P. 1
NÉPI NÖVÉNYNEVEK

NÉPI NÖVÉNYNEVEK

|Views: 792|Likes:
Published by 52qwert1952

More info:

Published by: 52qwert1952 on Dec 31, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as RTF, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/02/2012

pdf

text

original

LÁNCZ IRÉN A BÁCSKAI ÉS A BÁNÁTI NÉPI NÖVÉNYNEVEK ALAKTANI ÉS SZEMANTIKAI SAJÁTSÁGAI 1.

„Az etnobotanika rendszertana nem a Linné-féle binominális nomenklatúrán alapul, hanem – mint mindenütt, hagyományos közösségekben – sajátos rendező elvei vannak.”1 Hogy milyen módon jöttek létre, és milyen alaktani meg szemantikai sajátságokat mutatnak a nálunk ismert és használt növénynevek, a Penavin Olga gyűjtötte bácskai és bánáti népi növénynévanyag2 alapján mutatom be. Penavin Olga szinte az egész Vajdaság területén végzett gyűjtéseket, többek között növényneveket is gyűjtött. A gyűjtés helye azonban nincs minden adat mellett feltüntetve. Bácskából 13 (Ada, Bácsfeketehegy, Bácskossuthfalva, Bezdán, Becse, Csantavér, Doroszló, Gombos, Horgos, Kispiac, Kupuszina, Temerin és Zenta), Bánátból 11 (Csóka, Hetény, Muzslya, Nagybecskerek, Szaján, Székelykeve, Tiszaszentmiklós, Torda, Torontálvásárhely, Törökbecse és Ürményháza) kutatópont volt feltüntetve a kéziratban. Az elnevezéseket máshol is ismerik, nemcsak a feltüntetett kutatópontokon. Sajnos adatok hiányában nem térképezhető fel egy-egy név elterjedtsége. Penavin Olga többféle módszert alkalmazott, gyűjtött kérdőívvel is (hogy milyennel, nem tudjuk, nem került elő a hagyatékból), és szemléltetőeszközöket is felhasznált, képeket meg rajzokat, és a gyűjtés helyszínén található növények nevére is rákérdezett. A gyűjtések pontos időpontját nem tudjuk, csak annyit tudunk, hogy már a hatvanas évekből kezdődően vannak feljegyzései. Az anyag jó részét a középgeneráció szolgáltatta, főleg a nők, de az adatközlők között akadtak férfiak is. A neveket a gyűjtés időpontjában használták is. A gyűjteményben 626 növény nálunk használt elnevezése(i) található(k), külön csoportosítva a Bácskában és külön a Bánátban használt nevek. 235 növény neve mindkét területen megtalálható, 313 növényről csak bácskai adat van, 78-ról pedig csak bánáti. Ez azonban nem jelenti

levélkaktusz. az agáve (Agave). de azok közül is néhányat. a lobélia. salamonpecsét. vagy módosult alakban ismertek. az új réteget (a „divatos” növények nevei) és a kihalóban levő névanyag rétegét. a lupinusz (csillagfürt – Lupinus). A legtöbb növénynek több népi neve van. A latin nemzetségnévből alakult nevek: – angelika (angyélika – Angelica)*. az orvosi székfűnek és a lepényfának 19. hogy a másik területen a növényt nem ismerik. a pongyola pitypangnak 33.) vagy a magyar fajnévi jelzővel (bolondító – bolondító beléndek. cinia (rézvirág – Zinnia). Az idegen nevek (a hivatalos latin elnevezések) nyelvjárásainkban vagy változatlan. medvetalp. télizöld – télizöld meténg. az idegen eredetű nevek és az 5. vadborsó. istápfű. alapréteg (így nevezte a nyelvjárást tükröző szavakat). lókörömfű. ördögszekérnek 21. Nyelvi szempontból szintén rétegződnek a nevek. 2. a mezei iringónak v. a bealakult idegen szavak rétege. ökörköröm. sisakvirág. pl. keltike. kerek lapu. melyek nem új növények tájainkon. ilyen a buxszus (Buxus) vagy a ricinus. ezek egy részét ismerik mind Bácskában. madársóska. a bilingvizmus hatására létrejött új szavak rétege. lednek. mind Bánátban. pl. datura . martilapu. iszalag. A népi elnevezések mellett sok esetben ismerik és használják a hivatalos magyar elnevezést is (elsőként a hivatalos magyar nevek tüntettem fel). tócsagaz stb. melyek (feltehetőleg) nem régóta ismertek tájainkon. csatangó – csattan(g)ó maszlag) nevezik meg. pukkantó – pukkantó dudafürt. Latin nemzetségnéven ismerik azokat a növényeket. 4. a papsajtmályvának 13 népi elnevezése található meg az adattárban. medvefül. anyósnyelv. az amarillisz. Azaz a 626 növény közül 487nek. ezek a következők: 1. vadpaprika. A 139 növényt (amelynek nincs népi neve) vagy a magyar nemzetségnévvel (alkörmös. nyílfű. Penavin Olga a szótározott szóanyagnak három rétegét különböztette meg: a nagyon gazdag alapréteget (az általában ismert növények nevei). 2. 3. palástfű. levendula. a köznyelvűsödés szülte új ejtésű szavak rétege. ilyen pl.2 azt – mint ahogy már említettem –. lapulevelű keserűfű. Pl. Bánátban 192-nek. A Bácskában gyűjtött növények közül 295nek van népi elnevezése. békaszőlő.

– megváltozott a nemzetségnév alakja: gladélia. (Portulaca). szofrafa (Sophora). kerti iszalag – Clematis). kladiol (Gladiolus). krizantin (Chrianthemum).3 (maszlag – Datura). néhol a fajnevet is). portolinka. portulacska. verbina (Verbena). . portalinka. portocsinka. * A népi elnevezés mellett zárójelben feltüntettem a hivatalos magyar nevet (a nemzetségnevet – több helyen a fajnévvel együtt) és néhány esetben a latin névet (néhol csak a nemzetségnevet. klematisz (bércse v.

Szóösszetétellel létrejött neveknek több típusa van. -cska: bazslicska. jegecske. grasak (kaszanyűgbükköny). A melléknévi igenév. emberke. A tipizálásnál figyelembe vettem a szófajt meg az alaptag és . csatangó (maszlang). lépakata (borzaskata). zsálfija (zsálya). -us: jácintus -di: sósdi -áncs: ragadáncs -Ó melléknévi igenévképzővel létrejöttek egy része a hivatalos név faji jelzője: bolondító (beléndek). lányka. kondorka. hajnalicska. duván (kapadohány). gyükér (petrezselyem). Ezek tapadással jöttek létre. peremisz (százszorszép – Bellis perennis). fújóka. Megváltozott viszont az alakja a đurđevaknak (gyöngyvirág): gyurgyicként is ismerik. Ezek változatlan alakban élnek. harangocska. és ezek jól mutatják. Ezek vannak kisebb számban. amikor önállóvá vált. körmöske. szivecske. csícsak (ragadós muhar). csengettyűke. Egyszerű szavak pl. dud (fekete eperfa). bársonyka. 4. szuncokrét (napraforgó). ragadvány. tehát vannak szintetikus és analitikus formák is. kurvácska.4 – megváltozott/csonkult a fajnév: pere. tátogó. dikice (szúrós szerbtövis). krajcárka. a döblec (sütőtök). csicskara (szúrós szerbtövis). kancsóka. A magyar népi növénynevek szerkezetük szerint egyszerű. kényesítő. A szerb nyelvből átvett nevek szinonimáivá váltak a magyar neveknek: blitva (mángold). rezgő (rezgőpázsit). kamilica (orvosi székfű). koty (sárgadinnye). Szóképzéssel létrejött nevek típusai: Kicsinyítő képzős nevek: -ka: asszonka. tátogató. palcsik (nád). Más képzőkkel alkotottak: -vány: orgovány. főnevesült: folyó. hogy az analitikus formákból könnyen szintetikusak lesznek. futó. pukkantó. kupusz (káposzta). fag (bükkfa). képzett és összetett szavak. valamint szószerkezetek. topola (nyárfa). a jelzett szó jelentése a faji jelző jelentéséhez tapadt.

bojhoskata – vízimuhar. fülbecseppentő. az előtag összetett szó. büdösbogyó. 1. libadöglesztő. jézusszíve. seggberagadó. vízitulipán. [N V] + Ó a) főnévi előtagú és -Ó alaptagú összetételek: szélfúvó. madáritató b) az előtag ragos főnév: délignyíló. és ennek utótagja melléknévi igenév: sebforrasztófű. pirosrépa. kutyaláb. macskatöke c) az alaptag képzett szó (kicsinyítő képzős főnév): galambbögyike d) az előtag képzővel ellátott: libuskavirág e) az előtag összetett szó: – N N majomkenyérfa. tyúkszemvirág. fehérparé. fülbecsöpögtető. édesgyökér b) az előtag képzett melléknév: – gomboshere. medvetalp. ökörnyelv. seggenülő. kulcsvirág b) az alaptag személyjeles: máriakönnye. N N a) az előtag is és az alaptag is egyszerű szó: békavirág. rétifű 3. vérállítófű (ezekről könnyen lekophat a fű utótag) 4. vadcsalán.5 az előtag szerkezetét. kenyérmorzsa. szentjánostulipán – az előtag személyjeles: tyúkszömőcsevirág – (ADJ N) +N kislibavirág. keserűfű. szentjózsefvirág. c) az előtag összetett szó. vadpaprika. nyuszifüle. ADJ N a) az előtag egyszerű melléknév: vadcirok. mindkét tagja igéből képzett [(V+ Ó/ADJ) (V+Ó)] + N: élőhalófű . zsírosparé. vízitökvirág – (ADJ N N) + N szépemberfejvirág 2. sóslánc. nyúlszájvirág. feketeparéj. sósparé. szentmihályvirág. köcsögvirág.

vagy utótagú: Vad előtagú összetett növénynevek: vadcirok (szudánifű). vadmák (pipacs). vadrózsa). kiskacsavirág (homoki pimpó). kígyóvirág (kosbor). vadpaprika (lapulevelű keserűfű). szentmihályvirág (kerti őszirózsa). vadmák. legényvirág.6 5. lampionvirág (zsidócseresznye). szentantalvirág (fehér liliom). bár ezek a típusok nem termékenyek. – egy másik növény neve alkot összetételt a -virág utóttaggal: repcevirág. vadpapula (közönséges gyújtoványfű). vadrózsa (gyepűrózsa). vadszőlő (borostyánszőlő). tyúkseggvirág. vadhere (lucerna). de szóalakok összevonásának is nevezik) 7. vadszőlő. vadkamilla (székfű). köcsögvirág (bögrevirág v. de van közöttük határozói is. Jellegzetes utótagok: a) a virág (az ide tartozók többféleképpen alakultak ki): – máriavirág (fűzérajak). Több mindenre utalnak (vö. vadcirok. sásvirág (klívia) . nádvirág (kerti kardvirág). ahol az ige személyragos 6. vadcsalán (fekete peszterce). vadcseresznye (kutyabenge). kukacvirág (kerti porcsin). vadnarancs (narabcseperfa). [ADV V] + Ó: örökkényíló Tehát ige és határozószó is lehet összetételi előtag. V N a) fájvirág. harangvirág). tormavirág (kacúros estike). Egy részüket az előtag megkülönbözteti a termesztett fajoktól (pl. Az összetett szavak egy része jellegzetes elő. tyúkszemvirág. szőlővirág (begónia). vadmuhar (zöld muhar). vadpaprika. tyúkszömőcsevirág (tavaszi hérics) stb. a jelentés szerinti csoportok). pelvavirág/polyvavirág (irezíne). Az összetételek legnagyobb része minősítőjelzős vagy birtokos jelzős összetétel. vadőszirózsa (fekete peszterce). nebáncsvirág b) [V V] N: élekhalokvirág. V ADV: nenyúljhozzá (a utóbbi három mondatrészből tömbösödött összetételek. vadnarancs.

– a nemzetségnév utótagja egy másik szó: békatakony (békakonty). sárkányfa (sárkánycserje). farkasfű (farkaskutyatej). valamilyen kapcsolatban van a hivatalos magyar névvel. cickafarkfű (cickafark). vörösparé (disznóparéj). vagy pedig képzéssel új szóalak jön létre. [a paré a jelzős szerkezet alaptagja: vasúti paré (útszéli zsázsa)]. és az előtaghoz kicsinyítő képző járul: harangocska (harangláb). b) utótagja. b) a fű: békafű (hínáros víziboglárka). szamárvirág (szamárbogáncs). zsírosparé (kerti porcsin). disznóparé (kerti laboda). sikárfű (zsurló). A népi nevek egy része – mint a fenti példákból is látható –. és az előtaghoz kicsinyítő képző járul: . – elmarad a nemzetségnév a) utótagja: nadály (nadálytő). bojtoskatica (borzaskata v. folyófű. köcsögvirág (bögrevirág). nádvirág (kardvirág). vakondfű (nagy sárfű). szulákfű (apró szulák). Az összetett szó elő. júdástallér (júdáspénz). A nemzetségnévvel kapcsolatban levő nevek: – a nemzetségnév előtagja egy másik szó: bakfű (tisztesfű). sebforrasztófű (segforrasztó zsombor). Az így létrejöttek több csoportba sorolhatók: 1. rezgő (rezgőpázsit). ökörkark (ökörfarkkóró). c) a paré: cigányparé. – a hivatalos név utótagját cserélődik fel: székvirág (székfű). kerti katicavirág). c) a -virág utótagja. rezgőfű (rezgőpázsit). a nemzetségnevet a tüske vagy a virág szó váltja fel: szamártüske. máriaülte fű (kóros pelyvahordó)].vagy utótagja mutat változást a hivatalos névhez viszonyítva. párlófű (apróbojtorján). lepkevirág (kardvirág). [A fű a jelzős szerkezet alaptagja: kígyónyelvi fű (fürtös gyöngyike). bojhoskata.7 – a hivatalos névhez kapcsolódik a -virág utótag: pletykavirág (pletyka).

sarkantyú (sarkantyúka). Mint láthatjuk. gilicetüsök (tövises iglice). – kicsinyítő képző kapcsolódik a nemzetségnév előtagjához: fátyolkavirág (fátyolvirág). – elmarad a nemzetségnévből a kicsinyítő képző. 3. baltacim (baltacin). porcikafű (porcika). tüskerózsa (rózsa). libatok . fátyolka (fátyolvirág). A hivatalos magyar névből összevonással. barlangó (ballagófű). – a nemzetségnévhez elő. égi szerelem (égőszerelem).vagy utótag kapcsolódik: a) előtagot kap: bakaszivarfa (szivarfa). a hivatalos magyar név többféle módosítása hozhat létre népi elnevezést. ragadvány (ragadós muhar). borsfű (borsikafű). lósóska (mezei sóska). 2. körmöcske (körömvirág). – megváltozik a nemzetségnévben található képző: hajnalicska (hajnalka). a fajnévi jelző utótagjából és a nemzetségnév előtagjából jött léte a vérvirág (vérvörös tűzesővirág). b) a fajtanévi jelző utótagja helyett másik szó áll: vércsöpp (vérvörös tűzesővirág). gilicetövis. (a b) és c) egy alcsoportnak is tekinthető). – elmarad a nemzetségnévből a kicsinyítő képző: porcfű (porcikafű). A hivatalos magyar név fajnévi jelzője is lehet a név alapja: a) a fajnévi jelzőhöz utótag kapcsolódik: rétifű (réti ecetpázsit). b) utótag kapcsolódik hozzá: katángkóró (mezei katáng). barlang. porcsinrózsa (porcsin). Egyéb szóalkotási módokkal is jöttek létre nevek: Népetimológiával: angyalfű (angyélika). fekete madár (fekete nadálytő). köleskása (köles). körömke. jutka (Yucca). ükörkeránc (ükörke).8 bársonyka (bársonyvirág). helyette utótag kapcsolódik a névhez: bodorparé (bodorka). szívecske (szívvirág).

földi ibolya -s: tüskés ballangó.) 5. Néhol a motivációra is fény derül. Az analitikus névformák birtokos jelzős vagy minősítő jelzős szószerkezetek: 1. öregember szakálla. A közösség „elferdítve” tette értelmessé a hivatalos nevet. s a következő csoportokat határozták meg: betegségnevekből képzett növénynevek. ugorka (uborka). lasponya (naspolya). népnevekből képződöttek. március (nárcisz). tulipánt (tulipán). Grynaeus Tamás és Szabó László Gy. kígyónyelvű fű (A máriaülte fű (kóros pelyvahordó) névben a jelző összetett szó. kesernyés ebszőlő. jézuska morzsája. szépasszony szoknyája. is rendszerezte az általuk gyűjtött névanyagot3. Birtokos jelzősek: a) isten gyümölcse. valamint a sírszegő jelzővel ellátottak csoportját. Csonkul a hivatalos név alakja: jerikói lonc (jerikói Lonicer-cserje). Minősítő jelzős szerkezetek jelzője képzett melléknév: -i: karácsonyi virág. peszterna (pasztinák). úrnapi fű. -ű: keskenylevelű útifű. vallási fogalmakkal kapcsolatosak. pippancs (pipacs). jeges muskátli. állatnévből képzettek. Ezek a csoportok (a sírszegő jelzős csoport . krisztus koronája. sárkelet (sárkelep). Megváltozik a hivatalos (magyar) név hangalakja: acat (aszat). téli és vízi előtagúak. Jelentés szerinti csoportok: a nevek csoportosítása a tartalmi oldalt figyelembe véve. Elvonással alakult nevek: karaláb (karalábé). szépasszony szeme.9 (libatop). hogy lekopik a rag a jelzőről) 2. Szent Pál füve. ligeti szőlő. huncut asszony szeme. A mariska (keleti tamariska) is talán ide sorolható. melynek előtagja ragos főnév. téli jegecske. ünnepek nevéből. de lehet. hogy rövidülésnek kell tekintenünk a népi formát. öregapám lámpása b) Szűz Máriának a szégyenvirága (elképzelhető. vad. pasterna.

vérállítófű (orbáncfű). nálunk úgy ismerik. galambbögyike (enyvecske). amely elősegíti az új sejtek növekedését. majomkenyér (lepényfa). kutyaláb (csobormenta). nyuszifüle (ligeti zsálya). nyúlszáj. kislibavirág (homoki pimpó. kacsaláb. ökörfarok. fűlbecsöpögtető (házi kövirózsa). lókamilla (ebszékfű). kukacvirág (porcsin). Állatnévből alakult összetett növénynevek: bárányfarok (csákós amaránt). a nevek létrejöttének motivációja a felhasználás. tisztesfű). székfű. nyúlfű (szelíd csorbóka). többek között bódító hatású gyógyszert készítenek belőle. macskatüske (mezei iringó). forrasztófű (fekete nadálytő). fülbecseppentő. kiskacsvirág (pimpó). békatakony (békakonty). pongyola pitypang). medvetalp (fügekaktusz). báránynyelv. A tartalmi csoportosítás a következő típusokat eredményezi: 1. sebfű (őszi boglárka. nyúlszájvirág. A fülbecsöpögtető nedvéből fülfájáskor a fülbe csöppentenek. – összetett növénynevek: fájdalomfű (gilisztaűző varádics). pézsmagyökér (búzavirág). sömörfű (európai kunkor). pulykatakony (bárányfarok). madárbegy (galambbegy). libadöglesztő (kutyatej). ürgefarok (sziki árpa). A forrasztófű allantoint tartalmaz. hogy a csonttörés hegképződését segíti elő. ugyanis nagyon változatos a növények népi megnevezése. mérgező. kamilla). Egy-egy növénynév több csoportba is besorolható. A vérállítófű hagyományos sebgyógyító.10 kivételével) a nálunk gyűjtött névanyagban szintén megtalálhatók. libavirág (margitvirág. kutyaugató (házi kövirózsa). fájvirág (nebáncsvirág). disznófű (zsombéksás). 2. vörös olajában levő antibiotikus vegyületek hozzájárulnak a sebfertőzések megakadályozásához. A motivációt figyelembe . békakenyér (papsajtmályva). bárányszáj (őszi boglárka). ökörköröm (martilapu). nyúltátogató (kerti oroszlánszáj). ezért több mint 2500 éve használják sebgyógyító képessége miatt. ökörnyelv (borágó). de a csoportok számát bővítenünk kell. békavirág (kutyatej). seblevél (kövi varjúháj). Betegséggel kapcsolatos növénynevek: képzett növénynév: bolondító (beléndek) – idegnyugtató narkotikumot tartalmaz. kutyadrinka (ebszőlőcsucsor).

krisztuskorona. cigányparéj (kerti laboda). (A motiválással kapcsolatban egyébként is óvatosnak kell lennünk. Vallási fogalmakkal kapcsolatos és biblikus jelképszerű elnevezések: – összetett szavak: istenfa (lepényfa). mert sokszor néprajzi. máriakönnye (fehér ikravirág). libavirág). Szűz Máriának a szégyenvirága (murok). szépjancsi (rézvirág). karácsonyi virág (mikulásvirág). 4. szentlászlófű (kányacsengettyű). Meg jól kell ismernünk a növények morfológiai tulajdonságait is. amelyes esetében az összetételnek egyek tagja vagy egyik tagja sem játszik szerepet a név motiválásában. kukacvirág. isten gyümölcse (cseregalagonya) – Krisztus töviskoronája állítólag galagonyábók készült. pulykatakony). azaz a hasonlóság (pl. zsidótakony (lepényfa). a nevek egy részét a felhasználhatóság motiválja (állati táplálék pl. úrnapi fű (nincs azonosítva). bibéjének koronája a töviskoszorút jelképezi (golgotavirág). Ünnepek nevéből képződött szószerkezetek (jelzős szerkezetek): karácsonyi morzsa (nincs azonosítva). Személynévből (becenévből) képzett név: – pistika (begónia). – jelzővel ellátott becenévből alakultak: sántakata (varfű). De biztosan vannak olyan nevek is ebben a csoportban. szentantalvirág. nyúltátogató. jézuska morzsája (nincs azonosítva).) 3. szentjánostulipán.11 véve ez a csoport nem egységes. 6. krisztus koronája – a leírás szerint a növény hármas levelei a kereszt 3 szárát jelképezik. szentjánoskenyér (lepényfa). 5. A karácsonyi virág és a pünkösdi rózsa a virágzás idejére utal. . – szószerkezetek: Boldogasszony rózsája (kövirózsa). medvetalp. a tudományok egész sorát kell bevonni. szentjózseftulipán. jézus szíve virág (szívvirág). Szent Pál füve (párlófű). szentmihályvirág (őszirózsa). szentjózsefvirág (fehér liliom). Szent Anna (nincs azonosítva). gyógyszerészeti. krisztustövis (lepényfa). Népnevekből alakult szóösszetételek: cigánybúza (francia perje). a névadás motivációjának kiderítése nem egyszerű feladat. pünkösdi rózsa (bazsarózsa). máriaülte gaz (hunyor). másik részük alapja a metafora. a kislibavirág. mert ezek is motiválják a névadást. orvostudományi ismeretek igazítanak el bennünket.

ördögpogácsa (papsajtmályva). kerti búzavirág). szulák). futó (borostyánszőlő). Az emberrel kapcsolatos szavakból alkotott nevek: – képzett szó: asszonka (sarkantyúka). 9. – jelzős szerkezetek: büdös dögfa (ecetfa).12 7. köcsögvirág (bögrevirág. selyemfű (hajszálágú köles). Képzelt lényre utalók: ördöglencse (ördögcérna). folyondár (felfutó sövényszulák). villámhárítóvirág (havasi gyopár). gatyafa (kender). Tárgynévből alkotott összetett nevek: csengettyűvirág (császárkorona). bábakalács (szártalan bogáncs). Testrész nevéből alkotott nevek: . ördögszekér (mezei iringó). sóslánc (nincs azonosítva). sósparé (libatop). Az élőhelyre utaló nevek: ligeti szőlő (borotyánszőlő). szépemberfejvirág (pletyka). szépasszony szoknyája (kokárdavirág). Színnévvel alkotott összetett nevek: fehér bosztány (sütőtök). hórózsa (labdarózsa). ördögmadzag (ördögcérna). rezgő (fátyolvirág). fehérparé (amaránt). emberke (sarkantyúka). legényvirág (begónia). szőke kislány koszorúja (pongyola pitypang). Egyéb tulajdonság alapján történik a megnevezés: – képzettek: folyó (szulák). szemüvegvirág (nincs azonosítva). öregapám pogácsája (papsajtmályva). habrózsa. – szószerkezetek: huncut asszony szeme. kékvirág (dohányfojtó szádorgó. ördögmotolla. koszorúvirág (fátyolvirág). 13. vörös/veresparéj (disznóparéj). fehértaréj (ziliz). pirosrépa (cékla). kancsóka. szépember szakálla (nincs azonosítva). vízitulipán (fehér tündérrózsa). szépasszony szeme. gyűrűfű (pajzssajt). 10. Az elnevezés alapja a hasonlóság. vízimuhar (karcsú bajuszfű). tüskés ballangó (mezei iringó). kerek lapu (martilapu). veresnadrág (sovány csenkesz). könnycsepp (harangláb). öregember szakálla (nincs azonosítva). 11. vízitök. – összetett szavak: árvalányhaj (hajszálágú köles). zöld tök (cukkini). kékparéj (disznóparéj). 8. feketeparéj (fehér libatop). kenyérmorzsa (Boldogasszony tenyere). 12. csengetyűke). kulcsvirág (jácint). – összetettek: büdösbogyó (keserűfű). folyómuskándli (borostyánlevelű muskátli). vízitökvirág (tavirózsa). seggenülő (kövifoszlár). folyófű (ördögcérna.

láncfű. tyúkseggvirág. 14. pipevirág. kutyatej. Sok növénynek Bácskában és Bánátban két-három vagy több népi elnevezése ismeretes. 15. a jeges kicsinyítő képzővel is előfordul: jegecske (nagyvirágú és kerti porcsin. vajsaláta (fejes saláta). 16. fújóka. az elnevezések a gyógyászati felhasználásra utalnak. Ilyen például a pongyola pitypang (gyermekláncfű) (Tarataxum officinale). Székelykeve). tyúkszëmvirág (Törökbecse). A virágzás időpontjára utal a névek: – képzett szó: decemberke (karácsonyikaktusz). pitypang (Szenttamás). csicskiri (Ürményháza. kácsavirág. vajvirág (csupros nárcisz). mely két vagy több növényt jelöl. A kutyatej nemcsak az Euphorbia neve. láncvirág. tyúkszem (tyúkhúr). tyúksegg. A tipikus vonások ugyanis nem kizárólag bizonyos fajokra jellemzőek. libadöglesztő (Doroszló). túróvirág (galambvirág). 4 jelentésváltozása meglehetősen gyakori”. 17. kunkunbéka. – szószerkezet: seggenülő tök (sütőtök). békavirág (Székelykeve). pópika (Magyarittabé). ebtej. kikiriki (Zrenjanin). kikirics (Becse). – összetett szó: örökkényíló (nincs azonosítva). réti lámpa szélfúvó. fölcserélhetősége. Népi elnevezései: békasajáta. Az évelő növényeket a téli előtag jelzi: téli jegecske (begónia). A jeges előtagot kapják a kicsit is pozsgás növények: jeges muskátli (borostyánlevelű muskátli). szőke kislány koszorúja. gólyavirág. pipitér. Élelmiszernév az összetétel előtagja: mézvirág (gilisztaölő varádics). A legtöbb társnevük (szinonimájuk) a legismertebb gyomoknak van. „ezért ezeknek a tájnyelvi elnevezéseknek az átvihetősége. Több olyan népi növénynevet ismerünk. jelző is kapcsolódhat hozzá: vadjegecske (tyúkhúr).13 – összetett szavak: fülfű (kövirózsa). vajfű (szádorgó). nyári rózsa (kerti őszirózsa). a tyúkseggvirág vagy tyúkszemvirág a tyúkszem gyógyítására jó. tyúkszemvirág (pongyola pitypang). tyúkseggvirág. öregapám lámpása. tyúksegg. – szószerkezetek: nyári krizantén (Boldogasszony tenyere). hanem az azonos tulajdonság . kislibavirág. valamint begónia).

egyes acatfajokat. A szalmavirág is tágabb értelmű. Az ibolyát és az árvácskát is viola néven is ismerik.6 Ez a népi neve a békaszőlőnek (Potamogeton). a bábakalácsot (Carlina). a szerbtövist (Xanthium) és a szamárbogáncsot (Onopordum). hogy egy-egy fajt megkülönböztetnek egymástól. az érdes tócsagaznak (Ceratophyllum) és a süllőhínárnak (Myriophyllum).és árvácskafajokat jelenti. A here és lucerna neveket kölcsönösen használják a Trifolium és Medicago fajokra.14 miatt (ez a tulajdonság a tejnedv) a pongyola pitypang (Tarataxum officinale) és a tavasz hérics (Adonis vernalis) neve is. a perje a perjebúza (Agropyron) mellett jelöli a Poát is. pl. Az őszirózsa is több fajt jelent a népnyelvben: a borzaskatát (Nigella damascena). és amelyek télen díszei a szobának.8 A népnyelvben is ebből adódik a homonimia. fészkesvirágzatú növényt (pl. A sás nemcsak a Carex neve. hanem a nárcisz (Narcissus) is. hanem a békabuzogényé (Sparganium) is. A harangvirág szinonimája a csillagvirág ( a Scilla nemzetség). az átokhínárnak (Elodea). lilásrózsaszín virágú. A hínár nemcsak egy faj vagy nemzetség neve. de ezt a nevet nemcsak a Campanula kapta. Harangvirág (Campanula) a neve császárkoronának (Fritillaria imperialis) és a hírharangnak (Platicodon) is. A liliom sem csak a Liliumot jelenti. a magyar viola a Matthiolát.)”5 Porcsin (Portulaca) a neve a madárkeserűfűnek (Poligonum aviculare) is. hanem általában az úszó vagy lebegő vízinövényeket jelenti. hanem a kockásliliomot (Fritillaria) is. . azzal.7 A latin Viola az ibolya. Arra is vannak példák. a bojtorjánt stb. az útszéli bogáncsot (Carduus). a hanga őszirózsát (Aster ericoides). Egyébként az érvényes magyar neveknél is hasonló jelenség figyelhető meg: „Bogáncsnak neveznek tágabb értelemben több szúrós. a kerti őszirózsát (Callistephus hortorum) és a krizantémot (Chrysanthemum paniculata). a sóvirágot (Limonium) is és a szalmagyopárt (Helichrysum) is. hogy a Medicago nevében összetételt alkot a két név (lucernahere) vagy az egyik név előtagot kap (vadhere). A laboda (Atriplex) a spenót (Spinacia) neve is. melyeket megszárítanak. A bogáncs öt nemzetség egy-egy faját jelöli: a mácsonyát (Dipsacus). így nevezik azokat a növényeket.

A leíróak esetében nem biztos.m. vagy csak az egész anyag mutatja ezt. (mint ahogy Dávodon is) nálunk is elkülönítik a két Sambucus fajt (nigra. Dr. Pl. 3 Grynaeus Tamás–Szabó László Gy. Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. A Plantago major nevei: útifű. 1 .. útilapu. 31. Csapodi Vera–Dr. csak azt állapíthatjuk meg. ismert tárgy a kiindulási alap. Jegyzetek Grynaeus Tamás–Szabó László Gy. felhasználásra stb. Egyszóval szerkezeti és szemantikai szempontból változatos elnevezések vannak használatban vidékünkön. (Az ördögszekér azért szélhajti. a virágzás idejére. hogy bizonyos esetekben van elkülönítés az egyes fajok megnevezésében. másik részük képszerű. a szemléletességnek van szerepe. A jelentések egy része leíró. a képzeletnek. Újvidék. A Sambucus nigra nevei: a bodza. de nem tudjuk. Penavin Olgának köszönve megmaradnak számunkra azok az elnevezések. bodzafa. 1993. Csapodi Vera–Dr.15 Mivel a gyűjteményében nincs minden növénynév mellett feltüntetve a gyűjtés helye. ezek esetében az asszociációnak. Priszter Szaniszló: i. 4 Rácz János: Népi növényneveink.: i. jan. hogy ez egy-egy kis közösségre jellemző-e. és ez lesz a névadás indítéka.) A metaforikusaknak nincs információs értékük. metaforikus. amelyek fokozatosan eltűnnek a használatból. I.. földi bocfa.: Növények ismerete és használata Dávodon (BácsKiskun m.: Dr. m. az alakra. Nyr. hogy a növény legjellemzőbb tulajdonsága a megnevezés alapja. Bp. mindenesetre sokszor informatív értékük van. martilapu. földi berza. 31. a lancelota nevei pedig: lapu. 79. 1966.Gyógyszerészet. Forum Könyvkiadó. bocfa. s a humor is nem egyszer közrejátszik a névadásnál. Mezőgazdasági Kiadó. 2002. ebulus). A metaforikus elnevezésekben tükröződik egy közösség képzeletvilága. nagylevelű útifű. borza. az ebulusé: gyalogborza. 2 Penavin Olga: Bácskai és bánáti (népi) növénynevek. mert (jelzővel vagy jelzői előtaggal) utalnak a színre. közte és a növény között közös jegyeket (szemantikai jegyeket) ismer fel a közösség. mert bokrát a szél görgeti. 125: 295 5. Sok esetben más. kígyónyelvű útilapu. Nem minden elnevezés szépítő metafora. 6 vö.). valamint a Plantago majort a lanceolától.

I–II.: i. febr. Esély Kiadó Kft.. Priszter Szaniszló: Növényneveink. Nyr. 205. Grynaeus Tamás–Szabó László Gy. 1993. 1966.Kiskun m. 125:286–297 .: i. Irodalom Castleman.: Növények ismerete és használata Dávodon (Bács. Bp. Bp. 174... Bp.16 7 8 vö.. Mezőgazdasági Kiadó. Michael: Gyógynövényenciklopédia.).m. vö. 1994. 85–92. 29–36. Magyar–laatin szógyűjtemény. 1986. Csapodi Vera–Dr. Gyógyszerészet.m. Rácz János: Népi növényneveink. jan. Dr. rész. Mezőgazdasági Kiadó.. Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára.

17 .

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->