P. 1
Boross Géza - Pál postol gyakorlati teológiája

Boross Géza - Pál postol gyakorlati teológiája

|Views: 3,326|Likes:
Published by halasz.zsolt
-
-

More info:

Published by: halasz.zsolt on Dec 30, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF or read online from Scribd
See more
See less

11/25/2013

pdf

KAROLI GAspAR REFoRMAros EGYETEM HITtUDOMANYI KAR GYAKORLATITHEOLOGIAITANSZEKE

pAL APOSTOL GYAKORLATI THEOLOGIAJA

Irta: )

Dr. Boross Ge~theologiai professzor

BUDAPEST 1995

A keresztyen ember elete mint istentisztelet .

A gyiilekezet istentisztelete .

A gyulekezet epitese az istentiszteleten .

Profecia, misszi6, az ekes es j6rend, a keresztseg, az urvacso-

ra, unnepi esemeny .

4.§. pAL APOSTOL KATECHETlKAJA

A problema 35

A katechezis celja '. . . . . . . . . . . .. 36

A katechezis anyaga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 37

Milyen a j6 katecheta? 39

~~

30 )

(

~··TARTALOMJEGYZEK

BEVEZETES

1.§. pAL APOSTOL EKKLEZIASZTlKAJA

A gyiUekezet azonositasa 9

A gyiilekezetkritika Pal leveleiben 11

A gyulekezettherapia " : . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 13

2.§. pAL APOSTOL HOMILETlKAJA

Az igehirdetes theol6giai impulzusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 15 Az igehirdetes tartalmi kriteriumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 19 Az igehirdetes formai szempontjai .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 22

3.§. pAL APOSTOL LlTURGlKAJA

Keszult:

a Dunamelleki Reformatus Egyhazkerulet

ea; ngomdajaban

1995-ben

5.§. pAL APOSTOL MISSZIOLOGIAJA

A misszi6 peri6dusa . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. . . .. . . . . . .. . 44

A misszi6 konkret celja 44

A misszi6 m6dszere . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 45

A misszi6i predikacio 46

6.§. pAL APOSTOL DIAKONlKAJA

A diakonein es valtozatai Pal leveleiben 51

A diak6nia impulzusai 52

A diak6nia munkaagai 55

A diak6nia szervezese 58

3

Felelos vezeto: Demeter Levente igazgat6

7.§. pAL APOSTOL POIMENlKAIA .

Pal apostol mint lelkigondoz6 61

A kersztyen lelkigondozas motivumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 62

A keresztyen lelkigondozas feladatai . . . . . . . . . . . . . . .. 65

A keresztyen lelkigondozas eszkozei, a Szentiras 67

Az imadsag 68

A levelezes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 69

8.§. pAL APOSTOL KYBERNETIKAIA

Pneumatikus organizmus 72

A kharizrnak jelentosege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 72

Ekesen es j6renddel 74

Piispokok 76

Presbiterek 78

Diak6nusok 78

Az egyhazfegyelem 79

9.§. pAL APOSTOL pASZTORALTHEOLOGIAIA

Az egyhazi szolgalat forrasa .... , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 84 Az egyhazi szolgalat lenyege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 85 Az egyhazi szolgalat kovetelmenyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 87 Az egyhazi szolgalat pecsetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 89

Az egyhazi szolgalat eroforrasai 93

Az egyhazi szolgalat paradigmaja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 96

10.§. pAL APOSTOL GYAKORLATI THEOLOGIAIANAK LEGFOBB TANULSAGA

A Szentlelek kozossege .

Az egyhaz kiildetese .

A Szentlel k It" k '1

e e mego asana vesze ye .

Az agape mint a Szentlelek legertekesebb ajandeka a gyiile-

kezet szamara .

4

BEVEZETES

102

. Ha atgondoljuk Magyarorszagi Reforrnatus Egyhazunk, sot beltran lllondhatjuk, a vilagegyhaz idoszerti problemait, azonnal kezd kivilagosodni a tenyallas, [ezus Krisztus egy egyetemes egyhazanak, a kuzdo egyhciznak a legegetobb problemai ma hangsulyozottan gyakorlati theo- 16giai kerdesek. . Evangelizacio, egyhcizalkotmany, laikusok szerepe az egyhazban, keresztyen neveles, oreg, beteg, 'menekiiltgondozas, korhaz es bortonmisszio - hogy csak e nehany "napiren(ti pontot'temlitsiik; mint olyan "kihfvas" melyre a theo16giaitudomanyok nagy csaladjan beliil alapvetoen a gyakorlati theologianak kell feleletet adnia.

A'kerdes csak az, van-e olyan gyakorlati theol6gia, mely erdemben tud felelni egyhazi eletiink egeto problemaira? Egyaltalan olyan helyzetben van-e ma a gyakorlati theo16gia, hogy hiteles valaszt tud adni az akutta lett kerdesekre? Sajnos ugy ttfnik, napjaink gyakorlati theologiaja nem kepes erre a feleletadasra. Minel nagyobb figyelmet fordit az tin. humantudomanyok eredmenyeire, vagy helyesebben szolva, eddigi felismereseire, minel inkabb igyekszik megfelelni korunk "elvarasainak", annal inkabb kunnytinek talaltatnak feleletei a Biblia merlegen. A kerdes ugyanis az, melyik gyakorlati theol6gia tudna segiteniaz egyhciz eletenek azon a krizisen, melyr61 egyre tobb sz6 esik ma a harmadik evezred kiiszoben? Hennig Luthere? Gert Ottoe? Dietrich Rosslere? Manfred Seitze? Hiszen mindegyikben van igazsagmozzanat, koncepci6, tanacs, bolcsesseg. Megis azt kell megallapitsuk, maga a gyakorlati theol6gia is.sajatos krizisben vergodik napjainkban. E krizis lenyege roviden fgy fogalmazhat6 meg: napjaink gyakorlati theol6giaja gyakorlati, de nem theol6gia t6bbe. Ugyhogy szuksegszenlen vetodik fel a radikalis kerdes, van-e, letezik-e olyan gyakorlati theo- 16gia, amelyik egyszerre gyakorlati es theol6gia? Azaz van-e olyan gyakorlati theol6gia, amely az egyhazi praxis problemaira theol6giai alapon tud eligazitast nyiijtani? Roviden, van-e ruvo gyakorlati theol6gia?

Feleletunk a kerdesre, van ilyen gyakorlati theol6gia, a Pal apostole. Aze a Pal apostole, akir61 mint theol6gusr61 a theo16giai szakirodalom a legnagyobb elismeressel nyilatkozik. Bultmann velemenye: "Pal vilagtorteneti jelentoseget az magyarazza, hogy theol6gus volt."l Harnack szerint:

"A theol6gia tortenete nyilvanvaloan Pallal kezdodik,,2 Walter ezt Irja:

"Pill az oskeresztyenseg vilagtortenetileg legjelentosebb apostola'f Vasar-

104

105

106

5

helyi J6zsef igy latja: "Pal apostol volt [ezus keresztyensegnek else nagy propagatora, apologetaja, profetaja ... ,,4 Ime, Pal apostolt mint theol6gust ismeri el es meltatja a regebbi es ujabb palkutatas, Ugytehat mint dogmatikust es etikust. Az a tezis, miszerint Pal apostol "theoI6gus", hogy ugymond "a theol6gia tortenete ovele kezdodik" azt jelenti, hogy Pal apostol a keresztyen dogmatika es etika elso theoretikusa, alapteteleinek megfogalmaz6ja. Tehat a keresztyen dogmatikai es etikai eszmelodes ovele kezdodik. A magunk reszerol ezen a ponton kell szembeforduljunk a palkutatas eddigi eredmenyeivel. Velemenyunk szerint a fenti palszemlelet a palkutatas alapveto, legnagyobb tevedese. Megpedig azert, mert az igazi Pal, a "nemismert Pal" (Pongracz J) val6ban theol6gus,.de nem dogmatikus vagy etikus, hanem a sz6legteljesebb, legigazibb ertelmeben gyakorlati theol6gus. Espedig azert, mert Pal dogmatikai es etikai allasfoglalasai is az egyhaz eletenek konkret kerdeseire adott theol6giai feleletek. Pal apostol sokat emlegetett "theoI6giaja" az elso keresztyen gyiilekezetek elo, konkret kerdeseire adott lelkigondoz6 valaszok. Valaszok a gyiilekezetek olyan lelki problemaira, mint a megigazulas, keresztyen szabadsag, szentirasertelmezes. istentisztelet, hogy esak e nehanyat emlitsiik. Azt is mondhatn6k, hogy Pal theol6giai utbaigazitasai az osegyhaznak arra az alapveto gyakorlati kerdesre adott feleletek, mim6don kell forgol6dni az Isten hazaban, mely "az elo Istennek egyhaza, az igazsagnak oszlopa es crossege" (1 Tim 3,15). Budai Gergelynek van tehat igaza: .Paltheologiaia teljesen gyakorlati celokat szolgal, azaz igehirdetesenek szolgalataban all."s

Pal apostol gyakorlati theol6giai gondolkodasanak irodalmi dokumentumai a levelei. Pal leveleinek gyakorlati theol6giai jelentosegere tobb kutat6 is felfigyelt. lgy pl. Hans Achelis ezt frja: "Pal tart6s hatast gyakorolt az egyhaz fejlodesere levelei altal, Mindaz am it szorongattatasai es hareai kozott muhelyebol vagy bortoneibol a kis es szegeny gyiilekezetekhez ITt, az kepezi mind a mai napig a vallasos epites fo forrasait minden lelkileg magasan allo nemzetben. Pal levelei a keresztyen gyiilekezetek epfto konyveive lettek. Pal ajandeka az, hogy a hetkoznapi elet apr6 esernenyeit nagy vallasos szempontok ala tudja helyezni. Az 0 orokkevalosagos tajekozodo gondolkodasa fenyeben a foldi nyomorusagok semmive lesznek.,,6 Majd ramutatPal leveleinek liturgikai jelentosegere is mondvan:

"Leveleiben akarva nem akarva liturgikus forrnakat adott az egyhaznak, amelyek unnepelyes osszejoveteleinken hasznalatban is vannak.r'/ Alfred Niebergall homiletikai szempontbol meltatja Pal leveleit, Niebergall a pali

6

levelek segitsegevel allitja ossze Pal predikacio szemleletenek a vazlatat.8 Walter Jentsch grandi6zus poimenikajaban Palt nevezi az elso keresztyen levellelkigondoz6nak. Sot olyan lelkigondoz6nak, aki egyidejuleg misszionarius es lelkigondozo." Megallapithatjuk tehat, hogy Pal apostol tigy vegezte Krisztus szolgalatat, hogy elvileg is reflektalt az egyhaz eletenek problemaira. A gyiilekezetek eletere vonatkoz6 erne theol6giai reflexi6k at meg atszovik Pal apostol leveleit.

Pal apostol leveleinek gyakorlati szempontbol is ertekes reszletei Pal apostol onvallomasai, Ezek a vallomasszeru reszletek mutatjak, hogy Pal gyakorlati theologiaja nem fr6asztal mellett sziiletett spekulacio, hanem kemeny belso tusakodasok. hareok, felelmek, imadsagok kozott sziiletett theol6giai dontesek ill. felismeresek, Pal apostol szemelyes modellje a sajat gyakorlati rhaologiajanak. Sajat peldajaval demonstralja, mim6don kell forgol6dni az Isten anyaszentegyhazaban. A Cselekedetek Konyve sok illusztracioval szolgal erre nezve (pl. Aeza 20). Itt deriil ki, kiesoda a hiteles (kompetens) gyakorlati theol6gus. Pal a maga paradigmajaval bizonyitja, hogy senki sem lehet hiteles gyakorlati theol6gus aki nem ismeri az 6ember es az ujernber harcat, a kulso es belso ember allando fesziiltseget, a satan okolcsapasait. a ketsegbeeses szakadekait , a tevtanitok aknamunkajat, sot a sajat gyiilekezehink felreerteseit velunk kapesolatban. Pal levelei valosagos kincsesbanyai az un. pasztoraltheologianak (= a lelkeszi szolgalat theologiajanak). a pasztoralpszichologianak (= a lelkeszi szolgalat lelektani kerdeseinek), a pasztoraletikanak (= a lelkeszi szolgalat etikai problernainak), tehat az Ige szolgalataban allo ember kiizdelmeinek, eroforrasainak. Az akademikus gyakorlati theol6gia egyre nyilvanvalobb krizisenek idejen erdemes tehat a leghitelesebb gyakorlati theologiaval, Pal apostol gyakorlati theologiajaval foglalkozni.

Ezek elorebocsatasa utan, egyetlen kerdes marad hatra, a m6dszer problernaja. Hogyan vazolhatjuk fel, hogyan tekinthetjuk at Pal apostol gyakorlati theologiajanak gazdag anyagat, Ez az anyag ugyanis nem rendszerezve all elottunk az lID. pali korpuszban, hanem szetszorva a kulonbozo levelekben. E levelekbol kell tehat osszegyujtenunk es rendszerezniink az egyes egyhazi funkci6kkal kapesolatos pali mondanival6t. E forraskutatasban elorenden Pal lID. f61eveleire szorftkozunk, ezek kozott is megkulonboztetett jelentoseget tulajdonitva az 1 Kor. levelnek, mivel Goppelt figyelmeztetese szerint ez a level "Az egyhazhoz sz616 level." 10

7

Jegyzetek:

1 ThR NF 1929, 59

2 Dogmengeschichte 1915,3

3 TLRTh Band 3, 169-173 "Paulus"

4 PaJ apostol. Tanulmany az oskeresztyen vallastortenet korebol, Kolozsvar, 1916: 142 5 Ujtestamentumi biblica theol6gia. Budapest. Theol kurzus: 78

6 Das Christentum in den ersten drei [ahrhunderten, 86 k

7 uo.

S Die Geschichte der christlichen Predigt. Leiturgia 11,197 k 9 Handbuch der JugendseIIsorge 1,76

10 Az Ujszovetseg theologiaja 2,122

8

1.§. pAL APOSTOL EKKLEZIASZTIKAJA

Irodalom: F Biichsel, Die Gemeinde Paulus (in: Der Geist Gottes im NT, Giitersloh, 1926,342-366). - G Bornkamm, Paulus (184 k lapokon Die Kirche) Kesemann, Das theologische Problem des Motivs vom Leibe Christi (in Paulinische Perspektive, 178). - Mtihjas E, Az egyhaz Pal apostol igehirdeteseben (in: UT-i kijelentestortenet). - Budai G, A gyakorlati theol6gia alapelve az UT-ban, Budapest 1925. - Ugyano, Az egyhaz Pal theologiajaban (in UT-i biblica tehol). - A. Wilkenhauser, Die Kirche als der mystische Leib Christi nach dem Apostel Paulus 1940 (2. kiad). - A. Oepke, Leib Christi oder Yolk Gottes bei Paulus? ThLZ 1954, 363 k. - J. Hainz, Ekklesia. Strukturen paulinischer Gemeindetehologie und Gemeindeordnung, 1972. - L. Goppelt, Az evangelium testetoltese az egyhazban (in: Az USZ theologiaja 2, 122 kk.) - U. Heckel, Paulus und die Charismatiker (Theolbeitr. 1992, 117 k). E. HUbner, Theologie und Empirire der Kirche (3-21: NtIiche Orientirung). - Ch. Moller, Lehre vom Gemeindeaufbau 2 (5. fejezet "Wit? die Lehre Gemeinde baut"). H.D. Wendland, Die Kirche bei Paulus (in: Die Briefe

an die Korinther, in DNTD). .

A palkutatas felismeresei szerint Pal apostol gondolkodasanak intenci6i es motivumai ekkleziologiai kijelenteseiben mint gyujtopontban futnak ossze.' Pal - frja egy masik kutat6 - a sz6 legszorosabb ertelmeben egyhaziasan gondolkodik.r Pal "egyhazias" gondolkodasa ekkleziologiai, de ugyanakkor ekkleziasztikai gondolkodas is. Palnal megdolni latszik az a szernlelet, mely szerint az ekkleziologianak nem targya az egyhaz szolgalata es az ekkleziasztikanak nem targya az egyhaz miszteriuma, Pal az egyhaz titkarol az egyhaz szolgalata szernpontjabol beszel. Ebben a vonatkozasban is igaz Budai Gergely felismerese, hogy ugymond "Pal theologiaja teljesen gyakorlati celokat szolgal"." Pal apostol theol6giai gondolkodasanak egyik kulcsfogalma az egyhaz, illetve a gyillekezet.

Hogy Pal apostol theologiajanak egyik kulcsfogalma a gyiilekezet, kivilagosodik a gyiilekezet theol6giai ertekeleseb61. Ez az ertekeles a direkt gyiilekezetgondozas dokumentacioja. Pal szamara - serre akarja raebreszteni a gyillekezeteket - az egyhaz nem egyesulet, amit egyes emberek egybesereglese es vallasos erdeklodese letesit, hanem Isten elhivott szentjeinek (1 Kor 1,2) olyan kozossege, melyet Isten teremtett. Eredete, gyokerzete Isten szuveren akarataba nyulik vissza. Az egyhaz csak Istenbol ertheto! Theol6giai es nem szociol6giai kepzodmeny, Isten ugy teremti az egyhazat a vilagban, hogy apostolokat, igehirdet61<.et hiv el s allft szolgalatba. A gyiilekezetek az apostoli szolgalat pecsetei, Isten levele, melyet

9

olvas minden ember (2 Kor 3). PaJ az egyhazat .Jsten gytilekezeteinek" nevezi (1 Kor 1,2-10,32, 2 Kor 1,1-1 Thess 1). - PaJ szemeben - serre akarja raebreszteni a gytilekezetet - a gyulekezet titka az, hogy a gytilekezet .Jsten szantofoldje", .Jsten epulete", .Jsten temploma". Itt Iathato tehat a gyulekezet theol6giai azonositasa. fme ezt jelenti a gytilekezet theol6giai ertekelese, minositese, azonositasa, ertelmezese, a gyulekezet miszteriumanak megertese.

Pal egyhazszemleleteben a theol6giai azonositas melle lep a gyulekezet krisztol6giai azonositasa is. Pal gondolkodasa szerint a gytilekezetnek Krisztus a fundamentuma es Ura (1 Kor 3,11-12,5). A gytilekezet hitvallasa - hitvallas [ezus Krisztusrol (Rm 10,9-1 Kor 12,3). Amikor a gytilekezet iirvacsorazik, akkor Krisztus asztalanak a vendege (1 Kor 10,21). A gyulekezet a Krisztus teste. "Mert amikepen a test egy es sok tagja van ... azonkepen a Krisztus is" (1 Kor 12,12). 'Iehat nem "azonkepen a gytilekezet", hanem "azonkepen a Krisztus" - aki a gytilekezetben lathat6. A gyulekezet Krisztus masodlagos letmodja. Itt lehetimk taruii a gyulekezetfogalma "elmelyitesenek".3 Ezert azt is mondhatjuk, hogy Pal ekkleziologia]a krisztol6gia. Az, hogy az egyhaz a Krisztus teste, azt jelenti, hogy nem arnykepe valami tavollevo, elvont, lathatatlan egyhaznak. Hanem azt jelenti, hogy az egyhaz Krisztus tortenelmi megvalosulasa. Ezert nem mindegy, hogy az egyhaz tagjai hogyan .forgolodnak", egyaltalan hogy minek, kinek tekintik magukat. A gytilekezet eletenek es szolgalatanak conditio sine qua nonja a krisztol6giai azonositas.

Ugyanilyen feltetel azonban a pneumatol6giai azonositas is. Pal egyhazszcmlelete szoros osszefuggesbcn van Pal pneumatologiajaval. Az egyhazat a Szentlelek kereszteli egy testte (1 Kor 12,13). A gyulekezetben a Lelek osztja ki a kegyelmi ajandekokat (1 Kor 12,1 kk). A gyulekezetben mint Isten templomaban Isten Lelke lakozik (1 Kor 3,16). E locus nagy felreertese az antropol6giai ertelmezes, holott itt az ekkleziarol van sz6 es nem az emberi testrol! Az apostolok gyulekezetalapito szolgalata a Szentlelek mtive (2 Kor 3). Az apostolok igehirdeto szolgalata "nem a betti, hanem a Lelek szolgalata" (2 Kor 3). A pneumatikus kegyesseg nem gytilekezeten kfviili valami extrakegyesseg, hanem gytilekezeti kegyesseg. A Lelek emberei betagol6dnak a gytilekezetbe mint a test tagjai (1 Kor 1_2, 4-31,-~ 12,3 kk). PaJ szerint az egyhaz (ertsd gytilekezet) pneumatikus orgaruzmus. Olyan szervezodes tehat, amelyet a Szentlelek eltet, amelynek tevekenysegct a Szentlelek szabalyozza, Ebben az organiz-

10

musban a gyulekezet minden tagianak megvan a funkci6ja. A latszolag ertektelen tag is szukseges a kozosseg szempontjabol,

Hogy Pal theol6giai gondolkodasanak mennyire kulcsfogalma a gyulekezet mutatja Pal gyakorlati theologiajanak masik jellemzo vonasa, a sokszor igencsak radikalis gyiilekezetkritika. Sajatos vonasa Pal gyiilekezetszemleletenek az, hogy mikozben "fenyoldalair6l" - Isten temploma, a Krisztus teste, a Szentlelek munkateriilete - beszel, nem feledkezik meg a gyiilekezet "arnyoldalair61" sem. Sot, azert beszel a fenyoldalrol, hogy egyre tarthatatlanabbakka tegye az arnyoldalak jelenletet, Pal gyiilekezetkritikdja maradand6 ftgyelmezteUs a gyakorlati theologia egyik ekklezisztikai fu:nkci6jara! Arra, hogy a gyakorlati theol6gia sajatos, semmivel sem p6- tolhat6 funkci6ja az egyhazban az aktualis, konkret egyhazi praxis kritikai vizsgalata. A gyakorlati theol6gia Istentol adott feladata, leleplezni es megszuntetni akarni a gytilekezet tevedeseit, torzjelensegeit, btlneit, A gyakorlati theol6gia feladata az egyhazban az allandc konfrontacio a gyi.ilekezet deforrnaciojaval a gyulekezet eletenek reformacioja erdekeben. Ennek agyakorlati theol6giai szernpontbol oly tanulsagos gytilekezetkritikanak (egyhazkritikanak) SZelmOS .peldaja talalhato az apostol leveleiben. Lapozzunk csak bele lIaz egyhazrol szolo levelbe" (Goppelt), az 1 Korinthusi Ievelbe, Uton iitfelen gyulekezetkritikara bukkanunk. Ilyen kritika pl. rogton a level elejen talalhato apostoli reflexi6 a gyulekezeti szakadasokra (vo: I, 10-13). lme a theol6giai tenyek konfrontalasa az empiriavall Ugyanez a konfrontacio talalhato az egyhazrol s?616 level harmadik fejezeteben (vo:2.9versek). A deforrnacio tehat agytilekezet eleteben' a versenges es szemelyi kultusz. E deformacioval szemben a gyakorlati theologia ellenerv: "Hat kicsoda Pal? Es kicsoda Apollos? Csak szolgak.Jdk altal hfvokke 'Iettetek espedig amint kinek kinek az Ur adta." (5.v.)Ezutan a kerdes allitasba csap at: "Sem aki plantal nem valami,' sem aki ontoz, hanern a novekedest ad6 Isten". (7.v.) Ez a gyulekezetkritika szolal meg a 3,16-23-ban, ahol a gyulekezetet Isten ternplomahoz hasonlitja. Ezt a gyulekezetkritikat mutatja a korinthusi felfuvalkodottakkal ' szernbeni apostoli velemenynyilvanitas:."Nem beszedben ~Ii az Isterinek orszaga, hanem eroben ... II (4,20). Az Qtodik fejezeta gyulekezetben fellelh~t6 paraznasag kemeny, radi~alis kritikaja, A hatodik ~esz a hivokvllagi birosag elotti pereskedesenek a biralata (Mereszel valaki kozuletek ... ? M~gszegyenftesetekre mondom ... r . A foargumentum . a bunozokkel szemben, akik ilyeneket csele~zen~k "nem orokolhetik Isten orszagat."

11

(10.v.) 'Iovabbi argumentum: "Nem tudjatok e, hogy a ti testetek a Krisztusnak a tagjai?" (19.v.) Pal gyulekezetkritikajanak legismertebb reszlete az urvacsoraval kapcsolatos tanftas. "Ezt pedig tudtotokra advan nem dicserlek, hogy nem haszonnal hanem karral gyultok egybe" (11, 17-20). A deformacio: "Mikor egybegyultok nines urvacsorajaval valo eles". (20.v.) A kijozanitas: "Hat nincsenek e hazaitok az evesre es ivasra?" A krisztologiai argumentum a rossz gyakorlattal szemben, az urvacsora szereztetesenek tortenete: 23-27 versek. A rossz gyakorlat kovetkezmenyeinek felmutatasa (28-34. versek). - Ugyancsak ezzel az eles gyulekezetkritikaval talalkozunk a lelki ajandekok hasznalatarol szolo fejezetekben. Ugyanezzel a gyiilekezet istentiszteleten tapasztalhato visszassagokat illetoen a nyelvekenszolassal kapcsolatosan (12-14 fejezetek). De az 1. Kori~thusi levelen kfviil Pal mas leveleiben is felbukkan a gyi.ilekezetkritika. Igy pl. a Gal1,6-ban. A 3, 1 kk-ben. A 4,9-11-ben, a 4,lS-ben, 16-ban, 19-ben. Sot az Ef 4,20-ban is ha elfogadjuk az efezusi level eseteben is a pali szerzoseget.

Palnak ez az titon iitfelen felbukkan6 gyulekezetkritikaja egyreszt igazolja Biichsei megallapitasat: "A pali leveleket egy gyakorlati ember frta j6zan komolysaggal. Megmutatjak milyenek voltak a valosagban a pali gyulekezetek, tehat nemcsak azt, hogy milyennek kell lenniok ... "4 Ugyanakkor azonban dokumentaljak Makkai Sandor igazsagat is, aki ezt Irja egy helyen: "A Szentirasban csak gyarlo gyiilekezeteket lathatunk ... befejezett keresztyenek, tokeletesen kesz gyiilekezetek nincsenek. .. Egeszseges gyiilekezet e vilagon nincs."s Amde Pal szamara egy percig sem vitas, hogy ez az empirikus gyiilekezet a Krisztus teste. Pal erne pozitfv, epfto gyulekezetkritikaja rna is ervenyes impulzus a gyakorlati theol6giai munka szamara. Arra inspiral, hogy a gyakorlati theologia rna, mint egykor Pal apostol, egyreszt batran fedje fel, .nevezze neven, leplezze le a gyiilekezet eletenek k6rtiineteit. Masreszt, gyogyitsa a gyiilekezet betegsegeit az idealis gyiilekezet kepenek bemutatasaval. Erre buzdft Kesemannak az a nagyon megszfvlelendo figyelmeztetese is, hogy iigymond: " ... das Motiv vom Christusleibe bei Paulus einzig in parenetischen Zusammenhengen auftaucht ... Hier liegt einer der entscheidenden Unterschiede zwischen den echten Briefen des Apostels und den Deuteropaulinien vor. .. Eine Theologie der Kirche zu schreiben hat er jedoch seinen Nachfolgern und heutigen Interpreten iiberlassen ... Die Parenese der Ort andem das Thema der Kirche ausdriicklich erortert werdenmuss"? Pal

12

apostol gyulekezetkritikaja arra figyelmezteti a gyakorlati theologiat, hogy a gyakorlatitheol6gia nemcsak pathologiaja a gyiilekezeti eletnek, hanem therapiaja is. Pal gyakorlati theologiaja egyszerre pathol6gia es therapia.

Hogy pedig Pal apostol gyakorlati theologiaja nemcsak pathologiaja a gyi.i1ekezet eletenek, hanem therapiaja is, bizonyitjak a pali levelek normativ, pozitfv titmutatasai a gyiilekezet eletet illetoen. Pal levelei tehat azt is megmutatjak, milyennek kell (kellene) lennie a gyulekezeti eletnek, Azaz Pal levonja a gyiilekezet theologiai-krisztologiai-pneumatologiai azonosftasanak a kovetkezteteseit is. E kovetkeztetesek lenyege roviden igy fogalmazhato meg: Pal szerint az elo keresztyen gyiilekezet pneumatikus gyiilekezet (vo 1 Kor 121 k). Erre figyelmeztet Budai Gergely is mondvan: "Amikor Pal az 1 Kor 12-ben a charismak helyes ertekelese es hasznalata fel61 iitbalgazgatast akar nyiijtani, a charizmakkal egyiitt beszel az egyhazrol. 'Ieszi pedig ezt azert, mert az ekkleziarol alkotott felfogasa tisztara charizmatikus jellegU, vagyis Pal az egyhazat a charizmak me~~lvanulasanak tekinti...,,7 S mindezt 1925-ben, j6 felevszazaddal a napjainkban virulo tin. charizmatikus mozgalom elottl Budai dolgozata u,ta~ ~gy evvel ~es6bb, 1926-ban Biichsel mutat ra grandiozus pneumatologiai dolgozataban Pal apostol pneumatikus-charizmatikus egyhazszemleletere. Ezt frja: "A gyiilekezetek elete tigy tortenik, hogy a Szentlelek egyes szemelyeket kulonleges funkciokra hasznal ... Minden funkci6 sZiikseges, a legcsekelyebb is ... A funkciok kolcsonos viszonyban allnak egymassal, egyik a masikat nem nelkulozheti." Ezeket a kulonleges adottsagokat Pal "charizmatak"nak nevezi. Ez a kifejezes csak Palnal es az.~ Pet-ben jon elc, Buchsel feltetelezi ennek alapjan, hogy a keresztyen g.YUI~kezetben egy sajatos nyelvezet / terminologia/ fejlodott ki. A chanzmak nem termeszeti adottsagok, hanem a kegyelem ajandekai, melyek haszonra adattak. A gyi.ilekezetben rmfkodd charizmatikus funkciok: az apostoli, a profetai, a tanitoi, a gyogyfto, a kormanyzo, a nyelveken szolo es a~o~.a~n:;egmagyarazo, tovabba a lelket megitelni kepes funkcio/' Ezek megJelolesere szolgal a sajatos theologiai terminus technikus a kharismata kifejezes, Biichsel velemenyet igazolja az tijabb kutatok kozul Kese~a~" mikor arra hivja fel a figyelmUnket, hogy a charisma sz6t Pal technikai ertelemben hasznalja s 0 vezette be a theologiai szaknyelvbe.f

Az , elmo~do~tak alapjan megallapfthatjuk, hogy Pal apostol modellje nyoman az igazigyakorlati theologiank a gyi.i1ekezetet ertekelni (azono-

13

sitani) kell, kritizalni kell es inspiralni (szabalyozni) kell. A gyakorlati theol6gia a gyiilekezet eletenek normaja, kritikaja es therapiaja espedig Isten igejenek a vilagossagaban. Pal apostol ecclesistikaja alapjan az egyhaz megujulasanak alapfeltetelei: az egyhaz theol6giai onismerete, az egyhaz bunbanata es az egyhaz pneumatikus atformalodasa nepegyhazb61 pneumatikus organizmussa.

Jegyzetek

1 Bornkamrn im. 184 2 Wendland im. 114

3 UT-i biblica theologia (theol. kurzus) 78 4 Buchsel, Der Geist Gottes im Nt 343

5 Ela gyiilekezet, 79

6 Paulinische Perspektiven, 205

7 A gyakorlati theol6gia alapelve az UT-ban, 27 8 Buchsel im, 356

9 Kesemann, Amt und Gemeinde im Neuen Testament (in: Exegetische Versuche und Besinnungen, Berlin 1968, 56-57)

14

2.§. pAL APOSTOL HOMILETlKAJA

Irodalom: Ravasz L, A profetasag, [ezus es Pal igehirdetese (in: A gyiilekezeti igehtrdetes elmelete, 171 k). - H. Weinel, Paulus alsPrediger (in: Christliche Welt, 1903, 913). - A. Niebergall, Die Ansetzeder Predigt im NT (in: Leiturgia II, 192 kk). - E. Lerle, Die Predigt im NT, 1956. - F. Biiehsel, Die Predigt des Paulus (Der Geist Gottes im NT, 337-340). - G. Bornkamm, Das- Wort (Paulus, 165 k). - H. Hegemann, Paulus als Rethor und Mystagoge (in: Predigt als Komrnunikation Hg. von Roloff, 44 k). - R. Bultmann, Der Stil der paulinischen Predigt und die kynisch-stoische Diatriebe, fRLANT 14, G6ttingen 1910. - Robertson ·F.V., A korinthusi levelek magyarazata, ford. Czegledy Sandor, Tahit6tfalu, Sylvester kiadas 1925 (Teljes dm: Robertson Frigyes Vilmos Egyhazi beszedei Pal apostolnak a korinthusiakhoz irott ket levele felett). - Budai Gergely, UT-i biblica theol6gia. (Theol. kurzus)

Ravasz Laszlo szerint "folottebb erdekes az a par megjegyzes, amelyet Pal az igehirdetesfe vonatkozoan tesz".' Budai Cergeiy-viszont ugy talalja, hogy ugymond: '"Palleveleiben szamosolyan hely fordul elo, ahol az apostol visszapillant vagy utal az altala vegzett alapveto misszi6i igehirdetesre pl. 1 Thess I, g'-la, -:- 1 Kor 2, 1-5, - IS, 1-11, - Gal 3, 1-5, Rm I, 18-21."2 Az alabbiakban Palapostol homiletikaja alapvonalainak a felvazolasaban ezekre a "megjegyzesekni"· illetve "utalasokra":tamaszkodunk. Eredmenyeinket igy csoportositjuk: Ai igehirdetes theologiai impulzusai, Az igehirdetes tartalmi kriteriumai es Az igehrrdetes form~i szempontjai,

Az igehirdetes theol6giai impulzusai

Pal apostol homiletikai 'megjegyzesei ill. utalasai mindenekelott az igehirdetoi szolgalat theol6giai impulzusaira, azaz iidvtorteneti osszefuggeseire mutatnak ra. Arra a keresztyen igehirdetes es homiletika torte~ neteben fundarnentalis jelentosegu kerdesre valaszolnak, miert van szukseg igehirdetesre az egyhazban es az egyhaz igehirdetesere a vilagban? Miert nem eleg a keresztyen emberek mindennapi bizonysagtevo elete? Miert nern eleg az egyhaz nyilvanos istentisztelete, a liturgia? Miert nem eleg a diak6nia, a Pal altal.oly sokra ertekelt "szeretet altal munkalkodo hit"?3 Ezek mellett, ezekkel paralell, sot ezek elott miert van szukseg a predikaci6ra, az igehirdetes szolgalatara? Mik a predikatori szolgalat theol6giai motivumai?

1. Pal apostol meggyozodese szerint a keresztyen igehirdetes elso sza-

15

mu theo16giai impulzusa (motivuma) az az udvtorteneti tenyallas, miszeri~~ ~ Biblia Istene ke~yelemben gazdag mindazokhoz, akik ot segitsegul hivjak. Csakhogy "mlm6don hivjak segftsegul azt akiben nem hisznek? Mim6don hisznek pedig abban aki felol nem hallottak? Mim6don hallananak pedig predikalo nelkiil?" (Rm If), 12 kk) A keresztyen igehirdetes (predikalas) celja tehat az, hogy a Biblia Isteneben va16 hitre segitse az igehallgat6kat, azert, hogy segitsegul hivhassak a kegyelemben gazdag Istent. A R6mai levelnek ez a perikopaja (IO, 12-21) Pal apostol homiletikai gondolkodasanak egyik legfontosabb, alapveto fejezete. Pal itt a dogmatika nyelven sz6lva egeszen a .Predestinatio ad munus" -ig radikalizalja a predikato~i tisztet: "Mim6don predikalnak pedig ha el nem kiildetnek?" (15. vers) Igy magyarazza ezt a helyet KIilvin is mondvan: "Az igehirdetes oka az IstentOl eredo kuldetes, mellyel ilym6don akart gondoskodni iidvossegiinkrol".4 Isten "segitsege" ezek szerint tehat nem a hetkoznapi gondok megoldasara vonatkozik esak, hanem sokkal de sokkal tobbre espedig "az udvossegugy" (Nemeth Laszlo) megoldasara. Erre utal a ,,~egtartatik" (sothesethai) kifejezesl (13. vers) A "kiildetes" emlitese KIilvin szerint tobbek kozott azt is jelenti, hogy tigymond: "Az evangelium nem veletleruil esik ala a felhokbol, hanem emberi kezek illetve labak viszik azt oda, ahova Isten klildL,,5 Kalvin szerint ez a perikopa, kiilonosen is a tizenhetedik vers "nevezetes abb6l a szempontb6l is, amit a predikalas hatekonysagarol mond. Azt taruisftja ugyanis, hogy a predikalasnak onmagaban nines semmi eredmenye. De amikor az Vr az 0 jotetszese szerint ~unkalkodni akar, akkor ez az 0 hatalmanak az eszkoze ... ,,6 Ugtjano lejjebb irja a kovetkezoket: "Az emberi lelkek az igehirdetes revert telnek meg Isten ismeretevel.Y Megallapfthatjuk tehat, hogy Pal apostol homiletikai gondolkodasa szerint az igehirdetes egyik donto lancszeme annak az udvosseglancnak, melyet Isten kegyelme szerkesztett egybe: kuldetes - igehirdetes - hitrejutas - imadsag - udvosseg. Annak ellenere az, hogy olykor, mint pl. Izrael eseteben is, kudareot vallani latszik az igehirdetes, Olykor hiaba szol, nem mindenkibol valtja ki a hit engedelmesseget. Ennek ellenere megis az udvosseg egyik donto lancszeme marad, olyan, ami nelkul nem lane a lane. Az apostoli igehirdetesben - s eppen ez a esoda - Krisztus maga sz61. Ez a esoda nem derul ki a regi forditasbol. Kideriil azonban az UF-b6l, mely igy adja vissza a tizenhetedik verset: "A hit tehat hallasbol van, a hallas pedig Krisztus beszede (RF .Jsten igeje") altal. "A keresztyen igehirdetes elso szarrui impulzusa a Krisztus beszede tehat,

16

vagy jobban mondva a beszelo Krisztus, aki a maga predikatorai (kerux) szolja Isten udvozito evangeliumat ebben a vilagban.

2. A keresztyen igehirdetes masik impulzusa az igehirdetes bolondsaganak isteni legitimalasa illetve rehabilitalasa. Mivel a keresztyen igehirdetes lenyegeben nem mas mint a keresztr61 val6 beszed, ezert hallgat6i egyreszenek "botrankozas", masreszenek viszont "bolondsag". A magikus, babonas vallasossag jelt kivan. A filozofalasra hajlamos predikaciohallgatok pedig "bolcsesseget" keresnek. Istennek azonban ugy tetszett - Irja Pal az 1 Kor I, 18-ban....,. hogy sem nem "jelek", sem nem "bolcsesseg" altal "tartsa meg" (sosai=udvozitse) a hfvoket, hanem a keresztrol val6 beszed bolondsaga=altal. Mirol van itt sz6? Arr6l, hogy nincsen tit alulrol felfele Ist:~e: .. ~stent sem esodaj~lekb61.kovetkeztethetOen, sem az emberi spekul~elO utjan nem lehet megtsmerru. Isten egyetlen m6don ismerheto meg, az o altala megnyitott uton. Ez a .felulrol" lefele Isten altal megnyitott ut a Krisztus, illetve a Krisztusr6l sz616 igehirdetes, azt is mondhatn6k "a krisztologia a szoszeken". Erre utal a "keresztrol valo beszed" kifejezes, Ez a beszed .Jsten bolcsessege", sot .Jsten ereje" a hfvok szamara, A keresztyen igehirdetesre azert van szukseg egyhazban es vilagban egyarant, mert benne nyit utat a Biblia Istene egyreszt az 6 megismeresere, masreszt az emberi elet melysegeibol va16 szabadulasra az ember szamara, Az "Istennek ereje" kifejezes (18. vers, 24. vers) utalas azokra a radikalis valtozasokra, melyeket a keresztyen igehirdetes altal kepes eloidezni Isten a hfvo em~e~e~ eleteb~n. Azt is ~on~alj~k, ,hogy Pal apostol homiletikai meggyozodese szermt a ker. igehirdetes eletformalo, sorsfordito, udvossegszerzo ero, Ero mely kepes kiragadni a karhozatbol es felemelni Isten sziveig. Ezert van szukseg keresztyen igehirdetesre. Amire keptelen a tudomanyos istenkutatas, a vallaspszichologia es vallasszociologia, az lehetsege~ a .keresztyen igehirdetes altal, a feliilr61 adott vilagossag fenyeben belelatni Isten "bolcsessegebe" es atelni .Jsten hatalmat",

~. A keresztyen igehirdetes harmadik impulzusa Pal apostol homiletikai szemlelete szerint a Krisztus feltamadasa. A keresztyenigehirdetes es a felta~adas osszefuggeserol az 1 Kor IS-ben beszelaz apostol. Mar maw ga az jellemzo Palra, hogy a feltamadas jelentoseget az igehirdetes szempontjabol nezi elsosorban, s esak masodsorban a korinthusiak hite szem-" p?n,lj~b6l. "Ha pedig Krisztus fel nem tamadott, akkor hiabavalo mi predik~a~w;k, de hiabavalo a ti hitetek is" (14. vers). Hogy milyen nagy jelentosegu szavak ezek mutatja az ujabb exegezis is. "Az igehirdetes

17

egyetlen tartalma vegul is [ezus Krisztus" - irja Werner de Boor. Majd igy folytatja: "Ra azonban ez a [ezus halott s rna mar nem el es nem cselekszik, akkor a r6la sz6l6 iizenet targytalan es minden R6la sz6l6 beszed ertelmetlen.r''' De erre figyelmeztet a .Jegmelyebb keresztyen igehirdeto" Robertson Frigyes Vilmos is. Ugy tunik a keresztyen irasmagyarazat torteneteben 0 fogalmazza meg itt a legtalalobban a Ienyeget, Ezt ir]a: "Teves felfogasa Pal leveleinek az, ha valaki az apostol ezen szavaib6l lIen a megfeszitett Krisztust hirdetem" azt a kovetkeztetest vonja le, hogy az 0 eletenek a fotanftasa a keresztre vonatkozott. Pal igehirdetese inkabb a megfeszftett es feltamadott Megvaltonak a hirdetesevel, mint a keresztrefeszftes puszta tenyevel volt tele. A legregebbi idokben (Kr u 50-ben) a keresztrol beszelni csaknem szuksegtelen volt, hiszen a Megvalto keresztrefeszitese nyilvanosan torrent es senki azt ketsegbe nem vonta. Ehelyett az apostolok kimentek es azt predikaltak, arnitol a vilag visszadobbent, Krisztus feltamadott.?" A keresztyen igehirdetesre tehat - allapithatjuk meg ezen a ponton - azert van szukseg, mert a keresztyen igehirdetes az egyetlen informacioforras a csodarol "Krisztus feltamadott, kit halal elragadott". Pal szamara Krisztus feltamadasa nern dogmatikum volt, hanem empiria (1 Kor 15,8). Ez az elmeny, amirol a nevezett helyen beszel, igehirdet6i szolgalatanak leghatalmasabb impulzusa.

4. A keresztyen igehirdetes ugyancsak intenziv impulzusa lIa bekeltetes szolgalata". Err61 a szolgalatrol Pal a 2 Kor 5, 18-21 perikopaban beszel, Wendland szerint itt tulajdonkeppen az apostoli szolgalatrol van sz6. "Itt uj oldalrol mutatja be Pal az apostoli szolgalat dicsoseget" irja.lO Majd lejjebb: ,,Is ten es Krisztus maga all Pal predikacioja mogott s beszelnek rajta keresztul. Ezert Pal szava lsten szava (vo: 1 Thess 2,13). Pal predikacioja felhfvas, bekiiljetek meg az Istennel.r"! Robertson az apostoli szolgalatot lIa keresztyen szolgalat" elokepenek tekinti es "a keresztyen igehirdet6i szolgalatnak az lsten es ember megbekelesre iranyulo munkajarol" beszel perikopank alapjan Bristolban 1852 december 12-en. Eloszor is a ra jellemzo finom distikci6val kulonbseget tesz a Krisztus tiszte es a mi lelkeszi szolgalatunk kozott, A mi hivatasunk a Ielkeszseg, s egyedul ove volt a papsag, frja. Majd lejjebb igy folytatja: "A keresztyen igehirdet6 szolgalata annak hirdeteseben all, hogy lsten az emberrel megbekelt, s masodszor abban, hogy az igehirdet6 teljes komolysaggal.Ielke mindazon kepessegevel, amelye tiszt szolgalatanak rendelkezesere all, iparkodjek az embereket arra inditani, arra bimi, hogy lstennel bekeljenek meg" .12

18

' .. ~.; A keresztyen igehirdetes otodik theo16giai impulzusa az a vilagossag, melyet lsten az 6 igehirdetoi sziveben gyujtott (vo: 2 Kor 4, 5-6). Erre figyelmeztet Robertson is e perikopa magyarazataban. IIA vilagossagot azert nyertuk. hogy azzal masoknak szolgaljunk. Predikaljuk ... nem mi magunkat. hanem a [ezus Krisztust, hogy G az Ur, mi pedig szolgaitok vagyunk a [ezusert. Mert lsten gyujtott vilagossagot a mi szivimkben." HaG vilagossagot adott nekiink, ezt azert tette, hogy viszont mi is, mint a tiszolgatok, titeket megvilagositsunk. Kell hogy olyanok legyiink mint lIa hegyen epftett varos"P Robertson e szavaib6l hivjuk fel a figyelmet az utolso mondat kezdoszavara "Kell". Ez a sz6 mutatja, mennyire erzi, mennyire kongenialis Robertson a Pal gondolkozasaval, A "kell" azt a tetelt igazolja, csakugyan az igehirdeto sziveben tamasztott isteni vilagoss~g az igehirdetes egyik eroteljes theo16giai impulzusa.

Az igehirdetes tartalmi kriieriumai

L Pal apostol homiletikai szempontbol fontos utalasai szerint a keresztyen igehirdetes elsa szarrui tartalmi kriteriuma a krisztuskozpontusag. A keresztyen igehirdetes kriszto16gia a szoszeken! A pali krisztologia egyik summas osszefoglalasa a Rm 4,25-ben olvashato igy: .Krisztus ami buneinkert halalra adatott es feltamasztatott a mi megigazulasunkert." Ebbol a krisztologiabol kovetkezoen a keresztyen igehirdetesben megsz6- lal abibliai antropologia, szoteriologia, pneumato16gia, sot meg a satanol6giais ugy, ahogyan az Pal apostolleveleiben all elottunk. Az, hogy a keresztyen igehirdetes a "keresztr6l szolo beszed" nem azt jelenti, hogy mindig egyetlen, immar unalomig ismetelt ternaja van csak, ti. a keresztre feszites tortenete es ertelmezese. Az, hogy a keresztyen igehirdetes a keresztr61 va16 beszed azt jelenti, hogy temaja mindaz, ami kapcsolatban van a kereszttel. Az ember bune (nyomorusaga) eppen ugy mint a Krisztus dics6seges feltamadasa es visszajovetele. Ugyarugy a Krisztust koveto elet minden problemaja. Tehat nemcsak arrol beszel, hogy mit jelent "hitben" elni, hanem arr6l is, mit jelent "remenysegben" elni, sot mit jelent "szeretetben" elni. Erdemes megfigyelni, hogy Pal leveleiben mil yen szepen fon6dik egybe ez a harem nagy temakor, Az udvtorteneti rmilt, mint a hit fundamentuma. Az udvtorteneti jovendo, mint a remenyseg perspektivaja. Es az udvtorteneti jelen, mely a szeretet gyakorlasanak kivalt-

19

keppen val6 ideje. A keresztyen igehirdetes, mivel krisztocentrikus igehirdetes, ezert trinitarius igehirdetes.

2. A keresztyen igehirdetes masodik tartalmi kriteriuma Pal apostol elsz6rt homiletikai nyilatkozatai szerint az igehirdetes tisztasaga. Kiilonosen figyelemre melto ebbol a szempontbol a 2 Kor 2,17. Az Irasmagyaraz6k szerint Pal itt azokkal a vandormisszionariusokkal konfrontalodik, akik mint predikatorok jartak a varosokat (Igy jutottak el Korinthusba is) s valosagos "arucikket" csinaltak az evangeliumbol, anyagi ellenszolgaltatast kovetelve predikalasukert egyreszt, masreszt mindenfele judaista es gorog filozofiai tanitasokat kevertek bele az evangelium hirdetesebe. Az eredeti gorog sz6 (kapeleuo) ertelmeben ezeket a vandorpredikatoro- kat Pal egyszeruen az evangelium szat6csainak tekinti. Ezek igehirdete-

sevel szemben mutat ra a maga igehirdetesenek sajatosvonasara mondvan: "Mi nem olyanok vagyunk, mint sokan (!) akik meghamisftjak az Isten igejet, hanem tisztan (eilikrineiaeegyszertlseg, oszinteseg, ihletes), sot szinte Istenbol sz6lunk az Isten elott a Krisztusban" (17. vers). Arr61 van itt sz6, amirol egy neves magyar reformatus igehirdeto, Benko Istvan beszel egyik konyve eloszavaban, ti. az igehirdeto ihletettsegerol.P Vagy Torrey a nagy evangelista, aki elmondja a Szentlelekrol frott konyveben, hogy megterese elott milyen kinszenvedes volt szamara a predikalas. AIlandoan a papikabat gombjait csavargatta zavaraban, kinjaban, De hogy megvaltozott minden a megterese utan. Alig varta, hogy predikalhasson. Valosaggal dolt belole a mondanival6. Ugy erezte, ott all mellette [ezus es egyszenlen 6 adja a szajabaa mondanivalot.l" Az igazi igehirdetes forrasa Isten maga. Termeszetesen itt nem keszuletlensegrol van szo, hanem a kijelentes csodajarol, Alr6I, amit Benko Istvan Ir idezett mfiveben sajat predikacioirol: "Ezek a beszedek tulajdonkeppen csak halvany fenykepfelvetelei vagy megirjkabb ernlekei annak az esemenynek, ami a szoszeken torrent az ihlet ald ott oraiban ... Condolatlancokon kivul erzeshullamok, indulatlokesek, sugallat, igezet, vonzas es elutasitas, tamadas, erintes, Itelet es ki tudja meg mi minden arad a predikator szemelyen ata hallgat6k fele. Az egyetlen dolog, am it meg soha senki hianytalanul leirni nem tudott, az ihletett predikaci6.,,17 Pal ha le nem is tudta Irni, de nagyon talaloan irja korul, amikor fgy szol: "Szinte Istenb61 sz6Iunk." Nos ez az "Istenb61" - ez a keresztyen predikacio masik pall tartalrni kriteriurna. Ez a kriterium pedig az6ta is sarokba szorftja az egyhaz igehirdetoit, azt kerdezven, predikator, honnan veszed a mondanival6t? Predikacios-

20

kotetekb61? Netanfilozofusoktol? Vagy pszichol6gusokt61? Vagy a Lelek vilagossagaban az irott ige altal magabol Istenb61?

3,A keresztyen predikacioharmadik kriteriuma Pal apostol homiletikai utalasainak tukreben, a predikacio Irasszerusege, pontosabban az OT krisztologikus ertelmezese. Feine frja Pal apostol keresztyen Irasertelmezeserol sok tekintetben rna is helytallo UT-i theologiajaban: ,,Jezus az OT-t me~sianisztikusan onmagara vonatkoztatta s ezzel uj alapjat vetette meg azIras ertelmezesenek. [ezus szamara az Iras nem Isten orokre lezart torvenykonyve, hanem jovendoles az 6 szemelyerol." Ez az ertelmezes a zsido messianizmus legyozeset jelentette.Ezaltal ervenybe lepett az OT udvtorteneti ertelmezeso. Az lrasnak ez a megvilagosodasa a Szentlelek munkaja. Pal ezt a szemleletet vallotta. A zsidok - szerinte - azert nern. valljakezt; mert .Jepel" borul a szfviikre. Ha azonban megternek Krisztushoz, lehull a. lepel, 2 Kor 3,15.18 Hasonlokeppen latja Wendland is a problemat: "A Krisztushoz fordulas szabaditja meg Izraelt az ertetlenseg lepletol ... Pal itt nem egy ki.ilonleges dogrnatikai tanitast akar adni Krisztus es a Szentlelek viszonyarol, Ez a rovid megjegyzes theol6giai szempontb61 fontos. A kijelentes es az isteni Lelek megaradasa Krisztusban es Kris~tus altal lehetseges. Csak ahol Krisztus van ott van a Lelek. Egyedi.il a Krisztushoz valo megteres altal (16. vers) tud az ember reszesedni a torve~ytol" ~ala1t~l, itelettol val6, szabadsagban. Ezt jelenti a Szentfras uj, krlSztolo~kus ~rtel~ezese."19 Igy latja a kerdest a neves 6szovetseges G. von ~ad IS amikor OSZ-i theologiajaban ramutat, hogy az OSZ sajat inten~16ja szerint Krisztusra iranyultan magyarazhato.e" Megallapfthatjuk ~:hat:. hogy a Szentiras un. tortenetkritikai magyarazataval szemben az udvtorteneti- krisztol6giai magyarazat az irasszeru magyarazar, Az Iras a maga egeszeben "Krisztusra vezerlo mester". Az lras kulcsa Krisztus magao E~ a szempont Pal apostol szerint a keresztyen igehirdetes egyik ugyancsak lenyeges tartalrni kriteriuma.

4. Pa~ elszort homiletikai nyilatkozatai szerint a keresztyen igehirdetes negyedik tartalrai ismertetojels az igehirdetes gyi.ilekezetszenlsege. E gyulekezetszenlsegre utal az 1 Kor 2,13: "Ezeket predikaljuk is nem oly beszedekkel, amelyekre emberi bolcsesseg tanft, hanem amelyekre a Szentlelek tanit, lelkiekhez lelkieket szabvan." Mire gondol itt Pal? Hiszen ez a nyil~tk?:ata tigy is ertelmezheto, mint formalis szempontb61 jelentos homile~kal allasponr .Jelki tartalrnat lelki formaban kell talalni" (de Boor). Ezt az ertelmezest az 1 Kor 3,1 kk azonban Iehetetlenna teszi. Espedig azert mert

21

a .Tejnek italaval taplaltalak titeket nem kemeny eledellel" utalas nyilvanvalova teszi, hogy itt tartalmi es nem formai kerdesrol van szo, A "tejnek itala" a gyiilekezet altal elhordozhat6, emesztheto igehirdetoi mondaniva- 16. Ennek a gyulekezetszerusegnek a dokumentuma Pal ama masik nyilatkozata is, miszerint "Aki profetal embereknek beszel epulesre, intesre, vigasztalasra" (1 Kor 14,3 k). Palnak ez a nyilatkozata homiletikai szempontb6l azert olyan fontos, mert azt jelenti, hogy a keresztyen igehirdetes akkor gyulekezetszeru ha "epites" is, "intes" is es mindenekfelett "vigasztalas" (!) is. A gyulekezetszenlseg erne kfvanalmai miatt konfrontalodik Pal a nyelveken szolassal. Mint az frasmagyarazok sokszor rarnutattak, nem magaval a nyelvekenszolassal, mint olyannal van bajban Pal, hiszen iigymond "mindnyajatoknal inkabb tudok nyelveken sz6lani" (18. vers), de igy folytatja: "a gyulekezetben inkabb akarok ot sz6t sz61ni ertelernmel, hogy egybeket is tanitsak ... " (19. vers). Irne ez a predikacio sokat ernlegetett "gyiilekezetszerCisege"! Ezt a gyulekezetszeruseget masutt igy fogalmazza meg: "Aki nyelveken sz6l magat epiti, de aki profetal a gyulekezetet epiti" (14,4). A lenyeg tehat a gyulekezetszeruseg ugyeben ez: CI. keresztyen igehirdetes mondaniva16ja nem szallhat el erthetetleruil, hatastalanul az igehallgat6k feje felett, hanem inkabb ertelmi-erzelmi es akarati gazdagodast kell jelentsen a hallgat6k szamara.

Az igehirdeies formai szempontjai

Bulimann Rudolf kutatasai 6ta tudjuk, hogy Pal apostol igehirdetoi stilusa sok hasonlosagot mutat a eynikus-stoikus filoz6fu~ok diatribejevel, sot a rabbik argumentacios m6dszereivel. Mutatja ezt a leveleiben talalhat6 sok parataxis (mellerendeles), antitezis (ellentetel), a kerdesek es feleletek dialektikai felepitese, a megszolitasok, a meglepo atmenetek. A masik fel (vitapartner) szavainak idezese es annak cafolata ami a gorog filoz6fusok diatribejeben szokasos m6dszer. Tipikus pali sz6noki fordulatok pl. a "Nem tudjatok e" (1 Kor 6) vagy a "Ne tevelyegietek" (1 Kor 15). Ezek a fordulatok mind a gorog diatribebol val6 stfluselemek. Pal j6l ismeri a gorog diatribe-dialogue eszkozeit, de ugyanakkor jaratos az azsiai retorikaban is. Az 1 Kor 15,35, a Rm 3,27, az 1 Kor 9,1 mutatjak, hogyan koti ossze a dia16gust es a retorikat. Ugyanakkor jellernzoek Pal stilusara az antithezis-sorozatok, amelyek nemegyszer paradoxonna valnak. PaJ ismeri a nyitas- zaras torvenyet is (vo: 1 Kor 9,1 es 9,19). Szeret ismetelni

22

(repetitio) is (vo: Rm 7,7 - 8,2 - 1 Kor 1,17 - 3,23, sophos, sophia). Bultmann szerint egyszeruen letagadhatatlan az a tenyhogy PaJ sokat tanult a gorog sz6nokokt61, mint frja: "A gorog sz6nokok kopenye ffigg Pal apostol valla in" (im). Nos, ez asz6noki stilus az, ami nem normativ, nem kotelezo oroksege a pali horniletikanak. De akkor rni az ami kotelezo? Ami rna iservenyes orokseg formai szempontb61? A kovetkezok:

I. A pali homiletika es Pal igehirdetesenek formai szernpontbol rna is kotelezo kovetelmenye az igehirdetes szernleletessege. ,,6h esztelen galatak, ki igezett meg titeket, akiknek szemei elott tigy Irtuk Ie [ezusKrisztust mintha tikoztetek feszitettek volna meg" (Gal 3,1). Igaz, hogy a ONTO rnagyaraz6ja szerint "a szernleletes szemek ele rajzolasrol" nines sz6 a textusban. De a ONTO egyed iil all ezzel a velernenyevel. Schlatter szerint ugyanis: "Itt lathato rnilyen volt Pal predikalasa, Arra igyekszik, hogy a gyiilekezet szeme Krisztusra iranyuljon, hogy ugy lassak ot mint megfeszftettet.,,21 Ugyanezt mondja Lohmann.22 Hasonlokeppen Kiss [eno: .Annyira vilagosan es meggyozoen sz6lt nekik Krisztusr61, hogy szinte elejuk rajzolta".23 Victor Janos ezt frja: "A galacziabeliek emlekezhettek rea, hogy mint kezdodott az 0 tij eletiik. A megfeszftett Krisztust hirdette nekik az apostol a Iegszernleletesebb erovel" .24 TOrok Istvannal ezt talaljuk: "Olyan eleven erovel rajzolta elejuk Krisztust, mintha szemiik lattara torrent volna a keresztrefeszftes.r'+' Megallapithatjuk tehat, hogy igenis lehet beszelni a pali igehirdetes es homiletika tiikreben az igehirdetes szemleletessegensk a kovetelmenyerol, Ez a kovetelmeny ervenyes a gyiilekezeti igehirdetesre hezve is. Tizszeresen ervenyes azonban a misszi6i igehirdetesr illetoen. Itt kezdjuk felismerni rnilyen kozel jar Ravasz Laszlo a Pal apostol igehirdetesehez es igehirdetesi alapelveihez, amikor egyik tanulmanyaban az igehirdetes "lirajar6l", "epikajar61" es "dramaisagar61" beszel, 26 Ime Pal igazolja Ravasznak azta kovetelmenyet, hogy legyen a predikacioban "epikai" elem is, ha nem is olyan eltulzottan, ahogyan azt az ujabb tin. narrativ horitiletika kepviseloi javalljak. 27

2. Formai szempontb6l is jelentOs tenyezo a pali hotniletika tukreben az »anake", az igehirdeto kenyszerftettsege az igehirdetes szolgalatara. Miert mukodik az igehirdetoben az az isteni kenyszer, melyrol Pal az 1 Kor 9,16-ban tesz fut6lagos ernlitest? Azert mert az igazi igehirdetoa hamis igehirdetovel szemben tele van felelemmel, reszketessel (1 Kor 2,3). Mert minden igazi igehirdeto tudja, mit jelent az, . hogy a kincsunk "eserepedenybe" van (2 Kor 4,7). Es mert elObb ut6bb minden igazi igehirdeto- _

23

nek meg kell tanulnia, hogy Isten ereje a predikator erotlensege altal vegeztetik el (2 Kor 12,9). Igazoljak ennek az isteni kenyszeritesnek az ellenallhatatlansagat az OT profetai is (vo pl. [er 1,6 - Am 3,8). Ebben a vonalban all benne Pal. Ezert olyan az Urral szemben mint egy jognelkuli rabszolga (Lietzmann) aki tigy teszi dolgat, hogy nem var erte jutalmat. De erre a kenyszerftesre celoz tulajdonkeppen a kortars homileta. Rudolf Bohren is, amikor arrol beszel, hogy az igazi igehirdet6 szamara a predikalas "szenvedely". 28 A keresztyen igehirdetes tortenetenek egyik legnagyobb tanulsaga Pal apostol 6ta, milyen maskeppen predikal az, aki nit az igehirdetes felso-belso kenyszere, mint az az ember, akit csak a lelkeszi hivatal, a lelkeszi dijlevel, az egyhazi torveny kenyszerit a rendszeres, hetenkent tobb alkalommal torteno predikalasra. Egyaltalan nem veletlen az, hogy az egyik legaldottabb keresztyen predikator es homileta, Spurgeon kulon is kiter eloadasaiban ennek a Pal emlegette "kenyszernek" a targyalasara, "Az elhivatas elso jele - irja - hogy forr6, mindent Iegyozo vagyakozas WIt el a lelkeszi szolgalat utan. Ez a kenyszer ahhoz hasonlo, mint amit a madarak ereznek, amikor eljo a fiokak kikoltesenek ideje. Ilyenkor a madaranya inkabb meghal, mintsem elhagyja feszket. Ezt a kenyszert nevezi a Biblia "cson~ainkba rekesztett tuznek", ami ha hianyzik, szerencsetlennek fogjuk erezni magunkat. Enelkiil nem birjuk elviselni a szolgalatunkkal egyuttjaro onmegtagadasokat. .. ,,29 Ezen a ponton kezd kivilagoscdni, miert kell az igehirdetes formai kerdesei kozott targyalnunk az anake lerdeset. Ime azert, mert az anake sokban megszabja magatartasunkat, viselkedesunket, az Isten hazaban val6 forgolodasunkat. Az evangelium hirdetesenek isteni kenyszere miatt all meg az a tetel, mely szerint a predikacio alakja a predikator alakja (Bohren).

3. Itt kell megernlekeznunk vegul is a keresztyen igehirdetes egyik elfelejtett tulajdonsagarol, Errol Pal az 1 Thess I-ben beszel mondvan:

"A mi evangeliumunk tinalatok nem all csak szoban, hanem isteni erokben is" (5. vers). De errol beszel az 1 Kor 2,4-ben is, amikor igy szol:

"Az en beszedem es az en predikalasom nem emberi bolcsessegnek hiteto beszedeben allott, hanem Leleknek es eronek megmutatasaban is." Hasonlokeppen a Rm 15,18-19-ben: "Mert nem merek sz6lni semmirol, amit ne Krisztus cselekedett volna altalam ... jelek es csodak ereje altal, az Isten Lelkenek ereje altal..;" Ugyanigy a 2 Kor 12,13-ban: "Apostolsagomnak jelei megbizonyosodtak kozottetek sok turesben, jelekben, csodakban es erokben is." Peltuno, hogy a palkutatas milyen szormenten kezeli ezeket

24

a helyeket. Talaloan jegyzi meg Wendland eppen az ut6bbi locussal kapcsolatban: "EI kell ismernunk a tradicionalis protestans palkutatas nagy hianyat: sem az extatikus sem a csodatevo Pallal nem t6rootiink ... ,,30 Pedig torodnunk kell, mivelhogy ezek a bizonyos jelek es csodak nemcsak azapostoli igehirdetes kiserojelensegei voltak, hanem tobbszor is jelentkeztek a keresztyen igehirdetes torteneteben. Kiilonosen is Iathato ez a nagy ebreszto, pneumatikus igehirdetok szolgalataban, Igaz tehat a dis~c.i6, a~ire ~ppen P~l homiletikaja hfvja fel a figyelmet, csakugyan ketfele igehirdetes lehetseges. Az egyik az amelyik "csak szavakban all". A masik az, ami nemcsak szavakban, hanem isteni er6kben is, Szentlelekkozlesben is. Napjaink homiletikajanak ez kellene legyen a kozponti kerdese, hogyan tudnank erotaraszto igehirdetokko lenni? Kimondhatatlan kar, hogy az tin. akademikus homiletika a rajongas veszelyet elharftando nem mer szembenezni ezzel a problemaval. . ,

Osszefoglalasul allapitsuk meg, hogy Pal apostol toredekes utalasokban m~,~~,a~t "hom~l~tika!a:' sz~rint a keresztyen igehirdetesnck olyan te~e~to~ It:lo e~ m~gvll~goslto ereje kellene legyen, mint amilyen ereje a Nazareti Jezus igehirdetesenek volt. A biblikus igehirdetes kulonbozik az extatikustol, ~ivelhogy ~rtheto beszed (,,6t ertelmes sz6"), mely kepes megmozgatni az emben akaratot az emberi sziv kozremrfkodesovel. A keresztyen igehirdetes informacio, consolatio, inspiratio. Anarnnezis is mivelhogy torteneti tenyekrol informal, Krisztus halalarol es feltamadasarol. Ugyanakkor udvozftc ero, mert realizalja Isten vehink torrent megbekeleset. Az igehirdetes udvesemcny, mivel benne maga cselekszik ~zen~lelke e~ igeje altal a feltamadott, dicsoseges, nepe kozott jelen leva Ur. Jezus Knsztus. Az igehirdetes igazi krizise az, ha az igehirdeto lep ~ns~tus helyere es theologiajaval, retorikajaval, pszichologiajaval eltakarJa Knsztust, azaz "meghamisi~a" Isten igejet.

Jegyzetek:

1 Ravasz im. 21 2 Budai im. 65. 3 Gal5,6

4 A romat level magyarazata, 220 5 uo: 222

25

6 uo: 223 7 uo:

8 Die erste Brief an die Korinther. Wupp. Studb. 261

9 Az elsa korinthusi level magyarazata. ford. Czegledy Sandor, 137 10 Der zweite Brief an die Korinther. in DNTD B 3, 207

11 uo: 208

12 A masodik korinthusi level magyarazata. ford. Czegledy Sandor, 217

13 Robertson im 190

14 Wendland im DNTD 3 15 Evezz a melyre. EIOSZQ

16 Der Heilige Geist, 1966,32 17 Benko Lm.6.

18 Theologie des NTs, 213 19 DNTD B 2m 183

20 Theologie des ATs II, 259-262 21 Der Galaterbrief, 104

22 Der Galaterbrief, 45

23 Dr. Kiss [end, A megigazulas ulja 24 Csendes percek (Gal), 17

25 Jubileurni kommentar, 238

26 Gyakorlati bibliamagyarazat, in: Karoly emlekkonyv, 240 kk

27 Gressmann, Erzehlend predigen, in: Von der Volkskirche zur offenen Gemeide,

1982, Munchen, 64 k

28 Predigtlehre, Munchen 1971, 17

29 Boross Geza, Spurgeon kincseskamraja, Bp. 1989,89 30 DNTD 3, 251

26

3.§. pAL APOSTOL LITURGIKAJA

lrodalom: Biichsel, Der Kultus des Gemeinde (in: Der Geis Gottes iin NT, 357 kk). -

R. Staehlin, Die Apoestelzeit (in: Leiturgia 1, 6 k). - Wendland, Der Gottesdienst der paulinischen Gemeinde in der Beurteilung des Paulus (Die Briefe an dir Korinther, in:

DNTD,3, 136 k). Bornkamm, Gottesdienst(in: Paulus 193 k)

A liturgika a keresztyen intentisztelet tortenetet, theologiajat es gyakorlati kerdeseit targyalo, illetve ez utobbit szabalyozo gyakorlati theologiaitudomany. Tudomanyossaganak kriteriumai a rendszeresseg es modszeresseg. Pal apostolnal termeszetesen ilyen ertelemben nem beszelhetiink liturgikarol, mint ahogyan homiletikarol, katechetikarol, vagy poimenikarol sem a szo mai akademikus ertelmeben, Hogy megis beszelunk Pal apostol .Jiturgfkajarol" azert tehetjuk, mivelhogy az apostol.leveleiben nemcsak az igehirdetessel kapcsolatosan talalhatunk .felettebb erdekes utalasokat" (Ravasz), hanem a keresztyen istentisztelettel kapcsolatosan is. Ezek az utalasok azonban rna is normativ erejuek istentiszteleti eletunknek nemcsak a formalasara, alakftasara, hanem maganak a keresztyen istentisztelet mibenletenek, lenyegenek, miszteriumanak a megertesere nezve is.

A keresztyen ember elete mint istentisztelet

A rendelkezesiinkre allo adatok szerint Pal apostol liturgikajanak elso tetele igy fogalmazhato meg, a keresztyen istentisztelet a keresztuen ember eze~ iene): nemcsak egy iinnepi 6raban gyakorolt akiusa, hanem a keresztyen ember mindennapi (hetkoznapi) ezetekell istentisztelet legyen. .Kerlek azert titeket atyamfiai az Istennek irgalmassagara, hogy szanjatok oda a ti testeiteket elo, szent es Istennekkedves aldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket" irja Pal a Rom 12,l-ben. A helyhez Kdlvin a kovetkezo magyarazatot wzi: "Adjatok oda magatokat Istennek aldozatul ha azt hataroztatok, hogy Istent tisztelitek, mert ez az Isten tiszteletenek szabalyszenl modja ... Akkor tiszteljiik Istent illendokeppen, ha osszes cselekedeteinket az 0 eldirasaihoz s~abjuk. Pelre tehat az osszes kigondolt istentiszteleti modokkal, melyekto1 Isten meltan undorodik ... A Mennyei Biro Pal szaja altal azt az isten-

27

tiszteleti modot nevezi okosnak, amelyet 0 magarendelt ... ".1 Biichsel szerint itt az egeszelet megszenteleserol van szo. Dgy latja, hogy ez a gondolat az uralkodo Pal egesz theologiajaban. Ezt frja ezzel kapcsolatosan:

"A helyes istentisztelet Pal szamara a logike latreia = a szemelyes is tentisztelet, ami annyi mint testiink odaaldozasa, Az istentisztelet tehat atfogja az ember egesz lenyet s kihat eletunk legaprobb reszleteig, mint konkretumig. A keresztyen ember evese es ivasa is istentisztelet kell legyen (1 Kor 10,30). Pal liturgikaja szerint az istentisztelet nem egy kulon resze a profan eletnek, hanem at meg atjarja, megszenteli a profan eletet.,,2 Barth a .Jogike" kifejezest a' nemet (Luther, Stuttgarter, Zurcherjszokasos "verniinftiger" helyett a sachgemess (=celszenl, szakszenl, targyszeru, istenszeru) szoval fordftja' Kesamann "geistlicher Gottesdiensttel" fordttja." U gyano hivja fel mashelyen a figyelrnet arra, hogy a logike latreia helyes ertelmezesehaz sztikseges ismerni azt a tradiciot, melynek eredete a stoikus nepszenl filozofianak az antik aldozat babonas felfogasa elleni polemikaban keresendo.f Ugyano ismet a Romai level magyarazataban _ Schlatter nyoman - hangsulyozza, hogy ugymond: "A keresztyen is tentisztelet nem abban all, amit a szenthelyeken, szent idokben es szent cselekrnenyekkel vegeznek, hanem a testi egzisztencia odaadasaban a profannak nevezett eletteriileteken, a vilag hetkoznapjaiban, ahol minden keresztyenegyszerre aldozat es aldozopap, Itt tulajdonkeppen Pal a hiVOK egyetemes papsagat proklamalja.r" Megallapfthatjuk tehat az Irasmagyarazokkal konszenzusban, hogy a keresztyen istentisztelet elsosorban nem ritualis, hanem etikai kerdes. Ebbenaz ertelemben tanft Althaus is a DNTD-ban:

"Az etikai sikon megrnutatkozo istentisztelet "ertelrnes" (vemiinftig, logikus) istentisztelet." Mint Kesamann 0 is ramutat, hogy a .Jogikus" jelzo kedvenc szava a hellenista filozofianak. A .Jogikus aldozat" ugymond ellentete az allataldozatnak, ahogyan arrol szo esik az egyiptomi-hellenista mystikaban: az aldozatnak, arnit az ember bemutat meg kell felelni a 10- gosz lenyegenek, az isteni ertelemnek. A "szellemi" Istenseghez csak "szellemi" aldozat melto. Arnikor Pal felhasznalja ezt a komyezeteben sokat hasznciltfogalrnat, akkor arra mutat ra, hogy igazi jelenteset a fogalom az Isten Lelketol elkeszitett elet-aldozatban nyeri el." 7 Summazva a velemenyeket, megallapfthatjuk az eredmenyt: a keresztyen ember eleteben akkor nincsen kialto ellentmondas, ha istentisztelete nemcsak ritusokban all, hanem a keresztyen etika konkretumaiban. Pal liturgikajanak alapkovetelmenye, a keresztyen ember egesz elete legyen istentisztelet.

28

A gyiilekezet istentisztelete

A masodik kerdes, amire nezve ha nem is kimerito, de lenyeges feleleteket talalunk Pal leveleiben, milyen legyen a gyiilekezet istentisztelete? Lelohelyiink ebben a problemaban az 1 Kor 12-14 fejezetek. Bornkamm hivja fel a figyelmet, egyaltalan nem veletlen, hogy eppen a korinthusiakhoz Irott elso levelben (Goppelt "egyhazrol szolo level") talalhato Pal tobb ·lenyeges eligazitasa a gyiilekezet istentiszteletet illetoen. Azert van ez fgy, mert az ekklezia a valosagban eloszor es mindenekelott istentiszteletre egybesereglett gyiilekezet. A gyiilekezet az istentiszteletben bizonyul annak ami. De itt lesz nyilvanvalo az is, ami nem tartozik lenyegehez. Pal fragmentalis Iiturgikajanak feltUno vonasa az, hogy itt nines szo a zsido es pogany kultuszok kulsosegeirol (szent helyrol, szent idorol). Ezzel szemben beszel "igehirdetesro1", "aldasmondasrol", a gyiilekezet lIamenjerol", mint feleletrol, a Kyrios "segftesiilhivasarol", akklamaciokrol, melyekkel a gyiilekezet megerositi Ura jelenletet es hatalmat, himnuszokrol, amelyek az Urat dics6itik es olyan istentiszteleti cselekmenyekrcl, mint amilyen a keresztseg es az tirvacsora. Az 1 Kor 16,2-bo1 tudjuk, hogy a gyiilekezet a heti istentiszteletet a het elso napjan, Krisztus feltamadasanak a napjan tartotta. Sajnos pontos istentiszteleti "rend" nincsen birtokunkban Pal idejebol. Bomkarhrn ugy latja azonban, hogy e rendnel sokkal fontosabbak az apostol megallapftasai az istentisztelet ertelmerol es kriteriumairolf Ezekbol a megallapftasokbol kivilaglik, hogy Pal istentiszteletszemlelete ("liturgikaja") szerint a gyiilekezet istentisztetelet nem egy kiemelt szemely, a mi szohasznalatunk szerint egy "liturgus" tartja, hanem az egesz gyiilekezet. A gyiilekezet nem nezOje, passziv szemleloje az istentisztelet esemenueinek, hanem cselekvo resztvevoje. Mai kifejezessel elve Pal egyik alapveto kovetelmenye a gyiilekezet tagjaival szemben az "actuosa participatio", a cselekvo reszvetel: "Mikor egybegyultok mindeniteknek van zsoltara, tanftasa, nyelve, kijelentese, magyarazata" (1 Kor 14,26). A gyiilekezetnek az istentiszteletrol nemcsak vinnie kell valamit, hanem oda hozni is valami lelki ajandekot. Mindeniteknek - frja Pal, tehat nemcsak egy ket privilegizalt, lelki vezeto iigye az istentisztelet. Mindenkinek van valamilyen lelki ajandeka. Az istentisztelet kozossegi alkotas, mint emberi mil.

29

A gyillekezet epitese

A keresztyen istentisztelet alapveto feladata Isten imadasa mellett a gyii~ekezetepftes, az oikodome. Ezt a kifejezest a palkutatas a keresztyen iste~tisztelet. kulcs~ogalm(ma~ tekinti. Bornkamm figyelmeztet arra az egyaltalan nem Jelentektelen nuanszra, hogy az epltes hetszer jon elo az 1 Kor 14-b~n. 9. Ezzel a kifejezessel azonban Pal nem az egyes gyiilekezeti tag szu~J~ktiv pozitiv vallasos elmenyere celoz, hanem az egesz gyiilekezet POZl~V, v~l~as~~, gy~rapodasara. Lehet la~i ezt mindjart onnan is, hogy az. ".onepltesrOl Pal egyenesen ir6nikusan beszel (1 Kor 14,4). Igen de mit jelent valojaban a gyiilekezet epitese? Biichsel szerint a kovetkezoket: ,,~ erzelmi szfera ha nem kapcsol6dik is ki teljesen, de igen erosen hatterbe szorul az akarati es ertelmi elmenyek mellett. Erzelmi szfnezeta elmen!e~ a misztika altal kivaltva ellentetbsn allanak az epules pali ertelmezesevel. Itt nem vallasos hangulatok eloidezeser61 van szo, Ezert szorftja vissza Pal nagyon is tudatosan a nyelvekenszolasba-, kitord vallasos felhangoltsagot. Nem kivanja teljesen szarnuzn! a nyelvekensz6last de kove~el! a raci~nalis, ertheto magyarazatot. A gyiilekezet epitese Pal sz;rint a.nnYlt jeleni mini a gyiilekezet tpnitasa." 10 S ez a megjegyzes azert olyan figyelemremelto, mert azt jelenti, hogy a keresztyen istentiszteletnek katechetikai jelentosege, funkci6ja is van.

A profecia

A .?yiilek~z~t! ist~n~szteleten a gyiilekezet epitesenek par excellence e.szkoze a ~r6fecta. Pal igen nagyra ertekeli a profeciat. A profecia Pal szerint ama b1Zony~s "o~, (~.agy tObb) ertelmes sz6", mely mintegy atvilagftja az embert, ~elfedl a bunoket s ezaltal arra a felismeresro segfti, hogy Isten c~ak~gyan Jelen van a gyiilekezetben (vo: 1 Kor 14,24-25). Ezert Pal a khar~ma~ felsorolasaban a csodatevo erok utan azonnal a profetalast emlfti masodlk he~yen (1 Kor 12,10). Aprofetalas azonban nem akadalyozza Palt, h~?y energikus kritikat ne koveteljen a pr6fetalassal szemben. Pal Iiturgi~aJa s~ermt a pr6fetakritikanak (gen.obj.) is allando helye van a keresztven Ist~~tiszteleten (1 ~o~ 14,2:). Tehat nem csak a profetak gyiilekezetkritikaja le~l~~ a ~ereszty_~n Istentiszteleten, hanem a gyiilekezet profeta (profecia) k,nhkaJa IS. A gyiilekezetnek meg kell tudni allapitanl, hogy a profetabo! tenylegesen Isten Lelke sz6lt e avagy valamilyen mas lelek? A profetai bi-

30

"''''J'''C~.c~, tehat barmilyen fontos alkatresze (konstruktiv eleme) a keistentiszteletnek, megsem abszolut tekintely 'Iermeszetesen nero emberi mertek szerint tortenik a profetakritika. Kharizma kell a de kharizma kell a profecia megitelesehez, Pal szerint a prokritikusai azok a gyiilekezeti tagok, akik ugyancsak birtokoljak a kegyelmi ajandekat, A 29. vers "tobbiek" szava nem a gyiileke-

tagjait mind, hanem a tobbi profetat jelenti. Csak a profetasagkegyelmi felruhazottak alkalmasak, kepesek a profetai bizonysagtetelt Az igazi profecia azert nem kell feljen a kritikatol, mert Isten hiazt a szivekben a Szentlelek belso bizonysagtetele altal. Ide is ervekulonben: "A profetalelkek engednek a profetaknak." (14,32)

Misszio

: Pal liturgikaja szerint a keresztyen gyiilekezet istentisztelete misszi6i szempontb61 is jelentos esemeny; Azert kell mindennek ekesen es-jorenddel tortenni, mert a keresztyen istentisztelet-nem titkos osszeiovetel. Nem valamifele "zart korti rendezveny, ahova csak klubbtagok lephetnek be elozetes meghfv6 birtokaban". Ellenkezolegl Pal nagyon is realisan szamolazzal a lehetoseggel, hogy a gyiilekezet istentiszteletere bemehetnek idegenek, sot hitetlenek is (1 Kor 14,24). .Jdegenek" azok, akik meg nem ismerik igazan az evangeliumot, mivel meg nem allftotta oket az evangeHum hallgatasa radikalis dentes ele. Ok az "avatatlanok" (idegenek .» idiotes). A "hitetlenek" azok, akik tudatosan mas vilagnezetet vallanak, akik elutasftjak azevangeliumot. Ezeket az embereket a gyulekezetnek sohasem szabad vegkeppen mai kifejezessel - leirni. Pal realisanszamol a Iehetoseggel. hogy hirtelen, miert, miert nem, de egyszetcsak megjelenneka gyiilekezet istentiszteleten. Ezert nem minde.~, milyen benyomast tesz a gyiilekezet istentisztelete a kfvulallokra? "Orjongesnek" latjak e, vagy az egesz eletiiket megrendfto Istenelmenyben lesz reszuk? Pal szerint ez a gyiilekezet gondolkodasan es magatartasan rmilik.

Az ekes ee jo rend

Pal apostol Iiturgikaja szerint a keresztyen istentiszteleten mindennek ekesen es j6 renddel kell tortenni. A gyiilekezet istentiszteleten egyreszt Istenhcilas gyermekeinek a boldog szabadsaga az uralkod6 alaphang.

31

· Masreszt a Szentlelek fegyelme erezheto, mert Isten fiainak a szabadsaga sosem valhatik anarchiava, vagy liturgiai khaossza. Ezert lehet nyelveken sz6lni, ha muszaly, De csak ketten vagy harman sz6ljanak es mindig legyen Jelen magyarazo is. Ha valaki profetalnikfvan, tegye, de itt is csak ket vagy harem profeta sz6ljon. Gyakorolni kell az onmersekletet. Sot az istentisztelet resztvevoinek hallgatni is tudni kell, ti. egymast meghallgatni (14,30). Az ekes es j6 rend Biichsel szerint azt jelenti, hogy meg kell tanulni.s.feken tartani a kharizmat'vl! Pal sehol sem ad merev istentiszteleti rendtartast. Az istentisztelet ekessegere, jorendjere maganak C). gyiilekezetnek kell vigyazni. Mindenesetre a gyiilekezet istentiszteletebol mint alkot6elem nem hianyozhat az "ertelmes imadsag" (14,15), az "ertelmes enekles" (uo), az aldas es az ament-mondas sem, ahogyan arra fentebb mar utaltunk.

A keresztseg

Az 1 Kor 1,14 kk-b6l ugy tUnik, mintha Pal nem tulajdonitana kiilonosebb jelentoseget az else gyiilekezet istentiszteleti elete igenis jelentos mozzanatanak a keresztsegnek (vo: Cullmann Urchristentum und Gottesdienst c. mtivevell), Sot mintha egyenesen konfrontalna a keresztelest az igehirdetessel: "Nem azert kuldott engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangeliumot hirdessem" irja az 1 Kor l,17-ben. Talan fele sIeges is mondani, hogy itt egyaltalan nem a keresztseg vagy a kereszteles Ieertekeleserol van sz6, hanem a sajatos korinthusi helyzetrol, Mint Wendland ramutat, Pal azert ad halat, hogy csak keveseket keresztelt meg a gyulekezetbol, hogy senki se elhessen vissza a helyzettel mondvan "En Pal nevere kereszteltettem meg,,!12 Pal maga nagyon is tisztaban van a .keresztseg s igy a kereszteles jelentosegevel. Ezert nevezi "megmosatasnak", "megszentelesnek" (1 Kor 6,11), a Krisztus "felOltozesenek" (Gal 3,27), a Krisztus testebe val6 "belekeresztelesnek" (1 Kor 12.12), sot mas helyen a "Krisztussal val6 meghalasnak es tij eletre tamadasnak" (Rm 6,11). Mivel itt most nem feladatunk kibontani a keresztseg teljes szimb6- lizmusat, csak arra mutassunk ra, hogy Pal egyaltalan nem ertekelte le a kereszteles aktusat, mint a keresztyen istentisztelet konstruktiv elemet, csak a gyakorlati vegrehajtasat munkatarsaira bizta.

32

Az uroacsora

Palliturgiajanak legjelentosebb reszlete az iirvacsora miszteriumarol es helyes gyakorlatar6l adott tarutasa. Az 1 Kor 11-ben - amint arra az exegettikramutatnak - Pal nem az iirvacsora "theoI6giajat" akarja adni elsorenden, hanem gyiilekezeti gyakorlatat akarja szabalyozni. Azaz Pal nem dogmatikai szempontb6l, hanem mai fogalmaink szerint hangsulyozottan gyakorlati theol6giai szempontb6l nezi az urvacsorakerdest, Arra akarja tanitani a gyiilekezetet, milyen az iirvacsora igazi iinneplese? Pal istentiszteletszemleletenek az urvacsora a koz illetve csiicspontja. Az iirvacsorat azert kell megbecsiilni, azert nem mindegy hogyan el vele a, gyiilekezet, mert az iirvacsora: 1. Emlekeztetes Krisztus halalara, 2. Az Ur halalanak hirdetese (katangelloo = proklamalasa), 3. Az ujszovetseg pecsetje, 4. A Krisztussal val6 koin6nia atelese, 5. A hfvok egymassal val6 kozossegenek.megerositese, 6. Az Ur visszajovetele remenysegenek ebrentartasa. Ez a-hat pont azonban az alabbi haromban is osszefoglalhato, az urvacsora az udvtorteneti rruilt, az udvtorteneti Jelen es az tidvtorteneti jovo csodajara emlekeztet, azaz Krisztus valtsagara, prezenciajara es paruziajara. Mas szavakkal fogalmazva, az urvacsora azt jelkepezi, mit tett ertiink Krisztus, mit tesz ertiink rna es mit fog tenni holnap? Az urvacsoranak e rendkiviili jeleritosege kihivas a gyiilekezet istentiszteletevel szemben. HoI a helye az urvacsoranak a gyiilekezet istentiszteleti eleteben? Minek tekinti a gyulekezet az urvacsorat? Miert kell csucspontnak tekinteni es nem fuggeleknek? Miert mennyei eroforras es nem kegyes tradicioapolas? Pal apostol urvacsoraszernlelete az urvacsora ujrafelfedezesenek, rehabilitalasanak a legeroteljesebb bibliai impulzusa. Ezert igaz Barth Karoly hires diagn6zisa, mely szerint a keresztyen istentisztelet az iirvacsora nelkiil egyszeruen sz6lva "torz6". Amikeppen torz6 az istentisztelet amikor van ugyan sakramentum de hianyzik az igazi predikacio, ugyanolyan torz6 az is liturgikai szempontb6l, amikor van predikacio de nincsen sakramentum.l" Itt talalja bibliai gyokerzetet Pal urvacsoraszemleleteben. Pal mar nagyon vilagosan latja az urvacsora es a predikacio osszefuggeset, A sokszor idezett klasszikus szavak: "Az Urnak halalat hirdessetek amig eljovend" nemcsak azt jelenti e sorok Irojanak ertelmezese szerint, hogy a gyiilekezet tirvacsoravetele onmagaban is predikacio ("hirdetit~k"), hanem azt is, hogy az "istentisztelet" es az iirvacsorai istentisztelet osszetartoznak.l'' Tehat nemcsak predikacio nem lehet iirvacsora nelkul, de tirvacsora sem lehet predi-

33

kacio nelkul! Azaz az Urnak halalat nem~sak nema evessel es ivassal kell hirdetni, hanem minden evesnel es ivasnal ra kell mutatni az eveses ivas szimbolikajara. Espedig vagy az urvacsoraosztast megelozc "homilias" istentiszteleten hangz6 predikacioban, vagy az iirvacsorai istentisztelet kereteben elhangz6 00. urvacsorai predikacioban. A "hirdessetek" (hirdetitek) hatarozott parancs a sz6beli (verbalis) igehirdetesre is a gyillekezet "nema" igehirdetese mellett!

Unnepi esemenu

Ha az elmondottak utan roviden ossze kfvannok foglalni Pal apostol i.liturgikajanak" lenyeget, azt mondhatjuk - ahogyan arra Biichsel is ramutat tobbszor idezett konyveben, hogy a keresztyen istentisztelet minden egyszerusege, termeszetessege (szabadsaga) mellett a keresztyen gyiilekezet szamara unnepi esemeny, Ezt az esemenyt a hetkoznapok (az elet) istentisztelete nem p6tolja, csak hitelesiti, Az elet istentiszteletehez a gyillekezeti istentisztelet unnepi percei es orai adjak a pneumatikus toltest,

Jegyzetek:

1 A R6mai Level magyarazata. ford. Dr. Nagy Barna, 255. lap 2 Lm.358

3 Der Romerbrief, 1924 (4. kiadas), 416. lapon 4 An die Romer, 313

5 Kittel, Th WB III, 186 6 An die Romer, 313

7 Der Brief an die Romer, DNTD 125 8 i.m.

9 Bornkamm, im. 10 Buchsel i.m,

11 i.m.

12 1 Kor 1,15

13 Istenismeret es istentisztelet, 162

14 vo: W. Schenk, Theo!. Versuche II,1970, 73 kk. - O. Cullmann, Urchristentum.und Gottesdienst 1964 (4. kiadas) 28kk

34

4.§. pAL APOSTOL KATECHETIKAJA

Irodalom: P. Feine, Die Lehre des Paulus (in: ThNT, 156-325). - E. Kesemann, Paulinische Perspektiven, Tiibingen 1969. - Ugyan{f, Gottesgerechtigkeit bei Paulus (Exeg. Vers, 220-233). - Ugyan{f, Paulus und die Friihkatholizismus (uo: 259 k). - G. Bornkamm, Paulus: Botschaft und Theologie (Paulus. Heidb. 1969). - 1. Goppelt, Az Ujszovetseg theologiaja 2. kotet. ford. Dr. Szathmari Sandor (33-129). - F. Biichsel, Paulus (in: Der Geist Gottes im NT, 267-452). - Czegl€dy 5., Pal apostol eschatolgoiaja, 1911. - Csomasz D., Pal apostol anthropologiaia, 1910. - MIityas E., Pal apostol anthropologiaja (Es Ion vilagossag, Ravasz emlekkv, 174). - Ugyano, A szenvedes ertelme PaJ igehirdeteseben (TSZ 1941, 196 k). - Kittel, TWB II, 638 katecheoo c.

A problema

Ahogyan az egyhaz tobbi eletfunkciojanak, a predikacionak, a liturgianak, a lelkigondozasnak es a misszi6nak rendszeres es m6dszeres targyalasa sehol sem talalhato meg Pal apostolleveleiben, ugyanugy a keresztyen hitoktatas es neveles tudomanyagae, a katechetikae sem. Itt is, mint a tobbi funkci6 illetve tudomanyag eseteben azonnal szembe kell nezmink az alapveto problemaval, lehetseges e egyaltalan Pal apostol i.katechetikajarol" beszelni? Nem all e fenn ebben az esetben is, mikent a tobbiben az eisegezis csapdaja? A problema annal inkabb is indokolt, mivel a gorog "katechein" sz6t magat mindossze ketszer talaljuk Palra vonatkoztatva az UT-ban. Egyszer ott ahol Pal hasznalja sajat magara mondvan: "De a gyillekezetben inkabb akarok ot sz6t sz6lni ertelemmel, hogy egyebeket is tanitsak" (1 Kor 14,19). Masodszor pedig ott ahol ellenfelei mondjak r6la, hogy a diasp6razsid6kat a Mozestol val6 elszakadasra tanitja (ACS 21,21). Ezenkiviil meg Pal a Gal 6,6-ban hasznalja szavunkat, amikor is megkulonbozteti azokat, akik az igere tanittatnak es azokat akik a ianitdst txgzik (tanitanak). De ezen a helyen sem tartalmilag szol a gyiilekezetben foly6 tanitasrol, hanem jogilag rendezi a gyiilekezet tamt6inak anyagi iigyeit. A Kittel fele nagyszotar szerint a "katekhountes" akirol a Gal 6,6 beszel parallel kifejezes az 1 Kor 12,28-ban talalhato "didaskaloi"-al. Pal tehat, figyelmeztet a Kittel, a megszokott didaskein mellett egy igen kevesse, a zsidosag vallasos nyelvezeteben egyaltalan nem hasznalatos kifejezessel el, sot - s eppen ez a figyelemre melto, ezt teszi a keresztyen tanitas terminus technikusava (i.m. III, 639). Az egyhaztorte-

35

net tigy tudja, hogy a tanit6k feladata az asgyiilekezetben egyreszt a krisztustradici6 magyarazata es hagyomanyozasa volt. Masreszt a parancsolatok es hittetelek bepreselese a gyiilekezet hittudataba (Campenhausen). Werner de Boor szerint az 1 Kor 12,28-ban harmadik helyen emHtett "tanit6k" azok a ferfiak voltak a gyulekezetben, akik Isten igeje alapjan helyesen mutattak meg a gyiilekezetnek, mi az amit Isten nekik ajandekozott es mi az amit t61Uk kfvan, Ilyen ertelemben all e16tttink Pal a maga leveleiben mint tanit6 aki nem profetai kijelenteseket kozol a gyiilekezettel, hanem ravezet az isteni igazsag megertesere es megragadasara.' Wendland ugy talalja, hogy ehhez jarult meg az oktatas es az evangeliumba val6 bevezetes feladata. Pal szemelyeben latjuk - irja Wendland - hogy az apostol profeta volt, sot tanit6 is (kiem. tolem), a gyulekezet vezetoje is.2 Ime ezert beszelhetiink megis Pal apostol katechetikajarol es Palrol mint katechetarol. Azert, mert levelei tukreben Pal apostol ugy all elottunk, mint a felnottkatechezis UT-i modellje, mint a felnottkatechezis kompetens bibliai tipusa.

A kaiechezis celja

Pal apostol (indirekt) katechetikaja mindenekelott abban a tekintetben szolgal figyelemre melto tanulsaggal, miben kell lassuk a (felnott) katechezis celjat? Az 1 Kor 3, 1 kk, tovabba a 13,11 es a 14,20 fenyeben a feleletet igy fogalmazhatjuk meg: Pal apostol velemenye szerint a katechezis celja a lelki kiskorusag allapotabol a.lelki nagykonisag allapotaba elsegiteni a gyiilekezetet. Az tehat a eel, hogy "a Krisztusban kisdedek" legyenek ,,ferfiuva a Krisztusban". Ne ugy szoljanak, ne ugy ertsenek, mint gyermekek, hanem legyenek "erettek az ertelemben" es "gyermekek a gonoszsagban". Itt nyoma tekosan ismeteljuk, a Pal gyiilekezeteiben elsasorban .felnott" katechezisrol van szo es nem ifiusagi katechezisrol. Noha fiatalemberek, vagy inkabb ifjak is voltak talalhatok Pal kornyezeteben es gyulekezeteben (Tim6theus, Eutikhus). De eppen az Eutikhusperik6pa (ACS 20,7 kk) mutatja, hogy Pal elsosorban a felnott gyiilekezetet tanitotta espedig olyan gazdagon, hogy ugymond "a tanitast megnyujtotta ejfelig". S ezalatt a hosszii "tanitas" alatt egyetlen valaki volt IImely alomba merulve" "egy Eutikhus nevu ifju"! Ami persze tavolrol sem akarja azt jelenteni, mintha az apostol "halalunalmas" katecheta lett volna.iCsupan

36

arra akar utalni, hogy nyilvan olyan temakrol beszelt a felnottekkel, melyek nem tudtak ebren tartani az ablakban ula ifju figyelmet.

A kaiechezis anyaga

Pal apostollevelei arra a manapsag oly sokat vitatott kerdesre is feleletet adnak. mi legyen a felnottkatechezis vagy mondhatjuk a hitben nagykorusit6 katechezis anyaga? Pal elsa felelete erre a kerdesre tomoren igy fogalmazhat6 meg: A hitben nagykorusit6 katechezis anyaga eloszor is az elet altal felvetett gyulekezeti problemak theol6giai megvilagftasa, errelmezese, megvalaszolasa. Pal apostol i.tanitasa" ugy, amint az a leveleiben ellenorfzheto nem egy elore m6dszeresen atgondolt "ismeretanyag" didaktikus atadasa hallgat6inak illetve olvas6inak, hanem mondhatnank ,ispontan" megvalaszolasa a torveny, a Min, a partoskodas, a valas, a kegyelmi ajandekok vagy a feltamadassal kapcsolatos kerdeseknek. Roviden, felelet arra a kerdesre, mit higyjunk (Lasd hited Tale mit varhat), Pal tanitasa azonban masodszor, nemcsak a gyulekezetnek arra a kerdesre felel, mit higyjunk, hanem arra a masik, sokszor talan meg sem fogalmazott, de megis egeto kerdesre, hogyan eljiink? Espedig, kihegyezve azt kell mondjuk, nemcsak arra akerdesre, hogyan erdemes elni, hanem arra a kerdesre, hogyan kell elnie a keresztyen embernek. Milyen gyakorlati kovetkezmenyei vannak a keresztyenek hetkoznapjaiban [ezus Krisztus kegyelmenek, az Atya szeretetenek es a Szentlelek kozossegenek? Itt derul ki tehat a ket alapkerdes vilagossagaban, miert szukseges a keresztyen gyillekezet krisztol6giai, antropologiai, pneumatol6giai, ekkleziologiai es eszkhatol6giai tanitasa? Mas szavakkal, a keresztyen dogmatikai esetikai tradici6 tovabbadasa es alkalmazasa? Ebbol a szempontbol igen tanulsagosak - az alapveto irodalomban fentebb jelzett palkutatas f6bb eredmenyei. A Pal krisztologiajarol, antropologiajarol, megigazulastanarol, eszkhatologiajarol irott tudomanyos monografiak, Mai katechetaink egyik legsurgetobb adossaga a palkutatas erne fobb eredmenyeinek megismerese, feldolgozasa, ertheto nyelvre atultetese es nepszerusftase. Kulonosen szukseges ez a faradozas a szektak elleni kiizdelem szempontjabol. Pal apostol tanit6i munkassaganak egyik igen fontos lancszeme az apologia, sat a polemia a korabeli tevtanitokkal. A pali levelek tiikreben a (felnott)katechezis egyik par excellence feladata a "mas evangeliummal" va- 16 konfrontacio (vo: Gal 6, 1 kk). A nem krisztusszerti hamis tanitasok le-

37

leplezese, lerontasa, lehetetlenne tetele. E konfrontacio elsorendtl feladata a Biblia helyes ertelmezese, e helyes ertelmezesere tanitas, a pali irasertelmezes nepszertisitese. A palkutatas szerint Pal apostol irasertelmezesenek legf6bb figyelmeztetese az, hogy a Szeniirdst a jelenre nezoe kell ertelmezni! Pal szamara - mutat ra Feine - az OT elokeptorteneteket tartalmaz. Olyan torteneteket, amelyek az UT-i idok tipusai. Abraham hiterol nemcsak Abraham kedveert beszel az Iras, hanem a keresztyen bibliaolvas6k kedveert (Rm 4,23). A pusztaban vandorlo nep torteneterol a jelenlegi keresztyen nemzedeknek kell tanulni. A vilag vegere vonatkoz6 intelmek (pl. 1 Kor 10, 11 k) is a "mi tanulsagunkra" irattak meg. Expressis verbis erre figyelmeztet aRm 15,4 es az 1 Kor 9,10 is. Adam az eljovendo embernek, Krisztusnak a tfpusa (Rm 5,14). Hagar es Sara, Ismael es Izsak nemcsak tortenelmi alakok, hanem az iidvtortenet tipusai. Hagar a fiaval, Ismaellel az OSZ-.t reprezentalja. Sara az tij jeruzsalemet, Izsak az igeret gyermeke Lelek szerint sziiletett. Mindebbol a ker. bibliaolvas6knak azt kell megtanulniok, hogy 61< nem a rabszolgano gyermekei, hanem szabadok s nem kell hordaniok a torveny igajat, Pal Irasertelmezesenek a legfontosabb kulcsverse a 2 Kor 3-15: "Ha megter az Urhoz lehull a lepel." Pal szerint ketfele Irasertelmezes lehetseges. Az egyik a kortorteneti irasertelmezes. Igy olvassak az Irast M6zes unokai, A masik a kijelentestorteneti Irasertelmezes. Igy ertelmezi az Irast Pal: Pal szamara tehat - ahogyan arra pl. a R6mai levelhez irott kommentarjaban Paul Althaus is ramutat - az OT helyes megertesenek kulcsa Krisztus! Krisztus felol nezve az Irast, talalja meg Pal az igazi ertelmet az olyan locusoknak, mint az l. M6z 15,6 vagy a Hab 2,4. Dokumentalja ezt a Rm 1,17.3 Megallapithatjuk tehat, hogy Krisztus miatt lesz Pal szamara az OT torvenykonyvbol az evangelium konyveve, S hogy ismet csak Althaust idezziik: "Pal nem ugy olvassa az OT-t mint rna olvassak, tehat tortenetileg, azaz sz6szerint, a maga egykori tortenelmi helyenek megfeleloen. Pal tekintet nelkul az eredeti ertelemre es osszefuggesekre hasznal felOT-i helyeket a sajat gondolatai kifejezesere es megalapozasara. Tipologikusan Krisztusra vonatkoztatja az Irast. Szabadon allegorizal (Gal 4,22). Egyes helyeket melyek Izrael egykori tortenelmi helyzetere vonatkoznak, kozvetlenul a jelenre vonatkoztat (Rm 15,4). A textusb61 iij theol6giai igazsagok olvashat6k ki." Ez a m6dszer, Irja Althaus, szamunkra lehetetlenne valt es nem kotelezo. De az alapgondolat rna is ervenyes, hogy ti. mi a [ezus.Krisztusban va16 hitben az OT-ot s benne Isten tortenetet a maga nepevel, nem ertelmez-

38

hetjiik maskeppen, mint Krisztusra vezerlo Mestert. Az OT tekintelyenek

erteke es kulcsa jezus Krisztus. Krisztus fenyeben lathatjuk meg a belso ~szefiiggest az OT es az evangelium kozott, A zsid6 nep azert nem hiszi, hegy [ezusban a messiasjovendoles teljesedett be, mert meg mindig sz6 szerint ertelmezik az OT messiasprofeciaitt Irja Althaus.

Milyen a j6 kaiecheta?

Ez a harmadik kerdes, amelyre Pal indirekt katechetikajabol feleleteket kaphatunk. Azt kell mondanunk, ha van a.katechetikanak olyan teriilete ahol erdemes figyelembe venni Pal apostol vallomasait, akkor az eppen a katecheta szemelyisegevel, lelkuletevel, magatartasaval foglalkoz6 problematerulet. Illetve Pal mondanival6ja e problematikaval kapcsolatban.

Pal vallomasainak tukreben eloszor azt lehet j61 meglatni, hogy a j6 tanit6 (kaiecheta) realista. Szamol a valosaggal, az adott helyzettel es alkalmazkodik hallgat6i lelki szinvonalahoz. Ennek az alkalmazkodasnak klasszikus paradigmaja az 1 Kor 3, 1 kk: "En sem sz6lhattam nektek atyamfiai mint lelkieknek, hanem mint testieknek, Krisztusban kisdedeknek. Tejnek italaval taplaltalak titeket ... " A j6 tanito tehat empathikus szemelyiseg. Kepes belehelyezkedni, onmagat mintegy beleelni, belekepzelni tanitvanyai szellemi helyzetebe. Nem kezdhetia tanitast a kharizma-tannal, de Itelethirdetessel, kemeny kovetelmenyekkel, imperativusokkal sem .. Tud kulonbseget tenni "tejnek itala" es "kemeny eledel" kozott, Tud disztingvalni a hive egzisztencia fokozatai kozott, De idezzuk ezen a ponton Robertsonl, aki - ugy tUnik - hogy az osszes magyarazo koziil a Iegvilagosabban erti es fejezi ki, mirol is van itt sz6. "A kemeny eledel - irja - nem val ami mely ertelrrui tantetel pI. az elvalasztasrol, az ujjasziiletesr61 vagy a hit altal val6 megigazulasrol, hanem ... komoly felhivas a szigorti, nemes eletre. Pal mindazokra a dolgokra megtanitotta a korinthusiakat, amelyet azoknak meg kellett tanulniok, de az isteni eletre vonatkoz6 osszes fogalmait nem kozolte veliik. A gyongeknel meg kell elegedniink a becsuletesseggel es igazsaggal. Ezekt61 ne koveteljunk nagylelkuseget. .. Veszedelmes dolog az ertelmet teletomni olyan fogalmakkal, amelyeket a szfv nem erez at s igy kifejleszteni a kepmutatast..;" Robertson maga is mestere leven a tanitasnak peldaval tamasztja ala Pal igazsagat: "Hogy a kesziiletlen lelkekre nezve a magas kovetelesek milyen vesZellyel jarnak, mutatja Ananias esete, aki meg akarta csalni az apostolo-

39

kat ... Peter nagyon bolcsen jart el vele szemben, mikor azt kivanta, hogy minden adomanynak onkent es kenyszerites nelkiil kell befolyni ... Amde a kozvelemeny, melyaz adakozasbol divatot csinal megkovetelte ezt az adakozast. S ez a kovetelmeny "kemeny eledel" a gyengekre nezve, mert Ananias nem volt kepes elhordozni azt."s

Pal vallomasainak tiikreben az is kivilagosodik azonban, hogy a j6 katecheia mdsodik: jeliemoonasa a gyongedseg. "Szivelyesek valank tikoztetek, mikent a dajka dajkalgatja az 0 gyermekeit..." irja a thessalonikai gyulekezetnek (1 Th 2,7). Majd lejjebb a 11. versben: "Mikent az atya az 6 gyermekeit ugy intettiik es buzditottunk egyenkent mindnyajatokat." Helyesen jegyzi meg e versekkel kapcsolatosan Werner de Boor: "Egyetlen misszi6, egyetlen evangelizacio, semmilyen gyiilekezeti munka nem sikeriilhet enelkul a szeretet nelkiil.,,6 Batran tegyiik hozza, semmilyen katechezis vagy vallaspedagogia sem. S6t tovabbmehetunk s kimondhatjuk, minden katechezis es.vallaspedagogia conditio sine qua nonja ez a pali hozzaallas, ez apali lelkiilet. E lelkiilet jelentoseget csak megjobban alahuzza a 8. vers: "fgy felbuzdulva irantatok keszen voltunk nemcsak az Isten evangeliumat kozolni veletek, hanem a mi magunk lelket is." Erdemes felfigyelni erre a fordulatra, hogy "nemcsak". Ez a szohasznalat figyelmeztet a masik lehetosegre is. Arra, hogy lehetseges "csak" az evangeliumot kozolni, ugy, hogy magunkhoz nem engedjiik kozel tanitvanyainkat. A modem kommunikaciokutatas azonban Pal apostolt igazolja, mikor figyelmeztet, az eredmenyes informacio alapfeltetele az interakci6, a

szemelyes kapcsolat. .

Pal apostol vallomasainak tiikreben a j6 katecheta harmadik jellemtxmasa - a uaiudd». "Gyermekeim, kiket ismet fajdalommal szulok, miglen kiabrazolodik bennetek Krisztus" irja Pal a Calataknak (4,19). A helyzet ismeretes. A galatak elhajlottak Krisztustol a torvenyhez. Az apostolnak rnasodszor is el kell szenvedni azokat a "sziilesi fajdalmakat" melyeket egyszer mar elszenvedett. Az exegetak szerint itt arr6l van sz6, hogy Palnak valosaggal "birkoznia" kell azert, hogy a galatakban ujra kiabrazolodjek a Krisztus. Ennek a fajdalmas vajudasnak az egyik mozzanata maga a Calatakhoz irott level is. S hogy itt nemcsak "lelkigondozasr61" van sz6, hanem katechezisrol, s6t mar szinte mai ertelemben vett "vallaspedag6- giarol", mutatja Neighbour galatakommentarjanak kovetkezo nehany gondolata is: "Nemcsak az evangelium hirdetese, hanem a fiatal hfvok (nemregen hivove lett poganyok) neoelese (kiem. tolem) is fontos feladata a [e-

40

Krisztus koveteinek ... Pal minden levele foglalkozik a fiatal gyiilekezetek nevelesevel. A galaciabeli hiveket "szeretett gyermekeinek" nevezi. )\rra torekszik, hogy alakot oltson benniik a Krisztus, azaz beszeljenek ugy mint Krisztus, eljenek iigy mint Krisztus ... ,,7

Jegyzetek

1 Der erste Brief an die Korinther, 212 (WSB)

-2 Der erste Brief an die Korinther, 113 (DNTD) 3 Der Brief an die Romer, 47 (DNTD)

4 Lm.47-48

5 . PaJ apostolnak a korinthusiakhoz frott levele. ford. Czegledy Sandor. Tahit6tfalu, Sylvester kiadas, 1925,26-27. lapon

6 Die Briefe des Paulus an die Thessalonicher, Wuppertal1960, 47 (WSB) 7 Die Gnade allein. Beatenberg. en. 32. lap

41

43

5.§. pAL APOSTOL MISSZIOLOGIAJA

j"'d,:~L~,,~U'~H • H. Achelis, Paulus als Missionar (in: Das Christentum in den ersten jahrLeipzig 1912, 64). - Wernle, Paulus als Heidenmissionar, Freiburg 1899. - ,'/'!>,J'ln,.",k·nwrwr Das missionarische Verhalten des Paulus nach 1 Korinther 9, 19-23 und Apostelgeschichte (Geschichte und Glauben. Ges Aufs. Band IV, Munchen 1971,

. - G. Eicholz, Der missionarische Kanon des Paulus (in: Tradition und InterpretaStudien zum NT und zur Hermeneutik. Muncher, 1965, 114 k). - G. Voigt, Sonn-

nach 'Irinitatis. T: 1 Kor 9, 16-23 (in: Lebendige Steine, 275 k). - M. Bauer, Paulus die Weltmission (in: Anfenge der Christenheit, EVA, 1970, 110-139). - A. Oepke, und Wirkung der paulinischen Missionspredigt (ONTO, 3, Die Briefe an die 162). - G. Peters, Die Theologie des Paulus im Rahmen seines Missiuu:,aUl1u,a)'.,,,, (in: Epochen der Heilgeschichte, Wuppertal 1984, 67 k). - Theo Sorg, ~d, Ziel und Weg missionarischen Verkiindigung. Oberlegungen zu 1 Kor 9,16, 3,9"23. (in: Die Botschaft von der freien Gnade K. Teschner, Neukirchen 1990, 61 k). - ~tyas E., Pal a rnisszionarius (USZ kijelentestortenet, 229). - Ugyano, Pal a poganyok jJU,sszionariusa (in: Pal apostol megterese, 198). - K. Haacker, Urchristliche Mission ~~kulturelle Identitet. Beobachtungen zu Strategie und Homiletik des Apostels Paulus'(in: theol, beitrege 1988, 61 k). - Th, Brandt, Paulus und die Heidenmission (in: f:)i~:Kirche im Wandel der Zeit, Bad Salzuflen 1936. 2. kiadas: 51-58). - G. Bornkamm, IDerWelthorizont der paulinischen Mission (in: Paulus, 68). -

,hAmint a felsorolt temankhoz vago szakirodalom bizonyitja, a palkutatas rhegkiilonboztetett erdeklodessel fordul Pal apostol rnisszi6i munkassaga ~" misszioszemlelete fele, Sokan sokfelekeppen sz61nak Palrol a misszionariusrol. Vannak kutat6k, akik csokkenteni kivanjak Pal misszi6i munk~ssaganak jelentoseget. Igy peldanak okert Biichsel, aki tobbszor idezett l<;onyveben hatarozottan kijelenti, hogy a poganyok "egyhazat" nem Pal fl,lClpitotta, mivelhogy a poganymisszio mar Pal elott elkezdodott. Pal csak ~tvett egy mar megkezdett munkat, amikor beallt a poganymisszioba. Pal yilagtorteneti jelentosege Biichsel szerint abban van, hogy a poganykel"e$ztyeneket megszabaditotta a m6zesi torveny jarmatol, Diadalra vitte a pneurnatikus kegyesseget. Biichsel erne velekedesevel szemben masok viS~ont ugy latjak, hogy Pal theologiaja (= a keresztyenek torvenytol val6 ScZ&badsaga) csak az 0 misszi6i megbizatasanak kereteiben ertheto (G. Pe~ers)~ Pal leveleit igazan akkor tudjuk ertekelni ha felfedezziik benne a pali ;~isszi6i koncepci6 univerzalizmusat, a misszi6 organizalasanak ujszeru~eget es azt a misszi6i eletstflust, melyet.Pal megval6sitott. Mi a magunk

reszerol ez utobbi velekedessel tudunk egyeterteni. Ezert az alabbiakban megkisereljuk felvazolni Pal missziologiajanak alapvonalait.

A misszi6 peri6dusa

Pal apostol misszio-theolgogiajanak elso nagy pozitivuma az a felismeres es figyelmeztetes, hogy [ezus Krisztus eljovetelevel es megdicsoulesevel uj korszaka koszontott be az udotortenetnek, melyben Isten uj nepenek, a [ezus Krisztus gyulekezetenek a vilagbol valo kihivasa, egybehivasa, osszegyujtese folyik. Ez az uj korszak roviden a misszio periodusa. E periodus alapja a Krisztusban adott kijelentes. Ebbol a kijelentesbol taplalkozik Pal misszioi lendiiletenek, felelossegenek dinamizmusa. Pal azert misszionarius, mert kijelenteshordozo (Gal1,lS kk). Benne, mint Krisztus apostolaban, mint egykor Mozesben, uj korszaka (periodusa) kezdodott az udvosseg tortenetenek. Ilyen periodus, mint a misszio periodusa meg nem volt a tortenelemben. Ez a periodus a paruzaig tart. Ezert eliink meg mi is, ketezer evvel Pal utan a misszio korszakaban. Abban a kegyelmi idoben amikor Isten Fia a maga gyulekezetet minden nepbol, orszagbol, nyelvbol, torzsbol es fajbol elohivja es megepiti, Erre gondol Pal, amikor a 2 Kor 6-ban ezt Irja: "Ime itt a kellemetes ido, ime itt az udvosseg napja!" A misszio aktualitasat azonban nem mindenki ismeri fel, hanem csak azok, akiket "megragadott a [ezus Krisztus" (Fil 3,12). Innen ertheto, hogy Pal egesz theologiaja misszioilag meghatarozott es misszioilag iranyitott, ahogyan arra a palkutatas nyomatekosan ramutat.

A misszi6 konkrei celja

A misszio periodusaban a Krisztus misszionariusai rrumkassaganak konkret celja mas ok megnuerese Krisztusnak. Erre mutat a locus classicus, az 1 Kor 9, 19 kk. Az a kritikus bibliai hely melynek alapjan lehetseges volna Pal apostolt koponyegforgato, alarcos, diplomatakeresztyennek tekinteni. Hogy ez micsoda tevedes, azonnal kideriil, ha kozelebbrol is szemiigyte vessziik ezt a konnyen felreertheto locust. Nezzuk csak magat a "megnyerni" kifejezest, Amint az 1 Kor 9, 19-22 perikopaja mutatja, e nehany versben nem kevesebbszer, mint otszor jon elc ez a szo. A lingvisztika tudomanya figyelmeztet arra a tenyallasra, hogy a szovegben gyakran ismetlodo szo vezerszo, kulcsszo a szovegben. S valoban, erre a

44

hivjak fel a figyelmet a regebbi es ujabb magyarazok is. Robertson: mondott le a jutalomrol (ti. rsn. hogy masokat megnyerjen."!

Sorg: "Ez a kifejezes adja meg a celjat minden misszioi munkanak, =,.,,,,.,t:.n igehirdetesnek az egyhazban: embereket megnyerni (kiem. tolem) embereket eljuttatni a Krisztusban talalhato iidvossegre.,,2 ertelmezi locusunkat Spurgeon is: "Mi volt Pal nagy celja eleteben es

, munkassagaban? Udvossegre segiteni nemelyeket, Tehat Pal

"""',"" publikumot akart maga kore csalogatni. Nem ez a misszio celia. N~ih is az erkolcsi jobbitas, hanem megnyeres az udvossegre ... ,,3 Ismet '5qfg: "Ez a megnyeres a hivogato, toborzo igehirdetes altal tortenik. ~onban jelenti a masokhoz valo szemelyes odafordulast, a felebarati 'sZOlidaritast. .. A keresztyen misszio torteneteben mindig jottek idok, aihlkor veszedelmes dolog volt csak szavakkal misszionalni. Sokszor az ~retbizonysagtetele meggyozobb, mint a szavake. Embereket Krisztus~a.kmegnyerni - ez marad minden idoben a feladat, ami Krisztus kovefeihek az egesz eletet igenyli."? Hogy mennyire nem koponyegforgatas~~,t,'elvek nelkiili olcso kompromisszumokrol van szo, meg jobban kide~i ha mikroszkop ala tessziik Pal misszioi modszeret,

A misszi6 m6dszere

'N;;;zsidonak zsidova ... " mondja Pal. Hogyan ertsiik ezt a nehezen ertheto '9hvallomast? Ime Spurgeon magyarazata: "Pal a maga misszioi munkaja- 1::>,a,nnagy egyutterzesrol (!) tett bizonysagot azokkal szemben, akikkel dol~volt ... Amikor zsidokkal beszelt nem azzal allott elo rogton, hogy 0 po~~Ayok apostola, hanem arrol beszelt, hogy 0 is zsido, mint ahogyan az is v:plt: Ezert nem vetett fel sem nacionalista (nemzetisegi) sem ceremonialis ll~rdeseket. A zsidokkal arrol a Valakirol akart beszelni, akirol Ezsaias profeta azt mondja: Utalt es emberektol elhagyottvolt, fajdalmak ferfia, betegseg ismeroje ... Azert beszelt errol a Valakirol, hogy a zsidokat [ezusban vaio hitre teritse. Amikor pedig poganyokkal talalkozott, nem zsido ne;rel':~~,tesenek jegyeivel timtetett. Ugy evett ahogyan a poganyok ettek. Ugy tVott ahogyan a poganyok ittak. Leiilt veliik es beszelgetett veliik. Nem

~rintette a korulmetelkedes problemajat, Egyediil Krisztusrol akart nekik ~Z6lni. Amikor egy szkithiaival talalkozott, akkor a barbarok nyelven be:s~elt veluk. Amikor pedig az Areopaguson allt, olyan nyelven szolt, ami a muvelt atheniekhez illett ... ,,5 De halljuk Sorg magyarazatat is locusunkrol.

45

"Itt nem valamifele olcs6 alkalmazkodasi technikarol van sz6. Tehat nem arr6l, hogy az emberek szaja ize szerint beszelt es azt mondta amit azok hallani akartak... Pal ugy beszelt es tigy cselekedett, mint egy igazi misszionarius. Ott kereste fel a hallgatosagat ahol az otthon volt, terbelileg, nyelvileg, tortenetileg. Azaz egyfajta sajatsagos "elasticity" es "flexibilityt" mutatott. Athenben az ismeretlen isten oltarabol indul ki. Efezusban a zsinagogaban a zsid6 Torabol. U gyanaz az ember, ugyanaz az evangeliurn, de nem ugyanaz a szituacio s ezert a kulonbozo utkeresesek. Ebben a misszi6i mozgekonysagban keres az apostol uj meg uj kapcsolodasi ponto kat, ezert valaszt uj szavakat es kepeket. Azert, hogy hallgat6i hullamhosszan kommunikalja az evangeliumot, Az evangelium tartalma allando. Az igehirdetes formaja valtozo. Egy iijabb irasmagyarazo, Christian Wolff szerint: "Nem az evangeliumot, hanem onmagat illesztette a hallgat6ihuz.,,7 Lathatjuk tehat, hogy ez a kifejezes "zsid6knak zsidova..;" a misszionarius Pal szolidaritaskeszsegere es kepessegere mutat, az emberi szituaciok es intenci6k komolyanvetelere.f Spurgeon Kina hires misszionariusaval vilagttjameg a .zsidoknak zsidova" igazi ertelmet, .Jsten huseges embere - irja - ugy oltozkodott mint egy kinai, meg copfot is viselt. Alland6an elvegyiilt az emberek kozott s lehet61eg ugy elt, ahogyan ok.,,9 G. Voigt a kortars Irasmagyarazo is hasonlokeppen ertelmezi a "zsid6knak zsidova" kifejezest. Tobbek kozott ezt frja: "Pal a maga hallgat6inak nemcsak a szokincset vagy szintaxisat hasznalta fel az evangelium kozvetiteseben, hanem gondolkodasmodjukar, szernleletiik koorditana-rendszeret, tapasztalataikat es tradici6jukat. A Kolosselevelben odaig megy az akkomodaci- 6ban, hogy sokan azt hiszik, nem is 0 frta ezt a levelet. Pedig Voigt szerint o irta. Itt - fejtegeti - taruii Iehetiink az igazi "diak6niai szolidaritasnak", mely igy gondolkodik, te fontos vagy nekem, en komolyan veszlek teged, A szabadon valasztott duleia tobb is mint misszionariusi es hermeneutikai m6dszer. Ez az evangeliumert vallalt alapveto magatartasa palnak."IO

A misszi6i predikdcio

Az ujabb homiletikai eszmelodesben sok sz6 esik a kerdesrol, milyen az igeszerinti misszi6i predikacio? Miben van a propriurna? Miben kiilonbozik a gyiilekezeti igehirdetestol? Pal eseteben, miben kulonbozik a zsid6khoz intezett misszi6i predikacio a poganyokhoz sz616 misszi6i igehirdetestol?

46

mai palkutatas a zsid6 hallgatosaghoz intezett misszi6i predikacio anak Palnak az anti6khiai zsinagogaban tartott igehirdeteset 13,16) tekinti.i! E beszednek Lukacs kompozituma szerint a kovetreszei lehettek: 1. Izrael tortenete az exodust61 Davidig (17-22). II. [etortenete a nagypenteki es husveti csucsponttal (23-32). III. Szent-

tdtilsidezet mint bizonyitek (33-'37) es Applicatio: "Azert legyen nektek tJ)dtotokra ... " (38-41). - Ez a predikacio tele van bibliai idezetekkel s az . (b'T-b61 vett kulonbozo megfogalmazasokkal. Olyan kozossegben hang-

.~ik, mely minden szombaton osszejott a torveny es a profetak hallgatasaia:~(15. vers). Ebben a gyiilekezetben Pal, aki hasonl6 bibliai tradici6kb61 e:lt, azon a nyelven tudott beszelni, amelyen omaga gondolkodott. Ebben ~istentiszteleti kozossegben szamolhatott bizonyos, a maga korahoz illo e5cegetikai ismeretekkel is. Mindez osszekoti ezt a predikaciot Pal apostol 1ih. f61eveleivel, mindenekelott a Calatakhoz es a R6mbeliekhez irott le~~!1lel, melyekben az apostol kiilonosen zsid6 beszelgetopartnereire illetveellenfeleire van tekintettel. A zsid6khoz intezett misszi6i predikacio hY:ilvanval6va teszi, hogy Izrael nepenek udvtorteneti jelentosege egyettiil a kegyelmi kivalasztasra vezetendo vissza. Isten dicsosege azonban :tWr~gsem Izraelben, hanem [ezus Krisztusban jelenik meg. Ez a fotemaja akl','anti6khiai es minden evangelizalo predikacionak.V

)Yi\Mik voltak mostmar a poganyokat megsz6lit6 misszi6i predikacio fo~nasai? A palkutatas itt elsosorban az .atheni predikaciot tekinti modelln:ek. Az ACS 17, 22 k-ban talalhato beszed irodalmi szerzojerol vita folyik a.z,frasmagyarazatban. A ONTO szerint a beszed nagyon is jellemzo Lukiksevangelista beszedkompozicioira. Van olyan velemeny, hogy ez a legszentlelekkel teljesebb beszed, ami csak talalhato az UT-ban. Masek azonban. idegen testnek tekintik a Cselekedetek Konyveben. Nem mas, mondjak,mint gorog filoz6fia nehany OT-i idezettel vegyitve_I4 Azonban ugyancsak a tekintelyes ONTO irja nehany lappallejjebb: "Az AreopaguSOn mondott beszed joreszben nem mas mint a Rm 1,21. A beszed szerzoje tehat megiscsak Pal. Lukacs megprobalja a gazdag tartalrmi beszedet SUmmazva rekonstrualni, Az eredeti beszed, aminek itt csak a vaza lathat6;val6szfnuleg sokkal gazdagabb volt, mint az ami ittt elottiink fekszik li.ukacs szovegezeseben." Errol beszel Udo Smidt is az ACS kommentarwan: "Paulus redet und offensichtlich nach einem wohldurchdachten ~o:tlzept so dass wir den wortlichen Aufbau seiner Gedanken haben, wenn adch die Ansprache selber wohl ausfiihrlicher gewesen ist".15 lgy

47

tehat a szerzoseg kerdese tisztazottnak veheto. De mi a jelentosege az atheni beszednek missziologiai szempontb6l? Ime. Ernst Lange a "Die Predigt im NT 1956" c. konyveben ezt Irja: "Ha azt kerdezzuk, mil yen volt a poganyokhozIntezett oskeresztyen kerugma, akkor az atheni beszedet mint nagy jelentcsegu dokumentumot kell tekinteniink". 16 Ugyano nehany lappal odebb, a beszed behato elemzese utan ezt a vegeredmenyt szfiri le: "Az Areopaguson mondott beszed gondolatvezetese elokep nelkilli a szellemtortenetben. Peldaja es dokumentuma a poganykeresztyen misszioi predikacionak. Pal ezzel a beszedevel megalkotta egy uj misszi6i beszed tfpusat, Ez a misszioi predikacio tortenelmet csinalt.,,17 Majd ugyano igy folytatja: "Az Areopaguson mondott beszed az egyetlen dokumentuma ennek a predikacionak. Pelda nelkuli m6dja a regi pogany kegyesseg ellen intezett tamadasnak.v 'f Hasonloan nagyra ertekeli az atheni predikaciot G. Voigt is: "A beszed maga mintapeldaja a misszioi kapcsolodasnak. Ez a predikacio a Biblia Istenerol valo uzenet beleontve a gorog nyelv edenyeibe.,,19

A misszioi homiletika szempontjabol a kovetkezo formai kavetkezteteseket vonhatjuk le Pal atheni misszioi predikaciojabol:

1. Egyaltalan nem mindegy, hogyan, mivel kezdodik a misszioi predikacio! Voigt - mint fentebb ramutattunk - mintapeldanak (Musterbeispielnek) nevezi az "agnotos theos"sal tortent inditast: "Akit azert ti nem ismervetiszteltek, azt hirdetem en nektek." Ime azonnal kivilagosodik a "C" bettl a predikacioban. Ez a celkituzes figyelmet teremt, mert egzisztencialisan erdekes: "akit ti nem ismertek azt hirdetem nektek". Azaz nem regi, unalmas kozhelyeket kivanok ismetelgetni, hanem informacio, meglepo, (lj uzenet Iesz az igehirdetesem.

2. Milyen fontos a misszi6i predikacioban az eroeles, az argumentacio!

Pal, aki nagyon is tisztaban volt az Ige dinamikajaval, nem esik bele valamifele "igemithoI6gia" (majd az ige elvegzi) csapdajaba. ,,Mert Obenne elunk es vagyunk ... " mondja s azonnal erezni, milyen fontos, milyen sulyos, milyen nagy jelentosegu ez a paranyi sz6,hogy "mert". Ugyanigy a 29. es 31. versekben is talalhato "Mivelhogy", A mert is, a mivelhogyok is indokolnak, bizonyitanak, argumentalnak, A misszioi predikacio sajatos retorikai eszkoze tehat az erveles.

3. Az atheni beszed arra is figyelmeztet, mil yen fontos, hogy a misszioi predikacio dia16gus legyen. Mindiart kezdodik a megszolftassal: "Atheni ferfiak!" (Luthi kulonosen is nagyjelentosegrlnek tartja ezt a megszoli-

48

---------------------------------------------------------- -~

De az egesz beszed ad hominem sz6l: "a ti szentelyeiteket ... " "azt nektek ... " "A ti koltoitek kozul ... " Mintha csak beszelgetne a

114, Milyen fontos - mutatja az atheni beszed lukacsi vazlata is - hogy l~en a misszioi predikacionak vaza, struktura]a, felepitese. Ez a miszs~6ipredikaci6 vilagosan hat reszre tagolhat6: l/22-23/b, 2/24-25, 3/25- 26,·4/28,5/29,6/30 .

. 5: Milyen fontos tenyezo a kozerthetoseg, a predikacio nyelve, termino-

logiaja.

E formai jellemvonasok mellett meg fontosabbak azonban az atheni beszed tartalmi vonasai. Itt kapunk feleletet a kerdesre, milyen temakrol s~6ljon a misszi6i predikacio?

.1. Sz6ljon eloszor is arr6l, kicsoda a Biblia Istene? Azaz legyen a misszi6i predikacio tudatosan Istenr6l sz616 beszedl Ez az Istenrol valo ~~szed legyen rogton konfrontacio azzal a primitiv nepi hiedelemmel, ®szerint Isten lokalizalhato (kezzel csinalt templomban lakik). Ez a I<Q:ttlrontaci6 azert olyan nagyjelentosegtl esemeny; mert benne nem ke;¢sebb tortenik, mint a vallastortenetben es vallaslelektanban oly fontos ~~~fepet jatszo un, szent hely mithoszanak alapveto megrenditese. De a ~szi6i predikacio Istenrol val6 beszede alapjaban renditi meg "az emI5~rre szorulo Isten" balga hiedelmet is s ezzel mindenfele kultusz, magia e~, theurgia ervenyesseget is: "Emberek kezetol nem tiszteltetik. .. " ~''ffiisszi6i predikacio e nemkeresztyen istentisztelet krizise, radikalis krit~aja. Ugyanakkor a misszioi predikacio Istenrol val6 beszede ramutatas a,J3iblia Istenenek kozmikus uralmara. Helyesen ertelmezi ezt a reszletet fl1thi, amikor ezt predikalja az atheni beszed nyo;nan: "A Biblia Istene o,tn az elso Impulzus, az elsd Mozgat6, ahogyan Ot a filozofusok elkepz~lik. 6 a Teremto, Aki teremtette a vilagot es mindazt ami abban van.,,2l

'2: Sz6ljon a misszioi predikacio masodszor arrol, kicsoda az ember? 1tisteninterpretaci6 folytatodjek emberinterpretacioban. Azaz mutassuk f~I,mi a szerves kapcsolat Isten es ember (theo16gia es anthropologia) koz,ptt. Beszeljen az ember eredeterol a misszioi predikacio. Mutassa meg, 11,91 van az ember helye a teremtettsegben? Hova jelolte ki Isten? Mennyi ideje van az embernek a foldon? Miert kozossegi leny az ember? Mit jel~f1t az "egy verbol"? Mi az ember rend~ltetese? (keresse az Urat!) Mit jelel).t az, hogy "nincsen messze egyikiinkt61 sem"?22

3.A misszioi predikacio harmadik fotemaja a megteresre hivas "Isten

49

mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenutt hogy meg. terjenek." Meg kell tehat mondani eloszor azt, hogy mibol es honnan lehet es kell megterni? Masodszor, hova, kihez? Es harmadszor hogyan tortenik az igazi megteres?

4. A misszi6i predikacio negyedik fotemaja az eszkhatol6gia: "Mivelhogy rendelt egy napot. .. " Liiihi magyarazata: "Ezert veszelyes, sot tobb mint veszelyes ennek az Istennek a rendeleseit athagni. 6 olyan Isten, akitnem lehet kigunyolni. Ervenyt tud szerezni akaratanak.v+' Az eszkhatol6gia foalakja azonban Krisztus, aki feltamadott a halalbol.

[egyzetek:

1 i.m, 95 2 i.m,

3 Ratschlege fut die Seelengewinnei, 184. lap 4 i.m,

5 i.m. 194 k 6 i.rn.

7 Der erste Brief des Paulus an die Korinther. Zweiter Teil ThHK VII/2, Berlin 1982, 31 kk

8 Vo, i.m, 9 i.m.195

10 Voigt i.m. 281

11 Klaus Haacker, Urchristliche Mission und kulturelle Identitet. Beobachtungen zu

Stategie und Horniletik des Apostels Paulus (in: theol. beitr. 1988,61 k)

12 Udo Smidt, Die Apostelgeschichte, Stuttgart 1951 (2. kiadas), 101

13 Haacker im.

14 DNTD 2, 231

15 i.m.126

16 i.m.89

17 Vo, i.m, 104 18 uo.

19 uO,223

20 Die Apostelgeschichte, Basel en. 277 k 21 Vo uo, 283

22 vo: Werner de Boor, Die Apostelgeschichte 1965, 319 k (WSB) 23 i.m.

50

6.§. pAL APOSTOL DIAKONIKAJA

A. Schmoller, Handkonkordanz zum griechischen Neuen Testament, Stutt"diakonein" - "diakonia" - "diakonos". - Kittel, TWB II, 87. - H. Langenberg, dienen (ib. Bibl. Begriffyk.68.k) irn NT, 1931. - A diakonein es fogalmi kore PaJ (in: A Magyarorszagi Reformatus Egyhaz diakoniaja, Bp, 1979, 33-34)

A diakonein ee oaltozatai Pal leoeieiben

diakonein es valtozatai (diakonia, diakonosz) Pal apostolleveleinek azt is mondhatn6k batran, kulcsszava. Kozel negyvenszer jon el6 ez ~V\.."ClJlClU a pali korpuszban. De nem minden esetben ugy, mint a kereszgyiilekezet specialis szeretettevekenysegenek a megjelolese, hanem ertelemben ugy; mint az apostol egesz tevekenyseget, apostoli u ...... ClJ.J>.VU" .. ",.. megjeloloszo. llyen ertelemben talalkozunk a diakoneina 2 Kor 3, 3-ban ("Krisztusnak a mi szolgalatunk altal szerzett levele Ugyanilyen ertelemben jon elo a Rm 11, 13-ban, ahol, Pal a mabeszel, Az 1 Kor 12,5-ben, ahol a gyillekezrti szolgalatoksz6, ugyancsak az altalanosabb ertelemben hasznalja Pal. A 2 Kor

is, ahol a Lelek szolgalatat konfrontalja Pal a halal szolgalataval. a 2 Kor 5,18-ban, ahol a bekeltetes szolgalatarol van sz6. Ugyana 2 Kor 6,3-ban, a 11,8-ban. Sot a nem hiteles pali levelekben is, mint az Ef 4,12-ben, vagy a Kol 4, 17-ben. A Rm 13,4-ben Pal az allamot neIsten diakonusanak. A 15,8-ban [ezus Krisztust nevezi a koriilmetelszolgajanak (!). A 16,l-ben Febet a kenkreabeli gyillekezet szolgajaAz 1 Kor 3,5-ben onmagat es Apo1l6st mondja "csak szolgaknak". A 2

3,6-ban az apostolokat nevezi az Ujszovetseg szolgainak. A 11,15-ben a hamis apostolokra hasznalja a sz6t, azokra akik "atvaltoztatjak az igazsag szolgaiva." Megallapithatjuk tehat, hogy Pal leveleia diakonia sz6 eloszor altalaban jeloli az apostoli szolgalatat es a gyu- 4gK~2~ett)en folyo kulonfele szolgalatokat (vo. 1 Kor 12, 1 kk). Ezen a ponazonban erdemes felfigyelni a Kesemann eszrevetelere, hogy ti, az 1 12,4 kk-ben a kharizmakat Pal valtakozva hasznalja a diakoniai-al.' leveleiben a diakonein es valtozatai masodrenden jelolik a kereszszeretetszolgalatot. A sz6 erne, mondhatjuk, szorosabb ertelmere

Pal a Rm 15,25-ben mondvan: "Most pedig megyek [eruzsalembe,

51

szolgalvan a szenteknek." Hangsulyozottan ilyen ertelemben beszel az apostol a 2 Kor 8. es 9. fejezeteben a diakoniarol. Az itt emlitett "szentek irant va16 szolgalat" (2 Kor 9,1) nem mas mint az osgyulekezeti szegenygondozas, Pal itt olyan reszletesen beszel a szeretetszolgalatrol, hogy a diakonika az6ta is ezt a ket fejezetet tekinti a keresztyen diak6nia magna chartajanak. Wendland azt Irja a DNTD-ban, hogy ha osszeallitjuk azoknak a kifejezeseknek a listajat, melyeket itt Pal a gyulekezetek szeretetadomanyanak megjelolesere hasznal (kegyelem: 8,6.7.19 - diak6nia: 8, 4 - 9,1-12-13. - aldas: 9,5, - aldozatkeszseg: 9,12, - szabad adomany 9,13) akkor kikerekedik az adakozas egesz theologiaja.i

Mielott a reszletekre ternenk, a fentiek alapjan felvetodik a kerdes, milyen osszefugges van, van-e egyaltalan valamifele osszefugges Pal apostol e ketfele szohasznalata kozott? Mi az osszefuggese a diak6nia tagabb es szorosabb, szelesebb es specialisabb ertelme kozott? Miert jeloli mindket szolgalatot, a gyulekezet tobbi szolgalatat es a specialis szeretetszolgalatot az apostol ugyanazzal a terminus technikussal? Nos azert teszi ezt, mert ugy latja, hogy a specialis szeretetszolgalat nem holmi fuggelek az e16 gyiilekezet testen, hanem a gyulekezet pneumatikus eletenek egyik funkci6ja. Masreszt viszont a gyiilekezet tobbi szolgalata is (az igehirdetes is, a kormanyzas is) vegeredmenyben nem mas mint a gyiilekezet szeretetszolgalatanak egy egy specialis (indirekt) m6dja. Elesebben fogalmazva, Pal theo16giai gondolkodasa szerint az igehirdetes - diak6nia, a diak6nia viszont igehirdetes.

A diak6nia impulzusai

Bar az irasmagyarazok szerint a 2 Kor 9 krono16giailag e161Jb szuletett mint a 2 Kor 8, mi megis a kanonikus sorrendet kovetjuk es a 2 Kor 8-b61 indulunk ki a diak6nia impulzusainak szambavetelenel. Igy vilagosodik ki az a tenyallas, hogy a keresztyen szeretetszolgalat else impulzusa egy, a szeretetszolgalatot gyakorl6 keresztyen gyillekezet peldaadasa. S6t nem is egy, hanem tobb gyiilekezet peldaadasarol van szo, hiszen Pal a maced6n "gyiilekezetekr61" beszel. Ezeknek a gyillekezeteknek a peldajaval motivalja a korinthusi gyiilekezet szeretetszolgalatat, A maced6n gyillekezetek peldajaval mutat ra az apostol minden gyulekezeti szeretetmunka vegs6 es igazi forrasara, az isteni kegyelemre. "Tudtotokra adjuk Istennek azt a kegyelmef, amelyet Maced6nia gyulekezetivel kozolt." Ime tehat a kegye-

52

dimenzi6jaban latja Pal a gyiilekezet "j6tetemenyet". Ez a diakoniaazert olyan nagyjelentosegu, mert egyreszt kiemeli a diakoniat a kategoriajabol, masreszt leleplezi Isten orszaganak azt a regi alapmely szerint onmagaval tesz j6t, aki massal tesz j6t. A diak6nia,

a kegyelem ajandeka annak a jele, hogy Isten bimbocsanatot hirdetett Annak, hogy eletiikben megtort a bun remuralma es vaf~ZSE~relle. Annak a fordulatnak a jele a diak6nia a macedon gyillekezetek hogy e gyiilekezetek tagjai Isten haragja a161 atkeriiltek az Isten 1""-,_."1..,.",,,, ala - Isten immar kedvet, oromet leli a Maced6n gyulekezetek....••... S hogy milyen mely theol6giai osszeftiggesrol van sz6, mutatja a 9,8 ahol is Pal expressis verbis Istenig radikalizalja a diakoniat mondvan: ....•.. ' Isten pedig hatalmas arra, hogy ratok arassza minden kegyelmet, ljpgy mindenben, mindenkor teljes elegsegetek l~ve~, ~ndenj6tetemeny:t~RQsegben legyetek." ~ ~it jelent = ~o~ ,a dl,ak~.rua kegyel:~; Akk~r m<iunk felelni erre a kerdesre, ha viszalyarol nezziik a problemat. Tehat

£i#sJP.erjuk, hogy ~a valaki id~ge~ed~k a diakoniatol, ha h~zod~.zik a j6- {~temenyt61, ha runes kedve, ideje, penze, keze, szeme, szrve, hire~,me .a dlak6niahoz, akkor az azt jelenti, hogy nem kapta "ezt a kegyelmet . Mivethogy pozitiv oldalrol nezve a kegyelem mit jelent? Azt, amit a 2. es kk. ~~isekben igy olvasunk: "A nyomorusag sok probaja kozott is b6~eges ~z ~!9romuk ... " (2-6 versek). Amib?l vil~g?s~ kovetk~zik, a~, a fellsmeres, ll,gfW nem a gyiUekezetet kell kerlelni, alljon be a diakoniaba, har::m a

~ekezetnek kell kerle,lni a d~ak~r_U~ fele,16s ;ez:t6i~~ ~ogy ~og:dJa~ be ~~Jlla szentek irant valo szolgalat jotetemenyebe es kozos~egebe . ~d-

~~tpedig miert? Azert mert "onmagukat adtak eloszor ~z Urnak.< ~e,a d,}qk6nia else sajatsagos impulzlfsa, az isteni kegyelem altal munkalt ona~~,~as, onmagunk odaadasa az Urnak.

:"A masodik impulzus az a tenyallas, hogy a ~i~k6nia ~~zzatar,~o:ik .. a 1f,ft~el'ztyen elet, a keresztyen gyulekezet teljessegehez. Hiaba :,~o:~lko<tlJ<_"ugyanis a gyiilekezet a hitben, a beszedben, a nagYNt~.eO~?~laI 19a:S.~~9k ismereteben es minden buzgosagaban, h~ ~em bovolkodik a ~asgl9<al val6 [otetemenyben, az elesettek felkarolasaban. Ha ez a szolgalat N'ijtyzik, akkor hiany van a gyiilekezet eleteben.

<"./\ diak6nia harmadik motivuma a krisztol6giai argumentum, a Jezus ~~~tus [otetemenyere (Kharis) hivatkozas. ,,~e~t ismer~tek ~ mi l!runk r9~J.lS Krisztusnak [otetemenyet, hogy gazdag leven szegennye lett erette-

tel.<, hogy ti az 6 szegenysege altal meggazdagodjatok" - olvassuk a 2 Kor

53

8,9 ... ben. Itt - amint arra G. Voigt ramutat - nem egyszeruen arrol van sz6, hogy [ezus Krisztus szegenynek sziiletett "von Haus aus", hanem itt [ezus tudatos donteserol van sz6: "Gazdag leven szegennye lett." Itt tehat nem [ezus foldi sorsara kell gondolni - figyelmeztet Voigt - hanem a praeexistens Krisztus dontesere. [ezus "szegenysege" nem azt jelenti, hogy sznkolkodott foldi javakban, hanem azt, hogy megalazta magat isteni dicsosegebol az emberi letformaba.,,3 Arr61 van itt sz6, amirol a karacsonyi enekkolteszet oeszel:. "Elhagya gazdagsagat, veghetetlen orszagat, hogy erettiink adjaonmagat." Arr61 van itt sz6, amirol Barth Karoly ir a KDban: "Jezus annyira atadta magat Istennek s igy az emberi sorsnak, hogy istensege nemcsak masok szamara, de meg onmaga szamara is egyszenlen lathatatlanna lett.,,4 Megfogalmazhatjuk tehat a tetelt, a diak6nia harmadik impulzusa az inkarnacio es a satisfactio.

A gyiilekezet diakoniajanak negyedik impulzusa a koinonikai argumentum. Mivel gazdagok es szegenyek egy testte kereszteltettek meg, ezert ervenyesiilni kell az egyenloseg (isotes) udvtorteneti szempontianak. Erre a bizonyos "egyenl6segre" ugyanis Isten a maga nepet mar az 6T-ban megtanitotta a mannaval. A manna nagy csodaja az volt, hogy "Aki sokat szedett nem volt tobbje es aki keveset, nem volt kevesebbje ... " (15. vers). Itt isteni rendrol van szoes 'ez a rend most ugy ervenyesul a gyiilekezet eleteben, hogy egyik gyiilekezet p6tolja a masik "fogyatkozasat". Helyesen jegyzik meg tehat az frasmagyarazok, hogy az itt emlegetett "egyenl6seg" nem politikai, nem szociol6giai es nem filoz6fiai ertelemben veend6, hanem hangsulyozottan theol6giailag ertendo. Istenminden gyermekehez egyenl6 m6don fordul oda. Mindenkit egyenlokepen szeret. Ezt akarja kifejezni a gazdagok "feleslegenek" tovabbadasaval a szegenyek fele, Isten nem azt akarja, hogy a gazdag gyiilekezetek szegenyek legyenek s hogy a szegenyek foglaljak el a gazdagok helyet. Isten azt akarja, hogy a ketfele gyiilekezet p6tolja ki egymas "hianyait". Idezzuk ezen a ponton Victor Janos szavait: "Hogy egyenloseg legyen - ezzel a tanacsaval mutat ra az apostol a szeretet szolgalatainak es aldozathozatalainak azigazi ertelmere, Nem aza eel, hogy ahol boseg van, ott hiany tamadjon, hanem hogy jus son mindenuve elegend6 az Isten aldasab61...,,5 Hasonl6 ertelemben magyarazza locusunkat Robertson:

"Az egyenloseg Pal szemeben a viszonossagot jelentette, az igaz es szeretetteljes testveriesseg erzeset ... Feleslegem nem az enyem ... Ezt t61em nem az er6szak vagy a torveny ereje veszi el, hanem en adorn oda a sze-

54

bennem lak6 torvenyenel fogva. Vegyetek fontol6ra, hogy a kereszmily gyorsan megoldana minden idevago kerdest ... ,,6

diak6nia otodik impulzusa a halaadas kotelessege (vo: 9, 11-15). igazi erteke az, hogy "sok halaadassal bovolkodik az Isten Tehat vertikalisan termi a halaadas gyiimolcset, nem horizontali-

A megsegitettek Istent dicsoitik es nemaz 6 eszkozeikent eljaro ajanVictor Janos a kovetkezo magyarazatot ftlzi locusunkhoz:

Isten celjaira szeretetbol odaadott penz sokkal tobb mint anyagi se."I!,ll.l)<::l',. Nagy lelki szolgalatot is vegez. ,,50k halaadassal boseges az Isten az ilyen penz. Ahova eljut, terheket konnyit. segftseget nyujt, szo-

~cl)!.U'""a.L oromokre fordit. Es mindennek nyoman panasz helyett Isaldo halaadas fakadhat a szivekb61." (im) A konzekvenciakat is le,lM'VHI'a..' "Ugy gazdalkodjam azokkal az anyagi javakkal amelyeket Isten rebizott, hogy engedelmessegemert halaval dicsoitsek 6t masok.,,7 Meg;.\mlat)l.tlla~uk tehat az eddig elmondottak osszefoglalasakent is, a diak6nia impulzusa - Pal apostol diakonikaja szerint - Isten magasztalasa,

llolrltilcatLo Dei, a Soli Deo Gloria elve! .

A diak6nia munkadgai

:~~~',~:

~~Ij:IPal apostol diakonikaja tukreben a keresztyen diak6nia els6 aga a gyli-

'~~kezeti szegenygondozas, vagy masneven, a gyiilekezeti segely mtikodtei~e. Az frasmagyaraz6k ramutatnak, hogy amikor Pal apostol eloszor a '~~i}ced6niai, majd a korinthusi gyiilekezetben is gyujtest rendez a jeruzsa$;l~mi es a [eruzsalem kornyeken ezidotajt nagy anyagi insegben verg6d6 4Wiilekezetek szamara, akkor els6sorban nem karitativ tevekenyseget akar

;~akorolni, hanem az egyhaz egyseget, a zsid6 es poganykeresztyen gyut~:kezetek osszetartozasat kfvanja er6siteni, s6t egyszeruen - dokumental';~;Ez a tenyallas (5itz im Leben) termeszetesen semmit sem von le a 2 Kor e.~"'9fejezetek diakonikai ertekeb61. A ,,5itz im Leben" kett6s tanulsaggal i,;~olgal. Az egyik az, hogy az el6 keresztyen gyiilekezet elsorendfi feladata :: .. ~(:SZegenyebb gyiilekezetek anyagi tamogatasa. A masik tanulsag az, hogy a ;J.~esztyen gyiilekezet diak6niai feladata altalaban a szegenygondozas, else-

. a sajat ksbeleben el6 szegenyek felkarolasa. gondozasa. Hogy mir61 is itt sz6 tulajdonkeppen. ugy tUnik ismet csak Robertson ertette meg a leg,{lI,'l!OOan. Ezt irja: "Az adakozas nem jelenti feltetlenul a penzadomanyo.. "~.a.o,, ... Mert lehet az alamizsnalkodas oktalan, meggondolatlan is, ami ka-

55

ros mind az adakozora, mind az elfogadora nezve, Az adomanyozora, mivelhogy tapot ad a lustasagnak. Az elfogadora, amennyiben megfosztja ot a fuggetlensegetol es ereje kifejteseben akadalyozza. Vegyiik fontolora azt is, hogy lehet valaki igazan adakozo akkor is, ha semmit nem ad kegyes egyesiileteknek. De sok munkaalkalmat szerez, penzet oly vallalkozasokba fekteti, amelyek az emberek legmagasabb rendtf kepessegeit fejlesztik ki, ha a munkas faradtsagat tisztesseggel megfizeti, akkor az ilyen ember, bar kozvetleniil semmit sem ad, kozvetve igenis bokezti es alamizsnalkodo. Az ilyen ember a szo igazi ertelmeben adakozo es konyoruletes/'S

A kersztyen diakonia masik foaga Pal diakonikajanak tukreben is a beteggondozas. Alegdirektebb utalast erre nezve a Rm 12,8/d-ben talaljuk, Az "eleoon" (konyorulo) jelentesenek ertelmezeseben megegyeznek az Irasmagyarazok, Kesemann a Romai level kommentarjaban ezt frja:

"Az eleoon nyilvanvaloan a betegek es elhagyatottak apoloit jelenti ... ,,9 Ugyanigy Werner de Boor a WSB-ben: "A fiatal keresztyen gyiilekezetek a konyoruletesseg emlitesenel valoszfrufleg rogton az irgalmas Samaritanusra gondolhattak, s ezert a konyoruletessegben (irgalmassagban) egeszen konkreten a betegek, a gyongek es foglyok apolasat lattak ... ,,10 Legreszletesebben Kdlvin magyarazza a locust mondvan: "A konyorulok azok az ozvegy es mas szolgak, akik a regi egyhaz szokasa szerint a betegek apolasara voltak beallitva ... Toluk azt kfvanja az apostol, hogy vidamsaggal vegezzek tisztiiket, hogy zsembessegukkel, amint ez gyakran megtortenik, szolgalataik szivesseget ne csokkentsek. Mert amikepen a betegnek vagy barmi mas medon lesujtott embernek semmi sines nagyobb vigasztalasara, mint amikor azt latja, hogy vidam es keszseges lelekkel akarnak rajta segiteni, ugy ha kelletlenseget vesz eszre az ot tamogatok arcan, ezt a szemelye irant valo megvetesnek tekinti."ll

A keresztyen diakonia gyakorlasanak harmadik modja Pal diakonikajanak a tukreben, a keresztyen tolerancia, a hfvok kolcsonos toleralasa, A locus classicus itt a Gal 6,2. Ezt a locust ugy is emlegetik, mint a diakonia locus classicusat, mely a kolcsonos f i z i k a i teherhordozas bibliai erotlejes impulzusa. Pedig itt nem egyszeruen ilyen ertelemben van szo "egymas terhenek a hordozasarol". Tehat nem a favagas, mosogatas, begyujtas, gyogyszereztetes, furdetes, parna megigazitas stb. szolgalatara kell gondolni. Hanem a mvo testver btineinek, biInos termeszetenek, oemberenek toleralasarol, szelid elhordozasarol, Erdemes felidezni Victor Janos magyarazatat: "Egymas terhet hordozzatok - mondja Pal. Erre akkor kell gondol-

56

amikor ramnehezedik a masik ember bilne. Sokszor nehez elviselSzeretnem lerazni magamrol, mintha semmi kozom nem volna hozKrisztus torvenye mast kfvan tolem. Szilardsaggal. tiirelem~el kell

, a nehezen elviselhet6' testvert is. Azert vagyok melleje ren-

hogy segitsegere legyek, utbaigazitsam ... ,,12 Hasonlokepperi tanit ujabb frasmagyarazo. Beyer is a ONTO-ban:. "Ah?gyar: az els? vers a masik gyengesege, s6't bane melle allni, ezt jelenti a terhet hor-

.. A gyiilekezet a kolcsonos hordozas kozossege .. ~n,elkii1 ne;n vo~a gyiilekezete. Ez a Krisztus torvenyenek a bet?ltese, a ~o~:~. to~szemben. A torvenykegyesseg csak a gyengektOl es b:mosok~01 , i tartozkodas altal toltheti be a torvenyt. Ezzel szemben Knsztus tora szeretet, melyet csak a testver terhenek elhordozasaban lehet beS tulajdonkeppen a mozesi torveny is ekkor toltetik be iga~anP

azonban meg tovabb is megy mint Victor Janos, mert szerinte a nemcsak tiirelmet jelent a masikkal szemben, hanem az 6' terhenek felvetelet is espedig ugy mint sajatomat, tehat jelent, mint melleje allani az 6' esendcsegeben, vele egyiitt a ban el'1 kc b ., . ,,14

vele es erte hinni s erette Istenne oz eruarru.

LULa~p-voUs~to'l sajatos diakonikaja szerint a diakonia negyedik variacioja ~

ULULU .. _uv"u gyakorlasa. "Is ten szolgaja (diakonusa) 6' ate jav~d:a" m~ndJa Rm 13 4-ben az allami felsobbsegrol. Ketsegtelen, hogy Pal itt lelkigoncelzattal beszel levele olvasoival az allami felsobbsegrol. Az is nyilvanhogy nem a szo mai ertelmeben vett diakonia (szeretetszolgalat) gy_avaria el a nemkeresztyen allami felsobbsegtol .. Tehat n~m L~ther er-

lmezese szerint gottdolkodik a diakoniarcl (hogy ti. a szegeny es betegaz allami felsobbseg feladata es nem a gyulekezete). Megis meg-

LU.~"<U,L'-<'J, mit is akar mondani Pal arnikor az allamhatalomrol, mint Isten LU,,'LU'JL beszel? Miert illik bele ez a tanitas Pal diakonikajaba? Nos mert itt is a diakonia theologiai hattererol van szo. .Jsten szolgaja 0 ~ .. ' .' " mondja Pal s ezzel arra az 6'stitokra mutat, mi is volt Isten eredeti :.' • ' az allamhatalommal? Az allami hatalom sokfele~eppen megmutatkoio"deformacioja ellenere is. Mi az Isten eredeti terve? Ime nem a~, .hogy az 'ctlattvalokat elnyomo eroszakszervezet legyen. Hanem a~, ~o~ ~llJon Ist~n ~zMgalataba a bun elleni harcban. Mivelhogy Isten diakoniajanak egyt~ '.;;rlapveto mozzanata "a gonosz megbuntetese". Az allamhatal~~ ,.t:hat 'Visszalltal Istenre. Ezen a ponton villan fel az allamhatalom reformaclOJanak }ehyege, legyen Isten diakonusa az allampolgarok javara.

57

A diak6nia szeroezese

Pal apostol a maga leveleiben nemesak ugy all elottunk, mint a diakonia theol6gusa, hanem ugy is, mint a diak6nia kharizmatikus szervezoje. A 2 Kor 8-9 ,,5itz im leben" -je az a nagyobb meretti gyujtes (segelyakcio) melyet Pal a maeed6niai gyiilekezetek koreben rendezett a jeruzsalemi es [eruzsalem kornyeki keresztyenek megsegitesere. Korinthus varosaba is elkuldi levelet a gyiilekezetnek. Leveleben nemesak kesedelmezesenek okait adja elo. Felhasznalja az alkalmat arra, hogy a korinthusi keresztyeneket is belevonja a gyiilekezeti sagely szolgalataba, Erdemes megvizsgalni, hogyan teszi ezt? Mika diak6nia szervezesenek Iepesei Pal munkassaganak tiikreben?

A diak6nia szervezesenek, de mondhatjuk, hogy a gyiilekezet diakoniai mozgosftasanak elsa lepese Pal leveleinek tukreben a diak6niai hirad6! Azaz, a diakoniaba meg benemkapesol6dott gyulekezetek informalasa a mar diakoniat vegzo gyiilekezetek aldozatkeszsegerol. "Tudtotokra adjuk pedig ... " kezdodik a nyolcadik fejezet s ebben az informacioban azonnal akarva nem akarva felallitja az apostol a diak6nia modelljet: "erejiik szerint, sot erejiik felett is adakoznak ... "

A diak6nia szervezeseben fontos lancszem a gyiilekezet aldozatkeszsegenekelismerese. Nemesak altalaban (vo.Zverssel), hanem konkreten, a diak6niai keszseg nyugtazasaval: "fme ti keszsegetek ... " Pal szervezokeszsegenek szemleletes dokumentuma, ahogyan erositi a gyii.lekezeteket egymassal, Nemesak a korinthusiaknak beszel a macedonokrol, hanem a maeed6noknak is a korinthusiakrol (9,2 vers). Victor Janos is felfigyel erre a mozzanatra, Ezt irja ezzel kapesolatban: "A Korinthusiak es a kornyezo Achaja tartomanyaban lak6 hivek mar az elazo ev 6ta kifejeztek "keszsegiiket" az apostol altal inditott gytijtesben val6 reszvetelre. Megigertek, hogy ok is hozzajarulnak "a szentek irant val6 szolgalathoz", az Inseges testverek megsegitesehez. Es az apostol ennek hfret mar el is terjesztette, masokat is buzditva ezzel a j6 peldaval...,,15

A diak6nia szervezesenek harmadik lepese a megfelelo munkatarsak megvalasztasa. Pal munkatarsai voltak: Titus (6.v. 16.v), egy bizonyos ,,~tyaf~" akit a gyulekezetek valasztottak (19. vers) es egy harmadik atyaft, akmek buzg6 voltat - ugymond - sokszor kiprobaltuk ... (22. vers). Mintha esak egy kis diak6niai bizottsag mukodnek itt. A lenyeg azonban az, hogy Pal nem egymaga kezelte a gyiilekezetek diak6niai adomanyat.

58

tal an nem is a kezelte. Eleve elkeriilni akarta valosziruileg a gyanusimeg a lehetoseget is. Milyen helyesen latja tehat a kerdest Roamikor ezt Irja: " ... Pal azert is kiildotte a koveteket, hogy a sajat at megvedje. Neki mar elozetesen vedekeznie kellett a felmeriillatszat es ganes ellen, mert ha olyan nagy osszegeket, aminokrol itt egyediil a kezelte volna, az emberekben konnyen felebredhetett a gyanu, hogy Pal a gytijtes egy reszet a maga celjaira forditia. Ezert versekben igy haritja el magatol a gyanut: ,,6vakodunk =ugy_ hogy senki se ocsarolhasson minket a mi szolgalatunk altal val6 j6tetemeny miatt, mert gondunk van a tisztessegre nemesak az elort, hanem az emberek elott is." (Vagy ahogyan az UF hozza: ,,6vaakarunk attol, hogy valakimegragalmazhasson minket szolgalaerne boseges eredmenye miatt, mert gondunk van a tisztessegre ;;.tLl'L"'~I'" az Dr elott, hanem az emberek elott is ... ,,)16

diak6nia szervezeseben lenyeges mozzanat a diak6nia mertekenek, a normajanak a felallftasa is. Robertson egyik idevago predikaciokiilon fejezetet szentel "az adakozas mertekenek". Ezt mondja: apostol nem nevez meg a korinthusiaknak semmino osszeget. Nem uralkodni sem elhatarozasukon, sem vonakodasukon. Mindazaltal nekik valamilyen merteket. .. Eloszor is azt tanaesolta nekik, hogy

bokezuek. Masodszor arra kerte oket, hogy megfontoltan adja(kik ahogy eltokelte szfveben). Harmadszor, hogy jokedvtien adakozne faj6 erzessel vagy kenyszeritesbol, mert a jokedvu adakoz6t az Isten." Ugyano mutat ra lejjebb, hogy Pal milyen vilagos kii-

mh,,,,,,.:,..:>t tesz a megfontolt es az otletszeruen vegzett adakozas kozottP diak6nia szervezesenek tovabbi lenyeges lancszeme a diak6nia elokei;i;l$j~te:se (vo. 9,1 kk versek). "Mindenki tudja -lrja Robertson - milyen mas \f~il'zl~ss,el ad az ember ha a [otekonysagra val6 adakozas ke1l61eg elo van ke.... A varatlanul jova adakozasi felhivas epp oly kellemetlen, mint a ··'i.t"h::,I,,",r. latogatasa ... Pal apostol j61 tudta ezt. Tudta, hogy a korinthusiak varatlanul iitnek rajtuk, szegyellni fogjak magukat s keseruseggel telik a szfvul oiranta is, de a jeruzsalemi szentek irant is, akiknek a javara i'''(1~~''''''AV£'1 . kenyszerultek.v'" Victor Janos finom szojatekkal erzekelteti a fel:¢$zites jelentoseget: "Hogy keszek legyetek. .. Az apostol felt, hogy min"keszsegiik" (2. vers) ellenere megis "kesziiletlenUl" talalja oket, ha kiildi elore megbizottait. Es nem akarta, hogy csak az a megjeleneseaz a szemelyes erkolcsi kenyszere alatt kapkodjak hamarosan ossze

59

amit adni akartak. Ez "ragadomany" lett volna, nem igazi "adomany". Legyen mar minden "el6re elkeszitve", mire 6 odaer ... ,,19 - Ime ezt jelenti a diak6nia lelki es adminisztrativ elokeszitese.

Vegii! meg egy fontos mozzanat a diak6nia szervezese szempontjabol.

Mint kideriil Pal diakonikajabol, a diakoniat nem parancsolni, hanem tanacsolni kell. "Tanacsot adok. .. " olvassuk a szovegben. Itt is Robertson figyel fel Pal fogalmazasanak a jelentosegere. Ezt mondja: "Az apostoli tanitasi m6dnak egy sajatos vonasaval allunk itt szemben. Nem ugy beszeltek 6k mint diktatorok, hanem inkabb mint akik tanacsot osztogatnak ... ,,20

Foglaljuk ossze az elmondottakat. A diak6nia szervezesenek IancszemeiPal diak6niai tanacsadasa tukreben: 1. A diak6niai hirad6 (informacio). 2. A diak6niai keszseg nyugtazasa. 3. A megfelel6 munkatarsak kivalasztasa, 4. A diak6niai norma felallitasa. S. A diak6nia elokeszitese. 6. Nem parancsolni, hanem tanacsolni.

Jegyzetek:

1 Exeg.Vers.58

2 im. ad 2 Kor 8e9

3 Die lebendige Steine, 52 4 KD II,1,580

5 R6mai Korinthusi I-II. level. elmelkedesek.Bp.en.Ibd 6 Lm.252

7 Lm.185

8 Lm.247

9 An die Romer, 330 9 WSB (Romer), 288

10 Kalvin, A r6mai level magyarazata.ford, Rabold Gusztav.Bp, 1954 12 Galatalevel.Elmelkedesek, 35

13 DNTD

14 u6 uo

15 i.m, 183

16 i.m,

17 uo, 255-256 18 uo 253

19 i.m. 183

20 i.m.

60

7.§. pAL APOSTOL POIMENIKA}A

l1V •• UW.HU •• G. Heinrici, Paulus als Seelsorger. Lichterfelde 1910. - J. Smemo, Theound Seelsorge bei Paulus (in: Lutherturn, 1937,97-117). - W. Schrange, Die Einzelgebote in der paulinischen Paranese, 1962. - w. lentsch, Paulus als (in: Handbuch der Jugendseelsorge 1,75 k). - H. Schlier, Uber das HauptanI. Briefes an die Korinther (Aufsetze der christlichen Mahnung nach dem Paulus, uo, 206). - Kittel, ThWB V, 771-798 "parakaleoo" "parakiesis". - 1. Ni-

Die Motive der religios-sittlichen Paranese in den paulinischen Gemeindebriefen, _ M. Dibelius, die Paenese (in: Die Forrngeschichte des Evangeliurns, 284).

Pal apostol mint lelkigondozo

palkutatas egybehangz6 megallapitasa szerint a koresztyen egyhazelso nagyhatasu lelkigondoz6ja, Pal apostol. Pallelkigondoz6 tekenvsezere termeszetesen nem szabad modern kepzeteket visszavetitenem f6foglalozasu lelkipasztor volt, sem nem .Jaikus lelkigondo- 6 els6sorban, a sz6leg6sibb, legtisztabb ertelmeben "misszionarius", kovete, az evangelium predikatora. Szerteagazo misszi6i munkalmegis ujra meg ujra lelkigondoz6i beavatkozast kovetelt tole. Doezt pl. a Filemonhoz irott level. Deismann ezt a levelet a Palrol konyveben "az 6skeresztyen lelkivezetes pillanatkepenek" tekinti.1

ahogyan itt Pal Onezimuszt nevezi (az en fiarn, az en szivem),ahoFilemont "testverenek" titulalja, ez a palkutatok (Lohmeyer, Jentsch) kifejezetten lelkigondoz6i kapcsolatra utal Pal es Onezimusz, Pal kozott, A keresztyen anyaszentegyhaz torteneteben Pal apostol leve11elkigondoz6. Pal levelei nem dogrnatikai kompendiumok,

bevezetesek a keresztyen hit es erkolcstan alapkerdeseibe. hanem un''7nf+"r lelkigondoz6i iratok, az apostoli lelkigondozas irodalrni I01<~urnentlunla1. Pal itt a gyiilekezeti elet konkret es nemegyszer nagyon is lelki es testi kerdeseiben ad eligazitast a Szentlelek vilagossaga-

Pal theol6giai fejtegeteseinek lelkigondoz6 tendenciajat bizonyitjak befejez6 reszei, tin. parainezisek (vo. Dibelius kutatasaivall). felbukkan6 ilyen szavak mint "parakalein", "nouthein", ugyancsak a lelkigondoz6 jelleget verifikaljak. Mindezt pedig azert tartottuk sziiksegesnek el6rebocsajtani, hogy megallapithassuk,

61

ha nem is akademikus poimenikai ertelemben, megis lehetseges Pal apostol "poirnenikajarol" is beszelni. Akarcsak mint homiletikajirol, Iiturgikajarol, katechetikajarol, missziologiajarol vagy diakonikajarol,

A keresziuen lelkigondozas motivumai

Pal apostol poimenikaja tukreben a keresztyen lelkigondozas legelso mozgatoja, motivurna - Isten lelkigondozasa. Azaz, Isten vigasztalasa. Pal Istene "a minden vigasztalasnak !stene". Ami azt jelenti, hogy Pal Istenkepe (theologiaja) szerint Isten allando, folyamatos munkaja oveinek szuntelen vigasztalasa, Pal Istenenek minden emberi helyzetre nezve van vigasztalo szava. Pal Istene egyszenlen kifogyhatatlan a vigasztalasban (2 Kor I, 3 kk). Ez az isteni vigasztalas azonban nem oncel. A vigasztalas celja az, hogy ugymond "mi is megvigasztalhassunk minden nyomonisagban esteket." Pal nem azert vigasztal, mert 0 joszfvu ember, aki szanakozik masok nyomorusagan. Pal azert vigasztal masokat, mert 0 Isten eszkoze. A pali vigasztalo szolgalat mogott az a csoda all, hogy Isten vigasztalo Isten. Micsoda theologiai tavlatokat, melysegeket nyit meg ez az Istenrol valo beszed. Isten tehat nemcsak "Biro", nemcsak "abszolut Szentseg es igazsag". Nemcsak "Torvenyado". Sokkal inkabb empathikus Isten, Olyan Isten, aki nehezen viseli el ovei szenvedeseit, Az emberi szomonisag s annak mai fajtaja a depresszio nem az 6 akarata. Minden depresszio ellensege Isten atyai szfvenek. Az ember termeszetes allapota nem a szenvedes, nem a nyomonisag, a testi-lelki levertseg, eletuntsag, kilatastalansag. Isten a maga reszerol az 0 vigasztalasaval is ellensiilyozza, enyhiti azt a termeszetellenes allapotot, amibe az embert a biine vitte. Az, hogy Isten "vigasztalo" Isten, tulajdonkeppen azt jelenti, hogy Isten nem szomonisagra, hanem "vigassagra" teremtette az embert. Az emberi letezesnek nem szenvedesnek kellene lenni, hanem "vig-sagnak". A vigasztal as azt jelenti, hogy Isten az oveit a ketsegbeeses allapotabol ujra meg ujra kisegiti a napfenyre. Pal apostol mindezt sajat tapasztalatabol tudta (vo: 2 Kor I, 8-11).

A keresztyen lelkigondozas masik motivuma Pal poimenikajanak tukreben az egy test torvenyenekervenyessege a gyulekezet eleteben. "Akar szenvedegy tag, vele egyiitt szenvednek a tagok mind ... " (1 Kor 12,26). A gyiilekezet tagjai kozott lehetetlen az egymas iranti kozombosseg, Megpedig azert, mert ,,1sten szerkesztette egybe a testet" espedig azert,

62

"Ne legyen hasonlas a testben, hanem ugyanarrol gondoskodjanak a tagok." A lenyeg Palnakez a mondata, hogy Isten szerkeszegybe a testet (12,24). Ezzel a tanitassal az apostol egyszer s minden-

kiemeli' az egyhazat minden szociallelektani kategoriabol es szemS ehelyett lelkigondozoi oldalrol vilagitja meg a kerdest, Pontomotivalja a gyillekezeti lelkigondozast. Az, hogy a testet (a gyii.-~." .. - .. \ Isten szerkesztette egybe, azt jelenti, hogy a gyiilekezetnek csak heoloziai ertelmezese ervenyes. Aholez a theologiai szemlelet eltilnik, lehetseges a gyillekezet szetdobalodasa, reszekre szakadasa, az olyan 1.'''''''Ul.J.a", es klikkezes, ami Korinthusban is felutotte fejet a keresztyen A DNTD helyesen mutat ra, hogy amikor itt Pal a test '<T<"~",,," ... r;1 es tagoltsagarol beszel, akkor nem valamifele termeszetes jegondol. Ketszer is nyomatekosan hangsulyozza, hogy Isten az

ezt a rendet adta a gyiilekezetnek. Ezert nines helye a gyulekezetben ........ "il-.6.I<> elirmagatartasnak, sem sernrnilyen kisebbrendusegi erzesnek, csak a kolcsonos felelossegnek.i Nos, ebben a felelossegben vana gyillekezeti lelkigondozas gyokerei.

keresztyen Ielkigondozas harmadik theologiai motivuma az a theoantropologia, melynek korvonalai vilagosan megjelennek Pal aposleveleiben. S itt most elsorenden nem is az oemberrol szolo mondanigondolunk, hanem arra, amit Pal az uj ember viaskodasairol es DtrodesE~ir(51 mond. Arrol van itt szo, amirol Matyas Em6 oly vilagosan a "Pal apostol antropologiaja" c. dolgozataban' Tobbek kozott ezt .Alapveto tanitasa az apostolnak az, hogy a megvaltottember mega bunnek (2 Kor 5,17). De azutan arrol is bizonysagot tesz, hogy megujjateremtett ember eleteben is van a bilnnek hatalma, iigyhogy uj

csak Krisztusban valosag, tenyleges mivoltunk annak ellentahogyan a Rm 7,14 is mutatja.t" Majd ugyano lejjebb: "Az uj em-

egyiitt az oernber is rrufkodesben van az eletemben."s Tehat a ruv6 csakugyan "simul justus simul peccator" (Luther). A Rm 7 "en"-je tradicio szerint a keresztyen ember "dupla egzisztenciajara" vo-:

Luther itt Augusztinusz ertelmezeset koveti. A magunk reszet szivvel elfogadhatjuk ezt az ertelmezest, mivelhogya mi szeleginkabb kompetens frasmagyarazo (akit meg Spurgeon is el-

ennek), ti. Kaloin is a fenti ertelemben magyarazza a Rm 7, lS-ot. .J.'\.U'Ul,:U levelhez Irott pompas kommentarjaban ezt olvassuk: . "Itt az a mar ujjasziiletett ember sajatos peldajara ter at ... Amikor Isten

63

Lelke a hive ember akaratat a j6 fele forditja, akkor vilagosan feltetszik a termeszet romlottsaga, mely makacsul ellenall es az ollenkezore torekszik. Tehat az ujjaszuletett ember peldaja a legalkalmasabb annak megismeresere, hogy mennyire ellenkezik ami termeszetiink a torveny igazsagaval. .. ,,6 Es ismet ugyano lejjebb: "Ez a kiizdelem, amelyr6l az apostol beszel csak az6ta van meg az emberben, ami6ta Isten Lelke megszentelte ... A hivok akikben mar megkezdodott az Istentol val6 iijjaszuletes, bel-

so meghasonlasba jutanak gyulolik a bunt, de testiik maradvanyai

visszahuzzak oket a foldre ,,7 Pal tehat a Rrn 7,15-ban nem a puszta em-

beri termeszetet jellemzi, hanem azt irja le a maga szemelyen demonstralva "milyen es mekkora a hfvok erotlensege".8 Az ujabb Irasmagyarazat megkerdojelezi ezt a reformatori ertelmezeset a locusnak. Sot eppen az ellenkezojet tanitjak mint Kalvin, Luther, Augusztinusz. A DNTD egyenesen azt allftja, hogy a reformatorok eroszakot kovetnek el a locuson, amikor ugy magyarazzak ahogyan magyarazzak. Kalvin - hangzik a vad - sajat kora tapasztalatait vetiti bele a Iocusba." Mi a rna gunk :eszer6l azonban megis a reformatori magyarazatot tartjuk helyesnek. Espedig azert, mert: 1. A reformatorok magyarazatat igazoljak a lelkigondoz6i tapasztalatok. 2. A reformatorok magyarazatat igazolja a protestans antropologia olyan klasszikus mtfve, mint Brunner vilaghfru konyve, a .Der Mensch irn Wiederspruch". 3. A reformatorok magyarazatat igazolja a tapasztalati vallaslelektan. Es 4. A reformatorok ertelmezeset igazolja a WSB neves egzegetaja, Werner de Boor is mondvan: "Tua res agitur ... Melyik keresztyen nem ismer magara a Rrn 7-ben? Ki az a keresztyen aki ugy tudja olvasni a Rrn 7-et mint valami tavoli multat?"}O Ezert beszel Luthi is a R6mai level alapjan tartott predikaciosorozataban "A hit j6 harcarol" locusunk alapjan.l! Nos ezert fogadjuk el a reformatori ertelmezeset a Rrn 7-nek. S mondjuk azt, hogy az 6 es ujember erne harca miatt van szukseg a gyiilekezetben lelkigondozasra.

A keresztyen lelkigondozas negyedik motivuma a pneurnatol6giai kesztetes. A Szentlelek vezetesigenye a hfvokkel szemben. Palnak az a felismerese, hogy "Akiket Isten Lelke vezerel, azok Istennek fiai" tulajdonkeppen egy nagy igenybejelentes: a Szentlelek vezetni kfvanja Isten gyermekeit. A keresztyenelet alapveto kerdese tehat, amin tulajdonkeppen minden all vagy bukik, ervenyesul-e es mennyiben a Lelek vezetese a hivok eleteben? Err6l a donto kerdesrol beszel a Rrn 8 es Pal leveleinek szamos mas helye. Felttlno ugyanis, hogy a Szentlelek es a hrvok kapcso-

64

a kerdese milyen gyakran visszater Pal leveleiben. Ez a kapcsolat szamara azert fontos, mert: 1. Nincsen immar sernrni karhoztataazoknak, akik nero test szerint jarnak, hanem Lelek szerint (Rrn 8,1).

torveny igazsaga azokban teljesedik be akik nem test szerint jarnak

Lelek szerint ... 3. A Lelek szerint val6k a Lelek dolgaira gondol-

4. Atestnek gondolata halal, a Lelekgondolat azonban elet es bekes-

5. Akiben nincsen Krisztus Lelke az nem az ove. 6. A Lelek megelea haland6k testet, 7. Akiket Isterl Lelke vezerel azok Istennek fiai.

fiusag Lelke altal kialtjuk Abba, azaz atyam. 9. Mert a Lelek tesz biarrol, hogy Isten gyermekei vagyunk es 10. A Lelek esedezik kimondhatatlan fohaszkodasokkal. Ime egyetlen fejezetben tiz sulyos erv, Ez a tiz argurnentum - nem is emlftve itt most a tobbit - yftja miert lehetetlen az egeszseges ker. elet a Szentlelek "kozossenelkul (2 Kor 13,13)? Nos, a.keresztyen eletnek erne Lelekre utaltsaga

van szukseg a gyiilekezetben lelkigondozasra. .

A keresztven leikigondozas feladatai

apostol poimenikai gondolkodasanak tiikreben, a keresztyen lelkielse szarrui feladata a hfvok vigasztalasa, Megpedig azert, mert 1, 3 kk-ben mar lattuk, maga a Biblia Istene az ovei else szarrui ,,"'L. ..... "u, ..... A Biblia Istene azert reszesiti sziintelen vigasztalasban a mahogy ok is megvigasztalhassanak barmely nyomorusagba esazzal a vigasztalassal, mellyel Isten vigasztalta meg oketo Isten vi-

tehat szolgai eleteben finalis vigasztalas, Erre a vigasztalasra a ezneeses kisertese miatt van szukseg .. Mivelhogy ez a kisertes - amint 2 Kor t-bol kiderul - magukat az apostolokat is utolerte (vo: 8 kk . Sot, s itt vilagosodik kiPal apostol "poimenikajanak" idoszertirna is megkiserti. A legujabb pasztoraltheologiai kutatasok szerint lelkipasztorainak is egyik nagy nyomorusaga a depresszi6 kiserSot azt kell mondjuk, vegigkfserte ez a kfsertes a keresztyen igehirtortenetet. Gondoljunk csak Luther, sot Spurgeon melankolias (dep) szakaszaira. Napjaink vilagszerte ismert evangelizatora Billy egyik konyveben nyiltan beszel err6l a kisertesrol. Ezt irja: "Egy honapos evangelizacios sorozatra utaztunk Angliab~ 1954-ben, hatazas kozben kifejezett levertseg (!) vett erot raj tarn. Ugy tunt, hogy felelmetes tuzersegicsatarendjet gyujtotte ossze ellenem. Nem-

65

csak hogy levert voltam, hanem egyfajta depresszi6s erzes is folem kere- i kedett, meg az elottem a116 feladatra val6 alkalmatlansagom remito erzete is kisert ... ,,13 Ezert van szukseg Isten szolgai eleteben is Isten vigasztalasar~. ,Masreszt az~rt, h?gy ok is megvigasztalhassanak "barmely nyom?rusagba esteket. AmI azonban nem azt jelenti, hogy valogatas nelkul mmden szomorkod6t mindenhol es mindenkor vigasztalnunk ke11 Isten vig,as,ztalasaval, ~a~em am~t a 6. versbol vilagosan kiderul Isten vigasztalasaval Isten nepet, a gyulekezetet kell vigasztalni ("a ti vigasztalastokert van az").

A.keresztyen lelkigondozas masodik feladata Pal apostol poimenikaja szermt a gyiilekezet intese (ACS 20,2. - Rrn 15,4. -1 Kor 14,1. - 2 Kor 6,1 - Fil 4,2. - Kol 3,16. - 1 Thess 2,11. - 3,2. - 4,1. - 5,12.12. - 3,15. - 2 Ti~ 4,2. Tit 1,9). Mire ke11 a gyiilekezetet inteni? Heinrich SchUer tanulmanyara tamaszkodva a feleletet igy adhatjuk meg. Eloszor is arra kell i~teni a .~ii!e~ezetet, ~o~y kiilo~leg~s idoket elunk, ti. a kulonleges dontesek sziiksegenek az idejet. AmI azt jelenti, hogy Isten szamunkra hozott dontese a Krisztusban most lett nyilvanvalcva. Masreszt, hogy nekiink is ~~st van l:hetOse,g~~ donteni, az iidvosseg me11ett. Ezt mutatja, hogyaz I~oKnek ~ege (a regi aionnak vege) elerkezett (1 Kor 10,11). Ami azt jelenti, hogy "Itt a ke11emetes ido, itt az udvosseg napja" (2 Kor 6,2). Az Istent6l val6 tavolsag ejszakaja elmult, Isten napjanak reggele reankkoszontott s .. fgy most kozelebb van hozzank az udvosseg, mint amikor hivove lettiink (Rrn, 1~,11 k). A keresztyen intes tehat - figyelmeztet Schlier - egy nagy felhivas arra, hogy alkalmazkodjunk ehhez az udvtorteneti szituaci6hoz. Ezert siirgeti az Efezusi level 5,16 verse: az alkalmakat aron is megvegyetekl (J61 hasznaljatok ki a lehetoseget.) Eloszor tehat erre ke11 figy:lmezt~ssiik egymast a gyiilekezetben. S ez a figyelmeztetes a keresztyen lelkigo~dozas e,gyik sajatossaga, A masik amire ugyanfgy ke11 fi?yeIrnezt~ssuk egyrnast, Istennek az az igenye, hogy eljimk a legteljesebb onzetlensegben egymasert, Az idevago sok hely koziil emeljuk csak ki a Rm 15, 1 kk-t. "Tartozlmk pedig mi az erosek hogy az erotlenek erotlensegeit hordozzuk es ne magunknak kedveskedjimk. Mindenikunk ti. az 6 fele~ara~anak ke.dveskedjek, annak javara, epulesere, mert - hangzik a legfobb erv -, Kn~z~s s,e~ bnrnaga~ak kedveskedett ... " Talaloan frja e ~ely magyarazatanal Kalvm, mennyire jogos ez az intelem, mivelhogy ugyrn~nd: "semmi sem akadalyozza vagy keslelteti annyira szolgalatainkat, mmt az, hogy kiki a kelletenel nagyobb rnertekben rabja onmaganak,

66

masok gondjaval nem rorodve, csak a sajat elgondolasait es inkoveti." A harmadik intes a Szentlelek iranti ongedelmesseg ige"Meg ne szomoritsatok Istennek ama Szentlelket, aki altal megpecsea teljes valtsagnak a napjara!" (Ef 4,30) Es fel is sorolja hogyan el a Lelek megszomoritasa is: minden mergesseg. folgerjedes. larma. karomkodas kivetesevel az eletiinkbO'1 minden gonoszsag-

Ezek helyett pedig pozitiv ~ligazitas: .Legyetek egymashoz j6- irgalmasok, megengedven egymasnak mikeppen az Isten is a

megengedett nektek." .

apostol poirnenikajanak tukreben a koresztyen lelkigondozas harfeladata maguknak a lelkigondoz6knak a lelkigondozasa. E lelkimintapeldanyanak tekinthetok az 00. pasztori levelek. E levelek

lim, Titus) az Irasmagyarazok szerint igen ertekes dokurnentumok a ilekezeti elet s~aBalyozasa szempontjab61 is. De rnintaz egyhaz "paszirott lelkigondoz6i iratok paratlanok az egeszBibliaban. Minda gyiilekezet tis~tsegviseIO'ir6l, az igazi predikaciorol, az istentisz-

elet rendjerol. az egyhazkormfmyzasr61 es egyhazfegyelernr6l, a kiia11aporuak lelkigondozasar61, s foleg amit Tim6theusnak es Titus-

mint szemelyes vigasztalast es tanacsot ad, idotallo jelentcsegu az mindenkori szolgai szamara, irja Joachim Jeremias.1S Nem veletlen. az ujabb biblikus lelkigondozastanok, igy Thurneysene is, Bovee is kufejezetben foglalkoznak a lelkigondoz6k lelkigondozasaval.16

A keresztyen ·lelkigondozas eszkiizei A Szentiras

csak vegiglapozni kicsit figyelmesebben Pal leveleit, azonnal kivi,~."Ju. ....... , milyen sokszor idezi az lrast az apostol a lelkigondoz6 monfejtegetese kozben. Igazanitt. Pal leveleiben lehet latni, mit is je-

valojabana Biblia hasznalata a lelkigondozasban. Miert olyan nelkiiof-c.f-I".", eszkoz a lelkigondozasban 'az !ras? Azert mert Pal teljes megUZ.IJUt~~~~l· vallja, hogy ugymond: .Amelyek egykor megirattak, a mi \.llCOu>'.,..uu, .... irattak meg, hogy bekessegestures altal es az irasoknak a altal remenysegunk legyen." (Rrn 15,4) A Szentiras nelkiil lehet sem vigasztalni, sem inteni, de meg a lelkigondoz6kat sem lelozni. Mutatjak ezt eloszor is Pal zsidokeresztyenekhez Irott level(Rrn 1,16-17. - 4,1-5,6-8, 9k, 23-24. - 8.26-27,33,36. - 9,6,9, 11-

67

14, - 5-18, 19-23,24-27,29-33, - 10, 15-16, 18-21, - 11, 3-4, 11.8-9. 11,24-27, 11,34-35, -12,19-20, -14,11, - 15, 9-12.) Meg jobban mutatjak a poganykeresztyen gyiilekezetekhez irott levelek (vo: 1 Kor I, 19-20, - 31-2,9 - 2,15, - 3,17.18.19.20, 4,4 - 4,5 - 4,6. - 5,7-8, 11, - 6,7,8,4 - 8,6, - 9,8-10, 13 -10,1-11. 11,13-14, 18-20,22.11,3-11,31,14,21. 15,3-4.15,25,27,32,33,38, 45,49,54. - 2 Kor 1,5.9. - 3,3. 6-7, 13, 14. - 4, 6.9.13.17 - 5, 6.9.10 11.17.20, - 6, 2.9.14.16.17-18, 7,10. - 8, 9. 15. - 9,6.7.9.10. -10,18 -11,3 - Gal 3, 6-9, 16-18, - 4,22-31).

Az imadsag

Tobbszor idezett konyveben Biichsel irja: "Pal misszioi munkaja nem merult ki csak predikalasban, lelkigondozasban es a gyulekezet vezeteseben, hanem fontos mozzanata volt az imadsag is.,,17 Buchsel itt elvalasztja egymastol a lelkigondozast es az imadsagot, mintha a ketto ket kulon funkcioja volna Pal misszioi munkassaganak, Pedig az imadsag Pal szolgalataban nemcsak egy elem a tobbi mellett, hanem eppenhogy lelkigondozasanak egyik fontos lancszeme, Pal azaltal is lelkigondozza a gyiilekezetet, hogy imadkozik, halat ad es konyorog a gyulekezetert (vo: 2 Kor 13,7. - Fil1,3-4 es 9-11. Rrn I, 1 Thess 1). Igaza van tehat annak a palkutatonak aki a kovetkezoket Irja: "A lelkigondozo rmiveszetevel formalt imadsagok az 0 imadsagai (ti. Pale). Szeretettel es gonddal valogatja meg a szavakat, hogy azok jo hatast gyakoroljanak olvasoira. Finom erzekkel ad halat a korinthusbeliek lelki adomanyaert (1 Kor 1,4 kk). A filippibelieket pedig biztatja, hogy aki elkezdte benniik a jo dolgot az be is fejezi majd (1,3-6). Szeretettel ovja es inti Oket az imadsagra (4,6- yo: 1 Thess 5, 16-18). Epito szeretete motivalja az imadsagot akkor is, amikor a gyiilekezetek udvossegeert konyorog (Fil1,9-10).,,18 Az apostolnak a mag a lelkigondozottjaiert mondott kozbenjaro imadsagait meltatja Pongracz [ozsef is "Az imadkozo Pal apostol" c. szekfoglalojaban (Papa, 1943). Tobbek kozott ezt Irja: "Az imadsag nem mutates munka, de munka, megpedig a legnehezebb fajtabol. Pal ezt a nehez utat valasztotta. .Imadsagaiban emlekezett meg szuntelenul a baratairol, a hitben gyermekeirol. Fontos a szocialis segftes, elengedhetetlen a hivek latogatasa, igenhasznos a bibliakori munka, nelkiilozhetetlen a predikaciora valo elokeszules, de mindez nem teljes. Pal egy felettebb valo utat mutatott elottunk jovendo evangeliumhirdetok elott: vigyiik oda Isten ele mindazokat akik kozott szolgalunk ... ,,19

68

Leoelezes

Pal apostollevelei Ielkigondozc levelek. vallja egy~~hangzoa~ a palkuPal levelei nem theologiai teteleket fejtegetnek onrnagukert, hanem 'It::u'~v~~~al valaszokat adnak konkret eletproblemakra. Pal apostol a ke""'7nTlc>n egyhaz torteneteben az else levelleH?gon~ozo. Ezekn:k a le~[Ul\.lUL~U leveleknek kulonosen is becses darabja a Filemonhoz irott level.

a levelben fellelhetok a lelkigondozolevel ill. levellelkigondozas ismertetojegyei. Lathato eloszor, milyen a lelkigondozo level hangvetele (vo: 4. vers). Lathato, milyen a lelkigondozo di(vo: 5.7 versek) Lathato harmadszor, rnilyen is a lelkigondozo ker,es lehet eloadni lslkigondozasunk celjat yo: 8-17 versekkel). - Lattovabba, mit jelent a lelkigondozo erveles, hogyan kell annak torten(18-20 versek). Lathato ugyanakkor az is, mit jelent a lelkigondozasban

lalkigondozoi bizalom (21. vers). Megtovabba, milyen a lelkigondozoi IPnVSf'l! (22. vers) es vegul, milyen a lelkigondozoi jokivanat (25. vers). '!..le.<-e!.'. alapjan a legteljesebb mertekben igazat kell adjunk Gerhard amikor azt Irja a level kommentarjaban: "Hogy ez a level kairatta lett, abbol ertheto igazan, hogy peldaado medon dokuhogyan tortenik egy az oskeresztyensegben nagyon fontos e~ konnyen megoldhato kerdes (ti. a rabszolgakerdes).lelk~gondozol ,t:L.t:~e;:"e."20 Ugyano idezi Luther idevago mondatat: "Affilt Knsztus tett .~ ... ";~,I, az Atya Isten elott, azt teszi Szent Pal Onezimuszert Filemo.n

" (uo) Ravasz Laszlo is azt ertekeli leveliinkben, hogy megmutatja ugyeket csak Krisztus altal lehet eligazitani", tehat a level "mintat hogyan oldjuk meg nehez kerdeseinket.,,21

1 Paulus 1911, 12

DNTD B 2, HD. Wendland, Die Briefe an die Korinther, 112 Es Ion vilagossag. Ravasz Laszlo emlekkonyv 174 kk Lm.185

uo: 187

A r6mai level magyarazata, 141 uo 142

69

8 uo.

9 DNTD B 2, 80-81

10 Der Brief des Paulus an dir Romer WSTB 174 11 Der Rornerbrief Basel en. 138 kk

12 Da~ evangelische Pfarrhaus und ein umstrittenes Problem (in: R Riess/H / H

us m der Zeit, 152 kk). . g, a-

13 A Szentlelek, 107

14 ~ie .Eigenart der christlichen Mahnung nach dem Apostel Paulus (in' A f tz

Biblischon Theologie, 206 k) . u se e zu

15 DNTD B 9, J. Jeremias, Die Brief an Timotheus und Titus

16 A lelkigondozo (in: A lelkigondozas tana Bp 1950 254 k) D' P d

(i Lebendi . , . - Ie erson es Seel-

sorgers in: e endige Seelsorge, 174)

17 i.m, 318 kk

18 Matyas Erno, USZ-i kijelentestortenet, 1943, 322 19 Lm.7.lap

20 DNTD B 2: Der Brief an Philemon 189 21 Korban I, 226

70

8.§. pAL APOSTOL KYBERNETIKAJA

l'Ul-l<UlJUL; Kittel, TWB "kiibemezis" (Beyer). - Biichsel, Das Kirchenrecht (im: 345- .:... J. Rohde, Urchristliche und fuhrchristliche Emter. EVA. 1976. - Kesemann, Amt Gemeinde im NT (in: Ex.Vers.56). - Ugyano, Theologen und Laien (uo: 279). - G Kybemesis im NT und heute (in: Ich glaube eine heilige Kirche. Festschr. fur -..smussen. Berlin, Hamburg 1963.47 k). - A.. Oepke, Die Anfenge der Gemeinde-

. (in: Die Briefe an die Thessalonicher, DNTD, Band 3,177). - J. Jeremias,

(in: Die Briefe an Timotheus und Titus, DNTD, 15 kk). - H.

Die Ordnung der Kirche nach den Pastoralbriefen (in: Aufsetze zur Biblischen Leipzig, 243 k).

bernezisen agyakorlati theol6gia az egyhaz korrnanyzasat es igazerti. Kyberneta mindenki, aki az egyhazat hivatalos megbizas egy idore vagy allandoan kormanyozzaes igazgatja" - Irja Ra-'

Laszlo. A kybernetika az egyhazigazgatas, egyhazvezetes, egyhaztheol6giai tudomanya s mint ilyen a gyakorlati theol6giai tucsaladjanak tagja. Sehleiermaeher szerint a gyakorlati theol6- tulajdonkeppen nem is mas, mint az egyhazkorrnanyzas rruive'p".>n,,'1<" tudomanya, A kybernetika alapkerdese, hogyan kell "forgoI6d-

. Isten anyaszentegyhazaban? Hogyan ervenyesul a gyiilekezetben az ::''71<TAr,'Ah'>e> szolgalata altal a Szentlelek vezetese, jezus Krisztusnak, Fejenek j6, tokeletes akarata?

.'H7Aln·o a kerdesekre keresiink feleletet Pal apostol "kybernetikajaban". ezt azert, mert bar Palnak nines rendszeresen es m6dszeresen "kybemetikaja", de vannak allasfoglalasai, utasitasai es tanacsai a

uiekezetek es munkatarsai szamara a legjelentosebb kybernetikai prob;UlCll""'-,CU kapesolatosan. Az alabbiakban ezeket probaljuk roviden attekinAttekintesunkben reszben a korinthusi, reszben az un. pasztori leve. idevago anyagara tamaszkodunk. A korinthusi levelekre, mivel ezek a faleg az elsa "az egyhazrol" szolnak (Goppelt). A pasztori levelekpedig azert, mert mint J. Jeremias ramutat, az elsa timotheusi level es a Irott level tartalmazzak a gyiilekezeti elet Iegidosebb szabalyait, az egyhazi hivatalok beallftasarol, a tisztsegviselokkel kovetelmenyekrol, a gyillekezeti tagok magaviseleterol. A pasz-

levelek - Jeremias szerint - ezeknek a gyulekezeti rendeknek (rendelkoszonhetik a kesobbi idokre gyakorolt befolyasukat,

71

Pneumatikus organizmus

Ahogyan Biichsel tobbszor idezett alapveto jelentosegti rmiveben ramutar Pal apostol leveleitukreben az egyhaz (=gyiilekezet) az az organizmus, melyben a Szentlelek jelenti ki mag at, melyet a Szentlelek eltet es ami egy gazdagon elrendezett tevekenyseget fejt ki. Buchsel szerint ennek a tetelnek dokumentacioja az 1 Kor 13, 1-3, ahol a gyiilekezet eletfunkcioi keriilnek ra a leghitelesebb mercere, az agape merlegere. Ez azt jelenti, Biichsel szerint, hogy az egyhaz nem egyszeruen csak a meghalt [ezus hozzatartozoinak a csapata, akik az 6 szavait megoriztek, tovabbadjak es cselekszik. Nem is csak egy olyan hfvo sereg, mely szeretetben tevekenykedik. Tovabba, egyaltalan nem vallasos emberek egyesiilete, vagy valami olyan jogi kozosseg, mely vallas os iigyeket kepvisel. Tehat :_ hangsulyozza Biichsel - semmifele csak jogi vagy szocio16giai,. sot meg vallasszociologiai kepzet sem adja vissza, fejezi ki azt a lenyeget, ami Pal gyiilekezeteinek alenyege volt. Azt ti. hogy az egyhaz az test, amelyben a Szentlelek el. Organizaciojat nem a

.' tagjiH hozzak letre. Az egyhaz szervezete (organizacioja) tehat nem az egyhaztagok hitebol keletkezik, de nem is csak a [ezusra vonatkoz6 tortenetileg athagyomanyozott ismereteken nyugszik. Az egyhaz szervezete Istentol jon. Isten Lelke nem csak mogotte all az egyhaznak, hanem benne jelenti ki magat, mint testet noveli, sot tartja eletben es kormanyozza. Az egyhaz minden tagja - Pal theologiaja szerint - Isten Lelketol eltoltott tag a nagy egeszben. Mindenkinek megvan a maga funkci6ja a test egeszeben, Az 1 Kor 12,14-27- ben Pal nyomatekosan mutat ra, hogy az egyhaz minden tagja, a latszolag ertektelen is ertekes es a maga modjin szukseges. Igy mindenki hozzajarul az egesz eletehez, A pali gyiilekezetek tehat va16ban mint pneumatikus szervezetek eltek, irja Buchsel. Termeszetesen a hagyornanynak is volt nem kis szerepe a gyiilekezetek eleteben, folytatja, amde ha az 1 Kor-i gyulekezetek eletet osszehasonlitjuk a zsinagogak eletevel, akkor latjuk, hogy a keresztyeneknel nemcsak elmelet volt, hanem valosag a pneumatikus elet, Kimondhatjuk tehat Pal "kybernetikajanak" elso es legalapvetobb tetelet:

Krisztus egyhazanak egyetlen, igazi Korrnanyzoja a Szentlelek.

A kharizmak jelentosege

Pal kybernetikajanak megismeresehez es va16s ertekelesehez elengedhetetlen az apostol "kegyelmi ajandekokrol (kharizmakrol)" sz6l6 tanita-

72

megismerese. Espedig azert.rrnert Pal kybernetikaja szerint a kL>1'"D'7i'" - kegyelmi ajandek (kharizma). Mivel a gyiilekezet pneumaorganizmus - mutat ra a palkutatas (Buchsel) - ezert nincsenek a IDl€~ke;~ettJen "uralkod6k" es "alattva16k", csak egyenlo tagok, akiknek IlOIUe.Le funkci6ik vannak. Pal idejeben meg sz6 sem lehet "klerikusokes )aikusokr6l". Olyan megkulonboztetesrol, mely szerint egyesek Ci[UJ~UJlllcl.l\. valamifele character indelibilist, masok pedig nem. A gyiiletagok a kharizmak altal kepesek funkci6ik betoltesere. A regebbi es palkutatas (Beyschlag, Budai, Kesemann, Moltmann) eredmenyei Biichsel fslismereseivel, amikor kimutatjak, hogy a kegyel-

lUt:;:l\..U l\. kozott else helyen allanak az un. kerygmatikus charizmdk. kaptak maguk az apostolok, aztan a profetak, az evangelistak, a az intok. - A kegyelmi ajandekok kozott a masik tipuscsoport a kegyelmi ajandekainak a csoportja. Ezeket a kharizmakat kaptak a 'l'1<.'"IIJ''''''''-. diakonisszak, alamizsnaoszt6k es betegapolok (Rm 12,8), az

(1 Tim 5,9), a gy6gyit6k es ordoguzck. - Akegyelmi ajandekok csoportja a kybernetikus kharizmake (Rm 16,5 -1 Kor 16,15 -

12,6 - 1 Thess 5,12 - Fil 1,1). Helyesen latja tehat Biichsel, hogy Pal Pal szemelyeben a kybernezis pneumatikus funkci6. Budai Geraki igencsak kompetens kutat6ja a kharizmaproblemanak igy ertea kormanyzas kharizmait: "Szinten kegyelmi ajandek es mint ilyen mindenkinek adatik. Feladata az egyhaz vezetesehez szukseges helyes kivalogatasa. Alapja e charismanak (kiibernesis) a .Jelkek (diakrisis pneumatoon), vagyis az emberek kepessegenek es

·~~~~~'+",6n-61"OV felismerese (1 Kor 12,10). A proistasthai jelenti az eloljaaz iigyeket intezot, a munka vezetojet. A kiibernezeis pedig a gubernaacclesiae. Az eloljaronak a charizmaja - kisebb vagy nagyobb mun-'. vezetesere rendelje is ot - a szemelyi es vagyoni dolgok megfelelo tZet:es(~ben nyilvanul. Tehat akar egy meglevo, akar egy alakul6ban levagy fejlodo egyhaznak (gyiilekezetnek) vagy egyesiiletnek a kora kulonos es nem mindenkinek adatott kepessegeket kivan, a charizmaknak a jellemzo, lenyeget alkot6 vonasa szinten az,

szolgalatuk celja az epites. E celkittizeseknek alapjan jarul azutan ez tevekenyseg is a tobbiekhez. Disciplinaja a kybernetiMindezt azert kellett elorebocsajtanunk, hogy kivilagosodjek, miigaza van Kesemannak, mikor azt irja, hogy Pal innen a kharizma-

IeUlleJLetlJOl kiindulva alapozza meg a RENDET a keresztyen gyiileke-

73'

zetben. Erre a rendre utal az 1 Kor 12,28. A gyulekezetben vannak erosek es gyengek, nemesek es nemnemesek, de az 1 Kor 12,21 szerint mindegyikre szukseg van. A keresztyen gyillekezet rendjet vegsosoron az agape szabja meg (1 Kor 13).

"Ekesen es j6 renddel"

"Mindenek ekesen ~s j6renddel legyenek" - Irja PaJ az 1 Kor 14,40-ben.

Ez a korinthusi gyiilekezethez intezett felszolitas Pal apostol kybernetikajanak a lenyege, Ha ossze akam6k foglalni egyetlen mondatban Pal apostol eligazitasait az egyhaz kormanyzasaval kapcsolatban, ebben a mondatban, ebben az imperativusban tehetnok, mindenek ekesen es j6 renddel legyenek. Ennek a mondatnak azert van olyan nagy jelentosege, mert a lelki ajandekok helyes gyillekezeti, kozelebbrol istentiszteleti kerdeseit szabalyoz6 bibliai fejezet apostoli summariuma. Ez az apostoli "direktiva" azonnal eldonti a Rudolf Sohm 6ta vitatott gyakorlati theo16giai preblemat, osszeegyeztetheto-e charizma es rend (gyiilekezeti, istentiszteleti)? Nem zarja-e ki egyik a masikat? Nem kel1-e eleve a Szentlelek megoltasat latni a gyulekezetielet j6 rendjenek koveteleseben ott, ahol mindenkinek van zsoltara, tanftasa, nyelve, kijelentese es magyarazata (14,26)? Nem jelenti-e a "rend" eroszakolasa a kharizmak szabad kibontakozasanak akadalyat? Az emocionalisan magas hofoku gyillekezeti osszejovetel valosagos racionalizalasat, intellektualizalasat, azaz kiszaritasat, Iehilteset? Nincsen-e igaza Sohmnak amikor az egyhaz "rendezeseben" (jurisztzalasaban) latja "az egyhaz bunbeeseset"? Milyen feleleteket kapunk ezekre az

igencsak radikalis kerdesekre Pal apostol kybernetikajabol? .

Amint a DNTD az 1 Kor. level magyarazataban ramutar' a mai jogi ertelemben vett "egyhazalkotmanyt" Pal apostoli nem ismeri, tehat olyan "tisztsegeket" sem, amelyekrol a mai institucionalis egyhazban beszelimk. Megis - frja az frasmagyarazat - Pal apostolt kell az egyhazjog osatyjanak tekintenimk, aki a maga konkret allasfoglalasai altal az egyhazi elet kulonbozo gyakorlati kerdeseiben rendet teremtett a korabeli gyiilekezetekben es a gyillekezeteknek magatartasformakat adott. Pal - folytatja a DNTD - osszekapcsolja a Szentlelket es a jogot, a szeretetet es a jogot (vo: 1 Kor 6, 1 kk). "A Szentlelek teremt jogot" (Kesemann). Igen, mert a Szentlelek: nem ellensege, hanem Teremuiie az egyhaz rendienek (kiem. t61em), Aki gondoskodik arrol, hogy a gyiilekezet minden tagja es min-

74

kegyelmi ajandek a maga jogaihoz juson, hogy szolidarisan eljenek es hogy erne egyutteles altal a gyiilekezet epiteset szolgaljak (12, 4 . Az 1 Kor 11-14 fejezetei vilagosan dokumentaljak, hogyan faradozik

a gyiilekezeti osszejovetel es a Szentlelekhatas rendjeert, hogy a hit mercejebol hogyan bontakoztatja ki a nagy iranyvonalakat anelkiil, valamifele torveny kenyszerftesevel megeroszakolna a gyiilekezet eletet. A lelki ajandekok rangsorolasaval, melyek kozott a

"pneumatikus hivatal", az apostoli, a profetai es a tanft6i a vezetO osszekapcsolja a gyiilekezeb~rt vegzett onkentes szolgalatokat, hangsUlyozottan onkentes es nem jogilag elkiilonitett hivatali te- 1"",,·,,7c,60·ov Itt lesz lathato, hogyan vezeti a Szentlelek a kharizmak hora gyiilekezetert vegzett onkentes szolgalatokhoz s hogy ismet csak a Szentlelek az, Aki a "hivatalokat", a rendet es a tradici6t teremti a gyiilekezetben. Itt lesz ertheto az a sajatos jelenseg, amire Kesemann

fel a figyelmet "Amt und Gemeinde in Neuen Testament" c. igen erdolgozataba, hogy ugymond az UT azokat a funkci6kat melyeket az "egyhazi hivatal" nevvel jelolunk, nem ismerven ezt a fogalmat, ru"rI 01" , tt a diak6nia sz6t hasznalja a funkci6k megjelolesere.' Pal a j6 kedveert kulon felsorolja ezeket a "diak6niakat" az 1 Kor 12, 28-ben.

l.PU;'£UI~UI\.. Pal oket teszi else helyre mondvan: " nemelyeket rendelt az

az anvaszentegyhazban eloszor apostolokul " (28/a). Az aposto-

a feltamadott Krisztus taruii. Igehirdetesuk altal szilletik a gyulekezet.

Krisztus altal tor tent elhivatasuknak koszonhetik a teljha"Az apostolok mogott kozvetleniil erezheto Urunk meltosaga shatalma" (Campenhausen). Igy elsorenden a Szentlelek minositett horA feltamadott Dr reszt ad a maga kuldotteinek az 0 Lelkebol.

... Pr6fetak: Isten Lelke altal ok hirdetik a bnnbanatot, az iteletet es az jovendo esemenyeit,

Feladatuk a krisztustradici6 tovabbadasa es magyarazasa (inretalasa). Tovabba az isteni parancsolatok bevesese a gyiilekezetek ,uaLaL,a es a hitvallasok betanftasa (Campenhausen). U gyancsak az 0 a bevezetes az evangeliumba.

FeltUnik, hogy ebben az 1 Kor 12,28-ban olvashato funkciolistaban nem emlites az Ef 4,ll-ben olvashato "evangelistakr6l" es "pasztorokAz frasmagyarazok arra gondolnak, hogy Pal az apostolok cfmsz6 utal azokra a ferfiakra, akiket kesobb "evangelistaknak" neveztek. ok folytatjak az apostolok munkajat, 61< hirdetik a [ezus Krisz-

75

tus.~61 sz616 megmento evangeliumot, hogy a megmentett emberekbol gy~ekezetek fO~Imil6djanak s akiknek erne munkaja altal a mar meglevo gyu~ekezetek novekedhetnek. A "pasztori szolgalat" az Irasmagyarazat szermt az .. apostolok, ?~6fetak, tanit6k es az egesz gyillekezet altal folyt, azaza gyulekezet tagjainak egymas iranti kolcsonos szolgalata altal, ahog~an arra a K~l 3,16: aZ,l Thess 4,18 vagy az 5,11 is utal. A pasztori szolgalat ~~~ ~ kesobbi szazadokban valt egyes gyiilekezeti tagok special is ~c102ava. Felte~eto azonban az is, hogy a pasztori szolgalatot "a presbl~erek vagy episkoposzok vegeztek a gyiilekezetben (vo: ACS 20,28). ~mdenesetbe~ .a~ ose?yhazb~n (pali gyiilekezetekben) meg nincsenek kiforr~.~.e~yha~l tisztsegek. Meg minden mozgasban van.

, A kiilonos modon tart6s szolgalatra elhfvott apostolok, profetak es tanitok melle.l,epn~k az "ajandekok" melyeket egyes gyiilekezeti tagok kaptak. EZ:k az aJand~ko.~ a ,,?ol~sessegnek beszede" (12,8), "hldomanynak beszede (uo), "a hit ajandeka (celzas a hit kiemelkedo hoseire), Ezutan a 12 8- lO-ben a "csodatevo erok", "a gyogyitasajandekai" a gyamolok" sot' nyelvekensz616k" kapcsol6dnak az apostol felsorolas~ban. Felttmo - :. gyel~ez~et ~~ ~oor - ~og~ a "vezetes ajandeka" (=kormanyok) az utols6 kh,ar~~ak ~ozott emlittetik. Magyarazat, itt ismet a gyiilekezet sajatos theO:O?l~l ren~Jebe utkozunk. Kisertese volt mar az else gyiilekezeteknek a vil~gt, ~l~ml rend utanzasa, azaz a vezetoknek tulsagosan is nagy tekintely b:zto~ltasa az apostolok, profetak es tanit6k rovasara. Pal ezt a felbillenni latszo, egyensulyt billenti vissza. Nagyon is szukseg van a gyiilekezetekben veze~o'kr~~ go~d~okokIa, ugyintezokre, de ezek a funkcionariusok nem szor~t~atjak hatterbe a lelki vezetoket, Mai nyelven, az adminiszitacio nem relattvl~~lhaya az i~spiraci6t! Annal is inkabb, mivel nemcsak "eloljar6k" -ra v~lt s~~~g ~ g~e~ezetek hetkoznapjaiban, hanem ahogyan a Rm 12, 7- bol kiderul "mtokIe (lelkigondoz6kra) is. Adakoz6kra is, akik azonban ne~ ~okat a tagokat jelentik, akik a magukebol adakoztak, hanem azokat a .dla~onu_s~~at, ~kik.~e .. a: egf,~az k~zvagyonanak a kezeleset biztak (Kalvm). Es vegul ,,~onyoruloKre is, akik azok az ozvegyasszonyok es diakonusok voltak, akik a betegapolas vegzesere voltak beallitva.

A piispokok

,Az "epis~o~oi" kifejezes mindossze otszor jon elo az UT-ban, ebbol negyszer Palnal (Fil1,l - 1 Tim 3,2 - Tit 1,7 - ACS 20,28) es egyszer Pe-

76

(1 Pet 25). Ez az egyszeru statisztikai helyzet arra figyelmeztet, Pal apostol a gyiilekezet ekes es j6 rendjenek biztositasa szempontfontosnak tartja az episkopoi szolgalatat. Talan felesleges is monda-

de a tisztanlatas kedveerterdemes leszogezni,hogy Pal ertelmeben a nem azonosithat6 mindentovabbi nelkiil a mai ertelemben vett (Tokes Istvan). Erre figyelmeztet J. Jeremias is mondvan:

episkopos nem a mona'rchikus episzkopatus ertelmeben vett "piis.6 _ Ahogyan a Fil1,l mutatja sokkalinkabb megfelele magyar szava , "gyiilekezetvezeto". Az episkopos igei alakja az "episkopeoo" annyit sz6szerint mint valamire nezni, megtekinteni, vigyazni, iigyelni, feliigyeletet gyakorolni, betegeket latogatni. Helyesen alla-

meg tehat T6'kes Istvan a Fil 1,1 magyarazataban mondvan: "A pusora1l6 a keresztyen gyiilekezetben. Ki kell nyitnia a szemet, hogy j61 lassen s igy vigyazzon a hivok kozotti szep rendre, az Isten szerinti eletre ... ,,7 Hogy a kibernezis (gyUlekezetkormanyzas) ,,,,,,,,,",~,""~hab61 mennyire nem mindegy a gyiilekezetvezetOk magatartasa,

~UJLUUlCl::>'Cl. mindennapi karesztyen elete mutatja az 1 Tim 3, 1-7. Az itt lista egy gazdag egyhazi tapasztalat lccsapodasa, irja Jeremias. gyiilekezet felvigyaz6janak mar az eloelete is tiszta kelllegyen. Felvia kcresztyen gyiilekezetben csak olyan ember lehet, akinek nem ",,,,u '''' arnyek a hazaseletere (egy felesegti ferfiu, azaz nem elvalt em-

. Olyan, aki "j6zan", azaz nemcsak nem "sok borivasba meruit", haolyan, aki tavol all minden szellemi, lelki tulzastol, aki minden helyeber, higgadt es elorelato tud lenni es maradni. A gyiilekezet fellegyen tovabba "tisztesseges, vendegszereto, ranitasra alkalnem reszeges, nem kotekedo, hanem megerto, a viszalyokat keriilo, penzsovar, olyan, aki a maga hazat j61 vezeti, gyermekeit engedeltnessegben es teljes tisztessegben neveli ... Ne ujonnan megtert ember le-

nehogy felfuvalkodva az ordoggel azonos Itelet ala essek. Sziikse-

hogy a kiviilalloknak is j6 velemenye legyen r6la, nehogy gyalazatba az ordog csapdajaba essek." (UF) Jeremias szerint eszte kell vegyiik, Pal a gyiilekezet vezetojevel (piispokkel) kapcsolatbannem emliti az ordinaci6 sem a gytijt6 beszed kepesseget mint elofeitetelt, hanem az Istennek val6 engedelmesseg keszseget. Mert hiszen a felsorolt en vegeredmenyben errol van sz6.

77

Presbiterek

Az inlsmagyaraz6k felhivjak a figyelmet, hogy Pal az episkopos es a presbiiteros kifejezeseket felvaltva hasznalja ugyanazon tartalom kifejezesere. Iol lathato ez a Tit 1, 5-9-ben. Egyik helyen "presbitereket" emlft, ?e a masik helyen mar puspokoket. Az UT tudosai szerint ezek a helyek is azt rnutatjak, hogy a presbiteri tiszt hozzatartozij, a gyiilekezet eletehez. Szolgalatukat a gyiilekezetek epulese, j6 rendje teszi nelkiilozhetet~~nne. A venek testiiletellek funkciojat a legUjabb kutatas igy foglalja ossze: a) A presbiterium kepviseli a helyi gyiilekezetet, fogadja mas gyi.ilekezetek kuldotteit. Az ACS 11, 30 alapjan arra lehet kovetkeztetru, hogy a presbiterek hataskorebe tartozott az anyagi iigyek intezese is.s b) A presbiterek feladata azonban nem merul ki csak az anyagi iigyek adminisztralasaban, hanem feladatuk atvenni es tovabbadni az apostoli tanitast is.9 e) A presbiterek resztvesznek a pasztor konyorgeseben, ahogyan arra az ACS 20, 36 az efezusi gyiilekezet vezeto testuletenek imadsagaval ad peldat.10 d) A venek testiilete az apostolok mel1ett az egyhaz legfobb tanacskozo es torvenyhozo szerve, mely don test hoz az egyhaz egeszet erinto kerdesekben.P

Diak6nusok

Az episzkoposz (presbuteros) "hivatala" mellett a Pasztori levelek reszletesen szabalyozzak a diak6nusok magatartasat is (1 Tim 3, 8-13). Jeremias magyarazata szerint a diak6nusok feladata volt a gyiilekezetben a szegenysk e,s betegek gondozasa, Cfrniik (elnevezesiik) valami teljesen uj a maga koraban. Ez az uj funkci6megjeloles [ezus szavaira megy vissza (Mk 9,35 - Mk 1045, - In 13, lkk). Veliik szemben ugyanazok az elvarasok ervenyesek mint a presbiterekkel szemben. Tisztessegesek legyenek, nem ketnyelvusk, nem sok borivasba meriiltek, nem rut nyeresegro vagyok. Felesegeik is hason16keppen tisztessegesok legyenek, nem patvarkod6k, j6zanok, mindenben hivek. Ok maguk, az episkoposzok, szinten »cgy felesegu" ferfiak legyenek. Feladatkoruker legvilagosabban Kaltnn hatarozta meg az Institutioban. A IV /3,9-ben sz6r6l sz6ra ezt Irja: "A szegenvek gondozasa a diak6nusok feladata volt. A r6maiakhoz frott levelben azonba~ ket~ele neme van ezeknek felemlftve. Ott ugyanis Pal apostol igy szol, aki alamizsnaosztogat6 szelfdsegbsn, aki masokon konyorulo vi-

78

L1>Cl,~~':l1 rnivelje ezt. Mivel bizonyos, hogy nyilvanos egyhazi tisztsebeszel, ket fokozatnak kell megkulonboztetve lennie. S ha nem zsalatkozom Iteletemben, az elobbiek alatt a diak6nusokat erti, kik az alakiosztottak. Az ut6bbiak alatt pedig azokat (a diak6nusokat),

onmagukat a szegenyek es betegek gondozasara szenteltek. Ilyenek az ozvegyek, akikrol a Tim6theushoz (1 Tim 5,9) Irt levelben tesz t. Az asszonyok ugyanis semmifele mas nyilvanos hivatalt nem mint esak azt, hogy a szegenyek gondozasara adtak magukat.

ezt elfogadjuk (amint hogy el is kell fogadnunk), vilagos, hogy ketfele voltak, egyikiik a szegenyek iigyeinek kezeleset, masikuk pemaguknak a szegenyeknek az apolasat vegezte. Bar maganak a "dia-

" sz6nak (diakoniaefelszolgalas) tagabb jelentese van, minda Szentiras kulonoskeppen azokat nevezi diakonusoknak, akiaz egyhaz az alamizsna kiosztasaval es a szegenyek gondozasaval bfmeg es mintegy a szegenyek kincstaranak safarava tett ... " - irja Kalaz idezett helyen.

Az egyhazfegyelem

Egy emberoltovel ezelott, 1940-ben Illyes Endre igy figyelrneztette egykozvelemenyet az egyhazfegyelem jelentosegenek ujrafelfedeze. "A XVITI. szazad delelese, majd lassu hanyatlasa utan a XIX. szazad '. teljesen elmosta, nehol el is feledtette a fegyelem szuksegesseget, emleket : is ... De ezzel megcsokkent az egyhaz lelkekre vale hatasa is. Ezzel egyiitt .vesztette emberi celok, elgondolasok feletti jogosultsagat, sot vezeto, ira:.nyft6, de vigaszta16, megnyugtat6 erejet is s evezett at valarni puha hu. . lagy melegsegenek a vilagaba, melyben nines megtarto, ujjatemennyei hatalom, megvalto kereszt, elo Krisztus, ujjateremto 1£-

19y fuggven ossze a szalak, nagyon is szuksegesnek latszik ... az egyszentirasbeli ... vonatkozasait megvizsgalni, .. "

Illyes Endre igazsagat Pal apostol egyhazfegyelmi rendelkezesei igaCL.U'<.ClJ". Pal levelei tobb helyen is dokumentaljak, hogy Pal mennyire nem te "a puha humanizmus lagymeleg" vizein evezni a gyulekezete-

Hanem nagyon is tudatosan, hitbol, Krisztus elotti felelosseggel gyaaz egyhazfegyelmet az altala alapftott vagy gondozott gyiilekezeLevelei tiikreben az egyhazfegyelem gyakorlasan~k az alabbi fokiilonboztethetjuk meg:

79

1. Kapcsoiaimegszakitds: "Rendeljiik nektek atyamfiai, hogy vonjatok el magatokat minden atyafitol, aki rendetleniil es es nem ama utasitas (!) szerint, amelyet mitolunk kapott espedig a mi Urunk [ezus Krisztusneveben" (2 Thess 3,6). U gyanigy nehany verssel lejjebb: "Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi level altai valo beszedunknek, azt jegyezzetek meg es ne tarsalkodjatok vele, hogy megszegyenulion. De ne tartsatok ellensegnek, hanem intsetek mint atyafit" (14-15 versek).

2. A pasziori jigyelmeztetes: "Legyen gondod az intesre" frja Pal Timotheusnak az elso . level negyedik reszenek tizenharmadik verseben. Majd igy folytatja az otodik reszben: "Az idosb embert ne dorgald meg, hanem intsed mint atyadat. Az ifjabbakat mint atyadfiait. Az idosebb asszonyokat mint anyakat, Az ifjabbakat mint notestvereidet, teljes tisztasaggal" (1-2).

3. A nyilvtinos jeddee: "A vetkeseket mindenek elott fedd meg, hogy a tobbiek is megfelemlejenek" frja Timotheusnak (5,20). Titusnak hasonlokeppen: "Mert van sok engedetlen, hiabavalo beszedu es csalo, kival tkeppen a korulmetelkedesbol valok, akiknek be kelI dugni a szajokat, akik egesz hazakat feldulnak, tanitvan rut nyereseg okaert, amiket nem kellene ... annakokaert fedd Oket kimeles nelkiil ... " (1,13)

4. Az Urasztaltit61 va16 eltilttis: .Nem ihatjatok az Dr poharat, nem lehettek az Urasztalanak es az ordogok asztalanak reszesei" (1 Kor 10,21).

5. A kikozosites: "Ne tarsalkodjatok azzal ha valaki atyafi letere parazna vagy csalo vagy balvanyimado vagy szidalmazo vagy reszeges vagy ragadozo. Az ilyennel egyiitt se egyetek ... " (1 Kor5,ll). Majd lejjebb: "Vessetek ki azert a gonoszt magatok koziil!"13 Ami azert is fontos rendelkezes, mert erzekelteti az egesz gyiilekezetegyMzfegyelmi felelosseget.

6. A megbocstittis: .Bocsassatok meg neki es vigasztaljatok, hogy valamikepen a felettebb valo banat meg ne emessze az iIyet." (2 Kor 2,7)

Ezek elorebocsajtasa utan lathatjuk, milyen igaza van Biichselnek amikor tobbszor idezett milveben tobbek kozott ezt irja: "Pal nem rettent vissza attol, hogy a nyilvanos es bilnbanatot nem mutate banos felett szigoni egyhazfegyelmet gyakoroljon.r+'

80

1 Buchsel im, 344-345

Budai Gergely, A gyakorlati theol6gia alapelve az Ujtestamentumban, Debrecen 1925,21. lap

i.m.357

DNTD B. 3,117

Ex.Versuche,56.

J. Jeremias, Die Briefe an TImotheus tID Titus, 20

TOkes Istvan, A filippibeliekhez intezett level mgyarazata,22 Arat6 Ferenc (szerk), A presbiter a gyiilekezet eloljaroja, 12

uo. uo.

uo.

Illyes Endre dr, Egyhazfegyelem a magyar reforrnatus egyhazban, Debrecen 1941,

4

Buchsel im. 346

81

9.§. pAL APOSTOL pASZTORALTHEOLOGIAJA

lrodalom: K.H. RengsdorJ, Apostolat und Predigtamt 1934. - E.G. Gillin, Das geistliAmt im Neuen Testament (ZSTH 1935, 296-313). - F. Gerke, The Origin of the Ministry (The Ministry and the Sacraments, ed. R. Dunkerley, 1927, 343-

- H.V. Campenhausen, Kirchliche Amt und geistliche Vollmacht in der ersten drei (BHTh 14, 1953). - J. Brosch, Charismen und Emter in der Urkirche, 1. - H. Greven, Propheter, Lehrer, Vorsteher bei Paulus (ZNW, 1952-53, 1-43). - E. (p!':,'mcmn Amt und Gemeinde im Neuen Testament (Ex. Verso 56 k). - W. Nauck, Probdes friihchristlichen Amtsverstendnisses (ZNW 1955, 276). - W. Schmithals, Das Apostelamt. Eine historische Untersuchung, Gottingen 1961. - F. Biichsel, Aposteltetigkeit des Paulus (in: Der Geist Gottes im Neuen Testament, 1926, 334 k).

Napjaink gyakorlati theologiaja egyre nagyobb figyelmet szentel az Ige (=az egyhaz szolgalataban) allo ember, a lelkipasztor szeme. Az egyhazi szolgalat empirikus elernzese soran egyre nyilvanvavalt, milyen ku1csszerepe van maganak az egyhazi szolganak az

'hC;HLUH terjeszteseben. Erre a tenyallasra utal a Piper hannoveri prediszeminariumaban felfedezett axi6ma: "A predikacio krizise a predikrizise." Nos, e krizist legyozendo a gyakorlati theol6gia osformajamajd sokaig egyik kedves tudomanyaganak, a pasztoraltheologianak

lelkeszi szolgalatot szabalyozo gyakorlati theol6giai tudornanynak) or"",,..,rio.i"oc megelevenedeset regisztralhatjuk. E megelevenedes ertekes do- kronol6giai rendben haladva -1970-b61 G. Rau, PastoraltheC.-, 1971-bol K.W. Dahm, Beruf: Pfarrer c.-, 1979-b61 a R. Riess szer-

eszteseben megjelent "Haus in der Zeit. Das evangelische Pfarrhaus heuc.-, 1982-b61 E. Lange, Predigen als Beruf c.-, Ugyancsak 1982-b61 M. Jo. Der Pfarrer ist anders. c., - 1988-b61 ugyancsak tole a "Der Traum Theologen" c. (Aspekte einer zeitgeni::issischen Pastoraltheologie 2) es

a katolikus Dreuiermann, Klerikusok c. rruive. Megallapithatjuk tehogy a lelkeszi szolgalat kerdeseire iranyulo theol6giai vizsgalodas aink gyakorlati theologiajanak egyik viragzasnak indult tudoEz azt jelenti, hogy Pal apostol gyakorlati theologiajat nem zarIe PaJ apostol pasztoraltheologiai mondanival6inak attekintese nelAnnal inkabb sem, mivelhogy Pal apostol a keresztyen any ategyhaz elso pasztoraltheologusa, Annak ellenere, hogy Pal apostol sem tud a gyiilekezeti szolgalatnak a tortenelemben kialakult es nap-

83

jainkban gyakorolt formairol, a theol6giai oklevelhez es dijlevelhez kotott modern lelkeszsegrol. Levelei megis tele vannak a Krisztus szolgalatanak, ~z evangelium szolgalatanak, a gyiilekezetek szolgalatanak problemaival, illetve az e problemakra adott apostoli tanacsolassal, allasfoglalassal, eligazitassal. Pal az evangelium szolgalataban allando szukseget erezte eszolgalat theol6giai interpretalasanak. Erre az interpretaciora egyreszt ellenfelei, a hamis apostolok es tevtanitok, akik minden erovel igyekeztek alaasni a~osto~ tekin:~lyet. Masreszt eletenek nagy paradoxonja, amit igy fejezett ki "amlkor erotlen vagyok akkor vagyok eros!" Id6ben is tehat, de fenomenol6giailag is nagy a tavolsag Pal apostoli szolgalata es a mi mai mo-

. dern egyhazi szolgalatunk kozott. Ennek ellenere Pal pasztoraltheologiaja sok ertekes impulzust adhat krizisben vergodo mai szolgalatunkhoz.Mert az idobeli es fenomenol6giai kulonbsegek ellenere megis van kozos nevezo Pal szolgalata es a mi szolgalatunk kozott, espedig az, hogy mindketto a [ezus Krisztusban elkozelitett Isten orszaganak a szolgalata. Meggyozodesimk, hogy ha tudn6k magunkat es szolgalatunkat Pal szemevelnezni kivergodhetnenk a modern egyhazi szolgak krizisebol. '

Az egyhrizi szolgalat jorrasa

Pal apostol szetszort megjegyzesekben, bizonysagtetelekben reankmaradt pasztoraltheologiaiat eloszor is idoszenive teszi Pal vallastetele az ap?stoli (egyhazi) szolgalat eredeterol, a forrasrol. Pal titon iitfelen hangoztatja, hogy az apostolsagot 0 nem emberektol vette, hanem magatol az Dr [ezus Krisztust61 (vo: Rm 1,1 -1 Kor 1,17 - 1 Kor 11,23 - Gal 1,11); Magatol senki nem lehet igazi apostol. Apostol csak az lehet, aki latta [ezus Krisztust es megertette, hogy Isten elvalasztotta ot mar edesanyja mehetol fogva e~. amikor iitot~ az ora el is hivta ot az evangelium szolgalatara, arra, hogy kijelentse magat 6benne a poganyok kozott, Pal apostol szerint is van tehat "predestinatio ad munus" (=szolgalatra val6 kivalasztas) is az udvossegre val6 kivalasztason (predestinatio ad salutem) tulmenoen. Ennek a "szolgalatra val6 kivalasztasnak" a bizonyiteka a kivalasztottszolga alkalmassate-

. tele a szolgalatra. A szolgalatra val6 alkalmassag nem a mi egyeni kepessegeink fuggvenye. Isten az aki alkalmassa tesz (2 Kor 3, 5k) espedig mindene.kelott a~lt~l, hogy megfoszt benniinket minden onerdtol, dicsosegtol (Fil3,7). Pal mint apostol nem a maga szemelyes zsenialitasanak segftsegevel mukodik, hanem Isten erejevel. Pal nem maga alkotta megeletmnvet.

84

[ezus Krisztus rabszolgajanak tekinti, aki nemegyszer "felelemes rettegessel" vegzi a szolgalatot (1 Kor 2,3), annyira tisztaban van a onmagatol val6 alkalmatlansagaval. Ezert nem is Iteli meg onmagat

ezert tartja csekely dolognak azt az Iteletet amit masok, f61eg ellenfelei LUCLHQL.l'. r6la, mert ugymond "aki engem megitel az Vr az" (1 Kor 4,4). onmagat "cserepedenynek" (2 Kor 4,7) latja. Magyarazat: hogy amaz nagy volta Istene legyen es nem magunktol val6 (uo). S ez - mutat Biichsel - nem valamifele elmelet volt csak Pal szamara, hanem olyan 1".,,",Ci:JU.j,,-, melyet szunteleniil szem elott tartott. Eszerint elt. Ami azt is jelen-

hogy apostoli hivatasanak gyakorlasa kozben nem csak nagy gyozelmeelhetett meg az Vr segitsegevel, hanem Isten fajdalmas megalaztatasait (2 Kor 12,8-10). Haromszor konyorgott az Urnak, hogy ama bizonyos . vetessek el a testebol, Krisztus azonban nem hallgatta meg, tovabb engedte, mondvan: "Eleg neked az en kegyelmem." Igy tanulta az emberi logika szamara erthetetlen paradoxont: "Amikor erotlen akkor vagyok eros." S ez nem val ami szellemes szojatek volt az 6

hanem keservesen, igen keservesen meggyotort eletenek nagy felis_ Ugyanakkor Pal nem tartja magat alabbvalonak az 6sz nagy

...... ;;,j.;;j..,; Sot aldottabbnak erzi es tudja magat, mint az 6sz legnagyobb

M6zes (2 Kor 3,4 ff). Altala Isten maga beszel (2 Kor 5, 20). Isten megbizast ad6 Vr, hanem Palban ill. Pal altal 6maga hatekony,

szolgalata ezert olyan szolgalat, ami elevenne tesz, megigazulast temely altal Isten uj teremtest vegez a regi vilagban (2 Kor 5,17). Altala munkatarsai altal Isten az 0 ismeretenek illatat jelenti meg kinek eletre, halalra.Ebbol eredoen Pal minden emberhez kiildve erzi magat. szolganak, aki a gorogoknek is, barbaroknak is, tudatlanoknak is kohirdetni Krisztus evangeliumat (Rm 1,14).

Az egyhriziszolgalat lenyege

apostol pasztoraltheologiaja szerint az egyhazi szolgalat lenyege az az Ige szolgalata (Rm 10,15 k, - 1 Kor 1,21). Pal munkassagat a meggyozodes hordozza es szabalyozza - mutat ra Biichsel- , hogy az amit hirdet nem ot61e, hanem Isten Lelketol szarmazik 1. Pal ezert volt It:>o·cnT,n7{~rh.r<> hogy az 0 szavai (igeje) nagyobb hatast gyakorolnak a hallmint a csak emberi szavak. Az (5 ajkan megsz6lal6 ige - Isten ereje, megmenti az embereket az Iteletben reajuk varo karhozattol. Ezert

85

tud Pal mint igehirdet6 nagy bizalommal lepni az emberek ele. Ezert neki nines szuksege arra, hogy predikalasat emberi eszkozok igenybevetelevsl tamogassa meg (1 Thess 1,5 ). Es Isten igazolta 6t. Predikalasaval eleteros, viragzo gyiilekezeteket tudott teremteni. Ezek a gyiilekezetek bizonyitjak, milyen igazak az 1 Kor 2, 1 kk szavai: "Az en beszedem es az en predikalasom nem emberi bolcsessegnek hitet6 beszedeiben (=pithanoI6gia=utszeli szonoklas fogasaiban) allott, hanem leleknek es er6nek megmutatasaban."

Mi volt azonban a lelek es er6 demonstraicojanak a titka? Az apostoli dentes: "Nem vegeztem, hogy egyebrol tudjak koztetek, mint a [ezus Krisztusr6l, mint megfeszitettr61!" (1 Kor 2,2). A dentes hattere a kuldetes a keresztr61 val6 beszed kozhirretetelere (l.Kor I, 17 k). Az tin. homiletikai szituacio - emberileg nezve - egyaltalan nem felelt meg ennek az igehirdetesnek. Hiszen a homiletikai szituacio ez volt: "Egyfel61 a zsid6k jelt kivannak, masfelol a gorogok bolcsesseget keresnek". Ebben a szituacioban sziiletett Pal dontese: "Mi pedig Krisztust predikaljuk, mint megfeszftettet zsid6knak ugyan botrankozast, gorogoknek pedig bolondsagot, amde maguknak a hivatalosaknak, ugy zsid6knak mint gorogoknek Krisztust, Istennek hatalmat es Istennek bolcsesseget." S ezzel a dontessel Pal arra a theol6giai-homiletikai igazsagra figyelmezteti az egyhaz eljovend6 igehirdet6it, hogy nem a szituacio szabja meg a kerugmat, hanem a keriigma teremt szitudcioi.

Megpedig olyan szituaciot melyben eldol a hallgat6k elet es halala illetve iidvossege vagy karhozata, mivelhogy: "Krisztus j6 illatja vagyunk Istennek mind az udvozulok mind az elkarhozok kozott, Ezeknek halal illatja halalra, amazoknak pedig elet illatja eletre" (2 Kor 2, 15 kk). Az evangelium tehat dentes ele allit. S6t azt is mondhatn6k, hogy leleplezi Isten donteset r6lunk illetve hallgat6inkr61. Ennek az igehirdetesnek alapfeltetele azonban, hogy ne hamisftsuk meg (kapeleuooevegyes keresked est folytatni) az Isten igejet.hanem szinte Istenb61 sz6ljunk Isten e16tt Krisztusban (2 Kor 2, 17).

Az Istenb61 val6 igehirdetesnek celja az emberek megbekeltetese Istennel, a bekeltetes szolgalata (2 Kor 5, 19). Erdernes felidezni ezen a ponton Robertson magyarazatat: "A keresztyen igehirdet6 szolgalata annak hirdeteseben all, hogy Isten az emberrel megbekelt s masodszor abban, hogy az igehirdet6 teljes komolysaggal, lelke minden kepessegevel, amely e tiszt szolgajanak rendelkezesere all, iparkodjek az embereket arra inditani, arra bfrni, hogy Istennel bekeljenek meg. Eppen ez nem tortenik azon-

86

Mi valamennyien Isten gyermekei vagyunk jel szerint, de nem vaazok a valosagban, MindnyajanIsten Fiai vagyunk, de nem mindvan meg a Fiusag Lelke, amelynek hatasa alatt fgy kialtanank Abba, 6h Atya! Mindnyajan meg vagyunk val tva, de meg nem mindnY'''-'ULL vagyunk megszentelve.v/ Idekivankozik Ravasz Laszlonak a £1- elmeztetese is: "A mi reformatus templomaink azert epiiltek, hogy el-

anzozzek bennuk a bekeltetesnek beszede. Sohase hangzik hiaba, mert benne maga Isten ker, gyermekeim, bekuljetek meg envelem!,,3

Az egyhazi szolgalat kovetelmenyei

1. Az abszolut fugges ill. engedelmesseg. Hogy mir61 is van itt sz6, lathatmindjart a Cselekedetek Konyve 16. fejezetebol. Lukacs itt elmondja, hevaltoztattak meg misszi6i munkaterviiket a Szentlelek tiltasa (6. vers), Isten alombeli kijelentese kovetkezteben (9. vers). De ezt lathatjuk a

20, 24-ben is, ahol Pal ezt mondja az 6t visszatartani akar6 efezusiak"De semmivel sem gondolok, meg az en eletem sem draga nekem csakelvegezhessem az en futasomat orommel es azt a szolgalatot, melyet az Dr [ezustol, hogy bizonysagot tegyek az Isten kegyelmenek evan;,,;aJlLUJLLClJ.V~." Ugyanez a gondolat jon elo az 1 Kor 9, 16-ban: "Ha az evangehirdetem nem dicsekedhetem, mert szukseg kenyszerit engem. [aj nekem ha az evangeliumot nem hirdetem ... "

2. A tovis elfogadasa. Az erctlenseget - ahogyan a 2 Kor 12, 9-b6l kide- az Dr szolgajanak azert kell elfogadni, mert Isten okonomiaja szerint 6 ereje a mi erotlensegunk altal vegeztetik el. Pal peldaja mutatja, J>nl'nnrp nem konnyu elfogadni ezt a helyzetet. Amde azt is mutat]a, az Drral va16 dia16gusban megiscsak ellehet fogadni. Mint annyimost is ugy ttmik, hogy Robertsonnak sikerult legjobban megerteni

a "tovisr6l" sz6l6 perikopat, Ime ezt frja a 2 Kor 12, 6-11 alapjan 1853 IS-en tartott predikaciojaban: "A magyarazok kozul sokan igazan eleselmejtlseget fejtettek ki e tovis terrneszetet illet6en, am en att6l hogy ez teljesen celjat tevesztette. Valojaban nem azt kell kutathogy mi volt ez a Pal testebe adott tovis, hanem azt, hogy miert ad-

azt az Isten ... Nemelyek azt gondoltak, hogy ez valami bunos hajlam ami az apostol felett uralkodott. Masek nyelvhibanak kepzeltek. t masok szembajra vagy a nepszeniseg mas egyeni akadalyara "LL'-'V~'U-", Am mindez a szellemes szorszalhasogatas idofecserles csu-

87

pan. A tizedik vers a kovetkezo altalanos jellegu gondolatra vezet minket: hatarozottan felismerheto, hogy az apostolnak volt valami megpr6- baltatasa, amely ranezve olyan volt mint atovis es hogy az apostol orvendezett rajta - nem magan a tovisen, hanem mivel Isten erejeben reszesiilt s annak segitsegevel el tudta hordozni a tovist.,,4 Hogy Robertson milyen jol latja a problemat, mutatja a kortars Irasmagyarazat is. A ONTO kulon excursusban foglalkozik Pal betegsegevel/' Ezt frja: "Tovabbra is nehez kerdes marad, mit kell erteniink a testbe szurt tovisen es a satan angyalanak okolcsapasain. Tobben Palnak egy betegsegere gondolnak (vo: Gal 4,14 k). Azonban nem lehet teljes bizonyossaggal megmondani, milyen betegsegben szenvedett Pal. A Gal 4,15 figyelembe vetele nem konnyfti meg a problema megoldasat, mivel egyaltalan nem biztos, hogy Pal azzal a mondattal, hogy "ha lehetseges volt volna szemeiteket kivajvan nekem adtatok volna" valamilyen szembetegsegre celoz. Inkabb az a valoszfrul, hogyezek a szavak kepletesen (kepiesen) ertendok. Sokan gondolnak epilepsziara is, a satan angyalanak okolcsapasaira val6 utalas azonban egyaltalan nem azt jelenti, hogy itt feltetleniil epilepsziara kell gondolni. A kifejezesnek lehetseges a sokkal altalanosabb ertelmezese is. Ujabban az orvostudomany "endogen depresszi6ra" gondol. Az epilepszia mar az alaptermeszet m6dja miatt sem valoszfrul. "A satan angyalanak oklozese jelentheti az akut depressziv szorongast" (K. Bonhoeffer bei Lietzman). Ez lehetseges. Pal semmifele kozelebbi leirasat betegsegenek nem adja." Albert Schweitzer a "Pal apostol misztikaja" (Tiibingen 1930) c. munkajaban "epilepszia szerii rohamokra" (152. lap) gondol. De ezt a megjegyzest ftlzi a mondottakhoz: "Ami nem jelenti azt, hogy Pal val6ban epileptikus lett volna". Martin Dibelius, Paulus 1951 c. muveben azt frja, hogy Pal apostol szellemi szemelyisege erintetlen maradt a testi gyotrelmekben. "Mert az az ember - frja - aki otven-hatvan evesen ezeket a leveleket frta, nem szenvedett valamifele kibontakoz6 es szellemi kepessegeit gyongtto betegsegfolyamatban es aki ebben az eletkorban ilyen utazasokra, gyakran gyalog, vallalkozni tudott, az nem lehetett epileptikus." Summa summarum, itt egy kozelebbrol meg nem hatarozhato fizikai gyengesegrol van sz6. Ezt kellett az apostolnak elfogadni s ot dicsekedni ezzel a gyengeseggel, hogy a Krisztus ereje lakozzek benne. A tovisnek ez a hitben val6 feldolgozasa az egyhazi (lelkeszi) szolgalat masik apostoli kovetelmenye,

3. A harmadik kovetelmeny az apostoli oezkezie. Amilyen joga volt Pal-

88

nak a hazassag mellozese, olyan joga nem elfogadni a gyiilekezett61 az eltartast, Bar volna joga mindkettohoz, a hazassaghoz is, a gyiilekezet eltaraldozatanak igenybevetelehez is. "De en ezek kozul eggyel sem eltern" (1 Kor 9,15). Tulajdon kezeivel munkalkodott (ACS 20, 33-34). Pal egyenesen biiszke arra, hogy senkire sincsen rautalva es senkit61 sem fiigg. Bar sok faradtsapot jelentett neki a ketkezi munka (1 Kor 4,11), megis valorommel, Espedig azert, hogy predikalasaval ingyenvalova tegye a evangeliumat (1 Kor 9,18). Erre az aszkezisre celoz Pal a 9,27-ben

mondvan: "Megsanyargatom testemet es szolgava teszem, hogy amfg \ predikalok mag am valami m6don meltatlanna ne legyek." Pal

a gorog sportemberek aszkezisere es treningjere gondol (WST). Pontoarra, amirol >- mutatis mutandis - Ravasz Laszlo beszel egyik, they~'J",~L~ diakok elott tartott nagyszabasu eloadasaban. "Harmadik legnadolog, ami a theo16gus diakra var, megkezdese egy olyan aszketi-

eletprogramnak, amelyet egesz eleten kovetni kell. Sokszor emlegethogy a reformatus lelkipasztor egy protestans szerzetes kelllegyen, szerzetessegnek egy evangeliumi szemelyet val6sftja meg. A szerzetesalapgondolata az, hogy a lelek uralkodjek a test folott, a test teljesen leleknek szolgaljon. Elfogadhatjuk azt is, hogy ennek harem megnyilvaa van, tisztasag, szegenyseg es engedelmesseg ... ,,6

Az egyhtizi szolgalat pecsetei

1. A gyiilekezetek. "Elkezdjiik e ismet ajanlgatni magunkat? Vagy talan van, mint nernelyeknek, ajanlolevelekre hozzatok vagy toleA mi ajanlolevelunk ti vagytok, befrva a mi szivunkbe, amelyet ises olvas minden ember. Akik felol nyilvanvalo, hogy Krisztusnak a

szolgalatunk altal szerezett levele vagytok ... " Irja Pal a 2 Kor 3, 1 kkRobertson a hely magyarazatanal- tobbek kozott - ezt frja: .Krisztus abban az idoben egy nagy testveri kozosseg volt s ha valamelyik keresztyen utazni kesziilt Rornaba, vagy Calaciaba, a piispok

a gyulekezet ajanlo levellel latta el, hogy amikor odaerkezik, egyotthon, baratok kozott erezhesse magat. Pal kijelenti, hogy neki szuksege ilyen levelre, A mi leveliink ti vagytok - frja a korinthusi uiekezet tagjainak.r" Meg vilagosaabban kommentalja locusunkat VicJanos: "Az apostol mellett sz6l6 vilagos bizonyitvany volt maga a kogyiilekezet is. Az 0 eleriik tenyeire hivatkozhatott: joga van ah-

89

hoz, hogy 6ket vezesse, mert hiszen amire eddig eljutottak, azt is az 6 vezetesen~k koszonhettek, .. ,,8 - Mir61 tesznek bizonysagot a gyillekezetek? 1.1. ~rro~ hogy az apostolok nem onmaguktol alkalmasak a gyiilekezet szolgalatara, hanem alkalmatos voltuk Istentol van (2 Kor 3,5). Azaz a voea~io int~ma emberi igazolasa a voeatio extema. 1.2. Arr61, hogy a keresztyen gyulekezet szolgalata az iijszovetseg szolgalata. Nem a bettie han;m a Leleke (~Kor 3:6). 1.3. Arr61, hogy az ujszovetseg szolgalata cUes6- segesebb szolgalat, mmt a halalnak k6be vesett betukhoz kotott szolgalata (2 ~or 3, 7-8): 1.4. Arr61, hogy a keresztyen gyiilekezet szolgalata a Szentlelek szolgalata (17.v.). 1.5. Arr61, hogy a gyiilekezeti szolgalatban nemesak a gyiilekezet tagjai hanem maguk az Ige szolgai is elvaltoznak d,ic~6~e~rOl di~~6seg~e az Dmak Lelket61 (18. vers). Pal tehat pneumato- 10gIaI dimenzioban es nem egyhaztorteneti vagy egyhazszociologiai dimenzioban latja a gyiilekezet szolgalatat, S hogy jol latja, hogy agyuleke~etet a .~elek transe,e~dens ,esmegis immanens impulzusai eltetik, igazolja a gyulekezet valosagos elete. A szolgalatunk nyoman keletkezo, eledo, szaporod6 gyiilekezet szolgalatunk egyik hiteles pecsetje.

2. A masik pecset - a jelek ee csodak. "Mert nem merek semmit sem szolni amit ne Krisztus eselekedett volna altalam a poganyoknak engedelmessegre;, ~~6va~ es tettel, jelek es csodak ereje altal, az Isten Lelkenek ereje alt~l... irja ~al ~ Rm 1~, 18-19-ben. Ugyanigy a 2 Kor 12, 12-ben: "Apostolsagomnak jelei megbizonyosodtak kozottetek sok ttiresben, jelekben csodakban es erokben is." Hasonlokeppen ir az 1 Thess 1, 5-ben: "A mi evangeliumunk tinalatok nem all csak sz6ban, hanem isteni erokben is, Szentlelek~enis ..' ". S h~~ ez nerncsak valamifele onbizonysagtetel, igazolja az ACS 15 amikor arrol IT pl., hogy "nem kozonseges csodakat eselekszik Is~en P~l keze ,altaI" (~9, 11 kk).Ezekb61 a bibliai helyekb61 vilagos, hogy a J~lek es esoda~ hozz~tar;ozn~ Pal apostol misszioi tevekenysegehez, altalaban apos~~h ,szolgalatahoz. Am, amint a DNTD becsiiletesen megjegyzi, a es~~a te;~ Palnak, ~em sok szerepe van, sot semmilyen szerepe sines a tr~dlelOnahs, normalis, protestans palertelmezesben.f Pedig, amint arra ~uchsel ,nagyo~ helyesen ramutat, Pal nagyon is lenyegesnek latja a jeleket es esodakat, mivelhogy ezekapostolsaganak ismertetojegyei.lO Ha nem tudnak csodakat felmutatni- Irja Buchsel ugyanott - nem volna apostol. A csodak melle tarsulnak a "jelek" ami Biichsel ertelmezesebsn egyreszt az apostol kitartasat (a116kepesseget) jelenti a szenvedesekben, masreszt munkassaganak· eredmenyeire vonatkoznak, amely eredmenyekct azon-

90

ban Pal sosem maganak tulajdonit, hanem a Szentlelek erejenek (Rm 15)9). A Pal szolgalatat kiserd jelek es csodak hiteles dokumentacioi a Mark evangeliuma zarosorainak, "Azok pedig kimenven predikalanak mindeniitt, az Dr egyiitt munkalvan velok es megerositven az iget a jelek altal amelyek kovetik 6'ket.1I (16,20). Pal apostol tehat egyaltalan nem tartja mellekes kerdesnek az ige szolgalata szempontjabol, kiserik e jelek az igehirdetest vagy sem? Egyiittmunkalkodik velimk az Dr az igehirdetesben vagy sem? S hogy itt mennyire nemesak az apostoli idokhoz kotott jelensegekrol van szo, mutatjak a nagy ebreszto igehirdetok (Wesley, Whitfield, Spurgeon, Moody) szolgalatat kisero jelensegek (vo: Wesley Janos naploja. ford. Dr. Czak6 Ieno, Cegled). vagy pl. Molnar Maria bensziilott, meg rna

el6 kortarsainak emleke, hogyan allt el a vihar duhongese a haborgo . tengeren a Missis hang os, erthetetlen nyelven (magyar nyelven) mondott imadsagaral'! Egyhazunk ezekrol a jelekr61 es csodakrol lemondott. Az 1921-es Enekeskonyvunk 66. szarrui punkosdi enekunk 4. verse szorol szora ezt mondja: "nem kerimk T61ed szolast sok nyelveken, Sem hogy

. csudat tegyiink betegeken ... " Pal apostol arra osztokel, banjuk meg ezt a .. radonalizmust es kerjuk vissza a legitim igehirdetest kisero jeleket es csodakat. Pal apostol pasztoraltheologiaja ezen a ponton valosagos kihivas intellektualista, ujracionalista, pszichologizalo, vegeredmenyben eredmenytelen, fejek es szivek felett elszallo igehirdetesunk szamara.

3. Az ellensegek. Pal apostol apostoli szolgalatanak pecsetei - barmilyen •• furcsan hangozzek is - ellensegei. Kik voltak ezek? Egyreszt a judaista tamama bizonyos "mas" evangelium hirdetoi, akikkel Pal olyan kemeny

hareot folytat a Calatakert (vo: Gall) kk). Masreszt a korinthusi gyiilekeegynemely "pneumatikusai". Ezek azok ama bizonyos "felfuvalkodotakikre tobb helyen is utal Pal az 1. Kor.Ievelben (vo: 4, 6.18.19. - 5,2- 13,4). Ez a felfuvalkodottsag az oka a gyiilekezet partokra szakadasaA felfuvalkodottsag az ismeret tulertekelesebol ered, ugy ahogyan az gnosztikusok eseteben olyan jol lathato. A felfuvalkodottsag az oka a gyiiuekezet helytelen istentiszteleti viselkedesenek. Ezert kenytelen Pal a legha.tarozottaooan konfrontalodni a gyiilekezet bilneivel, ami annyit jelent mint gyiilekezet felfuvalkodott tagjaival. A felfuvalkodottsag azonban nemesak termeszetes emberi buszkeseg - ahogyan Biichsel helyesen ramutat - haa tultengo pneumatikus ontudat, A gnosztikusok,a kulonbozo hamis

ororetak a felfuvalkodottak. Ok azok, akikkel Palnak elsosorban kell harEzek a hamis profetak, ezek a magukat profetanak tekinto es

91

profetai igennyel fellepo pneumatikusok azok, akik kritizaljak Palt es nehezsegeket tamasztanak neki (1 kor 14,37) "ha valaki azt hiszi, hogy 6 profeta ... ". Ezek azok, akik megkerdojelezik, van-e egyaltalan valami koze Palnak a Szentlelekhez? Ezert irja Pal az 1 Kor 7, 40-ben "hiszem, hogy bennem is Istennek Lelke van". Idetartoznak, Pal ellenfelei koze, az emancipalt profetanok is, akik befedetlen fovel imadkoztak es profetaltak (1 Kor 11,6). Roviden, mindazok a pneumatikusok, akik megengedtek maguknak, hogy annakfelette bolcselkedjenek, ami irva van (1 Kor 4,6). A pnumatikus enthuziazmu~ (rajongas) tipikus jelensege - irja Biichsel- hogy szembeallitja a Lelket azIrassal. Pal a leghatarozottabb nemet mond a rajongas minden variansara. Nemcsoda hat ha pneumatikus ellenfelei egyreszt.imasreszt rabbinista-judaista ellenfelei mindent megtesznek tekintelye lejiratasara, szolgalata akadalyozasara. De eppen ezek az ellenfelek, ezek keserusege, duhe, aknamunkaja Pal igazsaganak a pecsete. [aj volna Palnak, ha rokonszenveznenek vele akar a judaistak, akara gnosztikusok. Ellenszenviik Pal indirekt igazolasa. Pogcsikorgato elismerese, Pal a Krisztus titjan jar es nem a felfuvalkodottak vagy torvenyeskedok utjan. Tudomasul kellett venniok, hogy Pal maskeppen gondolkodik a keresztyen szabadsagrol is, mint 61<, de a feltamadasrol, a halal utani eletrol is, mint O'k. Ugyancsak maskeppen a torveny hasznarol, altalaban az evangelium es torveny viszonyarol. Pal egyaltalan nem hatralt meg ellenfelei elott, hanem szembeallitja veluk azt a tobbet, azt a pluszt, ami az oszolgalatat jellemzi ellenfelei buzgolkodasaval szemben. "Heberek O'k? En is. Izraelitak e? En is. Abraham magva e? En is. Krisztus szolgai e? Balgatagul szolok, en meginkabb: tobb faradtsag, tobb vereseg, tobb botton, gyakorta valo halalos veszedelem altal. A zsidoktol otszor kaptam negyvenet egy hijan. Haromszor megostoroztak, egyszer megkoveztek, haromszor hajotorest szenvedtem, ej-napot a melysegben toltottem. Gyakorta vale utazasban, veszedelemben folyo vizeken, rablok kozott, nepem kozott, varosban, pusztaban, tengeren, hamis atyafiak kozott, faradtsagban es nyomorusagban, gyakorta valo virrasztasban, ehsegben es szomjusagban, gyakorta valo bojtolesben, hidegben es mezitelensegben. Mindezeken nil van az en naponkenti zaklattatasom, az osszes gyillekezetek gondja. Ki beteg hogy en is beteg ne volnek? Ki botrankozik meg, hogy en is ne egnek? Ha dicsekednem kell az en gyengesegeimmel dicsekszem. Az Isten es a mi Urunk [ezus Krisztusnak Atyja, aki mindorokke ald ott, tudja, hogy nem hazudom. Damaskusban Aretas kiraly helytartoja O'rzette a damaskusiak varosat, akarvan engem megfogni es az

92

at korasban bocsatottak le a kofalon es megmeneklUtem kezei kozul." Ime Pal apologiaja ellenfeleivel szemben. lme az egyhazi szolgalat ~~.~<,;;'J.n;' a legyozott veszedelmek valosagos sorozata. fme az egyhazi szol. probaja, mi mindent tudunk kiallani ep elmevel a Krisztusert? LogivetOdik fel ezen a ponton a kerdes, honnan van ereje a probatetelek vr.·"7a,.,~f.jf£> Krisztus kovetenek az egyhaz szolgajanak? Mik az egyhazi szol-

eroforrasai? Mit felel erre Pal?

Az egyhazi szolgalat er{fjorrasai

1. A Krisztussal va16 szemelue« tuudkoza«. A damaszkuszi elmeny Pal szaegesz tovabbi elete es szolgalata szamara kiapadhatatlan eroforras, is utal erre, ha nehany mondattal is, megis erezheto nyoma"Legutolszor pedig mindenek kozott mint egy idetlennek nekem

megjelent" (1 Kor 15,8). A WSB magyarazata szerint az "ektroma" jeI01"1,f"i><,o nem az, hogy "koraszUlott", hanem az , hogy "eletkeptelen" embaki abortusz kovetkezteben tavozott el az anyamehbol. Lelki ertelema Tarzusi Saul, a gyulekezet uldozo]e mint apostol meg nem volt

,.. + kenes". Ezert volt olyan nagy esemeny a Krisztussal valo talalkozas. a talalkozasban Krisztus valosaggal "megragadta" Palt (Fil 3,12), . az eredeti gorog szo (katalambano) ertelmeben valosaggal .blrtokba vette, lefoglalta" az u- Palt a maga szamara. Ezert nem veletlen, hogy a kopneumatikusokkal folytatott vitaban, amikor Pal a maga apostoli telyet vedi, az egyik legf6bb erve ez a kerdes: "Nem lattam e [ezus .'.~'-J.l"LlLl"'l, ami Urunkat?" (1 Kor 9,1). A Csel 26, 13 k-ben rcszletesebben

eloadja a nagy esemenyt Agrippa kiraly elott: "Delben latam az iiton hogy a mennyb61 a napnak fenyesseget meghalado vilagossag su"""""'"7"'" korul engem es azokat, akik velem egyutt haladtak. Mikor pedig ajan leestunk a foldre hallek szozatot, mely enhozzam szol es ezt vala zsido nyelven, Saul, Saul mit kergetsz engem? Nehez neked oszton ellen rugodoznod. En pedig mondek, Kicsoda vagy Uram? Es monda: En vagyok [ezus akit te kergetsz. De kelj fel es all] labaidra. azert jelentem meg neked, hogy teged szolgava es bizonysagga ren-

Mt:lIO::jlO::~ ugy azokban amiket lattal, mint azokban amikre nezve meg foneked jelenni. .. " Itt vilagosodik ki, miert frhatja az 1 Kor 9, 26-ban: azert ugy futok, mint nem bizonytalanra, ugy viaskodom mint aki Ievegot vagdos." Es miert a Fil3, 14-et mondvan: .Egyet cselekszem.

93

Azokat amelyek hatam mogott vannak/ egesz farizeusi multamat/ elfelejtven, azoknak pedig melyek el6ttem vannak/ apostoli teend6im/ nekik dolven, celegyenest igyekszem azIstennek a Krisztus [ezusban onnan felillr61 valo elhivasa (!) jutalmara.' Megallapithatjuk tehat ezen a pontotn, hogy Pal apostol "pasztoraltheol6giaja(l tukreben az egyhazi (lelkeszi) szolgalat egyik kimerithetetlen eroforrasa a Krisztussal val6 talalkozas elmenye, a Krisztus altali megragadottsag,

2. Az egyhazi szolgalat masik ilyen (rejtett) eroforrasa az extazis, a Krisztus altal nyert "elragadtatas". "Raterek a latomasokra es az Urnak kijelentesire." -frja a 2 Kor 12, 1 kk-ben. "Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizennegy evvel ezel6tt, ha testben e nem tudom, ha testen kiviil e nem tudom, az Isten tudja, elragadtatott a harmadik egig. Es tudom, hogy az az ember ha testben e, ha testen kiviil e nem tudom az Isten tudja, elragadtatott a paradicsomba es hallott kimondhatatlan beszedeket, melyeket nem szabad embernek kibeszelnie ... " Palnak e vallomasahoz a DNTO a kovetkezo magyarazatot ftfzi: "Az itt emHtett latomasok es kijelentesek nem azonosak Krisztus Oamaszkusz hataraban adott kijelentesevel, mely Pal apostolsagat alapozta meg, hanem extatikus elmenyrol van itt szo, melyek csak az 6'. szamara, szemelyes volt jelentosege. Olyasmi ez, mint a nyelvekenszolas extatikus imadsaga, mely osszekoti ugyan az imadkozot Istennel, a gyillekezet szamara azonban erthetetlen marad (1 Kor 14,2). Ezert Pal sohasem hivatkozik ezekre a tapasztalataira, akkor sem, amikor ugy lep fel a gyillekezetekkel szemben, mint azok apostola vagy lelki atyja. Itt is csak azert hozakodik el6 ezzel, mert kikenyszerftik belole ellenfelei. Amit itt Pal tapasztalt, az egy extatikus elmeny, elragadtatas a harmadik egig, a paradicsomig." Schlatter szerint a "tizennegy evvel ezel6tt" megjeloles mutatja, hogy ez az esemeny milyen melyen bevesodott az apostol emlekezetebe, azonban azt is, hogy milyen ritkanvolt ilyen tapasztalasban resze az apostolnak. Pal, amint a 3. es 4. versek mutatjak, nem istud racionalis, logikus magyarazatot adni erre a jelensegre. Nem tudja maga sem, mi is torrent valoban? Lelke kilepett a testebol vagy egesz szemelye ragadtatott el a harmadik egig? A titkot rahagyja Istenre. .Tapasztalatat igy foglalja ossze: "hallott kimondhatatlan beszedeket". Palnak ez azelmenye a profetak eszkhatologikus - pneumatikus elmenyehez hasonlo. Semmi koze sines azonban az Urral.valo misztikus egysegehez, Ez egy egyszeri, sui generis elmeny, Figyelemremelto - irja a ONTO - hogyPal itt egyaltalan nem emlfti a Damaszkusz elott atelt elmenyet, Nem, mert az masfajta ki-

94

jelentes volt. Ott Krisztus mint Ur, mint Isten Fia jelentette ki magat Palnak, s ezzel megalapozta hitet es apostoli elhivatasat (Gal 1,15 k). Az elragadtatas azonban olyan kegyelmi ajandek, ami mar a ·hiv6 es apostoli szolgalatban allo Palnak adatott. Ami tehat elofeltetelezi a damaszkuszi elmenyt, A damaszkuszi kijelentesnek a formaja is mas, mint az elragadtatasnak. Ott Krisztus jon kozel Palhoz, a mennyei vflag hajolle a foldhoz. Itt Pal ragadtatik el a harmadik egig, A ket elmeny mas es mas szinten jatszodik le. A lenyeg a mi szempontunkb61 mindenesetre az, hogy az elra, gadtatas ha nem is tartozik hozza Pal hitenek alapstrukturajahoz (Dibeli-

· us, Paulus und die Mystik, 1941), megis olyan maradand6 emleke volt Palnak, hogy tizennegy evvel kesobb is eroforrast jelentett szamara a korint·'husi gnosztikusokkal vivott kiizdelemben.

3. Az egyhazi szolgalat harmadik eroforrasa Pal apostol szamara a .. Krisztussal va16 misztikus egyseg (Unio mistica cum Christo). A Krisztussal .'. valo tart6s kapcsolatnak (locus classicus a Gal 2,20, hasonl6 utalasok: Fill, ,·20-21, - Gal 6,14, - Rm 15,18) Pal eleteben nagyobb hatasa van, mint az

· egyes kijelenteseknek es elragadtatasoknak. A kozosseg - Irja Biichsel- Jezus es Pal kozott nem egyszeruen hitkozosseg csak, hanem "jelenletkozosseg" (286. lap). Ebb61 a kozossegbol ertheto, miert beszel Pal a 2 Kor 3, 18-

· ban az Ur dicsosegenek "visszatiikrozeserol"? (vo. UF) azert, mert az Ur a .,. feny, a vele kozossegben el6 hfvo ember pedig a tukor, aki a fenyt felveszi vissza is veri. S innen magyarazhato a hiv6k "elvaltozasa" is. S hogy ez

kozosseg, ez a misztikus egyseg Krisztus es Pal kozott nem abrand csuhanem valosag, az megmutatkozik Pal gyiilekezeti munkajaban. Pal nemcsak elmeletileg, hanem tettekkel bizonyitotta, hogy benne lakozik (2 Kor 13,3). S ezert szolitja fel6ket is, eppen ebben tekintetben onvizsgalatra "Jezus Krisztus bennetek van e?" (13,5) Ezt a

),LLU.""".H""''' egyseget fejezi ki Palnak az a bizonysagtetele is, melyet a 2 Kor lO-ll-ben olvasunk: "Mindenkor testiinkben hordozzuk az U r J ezus hat, hogy a [ezusnak elete is Iathato legyen a mitesti.inkben. Mert mi, elimk, mindenkor halma adatunk a [ezusert, hogy a [ezus elete is latlegyen a mi halando testiinkben." Itt valik vilagossa, miert es hogyan

IPlem1"In01" kiapadhatatlan eroforrast az egyhazi szolgalattal egyuttjaro szenV"ecles·el<tJen a Krisztussal valo misztikus egyseg? lme azert es ugy, mivel Robertson Irja e hellyel kapcsolatosan: "Az apostolok a maguk Krisztus halalanak megismetlodeset, a hihetetlenseggel szabadulasainkban az 6 feltamadasanak megismetlodeset lat-

95

tak.,,12 Hasonlokeppen Victor Janos is a kovetkezoket fifzi locusunkhoz:

"Szenvedeseivel egyiitt arrol is beszamol az apostol, hogy azok sohasem tettek kart benne. Meg tudott birk6zni valamennyivel. Le nem teperhettek, munkajat meg nem akaszthattak. Mert "Jezus halalaval" egyiitt "JezllS eletet" is magaban hordozta ... SO't abban a tudatban tekinthet vissza az apostol mindenre, amit el kellett szenvednie, hogy abbol fakadtak eletenek eredmenyei.v.v+' Itt lesz vilagossa, hogy a Krisztussal val6 kozosseg szenvedeskozosseg, aminek azonban megvan az udvtorteneti ertelme, Krisztus eletenek abrazolasa szolgai eleteben (vo: Fil1,20 - Fil2,17 - Kol1,21). Ezt jelenti a .Krlsztusban lenni" (A. Schweitzer).

Az egy/ulzi szolgtilat paradigmtija

Az elmondottak utan felvetodik a kerdes, hogyan val6sultak meg, megvalosultak-e es egyaltalan megval6sfthat6k-e a gyiilekezeti (egyhaziiszolgalat elvi szempontjai? A kerdesre az ACS 20, 17-38 adja meg a valaszt. Az a bibliai reszlet, melyet roviden igy szoktunk megcimezni "Pal bucsuja az efezusi gyillekezet veneitol", Az irasmagyarazat (Jub. Kommentar, U. Smidt, DNTD, WSB) azert tartja kulonosen is ertekesnek ezt a perikopat, mert ez az egyetlen pelda az UT-ban arra, hogyan beszel Pal apostol keresztyenek elott (mai fogalmaink szerint egy presbiteri konferencian). Bar maga a beszed - mondja az Irasmagyarazat - Lukacs mesteri kompozicioja, tartalmilag azonban nagyon is jellemzo Palra. Ez a reszlet - irja Udo Smidt - nyugodtan lehetne egy reszlet Pal valamelyik levelebol. Nyelvezete, gondolatvezetese sok rokonsagot mutat azzal, amit az apostol a leveleiben (pl. a 2 Kor. levelben) elmond a maga szolgalatarol, a gyiilekezetert hordozott felelossegerol es az elO' keresztyen gyillekezetben meglevo kisertesekrol. Az Apostolok Cselekedeteir61 irott konyv kereteben Lukacs e beszed kozlesevel peldat ad arrol, "hogyan erositette es tanitotta Pal a maga gyulekezeteit.v+" Annak ellenere, hogy itt nem egy mai ertelemben vett "gyillekezeti lelkipasztor" jellemzi a szolgalatat, hanem egy eppen titon levO' misszionarius, megis tanulsagos lehet ez a reszlet a mai "meltatlan bar de elhivott" gyiilekezeti szolgak szamara, mivel a vilagmisszionarius Pal itt a maga harem even at tart6 gyillekezeti szolgalatarol beszel. Nyugodtan tekinthejiik tehat perikopankat a gyiilekezet (egyhaziiszolgalat bibliai - apostoli paradigmajanak, Mas szavakkal, a gyiilekezetben val6 pasztori magaviselet (18. vers) modelljenek. Ne tegyunk.mast azert az alabbiakban,

96

csak menjiink versrol versre, sO't szinte szorol sz6ra, keresven a pali ertelemben vett gyillekezeti szolgalat ismertetO'jegyeit!

1. Perikopank tiikreben a gyiilekezeti szolgalat "az Vrnak" vegzett szolgalat. Tehat nem emberi elvarasok, vagyak, kfvansagok kiszolgalasa, hanem [ezus Krisztusnak vegzett szemelyes szolgalat, Ami azt is jelenti, hogy a miszolgalatunk altal maga [ezus Krisztus kivan szolgalni, Szolgalatunk merce]e tehat nem az emberek jotetszese vagy nemtetszese, hanem maga [ezus Krisztus. A gyillekezeti szolgalat legfontosabb szempontja nem a szolgalat "gyiilekezetszertisege", hanem a szolgalat "krisztussze. rusege" (Ur-szerusege). Ez azert olyan fontos, mert az Urnak vegzett szolgalattal az Vr tervet, szandekat, akaratat kell megval6sitani. "Szolgalvan az Urnak ... " mondja Pal s ezzel arra ad peldat, miben kell lassuk szolgalatunk ertelmet, nagyszeruseget, kivaltsagossagat, rendkfvuliseget.

2. Perikopank masik nagy figyelmeztetese szerint azonban egyaltalan nem mindegy, milyen Ielkiilettel vegezzuk ezt a szolgalatot. Felfuvalkodottan, gogosen, buszken - avagy "teljes alazatossaggal"? Pal szerint a szolgalatunk csak akkor krisztusszenl, ha azt teljes alazatossaggal (=szerenyseggel) vegezzuk (2 Kor 11,7, - Fil 4,12). Ami azt jelenti, hogy Pal nem lepett fel igenyekkel. keszen volt "ingyen" hirdetni az evangeliumot, tudott megalaztatni is, azaz elfogadnia sztikos anyagi korulmenyeket is. Nem haborodott fel ezen. Nem ment el a kedve az Urnak val6 szolgalatt6l. Minden helyzetben igent tudott mondani az Urnak.

, 3. Pal apostol peldat ad arra nezve is a maga gyillekezeti szolgalataval, hogy a gyiilekezeti szolgalattal velejarnak a konnyek (sok konnyhullatas kozt - frja a 19/b-ben). S itt nyilvan nem a gyiilekezeten kiviili ellenfeleire ;tortenik celzas, hanem azokra, akik a gyiilekezeten beliil illetek kritikaval ,.O't, szegiiltek szembe rendelkezeseivel (vo: 31. verssel, a Kor 2,4-el es a 4,19-val).

4. Pal apostol peldat ad azonban arra is, hogy a kulso ellensegek aknamunkaja ellenere is lehet aldassal vegezni a gyiilekezeti szolgalatot. "Sok . " kozott, A WSB szerint itt azokra a "nyomorusagokra", erofeletti L'C'~:"''CJI'-' 'C es ketsegbeesesekre kell gondoljunk, meleyekrol Pal olyan

yutan beszel a 2 Kor 1, 8 kk-ban,

5. Pal apostol szolgalata pelda lehet a vonakodas nelkiili gyulekezeti "Semmit61 sem vonogattam magam ami nektek hasznos ... " S ez mit jelent, vilagosan megmondja az Istenhez val6 megteres es a Krisztusban val6 hit predikalasat ("hirdessem nektek"). Ami azt je-

97

lenti, hogy Pal els6 szamu gyulekezeti feladatanak tekintette a nyilvano; predikalast. Masreszt azonban azt, hogy predikalasa nem valamifele altalanes .Jstenrol sz6l6 beszed" volt, hanem a leghatarozottabb megteresrs hfvas es a Krisztusban va16 hitre segftes.

6. Pal apostol gyillekezeti szolgalata peldaado azonban a tekintetben is, ahogyan osszekapcsolodik nala a predikalas es a tanftas. A gyiilekezet tanitasa nem fuggeleke a gyillekezeti szolgalatnak, hanem a predikalas ikertestvere, Vegeredmenyben maga is igehirdetes. Csak amig a predikalasban inkabb a proklamativ elem hangsulyos, a kihirdetes, a kozhirretetel, a Krisztus gyozelmenek nyilvanossagra hozatala, addig a tanitasban az explicatio, a kifejtes, a megrnagyarazas a lenyeg. A meghirdetett keriigma iidvtorteneti osszefuggeseinek megvilagitasa, elmelyftese. Ez az explicativ elem jellemezte Pal "igehirdeteset" is, de meg inkabb hazankent vegzett tanft6 munkajat.

7. Pal apostol gyiilekezeti szolgalata maradand6 figyelmeztetes atekintetben is, mennyire hozzatartozik az igehirdetes es tanitas szolgalatahoz a pasztoracio, a lelkigondozas is. Erre utal a "nyilvanosan es hazankent" kifejezes a 20. versben. Kdloin e vers alapjan a kovetkezoket frja a Cselekedetek Konyvenek kommentarjaban: "Nem azert rendelt az Dr pasztorokat, hogy csak a gyiilekezetben tanitsak, hanem hogy az egyeseket is gondozzak, a tevelygo juhokat bevigyek az akolba, a betegeket es gyengeket gondozzak es gy6gyftsak ... Ezert nem menthet6 azoknak hanyagsaga, akik azt hiszik, hogy a hetenkenti egy tanitassal kotelesseguket lerottak es a tobbi id6t nyugodtan, tetlenul tolthetik. .. ,,15

8. Pal apostol gyillekezeti szolgalata paradigmaja a gyillekezeti lelkesz diak6niai felelossegenek is. "Mindenest6l megmutattam nektek ilym6- ~on munkalkodva kell az er6tlenekr6l gondot viselni es megemlekezni az Ur [ezus szavair6l, [obb adni mint venni" (35. vers).

9. Pal apostol gyiilekezeti szolgalata paradigmaja az elorelato, a holnapot is elrendez6 szolgalatnak. Ezert rnotivalja a presbitereket (episzkoposzokat=felvigyazokat) a gyillekezetr61 va16 gondviselesre kulonosen is a tevtanitokkal szemben. Itt ismet a 'sajat peldajat adja elejuk mondvan:

"Azert vigyazzatok, rnegemlekezven arr6l, hogy en harem esztendeig ejjel es nappal meg nem szilntem konnyhullatassal inteni mindenkit." Azt is mondhatjuk e vers alapjan, hogy Pal apostol gyakorlati theologiaja szerint a gyiilekezeti szolgalat "nonstop" szolgalat. Pal szamara egyszenlen ismeretlen volt a "hivatalos 6ra" fogalma. Palt barmikor lehetett zavarni.

98

Pal minden alkalmat kihasznalt az "intesre". Va16ban felvigyazoja volt a gyiilekezetnek.

10. Pal efezusi szolgalatanak meg sok tovabbi reszletet lehetne emliteni (onzetlenseget, Isten "teljes" akaratanak hirdeteset, terdre esve mondott imadsagat a gyiilekezet veneivel egyiitt ... ) de meg csak egyet emeljtink ki, Pal apostol gyiilekezeti szolgalataban is nyitott rnaradt a Szentlelek vezetese szamara (22 vers). Engedelmeskedett a Lelek vezetesenek. Vagy ahogyan 6 mondja "kenyszeritesenek". Ezert tudta, mikor kell elmenni es hova kell elmenni. Ezert tudott ellenallni a szeretet megejt6 kerlelesenek, az emberi indulatoknak. Ezert nem feltette az eletet. Ezert tudta a szolgalatat e16bbreva16nak tartani meg az eletenel is. Palnak ez a "mobilitasa" valosagos kihivas minden tradicionalizmussal, konzervatizmussal, komfortstabilitassal szemben. Orok felkialt6jel, az Dr [ezustol vett szolgalatot (futasunkat) csak orommel szabad, csak orommel erdemes vegezni. S itt jelenik meg ujra a nagy paradoxon: a gyiilekezeti szolgalat egyreszt konnyhullatas, masreszt orom. Ezert Irhatta a 2 Kor 6, 1 kk pasztoraletikajaban tobbek kozott ezt a jellemzest magarol es tarsairol: "Mint bankod6k, noha mindig orvendezok."

1 Biichsel i.m. 337

2 Robertson irn. 217 3 Korban I, 327

4 irn.277

5 DNTD Band 3, 249 6 Korban II, 23-24

7 Robertson irn. 183

8 Romai- f-Il-Korinthusi level. Elmelkedesek, 160 9 DNTD Band 3, 251

Buchsel irn. 340

Balazs Denes, Papua OJ Guinea, Budapest 1976, 269 Robertson irn. 193

Victor irn. 165

Die Apostelgeschichte CR 76,462

99

lO.§. pAL APOSTOL GYAKORLATI THEOLOGIA}ANAK LEGI:6BB TANULSAGA

lrodalom: Budai Gergely; A gyakorlati theol6gia alapelve az Ujtestamentumban. Debrecen 1925. - Paul Peine, Theologie des Neuen Testaments, Leipzig 1922. - Friedrich Biichsel, Der Geist Gottes im Neuen Testament, Giitersloh 1926. - Giinther Bornkamm, Paulus, Berlin 1969. - Christian Schiitz, Einfiihrung in die Pneumatologia, 'Darmstadt 1985. - Leonhard Goppelt, Az Ujszovetseg theologiaja 2, 102 k.

Budai Gergely professzorunk mar I925-ben megjelent "A gyakorlati theologia alapelve az Ujtestamentumban" c. igen ertekes magantanari dolgozataban nyomatekosan figyelmeztetett a pneumatologia ekkleziasztikai jelentosegere. "Az egyhazban a Szentlelek munkalkodik azaz a megdicsoult Krisztus, aki Lelkenek kitoltese altal megbizonyftotta, hogy birtokaban van teljes hatalmanak, amelynek kezzel foghato kifejtesere terrenumul az 6 Szent Lelkenek uj teste gyanant hozta letre az egyhazat, melyben ott van ... az egyhazat a benne e16 Szentlelek vagy Krisztus altal pneumatikus termeszetfolotti erok hajtjak at, ezek hoztak letre, ezek is tartjak fenn ... " (27. lap). Ebb61 kovetkezoen: "A Krisztus igazi tanitvanyainak kotelesseguk arra torekedni, hogy az egyhazban mindig a Krisztus Lelke legyen az uralkodo ... " (25. lap). Ugyancsak 0 idezi Wernle profetikus figyelmezteteset: "A keresztyen egyhaz a Lelek hatasa folytan jott letre. Minel ritkabban szoktak ezt manapsag tudomasul venni, annal inkabb fontos, hogy figyelmeztessiik erre az embereket" (24. lap).

Budai Gergely felismeresei profetikus felismereseknek bizonyultak.

Igazolja ezt a szazadunk masodikfeleben tamadt pneumatologiai ebredes a keresztyen theologia torteneteben.' Igazolja Barth Karoly felelete Billy Graham erne kerdesre, mi lesz szerinte a kovetkezo hangsuly a theologiaban? "Habozas nelkul valaszolta, a Szentlelek" frja Billy Graham ugyancsak a Szentlelekrol szolo konyve eloszavaban.f Igazolja Bohren tomor diagnozisa, "A gyiilekezet Szentlelek nelkiil csak agonizal, jobb esetben vegetal, de nem eltet...,,3 Legmeggyczobben igazolja Pal apostol gyakorlati theologiajanak vizsgalata.

Pal apostol gyakorlati theologiajanak sok ertekes figyelmeztetese kozott a legfontosabb figyelmeztetes az, hogy Krisztus egyhaza eletenek es szolgalatanak az alapfeltetele, a conditio sine qua non a Szentlelekkel va-

101

16 kapc.solat. ~z egyhaz elete es szolgalata azon ali vagy bukik a vilagban, ~l ~ormany?zza, ~i szabalyozza az egyhaz eletet es szolgdlatat? A logl~a. A ~aktika? A Jog? A szervezes es vezeteslelektan? Avagy a Szentlelek? P~l a~ostol ,gyakorlati theologiajanak legf6bb tanulsaga az, ho.gy a S~~~tlele.~ Je~enlet~, vezetese, ihletese, vigasztalasa es vilagossaga eXls~~encl~hs .sz~eg ~nsztus .egyhaza szamara, Mutatja ezt az az egyszeru, s~~~,sztikaI teny~lias, melyre Goppelt hivja fel figyelmiinket USZ-i theol~gIaJaban, hogy ugymond: "Eltekintve Lukacstol egy ujszovetslgi szerzo sem utal olyan surun a PNEUMARA mint Pal. Igaz, hogy egy sor helyen ezzel az ember lelkere gondol (Rm 1,9 - 8,16, -1 Kor 2,11, - 5,3,- 7,34 - ? Kor 2,13, - 7,1. - Fil 4,23, - 1 Thess 5,23, - Filem 25), messze tulnyomoan azonban az Isten Lelkere ... ,,4 Erre figyelmeztet Feine is a Pal a~ostol szemelyerol es tanitasarol irott fejezetben: "Az UT-i predikatori hivatal "A Lelek szolgalata", mely Szentlelket kozvetit a hfvoknek (2 K 3,8). A gyiilekezetet az apostol "Krisztus levelenek'I nevezi, ami az elo I~~ ten L~lkevel az emberi szivekbe iratott (2 Kor 3,3). A judaizalasra haj16 ga~~ta~ elott Pal a m~g: missz,i6i igehirdetesere utal s azt kerdezi, vajon a ~?r:en! cselekedeteibol kaptak e a Lelket, avagy az 0 igehirdetesere felelo hitbol? (Gal 3,2) A keresztyenek, zsid6k es poganyok, szolgak es szabadok egy Lelekben egy testte kereszteltettek meg s egy Lelekkel itattattak ~eg (1 Kor 12,13). Pal a Szentlelek kozosseget kivanja a gyillekezetn~k () Kor 13:1~). Pal levelein vegigvonul az a szemlelet, hogy a lelki ajandekok v~los~g~ a ka~akteris,ztikus. ismertetojegye a gyillekezetnek a nemk~reszty~n. ~llagba~. 5 Megallapithatjuk tehat, hogy Pal apostol gyakorlati th~ologIaJa s:e~mt a Szentlelek teszi a gyillekezetet gyulekezette, ~~az a Knsztus testeve (1 Kor 12,13). Ebb61 kovetkezoen a Szentlelek koz~s~eget ~elkiilozo gyillekezet algyulekezet, halott gyiilekezet, mely agom~ali legJob~ es~tben vegetal, amint arra mar fentebb is utaltunkIvo: 3. fe]ezet). Tehat keptelen feladatai betoltesere. Nem tud Isten munkatarsava l~nni Isten dicsosegenek es orszaga eljovetelenek szolgalataban.

Pal.apostol gyakorlati theologiaja szerint ugyanis az egyhaz (=gyillekezetek) alar~eto k?ldetes~ ~ vilagban - Isten orszaganak hirdetese, sot reprezentalasa. Pal theologiai gondolkodasaban a Basileia thou Theou sokkal nagyobb szerepet jatszik, mint gondoln6k. Az a felfogas hogy Isten orszaga" [ezus igehirdetesenek volt csak a vezerszolama, P~lnal a;~nb~n a ~risztu~ evan_geli~a lep a~ Isten orszaga temaja helyere teljesen teves es felszmes velekedes. Egyreszt azert, mert Krisztus evangeliuma

102

Isten orszagat, annak oromhiret jelenti Palnal. Masreszt azert, mert a Palra vonatkoz6 feljegyzesek is, de maga PiH apostol direkt nyilatkozatai is bizonyitjak, milyen kozponti szerepet [atszott Isten orszaga Pal apostol gondolkodasaban es igehirdetoi-tanit6i-apostoli munkassagaban Ilyen erre vonatkozo direkt feljegyzesek talalhatok a Cselekedetek Konyve utols6 fejezeteben. Az egyik a 23. versben: "Kinlzven tehat nekik egy napot, eljovenek hozza a szallasara tobben, kiknek nagy bizonysagtetellel sz6l vala az Isten orszaga felcl.,." A masik a 31-32 versekben: "Marada Pal ket esztendeig az 0 tulajdon berelt szallasan es mindazokat befogadja vala, akik hozza menenek, predikalvan az Istennek orszagat es tanitvan az Ur [ezus Krisztus felol va16 dolgokat teljes batorsaggal. minden tiltas nelkul." Ezek a feljegyzesek teljes osszhangban vannak a 19. fejezet 8. verseben 01vashat6kkal: "Bemenven pedig a zsinagogaba (ti. Pal) batorsaggal sz6l vala, harem honapon at vetekedven es igyekezven meggyozni az Isten orszagara tartoz6 dolgokr61." Ugyanugy a 20. fejezet 25. versevel, mely szerint maga Pal is az Isten orszaganak hirdeteseben latta predikalasanak lenyeget: "Es most tudom, hogy nem latjatok tobbe az en orcamat ti mindnyajan, kik kozott altalmentem. predikalvan az Istennek orszagat." Az Isten orszagarol sz6lni annyit jelent tehat mint a "Jezusra vonatkoz6 dolgokr6l" (evangelium) sz6lni. Helyesen vette tehat eszre s fogalmazta meg a tenyallast Origenesz mondvan "Jezus maga a megtestesult Isten orszaga"," Isten orszaga Pal apostol theo16giai es igy gyakorlati theo16giai gondolkodasanak a nezopontja. Isten orszaga felol iteli meg a gyiilekezet eletenek esemenyeit. Az etkezesi torvenvekkel sokat baj16d6 keresztyeneknek ezt irja: "Az Isten orszaga nem eves, nem ivas, hanem Igazsag, bekesseg es Szent Lelek altal va16 orom, mert aki ezekben szolgal a Krisztusnak, kedves Istennek es az emberek elott megprobalt" (R, 14, 17-18). A felfuvalkodott korinthusi gnosztikusokat igy figyelmezteti:

"Nem beszedben all az Istennek orszaga, hanem eroben." (1 Kor 4,20) A keresztyen szabadsagot felreertoknek ezt a kij6zanit6 kerdest teszi fel:

"Avagy nem tudjatok e, hogy igazsagtalanok nem orokolhetik Istennek orszagat?" (1 Kor 6,9) Majd Igy folytatja: "Ne tevelyegjetek, se paraznak, se balvanyimadek, se hazassagtorck. se pulyak, se ferfiszeplositok, se 10- 6k, se tehetetlenek, se reszegesek. se szidalmaz6k, se ragadoz6k nem orokolhetik Isten orszagat." (uo) A feltamadasrol sz6l6 fejezetben hasonlokeppen szol. "Azt pedig allitom atyamfiai, hogy test es ver nem orokolheti Isten orszagat" (1 Kor 15,50). Ugyanigy a cegeres bilnosokrol a GalS,

103

21-ben igy ir: "akik ilyeneket cselekszenek, Isten orszaganak orokosei nem lesznek. .. ". E nehany idezet is vilagosan bizonyitja, milyen donto sze~po~t Pal ap?stol allasfoglalasaiban az Isten orszaga, Ezert allithatjuk fel tetelunket, Pal apostol gyakorlati theolograjaban az egyhaz eletenek vegso normaja Isten orszaga. Az egyhaz feladata Isten orszaganak kepviselete, proklamalasa, varasa, elokeszitese, Ezert van szuksege az egyhaznak a Szentlelek kozossegere.

Kozelebbrol azert, mert "nem beszedben all az Istennek orszaga, hanem erOben." Azaz az egyhaz Isten orszaga erejenek reprezentansa kell legyen. Aze az eroe, mellyel Isten emberei parancsolni tudnak a tisztatala~ leleknek, ugy ahogya~ azt tette Pal pl. Filippiben (ACS 16,17) vagy Efezusban (19, 11 kk). Aze az ero, mellyel Isten szolgai le tudjak rontani azokat az erossegeket (okoskodasokat), melyek Isten ismeretet altal emeltet~ek es foglyul ejthtenek minden gondolatot, hogy engedelmeskedjek a Knsztl.lsn~k (2 Kor 10,3-5). Aze az eroe tehat, melynek hatasara megvaltozhat a hitetlen ember gondolkodasa, erzulete es akarata es ennek kovetkezteben erkolcsi magatartasa is. Isten orszaganak ereje tehat nemcsak ordoguzo ero (megszabaditas valamitol), hanem ujjateremto ere (felszabaditas valamire). De meg tovabb kell menjiink, s azt is meg kell mondanunk, hogy Isten orszaganak ereje kereszthordozasra, szenvedesre is kepesse tevo ere. Pal apostol klasszikus fogalmazasa szerint "minden" elethelyzet (megalaztatas es bovolkodes, jollakas es ehezes) elviselesere kepesse tevo ero (Fil 4, 13). Az egyhaz feladata ebben a vilagban, a [ezus Krisztus ket eljovetele kozotti idoben Isten orszaga emez erejenek, az ordoguzo, az eletforrnalo es ke~eszthordoz6 eronek a reprezentalasa, sot kozlese a korulotte elO embervilaggal. Ezert nem nelkulozheti a gyulekezet a Szentlelek kozosseget.

~al apostol gyak?rlati tehologiajanak a rna is aktualis kerdese, mikor jeleruk meg a Szentleleknek ez az ereje (=Isten orszaganak ereje) az empirik~ egyhaz ~leteben es szolgalataban? Ha nem jelenik meg, miert nem jelenik meq? Mivel olthatja meg az egyhaz Isten Lelkenek munkajat? (1 Thess 5, 19). Erdemes felidezni ezen a ponton a reformatus Irasmagyarazat es pred~~aci6to~,te~et klasszikusainak velekedeset. Czegledy Sandor ezt irja:

"A kovetkezo negy vers (1 Thess 5,19-22) a Lelek ajandekaira vonatkozik. Akkor ezeknek gazdag kiaradasa jellemezte a gyiilekezetek eletet, nem ugy mint manapsag. Ma, amikor nagyon sokszor egy "meIyhutott" keresztyenseggel van dolgunk, alig tudjuk elkepzelni a gyiilekezeti eletnek azt a

104

forrosagat, mely a kovetkezo intesekbol latszik. A Lelek rnukodese. mint mas gyiilekezetekben, szokatlan es felttino, talan eppen eksztatikus jelensegekkel jarhatott egyutt es bizonyara voltak nemelyek a gyiilekezetben, akik ezeknek lattan huvos, kritikai allaspontra helyezkedtek. Kulonosen ezeknekszol az intes, a Lelek tiizest meg ne oltsatok (19. vers). Hadd fejtse ki tisztito, melegito, magvilagosito erejet.. .,,7 Ravasz Laszlo 1929 punkosd[en - tobbek kozott - igy predikalr: "A Lelket meg ne oltsatok. Mennyire szol ez az ige azoknak, akik predikalnak. El ne vesszen bizonysagtetelunkb61 a Lelek ereje. Hiszen Krisztust meg lehet olni es Istent ellehet arulni, ha rosszul predikalnak r6la, ha hidegek, ha unalmasak vagyunk, ha lelkunkbol nem arad es nem gyujt sajat szemelyes hitimk. A lelket meg ne oltsatok. Sz6I ez az egyhaz minden tenyezojenek. El ne rejtsetek Istennek a Lelket akar adminisztracioba. kozjogi ervenyesiilesbe, e vilag szerint va16 hatalmaskodasba. Meg ne oltsatok a Lelket se cerem6niaval, se onkennyel, se emberi kitalalassal. .. sajat magatok arnyekaval.Meg ne oltsatok a Lelket, sz6l a parancs minden egyhazhoz, ne sertsetek es ne gunyolj~tok egymast, ne tartsatok karhozottnak aki mas hitetvall, apr6 dogmatikai arnyalatokert ne igyekezzetek kitagadni egymast a szentek egyessegebol. a Krisztus szerelmebol, mert az egyhaznak az art legtobbet, hogy egyik resze megtagadja a masikat. egyik piispoke kiatkozza a masikat, s ellenegyhazak, ellenpapak s ellenconciliumok viaskodnak egymassal. Art azert, mert olyan ember alig egy van aki a ket karhozatas kozul egyiket sem hiszi, sok elhiszi az egyiket, sok a masikat, a legtobb mind a kett6t s egeszen elfordul Krisztustol egymast dorongo16 szolgai miatt ... "s - Foglalkozik a problemaval a magyar reformatus igehirdetes tortenetenek masik aldott alakja, Szab6 Imre fasori

lelkipasztor is. 1937 tavaszan magyarazta vegig a gyulekezetben a Thessalonikai leveleket. Az 5,19-20 alapjan mondott predikaciojaban - tobbek kozott - ezt mondja: " ... mi a templomba a Szentlelek ihleteseert joviink ... Mir61 vehetjiik eszre, hogy meg van oltva a Lelek a gyiilekezetben? Ha btlneinkr61 nagyon 6vatosan, nagyon tapintatosan. nagyon keriilgetve esik sz6. Ha nem erezted meg talalva magad ... Ha nem fogott el meg valami hivas, valami benso, kenyszeritO ellenallhatatlan osztonzes: mas eletet kelle-

ne elnem, mint amilyent elek, akkot ott a Lelek meg van oltva. Ha udvosseged es karhozatod fel61 meg nem volt sz6 egeszen hatarozottan es vilagosan, akkor a Lelek ott meg van oltva ... Ha bunbocsanatrol meg nem volt sz6 komolyan es ostromos erovel. ha Isten szeretete nem kozelitett hozzad meg ugy, hogy egyszerre elveszitetted vele szemben ellenallasodat, a Lelek

105

akkor meg van oltva. Egyszer erosebben, masszor gyengebben hat a Lelek, de a templomi gyillekezetben megis csodak mennek vegbe s itt tortenik meg velunk az a nagy csoda, hogy .Jsten a balkezebol a jobb kezebe vesz at" (Barth). A Lelket megolthatja igehirdetois, amikor bizalmatlan a Szentlelek munkaja irant. De a Lelket megolthatja a gyiilekezeti tagok bizalmatIansaga is. Harem dolog szokta megoltani a Lelket a gyiilekezetben: a farizeizmus, a kozony es a lelki tunyasag ... ,,9 - A kozelmult nagyhatasu.magyar reformatus igehirdetoje volt J06 Sandor Budapest-pasareti lelkipasztor is. Irodalmi hagyatekaban szinten talalunk locusunkrol igehirdetest. [oo Sandor igehirdetesenek kulonos erteke az, hogy konkret peldakkal szemlelteti a Lelek megoltasat, Ezek koziil mi most a gyiilekezettel kapcsolatos peldat emeljuk ki: " ... gyakran megtorteno eset. Egy Krisztus utan oszinten vagyodo lelek elmegy a templomba vagy egy bibliaorara, abban a remenyben, hogy ingadozo hitecskejet ahfvo emberek kozossegeben megtamogatjik es ott talan valoban langra is lobban benne valami a Lelek tiizebol. .. De utana, kifelemcnet hallja, hogy az elobb meg ahitatosan eneklo, Iget hallgato imadkozo emberek elkezdenek pletykalni, valakinek a ruhajat vagy viselkedeset megszolni ... Az idetevedt, felenk baranyka lelkere ugy zudul ez a viselkedes, mint a hideg zuhany a pislakolo tUzre es karvallottan tavozva ezt gondolja magaban, na ide se jovok tobbet. Eppen azok, akiknek a kozossegebe erosodni ment volna, oltottak el benne a Lelket ... -io Ezek az igehirdetok es igehirdetesek visszhangot adnak Pal apostol pneumatologiajanak ekkleziasztikai jelentosegere, amikor ilyen reszletesen es plasztikusan targyaljak a Lelek megoltasanak tragikus kovetkezmenyeit a gyulekezetre nezve,

Felvetodik azonban vegul is a kerdes, mi a Szentlelek kozossegenek legnyilvanvalobb jele a gyulekezetben? Kezenfekvo volna a felelet, a kegyelmi ajandekok, a charizmak jelenlete, Megis azt kell mondanunk, hogy Palapostol sajatos theologiaja szerint igazan megsem a charizma, hanem az agape. Egyaltalan nern veletlen ugyanis, hogy a "kivaltkeppen valo utrol" szolo tanitas, az 1 Kor 13, eppen a kegyelmi ajandekokrol szo- 10 resz es a pneumatikus istentisztelet rendjet szabalyozo resz koze kerult, Mintha csak azt kfvanta volna jelezni az apostol, hogy a kharizmakrol szolo tan az agaperol szolo tanitasban csucsosodik ki egyreszt, masreszt pedig a pneumatikus istentisztelet alapja, gyokerzete az agaperol szolo tanitas. Mutatja ezt maga az 1 Kor 13, 1-3, ahol Pal a kegyelmi ajandekokkal ha nem is konfrontalja, de hasonlitja ossze az agapet. Az Iras-

106

magyarazat (DNTD) szerint a szeretet az tokeletes ajandek, mely nelkul minden kharizma ertektelen, Ennek a szeretetnek - Irjak az exegetak - semmi dolga a szimpathiaval, az emberi joakarattal avagy az erosszal. Ez nem emberi ereny, Nem arrol van tehat szo, hogy Pal a korinthusiak eXtatikusan vallasos eletevel szembeallitja a jozan praktikus mora It. A szeretet (agape) amirol itt szo van a Iegmagasabbrendil isteni ajandeka, mely ott lesz tapasztalhato, ahol a Szentlelek hat (Rm 5,5. - 15,30. - Gal 5,22). Mint ilyen pedig nemcsak egy kegyelmi ajandek a sok kozul, hanem mindent atfogo. A szeretet maga Isten az emberek kozott, az uj Aion tulajdonkeppeni hatalma, ereje es tokeletessege. Igy tehat - mutat ra a DNTD - "a szeretet enekek eneke" nem egy onmagaban ertekes rmiveszeti alkotas az 1 Kor. level kozepen, hanem Pal apostolnak a gyiilekezeti elet egeszen konkret kerdeseivel valo birkozasabol tor elo s lesz csucspontjava a Szentlelek theologiajanak, melyet az 1 Kor 12-14 ad elo. Mindent ezen a szereteten kell lernerni. Az 1 Kor 13 is az egesz levelen vegigvonulo antignosztikus front vonalaban all a 15. fejezettel egyiitt. A kegyelmi ajandekok elmulnak (gnozis, profecia, nyelvekenszolas is), az agape azonban megmarad. Ezert van a szeretetben es nem a gnozisban vagy az extazisban megalapozva a keresztyen (e=eszkhatologfkus) egzisztencia. Innen ertheto az 1-3 versekben talalhato osszehasonlitasa a szeretetnek a lelki ajandekokkal. Szeretet nelkul minden lelki ajandekban az ember csak onmaganak szolgal vegulis, onmagat keresi. Minden vallasos ero es ajandek megmerevedik es megromlik, ha hianyzik a szeretet.l! Ezert tehat a gyulekezet onvizsgalata min dig azt jelenti, ervenyesul-e, Jelen van-e, tapasztalhato-e a gyulekezetben az agape? Ha igen, akkor valosag a Szentlelek kozossege. Ha nem, akkor a Lelek megoltatott, megszomorfttatott. Pal apostol gyakorlati theologiaianak legfobb tanulsaga az, hogy a Szentlelek kozossegeben a gyiilekezet a szo legbibliaibb ertelmeben vett szeretetkozosseg, melyben a legkonkretebben ervenyesul az "egy test" torvenye. A gyiilekezet fgy "abrazolhatja ki" (Gal 4,19) Krisztust a vilag' elott.

107

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->