UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢELE EDUCAŢIEI COLEGIUL UNIVERSITAR TÂRGU SECUIESC

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYI KAR TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA KÉZDIVÁSÁRHELY

A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

ELŐADÓ SEBESTYÉN PIROSKA

2007-2008

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
1. A gyógypedagógia fogalma 2. A gyógypedagógia forrástudományai: 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében 4. A gyógypedagógia munkaterülete 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: 6. A gyógypedagógia rendszere és ágai 7. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése

II. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI
I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái:

III. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA IV. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI
1. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1.1. Az értelmi fogyatékosság fogalma 1.2. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. 1.3. Az értelmi fogyatékosság osztályozása 1.4. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák 2. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2.1. Általános ismeretek 2.2. Terminológia 2.3. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia 2.4. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása 2.5. Hallásmérés 2.6. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői 3. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3.1. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre 3.2. A látássérülések etiológiája és osztályozása 3.3. A látássérültek pszichés fejlődése 3.4. A Braille írás - olvasás 3.5. A látássérültek szocio - professzionális integrációja 3.6. A látássérültek téri és időben való tájékozódása 4. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4.1. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre 4.2. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana 4.3. A mozgássérültek osztályozása

2

5. A BESZÉDHIBÁK 5.1. A logopédia szerepe és fontossága 5.2. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása 5.3. A beszédhibák tünettana 5.4. A beszédhibák terápiája 6. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6.1. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása 6.2. A viselkedés és magatartás - zavarok okai és formái 6.3. A viselkedés és magatartás - zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre 6.4. A viselkedés és magatartás - zavarok prevenciója, a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja

V. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI
A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK 1. Az elsődleges teljesítményzavarok 2. A másodlagos teljesítményzavarok 3. Az iskolai teljesítményzavarok formái B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. Félelem és szorongás 2. Fóbiák 3. Gyermekkori neurózisok 4. Autizmus 5. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) 6. Gyermekkori depresszió

VÁLASZTHATÓ/OPCIONÁLIS KÖNYVÉSZET

3

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1. A gyógypedagógia fogalma Világstatisztikák adatai szerint az átlagnépesség 3-5 %- a ,,fogyatékos”. Vakság, gyengénlátás, süketség, nagyothallás, beszédhiba, mozgássérülés és az értelmi fogyatékosság, mind olyan rendellenességek, melyek megnehezítik a személyiség harmonikus kibontakozását és az egyén társadalmi beilleszkedését. Korunk általános törekvése, hogy a különböző károsodás miatt hátrányos helyzetbe került emberek ne szigetelődjenek el, hanem megtalálják helyüket a családi, az iskolai, a munkahelyi és a társas közösségben. Beilleszkedésüket csak akkor tudjuk elősegíteni, ha ismerjük a fogyatékos ember személyiségét, valamint a fogyatékosságokból fakadó pszichés következményeket. A gyógypedagógia ehhez nyújt tudományos támpontokat, mivel: • A fogyatékos gyermekek pszichológiájával és terápiájával; • A tanulásban akadályozott gyermekek a pszichológiájával és felzárkóztatásával; • A beszédhibás gyerekek logopédiai terápiájával; • A nevelési nehézséget okozó gyermekek pszichológiájával és kezelésével foglalkozik. A gyógypedagógia megjelölésére a ,,gyógypedagógiai lélektan’’ mellett a különböző nyelvterületeken a ,,fogyatékos’’ vagy a ,,kivételes’’, vagy az ,, abnormális’’ gyermekek pszichológiája, a ,,speciális pszichológia’’, a ,,medikoszociális pszichopedagógia’’ kifejezéseket használják. 2. A gyógypedagógia forrástudományai: • A gyógypedagógiai pszichológia; • A pszichológia; • A pedagógia. 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében A gyógypedagógia határtudomány: • a pszichológia; • a pedagógia; • a szociológia; • az orvostudomány elemeit használja fel. 4. A gyógypedagógia munkaterülete A gyógypedagógia munkaterületének napjainkban már átfogóbb, tágabb az értelmezése. A korszerű felfogások szerint mindazokat idesorolhatjuk, akiknek testi-lelki fejlődését egyéni vagy társadalmi tényezők megzavarják, vagy tartósan gátolják. Hazánkban a gyógypedagógia területére azok tartoznak: • Akik fejlődésükben gátoltak; • Akik nem nevelhetők-oktathatók az általános, szokványos módszerekkel; • A fogyatékosok. A fogyatékos kifejezés sértő, bántó számukra. Ezért nemzetközi törekvés, hogy a ,, fogyatékos’’ helyett olyan elnevezést találjanak, amely nem a rendellenesség oldaláról jelöli a károsodott személyt, és amely kifejezés egyben elég tág, hogy mindazokra vonatkozzon, akik speciális oktatást-nevelést igényelnek. Ilyenformán használják:

• • • • • • • •

A ,, nehezen alkalmazkodó’’(inadaptált) kifejezést a francia nyelvterületeken; A ,,kivételes’’ (excepcionális) vagy ,,akadályozott’’ (handicapped) elnevezést az angol-amerikai nyelvterületen;

A ,, gyenge’’(infirmis), a ,,gátolt’’(behindert), az ,,eltérő’’, a ,,fejlődésében zavart’’ kifejezést a svájci és a német nyelvterületeken; A ,, különleges gondozást igénylő’’ elnevezést a cseh szakirodalomban; A ,, pszichoszociálisan rosszul alkalmazkodó’’ kifejezést a lengyelek; A ,, defektusos’’ vagy ,,anomáliás’’ elnevezéseket az orosz gyógypedagógiában; A ,, fogyatékos’’, ,,hibás’’, ,,rendellenes’’, ,,sérült’’, ,,károsodott’’, kifejezéseket a magyar és hazai nyelvterületen;

Próbálkoztak a fogyatékosok rövid körülírásával is, pl. a ,,gyógyító nevelést igénylők’’ vagy hosszabbal is, pl. a ,,speciális oktatási követelményeket igénylők’’(elevi cu cerinte eduvative speciale). Valójában egyik sem a legmegfelelőbb, egyik sem minden igényt kielégítő, ezért általában felváltva használjuk mindegyiket. 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: • Minél előbb felismerni, és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki sajátosságait; • Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt; • Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket, eljárásokat és terápiát; • Minél jobban kidolgozni, és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat;

4

az élmények hiánya. Fejlődési zavar keletkezhet: • Biológiai tényezők rendellenessége vagy sérülése esetén • Agyi károsodás (centrális ). kikérdezés. Ezekben az esetekben a személyiségfejlődés zavart. • Gyógypedagógia szociálpszichológiai ágazata: a szociális gondozás problémáival foglalkozik. beszédhiba vagy mozgászavar. célja. kísérlet különböző módszerei. • Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika: a sajátos vizsgálati módszereket. mindannak a hiánya. és a neurotikus tünetek mellett. a nevelés hibái. életév is. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI A gyógypedagógiai vizsgálati módszerek szokványos eljárások. de érzékeny időpont az 5/6. Kutatja az általános fejlődési törvényszerűségek sajátos megnyilvánulási formáit az egyes fogyatékossági kategóriákban. A fogyatékosok lelki jelenségeivel foglalkozik. 6. a gazdasági nyomor. sérült. stb. • Környezeti tényezők elégtelensége folytán . A gyógypedagógia rendszere és ágai • Bevezetés a gyógypedagógiába: az általános kérdéseket határozza meg. intellektuális fejlődési zavarokhoz is vezetnek. és minden formájú: • orvosi. • Gyógypedagógiai gyermek-és fejlődéslélektan: azt kutatja. az ingerszegény környezet. akadályozott. Rendszeresek: a vizsgálati módszerek szempontjai meghatározott összefüggésben vannak egymással Objektívek: a vizsgált személy megnyilvánulásait elfogultság nélkül szemlélik. látási. • pedagógiai.Megkönnyíteni a fogyatékosoknak a családba. a társadalom életébe való bekapcsolódásra.és ifjúkorban. módszere. olyan rendellenes állapotok esetén. a munkába és a társadalomba való beilleszkedését. mely elismeri. Leggyakrabban az érzelmi élet. A biológiai és a környezeti tényezők sérülésének következményei csecsemőkorban és kisgyermekkorban a legsúlyosabbak. a gyógypedagógia fogalma. gátolt. Tudományosak: alapos szakmai felkészültséget igényelnek. mint a megfigyelés. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése A gyógypedagógia a személyiségfejlődés kérdéseit vizsgálja gyermek. Igen hosszú út vezetett a fogyatékosságok megítélésében addig a modern gondolatig. Fejlődési zavar jelentkezhet: • A fejlődés összetevőiben. speciális diagnosztikát és pszichoterápiát foglalja magába. II. most van kialakulóban. Társadalmi meghatározás szerint normálisnak tekinthetünk mindenkit. mint pl. csökkent értékű fogyatékos embereknek is joguk van emberhez méltó életre. • Gyógypedagógia munkalélektana: a fogyatékosok speciális munkaalkalmassági vizsgálataival. de sajátos körülmények között alkalmazva. 5 . Módszeresek: megszabott elveket. mint pl. • Általános gyógypedagógia: a fogyatékosok pszichológiája és terápiája. feladatai. az iskolába. pályaválasztási tanácsadásával és rehabilitációjának pszichológiai problémáival foglalkozik. Oktatásuk sajátos módszertani problémáit kutatja. arra. amilyenek. hogy a társadalom elfogadja őket olyannak. a normálistól sajátosan eltérő lesz. az érzelmi nélkülözés. • A fejlődés tempójában.környezeti ártalmat okoz.az elhanyagoltság. Ezek jellemzői: • • • • • • Céltudatosak: szándékossággal. a kitaszítottság. milyen időpontban és milyen formában jelentkezhetnek a különböző rendellenességek • Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan: az iskoláskorú fogyatékosok gyógyító-nevelő oktatásának a problémáival foglalkozik. és a 9. a hallási. hogy milyen rendellenességek találhatók a fogyatékosok fejlődésében. • Analizátorok sérülése (periferiális ). hogy a gátolt fejlődés milyen változásokat okoz a személyiségben. ami a környezet részéről a harmonikus személyiségfejlődéshez szükséges: . ezek sajátosságait kutatja és azt. szempontokat követnek. hogy az abnormális pszichéjű. aki munkájával és magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalom életébe és önálló életvezetésre képes. értelmi fogyatékosság. meghatározott cél érdekében irányulnak a megismerendő személyre. • szociális segítséget megadjon számukra. 7. a szociális magatartás és az alkalmazkodóképesség funkciói sérülnek.

a vizsgált személy ne érezze. • A mozgásfogyatékosoké: a kellő tájékozottság hiányában. földre dobja. Játszás ideje alatt megfigyeljük és lejegyezzük: • Milyen játék érdekli: közös vagy egyéni. apró mozgások összerendezettségében (mint a beszéd. ekkor fedi fel legőszintébben. de náluk is halláshiány okozta egyoldalúság tapasztalható. Lehetőséget adunk rá. A mozgás megfigyelésének tárgya lehet: • 6 . stb. lelkesedik. ez sérült személyiségeknél kevés megbízható anyagot nyújt: • • • A korán megvakultak önmegfigyelése szegényes: a látható világ ismeretének hiányában. a beszéd. Az önmegfigyelés. A JÁTÉK MEGFIGYELÉSE Minden gyereknek. A süketeké: a beszéd hiányában. rajzol). legnyíltabban magát. • Az enyhe értelmi fogyatékos gyerek már együtt játszik a többiekkel. kész játék érdekli. • A súlyos értelmi fogyatékos gyerek alig. A gyógypedagógia vizsgálati módszerei: I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái: A. vagy egyáltalán nem tud megfelelően játszani a többiekkel. vagy ami fantáziát kíván. a viselkedés. a gesztusok) annál jobban és gyakrabban eltérnek.A gyógypedagógiai vizsgálat diagnózison alapul: • A gyógypedagógiai fejlődés prognózisa. lehiggad. de félénkség. ez a terület is beszűkült számára. hogy őt most . • A mozgásfogyatékos gyerek is csak kevés játékban tud részt venni. vagy csoportos játékban. levelek. megunja. csendes. testalkat. a mozgás. a valósággal. II. betartja-e a szabályokat vagy csal. hogy többféle játék között válogasson. játék folyamatában. • A gyógypedagógiai tanácsadás. • Hang és videofelvételek. A megfigyelés módozatai: I. • A finom. a játékot a szájába veszi. hangadó. • Történjen az óvodában/iskolában (órán vagy szüneten). tárgyát képezhetik: a játék. • A vizsgált körülmények kapcsolatban legyenek a gyerek élethelyzetével. • A süket gyerek játéka már kevésbé tér el az épek játékától. önéletrajzok. nem minden esetben mutatnak zavart. nem érdekli. a játékmódja a legjellemzőbb megnyilvánulása. A fogyatékos gyermekek játékának jellemzői: • A fogyatékos gyerek játéka egyoldalúan fejlett. fantáziátlan. • Közvetlen kifejező jelenségek: arckifejezés. gyakorlat. beszéd. meddig játszik a játékkal. írás. A gyereket vagy egyénileg vizsgáljuk. vagy éppen hozzá sem nyúl. rajzok és egyéb alkotások. az introspekció. a rajzolás. családi körben. a visszahúzódás jellemzi a többiek csúfolódása miatt. belemerül. • A beszédhibás gyerek játéka tér el legkevésbé. elmarad kortársai játékszínvonala mögött. az arcjáték. a játéka. de játéka sivár. jellemzések. elmarad az ép gyerek játéktevékenységétől: a vak gyermek nagyon korlátozott játékában. Beilleszkedik-e a játszó gyermekek közösségébe: vezető akar lenni. Az értelmi fogyatékosoké: a kellő ítélőképesség és a megfigyelőképesség pontossága hiányában. kiértékelési tapasztalat szükséges. kezdeményező vagy végrehajtó típus. megfelelő rögzítési technika. A MOZGÁS MEGFIGYELÉSE A fogyatékosok mozgásukban is eltérnek az épektől: • A durva mozgások terén (mint járás. rakosgatja. mászás).megfigyelik’’. • Csak kívülállóként figyel és rögzíti a lényeges megfigyeléseket. épnek és sérültnek egyaránt. • A speciális pszichoterápia. az extraspekció más emberek viselkedésének a feltárására irányul. az írás. ekkor legönfeledtebb. • Naplók.. félrevonul. • Hogyan viselkedik a játék folyamán: felbátorodik. A helyes megfigyelés feltételei: • Jó szaktudás. futás. B. A mások megfigyelése. • A légkör ne legyen mesterséges. cselekedetek. • A megfigyelő közvetlenül részt vehet a tevékenységben (együtt játszik.

7 . agresszív. magas vagy mély hangú. ruházat. stb. mivel a látás nem tudja ellenőrizni a beszédszervek mozgását. A leírásukban objektivitásra kell törekedni. Az írás és a rajz: könnyedén vagy nehézkesen fogja ceruzát. • Eredeti-e. fut. testrészek aránya. • A beszédtempó. Ne következtetéseket vonjunk le. Az arcjáték és a taglejtések: túl mozgékony. tisztasága. • A kifejezőképesség milyensége. primitív. vagyis az. tartózkodó. piszkos. a beszédnek a fejlettségét azért vizsgáljuk. milyen a karok és lábak mozgásainak összerendezettsége. stb. jelentéktelen. • A hangsúly. • A gyerek verbális kommunikációs készsége. hogyan lehet a vizsgált gyermekkel kapcsolatot teremteni. sivár. sematikus. sírós. erős fintorok. stb. • A beszéd fejlődési menete. • A vegetatív megnyilvánulások: elpirulás. 2. szinte az érthetetlenségig. szegényes. • Konkrét. ízléses. A beszéd megfigyelésének és vizsgálatának szempontjai: • A beszéd kezdete.• • • • • A helyváltoztató mozgások: hogy ül. tiszta. sőt az egész személyiség alacsony vagy magas strukturáltságának a megítélésére. • A vakok beszéde tartalmilag fejlettnek tetsző. ugrik. grimaszol. A beszéd és olvasás: tempó. rendetlen. változatos-e. stb. • A beszédmegértés foka. III: A VISELKEDÉS MEGFIGYELÉSE A fogyatékos gyerek viselkedésének leírásához hozzátartozik: • A külső megjelenés: testalkat. 1. görcsösség. hangsúly. orrhangzós. IV. • A beszédszervek épsége. a „gramofon ”beszéd változatait az oligofrénia súlyosabb formáiban. izzadás. szaggatott. agrammatikus beszédéről. hogyan jár lépcsőn le és föl. formailag azonban gyakran fegyelmezett. fegyelmezetlen. artikulálatlan. A kóros tünetek: bénult-e valamelyik testrésze. A BESZÉD MEGFIGYELÉSE A gondolkodás szóbeli kifejezésének. kellemes. • A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN HASZNÁLT MÁS MÓDSZEREK: A kérdőíves eljárás. túl élénk. arcberendezés. • A nyelvtani helyessége. hanem csak a tényeket rögzítsük. mimika. A beszéd tartalmi vizsgálata: • A gondolat szóbeli kifejezése gazdag-e. elhanyagolt ruházatú. Beszédhibát náluk is találunk. arctorzulások. sőt az artikulálatlan hangokig: . A beszéd alaki vizsgálata: • A hangok kiejtésének tisztasága. • Legfeltűnőbb jellegzetességei még a zöngés-zöngétlen hangok elvesztése és a ritmus zavarai. függetlenül a vizsgált személy rokonszenvességétől vagy ellenszenvességétől. • Az értelmi fogyatékosok beszéde a pöszeség legkülönbözőbb változatait és fokait mutatja. haj. beszéd. hadarás. vagy gondos. • A gesztusok. A beszéd hibáinak vizsgálata. • A beszéd érthetősége. görcsös megtorpanások.a „visszhang” beszéd (echolália). egyszerű. 4. . ritmus. jár. pantomimika. fordulatos-e. esetleg megkésettsége.az enyhe értelmi fogyatékosok beszédére pedig csak a beszéd fejletlensége és pontatlansága jellemző. • A megjelenése: rokonszenves. • A cselekedeteinek modora. A beszédhibák a fogyatékosság sajátosságai szerint változnak: • A süket azonnal felismerhető monoton. mert alkalmas az intelligencia fejlettségi fokának és formájának. lendületesen vagy megtorpanásokkal ír.készsége. stb. A fogyatékosok megfigyelésénél és vizsgálatánál rendkívül fontos a gyerek kontaktus . • A mozgásfogyatékosok közül a cerebrális bénultak beszédére jellemző a ritmustalanság. 3.

Aki az átlagos neveléssel nem nevelhető.  Az exploráció (a jelen helyzet feltárása). • A tervszerű.  Beszédértés és beszédfejlettségi próbák. • • Érzelmi jellegű vizsgálatok: a neurózis fokát mérő frusztrációs tesztek. tesztek:  Emlékezetvizsgálati próbák  Figyelemvizsgálati próbák. tervezettebb.  A feladat-megoldási készség vizsgálata. • • • Az átlagos nevelés sikertelennek bizonyul.  Személyiségtesztek. • Az egyéni foglalkozás előtérbe kerülése.  A gyógypedagógia leggyakoribb sajátos módszerei.  A diszlexia és diszgráfia veszélyeztetettség felmérésére. módszer. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA  A fogyatékos. • A sajátos készség és szokásrendszerek kiépítése. 8 . hangulati és jellemvonások megismerésére. de lehet a speciális nevelés módszereivel. • A sajátos nevelés funkciója éppen az.  Kisgyermek fejlődési tesztek. • Az olvasáspróba és íráspróba. eljárásai: • Az átlagos nevelés ütemének lelassítása. Ebből következően: • A sajátos nevelésnek nincs általános alapformája. • A kikérdezési eljárások:  A személyi adatok felvétele. oktatható eredményesen. az lehet valóban oktathatatlan. • A hibás készség és szokásrendszerek lebontása. III. hogy az átlagos neveléstől eltérve.  A környezettanulmány (a társadalmi-kulturális környezeti tényezők). a korlátozottság csak az átlagos. az akadályozottság.  Az anamnézis (a kórelőzmény adatai). • A pedagógiai vizsgálat:  A gyerek tudásszintjének a felmérése és életkori szintjéhez való viszonyítása. eljárásaival oktatható is.  Általános intelligencia tesztek. sajátos módon oldja meg feladatait. a nevelt különleges nevelési adottságaihoz igazodva. • A rajzvizsgálat:  A gyerek rajzkészségének felmérése. A sajátos nevelés eredményes lehet. irányított hatások körének a bővítés. Következtetés: A gyógypedagógiai differenciáldiagnosztika célja a fogyatékosság formájának és mértékének a megállapítása. • A sajátos nevelés hatékonysága. a legmegfelelőbb nevelési-oktatási forma biztosítása.A klinikai beszélgetés módszere.  A panasz felvétele (a gyerek problémái). a fejlődési prognózis felmérése. általános iskolai neveléshez viszonyítva jellemzi a gyereket. • A kísérlet: behatóbb. örök érvényességű kritériumok. Az átlagos nevelés eredménytelensége. pontosabb.  A számfogalmi fejlettség és számtani gondolkodás felmérése.  Érzelmi. akiknél: A nevelhetőség feltételei módosultak. sérült gyerekek közül azok kerülnek gyógypedagógiai nevelésre. a kudarchelyzet. aktívabb megfigyelés. A gyógypedagógiai intézmények oktató-nevelő munkája intézménytípusonként különböző sajátosságokat mutat. • A próbamódszerek.  Az értelmi fejlettség vagy fogyatékosság felmérésére. éppen a sajátossá válásának mértékétől függ. A speciális nevelés körébe tartozó pszichikai állapot és az oktathatatlanság közötti határvonal megállapításához nincsenek általános érvényű. nincs általában gyógypedagógiai eljárás.

. debilitás. hanem az élet több területén is sajátos bánásmódra. 3. kihat a szülő viselkedésére. ezen kívül pedig súlyos értelmi fogyatékosok. általában együtt jár a környezethez való alkalmazkodási készség megváltozásával.oligofrénia” és . de ez utóbbi megtévesztő lehet. Az a mód. melyek hatásai mai ismereteink szerint irreverzibilisek. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. gyógypedagógus. A kromoszóma-rendellenességek következménye a genetikai egyensúly hiánya. testi-lelki állapotukat figyelembe vevő intézkedésekre. az idegrendszeri sérülést hangsúlyozzák. magatartás-szabályozásra van szükségük. gamma). hogy visszaállhat a normális állapot. életkoronként változnak.• A személyiségtorzulások kiigazítás. Az . Bármilyen fogyatékosságról is legyen szó. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI 1. mongoloizmus. „hátrány” kifejezések ugyanis azt sugallják. Például azok a gyermekek. hogy egyes területeken a gyermekpopuláció 5 . Ez a megfelelési képtelenség azonban relatív. Ezért a szülővel való törődés és a szülővel való együttműködés szerves részét kell képezze a rehabilitációs munkának IV. lelkész. fizikai sajátosságait. . értelmi szubnormalitás stb. Attól függően. 1. különböző torzulások jelentkeznek. feloszthatóak öröklött. oligofrénia.2. a Down szindróma egyik oka lehet az anya előrehaladott életkora a terhesség idején. ahogyan a szülők feldolgozzák magukban azt az élményt. logopédus. a módosult nevelhetőség. • Mekkora volt a kiterjedése. hogy a gyermekek fejlődésében milyen nagy szerepe van szüleik feléjük irányuló magatartásának. Az intelligencia-tesztek kimutatják. Ez a sajátos nevelésre való ráutaltság teszi szükségessé a különböző szakemberek: orvos. pszichológus. B. A károsító tényezők. • A károsító tényező hatása mennyire volt agresszív. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1. A. hogy rendellenes. a szociális szakmai integráció megvalósításához szükséges: . A szerzett tényezők: Az értelmi fogyatékosság súlyossága attól függ. alfa. A kromoszóma-rendellenességek közül a legismertebb a Down-szindróma (a rendellenesség a 21-es kromoszómapárnál keletkezik).nevelési programok kidolgozása. gyermekkori encephalopátia. • Az agykéreg szintjén jelentkező fejlődési zavar. fogyatékos gyerekük van.. ugyanis a társadalmi elvárások társadalmanként. jogász. Például: hidrocephália. gyógytornász.  A sajátos nevelésre való ráutaltság. értelmi elégtelenség. attól függően. A debilitás az értelmi fogyatékosság legenyhébb formája. genetikai és szerzett tényezőkre. A megfelelési képtelenséget biológiai (normális és patológiás) tényezők határozzák meg. Az értelmi fogyatékosság fogalma Az értelmi fogyatékosságot is sokféle kifejezéssel illetik. prenatális szakasz: a magzati fejlődés idején. amikor az egyén a társadalmi elvárásoknak képtelen megfelelni. mely az értelmi akadályozott szinonimája. • • • Ezért a sajátos nevelés alanyainak általában nem csak a nevelési helyzetben.valamint a tevékenység optimalizálásához kibontakoztatható lehetőségeiket.. • Az értelmi fogyatékosság meghatározása: (Rene Zazzo). posztnatális: az első három év és a későbbi életszakaszok).7 %-ának az intelligencia hányadosa 70 alatti. Az értelmi fogyatékosság kialakulásához tehát vezethetnek: Prenatális tényezők: • A sugárzások (röntgen. perinatális: a szülés közben illetve a szülés utáni néhány nap). A fogyatékos gyermekek személyiségfejlődését vizsgáló újabb kutatások tapasztalatai egyre inkább felhívják a figyelmet arra. ami viszont befolyásolja a gyerek személyiségét. hogy a fejlődés folyamatában • Mikor következett be a károsodás. A „késés”. Ezek közül az értelmi fogyatékos kifejezést fogjuk használni. mely szükségesé teszi a speciális intézkedéseket. közgazdász. mivel nem fejezi ki kellőképpen a fogyatékosság súlyossági fokát. sajátos fizikumúak: végtagjaik hosszúak. fejük kicsi. munkájának az összehangolását a sikeres rehabilitáció érdekében. stb. hogy a károsító tényező mikor hat a szervezetre a következő periódusokat különítjük el: 1. 9 . 2.1. Az öröklött tényezők közül leggyakrabban a kromoszóma rendellenességekkel találkozunk. A leggyakrabban előfordulók közül megemlíthető az értelmi sérülés.különböző rehabilitációs.melyek figyelembe veszik a személyek pszichológiai. hogy mikor és milyen környezeti feltételek között hatnak a szervezetre. • A technikai segédeszközök alkalmazása. sérült. szociális gondozó. béta.gyermekkori encephalopátia” kifejezések pedig inkább orvosi jellegűek. akiknek anyja nagy adag sugarat kapott (Hirosimára és Nagasakira dobott atombomba).

• Az alkalmazott módszereket. A) Határ-intelligencia A normalitás és az értelmi fogyatékosság között van egy sajátos kategória. visszahúzódó. képtelenek a forma. ólommérgezés). • Az iskolai tanterveket mindig adaptálnunk kell a lehetőségeikhez. sugárzás. tápanyag-hiány). megjelenhet az erőfeszítéssel szembeni negatív attitűd. cink. • A határintelligenciájú gyermekek a feladatokat csak bizonyos komplexitási és absztrakciós szintig tudják megoldani. melyet tesztekkel lehet mérni. emotív. megközelíthetik a normális pszichés fejlődésmenetet. 1. Az adaptációs periódus leteltével a határintelligenciájú gyermek elég jól beilleszkedik az iskolai. kudarckerülővé teszi a személyt. kiegyensúlyozatlan. és sikeresen integrálhatóak az általános iskolába. diszgráfia. számolás megtanulásában (diszlexia. himlő. főleg a grafo-motoros feladatokban ütköznek nehézségbe. Gyakorlatilag ez az övezet a normalitás és az értelmi fogyatékosság között helyezkedik el. a határintelligenciájúak csoportja. • A téri strukturálás szempontjából hiányzik náluk a vizuo-motoros koordináció. X. melyek a szülés alatt következnek be): • Fogós szülés. • Fertőző betegségek. • A fizikai. nehézségeik vannak a másokkal való kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. • Oltások (himlő ellen). tífusz. vírusos sárgaság). • Nem megfelelő táplálkozás. • Az anya progresszív betegsége (TBC. Ezek a gyermekek speciális módszerekkel fejleszthetők. • Akut vagy krónikus mérgezések (ólom. higany. mely a kapcsolatteremtés eszköze. • A gyógyszerek (citosztatikumok. nehézfémek sói: nikkel.3. hiányosak. • A kommunikációs viselkedést. gondolkodási folyamataik lelassultak. • A fertőző. Az iskolai integráció során figyelembe kell vennünk az alábbi követelményeket: • A sérült gyermekeknek egyéni bánásmódra van szükségük. nehéz szülés alatt.). • A határintelligenciájú személyek tevékenysége sokszor kudarcba fullad. melyek hatással vannak az agy működésére (skarlát. szénmonoxid. alkohol). • Ennek következtében gyakran iskolai kudarcot élnek meg. az izoláltság és a frusztráció. mely az igényszint csökkenését eredményezi. • Az integráció szintjét. olvasás. arányok és téri irányok betartására. • Koponyasérülések és agyi traumák. gátoltak. Az értelmi fogyatékosság osztályozása Az értelmi fogyatékosságot leggyakrabban az intelligencia-szint (IQ) és a fejlődési hányados alapján osztályozzuk. • Oxigénhiányos állapot bekövetkezése hosszantartó. • Lehetnek olyan funkciózavaraik. • Fizikai traumák. nagyság. többségük hiperaktív. melyek alapján a határintelligencia könnyen azonosítható: • Ezeknek a gyermeknek komoly nehézségeik vannak az írás. kábítószerek) a petesejt pusztulásához vagy genetikai mutációkhoz vezetnek. vírusos betegségek (rózsahimlő. mely feszültséghez és ellenkezéshez vezet. antidepresszánsok. kobalt. szakmai közösségbe és képes • 10 . A határintelligencia fogalma viszonylag új keletű. malária. szégyenlős.Az erős pszichés sokk változásokat hoz létre a csírasejtekben • A cukorbetegség a petesejtek sorvadását és nemi funkciózavarokat okozhat. • Az V. Perinatális tényezők (főleg olyan balesetekre vonatkoznak. • A gyermek érzelmi életének sivárságaga kihat értelmi és pszichés fejlődésére. vitaminhiány. diszkalkulia). reakcióik sokszor kiszámíthatatlanok. A tanulás terén elkülöníthetünk néhány sajátosságot.). Felmérjük • Az adaptációs képességeket. kémiai tényezők (atomsugárzás. akiknek IQ-ja 80-8590. nem indokoltak. Posztnatális tényezők: • Az agyat támadó fertőző betegségek (agyhártya és agyvelőgyulladás. illetve VI. TBC. melyeket a pedagógus nem tud kiküszöbölni a normál osztályban hagyományosan folyó fejlesztéssel. melyek végül is viselkedészavarok megjelenésében csúcsosodnak ki. • A köldökzsinór általi fulladás stb. osztálytól kezdve oktatásukban a gyakorlati készségek és a szociális kompetencia fejlesztése válik hangsúlyossá. • Gondolatmenetük zavart. gátlásos. • Szociális és érzelmi téren éretlenek.

mint a normális személyek). hogy a különböző elemeket nehezen társítja egy adott témához.elboldogulni az életben. Az enyhe értelmi fogyatékosok első szavai 2 éves (az ép gyermeknél 1 éves korban) kor körül jelennek meg. nem figyel oda azokra elejétől a végéig. Az enyhe értelmi fogyatékosok másik jellemzője a percepciós tér beszűkülése (adott időegységen belül kevesebb számú elemet észlelnek. A debilisek pszichikus tevékenységének jellemzői: • Észlelés Az enyhe értelmi fogyatékosok nehézségbe ütköznek az elemzésben és szintézisben. és valamilyen könnyebb tevékenységbe fog. nyelv A debilis gyerek beszédfejlődése minden szempontból megkésett. A gyakorlási lehetőségek biztosításával a motricitás érezhetően javítható. amelyből a tárgy készült. mely a 7-12 éves kori normál: fejlődésmenetnek felel meg. A fogyatékosság súlyossága alapján elkülönítünk három kategóriát: . Szókincsüket a főnevek uralják.súlyos debilist. amit a központi idegrendszer munkaképességének csökkenése vált ki • Viselkedés Az enyhe értelmi fogyatékos tevékenységére elsősorban az éretlenség jellemző. nehezen értik meg és ritkán. Az észlelt tárgyak.enyhe. A mentális kor függ a fogyatékosság súlyosságától. A motricitás zavara főleg a következő területeken nyilvánvaló: a mozgások sebessége. melyek egy korábbi. a relációs szavak. vagyis könnyebben észlelik a periférián levő elemeket vagy azokat. A megértés nehezebb. annál nehezítettebb a mozgás is. A debilitás az intelligencia fejlődésének elégtelenségéből származó hiányállapot. (az iskoláskorú enyhe értelmi fogyatékos érzelmi megnyilvánulásai az ép óvodásokéra hasonlít). mint a hasonlóságokat. mely a transzfer megvalósításának nehézségeit vonja maga után. amelyek pontosan körülhatároltak vagy színesek. Az emlékezetükre jellemző a bevésés és a felidézés merevsége. zavaros. hasonló tapasztalatból származnak). A debilis gyermekek szókincse sokkal szegényesebb. A hangsúlyt. hiányozhat az állítmány vagy az alany). ez a jellemző nagyobb életkorban is fennmarad. mivel az új információkat nehezen kapcsolja össze a már ismertekkel. Emlékezetüknek egy másik sajátossága a megbízhatóság hiánya (felidézéskor betoldhatnak idegen elemeket. Hiányoznak az elvont fogalmak. megközelítheti az épek szintjét. Az enyhe értelmi fogyatékos könnyebben megállapítja a különbségeket. a nagyságfogalom. Tehát gondolkodása nem kreatív. A pszichés fejlődés összes nehézsége ellenére a kommunikációs képesség megfelelő nevelési környezetben fejleszthető. mely a tárgyak manipulálását nehezíti. Ez a térbeli tájékozódás illetve a tárgyak közötti relációk megállapításának zavarát vonja maga után. Nehezebben észlelik a tárgyak súlyát. A mondatok használata kb. és érdeklődése határozza meg. Egyes részletek elfedik a többit. az izomerő szabályozása stb. . viselkedéséért. hanem azonnal hozzáfog a tevékenységhez. pontossága (főleg a finommozgások). jelzők. formáját illetve az anyag minőségét. Gyakori a negativizmus. a mozgásutánzás (mely nehezíti a legtöbb jártasság kialakulását). a felidézést nehezíti. általában nyelvtani szerkezete hibás (hiányzik az alany és állítmány közti személy és szám szerinti egyeztetés. viszont a debilis soha nem lesz teljes mértékben felelős tetteiért. metaforákat és jelzőket. • Emlékezet A bevésés nem eléggé akaratlagos. • Akarat Az akarati tevékenység minden vonatkozása sérült: Az enyhe értelmi fogyatékos céljait pillanatnyi szükségletei. a rugalmasság hiánya jellemző. képek részleteit képtelenek megkülönböztetni. Az összefüggő beszéd 4 éves kor körül jelenik meg (az épeknél másfél éves korban). percepciójuk hiányos. hanem reproduktív. képes mentális korának megfelelő iskolai teljesítményre.Gondolkodására az elsajátító funkciók túlsúlya jellemző. • Érzelmi megnyilvánulások 11 . 3 éves kor körül kezdődik (az ép gyermeknél másfél éves korban). Amint nehézségbe ütközik. A debilis nevelhető. Az értelmi fogyatékos nem várja meg az utasításokat. eltér a kitűzött céltól. az épek és a köztük lévő különbségek gyakorlatilag eltörpülnek. B) Enyhe értelmi akadályozottság Az IQ 50-85 közötti. hibásan használják a hasonlatokat. Az enyhe értelmi fogyatékosokra az épeknél nagyobb százalékban jellemző a balkezesség vagy a kétkezesség. A debilis nem rendszerezi a bevésendő anyagot. • Motricitás Minél súlyosabb az értelmi fogyatékosság. hanglejtést és beszédritmust is hibásan használják. mely lehetővé teszi a szociális autonómiát. az igék száma kevés. mint az ép intellektusúaké. A tevékenység kivitelezésének nehézségei adódhatnak emlékezeti vagy figyelmi zavaraiból is. • Beszéd. Az összetett mondat kevesebb szóból áll. • Gondolkodás Az enyhe értelmi fogyatékos gondolkodására és percepciójára a merevség.középsúlyos és .

A maximális fejlettségi szintjük a fogalmi gondolkodást éri el. merevséggel. ezért beszédük agrammatikus. folyton beszél és hiányzik belőle a valódi érdeklődés. eltorzult fülek. egyes esetekben akár az általános iskolában is történhet. ezért képtelenek megfelelő érzelmi kapcsolatot létesíteni másokkal vagy korcsoportjukkal. • Gondolkodás Konkrét és helyzetfüggő marad. érdeklődéshiány. Keresi a környezetének az elfogadását. akiknek bűntudatuk van gyermekükkel szemben. mint amennyire a helyzet indokolná. Az emlékezeti teljesítménye megfelelő. asszimetriái (távol ülő szemek. hangsúlyozott apátiával. Olyan szülők is vannak. folyton izgatott.7 éves kornak felel meg. Az emotív diszharmonikus debilist az különbözteti meg az instabiltól. ami az instabil csoportra. A harmonikus debilis dolgos. szert tesznek alapvető matematikai ismeretekre. darabosak. Harmonikus debilis. A megnyilvánulási forma alapján további alcsoportokat különíthetünk el: Az instabil diszharmonikus debilis. Sok szülő nem is tudja elviselni ezt a terhet és ezért képtelen a fogyatékos gyerek elfogadására. cukrász. állatgondozó. Oktatásuk és nevelésük kisegítő iskolában. összetörhet tárgyakat vagy saját magát. A butára az értelmi képességek patológiás állapota jellemző. érzékeny a kritikára. ha a szülők attitűdje megfelelő. gondolkodási műveleteik pedig a 7 éves normálisan fejlődő gyerekével egyenértékűek. képes beilleszkedni a családba. farkastorok. amikor a gyermek fejlődésének megkésettsége szembetűnő. ebből is következik infantilizmusuk. • Érzelmek. Buta A. szabó. de náluk az értelmi fogyatékosság súlyosabb és állandó motoros nyugtalansággal párosul. Klinikai csoportosítás Klinikai szempontból a debilitás a következőképpen csoportosítható: a. de nagyon kíváncsi. nyúlajak. Az enyhe értelmi fogyatékos képes elsajátítani valamilyen egyszerűbb szakmát (asztalos. figyelni. • Beszéd. ha folyamatosan igyekeznek. A diszharmonikus debilisre főleg érzelmi és viselkedészavarok jellemzőek. gyakran ellenséges reakcióik vannak. kudarckerülő reakció vagy a harag kifejeződése Érzelmi életük gyerekes. 12 . nagyon erős reakciókat produkálnak az elhagyásos helyzetben. Binet (1975) írta le. labilitással és alkalmazkodási nehézségekkel párosulva. Kialakulhat náluk az obszesszív viselkedés. Nem képesek megérteni a téri relációkat. c. Diszharmonikus debilis. mely megnehezíti szociális integrációjukat. különféle magyarázatokat keresnek erre. mint az intelligencia alacsony szintjét. a mechanikus problémamegoldás jellemző rájuk. kiejtészavarok jellemzik. Nem képesek elsajátítani a nyelvtani szerkezetek helyes használatát. befolyásolhatóság és nagyfokú hiszékenység jellemző. Az az értelmi fogyatékosság az iskolai teljesítmény. • Családi és szocio-professzionális integráció Fogyatékos gyermek születése és jelenléte nagy megpróbáltatás a család számára. olvasást. Nagyon sok bizarr viselkedésük valójában csak bizonytalansági. Vannak azonban olyan enyhe értelmi fogyatékosok. agresszívvé válhat a környezetében levőkkel. az egyetlen kapcsolati tapasztalat. nyelv Beszédük tökéletlen. Még akkor is. a beszédérthetőség csökkentett. mely a normális fejlődésmenetű 3 . Az izgatott diszharmonikus debilisre jellemző mindaz. általában a jobb intellektusúak körébe tartozik. hogy érzelmi reakciói eltúlzottak és kiszámíthatatlanok. amikor az értelmi sérüléshez érzelmi zavarok is társulnak. aki nem képes koncentrálni. a jóváhagyását. Ilyenkor az értelmi fogyatékosság uralja a személyiséget. mozdulatai esetlenek. akikre az elmosódott érzelmek jellemzőek.Az érzelmi reakcióik sokszor sokkal hevesebbek. képes alkalmazkodni környezetéhez. és környezetük érzelmileg támogatja őket. képes megtanulni valamilyen mesterséget és azt normális körülmények között űzni. önző. A szókincsük köznapi szavakra korlátozódik. • Motricitás Fejletlen és kevéssé differenciált. nem sajátítják el a számfogalmat. • Viselkedés Nagyfokú biztonság igényük van. naivitás. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek mégis. A hevesség a dührohamig fokozódhat. méhész stb. ahol elsajátítják az írást. az ismeretszerzés terén nyilvánul meg. máskor apatikusak vagy éppen ingerültek.Vielkedésük érzelmeik által meghatározott. Az érzelmek feletti ellenőrzés hiánya bonyolítja a környezetével való kapcsolatát. főleg a koponya és arc deformáltsága. kóros hazudozó. szófogadó. b. adaptációs nehézségei vannak. dülledt szemgolyók). melyet nem tudnak uralni és kontrollálni. melyre viselkedészavarok. Az ilyen személyek azonban sikeresek is lehetnek. hiányzik a tudatos kontroll.). Erre a kategóriára jellemzőek a szomatikus malformációk. Nem tud különálló mozgásokat végrehajtani (például képtelen kacsintani). és elkeseredetten keresik a helyzetből való kilépés lehetőségeit. • Tevékenység Mindig nagyon éretlen és labilis. A hullámzó lelkiállapot jellemző általában rájuk: olykor eufórikusak. a szülőkép az egyetlen viszonyítási kép. építő. Az öröm is átcsaphat náluk nevetési görcsbe. Gyakran kerül eufórikus állapotba. felelősnek érzik magukat. C) A középsúlyos értelmi akadályozottság-imbecillitás Az IQ 20-50 közötti.

A fertőzésekre való különös érzékenységük magyarázza korai elhalálozásuk gyakoriságát. tömpék és szétállóak. fogaik szabálytalanok. • Szociális integráció A pszichés fejlődés függvényében valósul meg. akkor a legjobb megoldás a gyermek speciális intézetben való elhelyezése. Amikor a család nem képes megbirkózni a sérült gyermek nevelésével és nincsenek meg ennek anyagi feltételei sem. A legtöbben nem tanulnak meg írni. melyek szükségessé teszik intézeti elhelyezésüket. de átválthatnak auto. A nagyon súlyos értelmi fogyatékos gyermek jelenléte a családban mélyen érinti annak stabilitását.idiot savant”-nak is nevezik vagy bámulatos imbecillisnek.. mely lehetővé teszi valamilyen egyszerű produktív tevékenység végzését és a munkaközösségbe való beilleszkedést. a normális fejlődésben a három éves kor alattinak felel meg. Képtelen az önvezérlésre. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák A Down szindróma Ezt a szindrómát Langdon Down írta le 1866-ban és három fő jellemzője: .a sajátos fizikum. • Pszichomotoros labilitás jellemző rájuk. arcuk kerek. füleik kicsik. és ez lehetővé teszi motoros és vegetatív funkcióinak tréningjét. A kiegyensúlyozott középsúlyos fogyatékosok képesek az elemi szociális elvárásoknak megfelelni. Átlagéletkoruk 19 év. Ez utóbbiak impulzivitásuk és az ítélőképesség hiánya miatt képesek akár gyilkolni. . • Emlékezet Bizonyos esetekben azonban akár kivételesen jó memóriájuk lehet. A középsúlyos értelmi fogyatékosok nevelésének fő céljai a képességfejlesztés illetve a szociális készségek alakítása. Nyakuk rövid. A nagyon súlyos értelmi akadályozott ösztönvilágban él. 13 . ezért folyamatosan segítségre és felügyeletre szorul. hiányoznak a pofacsontok és a szemkörüli kiemelkedések. mely “bohóc-arcúvá” teszi őket. A beszédben nem képes egy szótagú szavaknál egyebet elsajátítani. lapos.hallás után képesek hosszú és bonyolult dallamok visszaadására . fogrendellenességek. • Felfogóképességük korlátozott. • Szociális és családi beilleszkedés A súlyos fogyatékos képtelen a kapcsolatai irányítására. • A Down szindrómás személyek feje kicsi. szájuk kicsi. . akiknek különleges képességei a következő területeken nyilvánulnak meg: . • A beszéd A beszédnek csak nagyon egyszerű formáját sajátítják el. másoknak azonban pszichopátiás megnyilvánulásaik lehetnek. amikor valami iránt érdeklődik.Számolás .például a cicák Raphaellója .akik nagyon gyorsan (a számítógépet túlszárnyalva) tudnak fejben. karjuk rövid. a testhez és az erogén zónákhoz való nárcisztikus ragaszkodáshoz kötött. • A mongoloid gyermekek lassúak. mozgásuk monoton. • Érzelmi életük Primitív ösztöneikhez. hátgerincferdülések. Lábuk és lábujjaik rövidek. szorozni vagy osztani. Aki nem teljesen idióta mutat bizonyos érzelmeket a környezete iránt. D) A súlyos értelemi akadályozottság (idiotizmus). grimaszolás és hirtelen keletkező motoros impulzusok. • Figyelmük életkoruktól függetlenül ingadozó.nagyon könnyen differenciálják a különböző illatokat. egyenlőtlenek. kivonni. nyelvük nagy. lopni vagy szexuálisan. • Kezük kicsi. mellkasuk széles. szagokat.Zene . míg a középsúlyos értelmi fogyatékosoké 26 év. mechanikus emlékezetük és a beszéd fejlődése jelentősen megkésett. romlékonyak. • Motricitás A pszichomotoros struktúra egyszerű. A bámulatos középsúlyos értelmi fogyatékosok csoportjába tartoznak még azok is. nem differenciált. olyankor is. Arcuk és orruk hegye piros. összeadni. távol ülő szemek.4. Ez megnehezíti nevelésüket. Képesek órákig egyhelyben ülni. • Szemük oldalt-ülő. rövid ideig képes koncentrálni. Az IQ 20-25 közötti. Mindezek mellett megtaníthatók az elemi önkiszolgálásra és egyszerű munkavégzésre felügyelet mellett. és a társadalommal való kapcsolatát. hidrocephália.• Figyelem Instabilitás jellemzi.Bámulatos szaglóérzékkel rendelkezők . apatikusak. A szociális integráció szempontjából elkülöníthető a teljes és a részleges idiotizmus. és állandóan félig nyitva van.az értelmi fogyatékosság és . dülöngélés. általában szelídek. • Külalak Jellemzők rájuk a koponya-deformitások. ujjaik laposak. bántalmazni másokat. rajzaik primitívek és inesztetikusak. az ilyen hipermnéziás személyeket . mely ugyanakkor az értelmi fejlődésben diszharmóniát is okoz (például képesek több-száz sort megjegyezni egyszeri elolvasás vagy meghallgatás alapján). nem tud az esetleges veszélyek ellen védekezni.Rajz .vagy hetero-agresszivitásba is. passzívak. Megnyilvánulásai is primitívek: egyszerű himbálózás. asszimetrikusak. mikrocephália.a kromoszóma rendellenesség. 1.akit egész Európában ismertek .

hallássérültek általános lélektana. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása A hallássérültek gyógypedagógiájában a hallássérülést elsősorban a kórokozó tényezők és a bekövetkezés ideje alapján • 14 . mely a későbbiekben az “Erzsébet Otthon” részlegévé válik.Megpróbál olyan hatékony módszereket és technikákat kidolgozni. általános és szakiskolák valamint technikumok működnek. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2. nagyothalló. a felidézés nehéz. alultápláltság. fejleszti a beszédmegértést szájról olvasással. szeretik a zenét és a táncot. mivel a 21. hogy a lakosság körülbelül 1 %. 2. így a Down szindrómásoknak 46 kromoszóma helyett 47 kromoszómájuk van. Az életkor előrehaladtával ez az arány növekszik. Beszédük infantilis. a beszédet korrigálja. sztereotipek. alkoholizmus. 2. Ezt a szindrómát . A hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján elmondható. oktatás. • Emlékezetük elsősorban mechanikus és a bevésés rövid távú.3.2. süketbeszélő. hogy egyes iskolákban speciális osztályok működjenek fogyatékosoknak. Viselkedésükre az utánzás a jellemző. konkrét helyzethez kötött. óvodáskori és iskoláskori szurdopedagógia). . . szurdodidaktika. Érdekes viszont. valamint melyek alapján képes beilleszkedni a társadalomba és a produktív munkába. hallásfogyatékos. • A hallássérültek gyógypedagógiája további tudományágakra oszlik: a) A szudopedagógiára (a szurdopedagógia története. járványok. hallássérültek tanításának módszertana. hallássérültek munkalélektana) c) A szurdotechnika a hallásmaradvány maximális kihasználásához szükséges technikai segédeszközök felfedezésével.Tanulmányozza a hallássérült gyermek életének és tevékenységének sajátosságait. 2. nevelés és a rehabilitáció megfelelő eszközeit keresi. csak sztereotípiák elsajátítására képesek. monoton. a hallássérült kisgyermek. családi és szociális jellemzőit és kiemeli a szociális nevelő hatások szerepét a hallássérültek személyiségének formálásában. . 1893-ban Dr Davila Károly lakása mellett hoz létre egy iskola-szerű intézetet. . b) A szurdopszichológiára (a szurdopszichhológia története.Kidolgozza azokat az elveket. mindezekhez igénybe veheti technikai segédeszközként a hallókészüléket. . A hallássérülés gyakoriságát számos tényező befolyásolja: földrajzi.Tanulmányozza a pszichofizikai fejlődés sajátosságait. . hogy nagyon jó a ritmusérzékük.E fogyatékosságtípus tanulmányozásával. az idősek körében pedig már eléri az 50%ot. örökletes. kompenzálják a sérülést. orvosi. balesetek. sugárzás. nem megfelelő orvosi kezelés. családi. hallássérültek kísérleti lélektana. ezért biztosítanunk kell számukra a pozitív viselkedésmodellt. kromoszómapáron jelenik meg egy plusz kromoszóma. tökéletesítésével és gyártásával foglalkozik d) A hallássérültek szociológiája. majd a Focşaniban működő intézethez (1865) kapcsolják. hallássérült. nagyon ritkán az enyhe értelmi fogyatékosságok közé sorolhatóak. A Down szindrómások fejlődési rendellenességeik miatt a középsúlyos vagy súlyos. melyek alapján a hallássérült felvehető normális általános vagy speciális iskolába. auditív diszfunkció. Jelenleg hazánkban nagyothallók és süketek számára óvodák.A hallássérülések okait és a veszélyeztető tényezők prevenciójának lehetőségeit kutatja. Gesztusaik konkrétak. 2. nagyothalló. igénylik a figyelmet és a szeretetet.. A nagykorúság elérésekor a hallószervi elváltozások és zavarok aránya már 10%-ra nő. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia .21-es triszómiának” is szokták nevezni. Terminológia A tudományban illetve a köznyelvben használt fogalmak a hallászavarok megnevezésére a következők: süketnéma. a hallásveszteség bekövetkezésének ideje és súlyossága (süket. melyek lehetővé teszik a rehabilitációt és a szociális integrációt. később süketült) által befolyásolt beszédindítás és beszédfejlesztés elveit valamint általános és specifikus módszereit. a technikai beavatkozásokat (hallókészülékkel való ellátás) és az auditív kompenzációs beavatkozásokat. Általános ismeretek Hazánkban a hallássérültekkel való törődés több mint 100 éves múltra tekint vissza.Hangjuk rekedtes.1. gyakran beszédhibások. • Általában vidámak.a (veleszületett vagy kora gyermekkorban szerzett) hallássérült. zajártalom. az ismerősökkel barátságosak.4. leírásával foglalkozik.A kompenzálás. vírusok.Megállapítja és magyarázza a hallássérülés bekövetkezésének idejét és súlyossági fokát. A hallássérültek pedagógiája tanulmányozza és megállapítja a hallásveszteség azonnali és távlati hatásait. később süketült. Az 1924-es a tanügyi törvény előírja. a hallászavarokat és .Előkészíti az orvosi beavatkozásokat (dobhártya-műtét). iskolás pszichológiája. .

(hallókészüléket igényel. cochlea . 2. ezután következik a hallókészülékkel való ellátás. • 20-40 dB között . Az éles hangok percepciója zavart. sárgaság. Ugyanakkor hallássérülés okozhat az oxigénhiány is (kék aszfixia) vagy a szülés közbeni fulladásos állapot. ez a standard vagy a viszonyítási hang. kanamicin. agyvelőgyulladás. A sérülés helye szerint(az analizátornak melyik része sérült) megkülönböztetünk: a) Vezetéses hallássérülés. A nagyon súlyos hallássérülteknél 90 dB fölött veszteséget mutatnak ki. fájdalomküszöbe is csökkentett lehet.ben mérünk. A hallókészüléket viselő számára a hangerő és hangmagasság sokkal fontosabb jellemzők. kokain. • A hallássérülés súlyossági fok szerinti osztályozása A normális hallású személyek képesek meghallani a 0-20-30 dB erősségű hangokat. metabolizmuszavarok. mint a normális hallásúak számára. • 90 dB fölött. illetve a vércsoport összeférhetetlenség az anya és a magzat között. b) Percepciós hallássérülés. Mindezek megzavarják a központi idegrendszer későbbi fejlődését. A Nemzetközi Audiofonológiai Iroda adatai szerint: • 0-20 dB között . tífusz. A hangerő függ a nyomatéktól. ultrahangok).5. A Hertz a rezgés mértékegysége. Hallókészülékkel javítható. Nem értik sem a suttogó. melyek az anyánál nagyon könnyű lefolyású betegségek. A frekvenciát Hertzben mérik. mérgezések. Aki csak a 20 dB fölötti hangot hallja. magassága.sérülés. cukorbetegség. Jobban értik a magas. kanyaró. amplitúdója 20 mikropascal. b) Perinatális hallássérülés Okai: a szülés közben bekövetkező anatómiai sérülés. A humán percepció sajátosságait figyelembe véve a gyenge hangok 20-30dB-sek. melyek hallókészülékkel javíthatók. Ilyen például a méhen belüli citomegalovírus fertőzés (mirigy-gyulladás) vagy a rubeóla vírus. az erősek pedig 80 vagy nagyobb dB értékűek (a 15 . kémiai és hormonális okok. melyet a rezgés hoz létre. Két nagy csoportot különítenek el. marihuána. A vezetéses zavarok. bakteriális fertőzések (tuberkulózis. heroin. közép vagy a belső fülre hatnak. középfül-gyulladás. annál szélesebb a levegő görbéje. fertőző betegségek (agyhártyagyulladás. skarlát. szamárköhögés stb. az anya maláriás megbetegedése. A szülés közbeni traumák a belső fülben vérzést idézhetnek elő.középsúlyos hallásveszteség. • 70-90 dB között. melyek nehezen azonosíthatóak. kanyaró. mint a mély hangokat. gentamicin. vagyis a dB érték annál nagyobb. vagyis a meghallott hang fájdalomérzetet válthat ki. közepes vagy súlyos hallássérült. speciális hallókészüléket és klasszikus beszédhiba-javítást igényelnek. A prenatálisan szerzett hallássérülés lehet ismeretlen eredetű is. A hang egy energia-forma. mint például a fogamzásgátlók (kinin.normális hallás (a beszédet problémamentesen hallja). kontergán). Családban előforduló pajzsmirigy elégtelenség). c) Posztnatális hallássérülés Okai: koponya vagy agy-sérülés.enyhe hallásveszteség (ha nincs nagy távolságra a beszélőtől. trombomicin és akár a nagy dózisban adott aszpirin vagy a kinin is okozhat hallássérülést. Hallásmérés • A hangerő mérése. mumpsz. rubeola vírus. • 40-70 dB között. e nélkül a közeli beszédet is csak nehezen érti). Más típusú felosztások is használatosak a hallássérültek gyógypedagógiájában. a gyógyszerek közül a sztreptomicin. melyet okozhat a köldökzsinór nyakra tekeredése is. Az emberi fül normálisan nem fogja fel az összes rezgést (pl.súlyos hallásveszteség (zörejeket illetve egyes magánhangzókat hall). zajártalom (zajos környezet). koponya-téri bevérzések. Az emberi fül ennek 1000000 szeresét is képes tolerálni.nagyon súlyos hallásveszteség (nagyon hangos zörejeket is meghall. A hallásveszteség körülbelül 60-70 dB. c) Kevert hallássérülés. vércsoport összeférhetetlenség. melyek a külső. Minél gyorsabb a rezgés. az anyai alkoholizmus.) Speciális hallókészüléket igényelnek. Az ember hallása 20 és 20000 Hz közötti. melyet dB . rubeola. endokrin zavarok (pl. Ezen kívül prenatális hallássérülést okozhat a terhesség alatti röntgen-sugárzás. és a percepciós zavarok egyaránt jelen vannak. A bel 1/10-ét jelenti és megfelel körülbelül a nyárfalevél szélcsendben keltett hangjának. akkor hallja a beszédet). kábítószerek (morfium. Annak a legkisebb hangerőnek. annál magasabb a hang frekvenciája. érrendszeri betegségek. de a magzatra katasztrofális lehetnek. vagy olyan tényezőkre is visszavezethető. Előbb műtéti korrekciót hajtanak végre. mely az emberi fül számára még érzékelhető. erőteljesebb a továbbadott energia. A decibelskála logaritmus-skála és hallásküszöbként a 20 A-t használja. Ezek mellett vannak más negatív hatások. Minél erősebb a vibráció. melyek további speciális formákat tartalmaznak.). krónikus alultápláltság. A hallásveszteségük meghaladhatja a 120 dB-t. szifilisz). vérzések. neomicin.osztályozzák. ergotin. az enyhe. decibelskálák A decibel a hangerősség egyezményes mértékegységének legkisebb egysége. Műthetetlen. mumpsz. Általában jó eredményeket lehet velük elérni. sem a túl hangos beszédet. A hallássérülések tehát lehetnek: • Öröklött hallássérülés • Szerzett hallássérülés a) Prenatális hallássérülés Okai: a terhes nő fertőző betegségei. ólmos víz).

mint például: A hallásélesség mérése: a hallás tesztelése beszédhanggal Gyors és a szakember valamint a szülők számára kézenfekvő módszer. akkor enyhe halláscsökkenés.A normális hallás feltételezi. tartalommal tölti ki a szenzoriális és a szenzoromotoros tükrözéseket. hogy a hallássérült a demutizálás melyik szakaszában van. 2. Összehasonlítva a hallók gondolkodásával. a beszédtanulással párhuzamosan fejlődik.a gondolkodás és a beszéd még mindig főleg képi. de már megjelennek a szavak is. beszűkített. c) a gondolkodás absztrakt fogalmakat és relációs rendszereket használ. A hallássérülés azonban továbbra is meghatározza a kifejezésmódot. A vizsgálat technikája: a gyermek leül a székre. A hallássérült. mivel felborul a gondolkodás és a nyelv közötti egyensúly. most már közelebbről. • Emlékezet Érzelmi és motoros emlékezetük jellemzői megegyeznek a hallókéival. és részben szavak alapján működik. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői A hallássérülések egyes formái értelmi fogyatékosságot is okozhatnak. b) a gondolkodás konkrét verbális fogalmakat használ. Ha nem hallja vagy hibásan ismétel. Betzold dolgozta ki ezt a módszert. az elvonatkoztatás nehezen jön létre. A gondolkodás és a beszéd fejlődése nagymértékben függ attól. . és ugyanazzal a hangerővel megismétli a szót. melyeknek a hangmagassága oktávonként változik. a hallássérültek gondolkodása konkrét. melyben az analízis. és kifejező-eszköze a jel-nyelv. összehasonlítás. nem lehet a sérülést lokalizálni.Ha 1-4 m között. mely hangvilla segítségét igényli.természetes beszélgetés hangereje kb 60 dB). Így a szenzoriális információkat az intellektuálisak kiegészítik. hogy a hallássérültek 90%-ának van valamilyen hallásmaradványa. Egyik füle szabadon van. akkor a vezetéses hallássérült a mély hangokat észleli. • Gondolkodás A süketnéma gondolkodása képi. A demutizálás szakaszai: a. A gyermek azt az utasítást kapja. előbb mély majd magas hangzásúakat. A hallássérültek természetes sajátossága. • Képzelet A hallássérültek képzeletében a vizuális. Ezt a hallásmaradványt különböző módszerekkel és technikákkal lehet feltérképezni. hogy ismételjen meg minden egyes hallott szót. A vizsgálatvezető két vagy három szótagból álló szavakat mond. valamint az oksági összefüggések felállítása. akkor a vizsgálatvezető fokozatosan közeledik hozzá. . A demutizálás előtti szakasz. akkor erős halláscsökkenés állapítható meg nála. Az audiometriai kutatások alátámasztják. merev. . normál és kiabáló hangot). Az előrehaladott demutizálás. háttal a vizsgálatvezetőnek. hogy a beszédhangot 6-8 m-ről felismeri. A demutizálás kezdeti szakasza . de beszélő személy pedig főleg szavakat és részben képeket használ. szintézis. A demutizálás folyamatában a hallássérült a jelnyelvről lassan áttér a szónyelvre. javul a kiejtés. hogy ide fejlődjön a hallássérült gondolkodása különböző fázisokon halad át: a) a gondolkodás konkrét tárgyakkal és képekkel operál. sablonos. érzetek és percepciók alapján új képzeteket létrehozni. Ahhoz. de nem egyenlő vele. A hallássérült is képes az előzetes ismeretek. hogy a halló analizátor melyik része érintetlen (például ha a hangvezetés sérült. amelyben egy sor hangvillát használnak. melyben a gondolkodás és a nyelv főleg képi. • Képzetek A süketeknél a képzet a fogalommal analóg. melyben a gondolkodás és a beszéd egyre jobban hasonlít a hallókéhoz. mely legalább 6 m hosszú. és képi gondolkodása fogalmi verbális gondolkodássá fejlődik. Eszközigényes hallásmérés Ez egy másik módszer. ez utóbbi pedig a beszédindítástól és a beszédfejlesztéstől függ. c. A vizsgálatot egy csendes szobában végezzük. A gondolkodás és a beszéd fejlődése pozitívan befolyásolja a teljes pszichikus fejlődést. b.6. Gondolkodásuk tehát konkrét. sőt bizonyos tekintetben még fejlettebb is. • Racionális gondolkodás A demutizálás kezdetén ítéleteik és racionális gondolkodásuk képek. korlátozottá válik. A beszéd hanggal való vizsgálata útján csak a sérülés súlyosságát lehet megállapítani. A demutizálás során illetve a nagyothallók beszédfejlesztése során folyamatosan bővül a szókincs. a beszéd 16 . melyek lehetővé teszik a gondolatok kidolgozását. Ezek segítségével meg lehet állapítani. Mivel általánosított képekkel dolgozik. Az elvonatkoztatás azonban a fogalmi-verbális gondolkodás létrejöttével fejlődik. lehetővé válik a tárgy lényeges tulajdonságainak kiemelése. így a tanult szavak egyre gyakrabban helyettesítik a gesztusokat. gondolatok.Ha a személy csak 4-6 m távolságból hallja meg a hangot. A motoros és orális tanulás a nevelés teljes folyamatát kíséri. össze lehet hasonlítani a légvezetéses és csontvezetéses hallást. Az általánosított képzet. fejletlen. motoros elemek dominálnak. A kognitívverbális emlékezet viszont lassabban alakul ki. mennyire sajátította el a szó nyelvet. hogy képzeteikben a vizuális és motoros jegyek dominálnak. a másikat letakarja. A vizsgálat során a különböző hangerőt használunk (suttogó. A megismerés szenzoriális szintjére (érzetek és percepciók) a jelnyelv és az általános képzetek nyomják rá bélyegüket. A 6 méteres távolságot krétával jelöljük. elvonatkoztatás és az általánosítás elsősorban vizuálisan történik.

mely elfogadó vele szemben ahhoz. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3. hanem a gyengénlátókra is kiterjed. képesek legyenek integrálódni a közösségbe. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre A tiflopszichológia a gyógypedagógia egyik ága. légzés és artikulációs mozgások).). ha két közösséghez is tartozhatnak: a hallókéhoz és a hallássérültekéhez egyaránt. az írás és olvasás szintje nagyon alacsony azoknál. melyek a kommunikáció integrálását (ritmus. melyekkel a látássérülteket fel lehet készíteni az életre. valamint az eszközök használatának elméleti megalapozását is felvállalja. emlékezet fejlesztése játékokkal. kevesebb belső feszültséggel küzdenek. mint különálló tudományág. • A tiflopszichológia nemcsak a teljes vakság állapotát tanulmányozza. bemutató. az intonáció. Ez utóbbiak sokkal intenzívebben élik meg látásvesztésüket. • Ugyancsak a tiflopszichológiából vált ki a tiflotechnika. habár a kapcsolatteremtési nehézségeik vannak. a sérüléssel kapcsolatos gondolatok egész életüket meghatározzák. Tehát a gesztus. iskola). gondolkodásuk és személyiségük alakulását. szerepjátékkal. Fontos egy olyan környezet létrehozása. Vannak olyan gesztusok. óvoda. vibráció. rehabilitációs módszereket. Ezért a hallássérült gyermek korai nevelésében a bilingvizmust kell előnyben részesíteni. akkor a jelnyelvhasználatról egyenesen az írásra tér át. Az orális módszer sikeres alkalmazásának feltételei: • A kommunikáció vágyának felkeltése és szükségességének megtapasztaltatása. • A korai nevelésben használnunk kell a jelnyelvet is. lehetővé teszi az erőfeszítés nélküli információszerzést. akik kizárólag az orális módszert alkalmazzák. • A hallókészülék segítségével az auditív észlelés fejlesztése. 3. • A tiflológia. melynek célja az iskolai programban szereplő tantárgyak speciális módszertanának a kidolgozása. mely biztonságos a sérült számára. érzelmi kapcsolatok kialakítása. A felnőtt hallássérültek akkor fejlődnek a legjobban. mely negatívan hat a személy és környezete közti kapcsolatra. mely a hallók társadalmába való beilleszkedés feltétele. hangerő. baleset) következett be. • Be kell vezetnünk auditív módszereket a nevelésbe. A korai nevelésben az orális módszer kizárólagos alkalmazása megfosztja a gyermeket a reális kommunikációtól. A gesztusok nagyon korai életkoroktól kísérik a beszédet. A veleszületett látássérültek. az önbizalmat. a rehabilitációban és a szociális integráció elősegítésében alkalmazott eljárások és módszerek tudományos megalapozása. mint azok. mivel szónyelve nincs kellőképpen kialakulva. Már a korai nevelés során is biztosítanunk kell a hatékony kommunikációt a gyermek és környezete között. a látássérültek sajátosságait. • A figyelem. mely elősegíti az érzelmek kifejezését. oktatásuk és nevelésük. sajátosságai. fejlődésüktől függ a kommunikációs képesség kialakulása. nyelv és érzelmek A szónyelv és a jelnyelv szoros kapcsolatban áll. Ugyanakkor a gesztus kifejezi a beszélő lelkiállapotát is. tárgya a látássérültek fejlődésének törvényszerűségei. • Beszéd. figuratív gesztusok) és vannak olyanok. hanem a látásveszteség különböző súlyossági formáit a nagyon enyhe gyengénlátástól. Különböző speciális módszereket dolgoztak • 17 . A jelnyelv túlzott használata a szónyelv elsajátítását gátolja. • Párhuzamosan fejlesztenünk kell a szájról olvasási képességet és a vizuális percepciót. szájmozgások utánzása stb. ritmus. mimika. artikuláció zavarai fennmaradnak.1. a feladatban való részvételt. a tevékenységük szervezését tanulmányozza. vagyis a jelnyelvet és a szó nyelvet párhuzamosan kell tanítanunk. A kezek mozgása kiegészítheti a verbális kifejezés nehézségeit. oktatási. mely a különböző oktatási segédeszközök gyakorlati kivitelezésével foglalkozik. melyben a szakemberek figyelme nemcsak a vakokra. akiknél a sérülés később (betegség. hogy személyiségfejlődésük minél zavartalanabb legyen. A szónyelv fejlesztésének követelményei: • A gyermeket halló és beszélő környezetbe helyezzük (bölcsőde. • Vizuális észlelés fejlesztése (testmozgások. A látássérülés a viselkedés kiegyensúlyozatlanságát eredményezi.minősége nem éri el a hallókét. A jelnyelv használata azonban a társadalomba való beilleszkedés gátja is lehet. hogy ez egy jól körülhatárolt terület. a kézmozgás kifejezi és tükrözi az érzelmeket. Ugyanakkor kutatja azokat a nevelési. melyek a jelentést hangsúlyozzák (szimbolikus. a szociális beilleszkedést és az általános pszichés fejlődést stb. anélkül. • Ezért a tiflopszichológiából kivált a tiflometodika. és befolyásolják a beszéd érthetőségét. a súlyos gyengénlátás és a gyakorlati vakság állapotát is. A látássérültekkel való munkában figyelembe kell tehát venni a fogyatékosság típusát és súlyosságát. hogy a szónyelvet használná. rajzzal és sétákkal. a kinesztetikus észlelés fejlesztése (tapogatás. • A tiflológia szó etimológiája (görög eredetű tifos = vak és logos = tudomány) is rámutat arra. A szónyelv globális szintje. hanglejtés) szolgálják. és ágai: a tiflopszichológia és a tiflopedagógia a gyógypedagógia tudományához tartozik. a feszültségszintet. Az oralizmust illetve a kétnyelvűséget is mérlegelnünk kell. Az egyedfejlődés során az első szavak megjelenése valamint a szimbolikus gesztusok használata között korrelációt állapítottak meg. fejlődésmenetét. Ha a korai életévekben elsajátítja a jelnyelvet.

Hipermetrópia A fénytörési képesség csökkentett vagy a szemtengely rövidebb a normálisnál. betűszedő vagy az iskolai tevékenységek (olvasás. ha a szemgolyó szerkezete normális. Az ilyen súlyos rövidlátást csak részben lehet korrigálni. A látássérültek pszichés fejlődése A látássérültek pszichológiai fejlődése viszonylag normális. közelre néző optikai erőfeszítést kívánnak. A normális működés a külső és belső tényezők egységéből adódik. mert ez által meg lehet előzni a másodlagos sérülések kialakulását: (például fizikai deformitások kialakulását hátgerincferdülés). Egész sor eljárás létezik. tökéletesítését és fejlesztését szolgálják. melynek következtében a fénysugarak a retina előtt találkoznak. a retinán keletkező kép. a látásmaradványokkal rendelkezők számára vagy a centrális látássérültek számára. ezeknek a képe pontosan a retinán alakul ki. . tehát homályos. A távoli tárgyakat világosabban. melyek a kompenzációra alapozva a vizuális észlelés gyakorlását. ezért a gyengénlátás és a vakság okait nem lehet külön-külön tárgyalni A látássérülés leggyakoribb és legismertebb okai és formái: • A fénytörési zavarok (ametrópiák) A retinán kialakuló normális kép kialakulása két fő összetevőtől függ: . mely 20-21 éves korig tart. mivel progresszív jellegű. gyakran romlik a szem 15-40 dioptriáig. szegényes percepciós kép és hibás vizuális reprezentációk keletkeznek.ki vakok számára. egyik vezető oka a súlyos gyengénlátásnak és a vakságnak.2 (gyengénlátók). ha csak a látássérült személy nem kerül olyan környezetbe. melyek vagy a teljes. Ebből következik. Gyakran társul hozzá a retina sorvadása. ha más észlelési módozatokkal együtt alkalmazzuk.másodsorban pedig a fénytörési közegek tökéletes transzparenciájától. A látássérülések etiológiája és osztályozása Nincsenek olyan különleges tényezők. . A rövidlátás optikai korrekciója teljesen megvalósítható. akiknek látásélessége 0. hogy azok a tevékenységek. ha az osztályterem nem kellően megvilágított) károsan hatnak a rövidlátásra. A fizikai erőfeszítést is kerülnie kell (például súlyemelés). a normális látásúakétól eltérő sajátosságokat mutat. bevérzése vagy leválása.Erős.elsősorban a szem fénytörési képességétől. b). a kört ellipszisnek láthatja). és minél 18 . ezért a percepciós sémák nem vesznek részt közvetlenül a reprezentációk létrehozásában és a komplex képek felidézésében. Ez a fajta rövidlátás nem haladja meg a 6 . Optikai korrekciója konvex (plusszal jelölt) lencsével lehetséges. progresszív rövidlátás Ez egy súlyos rendellenesség. a fénytörési zavarok gyűjtőneve pedig az ametrópiák. például a taktilis kinesztéziás észleléssel. Az optikai korrekció azokban az esetekben is javasolt.05 -0. vagy részleges látásveszteséget előidéznék. melyek növelik a munkahelyi vagy a közlekedési balesetek előfordulásának lehetőségét. addig. c). melynek fénytörési képessége tengelyenként változó. A rövidlátó gyermeket meg kell óvni a vizuális erőfeszítésektől. ha a latens távollátáshoz kancsalság is társul. mely a szem szöveteinek vékonyodását és dezorganizálódását okozza. Ezek főleg akkor hasznosak.Iskolai rövidlátás Lassú látásromlás jellemzi. szervezése zavart.3. • Három típusú ametrópiát különítünk el: a).10 dioptriát. másolás. hiányos és hibás jellege erőteljesebbé válik. Eredményeképpen a retinán keletkező kép torzzá válik (a pontot vesszőnek. ezért a fénysugarak a retina mögött találkoznak. Az asztigmatizmus A szaruhártya rendellenes szerkezete okozza. ezért a gondolkodás fejlődése és a gondolkodási műveletek kialakulása megkésik. mivel ez retinaleválást okozhat. a retinán keletkező kép homályos lesz. Az iskolai rövidlátás megnevezés onnan származik. 3. A rövidlátást konkáv lencsével lehet korrigálni (mínusszal jelölik). amíg a szervezet fejlődésben van. míg a közelieket homályosan látja.2. Az aliglátóknál a percepciós kép szegényes. • Észlelés A gyengénlátóknál a vizuális ingerek feltérképezésének beindulása.. Ezek a komplikációk a szemgolyó növekedésének tulajdoníthatók. A rövidlátás két típusát különítjük el: . 3. A normális fénytörési képességgel bíró szemet nevezik emetróp szemnek. Prognózisa nem valami bíztató. szükséges és kötelező. hogy a retinán kialakuló kép akkor lesz helyes és megfelelő. A rövidlátó élesen látja a közeli tárgyakat. Korrekció hiányában hibás attitűdök. A komplex képek felidézésének nehézsége miatt a mentális teljesítmény csökkentett. mint például az órás. Miópia A rövidlátó szemen morfofunkcionális rendellenességeket tapasztalunk. a távoli tárgyak viszont elmosódnak. A progresszív rövidlátás általában az örökletes hajlam és a favorizáló környezeti tényezők kölcsönhatásának eredményeként jelentkezik. mely ellenségesen kezeli fogyatékossága miatt. melyek pontos.

jelenséget. Az első tized a-tól j-ig terjedő betűket foglalja magába. mint a látó. a 6 pont helyzetét változtatva megalkotta a 64 relief pontból álló pontábécéjét. A később bekövetkező vakság vagy a gyengénlátás eseteiben fennmaradnak mentális képek. j = 2. 2. A figyelem relatív jól fejlett. Ehhez azonban speciális segédeszközökre van szükségük: például az asztal dőlés szögének megváltoztatására annak érdekében. Az auditív analizátor segítségével valósítható meg a fonetikai diszkrimináció és a helyes hangképzés. melyeket verbálisan lehet megerősíteni. a jelenségeket és tárgyakat csak formálisan ismerik. 2 és 4 pont . a vakok is tárgyilagos ismerethez jutnak a letapogatott tárgyakról. tehát auditív úton irányítja a kognitív tevékenységet. Saját ábécéjét tökéletesítve eljutott 64 kombinációig. a = 1 pont. mert viszonylag kevés kép alapján fejlődik a nyelv és a kommunikáció. akik előbb-utóbb teljesen megvakulnak. • Gondolkodás A gondolkodás fejlődése azért marad el a normálistól. a taktilis és a kinesztetikus. tapasztalati alapja. Ennek következtében a vakok szókincse gyorsan bővül. Ez az eltolódás természetesen a beszéd javára történik. viszont gyakran használnak olyan szavakat. • Figyelem és emlékezet A figyelem és az emlékezet a vakok erősségei. mint a látók. a szavaknak nincs valós.olvasás A gyengénlátók. aki egy baleset következtében megvakult. Többnyire nehézségekbe ütközik a gondolkodási műveletek elsajátítása is. ezért az elvonatkoztatás és az általánosítás is nehezített. mindenik 1-6 pontból áll. • Mindezen írásmódok korlátoltak voltak. A Braille írás . A vakoknál a szenzoros adatok hiányosságai eltérést hoznak létre az absztrakt és a konkrét megismerés között. ezért figyelmét folytonosan irányítania kell a felfogott ingerek erősségének és jelentésének függvényében. ha esetleg értelmi fogyatékosság is társul a látássérüléshez. • A Braille rendszer elsajátításában négy analizátor vesz részt: az-auditív. A verbális kinesztetikus analizátor segítségével valósítható meg a szavak hangokra bontása és ezek szemantikus egységként való megértése. ítéletek. mivel a látássérült az észlelt képeket nehezen tudja felidézni. 2. ezek alapján jönnek létre a fogalmak. d = 1. 4 és 5 pont . ha a látássérülés 3-4 éves kor előtt következik be.kb 30 fajta létezik) által nyertek jelentést: betűket. képesek megtanulni a síkírást (fekete-fehér). a kötésmód (tengerészcsomó . Az emlékezetük nagyon jól fejlett. melyeknek óriási szerepe lesz a pszichológiai fejlődésben és annak sajátosságaiban. mely a taktilis. és kinesztetikus analizátor segítségével lehetséges.Ez az ábécé a tizedek elvére épül. Ezek akkor sem maradnak meg. Ha a látássérülés veleszületett. Mivel a tapasztalton alapuló tudás hiányzik. akkor nincsenek vizuális képzeteik. ezáltal lehetővé válik a szó leírása. hogy mikor következett be és milyen típusú a látássérülés. a vastagságuk. melyeknek nincs reális alapja. 4 és 5 pont • 19 . Minél később következik be a sérülés. A gondolkodás és a beszéd az objektív valóság szenzoriális adataira támaszkodik. mint a síkírás. hogy Braille. mely még hangsúlyosabbá válik. ezekkel a méretekkel betartotta a taktilis érzékenység küszöbértékeit. c = 1 és 4 pont. kivéve a progresszív látássérülésben szenvedők. Az ábécé.gyakrabban idéztetjük fel a személy előzetes optikus tapasztalatait. Braille ábécéje 76 különböző jelből áll. Ez az eltérés főleg a tanítás első éveiben jellemző a vakokra. A taktilis kinesztéziás percepciónak köszönhetően. 3. 1909-ben Louis Braille. döntések. a teremben biztosítani kell a megfelelő megvilágítást. h = 1. A vak nem tudja olyan pontosan érzékelni hallás útján egy akadály jelenlétét. Használták még a domború írást palatáblára. elősegíti a nyelv megfelelő fejlődését. valamint szükség lehet speciális nagyvonalközű füzetekre és nagyobb betűkarakterekkel írott könyvekre. és mivel állandóan erre kell támaszkodnia. A pontok magassága 1 mm és a közöttük levő távolság 2.4. melyek betűket szimbolizáltak. tehát emlékezetük hatékonyabb a látókénál. A 4 éves kor után bekövetkező látásvesztés esetében megőrződnek bizonyos vizuális képzetek. • Képzetek A képzetek jellemzői attól függnek. A vakok számára is hozzáférhető írásmód kitalálása már a legrégebbi időkben is foglalkoztatta a szakembereket. vagy köveket helyeztek el homokos ládába. bár nem volt pszichológus. A vizuális analízis és szintézis is zavart. lehetőleg természetes fényt. A legelején bogokat használtak 1 . A vakok téri képzetei a tárgyak taktilis kinesztetikus megismerése alapján alakulnak ki. A felhalmozott információ mennyiségből sokkal többet tudnak aktualizálni. hogy a fényviszonyok jobbak legyenek. nem ismerik azt a tárgyat. grafémákká alakítása. g = 1. a verbális-kinesztetikus. annál világosabbak a vizuális képzetek és képek. melyet megneveznek. • A vakok speciális írás-olvasás-rendszert használnak. e = 1 és 5 pont . 3.5 mm (a pont közepétől számolva). 4 és 5-ös pontokból kombináljuk. Érdekes. Ez a jelenség a gondolkodást csak részben serkenti. a pontozótábla minden cellájába egy karakter írható. Ezeket a betűket az 1. amelyben vezető csatorna a taktilis-kinesztetikus észlelés. 4 és 5 pont.másfél méter hosszú zsinóron és a köztük levő távolság. ezért szükséges a szóbeli utasításokat és leírásokat a poliszenzoros érzékeltetéssel összekapcsolni. pontokból kidolgozott egy logikus betű és jelrendszert. A veleszületett látássérültek képzetei főleg az auditív észlelésre alapoznak. Ez az ábécé ugyanolyan grafikus kifejezési lehetőséget biztosít. szavakat szimbolizáltak. az írásjelek és a számok a hat pont kombinációjából alakíthatók ki. b = 1 és 2 pont . i = 2 és 4 pont . és annál nagyobb számban vannak jelen. 2 és 5 pont. f = 1. az állandó gyakorlás tovább fejleszti azt. vagy egy tárgy térbeli mozgását.

orvosi asszisztens. tapétázók. 4 + 3). ezek azonosak az első tized betűivel. Az írásjeleket szintén a hat pont specifikus kombinációi alkotják. hogy a látássérült maximális teljesítményt nyújtson. a ballal követi az írást.+3. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre A mozgássérültek gyógypedagógiája vagy a szomatopedagógia a gyógypedagógia egyik ága. Ez a készülék a látható betűket tapinthatókká alakítja. és a betű a karton másik oldalán fog kidomborodni. és ugyanakkor szeresse is munkáját.6. Más fogyatékosságtípusoktól eltérően. melyet közvetlenül a betű után kell tenni. A látássérülteket (főleg a vakokat) speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban valamilyen szakma gyakorlására készítik fel. A Braille írásban az írott betű nem azonos az olvasottal.10-ig az első tized pontkombinációi. a súlyosabbak viszont kihatással vannak a személy teljes életére. a gyermekek minden nehézség nélkül képesek lesznek beilleszkedni a szociálisszakmai életbe. 4 + 3) stb. a tárgyak helye mindig jól meghatározott. A számok 1 . karton-csomagoláskészítők. a mozgássérülteket gyógypedagógiai szempontból sokkal kevésbé tanulmányozták. szakiskolák és technikumok a gyengénlátók és vakok számára. 4. seprű. A látássérültek téri és időben való tájékozódása • A látássérülés súlyos zavarokat okoz a téri tájékozódásban. hanem jelentős ennek a restrukturálódása is. Egyre több látássérült iratkozik be a felsőfokú tanintézetekbe.professzionális integrációja Sérülésükből kifolyólag a látássérültek szükségesnek érzik a tökéletes rend megtartását. v = b +3. 3. Vannak speciális iskolák és osztályok. Amikor a fogyatékosság nagyon enyhe formájú. és kefekészítők. A harmadik tized az u . 3. A nagy térben való tájékozódás. l = b + 3 ( vagy 1. így könnyen megtalálhatóak.5. A szakmát úgy választják ki. melyből következik integrációs jellege. akik szomatikusan eltérnek a normálistól és pszichológiai. a lehető legkorábbi életkorban. • A másik nézőpont a normalizációt tartja szem előtt. hangszerkészítő és hangoló. hogy a mozgássérültek nagyon sok esetben képesek problémamentesen beilleszkedni a normális szakmai és szociális életbe. paplankészítők és mások. melyekben a látássérültek speciális módszerekkel megfelelő képzést kaphatnak.es és 6-os pont. A látássérültek az íráshoz használhatnak különböző technikai segédeszközöket is. u =a. Minden kis téglalapba egy vagy hat pontot lehet a pontozóval bejelölni.+6. mely a kinesztéziás és egyensúlyi érzéken alapszik. hogy jól beilleszkedhessenek a közösségbe és alkalmazkodnak a többiekhez. melyet a 3. A leggyakoribb mesterségek a következők: masszőr. Az íráshoz egy lyukacsos táblácskát használnak. Fegyelmezettek. Ez az átszerveződés azonban. ugyanakkor a kompenzációs képességek is aktivizálódnak. Jobbról balra haladó írásmód. nem tudja kiegyenlíteni a normális téri tájékozódást. A téri helyzet megjegyzése és újra létrehozásának képessége. A negyedik tized a nyelv-specifikus betűket tartalmazza. melyeket megelőz a számjel. 5.A második tized a k . mely a síkírást Braille-írássá alakítja. A vakokra és a súlyos gyengénlátókra nemcsak a téri tájékozódás zavarai jellemzőek. míg a bal kéz ellenőrző funkciót tölt be. hogy a látássérülteket speciális módszerekkel külön osztályokban. és mindezt felhasználják ahhoz. akkor nincs szükség speciális beavatkozásra. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4. A nagybetű jele 4. rádiótelefonos. A gyógypedagógiai elhanyagoltság azzal is magyarázható. Ezeket a betűket úgy alkotjuk meg. mely azoknak a személyeknek a pszichológiáját tanulmányozza. mely általában a vizuális információkra támaszkodik.z betűket tartalmazza. A pontozót jobb kézben fogva. A mozgássérülések és a pszichomotoros zavarok nagyon változatos formát ölthetnek. ismert. bútorkészítő. melyekhez hozzáadjuk a hármas pontot. Napjainkban két irányzat létezik a látássérültek oktatására vonatkozóan: • Az első (a régebbi) azt állítja.1. A tárgyak téri jellemzőit taktilis percepcióval ismeri meg. A látássérültek téri tájékozódása függ a tér nagyságától és a téri tájékozódásba bevont analizátoroktól. nagy önkontrollal rendelkeznek. megkeresi a következő sort. a betűket a jobb kéz ujjbegye azonosítja. hogy az első tized pontkombinációihoz hozzátesszük a 3-as és 6-os pontokat. ahol látó társaikkal közösen tanulnak.t betűket tartalmazza. a látássérülteknél nem érintett. Hazánkban is vannak elemi és gimnáziumi osztályok. Mindkét oktatási formát megtaláljuk a gyakorlatban. A gyakorlás során nő a sebesség. A látássérültek szocio . E szerint a vakok nevelését a normális gyermekek közösségében kell elkezdeni. 20 . saját viselkedésüket kitűnően képesek szabályozni. • • 4. viszont az orvostudományban annál tudatosabb kutatások folytak ez irányban. 6 -os pontok alkotnak. m = c + 3 (vagy 1. telefonos. vesszőből készítenek különböző tárgyakat. hanem annak a tükörképe. hogy aztán balról jobbra lehessen olvasni a papír megfordítása után. Például az OPTACON vagy hasonló elv alapján működő készüléket. és a látássérültnek mindig is nehézségei lesznek ezen a téren. speciális iskolában kell nevelni. A téri tájékozódás rendszerszerűen működik és a különböző analizátorok együttes működése révén alakul ki. és az adott területen akár kiemelkedő teljesítményt is nyújthatnak. k = a + 3 (vagy 1 + 3) . Az olvasás a jobb kéz taktilis és kinesztéziás érzékszervével történik. szociális és szakmai téren fogyatékosok. az életbe való integrációt fokozatosan lehet megvalósítani.+6 stb. súlyosságuk és kiterjedésük is különbözhet: • A legenyhébb formái nem akadályozzák a normális életvitelt. illetve vannak inkluzív iskolák. a vakoknál mélyen érintett és teljesen másképp felépített.

• A második csoportba a környezeti károsító tényezők tartoznak. A belső okokat a fejlődési folyamatok. tuberkulózis). a környezet határozza meg. • Egyes szenzoriális elváltozások (különös tekintettel a látás és hallássérülésre) is. melyek a méhen belül érik a magzat szervezeté. • Túl puha ágyban való alvás. melybe a test belesüpped. közeli rokonok) rokonokkal hasonló morfológiai és funkcionális jellemzőkkel bírnak. Különböző kritériumok alapján lehet őket csoportosítani. érzékenyekké válnak. elősegíthetik a mozgássérülés megjelenését és gyors kibontakozását. szívbetegség. • A nem megfelelő megvilágítás és levegőmennyiség a lakásban. melyek súlyos következményekkel járnak a gyermek fejlődésére. a saját képességeibe vetett hitét. Az adott csoportnak a motricitás zavarai mellett egyéb betegségei is lehetnek (légzészavarok. túl sok párna. hogy azok prediszpozíciók. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana A mozgássérülések általában. ha a gyermek feje rosszul ékelődik. Mindez a csontok. a szülői és a nevelői felügyelet. de sérülhet a mellkas. A közvetlen okok a fogyatékosság valamely elemére vonatkoznak. • Egy másik kritérium szerint az okok lehetnek közvetlenek és közvetettek. melyek különböző mértékben hatnak a szervezetre. a frusztrációjuk és a szorongásuk nő. . ha nincs más betegségük vagy fogyatékosságuk. A sérülések súlyossága változó lehet. melyek tovább rontják a fizikai képességeket. . lokális fogyatékosságot okozva. • Gyakran a szerint is felosztják az okokat. a műtétek. endokrin vagy neuro-pszichológiai zavarok. 4. morfo-funkcionális elváltozás. kényelmetlen ágy. gyógyszerek. cukorbaj stb. • A nem megfelelő élet és higiéniai körülmények. ellenőrzés hiánya. a. • Az aktív és nyugalmi periódusok szervezett váltakoztatásának hiánya. rossz szabású ruha. favorizáló tényezők vagy kiváltó okok. radioaktív szerek). A külső okokat pedig az életkörülmények.2. melyek a kiterjedése változó lehet. melyek a test rendellenes fejlődését okozzák. a nyak és karok is. Ilyen zavarokat okozhatnak a krónikus gyulladások (szifilisz. a fizikai debilitás. mint az összes többi fogyatékosság. melyek csökkentik a szervezet erejét és mobilitását. vagy éppen ellenkezőleg a túl kemény. vagy hiányában is. vagy rosszul próbálják elősegíteni a megszületését. • A veleszületett debilitás és éretlenség. melyek gyulladásokat. • A hibás életvitel. A mozgássérültek intelligenciája normális. a krónikus zavarok (organikus és pszichés). a szomatikus. röntgensugarak. Azonban kivételes körülmények között. A szervezetben külső vagy belső patológiás elváltozások keletkeznek. belső konfliktusaik és feszültségeik felerősödnek. mely megbontja a fejlődés harmóniáját. személyiségük zavarttá válhat. Ugyancsak a traumákhoz tartozik az is. • A nem megfelelő táplálkozási szokások. Fel kell keltenünk érdeklődését és kedvét a tevékenység iránt. ízületek. Ez megnyilvánulhat akár egyes testrészek fejlődésének elmaradásában.). • A krónikus betegségek a hosszú lábadozás. a koraszülöttség és a szülés közbeni balesetek. A mozgás sérülését kiváltó okok A mozgássérülésnek nagyon változatos okai lehetnek. gyógypedagógiai és szociális vonatkozásai. A mozgássérülés. mint testi rokkantság jelentkeznek. akiknek fogyatékossága megakadályozza az életkoruknak megfelelő tevékenységek végzését. annak érdekében. a közvetettek pedig valamilyen morfológiai vagy funkcionális rendellenességet hoznak létre. organikus és pszichikus funkciók határozzák meg. lassú mérgezések (alkoholizmus. nem megfelelő élet és munkakörülmények. globális vagy totális fogyatékosságot okozva vagy egyes régiókra.A kiváltó tényezők. extrém páratartalom. A favorizáló vagy prediszponáló tényezőket az öröklődés határozza meg. a terhes nő hasának sérülései. bevérzéseket okozhatnak. és csökkentenünk kell frusztrációját és szorongását.Azok a tényezők. alultápláltság vagy vitaminhiány. mely szintén nem segíti elő a növésben levő gyermekek normális pihenését.A szülés közben ható közvetlen hatású tényezők: az anya által kifejtett túlzott erőfeszítés. ezért nehezebbé válik szociális és szakmai integrációjuk. vissza kell adnunk önbizalmát. b). a méhen belül hatnak és két csoportba sorolhatóak: • Az első csoportba azok tartoznak. Mindez akadályozza a környezethez való alkalmazkodásukat és a többiekkel való kapcsolatok kialakítását. a vérkeringés betegségei és mások. Tartozhatnak ide látás vagy hallássérült személyek is. • Káros hatások is. a szülők előrehaladott életkora. főleg ha környezetük nem megfelelő.• Zavarok jelentkeznek viszont azoknál a gyermekeknél. Számukra fontos a differenciált programok alkalmazása. melynek súlyos következményei a felső végtag 21 . Befolyásolhatják a teljes szervezetet. A leszármazottak általában a felmenő ági és oldalági (testvérek. malária. melyek a magzatra az anya szervezetén keresztül hatnak: a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet. szövetek sérülését eredményezheti. traumatizáló beavatkozások. a normálistól való eltérés. • Kényelmetlen. kiterjedhet az egész testre vagy csak egyetlen testrészre. melynek vannak orvosi. hogy a gyermek megmaradt potenciálját maximálisan kibontakoztathassa. tagokra korlátozódik. • Az első kritérium alapján feloszthatóak külső és belső okokra.

Makrocephália (túl nagy fej) vagy. . fogsor-rendellenességek. púpos vagy asszimetrikus. lapos. idegek). asszimetriákkal.A gerincoszlop . aránytalanságok (hosszúság. . vékony vagy vastag. izomsorvadás. . horpadt. funkcionális vagy működéses. morfológiai vagy strukturális. merevsége (fokozott tónus).Lehetnek vékonyak vagy vastagok. asszimetrikus. • Csontok rendellenességei . 2.. vagy az egész testfelület lehet nagyon szőrős. . keskeny vagy széles. A mozgássérültek osztályozása A mozgássérülésnek két nagy csoportját különítjük el: 1. A globális morfológiai rendellenességek alcsoportjára jellemző sajátosságok: • Növekedési zavarok . asszimetriája miatt vagy elemeinek elváltozása miatt a fogyatékosság gyakori okává válhat. másikat is további alcsoportokra lehet osztani attól függően. izmok. . . fokozott vagy elégtelen izomtónussal. kototikus. túlméretezettség). szkoliotikus.Az ízületek túl nagy vagy csökkentett mozgékonysága. melyek hátgerincferdüléseket (cifózis. Ezek közül a leggyakoribbak a helyváltoztató készüléket érintik (csontok. . melyek nagyon gyakori tényezők a rokkantság kóroktanában.a humán “tartóoszlop” vagy a humán vertikális tengely sok módosulást szenvedhet azáltal. lilás színű (cianotikus).A hát lehet egyenes. heges arc. elkeskenyedő (a mell fölött vagy alatt). Egyiket is. az arc és a nyak rendellenességei . lordotikus. túl sok zsírszövet) és a fizikai debilitás (szomatikus alulfejlettség.). lehet feszes vagy laza. . • A törzs rendellenességei . száraz vagy nedves tapintású. a fej és törzs között). égési sebek és hegek. rachitikus jellegű. megjelenhetnek különböző foltok. deformált. az alapnál vagy a tetőn szélesedő.Lehetnek deformáltak. ferde vagy asszimetrikus. • Izmok rendellenességei . hosszúkás vagy lapított. átfogó). különösképpen a motoros elemek koordinációjának képességét csökkentik. progresszív izomleépülés. a csont-tuberkulózis és más roncsolódáshoz vezető csontbetegségek.3. is kiválthat morfológiai vagy funkcionális sérüléseket. táskás vagy túl közel álló szemek). asszimetrikus. mely nem megfelelő tartáshoz vezethet. sajátos bőrszínű fej. lehet kétlebenyes.A nyak lehet túl hosszú vagy túl rövid. púpos hát) okozhatnak. A rosszul összeforrt törések. melyek a szervezet fejlődését negatívan befolyásolják. ilyen esetekben az agykéreg ellenőrző képessége csökken. a globális tartó-rendszer asszimetriája (a csontváz és az ízületek asszimetrikus helyzete). sorvadások. • Bőr-rendellenességek . kalcium lerakódás .Az elhízás (vastag. mely táplálkozási zavarokkal társul). • Tartászavarok .A csontváz. . csökkentett vagy erősen csökkentett. törpenövés (nagyon alacsony termet) vagy gigantizmus (nagyon magas termet. szkoliózis. . az orr és fül rendellenességei. 1.A neuromuszkuláris betegségeket a poliomielitisz. 22 . hogy a sérülés mennyire súlyos. illetve mekkora kiterjedésű: 1. melyen megjelenhetnek bénulások. agyhártya és agyvelőgyulladás okozhatja. részleges (regionális vagy lokális).működésében vagy szerkezetében mutatkoznak meg. globális (általános.A tartás rendellenességek.Növekedési elégtelenség. boltíves szájpad. A részleges morfológiai fogyatékosság alcsoportjára jellemző sajátosságok: • A fej.Az izmok szerkezetének vagy működésének patológiás elváltozásai is okozhatnak mozgássérülést: az izom-tömeg csökkenése. merevség stb. hegek vagy ekcémák.A morfológiai vagy funkcionális elváltozásokat okozó betegségek és balesetek.A mellkas lehet túl hosszú vagy túl rövid. 2. ruganyos stb. a mellcsont tölcsér vagy taraj alakú. 4. . hogy a fiziológiai görbületei hangsúlyosabbakká válnak. ízületek. jelen lehetnek traumák maradvány tünetei.Melyeket okozhatja a globális tartó-rendszer elégtelensége. . az izomerő és tónus csökkenése (atóniák vagy hipotóniák). . . vízfej). az osteomielitisz.Lehet sápadt. • Ízületi rendellenességek .Diszharmóniák (magas és sovány vagy alacsony és kövér). jellemezheti a csökkentett vagy túlzott mozgékonyság.a has előreugorhat. magasság és térfogat között. normális.Rendelkezhet közepes. megjelenhet sérv vagy hasizomrepedés. mikrocephália (túl kicsi fej). a szem rendellenességei (kancsalság.Ovális. kerek. . 2. • Táplálkozási zavarok . Ezek a formák a központi idegrendszer fáradása nyomán keletkeznek. hosszúak vagy rövidek. az izomtónus fokozódása (görcsök.A gyermekkori károsító tényezők.Hidrocephália (nagyon nagy. rachitizmus stb. mely a test legfontosabb támasztószerkezete.A metabolizmus és hormon-zavarok. állnak a legsúlyosabb rokkantságok hátterében. lordózis.

5. asszimetrikusak. ritmus. . fogászavarok stb. .Elernyedtek vagy merevek. görbületei.Különböző típusú és formájú bénulások (mint a piramidális vagy extrapiramidális rendszer stb.Teljesen egyenlőtlenek (hosszúságban és vastagságban). az ujjbegyre támaszkodóak).Görcsök vagy morfológiai zavarok. . lúdtalp). kifele vagy befele hajlóak. . asszimetrikusak. libbenő mérleghez hasonlóak.A légző rendszer zavarai (légzés-elégtelenség).). bénulás vagy trauma maradvány tünetei észlelhetőek. 23 . . a beszédhibák javítása. A funkcionális zavarok közül megemlítjük: • A neuromuszkuláris rendszer zavarai . vékonyak. nem megfelelő helyzetben való merevedések vagy csontosodások. ritmustalan. lehetnek egyenlőtlenek hosszúságban vagy vastagságban. befelé vagy kifelé görbültek. • Modern értelemben a logopédia tágabb értelmezést kapott: . szindrómáinak tünete). asszimetrikus csípő (veleszületett csípőficam). oldalra hajló.A közösségbe való beilleszkedés segítése. bénulás maradvány-tünetei észlelhetőek. nem képesek fizikai erőkifejtésre). a talp rendellenességei (kifele vagy befele lép. .Atetózisos mozgások (akaratlan. fizikai debilitás vagy obezitás stb. trauma után fennmaradt hegek láthatóak. A logopédia szűk értelemben a beszéd (orális és írott) nevelése. .A vállak asszimetriája. A logopédia szerepe és fontossága • Etimológiailag a logopédia kifejezés a görög logos (szó) és a paideia (nevelés) szóösszetételből származik. a nagyujj kifele álló stb. energiahiányosak. eltérőek. Hangsúlyozottan gyakorlati jellegű tudomány. előre és felfele álló.Előreállók vagy hátramaradottak. nem megfelelő szintű (előre és lefele eső.Az érzékszervek sérülései (a látás vagy a hallássérülés létrehozhat különböző tartászavarokat. elkékülés. járás. üregesek.a nyelvfejlődés objektív és szubjektív feltételeinek feltérképezése.A lábujjak lehetnek kalapács-alakúak (hajlottak. hamar fáradnak. • A logopédiai tevékenységek célja: . . .A medence asszimetriája. . deformáltak. • Az alsó végtagok rendellenességei .Az alkar vastagságbeli vagy hosszúságbeli egyenlőtlenségei.Kiálló csípő (zsírszövet lerakódás).A lábszár görbe.Lehetnek túl hosszúak vagy túl vékonyak.A személy általános pszichés fejlesztése.beletartozik a beszédhibák megelőzése. . melyek különböző hátgerincferdülésekhez vezethetnek). .a nyelvfejlődésben szerepet játszó pszichológiai és neuro-fiziológiai mechanizmusok elméleti tanulmányozása.. hátrafele álló). rendellenesek (frontális síkban vagy keresztirányban). • A felső végtagok rendellenességei . . . • A főbb funkciók és nagyobb szervrendszer zavarai .Asszimetrikusak.A tápcsatorna és a táplálkozás zavarai (előreálló has. görbék (x vag o alakúak).1. lassú mozgás). melyek hatékonyak és a lehető legrövidebb idő alatt lehetővé teszik a beszédhibák kijavítását. nyújtottak vagy begörbítettek. koordináció. szúrósak. . . . . egymásracsúszottak.). a gyermekek alulfejlettsége (kicsik. mely a látványt is meghatározza). melynek tünetei az ödémák. A BESZÉDHIBÁK 5. . . lehetnek ferdék. . belső szervek süllyedése. hosszúságuk vagy vastagságuk nem egyforma. asszimetrikusak. pozíciójuk és görbületük lehet egyenlőtlen.Lehetnek hajlítottak vagy nyújtottak.A szív és érrendszer zavarai (keringési elégtelenség).Teljesek (a comb rendellenességei. az endokrin rendszer és ivarszervek fejletlenségével járó elhízás stb.Az ujjak veleszületett rendellenességei.A bokák és a lábak lehetnek asszimetrikusak. befelé (o alak) vagy kifelé (x alakban) hajlított alkar.Az interperszonális kapcsolatok kialakítása vagy újraalakítása. .a verbális kommunikáció megvalósítása és ennek fontossága az emberi személyiség kibontakozásában. gigantizmus. vagyis olyan technikákat és módszereket dolgoz ki.A térdek hajlítottak vagy túlnyújtottak.A könyök lehet hajlított vagy nyújtott. lehet széles vagy keskeny. . . . asszimetrikusak. .A lapockák lehetnek túl közel vagy túl távol egymástól. . emeltek vagy leengedettek. .Az endokrin rendszer zavara megnyilvánulhat növekedési és fejlődési zavarokban (hipofizális törpenövés. jelen lehetnek bénulások vagy traumák maradvány tünetei. leragadtak vagy szétválasztottak.Horeoatetotikus mozgások.A combcsont fejének deformitásai vagy görcsök. asszimetriái. a törzshöz simulók vagy attól elállók. egyensúly.

működésbeli okok A funkcionális okokra két típusú beszédzavar vezethető vissza. A nyelv pszichológiájának fogalomrendszerének és elmélet-rendszerének megalkotása és kidolgozása.2. Természetesen a beszédzavarok felnőttkorban is javíthatóak (kell és lehet javítani).A központi idegrendszer sérüléset. . . A beszédhibák tüneteinek tanulmányozása és adekvát javításuk módszertanának kidolgozása.Az első életévekben bekövetkező súlyosabb betegségek (agyhártya vagy agyvelő-gyulladás) vagy gyermekbetegségek (skarlát.Mechanikus traumák.Különböző mérgezések és fertőzések. a fogak állkapocs és arcizom rendellenességei megakadályozzák a beszédfolyamatban résztvevő elemek közötti összehangolt működést. 3. Következésképpen a beszédhibák megjelenése általában egy komplex folyamat eredménye. . A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása A beszédhiba okát nem minden esetben tudjuk pontosan megállapítani. hangképzés. hanem más pszichés funkciókra is. a szülés közben vagy a születés után. 4. A nyelvi zavarok kialakulásának megelőzése. 6. stressz. Négy nagy kategóriába oszthatjuk őket: 1.A funkcionális okok a kiejtés bármely elemét érinthetik: kilégzés. időszakos vagy egész életen át tartó beszédzavarokat. . A beszédhibások szűrése óvodáskortól és a beszédhibák kialakulásának megelőzését illetve javítását szolgáló tevékenységek szervezése. 8. 2.A terhes nő által elszenvedett pszichés traumák. A gyermeknek segít az iskolai és az adaptációs nehézségek leküzdésében. mely a központi idegrendszer sérüléséhez vezet. A logopédia tudományának népszerűsítése. személyiség-zavarokhoz vezethetnek vagy megzavarhatják a személy szociális státusát. Az érzékszervi és az értelmi fogyatékosságok azon aspektusainak tanulmányozása és megismerése. rózsahimlő. Specifikus célok: 1. melyek a nyelv-fejlődésre hatással vannak.. 11. valamint megfelelő légkör teremtése fejlesztéséhez és stimulálásához. . Elméleti szempontból a logopédia gazdag ismeretanyaggal rendelkezik a beszéd pszichológiája és a gyógypedagógiája területéről. . a legsúlyosabb esetekben esetleg folyamatosan mindhárom szakaszban.Érintheti a szenzoriális percepciót illetve okozhat motoros zavart. mind pedig az iskolai kudarc és viselkedészavarok kialakulásának megelőzését illetően.Elhúzódó. melyek nemcsak a nyelv kialakulására hatnak negatívan.Különböző fizikai traumák stb A születés utáni okok: Számosak és sokszínűek. 5. . Minél kiterjedtebb és minél mélyebb a sérülés. Organikus.) is okozhatnak centrális vagy perifériás. Ebben a perspektívában egyaránt fontosak a beszédhibák megelőzésére. A logopédiai tevékenység optimizálása. . Az óvodáskorban illetve kisiskoláskorban végzett logopédiai terápiák a leghatékonyabbak. 2. a terhes nő fertőző betegségei. hozzájárul az ember formálásához. vagy közvetlenül hathatnak a hallásra vagy a beszédszervekre. alkohol). . 5. a beszédzavar vagy abnormális beszédfejlődés hátterében legtöbbször komplex ok-csoportok állnak. A különböző fogyatékosságok hatásának megismerése és negatív befolyásuk megelőzése a beszédhibás személy viselkedésére és személyiségére. melyek negatívan befolyásolják a központi idegrendszer fejlődését. Például a dobhártya sérülése a beszédészlelést és a beszédprodukció zavarát okozza. 10. illetve korrekciójára irányuló lépések.Rh. A logopédiai differenciáldiagnosztika és prognosztika módszertanának kidolgozása. mely az agykéreg bevérzését okozhatja. Általános célok 1.A személyiség fejlesztése a meglévő kompetenciái és lehetőségeinek függvényében. 3. mumpsz stb. . mivel a beszédhibák a szociális beilleszkedést nehezítik. 9. nehéz szülés. mely kifejthette hatását a méhen belüli fejlődés során. 7. mind a beszédhibák javítását. A család és az iskola felkészítése a beszédhibás gyermek elfogadására és támogatására. belső feszültségek. A szülés közben fellépő okok: . . A kommunikáció tanulmányozása. 2. gyógyszerek. ijedségek. annál komplexebb zavarokat okoz.A gyulladások vagy mérgezések (kémiai anyagok.Lehetnek centrálisak vagy perifériásak. melyek a beszédszervek neurofiziológiai szerkezetére (organikusan vagy funkcionálisan) hatnak . A terhesség alatti okok: . 4. Funkcionális.Aszfixia.Táplálkozási elégtelenségek. Inkompatibilitás. A logopédia célja első sorban nevelő jellegű. mivel így több pszichés funkció agyi központja is érintett. 24 . szervi okok .Mechanikus traumák (melyek a magzat szervezetének fizikai sérülését okozzák). artikuláció.

azoknál. 6. sőt a szavak szintjén is.a hangok torzítása.kihagyása. más fogyatékosságokkal való társulástól és a beszédhibás egyéni személyiségjegyeitől. Azok a mássalhangzók. 4. a lányoknál 15% és a fiúk 16%-a beszédhibás. és ne alakuljanak ki a hibás kiejtési szokások. . főleg óvodás és kisiskolás-korban. és negatív hatásuk nemcsak a nyelv fejlődésében. zsargonofáziák. ú (a magyar nyelvben ö. hadarás).3. . a szavak.Ha minden hang. . fonaszténia). . a túl magas követelmények.A látás és hallássérülteknél vagy azoknál. . 2. beszédképtelenség). akkor enyhe zavarról van szó.A beszéd elégtelen serkentése a korai ontogenézis folyamatában. Gyakorisága és a zavar komplexitása azonban életkoronként változik.A konfliktusos. melyek a gyermek beszédében később jelennek meg: a pergő hang “r”.Amikor a legtöbb hang érintett és a jelenség kiterjed a szótagokra.A fogak rendellenes növése. . m.A gyermek beszédhibájának fenntartása. Pszichológiai zavarok következtében létrejövő beszédzavarok (diszlogia. ü). Ez a súlyos pöszeség-forma főleg a dizáthriára jellemző.helyettesítése . míg a fiúknál 34%.3. A hangképzés zavarai (afónia. A három év alatti gyermekeknél a kiejtési hibák nem vészesek. A pöszeség súlyos formáiban ugyanezek a jelenségek megjelenek a szótagok.A hibás nevelési módszerek.Amikor az artikulációs zavar egyetlen izolált hangra korlátozódik. zs. A pöszeség kialakulását elősegítő tényezők: . akiknek vizuális és auditív reprezentációjuk.Ezeket az okokat találjuk az értelmi fogyatékos vagy határesetű személyeknél. 3. • A pöszeség A beszédhibák közül a leggyakrabban előforduló zavar. gy. é.  A pöszeség gyakorisága és súlyossága . melyet a gyermek utánozni fog. echolália. A három év alatti gyermekek pöszesége fiziológiai jelenség. melyek a beszéd korai szakaszában alakulnak ki ritkán érintettek: b. c. orrhangzósság. . Nyelvfejlődési zavarok (pszichogén mutizmus.Kedvezőtlen nevelési környezet. ha a szülők (felnőttek) ezt humorosnak. megkésett beszédfejlődés). Az írott nyelv zavarai (diszlexia-alexia és diszgráfia-agráfia).Az óvodás gyermek pösze beszédének megerősítése a felnőtt által (humoros). . 1. illetve a beszédmegértésben. akaratlagos mutizmus. diszfónia. mely nem segíti a beszédfejlődést. . A beszédhibák osztályozása A logopédiában a beszédhibáknak több típusú osztályozása ismert. annak megerősítésével. a legtöbb szótag és a szvak nagyrésze is hibásan ejtett.vagy felcserélése. A beszédhibák megnyilvánulhatnak a hangképzés. Ezeket a csoportokat számos kritérium alapján hozzák létre.A helytelen beszédmodell. . d. 5. 5. Pszicho-neurológiai okok . .Főleg azokra a személyekre hatnak.Beszédhibás személy utánzása. Pszicho-szociális okok Viszonylag gyakran fordulnak elő. . Ritmus-zavarok és a beszéd folyékonyságának zavarai (dadogás. mivel egyes kiejtészavarokat addigra kijavítanak. hogy a beszédhiba ne rögzüljön. Kiejtészavarok (pöszeség. . aranyosnak tartják. 8 éves korra csökken. n. Ezek a hibák gyakran megjelennek az írott nyelvben is. akkor polimorf pöszeségnek nevezzük. 7.Függ az adott nyelv sajátosságaitól. részleges vagy monomorf pöszeségnek nevezzük. . sziszegők sz. Mindezekhez hozzáadódnak az úgynevezett kritikus szavak. . hanem az ember pszichés fejlődésének egészében megmutatkozik. mivel a beszédszervek illetve a beszédért felelős agyi központok még nincsenek kellőképpen kifejlődve. az etiológiai tényezőktől. szelektív mutizmus.A pöszeség gyakorisága csökken az életkor növekedésével. 25 . a magánhanzók á. egyszerű. akkor általános vagy teljes pöszeségről beszélünk. dizarthria). a mondatalkotás szintjén.). Polimorf zavarok (afázia. beszédfélelem. stresszelő életesemények. akiknek emlékezet vagy figyelemzavaruk van. mely az írás-olvasás elsajátítását nehezíti. mely a hiba rögzüléséhez vezet. . z és susogók s.Egyes szerzők (Sheridan) szerint az 5 évesek korosztályában levő lányoknál a pöszeség gyakorisága 26%. stb. 4. A beszédhibák tünettana A) Artikulációs és kiejtés-zavarok A kiejtészavarok a beszédhibák közül a leggyakoribbak. akiknek anatómiai-fiziológiai felépítése veleszületetten törékeny vagy patológiás. .  A pöszeség tünetei: . t. viszont óvodáskorban ezeket már javítanunk kell azért. A leggyakrabban azok a hangok érintettek. az affrikáták cs. melyek pszichés feszültséget okoznak a beszédhibás számára ezzel további nehézséget okozva a verbális kifejezésben.

d) nyelvhegyi rotacizmust úgy lehet felismerni. de a többi hang artikulációja is sérülhet: a) lamdacizmus és paralamdacizmus (az l hang hibás képzése). Seeman) hangsúlyozzák a súlyos pöszeség örökletes tényezőit. amikor a torzított. amikor a levegő kétoldalon távozik A laterális szigmatizmus gyakori oka a nyelvizom féloldali bénulása. h) bukális (szájüregi) rotacizmus úgy jön létre. . mivel a kiejtés percepciója sérül náluk. sérülhet a nyelvizom.Hallássérülés. főleg. nazális színezetű.bilaterális szigmatizmus. hogy a nyelv hegyét a szájpad felé hátrahúzzák. az orrüreg felé vezető út nem záródik. c) kappacizmus és parakappacizmus (a k hang hibás képzése). hogy vibráljanak. felcserélt. akkor fennmaradhat. ha nyelv hegye a felső metszőfogakra támaszkodva pereg.vagy makroglosszia.. akiknél a lágy szájpad túl merev vagy azoknál.jobb oldali laterális szigmatizmus. Ezzel a jelenséggel akkor találkozunk. ha más rendellenességek vagy favorizáló tényezők (a nyelvizmok renyhesége) is jelen vannak. mely az r hang torzítását. mely akkor keletkezik. e) A sztridens a sziszegő hangok túlzottan hangos képzését jelenti.mint például. ha az állkapocs előreugrik.Az agyi központok sérülései. fonematikai hallászavar. hogy a nyelv hegye a felső ajkat érinti. ilyenkor a legérintettebb a sz hang és a sziszegők. ha a nyelv hegye az alsó metszőfogakat érinti és a felső ajak pereg.  Egy másik nagyon gyakran előforduló pöszeség-forma a rotacizmus és a pararotacizmus. b) A laterális szigmatizmus három féle lehet . ritkábban d. Helyes képzése a fonoartikulációs rendszer adott fejlettségi szintjét és nagyon finom mozgáskoordinációs képességet feltételez. c) labiodentális rotacizmus akkor jön létre. miközben az alsó ajak pereg. hogy a kiejtés pillanatában a nyelv a fogmederhez tapad. b) betacizmus és parabetacizmus (a b hang hibás képzése). A leggyakrabban előforduló rotacizmus formák a következők: a) interdentális rotacizmus. . zs. d) Palatális szigmatizmus esetén a sziszegőket és susogókat úgy képezik. kihagyott hangok a sziszegők vagy susogók csoportjába tartoznak: s. stridens. így a levegő részben vagy teljesen az orrüregen át távozik. hogy a levegő a nyelv mellett. f) nazális rotacizmus. Mindez a kiejtést kellemetlenné teszi. Ezek a jelenségek fennmaradhatnak a későbbi életkorokban is. A rotacizmus és pararotacizmus okai: . Ezen oknál fogva a három év alatti gyermekek többsége még nem képes a r hang képzésére. . nyúlajak. farkastorok. Az óvodás és kisiskolás gyermekek leggyakrabban kihagyják vagy torzítják ezeket a hangokat. a mikro. az r kivitelezése éles. az orcákat arra kényszerítve. Azonban.A r hang a gyermek beszédében általában a sziszegők és susogók után jelenik meg. vagy a nyelv hegye a felső metszőfogakat érinti. akárcsak az abszolút és a fonematikai hallás.A nyelv anatómiai vagy funkcionális rendellenessége . hogy a nyelv hegyét a fogakra támasztva képezik a hangot. amikor a levegő a baloldali szájzugból távozik és . . Ilyenkor a sziszegő és susogó hangokat úgy ejtik. melyek közül a legfontosabbak a következők: a) Interdentális (fogközi) szigmatizmus. h vagy v-vel. c. Ez a forma leggyakrabban a nagyothallóknál észlelhető. melyek magyarázatául szolgálhatnak.  Kisebb gyakorisággal ugyan.  A pöszeség leggyakrabban előforduló formája a szigmatizmus és/a paraszigmatizmus. oldalt távozik. . z. Ez megakadályozza a levegő távozását a két fogsor közötti résen. a beszédhibásoknál elég gyakran jelenik meg a helyettesítés is. ha a szájpad és garatnyílás nem záródik megfelelően. vagy ritkábban úgyis létrejöhet a pergés. leggyakrabban l hanggal helyettesítik. nem megfelelő pszichés fejlődés. . Ilyenkor a lágy szájpad nem képes szerepét betölteni. A beszéd rendellenességek leggyakrabban apai ágon öröklődnek. a nyelvfék lehet túl rövid vagy túl hosszú. .Az egyéb beszédszervi rendellenességek: ajak és szájpad hasadék. akiknek orrsövényferdülésük van. 26 . Megjelenhet akkor is. mely megakadályozza a kellő pergetést.A beszédhibának lehetnek pszichoszociális vagy kuturális okai is. vibrációt. Ez a fajta szigmatizmus jelentkezik a szájpad hasadékosoknál. mely a normális képzésben megvalósul. Ilyenkor az állkapcsok mozgása nem kellően koordinált kiejtés közben. a susogók pedig kevésbé torzulnak. Ezeket a beszéd és mozgás rendellenességeket a központi idegrendszer hiányosságai okozzák. Gyakran jelentkezik ez a típusú selypítés fogváltáskor. b) labiális rotacizmus estében a nyelv renyhe mozgását az ajakpergetés kompenzálja. mely normális esetben az új fogak megjelenésével fokozatosan spontán módon eltűnik. amikor mozgás-zavarokkal is társulnak. cs. A szigmatizmusnak több nyelv-specifikus formája ismeretes. e) veláris rotacizmus.A gyermek a környezetében levő hibás modellt utánozza. azoknál. mint a helyesen képzett hangnál. nem a nyelv hegye pereg. c) Addentális szigmatizmus úgy jön létre. d) gammacizmus és paragammacizmus (a g hang hibás képzése).Egyes szerzők (pédául M. hogy a nyelvet a két fogsor közé helyezik. sz.baloldali laterális szigmatizmus. g) uvuláris rotacizmus az r képzésekor az uvula (nyelvcsap) pereg. hanem a szájpad. ki hagyását vagy helyettesítését jelenti. f) A nazális szigmatizmust a lágy szájpad rendellenességei okozzák. ennek következtében a lágy szájpad és a garat hátsó része rezgésbe jön. amikor a levegő a jobb oldali szájzugból távozik a középhelyzet helyett.

a teljes szervezet gátlása. A felnőtteknél könnyebben azonosítható. Az orrhangzósság legfontosabb tünete a hangok rezonanciájának módosulása. valójában pedig a kritikus szavakat kerülgetik és helyettesítik szinonimákkal. Az ismétlések között szünetek vannak. vagy előfordulhat azoknál a hangoknál is.neurovegetatív tünetek: az arcszín változásai. c) Az orhangzósság lehet kevert típusú is. Az első esetben klónusos dadogásról beszélünk.3 éves korban jelenik meg. A dadogás legsúlyosabb formái felnőttkorban vagy serdülőkorban nyilvánulnak meg. . Tüneteit tekintve egyesek hasonlítanak a pöszeségére. A beszédhibás tudatában van nehézségeinek. Felnőtteknél és kamaszoknál megfigyelhetőek apró ravaszságok. akárcsak a szájhangoknál. az izmok vagy a szájpadlás funkciózavarai. ny) képzésekor a levegőáramlat a szájon át távozik. ezért belső világa is többé-kevésbé zavarttá válik. szl). eredetéből fakadónak centrális pöszeségnek is szokták nevezni. e) f) g) h) i) 27 . z). mely negatívan befolyásolja a beszédhibás és a környezete közötti kapcsolatokat A dadogás tünete a szóeleji vagy szóközépi hang vagy szótag ismétlése. megzavarják a beszédritmust. vitacizmus és paravitacizmus (a v hang hibás képzése). • Az orrhangzósság Az orrhangzósság a szájpadlás elváltozásai. fokozott izgatottság. szenzoriális. melyek az ontogenézis során később alakulnak ki. Történhet azonban épp az ellenkezője is.  A magánhangzók ritkábban érintettek. grimaszok. melyek megerősítik és fenntartják. mintha mondandójukon gondolkodnának. • A dizárthria A legsúlyosabb artikulációs zavar. értelmi. A dizárthriát. A beszédszervek görcseit az ajkak enyhe mozgásai. és olyankor. nemcsak megnyilvánulási formájukat. A dadogásra a szakemberek már a legrégebbi időkben felfigyeltek. polip. mint a gyermekeknél. Az orrhangzósság lehet nyílt vagy zárt: a) A nyílt orrhangzósság esetében a levegőáramlat beszéd közben nagyrészt az orrüregen át távozik. amikor a levegőáramlat hol a szájon át. -a légzés rövid és szaggatott. a lágy szájpad tónustalansága vagy bénulása. általában fiziológiai vagy élettani dadogásként. az arc torzulásai. n. kr. a beszéd folyékonyságának zavarai. felesleges gesztusok vagy akár testi görcsök is kísérhetik. belégzésben történő beszéd. mivel náluk a beszédközpont további romlása mellett a beszédzavarok is súlyosbodnak. például a beszéd közben tartott hosszú szünetek. és később automatizálódnak (r. melyek megszakítják a beszédfolyamatot. míg a második esetben tónusosról. A dadogás leggyakrabban 2 . izzadás. melyek megakadályozzák az orrhangok képzésekor az orrüreg felé vezető út megnyitását. mutacizmus és paramutacizmus(az m hang hibás képzése). Ezen kívül egyéb zavarok is tarkíthatják a képet: érzelmi. ritmustalan beszéd jellemzi. vagy fejletlensége következtében alakulhat ki. hogy milyen etiológiai tényezők állnak a kiejtészavar hátterében. Ha nincsenek favorizáló tényezők is. mivel az illető személy beszéde dunnyogó.neuroticizmus. ha az adott egység kiejtéséhez nagyobb erőfeszítésre van szükség (például bl. nagyothallás. Kísérő tünete lehet a diszfónia vagy az orrhangzósság. s. ajak és szájpad hasadék. elmosódott. nutacizmus és paranutacizmus (az n hang hibás képzése). Kiválthatják egyes fertőző betegségek is. függetlenül a hangok képzési sajátosságaitól. amikor az orrhangok (m. azt az illúziót keltik. mely az idegrendszer túlfeszítettségének és görcsének eredménye: . hol az orron át távozik. A dadogás formájától függetlenül. csak sokkal súlyosabb formában jelentkeznek. A dizárthria leggyakrabban az értelmi fogyatékosokra jellemző beszédhiba. A szótagismétlés főleg olyankor jelentkezik. fitacizmus és parafitacizmus (az f hang hibás képzése). két csoportra oszthatjuk ezeket: organikus és funkcionális zavarokra. akkor súlyos pöszeséggel állunk szemben. sz.  Annak alapján. illetve a kiejtés kellemetlenné válik. A pöszeség mellett érthetetlen. de megjelenhetnek a beszédszervek szintjén görcsök. motoros vagy pszicho-szociális zavarok. stb. A beszéd összbenyomása kellemetlen. a beszéd folyékonyságának zavarai: A beszédritmus zavarok. Összességében tehát a beszéd érthetősége romlik. hol részlegesen itt vagy ott. • A dadogás Viszonylag súlyos beszédhiba. amikor ezek ejtése is hibás. ez felébresztette az érdeklődést a beszéd egyéb zavarai iránt is. mivel a beszédközpont és a központi idegrendszer érintettsége okozza. akkor az élettani dadogás egy idő után megszűnik.deltacizmus és paradeltacizmus (a d hang hibás képzése). B) Beszédritmus zavarok. jellemzője lehet az extrém merevség. b) A zárt orrhangzósság akkor jelentkezik. Ezek sokkal súlyosabbak. melyek a kommunikáció folyamatában zavaróak. hanem a személyiségre és a viselkedésre gyakorolt negatív hatásukat tekintve is. mint a kiejtés-zavarok. sok másodlagos tünet jelenik meg. alvászavarok. Egyes esetekben megjelenhetnek fölöslegesen betoldott hangok vagy szótagok a beszédben.

szótagok és szavak ismétlésének jelensége. a szavak között hosszú szüneteket iktatnak be. hadarás Jellemző rá a nagyon gyors beszédtempó. a hangszín ugrálóvá válik. a figyelem. mely nagyon lassú. mivel a gyermek gondolati kifejezéséhez nehezebben találja meg a megfelelő szavakat. akiknél van egy neurotikus hajlam. hogy bizonyos hangokat. szintézis. Ennek a jelenségnek az ellenkezője a hang változásának késése. A rekedtség lehet organikus eredetű. A beszédhibát negatív érzelmi állapotok kísérik. ahogy normális lenne. mely a hangot suttogóvá. mely nagyon lelassítja a beszédfolyamatot. A dadogás a hangok. Azoknál.A kisgyermek. a fizikai én reprezentációja. a jobbféltekei dominancia. számolás). könnyebben kezelhetővé válik. hogy a gyermeket ne erőltessük. hanem a féltekei dominancia és az agyi érés döntse el. A dadogás leggyakoribb okai: . • Tahilália. A beszédfélelem és a dadogás etiológiája közös. amikor a hang megvastagodik. az érzelmek vagy sokk-hatás által kiváltott stressz. lehetséges. a hajlam általában apai ágon öröklődik. vontatott beszédben nyilvánul meg. Az endokrin zavarok közül a legszembetűnőbb az akromegália. mert krónikussá válhat. függ a személy pszichés és fizikai állapotától. hogy a gyermek belégzés közben próbál beszélni és nem kilégzés közben. hogyan éli meg fogyatékosságát. mélyül és beszéd közben a zöngeképzés meg-megszakad. mely a balkezesekre jellemző. az érzelmi folyamatok. • Fonaszténia és pszeudofonaszténia Leggyakrabban funkcionális zavar. A veleszületett beszédszervi apparátus fejletlenség esetén a hang mutálása a szokottnál hamarabb. melyik jelentkezi. mint például a nyelv. és lehet funkcionális eredetű. A dadogó fél attól.A jobbféltekei dominancia (balkezesség) vagy az átszoktatott balkezesség. A beszélt és írott nyelv elsajátításában a bal agyféltekei dominancia nagyon fontos. . de a beszédfélelem súlyosabb. melyeknek a lateralitása csekélyebb. A logopédiai vizsgálatok is megerősítik a fenti gondolatot. dadogó felnőttet vagy gyermeket utánoz. Ilyenkor légzési görcsök keletkezhetnek. A dadogás kialakulásának egyik favorizáló tényezője az átmeneti jobb féltekei dominancia. hogy jobb kezét használja. ijedtség. Tünetei is nagyon hasonlóak. a gondolkodási műveletek (analízis. grimaszokban. tehát a szótalálási nehézséget úgy próbálja áthidalni. Ez azzal is magyarázható. . • Rekedtség Tünetei a hangerő és a hang kifejezőképességének elvesztése. míg a másik alárendeltté. Főleg énekeseknél. mely a beszédnek infantilis jelleget kölcsönöz. tanároknál. 8 . a gyermek egyértelműen egyik vagy másik kezét használja. hogy beszéd közben hibázni fog. A dadogás súlyosbodásával kialakulhat beszédfélelem is. a hang hadaróvá válik. A beszédhang helytelen használata vagy a hang vagy a hangszalagok túlerőltetése váltja ki.Légzés-zavar. akik fokozottan ingerelhetők. A nyelv. • A beszédfélelem Természetét és formáit illetően szorosan kapcsolódik a dadogáshoz. akkor már kezelni kell. Tehát. fojtottá teszi. az igazságtalanság-érzés. akkor a dadogás is enyhül. a hangerőt és a hangszínt zavarják. . vagy a lateralitás kialakulatlansága. mint erősen lateralizált funkció. ne kényszerítsük arra. a zene percepciója. a légúti betegségek vagy a hangszalag-dúcok betegségei. erősen frusztráló hatásúnak éli meg. mint a dadogás. frusztráció. A gyermeknek a hangja férfiassá válik.11 éves korban következik be.Ha óvodáskorban is fennmarad. hogy a kettő közül mikor.Egy vagy két idegen nyelv tanulása az anyanyelv elsajátítása előtt (bilingvizmus). amikor hangjukat 28 . A beszédfélelem az ismétlések mellett megváltoztatja a beszéd iránti attitűdöt. szónokoknál jelentkezik. A funkcionális rekedtség általában erős érzelmi állapotban vagy a hang túlerőltetésekor keletkezik. melyek erősen lateralizáltak. Ez főleg olyankor fordul elő. • Bradilália A tahilália ellentéte. feszültségben és szorongásban nyilvánul meg. az egyik dominánssá válik. mely a hangképző szervek fáradásához vezet.A pszichés traumák. Az. . mely túlzott feszültséget okozhat. mely a hipofízis megváltozott működésében valamint a szexuális hormontermelés változásaiban jelentkezik. a motoros műveletek (a helyváltoztató mozgások és a tárgyak manipulációja) és vannak olyan funkciók. A beszédfélelem súlyosbítja az általános szorongást. melyek görcsökben. Az álfonaszténia óvodásoknál jelentkezik olyankor. A balkezes gyermekeknél sokkal gyakoribbak a nyelvfejlődési lemaradások és egyes motoros zavarok. mint például a vizuális percepció. hogy a pszichológiai folyamatok szabályozásában a két agyfélteke között alárendelő viszonyok épülnek ki. . és jelenlétét a személy dramatizálja. érzelmi elhanyagoltság. hogy melyik kezét preferálja. illetve azoknál. • A hangszín patológiás elváltozásai A hangszín patológiás elváltozásai általában az endokrin rendszerben történő átalakulások következményei. a féltekék egyikében valósul meg: a balkezeseknél a jobb agyféltekében és a jobbkezeseknél a bal agyféltekében. melyek beszédzavarokhoz vezethetnek. ha a beszédhiba tudatosodik. funkcionális nehézségeket eredményez. Vannak olyan funkciók. C) Hangképzés hibák A hangképzési hibák a beszéd dallamát. a károsító tényezők közvetlenül is kiválthatják a beszédfélelmet.Örökletes tényezők is. A pszichológiai funkciók nem egyformán lokalizáltak a két agyféltekében. Gyakori oka a gége megbetegedése. szótagokat ismételget. illetve attól. Gyakrabban jelenik meg neurotikusan instabil személyeknél. Fontos. Ha megerősítjük a dominanciát. ha a dadogás neurotikus eredetű.

a nyelv struktúrájának mélyebb rétegeiben okoz változásokat. Az automatikus felsorolások: számlálás. a kommunikáció és a motoros zavarok nyilvánvalóak. de suttogóvá válik. melyek ennek a súlyos zavarnak okozói lehetnek. életkorától stb. Az afáziás szókincse szegényessé válik. fátyolos. mint a vizuális. a tuberkulózis.a gyermek súlyos és ismételt betegségei: agyhártyagyulladás. A hang ilyenkor nem tűnik el teljesen. Az afáziás beszédében sérülhetnek a verbális automatizmusok is (pl. sőt súlyosbíthatják az állapotot. melyben túltengenek a prepozíciók. Egyes afáziásoknál “tudományos” beszédmodor alakul ki.csökkent pszichés tónus. mint a felismerés és tanulás. lassan suttogóvá válik. a teljes pszichés struktúrában számíthatunk kisebb szabálytalanságokra. A személy teljesen vagy részlegesen elutasítja a bizonyos személyekkel való kommunikációt. nagyobb gyakorisággal felnőtteknél vagy öregeknél. ha a zavar nem társul egyéb fogyatékosságokkal. E) A nyelv fejlődésének zavarai • A szelektív mutizmus Szelektív némaságról van szó. A fonaszténiának legtöbb esetben számos pszichés kísérő tünete van (frusztráció. de főleg attól a környezettől. súlyosabb esetben pszichés zavarok is megjelennek. A reprodukció gyengébb. illetve a szájban keletkező csomók vagy a polip váltják ki. 29 . tanultságától. hanem a személy pszichológiai fejlődésének egészét. izgatott lesz. Például a motoros alália esetében a személy érti a szavak jelentését. melyet nevezhetünk pszichés vagy akaratlagos némaságnak is. monoton. a dallamosság elvész. Ha speciális felkészültségű logopédus kezeli.túlerőltetik. Afáziát okozhat az agyvérzés. az afáziásoknál az emlékezeti teljesítmény csökken. mivel ők vannak jobban kitéve azoknak a tényezőknek. A légzés szabálytalanságait vagy a légzési görcsöket a csökkentett izomtónus is okozhatja. érzelmek. D) A polimorf zavarok Nemcsak a kommunikációt és a környezettel való kapcsolatokat befolyásolják. a hang megszakad. Mindehhez legtöbbször emlékezetzavar is társul. mivel a hangszálak nem rezegnek. légzés-zavarok és nagyon erős érzelmek. erkölcsi és hangulati támogatásra. ismeretlen okú némaságnak is nevezzzik. habár a percepció. de képes az egyszerű szerkezetű szavak. a hangszalagoknak részleges zavarai. a gondolkodás. így az alália és az afázia a beszédmegértést és a beszédprodukciót akadályozza. majd az állapot súlyosbodásával a hangerő veszít intenzitásából. Ugyanakkor sérül a hangsúlyozás és a beszéd agrammatikussá válik.a szülők alkoholizmusa. • Az alália Az aláliát hallónémaságnak. A legsúlyosabb esetekben ez az elutasítás a teljes környezetre kiterjed. Másodlagos tünetként megjelennek hanghibák. akkor a személy teljesen rehabilitálható. A rehabilitáció hatékonysága is függ ezektől a tényezőktől. . melyek fenntartják. félelem és szorongás). az alália megfosztja a személyt a beszédképesség elsajátításától. • Afónia A legsúlyosabb hangképzési hiba. képes lehet egy vagy két szótagos szavak kiejtésére is. a személy nem érti a beszédet. A gége akut vagy krónikus megbetegedése. és komoly károkat idéz elő a beteg személyiségében. Habár a legszembetűnőbb változások általában a verbális megnyilvánulások területén mutatkoznak. Képes artikulátlan hangokat kiadni. majd a személy hangképzésre teljesen képtelenné válik. . mivel az afáziásnak szüksége van a megértésre. kihagy. hangok megismétlésére. Előbb rekedtség jelentkezik. . bizonytalanság. megvalósítható a szociális integráció. az izmok parézise vagy gyulladása okozza. Ezeknek a zavaroknak a súlyossága függ az afáziás személyiségétől. • Diszfónia A gége izmainak. a hangerő csökkentett. Kiváltó okai: . a képzelet. . Az afázia a beszédmegértést és beszédprodukciót egyaránt érinti. Ezzel ellentétben az afázia a verbális magatartás kialakulása után keletkezik. Ezek a jellemzők függnek az alália típusától is. és a beszéd fárasztja a személyt. Egyetlen szó mondatszerepet kaphat. angolkór. bitonális. A zavar súlyossága ezeknek a sérüléseknek a súlyosságától és kiterjedésétől függ. A diszfónia esetében a hang hamis. évszakok. a hangszín egyenetlen. de megjelenhetnek a szorongás. amelyben az afáziás él. A fonaszténia bármely formája a hangerő csökkenéséhez vezet. megjegyzi azokat.a szülők közti vérrokonság. a központi idegrendszer sérülése. . remeg. szótagok. bárányhimlő.a szülők betegségei közül a szifilisz.beteges félelem és félénkség. főleg akkor. • Az affázia Mint láttuk.. a hét napjai) és megjelennek felesleges szavak a beszédben. sokkhatás hatására is. vagy még inkább erős érzelmi feszültség kifejeződéseként. köhögő. A verbális utasításokat követi és megmutatja a kért tárgyakat. általános mozgásfejlődés késése vagy zavara. de képtelen kiejteni őket. nazális. szeretetre. Az aláliások nem feltétlenül értelmi sérültek. vagyis a beszéd távirati stílusúvá válik. kulturáltságától. veleszületett beszédfejlődési lemaradásnak. A szenzoriális aláliában épp ellenkezőleg. Ekkor a személy feszült. Az auditív emlékezet gyengébb. A zavar súlyossága ellenére az afázia prognózisa kedvező.

A kommunikáció hiányának hosszútávon azonban negatív következményei vannak: a szókincs. F) A pszichés zavarok okozta beszédhibák A pszichés összetevők közül bármelyik sérül. megérti a beszédet. agresszió. mint a zöngéseknél. és mindez visszahat az intelligencia fejlődésére is. a személy életkora. mellyel a hangokat. Például a ritmus és beszédfolyamatosság zavara esetében. A kilégzésben résztvevő izmokat edzenünk kell. egyenlő mértékben javítják a beszédet és serkentik az általános pszichés tevékenységet. és ugyanolyan mértékben kihat a nyelvre is. hogy a beszédhibás nagyobb gyermekeket. súlyossága. megjelenik a belégzésben való beszédre való hajlam.Szülés közben bekövetkező agysérülések. Ez feltételezi a megfelelő levegőáramlat kibocsátását. a nem megfelelő artikulációs-szokások kialakulása.A teljes pszichés működés diszfunkciója nyomja rá a bélyegét. . és értelmi rendellenesség sem fedezhető fel. személyiségük struktúráját negatívan befolyásolja. de megjelenhet önálló kórképként is. hogy a beszédprodukció helyes és ritmikus legyen. a logikus és nyelvtanilag helyes kifejezésmód fejlődése elmarad. mely érzelmileg traumatizálja a gyermeket. A szelektív mutizmus általában a nagyon érzékeny gyermekeknél jelenik meg és különböző viselkedészavarokkal társul. mivel az írás-olvasás nagyon pontosan tükrözi a személy személyiség-struktúráját. A legtöbb esetben a módszereket kombináltan alkalmazzák. ahogyan az normális lenne). . A logopédiai diagnózis felállítása létfontosságú.Kisgyermekkori súlyos betegségek. ingerelhetőség. kihatással van a többiekre is.külön adaptálhatóak. Általános jellegű módszerek és eljárások • Légzésszabályozás. ami negatívan befolyásolja az általános pszichés fejlődést és a viselkedést is. Ezek közül egyesek általánosak és minden fogyatékosság csoportban közösek. a belégzés és kilégzés közti harmónia kialakítása A levegőáramlat szabályozása szükséges ahhoz. Az ilyen típusú zavarok prevenciójában és korrekciójában olyan gyakorlatokat lehet használni. félénkség. de a logopédiai terápia menetét és komplexitását is ez határozza meg. melyek kiküszöbölik a légzési 30 .A kommunikációs serkentésének hiánya kisgyermekkorban. az ismételt kudarcélmény és frusztráció szintén kiválthat a szelektív mutizmust.A szenzoriális és értelmi fogyatékosságnak hasonló következményei és tünetei lehetnek. kiválasztásuk minden esetben az egyéni sajátosságok (a fogyatékosság típusa. . pszichés fejlődésének szintje. .A nem megfelelő verbális kifejezésmód és a beszédértés csökkentsége. A legtöbb esetben a fogyatékosságot nevelési hiba határozza meg. mert náluk a beszédhiba okozta belső feszültség sokkal intenzívebb. bár néhány héttől. 5. A nyelvi zavarok függnek a pszichés zavar súlyosságától és az adott eset etiológiájától is. A rezgés erőssége változtatja a levegő nyomását a különböző hangok kiejtésekor. logikus. mely a két folyamat ritmikus váltogatását is jelent. a kilégzés nyomása nagyobb a zöngétlen mássalhangzók kiejtésekor. így megelőzhető a beszédhiba rögzülése. A beszédhibák terápiája A beszédhibák javítását elsősorban óvodás és kisiskoláskorban kell elkezdenünk. a beszédhiba etiológiája és tünettana) függvénye. A pszichés zavarok okozta beszédhibák jellemzői: . . Céljuk kettős.A megfogalmazás általános rendellenességei.A központi idegrendszer hiányosságai.A némaság időszakos. érzékszervi zavarok vagy más beszédhiba kísérő tüneteként.4. A beszédhibák esetén a légzési ritmustalanságok felerősödnek. mondatokban való kifejezésre való képtelenség. mivel ezek még nem kellőképpen fejlettek. A logopédiai terápiában két nagy módszerkategóriát és az ezeknek megfelelő eljárásokat használunk. lexikai és nyelvtani vonatkozásaira is. és a személy beszéd közben hamarabb fárad. . míg mások specifikusak és minden egyes esetre külön. a stressz. így a beszéd fejlettségi szintje nem éri el az életkorának megfelelő szintet. A logopédiai terápiában használható módszerek és eljárások kategóriánként különbözőek. különösen gyermekeknél. Az erős érzelmek. mely tovább súlyosbítja a beszédhibát. A beszédfejlődés késésének jelzései a szegényes szókincs. Ezek kilégzés közben rezegnek. a belégzés és kilégzés közti egyensúlyt. és nehezítetté válik az adaptív viselkedésmódok kidolgozása. A megkésett beszédfejlődés okai: . Annál is inkább. hónaptól akár évekig is eltarthat. mivel a normális nyelvi fejlődés akadályozottá válik. Másrészt viszont nagyon sok beszédhibás hajlamos a belégzésben való beszédre (és nem kilégzés közben.Magzati sérülések. . • A megkésett beszédfejlődés Az általános beszédfejlődés megkésik vagy visszafejlődik. ettől függ a személy csoportba való sorolása és bevonása a különböző logopédiai tevékenységekbe. ez lehet: makacsság. a sokk.Gyakori a logorea jelensége. Ez nem jelenti azt. mely ugyanakkor összefüggéstelen kifejezésmóddal társul. A beszéd fejletlensége sokszor kiterjed a nyelv hangtani. így működésbe hozhatóak a hangképző szervek. kamaszokat vagy a felnőtteket elhanyagoljuk. az összefüggő. egyes esetekben éppen ezek a ritmustalanságok határozzák meg a beszédritmus és a beszédfolyékonyság zavarait. Például. Habár a gyermek nem kommunikál. szavakat képezni tudjuk.Az írott nyelv zavarai . . Nehezen érti mások beszédét. . A beszédfejlődés akadályozottsága létrejöhet az értelmi fogyatékosság.

A labiális mozgások fejlesztése is nagyon fontos a pöszeség esetén. Az általános mozgás-gyakorlatokat a gyermekekkel játékosan kell végeztetni. majd hang kiadásával leengedés (csettintés). állathangok utánzása és azonosítása (kígyósziszegés. • A jellem és a motivációk struktúrája. lufi felfújása (a mellkas kapacitásának növelése). b-p. összeszoríthatjuk ajkunkat. alternatív belégzés és kilégzés orron illetve szájon át. Ha mindezt adott ritmusban végeztetjük. A fonematikai hallás zavarai ezt a teljesítményt lehetetlenné teszik. A helyes kiejtés létrehozása érdekében minden személynek egyrészt össze kell hasonlítani a saját kiejtésmódját a környezetében levőkével. a nyelv kiemelése a felsőajak fölé az orr irányába. mint a pszichés fejlődést. • Általános és beszéd-mozgások fejlesztése Az általános motoros képességek és különösen a pszichomotoros fejlettség nagyon fontosak a beszédprodukcióban szerepet játszó mozgások kivitelezésében. mint a magatartás fogalmáé. • A fonematikus hallás fejlesztése A fonematikai hallásnak fontos szerepe van a hangok differenciálásában. állathangok utánzása stb. nyugtalanná válik. hogy ezeket a gyakorlatokat légző gyakorlatokkal párosítsuk. a jelentésük nem fedi teljesen egymást. melyet saját kiejtésének hallása útján való szabályozásával lehet megvalósítani. melyek megerősítik a szervezetet (törzs. versikék szavalása. hasonló grafémák differenciálása és ezzel egyidőbeni kiejtése (pl. mely a beszédritmusra is hat. a zörejek. alsó állkapocs. mint nyelvi egységek azonosításában. hogy milyen benyomást kelt a körülötte lévőkben. mimikai izmok fejlesztésére. amelyet az adott társadalom tisztel. amikor a személy a helyes kiejtést nagyon nehezen sajátítja el. csökken a személy önmagába vetett hite. • Az éntudat és a szociális tudat szerkezete. ritmusos mondókák. A viselkedés fogalomköre sokkal szélesebb. ritmusos pislogás stb. mivel ezek nem szinonimák. Minél súlyosabb a beszédhiba. a gúnár hangja stb). A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6. a szótagok és szavak. nyak. 31 . szókapcsolatok olvasása stb. akkor a viselkedészavart úgy határozhatjuk meg. a nyelv felemelése a szájpadláshoz. a személyiség alakulását és a környezet (melyben a személy él) közötti viszony kifejeződését. Hatékony gyakorlat például az arc alternatív felfújása. m-n stb. ajkak izmainak mozgatására. nevetés) stb. melyekben a gyermek szabályozza a belégzés és a kilégzés hosszát. A nyelvgyakorlatok közül megemlíthetjük a következőket: a száj kinyitásával a nyelv ritmusos kiöltögetése. • A szociális érettség. Az igeden szavak diszkriminációjának gyakorlása egyúttal a fonematikai hallást is fejleszti. és ezért megjelenhetnek a beszédhibák. a verbális kifejezések elősegítése. végtagok).) A fonematikus hallás zavarai nyilvánvalóvá válnak például idegen nyelv tanulásakor. mint azoktól a normáktól és humán értékektől való eltérést. Formálhatunk tölcsér alakú nyelvet (mint az o. főleg az auditív pöszeségben (például a nagyothallók) vagy a nyelv és ajak rendellenességek jelenlétekor. ritmikus versikék szavalása. E gyakorlatok célja a légzés és beszéd összehangolása. A nyelvi fogyatékosságok esetében ez a funkció nem képes érvényesülni. beszédhangok differenciálása. A beszédszervek mozgásának fejlesztésében ki kell térnünk az arcmozgásra. a légzésgyakorlatok. Ha a viselkedést úgy tekintjük.rendellenességeket és növelik a légzés térfogatát és kapacitását. fél és aggódik azért.1. feszült állapotba kerül. akkor egyúttal a ritmusérzéket is fejlesztjük. A legfontosabbak ezek közül a szabadban való játék. és az alsó ajak alá az áll irányába. Például: találd ki. a nevetés ritmikus utánzása. és a személy ezt a jelenséget pszichésen drámaként éli meg. A fonematikus hallás fejlesztése az óvodás gyermekeknél játékos formában valósul meg. mint a p és b hang ejtésekor. A súlyos beszédzavar befolyásolja a beszédmegértést és a beszédprodukciót is. a nyelvizmok. rezgés utánzása. A nagyobbaknál: szinonímák és paronímák differenciálása és azonosítása. a következő területeket érinti a viselkedészavar: • Pszichológiai érettség. nehezítik a verbális utánzást. 6. és a beszédhibás nagyon nehezen tud beilleszkedni a közösségbe. • Személyiségfejlesztés és adaptív viselkedésmódok megerősítése A nyelv egyik létfontosságú funkciója a szabályozó és önszabályozó funkció. ezáltal megnehezíti a kapcsolatteremtést. u ejtésekor). A viselkedésbeli eltérések az inadaptációs jelenségek nagy csoportjába tartoznak Pszichológiai szempontból. Ebből a szempontból elsősorban fontosak az általános gyakorlatok. Az is ajánlott. ki szólított (a hang alapján). • A normák és a szociális kulturális értékek belsővé tétele. a szempillák ritmusos mozgatása. Ezért. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása Különbséget kell tennünk a viselkedés és a magatartás között. hangok és szavak kiejtésévei összekapcsolt légző gyakorlatok. ezért a pszichés tevékenységek rendszerbe szervezése zavarttá válik. annál inkább nő a feszültség. összehangolásában. A fonematikai hallás zavara vagy gyengén fejlettsége a beszédészlelés zavaraihoz vezet. mely hibás artikulációhoz vezet. másrészt pedig folyamatos önkontrollra is szüksége van. és közben erőteljesen kifújjuk a levegőt. Az általános mozgásgyakorlatokat a beszédfejlesztéssel párhuzamosan kell végezni. így sokkal hatékonyabb a fejlesztés. a szájzugok összehúzása és kiszélesítése (csücsörítés. fejlesztésük nagymértékben hozzájárul a beszédprodukció hatékonyságának növeléséhez. légzésmérőbe való fújás.

értelmi fogyatékosok vagy tanulási zavarosak. Az ilyen gyermekek számára léteznek speciális intézetek vagy iskolák. Az idegi alapon való kimerülés gyorsan csökkenti az intellektuális tevékenységet. vagy erőszakos tettként jelentkezik. szokássá válik. agyvelőgyulladás vagy traumák következtében jöttek létre. a megfelelés hiányosságait. • Szökés és csavargás A szökés és a csavargás olyan gyermekeknél fordul elő. Ennek a viselkedési zavarnak a hátterében a szorongás és frusztráltság áll. jellembeli tulajdonságokhoz és temperamentum-típushoz kapcsolódóak) és objektív (családi. harag. a lopás úgy nyilvánul meg. egyes pszichés funkciók szabályozása zavarttá válik.16 éves korban a legnagyobb. lopás és csavargás. és az enyhe esetek integrálhatóak az általános iskolába. izgulékonyak illetve azoknál. a tevékenységgel szemben kialakul az ellenszenv. akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe. A viselkedészavarok gyakorisága 14 . a későbbiekben az óhajtott tárgyat titokban veszi el. a belső szabályozás zavarának súlyosságától függően. akik izgatottak. hogy a gyermek erőszakkal elveszi a másik gyermek játékszerét. érzelmileg frusztráltak. az élettapasztalatok és a tudásszint valamint a szociális szervezettség sajátosságainak és a személyközi kapcsolatok hatékony működésének a függvénye. kontrolálhatatlan sírás vagy nevetés). melyben a döntésképesség korlátozott. kivételezés és egyes tanulók elbátortalanítása. az alkalmazkodás hiánya szubjektív (fizikai és mentális valamint érzelmi fejlődéshez. kifele pedig különbözőképpen konkretizálódnak: instabil érzelmi reakciók (félelem. • Veleszületett hajlamok: agyi károsodás maradványtünetei. ismételt iskolai kudarc). Ilyenkor mindig felszínre kerülnek a diszharmonikus személyiség jellemzői. • Rablás Nagyon súlyos viselkedés-zavar.A viselkedés az intellektuális szint. melyek között legyőzhetik bizonyos fogalmak elsajátításának nehézségeit. mint a prostitúció és a szexuális perverzitás. ha ismétlődik. Gyermekkorban. • Környezeti tényezők következtében kialakuló endokrin zavarok és pszichés károsodások. vagy felfokozott feszültségek megélése. vagyis képtelen megfelelni a szervezett iskolai tanulás követelményrendszerének. Ők ahhoz a gyermekcsoporthoz tartoznak. A viselkedészavarok legszembetűnőbb formái • A hazugság Egyszerű viselkedészavar. Általában a fenyegetettség motiválja. a közösséggel szemben negatív magatartást tanúsítanak. a koncentrációs képesség és a komplex feladatok kivitelezésének képessége Ez maga után vonja a feladatok előli menekvést is. Következésképpen. Mindez azért alakul ki.7 éves korban a gyermekek 8-10%-a nem iskolaérett. morál is. amikor a rablást egy banda követi el. hanem esetleg csak az új körülményekhez való alkalmazkodás egyik módját. 6. motoros nyugtalanság és rendezetlen mozgások. és mások tevékenységét zavarják. 6 . akik introvertáltak. A csavargás súlyos viselkedészavar. düh.3. szorongóak. mert tudatosítja fogyatékosságát. önteltség.iskolaéretlenek (azok a gyermekek. Az ilyen kimerülés aszténiához vezet. • Lopás Általában súlyosabb következményei vannak. a pszichés fejlettség akadályozottsága. az alkalmazott módszereket állandóan lehetőségeikhez kell igazítanunk. kulturális. melyek agyhártya. a gyermek személyiségfejlődését nem serkentik) kezdődnek. Ezek. mely gyávaságként is értelmezhető. tanulók. Három éves korig a hazugság nem jelent személyiségzavart. különböző formájú és súlyosságú viselkedészavarokat okoznak.számos tényező állhat. akik nem tudnak alkalmazkodni az iskolai élethez. A viselkedés és magatartás .zavarok okai és formái • A belső zavarok csoportja: szorongás. iskolai-pedagógiai. mely pszichés zavarokat hoz létre: csökken az emlékezeti tevékenység. mely a személyiség negatív sajátosságainak alakulását jelzi. idővel. Ezek általában a szülők által elkövetett nevelési hibákkal (a törődés hiánya. konfliktusosak és labilisak. A gyógypedagógia hatáskörébe tartoznak mindazon gyermekek. kezdeti formában. szociális) tényezőkkel is társulva határozza meg a tanuló és iskola közötti egyensúlyzavart. érzelmi közömbösség. Nagy különbség van a képességek és az erőfeszítések-között. A határintelligenciájú és a tanulási zavaros gyermekek általános iskolában való oktatása azonban sokkal nagyobb erőfeszítést jelent. akik lassabban fejlődnek. Mindez a hiányzások halmozódásához. valamint mindazoknál. ellenségesség és az együttműködés elutasítása. Olyan feltételeket kell teremtenünk. Általában a kognitív erőfeszítéseket elkerülik. illetve ezekhez képest az oktatási nevelési folyamat követelményei és elvárásai sokkal magasabbak. akik hallássérültek.2. A helyzet nagyon komplexé és tragikussá fokozódik. érzelmi labilitás és depresszió. a pedagógiai ráérzés hiánya. A bandába verődő fiatalok lopása még súlyosabb tett. az érzelmi fejletlenség és közömbösség. mely maga után vonja az egyéb viselkedészavarok kialakulását. negativizmus és apátia. A viselkedés és magatartás . csavargáshoz. kegyetlenség és szexuális zavarok. és negatív személyiségvonássá alakulhat. gazdasági. 6. Ezért kialakulhatnak különböző inadaptációs zavarok: . majd kiterjednek az iskola problémákra is (feszült iskolai környezet. mely általában más viselkedészavarokkal társul. lustasághoz és az iskolai tevékenységekkel szembeni negatívizmushoz vezet.zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre Az iskolai illetve szakmai téren megnyilvánuló viselkedészavarok hátterében. A viselkedészavarok gyakorisága életkoronként változik. hosszas frusztráció. 32 . látássérültek. Az életkortól függően fejlődése is változó. az akadályok kerülését a velük való szembeszállás helyett.

tanítónak van jelentős szerepe. hogy a viselkedészavarok más és más formát öltenek a hallássérülteknél. • A számolás zavarai: a diszkalkulia. akkor sokkal súlyosabb és sokkal nehezebb kiküszöbölni azt. akiknek az intelligenciája átlagos vagy magasabb. Az iskolafóbia nagymértékben befolyásolja a gyermek személyiségének alakulását és viselkedését. és ez által rehabilitálja az egyént. az intellektuális feladatok növekedésével és a tanuló egyre inkább az osztálytársai szintje alatt fog teljesíteni. • Az olvasás zavarai: a diszlexia. hogy a zavar ne váljon krónikussá. V. a kreativitás nélküli intelligencia és az intellektuális tevékenységeikből hiányzó eredetiség eredménye. A tanulási nehézség fogalma viszonylag új keletű 1962–ben Samuel Kirk használta először a . életkorához kell igazítanunk és mindig következetes pedagógiai lépéseket jelent. A társadalom általában túl késön avatkozik be ahhoz.. A viselkedés és magatartás .nehezen állnak át egyik tevékenységről a másikra és idővel. A másodlagos teljesítményzavarok Ebbe a csoportba a gyengébb teljesítmény valamilyen pszichés zavara tartozik. ugyanakkor szerepet kap ebben az érzelmi és motivációs tényezők hiánya és a csökkent tanulási képesség. Mindkét esetben a család mellett az óvónőnek.az ismételt kudarcélmények. hogy ezt a viselkedészavart megszüntesse. Az inadaptáció nemcsak iskolai lehet. pszichés inadaptáltak (beleértve az értelmi fogyatékosokat is) 2) fizikai inadaptáltak (beleértve az érzékszervi fogyatékosokat is) 3) szociális inadaptáltak (beleértve a pszichopatákat. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK A tanulási kudarcok általában valamilyen speciális tanulási nehézség következtében lépnek fel.4. fáradékonyságot és fejfájást okoz. akkor ezek fokozódnak a felsőbb osztályokba lépéssel. bűnözőket és pszichotikusokat is). csökkentik a tanulási iránti érdeklődésüket és akár iskolakerüléshez is vezethetnek). melyek a feszültségek és konfliktusok forrásai.learning disability” (tanulási képtelenség) kifejezést. 2. A szorongás idővel domináns jellemvonássá válik. Ezek a tényezők meghatározzák az iskolai sikertelenség azon formáját. . túlfűtött érzelmi reakciókat és érzelmi labilitást. a teljes személyiségre rányomják bélyegüket. Amennyiben a magatartászavar már megnyilvánul. C. Amikor a viselkedészavar valamilyen más fogyatékossághoz társul vagy valamilyen más fogyatékosság áll a hátterében.. Ez az oka annak. látássérülteknél. . Ebbe a csoportba az alapvető és legfontosabb megtanulnivalók zavarai tartoznak: • Az írás zavarai: a diszgráfia. nvugtalanságot és pánikot kelt. mozgássérülteknél és különösen az értelmi fogyatékosoknál.pszichésen és motorosan izgatottak vagy épp ellenkezőleg apatikusak. Az elsődleges teljesítményzavarok Ezek közé tartozik a konkrét képesség zavara következményeképpen kialakuló tanulási nehézség. Ha gyermekkorban hangsúlyosak az iskolai alkalmazkodási zavarok. mivel elősegítik a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését. akkor a lehető leghamarabb be kell avatkoznunk. Olyan nevelési módszereket alkalmazhatunk. 6. melyek rehabilitációs-korrektív jellegűek. Ezzel egyidejűleg a gyermeket be kell vonnunk olyan tevékenységekbe. hanem a tevékenység és az emberi kapcsolatok bármely területén megjelenhet. ezáltal fejlesztjük a gyermekek érzékenységét.  A tanulási nehézséget két csoportba osztjuk: 1. amely nem képességbeni tényező zavarának az eredménye: 33 . melyek a verbális zavaraikhoz kötődő kudarcok. a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja A viselkedészavarok megelőzésében használt gyógypedagógiai beavatkozás módozatai a korai életkorokban nagyon fontosak. A legtöbbször a határintelligenciájú tanulóknál mutatkoznak ilyen zavarok.zavarok prevenciója. melyet szorongás vált ki. melyekben kibontakozhat. • A nyelv ismeretének zavarai: a diszgrammatizmusok. és ekként a viselkedészavar stabilizálódik. kifejezheti önmagát. Ha ezeket a zavarokat nem küszöböljük ki idejekorán. A nevelési folyamat szakaszait a személy egyéni pszichológiai sajátosságaihoz. a tanulással és a közösséggel szembeni magatartását. és a későbbiekben sok kellemetlenségtől megkímélik.  A speciális tanulási nehézség meghatározó jellemzői: • Váratlan és meghatározhatatlan állapot. a megkésett beszédfejlődés és az akadályozott beszédfejlődés. Az első szakaszban kialakítjuk a közösségben a megfelelő légkört. • Olyan gyerekeknél fordul elő. Gonnet (1968) kutatásai három inadaptált gyermekcsoportot különít el: 1) lelki. főleg az érzelmi-motivációs tényezők fontosságát emeljük ki. annak érdekében. • A tanulás egy vagy több területén jelentős lemaradást mutatnak.

megmásítja ezeket. • Akiknek teljesítménye jelentős mértékben elmarad az átlagtól. a családi és az egyéni konfliktusok következményei. lehetetlenné válik az írott nyelv elsajátítása.  Másodlagos tünetek • A diszlexiás gyermek mindig diszgráfiás is. Az írás olvasás zavarainak sokkal súlyosabb formái. • Az elolvasott szavakat torzítja. nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és az olvasott szöveg értelmezésére is. Mivel átlagos vagy jó intelligencia szint mellett A diszlexia tünetei (a diszlexiás gyermek jellemzői):  Elsődleges tünetek: • Viszonylag pontosan képes lemásolni a szöveget. Az iskolai teljesítményzavarok formái 3. torzítja. • Gyakoriak a megkésett beszédfejlődés és a nyelvtani hibák (agrammatizmusok) . • Nehezen olvas hosszú szavakat. 34 . • Hallási (auditív). amikor a gyermekek a betűk ismeretében már szavakat és mondatokat olvasnak. A DISZLEXIA A tanulási nehézségek legismertebb és legtöbbet tanulmányozott formája a specifikus olvasási nehézség. • A betűk sorrendjét illetve az olvasás irányát felcseréli. elégtelensége vagy hiánya. előfordul.  A tanulási nehézség fogalmát csak olyan gyerekek esetében használjuk: • Akiknek komoly tanulási nehézségeik vannak. • Szegényes az aktív szókincse. az írás és a helyesírás elsajátításában mutatkozó nehézség. • Az érzelmi élet zavarai. hanem súlyos fogyatékosságok vagy pszichiátriai betegségek kísérőjelenségei. • A tanulási motiváció hiánya. nem olvas szívesen. részképesség kiesésnek szoktuk nevezni szaknyelven.  A diszlexia meghatározása A diszlexia az olvasás. • A szervező kézség problémái. • Szótalálási. 3. • Az egyes betűket helyesen olvassa. inkább új szót alkot helyettesítésükre. • Nehezen tanulja meg még a gyakran előforduló szavak szóképei is. • Az egyensúly érzék zavara és a bizonytalan testséma. hogy átkölti őket. nem olvas saját kedvtelésére. • A társadalmi alkalmazkodó képesség zavarai.• A kitartás az akaraterő hiánya. Ezt az állapotot nevezik diszlexiának. • A figyelemzavarok. de a gyermek még sokáig akadozva olvas. • A betűket téveszti. mely az írás olvasás elsajátításának képtelensége. Ezek azonban nem jelennek meg normál intelligenciával rendelkező személyeknél. Legvégül már csak az olvasás monotonsága marad vissza és a hangos olvasás kerülése. • A környezeti tényezők káros hatásai. • Szövegértelmezési zavarok jellemeznek. • A fogalmakat gyakran körülírja. A fejlődés során ezek a hibák lassan javulnak. csak egyes területeken megnyilvánuló fejlődésbeli elmaradások okozzák. amelyet: • Hangtani (fonológiai). • Az olvasott szavak értelmezésében nehézségekbe ütközik. A diszlexiát magyar szaknyelven olvasás gyengeségnek és helyesírás gyengeségnek nevezik. • Verbális emlékezete gyenge: új szavakat. • A hang és a betű közötti társítás bizonytalan. • Betűket és szótagokat hagy ki vagy told be.  A diszlexia megjelenésének ideje Általában akkor jelenik meg. szövegeket nehezen jegyez meg. • Látási (vizuális). a fogalom konkrét megnevezése helyett.  A diszlexia okai A diszlexia oka valamilyen konkrét képesség fogyatékossága.1. az alexia és agráfia.

ebben az esetben elsősorban tanulási problémáról van szó  A diszlexia kijavítása A diszlexia javítása annál sikeresebb.).az etiológiai tényezőktől. a második-negyedik osztályban gyakran eljut odáig. a mentális kortól. minél hamarabb kezdik el: • Az első osztályban felismert diszlexiák 82%-a kijavítható. az egymásutániság nehézségei. között. • A diszgráfiás gyerekek nehezen tanulják meg a nyelvtani szabályokat. • A nagy-és a finommozgások koordinációjának zavara. agresszivitás. • Az írás grafikai kivitelezésének nehézségei és hibái. • A negyedik osztályban 42%. próbáld az írás dőltségét egyensúlyban tartani. nem folyamatos a vonalvezetése. • A harmadikban a kijavítás esélye már csak 46%-os. valójában csak végleg kétségbe van esve. • Az alak-és formafelismerés zavara. egyenetlen és olvashatatlan az írása. Így a gyermek számára érthető és teljesíthető feladattá válhat az írásának javítása. Egyes gyerekeknek az olvasás megy nehezebben. mivel a számítógép nemcsak figyelmezteti a hibáira. a kitartás hiánya.3. helytelen a ceruzafogása. számos tényezőtől függnek: . hogy sok időt töltsön helyesírási gyakorlattal. • A soralkotás.2. • Gyakoriak az egybeírási és különírási hibák. Ez arra ösztönzi a gyereket. ezért azonnal szakemberhez (logopédushoz) kell küldeni. A DISZGRÁFIA Az olvasási nehézségekkel gyakran együtt jár a helyesírási szabályok elsajátításának nehézsége: a diszgráfia. Növeld a sortávolságot.). • A fejlődési diszlexia. mert ebben örömét leli. amelynek oka egy ismert agyi sérülés. A DISZLEXIÁVAL TÁRSULÓ DISZGRÁFIA Jellemezői nagyon változatosak lehetnek. • Fáradékonyság. amiket az írásában ki kell javítania (pl. Ezekhez még hangsúlyozottan hozzájárulnak a következők: • A legtöbb gyereknek rossz a kézügyessége. 35 . hanem egyúttal jutalmazza is azonnal a kijavításokat. • A gyenge ritmus. Az ilyen gyerek lustának és makacsnak tűnik a tanító számára.  Az írászavarok tünetei Nagyjából azonosak az olvasási nehézségek esetében felsorolt tünetekkel. .hang.  A diszgráfia konkrét megjelenési formái • A betűírás elsajátításának meglassúbbodott tempója. • Gyengék az idegen nyelv megtanulásában. • A szó. • Komoly nehézségei vannak a hosszú és a rövid magánhangzók és mássalhangzók érzékeltetésében és jelölésében. • Az ötödik osztályon felül felismerteknek pedig nem több mint 10-15 %-a javítható ki. • A mondat írásjeleinek elhagyása vagy helytelen alkalmazása. helytelenül írnak és fogalmaznak. • Jó módszer a gyermek helyesírásának fejlesztésére a számítógép helyesírási programjainak a felhasználása. a dekoncentráltság. • A látási és a hallási figyelem zavarai.betű.az életkortól.az írás-olvasást meghatározó alapképességek fejlettségi szintjétől. fölött. a térbeli viszonyok helyes felismerésének nehézsége (alatt. mellett stb. stb. hanem azokra a konkrét feladatokra.  A diszlexia típusai Az olvasási nehézségek eltérő jellege következtében megkülönböztethető: • A szerzett diszlexia. idegrendszeri probléma.• A térirányok (jobb-bal) tévesztése. 3. • Sok hibát ejt. Mivel az írásfeladatok elvégzése a gyermek számára kilátástalannak tűnik. . a téri tájékozódás zavara. és így értelmetlenné válik a szöveg. másoknak az írás. 3. • Fegyelmezetlenség.összetételének gyenge analízise. amelynek esetében neurológiai elváltozásnak nincs nyoma. hogy írás órán csak piszmog és semmit sem dolgozik a füzetébe. • A mondat szóösszetételének hibás analízise és színtézise. ingerlékenység.  A diszgráfia javítása • A tanítónak nem a csúnya és helytelen írásra kell felhívnia a gyerek figyelmét.

mint azok. Súlyos forma. • Szám és szövegemlékezet gyengesége. • Öröklött állapotok. 6. speciális számolási képesség diszfunkciója a családon belül. • Grafo-motorikus problémák: a kézügyesség zavarai. • Magatartás zavarok. 5. hogy a személy képtelen a lapon követni a sorokat. • Az érzékelés. síkban. de vannak egyéni jellemzői is. Írásban a lap közepe fele irányul vagy a lap alja felé. Ez a forma az írásban sokkal nyilvánvalóbb és súlyosabb. Azok. • A számok sorrendiségének hibái. Ilyenkor az írott-olvasott szöveg megértésének nehézségei is nagyon súlyosak. a betűket. • Gyermekkori fejlődészavarok. A legfontosabb alcsoportok a következők: 1. Olvasáskor ugyanúgy silabizál. Tiszta vagy egymás utáni diszlexiával társuló diszgráfia esetében a leírt jelenségek mindegyike megjelenik. idegrendszeri vagy ingerületvezetési zavarok. ha okozója hallás vagy látássérülés. a sorok közé. az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. A kimondott vagy speciális diszlexiával társuló diszgráfia. melyeknek nagyon fontos szerepe van a kiejtésben. tehát specifikus struktúra és tünettana van attól függően. átugrik a következő sorokra. fejlődési jobb agyfélteke szindróma. a számkép felismerésének.agráfia) és általában más zavarok afázia.  A diszkalkulia okai • Specifikus agyi. • Környezeti hatások. nem képes elhelyezni az irományt a lapon. átlós írás olvasásként jelentkezik. Az ilyen esetekben diszortográfia jelentkezik. egyeletlen.következménye vagy azokkal társuló jelenség. annak ellenére. Általában nehezen érti meg a grafikus szimbolumokat. Motoros diszlexiával társuló diszgráfia gyakori (de nem kötelező) a pszichomotoros zavarok és a mozgássérülteknél. még akkor is. ami következtében a gyerekek fejszámolási képességei rohamosan romlottak. 4. A téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfia ferde. értelmi fogyatékosság . Ebben az esetben a diszlexiával társuló diszgráfia szinte minden tünete jelen van. szavakat. következtetés levonásának alacsony szintje. az írás összképe feszültségről tanúskodik. hogy a zavarnak melyik típusáról van szó. • Relációs szókincs fejletlensége. temperamentumtípus) stb. hang helyett valami egyebet írnak. • A figyelem zavarai: hiperaktivitás vagy az ellentéte. analógia. emocionális.. tartós eredményeket elérni.a személyiségjegyektől (pl. fogalmak kialakulatlansága. ha vonalas lapra ír. írásban pedig. Ugyanakkor a szavak és mondatok szétesnek.4. beszéd képtelenség. hogy megfelelő erőfeszítést tesznek ennek érdekében. szavak és mondatok írása. ügyetlen. egyeztetésének és grafikus ábrázolásának nehézsége. aránytalan.észlelés folyamatának sérülése. • Laterális dominancia: az uralkodó agyfélteke problémája. 3. 3. rendezetlen. melyet struktúrálisnak is neveznek. amelyek közül a legfontosabb a zsebszámológép használata. A DISZKALKULIA A diszkalkulia speciális számolási zavar. olvasás közben egyik sorról átugorhat a másikra. A diszlexiával társuló diszgráfiának. mint tünet. a sorokban. a szimbólumok felismerésének zavarai. akiknél ez a zavar fennáll a hallott szó. • Gondolkodási műveletek: lényeg kiemelés. Egyes esetekben a személy nem képes a sort végigolvasni. Ez a jelenség még súlyosabbá válik. kihagy helyet. és kiterjed az írás olvasás során a grafémákra és a betűkre. 36 .pszichés zavarok. nagyothallás. amelyek a számolás nehézségeihez vezetnek. Lineáris diszlexiával társuló diszgráfia sok tekintetben hasonlít a téri téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfiához. Nyilvánvaló tény. akik ebbe a csoportba tartoznak nem találják meg a természetes kapcsolatot a szimbólumok és a grafémák között. Napjainkban kezdtek foglalkozni intenzívebben a számolási és számfeldolgozási nehézségekkel. amelyek a diszkalkulia kategóriájába tartóznak.  Másodlagos tünetek • Saját testen. 2. nem illeszkedik a lap vonalazásába. a hallott hang és a leírt betű között. Azokra a személyekre jellemző. • Beszédfejlődési elmaradottság. halmazok egyeztetésének nehézsége. melyek következtében sérül a beszéd mozgások vizuális vagy auditív percepciója. térben. akik nem képesek az írás olvasás képességének kialakításában előrehaladni. hogy azok. A fejlődési diszlexiával társuló diszgráfia. • Olvasás és írás zavar. az írás és olvasás zavara egyre nyilvánvalóbbá válik. Ez utóbbi abban jelentkezik. a leírt kifejezéseket. zavart szenved a grafémák. akik az olvasás elsajátításának kezdeti szakaszában vannak. Számos meghatározó nehézség jelenik meg a tollbamondás és fogalmazás során. • A számnevet szimbolizáló alakzatok azonosításának. a szavak és mondatok írása egyre elmosódottabb. főleg írásban. időben való tájékozódás zavarai. A diszkalkulia tünetei  Elsődleges tünetek • A számjegy. olvashatatlan. Jellemzője az írás és olvasás elsajátításának képtelensége. szabály megfogalmazása. míg másoláskor a grafémákat legtöbbször helyesen írja le. az olvasott vagy írott szöveget. mely sokban hasonlít a teljes olvasás és írás-képtelenséghez (alexia .

míg a szorongásnak nincs. hogy átmeneti jellegűek. A félelmek és a szorongások megoldásában döntő jelentősége van a valódi ok megtalálásának. vagyis a félelem intellektuálisan nem hozzáférhető. amely 37 . Félelem és szorongás  A félelem a gyermekkornak általános problémája: • Aligha van gyerek. amelyeknek nincs reális alapja: az ágy alatt szörnyek vannak. Nyilvánvalóan beavatkozást igényelnek a félelmek. Átlagos esetekben azonban a felnőttek támogatásával a gyerekek előbb-utóbb leküzdik a hasonló félelmeiket. szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe. • Nem lehet megmagyarázni. az élethelyzetek megváltozásával. • Hosszú ideig fennáll. megmagyarázhatatlan szorongást okoznak. ha a gyermek bizalma megrendül szülei iránt: gyakran az ártatlannak tűnő becsapások is irracionális félelmeket keltenek. ha nem is fóbiás jellegű félelmeket. • A megfelelő képességek fejlesztése. ha előfordult. hogy irracionális. Ez is kísérőjelensége lehet a nem „kóros” félelmeknek is: komoly orvosi beavatkozás után a gyerekek többsége fél az orvostól. amikor fájdalmas orvosi beavatkozást kell elviselnie. készségek kialakítása és begyakorlása. ám a gyerek fokozatosan képes felülkerekedni rajta. aligha van olyan gyerek.  A félelem és szorongás az alábbi helyzetekben tekinthető kórosnak: • Jelentősen túllép a szituáció jelentőségének határain. A határ azonban korántsem mindig éles. a falon lógó kép megelevenedik. hogy egyszer megugatták. Fóbiák • A fóbiák abban különböznek a félelemtől. az életkori értelmi fejlődéssel párhuzamosan szinte észrevétlenül megszűnnek. A gyermekkori félelmek és szorongások sajátosságai közé tartozik. a sajátos gyermeki világképet jellemző gondolkodással. • Gyakran láthatóan nem tudja akaratlagosan befolyásolni. Az ettől eltérő „felnőttes” félelmek azok. amikor látszólag egy külső tárgytól fél • Az irracionális félelmek voltaképpen a tárgytalan szorongással egyenlők. • A jártasságok. Aggodalomra tehát akkor van elsősorban ok. a rendelőtől. amelyek a matematika megtanulásához nélkülözhetetlenek. • Azon belső feltételek megteremtése a gyermekben. A pedagógusnak szoros kapcsolatot kell tartania a diszkalkulia-terápiát folytató logopédussal vagy a fejlesztő pedagógussal. Személyes sérelemtől vagy személyes veszteségtől való félelem. 2. Félelem a természetes és természetfeletti veszélyektől. például kórosan fél az óvodában vagy az iskolában. melyet a szülőkkel szembeni agressziók váltanak ki. E kategóriába tartoznak azok a félelmek. szimbólum és jelrendszer. tevékenységében. Lelki stressztől való félelem. Bár ezekben a helyzetekben a gyerekek valamilyen más. aki ne tiltakozna. csökkeni hosszú idő után sem. • Az elvonatkoztatásra alkalmas eszközrendszer kidolgozása.  A félelmek és szorongások tárgyuk szerint három fő csoportba oszthatók: 1. • A gyermek gyakran elsősorban szorong. • Egyes adatok szerint a gyerekek 50%-a él át jelentős. hogy a félelemnek van külső tárgya. A valóságban azonban a legtöbb félelem esetén átmenetileg kialakul ilyen helyzet. a megnyugtatás és beszélgetés előbb-utóbb eléri célját. vagy a gyereket lebeszélni róla. • Még 6-12 éves kor között is a gyerekeknek mintegy a fele számol be ilyenről. Például: minden gyerek fél valamennyire a víztől. mielőtt megtanulna úszni. félelmetesnek látott helyzeteket. a felnőtt világba vetett bizalom megerősítésének vagy helyreállításának. • Félelmek és szorongások keletkezhetnek a gyermek bűntudatából is. amelyek aggodalomra adhatnak okot. • Félelmet és szorongást kelt. B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. hosszú ideig is retteghet a kutyáktól.  A szorongás abban különbözik a félelemtől. a szülőkbe. akit az első években ne zavart volna a félelem. és ezek aktív használata. 3. valós okból keletkezett félelmüket és szorongásukat vetítik ki. ha a félelem nem látszik. • A matematikai fogalom. • A gyerek mindenáron igyekszik elkerülni bizonyos. ha komolyan zavarják a gyereket mindennapi életében. 2. • 2-6 éves korban szinte minden gyereknél tapasztalható valamilyen félelem. • A serdülőkor előtt a félelmek csökkenni kezdenek. • Nincs összefüggésben az életkorral vagy az adott időszakkal. A diszkalkulia javítása A speciális diszkalkulia javításának célja: • A matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése. A kisgyermekkori félelmek és szorongások jellegzetesek: a laikusok számára is összefüggnek a „mágikus gondolkodást”. • Inadaptív.

a társas helyzetekben nem tud eligazodni. Vikár György (1980) a szorongás és félelem súlyos esetei kapcsán szorongásos neurózisról beszél. de ha erőszakkal megakadályozzák őket végzésükben. • A csecsemőkorban jelentkező autizmus a fejlődés egyik legsúlyosabb zavara. hogy kényszeres cselekvéseik értelmetlenek. általában csak megismétlik a hozzájuk intézett szavakat.• • • • nagymértékű. és a következőkben nyilvánulnak meg: a gondolattársítás zavara. A fóbiás félelmek generalizálódhatnak. mint a másodlagos pszichogén zavar megnevezését. elkerülő válaszokhoz vezetnek. közé sorolja Vikár az érzelmi okokból történő lélegzet-kimaradást. és nem függnek össze az életkori sajátosságokkal. melyet a meghatározó elsődleges zavarok csoportjához viszonyított. az autizmus fogalma jól körülhatárolttá és meghatározottá vált. Más esetekben az iskolával vagy a teljesítménnyel kapcsolatos súlyos szorongás. Később. és általános visszahúzódást idézhetnek elő. mint a ridegség. erős izgatottsági állapot mely depresszióval váltakozik. és ellenáll a befolyásolásnak. Ugyanakkor az iskolafóbiát nehéz megkülönböztetni az iskola elkerülésére irányuló stratégiáktól. a neuro-vegetatív szabályozás zavara. érzelmi elutasítás van mögötte. • A kényszerneurózisról szóló felnőttkori beszámolók szerint 100 kényszerneurotikus felnőttből 46-nál már gyerekkorban jelentkeztek az első tünetek: a rendrakási. Minden bizonnyal neurotikus eredetűek közé sorolandók azonban a hisztériás és kényszeres tünetek. Vikár szerint a túlságos óvás és kényeztetés éppen úgy hajlamosít a hisztériára – a gyerek jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít saját tüneteinek -. A hisztériás reakciók. • A valódi autisták: o Beszélni gyakran egyáltalán nem tanulnak meg. • Az autisztikus jellegű tünetek és zavarok elég gyakran fordunak elő. tisztasági stb. Előfordulását tekintve az adatok nem egyértelműek: egyes szerzők szerint a pszichés zavarok 1-8%-át okozza az iskolafóbia. és akadályozza a gyereket a normális életvitelében.  A kényszerneurózis a gyermekkori neurózisok másik jellegzetes esete. kényszeresség első jelei. • • • 3. Gyermekkori neurózisok A pszichés zavarok egy részénél azonban nem igazolható teljes mértékben a neurotikus eredet. Nem vesznek fel szemkontaktust szüleikkel. • Teljesen normálisnak tekinthető. a motoros nyugtalanság különféle fajtáit és a gyermekkori fóbiákat. • Az autista gyermekek általában születésüktől fogva nem lépnek kapcsolatba. mint a valódi autizmus. Gyerekeknél a fóbia viszonylag ritka. E szorongásos neurózisok közé sorolja az éjszakai felriadást. ahol az üzlet van. Bizonyos enyhe fokú kényszeresség később is megmaradhat: jelenléte nem utal feltétlenül betegségre. akinek tömegfóbiája van. elkékül.  Hisztériás reakciók gyermekkorban is léteznek. mint például a memória. zavarja az alkalmazkodást. amelyeket felnőtteknél hisztériásnak minősítenénk. 4. vagy ha igen. Ez utóbbiak megtalálhatóak az autizmusban is. Gyermekeknél normálisak azok a reakciók. besorolható lett a többi fogyatékosság-csoport közé. egy idő után például tiltakozik. A leggyakoribbnak talán az ún. A fóbiák akaratlagosan alig kontrollálhatók. nem kommunikálnak környezetük tagjaival. Az a gyerek. a legtöbbször a családi élet és a szülőkkel való kapcsolat zavara. hogy az érintettekben milyen viselkedési módokat és pszichés funkciókat eredményez és ezek. bár felismerésük gyakran nehéz. Ez a reakció elsősorban 2-3 éven aluli gyerekeknél szokott előfordulni. akkor szorongás fogja el őket. A kényszerneurotikusok értelmileg belátják. hogy a szülővel vásárolni menjen. a valódi autizmus azonban meglehetősen ritka – 10000 gyerek közül 5-7 esetben fordul elő. Ismertetett esetében az iskolafóbia kapcsán a gyermek voltaképpen anyja elvesztésének félelmét helyezte át az iskolára. Ilyenkor a gyerek lélegzete fennakad. hogyan változnak az életkorral. például az iskolafóbiát. Azonban még mindig vitatott. amikor a gyerek képtelen a helyzetek pontos felismerésére. Autizmus • Az autizmus kifejezést a század elején B Bleuler használta először. később pedig már abba az utcába sem hajlandó menni. iskolafóbia tekinthető. és differenciáló képessége csökken. teste tónustalanná válik. ahol a testi tünetek figyelemfelhívó jellegűek. fóbia más problémák kivetülése. ezek azonban lényegesen könnyebben befolyásolhatók. • Néha azonban a szertartásosság nagyon intenzívvé válik. érdektelennek bizonyulnak környezetük iránt. Vikár szerint a szorongásos neurózis gyakran fordul elő az értelmi fogyatékosság enyhe eseteiben. amikor a 2-3 éves gyerekek ragaszkodni igyekeznek az esti lefekvéshez kapcsolódó szertartásos rendszerhez. melyhez hallucinációk is társulhatnak. hogy a megoldásuk jó-e. a gondolatmenet megtörése. o Az esetek többségében nagy riadalommal reagálnak a környezet legapróbb változására is o Egyes területeken kiemelkedő képességeket mutathatnak. Így a jó tanulók általában többször is igyekeznek ellenőrizni. stb. 38 . beszédzavarok és sztereotípiák.

mint a realitástól való elszakadást. Organikus elméletek Ezeknek értelmében az autizmus organikus zavarok. hogy genetikus tényezők és perinatális biológiai körülmények játszanak szerepet az autizmus kialakulásában. • Az autizmus meglehetősen nehezen befolyásolható kórkép. A tüneteket a következőképpen lehet ezeket csoportosítani: a). . ha a szó végét vagy a mondat végét ismétli meg.a késleltetett echolália. melyet a belső élet eluralkodása kísér. szótagokat képesek megismételni. Fiúknál sokkal gyakoribb.Fokozott mechanikus emlékezet. önmaga. mint például: . hiányzik a hanglejtés. hogy nevükre késleltetve reagálnak.Bizonyos mozgások eltúlzása és hosszas ismételgetése. mint a vakságé. .Ölbevételkor csecsemőkorában sem képes megfelelő testhelyzetet felvenni. • Az autizmus gyakorisága A szakirodalom szerint az autizmus előfordulási gyakorisága megegyezik a süketségével és magasabb. A beszédet a normalitáshoz képest nagyon meg késve sajátítják el. . melyek az autizmus lehetséges magyarázatát keresik: 1. bizarr benyomást hagynak.Paradox reakciók bizonyos ingerekre (fény. • Etimológiai szempontból az autizmus kifejezés az autos szóból származik. . gyakran előfordul az is. Pszichológiai elméletek Az autizmust úgy értelmezik.Képtelen elvont fogalmak használatára. A beszéd takarékos. . . . . körülbelül 3:1 az aránya lányokhoz viszonyítva. Amikor megtanul egy mondatot.Viselkedés . Az autista belső világába menekül.o Míg más területeken súlyos fogyatékosságokkal rendelkeznek. o Kommunikációképtelenségük miatt a normális fejlődésben általában elmaradnak.A játéktevékenységből hiányoznak a képzeleti elemek.elméletek Ezeknek értelmében a gyermekkori autizmus egész sor tanult viselkedésmód következtében alakul ki. Az autisták nem válaszolnak a verbális utasításokra.Rituális tevékenységek megjelenése és fejlődése. kötődés.). 3. akkor vég nélkül • 39 . A gyermek egyáltalán nem érdeklődik a beszéd iránt.Verbális és nonverbális kommunikációs zavar. Az autizmus meghatározása • Bleuer úgy határozza meg az autizmust. szubjektivitás jellemzi és elszakad a valóságtól. .Fizikai és intellektuális fejlettsége látszólag normális. 5 éves korukban például hangokat. és majdnem mindig fennmaradnak a kiejtési zavarok. 2.hidrocephália. • Etiológiai szempontból három különálló elméletcsoportot született. ellenségesnek. Folstein és Rutter ikerkutatások tapasztalatai alapján arra a megállapításra jutottak. melyek véletlenszerű jutalmazás és büntetés által megerősítettek. .Jelentéktelen tárgyak iránti megmagyarázhatatlan ragaszkodás. • Az autizmus jellemzői: .agyi rendellenességek.A reális veszély fel mérésének képtelensége. epilepszia stb.Fokozott félelem és érzelmek.fertőző gyulladásos betegségek. . Kommunikációs és nyelvi zavarok Nagyon hangsúlyosak és a korai életkoroktól megnyilvánulnak. . mint pszichológiai visszavonulást mindattól. biokémiai elváltozások vagy az agyi struktúrák elégtelen fejlődésének a következménye. . . . a szókincs szegényes. büntetőnek észlel. Ezekkel párhuzamosan egyéb okok is léteznek.Sztereotíp és repetitív elemek jelenléte. zaj. Elfogadott tény az autizmusról az is. .A környezet megváltoztatásakor bizarr reakciók jelentkeznek.a terhesség vagy a szülés alatti traumák.örökletes okok. amit a személy hidegnek. olyankor. fájdalom stb. Az echolália jelensége nyilvánvaló és visszhangszerű is lehet. Gondolkodásából hiányzik a kritika.). csak különleges módszerekkel képezhetők. mely azt jelenti: saját én.Izoláció és önmagába fordulás. amit Kanner állapított meg. gyakoriak a hang hibák. de a szakemberek és a környezet együttes erőfeszítései eredményeket érhetnek el. A megfogalmazott mondatok lehetnek különösek. nem akarja azt megtanulni. .Képtelen verbálisan kommunikálni. hogy a személy visszahúzódik önmagába és elégedett magával. . A nonverbális kommunikáció is zavart. . .

Az autizmus terápiája. mely azáltal is súlyosbodik. Ugyanebbe a koordinátarendszerbe helyezhető el az öningerlő viselkedés: . Leginkább izoláltak és önmagukba zárkóznak. mások köznapi veszélytelen dolgok iránt patológiás félelmet érez). melyeket alkalmazni lehet. Jobb eredményt a pszichés fejlesztés terén. érdektelen és semmiféle hajlandóságot nem mutat a környező világ megismerésére. hogy agresszívvé válnak. melyekkel fejleszteni lehet a tevékenység iránti motivációt. autisták rehabilitációja Figyelembe véve. de az érzelmi motivációs rendszer sérül leginkább.zavarok Ezek a leglátványosabba. hogy az autizmus nagyon összetett zavar . megtanulhatnak akár hangszeren is játszani. hogy az autista képtelen számolni. Az autisták képtelenek az egyes szám első személy használatára (az én személyes névmás). nehezen tanulja meg a betűket és könnyedén a számokat. Ebből is következik. miközben lehet. zene. és nagyon nehéz azonnali eredményt elérni. Az autista teljesen közömbös a szociális kapcsolatok iránt. körömmel kapar valami kemény tárgyat). főleg az adaptív viselkedésmódok kialakításában lehet elérni. Egyéb különlegességeik: nagyon kevés alvásigényük. hogy képes szorozni.így különböző fóbiák alakulhatnak ki az autistáknál.auditív (csettintés a nyelvvel vagy egy hang vég nélküli ismételgetése). mintha csigán lenne. Az autista játéka is bizonyítja pszichés fejlődésének megkésettségét. hogy az autizmus gyakran társul súlyos értelmi fogyatékossággal. . hogy a játéknak szimbolikus értelme lenne vagy a nélkül. Egyesek megélhetik a frusztrációt. meg lehet teremteni az ingerlés és gátlás közti egyensúlyt és a viselkedést a környezethez lehet igazítani stb. A kapcsolati és a perceptuális zavarok Nagyon változatosak és már születéstől kezdve felfedezhetők. e). jól tűrik a hideget és a fájdalmat. a fülcimpa dörzsölése kézzel). A rehabilitáció alapja a relaxáció. zavart a személy viselkedése . . tulajdonságok és folyamatok zavarai Ezek a rendellenességek bármely területen megjelenhetnek. Az is előfordul. máskor pedig nagyon erős zajra sem reagálnak (perceptuális és kapcsolati bizarrság). mert megzavarta őket egy gumi leesése. melyeket különböző helyzetekben hallott. de kognitív viselkedésmódjuk lehet sztereotip.a beavatkozások hatékonysága korlátozott. d).a karok forgatása. tánc. hogy nem érdeklődik az új információk iránt. ok nélküli hangulatingadozás is megfigyelhető náluk. Egyeseknek tetszik a zene. mind pedig komplexitásukat tekintve. azt a benyomást kelthetik. így az autisták képesek felidézni verbális kifejezéseket. néha valódi kecses mozgás. c). b). hogy a közeli személy iránti pozitív attitűd hosszasan fennmaradna. Mások a tárgyak alkotóelemeit képtelenek érzékelni. verseket. A téri orientációjuk megfelelő. hogy a tevékenység végcélját meghatározná. de a logikus emlékezet rovására fejlődik. sztereotip. az idő nagy részében nyugtalan.k mind kiterjedésüket. Egyeseknek valódi gyönyörűséget okoz a taktilitás. akárcsak az értelmi fogyatékosságokban. mivel soha nem néznek a körülöttük lévő emberek szemébe. Érzelmeire az éretlenség jellemző. kézimunka. felismer dallamokat. Az autisták cselekedetei és viselkedésmódja bizarr. a támogatás és a viselkedés-terápiák. Nem alakítanak ki érzelmi kapcsolatokat. Az első esetben az autista személy minden ok nélkül erősen kötődhet bizonyos jelentéktelen tárgyakhoz. Egyes autistákat elbűvölhetnek bizonyos ingerek. Viselkedés és tevékenység . A pszichés funkciók. érzik a ritmust. míg másokból negatív reakciókat vált ki a tárgyak megérintése. vagy szisztematikusan összetöri magát (ököllel vagy egy tárggyal üti magát. anélkül. Ez lehet a csecsemőéhez hasonló. A környezetében levő személyek személyes példája jó alkalom arra. kiáltozik. például a tárgyak ujjakkal való manipulálása. Ezek közül is feltűnő az önbántalmazó viselkedés.egyhelyben forgás szédülés nélkül. Egyéb sztereotip cselevések: . egyes esetekben lehet felfokozott is. csak esetleg nagyon ritkán és a nélkül. a tárgyak tapogatása. rajz. Mindezen jellemzők azonban negatívan hatnak a személyiség és általános pszichológiai fejlődésre. Habár az autisták képtelenek hazudni. nem akarja azokat elsajátítani. hogy utánozza őket és így megtanulja a normális magatartást. amikor az autista személy a kimerülésig ismétel egy-egy cselekvést. vagy hosszasan manipulálhat egyetlen tárgyat.gyakorlatilag a pszichológiai skála minden eleme érintett.ismételgeti azt. Az autista gyermek sokat sír. alacsony szintjét. például a fény vagy egy csillogó tárgy. Természetesen vannak más rehabilitációs módozatok is. . ezen a területen teljesen világos a sérülés. 40 . gátolt. szorongást és a túlingerelhetőséget. vagy épp ellenkezőleg. vagy a fejét veri a falba). Egyes viselkedések megtanulásában a leghatékonyabbnak a gyakorlás és a tanulási helyzet állandó ismétlése tűnik az autisták rehabilitációjában.kinesztetikus (előre-hátra himbálózás. ki lehet alakítani az önszabályozás képességét. hogy valamit titkolnak. Ilyenek a munka.lábujjhegyen járás. A tanulás és a fejlődés szaggatottsága Abból adódik. ahol évekkel azelőtt járt. olyan helyeket. -vizuális (csillogó tárgy forgatása a szem előtt vagy az ujjak játékának figyelése). nem érdekli a körülötte lévők érzelmi világa (egyesek különlegesen erősen kötődnek jelentőség nélküli tárgyakhoz.taktilis (kézfejjel üti a könyökét. Mechanikus memóriájuk viszonylag jó. .

 Ez utóbbiak és a velük járó. amikor az autista odafigyel arra és várjuk a választ. Használjuk a megerősítést. dicséret.  Ugyancsak fontos. túlmozgásosság a szülőket fokozott kontrollra készteti. nehogy megsérüljenek. Az azonban igencsak megkérdőjelezhető.Ebből következik. 6. a gyerekek felnőtt környezetét gyakran sújtó jelenségek (a fizikai nehézségek. A szülő instrukciókkal való szembeszegülés – a dackorszak – az egészséges kisóvodáskor jellegzetes és tipikus problémája. és kiválthatja a szembeszegülés fokozódását. A szerzők idesorolják az alkalmazkodás képtelenségét is. • Bármelyik tünetcsoportot veszünk szemügyre. míg bekövetkezik a várt válasz. munkája közben gyakran hibázik. az önkontroll fejlesztésének. Nem beszélhetünk általános értelemben vett rehabilitációról. hogy a nagyon korai és nagy mennyiségű televíziózás. az ADHD-t. vagy a szülő erélytelenségének. ha erről a szindrómáról beszélünk? Rehabilitációról autizmus esetén olyanként beszélhetünk.  Igen nehéz megítélni. a gyerek alkalmazkodási képtelenségének. • A nevelési nehézségek keletkezésében szerepet játszó tényezők:  Különféle okokból egyre több gyerekes család tartozik az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek közé.  Nyugtalanság és a nyomában bekövetkező túlmozgásosság ugyanakkor előfordulhat a túlvédett. Ma a gyerekek 5-10 % -ával kapcsolatban beszélnek a hiperaktivitás diagnózisáról. melyekkel beavatkozhatnak és hozzájárulhatnak az autisták rehabilitációjához. bizonytalan jövedelem. kárt okozzanak. a későbbi teljesítményzavarokhoz vagy más pszichológiai problémákhoz vezethetnek. • A hiperaktív gyermekekkel való bánásmódban kiemelkedő fontossága van:  A világos és következetes elvárásoknak. de 90%-ban az iskolába kerülés időszakában okoz problémát. nem követi a felnőttek instrukcióit. hogy a gyermekben esetleg állandó feszültséget okozó körülményekre fény derüljön. hogy az iskolában hiperaktívnak bizonyuló gyerekeket 2 és 3 éves koruk között szinte állandóan kontrollálni kellett. a választást lehetetlenné tevő elhalmozottság. mielőtt kérdeznék.  A különféle tünetek láncszerűen kapcsolódhatnak össze: a nem megfelelő kezelt szembeszegülő magatartással gyermekkorban szükségképpen együtt járó bűntudat és szorongás nyugtalansághoz vezet. nem kellő törődésének a következménye-e. • A tünetek lényegében három fő csoportba sorolhatók:  Az első a figyelmetlenség: a gyerek nem képes részletekre figyelni.. Ha nem sikerült elérnünk a kívánt reakciót. illetve velük járó pszichológiai problémák) a szülők legjobb szándéka esetén is a gyerek fokozódó nyugtalanságához vezetnek. nem vesznek részt közös játékban. Olyankor adunk utasítást. mely a gyógyulást vagy a zavar kiküszöbölését jelentené. beleszól mások beszélgetésébe. emiatt gyámoltalan és bizonytalan gyermekek körében is. Ha a kívánt eredményt elértük. A kialakuló rossz körök a tünetek súlyosbodásához. • Az alábbi tüneteket sorolják a depresszió kategóriájába: 41 . a megfogalmazott utasítás pedig minden helyzetben azonos.  Erősödik a gyanú. közbeszól. a játékokkal való. hogy interakciós problémáról van szó:  A szülők gyakran beszámolnak arról. túlmozgásossággal. akkor a következmény a jutalom. hogy a nevelőknek széleskörű eszközrendszerük van. akkor addig ismételjük az utasítást. • A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar ma a leggyakoribb krónikus magatartási és pszichiátriai rendellenesség. hogy a gyerekek a felnőttekhez hasonlóan szoktak szomorúak és lehangoltak lenni. és a gyermek biztonsága helyreálljon. hogy a szülővel való szembeszegülés. nyilvánvaló. amelynek hátterében a szabálykövetés és szülőkkel való együttműködés nehézségei állnak. A hiperaktivitást leghamarabb 18 hónapos korban szokták diagnosztizálni.  A másik tipikus jellemző az állandó mozgás. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) • Az angol elnevezése után ADHD (attention deficit and hiperactivity disorder) néven említett viselkedés-együttes voltaképpen diffúz tünetcsoport. Mennyiben beszélhetünk rehabilitációról. a koncentráció zavarával jár együtt. a korlátok teljes hiánya is fontos szerepet játszik a hiperaktivitásban. indokolt-e az esetükben depresszióról beszélni. mely lehet mosoly. 5. mint a szűkös lakásviszonyok.  A nyugtalanság.  Végül a jellegzetes tünetek közé tartozik a „lobbanékonyság”: a gyerek nem „vár a sorára”. • A zavarok diffúz köre a kilencvenes években kapta az ismert diagnosztikai elnevezést. Tehát az autizmus rehabilitációjában hangsúlyossá válik a kondicionált reflex-elméleten alapuló tanulás. simogatás. hanyag. A családi erőszak kapcsán már említettük az egzisztenciális problémák szerepét. a nyugodt tevékenység képességének csökkent volta. hogy enyhíthetjük az állapotot. Gyermekkori depresszió • Nem kétséges. bár az összefüggés nem szükségszerű (a túlmozgásosság önmagában nem függ össze a társas elutasítással): az ilyen gyerekeknek nehézségeik vannak másokkal való együttműködésben.

lehangoltság ezen kívül lehet aktuális trauma következménye.  Ha a gyereket gondozó szülő depressziós. nehezebben tud feldolgozni. a gyerekek esetében felszámolódnak  Ha a prepubertás előtt álló gyerek tartósan szomorú. még azokban az esetekben is. enurézis-enkoprézis. aki élete során ne volna alkalmanként szomorú. 3-16 éves gyereket vizsgált meg. • Gyakorlatilag nincs olyan gyerek. hogy igazságosan büntették meg. nem tud másokon segíteni. pityeregnek. bizonytalanságok. szigorú önkritika. Gátlásosság. Az érdeklődés gyökeres megváltozása. • Igen fontos körülmény. nem képesek megfelelő stratégiákat kialakítani az adaptív viselkedésre nézve. 2.  Részben az életmódban bekövetkezett fontos váltások kapcsán. Az éjszakai vizelet. akiknek a szülei maguk is pszichózisban szenvednek. ha nincs különösebb környezeti ok. a világ tényeivel való szembesülés.  Az első olyan életkori szakasz. reggeli fáradtság. mert a gyerekek tudatukkal inkább felfogják a felnőttvilág eseményeit.  E hangulatok. a mindennapi élet ritmusa.  A környezeti hatások a serdülőkori depressziók esetében is nagy súllyal esnek latba. annak kétséget kizáróan súlyos környezeti okai vannak. Passzivitás. Alváspanaszok. hogy megfelelő támaszt nyújtson a gyerekének. akiknek szintén tipikus depressziós tüneteik.             Rossz hangulat. alvajárók. tehetetlenség) megakadályozzák a szülőt feladatai ellátásában. Depresszív fóbiás szorongó gyerekek. tapasztalhatjuk. és ennek alapján három diagnosztikai csoportot dolgozott ki. amelyek segítségével a depresszióban szenvedő gyermekek elkülöníthetők a neurotikus gyerekektől: 1. • Veszélyeztetettek azok a gyerekek. a súlyosan elhanyagoló. bántalmazó. 3. amikor más jelek – például a rajzon látható fekete felhő vagy odú – jelzik a szorongást • A feltűnő passzivitás. hogy a gyerekek túlnyomó többsége a prepubertás bekövetkezése előtt természetes derűvel és pozitív hangulattal jellemezhető. amelyet a gyerek esetleg súlyosabban él meg. hányinger. hasfájás. sem felnőtt. a serdülőkor. mitől kell tartaniuk. Kevés önbizalom. • Frommer 264.  Vagy igen súlyos környezeti ártalom következménye. szomorúság. hogy azokon az embert formáló napocska.  Részben azért. rémálmaik vannak. egykedvűség  Valamilyen fogyatékosság. akik kaotikus és megjósolhatatlan környezetben nevelkednek.  Ha rátekintünk az óvodás gyerekek rajzaira. és így a gyerek nem tud szert tenni a kompetencia és függetlenség képességére. vagy álmukban beszélnek. • Iskoláskorban a szorongásos állapotok gyakoribbá válhatnak. 42 . hogy megérdemelten elutasítják. • A serdülőkori depressziók.  A depressziós. Egyértelműen depressziós gyerekek. magányosság.  Azok a gyermekek. ha lehangolt és bizonytalan. tartósan lehangolt. de a felnőtteknél jóval kevésbé tudják megítélni. mint a felnőtt. Érzékenység. amikor a komor hangulatok és depressziók valóban felbukkannak a fiatalok életében. mert a jellegzetes tünetek (lelassult viselkedés. A csoport tagjai másoknál nehezebben mennek aludni. úgy érzi. Elégedetlenség. az önértékelés komoly feladatot ró a fiatalokra.és széklet-visszatartási problémákkal jellemezhető depressziósok. mint például a kötődés hiánya. az azért is veszélyeztető. pityergés. A negatív önkép is a depresszióra utaló tünetek egyike: úgy érzi. lehangolt. érzelemtelen szülői magatartás.  Serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a felnőtti adaptációs feladatok. szomorú anya képtelen lehet rá. akik ingerlékenyek. ház mosolyog. étvágytalanság. Antiszociális viselkedés. akit ne gyötörnének szorongások. nem tud másokért tenni. ha megfelelő a környezeti-kapcsolati támogatás. • A látszólag közöny. hogy ő gonosz. Fejfájás. Gyenge iskolai teljesítmény. időnként ok nélkül indulatrohamaik vannak. Morbid gondolatok.

harag. Bukarest. Akadémiai Kiadó. György Júlia: A nehezen nevelelhető gyermek. 2002. 9. Osiris Kiadó. Mészáros Aranka – Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Lovász Tibor-Hatos Gyula: tanulmányok a gyógypedagógia köréből. Martonné Tamás Márta: Fejlesztő pedagógia. 1998 11. ELTE – Eötvös Kiadó. Illyés Sándor – Gyógypedagógiai lélektan. Budapest. Budapest 1980 13. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. Cartaphilus Kiadó. 8. Medicina kiadó. ELTE . Budapest. Budapest 2002 10. Akadémiai Kiadó. Akadémiai Kiadó. S. Budapest. 7. Budapest. Verza: Gyermeklélektan. Emilian Florin-Gyógypedagógia. M. osztálya számára. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. 2002 12. Minerva Kiadó. Vajda Zsuzsanna. Tankönyv a Tanárképző Főiskola számára. 1984. Editura 7. Debrecen. Budapest. Egyetemi és Főiskolai Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó Budapest 1989 8. Ranschburg Jenő: Félelem.Ágoston György: Neveléselmélet. Tankönyvkiadó. Mérei Ferenc-V. Gondolat Könyvkiadó. Zörgő Benjámin . 1990 43 . Budapest. Kósa Éva – Neveléslélektan. Budapest.Rosca Alexandru: A képességek. Kolozsvár. 200 6. Didactică și ștințifică Buc. agresszió. 1978 14. 2001. Osiris Könyvkiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995 3.Kötelező könyvészet 1. Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. 3. Geréb György – Pszichológia. Budapest. Golu. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyerekek iskolai nevelése. Dr. Bakonyi Pálné: Az óvodai nevelés programja. Tankkönyv kiadó. Kulcsár Tibor: Iskolapszichológia. M.Seper Jenő-Vincze Tamásné: A gyakori beszédhibák. Bencsik Endre: Pedagógiai pszichológia. Budapest. Montessori Maria: A gyermek felfedezése. Budapest. Dacia Könyvkiadó. 2005 16. 1971 Ligeti Róbert: Az írástanulás pszichológiája.: Fejlődéslélektan. 1970. Illyés Gyuláné. Cole. Ranschburg Jenő . 1978 5. Tankönyvkiadó.Eötvös Kiadó. Budapest. Tankönyvkiadó. 4. Kovács Emőke: Logopédiai jegyzet. 10. Tudományos könyvkiadó. 17. Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma. Tankönyv kiadó. Zlate. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Ed. Budapest. 9. Budapest 1974 4.Tankönyv az óvónő-és tanitóképzők számára. Budapesti Tanítóképző Főiskola Kiadó. Montágh Imre. 1985. 2001. P. E. 2. 1981. Budapest. 1989. Verza. 2. 1995 15. 1982. R. Tankönyvkiadó Budapest. 1989 5. Budapest. 1987 6. Nemzeti Tankönyvkiadó.Cole. Budapest.Popper Péter: Személyiségünk titkai. Buda Béla: A személyiségfejlesztés és a nevelés szociálpszichológiája. 1973 Választható/opcionális könyvészet 1. Tankönyv a tanítóképzők XIII.