I.

SEJTBIOLÓGIA

I/I. Az élő anyag kémiai szerveződése

Egyszerű választás

1. Mi a ribóz jelentősége? Nukleolusz: sejtmagvacska, a riboszómák összeszerelődésének

helye
___ C. RNS alkotórésze

2. Milyen vegyülettípusba tartozik a likopin?

A. konjugált kettős kötéssel rendelkező karotinoid

3. A tRNS-re jellemző:
A. aminosavakat szállító ribonukleinsav

4. A glikolízis során:
D. 2 molekula ATP keletkezik

5. A fehérjék:
B. aminosavakból állnak

6. A fotoszintézis lényege:
A. kémiai energia és szervesanyag termelés

7. A DNS-re jellemző:
B. antiparallel, komplementer polinukleotid lánc

8. A neutrális zsírok:
B. sok funkciót ellátó lipidek

9. Mi határozza meg a fehérjék elsődleges szerkezetét?

B. az aminosavak sorrendje

10. A keményítő:
A. több 100 α-glükózból épül fel

Négyféle asszociáció

A. DNS
B. fehérje
C. mindkettő
D. egyik sem

Fehérje 11. alapegységei aminosavak

Fehérje 12. peptidkötést tartalmaz
Fehérje13. kén atomot tartalmazhat
DNS 14. genetikai információtárolásra alkalmas
 DNS és Fehérje_= C_ 15. minden sejtben megtalálható
DNS16. kettős spirál a szerkezete
Fehérje17. egyszeres spirális szakaszok előfordulhatnak benne
Fehérje és DNS =C18. H-hidakat tartalmaz
DNS 19. nukleotidokból áll -. alapegységei nukleotidok
DNS 20. timint tartalmaz
EGYIK SEM_ 21. uracilt tartalmaz
DNS ÉS FEHÉRJE 22. nitrogén található benne
DNS 23. nagyon stabil vegyület
DNS 24. foszforsav van benne
DNS ÉS FEHÉRJE 25. vírusok alkotórésze lehet
Egyik sem 15. prokariótákra nem jellemző
FEHÉRJE 17. fibrilláris szerkezet jellemezheti
DNS18. dezoxiribózt tartalmaz

A.RNS
B.DNS
C.mindkettő
D.egyik sem

DNS 26. genetikai kódrendszer alapmolekulája

RNS 27. kodon lehet
RNS28. antikodon lehet
RNS ÉS DNS 29. nukleinsav
RNS ÉS DNS 30. ribóz tartalmú
RNS31. uracil tartalmú
RNS ÉS DNS 32. polinukleotid
RNS 33. egyszálú molekula
DNS 34. kétszálú molekula
RNS ÉS DNS 35. adenint tartalmaz

Többféle asszociáció

A. fehérje
B. szénhidrát
C. szteroid
D. foszfatid
E. RNS

RNS 36. guanint tartalmaz

SZTEROID 37. ide tartozik az epesav is
FOSZFATID 38. ebből épül fel a sejtmembrán
FEHÉRJE 39. szerkezete β-redőzetes formációt tartalmazhat
SZÉNHIDRÁT 40. ilyen a cellulóz
FEHÉRJE 41. peptid kötést tartalmaz
FOSZFATID 42. észter kötés van benne
RNS 43. információ átadásra alkalmas
FOSZFATID 44. zsírsavat tartalmaz
SZÉNHIDRÁT 45. ilyen az amilóz
FEHÉRJE 46. eukarióta enzim lehet
SZÉNHIDRÁT 47. aldehid csoportot tartalmazhat
RNS 48. elsődleges szerkezete a bázis sorrend
SZÉNHIDRÁT 49. glükoneogenezis során kialakulhat
FEHÉRJE 50. elsődleges szerkezete az aminosav sorrend
SZTEROID 51. ilyen jellegű anyagot termel a petefészek is

I/II. Az eukarióta sejt strukturális szerveződése és működése

Egyszerű választás

1. Mit jelent az állandó térfogat törvénye?

B. különböző állatfajokban ugyanazon szerveket alkotó sejtek térfogata közel azonos

2. Mit értünk a kompartmentalizáció fogalmán?

A. az eukarióta sejt belső citoplazmatikus membránrendszereinek kialakulását

3. Mit nevezünk intermedier metabolizmusnak?

B. sejtben lejátszódó katabolikus és anabolikus folyamatok összességét

4. A Singer-Nicolson féle folyékony mozaik membrán modell szerint:

A. a citomembránt folyékony, kétdimenziós lipid kettősréteg alkotja, amelybe

mozaikszerűen fehérjék ágyazódnak be

5. A membránok lipid-fehérje arányára jellemző:

B. funkciótól függően tág határok között változhat az arány

6. Amfipatikus molekulának nevezzük:

A. a kettős jelleggel bíró, poláros (hidrofil) és apoláros (hidrofób) részleteket is

tartalmazó makromolekulákat

7. A glikokálix: különféle szénhidrátok, amelyek így beboríthatják a sejt külső felszínét

mintegy szénhidrát bevonat (glikokálix). Szerepük van a sejtek felismerésében, a sejt számára
fontos anyagok megkötésében, a sejtek közötti információcserében, a sejtek egymással történő
összekapcsolásában (dezmoszóma).
D. mechanikai és kémiai védelemben, sejtkapcsoló struktúrák kialakításában és sejtek
közötti kommunikációban is részt vesz

8. Mi a különbség az eukromatin és a heterokromatin között?

D. Eukromatin laza szerkezetű, információ átírás szempontjából aktív DNS részlet, a
heterokromatin a szuperspiralizált, funkcionálisan inaktív DNS.

9. Mit nevezünk Okazaki-fragmentumnak?

 C. a DNS szintézis során, az egyik templátlánc mentén, apró szakaszokban képződő új
DNS szál darabokat
10. Mi az információ átadás iránya a centrális dogma szerint?
Centrális dogma: egyirányú információáramlás: DNS→ RNS→ polipeptid→ tulajdonság

A. DNS→RNS→fehérje

11. Egy peptidkötés kialakulása során hány molekula ATP használódik fel?
D. 4

12. Mi tartja össze a poliriboszómát?

C. mRNS

13. Hova továbbítja közvetlenül az elkészült fehérjéket a DER-ből a vezikuláris

transzport? Mivel a Golgi-ciszternák és az endoplazmatikus retikulum
üregrendszere nincs közvetlen kapcsolatban egymással, ezért a retikulum
lumenében megjelenő anyagok nem tudnak közvetlenül átömleni a Golgi
ciszternarendszerébe. A két kompartmentum között az anyagáramlás
vezikuláris transzport segítségével valósul meg
E. a Golgi-aparátusba

14. Az alábbiak közül melyik poszttranszlációs modifikáció? Afrissen

szintetizálódott fehérjék még különböző változásokon mehetnek keresztül
végső formájuk eléréséig- a változáok összességét poszttranszlációs
modifikáció- nak nevezzük.
A. glikoziláció

15. Mi a poliA-farok?
A. a transzkripció során szintetizált mRNS 3’ végére kapcsolt 100-250 adenil
polinukleotid

Mennyiségi összehasonlítás

16.
A. az egyszerű diffúzió ATP igénye
___ B. a Na-K ioncsatorna ATP igénye

17.
A. pinocitózis gyakorisága
___ B. fagocitózis gyakorisága

18.
A. miozin molekula mérete
___ B. aktin molekula mérete

19.
A. pre-mRNS hossza
___ B. mRNS hossza
20.
A. a riboszóma 40 S alegysége
___ B. a riboszóma 60 S alegysége

21.
A. a Golgi-apparátus mérete
___ B. a diktioszóma mérete

Négyféle asszociáció

A. replikáció Önsokszorosító mechanizmus, mely lehetővé teszi az eredeti

molekulával azonos másolatok keletkezését
B. transzkripció Transzkripciónak nevezzük a sejt kromoszomális DNS-éről
képződő különböző RNS-formák szintézisét.
C. mindkettő
D. egyik sem
A riboszómákban történik a fehérjék szintézise(transzláció), amely
folyamatban mind a rRNS illetve a riboszomális fehérjék részt vesznek.
Ehhez első lépésként a génekben tárolódó információ a transzkripció során
lefordítódik mRNS-é (ez az RNS típus a kromoszómáktól DNS-ében tárolódó
genetikai információ átirata), ami a továbbiakban eljuttatja a
szintetizálandó fehérjék tervrajzát a riboszómákhoz. Majd a riboszómán, a
ribonukleotidok sorrendjét a transzlációs gépezet hármasával „olvassa le”,
ezek a nukleotidhármasok a kodonok. Minden ilyen hármas egy bizonyos
aminosavnak felel meg. A riboszóma és a tRNS molekulák ezt a kódot
lefordítva állítják elő a fehérjéket.

REPLIKÁCIÓ 22. szemikonzervatív mechanizmus

TRANSZKRIPCIÓ 23. jellemző folyamata a splicing
TRANSZKRIPCIÓÉS REPLIKÁCIÓ 24. helikáz enzim szükséges a folyamathoz
TRANSZKRIPCIÓ 25. kodon keletkezik
REPLIKÁCIÓ 26. a folyamat során Okazaki-fragmentumok keletkeznek
TRANSZKRIPCIÓ 22. az mRNS keletkezése
REPLIKÁCIÓ 23. polimeráz enzim szükséges a folyamathoz
EGYIK SEM 24. peptid keletkezik
A. mikrofilamentumok
B. mikrotubulusok
C. mindkettő
A sejtek osztódása a centriolumok oszlásával kezdődik, majd a
környezetükből kiinduló csövecskék (mikrotubulusok) segítségével
egymástól eltávolodnak, és a szintén a környezetükből kiinduló
rostocskák (mikrofilamentumok) a közben kialakuló kromoszómák sajátos
szakaszaihoz (centroméra) rögzülnek.
D. egyik sem

MIKROFILAMENTUMOK ÉS MIKROTUBULUSOK 27. citoszkeletális alkotóelem

MIKROFILAMENTUMOK ÉS MIKROTUBULUSOK 28. polimerizációra képes
MIKROTUBULUSOK 29. működése során dineinnel kapcsolódhat
MIKROTUBULUSOK 30. a centroszómából képződnek
MIKROFILAMENTUMOK 31. a vezikuláris transzportot biztosítja
 Az endoplazmatikus retikulum (ER) szinte minden eukarióta sejt
alkotója. Egy vakon végződő csövekből, zsákszerű kitüremkedésekből és
széles lemezrendszerekből álló, összefüggő membránstruktúra.
A. sima felszínű endoplazmatikus retikulum Ehhez a
típushoz nem kapcsolódnak riboszómák. A SER membránokkal
határolt tubulusok összetett hálózatából áll, mérete nagyban
függ a sejt típusától. Igen fejlett azokban a sejtekben,
amelyekben intenzív lipidanyagcsere folyik (pl.
szteroidtermelő sejtek). A koleszterin és a foszfatidok nagy
részét is ezeknek a membránoknak az enzimrendszerei szintetizálják
B. durva felszínű endoplazmatikus retikulum Fejlett
mirigysejtekkel rendelkezik, ezek funkciója a
váladékfehérjék szintézise és ürítése. Neve arra utal, hogy
a lapos, zsákokból és ciszternákból álló membrán felületén
apró szemcsékként ülnek a fehérjék bioszintézisét végző
riboszómák. Ezek a riboszómák a sejtmagvacskában
alegységként keletkeznek, majd a citoplazmában kapcsolódnak
össze. Itt aztán vagy a DER-hez kapcsolódnak, vagy szabadon
maradnak a citoplazmában. A DER-hez kötött riboszómák a
feladata a leadásra szánt fehérjék valamint a membránok
fehérjéit szintetizálják.
C. mindkettő
D. egyik sem

SIMA ÉS DURVA felszínű endoplazmatikus retikulum 32. szintetikus

folyamatok színtere
DURVA felszínű endoplazmatikus retikulum 33. riboszómák találhatók a
felszínén
SIMA felszínű endoplazmatikus retikulum 34. fő feladata a lipidek
( ZSÍRSAVAK)bioszintézise
EGYIK SEM 35. a sejten belüli emésztés organelluma
DURVA felszínű endoplazmatikus retikulum 36. a fehérjeszintézis köthető
hozzá - a fehérjeszintézis helye
SIMA ÉS DURVA felszínű endoplazmatikus retikulum 37. egybefüggő
üregrendszere van –
SIMA ÉS DURVA felszínű endoplazmatikus retikulum egybefüggő
membránrendszer

EGYIK SEM 26. anabolikus folyamatok szintere

Többszörös választás

38. Mit találunk a SER membránjának citoplazmatikus felszínén? .

Milyen enzimatikus aktivitású fehérjéket találhatunk a SER membránjának
citoplazmatikus felszínén?

1. foszfolipid szintézis enzimjeit

2. glikolipid szintézis enzimjeit
A 3. koleszterin szintézis enzimjeit
4. nukleinsav szintézis enzimjeit
39. A szintetikus feladatok mellett a SER-hez még milyen funkciók
köthetők? Az alábbi funkciók közül melyek köthetők a SER-hez?
 1. Ca2+ raktározás
2. méregtelenítés
A 3. glükóz mobilizálás
4. fehérjék metilációja

40. Mely állítások igazak az ergasztoplazmára?

1. a tevékeny plazmát nevezik így

2. intenzív fehérjeszintézis jellemzi ezt a területet
A 3. sok a DER ezen a területen
4. ez a terület elektronmikroszkópos képen szinte üresnek tűnik
4. ez a terület elektronmikroszkópos képen lizoszómákkal teli

41. A riboszómákra jellemző, hogy: A riboszóma a citoplazmában

elhelyezkedő, riboszomális RNS-ből és fehérjékből álló
sejtszervecske. Minden élőlény sejtjeiben megtalálhatóak,
nagyobb számban a citoplazmában, a durva endoplazmatikus
retikulum felszínén, a mitokondriumokban és a plasztiszokban
fordulnak elő.

1. egy kisebb és egy nagyobb alegységből állnak

2. csak a DER felszínén lehetnek
B 3. a peptidkötés kialakításában játszanak szerepet
4. felszínén kellő közelségbe kerülnek a nukleotidok
39. A riboszómákra jellemző, hogy:

1. két alegységből állnak

2. a mitokondrium belső membránján ülnek
_B_ 3. a peptidkötés kialakítását teszik lehetővé
4. felszínén kellő közelségbe kerülnek a nukleotidok

42. Melyek a tRNS kötőhelyei?

1. antikodon (a mRNS-hez való kötődés helye)

Antikodon: a t-RNS speciális bázishármasa, amely a m-RNS-sel kapcsolódik

2. aminosavaktiváló enzim kötőhelye

E 3. a riboszómához való kötődés helye
4. CCA-triplet, (az aktivált aminosavak kötőhelye)

43. A peptidil transzferáz feladata, hogy:

1. peptidkötést alakítson ki
2. katalitikus működést végezzen
A 3. közreműködjön a fehérjeszintézisben
4. polipeptideket bontson, glikogént szintetizáljon

44. Mely folyamatok tartoznak a fehérjeszintézis terminációs szakaszához?

 1. a két riboszóma alegység szétesik
2. továbbgördülés
B 3. a fehérjelánc leválik
4. iniciáció ,
mRNS bekötődés

Ábraelemzés

Az alábbi elektronmikroszkópos képen melyik sejtmag heterokromatikus és melyik az

eukromatikus?

A 45: eukromatikus
B 46. heterokromatikus

B
A

Állapítsa meg az alábbi mondatok helyességét!

A. Igaz
B. Hamis

A - IGAZ 47. A kodon és az antikodon harmadik helyén lévő bázisok kapcsolódása nem
pontos (nem feltétlenül komplementer), ezt nevezzük „lötyögésnek”.
HAMIS 45. A kodon és az antikodon harmadik helyén lévő bázisok kapcsolódása mindig
pontos, megfelel a komplementaritás elvének.

Kodon: a m-RNS bázishármasa

A - IGAZ 48. A génexpresszió szabályozásának több lehetősége van, pl. a tarnszkripció

szabályozása, a pre-mRNS érésének szabályozása, vagy akár a kódolt fehérje működésének,
lebontásának a szabályozása.
B-HAMIS 49. A szuperoxid a peroxiszómában keletkezik.
A - IGAZ 50. A mitokondrium részt vesz a citoplazma vízforgalmának szabályozásában is,
ezért biológiai ozmométerként is működnek.

IGAZ 46. Az oxigén szabadgyökök elsősorban a mitokondriumban keletkeznek.

HAMIS 47. A vékonybél hámsejtek felszínén vastag szaruréteg található.

IGAZ 48. A mitokondrium fontos szerepet játszik a sejt energiatermelő folyamataiban.

IGAZ 49. A dezmoszóma egy sejtkapcsoló struktúra.

HAMIS 50. A fehérjeszintézis a riboszómák felszínén lejátszódó katabolikus folyamat.

I/III. A sejtek életciklusa és szabályozási mechanizmusai

Egyszerű választás

1. Hogyan nevezzük a programozott sejthalál folyamatát?

B. apoptózis
2. A sejtciklus:
C. az az időszak, melynek során a sejt eljut egyik osztódás végétől a következő
osztódás végéig

3. Az interfázis:
B. két sejtosztódás közötti időszak

4. Mi a sejtosztódás restrikciós pontja?

C. ezen a ponton elkötelezik a sejtek magukat, hogy egyik sejtciklus-fázisból átlépnek a
másikba

5. Mit nevezünk epigenetikus információnak?

C. a genetikus információ nem DNS bázissorrendje meghatározta részét

6. Mi az M-fázis promóciós faktor feladata?

B. a G2 fázisból M-fázisba való átmenet megindítása

7. Mi dől el a G1 ellenőrzési ponton?

A. károsodott DNS jelenléte megakadályozza a ciklinek működését

8. Mi a feladata a G2 ellenőrzési pontnak?

B. ellenőrzi a teljes DNS-kettőződés hibátlan és hiánytalan végbemenetelét

9. Mi a feladata a sejtciklus M-ellenőrzési pontjának?

C ellenőrzi a mitózis folyamatát, hiba esetén gátolja a cikloszóma aktiválódását és
így a sejt nem képes az osztódást befejezni

10. Hogyan mozgatják a kinetokór mikrotubulusok a kromatidákat?

C. passzív depolimerizációs reakcióval

11. Mit nevezünk növekedési faktornak?

A. olyan fehérjéket, melyek az adott sejttípus osztódásához szükségesek, jelenlétükben a sejt
nem lép ki a sejtciklusból
12. Mi a barázdálódási sejtosztódás különlegessége?
B. olyan mitózisok sora, melyek között nincs interfázis
A biológiában a mitózis azt a folyamatot jelenti, mely során a sejt két
egyenlő utódsejtbe választja megkettőződött genomját. Általában ezt
citokinézis követi, amely a citoplazmát és a sejtmembránt is kettéosztja.
Az eredmény: két azonos utódsejt, közel azonos organellum elosztással. A
mitózis és citokinézis összefoglaló neve a sejtciklusban a mitotikus (M)
fázis.

A mitózis kizárólag az eukariótáknál jelenik meg. A többsejtű

szervezetekben a szomatikus (testi) sejt mitózison megy keresztül, mialatt
az ivarsejtek – pontosabban azok a sejtek, melyekből majd hímben spermium,
nőstényben petesejt lesz – meiózissal osztódnak. A prokarióták, melyeknek
nincs sejtmagjuk, bináris hasadással kettőződnek meg. Szóval a testi
sejtekben lejátszódó osztódást mitózisnak, a nemi sejtekben lejátszódó
szaporodást pedig meiózisnak nevezzük.

MITÓZIS 32. két új, egyforma, diploid sejt keletkezik

MEIÓZIS 33. a teljes folyamata két egymást követő sejtosztódásból áll
_ MEIÓZIS 34. az ivarsejtek érési osztódása
MITÓZIS 35. a testi sejtek osztódására jellemző
MITÓZIS 36. folyamata során a kromoszómák párokba állnak, átkereszteződés nincs
közöttük
MEIÓZIS 37. a folyamat során haploid sejtek jönnek létre

Többszörös választás

13. Milyen tényezők játszanak szerepet a sejtszaporodás és a sejthalál egyensúlyában?

1. külső környezetből érkező jelek

2. a sejt ingerlékenységi állapota
B 3. rendelkezésre álló jelátviteli rendszerek
4. a sejt tápanyag-ellátottsága

14. Melyek a sejtciklus G1 fázisának jellemzői?

1. ebben a fázisban nincsen DNS replikáció

2. a sejtek diploid kromoszómagarnitúrával rendelkeznek
__E_ 3. a sejtek hosszú időt is képesek ebben a fázisban tölteni, de legalább 10-12 órát
4. elhagyásáról a sejt a G1/S restrikciós pontnál dönt

15. Melyek az interfázis szakaszai?

1. G1 fázis vagy prereplikációs fázis

2. S-fázis vagy szintetikus fázis
_A__ 3. G2 vagy posztreplikációs fázis
4. S2 vagy posztszintetikus fázis

16. Milyen sejtalkotók kettőződnek meg az S-fázis során?

1. a sejtmag teljes DNS-állománya

2. a DNS-t borító hisztonok
_E__ 3. a centriolumok
 4. a mitokondriumok

17. Mi a magyarázata, hogy a DNS csak egyszer kettőződik meg az S-fázis során?

1. a DNS-polimeráz gyorsan lebomlik, így nincs ideje kétszer másolni

2. az RNS-polimeráz jelenléte akadályozza a többszörös replikációt
_D__ 3. a hisztonok jelenléte akadályozza a többszörös replikációt
4. a replikációs kezdőpontokhoz kötődő engedélyező fehérjék inaktiválódása

18. Mi történik a sejtciklus G2 fázisa során?

1. a sejt metabolikusan aktív, energiát termel és raktároz

2. a sejt aktívan felkészül a sejtosztódásra
__E_ 3. létrejön az M-fázis promóciós komplex
4. a fázis végén a Cdk enzim beindítja a mitózis biokémiai változásait

19. Mi az M-fázis promóciós komplex feladata és sorsa?

1. a G2 fázis végén jön létre ciklinből és Cdk kinázból
2. beindítja a mitózis biokémia változásait
__E_ 3. beindítja a mitózis morfológiai változásait
4. a mitózis végén lebontja a cikloszóma

20. Mi a cikloszóma feladata?

1. szétválasztja a testvérkromatidákat a mitózis során

2. a mitózis végén lebontja az osztódási orsót
A 3. a mitózis végén lebonja az M-fázis promóciós komplexet
4. a sejtet osztódási ciklusban tartja

21. Mi a sejtciklus ellenőrző pontjainak (checkpoint) feladata?

1. ellenőrzi a megelőző sejtciklus-fázis megfelelő befejeződését
2. ugyanaz, mint a restrikciós pont (szinoníma)
B 3. kritikus hiba esetén apoptózist okoz
4. ezen a ponton eldől, hogy a sejt belép a sejtciklus következő szakaszába

22. Melyek a mitózis profázisának eseményei?

1. a kondenzin hatására a kromatin kondenzálódik és kialakulnak a

kromoszómák
2. a lamin fehérjék foszforilációja a mag hálózatos szerkezetének felbomlásához
vezet
__E_ 3. a maghártya póruskomplexei alegységeikre disszociálódnak
4. létrejön a mitotikus orsó

23. Mi a különség a mitózis metafázisa és a meiózis I. metafázisa között?

1. nincs érdemi különbség

2. meióziskor nem a kromatidák, hanem a homológ kromoszóma párok tagjai
válnak el egymástól (szemben a mitózissal)
C 3. meióziskor számfeleződés jön létre, haploid utódsejtekkel
 4. a kinetokór mikrotubulusok meiózis során egyirányba mutatnak

24. Mit jelent a jelátviteli szignálok redundanciája?

1. különböző ligandok ugyanabban a célsejtben hasonló vagy akár teljesen

azonos változásokat hozhatnak létre
2. egy bizonyos ligand eltérő sejttípusokban eltérő biológiai választ hozhat létre
__B_ 3. a jelátviteli pályák átfedése miatt a végkifejlet szempontjából mindegy, melyik
stimuláló vagy gátló faktor van jelen
4. eltérő szignálok eltérő válaszreakciót váltanak ki

25. Melyek a sejtosztódás szabályozásának legfontosabb jelátviteli mechanizmusai?

1. fehérjék foszforilációja és defoszforilációja

2. másodlagos hírvivők termelése és ezek hatására végbemenő másodlagos
folyamatok
E 3. fehérje-fehérje kölcsönhatások
4. DNS-fehérje-RNS-polimeráz kölcsönhatások
26. Melyek az apoptózis fázisai?

1. iniciáció: a folyamatok kezdeményezése

2. jelátvitel: a beérkező szignálok értelmezése és célponthoz juttatása
E 3. effektor fázis: a beinduló folyamatok véglegessé tétele a kaszpázok munkája
révén
4. degradációs fázis: az életképtelen sejt eltüntetése

27. Melyek a jóindulatú daganat jellemzői?

1. lassú és helyi, nem invazív növekedés

2. kevéssé differenciált daganatsejtekből áll
B 3. környezetét nem szűri be, mert tok veszi körül
4. áttét (metasztázis) képzésére hajlamos

28. Melyek a rosszindulatú (malignus) daganat jellemzői?

1. lassú és helyi, nem invazív növekedés

2. kevéssé differenciált daganatsejtekből áll
C 3. környezetét nem szűri be, mert tok veszi körül
4. áttét (metasztázis) képzésére hajlamos

29. Milyen mechanizmusokkal jöhet létre proto-onkogén aktivációja?

1. pontmutációval
2. transzlokáció következtében
E 3. kóros gén-inszerciót követően
4. kritikus régió delécióját követően

30. Milyen tényezők állnak az emberi daganatok kialakulásának hátterében?

1. proto-onkogének aktivációja
 2. tumor-szuppresszor-gének inaktivációja
E 3. kapuőr-gének működési zavara
4. vírusfertőzés

31. Mi az egyedfejlődés első kritikus differenciálódási lépése?

1. az embrioblasztok létrejötte és elkülönülése

2. a morula létrejötte
B 3. a trofoblasztok differencálódása
4. a zigóta létrejötte

32. Mi az epigenetikus öröklés?

1. olyan információ továbbörökítése, melyet nem a DNS bázissorrendje ad meg

2. ide tartozik a DNS másodlagos módosítása hordozta információ
E 3. ide tartozik a hisztonok másodlagos kovalens módosításának ujjlenyomata
4. a sejt-determináció egyik kulcsmechanizmusa

II. A SEJTEK KÖRNYEZETE, A SZÖVETI SZERVEZŐDÉS

II/I. A sejtek környezete

Egyszerű választás

1. Az ECM ( extracelluláris mátrix) fő komponensei a következők:

A. fehérjék és szénhidrátok

2. A kollagén rostok:
B. helikális fehérjék

3. Az ECM összetétele ( extracelluláris mátrix)

C. fajonként, szövetként, életkorok szerint változó

Többszörös választás

4. Az elasztin rostok:

1. hidrofób fehérjékből épülnek fel

2. lizinoxidáz segítségével épül fel
A 3. fibroblasztok, simaizomsejtek is termelik
4. erőteljes, vaskos, nagyméretű citoszkeletális elemek

5. A lamina basalis:

1. retikuláris rostokból épül fel

2. fontos szerepet tölt be a hisztogenezisben
C 3. a sejtmagmembrán belső rosthálózata
4. hám és kötőszövet között kialakult kollagén rost rendszer
6. Az ECM ( extracelluláris mátrix) glikoproteidjei:
1. lehetnek receptorok
2. egyszerű fehérjék
B__ 3. oligoszacharidokat tartalmazó fehérjék
4. hámsejteken nem fordulhatnak elő

7. Az ECM ( extracelluláris mátrix) glükóz aminoglikánjai:

1. egyszerű fehérjék
2. anionos csoportjaik révén kationok megkötésére alkalmas
C 3. kationos csoportjaik révén anionok megkötésére alkalmas
4. poliszacharidok

8. A kollagén rostok:
1. a szervezet fehérjéinek 50%-át teszik ki
2. felépítésében 19 fajta kollagén fehérje ismert
__E_ 3. az érett embrionális kötőszövetben is megfigyelhető
4. az ínszövet fontos összetevője

9. Az ECM ( extracelluláris mátrix) makromolekulái révén alakul ki:

1. a zonula occludens
2. a zonula adherens
__E_ 3. a gap junction
4. a különböző sejtfelszíni markerek

10. Az ECM ( extracelluláris mátrix) makromolekulái közé tartoznak:

1. kondroitin szulfát
2. dinein
_B__ 3. dermatánszulfát
4. vimentin

II/II. Az alapszövetek szerkezete és funkciói

Egyszerű választás

1. Mit nevezünk szövetnek?

E. azonos eredetű, szerkezetű és működésű sejtek és sejtközötti állományuk
együttesét
2. Melyik szövetből differenciálódnak az exokrin mirigyek?
A. hámszövetből

3. Válassza ki az ontogenezis során leghamarabb megjelenő szövettípust!

A. mesenchyma

4. Melyik szövetből differenciálódnak az endokrin mirigyek?

A. hámszövetből

5. Jelölje meg a helyes állítást!

.
B. A kötőszöveti fibroblasztok termelik a sejtközötti állomány rostjait.
6. Miről kapta a kutikuláris hengerhám a nevét?
B. a mikrobolyhok fénymikroszkópban összefüggőnek látszó rétegéről

7. Válassza ki a primer és a szekunder érzékhám közötti különbséget megfogalmazó

állítást!
C. A primer érzékhámban az érzősejtek maguk vezetik el az ingerületet, míg a szekunder
érzékhám sejtjeinek ingerülete idegvégződésekre tevődik át.

8. Mi a chondron?

C. A chondronokat az utolsó osztódásokat követően együtt maradó porcsejtek és a

porctok alkotják.

9. A plazmasejt:

A. a lazarostos kötőszövet egyik szabad sejttípusa, mely B limfocitából

differenciálódott, így jelentős szerepe van az immunvédelemben

10. Mi jellemző a miozinra?

C. feji és helikális farki véggel rendelkező fehérje

Többszörös választás

11. Mely állítások igazak a csillókra?

1. Csillókkal csak állati egysejtűeknél találkozhatunk.

2. A sztereociliumok nem mozognak.
C 3. Kinociliumok továbbítják a tápcsatornában a táplálékot.
4. A bazális testecskék elengedhetetlenek a csillók mozgásához.

12. A vékonybél hámja:

1. fedőhám
2. simaizom elemeket tartalmaz
__E_ 3. felszívóhám
4. gazdagon erezett

13. Az egyedfejlődés során melyik csíralemez vesz részt az izomszövetek kialakításában?

1. ektoderma
2. nem a csíralemezekből differenciálódik az izomszövet
D 3. endoderma
4. mezoderma

14. A miofibrillumok:

1. a citoszkeleton mikrofilamentumaiból szerveződnek.

 2. a citoszkeleton mikrotubulusaiból szerveződnek.
__B_ 3. aktin és miozin szálak futnak bennük.
4. a miofibrillumok a simaizomszövetben nem találhatók.

15. Válassza ki a helyes állításokat!

1. A harántcsíkolt izomszövetet spontán összehúzódások jellemzik.

2. A harántcsíkolt izomsejtek szarkoplazmája kettősen fénytörő.
__B_ 3. A szarkoplazmatikus retikulum az izomrostot körülvevő rácsrost hálózat.
4. A harántcsíkolt izomrostban a sejtmagok a szarkolemma közelében vannak.

16. A születés után valamennyi kötő- és támasztószövetünkre igazak a következők:

1. a mesenchymából differenciálódnak
2. a sejtközötti állományt a sejtek termelik
__A_ 3. mezodermális eredetűek
4. keringésük nincs vagy igen csekély mértékű

17. A mesenchyma jellemzői:

1. Wharton-kocsonyának is nevezik
2. embrionális kötőszövet kocsonyás alapállománnyal
C 3. kollagén rostok szövik át
4. intenzíven osztódó sejtek alkotják
18. A chordoid szöveteket anaerobnak tekintjük mert:

1. a chondronok közti szövetállományban nincsenek erek

2. a porcok a korosodással együtt folyamatosan meszesednek
__B_ 3. a sejtek anyagcseréje diffúzióval történik
4. az éretlen porcsejtek csak oxigénmentes környezetben osztódó képesek

19. Melyek a csontosodásra jellemző állítások?

1. A csontosodás a terhesség harmadik harmadában indul meg.

2. A szekunder csontosodás közvetlenül a mesenchymából indul.
__D_ 3. Az oszteoklasztok később oszteocitákká alakulnak.
4. A csontszövet lemezrendszereinek aránya idővel változik.

20. A dendritek:

1. a neuronok felszínéről kiinduló, receptor funkcióval rendelkező, elágazó

nyúlványok
2. speciális csontszövetet képező sejtek
_B__ 3. unipoláris neuronon nem találhatók
4. csak a gliasejtek kis méretű nyúlványai

21. Az urothélium:

1. átmeneti hám, mert a hám és kötőszövet határán találjuk

 2. a vizelet elvezető rendszer hámja
__C_ 3. a vesében található szövet
4. jellegzetes sejtje az ernyősejt

22. A barna zsírszövetre jellemző:

1. a zsírcseppek több kis méretű hólyagszerű képletekben találhatók a

zsírsejtekben
2. a sejtek melanint tartalmaznak
___A 3. a szövet sejtjeinek mitokondriumaiban speciális fehérje a termogenin található
4. jelentős tápanyagraktár

Négyféle asszociáció

A. neuron
B. glia
C. mindkettő
D. egyik sem

NEURON ÉS GLIA 23. idegszöveti sejttípus

NEURON 24. minden sejttípusa ektodermális eredetű

NEURON ÉS GLIA 25. nyúlványokkal rendelkezhet

NEURON 26. szinapszis kialakítására képes

GLIA 27. osztódásra képes

NEURON ÉS GLIA 28. nyúlványai regenerálására képes

EGYIK SEM 29. nem jellemző rá a fehérjeszintézis

GLIA 30. egyik sejttípusának feladata a myelinizáció

_
EGYIK SEM 31. Purkinje rostot alakít ki

NEURON 32. lehet érző vagy mozgató

A. simaizomszövet
B. harántcsíkolt izomszövet
C. mindkettő
D. egyik sem

EGYIK SEM 33. sejtjei elágazók

SIMAIZOM 34.a sejt közepén helyezkedik el a sejtmag
SIMA- ÉS HARÁMTCS. IZOM 35. aktin, miozin található meg benne
SIMA- ÉS HARÁMTCS. IZOM 36. a nyelőcsőben megtalálható
SIMA- ÉS HARÁMTCS. IZOM 37.fontos sejtalkotói a mitokondriumok
SIMA- ÉS HARÁMTCS. IZOM 38. mezodermális eredetű
EGYIK SEM 39. Eberth-vonalakkal kapcsolódnak a sejtek egymáshoz
HARÁMTCS. IZOM 40. szarkoplazmatikus retikuluma jelentős kálcium raktár
EGYIK SEM 41. jellemző működése az automácia
SIMA- ÉS HARÁMTCS. IZOM 42. működését miofibrillumokba rendeződött
mikrofilamentumok biztosítják

Mennyiségi összehasonlítás

43.
A. a szerozus mirigy végkamrájának átmérője
_B__ B. a mucinozus mirigy végkamrájának átmérője

44.
A. a mesenchyma sejtek osztódó képessége
_A__ B. a hízósejtek osztódó képessége

45.
A. a simaizomsejt átmérője
_B__ B. a harántcsíkolt izomrost átmérője

46.
A. a sejtközötti állomány mennyisége a hámszövetben
__B_ B. a sejtközötti állomány mennyisége a kötőszövetben

47.
A. a neuronok száma az idegszövetben
___ B. a gliasejtek száma az idegszövetben

48.
A. a simaizomsejt lehetséges sejtmag száma
_B__ B. a szívizomrost lehetséges sejtmag száma

49.
A. a retina unipoláris neuronjának a nyúlványainak száma
_B__ B. a Purkinje-sejt nyúlványainak száma
50.
A. a limfocita átmérője
__B_ B. a monocita átmérője

III. SZAPORODÁS-, ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIA

III/I. A nem kialakulása és a megtermékenyítés

Egyszerű választás

1. Melyik a helyes megállapítás?

 B. Az embrionális gonád előtelep differenciálódását az Y kromoszóma speciális génjei
irányítják.

2. Melyik a helyes megállapítás?

C. A herecsatornák közötti Leydig sejtek hím nemi hormon termelő sejtek.

3. A polispermiózisra jellemző:
C. egy petesejtbe több spermium hatol be

4. Melyik a helyes megállapítás?

C. A spermiumok mozgását a citocentrumból származó képlet szabályozza.

Mondat kiegészítés: a hiányzó mondatrészeket az alábbi fogalmak közül pótolja

A. SRY gén
B. AZY gén
C. akrozin
D. zona pellucida
E. kortikális reakció

5. A petesejt megtermékenyülését követően létrejön a …. kortikális reakció …. .

6. Ez a folyamat megváltoztatja a petesejt …. zona pellucida …-nak szerkezetét és ezért nem
juthat be több spermium a petesejtbe.
7. A petesejt burkának feloldását a spermium feji részéből felszabaduló… akrozin …
végzi.
8. Az Y kromoszóma hosszú karján elhelyezkedő … AZY gén a spermiumtermelődést
szabályozza.
9. A hím nemi differenciálódásban legfontosabb szerepet a(z) … SRY gén … játssza.
10. A petesejtet körülvevő …. zona pellucida … kialakulásához három féle, a petesejt által
termelt fehérje szükséges.

Asszociációs feladatok

A. 1
B. 2
C. 23
D. 46

23 11. Hány kromoszóma van az érett hímivarsejtben?

1 12. Hány X kromoszóma van az érett petesejtben?
23_ 13. Hány kromoszóma van a polocitában a meiózis II. szakasza végén?
2_ 14. Hány ivari kromoszóma van a zigótában?
2_ 15. Hány nemi kromoszóma van a spermiogóniumban?
46_ 16. Hány kromoszóma van az ovogóniumban?
1_ 17. Hány nemi kromoszóma van az érett spermiumban?
46_ 18. Hány kromoszóma van az ivarsejtekben a meiózis I. szakasz elején?

A. FSH
B. LH
C. progeszteron
 D. ösztrogén

LH_ 19. a menstruációs ciklus második felében nő a mennyisége

PROGESZTERON_ 20. a sárgatest termeli
FSH_ 21. hatására a petefészekben levő tüszők érése elkezdődik
PROGESZTERON_ 22. a menstruációs ciklus első felében minimális mennyiségben
termelődik
ÖSZROGÉN 23. a Graaf tüsző üregében jelenlevő hormon
FSH_ 24. a hipofízisben termelődő, a ciklus első felében nagyobb mennyiségben jelenlevő
hormon
PROGESZTERON_ 25. a terhesség fenntartásában jelentős hormon

Többszörös választás

26.
1.Az emberre a szexuális dimorfizmus jellemző.
2. Partenogenezis alkalmával csak az egyik ivarsejt (többnyire a petesejt)
szükséges az új egyed kifejlődéséhez.
_E__ 3.Az ivarsejtek egymásra találását kémiai anyagok segítik.
4. Az emberi ivarsejtek anizogaméták.

27.
1. A hőmérséklet függő nem meghatározottság a nőstények szaporodásának
kedvez.
2. A méretfüggő nem meghatározottság azt jelenti, hogy pld. a gyűrüsférgek
feldarabolása után keletkező utódok közül a nőstények mindig nagyobb
méretűek, mint a hím állatok.
_A__ 3. A baktériumok egyszerű kettéosztódással, aszexuális úton szaporodnak.
4. A fenti megállapítások közül az egyik helytelen.

28.
1. A nemiség csak genetikailag meghatározott tulajdonság.
2. A nemiséget a genetikai és környezeti tényezők együttesen alakítják ki.
__C_ 3.A nemiség kialakításában döntően a környezetnek van szerepe.
4. A nemiség multifaktoriális (komplex) jelleg.

29.
1. Az ivarsejtek keletkezése a gametogenezis folyamata.
2. Az ivarsejtek érési folyamata két szakaszból áll.
__B_ 3. A spermiomorfogenezis a herecsatorna Sertoli sejtjeiben történik.
4. Az érett spermiumban nincs sejtmag.

30.
1. Az akroszóma a spermiumok feji részén levő enzimtartalmú képlet.
2. Az akroszóma módosult lizoszóma.
E_ 3. A megtermékenyítés során a spermium ostora a petesejten kívül marad.
4. Egy petesejtet csak egy spermium termékenyíthet meg eredményesen.
 III/2. Az egyedfejlődés főbb mozzanatai

Egyszerű választás

1. A barázdálódási sejtosztódás különlegessége:

B. olyan mitózisok sora, melyek között nincs interfázis

2. Az egyedfejlődés első differenciálódási lépésének biológiai alapja:

___ C. a blasztomérák kommunikálni kezdenek környezetükkel

3. A zona pellucida:
B. a petesejtet körülvevő bazálmembrán jellegű extracelluláris képlet
belül

4. A másodlagos korion:
C. a trofoblaszt-sejtek és az extraembrionális mezoderma két rétege
5. Hogyan jön létre az intraembrionális mezoderma?
B. Az intraembrionális mezoderma az ektodermasejtek mélybe törése révén jön létre.
.
6. A szikhólyagra jellemző:
B. az embrió elsődleges tápanyagát, a szikanyagot tartalmazza
vérsejtek

7. A morfogének:
A. koncentrációjuktól függő információt hordozó molekulák, melyek a fejlődés során fejtik
ki hatásukat
8. A homeotikus gének:
A. a homomorf területek (testszelvények) fejlődésszabályozó génjei

9. A szomita:
B. őscsigolyának is nevezett embrionális testszelvény-egység

10. A transzcitózis:
B. a pinocitózis egy speciális formája
11. A garattasakok (kopoltyúbarázdák):
B. két kopoltyúív között elhelyezkedő embrionális membránok
12. Hány kopoltyúív alakul ki az emberi egyedfejlődés során?
___ C. négy pár

13. Az elővesére jellemző:

B. belőle fejlődik ki a Wolff-cső

Többszörös választás

14. Az egyedfejlődés első kritikus differenciálódási lépése:

1. az embrioblasztok létrejötte és elkülönülése

 2. a morula létrejötte
_B__ 3. a trofoblasztok differencálódása
4. a zigóta létrejötte

15. Az embrioblasztokból keletkezik:

1. az embrió valamennyi szövete

2. a korion
__B_ 3. a belső magzatburkok
4. a szikhólyag tartalma

16. A genetikai determináció:

1. a sejtszintű memória egyik megnyilvánulási formája

2. kritikus fejlődési pont, ahol minden vagy semmi szabály lép életbe
_B__ 3. fejlődési potenciál beszűkülése és speciális képességek megjelenése
4. az idegrendszer elkülönülése az endoderma többi részétől

17. Az epigenetikus öröklés:

1. olyan információ továbbörökítése, melyet nem a DNS bázissorrendje ad meg

2. ide tartozik a DNS másodlagos módositása hordozta információ
_E__ 3. ide tartozik a hisztonok másodlagos kovalens módosításának ujjlenyomata
4. a sejt-determináció egyik kulcsmechanizmusa

18. A szomita további differenciálódásának iránya:

1. létrejönnek az izomszelvények (myotom)

2. létrejönnek a csigolyák telepei (sclerotom)
__A_ 3. létrejön a kutiszlemez (dermatom)
4. létrejönnek a végtagbimbók
19. A magzatburkok:

1. allantois
2. korion
_C__ 3. placenta
4. amnion

Relációanalízis
A két tagmondat közötti kapcsolatot kell megállapítani.
Ha mindkét tagmondat igaz és köztük ok okozati kapcsolat van: A
Ha mindkét tagmondat igaz és köztük nincs ok okozati kapcsolat: B
Ha csak az első tagmondat igaz, a második pedig nem: C
Ha az első tagmondat hamis, a második igaz: D
Ha mindkét tagmondat hamis: E

A_ 20. A nyolcsejtes embrió sejtjei egyenrangúak és totipotensek, mert minden sejtből egy
teljes egyed létrejötte lehetséges.
B_ 21. A morfogén-grádiensek létrejötte a fejlődési mintázatok kialakulásának alapja, mert a
természet szereti a bevált utakat újra és újra felhasználni.

B 22. A determináció lényege bizonyos tulajdonságok elvesztése és újak kifejlesztése, mert a

meghatározottság állapota továbböröklődik az utódsejtekre.

1. Mi a kemotaxis?
B. a sejtek kémiai anyagok által irányított helyváltoztatása

2. Mi jellemző az emberi ivarsejtekre?

_C_ C. anizogaméták

3. Melyik a helyes sorrend?

D. petesejt, zigóta, morula, blasztociszta

4. Miből képződik az allantois?

A. a szikhólyag kitüremkedéséből

5. Mi az ablak periódus?
C. a minden vagy semmi törvényének érvényesülése

HASNYÉL 6. ebből a képletből alakul ki a köldökzsinór

AMNION 7. belső magzatburok, amelyben a magzat fejlődik
TROPHOBLASZT 8. a külső magzatburok képzésében részvevő sejtek
CHORION 9. nyúlványos képletei a méh nyálkahártyájával állnak kapcsolatban
TROPHOBLASZT 10. diffúzióval jutnak át rajta a molekulák
SZOMITA- ŐSCSIGOLYA 11. lehet dermatom is
HCG 12. hatása megegyezik az LH hatásával
HCG 13. két alegységből álló összetett fehérje
NOXA 14. ilyen lehet a sugárzás is
HCT koriotireotropin 15. a pajzsmirigy működésre hat (koriotireotropin!)
SZOMITA- ŐSCSIGOLYA 16. mezodermális eredetű

Többszörös választás
Az alábbi megállapítások közül jelölje meg a helyes tényeket a következők szerint:
17.
1. az egypetéjű ikrek lehetnek különneműek is 190.o.
2. a thalidomid a végtagok fejlődését akadályozza meg 198.o.
_C_ 3. a velőcső mezodermális eredetű embrionális képlet 182.o.
4. a rubeola vírus embriopathogén hatású 199.o.

18.
1. a parthenogenezis útján való szaporodáshoz egyetlen ivarsejt is elegendő 165.o.
2. a toxoplasma gondii fertőzés terjesztője a macska 199.o.
_E_ 3. az Rh negatív vércsoportú anya IgG antitestjei az Rh pozitív magzatot
károsíthatják 200.o.
 4. a nemi fejlődés irányának meghatározásában az autoszómák és az ivari
kromoszómák aránya is szerepet játszik 166.o.

19.
1. a spina bifida kialakulásának oka lehet a fólsav hiánya 196.o.
2. az AMH a hím nemi fejlődést segítő magzati hormon 167.o.
_A_ 3. az idegrendszer fejlődésének egyik állomása a 3 agyhólyag kialakulása 186.o.
4. az embrionális szívtelep az ektodermából fejlődik 187.o.

20.
1. a gyomor a középbél tágulatából fejlődik ki (előbél)
2. a vizeleti szervek az őscsigolyák fejéből alakulnak ki (őscsigolyanyelekből)
_D_ 3. a medullarin a gonád előtelep kéreg állománya által termelt hormon
4. a medullarin a here Sertoli sejtjeinek kifejlődését segíti elő
Egyszerű hibakeresés:
Az alábbi megállapítások közül jelölje meg az egyetlen hibás választ!

21.
A. az egypetéjű ikrek mindig közös amnion burokban fejlődnek hamis B. a
teratogének a placentát is károsíhatják igaz
_A_ C. a zigóta diploid sejt igaz
D. az izogaméták morfológiailag azonos alakú ivarsejtek igaz

22.
A. a barázdálódás során a mitózisok között nincs interfázis igaz
B. a barázdálódási folyamat végeredménye a hólyagcsíra állapot hamis
_B_ C. az embriócsomó a blasztulában található igaz
D. az embrioblasztokból fejlődik ki az embrió igaz

23.
A. egyes fajoknál az alacsonyabb hőmérséklet gátolja a hímek kifejlődését igaz.
B. a terhesség korai időszakában a külső magzatburok bolyhai kétrétegű sejtsorból
állnak igaz
_E_ C. a kétrétegű sejtsor a külső magzatburok bolyhain a terhesség végéig megmarad
igaz D. a mezoderma kialakulása csak az ektoderma és az entoderma kifejlődése
után történhet igaz
E. a gamonok irányítják a spermiumok mozgását (kemotaxis) hamis

24.
A. a szexuális dimorfizmus nem ugyanabban az egyedben képződő hím és női
ivarsejtek jelenlétét jelenti igaz
B. a trofoblasztok differenciálódása a beágyazódást követően kezdődik igaz
_C_ C. a placentát ért teratogén hatások a magzatot nem károsíthatják hamis
D. a teratogének iránti fogékonyság legkritikusabb ideje az első 3 hónap
időszaka igaz

25.
A. a sejtek környezete és helyzete megszabja a további sejtfejlődés irányát igaz
 B. a sejtek és az általuk termelt sejtközötti állomány az egyedfejlődés során
meghatározott strukturákat alakít ki, melynek alapja a pozíciófüggő determináció igaz
_D_ C. a sejtek érzékelik a morfogén hatású vegyületek koncentrációját igaz 182.o.
D. mennél kisebb a morfogén anyag koncentrációja, annál jobban hat az általa
meghatározott sejtfejlődési irányra hamis

SZELEKTOR GÉNEK 26. a DNS-t összetömörítő vegyületek

MESTER REGULÁTOR FEHÉRJE 27. termékei a sejtmagi memóriát biztosítják
MESTER REGULÁTOR FEHÉRJE 28. a szelektor gének által képződő vegyület
SEJTMAI MEMÓRIA 29. a hisztonok másodlagos módosulása tartja fenn
HISZTONOK 30. acetileződhetnek, ezek a másodlagos módosulásai

NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 31. az LH ebben a szakaszban termelődik

NŐI NEMI CIKLUS 1. FELE 32. a Graaf tüsző kialakulása ebben a szakaszban történik
NŐI NEMI CIKLUS 1. FELE 33. az FSH termelődésének megindulása
NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 34. a sárgatest ebben a szakaszban képződik
NŐI NEMI CIKLUS 1. FELE 35. az ösztrogén magas koncentrációja jellemzi
NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 36. az ovuláció ebben a szakaszban történik
NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE B_ 37. a megtermékenyült petesejt beágyazódására való
felkészülés szakasza
NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 38. progeszteron képződik ebben a szakaszban
NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 39. hormon szintek csökkenése történik ebben a szakaszban
NŐI NEMI CIKLUS 1. FELE 40. a petesejtek érésének időszaka
NŐI NEMI CIKLUS 2. FELE 41. a méh fala érdússá, mirigyekben gazdaggá válik

IGAZ 42. A fejlődési rendellenességek egy része nem jár látható elváltozásokkal, de a
későbbi életszakaszban manifesztálódhat a betegség.
_B_ 43. Az extraemrionális képződmények (pld a köldökzsinór) nem a zigótából származnak
_B_ 44. Az emberi ivarsejtek izogaméták
IGAZ 45. A belső magzatburok az embrioblasztokból képződik
IGAZ 46. Az embrionális fejlődés korai szakaszában a „minden vagy semmi” törvényének
értelmében egyes teratogének hatástalanok lehetnek a fejlődésre
_B_ 47. A TDF gén az X kromoszómán elhelyezkedő membránfehérjét kódoló gén
IGAZ 48. Ha a megtermékenyítést végző spermium nem tartalmaz Y kromoszómát, akkor az
embrionális Wolff járat elsorvad
IGAZ 49. A morfogén anyagok jelátviteli és génexpressziós folyamatokat indítanak meg,
ezáltal a sejtek egy meghatározott irányba kezdenek el fejlődni.
IGAZ 50. A sejtek közötti jelátvitel az extracelluláris mátrix felől sejtfelszíni fehérjék
(integrinek) közvetítésével vagy pedig oldható növekedési faktorok útján valósul meg.

III/III. Fejlődési rendellenességek (teratológia)

Egyszerű választás

1. A teratogenezis:
B. a szabályostól eltérő fejlődés és következménye
2. A „teratogén noxák” kifejezés jelentése:
___ C. a magzatot vagy a placentát károsító fejlődési zavart okozó környezeti tényezők

3. Mitől függ a teratogén noxa hatása?

A. a besugárzás energiájától
B. az embrionális fejlődés időszakának kritikusságától
___ C. az anya immunállapotától
D. a magzat és az anya Rh-faktorainak összeférhetőségétől

4. Mi a „minden vagy semmi periódus” lényege?

___ C. a károsodás vagy az embrió pusztulásával jár vagy semmi hatása nincs
5. Mi az egyedfejlődés minden vagy semmi periódusának sejtbiológiai magyarázata?
B. a károsodott sejteket a környező őssejt-tulajdonságú embrioblasztok maradék
nélkül pótolni képesek

6. Mikor kell fólsavat fogyasztani a velőcsőzáródási zavar megelőzésére?

B. a terhesség első négy hetében

7. Miért javasolt minden fogamzóképes nőnél fólsav rendszeres fogyasztása?

A. mert a velőcső fejlődése a terhesség első négy hetében zajlik, amikor sokszor még nem
ismert a terhesség ténye

Többszörös választás
8. Hogyan nevezzük azt az időszakot, amikor egy teratogén tényező fejlődési rendellenességet
képes kiváltani?

1. teratogenetikai ablakperiódus
2. teratogenetikai kapuperiódus
__B_ 3. teratogenetikai terminációs periódus
4. teratogenetikai iniciációs periódus

9. Mitől függ az osztódó sejtek sugárérzékenysége?

1. a sejtek osztódási rátájától

2. a sejtek differenciáltsági fokától
_A__ 3. a sejttípus kariokinetikus jövőjétől
4. a sejtek méretétől

10. Miért lehetnek a gyógyszerek fejlődési rendellenességek okozói?

1. kritikus sejtfunkciókat módosíthatnak kritikus pillanatban

2. növekedési faktorok lehetnek
_B__ 3. a létrejött működési zavar hatására a következő vagy szomszédos fejlődési
pont nem kapja meg a szükséges indukciót
4. az idegrendszer hosszú differenciálódása miatt különösen érzékeny a
gyógyszerekre

11. Milyen gyógyszerek a legveszélyesebbek teratogenitás szempontjából?

1. a thalidomid és származékai
 2. a placentán szabadon átjutó szteroidhormonok
_E__ 3. a zsírban jól oldódó gyógyszerek
4. a citosztatikumok

12. Fejlődési zavart okozó kórokozók:

1. Treponema pallidum (a szifilisz kórokozója)

2. Toxoplasma gondii (macskától kapható fertőzés)
__E_ 3. Rubeolavírus
4. Cytomegalovírus

13. Hogyan védekezünk a kongenitális rubeola szindróma ellen?

1. vírusellenes gyógyszerek alkalmazásával

2. gyermekkori aktív vakcinálással (MMR-vakcina)
_C__ 3. passzív immunizálással fertőzés esetén
4. terhességre készülő anyák szűrése és szükség esetén emlékeztető oltása

IV. ÖRÖKLŐDÉSBIOLÓGIA

IV/I. Mendeli genetika

Egyszerű választás

1. A pleiotróp génre jellemző:

B. tünet együtteseket (szindrómákat) alakít ki
2. Melyik a helyes megállapítás?
C. Homozigóta domináns és homozigóta recesszív szülőpárnak minden utóda
heterozigóta
3. Melyik a helyes megállapítás?

A. A mitokondriális öröklődés nem követi a Mendel szabályokat

4. Milyen gyermekei lehetnek egy 0 és egy AB vércsoportú szülőpárnak?
B. A és B vércsoportú

5. Hány % esélye van egészséges gyermeket világra hozni egy olyan szülőpárnak, ahol a
nő fenilketonuriás és a férfi a fenilketonuria génjére nézve heterozigóta?
___ C. 50%

6. Melyik az a szülőpár, akinek biztosan nem születhet fenilketonuriás gyermeke?

B. AA és aa genotipusú szülők

Asszociációs feladatok

A. autoszómás domináns öröklődésű

B. autoszómás recesszív öröklődésű
C. X-hez kötött domináns öröklődésű
D. komplex (multifaktoriális) öröklődésű
E. X-hez kötött recesszív öröklődésű
AUTOSZ. DOMINÁNS 7. hatujjúság
MULTIFAKTORIÁLIS 8. csípőficam
AUTOSZ. RECESSZÍV 9. tirozinózis
X-HEZ KÖTÖTT DOMINÁNS 10. D vitamin rezisztens angolkór
AUTOSZ. RECESSZÍV 11. albinizmus
X-HEZ KÖTÖTT RECESSZÍV 12. színtévesztés
X-HEZ KÖTÖTT RECESSZÍV13. Duchenne féle izomsorvadás
AUTOSZ. RECESSZÍV14. fenilketonuria
AUTOSZ. DOMINÁNS 15. rövidujjúság

Egyszerű hibakutatás

16.
A. A mitokondriális öröklődésű megbetegedés apáról fiúra öröklődik.
B. A mitokondriális öröklődésű betegséget mindig a nő örökíti át gyermekeire.
___ C. A mitokondriális öröklődés követi a Mendel szabályokat.
D. A mitokondriális öröklődésű betegség csak a fiúkra öröklődik az anyától.

17.
A. A cukorbetegség multifaktoriálisan öröklődő betegség.
B. A heritabilitás foka az egyes tulajdonságok kialakulásában a genetikai részesedést
jelenti.
___ C. X-hez kötött domináns jellegeknél a génexpresszivitás mértéke egy családon belül a
férfiak és nők között eltérő.
D. Az X-hez kötött recesszíven öröklődő megbetegedések többnyire a nőket
sújtják.

18. AABb és Aa BB allélpárokat tartalmazó egyedek utódai között lehetnek:

A. AaBB allélösszetételű egyedek is

B. AABB allélösszetételű egyedek is
___ C. Aa bb allélösszetételű egyedek is
D. AaBb allélösszetételű egyedek is

19.
A. Mendel II. törvénye a tulajdonságok szétválásának elve a második generációban.
B. Mendel III. törvénye a genetikai kapcsoltság elve.
___ C. Mendel I. törvénye alapján ugyanazon tulajdonságra nézve homozigóta szülők
utódai egyforma geno-és fenotípusúak.
D. A Mendel szabályok csak korlátozottan érvényesek.

20.
A. Az X kromoszóma inaktiválódását az XIST gén indítja meg.
B. A nők X kromoszómáin csak recesszív gének vannak.
___ C. Az X-hez kötött domináns öröklődésű megbetegedések többsége a fiú magzatok
elhalásával jár.
D. Az orofaciodigitális szindroma súlyos, arc és végtag rendellenességgel járó,
többnyire letális kórkép.
Mennyiségi összehasonlítás AZ A BETŰ VISZONYITVA B BETŰHÖZ

A. egyforma
B. több
C. kevesebb

21.
A. színtévesztő nő és normál látású férfi színtévesztő lányainak száma
EGYFORMA_
B. színtévesztő férfi és normál látású (nem hordozó) nő színtévesztő lányainak száma

22.
A. színtévesztő nő és normál látású férfi színtévesztő fiainak száma
TÖBB B. színtévesztő férfi és normál látású (nem hordozó) nő színtévesztő fiainak száma

23.
A. két fenilketonuria gént hordozó szülő gyermekei között az egészséges utód
valószínűsége
TÖBB B. két fenilketonuria gént hordozó szülő gyermekei között a beteg utód valószínűsége

24.
A. mitokondriális öröklődésű betegségben szenvedő férfi beteg gyermekeinek száma
(ha a párja egészséges)
KEVESEBB
B. mitokondriális öröklődésű betegségben szenvedő nő beteg gyermekeinek száma (ha
a párja egészséges)

Állapítsa meg, az alábbi mondatok helyességét!

A. igaz
B. nem igaz

I 25. Mendel III.törvénye a genetikai kapcsoltság miatt nem vonatkoztatható minden

tulajdonság átöröklődésére.
HAMIS 26. A mitokondriális öröklődésű betegségek mindkét szülőről átöröklődhetnek az
utódokra.
I 27.A mutációk egy része a DNS repair mechanizmusában okoz zavart és a sejten belüli
jelátviteli mechanizmusokat változtatja meg.
HAMIS 28. Az emberi jellegek és betegségek döntő részének kialakításában csak a
környezet hatásai érvényesülnek.
I 29. A poligén rendszereket a minor gének alkotják.
I 30. A domináns gének mutációi többnyire a vázrendszer fejlődésének rendellenességeit, míg
a recesszív gének mutációi inkább az enzimfehérjék felépítésének zavarát, így
enzimbetegségek kialakulását eredményezik.
Diploid: két kromoszómaszerelvényt (szettet) magában hordozó élőlény
Domináns allél: amely heterozigóta formában is megnyilvánul a fenotípusban
Fenotípus: megjelenési forma maximum néhány tulajdonságra nézve (jegy,
jelleg, bélyeg)
Nondiszjunkció: kromoszómák „szét-nem-válása” mitózis vagy meiózis során
Kromatin: a kromoszómák anyaga (DNS, fehérje és egy kevés RNS)
Lokusz: gén helye az örökítőanyag fonalán
Allél: génváltozat, amely a többitől valahogyan elkülöníthető

IV/II. Citogenetika

Egyszerű választás

1. Melyik a helyes megállapítás? Barr-test: inaktiválódott és a sejtmaghártyához kitapadt

X-kromoszóma

B. A Barr test inaktív X kromoszóma.

2. Melyik a helyes megállapítás?
C. A Down kóros férfiak meddők.
3. Melyik a helyes megállapítás?
A. Az autoszómákat érintő monoszómiás állapotok letálisak.
Többszörös választás

4. Melyik kórkép citogenetikai képére jellemző a triszómia?

1. Down szindróma
2. Edwards szindróma
__E_ 3. Szuperfeminizmus
4. Patau szindróma

5. Melyik állítás helyes?

1. A férfiak testi sejtjeiben nem mutatható ki a Barr test.

2. A nők testi sejtjeiben 2 darab Barr test van.
__B_ 3. A géndózis kompenzáció elve az ivari kromatinrög kialakulását
értelmező teória.
4. Az Edwards szindróma ajak és szájpadhasadékkal járó kórkép.

Mennyiségi összehasonlítás
A. több
B. kevesebb
C. egyforma
6.
A. az autoszómák száma a spermiumban
EGYFORMA
B. az autoszómák száma a petesejtben

7.
A. a Prader-Willi szindrómás egyed életkilátásai
TÖBB
B. a Patau szindrómás egyed életkilátásai

8.
A. a poliploid sejtek kromoszómaszáma
TÖBB
B. az aneuploid sejtek kromoszómaszáma

9.
A. az Y kromoszóma száma szupermaszkulinizmusban
TÖBB
B. az Y kromoszóma száma Klinefelter szindromában

10.
A. az X kromoszóma száma Turner szindrómában
EGYFORMA
B. az X kromoszóma száma szupermaszkulinizmusban

Asszociációs feladatok

A. non diszjunkció
B. mozaicizmus
C. terminális deléció
D. triplet expanzió

MOZAICIZMUS 11. az egészséges és a kóros sejtvonalak jelenlétének aránya egy

szövetben vagy a szervezetben
NON DISZJUNKCIÓ 12. a testvérkromoszómák szétválásának hiánya a meiózis során
TRIPLET EXPANZIÓ 13. rövid polinukleotid szakaszok ismétlődés számának növekedése
TERMINÁLIS DELÉCIÓ 14. kromoszóma végdarab hiánya

Asszociációs feladatok
A. deléció
B. inverzió
C. transzlokáció
D. reciprok transzlokáció

TRANSZLOKÁCIÓ 15. bármelyik két kromoszómát érintő törés

DELÉCIÓ16. egy kromoszómát érintő törés
INVERZIÓ 17. lehet pericentrikus is
RECIPROK TRANSZLOKÁCIÓ 18. mieloid leukémiában kimutatható szerkezeti
rendellenesség
DELÉCIÓ19. keletkezésekor acentrikus fragment jön létre

Mit jelentenek az alábbi rövidítések?

20.AFP: ALFA FETOPROTEIN, MAGZAT ÁLTAL TERMELT FEHÉRJE

 21. CVS: CHORION VILLUS SAMPLING – KÜLSŐ MAGZATBUROK BOHOLYBÓL
MINTAVÉTEL
Egészítse ki az alábbi mondatokat!

22. A METACENTRIKUS kromoszóma jellemzője a karok egyforma hossza és a

centromera középső helyzete.
23. Az anyai életkorral nő A DOWN szindróma kialakulásának esélye.
24. Az ember testi sejtjeinek kromoszómaszáma46 ebbőL 22 darab autoszóma..

25. A terhesség 14 és16 hete között végzett amniocentézis az invazív prenatális vizsgálatok
közé tartozik.

IV/III. Molekuláris genetika

Többszörös választás

1. Mely molekulákról feltételezték, hogy genetikai információt hordozhatnak?

1. a fehérjékről
2. a szénhidrátokról
B_ 3. a nukleinsavakról
4. a lipidekről
2. Mik a bakteriofágok?

1. a bakteriofágok baktériumokat bekebelező immunsejtek

2. a bakteriofágok a baktériumok vírusai
C 3. a bakteriofágok aktívan fagocitáló baktériumok
4. a bakteriofágok baktériumokat transzformáló ágensek

3. Az alábbi jelenségek közül melyik tekinthető horizontális géntranszfernek?

1. a traszformáció
2. a transzdukció
_E__ 3. a konjugáció
4. a transzfekció

4. Az örökítő anyag mibenlétét igazoló korai kísérletek a következők voltak:

1. baktériumtranszformáció
2. autoradiogram
__B_ 3. fágfertőzés
4. polimeráz láncreakció

5. Milyen genetikai elemek találhatóak egy E. coli baktériumban?

1. kör alakú kromoszóma

2. plazmid
__A_ 3. fág
 4. lineáris (egyenes) DNS fonal

6. Az alábbi kijelentések közül mi igaz a modifikációs restrikciós rendszerre?

1. A modifikációs restrikciós rendszer enzimjei a metilázok és a restrikciós

enzimek.
2. A modifikációs restrikciós rendszer enzimjei a DNS bázisainak metilációs
mintázatát ismerik fel.
__A_ 3. Egy-egy baktériumtörzset meghatározott metilációs mintázat jellemez.
4. A modifikációs metiláz a fehérjék poszttranszlációs modifikációját végzi.

7. A modifikációs-restrikciós rendszer a baktérium számára hasznos mert:

1. többféle fehérje szintézisét is lehetővé teszi, mert a metilált nukleotidokból álló

tripletek jelentése megváltozik
2. védelmet jelent az idegen DNS-el szemben
_B__ 3. a metiláció kijelöli a transzkripció kezdő és végpontját
4. markerként szolgáló mintázatot jelent, mely lehetővé teszi a saját DNS felismerését

8. Gélelektroforézis során a szétválasztás alapja a következő:

1. a szétválasztandó anyagok egy része pozitív, más része negatív töltésű molekula
2. a szétválasztandó anyagok különböző mértékben kötik az etidiumbromidot
__D_ 3. a szétválasztandó anyagok adszorbeálódnak a gélhez
4. a szétválasztandó anyagok eltérő méretűek
Asszociációs feladat

A. a pneumococcus baktérium R-variánsa

B. a pneumococcus baktérium S-variánsa
C. mindkettő
D. egyik sem

__PNEUMOCOCCUS „R” VARIÁNSA _ 9. tok nélküli

___PNEUMOCOCCUS „S” VARIÁNSA __ 10. patogén
EGYIK SEM 11. hőkezeléssel elölt egyedei önmagukban is tüdőgyulladást idéznek elő
MINDKETTŐ12. tartalmazza a „transzformáló principiumot”
__PNEUMOCOCCUS „S” VARIÁNSA 13. hővel nem kezelt egyedei önmagukban is
tüdőgyulladást idéznek elő
__PNEUMOCOCCUS „R” VARIÁNSA 14. hiányzik egy fontos enzimje

A. nukleinsav
B. fehérje
C. mindkettő
D. egyik sem

NUKLEINSAV 15. a fág genetikai információját hordozza

NUKLEINSAV 16. jelölhető 32P-izotóppal
FEHÉRJE 17. jelölhető 35S-izotóppal
NUKLEINSAV 18. fágfertőzéskor bejut a gazdasejtbe
FEHÉRJE 19. fágfertőzéskor nem jut be a gazdasejtbe
NUKLEINSAV 20. az utódfágok szintéziséhez szükséges információt hordozza
FEHÉRJE 21. ebből van a bakteriofág burka
MINDKETTŐ 22. részt vesz a fágok felépítésében
EGYIK SEM 23. hiányzik a T2 fágból

IV/IV. Genomikai alapismeretek és vizsgáló módszerek

Egyszerű választás

1. Miről híres Dolly?

A. Az első állat, melynek megismertük teljes szekvencia sorrendjét.

B. Az első szomatikus (testi) sejtekből klónozott bárány.
___ C. Neme ellenére női nevet viselő kos.
D. Ő a világon a legtöbb traszgenikus utóddal rendelkező bárány.

2. A DNS polimorfizmusra jellemző:

A. csak az egypetéjű ikrekben nem figyelhető meg

B. szomatikus mutáció hozza csak létre
___ C. okozhatja a DNS szintéziskor történő hibás másolás
D. apasági vizsgálatokban a vizsgálat alapját képezi

3. A DNS jelentős része (90%-a):

A. gén
B. exon
___ C. intron
D. nem kódoló szekvencia

4. A mikroRNS-ekre jellemző:

A. kapcsolódnak a tRNS-hez
B. csak férgekben találhatóak
___ C. maximum 20 nukleotid hosszúak
D. nincs bennük intron

5. A klónozáshoz használt vektor feladata:

A. a kívánt szekvencia sejtbe juttatása

B. a kívánt szekvencia felszaporítása
___ C. a rákos sejtek szelektív elpusztítása
D. öröklött géndefektusok kijavítása

6. A génterápiához használt adenovírusok:

 A. vektorok
B. csak más vírusokkal együtt használhatók
___ C. csak ES sejtet fertőz meg
D. emberben nem használhatóak

7. Mi jellemző a Humán Genom Program keretében történt vizsgálatokra?

A. Kizárólag az emberi genomot szekvenálták meg.

B. Megfejtették az összes emberi kórokozó génsorrendjét.
___ C. Hárommillió bázis sorrendjét határozták meg.
D. 2001-ben hozták először nyilvánosságra az emberi szekvencia adatokat.

Egyszerű hibakutatás:
8. A humán genom:
Genom: egyszeres génállomány (ember esetében 22+X+Y)
Genotípus: allélek összessége maximum néhány tulajdonságra nézve

A. 3 milliárd nukleotid bázis

B. 30 ezer gén
___ C. 2 méter hosszú DNS szál
D. 46 emberi kromoszóma
9. Az emberek génjeinek:
A. 99,9%-a azonos
B. 99,99%-a azonos
___ C. 99%-a azonos a csimpánzéval
D. 0,1%-a különböző

10. A komparatív genomika:

A. különféle fajokból származó DNS összehasonlítása

B. a fajok evolúcióját és a génfunkciók kialakulását vizsgálja
___ C. a nem kódoló régiók kialakulását vizsgálja
D. csak a gének szekvenciáit hasonlítja össze különböző fajokban

11. Minden transzgénikus állat:

A. humán fehérjéket termel

B. knock-out
___ C. knock-in
D. génmódosított élőlény

Többszörös választás
12. Transzgénikus élőlények hozhatók létre:

1. polimeráz láncreakcióval
2. ES sejt mesterséges módosításával
C 3. Adenovírus fertőzéssel
4. E. coli fertőzés rekombináns bakteriofággal
13. A nem-kódoló DNS részei:

1. intronok
2. ismétlődő szekvenciák
__A_ 3. promóter
4. exonok

14. A genomika tárgykörébe tartozik:

1. az SNP térképezés
2. a különböző fajok genomjának összehasonlítása
_E__ 3. génkölcsönhatások vizsgálata
4. kapcsolt gének örökődésének vizsgálata

15. cDNS array-an nem lehet vizsgálni:

1. génexpressziót
2. intronokat
B 3. exonokat
4. transzpozonokat

16. Emberi génterápiához használhatnak:

1. virális vektorokat
2. módosított herpesz vírusokat
___A 3. siRNS-eket
4. HIV virust

Relációanalízis:
A két tagmondat közötti kapcsolatot kell megállapítani.
Ha mindkét tagmondat igaz és köztük ok okozati kapcsolat van: A
Ha mindkét tagmondat igaz és köztük nincs ok okozati kapcsolat: B
Ha csak az első tagmondat igaz, a második pedig nem: C
Ha az első tagmondat hamis, a második igaz: D
Ha mindkét tagmondat hamis: E

C 17. Az siRNS rövid nukleotidszál, amely a komplementer mRNS-hez való kötődéssel,

annak degradációját váltja ki, mert a siRNS endonukleáz aktivitású.

C18. Az adenovírus vektorok transzgénikus állatok létrehozásában is szerepet játszhatnak,

mert stabilan integrálódnak a genomi DNS-be.

A 19. A funkcionális genomika felhasználja a proteomika eredményeit is, mert a gének

hatását vizsgálja a fenotípusra.

C 20. A genom programokban elsőként a Hemophylus influenzae szekvenciáját fejtették meg,

mert ez az élővilág legkisebb genomja.
1. Mi a Barr test?
D. a véletlenszerűen inaktívvá vált egyik X kromoszóma a nők testi sejtjeiben
2. Mivel magyarázható a triszómiás kromoszóma elváltozás létrejötte?
B. meióziskor a kromoszómapárok tagjai nem válnak el egymástól, így mindkét
kromoszóma ugyanabba az utódsejtbe jut
3. Milyen utódai lehetnek két barna szemű heterozygóta szülőnek?
B. 75% barna és 25% kékszemű TIPP!!
4. Melyik betegség öröklődik autroszomához kötött recesszív módon?
C. fenilketonúria
5. Hány kromoszóma van egy férfi fehérvérsejtjében?
D. 22 testi kromoszómapár, egy X és egy Y kromoszóma

6. Egy O és egy AB vércsoportú szülőpár gyermekének lehetséges vércsoportjai:210.o.

D. A, B

7. Melyik a helyes sorrend?

C. zygóta, morula, blastocyta állapot kialakulása
8. Melyik fejlődési rendellenesség okozója a thalidomid hatóanyagot tartalmazó
Contergan?
D. végtaghiány 197-198.o.

Asszociáció:

Jelölje meg, hogy az állításokhoz, melyik betű (A, B, C vagy D) által jelölt szám tartozik!

A. 1.
B. 45
C. 23
D. 2

45 9. a Turner szindrómás beteg testi sejtjeinek kromoszómaszáma 236.o.

2 10. a Klinefelter szindrómás beteg X kromoszómaszáma 238.o.
23_ 11. a petesejtben levő kromoszómák száma 225.o.
45 12. a spermiumban levő ivari kromoszómák száma 225.o.
_23 13. a zigóta nemi kromoszómaszáma 225.o.

Asszociáció
Jelölje meg, hogy az állításokhoz, melyik betű (A, B, C vagy D) tartozik!

A. Leydig sejt
B. Sertoli sejt
C. petefészek
D. spermium

PETEFÉSZEK 14. progeszteron termelő képletet tartalmaz 169.o.

SPERMIUM 15. hialuronsavat bontó enzimet tartalmaz 176.o.
LEYDIG SEJT 16. felelős a tesztoszteron termeléséért 168.o.
SERTOLI SEJT 17. itt nyerik el végleges alakjukat az éretlen hímivarsejtek 174.o.
LEYDIG SEJT 18. a herecsatornák közötti kötőszövetes állományban található

Többszörös választás
Az alábbi megállapítások közül jelölje meg a helyes tényeket a következők szerint:
1,2,3,jó válasz =A
1,3 jó válasz=B
2,4 jó válasz=C
csak a 4. válasz helyes=D
mindegyik megállapítás helyes=E

19. A PCR reakcióra jellemző: polimeráz( chain reaction) láncreakció- in

vitro DNS sokszorozó módszer
1. Denaturáció
2. Primerkötődés
_A_ 3. DNS szintézis
4.helytelenek a fenti megállapítások

20. Mire használható a PCR technika? 258.o.

1. apasági vizsgálatokban a személy azonosítására
2. egyes génmutációk kimutatására
_A_ 3. régen kipusztult élőlények sejtmintáiból a DNS vizsgálatára
4. egyikre sem a fentiek közül

21. Mi a restrikciós enzimek működésének lényege?

1. A DNS megsokszorozása
2. DNS szakaszok összekapcsolása
_D_ 3. A sejt fehérjéinek emésztése
4. A DNS molekulák feldarabolása rövidebb szakaszokra 253.o.

22. Mi a géntranszfer jelentősége?

1. egy élőlényből származó gének bevitele egy másik egyed sejtjeibe 254.o.
2. új tulajdonságok kialakításának lehetősége
_B_ 3. génterápiás eljárások kidolgozását teszi lehetővé 252.o. alul
4. a fenti állítások közül egyik sem igaz

23. Mit bizonyít Fred Griffith baktériumtranszformációs kísérlete?

1. a DNS kettős spirál szerkezetét
2. a tüdőgyulladás kórokozójának fertőzőképességét
_D_ 3. a mutációk tényét
4. a DNS kulcsfontosságú szerepét a genetikai információk tárolásában250.o.

24. Melyek a Griffith kísérlet résztvevői? 250.o.

1. elölt tüdőgyulladást keltő kórokozók (S pneumococcusok)
2. egészséges egerek
_A_ 3. élő S pneumococcusok
4. bakteriofágok

25. Milyen lépések vannak a Southern blottolás folyamatában? 259.o.

 1. DNS sokszorosítás (amplifikáció)
2. DNS darabolás
_E_ 3. elektroforézis
4. autoradiográfia

26. Az Escherichia colira jellemző: 253.o.

1. vírus
2. baktérium
_C_ 3. plazmid
4. kör alakú DNS molekulája van

27. Mi a Humán Genom Program jelentősége? 263.o.

1. lehetővé válik a betegséget kiváltó mutációk felderítése
2. ismerhetővé vált az emberi genom szekvenciája
_E_ 3. a gének pontos helyének beazonosítása lehetséges
4. on line adatbázisokat lehet létrehozni és fejleszteni

28. Mi jellemző a vektorokra? 254.o.

1. lehet plazmid
2. lehet bakteriofág vírus
_E_ 3. gyorsan szaporíthatók
4. emberi DNS-t képes bejuttatni a baktérium sejtbe

29. Milyen betegségek modellezhetők transzgénikus állatokkal? 273-274.o.

1. minden betegség
2. kóros elhízás
_C_ 3. csak olyan betegségek, amelyek állatokban nem léteznek
4. sarlósejtes vérszegénység
De elviekben minden betegség modellezhető lenne, de még csak párat „csináltak” meg

30. A genomikai vizsgálatokból nyert adatok a BIOINFORMATIKA segítségével

értékelhetők.
31. AZ EX VIVO TERÁPIAlényege az, hogy a betegekből időlegesen eltávolított sejteket
egy idő után megfelelően átalakítva visszajuttatják.

32. A génterápia egyik ága reparativ génterápia amelynek során a hibás gén helyett
egészséges, működő gént juttatnak a sejtbe.

33. Az egyes nukleotid szekvenciák felismerését HIBRIZIDÁCIÓS PRÓBÁ-val végzik

34. Az IN VIVO TERÁPIAeljárás lényege, hogy a sejtek átalakítását a szervezeten belül

végzik

35.A megtermékenyítés pillanatában eldől a GENETIKAI NEM

36. A GONADÁLIS NEM kialakításában az FSH hormon játszik fontos szerepet

37. Az ivarmirigyek eltérése a két nemben a GENITÁLIS NEM fogalmát jelenti.

38. A hím nemi hormonoknak főként a GENITÁLIS NEM kialakításában van szerepe

39. A Müller csőből és a Wolff járatból kialakuló képletek a GENITÁLIS NEM -ETképezik.

GENOMIKA 40. Az emberi DNS információ tartalmának feltárásával foglalkozik

CITOGENETIKA 41. A Down kór egyértelmű genetikai hátterének igazolására szolgáló

vizsgálómódszer
GENOMIKA 42. Szoros kapcsolatban áll a bioinformatikával
GENOMIKA 43. A DNS finom szerkezetének vizsgálatára alkalmas,alkalmas vektorok
segítségével terápiás módszerek dolgozhatók ki egyes betegségek gyógyítására
PCR 44. Egyes DNS szakaszok megsokszorosítására alkalmas