UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢELE EDUCAŢIEI COLEGIUL UNIVERSITAR TÂRGU SECUIESC

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYI KAR TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA KÉZDIVÁSÁRHELY

A GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPJAI

ELŐADÓ SEBESTYÉN PIROSKA

2007-2008

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
1. A gyógypedagógia fogalma 2. A gyógypedagógia forrástudományai: 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében 4. A gyógypedagógia munkaterülete 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: 6. A gyógypedagógia rendszere és ágai 7. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése

II. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI
I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái:

III. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA IV. FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI
1. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1.1. Az értelmi fogyatékosság fogalma 1.2. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. 1.3. Az értelmi fogyatékosság osztályozása 1.4. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák 2. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2.1. Általános ismeretek 2.2. Terminológia 2.3. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia 2.4. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása 2.5. Hallásmérés 2.6. A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői 3. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3.1. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre 3.2. A látássérülések etiológiája és osztályozása 3.3. A látássérültek pszichés fejlődése 3.4. A Braille írás - olvasás 3.5. A látássérültek szocio - professzionális integrációja 3.6. A látássérültek téri és időben való tájékozódása 4. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4.1. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre 4.2. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana 4.3. A mozgássérültek osztályozása

2

5. A BESZÉDHIBÁK 5.1. A logopédia szerepe és fontossága 5.2. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása 5.3. A beszédhibák tünettana 5.4. A beszédhibák terápiája 6. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6.1. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása 6.2. A viselkedés és magatartás - zavarok okai és formái 6.3. A viselkedés és magatartás - zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre 6.4. A viselkedés és magatartás - zavarok prevenciója, a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja

V. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI
A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK 1. Az elsődleges teljesítményzavarok 2. A másodlagos teljesítményzavarok 3. Az iskolai teljesítményzavarok formái B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. Félelem és szorongás 2. Fóbiák 3. Gyermekkori neurózisok 4. Autizmus 5. Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) 6. Gyermekkori depresszió

VÁLASZTHATÓ/OPCIONÁLIS KÖNYVÉSZET

3

I. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1. A gyógypedagógia fogalma Világstatisztikák adatai szerint az átlagnépesség 3-5 %- a ,,fogyatékos”. Vakság, gyengénlátás, süketség, nagyothallás, beszédhiba, mozgássérülés és az értelmi fogyatékosság, mind olyan rendellenességek, melyek megnehezítik a személyiség harmonikus kibontakozását és az egyén társadalmi beilleszkedését. Korunk általános törekvése, hogy a különböző károsodás miatt hátrányos helyzetbe került emberek ne szigetelődjenek el, hanem megtalálják helyüket a családi, az iskolai, a munkahelyi és a társas közösségben. Beilleszkedésüket csak akkor tudjuk elősegíteni, ha ismerjük a fogyatékos ember személyiségét, valamint a fogyatékosságokból fakadó pszichés következményeket. A gyógypedagógia ehhez nyújt tudományos támpontokat, mivel: • A fogyatékos gyermekek pszichológiájával és terápiájával; • A tanulásban akadályozott gyermekek a pszichológiájával és felzárkóztatásával; • A beszédhibás gyerekek logopédiai terápiájával; • A nevelési nehézséget okozó gyermekek pszichológiájával és kezelésével foglalkozik. A gyógypedagógia megjelölésére a ,,gyógypedagógiai lélektan’’ mellett a különböző nyelvterületeken a ,,fogyatékos’’ vagy a ,,kivételes’’, vagy az ,, abnormális’’ gyermekek pszichológiája, a ,,speciális pszichológia’’, a ,,medikoszociális pszichopedagógia’’ kifejezéseket használják. 2. A gyógypedagógia forrástudományai: • A gyógypedagógiai pszichológia; • A pszichológia; • A pedagógia. 3. A gyógypedagógia helye a tudományok rendszerében A gyógypedagógia határtudomány: • a pszichológia; • a pedagógia; • a szociológia; • az orvostudomány elemeit használja fel. 4. A gyógypedagógia munkaterülete A gyógypedagógia munkaterületének napjainkban már átfogóbb, tágabb az értelmezése. A korszerű felfogások szerint mindazokat idesorolhatjuk, akiknek testi-lelki fejlődését egyéni vagy társadalmi tényezők megzavarják, vagy tartósan gátolják. Hazánkban a gyógypedagógia területére azok tartoznak: • Akik fejlődésükben gátoltak; • Akik nem nevelhetők-oktathatók az általános, szokványos módszerekkel; • A fogyatékosok. A fogyatékos kifejezés sértő, bántó számukra. Ezért nemzetközi törekvés, hogy a ,, fogyatékos’’ helyett olyan elnevezést találjanak, amely nem a rendellenesség oldaláról jelöli a károsodott személyt, és amely kifejezés egyben elég tág, hogy mindazokra vonatkozzon, akik speciális oktatást-nevelést igényelnek. Ilyenformán használják:

• • • • • • • •

A ,, nehezen alkalmazkodó’’(inadaptált) kifejezést a francia nyelvterületeken; A ,,kivételes’’ (excepcionális) vagy ,,akadályozott’’ (handicapped) elnevezést az angol-amerikai nyelvterületen;

A ,, gyenge’’(infirmis), a ,,gátolt’’(behindert), az ,,eltérő’’, a ,,fejlődésében zavart’’ kifejezést a svájci és a német nyelvterületeken; A ,, különleges gondozást igénylő’’ elnevezést a cseh szakirodalomban; A ,, pszichoszociálisan rosszul alkalmazkodó’’ kifejezést a lengyelek; A ,, defektusos’’ vagy ,,anomáliás’’ elnevezéseket az orosz gyógypedagógiában; A ,, fogyatékos’’, ,,hibás’’, ,,rendellenes’’, ,,sérült’’, ,,károsodott’’, kifejezéseket a magyar és hazai nyelvterületen;

Próbálkoztak a fogyatékosok rövid körülírásával is, pl. a ,,gyógyító nevelést igénylők’’ vagy hosszabbal is, pl. a ,,speciális oktatási követelményeket igénylők’’(elevi cu cerinte eduvative speciale). Valójában egyik sem a legmegfelelőbb, egyik sem minden igényt kielégítő, ezért általában felváltva használjuk mindegyiket. 5. A gyógypedagógia célja és feladatai: • Minél előbb felismerni, és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki sajátosságait; • Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt; • Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket, eljárásokat és terápiát; • Minél jobban kidolgozni, és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat;

4

Megkönnyíteni a fogyatékosoknak a családba. hogy a társadalom elfogadja őket olyannak. Ezekben az esetekben a személyiségfejlődés zavart. módszere. A gyógypedagógia rendszere és ágai • Bevezetés a gyógypedagógiába: az általános kérdéseket határozza meg. II.az elhanyagoltság. Rendszeresek: a vizsgálati módszerek szempontjai meghatározott összefüggésben vannak egymással Objektívek: a vizsgált személy megnyilvánulásait elfogultság nélkül szemlélik. a nevelés hibái. olyan rendellenes állapotok esetén. értelmi fogyatékosság. Fejlődési zavar keletkezhet: • Biológiai tényezők rendellenessége vagy sérülése esetén • Agyi károsodás (centrális ). de sajátos körülmények között alkalmazva. Társadalmi meghatározás szerint normálisnak tekinthetünk mindenkit. Módszeresek: megszabott elveket. • Általános gyógypedagógia: a fogyatékosok pszichológiája és terápiája. a gyógypedagógia fogalma. arra. mindannak a hiánya. aki munkájával és magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalom életébe és önálló életvezetésre képes. és a 9. az ingerszegény környezet.környezeti ártalmat okoz. • szociális segítséget megadjon számukra. mint pl. a gazdasági nyomor. és a neurotikus tünetek mellett. a normálistól sajátosan eltérő lesz. Leggyakrabban az érzelmi élet. • A fejlődés tempójában. • pedagógiai. milyen időpontban és milyen formában jelentkezhetnek a különböző rendellenességek • Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan: az iskoláskorú fogyatékosok gyógyító-nevelő oktatásának a problémáival foglalkozik. látási. feladatai. Kutatja az általános fejlődési törvényszerűségek sajátos megnyilvánulási formáit az egyes fogyatékossági kategóriákban. az érzelmi nélkülözés. csökkent értékű fogyatékos embereknek is joguk van emberhez méltó életre. sérült. mint pl. • Analizátorok sérülése (periferiális ). gátolt. Tudományosak: alapos szakmai felkészültséget igényelnek. szempontokat követnek. mely elismeri. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA VIZSGÁLATI MÓDSZEREI A gyógypedagógiai vizsgálati módszerek szokványos eljárások. 6. most van kialakulóban. • Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika: a sajátos vizsgálati módszereket. speciális diagnosztikát és pszichoterápiát foglalja magába. kísérlet különböző módszerei. mint a megfigyelés. A fogyatékosok lelki jelenségeivel foglalkozik. Igen hosszú út vezetett a fogyatékosságok megítélésében addig a modern gondolatig. ezek sajátosságait kutatja és azt. Fejlődési zavar jelentkezhet: • A fejlődés összetevőiben. Ezek jellemzői: • • • • • • Céltudatosak: szándékossággal. intellektuális fejlődési zavarokhoz is vezetnek. ami a környezet részéről a harmonikus személyiségfejlődéshez szükséges: . a szociális magatartás és az alkalmazkodóképesség funkciói sérülnek. A biológiai és a környezeti tényezők sérülésének következményei csecsemőkorban és kisgyermekkorban a legsúlyosabbak. A fejlődés gyógypedagógiai értelmezése A gyógypedagógia a személyiségfejlődés kérdéseit vizsgálja gyermek. beszédhiba vagy mozgászavar. • Gyógypedagógia szociálpszichológiai ágazata: a szociális gondozás problémáival foglalkozik. a társadalom életébe való bekapcsolódásra. az iskolába. • Gyógypedagógia munkalélektana: a fogyatékosok speciális munkaalkalmassági vizsgálataival. a munkába és a társadalomba való beilleszkedését. akadályozott. a hallási. célja. • Környezeti tényezők elégtelensége folytán . az élmények hiánya. és minden formájú: • orvosi. amilyenek. életév is. hogy a gátolt fejlődés milyen változásokat okoz a személyiségben. Oktatásuk sajátos módszertani problémáit kutatja. kikérdezés. pályaválasztási tanácsadásával és rehabilitációjának pszichológiai problémáival foglalkozik. stb. 5 . 7. a kitaszítottság. hogy az abnormális pszichéjű. hogy milyen rendellenességek találhatók a fogyatékosok fejlődésében. de érzékeny időpont az 5/6.és ifjúkorban. meghatározott cél érdekében irányulnak a megismerendő személyre. • Gyógypedagógiai gyermek-és fejlődéslélektan: azt kutatja.

mászás). Lehetőséget adunk rá. az introspekció. írás. a viselkedés. az extraspekció más emberek viselkedésének a feltárására irányul. rajzol). meddig játszik a játékkal. a beszéd. A mások megfigyelése. a játékot a szájába veszi. lelkesedik. Az önmegfigyelés. az arcjáték. ekkor fedi fel legőszintébben. vagy csoportos játékban. betartja-e a szabályokat vagy csal. nem érdekli. • Hogyan viselkedik a játék folyamán: felbátorodik. a visszahúzódás jellemzi a többiek csúfolódása miatt. • Az enyhe értelmi fogyatékos gyerek már együtt játszik a többiekkel. hogy őt most . a játéka. a rajzolás. jellemzések. Az értelmi fogyatékosoké: a kellő ítélőképesség és a megfigyelőképesség pontossága hiányában. családi körben. épnek és sérültnek egyaránt. vagy éppen hozzá sem nyúl. Beilleszkedik-e a játszó gyermekek közösségébe: vezető akar lenni. hogy többféle játék között válogasson. kész játék érdekli. • A mozgásfogyatékos gyerek is csak kevés játékban tud részt venni. hangadó. vagy ami fantáziát kíván. A MOZGÁS MEGFIGYELÉSE A fogyatékosok mozgásukban is eltérnek az épektől: • A durva mozgások terén (mint járás. Játszás ideje alatt megfigyeljük és lejegyezzük: • Milyen játék érdekli: közös vagy egyéni. a gesztusok) annál jobban és gyakrabban eltérnek. tárgyát képezhetik: a játék. a valósággal. félrevonul. • A vizsgált körülmények kapcsolatban legyenek a gyerek élethelyzetével. a mozgás.. apró mozgások összerendezettségében (mint a beszéd. II. megfelelő rögzítési technika. de náluk is halláshiány okozta egyoldalúság tapasztalható. • Naplók. a vizsgált személy ne érezze. rakosgatja. elmarad kortársai játékszínvonala mögött. • Történjen az óvodában/iskolában (órán vagy szüneten). futás. legnyíltabban magát. A fogyatékos gyermekek játékának jellemzői: • A fogyatékos gyerek játéka egyoldalúan fejlett. levelek. ekkor legönfeledtebb. A gyógypedagógia vizsgálati módszerei: I A MEGFIGYELÉS A megfigyelés formái: A. • A finom. kezdeményező vagy végrehajtó típus. B. • A mozgásfogyatékosoké: a kellő tájékozottság hiányában. az írás. A helyes megfigyelés feltételei: • Jó szaktudás. A süketeké: a beszéd hiányában. • A süket gyerek játéka már kevésbé tér el az épek játékától.A gyógypedagógiai vizsgálat diagnózison alapul: • A gyógypedagógiai fejlődés prognózisa. de félénkség. rajzok és egyéb alkotások. földre dobja. • A speciális pszichoterápia. cselekedetek. testalkat. A gyereket vagy egyénileg vizsgáljuk. ez sérült személyiségeknél kevés megbízható anyagot nyújt: • • • A korán megvakultak önmegfigyelése szegényes: a látható világ ismeretének hiányában. elmarad az ép gyerek játéktevékenységétől: a vak gyermek nagyon korlátozott játékában. fantáziátlan. de játéka sivár. • Közvetlen kifejező jelenségek: arckifejezés. beszéd. ez a terület is beszűkült számára. vagy egyáltalán nem tud megfelelően játszani a többiekkel. • A gyógypedagógiai tanácsadás. A megfigyelés módozatai: I. • A súlyos értelmi fogyatékos gyerek alig. A mozgás megfigyelésének tárgya lehet: • 6 . önéletrajzok. • Hang és videofelvételek.megfigyelik’’. lehiggad. A JÁTÉK MEGFIGYELÉSE Minden gyereknek. • A beszédhibás gyerek játéka tér el legkevésbé. kiértékelési tapasztalat szükséges. játék folyamatában. • A légkör ne legyen mesterséges. • Csak kívülállóként figyel és rögzíti a lényeges megfigyeléseket. a játékmódja a legjellemzőbb megnyilvánulása. megunja. csendes. • A megfigyelő közvetlenül részt vehet a tevékenységben (együtt játszik. stb. nem minden esetben mutatnak zavart. gyakorlat. belemerül.

jár. hogyan lehet a vizsgált gyermekkel kapcsolatot teremteni. A beszéd megfigyelésének és vizsgálatának szempontjai: • A beszéd kezdete. Az arcjáték és a taglejtések: túl mozgékony. • A megjelenése: rokonszenves.a „visszhang” beszéd (echolália). 1. ízléses. kellemes. Ne következtetéseket vonjunk le. görcsös megtorpanások. A leírásukban objektivitásra kell törekedni. A beszéd tartalmi vizsgálata: • A gondolat szóbeli kifejezése gazdag-e. primitív. fordulatos-e. • A mozgásfogyatékosok közül a cerebrális bénultak beszédére jellemző a ritmustalanság.az enyhe értelmi fogyatékosok beszédére pedig csak a beszéd fejletlensége és pontatlansága jellemző. elhanyagolt ruházatú. vagy gondos. fegyelmezetlen. artikulálatlan. ritmus. mimika. szinte az érthetetlenségig. A fogyatékosok megfigyelésénél és vizsgálatánál rendkívül fontos a gyerek kontaktus . A kóros tünetek: bénult-e valamelyik testrésze. mivel a látás nem tudja ellenőrizni a beszédszervek mozgását. függetlenül a vizsgált személy rokonszenvességétől vagy ellenszenvességétől. orrhangzós. hadarás. testrészek aránya. piszkos.• • • • • A helyváltoztató mozgások: hogy ül. • A cselekedeteinek modora. a beszédnek a fejlettségét azért vizsgáljuk. • A beszéd érthetősége. túl élénk. rendetlen. • A hangsúly. sivár. hogyan jár lépcsőn le és föl. IV. vagyis az. mert alkalmas az intelligencia fejlettségi fokának és formájának. Beszédhibát náluk is találunk. sőt az egész személyiség alacsony vagy magas strukturáltságának a megítélésére. egyszerű. agresszív. szaggatott. változatos-e. • A beszédszervek épsége. szegényes. a „gramofon ”beszéd változatait az oligofrénia súlyosabb formáiban. arctorzulások. III: A VISELKEDÉS MEGFIGYELÉSE A fogyatékos gyerek viselkedésének leírásához hozzátartozik: • A külső megjelenés: testalkat. • Az értelmi fogyatékosok beszéde a pöszeség legkülönbözőbb változatait és fokait mutatja. • A beszéd fejlődési menete. A BESZÉD MEGFIGYELÉSE A gondolkodás szóbeli kifejezésének. sőt az artikulálatlan hangokig: . pantomimika. • A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN HASZNÁLT MÁS MÓDSZEREK: A kérdőíves eljárás. stb. • A vegetatív megnyilvánulások: elpirulás. izzadás. • A beszédtempó. görcsösség. • A kifejezőképesség milyensége. A beszéd hibáinak vizsgálata. stb. agrammatikus beszédéről. magas vagy mély hangú. A beszéd alaki vizsgálata: • A hangok kiejtésének tisztasága. • A beszédmegértés foka. arcberendezés. • A nyelvtani helyessége. • Eredeti-e. • A gyerek verbális kommunikációs készsége. • Legfeltűnőbb jellegzetességei még a zöngés-zöngétlen hangok elvesztése és a ritmus zavarai. 7 . stb. hanem csak a tényeket rögzítsük. sematikus. sírós. • A gesztusok. esetleg megkésettsége. beszéd. 3. lendületesen vagy megtorpanásokkal ír. Az írás és a rajz: könnyedén vagy nehézkesen fogja ceruzát. 4. milyen a karok és lábak mozgásainak összerendezettsége. tisztasága. haj. formailag azonban gyakran fegyelmezett. • A vakok beszéde tartalmilag fejlettnek tetsző. A beszéd és olvasás: tempó. . grimaszol. • Konkrét. ugrik. erős fintorok.készsége. tartózkodó. tiszta. fut. stb. A beszédhibák a fogyatékosság sajátosságai szerint változnak: • A süket azonnal felismerhető monoton. 2. jelentéktelen. hangsúly. stb. ruházat.

A speciális nevelés körébe tartozó pszichikai állapot és az oktathatatlanság közötti határvonal megállapításához nincsenek általános érvényű. • Az olvasáspróba és íráspróba. sajátos módon oldja meg feladatait. • • Érzelmi jellegű vizsgálatok: a neurózis fokát mérő frusztrációs tesztek. az lehet valóban oktathatatlan. éppen a sajátossá válásának mértékétől függ. • A sajátos nevelés funkciója éppen az. tervezettebb. a nevelt különleges nevelési adottságaihoz igazodva. eljárásaival oktatható is. hangulati és jellemvonások megismerésére. nincs általában gyógypedagógiai eljárás. • A pedagógiai vizsgálat:  A gyerek tudásszintjének a felmérése és életkori szintjéhez való viszonyítása. • A sajátos készség és szokásrendszerek kiépítése. aktívabb megfigyelés.  A diszlexia és diszgráfia veszélyeztetettség felmérésére. az akadályozottság. általános iskolai neveléshez viszonyítva jellemzi a gyereket. Ebből következően: • A sajátos nevelésnek nincs általános alapformája. akiknél: A nevelhetőség feltételei módosultak.  Személyiségtesztek. Aki az átlagos neveléssel nem nevelhető. tesztek:  Emlékezetvizsgálati próbák  Figyelemvizsgálati próbák. • Az egyéni foglalkozás előtérbe kerülése. örök érvényességű kritériumok. • A kikérdezési eljárások:  A személyi adatok felvétele.  Általános intelligencia tesztek.  Érzelmi.  A környezettanulmány (a társadalmi-kulturális környezeti tényezők). A sajátos nevelés eredményes lehet.  Az értelmi fejlettség vagy fogyatékosság felmérésére. 8 . III.A klinikai beszélgetés módszere. sérült gyerekek közül azok kerülnek gyógypedagógiai nevelésre. módszer. a kudarchelyzet.  Kisgyermek fejlődési tesztek. oktatható eredményesen.  Az exploráció (a jelen helyzet feltárása).  Beszédértés és beszédfejlettségi próbák. A gyógypedagógiai intézmények oktató-nevelő munkája intézménytípusonként különböző sajátosságokat mutat. • A kísérlet: behatóbb. Az átlagos nevelés eredménytelensége. • A tervszerű. eljárásai: • Az átlagos nevelés ütemének lelassítása.  A panasz felvétele (a gyerek problémái). pontosabb. Következtetés: A gyógypedagógiai differenciáldiagnosztika célja a fogyatékosság formájának és mértékének a megállapítása. • A sajátos nevelés hatékonysága. hogy az átlagos neveléstől eltérve. a korlátozottság csak az átlagos.  A feladat-megoldási készség vizsgálata. • A rajzvizsgálat:  A gyerek rajzkészségének felmérése. • A hibás készség és szokásrendszerek lebontása.  A gyógypedagógia leggyakoribb sajátos módszerei. de lehet a speciális nevelés módszereivel.  A számfogalmi fejlettség és számtani gondolkodás felmérése. irányított hatások körének a bővítés. • A próbamódszerek. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIAI MUNKA SAJÁTOSSÁGA  A fogyatékos.  Az anamnézis (a kórelőzmény adatai). • • • Az átlagos nevelés sikertelennek bizonyul. a fejlődési prognózis felmérése. a legmegfelelőbb nevelési-oktatási forma biztosítása.

A károsító tényezők. ahogyan a szülők feldolgozzák magukban azt az élményt. debilitás. ami viszont befolyásolja a gyerek személyiségét. kihat a szülő viselkedésére. feloszthatóak öröklött. Az . Például azok a gyermekek. ugyanis a társadalmi elvárások társadalmanként.valamint a tevékenység optimalizálásához kibontakoztatható lehetőségeiket. A kromoszóma-rendellenességek közül a legismertebb a Down-szindróma (a rendellenesség a 21-es kromoszómapárnál keletkezik). A szerzett tényezők: Az értelmi fogyatékosság súlyossága attól függ. . melyek hatásai mai ismereteink szerint irreverzibilisek.melyek figyelembe veszik a személyek pszichológiai. a szociális szakmai integráció megvalósításához szükséges: . . FEJEZET A GYÓGYPEDGÓGIA SZAKTERÜLETEI 1. hogy mikor és milyen környezeti feltételek között hatnak a szervezetre. stb. lelkész.2. mivel nem fejezi ki kellőképpen a fogyatékosság súlyossági fokát. az idegrendszeri sérülést hangsúlyozzák.. • Az értelmi fogyatékosság meghatározása: (Rene Zazzo). gamma).7 %-ának az intelligencia hányadosa 70 alatti. a módosult nevelhetőség. A leggyakrabban előfordulók közül megemlíthető az értelmi sérülés. A fogyatékos gyermekek személyiségfejlődését vizsgáló újabb kutatások tapasztalatai egyre inkább felhívják a figyelmet arra. prenatális szakasz: a magzati fejlődés idején. • • • Ezért a sajátos nevelés alanyainak általában nem csak a nevelési helyzetben. Az értelmi fogyatékosság kialakulásához tehát vezethetnek: Prenatális tényezők: • A sugárzások (röntgen. Az intelligencia-tesztek kimutatják. • Az agykéreg szintjén jelentkező fejlődési zavar. hanem az élet több területén is sajátos bánásmódra. • A technikai segédeszközök alkalmazása. értelmi szubnormalitás stb. gyógytornász. Ez a sajátos nevelésre való ráutaltság teszi szükségessé a különböző szakemberek: orvos. értelmi elégtelenség. fizikai sajátosságait. különböző torzulások jelentkeznek. munkájának az összehangolását a sikeres rehabilitáció érdekében. testi-lelki állapotukat figyelembe vevő intézkedésekre. • Mekkora volt a kiterjedése. A „késés”. magatartás-szabályozásra van szükségük. 1. oligofrénia. 9 ..gyermekkori encephalopátia” kifejezések pedig inkább orvosi jellegűek.1.  A sajátos nevelésre való ráutaltság. B. 3. posztnatális: az első három év és a későbbi életszakaszok). pszichológus. de ez utóbbi megtévesztő lehet. gyermekkori encephalopátia. Ezek közül az értelmi fogyatékos kifejezést fogjuk használni. fogyatékos gyerekük van. hogy a gyermekek fejlődésében milyen nagy szerepe van szüleik feléjük irányuló magatartásának. hogy a károsító tényező mikor hat a szervezetre a következő periódusokat különítjük el: 1. hogy egyes területeken a gyermekpopuláció 5 . jogász.nevelési programok kidolgozása.oligofrénia” és . ezen kívül pedig súlyos értelmi fogyatékosok. amikor az egyén a társadalmi elvárásoknak képtelen megfelelni. genetikai és szerzett tényezőkre. sérült. mongoloizmus. alfa. Bármilyen fogyatékosságról is legyen szó. perinatális: a szülés közben illetve a szülés utáni néhány nap). a Down szindróma egyik oka lehet az anya előrehaladott életkora a terhesség idején. Attól függően. hogy a fejlődés folyamatában • Mikor következett be a károsodás. „hátrány” kifejezések ugyanis azt sugallják. hogy visszaállhat a normális állapot. Például: hidrocephália. közgazdász. Az öröklött tényezők közül leggyakrabban a kromoszóma rendellenességekkel találkozunk. béta. Az értelmi fogyatékosság kialakulását befolyásoló tényezők. logopédus. hogy rendellenes. akiknek anyja nagy adag sugarat kapott (Hirosimára és Nagasakira dobott atombomba). Az a mód.• A személyiségtorzulások kiigazítás. • A károsító tényező hatása mennyire volt agresszív. szociális gondozó. gyógypedagógus. A kromoszóma-rendellenességek következménye a genetikai egyensúly hiánya. mely szükségesé teszi a speciális intézkedéseket. attól függően. A debilitás az értelmi fogyatékosság legenyhébb formája. Ez a megfelelési képtelenség azonban relatív. sajátos fizikumúak: végtagjaik hosszúak. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG 1. A. Ezért a szülővel való törődés és a szülővel való együttműködés szerves részét kell képezze a rehabilitációs munkának IV. fejük kicsi. Az értelmi fogyatékosság fogalma Az értelmi fogyatékosságot is sokféle kifejezéssel illetik. életkoronként változnak. mely az értelmi akadályozott szinonimája. 2. általában együtt jár a környezethez való alkalmazkodási készség megváltozásával. A megfelelési képtelenséget biológiai (normális és patológiás) tényezők határozzák meg.különböző rehabilitációs.

Gyakorlatilag ez az övezet a normalitás és az értelmi fogyatékosság között helyezkedik el. nehéz szülés alatt. vírusos sárgaság). • A kommunikációs viselkedést. • A határintelligenciájú személyek tevékenysége sokszor kudarcba fullad. • Oltások (himlő ellen). • Ennek következtében gyakran iskolai kudarcot élnek meg. • Oxigénhiányos állapot bekövetkezése hosszantartó. • Az anya progresszív betegsége (TBC. A tanulás terén elkülöníthetünk néhány sajátosságot. emotív. Felmérjük • Az adaptációs képességeket. melyek hatással vannak az agy működésére (skarlát. • A fizikai. olvasás. • Az V. és sikeresen integrálhatóak az általános iskolába. cink. kudarckerülővé teszi a személyt. képtelenek a forma. szakmai közösségbe és képes • 10 . diszgráfia. Perinatális tényezők (főleg olyan balesetekre vonatkoznak. alkohol). diszkalkulia). himlő. a határintelligenciájúak csoportja. főleg a grafo-motoros feladatokban ütköznek nehézségbe. többségük hiperaktív. sugárzás. melyek a szülés alatt következnek be): • Fogós szülés.3. • Koponyasérülések és agyi traumák. gondolkodási folyamataik lelassultak. melyek alapján a határintelligencia könnyen azonosítható: • Ezeknek a gyermeknek komoly nehézségeik vannak az írás. visszahúzódó. • Gondolatmenetük zavart. • Az alkalmazott módszereket.). • Az integráció szintjét. kiegyensúlyozatlan. akiknek IQ-ja 80-8590. szégyenlős. tífusz. mely feszültséghez és ellenkezéshez vezet. • A határintelligenciájú gyermekek a feladatokat csak bizonyos komplexitási és absztrakciós szintig tudják megoldani. X. reakcióik sokszor kiszámíthatatlanok. melyeket a pedagógus nem tud kiküszöbölni a normál osztályban hagyományosan folyó fejlesztéssel. • Lehetnek olyan funkciózavaraik. nagyság. Posztnatális tényezők: • Az agyat támadó fertőző betegségek (agyhártya és agyvelőgyulladás. • Szociális és érzelmi téren éretlenek. mely a kapcsolatteremtés eszköze. megközelíthetik a normális pszichés fejlődésmenetet. osztálytól kezdve oktatásukban a gyakorlati készségek és a szociális kompetencia fejlesztése válik hangsúlyossá. antidepresszánsok. kémiai tényezők (atomsugárzás. 1. gátlásos. Az értelmi fogyatékosság osztályozása Az értelmi fogyatékosságot leggyakrabban az intelligencia-szint (IQ) és a fejlődési hányados alapján osztályozzuk. • Nem megfelelő táplálkozás. melyet tesztekkel lehet mérni.). nem indokoltak. • A fertőző. számolás megtanulásában (diszlexia. szénmonoxid. ólommérgezés). Az adaptációs periódus leteltével a határintelligenciájú gyermek elég jól beilleszkedik az iskolai. az izoláltság és a frusztráció. A határintelligencia fogalma viszonylag új keletű. • A köldökzsinór általi fulladás stb. nehézségeik vannak a másokkal való kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. nehézfémek sói: nikkel. megjelenhet az erőfeszítéssel szembeni negatív attitűd. • Fertőző betegségek. • A gyermek érzelmi életének sivárságaga kihat értelmi és pszichés fejlődésére. • A téri strukturálás szempontjából hiányzik náluk a vizuo-motoros koordináció. A) Határ-intelligencia A normalitás és az értelmi fogyatékosság között van egy sajátos kategória. • Fizikai traumák. • A gyógyszerek (citosztatikumok. • Akut vagy krónikus mérgezések (ólom. gátoltak. vírusos betegségek (rózsahimlő. • Az iskolai tanterveket mindig adaptálnunk kell a lehetőségeikhez. kábítószerek) a petesejt pusztulásához vagy genetikai mutációkhoz vezetnek. hiányosak. malária. tápanyag-hiány). Az iskolai integráció során figyelembe kell vennünk az alábbi követelményeket: • A sérült gyermekeknek egyéni bánásmódra van szükségük.Az erős pszichés sokk változásokat hoz létre a csírasejtekben • A cukorbetegség a petesejtek sorvadását és nemi funkciózavarokat okozhat. TBC. mely az igényszint csökkenését eredményezi. higany. melyek végül is viselkedészavarok megjelenésében csúcsosodnak ki. illetve VI. kobalt. vitaminhiány. Ezek a gyermekek speciális módszerekkel fejleszthetők. arányok és téri irányok betartására.

A debilitás az intelligencia fejlődésének elégtelenségéből származó hiányállapot. 3 éves kor körül kezdődik (az ép gyermeknél másfél éves korban). . (az iskoláskorú enyhe értelmi fogyatékos érzelmi megnyilvánulásai az ép óvodásokéra hasonlít). Ez a térbeli tájékozódás illetve a tárgyak közötti relációk megállapításának zavarát vonja maga után. nem figyel oda azokra elejétől a végéig. mely a 7-12 éves kori normál: fejlődésmenetnek felel meg. B) Enyhe értelmi akadályozottság Az IQ 50-85 közötti. • Akarat Az akarati tevékenység minden vonatkozása sérült: Az enyhe értelmi fogyatékos céljait pillanatnyi szükségletei. a relációs szavak. jelzők. Az emlékezetükre jellemző a bevésés és a felidézés merevsége. Az összetett mondat kevesebb szóból áll. képes mentális korának megfelelő iskolai teljesítményre. A debilis nem rendszerezi a bevésendő anyagot. általában nyelvtani szerkezete hibás (hiányzik az alany és állítmány közti személy és szám szerinti egyeztetés. Szókincsüket a főnevek uralják. az épek és a köztük lévő különbségek gyakorlatilag eltörpülnek. Nehezebben észlelik a tárgyak súlyát. és érdeklődése határozza meg. a mozgásutánzás (mely nehezíti a legtöbb jártasság kialakulását). Egyes részletek elfedik a többit. amit a központi idegrendszer munkaképességének csökkenése vált ki • Viselkedés Az enyhe értelmi fogyatékos tevékenységére elsősorban az éretlenség jellemző. hiányozhat az állítmány vagy az alany). az igék száma kevés.súlyos debilist. A debilis nevelhető. • Beszéd. metaforákat és jelzőket. viselkedéséért. A megértés nehezebb. a nagyságfogalom. Az enyhe értelmi fogyatékosok első szavai 2 éves (az ép gyermeknél 1 éves korban) kor körül jelennek meg. eltér a kitűzött céltól. pontossága (főleg a finommozgások). hasonló tapasztalatból származnak). megközelítheti az épek szintjét. hanem azonnal hozzáfog a tevékenységhez. A hangsúlyt. zavaros. A gyakorlási lehetőségek biztosításával a motricitás érezhetően javítható. hogy a különböző elemeket nehezen társítja egy adott témához. • Érzelmi megnyilvánulások 11 . mivel az új információkat nehezen kapcsolja össze a már ismertekkel. és valamilyen könnyebb tevékenységbe fog. Az enyhe értelmi fogyatékosok másik jellemzője a percepciós tér beszűkülése (adott időegységen belül kevesebb számú elemet észlelnek. Az észlelt tárgyak.középsúlyos és . amelyből a tárgy készült.enyhe. vagyis könnyebben észlelik a periférián levő elemeket vagy azokat. mint a normális személyek). viszont a debilis soha nem lesz teljes mértékben felelős tetteiért. mely lehetővé teszi a szociális autonómiát. nyelv A debilis gyerek beszédfejlődése minden szempontból megkésett. Az összefüggő beszéd 4 éves kor körül jelenik meg (az épeknél másfél éves korban). percepciójuk hiányos. Az enyhe értelmi fogyatékos könnyebben megállapítja a különbségeket.Gondolkodására az elsajátító funkciók túlsúlya jellemző. az izomerő szabályozása stb. mint az ép intellektusúaké. A tevékenység kivitelezésének nehézségei adódhatnak emlékezeti vagy figyelmi zavaraiból is.elboldogulni az életben. hanem reproduktív. mint a hasonlóságokat. Gyakori a negativizmus. A debilis gyermekek szókincse sokkal szegényesebb. Hiányoznak az elvont fogalmak. hanglejtést és beszédritmust is hibásan használják. mely a tárgyak manipulálását nehezíti. Amint nehézségbe ütközik. Az enyhe értelmi fogyatékosokra az épeknél nagyobb százalékban jellemző a balkezesség vagy a kétkezesség. Az értelmi fogyatékos nem várja meg az utasításokat. hibásan használják a hasonlatokat. A mentális kor függ a fogyatékosság súlyosságától. A debilisek pszichikus tevékenységének jellemzői: • Észlelés Az enyhe értelmi fogyatékosok nehézségbe ütköznek az elemzésben és szintézisben. mely a transzfer megvalósításának nehézségeit vonja maga után. Tehát gondolkodása nem kreatív. • Gondolkodás Az enyhe értelmi fogyatékos gondolkodására és percepciójára a merevség. • Motricitás Minél súlyosabb az értelmi fogyatékosság. A pszichés fejlődés összes nehézsége ellenére a kommunikációs képesség megfelelő nevelési környezetben fejleszthető. amelyek pontosan körülhatároltak vagy színesek. A motricitás zavara főleg a következő területeken nyilvánvaló: a mozgások sebessége. annál nehezítettebb a mozgás is. a felidézést nehezíti. A fogyatékosság súlyossága alapján elkülönítünk három kategóriát: . ez a jellemző nagyobb életkorban is fennmarad. melyek egy korábbi. Emlékezetüknek egy másik sajátossága a megbízhatóság hiánya (felidézéskor betoldhatnak idegen elemeket. nehezen értik meg és ritkán. képek részleteit képtelenek megkülönböztetni. formáját illetve az anyag minőségét. • Emlékezet A bevésés nem eléggé akaratlagos. a rugalmasság hiánya jellemző. A mondatok használata kb.

és környezetük érzelmileg támogatja őket. A butára az értelmi képességek patológiás állapota jellemző. máskor apatikusak vagy éppen ingerültek. Az enyhe értelmi fogyatékos képes elsajátítani valamilyen egyszerűbb szakmát (asztalos. agresszívvé válhat a környezetében levőkkel. Az izgatott diszharmonikus debilisre jellemző mindaz. A hevesség a dührohamig fokozódhat. mely megnehezíti szociális integrációjukat. főleg a koponya és arc deformáltsága. Nem tud különálló mozgásokat végrehajtani (például képtelen kacsintani). Az emotív diszharmonikus debilist az különbözteti meg az instabiltól. ha folyamatosan igyekeznek. b. • Érzelmek. Harmonikus debilis. gondolkodási műveleteik pedig a 7 éves normálisan fejlődő gyerekével egyenértékűek. képes alkalmazkodni környezetéhez. akikre az elmosódott érzelmek jellemzőek.Vielkedésük érzelmeik által meghatározott. A harmonikus debilis dolgos. építő. összetörhet tárgyakat vagy saját magát. de nagyon kíváncsi. egyes esetekben akár az általános iskolában is történhet. merevséggel. Kialakulhat náluk az obszesszív viselkedés. labilitással és alkalmazkodási nehézségekkel párosulva. Keresi a környezetének az elfogadását. Az emlékezeti teljesítménye megfelelő. • Beszéd. Az az értelmi fogyatékosság az iskolai teljesítmény. felelősnek érzik magukat. folyton izgatott. nyelv Beszédük tökéletlen.7 éves kornak felel meg. hiányzik a tudatos kontroll. de náluk az értelmi fogyatékosság súlyosabb és állandó motoros nyugtalansággal párosul. dülledt szemgolyók). Sok szülő nem is tudja elviselni ezt a terhet és ezért képtelen a fogyatékos gyerek elfogadására. akiknek bűntudatuk van gyermekükkel szemben. képes megtanulni valamilyen mesterséget és azt normális körülmények között űzni. kiejtészavarok jellemzik. Binet (1975) írta le. befolyásolhatóság és nagyfokú hiszékenység jellemző. ezért képtelenek megfelelő érzelmi kapcsolatot létesíteni másokkal vagy korcsoportjukkal. C) A középsúlyos értelmi akadályozottság-imbecillitás Az IQ 20-50 közötti. 12 . A hullámzó lelkiállapot jellemző általában rájuk: olykor eufórikusak. A maximális fejlettségi szintjük a fogalmi gondolkodást éri el. ahol elsajátítják az írást. c. • Gondolkodás Konkrét és helyzetfüggő marad. A megnyilvánulási forma alapján további alcsoportokat különíthetünk el: Az instabil diszharmonikus debilis. kóros hazudozó. a jóváhagyását. hogy érzelmi reakciói eltúlzottak és kiszámíthatatlanok. a szülőkép az egyetlen viszonyítási kép. Vannak azonban olyan enyhe értelmi fogyatékosok. ebből is következik infantilizmusuk. az ismeretszerzés terén nyilvánul meg. • Tevékenység Mindig nagyon éretlen és labilis. Nem képesek elsajátítani a nyelvtani szerkezetek helyes használatát. A diszharmonikus debilisre főleg érzelmi és viselkedészavarok jellemzőek. ezért beszédük agrammatikus. általában a jobb intellektusúak körébe tartozik. Erre a kategóriára jellemzőek a szomatikus malformációk. gyakran ellenséges reakcióik vannak. melyre viselkedészavarok. • Családi és szocio-professzionális integráció Fogyatékos gyermek születése és jelenléte nagy megpróbáltatás a család számára. a mechanikus problémamegoldás jellemző rájuk. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek mégis. mint az intelligencia alacsony szintjét. mozdulatai esetlenek. Olyan szülők is vannak.). melyet nem tudnak uralni és kontrollálni. nem sajátítják el a számfogalmat. és elkeseredetten keresik a helyzetből való kilépés lehetőségeit. ami az instabil csoportra. a beszédérthetőség csökkentett. Nagyon sok bizarr viselkedésük valójában csak bizonytalansági. naivitás. érzékeny a kritikára. cukrász. darabosak. szófogadó. méhész stb. Buta A. • Motricitás Fejletlen és kevéssé differenciált. aki nem képes koncentrálni. Gyakran kerül eufórikus állapotba. mely a normális fejlődésmenetű 3 . figyelni. kudarckerülő reakció vagy a harag kifejeződése Érzelmi életük gyerekes. nagyon erős reakciókat produkálnak az elhagyásos helyzetben. Oktatásuk és nevelésük kisegítő iskolában. nyúlajak. adaptációs nehézségei vannak. • Viselkedés Nagyfokú biztonság igényük van. Klinikai csoportosítás Klinikai szempontból a debilitás a következőképpen csoportosítható: a. szert tesznek alapvető matematikai ismeretekre. Ilyenkor az értelmi fogyatékosság uralja a személyiséget. eltorzult fülek. Az érzelmek feletti ellenőrzés hiánya bonyolítja a környezetével való kapcsolatát. amikor az értelmi sérüléshez érzelmi zavarok is társulnak. asszimetriái (távol ülő szemek. Az öröm is átcsaphat náluk nevetési görcsbe. Az ilyen személyek azonban sikeresek is lehetnek. A szókincsük köznapi szavakra korlátozódik. képes beilleszkedni a családba. az egyetlen kapcsolati tapasztalat.Az érzelmi reakcióik sokszor sokkal hevesebbek. Nem képesek megérteni a téri relációkat. folyton beszél és hiányzik belőle a valódi érdeklődés. hangsúlyozott apátiával. érdeklődéshiány. állatgondozó. Diszharmonikus debilis. amikor a gyermek fejlődésének megkésettsége szembetűnő. különféle magyarázatokat keresnek erre. ha a szülők attitűdje megfelelő. Még akkor is. olvasást. önző. szabó. mint amennyire a helyzet indokolná. farkastorok.

A nagyon súlyos értelmi fogyatékos gyermek jelenléte a családban mélyen érinti annak stabilitását. dülöngélés. melyek szükségessé teszik intézeti elhelyezésüket. távol ülő szemek.Rajz .a kromoszóma rendellenesség. Aki nem teljesen idióta mutat bizonyos érzelmeket a környezete iránt.akik nagyon gyorsan (a számítógépet túlszárnyalva) tudnak fejben. lopni vagy szexuálisan. Ez megnehezíti nevelésüket. mely “bohóc-arcúvá” teszi őket. fogaik szabálytalanok. és ez lehetővé teszi motoros és vegetatív funkcióinak tréningjét. a testhez és az erogén zónákhoz való nárcisztikus ragaszkodáshoz kötött. A nagyon súlyos értelmi akadályozott ösztönvilágban él. fogrendellenességek. ujjaik laposak. • Szociális és családi beilleszkedés A súlyos fogyatékos képtelen a kapcsolatai irányítására. • Emlékezet Bizonyos esetekben azonban akár kivételesen jó memóriájuk lehet.Zene . kivonni. szorozni vagy osztani. Megnyilvánulásai is primitívek: egyszerű himbálózás. • Kezük kicsi. mellkasuk széles. • A mongoloid gyermekek lassúak. rajzaik primitívek és inesztetikusak. amikor valami iránt érdeklődik.• Figyelem Instabilitás jellemzi. míg a középsúlyos értelmi fogyatékosoké 26 év. Nyakuk rövid. • Felfogóképességük korlátozott. .Bámulatos szaglóérzékkel rendelkezők .idiot savant”-nak is nevezik vagy bámulatos imbecillisnek. füleik kicsik. • Szociális integráció A pszichés fejlődés függvényében valósul meg. • Pszichomotoros labilitás jellemző rájuk. A legtöbben nem tanulnak meg írni. Az IQ 20-25 közötti. és állandóan félig nyitva van. A középsúlyos értelmi fogyatékosok nevelésének fő céljai a képességfejlesztés illetve a szociális készségek alakítása. és a társadalommal való kapcsolatát. • A Down szindrómás személyek feje kicsi. A szociális integráció szempontjából elkülöníthető a teljes és a részleges idiotizmus.Számolás . • Külalak Jellemzők rájuk a koponya-deformitások. 13 . akkor a legjobb megoldás a gyermek speciális intézetben való elhelyezése. A bámulatos középsúlyos értelmi fogyatékosok csoportjába tartoznak még azok is. bántalmazni másokat.nagyon könnyen differenciálják a különböző illatokat. • Motricitás A pszichomotoros struktúra egyszerű.vagy hetero-agresszivitásba is. ezért folyamatosan segítségre és felügyeletre szorul. nem differenciált. mechanikus emlékezetük és a beszéd fejlődése jelentősen megkésett. Átlagéletkoruk 19 év.hallás után képesek hosszú és bonyolult dallamok visszaadására . • A beszéd A beszédnek csak nagyon egyszerű formáját sajátítják el. Lábuk és lábujjaik rövidek. A kiegyensúlyozott középsúlyos fogyatékosok képesek az elemi szociális elvárásoknak megfelelni. mozgásuk monoton.például a cicák Raphaellója . asszimetrikusak. összeadni. szagokat. az ilyen hipermnéziás személyeket . passzívak. Képesek órákig egyhelyben ülni. mely lehetővé teszi valamilyen egyszerű produktív tevékenység végzését és a munkaközösségbe való beilleszkedést. egyenlőtlenek. • Figyelmük életkoruktól függetlenül ingadozó. A beszédben nem képes egy szótagú szavaknál egyebet elsajátítani. másoknak azonban pszichopátiás megnyilvánulásaik lehetnek. 1. hidrocephália. általában szelídek. . Amikor a család nem képes megbirkózni a sérült gyermek nevelésével és nincsenek meg ennek anyagi feltételei sem. tömpék és szétállóak. nyelvük nagy. • Szemük oldalt-ülő. mikrocephália. lapos. romlékonyak.az értelmi fogyatékosság és .a sajátos fizikum.akit egész Európában ismertek . Mindezek mellett megtaníthatók az elemi önkiszolgálásra és egyszerű munkavégzésre felügyelet mellett.4. karjuk rövid. Arcuk és orruk hegye piros. Ez utóbbiak impulzivitásuk és az ítélőképesség hiánya miatt képesek akár gyilkolni. Értelmi fogyatékossággal járó szindrómák A Down szindróma Ezt a szindrómát Langdon Down írta le 1866-ban és három fő jellemzője: . hátgerincferdülések. a normális fejlődésben a három éves kor alattinak felel meg. apatikusak. Képtelen az önvezérlésre. mely ugyanakkor az értelmi fejlődésben diszharmóniát is okoz (például képesek több-száz sort megjegyezni egyszeri elolvasás vagy meghallgatás alapján). szájuk kicsi. akiknek különleges képességei a következő területeken nyilvánulnak meg: . olyankor is. nem tud az esetleges veszélyek ellen védekezni. grimaszolás és hirtelen keletkező motoros impulzusok. de átválthatnak auto. A fertőzésekre való különös érzékenységük magyarázza korai elhalálozásuk gyakoriságát. D) A súlyos értelemi akadályozottság (idiotizmus). hiányoznak a pofacsontok és a szemkörüli kiemelkedések. • Érzelmi életük Primitív ösztöneikhez. rövid ideig képes koncentrálni.. arcuk kerek.

3. a hallássérült kisgyermek. szeretik a zenét és a táncot. . A hallássérülés gyakoriságát számos tényező befolyásolja: földrajzi. . a felidézés nehéz. melyek alapján a hallássérült felvehető normális általános vagy speciális iskolába.A hallássérülések okait és a veszélyeztető tényezők prevenciójának lehetőségeit kutatja. nevelés és a rehabilitáció megfelelő eszközeit keresi. hallássérültek munkalélektana) c) A szurdotechnika a hallásmaradvány maximális kihasználásához szükséges technikai segédeszközök felfedezésével. oktatás. Érdekes viszont. sztereotipek. Általános ismeretek Hazánkban a hallássérültekkel való törődés több mint 100 éves múltra tekint vissza. b) A szurdopszichológiára (a szurdopszichhológia története. az ismerősökkel barátságosak. örökletes. kompenzálják a sérülést. a beszédet korrigálja. A hallássérültek pedagógiája tanulmányozza és megállapítja a hallásveszteség azonnali és távlati hatásait. A nagykorúság elérésekor a hallószervi elváltozások és zavarok aránya már 10%-ra nő. majd a Focşaniban működő intézethez (1865) kapcsolják. Ezt a szindrómát .21-es triszómiának” is szokták nevezni. Beszédük infantilis. később süketült. később süketült) által befolyásolt beszédindítás és beszédfejlesztés elveit valamint általános és specifikus módszereit. a hallászavarokat és . . . szurdodidaktika.4. hogy egyes iskolákban speciális osztályok működjenek fogyatékosoknak. vírusok. ezért biztosítanunk kell számukra a pozitív viselkedésmodellt. így a Down szindrómásoknak 46 kromoszóma helyett 47 kromoszómájuk van. csak sztereotípiák elsajátítására képesek. Az 1924-es a tanügyi törvény előírja.2. zajártalom. hogy a lakosság körülbelül 1 %. nagyon ritkán az enyhe értelmi fogyatékosságok közé sorolhatóak. . 2. járványok. hallásfogyatékos. hallássérült. monoton. • Általában vidámak. valamint melyek alapján képes beilleszkedni a társadalomba és a produktív munkába.Megpróbál olyan hatékony módszereket és technikákat kidolgozni. hallássérültek általános lélektana. hogy nagyon jó a ritmusérzékük. igénylik a figyelmet és a szeretetet. . orvosi. általános és szakiskolák valamint technikumok működnek. sugárzás.1. a hallásveszteség bekövetkezésének ideje és súlyossága (süket.. A HALLÁSSÉRÜLÉS 2. melyek lehetővé teszik a rehabilitációt és a szociális integrációt. mindezekhez igénybe veheti technikai segédeszközként a hallókészüléket. tökéletesítésével és gyártásával foglalkozik d) A hallássérültek szociológiája. fejleszti a beszédmegértést szájról olvasással. A hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján elmondható. óvodáskori és iskoláskori szurdopedagógia). nagyothalló. • A hallássérültek gyógypedagógiája további tudományágakra oszlik: a) A szudopedagógiára (a szurdopedagógia története. családi.A kompenzálás. konkrét helyzethez kötött. nem megfelelő orvosi kezelés. leírásával foglalkozik.Kidolgozza azokat az elveket. A hallássérültek gyógypedagógiája: a szurdológia . gyakran beszédhibások. mely a későbbiekben az “Erzsébet Otthon” részlegévé válik.a (veleszületett vagy kora gyermekkorban szerzett) hallássérült. Gesztusaik konkrétak.Tanulmányozza a pszichofizikai fejlődés sajátosságait. . iskolás pszichológiája. 2. a technikai beavatkozásokat (hallókészülékkel való ellátás) és az auditív kompenzációs beavatkozásokat. az idősek körében pedig már eléri az 50%ot.Tanulmányozza a hallássérült gyermek életének és tevékenységének sajátosságait.Megállapítja és magyarázza a hallássérülés bekövetkezésének idejét és súlyossági fokát. alultápláltság. Jelenleg hazánkban nagyothallók és süketek számára óvodák. nagyothalló. 2. balesetek. süketbeszélő. A hallássérülés kóroktana (etiológiája) és osztályozása A hallássérültek gyógypedagógiájában a hallássérülést elsősorban a kórokozó tényezők és a bekövetkezés ideje alapján • 14 . mivel a 21. hallássérültek tanításának módszertana. Terminológia A tudományban illetve a köznyelvben használt fogalmak a hallászavarok megnevezésére a következők: süketnéma. • Emlékezetük elsősorban mechanikus és a bevésés rövid távú. családi és szociális jellemzőit és kiemeli a szociális nevelő hatások szerepét a hallássérültek személyiségének formálásában. Az életkor előrehaladtával ez az arány növekszik. alkoholizmus.E fogyatékosságtípus tanulmányozásával.Hangjuk rekedtes. kromoszómapáron jelenik meg egy plusz kromoszóma. A Down szindrómások fejlődési rendellenességeik miatt a középsúlyos vagy súlyos.Előkészíti az orvosi beavatkozásokat (dobhártya-műtét). auditív diszfunkció. Viselkedésükre az utánzás a jellemző. hallássérültek kísérleti lélektana. 2. 1893-ban Dr Davila Károly lakása mellett hoz létre egy iskola-szerű intézetet.

közepes vagy súlyos hallássérült. A hangerő függ a nyomatéktól. melyek további speciális formákat tartalmaznak. kémiai és hormonális okok. fájdalomküszöbe is csökkentett lehet. Ezek mellett vannak más negatív hatások. Minél gyorsabb a rezgés.normális hallás (a beszédet problémamentesen hallja). akkor hallja a beszédet). Két nagy csoportot különítenek el. kokain. zajártalom (zajos környezet). Minél erősebb a vibráció.súlyos hallásveszteség (zörejeket illetve egyes magánhangzókat hall). Annak a legkisebb hangerőnek.középsúlyos hallásveszteség. illetve a vércsoport összeférhetetlenség az anya és a magzat között. ergotin. Jobban értik a magas. (hallókészüléket igényel. • 20-40 dB között . melyek nehezen azonosíthatóak. • A hallássérülés súlyossági fok szerinti osztályozása A normális hallású személyek képesek meghallani a 0-20-30 dB erősségű hangokat. A sérülés helye szerint(az analizátornak melyik része sérült) megkülönböztetünk: a) Vezetéses hallássérülés. speciális hallókészüléket és klasszikus beszédhiba-javítást igényelnek. és a percepciós zavarok egyaránt jelen vannak. metabolizmuszavarok. A prenatálisan szerzett hallássérülés lehet ismeretlen eredetű is. krónikus alultápláltság. endokrin zavarok (pl. c) Posztnatális hallássérülés Okai: koponya vagy agy-sérülés. • 70-90 dB között. szifilisz). amplitúdója 20 mikropascal. heroin. mint a mély hangokat. A hallásveszteségük meghaladhatja a 120 dB-t. Műthetetlen. A Nemzetközi Audiofonológiai Iroda adatai szerint: • 0-20 dB között .nagyon súlyos hallásveszteség (nagyon hangos zörejeket is meghall.5. melyet a rezgés hoz létre. • 40-70 dB között. közép vagy a belső fülre hatnak. Családban előforduló pajzsmirigy elégtelenség).). A hallásveszteség körülbelül 60-70 dB. vagyis a meghallott hang fájdalomérzetet válthat ki. vagyis a dB érték annál nagyobb. annál magasabb a hang frekvenciája. kanyaró. trombomicin és akár a nagy dózisban adott aszpirin vagy a kinin is okozhat hallássérülést.sérülés. érrendszeri betegségek. ezután következik a hallókészülékkel való ellátás. Az ember hallása 20 és 20000 Hz közötti. sem a túl hangos beszédet. mint a normális hallásúak számára. Az emberi fül ennek 1000000 szeresét is képes tolerálni. ólmos víz). cochlea . annál szélesebb a levegő görbéje. magassága. kanamicin. rubeola. agyvelőgyulladás. mérgezések. kábítószerek (morfium. ultrahangok).ben mérünk. melyet okozhat a köldökzsinór nyakra tekeredése is. tífusz. 2. Más típusú felosztások is használatosak a hallássérültek gyógypedagógiájában.enyhe hallásveszteség (ha nincs nagy távolságra a beszélőtől. koponya-téri bevérzések. mumpsz.osztályozzák. melyek hallókészülékkel javíthatók. A hallókészüléket viselő számára a hangerő és hangmagasság sokkal fontosabb jellemzők. b) Perinatális hallássérülés Okai: a szülés közben bekövetkező anatómiai sérülés. Mindezek megzavarják a központi idegrendszer későbbi fejlődését. Ugyanakkor hallássérülés okozhat az oxigénhiány is (kék aszfixia) vagy a szülés közbeni fulladásos állapot. bakteriális fertőzések (tuberkulózis. az anyai alkoholizmus. A frekvenciát Hertzben mérik.) Speciális hallókészüléket igényelnek. A hallássérülések tehát lehetnek: • Öröklött hallássérülés • Szerzett hallássérülés a) Prenatális hallássérülés Okai: a terhes nő fertőző betegségei. Hallásmérés • A hangerő mérése. melyek a külső. rubeola vírus. A bel 1/10-ét jelenti és megfelel körülbelül a nyárfalevél szélcsendben keltett hangjának. skarlát. A vezetéses zavarok. e nélkül a közeli beszédet is csak nehezen érti). kontergán). az enyhe. de a magzatra katasztrofális lehetnek. fertőző betegségek (agyhártyagyulladás. mely az emberi fül számára még érzékelhető. az erősek pedig 80 vagy nagyobb dB értékűek (a 15 . vagy olyan tényezőkre is visszavezethető. neomicin. decibelskálák A decibel a hangerősség egyezményes mértékegységének legkisebb egysége. Ilyen például a méhen belüli citomegalovírus fertőzés (mirigy-gyulladás) vagy a rubeóla vírus. A hang egy energia-forma. erőteljesebb a továbbadott energia. melyek az anyánál nagyon könnyű lefolyású betegségek. A Hertz a rezgés mértékegysége. középfül-gyulladás. Általában jó eredményeket lehet velük elérni. vérzések. A decibelskála logaritmus-skála és hallásküszöbként a 20 A-t használja. sárgaság. Aki csak a 20 dB fölötti hangot hallja. vércsoport összeférhetetlenség. c) Kevert hallássérülés. • 90 dB fölött. Nem értik sem a suttogó. A humán percepció sajátosságait figyelembe véve a gyenge hangok 20-30dB-sek. Az emberi fül normálisan nem fogja fel az összes rezgést (pl. az anya maláriás megbetegedése. Az éles hangok percepciója zavart. gentamicin. melyet dB . b) Percepciós hallássérülés. Ezen kívül prenatális hallássérülést okozhat a terhesség alatti röntgen-sugárzás. marihuána. A nagyon súlyos hallássérülteknél 90 dB fölött veszteséget mutatnak ki. A szülés közbeni traumák a belső fülben vérzést idézhetnek elő. mumpsz. kanyaró. mint például a fogamzásgátlók (kinin. a gyógyszerek közül a sztreptomicin. Hallókészülékkel javítható. cukorbetegség. szamárköhögés stb. ez a standard vagy a viszonyítási hang. Előbb műtéti korrekciót hajtanak végre.

Ha 1-4 m között. de nem egyenlő vele. A vizsgálat során a különböző hangerőt használunk (suttogó. Mivel általánosított képekkel dolgozik. A demutizálás előtti szakasz. melyben a gondolkodás és a nyelv főleg képi. hogy ismételjen meg minden egyes hallott szót. sőt bizonyos tekintetben még fejlettebb is. A motoros és orális tanulás a nevelés teljes folyamatát kíséri. érzetek és percepciók alapján új képzeteket létrehozni. lehetővé válik a tárgy lényeges tulajdonságainak kiemelése. Összehasonlítva a hallók gondolkodásával. szintézis. és képi gondolkodása fogalmi verbális gondolkodássá fejlődik.6. A demutizálás kezdeti szakasza . Ha nem hallja vagy hibásan ismétel. mely hangvilla segítségét igényli. így a tanult szavak egyre gyakrabban helyettesítik a gesztusokat. hogy ide fejlődjön a hallássérült gondolkodása különböző fázisokon halad át: a) a gondolkodás konkrét tárgyakkal és képekkel operál. • Képzetek A süketeknél a képzet a fogalommal analóg. javul a kiejtés. mint például: A hallásélesség mérése: a hallás tesztelése beszédhanggal Gyors és a szakember valamint a szülők számára kézenfekvő módszer. A hallássérültek természetes sajátossága. Az audiometriai kutatások alátámasztják. A beszéd hanggal való vizsgálata útján csak a sérülés súlyosságát lehet megállapítani. de már megjelennek a szavak is. a beszédtanulással párhuzamosan fejlődik. A kognitívverbális emlékezet viszont lassabban alakul ki. . melyben az analízis. akkor erős halláscsökkenés állapítható meg nála. A vizsgálatvezető két vagy három szótagból álló szavakat mond. merev. és kifejező-eszköze a jel-nyelv. A demutizálás folyamatában a hallássérült a jelnyelvről lassan áttér a szónyelvre. A gyermek azt az utasítást kapja. melyben a gondolkodás és a beszéd egyre jobban hasonlít a hallókéhoz. A vizsgálatot egy csendes szobában végezzük. hogy a hallássérültek 90%-ának van valamilyen hallásmaradványa. A megismerés szenzoriális szintjére (érzetek és percepciók) a jelnyelv és az általános képzetek nyomják rá bélyegüket. 2. sablonos. háttal a vizsgálatvezetőnek.A normális hallás feltételezi. motoros elemek dominálnak. A hallássérült. gondolatok. és ugyanazzal a hangerővel megismétli a szót. de beszélő személy pedig főleg szavakat és részben képeket használ. a beszéd 16 . Eszközigényes hallásmérés Ez egy másik módszer. Így a szenzoriális információkat az intellektuálisak kiegészítik. A hallássérülés azonban továbbra is meghatározza a kifejezésmódot. c.Ha a személy csak 4-6 m távolságból hallja meg a hangot. hogy képzeteikben a vizuális és motoros jegyek dominálnak. akkor enyhe halláscsökkenés. a hallássérültek gondolkodása konkrét. amelyben egy sor hangvillát használnak.természetes beszélgetés hangereje kb 60 dB). Gondolkodásuk tehát konkrét. A gondolkodás és a beszéd fejlődése nagymértékben függ attól. összehasonlítás. tartalommal tölti ki a szenzoriális és a szenzoromotoros tükrözéseket. hogy a hallássérült a demutizálás melyik szakaszában van. elvonatkoztatás és az általánosítás elsősorban vizuálisan történik. melyeknek a hangmagassága oktávonként változik. A 6 méteres távolságot krétával jelöljük. a másikat letakarja. hogy a beszédhangot 6-8 m-ről felismeri. . b. mennyire sajátította el a szó nyelvet.a gondolkodás és a beszéd még mindig főleg képi. korlátozottá válik. A demutizálás során illetve a nagyothallók beszédfejlesztése során folyamatosan bővül a szókincs. b) a gondolkodás konkrét verbális fogalmakat használ. és részben szavak alapján működik. melyek lehetővé teszik a gondolatok kidolgozását. ez utóbbi pedig a beszédindítástól és a beszédfejlesztéstől függ. Ahhoz. nem lehet a sérülést lokalizálni. Az elvonatkoztatás azonban a fogalmi-verbális gondolkodás létrejöttével fejlődik. c) a gondolkodás absztrakt fogalmakat és relációs rendszereket használ. • Gondolkodás A süketnéma gondolkodása képi. • Emlékezet Érzelmi és motoros emlékezetük jellemzői megegyeznek a hallókéival. • Racionális gondolkodás A demutizálás kezdetén ítéleteik és racionális gondolkodásuk képek. A hallássérült is képes az előzetes ismeretek. normál és kiabáló hangot). . A pszichés funkciók és folyamatok jellemzői A hallássérülések egyes formái értelmi fogyatékosságot is okozhatnak. A demutizálás szakaszai: a. A vizsgálat technikája: a gyermek leül a székre. most már közelebbről. az elvonatkoztatás nehezen jön létre. előbb mély majd magas hangzásúakat. hogy a halló analizátor melyik része érintetlen (például ha a hangvezetés sérült. • Képzelet A hallássérültek képzeletében a vizuális. akkor a vezetéses hallássérült a mély hangokat észleli. valamint az oksági összefüggések felállítása. Egyik füle szabadon van. Ezek segítségével meg lehet állapítani. Betzold dolgozta ki ezt a módszert. össze lehet hasonlítani a légvezetéses és csontvezetéses hallást. mely legalább 6 m hosszú. akkor a vizsgálatvezető fokozatosan közeledik hozzá. A gondolkodás és a beszéd fejlődése pozitívan befolyásolja a teljes pszichikus fejlődést. Ezt a hallásmaradványt különböző módszerekkel és technikákkal lehet feltérképezni. beszűkített. Az általánosított képzet. fejletlen. Az előrehaladott demutizálás. mivel felborul a gondolkodás és a nyelv közötti egyensúly.

a feszültségszintet. mely negatívan hat a személy és környezete közti kapcsolatra. A veleszületett látássérültek. az írás és olvasás szintje nagyon alacsony azoknál. akik kizárólag az orális módszert alkalmazzák. artikuláció zavarai fennmaradnak. kevesebb belső feszültséggel küzdenek. Fontos egy olyan környezet létrehozása. • A tiflológia szó etimológiája (görög eredetű tifos = vak és logos = tudomány) is rámutat arra. 3. anélkül. A felnőtt hallássérültek akkor fejlődnek a legjobban. mint azok. Ugyanakkor kutatja azokat a nevelési. • A tiflopszichológia nemcsak a teljes vakság állapotát tanulmányozza. az önbizalmat. A jelnyelv túlzott használata a szónyelv elsajátítását gátolja. az intonáció. mely a különböző oktatási segédeszközök gyakorlati kivitelezésével foglalkozik. szerepjátékkal. a tevékenységük szervezését tanulmányozza. valamint az eszközök használatának elméleti megalapozását is felvállalja. Az egyedfejlődés során az első szavak megjelenése valamint a szimbolikus gesztusok használata között korrelációt állapítottak meg. lehetővé teszi az erőfeszítés nélküli információszerzést.1. Ugyanakkor a gesztus kifejezi a beszélő lelkiállapotát is. • Vizuális észlelés fejlesztése (testmozgások. baleset) következett be. A látássérültek pszichológiájának (tiflopszichológia) kérdésköre A tiflopszichológia a gyógypedagógia egyik ága. mely elősegíti az érzelmek kifejezését. • Be kell vezetnünk auditív módszereket a nevelésbe. Az oralizmust illetve a kétnyelvűséget is mérlegelnünk kell. oktatásuk és nevelésük. hangerő. • A hallókészülék segítségével az auditív észlelés fejlesztése. Ez utóbbiak sokkal intenzívebben élik meg látásvesztésüket. • Ugyancsak a tiflopszichológiából vált ki a tiflotechnika. a kézmozgás kifejezi és tükrözi az érzelmeket. hogy a szónyelvet használná. a sérüléssel kapcsolatos gondolatok egész életüket meghatározzák. A jelnyelv használata azonban a társadalomba való beilleszkedés gátja is lehet. hogy személyiségfejlődésük minél zavartalanabb legyen. és ágai: a tiflopszichológia és a tiflopedagógia a gyógypedagógia tudományához tartozik. óvoda. hogy ez egy jól körülhatárolt terület. ritmus. a rehabilitációban és a szociális integráció elősegítésében alkalmazott eljárások és módszerek tudományos megalapozása. A korai nevelésben az orális módszer kizárólagos alkalmazása megfosztja a gyermeket a reális kommunikációtól. a látássérültek sajátosságait. akiknél a sérülés később (betegség. tárgya a látássérültek fejlődésének törvényszerűségei. akkor a jelnyelvhasználatról egyenesen az írásra tér át. hanem a gyengénlátókra is kiterjed. a súlyos gyengénlátás és a gyakorlati vakság állapotát is. mimika. A kezek mozgása kiegészítheti a verbális kifejezés nehézségeit. a kinesztetikus észlelés fejlesztése (tapogatás. mely elfogadó vele szemben ahhoz. Vannak olyan gesztusok. A gesztusok nagyon korai életkoroktól kísérik a beszédet. habár a kapcsolatteremtési nehézségeik vannak. a szociális beilleszkedést és az általános pszichés fejlődést stb. hanglejtés) szolgálják. nyelv és érzelmek A szónyelv és a jelnyelv szoros kapcsolatban áll. iskola). gondolkodásuk és személyiségük alakulását. A LÁTÁSSÉRÜLÉS 3. A szónyelv globális szintje. fejlődésmenetét. • Ezért a tiflopszichológiából kivált a tiflometodika. mivel szónyelve nincs kellőképpen kialakulva. légzés és artikulációs mozgások). A szónyelv fejlesztésének követelményei: • A gyermeket halló és beszélő környezetbe helyezzük (bölcsőde. Ezért a hallássérült gyermek korai nevelésében a bilingvizmust kell előnyben részesíteni. • Beszéd. A látássérülés a viselkedés kiegyensúlyozatlanságát eredményezi. A látássérültekkel való munkában figyelembe kell tehát venni a fogyatékosság típusát és súlyosságát. rehabilitációs módszereket. • A figyelem. melynek célja az iskolai programban szereplő tantárgyak speciális módszertanának a kidolgozása. mely a hallók társadalmába való beilleszkedés feltétele. vibráció. fejlődésüktől függ a kommunikációs képesség kialakulása. mely biztonságos a sérült számára. melyek a jelentést hangsúlyozzák (szimbolikus. és befolyásolják a beszéd érthetőségét. emlékezet fejlesztése játékokkal. oktatási. • A tiflológia. Ha a korai életévekben elsajátítja a jelnyelvet. rajzzal és sétákkal. szájmozgások utánzása stb. melyekkel a látássérülteket fel lehet készíteni az életre. a feladatban való részvételt. figuratív gesztusok) és vannak olyanok. érzelmi kapcsolatok kialakítása. Az orális módszer sikeres alkalmazásának feltételei: • A kommunikáció vágyának felkeltése és szükségességének megtapasztaltatása. vagyis a jelnyelvet és a szó nyelvet párhuzamosan kell tanítanunk. bemutató. • Párhuzamosan fejlesztenünk kell a szájról olvasási képességet és a vizuális percepciót. hanem a látásveszteség különböző súlyossági formáit a nagyon enyhe gyengénlátástól. melyek a kommunikáció integrálását (ritmus. mint különálló tudományág. Különböző speciális módszereket dolgoztak • 17 . • A korai nevelésben használnunk kell a jelnyelvet is. ha két közösséghez is tartozhatnak: a hallókéhoz és a hallássérültekéhez egyaránt. Tehát a gesztus.minősége nem éri el a hallókét. sajátosságai. Már a korai nevelés során is biztosítanunk kell a hatékony kommunikációt a gyermek és környezete között. képesek legyenek integrálódni a közösségbe.). melyben a szakemberek figyelme nemcsak a vakokra.

Ebből következik. mely ellenségesen kezeli fogyatékossága miatt. betűszedő vagy az iskolai tevékenységek (olvasás. míg a közelieket homályosan látja. 3.10 dioptriát. ezért a fénysugarak a retina mögött találkoznak. Az iskolai rövidlátás megnevezés onnan származik. tökéletesítését és fejlesztését szolgálják.. progresszív rövidlátás Ez egy súlyos rendellenesség.másodsorban pedig a fénytörési közegek tökéletes transzparenciájától. a látásmaradványokkal rendelkezők számára vagy a centrális látássérültek számára. gyakran romlik a szem 15-40 dioptriáig. melyek pontos. ezeknek a képe pontosan a retinán alakul ki. ha az osztályterem nem kellően megvilágított) károsan hatnak a rövidlátásra. ha a latens távollátáshoz kancsalság is társul. szükséges és kötelező. • Észlelés A gyengénlátóknál a vizuális ingerek feltérképezésének beindulása. A progresszív rövidlátás általában az örökletes hajlam és a favorizáló környezeti tényezők kölcsönhatásának eredményeként jelentkezik. A rövidlátást konkáv lencsével lehet korrigálni (mínusszal jelölik). melynek fénytörési képessége tengelyenként változó. ha csak a látássérült személy nem kerül olyan környezetbe. b). mivel ez retinaleválást okozhat. a fénytörési zavarok gyűjtőneve pedig az ametrópiák. Ezek főleg akkor hasznosak. közelre néző optikai erőfeszítést kívánnak. a normális látásúakétól eltérő sajátosságokat mutat. akiknek látásélessége 0. a retinán keletkező kép. ezért a percepciós sémák nem vesznek részt közvetlenül a reprezentációk létrehozásában és a komplex képek felidézésében. . . amíg a szervezet fejlődésben van. A látássérülések etiológiája és osztályozása Nincsenek olyan különleges tényezők. melynek következtében a fénysugarak a retina előtt találkoznak. A normális működés a külső és belső tényezők egységéből adódik. mely 20-21 éves korig tart. ezért a gyengénlátás és a vakság okait nem lehet külön-külön tárgyalni A látássérülés leggyakoribb és legismertebb okai és formái: • A fénytörési zavarok (ametrópiák) A retinán kialakuló normális kép kialakulása két fő összetevőtől függ: .05 -0. a retinán keletkező kép homályos lesz. hogy azok a tevékenységek. ha a szemgolyó szerkezete normális. mint például az órás. melyek a kompenzációra alapozva a vizuális észlelés gyakorlását. Ezek a komplikációk a szemgolyó növekedésének tulajdoníthatók. ezért a gondolkodás fejlődése és a gondolkodási műveletek kialakulása megkésik.Iskolai rövidlátás Lassú látásromlás jellemzi. Eredményeképpen a retinán keletkező kép torzzá válik (a pontot vesszőnek. Prognózisa nem valami bíztató.3. Az optikai korrekció azokban az esetekben is javasolt. Hipermetrópia A fénytörési képesség csökkentett vagy a szemtengely rövidebb a normálisnál. A rövidlátó élesen látja a közeli tárgyakat. szervezése zavart. Egész sor eljárás létezik. vagy részleges látásveszteséget előidéznék. melyek növelik a munkahelyi vagy a közlekedési balesetek előfordulásának lehetőségét. A rövidlátás optikai korrekciója teljesen megvalósítható. mivel progresszív jellegű.Erős. a kört ellipszisnek láthatja). Optikai korrekciója konvex (plusszal jelölt) lencsével lehetséges. hiányos és hibás jellege erőteljesebbé válik. Korrekció hiányában hibás attitűdök. Miópia A rövidlátó szemen morfofunkcionális rendellenességeket tapasztalunk. Ez a fajta rövidlátás nem haladja meg a 6 .ki vakok számára. mert ez által meg lehet előzni a másodlagos sérülések kialakulását: (például fizikai deformitások kialakulását hátgerincferdülés). bevérzése vagy leválása.2 (gyengénlátók). c). szegényes percepciós kép és hibás vizuális reprezentációk keletkeznek. addig. A látássérültek pszichés fejlődése A látássérültek pszichológiai fejlődése viszonylag normális. mely a szem szöveteinek vékonyodását és dezorganizálódását okozza. A fizikai erőfeszítést is kerülnie kell (például súlyemelés). melyek vagy a teljes. ha más észlelési módozatokkal együtt alkalmazzuk. Az aliglátóknál a percepciós kép szegényes. A komplex képek felidézésének nehézsége miatt a mentális teljesítmény csökkentett. a távoli tárgyak viszont elmosódnak. Az ilyen súlyos rövidlátást csak részben lehet korrigálni. egyik vezető oka a súlyos gyengénlátásnak és a vakságnak. A normális fénytörési képességgel bíró szemet nevezik emetróp szemnek. Az asztigmatizmus A szaruhártya rendellenes szerkezete okozza. tehát homályos. A rövidlátás két típusát különítjük el: . 3. A távoli tárgyakat világosabban. másolás. Gyakran társul hozzá a retina sorvadása. A rövidlátó gyermeket meg kell óvni a vizuális erőfeszítésektől. például a taktilis kinesztéziás észleléssel.elsősorban a szem fénytörési képességétől.2. • Három típusú ametrópiát különítünk el: a). és minél 18 . hogy a retinán kialakuló kép akkor lesz helyes és megfelelő.

2 és 4 pont . • Figyelem és emlékezet A figyelem és az emlékezet a vakok erősségei. az írásjelek és a számok a hat pont kombinációjából alakíthatók ki. a vastagságuk. i = 2 és 4 pont . ítéletek. A később bekövetkező vakság vagy a gyengénlátás eseteiben fennmaradnak mentális képek. A vakok téri képzetei a tárgyak taktilis kinesztetikus megismerése alapján alakulnak ki. Használták még a domború írást palatáblára.kb 30 fajta létezik) által nyertek jelentést: betűket. 2.gyakrabban idéztetjük fel a személy előzetes optikus tapasztalatait. és mivel állandóan erre kell támaszkodnia. A gondolkodás és a beszéd az objektív valóság szenzoriális adataira támaszkodik. A pontok magassága 1 mm és a közöttük levő távolság 2. mint a síkírás. Ez a jelenség a gondolkodást csak részben serkenti. akkor nincsenek vizuális képzeteik. 3. A veleszületett látássérültek képzetei főleg az auditív észlelésre alapoznak. Ha a látássérülés veleszületett. vagy köveket helyeztek el homokos ládába. Minél később következik be a sérülés. f = 1. 4 és 5 pont . ezért szükséges a szóbeli utasításokat és leírásokat a poliszenzoros érzékeltetéssel összekapcsolni. mint a látók. melyeknek nincs reális alapja. a szavaknak nincs valós. akik előbb-utóbb teljesen megvakulnak. hogy a fényviszonyok jobbak legyenek. mert viszonylag kevés kép alapján fejlődik a nyelv és a kommunikáció. 3.4. lehetőleg természetes fényt. a kötésmód (tengerészcsomó . ezáltal lehetővé válik a szó leírása. 4 és 5-ös pontokból kombináljuk. a teremben biztosítani kell a megfelelő megvilágítást. kivéve a progresszív látássérülésben szenvedők. Mivel a tapasztalton alapuló tudás hiányzik. és kinesztetikus analizátor segítségével lehetséges. döntések. tehát emlékezetük hatékonyabb a látókénál. nem ismerik azt a tárgyat. • Képzetek A képzetek jellemzői attól függnek. Ez az ábécé ugyanolyan grafikus kifejezési lehetőséget biztosít. mivel a látássérült az észlelt képeket nehezen tudja felidézni. hogy Braille. h = 1. mely még hangsúlyosabbá válik. képesek megtanulni a síkírást (fekete-fehér). Az emlékezetük nagyon jól fejlett. 2 és 5 pont. Ezek akkor sem maradnak meg. bár nem volt pszichológus. 1909-ben Louis Braille. az állandó gyakorlás tovább fejleszti azt. A figyelem relatív jól fejlett. tapasztalati alapja. b = 1 és 2 pont . a vakok is tárgyilagos ismerethez jutnak a letapogatott tárgyakról. • A Braille rendszer elsajátításában négy analizátor vesz részt: az-auditív. szavakat szimbolizáltak. A vak nem tudja olyan pontosan érzékelni hallás útján egy akadály jelenlétét. 4 és 5 pont • 19 . és annál nagyobb számban vannak jelen. a verbális-kinesztetikus. ezért figyelmét folytonosan irányítania kell a felfogott ingerek erősségének és jelentésének függvényében. • Gondolkodás A gondolkodás fejlődése azért marad el a normálistól. viszont gyakran használnak olyan szavakat. A Braille írás . amelyben vezető csatorna a taktilis-kinesztetikus észlelés. ha esetleg értelmi fogyatékosság is társul a látássérüléshez. Ehhez azonban speciális segédeszközökre van szükségük: például az asztal dőlés szögének megváltoztatására annak érdekében. ezek alapján jönnek létre a fogalmak. melyet megneveznek. A vizuális analízis és szintézis is zavart. mindenik 1-6 pontból áll. Az első tized a-tól j-ig terjedő betűket foglalja magába. Ennek következtében a vakok szókincse gyorsan bővül.olvasás A gyengénlátók. Saját ábécéjét tökéletesítve eljutott 64 kombinációig. tehát auditív úton irányítja a kognitív tevékenységet. annál világosabbak a vizuális képzetek és képek. 2. Az auditív analizátor segítségével valósítható meg a fonetikai diszkrimináció és a helyes hangképzés. a taktilis és a kinesztetikus. ha a látássérülés 3-4 éves kor előtt következik be. A 4 éves kor után bekövetkező látásvesztés esetében megőrződnek bizonyos vizuális képzetek. hogy mikor következett be és milyen típusú a látássérülés. • Mindezen írásmódok korlátoltak voltak. A vakok számára is hozzáférhető írásmód kitalálása már a legrégebbi időkben is foglalkoztatta a szakembereket. melyeket verbálisan lehet megerősíteni. Ez az eltérés főleg a tanítás első éveiben jellemző a vakokra. mely a taktilis. melyeknek óriási szerepe lesz a pszichológiai fejlődésben és annak sajátosságaiban. Ez az eltolódás természetesen a beszéd javára történik. pontokból kidolgozott egy logikus betű és jelrendszert. A taktilis kinesztéziás percepciónak köszönhetően. a = 1 pont. e = 1 és 5 pont . melyek betűket szimbolizáltak. a jelenségeket és tárgyakat csak formálisan ismerik. a 6 pont helyzetét változtatva megalkotta a 64 relief pontból álló pontábécéjét. A vakoknál a szenzoros adatok hiányosságai eltérést hoznak létre az absztrakt és a konkrét megismerés között. valamint szükség lehet speciális nagyvonalközű füzetekre és nagyobb betűkarakterekkel írott könyvekre. A felhalmozott információ mennyiségből sokkal többet tudnak aktualizálni. grafémákká alakítása. g = 1. c = 1 és 4 pont. jelenséget. d = 1. A legelején bogokat használtak 1 .5 mm (a pont közepétől számolva). A verbális kinesztetikus analizátor segítségével valósítható meg a szavak hangokra bontása és ezek szemantikus egységként való megértése. Az ábécé.másfél méter hosszú zsinóron és a köztük levő távolság. 4 és 5 pont. vagy egy tárgy térbeli mozgását. Braille ábécéje 76 különböző jelből áll. ezért az elvonatkoztatás és az általánosítás is nehezített. • A vakok speciális írás-olvasás-rendszert használnak. Többnyire nehézségekbe ütközik a gondolkodási műveletek elsajátítása is. j = 2. Érdekes. ezekkel a méretekkel betartotta a taktilis érzékenység küszöbértékeit. a pontozótábla minden cellájába egy karakter írható. elősegíti a nyelv megfelelő fejlődését.Ez az ábécé a tizedek elvére épül. aki egy baleset következtében megvakult. mint a látó. Ezeket a betűket az 1.

A látássérültek téri tájékozódása függ a tér nagyságától és a téri tájékozódásba bevont analizátoroktól. A szakmát úgy választják ki. akkor nincs szükség speciális beavatkozásra. Amikor a fogyatékosság nagyon enyhe formájú.A második tized a k . A számok 1 . A pontozót jobb kézben fogva. • A másik nézőpont a normalizációt tartja szem előtt. A nagybetű jele 4. A látássérültek téri és időben való tájékozódása • A látássérülés súlyos zavarokat okoz a téri tájékozódásban. melyeket megelőz a számjel.+6. Az írásjeleket szintén a hat pont specifikus kombinációi alkotják. melyekhez hozzáadjuk a hármas pontot. és kefekészítők.es és 6-os pont. hanem annak a tükörképe. melyet a 3. A Braille írásban az írott betű nem azonos az olvasottal. l = b + 3 ( vagy 1. melyet közvetlenül a betű után kell tenni. 4 + 3) stb. m = c + 3 (vagy 1. Ez a készülék a látható betűket tapinthatókká alakítja. mely a síkírást Braille-írássá alakítja. mely azoknak a személyeknek a pszichológiáját tanulmányozza. Egyre több látássérült iratkozik be a felsőfokú tanintézetekbe. A tárgyak téri jellemzőit taktilis percepcióval ismeri meg. mely a kinesztéziás és egyensúlyi érzéken alapszik. karton-csomagoláskészítők. hogy a mozgássérültek nagyon sok esetben képesek problémamentesen beilleszkedni a normális szakmai és szociális életbe. 4 + 3).professzionális integrációja Sérülésükből kifolyólag a látássérültek szükségesnek érzik a tökéletes rend megtartását. 6 -os pontok alkotnak. hogy jól beilleszkedhessenek a közösségbe és alkalmazkodnak a többiekhez. A látássérülteket (főleg a vakokat) speciális szakiskolákban és szakközépiskolákban valamilyen szakma gyakorlására készítik fel. és a látássérültnek mindig is nehézségei lesznek ezen a téren. Jobbról balra haladó írásmód.6. hanem jelentős ennek a restrukturálódása is. A látássérültek az íráshoz használhatnak különböző technikai segédeszközöket is. viszont az orvostudományban annál tudatosabb kutatások folytak ez irányban. Ez az átszerveződés azonban. a gyermekek minden nehézség nélkül képesek lesznek beilleszkedni a szociálisszakmai életbe. seprű. A leggyakoribb mesterségek a következők: masszőr.+6 stb. 4. akik szomatikusan eltérnek a normálistól és pszichológiai. Más fogyatékosságtípusoktól eltérően. súlyosságuk és kiterjedésük is különbözhet: • A legenyhébb formái nem akadályozzák a normális életvitelt. Minden kis téglalapba egy vagy hat pontot lehet a pontozóval bejelölni. míg a bal kéz ellenőrző funkciót tölt be. a betűket a jobb kéz ujjbegye azonosítja. szociális és szakmai téren fogyatékosok. hogy a látássérült maximális teljesítményt nyújtson. nem tudja kiegyenlíteni a normális téri tájékozódást. E szerint a vakok nevelését a normális gyermekek közösségében kell elkezdeni. hangszerkészítő és hangoló. és ugyanakkor szeresse is munkáját. A mozgássérülések és a pszichomotoros zavarok nagyon változatos formát ölthetnek. és a betű a karton másik oldalán fog kidomborodni. Vannak speciális iskolák és osztályok. Például az OPTACON vagy hasonló elv alapján működő készüléket. tapétázók. rádiótelefonos. A vakokra és a súlyos gyengénlátókra nemcsak a téri tájékozódás zavarai jellemzőek. orvosi asszisztens. hogy az első tized pontkombinációihoz hozzátesszük a 3-as és 6-os pontokat. hogy a látássérülteket speciális módszerekkel külön osztályokban. u =a.1. speciális iskolában kell nevelni. megkeresi a következő sort. szakiskolák és technikumok a gyengénlátók és vakok számára. Napjainkban két irányzat létezik a látássérültek oktatására vonatkozóan: • Az első (a régebbi) azt állítja. A gyógypedagógiai elhanyagoltság azzal is magyarázható. A harmadik tized az u . ahol látó társaikkal közösen tanulnak. saját viselkedésüket kitűnően képesek szabályozni. Az íráshoz egy lyukacsos táblácskát használnak. Ezeket a betűket úgy alkotjuk meg. mely általában a vizuális információkra támaszkodik. az életbe való integrációt fokozatosan lehet megvalósítani. a látássérülteknél nem érintett.10-ig az első tized pontkombinációi. 5. a súlyosabbak viszont kihatással vannak a személy teljes életére. A negyedik tized a nyelv-specifikus betűket tartalmazza. a tárgyak helye mindig jól meghatározott. v = b +3. így könnyen megtalálhatóak. a mozgássérülteket gyógypedagógiai szempontból sokkal kevésbé tanulmányozták. k = a + 3 (vagy 1 + 3) . ezek azonosak az első tized betűivel. 20 . nagy önkontrollal rendelkeznek. illetve vannak inkluzív iskolák. Fegyelmezettek. A mozgássérültek pszichológiájának kérdésköre A mozgássérültek gyógypedagógiája vagy a szomatopedagógia a gyógypedagógia egyik ága. A téri helyzet megjegyzése és újra létrehozásának képessége. és az adott területen akár kiemelkedő teljesítményt is nyújthatnak. Hazánkban is vannak elemi és gimnáziumi osztályok. A nagy térben való tájékozódás. vesszőből készítenek különböző tárgyakat.z betűket tartalmazza. A látássérültek szocio . A gyakorlás során nő a sebesség. 3.5. ugyanakkor a kompenzációs képességek is aktivizálódnak.t betűket tartalmazza. melyekben a látássérültek speciális módszerekkel megfelelő képzést kaphatnak. paplankészítők és mások. a vakoknál mélyen érintett és teljesen másképp felépített. A MOZGÁSSÉRÜLÉS 4. A téri tájékozódás rendszerszerűen működik és a különböző analizátorok együttes működése révén alakul ki. melyből következik integrációs jellege. a ballal követi az írást. • • 4. a lehető legkorábbi életkorban. telefonos. bútorkészítő. Mindkét oktatási formát megtaláljuk a gyakorlatban. ismert. 3. és mindezt felhasználják ahhoz. hogy aztán balról jobbra lehessen olvasni a papír megfordítása után.+3. Az olvasás a jobb kéz taktilis és kinesztéziás érzékszervével történik.

melyek a kiterjedése változó lehet. • Káros hatások is. • Kényelmetlen. A favorizáló vagy prediszponáló tényezőket az öröklődés határozza meg. hogy a gyermek megmaradt potenciálját maximálisan kibontakoztathassa. mint az összes többi fogyatékosság. • Az első kritérium alapján feloszthatóak külső és belső okokra. • Az aktív és nyugalmi periódusok szervezett váltakoztatásának hiánya. ha a gyermek feje rosszul ékelődik. • A nem megfelelő megvilágítás és levegőmennyiség a lakásban.). melyek a test rendellenes fejlődését okozzák. mely szintén nem segíti elő a növésben levő gyermekek normális pihenését. mely megbontja a fejlődés harmóniáját. vagy hiányában is. akiknek fogyatékossága megakadályozza az életkoruknak megfelelő tevékenységek végzését. bevérzéseket okozhatnak. • A krónikus betegségek a hosszú lábadozás. érzékenyekké válnak. A mozgás sérülését kiváltó okok A mozgássérülésnek nagyon változatos okai lehetnek. Mindez akadályozza a környezethez való alkalmazkodásukat és a többiekkel való kapcsolatok kialakítását.2. vagy éppen ellenkezőleg a túl kemény. Különböző kritériumok alapján lehet őket csoportosítani. 4. A külső okokat pedig az életkörülmények. a szülői és a nevelői felügyelet. a vérkeringés betegségei és mások. a normálistól való eltérés. melyek súlyos következményekkel járnak a gyermek fejlődésére. szívbetegség. a környezet határozza meg. melyek csökkentik a szervezet erejét és mobilitását. malária. gyógypedagógiai és szociális vonatkozásai. a. melynek súlyos következményei a felső végtag 21 . melyek gyulladásokat. a közvetettek pedig valamilyen morfológiai vagy funkcionális rendellenességet hoznak létre. és csökkentenünk kell frusztrációját és szorongását. melyek tovább rontják a fizikai képességeket. a szomatikus. a saját képességeibe vetett hitét. . • A nem megfelelő élet és higiéniai körülmények. • A hibás életvitel. morfo-funkcionális elváltozás. ízületek. Az adott csoportnak a motricitás zavarai mellett egyéb betegségei is lehetnek (légzészavarok. a méhen belül hatnak és két csoportba sorolhatóak: • Az első csoportba azok tartoznak. Ugyancsak a traumákhoz tartozik az is. de sérülhet a mellkas. vissza kell adnunk önbizalmát. Ez megnyilvánulhat akár egyes testrészek fejlődésének elmaradásában. ezért nehezebbé válik szociális és szakmai integrációjuk. a krónikus zavarok (organikus és pszichés). A leszármazottak általában a felmenő ági és oldalági (testvérek. tagokra korlátozódik. túl sok párna. ha nincs más betegségük vagy fogyatékosságuk. közeli rokonok) rokonokkal hasonló morfológiai és funkcionális jellemzőkkel bírnak. endokrin vagy neuro-pszichológiai zavarok. melynek vannak orvosi. személyiségük zavarttá válhat. extrém páratartalom. belső konfliktusaik és feszültségeik felerősödnek. Számukra fontos a differenciált programok alkalmazása. A sérülések súlyossága változó lehet. Tartozhatnak ide látás vagy hallássérült személyek is. Fel kell keltenünk érdeklődését és kedvét a tevékenység iránt. a nyak és karok is. • A veleszületett debilitás és éretlenség. tuberkulózis). A mozgássérültek intelligenciája normális.A szülés közben ható közvetlen hatású tényezők: az anya által kifejtett túlzott erőfeszítés. a fizikai debilitás. • Gyakran a szerint is felosztják az okokat. a terhes nő hasának sérülései. vagy rosszul próbálják elősegíteni a megszületését. annak érdekében. A belső okokat a fejlődési folyamatok. melyek különböző mértékben hatnak a szervezetre. a frusztrációjuk és a szorongásuk nő. kényelmetlen ágy. A közvetlen okok a fogyatékosság valamely elemére vonatkoznak. a koraszülöttség és a szülés közbeni balesetek. a műtétek. b). lassú mérgezések (alkoholizmus. alultápláltság vagy vitaminhiány. gyógyszerek. szövetek sérülését eredményezheti. cukorbaj stb. organikus és pszichikus funkciók határozzák meg. radioaktív szerek).Azok a tényezők. • Egyes szenzoriális elváltozások (különös tekintettel a látás és hallássérülésre) is. globális vagy totális fogyatékosságot okozva vagy egyes régiókra.• Zavarok jelentkeznek viszont azoknál a gyermekeknél. a szülők előrehaladott életkora. melybe a test belesüpped. elősegíthetik a mozgássérülés megjelenését és gyors kibontakozását. rossz szabású ruha. nem megfelelő élet és munkakörülmények. röntgensugarak. Mindez a csontok. • A nem megfelelő táplálkozási szokások. A szervezetben külső vagy belső patológiás elváltozások keletkeznek. Ilyen zavarokat okozhatnak a krónikus gyulladások (szifilisz. lokális fogyatékosságot okozva. A mozgássérülések kóroktana (etiológiája) és tünettana A mozgássérülések általában. • Egy másik kritérium szerint az okok lehetnek közvetlenek és közvetettek. melyek a magzatra az anya szervezetén keresztül hatnak: a túl alacsony vagy túl magas hőmérséklet.A kiváltó tényezők. • Túl puha ágyban való alvás. ellenőrzés hiánya. hogy azok prediszpozíciók. Befolyásolhatják a teljes szervezetet. melyek a méhen belül érik a magzat szervezeté. kiterjedhet az egész testre vagy csak egyetlen testrészre. A mozgássérülés. mint testi rokkantság jelentkeznek. favorizáló tényezők vagy kiváltó okok. főleg ha környezetük nem megfelelő. traumatizáló beavatkozások. . • A második csoportba a környezeti károsító tényezők tartoznak. Azonban kivételes körülmények között.

boltíves szájpad. aránytalanságok (hosszúság. túlméretezettség). lapos. a fej és törzs között). különösképpen a motoros elemek koordinációjának képességét csökkentik.Lehet sápadt.A metabolizmus és hormon-zavarok. kalcium lerakódás . Ezek a formák a központi idegrendszer fáradása nyomán keletkeznek. . rachitikus jellegű. a szem rendellenességei (kancsalság. sorvadások. funkcionális vagy működéses. jellemezheti a csökkentett vagy túlzott mozgékonyság. . 2. . • Táplálkozási zavarok . hogy a sérülés mennyire súlyos. száraz vagy nedves tapintású. agyhártya és agyvelőgyulladás okozhatja. 2. . mely táplálkozási zavarokkal társul). táskás vagy túl közel álló szemek). . törpenövés (nagyon alacsony termet) vagy gigantizmus (nagyon magas termet. izmok. ferde vagy asszimetrikus. .Az elhízás (vastag. • A törzs rendellenességei . az izomtónus fokozódása (görcsök.Diszharmóniák (magas és sovány vagy alacsony és kövér). heges arc. asszimetrikus.A gerincoszlop . . részleges (regionális vagy lokális). progresszív izomleépülés. . a globális tartó-rendszer asszimetriája (a csontváz és az ízületek asszimetrikus helyzete). asszimetriája miatt vagy elemeinek elváltozása miatt a fogyatékosság gyakori okává válhat.Rendelkezhet közepes. mely a test legfontosabb támasztószerkezete. az izomerő és tónus csökkenése (atóniák vagy hipotóniák). égési sebek és hegek. púpos vagy asszimetrikus. 4. melyek nagyon gyakori tényezők a rokkantság kóroktanában. túl sok zsírszövet) és a fizikai debilitás (szomatikus alulfejlettség. csökkentett vagy erősen csökkentett. melyek hátgerincferdüléseket (cifózis. • Tartászavarok . keskeny vagy széles. állnak a legsúlyosabb rokkantságok hátterében. 22 . sajátos bőrszínű fej.Lehetnek deformáltak. átfogó). az osteomielitisz. ízületek. hosszúak vagy rövidek. hegek vagy ekcémák. vízfej).Hidrocephália (nagyon nagy.A gyermekkori károsító tényezők. lilás színű (cianotikus). Ezek közül a leggyakoribbak a helyváltoztató készüléket érintik (csontok.A mellkas lehet túl hosszú vagy túl rövid. magasság és térfogat között. merevség stb. megjelenhetnek különböző foltok. mikrocephália (túl kicsi fej).A nyak lehet túl hosszú vagy túl rövid. megjelenhet sérv vagy hasizomrepedés. lordózis.A hát lehet egyenes.Ovális. az alapnál vagy a tetőn szélesedő. .Lehetnek vékonyak vagy vastagok. vagy az egész testfelület lehet nagyon szőrős. ilyen esetekben az agykéreg ellenőrző képessége csökken. hogy a fiziológiai görbületei hangsúlyosabbakká válnak. elkeskenyedő (a mell fölött vagy alatt).A morfológiai vagy funkcionális elváltozásokat okozó betegségek és balesetek. asszimetrikus. vékony vagy vastag. .Makrocephália (túl nagy fej) vagy. is kiválthat morfológiai vagy funkcionális sérüléseket. horpadt.a has előreugorhat. A rosszul összeforrt törések. mely nem megfelelő tartáshoz vezethet. lehet kétlebenyes.Az izmok szerkezetének vagy működésének patológiás elváltozásai is okozhatnak mozgássérülést: az izom-tömeg csökkenése. morfológiai vagy strukturális.3. jelen lehetnek traumák maradvány tünetei. a mellcsont tölcsér vagy taraj alakú. kerek. lehet feszes vagy laza. púpos hát) okozhatnak. • Ízületi rendellenességek . idegek). A globális morfológiai rendellenességek alcsoportjára jellemző sajátosságok: • Növekedési zavarok .. .működésében vagy szerkezetében mutatkoznak meg.Melyeket okozhatja a globális tartó-rendszer elégtelensége. melyek a szervezet fejlődését negatívan befolyásolják. szkoliotikus.a humán “tartóoszlop” vagy a humán vertikális tengely sok módosulást szenvedhet azáltal. 2. hosszúkás vagy lapított.A neuromuszkuláris betegségeket a poliomielitisz. merevsége (fokozott tónus). • Bőr-rendellenességek . 1.). ruganyos stb. . lordotikus. deformált. másikat is további alcsoportokra lehet osztani attól függően. izomsorvadás. az orr és fül rendellenességei. melyen megjelenhetnek bénulások. A mozgássérültek osztályozása A mozgássérülésnek két nagy csoportját különítjük el: 1. asszimetriákkal. az arc és a nyak rendellenességei . kototikus. • Csontok rendellenességei .A csontváz. rachitizmus stb. . normális. fokozott vagy elégtelen izomtónussal. . Egyiket is. • Izmok rendellenességei .Az ízületek túl nagy vagy csökkentett mozgékonysága.Növekedési elégtelenség. fogsor-rendellenességek. a csont-tuberkulózis és más roncsolódáshoz vezető csontbetegségek.A tartás rendellenességek. A részleges morfológiai fogyatékosság alcsoportjára jellemző sajátosságok: • A fej. illetve mekkora kiterjedésű: 1. . szkoliózis. globális (általános.

. emeltek vagy leengedettek.a verbális kommunikáció megvalósítása és ennek fontossága az emberi személyiség kibontakozásában.A lapockák lehetnek túl közel vagy túl távol egymástól.Kiálló csípő (zsírszövet lerakódás).A személy általános pszichés fejlesztése. .A lábszár görbe. .beletartozik a beszédhibák megelőzése. vagyis olyan technikákat és módszereket dolgoz ki. a nagyujj kifele álló stb. belső szervek süllyedése.A combcsont fejének deformitásai vagy görcsök.Az ujjak veleszületett rendellenességei. asszimetrikusak. . 23 . . asszimetriái.A medence asszimetriája.A lábujjak lehetnek kalapács-alakúak (hajlottak.A szív és érrendszer zavarai (keringési elégtelenség). A logopédia szűk értelemben a beszéd (orális és írott) nevelése. • Modern értelemben a logopédia tágabb értelmezést kapott: . elkékülés.A térdek hajlítottak vagy túlnyújtottak. nem képesek fizikai erőkifejtésre). .. koordináció. lúdtalp). . befelé vagy kifelé görbültek.A könyök lehet hajlított vagy nyújtott.Az interperszonális kapcsolatok kialakítása vagy újraalakítása. fizikai debilitás vagy obezitás stb. ritmus. . • A logopédiai tevékenységek célja: . ritmustalan. .Asszimetrikusak. • A felső végtagok rendellenességei . görbületei. leragadtak vagy szétválasztottak.1. asszimetrikusak. • Az alsó végtagok rendellenességei .A légző rendszer zavarai (légzés-elégtelenség). lehetnek ferdék. hátrafele álló). . hamar fáradnak.Az endokrin rendszer zavara megnyilvánulhat növekedési és fejlődési zavarokban (hipofizális törpenövés. az endokrin rendszer és ivarszervek fejletlenségével járó elhízás stb. oldalra hajló. libbenő mérleghez hasonlóak.Lehetnek túl hosszúak vagy túl vékonyak. hosszúságuk vagy vastagságuk nem egyforma. előre és felfele álló. . . • A főbb funkciók és nagyobb szervrendszer zavarai . vékonyak.a nyelvfejlődés objektív és szubjektív feltételeinek feltérképezése. lehet széles vagy keskeny. . az ujjbegyre támaszkodóak). fogászavarok stb. gigantizmus.Előreállók vagy hátramaradottak.Az alkar vastagságbeli vagy hosszúságbeli egyenlőtlenségei. kifele vagy befele hajlóak. asszimetrikus csípő (veleszületett csípőficam). lassú mozgás). befelé (o alak) vagy kifelé (x alakban) hajlított alkar. a beszédhibák javítása. . járás. Hangsúlyozottan gyakorlati jellegű tudomány. pozíciójuk és görbületük lehet egyenlőtlen. asszimetrikusak. . egyensúly.A bokák és a lábak lehetnek asszimetrikusak.a nyelvfejlődésben szerepet játszó pszichológiai és neuro-fiziológiai mechanizmusok elméleti tanulmányozása. mely a látványt is meghatározza). a törzshöz simulók vagy attól elállók.A tápcsatorna és a táplálkozás zavarai (előreálló has. .). . a gyermekek alulfejlettsége (kicsik. . üregesek.A vállak asszimetriája. melyek különböző hátgerincferdülésekhez vezethetnek). A BESZÉDHIBÁK 5.Teljesek (a comb rendellenességei.Atetózisos mozgások (akaratlan. . . . eltérőek. . a talp rendellenességei (kifele vagy befele lép.Lehetnek hajlítottak vagy nyújtottak. egymásracsúszottak. 5. melynek tünetei az ödémák. trauma után fennmaradt hegek láthatóak. .Teljesen egyenlőtlenek (hosszúságban és vastagságban). nem megfelelő helyzetben való merevedések vagy csontosodások. rendellenesek (frontális síkban vagy keresztirányban). energiahiányosak. nyújtottak vagy begörbítettek. lehetnek egyenlőtlenek hosszúságban vagy vastagságban. szindrómáinak tünete). A funkcionális zavarok közül megemlítjük: • A neuromuszkuláris rendszer zavarai . .Különböző típusú és formájú bénulások (mint a piramidális vagy extrapiramidális rendszer stb. bénulás vagy trauma maradvány tünetei észlelhetőek. szúrósak. deformáltak. görbék (x vag o alakúak). melyek hatékonyak és a lehető legrövidebb idő alatt lehetővé teszik a beszédhibák kijavítását. .Horeoatetotikus mozgások.A közösségbe való beilleszkedés segítése.Az érzékszervek sérülései (a látás vagy a hallássérülés létrehozhat különböző tartászavarokat.). A logopédia szerepe és fontossága • Etimológiailag a logopédia kifejezés a görög logos (szó) és a paideia (nevelés) szóösszetételből származik.Elernyedtek vagy merevek. . . bénulás maradvány-tünetei észlelhetőek. .Görcsök vagy morfológiai zavarok. asszimetrikusak. nem megfelelő szintű (előre és lefele eső. jelen lehetnek bénulások vagy traumák maradvány tünetei.

11. mind pedig az iskolai kudarc és viselkedészavarok kialakulásának megelőzését illetően. Általános célok 1. stressz. vagy közvetlenül hathatnak a hallásra vagy a beszédszervekre. Az óvodáskorban illetve kisiskoláskorban végzett logopédiai terápiák a leghatékonyabbak.Különböző fizikai traumák stb A születés utáni okok: Számosak és sokszínűek. . alkohol). rózsahimlő. A beszédhibások szűrése óvodáskortól és a beszédhibák kialakulásának megelőzését illetve javítását szolgáló tevékenységek szervezése. A különböző fogyatékosságok hatásának megismerése és negatív befolyásuk megelőzése a beszédhibás személy viselkedésére és személyiségére. . 5. Specifikus célok: 1. mely az agykéreg bevérzését okozhatja. A logopédiai differenciáldiagnosztika és prognosztika módszertanának kidolgozása. a fogak állkapocs és arcizom rendellenességei megakadályozzák a beszédfolyamatban résztvevő elemek közötti összehangolt működést. Például a dobhártya sérülése a beszédészlelést és a beszédprodukció zavarát okozza.Rh. a beszédzavar vagy abnormális beszédfejlődés hátterében legtöbbször komplex ok-csoportok állnak. Ebben a perspektívában egyaránt fontosak a beszédhibák megelőzésére. illetve korrekciójára irányuló lépések. A nyelv pszichológiájának fogalomrendszerének és elmélet-rendszerének megalkotása és kidolgozása. mely a központi idegrendszer sérüléséhez vezet. szervi okok . A család és az iskola felkészítése a beszédhibás gyermek elfogadására és támogatására. a terhes nő fertőző betegségei. A nyelvi zavarok kialakulásának megelőzése. a legsúlyosabb esetekben esetleg folyamatosan mindhárom szakaszban.Elhúzódó. . ijedségek.Aszfixia. . mivel a beszédhibák a szociális beilleszkedést nehezítik. belső feszültségek. a szülés közben vagy a születés után. .Az első életévekben bekövetkező súlyosabb betegségek (agyhártya vagy agyvelő-gyulladás) vagy gyermekbetegségek (skarlát. melyek a nyelv-fejlődésre hatással vannak. A beszédhibák kóroktana (etiológiája) és osztályozása A beszédhiba okát nem minden esetben tudjuk pontosan megállapítani.Mechanikus traumák (melyek a magzat szervezetének fizikai sérülését okozzák).A központi idegrendszer sérüléset. mumpsz stb. A logopédia célja első sorban nevelő jellegű.A gyulladások vagy mérgezések (kémiai anyagok. 2. 2. időszakos vagy egész életen át tartó beszédzavarokat. . nehéz szülés. A logopédiai tevékenység optimizálása.Mechanikus traumák. Az érzékszervi és az értelmi fogyatékosságok azon aspektusainak tanulmányozása és megismerése. Minél kiterjedtebb és minél mélyebb a sérülés. Elméleti szempontból a logopédia gazdag ismeretanyaggal rendelkezik a beszéd pszichológiája és a gyógypedagógiája területéről. A szülés közben fellépő okok: . Inkompatibilitás. . A logopédia tudományának népszerűsítése. melyek negatívan befolyásolják a központi idegrendszer fejlődését.Különböző mérgezések és fertőzések. Organikus. hozzájárul az ember formálásához. A kommunikáció tanulmányozása. valamint megfelelő légkör teremtése fejlesztéséhez és stimulálásához. A beszédhibák tüneteinek tanulmányozása és adekvát javításuk módszertanának kidolgozása. annál komplexebb zavarokat okoz. hanem más pszichés funkciókra is. A gyermeknek segít az iskolai és az adaptációs nehézségek leküzdésében. 8. Funkcionális. 2. . 3.Érintheti a szenzoriális percepciót illetve okozhat motoros zavart. mely kifejthette hatását a méhen belüli fejlődés során. A terhesség alatti okok: . artikuláció.2. Természetesen a beszédzavarok felnőttkorban is javíthatóak (kell és lehet javítani). .A személyiség fejlesztése a meglévő kompetenciái és lehetőségeinek függvényében. mivel így több pszichés funkció agyi központja is érintett. mind a beszédhibák javítását. 9. melyek a beszédszervek neurofiziológiai szerkezetére (organikusan vagy funkcionálisan) hatnak . Négy nagy kategóriába oszthatjuk őket: 1. 4. . 7.. Következésképpen a beszédhibák megjelenése általában egy komplex folyamat eredménye.A terhes nő által elszenvedett pszichés traumák.Táplálkozási elégtelenségek.A funkcionális okok a kiejtés bármely elemét érinthetik: kilégzés. 6. . hangképzés. gyógyszerek. 5. 3. 24 . személyiség-zavarokhoz vezethetnek vagy megzavarhatják a személy szociális státusát.) is okozhatnak centrális vagy perifériás. működésbeli okok A funkcionális okokra két típusú beszédzavar vezethető vissza. 10. melyek nemcsak a nyelv kialakulására hatnak negatívan.Lehetnek centrálisak vagy perifériásak. 4.

A hibás nevelési módszerek. Gyakorisága és a zavar komplexitása azonban életkoronként változik. részleges vagy monomorf pöszeségnek nevezzük. Ez a súlyos pöszeség-forma főleg a dizáthriára jellemző. ü). A hangképzés zavarai (afónia. akiknek anatómiai-fiziológiai felépítése veleszületetten törékeny vagy patológiás. é. 3.3. az affrikáták cs. Pszicho-neurológiai okok . akiknek emlékezet vagy figyelemzavaruk van. . mely nem segíti a beszédfejlődést.3. aranyosnak tartják. dizarthria). Ezek a hibák gyakran megjelennek az írott nyelvben is.Főleg azokra a személyekre hatnak. ú (a magyar nyelvben ö. fonaszténia).Egyes szerzők (Sheridan) szerint az 5 évesek korosztályában levő lányoknál a pöszeség gyakorisága 26%.kihagyása. . akaratlagos mutizmus. a túl magas követelmények. . Az írott nyelv zavarai (diszlexia-alexia és diszgráfia-agráfia). viszont óvodáskorban ezeket már javítanunk kell azért. ha a szülők (felnőttek) ezt humorosnak. megkésett beszédfejlődés). diszfónia. . echolália.Amikor a legtöbb hang érintett és a jelenség kiterjed a szótagokra. főleg óvodás és kisiskolás-korban. más fogyatékosságokkal való társulástól és a beszédhibás egyéni személyiségjegyeitől. .a hangok torzítása. zsargonofáziák. annak megerősítésével. akkor általános vagy teljes pöszeségről beszélünk. illetve a beszédmegértésben. az etiológiai tényezőktől. a magánhanzók á. A beszédhibák osztályozása A logopédiában a beszédhibáknak több típusú osztályozása ismert. 25 . mely a hiba rögzüléséhez vezet. melyek a gyermek beszédében később jelennek meg: a pergő hang “r”. mivel a beszédszervek illetve a beszédért felelős agyi központok még nincsenek kellőképpen kifejlődve. egyszerű. 5.Ezeket az okokat találjuk az értelmi fogyatékos vagy határesetű személyeknél. .  A pöszeség tünetei: . stb. . . Pszichológiai zavarok következtében létrejövő beszédzavarok (diszlogia. 2. . . 4. a legtöbb szótag és a szvak nagyrésze is hibásan ejtett.A konfliktusos. orrhangzósság. a szavak. melyek pszichés feszültséget okoznak a beszédhibás számára ezzel további nehézséget okozva a verbális kifejezésben.Az óvodás gyermek pösze beszédének megerősítése a felnőtt által (humoros). Polimorf zavarok (afázia. hogy a beszédhiba ne rögzüljön. beszédfélelem. Ritmus-zavarok és a beszéd folyékonyságának zavarai (dadogás. 4.Beszédhibás személy utánzása. melyet a gyermek utánozni fog.A látás és hallássérülteknél vagy azoknál. sziszegők sz. A leggyakrabban azok a hangok érintettek. Ezeket a csoportokat számos kritérium alapján hozzák létre. melyek a beszéd korai szakaszában alakulnak ki ritkán érintettek: b. A három év alatti gyermekek pöszesége fiziológiai jelenség. . n. mely az írás-olvasás elsajátítását nehezíti.helyettesítése . 1. 8 éves korra csökken. beszédképtelenség). zs.A gyermek beszédhibájának fenntartása. d. A pöszeség súlyos formáiban ugyanezek a jelenségek megjelenek a szótagok. A beszédhibák megnyilvánulhatnak a hangképzés. 7. z és susogók s. • A pöszeség A beszédhibák közül a leggyakrabban előforduló zavar. hadarás). akiknek vizuális és auditív reprezentációjuk. m.A fogak rendellenes növése.  A pöszeség gyakorisága és súlyossága .A pöszeség gyakorisága csökken az életkor növekedésével.). Mindezekhez hozzáadódnak az úgynevezett kritikus szavak.A helytelen beszédmodell. a lányoknál 15% és a fiúk 16%-a beszédhibás.Ha minden hang. akkor enyhe zavarról van szó. akkor polimorf pöszeségnek nevezzük. 5. Azok a mássalhangzók. Pszicho-szociális okok Viszonylag gyakran fordulnak elő. sőt a szavak szintjén is.Függ az adott nyelv sajátosságaitól. azoknál. stresszelő életesemények. hanem az ember pszichés fejlődésének egészében megmutatkozik. . 6. . A beszédhibák tünettana A) Artikulációs és kiejtés-zavarok A kiejtészavarok a beszédhibák közül a leggyakoribbak.vagy felcserélése.Amikor az artikulációs zavar egyetlen izolált hangra korlátozódik. . és negatív hatásuk nemcsak a nyelv fejlődésében. míg a fiúknál 34%.A beszéd elégtelen serkentése a korai ontogenézis folyamatában. szelektív mutizmus. Kiejtészavarok (pöszeség. gy. . és ne alakuljanak ki a hibás kiejtési szokások. .Kedvezőtlen nevelési környezet. c. A három év alatti gyermekeknél a kiejtési hibák nem vészesek. A pöszeség kialakulását elősegítő tényezők: . a mondatalkotás szintjén. t. mivel egyes kiejtészavarokat addigra kijavítanak. Nyelvfejlődési zavarok (pszichogén mutizmus. .

 Kisebb gyakorisággal ugyan. b) betacizmus és parabetacizmus (a b hang hibás képzése). mint a helyesen képzett hangnál. h) bukális (szájüregi) rotacizmus úgy jön létre. amikor mozgás-zavarokkal is társulnak. ki hagyását vagy helyettesítését jelenti.Az agyi központok sérülései. akkor fennmaradhat. sz. A rotacizmus és pararotacizmus okai: . Ilyenkor a sziszegő és susogó hangokat úgy ejtik. e) A sztridens a sziszegő hangok túlzottan hangos képzését jelenti. mely az r hang torzítását. főleg. miközben az alsó ajak pereg. Gyakran jelentkezik ez a típusú selypítés fogváltáskor. az orcákat arra kényszerítve. amikor a levegő a baloldali szájzugból távozik és .mint például. c) kappacizmus és parakappacizmus (a k hang hibás képzése). nyúlajak. . . vibrációt. melyek közül a legfontosabbak a következők: a) Interdentális (fogközi) szigmatizmus. vagy ritkábban úgyis létrejöhet a pergés. 26 . Azonban. d) gammacizmus és paragammacizmus (a g hang hibás képzése). A leggyakrabban előforduló rotacizmus formák a következők: a) interdentális rotacizmus. amikor a levegő a jobb oldali szájzugból távozik a középhelyzet helyett. ilyenkor a legérintettebb a sz hang és a sziszegők. ha a nyelv hegye az alsó metszőfogakat érinti és a felső ajak pereg. mely a normális képzésben megvalósul. azoknál. Ezeket a beszéd és mozgás rendellenességeket a központi idegrendszer hiányosságai okozzák. fonematikai hallászavar. mely megakadályozza a kellő pergetést. A szigmatizmusnak több nyelv-specifikus formája ismeretes. hogy vibráljanak. oldalt távozik.Hallássérülés. . leggyakrabban l hanggal helyettesítik. Ezzel a jelenséggel akkor találkozunk.Egyes szerzők (pédául M. hogy a nyelvet a két fogsor közé helyezik. e) veláris rotacizmus. amikor a torzított. c. .baloldali laterális szigmatizmus. . Ez a fajta szigmatizmus jelentkezik a szájpad hasadékosoknál.A r hang a gyermek beszédében általában a sziszegők és susogók után jelenik meg. h vagy v-vel. Seeman) hangsúlyozzák a súlyos pöszeség örökletes tényezőit. az r kivitelezése éles.A beszédhibának lehetnek pszichoszociális vagy kuturális okai is. a mikro. cs. melyek magyarázatául szolgálhatnak.  A pöszeség leggyakrabban előforduló formája a szigmatizmus és/a paraszigmatizmus. mely akkor keletkezik. b) labiális rotacizmus estében a nyelv renyhe mozgását az ajakpergetés kompenzálja. hogy a levegő a nyelv mellett. nazális színezetű. az orrüreg felé vezető út nem záródik. akiknek orrsövényferdülésük van. felcserélt. mely normális esetben az új fogak megjelenésével fokozatosan spontán módon eltűnik. Megjelenhet akkor is. Ez megakadályozza a levegő távozását a két fogsor közötti résen. akiknél a lágy szájpad túl merev vagy azoknál. z. Mindez a kiejtést kellemetlenné teszi. Ez a forma leggyakrabban a nagyothallóknál észlelhető. ha a szájpad és garatnyílás nem záródik megfelelően. a susogók pedig kevésbé torzulnak. A beszéd rendellenességek leggyakrabban apai ágon öröklődnek. g) uvuláris rotacizmus az r képzésekor az uvula (nyelvcsap) pereg. mivel a kiejtés percepciója sérül náluk. hogy a nyelv hegye a felső ajkat érinti. vagy a nyelv hegye a felső metszőfogakat érinti. Ezek a jelenségek fennmaradhatnak a későbbi életkorokban is. . d) nyelvhegyi rotacizmust úgy lehet felismerni. Ilyenkor az állkapcsok mozgása nem kellően koordinált kiejtés közben. így a levegő részben vagy teljesen az orrüregen át távozik. nem megfelelő pszichés fejlődés. ha nyelv hegye a felső metszőfogakra támaszkodva pereg. hanem a szájpad. stridens.A nyelv anatómiai vagy funkcionális rendellenessége . zs. hogy a nyelv hegyét a szájpad felé hátrahúzzák. ha az állkapocs előreugrik. d) Palatális szigmatizmus esetén a sziszegőket és susogókat úgy képezik. Helyes képzése a fonoartikulációs rendszer adott fejlettségi szintjét és nagyon finom mozgáskoordinációs képességet feltételez. ha más rendellenességek vagy favorizáló tényezők (a nyelvizmok renyhesége) is jelen vannak. ritkábban d. Az óvodás és kisiskolás gyermekek leggyakrabban kihagyják vagy torzítják ezeket a hangokat. kihagyott hangok a sziszegők vagy susogók csoportjába tartoznak: s.vagy makroglosszia. hogy a nyelv hegyét a fogakra támasztva képezik a hangot.. nem a nyelv hegye pereg. Ilyenkor a lágy szájpad nem képes szerepét betölteni.bilaterális szigmatizmus. hogy a kiejtés pillanatában a nyelv a fogmederhez tapad. ennek következtében a lágy szájpad és a garat hátsó része rezgésbe jön.A gyermek a környezetében levő hibás modellt utánozza. a nyelvfék lehet túl rövid vagy túl hosszú. c) labiodentális rotacizmus akkor jön létre. farkastorok. Ezen oknál fogva a három év alatti gyermekek többsége még nem képes a r hang képzésére. de a többi hang artikulációja is sérülhet: a) lamdacizmus és paralamdacizmus (az l hang hibás képzése). akárcsak az abszolút és a fonematikai hallás. f) nazális rotacizmus. . sérülhet a nyelvizom.Az egyéb beszédszervi rendellenességek: ajak és szájpad hasadék.jobb oldali laterális szigmatizmus. f) A nazális szigmatizmust a lágy szájpad rendellenességei okozzák. b) A laterális szigmatizmus három féle lehet .  Egy másik nagyon gyakran előforduló pöszeség-forma a rotacizmus és a pararotacizmus. amikor a levegő kétoldalon távozik A laterális szigmatizmus gyakori oka a nyelvizom féloldali bénulása. a beszédhibásoknál elég gyakran jelenik meg a helyettesítés is. c) Addentális szigmatizmus úgy jön létre.

Kiválthatják egyes fertőző betegségek is. alvászavarok. az arc torzulásai. mivel az illető személy beszéde dunnyogó. A beszédhibás tudatában van nehézségeinek. . Történhet azonban épp az ellenkezője is. A beszéd összbenyomása kellemetlen. melyek a kommunikáció folyamatában zavaróak. A dizárthriát. és később automatizálódnak (r. kr. vagy előfordulhat azoknál a hangoknál is. • Az orrhangzósság Az orrhangzósság a szájpadlás elváltozásai. értelmi. • A dadogás Viszonylag súlyos beszédhiba. elmosódott. Felnőtteknél és kamaszoknál megfigyelhetőek apró ravaszságok. azt az illúziót keltik. z). míg a második esetben tónusosról. szenzoriális. A felnőtteknél könnyebben azonosítható. általában fiziológiai vagy élettani dadogásként. Az ismétlések között szünetek vannak. mintha mondandójukon gondolkodnának. ezért belső világa is többé-kevésbé zavarttá válik. stb. • A dizárthria A legsúlyosabb artikulációs zavar. grimaszok. Az első esetben klónusos dadogásról beszélünk. c) Az orhangzósság lehet kevert típusú is.  Annak alapján. A dadogás legsúlyosabb formái felnőttkorban vagy serdülőkorban nyilvánulnak meg. akárcsak a szájhangoknál. megzavarják a beszédritmust. A pöszeség mellett érthetetlen. Ha nincsenek favorizáló tényezők is. B) Beszédritmus zavarok. mint a gyermekeknél. ha az adott egység kiejtéséhez nagyobb erőfeszítésre van szükség (például bl. amikor a levegőáramlat hol a szájon át. hol az orron át távozik. Ezek sokkal súlyosabbak. és olyankor. akkor az élettani dadogás egy idő után megszűnik. sok másodlagos tünet jelenik meg. melyek megerősítik és fenntartják. például a beszéd közben tartott hosszú szünetek. nagyothallás. Tüneteit tekintve egyesek hasonlítanak a pöszeségére. mely negatívan befolyásolja a beszédhibás és a környezete közötti kapcsolatokat A dadogás tünete a szóeleji vagy szóközépi hang vagy szótag ismétlése. felesleges gesztusok vagy akár testi görcsök is kísérhetik. polip. ajak és szájpad hasadék. ny) képzésekor a levegőáramlat a szájon át távozik. nutacizmus és paranutacizmus (az n hang hibás képzése). ritmustalan beszéd jellemzi. vitacizmus és paravitacizmus (a v hang hibás képzése). mely az idegrendszer túlfeszítettségének és görcsének eredménye: . hogy milyen etiológiai tényezők állnak a kiejtészavar hátterében. illetve a kiejtés kellemetlenné válik. a beszéd folyékonyságának zavarai. mivel a beszédközpont és a központi idegrendszer érintettsége okozza. eredetéből fakadónak centrális pöszeségnek is szokták nevezni. a beszéd folyékonyságának zavarai: A beszédritmus zavarok. Ezen kívül egyéb zavarok is tarkíthatják a képet: érzelmi.neurovegetatív tünetek: az arcszín változásai. amikor ezek ejtése is hibás. hol részlegesen itt vagy ott. két csoportra oszthatjuk ezeket: organikus és funkcionális zavarokra.deltacizmus és paradeltacizmus (a d hang hibás képzése). hanem a személyiségre és a viselkedésre gyakorolt negatív hatásukat tekintve is. nemcsak megnyilvánulási formájukat. b) A zárt orrhangzósság akkor jelentkezik. A dadogás formájától függetlenül. csak sokkal súlyosabb formában jelentkeznek. ez felébresztette az érdeklődést a beszéd egyéb zavarai iránt is. A beszédszervek görcseit az ajkak enyhe mozgásai. melyek megakadályozzák az orrhangok képzésekor az orrüreg felé vezető út megnyitását. A dadogásra a szakemberek már a legrégebbi időkben felfigyeltek. de megjelenhetnek a beszédszervek szintjén görcsök. vagy fejletlensége következtében alakulhat ki. fokozott izgatottság. motoros vagy pszicho-szociális zavarok. valójában pedig a kritikus szavakat kerülgetik és helyettesítik szinonimákkal. -a légzés rövid és szaggatott. Az orrhangzósság legfontosabb tünete a hangok rezonanciájának módosulása. az izmok vagy a szájpadlás funkciózavarai. Összességében tehát a beszéd érthetősége romlik. függetlenül a hangok képzési sajátosságaitól. a teljes szervezet gátlása. melyek megszakítják a beszédfolyamatot. e) f) g) h) i) 27 . s. mivel náluk a beszédközpont további romlása mellett a beszédzavarok is súlyosbodnak. izzadás. n. melyek az ontogenézis során később alakulnak ki. A dizárthria leggyakrabban az értelmi fogyatékosokra jellemző beszédhiba. szl). akkor súlyos pöszeséggel állunk szemben. Az orrhangzósság lehet nyílt vagy zárt: a) A nyílt orrhangzósság esetében a levegőáramlat beszéd közben nagyrészt az orrüregen át távozik. Kísérő tünete lehet a diszfónia vagy az orrhangzósság. a lágy szájpad tónustalansága vagy bénulása. Egyes esetekben megjelenhetnek fölöslegesen betoldott hangok vagy szótagok a beszédben. mutacizmus és paramutacizmus(az m hang hibás képzése). fitacizmus és parafitacizmus (az f hang hibás képzése). belégzésben történő beszéd. A szótagismétlés főleg olyankor jelentkezik. amikor az orrhangok (m. sz.  A magánhangzók ritkábban érintettek.3 éves korban jelenik meg. jellemzője lehet az extrém merevség. A dadogás leggyakrabban 2 . mint a kiejtés-zavarok.neuroticizmus.

ahogy normális lenne. a hajlam általában apai ágon öröklődik. • Fonaszténia és pszeudofonaszténia Leggyakrabban funkcionális zavar. hanem a féltekei dominancia és az agyi érés döntse el. A beszédhang helytelen használata vagy a hang vagy a hangszalagok túlerőltetése váltja ki. illetve attól. a szavak között hosszú szüneteket iktatnak be. melyek erősen lateralizáltak. Ez azzal is magyarázható. . melyeknek a lateralitása csekélyebb. mert krónikussá válhat. a hang hadaróvá válik. A rekedtség lehet organikus eredetű. a féltekék egyikében valósul meg: a balkezeseknél a jobb agyféltekében és a jobbkezeseknél a bal agyféltekében.11 éves korban következik be. a zene percepciója. szótagokat ismételget. • Bradilália A tahilália ellentéte. • Rekedtség Tünetei a hangerő és a hang kifejezőképességének elvesztése. mint például a vizuális percepció. . . A logopédiai vizsgálatok is megerősítik a fenti gondolatot. számolás). amikor hangjukat 28 . A gyermeknek a hangja férfiassá válik.Egy vagy két idegen nyelv tanulása az anyanyelv elsajátítása előtt (bilingvizmus). lehetséges. a hangszín ugrálóvá válik. a gondolkodási műveletek (analízis. ha a dadogás neurotikus eredetű. és lehet funkcionális eredetű. • Tahilália. A dadogás súlyosbodásával kialakulhat beszédfélelem is. a jobbféltekei dominancia. az igazságtalanság-érzés. Az. mint a dadogás. feszültségben és szorongásban nyilvánul meg. vagy a lateralitás kialakulatlansága. melyek görcsökben. A nyelv. Tehát. A dadogás a hangok. míg a másik alárendeltté. A pszichológiai funkciók nem egyformán lokalizáltak a két agyféltekében. mélyül és beszéd közben a zöngeképzés meg-megszakad. hogy a gyermeket ne erőltessük. A beszédhibát negatív érzelmi állapotok kísérik. hogy melyik kezét preferálja. fojtottá teszi. melyek beszédzavarokhoz vezethetnek. hogy beszéd közben hibázni fog. Főleg énekeseknél. . . szónokoknál jelentkezik. hogy bizonyos hangokat. mely a hangot suttogóvá. A beszédfélelem és a dadogás etiológiája közös. a gyermek egyértelműen egyik vagy másik kezét használja. mely nagyon lassú. függ a személy pszichés és fizikai állapotától. • A hangszín patológiás elváltozásai A hangszín patológiás elváltozásai általában az endokrin rendszerben történő átalakulások következményei. mely a balkezesekre jellemző. tehát a szótalálási nehézséget úgy próbálja áthidalni. hogyan éli meg fogyatékosságát. A beszélt és írott nyelv elsajátításában a bal agyféltekei dominancia nagyon fontos. a hangerőt és a hangszínt zavarják. mint erősen lateralizált funkció. illetve azoknál. ha a beszédhiba tudatosodik. vontatott beszédben nyilvánul meg. a légúti betegségek vagy a hangszalag-dúcok betegségei. tanároknál. Az endokrin zavarok közül a legszembetűnőbb az akromegália. akik fokozottan ingerelhetők. mely túlzott feszültséget okozhat. Ez főleg olyankor fordul elő. Vannak olyan funkciók. a motoros műveletek (a helyváltoztató mozgások és a tárgyak manipulációja) és vannak olyan funkciók.A kisgyermek. mely a beszédnek infantilis jelleget kölcsönöz. A balkezes gyermekeknél sokkal gyakoribbak a nyelvfejlődési lemaradások és egyes motoros zavarok. az érzelmek vagy sokk-hatás által kiváltott stressz. az egyik dominánssá válik. Tünetei is nagyon hasonlóak. ne kényszerítsük arra. az érzelmi folyamatok. a károsító tényezők közvetlenül is kiválthatják a beszédfélelmet. funkcionális nehézségeket eredményez. Gyakrabban jelenik meg neurotikusan instabil személyeknél. A beszédfélelem súlyosbítja az általános szorongást. ijedtség. mely a hipofízis megváltozott működésében valamint a szexuális hormontermelés változásaiban jelentkezik. hadarás Jellemző rá a nagyon gyors beszédtempó. könnyebben kezelhetővé válik.A jobbféltekei dominancia (balkezesség) vagy az átszoktatott balkezesség. A beszédfélelem az ismétlések mellett megváltoztatja a beszéd iránti attitűdöt. Gyakori oka a gége megbetegedése. mely nagyon lelassítja a beszédfolyamatot. A dadogó fél attól.Ha óvodáskorban is fennmarad. a fizikai én reprezentációja. Ilyenkor légzési görcsök keletkezhetnek. frusztráció. dadogó felnőttet vagy gyermeket utánoz. de a beszédfélelem súlyosabb. A dadogás kialakulásának egyik favorizáló tényezője az átmeneti jobb féltekei dominancia. hogy a kettő közül mikor. A veleszületett beszédszervi apparátus fejletlenség esetén a hang mutálása a szokottnál hamarabb. Azoknál. C) Hangképzés hibák A hangképzési hibák a beszéd dallamát. A dadogás leggyakoribb okai: . amikor a hang megvastagodik. akiknél van egy neurotikus hajlam. akkor a dadogás is enyhül. A funkcionális rekedtség általában erős érzelmi állapotban vagy a hang túlerőltetésekor keletkezik. és jelenlétét a személy dramatizálja. Ennek a jelenségnek az ellenkezője a hang változásának késése. hogy a pszichológiai folyamatok szabályozásában a két agyfélteke között alárendelő viszonyok épülnek ki. Ha megerősítjük a dominanciát. grimaszokban.A pszichés traumák. érzelmi elhanyagoltság. hogy jobb kezét használja. mint például a nyelv. szótagok és szavak ismétlésének jelensége. akkor már kezelni kell. melyik jelentkezi. szintézis. erősen frusztráló hatásúnak éli meg. mivel a gyermek gondolati kifejezéséhez nehezebben találja meg a megfelelő szavakat. Az álfonaszténia óvodásoknál jelentkezik olyankor.Légzés-zavar. Fontos. mely a hangképző szervek fáradásához vezet. 8 . • A beszédfélelem Természetét és formáit illetően szorosan kapcsolódik a dadogáshoz. a figyelem. hogy a gyermek belégzés közben próbál beszélni és nem kilégzés közben.Örökletes tényezők is.

majd a személy hangképzésre teljesen képtelenné válik. A rehabilitáció hatékonysága is függ ezektől a tényezőktől.. nazális. vagyis a beszéd távirati stílusúvá válik. a hangszalagoknak részleges zavarai.a szülők közti vérrokonság. Például a motoros alália esetében a személy érti a szavak jelentését. kulturáltságától. sokkhatás hatására is. • Diszfónia A gége izmainak. mint a vizuális. de suttogóvá válik. a dallamosság elvész. bitonális. A fonaszténia bármely formája a hangerő csökkenéséhez vezet. . veleszületett beszédfejlődési lemaradásnak. lassan suttogóvá válik. félelem és szorongás). Az afázia a beszédmegértést és beszédprodukciót egyaránt érinti. így az alália és az afázia a beszédmegértést és a beszédprodukciót akadályozza. . • Az alália Az aláliát hallónémaságnak. A hang ilyenkor nem tűnik el teljesen. köhögő. Másodlagos tünetként megjelennek hanghibák. megvalósítható a szociális integráció. . . remeg. mivel ők vannak jobban kitéve azoknak a tényezőknek. a hét napjai) és megjelennek felesleges szavak a beszédben. A gége akut vagy krónikus megbetegedése. sőt súlyosbíthatják az állapotot. érzelmek. angolkór.a szülők betegségei közül a szifilisz. Ezeknek a zavaroknak a súlyossága függ az afáziás személyiségétől. Az aláliások nem feltétlenül értelmi sérültek. habár a percepció. Ekkor a személy feszült. Egyes afáziásoknál “tudományos” beszédmodor alakul ki. a hang megszakad. • Afónia A legsúlyosabb hangképzési hiba. melyek ennek a súlyos zavarnak okozói lehetnek. megjegyzi azokat. Az afáziás beszédében sérülhetnek a verbális automatizmusok is (pl. A legsúlyosabb esetekben ez az elutasítás a teljes környezetre kiterjed. melyben túltengenek a prepozíciók. A zavar súlyossága ellenére az afázia prognózisa kedvező. a kommunikáció és a motoros zavarok nyilvánvalóak. melyet nevezhetünk pszichés vagy akaratlagos némaságnak is. Előbb rekedtség jelentkezik. A reprodukció gyengébb.a szülők alkoholizmusa. Kiváltó okai: . Ugyanakkor sérül a hangsúlyozás és a beszéd agrammatikussá válik. légzés-zavarok és nagyon erős érzelmek.beteges félelem és félénkség. és komoly károkat idéz elő a beteg személyiségében. a nyelv struktúrájának mélyebb rétegeiben okoz változásokat. • Az affázia Mint láttuk. A személy teljesen vagy részlegesen elutasítja a bizonyos személyekkel való kommunikációt.csökkent pszichés tónus. kihagy. az afáziásoknál az emlékezeti teljesítmény csökken. Afáziát okozhat az agyvérzés. A fonaszténiának legtöbb esetben számos pszichés kísérő tünete van (frusztráció. képes lehet egy vagy két szótagos szavak kiejtésére is. az izmok parézise vagy gyulladása okozza. erkölcsi és hangulati támogatásra. Ha speciális felkészültségű logopédus kezeli. bizonytalanság. de képtelen kiejteni őket. D) A polimorf zavarok Nemcsak a kommunikációt és a környezettel való kapcsolatokat befolyásolják. Az afáziás szókincse szegényessé válik. súlyosabb esetben pszichés zavarok is megjelennek. Az auditív emlékezet gyengébb.túlerőltetik. Ezek a jellemzők függnek az alália típusától is. Habár a legszembetűnőbb változások általában a verbális megnyilvánulások területén mutatkoznak. mint a felismerés és tanulás. majd az állapot súlyosbodásával a hangerő veszít intenzitásából. mivel az afáziásnak szüksége van a megértésre. fátyolos. ismeretlen okú némaságnak is nevezzzik. Egyetlen szó mondatszerepet kaphat. de képes az egyszerű szerkezetű szavak.a gyermek súlyos és ismételt betegségei: agyhártyagyulladás. nagyobb gyakorisággal felnőtteknél vagy öregeknél. Képes artikulátlan hangokat kiadni. 29 . a hangszín egyenetlen. évszakok. az alália megfosztja a személyt a beszédképesség elsajátításától. ha a zavar nem társul egyéb fogyatékosságokkal. A diszfónia esetében a hang hamis. szeretetre. A szenzoriális aláliában épp ellenkezőleg. hanem a személy pszichológiai fejlődésének egészét. akkor a személy teljesen rehabilitálható. szótagok. és a beszéd fárasztja a személyt. Ezzel ellentétben az afázia a verbális magatartás kialakulása után keletkezik. a hangerő csökkentett. A verbális utasításokat követi és megmutatja a kért tárgyakat. főleg akkor. tanultságától. Az automatikus felsorolások: számlálás. Mindehhez legtöbbször emlékezetzavar is társul. a gondolkodás. melyek fenntartják. E) A nyelv fejlődésének zavarai • A szelektív mutizmus Szelektív némaságról van szó. . amelyben az afáziás él. a központi idegrendszer sérülése. monoton. a teljes pszichés struktúrában számíthatunk kisebb szabálytalanságokra. vagy még inkább erős érzelmi feszültség kifejeződéseként. mivel a hangszálak nem rezegnek. A légzés szabálytalanságait vagy a légzési görcsöket a csökkentett izomtónus is okozhatja. életkorától stb. a képzelet. de főleg attól a környezettől. a személy nem érti a beszédet. izgatott lesz. bárányhimlő. illetve a szájban keletkező csomók vagy a polip váltják ki. a tuberkulózis. de megjelenhetnek a szorongás. hangok megismétlésére. általános mozgásfejlődés késése vagy zavara. A zavar súlyossága ezeknek a sérüléseknek a súlyosságától és kiterjedésétől függ.

melyek kiküszöbölik a légzési 30 . a belégzés és kilégzés közti egyensúlyt. A szelektív mutizmus általában a nagyon érzékeny gyermekeknél jelenik meg és különböző viselkedészavarokkal társul. személyiségük struktúráját negatívan befolyásolja. ingerelhetőség. félénkség. . mely tovább súlyosbítja a beszédhibát. 5. Ez feltételezi a megfelelő levegőáramlat kibocsátását.Gyakori a logorea jelensége. . A beszédhibák esetén a légzési ritmustalanságok felerősödnek. A logopédiai diagnózis felállítása létfontosságú. mondatokban való kifejezésre való képtelenség. kamaszokat vagy a felnőtteket elhanyagoljuk. • A megkésett beszédfejlődés Az általános beszédfejlődés megkésik vagy visszafejlődik. megjelenik a belégzésben való beszédre való hajlam. A beszédhibák terápiája A beszédhibák javítását elsősorban óvodás és kisiskoláskorban kell elkezdenünk. mellyel a hangokat.A teljes pszichés működés diszfunkciója nyomja rá a bélyegét. mivel ezek még nem kellőképpen fejlettek. Például. Másrészt viszont nagyon sok beszédhibás hajlamos a belégzésben való beszédre (és nem kilégzés közben. . így megelőzhető a beszédhiba rögzülése. pszichés fejlődésének szintje. A beszéd fejletlensége sokszor kiterjed a nyelv hangtani. .Kisgyermekkori súlyos betegségek.Az írott nyelv zavarai . lexikai és nyelvtani vonatkozásaira is. Ezek közül egyesek általánosak és minden fogyatékosság csoportban közösek. ami negatívan befolyásolja az általános pszichés fejlődést és a viselkedést is. hogy a beszédprodukció helyes és ritmikus legyen. a sokk. egyenlő mértékben javítják a beszédet és serkentik az általános pszichés tevékenységet. hónaptól akár évekig is eltarthat. a logikus és nyelvtanilag helyes kifejezésmód fejlődése elmarad. a kilégzés nyomása nagyobb a zöngétlen mássalhangzók kiejtésekor. Ez nem jelenti azt.4. kihatással van a többiekre is. . bár néhány héttől. .A szenzoriális és értelmi fogyatékosságnak hasonló következményei és tünetei lehetnek. és nehezítetté válik az adaptív viselkedésmódok kidolgozása. ahogyan az normális lenne). mely ugyanakkor összefüggéstelen kifejezésmóddal társul. A pszichés zavarok okozta beszédhibák jellemzői: . egyes esetekben éppen ezek a ritmustalanságok határozzák meg a beszédritmus és a beszédfolyékonyság zavarait. így működésbe hozhatóak a hangképző szervek. és értelmi rendellenesség sem fedezhető fel. mivel az írás-olvasás nagyon pontosan tükrözi a személy személyiség-struktúráját.külön adaptálhatóak. F) A pszichés zavarok okozta beszédhibák A pszichés összetevők közül bármelyik sérül. A logopédiai terápiában két nagy módszerkategóriát és az ezeknek megfelelő eljárásokat használunk. A rezgés erőssége változtatja a levegő nyomását a különböző hangok kiejtésekor. Céljuk kettős.Magzati sérülések. Például a ritmus és beszédfolyamatosság zavara esetében. . Az erős érzelmek. szavakat képezni tudjuk. A kilégzésben résztvevő izmokat edzenünk kell. A megkésett beszédfejlődés okai: . megérti a beszédet. Annál is inkább. logikus. a stressz. mivel a normális nyelvi fejlődés akadályozottá válik. az ismételt kudarcélmény és frusztráció szintén kiválthat a szelektív mutizmust. és a személy beszéd közben hamarabb fárad.A központi idegrendszer hiányosságai. mert náluk a beszédhiba okozta belső feszültség sokkal intenzívebb. de a logopédiai terápia menetét és komplexitását is ez határozza meg. Az ilyen típusú zavarok prevenciójában és korrekciójában olyan gyakorlatokat lehet használni. Nehezen érti mások beszédét. agresszió. A legtöbb esetben a módszereket kombináltan alkalmazzák. de megjelenhet önálló kórképként is. különösen gyermekeknél. és ugyanolyan mértékben kihat a nyelvre is. a nem megfelelő artikulációs-szokások kialakulása. A beszédfejlődés késésének jelzései a szegényes szókincs. a belégzés és kilégzés közti harmónia kialakítása A levegőáramlat szabályozása szükséges ahhoz. . a beszédhiba etiológiája és tünettana) függvénye.A megfogalmazás általános rendellenességei. Általános jellegű módszerek és eljárások • Légzésszabályozás. A logopédiai terápiában használható módszerek és eljárások kategóriánként különbözőek. A nyelvi zavarok függnek a pszichés zavar súlyosságától és az adott eset etiológiájától is. a személy életkora.A nem megfelelő verbális kifejezésmód és a beszédértés csökkentsége. érzékszervi zavarok vagy más beszédhiba kísérő tüneteként. A legtöbb esetben a fogyatékosságot nevelési hiba határozza meg. kiválasztásuk minden esetben az egyéni sajátosságok (a fogyatékosság típusa.A kommunikációs serkentésének hiánya kisgyermekkorban. míg mások specifikusak és minden egyes esetre külön.Szülés közben bekövetkező agysérülések.A némaság időszakos. így a beszéd fejlettségi szintje nem éri el az életkorának megfelelő szintet. ettől függ a személy csoportba való sorolása és bevonása a különböző logopédiai tevékenységekbe. az összefüggő. mint a zöngéseknél. hogy a beszédhibás nagyobb gyermekeket. A kommunikáció hiányának hosszútávon azonban negatív következményei vannak: a szókincs. A beszédfejlődés akadályozottsága létrejöhet az értelmi fogyatékosság. súlyossága. Ezek kilégzés közben rezegnek. ez lehet: makacsság. Habár a gyermek nem kommunikál. mely érzelmileg traumatizálja a gyermeket. és mindez visszahat az intelligencia fejlődésére is. . mely a két folyamat ritmikus váltogatását is jelent.

Ha mindezt adott ritmusban végeztetjük. Formálhatunk tölcsér alakú nyelvet (mint az o. lufi felfújása (a mellkas kapacitásának növelése). mint azoktól a normáktól és humán értékektől való eltérést. a zörejek. • Általános és beszéd-mozgások fejlesztése Az általános motoros képességek és különösen a pszichomotoros fejlettség nagyon fontosak a beszédprodukcióban szerepet játszó mozgások kivitelezésében. amelyet az adott társadalom tisztel. a nevetés ritmikus utánzása. b-p. • A normák és a szociális kulturális értékek belsővé tétele. E gyakorlatok célja a légzés és beszéd összehangolása. A viselkedés fogalomköre sokkal szélesebb.rendellenességeket és növelik a légzés térfogatát és kapacitását. mint a magatartás fogalmáé. fél és aggódik azért. nyak. Ebből a szempontból elsősorban fontosak az általános gyakorlatok. • A jellem és a motivációk struktúrája. és ezért megjelenhetnek a beszédhibák. A viselkedés és magatartás zavarok fogalmának körülhatárolása Különbséget kell tennünk a viselkedés és a magatartás között. szókapcsolatok olvasása stb. Az igeden szavak diszkriminációjának gyakorlása egyúttal a fonematikai hallást is fejleszti. hangok és szavak kiejtésévei összekapcsolt légző gyakorlatok. ritmusos mondókák. mint a pszichés fejlődést. versikék szavalása. és az alsó ajak alá az áll irányába. hogy milyen benyomást kelt a körülötte lévőkben. annál inkább nő a feszültség. A beszédszervek mozgásának fejlesztésében ki kell térnünk az arcmozgásra. A fonematikus hallás fejlesztése az óvodás gyermekeknél játékos formában valósul meg. a gúnár hangja stb). állathangok utánzása stb. A nyelvgyakorlatok közül megemlíthetjük a következőket: a száj kinyitásával a nyelv ritmusos kiöltögetése. összeszoríthatjuk ajkunkat. csökken a személy önmagába vetett hite. mely a beszédritmusra is hat. másrészt pedig folyamatos önkontrollra is szüksége van. melyet saját kiejtésének hallása útján való szabályozásával lehet megvalósítani. mint nyelvi egységek azonosításában. mint a p és b hang ejtésekor. összehangolásában. A helyes kiejtés létrehozása érdekében minden személynek egyrészt össze kell hasonlítani a saját kiejtésmódját a környezetében levőkével. A labiális mozgások fejlesztése is nagyon fontos a pöszeség esetén. A viselkedésbeli eltérések az inadaptációs jelenségek nagy csoportjába tartoznak Pszichológiai szempontból. A fonematikai hallás zavara vagy gyengén fejlettsége a beszédészlelés zavaraihoz vezet. a szájzugok összehúzása és kiszélesítése (csücsörítés. 31 . Hatékony gyakorlat például az arc alternatív felfújása. és a beszédhibás nagyon nehezen tud beilleszkedni a közösségbe. 6. ki szólított (a hang alapján). ajkak izmainak mozgatására. a verbális kifejezések elősegítése. nyugtalanná válik. végtagok).1. nehezítik a verbális utánzást. amikor a személy a helyes kiejtést nagyon nehezen sajátítja el. Az általános mozgás-gyakorlatokat a gyermekekkel játékosan kell végeztetni. A nagyobbaknál: szinonímák és paronímák differenciálása és azonosítása. hogy ezeket a gyakorlatokat légző gyakorlatokkal párosítsuk. rezgés utánzása. a nyelv kiemelése a felsőajak fölé az orr irányába. a nyelv felemelése a szájpadláshoz. feszült állapotba kerül. a szempillák ritmusos mozgatása. mivel ezek nem szinonimák. • Személyiségfejlesztés és adaptív viselkedésmódok megerősítése A nyelv egyik létfontosságú funkciója a szabályozó és önszabályozó funkció. beszédhangok differenciálása.) A fonematikus hallás zavarai nyilvánvalóvá válnak például idegen nyelv tanulásakor. alternatív belégzés és kilégzés orron illetve szájon át. főleg az auditív pöszeségben (például a nagyothallók) vagy a nyelv és ajak rendellenességek jelenlétekor. akkor a viselkedészavart úgy határozhatjuk meg. nevetés) stb. Ha a viselkedést úgy tekintjük. mimikai izmok fejlesztésére. u ejtésekor). ritmikus versikék szavalása. A fonematikai hallás zavarai ezt a teljesítményt lehetetlenné teszik. A VISELKEDÉS ÉS MAGATARTÁSZAVAROK 6. Az általános mozgásgyakorlatokat a beszédfejlesztéssel párhuzamosan kell végezni. légzésmérőbe való fújás. Az is ajánlott. állathangok utánzása és azonosítása (kígyósziszegés. hasonló grafémák differenciálása és ezzel egyidőbeni kiejtése (pl. ritmusos pislogás stb. • A szociális érettség. m-n stb. majd hang kiadásával leengedés (csettintés). alsó állkapocs. a következő területeket érinti a viselkedészavar: • Pszichológiai érettség. és közben erőteljesen kifújjuk a levegőt. A legfontosabbak ezek közül a szabadban való játék. • A fonematikus hallás fejlesztése A fonematikai hallásnak fontos szerepe van a hangok differenciálásában. Minél súlyosabb a beszédhiba. a személyiség alakulását és a környezet (melyben a személy él) közötti viszony kifejeződését. akkor egyúttal a ritmusérzéket is fejlesztjük. • Az éntudat és a szociális tudat szerkezete. A súlyos beszédzavar befolyásolja a beszédmegértést és a beszédprodukciót is. a légzésgyakorlatok. Ezért. A nyelvi fogyatékosságok esetében ez a funkció nem képes érvényesülni. melyekben a gyermek szabályozza a belégzés és a kilégzés hosszát. mely hibás artikulációhoz vezet. és a személy ezt a jelenséget pszichésen drámaként éli meg. melyek megerősítik a szervezetet (törzs. a nyelvizmok. a jelentésük nem fedi teljesen egymást. fejlesztésük nagymértékben hozzájárul a beszédprodukció hatékonyságának növeléséhez. ezért a pszichés tevékenységek rendszerbe szervezése zavarttá válik. a szótagok és szavak. Például: találd ki. ezáltal megnehezíti a kapcsolatteremtést. így sokkal hatékonyabb a fejlesztés.

önteltség. kezdeti formában. hogy a gyermek erőszakkal elveszi a másik gyermek játékszerét. különböző formájú és súlyosságú viselkedészavarokat okoznak. A gyógypedagógia hatáskörébe tartoznak mindazon gyermekek.3. majd kiterjednek az iskola problémákra is (feszült iskolai környezet. és az enyhe esetek integrálhatóak az általános iskolába. lopás és csavargás. valamint mindazoknál. morál is. Mindez azért alakul ki. negativizmus és apátia. Három éves korig a hazugság nem jelent személyiségzavart. szokássá válik. Következésképpen. a közösséggel szemben negatív magatartást tanúsítanak. egyes pszichés funkciók szabályozása zavarttá válik. akik izgatottak. az érzelmi fejletlenség és közömbösség. 6. A viselkedés és magatartás . hosszas frusztráció. Általában a kognitív erőfeszítéseket elkerülik.számos tényező állhat.zavarok okai és formái • A belső zavarok csoportja: szorongás. agyvelőgyulladás vagy traumák következtében jöttek létre. A viselkedés és magatartás . Az ilyen gyermekek számára léteznek speciális intézetek vagy iskolák.2. Ilyenkor mindig felszínre kerülnek a diszharmonikus személyiség jellemzői. Ezek. tanulók. gazdasági. akik lassabban fejlődnek. látássérültek. A helyzet nagyon komplexé és tragikussá fokozódik. ha ismétlődik.16 éves korban a legnagyobb. Az életkortól függően fejlődése is változó. • Környezeti tényezők következtében kialakuló endokrin zavarok és pszichés károsodások. szorongóak. és mások tevékenységét zavarják. A viselkedészavarok gyakorisága 14 . kulturális. ellenségesség és az együttműködés elutasítása. Mindez a hiányzások halmozódásához. a megfelelés hiányosságait.7 éves korban a gyermekek 8-10%-a nem iskolaérett. A csavargás súlyos viselkedészavar. az alkalmazkodás hiánya szubjektív (fizikai és mentális valamint érzelmi fejlődéshez. melyek agyhártya.A viselkedés az intellektuális szint. a gyermek személyiségfejlődését nem serkentik) kezdődnek. akik hallássérültek. kontrolálhatatlan sírás vagy nevetés). érzelmileg frusztráltak. lustasághoz és az iskolai tevékenységekkel szembeni negatívizmushoz vezet. a pedagógiai ráérzés hiánya. amikor a rablást egy banda követi el. érzelmi labilitás és depresszió. A viselkedészavarok legszembetűnőbb formái • A hazugság Egyszerű viselkedészavar. akik introvertáltak. konfliktusosak és labilisak. vagy erőszakos tettként jelentkezik. • Rablás Nagyon súlyos viselkedés-zavar. és negatív személyiségvonássá alakulhat. Ők ahhoz a gyermekcsoporthoz tartoznak. Ennek a viselkedési zavarnak a hátterében a szorongás és frusztráltság áll. hanem esetleg csak az új körülményekhez való alkalmazkodás egyik módját. melyben a döntésképesség korlátozott. 6. mert tudatosítja fogyatékosságát. düh. a pszichés fejlettség akadályozottsága. mely maga után vonja az egyéb viselkedészavarok kialakulását. az akadályok kerülését a velük való szembeszállás helyett. A bandába verődő fiatalok lopása még súlyosabb tett. mely pszichés zavarokat hoz létre: csökken az emlékezeti tevékenység.zavarok hatása az iskolai és szocio-professzionális teljesítményre Az iskolai illetve szakmai téren megnyilvánuló viselkedészavarok hátterében. akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe. harag. A viselkedészavarok gyakorisága életkoronként változik. izgulékonyak illetve azoknál. ismételt iskolai kudarc). Ezért kialakulhatnak különböző inadaptációs zavarok: . 32 . mely általában más viselkedészavarokkal társul. Nagy különbség van a képességek és az erőfeszítések-között. vagy felfokozott feszültségek megélése. az élettapasztalatok és a tudásszint valamint a szociális szervezettség sajátosságainak és a személyközi kapcsolatok hatékony működésének a függvénye. érzelmi közömbösség. vagyis képtelen megfelelni a szervezett iskolai tanulás követelményrendszerének. Gyermekkorban. szociális) tényezőkkel is társulva határozza meg a tanuló és iskola közötti egyensúlyzavart. jellembeli tulajdonságokhoz és temperamentum-típushoz kapcsolódóak) és objektív (családi. a későbbiekben az óhajtott tárgyat titokban veszi el. idővel. 6 . a lopás úgy nyilvánul meg. kegyetlenség és szexuális zavarok. értelmi fogyatékosok vagy tanulási zavarosak. a koncentrációs képesség és a komplex feladatok kivitelezésének képessége Ez maga után vonja a feladatok előli menekvést is. kivételezés és egyes tanulók elbátortalanítása. a belső szabályozás zavarának súlyosságától függően. kifele pedig különbözőképpen konkretizálódnak: instabil érzelmi reakciók (félelem. akik nem tudnak alkalmazkodni az iskolai élethez. Olyan feltételeket kell teremtenünk. az alkalmazott módszereket állandóan lehetőségeikhez kell igazítanunk. Általában a fenyegetettség motiválja. • Veleszületett hajlamok: agyi károsodás maradványtünetei. • Szökés és csavargás A szökés és a csavargás olyan gyermekeknél fordul elő. A határintelligenciájú és a tanulási zavaros gyermekek általános iskolában való oktatása azonban sokkal nagyobb erőfeszítést jelent. Az ilyen kimerülés aszténiához vezet. mely a személyiség negatív sajátosságainak alakulását jelzi.iskolaéretlenek (azok a gyermekek. a tevékenységgel szemben kialakul az ellenszenv. iskolai-pedagógiai. csavargáshoz. • Lopás Általában súlyosabb következményei vannak. illetve ezekhez képest az oktatási nevelési folyamat követelményei és elvárásai sokkal magasabbak. motoros nyugtalanság és rendezetlen mozgások. mint a prostitúció és a szexuális perverzitás. mely gyávaságként is értelmezhető. Az idegi alapon való kimerülés gyorsan csökkenti az intellektuális tevékenységet. melyek között legyőzhetik bizonyos fogalmak elsajátításának nehézségeit. Ezek általában a szülők által elkövetett nevelési hibákkal (a törődés hiánya.

az ismételt kudarcélmények. és ekként a viselkedészavar stabilizálódik. C. Ezek a tényezők meghatározzák az iskolai sikertelenség azon formáját. nvugtalanságot és pánikot kelt. melyek rehabilitációs-korrektív jellegűek. fáradékonyságot és fejfájást okoz. akkor a lehető leghamarabb be kell avatkoznunk. akkor sokkal súlyosabb és sokkal nehezebb kiküszöbölni azt. 6.. hogy a zavar ne váljon krónikussá. A társadalom általában túl késön avatkozik be ahhoz. annak érdekében.learning disability” (tanulási képtelenség) kifejezést. A viselkedés és magatartás .zavarok prevenciója. Ez az oka annak. főleg az érzelmi-motivációs tényezők fontosságát emeljük ki. FEJEZET A GYÓGYPEDAGÓGIA HATÁRTERÜLETI PROBLÉMÁI A) AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉYZAVAROK A tanulási kudarcok általában valamilyen speciális tanulási nehézség következtében lépnek fel. mozgássérülteknél és különösen az értelmi fogyatékosoknál. és a későbbiekben sok kellemetlenségtől megkímélik. hanem a tevékenység és az emberi kapcsolatok bármely területén megjelenhet. Amennyiben a magatartászavar már megnyilvánul. V.. • Olyan gyerekeknél fordul elő. • A nyelv ismeretének zavarai: a diszgrammatizmusok. a viselkedés és magatartászavarosok nevelése és szociális integrációja A viselkedészavarok megelőzésében használt gyógypedagógiai beavatkozás módozatai a korai életkorokban nagyon fontosak. és ez által rehabilitálja az egyént. a tanulással és a közösséggel szembeni magatartását. Mindkét esetben a család mellett az óvónőnek. Ezzel egyidejűleg a gyermeket be kell vonnunk olyan tevékenységekbe. melyek a feszültségek és konfliktusok forrásai. A szorongás idővel domináns jellemvonássá válik. hogy ezt a viselkedészavart megszüntesse. bűnözőket és pszichotikusokat is). Gonnet (1968) kutatásai három inadaptált gyermekcsoportot különít el: 1) lelki. • A számolás zavarai: a diszkalkulia. a kreativitás nélküli intelligencia és az intellektuális tevékenységeikből hiányzó eredetiség eredménye. • Az olvasás zavarai: a diszlexia. a megkésett beszédfejlődés és az akadályozott beszédfejlődés. melyet szorongás vált ki. Az elsődleges teljesítményzavarok Ezek közé tartozik a konkrét képesség zavara következményeképpen kialakuló tanulási nehézség. 2. Az első szakaszban kialakítjuk a közösségben a megfelelő légkört. A legtöbbször a határintelligenciájú tanulóknál mutatkoznak ilyen zavarok. A nevelési folyamat szakaszait a személy egyéni pszichológiai sajátosságaihoz. . Ebbe a csoportba az alapvető és legfontosabb megtanulnivalók zavarai tartoznak: • Az írás zavarai: a diszgráfia. kifejezheti önmagát. tanítónak van jelentős szerepe. melyek a verbális zavaraikhoz kötődő kudarcok. túlfűtött érzelmi reakciókat és érzelmi labilitást. amely nem képességbeni tényező zavarának az eredménye: 33 . csökkentik a tanulási iránti érdeklődésüket és akár iskolakerüléshez is vezethetnek). látássérülteknél. • A tanulás egy vagy több területén jelentős lemaradást mutatnak. pszichés inadaptáltak (beleértve az értelmi fogyatékosokat is) 2) fizikai inadaptáltak (beleértve az érzékszervi fogyatékosokat is) 3) szociális inadaptáltak (beleértve a pszichopatákat.  A speciális tanulási nehézség meghatározó jellemzői: • Váratlan és meghatározhatatlan állapot. akkor ezek fokozódnak a felsőbb osztályokba lépéssel.4. Olyan nevelési módszereket alkalmazhatunk. az intellektuális feladatok növekedésével és a tanuló egyre inkább az osztálytársai szintje alatt fog teljesíteni. Ha ezeket a zavarokat nem küszöböljük ki idejekorán.  A tanulási nehézséget két csoportba osztjuk: 1. hogy a viselkedészavarok más és más formát öltenek a hallássérülteknél.nehezen állnak át egyik tevékenységről a másikra és idővel. Az iskolafóbia nagymértékben befolyásolja a gyermek személyiségének alakulását és viselkedését. A másodlagos teljesítményzavarok Ebbe a csoportba a gyengébb teljesítmény valamilyen pszichés zavara tartozik. ezáltal fejlesztjük a gyermekek érzékenységét. Amikor a viselkedészavar valamilyen más fogyatékossághoz társul vagy valamilyen más fogyatékosság áll a hátterében. életkorához kell igazítanunk és mindig következetes pedagógiai lépéseket jelent. ugyanakkor szerepet kap ebben az érzelmi és motivációs tényezők hiánya és a csökkent tanulási képesség. mivel elősegítik a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését. Az inadaptáció nemcsak iskolai lehet. A tanulási nehézség fogalma viszonylag új keletű 1962–ben Samuel Kirk használta először a . melyekben kibontakozhat. a teljes személyiségre rányomják bélyegüket.pszichésen és motorosan izgatottak vagy épp ellenkezőleg apatikusak. akiknek az intelligenciája átlagos vagy magasabb. . Ha gyermekkorban hangsúlyosak az iskolai alkalmazkodási zavarok.

hanem súlyos fogyatékosságok vagy pszichiátriai betegségek kísérőjelenségei. • Látási (vizuális). A DISZLEXIA A tanulási nehézségek legismertebb és legtöbbet tanulmányozott formája a specifikus olvasási nehézség. • A hang és a betű közötti társítás bizonytalan. • A figyelemzavarok. • Az elolvasott szavakat torzítja. • Szövegértelmezési zavarok jellemeznek. elégtelensége vagy hiánya. Ezt az állapotot nevezik diszlexiának. de a gyermek még sokáig akadozva olvas. hogy átkölti őket. amelyet: • Hangtani (fonológiai). az írás és a helyesírás elsajátításában mutatkozó nehézség.  A tanulási nehézség fogalmát csak olyan gyerekek esetében használjuk: • Akiknek komoly tanulási nehézségeik vannak. • Az egyes betűket helyesen olvassa. Legvégül már csak az olvasás monotonsága marad vissza és a hangos olvasás kerülése.  Másodlagos tünetek • A diszlexiás gyermek mindig diszgráfiás is. • Szótalálási. A fejlődés során ezek a hibák lassan javulnak. 3.1. csak egyes területeken megnyilvánuló fejlődésbeli elmaradások okozzák. lehetetlenné válik az írott nyelv elsajátítása. • Gyakoriak a megkésett beszédfejlődés és a nyelvtani hibák (agrammatizmusok) . • Nehezen olvas hosszú szavakat. • Akiknek teljesítménye jelentős mértékben elmarad az átlagtól. • Szegényes az aktív szókincse. • A fogalmakat gyakran körülírja. Az iskolai teljesítményzavarok formái 3. • A betűk sorrendjét illetve az olvasás irányát felcseréli.  A diszlexia meghatározása A diszlexia az olvasás.  A diszlexia okai A diszlexia oka valamilyen konkrét képesség fogyatékossága. • Betűket és szótagokat hagy ki vagy told be. a fogalom konkrét megnevezése helyett. • Az olvasott szavak értelmezésében nehézségekbe ütközik. Mivel átlagos vagy jó intelligencia szint mellett A diszlexia tünetei (a diszlexiás gyermek jellemzői):  Elsődleges tünetek: • Viszonylag pontosan képes lemásolni a szöveget. nem olvas szívesen. Az írás olvasás zavarainak sokkal súlyosabb formái. amikor a gyermekek a betűk ismeretében már szavakat és mondatokat olvasnak. • Nehezen tanulja meg még a gyakran előforduló szavak szóképei is. • Az egyensúly érzék zavara és a bizonytalan testséma. • A tanulási motiváció hiánya. nem olvas saját kedvtelésére. az alexia és agráfia. nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és az olvasott szöveg értelmezésére is. • A betűket téveszti. A diszlexiát magyar szaknyelven olvasás gyengeségnek és helyesírás gyengeségnek nevezik. torzítja. részképesség kiesésnek szoktuk nevezni szaknyelven.  A diszlexia megjelenésének ideje Általában akkor jelenik meg. szövegeket nehezen jegyez meg. • Az érzelmi élet zavarai.• A kitartás az akaraterő hiánya. • A környezeti tényezők káros hatásai. • Verbális emlékezete gyenge: új szavakat. a családi és az egyéni konfliktusok következményei. megmásítja ezeket. Ezek azonban nem jelennek meg normál intelligenciával rendelkező személyeknél. mely az írás olvasás elsajátításának képtelensége. • A társadalmi alkalmazkodó képesség zavarai. inkább új szót alkot helyettesítésükre. • Hallási (auditív). 34 . • A szervező kézség problémái. előfordul.

minél hamarabb kezdik el: • Az első osztályban felismert diszlexiák 82%-a kijavítható. A DISZGRÁFIA Az olvasási nehézségekkel gyakran együtt jár a helyesírási szabályok elsajátításának nehézsége: a diszgráfia. Így a gyermek számára érthető és teljesíthető feladattá válhat az írásának javítása. agresszivitás. ebben az esetben elsősorban tanulási problémáról van szó  A diszlexia kijavítása A diszlexia javítása annál sikeresebb. hogy sok időt töltsön helyesírási gyakorlattal.  A diszgráfia konkrét megjelenési formái • A betűírás elsajátításának meglassúbbodott tempója.).az életkortól. helytelenül írnak és fogalmaznak. ingerlékenység. • Gyengék az idegen nyelv megtanulásában. Mivel az írásfeladatok elvégzése a gyermek számára kilátástalannak tűnik.az írás-olvasást meghatározó alapképességek fejlettségi szintjétől. a dekoncentráltság.• A térirányok (jobb-bal) tévesztése. Egyes gyerekeknek az olvasás megy nehezebben. . másoknak az írás.összetételének gyenge analízise. • Az ötödik osztályon felül felismerteknek pedig nem több mint 10-15 %-a javítható ki. • A szó. a térbeli viszonyok helyes felismerésének nehézsége (alatt. az egymásutániság nehézségei. . A DISZLEXIÁVAL TÁRSULÓ DISZGRÁFIA Jellemezői nagyon változatosak lehetnek.  A diszlexia típusai Az olvasási nehézségek eltérő jellege következtében megkülönböztethető: • A szerzett diszlexia. mellett stb. számos tényezőtől függnek: .hang.2. amelynek oka egy ismert agyi sérülés. • A mondat szóösszetételének hibás analízise és színtézise.  Az írászavarok tünetei Nagyjából azonosak az olvasási nehézségek esetében felsorolt tünetekkel. • A soralkotás. • A gyenge ritmus.  A diszgráfia javítása • A tanítónak nem a csúnya és helytelen írásra kell felhívnia a gyerek figyelmét. • Az alak-és formafelismerés zavara. • Az írás grafikai kivitelezésének nehézségei és hibái.az etiológiai tényezőktől. • Jó módszer a gyermek helyesírásának fejlesztésére a számítógép helyesírási programjainak a felhasználása. mert ebben örömét leli. között. • A negyedik osztályban 42%. amelynek esetében neurológiai elváltozásnak nincs nyoma. nem folyamatos a vonalvezetése. fölött.betű. hanem egyúttal jutalmazza is azonnal a kijavításokat. a második-negyedik osztályban gyakran eljut odáig. • Fegyelmezetlenség. valójában csak végleg kétségbe van esve. és így értelmetlenné válik a szöveg. • Gyakoriak az egybeírási és különírási hibák. egyenetlen és olvashatatlan az írása. Ezekhez még hangsúlyozottan hozzájárulnak a következők: • A legtöbb gyereknek rossz a kézügyessége. idegrendszeri probléma. helytelen a ceruzafogása. • A diszgráfiás gyerekek nehezen tanulják meg a nyelvtani szabályokat. • Komoly nehézségei vannak a hosszú és a rövid magánhangzók és mássalhangzók érzékeltetésében és jelölésében. • A nagy-és a finommozgások koordinációjának zavara. • A fejlődési diszlexia. • Fáradékonyság. ezért azonnal szakemberhez (logopédushoz) kell küldeni. • Sok hibát ejt. • A látási és a hallási figyelem zavarai. hanem azokra a konkrét feladatokra. a kitartás hiánya. a téri tájékozódás zavara. 3.). 3. Ez arra ösztönzi a gyereket. amiket az írásában ki kell javítania (pl.3. • A mondat írásjeleinek elhagyása vagy helytelen alkalmazása. 35 . Az ilyen gyerek lustának és makacsnak tűnik a tanító számára. stb. a mentális kortól. Növeld a sortávolságot. • A harmadikban a kijavítás esélye már csak 46%-os. hogy írás órán csak piszmog és semmit sem dolgozik a füzetébe. próbáld az írás dőltségét egyensúlyban tartani. mivel a számítógép nemcsak figyelmezteti a hibáira.

akiknél ez a zavar fennáll a hallott szó. • Gyermekkori fejlődészavarok. emocionális. Olvasáskor ugyanúgy silabizál. 4. • A figyelem zavarai: hiperaktivitás vagy az ellentéte. főleg írásban. amelyek közül a legfontosabb a zsebszámológép használata. Ugyanakkor a szavak és mondatok szétesnek. Azokra a személyekre jellemző. nem képes elhelyezni az irományt a lapon. Lineáris diszlexiával társuló diszgráfia sok tekintetben hasonlít a téri téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfiához. 3. a sorok közé. az írás és olvasás zavara egyre nyilvánvalóbbá válik. térben. rendezetlen. nem illeszkedik a lap vonalazásába.  Másodlagos tünetek • Saját testen. A diszlexiával társuló diszgráfiának. fejlődési jobb agyfélteke szindróma. A legfontosabb alcsoportok a következők: 1. fogalmak kialakulatlansága. • Környezeti hatások. melyet struktúrálisnak is neveznek.4. 2. átlós írás olvasásként jelentkezik.a személyiségjegyektől (pl. tartós eredményeket elérni. aránytalan. szavak és mondatok írása. hogy a zavarnak melyik típusáról van szó. • Magatartás zavarok. átugrik a következő sorokra. • Az érzékelés.agráfia) és általában más zavarok afázia. olvasás közben egyik sorról átugorhat a másikra. az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája. hang helyett valami egyebet írnak. Írásban a lap közepe fele irányul vagy a lap alja felé.. Súlyos forma. 6. a számkép felismerésének. Számos meghatározó nehézség jelenik meg a tollbamondás és fogalmazás során. A DISZKALKULIA A diszkalkulia speciális számolási zavar. • Öröklött állapotok. még akkor is. Azok. • A számnevet szimbolizáló alakzatok azonosításának. Általában nehezen érti meg a grafikus szimbolumokat. ha okozója hallás vagy látássérülés. az olvasott vagy írott szöveget. tehát specifikus struktúra és tünettana van attól függően. melyeknek nagyon fontos szerepe van a kiejtésben. Az ilyen esetekben diszortográfia jelentkezik. ha vonalas lapra ír. melyek következtében sérül a beszéd mozgások vizuális vagy auditív percepciója. hogy azok. analógia. • Relációs szókincs fejletlensége. következtetés levonásának alacsony szintje. szavakat. hogy megfelelő erőfeszítést tesznek ennek érdekében. A diszkalkulia tünetei  Elsődleges tünetek • A számjegy. az írás összképe feszültségről tanúskodik. és kiterjed az írás olvasás során a grafémákra és a betűkre. speciális számolási képesség diszfunkciója a családon belül. • Olvasás és írás zavar. akik ebbe a csoportba tartoznak nem találják meg a természetes kapcsolatot a szimbólumok és a grafémák között. zavart szenved a grafémák. Napjainkban kezdtek foglalkozni intenzívebben a számolási és számfeldolgozási nehézségekkel. • Szám és szövegemlékezet gyengesége. egyeztetésének és grafikus ábrázolásának nehézsége.  A diszkalkulia okai • Specifikus agyi. míg másoláskor a grafémákat legtöbbször helyesen írja le. olvashatatlan. • Gondolkodási műveletek: lényeg kiemelés. Egyes esetekben a személy nem képes a sort végigolvasni. síkban. ami következtében a gyerekek fejszámolási képességei rohamosan romlottak. amelyek a számolás nehézségeihez vezetnek. a leírt kifejezéseket. Tiszta vagy egymás utáni diszlexiával társuló diszgráfia esetében a leírt jelenségek mindegyike megjelenik. annak ellenére. 36 . halmazok egyeztetésének nehézsége. 3. mint azok. akik az olvasás elsajátításának kezdeti szakaszában vannak. mely sokban hasonlít a teljes olvasás és írás-képtelenséghez (alexia . Jellemzője az írás és olvasás elsajátításának képtelensége. nagyothallás. A fejlődési diszlexiával társuló diszgráfia. Ebben az esetben a diszlexiával társuló diszgráfia szinte minden tünete jelen van. amelyek a diszkalkulia kategóriájába tartóznak. Motoros diszlexiával társuló diszgráfia gyakori (de nem kötelező) a pszichomotoros zavarok és a mozgássérülteknél. • Laterális dominancia: az uralkodó agyfélteke problémája. ügyetlen. egyeletlen. akik nem képesek az írás olvasás képességének kialakításában előrehaladni. A kimondott vagy speciális diszlexiával társuló diszgráfia.következménye vagy azokkal társuló jelenség.pszichés zavarok. időben való tájékozódás zavarai. értelmi fogyatékosság . Nyilvánvaló tény. a sorokban. • A számok sorrendiségének hibái. A téri vagy téri-idői diszlexiával társuló diszgráfia ferde. kihagy helyet. szabály megfogalmazása. a betűket. idegrendszeri vagy ingerületvezetési zavarok. 5. a szavak és mondatok írása egyre elmosódottabb. mint tünet. beszéd képtelenség. Ez utóbbi abban jelentkezik.észlelés folyamatának sérülése. temperamentumtípus) stb. a szimbólumok felismerésének zavarai. • Beszédfejlődési elmaradottság. Ilyenkor az írott-olvasott szöveg megértésének nehézségei is nagyon súlyosak. írásban pedig. • Grafo-motorikus problémák: a kézügyesség zavarai. Ez a jelenség még súlyosabbá válik. a hallott hang és a leírt betű között. hogy a személy képtelen a lapon követni a sorokat. Ez a forma az írásban sokkal nyilvánvalóbb és súlyosabb. de vannak egyéni jellemzői is.

• A jártasságok. A határ azonban korántsem mindig éles. Aggodalomra tehát akkor van elsősorban ok. melyet a szülőkkel szembeni agressziók váltanak ki. Lelki stressztől való félelem. megmagyarázhatatlan szorongást okoznak. Az ettől eltérő „felnőttes” félelmek azok. • Gyakran láthatóan nem tudja akaratlagosan befolyásolni. • Az elvonatkoztatásra alkalmas eszközrendszer kidolgozása. amelyek a matematika megtanulásához nélkülözhetetlenek. 3. • Inadaptív. • Félelmek és szorongások keletkezhetnek a gyermek bűntudatából is. vagyis a félelem intellektuálisan nem hozzáférhető. Fóbiák • A fóbiák abban különböznek a félelemtől. amelyek aggodalomra adhatnak okot. szimbólum és jelrendszer. Ez is kísérőjelensége lehet a nem „kóros” félelmeknek is: komoly orvosi beavatkozás után a gyerekek többsége fél az orvostól. E kategóriába tartoznak azok a félelmek. Például: minden gyerek fél valamennyire a víztől. ha a gyermek bizalma megrendül szülei iránt: gyakran az ártatlannak tűnő becsapások is irracionális félelmeket keltenek. • Nem lehet megmagyarázni.  A félelmek és szorongások tárgyuk szerint három fő csoportba oszthatók: 1. például kórosan fél az óvodában vagy az iskolában. Személyes sérelemtől vagy személyes veszteségtől való félelem. amikor látszólag egy külső tárgytól fél • Az irracionális félelmek voltaképpen a tárgytalan szorongással egyenlők. a falon lógó kép megelevenedik. a sajátos gyermeki világképet jellemző gondolkodással. A kisgyermekkori félelmek és szorongások jellegzetesek: a laikusok számára is összefüggnek a „mágikus gondolkodást”. Bár ezekben a helyzetekben a gyerekek valamilyen más. A pedagógusnak szoros kapcsolatot kell tartania a diszkalkulia-terápiát folytató logopédussal vagy a fejlesztő pedagógussal. Nyilvánvalóan beavatkozást igényelnek a félelmek. aligha van olyan gyerek. A gyermekkori félelmek és szorongások sajátosságai közé tartozik. • Hosszú ideig fennáll. ám a gyerek fokozatosan képes felülkerekedni rajta. 2. • A serdülőkor előtt a félelmek csökkenni kezdenek. ha a félelem nem látszik. A diszkalkulia javítása A speciális diszkalkulia javításának célja: • A matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése. akit az első években ne zavart volna a félelem. az élethelyzetek megváltozásával. amelyeknek nincs reális alapja: az ágy alatt szörnyek vannak. a rendelőtől. ha előfordult. A félelmek és a szorongások megoldásában döntő jelentősége van a valódi ok megtalálásának. hogy átmeneti jellegűek. B) AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI 1. készségek kialakítása és begyakorlása. míg a szorongásnak nincs. • Félelmet és szorongást kelt. • A megfelelő képességek fejlesztése. szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe. mielőtt megtanulna úszni. • Azon belső feltételek megteremtése a gyermekben. tevékenységében. aki ne tiltakozna.  A félelem és szorongás az alábbi helyzetekben tekinthető kórosnak: • Jelentősen túllép a szituáció jelentőségének határain. hogy a félelemnek van külső tárgya. • A gyermek gyakran elsősorban szorong. • A matematikai fogalom. Félelem és szorongás  A félelem a gyermekkornak általános problémája: • Aligha van gyerek. • Egyes adatok szerint a gyerekek 50%-a él át jelentős. a felnőtt világba vetett bizalom megerősítésének vagy helyreállításának. Átlagos esetekben azonban a felnőttek támogatásával a gyerekek előbb-utóbb leküzdik a hasonló félelmeiket. hogy irracionális. • 2-6 éves korban szinte minden gyereknél tapasztalható valamilyen félelem. • A gyerek mindenáron igyekszik elkerülni bizonyos. a szülőkbe. • Nincs összefüggésben az életkorral vagy az adott időszakkal. amikor fájdalmas orvosi beavatkozást kell elviselnie. • Még 6-12 éves kor között is a gyerekeknek mintegy a fele számol be ilyenről. Félelem a természetes és természetfeletti veszélyektől. az életkori értelmi fejlődéssel párhuzamosan szinte észrevétlenül megszűnnek. hogy egyszer megugatták. 2. félelmetesnek látott helyzeteket. A valóságban azonban a legtöbb félelem esetén átmenetileg kialakul ilyen helyzet. csökkeni hosszú idő után sem. valós okból keletkezett félelmüket és szorongásukat vetítik ki. hosszú ideig is retteghet a kutyáktól. amely 37 . ha komolyan zavarják a gyereket mindennapi életében.  A szorongás abban különbözik a félelemtől. vagy a gyereket lebeszélni róla. ha nem is fóbiás jellegű félelmeket. és ezek aktív használata. a megnyugtatás és beszélgetés előbb-utóbb eléri célját.

érdektelennek bizonyulnak környezetük iránt. • A valódi autisták: o Beszélni gyakran egyáltalán nem tanulnak meg. Gyermekeknél normálisak azok a reakciók. Vikár szerint a túlságos óvás és kényeztetés éppen úgy hajlamosít a hisztériára – a gyerek jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít saját tüneteinek -. a neuro-vegetatív szabályozás zavara. a társas helyzetekben nem tud eligazodni. ezek azonban lényegesen könnyebben befolyásolhatók. • Az autista gyermekek általában születésüktől fogva nem lépnek kapcsolatba. Autizmus • Az autizmus kifejezést a század elején B Bleuler használta először. Később. akinek tömegfóbiája van. • Teljesen normálisnak tekinthető. besorolható lett a többi fogyatékosság-csoport közé. fóbia más problémák kivetülése. • • • 3. hogy kényszeres cselekvéseik értelmetlenek. és a következőkben nyilvánulnak meg: a gondolattársítás zavara. elkerülő válaszokhoz vezetnek. A fóbiás félelmek generalizálódhatnak. ahol az üzlet van. hogyan változnak az életkorral. Nem vesznek fel szemkontaktust szüleikkel. • Az autisztikus jellegű tünetek és zavarok elég gyakran fordunak elő. akkor szorongás fogja el őket. Így a jó tanulók általában többször is igyekeznek ellenőrizni. melyet a meghatározó elsődleges zavarok csoportjához viszonyított. például az iskolafóbiát. Vikár György (1980) a szorongás és félelem súlyos esetei kapcsán szorongásos neurózisról beszél. 38 . vagy ha igen. Bizonyos enyhe fokú kényszeresség később is megmaradhat: jelenléte nem utal feltétlenül betegségre. • A kényszerneurózisról szóló felnőttkori beszámolók szerint 100 kényszerneurotikus felnőttből 46-nál már gyerekkorban jelentkeztek az első tünetek: a rendrakási. A kényszerneurotikusok értelmileg belátják. Ez a reakció elsősorban 2-3 éven aluli gyerekeknél szokott előfordulni. nem kommunikálnak környezetük tagjaival. iskolafóbia tekinthető. zavarja az alkalmazkodást. teste tónustalanná válik. o Az esetek többségében nagy riadalommal reagálnak a környezet legapróbb változására is o Egyes területeken kiemelkedő képességeket mutathatnak. hogy a megoldásuk jó-e. Ismertetett esetében az iskolafóbia kapcsán a gyermek voltaképpen anyja elvesztésének félelmét helyezte át az iskolára. Más esetekben az iskolával vagy a teljesítménnyel kapcsolatos súlyos szorongás. Ugyanakkor az iskolafóbiát nehéz megkülönböztetni az iskola elkerülésére irányuló stratégiáktól. elkékül. általában csak megismétlik a hozzájuk intézett szavakat. E szorongásos neurózisok közé sorolja az éjszakai felriadást. és nem függnek össze az életkori sajátosságokkal. A hisztériás reakciók. Az a gyerek. Előfordulását tekintve az adatok nem egyértelműek: egyes szerzők szerint a pszichés zavarok 1-8%-át okozza az iskolafóbia. melyhez hallucinációk is társulhatnak. mint a másodlagos pszichogén zavar megnevezését. Vikár szerint a szorongásos neurózis gyakran fordul elő az értelmi fogyatékosság enyhe eseteiben. az autizmus fogalma jól körülhatárolttá és meghatározottá vált. de ha erőszakkal megakadályozzák őket végzésükben. • A csecsemőkorban jelentkező autizmus a fejlődés egyik legsúlyosabb zavara. Gyermekkori neurózisok A pszichés zavarok egy részénél azonban nem igazolható teljes mértékben a neurotikus eredet. stb. a legtöbbször a családi élet és a szülőkkel való kapcsolat zavara. A leggyakoribbnak talán az ún. Ez utóbbiak megtalálhatóak az autizmusban is. hogy a szülővel vásárolni menjen. amikor a 2-3 éves gyerekek ragaszkodni igyekeznek az esti lefekvéshez kapcsolódó szertartásos rendszerhez. mint például a memória. a valódi autizmus azonban meglehetősen ritka – 10000 gyerek közül 5-7 esetben fordul elő. kényszeresség első jelei. a gondolatmenet megtörése. tisztasági stb. érzelmi elutasítás van mögötte. bár felismerésük gyakran nehéz. mint a ridegség. hogy az érintettekben milyen viselkedési módokat és pszichés funkciókat eredményez és ezek. erős izgatottsági állapot mely depresszióval váltakozik. mint a valódi autizmus. 4. és általános visszahúzódást idézhetnek elő. egy idő után például tiltakozik. Minden bizonnyal neurotikus eredetűek közé sorolandók azonban a hisztériás és kényszeres tünetek.  A kényszerneurózis a gyermekkori neurózisok másik jellegzetes esete. és akadályozza a gyereket a normális életvitelében. A fóbiák akaratlagosan alig kontrollálhatók. közé sorolja Vikár az érzelmi okokból történő lélegzet-kimaradást. amikor a gyerek képtelen a helyzetek pontos felismerésére.• • • • nagymértékű. és differenciáló képessége csökken.  Hisztériás reakciók gyermekkorban is léteznek. a motoros nyugtalanság különféle fajtáit és a gyermekkori fóbiákat. Ilyenkor a gyerek lélegzete fennakad. amelyeket felnőtteknél hisztériásnak minősítenénk. és ellenáll a befolyásolásnak. később pedig már abba az utcába sem hajlandó menni. ahol a testi tünetek figyelemfelhívó jellegűek. beszédzavarok és sztereotípiák. • Néha azonban a szertartásosság nagyon intenzívvé válik. Azonban még mindig vitatott. Gyerekeknél a fóbia viszonylag ritka.

. melyek az autizmus lehetséges magyarázatát keresik: 1.fertőző gyulladásos betegségek. .a terhesség vagy a szülés alatti traumák. Amikor megtanul egy mondatot. .).Fokozott mechanikus emlékezet.Paradox reakciók bizonyos ingerekre (fény.Fokozott félelem és érzelmek. A gyermek egyáltalán nem érdeklődik a beszéd iránt. zaj. Az autizmus meghatározása • Bleuer úgy határozza meg az autizmust. csak különleges módszerekkel képezhetők. . melyet a belső élet eluralkodása kísér.A játéktevékenységből hiányoznak a képzeleti elemek.o Míg más területeken súlyos fogyatékosságokkal rendelkeznek. mint a realitástól való elszakadást. A tüneteket a következőképpen lehet ezeket csoportosítani: a). Az autisták nem válaszolnak a verbális utasításokra.Képtelen elvont fogalmak használatára. . amit Kanner állapított meg.örökletes okok.a késleltetett echolália. Az autista belső világába menekül.elméletek Ezeknek értelmében a gyermekkori autizmus egész sor tanult viselkedésmód következtében alakul ki. a szókincs szegényes. bizarr benyomást hagynak. . 5 éves korukban például hangokat. nem akarja azt megtanulni. .Izoláció és önmagába fordulás.Jelentéktelen tárgyak iránti megmagyarázhatatlan ragaszkodás. szótagokat képesek megismételni. Kommunikációs és nyelvi zavarok Nagyon hangsúlyosak és a korai életkoroktól megnyilvánulnak.A környezet megváltoztatásakor bizarr reakciók jelentkeznek. Organikus elméletek Ezeknek értelmében az autizmus organikus zavarok. . mely azt jelenti: saját én. Elfogadott tény az autizmusról az is.agyi rendellenességek.hidrocephália. gyakran előfordul az is.Verbális és nonverbális kommunikációs zavar. . o Kommunikációképtelenségük miatt a normális fejlődésben általában elmaradnak. mint például: . körülbelül 3:1 az aránya lányokhoz viszonyítva. . amit a személy hidegnek. Ezekkel párhuzamosan egyéb okok is léteznek. biokémiai elváltozások vagy az agyi struktúrák elégtelen fejlődésének a következménye. gyakoriak a hang hibák. • Etiológiai szempontból három különálló elméletcsoportot született. A beszédet a normalitáshoz képest nagyon meg késve sajátítják el. kötődés. ha a szó végét vagy a mondat végét ismétli meg. . de a szakemberek és a környezet együttes erőfeszítései eredményeket érhetnek el. hogy genetikus tényezők és perinatális biológiai körülmények játszanak szerepet az autizmus kialakulásában. .Képtelen verbálisan kommunikálni. fájdalom stb.). • Etimológiai szempontból az autizmus kifejezés az autos szóból származik. A megfogalmazott mondatok lehetnek különösek. 2. . . 3. A nonverbális kommunikáció is zavart. A beszéd takarékos. • Az autizmus gyakorisága A szakirodalom szerint az autizmus előfordulási gyakorisága megegyezik a süketségével és magasabb.A reális veszély fel mérésének képtelensége. Fiúknál sokkal gyakoribb. önmaga. Az echolália jelensége nyilvánvaló és visszhangszerű is lehet. mint a vakságé. olyankor. hogy a személy visszahúzódik önmagába és elégedett magával. mint pszichológiai visszavonulást mindattól.Fizikai és intellektuális fejlettsége látszólag normális. Gondolkodásából hiányzik a kritika. Folstein és Rutter ikerkutatások tapasztalatai alapján arra a megállapításra jutottak. és majdnem mindig fennmaradnak a kiejtési zavarok. .Bizonyos mozgások eltúlzása és hosszas ismételgetése. melyek véletlenszerű jutalmazás és büntetés által megerősítettek.Rituális tevékenységek megjelenése és fejlődése. • Az autizmus meglehetősen nehezen befolyásolható kórkép. hogy nevükre késleltetve reagálnak.Sztereotíp és repetitív elemek jelenléte. . • Az autizmus jellemzői: . büntetőnek észlel. epilepszia stb. akkor vég nélkül • 39 . . hiányzik a hanglejtés.Viselkedés . . . .Ölbevételkor csecsemőkorában sem képes megfelelő testhelyzetet felvenni. ellenségesnek. Pszichológiai elméletek Az autizmust úgy értelmezik. szubjektivitás jellemzi és elszakad a valóságtól.

néha valódi kecses mozgás. tánc. hogy agresszívvé válnak. vagy hosszasan manipulálhat egyetlen tárgyat. Egyes viselkedések megtanulásában a leghatékonyabbnak a gyakorlás és a tanulási helyzet állandó ismétlése tűnik az autisták rehabilitációjában. . hogy az autizmus gyakran társul súlyos értelmi fogyatékossággal. míg másokból negatív reakciókat vált ki a tárgyak megérintése. Mások a tárgyak alkotóelemeit képtelenek érzékelni. Ebből is következik. Viselkedés és tevékenység . hogy a közeli személy iránti pozitív attitűd hosszasan fennmaradna. de kognitív viselkedésmódjuk lehet sztereotip.a karok forgatása. azt a benyomást kelthetik. Ugyanebbe a koordinátarendszerbe helyezhető el az öningerlő viselkedés: . e). . a fülcimpa dörzsölése kézzel). ki lehet alakítani az önszabályozás képességét. így az autisták képesek felidézni verbális kifejezéseket. Mechanikus memóriájuk viszonylag jó. például a tárgyak ujjakkal való manipulálása. Ezek közül is feltűnő az önbántalmazó viselkedés. hogy az autizmus nagyon összetett zavar . zene. . Leginkább izoláltak és önmagukba zárkóznak.auditív (csettintés a nyelvvel vagy egy hang vég nélküli ismételgetése). de az érzelmi motivációs rendszer sérül leginkább. Egyeseknek valódi gyönyörűséget okoz a taktilitás. kiáltozik. mind pedig komplexitásukat tekintve. hogy nem érdeklődik az új információk iránt.így különböző fóbiák alakulhatnak ki az autistáknál. melyeket alkalmazni lehet. rajz. sztereotip. alacsony szintjét. Egyeseknek tetszik a zene. autisták rehabilitációja Figyelembe véve. ezen a területen teljesen világos a sérülés. körömmel kapar valami kemény tárgyat).ismételgeti azt. főleg az adaptív viselkedésmódok kialakításában lehet elérni. az idő nagy részében nyugtalan. Egyes autistákat elbűvölhetnek bizonyos ingerek. d).zavarok Ezek a leglátványosabba. c). gátolt. felismer dallamokat. 40 . érdektelen és semmiféle hajlandóságot nem mutat a környező világ megismerésére. Mindezen jellemzők azonban negatívan hatnak a személyiség és általános pszichológiai fejlődésre. A kapcsolati és a perceptuális zavarok Nagyon változatosak és már születéstől kezdve felfedezhetők. A pszichés funkciók. A környezetében levő személyek személyes példája jó alkalom arra. nehezen tanulja meg a betűket és könnyedén a számokat. olyan helyeket. Az autista teljesen közömbös a szociális kapcsolatok iránt. mert megzavarta őket egy gumi leesése. Az autisták cselekedetei és viselkedésmódja bizarr. ahol évekkel azelőtt járt. Ez lehet a csecsemőéhez hasonló.gyakorlatilag a pszichológiai skála minden eleme érintett. kézimunka. akárcsak az értelmi fogyatékosságokban. a tárgyak tapogatása. Az autizmus terápiája. Egyéb sztereotip cselevések: . mások köznapi veszélytelen dolgok iránt patológiás félelmet érez). vagy szisztematikusan összetöri magát (ököllel vagy egy tárggyal üti magát. melyeket különböző helyzetekben hallott.k mind kiterjedésüket.a beavatkozások hatékonysága korlátozott. zavart a személy viselkedése . Habár az autisták képtelenek hazudni. miközben lehet. amikor az autista személy a kimerülésig ismétel egy-egy cselekvést. A tanulás és a fejlődés szaggatottsága Abból adódik. Érzelmeire az éretlenség jellemző. verseket. Az autista gyermek sokat sír. Az első esetben az autista személy minden ok nélkül erősen kötődhet bizonyos jelentéktelen tárgyakhoz. Ilyenek a munka. meg lehet teremteni az ingerlés és gátlás közti egyensúlyt és a viselkedést a környezethez lehet igazítani stb. hogy képes szorozni. A téri orientációjuk megfelelő. Az autista játéka is bizonyítja pszichés fejlődésének megkésettségét. szorongást és a túlingerelhetőséget. A rehabilitáció alapja a relaxáció. mely azáltal is súlyosbodik. egyes esetekben lehet felfokozott is. ok nélküli hangulatingadozás is megfigyelhető náluk. Jobb eredményt a pszichés fejlesztés terén. Egyéb különlegességeik: nagyon kevés alvásigényük.egyhelyben forgás szédülés nélkül. anélkül. Nem alakítanak ki érzelmi kapcsolatokat. csak esetleg nagyon ritkán és a nélkül. melyekkel fejleszteni lehet a tevékenység iránti motivációt. Természetesen vannak más rehabilitációs módozatok is. hogy utánozza őket és így megtanulja a normális magatartást. vagy a fejét veri a falba). hogy a játéknak szimbolikus értelme lenne vagy a nélkül. Egyesek megélhetik a frusztrációt. például a fény vagy egy csillogó tárgy. hogy az autista képtelen számolni.kinesztetikus (előre-hátra himbálózás. vagy épp ellenkezőleg. mintha csigán lenne. és nagyon nehéz azonnali eredményt elérni. Az is előfordul. b). . jól tűrik a hideget és a fájdalmat. de a logikus emlékezet rovására fejlődik. megtanulhatnak akár hangszeren is játszani.lábujjhegyen járás. a támogatás és a viselkedés-terápiák. -vizuális (csillogó tárgy forgatása a szem előtt vagy az ujjak játékának figyelése). Az autisták képtelenek az egyes szám első személy használatára (az én személyes névmás). érzik a ritmust.taktilis (kézfejjel üti a könyökét. hogy a tevékenység végcélját meghatározná. nem érdekli a körülötte lévők érzelmi világa (egyesek különlegesen erősen kötődnek jelentőség nélküli tárgyakhoz. tulajdonságok és folyamatok zavarai Ezek a rendellenességek bármely területen megjelenhetnek. mivel soha nem néznek a körülöttük lévő emberek szemébe. nem akarja azokat elsajátítani. máskor pedig nagyon erős zajra sem reagálnak (perceptuális és kapcsolati bizarrság). hogy valamit titkolnak.

hogy a szülővel való szembeszegülés. hogy a gyermekben esetleg állandó feszültséget okozó körülményekre fény derüljön. hogy a nagyon korai és nagy mennyiségű televíziózás. beleszól mások beszélgetésébe.  Végül a jellegzetes tünetek közé tartozik a „lobbanékonyság”: a gyerek nem „vár a sorára”. a nyugodt tevékenység képességének csökkent volta.  Igen nehéz megítélni. hanyag.  Ez utóbbiak és a velük járó.Ebből következik. és kiválthatja a szembeszegülés fokozódását. A kialakuló rossz körök a tünetek súlyosbodásához. túlmozgásossággal. Ha nem sikerült elérnünk a kívánt reakciót. A szülő instrukciókkal való szembeszegülés – a dackorszak – az egészséges kisóvodáskor jellegzetes és tipikus problémája. A szerzők idesorolják az alkalmazkodás képtelenségét is. • Bármelyik tünetcsoportot veszünk szemügyre. Ha a kívánt eredményt elértük. a koncentráció zavarával jár együtt. illetve velük járó pszichológiai problémák) a szülők legjobb szándéka esetén is a gyerek fokozódó nyugtalanságához vezetnek. ha erről a szindrómáról beszélünk? Rehabilitációról autizmus esetén olyanként beszélhetünk.. közbeszól. melyekkel beavatkozhatnak és hozzájárulhatnak az autisták rehabilitációjához. indokolt-e az esetükben depresszióról beszélni. 5. • A hiperaktív gyermekekkel való bánásmódban kiemelkedő fontossága van:  A világos és következetes elvárásoknak. túlmozgásosság a szülőket fokozott kontrollra készteti. mint a szűkös lakásviszonyok.  A másik tipikus jellemző az állandó mozgás. • A zavarok diffúz köre a kilencvenes években kapta az ismert diagnosztikai elnevezést. a választást lehetetlenné tevő elhalmozottság. mielőtt kérdeznék. az ADHD-t. hogy a nevelőknek széleskörű eszközrendszerük van.  Ugyancsak fontos. a korlátok teljes hiánya is fontos szerepet játszik a hiperaktivitásban.  Erősödik a gyanú. nyilvánvaló. vagy a szülő erélytelenségének. Tehát az autizmus rehabilitációjában hangsúlyossá válik a kondicionált reflex-elméleten alapuló tanulás. emiatt gyámoltalan és bizonytalan gyermekek körében is. nem kellő törődésének a következménye-e. Olyankor adunk utasítást.  A nyugtalanság. és a gyermek biztonsága helyreálljon. A hiperaktivitást leghamarabb 18 hónapos korban szokták diagnosztizálni. hogy az iskolában hiperaktívnak bizonyuló gyerekeket 2 és 3 éves koruk között szinte állandóan kontrollálni kellett. nem követi a felnőttek instrukcióit. • Az alábbi tüneteket sorolják a depresszió kategóriájába: 41 . Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) • Az angol elnevezése után ADHD (attention deficit and hiperactivity disorder) néven említett viselkedés-együttes voltaképpen diffúz tünetcsoport. kárt okozzanak. a későbbi teljesítményzavarokhoz vagy más pszichológiai problémákhoz vezethetnek. hogy interakciós problémáról van szó:  A szülők gyakran beszámolnak arról. • A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar ma a leggyakoribb krónikus magatartási és pszichiátriai rendellenesség. a játékokkal való. az önkontroll fejlesztésének. akkor a következmény a jutalom. Az azonban igencsak megkérdőjelezhető. akkor addig ismételjük az utasítást. Mennyiben beszélhetünk rehabilitációról. a gyerek alkalmazkodási képtelenségének. bizonytalan jövedelem. • A tünetek lényegében három fő csoportba sorolhatók:  Az első a figyelmetlenség: a gyerek nem képes részletekre figyelni. de 90%-ban az iskolába kerülés időszakában okoz problémát. Használjuk a megerősítést. dicséret. • A nevelési nehézségek keletkezésében szerepet játszó tényezők:  Különféle okokból egyre több gyerekes család tartozik az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek közé.  A különféle tünetek láncszerűen kapcsolódhatnak össze: a nem megfelelő kezelt szembeszegülő magatartással gyermekkorban szükségképpen együtt járó bűntudat és szorongás nyugtalansághoz vezet. nehogy megsérüljenek. hogy enyhíthetjük az állapotot.  Nyugtalanság és a nyomában bekövetkező túlmozgásosság ugyanakkor előfordulhat a túlvédett. munkája közben gyakran hibázik. a megfogalmazott utasítás pedig minden helyzetben azonos. A családi erőszak kapcsán már említettük az egzisztenciális problémák szerepét. nem vesznek részt közös játékban. Gyermekkori depresszió • Nem kétséges. a gyerekek felnőtt környezetét gyakran sújtó jelenségek (a fizikai nehézségek. mely a gyógyulást vagy a zavar kiküszöbölését jelentené. amelynek hátterében a szabálykövetés és szülőkkel való együttműködés nehézségei állnak. míg bekövetkezik a várt válasz. 6. Ma a gyerekek 5-10 % -ával kapcsolatban beszélnek a hiperaktivitás diagnózisáról. hogy a gyerekek a felnőttekhez hasonlóan szoktak szomorúak és lehangoltak lenni. amikor az autista odafigyel arra és várjuk a választ. bár az összefüggés nem szükségszerű (a túlmozgásosság önmagában nem függ össze a társas elutasítással): az ilyen gyerekeknek nehézségeik vannak másokkal való együttműködésben. mely lehet mosoly. simogatás. Nem beszélhetünk általános értelemben vett rehabilitációról.

3-16 éves gyereket vizsgált meg. mert a gyerekek tudatukkal inkább felfogják a felnőttvilág eseményeit. nem képesek megfelelő stratégiákat kialakítani az adaptív viselkedésre nézve. ha nincs különösebb környezeti ok. vagy álmukban beszélnek. Antiszociális viselkedés. Az éjszakai vizelet. Érzékenység. mint a felnőtt. sem felnőtt. akik kaotikus és megjósolhatatlan környezetben nevelkednek. ha megfelelő a környezeti-kapcsolati támogatás. hasfájás. hogy ő gonosz. a világ tényeivel való szembesülés. annak kétséget kizáróan súlyos környezeti okai vannak. hogy megérdemelten elutasítják. amelyet a gyerek esetleg súlyosabban él meg. az azért is veszélyeztető. alvajárók. tapasztalhatjuk. 2. még azokban az esetekben is. akiknek a szülei maguk is pszichózisban szenvednek. Elégedetlenség. • A serdülőkori depressziók. 3. rémálmaik vannak. akik ingerlékenyek. lehangolt. tartósan lehangolt. Depresszív fóbiás szorongó gyerekek. egykedvűség  Valamilyen fogyatékosság. Kevés önbizalom. bizonytalanságok. 42 . Alváspanaszok. mitől kell tartaniuk. enurézis-enkoprézis. Az érdeklődés gyökeres megváltozása.  A környezeti hatások a serdülőkori depressziók esetében is nagy súllyal esnek latba. ha lehangolt és bizonytalan. hogy igazságosan büntették meg. Morbid gondolatok. magányosság. hogy azokon az embert formáló napocska. a serdülőkor. akiknek szintén tipikus depressziós tüneteik. lehangoltság ezen kívül lehet aktuális trauma következménye. mint például a kötődés hiánya. A csoport tagjai másoknál nehezebben mennek aludni. szomorúság. szigorú önkritika.  Ha a gyereket gondozó szülő depressziós. • Iskoláskorban a szorongásos állapotok gyakoribbá válhatnak. hogy megfelelő támaszt nyújtson a gyerekének. bántalmazó. • Gyakorlatilag nincs olyan gyerek.  Az első olyan életkori szakasz. reggeli fáradtság. aki élete során ne volna alkalmanként szomorú. hogy a gyerekek túlnyomó többsége a prepubertás bekövetkezése előtt természetes derűvel és pozitív hangulattal jellemezhető. Egyértelműen depressziós gyerekek. a mindennapi élet ritmusa. amelyek segítségével a depresszióban szenvedő gyermekek elkülöníthetők a neurotikus gyerekektől: 1. étvágytalanság. nehezebben tud feldolgozni.és széklet-visszatartási problémákkal jellemezhető depressziósok.  Részben azért. nem tud másokért tenni. ház mosolyog. a gyerekek esetében felszámolódnak  Ha a prepubertás előtt álló gyerek tartósan szomorú.  Serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a felnőtti adaptációs feladatok. akit ne gyötörnének szorongások. amikor a komor hangulatok és depressziók valóban felbukkannak a fiatalok életében. Gyenge iskolai teljesítmény. Fejfájás. de a felnőtteknél jóval kevésbé tudják megítélni. • Veszélyeztetettek azok a gyerekek. és így a gyerek nem tud szert tenni a kompetencia és függetlenség képességére.  Vagy igen súlyos környezeti ártalom következménye. időnként ok nélkül indulatrohamaik vannak.             Rossz hangulat. Gátlásosság. úgy érzi. pityergés. az önértékelés komoly feladatot ró a fiatalokra. tehetetlenség) megakadályozzák a szülőt feladatai ellátásában.  A depressziós.  Ha rátekintünk az óvodás gyerekek rajzaira. érzelemtelen szülői magatartás. • Frommer 264. pityeregnek.  E hangulatok. és ennek alapján három diagnosztikai csoportot dolgozott ki. mert a jellegzetes tünetek (lelassult viselkedés. • A látszólag közöny. • Igen fontos körülmény. Passzivitás.  Részben az életmódban bekövetkezett fontos váltások kapcsán. a súlyosan elhanyagoló. nem tud másokon segíteni. hányinger. A negatív önkép is a depresszióra utaló tünetek egyike: úgy érzi. amikor más jelek – például a rajzon látható fekete felhő vagy odú – jelzik a szorongást • A feltűnő passzivitás. szomorú anya képtelen lehet rá.  Azok a gyermekek.

Verza. Ranschburg Jenő: Félelem. ELTE . 3. Montágh Imre.Kötelező könyvészet 1. Budapest. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Budapest. 1985. Tankönyv a tanítóképzők XIII. Budapest. Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Dacia Könyvkiadó. Budapest. György Júlia: A nehezen nevelelhető gyermek. 17.Rosca Alexandru: A képességek.Seper Jenő-Vincze Tamásné: A gyakori beszédhibák. 4. Tankkönyv kiadó. Medicina kiadó. Budapest.: Fejlődéslélektan. Budapest. 1989 5. Emilian Florin-Gyógypedagógia. 9. Budapest. Dr. Akadémiai Kiadó. 1981. Kulcsár Tibor: Iskolapszichológia. Tankönyvkiadó Budapest. Budapest. Tankönyv a Tanárképző Főiskola számára. Akadémiai Kiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó. Illyés Sándor – Gyógypedagógiai lélektan. osztálya számára. Tankönyvkiadó. Budapest. 2002 12. Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma. Budapest. Bukarest. Lovász Tibor-Hatos Gyula: tanulmányok a gyógypedagógia köréből. 1970. Zörgő Benjámin . Tankönyv kiadó. Tankönyvkiadó. 2. Tudományos könyvkiadó. 8. 1978 14.Cole. Editura 7. S. Zlate.Ágoston György: Neveléselmélet. M. 1998 11. Tankönyvkiadó. Cole. Gondolat Könyvkiadó. Bencsik Endre: Pedagógiai pszichológia. Budapest 2002 10. Ranschburg Jenő . Budapest. Cartaphilus Kiadó. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. 1990 43 . Budapest 1980 13. 9.Eötvös Kiadó. M. 1978 5. Ed. Debrecen. Verza: Gyermeklélektan. Kovács Emőke: Logopédiai jegyzet. 10. P. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995 3. Didactică și ștințifică Buc. Vajda Zsuzsanna. 1982. 2005 16. Akadémiai Kiadó. Osiris Könyvkiadó. R. Kolozsvár. 200 6. Egyetemi és Főiskolai Tankönyvkiadó. Bakonyi Pálné: Az óvodai nevelés programja. Budapest 1974 4. harag. agresszió. Buda Béla: A személyiségfejlesztés és a nevelés szociálpszichológiája. 2001. Mérei Ferenc-V. E. 1973 Választható/opcionális könyvészet 1. 1987 6. Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyerekek iskolai nevelése. Budapest. ELTE – Eötvös Kiadó. 2002. 2001.Tankönyv az óvónő-és tanitóképzők számára. Budapest. Budapest. 1989. Tankönyvkiadó. Geréb György – Pszichológia. Kósa Éva – Neveléslélektan. Minerva Kiadó. Budapest. Budapesti Tanítóképző Főiskola Kiadó. Golu. Illyés Gyuláné. 7. 1984. 1995 15. Martonné Tamás Márta: Fejlesztő pedagógia.Popper Péter: Személyiségünk titkai. Tankönyvkiadó Budapest 1989 8. Tankönyvkiadó. Montessori Maria: A gyermek felfedezése. 2. Osiris Kiadó. Mészáros Aranka – Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. 1971 Ligeti Róbert: Az írástanulás pszichológiája.