P. 1
Biológia- önellenőrző feladatok megoldásokkal

Biológia- önellenőrző feladatok megoldásokkal

5.0

|Views: 10,336|Likes:
Published by Timea Todola
SE-ETK biológia feladatok gyakorolni
SE-ETK biológia feladatok gyakorolni

More info:

Published by: Timea Todola on Dec 31, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/26/2015

pdf

text

original

I. SEJTBIOLÓGIA I/I. Az élő anyag kémiai szerveződése Egyszerű választás 1. Mi a ribóz jelentősége?

Nukleolusz: sejtmagvacska, a riboszómák összeszerelődésének helye ___ C. RNS alkotórésze 2. Milyen vegyülettípusba tartozik a likopin? A. konjugált kettős kötéssel rendelkező karotinoid 3. A tRNS-re jellemző: A. aminosavakat szállító ribonukleinsav 4. A glikolízis során: D. 2 molekula ATP keletkezik 5. A fehérjék: B. aminosavakból állnak 6. A fotoszintézis lényege: A. kémiai energia és szervesanyag termelés 7. A DNS-re jellemző: B. antiparallel, komplementer polinukleotid lánc 8. A neutrális zsírok: B. sok funkciót ellátó lipidek 9. Mi határozza meg a fehérjék elsődleges szerkezetét? B. az aminosavak sorrendje 10. A keményítő: A. több 100 α-glükózból épül fel Négyféle asszociáció A. B. C. D. DNS fehérje mindkettő egyik sem

Fehérje 11. alapegységei aminosavak Fehérje 12. peptidkötést tartalmaz Fehérje13. kén atomot tartalmazhat DNS 14. genetikai információtárolásra alkalmas

DNS és Fehérje_= C_ 15. minden sejtben megtalálható DNS16. kettős spirál a szerkezete Fehérje17. egyszeres spirális szakaszok előfordulhatnak benne Fehérje és DNS =C18. H-hidakat tartalmaz DNS 19. nukleotidokból áll -. alapegységei nukleotidok DNS 20. timint tartalmaz EGYIK SEM_ 21. uracilt tartalmaz DNS ÉS FEHÉRJE 22. nitrogén található benne DNS 23. nagyon stabil vegyület DNS 24. foszforsav van benne DNS ÉS FEHÉRJE 25. vírusok alkotórésze lehet Egyik sem 15. prokariótákra nem jellemző FEHÉRJE 17. fibrilláris szerkezet jellemezheti DNS18. dezoxiribózt tartalmaz A.RNS B.DNS C.mindkettő D.egyik sem DNS 26. genetikai kódrendszer alapmolekulája RNS 27. kodon lehet RNS28. antikodon lehet RNS ÉS DNS 29. nukleinsav RNS ÉS DNS 30. ribóz tartalmú RNS31. uracil tartalmú RNS ÉS DNS 32. polinukleotid RNS 33. egyszálú molekula DNS 34. kétszálú molekula RNS ÉS DNS 35. adenint tartalmaz Többféle asszociáció A. B. C. D. E. fehérje szénhidrát szteroid foszfatid RNS

RNS 36. guanint tartalmaz SZTEROID 37. ide tartozik az epesav is FOSZFATID 38. ebből épül fel a sejtmembrán FEHÉRJE 39. szerkezete β-redőzetes formációt tartalmazhat SZÉNHIDRÁT 40. ilyen a cellulóz FEHÉRJE 41. peptid kötést tartalmaz FOSZFATID 42. észter kötés van benne RNS 43. információ átadásra alkalmas FOSZFATID 44. zsírsavat tartalmaz SZÉNHIDRÁT 45. ilyen az amilóz

FEHÉRJE 46. eukarióta enzim lehet SZÉNHIDRÁT 47. aldehid csoportot tartalmazhat RNS 48. elsődleges szerkezete a bázis sorrend SZÉNHIDRÁT 49. glükoneogenezis során kialakulhat FEHÉRJE 50. elsődleges szerkezete az aminosav sorrend SZTEROID 51. ilyen jellegű anyagot termel a petefészek is I/II. Az eukarióta sejt strukturális szerveződése és működése Egyszerű választás 1. Mit jelent az állandó térfogat törvénye? B. különböző állatfajokban ugyanazon szerveket alkotó sejtek térfogata közel azonos 2. Mit értünk a kompartmentalizáció fogalmán? A. az eukarióta sejt belső citoplazmatikus membránrendszereinek kialakulását 3. Mit nevezünk intermedier metabolizmusnak? B. sejtben lejátszódó katabolikus és anabolikus folyamatok összességét 4. A Singer-Nicolson féle folyékony mozaik membrán modell szerint: A. a citomembránt folyékony, kétdimenziós lipid kettősréteg alkotja, amelybe mozaikszerűen fehérjék ágyazódnak be 5. A membránok lipid-fehérje arányára jellemző: B. funkciótól függően tág határok között változhat az arány 6. Amfipatikus molekulának nevezzük: A. a kettős jelleggel bíró, poláros (hidrofil) és apoláros (hidrofób) részleteket is tartalmazó makromolekulákat 7. A glikokálix: különféle szénhidrátok, amelyek így beboríthatják a sejt külső felszínét mintegy szénhidrát bevonat (glikokálix). Szerepük van a sejtek felismerésében, a sejt számára fontos anyagok megkötésében, a sejtek közötti információcserében, a sejtek egymással történő összekapcsolásában (dezmoszóma). D. mechanikai és kémiai védelemben, sejtkapcsoló struktúrák kialakításában és sejtek közötti kommunikációban is részt vesz 8. Mi a különbség az eukromatin és a heterokromatin között? D. Eukromatin laza szerkezetű, információ átírás szempontjából aktív DNS részlet, a heterokromatin a szuperspiralizált, funkcionálisan inaktív DNS. 9. Mit nevezünk Okazaki-fragmentumnak?

C. a DNS szintézis során, az egyik templátlánc mentén, apró szakaszokban képződő új DNS szál darabokat 10. Mi az információ átadás iránya a centrális dogma szerint? Centrális dogma: egyirányú információáramlás: DNS→ RNS→ polipeptid→ tulajdonság

A. DNS→RNS→fehérje 11. Egy peptidkötés kialakulása során hány molekula ATP használódik fel? D. 4 12. Mi tartja össze a poliriboszómát? C. mRNS 13. Hova továbbítja közvetlenül az elkészült fehérjéket a DER-ből a vezikuláris transzport? Mivel a Golgi-ciszternák és az endoplazmatikus retikulum
üregrendszere nincs közvetlen kapcsolatban egymással, ezért a retikulum lumenében megjelenő anyagok nem tudnak közvetlenül átömleni a Golgi ciszternarendszerébe. A két kompartmentum között az anyagáramlás vezikuláris transzport segítségével valósul meg

E. a Golgi-aparátusba 14. Az alábbiak közül melyik poszttranszlációs modifikáció? Afrissen
szintetizálódott fehérjék még különböző változásokon mehetnek keresztül végső formájuk eléréséig- a változáok összességét poszttranszlációs modifikáció- nak nevezzük.

A. glikoziláció 15. Mi a poliA-farok? A. a transzkripció során szintetizált mRNS 3’ végére kapcsolt 100-250 adenil polinukleotid Mennyiségi összehasonlítás 16. ___ 17. ___ 18. ___ 19. ___ A. pre-mRNS hossza B. mRNS hossza A. miozin molekula mérete B. aktin molekula mérete A. pinocitózis gyakorisága B. fagocitózis gyakorisága A. az egyszerű diffúzió ATP igénye B. a Na-K ioncsatorna ATP igénye

20. ___ 21. ___ A. a Golgi-apparátus mérete B. a diktioszóma mérete A. a riboszóma 40 S alegysége B. a riboszóma 60 S alegysége

Négyféle asszociáció A. replikáció Önsokszorosító mechanizmus, mely lehetővé teszi az eredeti
molekulával azonos másolatok keletkezését B. transzkripció Transzkripciónak nevezzük a sejt kromoszomális DNS-éről képződő különböző RNS-formák szintézisét.

C. mindkettő D. egyik sem
A riboszómákban történik a fehérjék szintézise(transzláció), amely folyamatban mind a rRNS illetve a riboszomális fehérjék részt vesznek. Ehhez első lépésként a génekben tárolódó információ a transzkripció során lefordítódik mRNS-é (ez az RNS típus a kromoszómáktól DNS-ében tárolódó genetikai információ átirata), ami a továbbiakban eljuttatja a szintetizálandó fehérjék tervrajzát a riboszómákhoz. Majd a riboszómán, a ribonukleotidok sorrendjét a transzlációs gépezet hármasával „olvassa le”, ezek a nukleotidhármasok a kodonok. Minden ilyen hármas egy bizonyos aminosavnak felel meg. A riboszóma és a tRNS molekulák ezt a kódot lefordítva állítják elő a fehérjéket.

REPLIKÁCIÓ 22. szemikonzervatív mechanizmus TRANSZKRIPCIÓ 23. jellemző folyamata a splicing TRANSZKRIPCIÓÉS REPLIKÁCIÓ 24. helikáz enzim szükséges a folyamathoz TRANSZKRIPCIÓ 25. kodon keletkezik REPLIKÁCIÓ 26. a folyamat során Okazaki-fragmentumok keletkeznek TRANSZKRIPCIÓ 22. az mRNS keletkezése REPLIKÁCIÓ 23. polimeráz enzim szükséges a folyamathoz EGYIK SEM 24. peptid keletkezik A. mikrofilamentumok B. mikrotubulusok C. mindkettő
A sejtek osztódása a centriolumok oszlásával kezdődik, majd a környezetükből kiinduló csövecskék (mikrotubulusok) segítségével egymástól eltávolodnak, és a szintén a környezetükből kiinduló rostocskák (mikrofilamentumok) a közben kialakuló kromoszómák sajátos szakaszaihoz (centroméra) rögzülnek.

D. egyik sem MIKROFILAMENTUMOK ÉS MIKROTUBULUSOK 27. citoszkeletális alkotóelem MIKROFILAMENTUMOK ÉS MIKROTUBULUSOK 28. polimerizációra képes MIKROTUBULUSOK 29. működése során dineinnel kapcsolódhat MIKROTUBULUSOK 30. a centroszómából képződnek MIKROFILAMENTUMOK 31. a vezikuláris transzportot biztosítja

Az endoplazmatikus retikulum (ER) szinte minden eukarióta sejt alkotója. Egy vakon végződő csövekből, zsákszerű kitüremkedésekből és széles lemezrendszerekből álló, összefüggő membránstruktúra. A. sima felszínű endoplazmatikus retikulum Ehhez a típushoz nem kapcsolódnak riboszómák. A SER membránokkal határolt tubulusok összetett hálózatából áll, mérete nagyban függ a sejt típusától. Igen fejlett azokban a sejtekben, amelyekben intenzív lipidanyagcsere folyik (pl. szteroidtermelő sejtek). A koleszterin és a foszfatidok nagy részét is ezeknek a membránoknak az enzimrendszerei szintetizálják B. durva felszínű endoplazmatikus retikulum Fejlett mirigysejtekkel rendelkezik, ezek funkciója a váladékfehérjék szintézise és ürítése. Neve arra utal, hogy a lapos, zsákokból és ciszternákból álló membrán felületén apró szemcsékként ülnek a fehérjék bioszintézisét végző riboszómák. Ezek a riboszómák a sejtmagvacskában alegységként keletkeznek, majd a citoplazmában kapcsolódnak össze. Itt aztán vagy a DER-hez kapcsolódnak, vagy szabadon maradnak a citoplazmában. A DER-hez kötött riboszómák a feladata a leadásra szánt fehérjék valamint a membránok fehérjéit szintetizálják.

C. mindkettő D. egyik sem SIMA ÉS DURVA felszínű endoplazmatikus retikulum 32. szintetikus folyamatok színtere DURVA felszínű endoplazmatikus retikulum 33. riboszómák találhatók a felszínén SIMA felszínű endoplazmatikus retikulum 34. fő feladata a lipidek ( ZSÍRSAVAK)bioszintézise EGYIK SEM 35. a sejten belüli emésztés organelluma DURVA felszínű endoplazmatikus retikulum 36. a fehérjeszintézis köthető hozzá - a fehérjeszintézis helye SIMA ÉS DURVA felszínű endoplazmatikus retikulum 37. egybefüggő üregrendszere van – SIMA ÉS DURVA felszínű endoplazmatikus retikulum egybefüggő membránrendszer EGYIK SEM 26. anabolikus folyamatok szintere Többszörös választás 38. Mit találunk a SER membránjának citoplazmatikus felszínén? . Milyen enzimatikus aktivitású fehérjéket találhatunk a SER membránjának citoplazmatikus felszínén? 1. foszfolipid szintézis enzimjeit 2. glikolipid szintézis enzimjeit A 3. koleszterin szintézis enzimjeit 4. nukleinsav szintézis enzimjeit 39. A szintetikus feladatok mellett a SER-hez még milyen funkciók köthetők? Az alábbi funkciók közül melyek köthetők a SER-hez?

A

1. Ca2+ raktározás 2. méregtelenítés 3. glükóz mobilizálás 4. fehérjék metilációja

40. Mely állítások igazak az ergasztoplazmára? 1. a tevékeny plazmát nevezik így 2. intenzív fehérjeszintézis jellemzi ezt a területet 3. sok a DER ezen a területen 4. ez a terület elektronmikroszkópos képen szinte üresnek tűnik 4. ez a terület elektronmikroszkópos képen lizoszómákkal teli

A

41. A riboszómákra jellemző, hogy: A riboszóma a citoplazmában

elhelyezkedő, riboszomális RNS-ből és fehérjékből álló sejtszervecske. Minden élőlény sejtjeiben megtalálhatóak, nagyobb számban a citoplazmában, a durva endoplazmatikus retikulum felszínén, a mitokondriumokban és a plasztiszokban fordulnak elő.

1. egy kisebb és egy nagyobb alegységből állnak 2. csak a DER felszínén lehetnek B 3. a peptidkötés kialakításában játszanak szerepet 4. felszínén kellő közelségbe kerülnek a nukleotidok 39. A riboszómákra jellemző, hogy: 1. két alegységből állnak 2. a mitokondrium belső membránján ülnek 3. a peptidkötés kialakítását teszik lehetővé 4. felszínén kellő közelségbe kerülnek a nukleotidok

_B_

42. Melyek a tRNS kötőhelyei? 1. antikodon (a mRNS-hez való kötődés helye) Antikodon: a t-RNS speciális bázishármasa, amely a m-RNS-sel kapcsolódik E 2. aminosavaktiváló enzim kötőhelye 3. a riboszómához való kötődés helye 4. CCA-triplet, (az aktivált aminosavak kötőhelye)

43. A peptidil transzferáz feladata, hogy: 1. peptidkötést alakítson ki 2. katalitikus működést végezzen 3. közreműködjön a fehérjeszintézisben 4. polipeptideket bontson, glikogént szintetizáljon

A

44. Mely folyamatok tartoznak a fehérjeszintézis terminációs szakaszához?

B

1. a két riboszóma alegység szétesik 2. továbbgördülés 3. a fehérjelánc leválik 4. iniciáció , mRNS bekötődés

Ábraelemzés Az alábbi elektronmikroszkópos képen melyik sejtmag heterokromatikus és melyik az eukromatikus? A 45: eukromatikus B 46. heterokromatikus

A

B

Állapítsa meg az alábbi mondatok helyességét! A. Igaz B. Hamis A - IGAZ 47. A kodon és az antikodon harmadik helyén lévő bázisok kapcsolódása nem pontos (nem feltétlenül komplementer), ezt nevezzük „lötyögésnek”. HAMIS 45. A kodon és az antikodon harmadik helyén lévő bázisok kapcsolódása mindig pontos, megfelel a komplementaritás elvének. Kodon: a m-RNS bázishármasa A - IGAZ 48. A génexpresszió szabályozásának több lehetősége van, pl. a tarnszkripció szabályozása, a pre-mRNS érésének szabályozása, vagy akár a kódolt fehérje működésének, lebontásának a szabályozása. B-HAMIS 49. A szuperoxid a peroxiszómában keletkezik. A - IGAZ 50. A mitokondrium részt vesz a citoplazma vízforgalmának szabályozásában is, ezért biológiai ozmométerként is működnek. IGAZ 46. Az oxigén szabadgyökök elsősorban a mitokondriumban keletkeznek. HAMIS 47. A vékonybél hámsejtek felszínén vastag szaruréteg található.

IGAZ 48. A mitokondrium fontos szerepet játszik a sejt energiatermelő folyamataiban. IGAZ 49. A dezmoszóma egy sejtkapcsoló struktúra. HAMIS 50. A fehérjeszintézis a riboszómák felszínén lejátszódó katabolikus folyamat. I/III. A sejtek életciklusa és szabályozási mechanizmusai Egyszerű választás 1. Hogyan nevezzük a programozott sejthalál folyamatát? B. apoptózis 2. A sejtciklus: C. az az időszak, melynek során a sejt eljut egyik osztódás végétől a következő osztódás végéig 3. Az interfázis: B. két sejtosztódás közötti időszak 4. Mi a sejtosztódás restrikciós pontja? C. ezen a ponton elkötelezik a sejtek magukat, hogy egyik sejtciklus-fázisból átlépnek a másikba 5. Mit nevezünk epigenetikus információnak? C. a genetikus információ nem DNS bázissorrendje meghatározta részét 6. Mi az M-fázis promóciós faktor feladata? B. a G2 fázisból M-fázisba való átmenet megindítása 7. Mi dől el a G1 ellenőrzési ponton? A. károsodott DNS jelenléte megakadályozza a ciklinek működését 8. Mi a feladata a G2 ellenőrzési pontnak? B. ellenőrzi a teljes DNS-kettőződés hibátlan és hiánytalan végbemenetelét 9. Mi a feladata a sejtciklus M-ellenőrzési pontjának? C ellenőrzi a mitózis folyamatát, hiba esetén gátolja a cikloszóma aktiválódását és így a sejt nem képes az osztódást befejezni 10. Hogyan mozgatják a kinetokór mikrotubulusok a kromatidákat? C. passzív depolimerizációs reakcióval 11. Mit nevezünk növekedési faktornak? A. olyan fehérjéket, melyek az adott sejttípus osztódásához szükségesek, jelenlétükben a sejt nem lép ki a sejtciklusból 12. Mi a barázdálódási sejtosztódás különlegessége? B. olyan mitózisok sora, melyek között nincs interfázis

A biológiában a mitózis azt a folyamatot jelenti, mely során a sejt két egyenlő utódsejtbe választja megkettőződött genomját. Általában ezt citokinézis követi, amely a citoplazmát és a sejtmembránt is kettéosztja. Az eredmény: két azonos utódsejt, közel azonos organellum elosztással. A mitózis és citokinézis összefoglaló neve a sejtciklusban a mitotikus (M) fázis. A mitózis kizárólag az eukariótáknál jelenik meg. A többsejtű szervezetekben a szomatikus (testi) sejt mitózison megy keresztül, mialatt az ivarsejtek – pontosabban azok a sejtek, melyekből majd hímben spermium, nőstényben petesejt lesz – meiózissal osztódnak. A prokarióták, melyeknek nincs sejtmagjuk, bináris hasadással kettőződnek meg. Szóval a testi sejtekben lejátszódó osztódást mitózisnak, a nemi sejtekben lejátszódó szaporodást pedig meiózisnak nevezzük.

MITÓZIS 32. két új, egyforma, diploid sejt keletkezik MEIÓZIS 33. a teljes folyamata két egymást követő sejtosztódásból áll _ MEIÓZIS 34. az ivarsejtek érési osztódása MITÓZIS 35. a testi sejtek osztódására jellemző MITÓZIS 36. folyamata során a kromoszómák párokba állnak, átkereszteződés nincs közöttük MEIÓZIS 37. a folyamat során haploid sejtek jönnek létre Többszörös választás 13. Milyen tényezők játszanak szerepet a sejtszaporodás és a sejthalál egyensúlyában? 1. külső környezetből érkező jelek 2. a sejt ingerlékenységi állapota 3. rendelkezésre álló jelátviteli rendszerek 4. a sejt tápanyag-ellátottsága

B

14. Melyek a sejtciklus G1 fázisának jellemzői? 1. ebben a fázisban nincsen DNS replikáció 2. a sejtek diploid kromoszómagarnitúrával rendelkeznek __E_ 3. a sejtek hosszú időt is képesek ebben a fázisban tölteni, de legalább 10-12 órát 4. elhagyásáról a sejt a G1/S restrikciós pontnál dönt 15. Melyek az interfázis szakaszai? 1. G1 fázis vagy prereplikációs fázis 2. S-fázis vagy szintetikus fázis _A__ 3. G2 vagy posztreplikációs fázis 4. S2 vagy posztszintetikus fázis 16. Milyen sejtalkotók kettőződnek meg az S-fázis során? 1. a sejtmag teljes DNS-állománya 2. a DNS-t borító hisztonok _E__ 3. a centriolumok

4. a mitokondriumok 17. Mi a magyarázata, hogy a DNS csak egyszer kettőződik meg az S-fázis során? 1. a DNS-polimeráz gyorsan lebomlik, így nincs ideje kétszer másolni 2. az RNS-polimeráz jelenléte akadályozza a többszörös replikációt _D__ 3. a hisztonok jelenléte akadályozza a többszörös replikációt 4. a replikációs kezdőpontokhoz kötődő engedélyező fehérjék inaktiválódása 18. Mi történik a sejtciklus G2 fázisa során? 1. a sejt metabolikusan aktív, energiát termel és raktároz 2. a sejt aktívan felkészül a sejtosztódásra __E_ 3. létrejön az M-fázis promóciós komplex 4. a fázis végén a Cdk enzim beindítja a mitózis biokémiai változásait 19. Mi az M-fázis promóciós komplex feladata és sorsa? 1. a G2 fázis végén jön létre ciklinből és Cdk kinázból 2. beindítja a mitózis biokémia változásait __E_ 3. beindítja a mitózis morfológiai változásait 4. a mitózis végén lebontja a cikloszóma 20. Mi a cikloszóma feladata? 1. szétválasztja a testvérkromatidákat a mitózis során 2. a mitózis végén lebontja az osztódási orsót 3. a mitózis végén lebonja az M-fázis promóciós komplexet 4. a sejtet osztódási ciklusban tartja

A

21. Mi a sejtciklus ellenőrző pontjainak (checkpoint) feladata? 1. ellenőrzi a megelőző sejtciklus-fázis megfelelő befejeződését 2. ugyanaz, mint a restrikciós pont (szinoníma) B 3. kritikus hiba esetén apoptózist okoz 4. ezen a ponton eldől, hogy a sejt belép a sejtciklus következő szakaszába 22. Melyek a mitózis profázisának eseményei? 1. a kondenzin hatására a kromatin kondenzálódik és kialakulnak a kromoszómák 2. a lamin fehérjék foszforilációja a mag hálózatos szerkezetének felbomlásához vezet __E_ 3. a maghártya póruskomplexei alegységeikre disszociálódnak 4. létrejön a mitotikus orsó 23. Mi a különség a mitózis metafázisa és a meiózis I. metafázisa között? 1. nincs érdemi különbség 2. meióziskor nem a kromatidák, hanem a homológ kromoszóma párok tagjai válnak el egymástól (szemben a mitózissal) 3. meióziskor számfeleződés jön létre, haploid utódsejtekkel

C

4. a kinetokór mikrotubulusok meiózis során egyirányba mutatnak 24. Mit jelent a jelátviteli szignálok redundanciája? 1. különböző ligandok ugyanabban a célsejtben hasonló vagy akár teljesen azonos változásokat hozhatnak létre 2. egy bizonyos ligand eltérő sejttípusokban eltérő biológiai választ hozhat létre __B_ 3. a jelátviteli pályák átfedése miatt a végkifejlet szempontjából mindegy, melyik stimuláló vagy gátló faktor van jelen 4. eltérő szignálok eltérő válaszreakciót váltanak ki 25. Melyek a sejtosztódás szabályozásának legfontosabb jelátviteli mechanizmusai? 1. fehérjék foszforilációja és defoszforilációja 2. másodlagos hírvivők termelése és ezek hatására végbemenő másodlagos folyamatok E 3. fehérje-fehérje kölcsönhatások 4. DNS-fehérje-RNS-polimeráz kölcsönhatások 26. Melyek az apoptózis fázisai? 1. iniciáció: a folyamatok kezdeményezése 2. jelátvitel: a beérkező szignálok értelmezése és célponthoz juttatása 3. effektor fázis: a beinduló folyamatok véglegessé tétele a kaszpázok munkája révén 4. degradációs fázis: az életképtelen sejt eltüntetése

E

27. Melyek a jóindulatú daganat jellemzői? 1. lassú és helyi, nem invazív növekedés 2. kevéssé differenciált daganatsejtekből áll 3. környezetét nem szűri be, mert tok veszi körül 4. áttét (metasztázis) képzésére hajlamos

B

28. Melyek a rosszindulatú (malignus) daganat jellemzői? 1. lassú és helyi, nem invazív növekedés 2. kevéssé differenciált daganatsejtekből áll 3. környezetét nem szűri be, mert tok veszi körül 4. áttét (metasztázis) képzésére hajlamos

C

29. Milyen mechanizmusokkal jöhet létre proto-onkogén aktivációja? 1. pontmutációval 2. transzlokáció következtében 3. kóros gén-inszerciót követően 4. kritikus régió delécióját követően

E

30. Milyen tényezők állnak az emberi daganatok kialakulásának hátterében? 1. proto-onkogének aktivációja

E

2. tumor-szuppresszor-gének inaktivációja 3. kapuőr-gének működési zavara 4. vírusfertőzés

31. Mi az egyedfejlődés első kritikus differenciálódási lépése? 1. az embrioblasztok létrejötte és elkülönülése 2. a morula létrejötte 3. a trofoblasztok differencálódása 4. a zigóta létrejötte

B

32. Mi az epigenetikus öröklés? 1. olyan információ továbbörökítése, melyet nem a DNS bázissorrendje ad meg 2. ide tartozik a DNS másodlagos módosítása hordozta információ 3. ide tartozik a hisztonok másodlagos kovalens módosításának ujjlenyomata 4. a sejt-determináció egyik kulcsmechanizmusa

E

II. A SEJTEK KÖRNYEZETE, A SZÖVETI SZERVEZŐDÉS II/I. A sejtek környezete Egyszerű választás 1. Az ECM ( extracelluláris mátrix) fő komponensei a következők: A. fehérjék és szénhidrátok 2. A kollagén rostok: B. helikális fehérjék 3. Az ECM összetétele ( extracelluláris mátrix) C. fajonként, szövetként, életkorok szerint változó Többszörös választás 4. Az elasztin rostok: 1. hidrofób fehérjékből épülnek fel 2. lizinoxidáz segítségével épül fel 3. fibroblasztok, simaizomsejtek is termelik 4. erőteljes, vaskos, nagyméretű citoszkeletális elemek

A

5. A lamina basalis: 1. retikuláris rostokból épül fel 2. fontos szerepet tölt be a hisztogenezisben 3. a sejtmagmembrán belső rosthálózata 4. hám és kötőszövet között kialakult kollagén rost rendszer

C

6. Az ECM ( extracelluláris mátrix) glikoproteidjei: 1. lehetnek receptorok 2. egyszerű fehérjék B__ 3. oligoszacharidokat tartalmazó fehérjék 4. hámsejteken nem fordulhatnak elő 7. Az ECM ( extracelluláris mátrix) glükóz aminoglikánjai: 1. egyszerű fehérjék 2. anionos csoportjaik révén kationok megkötésére alkalmas C 3. kationos csoportjaik révén anionok megkötésére alkalmas 4. poliszacharidok 8. A kollagén rostok: 1. a szervezet fehérjéinek 50%-át teszik ki 2. felépítésében 19 fajta kollagén fehérje ismert __E_ 3. az érett embrionális kötőszövetben is megfigyelhető 4. az ínszövet fontos összetevője 9. Az ECM ( extracelluláris mátrix) makromolekulái révén alakul ki: 1. a zonula occludens 2. a zonula adherens __E_ 3. a gap junction 4. a különböző sejtfelszíni markerek 10. Az ECM ( extracelluláris mátrix) makromolekulái közé tartoznak: 1. kondroitin szulfát 2. dinein _B__ 3. dermatánszulfát 4. vimentin II/II. Az alapszövetek szerkezete és funkciói Egyszerű választás 1. Mit nevezünk szövetnek? E. azonos eredetű, szerkezetű és működésű sejtek és sejtközötti állományuk együttesét 2. Melyik szövetből differenciálódnak az exokrin mirigyek? A. hámszövetből 3. Válassza ki az ontogenezis során leghamarabb megjelenő szövettípust! A. mesenchyma 4. Melyik szövetből differenciálódnak az endokrin mirigyek? A. hámszövetből 5. Jelölje meg a helyes állítást! . B. A kötőszöveti fibroblasztok termelik a sejtközötti állomány rostjait.

6. Miről kapta a kutikuláris hengerhám a nevét? B. a mikrobolyhok fénymikroszkópban összefüggőnek látszó rétegéről 7. Válassza ki a primer és a szekunder érzékhám közötti különbséget megfogalmazó állítást! C. A primer érzékhámban az érzősejtek maguk vezetik el az ingerületet, míg a szekunder érzékhám sejtjeinek ingerülete idegvégződésekre tevődik át. 8. Mi a chondron? C. A chondronokat az utolsó osztódásokat követően együtt maradó porcsejtek és a porctok alkotják. 9. A plazmasejt: A. a lazarostos kötőszövet egyik szabad sejttípusa, mely B limfocitából differenciálódott, így jelentős szerepe van az immunvédelemben 10. Mi jellemző a miozinra? C. feji és helikális farki véggel rendelkező fehérje Többszörös választás 11. Mely állítások igazak a csillókra? 1. Csillókkal csak állati egysejtűeknél találkozhatunk. 2. A sztereociliumok nem mozognak. 3. Kinociliumok továbbítják a tápcsatornában a táplálékot. 4. A bazális testecskék elengedhetetlenek a csillók mozgásához.

C

12. A vékonybél hámja: 1. fedőhám 2. simaizom elemeket tartalmaz __E_ 3. felszívóhám 4. gazdagon erezett 13. Az egyedfejlődés során melyik csíralemez vesz részt az izomszövetek kialakításában? 1. ektoderma 2. nem a csíralemezekből differenciálódik az izomszövet D 3. endoderma 4. mezoderma 14. A miofibrillumok: 1. a citoszkeleton mikrofilamentumaiból szerveződnek.

2. a citoszkeleton mikrotubulusaiból szerveződnek. __B_ 3. aktin és miozin szálak futnak bennük. 4. a miofibrillumok a simaizomszövetben nem találhatók. 15. Válassza ki a helyes állításokat! 1. A harántcsíkolt izomszövetet spontán összehúzódások jellemzik. 2. A harántcsíkolt izomsejtek szarkoplazmája kettősen fénytörő. __B_ 3. A szarkoplazmatikus retikulum az izomrostot körülvevő rácsrost hálózat. 4. A harántcsíkolt izomrostban a sejtmagok a szarkolemma közelében vannak. 16. A születés után valamennyi kötő- és támasztószövetünkre igazak a következők: 1. a mesenchymából differenciálódnak 2. a sejtközötti állományt a sejtek termelik __A_ 3. mezodermális eredetűek 4. keringésük nincs vagy igen csekély mértékű 17. A mesenchyma jellemzői: 1. Wharton-kocsonyának is nevezik 2. embrionális kötőszövet kocsonyás alapállománnyal C 3. kollagén rostok szövik át 4. intenzíven osztódó sejtek alkotják 18. A chordoid szöveteket anaerobnak tekintjük mert: 1. a chondronok közti szövetállományban nincsenek erek 2. a porcok a korosodással együtt folyamatosan meszesednek __B_ 3. a sejtek anyagcseréje diffúzióval történik 4. az éretlen porcsejtek csak oxigénmentes környezetben osztódó képesek 19. Melyek a csontosodásra jellemző állítások? 1. A csontosodás a terhesség harmadik harmadában indul meg. 2. A szekunder csontosodás közvetlenül a mesenchymából indul. __D_ 3. Az oszteoklasztok később oszteocitákká alakulnak. 4. A csontszövet lemezrendszereinek aránya idővel változik. 20. A dendritek: 1. a neuronok felszínéről kiinduló, receptor funkcióval rendelkező, elágazó nyúlványok 2. speciális csontszövetet képező sejtek _B__ 3. unipoláris neuronon nem találhatók 4. csak a gliasejtek kis méretű nyúlványai 21. Az urothélium: 1. átmeneti hám, mert a hám és kötőszövet határán találjuk

2. a vizelet elvezető rendszer hámja __C_ 3. a vesében található szövet 4. jellegzetes sejtje az ernyősejt 22. A barna zsírszövetre jellemző: 1. a zsírcseppek több kis méretű hólyagszerű képletekben találhatók a zsírsejtekben 2. a sejtek melanint tartalmaznak ___A 3. a szövet sejtjeinek mitokondriumaiban speciális fehérje a termogenin található 4. jelentős tápanyagraktár Négyféle asszociáció A. neuron B. glia C. mindkettő D. egyik sem NEURON ÉS GLIA 23. idegszöveti sejttípus NEURON 24. minden sejttípusa ektodermális eredetű NEURON ÉS GLIA 25. nyúlványokkal rendelkezhet NEURON 26. szinapszis kialakítására képes GLIA 27. osztódásra képes NEURON ÉS GLIA 28. nyúlványai regenerálására képes EGYIK SEM 29. nem jellemző rá a fehérjeszintézis GLIA 30. egyik sejttípusának feladata a myelinizáció _ EGYIK SEM 31. Purkinje rostot alakít ki NEURON 32. lehet érző vagy mozgató A. simaizomszövet B. harántcsíkolt izomszövet C. mindkettő D. egyik sem EGYIK SEM 33. sejtjei elágazók SIMAIZOM 34.a sejt közepén helyezkedik el a sejtmag SIMA- ÉS HARÁMTCS. IZOM 35. aktin, miozin található meg benne SIMA- ÉS HARÁMTCS. IZOM 36. a nyelőcsőben megtalálható SIMA- ÉS HARÁMTCS. IZOM 37.fontos sejtalkotói a mitokondriumok SIMA- ÉS HARÁMTCS. IZOM 38. mezodermális eredetű EGYIK SEM 39. Eberth-vonalakkal kapcsolódnak a sejtek egymáshoz

HARÁMTCS. IZOM 40. szarkoplazmatikus retikuluma jelentős kálcium raktár EGYIK SEM 41. jellemző működése az automácia SIMA- ÉS HARÁMTCS. IZOM 42. működését miofibrillumokba rendeződött mikrofilamentumok biztosítják

Mennyiségi összehasonlítás 43. A. a szerozus mirigy végkamrájának átmérője _B__ B. a mucinozus mirigy végkamrájának átmérője 44. A. a mesenchyma sejtek osztódó képessége _A__ B. a hízósejtek osztódó képessége 45. A. a simaizomsejt átmérője _B__ B. a harántcsíkolt izomrost átmérője 46. A. a sejtközötti állomány mennyisége a hámszövetben __B_ B. a sejtközötti állomány mennyisége a kötőszövetben 47. ___ 48. A. a simaizomsejt lehetséges sejtmag száma _B__ B. a szívizomrost lehetséges sejtmag száma 49. A. a retina unipoláris neuronjának a nyúlványainak száma _B__ B. a Purkinje-sejt nyúlványainak száma 50. A. a limfocita átmérője __B_ B. a monocita átmérője A. a neuronok száma az idegszövetben B. a gliasejtek száma az idegszövetben

III. SZAPORODÁS-, ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIA III/I. A nem kialakulása és a megtermékenyítés Egyszerű választás 1. Melyik a helyes megállapítás?

B. Az embrionális gonád előtelep differenciálódását az Y kromoszóma speciális génjei irányítják. 2. Melyik a helyes megállapítás? C. A herecsatornák közötti Leydig sejtek hím nemi hormon termelő sejtek. 3. A polispermiózisra jellemző: C. egy petesejtbe több spermium hatol be 4. Melyik a helyes megállapítás? C. A spermiumok mozgását a citocentrumból származó képlet szabályozza. Mondat kiegészítés: a hiányzó mondatrészeket az alábbi fogalmak közül pótolja A. SRY gén B. AZY gén C. akrozin D. zona pellucida E. kortikális reakció 5. A petesejt megtermékenyülését követően létrejön a …. kortikális reakció …. . 6. Ez a folyamat megváltoztatja a petesejt …. zona pellucida …-nak szerkezetét és ezért nem juthat be több spermium a petesejtbe. 7. A petesejt burkának feloldását a spermium feji részéből felszabaduló… akrozin … végzi. 8. Az Y kromoszóma hosszú karján elhelyezkedő … AZY gén a spermiumtermelődést szabályozza. 9. A hím nemi differenciálódásban legfontosabb szerepet a(z) … SRY gén … játssza. 10. A petesejtet körülvevő …. zona pellucida … kialakulásához három féle, a petesejt által termelt fehérje szükséges. Asszociációs feladatok A. 1 B. 2 C. 23 D. 46 23 11. Hány kromoszóma van az érett hímivarsejtben? 1 12. Hány X kromoszóma van az érett petesejtben? 23_ 13. Hány kromoszóma van a polocitában a meiózis II. szakasza végén? 2_ 14. Hány ivari kromoszóma van a zigótában? 2_ 15. Hány nemi kromoszóma van a spermiogóniumban? 46_ 16. Hány kromoszóma van az ovogóniumban? 1_ 17. Hány nemi kromoszóma van az érett spermiumban? 46_ 18. Hány kromoszóma van az ivarsejtekben a meiózis I. szakasz elején? A. FSH B. LH C. progeszteron

D. ösztrogén LH_ 19. a menstruációs ciklus második felében nő a mennyisége PROGESZTERON_ 20. a sárgatest termeli FSH_ 21. hatására a petefészekben levő tüszők érése elkezdődik PROGESZTERON_ 22. a menstruációs ciklus első felében minimális mennyiségben termelődik ÖSZROGÉN 23. a Graaf tüsző üregében jelenlevő hormon FSH_ 24. a hipofízisben termelődő, a ciklus első felében nagyobb mennyiségben jelenlevő hormon PROGESZTERON_ 25. a terhesség fenntartásában jelentős hormon Többszörös választás 26. 1.Az emberre a szexuális dimorfizmus jellemző. 2. Partenogenezis alkalmával csak az egyik ivarsejt (többnyire a petesejt) szükséges az új egyed kifejlődéséhez. _E__ 3.Az ivarsejtek egymásra találását kémiai anyagok segítik. 4. Az emberi ivarsejtek anizogaméták. 27. 1. A hőmérséklet függő nem meghatározottság a nőstények szaporodásának kedvez. 2. A méretfüggő nem meghatározottság azt jelenti, hogy pld. a gyűrüsférgek feldarabolása után keletkező utódok közül a nőstények mindig nagyobb méretűek, mint a hím állatok. _A__ 3. A baktériumok egyszerű kettéosztódással, aszexuális úton szaporodnak. 4. A fenti megállapítások közül az egyik helytelen. 28. 1. A nemiség csak genetikailag meghatározott tulajdonság. 2. A nemiséget a genetikai és környezeti tényezők együttesen alakítják ki. __C_ 3.A nemiség kialakításában döntően a környezetnek van szerepe. 4. A nemiség multifaktoriális (komplex) jelleg. 29. 1. Az ivarsejtek keletkezése a gametogenezis folyamata. 2. Az ivarsejtek érési folyamata két szakaszból áll. __B_ 3. A spermiomorfogenezis a herecsatorna Sertoli sejtjeiben történik. 4. Az érett spermiumban nincs sejtmag. 30. E_ 1. Az akroszóma a spermiumok feji részén levő enzimtartalmú képlet. 2. Az akroszóma módosult lizoszóma. 3. A megtermékenyítés során a spermium ostora a petesejten kívül marad. 4. Egy petesejtet csak egy spermium termékenyíthet meg eredményesen.

III/2. Az egyedfejlődés főbb mozzanatai Egyszerű választás 1. A barázdálódási sejtosztódás különlegessége: B. olyan mitózisok sora, melyek között nincs interfázis 2. Az egyedfejlődés első differenciálódási lépésének biológiai alapja: ___ C. a blasztomérák kommunikálni kezdenek környezetükkel 3. A zona pellucida: B. a petesejtet körülvevő bazálmembrán jellegű extracelluláris képlet belül 4. A másodlagos korion: C. a trofoblaszt-sejtek és az extraembrionális mezoderma két rétege 5. Hogyan jön létre az intraembrionális mezoderma? B. Az intraembrionális mezoderma az ektodermasejtek mélybe törése révén jön létre. . 6. A szikhólyagra jellemző: B. az embrió elsődleges tápanyagát, a szikanyagot tartalmazza vérsejtek 7. A morfogének: A. koncentrációjuktól függő információt hordozó molekulák, melyek a fejlődés során fejtik ki hatásukat 8. A homeotikus gének: A. a homomorf területek (testszelvények) fejlődésszabályozó génjei 9. A szomita: B. őscsigolyának is nevezett embrionális testszelvény-egység 10. A transzcitózis: B. a pinocitózis egy speciális formája 11. A garattasakok (kopoltyúbarázdák): B. két kopoltyúív között elhelyezkedő embrionális membránok 12. Hány kopoltyúív alakul ki az emberi egyedfejlődés során? ___ C. négy pár 13. Az elővesére jellemző: B. belőle fejlődik ki a Wolff-cső Többszörös választás 14. Az egyedfejlődés első kritikus differenciálódási lépése: 1. az embrioblasztok létrejötte és elkülönülése

2. a morula létrejötte _B__ 3. a trofoblasztok differencálódása 4. a zigóta létrejötte 15. Az embrioblasztokból keletkezik: 1. az embrió valamennyi szövete 2. a korion __B_ 3. a belső magzatburkok 4. a szikhólyag tartalma 16. A genetikai determináció: 1. a sejtszintű memória egyik megnyilvánulási formája 2. kritikus fejlődési pont, ahol minden vagy semmi szabály lép életbe _B__ 3. fejlődési potenciál beszűkülése és speciális képességek megjelenése 4. az idegrendszer elkülönülése az endoderma többi részétől 17. Az epigenetikus öröklés: 1. olyan információ továbbörökítése, melyet nem a DNS bázissorrendje ad meg 2. ide tartozik a DNS másodlagos módositása hordozta információ _E__ 3. ide tartozik a hisztonok másodlagos kovalens módosításának ujjlenyomata 4. a sejt-determináció egyik kulcsmechanizmusa 18. A szomita további differenciálódásának iránya: 1. létrejönnek az izomszelvények (myotom) 2. létrejönnek a csigolyák telepei (sclerotom) __A_ 3. létrejön a kutiszlemez (dermatom) 4. létrejönnek a végtagbimbók 19. A magzatburkok: 1. allantois 2. korion _C__ 3. placenta 4. amnion Relációanalízis A két tagmondat közötti kapcsolatot kell megállapítani. Ha mindkét tagmondat igaz és köztük ok okozati kapcsolat van: Ha mindkét tagmondat igaz és köztük nincs ok okozati kapcsolat: Ha csak az első tagmondat igaz, a második pedig nem: Ha az első tagmondat hamis, a második igaz: Ha mindkét tagmondat hamis:

A B C D E

A_ 20. A nyolcsejtes embrió sejtjei egyenrangúak és totipotensek, mert minden sejtből egy teljes egyed létrejötte lehetséges.

B_ 21. A morfogén-grádiensek létrejötte a fejlődési mintázatok kialakulásának alapja, mert a természet szereti a bevált utakat újra és újra felhasználni. B 22. A determináció lényege bizonyos tulajdonságok elvesztése és újak kifejlesztése, mert a meghatározottság állapota továbböröklődik az utódsejtekre. 1. Mi a kemotaxis? B. a sejtek kémiai anyagok által irányított helyváltoztatása 2. Mi jellemző az emberi ivarsejtekre? _C_ C. anizogaméták 3. Melyik a helyes sorrend? D. petesejt, zigóta, morula, blasztociszta 4. Miből képződik az allantois? A. a szikhólyag kitüremkedéséből 5. Mi az ablak periódus? C. a minden vagy semmi törvényének érvényesülése HASNYÉL 6. ebből a képletből alakul ki a köldökzsinór AMNION 7. belső magzatburok, amelyben a magzat fejlődik TROPHOBLASZT 8. a külső magzatburok képzésében részvevő sejtek CHORION 9. nyúlványos képletei a méh nyálkahártyájával állnak kapcsolatban TROPHOBLASZT 10. diffúzióval jutnak át rajta a molekulák SZOMITA- ŐSCSIGOLYA 11. lehet dermatom is HCG 12. hatása megegyezik az LH hatásával HCG 13. két alegységből álló összetett fehérje NOXA 14. ilyen lehet a sugárzás is HCT koriotireotropin 15. a pajzsmirigy működésre hat (koriotireotropin!) SZOMITA- ŐSCSIGOLYA 16. mezodermális eredetű Többszörös választás Az alábbi megállapítások közül jelölje meg a helyes tényeket a következők szerint: 17. 1. az egypetéjű ikrek lehetnek különneműek is 190.o. 2. a thalidomid a végtagok fejlődését akadályozza meg 198.o. _C_ 3. a velőcső mezodermális eredetű embrionális képlet 182.o. 4. a rubeola vírus embriopathogén hatású 199.o. 18. _E_ 1. a parthenogenezis útján való szaporodáshoz egyetlen ivarsejt is elegendő 165.o. 2. a toxoplasma gondii fertőzés terjesztője a macska 199.o. 3. az Rh negatív vércsoportú anya IgG antitestjei az Rh pozitív magzatot károsíthatják 200.o.

4. a nemi fejlődés irányának meghatározásában az autoszómák és az ivari kromoszómák aránya is szerepet játszik 166.o. 19. _A_ 1. a spina bifida kialakulásának oka lehet a fólsav hiánya 196.o. 2. az AMH a hím nemi fejlődést segítő magzati hormon 167.o. 3. az idegrendszer fejlődésének egyik állomása a 3 agyhólyag kialakulása 186.o. 4. az embrionális szívtelep az ektodermából fejlődik 187.o.

20. 1. a gyomor a középbél tágulatából fejlődik ki (előbél) 2. a vizeleti szervek az őscsigolyák fejéből alakulnak ki (őscsigolyanyelekből) _D_ 3. a medullarin a gonád előtelep kéreg állománya által termelt hormon 4. a medullarin a here Sertoli sejtjeinek kifejlődését segíti elő Egyszerű hibakeresés: Az alábbi megállapítások közül jelölje meg az egyetlen hibás választ! 21. A. az egypetéjű ikrek mindig közös amnion burokban fejlődnek hamis teratogének a placentát is károsíhatják igaz _A_ C. a zigóta diploid sejt igaz D. az izogaméták morfológiailag azonos alakú ivarsejtek igaz 22. _B_ 23. A. egyes fajoknál az alacsonyabb hőmérséklet gátolja a hímek kifejlődését igaz. B. a terhesség korai időszakában a külső magzatburok bolyhai kétrétegű sejtsorból állnak igaz C. a kétrétegű sejtsor a külső magzatburok bolyhain a terhesség végéig megmarad igaz D. a mezoderma kialakulása csak az ektoderma és az entoderma kifejlődése után történhet igaz E. a gamonok irányítják a spermiumok mozgását (kemotaxis) hamis A. a barázdálódás során a mitózisok között nincs interfázis igaz B. a barázdálódási folyamat végeredménye a hólyagcsíra állapot hamis C. az embriócsomó a blasztulában található igaz D. az embrioblasztokból fejlődik ki az embrió igaz B. a

_E_

24. A. a szexuális dimorfizmus nem ugyanabban az egyedben képződő hím és női ivarsejtek jelenlétét jelenti igaz B. a trofoblasztok differenciálódása a beágyazódást követően kezdődik igaz _C_ C. a placentát ért teratogén hatások a magzatot nem károsíthatják hamis D. a teratogének iránti fogékonyság legkritikusabb ideje az első 3 hónap időszaka igaz 25. A. a sejtek környezete és helyzete megszabja a további sejtfejlődés irányát igaz

_D_

B. a sejtek és az általuk termelt sejtközötti állomány az egyedfejlődés során meghatározott strukturákat alakít ki, melynek alapja a pozíciófüggő determináció igaz C. a sejtek érzékelik a morfogén hatású vegyületek koncentrációját igaz 182.o. D. mennél kisebb a morfogén anyag koncentrációja, annál jobban hat az általa meghatározott sejtfejlődési irányra hamis

SZELEKTOR GÉNEK 26. a DNS-t összetömörítő vegyületek MESTER REGULÁTOR FEHÉRJE 27. termékei a sejtmagi memóriát biztosítják MESTER REGULÁTOR FEHÉRJE 28. a szelektor gének által képződő vegyület SEJTMAI MEMÓRIA 29. a hisztonok másodlagos módosulása tartja fenn HISZTONOK 30. acetileződhetnek, ezek a másodlagos módosulásai NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 31. az LH ebben a szakaszban termelődik NŐI NEMI CIKLUS 1. FELE 32. a Graaf tüsző kialakulása ebben a szakaszban történik NŐI NEMI CIKLUS 1. FELE 33. az FSH termelődésének megindulása NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 34. a sárgatest ebben a szakaszban képződik NŐI NEMI CIKLUS 1. FELE 35. az ösztrogén magas koncentrációja jellemzi NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 36. az ovuláció ebben a szakaszban történik NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE B_ 37. a megtermékenyült petesejt beágyazódására való felkészülés szakasza NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 38. progeszteron képződik ebben a szakaszban NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 39. hormon szintek csökkenése történik ebben a szakaszban NŐI NEMI CIKLUS 1. FELE 40. a petesejtek érésének időszaka NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 41. a méh fala érdússá, mirigyekben gazdaggá válik IGAZ 42. A fejlődési rendellenességek egy része nem jár látható elváltozásokkal, de a későbbi életszakaszban manifesztálódhat a betegség. _B_ 43. Az extraemrionális képződmények (pld a köldökzsinór) nem a zigótából származnak _B_ 44. Az emberi ivarsejtek izogaméták IGAZ 45. A belső magzatburok az embrioblasztokból képződik IGAZ 46. Az embrionális fejlődés korai szakaszában a „minden vagy semmi” törvényének értelmében egyes teratogének hatástalanok lehetnek a fejlődésre _B_ 47. A TDF gén az X kromoszómán elhelyezkedő membránfehérjét kódoló gén IGAZ 48. Ha a megtermékenyítést végző spermium nem tartalmaz Y kromoszómát, akkor az embrionális Wolff járat elsorvad IGAZ 49. A morfogén anyagok jelátviteli és génexpressziós folyamatokat indítanak meg, ezáltal a sejtek egy meghatározott irányba kezdenek el fejlődni. IGAZ 50. A sejtek közötti jelátvitel az extracelluláris mátrix felől sejtfelszíni fehérjék (integrinek) közvetítésével vagy pedig oldható növekedési faktorok útján valósul meg.

III/III. Fejlődési rendellenességek (teratológia) Egyszerű választás 1. A teratogenezis: B. a szabályostól eltérő fejlődés és következménye

2. A „teratogén noxák” kifejezés jelentése: ___ C. a magzatot vagy a placentát károsító fejlődési zavart okozó környezeti tényezők 3. Mitől függ a teratogén noxa hatása? A. a besugárzás energiájától B. az embrionális fejlődés időszakának kritikusságától ___ C. az anya immunállapotától D. a magzat és az anya Rh-faktorainak összeférhetőségétől 4. Mi a „minden vagy semmi periódus” lényege? ___ C. a károsodás vagy az embrió pusztulásával jár vagy semmi hatása nincs 5. Mi az egyedfejlődés minden vagy semmi periódusának sejtbiológiai magyarázata? B. a károsodott sejteket a környező őssejt-tulajdonságú embrioblasztok maradék nélkül pótolni képesek 6. Mikor kell fólsavat fogyasztani a velőcsőzáródási zavar megelőzésére? B. a terhesség első négy hetében 7. Miért javasolt minden fogamzóképes nőnél fólsav rendszeres fogyasztása? A. mert a velőcső fejlődése a terhesség első négy hetében zajlik, amikor sokszor még nem ismert a terhesség ténye Többszörös választás 8. Hogyan nevezzük azt az időszakot, amikor egy teratogén tényező fejlődési rendellenességet képes kiváltani? 1. teratogenetikai ablakperiódus 2. teratogenetikai kapuperiódus __B_ 3. teratogenetikai terminációs periódus 4. teratogenetikai iniciációs periódus 9. Mitől függ az osztódó sejtek sugárérzékenysége? 1. a sejtek osztódási rátájától 2. a sejtek differenciáltsági fokától 3. a sejttípus kariokinetikus jövőjétől 4. a sejtek méretétől

_A__

10. Miért lehetnek a gyógyszerek fejlődési rendellenességek okozói? 1. kritikus sejtfunkciókat módosíthatnak kritikus pillanatban 2. növekedési faktorok lehetnek 3. a létrejött működési zavar hatására a következő vagy szomszédos fejlődési pont nem kapja meg a szükséges indukciót 4. az idegrendszer hosszú differenciálódása miatt különösen érzékeny a gyógyszerekre

_B__

11. Milyen gyógyszerek a legveszélyesebbek teratogenitás szempontjából? 1. a thalidomid és származékai

_E__

2. a placentán szabadon átjutó szteroidhormonok 3. a zsírban jól oldódó gyógyszerek 4. a citosztatikumok

12. Fejlődési zavart okozó kórokozók: 1. Treponema pallidum (a szifilisz kórokozója) 2. Toxoplasma gondii (macskától kapható fertőzés) 3. Rubeolavírus 4. Cytomegalovírus

__E_

13. Hogyan védekezünk a kongenitális rubeola szindróma ellen? 1. vírusellenes gyógyszerek alkalmazásával 2. gyermekkori aktív vakcinálással (MMR-vakcina) 3. passzív immunizálással fertőzés esetén 4. terhességre készülő anyák szűrése és szükség esetén emlékeztető oltása IV. ÖRÖKLŐDÉSBIOLÓGIA IV/I. Mendeli genetika Egyszerű választás 1. A pleiotróp génre jellemző: B. tünet együtteseket (szindrómákat) alakít ki 2. Melyik a helyes megállapítás? C. Homozigóta domináns és homozigóta recesszív szülőpárnak minden utóda heterozigóta 3. Melyik a helyes megállapítás? A. A mitokondriális öröklődés nem követi a Mendel szabályokat 4. Milyen gyermekei lehetnek egy 0 és egy AB vércsoportú szülőpárnak? B. A és B vércsoportú 5. Hány % esélye van egészséges gyermeket világra hozni egy olyan szülőpárnak, ahol a nő fenilketonuriás és a férfi a fenilketonuria génjére nézve heterozigóta? ___ C. 50% 6. Melyik az a szülőpár, akinek biztosan nem születhet fenilketonuriás gyermeke? B. AA és aa genotipusú szülők

_C__

Asszociációs feladatok A. autoszómás domináns öröklődésű B. autoszómás recesszív öröklődésű C. X-hez kötött domináns öröklődésű D. komplex (multifaktoriális) öröklődésű E. X-hez kötött recesszív öröklődésű

AUTOSZ. DOMINÁNS 7. hatujjúság MULTIFAKTORIÁLIS 8. csípőficam AUTOSZ. RECESSZÍV 9. tirozinózis X-HEZ KÖTÖTT DOMINÁNS 10. D vitamin rezisztens angolkór AUTOSZ. RECESSZÍV 11. albinizmus X-HEZ KÖTÖTT RECESSZÍV 12. színtévesztés X-HEZ KÖTÖTT RECESSZÍV13. Duchenne féle izomsorvadás AUTOSZ. RECESSZÍV14. fenilketonuria AUTOSZ. DOMINÁNS 15. rövidujjúság

Egyszerű hibakutatás 16. ___ 17. A. A cukorbetegség multifaktoriálisan öröklődő betegség. B. A heritabilitás foka az egyes tulajdonságok kialakulásában a genetikai részesedést jelenti. C. X-hez kötött domináns jellegeknél a génexpresszivitás mértéke egy családon belül a férfiak és nők között eltérő. D. Az X-hez kötött recesszíven öröklődő megbetegedések többnyire a nőket sújtják. A. A mitokondriális öröklődésű megbetegedés apáról fiúra öröklődik. B. A mitokondriális öröklődésű betegséget mindig a nő örökíti át gyermekeire. C. A mitokondriális öröklődés követi a Mendel szabályokat. D. A mitokondriális öröklődésű betegség csak a fiúkra öröklődik az anyától.

___

18. AABb és Aa BB allélpárokat tartalmazó egyedek utódai között lehetnek: A. AaBB allélösszetételű egyedek is B. AABB allélösszetételű egyedek is C. Aa bb allélösszetételű egyedek is D. AaBb allélösszetételű egyedek is A. Mendel II. törvénye a tulajdonságok szétválásának elve a második generációban. B. Mendel III. törvénye a genetikai kapcsoltság elve. C. Mendel I. törvénye alapján ugyanazon tulajdonságra nézve homozigóta szülők utódai egyforma geno-és fenotípusúak. D. A Mendel szabályok csak korlátozottan érvényesek. A. Az X kromoszóma inaktiválódását az XIST gén indítja meg. B. A nők X kromoszómáin csak recesszív gének vannak. C. Az X-hez kötött domináns öröklődésű megbetegedések többsége a fiú magzatok elhalásával jár. D. Az orofaciodigitális szindroma súlyos, arc és végtag rendellenességgel járó, többnyire letális kórkép.

___ 19. ___

20. ___

Mennyiségi összehasonlítás AZ A BETŰ VISZONYITVA B BETŰHÖZ A. egyforma B. több C. kevesebb 21. A. színtévesztő nő és normál látású férfi színtévesztő lányainak száma EGYFORMA_ B. színtévesztő férfi és normál látású (nem hordozó) nő színtévesztő lányainak száma 22. A. színtévesztő nő és normál látású férfi színtévesztő fiainak száma TÖBB B. színtévesztő férfi és normál látású (nem hordozó) nő színtévesztő fiainak száma 23. A. két fenilketonuria gént hordozó szülő gyermekei között az egészséges utód valószínűsége TÖBB B. két fenilketonuria gént hordozó szülő gyermekei között a beteg utód valószínűsége 24. A. mitokondriális öröklődésű betegségben szenvedő férfi beteg gyermekeinek száma (ha a párja egészséges) KEVESEBB B. mitokondriális öröklődésű betegségben szenvedő nő beteg gyermekeinek száma (ha a párja egészséges) Állapítsa meg, az alábbi mondatok helyességét! A. igaz B. nem igaz I 25. Mendel III.törvénye a genetikai kapcsoltság miatt nem vonatkoztatható minden tulajdonság átöröklődésére. HAMIS 26. A mitokondriális öröklődésű betegségek mindkét szülőről átöröklődhetnek az utódokra. I 27.A mutációk egy része a DNS repair mechanizmusában okoz zavart és a sejten belüli jelátviteli mechanizmusokat változtatja meg. HAMIS 28. Az emberi jellegek és betegségek döntő részének kialakításában csak a környezet hatásai érvényesülnek. I 29. A poligén rendszereket a minor gének alkotják. I 30. A domináns gének mutációi többnyire a vázrendszer fejlődésének rendellenességeit, míg a recesszív gének mutációi inkább az enzimfehérjék felépítésének zavarát, így enzimbetegségek kialakulását eredményezik.

Diploid: két kromoszómaszerelvényt (szettet) magában hordozó élőlény Domináns allél: amely heterozigóta formában is megnyilvánul a fenotípusban Fenotípus: megjelenési forma maximum néhány tulajdonságra nézve (jegy, jelleg, bélyeg) Nondiszjunkció: kromoszómák „szét-nem-válása” mitózis vagy meiózis során Kromatin: a kromoszómák anyaga (DNS, fehérje és egy kevés RNS) Lokusz: gén helye az örökítőanyag fonalán Allél: génváltozat, amely a többitől valahogyan elkülöníthető

IV/II. Citogenetika Egyszerű választás

1. Melyik a helyes megállapítás? Barr-test: inaktiválódott és a sejtmaghártyához kitapadt
X-kromoszóma B. A Barr test inaktív X kromoszóma. 2. Melyik a helyes megállapítás? C. A Down kóros férfiak meddők. 3. Melyik a helyes megállapítás? A. Az autoszómákat érintő monoszómiás állapotok letálisak. Többszörös választás 4. Melyik kórkép citogenetikai képére jellemző a triszómia? 1. Down szindróma 2. Edwards szindróma __E_ 3. Szuperfeminizmus 4. Patau szindróma 5. Melyik állítás helyes? 1. A férfiak testi sejtjeiben nem mutatható ki a Barr test. 2. A nők testi sejtjeiben 2 darab Barr test van. __B_ 3. A géndózis kompenzáció elve az ivari kromatinrög kialakulását értelmező teória. 4. Az Edwards szindróma ajak és szájpadhasadékkal járó kórkép. Mennyiségi összehasonlítás A. több B. kevesebb C. egyforma 6. A. az autoszómák száma a spermiumban EGYFORMA B. az autoszómák száma a petesejtben 7. A. a Prader-Willi szindrómás egyed életkilátásai

TÖBB B. a Patau szindrómás egyed életkilátásai 8. A. a poliploid sejtek kromoszómaszáma TÖBB B. az aneuploid sejtek kromoszómaszáma 9. A. az Y kromoszóma száma szupermaszkulinizmusban TÖBB B. az Y kromoszóma száma Klinefelter szindromában 10. A. az X kromoszóma száma Turner szindrómában EGYFORMA B. az X kromoszóma száma szupermaszkulinizmusban Asszociációs feladatok A. non diszjunkció B. mozaicizmus C. terminális deléció D. triplet expanzió MOZAICIZMUS 11. az egészséges és a kóros sejtvonalak jelenlétének aránya egy szövetben vagy a szervezetben NON DISZJUNKCIÓ 12. a testvérkromoszómák szétválásának hiánya a meiózis során TRIPLET EXPANZIÓ 13. rövid polinukleotid szakaszok ismétlődés számának növekedése TERMINÁLIS DELÉCIÓ 14. kromoszóma végdarab hiánya Asszociációs feladatok A. deléció B. inverzió C. transzlokáció D. reciprok transzlokáció TRANSZLOKÁCIÓ 15. bármelyik két kromoszómát érintő törés DELÉCIÓ16. egy kromoszómát érintő törés INVERZIÓ 17. lehet pericentrikus is RECIPROK TRANSZLOKÁCIÓ 18. mieloid leukémiában kimutatható szerkezeti rendellenesség DELÉCIÓ19. keletkezésekor acentrikus fragment jön létre Mit jelentenek az alábbi rövidítések? 20.AFP: ALFA FETOPROTEIN, MAGZAT ÁLTAL TERMELT FEHÉRJE

21. CVS: CHORION VILLUS SAMPLING – KÜLSŐ MAGZATBUROK BOHOLYBÓL MINTAVÉTEL Egészítse ki az alábbi mondatokat! 22. A METACENTRIKUS kromoszóma jellemzője a karok egyforma hossza és a centromera középső helyzete. 23. Az anyai életkorral nő A DOWN szindróma kialakulásának esélye. 24. Az ember testi sejtjeinek kromoszómaszáma46 ebbőL 22 darab autoszóma.. 25. A terhesség 14 és16 hete között végzett amniocentézis az invazív prenatális vizsgálatok közé tartozik. IV/III. Molekuláris genetika Többszörös választás 1. Mely molekulákról feltételezték, hogy genetikai információt hordozhatnak? 1. a fehérjékről 2. a szénhidrátokról B_ 3. a nukleinsavakról 4. a lipidekről 2. Mik a bakteriofágok? 1. a bakteriofágok baktériumokat bekebelező immunsejtek 2. a bakteriofágok a baktériumok vírusai 3. a bakteriofágok aktívan fagocitáló baktériumok 4. a bakteriofágok baktériumokat transzformáló ágensek

C

3. Az alábbi jelenségek közül melyik tekinthető horizontális géntranszfernek? 1. a traszformáció 2. a transzdukció _E__ 3. a konjugáció 4. a transzfekció 4. Az örökítő anyag mibenlétét igazoló korai kísérletek a következők voltak: 1. baktériumtranszformáció 2. autoradiogram __B_ 3. fágfertőzés 4. polimeráz láncreakció 5. Milyen genetikai elemek találhatóak egy E. coli baktériumban? 1. kör alakú kromoszóma 2. plazmid __A_ 3. fág

4. lineáris (egyenes) DNS fonal 6. Az alábbi kijelentések közül mi igaz a modifikációs restrikciós rendszerre? 1. A modifikációs restrikciós rendszer enzimjei a metilázok és a restrikciós enzimek. 2. A modifikációs restrikciós rendszer enzimjei a DNS bázisainak metilációs mintázatát ismerik fel. __A_ 3. Egy-egy baktériumtörzset meghatározott metilációs mintázat jellemez. 4. A modifikációs metiláz a fehérjék poszttranszlációs modifikációját végzi. 7. A modifikációs-restrikciós rendszer a baktérium számára hasznos mert: 1. többféle fehérje szintézisét is lehetővé teszi, mert a metilált nukleotidokból álló tripletek jelentése megváltozik 2. védelmet jelent az idegen DNS-el szemben _B__ 3. a metiláció kijelöli a transzkripció kezdő és végpontját 4. markerként szolgáló mintázatot jelent, mely lehetővé teszi a saját DNS felismerését 8. Gélelektroforézis során a szétválasztás alapja a következő: 1. a szétválasztandó anyagok egy része pozitív, más része negatív töltésű molekula 2. a szétválasztandó anyagok különböző mértékben kötik az etidiumbromidot __D_ 3. a szétválasztandó anyagok adszorbeálódnak a gélhez 4. a szétválasztandó anyagok eltérő méretűek Asszociációs feladat A. a pneumococcus baktérium R-variánsa B. a pneumococcus baktérium S-variánsa C. mindkettő D. egyik sem __PNEUMOCOCCUS „R” VARIÁNSA _ 9. tok nélküli ___PNEUMOCOCCUS „S” VARIÁNSA __ 10. patogén EGYIK SEM 11. hőkezeléssel elölt egyedei önmagukban is tüdőgyulladást idéznek elő MINDKETTŐ12. tartalmazza a „transzformáló principiumot” __PNEUMOCOCCUS „S” VARIÁNSA 13. hővel nem kezelt egyedei önmagukban is tüdőgyulladást idéznek elő __PNEUMOCOCCUS „R” VARIÁNSA 14. hiányzik egy fontos enzimje A. nukleinsav B. fehérje C. mindkettő D. egyik sem NUKLEINSAV 15. a fág genetikai információját hordozza NUKLEINSAV 16. jelölhető 32P-izotóppal FEHÉRJE 17. jelölhető 35S-izotóppal NUKLEINSAV 18. fágfertőzéskor bejut a gazdasejtbe FEHÉRJE 19. fágfertőzéskor nem jut be a gazdasejtbe

NUKLEINSAV 20. az utódfágok szintéziséhez szükséges információt hordozza FEHÉRJE 21. ebből van a bakteriofág burka MINDKETTŐ 22. részt vesz a fágok felépítésében EGYIK SEM 23. hiányzik a T2 fágból IV/IV. Genomikai alapismeretek és vizsgáló módszerek Egyszerű választás 1. Miről híres Dolly? A. Az első állat, melynek megismertük teljes szekvencia sorrendjét. B. Az első szomatikus (testi) sejtekből klónozott bárány. C. Neme ellenére női nevet viselő kos. D. Ő a világon a legtöbb traszgenikus utóddal rendelkező bárány.

___

2. A DNS polimorfizmusra jellemző: A. csak az egypetéjű ikrekben nem figyelhető meg B. szomatikus mutáció hozza csak létre C. okozhatja a DNS szintéziskor történő hibás másolás D. apasági vizsgálatokban a vizsgálat alapját képezi

___

3. A DNS jelentős része (90%-a): A. gén B. exon C. intron D. nem kódoló szekvencia

___

4. A mikroRNS-ekre jellemző: A. kapcsolódnak a tRNS-hez B. csak férgekben találhatóak C. maximum 20 nukleotid hosszúak D. nincs bennük intron

___

5. A klónozáshoz használt vektor feladata: A. a kívánt szekvencia sejtbe juttatása B. a kívánt szekvencia felszaporítása C. a rákos sejtek szelektív elpusztítása D. öröklött géndefektusok kijavítása

___

6. A génterápiához használt adenovírusok:

___

A. vektorok B. csak más vírusokkal együtt használhatók C. csak ES sejtet fertőz meg D. emberben nem használhatóak

7. Mi jellemző a Humán Genom Program keretében történt vizsgálatokra? A. Kizárólag az emberi genomot szekvenálták meg. B. Megfejtették az összes emberi kórokozó génsorrendjét. C. Hárommillió bázis sorrendjét határozták meg. D. 2001-ben hozták először nyilvánosságra az emberi szekvencia adatokat.

___

Egyszerű hibakutatás: 8. A humán genom:

Genom: egyszeres génállomány (ember esetében 22+X+Y) Genotípus: allélek összessége maximum néhány tulajdonságra nézve

A. 3 milliárd nukleotid bázis B. 30 ezer gén ___ C. 2 méter hosszú DNS szál D. 46 emberi kromoszóma 9. Az emberek génjeinek: A. 99,9%-a azonos B. 99,99%-a azonos ___ C. 99%-a azonos a csimpánzéval D. 0,1%-a különböző 10. A komparatív genomika: A. különféle fajokból származó DNS összehasonlítása B. a fajok evolúcióját és a génfunkciók kialakulását vizsgálja C. a nem kódoló régiók kialakulását vizsgálja D. csak a gének szekvenciáit hasonlítja össze különböző fajokban

___

11. Minden transzgénikus állat: A. humán fehérjéket termel B. knock-out C. knock-in D. génmódosított élőlény

___

Többszörös választás 12. Transzgénikus élőlények hozhatók létre: 1. polimeráz láncreakcióval 2. ES sejt mesterséges módosításával 3. Adenovírus fertőzéssel 4. E. coli fertőzés rekombináns bakteriofággal

C

13. A nem-kódoló DNS részei: 1. intronok 2. ismétlődő szekvenciák __A_ 3. promóter 4. exonok 14. A genomika tárgykörébe tartozik: 1. az SNP térképezés 2. a különböző fajok genomjának összehasonlítása _E__ 3. génkölcsönhatások vizsgálata 4. kapcsolt gének örökődésének vizsgálata 15. cDNS array-an nem lehet vizsgálni: 1. génexpressziót 2. intronokat 3. exonokat 4. transzpozonokat

B

16. Emberi génterápiához használhatnak: 1. virális vektorokat 2. módosított herpesz vírusokat ___A 3. siRNS-eket 4. HIV virust Relációanalízis: A két tagmondat közötti kapcsolatot kell megállapítani. Ha mindkét tagmondat igaz és köztük ok okozati kapcsolat van: Ha mindkét tagmondat igaz és köztük nincs ok okozati kapcsolat: Ha csak az első tagmondat igaz, a második pedig nem: Ha az első tagmondat hamis, a második igaz: Ha mindkét tagmondat hamis:

A B C D E

C 17. Az siRNS rövid nukleotidszál, amely a komplementer mRNS-hez való kötődéssel, annak degradációját váltja ki, mert a siRNS endonukleáz aktivitású. C18. Az adenovírus vektorok transzgénikus állatok létrehozásában is szerepet játszhatnak, mert stabilan integrálódnak a genomi DNS-be. A 19. A funkcionális genomika felhasználja a proteomika eredményeit is, mert a gének hatását vizsgálja a fenotípusra. C 20. A genom programokban elsőként a Hemophylus influenzae szekvenciáját fejtették meg, mert ez az élővilág legkisebb genomja.

1. Mi a Barr test? D. a véletlenszerűen inaktívvá vált egyik X kromoszóma a nők testi sejtjeiben 2. Mivel magyarázható a triszómiás kromoszóma elváltozás létrejötte? B. meióziskor a kromoszómapárok tagjai nem válnak el egymástól, így mindkét kromoszóma ugyanabba az utódsejtbe jut 3. Milyen utódai lehetnek két barna szemű heterozygóta szülőnek? B. 75% barna és 25% kékszemű TIPP!! 4. Melyik betegség öröklődik autroszomához kötött recesszív módon? C. fenilketonúria 5. Hány kromoszóma van egy férfi fehérvérsejtjében? D. 22 testi kromoszómapár, egy X és egy Y kromoszóma 6. Egy O és egy AB vércsoportú szülőpár gyermekének lehetséges vércsoportjai:210.o. D. A, B 7. Melyik a helyes sorrend? C. zygóta, morula, blastocyta állapot kialakulása 8. Melyik fejlődési rendellenesség okozója a thalidomid hatóanyagot tartalmazó Contergan? D. végtaghiány 197-198.o. Asszociáció: Jelölje meg, hogy az állításokhoz, melyik betű (A, B, C vagy D) által jelölt szám tartozik! A. 1. B. 45 C. 23 D. 2 45 9. a Turner szindrómás beteg testi sejtjeinek kromoszómaszáma 236.o. 2 10. a Klinefelter szindrómás beteg X kromoszómaszáma 238.o. 23_ 11. a petesejtben levő kromoszómák száma 225.o. 45 12. a spermiumban levő ivari kromoszómák száma 225.o. _23 13. a zigóta nemi kromoszómaszáma 225.o. Asszociáció Jelölje meg, hogy az állításokhoz, melyik betű (A, B, C vagy D) tartozik! A. Leydig sejt B. Sertoli sejt C. petefészek D. spermium PETEFÉSZEK 14. progeszteron termelő képletet tartalmaz 169.o. SPERMIUM 15. hialuronsavat bontó enzimet tartalmaz 176.o. LEYDIG SEJT 16. felelős a tesztoszteron termeléséért 168.o.

SERTOLI SEJT 17. itt nyerik el végleges alakjukat az éretlen hímivarsejtek 174.o. LEYDIG SEJT 18. a herecsatornák közötti kötőszövetes állományban található Többszörös választás Az alábbi megállapítások közül jelölje meg a helyes tényeket a következők szerint: 1,2,3,jó válasz =A 1,3 jó válasz=B 2,4 jó válasz=C csak a 4. válasz helyes=D mindegyik megállapítás helyes=E 19. A PCR reakcióra jellemző: polimeráz( chain reaction) láncreakció- in
vitro DNS sokszorozó módszer

_A_

1. Denaturáció 2. Primerkötődés 3. DNS szintézis 4.helytelenek a fenti megállapítások

20. Mire használható a PCR technika? 258.o. 1. apasági vizsgálatokban a személy azonosítására 2. egyes génmutációk kimutatására _A_ 3. régen kipusztult élőlények sejtmintáiból a DNS vizsgálatára 4. egyikre sem a fentiek közül 21. Mi a restrikciós enzimek működésének lényege? 1. A DNS megsokszorozása 2. DNS szakaszok összekapcsolása _D_ 3. A sejt fehérjéinek emésztése 4. A DNS molekulák feldarabolása rövidebb szakaszokra 253.o. 22. Mi a géntranszfer jelentősége? 1. egy élőlényből származó gének bevitele egy másik egyed sejtjeibe 254.o. 2. új tulajdonságok kialakításának lehetősége _B_ 3. génterápiás eljárások kidolgozását teszi lehetővé 252.o. alul 4. a fenti állítások közül egyik sem igaz 23. Mit bizonyít Fred Griffith baktériumtranszformációs kísérlete? 1. a DNS kettős spirál szerkezetét 2. a tüdőgyulladás kórokozójának fertőzőképességét _D_ 3. a mutációk tényét 4. a DNS kulcsfontosságú szerepét a genetikai információk tárolásában250.o. 24. Melyek a Griffith kísérlet résztvevői? 250.o. 1. elölt tüdőgyulladást keltő kórokozók (S pneumococcusok) 2. egészséges egerek _A_ 3. élő S pneumococcusok 4. bakteriofágok 25. Milyen lépések vannak a Southern blottolás folyamatában? 259.o.

_E_

1. DNS sokszorosítás (amplifikáció) 2. DNS darabolás 3. elektroforézis 4. autoradiográfia

26. Az Escherichia colira jellemző: 253.o. 1. vírus 2. baktérium _C_ 3. plazmid 4. kör alakú DNS molekulája van 27. Mi a Humán Genom Program jelentősége? 263.o. 1. lehetővé válik a betegséget kiváltó mutációk felderítése 2. ismerhetővé vált az emberi genom szekvenciája _E_ 3. a gének pontos helyének beazonosítása lehetséges 4. on line adatbázisokat lehet létrehozni és fejleszteni

28. Mi jellemző a vektorokra? 254.o. 1. lehet plazmid 2. lehet bakteriofág vírus _E_ 3. gyorsan szaporíthatók 4. emberi DNS-t képes bejuttatni a baktérium sejtbe 29. Milyen betegségek modellezhetők transzgénikus állatokkal? 273-274.o. 1. minden betegség 2. kóros elhízás _C_ 3. csak olyan betegségek, amelyek állatokban nem léteznek 4. sarlósejtes vérszegénység De elviekben minden betegség modellezhető lenne, de még csak párat „csináltak” meg 30. A genomikai vizsgálatokból nyert adatok a BIOINFORMATIKA segítségével értékelhetők. 31. AZ EX VIVO TERÁPIAlényege az, hogy a betegekből időlegesen eltávolított sejteket egy idő után megfelelően átalakítva visszajuttatják. 32. A génterápia egyik ága reparativ génterápia amelynek során a hibás gén helyett egészséges, működő gént juttatnak a sejtbe. 33. Az egyes nukleotid szekvenciák felismerését HIBRIZIDÁCIÓS PRÓBÁ-val végzik

34. Az IN VIVO TERÁPIAeljárás lényege, hogy a sejtek átalakítását a szervezeten belül végzik 35.A megtermékenyítés pillanatában eldől a GENETIKAI NEM 36. A GONADÁLIS NEM kialakításában az FSH hormon játszik fontos szerepet

37. Az ivarmirigyek eltérése a két nemben a GENITÁLIS NEM fogalmát jelenti. 38. A hím nemi hormonoknak főként a GENITÁLIS NEM kialakításában van szerepe 39. A Müller csőből és a Wolff járatból kialakuló képletek a GENITÁLIS NEM -ETképezik. GENOMIKA 40. Az emberi DNS információ tartalmának feltárásával foglalkozik CITOGENETIKA 41. A Down kór egyértelmű genetikai hátterének igazolására szolgáló vizsgálómódszer GENOMIKA 42. Szoros kapcsolatban áll a bioinformatikával GENOMIKA 43. A DNS finom szerkezetének vizsgálatára alkalmas,alkalmas vektorok segítségével terápiás módszerek dolgozhatók ki egyes betegségek gyógyítására PCR 44. Egyes DNS szakaszok megsokszorosítására alkalmas

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->