. kompenzálják a sérülést. nem megfelelő orvosi kezelés. alkoholizmus. vírusok. a hallássérült kisgyermek. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2. Beszédük infantilis. családi és szociális jellemzőit és kiemeli a szociális nevelő hatások szerepét a hallássérültek személyiségének formálásában. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia . nevelés és a rehabilitáció megfelelő eszközeit keresi. Ezt a szindrómát . A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása A hallássérültek gyógypedagógiájában a hallássérülést elsősorban a kórokozó tényezők és a bekövetkezés ideje alapján • 14 . nagyothalló. valamint melyek alapján képes beilleszkedni a társadalomba és a produktív munkába.4. melyek alapján a hallássérült felvehető normális általános vagy speciális iskolába. hogy a lakosság körülbelül 1 %. konkrét helyzethez kötött. később süketült) által befolyásolt beszédindítás és beszédfejlesztés elveit valamint általános és specifikus módszereit. melyek lehetővé teszik a rehabilitációt és a szociális integrációt. hallássérültek tanításának módszertana. leírásával foglalkozik. . A Down szindrómások fejlődési rendellenességeik miatt a középsúlyos vagy súlyos. az idősek körében pedig már eléri az 50%ot. fejleszti a beszédmegértést szájról olvasással. . Érdekes viszont. így a Down szindrómásoknak 46 kromoszóma helyett 47 kromoszómájuk van. monoton. hallássérült. a hallászavarokat és .Tanulmányozza a pszichofizikai fejlődés sajátosságait. sugárzás. b) A szurdopszichológiára (a szurdopszichhológia története. 2. hogy egyes iskolákban speciális osztályok működjenek fogyatékosoknak.Tanulmányozza a hallássérült gyermek életének és tevékenységének sajátosságait. hallássérültek általános lélektana. . A hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján elmondható. sztereotipek. örökletes. auditív diszfunkció. • Általában vidámak. 2. orvosi. gyakran beszédhibások. Gesztusaik konkrétak. Az 1924-es a tanügyi törvény előírja. hallássérültek munkalélektana) c) A szurdotechnika a hallásmaradvány maximális kihasználásához szükséges technikai segédeszközök felfedezésével.2. hogy nagyon jó a ritmusérzékük. Általános ismeretek Hazánkban a hallássérültekkel való törődés több mint 100 éves múltra tekint vissza. Az életkor előrehaladtával ez az arány növekszik. szeretik a zenét és a táncot. iskolás pszichológiája. oktatás. a technikai beavatkozásokat (hallókészülékkel való ellátás) és az auditív kompenzációs beavatkozásokat. az ismerősökkel barátságosak.Megállapítja és magyarázza a hallássérülés bekövetkezésének idejét és súlyossági fokát. tökéletesítésével és gyártásával foglalkozik d) A hallássérültek szociológiája. .

bakteriális fertőzések (tuberkulózis. fertőző betegségek (agyhártyagyulladás.enyhe hallásveszteség (ha nincs nagy távolságra a beszélőtől. Ezek mellett vannak más negatív hatások. Hallókészülékkel javítható. illetve a vércsoport összeférhetetlenség az anya és a magzat között. zajártalom (zajos környezet). mérgezések. Annak a legkisebb hangerőnek. A hang egy energia-forma. vérzések. 2. Két nagy csoportot különítenek el. szamárköhögés stb. gentamicin. cochlea . A hallásveszteségük meghaladhatja a 120 dB-t. sem a túl hangos beszédet. koponya-téri bevérzések. mint például a fogamzásgátlók (kinin. mint a mély hangokat. c) Posztnatális hallássérülés Okai: koponya vagy agy-sérülés. kábítószerek (morfium. kanyaró. erőteljesebb a továbbadott energia. A hallássérülések tehát lehetnek: • Öröklött hallássérülés • Szerzett hallássérülés a) Prenatális hallássérülés Okai: a terhes nő fertőző betegségei. mint a normális hallásúak számára. A Nemzetközi Audiofonológiai Iroda adatai szerint: • 0-20 dB között . A humán percepció sajátosságait figyelembe véve a gyenge hangok 20-30dB-sek. Ilyen például a méhen belüli citomegalovírus fertőzés (mirigy-gyulladás) vagy a rubeóla vírus. A hangerő függ a nyomatéktól. vagyis a meghallott hang fájdalomérzetet válthat ki. Az éles hangok percepciója zavart. melyek további speciális formákat tartalmaznak. trombomicin és akár a nagy dózisban adott aszpirin vagy a kinin is okozhat hallássérülést.5. (hallókészüléket igényel. kanyaró. A szülés közbeni traumák a belső fülben vérzést idézhetnek elő. kontergán). A hallásveszteség körülbelül 60-70 dB. neomicin. vagyis a dB érték annál nagyobb. krónikus alultápláltság. melyek nehezen azonosíthatóak. decibelskálák A decibel a hangerősség egyezményes mértékegységének legkisebb egysége. A frekvenciát Hertzben mérik.nagyon súlyos hallásveszteség (nagyon hangos zörejeket is meghall. melyek az anyánál nagyon könnyű lefolyású betegségek. ezután következik a hallókészülékkel való ellátás. Ugyanakkor hallássérülés okozhat az oxigénhiány is (kék aszfixia) vagy a szülés közbeni fulladásos állapot. Aki csak a 20 dB fölötti hangot hallja. kanamicin. ultrahangok). Műthetetlen. heroin.).normális hallás (a beszédet problémamentesen hallja). annál magasabb a hang frekvenciája. ergotin. de a magzatra katasztrofális lehetnek. skarlát. az enyhe. közepes vagy súlyos hallássérült. melyet a rezgés hoz létre. Jobban értik a magas. e nélkül a közeli beszédet is csak nehezen érti). A Hertz a rezgés mértékegysége.középsúlyos hallásveszteség. endokrin zavarok (pl. tífusz. szifilisz). b) Perinatális hallássérülés Okai: a szülés közben bekövetkező anatómiai sérülés. annál szélesebb a levegő görbéje. mely az emberi fül számára még érzékelhető. A decibelskála logaritmus-skála és hallásküszöbként a 20 A-t használja. • 90 dB fölött. speciális hallókészüléket és klasszikus beszédhiba-javítást igényelnek.sérülés. A prenatálisan szerzett hallássérülés lehet ismeretlen eredetű is. Hallásmérés • A hangerő mérése. A nagyon súlyos hallássérülteknél 90 dB fölött veszteséget mutatnak ki. amplitúdója 20 mikropascal. • 20-40 dB között . akkor hallja a beszédet). az anya maláriás megbetegedése. A vezetéses zavarok. melyek hallókészülékkel javíthatók. • 70-90 dB között. fájdalomküszöbe is csökkentett lehet.) Speciális hallókészüléket igényelnek. c) Kevert hallássérülés. Ezen kívül prenatális hallássérülést okozhat a terhesség alatti röntgen-sugárzás. melyek a külső. Előbb műtéti korrekciót hajtanak végre.ben mérünk. • 40-70 dB között. melyet dB . mumpsz. Általában jó eredményeket lehet velük elérni. közép vagy a belső fülre hatnak. cukorbetegség. ólmos víz). kokain. rubeola. Nem értik sem a suttogó. érrendszeri betegségek. Minél gyorsabb a rezgés. ez a standard vagy a viszonyítási hang. sárgaság. vagy olyan tényezőkre is visszavezethető. az erősek pedig 80 vagy nagyobb dB értékűek (a 15 . Mindezek megzavarják a központi idegrendszer későbbi fejlődését. magassága. kémiai és hormonális okok. mumpsz. vércsoport összeférhetetlenség. A sérülés helye szerint(az analizátornak melyik része sérült) megkülönböztetünk: a) Vezetéses hallássérülés.osztályozzák. Családban előforduló pajzsmirigy elégtelenség). marihuána. melyet okozhat a köldökzsinór nyakra tekeredése is. Minél erősebb a vibráció.súlyos hallásveszteség (zörejeket illetve egyes magánhangzókat hall). A hallókészüléket viselő számára a hangerő és hangmagasság sokkal fontosabb jellemzők. Az emberi fül normálisan nem fogja fel az összes rezgést (pl. Az ember hallása 20 és 20000 Hz közötti. agyvelőgyulladás. és a percepciós zavarok egyaránt jelen vannak. Az emberi fül ennek 1000000 szeresét is képes tolerálni. Más típusú felosztások is használatosak a hallássérültek gyógypedagógiájában. a gyógyszerek közül a sztreptomicin. metabolizmuszavarok. rubeola vírus. középfül-gyulladás. A bel 1/10-ét jelenti és megfelel körülbelül a nyárfalevél szélcsendben keltett hangjának. az anyai alkoholizmus. b) Percepciós hallássérülés. • A hallássérülés súlyossági fok szerinti osztályozása A normális hallású személyek képesek meghallani a 0-20-30 dB erősségű hangokat.

tartalommal tölti ki a szenzoriális és a szenzoromotoros tükrözéseket. akkor a vezetéses hallássérült a mély hangokat észleli. A 6 méteres távolságot krétával jelöljük. A demutizálás szakaszai: a. melyben a gondolkodás és a nyelv főleg képi. Az elvonatkoztatás azonban a fogalmi-verbális gondolkodás létrejöttével fejlődik. hogy ide fejlődjön a hallássérült gondolkodása különböző fázisokon halad át: a) a gondolkodás konkrét tárgyakkal és képekkel operál. Ezek segítségével meg lehet állapítani. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői A hallássérülések egyes formái értelmi fogyatékosságot is okozhatnak. mivel felborul a gondolkodás és a nyelv közötti egyensúly. korlátozottá válik. javul a kiejtés. az elvonatkoztatás nehezen jön létre. így a tanult szavak egyre gyakrabban helyettesítik a gesztusokat. most már közelebbről. de már megjelennek a szavak is. c) a gondolkodás absztrakt fogalmakat és relációs rendszereket használ. és ugyanazzal a hangerővel megismétli a szót. valamint az oksági összefüggések felállítása. Ahhoz. sablonos. A hallássérült. össze lehet hasonlítani a légvezetéses és csontvezetéses hallást. Mivel általánosított képekkel dolgozik.A normális hallás feltételezi. . 2. • Racionális gondolkodás A demutizálás kezdetén ítéleteik és racionális gondolkodásuk képek. . fejletlen. melyek lehetővé teszik a gondolatok kidolgozását. A vizsgálat során a különböző hangerőt használunk (suttogó. A vizsgálatvezető két vagy három szótagból álló szavakat mond. mint például: A hallásélesség mérése: a hallás tesztelése beszédhanggal Gyors és a szakember valamint a szülők számára kézenfekvő módszer. Az általánosított képzet. gondolatok. a hallássérültek gondolkodása konkrét. melyben az analízis. A gyermek azt az utasítást kapja. hogy a beszédhangot 6-8 m-ről felismeri. hogy a halló analizátor melyik része érintetlen (például ha a hangvezetés sérült. Egyik füle szabadon van. érzetek és percepciók alapján új képzeteket létrehozni. amelyben egy sor hangvillát használnak. Összehasonlítva a hallók gondolkodásával. A demutizálás előtti szakasz. A hallássérülés azonban továbbra is meghatározza a kifejezésmódot. és kifejező-eszköze a jel-nyelv. Így a szenzoriális információkat az intellektuálisak kiegészítik. b. mely hangvilla segítségét igényli. a másikat letakarja. a beszédtanulással párhuzamosan fejlődik. hogy képzeteikben a vizuális és motoros jegyek dominálnak. mennyire sajátította el a szó nyelvet. A hallássérültek természetes sajátossága. c. szintézis. akkor erős halláscsökkenés állapítható meg nála. Az audiometriai kutatások alátámasztják. A kognitívverbális emlékezet viszont lassabban alakul ki. b) a gondolkodás konkrét verbális fogalmakat használ. normál és kiabáló hangot). de nem egyenlő vele. A gondolkodás és a beszéd fejlődése nagymértékben függ attól. nem lehet a sérülést lokalizálni.természetes beszélgetés hangereje kb 60 dB). • Emlékezet Érzelmi és motoros emlékezetük jellemzői megegyeznek a hallókéival. mely legalább 6 m hosszú. A demutizálás kezdeti szakasza . . merev. A vizsgálatot egy csendes szobában végezzük. lehetővé válik a tárgy lényeges tulajdonságainak kiemelése.Ha 1-4 m között. akkor a vizsgálatvezető fokozatosan közeledik hozzá. Gondolkodásuk tehát konkrét.a gondolkodás és a beszéd még mindig főleg képi. sőt bizonyos tekintetben még fejlettebb is. de beszélő személy pedig főleg szavakat és részben képeket használ. előbb mély majd magas hangzásúakat. Eszközigényes hallásmérés Ez egy másik módszer. A motoros és orális tanulás a nevelés teljes folyamatát kíséri. Betzold dolgozta ki ezt a módszert. melyeknek a hangmagassága oktávonként változik. háttal a vizsgálatvezetőnek. összehasonlítás.6. A beszéd hanggal való vizsgálata útján csak a sérülés súlyosságát lehet megállapítani. beszűkített. a beszéd 16 . hogy a hallássérültek 90%-ának van valamilyen hallásmaradványa. hogy ismételjen meg minden egyes hallott szót. A hallássérült is képes az előzetes ismeretek. • Gondolkodás A süketnéma gondolkodása képi. melyben a gondolkodás és a beszéd egyre jobban hasonlít a hallókéhoz. akkor enyhe halláscsökkenés. motoros elemek dominálnak. ez utóbbi pedig a beszédindítástól és a beszédfejlesztéstől függ.Ha a személy csak 4-6 m távolságból hallja meg a hangot. Ha nem hallja vagy hibásan ismétel. • Képzelet A hallássérültek képzeletében a vizuális. és képi gondolkodása fogalmi verbális gondolkodássá fejlődik. és részben szavak alapján működik. A demutizálás folyamatában a hallássérült a jelnyelvről lassan áttér a szónyelvre. • Képzetek A süketeknél a képzet a fogalommal analóg. A vizsgálat technikája: a gyermek leül a székre. A gondolkodás és a beszéd fejlődése pozitívan befolyásolja a teljes pszichikus fejlődést. hogy a hallássérült a demutizálás melyik szakaszában van. Ezt a hallásmaradványt különböző módszerekkel és technikákkal lehet feltérképezni. A demutizálás során illetve a nagyothallók beszédfejlesztése során folyamatosan bővül a szókincs. A megismerés szenzoriális szintjére (érzetek és percepciók) a jelnyelv és az általános képzetek nyomják rá bélyegüket. Az előrehaladott demutizálás. elvonatkoztatás és az általánosítás elsősorban vizuálisan történik.

bemutató. légzés és artikulációs mozgások). hogy személyiségfejlődésük minél zavartalanabb legyen. 3. mint különálló tudományág. tárgya a látássérültek fejlődésének törvényszerűségei. mely elősegíti az érzelmek kifejezését. lehetővé teszi az erőfeszítés nélküli információszerzést. az intonáció. melyben a szakemberek figyelme nemcsak a vakokra. Ugyanakkor a gesztus kifejezi a beszélő lelkiállapotát is. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3. hogy a szónyelvet használná. nyelv és érzelmek A szónyelv és a jelnyelv szoros kapcsolatban áll. A jelnyelv használata azonban a társadalomba való beilleszkedés gátja is lehet. sajátosságai. mely a különböző oktatási segédeszközök gyakorlati kivitelezésével foglalkozik.). melyekkel a látássérülteket fel lehet készíteni az életre. hanem a látásveszteség különböző súlyossági formáit a nagyon enyhe gyengénlátástól. valamint az eszközök használatának elméleti megalapozását is felvállalja. rajzzal és sétákkal. és befolyásolják a beszéd érthetőségét. hanglejtés) szolgálják. oktatási. • A hallókészülék segítségével az auditív észlelés fejlesztése. Ugyanakkor kutatja azokat a nevelési. akik kizárólag az orális módszert alkalmazzák. oktatásuk és nevelésük. érzelmi kapcsolatok kialakítása. Fontos egy olyan környezet létrehozása. a sérüléssel kapcsolatos gondolatok egész életüket meghatározzák. a tevékenységük szervezését tanulmányozza. • Ezért a tiflopszichológiából kivált a tiflometodika. fejlődésüktől függ a kommunikációs képesség kialakulása. szájmozgások utánzása stb. A látássérültekkel való munkában figyelembe kell tehát venni a fogyatékosság típusát és súlyosságát. Az orális módszer sikeres alkalmazásának feltételei: • A kommunikáció vágyának felkeltése és szükségességének megtapasztaltatása. emlékezet fejlesztése játékokkal. melyek a kommunikáció integrálását (ritmus. • A figyelem. habár a kapcsolatteremtési nehézségeik vannak. Tehát a gesztus. és ágai: a tiflopszichológia és a tiflopedagógia a gyógypedagógia tudományához tartozik. a rehabilitációban és a szociális integráció elősegítésében alkalmazott eljárások és módszerek tudományos megalapozása.minősége nem éri el a hallókét. fejlődésmenetét. akkor a jelnyelvhasználatról egyenesen az írásra tér át. rehabilitációs módszereket. vagyis a jelnyelvet és a szó nyelvet párhuzamosan kell tanítanunk. baleset) következett be. a súlyos gyengénlátás és a gyakorlati vakság állapotát is. mely a hallók társadalmába való beilleszkedés feltétele. • Párhuzamosan fejlesztenünk kell a szájról olvasási képességet és a vizuális percepciót. anélkül. a kinesztetikus észlelés fejlesztése (tapogatás. a látássérültek sajátosságait. Ha a korai életévekben elsajátítja a jelnyelvet. hanem a gyengénlátókra is kiterjed. • Vizuális észlelés fejlesztése (testmozgások. képesek legyenek integrálódni a közösségbe. • Ugyancsak a tiflopszichológiából vált ki a tiflotechnika. mivel szónyelve nincs kellőképpen kialakulva. ha két közösséghez is tartozhatnak: a hallókéhoz és a hallássérültekéhez egyaránt. A szónyelv fejlesztésének követelményei: • A gyermeket halló és beszélő környezetbe helyezzük (bölcsőde. hangerő. Az egyedfejlődés során az első szavak megjelenése valamint a szimbolikus gesztusok használata között korrelációt állapítottak meg. A látássérülés a viselkedés kiegyensúlyozatlanságát eredményezi. hogy ez egy jól körülhatárolt terület. a feszültségszintet. • A tiflopszichológia nemcsak a teljes vakság állapotát tanulmányozza. az írás és olvasás szintje nagyon alacsony azoknál. szerepjátékkal. figuratív gesztusok) és vannak olyanok. Vannak olyan gesztusok. A jelnyelv túlzott használata a szónyelv elsajátítását gátolja. • A korai nevelésben használnunk kell a jelnyelvet is. Ezért a hallássérült gyermek korai nevelésében a bilingvizmust kell előnyben részesíteni. vibráció. mely elfogadó vele szemben ahhoz. melyek a jelentést hangsúlyozzák (szimbolikus. mely biztonságos a sérült számára. gondolkodásuk és személyiségük alakulását. a kézmozgás kifejezi és tükrözi az érzelmeket. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre A tiflopszichológia a gyógypedagógia egyik ága. A veleszületett látássérültek. • A tiflológia szó etimológiája (görög eredetű tifos = vak és logos = tudomány) is rámutat arra. artikuláció zavarai fennmaradnak. a feladatban való részvételt. Ez utóbbiak sokkal intenzívebben élik meg látásvesztésüket. • A tiflológia. A gesztusok nagyon korai életkoroktól kísérik a beszédet. mint azok. A kezek mozgása kiegészítheti a verbális kifejezés nehézségeit. mely negatívan hat a személy és környezete közti kapcsolatra. • Be kell vezetnünk auditív módszereket a nevelésbe. • Beszéd. melynek célja az iskolai programban szereplő tantárgyak speciális módszertanának a kidolgozása. Már a korai nevelés során is biztosítanunk kell a hatékony kommunikációt a gyermek és környezete között. A felnőtt hallássérültek akkor fejlődnek a legjobban. A szónyelv globális szintje. óvoda. az önbizalmat. Különböző speciális módszereket dolgoztak • 17 . ritmus. Az oralizmust illetve a kétnyelvűséget is mérlegelnünk kell. iskola). A korai nevelésben az orális módszer kizárólagos alkalmazása megfosztja a gyermeket a reális kommunikációtól. mimika. a szociális beilleszkedést és az általános pszichés fejlődést stb.1. kevesebb belső feszültséggel küzdenek. akiknél a sérülés később (betegség.

. progresszív rövidlátás Ez egy súlyos rendellenesség.2. a távoli tárgyak viszont elmosódnak. míg a közelieket homályosan látja. A látássérültek pszichés fejlődése A látássérültek pszichológiai fejlődése viszonylag normális. ezért a percepciós sémák nem vesznek részt közvetlenül a reprezentációk létrehozásában és a komplex képek felidézésében. mert ez által meg lehet előzni a másodlagos sérülések kialakulását: (például fizikai deformitások kialakulását hátgerincferdülés). és minél 18 . A rövidlátó élesen látja a közeli tárgyakat.másodsorban pedig a fénytörési közegek tökéletes transzparenciájától. c). • Három típusú ametrópiát különítünk el: a).elsősorban a szem fénytörési képességétől. ezért a gyengénlátás és a vakság okait nem lehet külön-külön tárgyalni A látássérülés leggyakoribb és legismertebb okai és formái: • A fénytörési zavarok (ametrópiák) A retinán kialakuló normális kép kialakulása két fő összetevőtől függ: . Ez a fajta rövidlátás nem haladja meg a 6 .Erős. ha az osztályterem nem kellően megvilágított) károsan hatnak a rövidlátásra.2 (gyengénlátók). Ebből következik. Miópia A rövidlátó szemen morfofunkcionális rendellenességeket tapasztalunk. Ezek főleg akkor hasznosak. mint például az órás. A progresszív rövidlátás általában az örökletes hajlam és a favorizáló környezeti tényezők kölcsönhatásának eredményeként jelentkezik. bevérzése vagy leválása. amíg a szervezet fejlődésben van. melyek pontos. ha a latens távollátáshoz kancsalság is társul. tehát homályos. A látássérülések etiológiája és osztályozása Nincsenek olyan különleges tényezők.05 -0. Az ilyen súlyos rövidlátást csak részben lehet korrigálni. Az aliglátóknál a percepciós kép szegényes. gyakran romlik a szem 15-40 dioptriáig. mely a szem szöveteinek vékonyodását és dezorganizálódását okozza.. Optikai korrekciója konvex (plusszal jelölt) lencsével lehetséges. másolás. A komplex képek felidézésének nehézsége miatt a mentális teljesítmény csökkentett. hiányos és hibás jellege erőteljesebbé válik. mivel progresszív jellegű.10 dioptriát. a normális látásúakétól eltérő sajátosságokat mutat. a kört ellipszisnek láthatja). hogy a retinán kialakuló kép akkor lesz helyes és megfelelő. Ezek a komplikációk a szemgolyó növekedésének tulajdoníthatók. a fénytörési zavarok gyűjtőneve pedig az ametrópiák. Eredményeképpen a retinán keletkező kép torzzá válik (a pontot vesszőnek. Egész sor eljárás létezik. szegényes percepciós kép és hibás vizuális reprezentációk keletkeznek. például a taktilis kinesztéziás észleléssel. . A rövidlátás két típusát különítjük el: . b). melynek fénytörési képessége tengelyenként változó. A távoli tárgyakat világosabban. A rövidlátást konkáv lencsével lehet korrigálni (mínusszal jelölik).ki vakok számára. a látásmaradványokkal rendelkezők számára vagy a centrális látássérültek számára.Iskolai rövidlátás Lassú látásromlás jellemzi. melynek következtében a fénysugarak a retina előtt találkoznak. vagy részleges látásveszteséget előidéznék. addig. hogy azok a tevékenységek. mely ellenségesen kezeli fogyatékossága miatt. a retinán keletkező kép. Prognózisa nem valami bíztató. Az iskolai rövidlátás megnevezés onnan származik. melyek növelik a munkahelyi vagy a közlekedési balesetek előfordulásának lehetőségét. A rövidlátás optikai korrekciója teljesen megvalósítható. mivel ez retinaleválást okozhat. A rövidlátó gyermeket meg kell óvni a vizuális erőfeszítésektől. A fizikai erőfeszítést is kerülnie kell (például súlyemelés). ezért a gondolkodás fejlődése és a gondolkodási műveletek kialakulása megkésik. melyek a kompenzációra alapozva a vizuális észlelés gyakorlását. Gyakran társul hozzá a retina sorvadása. ha a szemgolyó szerkezete normális. 3. akiknek látásélessége 0. A normális fénytörési képességgel bíró szemet nevezik emetróp szemnek. közelre néző optikai erőfeszítést kívánnak. szükséges és kötelező. szervezése zavart. Az optikai korrekció azokban az esetekben is javasolt. Korrekció hiányában hibás attitűdök. ha csak a látássérült személy nem kerül olyan környezetbe.3. ha más észlelési módozatokkal együtt alkalmazzuk. melyek vagy a teljes. A normális működés a külső és belső tényezők egységéből adódik. ezeknek a képe pontosan a retinán alakul ki. 3. a retinán keletkező kép homályos lesz. Hipermetrópia A fénytörési képesség csökkentett vagy a szemtengely rövidebb a normálisnál. Az asztigmatizmus A szaruhártya rendellenes szerkezete okozza. egyik vezető oka a súlyos gyengénlátásnak és a vakságnak. ezért a fénysugarak a retina mögött találkoznak. • Észlelés A gyengénlátóknál a vizuális ingerek feltérképezésének beindulása. mely 20-21 éves korig tart. tökéletesítését és fejlesztését szolgálják. betűszedő vagy az iskolai tevékenységek (olvasás.

és mivel állandóan erre kell támaszkodnia. A veleszületett látássérültek képzetei főleg az auditív észlelésre alapoznak. a = 1 pont. bár nem volt pszichológus. f = 1. akkor nincsenek vizuális képzeteik. • Figyelem és emlékezet A figyelem és az emlékezet a vakok erősségei. e = 1 és 5 pont . grafémákká alakítása. g = 1. képesek megtanulni a síkírást (fekete-fehér). ezért az elvonatkoztatás és az általánosítás is nehezített. Az emlékezetük nagyon jól fejlett. Ezek akkor sem maradnak meg. Ez az ábécé ugyanolyan grafikus kifejezési lehetőséget biztosít. A verbális kinesztetikus analizátor segítségével valósítható meg a szavak hangokra bontása és ezek szemantikus egységként való megértése. Az első tized a-tól j-ig terjedő betűket foglalja magába. mint a síkírás. A vakoknál a szenzoros adatok hiányosságai eltérést hoznak létre az absztrakt és a konkrét megismerés között. lehetőleg természetes fényt. a jelenségeket és tárgyakat csak formálisan ismerik. A felhalmozott információ mennyiségből sokkal többet tudnak aktualizálni. A figyelem relatív jól fejlett. A vakok számára is hozzáférhető írásmód kitalálása már a legrégebbi időkben is foglalkoztatta a szakembereket. tapasztalati alapja. A 4 éves kor után bekövetkező látásvesztés esetében megőrződnek bizonyos vizuális képzetek. mint a látók. pontokból kidolgozott egy logikus betű és jelrendszert. annál világosabbak a vizuális képzetek és képek. Saját ábécéjét tökéletesítve eljutott 64 kombinációig. ezekkel a méretekkel betartotta a taktilis érzékenység küszöbértékeit. viszont gyakran használnak olyan szavakat. hogy mikor következett be és milyen típusú a látássérülés.gyakrabban idéztetjük fel a személy előzetes optikus tapasztalatait. és kinesztetikus analizátor segítségével lehetséges. az írásjelek és a számok a hat pont kombinációjából alakíthatók ki. melyek betűket szimbolizáltak. a vastagságuk. a taktilis és a kinesztetikus. A gondolkodás és a beszéd az objektív valóság szenzoriális adataira támaszkodik. a verbális-kinesztetikus. mindenik 1-6 pontból áll. Ez az eltérés főleg a tanítás első éveiben jellemző a vakokra. ítéletek. i = 2 és 4 pont .kb 30 fajta létezik) által nyertek jelentést: betűket. ha a látássérülés 3-4 éves kor előtt következik be. Az auditív analizátor segítségével valósítható meg a fonetikai diszkrimináció és a helyes hangképzés. a teremben biztosítani kell a megfelelő megvilágítást.5 mm (a pont közepétől számolva). hogy a fényviszonyok jobbak legyenek. 2 és 5 pont. Braille ábécéje 76 különböző jelből áll. ha esetleg értelmi fogyatékosság is társul a látássérüléshez. mivel a látássérült az észlelt képeket nehezen tudja felidézni. a szavaknak nincs valós. vagy köveket helyeztek el homokos ládába. kivéve a progresszív látássérülésben szenvedők. A legelején bogokat használtak 1 . hogy Braille. mely még hangsúlyosabbá válik. és annál nagyobb számban vannak jelen. • A Braille rendszer elsajátításában négy analizátor vesz részt: az-auditív. Használták még a domború írást palatáblára. melyeknek nincs reális alapja. Érdekes. Ha a látássérülés veleszületett. 2 és 4 pont . ezek alapján jönnek létre a fogalmak. b = 1 és 2 pont . A vizuális analízis és szintézis is zavart. 4 és 5 pont. Ezeket a betűket az 1. Ennek következtében a vakok szókincse gyorsan bővül. h = 1. a 6 pont helyzetét változtatva megalkotta a 64 relief pontból álló pontábécéjét. nem ismerik azt a tárgyat. • Gondolkodás A gondolkodás fejlődése azért marad el a normálistól. tehát auditív úton irányítja a kognitív tevékenységet. az állandó gyakorlás tovább fejleszti azt. melyeket verbálisan lehet megerősíteni.másfél méter hosszú zsinóron és a köztük levő távolság.4. 1909-ben Louis Braille. Minél később következik be a sérülés.Ez az ábécé a tizedek elvére épül. j = 2. c = 1 és 4 pont. 4 és 5-ös pontokból kombináljuk. tehát emlékezetük hatékonyabb a látókénál. A taktilis kinesztéziás percepciónak köszönhetően. aki egy baleset következtében megvakult. vagy egy tárgy térbeli mozgását. a vakok is tárgyilagos ismerethez jutnak a letapogatott tárgyakról. A később bekövetkező vakság vagy a gyengénlátás eseteiben fennmaradnak mentális képek. mint a látó. • Képzetek A képzetek jellemzői attól függnek. Ehhez azonban speciális segédeszközökre van szükségük: például az asztal dőlés szögének megváltoztatására annak érdekében. mert viszonylag kevés kép alapján fejlődik a nyelv és a kommunikáció. elősegíti a nyelv megfelelő fejlődését. ezért szükséges a szóbeli utasításokat és leírásokat a poliszenzoros érzékeltetéssel összekapcsolni. a kötésmód (tengerészcsomó . Az ábécé. d = 1. A vakok téri képzetei a tárgyak taktilis kinesztetikus megismerése alapján alakulnak ki. ezért figyelmét folytonosan irányítania kell a felfogott ingerek erősségének és jelentésének függvényében. 2. • Mindezen írásmódok korlátoltak voltak. melyet megneveznek. valamint szükség lehet speciális nagyvonalközű füzetekre és nagyobb betűkarakterekkel írott könyvekre. ezáltal lehetővé válik a szó leírása. 3. szavakat szimbolizáltak. Többnyire nehézségekbe ütközik a gondolkodási műveletek elsajátítása is. döntések. A Braille írás . 2. jelenséget. Ez a jelenség a gondolkodást csak részben serkenti. a pontozótábla minden cellájába egy karakter írható. 3. melyeknek óriási szerepe lesz a pszichológiai fejlődésben és annak sajátosságaiban. A pontok magassága 1 mm és a közöttük levő távolság 2. • A vakok speciális írás-olvasás-rendszert használnak. Ez az eltolódás természetesen a beszéd javára történik. A vak nem tudja olyan pontosan érzékelni hallás útján egy akadály jelenlétét. amelyben vezető csatorna a taktilis-kinesztetikus észlelés.olvasás A gyengénlátók. 4 és 5 pont • 19 . Mivel a tapasztalton alapuló tudás hiányzik. akik előbb-utóbb teljesen megvakulnak. mely a taktilis. 4 és 5 pont .

nem tudja kiegyenlíteni a normális téri tájékozódást. A téri tájékozódás rendszerszerűen működik és a különböző analizátorok együttes működése révén alakul ki. A látássérülteket (főleg a vakokat) speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban valamilyen szakma gyakorlására készítik fel. míg a bal kéz ellenőrző funkciót tölt be. v = b +3. E szerint a vakok nevelését a normális gyermekek közösségében kell elkezdeni. Egyre több látássérült iratkozik be a felsőfokú tanintézetekbe. A gyakorlás során nő a sebesség. hogy az első tized pontkombinációihoz hozzátesszük a 3-as és 6-os pontokat. • • 4. ismert. A látássérültek téri tájékozódása függ a tér nagyságától és a téri tájékozódásba bevont analizátoroktól. szociális és szakmai téren fogyatékosok. a gyermekek minden nehézség nélkül képesek lesznek beilleszkedni a szociálisszakmai életbe. melyből következik integrációs jellege. súlyosságuk és kiterjedésük is különbözhet: • A legenyhébb formái nem akadályozzák a normális életvitelt. mely a síkírást Braille-írássá alakítja. Minden kis téglalapba egy vagy hat pontot lehet a pontozóval bejelölni. 5. l = b + 3 ( vagy 1. a mozgássérülteket gyógypedagógiai szempontból sokkal kevésbé tanulmányozták. akkor nincs szükség speciális beavatkozásra. a betűket a jobb kéz ujjbegye azonosítja.professzionális integrációja Sérülésükből kifolyólag a látássérültek szükségesnek érzik a tökéletes rend megtartását.+6. és kefekészítők. 20 . Mindkét oktatási formát megtaláljuk a gyakorlatban. Például az OPTACON vagy hasonló elv alapján működő készüléket. és a látássérültnek mindig is nehézségei lesznek ezen a téren. A Braille írásban az írott betű nem azonos az olvasottal. Vannak speciális iskolák és osztályok. hangszerkészítő és hangoló. 4.+3. melyekben a látássérültek speciális módszerekkel megfelelő képzést kaphatnak. A mozgássérülések és a pszichomotoros zavarok nagyon változatos formát ölthetnek. Ez a készülék a látható betűket tapinthatókká alakítja. Az írásjeleket szintén a hat pont specifikus kombinációi alkotják. hogy aztán balról jobbra lehessen olvasni a papír megfordítása után. tapétázók. A számok 1 . Amikor a fogyatékosság nagyon enyhe formájú. így könnyen megtalálhatóak. u =a. karton-csomagoláskészítők. bútorkészítő. megkeresi a következő sort. A nagy térben való tájékozódás. hanem annak a tükörképe.1. 4 + 3). A vakokra és a súlyos gyengénlátókra nemcsak a téri tájékozódás zavarai jellemzőek. szakiskolák és technikumok a gyengénlátók és vakok számára. és a betű a karton másik oldalán fog kidomborodni. A leggyakoribb mesterségek a következők: masszőr. és mindezt felhasználják ahhoz.10-ig az első tized pontkombinációi. a ballal követi az írást. hogy a látássérülteket speciális módszerekkel külön osztályokban. A téri helyzet megjegyzése és újra létrehozásának képessége. az életbe való integrációt fokozatosan lehet megvalósítani. Más fogyatékosságtípusoktól eltérően. A negyedik tized a nyelv-specifikus betűket tartalmazza. Ezeket a betűket úgy alkotjuk meg. a látássérülteknél nem érintett. speciális iskolában kell nevelni. hogy jól beilleszkedhessenek a közösségbe és alkalmazkodnak a többiekhez.A második tized a k . ugyanakkor a kompenzációs képességek is aktivizálódnak. és az adott területen akár kiemelkedő teljesítményt is nyújthatnak. rádiótelefonos. hanem jelentős ennek a restrukturálódása is. ezek azonosak az első tized betűivel. mely a kinesztéziás és egyensúlyi érzéken alapszik.+6 stb. melyeket megelőz a számjel. saját viselkedésüket kitűnően képesek szabályozni. a tárgyak helye mindig jól meghatározott.z betűket tartalmazza. A látássérültek az íráshoz használhatnak különböző technikai segédeszközöket is. viszont az orvostudományban annál tudatosabb kutatások folytak ez irányban. A tárgyak téri jellemzőit taktilis percepcióval ismeri meg. A pontozót jobb kézben fogva. akik szomatikusan eltérnek a normálistól és pszichológiai. m = c + 3 (vagy 1. melyekhez hozzáadjuk a hármas pontot. Jobbról balra haladó írásmód. seprű. hogy a látássérült maximális teljesítményt nyújtson. orvosi asszisztens. A szakmát úgy választják ki. A látássérültek téri és időben való tájékozódása • A látássérülés súlyos zavarokat okoz a téri tájékozódásban. és ugyanakkor szeresse is munkáját. vesszőből készítenek különböző tárgyakat. 3. Az íráshoz egy lyukacsos táblácskát használnak. Ez az átszerveződés azonban. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre A mozgássérültek gyógypedagógiája vagy a szomatopedagógia a gyógypedagógia egyik ága. melyet a 3. telefonos. A nagybetű jele 4. melyet közvetlenül a betű után kell tenni.6. Az olvasás a jobb kéz taktilis és kinesztéziás érzékszervével történik. ahol látó társaikkal közösen tanulnak. paplankészítők és mások. nagy önkontrollal rendelkeznek. illetve vannak inkluzív iskolák. A harmadik tized az u . A gyógypedagógiai elhanyagoltság azzal is magyarázható.5. mely általában a vizuális információkra támaszkodik. • A másik nézőpont a normalizációt tartja szem előtt. hogy a mozgássérültek nagyon sok esetben képesek problémamentesen beilleszkedni a normális szakmai és szociális életbe. Fegyelmezettek. a vakoknál mélyen érintett és teljesen másképp felépített. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4. Hazánkban is vannak elemi és gimnáziumi osztályok. Napjainkban két irányzat létezik a látássérültek oktatására vonatkozóan: • Az első (a régebbi) azt állítja. k = a + 3 (vagy 1 + 3) . a lehető legkorábbi életkorban. a súlyosabbak viszont kihatással vannak a személy teljes életére. 4 + 3) stb. A látássérültek szocio . mely azoknak a személyeknek a pszichológiáját tanulmányozza.es és 6-os pont. 6 -os pontok alkotnak. 3.t betűket tartalmazza.

). a környezet határozza meg. A mozgássérültek intelligenciája normális. A belső okokat a fejlődési folyamatok. a nyak és karok is. • A nem megfelelő élet és higiéniai körülmények. mint az összes többi fogyatékosság.2. A mozgás sérülését kiváltó okok A mozgássérülésnek nagyon változatos okai lehetnek. tuberkulózis). • Gyakran a szerint is felosztják az okokat. vagy rosszul próbálják elősegíteni a megszületését. • Káros hatások is. akiknek fogyatékossága megakadályozza az életkoruknak megfelelő tevékenységek végzését. főleg ha környezetük nem megfelelő. ezért nehezebbé válik szociális és szakmai integrációjuk. mely szintén nem segíti elő a növésben levő gyermekek normális pihenését. Befolyásolhatják a teljes szervezetet. melyek a kiterjedése változó lehet. a saját képességeibe vetett hitét. A favorizáló vagy prediszponáló tényezőket az öröklődés határozza meg. elősegíthetik a mozgássérülés megjelenését és gyors kibontakozását. és csökkentenünk kell frusztrációját és szorongását. morfo-funkcionális elváltozás. 4. alultápláltság vagy vitaminhiány. a méhen belül hatnak és két csoportba sorolhatóak: • Az első csoportba azok tartoznak. Ilyen zavarokat okozhatnak a krónikus gyulladások (szifilisz. A leszármazottak általában a felmenő ági és oldalági (testvérek. melynek súlyos következményei a felső végtag 21 . a krónikus zavarok (organikus és pszichés). . ha nincs más betegségük vagy fogyatékosságuk. vagy hiányában is. szövetek sérülését eredményezheti. vagy éppen ellenkezőleg a túl kemény. gyógyszerek. • A második csoportba a környezeti károsító tényezők tartoznak. melyek gyulladásokat. A külső okokat pedig az életkörülmények. érzékenyekké válnak. • Egyes szenzoriális elváltozások (különös tekintettel a látás és hallássérülésre) is. melyek csökkentik a szervezet erejét és mobilitását. A szervezetben külső vagy belső patológiás elváltozások keletkeznek. extrém páratartalom. melyek a test rendellenes fejlődését okozzák. röntgensugarak. Számukra fontos a differenciált programok alkalmazása. a szülők előrehaladott életkora. kiterjedhet az egész testre vagy csak egyetlen testrészre. • A hibás életvitel. melyek tovább rontják a fizikai képességeket. • Túl puha ágyban való alvás. Azonban kivételes körülmények között. személyiségük zavarttá válhat. vissza kell adnunk önbizalmát. a szomatikus.Azok a tényezők. organikus és pszichikus funkciók határozzák meg. lassú mérgezések (alkoholizmus. bevérzéseket okozhatnak. a frusztrációjuk és a szorongásuk nő. malária. • Egy másik kritérium szerint az okok lehetnek közvetlenek és közvetettek. • Kényelmetlen. • A nem megfelelő táplálkozási szokások. ha a gyermek feje rosszul ékelődik. rossz szabású ruha. a vérkeringés betegségei és mások. globális vagy totális fogyatékosságot okozva vagy egyes régiókra. belső konfliktusaik és feszültségeik felerősödnek. A mozgássérülés. lokális fogyatékosságot okozva. b). A közvetlen okok a fogyatékosság valamely elemére vonatkoznak. gyógypedagógiai és szociális vonatkozásai. nem megfelelő élet és munkakörülmények. a szülői és a nevelői felügyelet. a. Ugyancsak a traumákhoz tartozik az is. szívbetegség. kényelmetlen ágy. • Az aktív és nyugalmi periódusok szervezett váltakoztatásának hiánya. közeli rokonok) rokonokkal hasonló morfológiai és funkcionális jellemzőkkel bírnak. túl sok párna. a terhes nő hasának sérülései. ellenőrzés hiánya. de sérülhet a mellkas. Különböző kritériumok alapján lehet őket csoportosítani. a közvetettek pedig valamilyen morfológiai vagy funkcionális rendellenességet hoznak létre. hogy azok prediszpozíciók. a normálistól való eltérés. mely megbontja a fejlődés harmóniáját. • A krónikus betegségek a hosszú lábadozás. • A nem megfelelő megvilágítás és levegőmennyiség a lakásban.A szülés közben ható közvetlen hatású tényezők: az anya által kifejtett túlzott erőfeszítés. melyek súlyos következményekkel járnak a gyermek fejlődésére. ízületek. a fizikai debilitás. Ez megnyilvánulhat akár egyes testrészek fejlődésének elmaradásában.A kiváltó tényezők. radioaktív szerek). a koraszülöttség és a szülés közbeni balesetek. . melyek a magzatra az anya szervezetén keresztül hatnak: a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet. mint testi rokkantság jelentkeznek. annak érdekében. A sérülések súlyossága változó lehet. Mindez a csontok. favorizáló tényezők vagy kiváltó okok. Tartozhatnak ide látás vagy hallássérült személyek is. melynek vannak orvosi. traumatizáló beavatkozások. melybe a test belesüpped. melyek a méhen belül érik a magzat szervezeté. hogy a gyermek megmaradt potenciálját maximálisan kibontakoztathassa. melyek különböző mértékben hatnak a szervezetre. • A veleszületett debilitás és éretlenség. Mindez akadályozza a környezethez való alkalmazkodásukat és a többiekkel való kapcsolatok kialakítását. a műtétek. Fel kell keltenünk érdeklődését és kedvét a tevékenység iránt. Az adott csoportnak a motricitás zavarai mellett egyéb betegségei is lehetnek (légzészavarok. • Az első kritérium alapján feloszthatóak külső és belső okokra. endokrin vagy neuro-pszichológiai zavarok. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana A mozgássérülések általában.• Zavarok jelentkeznek viszont azoknál a gyermekeknél. tagokra korlátozódik. cukorbaj stb.

púpos vagy asszimetrikus.működésében vagy szerkezetében mutatkoznak meg. 1. hogy a fiziológiai görbületei hangsúlyosabbakká válnak. melyen megjelenhetnek bénulások. deformált. a szem rendellenességei (kancsalság. túl sok zsírszövet) és a fizikai debilitás (szomatikus alulfejlettség.A metabolizmus és hormon-zavarok. szkoliotikus.A morfológiai vagy funkcionális elváltozásokat okozó betegségek és balesetek. . boltíves szájpad. az alapnál vagy a tetőn szélesedő. A globális morfológiai rendellenességek alcsoportjára jellemző sajátosságok: • Növekedési zavarok . 2. . heges arc. másikat is további alcsoportokra lehet osztani attól függően. vékony vagy vastag. is kiválthat morfológiai vagy funkcionális sérüléseket. jelen lehetnek traumák maradvány tünetei.Az elhízás (vastag. melyek a szervezet fejlődését negatívan befolyásolják. asszimetrikus.). • A törzs rendellenességei .A gyermekkori károsító tényezők. .Az izmok szerkezetének vagy működésének patológiás elváltozásai is okozhatnak mozgássérülést: az izom-tömeg csökkenése. 22 . . idegek). Egyiket is. izomsorvadás. globális (általános. ilyen esetekben az agykéreg ellenőrző képessége csökken. horpadt. Ezek közül a leggyakoribbak a helyváltoztató készüléket érintik (csontok. asszimetriákkal. A részleges morfológiai fogyatékosság alcsoportjára jellemző sajátosságok: • A fej. lordózis. szkoliózis.A nyak lehet túl hosszú vagy túl rövid.. kerek. részleges (regionális vagy lokális). illetve mekkora kiterjedésű: 1. 2. égési sebek és hegek.Növekedési elégtelenség. • Bőr-rendellenességek . kototikus. • Ízületi rendellenességek . . agyhártya és agyvelőgyulladás okozhatja. a globális tartó-rendszer asszimetriája (a csontváz és az ízületek asszimetrikus helyzete). táskás vagy túl közel álló szemek). lilás színű (cianotikus). merevség stb.3.Rendelkezhet közepes. törpenövés (nagyon alacsony termet) vagy gigantizmus (nagyon magas termet. merevsége (fokozott tónus).Lehet sápadt.a has előreugorhat. .A neuromuszkuláris betegségeket a poliomielitisz. . melyek hátgerincferdüléseket (cifózis. az izomtónus fokozódása (görcsök. elkeskenyedő (a mell fölött vagy alatt). a fej és törzs között). lordotikus. állnak a legsúlyosabb rokkantságok hátterében. ruganyos stb. különösképpen a motoros elemek koordinációjának képességét csökkentik. megjelenhet sérv vagy hasizomrepedés. magasság és térfogat között. . . • Csontok rendellenességei . • Tartászavarok . a csont-tuberkulózis és más roncsolódáshoz vezető csontbetegségek. 4. mely a test legfontosabb támasztószerkezete. túlméretezettség). funkcionális vagy működéses. a mellcsont tölcsér vagy taraj alakú. • Táplálkozási zavarok . az arc és a nyak rendellenességei .a humán “tartóoszlop” vagy a humán vertikális tengely sok módosulást szenvedhet azáltal. asszimetrikus. vagy az egész testfelület lehet nagyon szőrős. az orr és fül rendellenességei. normális. csökkentett vagy erősen csökkentett. aránytalanságok (hosszúság. lehet feszes vagy laza. lapos. jellemezheti a csökkentett vagy túlzott mozgékonyság. rachitikus jellegű.Ovális. ízületek. mely táplálkozási zavarokkal társul).Lehetnek vékonyak vagy vastagok. hosszúak vagy rövidek.A tartás rendellenességek. megjelenhetnek különböző foltok. sajátos bőrszínű fej. A rosszul összeforrt törések. rachitizmus stb. melyek nagyon gyakori tényezők a rokkantság kóroktanában.Makrocephália (túl nagy fej) vagy. hosszúkás vagy lapított. mikrocephália (túl kicsi fej). kalcium lerakódás .A hát lehet egyenes. . hegek vagy ekcémák. púpos hát) okozhatnak. A mozgássérültek osztályozása A mozgássérülésnek két nagy csoportját különítjük el: 1. asszimetriája miatt vagy elemeinek elváltozása miatt a fogyatékosság gyakori okává válhat. progresszív izomleépülés. Ezek a formák a központi idegrendszer fáradása nyomán keletkeznek. ferde vagy asszimetrikus. . átfogó).Az ízületek túl nagy vagy csökkentett mozgékonysága. fogsor-rendellenességek.A csontváz. • Izmok rendellenességei . morfológiai vagy strukturális. izmok. . keskeny vagy széles. . száraz vagy nedves tapintású. sorvadások. fokozott vagy elégtelen izomtónussal. lehet kétlebenyes.Melyeket okozhatja a globális tartó-rendszer elégtelensége.Hidrocephália (nagyon nagy. mely nem megfelelő tartáshoz vezethet. 2. vízfej).A mellkas lehet túl hosszú vagy túl rövid.A gerincoszlop . hogy a sérülés mennyire súlyos. az izomerő és tónus csökkenése (atóniák vagy hipotóniák).Diszharmóniák (magas és sovány vagy alacsony és kövér). .Lehetnek deformáltak. az osteomielitisz. .

asszimetrikusak.Görcsök vagy morfológiai zavarok.Teljesek (a comb rendellenességei.A térdek hajlítottak vagy túlnyújtottak. rendellenesek (frontális síkban vagy keresztirányban). a nagyujj kifele álló stb.a verbális kommunikáció megvalósítása és ennek fontossága az emberi személyiség kibontakozásában. belső szervek süllyedése. . mely a látványt is meghatározza).Az érzékszervek sérülései (a látás vagy a hallássérülés létrehozhat különböző tartászavarokat.A medence asszimetriája. fizikai debilitás vagy obezitás stb.Az ujjak veleszületett rendellenességei.Az interperszonális kapcsolatok kialakítása vagy újraalakítása.Az endokrin rendszer zavara megnyilvánulhat növekedési és fejlődési zavarokban (hipofizális törpenövés. szúrósak. nem képesek fizikai erőkifejtésre).beletartozik a beszédhibák megelőzése. • A főbb funkciók és nagyobb szervrendszer zavarai . gigantizmus. lehetnek ferdék. . A funkcionális zavarok közül megemlítjük: • A neuromuszkuláris rendszer zavarai . melyek hatékonyak és a lehető legrövidebb idő alatt lehetővé teszik a beszédhibák kijavítását. asszimetrikusak. az ujjbegyre támaszkodóak). görbék (x vag o alakúak). . kifele vagy befele hajlóak.A könyök lehet hajlított vagy nyújtott.Különböző típusú és formájú bénulások (mint a piramidális vagy extrapiramidális rendszer stb.A combcsont fejének deformitásai vagy görcsök. 23 .Lehetnek hajlítottak vagy nyújtottak. oldalra hajló. • Modern értelemben a logopédia tágabb értelmezést kapott: . . járás. ritmustalan. szindrómáinak tünete). energiahiányosak. nem megfelelő helyzetben való merevedések vagy csontosodások. trauma után fennmaradt hegek láthatóak. üregesek.1.A szív és érrendszer zavarai (keringési elégtelenség).). hamar fáradnak. vagyis olyan technikákat és módszereket dolgoz ki. lehet széles vagy keskeny.A légző rendszer zavarai (légzés-elégtelenség). elkékülés. . . . Hangsúlyozottan gyakorlati jellegű tudomány. nyújtottak vagy begörbítettek. . ritmus. hosszúságuk vagy vastagságuk nem egyforma. jelen lehetnek bénulások vagy traumák maradvány tünetei. . • A logopédiai tevékenységek célja: . . a talp rendellenességei (kifele vagy befele lép. görbületei. egyensúly. . az endokrin rendszer és ivarszervek fejletlenségével járó elhízás stb. . bénulás maradvány-tünetei észlelhetőek. . . lehetnek egyenlőtlenek hosszúságban vagy vastagságban.Az alkar vastagságbeli vagy hosszúságbeli egyenlőtlenségei. . vékonyak. asszimetriái. a törzshöz simulók vagy attól elállók. fogászavarok stb. . melyek különböző hátgerincferdülésekhez vezethetnek). asszimetrikusak. előre és felfele álló. asszimetrikusak.). nem megfelelő szintű (előre és lefele eső.Lehetnek túl hosszúak vagy túl vékonyak. • Az alsó végtagok rendellenességei .. bénulás vagy trauma maradvány tünetei észlelhetőek. .A lábszár görbe.A lapockák lehetnek túl közel vagy túl távol egymástól. A logopédia szerepe és fontossága • Etimológiailag a logopédia kifejezés a görög logos (szó) és a paideia (nevelés) szóösszetételből származik. . a gyermekek alulfejlettsége (kicsik. .Elernyedtek vagy merevek. . A BESZÉDHIBÁK 5. emeltek vagy leengedettek. • A felső végtagok rendellenességei . egymásracsúszottak. asszimetrikus csípő (veleszületett csípőficam). lúdtalp). . leragadtak vagy szétválasztottak. befelé (o alak) vagy kifelé (x alakban) hajlított alkar. koordináció.Asszimetrikusak.A bokák és a lábak lehetnek asszimetrikusak. libbenő mérleghez hasonlóak.Teljesen egyenlőtlenek (hosszúságban és vastagságban).Kiálló csípő (zsírszövet lerakódás).Előreállók vagy hátramaradottak. befelé vagy kifelé görbültek. . melynek tünetei az ödémák. . a beszédhibák javítása.A közösségbe való beilleszkedés segítése. lassú mozgás). .Atetózisos mozgások (akaratlan.A személy általános pszichés fejlesztése.A lábujjak lehetnek kalapács-alakúak (hajlottak. eltérőek. 5. .A tápcsatorna és a táplálkozás zavarai (előreálló has. A logopédia szűk értelemben a beszéd (orális és írott) nevelése. deformáltak. hátrafele álló). pozíciójuk és görbületük lehet egyenlőtlen.a nyelvfejlődésben szerepet játszó pszichológiai és neuro-fiziológiai mechanizmusok elméleti tanulmányozása. . .Horeoatetotikus mozgások.a nyelvfejlődés objektív és szubjektív feltételeinek feltérképezése. .A vállak asszimetriája.

vagy közvetlenül hathatnak a hallásra vagy a beszédszervekre. . szervi okok . a legsúlyosabb esetekben esetleg folyamatosan mindhárom szakaszban.Mechanikus traumák. mely kifejthette hatását a méhen belüli fejlődés során. Például a dobhártya sérülése a beszédészlelést és a beszédprodukció zavarát okozza. hanem más pszichés funkciókra is. valamint megfelelő légkör teremtése fejlesztéséhez és stimulálásához. A logopédiai differenciáldiagnosztika és prognosztika módszertanának kidolgozása.A gyulladások vagy mérgezések (kémiai anyagok.Különböző mérgezések és fertőzések. A beszédhibák tüneteinek tanulmányozása és adekvát javításuk módszertanának kidolgozása. 10.2. Az érzékszervi és az értelmi fogyatékosságok azon aspektusainak tanulmányozása és megismerése. a beszédzavar vagy abnormális beszédfejlődés hátterében legtöbbször komplex ok-csoportok állnak. 5. melyek nemcsak a nyelv kialakulására hatnak negatívan. hozzájárul az ember formálásához.Mechanikus traumák (melyek a magzat szervezetének fizikai sérülését okozzák).Érintheti a szenzoriális percepciót illetve okozhat motoros zavart. mind pedig az iskolai kudarc és viselkedészavarok kialakulásának megelőzését illetően. a fogak állkapocs és arcizom rendellenességei megakadályozzák a beszédfolyamatban résztvevő elemek közötti összehangolt működést. A nyelvi zavarok kialakulásának megelőzése. gyógyszerek. 3. . melyek a nyelv-fejlődésre hatással vannak. 2. mivel így több pszichés funkció agyi központja is érintett. 9.. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása A beszédhiba okát nem minden esetben tudjuk pontosan megállapítani. 4. . a szülés közben vagy a születés után. . 5. Minél kiterjedtebb és minél mélyebb a sérülés. . A logopédia tudományának népszerűsítése. belső feszültségek. illetve korrekciójára irányuló lépések. 4.Aszfixia. A család és az iskola felkészítése a beszédhibás gyermek elfogadására és támogatására. A logopédiai tevékenység optimizálása. nehéz szülés. Az óvodáskorban illetve kisiskoláskorban végzett logopédiai terápiák a leghatékonyabbak.A személyiség fejlesztése a meglévő kompetenciái és lehetőségeinek függvényében. 6. Funkcionális. A szülés közben fellépő okok: . A különböző fogyatékosságok hatásának megismerése és negatív befolyásuk megelőzése a beszédhibás személy viselkedésére és személyiségére. működésbeli okok A funkcionális okokra két típusú beszédzavar vezethető vissza. rózsahimlő. Organikus. A terhesség alatti okok: . Ebben a perspektívában egyaránt fontosak a beszédhibák megelőzésére. . . annál komplexebb zavarokat okoz.Rh. . . mely az agykéreg bevérzését okozhatja. 7. alkohol).Elhúzódó. Inkompatibilitás. A gyermeknek segít az iskolai és az adaptációs nehézségek leküzdésében. 3. A beszédhibások szűrése óvodáskortól és a beszédhibák kialakulásának megelőzését illetve javítását szolgáló tevékenységek szervezése. mumpsz stb. időszakos vagy egész életen át tartó beszédzavarokat. személyiség-zavarokhoz vezethetnek vagy megzavarhatják a személy szociális státusát.A központi idegrendszer sérüléset.Táplálkozási elégtelenségek. mely a központi idegrendszer sérüléséhez vezet. A kommunikáció tanulmányozása. Négy nagy kategóriába oszthatjuk őket: 1. melyek a beszédszervek neurofiziológiai szerkezetére (organikusan vagy funkcionálisan) hatnak . mivel a beszédhibák a szociális beilleszkedést nehezítik. melyek negatívan befolyásolják a központi idegrendszer fejlődését. Természetesen a beszédzavarok felnőttkorban is javíthatóak (kell és lehet javítani). . artikuláció. 8. 24 . A nyelv pszichológiájának fogalomrendszerének és elmélet-rendszerének megalkotása és kidolgozása. Következésképpen a beszédhibák megjelenése általában egy komplex folyamat eredménye.Különböző fizikai traumák stb A születés utáni okok: Számosak és sokszínűek. 11. hangképzés.A funkcionális okok a kiejtés bármely elemét érinthetik: kilégzés.Az első életévekben bekövetkező súlyosabb betegségek (agyhártya vagy agyvelő-gyulladás) vagy gyermekbetegségek (skarlát. Elméleti szempontból a logopédia gazdag ismeretanyaggal rendelkezik a beszéd pszichológiája és a gyógypedagógiája területéről. Általános célok 1.) is okozhatnak centrális vagy perifériás. 2.A terhes nő által elszenvedett pszichés traumák. mind a beszédhibák javítását. 2. a terhes nő fertőző betegségei.Lehetnek centrálisak vagy perifériásak. A logopédia célja első sorban nevelő jellegű. Specifikus célok: 1. . stressz. ijedségek.

mivel a beszédszervek illetve a beszédért felelős agyi központok még nincsenek kellőképpen kifejlődve. mely a hiba rögzüléséhez vezet. . Ezeket a csoportokat számos kritérium alapján hozzák létre. m. akkor általános vagy teljes pöszeségről beszélünk.Kedvezőtlen nevelési környezet.A konfliktusos. 5. ú (a magyar nyelvben ö. .Egyes szerzők (Sheridan) szerint az 5 évesek korosztályában levő lányoknál a pöszeség gyakorisága 26%. stresszelő életesemények. A három év alatti gyermekeknél a kiejtési hibák nem vészesek. 4. z és susogók s. akiknek anatómiai-fiziológiai felépítése veleszületetten törékeny vagy patológiás.helyettesítése . Pszicho-szociális okok Viszonylag gyakran fordulnak elő. A pöszeség kialakulását elősegítő tényezők: . főleg óvodás és kisiskolás-korban. 1. . Gyakorisága és a zavar komplexitása azonban életkoronként változik. A leggyakrabban azok a hangok érintettek. . é. A beszédhibák megnyilvánulhatnak a hangképzés. sziszegők sz. az etiológiai tényezőktől. beszédfélelem. Pszichológiai zavarok következtében létrejövő beszédzavarok (diszlogia. A hangképzés zavarai (afónia.A pöszeség gyakorisága csökken az életkor növekedésével. . a túl magas követelmények. hogy a beszédhiba ne rögzüljön. . Mindezekhez hozzáadódnak az úgynevezett kritikus szavak. zs. részleges vagy monomorf pöszeségnek nevezzük.3. a legtöbb szótag és a szvak nagyrésze is hibásan ejtett. mely nem segíti a beszédfejlődést. melyek pszichés feszültséget okoznak a beszédhibás számára ezzel további nehézséget okozva a verbális kifejezésben.vagy felcserélése.Amikor a legtöbb hang érintett és a jelenség kiterjed a szótagokra.Beszédhibás személy utánzása. a magánhanzók á. echolália.Az óvodás gyermek pösze beszédének megerősítése a felnőtt által (humoros).kihagyása. fonaszténia). a lányoknál 15% és a fiúk 16%-a beszédhibás. akkor polimorf pöszeségnek nevezzük. A beszédhibák tünettana A) Artikulációs és kiejtés-zavarok A kiejtészavarok a beszédhibák közül a leggyakoribbak. illetve a beszédmegértésben. melyek a gyermek beszédében később jelennek meg: a pergő hang “r”. 3. . . diszfónia. Azok a mássalhangzók. Nyelvfejlődési zavarok (pszichogén mutizmus. egyszerű. Az írott nyelv zavarai (diszlexia-alexia és diszgráfia-agráfia). Polimorf zavarok (afázia. az affrikáták cs.  A pöszeség tünetei: . akkor enyhe zavarról van szó. akaratlagos mutizmus. 7. 2. azoknál. . annak megerősítésével. .  A pöszeség gyakorisága és súlyossága .A helytelen beszédmodell. Kiejtészavarok (pöszeség. n.Függ az adott nyelv sajátosságaitól. .).A beszéd elégtelen serkentése a korai ontogenézis folyamatában. megkésett beszédfejlődés). 25 .A gyermek beszédhibájának fenntartása. . 5. melyek a beszéd korai szakaszában alakulnak ki ritkán érintettek: b. Ez a súlyos pöszeség-forma főleg a dizáthriára jellemző. a szavak. akiknek emlékezet vagy figyelemzavaruk van.Ha minden hang. szelektív mutizmus. melyet a gyermek utánozni fog. Ritmus-zavarok és a beszéd folyékonyságának zavarai (dadogás. aranyosnak tartják. • A pöszeség A beszédhibák közül a leggyakrabban előforduló zavar.Főleg azokra a személyekre hatnak. mivel egyes kiejtészavarokat addigra kijavítanak. és negatív hatásuk nemcsak a nyelv fejlődésében. orrhangzósság. ü). . gy. mely az írás-olvasás elsajátítását nehezíti. c. ha a szülők (felnőttek) ezt humorosnak. míg a fiúknál 34%.A hibás nevelési módszerek. a mondatalkotás szintjén. A beszédhibák osztályozása A logopédiában a beszédhibáknak több típusú osztályozása ismert.3. 8 éves korra csökken.A fogak rendellenes növése. A pöszeség súlyos formáiban ugyanezek a jelenségek megjelenek a szótagok. Pszicho-neurológiai okok . hanem az ember pszichés fejlődésének egészében megmutatkozik.A látás és hallássérülteknél vagy azoknál. . és ne alakuljanak ki a hibás kiejtési szokások. stb. 6. más fogyatékosságokkal való társulástól és a beszédhibás egyéni személyiségjegyeitől. Ezek a hibák gyakran megjelennek az írott nyelvben is. . sőt a szavak szintjén is.Ezeket az okokat találjuk az értelmi fogyatékos vagy határesetű személyeknél. 4. A három év alatti gyermekek pöszesége fiziológiai jelenség. viszont óvodáskorban ezeket már javítanunk kell azért. .a hangok torzítása. . dizarthria). beszédképtelenség). akiknek vizuális és auditív reprezentációjuk. t. hadarás). d. zsargonofáziák.Amikor az artikulációs zavar egyetlen izolált hangra korlátozódik.

Azonban. c) labiodentális rotacizmus akkor jön létre. nazális színezetű. ennek következtében a lágy szájpad és a garat hátsó része rezgésbe jön.Az egyéb beszédszervi rendellenességek: ajak és szájpad hasadék. hogy a nyelv hegyét a szájpad felé hátrahúzzák. ha az állkapocs előreugrik. fonematikai hallászavar. az r kivitelezése éles. amikor a levegő kétoldalon távozik A laterális szigmatizmus gyakori oka a nyelvizom féloldali bénulása. c) Addentális szigmatizmus úgy jön létre. .bilaterális szigmatizmus. a nyelvfék lehet túl rövid vagy túl hosszú. cs. . mely az r hang torzítását. hogy vibráljanak. a susogók pedig kevésbé torzulnak. vagy a nyelv hegye a felső metszőfogakat érinti. ha a szájpad és garatnyílás nem záródik megfelelően.  Egy másik nagyon gyakran előforduló pöszeség-forma a rotacizmus és a pararotacizmus. hogy a nyelv hegye a felső ajkat érinti. mely normális esetben az új fogak megjelenésével fokozatosan spontán módon eltűnik. Gyakran jelentkezik ez a típusú selypítés fogváltáskor. a mikro.jobb oldali laterális szigmatizmus. Ezeket a beszéd és mozgás rendellenességeket a központi idegrendszer hiányosságai okozzák. melyek közül a legfontosabbak a következők: a) Interdentális (fogközi) szigmatizmus. zs. b) labiális rotacizmus estében a nyelv renyhe mozgását az ajakpergetés kompenzálja. ilyenkor a legérintettebb a sz hang és a sziszegők. ki hagyását vagy helyettesítését jelenti. hogy a kiejtés pillanatában a nyelv a fogmederhez tapad. farkastorok.vagy makroglosszia. mely akkor keletkezik. amikor a torzított. Megjelenhet akkor is. A leggyakrabban előforduló rotacizmus formák a következők: a) interdentális rotacizmus. azoknál. g) uvuláris rotacizmus az r képzésekor az uvula (nyelvcsap) pereg. miközben az alsó ajak pereg. mint a helyesen képzett hangnál. ha a nyelv hegye az alsó metszőfogakat érinti és a felső ajak pereg. sérülhet a nyelvizom. amikor mozgás-zavarokkal is társulnak. 26 . vagy ritkábban úgyis létrejöhet a pergés. Ilyenkor az állkapcsok mozgása nem kellően koordinált kiejtés közben. vibrációt. akiknél a lágy szájpad túl merev vagy azoknál. hanem a szájpad.mint például. akiknek orrsövényferdülésük van. Helyes képzése a fonoartikulációs rendszer adott fejlettségi szintjét és nagyon finom mozgáskoordinációs képességet feltételez. leggyakrabban l hanggal helyettesítik. mely a normális képzésben megvalósul. kihagyott hangok a sziszegők vagy susogók csoportjába tartoznak: s. amikor a levegő a jobb oldali szájzugból távozik a középhelyzet helyett. Ez a fajta szigmatizmus jelentkezik a szájpad hasadékosoknál. d) nyelvhegyi rotacizmust úgy lehet felismerni. hogy a levegő a nyelv mellett. melyek magyarázatául szolgálhatnak. Ezek a jelenségek fennmaradhatnak a későbbi életkorokban is.A nyelv anatómiai vagy funkcionális rendellenessége .A gyermek a környezetében levő hibás modellt utánozza. hogy a nyelv hegyét a fogakra támasztva képezik a hangot. Ilyenkor a sziszegő és susogó hangokat úgy ejtik. nyúlajak. sz. de a többi hang artikulációja is sérülhet: a) lamdacizmus és paralamdacizmus (az l hang hibás képzése). A szigmatizmusnak több nyelv-specifikus formája ismeretes.Hallássérülés. f) A nazális szigmatizmust a lágy szájpad rendellenességei okozzák. főleg. mivel a kiejtés percepciója sérül náluk. h) bukális (szájüregi) rotacizmus úgy jön létre.. mely megakadályozza a kellő pergetést. Az óvodás és kisiskolás gyermekek leggyakrabban kihagyják vagy torzítják ezeket a hangokat. .  A pöszeség leggyakrabban előforduló formája a szigmatizmus és/a paraszigmatizmus.baloldali laterális szigmatizmus. nem a nyelv hegye pereg. így a levegő részben vagy teljesen az orrüregen át távozik.A beszédhibának lehetnek pszichoszociális vagy kuturális okai is. . a beszédhibásoknál elég gyakran jelenik meg a helyettesítés is. Ez a forma leggyakrabban a nagyothallóknál észlelhető. c) kappacizmus és parakappacizmus (a k hang hibás képzése). . e) veláris rotacizmus.Az agyi központok sérülései. . felcserélt. az orcákat arra kényszerítve. az orrüreg felé vezető út nem záródik. Ezen oknál fogva a három év alatti gyermekek többsége még nem képes a r hang képzésére. Ilyenkor a lágy szájpad nem képes szerepét betölteni. f) nazális rotacizmus.  Kisebb gyakorisággal ugyan. h vagy v-vel. hogy a nyelvet a két fogsor közé helyezik. stridens. Mindez a kiejtést kellemetlenné teszi. . ha nyelv hegye a felső metszőfogakra támaszkodva pereg. nem megfelelő pszichés fejlődés.Egyes szerzők (pédául M. oldalt távozik. ha más rendellenességek vagy favorizáló tényezők (a nyelvizmok renyhesége) is jelen vannak. b) betacizmus és parabetacizmus (a b hang hibás képzése). A beszéd rendellenességek leggyakrabban apai ágon öröklődnek.A r hang a gyermek beszédében általában a sziszegők és susogók után jelenik meg. A rotacizmus és pararotacizmus okai: . b) A laterális szigmatizmus három féle lehet . c. akárcsak az abszolút és a fonematikai hallás. z. ritkábban d. Ezzel a jelenséggel akkor találkozunk. d) gammacizmus és paragammacizmus (a g hang hibás képzése). e) A sztridens a sziszegő hangok túlzottan hangos képzését jelenti. Ez megakadályozza a levegő távozását a két fogsor közötti résen. amikor a levegő a baloldali szájzugból távozik és . Seeman) hangsúlyozzák a súlyos pöszeség örökletes tényezőit. akkor fennmaradhat. d) Palatális szigmatizmus esetén a sziszegőket és susogókat úgy képezik.

mely az idegrendszer túlfeszítettségének és görcsének eredménye: .  Annak alapján. a teljes szervezet gátlása. Egyes esetekben megjelenhetnek fölöslegesen betoldott hangok vagy szótagok a beszédben. B) Beszédritmus zavarok. a beszéd folyékonyságának zavarai: A beszédritmus zavarok. A beszédszervek görcseit az ajkak enyhe mozgásai. hogy milyen etiológiai tényezők állnak a kiejtészavar hátterében. A dizárthria leggyakrabban az értelmi fogyatékosokra jellemző beszédhiba. alvászavarok. Ha nincsenek favorizáló tényezők is. a lágy szájpad tónustalansága vagy bénulása. nutacizmus és paranutacizmus (az n hang hibás képzése). melyek az ontogenézis során később alakulnak ki.  A magánhangzók ritkábban érintettek. A dadogás formájától függetlenül. ritmustalan beszéd jellemzi. mivel náluk a beszédközpont további romlása mellett a beszédzavarok is súlyosbodnak. hol az orron át távozik. A beszédhibás tudatában van nehézségeinek. fitacizmus és parafitacizmus (az f hang hibás képzése). vagy fejletlensége következtében alakulhat ki. A szótagismétlés főleg olyankor jelentkezik. fokozott izgatottság. ezért belső világa is többé-kevésbé zavarttá válik. sok másodlagos tünet jelenik meg.deltacizmus és paradeltacizmus (a d hang hibás képzése).3 éves korban jelenik meg. Az orrhangzósság legfontosabb tünete a hangok rezonanciájának módosulása. két csoportra oszthatjuk ezeket: organikus és funkcionális zavarokra. mint a kiejtés-zavarok. • A dizárthria A legsúlyosabb artikulációs zavar. Az ismétlések között szünetek vannak. ny) képzésekor a levegőáramlat a szájon át távozik. eredetéből fakadónak centrális pöszeségnek is szokták nevezni. s. izzadás. Ezek sokkal súlyosabbak. melyek megerősítik és fenntartják. melyek megakadályozzák az orrhangok képzésekor az orrüreg felé vezető út megnyitását. például a beszéd közben tartott hosszú szünetek. mutacizmus és paramutacizmus(az m hang hibás képzése). szenzoriális. nemcsak megnyilvánulási formájukat. A dizárthriát. és később automatizálódnak (r. ez felébresztette az érdeklődést a beszéd egyéb zavarai iránt is. akkor az élettani dadogás egy idő után megszűnik. vitacizmus és paravitacizmus (a v hang hibás képzése). melyek megszakítják a beszédfolyamatot. mintha mondandójukon gondolkodnának. az arc torzulásai. -a légzés rövid és szaggatott. A dadogásra a szakemberek már a legrégebbi időkben felfigyeltek. Az első esetben klónusos dadogásról beszélünk. szl). az izmok vagy a szájpadlás funkciózavarai. mivel az illető személy beszéde dunnyogó. c) Az orhangzósság lehet kevert típusú is. mely negatívan befolyásolja a beszédhibás és a környezete közötti kapcsolatokat A dadogás tünete a szóeleji vagy szóközépi hang vagy szótag ismétlése. valójában pedig a kritikus szavakat kerülgetik és helyettesítik szinonimákkal. kr. Az orrhangzósság lehet nyílt vagy zárt: a) A nyílt orrhangzósság esetében a levegőáramlat beszéd közben nagyrészt az orrüregen át távozik. b) A zárt orrhangzósság akkor jelentkezik. ha az adott egység kiejtéséhez nagyobb erőfeszítésre van szükség (például bl. amikor ezek ejtése is hibás. mint a gyermekeknél. grimaszok. A dadogás leggyakrabban 2 . akkor súlyos pöszeséggel állunk szemben. függetlenül a hangok képzési sajátosságaitól. • A dadogás Viszonylag súlyos beszédhiba. n. akárcsak a szájhangoknál. A beszéd összbenyomása kellemetlen. hol részlegesen itt vagy ott. felesleges gesztusok vagy akár testi görcsök is kísérhetik.neurovegetatív tünetek: az arcszín változásai. Összességében tehát a beszéd érthetősége romlik. A pöszeség mellett érthetetlen. polip. azt az illúziót keltik. stb. A felnőtteknél könnyebben azonosítható. amikor a levegőáramlat hol a szájon át. míg a második esetben tónusosról. Kísérő tünete lehet a diszfónia vagy az orrhangzósság. amikor az orrhangok (m. hanem a személyiségre és a viselkedésre gyakorolt negatív hatásukat tekintve is.neuroticizmus. elmosódott. csak sokkal súlyosabb formában jelentkeznek. sz. motoros vagy pszicho-szociális zavarok. illetve a kiejtés kellemetlenné válik. Ezen kívül egyéb zavarok is tarkíthatják a képet: érzelmi. ajak és szájpad hasadék. megzavarják a beszédritmust. Tüneteit tekintve egyesek hasonlítanak a pöszeségére. a beszéd folyékonyságának zavarai. mivel a beszédközpont és a központi idegrendszer érintettsége okozza. belégzésben történő beszéd. értelmi. melyek a kommunikáció folyamatában zavaróak. jellemzője lehet az extrém merevség. A dadogás legsúlyosabb formái felnőttkorban vagy serdülőkorban nyilvánulnak meg. de megjelenhetnek a beszédszervek szintjén görcsök. • Az orrhangzósság Az orrhangzósság a szájpadlás elváltozásai. z). Felnőtteknél és kamaszoknál megfigyelhetőek apró ravaszságok. vagy előfordulhat azoknál a hangoknál is. Történhet azonban épp az ellenkezője is. nagyothallás. Kiválthatják egyes fertőző betegségek is. általában fiziológiai vagy élettani dadogásként. . e) f) g) h) i) 27 . és olyankor.

• Tahilália. . A dadogás súlyosbodásával kialakulhat beszédfélelem is. illetve attól.Egy vagy két idegen nyelv tanulása az anyanyelv elsajátítása előtt (bilingvizmus). . erősen frusztráló hatásúnak éli meg. hogy jobb kezét használja. a gondolkodási műveletek (analízis. hogyan éli meg fogyatékosságát. mint erősen lateralizált funkció. . C) Hangképzés hibák A hangképzési hibák a beszéd dallamát. 8 . Gyakori oka a gége megbetegedése. vontatott beszédben nyilvánul meg. tehát a szótalálási nehézséget úgy próbálja áthidalni. lehetséges.Örökletes tényezők is. A balkezes gyermekeknél sokkal gyakoribbak a nyelvfejlődési lemaradások és egyes motoros zavarok. illetve azoknál. mely túlzott feszültséget okozhat. funkcionális nehézségeket eredményez. amikor a hang megvastagodik. de a beszédfélelem súlyosabb. A dadogás a hangok. akiknél van egy neurotikus hajlam. ha a dadogás neurotikus eredetű. az érzelmek vagy sokk-hatás által kiváltott stressz. szintézis. mely nagyon lassú. szótagok és szavak ismétlésének jelensége. . az igazságtalanság-érzés. • Fonaszténia és pszeudofonaszténia Leggyakrabban funkcionális zavar. hogy a gyermek belégzés közben próbál beszélni és nem kilégzés közben. A veleszületett beszédszervi apparátus fejletlenség esetén a hang mutálása a szokottnál hamarabb. a szavak között hosszú szüneteket iktatnak be. A nyelv. A rekedtség lehet organikus eredetű. A beszédhibát negatív érzelmi állapotok kísérik. . Ennek a jelenségnek az ellenkezője a hang változásának késése. melyek erősen lateralizáltak. a hang hadaróvá válik.Légzés-zavar. A beszédfélelem az ismétlések mellett megváltoztatja a beszéd iránti attitűdöt.A pszichés traumák.A kisgyermek. Ez főleg olyankor fordul elő. mint például a nyelv. és jelenlétét a személy dramatizálja. a hajlam általában apai ágon öröklődik. akik fokozottan ingerelhetők. akkor már kezelni kell. dadogó felnőttet vagy gyermeket utánoz.11 éves korban következik be. Gyakrabban jelenik meg neurotikusan instabil személyeknél. mint a dadogás.A jobbféltekei dominancia (balkezesség) vagy az átszoktatott balkezesség. A beszédfélelem és a dadogás etiológiája közös. Vannak olyan funkciók. A dadogás leggyakoribb okai: . Tünetei is nagyon hasonlóak. Azoknál. melyik jelentkezi. Főleg énekeseknél. a károsító tényezők közvetlenül is kiválthatják a beszédfélelmet. akkor a dadogás is enyhül. Az álfonaszténia óvodásoknál jelentkezik olyankor. ahogy normális lenne. melyek görcsökben. ijedtség. a gyermek egyértelműen egyik vagy másik kezét használja. A logopédiai vizsgálatok is megerősítik a fenti gondolatot. érzelmi elhanyagoltság. a fizikai én reprezentációja. a hangszín ugrálóvá válik. a hangerőt és a hangszínt zavarják. a féltekék egyikében valósul meg: a balkezeseknél a jobb agyféltekében és a jobbkezeseknél a bal agyféltekében. hanem a féltekei dominancia és az agyi érés döntse el. hadarás Jellemző rá a nagyon gyors beszédtempó. a légúti betegségek vagy a hangszalag-dúcok betegségei. a motoros műveletek (a helyváltoztató mozgások és a tárgyak manipulációja) és vannak olyan funkciók. • A hangszín patológiás elváltozásai A hangszín patológiás elváltozásai általában az endokrin rendszerben történő átalakulások következményei. Ha megerősítjük a dominanciát. hogy melyik kezét preferálja. vagy a lateralitás kialakulatlansága. mivel a gyermek gondolati kifejezéséhez nehezebben találja meg a megfelelő szavakat. A funkcionális rekedtség általában erős érzelmi állapotban vagy a hang túlerőltetésekor keletkezik. mely a hipofízis megváltozott működésében valamint a szexuális hormontermelés változásaiban jelentkezik. Az. hogy a pszichológiai folyamatok szabályozásában a két agyfélteke között alárendelő viszonyok épülnek ki. hogy bizonyos hangokat. A dadogó fél attól. számolás). Ez azzal is magyarázható. A beszédfélelem súlyosbítja az általános szorongást. grimaszokban. ha a beszédhiba tudatosodik. mely a beszédnek infantilis jelleget kölcsönöz. A beszédhang helytelen használata vagy a hang vagy a hangszalagok túlerőltetése váltja ki. a jobbféltekei dominancia. szótagokat ismételget. feszültségben és szorongásban nyilvánul meg. amikor hangjukat 28 . • A beszédfélelem Természetét és formáit illetően szorosan kapcsolódik a dadogáshoz. • Rekedtség Tünetei a hangerő és a hang kifejezőképességének elvesztése. mely a hangképző szervek fáradásához vezet. hogy a gyermeket ne erőltessük. A dadogás kialakulásának egyik favorizáló tényezője az átmeneti jobb féltekei dominancia. mint például a vizuális percepció.Ha óvodáskorban is fennmarad. míg a másik alárendeltté. mely a balkezesekre jellemző. hogy a kettő közül mikor. fojtottá teszi. A gyermeknek a hangja férfiassá válik. mélyül és beszéd közben a zöngeképzés meg-megszakad. a zene percepciója. hogy beszéd közben hibázni fog. függ a személy pszichés és fizikai állapotától. könnyebben kezelhetővé válik. Az endokrin zavarok közül a legszembetűnőbb az akromegália. mely a hangot suttogóvá. Fontos. mely nagyon lelassítja a beszédfolyamatot. A beszélt és írott nyelv elsajátításában a bal agyféltekei dominancia nagyon fontos. szónokoknál jelentkezik. Ilyenkor légzési görcsök keletkezhetnek. és lehet funkcionális eredetű. Tehát. frusztráció. az egyik dominánssá válik. A pszichológiai funkciók nem egyformán lokalizáltak a két agyféltekében. ne kényszerítsük arra. melyeknek a lateralitása csekélyebb. melyek beszédzavarokhoz vezethetnek. tanároknál. mert krónikussá válhat. • Bradilália A tahilália ellentéte. a figyelem. az érzelmi folyamatok.

szótagok. A zavar súlyossága ezeknek a sérüléseknek a súlyosságától és kiterjedésétől függ. és komoly károkat idéz elő a beteg személyiségében. fátyolos. Mindehhez legtöbbször emlékezetzavar is társul. Egyetlen szó mondatszerepet kaphat. kulturáltságától.a szülők alkoholizmusa.a gyermek súlyos és ismételt betegségei: agyhártyagyulladás. de főleg attól a környezettől. Például a motoros alália esetében a személy érti a szavak jelentését. mivel az afáziásnak szüksége van a megértésre. D) A polimorf zavarok Nemcsak a kommunikációt és a környezettel való kapcsolatokat befolyásolják. vagyis a beszéd távirati stílusúvá válik. a hang megszakad. a hangszalagoknak részleges zavarai. A hang ilyenkor nem tűnik el teljesen. a teljes pszichés struktúrában számíthatunk kisebb szabálytalanságokra. tanultságától. • Diszfónia A gége izmainak. remeg. mint a felismerés és tanulás. Habár a legszembetűnőbb változások általában a verbális megnyilvánulások területén mutatkoznak. veleszületett beszédfejlődési lemaradásnak. évszakok. súlyosabb esetben pszichés zavarok is megjelennek. • Az alália Az aláliát hallónémaságnak. A rehabilitáció hatékonysága is függ ezektől a tényezőktől. angolkór. a gondolkodás. a személy nem érti a beszédet. a nyelv struktúrájának mélyebb rétegeiben okoz változásokat. Képes artikulátlan hangokat kiadni. bitonális. a hét napjai) és megjelennek felesleges szavak a beszédben. az afáziásoknál az emlékezeti teljesítmény csökken. . E) A nyelv fejlődésének zavarai • A szelektív mutizmus Szelektív némaságról van szó. szeretetre. izgatott lesz. melyek ennek a súlyos zavarnak okozói lehetnek. Ha speciális felkészültségű logopédus kezeli. lassan suttogóvá válik. Kiváltó okai: . akkor a személy teljesen rehabilitálható. de képes az egyszerű szerkezetű szavak. légzés-zavarok és nagyon erős érzelmek.beteges félelem és félénkség. mivel a hangszálak nem rezegnek. Ekkor a személy feszült. ismeretlen okú némaságnak is nevezzzik. Ezek a jellemzők függnek az alália típusától is. így az alália és az afázia a beszédmegértést és a beszédprodukciót akadályozza. habár a percepció. . A zavar súlyossága ellenére az afázia prognózisa kedvező. illetve a szájban keletkező csomók vagy a polip váltják ki. vagy még inkább erős érzelmi feszültség kifejeződéseként. a dallamosság elvész. sokkhatás hatására is. melyek fenntartják. Egyes afáziásoknál “tudományos” beszédmodor alakul ki. A személy teljesen vagy részlegesen elutasítja a bizonyos személyekkel való kommunikációt. majd az állapot súlyosbodásával a hangerő veszít intenzitásából. a hangerő csökkentett.a szülők közti vérrokonság. az izmok parézise vagy gyulladása okozza. melyet nevezhetünk pszichés vagy akaratlagos némaságnak is. A diszfónia esetében a hang hamis.túlerőltetik. de megjelenhetnek a szorongás. mint a vizuális. . sőt súlyosbíthatják az állapotot. a képzelet. A verbális utasításokat követi és megmutatja a kért tárgyakat. főleg akkor. a tuberkulózis. bárányhimlő. Afáziát okozhat az agyvérzés. félelem és szorongás). • Az affázia Mint láttuk. köhögő. . A szenzoriális aláliában épp ellenkezőleg. és a beszéd fárasztja a személyt. 29 . Előbb rekedtség jelentkezik. megjegyzi azokat. nazális. Az automatikus felsorolások: számlálás. Az auditív emlékezet gyengébb. hanem a személy pszichológiai fejlődésének egészét. monoton. Az afázia a beszédmegértést és beszédprodukciót egyaránt érinti. ha a zavar nem társul egyéb fogyatékosságokkal. A légzés szabálytalanságait vagy a légzési görcsöket a csökkentett izomtónus is okozhatja.. Ugyanakkor sérül a hangsúlyozás és a beszéd agrammatikussá válik. A fonaszténia bármely formája a hangerő csökkenéséhez vezet. A reprodukció gyengébb. megvalósítható a szociális integráció. a kommunikáció és a motoros zavarok nyilvánvalóak. bizonytalanság. hangok megismétlésére. de suttogóvá válik. . kihagy. az alália megfosztja a személyt a beszédképesség elsajátításától. Az afáziás szókincse szegényessé válik. amelyben az afáziás él. • Afónia A legsúlyosabb hangképzési hiba. nagyobb gyakorisággal felnőtteknél vagy öregeknél. a hangszín egyenetlen. Másodlagos tünetként megjelennek hanghibák. A legsúlyosabb esetekben ez az elutasítás a teljes környezetre kiterjed. általános mozgásfejlődés késése vagy zavara. érzelmek. de képtelen kiejteni őket.a szülők betegségei közül a szifilisz.csökkent pszichés tónus. majd a személy hangképzésre teljesen képtelenné válik. melyben túltengenek a prepozíciók. erkölcsi és hangulati támogatásra. a központi idegrendszer sérülése. A fonaszténiának legtöbb esetben számos pszichés kísérő tünete van (frusztráció. Az aláliások nem feltétlenül értelmi sérültek. Ezeknek a zavaroknak a súlyossága függ az afáziás személyiségétől. Az afáziás beszédében sérülhetnek a verbális automatizmusok is (pl. A gége akut vagy krónikus megbetegedése. életkorától stb. Ezzel ellentétben az afázia a verbális magatartás kialakulása után keletkezik. mivel ők vannak jobban kitéve azoknak a tényezőknek. képes lehet egy vagy két szótagos szavak kiejtésére is.

logikus. . de megjelenhet önálló kórképként is. megjelenik a belégzésben való beszédre való hajlam. a személy életkora. mely ugyanakkor összefüggéstelen kifejezésmóddal társul. a kilégzés nyomása nagyobb a zöngétlen mássalhangzók kiejtésekor. mely a két folyamat ritmikus váltogatását is jelent. A beszédhibák esetén a légzési ritmustalanságok felerősödnek. mivel az írás-olvasás nagyon pontosan tükrözi a személy személyiség-struktúráját. ingerelhetőség. az ismételt kudarcélmény és frusztráció szintén kiválthat a szelektív mutizmust. bár néhány héttől. kiválasztásuk minden esetben az egyéni sajátosságok (a fogyatékosság típusa. a sokk. A legtöbb esetben a módszereket kombináltan alkalmazzák. ahogyan az normális lenne). mondatokban való kifejezésre való képtelenség. egyes esetekben éppen ezek a ritmustalanságok határozzák meg a beszédritmus és a beszédfolyékonyság zavarait.Az írott nyelv zavarai . ami negatívan befolyásolja az általános pszichés fejlődést és a viselkedést is. 5. A beszédfejlődés akadályozottsága létrejöhet az értelmi fogyatékosság. A szelektív mutizmus általában a nagyon érzékeny gyermekeknél jelenik meg és különböző viselkedészavarokkal társul. A logopédiai diagnózis felállítása létfontosságú.4. ez lehet: makacsság. Nehezen érti mások beszédét. A megkésett beszédfejlődés okai: . megérti a beszédet. Például. szavakat képezni tudjuk. A rezgés erőssége változtatja a levegő nyomását a különböző hangok kiejtésekor. az összefüggő. így megelőzhető a beszédhiba rögzülése. A beszédhibák terápiája A beszédhibák javítását elsősorban óvodás és kisiskoláskorban kell elkezdenünk.A nem megfelelő verbális kifejezésmód és a beszédértés csökkentsége. . F) A pszichés zavarok okozta beszédhibák A pszichés összetevők közül bármelyik sérül. mivel a normális nyelvi fejlődés akadályozottá válik. .külön adaptálhatóak. agresszió. félénkség. . Másrészt viszont nagyon sok beszédhibás hajlamos a belégzésben való beszédre (és nem kilégzés közben. a beszédhiba etiológiája és tünettana) függvénye. és a személy beszéd közben hamarabb fárad. . Ez nem jelenti azt. mivel ezek még nem kellőképpen fejlettek. . Annál is inkább.A szenzoriális és értelmi fogyatékosságnak hasonló következményei és tünetei lehetnek. mely érzelmileg traumatizálja a gyermeket. hogy a beszédprodukció helyes és ritmikus legyen. súlyossága. Az ilyen típusú zavarok prevenciójában és korrekciójában olyan gyakorlatokat lehet használni. A beszédfejlődés késésének jelzései a szegényes szókincs. és ugyanolyan mértékben kihat a nyelvre is. és mindez visszahat az intelligencia fejlődésére is. A pszichés zavarok okozta beszédhibák jellemzői: . Általános jellegű módszerek és eljárások • Légzésszabályozás.A teljes pszichés működés diszfunkciója nyomja rá a bélyegét. melyek kiküszöbölik a légzési 30 . Ezek közül egyesek általánosak és minden fogyatékosság csoportban közösek.A megfogalmazás általános rendellenességei. egyenlő mértékben javítják a beszédet és serkentik az általános pszichés tevékenységet. . hónaptól akár évekig is eltarthat. a nem megfelelő artikulációs-szokások kialakulása. A logopédiai terápiában használható módszerek és eljárások kategóriánként különbözőek. így működésbe hozhatóak a hangképző szervek.A némaság időszakos. kihatással van a többiekre is. a stressz. • A megkésett beszédfejlődés Az általános beszédfejlődés megkésik vagy visszafejlődik. . Ez feltételezi a megfelelő levegőáramlat kibocsátását. Ezek kilégzés közben rezegnek. pszichés fejlődésének szintje. Például a ritmus és beszédfolyamatosság zavara esetében.A központi idegrendszer hiányosságai. a belégzés és kilégzés közti egyensúlyt. de a logopédiai terápia menetét és komplexitását is ez határozza meg. A legtöbb esetben a fogyatékosságot nevelési hiba határozza meg. hogy a beszédhibás nagyobb gyermekeket. kamaszokat vagy a felnőtteket elhanyagoljuk. . és értelmi rendellenesség sem fedezhető fel. a logikus és nyelvtanilag helyes kifejezésmód fejlődése elmarad. A beszéd fejletlensége sokszor kiterjed a nyelv hangtani. mellyel a hangokat. és nehezítetté válik az adaptív viselkedésmódok kidolgozása. míg mások specifikusak és minden egyes esetre külön.Gyakori a logorea jelensége. mert náluk a beszédhiba okozta belső feszültség sokkal intenzívebb.A kommunikációs serkentésének hiánya kisgyermekkorban. ettől függ a személy csoportba való sorolása és bevonása a különböző logopédiai tevékenységekbe. A nyelvi zavarok függnek a pszichés zavar súlyosságától és az adott eset etiológiájától is. lexikai és nyelvtani vonatkozásaira is. A logopédiai terápiában két nagy módszerkategóriát és az ezeknek megfelelő eljárásokat használunk. mely tovább súlyosbítja a beszédhibát.Szülés közben bekövetkező agysérülések. A kilégzésben résztvevő izmokat edzenünk kell.Magzati sérülések. különösen gyermekeknél.Kisgyermekkori súlyos betegségek. érzékszervi zavarok vagy más beszédhiba kísérő tüneteként. Az erős érzelmek. A kommunikáció hiányának hosszútávon azonban negatív következményei vannak: a szókincs. a belégzés és kilégzés közti harmónia kialakítása A levegőáramlat szabályozása szükséges ahhoz. személyiségük struktúráját negatívan befolyásolja. így a beszéd fejlettségi szintje nem éri el az életkorának megfelelő szintet. mint a zöngéseknél. Habár a gyermek nem kommunikál. Céljuk kettős.

amelyet az adott társadalom tisztel. hogy ezeket a gyakorlatokat légző gyakorlatokkal párosítsuk. és ezért megjelenhetnek a beszédhibák. beszédhangok differenciálása. majd hang kiadásával leengedés (csettintés). A fonematikai hallás zavarai ezt a teljesítményt lehetetlenné teszik. Formálhatunk tölcsér alakú nyelvet (mint az o. A fonematikus hallás fejlesztése az óvodás gyermekeknél játékos formában valósul meg. nyak. a jelentésük nem fedi teljesen egymást. A legfontosabbak ezek közül a szabadban való játék. A súlyos beszédzavar befolyásolja a beszédmegértést és a beszédprodukciót is. • A szociális érettség. fejlesztésük nagymértékben hozzájárul a beszédprodukció hatékonyságának növeléséhez. A nyelvi fogyatékosságok esetében ez a funkció nem képes érvényesülni. a szempillák ritmusos mozgatása. a szótagok és szavak. • A jellem és a motivációk struktúrája. ajkak izmainak mozgatására. • A normák és a szociális kulturális értékek belsővé tétele. Ha mindezt adott ritmusban végeztetjük. Például: találd ki. hangok és szavak kiejtésévei összekapcsolt légző gyakorlatok. a verbális kifejezések elősegítése. mely hibás artikulációhoz vezet. mint azoktól a normáktól és humán értékektől való eltérést. melyet saját kiejtésének hallása útján való szabályozásával lehet megvalósítani. akkor egyúttal a ritmusérzéket is fejlesztjük. E gyakorlatok célja a légzés és beszéd összehangolása. A nagyobbaknál: szinonímák és paronímák differenciálása és azonosítása.rendellenességeket és növelik a légzés térfogatát és kapacitását. Az is ajánlott. ezáltal megnehezíti a kapcsolatteremtést. melyekben a gyermek szabályozza a belégzés és a kilégzés hosszát. ritmusos mondókák. Hatékony gyakorlat például az arc alternatív felfújása. hogy milyen benyomást kelt a körülötte lévőkben. A helyes kiejtés létrehozása érdekében minden személynek egyrészt össze kell hasonlítani a saját kiejtésmódját a környezetében levőkével. u ejtésekor). Ezért. összeszoríthatjuk ajkunkat. a következő területeket érinti a viselkedészavar: • Pszichológiai érettség. állathangok utánzása stb. mimikai izmok fejlesztésére. másrészt pedig folyamatos önkontrollra is szüksége van. és az alsó ajak alá az áll irányába. mint a magatartás fogalmáé. nyugtalanná válik. • Személyiségfejlesztés és adaptív viselkedésmódok megerősítése A nyelv egyik létfontosságú funkciója a szabályozó és önszabályozó funkció. A fonematikai hallás zavara vagy gyengén fejlettsége a beszédészlelés zavaraihoz vezet. alternatív belégzés és kilégzés orron illetve szájon át. Az igeden szavak diszkriminációjának gyakorlása egyúttal a fonematikai hallást is fejleszti. m-n stb. nevetés) stb. b-p. A viselkedés fogalomköre sokkal szélesebb. 6. hasonló grafémák differenciálása és ezzel egyidőbeni kiejtése (pl. a gúnár hangja stb). állathangok utánzása és azonosítása (kígyósziszegés. akkor a viselkedészavart úgy határozhatjuk meg. és közben erőteljesen kifújjuk a levegőt. mint a pszichés fejlődést. • Általános és beszéd-mozgások fejlesztése Az általános motoros képességek és különösen a pszichomotoros fejlettség nagyon fontosak a beszédprodukcióban szerepet játszó mozgások kivitelezésében. főleg az auditív pöszeségben (például a nagyothallók) vagy a nyelv és ajak rendellenességek jelenlétekor. alsó állkapocs. Ha a viselkedést úgy tekintjük. a légzésgyakorlatok. csökken a személy önmagába vetett hite. a nevetés ritmikus utánzása. a személyiség alakulását és a környezet (melyben a személy él) közötti viszony kifejeződését. Ebből a szempontból elsősorban fontosak az általános gyakorlatok. feszült állapotba kerül. ezért a pszichés tevékenységek rendszerbe szervezése zavarttá válik. Az általános mozgásgyakorlatokat a beszédfejlesztéssel párhuzamosan kell végezni. a nyelv kiemelése a felsőajak fölé az orr irányába. Minél súlyosabb a beszédhiba. és a beszédhibás nagyon nehezen tud beilleszkedni a közösségbe. melyek megerősítik a szervezetet (törzs. mint a p és b hang ejtésekor. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása Különbséget kell tennünk a viselkedés és a magatartás között. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6. rezgés utánzása. mely a beszédritmusra is hat. versikék szavalása. fél és aggódik azért. A viselkedésbeli eltérések az inadaptációs jelenségek nagy csoportjába tartoznak Pszichológiai szempontból. a nyelvizmok.1. így sokkal hatékonyabb a fejlesztés. összehangolásában. ki szólított (a hang alapján). Az általános mozgás-gyakorlatokat a gyermekekkel játékosan kell végeztetni. annál inkább nő a feszültség. A beszédszervek mozgásának fejlesztésében ki kell térnünk az arcmozgásra. ritmusos pislogás stb. ritmikus versikék szavalása. végtagok). • Az éntudat és a szociális tudat szerkezete. A labiális mozgások fejlesztése is nagyon fontos a pöszeség esetén. a szájzugok összehúzása és kiszélesítése (csücsörítés. 31 . a zörejek. • A fonematikus hallás fejlesztése A fonematikai hallásnak fontos szerepe van a hangok differenciálásában. A nyelvgyakorlatok közül megemlíthetjük a következőket: a száj kinyitásával a nyelv ritmusos kiöltögetése. mivel ezek nem szinonimák. amikor a személy a helyes kiejtést nagyon nehezen sajátítja el. nehezítik a verbális utánzást.) A fonematikus hallás zavarai nyilvánvalóvá válnak például idegen nyelv tanulásakor. lufi felfújása (a mellkas kapacitásának növelése). szókapcsolatok olvasása stb. mint nyelvi egységek azonosításában. légzésmérőbe való fújás. és a személy ezt a jelenséget pszichésen drámaként éli meg. a nyelv felemelése a szájpadláshoz.

agyvelőgyulladás vagy traumák következtében jöttek létre. 6 .számos tényező állhat. Olyan feltételeket kell teremtenünk. Mindez azért alakul ki. vagy erőszakos tettként jelentkezik. tanulók. akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe. mint a prostitúció és a szexuális perverzitás. jellembeli tulajdonságokhoz és temperamentum-típushoz kapcsolódóak) és objektív (családi. egyes pszichés funkciók szabályozása zavarttá válik. A viselkedés és magatartás .7 éves korban a gyermekek 8-10%-a nem iskolaérett. a megfelelés hiányosságait. mert tudatosítja fogyatékosságát. szociális) tényezőkkel is társulva határozza meg a tanuló és iskola közötti egyensúlyzavart. vagy felfokozott feszültségek megélése. Általában a fenyegetettség motiválja. illetve ezekhez képest az oktatási nevelési folyamat követelményei és elvárásai sokkal magasabbak. A viselkedés és magatartás . konfliktusosak és labilisak.16 éves korban a legnagyobb. kifele pedig különbözőképpen konkretizálódnak: instabil érzelmi reakciók (félelem. Ezek. Ezért kialakulhatnak különböző inadaptációs zavarok: . kulturális. ellenségesség és az együttműködés elutasítása. 6. akik introvertáltak. Következésképpen.A viselkedés az intellektuális szint. és mások tevékenységét zavarják. A viselkedészavarok gyakorisága 14 . látássérültek. izgulékonyak illetve azoknál. a koncentrációs képesség és a komplex feladatok kivitelezésének képessége Ez maga után vonja a feladatok előli menekvést is. az élettapasztalatok és a tudásszint valamint a szociális szervezettség sajátosságainak és a személyközi kapcsolatok hatékony működésének a függvénye. kegyetlenség és szexuális zavarok. akik nem tudnak alkalmazkodni az iskolai élethez. a pedagógiai ráérzés hiánya. ismételt iskolai kudarc). melyben a döntésképesség korlátozott. Ők ahhoz a gyermekcsoporthoz tartoznak. A viselkedészavarok gyakorisága életkoronként változik. A helyzet nagyon komplexé és tragikussá fokozódik. kivételezés és egyes tanulók elbátortalanítása.zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre Az iskolai illetve szakmai téren megnyilvánuló viselkedészavarok hátterében. vagyis képtelen megfelelni a szervezett iskolai tanulás követelményrendszerének. mely általában más viselkedészavarokkal társul. 32 . mely maga után vonja az egyéb viselkedészavarok kialakulását. morál is. szokássá válik. melyek között legyőzhetik bizonyos fogalmak elsajátításának nehézségeit. kontrolálhatatlan sírás vagy nevetés). csavargáshoz. akik lassabban fejlődnek. a gyermek személyiségfejlődését nem serkentik) kezdődnek. • Szökés és csavargás A szökés és a csavargás olyan gyermekeknél fordul elő. az alkalmazott módszereket állandóan lehetőségeikhez kell igazítanunk. lopás és csavargás. Ezek általában a szülők által elkövetett nevelési hibákkal (a törődés hiánya. A bandába verődő fiatalok lopása még súlyosabb tett. a későbbiekben az óhajtott tárgyat titokban veszi el. és az enyhe esetek integrálhatóak az általános iskolába. mely pszichés zavarokat hoz létre: csökken az emlékezeti tevékenység. Mindez a hiányzások halmozódásához. értelmi fogyatékosok vagy tanulási zavarosak. Három éves korig a hazugság nem jelent személyiségzavart. önteltség. hosszas frusztráció. iskolai-pedagógiai. és negatív személyiségvonássá alakulhat. az akadályok kerülését a velük való szembeszállás helyett.3. az érzelmi fejletlenség és közömbösség. idővel. hanem esetleg csak az új körülményekhez való alkalmazkodás egyik módját. A határintelligenciájú és a tanulási zavaros gyermekek általános iskolában való oktatása azonban sokkal nagyobb erőfeszítést jelent. Ennek a viselkedési zavarnak a hátterében a szorongás és frusztráltság áll. Az ilyen gyermekek számára léteznek speciális intézetek vagy iskolák. A csavargás súlyos viselkedészavar.zavarok okai és formái • A belső zavarok csoportja: szorongás. Az ilyen kimerülés aszténiához vezet. melyek agyhártya. a lopás úgy nyilvánul meg. Az idegi alapon való kimerülés gyorsan csökkenti az intellektuális tevékenységet. szorongóak.iskolaéretlenek (azok a gyermekek. akik hallássérültek. érzelmi közömbösség. a belső szabályozás zavarának súlyosságától függően. valamint mindazoknál. Az életkortól függően fejlődése is változó. harag.2. • Környezeti tényezők következtében kialakuló endokrin zavarok és pszichés károsodások. az alkalmazkodás hiánya szubjektív (fizikai és mentális valamint érzelmi fejlődéshez. A gyógypedagógia hatáskörébe tartoznak mindazon gyermekek. • Veleszületett hajlamok: agyi károsodás maradványtünetei. 6. a tevékenységgel szemben kialakul az ellenszenv. mely a személyiség negatív sajátosságainak alakulását jelzi. Általában a kognitív erőfeszítéseket elkerülik. ha ismétlődik. Nagy különbség van a képességek és az erőfeszítések-között. gazdasági. hogy a gyermek erőszakkal elveszi a másik gyermek játékszerét. amikor a rablást egy banda követi el. Ilyenkor mindig felszínre kerülnek a diszharmonikus személyiség jellemzői. • Lopás Általában súlyosabb következményei vannak. düh. • Rablás Nagyon súlyos viselkedés-zavar. A viselkedészavarok legszembetűnőbb formái • A hazugság Egyszerű viselkedészavar. Gyermekkorban. különböző formájú és súlyosságú viselkedészavarokat okoznak. motoros nyugtalanság és rendezetlen mozgások. érzelmileg frusztráltak. negativizmus és apátia. a pszichés fejlettség akadályozottsága. akik izgatottak. érzelmi labilitás és depresszió. a közösséggel szemben negatív magatartást tanúsítanak. mely gyávaságként is értelmezhető. majd kiterjednek az iskola problémákra is (feszült iskolai környezet. lustasághoz és az iskolai tevékenységekkel szembeni negatívizmushoz vezet. kezdeti formában.

Mindkét esetben a család mellett az óvónőnek.  A speciális tanulási nehézség meghatározó jellemzői: • Váratlan és meghatározhatatlan állapot. melyek a verbális zavaraikhoz kötődő kudarcok. bűnözőket és pszichotikusokat is). A másodlagos teljesítményzavarok Ebbe a csoportba a gyengébb teljesítmény valamilyen pszichés zavara tartozik. A viselkedés és magatartás . • Az olvasás zavarai: a diszlexia. Az első szakaszban kialakítjuk a közösségben a megfelelő légkört. Az iskolafóbia nagymértékben befolyásolja a gyermek személyiségének alakulását és viselkedését. Ez az oka annak. melyek rehabilitációs-korrektív jellegűek.learning disability” (tanulási képtelenség) kifejezést. és ekként a viselkedészavar stabilizálódik. annak érdekében. A legtöbbször a határintelligenciájú tanulóknál mutatkoznak ilyen zavarok. A nevelési folyamat szakaszait a személy egyéni pszichológiai sajátosságaihoz. a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja A viselkedészavarok megelőzésében használt gyógypedagógiai beavatkozás módozatai a korai életkorokban nagyon fontosak. a tanulással és a közösséggel szembeni magatartását. Az inadaptáció nemcsak iskolai lehet. Ebbe a csoportba az alapvető és legfontosabb megtanulnivalók zavarai tartoznak: • Az írás zavarai: a diszgráfia. és ez által rehabilitálja az egyént. . FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK A tanulási kudarcok általában valamilyen speciális tanulási nehézség következtében lépnek fel. • A számolás zavarai: a diszkalkulia. A szorongás idővel domináns jellemvonássá válik. életkorához kell igazítanunk és mindig következetes pedagógiai lépéseket jelent. ezáltal fejlesztjük a gyermekek érzékenységét. Az elsődleges teljesítményzavarok Ezek közé tartozik a konkrét képesség zavara következményeképpen kialakuló tanulási nehézség. kifejezheti önmagát. a megkésett beszédfejlődés és az akadályozott beszédfejlődés. • Olyan gyerekeknél fordul elő.nehezen állnak át egyik tevékenységről a másikra és idővel. pszichés inadaptáltak (beleértve az értelmi fogyatékosokat is) 2) fizikai inadaptáltak (beleértve az érzékszervi fogyatékosokat is) 3) szociális inadaptáltak (beleértve a pszichopatákat. nvugtalanságot és pánikot kelt. C. hanem a tevékenység és az emberi kapcsolatok bármely területén megjelenhet. Ezzel egyidejűleg a gyermeket be kell vonnunk olyan tevékenységekbe. tanítónak van jelentős szerepe. akkor sokkal súlyosabb és sokkal nehezebb kiküszöbölni azt. • A nyelv ismeretének zavarai: a diszgrammatizmusok. . Ezek a tényezők meghatározzák az iskolai sikertelenség azon formáját. hogy ezt a viselkedészavart megszüntesse. mozgássérülteknél és különösen az értelmi fogyatékosoknál.4. melyet szorongás vált ki.zavarok prevenciója. Amennyiben a magatartászavar már megnyilvánul. V. akkor ezek fokozódnak a felsőbb osztályokba lépéssel. A társadalom általában túl késön avatkozik be ahhoz. Olyan nevelési módszereket alkalmazhatunk. ugyanakkor szerepet kap ebben az érzelmi és motivációs tényezők hiánya és a csökkent tanulási képesség. Amikor a viselkedészavar valamilyen más fogyatékossághoz társul vagy valamilyen más fogyatékosság áll a hátterében.az ismételt kudarcélmények. hogy a zavar ne váljon krónikussá. A tanulási nehézség fogalma viszonylag új keletű 1962–ben Samuel Kirk használta először a . túlfűtött érzelmi reakciókat és érzelmi labilitást.  A tanulási nehézséget két csoportba osztjuk: 1. főleg az érzelmi-motivációs tényezők fontosságát emeljük ki. mivel elősegítik a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését. akiknek az intelligenciája átlagos vagy magasabb. Ha gyermekkorban hangsúlyosak az iskolai alkalmazkodási zavarok.pszichésen és motorosan izgatottak vagy épp ellenkezőleg apatikusak. • A tanulás egy vagy több területén jelentős lemaradást mutatnak... 2. a kreativitás nélküli intelligencia és az intellektuális tevékenységeikből hiányzó eredetiség eredménye. látássérülteknél. fáradékonyságot és fejfájást okoz. a teljes személyiségre rányomják bélyegüket. csökkentik a tanulási iránti érdeklődésüket és akár iskolakerüléshez is vezethetnek). az intellektuális feladatok növekedésével és a tanuló egyre inkább az osztálytársai szintje alatt fog teljesíteni. Gonnet (1968) kutatásai három inadaptált gyermekcsoportot különít el: 1) lelki. hogy a viselkedészavarok más és más formát öltenek a hallássérülteknél. és a későbbiekben sok kellemetlenségtől megkímélik. Ha ezeket a zavarokat nem küszöböljük ki idejekorán. melyekben kibontakozhat. amely nem képességbeni tényező zavarának az eredménye: 33 . akkor a lehető leghamarabb be kell avatkoznunk. melyek a feszültségek és konfliktusok forrásai. 6.

csak egyes területeken megnyilvánuló fejlődésbeli elmaradások okozzák. • Nehezen olvas hosszú szavakat. a fogalom konkrét megnevezése helyett. • A fogalmakat gyakran körülírja. • Gyakoriak a megkésett beszédfejlődés és a nyelvtani hibák (agrammatizmusok) . Legvégül már csak az olvasás monotonsága marad vissza és a hangos olvasás kerülése. 34 . nem olvas szívesen. • Az egyensúly érzék zavara és a bizonytalan testséma. az alexia és agráfia. Az írás olvasás zavarainak sokkal súlyosabb formái. Mivel átlagos vagy jó intelligencia szint mellett A diszlexia tünetei (a diszlexiás gyermek jellemzői):  Elsődleges tünetek: • Viszonylag pontosan képes lemásolni a szöveget. lehetetlenné válik az írott nyelv elsajátítása. az írás és a helyesírás elsajátításában mutatkozó nehézség. • A társadalmi alkalmazkodó képesség zavarai. Ezek azonban nem jelennek meg normál intelligenciával rendelkező személyeknél. • Betűket és szótagokat hagy ki vagy told be. Az iskolai teljesítményzavarok formái 3. elégtelensége vagy hiánya. torzítja. nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és az olvasott szöveg értelmezésére is.  Másodlagos tünetek • A diszlexiás gyermek mindig diszgráfiás is. • Verbális emlékezete gyenge: új szavakat.  A diszlexia meghatározása A diszlexia az olvasás. • Az érzelmi élet zavarai. • Nehezen tanulja meg még a gyakran előforduló szavak szóképei is.  A diszlexia okai A diszlexia oka valamilyen konkrét képesség fogyatékossága. amikor a gyermekek a betűk ismeretében már szavakat és mondatokat olvasnak. • A figyelemzavarok. • Szövegértelmezési zavarok jellemeznek. A DISZLEXIA A tanulási nehézségek legismertebb és legtöbbet tanulmányozott formája a specifikus olvasási nehézség. • Az olvasott szavak értelmezésében nehézségekbe ütközik. A fejlődés során ezek a hibák lassan javulnak. előfordul. • Szótalálási. 3. • Látási (vizuális). részképesség kiesésnek szoktuk nevezni szaknyelven. de a gyermek még sokáig akadozva olvas.  A diszlexia megjelenésének ideje Általában akkor jelenik meg. • Szegényes az aktív szókincse. • Az elolvasott szavakat torzítja. a családi és az egyéni konfliktusok következményei. inkább új szót alkot helyettesítésükre. szövegeket nehezen jegyez meg. mely az írás olvasás elsajátításának képtelensége. • A hang és a betű közötti társítás bizonytalan. nem olvas saját kedvtelésére. amelyet: • Hangtani (fonológiai). • A betűket téveszti. • A környezeti tényezők káros hatásai. hogy átkölti őket. • Akiknek teljesítménye jelentős mértékben elmarad az átlagtól. megmásítja ezeket. • Hallási (auditív). • Az egyes betűket helyesen olvassa. • A tanulási motiváció hiánya.  A tanulási nehézség fogalmát csak olyan gyerekek esetében használjuk: • Akiknek komoly tanulási nehézségeik vannak. hanem súlyos fogyatékosságok vagy pszichiátriai betegségek kísérőjelenségei. • A betűk sorrendjét illetve az olvasás irányát felcseréli. A diszlexiát magyar szaknyelven olvasás gyengeségnek és helyesírás gyengeségnek nevezik.• A kitartás az akaraterő hiánya. Ezt az állapotot nevezik diszlexiának. • A szervező kézség problémái.1.

a kitartás hiánya. • Az alak-és formafelismerés zavara. a téri tájékozódás zavara. • Fáradékonyság. • A látási és a hallási figyelem zavarai. Egyes gyerekeknek az olvasás megy nehezebben. Növeld a sortávolságot. amiket az írásában ki kell javítania (pl. • A negyedik osztályban 42%.betű. között. • A fejlődési diszlexia. agresszivitás. minél hamarabb kezdik el: • Az első osztályban felismert diszlexiák 82%-a kijavítható. amelynek esetében neurológiai elváltozásnak nincs nyoma.az etiológiai tényezőktől. • A szó.hang. ezért azonnal szakemberhez (logopédushoz) kell küldeni.3. helytelen a ceruzafogása. • Gyengék az idegen nyelv megtanulásában. stb. • Az ötödik osztályon felül felismerteknek pedig nem több mint 10-15 %-a javítható ki. A DISZGRÁFIA Az olvasási nehézségekkel gyakran együtt jár a helyesírási szabályok elsajátításának nehézsége: a diszgráfia. amelynek oka egy ismert agyi sérülés. idegrendszeri probléma. hanem azokra a konkrét feladatokra. mert ebben örömét leli. a mentális kortól.).összetételének gyenge analízise. 3. próbáld az írás dőltségét egyensúlyban tartani. 3. • A diszgráfiás gyerekek nehezen tanulják meg a nyelvtani szabályokat. • A harmadikban a kijavítás esélye már csak 46%-os. másoknak az írás. Így a gyermek számára érthető és teljesíthető feladattá válhat az írásának javítása. fölött.2.). hogy sok időt töltsön helyesírási gyakorlattal.  A diszgráfia konkrét megjelenési formái • A betűírás elsajátításának meglassúbbodott tempója. a térbeli viszonyok helyes felismerésének nehézsége (alatt. nem folyamatos a vonalvezetése. helytelenül írnak és fogalmaznak. A DISZLEXIÁVAL TÁRSULÓ DISZGRÁFIA Jellemezői nagyon változatosak lehetnek. 35 . • A mondat szóösszetételének hibás analízise és színtézise. a dekoncentráltság. mellett stb. egyenetlen és olvashatatlan az írása. • Gyakoriak az egybeírási és különírási hibák. Ezekhez még hangsúlyozottan hozzájárulnak a következők: • A legtöbb gyereknek rossz a kézügyessége.  A diszgráfia javítása • A tanítónak nem a csúnya és helytelen írásra kell felhívnia a gyerek figyelmét. számos tényezőtől függnek: . Ez arra ösztönzi a gyereket. • Az írás grafikai kivitelezésének nehézségei és hibái. • A soralkotás. • A mondat írásjeleinek elhagyása vagy helytelen alkalmazása. hogy írás órán csak piszmog és semmit sem dolgozik a füzetébe. . • A nagy-és a finommozgások koordinációjának zavara. Az ilyen gyerek lustának és makacsnak tűnik a tanító számára.az írás-olvasást meghatározó alapképességek fejlettségi szintjétől. • Komoly nehézségei vannak a hosszú és a rövid magánhangzók és mássalhangzók érzékeltetésében és jelölésében. a második-negyedik osztályban gyakran eljut odáig. • Sok hibát ejt. . és így értelmetlenné válik a szöveg. ebben az esetben elsősorban tanulási problémáról van szó  A diszlexia kijavítása A diszlexia javítása annál sikeresebb.az életkortól. • A gyenge ritmus.  Az írászavarok tünetei Nagyjából azonosak az olvasási nehézségek esetében felsorolt tünetekkel. • Jó módszer a gyermek helyesírásának fejlesztésére a számítógép helyesírási programjainak a felhasználása. Mivel az írásfeladatok elvégzése a gyermek számára kilátástalannak tűnik. ingerlékenység. hanem egyúttal jutalmazza is azonnal a kijavításokat. az egymásutániság nehézségei.• A térirányok (jobb-bal) tévesztése.  A diszlexia típusai Az olvasási nehézségek eltérő jellege következtében megkülönböztethető: • A szerzett diszlexia. • Fegyelmezetlenség. valójában csak végleg kétségbe van esve. mivel a számítógép nemcsak figyelmezteti a hibáira.

az olvasott vagy írott szöveget.  Másodlagos tünetek • Saját testen. • Gondolkodási műveletek: lényeg kiemelés. • Magatartás zavarok.pszichés zavarok. Nyilvánvaló tény. Tiszta vagy egymás utáni diszlexiával társuló diszgráfia esetében a leírt jelenségek mindegyike megjelenik. a betűket. átugrik a következő sorokra. átlós írás olvasásként jelentkezik. melyeknek nagyon fontos szerepe van a kiejtésben.a személyiségjegyektől (pl. hogy a személy képtelen a lapon követni a sorokat. nagyothallás. a sorokban. a szimbólumok felismerésének zavarai. míg másoláskor a grafémákat legtöbbször helyesen írja le. 36 . Ez utóbbi abban jelentkezik. és kiterjed az írás olvasás során a grafémákra és a betűkre. 3. Lineáris diszlexiával társuló diszgráfia sok tekintetben hasonlít a téri téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfiához. főleg írásban. még akkor is. speciális számolási képesség diszfunkciója a családon belül. mely sokban hasonlít a teljes olvasás és írás-képtelenséghez (alexia . • A számnevet szimbolizáló alakzatok azonosításának. tartós eredményeket elérni. de vannak egyéni jellemzői is. szavak és mondatok írása. olvasás közben egyik sorról átugorhat a másikra. melyet struktúrálisnak is neveznek. az írás és olvasás zavara egyre nyilvánvalóbbá válik. Ilyenkor az írott-olvasott szöveg megértésének nehézségei is nagyon súlyosak. egyeletlen.  A diszkalkulia okai • Specifikus agyi. az írás összképe feszültségről tanúskodik. a hallott hang és a leírt betű között. síkban. • Környezeti hatások. 4. hogy a zavarnak melyik típusáról van szó. • Öröklött állapotok. • A figyelem zavarai: hiperaktivitás vagy az ellentéte. halmazok egyeztetésének nehézsége. • Grafo-motorikus problémák: a kézügyesség zavarai.. • A számok sorrendiségének hibái. szabály megfogalmazása. A DISZKALKULIA A diszkalkulia speciális számolási zavar. Ez a forma az írásban sokkal nyilvánvalóbb és súlyosabb. az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. • Beszédfejlődési elmaradottság. • Laterális dominancia: az uralkodó agyfélteke problémája. nem illeszkedik a lap vonalazásába.észlelés folyamatának sérülése. Súlyos forma. hogy azok. Jellemzője az írás és olvasás elsajátításának képtelensége. Általában nehezen érti meg a grafikus szimbolumokat. tehát specifikus struktúra és tünettana van attól függően. Azokra a személyekre jellemző. • Olvasás és írás zavar. 6. 2. mint tünet. Motoros diszlexiával társuló diszgráfia gyakori (de nem kötelező) a pszichomotoros zavarok és a mozgássérülteknél. Ez a jelenség még súlyosabbá válik. kihagy helyet. akiknél ez a zavar fennáll a hallott szó. Ugyanakkor a szavak és mondatok szétesnek. zavart szenved a grafémák. A legfontosabb alcsoportok a következők: 1. annak ellenére. ami következtében a gyerekek fejszámolási képességei rohamosan romlottak. fogalmak kialakulatlansága. analógia. a szavak és mondatok írása egyre elmosódottabb. Egyes esetekben a személy nem képes a sort végigolvasni. szavakat. Olvasáskor ugyanúgy silabizál. emocionális. A diszlexiával társuló diszgráfiának. A diszkalkulia tünetei  Elsődleges tünetek • A számjegy. temperamentumtípus) stb. Írásban a lap közepe fele irányul vagy a lap alja felé. amelyek közül a legfontosabb a zsebszámológép használata. A fejlődési diszlexiával társuló diszgráfia. mint azok. a számkép felismerésének. Napjainkban kezdtek foglalkozni intenzívebben a számolási és számfeldolgozási nehézségekkel. amelyek a számolás nehézségeihez vezetnek. melyek következtében sérül a beszéd mozgások vizuális vagy auditív percepciója. fejlődési jobb agyfélteke szindróma. Ebben az esetben a diszlexiával társuló diszgráfia szinte minden tünete jelen van. A téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfia ferde. hang helyett valami egyebet írnak.agráfia) és általában más zavarok afázia. akik az olvasás elsajátításának kezdeti szakaszában vannak. aránytalan. időben való tájékozódás zavarai. értelmi fogyatékosság . olvashatatlan. Számos meghatározó nehézség jelenik meg a tollbamondás és fogalmazás során. ügyetlen. Azok. írásban pedig. akik ebbe a csoportba tartoznak nem találják meg a természetes kapcsolatot a szimbólumok és a grafémák között. • Relációs szókincs fejletlensége. 3. egyeztetésének és grafikus ábrázolásának nehézsége. 5. rendezetlen. • Szám és szövegemlékezet gyengesége.4. ha vonalas lapra ír. • Gyermekkori fejlődészavarok. hogy megfelelő erőfeszítést tesznek ennek érdekében. térben. A kimondott vagy speciális diszlexiával társuló diszgráfia. következtetés levonásának alacsony szintje. akik nem képesek az írás olvasás képességének kialakításában előrehaladni. idegrendszeri vagy ingerületvezetési zavarok. ha okozója hallás vagy látássérülés. a sorok közé.következménye vagy azokkal társuló jelenség. beszéd képtelenség. amelyek a diszkalkulia kategóriájába tartóznak. a leírt kifejezéseket. • Az érzékelés. nem képes elhelyezni az irományt a lapon. Az ilyen esetekben diszortográfia jelentkezik.

 A szorongás abban különbözik a félelemtől. • Félelmek és szorongások keletkezhetnek a gyermek bűntudatából is. a sajátos gyermeki világképet jellemző gondolkodással. Félelem a természetes és természetfeletti veszélyektől. amely 37 . az élethelyzetek megváltozásával. ha a gyermek bizalma megrendül szülei iránt: gyakran az ártatlannak tűnő becsapások is irracionális félelmeket keltenek. A diszkalkulia javítása A speciális diszkalkulia javításának célja: • A matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése. amikor látszólag egy külső tárgytól fél • Az irracionális félelmek voltaképpen a tárgytalan szorongással egyenlők. • A matematikai fogalom. ha nem is fóbiás jellegű félelmeket. a falon lógó kép megelevenedik. E kategóriába tartoznak azok a félelmek. 2. • Gyakran láthatóan nem tudja akaratlagosan befolyásolni. 3. • Még 6-12 éves kor között is a gyerekeknek mintegy a fele számol be ilyenről. félelmetesnek látott helyzeteket. Például: minden gyerek fél valamennyire a víztől. A pedagógusnak szoros kapcsolatot kell tartania a diszkalkulia-terápiát folytató logopédussal vagy a fejlesztő pedagógussal. és ezek aktív használata. Lelki stressztől való félelem. • 2-6 éves korban szinte minden gyereknél tapasztalható valamilyen félelem. • Félelmet és szorongást kelt. • A megfelelő képességek fejlesztése. készségek kialakítása és begyakorlása. • Az elvonatkoztatásra alkalmas eszközrendszer kidolgozása. • Nincs összefüggésben az életkorral vagy az adott időszakkal. Ez is kísérőjelensége lehet a nem „kóros” félelmeknek is: komoly orvosi beavatkozás után a gyerekek többsége fél az orvostól. a felnőtt világba vetett bizalom megerősítésének vagy helyreállításának. valós okból keletkezett félelmüket és szorongásukat vetítik ki. amelyek aggodalomra adhatnak okot. a megnyugtatás és beszélgetés előbb-utóbb eléri célját.  A félelmek és szorongások tárgyuk szerint három fő csoportba oszthatók: 1. • Azon belső feltételek megteremtése a gyermekben. • A jártasságok. mielőtt megtanulna úszni. vagyis a félelem intellektuálisan nem hozzáférhető. melyet a szülőkkel szembeni agressziók váltanak ki. • A serdülőkor előtt a félelmek csökkenni kezdenek. Bár ezekben a helyzetekben a gyerekek valamilyen más. Az ettől eltérő „felnőttes” félelmek azok. amelyek a matematika megtanulásához nélkülözhetetlenek. Félelem és szorongás  A félelem a gyermekkornak általános problémája: • Aligha van gyerek. Nyilvánvalóan beavatkozást igényelnek a félelmek. A valóságban azonban a legtöbb félelem esetén átmenetileg kialakul ilyen helyzet. • Egyes adatok szerint a gyerekek 50%-a él át jelentős. A félelmek és a szorongások megoldásában döntő jelentősége van a valódi ok megtalálásának. a rendelőtől. Személyes sérelemtől vagy személyes veszteségtől való félelem. ha a félelem nem látszik. amikor fájdalmas orvosi beavatkozást kell elviselnie. például kórosan fél az óvodában vagy az iskolában. hosszú ideig is retteghet a kutyáktól. hogy irracionális. Fóbiák • A fóbiák abban különböznek a félelemtől. hogy átmeneti jellegűek. A kisgyermekkori félelmek és szorongások jellegzetesek: a laikusok számára is összefüggnek a „mágikus gondolkodást”.  A félelem és szorongás az alábbi helyzetekben tekinthető kórosnak: • Jelentősen túllép a szituáció jelentőségének határain. B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. • A gyerek mindenáron igyekszik elkerülni bizonyos. Átlagos esetekben azonban a felnőttek támogatásával a gyerekek előbb-utóbb leküzdik a hasonló félelmeiket. ám a gyerek fokozatosan képes felülkerekedni rajta. amelyeknek nincs reális alapja: az ágy alatt szörnyek vannak. szimbólum és jelrendszer. • Inadaptív. • A gyermek gyakran elsősorban szorong. szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe. ha komolyan zavarják a gyereket mindennapi életében. míg a szorongásnak nincs. a szülőkbe. hogy egyszer megugatták. megmagyarázhatatlan szorongást okoznak. aki ne tiltakozna. 2. aligha van olyan gyerek. ha előfordult. tevékenységében. az életkori értelmi fejlődéssel párhuzamosan szinte észrevétlenül megszűnnek. • Hosszú ideig fennáll. vagy a gyereket lebeszélni róla. akit az első években ne zavart volna a félelem. A határ azonban korántsem mindig éles. hogy a félelemnek van külső tárgya. Aggodalomra tehát akkor van elsősorban ok. • Nem lehet megmagyarázni. A gyermekkori félelmek és szorongások sajátosságai közé tartozik. csökkeni hosszú idő után sem.

hogy a szülővel vásárolni menjen. Vikár szerint a szorongásos neurózis gyakran fordul elő az értelmi fogyatékosság enyhe eseteiben. Később. és differenciáló képessége csökken. A fóbiák akaratlagosan alig kontrollálhatók. Minden bizonnyal neurotikus eredetűek közé sorolandók azonban a hisztériás és kényszeres tünetek. hogy az érintettekben milyen viselkedési módokat és pszichés funkciókat eredményez és ezek. • Néha azonban a szertartásosság nagyon intenzívvé válik. az autizmus fogalma jól körülhatárolttá és meghatározottá vált. akkor szorongás fogja el őket. zavarja az alkalmazkodást. a legtöbbször a családi élet és a szülőkkel való kapcsolat zavara.• • • • nagymértékű. hogy kényszeres cselekvéseik értelmetlenek. bár felismerésük gyakran nehéz. 4. • A valódi autisták: o Beszélni gyakran egyáltalán nem tanulnak meg. a motoros nyugtalanság különféle fajtáit és a gyermekkori fóbiákat. ahol a testi tünetek figyelemfelhívó jellegűek.  Hisztériás reakciók gyermekkorban is léteznek. és akadályozza a gyereket a normális életvitelében. fóbia más problémák kivetülése. Az a gyerek. Vikár szerint a túlságos óvás és kényeztetés éppen úgy hajlamosít a hisztériára – a gyerek jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít saját tüneteinek -. melyhez hallucinációk is társulhatnak. ahol az üzlet van. amelyeket felnőtteknél hisztériásnak minősítenénk. iskolafóbia tekinthető. általában csak megismétlik a hozzájuk intézett szavakat. Gyermekkori neurózisok A pszichés zavarok egy részénél azonban nem igazolható teljes mértékben a neurotikus eredet. elkerülő válaszokhoz vezetnek. később pedig már abba az utcába sem hajlandó menni. a gondolatmenet megtörése. a társas helyzetekben nem tud eligazodni. Vikár György (1980) a szorongás és félelem súlyos esetei kapcsán szorongásos neurózisról beszél. amikor a 2-3 éves gyerekek ragaszkodni igyekeznek az esti lefekvéshez kapcsolódó szertartásos rendszerhez. közé sorolja Vikár az érzelmi okokból történő lélegzet-kimaradást. Ez utóbbiak megtalálhatóak az autizmusban is. besorolható lett a többi fogyatékosság-csoport közé. A hisztériás reakciók. beszédzavarok és sztereotípiák. hogyan változnak az életkorral. Ismertetett esetében az iskolafóbia kapcsán a gyermek voltaképpen anyja elvesztésének félelmét helyezte át az iskolára. stb. • • • 3. Nem vesznek fel szemkontaktust szüleikkel. mint a másodlagos pszichogén zavar megnevezését. mint például a memória. hogy a megoldásuk jó-e. Előfordulását tekintve az adatok nem egyértelműek: egyes szerzők szerint a pszichés zavarok 1-8%-át okozza az iskolafóbia. mint a valódi autizmus. vagy ha igen. akinek tömegfóbiája van. érzelmi elutasítás van mögötte. érdektelennek bizonyulnak környezetük iránt. a neuro-vegetatív szabályozás zavara. Gyerekeknél a fóbia viszonylag ritka. • Az autisztikus jellegű tünetek és zavarok elég gyakran fordunak elő. E szorongásos neurózisok közé sorolja az éjszakai felriadást. elkékül. melyet a meghatározó elsődleges zavarok csoportjához viszonyított. Autizmus • Az autizmus kifejezést a század elején B Bleuler használta először. Ugyanakkor az iskolafóbiát nehéz megkülönböztetni az iskola elkerülésére irányuló stratégiáktól. • A csecsemőkorban jelentkező autizmus a fejlődés egyik legsúlyosabb zavara. és nem függnek össze az életkori sajátosságokkal. A fóbiás félelmek generalizálódhatnak. Gyermekeknél normálisak azok a reakciók. 38 . Ilyenkor a gyerek lélegzete fennakad. • Az autista gyermekek általában születésüktől fogva nem lépnek kapcsolatba. teste tónustalanná válik. nem kommunikálnak környezetük tagjaival.  A kényszerneurózis a gyermekkori neurózisok másik jellegzetes esete. és általános visszahúzódást idézhetnek elő. Más esetekben az iskolával vagy a teljesítménnyel kapcsolatos súlyos szorongás. Így a jó tanulók általában többször is igyekeznek ellenőrizni. Bizonyos enyhe fokú kényszeresség később is megmaradhat: jelenléte nem utal feltétlenül betegségre. ezek azonban lényegesen könnyebben befolyásolhatók. Azonban még mindig vitatott. a valódi autizmus azonban meglehetősen ritka – 10000 gyerek közül 5-7 esetben fordul elő. de ha erőszakkal megakadályozzák őket végzésükben. A leggyakoribbnak talán az ún. kényszeresség első jelei. Ez a reakció elsősorban 2-3 éven aluli gyerekeknél szokott előfordulni. o Az esetek többségében nagy riadalommal reagálnak a környezet legapróbb változására is o Egyes területeken kiemelkedő képességeket mutathatnak. például az iskolafóbiát. erős izgatottsági állapot mely depresszióval váltakozik. amikor a gyerek képtelen a helyzetek pontos felismerésére. és a következőkben nyilvánulnak meg: a gondolattársítás zavara. tisztasági stb. • A kényszerneurózisról szóló felnőttkori beszámolók szerint 100 kényszerneurotikus felnőttből 46-nál már gyerekkorban jelentkeztek az első tünetek: a rendrakási. egy idő után például tiltakozik. A kényszerneurotikusok értelmileg belátják. mint a ridegség. és ellenáll a befolyásolásnak. • Teljesen normálisnak tekinthető.

örökletes okok. . Fiúknál sokkal gyakoribb. Az echolália jelensége nyilvánvaló és visszhangszerű is lehet.a terhesség vagy a szülés alatti traumák. . fájdalom stb. . mely azt jelenti: saját én. Az autizmus meghatározása • Bleuer úgy határozza meg az autizmust.Bizonyos mozgások eltúlzása és hosszas ismételgetése. hiányzik a hanglejtés. mint a realitástól való elszakadást. .fertőző gyulladásos betegségek. nem akarja azt megtanulni. szótagokat képesek megismételni. melyek az autizmus lehetséges magyarázatát keresik: 1. de a szakemberek és a környezet együttes erőfeszítései eredményeket érhetnek el. Elfogadott tény az autizmusról az is. Organikus elméletek Ezeknek értelmében az autizmus organikus zavarok. . .Fokozott mechanikus emlékezet. epilepszia stb.). Gondolkodásából hiányzik a kritika. gyakoriak a hang hibák. A megfogalmazott mondatok lehetnek különösek.Fokozott félelem és érzelmek. hogy genetikus tényezők és perinatális biológiai körülmények játszanak szerepet az autizmus kialakulásában. 5 éves korukban például hangokat. A tüneteket a következőképpen lehet ezeket csoportosítani: a). szubjektivitás jellemzi és elszakad a valóságtól.A reális veszély fel mérésének képtelensége.A környezet megváltoztatásakor bizarr reakciók jelentkeznek. A beszédet a normalitáshoz képest nagyon meg késve sajátítják el.Izoláció és önmagába fordulás. Kommunikációs és nyelvi zavarok Nagyon hangsúlyosak és a korai életkoroktól megnyilvánulnak. büntetőnek észlel. .Képtelen verbálisan kommunikálni. A gyermek egyáltalán nem érdeklődik a beszéd iránt. mint például: . Az autista belső világába menekül. • Az autizmus jellemzői: .a késleltetett echolália. Az autisták nem válaszolnak a verbális utasításokra. • Az autizmus meglehetősen nehezen befolyásolható kórkép.Sztereotíp és repetitív elemek jelenléte.Fizikai és intellektuális fejlettsége látszólag normális.o Míg más területeken súlyos fogyatékosságokkal rendelkeznek. ellenségesnek. bizarr benyomást hagynak. gyakran előfordul az is.A játéktevékenységből hiányoznak a képzeleti elemek. .Verbális és nonverbális kommunikációs zavar. hogy nevükre késleltetve reagálnak. mint pszichológiai visszavonulást mindattól. Pszichológiai elméletek Az autizmust úgy értelmezik. . . és majdnem mindig fennmaradnak a kiejtési zavarok. . . ha a szó végét vagy a mondat végét ismétli meg. amit a személy hidegnek. csak különleges módszerekkel képezhetők. o Kommunikációképtelenségük miatt a normális fejlődésben általában elmaradnak. zaj. • Etimológiai szempontból az autizmus kifejezés az autos szóból származik.Rituális tevékenységek megjelenése és fejlődése. olyankor.). a szókincs szegényes. • Az autizmus gyakorisága A szakirodalom szerint az autizmus előfordulási gyakorisága megegyezik a süketségével és magasabb. . kötődés.Viselkedés . hogy a személy visszahúzódik önmagába és elégedett magával. biokémiai elváltozások vagy az agyi struktúrák elégtelen fejlődésének a következménye.hidrocephália. 3. A beszéd takarékos.Jelentéktelen tárgyak iránti megmagyarázhatatlan ragaszkodás.agyi rendellenességek. . . . . körülbelül 3:1 az aránya lányokhoz viszonyítva. melyek véletlenszerű jutalmazás és büntetés által megerősítettek.Paradox reakciók bizonyos ingerekre (fény. akkor vég nélkül • 39 . mint a vakságé. • Etiológiai szempontból három különálló elméletcsoportot született. . . . amit Kanner állapított meg. Amikor megtanul egy mondatot. Ezekkel párhuzamosan egyéb okok is léteznek. 2.Ölbevételkor csecsemőkorában sem képes megfelelő testhelyzetet felvenni. melyet a belső élet eluralkodása kísér.elméletek Ezeknek értelmében a gyermekkori autizmus egész sor tanult viselkedésmód következtében alakul ki. A nonverbális kommunikáció is zavart. Folstein és Rutter ikerkutatások tapasztalatai alapján arra a megállapításra jutottak. önmaga.Képtelen elvont fogalmak használatára.

egyhelyben forgás szédülés nélkül. ok nélküli hangulatingadozás is megfigyelhető náluk. mintha csigán lenne. csak esetleg nagyon ritkán és a nélkül. melyeket különböző helyzetekben hallott. A rehabilitáció alapja a relaxáció. hogy a közeli személy iránti pozitív attitűd hosszasan fennmaradna. körömmel kapar valami kemény tárgyat). Az autisták képtelenek az egyes szám első személy használatára (az én személyes névmás). A pszichés funkciók. hogy az autizmus nagyon összetett zavar . kézimunka. Egyes viselkedések megtanulásában a leghatékonyabbnak a gyakorlás és a tanulási helyzet állandó ismétlése tűnik az autisták rehabilitációjában.k mind kiterjedésüket. b). tulajdonságok és folyamatok zavarai Ezek a rendellenességek bármely területen megjelenhetnek. Egyéb különlegességeik: nagyon kevés alvásigényük. Egyes autistákat elbűvölhetnek bizonyos ingerek.taktilis (kézfejjel üti a könyökét. nehezen tanulja meg a betűket és könnyedén a számokat. . Az első esetben az autista személy minden ok nélkül erősen kötődhet bizonyos jelentéktelen tárgyakhoz. és nagyon nehéz azonnali eredményt elérni. főleg az adaptív viselkedésmódok kialakításában lehet elérni. . ki lehet alakítani az önszabályozás képességét. -vizuális (csillogó tárgy forgatása a szem előtt vagy az ujjak játékának figyelése). Ezek közül is feltűnő az önbántalmazó viselkedés. Egyesek megélhetik a frusztrációt. vagy szisztematikusan összetöri magát (ököllel vagy egy tárggyal üti magát. hogy a tevékenység végcélját meghatározná. a fülcimpa dörzsölése kézzel). . melyekkel fejleszteni lehet a tevékenység iránti motivációt. egyes esetekben lehet felfokozott is.így különböző fóbiák alakulhatnak ki az autistáknál. A kapcsolati és a perceptuális zavarok Nagyon változatosak és már születéstől kezdve felfedezhetők. ahol évekkel azelőtt járt. Mechanikus memóriájuk viszonylag jó. c). A környezetében levő személyek személyes példája jó alkalom arra. Mások a tárgyak alkotóelemeit képtelenek érzékelni. Ez lehet a csecsemőéhez hasonló. nem érdekli a körülötte lévők érzelmi világa (egyesek különlegesen erősen kötődnek jelentőség nélküli tárgyakhoz. a tárgyak tapogatása. zene. vagy épp ellenkezőleg. akárcsak az értelmi fogyatékosságokban. mások köznapi veszélytelen dolgok iránt patológiás félelmet érez). például a tárgyak ujjakkal való manipulálása. például a fény vagy egy csillogó tárgy. Mindezen jellemzők azonban negatívan hatnak a személyiség és általános pszichológiai fejlődésre. hogy képes szorozni.auditív (csettintés a nyelvvel vagy egy hang vég nélküli ismételgetése). A tanulás és a fejlődés szaggatottsága Abból adódik. Nem alakítanak ki érzelmi kapcsolatokat. hogy valamit titkolnak. hogy a játéknak szimbolikus értelme lenne vagy a nélkül. néha valódi kecses mozgás. kiáltozik. amikor az autista személy a kimerülésig ismétel egy-egy cselekvést.kinesztetikus (előre-hátra himbálózás. érzik a ritmust. d). ezen a területen teljesen világos a sérülés. Érzelmeire az éretlenség jellemző. mely azáltal is súlyosbodik. máskor pedig nagyon erős zajra sem reagálnak (perceptuális és kapcsolati bizarrság). a támogatás és a viselkedés-terápiák. hogy agresszívvé válnak.ismételgeti azt. Természetesen vannak más rehabilitációs módozatok is. Az autista teljesen közömbös a szociális kapcsolatok iránt. Viselkedés és tevékenység . olyan helyeket. Az autizmus terápiája. jól tűrik a hideget és a fájdalmat. hogy utánozza őket és így megtanulja a normális magatartást. anélkül. mivel soha nem néznek a körülöttük lévő emberek szemébe. mert megzavarta őket egy gumi leesése. Habár az autisták képtelenek hazudni. miközben lehet.gyakorlatilag a pszichológiai skála minden eleme érintett. de az érzelmi motivációs rendszer sérül leginkább. így az autisták képesek felidézni verbális kifejezéseket. gátolt. Egyéb sztereotip cselevések: . sztereotip. hogy az autizmus gyakran társul súlyos értelmi fogyatékossággal. azt a benyomást kelthetik. autisták rehabilitációja Figyelembe véve. rajz. vagy a fejét veri a falba). Az autista gyermek sokat sír. meg lehet teremteni az ingerlés és gátlás közti egyensúlyt és a viselkedést a környezethez lehet igazítani stb. Az is előfordul. tánc. Ebből is következik. Ilyenek a munka. felismer dallamokat. érdektelen és semmiféle hajlandóságot nem mutat a környező világ megismerésére. de kognitív viselkedésmódjuk lehet sztereotip. A téri orientációjuk megfelelő. szorongást és a túlingerelhetőséget. nem akarja azokat elsajátítani. melyeket alkalmazni lehet. 40 . mind pedig komplexitásukat tekintve. míg másokból negatív reakciókat vált ki a tárgyak megérintése. Egyeseknek tetszik a zene. . Az autista játéka is bizonyítja pszichés fejlődésének megkésettségét.zavarok Ezek a leglátványosabba. hogy az autista képtelen számolni. alacsony szintjét. Ugyanebbe a koordinátarendszerbe helyezhető el az öningerlő viselkedés: . megtanulhatnak akár hangszeren is játszani. Egyeseknek valódi gyönyörűséget okoz a taktilitás.lábujjhegyen járás. az idő nagy részében nyugtalan. zavart a személy viselkedése . Az autisták cselekedetei és viselkedésmódja bizarr. Jobb eredményt a pszichés fejlesztés terén.a beavatkozások hatékonysága korlátozott. verseket. vagy hosszasan manipulálhat egyetlen tárgyat.a karok forgatása. hogy nem érdeklődik az új információk iránt. de a logikus emlékezet rovására fejlődik. e). Leginkább izoláltak és önmagukba zárkóznak.

• A tünetek lényegében három fő csoportba sorolhatók:  Az első a figyelmetlenség: a gyerek nem képes részletekre figyelni. kárt okozzanak. ha erről a szindrómáról beszélünk? Rehabilitációról autizmus esetén olyanként beszélhetünk. akkor addig ismételjük az utasítást. Olyankor adunk utasítást. a korlátok teljes hiánya is fontos szerepet játszik a hiperaktivitásban. hogy a nagyon korai és nagy mennyiségű televíziózás. Ma a gyerekek 5-10 % -ával kapcsolatban beszélnek a hiperaktivitás diagnózisáról. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) • Az angol elnevezése után ADHD (attention deficit and hiperactivity disorder) néven említett viselkedés-együttes voltaképpen diffúz tünetcsoport. nem követi a felnőttek instrukcióit. melyekkel beavatkozhatnak és hozzájárulhatnak az autisták rehabilitációjához. illetve velük járó pszichológiai problémák) a szülők legjobb szándéka esetén is a gyerek fokozódó nyugtalanságához vezetnek. Ha a kívánt eredményt elértük. A családi erőszak kapcsán már említettük az egzisztenciális problémák szerepét. Mennyiben beszélhetünk rehabilitációról. A szerzők idesorolják az alkalmazkodás képtelenségét is. amelynek hátterében a szabálykövetés és szülőkkel való együttműködés nehézségei állnak. • A hiperaktív gyermekekkel való bánásmódban kiemelkedő fontossága van:  A világos és következetes elvárásoknak. és kiválthatja a szembeszegülés fokozódását. A kialakuló rossz körök a tünetek súlyosbodásához. Ha nem sikerült elérnünk a kívánt reakciót. akkor a következmény a jutalom. Az azonban igencsak megkérdőjelezhető. és a gyermek biztonsága helyreálljon. hogy enyhíthetjük az állapotot. A hiperaktivitást leghamarabb 18 hónapos korban szokták diagnosztizálni. nem vesznek részt közös játékban. mely a gyógyulást vagy a zavar kiküszöbölését jelentené. a nyugodt tevékenység képességének csökkent volta. Nem beszélhetünk általános értelemben vett rehabilitációról. az önkontroll fejlesztésének. nyilvánvaló. indokolt-e az esetükben depresszióról beszélni.Ebből következik. a játékokkal való. bár az összefüggés nem szükségszerű (a túlmozgásosság önmagában nem függ össze a társas elutasítással): az ilyen gyerekeknek nehézségeik vannak másokkal való együttműködésben. Gyermekkori depresszió • Nem kétséges. a koncentráció zavarával jár együtt.  A különféle tünetek láncszerűen kapcsolódhatnak össze: a nem megfelelő kezelt szembeszegülő magatartással gyermekkorban szükségképpen együtt járó bűntudat és szorongás nyugtalansághoz vezet. bizonytalan jövedelem. dicséret.  Igen nehéz megítélni. a későbbi teljesítményzavarokhoz vagy más pszichológiai problémákhoz vezethetnek.  Nyugtalanság és a nyomában bekövetkező túlmozgásosság ugyanakkor előfordulhat a túlvédett. Tehát az autizmus rehabilitációjában hangsúlyossá válik a kondicionált reflex-elméleten alapuló tanulás. a megfogalmazott utasítás pedig minden helyzetben azonos. mely lehet mosoly. simogatás.  Ugyancsak fontos. a gyerek alkalmazkodási képtelenségének. emiatt gyámoltalan és bizonytalan gyermekek körében is. 5.  Ez utóbbiak és a velük járó. amikor az autista odafigyel arra és várjuk a választ. hogy a gyermekben esetleg állandó feszültséget okozó körülményekre fény derüljön.. 6. de 90%-ban az iskolába kerülés időszakában okoz problémát. túlmozgásosság a szülőket fokozott kontrollra készteti. hogy az iskolában hiperaktívnak bizonyuló gyerekeket 2 és 3 éves koruk között szinte állandóan kontrollálni kellett.  Erősödik a gyanú. a gyerekek felnőtt környezetét gyakran sújtó jelenségek (a fizikai nehézségek.  A másik tipikus jellemző az állandó mozgás. nehogy megsérüljenek. míg bekövetkezik a várt válasz. közbeszól. • Az alábbi tüneteket sorolják a depresszió kategóriájába: 41 .  Végül a jellegzetes tünetek közé tartozik a „lobbanékonyság”: a gyerek nem „vár a sorára”. mielőtt kérdeznék. hogy interakciós problémáról van szó:  A szülők gyakran beszámolnak arról. vagy a szülő erélytelenségének. hogy a gyerekek a felnőttekhez hasonlóan szoktak szomorúak és lehangoltak lenni. hogy a nevelőknek széleskörű eszközrendszerük van. beleszól mások beszélgetésébe.  A nyugtalanság. hogy a szülővel való szembeszegülés. • A zavarok diffúz köre a kilencvenes években kapta az ismert diagnosztikai elnevezést. • Bármelyik tünetcsoportot veszünk szemügyre. A szülő instrukciókkal való szembeszegülés – a dackorszak – az egészséges kisóvodáskor jellegzetes és tipikus problémája. a választást lehetetlenné tevő elhalmozottság. mint a szűkös lakásviszonyok. • A nevelési nehézségek keletkezésében szerepet játszó tényezők:  Különféle okokból egyre több gyerekes család tartozik az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek közé. munkája közben gyakran hibázik. hanyag. az ADHD-t. túlmozgásossággal. Használjuk a megerősítést. • A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar ma a leggyakoribb krónikus magatartási és pszichiátriai rendellenesség. nem kellő törődésének a következménye-e.

• Frommer 264. a gyerekek esetében felszámolódnak  Ha a prepubertás előtt álló gyerek tartósan szomorú. nem tud másokért tenni.  E hangulatok. Antiszociális viselkedés. 3-16 éves gyereket vizsgált meg.  Az első olyan életkori szakasz. nem tud másokon segíteni. érzelemtelen szülői magatartás. az azért is veszélyeztető. bizonytalanságok. tartósan lehangolt.             Rossz hangulat. ha lehangolt és bizonytalan. Gátlásosság. tapasztalhatjuk. Egyértelműen depressziós gyerekek. a világ tényeivel való szembesülés. és így a gyerek nem tud szert tenni a kompetencia és függetlenség képességére. Elégedetlenség. A csoport tagjai másoknál nehezebben mennek aludni. amelyet a gyerek esetleg súlyosabban él meg. Depresszív fóbiás szorongó gyerekek. lehangoltság ezen kívül lehet aktuális trauma következménye.és széklet-visszatartási problémákkal jellemezhető depressziósok. a súlyosan elhanyagoló. aki élete során ne volna alkalmanként szomorú. • Gyakorlatilag nincs olyan gyerek. úgy érzi. mert a gyerekek tudatukkal inkább felfogják a felnőttvilág eseményeit. Alváspanaszok. bántalmazó. szomorúság. szigorú önkritika.  Részben az életmódban bekövetkezett fontos váltások kapcsán. enurézis-enkoprézis. hasfájás. a serdülőkor. ha megfelelő a környezeti-kapcsolati támogatás. Passzivitás. még azokban az esetekben is. szomorú anya képtelen lehet rá. egykedvűség  Valamilyen fogyatékosság. sem felnőtt. Az érdeklődés gyökeres megváltozása. akiknek szintén tipikus depressziós tüneteik. Fejfájás. alvajárók. Morbid gondolatok. hogy igazságosan büntették meg. mint a felnőtt. akik kaotikus és megjósolhatatlan környezetben nevelkednek. hogy megérdemelten elutasítják. mitől kell tartaniuk. magányosság. rémálmaik vannak. hogy azokon az embert formáló napocska. • Veszélyeztetettek azok a gyerekek. Érzékenység. lehangolt. akik ingerlékenyek. ház mosolyog. amikor a komor hangulatok és depressziók valóban felbukkannak a fiatalok életében. Kevés önbizalom.  A depressziós. és ennek alapján három diagnosztikai csoportot dolgozott ki. amikor más jelek – például a rajzon látható fekete felhő vagy odú – jelzik a szorongást • A feltűnő passzivitás. de a felnőtteknél jóval kevésbé tudják megítélni. Gyenge iskolai teljesítmény. ha nincs különösebb környezeti ok.  Azok a gyermekek. pityergés. annak kétséget kizáróan súlyos környezeti okai vannak. 42 . nehezebben tud feldolgozni.  Vagy igen súlyos környezeti ártalom következménye. reggeli fáradtság. hogy ő gonosz. hányinger. Az éjszakai vizelet. • A serdülőkori depressziók. étvágytalanság.  Serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a felnőtti adaptációs feladatok. nem képesek megfelelő stratégiákat kialakítani az adaptív viselkedésre nézve. 2. pityeregnek. amelyek segítségével a depresszióban szenvedő gyermekek elkülöníthetők a neurotikus gyerekektől: 1. mert a jellegzetes tünetek (lelassult viselkedés. akit ne gyötörnének szorongások. vagy álmukban beszélnek. hogy megfelelő támaszt nyújtson a gyerekének. a mindennapi élet ritmusa. időnként ok nélkül indulatrohamaik vannak. A negatív önkép is a depresszióra utaló tünetek egyike: úgy érzi. • A látszólag közöny. 3. az önértékelés komoly feladatot ró a fiatalokra.  Ha rátekintünk az óvodás gyerekek rajzaira. tehetetlenség) megakadályozzák a szülőt feladatai ellátásában. mint például a kötődés hiánya.  A környezeti hatások a serdülőkori depressziók esetében is nagy súllyal esnek latba.  Ha a gyereket gondozó szülő depressziós. • Iskoláskorban a szorongásos állapotok gyakoribbá válhatnak. • Igen fontos körülmény. akiknek a szülei maguk is pszichózisban szenvednek. hogy a gyerekek túlnyomó többsége a prepubertás bekövetkezése előtt természetes derűvel és pozitív hangulattal jellemezhető.  Részben azért.

Budapest. ELTE . Tankönyvkiadó. Kulcsár Tibor: Iskolapszichológia.Rosca Alexandru: A képességek. Cartaphilus Kiadó. Zörgő Benjámin . Dr. 1990 43 . 1984. harag. Tankkönyv kiadó. Osiris Kiadó. Tankönyvkiadó. Gondolat Könyvkiadó. Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma. Osiris Könyvkiadó. Cole. Budapest.Seper Jenő-Vincze Tamásné: A gyakori beszédhibák. Budapest. Mérei Ferenc-V. Bencsik Endre: Pedagógiai pszichológia. Tudományos könyvkiadó. Martonné Tamás Márta: Fejlesztő pedagógia. 2. 1981. Verza: Gyermeklélektan. Budapest. Budapest. R. Budapest. Ed. 1987 6. Budapest 2002 10. 1982. Ranschburg Jenő . Budapest.Tankönyv az óvónő-és tanitóképzők számára. 1973 Választható/opcionális könyvészet 1. M. 2005 16. agresszió. Budapest. Kovács Emőke: Logopédiai jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2.Popper Péter: Személyiségünk titkai. Akadémiai Kiadó. Budapest. Ranschburg Jenő: Félelem. Tankönyvkiadó. Golu. 2002 12. Vajda Zsuzsanna. György Júlia: A nehezen nevelelhető gyermek. Dacia Könyvkiadó. S. Tankönyv a Tanárképző Főiskola számára. 1978 14. 1978 5. Budapest 1974 4. 1998 11. Kósa Éva – Neveléslélektan. 1995 15. 9. Montessori Maria: A gyermek felfedezése. Tankönyvkiadó. Binét Ágnes: Gyermeklélektan.Ágoston György: Neveléselmélet. Lovász Tibor-Hatos Gyula: tanulmányok a gyógypedagógia köréből. Tankönyv a tanítóképzők XIII. Budapesti Tanítóképző Főiskola Kiadó. E. Akadémiai Kiadó. Montágh Imre. Illyés Sándor – Gyógypedagógiai lélektan. 10. Kolozsvár. Budapest. Debrecen. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyerekek iskolai nevelése. 4. Egyetemi és Főiskolai Tankönyvkiadó. Buda Béla: A személyiségfejlesztés és a nevelés szociálpszichológiája. Bukarest. Zlate. Budapest. 8. 17. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995 3. Budapest. Tankönyv kiadó. osztálya számára. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Bakonyi Pálné: Az óvodai nevelés programja. Emilian Florin-Gyógypedagógia. 3. 7.Kötelező könyvészet 1. Illyés Gyuláné. 2002. Didactică și ștințifică Buc. Editura 7. 1970. Budapest 1980 13. 1989 5. Budapest. 2001. 9. Verza. 1971 Ligeti Róbert: Az írástanulás pszichológiája. 1989. Budapest. P. Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana.Eötvös Kiadó. Tankönyvkiadó. Medicina kiadó. Tankönyvkiadó Budapest 1989 8. Akadémiai Kiadó. M. Geréb György – Pszichológia.Cole. 200 6. Tankönyvkiadó Budapest. Minerva Kiadó. 2001. ELTE – Eötvös Kiadó. Mészáros Aranka – Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Budapest.: Fejlődéslélektan. 1985.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful