UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢELE EDUCAŢIEI COLEGIUL UNIVERSITAR TÂRGU SECUIESC

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYI KAR TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA KÉZDIVÁSÁRHELY

A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

ELŐADÓ SEBESTYÉN PIROSKA

2007-2008

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
1. A gyógypedagógia fogalma 2. A gyógypedagógia forrástudományai: 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében 4. A gyógypedagógia munkaterülete 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: 6. A gyógypedagógia rendszere és ágai 7. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése

II. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI
I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái:

III. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA IV. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI
1. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1.1. Az értelmi fogyatékosság fogalma 1.2. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. 1.3. Az értelmi fogyatékosság osztályozása 1.4. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák 2. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2.1. Általános ismeretek 2.2. Terminológia 2.3. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia 2.4. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása 2.5. Hallásmérés 2.6. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői 3. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3.1. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre 3.2. A látássérülések etiológiája és osztályozása 3.3. A látássérültek pszichés fejlődése 3.4. A Braille írás - olvasás 3.5. A látássérültek szocio - professzionális integrációja 3.6. A látássérültek téri és időben való tájékozódása 4. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4.1. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre 4.2. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana 4.3. A mozgássérültek osztályozása

2

5. A BESZÉDHIBÁK 5.1. A logopédia szerepe és fontossága 5.2. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása 5.3. A beszédhibák tünettana 5.4. A beszédhibák terápiája 6. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6.1. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása 6.2. A viselkedés és magatartás - zavarok okai és formái 6.3. A viselkedés és magatartás - zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre 6.4. A viselkedés és magatartás - zavarok prevenciója, a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja

V. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI
A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK 1. Az elsődleges teljesítményzavarok 2. A másodlagos teljesítményzavarok 3. Az iskolai teljesítményzavarok formái B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. Félelem és szorongás 2. Fóbiák 3. Gyermekkori neurózisok 4. Autizmus 5. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) 6. Gyermekkori depresszió

VÁLASZTHATÓ/OPCIONÁLIS KÖNYVÉSZET

3

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1. A gyógypedagógia fogalma Világstatisztikák adatai szerint az átlagnépesség 3-5 %- a ,,fogyatékos”. Vakság, gyengénlátás, süketség, nagyothallás, beszédhiba, mozgássérülés és az értelmi fogyatékosság, mind olyan rendellenességek, melyek megnehezítik a személyiség harmonikus kibontakozását és az egyén társadalmi beilleszkedését. Korunk általános törekvése, hogy a különböző károsodás miatt hátrányos helyzetbe került emberek ne szigetelődjenek el, hanem megtalálják helyüket a családi, az iskolai, a munkahelyi és a társas közösségben. Beilleszkedésüket csak akkor tudjuk elősegíteni, ha ismerjük a fogyatékos ember személyiségét, valamint a fogyatékosságokból fakadó pszichés következményeket. A gyógypedagógia ehhez nyújt tudományos támpontokat, mivel: • A fogyatékos gyermekek pszichológiájával és terápiájával; • A tanulásban akadályozott gyermekek a pszichológiájával és felzárkóztatásával; • A beszédhibás gyerekek logopédiai terápiájával; • A nevelési nehézséget okozó gyermekek pszichológiájával és kezelésével foglalkozik. A gyógypedagógia megjelölésére a ,,gyógypedagógiai lélektan’’ mellett a különböző nyelvterületeken a ,,fogyatékos’’ vagy a ,,kivételes’’, vagy az ,, abnormális’’ gyermekek pszichológiája, a ,,speciális pszichológia’’, a ,,medikoszociális pszichopedagógia’’ kifejezéseket használják. 2. A gyógypedagógia forrástudományai: • A gyógypedagógiai pszichológia; • A pszichológia; • A pedagógia. 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében A gyógypedagógia határtudomány: • a pszichológia; • a pedagógia; • a szociológia; • az orvostudomány elemeit használja fel. 4. A gyógypedagógia munkaterülete A gyógypedagógia munkaterületének napjainkban már átfogóbb, tágabb az értelmezése. A korszerű felfogások szerint mindazokat idesorolhatjuk, akiknek testi-lelki fejlődését egyéni vagy társadalmi tényezők megzavarják, vagy tartósan gátolják. Hazánkban a gyógypedagógia területére azok tartoznak: • Akik fejlődésükben gátoltak; • Akik nem nevelhetők-oktathatók az általános, szokványos módszerekkel; • A fogyatékosok. A fogyatékos kifejezés sértő, bántó számukra. Ezért nemzetközi törekvés, hogy a ,, fogyatékos’’ helyett olyan elnevezést találjanak, amely nem a rendellenesség oldaláról jelöli a károsodott személyt, és amely kifejezés egyben elég tág, hogy mindazokra vonatkozzon, akik speciális oktatást-nevelést igényelnek. Ilyenformán használják:

• • • • • • • •

A ,, nehezen alkalmazkodó’’(inadaptált) kifejezést a francia nyelvterületeken; A ,,kivételes’’ (excepcionális) vagy ,,akadályozott’’ (handicapped) elnevezést az angol-amerikai nyelvterületen;

A ,, gyenge’’(infirmis), a ,,gátolt’’(behindert), az ,,eltérő’’, a ,,fejlődésében zavart’’ kifejezést a svájci és a német nyelvterületeken; A ,, különleges gondozást igénylő’’ elnevezést a cseh szakirodalomban; A ,, pszichoszociálisan rosszul alkalmazkodó’’ kifejezést a lengyelek; A ,, defektusos’’ vagy ,,anomáliás’’ elnevezéseket az orosz gyógypedagógiában; A ,, fogyatékos’’, ,,hibás’’, ,,rendellenes’’, ,,sérült’’, ,,károsodott’’, kifejezéseket a magyar és hazai nyelvterületen;

Próbálkoztak a fogyatékosok rövid körülírásával is, pl. a ,,gyógyító nevelést igénylők’’ vagy hosszabbal is, pl. a ,,speciális oktatási követelményeket igénylők’’(elevi cu cerinte eduvative speciale). Valójában egyik sem a legmegfelelőbb, egyik sem minden igényt kielégítő, ezért általában felváltva használjuk mindegyiket. 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: • Minél előbb felismerni, és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki sajátosságait; • Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt; • Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket, eljárásokat és terápiát; • Minél jobban kidolgozni, és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat;

4

de érzékeny időpont az 5/6. sérült. 6. mindannak a hiánya. mely elismeri. az iskolába. Kutatja az általános fejlődési törvényszerűségek sajátos megnyilvánulási formáit az egyes fogyatékossági kategóriákban. aki munkájával és magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalom életébe és önálló életvezetésre képes. a munkába és a társadalomba való beilleszkedését. • Gyógypedagógiai gyermek-és fejlődéslélektan: azt kutatja. Oktatásuk sajátos módszertani problémáit kutatja. olyan rendellenes állapotok esetén. feladatai. 5 . II. a gazdasági nyomor. • Gyógypedagógia szociálpszichológiai ágazata: a szociális gondozás problémáival foglalkozik. az ingerszegény környezet. és a 9.az elhanyagoltság. célja. meghatározott cél érdekében irányulnak a megismerendő személyre. • Általános gyógypedagógia: a fogyatékosok pszichológiája és terápiája. látási. arra. ezek sajátosságait kutatja és azt. a társadalom életébe való bekapcsolódásra. mint pl. mint pl. mint a megfigyelés. kísérlet különböző módszerei. most van kialakulóban. hogy milyen rendellenességek találhatók a fogyatékosok fejlődésében. az érzelmi nélkülözés. hogy a társadalom elfogadja őket olyannak. speciális diagnosztikát és pszichoterápiát foglalja magába. Leggyakrabban az érzelmi élet. A gyógypedagógia rendszere és ágai • Bevezetés a gyógypedagógiába: az általános kérdéseket határozza meg. pályaválasztási tanácsadásával és rehabilitációjának pszichológiai problémáival foglalkozik. amilyenek. hogy a gátolt fejlődés milyen változásokat okoz a személyiségben. csökkent értékű fogyatékos embereknek is joguk van emberhez méltó életre. Ezekben az esetekben a személyiségfejlődés zavart. 7. • Környezeti tényezők elégtelensége folytán . • Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika: a sajátos vizsgálati módszereket. Ezek jellemzői: • • • • • • Céltudatosak: szándékossággal. gátolt. akadályozott. • Gyógypedagógia munkalélektana: a fogyatékosok speciális munkaalkalmassági vizsgálataival. milyen időpontban és milyen formában jelentkezhetnek a különböző rendellenességek • Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan: az iskoláskorú fogyatékosok gyógyító-nevelő oktatásának a problémáival foglalkozik. A biológiai és a környezeti tényezők sérülésének következményei csecsemőkorban és kisgyermekkorban a legsúlyosabbak. és a neurotikus tünetek mellett. ami a környezet részéről a harmonikus személyiségfejlődéshez szükséges: . FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI A gyógypedagógiai vizsgálati módszerek szokványos eljárások. Rendszeresek: a vizsgálati módszerek szempontjai meghatározott összefüggésben vannak egymással Objektívek: a vizsgált személy megnyilvánulásait elfogultság nélkül szemlélik. kikérdezés. • pedagógiai.környezeti ártalmat okoz. a kitaszítottság. • A fejlődés tempójában. módszere. stb.és ifjúkorban. életév is. Fejlődési zavar jelentkezhet: • A fejlődés összetevőiben. értelmi fogyatékosság. • szociális segítséget megadjon számukra. intellektuális fejlődési zavarokhoz is vezetnek. a gyógypedagógia fogalma. Módszeresek: megszabott elveket. az élmények hiánya. a szociális magatartás és az alkalmazkodóképesség funkciói sérülnek. Társadalmi meghatározás szerint normálisnak tekinthetünk mindenkit. • Analizátorok sérülése (periferiális ). és minden formájú: • orvosi. szempontokat követnek. hogy az abnormális pszichéjű. Tudományosak: alapos szakmai felkészültséget igényelnek. Fejlődési zavar keletkezhet: • Biológiai tényezők rendellenessége vagy sérülése esetén • Agyi károsodás (centrális ).Megkönnyíteni a fogyatékosoknak a családba. a normálistól sajátosan eltérő lesz. a nevelés hibái. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése A gyógypedagógia a személyiségfejlődés kérdéseit vizsgálja gyermek. de sajátos körülmények között alkalmazva. Igen hosszú út vezetett a fogyatékosságok megítélésében addig a modern gondolatig. a hallási. beszédhiba vagy mozgászavar. A fogyatékosok lelki jelenségeivel foglalkozik.

lehiggad. A süketeké: a beszéd hiányában. jellemzések. stb. belemerül. apró mozgások összerendezettségében (mint a beszéd. • A finom. A JÁTÉK MEGFIGYELÉSE Minden gyereknek. az extraspekció más emberek viselkedésének a feltárására irányul. földre dobja. A helyes megfigyelés feltételei: • Jó szaktudás. csendes. levelek. • A gyógypedagógiai tanácsadás. nem érdekli. • Közvetlen kifejező jelenségek: arckifejezés. elmarad az ép gyerek játéktevékenységétől: a vak gyermek nagyon korlátozott játékában. meddig játszik a játékkal. mászás). ez sérült személyiségeknél kevés megbízható anyagot nyújt: • • • A korán megvakultak önmegfigyelése szegényes: a látható világ ismeretének hiányában. lelkesedik. • A mozgásfogyatékosoké: a kellő tájékozottság hiányában. a játékot a szájába veszi. a gesztusok) annál jobban és gyakrabban eltérnek. nem minden esetben mutatnak zavart. Beilleszkedik-e a játszó gyermekek közösségébe: vezető akar lenni. • Csak kívülállóként figyel és rögzíti a lényeges megfigyeléseket. kész játék érdekli. kiértékelési tapasztalat szükséges. Játszás ideje alatt megfigyeljük és lejegyezzük: • Milyen játék érdekli: közös vagy egyéni. futás. a mozgás. vagy ami fantáziát kíván. a beszéd. B. vagy egyáltalán nem tud megfelelően játszani a többiekkel. írás. testalkat. • Naplók. • A speciális pszichoterápia. de náluk is halláshiány okozta egyoldalúság tapasztalható. A fogyatékos gyermekek játékának jellemzői: • A fogyatékos gyerek játéka egyoldalúan fejlett. • A süket gyerek játéka már kevésbé tér el az épek játékától. beszéd. vagy éppen hozzá sem nyúl. Az önmegfigyelés. az arcjáték. hogy többféle játék között válogasson. A mások megfigyelése.. félrevonul. a játéka. a viselkedés. A gyógypedagógia vizsgálati módszerei: I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái: A. • Az enyhe értelmi fogyatékos gyerek már együtt játszik a többiekkel. a rajzolás. épnek és sérültnek egyaránt. játék folyamatában. megfelelő rögzítési technika. az írás.A gyógypedagógiai vizsgálat diagnózison alapul: • A gyógypedagógiai fejlődés prognózisa. • A vizsgált körülmények kapcsolatban legyenek a gyerek élethelyzetével. vagy csoportos játékban. rajzok és egyéb alkotások. A MOZGÁS MEGFIGYELÉSE A fogyatékosok mozgásukban is eltérnek az épektől: • A durva mozgások terén (mint járás. • A mozgásfogyatékos gyerek is csak kevés játékban tud részt venni. • Történjen az óvodában/iskolában (órán vagy szüneten). A mozgás megfigyelésének tárgya lehet: • 6 . Az értelmi fogyatékosoké: a kellő ítélőképesség és a megfigyelőképesség pontossága hiányában. családi körben. a visszahúzódás jellemzi a többiek csúfolódása miatt. rakosgatja. hangadó. gyakorlat. a vizsgált személy ne érezze. ez a terület is beszűkült számára. tárgyát képezhetik: a játék. kezdeményező vagy végrehajtó típus. ekkor legönfeledtebb. Lehetőséget adunk rá. elmarad kortársai játékszínvonala mögött. • A légkör ne legyen mesterséges.megfigyelik’’. fantáziátlan. rajzol). a valósággal. de félénkség. • Hang és videofelvételek. önéletrajzok. de játéka sivár. A gyereket vagy egyénileg vizsgáljuk. • A megfigyelő közvetlenül részt vehet a tevékenységben (együtt játszik. • A beszédhibás gyerek játéka tér el legkevésbé. A megfigyelés módozatai: I. betartja-e a szabályokat vagy csal. ekkor fedi fel legőszintébben. II. • A súlyos értelmi fogyatékos gyerek alig. legnyíltabban magát. a játékmódja a legjellemzőbb megnyilvánulása. az introspekció. • Hogyan viselkedik a játék folyamán: felbátorodik. cselekedetek. hogy őt most . megunja.

kellemes. pantomimika. a „gramofon ”beszéd változatait az oligofrénia súlyosabb formáiban. mimika. hogyan lehet a vizsgált gyermekkel kapcsolatot teremteni. • Legfeltűnőbb jellegzetességei még a zöngés-zöngétlen hangok elvesztése és a ritmus zavarai. formailag azonban gyakran fegyelmezett.a „visszhang” beszéd (echolália). • A cselekedeteinek modora. sematikus. • A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN HASZNÁLT MÁS MÓDSZEREK: A kérdőíves eljárás. ritmus. tiszta.• • • • • A helyváltoztató mozgások: hogy ül. A fogyatékosok megfigyelésénél és vizsgálatánál rendkívül fontos a gyerek kontaktus . • Az értelmi fogyatékosok beszéde a pöszeség legkülönbözőbb változatait és fokait mutatja. 3. Beszédhibát náluk is találunk. stb. agresszív. szinte az érthetetlenségig. fordulatos-e. hanem csak a tényeket rögzítsük. arcberendezés. vagyis az. függetlenül a vizsgált személy rokonszenvességétől vagy ellenszenvességétől. milyen a karok és lábak mozgásainak összerendezettsége. stb. agrammatikus beszédéről. jelentéktelen. Az arcjáték és a taglejtések: túl mozgékony. változatos-e. szaggatott. testrészek aránya. piszkos. • A mozgásfogyatékosok közül a cerebrális bénultak beszédére jellemző a ritmustalanság. . • A beszédtempó. Ne következtetéseket vonjunk le. hadarás. A kóros tünetek: bénult-e valamelyik testrésze. haj. 4. lendületesen vagy megtorpanásokkal ír. fegyelmezetlen. ízléses. A beszéd megfigyelésének és vizsgálatának szempontjai: • A beszéd kezdete. görcsös megtorpanások. • A gyerek verbális kommunikációs készsége. A BESZÉD MEGFIGYELÉSE A gondolkodás szóbeli kifejezésének. 1. IV. túl élénk. mert alkalmas az intelligencia fejlettségi fokának és formájának. • A beszéd fejlődési menete. beszéd. egyszerű. orrhangzós. • A vakok beszéde tartalmilag fejlettnek tetsző. sőt az artikulálatlan hangokig: . sivár. stb.az enyhe értelmi fogyatékosok beszédére pedig csak a beszéd fejletlensége és pontatlansága jellemző. vagy gondos.készsége. • Eredeti-e. • A vegetatív megnyilvánulások: elpirulás. elhanyagolt ruházatú. szegényes. III: A VISELKEDÉS MEGFIGYELÉSE A fogyatékos gyerek viselkedésének leírásához hozzátartozik: • A külső megjelenés: testalkat. jár. sírós. arctorzulások. A beszédhibák a fogyatékosság sajátosságai szerint változnak: • A süket azonnal felismerhető monoton. stb. A leírásukban objektivitásra kell törekedni. artikulálatlan. • A megjelenése: rokonszenves. • A beszédszervek épsége. • A gesztusok. 7 . erős fintorok. izzadás. rendetlen. • A hangsúly. • A kifejezőképesség milyensége. hogyan jár lépcsőn le és föl. A beszéd alaki vizsgálata: • A hangok kiejtésének tisztasága. • Konkrét. • A beszédmegértés foka. grimaszol. a beszédnek a fejlettségét azért vizsgáljuk. tartózkodó. görcsösség. • A beszéd érthetősége. A beszéd tartalmi vizsgálata: • A gondolat szóbeli kifejezése gazdag-e. A beszéd hibáinak vizsgálata. magas vagy mély hangú. ruházat. sőt az egész személyiség alacsony vagy magas strukturáltságának a megítélésére. 2. hangsúly. mivel a látás nem tudja ellenőrizni a beszédszervek mozgását. tisztasága. Az írás és a rajz: könnyedén vagy nehézkesen fogja ceruzát. primitív. esetleg megkésettsége. • A nyelvtani helyessége. A beszéd és olvasás: tempó. stb. ugrik. fut.

Aki az átlagos neveléssel nem nevelhető.  A környezettanulmány (a társadalmi-kulturális környezeti tényezők).  Az anamnézis (a kórelőzmény adatai). módszer. A speciális nevelés körébe tartozó pszichikai állapot és az oktathatatlanság közötti határvonal megállapításához nincsenek általános érvényű.  A számfogalmi fejlettség és számtani gondolkodás felmérése. pontosabb. • A sajátos nevelés funkciója éppen az. a kudarchelyzet. • A kikérdezési eljárások:  A személyi adatok felvétele. sérült gyerekek közül azok kerülnek gyógypedagógiai nevelésre. tesztek:  Emlékezetvizsgálati próbák  Figyelemvizsgálati próbák.  Érzelmi. nincs általában gyógypedagógiai eljárás. Ebből következően: • A sajátos nevelésnek nincs általános alapformája.  Kisgyermek fejlődési tesztek. A gyógypedagógiai intézmények oktató-nevelő munkája intézménytípusonként különböző sajátosságokat mutat.  Személyiségtesztek. Az átlagos nevelés eredménytelensége. 8 . oktatható eredményesen. • • Érzelmi jellegű vizsgálatok: a neurózis fokát mérő frusztrációs tesztek. az lehet valóban oktathatatlan. aktívabb megfigyelés. hogy az átlagos neveléstől eltérve. a korlátozottság csak az átlagos. eljárásai: • Az átlagos nevelés ütemének lelassítása.  Általános intelligencia tesztek. hangulati és jellemvonások megismerésére. • A kísérlet: behatóbb. Következtetés: A gyógypedagógiai differenciáldiagnosztika célja a fogyatékosság formájának és mértékének a megállapítása. • A sajátos nevelés hatékonysága. a legmegfelelőbb nevelési-oktatási forma biztosítása. a fejlődési prognózis felmérése. irányított hatások körének a bővítés. sajátos módon oldja meg feladatait. • A hibás készség és szokásrendszerek lebontása. általános iskolai neveléshez viszonyítva jellemzi a gyereket. eljárásaival oktatható is.A klinikai beszélgetés módszere. akiknél: A nevelhetőség feltételei módosultak.  A gyógypedagógia leggyakoribb sajátos módszerei.  A panasz felvétele (a gyerek problémái). örök érvényességű kritériumok. • Az egyéni foglalkozás előtérbe kerülése. a nevelt különleges nevelési adottságaihoz igazodva. • A próbamódszerek.  Az értelmi fejlettség vagy fogyatékosság felmérésére. • A tervszerű. tervezettebb. • A sajátos készség és szokásrendszerek kiépítése. • • • Az átlagos nevelés sikertelennek bizonyul. az akadályozottság.  A diszlexia és diszgráfia veszélyeztetettség felmérésére. éppen a sajátossá válásának mértékétől függ. • Az olvasáspróba és íráspróba. A sajátos nevelés eredményes lehet. de lehet a speciális nevelés módszereivel. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA  A fogyatékos.  Az exploráció (a jelen helyzet feltárása).  A feladat-megoldási készség vizsgálata. • A pedagógiai vizsgálat:  A gyerek tudásszintjének a felmérése és életkori szintjéhez való viszonyítása. III.  Beszédértés és beszédfejlettségi próbák. • A rajzvizsgálat:  A gyerek rajzkészségének felmérése.

kihat a szülő viselkedésére. munkájának az összehangolását a sikeres rehabilitáció érdekében.• A személyiségtorzulások kiigazítás.2. különböző torzulások jelentkeznek. a módosult nevelhetőség. Ez a megfelelési képtelenség azonban relatív. Az intelligencia-tesztek kimutatják. fogyatékos gyerekük van. „hátrány” kifejezések ugyanis azt sugallják. gyógypedagógus. sérült. az idegrendszeri sérülést hangsúlyozzák. melyek hatásai mai ismereteink szerint irreverzibilisek. 2. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1. gamma). . a szociális szakmai integráció megvalósításához szükséges: . attól függően. lelkész.oligofrénia” és . A kromoszóma-rendellenességek közül a legismertebb a Down-szindróma (a rendellenesség a 21-es kromoszómapárnál keletkezik).. A szerzett tényezők: Az értelmi fogyatékosság súlyossága attól függ. értelmi szubnormalitás stb. feloszthatóak öröklött. akiknek anyja nagy adag sugarat kapott (Hirosimára és Nagasakira dobott atombomba). perinatális: a szülés közben illetve a szülés utáni néhány nap). • A technikai segédeszközök alkalmazása. testi-lelki állapotukat figyelembe vevő intézkedésekre. A leggyakrabban előfordulók közül megemlíthető az értelmi sérülés. ami viszont befolyásolja a gyerek személyiségét. fizikai sajátosságait. közgazdász. prenatális szakasz: a magzati fejlődés idején. hogy mikor és milyen környezeti feltételek között hatnak a szervezetre. béta. stb. • Az értelmi fogyatékosság meghatározása: (Rene Zazzo). 3. A károsító tényezők. • Mekkora volt a kiterjedése. • A károsító tényező hatása mennyire volt agresszív. értelmi elégtelenség. Az . hogy egyes területeken a gyermekpopuláció 5 . A debilitás az értelmi fogyatékosság legenyhébb formája. A kromoszóma-rendellenességek következménye a genetikai egyensúly hiánya. logopédus. életkoronként változnak. A „késés”. ezen kívül pedig súlyos értelmi fogyatékosok. alfa. hanem az élet több területén is sajátos bánásmódra. Az a mód. de ez utóbbi megtévesztő lehet.  A sajátos nevelésre való ráutaltság.1. általában együtt jár a környezethez való alkalmazkodási készség megváltozásával. a Down szindróma egyik oka lehet az anya előrehaladott életkora a terhesség idején. oligofrénia. 9 . A megfelelési képtelenséget biológiai (normális és patológiás) tényezők határozzák meg. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők.nevelési programok kidolgozása. mely szükségesé teszi a speciális intézkedéseket. pszichológus. . mely az értelmi akadályozott szinonimája.különböző rehabilitációs. Attól függően. 1. ahogyan a szülők feldolgozzák magukban azt az élményt. amikor az egyén a társadalmi elvárásoknak képtelen megfelelni.. A. Ez a sajátos nevelésre való ráutaltság teszi szükségessé a különböző szakemberek: orvos. Ezek közül az értelmi fogyatékos kifejezést fogjuk használni. ugyanis a társadalmi elvárások társadalmanként. Az értelmi fogyatékosság fogalma Az értelmi fogyatékosságot is sokféle kifejezéssel illetik. debilitás. Az értelmi fogyatékosság kialakulásához tehát vezethetnek: Prenatális tényezők: • A sugárzások (röntgen. Bármilyen fogyatékosságról is legyen szó. genetikai és szerzett tényezőkre. • • • Ezért a sajátos nevelés alanyainak általában nem csak a nevelési helyzetben. hogy a gyermekek fejlődésében milyen nagy szerepe van szüleik feléjük irányuló magatartásának. Például: hidrocephália. sajátos fizikumúak: végtagjaik hosszúak. posztnatális: az első három év és a későbbi életszakaszok). hogy a károsító tényező mikor hat a szervezetre a következő periódusokat különítjük el: 1. Ezért a szülővel való törődés és a szülővel való együttműködés szerves részét kell képezze a rehabilitációs munkának IV. mivel nem fejezi ki kellőképpen a fogyatékosság súlyossági fokát. hogy rendellenes. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI 1. gyógytornász. hogy a fejlődés folyamatában • Mikor következett be a károsodás. szociális gondozó.gyermekkori encephalopátia” kifejezések pedig inkább orvosi jellegűek. Például azok a gyermekek. A fogyatékos gyermekek személyiségfejlődését vizsgáló újabb kutatások tapasztalatai egyre inkább felhívják a figyelmet arra.melyek figyelembe veszik a személyek pszichológiai.valamint a tevékenység optimalizálásához kibontakoztatható lehetőségeiket. • Az agykéreg szintjén jelentkező fejlődési zavar. jogász. Az öröklött tényezők közül leggyakrabban a kromoszóma rendellenességekkel találkozunk. gyermekkori encephalopátia. B. mongoloizmus.7 %-ának az intelligencia hányadosa 70 alatti. fejük kicsi. magatartás-szabályozásra van szükségük. hogy visszaállhat a normális állapot.

kudarckerülővé teszi a személyt. • A gyógyszerek (citosztatikumok. • A kommunikációs viselkedést. • A határintelligenciájú személyek tevékenysége sokszor kudarcba fullad.3. megközelíthetik a normális pszichés fejlődésmenetet. higany. mely feszültséghez és ellenkezéshez vezet. az izoláltság és a frusztráció. malária.). Az értelmi fogyatékosság osztályozása Az értelmi fogyatékosságot leggyakrabban az intelligencia-szint (IQ) és a fejlődési hányados alapján osztályozzuk. tápanyag-hiány). Az iskolai integráció során figyelembe kell vennünk az alábbi követelményeket: • A sérült gyermekeknek egyéni bánásmódra van szükségük. • Az V. reakcióik sokszor kiszámíthatatlanok. mely a kapcsolatteremtés eszköze. X. A határintelligencia fogalma viszonylag új keletű. Gyakorlatilag ez az övezet a normalitás és az értelmi fogyatékosság között helyezkedik el. ólommérgezés). • A fertőző. antidepresszánsok. kiegyensúlyozatlan. • Az integráció szintjét. és sikeresen integrálhatóak az általános iskolába. megjelenhet az erőfeszítéssel szembeni negatív attitűd. tífusz. nem indokoltak. • Ennek következtében gyakran iskolai kudarcot élnek meg. vírusos sárgaság). képtelenek a forma. Az adaptációs periódus leteltével a határintelligenciájú gyermek elég jól beilleszkedik az iskolai. • A gyermek érzelmi életének sivárságaga kihat értelmi és pszichés fejlődésére. diszkalkulia). • A köldökzsinór általi fulladás stb. • Fertőző betegségek. • Lehetnek olyan funkciózavaraik. nagyság. A tanulás terén elkülöníthetünk néhány sajátosságot. gátoltak. • Koponyasérülések és agyi traumák. szakmai közösségbe és képes • 10 . visszahúzódó. cink. nehézségeik vannak a másokkal való kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. emotív. gátlásos. vitaminhiány. • Nem megfelelő táplálkozás. alkohol). Posztnatális tényezők: • Az agyat támadó fertőző betegségek (agyhártya és agyvelőgyulladás. főleg a grafo-motoros feladatokban ütköznek nehézségbe. arányok és téri irányok betartására. osztálytól kezdve oktatásukban a gyakorlati készségek és a szociális kompetencia fejlesztése válik hangsúlyossá. • A téri strukturálás szempontjából hiányzik náluk a vizuo-motoros koordináció. kémiai tényezők (atomsugárzás. melyeket a pedagógus nem tud kiküszöbölni a normál osztályban hagyományosan folyó fejlesztéssel. illetve VI. • A fizikai. gondolkodási folyamataik lelassultak. himlő. • Gondolatmenetük zavart. • Az anya progresszív betegsége (TBC. • Akut vagy krónikus mérgezések (ólom. • Oltások (himlő ellen). hiányosak. vírusos betegségek (rózsahimlő. kobalt. sugárzás. melyek alapján a határintelligencia könnyen azonosítható: • Ezeknek a gyermeknek komoly nehézségeik vannak az írás. nehézfémek sói: nikkel. TBC.). melyet tesztekkel lehet mérni. • Az iskolai tanterveket mindig adaptálnunk kell a lehetőségeikhez. Felmérjük • Az adaptációs képességeket. számolás megtanulásában (diszlexia. nehéz szülés alatt. melyek a szülés alatt következnek be): • Fogós szülés. többségük hiperaktív. 1. melyek hatással vannak az agy működésére (skarlát. Perinatális tényezők (főleg olyan balesetekre vonatkoznak. • A határintelligenciájú gyermekek a feladatokat csak bizonyos komplexitási és absztrakciós szintig tudják megoldani. szégyenlős. • Szociális és érzelmi téren éretlenek. a határintelligenciájúak csoportja. A) Határ-intelligencia A normalitás és az értelmi fogyatékosság között van egy sajátos kategória. mely az igényszint csökkenését eredményezi.Az erős pszichés sokk változásokat hoz létre a csírasejtekben • A cukorbetegség a petesejtek sorvadását és nemi funkciózavarokat okozhat. olvasás. kábítószerek) a petesejt pusztulásához vagy genetikai mutációkhoz vezetnek. diszgráfia. • Az alkalmazott módszereket. melyek végül is viselkedészavarok megjelenésében csúcsosodnak ki. • Oxigénhiányos állapot bekövetkezése hosszantartó. szénmonoxid. Ezek a gyermekek speciális módszerekkel fejleszthetők. akiknek IQ-ja 80-8590. • Fizikai traumák.

mivel az új információkat nehezen kapcsolja össze a már ismertekkel. hanglejtést és beszédritmust is hibásan használják. nyelv A debilis gyerek beszédfejlődése minden szempontból megkésett. amelyből a tárgy készült. Az enyhe értelmi fogyatékosokra az épeknél nagyobb százalékban jellemző a balkezesség vagy a kétkezesség. az igék száma kevés. hogy a különböző elemeket nehezen társítja egy adott témához. A pszichés fejlődés összes nehézsége ellenére a kommunikációs képesség megfelelő nevelési környezetben fejleszthető. viszont a debilis soha nem lesz teljes mértékben felelős tetteiért. Amint nehézségbe ütközik. jelzők. Nehezebben észlelik a tárgyak súlyát. nem figyel oda azokra elejétől a végéig. Az összefüggő beszéd 4 éves kor körül jelenik meg (az épeknél másfél éves korban).súlyos debilist. pontossága (főleg a finommozgások).Gondolkodására az elsajátító funkciók túlsúlya jellemző. • Motricitás Minél súlyosabb az értelmi fogyatékosság. A tevékenység kivitelezésének nehézségei adódhatnak emlékezeti vagy figyelmi zavaraiból is. amelyek pontosan körülhatároltak vagy színesek.enyhe. percepciójuk hiányos. vagyis könnyebben észlelik a periférián levő elemeket vagy azokat. • Akarat Az akarati tevékenység minden vonatkozása sérült: Az enyhe értelmi fogyatékos céljait pillanatnyi szükségletei. A mondatok használata kb. formáját illetve az anyag minőségét. A debilitás az intelligencia fejlődésének elégtelenségéből származó hiányállapot. Az enyhe értelmi fogyatékos könnyebben megállapítja a különbségeket. mint az ép intellektusúaké. Emlékezetüknek egy másik sajátossága a megbízhatóság hiánya (felidézéskor betoldhatnak idegen elemeket. A mentális kor függ a fogyatékosság súlyosságától. mely lehetővé teszi a szociális autonómiát. az épek és a köztük lévő különbségek gyakorlatilag eltörpülnek. és valamilyen könnyebb tevékenységbe fog. a felidézést nehezíti. Tehát gondolkodása nem kreatív. • Beszéd. az izomerő szabályozása stb. mely a 7-12 éves kori normál: fejlődésmenetnek felel meg. annál nehezítettebb a mozgás is. a relációs szavak. mint a hasonlóságokat. Az összetett mondat kevesebb szóból áll. A debilis nevelhető. Ez a térbeli tájékozódás illetve a tárgyak közötti relációk megállapításának zavarát vonja maga után. Egyes részletek elfedik a többit. megközelítheti az épek szintjét. Szókincsüket a főnevek uralják. melyek egy korábbi. Hiányoznak az elvont fogalmak. A fogyatékosság súlyossága alapján elkülönítünk három kategóriát: . Az emlékezetükre jellemző a bevésés és a felidézés merevsége. hasonló tapasztalatból származnak). a nagyságfogalom. Az enyhe értelmi fogyatékosok másik jellemzője a percepciós tér beszűkülése (adott időegységen belül kevesebb számú elemet észlelnek. A debilis gyermekek szókincse sokkal szegényesebb. hanem reproduktív. Az értelmi fogyatékos nem várja meg az utasításokat. hanem azonnal hozzáfog a tevékenységhez. • Érzelmi megnyilvánulások 11 . amit a központi idegrendszer munkaképességének csökkenése vált ki • Viselkedés Az enyhe értelmi fogyatékos tevékenységére elsősorban az éretlenség jellemző. • Emlékezet A bevésés nem eléggé akaratlagos. A debilis nem rendszerezi a bevésendő anyagot. zavaros. Gyakori a negativizmus. . • Gondolkodás Az enyhe értelmi fogyatékos gondolkodására és percepciójára a merevség. B) Enyhe értelmi akadályozottság Az IQ 50-85 közötti. Az enyhe értelmi fogyatékosok első szavai 2 éves (az ép gyermeknél 1 éves korban) kor körül jelennek meg. (az iskoláskorú enyhe értelmi fogyatékos érzelmi megnyilvánulásai az ép óvodásokéra hasonlít).elboldogulni az életben. a rugalmasság hiánya jellemző. ez a jellemző nagyobb életkorban is fennmarad.középsúlyos és . eltér a kitűzött céltól. képes mentális korának megfelelő iskolai teljesítményre. Az észlelt tárgyak. A debilisek pszichikus tevékenységének jellemzői: • Észlelés Az enyhe értelmi fogyatékosok nehézségbe ütköznek az elemzésben és szintézisben. A motricitás zavara főleg a következő területeken nyilvánvaló: a mozgások sebessége. képek részleteit képtelenek megkülönböztetni. 3 éves kor körül kezdődik (az ép gyermeknél másfél éves korban). A gyakorlási lehetőségek biztosításával a motricitás érezhetően javítható. a mozgásutánzás (mely nehezíti a legtöbb jártasság kialakulását). viselkedéséért. általában nyelvtani szerkezete hibás (hiányzik az alany és állítmány közti személy és szám szerinti egyeztetés. mely a transzfer megvalósításának nehézségeit vonja maga után. A megértés nehezebb. metaforákat és jelzőket. hibásan használják a hasonlatokat. A hangsúlyt. mint a normális személyek). hiányozhat az állítmány vagy az alany). nehezen értik meg és ritkán. és érdeklődése határozza meg. mely a tárgyak manipulálását nehezíti.

egyes esetekben akár az általános iskolában is történhet. olvasást. Sok szülő nem is tudja elviselni ezt a terhet és ezért képtelen a fogyatékos gyerek elfogadására. mely a normális fejlődésmenetű 3 . képes beilleszkedni a családba. Buta A. szabó. dülledt szemgolyók). Nem képesek megérteni a téri relációkat. hangsúlyozott apátiával. Binet (1975) írta le. Kialakulhat náluk az obszesszív viselkedés. hiányzik a tudatos kontroll. figyelni. a mechanikus problémamegoldás jellemző rájuk. ezért képtelenek megfelelő érzelmi kapcsolatot létesíteni másokkal vagy korcsoportjukkal. és elkeseredetten keresik a helyzetből való kilépés lehetőségeit. Az emlékezeti teljesítménye megfelelő. Az emotív diszharmonikus debilist az különbözteti meg az instabiltól. érdeklődéshiány.7 éves kornak felel meg. az egyetlen kapcsolati tapasztalat. c. Erre a kategóriára jellemzőek a szomatikus malformációk. Olyan szülők is vannak. labilitással és alkalmazkodási nehézségekkel párosulva. A maximális fejlettségi szintjük a fogalmi gondolkodást éri el.Az érzelmi reakcióik sokszor sokkal hevesebbek. aki nem képes koncentrálni. ahol elsajátítják az írást. Oktatásuk és nevelésük kisegítő iskolában. ebből is következik infantilizmusuk. • Motricitás Fejletlen és kevéssé differenciált. C) A középsúlyos értelmi akadályozottság-imbecillitás Az IQ 20-50 közötti. nyúlajak. • Tevékenység Mindig nagyon éretlen és labilis. mozdulatai esetlenek. amikor az értelmi sérüléshez érzelmi zavarok is társulnak. darabosak. asszimetriái (távol ülő szemek. • Viselkedés Nagyfokú biztonság igényük van. Nem képesek elsajátítani a nyelvtani szerkezetek helyes használatát. de náluk az értelmi fogyatékosság súlyosabb és állandó motoros nyugtalansággal párosul. máskor apatikusak vagy éppen ingerültek. • Érzelmek. Az izgatott diszharmonikus debilisre jellemző mindaz. merevséggel. Harmonikus debilis. az ismeretszerzés terén nyilvánul meg. A hullámzó lelkiállapot jellemző általában rájuk: olykor eufórikusak. folyton beszél és hiányzik belőle a valódi érdeklődés.). ha folyamatosan igyekeznek. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek mégis. akiknek bűntudatuk van gyermekükkel szemben. érzékeny a kritikára. gyakran ellenséges reakcióik vannak. A megnyilvánulási forma alapján további alcsoportokat különíthetünk el: Az instabil diszharmonikus debilis. Keresi a környezetének az elfogadását. folyton izgatott. Az enyhe értelmi fogyatékos képes elsajátítani valamilyen egyszerűbb szakmát (asztalos. Nagyon sok bizarr viselkedésük valójában csak bizonytalansági. Az öröm is átcsaphat náluk nevetési görcsbe. méhész stb. mely megnehezíti szociális integrációjukat. a jóváhagyását. szófogadó. cukrász. • Családi és szocio-professzionális integráció Fogyatékos gyermek születése és jelenléte nagy megpróbáltatás a család számára. és környezetük érzelmileg támogatja őket. Ilyenkor az értelmi fogyatékosság uralja a személyiséget. farkastorok. Nem tud különálló mozgásokat végrehajtani (például képtelen kacsintani). képes megtanulni valamilyen mesterséget és azt normális körülmények között űzni. önző. akikre az elmosódott érzelmek jellemzőek. befolyásolhatóság és nagyfokú hiszékenység jellemző. Az ilyen személyek azonban sikeresek is lehetnek. különféle magyarázatokat keresnek erre. 12 .Vielkedésük érzelmeik által meghatározott. ha a szülők attitűdje megfelelő. A diszharmonikus debilisre főleg érzelmi és viselkedészavarok jellemzőek. eltorzult fülek. Diszharmonikus debilis. kóros hazudozó. mint amennyire a helyzet indokolná. állatgondozó. Az az értelmi fogyatékosság az iskolai teljesítmény. felelősnek érzik magukat. kudarckerülő reakció vagy a harag kifejeződése Érzelmi életük gyerekes. kiejtészavarok jellemzik. de nagyon kíváncsi. A szókincsük köznapi szavakra korlátozódik. Gyakran kerül eufórikus állapotba. Vannak azonban olyan enyhe értelmi fogyatékosok. képes alkalmazkodni környezetéhez. naivitás. • Gondolkodás Konkrét és helyzetfüggő marad. szert tesznek alapvető matematikai ismeretekre. amikor a gyermek fejlődésének megkésettsége szembetűnő. melyre viselkedészavarok. A harmonikus debilis dolgos. A hevesség a dührohamig fokozódhat. hogy érzelmi reakciói eltúlzottak és kiszámíthatatlanok. nem sajátítják el a számfogalmat. a beszédérthetőség csökkentett. mint az intelligencia alacsony szintjét. Az érzelmek feletti ellenőrzés hiánya bonyolítja a környezetével való kapcsolatát. b. Még akkor is. Klinikai csoportosítás Klinikai szempontból a debilitás a következőképpen csoportosítható: a. építő. a szülőkép az egyetlen viszonyítási kép. adaptációs nehézségei vannak. melyet nem tudnak uralni és kontrollálni. gondolkodási műveleteik pedig a 7 éves normálisan fejlődő gyerekével egyenértékűek. általában a jobb intellektusúak körébe tartozik. • Beszéd. összetörhet tárgyakat vagy saját magát. nagyon erős reakciókat produkálnak az elhagyásos helyzetben. ezért beszédük agrammatikus. főleg a koponya és arc deformáltsága. nyelv Beszédük tökéletlen. agresszívvé válhat a környezetében levőkkel. ami az instabil csoportra. A butára az értelmi képességek patológiás állapota jellemző.

A középsúlyos értelmi fogyatékosok nevelésének fő céljai a képességfejlesztés illetve a szociális készségek alakítása. általában szelídek. lopni vagy szexuálisan. összeadni. • Pszichomotoros labilitás jellemző rájuk. . D) A súlyos értelemi akadályozottság (idiotizmus). • Külalak Jellemzők rájuk a koponya-deformitások. karjuk rövid. mely “bohóc-arcúvá” teszi őket. mely lehetővé teszi valamilyen egyszerű produktív tevékenység végzését és a munkaközösségbe való beilleszkedést. arcuk kerek. A nagyon súlyos értelmi fogyatékos gyermek jelenléte a családban mélyen érinti annak stabilitását. • A beszéd A beszédnek csak nagyon egyszerű formáját sajátítják el. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák A Down szindróma Ezt a szindrómát Langdon Down írta le 1866-ban és három fő jellemzője: .Bámulatos szaglóérzékkel rendelkezők . távol ülő szemek. Lábuk és lábujjaik rövidek. • Emlékezet Bizonyos esetekben azonban akár kivételesen jó memóriájuk lehet. A kiegyensúlyozott középsúlyos fogyatékosok képesek az elemi szociális elvárásoknak megfelelni. • Szociális integráció A pszichés fejlődés függvényében valósul meg. . amikor valami iránt érdeklődik. apatikusak. asszimetrikusak. ujjaik laposak.hallás után képesek hosszú és bonyolult dallamok visszaadására . míg a középsúlyos értelmi fogyatékosoké 26 év. passzívak.az értelmi fogyatékosság és . mechanikus emlékezetük és a beszéd fejlődése jelentősen megkésett. Képesek órákig egyhelyben ülni. tömpék és szétállóak. fogaik szabálytalanok.Számolás . Átlagéletkoruk 19 év.4.a kromoszóma rendellenesség. és a társadalommal való kapcsolatát. de átválthatnak auto. ezért folyamatosan segítségre és felügyeletre szorul. • Szociális és családi beilleszkedés A súlyos fogyatékos képtelen a kapcsolatai irányítására. 13 . a normális fejlődésben a három éves kor alattinak felel meg. Az IQ 20-25 közötti. A fertőzésekre való különös érzékenységük magyarázza korai elhalálozásuk gyakoriságát. mozgásuk monoton. egyenlőtlenek. hátgerincferdülések. másoknak azonban pszichopátiás megnyilvánulásaik lehetnek. fogrendellenességek.. és ez lehetővé teszi motoros és vegetatív funkcióinak tréningjét. A bámulatos középsúlyos értelmi fogyatékosok csoportjába tartoznak még azok is. romlékonyak. Nyakuk rövid. mellkasuk széles. hidrocephália. hiányoznak a pofacsontok és a szemkörüli kiemelkedések. nyelvük nagy. szagokat. A beszédben nem képes egy szótagú szavaknál egyebet elsajátítani. az ilyen hipermnéziás személyeket . bántalmazni másokat. Amikor a család nem képes megbirkózni a sérült gyermek nevelésével és nincsenek meg ennek anyagi feltételei sem. • Kezük kicsi. • A mongoloid gyermekek lassúak. nem differenciált. olyankor is. Ez utóbbiak impulzivitásuk és az ítélőképesség hiánya miatt képesek akár gyilkolni. Megnyilvánulásai is primitívek: egyszerű himbálózás.akit egész Európában ismertek .vagy hetero-agresszivitásba is. a testhez és az erogén zónákhoz való nárcisztikus ragaszkodáshoz kötött. rövid ideig képes koncentrálni. • Motricitás A pszichomotoros struktúra egyszerű.• Figyelem Instabilitás jellemzi.Rajz . és állandóan félig nyitva van. A nagyon súlyos értelmi akadályozott ösztönvilágban él. akkor a legjobb megoldás a gyermek speciális intézetben való elhelyezése. • Szemük oldalt-ülő.a sajátos fizikum. lapos.akik nagyon gyorsan (a számítógépet túlszárnyalva) tudnak fejben.Zene . • Felfogóképességük korlátozott. szájuk kicsi. Ez megnehezíti nevelésüket. A szociális integráció szempontjából elkülöníthető a teljes és a részleges idiotizmus. Arcuk és orruk hegye piros. • A Down szindrómás személyek feje kicsi. mikrocephália. dülöngélés. melyek szükségessé teszik intézeti elhelyezésüket. kivonni. Mindezek mellett megtaníthatók az elemi önkiszolgálásra és egyszerű munkavégzésre felügyelet mellett.idiot savant”-nak is nevezik vagy bámulatos imbecillisnek.nagyon könnyen differenciálják a különböző illatokat. szorozni vagy osztani. mely ugyanakkor az értelmi fejlődésben diszharmóniát is okoz (például képesek több-száz sort megjegyezni egyszeri elolvasás vagy meghallgatás alapján). 1. füleik kicsik. Aki nem teljesen idióta mutat bizonyos érzelmeket a környezete iránt. akiknek különleges képességei a következő területeken nyilvánulnak meg: . grimaszolás és hirtelen keletkező motoros impulzusok. rajzaik primitívek és inesztetikusak. Képtelen az önvezérlésre. • Érzelmi életük Primitív ösztöneikhez. nem tud az esetleges veszélyek ellen védekezni. A legtöbben nem tanulnak meg írni.például a cicák Raphaellója . • Figyelmük életkoruktól függetlenül ingadozó.

. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása A hallássérültek gyógypedagógiájában a hallássérülést elsősorban a kórokozó tényezők és a bekövetkezés ideje alapján • 14 . sugárzás. a hallássérült kisgyermek.Tanulmányozza a pszichofizikai fejlődés sajátosságait. . általános és szakiskolák valamint technikumok működnek. Viselkedésükre az utánzás a jellemző.. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia . A hallássérülés gyakoriságát számos tényező befolyásolja: földrajzi. • A hallássérültek gyógypedagógiája további tudományágakra oszlik: a) A szudopedagógiára (a szurdopedagógia története. Gesztusaik konkrétak. a hallászavarokat és . 2.E fogyatékosságtípus tanulmányozásával. hallássérültek általános lélektana. örökletes. hallássérültek tanításának módszertana.a (veleszületett vagy kora gyermekkorban szerzett) hallássérült. . tökéletesítésével és gyártásával foglalkozik d) A hallássérültek szociológiája. később süketült) által befolyásolt beszédindítás és beszédfejlesztés elveit valamint általános és specifikus módszereit. gyakran beszédhibások. hallássérültek munkalélektana) c) A szurdotechnika a hallásmaradvány maximális kihasználásához szükséges technikai segédeszközök felfedezésével. a technikai beavatkozásokat (hallókészülékkel való ellátás) és az auditív kompenzációs beavatkozásokat. ezért biztosítanunk kell számukra a pozitív viselkedésmodellt. hogy a lakosság körülbelül 1 %. A hallássérültek pedagógiája tanulmányozza és megállapítja a hallásveszteség azonnali és távlati hatásait.Megállapítja és magyarázza a hallássérülés bekövetkezésének idejét és súlyossági fokát. A hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján elmondható.Kidolgozza azokat az elveket.21-es triszómiának” is szokták nevezni. mivel a 21. Az életkor előrehaladtával ez az arány növekszik. alultápláltság. a hallásveszteség bekövetkezésének ideje és súlyossága (süket. monoton. alkoholizmus.Tanulmányozza a hallássérült gyermek életének és tevékenységének sajátosságait. 2. nem megfelelő orvosi kezelés. az idősek körében pedig már eléri az 50%ot. Jelenleg hazánkban nagyothallók és süketek számára óvodák.4.A hallássérülések okait és a veszélyeztető tényezők prevenciójának lehetőségeit kutatja. leírásával foglalkozik. szurdodidaktika. óvodáskori és iskoláskori szurdopedagógia). valamint melyek alapján képes beilleszkedni a társadalomba és a produktív munkába. balesetek. majd a Focşaniban működő intézethez (1865) kapcsolják. sztereotipek.2.3. a felidézés nehéz. csak sztereotípiák elsajátítására képesek. . Beszédük infantilis. oktatás. Terminológia A tudományban illetve a köznyelvben használt fogalmak a hallászavarok megnevezésére a következők: süketnéma.A kompenzálás. az ismerősökkel barátságosak.Megpróbál olyan hatékony módszereket és technikákat kidolgozni. konkrét helyzethez kötött. . szeretik a zenét és a táncot.1. mindezekhez igénybe veheti technikai segédeszközként a hallókészüléket. Érdekes viszont. hogy nagyon jó a ritmusérzékük. Általános ismeretek Hazánkban a hallássérültekkel való törődés több mint 100 éves múltra tekint vissza. igénylik a figyelmet és a szeretetet. családi. hallássérült. nagyon ritkán az enyhe értelmi fogyatékosságok közé sorolhatóak. vírusok. auditív diszfunkció. kromoszómapáron jelenik meg egy plusz kromoszóma. zajártalom. 1893-ban Dr Davila Károly lakása mellett hoz létre egy iskola-szerű intézetet. nagyothalló. hogy egyes iskolákban speciális osztályok működjenek fogyatékosoknak. • Általában vidámak. Az 1924-es a tanügyi törvény előírja. melyek lehetővé teszik a rehabilitációt és a szociális integrációt. . Ezt a szindrómát . A HALLÁSSÉRÜLÉS 2. fejleszti a beszédmegértést szájról olvasással. . nevelés és a rehabilitáció megfelelő eszközeit keresi. melyek alapján a hallássérült felvehető normális általános vagy speciális iskolába. kompenzálják a sérülést.Előkészíti az orvosi beavatkozásokat (dobhártya-műtét). családi és szociális jellemzőit és kiemeli a szociális nevelő hatások szerepét a hallássérültek személyiségének formálásában. A nagykorúság elérésekor a hallószervi elváltozások és zavarok aránya már 10%-ra nő. nagyothalló. hallássérültek kísérleti lélektana. iskolás pszichológiája. orvosi. • Emlékezetük elsősorban mechanikus és a bevésés rövid távú. járványok. 2. b) A szurdopszichológiára (a szurdopszichhológia története. A Down szindrómások fejlődési rendellenességeik miatt a középsúlyos vagy súlyos. 2.Hangjuk rekedtes. mely a későbbiekben az “Erzsébet Otthon” részlegévé válik. később süketült. így a Down szindrómásoknak 46 kromoszóma helyett 47 kromoszómájuk van. hallásfogyatékos. süketbeszélő. a beszédet korrigálja.

Nem értik sem a suttogó. ultrahangok). A decibelskála logaritmus-skála és hallásküszöbként a 20 A-t használja. mint a mély hangokat. ezután következik a hallókészülékkel való ellátás. A frekvenciát Hertzben mérik. közép vagy a belső fülre hatnak. koponya-téri bevérzések.). melyek az anyánál nagyon könnyű lefolyású betegségek. annál szélesebb a levegő görbéje. amplitúdója 20 mikropascal. kanyaró. e nélkül a közeli beszédet is csak nehezen érti). vagyis a dB érték annál nagyobb. kanyaró. c) Kevert hallássérülés. A nagyon súlyos hallássérülteknél 90 dB fölött veszteséget mutatnak ki. szifilisz). A vezetéses zavarok.súlyos hallásveszteség (zörejeket illetve egyes magánhangzókat hall). a gyógyszerek közül a sztreptomicin. Ezek mellett vannak más negatív hatások. akkor hallja a beszédet).5. Műthetetlen. annál magasabb a hang frekvenciája. Minél gyorsabb a rezgés. kanamicin. erőteljesebb a továbbadott energia. az erősek pedig 80 vagy nagyobb dB értékűek (a 15 . zajártalom (zajos környezet).osztályozzák. sem a túl hangos beszédet. ólmos víz). az enyhe. melyek további speciális formákat tartalmaznak. sárgaság. melyet okozhat a köldökzsinór nyakra tekeredése is.nagyon súlyos hallásveszteség (nagyon hangos zörejeket is meghall. Előbb műtéti korrekciót hajtanak végre. Az emberi fül ennek 1000000 szeresét is képes tolerálni. Általában jó eredményeket lehet velük elérni. Ezen kívül prenatális hallássérülést okozhat a terhesség alatti röntgen-sugárzás. Az éles hangok percepciója zavart. (hallókészüléket igényel. A Hertz a rezgés mértékegysége. melyek hallókészülékkel javíthatók. rubeola. cukorbetegség. az anyai alkoholizmus. Mindezek megzavarják a központi idegrendszer későbbi fejlődését. Jobban értik a magas. Ilyen például a méhen belüli citomegalovírus fertőzés (mirigy-gyulladás) vagy a rubeóla vírus. rubeola vírus. endokrin zavarok (pl. fertőző betegségek (agyhártyagyulladás. b) Perinatális hallássérülés Okai: a szülés közben bekövetkező anatómiai sérülés. speciális hallókészüléket és klasszikus beszédhiba-javítást igényelnek. A hangerő függ a nyomatéktól. marihuána. A hang egy energia-forma. • 40-70 dB között. agyvelőgyulladás. krónikus alultápláltság. középfül-gyulladás. decibelskálák A decibel a hangerősség egyezményes mértékegységének legkisebb egysége. vérzések. gentamicin.sérülés. A sérülés helye szerint(az analizátornak melyik része sérült) megkülönböztetünk: a) Vezetéses hallássérülés. kábítószerek (morfium. kémiai és hormonális okok. neomicin. A hallássérülések tehát lehetnek: • Öröklött hallássérülés • Szerzett hallássérülés a) Prenatális hallássérülés Okai: a terhes nő fertőző betegségei. ez a standard vagy a viszonyítási hang. Aki csak a 20 dB fölötti hangot hallja. b) Percepciós hallássérülés. A szülés közbeni traumák a belső fülben vérzést idézhetnek elő. ergotin. Az emberi fül normálisan nem fogja fel az összes rezgést (pl. Két nagy csoportot különítenek el. mérgezések. bakteriális fertőzések (tuberkulózis. A humán percepció sajátosságait figyelembe véve a gyenge hangok 20-30dB-sek. vagyis a meghallott hang fájdalomérzetet válthat ki. mumpsz. A bel 1/10-ét jelenti és megfelel körülbelül a nyárfalevél szélcsendben keltett hangjának. illetve a vércsoport összeférhetetlenség az anya és a magzat között. Hallásmérés • A hangerő mérése. közepes vagy súlyos hallássérült. vagy olyan tényezőkre is visszavezethető. A hallókészüléket viselő számára a hangerő és hangmagasság sokkal fontosabb jellemzők.enyhe hallásveszteség (ha nincs nagy távolságra a beszélőtől. A hallásveszteség körülbelül 60-70 dB. heroin. • A hallássérülés súlyossági fok szerinti osztályozása A normális hallású személyek képesek meghallani a 0-20-30 dB erősségű hangokat. c) Posztnatális hallássérülés Okai: koponya vagy agy-sérülés. cochlea .ben mérünk. és a percepciós zavarok egyaránt jelen vannak. Hallókészülékkel javítható. Ugyanakkor hallássérülés okozhat az oxigénhiány is (kék aszfixia) vagy a szülés közbeni fulladásos állapot. skarlát. A hallásveszteségük meghaladhatja a 120 dB-t.középsúlyos hallásveszteség. 2. Családban előforduló pajzsmirigy elégtelenség). szamárköhögés stb. kokain. Más típusú felosztások is használatosak a hallássérültek gyógypedagógiájában. tífusz. de a magzatra katasztrofális lehetnek. • 20-40 dB között . érrendszeri betegségek. trombomicin és akár a nagy dózisban adott aszpirin vagy a kinin is okozhat hallássérülést. mint a normális hallásúak számára. • 90 dB fölött. magassága. mely az emberi fül számára még érzékelhető. melyet a rezgés hoz létre. vércsoport összeférhetetlenség. melyet dB . Annak a legkisebb hangerőnek. Minél erősebb a vibráció. kontergán). A Nemzetközi Audiofonológiai Iroda adatai szerint: • 0-20 dB között . metabolizmuszavarok. melyek a külső. fájdalomküszöbe is csökkentett lehet.normális hallás (a beszédet problémamentesen hallja). • 70-90 dB között. mint például a fogamzásgátlók (kinin. A prenatálisan szerzett hallássérülés lehet ismeretlen eredetű is. Az ember hallása 20 és 20000 Hz közötti. mumpsz.) Speciális hallókészüléket igényelnek. az anya maláriás megbetegedése. melyek nehezen azonosíthatóak.

hogy képzeteikben a vizuális és motoros jegyek dominálnak. mely legalább 6 m hosszú. amelyben egy sor hangvillát használnak. A beszéd hanggal való vizsgálata útján csak a sérülés súlyosságát lehet megállapítani. fejletlen. melyben a gondolkodás és a beszéd egyre jobban hasonlít a hallókéhoz. mely hangvilla segítségét igényli. Ha nem hallja vagy hibásan ismétel. hogy ismételjen meg minden egyes hallott szót. akkor erős halláscsökkenés állapítható meg nála. a hallássérültek gondolkodása konkrét.A normális hallás feltételezi. és kifejező-eszköze a jel-nyelv. Összehasonlítva a hallók gondolkodásával. valamint az oksági összefüggések felállítása. hogy a halló analizátor melyik része érintetlen (például ha a hangvezetés sérült. javul a kiejtés.Ha a személy csak 4-6 m távolságból hallja meg a hangot. háttal a vizsgálatvezetőnek. Az audiometriai kutatások alátámasztják. Ahhoz. hogy a beszédhangot 6-8 m-ről felismeri. hogy a hallássérültek 90%-ának van valamilyen hallásmaradványa. nem lehet a sérülést lokalizálni. melyben az analízis. hogy ide fejlődjön a hallássérült gondolkodása különböző fázisokon halad át: a) a gondolkodás konkrét tárgyakkal és képekkel operál. érzetek és percepciók alapján új képzeteket létrehozni. a beszéd 16 . most már közelebbről. . de nem egyenlő vele. A vizsgálatvezető két vagy három szótagból álló szavakat mond. ez utóbbi pedig a beszédindítástól és a beszédfejlesztéstől függ. A gondolkodás és a beszéd fejlődése pozitívan befolyásolja a teljes pszichikus fejlődést. melyeknek a hangmagassága oktávonként változik. szintézis.természetes beszélgetés hangereje kb 60 dB). A demutizálás előtti szakasz. akkor enyhe halláscsökkenés. • Képzelet A hallássérültek képzeletében a vizuális. beszűkített. A megismerés szenzoriális szintjére (érzetek és percepciók) a jelnyelv és az általános képzetek nyomják rá bélyegüket. A vizsgálatot egy csendes szobában végezzük. • Racionális gondolkodás A demutizálás kezdetén ítéleteik és racionális gondolkodásuk képek. mint például: A hallásélesség mérése: a hallás tesztelése beszédhanggal Gyors és a szakember valamint a szülők számára kézenfekvő módszer. c) a gondolkodás absztrakt fogalmakat és relációs rendszereket használ. A demutizálás kezdeti szakasza . A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői A hallássérülések egyes formái értelmi fogyatékosságot is okozhatnak. c. 2. A hallássérült. és képi gondolkodása fogalmi verbális gondolkodássá fejlődik. akkor a vezetéses hallássérült a mély hangokat észleli. össze lehet hasonlítani a légvezetéses és csontvezetéses hallást. A vizsgálat során a különböző hangerőt használunk (suttogó. . . A demutizálás szakaszai: a. sablonos. merev. A vizsgálat technikája: a gyermek leül a székre. Gondolkodásuk tehát konkrét. mennyire sajátította el a szó nyelvet. Ezek segítségével meg lehet állapítani. normál és kiabáló hangot).a gondolkodás és a beszéd még mindig főleg képi. Betzold dolgozta ki ezt a módszert. lehetővé válik a tárgy lényeges tulajdonságainak kiemelése. A hallássérült is képes az előzetes ismeretek. elvonatkoztatás és az általánosítás elsősorban vizuálisan történik. és részben szavak alapján működik. és ugyanazzal a hangerővel megismétli a szót. A gyermek azt az utasítást kapja. Az elvonatkoztatás azonban a fogalmi-verbális gondolkodás létrejöttével fejlődik. az elvonatkoztatás nehezen jön létre. a beszédtanulással párhuzamosan fejlődik. A kognitívverbális emlékezet viszont lassabban alakul ki. A demutizálás során illetve a nagyothallók beszédfejlesztése során folyamatosan bővül a szókincs. motoros elemek dominálnak. sőt bizonyos tekintetben még fejlettebb is. b) a gondolkodás konkrét verbális fogalmakat használ. mivel felborul a gondolkodás és a nyelv közötti egyensúly. • Emlékezet Érzelmi és motoros emlékezetük jellemzői megegyeznek a hallókéival. b. Ezt a hallásmaradványt különböző módszerekkel és technikákkal lehet feltérképezni. a másikat letakarja. Az általánosított képzet. akkor a vizsgálatvezető fokozatosan közeledik hozzá. hogy a hallássérült a demutizálás melyik szakaszában van. A hallássérültek természetes sajátossága. de beszélő személy pedig főleg szavakat és részben képeket használ. melyek lehetővé teszik a gondolatok kidolgozását. gondolatok. A gondolkodás és a beszéd fejlődése nagymértékben függ attól.Ha 1-4 m között. A demutizálás folyamatában a hallássérült a jelnyelvről lassan áttér a szónyelvre. • Gondolkodás A süketnéma gondolkodása képi. így a tanult szavak egyre gyakrabban helyettesítik a gesztusokat. de már megjelennek a szavak is. Így a szenzoriális információkat az intellektuálisak kiegészítik.6. melyben a gondolkodás és a nyelv főleg képi. Egyik füle szabadon van. tartalommal tölti ki a szenzoriális és a szenzoromotoros tükrözéseket. A 6 méteres távolságot krétával jelöljük. összehasonlítás. korlátozottá válik. A motoros és orális tanulás a nevelés teljes folyamatát kíséri. előbb mély majd magas hangzásúakat. • Képzetek A süketeknél a képzet a fogalommal analóg. A hallássérülés azonban továbbra is meghatározza a kifejezésmódot. Az előrehaladott demutizálás. Eszközigényes hallásmérés Ez egy másik módszer. Mivel általánosított képekkel dolgozik.

az intonáció. Ugyanakkor kutatja azokat a nevelési. melyek a kommunikáció integrálását (ritmus. az önbizalmat. sajátosságai.minősége nem éri el a hallókét. Ezért a hallássérült gyermek korai nevelésében a bilingvizmust kell előnyben részesíteni. mivel szónyelve nincs kellőképpen kialakulva. • Beszéd. Ugyanakkor a gesztus kifejezi a beszélő lelkiállapotát is. nyelv és érzelmek A szónyelv és a jelnyelv szoros kapcsolatban áll. képesek legyenek integrálódni a közösségbe. hogy személyiségfejlődésük minél zavartalanabb legyen. A jelnyelv használata azonban a társadalomba való beilleszkedés gátja is lehet. lehetővé teszi az erőfeszítés nélküli információszerzést. kevesebb belső feszültséggel küzdenek. oktatásuk és nevelésük. bemutató. akik kizárólag az orális módszert alkalmazzák. hogy a szónyelvet használná. és ágai: a tiflopszichológia és a tiflopedagógia a gyógypedagógia tudományához tartozik. • Vizuális észlelés fejlesztése (testmozgások. A veleszületett látássérültek. Különböző speciális módszereket dolgoztak • 17 . oktatási. Már a korai nevelés során is biztosítanunk kell a hatékony kommunikációt a gyermek és környezete között. a tevékenységük szervezését tanulmányozza. A szónyelv globális szintje. A jelnyelv túlzott használata a szónyelv elsajátítását gátolja. a kézmozgás kifejezi és tükrözi az érzelmeket. • Ugyancsak a tiflopszichológiából vált ki a tiflotechnika. A kezek mozgása kiegészítheti a verbális kifejezés nehézségeit. • A hallókészülék segítségével az auditív észlelés fejlesztése. A felnőtt hallássérültek akkor fejlődnek a legjobban. a szociális beilleszkedést és az általános pszichés fejlődést stb. és befolyásolják a beszéd érthetőségét. mimika. mint azok. artikuláció zavarai fennmaradnak. • A korai nevelésben használnunk kell a jelnyelvet is. a feszültségszintet. anélkül. érzelmi kapcsolatok kialakítása. gondolkodásuk és személyiségük alakulását. Ha a korai életévekben elsajátítja a jelnyelvet. szájmozgások utánzása stb. rajzzal és sétákkal. akkor a jelnyelvhasználatról egyenesen az írásra tér át. • Párhuzamosan fejlesztenünk kell a szájról olvasási képességet és a vizuális percepciót. melynek célja az iskolai programban szereplő tantárgyak speciális módszertanának a kidolgozása. mely biztonságos a sérült számára. A gesztusok nagyon korai életkoroktól kísérik a beszédet. Vannak olyan gesztusok. Az egyedfejlődés során az első szavak megjelenése valamint a szimbolikus gesztusok használata között korrelációt állapítottak meg.1. A korai nevelésben az orális módszer kizárólagos alkalmazása megfosztja a gyermeket a reális kommunikációtól. rehabilitációs módszereket. 3. mely negatívan hat a személy és környezete közti kapcsolatra. mely a különböző oktatási segédeszközök gyakorlati kivitelezésével foglalkozik. • A tiflológia szó etimológiája (görög eredetű tifos = vak és logos = tudomány) is rámutat arra. mely elfogadó vele szemben ahhoz. ha két közösséghez is tartozhatnak: a hallókéhoz és a hallássérültekéhez egyaránt. az írás és olvasás szintje nagyon alacsony azoknál. vagyis a jelnyelvet és a szó nyelvet párhuzamosan kell tanítanunk. légzés és artikulációs mozgások). melyben a szakemberek figyelme nemcsak a vakokra. baleset) következett be. • Ezért a tiflopszichológiából kivált a tiflometodika. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3. iskola). hanglejtés) szolgálják. A szónyelv fejlesztésének követelményei: • A gyermeket halló és beszélő környezetbe helyezzük (bölcsőde. hogy ez egy jól körülhatárolt terület. a feladatban való részvételt. mint különálló tudományág. Tehát a gesztus. tárgya a látássérültek fejlődésének törvényszerűségei. • A tiflológia. vibráció. fejlődésmenetét. hanem a gyengénlátókra is kiterjed. a sérüléssel kapcsolatos gondolatok egész életüket meghatározzák. ritmus. akiknél a sérülés később (betegség. melyek a jelentést hangsúlyozzák (szimbolikus. • A tiflopszichológia nemcsak a teljes vakság állapotát tanulmányozza. a látássérültek sajátosságait. • A figyelem. A látássérültekkel való munkában figyelembe kell tehát venni a fogyatékosság típusát és súlyosságát. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre A tiflopszichológia a gyógypedagógia egyik ága. hanem a látásveszteség különböző súlyossági formáit a nagyon enyhe gyengénlátástól. szerepjátékkal. valamint az eszközök használatának elméleti megalapozását is felvállalja. Ez utóbbiak sokkal intenzívebben élik meg látásvesztésüket. A látássérülés a viselkedés kiegyensúlyozatlanságát eredményezi. melyekkel a látássérülteket fel lehet készíteni az életre. a rehabilitációban és a szociális integráció elősegítésében alkalmazott eljárások és módszerek tudományos megalapozása. hangerő. mely a hallók társadalmába való beilleszkedés feltétele. mely elősegíti az érzelmek kifejezését. Az oralizmust illetve a kétnyelvűséget is mérlegelnünk kell. • Be kell vezetnünk auditív módszereket a nevelésbe. a súlyos gyengénlátás és a gyakorlati vakság állapotát is.). óvoda. Fontos egy olyan környezet létrehozása. habár a kapcsolatteremtési nehézségeik vannak. emlékezet fejlesztése játékokkal. figuratív gesztusok) és vannak olyanok. a kinesztetikus észlelés fejlesztése (tapogatás. Az orális módszer sikeres alkalmazásának feltételei: • A kommunikáció vágyának felkeltése és szükségességének megtapasztaltatása. fejlődésüktől függ a kommunikációs képesség kialakulása.

szervezése zavart. ha a szemgolyó szerkezete normális. mivel ez retinaleválást okozhat. Miópia A rövidlátó szemen morfofunkcionális rendellenességeket tapasztalunk. ha csak a látássérült személy nem kerül olyan környezetbe. tökéletesítését és fejlesztését szolgálják. Ez a fajta rövidlátás nem haladja meg a 6 .10 dioptriát. A normális fénytörési képességgel bíró szemet nevezik emetróp szemnek. melynek fénytörési képessége tengelyenként változó. mint például az órás. és minél 18 . szükséges és kötelező.2. melynek következtében a fénysugarak a retina előtt találkoznak. Hipermetrópia A fénytörési képesség csökkentett vagy a szemtengely rövidebb a normálisnál. A távoli tárgyakat világosabban. mert ez által meg lehet előzni a másodlagos sérülések kialakulását: (például fizikai deformitások kialakulását hátgerincferdülés). Egész sor eljárás létezik. hogy a retinán kialakuló kép akkor lesz helyes és megfelelő. a normális látásúakétól eltérő sajátosságokat mutat. • Három típusú ametrópiát különítünk el: a). mely a szem szöveteinek vékonyodását és dezorganizálódását okozza.. Az ilyen súlyos rövidlátást csak részben lehet korrigálni. bevérzése vagy leválása. mivel progresszív jellegű. melyek pontos. • Észlelés A gyengénlátóknál a vizuális ingerek feltérképezésének beindulása. a kört ellipszisnek láthatja). A rövidlátás optikai korrekciója teljesen megvalósítható. . 3. A fizikai erőfeszítést is kerülnie kell (például súlyemelés). A komplex képek felidézésének nehézsége miatt a mentális teljesítmény csökkentett. c). míg a közelieket homályosan látja. ha más észlelési módozatokkal együtt alkalmazzuk. akiknek látásélessége 0. Gyakran társul hozzá a retina sorvadása. melyek növelik a munkahelyi vagy a közlekedési balesetek előfordulásának lehetőségét. A rövidlátást konkáv lencsével lehet korrigálni (mínusszal jelölik). A normális működés a külső és belső tényezők egységéből adódik. betűszedő vagy az iskolai tevékenységek (olvasás. Ezek főleg akkor hasznosak. a távoli tárgyak viszont elmosódnak. ezért a percepciós sémák nem vesznek részt közvetlenül a reprezentációk létrehozásában és a komplex képek felidézésében. közelre néző optikai erőfeszítést kívánnak. A látássérülések etiológiája és osztályozása Nincsenek olyan különleges tényezők. egyik vezető oka a súlyos gyengénlátásnak és a vakságnak. . b). mely 20-21 éves korig tart. a fénytörési zavarok gyűjtőneve pedig az ametrópiák.Erős. Prognózisa nem valami bíztató. ezért a fénysugarak a retina mögött találkoznak. Az iskolai rövidlátás megnevezés onnan származik. a retinán keletkező kép.ki vakok számára. például a taktilis kinesztéziás észleléssel. Korrekció hiányában hibás attitűdök. melyek a kompenzációra alapozva a vizuális észlelés gyakorlását. amíg a szervezet fejlődésben van. hiányos és hibás jellege erőteljesebbé válik. vagy részleges látásveszteséget előidéznék. mely ellenségesen kezeli fogyatékossága miatt. A progresszív rövidlátás általában az örökletes hajlam és a favorizáló környezeti tényezők kölcsönhatásának eredményeként jelentkezik. 3. ezért a gondolkodás fejlődése és a gondolkodási műveletek kialakulása megkésik. a látásmaradványokkal rendelkezők számára vagy a centrális látássérültek számára. ha a latens távollátáshoz kancsalság is társul. tehát homályos.Iskolai rövidlátás Lassú látásromlás jellemzi. gyakran romlik a szem 15-40 dioptriáig. addig. ezért a gyengénlátás és a vakság okait nem lehet külön-külön tárgyalni A látássérülés leggyakoribb és legismertebb okai és formái: • A fénytörési zavarok (ametrópiák) A retinán kialakuló normális kép kialakulása két fő összetevőtől függ: . Az optikai korrekció azokban az esetekben is javasolt.2 (gyengénlátók).05 -0. Az asztigmatizmus A szaruhártya rendellenes szerkezete okozza. A rövidlátás két típusát különítjük el: . ha az osztályterem nem kellően megvilágított) károsan hatnak a rövidlátásra. Ebből következik. A rövidlátó gyermeket meg kell óvni a vizuális erőfeszítésektől. A látássérültek pszichés fejlődése A látássérültek pszichológiai fejlődése viszonylag normális. ezeknek a képe pontosan a retinán alakul ki. Optikai korrekciója konvex (plusszal jelölt) lencsével lehetséges. a retinán keletkező kép homályos lesz. A rövidlátó élesen látja a közeli tárgyakat. másolás. Eredményeképpen a retinán keletkező kép torzzá válik (a pontot vesszőnek. Ezek a komplikációk a szemgolyó növekedésének tulajdoníthatók. melyek vagy a teljes. szegényes percepciós kép és hibás vizuális reprezentációk keletkeznek.3. Az aliglátóknál a percepciós kép szegényes. hogy azok a tevékenységek. progresszív rövidlátás Ez egy súlyos rendellenesség.elsősorban a szem fénytörési képességétől.másodsorban pedig a fénytörési közegek tökéletes transzparenciájától.

ezért szükséges a szóbeli utasításokat és leírásokat a poliszenzoros érzékeltetéssel összekapcsolni. A pontok magassága 1 mm és a közöttük levő távolság 2. ezekkel a méretekkel betartotta a taktilis érzékenység küszöbértékeit. mivel a látássérült az észlelt képeket nehezen tudja felidézni. Az ábécé. melyeknek óriási szerepe lesz a pszichológiai fejlődésben és annak sajátosságaiban. jelenséget. elősegíti a nyelv megfelelő fejlődését. Minél később következik be a sérülés. melyet megneveznek. szavakat szimbolizáltak. Érdekes. A gondolkodás és a beszéd az objektív valóság szenzoriális adataira támaszkodik. Ehhez azonban speciális segédeszközökre van szükségük: például az asztal dőlés szögének megváltoztatására annak érdekében. A felhalmozott információ mennyiségből sokkal többet tudnak aktualizálni. vagy egy tárgy térbeli mozgását. ha esetleg értelmi fogyatékosság is társul a látássérüléshez. a = 1 pont. • A vakok speciális írás-olvasás-rendszert használnak. az állandó gyakorlás tovább fejleszti azt. Ez a jelenség a gondolkodást csak részben serkenti. Az első tized a-tól j-ig terjedő betűket foglalja magába. 3. valamint szükség lehet speciális nagyvonalközű füzetekre és nagyobb betűkarakterekkel írott könyvekre. f = 1. g = 1. kivéve a progresszív látássérülésben szenvedők. c = 1 és 4 pont. a szavaknak nincs valós. Az emlékezetük nagyon jól fejlett. A vizuális analízis és szintézis is zavart. Ez az ábécé ugyanolyan grafikus kifejezési lehetőséget biztosít. mint a látók. nem ismerik azt a tárgyat. Ez az eltérés főleg a tanítás első éveiben jellemző a vakokra. a vakok is tárgyilagos ismerethez jutnak a letapogatott tárgyakról. h = 1. annál világosabbak a vizuális képzetek és képek. akik előbb-utóbb teljesen megvakulnak. Saját ábécéjét tökéletesítve eljutott 64 kombinációig. bár nem volt pszichológus. i = 2 és 4 pont . amelyben vezető csatorna a taktilis-kinesztetikus észlelés. a 6 pont helyzetét változtatva megalkotta a 64 relief pontból álló pontábécéjét. 1909-ben Louis Braille. • Figyelem és emlékezet A figyelem és az emlékezet a vakok erősségei. az írásjelek és a számok a hat pont kombinációjából alakíthatók ki. mint a látó. döntések. a kötésmód (tengerészcsomó . 2. grafémákká alakítása. • Gondolkodás A gondolkodás fejlődése azért marad el a normálistól. melyeknek nincs reális alapja. ezek alapján jönnek létre a fogalmak. a taktilis és a kinesztetikus. tapasztalati alapja. a pontozótábla minden cellájába egy karakter írható. 4 és 5 pont. 4 és 5 pont . ezért figyelmét folytonosan irányítania kell a felfogott ingerek erősségének és jelentésének függvényében. hogy mikor következett be és milyen típusú a látássérülés. Ezeket a betűket az 1. 4 és 5-ös pontokból kombináljuk. a vastagságuk. Többnyire nehézségekbe ütközik a gondolkodási műveletek elsajátítása is. mint a síkírás. 2. Braille ábécéje 76 különböző jelből áll. a verbális-kinesztetikus. mindenik 1-6 pontból áll. a jelenségeket és tárgyakat csak formálisan ismerik. melyeket verbálisan lehet megerősíteni. ítéletek. • Mindezen írásmódok korlátoltak voltak. A veleszületett látássérültek képzetei főleg az auditív észlelésre alapoznak. akkor nincsenek vizuális képzeteik. hogy a fényviszonyok jobbak legyenek. A vak nem tudja olyan pontosan érzékelni hallás útján egy akadály jelenlétét.Ez az ábécé a tizedek elvére épül. • Képzetek A képzetek jellemzői attól függnek. A figyelem relatív jól fejlett. Ez az eltolódás természetesen a beszéd javára történik. j = 2. A vakok téri képzetei a tárgyak taktilis kinesztetikus megismerése alapján alakulnak ki. aki egy baleset következtében megvakult.4. e = 1 és 5 pont . 2 és 5 pont. Az auditív analizátor segítségével valósítható meg a fonetikai diszkrimináció és a helyes hangképzés. lehetőleg természetes fényt. 3. ezáltal lehetővé válik a szó leírása.gyakrabban idéztetjük fel a személy előzetes optikus tapasztalatait. Használták még a domború írást palatáblára. mert viszonylag kevés kép alapján fejlődik a nyelv és a kommunikáció. A 4 éves kor után bekövetkező látásvesztés esetében megőrződnek bizonyos vizuális képzetek. viszont gyakran használnak olyan szavakat. pontokból kidolgozott egy logikus betű és jelrendszert. vagy köveket helyeztek el homokos ládába. A verbális kinesztetikus analizátor segítségével valósítható meg a szavak hangokra bontása és ezek szemantikus egységként való megértése. A később bekövetkező vakság vagy a gyengénlátás eseteiben fennmaradnak mentális képek. 2 és 4 pont .5 mm (a pont közepétől számolva). és annál nagyobb számban vannak jelen. és kinesztetikus analizátor segítségével lehetséges. mely a taktilis. mely még hangsúlyosabbá válik. 4 és 5 pont • 19 . ha a látássérülés 3-4 éves kor előtt következik be. Mivel a tapasztalton alapuló tudás hiányzik. A vakok számára is hozzáférhető írásmód kitalálása már a legrégebbi időkben is foglalkoztatta a szakembereket. Ennek következtében a vakok szókincse gyorsan bővül. hogy Braille. Ha a látássérülés veleszületett. Ezek akkor sem maradnak meg. A taktilis kinesztéziás percepciónak köszönhetően. b = 1 és 2 pont . d = 1. képesek megtanulni a síkírást (fekete-fehér). tehát emlékezetük hatékonyabb a látókénál. melyek betűket szimbolizáltak. A vakoknál a szenzoros adatok hiányosságai eltérést hoznak létre az absztrakt és a konkrét megismerés között. • A Braille rendszer elsajátításában négy analizátor vesz részt: az-auditív. A legelején bogokat használtak 1 . tehát auditív úton irányítja a kognitív tevékenységet.kb 30 fajta létezik) által nyertek jelentést: betűket. és mivel állandóan erre kell támaszkodnia. ezért az elvonatkoztatás és az általánosítás is nehezített. A Braille írás . a teremben biztosítani kell a megfelelő megvilágítást.olvasás A gyengénlátók.másfél méter hosszú zsinóron és a köztük levő távolság.

A látássérültek téri és időben való tájékozódása • A látássérülés súlyos zavarokat okoz a téri tájékozódásban. Ez az átszerveződés azonban. A harmadik tized az u . viszont az orvostudományban annál tudatosabb kutatások folytak ez irányban. karton-csomagoláskészítők.+6.z betűket tartalmazza. v = b +3. A nagy térben való tájékozódás. Hazánkban is vannak elemi és gimnáziumi osztályok. a mozgássérülteket gyógypedagógiai szempontból sokkal kevésbé tanulmányozták. 3. 20 . hogy aztán balról jobbra lehessen olvasni a papír megfordítása után. hogy a látássérült maximális teljesítményt nyújtson. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4. k = a + 3 (vagy 1 + 3) . rádiótelefonos. mely a síkírást Braille-írássá alakítja. seprű.5. Vannak speciális iskolák és osztályok. A mozgássérülések és a pszichomotoros zavarok nagyon változatos formát ölthetnek. hogy a látássérülteket speciális módszerekkel külön osztályokban. Az olvasás a jobb kéz taktilis és kinesztéziás érzékszervével történik. illetve vannak inkluzív iskolák. és ugyanakkor szeresse is munkáját. orvosi asszisztens. saját viselkedésüket kitűnően képesek szabályozni. és kefekészítők.6. 4 + 3) stb. melyet közvetlenül a betű után kell tenni. l = b + 3 ( vagy 1. A tárgyak téri jellemzőit taktilis percepcióval ismeri meg. A negyedik tized a nyelv-specifikus betűket tartalmazza. Például az OPTACON vagy hasonló elv alapján működő készüléket. nagy önkontrollal rendelkeznek. és mindezt felhasználják ahhoz. Napjainkban két irányzat létezik a látássérültek oktatására vonatkozóan: • Az első (a régebbi) azt állítja. a lehető legkorábbi életkorban. A látássérültek az íráshoz használhatnak különböző technikai segédeszközöket is. A szakmát úgy választják ki. Amikor a fogyatékosság nagyon enyhe formájú. A vakokra és a súlyos gyengénlátókra nemcsak a téri tájékozódás zavarai jellemzőek. nem tudja kiegyenlíteni a normális téri tájékozódást. melyet a 3. • A másik nézőpont a normalizációt tartja szem előtt. • • 4. mely általában a vizuális információkra támaszkodik. akkor nincs szükség speciális beavatkozásra. hogy jól beilleszkedhessenek a közösségbe és alkalmazkodnak a többiekhez. hogy a mozgássérültek nagyon sok esetben képesek problémamentesen beilleszkedni a normális szakmai és szociális életbe. Az íráshoz egy lyukacsos táblácskát használnak. ugyanakkor a kompenzációs képességek is aktivizálódnak. A gyakorlás során nő a sebesség.professzionális integrációja Sérülésükből kifolyólag a látássérültek szükségesnek érzik a tökéletes rend megtartását. a súlyosabbak viszont kihatással vannak a személy teljes életére. A gyógypedagógiai elhanyagoltság azzal is magyarázható. tapétázók. míg a bal kéz ellenőrző funkciót tölt be. 5. a vakoknál mélyen érintett és teljesen másképp felépített.es és 6-os pont. szakiskolák és technikumok a gyengénlátók és vakok számára. hogy az első tized pontkombinációihoz hozzátesszük a 3-as és 6-os pontokat. és az adott területen akár kiemelkedő teljesítményt is nyújthatnak. akik szomatikusan eltérnek a normálistól és pszichológiai. A látássérülteket (főleg a vakokat) speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban valamilyen szakma gyakorlására készítik fel. Egyre több látássérült iratkozik be a felsőfokú tanintézetekbe. mely azoknak a személyeknek a pszichológiáját tanulmányozza.t betűket tartalmazza. E szerint a vakok nevelését a normális gyermekek közösségében kell elkezdeni. u =a. A téri tájékozódás rendszerszerűen működik és a különböző analizátorok együttes működése révén alakul ki. a gyermekek minden nehézség nélkül képesek lesznek beilleszkedni a szociálisszakmai életbe. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre A mozgássérültek gyógypedagógiája vagy a szomatopedagógia a gyógypedagógia egyik ága. szociális és szakmai téren fogyatékosok. a látássérülteknél nem érintett. paplankészítők és mások. Mindkét oktatási formát megtaláljuk a gyakorlatban. vesszőből készítenek különböző tárgyakat. így könnyen megtalálhatóak. 3. A leggyakoribb mesterségek a következők: masszőr. melyekhez hozzáadjuk a hármas pontot. ezek azonosak az első tized betűivel. hangszerkészítő és hangoló. hanem jelentős ennek a restrukturálódása is. melyeket megelőz a számjel. a betűket a jobb kéz ujjbegye azonosítja. a ballal követi az írást. a tárgyak helye mindig jól meghatározott. A nagybetű jele 4.+3. az életbe való integrációt fokozatosan lehet megvalósítani. Jobbról balra haladó írásmód. Ez a készülék a látható betűket tapinthatókká alakítja. ahol látó társaikkal közösen tanulnak. hanem annak a tükörképe. és a látássérültnek mindig is nehézségei lesznek ezen a téren. melyekben a látássérültek speciális módszerekkel megfelelő képzést kaphatnak.A második tized a k . 4 + 3). A pontozót jobb kézben fogva. melyből következik integrációs jellege. 6 -os pontok alkotnak. megkeresi a következő sort. Más fogyatékosságtípusoktól eltérően.1. A Braille írásban az írott betű nem azonos az olvasottal. és a betű a karton másik oldalán fog kidomborodni. Fegyelmezettek. Az írásjeleket szintén a hat pont specifikus kombinációi alkotják. ismert. mely a kinesztéziás és egyensúlyi érzéken alapszik. súlyosságuk és kiterjedésük is különbözhet: • A legenyhébb formái nem akadályozzák a normális életvitelt. 4.10-ig az első tized pontkombinációi. A látássérültek téri tájékozódása függ a tér nagyságától és a téri tájékozódásba bevont analizátoroktól. bútorkészítő.+6 stb. A számok 1 . Ezeket a betűket úgy alkotjuk meg. speciális iskolában kell nevelni. A téri helyzet megjegyzése és újra létrehozásának képessége. telefonos. A látássérültek szocio . Minden kis téglalapba egy vagy hat pontot lehet a pontozóval bejelölni. m = c + 3 (vagy 1.

melyek gyulladásokat. • Egyes szenzoriális elváltozások (különös tekintettel a látás és hallássérülésre) is. Ugyancsak a traumákhoz tartozik az is. A mozgássérülés. A közvetlen okok a fogyatékosság valamely elemére vonatkoznak. traumatizáló beavatkozások. mely megbontja a fejlődés harmóniáját. tagokra korlátozódik. a környezet határozza meg. közeli rokonok) rokonokkal hasonló morfológiai és funkcionális jellemzőkkel bírnak. melynek vannak orvosi. Az adott csoportnak a motricitás zavarai mellett egyéb betegségei is lehetnek (légzészavarok. Fel kell keltenünk érdeklődését és kedvét a tevékenység iránt. tuberkulózis). • A nem megfelelő megvilágítás és levegőmennyiség a lakásban. a nyak és karok is. • A veleszületett debilitás és éretlenség. a terhes nő hasának sérülései. melyek a test rendellenes fejlődését okozzák. a közvetettek pedig valamilyen morfológiai vagy funkcionális rendellenességet hoznak létre. A külső okokat pedig az életkörülmények. • Gyakran a szerint is felosztják az okokat. ellenőrzés hiánya. kényelmetlen ágy. extrém páratartalom.A kiváltó tényezők. melyek különböző mértékben hatnak a szervezetre. • Egy másik kritérium szerint az okok lehetnek közvetlenek és közvetettek.• Zavarok jelentkeznek viszont azoknál a gyermekeknél. ízületek. hogy azok prediszpozíciók. szövetek sérülését eredményezheti. lokális fogyatékosságot okozva. melyek súlyos következményekkel járnak a gyermek fejlődésére. a koraszülöttség és a szülés közbeni balesetek. A sérülések súlyossága változó lehet. organikus és pszichikus funkciók határozzák meg. • Kényelmetlen. vagy éppen ellenkezőleg a túl kemény. a szülői és a nevelői felügyelet. a szülők előrehaladott életkora. • A második csoportba a környezeti károsító tényezők tartoznak. a saját képességeibe vetett hitét. akiknek fogyatékossága megakadályozza az életkoruknak megfelelő tevékenységek végzését. nem megfelelő élet és munkakörülmények. lassú mérgezések (alkoholizmus. Azonban kivételes körülmények között. mint testi rokkantság jelentkeznek. a műtétek. cukorbaj stb. vagy hiányában is. globális vagy totális fogyatékosságot okozva vagy egyes régiókra. gyógyszerek. bevérzéseket okozhatnak.Azok a tényezők. Ilyen zavarokat okozhatnak a krónikus gyulladások (szifilisz. annak érdekében. • Az első kritérium alapján feloszthatóak külső és belső okokra. . Mindez a csontok. ha nincs más betegségük vagy fogyatékosságuk. főleg ha környezetük nem megfelelő. 4. hogy a gyermek megmaradt potenciálját maximálisan kibontakoztathassa. • Káros hatások is. Ez megnyilvánulhat akár egyes testrészek fejlődésének elmaradásában. a fizikai debilitás. Tartozhatnak ide látás vagy hallássérült személyek is. melynek súlyos következményei a felső végtag 21 . melyek a magzatra az anya szervezetén keresztül hatnak: a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet. • Túl puha ágyban való alvás. melyek tovább rontják a fizikai képességeket. de sérülhet a mellkas. a. a normálistól való eltérés. morfo-funkcionális elváltozás. melyek a kiterjedése változó lehet. mint az összes többi fogyatékosság. Számukra fontos a differenciált programok alkalmazása. A mozgássérültek intelligenciája normális.A szülés közben ható közvetlen hatású tényezők: az anya által kifejtett túlzott erőfeszítés. melyek csökkentik a szervezet erejét és mobilitását. érzékenyekké válnak. személyiségük zavarttá válhat. a krónikus zavarok (organikus és pszichés). A szervezetben külső vagy belső patológiás elváltozások keletkeznek. radioaktív szerek). A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana A mozgássérülések általában. a szomatikus. ha a gyermek feje rosszul ékelődik. a méhen belül hatnak és két csoportba sorolhatóak: • Az első csoportba azok tartoznak. . és csökkentenünk kell frusztrációját és szorongását. vissza kell adnunk önbizalmát. b). túl sok párna.). elősegíthetik a mozgássérülés megjelenését és gyors kibontakozását. favorizáló tényezők vagy kiváltó okok. gyógypedagógiai és szociális vonatkozásai. • A nem megfelelő élet és higiéniai körülmények. melyek a méhen belül érik a magzat szervezeté. Különböző kritériumok alapján lehet őket csoportosítani. mely szintén nem segíti elő a növésben levő gyermekek normális pihenését. ezért nehezebbé válik szociális és szakmai integrációjuk. Mindez akadályozza a környezethez való alkalmazkodásukat és a többiekkel való kapcsolatok kialakítását. • A krónikus betegségek a hosszú lábadozás. • A nem megfelelő táplálkozási szokások. Befolyásolhatják a teljes szervezetet. belső konfliktusaik és feszültségeik felerősödnek. A favorizáló vagy prediszponáló tényezőket az öröklődés határozza meg. melybe a test belesüpped. • A hibás életvitel. szívbetegség. endokrin vagy neuro-pszichológiai zavarok. a frusztrációjuk és a szorongásuk nő.2. alultápláltság vagy vitaminhiány. rossz szabású ruha. • Az aktív és nyugalmi periódusok szervezett váltakoztatásának hiánya. a vérkeringés betegségei és mások. A belső okokat a fejlődési folyamatok. malária. vagy rosszul próbálják elősegíteni a megszületését. A leszármazottak általában a felmenő ági és oldalági (testvérek. röntgensugarak. kiterjedhet az egész testre vagy csak egyetlen testrészre. A mozgás sérülését kiváltó okok A mozgássérülésnek nagyon változatos okai lehetnek.

sajátos bőrszínű fej. keskeny vagy széles. Egyiket is.). rachitizmus stb. Ezek a formák a központi idegrendszer fáradása nyomán keletkeznek. a globális tartó-rendszer asszimetriája (a csontváz és az ízületek asszimetrikus helyzete). . megjelenhetnek különböző foltok. • Csontok rendellenességei . • Táplálkozási zavarok . az izomtónus fokozódása (görcsök. száraz vagy nedves tapintású. melyek nagyon gyakori tényezők a rokkantság kóroktanában. törpenövés (nagyon alacsony termet) vagy gigantizmus (nagyon magas termet. melyen megjelenhetnek bénulások. az alapnál vagy a tetőn szélesedő. • Tartászavarok . vékony vagy vastag. asszimetriákkal. rachitikus jellegű. kerek. részleges (regionális vagy lokális). a fej és törzs között). szkoliózis. boltíves szájpad. állnak a legsúlyosabb rokkantságok hátterében. melyek hátgerincferdüléseket (cifózis.A nyak lehet túl hosszú vagy túl rövid.Lehetnek deformáltak.A hát lehet egyenes. mely a test legfontosabb támasztószerkezete. • Ízületi rendellenességek . hogy a sérülés mennyire súlyos. másikat is további alcsoportokra lehet osztani attól függően. 2. progresszív izomleépülés. szkoliotikus. . fogsor-rendellenességek.Melyeket okozhatja a globális tartó-rendszer elégtelensége.Lehetnek vékonyak vagy vastagok.3.Az ízületek túl nagy vagy csökkentett mozgékonysága. hogy a fiziológiai görbületei hangsúlyosabbakká válnak. A mozgássérültek osztályozása A mozgássérülésnek két nagy csoportját különítjük el: 1. hegek vagy ekcémák. púpos hát) okozhatnak.A mellkas lehet túl hosszú vagy túl rövid. . agyhártya és agyvelőgyulladás okozhatja. .Makrocephália (túl nagy fej) vagy. . Ezek közül a leggyakoribbak a helyváltoztató készüléket érintik (csontok.A csontváz. . égési sebek és hegek. asszimetrikus. . különösképpen a motoros elemek koordinációjának képességét csökkentik. 22 . lehet kétlebenyes. A rosszul összeforrt törések. táskás vagy túl közel álló szemek).működésében vagy szerkezetében mutatkoznak meg.a has előreugorhat. kalcium lerakódás . A globális morfológiai rendellenességek alcsoportjára jellemző sajátosságok: • Növekedési zavarok . .A gyermekkori károsító tényezők. lilás színű (cianotikus). 1.Diszharmóniák (magas és sovány vagy alacsony és kövér). horpadt. asszimetrikus.Növekedési elégtelenség. . vagy az egész testfelület lehet nagyon szőrős. fokozott vagy elégtelen izomtónussal. a szem rendellenességei (kancsalság. merevség stb..A gerincoszlop . ilyen esetekben az agykéreg ellenőrző képessége csökken. . . átfogó). a csont-tuberkulózis és más roncsolódáshoz vezető csontbetegségek. túlméretezettség). az izomerő és tónus csökkenése (atóniák vagy hipotóniák). a mellcsont tölcsér vagy taraj alakú.A tartás rendellenességek. púpos vagy asszimetrikus. az orr és fül rendellenességei. melyek a szervezet fejlődését negatívan befolyásolják. az arc és a nyak rendellenességei . vízfej).a humán “tartóoszlop” vagy a humán vertikális tengely sok módosulást szenvedhet azáltal. A részleges morfológiai fogyatékosság alcsoportjára jellemző sajátosságok: • A fej.A metabolizmus és hormon-zavarok. asszimetriája miatt vagy elemeinek elváltozása miatt a fogyatékosság gyakori okává válhat. . merevsége (fokozott tónus). morfológiai vagy strukturális. . lordotikus. idegek). • A törzs rendellenességei . túl sok zsírszövet) és a fizikai debilitás (szomatikus alulfejlettség. izomsorvadás. globális (általános. • Bőr-rendellenességek . izmok. jellemezheti a csökkentett vagy túlzott mozgékonyság. . 4. magasság és térfogat között. heges arc.Ovális. megjelenhet sérv vagy hasizomrepedés. mely táplálkozási zavarokkal társul). • Izmok rendellenességei .A neuromuszkuláris betegségeket a poliomielitisz.Rendelkezhet közepes. sorvadások. mely nem megfelelő tartáshoz vezethet. mikrocephália (túl kicsi fej). funkcionális vagy működéses. ízületek. is kiválthat morfológiai vagy funkcionális sérüléseket. . deformált. normális. az osteomielitisz. jelen lehetnek traumák maradvány tünetei. kototikus. aránytalanságok (hosszúság. ruganyos stb. elkeskenyedő (a mell fölött vagy alatt).Lehet sápadt. illetve mekkora kiterjedésű: 1.Hidrocephália (nagyon nagy. ferde vagy asszimetrikus. 2. csökkentett vagy erősen csökkentett. hosszúak vagy rövidek. lehet feszes vagy laza.Az elhízás (vastag.A morfológiai vagy funkcionális elváltozásokat okozó betegségek és balesetek. hosszúkás vagy lapított. lapos.Az izmok szerkezetének vagy működésének patológiás elváltozásai is okozhatnak mozgássérülést: az izom-tömeg csökkenése. lordózis. 2.

A térdek hajlítottak vagy túlnyújtottak. elkékülés. leragadtak vagy szétválasztottak. . A BESZÉDHIBÁK 5.Teljesen egyenlőtlenek (hosszúságban és vastagságban). nem megfelelő szintű (előre és lefele eső.A bokák és a lábak lehetnek asszimetrikusak. ritmus. . szindrómáinak tünete). .Elernyedtek vagy merevek.Lehetnek túl hosszúak vagy túl vékonyak. lassú mozgás). egymásracsúszottak. melyek hatékonyak és a lehető legrövidebb idő alatt lehetővé teszik a beszédhibák kijavítását. asszimetrikusak. 5. nem megfelelő helyzetben való merevedések vagy csontosodások. fogászavarok stb.beletartozik a beszédhibák megelőzése. . A funkcionális zavarok közül megemlítjük: • A neuromuszkuláris rendszer zavarai .). • A logopédiai tevékenységek célja: . . gigantizmus. . . . .Az ujjak veleszületett rendellenességei. nyújtottak vagy begörbítettek. melyek különböző hátgerincferdülésekhez vezethetnek).A légző rendszer zavarai (légzés-elégtelenség).Horeoatetotikus mozgások. vékonyak. deformáltak. .Lehetnek hajlítottak vagy nyújtottak. lehetnek ferdék. asszimetrikusak. befelé (o alak) vagy kifelé (x alakban) hajlított alkar. hosszúságuk vagy vastagságuk nem egyforma. a törzshöz simulók vagy attól elállók. fizikai debilitás vagy obezitás stb. libbenő mérleghez hasonlóak. bénulás maradvány-tünetei észlelhetőek.A szív és érrendszer zavarai (keringési elégtelenség). . lehetnek egyenlőtlenek hosszúságban vagy vastagságban. a beszédhibák javítása. . • A főbb funkciók és nagyobb szervrendszer zavarai . . az ujjbegyre támaszkodóak). .Az endokrin rendszer zavara megnyilvánulhat növekedési és fejlődési zavarokban (hipofizális törpenövés. . lehet széles vagy keskeny. oldalra hajló. • A felső végtagok rendellenességei .A vállak asszimetriája.Teljesek (a comb rendellenességei. . asszimetriái. nem képesek fizikai erőkifejtésre). hamar fáradnak.a nyelvfejlődés objektív és szubjektív feltételeinek feltérképezése. befelé vagy kifelé görbültek. . jelen lehetnek bénulások vagy traumák maradvány tünetei. • Az alsó végtagok rendellenességei . előre és felfele álló. . hátrafele álló). • Modern értelemben a logopédia tágabb értelmezést kapott: .Az alkar vastagságbeli vagy hosszúságbeli egyenlőtlenségei.A lapockák lehetnek túl közel vagy túl távol egymástól. asszimetrikusak. trauma után fennmaradt hegek láthatóak. . A logopédia szerepe és fontossága • Etimológiailag a logopédia kifejezés a görög logos (szó) és a paideia (nevelés) szóösszetételből származik.Atetózisos mozgások (akaratlan. . 23 .Görcsök vagy morfológiai zavarok. görbék (x vag o alakúak). koordináció.Asszimetrikusak. egyensúly. asszimetrikusak. kifele vagy befele hajlóak. ritmustalan. emeltek vagy leengedettek.Kiálló csípő (zsírszövet lerakódás).Különböző típusú és formájú bénulások (mint a piramidális vagy extrapiramidális rendszer stb. pozíciójuk és görbületük lehet egyenlőtlen.1. görbületei. . . . az endokrin rendszer és ivarszervek fejletlenségével járó elhízás stb. rendellenesek (frontális síkban vagy keresztirányban).A közösségbe való beilleszkedés segítése. . a talp rendellenességei (kifele vagy befele lép. . energiahiányosak. bénulás vagy trauma maradvány tünetei észlelhetőek.A lábszár görbe. vagyis olyan technikákat és módszereket dolgoz ki.a nyelvfejlődésben szerepet játszó pszichológiai és neuro-fiziológiai mechanizmusok elméleti tanulmányozása.A lábujjak lehetnek kalapács-alakúak (hajlottak. mely a látványt is meghatározza). . .A személy általános pszichés fejlesztése. belső szervek süllyedése.A tápcsatorna és a táplálkozás zavarai (előreálló has.Előreállók vagy hátramaradottak.a verbális kommunikáció megvalósítása és ennek fontossága az emberi személyiség kibontakozásában.A combcsont fejének deformitásai vagy görcsök. a gyermekek alulfejlettsége (kicsik. a nagyujj kifele álló stb. szúrósak. lúdtalp). üregesek. Hangsúlyozottan gyakorlati jellegű tudomány. eltérőek.Az interperszonális kapcsolatok kialakítása vagy újraalakítása.A könyök lehet hajlított vagy nyújtott. . melynek tünetei az ödémák. A logopédia szűk értelemben a beszéd (orális és írott) nevelése..Az érzékszervek sérülései (a látás vagy a hallássérülés létrehozhat különböző tartászavarokat. járás.). asszimetrikus csípő (veleszületett csípőficam).A medence asszimetriája.

a szülés közben vagy a születés után. Általános célok 1.Elhúzódó. Inkompatibilitás.Rh.2. melyek a beszédszervek neurofiziológiai szerkezetére (organikusan vagy funkcionálisan) hatnak .Különböző fizikai traumák stb A születés utáni okok: Számosak és sokszínűek. A nyelv pszichológiájának fogalomrendszerének és elmélet-rendszerének megalkotása és kidolgozása. A család és az iskola felkészítése a beszédhibás gyermek elfogadására és támogatására. Ebben a perspektívában egyaránt fontosak a beszédhibák megelőzésére.Lehetnek centrálisak vagy perifériásak. A beszédhibák tüneteinek tanulmányozása és adekvát javításuk módszertanának kidolgozása. melyek nemcsak a nyelv kialakulására hatnak negatívan. hangképzés. gyógyszerek. melyek negatívan befolyásolják a központi idegrendszer fejlődését. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása A beszédhiba okát nem minden esetben tudjuk pontosan megállapítani.Aszfixia. 9.Táplálkozási elégtelenségek.A gyulladások vagy mérgezések (kémiai anyagok. melyek a nyelv-fejlődésre hatással vannak. a legsúlyosabb esetekben esetleg folyamatosan mindhárom szakaszban. a terhes nő fertőző betegségei. 6. . 8. 3.A személyiség fejlesztése a meglévő kompetenciái és lehetőségeinek függvényében. 2. A beszédhibások szűrése óvodáskortól és a beszédhibák kialakulásának megelőzését illetve javítását szolgáló tevékenységek szervezése. mely a központi idegrendszer sérüléséhez vezet. Természetesen a beszédzavarok felnőttkorban is javíthatóak (kell és lehet javítani). . Specifikus célok: 1. mivel a beszédhibák a szociális beilleszkedést nehezítik. . . A logopédiai differenciáldiagnosztika és prognosztika módszertanának kidolgozása. 5.Mechanikus traumák (melyek a magzat szervezetének fizikai sérülését okozzák). . illetve korrekciójára irányuló lépések. vagy közvetlenül hathatnak a hallásra vagy a beszédszervekre.A funkcionális okok a kiejtés bármely elemét érinthetik: kilégzés. . hozzájárul az ember formálásához. annál komplexebb zavarokat okoz. 10. valamint megfelelő légkör teremtése fejlesztéséhez és stimulálásához. működésbeli okok A funkcionális okokra két típusú beszédzavar vezethető vissza. A kommunikáció tanulmányozása. Elméleti szempontból a logopédia gazdag ismeretanyaggal rendelkezik a beszéd pszichológiája és a gyógypedagógiája területéről. mumpsz stb. Funkcionális. rózsahimlő. A logopédiai tevékenység optimizálása. mind pedig az iskolai kudarc és viselkedészavarok kialakulásának megelőzését illetően. 4. ijedségek. időszakos vagy egész életen át tartó beszédzavarokat. A szülés közben fellépő okok: . . A logopédia tudományának népszerűsítése. 24 .Különböző mérgezések és fertőzések. Az érzékszervi és az értelmi fogyatékosságok azon aspektusainak tanulmányozása és megismerése. . artikuláció. hanem más pszichés funkciókra is. 7. A gyermeknek segít az iskolai és az adaptációs nehézségek leküzdésében. A terhesség alatti okok: . mely az agykéreg bevérzését okozhatja.) is okozhatnak centrális vagy perifériás. . A nyelvi zavarok kialakulásának megelőzése. nehéz szülés. 3. mind a beszédhibák javítását. 4.A központi idegrendszer sérüléset. 11. alkohol).. a beszédzavar vagy abnormális beszédfejlődés hátterében legtöbbször komplex ok-csoportok állnak.A terhes nő által elszenvedett pszichés traumák. 2. Négy nagy kategóriába oszthatjuk őket: 1. Következésképpen a beszédhibák megjelenése általában egy komplex folyamat eredménye. személyiség-zavarokhoz vezethetnek vagy megzavarhatják a személy szociális státusát. Organikus. Az óvodáskorban illetve kisiskoláskorban végzett logopédiai terápiák a leghatékonyabbak. mely kifejthette hatását a méhen belüli fejlődés során.Mechanikus traumák. A különböző fogyatékosságok hatásának megismerése és negatív befolyásuk megelőzése a beszédhibás személy viselkedésére és személyiségére. . Minél kiterjedtebb és minél mélyebb a sérülés. . mivel így több pszichés funkció agyi központja is érintett. 5.Érintheti a szenzoriális percepciót illetve okozhat motoros zavart. szervi okok . Például a dobhártya sérülése a beszédészlelést és a beszédprodukció zavarát okozza. stressz. belső feszültségek. a fogak állkapocs és arcizom rendellenességei megakadályozzák a beszédfolyamatban résztvevő elemek közötti összehangolt működést. A logopédia célja első sorban nevelő jellegű.Az első életévekben bekövetkező súlyosabb betegségek (agyhártya vagy agyvelő-gyulladás) vagy gyermekbetegségek (skarlát. 2.

az affrikáták cs.vagy felcserélése. echolália. . .Amikor az artikulációs zavar egyetlen izolált hangra korlátozódik. akkor általános vagy teljes pöszeségről beszélünk. Azok a mássalhangzók. hadarás). t. 1. akkor enyhe zavarról van szó. a túl magas követelmények. . hogy a beszédhiba ne rögzüljön. fonaszténia). A beszédhibák tünettana A) Artikulációs és kiejtés-zavarok A kiejtészavarok a beszédhibák közül a leggyakoribbak. A hangképzés zavarai (afónia. a legtöbb szótag és a szvak nagyrésze is hibásan ejtett. Ritmus-zavarok és a beszéd folyékonyságának zavarai (dadogás. a mondatalkotás szintjén. melyek a beszéd korai szakaszában alakulnak ki ritkán érintettek: b.A fogak rendellenes növése. Pszichológiai zavarok következtében létrejövő beszédzavarok (diszlogia. annak megerősítésével. azoknál. beszédképtelenség). egyszerű. A leggyakrabban azok a hangok érintettek.A beszéd elégtelen serkentése a korai ontogenézis folyamatában. főleg óvodás és kisiskolás-korban.Főleg azokra a személyekre hatnak.Kedvezőtlen nevelési környezet. aranyosnak tartják.A helytelen beszédmodell. 4.A látás és hallássérülteknél vagy azoknál.Ezeket az okokat találjuk az értelmi fogyatékos vagy határesetű személyeknél.Függ az adott nyelv sajátosságaitól. akiknek anatómiai-fiziológiai felépítése veleszületetten törékeny vagy patológiás. .3. 6. . Nyelvfejlődési zavarok (pszichogén mutizmus. mivel a beszédszervek illetve a beszédért felelős agyi központok még nincsenek kellőképpen kifejlődve. akiknek vizuális és auditív reprezentációjuk. A beszédhibák megnyilvánulhatnak a hangképzés.A gyermek beszédhibájának fenntartása. viszont óvodáskorban ezeket már javítanunk kell azért. . Ez a súlyos pöszeség-forma főleg a dizáthriára jellemző. A pöszeség kialakulását elősegítő tényezők: . diszfónia.Ha minden hang. 5. részleges vagy monomorf pöszeségnek nevezzük. és ne alakuljanak ki a hibás kiejtési szokások. 7.Egyes szerzők (Sheridan) szerint az 5 évesek korosztályában levő lányoknál a pöszeség gyakorisága 26%. A három év alatti gyermekeknél a kiejtési hibák nem vészesek.). Mindezekhez hozzáadódnak az úgynevezett kritikus szavak. .  A pöszeség tünetei: . mely a hiba rögzüléséhez vezet. ú (a magyar nyelvben ö.Amikor a legtöbb hang érintett és a jelenség kiterjed a szótagokra. Ezeket a csoportokat számos kritérium alapján hozzák létre. 3. a lányoknál 15% és a fiúk 16%-a beszédhibás. z és susogók s. akkor polimorf pöszeségnek nevezzük. és negatív hatásuk nemcsak a nyelv fejlődésében. melyet a gyermek utánozni fog. stresszelő életesemények. A beszédhibák osztályozása A logopédiában a beszédhibáknak több típusú osztályozása ismert. mely nem segíti a beszédfejlődést.3. orrhangzósság. dizarthria). c. akiknek emlékezet vagy figyelemzavaruk van. . Ezek a hibák gyakran megjelennek az írott nyelvben is. zs. . 25 . Pszicho-neurológiai okok .  A pöszeség gyakorisága és súlyossága .A pöszeség gyakorisága csökken az életkor növekedésével. gy. . .A hibás nevelési módszerek. • A pöszeség A beszédhibák közül a leggyakrabban előforduló zavar. Az írott nyelv zavarai (diszlexia-alexia és diszgráfia-agráfia). . mivel egyes kiejtészavarokat addigra kijavítanak. hanem az ember pszichés fejlődésének egészében megmutatkozik.A konfliktusos. szelektív mutizmus. Pszicho-szociális okok Viszonylag gyakran fordulnak elő. é. A pöszeség súlyos formáiban ugyanezek a jelenségek megjelenek a szótagok. megkésett beszédfejlődés). az etiológiai tényezőktől. 2. ü). A három év alatti gyermekek pöszesége fiziológiai jelenség. . sziszegők sz. illetve a beszédmegértésben. . mely az írás-olvasás elsajátítását nehezíti. d. zsargonofáziák. akaratlagos mutizmus. 8 éves korra csökken. Kiejtészavarok (pöszeség. n.Beszédhibás személy utánzása. más fogyatékosságokkal való társulástól és a beszédhibás egyéni személyiségjegyeitől. .kihagyása. beszédfélelem.helyettesítése .Az óvodás gyermek pösze beszédének megerősítése a felnőtt által (humoros). . melyek pszichés feszültséget okoznak a beszédhibás számára ezzel további nehézséget okozva a verbális kifejezésben.a hangok torzítása. sőt a szavak szintjén is. 5. míg a fiúknál 34%. ha a szülők (felnőttek) ezt humorosnak. a szavak. a magánhanzók á. stb. 4. Polimorf zavarok (afázia. . melyek a gyermek beszédében később jelennek meg: a pergő hang “r”. Gyakorisága és a zavar komplexitása azonban életkoronként változik. m.

.jobb oldali laterális szigmatizmus. Ez megakadályozza a levegő távozását a két fogsor közötti résen. Ilyenkor az állkapcsok mozgása nem kellően koordinált kiejtés közben. sérülhet a nyelvizom. Ilyenkor a sziszegő és susogó hangokat úgy ejtik. a beszédhibásoknál elég gyakran jelenik meg a helyettesítés is. hogy a nyelv hegyét a szájpad felé hátrahúzzák. vibrációt. ilyenkor a legérintettebb a sz hang és a sziszegők. Ez a forma leggyakrabban a nagyothallóknál észlelhető.A gyermek a környezetében levő hibás modellt utánozza. d) gammacizmus és paragammacizmus (a g hang hibás képzése). f) A nazális szigmatizmust a lágy szájpad rendellenességei okozzák. c) Addentális szigmatizmus úgy jön létre. mely akkor keletkezik. h) bukális (szájüregi) rotacizmus úgy jön létre.Az agyi központok sérülései. cs. nem a nyelv hegye pereg. hogy a kiejtés pillanatában a nyelv a fogmederhez tapad. . d) nyelvhegyi rotacizmust úgy lehet felismerni. Ezek a jelenségek fennmaradhatnak a későbbi életkorokban is. b) labiális rotacizmus estében a nyelv renyhe mozgását az ajakpergetés kompenzálja.Az egyéb beszédszervi rendellenességek: ajak és szájpad hasadék. hanem a szájpad. kihagyott hangok a sziszegők vagy susogók csoportjába tartoznak: s. A beszéd rendellenességek leggyakrabban apai ágon öröklődnek. amikor a torzított.A beszédhibának lehetnek pszichoszociális vagy kuturális okai is. melyek közül a legfontosabbak a következők: a) Interdentális (fogközi) szigmatizmus. a mikro. akárcsak az abszolút és a fonematikai hallás.vagy makroglosszia. zs. ritkábban d. vagy ritkábban úgyis létrejöhet a pergés. mint a helyesen képzett hangnál. ha az állkapocs előreugrik. Ilyenkor a lágy szájpad nem képes szerepét betölteni.  A pöszeség leggyakrabban előforduló formája a szigmatizmus és/a paraszigmatizmus. Ezzel a jelenséggel akkor találkozunk. így a levegő részben vagy teljesen az orrüregen át távozik. ha nyelv hegye a felső metszőfogakra támaszkodva pereg. b) betacizmus és parabetacizmus (a b hang hibás képzése). mely a normális képzésben megvalósul. .  Kisebb gyakorisággal ugyan. farkastorok. d) Palatális szigmatizmus esetén a sziszegőket és susogókat úgy képezik. miközben az alsó ajak pereg. g) uvuláris rotacizmus az r képzésekor az uvula (nyelvcsap) pereg.bilaterális szigmatizmus. ha más rendellenességek vagy favorizáló tényezők (a nyelvizmok renyhesége) is jelen vannak. Az óvodás és kisiskolás gyermekek leggyakrabban kihagyják vagy torzítják ezeket a hangokat. ha a szájpad és garatnyílás nem záródik megfelelően. A szigmatizmusnak több nyelv-specifikus formája ismeretes. mely az r hang torzítását. melyek magyarázatául szolgálhatnak. Helyes képzése a fonoartikulációs rendszer adott fejlettségi szintjét és nagyon finom mozgáskoordinációs képességet feltételez.A nyelv anatómiai vagy funkcionális rendellenessége . nazális színezetű.Hallássérülés. hogy a nyelv hegyét a fogakra támasztva képezik a hangot. . c. Mindez a kiejtést kellemetlenné teszi. de a többi hang artikulációja is sérülhet: a) lamdacizmus és paralamdacizmus (az l hang hibás képzése). Ez a fajta szigmatizmus jelentkezik a szájpad hasadékosoknál.Egyes szerzők (pédául M. . amikor a levegő kétoldalon távozik A laterális szigmatizmus gyakori oka a nyelvizom féloldali bénulása. sz. Azonban. stridens. az r kivitelezése éles. c) kappacizmus és parakappacizmus (a k hang hibás képzése). z. azoknál. felcserélt. fonematikai hallászavar. hogy vibráljanak. e) A sztridens a sziszegő hangok túlzottan hangos képzését jelenti. c) labiodentális rotacizmus akkor jön létre. mely normális esetben az új fogak megjelenésével fokozatosan spontán módon eltűnik. nem megfelelő pszichés fejlődés.baloldali laterális szigmatizmus. A leggyakrabban előforduló rotacizmus formák a következők: a) interdentális rotacizmus. hogy a nyelvet a két fogsor közé helyezik. b) A laterális szigmatizmus három féle lehet . Megjelenhet akkor is. e) veláris rotacizmus. Seeman) hangsúlyozzák a súlyos pöszeség örökletes tényezőit.A r hang a gyermek beszédében általában a sziszegők és susogók után jelenik meg. a susogók pedig kevésbé torzulnak. mely megakadályozza a kellő pergetést. . Gyakran jelentkezik ez a típusú selypítés fogváltáskor. az orrüreg felé vezető út nem záródik. 26 . akkor fennmaradhat. hogy a nyelv hegye a felső ajkat érinti. f) nazális rotacizmus. amikor a levegő a jobb oldali szájzugból távozik a középhelyzet helyett.  Egy másik nagyon gyakran előforduló pöszeség-forma a rotacizmus és a pararotacizmus. nyúlajak. amikor a levegő a baloldali szájzugból távozik és . mivel a kiejtés percepciója sérül náluk. A rotacizmus és pararotacizmus okai: . amikor mozgás-zavarokkal is társulnak. leggyakrabban l hanggal helyettesítik. h vagy v-vel. ennek következtében a lágy szájpad és a garat hátsó része rezgésbe jön. főleg. az orcákat arra kényszerítve.mint például. akiknél a lágy szájpad túl merev vagy azoknál.. oldalt távozik. vagy a nyelv hegye a felső metszőfogakat érinti. Ezeket a beszéd és mozgás rendellenességeket a központi idegrendszer hiányosságai okozzák. ha a nyelv hegye az alsó metszőfogakat érinti és a felső ajak pereg. hogy a levegő a nyelv mellett. ki hagyását vagy helyettesítését jelenti. akiknek orrsövényferdülésük van. a nyelvfék lehet túl rövid vagy túl hosszú. . Ezen oknál fogva a három év alatti gyermekek többsége még nem képes a r hang képzésére.

az izmok vagy a szájpadlás funkciózavarai.deltacizmus és paradeltacizmus (a d hang hibás képzése). melyek megerősítik és fenntartják. függetlenül a hangok képzési sajátosságaitól. és később automatizálódnak (r. felesleges gesztusok vagy akár testi görcsök is kísérhetik. szenzoriális. Történhet azonban épp az ellenkezője is. A szótagismétlés főleg olyankor jelentkezik. kr. ezért belső világa is többé-kevésbé zavarttá válik. nutacizmus és paranutacizmus (az n hang hibás képzése). akárcsak a szájhangoknál. Az első esetben klónusos dadogásról beszélünk. Az orrhangzósság legfontosabb tünete a hangok rezonanciájának módosulása. mutacizmus és paramutacizmus(az m hang hibás képzése). A felnőtteknél könnyebben azonosítható. mint a kiejtés-zavarok. azt az illúziót keltik. illetve a kiejtés kellemetlenné válik. vagy fejletlensége következtében alakulhat ki. hanem a személyiségre és a viselkedésre gyakorolt negatív hatásukat tekintve is. Ezen kívül egyéb zavarok is tarkíthatják a képet: érzelmi. n. nemcsak megnyilvánulási formájukat. Tüneteit tekintve egyesek hasonlítanak a pöszeségére. mely az idegrendszer túlfeszítettségének és görcsének eredménye: . amikor az orrhangok (m. fokozott izgatottság. ajak és szájpad hasadék. melyek az ontogenézis során később alakulnak ki. Ha nincsenek favorizáló tényezők is. ha az adott egység kiejtéséhez nagyobb erőfeszítésre van szükség (például bl. a teljes szervezet gátlása. stb. Összességében tehát a beszéd érthetősége romlik. A dadogás formájától függetlenül. valójában pedig a kritikus szavakat kerülgetik és helyettesítik szinonimákkal. B) Beszédritmus zavarok. értelmi. mivel a beszédközpont és a központi idegrendszer érintettsége okozza. a beszéd folyékonyságának zavarai. a beszéd folyékonyságának zavarai: A beszédritmus zavarok. A dadogás legsúlyosabb formái felnőttkorban vagy serdülőkorban nyilvánulnak meg. alvászavarok. melyek a kommunikáció folyamatában zavaróak. megzavarják a beszédritmust. melyek megakadályozzák az orrhangok képzésekor az orrüreg felé vezető út megnyitását. • A dadogás Viszonylag súlyos beszédhiba. e) f) g) h) i) 27 . mintha mondandójukon gondolkodnának. izzadás. Az orrhangzósság lehet nyílt vagy zárt: a) A nyílt orrhangzósság esetében a levegőáramlat beszéd közben nagyrészt az orrüregen át távozik. A beszéd összbenyomása kellemetlen. motoros vagy pszicho-szociális zavarok. míg a második esetben tónusosról. ritmustalan beszéd jellemzi.  A magánhangzók ritkábban érintettek. elmosódott. Ezek sokkal súlyosabbak. általában fiziológiai vagy élettani dadogásként. ny) képzésekor a levegőáramlat a szájon át távozik. de megjelenhetnek a beszédszervek szintjén görcsök. amikor a levegőáramlat hol a szájon át. ez felébresztette az érdeklődést a beszéd egyéb zavarai iránt is. akkor súlyos pöszeséggel állunk szemben. A dizárthria leggyakrabban az értelmi fogyatékosokra jellemző beszédhiba. Az ismétlések között szünetek vannak. . és olyankor. Felnőtteknél és kamaszoknál megfigyelhetőek apró ravaszságok. szl). mivel az illető személy beszéde dunnyogó. csak sokkal súlyosabb formában jelentkeznek.  Annak alapján. • A dizárthria A legsúlyosabb artikulációs zavar. eredetéből fakadónak centrális pöszeségnek is szokták nevezni. Kiválthatják egyes fertőző betegségek is. a lágy szájpad tónustalansága vagy bénulása. sz. A beszédszervek görcseit az ajkak enyhe mozgásai. -a légzés rövid és szaggatott. A pöszeség mellett érthetetlen. amikor ezek ejtése is hibás. vitacizmus és paravitacizmus (a v hang hibás képzése). z). sok másodlagos tünet jelenik meg. például a beszéd közben tartott hosszú szünetek. A dadogás leggyakrabban 2 . nagyothallás. mely negatívan befolyásolja a beszédhibás és a környezete közötti kapcsolatokat A dadogás tünete a szóeleji vagy szóközépi hang vagy szótag ismétlése. mint a gyermekeknél.3 éves korban jelenik meg. c) Az orhangzósság lehet kevert típusú is. polip.neuroticizmus. A dadogásra a szakemberek már a legrégebbi időkben felfigyeltek. két csoportra oszthatjuk ezeket: organikus és funkcionális zavarokra. jellemzője lehet az extrém merevség. az arc torzulásai. vagy előfordulhat azoknál a hangoknál is. Egyes esetekben megjelenhetnek fölöslegesen betoldott hangok vagy szótagok a beszédben. s. hol az orron át távozik. A dizárthriát. belégzésben történő beszéd. mivel náluk a beszédközpont további romlása mellett a beszédzavarok is súlyosbodnak. melyek megszakítják a beszédfolyamatot. hogy milyen etiológiai tényezők állnak a kiejtészavar hátterében. grimaszok.neurovegetatív tünetek: az arcszín változásai. fitacizmus és parafitacizmus (az f hang hibás képzése). b) A zárt orrhangzósság akkor jelentkezik. A beszédhibás tudatában van nehézségeinek. Kísérő tünete lehet a diszfónia vagy az orrhangzósság. • Az orrhangzósság Az orrhangzósság a szájpadlás elváltozásai. akkor az élettani dadogás egy idő után megszűnik. hol részlegesen itt vagy ott.

de a beszédfélelem súlyosabb. A beszédhang helytelen használata vagy a hang vagy a hangszalagok túlerőltetése váltja ki. • Fonaszténia és pszeudofonaszténia Leggyakrabban funkcionális zavar. a motoros műveletek (a helyváltoztató mozgások és a tárgyak manipulációja) és vannak olyan funkciók. mint a dadogás. hogy jobb kezét használja. illetve azoknál. hogy a gyermek belégzés közben próbál beszélni és nem kilégzés közben. melyik jelentkezi. Fontos. Az. az igazságtalanság-érzés. a gyermek egyértelműen egyik vagy másik kezét használja. Ez főleg olyankor fordul elő. . Azoknál. vagy a lateralitás kialakulatlansága. • Bradilália A tahilália ellentéte. melyek erősen lateralizáltak. A rekedtség lehet organikus eredetű. a fizikai én reprezentációja. ahogy normális lenne. A dadogó fél attól. A beszédfélelem az ismétlések mellett megváltoztatja a beszéd iránti attitűdöt. hogy a gyermeket ne erőltessük. grimaszokban.Ha óvodáskorban is fennmarad. és jelenlétét a személy dramatizálja. A dadogás súlyosbodásával kialakulhat beszédfélelem is. fojtottá teszi. A balkezes gyermekeknél sokkal gyakoribbak a nyelvfejlődési lemaradások és egyes motoros zavarok. az érzelmi folyamatok. Főleg énekeseknél. a hang hadaróvá válik. tehát a szótalálási nehézséget úgy próbálja áthidalni. hogy beszéd közben hibázni fog. szótagok és szavak ismétlésének jelensége. A beszédhibát negatív érzelmi állapotok kísérik. a féltekék egyikében valósul meg: a balkezeseknél a jobb agyféltekében és a jobbkezeseknél a bal agyféltekében.Egy vagy két idegen nyelv tanulása az anyanyelv elsajátítása előtt (bilingvizmus). 8 . ha a beszédhiba tudatosodik. A beszédfélelem és a dadogás etiológiája közös. amikor hangjukat 28 . mélyül és beszéd közben a zöngeképzés meg-megszakad. akkor a dadogás is enyhül. mely a hangképző szervek fáradásához vezet. míg a másik alárendeltté. mint például a vizuális percepció. könnyebben kezelhetővé válik. ha a dadogás neurotikus eredetű. a gondolkodási műveletek (analízis. Gyakori oka a gége megbetegedése. Tehát. A dadogás leggyakoribb okai: . Az álfonaszténia óvodásoknál jelentkezik olyankor.Légzés-zavar. szintézis. . a zene percepciója. mivel a gyermek gondolati kifejezéséhez nehezebben találja meg a megfelelő szavakat. dadogó felnőttet vagy gyermeket utánoz. illetve attól. . mely nagyon lassú. A beszélt és írott nyelv elsajátításában a bal agyféltekei dominancia nagyon fontos. Ez azzal is magyarázható. mert krónikussá válhat. a károsító tényezők közvetlenül is kiválthatják a beszédfélelmet. A dadogás a hangok. Ilyenkor légzési görcsök keletkezhetnek. mint erősen lateralizált funkció. lehetséges.Örökletes tényezők is.A jobbféltekei dominancia (balkezesség) vagy az átszoktatott balkezesség. mely túlzott feszültséget okozhat.A kisgyermek. a légúti betegségek vagy a hangszalag-dúcok betegségei. hogy a pszichológiai folyamatok szabályozásában a két agyfélteke között alárendelő viszonyok épülnek ki. és lehet funkcionális eredetű. hogy a kettő közül mikor. • A beszédfélelem Természetét és formáit illetően szorosan kapcsolódik a dadogáshoz. hogy bizonyos hangokat.11 éves korban következik be. mely a hipofízis megváltozott működésében valamint a szexuális hormontermelés változásaiban jelentkezik. akik fokozottan ingerelhetők. az érzelmek vagy sokk-hatás által kiváltott stressz. érzelmi elhanyagoltság. Ha megerősítjük a dominanciát. Gyakrabban jelenik meg neurotikusan instabil személyeknél.A pszichés traumák. a hajlam általában apai ágon öröklődik. a hangszín ugrálóvá válik. hogyan éli meg fogyatékosságát. mely a beszédnek infantilis jelleget kölcsönöz. A beszédfélelem súlyosbítja az általános szorongást. frusztráció. . mint például a nyelv. Tünetei is nagyon hasonlóak. . C) Hangképzés hibák A hangképzési hibák a beszéd dallamát. A logopédiai vizsgálatok is megerősítik a fenti gondolatot. A nyelv. tanároknál. hogy melyik kezét preferálja. erősen frusztráló hatásúnak éli meg. szónokoknál jelentkezik. • Rekedtség Tünetei a hangerő és a hang kifejezőképességének elvesztése. a jobbféltekei dominancia. melyeknek a lateralitása csekélyebb. Ennek a jelenségnek az ellenkezője a hang változásának késése. hanem a féltekei dominancia és az agyi érés döntse el. A veleszületett beszédszervi apparátus fejletlenség esetén a hang mutálása a szokottnál hamarabb. • A hangszín patológiás elváltozásai A hangszín patológiás elváltozásai általában az endokrin rendszerben történő átalakulások következményei. amikor a hang megvastagodik. A gyermeknek a hangja férfiassá válik. mely a hangot suttogóvá. melyek beszédzavarokhoz vezethetnek. mely nagyon lelassítja a beszédfolyamatot. ne kényszerítsük arra. • Tahilália. szótagokat ismételget. akiknél van egy neurotikus hajlam. melyek görcsökben. funkcionális nehézségeket eredményez. A dadogás kialakulásának egyik favorizáló tényezője az átmeneti jobb féltekei dominancia. az egyik dominánssá válik. ijedtség. számolás). függ a személy pszichés és fizikai állapotától. vontatott beszédben nyilvánul meg. a szavak között hosszú szüneteket iktatnak be. a figyelem. akkor már kezelni kell. a hangerőt és a hangszínt zavarják. A pszichológiai funkciók nem egyformán lokalizáltak a két agyféltekében. Vannak olyan funkciók. feszültségben és szorongásban nyilvánul meg. mely a balkezesekre jellemző. hadarás Jellemző rá a nagyon gyors beszédtempó. A funkcionális rekedtség általában erős érzelmi állapotban vagy a hang túlerőltetésekor keletkezik. Az endokrin zavarok közül a legszembetűnőbb az akromegália.

túlerőltetik. . hanem a személy pszichológiai fejlődésének egészét. A légzés szabálytalanságait vagy a légzési görcsöket a csökkentett izomtónus is okozhatja. tanultságától. illetve a szájban keletkező csomók vagy a polip váltják ki. erkölcsi és hangulati támogatásra. mint a felismerés és tanulás. köhögő. Egyetlen szó mondatszerepet kaphat. a nyelv struktúrájának mélyebb rétegeiben okoz változásokat. évszakok. ha a zavar nem társul egyéb fogyatékosságokkal. a hangszalagoknak részleges zavarai. de képes az egyszerű szerkezetű szavak. majd az állapot súlyosbodásával a hangerő veszít intenzitásából. de képtelen kiejteni őket. sőt súlyosbíthatják az állapotot. szeretetre. Az automatikus felsorolások: számlálás. Afáziát okozhat az agyvérzés. • Az affázia Mint láttuk. Egyes afáziásoknál “tudományos” beszédmodor alakul ki. E) A nyelv fejlődésének zavarai • A szelektív mutizmus Szelektív némaságról van szó. bizonytalanság. kulturáltságától. Ugyanakkor sérül a hangsúlyozás és a beszéd agrammatikussá válik. Előbb rekedtség jelentkezik.a szülők közti vérrokonság. A személy teljesen vagy részlegesen elutasítja a bizonyos személyekkel való kommunikációt. Ezeknek a zavaroknak a súlyossága függ az afáziás személyiségétől. mivel ők vannak jobban kitéve azoknak a tényezőknek. a központi idegrendszer sérülése. a képzelet. A hang ilyenkor nem tűnik el teljesen. Az aláliások nem feltétlenül értelmi sérültek. Képes artikulátlan hangokat kiadni. megvalósítható a szociális integráció. nazális. a hang megszakad. melyek fenntartják. A zavar súlyossága ezeknek a sérüléseknek a súlyosságától és kiterjedésétől függ. A fonaszténiának legtöbb esetben számos pszichés kísérő tünete van (frusztráció. akkor a személy teljesen rehabilitálható. melyet nevezhetünk pszichés vagy akaratlagos némaságnak is. A diszfónia esetében a hang hamis. vagy még inkább erős érzelmi feszültség kifejeződéseként. főleg akkor. a személy nem érti a beszédet. mivel az afáziásnak szüksége van a megértésre. képes lehet egy vagy két szótagos szavak kiejtésére is. Például a motoros alália esetében a személy érti a szavak jelentését. Az afáziás beszédében sérülhetnek a verbális automatizmusok is (pl. a teljes pszichés struktúrában számíthatunk kisebb szabálytalanságokra. Az auditív emlékezet gyengébb. • Diszfónia A gége izmainak. így az alália és az afázia a beszédmegértést és a beszédprodukciót akadályozza. életkorától stb. . • Afónia A legsúlyosabb hangképzési hiba. vagyis a beszéd távirati stílusúvá válik. ismeretlen okú némaságnak is nevezzzik. . a tuberkulózis. A verbális utasításokat követi és megmutatja a kért tárgyakat. habár a percepció. Ha speciális felkészültségű logopédus kezeli. az afáziásoknál az emlékezeti teljesítmény csökken. az izmok parézise vagy gyulladása okozza. Ekkor a személy feszült. légzés-zavarok és nagyon erős érzelmek. de megjelenhetnek a szorongás.csökkent pszichés tónus. Habár a legszembetűnőbb változások általában a verbális megnyilvánulások területén mutatkoznak. majd a személy hangképzésre teljesen képtelenné válik. de suttogóvá válik. általános mozgásfejlődés késése vagy zavara. a dallamosság elvész. Az afázia a beszédmegértést és beszédprodukciót egyaránt érinti. és komoly károkat idéz elő a beteg személyiségében. veleszületett beszédfejlődési lemaradásnak. de főleg attól a környezettől. monoton. • Az alália Az aláliát hallónémaságnak. bárányhimlő. bitonális. A szenzoriális aláliában épp ellenkezőleg. mivel a hangszálak nem rezegnek. kihagy. sokkhatás hatására is. amelyben az afáziás él.a szülők alkoholizmusa. a hét napjai) és megjelennek felesleges szavak a beszédben. A fonaszténia bármely formája a hangerő csökkenéséhez vezet. A rehabilitáció hatékonysága is függ ezektől a tényezőktől. nagyobb gyakorisággal felnőtteknél vagy öregeknél. lassan suttogóvá válik. a hangszín egyenetlen. A legsúlyosabb esetekben ez az elutasítás a teljes környezetre kiterjed. érzelmek. szótagok. fátyolos.a gyermek súlyos és ismételt betegségei: agyhártyagyulladás. Kiváltó okai: . Az afáziás szókincse szegényessé válik. . A reprodukció gyengébb.a szülők betegségei közül a szifilisz. melyben túltengenek a prepozíciók. és a beszéd fárasztja a személyt. súlyosabb esetben pszichés zavarok is megjelennek. mint a vizuális.beteges félelem és félénkség. remeg. Ezek a jellemzők függnek az alália típusától is.. Másodlagos tünetként megjelennek hanghibák. megjegyzi azokat. az alália megfosztja a személyt a beszédképesség elsajátításától. 29 . félelem és szorongás). Mindehhez legtöbbször emlékezetzavar is társul. angolkór. hangok megismétlésére. melyek ennek a súlyos zavarnak okozói lehetnek. D) A polimorf zavarok Nemcsak a kommunikációt és a környezettel való kapcsolatokat befolyásolják. Ezzel ellentétben az afázia a verbális magatartás kialakulása után keletkezik. a hangerő csökkentett. izgatott lesz. . A gége akut vagy krónikus megbetegedése. A zavar súlyossága ellenére az afázia prognózisa kedvező. a gondolkodás. a kommunikáció és a motoros zavarok nyilvánvalóak.

mely ugyanakkor összefüggéstelen kifejezésmóddal társul. mondatokban való kifejezésre való képtelenség. A beszéd fejletlensége sokszor kiterjed a nyelv hangtani. logikus. a stressz. de a logopédiai terápia menetét és komplexitását is ez határozza meg. de megjelenhet önálló kórképként is. mely érzelmileg traumatizálja a gyermeket. . és értelmi rendellenesség sem fedezhető fel. kamaszokat vagy a felnőtteket elhanyagoljuk. mivel az írás-olvasás nagyon pontosan tükrözi a személy személyiség-struktúráját. mert náluk a beszédhiba okozta belső feszültség sokkal intenzívebb. bár néhány héttől. ettől függ a személy csoportba való sorolása és bevonása a különböző logopédiai tevékenységekbe. ami negatívan befolyásolja az általános pszichés fejlődést és a viselkedést is. A pszichés zavarok okozta beszédhibák jellemzői: . az ismételt kudarcélmény és frusztráció szintén kiválthat a szelektív mutizmust.A nem megfelelő verbális kifejezésmód és a beszédértés csökkentsége. mely a két folyamat ritmikus váltogatását is jelent. ahogyan az normális lenne). Az erős érzelmek.Kisgyermekkori súlyos betegségek. így megelőzhető a beszédhiba rögzülése. megjelenik a belégzésben való beszédre való hajlam. Nehezen érti mások beszédét. A szelektív mutizmus általában a nagyon érzékeny gyermekeknél jelenik meg és különböző viselkedészavarokkal társul. a kilégzés nyomása nagyobb a zöngétlen mássalhangzók kiejtésekor. hogy a beszédhibás nagyobb gyermekeket. A beszédhibák terápiája A beszédhibák javítását elsősorban óvodás és kisiskoláskorban kell elkezdenünk. A beszédfejlődés akadályozottsága létrejöhet az értelmi fogyatékosság. A beszédhibák esetén a légzési ritmustalanságok felerősödnek. Például a ritmus és beszédfolyamatosság zavara esetében. . és ugyanolyan mértékben kihat a nyelvre is. • A megkésett beszédfejlődés Az általános beszédfejlődés megkésik vagy visszafejlődik. Ez nem jelenti azt. A legtöbb esetben a módszereket kombináltan alkalmazzák. különösen gyermekeknél.Magzati sérülések.A némaság időszakos. kiválasztásuk minden esetben az egyéni sajátosságok (a fogyatékosság típusa. a logikus és nyelvtanilag helyes kifejezésmód fejlődése elmarad. mint a zöngéseknél. így a beszéd fejlettségi szintje nem éri el az életkorának megfelelő szintet. Ezek közül egyesek általánosak és minden fogyatékosság csoportban közösek. és nehezítetté válik az adaptív viselkedésmódok kidolgozása. kihatással van a többiekre is. A logopédiai terápiában két nagy módszerkategóriát és az ezeknek megfelelő eljárásokat használunk. egyes esetekben éppen ezek a ritmustalanságok határozzák meg a beszédritmus és a beszédfolyékonyság zavarait. mellyel a hangokat.4. a belégzés és kilégzés közti harmónia kialakítása A levegőáramlat szabályozása szükséges ahhoz.Gyakori a logorea jelensége.Szülés közben bekövetkező agysérülések. Habár a gyermek nem kommunikál. mely tovább súlyosbítja a beszédhibát. Annál is inkább. Másrészt viszont nagyon sok beszédhibás hajlamos a belégzésben való beszédre (és nem kilégzés közben. félénkség.A szenzoriális és értelmi fogyatékosságnak hasonló következményei és tünetei lehetnek. Az ilyen típusú zavarok prevenciójában és korrekciójában olyan gyakorlatokat lehet használni. és a személy beszéd közben hamarabb fárad.A központi idegrendszer hiányosságai. A legtöbb esetben a fogyatékosságot nevelési hiba határozza meg. Céljuk kettős. hónaptól akár évekig is eltarthat. pszichés fejlődésének szintje. A beszédfejlődés késésének jelzései a szegényes szókincs. A megkésett beszédfejlődés okai: . A logopédiai terápiában használható módszerek és eljárások kategóriánként különbözőek. érzékszervi zavarok vagy más beszédhiba kísérő tüneteként. agresszió.külön adaptálhatóak.A megfogalmazás általános rendellenességei. A kommunikáció hiányának hosszútávon azonban negatív következményei vannak: a szókincs. A logopédiai diagnózis felállítása létfontosságú. személyiségük struktúráját negatívan befolyásolja. mivel a normális nyelvi fejlődés akadályozottá válik. a személy életkora. ingerelhetőség. . 5. Ez feltételezi a megfelelő levegőáramlat kibocsátását. szavakat képezni tudjuk. a beszédhiba etiológiája és tünettana) függvénye. mivel ezek még nem kellőképpen fejlettek.Az írott nyelv zavarai . az összefüggő. . . Például. . egyenlő mértékben javítják a beszédet és serkentik az általános pszichés tevékenységet. . súlyossága.A teljes pszichés működés diszfunkciója nyomja rá a bélyegét. A nyelvi zavarok függnek a pszichés zavar súlyosságától és az adott eset etiológiájától is. F) A pszichés zavarok okozta beszédhibák A pszichés összetevők közül bármelyik sérül. hogy a beszédprodukció helyes és ritmikus legyen. és mindez visszahat az intelligencia fejlődésére is. Általános jellegű módszerek és eljárások • Légzésszabályozás. a belégzés és kilégzés közti egyensúlyt. A kilégzésben résztvevő izmokat edzenünk kell.A kommunikációs serkentésének hiánya kisgyermekkorban. melyek kiküszöbölik a légzési 30 . megérti a beszédet. ez lehet: makacsság. így működésbe hozhatóak a hangképző szervek. lexikai és nyelvtani vonatkozásaira is. a nem megfelelő artikulációs-szokások kialakulása. . a sokk. A rezgés erőssége változtatja a levegő nyomását a különböző hangok kiejtésekor. . míg mások specifikusak és minden egyes esetre külön. Ezek kilégzés közben rezegnek.

A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása Különbséget kell tennünk a viselkedés és a magatartás között. akkor egyúttal a ritmusérzéket is fejlesztjük. légzésmérőbe való fújás. mint a magatartás fogalmáé. nehezítik a verbális utánzást. ezért a pszichés tevékenységek rendszerbe szervezése zavarttá válik. a nyelv kiemelése a felsőajak fölé az orr irányába. A helyes kiejtés létrehozása érdekében minden személynek egyrészt össze kell hasonlítani a saját kiejtésmódját a környezetében levőkével. másrészt pedig folyamatos önkontrollra is szüksége van. és közben erőteljesen kifújjuk a levegőt. ritmusos mondókák. a nyelvizmok. mivel ezek nem szinonimák. • A jellem és a motivációk struktúrája. alternatív belégzés és kilégzés orron illetve szájon át. melyek megerősítik a szervezetet (törzs. összehangolásában. nyugtalanná válik. melyet saját kiejtésének hallása útján való szabályozásával lehet megvalósítani. és a személy ezt a jelenséget pszichésen drámaként éli meg. • A szociális érettség. Például: találd ki. fél és aggódik azért. Formálhatunk tölcsér alakú nyelvet (mint az o. lufi felfújása (a mellkas kapacitásának növelése). Ha a viselkedést úgy tekintjük. majd hang kiadásával leengedés (csettintés). A legfontosabbak ezek közül a szabadban való játék. ritmikus versikék szavalása. nyak. beszédhangok differenciálása. a szájzugok összehúzása és kiszélesítése (csücsörítés. a nevetés ritmikus utánzása. melyekben a gyermek szabályozza a belégzés és a kilégzés hosszát. Az is ajánlott. állathangok utánzása stb.rendellenességeket és növelik a légzés térfogatát és kapacitását. így sokkal hatékonyabb a fejlesztés. rezgés utánzása. a szempillák ritmusos mozgatása. a légzésgyakorlatok. és ezért megjelenhetnek a beszédhibák. alsó állkapocs. állathangok utánzása és azonosítása (kígyósziszegés. A nyelvgyakorlatok közül megemlíthetjük a következőket: a száj kinyitásával a nyelv ritmusos kiöltögetése. Minél súlyosabb a beszédhiba. a gúnár hangja stb). akkor a viselkedészavart úgy határozhatjuk meg. szókapcsolatok olvasása stb. a személyiség alakulását és a környezet (melyben a személy él) közötti viszony kifejeződését. fejlesztésük nagymértékben hozzájárul a beszédprodukció hatékonyságának növeléséhez. és az alsó ajak alá az áll irányába. mint nyelvi egységek azonosításában. Ezért. A fonematikai hallás zavarai ezt a teljesítményt lehetetlenné teszik. mint azoktól a normáktól és humán értékektől való eltérést. Az igeden szavak diszkriminációjának gyakorlása egyúttal a fonematikai hallást is fejleszti. végtagok). • A fonematikus hallás fejlesztése A fonematikai hallásnak fontos szerepe van a hangok differenciálásában. E gyakorlatok célja a légzés és beszéd összehangolása. a zörejek. mimikai izmok fejlesztésére.) A fonematikus hallás zavarai nyilvánvalóvá válnak például idegen nyelv tanulásakor. A nyelvi fogyatékosságok esetében ez a funkció nem képes érvényesülni. 31 . A fonematikai hallás zavara vagy gyengén fejlettsége a beszédészlelés zavaraihoz vezet. • A normák és a szociális kulturális értékek belsővé tétele. mely hibás artikulációhoz vezet. A beszédszervek mozgásának fejlesztésében ki kell térnünk az arcmozgásra. Az általános mozgásgyakorlatokat a beszédfejlesztéssel párhuzamosan kell végezni. Ha mindezt adott ritmusban végeztetjük. amelyet az adott társadalom tisztel. mint a p és b hang ejtésekor. hogy milyen benyomást kelt a körülötte lévőkben. b-p. 6. ki szólított (a hang alapján).1. A labiális mozgások fejlesztése is nagyon fontos a pöszeség esetén. és a beszédhibás nagyon nehezen tud beilleszkedni a közösségbe. Ebből a szempontból elsősorban fontosak az általános gyakorlatok. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6. A súlyos beszédzavar befolyásolja a beszédmegértést és a beszédprodukciót is. Hatékony gyakorlat például az arc alternatív felfújása. A nagyobbaknál: szinonímák és paronímák differenciálása és azonosítása. főleg az auditív pöszeségben (például a nagyothallók) vagy a nyelv és ajak rendellenességek jelenlétekor. a jelentésük nem fedi teljesen egymást. nevetés) stb. hogy ezeket a gyakorlatokat légző gyakorlatokkal párosítsuk. • Általános és beszéd-mozgások fejlesztése Az általános motoros képességek és különösen a pszichomotoros fejlettség nagyon fontosak a beszédprodukcióban szerepet játszó mozgások kivitelezésében. a verbális kifejezések elősegítése. • Az éntudat és a szociális tudat szerkezete. a szótagok és szavak. • Személyiségfejlesztés és adaptív viselkedésmódok megerősítése A nyelv egyik létfontosságú funkciója a szabályozó és önszabályozó funkció. A fonematikus hallás fejlesztése az óvodás gyermekeknél játékos formában valósul meg. feszült állapotba kerül. A viselkedésbeli eltérések az inadaptációs jelenségek nagy csoportjába tartoznak Pszichológiai szempontból. ritmusos pislogás stb. ajkak izmainak mozgatására. A viselkedés fogalomköre sokkal szélesebb. m-n stb. a következő területeket érinti a viselkedészavar: • Pszichológiai érettség. csökken a személy önmagába vetett hite. mely a beszédritmusra is hat. Az általános mozgás-gyakorlatokat a gyermekekkel játékosan kell végeztetni. összeszoríthatjuk ajkunkat. amikor a személy a helyes kiejtést nagyon nehezen sajátítja el. hasonló grafémák differenciálása és ezzel egyidőbeni kiejtése (pl. mint a pszichés fejlődést. u ejtésekor). annál inkább nő a feszültség. hangok és szavak kiejtésévei összekapcsolt légző gyakorlatok. versikék szavalása. ezáltal megnehezíti a kapcsolatteremtést. a nyelv felemelése a szájpadláshoz.

iskolai-pedagógiai. melyben a döntésképesség korlátozott. a tevékenységgel szemben kialakul az ellenszenv. 6. látássérültek. düh. és mások tevékenységét zavarják. szorongóak. • Szökés és csavargás A szökés és a csavargás olyan gyermekeknél fordul elő. ha ismétlődik. az alkalmazkodás hiánya szubjektív (fizikai és mentális valamint érzelmi fejlődéshez. érzelmi labilitás és depresszió. érzelmi közömbösség. mely gyávaságként is értelmezhető. Az ilyen kimerülés aszténiához vezet. A helyzet nagyon komplexé és tragikussá fokozódik. ellenségesség és az együttműködés elutasítása. konfliktusosak és labilisak. érzelmileg frusztráltak. Általában a fenyegetettség motiválja. • Rablás Nagyon súlyos viselkedés-zavar. a pszichés fejlettség akadályozottsága. mely pszichés zavarokat hoz létre: csökken az emlékezeti tevékenység. 6. idővel. mert tudatosítja fogyatékosságát. A viselkedés és magatartás . amikor a rablást egy banda követi el. és az enyhe esetek integrálhatóak az általános iskolába. hanem esetleg csak az új körülményekhez való alkalmazkodás egyik módját. kifele pedig különbözőképpen konkretizálódnak: instabil érzelmi reakciók (félelem. Mindez azért alakul ki. gazdasági. agyvelőgyulladás vagy traumák következtében jöttek létre. morál is. Olyan feltételeket kell teremtenünk. az alkalmazott módszereket állandóan lehetőségeikhez kell igazítanunk. a pedagógiai ráérzés hiánya. majd kiterjednek az iskola problémákra is (feszült iskolai környezet. jellembeli tulajdonságokhoz és temperamentum-típushoz kapcsolódóak) és objektív (családi. Mindez a hiányzások halmozódásához. 6 . melyek agyhártya.iskolaéretlenek (azok a gyermekek. • Veleszületett hajlamok: agyi károsodás maradványtünetei. Ők ahhoz a gyermekcsoporthoz tartoznak. önteltség. a lopás úgy nyilvánul meg. szokássá válik. Gyermekkorban. akik lassabban fejlődnek. valamint mindazoknál. A viselkedészavarok gyakorisága életkoronként változik. akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe. • Lopás Általában súlyosabb következményei vannak. Ezért kialakulhatnak különböző inadaptációs zavarok: . Három éves korig a hazugság nem jelent személyiségzavart. A határintelligenciájú és a tanulási zavaros gyermekek általános iskolában való oktatása azonban sokkal nagyobb erőfeszítést jelent. a megfelelés hiányosságait. lustasághoz és az iskolai tevékenységekkel szembeni negatívizmushoz vezet.zavarok okai és formái • A belső zavarok csoportja: szorongás. értelmi fogyatékosok vagy tanulási zavarosak. Ezek általában a szülők által elkövetett nevelési hibákkal (a törődés hiánya. kontrolálhatatlan sírás vagy nevetés). A viselkedészavarok legszembetűnőbb formái • A hazugság Egyszerű viselkedészavar.16 éves korban a legnagyobb. harag. ismételt iskolai kudarc). izgulékonyak illetve azoknál. csavargáshoz. az akadályok kerülését a velük való szembeszállás helyett. kezdeti formában. Következésképpen. egyes pszichés funkciók szabályozása zavarttá válik. hosszas frusztráció. 32 . és negatív személyiségvonássá alakulhat. A viselkedészavarok gyakorisága 14 . Ilyenkor mindig felszínre kerülnek a diszharmonikus személyiség jellemzői. Ezek. mely általában más viselkedészavarokkal társul. vagy felfokozott feszültségek megélése. A bandába verődő fiatalok lopása még súlyosabb tett. az élettapasztalatok és a tudásszint valamint a szociális szervezettség sajátosságainak és a személyközi kapcsolatok hatékony működésének a függvénye. a koncentrációs képesség és a komplex feladatok kivitelezésének képessége Ez maga után vonja a feladatok előli menekvést is.számos tényező állhat. kivételezés és egyes tanulók elbátortalanítása.3. A viselkedés és magatartás . kulturális. melyek között legyőzhetik bizonyos fogalmak elsajátításának nehézségeit. Az életkortól függően fejlődése is változó. akik hallássérültek.2. Az ilyen gyermekek számára léteznek speciális intézetek vagy iskolák. vagyis képtelen megfelelni a szervezett iskolai tanulás követelményrendszerének. mely maga után vonja az egyéb viselkedészavarok kialakulását. lopás és csavargás. Az idegi alapon való kimerülés gyorsan csökkenti az intellektuális tevékenységet. negativizmus és apátia. A csavargás súlyos viselkedészavar. az érzelmi fejletlenség és közömbösség. Általában a kognitív erőfeszítéseket elkerülik. tanulók. • Környezeti tényezők következtében kialakuló endokrin zavarok és pszichés károsodások. illetve ezekhez képest az oktatási nevelési folyamat követelményei és elvárásai sokkal magasabbak. Ennek a viselkedési zavarnak a hátterében a szorongás és frusztráltság áll. vagy erőszakos tettként jelentkezik. kegyetlenség és szexuális zavarok. mint a prostitúció és a szexuális perverzitás. akik introvertáltak.zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre Az iskolai illetve szakmai téren megnyilvánuló viselkedészavarok hátterében.7 éves korban a gyermekek 8-10%-a nem iskolaérett. akik izgatottak. mely a személyiség negatív sajátosságainak alakulását jelzi. a közösséggel szemben negatív magatartást tanúsítanak. motoros nyugtalanság és rendezetlen mozgások. A gyógypedagógia hatáskörébe tartoznak mindazon gyermekek. különböző formájú és súlyosságú viselkedészavarokat okoznak. akik nem tudnak alkalmazkodni az iskolai élethez.A viselkedés az intellektuális szint. hogy a gyermek erőszakkal elveszi a másik gyermek játékszerét. a gyermek személyiségfejlődését nem serkentik) kezdődnek. a belső szabályozás zavarának súlyosságától függően. a későbbiekben az óhajtott tárgyat titokban veszi el. Nagy különbség van a képességek és az erőfeszítések-között. szociális) tényezőkkel is társulva határozza meg a tanuló és iskola közötti egyensúlyzavart.

hogy a viselkedészavarok más és más formát öltenek a hallássérülteknél. melyek a feszültségek és konfliktusok forrásai. nvugtalanságot és pánikot kelt. Mindkét esetben a család mellett az óvónőnek. Olyan nevelési módszereket alkalmazhatunk. annak érdekében. Ha gyermekkorban hangsúlyosak az iskolai alkalmazkodási zavarok. Gonnet (1968) kutatásai három inadaptált gyermekcsoportot különít el: 1) lelki. akkor ezek fokozódnak a felsőbb osztályokba lépéssel. A másodlagos teljesítményzavarok Ebbe a csoportba a gyengébb teljesítmény valamilyen pszichés zavara tartozik. Az első szakaszban kialakítjuk a közösségben a megfelelő légkört. bűnözőket és pszichotikusokat is). Ezzel egyidejűleg a gyermeket be kell vonnunk olyan tevékenységekbe. • A tanulás egy vagy több területén jelentős lemaradást mutatnak. Az inadaptáció nemcsak iskolai lehet. és a későbbiekben sok kellemetlenségtől megkímélik. A nevelési folyamat szakaszait a személy egyéni pszichológiai sajátosságaihoz. kifejezheti önmagát. akkor sokkal súlyosabb és sokkal nehezebb kiküszöbölni azt. a kreativitás nélküli intelligencia és az intellektuális tevékenységeikből hiányzó eredetiség eredménye.. • Az olvasás zavarai: a diszlexia. mozgássérülteknél és különösen az értelmi fogyatékosoknál. fáradékonyságot és fejfájást okoz. V. Ha ezeket a zavarokat nem küszöböljük ki idejekorán. Amikor a viselkedészavar valamilyen más fogyatékossághoz társul vagy valamilyen más fogyatékosság áll a hátterében. • Olyan gyerekeknél fordul elő. akiknek az intelligenciája átlagos vagy magasabb. Az iskolafóbia nagymértékben befolyásolja a gyermek személyiségének alakulását és viselkedését. a teljes személyiségre rányomják bélyegüket. • A számolás zavarai: a diszkalkulia. A társadalom általában túl késön avatkozik be ahhoz.pszichésen és motorosan izgatottak vagy épp ellenkezőleg apatikusak. . A szorongás idővel domináns jellemvonássá válik. és ez által rehabilitálja az egyént. Ezek a tényezők meghatározzák az iskolai sikertelenség azon formáját. hogy a zavar ne váljon krónikussá. hogy ezt a viselkedészavart megszüntesse.  A tanulási nehézséget két csoportba osztjuk: 1. látássérülteknél. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK A tanulási kudarcok általában valamilyen speciális tanulási nehézség következtében lépnek fel. túlfűtött érzelmi reakciókat és érzelmi labilitást.az ismételt kudarcélmények.learning disability” (tanulási képtelenség) kifejezést. A tanulási nehézség fogalma viszonylag új keletű 1962–ben Samuel Kirk használta először a . A legtöbbször a határintelligenciájú tanulóknál mutatkoznak ilyen zavarok. melyek a verbális zavaraikhoz kötődő kudarcok. C. melyet szorongás vált ki. Amennyiben a magatartászavar már megnyilvánul. hanem a tevékenység és az emberi kapcsolatok bármely területén megjelenhet. melyekben kibontakozhat. a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja A viselkedészavarok megelőzésében használt gyógypedagógiai beavatkozás módozatai a korai életkorokban nagyon fontosak. ugyanakkor szerepet kap ebben az érzelmi és motivációs tényezők hiánya és a csökkent tanulási képesség.zavarok prevenciója. melyek rehabilitációs-korrektív jellegűek.nehezen állnak át egyik tevékenységről a másikra és idővel.  A speciális tanulási nehézség meghatározó jellemzői: • Váratlan és meghatározhatatlan állapot. 6. Ez az oka annak. a tanulással és a közösséggel szembeni magatartását. . 2. tanítónak van jelentős szerepe. pszichés inadaptáltak (beleértve az értelmi fogyatékosokat is) 2) fizikai inadaptáltak (beleértve az érzékszervi fogyatékosokat is) 3) szociális inadaptáltak (beleértve a pszichopatákat. ezáltal fejlesztjük a gyermekek érzékenységét. akkor a lehető leghamarabb be kell avatkoznunk. A viselkedés és magatartás . életkorához kell igazítanunk és mindig következetes pedagógiai lépéseket jelent. és ekként a viselkedészavar stabilizálódik. Az elsődleges teljesítményzavarok Ezek közé tartozik a konkrét képesség zavara következményeképpen kialakuló tanulási nehézség.4. csökkentik a tanulási iránti érdeklődésüket és akár iskolakerüléshez is vezethetnek). mivel elősegítik a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését. • A nyelv ismeretének zavarai: a diszgrammatizmusok. az intellektuális feladatok növekedésével és a tanuló egyre inkább az osztálytársai szintje alatt fog teljesíteni. Ebbe a csoportba az alapvető és legfontosabb megtanulnivalók zavarai tartoznak: • Az írás zavarai: a diszgráfia.. amely nem képességbeni tényező zavarának az eredménye: 33 . főleg az érzelmi-motivációs tényezők fontosságát emeljük ki. a megkésett beszédfejlődés és az akadályozott beszédfejlődés.

1. elégtelensége vagy hiánya. Legvégül már csak az olvasás monotonsága marad vissza és a hangos olvasás kerülése.• A kitartás az akaraterő hiánya.  Másodlagos tünetek • A diszlexiás gyermek mindig diszgráfiás is.  A tanulási nehézség fogalmát csak olyan gyerekek esetében használjuk: • Akiknek komoly tanulási nehézségeik vannak. Ezek azonban nem jelennek meg normál intelligenciával rendelkező személyeknél. A diszlexiát magyar szaknyelven olvasás gyengeségnek és helyesírás gyengeségnek nevezik. • A betűk sorrendjét illetve az olvasás irányát felcseréli. szövegeket nehezen jegyez meg. előfordul. • A tanulási motiváció hiánya. nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és az olvasott szöveg értelmezésére is.  A diszlexia megjelenésének ideje Általában akkor jelenik meg. mely az írás olvasás elsajátításának képtelensége. részképesség kiesésnek szoktuk nevezni szaknyelven. • A figyelemzavarok. • Szegényes az aktív szókincse. • Az egyensúly érzék zavara és a bizonytalan testséma. • Akiknek teljesítménye jelentős mértékben elmarad az átlagtól. Az írás olvasás zavarainak sokkal súlyosabb formái. • A szervező kézség problémái. • A betűket téveszti. Az iskolai teljesítményzavarok formái 3. 3. • Hallási (auditív). A DISZLEXIA A tanulási nehézségek legismertebb és legtöbbet tanulmányozott formája a specifikus olvasási nehézség. megmásítja ezeket. csak egyes területeken megnyilvánuló fejlődésbeli elmaradások okozzák. hanem súlyos fogyatékosságok vagy pszichiátriai betegségek kísérőjelenségei. • Verbális emlékezete gyenge: új szavakat. a családi és az egyéni konfliktusok következményei. 34 .  A diszlexia meghatározása A diszlexia az olvasás. amelyet: • Hangtani (fonológiai). • Szövegértelmezési zavarok jellemeznek. • Az elolvasott szavakat torzítja. • A társadalmi alkalmazkodó képesség zavarai. • A hang és a betű közötti társítás bizonytalan. nem olvas szívesen. A fejlődés során ezek a hibák lassan javulnak. • Nehezen olvas hosszú szavakat. Ezt az állapotot nevezik diszlexiának. hogy átkölti őket. • Az érzelmi élet zavarai. • A fogalmakat gyakran körülírja. • Az olvasott szavak értelmezésében nehézségekbe ütközik. a fogalom konkrét megnevezése helyett. • Látási (vizuális). • Gyakoriak a megkésett beszédfejlődés és a nyelvtani hibák (agrammatizmusok) . inkább új szót alkot helyettesítésükre.  A diszlexia okai A diszlexia oka valamilyen konkrét képesség fogyatékossága. • Szótalálási. • A környezeti tényezők káros hatásai. • Nehezen tanulja meg még a gyakran előforduló szavak szóképei is. az alexia és agráfia. amikor a gyermekek a betűk ismeretében már szavakat és mondatokat olvasnak. • Betűket és szótagokat hagy ki vagy told be. nem olvas saját kedvtelésére. • Az egyes betűket helyesen olvassa. Mivel átlagos vagy jó intelligencia szint mellett A diszlexia tünetei (a diszlexiás gyermek jellemzői):  Elsődleges tünetek: • Viszonylag pontosan képes lemásolni a szöveget. de a gyermek még sokáig akadozva olvas. torzítja. lehetetlenné válik az írott nyelv elsajátítása. az írás és a helyesírás elsajátításában mutatkozó nehézség.

Az ilyen gyerek lustának és makacsnak tűnik a tanító számára. • A mondat írásjeleinek elhagyása vagy helytelen alkalmazása. között. Így a gyermek számára érthető és teljesíthető feladattá válhat az írásának javítása. amelynek esetében neurológiai elváltozásnak nincs nyoma. • A soralkotás.2.összetételének gyenge analízise. . idegrendszeri probléma. 3. és így értelmetlenné válik a szöveg. hogy írás órán csak piszmog és semmit sem dolgozik a füzetébe. • A negyedik osztályban 42%.  A diszgráfia javítása • A tanítónak nem a csúnya és helytelen írásra kell felhívnia a gyerek figyelmét. • A szó. Egyes gyerekeknek az olvasás megy nehezebben.hang. • Jó módszer a gyermek helyesírásának fejlesztésére a számítógép helyesírási programjainak a felhasználása. mellett stb.  A diszlexia típusai Az olvasási nehézségek eltérő jellege következtében megkülönböztethető: • A szerzett diszlexia. nem folyamatos a vonalvezetése. másoknak az írás. 3. • Fegyelmezetlenség.). a téri tájékozódás zavara.betű. • Komoly nehézségei vannak a hosszú és a rövid magánhangzók és mássalhangzók érzékeltetésében és jelölésében. • Az ötödik osztályon felül felismerteknek pedig nem több mint 10-15 %-a javítható ki. a térbeli viszonyok helyes felismerésének nehézsége (alatt. a kitartás hiánya. ebben az esetben elsősorban tanulási problémáról van szó  A diszlexia kijavítása A diszlexia javítása annál sikeresebb. hanem azokra a konkrét feladatokra. A DISZLEXIÁVAL TÁRSULÓ DISZGRÁFIA Jellemezői nagyon változatosak lehetnek. A DISZGRÁFIA Az olvasási nehézségekkel gyakran együtt jár a helyesírási szabályok elsajátításának nehézsége: a diszgráfia. próbáld az írás dőltségét egyensúlyban tartani. . • Sok hibát ejt.az írás-olvasást meghatározó alapképességek fejlettségi szintjétől. az egymásutániság nehézségei.az életkortól. • A gyenge ritmus. egyenetlen és olvashatatlan az írása. a mentális kortól. • A mondat szóösszetételének hibás analízise és színtézise. • A nagy-és a finommozgások koordinációjának zavara. • A látási és a hallási figyelem zavarai. amelynek oka egy ismert agyi sérülés. • Az alak-és formafelismerés zavara. a második-negyedik osztályban gyakran eljut odáig. • A harmadikban a kijavítás esélye már csak 46%-os.• A térirányok (jobb-bal) tévesztése. stb. számos tényezőtől függnek: . • Az írás grafikai kivitelezésének nehézségei és hibái. • Fáradékonyság. ingerlékenység. a dekoncentráltság. Mivel az írásfeladatok elvégzése a gyermek számára kilátástalannak tűnik. • Gyakoriak az egybeírási és különírási hibák.az etiológiai tényezőktől.3. hanem egyúttal jutalmazza is azonnal a kijavításokat. agresszivitás. valójában csak végleg kétségbe van esve. hogy sok időt töltsön helyesírási gyakorlattal.). ezért azonnal szakemberhez (logopédushoz) kell küldeni. 35 . mert ebben örömét leli. • Gyengék az idegen nyelv megtanulásában. Növeld a sortávolságot. Ezekhez még hangsúlyozottan hozzájárulnak a következők: • A legtöbb gyereknek rossz a kézügyessége. amiket az írásában ki kell javítania (pl. mivel a számítógép nemcsak figyelmezteti a hibáira. • A fejlődési diszlexia. helytelen a ceruzafogása. Ez arra ösztönzi a gyereket. helytelenül írnak és fogalmaznak. minél hamarabb kezdik el: • Az első osztályban felismert diszlexiák 82%-a kijavítható. • A diszgráfiás gyerekek nehezen tanulják meg a nyelvtani szabályokat.  Az írászavarok tünetei Nagyjából azonosak az olvasási nehézségek esetében felsorolt tünetekkel. fölött.  A diszgráfia konkrét megjelenési formái • A betűírás elsajátításának meglassúbbodott tempója.

. idegrendszeri vagy ingerületvezetési zavarok. a szavak és mondatok írása egyre elmosódottabb.a személyiségjegyektől (pl. síkban. nem illeszkedik a lap vonalazásába. 36 . Egyes esetekben a személy nem képes a sort végigolvasni. akiknél ez a zavar fennáll a hallott szó. 5. amelyek a diszkalkulia kategóriájába tartóznak. • Grafo-motorikus problémák: a kézügyesség zavarai. Számos meghatározó nehézség jelenik meg a tollbamondás és fogalmazás során. melyet struktúrálisnak is neveznek. szavakat. de vannak egyéni jellemzői is. • Beszédfejlődési elmaradottság. • Gondolkodási műveletek: lényeg kiemelés. • Az érzékelés. míg másoláskor a grafémákat legtöbbször helyesen írja le. Jellemzője az írás és olvasás elsajátításának képtelensége. az írás összképe feszültségről tanúskodik. átlós írás olvasásként jelentkezik. Azok. 3. hogy a személy képtelen a lapon követni a sorokat. Az ilyen esetekben diszortográfia jelentkezik. Ilyenkor az írott-olvasott szöveg megértésének nehézségei is nagyon súlyosak. hogy megfelelő erőfeszítést tesznek ennek érdekében. olvashatatlan. fejlődési jobb agyfélteke szindróma. a leírt kifejezéseket. • A figyelem zavarai: hiperaktivitás vagy az ellentéte. zavart szenved a grafémák. A diszkalkulia tünetei  Elsődleges tünetek • A számjegy. • A számok sorrendiségének hibái. A kimondott vagy speciális diszlexiával társuló diszgráfia. mint tünet. következtetés levonásának alacsony szintje. • Öröklött állapotok. a számkép felismerésének. az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. Lineáris diszlexiával társuló diszgráfia sok tekintetben hasonlít a téri téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfiához. speciális számolási képesség diszfunkciója a családon belül. időben való tájékozódás zavarai. annak ellenére. Nyilvánvaló tény. értelmi fogyatékosság . a sorokban. Ez a forma az írásban sokkal nyilvánvalóbb és súlyosabb.4.  Másodlagos tünetek • Saját testen. hogy azok. főleg írásban.észlelés folyamatának sérülése.pszichés zavarok. ami következtében a gyerekek fejszámolási képességei rohamosan romlottak. térben. nem képes elhelyezni az irományt a lapon. Ez a jelenség még súlyosabbá válik. Motoros diszlexiával társuló diszgráfia gyakori (de nem kötelező) a pszichomotoros zavarok és a mozgássérülteknél. Azokra a személyekre jellemző. halmazok egyeztetésének nehézsége. 3. • Szám és szövegemlékezet gyengesége. írásban pedig. szavak és mondatok írása. ha okozója hallás vagy látássérülés. melyeknek nagyon fontos szerepe van a kiejtésben.  A diszkalkulia okai • Specifikus agyi. a sorok közé. A fejlődési diszlexiával társuló diszgráfia. emocionális. az olvasott vagy írott szöveget. az írás és olvasás zavara egyre nyilvánvalóbbá válik. Általában nehezen érti meg a grafikus szimbolumokat. A legfontosabb alcsoportok a következők: 1. amelyek a számolás nehézségeihez vezetnek. fogalmak kialakulatlansága.következménye vagy azokkal társuló jelenség. 2. a hallott hang és a leírt betű között. még akkor is. temperamentumtípus) stb. átugrik a következő sorokra. nagyothallás. A téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfia ferde. • Relációs szókincs fejletlensége. Ebben az esetben a diszlexiával társuló diszgráfia szinte minden tünete jelen van. Írásban a lap közepe fele irányul vagy a lap alja felé. aránytalan. tartós eredményeket elérni. A diszlexiával társuló diszgráfiának. egyeletlen. tehát specifikus struktúra és tünettana van attól függően. • Laterális dominancia: az uralkodó agyfélteke problémája. mely sokban hasonlít a teljes olvasás és írás-képtelenséghez (alexia . 4. analógia. • A számnevet szimbolizáló alakzatok azonosításának. A DISZKALKULIA A diszkalkulia speciális számolási zavar. ügyetlen. beszéd képtelenség. Ugyanakkor a szavak és mondatok szétesnek. egyeztetésének és grafikus ábrázolásának nehézsége. ha vonalas lapra ír. olvasás közben egyik sorról átugorhat a másikra. Napjainkban kezdtek foglalkozni intenzívebben a számolási és számfeldolgozási nehézségekkel. amelyek közül a legfontosabb a zsebszámológép használata. Súlyos forma.agráfia) és általában más zavarok afázia. rendezetlen. hogy a zavarnak melyik típusáról van szó. a betűket. Tiszta vagy egymás utáni diszlexiával társuló diszgráfia esetében a leírt jelenségek mindegyike megjelenik. akik az olvasás elsajátításának kezdeti szakaszában vannak. • Magatartás zavarok. • Olvasás és írás zavar. a szimbólumok felismerésének zavarai. kihagy helyet. szabály megfogalmazása. • Környezeti hatások. hang helyett valami egyebet írnak. mint azok. akik ebbe a csoportba tartoznak nem találják meg a természetes kapcsolatot a szimbólumok és a grafémák között. 6. és kiterjed az írás olvasás során a grafémákra és a betűkre. • Gyermekkori fejlődészavarok. Olvasáskor ugyanúgy silabizál. melyek következtében sérül a beszéd mozgások vizuális vagy auditív percepciója. Ez utóbbi abban jelentkezik. akik nem képesek az írás olvasás képességének kialakításában előrehaladni.

A kisgyermekkori félelmek és szorongások jellegzetesek: a laikusok számára is összefüggnek a „mágikus gondolkodást”. mielőtt megtanulna úszni. • Inadaptív. B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. megmagyarázhatatlan szorongást okoznak. aki ne tiltakozna. a falon lógó kép megelevenedik. félelmetesnek látott helyzeteket. Fóbiák • A fóbiák abban különböznek a félelemtől. és ezek aktív használata. a rendelőtől. akit az első években ne zavart volna a félelem. ha a gyermek bizalma megrendül szülei iránt: gyakran az ártatlannak tűnő becsapások is irracionális félelmeket keltenek. • Azon belső feltételek megteremtése a gyermekben. A diszkalkulia javítása A speciális diszkalkulia javításának célja: • A matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése. szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe. A félelmek és a szorongások megoldásában döntő jelentősége van a valódi ok megtalálásának. E kategóriába tartoznak azok a félelmek. Aggodalomra tehát akkor van elsősorban ok. a felnőtt világba vetett bizalom megerősítésének vagy helyreállításának. míg a szorongásnak nincs. vagy a gyereket lebeszélni róla. • A jártasságok. amelyeknek nincs reális alapja: az ágy alatt szörnyek vannak. hosszú ideig is retteghet a kutyáktól. A gyermekkori félelmek és szorongások sajátosságai közé tartozik. tevékenységében. hogy átmeneti jellegűek.  A félelmek és szorongások tárgyuk szerint három fő csoportba oszthatók: 1. Az ettől eltérő „felnőttes” félelmek azok. Bár ezekben a helyzetekben a gyerekek valamilyen más. szimbólum és jelrendszer. ha előfordult. • Hosszú ideig fennáll. amelyek aggodalomra adhatnak okot. • Nem lehet megmagyarázni. • Az elvonatkoztatásra alkalmas eszközrendszer kidolgozása. Lelki stressztől való félelem. • A gyermek gyakran elsősorban szorong. Személyes sérelemtől vagy személyes veszteségtől való félelem. • Egyes adatok szerint a gyerekek 50%-a él át jelentős. • 2-6 éves korban szinte minden gyereknél tapasztalható valamilyen félelem. • Gyakran láthatóan nem tudja akaratlagosan befolyásolni. készségek kialakítása és begyakorlása. a megnyugtatás és beszélgetés előbb-utóbb eléri célját. • Még 6-12 éves kor között is a gyerekeknek mintegy a fele számol be ilyenről. amikor fájdalmas orvosi beavatkozást kell elviselnie. amikor látszólag egy külső tárgytól fél • Az irracionális félelmek voltaképpen a tárgytalan szorongással egyenlők. a szülőkbe. a sajátos gyermeki világképet jellemző gondolkodással. Ez is kísérőjelensége lehet a nem „kóros” félelmeknek is: komoly orvosi beavatkozás után a gyerekek többsége fél az orvostól. vagyis a félelem intellektuálisan nem hozzáférhető. A pedagógusnak szoros kapcsolatot kell tartania a diszkalkulia-terápiát folytató logopédussal vagy a fejlesztő pedagógussal. A valóságban azonban a legtöbb félelem esetén átmenetileg kialakul ilyen helyzet. melyet a szülőkkel szembeni agressziók váltanak ki. • A megfelelő képességek fejlesztése.  A szorongás abban különbözik a félelemtől. ha nem is fóbiás jellegű félelmeket. aligha van olyan gyerek. 2. ám a gyerek fokozatosan képes felülkerekedni rajta. hogy egyszer megugatták. Átlagos esetekben azonban a felnőttek támogatásával a gyerekek előbb-utóbb leküzdik a hasonló félelmeiket. 2. • A serdülőkor előtt a félelmek csökkenni kezdenek.  A félelem és szorongás az alábbi helyzetekben tekinthető kórosnak: • Jelentősen túllép a szituáció jelentőségének határain. az élethelyzetek megváltozásával. valós okból keletkezett félelmüket és szorongásukat vetítik ki. hogy irracionális. 3. • Nincs összefüggésben az életkorral vagy az adott időszakkal. amely 37 . • A matematikai fogalom. Félelem a természetes és természetfeletti veszélyektől. Félelem és szorongás  A félelem a gyermekkornak általános problémája: • Aligha van gyerek. • Félelmek és szorongások keletkezhetnek a gyermek bűntudatából is. például kórosan fél az óvodában vagy az iskolában. • Félelmet és szorongást kelt. Nyilvánvalóan beavatkozást igényelnek a félelmek. A határ azonban korántsem mindig éles. • A gyerek mindenáron igyekszik elkerülni bizonyos. hogy a félelemnek van külső tárgya. csökkeni hosszú idő után sem. amelyek a matematika megtanulásához nélkülözhetetlenek. ha komolyan zavarják a gyereket mindennapi életében. ha a félelem nem látszik. az életkori értelmi fejlődéssel párhuzamosan szinte észrevétlenül megszűnnek. Például: minden gyerek fél valamennyire a víztől.

amikor a 2-3 éves gyerekek ragaszkodni igyekeznek az esti lefekvéshez kapcsolódó szertartásos rendszerhez. Így a jó tanulók általában többször is igyekeznek ellenőrizni. mint a ridegség. elkerülő válaszokhoz vezetnek. általában csak megismétlik a hozzájuk intézett szavakat. később pedig már abba az utcába sem hajlandó menni. stb. Gyermekeknél normálisak azok a reakciók. • A valódi autisták: o Beszélni gyakran egyáltalán nem tanulnak meg. ahol az üzlet van. besorolható lett a többi fogyatékosság-csoport közé.• • • • nagymértékű. hogy a szülővel vásárolni menjen. melyet a meghatározó elsődleges zavarok csoportjához viszonyított.  Hisztériás reakciók gyermekkorban is léteznek. a valódi autizmus azonban meglehetősen ritka – 10000 gyerek közül 5-7 esetben fordul elő. hogy a megoldásuk jó-e. és ellenáll a befolyásolásnak. kényszeresség első jelei. • A kényszerneurózisról szóló felnőttkori beszámolók szerint 100 kényszerneurotikus felnőttből 46-nál már gyerekkorban jelentkeztek az első tünetek: a rendrakási. Más esetekben az iskolával vagy a teljesítménnyel kapcsolatos súlyos szorongás. hogy az érintettekben milyen viselkedési módokat és pszichés funkciókat eredményez és ezek. A fóbiás félelmek generalizálódhatnak. érzelmi elutasítás van mögötte. hogyan változnak az életkorral. mint a valódi autizmus. a gondolatmenet megtörése. Gyermekkori neurózisok A pszichés zavarok egy részénél azonban nem igazolható teljes mértékben a neurotikus eredet. E szorongásos neurózisok közé sorolja az éjszakai felriadást. beszédzavarok és sztereotípiák. de ha erőszakkal megakadályozzák őket végzésükben. Vikár szerint a szorongásos neurózis gyakran fordul elő az értelmi fogyatékosság enyhe eseteiben. ezek azonban lényegesen könnyebben befolyásolhatók. o Az esetek többségében nagy riadalommal reagálnak a környezet legapróbb változására is o Egyes területeken kiemelkedő képességeket mutathatnak. elkékül. akkor szorongás fogja el őket. Vikár szerint a túlságos óvás és kényeztetés éppen úgy hajlamosít a hisztériára – a gyerek jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít saját tüneteinek -. a legtöbbször a családi élet és a szülőkkel való kapcsolat zavara. fóbia más problémák kivetülése. tisztasági stb. 4. A kényszerneurotikusok értelmileg belátják. és a következőkben nyilvánulnak meg: a gondolattársítás zavara. a neuro-vegetatív szabályozás zavara. • • • 3. az autizmus fogalma jól körülhatárolttá és meghatározottá vált. érdektelennek bizonyulnak környezetük iránt. a motoros nyugtalanság különféle fajtáit és a gyermekkori fóbiákat. mint például a memória. Az a gyerek.  A kényszerneurózis a gyermekkori neurózisok másik jellegzetes esete. Ugyanakkor az iskolafóbiát nehéz megkülönböztetni az iskola elkerülésére irányuló stratégiáktól. erős izgatottsági állapot mely depresszióval váltakozik. iskolafóbia tekinthető. • Az autista gyermekek általában születésüktől fogva nem lépnek kapcsolatba. nem kommunikálnak környezetük tagjaival. Ismertetett esetében az iskolafóbia kapcsán a gyermek voltaképpen anyja elvesztésének félelmét helyezte át az iskolára. egy idő után például tiltakozik. Azonban még mindig vitatott. Vikár György (1980) a szorongás és félelem súlyos esetei kapcsán szorongásos neurózisról beszél. Később. például az iskolafóbiát. a társas helyzetekben nem tud eligazodni. • Néha azonban a szertartásosság nagyon intenzívvé válik. vagy ha igen. A fóbiák akaratlagosan alig kontrollálhatók. zavarja az alkalmazkodást. 38 . hogy kényszeres cselekvéseik értelmetlenek. Bizonyos enyhe fokú kényszeresség később is megmaradhat: jelenléte nem utal feltétlenül betegségre. Előfordulását tekintve az adatok nem egyértelműek: egyes szerzők szerint a pszichés zavarok 1-8%-át okozza az iskolafóbia. bár felismerésük gyakran nehéz. • Az autisztikus jellegű tünetek és zavarok elég gyakran fordunak elő. • Teljesen normálisnak tekinthető. Ez utóbbiak megtalálhatóak az autizmusban is. és differenciáló képessége csökken. Ez a reakció elsősorban 2-3 éven aluli gyerekeknél szokott előfordulni. és nem függnek össze az életkori sajátosságokkal. Minden bizonnyal neurotikus eredetűek közé sorolandók azonban a hisztériás és kényszeres tünetek. közé sorolja Vikár az érzelmi okokból történő lélegzet-kimaradást. Gyerekeknél a fóbia viszonylag ritka. Ilyenkor a gyerek lélegzete fennakad. ahol a testi tünetek figyelemfelhívó jellegűek. A hisztériás reakciók. és általános visszahúzódást idézhetnek elő. amelyeket felnőtteknél hisztériásnak minősítenénk. • A csecsemőkorban jelentkező autizmus a fejlődés egyik legsúlyosabb zavara. mint a másodlagos pszichogén zavar megnevezését. amikor a gyerek képtelen a helyzetek pontos felismerésére. Nem vesznek fel szemkontaktust szüleikkel. és akadályozza a gyereket a normális életvitelében. melyhez hallucinációk is társulhatnak. akinek tömegfóbiája van. teste tónustalanná válik. Autizmus • Az autizmus kifejezést a század elején B Bleuler használta először. A leggyakoribbnak talán az ún.

A beszédet a normalitáshoz képest nagyon meg késve sajátítják el. kötődés. 3. A beszéd takarékos. körülbelül 3:1 az aránya lányokhoz viszonyítva.fertőző gyulladásos betegségek. hogy nevükre késleltetve reagálnak. Pszichológiai elméletek Az autizmust úgy értelmezik. . büntetőnek észlel. • Etiológiai szempontból három különálló elméletcsoportot született. hogy a személy visszahúzódik önmagába és elégedett magával. . . szubjektivitás jellemzi és elszakad a valóságtól. ha a szó végét vagy a mondat végét ismétli meg.Bizonyos mozgások eltúlzása és hosszas ismételgetése. • Etimológiai szempontból az autizmus kifejezés az autos szóból származik. .A reális veszély fel mérésének képtelensége. . mint a realitástól való elszakadást. Organikus elméletek Ezeknek értelmében az autizmus organikus zavarok. melyek véletlenszerű jutalmazás és büntetés által megerősítettek.a késleltetett echolália.Izoláció és önmagába fordulás.Verbális és nonverbális kommunikációs zavar.elméletek Ezeknek értelmében a gyermekkori autizmus egész sor tanult viselkedésmód következtében alakul ki.o Míg más területeken súlyos fogyatékosságokkal rendelkeznek.Paradox reakciók bizonyos ingerekre (fény. .hidrocephália. epilepszia stb. . mint például: . amit a személy hidegnek.örökletes okok.Fizikai és intellektuális fejlettsége látszólag normális. A nonverbális kommunikáció is zavart.A játéktevékenységből hiányoznak a képzeleti elemek. A tüneteket a következőképpen lehet ezeket csoportosítani: a). mely azt jelenti: saját én.Rituális tevékenységek megjelenése és fejlődése. önmaga. gyakoriak a hang hibák. Amikor megtanul egy mondatot. gyakran előfordul az is. . csak különleges módszerekkel képezhetők. hogy genetikus tényezők és perinatális biológiai körülmények játszanak szerepet az autizmus kialakulásában. • Az autizmus jellemzői: . . biokémiai elváltozások vagy az agyi struktúrák elégtelen fejlődésének a következménye. . . Az autista belső világába menekül. . . . A gyermek egyáltalán nem érdeklődik a beszéd iránt.Ölbevételkor csecsemőkorában sem képes megfelelő testhelyzetet felvenni. Az echolália jelensége nyilvánvaló és visszhangszerű is lehet. szótagokat képesek megismételni.).a terhesség vagy a szülés alatti traumák.Képtelen verbálisan kommunikálni. mint pszichológiai visszavonulást mindattól. Kommunikációs és nyelvi zavarok Nagyon hangsúlyosak és a korai életkoroktól megnyilvánulnak.Jelentéktelen tárgyak iránti megmagyarázhatatlan ragaszkodás. a szókincs szegényes.agyi rendellenességek. o Kommunikációképtelenségük miatt a normális fejlődésben általában elmaradnak.A környezet megváltoztatásakor bizarr reakciók jelentkeznek. és majdnem mindig fennmaradnak a kiejtési zavarok. . A megfogalmazott mondatok lehetnek különösek. Az autisták nem válaszolnak a verbális utasításokra.). olyankor. melyek az autizmus lehetséges magyarázatát keresik: 1. Elfogadott tény az autizmusról az is. 2. Fiúknál sokkal gyakoribb.Fokozott félelem és érzelmek. hiányzik a hanglejtés.Fokozott mechanikus emlékezet. . . amit Kanner állapított meg. • Az autizmus gyakorisága A szakirodalom szerint az autizmus előfordulási gyakorisága megegyezik a süketségével és magasabb. 5 éves korukban például hangokat. akkor vég nélkül • 39 . fájdalom stb.Képtelen elvont fogalmak használatára. Folstein és Rutter ikerkutatások tapasztalatai alapján arra a megállapításra jutottak. Ezekkel párhuzamosan egyéb okok is léteznek. ellenségesnek. melyet a belső élet eluralkodása kísér. mint a vakságé. de a szakemberek és a környezet együttes erőfeszítései eredményeket érhetnek el. Gondolkodásából hiányzik a kritika. nem akarja azt megtanulni. • Az autizmus meglehetősen nehezen befolyásolható kórkép. Az autizmus meghatározása • Bleuer úgy határozza meg az autizmust.Viselkedés . . . zaj. bizarr benyomást hagynak. .Sztereotíp és repetitív elemek jelenléte.

c).taktilis (kézfejjel üti a könyökét. e). zene. míg másokból negatív reakciókat vált ki a tárgyak megérintése. hogy az autista képtelen számolni. akárcsak az értelmi fogyatékosságokban. Nem alakítanak ki érzelmi kapcsolatokat. olyan helyeket. ok nélküli hangulatingadozás is megfigyelhető náluk. tánc. Mások a tárgyak alkotóelemeit képtelenek érzékelni. hogy az autizmus nagyon összetett zavar .így különböző fóbiák alakulhatnak ki az autistáknál. Egyeseknek tetszik a zene. de kognitív viselkedésmódjuk lehet sztereotip. mivel soha nem néznek a körülöttük lévő emberek szemébe. . melyeket különböző helyzetekben hallott. hogy az autizmus gyakran társul súlyos értelmi fogyatékossággal. hogy a játéknak szimbolikus értelme lenne vagy a nélkül. anélkül. Egyes viselkedések megtanulásában a leghatékonyabbnak a gyakorlás és a tanulási helyzet állandó ismétlése tűnik az autisták rehabilitációjában. néha valódi kecses mozgás. így az autisták képesek felidézni verbális kifejezéseket. csak esetleg nagyon ritkán és a nélkül. miközben lehet. autisták rehabilitációja Figyelembe véve. Érzelmeire az éretlenség jellemző. melyeket alkalmazni lehet. d). nem akarja azokat elsajátítani. Mindezen jellemzők azonban negatívan hatnak a személyiség és általános pszichológiai fejlődésre. A rehabilitáció alapja a relaxáció. Habár az autisták képtelenek hazudni. Az autisták képtelenek az egyes szám első személy használatára (az én személyes névmás).kinesztetikus (előre-hátra himbálózás. Egyes autistákat elbűvölhetnek bizonyos ingerek. Az autista gyermek sokat sír. A pszichés funkciók.lábujjhegyen járás. azt a benyomást kelthetik. Természetesen vannak más rehabilitációs módozatok is.a beavatkozások hatékonysága korlátozott. mások köznapi veszélytelen dolgok iránt patológiás félelmet érez). kiáltozik. ki lehet alakítani az önszabályozás képességét. felismer dallamokat. . megtanulhatnak akár hangszeren is játszani.auditív (csettintés a nyelvvel vagy egy hang vég nélküli ismételgetése). Viselkedés és tevékenység . Az első esetben az autista személy minden ok nélkül erősen kötődhet bizonyos jelentéktelen tárgyakhoz. meg lehet teremteni az ingerlés és gátlás közti egyensúlyt és a viselkedést a környezethez lehet igazítani stb. hogy nem érdeklődik az új információk iránt.zavarok Ezek a leglátványosabba. mintha csigán lenne. Az autisták cselekedetei és viselkedésmódja bizarr. Mechanikus memóriájuk viszonylag jó. szorongást és a túlingerelhetőséget. vagy épp ellenkezőleg. főleg az adaptív viselkedésmódok kialakításában lehet elérni. zavart a személy viselkedése . Ilyenek a munka. a tárgyak tapogatása. például a tárgyak ujjakkal való manipulálása. ezen a területen teljesen világos a sérülés.ismételgeti azt.egyhelyben forgás szédülés nélkül. Ugyanebbe a koordinátarendszerbe helyezhető el az öningerlő viselkedés: . 40 . például a fény vagy egy csillogó tárgy. Egyeseknek valódi gyönyörűséget okoz a taktilitás.k mind kiterjedésüket. de a logikus emlékezet rovására fejlődik. hogy valamit titkolnak. verseket. Jobb eredményt a pszichés fejlesztés terén. Egyéb különlegességeik: nagyon kevés alvásigényük. . Ez lehet a csecsemőéhez hasonló. vagy hosszasan manipulálhat egyetlen tárgyat. melyekkel fejleszteni lehet a tevékenység iránti motivációt. A kapcsolati és a perceptuális zavarok Nagyon változatosak és már születéstől kezdve felfedezhetők. A tanulás és a fejlődés szaggatottsága Abból adódik. amikor az autista személy a kimerülésig ismétel egy-egy cselekvést. Ezek közül is feltűnő az önbántalmazó viselkedés. hogy képes szorozni. hogy a közeli személy iránti pozitív attitűd hosszasan fennmaradna. Ebből is következik. -vizuális (csillogó tárgy forgatása a szem előtt vagy az ujjak játékának figyelése). hogy utánozza őket és így megtanulja a normális magatartást. A téri orientációjuk megfelelő. érdektelen és semmiféle hajlandóságot nem mutat a környező világ megismerésére. és nagyon nehéz azonnali eredményt elérni. mert megzavarta őket egy gumi leesése. érzik a ritmust.gyakorlatilag a pszichológiai skála minden eleme érintett. alacsony szintjét. Az autista teljesen közömbös a szociális kapcsolatok iránt. Az is előfordul. egyes esetekben lehet felfokozott is. gátolt. Egyesek megélhetik a frusztrációt. . b). a támogatás és a viselkedés-terápiák. jól tűrik a hideget és a fájdalmat. a fülcimpa dörzsölése kézzel). hogy agresszívvé válnak. tulajdonságok és folyamatok zavarai Ezek a rendellenességek bármely területen megjelenhetnek. hogy a tevékenység végcélját meghatározná. kézimunka. vagy a fejét veri a falba). Egyéb sztereotip cselevések: . mely azáltal is súlyosbodik. nem érdekli a körülötte lévők érzelmi világa (egyesek különlegesen erősen kötődnek jelentőség nélküli tárgyakhoz. nehezen tanulja meg a betűket és könnyedén a számokat. ahol évekkel azelőtt járt. A környezetében levő személyek személyes példája jó alkalom arra. mind pedig komplexitásukat tekintve. vagy szisztematikusan összetöri magát (ököllel vagy egy tárggyal üti magát.a karok forgatása. Leginkább izoláltak és önmagukba zárkóznak. de az érzelmi motivációs rendszer sérül leginkább. rajz. máskor pedig nagyon erős zajra sem reagálnak (perceptuális és kapcsolati bizarrság). Az autizmus terápiája. körömmel kapar valami kemény tárgyat). Az autista játéka is bizonyítja pszichés fejlődésének megkésettségét. sztereotip. az idő nagy részében nyugtalan.

nem kellő törődésének a következménye-e.  Ugyancsak fontos. A kialakuló rossz körök a tünetek súlyosbodásához. a nyugodt tevékenység képességének csökkent volta. • A zavarok diffúz köre a kilencvenes években kapta az ismert diagnosztikai elnevezést. bizonytalan jövedelem.  A különféle tünetek láncszerűen kapcsolódhatnak össze: a nem megfelelő kezelt szembeszegülő magatartással gyermekkorban szükségképpen együtt járó bűntudat és szorongás nyugtalansághoz vezet. Gyermekkori depresszió • Nem kétséges. Használjuk a megerősítést. hogy enyhíthetjük az állapotot. Ha a kívánt eredményt elértük. nem vesznek részt közös játékban. az ADHD-t. a választást lehetetlenné tevő elhalmozottság. emiatt gyámoltalan és bizonytalan gyermekek körében is. az önkontroll fejlesztésének. A családi erőszak kapcsán már említettük az egzisztenciális problémák szerepét. • A nevelési nehézségek keletkezésében szerepet játszó tényezők:  Különféle okokból egyre több gyerekes család tartozik az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek közé. hogy a gyerekek a felnőttekhez hasonlóan szoktak szomorúak és lehangoltak lenni.. indokolt-e az esetükben depresszióról beszélni. simogatás. nem követi a felnőttek instrukcióit. Tehát az autizmus rehabilitációjában hangsúlyossá válik a kondicionált reflex-elméleten alapuló tanulás. hogy a szülővel való szembeszegülés. a koncentráció zavarával jár együtt.  Végül a jellegzetes tünetek közé tartozik a „lobbanékonyság”: a gyerek nem „vár a sorára”. a korlátok teljes hiánya is fontos szerepet játszik a hiperaktivitásban. ha erről a szindrómáról beszélünk? Rehabilitációról autizmus esetén olyanként beszélhetünk. Az azonban igencsak megkérdőjelezhető. mint a szűkös lakásviszonyok. nyilvánvaló. Ma a gyerekek 5-10 % -ával kapcsolatban beszélnek a hiperaktivitás diagnózisáról. • Bármelyik tünetcsoportot veszünk szemügyre. illetve velük járó pszichológiai problémák) a szülők legjobb szándéka esetén is a gyerek fokozódó nyugtalanságához vezetnek. amelynek hátterében a szabálykövetés és szülőkkel való együttműködés nehézségei állnak. akkor addig ismételjük az utasítást. A hiperaktivitást leghamarabb 18 hónapos korban szokták diagnosztizálni.  Ez utóbbiak és a velük járó. hogy a nevelőknek széleskörű eszközrendszerük van. a gyerekek felnőtt környezetét gyakran sújtó jelenségek (a fizikai nehézségek. dicséret. a megfogalmazott utasítás pedig minden helyzetben azonos. melyekkel beavatkozhatnak és hozzájárulhatnak az autisták rehabilitációjához. túlmozgásosság a szülőket fokozott kontrollra készteti. • Az alábbi tüneteket sorolják a depresszió kategóriájába: 41 . • A tünetek lényegében három fő csoportba sorolhatók:  Az első a figyelmetlenség: a gyerek nem képes részletekre figyelni. Mennyiben beszélhetünk rehabilitációról. Olyankor adunk utasítást. a későbbi teljesítményzavarokhoz vagy más pszichológiai problémákhoz vezethetnek. amikor az autista odafigyel arra és várjuk a választ. mielőtt kérdeznék. A szerzők idesorolják az alkalmazkodás képtelenségét is. a játékokkal való. de 90%-ban az iskolába kerülés időszakában okoz problémát. vagy a szülő erélytelenségének. munkája közben gyakran hibázik. hogy a gyermekben esetleg állandó feszültséget okozó körülményekre fény derüljön. közbeszól. • A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar ma a leggyakoribb krónikus magatartási és pszichiátriai rendellenesség.  Igen nehéz megítélni.  A másik tipikus jellemző az állandó mozgás. Nem beszélhetünk általános értelemben vett rehabilitációról. • A hiperaktív gyermekekkel való bánásmódban kiemelkedő fontossága van:  A világos és következetes elvárásoknak.Ebből következik. akkor a következmény a jutalom. kárt okozzanak.  Nyugtalanság és a nyomában bekövetkező túlmozgásosság ugyanakkor előfordulhat a túlvédett. hogy interakciós problémáról van szó:  A szülők gyakran beszámolnak arról. hanyag. 5.  A nyugtalanság. bár az összefüggés nem szükségszerű (a túlmozgásosság önmagában nem függ össze a társas elutasítással): az ilyen gyerekeknek nehézségeik vannak másokkal való együttműködésben. Ha nem sikerült elérnünk a kívánt reakciót. beleszól mások beszélgetésébe. nehogy megsérüljenek. túlmozgásossággal. hogy a nagyon korai és nagy mennyiségű televíziózás. míg bekövetkezik a várt válasz. A szülő instrukciókkal való szembeszegülés – a dackorszak – az egészséges kisóvodáskor jellegzetes és tipikus problémája.  Erősödik a gyanú. és kiválthatja a szembeszegülés fokozódását. és a gyermek biztonsága helyreálljon. hogy az iskolában hiperaktívnak bizonyuló gyerekeket 2 és 3 éves koruk között szinte állandóan kontrollálni kellett. 6. mely a gyógyulást vagy a zavar kiküszöbölését jelentené. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) • Az angol elnevezése után ADHD (attention deficit and hiperactivity disorder) néven említett viselkedés-együttes voltaképpen diffúz tünetcsoport. a gyerek alkalmazkodási képtelenségének. mely lehet mosoly.

nem képesek megfelelő stratégiákat kialakítani az adaptív viselkedésre nézve. • Veszélyeztetettek azok a gyerekek. nem tud másokért tenni. hogy igazságosan büntették meg. hogy a gyerekek túlnyomó többsége a prepubertás bekövetkezése előtt természetes derűvel és pozitív hangulattal jellemezhető. magányosság. akik kaotikus és megjósolhatatlan környezetben nevelkednek. bántalmazó. Alváspanaszok.  Ha rátekintünk az óvodás gyerekek rajzaira.             Rossz hangulat. Antiszociális viselkedés. érzelemtelen szülői magatartás. Az éjszakai vizelet. alvajárók. enurézis-enkoprézis.  Vagy igen súlyos környezeti ártalom következménye. Depresszív fóbiás szorongó gyerekek. Az érdeklődés gyökeres megváltozása. nehezebben tud feldolgozni. akiknek a szülei maguk is pszichózisban szenvednek. Gátlásosság. úgy érzi. az önértékelés komoly feladatot ró a fiatalokra. ház mosolyog.és széklet-visszatartási problémákkal jellemezhető depressziósok. de a felnőtteknél jóval kevésbé tudják megítélni. Passzivitás. • Frommer 264. 3-16 éves gyereket vizsgált meg. pityergés. • Gyakorlatilag nincs olyan gyerek. Gyenge iskolai teljesítmény. a súlyosan elhanyagoló. Érzékenység. sem felnőtt. • A serdülőkori depressziók. mint például a kötődés hiánya. vagy álmukban beszélnek. a serdülőkor.  A környezeti hatások a serdülőkori depressziók esetében is nagy súllyal esnek latba. mint a felnőtt. Kevés önbizalom. a mindennapi élet ritmusa. akiknek szintén tipikus depressziós tüneteik. hogy megérdemelten elutasítják. • Igen fontos körülmény. hányinger. Fejfájás. lehangoltság ezen kívül lehet aktuális trauma következménye. ha lehangolt és bizonytalan. és így a gyerek nem tud szert tenni a kompetencia és függetlenség képességére. szomorú anya képtelen lehet rá. hogy azokon az embert formáló napocska. időnként ok nélkül indulatrohamaik vannak. 2.  Serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a felnőtti adaptációs feladatok. annak kétséget kizáróan súlyos környezeti okai vannak. reggeli fáradtság. hasfájás. bizonytalanságok. akit ne gyötörnének szorongások. Egyértelműen depressziós gyerekek. még azokban az esetekben is. • A látszólag közöny. nem tud másokon segíteni. 42 . A negatív önkép is a depresszióra utaló tünetek egyike: úgy érzi. hogy ő gonosz. hogy megfelelő támaszt nyújtson a gyerekének.  E hangulatok. aki élete során ne volna alkalmanként szomorú. mert a gyerekek tudatukkal inkább felfogják a felnőttvilág eseményeit. akik ingerlékenyek. • Iskoláskorban a szorongásos állapotok gyakoribbá válhatnak. pityeregnek.  Részben az életmódban bekövetkezett fontos váltások kapcsán. amelyet a gyerek esetleg súlyosabban él meg. tapasztalhatjuk. Elégedetlenség. mert a jellegzetes tünetek (lelassult viselkedés. amelyek segítségével a depresszióban szenvedő gyermekek elkülöníthetők a neurotikus gyerekektől: 1. az azért is veszélyeztető.  Azok a gyermekek. lehangolt. ha nincs különösebb környezeti ok.  A depressziós. a gyerekek esetében felszámolódnak  Ha a prepubertás előtt álló gyerek tartósan szomorú. étvágytalanság. Morbid gondolatok. szomorúság. A csoport tagjai másoknál nehezebben mennek aludni. és ennek alapján három diagnosztikai csoportot dolgozott ki.  Ha a gyereket gondozó szülő depressziós. amikor más jelek – például a rajzon látható fekete felhő vagy odú – jelzik a szorongást • A feltűnő passzivitás.  Az első olyan életkori szakasz. mitől kell tartaniuk. egykedvűség  Valamilyen fogyatékosság. tartósan lehangolt. amikor a komor hangulatok és depressziók valóban felbukkannak a fiatalok életében.  Részben azért. szigorú önkritika. rémálmaik vannak. 3. a világ tényeivel való szembesülés. tehetetlenség) megakadályozzák a szülőt feladatai ellátásában. ha megfelelő a környezeti-kapcsolati támogatás.

Budapest. Tankönyvkiadó Budapest 1989 8. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1973 Választható/opcionális könyvészet 1. 10.: Fejlődéslélektan. Debrecen. 7. 1989. 17. Bakonyi Pálné: Az óvodai nevelés programja. Illyés Sándor – Gyógypedagógiai lélektan. Dr. Akadémiai Kiadó. Budapest. Montágh Imre. 2. Tankkönyv kiadó. 1970.Eötvös Kiadó. Bukarest. Egyetemi és Főiskolai Tankönyvkiadó. Tudományos könyvkiadó. Tankönyvkiadó.Seper Jenő-Vincze Tamásné: A gyakori beszédhibák. 1978 5. Golu. Mérei Ferenc-V. Akadémiai Kiadó. agresszió. Ranschburg Jenő: Félelem. 1985. Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma.Kötelező könyvészet 1. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyerekek iskolai nevelése. Budapest. Budapest. Budapest. 1981. Dacia Könyvkiadó. Budapest. 200 6. Nemzeti Tankönyvkiadó. Buda Béla: A személyiségfejlesztés és a nevelés szociálpszichológiája. 2002 12. Osiris Kiadó. Tankönyv kiadó. Didactică și ștințifică Buc. S. 1990 43 . Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Lovász Tibor-Hatos Gyula: tanulmányok a gyógypedagógia köréből. 2002. 4. Budapest. ELTE . Budapesti Tanítóképző Főiskola Kiadó.Tankönyv az óvónő-és tanitóképzők számára. 1998 11. 2. 2005 16. osztálya számára. R. Minerva Kiadó. Bencsik Endre: Pedagógiai pszichológia. 2001. Osiris Könyvkiadó. Geréb György – Pszichológia. 1987 6. Verza. Vajda Zsuzsanna.Popper Péter: Személyiségünk titkai. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995 3. Zlate. Mészáros Aranka – Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Budapest. Editura 7. M. Emilian Florin-Gyógypedagógia. 8. P. Budapest. 1982. Kósa Éva – Neveléslélektan. Kulcsár Tibor: Iskolapszichológia. Zörgő Benjámin . M. Martonné Tamás Márta: Fejlesztő pedagógia. Tankönyv a Tanárképző Főiskola számára. Montessori Maria: A gyermek felfedezése. Ed. Budapest. 1978 14. Verza: Gyermeklélektan. Budapest.Cole. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. ELTE – Eötvös Kiadó. 3. 2001. 1989 5. 9. 9. Medicina kiadó. E. Cole. Tankönyvkiadó Budapest. Budapest 2002 10. 1995 15. Kolozsvár. Cartaphilus Kiadó. Tankönyvkiadó. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Budapest 1974 4.Ágoston György: Neveléselmélet. Budapest. Budapest 1980 13. Gondolat Könyvkiadó. harag.Rosca Alexandru: A képességek. Tankönyvkiadó. Ranschburg Jenő . Tankönyv a tanítóképzők XIII. György Júlia: A nehezen nevelelhető gyermek. Tankönyvkiadó. 1984. Kovács Emőke: Logopédiai jegyzet. Budapest. 1971 Ligeti Róbert: Az írástanulás pszichológiája. Tankönyvkiadó. Budapest. Illyés Gyuláné.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful