UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢELE EDUCAŢIEI COLEGIUL UNIVERSITAR TÂRGU SECUIESC

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYI KAR TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA KÉZDIVÁSÁRHELY

A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

ELŐADÓ SEBESTYÉN PIROSKA

2007-2008

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
1. A gyógypedagógia fogalma 2. A gyógypedagógia forrástudományai: 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében 4. A gyógypedagógia munkaterülete 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: 6. A gyógypedagógia rendszere és ágai 7. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése

II. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI
I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái:

III. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA IV. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI
1. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1.1. Az értelmi fogyatékosság fogalma 1.2. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. 1.3. Az értelmi fogyatékosság osztályozása 1.4. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák 2. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2.1. Általános ismeretek 2.2. Terminológia 2.3. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia 2.4. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása 2.5. Hallásmérés 2.6. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői 3. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3.1. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre 3.2. A látássérülések etiológiája és osztályozása 3.3. A látássérültek pszichés fejlődése 3.4. A Braille írás - olvasás 3.5. A látássérültek szocio - professzionális integrációja 3.6. A látássérültek téri és időben való tájékozódása 4. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4.1. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre 4.2. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana 4.3. A mozgássérültek osztályozása

2

5. A BESZÉDHIBÁK 5.1. A logopédia szerepe és fontossága 5.2. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása 5.3. A beszédhibák tünettana 5.4. A beszédhibák terápiája 6. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6.1. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása 6.2. A viselkedés és magatartás - zavarok okai és formái 6.3. A viselkedés és magatartás - zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre 6.4. A viselkedés és magatartás - zavarok prevenciója, a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja

V. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI
A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK 1. Az elsődleges teljesítményzavarok 2. A másodlagos teljesítményzavarok 3. Az iskolai teljesítményzavarok formái B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. Félelem és szorongás 2. Fóbiák 3. Gyermekkori neurózisok 4. Autizmus 5. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) 6. Gyermekkori depresszió

VÁLASZTHATÓ/OPCIONÁLIS KÖNYVÉSZET

3

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1. A gyógypedagógia fogalma Világstatisztikák adatai szerint az átlagnépesség 3-5 %- a ,,fogyatékos”. Vakság, gyengénlátás, süketség, nagyothallás, beszédhiba, mozgássérülés és az értelmi fogyatékosság, mind olyan rendellenességek, melyek megnehezítik a személyiség harmonikus kibontakozását és az egyén társadalmi beilleszkedését. Korunk általános törekvése, hogy a különböző károsodás miatt hátrányos helyzetbe került emberek ne szigetelődjenek el, hanem megtalálják helyüket a családi, az iskolai, a munkahelyi és a társas közösségben. Beilleszkedésüket csak akkor tudjuk elősegíteni, ha ismerjük a fogyatékos ember személyiségét, valamint a fogyatékosságokból fakadó pszichés következményeket. A gyógypedagógia ehhez nyújt tudományos támpontokat, mivel: • A fogyatékos gyermekek pszichológiájával és terápiájával; • A tanulásban akadályozott gyermekek a pszichológiájával és felzárkóztatásával; • A beszédhibás gyerekek logopédiai terápiájával; • A nevelési nehézséget okozó gyermekek pszichológiájával és kezelésével foglalkozik. A gyógypedagógia megjelölésére a ,,gyógypedagógiai lélektan’’ mellett a különböző nyelvterületeken a ,,fogyatékos’’ vagy a ,,kivételes’’, vagy az ,, abnormális’’ gyermekek pszichológiája, a ,,speciális pszichológia’’, a ,,medikoszociális pszichopedagógia’’ kifejezéseket használják. 2. A gyógypedagógia forrástudományai: • A gyógypedagógiai pszichológia; • A pszichológia; • A pedagógia. 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében A gyógypedagógia határtudomány: • a pszichológia; • a pedagógia; • a szociológia; • az orvostudomány elemeit használja fel. 4. A gyógypedagógia munkaterülete A gyógypedagógia munkaterületének napjainkban már átfogóbb, tágabb az értelmezése. A korszerű felfogások szerint mindazokat idesorolhatjuk, akiknek testi-lelki fejlődését egyéni vagy társadalmi tényezők megzavarják, vagy tartósan gátolják. Hazánkban a gyógypedagógia területére azok tartoznak: • Akik fejlődésükben gátoltak; • Akik nem nevelhetők-oktathatók az általános, szokványos módszerekkel; • A fogyatékosok. A fogyatékos kifejezés sértő, bántó számukra. Ezért nemzetközi törekvés, hogy a ,, fogyatékos’’ helyett olyan elnevezést találjanak, amely nem a rendellenesség oldaláról jelöli a károsodott személyt, és amely kifejezés egyben elég tág, hogy mindazokra vonatkozzon, akik speciális oktatást-nevelést igényelnek. Ilyenformán használják:

• • • • • • • •

A ,, nehezen alkalmazkodó’’(inadaptált) kifejezést a francia nyelvterületeken; A ,,kivételes’’ (excepcionális) vagy ,,akadályozott’’ (handicapped) elnevezést az angol-amerikai nyelvterületen;

A ,, gyenge’’(infirmis), a ,,gátolt’’(behindert), az ,,eltérő’’, a ,,fejlődésében zavart’’ kifejezést a svájci és a német nyelvterületeken; A ,, különleges gondozást igénylő’’ elnevezést a cseh szakirodalomban; A ,, pszichoszociálisan rosszul alkalmazkodó’’ kifejezést a lengyelek; A ,, defektusos’’ vagy ,,anomáliás’’ elnevezéseket az orosz gyógypedagógiában; A ,, fogyatékos’’, ,,hibás’’, ,,rendellenes’’, ,,sérült’’, ,,károsodott’’, kifejezéseket a magyar és hazai nyelvterületen;

Próbálkoztak a fogyatékosok rövid körülírásával is, pl. a ,,gyógyító nevelést igénylők’’ vagy hosszabbal is, pl. a ,,speciális oktatási követelményeket igénylők’’(elevi cu cerinte eduvative speciale). Valójában egyik sem a legmegfelelőbb, egyik sem minden igényt kielégítő, ezért általában felváltva használjuk mindegyiket. 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: • Minél előbb felismerni, és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki sajátosságait; • Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt; • Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket, eljárásokat és terápiát; • Minél jobban kidolgozni, és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat;

4

Tudományosak: alapos szakmai felkészültséget igényelnek. Ezek jellemzői: • • • • • • Céltudatosak: szándékossággal. meghatározott cél érdekében irányulnak a megismerendő személyre. • Gyógypedagógiai gyermek-és fejlődéslélektan: azt kutatja. feladatai. a gyógypedagógia fogalma. a kitaszítottság. A biológiai és a környezeti tényezők sérülésének következményei csecsemőkorban és kisgyermekkorban a legsúlyosabbak. • Analizátorok sérülése (periferiális ). látási. mint pl. • pedagógiai. Kutatja az általános fejlődési törvényszerűségek sajátos megnyilvánulási formáit az egyes fogyatékossági kategóriákban. a hallási. az iskolába. 7. • A fejlődés tempójában. mint a megfigyelés. • Környezeti tényezők elégtelensége folytán . ezek sajátosságait kutatja és azt. A fogyatékosok lelki jelenségeivel foglalkozik. • Gyógypedagógia munkalélektana: a fogyatékosok speciális munkaalkalmassági vizsgálataival. és a neurotikus tünetek mellett. most van kialakulóban. Leggyakrabban az érzelmi élet. • Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika: a sajátos vizsgálati módszereket. mely elismeri. csökkent értékű fogyatékos embereknek is joguk van emberhez méltó életre. hogy a társadalom elfogadja őket olyannak. értelmi fogyatékosság. a nevelés hibái. Oktatásuk sajátos módszertani problémáit kutatja. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI A gyógypedagógiai vizsgálati módszerek szokványos eljárások. Rendszeresek: a vizsgálati módszerek szempontjai meghatározott összefüggésben vannak egymással Objektívek: a vizsgált személy megnyilvánulásait elfogultság nélkül szemlélik. a normálistól sajátosan eltérő lesz. stb. hogy milyen rendellenességek találhatók a fogyatékosok fejlődésében. az élmények hiánya. Fejlődési zavar keletkezhet: • Biológiai tényezők rendellenessége vagy sérülése esetén • Agyi károsodás (centrális ). pályaválasztási tanácsadásával és rehabilitációjának pszichológiai problémáival foglalkozik. de sajátos körülmények között alkalmazva.és ifjúkorban. életév is. speciális diagnosztikát és pszichoterápiát foglalja magába. • szociális segítséget megadjon számukra. módszere. a munkába és a társadalomba való beilleszkedését. ami a környezet részéről a harmonikus személyiségfejlődéshez szükséges: . kikérdezés. az ingerszegény környezet. az érzelmi nélkülözés. • Általános gyógypedagógia: a fogyatékosok pszichológiája és terápiája. Fejlődési zavar jelentkezhet: • A fejlődés összetevőiben. kísérlet különböző módszerei. intellektuális fejlődési zavarokhoz is vezetnek. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése A gyógypedagógia a személyiségfejlődés kérdéseit vizsgálja gyermek. gátolt. olyan rendellenes állapotok esetén. és a 9. Módszeresek: megszabott elveket. sérült. hogy az abnormális pszichéjű. de érzékeny időpont az 5/6. szempontokat követnek. a gazdasági nyomor. 6. arra. és minden formájú: • orvosi. • Gyógypedagógia szociálpszichológiai ágazata: a szociális gondozás problémáival foglalkozik. beszédhiba vagy mozgászavar.az elhanyagoltság. akadályozott. milyen időpontban és milyen formában jelentkezhetnek a különböző rendellenességek • Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan: az iskoláskorú fogyatékosok gyógyító-nevelő oktatásának a problémáival foglalkozik. a szociális magatartás és az alkalmazkodóképesség funkciói sérülnek. amilyenek. A gyógypedagógia rendszere és ágai • Bevezetés a gyógypedagógiába: az általános kérdéseket határozza meg. Társadalmi meghatározás szerint normálisnak tekinthetünk mindenkit. hogy a gátolt fejlődés milyen változásokat okoz a személyiségben. mint pl. célja. aki munkájával és magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalom életébe és önálló életvezetésre képes. 5 .környezeti ártalmat okoz. Igen hosszú út vezetett a fogyatékosságok megítélésében addig a modern gondolatig.Megkönnyíteni a fogyatékosoknak a családba. Ezekben az esetekben a személyiségfejlődés zavart. II. a társadalom életébe való bekapcsolódásra. mindannak a hiánya.

megunja. az extraspekció más emberek viselkedésének a feltárására irányul. Beilleszkedik-e a játszó gyermekek közösségébe: vezető akar lenni. csendes. B. vagy egyáltalán nem tud megfelelően játszani a többiekkel. mászás). • Közvetlen kifejező jelenségek: arckifejezés. apró mozgások összerendezettségében (mint a beszéd. gyakorlat.megfigyelik’’. ekkor fedi fel legőszintébben. • Csak kívülállóként figyel és rögzíti a lényeges megfigyeléseket. stb. • A finom. A gyereket vagy egyénileg vizsgáljuk. hangadó. vagy csoportos játékban. futás. • A légkör ne legyen mesterséges. fantáziátlan. a játékmódja a legjellemzőbb megnyilvánulása. a játékot a szájába veszi. az arcjáték. kiértékelési tapasztalat szükséges. A MOZGÁS MEGFIGYELÉSE A fogyatékosok mozgásukban is eltérnek az épektől: • A durva mozgások terén (mint járás. de félénkség. játék folyamatában. a beszéd. hogy többféle játék között válogasson. elmarad az ép gyerek játéktevékenységétől: a vak gyermek nagyon korlátozott játékában. II. belemerül. A fogyatékos gyermekek játékának jellemzői: • A fogyatékos gyerek játéka egyoldalúan fejlett. • A mozgásfogyatékos gyerek is csak kevés játékban tud részt venni. önéletrajzok. földre dobja. Játszás ideje alatt megfigyeljük és lejegyezzük: • Milyen játék érdekli: közös vagy egyéni. de játéka sivár. ez sérült személyiségeknél kevés megbízható anyagot nyújt: • • • A korán megvakultak önmegfigyelése szegényes: a látható világ ismeretének hiányában. nem érdekli. • Hogyan viselkedik a játék folyamán: felbátorodik. legnyíltabban magát.. ekkor legönfeledtebb. A mások megfigyelése. kezdeményező vagy végrehajtó típus. Az önmegfigyelés.A gyógypedagógiai vizsgálat diagnózison alapul: • A gyógypedagógiai fejlődés prognózisa. lehiggad. • A mozgásfogyatékosoké: a kellő tájékozottság hiányában. hogy őt most . A megfigyelés módozatai: I. a viselkedés. ez a terület is beszűkült számára. a vizsgált személy ne érezze. épnek és sérültnek egyaránt. • A súlyos értelmi fogyatékos gyerek alig. • A beszédhibás gyerek játéka tér el legkevésbé. a visszahúzódás jellemzi a többiek csúfolódása miatt. elmarad kortársai játékszínvonala mögött. megfelelő rögzítési technika. • A gyógypedagógiai tanácsadás. félrevonul. a gesztusok) annál jobban és gyakrabban eltérnek. jellemzések. de náluk is halláshiány okozta egyoldalúság tapasztalható. levelek. A JÁTÉK MEGFIGYELÉSE Minden gyereknek. beszéd. • A vizsgált körülmények kapcsolatban legyenek a gyerek élethelyzetével. nem minden esetben mutatnak zavart. A mozgás megfigyelésének tárgya lehet: • 6 . A süketeké: a beszéd hiányában. az írás. a mozgás. rajzol). a játéka. A helyes megfigyelés feltételei: • Jó szaktudás. a valósággal. testalkat. meddig játszik a játékkal. rakosgatja. vagy ami fantáziát kíván. családi körben. • A megfigyelő közvetlenül részt vehet a tevékenységben (együtt játszik. betartja-e a szabályokat vagy csal. A gyógypedagógia vizsgálati módszerei: I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái: A. a rajzolás. vagy éppen hozzá sem nyúl. rajzok és egyéb alkotások. írás. • A süket gyerek játéka már kevésbé tér el az épek játékától. Az értelmi fogyatékosoké: a kellő ítélőképesség és a megfigyelőképesség pontossága hiányában. lelkesedik. • Naplók. • Történjen az óvodában/iskolában (órán vagy szüneten). az introspekció. kész játék érdekli. tárgyát képezhetik: a játék. cselekedetek. Lehetőséget adunk rá. • Az enyhe értelmi fogyatékos gyerek már együtt játszik a többiekkel. • A speciális pszichoterápia. • Hang és videofelvételek.

elhanyagolt ruházatú. vagyis az. • A gesztusok. artikulálatlan. agrammatikus beszédéről. sőt az artikulálatlan hangokig: . pantomimika. • A beszédtempó. ritmus. sivár. formailag azonban gyakran fegyelmezett. 2. Az arcjáték és a taglejtések: túl mozgékony. 3. A beszéd alaki vizsgálata: • A hangok kiejtésének tisztasága. ízléses. szaggatott. túl élénk. • A mozgásfogyatékosok közül a cerebrális bénultak beszédére jellemző a ritmustalanság. tisztasága. • A vakok beszéde tartalmilag fejlettnek tetsző. hogyan lehet a vizsgált gyermekkel kapcsolatot teremteni. rendetlen.a „visszhang” beszéd (echolália). stb. • A beszéd érthetősége. • A hangsúly. mert alkalmas az intelligencia fejlettségi fokának és formájának. tiszta. erős fintorok. vagy gondos. • Konkrét. tartózkodó. a „gramofon ”beszéd változatait az oligofrénia súlyosabb formáiban. • A beszéd fejlődési menete. függetlenül a vizsgált személy rokonszenvességétől vagy ellenszenvességétől. esetleg megkésettsége. fut. A beszéd megfigyelésének és vizsgálatának szempontjai: • A beszéd kezdete. A beszéd hibáinak vizsgálata. • A kifejezőképesség milyensége. • A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN HASZNÁLT MÁS MÓDSZEREK: A kérdőíves eljárás. a beszédnek a fejlettségét azért vizsgáljuk. stb. stb. ruházat. Beszédhibát náluk is találunk. beszéd. lendületesen vagy megtorpanásokkal ír. . A beszéd és olvasás: tempó. 1. ugrik. sírós. 7 . milyen a karok és lábak mozgásainak összerendezettsége. arcberendezés. testrészek aránya. 4.az enyhe értelmi fogyatékosok beszédére pedig csak a beszéd fejletlensége és pontatlansága jellemző.készsége. stb. változatos-e. • A beszédmegértés foka. • A beszédszervek épsége. orrhangzós. III: A VISELKEDÉS MEGFIGYELÉSE A fogyatékos gyerek viselkedésének leírásához hozzátartozik: • A külső megjelenés: testalkat. fegyelmezetlen. mimika. sematikus. stb. • A nyelvtani helyessége. hanem csak a tényeket rögzítsük. hangsúly. jelentéktelen. egyszerű. • Legfeltűnőbb jellegzetességei még a zöngés-zöngétlen hangok elvesztése és a ritmus zavarai. • A gyerek verbális kommunikációs készsége. • Eredeti-e. A BESZÉD MEGFIGYELÉSE A gondolkodás szóbeli kifejezésének. magas vagy mély hangú. A fogyatékosok megfigyelésénél és vizsgálatánál rendkívül fontos a gyerek kontaktus . hadarás. • A vegetatív megnyilvánulások: elpirulás. Ne következtetéseket vonjunk le. A kóros tünetek: bénult-e valamelyik testrésze. • A megjelenése: rokonszenves. • A cselekedeteinek modora. szinte az érthetetlenségig. jár. szegényes. piszkos. agresszív. fordulatos-e. hogyan jár lépcsőn le és föl. Az írás és a rajz: könnyedén vagy nehézkesen fogja ceruzát. A beszéd tartalmi vizsgálata: • A gondolat szóbeli kifejezése gazdag-e. kellemes. IV. • Az értelmi fogyatékosok beszéde a pöszeség legkülönbözőbb változatait és fokait mutatja. görcsösség. A beszédhibák a fogyatékosság sajátosságai szerint változnak: • A süket azonnal felismerhető monoton. izzadás. haj. mivel a látás nem tudja ellenőrizni a beszédszervek mozgását. A leírásukban objektivitásra kell törekedni. görcsös megtorpanások. primitív. sőt az egész személyiség alacsony vagy magas strukturáltságának a megítélésére. arctorzulások.• • • • • A helyváltoztató mozgások: hogy ül. grimaszol.

III.  A számfogalmi fejlettség és számtani gondolkodás felmérése. a legmegfelelőbb nevelési-oktatási forma biztosítása.A klinikai beszélgetés módszere. Következtetés: A gyógypedagógiai differenciáldiagnosztika célja a fogyatékosság formájának és mértékének a megállapítása. hogy az átlagos neveléstől eltérve. • A kísérlet: behatóbb. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA  A fogyatékos. tervezettebb.  A panasz felvétele (a gyerek problémái). A gyógypedagógiai intézmények oktató-nevelő munkája intézménytípusonként különböző sajátosságokat mutat. nincs általában gyógypedagógiai eljárás.  Az értelmi fejlettség vagy fogyatékosság felmérésére. sajátos módon oldja meg feladatait. általános iskolai neveléshez viszonyítva jellemzi a gyereket. • A rajzvizsgálat:  A gyerek rajzkészségének felmérése.  Beszédértés és beszédfejlettségi próbák.  Általános intelligencia tesztek. oktatható eredményesen. • A pedagógiai vizsgálat:  A gyerek tudásszintjének a felmérése és életkori szintjéhez való viszonyítása.  Személyiségtesztek. sérült gyerekek közül azok kerülnek gyógypedagógiai nevelésre. 8 . • Az olvasáspróba és íráspróba. módszer. de lehet a speciális nevelés módszereivel. hangulati és jellemvonások megismerésére. • A sajátos nevelés hatékonysága.  Kisgyermek fejlődési tesztek. Aki az átlagos neveléssel nem nevelhető. pontosabb. aktívabb megfigyelés. • A kikérdezési eljárások:  A személyi adatok felvétele. a fejlődési prognózis felmérése.  A környezettanulmány (a társadalmi-kulturális környezeti tényezők). A sajátos nevelés eredményes lehet. eljárásai: • Az átlagos nevelés ütemének lelassítása. • A sajátos nevelés funkciója éppen az. Ebből következően: • A sajátos nevelésnek nincs általános alapformája.  Az anamnézis (a kórelőzmény adatai). • • • Az átlagos nevelés sikertelennek bizonyul. a korlátozottság csak az átlagos.  Érzelmi.  Az exploráció (a jelen helyzet feltárása). a kudarchelyzet.  A gyógypedagógia leggyakoribb sajátos módszerei. eljárásaival oktatható is. az akadályozottság.  A feladat-megoldási készség vizsgálata. az lehet valóban oktathatatlan. akiknél: A nevelhetőség feltételei módosultak. • Az egyéni foglalkozás előtérbe kerülése. • A próbamódszerek. irányított hatások körének a bővítés. • A tervszerű. • A hibás készség és szokásrendszerek lebontása. Az átlagos nevelés eredménytelensége. • A sajátos készség és szokásrendszerek kiépítése. A speciális nevelés körébe tartozó pszichikai állapot és az oktathatatlanság közötti határvonal megállapításához nincsenek általános érvényű. • • Érzelmi jellegű vizsgálatok: a neurózis fokát mérő frusztrációs tesztek. tesztek:  Emlékezetvizsgálati próbák  Figyelemvizsgálati próbák. a nevelt különleges nevelési adottságaihoz igazodva. éppen a sajátossá válásának mértékétől függ.  A diszlexia és diszgráfia veszélyeztetettség felmérésére. örök érvényességű kritériumok.

attól függően. 9 . mivel nem fejezi ki kellőképpen a fogyatékosság súlyossági fokát. oligofrénia. hogy a gyermekek fejlődésében milyen nagy szerepe van szüleik feléjük irányuló magatartásának. fizikai sajátosságait. alfa. mongoloizmus. „hátrány” kifejezések ugyanis azt sugallják. fejük kicsi. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI 1. jogász.1. béta.különböző rehabilitációs. Ez a sajátos nevelésre való ráutaltság teszi szükségessé a különböző szakemberek: orvos. értelmi elégtelenség.7 %-ának az intelligencia hányadosa 70 alatti. A kromoszóma-rendellenességek következménye a genetikai egyensúly hiánya. amikor az egyén a társadalmi elvárásoknak képtelen megfelelni. • Mekkora volt a kiterjedése. sajátos fizikumúak: végtagjaik hosszúak. Az a mód. fogyatékos gyerekük van.gyermekkori encephalopátia” kifejezések pedig inkább orvosi jellegűek. A leggyakrabban előfordulók közül megemlíthető az értelmi sérülés. gyógytornász. • Az értelmi fogyatékosság meghatározása: (Rene Zazzo). A „késés”. A szerzett tényezők: Az értelmi fogyatékosság súlyossága attól függ. Attól függően. kihat a szülő viselkedésére. hogy a fejlődés folyamatában • Mikor következett be a károsodás. a módosult nevelhetőség. A megfelelési képtelenséget biológiai (normális és patológiás) tényezők határozzák meg. különböző torzulások jelentkeznek. a szociális szakmai integráció megvalósításához szükséges: . ezen kívül pedig súlyos értelmi fogyatékosok. mely az értelmi akadályozott szinonimája. prenatális szakasz: a magzati fejlődés idején. a Down szindróma egyik oka lehet az anya előrehaladott életkora a terhesség idején. posztnatális: az első három év és a későbbi életszakaszok). genetikai és szerzett tényezőkre..• A személyiségtorzulások kiigazítás. Az intelligencia-tesztek kimutatják.nevelési programok kidolgozása. 2. • A technikai segédeszközök alkalmazása. • A károsító tényező hatása mennyire volt agresszív. • • • Ezért a sajátos nevelés alanyainak általában nem csak a nevelési helyzetben. logopédus.melyek figyelembe veszik a személyek pszichológiai. Például azok a gyermekek. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. A fogyatékos gyermekek személyiségfejlődését vizsgáló újabb kutatások tapasztalatai egyre inkább felhívják a figyelmet arra. általában együtt jár a környezethez való alkalmazkodási készség megváltozásával. értelmi szubnormalitás stb. ahogyan a szülők feldolgozzák magukban azt az élményt. feloszthatóak öröklött. gamma). 3. akiknek anyja nagy adag sugarat kapott (Hirosimára és Nagasakira dobott atombomba). lelkész. ugyanis a társadalmi elvárások társadalmanként. Az . hogy mikor és milyen környezeti feltételek között hatnak a szervezetre. hogy a károsító tényező mikor hat a szervezetre a következő periódusokat különítjük el: 1. . munkájának az összehangolását a sikeres rehabilitáció érdekében. mely szükségesé teszi a speciális intézkedéseket. stb. közgazdász. debilitás. hanem az élet több területén is sajátos bánásmódra.oligofrénia” és . 1. gyermekkori encephalopátia. szociális gondozó.2. A kromoszóma-rendellenességek közül a legismertebb a Down-szindróma (a rendellenesség a 21-es kromoszómapárnál keletkezik). hogy egyes területeken a gyermekpopuláció 5 . Ez a megfelelési képtelenség azonban relatív. de ez utóbbi megtévesztő lehet.. hogy visszaállhat a normális állapot. hogy rendellenes.valamint a tevékenység optimalizálásához kibontakoztatható lehetőségeiket.  A sajátos nevelésre való ráutaltság. A debilitás az értelmi fogyatékosság legenyhébb formája. B. Az öröklött tényezők közül leggyakrabban a kromoszóma rendellenességekkel találkozunk. sérült. pszichológus. ami viszont befolyásolja a gyerek személyiségét. melyek hatásai mai ismereteink szerint irreverzibilisek. Ezek közül az értelmi fogyatékos kifejezést fogjuk használni. Ezért a szülővel való törődés és a szülővel való együttműködés szerves részét kell képezze a rehabilitációs munkának IV. életkoronként változnak. A károsító tényezők. Az értelmi fogyatékosság fogalma Az értelmi fogyatékosságot is sokféle kifejezéssel illetik. Bármilyen fogyatékosságról is legyen szó. testi-lelki állapotukat figyelembe vevő intézkedésekre. . • Az agykéreg szintjén jelentkező fejlődési zavar. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1. gyógypedagógus. az idegrendszeri sérülést hangsúlyozzák. magatartás-szabályozásra van szükségük. Például: hidrocephália. perinatális: a szülés közben illetve a szülés utáni néhány nap). Az értelmi fogyatékosság kialakulásához tehát vezethetnek: Prenatális tényezők: • A sugárzások (röntgen. A.

• Akut vagy krónikus mérgezések (ólom. • A fizikai. Az adaptációs periódus leteltével a határintelligenciájú gyermek elég jól beilleszkedik az iskolai. sugárzás. a határintelligenciájúak csoportja. • Az V. nehéz szülés alatt. Felmérjük • Az adaptációs képességeket. mely a kapcsolatteremtés eszköze. • A téri strukturálás szempontjából hiányzik náluk a vizuo-motoros koordináció. alkohol). • Lehetnek olyan funkciózavaraik.3. gátoltak. ólommérgezés). vitaminhiány. kudarckerülővé teszi a személyt. Az iskolai integráció során figyelembe kell vennünk az alábbi követelményeket: • A sérült gyermekeknek egyéni bánásmódra van szükségük. himlő. emotív. vírusos sárgaság). diszkalkulia). Az értelmi fogyatékosság osztályozása Az értelmi fogyatékosságot leggyakrabban az intelligencia-szint (IQ) és a fejlődési hányados alapján osztályozzuk. melyeket a pedagógus nem tud kiküszöbölni a normál osztályban hagyományosan folyó fejlesztéssel. melyek a szülés alatt következnek be): • Fogós szülés. • Fertőző betegségek. • A határintelligenciájú gyermekek a feladatokat csak bizonyos komplexitási és absztrakciós szintig tudják megoldani. illetve VI. • A köldökzsinór általi fulladás stb. • Az alkalmazott módszereket. • Koponyasérülések és agyi traumák. megközelíthetik a normális pszichés fejlődésmenetet. • Az anya progresszív betegsége (TBC. Ezek a gyermekek speciális módszerekkel fejleszthetők.Az erős pszichés sokk változásokat hoz létre a csírasejtekben • A cukorbetegség a petesejtek sorvadását és nemi funkciózavarokat okozhat. kémiai tényezők (atomsugárzás. • Fizikai traumák. és sikeresen integrálhatóak az általános iskolába. mely feszültséghez és ellenkezéshez vezet. szégyenlős. higany. • Szociális és érzelmi téren éretlenek. kábítószerek) a petesejt pusztulásához vagy genetikai mutációkhoz vezetnek. • Ennek következtében gyakran iskolai kudarcot élnek meg. mely az igényszint csökkenését eredményezi. képtelenek a forma. tífusz. reakcióik sokszor kiszámíthatatlanok. A határintelligencia fogalma viszonylag új keletű. melyek alapján a határintelligencia könnyen azonosítható: • Ezeknek a gyermeknek komoly nehézségeik vannak az írás. cink. többségük hiperaktív. kobalt. • Az integráció szintjét. hiányosak. Gyakorlatilag ez az övezet a normalitás és az értelmi fogyatékosság között helyezkedik el. diszgráfia. kiegyensúlyozatlan. tápanyag-hiány). A) Határ-intelligencia A normalitás és az értelmi fogyatékosság között van egy sajátos kategória. X. akiknek IQ-ja 80-8590. TBC.). arányok és téri irányok betartására. gátlásos. antidepresszánsok. malária. vírusos betegségek (rózsahimlő. főleg a grafo-motoros feladatokban ütköznek nehézségbe. számolás megtanulásában (diszlexia. • Oltások (himlő ellen). nem indokoltak. szénmonoxid. • Oxigénhiányos állapot bekövetkezése hosszantartó. 1. melyet tesztekkel lehet mérni. Perinatális tényezők (főleg olyan balesetekre vonatkoznak. osztálytól kezdve oktatásukban a gyakorlati készségek és a szociális kompetencia fejlesztése válik hangsúlyossá. • A határintelligenciájú személyek tevékenysége sokszor kudarcba fullad. • Gondolatmenetük zavart. az izoláltság és a frusztráció. A tanulás terén elkülöníthetünk néhány sajátosságot. • Nem megfelelő táplálkozás. melyek végül is viselkedészavarok megjelenésében csúcsosodnak ki. • Az iskolai tanterveket mindig adaptálnunk kell a lehetőségeikhez.). nagyság. melyek hatással vannak az agy működésére (skarlát. olvasás. visszahúzódó. • A kommunikációs viselkedést. • A gyógyszerek (citosztatikumok. Posztnatális tényezők: • Az agyat támadó fertőző betegségek (agyhártya és agyvelőgyulladás. szakmai közösségbe és képes • 10 . megjelenhet az erőfeszítéssel szembeni negatív attitűd. nehézségeik vannak a másokkal való kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. • A gyermek érzelmi életének sivárságaga kihat értelmi és pszichés fejlődésére. • A fertőző. nehézfémek sói: nikkel. gondolkodási folyamataik lelassultak.

megközelítheti az épek szintjét. mely a transzfer megvalósításának nehézségeit vonja maga után. B) Enyhe értelmi akadályozottság Az IQ 50-85 közötti. Gyakori a negativizmus. A debilis nem rendszerezi a bevésendő anyagot. a nagyságfogalom. hiányozhat az állítmány vagy az alany). A motricitás zavara főleg a következő területeken nyilvánvaló: a mozgások sebessége. hogy a különböző elemeket nehezen társítja egy adott témához. A hangsúlyt. A pszichés fejlődés összes nehézsége ellenére a kommunikációs képesség megfelelő nevelési környezetben fejleszthető. és érdeklődése határozza meg. ez a jellemző nagyobb életkorban is fennmarad.elboldogulni az életben. mivel az új információkat nehezen kapcsolja össze a már ismertekkel.Gondolkodására az elsajátító funkciók túlsúlya jellemző. nem figyel oda azokra elejétől a végéig. eltér a kitűzött céltól. (az iskoláskorú enyhe értelmi fogyatékos érzelmi megnyilvánulásai az ép óvodásokéra hasonlít). • Gondolkodás Az enyhe értelmi fogyatékos gondolkodására és percepciójára a merevség. képes mentális korának megfelelő iskolai teljesítményre. és valamilyen könnyebb tevékenységbe fog. mint a normális személyek). nehezen értik meg és ritkán. jelzők. hanglejtést és beszédritmust is hibásan használják. Egyes részletek elfedik a többit. Az enyhe értelmi fogyatékosokra az épeknél nagyobb százalékban jellemző a balkezesség vagy a kétkezesség. Ez a térbeli tájékozódás illetve a tárgyak közötti relációk megállapításának zavarát vonja maga után. hanem reproduktív. amit a központi idegrendszer munkaképességének csökkenése vált ki • Viselkedés Az enyhe értelmi fogyatékos tevékenységére elsősorban az éretlenség jellemző. Az enyhe értelmi fogyatékos könnyebben megállapítja a különbségeket. nyelv A debilis gyerek beszédfejlődése minden szempontból megkésett.enyhe. vagyis könnyebben észlelik a periférián levő elemeket vagy azokat. • Motricitás Minél súlyosabb az értelmi fogyatékosság. A debilis gyermekek szókincse sokkal szegényesebb. • Akarat Az akarati tevékenység minden vonatkozása sérült: Az enyhe értelmi fogyatékos céljait pillanatnyi szükségletei. mint a hasonlóságokat. Az emlékezetükre jellemző a bevésés és a felidézés merevsége. Az enyhe értelmi fogyatékosok első szavai 2 éves (az ép gyermeknél 1 éves korban) kor körül jelennek meg. • Érzelmi megnyilvánulások 11 . • Emlékezet A bevésés nem eléggé akaratlagos. az izomerő szabályozása stb. hasonló tapasztalatból származnak). Tehát gondolkodása nem kreatív. Az enyhe értelmi fogyatékosok másik jellemzője a percepciós tér beszűkülése (adott időegységen belül kevesebb számú elemet észlelnek. Az észlelt tárgyak.középsúlyos és . . percepciójuk hiányos. zavaros. Az összefüggő beszéd 4 éves kor körül jelenik meg (az épeknél másfél éves korban). A fogyatékosság súlyossága alapján elkülönítünk három kategóriát: . mely a 7-12 éves kori normál: fejlődésmenetnek felel meg. az igék száma kevés. viselkedéséért. képek részleteit képtelenek megkülönböztetni. az épek és a köztük lévő különbségek gyakorlatilag eltörpülnek. A mentális kor függ a fogyatékosság súlyosságától. hibásan használják a hasonlatokat. pontossága (főleg a finommozgások). a relációs szavak. Szókincsüket a főnevek uralják. a rugalmasság hiánya jellemző. hanem azonnal hozzáfog a tevékenységhez. a felidézést nehezíti. Emlékezetüknek egy másik sajátossága a megbízhatóság hiánya (felidézéskor betoldhatnak idegen elemeket. formáját illetve az anyag minőségét. mint az ép intellektusúaké. amelyek pontosan körülhatároltak vagy színesek. A debilisek pszichikus tevékenységének jellemzői: • Észlelés Az enyhe értelmi fogyatékosok nehézségbe ütköznek az elemzésben és szintézisben. A debilitás az intelligencia fejlődésének elégtelenségéből származó hiányállapot. Hiányoznak az elvont fogalmak. mely a tárgyak manipulálását nehezíti. annál nehezítettebb a mozgás is. viszont a debilis soha nem lesz teljes mértékben felelős tetteiért. amelyből a tárgy készült. metaforákat és jelzőket. A mondatok használata kb. A debilis nevelhető. Az összetett mondat kevesebb szóból áll. Amint nehézségbe ütközik. A gyakorlási lehetőségek biztosításával a motricitás érezhetően javítható. Az értelmi fogyatékos nem várja meg az utasításokat. • Beszéd. Nehezebben észlelik a tárgyak súlyát. A megértés nehezebb. általában nyelvtani szerkezete hibás (hiányzik az alany és állítmány közti személy és szám szerinti egyeztetés. a mozgásutánzás (mely nehezíti a legtöbb jártasság kialakulását).súlyos debilist. A tevékenység kivitelezésének nehézségei adódhatnak emlékezeti vagy figyelmi zavaraiból is. melyek egy korábbi. mely lehetővé teszi a szociális autonómiát. 3 éves kor körül kezdődik (az ép gyermeknél másfél éves korban).

ha folyamatosan igyekeznek. Nem képesek elsajátítani a nyelvtani szerkezetek helyes használatát. dülledt szemgolyók). Az emotív diszharmonikus debilist az különbözteti meg az instabiltól. A harmonikus debilis dolgos. Sok szülő nem is tudja elviselni ezt a terhet és ezért képtelen a fogyatékos gyerek elfogadására. asszimetriái (távol ülő szemek. darabosak. Gyakran kerül eufórikus állapotba. hogy érzelmi reakciói eltúlzottak és kiszámíthatatlanok. olvasást. • Tevékenység Mindig nagyon éretlen és labilis. szófogadó. érzékeny a kritikára.Az érzelmi reakcióik sokszor sokkal hevesebbek. a beszédérthetőség csökkentett. főleg a koponya és arc deformáltsága. Nem képesek megérteni a téri relációkat. Olyan szülők is vannak. • Motricitás Fejletlen és kevéssé differenciált. A butára az értelmi képességek patológiás állapota jellemző. befolyásolhatóság és nagyfokú hiszékenység jellemző. • Viselkedés Nagyfokú biztonság igényük van. Ilyenkor az értelmi fogyatékosság uralja a személyiséget. • Családi és szocio-professzionális integráció Fogyatékos gyermek születése és jelenléte nagy megpróbáltatás a család számára. nagyon erős reakciókat produkálnak az elhagyásos helyzetben. A hullámzó lelkiállapot jellemző általában rájuk: olykor eufórikusak. ami az instabil csoportra. ezért beszédük agrammatikus. Az emlékezeti teljesítménye megfelelő. ezért képtelenek megfelelő érzelmi kapcsolatot létesíteni másokkal vagy korcsoportjukkal. A maximális fejlettségi szintjük a fogalmi gondolkodást éri el. mint az intelligencia alacsony szintjét. Buta A. C) A középsúlyos értelmi akadályozottság-imbecillitás Az IQ 20-50 közötti. mely megnehezíti szociális integrációjukat. A szókincsük köznapi szavakra korlátozódik. amikor az értelmi sérüléshez érzelmi zavarok is társulnak. és környezetük érzelmileg támogatja őket. építő. merevséggel. állatgondozó. nyelv Beszédük tökéletlen.Vielkedésük érzelmeik által meghatározott. a jóváhagyását. mozdulatai esetlenek. hiányzik a tudatos kontroll. ha a szülők attitűdje megfelelő. folyton izgatott. máskor apatikusak vagy éppen ingerültek. nyúlajak. akikre az elmosódott érzelmek jellemzőek.). összetörhet tárgyakat vagy saját magát. Nem tud különálló mozgásokat végrehajtani (például képtelen kacsintani). Klinikai csoportosítás Klinikai szempontból a debilitás a következőképpen csoportosítható: a. cukrász. gyakran ellenséges reakcióik vannak. Még akkor is. szert tesznek alapvető matematikai ismeretekre. Binet (1975) írta le. • Gondolkodás Konkrét és helyzetfüggő marad. naivitás. • Beszéd. amikor a gyermek fejlődésének megkésettsége szembetűnő. Az enyhe értelmi fogyatékos képes elsajátítani valamilyen egyszerűbb szakmát (asztalos. hangsúlyozott apátiával. c. akiknek bűntudatuk van gyermekükkel szemben. mint amennyire a helyzet indokolná. ebből is következik infantilizmusuk. Az öröm is átcsaphat náluk nevetési görcsbe. Az izgatott diszharmonikus debilisre jellemző mindaz. általában a jobb intellektusúak körébe tartozik. a szülőkép az egyetlen viszonyítási kép. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek mégis. kudarckerülő reakció vagy a harag kifejeződése Érzelmi életük gyerekes. Vannak azonban olyan enyhe értelmi fogyatékosok. aki nem képes koncentrálni. • Érzelmek. érdeklődéshiány. Nagyon sok bizarr viselkedésük valójában csak bizonytalansági. az ismeretszerzés terén nyilvánul meg. adaptációs nehézségei vannak. Az ilyen személyek azonban sikeresek is lehetnek. mely a normális fejlődésmenetű 3 . melyre viselkedészavarok.7 éves kornak felel meg. képes beilleszkedni a családba. és elkeseredetten keresik a helyzetből való kilépés lehetőségeit. Az érzelmek feletti ellenőrzés hiánya bonyolítja a környezetével való kapcsolatát. Harmonikus debilis. Diszharmonikus debilis. de nagyon kíváncsi. az egyetlen kapcsolati tapasztalat. farkastorok. egyes esetekben akár az általános iskolában is történhet. melyet nem tudnak uralni és kontrollálni. képes megtanulni valamilyen mesterséget és azt normális körülmények között űzni. A megnyilvánulási forma alapján további alcsoportokat különíthetünk el: Az instabil diszharmonikus debilis. Erre a kategóriára jellemzőek a szomatikus malformációk. figyelni. b. kóros hazudozó. kiejtészavarok jellemzik. de náluk az értelmi fogyatékosság súlyosabb és állandó motoros nyugtalansággal párosul. önző. A diszharmonikus debilisre főleg érzelmi és viselkedészavarok jellemzőek. méhész stb. Az az értelmi fogyatékosság az iskolai teljesítmény. gondolkodási műveleteik pedig a 7 éves normálisan fejlődő gyerekével egyenértékűek. felelősnek érzik magukat. Oktatásuk és nevelésük kisegítő iskolában. Kialakulhat náluk az obszesszív viselkedés. labilitással és alkalmazkodási nehézségekkel párosulva. A hevesség a dührohamig fokozódhat. nem sajátítják el a számfogalmat. Keresi a környezetének az elfogadását. 12 . szabó. folyton beszél és hiányzik belőle a valódi érdeklődés. különféle magyarázatokat keresnek erre. eltorzult fülek. agresszívvé válhat a környezetében levőkkel. a mechanikus problémamegoldás jellemző rájuk. képes alkalmazkodni környezetéhez. ahol elsajátítják az írást.

grimaszolás és hirtelen keletkező motoros impulzusok. Lábuk és lábujjaik rövidek. Aki nem teljesen idióta mutat bizonyos érzelmeket a környezete iránt. szagokat. a normális fejlődésben a három éves kor alattinak felel meg. és ez lehetővé teszi motoros és vegetatív funkcióinak tréningjét. arcuk kerek. A nagyon súlyos értelmi akadályozott ösztönvilágban él. és a társadalommal való kapcsolatát. Ez megnehezíti nevelésüket. mely ugyanakkor az értelmi fejlődésben diszharmóniát is okoz (például képesek több-száz sort megjegyezni egyszeri elolvasás vagy meghallgatás alapján). • Motricitás A pszichomotoros struktúra egyszerű.. • Szemük oldalt-ülő.az értelmi fogyatékosság és . az ilyen hipermnéziás személyeket . A fertőzésekre való különös érzékenységük magyarázza korai elhalálozásuk gyakoriságát. • A beszéd A beszédnek csak nagyon egyszerű formáját sajátítják el. • Emlékezet Bizonyos esetekben azonban akár kivételesen jó memóriájuk lehet. Nyakuk rövid. • A Down szindrómás személyek feje kicsi. A szociális integráció szempontjából elkülöníthető a teljes és a részleges idiotizmus. . • Szociális integráció A pszichés fejlődés függvényében valósul meg. • Pszichomotoros labilitás jellemző rájuk. egyenlőtlenek. A kiegyensúlyozott középsúlyos fogyatékosok képesek az elemi szociális elvárásoknak megfelelni. összeadni. hátgerincferdülések.idiot savant”-nak is nevezik vagy bámulatos imbecillisnek. D) A súlyos értelemi akadályozottság (idiotizmus). A legtöbben nem tanulnak meg írni. általában szelídek. • Felfogóképességük korlátozott. dülöngélés. 13 .Bámulatos szaglóérzékkel rendelkezők .nagyon könnyen differenciálják a különböző illatokat. Arcuk és orruk hegye piros.• Figyelem Instabilitás jellemzi.hallás után képesek hosszú és bonyolult dallamok visszaadására . rajzaik primitívek és inesztetikusak. A bámulatos középsúlyos értelmi fogyatékosok csoportjába tartoznak még azok is. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák A Down szindróma Ezt a szindrómát Langdon Down írta le 1866-ban és három fő jellemzője: . rövid ideig képes koncentrálni. asszimetrikusak.vagy hetero-agresszivitásba is. Átlagéletkoruk 19 év.akik nagyon gyorsan (a számítógépet túlszárnyalva) tudnak fejben. és állandóan félig nyitva van. mozgásuk monoton.például a cicák Raphaellója . mechanikus emlékezetük és a beszéd fejlődése jelentősen megkésett. a testhez és az erogén zónákhoz való nárcisztikus ragaszkodáshoz kötött. füleik kicsik. fogrendellenességek.Rajz . • Kezük kicsi. Mindezek mellett megtaníthatók az elemi önkiszolgálásra és egyszerű munkavégzésre felügyelet mellett. ujjaik laposak.4.a kromoszóma rendellenesség. nem tud az esetleges veszélyek ellen védekezni. A beszédben nem képes egy szótagú szavaknál egyebet elsajátítani. • Külalak Jellemzők rájuk a koponya-deformitások. akkor a legjobb megoldás a gyermek speciális intézetben való elhelyezése. karjuk rövid. • Szociális és családi beilleszkedés A súlyos fogyatékos képtelen a kapcsolatai irányítására. mellkasuk széles. • A mongoloid gyermekek lassúak. lopni vagy szexuálisan. kivonni. mikrocephália.Zene . melyek szükségessé teszik intézeti elhelyezésüket.akit egész Európában ismertek . • Érzelmi életük Primitív ösztöneikhez. romlékonyak.Számolás . míg a középsúlyos értelmi fogyatékosoké 26 év. amikor valami iránt érdeklődik. Amikor a család nem képes megbirkózni a sérült gyermek nevelésével és nincsenek meg ennek anyagi feltételei sem. de átválthatnak auto. olyankor is. ezért folyamatosan segítségre és felügyeletre szorul. Képesek órákig egyhelyben ülni. mely lehetővé teszi valamilyen egyszerű produktív tevékenység végzését és a munkaközösségbe való beilleszkedést. . szorozni vagy osztani. másoknak azonban pszichopátiás megnyilvánulásaik lehetnek. 1. A középsúlyos értelmi fogyatékosok nevelésének fő céljai a képességfejlesztés illetve a szociális készségek alakítása. tömpék és szétállóak. hidrocephália. távol ülő szemek. mely “bohóc-arcúvá” teszi őket. nyelvük nagy. Képtelen az önvezérlésre. apatikusak. A nagyon súlyos értelmi fogyatékos gyermek jelenléte a családban mélyen érinti annak stabilitását. szájuk kicsi. Megnyilvánulásai is primitívek: egyszerű himbálózás. passzívak. Ez utóbbiak impulzivitásuk és az ítélőképesség hiánya miatt képesek akár gyilkolni. • Figyelmük életkoruktól függetlenül ingadozó. akiknek különleges képességei a következő területeken nyilvánulnak meg: . hiányoznak a pofacsontok és a szemkörüli kiemelkedések.a sajátos fizikum. bántalmazni másokat. Az IQ 20-25 közötti. nem differenciált. fogaik szabálytalanok. lapos.

balesetek. Beszédük infantilis. szurdodidaktika. a technikai beavatkozásokat (hallókészülékkel való ellátás) és az auditív kompenzációs beavatkozásokat. melyek alapján a hallássérült felvehető normális általános vagy speciális iskolába. konkrét helyzethez kötött. az ismerősökkel barátságosak.Megpróbál olyan hatékony módszereket és technikákat kidolgozni. óvodáskori és iskoláskori szurdopedagógia). mely a későbbiekben az “Erzsébet Otthon” részlegévé válik. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2. családi és szociális jellemzőit és kiemeli a szociális nevelő hatások szerepét a hallássérültek személyiségének formálásában. • Általában vidámak. • A hallássérültek gyógypedagógiája további tudományágakra oszlik: a) A szudopedagógiára (a szurdopedagógia története.Előkészíti az orvosi beavatkozásokat (dobhártya-műtét). nagyothalló. monoton. A Down szindrómások fejlődési rendellenességeik miatt a középsúlyos vagy súlyos.4.1.A hallássérülések okait és a veszélyeztető tényezők prevenciójának lehetőségeit kutatja. .a (veleszületett vagy kora gyermekkorban szerzett) hallássérült. hallássérült. tökéletesítésével és gyártásával foglalkozik d) A hallássérültek szociológiája. hallásfogyatékos. a beszédet korrigálja. kromoszómapáron jelenik meg egy plusz kromoszóma. iskolás pszichológiája. Terminológia A tudományban illetve a köznyelvben használt fogalmak a hallászavarok megnevezésére a következők: süketnéma. nagyothalló. süketbeszélő. hallássérültek kísérleti lélektana. nagyon ritkán az enyhe értelmi fogyatékosságok közé sorolhatóak. orvosi. A nagykorúság elérésekor a hallószervi elváltozások és zavarok aránya már 10%-ra nő. . fejleszti a beszédmegértést szájról olvasással. járványok.Megállapítja és magyarázza a hallássérülés bekövetkezésének idejét és súlyossági fokát. Érdekes viszont. leírásával foglalkozik. gyakran beszédhibások. a hallásveszteség bekövetkezésének ideje és súlyossága (süket. Viselkedésükre az utánzás a jellemző. alultápláltság. . . ezért biztosítanunk kell számukra a pozitív viselkedésmodellt. mivel a 21. kompenzálják a sérülést. általános és szakiskolák valamint technikumok működnek. családi. örökletes. hogy a lakosság körülbelül 1 %. később süketült) által befolyásolt beszédindítás és beszédfejlesztés elveit valamint általános és specifikus módszereit.Hangjuk rekedtes. szeretik a zenét és a táncot. zajártalom. hogy egyes iskolákban speciális osztályok működjenek fogyatékosoknak. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása A hallássérültek gyógypedagógiájában a hallássérülést elsősorban a kórokozó tényezők és a bekövetkezés ideje alapján • 14 . hallássérültek tanításának módszertana. 2. nem megfelelő orvosi kezelés. Az 1924-es a tanügyi törvény előírja. csak sztereotípiák elsajátítására képesek. 1893-ban Dr Davila Károly lakása mellett hoz létre egy iskola-szerű intézetet. hogy nagyon jó a ritmusérzékük. A hallássérülés gyakoriságát számos tényező befolyásolja: földrajzi. sugárzás.3. • Emlékezetük elsősorban mechanikus és a bevésés rövid távú. a felidézés nehéz. mindezekhez igénybe veheti technikai segédeszközként a hallókészüléket. majd a Focşaniban működő intézethez (1865) kapcsolják. igénylik a figyelmet és a szeretetet. 2.Tanulmányozza a hallássérült gyermek életének és tevékenységének sajátosságait.21-es triszómiának” is szokták nevezni. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia . Az életkor előrehaladtával ez az arány növekszik. Ezt a szindrómát . valamint melyek alapján képes beilleszkedni a társadalomba és a produktív munkába.E fogyatékosságtípus tanulmányozásával. sztereotipek. b) A szurdopszichológiára (a szurdopszichhológia története. nevelés és a rehabilitáció megfelelő eszközeit keresi. . 2. oktatás. 2. auditív diszfunkció. a hallászavarokat és . vírusok. Gesztusaik konkrétak.. alkoholizmus. Jelenleg hazánkban nagyothallók és süketek számára óvodák.Tanulmányozza a pszichofizikai fejlődés sajátosságait. a hallássérült kisgyermek. hallássérültek munkalélektana) c) A szurdotechnika a hallásmaradvány maximális kihasználásához szükséges technikai segédeszközök felfedezésével.A kompenzálás. hallássérültek általános lélektana. így a Down szindrómásoknak 46 kromoszóma helyett 47 kromoszómájuk van. később süketült. . . A hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján elmondható. A hallássérültek pedagógiája tanulmányozza és megállapítja a hallásveszteség azonnali és távlati hatásait.Kidolgozza azokat az elveket. melyek lehetővé teszik a rehabilitációt és a szociális integrációt. az idősek körében pedig már eléri az 50%ot. Általános ismeretek Hazánkban a hallássérültekkel való törődés több mint 100 éves múltra tekint vissza.2.

Két nagy csoportot különítenek el. marihuána. érrendszeri betegségek. vagyis a meghallott hang fájdalomérzetet válthat ki. b) Perinatális hallássérülés Okai: a szülés közben bekövetkező anatómiai sérülés. Általában jó eredményeket lehet velük elérni. mérgezések. c) Posztnatális hallássérülés Okai: koponya vagy agy-sérülés. cukorbetegség. • 70-90 dB között. melyek az anyánál nagyon könnyű lefolyású betegségek. Ezek mellett vannak más negatív hatások. fertőző betegségek (agyhártyagyulladás. Jobban értik a magas.sérülés. melyet dB . gentamicin. illetve a vércsoport összeférhetetlenség az anya és a magzat között. Az emberi fül ennek 1000000 szeresét is képes tolerálni. A nagyon súlyos hallássérülteknél 90 dB fölött veszteséget mutatnak ki. A frekvenciát Hertzben mérik. A hallásveszteségük meghaladhatja a 120 dB-t. Annak a legkisebb hangerőnek. • 20-40 dB között . trombomicin és akár a nagy dózisban adott aszpirin vagy a kinin is okozhat hallássérülést. e nélkül a közeli beszédet is csak nehezen érti). rubeola. Ezen kívül prenatális hallássérülést okozhat a terhesség alatti röntgen-sugárzás. b) Percepciós hallássérülés.középsúlyos hallásveszteség. neomicin. Más típusú felosztások is használatosak a hallássérültek gyógypedagógiájában. A bel 1/10-ét jelenti és megfelel körülbelül a nyárfalevél szélcsendben keltett hangjának. A szülés közbeni traumák a belső fülben vérzést idézhetnek elő. tífusz. A Hertz a rezgés mértékegysége. akkor hallja a beszédet). vagy olyan tényezőkre is visszavezethető.súlyos hallásveszteség (zörejeket illetve egyes magánhangzókat hall).normális hallás (a beszédet problémamentesen hallja). A hang egy energia-forma. Az emberi fül normálisan nem fogja fel az összes rezgést (pl. • 40-70 dB között. cochlea . zajártalom (zajos környezet). c) Kevert hallássérülés. kanamicin. speciális hallókészüléket és klasszikus beszédhiba-javítást igényelnek. Az éles hangok percepciója zavart. de a magzatra katasztrofális lehetnek. Családban előforduló pajzsmirigy elégtelenség). annál magasabb a hang frekvenciája. A Nemzetközi Audiofonológiai Iroda adatai szerint: • 0-20 dB között .ben mérünk. a gyógyszerek közül a sztreptomicin. • 90 dB fölött. Ilyen például a méhen belüli citomegalovírus fertőzés (mirigy-gyulladás) vagy a rubeóla vírus. A hangerő függ a nyomatéktól. vagyis a dB érték annál nagyobb. melyet okozhat a köldökzsinór nyakra tekeredése is.osztályozzák. és a percepciós zavarok egyaránt jelen vannak. endokrin zavarok (pl. magassága. A hallássérülések tehát lehetnek: • Öröklött hallássérülés • Szerzett hallássérülés a) Prenatális hallássérülés Okai: a terhes nő fertőző betegségei. Műthetetlen. bakteriális fertőzések (tuberkulózis. metabolizmuszavarok. az erősek pedig 80 vagy nagyobb dB értékűek (a 15 . amplitúdója 20 mikropascal. kémiai és hormonális okok. kanyaró. mint a mély hangokat. mumpsz. ez a standard vagy a viszonyítási hang. melyek hallókészülékkel javíthatók. mint a normális hallásúak számára. Mindezek megzavarják a központi idegrendszer későbbi fejlődését. Minél gyorsabb a rezgés. vérzések. ergotin. vércsoport összeférhetetlenség. az anya maláriás megbetegedése. 2. az enyhe.nagyon súlyos hallásveszteség (nagyon hangos zörejeket is meghall. mint például a fogamzásgátlók (kinin. közép vagy a belső fülre hatnak. melyet a rezgés hoz létre.5. ezután következik a hallókészülékkel való ellátás. Ugyanakkor hallássérülés okozhat az oxigénhiány is (kék aszfixia) vagy a szülés közbeni fulladásos állapot. Aki csak a 20 dB fölötti hangot hallja. mely az emberi fül számára még érzékelhető. A sérülés helye szerint(az analizátornak melyik része sérült) megkülönböztetünk: a) Vezetéses hallássérülés. kontergán). Előbb műtéti korrekciót hajtanak végre.). A hallókészüléket viselő számára a hangerő és hangmagasság sokkal fontosabb jellemzők. középfül-gyulladás. rubeola vírus. Minél erősebb a vibráció. sem a túl hangos beszédet. fájdalomküszöbe is csökkentett lehet. koponya-téri bevérzések. A vezetéses zavarok. ólmos víz). annál szélesebb a levegő görbéje. melyek további speciális formákat tartalmaznak. melyek a külső. Hallókészülékkel javítható. kokain. mumpsz. szifilisz). krónikus alultápláltság. Az ember hallása 20 és 20000 Hz közötti. heroin. az anyai alkoholizmus.) Speciális hallókészüléket igényelnek.enyhe hallásveszteség (ha nincs nagy távolságra a beszélőtől. (hallókészüléket igényel. melyek nehezen azonosíthatóak. közepes vagy súlyos hallássérült. A humán percepció sajátosságait figyelembe véve a gyenge hangok 20-30dB-sek. skarlát. erőteljesebb a továbbadott energia. • A hallássérülés súlyossági fok szerinti osztályozása A normális hallású személyek képesek meghallani a 0-20-30 dB erősségű hangokat. Nem értik sem a suttogó. agyvelőgyulladás. A hallásveszteség körülbelül 60-70 dB. A decibelskála logaritmus-skála és hallásküszöbként a 20 A-t használja. A prenatálisan szerzett hallássérülés lehet ismeretlen eredetű is. ultrahangok). Hallásmérés • A hangerő mérése. kanyaró. decibelskálák A decibel a hangerősség egyezményes mértékegységének legkisebb egysége. sárgaság. szamárköhögés stb. kábítószerek (morfium.

érzetek és percepciók alapján új képzeteket létrehozni. Ezt a hallásmaradványt különböző módszerekkel és technikákkal lehet feltérképezni. elvonatkoztatás és az általánosítás elsősorban vizuálisan történik. akkor a vizsgálatvezető fokozatosan közeledik hozzá. beszűkített. Ha nem hallja vagy hibásan ismétel. A vizsgálatvezető két vagy három szótagból álló szavakat mond. Gondolkodásuk tehát konkrét. de nem egyenlő vele. A vizsgálat technikája: a gyermek leül a székre. tartalommal tölti ki a szenzoriális és a szenzoromotoros tükrözéseket. nem lehet a sérülést lokalizálni. Ahhoz. A hallássérülés azonban továbbra is meghatározza a kifejezésmódot. A megismerés szenzoriális szintjére (érzetek és percepciók) a jelnyelv és az általános képzetek nyomják rá bélyegüket. c) a gondolkodás absztrakt fogalmakat és relációs rendszereket használ. korlátozottá válik. a beszédtanulással párhuzamosan fejlődik. hogy a beszédhangot 6-8 m-ről felismeri. gondolatok. • Képzelet A hallássérültek képzeletében a vizuális. A hallássérült. amelyben egy sor hangvillát használnak.6. Az általánosított képzet. össze lehet hasonlítani a légvezetéses és csontvezetéses hallást. Egyik füle szabadon van. A 6 méteres távolságot krétával jelöljük. akkor erős halláscsökkenés állapítható meg nála. mennyire sajátította el a szó nyelvet. a hallássérültek gondolkodása konkrét. mivel felborul a gondolkodás és a nyelv közötti egyensúly. A demutizálás előtti szakasz. . a másikat letakarja. a beszéd 16 . valamint az oksági összefüggések felállítása. hogy ismételjen meg minden egyes hallott szót.Ha a személy csak 4-6 m távolságból hallja meg a hangot. Eszközigényes hallásmérés Ez egy másik módszer. motoros elemek dominálnak. • Képzetek A süketeknél a képzet a fogalommal analóg.Ha 1-4 m között. b. A demutizálás kezdeti szakasza . melyben az analízis. A demutizálás során illetve a nagyothallók beszédfejlesztése során folyamatosan bővül a szókincs. fejletlen. Az audiometriai kutatások alátámasztják. 2. A gondolkodás és a beszéd fejlődése pozitívan befolyásolja a teljes pszichikus fejlődést. . A hallássérült is képes az előzetes ismeretek. és képi gondolkodása fogalmi verbális gondolkodássá fejlődik. Betzold dolgozta ki ezt a módszert. A demutizálás szakaszai: a. hogy a halló analizátor melyik része érintetlen (például ha a hangvezetés sérült. lehetővé válik a tárgy lényeges tulajdonságainak kiemelése. mint például: A hallásélesség mérése: a hallás tesztelése beszédhanggal Gyors és a szakember valamint a szülők számára kézenfekvő módszer. hogy a hallássérült a demutizálás melyik szakaszában van. hogy képzeteikben a vizuális és motoros jegyek dominálnak. akkor a vezetéses hallássérült a mély hangokat észleli. és kifejező-eszköze a jel-nyelv. A motoros és orális tanulás a nevelés teljes folyamatát kíséri. Összehasonlítva a hallók gondolkodásával. Az előrehaladott demutizálás. A demutizálás folyamatában a hallássérült a jelnyelvről lassan áttér a szónyelvre. c. . A gondolkodás és a beszéd fejlődése nagymértékben függ attól. Ezek segítségével meg lehet állapítani. szintézis. Mivel általánosított képekkel dolgozik.A normális hallás feltételezi.természetes beszélgetés hangereje kb 60 dB). most már közelebbről. melyben a gondolkodás és a beszéd egyre jobban hasonlít a hallókéhoz. melyeknek a hangmagassága oktávonként változik. hogy a hallássérültek 90%-ának van valamilyen hallásmaradványa. akkor enyhe halláscsökkenés. de beszélő személy pedig főleg szavakat és részben képeket használ. javul a kiejtés. de már megjelennek a szavak is. háttal a vizsgálatvezetőnek. előbb mély majd magas hangzásúakat. • Racionális gondolkodás A demutizálás kezdetén ítéleteik és racionális gondolkodásuk képek. és részben szavak alapján működik. A kognitívverbális emlékezet viszont lassabban alakul ki. A vizsgálatot egy csendes szobában végezzük. így a tanult szavak egyre gyakrabban helyettesítik a gesztusokat. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői A hallássérülések egyes formái értelmi fogyatékosságot is okozhatnak. és ugyanazzal a hangerővel megismétli a szót. A hallássérültek természetes sajátossága. melyben a gondolkodás és a nyelv főleg képi. normál és kiabáló hangot). A beszéd hanggal való vizsgálata útján csak a sérülés súlyosságát lehet megállapítani. A vizsgálat során a különböző hangerőt használunk (suttogó. sablonos. melyek lehetővé teszik a gondolatok kidolgozását. b) a gondolkodás konkrét verbális fogalmakat használ. Így a szenzoriális információkat az intellektuálisak kiegészítik. mely hangvilla segítségét igényli.a gondolkodás és a beszéd még mindig főleg képi. hogy ide fejlődjön a hallássérült gondolkodása különböző fázisokon halad át: a) a gondolkodás konkrét tárgyakkal és képekkel operál. összehasonlítás. mely legalább 6 m hosszú. ez utóbbi pedig a beszédindítástól és a beszédfejlesztéstől függ. • Emlékezet Érzelmi és motoros emlékezetük jellemzői megegyeznek a hallókéival. merev. sőt bizonyos tekintetben még fejlettebb is. A gyermek azt az utasítást kapja. • Gondolkodás A süketnéma gondolkodása képi. Az elvonatkoztatás azonban a fogalmi-verbális gondolkodás létrejöttével fejlődik. az elvonatkoztatás nehezen jön létre.

A korai nevelésben az orális módszer kizárólagos alkalmazása megfosztja a gyermeket a reális kommunikációtól. tárgya a látássérültek fejlődésének törvényszerűségei. • Párhuzamosan fejlesztenünk kell a szájról olvasási képességet és a vizuális percepciót. ritmus. habár a kapcsolatteremtési nehézségeik vannak. A felnőtt hallássérültek akkor fejlődnek a legjobban. mely elősegíti az érzelmek kifejezését. A veleszületett látássérültek. fejlődésmenetét. • Ezért a tiflopszichológiából kivált a tiflometodika. melyek a kommunikáció integrálását (ritmus. mint azok. hanglejtés) szolgálják. A jelnyelv túlzott használata a szónyelv elsajátítását gátolja. rehabilitációs módszereket. valamint az eszközök használatának elméleti megalapozását is felvállalja. a kinesztetikus észlelés fejlesztése (tapogatás. • A tiflológia szó etimológiája (görög eredetű tifos = vak és logos = tudomány) is rámutat arra. baleset) következett be. mely a különböző oktatási segédeszközök gyakorlati kivitelezésével foglalkozik. vagyis a jelnyelvet és a szó nyelvet párhuzamosan kell tanítanunk. melyek a jelentést hangsúlyozzák (szimbolikus. a sérüléssel kapcsolatos gondolatok egész életüket meghatározzák. a rehabilitációban és a szociális integráció elősegítésében alkalmazott eljárások és módszerek tudományos megalapozása. szájmozgások utánzása stb. iskola). oktatási. mely elfogadó vele szemben ahhoz. Az oralizmust illetve a kétnyelvűséget is mérlegelnünk kell. melyekkel a látássérülteket fel lehet készíteni az életre. akkor a jelnyelvhasználatról egyenesen az írásra tér át. • A figyelem. rajzzal és sétákkal. gondolkodásuk és személyiségük alakulását. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3. • Be kell vezetnünk auditív módszereket a nevelésbe. Tehát a gesztus. Ezért a hallássérült gyermek korai nevelésében a bilingvizmust kell előnyben részesíteni. mely negatívan hat a személy és környezete közti kapcsolatra. képesek legyenek integrálódni a közösségbe.1. mivel szónyelve nincs kellőképpen kialakulva. melyben a szakemberek figyelme nemcsak a vakokra. légzés és artikulációs mozgások). fejlődésüktől függ a kommunikációs képesség kialakulása. hogy a szónyelvet használná. 3. sajátosságai. mely a hallók társadalmába való beilleszkedés feltétele. Különböző speciális módszereket dolgoztak • 17 . Ugyanakkor kutatja azokat a nevelési. • Ugyancsak a tiflopszichológiából vált ki a tiflotechnika.). oktatásuk és nevelésük. • A tiflológia. kevesebb belső feszültséggel küzdenek. az intonáció. melynek célja az iskolai programban szereplő tantárgyak speciális módszertanának a kidolgozása. Ha a korai életévekben elsajátítja a jelnyelvet. Már a korai nevelés során is biztosítanunk kell a hatékony kommunikációt a gyermek és környezete között. artikuláció zavarai fennmaradnak. érzelmi kapcsolatok kialakítása. bemutató. a szociális beilleszkedést és az általános pszichés fejlődést stb. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre A tiflopszichológia a gyógypedagógia egyik ága. nyelv és érzelmek A szónyelv és a jelnyelv szoros kapcsolatban áll. szerepjátékkal. A gesztusok nagyon korai életkoroktól kísérik a beszédet. lehetővé teszi az erőfeszítés nélküli információszerzést.minősége nem éri el a hallókét. az írás és olvasás szintje nagyon alacsony azoknál. akiknél a sérülés később (betegség. hogy személyiségfejlődésük minél zavartalanabb legyen. mimika. • A tiflopszichológia nemcsak a teljes vakság állapotát tanulmányozza. vibráció. A látássérülés a viselkedés kiegyensúlyozatlanságát eredményezi. ha két közösséghez is tartozhatnak: a hallókéhoz és a hallássérültekéhez egyaránt. • Beszéd. akik kizárólag az orális módszert alkalmazzák. Ugyanakkor a gesztus kifejezi a beszélő lelkiállapotát is. • Vizuális észlelés fejlesztése (testmozgások. hanem a gyengénlátókra is kiterjed. emlékezet fejlesztése játékokkal. a feladatban való részvételt. Az orális módszer sikeres alkalmazásának feltételei: • A kommunikáció vágyának felkeltése és szükségességének megtapasztaltatása. hangerő. Vannak olyan gesztusok. és befolyásolják a beszéd érthetőségét. hogy ez egy jól körülhatárolt terület. a feszültségszintet. a látássérültek sajátosságait. A kezek mozgása kiegészítheti a verbális kifejezés nehézségeit. mint különálló tudományág. óvoda. A látássérültekkel való munkában figyelembe kell tehát venni a fogyatékosság típusát és súlyosságát. • A korai nevelésben használnunk kell a jelnyelvet is. Ez utóbbiak sokkal intenzívebben élik meg látásvesztésüket. anélkül. A szónyelv fejlesztésének követelményei: • A gyermeket halló és beszélő környezetbe helyezzük (bölcsőde. A jelnyelv használata azonban a társadalomba való beilleszkedés gátja is lehet. a súlyos gyengénlátás és a gyakorlati vakság állapotát is. A szónyelv globális szintje. az önbizalmat. a kézmozgás kifejezi és tükrözi az érzelmeket. Fontos egy olyan környezet létrehozása. • A hallókészülék segítségével az auditív észlelés fejlesztése. és ágai: a tiflopszichológia és a tiflopedagógia a gyógypedagógia tudományához tartozik. Az egyedfejlődés során az első szavak megjelenése valamint a szimbolikus gesztusok használata között korrelációt állapítottak meg. a tevékenységük szervezését tanulmányozza. hanem a látásveszteség különböző súlyossági formáit a nagyon enyhe gyengénlátástól. mely biztonságos a sérült számára. figuratív gesztusok) és vannak olyanok.

Iskolai rövidlátás Lassú látásromlás jellemzi. ezért a gyengénlátás és a vakság okait nem lehet külön-külön tárgyalni A látássérülés leggyakoribb és legismertebb okai és formái: • A fénytörési zavarok (ametrópiák) A retinán kialakuló normális kép kialakulása két fő összetevőtől függ: . Egész sor eljárás létezik. hogy a retinán kialakuló kép akkor lesz helyes és megfelelő. hogy azok a tevékenységek. A fizikai erőfeszítést is kerülnie kell (például súlyemelés). ezért a gondolkodás fejlődése és a gondolkodási műveletek kialakulása megkésik.3. Az ilyen súlyos rövidlátást csak részben lehet korrigálni. mely ellenségesen kezeli fogyatékossága miatt. mely a szem szöveteinek vékonyodását és dezorganizálódását okozza. 3. Az optikai korrekció azokban az esetekben is javasolt. szükséges és kötelező.. A látássérülések etiológiája és osztályozása Nincsenek olyan különleges tényezők. A rövidlátó élesen látja a közeli tárgyakat. Ezek főleg akkor hasznosak. tehát homályos. például a taktilis kinesztéziás észleléssel. mint például az órás. progresszív rövidlátás Ez egy súlyos rendellenesség. ha a szemgolyó szerkezete normális.Erős.ki vakok számára. másolás. ha csak a látássérült személy nem kerül olyan környezetbe. Az iskolai rövidlátás megnevezés onnan származik. Miópia A rövidlátó szemen morfofunkcionális rendellenességeket tapasztalunk. a normális látásúakétól eltérő sajátosságokat mutat. tökéletesítését és fejlesztését szolgálják. Ez a fajta rövidlátás nem haladja meg a 6 . A progresszív rövidlátás általában az örökletes hajlam és a favorizáló környezeti tényezők kölcsönhatásának eredményeként jelentkezik. melynek fénytörési képessége tengelyenként változó. Hipermetrópia A fénytörési képesség csökkentett vagy a szemtengely rövidebb a normálisnál. Prognózisa nem valami bíztató. ha más észlelési módozatokkal együtt alkalmazzuk. 3. ezeknek a képe pontosan a retinán alakul ki. melyek a kompenzációra alapozva a vizuális észlelés gyakorlását. gyakran romlik a szem 15-40 dioptriáig. szervezése zavart. betűszedő vagy az iskolai tevékenységek (olvasás.10 dioptriát. bevérzése vagy leválása. mivel progresszív jellegű. . melyek pontos. a retinán keletkező kép. mert ez által meg lehet előzni a másodlagos sérülések kialakulását: (például fizikai deformitások kialakulását hátgerincferdülés). közelre néző optikai erőfeszítést kívánnak. a távoli tárgyak viszont elmosódnak. Optikai korrekciója konvex (plusszal jelölt) lencsével lehetséges. egyik vezető oka a súlyos gyengénlátásnak és a vakságnak. a retinán keletkező kép homályos lesz. A távoli tárgyakat világosabban. A rövidlátás optikai korrekciója teljesen megvalósítható. melyek növelik a munkahelyi vagy a közlekedési balesetek előfordulásának lehetőségét. amíg a szervezet fejlődésben van. b). mivel ez retinaleválást okozhat.másodsorban pedig a fénytörési közegek tökéletes transzparenciájától. ezért a percepciós sémák nem vesznek részt közvetlenül a reprezentációk létrehozásában és a komplex képek felidézésében. A rövidlátás két típusát különítjük el: . • Három típusú ametrópiát különítünk el: a). Ezek a komplikációk a szemgolyó növekedésének tulajdoníthatók. A látássérültek pszichés fejlődése A látássérültek pszichológiai fejlődése viszonylag normális. A rövidlátást konkáv lencsével lehet korrigálni (mínusszal jelölik).2 (gyengénlátók). A normális fénytörési képességgel bíró szemet nevezik emetróp szemnek. A komplex képek felidézésének nehézsége miatt a mentális teljesítmény csökkentett.2. és minél 18 . Korrekció hiányában hibás attitűdök. c). vagy részleges látásveszteséget előidéznék. melyek vagy a teljes. Eredményeképpen a retinán keletkező kép torzzá válik (a pontot vesszőnek. a fénytörési zavarok gyűjtőneve pedig az ametrópiák. hiányos és hibás jellege erőteljesebbé válik. Ebből következik.05 -0. A rövidlátó gyermeket meg kell óvni a vizuális erőfeszítésektől. Az aliglátóknál a percepciós kép szegényes. szegényes percepciós kép és hibás vizuális reprezentációk keletkeznek. Az asztigmatizmus A szaruhártya rendellenes szerkezete okozza. mely 20-21 éves korig tart. ha a latens távollátáshoz kancsalság is társul. Gyakran társul hozzá a retina sorvadása. míg a közelieket homályosan látja. akiknek látásélessége 0. . ha az osztályterem nem kellően megvilágított) károsan hatnak a rövidlátásra. melynek következtében a fénysugarak a retina előtt találkoznak. A normális működés a külső és belső tényezők egységéből adódik. • Észlelés A gyengénlátóknál a vizuális ingerek feltérképezésének beindulása. a kört ellipszisnek láthatja). a látásmaradványokkal rendelkezők számára vagy a centrális látássérültek számára. ezért a fénysugarak a retina mögött találkoznak. addig.elsősorban a szem fénytörési képességétől.

a teremben biztosítani kell a megfelelő megvilágítást. Ez az eltérés főleg a tanítás első éveiben jellemző a vakokra. Braille ábécéje 76 különböző jelből áll. 3. Az emlékezetük nagyon jól fejlett. A később bekövetkező vakság vagy a gyengénlátás eseteiben fennmaradnak mentális képek. ítéletek. 4 és 5 pont.kb 30 fajta létezik) által nyertek jelentést: betűket. melyeket verbálisan lehet megerősíteni. A taktilis kinesztéziás percepciónak köszönhetően. ezért figyelmét folytonosan irányítania kell a felfogott ingerek erősségének és jelentésének függvényében. a jelenségeket és tárgyakat csak formálisan ismerik. 4 és 5 pont . a 6 pont helyzetét változtatva megalkotta a 64 relief pontból álló pontábécéjét. e = 1 és 5 pont . pontokból kidolgozott egy logikus betű és jelrendszert. • A Braille rendszer elsajátításában négy analizátor vesz részt: az-auditív. Ez a jelenség a gondolkodást csak részben serkenti. 2 és 4 pont . ezáltal lehetővé válik a szó leírása. 1909-ben Louis Braille.5 mm (a pont közepétől számolva). melyet megneveznek. mely a taktilis. mindenik 1-6 pontból áll. nem ismerik azt a tárgyat. Ez az ábécé ugyanolyan grafikus kifejezési lehetőséget biztosít. Ehhez azonban speciális segédeszközökre van szükségük: például az asztal dőlés szögének megváltoztatására annak érdekében. A vakok téri képzetei a tárgyak taktilis kinesztetikus megismerése alapján alakulnak ki. A vakok számára is hozzáférhető írásmód kitalálása már a legrégebbi időkben is foglalkoztatta a szakembereket. a verbális-kinesztetikus. A vakoknál a szenzoros adatok hiányosságai eltérést hoznak létre az absztrakt és a konkrét megismerés között. a pontozótábla minden cellájába egy karakter írható. hogy a fényviszonyok jobbak legyenek. ezért szükséges a szóbeli utasításokat és leírásokat a poliszenzoros érzékeltetéssel összekapcsolni. elősegíti a nyelv megfelelő fejlődését. Saját ábécéjét tökéletesítve eljutott 64 kombinációig. ha a látássérülés 3-4 éves kor előtt következik be. • Gondolkodás A gondolkodás fejlődése azért marad el a normálistól. a = 1 pont. f = 1. annál világosabbak a vizuális képzetek és képek.olvasás A gyengénlátók. az állandó gyakorlás tovább fejleszti azt. 4 és 5 pont • 19 . akik előbb-utóbb teljesen megvakulnak. szavakat szimbolizáltak. aki egy baleset következtében megvakult. Ennek következtében a vakok szókincse gyorsan bővül. 4 és 5-ös pontokból kombináljuk. A vak nem tudja olyan pontosan érzékelni hallás útján egy akadály jelenlétét. mint a látók. mivel a látássérült az észlelt képeket nehezen tudja felidézni. ezekkel a méretekkel betartotta a taktilis érzékenység küszöbértékeit. A vizuális analízis és szintézis is zavart. viszont gyakran használnak olyan szavakat. Használták még a domború írást palatáblára. és annál nagyobb számban vannak jelen.másfél méter hosszú zsinóron és a köztük levő távolság. a kötésmód (tengerészcsomó . valamint szükség lehet speciális nagyvonalközű füzetekre és nagyobb betűkarakterekkel írott könyvekre. melyeknek óriási szerepe lesz a pszichológiai fejlődésben és annak sajátosságaiban. Többnyire nehézségekbe ütközik a gondolkodási műveletek elsajátítása is. képesek megtanulni a síkírást (fekete-fehér). lehetőleg természetes fényt. a vastagságuk. h = 1. Ha a látássérülés veleszületett. melyek betűket szimbolizáltak. A pontok magassága 1 mm és a közöttük levő távolság 2. jelenséget. • Képzetek A képzetek jellemzői attól függnek. A gondolkodás és a beszéd az objektív valóság szenzoriális adataira támaszkodik. A figyelem relatív jól fejlett. amelyben vezető csatorna a taktilis-kinesztetikus észlelés. Mivel a tapasztalton alapuló tudás hiányzik. hogy Braille. • Figyelem és emlékezet A figyelem és az emlékezet a vakok erősségei. mert viszonylag kevés kép alapján fejlődik a nyelv és a kommunikáció. ha esetleg értelmi fogyatékosság is társul a látássérüléshez. Ez az eltolódás természetesen a beszéd javára történik. A verbális kinesztetikus analizátor segítségével valósítható meg a szavak hangokra bontása és ezek szemantikus egységként való megértése. b = 1 és 2 pont . ezek alapján jönnek létre a fogalmak. j = 2. Az ábécé. a vakok is tárgyilagos ismerethez jutnak a letapogatott tárgyakról. A 4 éves kor után bekövetkező látásvesztés esetében megőrződnek bizonyos vizuális képzetek. • Mindezen írásmódok korlátoltak voltak. 2. Az auditív analizátor segítségével valósítható meg a fonetikai diszkrimináció és a helyes hangképzés. tehát emlékezetük hatékonyabb a látókénál. grafémákká alakítása. 3. 2. tapasztalati alapja. A felhalmozott információ mennyiségből sokkal többet tudnak aktualizálni. i = 2 és 4 pont . A Braille írás . tehát auditív úton irányítja a kognitív tevékenységet. akkor nincsenek vizuális képzeteik. a taktilis és a kinesztetikus. melyeknek nincs reális alapja. A legelején bogokat használtak 1 . Érdekes. A veleszületett látássérültek képzetei főleg az auditív észlelésre alapoznak. Az első tized a-tól j-ig terjedő betűket foglalja magába. kivéve a progresszív látássérülésben szenvedők. vagy egy tárgy térbeli mozgását. Ezek akkor sem maradnak meg. az írásjelek és a számok a hat pont kombinációjából alakíthatók ki. d = 1. 2 és 5 pont. és mivel állandóan erre kell támaszkodnia. döntések. Ezeket a betűket az 1. és kinesztetikus analizátor segítségével lehetséges. hogy mikor következett be és milyen típusú a látássérülés. mint a látó. g = 1. ezért az elvonatkoztatás és az általánosítás is nehezített. a szavaknak nincs valós. mint a síkírás. vagy köveket helyeztek el homokos ládába.Ez az ábécé a tizedek elvére épül.4.gyakrabban idéztetjük fel a személy előzetes optikus tapasztalatait. • A vakok speciális írás-olvasás-rendszert használnak. mely még hangsúlyosabbá válik. c = 1 és 4 pont. Minél később következik be a sérülés. bár nem volt pszichológus.

4 + 3). m = c + 3 (vagy 1. Más fogyatékosságtípusoktól eltérően. Az írásjeleket szintén a hat pont specifikus kombinációi alkotják. hogy az első tized pontkombinációihoz hozzátesszük a 3-as és 6-os pontokat. hogy aztán balról jobbra lehessen olvasni a papír megfordítása után. • • 4. l = b + 3 ( vagy 1. A látássérültek szocio . szakiskolák és technikumok a gyengénlátók és vakok számára. ugyanakkor a kompenzációs képességek is aktivizálódnak. A gyakorlás során nő a sebesség. Ezeket a betűket úgy alkotjuk meg. rádiótelefonos. Napjainkban két irányzat létezik a látássérültek oktatására vonatkozóan: • Az első (a régebbi) azt állítja. a lehető legkorábbi életkorban. A látássérültek téri tájékozódása függ a tér nagyságától és a téri tájékozódásba bevont analizátoroktól. 6 -os pontok alkotnak.+3. 3. melyet közvetlenül a betű után kell tenni. A negyedik tized a nyelv-specifikus betűket tartalmazza. A téri helyzet megjegyzése és újra létrehozásának képessége. a gyermekek minden nehézség nélkül képesek lesznek beilleszkedni a szociálisszakmai életbe. A gyógypedagógiai elhanyagoltság azzal is magyarázható.A második tized a k . ahol látó társaikkal közösen tanulnak. Egyre több látássérült iratkozik be a felsőfokú tanintézetekbe. A szakmát úgy választják ki. és mindezt felhasználják ahhoz.5.+6. A vakokra és a súlyos gyengénlátókra nemcsak a téri tájékozódás zavarai jellemzőek. Ez a készülék a látható betűket tapinthatókká alakítja. speciális iskolában kell nevelni. hangszerkészítő és hangoló. mely a kinesztéziás és egyensúlyi érzéken alapszik. megkeresi a következő sort. és az adott területen akár kiemelkedő teljesítményt is nyújthatnak. melyből következik integrációs jellege. A leggyakoribb mesterségek a következők: masszőr. míg a bal kéz ellenőrző funkciót tölt be. 5. A harmadik tized az u .z betűket tartalmazza. a tárgyak helye mindig jól meghatározott. • A másik nézőpont a normalizációt tartja szem előtt. A tárgyak téri jellemzőit taktilis percepcióval ismeri meg. az életbe való integrációt fokozatosan lehet megvalósítani. a vakoknál mélyen érintett és teljesen másképp felépített. A mozgássérülések és a pszichomotoros zavarok nagyon változatos formát ölthetnek.1. 4 + 3) stb. 20 . A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre A mozgássérültek gyógypedagógiája vagy a szomatopedagógia a gyógypedagógia egyik ága. E szerint a vakok nevelését a normális gyermekek közösségében kell elkezdeni. seprű. így könnyen megtalálhatóak. A nagy térben való tájékozódás. mely a síkírást Braille-írássá alakítja. saját viselkedésüket kitűnően képesek szabályozni. A látássérültek téri és időben való tájékozódása • A látássérülés súlyos zavarokat okoz a téri tájékozódásban. nem tudja kiegyenlíteni a normális téri tájékozódást. Amikor a fogyatékosság nagyon enyhe formájú.+6 stb. Minden kis téglalapba egy vagy hat pontot lehet a pontozóval bejelölni. bútorkészítő. A látássérültek az íráshoz használhatnak különböző technikai segédeszközöket is. a mozgássérülteket gyógypedagógiai szempontból sokkal kevésbé tanulmányozták. Az olvasás a jobb kéz taktilis és kinesztéziás érzékszervével történik.professzionális integrációja Sérülésükből kifolyólag a látássérültek szükségesnek érzik a tökéletes rend megtartását. Ez az átszerveződés azonban.es és 6-os pont. a ballal követi az írást. Jobbról balra haladó írásmód. Fegyelmezettek. viszont az orvostudományban annál tudatosabb kutatások folytak ez irányban. és a látássérültnek mindig is nehézségei lesznek ezen a téren. 4. paplankészítők és mások. ismert. hogy a mozgássérültek nagyon sok esetben képesek problémamentesen beilleszkedni a normális szakmai és szociális életbe. hanem jelentős ennek a restrukturálódása is. melyekhez hozzáadjuk a hármas pontot. akik szomatikusan eltérnek a normálistól és pszichológiai. illetve vannak inkluzív iskolák. súlyosságuk és kiterjedésük is különbözhet: • A legenyhébb formái nem akadályozzák a normális életvitelt. hanem annak a tükörképe. A nagybetű jele 4. hogy a látássérült maximális teljesítményt nyújtson. A pontozót jobb kézben fogva. mely általában a vizuális információkra támaszkodik. nagy önkontrollal rendelkeznek. és kefekészítők.t betűket tartalmazza. hogy a látássérülteket speciális módszerekkel külön osztályokban. akkor nincs szükség speciális beavatkozásra. ezek azonosak az első tized betűivel. Például az OPTACON vagy hasonló elv alapján működő készüléket. k = a + 3 (vagy 1 + 3) . Vannak speciális iskolák és osztályok. v = b +3. a látássérülteknél nem érintett. melyeket megelőz a számjel. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4. A számok 1 . tapétázók. karton-csomagoláskészítők.10-ig az első tized pontkombinációi. 3. Mindkét oktatási formát megtaláljuk a gyakorlatban. telefonos. mely azoknak a személyeknek a pszichológiáját tanulmányozza. orvosi asszisztens. hogy jól beilleszkedhessenek a közösségbe és alkalmazkodnak a többiekhez.6. és ugyanakkor szeresse is munkáját. szociális és szakmai téren fogyatékosok. a súlyosabbak viszont kihatással vannak a személy teljes életére. A Braille írásban az írott betű nem azonos az olvasottal. Hazánkban is vannak elemi és gimnáziumi osztályok. vesszőből készítenek különböző tárgyakat. melyet a 3. és a betű a karton másik oldalán fog kidomborodni. A téri tájékozódás rendszerszerűen működik és a különböző analizátorok együttes működése révén alakul ki. a betűket a jobb kéz ujjbegye azonosítja. A látássérülteket (főleg a vakokat) speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban valamilyen szakma gyakorlására készítik fel. Az íráshoz egy lyukacsos táblácskát használnak. melyekben a látássérültek speciális módszerekkel megfelelő képzést kaphatnak. u =a.

mely megbontja a fejlődés harmóniáját. traumatizáló beavatkozások. közeli rokonok) rokonokkal hasonló morfológiai és funkcionális jellemzőkkel bírnak. lokális fogyatékosságot okozva. melyek különböző mértékben hatnak a szervezetre. melyek csökkentik a szervezet erejét és mobilitását. Különböző kritériumok alapján lehet őket csoportosítani. kényelmetlen ágy. ha nincs más betegségük vagy fogyatékosságuk. melyek a méhen belül érik a magzat szervezeté. a frusztrációjuk és a szorongásuk nő. melyek tovább rontják a fizikai képességeket. és csökkentenünk kell frusztrációját és szorongását. • A nem megfelelő megvilágítás és levegőmennyiség a lakásban. A sérülések súlyossága változó lehet. . A mozgássérültek intelligenciája normális. a szülők előrehaladott életkora. hogy azok prediszpozíciók. Tartozhatnak ide látás vagy hallássérült személyek is. • Káros hatások is. morfo-funkcionális elváltozás. Ilyen zavarokat okozhatnak a krónikus gyulladások (szifilisz. Azonban kivételes körülmények között.• Zavarok jelentkeznek viszont azoknál a gyermekeknél. A szervezetben külső vagy belső patológiás elváltozások keletkeznek. A mozgás sérülését kiváltó okok A mozgássérülésnek nagyon változatos okai lehetnek. mely szintén nem segíti elő a növésben levő gyermekek normális pihenését. radioaktív szerek). kiterjedhet az egész testre vagy csak egyetlen testrészre. bevérzéseket okozhatnak. tagokra korlátozódik. ezért nehezebbé válik szociális és szakmai integrációjuk. annak érdekében. melynek vannak orvosi.A kiváltó tényezők. nem megfelelő élet és munkakörülmények. a krónikus zavarok (organikus és pszichés). extrém páratartalom. Ugyancsak a traumákhoz tartozik az is.2. a szülői és a nevelői felügyelet. A leszármazottak általában a felmenő ági és oldalági (testvérek. A mozgássérülés. • Túl puha ágyban való alvás. akiknek fogyatékossága megakadályozza az életkoruknak megfelelő tevékenységek végzését. gyógyszerek. malária. főleg ha környezetük nem megfelelő. melybe a test belesüpped. melyek a test rendellenes fejlődését okozzák. szövetek sérülését eredményezheti. a fizikai debilitás. vissza kell adnunk önbizalmát. ellenőrzés hiánya. A favorizáló vagy prediszponáló tényezőket az öröklődés határozza meg. melynek súlyos következményei a felső végtag 21 . belső konfliktusaik és feszültségeik felerősödnek. • A második csoportba a környezeti károsító tényezők tartoznak. a méhen belül hatnak és két csoportba sorolhatóak: • Az első csoportba azok tartoznak. • A hibás életvitel. ha a gyermek feje rosszul ékelődik. a saját képességeibe vetett hitét. mint az összes többi fogyatékosság. b). organikus és pszichikus funkciók határozzák meg. személyiségük zavarttá válhat. a közvetettek pedig valamilyen morfológiai vagy funkcionális rendellenességet hoznak létre. A közvetlen okok a fogyatékosság valamely elemére vonatkoznak. • Kényelmetlen. tuberkulózis). • A nem megfelelő táplálkozási szokások. globális vagy totális fogyatékosságot okozva vagy egyes régiókra. gyógypedagógiai és szociális vonatkozásai. • Az első kritérium alapján feloszthatóak külső és belső okokra. vagy rosszul próbálják elősegíteni a megszületését. érzékenyekké válnak. endokrin vagy neuro-pszichológiai zavarok. melyek súlyos következményekkel járnak a gyermek fejlődésére. rossz szabású ruha. • Az aktív és nyugalmi periódusok szervezett váltakoztatásának hiánya. • A veleszületett debilitás és éretlenség. túl sok párna. 4. elősegíthetik a mozgássérülés megjelenését és gyors kibontakozását. a koraszülöttség és a szülés közbeni balesetek. Számukra fontos a differenciált programok alkalmazása. Fel kell keltenünk érdeklődését és kedvét a tevékenység iránt. melyek a magzatra az anya szervezetén keresztül hatnak: a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet. A belső okokat a fejlődési folyamatok. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana A mozgássérülések általában. A külső okokat pedig az életkörülmények. szívbetegség. mint testi rokkantság jelentkeznek. Mindez akadályozza a környezethez való alkalmazkodásukat és a többiekkel való kapcsolatok kialakítását. melyek a kiterjedése változó lehet. Ez megnyilvánulhat akár egyes testrészek fejlődésének elmaradásában. hogy a gyermek megmaradt potenciálját maximálisan kibontakoztathassa. a vérkeringés betegségei és mások. Az adott csoportnak a motricitás zavarai mellett egyéb betegségei is lehetnek (légzészavarok. • Egy másik kritérium szerint az okok lehetnek közvetlenek és közvetettek. . röntgensugarak. vagy éppen ellenkezőleg a túl kemény. a normálistól való eltérés. • Egyes szenzoriális elváltozások (különös tekintettel a látás és hallássérülésre) is. ízületek. lassú mérgezések (alkoholizmus. a terhes nő hasának sérülései. • A nem megfelelő élet és higiéniai körülmények. de sérülhet a mellkas. a környezet határozza meg. Befolyásolhatják a teljes szervezetet. alultápláltság vagy vitaminhiány. • Gyakran a szerint is felosztják az okokat. vagy hiányában is. melyek gyulladásokat. a szomatikus.).A szülés közben ható közvetlen hatású tényezők: az anya által kifejtett túlzott erőfeszítés. • A krónikus betegségek a hosszú lábadozás. Mindez a csontok. favorizáló tényezők vagy kiváltó okok. cukorbaj stb. a műtétek. a nyak és karok is.Azok a tényezők. a.

. funkcionális vagy működéses.Lehetnek deformáltak.A hát lehet egyenes. ízületek.Ovális. mely táplálkozási zavarokkal társul). . fogsor-rendellenességek.3.működésében vagy szerkezetében mutatkoznak meg.Lehetnek vékonyak vagy vastagok. . túl sok zsírszövet) és a fizikai debilitás (szomatikus alulfejlettség. sorvadások. . mikrocephália (túl kicsi fej).Rendelkezhet közepes. illetve mekkora kiterjedésű: 1. fokozott vagy elégtelen izomtónussal. horpadt. lordózis. • Tartászavarok . mely a test legfontosabb támasztószerkezete. az arc és a nyak rendellenességei . boltíves szájpad.A csontváz. idegek). melyen megjelenhetnek bénulások. Egyiket is. lilás színű (cianotikus). • Izmok rendellenességei . asszimetrikus. az osteomielitisz.. rachitizmus stb. kototikus. vékony vagy vastag. agyhártya és agyvelőgyulladás okozhatja. magasság és térfogat között. globális (általános. a csont-tuberkulózis és más roncsolódáshoz vezető csontbetegségek.A nyak lehet túl hosszú vagy túl rövid. részleges (regionális vagy lokális). .A tartás rendellenességek. keskeny vagy széles. jelen lehetnek traumák maradvány tünetei.Hidrocephália (nagyon nagy. • Bőr-rendellenességek . vagy az egész testfelület lehet nagyon szőrős. melyek hátgerincferdüléseket (cifózis.Makrocephália (túl nagy fej) vagy. morfológiai vagy strukturális.A metabolizmus és hormon-zavarok. deformált.A neuromuszkuláris betegségeket a poliomielitisz. . szkoliózis. a szem rendellenességei (kancsalság. Ezek közül a leggyakoribbak a helyváltoztató készüléket érintik (csontok. szkoliotikus.A morfológiai vagy funkcionális elváltozásokat okozó betegségek és balesetek. rachitikus jellegű. . melyek a szervezet fejlődését negatívan befolyásolják.Az ízületek túl nagy vagy csökkentett mozgékonysága. melyek nagyon gyakori tényezők a rokkantság kóroktanában. . hegek vagy ekcémák. 22 . 2. elkeskenyedő (a mell fölött vagy alatt). ilyen esetekben az agykéreg ellenőrző képessége csökken. hosszúak vagy rövidek.). lehet kétlebenyes. asszimetriákkal. az alapnál vagy a tetőn szélesedő. 2. normális. • Ízületi rendellenességek . csökkentett vagy erősen csökkentett.a has előreugorhat.Az elhízás (vastag. megjelenhet sérv vagy hasizomrepedés. kalcium lerakódás .Melyeket okozhatja a globális tartó-rendszer elégtelensége. progresszív izomleépülés. túlméretezettség).Lehet sápadt.Az izmok szerkezetének vagy működésének patológiás elváltozásai is okozhatnak mozgássérülést: az izom-tömeg csökkenése. merevsége (fokozott tónus). izomsorvadás. merevség stb. lordotikus. A rosszul összeforrt törések.A gyermekkori károsító tényezők. izmok. A részleges morfológiai fogyatékosság alcsoportjára jellemző sajátosságok: • A fej. másikat is további alcsoportokra lehet osztani attól függően. jellemezheti a csökkentett vagy túlzott mozgékonyság. asszimetrikus. . megjelenhetnek különböző foltok. az izomerő és tónus csökkenése (atóniák vagy hipotóniák). púpos hát) okozhatnak. púpos vagy asszimetrikus. • A törzs rendellenességei . • Csontok rendellenességei . aránytalanságok (hosszúság. különösképpen a motoros elemek koordinációjának képességét csökkentik. hogy a sérülés mennyire súlyos. heges arc. . lehet feszes vagy laza.a humán “tartóoszlop” vagy a humán vertikális tengely sok módosulást szenvedhet azáltal. kerek. ruganyos stb. hogy a fiziológiai görbületei hangsúlyosabbakká válnak. az orr és fül rendellenességei. mely nem megfelelő tartáshoz vezethet. az izomtónus fokozódása (görcsök. 2. asszimetriája miatt vagy elemeinek elváltozása miatt a fogyatékosság gyakori okává válhat. A globális morfológiai rendellenességek alcsoportjára jellemző sajátosságok: • Növekedési zavarok . hosszúkás vagy lapított. égési sebek és hegek. állnak a legsúlyosabb rokkantságok hátterében. A mozgássérültek osztályozása A mozgássérülésnek két nagy csoportját különítjük el: 1. . .Növekedési elégtelenség. táskás vagy túl közel álló szemek). átfogó). 4. Ezek a formák a központi idegrendszer fáradása nyomán keletkeznek.A gerincoszlop .Diszharmóniák (magas és sovány vagy alacsony és kövér). . is kiválthat morfológiai vagy funkcionális sérüléseket. .A mellkas lehet túl hosszú vagy túl rövid. a globális tartó-rendszer asszimetriája (a csontváz és az ízületek asszimetrikus helyzete). ferde vagy asszimetrikus. . száraz vagy nedves tapintású. törpenövés (nagyon alacsony termet) vagy gigantizmus (nagyon magas termet. • Táplálkozási zavarok . sajátos bőrszínű fej. a fej és törzs között). vízfej). 1. lapos. a mellcsont tölcsér vagy taraj alakú.

• Az alsó végtagok rendellenességei . hosszúságuk vagy vastagságuk nem egyforma.. . • A felső végtagok rendellenességei . . előre és felfele álló. hamar fáradnak. elkékülés.A bokák és a lábak lehetnek asszimetrikusak. lehet széles vagy keskeny. nyújtottak vagy begörbítettek. jelen lehetnek bénulások vagy traumák maradvány tünetei.Az érzékszervek sérülései (a látás vagy a hallássérülés létrehozhat különböző tartászavarokat. görbék (x vag o alakúak). 5.Horeoatetotikus mozgások. szúrósak. bénulás maradvány-tünetei észlelhetőek.A szív és érrendszer zavarai (keringési elégtelenség). . 23 . .a verbális kommunikáció megvalósítása és ennek fontossága az emberi személyiség kibontakozásában.A közösségbe való beilleszkedés segítése. lehetnek ferdék.Előreállók vagy hátramaradottak. nem képesek fizikai erőkifejtésre). energiahiányosak. . . . görbületei. .Különböző típusú és formájú bénulások (mint a piramidális vagy extrapiramidális rendszer stb. a talp rendellenességei (kifele vagy befele lép. az ujjbegyre támaszkodóak). . asszimetrikusak. trauma után fennmaradt hegek láthatóak. a törzshöz simulók vagy attól elállók. gigantizmus. kifele vagy befele hajlóak.A légző rendszer zavarai (légzés-elégtelenség). . asszimetrikus csípő (veleszületett csípőficam).beletartozik a beszédhibák megelőzése.Teljesek (a comb rendellenességei. rendellenesek (frontális síkban vagy keresztirányban). melyek különböző hátgerincferdülésekhez vezethetnek). A BESZÉDHIBÁK 5. . asszimetrikusak. a beszédhibák javítása.a nyelvfejlődés objektív és szubjektív feltételeinek feltérképezése.Az alkar vastagságbeli vagy hosszúságbeli egyenlőtlenségei. asszimetrikusak. a gyermekek alulfejlettsége (kicsik.A könyök lehet hajlított vagy nyújtott. koordináció. . oldalra hajló.Atetózisos mozgások (akaratlan. .A személy általános pszichés fejlesztése. üregesek. bénulás vagy trauma maradvány tünetei észlelhetőek.A medence asszimetriája.Elernyedtek vagy merevek. mely a látványt is meghatározza). ritmus. ritmustalan.1. .Asszimetrikusak.A tápcsatorna és a táplálkozás zavarai (előreálló has. . Hangsúlyozottan gyakorlati jellegű tudomány. asszimetriái. nem megfelelő szintű (előre és lefele eső. egymásracsúszottak. pozíciójuk és görbületük lehet egyenlőtlen. lehetnek egyenlőtlenek hosszúságban vagy vastagságban. A logopédia szűk értelemben a beszéd (orális és írott) nevelése. lúdtalp).A vállak asszimetriája. . egyensúly.Az endokrin rendszer zavara megnyilvánulhat növekedési és fejlődési zavarokban (hipofizális törpenövés. libbenő mérleghez hasonlóak. emeltek vagy leengedettek.A lábujjak lehetnek kalapács-alakúak (hajlottak. szindrómáinak tünete). . . az endokrin rendszer és ivarszervek fejletlenségével járó elhízás stb. lassú mozgás). • A logopédiai tevékenységek célja: . . hátrafele álló). asszimetrikusak.A combcsont fejének deformitásai vagy görcsök.Teljesen egyenlőtlenek (hosszúságban és vastagságban). . A funkcionális zavarok közül megemlítjük: • A neuromuszkuláris rendszer zavarai .A lapockák lehetnek túl közel vagy túl távol egymástól. . A logopédia szerepe és fontossága • Etimológiailag a logopédia kifejezés a görög logos (szó) és a paideia (nevelés) szóösszetételből származik. vagyis olyan technikákat és módszereket dolgoz ki. leragadtak vagy szétválasztottak. . . . fizikai debilitás vagy obezitás stb. .a nyelvfejlődésben szerepet játszó pszichológiai és neuro-fiziológiai mechanizmusok elméleti tanulmányozása. eltérőek. befelé (o alak) vagy kifelé (x alakban) hajlított alkar. a nagyujj kifele álló stb. nem megfelelő helyzetben való merevedések vagy csontosodások. • Modern értelemben a logopédia tágabb értelmezést kapott: . vékonyak.Lehetnek hajlítottak vagy nyújtottak. belső szervek süllyedése.Az ujjak veleszületett rendellenességei.A lábszár görbe. melyek hatékonyak és a lehető legrövidebb idő alatt lehetővé teszik a beszédhibák kijavítását.Kiálló csípő (zsírszövet lerakódás). • A főbb funkciók és nagyobb szervrendszer zavarai . deformáltak. fogászavarok stb.Az interperszonális kapcsolatok kialakítása vagy újraalakítása.). . melynek tünetei az ödémák. járás. .A térdek hajlítottak vagy túlnyújtottak.Görcsök vagy morfológiai zavarok.Lehetnek túl hosszúak vagy túl vékonyak. . befelé vagy kifelé görbültek.).

A központi idegrendszer sérüléset. mely az agykéreg bevérzését okozhatja. 8. 4.Különböző mérgezések és fertőzések.A személyiség fejlesztése a meglévő kompetenciái és lehetőségeinek függvényében. ijedségek. időszakos vagy egész életen át tartó beszédzavarokat. a legsúlyosabb esetekben esetleg folyamatosan mindhárom szakaszban. Elméleti szempontból a logopédia gazdag ismeretanyaggal rendelkezik a beszéd pszichológiája és a gyógypedagógiája területéről. artikuláció. .Az első életévekben bekövetkező súlyosabb betegségek (agyhártya vagy agyvelő-gyulladás) vagy gyermekbetegségek (skarlát. a szülés közben vagy a születés után. A szülés közben fellépő okok: . mely a központi idegrendszer sérüléséhez vezet.Mechanikus traumák (melyek a magzat szervezetének fizikai sérülését okozzák). működésbeli okok A funkcionális okokra két típusú beszédzavar vezethető vissza. . A család és az iskola felkészítése a beszédhibás gyermek elfogadására és támogatására.Aszfixia. személyiség-zavarokhoz vezethetnek vagy megzavarhatják a személy szociális státusát.Táplálkozási elégtelenségek. . rózsahimlő. Következésképpen a beszédhibák megjelenése általában egy komplex folyamat eredménye. . A nyelv pszichológiájának fogalomrendszerének és elmélet-rendszerének megalkotása és kidolgozása. 3. hozzájárul az ember formálásához. Ebben a perspektívában egyaránt fontosak a beszédhibák megelőzésére.Lehetnek centrálisak vagy perifériásak. melyek negatívan befolyásolják a központi idegrendszer fejlődését. mind a beszédhibák javítását. stressz. belső feszültségek. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása A beszédhiba okát nem minden esetben tudjuk pontosan megállapítani. Természetesen a beszédzavarok felnőttkorban is javíthatóak (kell és lehet javítani). 7. A logopédia célja első sorban nevelő jellegű. Funkcionális. 2. melyek a beszédszervek neurofiziológiai szerkezetére (organikusan vagy funkcionálisan) hatnak . A beszédhibák tüneteinek tanulmányozása és adekvát javításuk módszertanának kidolgozása. alkohol). .A funkcionális okok a kiejtés bármely elemét érinthetik: kilégzés. 6.Elhúzódó. . . szervi okok . 5. mely kifejthette hatását a méhen belüli fejlődés során. . Specifikus célok: 1. melyek a nyelv-fejlődésre hatással vannak. valamint megfelelő légkör teremtése fejlesztéséhez és stimulálásához.Különböző fizikai traumák stb A születés utáni okok: Számosak és sokszínűek.Mechanikus traumák.2. 9. mumpsz stb. Négy nagy kategóriába oszthatjuk őket: 1. vagy közvetlenül hathatnak a hallásra vagy a beszédszervekre. mivel a beszédhibák a szociális beilleszkedést nehezítik. a terhes nő fertőző betegségei. Minél kiterjedtebb és minél mélyebb a sérülés. 2. mivel így több pszichés funkció agyi központja is érintett. hangképzés. 5. illetve korrekciójára irányuló lépések.) is okozhatnak centrális vagy perifériás. A gyermeknek segít az iskolai és az adaptációs nehézségek leküzdésében. Például a dobhártya sérülése a beszédészlelést és a beszédprodukció zavarát okozza. . . Az óvodáskorban illetve kisiskoláskorban végzett logopédiai terápiák a leghatékonyabbak. mind pedig az iskolai kudarc és viselkedészavarok kialakulásának megelőzését illetően. 2. A kommunikáció tanulmányozása. A nyelvi zavarok kialakulásának megelőzése.A terhes nő által elszenvedett pszichés traumák. 10. 3.A gyulladások vagy mérgezések (kémiai anyagok. a fogak állkapocs és arcizom rendellenességei megakadályozzák a beszédfolyamatban résztvevő elemek közötti összehangolt működést.Érintheti a szenzoriális percepciót illetve okozhat motoros zavart. A logopédiai tevékenység optimizálása. A terhesség alatti okok: . . nehéz szülés. Inkompatibilitás. A logopédia tudományának népszerűsítése. hanem más pszichés funkciókra is.. Organikus. annál komplexebb zavarokat okoz. Az érzékszervi és az értelmi fogyatékosságok azon aspektusainak tanulmányozása és megismerése.Rh. A beszédhibások szűrése óvodáskortól és a beszédhibák kialakulásának megelőzését illetve javítását szolgáló tevékenységek szervezése. 24 . melyek nemcsak a nyelv kialakulására hatnak negatívan. 11. A különböző fogyatékosságok hatásának megismerése és negatív befolyásuk megelőzése a beszédhibás személy viselkedésére és személyiségére. Általános célok 1. gyógyszerek. 4. A logopédiai differenciáldiagnosztika és prognosztika módszertanának kidolgozása. a beszédzavar vagy abnormális beszédfejlődés hátterében legtöbbször komplex ok-csoportok állnak.

hanem az ember pszichés fejlődésének egészében megmutatkozik. mely a hiba rögzüléséhez vezet. Nyelvfejlődési zavarok (pszichogén mutizmus. d. 25 . A leggyakrabban azok a hangok érintettek. ú (a magyar nyelvben ö.  A pöszeség tünetei: . hadarás). a magánhanzók á.Amikor a legtöbb hang érintett és a jelenség kiterjed a szótagokra.Függ az adott nyelv sajátosságaitól. Mindezekhez hozzáadódnak az úgynevezett kritikus szavak. z és susogók s. . A beszédhibák megnyilvánulhatnak a hangképzés. más fogyatékosságokkal való társulástól és a beszédhibás egyéni személyiségjegyeitől. A három év alatti gyermekeknél a kiejtési hibák nem vészesek. . • A pöszeség A beszédhibák közül a leggyakrabban előforduló zavar. .A gyermek beszédhibájának fenntartása. 8 éves korra csökken.A pöszeség gyakorisága csökken az életkor növekedésével.kihagyása. megkésett beszédfejlődés).vagy felcserélése. orrhangzósság. A pöszeség súlyos formáiban ugyanezek a jelenségek megjelenek a szótagok. akaratlagos mutizmus.Főleg azokra a személyekre hatnak. beszédképtelenség). egyszerű. akiknek emlékezet vagy figyelemzavaruk van. viszont óvodáskorban ezeket már javítanunk kell azért.A helytelen beszédmodell. mivel egyes kiejtészavarokat addigra kijavítanak. .  A pöszeség gyakorisága és súlyossága . akiknek vizuális és auditív reprezentációjuk. diszfónia. n. . Ezeket a csoportokat számos kritérium alapján hozzák létre. Az írott nyelv zavarai (diszlexia-alexia és diszgráfia-agráfia). annak megerősítésével. c. az etiológiai tényezőktől. Pszicho-neurológiai okok .Kedvezőtlen nevelési környezet. m. . echolália. a mondatalkotás szintjén. illetve a beszédmegértésben. a legtöbb szótag és a szvak nagyrésze is hibásan ejtett. míg a fiúknál 34%. . fonaszténia). A három év alatti gyermekek pöszesége fiziológiai jelenség. szelektív mutizmus. stb. .a hangok torzítása.Ezeket az okokat találjuk az értelmi fogyatékos vagy határesetű személyeknél.Amikor az artikulációs zavar egyetlen izolált hangra korlátozódik. azoknál. akkor enyhe zavarról van szó. hogy a beszédhiba ne rögzüljön. és ne alakuljanak ki a hibás kiejtési szokások. Pszichológiai zavarok következtében létrejövő beszédzavarok (diszlogia. A beszédhibák tünettana A) Artikulációs és kiejtés-zavarok A kiejtészavarok a beszédhibák közül a leggyakoribbak. dizarthria).3. A hangképzés zavarai (afónia. Ritmus-zavarok és a beszéd folyékonyságának zavarai (dadogás. melyet a gyermek utánozni fog. 1. sőt a szavak szintjén is. mivel a beszédszervek illetve a beszédért felelős agyi központok még nincsenek kellőképpen kifejlődve. részleges vagy monomorf pöszeségnek nevezzük. .A beszéd elégtelen serkentése a korai ontogenézis folyamatában. t. 4. 7. . Ez a súlyos pöszeség-forma főleg a dizáthriára jellemző.). Azok a mássalhangzók.A hibás nevelési módszerek. ha a szülők (felnőttek) ezt humorosnak. Ezek a hibák gyakran megjelennek az írott nyelvben is. mely nem segíti a beszédfejlődést. . a szavak.A konfliktusos.3. Polimorf zavarok (afázia. é. sziszegők sz.A fogak rendellenes növése. melyek a gyermek beszédében később jelennek meg: a pergő hang “r”. .A látás és hallássérülteknél vagy azoknál.Ha minden hang. aranyosnak tartják. főleg óvodás és kisiskolás-korban.Beszédhibás személy utánzása. gy. akkor általános vagy teljes pöszeségről beszélünk. . 5. 3. az affrikáták cs. akiknek anatómiai-fiziológiai felépítése veleszületetten törékeny vagy patológiás. .helyettesítése . mely az írás-olvasás elsajátítását nehezíti. 2.Egyes szerzők (Sheridan) szerint az 5 évesek korosztályában levő lányoknál a pöszeség gyakorisága 26%.Az óvodás gyermek pösze beszédének megerősítése a felnőtt által (humoros). Pszicho-szociális okok Viszonylag gyakran fordulnak elő. Gyakorisága és a zavar komplexitása azonban életkoronként változik. 6. 4. A beszédhibák osztályozása A logopédiában a beszédhibáknak több típusú osztályozása ismert. Kiejtészavarok (pöszeség. stresszelő életesemények. akkor polimorf pöszeségnek nevezzük. melyek a beszéd korai szakaszában alakulnak ki ritkán érintettek: b. . ü). zsargonofáziák. a túl magas követelmények. zs. beszédfélelem. . . melyek pszichés feszültséget okoznak a beszédhibás számára ezzel további nehézséget okozva a verbális kifejezésben. A pöszeség kialakulását elősegítő tényezők: . és negatív hatásuk nemcsak a nyelv fejlődésében. a lányoknál 15% és a fiúk 16%-a beszédhibás. 5.

melyek magyarázatául szolgálhatnak. nazális színezetű. c. Ilyenkor a sziszegő és susogó hangokat úgy ejtik.A beszédhibának lehetnek pszichoszociális vagy kuturális okai is. mely az r hang torzítását. amikor mozgás-zavarokkal is társulnak. ha más rendellenességek vagy favorizáló tényezők (a nyelvizmok renyhesége) is jelen vannak. Ilyenkor a lágy szájpad nem képes szerepét betölteni.  Kisebb gyakorisággal ugyan. főleg. mint a helyesen képzett hangnál. A beszéd rendellenességek leggyakrabban apai ágon öröklődnek.Az agyi központok sérülései. b) A laterális szigmatizmus három féle lehet . hanem a szájpad. f) A nazális szigmatizmust a lágy szájpad rendellenességei okozzák. ha a szájpad és garatnyílás nem záródik megfelelően. akkor fennmaradhat. felcserélt. b) labiális rotacizmus estében a nyelv renyhe mozgását az ajakpergetés kompenzálja. hogy a kiejtés pillanatában a nyelv a fogmederhez tapad. . ilyenkor a legérintettebb a sz hang és a sziszegők. amikor a levegő kétoldalon távozik A laterális szigmatizmus gyakori oka a nyelvizom féloldali bénulása. h) bukális (szájüregi) rotacizmus úgy jön létre. vibrációt. akiknek orrsövényferdülésük van. . A rotacizmus és pararotacizmus okai: . c) labiodentális rotacizmus akkor jön létre. az orcákat arra kényszerítve. hogy a nyelvet a két fogsor közé helyezik. vagy ritkábban úgyis létrejöhet a pergés.A nyelv anatómiai vagy funkcionális rendellenessége .vagy makroglosszia. így a levegő részben vagy teljesen az orrüregen át távozik. az r kivitelezése éles. a mikro. 26 . nem a nyelv hegye pereg. Azonban. amikor a levegő a jobb oldali szájzugból távozik a középhelyzet helyett. miközben az alsó ajak pereg. azoknál. c) kappacizmus és parakappacizmus (a k hang hibás képzése).A gyermek a környezetében levő hibás modellt utánozza. melyek közül a legfontosabbak a következők: a) Interdentális (fogközi) szigmatizmus.. . hogy a nyelv hegyét a szájpad felé hátrahúzzák. amikor a torzított. hogy a nyelv hegyét a fogakra támasztva képezik a hangot.A r hang a gyermek beszédében általában a sziszegők és susogók után jelenik meg. az orrüreg felé vezető út nem záródik. oldalt távozik. e) veláris rotacizmus. h vagy v-vel. d) Palatális szigmatizmus esetén a sziszegőket és susogókat úgy képezik. leggyakrabban l hanggal helyettesítik. . Ez megakadályozza a levegő távozását a két fogsor közötti résen. hogy a levegő a nyelv mellett. mivel a kiejtés percepciója sérül náluk. . akiknél a lágy szájpad túl merev vagy azoknál. A szigmatizmusnak több nyelv-specifikus formája ismeretes. akárcsak az abszolút és a fonematikai hallás. ha a nyelv hegye az alsó metszőfogakat érinti és a felső ajak pereg.bilaterális szigmatizmus. Helyes képzése a fonoartikulációs rendszer adott fejlettségi szintjét és nagyon finom mozgáskoordinációs képességet feltételez. mely a normális képzésben megvalósul. ha nyelv hegye a felső metszőfogakra támaszkodva pereg.  Egy másik nagyon gyakran előforduló pöszeség-forma a rotacizmus és a pararotacizmus. zs. ritkábban d. a nyelvfék lehet túl rövid vagy túl hosszú. ha az állkapocs előreugrik. fonematikai hallászavar. A leggyakrabban előforduló rotacizmus formák a következők: a) interdentális rotacizmus. hogy vibráljanak. g) uvuláris rotacizmus az r képzésekor az uvula (nyelvcsap) pereg. mely megakadályozza a kellő pergetést. Az óvodás és kisiskolás gyermekek leggyakrabban kihagyják vagy torzítják ezeket a hangokat. nyúlajak.Az egyéb beszédszervi rendellenességek: ajak és szájpad hasadék. Ezen oknál fogva a három év alatti gyermekek többsége még nem képes a r hang képzésére. Ezeket a beszéd és mozgás rendellenességeket a központi idegrendszer hiányosságai okozzák.mint például. b) betacizmus és parabetacizmus (a b hang hibás képzése). nem megfelelő pszichés fejlődés. Gyakran jelentkezik ez a típusú selypítés fogváltáskor. mely akkor keletkezik.  A pöszeség leggyakrabban előforduló formája a szigmatizmus és/a paraszigmatizmus.jobb oldali laterális szigmatizmus. Ilyenkor az állkapcsok mozgása nem kellően koordinált kiejtés közben. Ez a fajta szigmatizmus jelentkezik a szájpad hasadékosoknál. . sz.Egyes szerzők (pédául M. f) nazális rotacizmus. . Ezek a jelenségek fennmaradhatnak a későbbi életkorokban is. a beszédhibásoknál elég gyakran jelenik meg a helyettesítés is. ennek következtében a lágy szájpad és a garat hátsó része rezgésbe jön. cs. ki hagyását vagy helyettesítését jelenti. vagy a nyelv hegye a felső metszőfogakat érinti.baloldali laterális szigmatizmus. kihagyott hangok a sziszegők vagy susogók csoportjába tartoznak: s. mely normális esetben az új fogak megjelenésével fokozatosan spontán módon eltűnik. a susogók pedig kevésbé torzulnak. hogy a nyelv hegye a felső ajkat érinti. Ez a forma leggyakrabban a nagyothallóknál észlelhető. d) nyelvhegyi rotacizmust úgy lehet felismerni.Hallássérülés. Seeman) hangsúlyozzák a súlyos pöszeség örökletes tényezőit. z. stridens. Megjelenhet akkor is. e) A sztridens a sziszegő hangok túlzottan hangos képzését jelenti. Ezzel a jelenséggel akkor találkozunk. de a többi hang artikulációja is sérülhet: a) lamdacizmus és paralamdacizmus (az l hang hibás képzése). farkastorok. sérülhet a nyelvizom. c) Addentális szigmatizmus úgy jön létre. Mindez a kiejtést kellemetlenné teszi. amikor a levegő a baloldali szájzugból távozik és . d) gammacizmus és paragammacizmus (a g hang hibás képzése).

hol az orron át távozik. melyek a kommunikáció folyamatában zavaróak. Ezen kívül egyéb zavarok is tarkíthatják a képet: érzelmi. jellemzője lehet az extrém merevség. sok másodlagos tünet jelenik meg. Az első esetben klónusos dadogásról beszélünk.3 éves korban jelenik meg. szl). megzavarják a beszédritmust. A felnőtteknél könnyebben azonosítható. az izmok vagy a szájpadlás funkciózavarai.neurovegetatív tünetek: az arcszín változásai. valójában pedig a kritikus szavakat kerülgetik és helyettesítik szinonimákkal. melyek az ontogenézis során később alakulnak ki. vagy előfordulhat azoknál a hangoknál is. A dizárthria leggyakrabban az értelmi fogyatékosokra jellemző beszédhiba. Egyes esetekben megjelenhetnek fölöslegesen betoldott hangok vagy szótagok a beszédben. A dadogásra a szakemberek már a legrégebbi időkben felfigyeltek. de megjelenhetnek a beszédszervek szintjén görcsök. amikor az orrhangok (m. b) A zárt orrhangzósság akkor jelentkezik. hol részlegesen itt vagy ott. a lágy szájpad tónustalansága vagy bénulása. ezért belső világa is többé-kevésbé zavarttá válik. vitacizmus és paravitacizmus (a v hang hibás képzése). hogy milyen etiológiai tényezők állnak a kiejtészavar hátterében. a teljes szervezet gátlása. kr. A dizárthriát. ez felébresztette az érdeklődést a beszéd egyéb zavarai iránt is. hanem a személyiségre és a viselkedésre gyakorolt negatív hatásukat tekintve is. mintha mondandójukon gondolkodnának.  A magánhangzók ritkábban érintettek. n. A beszédhibás tudatában van nehézségeinek. csak sokkal súlyosabb formában jelentkeznek. Tüneteit tekintve egyesek hasonlítanak a pöszeségére. Ha nincsenek favorizáló tényezők is. Felnőtteknél és kamaszoknál megfigyelhetőek apró ravaszságok. és később automatizálódnak (r. Összességében tehát a beszéd érthetősége romlik. Az orrhangzósság legfontosabb tünete a hangok rezonanciájának módosulása. stb. A beszéd összbenyomása kellemetlen. mutacizmus és paramutacizmus(az m hang hibás képzése). ny) képzésekor a levegőáramlat a szájon át távozik. Az ismétlések között szünetek vannak. sz. A dadogás legsúlyosabb formái felnőttkorban vagy serdülőkorban nyilvánulnak meg. vagy fejletlensége következtében alakulhat ki. Történhet azonban épp az ellenkezője is. értelmi. akkor az élettani dadogás egy idő után megszűnik. nutacizmus és paranutacizmus (az n hang hibás képzése). elmosódott. s. mivel náluk a beszédközpont további romlása mellett a beszédzavarok is súlyosbodnak. mivel a beszédközpont és a központi idegrendszer érintettsége okozza. • A dadogás Viszonylag súlyos beszédhiba. akárcsak a szájhangoknál. mely negatívan befolyásolja a beszédhibás és a környezete közötti kapcsolatokat A dadogás tünete a szóeleji vagy szóközépi hang vagy szótag ismétlése. . fitacizmus és parafitacizmus (az f hang hibás képzése).  Annak alapján. szenzoriális. melyek megerősítik és fenntartják. Ezek sokkal súlyosabbak. azt az illúziót keltik. polip. a beszéd folyékonyságának zavarai: A beszédritmus zavarok. A szótagismétlés főleg olyankor jelentkezik. grimaszok. • A dizárthria A legsúlyosabb artikulációs zavar. Kísérő tünete lehet a diszfónia vagy az orrhangzósság. eredetéből fakadónak centrális pöszeségnek is szokták nevezni. amikor ezek ejtése is hibás. ha az adott egység kiejtéséhez nagyobb erőfeszítésre van szükség (például bl. általában fiziológiai vagy élettani dadogásként. A dadogás formájától függetlenül. A beszédszervek görcseit az ajkak enyhe mozgásai. felesleges gesztusok vagy akár testi görcsök is kísérhetik.deltacizmus és paradeltacizmus (a d hang hibás képzése). Kiválthatják egyes fertőző betegségek is. A dadogás leggyakrabban 2 . például a beszéd közben tartott hosszú szünetek. c) Az orhangzósság lehet kevert típusú is. mint a gyermekeknél. akkor súlyos pöszeséggel állunk szemben. A pöszeség mellett érthetetlen. fokozott izgatottság. mely az idegrendszer túlfeszítettségének és görcsének eredménye: . mivel az illető személy beszéde dunnyogó. és olyankor. izzadás. függetlenül a hangok képzési sajátosságaitól. alvászavarok. e) f) g) h) i) 27 . B) Beszédritmus zavarok. ritmustalan beszéd jellemzi. melyek megakadályozzák az orrhangok képzésekor az orrüreg felé vezető út megnyitását. ajak és szájpad hasadék. két csoportra oszthatjuk ezeket: organikus és funkcionális zavarokra. a beszéd folyékonyságának zavarai. míg a második esetben tónusosról. • Az orrhangzósság Az orrhangzósság a szájpadlás elváltozásai. nemcsak megnyilvánulási formájukat. nagyothallás. motoros vagy pszicho-szociális zavarok. illetve a kiejtés kellemetlenné válik. z). melyek megszakítják a beszédfolyamatot. amikor a levegőáramlat hol a szájon át. Az orrhangzósság lehet nyílt vagy zárt: a) A nyílt orrhangzósság esetében a levegőáramlat beszéd közben nagyrészt az orrüregen át távozik. mint a kiejtés-zavarok. az arc torzulásai. -a légzés rövid és szaggatott. belégzésben történő beszéd.neuroticizmus.

a gyermek egyértelműen egyik vagy másik kezét használja. ha a beszédhiba tudatosodik. • A beszédfélelem Természetét és formáit illetően szorosan kapcsolódik a dadogáshoz. vontatott beszédben nyilvánul meg. melyek beszédzavarokhoz vezethetnek. hogy a pszichológiai folyamatok szabályozásában a két agyfélteke között alárendelő viszonyok épülnek ki. hogy beszéd közben hibázni fog. A beszédhang helytelen használata vagy a hang vagy a hangszalagok túlerőltetése váltja ki. . mélyül és beszéd közben a zöngeképzés meg-megszakad. akik fokozottan ingerelhetők. ha a dadogás neurotikus eredetű. Ilyenkor légzési görcsök keletkezhetnek.A pszichés traumák.Ha óvodáskorban is fennmarad. Ez főleg olyankor fordul elő. tehát a szótalálási nehézséget úgy próbálja áthidalni. mely a balkezesekre jellemző. 8 . A beszélt és írott nyelv elsajátításában a bal agyféltekei dominancia nagyon fontos. • A hangszín patológiás elváltozásai A hangszín patológiás elváltozásai általában az endokrin rendszerben történő átalakulások következményei. dadogó felnőttet vagy gyermeket utánoz. Főleg énekeseknél. szintézis. • Fonaszténia és pszeudofonaszténia Leggyakrabban funkcionális zavar. mely nagyon lassú. hogy jobb kezét használja. C) Hangképzés hibák A hangképzési hibák a beszéd dallamát. melyeknek a lateralitása csekélyebb. A beszédhibát negatív érzelmi állapotok kísérik. grimaszokban. a fizikai én reprezentációja. akkor a dadogás is enyhül. Az álfonaszténia óvodásoknál jelentkezik olyankor. illetve attól. mely a beszédnek infantilis jelleget kölcsönöz. mint például a vizuális percepció. ne kényszerítsük arra. erősen frusztráló hatásúnak éli meg. • Bradilália A tahilália ellentéte. a figyelem. A nyelv. a hang hadaróvá válik. melyek görcsökben.A jobbféltekei dominancia (balkezesség) vagy az átszoktatott balkezesség. melyik jelentkezi. Gyakori oka a gége megbetegedése. a jobbféltekei dominancia. .A kisgyermek. hanem a féltekei dominancia és az agyi érés döntse el. Fontos. az igazságtalanság-érzés. A dadogás kialakulásának egyik favorizáló tényezője az átmeneti jobb féltekei dominancia. amikor a hang megvastagodik. a zene percepciója. és lehet funkcionális eredetű. A gyermeknek a hangja férfiassá válik. mely a hangot suttogóvá. • Rekedtség Tünetei a hangerő és a hang kifejezőképességének elvesztése. A logopédiai vizsgálatok is megerősítik a fenti gondolatot. tanároknál. a hangszín ugrálóvá válik. A balkezes gyermekeknél sokkal gyakoribbak a nyelvfejlődési lemaradások és egyes motoros zavarok. . a féltekék egyikében valósul meg: a balkezeseknél a jobb agyféltekében és a jobbkezeseknél a bal agyféltekében. funkcionális nehézségeket eredményez. A dadogás súlyosbodásával kialakulhat beszédfélelem is. Az endokrin zavarok közül a legszembetűnőbb az akromegália. a károsító tényezők közvetlenül is kiválthatják a beszédfélelmet. illetve azoknál. a szavak között hosszú szüneteket iktatnak be. A funkcionális rekedtség általában erős érzelmi állapotban vagy a hang túlerőltetésekor keletkezik. Ha megerősítjük a dominanciát.Légzés-zavar. az egyik dominánssá válik. A veleszületett beszédszervi apparátus fejletlenség esetén a hang mutálása a szokottnál hamarabb. Vannak olyan funkciók. amikor hangjukat 28 . ahogy normális lenne. a légúti betegségek vagy a hangszalag-dúcok betegségei. könnyebben kezelhetővé válik. vagy a lateralitás kialakulatlansága. és jelenlétét a személy dramatizálja. lehetséges. A dadogás a hangok. ijedtség. melyek erősen lateralizáltak. Ennek a jelenségnek az ellenkezője a hang változásának késése. a hajlam általában apai ágon öröklődik. Gyakrabban jelenik meg neurotikusan instabil személyeknél. • Tahilália. akkor már kezelni kell.11 éves korban következik be. mely a hangképző szervek fáradásához vezet. . frusztráció. hogy bizonyos hangokat. az érzelmek vagy sokk-hatás által kiváltott stressz. hogy a gyermeket ne erőltessük. fojtottá teszi. A dadogó fél attól. A beszédfélelem súlyosbítja az általános szorongást. az érzelmi folyamatok. mely nagyon lelassítja a beszédfolyamatot. a hangerőt és a hangszínt zavarják. A dadogás leggyakoribb okai: . szótagokat ismételget. mint erősen lateralizált funkció. mint például a nyelv. érzelmi elhanyagoltság. hogy melyik kezét preferálja. A rekedtség lehet organikus eredetű. szónokoknál jelentkezik. hogy a gyermek belégzés közben próbál beszélni és nem kilégzés közben. a motoros műveletek (a helyváltoztató mozgások és a tárgyak manipulációja) és vannak olyan funkciók. A beszédfélelem és a dadogás etiológiája közös.Egy vagy két idegen nyelv tanulása az anyanyelv elsajátítása előtt (bilingvizmus). A pszichológiai funkciók nem egyformán lokalizáltak a két agyféltekében. Tünetei is nagyon hasonlóak. Ez azzal is magyarázható. de a beszédfélelem súlyosabb. hogyan éli meg fogyatékosságát. a gondolkodási műveletek (analízis. míg a másik alárendeltté. . akiknél van egy neurotikus hajlam. mely a hipofízis megváltozott működésében valamint a szexuális hormontermelés változásaiban jelentkezik. szótagok és szavak ismétlésének jelensége. A beszédfélelem az ismétlések mellett megváltoztatja a beszéd iránti attitűdöt. Tehát.Örökletes tényezők is. számolás). mint a dadogás. Azoknál. Az. mert krónikussá válhat. hadarás Jellemző rá a nagyon gyors beszédtempó. mivel a gyermek gondolati kifejezéséhez nehezebben találja meg a megfelelő szavakat. hogy a kettő közül mikor. függ a személy pszichés és fizikai állapotától. feszültségben és szorongásban nyilvánul meg. mely túlzott feszültséget okozhat.

melyben túltengenek a prepozíciók. melyek fenntartják. nagyobb gyakorisággal felnőtteknél vagy öregeknél. veleszületett beszédfejlődési lemaradásnak. Ezeknek a zavaroknak a súlyossága függ az afáziás személyiségétől. köhögő. A legsúlyosabb esetekben ez az elutasítás a teljes környezetre kiterjed. A személy teljesen vagy részlegesen elutasítja a bizonyos személyekkel való kommunikációt. Ezek a jellemzők függnek az alália típusától is. a hangszalagoknak részleges zavarai. bitonális. mivel az afáziásnak szüksége van a megértésre. bizonytalanság. Afáziát okozhat az agyvérzés. a képzelet. évszakok. életkorától stb. A verbális utasításokat követi és megmutatja a kért tárgyakat. monoton.a szülők alkoholizmusa. izgatott lesz.a szülők betegségei közül a szifilisz. amelyben az afáziás él. a központi idegrendszer sérülése. D) A polimorf zavarok Nemcsak a kommunikációt és a környezettel való kapcsolatokat befolyásolják. illetve a szájban keletkező csomók vagy a polip váltják ki. képes lehet egy vagy két szótagos szavak kiejtésére is. félelem és szorongás). A zavar súlyossága ezeknek a sérüléseknek a súlyosságától és kiterjedésétől függ. ismeretlen okú némaságnak is nevezzzik. a hét napjai) és megjelennek felesleges szavak a beszédben. • Az alália Az aláliát hallónémaságnak. A légzés szabálytalanságait vagy a légzési görcsöket a csökkentett izomtónus is okozhatja. Egyes afáziásoknál “tudományos” beszédmodor alakul ki. megjegyzi azokat. Az afáziás beszédében sérülhetnek a verbális automatizmusok is (pl. . ha a zavar nem társul egyéb fogyatékosságokkal. a hang megszakad.túlerőltetik. Az afázia a beszédmegértést és beszédprodukciót egyaránt érinti. sőt súlyosbíthatják az állapotot. lassan suttogóvá válik. hanem a személy pszichológiai fejlődésének egészét. Az automatikus felsorolások: számlálás. majd az állapot súlyosbodásával a hangerő veszít intenzitásából. kihagy. • Az affázia Mint láttuk. A fonaszténia bármely formája a hangerő csökkenéséhez vezet. Például a motoros alália esetében a személy érti a szavak jelentését. sokkhatás hatására is. vagyis a beszéd távirati stílusúvá válik.. súlyosabb esetben pszichés zavarok is megjelennek. a kommunikáció és a motoros zavarok nyilvánvalóak. a dallamosság elvész. a hangerő csökkentett. érzelmek. mint a vizuális. Egyetlen szó mondatszerepet kaphat. a gondolkodás. Kiváltó okai: . a hangszín egyenetlen. mivel ők vannak jobban kitéve azoknak a tényezőknek. de suttogóvá válik. az afáziásoknál az emlékezeti teljesítmény csökken. a tuberkulózis. akkor a személy teljesen rehabilitálható. de megjelenhetnek a szorongás. Ha speciális felkészültségű logopédus kezeli. bárányhimlő. általános mozgásfejlődés késése vagy zavara. Előbb rekedtség jelentkezik. A fonaszténiának legtöbb esetben számos pszichés kísérő tünete van (frusztráció.beteges félelem és félénkség. szótagok. . és a beszéd fárasztja a személyt. megvalósítható a szociális integráció. az alália megfosztja a személyt a beszédképesség elsajátításától. a személy nem érti a beszédet. angolkór. Habár a legszembetűnőbb változások általában a verbális megnyilvánulások területén mutatkoznak. kulturáltságától. fátyolos. A zavar súlyossága ellenére az afázia prognózisa kedvező. Ezzel ellentétben az afázia a verbális magatartás kialakulása után keletkezik. Az aláliások nem feltétlenül értelmi sérültek. • Afónia A legsúlyosabb hangképzési hiba. az izmok parézise vagy gyulladása okozza. . vagy még inkább erős érzelmi feszültség kifejeződéseként. A szenzoriális aláliában épp ellenkezőleg. nazális. Ugyanakkor sérül a hangsúlyozás és a beszéd agrammatikussá válik. Mindehhez legtöbbször emlékezetzavar is társul. a nyelv struktúrájának mélyebb rétegeiben okoz változásokat. 29 . . A gége akut vagy krónikus megbetegedése. A diszfónia esetében a hang hamis. és komoly károkat idéz elő a beteg személyiségében. Képes artikulátlan hangokat kiadni.a szülők közti vérrokonság. Ekkor a személy feszült. tanultságától. erkölcsi és hangulati támogatásra. de képes az egyszerű szerkezetű szavak. habár a percepció. légzés-zavarok és nagyon erős érzelmek. így az alália és az afázia a beszédmegértést és a beszédprodukciót akadályozza. a teljes pszichés struktúrában számíthatunk kisebb szabálytalanságokra. A rehabilitáció hatékonysága is függ ezektől a tényezőktől. . A reprodukció gyengébb. melyek ennek a súlyos zavarnak okozói lehetnek. Másodlagos tünetként megjelennek hanghibák. E) A nyelv fejlődésének zavarai • A szelektív mutizmus Szelektív némaságról van szó. remeg. majd a személy hangképzésre teljesen képtelenné válik. de főleg attól a környezettől. mint a felismerés és tanulás. Az afáziás szókincse szegényessé válik. A hang ilyenkor nem tűnik el teljesen. főleg akkor. szeretetre. melyet nevezhetünk pszichés vagy akaratlagos némaságnak is.a gyermek súlyos és ismételt betegségei: agyhártyagyulladás. hangok megismétlésére.csökkent pszichés tónus. Az auditív emlékezet gyengébb. • Diszfónia A gége izmainak. de képtelen kiejteni őket. mivel a hangszálak nem rezegnek.

A rezgés erőssége változtatja a levegő nyomását a különböző hangok kiejtésekor. Ezek kilégzés közben rezegnek. míg mások specifikusak és minden egyes esetre külön. mivel a normális nyelvi fejlődés akadályozottá válik.külön adaptálhatóak. . A logopédiai terápiában két nagy módszerkategóriát és az ezeknek megfelelő eljárásokat használunk. mondatokban való kifejezésre való képtelenség. a belégzés és kilégzés közti egyensúlyt. ami negatívan befolyásolja az általános pszichés fejlődést és a viselkedést is. Másrészt viszont nagyon sok beszédhibás hajlamos a belégzésben való beszédre (és nem kilégzés közben. A legtöbb esetben a fogyatékosságot nevelési hiba határozza meg. Általános jellegű módszerek és eljárások • Légzésszabályozás. Habár a gyermek nem kommunikál.A megfogalmazás általános rendellenességei.A kommunikációs serkentésének hiánya kisgyermekkorban. ingerelhetőség. A legtöbb esetben a módszereket kombináltan alkalmazzák. A logopédiai terápiában használható módszerek és eljárások kategóriánként különbözőek. személyiségük struktúráját negatívan befolyásolja. mely ugyanakkor összefüggéstelen kifejezésmóddal társul. hogy a beszédprodukció helyes és ritmikus legyen. F) A pszichés zavarok okozta beszédhibák A pszichés összetevők közül bármelyik sérül. a kilégzés nyomása nagyobb a zöngétlen mássalhangzók kiejtésekor. Például. így működésbe hozhatóak a hangképző szervek. mivel az írás-olvasás nagyon pontosan tükrözi a személy személyiség-struktúráját. így megelőzhető a beszédhiba rögzülése. bár néhány héttől. és ugyanolyan mértékben kihat a nyelvre is. mert náluk a beszédhiba okozta belső feszültség sokkal intenzívebb. egyes esetekben éppen ezek a ritmustalanságok határozzák meg a beszédritmus és a beszédfolyékonyság zavarait. így a beszéd fejlettségi szintje nem éri el az életkorának megfelelő szintet. mely érzelmileg traumatizálja a gyermeket. és értelmi rendellenesség sem fedezhető fel. szavakat képezni tudjuk. az ismételt kudarcélmény és frusztráció szintén kiválthat a szelektív mutizmust. megérti a beszédet. . A kilégzésben résztvevő izmokat edzenünk kell. hogy a beszédhibás nagyobb gyermekeket.A némaság időszakos. ettől függ a személy csoportba való sorolása és bevonása a különböző logopédiai tevékenységekbe. A beszédhibák terápiája A beszédhibák javítását elsősorban óvodás és kisiskoláskorban kell elkezdenünk.Szülés közben bekövetkező agysérülések. a belégzés és kilégzés közti harmónia kialakítása A levegőáramlat szabályozása szükséges ahhoz. A kommunikáció hiányának hosszútávon azonban negatív következményei vannak: a szókincs.Kisgyermekkori súlyos betegségek. Az ilyen típusú zavarok prevenciójában és korrekciójában olyan gyakorlatokat lehet használni. mellyel a hangokat. . . A beszédhibák esetén a légzési ritmustalanságok felerősödnek.Az írott nyelv zavarai . A beszédfejlődés késésének jelzései a szegényes szókincs. Ez feltételezi a megfelelő levegőáramlat kibocsátását. pszichés fejlődésének szintje. megjelenik a belégzésben való beszédre való hajlam. a sokk. és nehezítetté válik az adaptív viselkedésmódok kidolgozása. . ahogyan az normális lenne). A megkésett beszédfejlődés okai: . a logikus és nyelvtanilag helyes kifejezésmód fejlődése elmarad. súlyossága. agresszió.Gyakori a logorea jelensége. a személy életkora. A nyelvi zavarok függnek a pszichés zavar súlyosságától és az adott eset etiológiájától is. de megjelenhet önálló kórképként is. . Például a ritmus és beszédfolyamatosság zavara esetében. kiválasztásuk minden esetben az egyéni sajátosságok (a fogyatékosság típusa. A szelektív mutizmus általában a nagyon érzékeny gyermekeknél jelenik meg és különböző viselkedészavarokkal társul.Magzati sérülések. A beszédfejlődés akadályozottsága létrejöhet az értelmi fogyatékosság. egyenlő mértékben javítják a beszédet és serkentik az általános pszichés tevékenységet. . a stressz. logikus. Ez nem jelenti azt. kihatással van a többiekre is. ez lehet: makacsság. . de a logopédiai terápia menetét és komplexitását is ez határozza meg. az összefüggő. lexikai és nyelvtani vonatkozásaira is. mint a zöngéseknél. különösen gyermekeknél. Ezek közül egyesek általánosak és minden fogyatékosság csoportban közösek. Céljuk kettős. Annál is inkább. • A megkésett beszédfejlődés Az általános beszédfejlődés megkésik vagy visszafejlődik. Nehezen érti mások beszédét.4. érzékszervi zavarok vagy más beszédhiba kísérő tüneteként. 5.A szenzoriális és értelmi fogyatékosságnak hasonló következményei és tünetei lehetnek. A beszéd fejletlensége sokszor kiterjed a nyelv hangtani. A pszichés zavarok okozta beszédhibák jellemzői: . mely tovább súlyosbítja a beszédhibát.A központi idegrendszer hiányosságai. .A nem megfelelő verbális kifejezésmód és a beszédértés csökkentsége. hónaptól akár évekig is eltarthat. és a személy beszéd közben hamarabb fárad. Az erős érzelmek. A logopédiai diagnózis felállítása létfontosságú. kamaszokat vagy a felnőtteket elhanyagoljuk. és mindez visszahat az intelligencia fejlődésére is. a beszédhiba etiológiája és tünettana) függvénye. a nem megfelelő artikulációs-szokások kialakulása. mivel ezek még nem kellőképpen fejlettek. melyek kiküszöbölik a légzési 30 . félénkség.A teljes pszichés működés diszfunkciója nyomja rá a bélyegét. mely a két folyamat ritmikus váltogatását is jelent.

A helyes kiejtés létrehozása érdekében minden személynek egyrészt össze kell hasonlítani a saját kiejtésmódját a környezetében levőkével. mint nyelvi egységek azonosításában. ajkak izmainak mozgatására. nevetés) stb. A nyelvgyakorlatok közül megemlíthetjük a következőket: a száj kinyitásával a nyelv ritmusos kiöltögetése. a szempillák ritmusos mozgatása.rendellenességeket és növelik a légzés térfogatát és kapacitását. • A jellem és a motivációk struktúrája. b-p. ezáltal megnehezíti a kapcsolatteremtést. A beszédszervek mozgásának fejlesztésében ki kell térnünk az arcmozgásra. hogy milyen benyomást kelt a körülötte lévőkben. A fonematikus hallás fejlesztése az óvodás gyermekeknél játékos formában valósul meg. Hatékony gyakorlat például az arc alternatív felfújása. feszült állapotba kerül. a nevetés ritmikus utánzása. annál inkább nő a feszültség. melyekben a gyermek szabályozza a belégzés és a kilégzés hosszát. a nyelv felemelése a szájpadláshoz. ritmusos mondókák. a zörejek. ritmikus versikék szavalása. • A szociális érettség.) A fonematikus hallás zavarai nyilvánvalóvá válnak például idegen nyelv tanulásakor. mint a magatartás fogalmáé. fejlesztésük nagymértékben hozzájárul a beszédprodukció hatékonyságának növeléséhez. Formálhatunk tölcsér alakú nyelvet (mint az o. és ezért megjelenhetnek a beszédhibák. és az alsó ajak alá az áll irányába. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása Különbséget kell tennünk a viselkedés és a magatartás között. Ezért. hogy ezeket a gyakorlatokat légző gyakorlatokkal párosítsuk. nehezítik a verbális utánzást. A legfontosabbak ezek közül a szabadban való játék. összehangolásában. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6. • Az éntudat és a szociális tudat szerkezete. • Általános és beszéd-mozgások fejlesztése Az általános motoros képességek és különösen a pszichomotoros fejlettség nagyon fontosak a beszédprodukcióban szerepet játszó mozgások kivitelezésében. • Személyiségfejlesztés és adaptív viselkedésmódok megerősítése A nyelv egyik létfontosságú funkciója a szabályozó és önszabályozó funkció. Ha a viselkedést úgy tekintjük. Ha mindezt adott ritmusban végeztetjük. a gúnár hangja stb). Az igeden szavak diszkriminációjának gyakorlása egyúttal a fonematikai hallást is fejleszti. állathangok utánzása és azonosítása (kígyósziszegés. a személyiség alakulását és a környezet (melyben a személy él) közötti viszony kifejeződését. A viselkedés fogalomköre sokkal szélesebb. mely hibás artikulációhoz vezet. csökken a személy önmagába vetett hite. hasonló grafémák differenciálása és ezzel egyidőbeni kiejtése (pl. hangok és szavak kiejtésévei összekapcsolt légző gyakorlatok. beszédhangok differenciálása. és közben erőteljesen kifújjuk a levegőt. így sokkal hatékonyabb a fejlesztés. Az általános mozgás-gyakorlatokat a gyermekekkel játékosan kell végeztetni. melyek megerősítik a szervezetet (törzs. A fonematikai hallás zavara vagy gyengén fejlettsége a beszédészlelés zavaraihoz vezet. • A normák és a szociális kulturális értékek belsővé tétele. mely a beszédritmusra is hat. másrészt pedig folyamatos önkontrollra is szüksége van. akkor egyúttal a ritmusérzéket is fejlesztjük. a következő területeket érinti a viselkedészavar: • Pszichológiai érettség. a légzésgyakorlatok. A súlyos beszédzavar befolyásolja a beszédmegértést és a beszédprodukciót is. állathangok utánzása stb. a verbális kifejezések elősegítése. mint a p és b hang ejtésekor. nyak. a nyelvizmok. a nyelv kiemelése a felsőajak fölé az orr irányába. melyet saját kiejtésének hallása útján való szabályozásával lehet megvalósítani. A nagyobbaknál: szinonímák és paronímák differenciálása és azonosítása. ezért a pszichés tevékenységek rendszerbe szervezése zavarttá válik. mint azoktól a normáktól és humán értékektől való eltérést. A fonematikai hallás zavarai ezt a teljesítményt lehetetlenné teszik. rezgés utánzása. • A fonematikus hallás fejlesztése A fonematikai hallásnak fontos szerepe van a hangok differenciálásában. légzésmérőbe való fújás. mivel ezek nem szinonimák. főleg az auditív pöszeségben (például a nagyothallók) vagy a nyelv és ajak rendellenességek jelenlétekor. és a beszédhibás nagyon nehezen tud beilleszkedni a közösségbe. 31 . alternatív belégzés és kilégzés orron illetve szájon át. Ebből a szempontból elsősorban fontosak az általános gyakorlatok. a jelentésük nem fedi teljesen egymást. összeszoríthatjuk ajkunkat. m-n stb. a szótagok és szavak. a szájzugok összehúzása és kiszélesítése (csücsörítés. Minél súlyosabb a beszédhiba. mimikai izmok fejlesztésére. A nyelvi fogyatékosságok esetében ez a funkció nem képes érvényesülni. ritmusos pislogás stb. szókapcsolatok olvasása stb. A viselkedésbeli eltérések az inadaptációs jelenségek nagy csoportjába tartoznak Pszichológiai szempontból. fél és aggódik azért.1. lufi felfújása (a mellkas kapacitásának növelése). alsó állkapocs. u ejtésekor). és a személy ezt a jelenséget pszichésen drámaként éli meg. Például: találd ki. amikor a személy a helyes kiejtést nagyon nehezen sajátítja el. végtagok). akkor a viselkedészavart úgy határozhatjuk meg. A labiális mozgások fejlesztése is nagyon fontos a pöszeség esetén. ki szólított (a hang alapján). Az általános mozgásgyakorlatokat a beszédfejlesztéssel párhuzamosan kell végezni. E gyakorlatok célja a légzés és beszéd összehangolása. Az is ajánlott. 6. nyugtalanná válik. majd hang kiadásával leengedés (csettintés). amelyet az adott társadalom tisztel. versikék szavalása. mint a pszichés fejlődést.

ellenségesség és az együttműködés elutasítása. Gyermekkorban. 6 . hosszas frusztráció. Mindez azért alakul ki. majd kiterjednek az iskola problémákra is (feszült iskolai környezet. 6. A viselkedészavarok gyakorisága életkoronként változik. szociális) tényezőkkel is társulva határozza meg a tanuló és iskola közötti egyensúlyzavart. mely általában más viselkedészavarokkal társul. kontrolálhatatlan sírás vagy nevetés). kifele pedig különbözőképpen konkretizálódnak: instabil érzelmi reakciók (félelem. negativizmus és apátia.7 éves korban a gyermekek 8-10%-a nem iskolaérett. különböző formájú és súlyosságú viselkedészavarokat okoznak. mint a prostitúció és a szexuális perverzitás. Az ilyen gyermekek számára léteznek speciális intézetek vagy iskolák. érzelmileg frusztráltak. az érzelmi fejletlenség és közömbösség. akik izgatottak. a későbbiekben az óhajtott tárgyat titokban veszi el. az akadályok kerülését a velük való szembeszállás helyett. Mindez a hiányzások halmozódásához. Ezek. A viselkedészavarok legszembetűnőbb formái • A hazugság Egyszerű viselkedészavar. 32 . akik lassabban fejlődnek. idővel. a koncentrációs képesség és a komplex feladatok kivitelezésének képessége Ez maga után vonja a feladatok előli menekvést is. mely a személyiség negatív sajátosságainak alakulását jelzi. morál is.zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre Az iskolai illetve szakmai téren megnyilvánuló viselkedészavarok hátterében. A gyógypedagógia hatáskörébe tartoznak mindazon gyermekek. hogy a gyermek erőszakkal elveszi a másik gyermek játékszerét. hanem esetleg csak az új körülményekhez való alkalmazkodás egyik módját. melyek között legyőzhetik bizonyos fogalmak elsajátításának nehézségeit. a pedagógiai ráérzés hiánya. a belső szabályozás zavarának súlyosságától függően. • Környezeti tényezők következtében kialakuló endokrin zavarok és pszichés károsodások. a gyermek személyiségfejlődését nem serkentik) kezdődnek. • Lopás Általában súlyosabb következményei vannak. iskolai-pedagógiai. harag. szokássá válik. Az idegi alapon való kimerülés gyorsan csökkenti az intellektuális tevékenységet. A viselkedés és magatartás . Általában a fenyegetettség motiválja. mert tudatosítja fogyatékosságát. Ilyenkor mindig felszínre kerülnek a diszharmonikus személyiség jellemzői. látássérültek. Az ilyen kimerülés aszténiához vezet. az élettapasztalatok és a tudásszint valamint a szociális szervezettség sajátosságainak és a személyközi kapcsolatok hatékony működésének a függvénye. 6. vagyis képtelen megfelelni a szervezett iskolai tanulás követelményrendszerének.A viselkedés az intellektuális szint. tanulók. Az életkortól függően fejlődése is változó. csavargáshoz. vagy erőszakos tettként jelentkezik. izgulékonyak illetve azoknál. szorongóak. melyben a döntésképesség korlátozott.3. A helyzet nagyon komplexé és tragikussá fokozódik. Ezek általában a szülők által elkövetett nevelési hibákkal (a törődés hiánya. mely pszichés zavarokat hoz létre: csökken az emlékezeti tevékenység. a pszichés fejlettség akadályozottsága. Ezért kialakulhatnak különböző inadaptációs zavarok: . értelmi fogyatékosok vagy tanulási zavarosak. és az enyhe esetek integrálhatóak az általános iskolába. Három éves korig a hazugság nem jelent személyiségzavart. jellembeli tulajdonságokhoz és temperamentum-típushoz kapcsolódóak) és objektív (családi. Ennek a viselkedési zavarnak a hátterében a szorongás és frusztráltság áll. az alkalmazkodás hiánya szubjektív (fizikai és mentális valamint érzelmi fejlődéshez. • Szökés és csavargás A szökés és a csavargás olyan gyermekeknél fordul elő. kivételezés és egyes tanulók elbátortalanítása. A viselkedés és magatartás . • Rablás Nagyon súlyos viselkedés-zavar. ismételt iskolai kudarc). Ők ahhoz a gyermekcsoporthoz tartoznak. agyvelőgyulladás vagy traumák következtében jöttek létre. illetve ezekhez képest az oktatási nevelési folyamat követelményei és elvárásai sokkal magasabbak.16 éves korban a legnagyobb. valamint mindazoknál.számos tényező állhat. a megfelelés hiányosságait. kezdeti formában. akik introvertáltak. kulturális. a tevékenységgel szemben kialakul az ellenszenv. a közösséggel szemben negatív magatartást tanúsítanak. mely gyávaságként is értelmezhető. akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe. Általában a kognitív erőfeszítéseket elkerülik. Nagy különbség van a képességek és az erőfeszítések-között. és negatív személyiségvonássá alakulhat. az alkalmazott módszereket állandóan lehetőségeikhez kell igazítanunk. a lopás úgy nyilvánul meg. melyek agyhártya. • Veleszületett hajlamok: agyi károsodás maradványtünetei. egyes pszichés funkciók szabályozása zavarttá válik. A bandába verődő fiatalok lopása még súlyosabb tett. vagy felfokozott feszültségek megélése. Következésképpen. ha ismétlődik. akik nem tudnak alkalmazkodni az iskolai élethez. A határintelligenciájú és a tanulási zavaros gyermekek általános iskolában való oktatása azonban sokkal nagyobb erőfeszítést jelent. motoros nyugtalanság és rendezetlen mozgások. kegyetlenség és szexuális zavarok. Olyan feltételeket kell teremtenünk. A csavargás súlyos viselkedészavar. düh. érzelmi közömbösség. amikor a rablást egy banda követi el. A viselkedészavarok gyakorisága 14 .2. lustasághoz és az iskolai tevékenységekkel szembeni negatívizmushoz vezet. és mások tevékenységét zavarják. konfliktusosak és labilisak. gazdasági. mely maga után vonja az egyéb viselkedészavarok kialakulását. lopás és csavargás. önteltség. érzelmi labilitás és depresszió. akik hallássérültek.zavarok okai és formái • A belső zavarok csoportja: szorongás.iskolaéretlenek (azok a gyermekek.

melyek a feszültségek és konfliktusok forrásai. főleg az érzelmi-motivációs tényezők fontosságát emeljük ki. akiknek az intelligenciája átlagos vagy magasabb. hogy a viselkedészavarok más és más formát öltenek a hallássérülteknél. akkor ezek fokozódnak a felsőbb osztályokba lépéssel. Ezek a tényezők meghatározzák az iskolai sikertelenség azon formáját. hanem a tevékenység és az emberi kapcsolatok bármely területén megjelenhet. melyekben kibontakozhat. látássérülteknél. . V. mivel elősegítik a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését. csökkentik a tanulási iránti érdeklődésüket és akár iskolakerüléshez is vezethetnek). Az elsődleges teljesítményzavarok Ezek közé tartozik a konkrét képesség zavara következményeképpen kialakuló tanulási nehézség. Ebbe a csoportba az alapvető és legfontosabb megtanulnivalók zavarai tartoznak: • Az írás zavarai: a diszgráfia. és ekként a viselkedészavar stabilizálódik. a kreativitás nélküli intelligencia és az intellektuális tevékenységeikből hiányzó eredetiség eredménye. annak érdekében. nvugtalanságot és pánikot kelt. amely nem képességbeni tényező zavarának az eredménye: 33 . ugyanakkor szerepet kap ebben az érzelmi és motivációs tényezők hiánya és a csökkent tanulási képesség. melyek rehabilitációs-korrektív jellegűek. és a későbbiekben sok kellemetlenségtől megkímélik. .learning disability” (tanulási képtelenség) kifejezést. hogy ezt a viselkedészavart megszüntesse. a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja A viselkedészavarok megelőzésében használt gyógypedagógiai beavatkozás módozatai a korai életkorokban nagyon fontosak. A nevelési folyamat szakaszait a személy egyéni pszichológiai sajátosságaihoz. Gonnet (1968) kutatásai három inadaptált gyermekcsoportot különít el: 1) lelki. Az első szakaszban kialakítjuk a közösségben a megfelelő légkört. Az iskolafóbia nagymértékben befolyásolja a gyermek személyiségének alakulását és viselkedését. Amennyiben a magatartászavar már megnyilvánul. Mindkét esetben a család mellett az óvónőnek. Az inadaptáció nemcsak iskolai lehet. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK A tanulási kudarcok általában valamilyen speciális tanulási nehézség következtében lépnek fel. A viselkedés és magatartás . Olyan nevelési módszereket alkalmazhatunk. 2. • A számolás zavarai: a diszkalkulia. Amikor a viselkedészavar valamilyen más fogyatékossághoz társul vagy valamilyen más fogyatékosság áll a hátterében. 6. tanítónak van jelentős szerepe.pszichésen és motorosan izgatottak vagy épp ellenkezőleg apatikusak. Ha gyermekkorban hangsúlyosak az iskolai alkalmazkodási zavarok.4. a tanulással és a közösséggel szembeni magatartását.  A speciális tanulási nehézség meghatározó jellemzői: • Váratlan és meghatározhatatlan állapot. melyek a verbális zavaraikhoz kötődő kudarcok.nehezen állnak át egyik tevékenységről a másikra és idővel. Ez az oka annak.zavarok prevenciója. és ez által rehabilitálja az egyént. akkor sokkal súlyosabb és sokkal nehezebb kiküszöbölni azt. A legtöbbször a határintelligenciájú tanulóknál mutatkoznak ilyen zavarok. fáradékonyságot és fejfájást okoz. a teljes személyiségre rányomják bélyegüket. akkor a lehető leghamarabb be kell avatkoznunk. A másodlagos teljesítményzavarok Ebbe a csoportba a gyengébb teljesítmény valamilyen pszichés zavara tartozik.. hogy a zavar ne váljon krónikussá. pszichés inadaptáltak (beleértve az értelmi fogyatékosokat is) 2) fizikai inadaptáltak (beleértve az érzékszervi fogyatékosokat is) 3) szociális inadaptáltak (beleértve a pszichopatákat. A tanulási nehézség fogalma viszonylag új keletű 1962–ben Samuel Kirk használta először a . a megkésett beszédfejlődés és az akadályozott beszédfejlődés. mozgássérülteknél és különösen az értelmi fogyatékosoknál. az intellektuális feladatok növekedésével és a tanuló egyre inkább az osztálytársai szintje alatt fog teljesíteni. melyet szorongás vált ki. ezáltal fejlesztjük a gyermekek érzékenységét. • A tanulás egy vagy több területén jelentős lemaradást mutatnak. kifejezheti önmagát.  A tanulási nehézséget két csoportba osztjuk: 1. Ha ezeket a zavarokat nem küszöböljük ki idejekorán. A szorongás idővel domináns jellemvonássá válik. C. • Olyan gyerekeknél fordul elő.az ismételt kudarcélmények.. Ezzel egyidejűleg a gyermeket be kell vonnunk olyan tevékenységekbe. életkorához kell igazítanunk és mindig következetes pedagógiai lépéseket jelent. A társadalom általában túl késön avatkozik be ahhoz. bűnözőket és pszichotikusokat is). túlfűtött érzelmi reakciókat és érzelmi labilitást. • Az olvasás zavarai: a diszlexia. • A nyelv ismeretének zavarai: a diszgrammatizmusok.

előfordul. mely az írás olvasás elsajátításának képtelensége. nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és az olvasott szöveg értelmezésére is. • A betűk sorrendjét illetve az olvasás irányát felcseréli. hogy átkölti őket. • Az egyensúly érzék zavara és a bizonytalan testséma. • Betűket és szótagokat hagy ki vagy told be. inkább új szót alkot helyettesítésükre. 34 . az alexia és agráfia. amelyet: • Hangtani (fonológiai). • Hallási (auditív).  A diszlexia okai A diszlexia oka valamilyen konkrét képesség fogyatékossága. • A szervező kézség problémái.  A tanulási nehézség fogalmát csak olyan gyerekek esetében használjuk: • Akiknek komoly tanulási nehézségeik vannak.• A kitartás az akaraterő hiánya. • Akiknek teljesítménye jelentős mértékben elmarad az átlagtól. torzítja. Ezek azonban nem jelennek meg normál intelligenciával rendelkező személyeknél. • Nehezen tanulja meg még a gyakran előforduló szavak szóképei is. a családi és az egyéni konfliktusok következményei. • A betűket téveszti.  Másodlagos tünetek • A diszlexiás gyermek mindig diszgráfiás is. A fejlődés során ezek a hibák lassan javulnak. • Szövegértelmezési zavarok jellemeznek. • Látási (vizuális). 3. • Gyakoriak a megkésett beszédfejlődés és a nyelvtani hibák (agrammatizmusok) . de a gyermek még sokáig akadozva olvas.  A diszlexia meghatározása A diszlexia az olvasás. Az írás olvasás zavarainak sokkal súlyosabb formái. • Nehezen olvas hosszú szavakat. • Szótalálási. Az iskolai teljesítményzavarok formái 3. részképesség kiesésnek szoktuk nevezni szaknyelven. A diszlexiát magyar szaknyelven olvasás gyengeségnek és helyesírás gyengeségnek nevezik. • Verbális emlékezete gyenge: új szavakat.1. • A környezeti tényezők káros hatásai. • A hang és a betű közötti társítás bizonytalan. • Az érzelmi élet zavarai. • A társadalmi alkalmazkodó képesség zavarai. nem olvas szívesen. hanem súlyos fogyatékosságok vagy pszichiátriai betegségek kísérőjelenségei. Mivel átlagos vagy jó intelligencia szint mellett A diszlexia tünetei (a diszlexiás gyermek jellemzői):  Elsődleges tünetek: • Viszonylag pontosan képes lemásolni a szöveget. a fogalom konkrét megnevezése helyett.  A diszlexia megjelenésének ideje Általában akkor jelenik meg. • Szegényes az aktív szókincse. • A fogalmakat gyakran körülírja. Ezt az állapotot nevezik diszlexiának. lehetetlenné válik az írott nyelv elsajátítása. az írás és a helyesírás elsajátításában mutatkozó nehézség. • A tanulási motiváció hiánya. A DISZLEXIA A tanulási nehézségek legismertebb és legtöbbet tanulmányozott formája a specifikus olvasási nehézség. megmásítja ezeket. • Az elolvasott szavakat torzítja. csak egyes területeken megnyilvánuló fejlődésbeli elmaradások okozzák. • Az olvasott szavak értelmezésében nehézségekbe ütközik. elégtelensége vagy hiánya. nem olvas saját kedvtelésére. Legvégül már csak az olvasás monotonsága marad vissza és a hangos olvasás kerülése. • Az egyes betűket helyesen olvassa. szövegeket nehezen jegyez meg. • A figyelemzavarok. amikor a gyermekek a betűk ismeretében már szavakat és mondatokat olvasnak.

• Fegyelmezetlenség. ingerlékenység.). minél hamarabb kezdik el: • Az első osztályban felismert diszlexiák 82%-a kijavítható. A DISZLEXIÁVAL TÁRSULÓ DISZGRÁFIA Jellemezői nagyon változatosak lehetnek. agresszivitás. másoknak az írás. .  A diszgráfia konkrét megjelenési formái • A betűírás elsajátításának meglassúbbodott tempója. • A negyedik osztályban 42%. • A soralkotás. • A látási és a hallási figyelem zavarai. Egyes gyerekeknek az olvasás megy nehezebben. • Jó módszer a gyermek helyesírásának fejlesztésére a számítógép helyesírási programjainak a felhasználása. a téri tájékozódás zavara. Így a gyermek számára érthető és teljesíthető feladattá válhat az írásának javítása. próbáld az írás dőltségét egyensúlyban tartani. • A gyenge ritmus.  Az írászavarok tünetei Nagyjából azonosak az olvasási nehézségek esetében felsorolt tünetekkel. • Fáradékonyság. • Sok hibát ejt. a mentális kortól. amelynek esetében neurológiai elváltozásnak nincs nyoma. • A diszgráfiás gyerekek nehezen tanulják meg a nyelvtani szabályokat.• A térirányok (jobb-bal) tévesztése. • Gyakoriak az egybeírási és különírási hibák. • A harmadikban a kijavítás esélye már csak 46%-os. a második-negyedik osztályban gyakran eljut odáig. nem folyamatos a vonalvezetése. stb.2. között. • A szó. helytelenül írnak és fogalmaznak. amelynek oka egy ismert agyi sérülés. • Az alak-és formafelismerés zavara.  A diszgráfia javítása • A tanítónak nem a csúnya és helytelen írásra kell felhívnia a gyerek figyelmét. számos tényezőtől függnek: .3.betű. valójában csak végleg kétségbe van esve. Ez arra ösztönzi a gyereket. ebben az esetben elsősorban tanulási problémáról van szó  A diszlexia kijavítása A diszlexia javítása annál sikeresebb.). Ezekhez még hangsúlyozottan hozzájárulnak a következők: • A legtöbb gyereknek rossz a kézügyessége. Az ilyen gyerek lustának és makacsnak tűnik a tanító számára. . 35 . ezért azonnal szakemberhez (logopédushoz) kell küldeni. a kitartás hiánya. 3.összetételének gyenge analízise. idegrendszeri probléma. és így értelmetlenné válik a szöveg. A DISZGRÁFIA Az olvasási nehézségekkel gyakran együtt jár a helyesírási szabályok elsajátításának nehézsége: a diszgráfia. Mivel az írásfeladatok elvégzése a gyermek számára kilátástalannak tűnik. a dekoncentráltság. hanem egyúttal jutalmazza is azonnal a kijavításokat. egyenetlen és olvashatatlan az írása. mert ebben örömét leli. az egymásutániság nehézségei. • Gyengék az idegen nyelv megtanulásában. • A mondat szóösszetételének hibás analízise és színtézise. mellett stb.hang. helytelen a ceruzafogása.az írás-olvasást meghatározó alapképességek fejlettségi szintjétől. hanem azokra a konkrét feladatokra. fölött. 3. Növeld a sortávolságot. a térbeli viszonyok helyes felismerésének nehézsége (alatt.az életkortól. • Komoly nehézségei vannak a hosszú és a rövid magánhangzók és mássalhangzók érzékeltetésében és jelölésében.  A diszlexia típusai Az olvasási nehézségek eltérő jellege következtében megkülönböztethető: • A szerzett diszlexia. hogy sok időt töltsön helyesírási gyakorlattal. • Az írás grafikai kivitelezésének nehézségei és hibái. • Az ötödik osztályon felül felismerteknek pedig nem több mint 10-15 %-a javítható ki. mivel a számítógép nemcsak figyelmezteti a hibáira. amiket az írásában ki kell javítania (pl. • A nagy-és a finommozgások koordinációjának zavara.az etiológiai tényezőktől. hogy írás órán csak piszmog és semmit sem dolgozik a füzetébe. • A mondat írásjeleinek elhagyása vagy helytelen alkalmazása. • A fejlődési diszlexia.

a szimbólumok felismerésének zavarai. • Beszédfejlődési elmaradottság. átlós írás olvasásként jelentkezik. Olvasáskor ugyanúgy silabizál. halmazok egyeztetésének nehézsége. Ebben az esetben a diszlexiával társuló diszgráfia szinte minden tünete jelen van. a sorok közé. időben való tájékozódás zavarai. szabály megfogalmazása. Motoros diszlexiával társuló diszgráfia gyakori (de nem kötelező) a pszichomotoros zavarok és a mozgássérülteknél. A fejlődési diszlexiával társuló diszgráfia. Számos meghatározó nehézség jelenik meg a tollbamondás és fogalmazás során. 2. nem képes elhelyezni az irományt a lapon.következménye vagy azokkal társuló jelenség. hogy a személy képtelen a lapon követni a sorokat. míg másoláskor a grafémákat legtöbbször helyesen írja le. a számkép felismerésének. egyeletlen. és kiterjed az írás olvasás során a grafémákra és a betűkre. • Gyermekkori fejlődészavarok. aránytalan. • Olvasás és írás zavar. 36 . az írás és olvasás zavara egyre nyilvánvalóbbá válik. olvashatatlan. • Gondolkodási műveletek: lényeg kiemelés. akik az olvasás elsajátításának kezdeti szakaszában vannak. Napjainkban kezdtek foglalkozni intenzívebben a számolási és számfeldolgozási nehézségekkel. a leírt kifejezéseket. A diszkalkulia tünetei  Elsődleges tünetek • A számjegy. Nyilvánvaló tény. • A figyelem zavarai: hiperaktivitás vagy az ellentéte. Egyes esetekben a személy nem képes a sort végigolvasni. tehát specifikus struktúra és tünettana van attól függően. A DISZKALKULIA A diszkalkulia speciális számolási zavar. Írásban a lap közepe fele irányul vagy a lap alja felé. melyeknek nagyon fontos szerepe van a kiejtésben. A téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfia ferde. 3. A diszlexiával társuló diszgráfiának. még akkor is. Ez a jelenség még súlyosabbá válik.  Másodlagos tünetek • Saját testen.a személyiségjegyektől (pl. kihagy helyet. hang helyett valami egyebet írnak. emocionális. • Környezeti hatások. Tiszta vagy egymás utáni diszlexiával társuló diszgráfia esetében a leírt jelenségek mindegyike megjelenik. • Az érzékelés. melyet struktúrálisnak is neveznek.agráfia) és általában más zavarok afázia. nem illeszkedik a lap vonalazásába. temperamentumtípus) stb. speciális számolási képesség diszfunkciója a családon belül. beszéd képtelenség. amelyek a számolás nehézségeihez vezetnek. hogy megfelelő erőfeszítést tesznek ennek érdekében. ami következtében a gyerekek fejszámolási képességei rohamosan romlottak. nagyothallás. mint tünet. Azokra a személyekre jellemző. Ugyanakkor a szavak és mondatok szétesnek. zavart szenved a grafémák. az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. hogy azok. 3. Az ilyen esetekben diszortográfia jelentkezik. • A számnevet szimbolizáló alakzatok azonosításának. 5.észlelés folyamatának sérülése.. Azok. A legfontosabb alcsoportok a következők: 1. hogy a zavarnak melyik típusáról van szó. olvasás közben egyik sorról átugorhat a másikra. a szavak és mondatok írása egyre elmosódottabb. egyeztetésének és grafikus ábrázolásának nehézsége. Ez utóbbi abban jelentkezik. írásban pedig.pszichés zavarok. ha okozója hallás vagy látássérülés. Jellemzője az írás és olvasás elsajátításának képtelensége.  A diszkalkulia okai • Specifikus agyi. szavak és mondatok írása. az olvasott vagy írott szöveget. következtetés levonásának alacsony szintje. a betűket. annak ellenére. Általában nehezen érti meg a grafikus szimbolumokat. • Relációs szókincs fejletlensége. mely sokban hasonlít a teljes olvasás és írás-képtelenséghez (alexia . síkban. 4. • Szám és szövegemlékezet gyengesége. analógia. idegrendszeri vagy ingerületvezetési zavarok. • Grafo-motorikus problémák: a kézügyesség zavarai. • Laterális dominancia: az uralkodó agyfélteke problémája. • Magatartás zavarok. fejlődési jobb agyfélteke szindróma. amelyek közül a legfontosabb a zsebszámológép használata. átugrik a következő sorokra. fogalmak kialakulatlansága. A kimondott vagy speciális diszlexiával társuló diszgráfia. a sorokban. de vannak egyéni jellemzői is. főleg írásban. szavakat. akik ebbe a csoportba tartoznak nem találják meg a természetes kapcsolatot a szimbólumok és a grafémák között. Ilyenkor az írott-olvasott szöveg megértésének nehézségei is nagyon súlyosak. mint azok. 6.4. értelmi fogyatékosság . az írás összképe feszültségről tanúskodik. térben. amelyek a diszkalkulia kategóriájába tartóznak. Ez a forma az írásban sokkal nyilvánvalóbb és súlyosabb. akiknél ez a zavar fennáll a hallott szó. ha vonalas lapra ír. ügyetlen. tartós eredményeket elérni. • Öröklött állapotok. Súlyos forma. a hallott hang és a leírt betű között. melyek következtében sérül a beszéd mozgások vizuális vagy auditív percepciója. rendezetlen. • A számok sorrendiségének hibái. akik nem képesek az írás olvasás képességének kialakításában előrehaladni. Lineáris diszlexiával társuló diszgráfia sok tekintetben hasonlít a téri téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfiához.

• A megfelelő képességek fejlesztése. • Nem lehet megmagyarázni. Lelki stressztől való félelem. akit az első években ne zavart volna a félelem. • Még 6-12 éves kor között is a gyerekeknek mintegy a fele számol be ilyenről. A félelmek és a szorongások megoldásában döntő jelentősége van a valódi ok megtalálásának. • Hosszú ideig fennáll. • A matematikai fogalom. hogy a félelemnek van külső tárgya. a szülőkbe. • A jártasságok. ha nem is fóbiás jellegű félelmeket. Ez is kísérőjelensége lehet a nem „kóros” félelmeknek is: komoly orvosi beavatkozás után a gyerekek többsége fél az orvostól. • Gyakran láthatóan nem tudja akaratlagosan befolyásolni. Aggodalomra tehát akkor van elsősorban ok. szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe. Átlagos esetekben azonban a felnőttek támogatásával a gyerekek előbb-utóbb leküzdik a hasonló félelmeiket.  A szorongás abban különbözik a félelemtől. hosszú ideig is retteghet a kutyáktól. • 2-6 éves korban szinte minden gyereknél tapasztalható valamilyen félelem. Félelem a természetes és természetfeletti veszélyektől. • Az elvonatkoztatásra alkalmas eszközrendszer kidolgozása. hogy átmeneti jellegűek. A diszkalkulia javítása A speciális diszkalkulia javításának célja: • A matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése. vagy a gyereket lebeszélni róla. mielőtt megtanulna úszni. A határ azonban korántsem mindig éles. szimbólum és jelrendszer. Személyes sérelemtől vagy személyes veszteségtől való félelem. csökkeni hosszú idő után sem. az életkori értelmi fejlődéssel párhuzamosan szinte észrevétlenül megszűnnek. A kisgyermekkori félelmek és szorongások jellegzetesek: a laikusok számára is összefüggnek a „mágikus gondolkodást”. amely 37 . például kórosan fél az óvodában vagy az iskolában. amelyek a matematika megtanulásához nélkülözhetetlenek. míg a szorongásnak nincs. készségek kialakítása és begyakorlása. vagyis a félelem intellektuálisan nem hozzáférhető. a felnőtt világba vetett bizalom megerősítésének vagy helyreállításának. • Inadaptív. aligha van olyan gyerek. amelyeknek nincs reális alapja: az ágy alatt szörnyek vannak. amelyek aggodalomra adhatnak okot. a sajátos gyermeki világképet jellemző gondolkodással. a falon lógó kép megelevenedik. Az ettől eltérő „felnőttes” félelmek azok. Félelem és szorongás  A félelem a gyermekkornak általános problémája: • Aligha van gyerek. megmagyarázhatatlan szorongást okoznak. • Azon belső feltételek megteremtése a gyermekben. • A serdülőkor előtt a félelmek csökkenni kezdenek. A valóságban azonban a legtöbb félelem esetén átmenetileg kialakul ilyen helyzet. 3. A gyermekkori félelmek és szorongások sajátosságai közé tartozik. Bár ezekben a helyzetekben a gyerekek valamilyen más. valós okból keletkezett félelmüket és szorongásukat vetítik ki. ha a félelem nem látszik. B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. tevékenységében. ám a gyerek fokozatosan képes felülkerekedni rajta. hogy irracionális.  A félelem és szorongás az alábbi helyzetekben tekinthető kórosnak: • Jelentősen túllép a szituáció jelentőségének határain. Fóbiák • A fóbiák abban különböznek a félelemtől. melyet a szülőkkel szembeni agressziók váltanak ki. az élethelyzetek megváltozásával. • A gyerek mindenáron igyekszik elkerülni bizonyos. 2. és ezek aktív használata. • Félelmek és szorongások keletkezhetnek a gyermek bűntudatából is. E kategóriába tartoznak azok a félelmek. 2. • Félelmet és szorongást kelt. aki ne tiltakozna. amikor látszólag egy külső tárgytól fél • Az irracionális félelmek voltaképpen a tárgytalan szorongással egyenlők.  A félelmek és szorongások tárgyuk szerint három fő csoportba oszthatók: 1. • A gyermek gyakran elsősorban szorong. ha a gyermek bizalma megrendül szülei iránt: gyakran az ártatlannak tűnő becsapások is irracionális félelmeket keltenek. a megnyugtatás és beszélgetés előbb-utóbb eléri célját. • Egyes adatok szerint a gyerekek 50%-a él át jelentős. félelmetesnek látott helyzeteket. • Nincs összefüggésben az életkorral vagy az adott időszakkal. Például: minden gyerek fél valamennyire a víztől. amikor fájdalmas orvosi beavatkozást kell elviselnie. ha komolyan zavarják a gyereket mindennapi életében. Nyilvánvalóan beavatkozást igényelnek a félelmek. ha előfordult. hogy egyszer megugatták. a rendelőtől. A pedagógusnak szoros kapcsolatot kell tartania a diszkalkulia-terápiát folytató logopédussal vagy a fejlesztő pedagógussal.

ahol a testi tünetek figyelemfelhívó jellegűek. Minden bizonnyal neurotikus eredetűek közé sorolandók azonban a hisztériás és kényszeres tünetek. hogyan változnak az életkorral.• • • • nagymértékű. az autizmus fogalma jól körülhatárolttá és meghatározottá vált. és általános visszahúzódást idézhetnek elő. Bizonyos enyhe fokú kényszeresség később is megmaradhat: jelenléte nem utal feltétlenül betegségre. a neuro-vegetatív szabályozás zavara. kényszeresség első jelei. és differenciáló képessége csökken. amikor a 2-3 éves gyerekek ragaszkodni igyekeznek az esti lefekvéshez kapcsolódó szertartásos rendszerhez. amikor a gyerek képtelen a helyzetek pontos felismerésére. Vikár szerint a túlságos óvás és kényeztetés éppen úgy hajlamosít a hisztériára – a gyerek jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít saját tüneteinek -. melyhez hallucinációk is társulhatnak. és a következőkben nyilvánulnak meg: a gondolattársítás zavara. Autizmus • Az autizmus kifejezést a század elején B Bleuler használta először. • A csecsemőkorban jelentkező autizmus a fejlődés egyik legsúlyosabb zavara. például az iskolafóbiát. mint a ridegség. hogy az érintettekben milyen viselkedési módokat és pszichés funkciókat eredményez és ezek. A kényszerneurotikusok értelmileg belátják. • Az autisztikus jellegű tünetek és zavarok elég gyakran fordunak elő. Gyerekeknél a fóbia viszonylag ritka. Ez utóbbiak megtalálhatóak az autizmusban is. teste tónustalanná válik. A fóbiák akaratlagosan alig kontrollálhatók. besorolható lett a többi fogyatékosság-csoport közé. erős izgatottsági állapot mely depresszióval váltakozik. Ilyenkor a gyerek lélegzete fennakad. egy idő után például tiltakozik. A leggyakoribbnak talán az ún. és ellenáll a befolyásolásnak. ezek azonban lényegesen könnyebben befolyásolhatók. Más esetekben az iskolával vagy a teljesítménnyel kapcsolatos súlyos szorongás. mint a valódi autizmus. A fóbiás félelmek generalizálódhatnak. közé sorolja Vikár az érzelmi okokból történő lélegzet-kimaradást. zavarja az alkalmazkodást. Vikár György (1980) a szorongás és félelem súlyos esetei kapcsán szorongásos neurózisról beszél. tisztasági stb. nem kommunikálnak környezetük tagjaival. mint például a memória. hogy a megoldásuk jó-e. Nem vesznek fel szemkontaktust szüleikkel. általában csak megismétlik a hozzájuk intézett szavakat. a valódi autizmus azonban meglehetősen ritka – 10000 gyerek közül 5-7 esetben fordul elő. stb. amelyeket felnőtteknél hisztériásnak minősítenénk. 4. Gyermekeknél normálisak azok a reakciók. hogy kényszeres cselekvéseik értelmetlenek. Ez a reakció elsősorban 2-3 éven aluli gyerekeknél szokott előfordulni. Az a gyerek. bár felismerésük gyakran nehéz.  Hisztériás reakciók gyermekkorban is léteznek. • A kényszerneurózisról szóló felnőttkori beszámolók szerint 100 kényszerneurotikus felnőttből 46-nál már gyerekkorban jelentkeztek az első tünetek: a rendrakási. melyet a meghatározó elsődleges zavarok csoportjához viszonyított. Így a jó tanulók általában többször is igyekeznek ellenőrizni. Később. beszédzavarok és sztereotípiák.  A kényszerneurózis a gyermekkori neurózisok másik jellegzetes esete. a társas helyzetekben nem tud eligazodni. a legtöbbször a családi élet és a szülőkkel való kapcsolat zavara. fóbia más problémák kivetülése. vagy ha igen. és nem függnek össze az életkori sajátosságokkal. elkékül. Gyermekkori neurózisok A pszichés zavarok egy részénél azonban nem igazolható teljes mértékben a neurotikus eredet. 38 . Ugyanakkor az iskolafóbiát nehéz megkülönböztetni az iskola elkerülésére irányuló stratégiáktól. Vikár szerint a szorongásos neurózis gyakran fordul elő az értelmi fogyatékosság enyhe eseteiben. • Az autista gyermekek általában születésüktől fogva nem lépnek kapcsolatba. A hisztériás reakciók. E szorongásos neurózisok közé sorolja az éjszakai felriadást. érdektelennek bizonyulnak környezetük iránt. • Teljesen normálisnak tekinthető. • • • 3. de ha erőszakkal megakadályozzák őket végzésükben. • A valódi autisták: o Beszélni gyakran egyáltalán nem tanulnak meg. Ismertetett esetében az iskolafóbia kapcsán a gyermek voltaképpen anyja elvesztésének félelmét helyezte át az iskolára. ahol az üzlet van. később pedig már abba az utcába sem hajlandó menni. érzelmi elutasítás van mögötte. • Néha azonban a szertartásosság nagyon intenzívvé válik. a gondolatmenet megtörése. hogy a szülővel vásárolni menjen. iskolafóbia tekinthető. Azonban még mindig vitatott. o Az esetek többségében nagy riadalommal reagálnak a környezet legapróbb változására is o Egyes területeken kiemelkedő képességeket mutathatnak. mint a másodlagos pszichogén zavar megnevezését. akinek tömegfóbiája van. a motoros nyugtalanság különféle fajtáit és a gyermekkori fóbiákat. Előfordulását tekintve az adatok nem egyértelműek: egyes szerzők szerint a pszichés zavarok 1-8%-át okozza az iskolafóbia. akkor szorongás fogja el őket. elkerülő válaszokhoz vezetnek. és akadályozza a gyereket a normális életvitelében.

A tüneteket a következőképpen lehet ezeket csoportosítani: a). büntetőnek észlel. . ellenségesnek. csak különleges módszerekkel képezhetők. amit a személy hidegnek. önmaga. . olyankor.elméletek Ezeknek értelmében a gyermekkori autizmus egész sor tanult viselkedésmód következtében alakul ki. • Etimológiai szempontból az autizmus kifejezés az autos szóból származik. 2.Képtelen verbálisan kommunikálni.Képtelen elvont fogalmak használatára. . Ezekkel párhuzamosan egyéb okok is léteznek. o Kommunikációképtelenségük miatt a normális fejlődésben általában elmaradnak. • Az autizmus gyakorisága A szakirodalom szerint az autizmus előfordulási gyakorisága megegyezik a süketségével és magasabb.Viselkedés . A nonverbális kommunikáció is zavart. melyek az autizmus lehetséges magyarázatát keresik: 1. . Az autisták nem válaszolnak a verbális utasításokra. .Ölbevételkor csecsemőkorában sem képes megfelelő testhelyzetet felvenni. • Az autizmus jellemzői: . . .hidrocephália. . mint például: . Kommunikációs és nyelvi zavarok Nagyon hangsúlyosak és a korai életkoroktól megnyilvánulnak. mint pszichológiai visszavonulást mindattól. mint a vakságé. Gondolkodásából hiányzik a kritika.örökletes okok. a szókincs szegényes. A beszéd takarékos.Izoláció és önmagába fordulás.a terhesség vagy a szülés alatti traumák. 5 éves korukban például hangokat. zaj. epilepszia stb. ha a szó végét vagy a mondat végét ismétli meg. hiányzik a hanglejtés. körülbelül 3:1 az aránya lányokhoz viszonyítva. Az autista belső világába menekül. Organikus elméletek Ezeknek értelmében az autizmus organikus zavarok. . gyakoriak a hang hibák. Az autizmus meghatározása • Bleuer úgy határozza meg az autizmust.Verbális és nonverbális kommunikációs zavar.A reális veszély fel mérésének képtelensége.). hogy a személy visszahúzódik önmagába és elégedett magával. . bizarr benyomást hagynak. fájdalom stb.).A játéktevékenységből hiányoznak a képzeleti elemek. szótagokat képesek megismételni.Fizikai és intellektuális fejlettsége látszólag normális. és majdnem mindig fennmaradnak a kiejtési zavarok. . Elfogadott tény az autizmusról az is.Fokozott félelem és érzelmek. biokémiai elváltozások vagy az agyi struktúrák elégtelen fejlődésének a következménye. szubjektivitás jellemzi és elszakad a valóságtól. de a szakemberek és a környezet együttes erőfeszítései eredményeket érhetnek el. hogy genetikus tényezők és perinatális biológiai körülmények játszanak szerepet az autizmus kialakulásában.Fokozott mechanikus emlékezet. A megfogalmazott mondatok lehetnek különösek. akkor vég nélkül • 39 .a késleltetett echolália. Az echolália jelensége nyilvánvaló és visszhangszerű is lehet.Bizonyos mozgások eltúlzása és hosszas ismételgetése. A beszédet a normalitáshoz képest nagyon meg késve sajátítják el. .o Míg más területeken súlyos fogyatékosságokkal rendelkeznek.Sztereotíp és repetitív elemek jelenléte. melyek véletlenszerű jutalmazás és büntetés által megerősítettek. Pszichológiai elméletek Az autizmust úgy értelmezik. mely azt jelenti: saját én.A környezet megváltoztatásakor bizarr reakciók jelentkeznek. gyakran előfordul az is. amit Kanner állapított meg. . . . nem akarja azt megtanulni. . . melyet a belső élet eluralkodása kísér. hogy nevükre késleltetve reagálnak.Paradox reakciók bizonyos ingerekre (fény. mint a realitástól való elszakadást. • Etiológiai szempontból három különálló elméletcsoportot született. A gyermek egyáltalán nem érdeklődik a beszéd iránt. . kötődés. . Amikor megtanul egy mondatot. • Az autizmus meglehetősen nehezen befolyásolható kórkép. Folstein és Rutter ikerkutatások tapasztalatai alapján arra a megállapításra jutottak. 3.Rituális tevékenységek megjelenése és fejlődése. .agyi rendellenességek. Fiúknál sokkal gyakoribb.Jelentéktelen tárgyak iránti megmagyarázhatatlan ragaszkodás.fertőző gyulladásos betegségek.

Egyeseknek tetszik a zene. érzik a ritmust. hogy az autizmus gyakran társul súlyos értelmi fogyatékossággal. Egyes viselkedések megtanulásában a leghatékonyabbnak a gyakorlás és a tanulási helyzet állandó ismétlése tűnik az autisták rehabilitációjában.a karok forgatása. Az autisták képtelenek az egyes szám első személy használatára (az én személyes névmás). mind pedig komplexitásukat tekintve. c). gátolt. hogy az autizmus nagyon összetett zavar . Az első esetben az autista személy minden ok nélkül erősen kötődhet bizonyos jelentéktelen tárgyakhoz. ok nélküli hangulatingadozás is megfigyelhető náluk. ki lehet alakítani az önszabályozás képességét. a tárgyak tapogatása. amikor az autista személy a kimerülésig ismétel egy-egy cselekvést. autisták rehabilitációja Figyelembe véve. Jobb eredményt a pszichés fejlesztés terén. érdektelen és semmiféle hajlandóságot nem mutat a környező világ megismerésére. például a fény vagy egy csillogó tárgy. mások köznapi veszélytelen dolgok iránt patológiás félelmet érez). Ugyanebbe a koordinátarendszerbe helyezhető el az öningerlő viselkedés: . tulajdonságok és folyamatok zavarai Ezek a rendellenességek bármely területen megjelenhetnek. ezen a területen teljesen világos a sérülés. a támogatás és a viselkedés-terápiák. Érzelmeire az éretlenség jellemző. felismer dallamokat. rajz. melyeket különböző helyzetekben hallott. zene. jól tűrik a hideget és a fájdalmat. meg lehet teremteni az ingerlés és gátlás közti egyensúlyt és a viselkedést a környezethez lehet igazítani stb. a fülcimpa dörzsölése kézzel). olyan helyeket. de az érzelmi motivációs rendszer sérül leginkább. A rehabilitáció alapja a relaxáció.egyhelyben forgás szédülés nélkül. sztereotip. Az autista teljesen közömbös a szociális kapcsolatok iránt. alacsony szintjét. például a tárgyak ujjakkal való manipulálása.k mind kiterjedésüket. kiáltozik. Nem alakítanak ki érzelmi kapcsolatokat. Ebből is következik. melyeket alkalmazni lehet.auditív (csettintés a nyelvvel vagy egy hang vég nélküli ismételgetése). Mindezen jellemzők azonban negatívan hatnak a személyiség és általános pszichológiai fejlődésre. melyekkel fejleszteni lehet a tevékenység iránti motivációt. míg másokból negatív reakciókat vált ki a tárgyak megérintése.kinesztetikus (előre-hátra himbálózás. ahol évekkel azelőtt járt.taktilis (kézfejjel üti a könyökét. vagy szisztematikusan összetöri magát (ököllel vagy egy tárggyal üti magát. hogy képes szorozni. vagy a fejét veri a falba). tánc. -vizuális (csillogó tárgy forgatása a szem előtt vagy az ujjak játékának figyelése). Az is előfordul. Egyéb különlegességeik: nagyon kevés alvásigényük. körömmel kapar valami kemény tárgyat). vagy épp ellenkezőleg. Ez lehet a csecsemőéhez hasonló. főleg az adaptív viselkedésmódok kialakításában lehet elérni. . egyes esetekben lehet felfokozott is. Természetesen vannak más rehabilitációs módozatok is. hogy a tevékenység végcélját meghatározná. Egyesek megélhetik a frusztrációt. nehezen tanulja meg a betűket és könnyedén a számokat.így különböző fóbiák alakulhatnak ki az autistáknál.ismételgeti azt. Az autisták cselekedetei és viselkedésmódja bizarr. kézimunka. . Egyeseknek valódi gyönyörűséget okoz a taktilitás. hogy az autista képtelen számolni. A tanulás és a fejlődés szaggatottsága Abból adódik. Viselkedés és tevékenység . . csak esetleg nagyon ritkán és a nélkül. verseket.a beavatkozások hatékonysága korlátozott. hogy nem érdeklődik az új információk iránt. de a logikus emlékezet rovására fejlődik. anélkül. b). Ilyenek a munka. mert megzavarta őket egy gumi leesése. Az autista játéka is bizonyítja pszichés fejlődésének megkésettségét. A környezetében levő személyek személyes példája jó alkalom arra. hogy agresszívvé válnak. azt a benyomást kelthetik. vagy hosszasan manipulálhat egyetlen tárgyat. és nagyon nehéz azonnali eredményt elérni. Az autizmus terápiája. de kognitív viselkedésmódjuk lehet sztereotip.zavarok Ezek a leglátványosabba. hogy a közeli személy iránti pozitív attitűd hosszasan fennmaradna. A téri orientációjuk megfelelő.gyakorlatilag a pszichológiai skála minden eleme érintett. Egyes autistákat elbűvölhetnek bizonyos ingerek. Habár az autisták képtelenek hazudni.lábujjhegyen járás. szorongást és a túlingerelhetőséget. miközben lehet. megtanulhatnak akár hangszeren is játszani. Ezek közül is feltűnő az önbántalmazó viselkedés. mely azáltal is súlyosbodik. A kapcsolati és a perceptuális zavarok Nagyon változatosak és már születéstől kezdve felfedezhetők. Egyéb sztereotip cselevések: . hogy valamit titkolnak. mintha csigán lenne. 40 . A pszichés funkciók. d). zavart a személy viselkedése . nem akarja azokat elsajátítani. nem érdekli a körülötte lévők érzelmi világa (egyesek különlegesen erősen kötődnek jelentőség nélküli tárgyakhoz. Leginkább izoláltak és önmagukba zárkóznak. akárcsak az értelmi fogyatékosságokban. Az autista gyermek sokat sír. Mechanikus memóriájuk viszonylag jó. . az idő nagy részében nyugtalan. hogy a játéknak szimbolikus értelme lenne vagy a nélkül. mivel soha nem néznek a körülöttük lévő emberek szemébe. e). néha valódi kecses mozgás. hogy utánozza őket és így megtanulja a normális magatartást. Mások a tárgyak alkotóelemeit képtelenek érzékelni. így az autisták képesek felidézni verbális kifejezéseket. máskor pedig nagyon erős zajra sem reagálnak (perceptuális és kapcsolati bizarrság).

hogy interakciós problémáról van szó:  A szülők gyakran beszámolnak arról. nem vesznek részt közös játékban. • A tünetek lényegében három fő csoportba sorolhatók:  Az első a figyelmetlenség: a gyerek nem képes részletekre figyelni. bizonytalan jövedelem. illetve velük járó pszichológiai problémák) a szülők legjobb szándéka esetén is a gyerek fokozódó nyugtalanságához vezetnek. melyekkel beavatkozhatnak és hozzájárulhatnak az autisták rehabilitációjához. A szerzők idesorolják az alkalmazkodás képtelenségét is. de 90%-ban az iskolába kerülés időszakában okoz problémát. bár az összefüggés nem szükségszerű (a túlmozgásosság önmagában nem függ össze a társas elutasítással): az ilyen gyerekeknek nehézségeik vannak másokkal való együttműködésben. túlmozgásosság a szülőket fokozott kontrollra készteti. nem kellő törődésének a következménye-e. Ha a kívánt eredményt elértük. hogy enyhíthetjük az állapotot.Ebből következik. beleszól mások beszélgetésébe. a nyugodt tevékenység képességének csökkent volta. az ADHD-t. A hiperaktivitást leghamarabb 18 hónapos korban szokták diagnosztizálni. a játékokkal való. dicséret. Gyermekkori depresszió • Nem kétséges. hogy a gyermekben esetleg állandó feszültséget okozó körülményekre fény derüljön. a gyerek alkalmazkodási képtelenségének. a koncentráció zavarával jár együtt. ha erről a szindrómáról beszélünk? Rehabilitációról autizmus esetén olyanként beszélhetünk. az önkontroll fejlesztésének. míg bekövetkezik a várt válasz. Mennyiben beszélhetünk rehabilitációról. A kialakuló rossz körök a tünetek súlyosbodásához. Nem beszélhetünk általános értelemben vett rehabilitációról. Olyankor adunk utasítást. Az azonban igencsak megkérdőjelezhető. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) • Az angol elnevezése után ADHD (attention deficit and hiperactivity disorder) néven említett viselkedés-együttes voltaképpen diffúz tünetcsoport. a gyerekek felnőtt környezetét gyakran sújtó jelenségek (a fizikai nehézségek. mely lehet mosoly. A családi erőszak kapcsán már említettük az egzisztenciális problémák szerepét. indokolt-e az esetükben depresszióról beszélni.  A különféle tünetek láncszerűen kapcsolódhatnak össze: a nem megfelelő kezelt szembeszegülő magatartással gyermekkorban szükségképpen együtt járó bűntudat és szorongás nyugtalansághoz vezet. Használjuk a megerősítést.  A nyugtalanság. • A hiperaktív gyermekekkel való bánásmódban kiemelkedő fontossága van:  A világos és következetes elvárásoknak. Tehát az autizmus rehabilitációjában hangsúlyossá válik a kondicionált reflex-elméleten alapuló tanulás.  Ugyancsak fontos. hanyag. emiatt gyámoltalan és bizonytalan gyermekek körében is. amikor az autista odafigyel arra és várjuk a választ. • A nevelési nehézségek keletkezésében szerepet játszó tényezők:  Különféle okokból egyre több gyerekes család tartozik az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek közé.  Végül a jellegzetes tünetek közé tartozik a „lobbanékonyság”: a gyerek nem „vár a sorára”. mint a szűkös lakásviszonyok.  Erősödik a gyanú. és a gyermek biztonsága helyreálljon. nyilvánvaló. Ha nem sikerült elérnünk a kívánt reakciót. nem követi a felnőttek instrukcióit. közbeszól. túlmozgásossággal. hogy a nevelőknek széleskörű eszközrendszerük van. a későbbi teljesítményzavarokhoz vagy más pszichológiai problémákhoz vezethetnek. hogy a gyerekek a felnőttekhez hasonlóan szoktak szomorúak és lehangoltak lenni. és kiválthatja a szembeszegülés fokozódását.  Nyugtalanság és a nyomában bekövetkező túlmozgásosság ugyanakkor előfordulhat a túlvédett. amelynek hátterében a szabálykövetés és szülőkkel való együttműködés nehézségei állnak. a korlátok teljes hiánya is fontos szerepet játszik a hiperaktivitásban. munkája közben gyakran hibázik. akkor addig ismételjük az utasítást.  Ez utóbbiak és a velük járó. hogy az iskolában hiperaktívnak bizonyuló gyerekeket 2 és 3 éves koruk között szinte állandóan kontrollálni kellett. Ma a gyerekek 5-10 % -ával kapcsolatban beszélnek a hiperaktivitás diagnózisáról. • A zavarok diffúz köre a kilencvenes években kapta az ismert diagnosztikai elnevezést.  Igen nehéz megítélni.  A másik tipikus jellemző az állandó mozgás. akkor a következmény a jutalom. a választást lehetetlenné tevő elhalmozottság. 6. • Az alábbi tüneteket sorolják a depresszió kategóriájába: 41 . • Bármelyik tünetcsoportot veszünk szemügyre. 5. kárt okozzanak. simogatás. hogy a nagyon korai és nagy mennyiségű televíziózás. mielőtt kérdeznék. a megfogalmazott utasítás pedig minden helyzetben azonos. • A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar ma a leggyakoribb krónikus magatartási és pszichiátriai rendellenesség. hogy a szülővel való szembeszegülés. nehogy megsérüljenek.. mely a gyógyulást vagy a zavar kiküszöbölését jelentené. A szülő instrukciókkal való szembeszegülés – a dackorszak – az egészséges kisóvodáskor jellegzetes és tipikus problémája. vagy a szülő erélytelenségének.

hogy ő gonosz. mert a jellegzetes tünetek (lelassult viselkedés. 3-16 éves gyereket vizsgált meg. mert a gyerekek tudatukkal inkább felfogják a felnőttvilág eseményeit. • Igen fontos körülmény.             Rossz hangulat. reggeli fáradtság.  Serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a felnőtti adaptációs feladatok. mitől kell tartaniuk.  Azok a gyermekek. bizonytalanságok. • Gyakorlatilag nincs olyan gyerek. Alváspanaszok. lehangolt. nehezebben tud feldolgozni. akik ingerlékenyek. • Veszélyeztetettek azok a gyerekek. az azért is veszélyeztető.  Ha a gyereket gondozó szülő depressziós. vagy álmukban beszélnek. Passzivitás. 42 . Érzékenység. hogy igazságosan büntették meg. hányinger. szigorú önkritika. hogy azokon az embert formáló napocska. • A serdülőkori depressziók. Antiszociális viselkedés. amelyek segítségével a depresszióban szenvedő gyermekek elkülöníthetők a neurotikus gyerekektől: 1. nem képesek megfelelő stratégiákat kialakítani az adaptív viselkedésre nézve. annak kétséget kizáróan súlyos környezeti okai vannak. egykedvűség  Valamilyen fogyatékosság. aki élete során ne volna alkalmanként szomorú. enurézis-enkoprézis. ha lehangolt és bizonytalan. Depresszív fóbiás szorongó gyerekek. ház mosolyog. tehetetlenség) megakadályozzák a szülőt feladatai ellátásában. Fejfájás. tapasztalhatjuk. Elégedetlenség.és széklet-visszatartási problémákkal jellemezhető depressziósok. ha nincs különösebb környezeti ok. hogy a gyerekek túlnyomó többsége a prepubertás bekövetkezése előtt természetes derűvel és pozitív hangulattal jellemezhető.  A depressziós. akik kaotikus és megjósolhatatlan környezetben nevelkednek. magányosság. rémálmaik vannak.  Ha rátekintünk az óvodás gyerekek rajzaira. Az éjszakai vizelet. a mindennapi élet ritmusa. étvágytalanság. ha megfelelő a környezeti-kapcsolati támogatás. szomorú anya képtelen lehet rá. mint a felnőtt.  Az első olyan életkori szakasz. • Frommer 264. amikor a komor hangulatok és depressziók valóban felbukkannak a fiatalok életében. 2.  E hangulatok. A negatív önkép is a depresszióra utaló tünetek egyike: úgy érzi. nem tud másokért tenni. még azokban az esetekben is. pityeregnek. úgy érzi.  Részben azért. • A látszólag közöny. az önértékelés komoly feladatot ró a fiatalokra. Gyenge iskolai teljesítmény. nem tud másokon segíteni.  A környezeti hatások a serdülőkori depressziók esetében is nagy súllyal esnek latba. szomorúság. a világ tényeivel való szembesülés. mint például a kötődés hiánya. akiknek a szülei maguk is pszichózisban szenvednek. Az érdeklődés gyökeres megváltozása. tartósan lehangolt. de a felnőtteknél jóval kevésbé tudják megítélni. Egyértelműen depressziós gyerekek. Morbid gondolatok. lehangoltság ezen kívül lehet aktuális trauma következménye. amikor más jelek – például a rajzon látható fekete felhő vagy odú – jelzik a szorongást • A feltűnő passzivitás. a serdülőkor. akit ne gyötörnének szorongások. Kevés önbizalom. érzelemtelen szülői magatartás. hasfájás. amelyet a gyerek esetleg súlyosabban él meg. hogy megérdemelten elutasítják. akiknek szintén tipikus depressziós tüneteik. pityergés. A csoport tagjai másoknál nehezebben mennek aludni. alvajárók.  Vagy igen súlyos környezeti ártalom következménye. időnként ok nélkül indulatrohamaik vannak. • Iskoláskorban a szorongásos állapotok gyakoribbá válhatnak. a súlyosan elhanyagoló. és ennek alapján három diagnosztikai csoportot dolgozott ki. sem felnőtt. bántalmazó. és így a gyerek nem tud szert tenni a kompetencia és függetlenség képességére. hogy megfelelő támaszt nyújtson a gyerekének. a gyerekek esetében felszámolódnak  Ha a prepubertás előtt álló gyerek tartósan szomorú. 3. Gátlásosság.  Részben az életmódban bekövetkezett fontos váltások kapcsán.

Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Osiris Könyvkiadó. 1987 6. Montessori Maria: A gyermek felfedezése. Nemzeti Tankönyvkiadó. György Júlia: A nehezen nevelelhető gyermek. 1995 15. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyerekek iskolai nevelése. Tankönyvkiadó Budapest. Minerva Kiadó. Editura 7. Kolozsvár. Bukarest. 200 6. Budapest 2002 10. harag. Emilian Florin-Gyógypedagógia. Ed. 4. 1978 14. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995 3.: Fejlődéslélektan. Akadémiai Kiadó. Akadémiai Kiadó. Tankönyvkiadó Budapest 1989 8. 1971 Ligeti Róbert: Az írástanulás pszichológiája. Cartaphilus Kiadó.Tankönyv az óvónő-és tanitóképzők számára. Budapest. Budapest.Ágoston György: Neveléselmélet.Cole. Dr. P. 1981. Verza: Gyermeklélektan. Illyés Sándor – Gyógypedagógiai lélektan. Budapest. Tankönyvkiadó. Bakonyi Pálné: Az óvodai nevelés programja. 1982. 9.Seper Jenő-Vincze Tamásné: A gyakori beszédhibák. osztálya számára. 2005 16. Tankönyvkiadó. Golu. 1985. Budapest. Budapesti Tanítóképző Főiskola Kiadó. Zlate. 3. 1989. Zörgő Benjámin . 1998 11. Budapest. Verza. Akadémiai Kiadó. Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Mészáros Aranka – Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma. Budapest 1974 4. M. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Didactică și ștințifică Buc. 1978 5. Osiris Kiadó. Medicina kiadó. Tankönyv kiadó. 2001. 17. 8. Montágh Imre. ELTE . 2001. Tankönyv a tanítóképzők XIII. Budapest. R. Debrecen. Budapest. Budapest. Martonné Tamás Márta: Fejlesztő pedagógia. Tankönyvkiadó. Lovász Tibor-Hatos Gyula: tanulmányok a gyógypedagógia köréből.Popper Péter: Személyiségünk titkai. Cole. Budapest. Geréb György – Pszichológia. Vajda Zsuzsanna.Rosca Alexandru: A képességek. Tankkönyv kiadó. S. Budapest.Eötvös Kiadó. 1973 Választható/opcionális könyvészet 1. Egyetemi és Főiskolai Tankönyvkiadó. agresszió. Buda Béla: A személyiségfejlesztés és a nevelés szociálpszichológiája. Budapest 1980 13. Dacia Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. Tankönyv a Tanárképző Főiskola számára. Budapest. Budapest. 10. Kósa Éva – Neveléslélektan. Kovács Emőke: Logopédiai jegyzet. 9. Ranschburg Jenő: Félelem. Kulcsár Tibor: Iskolapszichológia. Budapest. ELTE – Eötvös Kiadó. 1970. 1989 5. 1984. Bencsik Endre: Pedagógiai pszichológia. 1990 43 . M.Kötelező könyvészet 1. Ranschburg Jenő . Budapest. Mérei Ferenc-V. E. Budapest. 2. 2002. Tudományos könyvkiadó. 7. Tankönyvkiadó. 2002 12. Gondolat Könyvkiadó. 2. Illyés Gyuláné.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful